Hatályos 2014. április 15-től

Tt. 122/2013.

Törvény
A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRŐL, 
valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2013. április 30-án


Módosítva:
Tt. 84/2014., hatályos 2014. április 15.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény szabályozza
a) a természetes személyek jogainak védelmét személyes adataik feldolgozása során, a magánéletükbe történő jogosulatlan/illetéktelen beavatkozás ellen,
b) a természetes személyek személyes adatainak feldolgozása során gyakorolt jogokat, kötelezettségeket és felelősséget,
c) a Szlovák Köztársaság Személyes Adatokat Védő Hivatalának (a továbbiakban csak „hivatal“) jogállását, hatáskörét és szervezeti felépítését.

A törvény hatálya

2. §
(1) A jelen törvény vonatkozik mindenkire, aki személyes adatokat dolgoz fel, meghatározza a feldolgozás célját és eszközeit, vagy feldolgozás céljából személyes adatokat szolgáltat.
(2) A jelen törvény vonatkozik azokra a szolgáltatókra is, amelyeknek székhelye, szervezeti egysége, részlege vagy állandó lakhelye nem
a) a Szlovák Köztársaság területén, hanem külföl-dön található, olyan helyen, ahol a nemzetközi közjog alapján a Szlovák Köztársaság jogrendje elsőbbséget élvezve érvényesül,
b) a tagállamok területén található, ha a személyes adatok feldolgozásának céljából a Szlovák Köztársaság területén elhelyezett, teljesen vagy részben automatizált, vagy más mint automatizált feldolgozó eszközöket használnak, miközben ezek a feldolgozó eszközök nem kizárólag csak a személyes adatoknak a tagországok területén való átvitelére szolgálnak; ilyen esetben az adatkezelő a 7. § sze¬rint jár el.
(3) A jelen törvény vonatkozik a rendszerezetten feldolgozott személyes adatokra, melyeket teljesen vagy részben automatizált, vagy más mint automatizált feldolgozó eszközökkel dolgoznak fel, melyek informatikai rendszer részét képezik vagy melyeket informatikai rendszerben történő feldolgozásra szánnak.

3. §
(1) A 6. §, 2-5. bek., a 8. §, 5. bek., a 15. §, 1., 2. és 8. bek., a 28. §, 1. bek. és a 44. § rendelkezései nem vonatkoznak a közérdek biztosításához szükséges személyes adatok feldolgozására, ha a szolgáltató kimondottan a külön törvény rendelkezéseiben meghatározott kötelességeit teljesíti a következők biztosítására: 
a) a Szlovák Köztársaság biztonsága,1)
b) a Szlovák Köztársaság védelme,2)
c) közrend és közbiztonság,3)
d) bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, leleplezése és dokumentálása, azok elkövetőinek azonosítása, a bűncselekmények elkövetői utáni nyomozás és az elkövetők büntetése,4)
e) a szabályozott szakmák és szabályozott szakmai tevékenységek etikai kódexe megsértésének leleplezése,5)
f) a Szlovák Köztársaság vagy az Európai Unió fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a valuta-, költségvetési és adózási ügyeket is,6)
g) a c)-f) pontokban szereplő ügyekben gyakorolt közhatalom végrehajtásával összefüggő felülvizsgálat, felügyelet, ellenőrzés vagy szabályozás alkalmazása, vagy
h) az érintett személy vagy más személyek jogainak és szabadságainak védelme.
(2) A jelen törvény nem vonatkozik azokra a személyes adatokra, amelyeket  
a) a természetes személy saját használatra dolgoz fel, kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységei során, elsősorban a személyes címjegyzék vagy levelezés nyilvántartása,
b) véletlenszerűen, előzetes cél és a feldolgozás eszközeinek előzetes meghatározása nélkül szereztek, külön kritériumok szerinti rendezett rendszerben való további feldolgozás szándéka nélkül, és nem kerülnek további rendszerezett feldolgozásra.
(3) A jelen törvény nem érinti a személyiség védelmének jogát.7)

4. §
Az alapvető fogalmak értelmezése
(1) A személyes adatok azok az adatok, amelyek egy meghatározott vagy meghatározható természetes személyre vonatkoznak, míg az ilyen személy az a személy, akit közvetlenül vagy közvetve meg lehet határozni, elsősorban az általánosan használható azonosító jele alapján, vagy egy, esetleg több jellemzője vagy jegye alapján, amelyek az ő fizikai, fiziológiai, lelki, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitását képezik.
(2) A jelen törvény értelmében:
a) érintett személy minden természetes személy, akire a személyes adatok vonatkoznak,
b) adatkezelő mindenki, aki önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának célját, megszabja a feldolgozás feltételeit, és saját nevében személyes adatokat dolgoz fel; ha a személyes adatok feldolgozásának célját, esetleg feltételeit is törvény, az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű rendelkezése vagy a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés írja elő, adatkezelő az, akit a feldolgozás céljának teljesítésére adatkezelőként meghatároznak, vagy aki teljesíti a törvényben, az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusában vagy a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésben megállapított feltételeket,
c) az adatkezelő képviselője mindenki, aki a harmadik országban székhellyel, szervezeti egységgel, részleggel vagy állandó lakhellyel bíró adatkezelőt a Szlovák Köztársaság területén képviseli,
d) adatfeldolgozó (közvetítő) mindenki, aki személyes adatokat dolgoz fel az adatkezelő nevében, a 8. § szerint, az adatkezelővel megkötött írásos szerződésben megállapított terjedelemben és feltételek mellett, és a jelen törvénnyel összhangban,
e) a jogosult személy (adatfelelős) minden természetes személy, aki munkajogviszonya, állami alkalmazotti jogviszonya, szolgálati jogviszonya, tagsági jogviszonya keretében, megbízás, megválasztás vagy kinevezés alapján, vagy köztisztviselői tevékenysége során személyes adatokkal kerül kapcsolatba, és aki a 21. § szerinti tájékoztatásban meghatározott terjedelemben és módon személyes adatokat dolgoz fel,
f) a harmadik fél mindenki, aki nem érintett személy, személyes adatokat nyújtó adatkezelő, annak képviselője, adatfeldolgozó (közvetítő) vagy jogosult személy,
g) átvevő fél (adatfelhasználó) mindenki, akinek a személyes adatokat átadják vagy azokat számára hozzáférhetővé teszik, miközben az átvevő fél lehet harmadik fél is; az az adatkezelő, aki a 3. § 1. bek., g) pontja alapján személyes adatokat dolgoz fel, és a hivatal, amely a jelen törvényben meghatározott feladatokat látja el, nem számít átvevő félnek.
(3) Továbbá a jelen törvény értelmében 
a) személyes adatok feldolgozása alatt a személyes adatokkal történő műveletek vagy művelet-együttesek elvégzése, elsősorban azok megszerzése, összegyűjtése, terjesztése, lejegyzése, rendezése, átdolgozása vagy módosítása, kikeresése, átnézése, átcsoportosítása, kombinálása, áthelyezése, hasznosítása, tárolása, zárolása, megsemmisítése, azok határokon átnyúló átvitele, szolgáltatása, hozzáférhetővé vagy közzététele értendő; a személyes adatokat érintő, első mondat szerinti némely művelet alatt a következők értendők:
1. személyes adatok szolgáltatása a személyes adatok átadása a harmadik félnek további feldolgozás céljára,
2. személyes adatok hozzáférhetővé tétele a személyes adatok közlése vagy az azokhoz való hozzáférésé lehetővé tétele olyan fogadó fél számára, amely azokat tovább már nem dolgozza fel,
3. személyes adatok közzététele a személyes adatok nyilvánosságra hozatala, közzététele vagy közszemlére tétele a tömegkommunikációs eszközök, nyilvánosan hozzáférhető számítógépes hálózatok segítségével, a mű nyilvános bemutatásával vagy kiállításával,8) nyilvános közzététellel, nyilvános listán, nyilvántartásban vagy műveleti adattárban9) való közzététellel, azok elhelyezése a hivatalos hirdetőtáblán vagy más nyilvánosan hozzáférhető helyen,
4. személyes adatok határokon átnyúló átvitele a személyes adatok átvitele a Szlovák Köztársaság területén kívülről és a Szlovák Köztársaság területére,
5. személyes adatok megsemmisítése a személyes adatok törlése azok felismerhetetlenné tételével, kitörlésével vagy az adathordozók fizikai megsemmisítésével úgy, hogy azokról a személyes adatokat ne lehessen reprodukálni,
6. személyes adatok zárolása a személyes adatok feldolgozásának átmeneti vagy tartós felfüggesztése, melynek során csak azokat a műveleteket lehet végrehajtani a személyes adatokkal, amelyek elengedhetetlenek a jelen törvény által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében;
b) személyes adatok informatikai rendszere az az informatikai rendszer, melyben előre kijelölt vagy meghatározott célból rendszerezetten feldolgoznak vagy fel fognak dolgozni bármilyen, bizonyos meghatározott feltételek szerint hozzáférhető, rendszerezett személyes adathalmazt, tekintet nélkül arra, hogy központosított, decentralizált vagy funkcionális, esetleg földrajzi szempontok alapján terített informatikai rendszerről van-e szó (a továbbiakban csak „informatikai rendszer“); a jelen törvény olvasatában informatikai rendszernek számít azon személyes adatok gyűjteménye is, amelyet részben automatizált, vagy más, nem automatizált feldolgozó eszközökkel dolgoznak fel vagy készítenek elő a feldolgozásra,
c) személyes adatok feldolgozásának a célja a személyes adatok feldolgozásának előre, egyértelműen kijelölt vagy meghatározott szándéka, amely bizonyos tevékenységhez kötődik,
d) érintett személy beleegyezése bármilyen szabadon kifejezett és érthető akaratnyilvánítás, amellyel az érintett személy a rendelkezésére bocsátott információk alapján kifejezi egyetértését személyes adatainak feldolgozásával,
e) személyes adatok feldolgozásának feltételei és  személyes adatok feldolgozásának módja, valamint a személyes adatok feldolgozásával összefüggő további követelmények a feltételek vagy utasítások, vagy olyan feladatok végrehajtása, amelyek a feldolgozás céljának elérését szolgálják a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt vagy a feldolgozásuk közben,
f) biometrikus adat a természetes személy olyan személyes adata, amely az ő biológiai vagy fizikai tulajdonságát vagy jellemzőjét azonosítja, mely alapján egyértelműen és összetéveszthetetlenül meghatározhatóa személye; biometrikus adat elsősorban az ujjlenyomat, a tenyérlenyomat, a dezoxiribonukleinsav-elemzés (DNS),
g) általánosan használható azonosító jel az érintett személy tartós személyi azonosító adata, amely biztosítja egyértelműségét az informatikai rendszerekben,
h) lakcím a természetes személy tartózkodási helyéről szóló adatok összessége, amelybe beletartozik az utcanév, a házszám, esetleg a helyrajzi szám, a település neve, esetleg a településrész elnevezése, a postai irányítószám, a járás neve és az ország neve,
i) anonimizált személyes adat az olyan formába rendezett adat, amelyet nem lehet hozzárendelni ahhoz az érintett személyhez, akihez tartozik,
j) a nyilvánosság számára hozzáférhető tér az a tér, amelybe szabadon be lehet lépni, és amelyben időkorlát nélkül vagy nemcsak meghatározott időben, szabadon lehet tartózkodni, miközben az egyéb korlátozások, ha vannak ilyenek, és azokat a személy teljesíti, nincsenek hatással a személy belépésére és a szabad mozgására ebben a térben, vagy az olyan tér, amelyet külön törvény jelöl meg így,
k) tagállam az az állam, amely az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződéses partnere,
l) harmadik ország az az ország, amely nem az Európai Unió tagállama vagy nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződéses partnere,
m) közérdek az állam olyan fontos érdeke, amely a közhatalom gyakorlása során valósul meg, amely fontosabb a természetes személy vagy több természetes személy jogos érdekénél, és megvalósulása nélkül nagy kiterjedésű vagy jóvátehetetlen károk keletkezhetnének.


MÁSODIK RÉSZ 
Jogok, kötelezettségek és felelősség a személyes adatok feldolgozása során

Első fejezet 
A személyes adatok feldolgozásának alapelvei

5. §
(1) A személyes adatokat csak a jelen törvényben meghatározott módon és annak határain belül lehet feldolgozni úgy, hogy ne kerüljön sor az érintett személyek alapvető jogainak és szabadságainak megsértésére, elsősorban az emberi méltóság megőrzéséhez való jog megsértésére vagy egyéb jogtalan beavatkozásra a magánélet védelméhez való jogukba.
(2) A személyes adatokat csak az adatkezelő és az adatfeldolgozó (közvetítő) dolgozhatja fel.
(3) A bűncselekményekért kirótt büntetésekről vezetett külön törvény szerinti10) nyilvántartás személyes adatainak adatkezelője csak a törvény11) által meghatározott állami szerv lehet.

6. §
Az adatkezelő
(1) A személyes adatokat saját nevében csak az adatkezelő kezelheti. Az adatkezelő a személyes adatokat a 9. §-sal összhangban kezeli, oly módon, amely összhangban van a jó erkölccsel, és kizárólag csak a kijelölt vagy meghatározott célból.
(2) Az adatkezelő köteles
a) a személyes adatok kezelésének megkezdése előtt kijelölni a személyes adatok feldolgozásának célját; a személyes adatok feldolgozása céljának világosnak, egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, és összhangban kell állnia a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányos törvényekkel, a törvényekkel és a nemzetközi szerződésekkel, amelyek a Szlovák Köztársaságot kötik,
b) a személyes adatok kezelésének feltételeit úgy megállapítani, hogy ne korlátozza az érintett személy törvényes jogait,
c) a személyes adatokat kizárólag a kijelölt vagy meghatározott célból megszerezni; megengedhetetlen a személyes adatok megszerzése más feldolgozási cél vagy más tevékenység ürügyén,
d) biztosítani, hogy csak olyan személyes adatokat dolgozzanak fel, melyek terjedelmükkel és tartalmukkal megfelelnek a feldolgozás céljának és feltétlenül szükségesek annak eléréséhez,
e) biztosítani, hogy a személyes adatokat kizárólag olyan módon dolgozzák és használják fel, amely megfelel a célnak, amelyre összegyűjtötték azokat; megengedhetetlen olyan személyes adatokat társítani, amelyeket külön, eltérő célokra szereztek meg,
f) csak helyes, hiánytalan és szükség szerint, az adatkezelés céljával kapcsolatban aktualizált személyes adatokat feldolgozni; a helytelen és hiányos személyes adatokat az adatkezelő köteles zárolni, és felesleges halogatás nélkül kijavítani vagy kiegészíteni; a helytelen és hiányos személyes adatokat, melyeket nem lehet kijavítani vagy kiegészíteni úgy, hogy helyesek és hiánytalanok legyenek, az adatkezelő egyértelműen megjelöli, és felesleges halogatás nélkül megsemmisíti,
g) biztosítani, hogy az összegyűjtött személyes adatok olyan formában kerüljenek feldolgozásra, amely csak arra a feltétlenül szükséges időre teszi lehetővé az érintett személyek azonosíthatóságát, amely elengedhetetlenül szükséges a feldolgozás céljának eléréséhez,
h) megsemmisíteni azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése elérte célját; a feldolgozás céljának elérése után csak az 5. bekezdésben meghatározott feltételek mellett lehet tovább kezelni a személyes adatokat,
i) a jó erkölccsel összhangban kezelni a személyes adatokat, és oly módon eljárni, ami nem törvényellenes.
(3) Az adatkezelőt csak akkor nem terheli a 2. bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, ha a személyes adatok kezelésének célját külön törvény határozza meg, összhangban a 2. bekezdés a) pontjában felsorolt feltételekkel. A szolgáltatót csak akkor nem terheli a 2. bekezdés b) pontja szerinti, a személyes adatok kezelésének feltételeire vonatkozó kötelezettség, ha azokat általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg. A többi, a 2. bekezdés c)-i) pontjai szerinti kötelezettségeket az adatkezelő akkor is köteles betartani, ha a személyes adatokat külön törvény alapján kezeli; ezzel nincs érintve a 10. §, 4. bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés.
(4) Az eredetileg meghatározott célból összegyűjtött személyes adatokat a szolgáltató nem kezelheti más célból, amely összeegyeztethetetlen a feldolgozás eredeti céljával.
(5) A személyes adatok eredeti célból történő kezelése közben, valamint annak befejezése után, megengedhető az összegyűjtött személyes adatok szükséges mértékben való feldolgozása történelmi kutatás, tudományos kutatás, valamint fejlesztési és statisztikai célból, ami nem tekinthető a feldolgozás eredeti céljával összeegyeztethetetlennek. Az így feldolgozott személyes adatokat az adatkezelő nem használhatja fel az érintett személy ellen hozott intézkedések vagy határozatok támogatására, és nem használhatja fel őket  az érintett személy érdekei ellen, alapvető jogai és szabadságai korlátozására. A személyes adatok kezelése közben, az első mondat szerinti célból, az adatkezelő köteles azokat megjelölni és anonimizálni, ha azzal el lehet érni a kezelés célját, valamint azonnal megsemmisíteni azokat, mihelyst feleslegessé válnak.

7. §
Az adatkezelő képviselője
(1) Az az adatkezelő, aki/amely a 2. §, 2. bek., b) pontja szerint a személyes adatok kezelését készíti elő, a feldolgozás megkezdése előtt köteles kinevezni képviselőjét, akinek/amelynek székhelye, vállalkozásának helyszíne vagy állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található.
(2) Az adatkezelő képviselője köteles rendelkezni az őt az adatkezelő képviselőjévé kinevező dokumentum eredeti példányával, és ezt a hivatal felkérésére köteles bármikor bemutatni.  Az aláírások eredetiségét és az adatkezelő pecsétlenyomatának eredetiségét az eredeti okmányon hatóságilag hitelesíttetni kell.
(3) A jelen törvénynek az adatkezelőről szóló rendelkezései azonos mértékben vonatkoznak az adatkezelő képviselőjére is.

8. §
Az adatfeldolgozó
(1) Az adatkezelő írásos szerződés alapján jogosult a személyes adatok feldolgozásával adatfeldolgozót megbízni. A személyes adatok feldolgozásához, az első mondat szerinti megbízás céljából, nem szükséges az érintett személy beleegyezése.
(2) Az adatkezelő az adatfeldolgozó megválasztása során köteles ügyelni annak szakmai, műszaki, szervezeti és személyzeti alkalmasságára, valamint arra, hogy képes e garantálni a feldolgozott személyes adatok biztonságát a 19. § 1. bek. szerinti intézkedésekkel. Az adatkezelő a személyes adatok feldolgozását nem bízhatja adatfeldolgozóra, ha azzal veszélyeztethetné az érintett személyek jogait és a törvény által védett érdekeit.
(3) Az adatkezelő a személyes adatok kezelésének megkezdése előtt, de legkésőbb a személyes adatok feldolgozása megkezdésének napján köteles az adatfeldolgozóval az 1. bekezdés szerint szerződést megkötni. Az adatfeldolgozó csak az adatkezelővel kötött szerződésben megállapodott terjedelemben, feltételek mellett és célból, valamint a jelen törvény szerinti módon jogosult a személyes adatok feldolgozására.
(4) A 3. bekezdés szerinti szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződő felek adatait (a továbbiakban csak „azonosító adatok“);
1. az tudományos címet, a családi és utónevet, a születési dátumot és az állandó lakhely címét, ha természetes személyről van szó,
2. a megnevezést, a jogi formát, a székhely címét és a statisztikai azonosító számot, ha jogi személyről van szó,
3. a cégszerű megnevezést, a vállalkozás székhelyének címét és a statisztikai azonosító számot, ha természetes személyről-vállalkozóról van szó,
b) a napot, amelyen az adatfeldolgozó jogosult az adatkezelő nevében elkezdeni a személyes adatok feldolgozását,
c) a személyes adatok feldolgozásának célját,
d) az informatikai rendszer megnevezését,
e) a feldolgozásra kerülő személyes adatok jegyzékét; a személyes adatok jegyzékét, a 10. § 4. bek. szerint helyettesíteni lehet a személyes adatok tartományával,
f) az érintett személyek körét,
g) a személyes adatok feldolgozásának feltételeit, beleértve a személyes adatokkal megengedett műveletek jegyzékét,
h) az adatkezelő nyilatkozatát, hogy az adatfeldolgozó kiválasztása során a 2. bekezdés első mondata szerint járt el,
i) az adatkezelő beleegyezését abba, hogy az adatfeldolgozó a személyes adatokat más személlyel dolgoztatja fel, ha az 5. bekezdés szerint járnak el,
j) az időtartamot, melyre a szerződés megköttetett,
k) a szerződés megkötésének időpontját és a szerződő felek aláírásait.
(5) Az adatfeldolgozó a személyes adatok feldolgozását személyesen végzi el, amennyiben az adatkezelővel kötött írásbeli szerződésben nem egyezik meg, hogy a személyes adatok feldolgozását más személy által (a továbbiakban csak „alvállalkozó“) végzi el. Az alvállalkozó feldolgozza a személyes adatokat és az adatfeldolgozó felelősségére biztosítja azok védelmét. A jelen törvény adatfeldolgozóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak az alvállalkozóra is. A hivatal az alvállalkozóra úgy tekint, mint adatfeldolgozóra.
(6) Ha az adatkezelő a személyes adatok feldolgozásával csak a személyes adatok beszerzése után bízta meg az adatfeldolgozót, köteles e tény közlését biztosítani az érintett személyekkel a velük létrejövő első kapcsolatfelvétel során, de legkésőbb az adatfeldolgozó megbízásának napjától számított három hónapon belül. Ez akkor is érvényes, ha a személyes adatok kezelését az adatkezelő jogutódja veszi át.12) Az adatkezelő nem köteles az első mondat szerint közölni az érintett személlyel az információt, ha ugyanazzal a határidővel a 7. bekezdés szerint járt el.
(7) Az adatfeldolgozó az érintett személlyel történő első kapcsolatfelvétel során mindig köteles közölni, hogy a kijelölt vagy meghatározott célból, az adatkezelő nevében dolgozza fel az ő személyes adatait, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
(8) Ha az adatfeldolgozó megállapítja, hogy az adatkezelő a személyes adatok kezelése során nyilvánvaló törvénysértést követett el, köteles őt erre írásban figyelmeztetni, és  annak helyrehozása elvégzéséig csak a halaszthatatlan műveleteket végezheti a személyes adatokkal. Az adatkezelő köteles az első mondat szerinti helyrehozatalt felesleges halogatás nélkül elvégezni, de legkésőbb az írásbeli figyelmeztetés kézhezvételétől számított egy hónapos határidőn belül; egyébként az adatfeldolgozó köteles felesleges halogatás nélkül tájékoztatni erről a hivatalt.
(9) Ha az adatfeldolgozó nem teljesíti a 8. bekezdés szerinti kötelességét, a kötelességszegésért és a kötelességszegésből eredő kárért is felel, egyetemlegesen az adatkezelővel. Ezzel nincs érintve az adatfeldolgozó jelen törvény szerinti vagy külön törvény szerinti felelőssége.
(10) Az adatfeldolgozó köteles betartani az adatkezelő számára az 5. § 1. bek.-ben, a 6. § 2. bek. c)-i) pontjában, a 6. § 4. bek.-ben és a 19-26. §-ában előírt kötelezettségeket, amennyiben a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
(11) Az adatkezelő számára a 8. § 6. bek.-ben, a 15-18. §-ban és a 28-32. §-ban előírt kötelezettségeket az adatfeldolgozó is teljesítheti, ha ebben kifejezetten megállapodnak az adatkezelővel az 1. bekezdés szerint megkötött szerződésben.
(12) Az adatfeldolgozó felel a 11. bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséért, az adatkezelővel az 1. bekezdés szerint megkötött szerződés terjedelmében.

A személyes adatok kezelésének jogalapja

9. §
(1) Az adatkezelő csak az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusa, a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés, a jelen törvény vagy külön törvény rendelkezései alapján, vagy az érintett személy beleegyezése alapján dolgozhatja fel a személyes adatokat.
(2) Az adatfeldolgozó csak az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusa, a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés, a jelen törvény vagy külön törvény rendelkezései alapján, vagy az érintett személy beleegyezése alapján dolgozhatja fel a személyes adatokat, és csak az adatkezelővel a 8. § 1. bek. szerint megkötött szerződésben megállapított terjedelemben és feltételek mellett.

10. §
A személyes adatok kezelése az érintett személy beleegyezése nélkül
(1) Az adatkezelő az érintett személy beleegyezése nélkül kezeli a személyes adatokat, ha a személyes adatok kezelésének célját, az érintett személyek körét és a személyes adatok 4. bekezdés szerinti jegyzékét vagy annak terjedelmét az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusa, a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés vagy a jelen törvény szabja meg. Ha a személyes adatok jegyzéke vagy tartománya nincs megállapítva, az adatkezelő a személyes adatokat csak abban a terjedelemben és módon kezelheti, amely elengedhetetlenül szükséges az adatkezelés megszabott céljának eléréséhez a 6. § 2. bek. c)-f) és i) pontjai szerinti kötelességek betartása mellett.
(2) Az adatkezelő az érintett személy beleegyezése nélkül kezeli továbbá a személyes adatokat, ha a személyes adatok kezelésének célját, az érintett személyek körét és a személyes adatok jegyzékét külön törvény szabja meg.13) Az adatkezelő csak a külön törvény által megszabott terjedelemben és módon kezelheti a személyes adatokat. A kezelt személyes adatokat az informatikai rendszerből csak akkor lehet kiadni, hozzáférhetővé vagy közzétenni, ha  külön törvény rendelkezik a kiadás, hozzáférhetővé vagy közzététel céljáról, a személyes adatok jegyzékéről, amelyek kiadhatóak, hozzáférhetővé vagy közzétehetők, valamint a harmadik felekről is, akiknek a személyes adatokat kiadják, esetleg a címzettek köréről, akik számára a személyes adatokat hozzáférhetővé teszik, hacsak a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
(3) Az adatkezelő az érintett személy beleegyezése nélkül kezeli a személyes adatokat akkor is, ha
a) a személyes adatok kezelése művészi vagy irodalmi alkotások céljaira, a nyilvánosság tömegkommunikációs eszközök általi tájékoztatása végett elengedhetetlenül szükséges, és ha a személyes adatokat olyan adatkezelő kezeli, akinek/amelynek ez beletartozik a tevékenységi körébe; ez nem érvényes, ha a személyes adatok ilyen célú kezelésével az adatkezelő sérti az érintett személy magánéleti és személyiségi jogait, vagy a személyes adatok ilyen kezelését az érintett személy beleegyezése nélkül külön törvény vagy a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés zárja ki,
b) a személyes adatok kezelése elengedhetetlen a szerződés teljesítéséhez, melyben az érintett személy az egyik szerződő félként szerepel, vagy előszerződéses jogviszonyokban, vagy az érintett személy kérésére indult szerződésmódosításról szóló tárgyalások esetében,
c) a személyes adatok kezelése elengedhetetlen az érintett személy életének, egészségének vagy vagyonának védelméhez,
d) az adatkezelés tárgyát kizárólag az érintett személy tudományos címe, családi és utóneve, valamint lakcíme képezi, az érintett személy további személyes adatai hozzárendelésének lehetősége nélkül, és ezek kezelése kizárólag az adatkezelő és az érintett személy közötti postai kapcsolattartásra és ezen adatok nyilvántartására irányul; ha az adatkezelő tevékenységének tárgya a direkt marketing, a szóban forgó személyes adatokat csak akkor adható ki, a hozzáférhetővé tétel és közzététel lehetősége nélkül, ha egy másik adatkezelőnek kerülnek átadásra, melynek ugyanaz a tevékenységi tárgya és kizárólag csak a direkt marketing céljából, és amennyiben az érintett személy nem élt írásbeli ellenvetéssel a 28. § 3. bek. c) pontja szerint,
e) olyan személyes adatokat kezel, amelyeket a törvénnyel összhangban már közzétettek és az adatkezelő megfelelő módon közzétettekként jelölte meg azokat; az, aki azt állítja, hogy közzétett személyes adatokat kezel, a hivatal felszólítására bemutatja, hogy a kezelt személyes adatokat már törvényesen nyilvánosak,
f) a személyes adatok kezelése elengedhetetlen egy fontos, közérdekű feladat teljesítéséhez, vagy
g) a személyes adatok kezelése elengedhetetlen az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogainak és törvény által védett érdekeinek védelméhez, elsősorban az adatkezelő vagyonvédelmi, pénzügyi vagy egyéb érdekei védelme keretén belül feldolgozott személyes adatok, az adatkezelő biztonságát biztosító kamera- vagy hasonló rendszerrel feldolgozott személyes adatok esetén; ez nem érvényes, ha a személyes adatok ilyen kezelése során az érintett személy jelen törvény védelme alá eső alapvető jogai és szabadságai túlsúlyban vannak.
(4) Ha tekintettel a személyes adatok kezelésének közvetlenül az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusában, a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződésben, a jelen törvényben vagy külön törvényben meghatározott céljaira,  nem lehet előre konkrétan meghatározni az adatkezelés tárgyát képező egyes személyes adatokat, a személyes adatok 1. és 2. bekezdés szerinti jegyzékét helyettesíteni lehet a személyes adatok tartományával; az adatkezelő köteles a személyes adatok ilyen kezelése során a 6. § 2. bek. d) pontja szerint eljárni, kivéve azokat az adatkezelőket, amelyek bírósági eljárás céljaira vagy azzal összefüggésben kezelnek személyes adatokat. A harmadik felek 2. bekezdés szerinti jegyzékét csak akkor lehet helyettesíteni a harmadik felek körének meghatározásával, ha a dolog jellegére való tekintettel nem lehet előre meghatározni az egyes harmadik feleket, akiknek/amelyeknek a személyes adatokat kiadják, vagy ha a harmadik felek azonos tevékenységi tárgyú alanyok csoportját képezik, és azonos célból végzik a személyes adatok kezelését, esetleg ha az ilyen csoport összetétele állandóan változik.

11. §
Az érintett személy beleegyezése
(1) Ha a személyes adatok kezelésére nem alkalmazzák a 10. §-t, az adatkezelő csak az érintett személy beleegyezésével kezelheti a személyes adatokat.
(2) Ha az adatkezelő az 1. bekezdés szerint dolgozza fel a személyes adatokat, és kétségek merülnek fel az érintett személy beleegyezését illetően, az adatkezelő köteles a hivatalnak minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az érintett személy beleegyezett személyes adatainak kezelésébe.
(3) Az érintett személy beleegyezését az adatkezelő nem kényszerítheti ki, és az adatkezelőnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa, a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés vagy a törvény által előírt szerződéses viszony, szolgáltatás, áru vagy kötelezettség elutasításának feltételéhez sem kötheti.
(4) A beleegyezést hang vagy hang és képfelvétellel, vagy annak a személynek a becsületbeli nyilatkozatával, aki a személyes adatokat az informatikai rendszerbe szolgáltatta, vagy egyéb hiteles módon kell igazolni. Az írásbeli beleegyezést azzal az irattal kell igazolni, amely bizonyítja a beleegyezés megadását. A beleegyezés bizonyítéka az arra vonatkozó adatot tartalmazza, hogy ki adta beleegyezését, kinek, milyen célból adták ezt a beleegyezést, valamint a személyes adatok jegyzékét vagy tartományát és a beleegyezés érvényességének idejét. Az írásbeli beleegyezés, a beleegyezést adó személy saját kezű aláírása nélkül érvénytelen. Írásbeli beleegyezésnek tekintendő a szavatolt elektronikus aláírással aláírt beleegyezés is.14)

12. §
(1) Az érintett személy személyes adatait más természetes személytől megszerezni és azokat informatikai rendszerben feldolgozni csak az érintett személy előzetes írásbeli beleegyezésével szabad. Ez nem érvényes, ha az érintett személy személyes adatainak informatikai rendszerben történő megadásával a másik természetes személy saját jogait vagy törvény által védett érdekeit védi, vagy olyan tényeket közöl, amelyek az érintett személy jogi felelősségét indokolják, vagy a személyes adatokat külön törvény alapján dolgozzák fel, a 10. § 2. bek. szerint. Annak, aki így kezel személyes adatokat, a hivatal kérésére bármikor képesnek kell lennie igazolni, hogy azokat a jelen törvénnyel összhangban szerezte meg.
(2) Az érintett személy személyes adatait csak a megadott beleegyezés írásbeli igazolásával együtt lehet kiadni az informatikai rendszerből más jogi személynek vagy természetes személynek, ha a jelen törvény ilyen beleegyezést megkövetel; az, aki a személyes adatokat ilyen módon kiadja, a megadott beleegyezésről szóló írásbeli igazolást az adatkezelő írásos nyilatkozatával helyettesítheti, hogy az érintett személy beleegyezését adta, ha az adatkezelő igazolni tudja, hogy az érintett személytől ilyen írásbeli beleegyezést kapott.
(3) Az az adatkezelő, amely az érintett személy munkáltatója, jogosult annak személyes adatait hozzáférhetővé tenni, kiszolgáltatni vagy közzétenni a következő terjedelemben: akadémiai cím, családi és utónév, munka-, szolgálati vagy tisztségbeosztás, szakterület, munkavégzés helye, munkahelyi telefonszám, faxszám vagy elektronikus postacím és a munkáltató azonosító adatai, amennyiben ez szükséges az érintett személy munkahelyi, szolgálati vagy tisztségbeli kötelességeinek teljesítéséhez. A személyes adatok hozzáférhetővé tétele, kiszolgáltatása vagy közzététele nem sértheti az érintett személy becsületét, méltóságát és biztonságát.
(4) A 10. § 3. bek. c) pontja és a 14. § c) pontja szerinti személyes adatokat csak addig az ideig lehet kezelni az érintett személy beleegyezése nélkül, míg meg nem szűnnek az okok, amelyek nem tették lehetővé az érintett személy beleegyezésének megszerzését. Ha ezek az okok megszűntek, az, aki a személyes adatokat kezeli, biztosítja az érintett személy beleegyezését.
(5) Az, akinek az érintett személy személyes adatainak közzététele áll a szándékában, eljárásával jogtalanul nem avatkozhat be az érintett személy magánéleti és személyiségi jogaiba; a személyes adatok közzététele nem lehet ellentétes az érintett személy jogos érdekeivel.7)
(6) Ha az érintett személy jogképességében korlátozott,15) a jelen törvény szerint megkövetelt beleegyezését a törvényes képviselője adhatja meg.16)
(7) Ha az érintett személy nem él, a jelen törvény szerint megkövetelt beleegyezést a közeli hozzátartozója adhatja meg.17) A beleegyezés érvénytelen, hacsak egy közeli hozzátartozó személy is írásban kinyilvánította egyet nem értését.

13. §
Különleges személyes adatok
(1) Tilos kezelni az olyan személyes adatokat, amelyek felfedik az érintett személy faji vagy etnikai származását, politikai nézeteit, vallását vagy világnézetét, politikai pártokban vagy politikai mozgalmakban való tagságát, szakszervezeti tagságát, vagy egészségi állapotára, valamint szexuális életére vonatkoznak.
(2) A személyes adatok kezelése során csak akkor lehet a természetes személy azonosításának céljából felhasználni a külön törvényben meghatározott18) általánosan használatos személyi azonosító jelét, ha annak használata elengedhetetlen az adatkezelés adott céljának eléréséhez. Más azonosítót kezelni, amely magába foglalja az érintett személy jellemzőit, vagy az általánosan használatos azonosító jelét, közzétenni tilos.
(3) A természetes személy pszichológiai identitására vagy pszichikai munkavégző képességére vonatkozó személyes adatok kezelését csak pszichológus végezheti, vagy az, akinek ezt külön törvény lehetővé teszi.19)
(4) A büntetőjogi felelősséget vagy közigazgatási jogi felelősséget megalapozó rendelkezések megszegésére vonatkozó személyes adatok kezelését csak az végezheti, akinek ezt külön törvény lehetővé teszi.20)
(5) Az adatkezelő csak akkor jogosult biometrikus adatokat kezelni, ha az az adatkezelés céljával összhangban áll, elengedhetetlen annak eléréséhez, és ha
a) ez az adatkezelő kifejezett törvényes joga, 
b) az adatkezeléshez az érintett személy írásos vagy más, hitelt érdemlő módon igazolható beleegyezését adta,
c) a személyes adatok feldolgozása elengedhetetlen a 10. § 3. bek. b) pontja szerinti szerződés teljesítéséhez, vagy
d) a személyes adatok kezelése elengedhetetlen a 10. § 3. bek. g) pontja szerinti célból.
(6) Az 5. bekezdés b)-d) pontja szerinti biometrikus adatkezelés méltányosságát, elengedhetetlenségét és jogalapját a hivatal bírálja el a 37-39. § szerinti eljárásban.

14. §
Kivételek a különleges személyes adatok kezelésére vonatkozó korlátozások alól
A 13. § 1. bekezdése szerinti személyes adatok kezelésének tilalma nem érvényes, ha
a) az érintett személy írásbeli, vagy más, hitelt érdemlő módon ellenőrizhető beleegyezését adta azok kezeléséhez; a beleegyezés érvénytelen, ha annak megadását külön törvény kizárja,
b) a személyes adatok kezelésének jogalapja külön törvény, az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa vagy a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés,
c) az adatkezelés elengedhetetlen az érintett személy vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, ha az érintett személy jogi cselekvőképességében korlátozott, vagy fizikailag képtelen az írásbeli beleegyezés kiadására, és ha gyámjának írásbeli beleegyezését nem lehet megszerezni,
d) az adatkezelést jogos tevékenységként polgári társulás, közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítvány vagy non-profit szervezet, politikai párt vagy politikai mozgalom, szakszervezet, az állam által elismert egyház vagy vallási közösség végzi, és ez az adatkezelés csak a tagjaikat vagy azokat a természetes személyeket érinti, akik – tekintettel az ő céljaikra – rendszeres kapcsolatot tartanak fenn velük, a személyes adatok kizárólag azok belső felhasználását szolgálják és harmadik személynek nem lesznek kiadva az érintett személy írásbeli vagy más, hitelt érdemlő módon ellenőrizhető beleegyezése nélkül,
e) az adatkezelés olyan személyes adatokat érint, melyeket az érintett személy maga tett közzé, vagy elengedhetetlenek jogigényének érvényesítése során,
f) az egészségügyi ellátás céljaira vagy az egész-ségbiztosítás céljait szolgáló adatkezelésről van szó, ha ezeket az adatokat egészségügyi szolgáltató, egészségbiztosító, egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokat nyújtó személy vagy az egész¬ségügyi felügyeletet ellátó személy és az ő nevében, szakképzett jogosult személy kezeli, amelyet/akit köt a titoktartási kötelezettség a szakmai titkot képező tényeket illetően, valamint a szakmai etika alapelvei betartásának kötelezettsége, vagy
g) a társadalombiztosítás céljaira, a rendőrök és katonák társadalombiztosításának céljaira, az állami szociális ellátás céljaira, súlyosan egészségkárosult természetes személy társadalomba való beilleszkedése támogatásának céljaira,21) szociális szolgáltatások céljaira, a gyermekek szociális-jogi védelmének és a szociális felügyelet intézkedései végrehajtásának céljaira, vagy anyagi szükséghelyzet esetén nyújtandó támogatás céljait szolgáló adatkezelésről van szó, vagy az adatkezelés elengedhetetlen az adatkezelő kötelességeinek teljesítése vagy törvényes jogainak érvényesítése érdekében a munkajog és a foglalkoztatási szolgáltatások területén, és ha azt az adatkezelőnek külön jogszabály írja elő.22)

15. §
A személyes adatok gyűjtése
(1) Az az adatkezelő, amely az érintett személy személyes adatainak kezelésére készül, azok összegyűjtése előtt köteles a következő információkat közölni az érintett személlyel
a) az adatkezelő és az adatkezelő képviselőjének azonosító adatai, ha kinevezésre került,
b) az adatfeldolgozó azonosító adatai; ez nem érvényes, ha az adatkezelő a személyes adatok gyűjtése során nem a 8. § szerint jár el,
c) a személyes adatok kezelésének célja,
d) a személyes adatok jegyzéke vagy a személyes adatok tartománya, a 10. § 4. bek. első mondata és
e) a kiegészítő információk, amelyek minden körülményre és a személyes adatok kezelésének felté¬teleire való tekintettel szükségesek az érintett személy jogainak és törvényes érdekeinek biztosításához,  ezek elsősorban
1. a személyes adatokat gyűjtő jogosult személy személyazonosságának igazolása vagy a jogosult személy érintett jogalanyhoz – amelynek nevében eljár – való tartozásának igazolása hiteles okmánnyal; a jogosult személy köteles az érintett személy ilyen kérésének azonnal eleget tenni,
2. tájékoztatás a kért személyes adatok megadásának önkéntes jellegéről vagy kötelezőségéről; ha az adatkezelő az érintett személy 11. § szerinti beleegyezése alapján gyűjti az érintett személy személyes adatait, közli vele a beleegyezés érvényességének időtartamát is, és ha az érintett személy személyes adatközlési kötelezettsége az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusából, a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésből vagy a  törvényből következik, az adatkezelő közli az érintett személlyel a jogalapot, amely őt erre kötelezi, és kioktatja, hogy milyen következményekkel jár a személyes adatok közlésének visszautasítása,
3. a harmadik felek, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy a személyes adatok nekik átadásra kerülnek,
4. az átvevők köre, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy számukra a személyes adatok hozzáférhetők lesznek,
5. a közzététel formája, ha a személyes adatokat közzé kell tenni,
6. a harmadik országok, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy meg fog valósulni a személyes adatok átvitele ezekbe az országokba,
7. az érintett személy jogairól való tájékoztatás.
(2) Ha az érintett személy személyes adatait a szolgáltató nem közvetlenül ettől az érintett személytől szerezte meg, felesleges késlekedés nélkül köteles, legkésőbb azonban azok harmadik fél számára való első hozzáférhetővé tétele előtt, ha ilyen adatszolgáltatás feltételezhető, az 1. bekezdés a)-c) pontjai szerinti információkat és a további kiegészítő információkat közölni az érintett személlyel, amennyiben azok szükségesek, tekintettel a speciális körülményekre, melyek között a személyes adatokat a törvényes adatkezelés biztosítására összegyűjtötték, ezek elsősorban
a) kioktatás az összegyűjtött személyes adatok kezeléséről szóló döntés lehetőségéről,
b) a személyes adatok jegyzéke,
c) a harmadik felek, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy nekik a személyes adatok továbbítva lesznek,
d) az átvevők köre, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy számukra a személyes adatok hozzáférhetők lesznek,
e) a közzététel formája, ha a személyes adatokat nyilvánosságra kell hozni,
f) a harmadik országok, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy meg fog valósulni a személyes adatok átvitele ezekbe az országokba,
g) az érintett személy jogairól való tájékoztatás.
(3) Az 1. bekezdés szerinti információkat nem kell közölni az érintett személlyel, ha az adatkezelő a hivatal felszólítására bármikor igazolni tudja, hogy ezeket már korábban közölte, vagy ha az adatkezelő a személyes adatokat a 10. § 1. és 2. bek. szerint dolgozza fel. A 2. bekezdés szerinti információkat nem kell közölni az érintett személlyel, ha az adatkezelő
a) a hivatal felszólítására bármikor igazolni tudja, hogy ezeket már korábban közölte, 
b) személyes adatokat a 10. § 1. és 2. bek. szerint kezeli,
c) személyes adatokat a 10. § 3. bek. a) pontjának rendelkezései céljára kezeli,
d) személyes adatokat történelmi kutatás, vagy tudományos kutatás, vagy fejlesztés céljából, vagy statisztikai célból kezel, és az ilyen információk közlése objektív okokból lehetetlen vagy csak aránytalanul nagy erőfeszítés árán lenne lehetséges, vagy
e) személyes adatokat kezel a 10. § 3. bek. e) pontja szerint.
(4) Az az adatkezelő, amely természetes személy azonosítása céljából szerez meg személyes adatokat, annak egyszeri belépése során az általa fenntartott területre, a következő adatok kérésére jogosult: akadémiai cím, családi és utónév és a személyi igazolvány száma,23) a szolgálati igazolvány száma vagy az útlevél száma,24) állampolgársága és a megadott személyes adatok valódiságának bizonyítása okmány felmutatásával. Ha a természetes személy külön törvény szerint igazolja magát,25) az adatkezelő csak a szolgálati igazolvány nyilvántartási számának és a szolgálati igazolványt kiadó szerv nevének elkérésére jogosult. Az 1. bekezdés e két esetben nem alkalmazandó.
(5) Az az adatkezelő, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető helyiségekben gyűjti, adja ki vagy teszi hozzáférhetővé a személyes adatokat, a 19. § szerint biztosítja azok megfelelő védelmét.
(6) Az adatkezelés céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat fénymásolással, szkenneléssel vagy a hivatalos okmányok adathordozón történő másfajta rögzítésével gyűjteni csak akkor lehetséges, ha ahhoz az érintett személy írásbeli hozzájárulását adja, vagy ha azt külön törvény kimondottan lehetővé teszi az érintett személy beleegyezése nélkül.26) Ez nem érvényes, ha a személyes adatok a 4. bekezdés szerinti célból és terjedelemben való megszerzéséről van szó hivatalos okmányokból, automatizált adatrögzítő eszközök segítségével, vagy ha munkajogviszony vagy hasonló jogviszony megkötésének céljából gyűjtött adatokról van szó .
(7) A nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető területet csak a közrend és közbiztonság védelmének céljából, a bűnözés felderítése, az állambiztonság megsértése, a vagyon vagy egészség védelme céljából lehet kamerával megfigyelni, és csakis akkor, ha a területet jól láthatóan megjelölték mint kamerával megfigyelt terület; a kamerával megfigyelt területet az adatkezelő köteles jól láthatóan megjelölni, tekintet nélkül arra, hogy a felvett képet vagy hangot rögzítik-e adathordozón. A kamerával megfigyelt területet megjelölése nem szükséges, ha ezt külön törvény szabja meg. Az elkészített felvételt csak büntető vagy szabálysértési eljárás céljaira lehet felhasználni, amennyiben külön törvény másként nem rendelkezik.
(8) Az az adatkezelő, amely a 10. § 3. bek. d) pontjában felsorolt személyes adatokat az érintett személy tudomása nélkül vagy egyenesen tőle szerzi meg, az 1. bekezdés szerinti információkat közli vele első kapcsolatfelvételük során, és ha a személyes adatokat direkt marketing céljaira kezelik, kioktatja az érintett személyt írásbeli ellenvetés jogáról személyes adatainak postai kapcsolattartásban történő közlése és felhasználása ellen.
(9) Az adatkezelő, amelynek tevékenységi tárgya a direkt marketing, a közölt személyes adatokról nyilvántartást vezet a 10. § 3. bek. d) pontja szerint a következő terjedelemben: akadémiai cím, családi és utónév és az érintett személy lakcíme, az adatok közlésének dátuma, esetleg az a dátum, amelytől tilos azok további közlése a 17. § 6. bek. szerint, valamint a jogi személy vagy természetes személy neve, amelynek a szóban forgó személyes adatokat kiadták. Azonos terjedelmű nyilvántartást vezet az a jogi személy és természetes személy is, amelynek ezeket a személyes adatokat továbbadták.

16. §
A személyes adatok valódisága, helyessége és érvényessége
(1) Az informatikai rendszerben csak valós személyes adatok kezelhetők. A személyes adatok hamisságáért az a felelős az, aki azokat az informatikai rendszernek szolgáltatta. 
(2) A személyes adatok helyességét és érvényességét az adatkezelő biztosítja.
(3) A személyes adat helyesnek tekintendő mindaddig, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik.

17. §
A személyes adatok megsemmisítése
(1) Az adatkezelő az adatfeldolgozás céljának teljesülését követően haladéktalanul köteles biztosítani a személyes adatok megsemmisítését.
(2) Az 1. bekezdés nem alkalmazandó, ha a személyes adatok irattári megőrzésre kijelölt anyag részét képezik.27) Az adatkezelő az irattári adatok megsemmisítését külön jogszabályi előírás szerint biztosítja.28)
(3) Az adatkezelő akkor is haladéktalanul biztosítja a személyes adatok megsemmisítését, kivéve a 10. § 3. bek. d) pontjában szereplő személyes adatokat, ha megszűntek azok az okok, amelyek nem tették lehetővé az érintett személy beleegyezésének megszerzését a 11. § 4. bek. szerint, és a belegyezés nem került megadásra.
(4) Ha az érintett személy kifogással él a 28. § 3. bek. a) pontja szerint, az adatkezelő köteles a személyes adatokat haladéktalanul megsemmisíteni a 10. § 3. bek. d) pontjában szereplő személyes adatok kivételével.
(5) Ha az érintett személy kifogással él a 28. § 3. bek. b) pontja szerint, az adatkezelő köteles haladéktalanul befejezni a 10. § 3. bek. d) pontjában felsorolt személyes adatok használatát a postai kapcsolattartásban.
(6) Ha az érintett személy kifogással él a 28. § 3. bek. c) pontja szerint, az adatkezelő köteles ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül írásban közölni mindenkivel, akinek a 10. § 3. bek. d) pontjában felsorolt személyes adatokat továbbította; az itt felsorolt személyes adatok továbbításának tilalma az érintett személy kifogásának kézbesítését követő naptól, esetleg az adatkezelő írásbeli értesítése kézbesítésének időpontjától vonatkozik az adatkezelőre és mindenkire, akinek az adatokat átadta.
(7) Ha a 15. § 7. bek. szerint elkészített adatfelvételt büntető vagy szabálysértési eljárás céljaira nem használják fel, az, aki az adatfelvételt készítette, köteles azt megsemmisíteni legkésőbb az adatfelvétel készítésének napját követő 15. napon, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.

18. §
A változások közlése a harmadik felekkel 
(1) Ha az érintett személy az adatkezelőt figyelmezteti, vagy ha az érintett személy az adatkezelőnél érvényesíti jogát, vagy ha a szolgáltató maga állapítja meg, hogy harmadik félnek valótlan, nem teljes vagy nem érvényes személyes adatokat továbbított, illetve hogy azokat jogalap nélkül továbbította, köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni mindenkit, akiknek az adatokat átadta. Az adatkezelő az értesítésben feltünteti, milyen jóvátételi intézkedéseket foganatosított, elsősorban, hogy zárolta, kiegészítette, kijavította, időszerűsítette vagy megsemmisítette-e a személyes adatokat, és milyen intézkedések végrehajtását kéri a harmadik féltől.
(2) A harmadik fél az 1. bekezdés szerinti értesítés alapján köteles végrehajtani a kért intézkedéseket, elsősorban zárolni az informatikai rendszerben a személyes adatokat, és haladéktalanul kiegészíteni, kijavítani, aktualizálni vagy megsemmisíteni azokat.
(3) Az 1. bekezdés szerinti értesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, ha az értesítés objektív okokból lehetetlen, vagy csak aránytalanul nagy erőfeszítés árán volna lehetséges.
(4) Az az adatkezelő, amely a 3. bekezdés szerinti okokból eltekint az 1. bekezdés szerinti értesítéstől, a hivatal felszólítására köteles igazolni, hogy az értesítéstől való eltekintés indokolt volt.

Második fejezet
A személyes adatok biztonsága

19. §
A személyes adatok biztonságáért való felelősség
(1) A személyes adatok biztonságáért az adatkezelő felel. Az adatkezelő köteles a kezelt adatokat védeni a sérülés, megsemmisülés, elveszítés, módosítás ellen, továbbá jogosulatlan hozzáféréstől és eléréstől, a jogosulatlan adattovábbítás vagy közzététel ellen, valamint bármilyen más megengedhetetlen kezelési mód ellen. Ebből a célból megfelelő műszaki, szervezési és személyzeti intézkedéseket foganatosít (a továbbiakban csak „biztonsági intézkedések“), melyek megfelelnek a személyes adatok kezelési módjának, miközben mérlegeli elsősorban a felhasználható műszaki eszközöket, a feldolgozott személyes adatok bizalmas jellegét és fontosságát, valamint a lehetséges kockázatok mértékét, amelyek alkalmasak az informatikai rendszer biztonságának és működésének megzavarására.
(2) Az 1. bekezdés szerinti biztonsági intézkedéseket az adatkezelő a biztonsági irányelvben dokumentálja, amennyiben az informatikai rendszerében,
a) amely nyilvánosan hozzáférhető számítógépes hálózathoz kapcsolódik, a 13. § szerinti különleges személyes adatokat nem dolgoz fel, vagy
b) amely nyilvánosan hozzáférhető számítógépes hálózathoz nem kapcsolódik, a 13. § szerinti különleges személyes adatokat dolgoz fel.
(3) Az 1. bekezdés szerinti biztonsági intézkedéseket az adatkezelő az informatikai rendszer biztonsági projektjében dokumentálja (a továbbiakban csak „biztonsági projekt“), ha
a) informatikai rendszerében, amely nyilvánosan hozzáférhető számítógépes hálózathoz kapcsolódik a 13. § szerinti különleges személyes adatokat dolgoz fel, vagy
b) az informatikai rendszer a közérdek biztosítását szolgálja a 3. § 1. bek. szerint; a 20. § rendelkezése a biztonsági projekt kidolgozása során csak akkor nem alkalmazandó, ha a konkrét esetben egyúttal külön jogszabályi előírás szerinti biztonsági projekt kidolgozása is kötelező.29)
(4) Az adatkezelő köteles haladék nélkül biztosítani az 1-3. bekezdés szerint elfogadott biztonsági intézkedések aktualizálását úgy, hogy az megfeleljen a személyes adatok feldolgozása során elfogadott változásoknak, éspedig a személyes adatoknak az informatikai rendszerben történő kezelése befejeztéig.
(5) Az adatkezelő köteles megismertetni a jogosult személyeket a biztonsági irányelv tartalmával, a feladataik elvégzéséhez szükséges terjedelemben; a jogosult személyek kioktatását a biztonsági irányelv tartalmáról az adatkezelő köteles a hivatal kérésére bizonyíthatóan igazolni. Az adatkezelő köteles az első mondat szerinti kötelességét a biztonsági irányelv minden változáskor teljesíteni.
(6) A hivatal kérésére az adatkezelő bemutatja az 1-3. bekezdés szerinti biztonsági intézkedések terjedelmét és tartalmát.

20. §
Biztonsági projekt
(1) A biztonsági projekt megszabja a biztonsági intézkedések terjedelmét és módját, melyek szükségesek az informatikai rendszerre biztonsági, megbízhatósági és működési szempontból ható fenyegetések és kockázatok kiküszöbölésére és minimalizálására.
(2) A biztonsági projektet az adatkezelő dolgozza ki, a biztonsági szabványokkal, a jogszabályokkal és a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésekkel összhangban.
(3) A biztonsági intézkedések terjedelmét és dokumentálását általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

21. §
A jogosult személy felvilágosítása
(1) A természetes személy a felvilágosításának napján válik jogosult személlyé.
(2) Az adatkezelő köteles felvilágosítani az 1. bekezdés szerinti személyt a személyes adatok feldolgozása során őt érintő jogairól és kötelezettségeiről; a felvilágosítás elsősorban a jogosultságai, megengedett tevékenységei terjedelmének meghatározását és a személyes adatok feldolgozásának feltételeit tartalmazza. Az adatkezelő a felvilágosítást a jogosult személy által a személyes adatokkal elvégzett első műveletének megvalósulása előtt végzi.
(3) Az adatkezelő köteles a jogosult személy felvilágosításáról írásbeli feljegyzést készíteni, amelyet a hivatal felszólítására köteles megbízható módon igazolni.
(4) Az adatkezelő köteles újra felvilágosítani a jogosult személyt, ha annak munkahelyi vagy szolgálati beosztásában vagy tisztségében jelentős változásra került sor, és ezzel jelentősen megváltozott munkaköri tevékenységének tartalma, vagy lényegesen megváltoztak a személyes adatok kezelésének feltételei, vagy a feldolgozott személyes adatok tartománya az ő munkahelyi vagy szolgálati beosztásának vagy tisztségének keretében.

22. §
Titoktartási kötelezettség 
(1) Az adatkezelőt titoktartási kötelezettség köti az általa kezelt személyes adatokkal kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség a személyes adatok feldolgozásának befejezése után is fennáll.
(2) A jogosult személyt titoktartási kötelezettség köti a személyes adatokkal kapcsolatban, amelyekkel érintkezésbe kerül; azokat személyes szükségleteire nem használhatja fel, és az adatkezelő beleegyezése nélkül azokat nem teheti közzé és hozzáférhetővé, valamint senkinek nem továbbíthatja.
(3) A 2. bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség más természetes személyekre is érvényes, akik az adatkezelőnél vagy adatközvetítőnél a személyes adatokkal érintkezésbe kerülnek.
(4) A 2. bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség a jogosult személy tisztségének megszűnése vagy munkaviszonyának, állami alkalmazotti viszonyának, szolgálati viszonyának vagy hasonló munkaviszonyának befejeződése után is fennáll. Az első mondat szerinti titoktartási kötelezettség a 3. bekezdés szerinti természetes személyekre is vonatkozik.
(5) Az 1-4. bekezdések szerinti titoktartási kötelezettség nem érvényes, ha ez elengedhetetlen a bíróságok és a bűnüldöző szervek feladatainak teljesítéséhez külön törvény szerint; ez nem érinti a külön jogszabályi előírás szerinti titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.30)
(6) Az 1-4. bekezdések nem alkalmazandóak a hivatallal szemben, a jelen törvény szerinti feladatainak ellátása közben.

Harmadik fejezet
A személyes adatok védelmének felügyelete

A felelős személy

23. §
A felelős személy megbízásának feltételei
(1) A jelen törvény szerint kezelt személyes adatok védelmének felügyeletéért az adatkezelő felel.
(2) Az az adatkezelő, amely jogosult személyek segítségével dolgozza fel a személyi adatokat, a felügyelet elvégzésével írásban megbízhat egy vagy több felelős személyt, aki a személyes adatok feldolgozása során törvényi rendelkezések betartását felügyeli. Ez nem érinti az adatkezelő 1. bekezdés szerinti felelősségét.
(3) Ha az adatkezelő nem bíz meg a 2. bekezdés szerinti felelős személyt, köteles értesíteni a hivatalt azon informatikai rendszerekről, amelyek e törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartoznak a 34. § értelmében. Az első mondatban megállapított, az adatkezelőre vonatkozó kötelezettség a közvetítőre nem vonatkozik.
(4) A felelős személy az adatkezelő jogosult személyének jogállásával bír, valamint hozzáférési joga van az adatkezelő informatikai rendszeréhez, a 27. § szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben.
(5) Felelős személy csak olyan természetes személy lehet, akinek a jogi cselekvőképessége nem korlátozott, feddhetetlen és rendelkezik a hivatal érvényes igazolásával arról, hogy letette a 24. § szerinti vizsgát.
(6) Felelős személy nem lehet olyan természetes személy, aki az adatkezelő végrehajtó szerve, az adatkezelő végrehajtó szervének tagja, és az a természetes személy, aki jogosult az adatkezelő végrehajtó szervének vagy az adatkezelő végrehajtó szerve tagjának nevében eljárni, a jelen törvény szerinti kötelességek teljesítése vagy jogok érvényesítése közben.
(7) Felelős személy nem lehet az a személy, akit már többször megbírságoltak a 68. § 7. bek. f) pontja szerint.
(8) A jelen törvény céljaira az tekinthető feddhetetlennek, aki nem volt jogerősen elítélve szándékos bűncselekményért, vagy olyan bűncselekményért, melynek során a szabadságvesztés büntetését nem függesztették fel, vagy ha a bírósági döntés alapján vagy a törvény alapján úgy tekintenek rá, mint akit nem ítéltek el, vagy elítélését elsimították. A feddhetetlenséget három hónapnál nem régebbi, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell alátámasztani. A hatósági erkölcsi bizonyítványt a természetes személy legkésőbb a 2. bekezdés szerinti megbízásának napján mutatja be az adatkezelőnek. Az adatkezelő köteles azt megőrizni a 10. bekezdés szerinti megbízással együtt, a felelős személy tisztsége betöltésének egész ideje alatt.
(9) A 8. bekezdés szerinti feddhetetlenség igazolásának kötelezettsége nem áll fenn, ha a természetes személy külön törvény szerint köteles feddhetetlenségét bizonyítani az adatkezelőnek munkaviszonyának, állami alkalmazotti viszonyának, szolgálati viszonyának vagy hasonló munkaviszonyának létrejötte céljából.
(10) A 2. bekezdés szerinti megbízás a következőket tartalmazza:
a) az adatkezelő azonosító adatai,
b) a megbízott felelős személy akadémiai címe, családi és utóneve, születésének dátuma,
c) a felelős személy megbízási érvényességének kezdetének dátuma,
d) az adatkezelő nyilatkozata arról, hogy a megbízott személy megfelel a jelen törvény szerinti feltételeknek,
f) a 24. § 5. bek. c) pontja szerinti vizsga letételéről szóló igazolás száma és az igazolás kiadásának dátuma,
g) a megbízott felelős személy megbízással való kifejezett egyetértése és aláírása,
h) az adatkezelő hivatalos bélyegzőjének lenyomata,
i) a megbízás elkészítésének dátuma és
j) az adatkezelő végrehajtó szervének vagy más, az adatkezelő nevében eljárásra jogosult személynek az aláírása.
(11) A megbízás szerves részét képezi a melléklet, a 21. § 3. bek. szerinti felvilágosításáról készült írásbeli feljegyzés.

24. §
A felelős személy tisztségének betöltéséhez szükséges vizsga
(1) A személyes adatok védelmének felügyeletével a vizsgát sikeresen letevő természetes személy bízható meg.
(2) A természetes személy vizsgatételét a felelős személy tisztségének betöltése céljából a jelen törvény szerint a hivatal biztosítja.
(3) A vizsgatételi kérelem a következőket tartalmazza:
a) a kérvényező adatait akadémiai cím, családi és utónév, születési dátum, állandó lakcím és postai kézbesítési cím, elektronikus levélcím és telefonszám terjedelemben,
b) az adatkezelő vagy adatközvetítő azonosító adatai, ha a kérvényező vizsgatételi kérvényét ők küldik,
c) keltezés és a kérvényező aláírása.
(4) A 3. bekezdés szerinti vizsgatételi kérvény mintáját a hivatal a honlapján teszik közzé.
(5) A vizsga letételének igazolása a következőket tartalmazza:
a) a hivatal azonosító adatai,
b) a kérvényező azonosító adatai akadémiai cím, családi és utónév, születési dátum terjedelemben,
c) az igazolás száma,
d) az igazolás kiadásának keltezése,
e) a hivatal vezetőjének akadémiai címe, családi és utóneve, valamint aláírása és
f) a hivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata.
(6) Az a természetes személy, aki sikeresen levizsgázott, és két évnél hosszabb ideig nem tölti be a felelős személy tisztségét, köteles újra levizsgázni.
(7) A természetes személy felelős személy tisztségének betöltésére való vizsgájának részleteit a hivatal az által kiadott általános érvényű jogszabályban határozza meg.

25. §
Az adatkezelő kötelességei a felelős személy megbízása során
(1) Az adatkezelő köteles lehetővé tenni a felelős személy számára a személyes adatok védelmének független felügyeletét, és elfogadni indokolt javaslatait; a hiányosságokra való figyelmeztetés vagy követelmények megfogalmazása, mely a 27. § 2. bek. szerinti kötelességek teljesítésével kapcsolatos, sem ösztönözője sem oka nem lehet olyan eljárásnak az adatkezelő részéről, mely a felelős személy rovására menne.
(2) Az az adatkezelő, amely a felelős személyt írásban megbízta a személyes adatok védelme feletti felügyelettel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a hivatalt, de legkésőbb a felelős személy megbízásától számított 30 napon belül, ajánlott postai küldeményben vagy elektronikus dokumentum formájában, melyet szavatolt elektronikus aláírással láttak el.14) A szolgáltató a következő adatokat közli a hivatallal:
a) az adatkezelő azonosító adatai,
b) a felelős személy akadémiai címe, családi és utóneve, születési dátuma,
c) a természetes személy felelős személlyé válásának napja,
d) az adatkezelő nyilatkozatta arról, hogy a felelős személy teljesíti a jelen törvény feltételeit,
e) a 24. § 5. bek. c) pontja szerinti vizsga letételéről szóló igazolás száma és az igazolás kiadásának dátumát,
f) az adatkezelő hivatalos bélyegzőjének lenyomata,
g) az értesítés elkészítésének dátuma és
h) az adatkezelő végrehajtó szervének vagy más, az adatkezelő nevében eljárásra jogosult személynek az aláírása.
(3) Ha az adatkezelő a személyes adatok védelmének felügyeletével egyszerre több felelős személyt is megbízott, a 2. bekezdés szerint köteles értesíteni a hivatalt az összes felelős személy megbízásáról.
(4) Ha a felelős személy tisztségének betöltése közben változásra kerül sor a 2. bekezdés szerint bejelentett adatokban, az adatkezelő köteles haladéktalanul értesíteni a hivatalt ezen adatok megváltozásáról.
(5) A 2. bekezdés szerinti értesítés mintáját a hivatal a honlapján teszik közzé.

26. §
A felelős személy megbízatásának befejezése
(1) Az adatkezelő jogosult bármikor, az ok megadása nélkül a felelős személy megbízatását írásban visszavonni.
(2) A felelős személy megbízatása megszűnik
a) a felelős személy halálával,
b) az adatkezelő megszűnésének napjával,
c) azon a napon, amikor a felelős személy már nem teljesíti a 23. § 5-7. bek. feltételeit,
d) a 24. § 6. bek. szerinti határidő leteltével,
e) a felelős személy munkaviszonyának, állami alkalmazotti viszonyának, szolgálati viszonyának vagy hasonló munkajogi viszonyának megszűnésének napjával, ha az adatkezelő alkalmazottja, és írásban nem egyeznek meg a felelős személy tisztsége betöltésének folytatásáról a jelen törvény szerint, vagy
f) azon a napon, amikor az adatkezelő átvette a felelős személy írásbeli kérvényét a felelős személyi megbízásának megszüntetéséről, hacsak a megszűnés napját illetően nem került sor más megállapodásra.
(3) Ha az adatkezelő az 1. bekezdés szerint visszavonja a felelős személy megbízatását, eljárhat a 23. § 2. bek. és a 25. § 2. bek. szerint. Ha a felelős személy megbízatásának megszűnésére a 2. bekezdés a), c)-f) pontjai szerint kerül sor, az adatkezelő eljárhat a 23. § 2. bek. és a 25. § 2. bek. szerint.
(4) Ha a felelős személy megbízatásának megszűnésére a 2. bekezdés b) pontja szerint kerül sor, az adatkezelő köteles erről haladéktalanul értesíteni a hivatalt.
(5) Ha az adatkezelő nem a 3. bekezdés szerint jár el, köteles haladéktalanul értesíteni a hivatalt a megbízatás visszavonásáról, vagy a felelős személy megbízatásának megszűnéséről.
(6) A hivatal jogosult az adatkezelőt kötelezni arra, hogy írásban más természetes személyt bízzon meg a személyes adatok védelmének felügyeletével, ha bizonyítást nyer, hogy az írásban megbízott felelős személy a feladatok ellátása során nem a 27. § 1. és 2. bek. szerint járt el, a jelen törvénnyel összhangban.  Az adatkezelő köteles haladék nélkül eleget tenni a hivatal felszólításának, és a személyes adatok védelme feletti felügyelet ellátásával írásban más természetes személyt megbízni.

27. §
A felelős személy kötelességei
(1) A felelős személy köteles a személyes adatok informatikai rendszerben történő feldolgozásának megkezdése előtt megítélni, hogy azok feldolgozásával nem jön-e létre az érintett személyek jogai és szabadságai megsértésének veszélye. A felelős személy köteles haladéktalanul írásban értesíteni az adatkezelőt, ha az érintett személyek jogainak és szabadságainak megsértését állapítja meg a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt, vagy ha a személyes adatok feldolgozása során, a törvényi rendelkezések megsértését észleli; ha az adatkezelő a figyelmeztetés után, haladéktalanul nem eszközöli a hiba helyrehozatalát, a felelős személy értesíti erről a hivatalt.
(2) A felelős személy köteles biztosítani
a) a hivatallal való szükséges együttműködést, a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítése során; a felelős személy a hivatal felszólítására bármikor köteles felmutatni írásbeli megbízását és az 1. bekezdés szerinti írásbeli értesítéseket,
b) az 1. bekezdés szerinti kötelezettségeket,
c) az adatkezelő 6. § szerinti alapvető kötelezettségeinek teljesítése feletti felügyeletet,
d) a jogosult személyek 21. § szerinti felvilágosítását,
e) az érintett személyek 28-30. § szerinti kérvényeinek elintézését,
f) a 19. § 1-3. bek. szerinti biztonsági intézkedések elfogadását, felügyelni azok alkalmazását a gyakorlatban és biztosítani azok aktualizálását a 19. § 4. bek. szerint,
g) a közvetítő kiválasztása feletti felügyeletet, a közvetítővel megkötendő írásbeli szerződés előkészítését és a szerződéses viszony idejének fennállása alatt ellenőrizni a meghatározott, 8. § szerinti feltételek betartását,
h) a határon átnyúló személyes adatátvitel feletti felügyeletet a 31. és 32. § szerint,
i) az informatikai rendszerek bejelentését az egyedi regisztrációra, azok kijelentését és változásainak bejelentését, vagy biztosítani az informatikai rendszerek nyilvántartásának vezetését a 34-44. § szerint.
(3) Az a felelős személy, aki megszűnik teljesíteni a 23. § 5., 6. vagy 7. bek. szerinti feltételeket, köteles haladék nélkül jelenteni ezt a tényt az adatkezelőnek.

Negyedik fejezet
Az érintett személyek jogainak védelme

28. §
Az érintett személy jogai
(1) Az érintett személynek, írásbeli kérvény alapján jogában áll az adatkezelőtől kérni  
a) annak igazolását, hogy az ő személyes adatait kezelik-e vagy sem,
b) információkat a személyes adatok informatikai rendszerben történő feldolgozásáról, általánosan érthető formában, a 15. § 1. bek. a)-e) pontjainak, második-hatodik pontjai szerinti terjedelemben; az 5. bekezdés szerinti határozat kiadása esetén az érintett személy jogosult megismerkedni a kezelés és kiértékelés műveleteinek folyamatával,
c) pontos információkat a forrásról, általánosan érthető formában, amelyből az ő személyes adatait kezelésre megszerezték,
d) személyes adatainak jegyzékét, általánosan érthető formában, amelyek az adatkezelés tárgyát képezik,
e) saját valótlan, nem teljes vagy nem aktuális, kezelés tárgyát képező személyes adatainak javítását vagy megsemmisítését, 
f) személyes adatainak megsemmisítését, melyek kezelése elérte célját; ha a feldolgozás tárgyát olyan hivatalos okmányok képezik, melyek személyes adatokat tartalmaznak, kérvényezheti azok visszaszolgáltatását,
g) feldolgozás tárgyát képező személyes adatainak megsemmisítését, ha törvénysértésre került sor,
h) személyes adatainak zárolását beleegyezésének visszavonása miatt, annak érvényességi ideje lejárta előtt, ha az adatkezelő a személyes adatokat az érintett személy beleegyezése alapján dolgozza fel.
(2) Az érintett személy 1. bekezdés, e) és f) pontja szerinti jogát csak abban az esetben lehet korlátozni, ha az ilyen korlátozás külön törvényből következik, vagy annak alkalmazásával sérülne az érintett személy védelme, vagy más személyek jogai és szabadságai sérülnének.
(3) Az érintett személynek, írásbeli kérvény alapján jogában áll tiltakozni az adatkezelőnél 
a) személyes adatainak kezelése miatt, melyekről feltételezhető, hogy a beleegyezése nélkül direkt marketing céljaira dolgozzák fel vagy fogják feldolgozni, és kérvényezni azok megsemmisítését,
b) a 10. § 3. bek. d) pontjában szereplő személyes adatainak postai kapcsolattartásban, direkt marketing céljaira történő felhasználása miatt, vagy
c) a 10. § 3. bek. d) pontjában szereplő személyes adatainak, direkt marketing céljaira történő továbbadása miatt.
(4) Az érintett személynek jogában áll írásbeli kérvényben, vagy ha az ügy nem tűr halasztást, személyesen bármikor tiltakozni az adatkezelőnél személyes adatainak kezelése ellen a 10. § 3. bek. a), e), f) vagy g) pontjai szerinti esetekben, jogos indokainak kinyilvánításával, vagy jogaiba és jogos érdekeibe való jogtalan beavatkozást alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével, amelyek a konkrét esetben a személyes adatok ilyen feldolgozásával sérülhetnek vagy sérülnek; ha azt törvényi indokok nem akadályozzák és bebizonyosodik, hogy az érintett személy tiltakozása jogos, az adatkezelő köteles az érintett személy által kifogásolt személyes adatok feldolgozását haladéktalanul zárolni és azonnal megsemmisíteni, amint azt a körülmények lehetővé teszik.
(5) Az érintett személynek jogában áll továbbá írásbeli kérvényben, vagy ha az ügy nem tűr halasztást, személyesen bármikor tiltakozni az adatkezelőnél, és alá nem vetnie magát az adatkezelő határozatának, amely számára jogi következményekkel vagy jelentős következményekkel bírna, ha az ilyen határozatot kizárólag az ő személyes adatainak automatizált feldolgozása alapján adták ki. Az érintett személynek jogában áll kérvényezni a szolgáltatónál a kiadott határozat felülvizsgálatát az automatizált feldolgozási formától eltérő módszerrel, miközben az adatkezelő köteles eleget tenni az érintett személy kérvényének, éspedig úgy, hogy a határozat felülvizsgálata során a jogosult személynek lesz döntő szerepe; a felülvizsgálat módjáról és a vizsgálat eredményéről az adatkezelő a 29. § 3. bek. szerinti határidőn belül értesíti az érintett személyt. Az érintett személy csak abban az esetben nem élhet ezzel a jogával, ha azt külön törvény írja elő, amelyben az érintett személy jogos érdekeinek biztosítását szolgáló intézkedések vannak szabályozva, vagy ha a szerződéskötési szándéknyilatkozat keretében vagy a szerződéses viszony fennállása alatt az adatkezelő olyan határozatot adott ki, amellyel teljesítette az érintett személy kérését, vagy ha az adatkezelő a szerződés alapján más megfelelő intézkedéseket fogadott el az érintett személy jogos érdekeinek biztosítására.
(6) Ha az érintett személy
a) írásban érvényesíti jogát, és kérvényének tartalmából kitűnik, hogy jogát gyakorolja, a kérvényt a jelen törvény szerint benyújtottnak kell tekinteni; az elektronikus úton vagy faxon benyújtott kérvényt az érintett személy írásban is kézbesíti, legkésőbb az elküldéstől számított három napon belül,
b) személyesen, jegyzőkönyvbe mondva érvényesíti jogát, amely tartalmazza, hogy ki érvényesíti jogát, mit követel, valamint mikor és ki készítette a jegyzőkönyvet, a készítő aláírását és az érintett személy aláírását; a jegyzőkönyv másolatát az adatkezelő köteles átadni az érintett személynek,
c) a közvetítőnél az a) pont vagy a b) pont szerint érvényesíti jogát, az köteles ezt a kérvényt vagy jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni az adatkezelőnek.
(7) Ha az érintett személy szerint fennáll a gyanú, hogy személyes adatait jogosulatlanul dolgozzák fel, a hivatalnál javaslatot nyújthat be a személyes adatok védelméről szóló eljárás megkezdésére.
(8) Ha az érintett személy jogi cselekvőképességében korlátozott,15) jogait törvényes képviselője/gyámja érvényesítheti.16)
(9) Ha az érintett személy nem él, jogait, melyek a jelen törvény szerint megillették, közeli hozzátartozó személy érvényesítheti.17)

29. §
Az érintett személy tájékoztatása
(1) Az érintett személy 28. § 1. bek. a)-c), e)-h) pontjai és a 3-5. bek. szerinti kérvényét az adatkezelő térítésmentesen intézi el.
(2) Az érintett személy 28. § 1. bek. d) pontja szerinti kérvényét az adatkezelő térítésmentesen intézi el, kivéve azt az térítést, melynek összege nem lehet több a másolatok elkészítésére, az adathordozók beszerzésére és az információknak az érintett személy számára való megküldésére célirányosan fordított anyagköltség összegénél, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.31)
(3) Az adatkezelő köteles írásban elintézni az érintett személy kérvényét az 1. és 2. bekezdések szerint, a kérvény kézbesítését követő 30 napon belül.

30. §
Az érintett személy jogainak korlátozásáról szóló értesítés
Az érintett személy jogainak korlátozását a 28. § 2. bek. szerint az adatkezelő haladéktalanul, írásban közli az érintett személlyel és a hivatallal.

Ötödik fejezet
A személyes adatok határon átnyúló átvitele

31. §
Személyes adatok átvitele harmadik országba
(1) A személyes adatok harmadik országba történő átvitelét, amely az Európai Bizottság döntése szerint32) garantálja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét, akkor lehet megvalósítani, ha az adatkezelő az érintett személlyel előre közölte a 15. § 1. bek. vagy 2. bek. szerinti információkat, vagy teljesül a 15. § 3. bekezdésének valamelyik feltétele.
(2) A személyes adatok harmadik országba történő átvitelét, amely nem garantálja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét, akkor lehet megvalósítani, ha az adatkezelő megfelelő biztonsági intézkedéseket fogad el a magánélet, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére és az őket megillető jogok gyakorlására; az ilyen biztosítékok a külön előírás33) szerinti standard szerződési záradékokból következnek, vagy az adatkezelő kötelező érvényű vállalaton belüli szabályaiból, melyeket jóváhagyott egy tagországban székelő, személyes adatok védelmének területén működő felügyeleti szerv.
(3) Ha az adatkezelő nem a 2. bekezdés szerint jár el, a személyes adatok átvitele harmadik országba, amely nem garantálja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét, csak akkor valósítható meg, ha 
a) az érintett személy az adatátvitel megvalósulása előtt írásbeli vagy más megbízható módon bizonyítható beleegyezését adta annak tudatában, hogy a harmadik ország nem garantálja a megfelelő szintű védelmet,
b) az adatátvitel okvetlenül szükséges az érintett személy és az adatkezelő közötti szerződés teljesítéséhez, vagy az érintett személlyel fennálló szerződéskötést megelőző kapcsolathoz, vagy a szerződés módosításának megtárgyalásához, melyek az érintett személy kérésére történnek,
c) az adatátvitel okvetlenül szükséges a szerződés megkötéséhez vagy a szerződés teljesítéséhez, melyet az adatkezelő az érintett személy érdekében kötött egy harmadik féllel,
d) az adatátvitel a törvény alapján okvetlenül szükséges vagy megkövetelt valamilyen fontos közérdek biztosítására, vagy a törvényből, illetve a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésből következő jogigények igazolására, érvényesítésére vagy védelmére,
e) az adatátvitel okvetlenül szükséges az érintett személy létfontosságú érdekeinek védelmére, vagy
f) olyan személyes adatokra vonatkozik, melyek külön törvény szerint vezetett jegyzékek, nyilvántartások vagy műveleti adattárak részét képezik, melyek nyilvánosan hozzáférhetők vagy hozzáférhetővé van téve azok számára, akik igazolják a hozzáféréshez való jogalapjukat, a törvényben előírt feltételek teljesítése mellett.
(4) Ha munkaviszonyban, állami alkalmazotti viszonyban, szolgálati viszonyban vagy hasonló munkajogi viszonyban álló személyek személyes adatainak átviteléről van szó, az adatkezelő köteles a magánélet és a személyes adatok védelmére megfelelő biztosítékokat elfogadni a 2. bekezdés szerinti.
(5) Ha az adatkezelő vagy közvetítő, melynek székhelye, vállalkozásának helye vagy állandó lakhelye az Amerikai Egyesült Államokban van, csatlakozott a biztonságos kikötő alapelveihez,34) a személyes adatok átviteléről szóló szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a személyes adatok átvitelének célját,
c) a harmadik országban elvégzendő előrelátható feldolgozási műveleteket,
d) az átvitt személyes adatok jegyzékét,
e) az érintett személyek körét és
f) a személyes adatok tárolásának idejét.
(6) Ha az adatkezelő a nem megfelelő szintű személyes adatvédelemmel rendelkező harmadik országba történő személyes adatok átviteléről szóló szerződésben olyan záradékokat alkalmaz, amelyek eltérnek a 2. bekezdés szerinti, az adatkezelő vagy a közvetítő általi adatátvitelre vonatkozó standard szerződési záradékoktól, vagy azokkal feltűnően nincsenek összhangban, az adatkezelő köteles az adatátvitel megkezdése előtt a hivatal beleegyezését kikérni.
(7) A 6. bekezdés szerinti kérvény a következőket tartalmazza:
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a személyes adatok átvitelének célját,
c) a harmadik országban elvégzendő előrelátható feldolgozási műveleteket,
d) az átvitt személyes adatok jegyzékét,
e) az érintett személyek körét és
f) a személyes adatok tárolásának idejét.
(8) A 7. bekezdés szerinti kérvény melléklete a személyes adatok átviteléről szóló, államnyelven írt szerződés vagy annak hitelesített államnyelvű fordítása.
(9) A 2., 3. és 5. bekezdések szerinti személyes adatátvitelhez nem szükséges a hivatal beleegyezése.
(10) A szolgáltató csak az érintett személy írásbeli belegyezésével jogosult különleges személyes adatok átvitelére harmadik félnek egy harmadik országban, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.
(11) Annak, aki a személyes adatok átvitelét megvalósítja, biztosítania kell azok biztonságát az adattovábbítás ideje alatt is.
(12) Azoknak a személyes adatoknak a védelme, melyeket az adatkezelő vagy a közvetítő, amelynek székhelye, vállalkozásának helye vagy állandó lakhelye harmadik országban található, a Szlovák Köztársaság területére hoz be, a jelen törvénnyel összhangban hajtandó végre.

32. §
Személyes adatok átvitele a tagországokon belül
(1) A személyes adatok szabad áramlása a Szlovák Köztársaság és a tagországok között garantált; a Szlovák Köztársaság nem korlátozza, és nem tiltja be a személyes adatok átvitelét a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme, elsősorban a magánélethez való joguk miatt, a személyes adataik kezelésével kapcsolatban.
(2) Az az adatkezelő, amelynek székhelye, vállalkozásának helye vagy állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található, és amely egyúttal valamelyik tagország vagy tagországok területén lévő közvetítő igénybevételével személyes adatokat dolgoz fel, köteles biztosítani, hogy az ő utasításai szerint és a jelen törvénnyel összhangban járjanak el; ez nem vonatkozik a műszaki, szervezési és személyzeti biztonsági intézkedések elfogadására.
(3) Az az adatkezelő, amelynek székhelye, vállalkozásának helye vagy állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén található, egy másik tagállamban található adatkezelő részére történő személyes adattovábbításkor köteles megfelelő biztosítékokkal garantálni az érintett személyek jogainak és jogos érdekeinek megóvását.
(4) Az adatkezelő köteles beszerezni az érintett személyek írásbeli vagy más bizonyítható módon igazolható beleegyezését a személyes adatok másik tagországban székelő adatkezelő számára történő átvitele előtt, ha a jelen törvény vagy külön törvény ilyen beleegyezést megkövetel.

Hatodik fejezet
Az informatikai rendszerek bejelentési kötelezettsége, különleges regisztrációja és nyilvántartása

33. §
Az adatkezelő köteles értesíteni a hivatalt az informatikai rendszereiről, kérvényezni a hivatalnál az informatikai rendszereinek különleges regisztrációját, vagy nyilvántartást vezetni az informatikai rendszereiről a jelen törvény által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett.

Bejelentési kötelezettség

34. §
(1) A bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan informatikai rendszerre, amelyben személyes adatokat dolgoznak fel teljesen vagy részben automatizált feldolgozó eszközökkel.
(2) Az 1. bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azokra az informatikai rendszerekre, amelyek
a) a 37. § szerint különleges regisztráció alá tartoznak,
b) felelős személy felügyelete alá tartoznak, akit írásban bízott meg az adatkezelő a 23. § szerint, és aki a jelen törvény szerint látja el a személyes adatok védelme feletti felügyeletet, kivéve azt az informatikai rendszert, amelyben a személyes adatok a 10. § 3. bek. g) pontja szerint kerülnek feldolgozásra, amely mindig bejelentési kötelezettség alá esik; a hivatal úgy dönthet, hogy különleges regisztráció alá esik az az informatikai rendszer, amelyben a személyes adatok a 10. § 3. bek. g) pontja szerint kerülnek feldolgozásra,
c) valamely polgári társulás vagy szakszervezet tagságáról szóló személyes adatokat tartalmaznak, és ha ezeket az adatokat kizárólag csak saját belső használatra dolgozzák fel és használják, vagy államilag elismert egyházak vagy vallási közösségek tagjainak vallási meggyőződésére vonatkozó személyes adatait tartalmazzák, és ha ezeket az adatokat az egyház vagy a vallási közösség dolgozza fel és kizárólag csak saját belső használatra szánják azokat, vagy politikai párt vagy politikai mozgalom tagságának személyes adatait tartalmazza, és ha ezeket a személyes adatokat a politikai párt vagy politikai mozgalom dolgozza fel és kizárólag csak saját belső használatra szánja, vagy
d) amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyeket törvény, az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogilag kötelező erejű aktusa vagy a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés alapján dolgoznak fel.

35. §
A regisztrációra történő jelentkezés
(1) Az adatkezelő a 34. § szerint köteles informatikai rendszerét bejelenteni a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt; a bejelentés elvégezhető az elektronikus nyomtatvány segítségével is. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az adatkezelő azonosító adatait, 
b) az adatkezelő végrehajtó szervének vagy az adatkezelő nevében eljárásra jogosult más személynek a családi és utónevét,
c) az adatkezelő képviselőjének azonosító adatait, ha kinevezésre került; ha az adatkezelő kinevezte képviselőjét, feltünteti az adatkezelő képviselője végrehajtó szervének családi és utónevét is vagy az adatkezelő képviselője nevében eljárásra jogosult más személy családi és utónevét,
d) az adatkezelő jogosult személyeinek számát,
e) az informatikai rendszer megnevezését, 
f) a személyes adatok kezelésének célját,
g) a személyes adatok feldolgozásának jogalapját,
h) az érintett személyek körét,
i) a személyes adatok jegyzékét, vagy a személyes adatok tartományát a 10. § 4. bek. első mondata szerint,
j) a harmadik feleket, esetleg a harmadik felek körét, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy ezeket a személyes adatok továbbítják, és az adattovábbítás jogalapját,
k) az átvevők körét, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy számukra a személyes adatok hozzáférhetők lesznek, és a hozzáférővé tevés jogalapját,
l) a közzététel módját, ha a szolgáltató közzéteszi a személyes adatokat, és közzétételük jogalapját,
m)a harmadik országokat, ha feltételezhető vagy nyilvánvaló, hogy meg fog valósulni a személyes adatok átvitele ezekbe az országokba, és az adatátvitel jogalapját,
n) a biztonsági intézkedések megjelölését, melyeket a személyes adatok védelmének biztosítására fogadtak el a 19. § 1-3. bek. szerint,
o) a keltezést, amely naptól megkezdik a személyes adatok kezelését az informatikai rendszerben.
(2) Az informatikai rendszer bejelentésének mintáját és az informatikai rendszerek 1. bekezdés szerinti példálózó felsorolását a hivatal közzéteszi a honlapján.
(3) A kérvény 2. bekezdés szerinti mellékletét képezi a személyes adatok kezelése feltételeinek leírása.

36. §
Regisztrációs eljárás
(1) Ha olyan informatikai rendszerről van szó, amely a 34. § szerint bejelentési kötelezettség alá esik, és a bejelentés rendelkezik a 35. § 1. bek. szerinti alaki kellékekkel, a hivatal az informatikai rendszerhez azonosító számot rendel hozzá. Az adatkezelő kérésére a bejelentési kötelezettség teljesítéséről a hivatal igazolást bocsát ki, amely tartalmazza
a) a hivatal azonosító adatait,
b) az adatkezelő azonosító adatait; akadémiai cím, családi és utónév és állandó lakhelyének címe, ha a szolgáltató természetes személy,
c) az informatikai rendszer megnevezését,
d) a hozzárendelt azonosító számot,
e) a hivatal alkalmazottjának akadémiai címét, családi és utónevét, tisztségét és aláírását,
f) a bejelentési kötelezettség teljesítésének időpontját és
g) a hivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.
(2) Ha a bejelentés nem rendelkezik a 35. § 1. bek. szerinti alaki kellékekkel, a hivatal felszólítja az adatkezelőt, hogy a megadott határidőn belül, amelyet a hivatal állapít meg, és amely hét napnál nem lehet kevesebb, küszöbölje ki a hiányosságokat. Ha az adatkezelő a nem küszöböli ki a hiányosságokat a megadott határidőn belül, a hivatal nem oszt ki azonosító számot és a bejelentést nem veszi figyelembe.
(3) Ha az informatikai rendszer bejelentési kötelezettség alá esik, és az adatkezelő teljesítette a 35. § 1. bek. szerinti bejelentési kötelezettségét, a bejelentés napjától kezdve jogosult a személyes adatok kezelésének megkezdésére.
(4) Ha az adatkezelő informatikai rendszere a bejelentés után teljesíteni kezdi a 34. § 2. bek. szereplő feltételeket, az adatkezelő köteles erről haladéktalanul értesíteni a hivatalt; a hivatal visszavonja az azonosító számot, amiről haladéktalanul értesíti az adatkezelőt. Ha a hivatal ezt a tényt a jelen törvény szerinti feladatai ellátása közben saját kezdeményezésből észleli, visszavonja az azonosító számot, amiről haladéktalanul értesíti az adatkezelőt. Az azonosító szám visszavonásáról szóló határozat ellen nincs jogorvoslati lehetőség.

A különleges regisztráció

37. §
A különleges regisztráció feltételei
A különleges regisztráció azokra az informatikai rendszerekre vonatkozik, amelyekben az adatkezelő 
a) a 10. § 3. bek. g) pontja alapján dolgozza fel a személyes adatokat, ha erről a hivatal dönt a 34. § 2. bek. b) pontja értelmében,
b) a 13. § 5. bek. b), c) és d) pontjai alapján dolgozza fel a személyes adatokat, vagy
c) legalább az egyiket a 13. § 1. bekezdésében szereplő személyes adatok közül, és egyúttal feltételezhető e személyes adatok olyan harmadik országba történő átvitele, amely nem biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét; különleges regisztráció nem szükséges a 31. § 9. bek. szerinti esetekben.

38. §
A különleges regisztrációra történő jelentkezés
(1) Az adatkezelő a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt, köteles informatikai rendszerét különleges regisztrációra bejelenteni a hivatalban. A kérvénynek, amellyel az adatkezelő az informatikai rendszerét különleges regisztrációra bejelenti, a 35, § 1. bek. szerinti alaki kellékeken kívül az informatikai rendszer különleges regisztrációjának okát is tartalmaznia kell a 37. § szerint.
(2) A kérvény mintáját, melyen az adatkezelő az informatikai rendszert különleges regisztrációra bejelenti, a hivatal teszi közzé a honlapján
(3) A 2. bekezdés szerinti kérvény mellékleteit képezik azok a dokumentumok, melyek elengedhetetlenek annak elbírálására, hogy a személyes adatok feldolgozásával nem jön-e létre az érintett személyek jogai és szabadságai megsértésének veszélye.

39. §
Különleges regisztrációs eljárás
(1) Ha a kérvény nem teljesíti a 38. § 1. és 3. bek. szerinti alaki követelményeket, vagy ha a kérvény elbírálása során bármilyen kétség felmerül, a hivatal felszólítja az adatkezelőt a hiányosságok kiküszöbölésére vagy a  háttéranyagok kiegészítésére a megadott határidőn belül, amelyet a hivatal állapít meg, és amely tíz napnál nem lehet kevesebb; ez alatt az idő alatt a különleges regisztrációs eljárás határideje felfüggesztésre kerül.
(2) Az érintett személy jogai és szabadságai megsértésének veszélyét a személyes adatok feldolgozása során, egyénileg, a konkrét esetre vonatkozóan a hivatal bírálja el.
(3) Ha a személyes adatok feldolgozásával nem jön létre az érintett személyek jogai és szabadságai megsértésének veszélye, a hivatal regisztrálja az informatikai rendszert, és nyilvántartási számot rendel hozzá. Az egyéni regisztrációról a hivatal igazolást ad ki, amely tartalmazza
a) a hivatal azonosító adatait,
b) az adatkezelő azonosító adatait; akadémiai cím, családi és utónév, állandó lakcím, ha az adatkezelő természetes személy,
c) az informatikai rendszer megnevezését,
d) a hozzárendelt nyilvántartási számot,
e) a hivatal alkalmazottjának akadémiai címét, családi és utónevét, tisztségét és aláírását,
f) a regisztráció dátumát és
g) a hivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A különleges regisztrációról szóló igazolás mintáját a hivatal a honlapján teszi közzé.
(5) Az adatkezelő a különleges regisztrációra bejelentett informatikai rendszerében akkor jogosult megkezdeni a személyes adatok kezelését, miután kézbesítették neki a különleges regisztrációról szóló igazolást.
(6) Ha a hivatal a személyes adatok feldolgozására szolgáló különleges regisztrációra bejelentett informatikai rendszert kockázatosnak ítéli meg, úgy dönt, hogy nem ítéli meg az adatkezelőnek a különleges regisztrációt a személyes adatok az adott célra történő kezelésére. Az adatkezelő köteles haladéktalanul végrehajtani az intézkedéseket, hogy a személyes adatok kezelése ne valósuljon meg.
(7) Ha a benyújtott adatok elbírálása során a hivatal megállapítja, hogy a bejelentés alatt álló informatikai rendszer nem esik a különleges regisztráció kötelességének hatálya alá, a különleges regisztrációs eljárást leállítja, és haladéktalanul értesíti erről az adatkezelőt.
(8) A különleges regisztrációról nem adnak ki írásbeli határozatot; a különleges regisztráció ellen nincs jogorvoslati lehetőség.
(9) Ha bebizonyosodik, hogy az adatkezelő a törvénnyel vagy a jó erkölccsel ellentétesen dolgoz fel személyes adatokat, a hivatal határozatában megszünteti az informatikai rendszer különleges regisztrációját, és dönt a személyes adatok feldolgozásának befejezéséről.

40. §
A változások bejelentése és a különleges regisztráció lejelentése
(1) Az adatkezelő 15 napon belül köteles írásban értesíteni a hivatalt a bejelentett adatok vagy a különleges regisztrációra bejelentett adatok bármilyen változásáról, amely a feldolgozás során bekövetkezik; a változások bejelentésének kötelezettsége nem vonatkozik a jogosult személyek létszámára a 35. § 1. bek. d) pontja szerint. A változások bejelentésére szolgáló kérvény mintáját a hivatal a honlapján teszi közzé.
(2) Az adatkezelő köteles a személyes adatok kezelésének befejezése után 15 napon belül írásban bejelenteni az informatikai rendszer 35. § 1. bek. szerinti használatának befejezését és írásban lejelenteni az informatikai rendszer regisztrációját vagy különleges regisztrációját. Az első mondat szerinti írásos bejelentés során az adatkezelő köteles megadni elsősorban az azonosító adatait, a lejelentendő informatikai rendszer megnevezését, az azonosító vagy regisztrációs számot és a személyes adatok feldolgozása befejezésnek időpontját. Az első mondat szerinti írásos bejelentés mintáját a hivatal a honlapján teszi közzé.
(3) A bejelentett adatok 1. bekezdés szerinti változását és az informatikai rendszer használata 2. bekezdés szerinti befejezésének bejelentését elektronikus nyomtatvány segítségével is el lehet végezni.

41. §
A különleges regisztráció illetéke
A különleges regisztráció és a különleges regisztráció módosítása külön jogszabályi előírás szerint illetékköteles.35)

42. §
A bejelentés és a különleges regisztráció hozzáférhetővé és közzététele
(1) A bejelentés adatait a 35. § 1. bek. szerinti terjedelemben és a különleges regisztráció adatait a 38. § 1. bek. szerinti terjedelemben a hivatal köteles bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tenni, aki ezt kérelmezi.
(2) A hivatal honlapján keresztül teszi közzé a bejelentések és különleges regisztrációk jegyzékét, a következő terjedelemben:
a) az informatikai rendszer adatkezelőjének megnevezése és azonosító száma; ha az adatkezelő természetes személy, annak akadémiai címe, családi és utóneve és
b) az informatikai rendszer azonosító vagy regisztrációs száma.

A nyilvántartás

43. §
A nyilvántartás feltételei
(1) Azokról az informatikai rendszerekről, amelyek nem esnek a bejelentési kötelezettség vagy a különleges regisztráció kötelezettségének hatálya alá, az adatkezelő nyilvántartást köteles vezetni, éspedig legkésőbb az ezen informatikai rendszerekben történő adatfeldolgozás megkezdésének napjától kezdve. A nyilvántartás a 35. § 1. bek. szerinti terjedelemben tartalmazza az adatokat. A nyilvántartás mintáját a hivatal a honlapján teszi közzé.
(2) Az adatkezelő köteles az 1. bekezdés szerinti nyilvántartást vezetni és aktualizálni, egészen a személyes adatok az informatikai rendszerben történő feldolgozása befejezésnek napjáig; az aktualizálás kötelezettsége nem vonatkozik a jogosult személyek számára a 35. § 1. bek. d) pontja szerint.

44. §
A nyilvántartás hozzáférhetővé tétele
A 43. § 1. bek. szerint nyilvántartás adatait az adatkezelő köteles bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tenni, aki ezt kéri.


HARMADIK RÉSZ
A hivatal

Első fejezet
A hivatal jogállása, hatásköre és szervezeti felépítése

45. §
A hivatal jogállása
(1) A hivatal az államigazgatás országos hatáskörű szerve (hatósága), amely ellátja a személyes adatok védelme feletti felügyeletet és részt vállal a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmében személyes adataik kezelése során.
(2) A hivatal székhelye Pozsony.
(3) A hivatal hatáskörének ellátása közben függetlenül jár el, és az alkotmányhoz,, az alkotmányos törvényekhez, a törvényekhez, a többi általánosan kötelező érvényű jogszabályhoz és a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésekhez igazodik.
(4) A hivatal költségvetési szervezet.36) A költségvetési javaslatát a hivatal az általános igazgatási (államkincstári) fejezet részeként nyújtja be. A hivatal elfogadott költségvetését a naptári év folyamán csak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa csökkentheti.
(5) A hivatal szervezeti felépítésének részleteit a szervezeti szabályzat rendezi.

46. §
A hivatal hatásköre
(1) A hivatal a személyes adatok védelme feletti felügyelet során a következő feladatokat látja el:
a) felügyeli a törvényben meghatározott, a személyes adatok kezelésére vonatkozó kötelezettségek betartását,
b) folyamatosan figyeli a személyes adatok védelmének állapotát, az informatikai rendszerek bejelentési kötelezettségének teljesítését és különleges regisztrációját, valamint az informatikai rendszerek nyilvántartásának vezetését,
c) fogadja a törvényben meghatározott, a személyes adatok feldolgozására vonatkozó kötelezettségek megsértésének gyanújára vonatkozó beadványokat és kezdeményezéseket, vagy saját kezdeményezésre jár el,
d) elvégzi a személyes adatok kezelésének ellenőrzését az informatikai rendszerekben,
e) a jelen törvényben előírt kötelezettségek megsértésének gyanúja esetén beidézheti az adatkezelőt vagy a közvetítőt,
f) határozatban intézkedéseket foganatosít a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére,
g) szankciókat hoz a jelen törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésének megállapítása esetén,
h) intézkedéseket javasol az adatkezelőknek a személyes adatok védelmének biztosítására az informatikai rendszerekben; ebből a célból, hatáskörén belül, ajánlásokat ad ki az adatkezelőknek,
i) lehetővé teszi a bejelentési kötelezettség teljesítését és elvégzi az informatikai rendszerek különleges regisztrációját, továbbá bebiztosítja az állapotuk közzétételét,
j) vezeti a felelős személyek nyilvántartását,
k) konzultációkat biztosít a személyes adatok védelmének területén,
l) a saját hatáskörén belül kötelező érvényű álláspontokat bocsát ki,
m) módszertani útmutatást nyújt az adatkezelőknek és közvetítőknek a személyes adatok kezelése kapcsán,
n) vizsgáztatja a felelős személyeket, és kiadja az igazolásokat a vizsgák sikeres letételéről,
o) jóváhagyja a megfelelő szintű védelmet nem biztosító harmadik országokba történő személyes adattovábbítást,
p) a személyes adatok megfelelő szintű védelmet nem biztosító harmadik országokba történő átvite-lének céljaira jóváhagyja az adatkezelő kötelező érvényű vállalaton belüli szabályait,
q) részt vesz a személyes adatok védelmének területére vonatkozó általánosan kötelező érvényű jogszabályok előkészítésében,
r) véleményezi a törvényjavaslatokat és a többi általánosan kötelező érvényű jogszabályi javaslatot, amely a személyes adatok kezelését szabályozza,
s) saját hatáskörén belül általános érvényű jogszabályi előírásokat ad ki,
t) kétévente legalább egy alkalommal benyújtja jelentését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a személyes adatok védelmének állapotáról; a személyes adatok védelmének állapotáról szóló jelentést a hivatal a honlapján közzéteszi,
u) közzéteszi a honlapján a jogosult személyek 21. § szerinti tájékoztatásának mintáit.
(2) Az 1. bekezdés szerinti feladatokon kívül a hivatal
a) teljesíti az Európai Bizottsággal szembeni jelentéstételi kötelezettségét a személyes adatok védelmének területén,
b) intézkedéseket fogad el az Európai Bizottság határozatainak végrehajtására, melyeket a személyes adatok védelmére vonatkozóan adtak ki, és
c) együttműködik a személyes adatok védelme feletti felügyelet gyakorlása során a hasonló külföldi felügyeleti szervekkel (hatóságokkal).
(3) Ha a hivatal arra utaló tényeket állapít meg, hogy a törvény, más általánosan kötelező érvényű jogszabály vagy az adatkezelő által kiadott belső előírás megsérti a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait személyes adataik kezelése során, a hivatal elöljárója kezdeményezheti annak módosítását, vagy azon szerv megszüntetését, amely ezt az előírást elfogadta.
(4) A személyes adatok védelme feletti felügyelet tárgyát nem képezik az adatkezelők vagy közvetítők és az érintett személyek, vagy más természetes személyek, vagy jogi személyek közötti szerződéses vagy szerződéskötési szándéknyilatkozati viszonyokból eredő vitás kérdések, melyek megtárgyalásában és eldöntésében a bíróságok vagy más szervek illetékesek, külön törvények szerint.
(5) Ha a személyes adatokat hírszerző szolgálatok és a Nemzetbiztonsági Hivatal kezelik, a személyes adatok védelme feletti felügyeletet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa látja el, külön törvényi előírás szerint.37)

A hivatal szervezeti felépítése

47. §
A hivatal elnöke
(1) A hivatal élén az elnök áll, akit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választ meg és hív vissza, a Szlovák Köztársaság kormányának javaslatára.
(2) A hivatal elnökének megbízatási időszaka öt év, és legfeljebb két, egymást követő megbízatási időszakra választható meg. A hivatal elnöke a megbízatási időszaka után is betölti tisztségét, amíg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem választ új elnököt.
(3) A hivatal elnökének a Szlovák Köztársaság azon állampolgára választható meg, aki választható a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, jogi cselekvőképessége képessége nem korlátozott, mesterfokú főiskolai végzettséggel rendelkezik, és a 23. § 8. bek. első és második mondata szerint feddhetetlen.
(4) A hivatal elnökét titoktartási kötelezettség köti azokkal a tényekkel kapcsolatban, melyek tisztségének betöltése során jutottak tudomására, s ez tisztségének betöltése végével is érvényben marad. A titoktartási kötelezettség alól konkrét esetre vonatkozóan a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa adhat felmentést.
(5) A hivatal elnöke tevékenységéért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felel.
(6) A hivatal elnöke tisztsége beöltésének ideje alatt szolgálati hivatalvezetői szerepben van a külön törvényi rendelkezés szerint.38)
(7) A megbízatási időszak lejárta előtt a hivatal elnökének tisztsége megszűnik
a) a tisztségről történő lemondással,
b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választhatóság elvesztésével,
c) az ítélet jogerőre emelkedésével, mellyel szándékos bűncselekmény miatt elítélték, vagy amellyel bűncselekmény miatt elítélték és a büntetés letöltését feltételesen nem függesztették fel,
d) olyan tevékenység végzésével, amely külön előírás szerint összeegyeztethetetlen a tisztség betöltésével,39) vagy
e) elhalálozással.
(8) A hivatal elnöke tisztségéből visszahívható, ha
a) az egészségi állapota hosszantartóan, de legkevesebb egy évig nem teszi lehetővé a tisztségéből eredő kötelességeinek rendes ellátását,
b) megsértette olyan tényekre vonatkozó titoktartási kötelezettségét, melyek tisztségének betöltésével kapcsolatban jutottak tudomására.
(9) A hivatal elnökének bérét és további járandóságait külön jogszabály38) szerint a Szlovák Köztársaság kormánya határozza meg.

48. §
A hivatal alelnöke
(1) A hivatal elnökét a hivatal alelnöke helyettesíti, akit a hivatal elnökének javaslatára a Szlovák Köztársaság kormánya nevez ki és hív vissza.
(2) A hivatal alelnökének megbízatási időszaka öt év, és legfeljebb két, egymást követő megbízatási időszakra nevezhető ki. A hivatal alelnöke a megbízatási időszaka után is betölti tisztségét, amíg a Szlovák Köztársaság kormánya nem nevez ki új alelnököt.
(3) A hivatal alelnökéi tisztségének betöltésére is vonatkoznak a 47. § 3., 7. és 8. bek. rendelkezései.

49. §
A hivatal főellenőre
(1) Az ellenőrök élén a hivatal főellenőre áll, akit a hivatal elnökének javaslatára a Szlovák Köztársaság kormánya nevez ki és hív vissza. 
(2) Főellenőrnek az az állampolgár nevezhető ki,40) akinek jogi cselekvőképessége nem korlátozott, feddhetetlen, mesterszintű főiskolai végzettséggel rendelkezik és legalább ötéves szakmai gyakorlattal az informatika vagy a jog területén, valamint betöltötte 35. életévét.
(3) A főellenőr megbízatási időszaka öt év, és legfeljebb két, egymást követő megbízatási időszakra nevezhető ki. A főellenőr a megbízatási időszaka után is betölti tisztségét, amíg a Szlovák Köztársaság kormánya nem nevezi ki az új főellenőrt.
(4) A főellenőr tisztségéből visszahívható, ha
a) az egészségi állapota hosszantartóan, de legkevesebb hat hónapig nem teszi lehetővé a tisztségéből eredő kötelességeinek rendes ellátását,
b) megsértette olyan tényekre vonatkozó titoktartási kötelezettségét, melyek tisztségének betöltésével kapcsolatban jutottak tudomására,
c) ismételten nem teljesíti a 46. § 1. bek., d), f) és g) pontjaiban maghatározott kötelezettségeit, vagy megsérti a szolgálati fegyelmet, és ha a legutolsó hat hónap során a hivatal elnöke a hivatal főellenő¬rét ismételten írásban felszólította a hiányosságok kiküszöbölésére és a hivatal főellenőre ezeket méltányos határidőn belül nem orvosolta.
(5) A hivatal főellenőrét tisztségéből visszahívják, ha súlyosan elhanyagolta a jelen törvényben előírt kötelességeit, ha nem igazolja, hogy a hibát nem ő okozta, vagy nem akadályozhatta meg, vagy a szolgálati fegyelem súlyos megsértése miatt.
(6) A megbízatási időszak lejárta előtt a főellenőr tisztsége megszűnik
a) a tisztségről történő lemondással,
b) az ítélet jogerőre emelkedésével, mellyel szándékos bűncselekmény miatt elítélték, vagy amellyel bűncselekmény miatt elítélték és a büntetés letöltését feltételesen nem függesztették fel,
c) olyan tevékenység végzésével, amely összeegyeztethetetlen a tisztség betöltésével, vagy
d) elhalálozással.

50. §
A hivatal ellenőre
(1) A hivatal ellenőrét a hivatal elnöke nevezi ki és hívja vissza, azok közül az közalkalmazottak közül,38) akik a hivatalban közszolgálatot látnak el.
(2) Ellenőrnek az az állampolgár nevezhető ki,40) aki mesterszintű főiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik az informatika vagy a jog területén, valamint betöltötte 30. élet¬é¬vét.
(3) A hivatal ellenőre visszahívható38) a közalkalmazotti viszony megváltozása esetén, és ha az egészségi állapota hosszantartóan, de legkevesebb hat hónapig nem teszi lehetővé a közalkalmazotti munkaköri leírásából következő kötelességeinek rendes ellátását. 

51. §
A hivatal alelnöke, a főellenőr, a hivatal ellenőre és a hivatal alkalmazottja kötelesek megtartani titoktartási kötelezettségüket azokról a tényekről, melyekről a jelen törvény szerinti feladataik ellátása közben szereztek tudomást, a tisztségük betöltésének befejezése, közalkalmazotti jogviszonyuk vagy alkalmazotti jogviszonyuk megszűnése után is. A hivatal alelnökét, a főellenőrt, az ellenőrt és a hivatal alkalmazottját titoktartási kötelezettsége alól a konkrét esetben a hivatal elnöke mentheti fel.

Második fejezet
Az ellenőrzés

52. §
Az ellenőrzés megkezdése
(1) A személyes adatok kezelésének ellenőrzését a jelen törvény szerint a hivatal főellenőre, a hivatal ellenőrei és a hivatal alkalmazottai végzik, akik az ellenőrző szerv tagjai (a továbbiakban csak „ellenőrző szerv“).
(2) Az ellenőrző szerv az ellenőrzést mint rendes ellen-őrzést, az éves ellenőrzési terv alapján, vagy mint soron kívüli ellenőrzést, a személyes adatok kezelése során, a törvényileg előírt kötelezettségek megsértésének gyanúja alapján, vagy a személyes adatok védelméről szóló eljárás keretében végzi el.
(3) A hivatal főellenőre az ellenőrzést a hivatal elnökének írásbeli megbízása alapján végzi el. A hivatal ellen¬őre az ellenőrzést a hivatal főellenőrének írásbeli megbízása alapján végzi el. A hivatal alkalmazottja a hivatal elnökének vagy főellenőrének írásbeli megbízása alapján vesz részt az ellenőrzésen. Az ellenőrzés elvégzésére szóló megbízás tartalmazza 
a) a hivatal azonosító adatait,
b) az ellenőrzött személy azonosító adatait,
c) az ellenőrző szerv akadémiai címét, családi és utónevét,
d) az ellenőrzés dátumát, helyét és idejét,
e) az ellenőrzés tárgyát,
f) a hivatalos bélyegző lenyomatát és a hivatal elnökének vagy főellenőrének aláírását, az első-harmadik mondatok szerint.
(4) Az ellenőrzés elvégzésére szóló megbízás mintáját a hivatal a honlapján teszi közzé.
(5) Az ellenőrzés, az ellenőrzésről szóló értesítés, az adatkezelőnek vagy a közvetítőnek történő kézbesítés napján veszi kezdetét (a továbbiakban csak „ellenőrzött személy“).

53. §
Az ellenőrzés elvégzése során az ellenőrző szerv köteles úgy eljárni, hogy az ellenőrzött személy jogai és jogos érdekei ne sérüljenek.

54. §
Elfogultság az ellenőrzés során
(1) Az az ellenőrző szerv, amelynek tudomására jutottak olyan tények, melyek megkérdőjelezhetik elfogulatlanságát, haladéktalanul köteles ezeket a tényeket írásban jelenteni a hivatalnak.
(2) Ha az ellenőrzött személy szerint kétséges az ellen-őrző szerv elfogulatlansága, tekintettel az ellenőrzés tárgyával vagy az ellenőrzött személlyel való kapcsolatára, az ellenőrzött személy írásbeli kifogás benyújtására jogosult, melyben feltünteti az okokat is. A kifogás benyújtásának nincs halasztó hatása; az ellenőrző szerv az első mondat szerint csak olyan feladatokat végezhet el az ellenőrzés során, melyek halaszthatatlanok.
(3) Az elfogultsági kifogásokról és az elfogultság bejelentéséről a hivatal elnöke dönt a kifogás érvényesítésétől számított öt munkanapon belül, és írásban értesíti határozatáról azt, aki a kifogást emelte. A hivatal elnökének döntése ellen jogorvoslattal élni nem lehetséges.
(4) Az elfogultságról való döntésre nem vonatkozik a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás.41)

55. §
Az ellenőrző szerv kötelességei
Az ellenőrző szerv köteles
a) előre, írásban értesíteni az ellenőrzött személyt az ellenőrzés tárgyáról és céljáról; ez nem érvényes abban az esetben, ha az ellenőrzés bejelentése az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés céljának meghiúsításához, vagy az ellenőrzés elvégzésének jelentős megnehezítéséhez vezethetne, amikoris az ellenőrzés bejelentése az ellenőrzés megkezdésekor is megvalósítható,
b) az ellenőrzés megkezdése előtt felmutatni az ellenőrzés elvégzésére szóló megbízást, és köteles igazolni a hivatalhoz való tartozását,
c) kidolgozni az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban csak „jegyzőkönyv“) vagy az ellen¬őrzésről szóló feljegyzést,
d) feljegyezni az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvbe és feljegyzésbe az ellenőrzés megállapításait,
e) ismertetni az ellenőrzött személlyel az ellenőrzés jegyzőkönyvezett megállapításait, és felkérni őt, hogy az ellenőrző szerv által megadott határidőn belül írásban tegyen nyilatkozatot az ellenőrzés jegyzőkönyvezett megállapításaival kapcsolatban,
f) átadni az ellenőrzött személynek az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv vagy feljegyzés egy példányát,
g) írásban igazolni az ellenőrzött személynek az eredeti vagy másolt iratok, írásbeli dokumentumok, adathordozó eszközök másolatainak és egyéb anyagoknak az átvételét, és köteles biztosítani azok megfelelő védelmét elkallódás, megsemmisülés, sérülés és visszaélés ellen,
h) megvizsgálni a kifogások megalapozottságát, az ellenőrzés jegyzőkönyvezett megállapításaival kapcsolatban, és figyelembe venni a kifogások megalapozottságát a jegyzőkönyv függelékében, és köteles ezt megismertetni az ellenőrzött személlyel,
i) megvitatni az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel, és jegyzőkönyvet készíteni a megbeszélésről,
j) tájékoztatni az elvégzett ellenőrzés lefolyásáról és eredményéről a hivatal elnökét és a főellenőrt is, ha nem a főellenőr végzi az ellenőrzést.

56. §
Az ellenőrző szerv jogosultságai
Az ellenőrző szerv jogosult 
a) belépni az adatkezelő és a közvetítő telkeire, épületeibe vagy üzemegységeinek és létesítményeinek helyiségeibe,
b) az ellenőrzött személy vagy az ellenőrzött személy nevében eljáró természetes személyek személyazonosságának ellenőrzésére,
c) az ellenőrzött személytől kérni, hogy a megadott határidőn belül az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsássa az okmányokat, más iratokat, nyilatkozatokat és információkat, az adathordozókon feldolgozott adatokat, beleértve a műszaki adathordozókat, a programok kivonatait és forráskódjait, ha rendelkezik ezekkel, és az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges további anyagokat, eredeti példányokat vagy másolatokat, és indokolt esetekben lehetővé teszik számára, hogy másolatokat készítsen az el¬len¬őrzött személy helyiségein kívül is,
d) az ellenőrzött személytől ésszerű határidőn belül teljes és valós szóbeli és írásbeli információkat, nyilatkozatokat és magyarázatokat kérni, az ellenőrzött, és az ellenőrzéssel összefüggő tényekkel, valamint a megállapított hiányosságokkal kapcsolatban,
e) belépni az informatikai rendszerekbe rendszergazdai szinten, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékben,
f) kérni az ellenőrzött személy együttműködését.

57. §
Az ellenőrzött személy kötelességei
Ellenőrzött személy köteles
a) az ellenőrző szerv számára megfelelő körülményeket kialakítani az ellenőrzés elvégzéséhez és az ellenőrzés megállapításainak feldolgozásához,
b) együttműködni az ellenőrző szervvel az 56. § szerinti jogosultságaival összhangban, és köteles tartózkodni olyan eljárástól, amely meghiúsíthatná az ellenőrzés megvalósítását,
c) megjelenni magyarázatadás céljából a hivatal idézésére a meghatározott időben, a meghatározott helyen,
d) megismerkedni a jegyzőkönyv tartalmával, és az ellenőrző szerv kérésére megjelenni annak megtárgyalásán.

58. §
Az ellenőrzött személy jogosultságai
Ellenőrzött személy jogosult 
a) megismerkedni az ellenőrzés megállapításaival, és írásban állást foglalni azokkal kapcsolatban, 
b) az ellenőrzés megállapításaival történt megismerkedés után írásbeli kifogásokkal élni,
c) az ellenőrző szervtől kérni az 55. § b) pontja szerinti tények igazolását,
d) ellenőrizni a meghívott személy személyazonosságát, és megkövetelni a meghívott személytől annak igazolását, hogy jogosult az ellenőrzésen való részvételre,
e) az ellenőrző szervtől igazolást kérni az átvett eredeti vagy másolt dokumentumokról, az 56. § c) pontja,
f) megkövetelni, hogy az ellenőrzés elvégzése során ne sérüljenek jogai vagy jogos érdekei; ez nem érinti az 56. és 57. § rendelkezéseit.

59. §
A meghívott személy
(1) Ha azt az ellenőrzés különleges jellege indokolja, az ellenőrző szerv (hatóság) az ellenőrzés végrehajtására más természetes személyeket is meghívhat. E természetes személyek jelenléte az ellenőrzésen egyéb közérdekű tevékenységnek tekintendő.
(2) A meghívott személy mint az ellenőrző szerv tagja, a hivatal elnökétől vagy főellenőrétől kapott írásbeli megbízás alapján vesz részt az ellenőrzésen; az ellenőrző szerv az 55. § a) pontja szerint tudtára adja az ellen¬őrzött személynek a természetes személy meghívását.
(3) A meghívott személyt titoktartás kötelezi mindazon tényekkel kapcsolatosan, melyek az ellenőrzés során jutnak tudomására, és ez annak befejezése után is érvényben marad. A meghívott személyt titoktartási kötelezettsége alól csak a hivatal elnöke mentheti fel.
(4) A meghívott személy nem végezheti el feladatait a jelen törvény szerint, ha tekintettel az ellenőrzés tárgyához való viszonyára, elfogulatlanságát illetően kétségek merülhetnek fel. Az a meghívott személy, akinek tudomása van olyan tényekről, melyek alátámaszthatják elfogulatlanságának megkérdőjelezését, haladéktalanul jelenti ezeket a tényeket a hivatalnak.
(5) Az ellenőrzött személy írásban benyújthatja igazolható kifogásait a meghívott személlyel kapcsolatban. A meghívott személy az elfogulatlansági kifogásról szóló határozat megszületéséig az ellenőrzés során csak halaszthatatlan feladatokat láthat el.
(6) Az elfogulatlansági kifogásokról és az elfogultság jelentéséről a hivatal elnöke dönt, az érvényesítéstől számított három munkanapon belül. A hivatal elnökének döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs.
(7) Az elfogultságról való döntésre nem vonatkozik a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás.41)

60. §
Az ellenőrzés befejezése
(1) Az ellenőrzés eredménye az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv vagy feljegyzés.
(2) Ha az ellenőrzés során hiányosságokat állapítottak meg, az ellenőrző szerv jegyzőkönyvet dolgoz ki, amely tartalmazza
a) a hivatal azonosító adatait,
b) az ellenőrzött személy azonosító adatait,
c) az ellenőrzés dátumát, helyét és idejét,
d) az ellenőrzés tárgyát,
e) az ellenőrzés igazolható megállapításait,
f) az ellenőrzött személy nyilatkozatát az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban,
g) az ellenőrzést lefolytató ellenőrző szerv akadémiai címét, családi és utónevét és tisztségét vagy munkahelyi beosztását,
h) a jegyzőkönyv kidolgozásának dátumát,
i) a hivatalos bélyegző lenyomatát, az ellenőrző szerv és az ellenőrzött személy részéről a jegyzőkönyv tartalmát ismerő felelős alkalmazottak sajátkezű aláírásait, valamint a meghívott személy aláírását, ha az ellenőrző szerv az ellenőrzés lefolytatásához természetes személyt hívott meg az 59. § szerint,
j) a jegyzőkönyvvel történő megismerkedés dátumát; ha az ellenőrzött személy elutasítja a jegyzőkönyv tartalmának megismerését, az ellenőrzés konkrét megállapításaival kapcsolatos nyilatkozattételt, vagy a jegyzőkönyv aláírását, ezt a tényt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és
k) az ellenőrzött személy írásbeli igazolását a jegyzőkönyv átvételéről.
(3) A 2. bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmazhat mellékleteket; a mellékletek a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik.
(4) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés jegyzőkönyvben szereplő megállapításaival történt megismerkedés után írásbeli kifogással élhet a jegyzőkönyv aláírásától számított hét napon belül; a jegyzőkönyv 2. bekezdés j) pontja szerinti aláírása visszautasításának napja a pontosvesszőt követő mondat értelmében a jegyzőkönyv aláírása napjának tekintendő. A később beadott kifogásokat az ellenőrző szerv nem veszi figyelembe.
(5) Ha az ellenőrzés megállapításai ellen kifogással éltek a 4. bekezdés szerint, vagy olyan új tények derültek ki, amelyek a jegyzőkönyv tartalmával történő megismerkedés idején nem voltak ismertek, az ellenőrző szerv a kifogások kézbesítésétől számított 15 napon belül elbírálja azok megalapozottságát és függeléket dolgoz ki róluk, amely a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. Ha az ellenőrző szerv nem fogadja el az ellenőrzött személy kifogásait, köteles azt a függelékben megindokolni. Ennek kidolgozása során a 2. bekezdéssel összhangban kell eljárni.
(6) Az ellenőrző szerv, a kifogások kézbesítését követő 15 napon belül, írásban értesíti az ellenőrzött személyt kifogásainak átvizsgálásának eredményéről.
(7) Ha az ellenőrzés során nem állapítják meg a törvényből eredő kötelezettségek megsértését, az ellenőrző szerv az ellenőrzésről feljegyzést dolgoz ki. Ennek kidolgozása során a 2. bekezdéssel összhangban kell eljárni.
(8) Az ellenőrzés a jegyzőkönyv megvitatásáról készült jegyzőkönyv vagy a 7. bekezdés szerinti, az ellenőrzésről szóló feljegyzés aláírásának napjával ér véget. Ha az ellenőrzött személy elutasítja a jegyzőkönyv megvitatásáról készült jegyzőkönyv aláírását, az ellenőrzés az aláírás elutasításának napjával befejezettnek tekintendő, amiről az ellenőrző szerv a jegyzőkönyvben feljegyzést készít.

61. §
(1) A jelen törvény szerinti jegyzőkönyv és az ellenőrzés elvégzésével kapcsolatos dokumentációban szereplő információk nem tehetők hozzáférhetővé külön törvény szerint.42)
(2) Az ellenőrzés elvégzésére nem vonatkozik az államigazgatási ellenőrzésről szóló külön törvény.43)
(3) Az okmányok kézbesítésére az ellenőrzés elvégzése során a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás43a) vonatkozik.

Harmadik fejezet
A személyes adatok védelméről szóló eljárás

62. §
(1) A személyes adatok védelméről szóló eljárás célja (a továbbiakban csak „eljárás“) annak megállapítása, hogy az adatkezelő vagy a közvetítő eljárásával nem került-e sor a természetes személyek jogainak megsértésére személyes adataik feldolgozása során, és hiányosságok megállapítása esetén rendelkezések foganatosítása ennek orvoslására, esetleg a törvény megsértéséért járó szankciók kiszabása.
(2) Az eljárás nem nyilvános; ezzel nincs érintve a 71. § rendelkezése.

63. §
Az eljárás megkezdése
(1) Az eljárás az érintett személy vagy olyan személy javaslatára veszi kezdetét, aki azt állítja, hogy közvetlenül sérültek a jelen törvényben meghatározott jogai (a továbbiakban csak „javaslattevő“), vagy javaslattétel nélkül.
(2) Az 1. bekezdés szerinti eljárás megkezdéséről szóló javaslatnak tartalmaznia kell
a) javaslattevő családi és utónevét, állandó lakhe-lyé¬nek címét és aláírását,
b) annak megjelölését, aki ellen a javaslat irányul; megnevezését vagy családi és utónevét, székhelyé-nek vagy állandó lakhelyének címét, esetleg jogi formáját és az azonosító számát,
c) a javaslat tárgyát annak megjelölésével, hogy a javaslattevő állítása szerint, személyes adatainak kezelése során mely jogait sértették meg,
d) a javaslatban szereplő állításokat alátámasztó bizonyítékokat,
e) a 28. § szerinti jogérvényesítést igazoló dokumentum másolatát, ha ilyen jogot érvényesíthettek, vagy a különleges figyelmet érdemlő okok felsorolását.
(3) A hivatal az 1. bekezdés szerinti eljárás megkezdéséről szóló javaslatot felfüggesztheti, ha
a) a javaslat nyilvánvalóan megalapozatlan,
b) az üggyel, melyre a javaslat vonatkozik, a bűnüldöző szervek foglalkoznak,
c) a javaslattevő a hivatal felszólítására nem működött kellőképpen együtt a hivatallal, miközben az ő aktív részvétele nélkül nem lehetséges megoldani az ügyet; a javaslattevőt javaslata felfüggesztésének lehetőségéről tájékoztatni kell,
d) az eseménytől, melyre a javaslat vonatkozik, a javaslat kézbesítésének napján több mint három év telt el.
(4) Indokolt esetekben, amikor az érintett személy jogainak és jogos érdekeinek sérelmére kerülhetne sor, a hivatal a javaslattevő kérésére eltitkolhatja annak személyazonosságát.
(5) Ha az eljárás megkezdéséről szóló javaslatot nem a javaslattevő kézbesíti a hivatalnak, hanem valaki más, a javaslat eljáráskezdési kezdeményezésének minősül, javaslat nélkül (a továbbiakban csak „kezdeményezés“).
(6) A hivatal az 5. bekezdés szerinti kezdeményezést felfüggesztheti, ha
a) a kezdeményezés nyilvánvalóan megalapozatlan,
b) az üggyel, melyre a kezdeményezés vonatkozik, a bűnüldöző szervek foglalkoznak,
c) az eseménytől, melyre a kezdeményezés vonatkozik, a kezdeményezés kézbesítésének napján több mint három év telt el.
(7) Ha a hivatal a kezdeményezést nem függeszti fel a 6. bekezdés szerint, saját kezdeményezésből indítja meg az eljárást. A hivatal a 60. § 2. bek. szerinti ellen-őrzés eredményei alapján is saját kezdeményezésből indít eljárást, ha annak során hiányosságokat állapított meg.
(8) A kezdeményezést benyújtó természetes személy vagy jogi személy nem részese az eljárásnak. Az első mondat szerinti kezdeményezés intézésének módjáról a hivatal haladéktalanul tájékoztatja őt.

64. §
A határidők
(1) A hivatal a javaslattevő javaslatáról az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül döntést hoz. Indokolt esetekben a hivatal ezt a határidőt arányos mértékben, de legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja. A határidő meghosszabbításáról a hivatal írásban tájékoztatja az eljárás résztvevőit.
(2) A hivatal a természetes személy vagy jogi személy 63. § 5. bek. szerinti kezdeményezését a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírálja el. Ha a hivatal nem a 63. § 6. bek. szerint jár el, megkezdi az eljárást, és az ügyben az első bekezdés első mondatában szereplő határidőn belül hozza meg határozatát.
(3) Ha a javaslattevő javaslata alapján, vagy a 63. § 7. bek. szerinti saját kezdeményezés alapján megkezdett eljárás során szükséges ellenőrzést tartani, a javaslat intézésnek 1. bekezdés szerinti határideje fel van függesztve az ellenőrzés megkezdésének napjától az ellen¬őrzés befejezésének napjáig. Az ellenőrzés eredménye jelenti az ügy eldöntésének alapját.

65. §
A határozat
(1) Ha a hivatal megállapítja a javaslattevő jogainak megsértését, vagy a javaslattétel nélküli eljárás során a természetes személy jogainak megsértését, vagy a személyes adatok kezelése a törvény által meghatározott kötelességek megszegését, határozatban kötelezi az adatkezelőt vagy a közvetítőt, hogy a megadott határidőn belül intézkedéseket hajtson végre a megállapított hiányosságok és létrejöttük okainak kiküszöbölésére; egyéb esetben a személyes adatok védelméről szóló eljárást leállítja.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedéseken kívül a hivatal jogosult további intézkedések végrehajtására kötelezni az adatkezelőt vagy a közvetítőt, amelyekkel
a) megtiltja azoknak a személyes adatoknak a kezelését, amelyek kezelése ellentétes a jelen törvény rendelkezéseivel,
b) megtiltja azt az adatkezelést, amely ellentétes a jelen törvény rendelkezéseivel,
c) elrendeli a személyes adatoknak, megadott határidőn belüli eltávolítását vagy megsemmisítését, ha azokat jogtalanul kezelik vagy kezelték,
d) olyan műszaki, szervezési és személyzeti intézkedések foganatosítását írja elő, melyek megfelelnek a feldolgozás módjának,
e) a dokumentáció vagy a biztonsági projekt kidolgozásának vagy kiegészítésének biztosítására kötelezi a jelen törvénnyel összhangban,
f) a megadott határidőn belül a közvetítő megváltoztatására kötelezi az adatkezelőt, ha az adatkezelő közvetítő igénybevételével hajtja végre a személyes adatok feldolgozását.
(3) Ha az érintett személy jogainak megsértése vagy a kötelességek elhanyagolása a személyes adatok kezelése során nem tűr halasztást, a hivatal előzetes intézkedést ad ki.
(4) Az adatkezelő vagy a közvetítő köteles tájékoztatni a hivatalt, a hivatal által megadott határidőn belül, a kiszabott intézkedések teljesítéséről.

66. §
A határozatot a 65. § szerint megtámadó jogorvoslati kérelemről a hivatal elnöke dönt.

Negyedik fejezet
Szankciók és a törvény megsértésének közzététele

67. §
A jelen törvény megsértéséért a következő szankciókat szabják ki:
a) bírság és
b) eljárási bírság.

68. §
A bírság
(1) A hivatal 300 eurótól 3 000 euróig terjedő bírsággal sújthatja azt az adatkezelőt, amelyik
a) nem biztosította a személyes adatok valósságát és aktualizálását a 16. § 2. bek. szerint,
b) nem értesítette a hiányosságokról a harmadik feleket a 18. § 1. bek. szerint, vagy az ellenőrzés során nem tudja felmutatni a hivatalnak, a 18. § szerinti értesítés mellőzése indokolt volt, vagy harmadik félként az értesítés után nem intézkedett a 18. § 2. bek. szerinti terjedelemben és módon,
c) nem teljesítette vagy megszegte a jogosult személyek 21. § 3. bek. szerinti tájékoztatásáról készítendő feljegyzés megbízható módon való igazolásának kötelezettségét,
d) nem teljesítette, vagy megszegte a felelős személy megbízásának elkészítéséről szóló, a 23. § 10. és 11. bek. szerinti kötelességét,
e) nem teljesítette, vagy megszegte a 25. § 2-4. bek. szerinti bejelentési kötelezettségét,
f) nem teljesítette, vagy megszegte a felelős személy megbízásának befejezéséről szóló, 26. § szerinti kötelezettségét,
g) nem jelentette az érintett személy jogainak korlátozását a 30. § szerint,
h) nem teljesítette, vagy megszegte a 35. § 1. bek. és a 36. § 3. bek. első mondata szerinti kötelezettségét,
i) nem teljesítette, vagy megszegte a változások bejelentésének 40. § szerinti kötelezettségét,
j) nem teljesítette, vagy megszegte kötelezettségét az informatikai rendszer nyilvántartásának vezetéséről a 43. § szerint, vagy
k) nem teljesítette, vagy megszegte kötelezettségét nyilvántartásban szereplő adatok hozzáférhetővé tételéről a 44. § szerint.
(2) A hivatal 1 000 eurótól 50 000 euróig terjedő bírsággal sújthatja azt az adatkezelőt, amelyik
a) nem teljesítette, vagy megszegte a személyes adatok feldolgozásának valamelyik kötelező alapelvét az 5-7. és 7-9. § szerint,
b) a közvetítő kiválasztása és megbízása során nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 8. § 2-5. és 8. bek., a pontosvessző előtti második mondata szerint,
c) a személyes adatok gyűjtése során nem teljesítette, vagy megszegte a 15. § szerinti valamelyik kötelezettségét,
d) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a személyes adatok megsemmisítésére vonatkozó, a 17. § szerinti kötelezettségét,
e) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a személyes adatok feldolgozásának biztonságára vonatkozó kötelezettségét a 19. § 1., 2., 4. és 5. bek. és a 20. § szerint,
f) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a jogosult személyek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét a 21. § 2. és 4. bek. szerint,
g) a személyes adatok védelme feletti felügyelet gyakorlása közben nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 23. § 2. és 5-9. bek. és a 25. § 1. bek. szerint,
h) az érintett személy kérvényének elintézése során nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 28. és 29. § szerint.
(3) A hivatal 1 000 eurótól 300 000 euróig terjedő bírsággal sújtja azt az adatkezelőt, amelyik
a) nem teljesítette, vagy megszegte a 8. § 3. bek. első mondata szerinti kötelességét, mely szerint írásbeli szerződés alapján kell megbízni a közvetítőt a személyes adatok feldolgozásával,
b) a különleges személyes adatok feldolgozása során nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét 13. és 14. § szerint,
c) nem teljesítette, vagy megszegte a biztonsági projekt kidolgozására vonatkozó kötelezettségét a 19. § 3. bek. szerint,
d) a személyes adatok harmadik országokba történő átvitelét nem a 31. § szerint végezte el, vagy nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik feltételt a 31. § és a 32. § 2., 3. és 4. bek. szerint, vagy
e) nem teljesítette, vagy megszegte az informatikai rendszer különleges regisztrációjára vonatkozó kötelezettségét a 37., 38. § és a 39. § 5. bek. és a 6. bek. második mondata szerint.
(4) A hivatal 300 eurótól 3 000 euróig terjedő bírsággal sújthatja azt a közvetítőt, amelyik
a) nem biztosította a személyes adatok valósságát és aktualizálását a 16. § 2. bek. szerint,
b) nem értesítette a hiányosságokról a harmadik feleket a 18. § 1. bek. szerint, vagy az ellenőrzés során nem tudja felmutatni a hivatalnak, a 18. § szerinti értesítés mellőzése indokolt volt, vagy harmadik félként az értesítés után nem intézkedett a 18. § 2. bek. szerinti terjedelemben és módon,
c) nem teljesítette vagy megszegte a jogosult személyek 21. § 3. bek. szerinti tájékoztatásáról készítendő feljegyzés megbízható módon való igazolásának kötelezettségét,
d) nem teljesítette, vagy megszegte a felelős személy megbízásának elkészítéséről szóló, a 23. § 10. és 11. bek. szerinti kötelességét,
e) nem teljesítette, vagy megszegte a 25. § 2-4. bek. szerinti bejelentési kötelezettségét,
f) nem teljesítette, vagy megszegte a felelős személy megbízásának befejezéséről szóló, 26. § szerinti kötelezettségét,
g) nem jelentette az érintett személy jogainak korlátozását a 30. § szerint.
(5) A hivatal 1 000 eurótól 50 000 euróig terjedő bírsággal sújthatja azt a közvetítőt, amelyik
a) nem teljesítette, vagy megszegte a személyes adatok feldolgozásának valamelyik kötelező alapelvét az 5. § 1. bek., 6. § 2. bek. c)-i) pontja, 6. § 4. bek. szerint,
b) nem teljesítette, vagy megszegte a közvetítő valamelyik kötelezettségét a 8. § 6-8. bek. szerint,
c) a személyes adatok gyűjtése során nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 15. § szerint,
d) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a személyes adatok megsemmisítésére vonatkozó, a 17. § szerinti kötelezettségét,
e) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a személyes adatok feldolgozásának biztonságára vonatkozó kötelezettségét a 19. § 1., 2., 4. és 5. bek. és a 20. § szerint,
f) nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik, a jogosult személyek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét a 21. § 2. és 4. bek. szerint,
g) a személyes adatok védelme feletti felügyelet gyakorlása közben nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 23. § 2. és 5-9. bek. és a 25. § 1. bek. szerint,
h) az érintett személy kérvényének elintézése során nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik kötelezettségét a 28. és 29. § szerint.
(6) A hivatal 1 000 eurótól 300 000 euróig terjedő bírsággal sújtja azt a közvetítőt, amelyik
a) nem teljesítette, vagy megszegte a biztonsági projekt kidolgozására vonatkozó kötelezettségét a 19. § 3. bek. szerint, vagy
b) a személyes adatok harmadik országokba történő átvitelét nem a 31. § szerint végezte el, vagy nem teljesítette, vagy megszegte valamelyik feltételt a 31. § és a 32. , 2., 3. és 4. bek. szerint.
(7) A hivatal 150 eurótól 2 000 euróig terjedő bírsággal sújthatja azt, aki
a) a 12. , 1. bek. ellentétesen közöl személyes adatokat; ez nem vonatkozik az adatkezelőre és a közvetítőre,
b) a 16. § 1. bek. szerint valótlan személyes adatokat közöl,
c) az adatkezelő vagy a közvetítőt által, a 19. és 20. § szerint elfogadott műszaki, szervezési és személyzeti intézkedésekkel ellentétesen járt el,
d) jogosult személyként megsérti valamelyik, a 21. § szerinti tájékoztatásban előírt kötelezettségét,
e) megsérti a 22. § szerinti, a személyes adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségét,
f) jogosult személyként nem teljesíti a 27. § szerinti kötelezettségeit, vagy
g) a felügyelet ellátása során nem működik kellőképpen együtt a hivatallal a jelen törvény szerint.

69. §
Eljárási bírság
A hivatal
a) 1 000 euróig terjedő eljárási bírsággal sújtja az adatkezelőt vagy közvetítőt, ha az nem biztosítja az 57. § a) pontja szerinti megfelelő feltételeket az ellenőrzés elvégzéséhez,
b) 10 000 euróig terjedő eljárási bírsággal sújtja az adatkezelőt vagy közvetítőt, ha akadályozza az 57. § b) pontja szerint megkövetelt ellenőrzést,
c) 20 000 euróig terjedő eljárási bírsággal sújtja az adatkezelőt vagy közvetítőt, ha a 71. § szerint tömegtájékoztatási eszközökben közzé teendő közleményt egyáltalán nem hozta nyilvánosságra, vagy nem időben hozta nyilvánosságra, vagy nem a meghatározott formában, vagy nem a meghatározott tömegtájékoztatási eszközön keresztül hozta nyilvánosságra, vagy nem tartotta be ennek a közleménynek a meghatározott tartalmát, és ezt ismételten, egészen addig, míg a kötelezettségét nem teljesíti,
d) 30 000 euróig terjedő eljárási bírsággal sújtja az adatkezelőt vagy közvetítőt, ha nem hajtotta végre a 65. § 1. és 2. bek. szerinti határozatban előírt intézkedéseket, vagy a hivatalt nem tájékoztatta az előírt határidőn belül a 65. § 4. bek. szerint.

70. §
A bírságra és eljárási bírságra vonatkozó közös rendelkezések
(1) A bíráságot és az eljárási bírságot a hivatal újra kiszabja, ha a kötelezettség nem teljesült a meghatározott határidőn belül.
(2) A 68. § szerinti bírság attól a naptól számított két éven belül szabható ki, mikor a hivatal a kötelességszegést megállapította, de legkésőbb attól a naptól számított öt éven belül, mikor a kötelességszegésre sor került.
(3) A 69. § szerinti eljárási bírságot attól a naptól számított egy hónapon belül lehet kiszabni, mikor a kötelességszegésre sor került.
(4) A bírság és az eljárási bírság kiszabása és összegének megállapítása során a hivatal elsősorban a jogellenes eljárás súlyosságát, időtartamát és következményeit veszi figyelembe, valamint az ilyen eljárás megismétlődését, valamint a magán- és családi élet veszélyeztetésének mértékét, továbbá az érintett személyek számát.
(5) Ha ugyanazon személy a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül a jelen törvényt ugyanazon a módon megszegi, a hivatal bírsággal vagy eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege a kiszabott bírság vagy eljárási bírság kétszereséig terjedhet.
(6) A bírság vagy eljárási bírság kiszabásáról szóló határozat ellen írásbeli ellenvetést lehet benyújtani a kézbesítésétől számított 15 napon belül. Az ellenvetésről a hivatal elnöke dönt a kézbesítésétől számított 60 napon belül.
(7) Indokolt esetekben a hivatal határozatban megengedheti a bírság vagy eljárási bírság befizetésének elhalasztását, vagy megengedheti a bírság vagy eljárási bírság részeltekben történő kifizetését.
(8) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

71. §
A törvény megszegésének közzététele
(1) Ha a hivatal megállapítja a jelen törvény által meghatározott kötelességek megszegését, határozatában nyilvánosságra hozhatja a törvényszegő cégszerű megnevezését vagy megnevezését, székhelyét vagy állandó lakhelyét, azonosító számát, ha ilyen kiosztásra került és a jogi formáját, és
a) a személyes adatok védelméről szóló eljárásban a 65. § szerint végrehajtandó intézkedés vagy annak része határozati rendelkezését és indoklását,
b) a 68. § vagy 69. § szerint végrehajtandó, a bírság vagy eljárási bírság kiszabásáról szóló határozat vagy annak része határozati rendelkezését és indoklását, vagy
c) a személyes adatok védelme megsértésének tényszerű leírását.
(2) A hivatal az adatkezelőt vagy a közvetítőt arra kötelezheti, hogy tömegtájékoztatási eszközökben hozza nyilvánosságra az 1. bekezdés szerinti c) pontjában meghatározott tényeket.
(3) A hivatal, a törvénysértés, 2. bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét szabhatja ki, ha a jelen törvényben meghatározott kötelezettségek súlyos, ismételt vagy hosszantartó megsértését állapítja meg; a törvény megsértése nyilvánosságra hozatali kötelezettségének kiszabása esetén a hivatal figyelembe veszi a magán- és családi élet veszélyeztetésének mértékét, továbbá az érintett személyek számát.
(4) Az adatkezelő vagy a közvetítő köteles teljesíteni a hivatal 2. bekezdés szerint kiszabott intézkedését. Az adatkezelő és a közvetítő végrehajtó szerve köteles biztosítani a közlemény megjelentetését a tömegtájékoztatási eszközökben az 1. bekezdés c) pontja szerinti terjedelemben, az adatkezelő saját költségére; a közlemény tartalmát, formáját, a tömegtájékoztatási eszközt és a megjelentetés legkésőbbi dátumát a hivatal határozza meg.
(5) Az 1. bekezdés a) és b) pontjai szerint végrehajtandó intézkedés vagy határozat határozati rendelkezésében vagy indoklásában szereplő személyes adatokat nem kell megjelentetni.


NEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

Közös rendelkezések

72. §
(1) A jelen törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik,41) hacsak a 2. bekezdés másképp nem rendelkezik.
(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános előírás41) nem vonatkozik
a) a természetes személy vizsgájának lebonyolítására és letételére, amely a felelős személy tisztségének betöltéséhez szükséges a 24. § szerint,
b) a bejelentési kötelezettségre a 34. és 36. § szerint, és
c) az ellenőrzés 52-61. § szerinti lefolytatására, kivéve az okmányok kézbesítését az ellenőrzés elvégzése során.

73. §
Mindenki köteles lehetővé tenni a hivatal számára a jelen törvény szerinti kötelezettségek és az annak alapján kiadott határozatok betartásának felügyeletét. Ez a 46. § 5. bek. rendelkezésére nem vonatkozik.

74. §
Együttműködés
(1) Mindenki köteles együttműködni a hivatallal a jelen törvény szerinti feladatainak teljesítése során.
(2) Az adatkezelő és a közvetítő köteles eltűrni a hivatal minden tevékenységét, amely arra irányul, hogy megállapítsa az összes körülményt, mely az ügy objektív elbírálásához szükséges.

Átmeneti rendelkezések

75. §
(1) A Szlovák Köztársaság Személyes Adatokat Védő Hivatala, mely a korábbi törvény szerint volt létrehozva, a Szlovák Köztársaság Személyes Adatokat Védő Hivatalává vált a jelen törvény szerint.
(2) A hivatal elnöke, akit az eddigi törvény alapján választottak meg tisztségébe, a hivatal elnökévé vált a jelen törvény szerint; ez nincs kihatással megbízatási idejének időtartamára.
(3) A hivatal eddigi törvény alapján kinevezett alelnöke a hivatal alelnökévé vált a jelen törvény szerint; ez nincs kihatással megbízatási idejének időtartamára.
(4) A hivatal főellenőre, akit az eddigi törvény alapján neveztek ki tisztségébe, a hivatal főellenőrévé vált a jelen törvény szerint; ez nincs kihatással megbízatási idejének időtartamára.
(5) A hivatal ellenőre, akit az eddigi törvény alapján neveztek ki tisztségébe, a hivatal ellenőrévé vált a jelen törvény szerint.

76. §
(1) Az adatkezelő a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül a jelen törvénnyel összhangba hozza minden informatikai rendszerét, amelyen személyes adatokat kezel.
(2) Az adatkezelő köteles a közvetítővel fennálló szerződéses viszonyát a jelen törvénnyel összhangba hozni a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül.
(3) Az adatkezelő és a közvetítő kötelesek a jelen törvénnyel összhangban végrehajtani a jogosult személyek tájékoztatását a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül.
(4) A megbízások és a felelős személy megbízásáról szóló értesítések, melyek az eddigi törvény szerint jöttek létre, a jelen törvény szerinti megbízásoknak és a felelős személy megbízásáról szóló értesítések minősülnek. Az adatkezelő és a közvetítő köteles írásban megbízni a felelős személyt és megbízását jelenteni a hivatalnak a jelen törvénnyel összhangban, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül. 
(5) Az eddigi törvény szerint megadott regisztráció a jelen törvény szerint megadott regisztrációnak minősül. Az adatkezelő köteles az informatikai rendszerét újbóli regisztrációra bejelenteni a jelen törvénnyel összhangban, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül, ha ezt a törvény megköveteli.
(6) Az eddigi törvény szerint megadott különleges regisztráció a jelen törvény szerint megadott különleges regisztrációnak minősül. Az adatkezelő köteles az informatikai rendszerét újbóli különleges regisztrációra bejelenteni a jelen törvénnyel összhangban, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül, ha ezt a törvény megköveteli.
(7) Az eddigi törvény szerint kidolgozott biztonsági intézkedések, biztonsági irányelv és biztonsági projekt a jelen törvény hatályba lépéstől számítva, a jelen törvény szerint kidolgozott biztonsági intézkedésnek minősül. Az adatkezelő és a közvetítő köteles az elfogadott biztonsági intézkedéseket a jelen törvénnyel összhangba hozni a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított kilenc hónapon belül.
(8) Az eddigi törvény szerint megadott, a személyes adatok feldolgozásába történő beleegyezés a jelen törvény hatályba lépéstől számítva a jelen törvény szerint megadott a személyes adatfeldolgozásba történő beleegyezésnek minősül.

77. §
A jelen törvény hatályba lépésének napja előtt megkezdődött eljárások az eddigi előírások szerint fejezendők be.

77.a §
Átmeneti rendelkezések a 2014. április 15-étől hatályos változásokhoz
(1) Az informatikai rendszerek 2014. április 14-ig elvégzett regisztrációja az információs rendszerek 34. § szerinti bejelentésének minősül a 2014. április 15-től hatályos rendelkezések szerint.
(2) Az informatikai rendszerek regisztrációjával kapcsolatos eljárások és az informatikai rendszerek különleges regisztrációjával kapcsolatos eljárások, amelyek 2014. április 14-ig nem kerültek befejezésre, a 2014. április 14-ig hatályos törvény szerint fejezendők be.
(3) A 35. § 1. bek. szerinti bejelentés elektronikus módon történő elkészítése, a bejelentett adatok változásának és az informatikai rendszerek használata befejezésének elektronikus módon történő bejelentése 2014. április 15-től nem igényel szavatolt elektronikus aláírást; 2014. szeptember 1-től a 35. § 1. bek. szerinti bejelentés, a bejelentett adatok változása és az informatikai rendszerek használata befejezésének bejelentése elvégezhető az elektronikus nyomtatvány segítségével is. Az elektronikus nyomtatványt a hivatal közzéteszi a honlapján.
(4) A 68. és 69. § szerint 2014. április 15-e előtt megkezdődött eljárások a 2014. április 14-ig hatályos törvény szerint fejezendők be.

78. §
Ezzel a törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusai, amelyek a mellékletben kerültek felsorolásra.

79. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés
Hatályon kívül helyeztetik a Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyes adatok védelméről, módosítva a Tt. 602/2003. sz. törvényével, a Tt. 576/2004. sz. törvényével, a Tt. 90/2005. sz. törvényével és a Tt. 583/2008. sz. törvényével


II. cikkely
A Tt. 145/1995. sz. törvénye, a közigazgatási eljárási illetékekről, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 123/1996. sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 224/1996. sz. törvényével, a Tt. 70/1997. sz. törvényével, a Tt. 1/1998. sz. törvényével, a Tt. 232/1999. sz. törvényével, a Tt. 3/2000. sz. törvényével, a Tt. 142/2000. sz. törvényével, a Tt. 211/2000. sz. törvényével, a Tt. 468/2000. sz. törvényével, a Tt. 553/2001. sz. törvényével, a Tt. 96/2002. sz. törvényével, a Tt. 118/2002. sz. törvényével, a Tt. 215/2002. sz. törvényével, a Tt. 237/2002. sz. törvényével, a Tt. 418/2002. sz. törvényével, a Tt. 457/2002. sz. törvényével, a Tt. 465/2002. sz. törvényével, a Tt. 477/2002. sz. törvényével, a Tt. 480/2002. sz. törvényével, a Tt. 190/2003. sz. törvényével, a Tt. 217/2003. sz. törvényével, a Tt. 245/2003. sz. törvényével, a Tt. 450/2003. sz. törvényével, a Tt. 469/2003. sz. törvényével, a Tt. 583/2003. sz. törvényével, a Tt. 5/2004. sz. törvényével, a Tt. 199/2004. sz. törvényével, a Tt. 204/2004. sz. törvényével, a Tt. 347/2004. sz. törvényével, a Tt. 382/2004. sz. törvényével, a Tt. 434/2004. sz. törvényével, a Tt. 533/2004. sz. törvényével, a Tt. 541/2004. sz. törvényével, a Tt. 572/2004. sz. törvényével, a Tt. 578/2004.sz. törvényével, a Tt. 581/2004. sz. törvényével, a Tt. 633/2004. sz. törvényével, a Tt. 653/2004. sz. törvényével, a Tt. 656/2004. sz. törvényével, a Tt. 725/2004. sz. törvényével, a Tt. 5/2005. sz. törvényével, a Tt. 8/2005. sz. törvényével, a Tt. 15/2005. sz. törvényével, a Tt. 93/2005. sz. törvényével, a Tt. 171/2005. sz. törvényével, a Tt. 308/2005. sz. törvényével, a Tt. 331/2005. sz. törvényével, a Tt. 341/2005. sz. törvényével, a Tt. 342/2005. sz. törvényével, a Tt. 473/2005. sz. törvényével, a Tt. 491/2005. sz. törvényével, a Tt. 538/2005. sz. törvényével, a Tt. 558/2005. sz. törvényével, a Tt. 572/2005. sz. törvényével, a Tt. 573/2005. sz. törvényével, a Tt. 610/2005. sz. törvényével, a Tt. 14/2006. sz. törvényével, a Tt. 15/2006. sz. törvényével, a Tt. 24/2006. sz. törvényével, a Tt. 117/2006. sz. törvényével, a Tt. 124/2006. sz. törvényével, a Tt. 126/2006. sz. törvényével, a Tt. 224/2006. sz. törvényével, a Tt. 342/2006. sz. törvényével, a Tt. 672/2006. sz. törvényével, a Tt. 693/2006. sz. törvényével, a Tt. 21/2007. sz. törvényével, a Tt. 43/2007. sz. törvényével, a Tt. 95/2007. sz. törvényével, a Tt. 193/2007. sz. törvényével, a Tt. 220/2007. sz. törvényével, a Tt. 279/2007, sz. törvényével, a Tt. 295/2007. sz. törvényével, a Tt. 309/2007. sz. törvényével, a Tt. 342/2007. sz. törvényével, a Tt. 343/2007. sz. törvényével, a Tt. 344/2007. sz. törvényével, a Tt. 355/2007. sz. törvényével, a Tt. 358/2007. sz. törvényével, a Tt. 359/2007. sz. törvényével, a Tt. 460/2007. sz. törvényével, a Tt. 517/2007. sz. törvényével, a Tt. 537/2007. sz. törvényével, a Tt. 548/2007. sz. törvényével, a Tt. 571/2007. sz. törvényével, a Tt. 577/2007. sz. törvényével, a Tt. 647/2007. sz. törvényével, a Tt. 661/2007. sz. törvényével, a Tt. 92/2008. sz. törvényével, a Tt. 112/2008. sz. törvényével, a Tt. 167/2008. sz. törvényével, a Tt. 214/2008. sz. törvényével, a Tt. 264/2008. sz. törvényével, a Tt. 405/2008. sz. törvényével, a Tt. 408/2008. sz. törvényével, a Tt. 451/2008. sz. törvényével, a Tt. 465/2008. sz. törvényével, a Tt. 495/2008. sz. törvényével, a Tt. 514/2008. sz. törvényével, a Tt. 8/2009. sz. törvényével, a Tt. 45/2009. sz. törvényével, a Tt. 188/2009. sz. törvényével, a Tt. 191/2009. sz. törvényével, a Tt. 274/2009. sz. törvényével, a Tt. 292/2009. sz. törvényével, a Tt. 304/2009. sz. törvényével, a Tt. 305/2009. sz. törvényével, a Tt. 307/2009. sz. törvényével, a Tt. 465/2009. sz. törvényével, a Tt. 478/2009. sz. törvényével, a Tt. 513/2009. sz. törvényével, a Tt. 568/2009. sz. törvényével, a Tt. 570/2009. sz. törvényével, a Tt. 594/2009. sz. törvényével, a Tt. 67/2010. sz. törvényével, a Tt. 92/2010. sz. törvényével, a Tt. 136/2010. sz. törvényével, a Tt. 144/2010. sz. törvényével, a Tt. 514/2010. sz. törvényével, a Tt. 556/2010. sz. törvényével, a Tt. 39/2011. sz. törvényével, a Tt. 119/2011. sz. törvényével, a Tt. 200/2011. sz. törvényével, a Tt. 223/2011. sz. törvényével, a Tt. 254/2011. sz. törvényével, a Tt. 256/2011. sz. törvényével, a Tt. 258/2011. sz. törvényével, a Tt. 324/2011. sz. törvényével, a Tt. 342/2011. sz. törvényével, a Tt. 363/2011. sz. törvényével, a Tt. 381/2011. sz. törvényével, a Tt. 392/2011. sz. törvényével, a Tt. 404/2011. sz. törvényével, a Tt. 405/2011. sz. törvényével, a Tt. 409/2011. sz. törvényével, a Tt. 519/2011. sz. törvényével, a Tt. 547/2011. sz. törvényével, a Tt. 49/2012. sz. törvényével, a Tt. 96/2012. sz. törvényével, a Tt. 251/2012. sz. törvényével, a Tt. 286/2012. sz. törvényével, a Tt. 336/2012. sz. törvényével, a Tt. 339/2012. sz. törvényével, a Tt. 351/2012. sz. törvényével, a Tt. 439/2012. sz. törvényével, a Tt. 447/2012. sz. törvényével, a Tt. 459/2012. sz. törvényével, a Tt. 8/2013. sz. törvényével, a Tt. 39/2013. sz. törvényével, a Tt. 40/2013. sz. törvényével, a Tt. 72/2013. sz. törvényével, a Tt. 75/2013. sz. törvényével, a Tt. 94/2013. sz. törvényével a Tt. 96/2013. sz. törvényével a következőképpen egészítetik ki:

A közigazgatási eljárási illetékek tarifatáblázatának melléklete kiegészíttetik a XXIII. résszel, amely a címét is beleértve a következőképpen hangzik:

„XXIII. rész
A személyes adatok védelme
273. tétel
a) Az informatikai rendszer regisztrációja vagy annak módosítása …………… 20,- euró
b) Az informatikai rendszer különleges regisztrációja vagy annak módosítása …………… 50,- euró

Megjegyzés
A jelen tétel szerinti illetékeket a Szlovák Köztársaság Személyes Adatokat Védő Hivatala szedi be. “


III. cikkely
A Tt. 215/2004. sz. törvénye, a minősített (titkosított) információk védelméről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Szlovák Köztársaság alkotmánybíróságának 638/2005. sz. döntésével, a Tt. 255/2006. sz. törvényével, a Tt. 330/2007. sz. törvényével, a Tt. 668/2007. sz. törvényével, a Tt. 291/2009. sz. törvényével, a Tt. 400/2009. sz. törvényével és a Tt. 192/2011. sz. törvényével, a következőképpen egészíttetik ki:

Az 53. §-ba az 5. bekezdés után új, 6. bekezdés kerül, amely így hangzik:
„(6) Ha az épületeket és a védett helyiségeket kép-, hang- vagy hangos képfelvétel készítésére alkalmas műszaki biztonsági berendezésekkel biztosítják, azokat nem kell jelezni a személyes adatok védelméről szóló általános előírás szerint. Ha az ilyen felvételt nem használják fel büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás céljaira, az ezeket a felvételeket készítető személy, köteles azokat legkésőbb a felvétel készítésének napját követő naptól számított 60 napon belül megsemmisíteni.“.
Az eddigi 6. bekezdést 7. bekezdésként kell jelölni.


IV. cikkely
A Tt. 400/2009. sz. törvénye a közszolgálatról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 151/2010. sz. törvényével, a Tt. 500/2010. sz. törvényével, a Tt. 505/2010. sz. törvényével, a Tt. 547/2010. sz. törvényével, a Tt. 33/2011. sz. törvényével, a Tt. 48/2011. sz. törvényével, a Tt. 220/2011. sz. törvényével, a Tt. 257/2011. sz. törvényével, a Tt. 503/2011. sz. törvényével, a Tt. 252/2012. sz. törvényével, a Tt. 345/2012. sz. törvényével, a Tt. 361/2012. sz. törvényével a  a Tt. 392/2012. sz. törvényével  a következőképpen módosul:

A 6. § 5. bekezdésében törlendők a következők „a Szlovák Köztársaság Személyes Adatokat Védő Hivatalának ellenőrén kívül“.


V. cikkely
Hatályba lépés
A jelen törvény 2013. július 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 46/1993 sz. törvénye, a Szlovák Információs Szolgálatról, a Tt. többször módosított, 227/2002. sz. alkotmányos törvénye, az állam biztonságáról háború, rendkívüli állapot és szükségállapot idején, a Tt. többször módosított, 387/2002. sz. törvénye, az állam krízishelyzetekben történő irányításáról, háborún és hadiállapoton kívül, a Tt. többször módosított, 215/2004. sz. törvénye, a minősített információk védelméről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
2) Például a Tt. többször módosított, 319/2002. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság védelméről, a Tt. 321/2002. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőiről, a Tt. 179/2011. sz. törvénye a gazdasági mozgósításról és a többször módosított, 387/2002. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről, az állam krízishelyzetekben történő irányításáról, háborún és hadiállapoton kívül.
3) Például a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 564/1991. sz. törvénye, a községi rendőrségről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 171/1993. sz. törvénye, a rendőri testületről.
4) Például a többször módosított Büntető perrendtartás, a Tt. többször módosított, 297/2008. sz. törvénye, a bűncselekményekből származó bevételek legalizálása elleni védelemről és a terrorizmus finanszírozása elleni védelemről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
5) A többször módosított, 293/2007. sz. törvény, 2. §, b pontja a szakképesítések elismeréséről.
6) Például a Tt. többször módosított, 523/2004. sz. törvénye, a közigazgatás költségvetési szabályairól, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított, 563/2009. sz. törvénye, az adókezelésről (adótörvény), valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
7) A többször módosított Polgári Törvénykönyv 11-16. §.
8) A többször módosított 618/2003. sz. törvény, 13. §, a szerzői jogokról és a szerzői jogokkal összefüggő jogokról (szerzői jogi törvény).
9) Például a többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 27-34. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 162/1995. sz. törvénye 8. és 68. §, az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény).
10) A Tt. többször módosított, 330/2007. sz. törvénye, a bűntettesek nyilvántartásáról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
11) A többször módosított, az ügyészségről szóló, 153/2001. sz. törvény, 40. §, 2. bek., d) pontja.
12) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 69. §.
13) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 40/1993. sz. törvénye az állampolgárságról, a Szlovák Köztársaság többször módosított, a Tt. 483/2001. sz. törvénye a bankokról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 305/2005. sz. törvénye a gyermekek szociális-jogi védelméről és a szociális felügyeletről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 400/2009. sz. törvénye a közszolgálatról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
14) A Tt. többször módosított, az elektronikus aláírásról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, 215/2002. sz. törvény, 4. §.
15) A Tt. 509/1991. sz. törvényével módosított Polgári Törvénykönyv 8. §.
16) A többször módosított Polgári Törvénykönyv 26-30. §.
17) A Polgári Törvénykönyv 116. §.
18) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 301/1995. sz. törvénye a személyi azonosító jelről.
19) Például a Tt. egészségügyi ellátás biztosításáról, egészségügyi dolgozókról egészségügyi szakmai szervezetekről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, 578/2004. sz. törvényének 33. §.
20) Például a Tt. 153/2001. sz. törvényének, 40. § 2. bek. d) pontja, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 171/1993. sz. törvénye.
21) A Tt. többször módosított, 447/2008. sz. törvénye a súlyos egészségkárosodás kompenzációjára fordított pénzbeli ellátásról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
22) A Tt. többször módosított, 328/2002. sz. törvénye a rendőrök és katonák társadalombiztosításáról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
23) A Tt. többször módosított, 224/2006. sz. törvénye a személyi igazolványokról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
24) A Tt. többször módosított, 647/2007, sz. törvénye az úti okmányokról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 445/2008. sz. törvényével.
25) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 171/1993. sz. törvényének 14. §-a, a Tt. 215/2004. sz. törvényének 70. §, 6. bek.
26) Például a Tt. többször módosított, 483/2001. sz. törvényének 93a. §.
27) A Tt. levéltárakról és irattárakról, valamint némely törvények kiegészítéséről szóló, 395/2002, sz. törvényének 2. §, 15. bek.
28) A Tt. 395/2002. sz. törvényének 20. §, módosítva a Tt. 216/2007. sz. törvényével.
29) A Tt. többször módosított, 215/2004. sz. törvénye.
30) Például Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Nemzeti Bankról szóló, többször módosított, 566/1992. sz. törvényének 40. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Információs Szolgálatról szóló, többször módosított 46/1993. sz. törvényének 23. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, 171/1993. sz. törvényének 80. §., a Tt. 215/2004. sz. törvényének 38. §, a Tt. többször módosított 563/2009. sz. törvényének, 11. §.
31) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 162/1995. sz. törvénye.
32) Például a Bizottság 2000. július 26-án kelt döntése, az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK számú irányelve szerint, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (2000/518/EK) (Az EU Hivatalos közlönyének különkiadása 16. fej./1. köt.; EK Hivatalos közlönye L 215, 2000. 8. 25.).
33) Például a Bizottság 2010. február 5-én kelt döntése, a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről, az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK számú irányelve szerint (2010/87/EU) (EU Hivatalos közlönye L 39,12.02.2010), a Bizottság 2001. június 15-én kelt döntése, irányelv alapján a személyes adatok harmadik országokba irányuló továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről, a 95/46/EK irányelv szerint (2001/497/EK) (Az EU Hivatalos közlönyének különkiadása, 13. fej./26. köt.; EK Hivatalos közlönye L 181, 4.7.2001).
34) A Bizottság 2000. június 26-án kelt döntése, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által kiadott „biztonságos kikötő” adatvédelmi elvek által biztosított védelem megfelelőségéről és az ezzel kapcsolatos gyakran felvetődő kérdésekről (2000/520/EK) (Az EU Hivatalos közlönyének különkiadása, 16. fej./1. köt.; EK Hivatalos közlönye L 215, 25.8.2000).
35) A Tt. 145/1995. sz., többször módosított törvénye a közigazgatási illetékekről.
36) a Tt. 523/2004. sz. többször módosított törvénye 21. §-ának 1. és 5. bekezdésének a) pontja.
37) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 350/1996. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának házszabályáról, módosítva a Tt. 215/2004 sz. törvényével, 60. §.
38) A Tt. többször módosított, 400/2009. sz. törvénye.
39) A Tt. 357/2004. sz., a köztisztviselők tisztségének ellátása közbeni közérdek-védelemről szóló törvény, módosítva a Tt. 545/2004. sz. törvényével.
40) A Tt. többször módosított, 400/2009. sz. törvényének, 3. § 1. bek.
41) A Tt. többször módosított, 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (Közigazgatási eljárási rendtartás).
42) A Tt. többször módosított, az információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló (az információ szabadságáról szóló törvény) 211/2000. sz. törvényének, 11. § 1. bek. h) pontja.
43) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 10/1996. sz. törvénye az államigazgatási ellenőrzésről.
43a) A Tgy. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvényének (közigazgatási rendtartás) 25. és 26. § a Tt. 527/2003. sz. törvénye értelmében.


Melléklet a Tt. 122/2013. sz. törvényéhez

Az Európai Uniótól átvett kötelező erejű jogi aktusok listája
Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EGK irányelve, kelt: 1995. október 24-én, a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról (Az EU Hivatalos közlönyének különkiadása, 13. fej./15. köt.; az EK Hivatalos Közlönye L 281, 1995. 11. 23.), módosítva az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1882/2003. sz. rendeletével, kelt: 2003. szeptember 29-én, (Az EU Hivatalos közlönyének különkiadása, 1. fej./4. köt.; az EU Hivatalos közlönye L 284, 2003. 10. 31.).