Hatályos 2013. október 1-től 2014. február 26-ig

Tt. 97/2013.

Törvény
A KÖZBIRTOKOSSÁGRÓL


2013. március 26.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta:


Alapvető rendelkezések

1. §
(1) E törvény 
a) a telek-közbirtokosságok (továbbiakban: közbirtokosság) létrejöttét, jogállását, gazdálkodását és megszűnését,
b) a közbirtokosság tagjainak jogait, kötelességeit, illetve a tagok és a Szlovák Földalap1) (továbbiakban: "földalap") egymás közötti viszonyait,
c) a közös ingatlannal és az azon belüli részesedésekkel való rendelkezés feltételeit,
d) a közbirtokosságoknak a telek-közbirtokossági nyilvántartásba (továbbiakban: "nyilvántartás") való bejegyzését, illetve ezek adatváltozásainak bejegyzését,
e) a körzeti erdészeti hivataloknak a közbirtokosságok állami felügyelete során gyakorolt hatásköreit,
f) közigazgatási szabálysértéseket és szankciókat szabályozza.
(2) E törvény szabályozza azon tulajdonostársak tulajdonában lévő közös ingatlannal való rendelkezést is, akik vonatkozásában a közbirtokosság megszűnt.

2. §
(1) E törvény alkalmazásában közbirtokosság
a) az olyan, közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosainak erdő- és legelő-közbirtokossága, amelyre külön jogszabályok vonatkoztak2) és amely külön jogszabályok szerint jött létre,3)
b) a külön jogszabályok4) szerint alapított erdő-közbirtokosság, legelő-közbirtokosság vagy telek-közbirtokosság,
c) a közös ingatlan tulajdonosainak közbirtokossága,
d) a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által alapított közbirtokosság; közösen művelt ingatlannak minősül az a mezőgazdasági telek vagy erdőtelek, amelynek tulajdonosa e telkek más tulajdonosaival közösen közbirtokosságot alapít e telkek közös művelésének és használatának céljából.
(2) A közös ingatlanok tulajdonosainak és a közösen művelt ingatlanok tulajdonosainak jogaira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, kivéve ha a 8. § (1) bekezdés, a 9. § (1)-(3) és (7)-(10) bekezdések, 10. § (4) bekezdés és a 15. § (2)-(4) bekezdések másként rendelkeznek.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedés átruházása során a közös ingatlanban nem jöhet létre olyan társtulajdoni részesedés, amely 2 000 m2-nél kisebb méretű területnek felel meg.

A közbirtokosság alapítása és létrejötte

3. §
Az e törvény szerinti közbirtokosság jogi személy.5)

4. §
(1) Az e törvény szerinti közbirtokosságot a közös ingatlan tulajdonosai vagy a közösen művelt ingatlanok tulajdonosai által megkötött telek-közbirtokosságról szóló szerződéssel (továbbiakban: "közbirtokossági szerződés") alapítják meg. A közbirtokosság alapításáról a közös ingatlan tulajdonosai a társtulajdoni részesedések nagysága alapján számított többségi szavazással döntenek, vagy a közösen művelt ingatlanok összes tulajdonosa dönt; a közbirtokosság alapításáról és a közbirtokosság szervei tagjainak megválasztásáról közjegyző által felvett jegyzőkönyvet kell készíteni. A közös ingatlanban meglevő részesedés azon tulajdonosa, aki nem akar a közbirtokosság tagjává válni, a közbirtokosság alapítása során saját részesedését megvételre kínálhatja fel a közös ingatlanban meglevő más részesedés tulajdonosának.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közbirtokosság a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének napjával jön létre.
(3) A közbirtokosság megnevezésének tartalmaznia kell a "telek-közbirtokosság" megjelölést vagy a "tel.-közbirt." vagy "t.-k." rövidítést.

5. §
(1) A közbirtokossági szerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell
a) a közbirtokosság megnevezését,
b) a közbirtokosság székhelyét,
c) a kataszteri terület megjelölését, annak a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a számát, amelyre a közös ingatlant az ingatlankataszterben bejegyezték, illetve a közös ingatlanba tartozó telkek parcellaszámát, fajtáját és méretét,
d) a közbirtokosság szerveit, ezek jogosultságait és kötelességeit,
e) a közbirtokosság szervei megválasztásának és visszahívásának módját, illetve a választási időszakot,
f) a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit,
g) a közbirtokosság tevékenységének 19. § (1) bekezdése szerinti fajtáját,
h) az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
i) a közös ingatlanban meglevő azon részesedések számát, amelyeket, illetve amelyekkel a földalap a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint kezel, illetve rendelkezik, vagy amelyeket jogi személy a 10. § (6) bekezdés szerint kezel,
j) a (2) bekezdés, a 13. § (1) bekezdés d) pontja, a 13. § (3) és (4) bekezdés, illetve a 15. § (1), (3) és (4) bekezdések szerinti egyéb tényeket.
(2) A közbirtokosság alapszabályt bocsát ki, amely részletesebben szabályozza különösen a közbirtokosság tagjainak jogait és kötelességeit, a közbirtokosság belső szerveződését, szerveinek hatáskörét, a közgyűlés összehívásának és ülésezésének módját, a közgyűlés szavazási rendjét és a közbirtokosság gazdálkodási alapelveit, kivéve, ha ezeket a közbirtokossági szerződés szabályozza.
(3) A közbirtokossági szerződés részét képezi a közbirtokosság tagjainak jegyzéke (továbbiakban: "jegyzék").

A közbirtokosság megszüntetése és megszűnése

6. §
A közbirtokosság megszüntetésére
a) a közös ingatlan vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának egyetlen tulajdonos általi megszerzésével,
b) a közbirtokosság megszüntetéséről szóló bírósági határozatban megjelölt nappal, vagy e határozat jogerőre emelkedésének napjával,
c) a csődeljárásnak a vagyonfelosztási határozat teljesítését követő megszüntetésével, a csődeljárás a miatt történő megszüntetésével, hogy az adós vagyona nem elégséges a csődbiztos költségeinek és díjazásának fedezésére, a csődeljárás megindítására vonatkozó kérelemnek a vagyonhiány miatti elutasításával, a csődeljárás vagyonhiány miatti felfüggesztésével, a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetésével vagy a csődeljárásnak a maradékvagyon végső felosztását követő megszüntetésével,
d) a közgyűlés döntésével kerül sor.

7. §
(1) A közbirtokosság megszüntetésére a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó általános szabályokat6) kell megfelelően alkalmazni.
(2) A közbirtokosság a nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg.

8. §
A közös ingatlan
(1) E törvény alkalmazásában közös ingatlannak kell tekinteni a több önálló telekből álló egy ingatlan dolgot. A közös ingatlan a (2) bekezdésen kívüli esetekben oszthatatlan. A közös ingatlan vonatkozásában fennálló osztatlan közös tulajdon nem szüntethető meg és nem osztható fel a közös tulajdon megszüntetésére és felosztására vonatkozó általános rendelkezések szerint.7)
(2) A közös ingatlan részét képező telekből vagy telkekből a közgyűlés döntése alapján újonnan kialakított telek különíthető el (továbbiakban: "a közös ingatlan elkülönített része"), ha
a) külön jogszabály8) szerint engedélyezett építménnyel beépített telek tulajdonjogának átruházásáról van szó, kivéve a jogtalan építmény esetét,9)
b) ha változik a közös ingatlan vagy egy részének kihasználási célja külön jogszabályok szerint,10)
c) ha a telkek tulajdonjogának átruházása kisajátítással vagy olyan céllal történik, amelynek érdekében a telek kisajátítható,11)
d) külön jogszabály12) így rendelkezik, vagy
e) ha a külön jogszabály szerinti13) védett területen vagy ennek védelmi sávjában fekvő telek tulajdonjogának átruházásáról van szó.
(3) A közbirtokosság a közös ingatlanon belül a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján a földalap kezelési vagy rendelkezési jogába tartozó részesedésnek megfelelő méretű telkeket bérleti szerződés alapján használja.

9. §
A közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti közbirtokosság tagjai a közös ingatlanban meglevő részesedések összes tulajdonosai. A közgyűlés döntéshozatala során a földalap kizárólag akkor gyakorolja a közbirtokosság azon tagjának jogait, akinek a közös ingatlanban meglevő részesedését a 10. § (1) és (2) bekezdései alapján kezeli, vagy amellyel rendelkezik, ha a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjai szerint hoz döntést.
(2) A közbirtokosságban betöltött tagság a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg.
(3) A közös ingatlanban meglevő részesedést megszerző személy a megszerzett részesedés szerinti terjedelemben veszi át közbirtokosság tagjának jogait és kötelességeit, és a tulajdonjog megszerzésének napjától számított két hónapon belül köteles a közbirtokossági szerződéshez csatlakozni.
(4) A közbirtokosság tagjainak a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közös ingatlanban meglevő részesedésük fejezi ki.
(5) Ha a közös ingatlan az ingatlankataszterben több tulajdoni lapon van nyilvántartva, és a közbirtokosság tagjainak a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi aránya a (4) bekezdés szerint nem állapítható meg, lehetőség van arra, hogy a közbirtokosság tagjainak megállapodása vagy a közgyűlés döntése állapítsa meg azt.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közbirtokosság esetében a közös ingatlan tulajdonosai részesedésének nagysága nem igazolható, részesedésüket egyenlő nagyságúnak kell tekinteni.14)
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedésnek a közbirtokosság tagjai közötti átruházására nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés,15) kivéve ha a 11. § (2) bekezdés szerinti átruházásról van szó. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa átruházza a társtulajdoni részesedését, akkor azt a bizottságon keresztül ajánlhatja fel a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak; ha a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosai nem mutatnak érdeklődést, eladhatja azt harmadik személynek.
(8) Tilos a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonjogának átruházása a közös ingatlanhoz tartozó telkek csak némelyikére vonatkozóan. 
(9) A közös ingatlanban meglevő részesedés vagy a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának a közbirtokosságra való átruházása vagy átszállása tilos.
(10) A közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés a közös ingatlan összes tulajdonosával azonos feltételekkel, és egyenként külön okiratok formájában is megköthető; ez nem érinti a külön jogszabály szerinti rendelkezéseket.16)
(11) A közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem a közös ingatlan azon tulajdonosainak bevételét képezi, akik a közös ingatlan elkülönített része tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés részesei. Ha a közös ingatlanban meglevő tulajdonosi részesedést a földalap kezeli, vagy vele a földalap rendelkezik, a közös ingatlan elkülönített részének eladásából származó jövedelem olyan mértékben képezi a földalap bevételét, amilyen mértékű a közös ingatlanban az általa kezelt vagy rendelkezett részesedés.17) A közös ingatlanban meglevő, földalap által kezelt részesedés tulajdonosa, vagy ennek jogutódja, a tulajdonjog bejegyzésének engedélyezése napjától számított tíz éven belül írásos kérelemmel érvényesítheti az eladásból származó jövedelem kiadására vonatkozó jogát, feltéve, hogy bemutatja az ez irányú igényét igazoló iratokat, egyébként e joga megszűnik.
(12) A szerződéssel alapított jelzálogjogra és a tulajdonjog kisajátítással való korlátozására a (10) és (11) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni.
(13) A közös ingatlan tulajdonosai a közös ingatlant vagy annak egy részét bérbe adhatják.

A földalap

10. §
(1) A földalap kezeli a közös ingatlan állami tulajdonban levő részesedéseit.
(2) A földlap rendelkezik azon közös ingatlanban meglevő részesedésekkel, amelyek
a) nevesítetlen tulajdonosok tulajdonát képezik vagy tulajdonjoguk nincs nyilvántartva az ingatlankataszterben,18)
b) tulajdonjogát nem igazolták.19)
(3) A földalap az (1) és (2) bekezdések szerinti közös ingatlanokban meglevő részesedésének megfelelő telkeket nem használhatja önmaga, hanem a 19. § szerinti vállalkozási célokra bérbe adja azokat a közbirtokosságnak, vagy azonos feltételek mellett annak a bérlőnek, akinek a közös ingatlant a közbirtokosság tagjai bérbe adták.
(4) A földalap csak akkor gyakorolja a közbirtokosság tagjának jogait, ha a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) ás i) pontjai szerint hoz döntést.
(5) A földalap a bírósági eljárásban vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban a közös ingatlanban meglevő részesedésekkel kapcsolatos ügyekben az (1) és (2) bekezdés szerinti közös ingatlanokban meglevő e részesedések tulajdonosainak nevében jár el, még abban az esetben is, ha e tulajdonosok tulajdonjoga vitatott.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az állam védelmével kapcsolatos feladatok ellátását szolgáló területeken20) elhelyezkedő közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére, sem a külön jogszabály21) szerint állami tulajdonná vált közös ingatlanokban meglevő részesedések kezelésére. A közös ingatlanokban meglevő e részesedéseket külön jogszabály szerinti jogi személy kezeli.22)

11. §
(1) A földalap azokat a közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedéseknek megfelelő méretű telkeket, amelyekre vonatkozóan nem érvényesítettek restitúciós igényt,23) más személyek tulajdonába ruházhatja át. A közös ingatlanban meglevő, állami tulajdonú részesedések tulajdonjogának átruházása külön jogszabályok szerinti korlátozások alá esik.24) Az átruházás során a közös ingatlanban meglevő részesedés értékét és az ezen az ingatlanon fellehető növényzet értékét külön jogszabály25) szerint kell megállapítani.
(2) A közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonosait a közös ingatlanban meglevő, a 10. § (1) bekezdése szerint a földalap kezelésébe tartozó részesedések vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Ha a földalap az (1) bekezdés szerint jár el, akkor a közös ingatlanban meglevő állami tulajdonú részesedést bizottságon keresztül ajánlja fel megvételre a közös ingatlanban meglevő részesedések többi tulajdonosainak, illetve megfelelő határidőt szab a közös ingatlanban meglevő részesedés átruházására vonatkozó írásos kérelem benyújtására.
(3) A földalap a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosának vagy tulajdonosainak írásos kérelme alapján a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosával vagy tulajdonosaival szerződést köt a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról.
(4) A közös ingatlanban meglevő részesedések vételára részletfizetéssel is kiegyenlíthető, legkésőbb a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított tíz éven belül. A földalap a vevőnek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségét jelzálogszerződéssel biztosítja és az erre vonatkozó megjegyzés bejegyzése céljából kérelmet nyújt be az ingatlankataszterbe.
(5) Ha a közös ingatlan tulajdonosai közül a megállapított határidőn belül senki sem mutat érdeklődést a közös ingatlanban meglevő részesedések (3) bekezdés szerinti megvétele iránt, a földalap csak a közös ingatlanban meglevő részesedések tulajdonjogának (1) bekezdés szerinti átruházására vonatkozó ajánlattal azonos feltételekkel hirdethet meg nyilvános versenytárgyalást.26)
(6) A földalap a tulajdonjognak az ingatlankataszterbe való bejegyzésére vonatkozó kérelmet a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötését és külön jogszabály27) szerinti közzétételét követően nyújtja be. A tulajdonjogot megszerző személy a közös ingatlanban meglevő, (1) bekezdés szerinti részesedést a vételár kiegyenlítéséig28) nem ruházhatja át más személy tulajdonába, nem alapíthat rájuk dologi terhet, illetve azt más módon sem terhelheti meg; e korlátozást fel kell tüntetni a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásáról szóló szerződésben.
(7) A közös ingatlanban meglevő részesedések értékének megállapításával kapcsolatos költségeket, a közös ingatlanban meglevő részesedések átruházásához szükséges technikai eszközök biztosításával és a közigazgatási illetékekkel kapcsolatos költségeket a tulajdonjogot megszerző személy állja.
(8) Ha a közbirtokosság tagja külön jogszabály szerinti jogosult személy,29) a földalap az eredeti telket az általa a 10. § (1) bekezdés szerint kezelt közös ingatlanban meglevő részesedés térítésmentes átruházásával pótolhatja. Erre az átruházásra nem vonatkozik az elővásárlási jogra vonatkozó általános rendelkezés.15)

12. §
A közösen művelt ingatlan tulajdonosa
(1) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagja a közösen művelt ingatlan összes tulajdonosa.
(2) A közösen művelt ingatlan (1) bekezdés szerinti tulajdonosa ezen ingatlant átengedi a közbirtokosság kezelésébe a 19. § szerinti célok szerinti közös megművelésre és használatra, miközben nem jön létre közös ingatlan, sem társtulajdonosi jogviszony az ingatlanra vonatkozóan.
(3) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosságban betöltött tagság a közösen művelt ingatlan tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával jön létre, illetve szűnik meg. A közösen művelt ingatlan tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával a közbirtokosság tagjává válik és a megszerzett ingatlan terjedelmében lép a közbirtokosság tagjának helyébe annak jogai és kötelességei vonatkozásában. 
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont szerinti közbirtokosság tagjának a közbirtokosságban betöltött tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát a közbirtokosság tagjához tartozó ingatlan méretének a közbirtokosság összes tagja közösen művelt ingatlanjainak teljes méretéből való részesedése fejezi ki.

A közbirtokosság szervei

13. §
(1) A közbirtokosság szervei
a) a közgyűlés,
b) a bizottság,
c) a felügyelő bizottság,
d) a közbirtokossági szerződéssel létrehozott egyéb szerv.
(2) A közbirtokosság (1) bekezdés b)-d) pontok szerinti szerveibe a közbirtokosság tagjai vagy a közbirtokosság tagjának minősülő jogi személyek képviselői választhatók. A felügyelő bizottság tagja olyan természetes személy is lehet, aki nem tagja a közbirtokosságnak.
(3) A közbirtokosság szerveinek választási időszaka legfeljebb öt év; közbirtokosság szervei megbízatási időszakának hossza a közbirtokossági szerződésben vagy az alapszabályban kerül megállapításra.
(4) A közbirtokosság szerveivel, kijelölésük módjával, az e szervekben betöltött tagság létrejöttével vagy megszűnésével kapcsolatos és a működésüket szabályozó részleteket a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály határozza meg.

14. §
(1) A közbirtokosság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a közbirtokosság összes tagja alkotja. A közgyűlés ülését a közbirtokosság bizottsága évente legalább egyszer hívja össze. A bizottság a közgyűlés ülésére legkésőbb az ülés napját megelőző 30. napig köteles meghívni a közbirtokosság összes tagját és a földalapot, feltéve, hogy a földalap a közös ingatlanban meglevő részesedéseket kezel, vagy azokkal rendelkezik. A bizottság legkésőbb a közgyűlés ülése előtti 25. napig a közgyűlés üléséről szóló közleményt tesz közzé országos hatókörű médiumban, a saját honlapján vagy a szokásos közzétételi helyen; a közbirtokosság a szokásos közzétételi helyet az alapszabályban határozza meg. A bizottság a közgyűlés ülésére szóló meghívóban és a közgyűlés ülésére vonatkozó közleményben feltünteti a közbirtokosság megnevezését és székhelyét, a közgyűlés ülésének helyét, napját és időpontját, a részleges gyűlésre vagy a közgyűlés rendkívüli ülésére vonatkozó adatot, a közgyűlés ülésének programját és az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ülésen való részvétel meghatalmazott képviselő útján is lehetséges. Ha a közös ingatlanban meglevő részesedés tulajdonosa a 9. § (7) bekezdés alapján ruházza át részesedését, vagy ha a földalap a 11. § (2) bekezdés szerinti, állami tulajdonú részesedését ruházza át, a bizottság e tényt feltünteti a közgyűlés ülésének programjában. A bizottság a közgyűlés üléséről az ülés napjától számított 30 napon belül köteles tájékoztatni a körzeti erdészeti hivatalt.
(2) A bizottság köteles összehívni a közgyűlés ülését, ha ezt a közbirtokosság tagjai szavazatainak legalább egy harmadát birtokló tag(ok) írásban kéri(k), mégpedig a közbirtokosság tagjai által javasolt időpontban. Ha a bizottság nem hívja össze a közgyűlés ülését, vagy ha olyan időpontra hívja össze, amelyre vonatkozóan nem egyezett meg a közbirtokosság közgyűlési ülésének összehívását kérelmező tagjaival, a közgyűlés ülését a közbirtokosság tagjai meghatalmazott képviselőjének javaslatára a körzeti erdészeti hivatal hívja össze; a körzeti erdészeti hivatalra a bizottság (1) bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak.
(3) Ha a közbirtokosság szervének megbízatási időszaka letelt és új szervet nem választottak meg, a közgyűlés ülését a körzeti erdészeti hivatal hívja össze. A közgyűlés így összehívott ülésén a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal alkalmazottja vesz részt, aki az ülést a közgyűlés elnökének megválasztásáig vezeti.
(4) A közgyűlés jogkörébe tartozik
a) a közbirtokossági szerződés jóváhagyása és módosítása,
b) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
c) a közbirtokosság szervei 13. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti tagjainak megválasztása és visszahívása,
d) a közös ingatlan egy részének 8. § (2) bekezdés szerinti elkülönítéséről való döntés,
e) a közbirtokosság gazdálkodásáról, a közös ingatlan és a közösen művelt ingatlanok használatának módjáról, illetve a közbirtokosság vagyonával való rendelkezésről való döntés,
f) az éves pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
g) a haszon felosztásáról és a veszteség pótlásáról való döntés,
h) a közbirtokosságnak gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe való belépéséről, illetve ennek feltételeiről való döntés,
i) a közbirtokosság megszüntetéséről való döntés,
j) a közbirtokosság egyéb ügyeiről való döntés, ha az ezekről való döntést nem bízták a közbirtokosság más szerveire.

15. §
(1) A jogokról és kötelességekről való döntéshozatal során a közbirtokosság minden tagja annyi szavazattal rendelkezik, amennyi őt a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelességek gyakorlásában a 9. § (4) bekezdés szerinti részvételi aránya szerint megilleti.
(2) A közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a), b), d), h) és i) szerinti esetekben a közbirtokosság összes tagjának szavazattöbbségével dönt; egyéb esetekben a közgyűlés a közbirtokosság azon tagjainak szavazattöbbségével dönt, akiknek a közös ingatlanban meglevő részesedését nem a földalap kezeli, vagy azokkal nem a földalap rendelkezik a 10. § (1) és (2) bekezdések szerint. A közbirtokosság leszavazott tagjai jogosultak bírósághoz fordulni a közgyűlés döntése érvénytelenségének kimondását kérve.
(3) Ha a bizottság úgy dönt, a közgyűlés ülésezhet részleges gyűlés formájában, miközben a részleges gyűlés a közgyűlés egy ülésének a részét képezi. A közbirtokosság minden tagja csak egy részleges gyűlésen szavazhat. A döntéshozatal során az összes részleges gyűlésen leadott szavazatot meg kell számlálni. A részleges gyűlés összehívására a 14. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bizottság rendkívüli közgyűlési ülést hívhat össze, ha a közgyűlési szavazáson hat hónapon belül legalább kétszer nem vesznek részt a közbirtokosság azon tagjai, akik a (2) bekezdés szerinti szavazattöbbséggel rendelkeznek. A közgyűlés a rendkívüli ülésen a közbirtokosság jelenlevő tagjainak szavazattöbbségével dönt. A közgyűlés nem dönthet rendkívüli ülésen a 14. § (4) bekezdés a)-d), h) és i) szerinti ügyekben.

16. §
(1) A bizottság a közbirtokosság végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a közbirtokosság tevékenységét és dönt minden olyan ügyben, amelyet e törvény, a közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés a döntési jogkörébe utal, kivéve, ha e törvény a közbirtokosság más szerveire bízza azokat.
(2) A közbirtokosság 10. § (1) és (2) bekezdés szerinti tagjain kívüli tagjai nevében a bizottság jár el a bíróságok és a közigazgatási szervek előtt a közös ingatlannal vagy a közösen művelt ingatlanokkal végzett vállalkozási tevékenységet érintő ügyekben, ezek közös használatával kapcsolatos ügyekben, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésével kapcsolatos ügyekben, vagy képviselheti őket az esetlegesen a közös ingatlan részévé váló, vitatott tulajdonjogú ingatlanok megszerzésével kapcsolatos ügyekben.
(3) A bizottságnak legalább öt tagja van. A bizottság tárgyalását a közbirtokosság elnöke szervezi és irányítja. A közbirtokosság elnökét a bizottság a saját soraiból választja meg, kivéve, ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként rendelkezik.
(4) A bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a bizottságot kifelé a közbirtokosság elnöke képviseli. Ha a bizottság által végzett jogügyletet kötelező írásos formába foglalni, az elnök és a bizottság egy további tagjának aláírására van szükség.
(5) A közbirtokosság elnökét távollétében a bizottság nyilvántartásba bejegyzett megbízott tagja képviseli.
(6) A bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.

17. §
(1) A felügyelő bizottság végzi a közbirtokosság tevékenységének ellenőrzését és megtárgyalja tagjainak panaszait. A felügyelő bizottság a saját tevékenységéért a közgyűlésnek felel.
(2) A felügyelő bizottságnak legkevesebb három tagja van. A felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik nem tagjai a közbirtokosságnak, kevesebb, mint a felügyelő bizottság azon tagjainak száma, akik a közbirtokosság tagjai. A felügyelő bizottságban betöltött tagság összeegyeztethetetlen a bizottságban betöltött tagsággal.
(3) A felügyelő bizottság élén a felügyelő bizottság elnöke áll. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság a saját soraiból választja.
(4) A felügyelő bizottság tagjának tisztsége ellátásáért díjazás állapítható meg. A díjazás összegét a közgyűlés állapítja meg.
(5) A felügyelő bizottság akkor hívhatja össze a közgyűlést, ha a közbirtokosság vagyona indokolatlanul csökken, vagy erre már korábban sor került, vagy ha feltehető, hogy e törvény vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabály megszegésére, vagy a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály megszegésére került sor; az ilyen esetekben a felügyelő bizottságra a bizottság 14. § (1) bekezdés szerinti kötelességei vonatkoznak.

18. §
(1) A közbirtokosság jegyzéket vezet. A jegyzékben fel kell tüntetni a természetes személy utónevét és családi nevét, állandó lakhelyét, születési idejét, a jogi személy megnevezését, székhelyét és azonosító számát, a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételi arányát, a közbirtokosságban betöltött tagság létrejöttének időpontját és jogalapját, illetve a jegyzékbe való bejegyzés időpontját. 
(2) A jegyzékben fel kell tüntetni a nyilvántartott tényekben bekövetkezett mindennemű változást, beleértve a közbirtokosság tagságában bekövetkezett változást. A közbirtokosság tagjai és a földalap a nyilvántartott tényekben bekövetkezett változást a bekövetkezésük napjától számított két hónapon belül kötelesek bejelenteni a közbirtokosságnak. A közbirtokosság a nyilvántartott tényekben bekövetkezett változásokat a bejelentésüktől számított öt napon belül köteles feltüntetni a jegyzékben.
(3) A közbirtokosság minden évben március 31-éig köteles megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak az előző év december 31-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(4) A közbirtokosság tagja és a földalap jogosult betekinteni a jegyzékbe, illetve kivonatot kérni és készíteni belőle. A közbirtokosság jegyzéket vezető szerve köteles
a) mindenkinek, aki igazolja az erre vonatkozó jogi érdek meglétét, betekintést biztosítani a jegyzékbe,
b) a közbirtokosság azon tagjának, aki ezt írásban kéri, a közbirtokosságban betöltött tagságról szóló igazolást és a jegyzékből készített kivonatot kiállítani.

A közbirtokosság gazdálkodása

19. §
(1) A közbirtokosság a közös ingatlanon vagy a közösen művelt ingatlanokon végzett vállalkozási tevékenység céljából, ezek közös használatának céljából, ezek tulajdonjogából eredő közös dolgok beszerzésének céljából
a) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, illetve az ezzel kapcsolatos, mezőgazdasági termékek feldolgozására és kezelésére irányuló tevékenységet végez,
b) erdőkben és vízfelületeken folytat gazdálkodást.
(2) A közbirtokosság az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket a külön jogszabályokkal30) összhangban végzi.
(3) A közbirtokosság külön jogszabályokkal31) összhangban más vállalkozási tevékenységet is végezhet.

20. §
A közbirtokosság tagjának a közbirtokosság tagjai közötti felosztásra szánt haszonból és vagyonból való részesedését a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelességek gyakorlásában való részvételének aránya szerint kell meghatározni, kivéve, ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés döntéséből más következik.

21. §
(1) A bizottság a közgyűlésnek az éves pénzügyi beszámolóval32) együtt nyújtja be a haszon felosztásának vagy a veszteség pótlásának módjára vonatkozó javaslatát.
(2) A közbirtokosság tagjai és a földalap jogosultak betekinteni a közbirtokosság gazdálkodására vonatkozó iratokba és azokról másolatokat készíteni.

A nyilvántartás

22. §
(1) A nyilvántartást a körzeti erdészeti hivatal vezeti.
(2) A nyilvántartásba való bejegyzésre az a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan elhelyezkedik. Ha a helyi illetékesség ilyen módon nem állapítható meg, akkor az a helyileg illetékes körzeti erdészeti hivatal, amelynek illetékességi területén az adott közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan méretét tekintve legnagyobb része elhelyezkedik.
(3) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát33) és a statisztikai számjel kiosztása céljából közli vele a közbirtokosság létrejöttének tényét, a közbirtokosság megnevezését, székhelyét, a közbirtokosság elnökének utónevét, családnevét és lakcímét, illetve az arra vonatkozó adatot, hogy a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet. A körzeti erdészeti hivatal a feltüntetett adatok módosulásáról és a közbirtokosság megszűnéséről is haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát.
(4) A körzeti erdészeti hivatal haladéktalanul értesíti az illetékes adóhivatalt a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről.

23. §
(1) A nyilvántartásba a következő adatokat és azok változásait kell bejegyezni:
a) a közbirtokosság megnevezése,
b) a közbirtokosság székhelye,
c) a közbirtokosság szervezeti azonosító száma,
d) a kataszteri terület megjelölése, annak a tulajdoni lapnak vagy más okiratnak a száma, amelyre a közös ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban a telek fajtája szerinti megosztásban bejegyezték,34) 
e) a közbirtokosság szervei választott tagjainak utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje,
f) a közbirtokosság nevében eljárni jogosult személyek utóneve, családi neve, állandó lakhelye és születési ideje, illetve a közbirtokosság nevében való eljárási jogosultság terjedelme,
g) az arra vonatkozó adat, miszerint a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet,
h) a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.
(2) A nyilvántartásba be kell jegyezni a közbirtokosság megszüntetésének tényét és a megszüntetés okát is.

24. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke és a bizottság legalább egy tagja, mint kérelmezők nyújtják be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a 23. § (1) bekezdés a), b), és d)-g) pontjai szerinti adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közbirtokossági szerződés,
b) a közbirtokosság alapszabálya, ha ennek kibocsátásáról a közbirtokosság tagjai megegyeztek,
c) a 4. § (1) bekezdés szerinti, közjegyző által készített jegyzőkönyv,
d) az arra vonatkozó nyilatkozat, miszerint a közbirtokosság végez-e majd a 19. § (3) bekezdés szerinti vállalkozási tevékenységet.
(3) A kérelmezőnek a közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemben szereplő aláírását hitelesíteni kell.

25. §
(1) A nyilvántartási adatok változásának bejegyzése iránti kérelmet és a közbirtokosság megszüntetése iránti kérelmet a közbirtokosság elnöke és a bizottság legalább egy tagja, mint kérelmezők nyújtják be, miközben ez utóbbi 
a) a nyilvántartásba bejegyzett személy, vagy
b) a közgyűlés által megválasztott személy.
(2) A nyilvántartási adatok változásának bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a nyilvántartásból törlendő adatokat, illetve a nyilvántartásba bejegyzendő adatokat, valamint a következő mellékleteket:
a) a közgyűlés határozatát, ha olyan változásokról van szó, amelyekről a közgyűlés a 14. § (4) bekezdés a)-c) és h)-j) pontjai szerint dönt,
b) azon okiratok, amelyekből a kérelemben feltüntetett adatváltozások következnek.
(3) A közbirtokosság megszüntetésének bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a közbirtokosság megnevezését, a közbirtokosság székhelyét, a közbirtokosság szervezeti azonosító számát, a közbirtokosság megszüntetésének okát, valamint azt az okirati mellékletet, amely a közbirtokosság megszüntetésének alapját képező tényt igazolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles
a) a 23. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjai szerinti adatváltozás napjától számított 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani,
b) a közbirtokosság megszüntetésének alapját képező tény felmerülésétől számított 60 napon belül a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzése iránti, (3) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(5) A kérelmező bejegyzési kérelemben szereplő aláírását hitelesíteni kell.35)

26. §
(1) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a 24. § (1) bekezdés szerinti kérelmező. Az adatváltozás nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás résztvevője a közbirtokosság.
(2) A körzeti erdészeti hivatal megvizsgálja, hogy
a) a kérelmet a jogosult személy nyújtotta-e be,
b) a kérelem hiánytalan-e,
c) a kérelemben feltüntetett adatok egyeznek-e a kérelem mellékleteiből következő adatokkal,
d) a kérelem és a kérelem mellékletei e törvénnyel összhangban vannak-e,
e) a közigazgatási eljárási illetéket lerótták-e.36)
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a körzeti erdészeti hivatal
a) a 24. § szerint bejegyzi a közbirtokosságot a nyilvántartásba,
b) a 25. § (2) bekezdés szerint bejegyzi az adatváltozást a nyilvántartásba,
c) a 25. § (3) bekezdés szerint bejegyzi a közbirtokosság megszüntetését a nyilvántartásba, illetve a közbirtokosságot törli a nyilvántartásból.
(4) A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzéséről, az adatváltozás nyilvántartásába való bejegyzéséről és a közbirtokosság megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzéséről nem bocsátanak ki határozatot. A körzeti erdészeti hivatal az iratokban széljegyzi a bejegyzést és a kérelmezőnek igazolást állít ki, amelyben feltünteti a körzeti erdészeti hivatal megjelölését, a közbirtokosság megnevezését, az igazolás kiállításának idejét, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adatokat. A körzeti erdészeti hivatal a bejegyzés napjától számított tíz napon belül a bejegyzésről szóló és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat feltüntető értesítést küld a földalapnak, ha az a közös ingatlanban meglevő részesedéseket a 10. § (1) bekezdése szerint kezeli, vagy azokkal a 10. § (2) bekezdés szerint rendelkezik.

Az állami felügyelet

27. §
(1) A közbirtokosságok feletti állami felügyeletet a körzeti erdészeti hivatal látja el.
(2) A körzeti erdészeti hivatal figyelmezteti a közbirtokosságot az e törvény szerinti kötelesség megsértésére és kötelezi a hiányosságok megfelelő határidőn belüli kiküszöbölésére, ha a közbirtokosság
a) nem a 18. § (1) és (2) bekezdései szerint vezeti a jegyzéket,
b) nem a 18. § (3) bekezdése szerint küldi meg a jegyzéket a körzeti erdészeti hivatalnak,
c) nem tartja be a közbirtokosság szerveinek 13. § (3) bekezdés szerinti megbízatási időszakát,
d) évente legalább egyszer nem hívja össze a közgyűlést a 14. § (1) bekezdés szerint.

28. §
(1) A körzeti erdészeti hivatal 100 eurótól 3 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbirtokosságra, ha az adatváltozások bejegyzése iránti kérelmet és a közbirtokosság megszüntetése iránti kérelmet nem nyújtja be a 25. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül.
(2) A körzeti erdészeti hivatal 100 eurótól 3 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbirtokosságra, ha a közbirtokosság a 27. § (2) bekezdés szerinti határidőn belül
a) nem kezdi el a 18. § (1) és (2) bekezdései szerint vezetni a jegyzéket,
b) nem a 18. § (3) bekezdése szerint küldi meg a jegyzéket a körzeti erdészeti hivatalnak,
c) nem választja meg a közbirtokosság új szerveit azok megbízatási időszakának leteltét követően, vagy
d) nem tartja meg a közgyűlés ülését.

29. §
(1) A körzeti erdészeti hivatal a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, elkövetési módját, időtartamát és következményeit.
(2) A bírságot a körzeti erdészeti hivatalnak a kötelességszegésről való tudomásszerzése napjától számított hat hónapig lehet kiszabni, de legkésőbb a kötelességszegés napjától számított három évig.
(3) A bírság megfizetése a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30. napig esedékes.
(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés részét képezi.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

30. §
Az e törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabályt37) kell alkalmazni.

31. §
(1) Az eddigi jogszabályok szerint jogi személyiséggel rendelkező közbirtokosságok az e törvény szerinti közbirtokosságnak minősülnek. Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli közbirtokosságok az (5) bekezdés szerinti kötelesség teljesítéséig minősülnek az eddigi jogszabályok szerinti, jogi személyiség nélküli közbirtokosságnak.
(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a külön jogszabály38) szerint alapított közbirtokosságok dokumentációját 2013. június 30-ig adja át a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
(3) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma a (2) bekezdés szerinti dokumentációt a közbirtokosságok nyilvántartásba való bejegyzése céljából 2013. július 31-ig adja át az illetékes körzeti erdészeti hivataloknak.
(4) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok és jogi személyiség nélküli közbirtokosságok 2013. július 31-ig kötelesek megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak a 2013. május 1-én aktuális állapotnak megfelelően frissített jegyzéket.
(5) Az eddigi jogszabályok szerint alapított közbirtokosságok kötelesek a jogi viszonyaikat 2014. február 28-ig összhangba hozni e törvény rendelkezéseivel, illetve, ha nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet benyújtani, vagy ha be vannak jegyezve a nyilvántartásba a 25. § (2) bekezdés szerinti kérelmet benyújtani.
(6) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosságok a 24. § szerinti bejegyzési kérelmet 2014. február 28-ig kötelesek benyújtani.
(7) A közbirtokosság az (5) és (6) bekezdések szerinti nyilvántartásba való bejegyzéséről az erről szóló igazolás kézbesítésének napjától számított 14 napon belül köteles értesíteni azt a szervet, amelynél eddig be volt jegyezve, kivéve ha a körzeti erdészeti hivatalról van szó, vagy eddig ki volt mutatva. Ez a szerv az értesítés alapján a nyilvántartásba való bejegyzés napjával törli a közbirtokosságot a saját nyilvántartásából vagy kimutatásából.
(8) Az eddigi jogszabályok szerint alapított, jogi személyiség nélküli, a nyilvántartásba a 26. § (3) bekezdés a) pontja szerint bejegyzett közbirtokosság azon tagja vagy tagjai, akik bíróságon vagy közigazgatási szerv előtt folytatott, 2013. április 30-ig megkezdett olyan eljárás egy oldalon levő résztvevői, amelynek tárgya a közös ingatlan, haladéktalanul értesítik az eljárást lefolytató szervet, hogy nevükben a bizottság jár el. Az írásbeliségeknek ezen eljárás során való kézbesítése céljából értesítik bíróságot vagy a közigazgatási szervet a bizottság tagjainak lakcímeiről is. Ha a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek az eljárás résztvevői részére kell írásbeliségeket kézbesítenie, elégséges, ha azokat a bizottság tagjainak lakcímére kézbesíti; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen eljárás résztvevőjének az eljárás során személyesen kell valamit megtennie. A bizottság azon tagjai, akik részére a bíróság vagy a közigazgatási szerv írásbeliségét kézbesítették, kötelesek annak tartalmáról a közbirtokosság tagjait a szokásos módon tájékoztatni. Az első mondat szerinti eljárások során kiadott határozatokon a résztvevő megjelöléseként elégséges a közbirtokosság megnevezését feltüntetni, illetve a közbirtokosság tagjainak nevében eljáró bizottsági tagok megjelölését feltüntetni.
(9) Ha a közbirtokosság nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti kötelességét, a közbirtokossági szerződés érvényessége megszűnik, és a közbirtokosságot megszüntetik. A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságot "felszámolás alatt" kiegészítéssel jegyzi be a nyilvántartásba és a közbirtokosság csak a megszűnésére irányuló műveleteket végezhet. A közbirtokosság köteles 2014. május 1-ig felszámolót kinevezni és annak utónevéről, családi nevéről és állandó lakcíméről a körzeti erdészeti hivatalt értesíteni. Ha a közbirtokosság e kötelességét nem teljesíti, a körzeti erdészeti hivatal a kimutatásban vagy nyilvántartásban bejegyzett statutáris szervét, vagy a statutáris szerv első tagját, vagy ha a statutáris szerv nem ismert, a közigazgatási szervek előtt a közbirtokosság nevében korábban eljáró személyt jegyzi be felszámolóként.
(10) Ha az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság nem teljesíti a (6) bekezdés szerinti kötelességét, megszüntetik.
(11) A megszűnt közbirtokosság volt tagjaiból álló tulajdonostársak tulajdonában levő közös ingatlannal való rendelkezésre a 8.a § és 11 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(12) A közbirtokosság alapításáról szóló eddigi szerződések az e törvény szerinti közbirtokossági szerződésnek minősülnek.
(13) A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságok 23. § szerinti adatait 2013. augusztus 31-éig küldi meg a földalapnak.
(14) A jogi személyiség nélküli közbirtokosságból létrejött közbirtokosságra a nyilvántartásba való bejegyzés napjával csak azok a jogok és kötelességek szállnak át, amelyek a közös ingatlanban meglevő részesedések egyes tulajdonosainak vonatkozásban az ingatlan művelésével kapcsolatosan jöttek létre.
(15) Az eddigi jogszabályok szerint alapított jogi személyiség nélküli közbirtokosság által erdőnevelési célra kialakított tartalék maradványa a pénzeszközöknek abban az összegében minősül az e törvény szerinti közbirtokosság tartalékának, amely pénzeszközöket a tulajdonosok erdőnevelési és erdővédelemi célokra megállapítottak.

32. §
A közbirtokosság nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló és az adatváltozások nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló azon eljárásokat, amelyeket 2013. május 1-éig kezdtek meg és nem fejeztek be, az e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.

33. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 181/1995. számú, a Tt. 217/2004. számú és a Tt. 549/2004. számú törvényeivel módosított, a közbirtokosságról szóló törvénye hatályát veszti.

34. §
E törvény 2013. május 1-jén lép hatályba, kivéve a 28. és 29, §-okat, amelyek 2013. október 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye.
2) 1898. évi XIX. törvénycikk a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról.
1913. évi törvénycikk az osztatlan közös legelőkről.
1913. évi XXXIII. törvénycikk némely kincstári ingatlanok eladásáról, illetőleg elcseréléséről.
3) A Tt. 229/1991. számú, a termőföld és egyéb mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvényének 6. § (1) bekezdés d), e) és u) pontjai.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 37. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
4) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 22.a §-a (2) bekezdése.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú törvényének 40. §-a a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 187/1993. számú törvénye értelmében.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanok némely tulajdonviszonyainak rendezéséről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvény értelmében.
5) A Polgári Törvénykönyv 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja.
6) A Polgári Törvénykönyv 70-75.a §-ai.
7) A Polgári Törvénykönyv 141. és 142. §-ai.
8) A Tt. 50/1976. számú, területrendezésről és építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló többször módosított törvénye.
9) A Polgári Törvénykönyv 135.c § (1) bekezdése.
10) A Tt. 245/2003. számú törvénye a mezőgazdasági termőföld védelméről és kihasználásáról, valamint a Tt. 220/2004. számú, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvényének módosításáról a későbbi módosítások és kiegészítések értelmében.
A Tt. 326/2005. számú, az erdőkről szóló többször módosított törvénye 7. §-ának (1) bekezdése.
11) Például a Tt. 50/1976. számú többször módosított törvényének 108. §-a és a Tt. 319/2002. számú, a Szlovák Köztársaság védelméről szóló, többször módosított törvény 23-24.a §-ai.
12) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú többször módosított törvényének 11. §-ának (13) bekezdése.
13) A Tt 543/2002. számú, a természet- és tájvédelemről szóló többször módosított törvénye 62. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 63. §-a. 
14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvénye 37. §-ának (1) bekezdése.
15) A Polgári Törvénykönyv 140. §-a.
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, az ingatlankataszterről és az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló, többször módosított törvényének (kataszteri törvény) 30. §-a (5) bekezdésének a) pontja.
17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, a telkek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos néhány intézkedésről szóló, többször módosított törvényének 18. § (5) bekezdése.
18) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 34. § (3) bekezdése.
A Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 16. §-a.
20) A Tt. 319/2002. számú, többször módosított törvényének 6.§ h) pontja és 26. § (3) bekezdése.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
21) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 63. §-a és 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
22) A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvényének 65. § (1) bekezdés k) pont 19. alpontja.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvényének 50. § (4) bekezdése.
23) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvénye.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 282/1993. számú, az egyházaknak és vallási csoportoknak okozott némely vagyoni sérelmek enyhítéséről szóló törvénye a Tt. 97/1992. számú törvénye értelmében.
A Tt. 503/2003. számú törvénye a telkek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú törvényének módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. 161/2005. számú törvénye az ingatlanok tulajdonjogának az egyházak és vallási csoportok részére való visszaadásáról és néhány ingatlan tulajdonjogának átszállásáról.
24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, többször módosított törvényének 11. § (20) bekezdése és 34. § (9) és (10) bekezdései.
A Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvény 62. §-a.
A Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény 50. § (1) bekezdése.
25) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. számú, a vagyon általános értékének megállapításáról szóló, többször módosított közleménye.
26) A Polgári Törvénykönyv 281-288. §-ai.
27) A Tt. 211/2000. számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének 5.a § (1) bekezdése.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 38. és 39. §-ai.
29) A Tt. 229/1991. számú, többször módosított törvényének 4. §-a.
A Tt. 503/2003. számú, többször módosított törvényének 2. §-a.
30) Például a Tt. 543/2002. számú, többször módosított törvénye, a Tt. 220/2004. számú törvénye a Tt. 359/2007. számú törvényének értelmében, a Tt. 364/2004. számú törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvényének módosításáról, a Tt. 326/2005. számú, többször módosított törvény, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény.
31) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 3. és 4. §-ai. 
A Kereskedelmi Törvénykönyv.
32) A Tt. 431/2002. számú, a számvitelről szóló többször módosított törvénye.
33) Az Tt. 540/2001. számú, az állami statisztikáról szóló, többször módosított törvényének 27. § (5) bekezdés c) pontja.
34) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú, többször módosított törvényének 9. §-a.
35) A Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 599/2001. számú, az okiratok és az okiratokon szereplő aláírások körzeti hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló, többször módosított törvénye.
36) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvényének mellékletét képező 34. számú tétel a) pont ötödik alpontja, b) pont ötödik alpontja, g) pont ötödik alpontja.
37) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló, többször módosított törvénye.
38) A Tt. 83/1990. számú, a polgárok egyesülési jogáról szóló, többször módosított törvénye.