Hatályos 2016. december 31-től

Tt. 447/2015.

Törvény 
A HELYI FEJLESZTÉSI ILLETÉKRŐL, 
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2015. november 20.


Módosítva:
Tt. 375/2016., hatályos 2016. december 31-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:


I. cikkely

1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény a helyi fejlesztési illetéket (a továbbiakban „fejlesztési illeték”) szabályozza.

2. §
A fejlesztési illetéket a település a területén, annak egyes részein2) vagy egyes kataszteri területein általános érvényű rendelettel szabályozhatja.2)

3. §
A fejlesztési illeték tárgya
(1) Az illeték tárgyát képezik mindazon, a település területén található magasépítészeti létesítmények,
a) amelyekre hatályos, az építkezést engedélyező építési engedély van kiadva3) (a továbbiakban „építési engedély),
b) amely be van jelentve az építésügyi hivatalnak,3a)
c) amelyre építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozat3b) van kiadva, vagy
d) amelyet utólagosan engedélyeztek.3c)
(2) Az illeték tárgyát képezik az 1. bekezdés szerinti építmények, ha megvalósításukkal az épület földfelszín feletti részén új vagy további alapterület jön létre.
(3) Illetékmentességet élvez
a) a lakóházak karbantartása, javítása, felújítása vagy korszerűsítése,3d) mely során nem változik a lakóházban található összes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének összege,
b) a lakóháztól eltérő építmény karbantartása, javítása, felújítása vagy korszerűsítése, mely során sem az építmény alapterülete, sem a rendeltetésének célja nem változik,
c) a kisméretű építmény, az építmény vízszintes és függőleges bővítése 25 m2 alapterületig,
d) az olyan építmény vagy annak része, amely
1. a szociális lakhatás4) vagy a gyermekek szociális-jogi védelmének és szociális gondozásának céljait szolgálja,
2. beépített garázsnak vagy már létező építményhez tartozó beálló parkolóhelynek minősül,
3. az egészségügyi ellátás céljait szolgálja,5)
4. az óvodai nevelés, az alapfokú oktatás,6) a középfokú oktatás,7) a felsőbb fokú szakképzés,7) az állami főiskolákon megvalósuló felsőfokú képzés céljait szolgálja, kivéve az állami főiskolák szakképzési központjait vagy specializált képzési intézményeit,
5. szociális szolgáltató intézménynek8) ad otthont,
6. az egyházak és az állam által nyilvántartott vallási csoportok vallási szertartásainak céljait szolgálja,
7. az államvédelem céljait szolgálja,
8. múzeumnak, könyvtárnak, képtárnak vagy művelődési központnak ad otthont,
9. sportolás céljára szolgál,
10. külön jogszabály8a) szerinti jelentős beruházás része,
e) a legfeljebb 1000 m2 alapterületű üvegház építése olyan telken, amely az ingatlankataszterben mint szántóföld vagy kert van nyilvántartva,
f) a legfeljebb 1000 m2 alapterületű, hidropónikus növénytermesztés céljára szolgáló üvegház építése, ha az üvegház fűtése geotermikus energia segítségével történik,
g) az 1500 m2 alapterületet nem meghaladó, mezőgazdasági termelés céljára szolgáló építmény és a saját mezőgazdasági termés tárolására használt építmény.
(4) A 3. bekezdés e)–g) pontjai nem vonatkoznak arra az építményre, melynek építtetője egyúttal tulajdonosa egy további, azonos felhasználási célú építménynek ugyanazon kataszteri területen, valamint arra az építményre, melynek építtetője egyúttal további, azonos felhasználási célú építményt valósít meg ugyanazon kataszteri területen.

4. §
Illetékfizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése és bejelentési kötelezettség
(1) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályba lépésének, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozat hatályba lépésének, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozat hatályba lépésének napjával, vagy az építési hivatalnak történő bejelentés napjával keletkezik.
(2) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályvesztésének napjával szűnik meg, amennyiben az illetékfizető nem kezdte meg az építkezés megvalósítását.
(3) Vegyes rendeltetésűnek szánt építmény esetében az illetékfizető legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig köteles a település tudomására hozni az építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedését az alapterület rendeltetésének megfelelően, feltéve, hogy a község meghatározta az építmények fejlesztési illetékének díjszabását a 7. § 2. bek. szerint.

5. §
Az illetékfizető
(1) Illetékfizetőnek minősül az a természetes személy vagy jogi személy, aki/amely építtetőként9) építési engedéllyel, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozattal, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozattal rendelkezik., vagy aki/amely az építményt az építési hivatalnak bejelentette.
(2) A saját területén építkezést megvalósító település, önkormányzati kerület vagy állam nem minősül illetékfizetőnek.
(3) Amennyiben az építkezést több, az építési engedélyben, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozatban, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozatban vagy az építési hivatalnak beadott bejelentésben feltüntetett építtető valósítja meg, egyenlő arányban illetékfizetőnek minősül minden építtető, ha másképp meg nem egyeznek. Amennyiben egyezséget kötnek, az illetékfizetőket egyikük képviseli (a továbbiakban „képviselő”), míg a többiek egyenlő arányban kezeskednek a fejlesztési illetékért, miközben a képviselő erről a körülményről írásban tájékoztatja a települést, legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig.
(4) Amennyiben az építkezést házastársak valósítják meg, s az építmény házastársi osztatlan közös tulajdonnak fog minősülni, mindkét házasfél illetékfizetőnek számít, miközben a fejlesztési illetékért közösen, egyenlő mértékben kezeskednek.

6. §
Az illeték alapja
A fejlesztési illeték alapját a 3. § szerint a fejlesztési illeték tárgyát képező megvalósított építmény földfelszín feletti részeinek m2-ben kifejezett kiterjedése képezi, miközben jelen törvény alkalmazásában az építmény földfelszín feletti része alatt a földszinten és emeleti részeken található valamennyi helyiség10) alapterületének összege értendő.

7. §
A fejlesztési illeték díjszabása
(1) A fejlesztési illeték díjszabása 3 eurótól 35 euróig terjed az építmény földfelszín feletti részeinek minden megkezdett m2-ére vonatkoztatva.
(2) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az építmények alábbi rendeltetése alapján
a) lakhatás céljait szolgáló építmények,11)
b) mezőgazdasági termelés céljait szolgáló építmények, üvegházak, vízgazdálkodási műtárgyak, a mezőgazdasági termelés során előállított saját termékek raktározását szolgáló építményeket, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,
c) ipari építmények és raktározás céljait szolgáló építmények, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,
d) egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységi célokat szolgáló építmények, raktározási és az egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységgel összefüggő adminisztrációt szolgáló építmények,
e) egyéb építmények.
(3) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az egyes kataszteri területek vagy azok egyes részei vonatkozásában.1)
(4) A település a fejlesztési illeték díjszabását az 1-3. bekezdések alapján általánosan kötelező érvényű rendelettel állapíthatja meg vagy módosíthatja, kizárólag a naptári év januárjának 1-ével, ha a 14. § 1. bek. nem rendelkezik másként.
(5) A község nem köteles a 2. bek. a)-e) pontjaiban feltüntetett összes építményre meghatározni a fejlesztési illeték díjszabását.

8. §
A fejlesztési illeték kiszámítása
(1) A fejlesztési illetéket az illeték 6. §-ba foglalt, 60 m2-rel csökkentett alapjának és a fejlesztési illeték illetékfizetési kötelezettség keletkezése napján érvényes, a 4. § 1. bekezdése által meghatározott díjszabásának szorzata adja meg.
(2) Ha az építményt vegyes célra valósítják meg és a település a 7. § 2. bekezdése alapján eltérő díjszabást állapított meg, a 6. § szerinti illeték alapja 60 m2-rel csökkentendő, amelyet azon alapterületből vonnak le, amely az építmény teljes területének legnagyobb részét képezi. A fejlesztési illetéket a fejlesztési illeték arányos részeinek összege adja meg, miközben a fejlesztési illeték arányos részeit az illetéknek a 7. § 2. bekezdésébe foglalt díjszabása és az építmény különféle rendeltetésű alapterületeinek szorzataként kell kiszámítani.
(3) Ha az építési engedélyben, az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozatban, az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozatban vagy az építési hivatalnak beadott bejelentésben több, a fejlesztési illeték tárgyát képező építmény van feltüntetve, azok a fejlesztési illeték kiszámításának céljára egy építménynek tekintendők.
(4) Abban az esetben, ha az építtetőnek a jelen törvény szerint illetékfizetési kötelezettsége keletkezik az építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozat3b) kiadásával összefüggően, amely által bővül az építési engedély terjedelme, amely nem volt illetékköteles a jelen törvény szerint, a fejlesztési illeték alapja a pozitív különbség a megvalósított építmény földfelszín feletti m2-ben megadott területe és a befejezés előtti építmény módosításának engedélyezésére kiadott határozatból,3b) valamint az építési engedélyből fakadó területe között.
(5) A kiszámított fejlesztési illeték lefelé, euró-centekre kerekítendő.

9. §
A fejlesztési illeték kivetése, lejárata és teljesítése
(1) A fejlesztési illetéket a település veti ki határozat által.
(2) Ha a fejlesztési illeték kivetése után az illetékfizető részére építmény befejezés előtti módosításának engedélyezéséről szóló határozat vagy az építmény utólagos engedélyezéséről szóló határozat lett kiadva, a község új határozattal fejlesztési illetéket vet ki. Az új határozattal az eredeti határozat hatályát veszti, miközben a már befizetett fejlesztési illeték beleszámítandó az új határozattal kivetett fejlesztési illetékbe.
(3) Amennyiben az illetékfizetők nevében az 5. § 3. bekezdésében foglaltak alapján képviselő jár el, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében erre a képviselőre veti ki. Amennyiben az illetékfizetők az 5. § 4. bekezdésének megfelelően házastársak, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében az egyikükre veti ki.
(4) A kivetett fejlesztési illeték befizetése az 1. bekezdésbe foglaltak alapján kiadott határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül esedékes.
(5) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján lehetővé teheti a fejlesztési illeték részletekben történő törlesztését. A részletek a település által a részletfizetésre vonatkozóan kiadott határozatba foglalt határidőkhöz esedékesek; ezen határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

10. §
A fejlesztési illeték visszatérítése
(1) Amennyiben az illetékfizető a 4. § 2. bekezdésébe foglaltak alapján keletkezett illetékfizetési kötelezettség megszűnésének napjától számított 60 napon belül nem értesíti erről a települést, igénye az illeték visszatérítésére megszűnik.
(2) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján a fejlesztési illeték visszatérítéséről szóló határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a fejlesztési illetéket az illetékfizetőnek.
(3) Ha 9. § 2. bek. szerint kiadott új határozattal csökkent a kivetett fejlesztési illeték összege, a község a 9. § 2. bek. szerint kiadott új határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a befizetett fejlesztési illeték és az újonnan kivetett fejlesztési illeték közti különbséget.

11. §
A bevétel felhasználása
(1) A fejlesztési illetékből származó bevétel a község költségvetésének bevételét képezi, Pozsonyban és Kassán a fejlesztési illetékből származó bevételnek a város és a városrészek közti elosztását a város alapokmánya határozza meg.
(2) A fejlesztési illeték képezte bevétel az alábbi célokat szolgáló építkezések megvalósításával, illetve az ezeket érintő telekrendezési eljárásokkal összefüggő tőkekiadások12) fedezésére fordítandó:
a) gyermekgondozási létesítmények,
b) szociális-, sport- és kulturális létesítmények,
c) szociális lakások,
d) iskolák és gyakorlati oktatást ellátó létesítmények,
e) egészségügyi létesítmények,
f) nyilvános parkok, zöldterületek,
g) helyi úthálózat, parkolók, közvilágítás és műszaki infrastruktúra.
(3) A fejlesztési illeték képezte bevételt a község azon kataszteri területen vagy annak különálló részén1) használja fel, amelyen az építménnyel kapcsolatosan, melyre az illetékfizetési kötelezettség vonatkozik, a fejlesztési illetéket beszedte. A község általános érvényű rendelettel2) meghatározhatja, hogy a fejlesztési illeték képezte bevételt vagy annak pontosan meghatározott, százalékban kifejezett részét a község más kataszteri területén, vagy annak különálló részén1) fogja felhasználni.


12. §
A fejlesztési illeték kezelése
(1) A fejlesztési illeték kezelését az azt saját területén kivető község látja el, Pozsony esetében a városrész, miközben a városrész a jelen törvény céljaira a községekkel egyenértékű jogállást élvez. A fejlesztési illeték kezelését Kassa esetében a városrészek látják el, amennyiben arról a város alapokmánya úgy rendelkezik, miközben a városrész a jelen törvény céljaira a községekkel egyenértékű jogállást fog élvezni.
(2) A fejlesztési illeték kezelése nem bízható más jogi személyekre vagy természetes személyekre.
(3) A fejlesztési illeték kezelését önálló előírás szabályozza,14) amennyiben arról jelen törvény 5. §-a, illetve 9-11. §-a másképp nem rendelkezik.

13. §
A település a jelen törvény értelmében első ízben olyan építményre vethet ki fejlesztési illetéket, amelyre a jelen törvény hatályba lépését követően volt kiadva építési engedély, legkorábban a fejlesztési illetéknek a település általános érvényű rendelete által történt bevezetésével.

14. §
Átmeneti rendelkezések a 2016. december 31-től hatályos szabályozásokhoz
(1) Ha a község a 2017-es évben vezeti be először a fejlesztési illetéket általános érvényű rendelettel, a 7. § 1–3. és 5. bek. szerinti fejlesztési illeték díjszabását leghamarabb az ilyen általános érvényű rendelet hatálybalépésének napjával határozhatja meg.
(2) Nem képezi fejlesztési illeték tárgyát olyan építmény, amelyre 2016. december 31-e előtt adtak ki építmény elhelyezéséről szóló hatályos területi határozatot, amelyben az építménnyel összefüggően a község ingó vagyon beszerzésének vagy a 11. § 2. bek.-ben feltüntetett célokra szolgáló, pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés nyújtásának kötelezettségét rótta ki, vagy az építménnyel összefüggően 2016. december 31-e előtt más jogügylet kötöttek, amelyben az építménnyel összefüggően a község ingó vagyon beszerzésének vagy a 11. § 2. bek.-ben feltüntetett célokra szolgáló, pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés nyújtásának kötelezettségét rótta ki.


IV. cikkely
Jelen törvény 2016. november 1-én lép hatályba.


Andrej Kiska, s. k.
Peter Pellegrini, s. k.
Robert Fico, s. k.


1) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről szóló, a Tt. 268/2014. sz. törvénye által módosított törvény 17.a §-a.
2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvényének 6. §-a.
3) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló, többször módosított törvényének 66-70. §-a.
3a) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 57. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.
3b) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 139.b §-ának 4. és 5. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
3c) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88.a §-a a későbbi jogszabályok értelmében.
3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek birtoklásáról szóló törvénye 2. §-ának 2. és 9-12. bekezdése a későbbi jogszabályok értelmében.
4) A Tt. 443/2010. sz., a lakásfejlesztési támogatásokról és a szociális lakhatásról szóló törvényének 21. §-a.
5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, szakmai szervezeteikről és egyéb törvényi kiegészítésekről szóló, a Tt. 653/2007. sz. törvény által módosított törvényének 7. §-a 4. bek.
6) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 16. §-a 4. és 5. bek.
7) A Tt. 245/2008. sz., a Tt. 324/2012. sz. törvénye által módosított törvény 16. §-a 3. bek.
8) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény.
8a) A Tt. 175/1999. sz., a jelentős beruházások előkészítését érintő egyes intézkedésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
9) A Tt. 50/1976. sz., többször módosított törvény 59. § 1. bek. a) pontja.
10) A Tt. 582/2004. sz. törvény 12. §-a 5. bek.
11) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 237/2000. sz. törvénye által módosított törvény 43.b §-a 1. bek. a) és b) pontja.
12) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
13) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló, többször módosított törvénye 25. §-a.
14) A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adózás rendje) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.