Hatályos 2017. június 1-től

Tt. 38/1993.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGÁNAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉRŐL, ELJÁRÁSI RENDJÉRŐL ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÁK JOGÁLLÁSÁRÓL


Kelt: 1993. január 20.


Módosítva:
Tt. 293/1995., hatályos 1995. december 22-től
Tt. 124/2002., hatályos 1995. december 22-től
Tt. 398/1998., hatályos 1998. december 29-től
Tt. 97/1999., hatályos 1999. május 14-től
Tt. 226/2000., hatályos 2000. augusztus 1-től
Tt. 124/2002., hatályos 2002. március 20-tól
Tt. 124/2002., hatályos 2002. április 1-től
Tt. 124/2002., hatályos 2002. május 1-től
Tt. 551/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 324/2004., hatályos 2004. június 1-től
Tt. 514/2003., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 586/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 546/2005., hatályos 2005. december 10-től
Tt. 94/2006., hatályos 2006. április 1-től
Tt. 122/2006., hatályos 2006. április 1-től
Tt. 71/2008., hatályos 2008. április 1-től
Tt. 520/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 400/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 102/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 33/2011., hatályos 2011. május 1-től
Tt. 33/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 79/2012., hatályos 2012. március 1-től
Tt. 114/2013., hatályos 2013. május 21-től
Tt. 159/2013., hatályos 2013. június 20-tól
Tt. 402/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 195/2014., hatályos 2014. szeptember 1-től
Tt. 114/2013., hatályos 2014. november 28-tól
Tt. 353/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 402/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 72/2017., hatályos 2017. április 1-től
Tt. 55/2017., hatályos 2017. június 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:


ELSŐ RÉSZ
Az alkotmánybíróság szervezeti felépítése

1. §
(1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (a továbbiakban: „Alkotmánybíróság") az alkotmányosság védelmének független bírósági szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság székhelye Kassa.

2. §
(1) Az Alkotmánybíróság 13 bírából tevődik össze.
(2) Az Alkotmánybíróság élén az elnök áll, akit az alelnök helyettesít.
(3) Az Alkotmánybíróság plénumban vagy szenátusokban hozza meg döntéseit.
(4) Az Alkotmánybíróság plénumát az Alkotmánybíróság összes bírája alkotja (a továbbiakban: „bírák”).
(5) Az Alkotmánybíróság szenátusa (a továbbiakban: „szenátus") a szenátus elnökéből és két bírából tevődik össze.

4. §
Az Alkotmánybíróság plénuma
(1) Az Alkotmánybíróság plénumának ülését az Alkotmánybíróság elnöke hívja össze, ő határozza meg az ülés programját és vezeti a tárgyalást.
(2) Az Alkotmánybíróság plénuma eljárás- és határozatképes, ha a tárgyaláson és a döntésnél legalább hét bíró van jelen. 
(3) Az Alkotmánybíróság plénuma az összes bíró többségi döntésével válik határozatképessé. Ha nincs meg a többség döntése, a javaslatot elutasítja. 
(4) Az Alkotmánybíróság plénumának tanácskozása nem nyilvános, amennyiben ezen a törvény nem rendelkezik másként. Részt vehetnek rajta az Alkotmánybíróság Hivatalának dolgozói és további személyek, akiknek jelenléte eljárási okokból elengedhetetlen.
(5) Az Alkotmánybíróság plénumának döntése alapján a tanácskozáson vagy a tanácskozás egy részén más személyek is részt vehetnek.
(6) Az Alkotmánybíróság megbízhatja a bírák valamelyikét az Alkotmánybíróság plénumának döntéséhez szükséges anyagok elkészítésével és a plénum ülésén az ezekről való tájékoztatással (továbbiakban: „előadó bíró”). 
(7) Az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság plénumának tanácskozását oly módon vezeti, hogy minden kétséges kérdés megtárgyalásra kerüljön, s hogy minden bíró saját bírói meggyőződése alapján dönthessen róluk.

5. §
Az Alkotmánybíróság szenátusa
(1) Azokról az ügyekről, amelyek nem tartoznak az Alkotmánybíróság plénumának hatáskörébe, a szenátus dönt.
(2) A szenátus tanácskozásán való részvételre és az eljárás előkészítésével foglalkozó előadó megbízására a 4. § 4-6. bekezdése érvényes – arányosan.
(3) A szenátus tagjait az Alkotmánybíróság plénuma határozza meg egy évre. A szenátus tagjai választják meg a szenátus elnökét. Ha a szenátus elnöke az Alkotmánybíróság elnöke, nem lehet más szenátus elnöke az Alkotmánybíróság alelnöke, és fordítva.
(4) A szenátus elnökét akadályoztatása esetén a szenátus legidősebb tagja helyettesíti.
(5) A szenátus tagját akadályoztatása esetén ideiglenesen más bíró helyettesíti, akit az Alkotmánybíróság elnöke jelöl ki. Ugyanígy kell eljárni, ha a szenátus tagját kizárják bírói tisztségének gyakorlásából.

6. §
A szenátusok jogi véleményeinek egyeztetése
A szenátus, amely döntéshozatali tevékenysége során más szenátus döntésében kifejezett jogi véleménytől eltérő jogi véleményre jut, javaslatot tesz az Alkotmánybíróság plénumának az eltérő jogi nézetek egyeztetésére. Az Alkotmánybíróság plénuma határozattal dönt az eltérő jogi nézetek egyeztetéséről. A szenátust a további eljárás során az Alkotmánybíróság plénumának határozata kötelezi.

Az Alkotmánybíróság elnöke

7. §
Az Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét az Alkotmánybíróság bírái közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki.

8. §
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke biztosítja az Alkotmánybíróság rendes működését az Alkotmánybíróság Hivatala (a továbbiakban: „Hivatal”) által. 
(2) Az Alkotmánybíróság elnökét meghatározott mértékben, és távollétében teljes mértékben az Alkotmánybíróság alelnöke helyettesíti. Ha az alelnök sincs jelen, az Alkotmánybíróság legidősebb bírája helyettesíti őket.

Az Alkotmánybíróság Hivatala

9. §
(1) A Hivatal jogi személy, és az Alkotmánybíróság tevékenységének szervezeti, személyi, gazdasági, adminisztratív és műszaki biztosításával kapcsolatos feladatokat látja el. A Hivatal az Alkotmánybíróság székhelyén kívül kihelyezett munkahelyet hozhat létre a Szlovák Köztársaság fővárosában. 
(2) A Hivatalt a hivatalvezető irányítja és annak nevében lép fel. A hivatalvezetőt az Alkotmánybíróság elnöke nevezi ki és hívja vissza, neki tartozik felelősséggel a Hivatal munkájáért.
(3) A Hivatal munkáját állami alkalmazottak1) és alkalmazottak2) látják el.
(4) A Hivatal tevékenységének és szervezeti felépítésének részleteit, valamint a Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak és a Hivatal alkalmazottainak jogállását a Hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a hivatalvezető ad ki.

9.a §
(1) A Hivatal állami alkalmazottainak jutalmazása külön jogszabály,3) a Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak leírása és a Hivatal állami alkalmazottainak bértarifái alá esik. A Hivatal állami alkalmazottai bérosztályainak leírása az 1. sz. mellékletben, a Hivatal állami alkalmazottainak bértarifái pedig a 2. sz. mellékletben találhatók. 
(2) A Hivatal állami alkalmazottainak jutalmazására és a további járandóságokra külön jogszabály3) vonatkozik, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként.
(3) A Hivatal állami alkalmazottai bértarifáinak növelése külön jogszabály4) szerint meghatározott növeléssel összhangban történik. A Hivatal állami alkalmazottai bértarifáinak szintjét és hatályosságuk időpontját a szolgálati szabályzat határozza meg.

9.b §
A hivatalvezető bérét, tisztsége gyakorlásával összefüggő kiadásainak átalány térítését és további járandóságait az Alkotmánybíróság elnöke határozza meg.

10. §
Bírósági tanácsadók
(1) Az Alkotmánybíróságon az Alkotmánybíróság bírósági tanácsadói (a továbbiakban: „tanácsadók”) működnek. Felsőfokú jogi képzettséggel kell rendelkezniük, és 5-éves, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal.
(2) Az Alkotmánybíróság elnöke, a szenátus elnöke és a bíró a tanácsadót egyes, egyébként a bíró jogkörébe tartozó feladatok elvégzésével bízhatja meg, főleg a tanúk, szakértők kihallgatásával és a döntéshozatalhoz szükséges okiratok beszerzésével. A tanácsadó nem hallgathatja ki az eljárás résztvevőit és azok képviselőit.
(3) A tanácsadók jogosultak igazságügyi szakvizsga letételére a bírósági főtisztviselőkkel4a) azonos feltételek mellett.


MÁSODIK RÉSZ
Az Alkotmánybíróság bíráinak kinevezése és tisztségük megszűnése

11. §
A bírák kinevezése
(1) A bírójelöltek megválasztására tett javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában előterjeszthetik:
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői, 
b) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 
c) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, 
d) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, 
e) a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze, 
f) a jogászok érdekvédelmi szervezetei, 
g) tudományos intézmények.
(2) A bíró munkaviszonya az eskütétel napjával kezdődik. A bírói tisztségből adódó munkaviszonyokra a Munkatörvénykönyv rendelkezései vonatkoznak arányosan, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként. A bíró munkaviszonya azzal a szervezettel, amellyel az eskütétel előtt munkaviszonyban volt, megmarad.

A bíró tisztségének megszűnése

12. §
(1) A bíró tisztsége a megbízatási idő leteltével szűnik meg.
(2) A bíró lemondhat tisztségéről. Tisztségéről való lemondásáról írásban értesíti az Alkotmánybíróság elnökét. Ilyen esetben a bíró tisztsége azon naptári hónap végeztével szűnik meg, amely hónapban írásbeli értesítését az Alkotmánybíróság elnöke megkapja. 
(3) Ha a bíró képviselő vagy kormánytag lesz, tisztsége a képviselői vagy kormánytagsági eskütétele napjával szűnik meg.
(4) A bíró munkaviszonya tisztsége megszűnése napjával szűnik meg.

13. §
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke köteles felesleges késedelem nélkül a Szlovák Köztársaság elnökének megküldeni a jogerős elítélő döntést a bíró szándékos bűncselekményének ügyében, amennyiben a bíróság nem hozott döntést a szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról, az Alkotmánybíróság fegyelmi határozatát a bíró tettéért, amely összeegyeztethetetlen tisztsége gyakorlásával, a jelentést arról, hogy a bíró egy évnél régebben nem vesz részt az Alkotmánybíróság eljárásaiban, és a jelentést arról, hogy megszűnt a bíró megválaszthatósága a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába.
(2) Ha a bíró a bírói tisztség gyakorlásával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat, az Alkotmánybíróság elnöke felszólítja e tevékenység befejezésére a felszólítás kézbesítése utáni tíz napon belül.

Az Alkotmánybíróság bíráinak jogállása

14. §
(1) A bírák a döntéshozatal során függetlenek, s a Szlovák Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban: „Alkotmány”), valamint az alkotmányerejű törvények kötelezik őket.
(2) Az Alkotmánybíróságot kötelezik a törvények is, amikor döntenek a 
a) kormányrendeleteknek, a minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei általános érvényű jogszabályainak az Alkotmánnyal, alkotmányerejű törvényekkel, a nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel való összhangjáról,
b) az általános érvényű rendeleteknek az Alkotmány 68. cikkelye alapján az Alkotmánnyal, alkotmányos törvényekkel, nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel való összhangjáról, 
c) az államigazgatás helyi szervei általános érvényű rendeleteinek és a területi önkormányzati szervek általános érvényű rendeleteinek az Alkotmány 71. cikkelye 2. bekezdése alapján az Alkotmánnyal, alkotmányos törvényekkel, nemzetközi szerződésekkel – amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikált, és amelyeket törvényben meghatározott módon hirdetett ki –, törvényekkel, kormányrendeletekkel és a minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei általános érvényű jogszabályaival való összhangjáról.
(3) A bírót nem lehet őrizetbe venni az Alkotmánybíróság beleegyezése nélkül.
(4) Ha a bírót tetten érték és letartóztatták bűncselekmény elkövetése során, az illető szerv köteles ezt azonnal jelenteni az Alkotmánybíróságnak.

15. §
(1) A bíráknak lelkiismeretesen kell ellátniuk tisztségüket, és gyakorlása során, valamint polgári életükben is tartózkodniuk kell olyan cselekedetektől, amelyek sértenék az Alkotmánybíróság méltóságát, a bíró méltóságát és az Alkotmánybíróság iránti bizalmat.
(2) A bírákat a hivatalos ügyekben titoktartás kötelezi, éspedig a bírói tisztség megszűnése után is. A titoktartás kötelezettsége alól a bírót az Alkotmánybíróság elnöke mentheti fel. Az Alkotmánybíróság elnökét ez alól a kötelezettség alól a köztársasági elnök mentheti fel.
(3) A 2. bekezdés rendelkezése az Alkotmánybíróság dolgozóira is vonatkozik.

16. §
A bírák fegyelmi felelőssége
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke javaslatot terjeszthet az Alkotmánybíróság plénuma elé fegyelmi eljárás megindítására, amennyiben a bíró vétkesen megszegte a szolgálati kötelességeket, vagy viselkedésével megsértette a bírói tisztség méltóságát, vagy veszélyeztette az Alkotmánybíróság iránti bizalmat, vagy a felszólítás ellenére folytatja a bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen tevékenységet.
(2) Az Alkotmánybíróság plénuma meghallgatja a bírót, aki ellen a javaslat irányul. A javaslatot elutasítja, ha megállapítja, hogy az nem megalapozott. Ha a javaslat megalapozott, háromtagú fegyelmi szenátust választ.
(3) A fegyelmi szenátus megalapításától az eljárás befejezéséig a plénum felfüggesztheti a bíró tisztségének gyakorlását.
(4) Az 1. bekezdésben foglalt cselekedetért fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést lehet kiróni. Ha a fegyelmi szenátus arra a következtetésre jut, hogy a bíró nem követte el az 1. bekezdésben foglalt cselekedetet, megszünteti a fegyelmi eljárást.
(5) A bíró vagy az Alkotmánybíróság elnöke panasszal élhet a fegyelmi szenátus ellen a döntést követően 15 napon belül, a panaszról az Alkotmánybíróság plénuma dönt.
(6) Amennyiben a bíró olyan tettet követett el, melynek következtében tisztségében maradása ellentmondásba kerülne az Alkotmánybíróság küldetésével és bíráinak jogállásával, az Alkotmánybíróság plénuma javasolhatja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke hívja vissza a bírót. Az ilyen javaslatról való döntéshez az Alkotmánybíróság legkevesebb hét bírájának egyetértése szükséges.
(7) A fegyelmi eljárás folyamatára külön jogszabály5) ennek megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, ha ez a törvény nem rendelkezik másként. A további részletekről az Alkotmánybíróság igazgatási és ügyrendi szabályzata rendelkezik.

16.a §
Pótdíj az Alkotmánybíróság bírói tisztségének gyakorlásáért és pótdíj a hozzátartozók nyugdíjához
(1) A bíró, aki megbízatási időszakának több mint felében töltött be bírói tisztséget, jogosult a bírói tisztségért járó pótdíjra, ha
a) befejezte a bírói tisztség gyakorlását és
b) jogosult az öregségi, korkedvezményes öregségi vagy rokkantsági nyugdíj folyósítására.
(2) A bíró jogosult a bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjra a bírói alapbér 33,3 százalékában, felfelé kerekítve egész euróra, az 1. bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hónapja után következő hónap első napjától kezdve. 
(3) A bírónak csak egy pótdíj jár a bírói tisztség gyakorlásáért, tekintet nélkül a megbízatási időszakok számára, amelyekben bírói tisztséget töltött be.
(4) Ha a bíró jogosult a bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjra, és ezzel egyidejűleg külön jogszabály szerint is jogosult pótdíjra tisztsége betöltéséért, csak az egyik pótdíjra jogosult. Ugyanez érvényes a túlélő hozzátartozók nyugdíjához járó pótdíjra is.
(5) A túlélő hozzátartozók nyugdíjához pótdíj jár
a) a feleségnek elhunyt férje utáni özvegyi nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 60 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult, 
b) a férjnek elhunyt felesége utáni özvegyi nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 60 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult, 
c) az eltartott gyermeknek az elhunyt szülő vagy örökbefogadó utáni árvasági nyugdíjához, ha az bíró volt, a bírónak járó pótdíj 30 százalékában, amelyre a bíró halála napján volt jogosult. Ha olyan gyermekről van szó, akinek nincs másik szülője, pótdíja a bírónak járó pótdíj 60 százaléka lesz, amelyre a bíró halála napján volt jogosult.
(6) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíj és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótlék növekszik, ha megnövekszik a bírói alapfizetés. A megnövekedett pótdíjra a jogosult személynek attól a naptól van joga, amelytől kezdve megnövekszik a bírói alapfizetés.
(7) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjról és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjról az Alkotmánybíróság dönt a megítélésük céljából benyújtott kérvény kézbesítése utáni 30 napon belül. A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjat és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjat banki utalással, a jogosult által megjelölt bankban vagy külföldi bankfiókban vezetett bankszámlára folyósítják.
(8) A bírói tisztség gyakorlásáért járó pótdíjat és a túlélő hozzátartozók nyugdíjához tartozó pótdíjat az Alkotmánybíróság megelőlegezve, az általa meghatározott rendszeres időközönként folyósítja, legkésőbb azon hónap 15. napjáig, amelyért a pótdíjat juttatja.
(9) Az 1-8. bekezdések rendelkezései arra a bíróra is vonatkoznak, aki bírói tisztségét ezen törvény hatálybalépése előtt gyakorolta, ugyanez vonatkozik a bíró túlélő hozzátartozóira.

17. §
(1) A bírák havi fizetését, tisztségi pótdíjukat és további juttatásaikat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozza meg külön törvényben.
(2) Ha a bíró betegség miatt nem gyakorolja bírói tisztségét, külön jogszabály6) alapján kapja fizetését, de legtovább a naptári év hat hónapján át; ez alatt az idő alatt nem jogosult a betegbiztosítás juttatásaira.
(3) A bírónak minden naptári évben két hét megelőző rehabilitáció jár saját szabadságán kívül. A megelőző rehabilitáció szolgáltatásaival és az ezzel összefüggő tartózkodással kapcsolatos kiadásokat az állam téríti.


HARMADIK RÉSZ
Az Alkotmánybíróság eljárási rendje

ELSŐ FEJEZET
Általános rendelkezések

18. §
(1) Az Alkotmánybíróság megindítja az eljárást, ha a javaslat benyújtója
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek legkevesebb egyötöde, 
b) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, 
c) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 
d) bíróság, saját döntéshozatali tevékenysége kapcsán, 
e) a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze,
f) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Tanácsának elnöke jogszabályokkal való összhang ügyében az Alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése alapján, ha igazságszolgáltatásról van szó,
g) az alapvető jogok biztosa (ombudsman) jogszabályokkal való összhang ügyében az Alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése alapján, ha további érvényesítésük veszélyezteti az alapvető jogokat és szabadságjogokat vagy a Szlovák Köztársaság által ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésből következő emberjogokat és alapvető szabadságjogokat, 
h) bárki, akinek jogügyében az Alkotmány 127. és 127.a cikkelyében foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az eljárás az indítványnak az Alkotmánybírósághoz való kézbesítése napján kezdődik.

19. §
A 18. § 1 bekezdése d) pontja értelmében bíróság alatt az illetékes szenátust vagy az egyesbírót7) kell érteni.

20. §
(1) Az indítványt az eljárás megkezdésére az Alkotmánybírósághoz írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell, milyen ügyre vonatkozik, ki nyújtja be, esetleg ki ellen irányul, milyen döntést vár el az indítványozó, az indítvány megindokolását és a javasolt bizonyítékokat.
(2) Az eljárás megkezdésére tett indítványhoz csatolni kell a meghatalmazást az indítványozó ügyvéd vagy jogász általi jogi képviseletére. A meghatalmazásban szó szerint le kell írni, hogy az Alkotmánybíróságon való képviseletre szól.
(3) Az Alkotmánybíróságot kötelezi az eljárás megkezdésére tett indítvány, kivéve az e törvényben kifejezetten idézett eseteket.
(4) Ha ugyanazon indítványozó egy napon belül tíz vagy több indítványt nyújt be eljárás megkezdésére az Alkotmánybírósághoz, ezen indítványok tömeges indítványt alkotnak.

21. §
(1) Az eljárás résztvevői az indítványozó és esetenként az, aki ellen az indítvány irányul, valamint azon személyek, akiket ez a törvény meghatároz.
(2) Az eljárás további résztvevője azon személy, akinek ezt a státusát ez a törvény elismeri, ha erről a státusról nem mond le. Az eljárás további résztvevőjének az eljárásban ugyanolyan jogai és kötelességei vannak, mint az eljárás résztvevőjének, ha a jelen törvény nem határoz másként; de csak saját maga nevében jár el.
(3) Ha kétség merül fel, hogy ez a személy az eljárás további résztvevője-e, az alkotmánybíróság határozattal dönt.
(4) Az állami szerveket vagy a területi önkormányzati szerveket mint az eljárás résztvevőit vagy mint az eljárás további résztvevőit a szóbeli tárgyaláson az általuk kijelölt jogi képviselő képviseli. Ha nem a törvényhozó szerv vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőcsoportja képviselőjéről van szó a 18. § 1. bekezdése a) pontja értelmében, felsőfokú jogi képzettséggel kell rendelkeznie.
(5) Ha az eljárás résztvevője a bíróság, a szenátust a szenátus elnöke képviseli.

22. §
Az eljárás résztvevőjének kérésére a közhatalmat gyakorló szervek hatáskörének elektronikus formában történő végrehajtását szabályozó külön jogszabály7a) szerint az Alkotmánybíróság elektronikus formában is kézbesíti az iratanyagokat, miközben ilyen esetben az elektronikus formában történő kézbesítés az összes hivatalos elektronikus dokumentumra  vonatkozik, beleértve az Alkotmánybíróság döntését is.

23. §
Természetes személyek a szóbeli tárgyaláson vagy más személyes meghallgatáson saját anyanyelvüket használhatják. A tolmácsolás költségeit az Alkotmánybíróság fedezi.

23.a §
Ha a bíró a beadvány tartalma alapján megállapítja, hogy az nem eljárást megkezdésére vonatkozó indítvány, a beadványt elutasítja. A beadvány elutasításáról írásban értesíti azt, aki a beadványt az Alkotmánybírósághoz benyújtotta. 

24. §
Az indítvány nem fogadható be, ha
a) olyan ügyre irányul, amelyről az Alkotmánybíróság már döntést hozott, kivéve azokat az eseteket, amelyekben csak az eljárás feltételeiről döntött, s az új indítványban a feltételeket már teljesítették, 
b) az Alkotmánybíróság ugyanabban az ügyben eljárást folytat, 
c) az indítványozó az indítvánnyal az Alkotmánybíróság döntésének felülvizsgálatát követeli.

25. §
(1) Az Alkotmánybíróság az indítványt előzetes, zárt ülésén az indítványozó jelenléte nélkül bírálja el, ha ezen törvény nem rendelkezik másként.
(2) Azokat az indítványokat, amelyeknek tárgyalása nem tartozik az Alkotmánybíróság jogkörébe, azokat az indítványokat, amelyek nem teljesítik a törvény által előírt feltételeket, a be nem fogadható indítványokat, a nyilvánvalóan nem jogosult személy által beterjesztett indítványokat, valamint a meghatározott határidőn túl előterjesztett indítványokat az Alkotmánybíróság az előzetes elbírálás során határozattal elutasíthatja, szóbeli tárgyalás nélkül. Az Alkotmánybíróság az olyan indítványt is elutasíthatja, amely nyilvánvalóan megalapozatlan. Ha az Alkotmánybíróság figyelmeztette az indítványozót ezekre a hiányosságokra, határozatát nem kell megindokolnia.
(3) Ha az indítvány nem került elhalasztásra vagy elutasításra, további eljárásra kerül, olyan mértékben, ahogy az indítvány befogadásáról kiadott határozat a rendelkező részben ezt meghatározza.

26. §
(1) Az indítványok elbírálását illetően az Alkotmánybíróságnak nem kell betartania beérkezési sorrendjüket, ha az ügyet, amelyre valamelyik indítvány vonatkozik, halaszthatatlannak tartja.
(2) Az eljárás megkezdésére vonatkozó, tömeges indítványt alkotó beadványok megtárgyalása során az Alkotmánybíróság úgy jár el, hogy az egyéb ügyekben benyújtott, eljárás megkezdésére vonatkozó indítványok megtárgyalásának folyamatossága meg legyen őrizve.

27. §
(1) Bírói tisztségének gyakorlásából ki lehet zárni a bírót az ügyben való eljárásból, ha tekintettel az ügyhöz való viszonyára, tekintettel az eljárásban részt vevő személyekhez vagy képviselőikhez való viszonyára, elfogulatlansága kétségbe vonható.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kizárást maga után vonó okokat a bíró haladéktalanul bejelenti az Alkotmánybíróság elnökének.

28. §
(1) Az eljárás résztvevője kijelentheti, hogy valamelyik bírót elfogultság miatt elutasítja. Ha az okok, amelyek a bíró elfogultság miatti elutasításához vezetnek, a szóbeli tárgyalás megkezdéséig nyilvánultak meg, az elfogultságot az eljárás résztvevője legkésőbb a szóbeli tárgyalás elején jelentheti be. Ha az okok, amelyek a bíró elfogultság miatti elutasításához vezetnek, a szóbeli tárgyalás során alakulnak ki, az eljárás részvevője haladéktalanul elfogultsági kifogást emelhet a bíróval szemben. A bíró elfogultságára irányuló utólagos kifogást az Alkotmánybíróság nem veszi figyelembe, és nem határoz róla.
(2) Ha a döntéshozatal az Alkotmánybíróság plénumában történik, a bíró elfogultság miatti kizárásáról az Alkotmánybíróság plénuma dönt; a kizárt bíró nem szavaz. Ha a bírók kizárásának vagy több bírónak az eljárás résztvevői általi elutasításának okán nem lehet az előző mondat értelmében eljárni, az ügyben érdemi döntést az Alkotmánybíróság plénuma hoz úgy, hogy a döntéshozatal során nem veszi figyelembe a bírók elfogultság miatti kizárását vagy elutasítását.
(3) Ha az Alkotmánybíróság szenátusában történő döntéshozatalról van szó, a bíró elfogultság miatti kizárásáról más szenátus dönt. Ha a bírók kizárásának vagy több bírónak az eljárás résztvevői általi elutasításának okán nem lehet az előző mondat értelmében eljárni, az ügyben érdemi döntést az Alkotmánybíróság szenátusa hoz az eredeti összetételében; az eljárás résztvevőjének további nyilatkozatát a bíró elutasításáról annak elfogultsága miatt és a bírónak az ügy tárgyával összefüggő elfogultságáról szóló nyilatkozatát nem veszik figyelembe.
(4) Ha a bíró maga jelenti be az ügy tárgyával összefüggő elfogultságát, s feltünteti ennek okait, a 2. bekezdés értelmében kell eljárni, ha az a döntéshozatal az Alkotmánybíróság plénumában történik vagy a 3. bekezdés értelmében, ha a döntéshozatal az Alkotmánybíróság szenátusában történik.

29. §
(1) A beadvány, melyről az Alkotmánybíróság szenátusban vagy plénumban dönt, a munkaelosztás tervével összhangban a bíróhoz mint előadó bíróhoz véletlen elosztással kerül az Alkotmánybíróság plénuma által jóváhagyott műszaki és programeszközök segítségével, oly módon, hogy kizárható legyen az ügyek elosztásának befolyásolása. Az Alkotmánybíróság plénuma hagyja jóvá a munkaelosztás tervét minden évre, legkésőbb az előző év december 15-éig. Az eljárás megkezdésére vonatkozó, tömeges indítványt alkotó beadványok oly módon kerülnek folyamatosan elosztásra, hogy az egyéb beadványok elosztásának folyamatossága meg legyen őrizve.
(2) Ha az előadó bíró nem utasítja el a beadványt a 23.a § értelmében, előkészíti az ügyet előzetes érdemi elbírálásra. Ha az indítványt eljárásra befogadják, az Alkotmánybíróság szenátusában vagy plénumában vizsgálják meg.
(3) Az előadó bíró biztosítja, hogy az indítványt, amely további eljárásra került, késedelem nélkül kézbesítsék az eljárás többi résztvevőjének az általa meghatározott határidőn belüli nyilatkozattételre való felhívással együtt.
(4) Az előadó bíró elrendelheti, hogy az eljárás minden résztvevője a meghatározott határidőn belül adja át az Alkotmánybíróságnak a szükséges számú oldalhű másolatokat javaslatairól, nyilatkozatairól vagy más beadványairól az Alkotmánybíróság felé, vagy az eljárásban részt vevő más személyek felé; ha ez nem így valósul meg, ezeket az iratanyagokat az eljárás azon résztvevőjének terhére szerzik be, akire ez a felelősség irányult.

30. §
(1) Vo veciach prerokúvaných Ústavným súdom podľa čl. 125, 125a, 126, 127, 127a, 129 ods. 4, 5 a 7 Ústavy sa koná ústne pojednávanie.
(2) Az Alkotmánybíróság az eljárás résztvevőinek beleegyezésével eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha ettől a tárgyalástól nem várható el az ügy további tisztázása.
(3) A szóbeli tárgyaláson joguk van részt venni az eljárás résztvevőinek és az ő képviselőiknek. 
(4) Az Alkotmány 125., 126., 127.a cikkelye és 129. cikkelye 4. bekezdése alapján vizsgált ügyekben a szóbeli tárgyalások nyilvánosak. Más ügyekben a tárgyalás nyilvános, ha az Alkotmánybíróság komoly okok miatt nem zárta ki a nyilvánosságot az egész tárgyaláson vagy annak egy részén való részvételből.
(5) A szóbeli tárgyalás nyilvános voltáról ennek megfelelően érvényesek a bírósági eljárásokra8) vonatkozó jogszabályok rendelkezései. 
(6) Az Alkotmánybíróság döntései és az Alkotmánybíróság határozatai a szóbeli tárgyalások után nyilvános kihirdetésre kerülnek.

31. §
(1) Az Alkotmánybíróság az ügy helyzetének tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytat le. A szóbeli tárgyaláson kívüli valamely bizonyítási eljárás folytatásával megbízhatja az egyes bírókat. Bizonyítási eljárás folytatásával más bíróságot is megbízhat.
(2) Minden bíróság, közigazgatási szerv és más állami szerv az Alkotmánybíróság kérésére segítséget nyújt az Alkotmánybíróságnak a döntéséhez szükséges anyagok beszerzésében.
(3) A tanú vagy szakértő nem hivatkozhat a jogi rendelkezések által meghatározott titoktartási kötelezettségére, ha az Alkotmánybíróság határozattal felmentette őt az adott esetre a kötelező titoktartás alól.

31.a §
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, és az ügy természete ezt nem zárja ki, az Alkotmánybíróság eljárási rendjére a Polgári Perrendtartás és a Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezései vonatkoznak.
(2) A közhatalmat gyakorló szervek hatáskörének elektronikus formában történő végrehajtását szabályozó külön jogszabály7a) rendelkezései alkalmazandók a harmadik rész második fejezetének első-ötödik és nyolcadik-tizenhatodik szakasza szerinti eljárásra is.
(3) A hitelesített elektronikus dokumentum elektronikus űrlapja érvényességének létrehozását, frissítését és megszüntetését a jelen törvény céljaira az Alkotmánybíróság végzi.
(4) Ha műszaki okok miatt az Alkotmánybíróság nem képes objektíven végrehajtani a jogi műveletet a közhatalom elektronikus formában történő gyakorlása során, joga van ezt a művelet másként is végrehajtani, mint elektronikusan.

32. §
(1) Ha a bíró nem ért egyet az Alkotmánybíróság plénumának vagy szenátusának döntésével vagy annak indoklásával, jogában áll, hogy eltérő álláspontját a döntéshez csatolják. A bíró eltérő álláspontját ugyanúgy kézbesítik és hirdetik ki, mint a döntés más részeit.
(2) A plénumban vagy a szenátusban a döntésről történő szavazásnál csak a bírók és a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.
(3) Az Alkotmány 136. cikkelye 2. és 3. bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással szavaznak.

33. §
(1) Az ügyről érdemben végzéssel dönt az Alkotmánybíróság, ha ez a törvény nem rendelkezik másként. Más ügyekben határozattal dönt. Ítélettel csak az Alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdése értelmében folytatott eljárás esetén dönt.
(2) Az Alkotmánybíróság döntéseit a jogszabályok összhangjáról, a megtámadott jogszabályok, illetve egy részük, egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről, a hatály felfüggesztésének megszüntetéséről, valamint az Alkotmány vagy más alkotmányos törvény értelmezéséről szóló határozatait a Szlovák Köztársaság Törvénytára (a továbbiakban: „Törvénytár”) teszi közzé. 
(3) Az ügyben érdemben hozott végzést meg kell indokolni, és „a Szlovák Köztársaság nevében” kell kihirdetni.
(4) Az Alkotmánybíróságnak ténybelileg és jogilag hasonló csoportos beadványok alapján megkezdett eljárásokban hozott döntése egyszerűsített indoklást is tartalmazhat, amelyben az Alkotmánybíróság csak rámutat a korábbi döntésére, amelyet ugyanazon indítványozó ténybelileg és jogilag hasonló ügyében hozott és amely rendes indoklást tartalmaz.

34. §
Az eljárásban részt vevő személyeknek és képviselőiknek kézbesítik az Alkotmánybíróság minden határozatát, amelyet a tárgyalt ügyben hozott.

35. §
(1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.
(2) A természetes személyek és jogi személyek panaszairól az alkotmány 127. cikkelye alapján folytatott eljárásban, ha olyan ténybelileg és jogilag hasonló ügyekről van, amelyekben az Alkotmánybíróság már korábban döntést hozott és az indítványozó sikertelen volt, az Alkotmánybíróság határozatában bírósági eljárási illeték befizetésének kötelességét veti ki az indítványozóra a tizenegyedik és minden további panasz után, amelyet ugyanazon indítványozó nyújtott be az Alkotmánybírósághoz egy naptári éven belül. Ha a természetes személy vagy a jogi személy több ügyet tartalmazó beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz az alkotmány 127. cikkelye alapján, a bírósági eljárási illeték kivetésének céljára minden ilyen ügy különálló panasznak számít. A bírósági eljárás illeték befizetésének kötelezettségéről szóló döntés ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehetséges; ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés érvényesítésére alapított nemzetközi szervezet döntése alapján a Szlovák Köztársaságnak kötelessége alkotmánybírósági eljárásban újra felülvizsgálni az Alkotmánybíróság már elfogadott döntését. Ha az Alkotmánybíróság helytelen döntést ad ki az illetékfizetési kötelezettségről, indítvány nélkül is megszünteti vagy módosítja azt, akár a jogerőre való emelkedés után is.
(3) A 2. bekezdés szerinti döntésben az Alkotmánybíróság meghatározza az indítványozó által befizetendő bírósági eljárási illeték befizetésének határidejét. A bírósági eljárási illeték a Hivatal bankszámlájára fizetendő be, postai utalványon, vagy bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számláról való utalással.
(4) Ha az indítványozó az Alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül nem fizeti be a bírósági eljárási illetéket, az Alkotmánybíróság határozattal leállítja az eljárást. A bírósági eljárási illeték be nem fizetése miatt leállított eljárásról szóló döntés ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehetséges; ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés érvényesítésére alapított nemzetközi szervezet döntése alapján a Szlovák Köztársaságnak kötelessége alkotmánybírósági eljárásban újra felülvizsgálni az Alkotmánybíróság már elfogadott döntését. A bírósági eljárási illeték be nem fizetése miatt leállított eljárásról szóló döntés jogerőre való emelkedésével a 2. bekezdés szerint kivetett illetékfizetési kötelezettség megszűnik.
(5) A külön jogszabály8c) szerinti bírósági eljárási illeték teljes összegben visszatérítendő, ha olyan személy fizette be, aki nem volt köteles azt befizetni, vagy Alkotmánybíróság által kiadott, az illetékfizetési kötelezettségről szóló helytelen döntés alapján fizette be. Az bírósági eljárási illeték az eljárás leállítása esetén is visszatérítendő. Egyéb esetekben a bírósági eljárási illeték nem térítendő vissza.
(6) Ha a jelen törvény nem rendelkezik másként és az ügy jellege azt nem zárja ki, a bírósági illetékek kivetésére megfelelő mértékben a bírósági eljárási illetékekről szóló külön jogszabály8c) rendelkezései alkalmazandók.

36. §
(1) Az Alkotmánybíróság előtti eljárás költségeit, amelyek az eljárásban részt vevő személy számára keletkeznek, az eljárásban részt vevő személy maga viseli.
(2) Az Alkotmánybíróság indokolt esetekben az eljárás eredménye alapján döntésében elrendelheti az eljárásban részt vevő valamelyik személy számára, hogy térítse meg az eljárásban részt vevő más személy teljes vagy részbeni költségeit.

36.a §
Az Alkotmánybíróság döntéseinek nyilvánosságra hozatala és hozzáférhetővé tétele
(1) Az Alkotmánybíróság köteles nyilvánosságra hozni az eljárást lezáró jogerős határozatokat, az átmeneti intézkedésekről és a megtámadott jogerős döntések felfüggesztéséről szóló határozatokat, rendelkezéseket vagy más beavatkozásokat, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizedik munkanapon belül az Alkotmánybíróság weboldalán.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatokban kisatírozásra kerülnek azon adatok, melyek kisatírozásával biztosítva lesz a jog és a jog által védett érdekek védelme. A határozatokban kisatírozásra kerülő adatok kategóriáit, valamint a bírósági határozatok nyilvánossá tételének eljárási módját a 79. § értelmében az Alkotmánybíróság plénuma határozza meg.
(3) Az Alkotmánybíróság külön törvény8a) szerinti kérvény alapján hozzáférhetővé teszi az összes bírósági határozatot, beleértve azon határozatokat is, amelyek nem a tárgyalt ügyben születtek. Emellett intézkedéseket hoz a jog és a jog által védett érdekek védelmére.8b)


MÁSODIK FEJEZET
Külön rendelkezések

Első szakasz
A jogszabályok összhangjának vizsgálata

37. §
(1) Ha a 18. § 1. bekezdése a)-g) pontjaiba foglalt személyek arra a véleményre jutnak, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nincs összhangban a magasabb szintű jogszabállyal vagy a nemzetközi szerződéssel,9) az Alkotmánybíróságnál eljárás megindítására vonatkozó indítványt terjeszthetnek elő.
(2) Az eljárás további résztvevője a Szlovák Köztársaság Kormánya a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma képviseletében. 
(3) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban feltüntetett követelményeken kívül tartalmaznia kell
a) az előírás megjelölését, amelynek ütközését kifogásolja a magasabb szintű jogszabállyal, kibővítve nyilatkozattétellel arra vonatkozóan, hogy az indítványozó az előírást egész terjedelmében, vagy egy részében, illetve egyes rendelkezéseiben támadja-e, 
b) a magasabb szintű jogi előírás, annak egy része vagy egyes rendelkezései megjelölését, a nemzetközi szerződés, annak egy része vagy egyes rendelkezései megnevezését, amellyel a megtámadott előírás nincs összhangban. 

38. §
(1) Ha az Alkotmánybíróság elfogadja az eljárás megindítására vonatkozó indítványt az Alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése értelmében, határozattal felfüggesztheti a megtámadott jogszabályok, egyes részeik, esetleg némely rendelkezéseik hatályát, ha további érvényesítésük veszélyeztetheti az alapvető jogokat vagy szabadságjogokat, vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által ratifikált, törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekből adódó emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat (a továbbiakban: „alapvető jogok és szabadságjogok”), ha jelentős gazdasági kár vagy más komoly, jóvátehetetlen következmény veszélye áll fenn.
(2) Az alkotmánybíróság dönthet a megtámadott jogszabályok, egy részük, illetve egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről az eljárásban részt vevő személy indítványára is. A hatályosság felfüggesztésére irányuló indítványnak tartalmaznia kell az alapvető jogok és szabadságjogok veszélyeztetettségének konkretizálását és módját, vagy a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy jelentős gazdasági kár vagy más komoly, jóvátehetetlen következmény veszélye áll fenn. Erről az indítványról az Alkotmánybíróság felesleges késedelem nélkül dönt.
(3) A megtámadott jogszabályok, egy részük, illetve egyes rendelkezéseik hatályának felfüggesztéséről szóló határozatot az Alkotmánybíróság indítvány nélkül is megszüntetheti, ha elmúlnak az okok, amelyek ezt a határozatot kiváltották, egyébként a határozat megsemmisül az ügyről érdemben hozott döntéssel vagy az eljárás leállításával.
(4) Az 1. és 3. bekezdés értelmében hozott döntések a Törvénytárban történő nyilvánosságra hozataluk napjától általános érvényűek. Az 1. bekezdés értelmében hozott döntés megsemmisülését az ügyről érdemben hozott döntéssel vagy az eljárás leállításával az Alkotmánybíróság elnöke a Törvénytárban hirdeti ki.

39. §
(1) E törvény 37-41.b §-ai szerint az ügyről érdemben hozott döntés előtt az Alkotmánybíróság elnöke kikéri az általános érvényű rendeletet kiadó szerv álláspontját és a Szlovák Köztársaság Kormánya álláspontját; a Szlovák Köztársaság Kormánya nevében a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma terjeszti elő az álláspontot. Az állásponthoz ez a szerv köteles indoklást is csatolni. Ha ez a szerv a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, az állásponthoz csatolja a megtámadott törvénytervezetről tartott ülés teljes vitájáról szóló felvételt.
(2) Az Alkotmánybíróság elnöke kikérheti a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészének álláspontját.

40. §
Ha az Alkotmánybíróság az Alkotmány 125. cikkelye értelmében történő döntése során megállapítja, hogy nincs összhang a vizsgált alacsonyabb szintű jogszabály és a magasabb szintű jogszabály között, vagy a jogszabály és a nemzetközi szerződés között, s emellett ütközést állapít meg más jogszabály és magasabb szintű jogszabály, illetve nemzetközi szerződés között, határozatot ad ki ezen további jogszabályok ütközésének megállapításáról is.

41. §
(1) Az Alkotmánybíróság az ügyről érdemben végzéssel dönt. A végzést az eljárásban résztvevő személyeknek kell kézbesíteni. Az Alkotmánybíróság elnöke döntheti el, hogy a végzést további személyeknek is kézbesítik.
(2) A végzést, amely megállapítja a jogszabályok ütközését a magasabb szintű jogszabállyal, illetve nemzetközi szerződéssel,9) a törvények kihirdetésének meghatározott módján kerül kihirdetésre. A végzés a Törvénytárban történő kihirdetése napjától általános érvényű.

41.a §
(1) A jogszabály, annak részei vagy egyes rendelkezései hatályukat vesztik10) az Alkotmánybíróság végzésének a Törvénytárban történő kihirdetése napjától kezdve.
(2) A szervet, amely köteles a jogszabályt összhangba hozni az Alkotmány 125. cikkelye, 3. bekezdése alapján, kötelezi az Alkotmánybíróságnak a végzésében kifejezett jogi véleménye.
(3) Az Alkotmánybíróság végzése alapján a jogszabályok hatályának, illetve érvényességének elvesztésével nem újul meg az általuk megszüntetett jogszabályok érvényessége; de ha csak módosításukra vagy kiegészítésükre került sor, akkor a régebbi jogszabály érvényes, ezen módosítás vagy kiegészítés előtti formájában.
(4) Ha a vizsgált jogszabályok érvényességüket vesztik az Alkotmánybíróság végzésének kihirdetése előtt, az eljárás megszűnik.

41.b §
(1) Ha a bíróság büntetőeljárás során olyan jogszabály szerint hozta meg ítéletét, amely később az Alkotmány 125. cikkelye alapján elvesztette hatályosságát, az ítélet, amely jogerőre emelkedett, de nem került végrehajtásra, az ilyen jogszabály, ennek egy része, illetve egyes rendelkezései hatályosságának elvesztése okot jelent az eljárás megújítására a Büntető Törvénykönyv rendelkezései alapján.
(2) A további jogerős határozatok, amelyek a polgári peres eljárás és a közigazgatási rendtartás szerinti eljárások alapján kerültek kiadásra olyan jogszabály alapján, amely egészében, részben vagy egyes rendelkezéseiben elvesztette hatályosságát, érintetlenek maradnak; az ilyen határozatokkal elrendelt kötelességeket nem lehet kényszerítő eszközökkel végrehajtani.11)

Második szakasz
Eljárás a nemzetközi szerződések összhangjáról

41.c §
(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt a megkötött nemzetközi szerződés és az Alkotmány vagy alkotmányerejű törvények összhangjáról, amely nemzetközi szerződéshez a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának egyetértésére van szükség, az Alkotmánybíróságnál a Szlovák Köztársaság elnöke vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya nyújthatja be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésére való beterjesztését megelőzően. 
(2) Az indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell
a) a megkötött nemzetközi szerződés megjelölését, 
b) az iratanyagokat, amelyekből a nemzetközi szerződés megkötése során kiindultak, 
c) az indokokat, amelyek az indítványozót a megkötött nemzetközi szerződés és az Alkotmány, illetve alkotmányjogi törvények összhangjának kétségbe vonására indították.
(3) Az indítványhoz csatolni kell az adott nemzetközi szerződést.

41.d §
Az Alkotmánybíróság a kézbesítéstől számított 60 napon belül dönt az indítványról.

41.e §
(1) Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi végzéssel dönt, amelyet az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának kézbesít.
(2) Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a megkötött nemzetközi szerződés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel, nem lehet azt ratifikálni.

Harmadik szakasz
Eljárás a népszavazás tárgyáról

41.f §
(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt a népszavazás tárgya összhangjáról, amely külön jogszabály12) értelmében kerül kiírásra, a Szlovák Köztársaság elnöke nyújthatja be, ha a népszavazás kiírása előtt kétségei merülnek fel, hogy a népszavazás tárgya összhangban van-e az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel.
(2) Az indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell 
a) a népszavazás tárgyát, 
b) a népszavazás kihirdetésének jogalapját, 
c) az okokat, amelyek az indítványozót a népszavazás tárgya és az Alkotmány, illetve alkotmányjogi törvények összhangjának kétségbe vonására indították.

41.g §
(1) Az Alkotmánybíróság a kézbesítéstől számított 60 napon belül dönt az indítványról.
(2) Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalát megelőzően kikéri a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának álláspontját, ha a népszavazás kiírására az ő határozata alapján kerül sor, vagy a külön jogszabály13) alapján kinevezett petíciós bizottság álláspontját, ha a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján kerül sor.

41.h §
(1) Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi végzéssel dönt, amelyet az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának vagy a petíciós bizottságnak kézbesít, ha a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján kerül sor.
(2) Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a népszavazás tárgya nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvényekkel, az ilyen népszavazást nem lehet kiírni.

Negyedik szakasz
Eljárás a hatásköri viták ügyében

42. §
Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt az a központi szerv nyújthatja be, amely azt állítja, hogy a döntés az ő hatáskörébe tartozik, valamint az is, amely elutasítja a hatásköri illetékességet. Az indítványhoz csatolni kell az Alkotmánybíróság döntéséhez szükséges írásos anyagokat.

44. §
Az Alkotmánybíróság az ilyen ügyekben határozattal dönt.

Ötödik szakasz
Az alkotmányerejű törvények értelmezése

45. §
Az Alkotmánybíróság csak vitás ügyekben értelmezi az alkotmányerejű törvényeket.

46. §
(1) Az indítvány benyújtására a 18. § 1. bekezdése a)-e) pontjaiban felsorolt személyek jogosultak.
(2) Az eljárás résztvevője az a más állami szerv is, amelyről az indítványozó azt állítja, hogy az alkotmányerejű törvényt helytelenül értelmezi.

47. §
Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban feltüntetett általános követelményeken kívül tartalmaznia kell az adatokat arról, melyik alkotmányerejű törvényt, illetve melyik részét vagy rendelkezését kell értelmezni, milyen okok miatt vitás az ügy, s az indítványozó szerint melyik állami szerv értelmezi helytelenül az alkotmányerejű törvényt.

48. §
Az eljárás megindítására vonatkozó indítvány ügyében az Alkotmánybíróság szenátusa nem nyilvános ülésen, határozattal dönt.

Hatodik szakasz
Eljárás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egyéni kegyelem és amnesztia megszüntetéséről szóló határozatának összhangjáról

48.a §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által az Alkotmány 86. cikkelye i) pontja szerint elfogadott határozatának vizsgálata ügyében lefolytatott eljárásra a 19-41.b §-ok rendelkezései arányosan alkalmazandók, hacsak a 48.b § nem rendelkezik másként.

48.b §
(1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 129.a cikkelye szerint javaslat nélkül indítja meg az eljárást, az eljárás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által az Alkotmány 86. cikkelye i) pontja szerint elfogadott határozatának a Törvénytárban való kihirdetése napján indul meg.
(2) Az eljárás résztvevője csak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa.
(3) Az eljárás további résztvevője a Szlovák Köztársaság kormánya, melyet a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma képvisel, ha amnesztia megszüntetéséről szóló határozatról van szó, és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, ha egyéni kegyelem megszüntetéséről szóló határozatról van szó.
(4) Az ügyről a jelen szakasz szerint érdemben történő döntés előtt az Alkotmánybíróság elnöke kikéri
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának állásfoglalását az Alkotmány 86. cikkelyének i) pontja szerint elfogadott határozat vitájának jegyzőkönyvével együtt,
b) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének állásfoglalását és
c) a Szlovák Köztársaság kormányának állásfoglalását, az állásfoglalást a Szlovák Köztársaság kormányának nevében a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma terjeszti be.
(5) Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi végzéssel dönt. A végzést kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és a Szlovák Köztársaság kormányának, ha amnesztiáról van szó, és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének, ha egyéni kegyelemről van szó. Az Alkotmánybíróság elnöke dönthet úgy, hogy a végzést további személyeknek is kézbesítik.
(6) Az Alkotmánybíróság az eljárás megindításától számított 60 napon belül dönt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által amnesztia vagy egyéni kegyelem megszüntetésének ügyében meghozott határozatról vagy annak részéről; ha az Alkotmánybíróság e határidőn belül nem hoz döntést, az eljárást leállítják.
(7) Az eljárás leállításáról vagy a javaslat elutasításáról szóló határozat ítélt dolog miatti perakadályt képez, ami kizárja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának további vizsgálatát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának amnesztia vagy egyéni kegyelem ügyében meghozott határozatának ügyében.

Hetedik szakasz
Eljárás a panaszokról

Eljárás a természetes és jogi személyek panaszairól

49. §
A panaszt az a természetes vagy jogi személy nyújthatja be (a továbbiakban: „panasztevő”), aki azt állítja, hogy jogerős döntéssel, rendelettel vagy más beavatkozással alapvető jogainak vagy szabadságjogainak sérelme következett be, ha ezen alapvető jogok és szabadságjogok védelmét nem más bíróság látja el.

50. §
(1) A panasznak a 20. §-ban leírt általános követelményeken kívül meg kell jelölnie, 
a) mely alapvető jogok és szabadságjogok sérelme következett be a panasztevő állítása szerint, 
b) a jogerős döntést, rendeletet vagy más beavatkozást, amellyel az alapvető jogok és szabadságjogok sérelme következett be, 
c) ki ellen irányul a panasz.
(2) A panaszhoz csatolni kell a jogerős döntés, rendelet másolatát, vagy az egyéb beavatkozás más bizonyítékát.
(3) Ha a panasztevő arányosan megfelelő anyagi elégtételt követel, fel kell tüntetnie követelése terjedelmét, s az okokat, amelyek miatt elégtételt követel.

51. §
(1) Az eljárás résztvevői a panasztevő és az a közigazgatási szerv, amely ellen a panasz irányul.
(2) Ha az Alkotmánybíróság az előzetes megvitatást követően eljárás lefolytatására fogadja el a panaszt (25. § 3. bek.) és a dolog jellege azt megköveteli, megfelelő módon tájékoztatja a természetes személyt vagy a jogi személyt, aki/amely olyan közhatalmi szerv előtti eljárás résztvevője vagy az volt, amelyben jogerős döntést adtak ki, intézkedést foganatosítottak vagy más beavatkozás történt, mellyel sérülhettek a panaszos alapvető jogai vagy szabadságjogai. Az előző mondat értelmében értesített személynek jogában áll véleményét kifejteni a panaszról az Alkotmánybíróság által megszabott határidőben.

52. §
(1) Panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.
(2) Az Alkotmánybíróság a panasztevő javaslatára átmeneti intézkedést hozhat és elhalaszthatja a megtámadott jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtását, ha az nincs ellentétben fontos közérdekkel, és ha a megtámadott döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtása nem jelent a panasztevő számára nagyobb kárt, mint amilyen más személyeket érhetne a végrehajtás elhalasztása következtében; főleg elrendeli a szervnek, amely a panasztevő szerint megsértette a panasztevő alapvető jogait vagy szabadságjogait, átmenetileg tartózkodjon a jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás végrehajtásától, és a harmadik személyeknek elrendeli, hogy átmenetileg tartózkodjanak a jogerős döntés, rendelet vagy más beavatkozás által számukra elismert jogosultságok gyakorlásától.
(3) Az átmeneti intézkedés legkésőbb az ügyben érdemben hozott döntés jogerőre emelkedésével ér véget, ha az Alkotmánybíróság nem rendeli el hamarabbi megszűnését.
(4) Az átmeneti intézkedést indítvány nélkül is meg lehet szüntetni, ha elmúlnak az okok, amelyek miatt létrejött.

53. §
(1) Panasznak nincs helye, ha a panasztevő nem merítette ki a jogorvoslat lehetőségét vagy más jogi eszközök lehetőségét, amelyeket a törvény alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmére hatékonyan nyújt számára, s amelyek alkalmazására a panasztevő külön jogszabályok14) alapján jogosult. 
(2) Az Alkotmánybíróság nem tagadja meg a panasz befogadását, akkor sem, ha nem teljesült az 1. bekezdés feltétele, ha a panasztevő igazolja, hogy ezt a feltételt különös figyelmet érdemlő okok miatt nem teljesítette.
(3) Panaszt két hónappal a döntés, rendelet jogerőre emelkedését, vagy az egyéb beavatkozásról szóló értesítést követő két hónapon belül lehet benyújtani. Ez a határidő a rendelet vagy más beavatkozás esetében attól a naptól számítódik, amikor a panasztevő a rendeletről vagy más beavatkozásról tudomást szerezhetett.

54. §
Ha a panasztevő visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság leállítja az eljárást, kivéve azt az esetet, amikor az Alkotmánybíróság döntése alapján a panasz visszavonása nem megengedett, főleg ha a panasz olyan jogerős döntés, rendelkezés vagy más beavatkozás ellen irányul, amelyek rendkívül súlyosan sértik a panasztevő alapvető jogait vagy szabadságjogait.

55. §
Az Alkotmánybíróság az előző eljárások ténymegállapításaiból indul ki, ha nem születik más döntés.

56. §
(1) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, végzésben mondja ki, melyik alapvető jog vagy szabadságjog, és az Alkotmány vagy alkotmányerejű törvény vagy nemzetközi szerződés melyik rendelkezésének sérelme következett be, és milyen jogerős határozat, rendelkezés vagy más beavatkozás sértette meg az alapvető jogot vagy szabadságjogot.
(2) Ha az alapvető jog vagy szabadságjog sérelme döntés vagy rendelkezés által következett be, az Alkotmánybíróság az ilyen döntést vagy rendelkezést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a más beavatkozást is, amely által az alapvető jog vagy szabadságjog sérelme bekövetkezett, ha ezt a más beavatkozás jellege megengedi.
(3) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak,
a) elrendelheti, hogy az, aki az alapvető jogot vagy szabadságjogot tétlenségével megsértette, az ügyben külön jogszabály14) alapján járjon el,
b) további eljárásra visszautalhatja az ügyet, 
c) megtilthatja az alapvető jog vagy emberi jog megsértésének folytatását, vagy
d) elrendelheti, hogy az, aki megsértette az alapvető jogot vagy szabadságjogot, újítsa fel az alapvető jog vagy szabadságjog előtti állapotot.
(4) Az Alkotmánybíróság az alapvető jog vagy emberjog megsértése elszenvedőjének arányosan megfelelő anyagi elégtételt is jóváhagyhat.
(5) Ha az Alkotmánybíróság döntésével jóváhagyja az arányosan megfelelő anyagi elégtételt, az alapvető jogot vagy szabadságjogot megsértő szerv köteles azt a panasztevőnek az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül megfizetni.
(6) Ha az Alkotmánybíróság megszünteti a jogerős döntést, rendelkezést vagy más beavatkozást, s az ügyet további eljárásra visszaküldi, az, aki az ügyben döntést hozott, döntött a rendelkezésről vagy más beavatkozást eszközölt, köteles az ügyet újratárgyalni és az ügyben újra dönteni. Ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság jogi véleménye kötelezi.
(7) Azt, aki az ügyben döntést hozott, döntött a rendelkezésről vagy más beavatkozást eszközölt, a 3. bekezdés alapján hozott döntés kötelezi, ez a döntés kézbesítésétől számítva végrehajtható.

Eljárás a területi
önkormányzatok panaszairól

57. §
Panaszt nyújthat be a területi önkormányzat szerve,15) amely azt állítja, hogy alkotmányellenes vagy törvényellenes döntéssel vagy más alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozással beavatkozás történt a területi önkormányzat ügyébe, ha az ilyen döntések és beavatkozások elleni védelméről más bíróság nem jogosult dönteni.

58. §
(1) A panasznak az indítványra vonatkozó, a 20. §-ban feltüntetett általános követelményeken kívül tartalmaznia kell 
a) az alkotmányellenes vagy törvényellenes döntés, vagy alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozás megnevezését, 
b) a területi önkormányzat ügyének megnevezését, amelybe beavatkozás történt, 
c) ki ellen irányul a panasz.
(2) A panaszhoz csatolni kell a jogerős döntés másolatát vagy az egyéb beavatkozás bizonyítékát.

58.a §
Az eljárás résztvevői a területi önkormányzat, amely a panaszt benyújtotta, és az, aki ellen a panasz irányul.

58.b §
(1) Panasznak nincs helye, ha a panasztevő nem merítette ki a jogi eszközök lehetőségét, amelyekkel a törvény a területi önkormányzat ügyeibe való beavatkozás ellen hatékonyan védi őt, s amelyek alkalmazására a panasztevő külön jogszabályok16) alapján jogosult. 
(2) Az Alkotmánybíróság nem tagadja meg a panasz befogadását, akkor sem, ha nem teljesült az 1. bekezdés feltétele, ha a panasztevő igazolja, hogy ezt a feltételt különös figyelmet érdemlő okok miatt nem teljesítette.
(3) Panaszt két hónappal a döntés jogerőre emelkedését vagy a területi önkormányzat ügyébe való más beavatkozásról szóló értesítést követő két hónapon belül lehet benyújtani. Ez a határidő más beavatkozás esetében attól a naptól számítódik, amikor a panasztevő erről a beavatkozásról tudomást szerezhetett.

58.c §
Ha a panasztevő visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság leállítja az alkotmányjogi panaszeljárást.

58.d §
(1) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, végzésében kimondja, miben rejlik az alkotmányellenes vagy törvényellenes döntés vagy alkotmányellenes, illetve törvényellenes beavatkozás a területi önkormányzat ügyeibe, melyik alapvető jog vagy szabadságjog sérelme következett be, s milyen döntéssel vagy beavatkozással jött létre a sérelem.
(2) Ha a beavatkozás a területi önkormányzat ügyébe határozattal történt, az Alkotmánybíróság egyidejűleg megsemmisíti ezt a határozatot. Ha a területi önkormányzat jogának megsértése más beavatkozáson alapszik, mint a határozat, az Alkotmánybíróság megtiltja a jog megsértésének folytatását és elrendeli, hogy ha lehetséges, felújítsák a jogsértés előtti állapotot.
(3) Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a határozatot és az ügyet további eljárás céljából visszaküldi, a szerv, amely az ügyben döntött, köteles az ügyet újratárgyalni és az ügyben újra dönteni. Ebben az eljárásban kötelezi őt az Alkotmánybíróság jogi véleménye.

58.e §
A területi önkormányzatok panaszairól folytatott eljárásban arányosan kell alkalmazni az 53. § 2. bekezdése és az 55. § rendelkezéseit.

Nyolcadik szakasz
Eljárás választási ügyekben

59. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások, illetve a választások eredménye alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán panaszt nyújthat be a 18. § 1. bekezdése a)-e) pontjaiban megjelölt indítványozón kívül politikai párt is, amely részt vett a választásokon, a választási körzet jogosult választóinak tíz százaléka, vagy a jelölt, aki a választási körzetben megszerezte a választók szavazatainak legkevesebb 10 százalékát. 
(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások eredménye ellen panaszt nyújthat be az az ellenjelölt is, aki megszerezte a szavazatok legkevesebb 10 százalékát. Panaszt nyújthat be az illető választási körzet választóinak legkevesebb 10 százaléka is; a panaszhoz csatolni kell ezen polgárok aláírását és címét.

60. §
(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban leírt általános követelmények mellett tartalmaznia kell
a) a panasztevő nyilatkozatát arról, hogy az egész Szlovák Köztársaság területén történő választást, vagy csak bizonyos választási kerületben történő választást támadja; a jelölt csak más jelölt megválasztását támadhatja meg saját választási körzetében, 
b) az okokat, amelyek miatt támadja a választást, a bizonyítékok megjelölésével együtt, 
c) az adatokat és bizonyítékokat arról, hogy jogosult indítványozó az 59. § alapján; ez nem érvényes a 18. § a)-e) pontjaiban feltüntetett indítványozók esetében, 
d) az ügyben hozandó döntésjavaslatot a 63. § 2. bekezdése alapján.
(2) Az 1. bekezdés alapján az indítványt a választások eredményeinek kihirdetését követő tíz napon belül kell benyújtani.

61. §
Az indítványozón kívül az eljárás résztvevői a politikai pártok és politikai mozgalmak is, amelyek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az Európai Parlamentbe és a helyi önkormányzati szervekbe történő választásokon képviseletet szereztek. A jelölt panaszáról folytatott eljárásban (59. § 1. bekezdése) a részvevők csak a panasztevő és a jelölt, aki ellen a panasz irányul.

62. §
Az Alkotmánybíróság kikér minden iratot és jelentést, amely a választásokra vonatkozik.

63. §
(1) Az Alkotmánybíróság
a) érvénytelennek kiálthatja ki a választásokat, 
b) megsemmisítheti a megtámadott választási eredményeket, 
c) megsemmisítheti a választási bizottság határozatát, és megválasztottnak mondhatja ki azt, akit rendesen megválasztottak, 
d) elutasíthatja a panaszt.
(2) Az 1. § a)-c) pontjaiban leírt esetekben az Alkotmánybíróság végzéssel dönt. 
(3) A végzést, amellyel az Alkotmánybíróság a választásokat érvénytelennek kiáltotta ki, indoklással együtt haladéktalanul kézbesíteni kell a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.
(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontja esetében hozott végzésről az Alkotmánybíróság értesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát vagy a helyi önkormányzat illetékes szervét, a politikai pártokat és politikai mozgalmakat, valamint a 61. §-ban feltüntetett szerv tagját.
(5) Az elutasításról szóló határozatról csak a panasztevőt értesíti.
(6) Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati szervbe történő választások alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán benyújtott panaszról vagy a helyi önkormányzati szervbe történő választások eredményei ellen tett panaszról a panasz kézbesítését követő 90 napon belül dönt.

63.a §
(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása alkotmányellenes vagy törvényellenes volta okán panaszt nyújthatnak be a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjában feltüntetett indítványozók és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökjelöltje, aki a választáson sikertelenül szerepelt.
(2) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a jelölt, akit a megtámadott választáson a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökévé választottak.

63.b §
(1) Az eljárás megindítására vonatkozó indítványnak a 20. §-ban leírt általános követelmények mellett tovább tartalmaznia kell:
a) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását a Szlovák Köztársaság egész területén támadja-e, vagy csak bizonyos választási körzetben, 
b) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a Szlovák Köztársaság elnökválasztását alkotmányellenesség vagy törvényellenesség okán, esetleg mindkét ok miatt támadja, a megsértett jogszabályok feltüntetésével együtt, 
c) az okokat, amelyek miatt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását támadja, a bizonyítékok feltüntetésével, 
d) az adatokat és bizonyítékokat arról, hogy jogosult indítványozó a 63.a § alapján, ez nem érvényes, ha a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjában feltüntetett indítványozókról van szó, 
e) az ügyben hozandó döntésjavaslatot a 63.a § alapján.
(2) Az indítványt az 1. bekezdés alapján a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása eredményeinek kihirdetése utáni tíz napon belül kell benyújtani.

63.c §
Ezen eljárás célja a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztása alkotmányosságának és törvényességének vizsgálata. Ehhez az Alkotmánybíróság kikéri a szükséges választási dokumentumokat17) és meghallgatja az érintett személyeket.

63.d §
(1) Az Alkotmánybíróság
a) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztását érvénytelennek mondhatja ki és elrendelheti a választás megismétlését külön jogszabály18) értelmében, 
b) a panaszt elutasíthatja.
(2) Az Alkotmánybíróság végzéssel dönt.
(3) Az 1. bekezdés a) pontja esetében az Alkotmánybíróság a végzését indoklással együtt haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.
(4) A panasz elutasításáról szóló végzést az 1. bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványozónak küldi el.

Kilencedik szakasz
Eljárás a politikai párt vagy mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről

64. §
Az eljárás során az Alkotmány 129. cikkelye 4. bekezdése alapján megfelelően kell alkalmazni e törvény 49-56. §-ainak rendelkezéseit.

65. §
(1) A politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről szóló határozat vizsgálatára vonatkozó indítványt a 18. § 1 bekezdése a)-e) pontjaiban feltüntetett indítványozókon kívül politikai párt vagy politikai mozgalom is benyújthatja. Az eljárás megindítására vonatkozó beadvány halasztó hatályú.
(2) Az ügyben való döntés előtt az Alkotmánybíróság elnöke vagy a szenátus elnöke kikéri a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze állásfoglalását.
(3) Az Alkotmánybíróság határozatát az indítványozónak és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának kell kézbesíteni.

Tizedik szakasz
Eljárás a népszavazás eredménye elleni panaszokról és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredménye ellen emelt panaszokról

66. §
(1) Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a népszavazás eredménye ellen emelt panaszokról folytatott eljárásra az eljárás megindítására vonatkozó szabályok érvényesek.
(2) Indítványozó lehet
a) a Szlovák Köztársaság képviselőinek legkevesebb egyötöde, 
b) a Szlovák Köztársaság elnöke, 
c) a Szlovák Köztársaság Kormánya, 
d) a Szlovák Köztáraság legfőbb ügyésze, 
e) a Szlovák Köztársaság polgárainak legkevesebb 350 fős csoportja.
(3) A panaszt az Alkotmánybíróságnál a népszavazás eredményeinek kihirdetése utáni 30 napon belül kell benyújtani.

67. §
Az állami szervek és azon szervek, amelyek részt vesznek a népszavazás megszervezésében és eredményeinek megállapításában, kötelesek az Alkotmánybíróságnak annak kérésére tájékoztatással szolgálni és rendelkezésére bocsátani a népszavazással kapcsolatos iratanyagokat.

68. §
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke és a szenátus tagjai jogosultak az illetékes központi népszavazási körzet elnökének jelenlétében felnyitni a szavazatok iratait tartalmazó lepecsételt irattárolót, és elvégezni a népszavazás alkotmányosságának megállapításához szükséges vizsgálatot. 
(2) Az irattároló felnyitásáról és a megállapított tényekről jegyzőkönyv készül, amelyet az Alkotmánybíróság elnöke és az 1. bekezdés alapján a további résztvevő személyek írnak alá, akik jogosultak esetleges kifogásokkal élni a jegyzőkönyv tartalmával szemben.
(3) A szükséges eljárási műveletek elvégzése után az Alkotmánybíróság elnöke lepecsételi az irattárolót.

69. §
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányosság megsértése döntő módon befolyásolta vagy befolyásolhatta az eredményt, határozatban kijelenti, hogy a lezajlott népszavazás érvénytelen.

70. §
(1) A népszavazás eredménye elleni panaszról az Alkotmánybíróság a kézbesítése utáni tíz napon belül dönt.
(2) Az Alkotmánybíróság határozatát haladéktalanul közzéteszi a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége és indoklás nélkül a Törvénytár.

70.a §
(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredménye ellen emelt panaszról folytatott eljárásban az Alkotmánybíróság a 66. § 1. bekezdése és a 67-69. § rendelkezéseit alkalmazza.
(2) Indítványozó lehet
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának legkevesebb tizenöt képviselője, 
b) a Szlovák Köztársaság Kormánya.
(3) A panaszt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredményének kihirdetését követően tíz napon belül kell az Alkotmánybírósághoz benyújtani.

70.b §
(1) A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke leváltásáról tartott népszavazás eredménye ellen emelt panaszról az Alkotmánybíróság tíz napon belül dönt. 
(2) Az Alkotmánybíróság határozatáról haladéktalanul értesíteni kell a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökét, az indítványozót, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét, és indoklás nélkül közzé kell tenni a Törvénytárban. 

Tizenegyedik szakasz
Eljárás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselője mandátumának hitelesítése vagy a hitelesítés megtagadása ellen benyújtott panaszról

71. §
Az eljárás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjének indítványára kezdődik.

72. §
(1) A panaszhoz csatolni kell a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatát a hitelesítésről vagy a hitelesítés megtagadásáról.
(2) A hitelesítésről vagy a hitelesítés megtagadásáról hozott döntés elleni panasz benyújtásának határideje 30 nap.

73. §
Az indítványról a szenátus határozattal dönt.

Tizenkettedik szakasz
Eljárás a közérdek védelme és az érdekütközés megakadályozása ügyében hozott határozat vizsgálatára

73.a §
(1) Az eljárás köztisztviselő19) indítványára kezdődik, akit érint a határozat, melyet a köztisztviselők tisztségének ellátása során a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvény alapján olyan szerv hozott meg, amely végrehajtja a közérdek védelme és érdekütközés ügyében indított eljárást20) vagy külön jogszabály szerint20a) (a továbbiakban: „szerv”). 
(2) Az indítvány benyújtására a 20. § vonatkozik. Az indítványhoz csatolni kell az 1. bekezdés értelmében vett szerv megtámadott határozatát.

73.b §
(1) Az eljárás résztvevője az indítványozó és a szerv, amely kiadta a határozatot a közérdek védelme és az érdekütközés megakadályozása ügyében a köztisztviselők tisztségének ellátása során a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvény alapján20) vagy külön jogszabály szerint.20a)
(2) Az indítványban az Alkotmánybíróság szenátusa jár el, és nem nyilvános ülésen dönt róla.
(3) Ha az Alkotmánybíróság szenátusa megállapítja, hogy a köztisztviselő eljárása19) ellentétben áll a közérdek védelméről szóló alkotmányerejű törvénnyel vagy külön jogszabállyal,20b) a szerv határozatát saját határozatával megerősíti. Ellentétes esetben a szerv megtámadott határozatát az Alkotmánybíróság szenátusa végzéssel semmisíti meg. 
(4) Az Alkotmánybíróság döntése végleges.20)

Tizenharmadik szakasz
Eljárás a köztársasági elnök elleni vádról

74. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a köztársasági elnök hazaárulása miatti vádja ügyében az Alkotmánybíróság csak a tény minősítésében jár el a Büntető Törvénykönyv alapján.
(2) Az eljárás során a Büntető Perrendtartás rendelkezéseit arányosan alkalmazzák.
(3) Az Alkotmánybíróság ítélettel dönt.
(4) Az Alkotmánybíróság elmarasztaló ítélete az Alkotmány 107. cikkelye alapján a köztársasági elnöki tisztség elvesztését és a tisztség újbóli megszerzése lehetőségének elvesztését jelenti.

Tizennegyedik szakasz
Eljárás a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozat összhangjáról

74.a §
(1) Eljárás megkezdésére vonatkozó indítvány benyújtására a rendkívüli állapotról szóló határozat összhangjáról a további határozatokkal, amelyek az előző határozattal összefüggnek, a 18. § 1. bekezdése a), c) és e) pontjaiban feltüntetett személyek jogosultak. 
(2) Eljárás megkezdésére vonatkozó indítvány benyújtására a szükségállapotról szóló határozat összhangjáról a további határozatokkal, amelyek az előző határozattal összefüggnek, a 18. § 1. bekezdése a) és b) pontjaiban feltüntetett személyek jogosultak. 
(3) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke.

74.b §
(1) Az eljárás megkezdésére vonatkozó indítványnak a 20. § 1. bekezdésében leírt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell
a) a feltételek leírását, amelyek mellett a határozat a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről megszületett, 
b) további határozatok feltüntetését, amelyek összefüggnek a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozattal,
c) az okokat, amelyek miatt az indítványozónak kétségei merültek fel a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozat és az Alkotmány, valamint az alkotmányerejű törvények közötti összhanggal kapcsolatban. 
(2) Az indítványozó, ha lehetséges, csatolja a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozatot és a további határozatok másolatát, amelyek összefüggnek a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozattal. 

74.c §
Az eljárásra vonatkozó indítványt a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésétől számított tíz napon belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság az indítványról a kézbesítése utáni három napon belül dönt.

74.d §
Az Alkotmánybíróság az ügyben érdemi határozattal dönt, amelyet az eljárás résztvevőinek kézbesít. A határozatot egyidejűleg kézbesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. Az Alkotmánybíróság elnöke biztosítja a határozat közzétételét a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége által.

Tizenötödik fejezet
Eljárás a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Tanácsának határozata elleni panaszról

74.da §
(1) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Tanácsának (a továbbiakban csak „igazságügyi tanács”) határozata a jelen szakasz céljaira a bírói tanács határozata az Alkotmány 154.d cikkelyének 1-3. bekezdései értelmében.
(2) A panaszos lehet
a) a bíró, aki az igazságügyi tanács határozata értelmében nem teljesíti a bírói tisztség megfelelő ellátását biztosító alkalmassági feltételeket (a továbbiakban csak „bírói alkalmassági feltételek”),
b) a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere (a továbbiakban csak „igazságügyi miniszter”), ha az igazságügyi tanács határozattal úgy döntött, hogy a bíró teljesíti a bírói alkalmassági feltételeket annak ellenére, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal dokumentumai ezt nem támasztják alá.
(3) Az eljárás résztvevője a 2. bekezdés a) pontja szerinti bíró és az igazságügyi tanács, az igazságügyi miniszter csak abban az esetben résztvevője az eljárásnak, ha az eljárás az ő javaslatára kezdődött.
(4) Panaszt az igazságügyi tanács határozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A 2. bekezdés a) pontja szerinti bíró panasza halasztó hatályú.
(5) Az igazságügyi tanács határozata elleni panasznak a 20. §-ban foglalt általános követelményeken kívül tartalmaznia kell az igazságügyi tanács határozatának megjelölését és azon indokok feltüntetését, amelyek miatt a bíró benyújtotta.

74.db §
(1) Az ügyről való érdemi döntés előtt az Alkotmánybíróság kikéri az igazságügyi tanács állásfoglalását, amelyhez az igazságügyi tanács köteles csatolni a Nemzetbiztonsági Hivatal dokumentumait, továbbá az igazságügyi tanács megtámadott határozatát, a szavazás jegyzőkönyvét, valamint az igazságügyi tanács ülésének jegyzőkönyvét és az igazságügyi tanács üléséről készült hangfelvételt.
(2) Az Alkotmánybíróság elnöke kikéri a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának állásfoglalását is.

74.dc §
(1) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a 74.da § 2. bek. a) pontja szerinti bíró panaszának, megsemmisíti az igazságügyi tanács határozatát és kimondja, hogy a bíró teljesíti a bírói alkalmassági feltételeket, különben a panaszt elutasítja.
(2) Ha az Alkotmánybíróság helyt ad az igazságügyi miniszter panaszának a 74.da § 2. bek. b) pontja szerint, megsemmisíti az igazságügyi tanács határozatát és visszautalja az ügyet az igazságügyi tanácsnak, különben a panaszt elutasítja. Ha az Alkotmánybíróság visszautalja az ügyet az igazságügyi tanácsnak, az igazságügyi tanácsot kötelezi az Alkotmánybíróság jogi véleménye.
(3) Ha a panaszos visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság leállítja az eljárást. Az Alkotmánybíróság haladéktalanul értesíti az eljárás résztvevőit a panasz visszavonásáról.
(4) Az Alkotmánybíróság az ügyről érdemben végzéssel dönt. A végzést az eljárásban résztvevő személyeknek kell kézbesíteni.

Tizenhatodik szakasz
Az Alkotmánybíróság további fegyelmi és más jogköre

74.e §
(1) A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága alelnöke és a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze elleni fegyelmi eljárásra külön jogszabályokat21) alkalmaznak megfelelő mértékben. 
(2) Ha az illetékes szerv jelzi az Alkotmánybíróság elnökének, hogy kéri az Alkotmánybíróság jóváhagyásának kiadását a bíró, a külön jogszabály22) szerinti bíró vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze előzetes letartóztatásba helyezésére, az Alkotmánybíróság elnöke késedelem nélkül összehívja az Alkotmánybíróság plénumát. Az Alkotmánybíróság plénuma elbírálja az illetékes szerv kérvényét és dönt róla, miközben lehetőséget ad a személynek, akire a kérvény vonatkozik, hogy nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. Ha a kérvény bíróra vonatkozik, az nem szavaz.
(3) Ha a külön jogszabály22) szerinti bírót vagy a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészét bűncselekmény elkövetése során tetten érték és letartóztatták, ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy ezen törvény 14. §-a 4. bekezdése rendelkezik.


NEGYEDIK RÉSZ
Az Alkotmánybíróság döntésének felülvizsgálata

Perújítás az Alkotmánybíróság előtt

75. §
(1) Az Alkotmánybíróság jogerős döntése a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett perújítási indítvánnyal megtámadható az Alkotmánybíróságon, amennyiben a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés érvényesítésére alapított nemzetközi szervezet döntése alapján (a továbbiakban csak „nemzetközi szervezet szerve”) a Szlovák Köztársaságnak kötelessége alkotmánybírósági eljárásban újra felülvizsgálni az Alkotmánybíróság már elfogadott döntését. A 24. § c) pontja ebben az esetben nem kerül alkalmazásra.
(2) Az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslatnak az Alkotmány 133. § szerinti általános kellékeken kívül az eljárás megindításához tartalmaznia kell a 20. § 1. és 2. bek. szerint
a) az Alkotmánybíróság azon döntésének megjelölését, mely ellen irányul,
b) a nemzetközi szerv azon döntésének megjelölését, amelyre támaszkodik.
(3) Az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslatot az jogosult benyújtani, aki az 1. bekezdésben taglalt ügyben az Alkotmánybíróság előtti eljárás résztvevője volt és akinek javára a nemzetközi szervezet szerve döntését meghozta.
(4) A perújítási javaslatról való döntés résztvevői azon alkotmánybírósági eljárás résztvevői is, amelynek a megújítására a javaslat irányul, de maguk nem javaslattevők; mindazok, akik ebben az eljárásban mellékszereplőként vettek részt, azok maradnak a perújítási javaslatról szóló eljárásban is.
(5) Az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslat hat hónapon át nyújtható be attól a naptól számítva, amikor a nemzetközi szervezet szervének döntése véglegessé vált, vagy azon időponttól számítva, amikor az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslat érvényesíthetővé vált.

75.a §
(1) Az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslatról, mely az Alkotmánybíróság plénumának döntése ellen irányul, az Alkotmánybíróság plénuma dönt.
(2) Az Alkotmánybíróság előtti perújítási javaslatról, mely az Alkotmánybíróság szenátusának döntése ellen irányul, az Alkotmánybíróság másik szenátusa dönt.

75.b §
(1) Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szervezet szervének döntése nem kötelezi az Alkotmánybíróság megtámadott határozatának újbóli felülvizsgálatára, a perújítási javaslatot mint megalapozatlant határozatban elutasítja.
(2) Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szervezet szervének döntése az Alkotmánybíróság megtámadott határozatának újbóli felülvizsgálatára kötelezi, határozatában engedélyezi a perújítást és az Alkotmánybíróság megtámadott határozatát megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság további, az eredeti eljárásban kiadott alkotmánybírósági határozatokat is megsemmisíthet, ha ez következik a nemzetközi szervezet szervének határozatában megfogalmazott jogi véleményből és erre szükség van az eljárás céljának eléréséhez.
(3) Ha a perújítási javaslat alapján az Alkotmánybíróság az eljárás megújítását engedélyezi, újra megtárgyalja az eredeti beadványt a jelen törvény idevágó rendelkezései alapján, miközben a nemzetközi szervezet szervének határozatában megfogalmazott jogi véleményből indul ki.


ÖTÖDIK RÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések

76. §
(1) A Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságban kiadott törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok, amelyek ellentétben állnak a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, hatályukat vesztik az Alkotmánybíróság határozata Törvénytárban való közzététele napján. Hatályosságuk elvesztése az Alkotmánybíróság határozata Törvénytárban3) való közzététele utáni kilencvenedik napon lép érvénybe.
(2) Az eljárásra megfelelő mértékben kell alkalmazni ezen törvény harmadik része második fejezete első szakasza rendelkezéseit.

77. §
Az Alkotmánybíróság a Szlovák Köztársaság állami költségvetésében önálló fejezetet képez.

78. §
Az Alkotmánybíróság ülése idején tilos a döntését befolyásolandó polgári tömörülés, éspedig az Alkotmánybíróság épülete 50 méteres körzetében, vagy azon épület körzetében, amelyben az Alkotmánybíróság tárgyal.

79. §
Az Alkotmánybíróság szervezeti felépítésének és eljárási rendjének részleteit az Alkotmánybíróság igazgatási és ügyrendje szabályozza, amelyet az Alkotmánybíróság plénuma hagy jóvá. A Törvénytárban hirdetik ki.

79.a §
(1) Természetes személy vagy jogi személy, akinek alkotmányjogi panaszáról vagy beadványáról ezen törvény hatályba lépéséig az ügy érdemében nem született döntés, ezen törvény hatálybalépésétől számítva 30 napon belül kérvényezheti, hogy beadványát ezen törvény beadványaként bírálják el; ilyen esetben az ügyben a továbbiakban a hatálybalépése utáni törvény alapján kell eljárni
(2) Az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, ha tartalmilag ugyanilyen panaszról már döntést hozott az alkotmányjogi panaszról történő eljárásban vagy a beadványról történő eljárásban a jelenlegi jogszabályok értelmében.

79.b §
Átmeneti rendelkezések a 2010. április 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
A helyi önkormányzati választások és a választások eredménye alkotmányellenessége vagy törvényellenessége okán benyújtott panaszeljárást, amely 2010. március 31-éig nem fejeződött be, a 2010. március 31-éig érvényes rendelkezések alapján kell befejezni.

79.c §
Átmeneti rendelkezések
A jelen törvény hatályba lépése előtt megkezdett eljárásokra a jelen törvény alkalmazandó.

80. §
Hatályát veszíti a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992 számú törvénye a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága szervezeti felépítéséről és eljárási rendjéről.

81. §
Ez a törvény kihirdetése napjával lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s. k.
Vladimír Mečiar, s. k.


1) A Tt. 55/2017. számú, az állami szolgálatról szóló többször módosított törvénye
3) A Tt. 55/2017. sz. törvénye
4) A Tt. 55/2017. sz. törvényének 159. §-a
4a) A Tt. 549/2003. sz., a bírósági tisztviselőkről szóló többször módosított törvénye
5) A Tt. 385/2000. számú, a bírákról és szavazó bírákról szóló többször módosított törvénye 123-130. §-ai, 133.a és 134. §-a. 
7) A Tt. 335/1991. számú, a bíróságokról és bírókról szóló törvénye 4. §-a 1. bekezdése.
7a) A Tt. 305/2013. sz. törvénye a közhatalmat gyakorló szervek hatáskörének elektronikus formában történő végrehajtásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (Az e-Governmentről szóló törvény) a későbbi jogszabályok értelmében.
8) Polgári perrendtartás és Büntető Perrendtartás.
8a) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról vagy kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye (törvény az információszabadságról) 
8b) A Tt. 211/2000. sz., többször módosított törvénye 8-12. §-ai
8c) Zákon Slovenskej národnej rady č. 71/1992 Zb. o súdnych poplatkoch a poplatku za výpis z registra trestov v znení neskorších predpisov.
9) Az Alkotmány 7. és 125. cikkelye.
1a) Az Alkotmány 11. és 125. cikkelye..
10) Az Alkotmány 125. cikkelye 3. bekezdése.
11) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz. törvénye a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről (Végrehajtási rendtartás), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló többször módosított törvény (közigazgatási rendtartás) 71. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. számú, az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló többször módosított törvény 73. §-a.
12) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1992. számú többször módosított törvénye.
13) A Tt. 85/1990. számú, a petíciós jogról szóló törvénye, a Tt. 242/1998.számú törvényével módosítva és például a Polgári Perrendtartás, a Tt. 71/1967.számú törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/ 1992. számú többször módosított törvénye. 
14) Például a Polgári perrendtartás, Közigazgatási perrendtartás, a Tt. 71/1967. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. sz. törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
15) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, a községi önkormányzatokról szóló többször módosított törvénye 10. §-a 1. bekezdése.
16) Például a Polgári perrendtartás, Közigazgatási perrendtartás, a Tt. 153/2001. számú, az ügyészségről szóló törvénye.
19) A Tt. 357/2004. sz., a köztisztviselők tisztségének ellátásakor a közérdek védelméről szóló alkotmánytörvénye 2. cikkelyének 1. bekezdése a Tt. 545/2005. sz. alkotmánytörvényének értelmében.
A Tt. 402/2013. sz., az Elektronikus Kommunikációt és Postai Szolgáltatásokat Szabályozó Hivatalról és a Közlekedési Hivatalról szóló törvény 4. §-ának 4. pontja a későbbi módosítások értelmében.
20) A Tt. 357/2004. számú alkotmányerejű törvénye 9. és 10. cikkelye, a Tt. 545/2005. számú alkotmányerejű törvénnyel módosítva.
20a) A Tt. 402/2013. sz. törvényének 5. és 6. §-a.
20b) A Tt. 402/2013. sz. törvénye.
21) A Tt. 385/2000. számú törvénye. 
A Tt. 154/2001. számú, az ügyészekről és az ügyészség gyakornokairól szóló törvénye. 
22) A Tt. 385/2000. számú törvénye. 
1f) A Tt. 460/1992. számú törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya a Tt. 244/1998. számú alkotmányerejű törvénnyel és a 9/1999. számú alkotmányerejű törvénnyel módosítva. 
1g) A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 398/1998. számú határozata. 
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Tt. 120/1993. számú, a Szlovák Köztársaság alkotmányos tényezőinek javadalmazásáról szóló többször módosított törvénye. 
17) A Tt. 46/1999. számú,a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztásáról, a leváltására kiírt népszavazásról szóló többször módosított törvénye 26. §-a 3. bekezdése, 28. §-a 3. bekezdése és 30. §-a 3. bekezdése. 
18) A Tt. 46/1999. számú, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökválasztásáról, a leváltásáról kiírt népszavazásról szóló többször módosított törvénye. 
2) A Tt. 552/2003. számú, a közérdekű munka végzéséről szóló törvénye. 
2a) Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény 11. Protokollja 34. cikkelye, amely módosítja az egyezménnyel megalapozott ellenőrzési rendszert (a Tt. 102/1999. számú hirdetménye). 
23) Az Alkotmány 152. cikkelye.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 38/1993. számú törvényének 1. sz. melléklete a későbbi jogszabályok értelmében

AZ ÁLLAMI ALKALMAZOTTAK FIZETÉSI OSZTÁLYAINAK LEÍRÁSA
a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Hivatalában 

4. BÉROSZTÁLY
Képzettségi feltételek: általános középiskolai végzettség, szakközépiskolai végzettség vagy magasabb szintű szakmai végzettség, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: főelőadó
Munkaköri leírás:
4.01 Az állami alkalmazotti viszonyok érvényesítése szakmai ügyiratainak önálló kezelése a tárgykörben behatárolt területen. 
4.02 Teljes szakmai ügyirat önálló kezelése a titkos adatok területén. 
4.03 Teljes szakmai ügyirat kezelése a vezetői tevékenység, a döntéshozatal, az ellenőrzés vagy a szakvéleményekhez szükséges alapiratok előkészítését érintő tárgykörben behatárolt területen.
4.04 Önálló szaktevékenység a bírósági ügyirat és a nyilvántartások vezetése területén. 
4.05 Teljes szakmai ügyirat kezelése a protokoll és a külföldi kapcsolatok területén.
4.06 Önálló tevékenység a jegyzőkönyvek, fotódokumentációk és más jelentős dokumentumok archiválásának szakmai előkészítése és megvalósítása területén. 
4.07 Önálló szaktevékenység információ közzététele és nyújtása területén. 

5. BÉROSZTÁLY
Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: tanácsos
Munkaköri leírás:
5.01 Önálló szakmai tevékenység a tárgykörben behatárolt területen vagy a részleges alapiratok, szakmai állásfoglalások kidolgozásának szaktevékenysége a tárgykörben behatárolt területen. 
5.02 Költségvetés készítése meghatározott terjedelemben és a bevételek, valamint a kiadások merítése teljesítésének nyomon követése. 
5.03 Ellenőrzői tevékenyég a tárgykörben behatárolt területen.

6. BÉROSZTÁLY
Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: önálló tanácsos
Munkaköri leírás:
6.01 Önálló szakmai tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosítása területén. 
6.02 Önálló szakmai tevékenység a teljes ügyirat kezelésében a költségvetés vagy pénzügy területén.
6.03 Önálló szakmai tevékenység az intézkedések javaslattételében vagy a szakmai állásfoglalások önálló megítélésében és kidolgozásában a tárgykörben behatárolt területen. 
6.04 Hivatalos látogatások és szolgálati külföldi látogatások protokolláris biztosítása.
6.05 Koordinációs, elemzői és ellenőrzői tevékenység a titkos adatok területén.
6.06 Elemzői, módszertani és szervezői tevékenység az információk közzététele területén, az információ esetleges közvetlen kidolgozásával és közzétételével. 

7. BÉROSZTÁLY
Képesítési feltételek: felsőfokú alapképzés vagy felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el.

Besorolás: szaktanácsos
Munkaköri leírás:
7.01 Koordinációs és módszertani tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosítása területén.
7.02 Koordinációs és módszertani tevékenység a költségvetés és pénzügy területén.
7.03 Elemzői tevékenység a tárgykör területére vonatkozó kérdésekben hozott döntésekhez szolgáló javaslatok előkészítése, beleértve az eredmények értékelését.
7.04 A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Döntéseinek és Határozatainak Gyűjteménye szakmai és szerkesztési-szervezési biztosítása.
7.05 Koncepciós és koordinációs tevékenység a szakmai jogi és információs anyagok biztosítása területén a döntéshozatalra szánt alapiratok előkészítésében. 
7.06 Speciális szakmai tevékenység az állami alkalmazottak jogviszonyai biztosításának érvényesítésére vonatkozó szolgálati előírások megalkotása területén. 
7.07 Rendszeri és fejlesztési tevékenység az állami informatikai rendszer egy része egyes feladatainak megoldásában.
7.08 Speciális szakmai tevékenység a titkos adatok területének mindegyik minősítési fokozatában, a polgári védelem koordinálása és módszertani irányítása.
7.09 Az állami költségvetés eszközeivel, a külföldi pénzeszközökkel és az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése. 
7.10 Határozathozatali tevékenység az információk közzététele területén.

8. BÉROSZTÁLY
Képesítési feltételek: felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el. 

Besorolás: főtanácsos
Munkaköri leírás:
8.01 Az Alkotmánybíróságnak kézbesített beadványok elemzése, beleértve a döntéshozatalra szolgáló javaslatok előkészítését. 
8.02 Koncepciós és elemzői tevékenység, komplex információk kidolgozása és az Alkotmánybíróság döntéseihez szükséges alapiratok előkészítése.
8.03 Koncepciós és koordinációs tevékenység az államügyek biztosításában.
8.04 Az állami alkalmazotti jogviszonyok koncepciójának megalkotása.
8.05 Koncepciós és koordinációs tevékenység az államügyek teljesítésében a külföldi kapcsolatok területén.
8.06 Koncepciós és koordinációs tevékenység a költségvetés és pénzügy területén, költségvetési javaslatok és végleges költségvetés készítése az illető költségvetési fejezet számára.
8.07 Koncepció megalkotása és koordinációs tevékenység az Alkotmánybíróság informatikai rendszereinek területén az állami információs rendszer függvényében.
8.08 A médiapolitika alkotói tevékenysége és koordinálása.

9. BÉROSZTÁLY
Képesítési feltételek: felsőfokú mesterképzés, szakmai gyakorlat és speciális műveltségi előfeltételek, ha ezeket külön jogszabály rendeli el. 

Besorolás: állami tanácsos
Munkaköri leírás:
9.01 Szakértői vélemények és állásfoglalások kidolgozása, az Alkotmánybíróság döntéseihez szükséges alapanyagok kidolgozása.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 38/1993. számú törvényének 2. sz. melléklete

Az állami alkalmazottak fizetési tarifáinak leírása a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Hivatalában (euróban havonta)

Bérosztály Tarifabér (euró havonta)
1. 471,00
2. 499,50
3. 545,00
4. 583,00
5. 694,50
6. 745,00
7. 834,00
8. 992,00
9. 1145,50