Hatályos 2018. szeptember 1-től 2018. december 31-ig

Tt. 138/2017.


Törvény
A NEMZETI KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJÁT TÁMOGATÓ ALAPRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2017. május 10.


Módosítva:
Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

I. cikkely

1. §
A Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap
(1) E törvénnyel létrejön a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (a továbbiakban csak „Alap“) mint közjogi intézmény, melynek célja
a) a nemzeti kisebbségek identitásának és kulturális értékeinek megőrzése, kifejezése, védelme és fejlesztése,
b) a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogi nevelése és képzése,
c) a szlovák nemzetiségű állampolgárok és a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok közötti interkulturális párbeszéd és megértés biztosítása (a továbbiakban csak „interkulturális párbeszéd és megértés“).
(2) Az Alap jogi személy, székhelye Pozsonyban található.

2. §
Az Alap tevékenysége
Az Alap a következő tevékenységeket végzi:
a) az 1. § 1. bek. szerinti célokkal összhangban anyagi eszközöket biztosít kulturális és tudományos aktivitások támogatására, abból a célból, hogy
1. ilyen aktivitások létrejöjjenek és
2. az ilyen aktivitások eredményeit terjessze és bemutassa a Szlovák Köztársaságban és külföldön,
b) folyamatosan figyeli a támogatott projekteket,
c) nyilvántartást vezet
1. a támogatásnyújtási kérvényekről (a továbbiakban csak „kérvény“),
2. a támogatásnyújtások kérvényezőiről (a továbbiakban csak „kérvényező“) és
3. a támogatások kedvezményezettjeiről (a továbbiakban csak „kedvezményezett“),
d) az a) pont szerinti aktivitások fejlesztését szolgáló kedvező feltételeik megteremtése érdekében együttműködik az államigazgatási szervekkel, a területi önkormányzati szervekkel, a közjogi intézményekkel és más személyekkel,
e) együttműködik a külföldi partnerszervezetekkel,
f) ellenőrzi a szerződéses kötelezettségek teljesítését és behajtja a kedvezményezettekkel megkötött, 19. § szerinti szerződésekből eredő követeléseket.

3. §
Az Alap szervei
Az Alap szervei a következők:
a) az igazgató,
b) a szakmai tanácsok,
c) a felügyelőbizottság,
d) az igazgatótanács.


4. §
Az igazgató
(1) Az igazgató az Alap képviseleti szerve és az Alap végrehajtó szerve. Az igazgatót akadályoztatása esetén, jogainak és kötelességeinek terjedelmében, az általa megbízott helyettese helyettesíti.
(2) Az igazgató
a) irányítja az Alap tevékenységét,
b) jóváhagyásra előterjeszti az igazgatótanácsnak a kérvények értékelésének alapelveit, módját és kritériumait,
c) jóváhagyásra előterjeszti az igazgatótanácsnak a támogatásnyújtás alapelveit,
d) a felügyelőbizottság álláspontja alapján jóváhagyja az Alap költségvetését az adott költségvetési időszakra és annak módosításait az adott költségvetési időszak folyamán,
e) a szakmai tanács álláspontja alapján döntéseket hoz a 2. § a) pontja szerinti támogatásnyújtásokról,
f) biztosítja az Alap szervezési tevékenységét, valamint adminisztratív és technikai tevékenységét, továbbá irányítja az Alap irodájának tevékenységét (a továbbiakban csak „iroda“),
g) jóváhagyásra előterjeszti az igazgatótanácsnak az Alap alapszabályzatának, az Alap működési és szervezeti szabályzatának, a szakmai tanácsok tárgyalási rendjének, az igazgatótanács tárgyalási rendjének és az Alap további belső előírásainak tervezetét, kivéve a felügyelőbizottság tárgyalási rendjét,
h) jóváhagyásra előterjeszti az igazgatótanácsnak az Alap éves jelentését és az Alap könyvvizsgáló által hitelesített1) pénzügyi kimutatását,
i) biztosítja az alkalmazandó állami támogatási programok kidolgozását,
j) kinevezi és leváltja a szakmai tanácsok tagjait,
k) kinevezi és leváltja az igazgatótanács egy tagját,
l) döntéseket hoz az Alap vagyonának kezeléséről, külön jogszabály szerint,2)
m) döntéseket hoz az Alap követeléseinek leírásáról vagy az adósság elengedéséről, külön jogszabály szerint,2)
n) határozatokat hoz a felügyelőbizottság javaslataival és álláspontjaival kapcsolatban,
o) döntést hoz a 19. § 5. bek. szerinti új szerződésjavaslatról,
p) döntéseket hoz minden további kérdésben, mely nem tartozik az alap többi szervének hatáskörébe.
(3) Az igazgató jogosult részt venni az igazgatótanács, a szakmai tanácsok és a koordinációs tanács ülésein.
(4) Az igazgatói tisztség összeférhetetlen a következő tisztségekkel:
a) a Szlovák Köztársaság elnöke,
b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője,
c) a Szlovák Köztársaság kormányának tagja,
d) államtitkár,
e) a szolgálati hivatal főtitkára,
f) más államigazgatási központi szerv elnöke és annak helyettese,
g) a Szlovák Köztársaság Számvevőszékének elnöke és alelnöke,
h) az önkormányzati megye elnöke,
i) polgármester,
j) államügyész,
k) bíró,
l) a Szlovák Köztársaság Kormánya kulturális tanácsadó szervének tagja,
m) művészeti alapok szerveinek tagja,3)
n) az Audiovizuális Alap4) és a Művészet Támogatási Alap5) szerveinek tagja,
o) az Alap igazgatótanácsának, az Alap szakmai tanácsának és az Alap felügyelőbizottságának tagja.
(5) Az igazgatót a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere nevezi ki és hívja vissza (a továbbiakban csak „kulturális miniszter“). A kinevezésre versenypályázat alapján kerül sor.
(6) Az igazgató nem tölthet be tisztséget semmilyen politikai párt szervében vagy politikai mozgalom szervében, nem léphet fel azok nevében vagy tevékenykedhet azok érdekében.
(7) Az igazgató munkajogi viszonyaira külön jogszabály vonatkozik.6)
(8) Ha az igazgató nincs kinevezve, vagy ha a megbízatási ideje lejárt és új igazgatót még nem neveztek ki, az új igazgató kinevezéséig az igazgató tevékenységét és feladatait az iroda alkalmazottja végzi, akit a kulturális miniszter jelöl ki.
(9) A kulturális miniszter az igazgató megbízatási ideje lejártának napjától számított 30 napon belül versenypályázatot hirdet a be nem töltött igazgatói posztra.

5. §
Az igazgatói tisztség betöltésének feltételei
(1) Igazgatónak az a természetes személy nevezhető ki, aki
a) teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
b) feddhetetlen,
c) legalább mesterfokú főiskolai végzettséggel rendelkezik,
d) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a kultúra és a művészetek területén vagy a nemzeti kisebbségek problematikájával foglalkozó területeken,
e) legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,
f) nem tölti be a 4. § 4. bek. szerinti tisztségek valamelyikét vagy nem végez külön jogszabály szerinti7) tevékenységet, vagy becsületbeli nyilatkozatot tesz a 3. bekezdés f) pontja szerint, hogy ezt a tisztséget vagy a tevékenység végzését a kinevezésétől számított 30 napon belül befejezi,
g) teljesíti a külön jogszabályban közszolgálati munkavégzésre vonatkozó feltételeket,6)
h) a versenypályázatot sikeresen teljesítette.
(2) A jelen törvény céljaira nem minősül feddhetetlennek az, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni, amely a versenypályázati részvételi kérelem benyújtásának napján három hónapnál nem lehet régebbi.
(3) Az igazgatói tisztség betöltésére kiírt versenypályázatban való részvételi kérelemhez a pályázó a következőket mellékeli:
a) az Alap fejlesztési projektjét,
b) az erkölcsi bizonyítványt a 2. bekezdés szerint,
c) strukturált önéletrajzot,
d) a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentumot,
e) az 1. bekezdés d) pontja szerinti szakmai gyakorlat feltételének teljesítését és az 1. bekezdés e) pontja szerinti vezetői tapasztalat feltételének teljesítését igazoló dokumentumot,
f) becsületbeli nyilatkozatot, hogy nem tölt be tisztséget a 4. § 4. bek. szerint, vagy nem végez tevékenységet külön jogszabály szerint,7) vagy arról szóló becsületbeli nyilatkozatot, hogy a kinevezését követő 30 napon belül lemond e tisztségéről vagy beszünteti e tevékenység végzését.
(4) Az igazgató hivatali ideje négy év. Ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő hivatali időszakban nevezhető ki az igazgatói tisztségbe.

6. §
Az igazgatói tisztség betöltésének befejezése
(1) Az igazgatói tisztség betöltése befejeződik
a) a hivatali időszak leteltével,
b) a tisztségről való lemondással; a tisztség betöltése a tisztségről való lemondásról szóló értesítésnek a kulturális miniszterhez történő kézbesítés napjával ér véget, hacsak az értesítésben nincs feltüntetve a tisztségről való lemondás későbbi dátuma,
c) a tisztségből történő leváltással,
d) elhalálozással vagy holttá nyilvánítással.
(2) A kulturális miniszter leváltja az igazgatót, ha
a) a bíróság jogerős ítéletével korlátozza jogi cselekvőképességét,
b) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték,
c) megszegte a jelen törvény rendelkezését, vagy más általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit, amelyek a közpénzek kezelésére vagy a közintézmény vagyonának kezelésére vonatkoznak,
d) olyan tisztséget tölt be vagy olyan tevékenységet végez, amely a 4. § 4. bek. szerint, vagy külön jogszabály7) szerint összeegyeztethetetlen az igazgatói tisztség betöltésével, vagy az 5. § 3. bek. f) pontja szerinti becsületbeli nyilatkozat ellenére a kinevezést követő 30 nap letelte után is betölt ilyen tisztséget vagy ilyen tevékenységet végez.
(3) A kulturális miniszter leválthatja az igazgatót, ha
a) több mint három egymást követő hónapon keresztül nem látja el hivatalát,
b) a közérdekű munka végzése során megsértette az alkalmazottra vonatkozó kötelességeket vagy korlátozásokat, külön jogszabály szerint,8)
c) megsértette a tisztségének betöltésével összefüggő más törvények rendelkezéseit.9)

7. §
A szakmai tanácsok
(1) A szakmai tanácsok bírálják el a kérvényeket és ajánlják a projektek támogatását az igazgatónak, beleértve az Alap pénzeszközeinek összegét, amelyet egy konkrét projekt támogatására nyújtanak.
(2) Az 1. bekezdés szerinti pénzeszközök összegének meghatározása során a szakmai tanácsokat a rendelkezésre álló pénzeszközök mennyisége, amely az adott szakmai tanácsra jut a 22. § szerint, és a 21. § 2. bek. szerint meghatározott prioritások kötik.
(3) A szakmai tanácsok a hatáskörükben meghatározzák az érintett naptári év támogatásainak prioritásait és a benyújtott projektek célkitűzéseit, továbbá együttműködnek a pályázati felhívások előkészítésében.
(4) Az Alapnál a tevékenységi területek szerint létrehozzák
a) a bolgár nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a cseh nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a horvát nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a morva nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a német nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a lengyel nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a roma nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a ruszin nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, az orosz nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, a szerb nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait, az ukrán nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait és a zsidó nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsait,
b) a kultúrák közötti párbeszéd és megértés szakmai tanácsát.
(5) A 4. bekezdés szerinti szakmai tanácsok öttagúak. A 4. bekezdés a) pontja szerinti szakmai tanácsokat úgy hozzák létre, hogy a 9. bekezdésben feltüntetett minden kiemelt területre egy szakmai tanácsot hoznak létre, ha a 10. bekezdés szerinti szervezetek gyűlése másként nem határoz.
(6) A 4. bekezdés a) pontja szerinti szakmai tanács tagjainak egyszerű többségét az igazgató nevezi ki az adott nemzeti kisebbségek szervezeteinek gyűlésén megválasztott jelöltekből a 9. és 10. bekezdések szerint. A szakmai tanács többi tagját a 4. bekezdés a) pontja szerint és a szakmai tanács összes tagját a 4. bekezdés b) pontja szerint az igazgató javaslat nélkül nevezi ki.
(7) Ha az adott nemzeti kisebbségek szervezeteinek gyűlése nem javasol elegendő számú jelöltet a szakmai tanács tagjának a 6. bekezdés szerint, a többi tagot, javaslat nélkül is, az igazgató nevezi ki. Ugyanilyen eljárást érvényesítendő akkor is, ha a gyűlés olyan jelöltet javasol, aki nem teljesíti a 8. § 1. bek. szerinti feltételeket.
(8) Az adott nemzeti kisebbség szervezetének minősül a jelen törvény céljaira az a jogi személy, melynek székhelye a Szlovák Köztáraság területén található, és amely az 1. § 1. bek. a) és b) pontjai szerinti területeken legalább három éve igazolhatóan működik, valamint amely jelentkezik az igazgató felhívására és jelentkezésében feltünteti a következőket:
a) a 9. bekezdésben feltüntetett mely kiemelt területeken végzi tevékenységét,
b) melyik nemzeti kisebbséghez tartozik,
c) megerősíti szándékát, hogy részt kíván venni a szakmai tanácsok tagjainak jelölésében és megválasztásában.
(9) Az igazgató összehívja a szervezetek gyűlését, amelyek felhívására a 8. bekezdés szerint jelentkeztek, éspedig külön-külön minden nemzeti kisebbség esetében. A gyűlés megválasztja a szakmai tanácsok tagjainak jelöltjeit, hármat-hármat a következő kiemelt területekre:
a) kulturális-ismeretterjesztő tevékenység és képzési tevékenység, tudomány és kutatás,
b) irodalmi, kiadói és könyvkiadói tevékenység,
c) színház-, zene-, tánc-, képző- és audiovizuális művészet.
(10) A szervezetek gyűlése a jelenlévők egyszerű szavazattöbbségével dönthet arról, hogy az adott nemzeti kisebbség csak egy szakmai tanácsot hoz létre, amely közös lesz az összes kiemelt területre. A szervezetek gyűlése az egy közös szakmai tanácsba három jelöltet választ, a 9. bekezdés szerinti minden kiemelt területre egyet.
(11) Az 5. bekezdés szerinti szakmai tanácsok, melyeket az adott nemzeti kisebbség részére a 9. bekezdés szerinti összes kiemelt területre hoztak létre, alkotják a koordinációs tanácsot. A koordinációs tanács választja az igazgatótanácsi tagot a 13. § 2. bek. szerint, dönt a pénzeszközök elosztásáról a 22. § 2. bek. szerint, és dönthet a nemzeti kisebbség támogatásának prioritásairól az adott naptári évre, ha erre a koordinációs tanácsot alkotó szakmai tanácsok felhatalmazzák. A koordinációs tanács ülését az igazgató hívja össze a szakmai tanács javaslatára. A koordinációs tanács üléseit a koordinációs tanács elnöke vezeti, akit a koordinációs tanács jelenlévő tagjai egyszerű többséggel választanak. Ha a koordinációs tanács az adott nemzeti kisebbség támogatásának prioritásairól határoz, a határozat elfogadásához a koordinációs tanács összes tagjának egyszerű szavazati többsége szükségeltetik.
(12) A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban csak „kulturális minisztérium“) általános érvényű jogszabályt ad ki, amely meghatározza a szervezetek gyűlése összehívásának folyamatát és megszervezését, valamint a szakmai tanácsok tagjelöltjei választása megszervezésének lehetséges folyamatait, és a szakmai tanácsok tagjelöltjeinek választására és jelölésére tett javaslatok előterjesztésének részleteit.
(13) A szakmai tanács a tagjai közül elnököt választ, aki az adott szakmai tanács gyűléseit összehívja és vezeti. A szakmai tanács elnökét akadályoztatása esetén a szakmai tanács általa megbízott tagja helyettesíti.

8. §
A szakmai tanácsi tagság
(1) A 7. § 4. bek. a) pontja szerinti szakmai tanács tagjává olyan természetes személy nevezhető ki, aki
a) legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik a kultúra vagy a tudomány területén,
b) teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
c) feddhetetlen.
(2) A 7. § 4. bek. b) pontja szerinti szakmai tanács tagjává olyan természetes személy nevezhető ki, aki
a) legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az 1. § 1. bek. c) pontja szerinti területen,
b) teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
c) feddhetetlen.
(3) A szakmai tanács tagja nem tölthet be tisztséget politikai párt vagy politikai mozgalom szerveiben, nem léphet fel azok nevében, vagy nem működhet azok érdekében.
(4) A szakmai tanács tagjának hivatali ideje két év. Ugyanazon személy ismételten is kinevezhető a szakmai tanács tagjává. A szakmai tanács tagjának hivatali ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amely a szakmai tanács azon tagja mandátumának megszűnését követi, akinek helyére kinevezték, legkorábban azonban kinevezésének napjával.
(5) A szakmai tanácsi tagság nem helyettesíthető.
(6) A szakmai tanács tagja és az Alap között munkaviszony10) áll fenn. A szakmai tanács tagjának az Alapban betöltött munkaviszonyára a Munka törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak.
(7) A szakmai tanács tagja utazási költségtérítésre jogosult, külön jogszabály szerint.11)
(8) A szakmai tanács tagjának tisztsége összeférhetetlen az igazgatói tisztséggel és az felügyelőbizottsági tagság tisztségével.
(9) A kérvény elbírálásából kizárandó a szakmai tanács azon tagja, aki maga is kérvényező, a kérvényező képviseleti szerve vagy a kérvényező képviseleti szervének tagja.
(10) A szakmai tanács tagjának tisztsége befejeződik
a) a hivatali időszakának leteltével,
b) a tisztségből való leváltásával,
c) a tisztségéről való lemondással; a tagság, a tisztségről való lemondásról szóló értesítésnek az igazgató számára történő kézbesítésének napjával szűnik meg, hacsak az értesítésben nincs a tisztségről való lemondásnak egy későbbi dátuma feltüntetve,
d) a tag elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával.
(11) A szakmai tanács tagját az igazgató leváltja, ha a szakmai tanács tagja megszűnik teljesíteni az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti kritériumokat vagy megsérti a 3. bekezdés szerinti tilalmat.

9. §
A felügyelőbizottság
(1) A felügyelőbizottság, mint az Alap ellenőrző szerve
a) felügyeli az Alap jelen törvény szerinti, más általános érvényű jogszabályok12) szerinti és az Alap belső szabályai szerinti kötelességeinek betartását,
b) ellenőrzi az Alap rendes és célszerű gazdálkodását, az Alap forrásainak célszerű elosztását, valamint az Alap pénzeszközeinek felhasználását és vagyonával való rendelkezését,
c) véleményezi az Alap költségvetési javaslatát, pénzügyi beszámolóját és éves jelentését; e véleményezéseit előterjeszti az igazgatótanácsnak és az igazgatónak,
d) az igazgató döntése előtt véleményezi az Alap vagyonával való rendelkezést,
e) véleményezi az Alap követeléseinek leírására tett javaslatokat vagy az adósság elengedését az igazgató döntése előtt,
f) tevékenységének eredményeit és megállapításait ismerteti az igazgatóval,
g) javaslatokat tesz az igazgatónak a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére,
h) megválasztja a felügyelőbizottság elnökét, kétéves hivatali időszakra,
i) jóváhagyja a felügyelőbizottság eljárási szabályzatát.
(2) A felügyelőbizottság tagjai jogosultak betekinteni az összes könyvviteli, gazdasági, pénzügyi és egyéb dokumentumba, mely összefügg az Alap gazdálkodásával és vagyonával való rendelkezéssel. Az igazgató köteles haladéktalanul a felügyelőbizottság tagjai rendelkezésére bocsátani ezeket a dokumentumokat.

10. §
A felügyelőbizottság összetétele és a felügyelőbizottsági tagság
(1) A felügyelőbizottságnak öt tagja van, akiket a kulturális miniszter nevezi ki és hív vissza.
(2) A kulturális miniszter a következőképpen nevezi ki a felügyelőbizottság tagjait:
a) egy tagot a Szlovák Köztársaság pénzügyminiszterének javaslatára,
b) egy tagot a Szlovák Köztársaság Kormányának Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa illetékes bizottságának javaslatára,
c) egy tagot a Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Kormánybiztosa javaslatára és
d) két tagot javaslat nélkül.
(3) Felügyelőbizottsági tagnak az a természetes személy nevezhető ki, aki
a) teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
b) feddhetetlen,
c) közgazdasági, menedzsment vagy jogi szakirányú, mesterképzésben szerzett főiskolai diplomával rendelkezik és
d) legalább ötéves szakmai gyakorlattal bír a közgazdaság, a menedzsment vagy a jog szakterületén.
(4) A felügyelőbizottsági tagság összeférhetetlen az igazgatói tisztséggel, a szakmai tanácsban és az igazgatótanácsban betöltött tisztséggel. 
(5) A felügyelőbizottság tagja tisztsége betöltése során köteles pártatlanul eljárni, és tartózkodni az olyan cselekményektől, melyekkel az egyéni érdeket a közérdekkel szemben előnyben részesítené.
(6) A felügyelőbizottsági tagság nem helyettesíthető.
(7) A felügyelőbizottság a tagjai közül elnököt választ, aki a felügyelőbizottság üléseit vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott felügyelőbizottsági tag helyettesíti.
(8) A felügyelőbizottsági tagot tisztségének betöltéséért havi díjazás illeti meg, melynek összege, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által az előző naptári évre megállapított, a Szlovák Köztársaság gazdaságára vonatkozó havi átlagkereset egyötöde.
(9) A felügyelőbizottság tagja utazási költségtérítésre jogosult külön jogszabály szerint.11)

11. §
A felügyelőbizottság tagjának hivatali ideje
(1) A felügyelőbizottság tagjának hivatali ideje négy év. Ugyanazon személy legfeljebb két egymást követő hivatali időszakra nevezhető ki felügyelőbizottsági tagnak.
(2) A felügyelőbizottság tagjának hivatali ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amely azt a napot követi, mikor annak a felügyelőbizottsági tagnak megszűnik a mandátuma, akinek helyére kinevezték, legkorábban azonban kinevezésének napjával.

12. §
A felügyelőbizottsági tagság megszűnése
(1) A felügyelőbizottsági tagság megszűnik
a) a tag hivatali időszakának leteltével,
b) a tisztségéről való lemondással; a tagság a tisztségről való lemondásról szóló értesítés kulturális miniszter számára történő kézbesítésének napjával szűnik meg, hacsak az értesítésben nincs a tisztségről való lemondásnak egy későbbi dátuma feltüntetve,
c) a tag tisztségből való leváltásával; a tagság a felügyelőbizottsági tagságról szóló leváltásban meghatározott nappal szűnik meg,
d) a tag elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával.
(2) A kulturális miniszter a felügyelőbizottsági tagot leváltja, ha
a) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték,
b) jogerős bírósági ítélettel korlátozták jogi cselekvőképességét,
c) legalább három egymást követő naptári hónapon keresztül nem gyakorolja tisztségét, vagy
d) nem gyakorolja tisztségét a 10. § 4. és 5. bek. szerinti feltételekkel összhangban.
(3) A kulturális miniszter a felügyelőbizottsági tagot indoklás nélkül is leválthatja.

13. §
Az igazgatótanács
(1) Az igazgatótanács
a) az igazgató javaslatára jóváhagyja a kérvények kiértékelésének alapelveit, módját és kritériumait,
b) az igazgató javaslatára jóváhagyja a pénzeszközök odaítélésének alapelveit,
c) az igazgató javaslatára jóváhagyja az Alap alapszabályzatát,
d) az igazgató javaslatára jóváhagyja az Alap működési és szervezeti szabályzatát, a szakmai tanácsok tárgyalási rendjét, az igazgatótanács tárgyalási rendjét valamint az Alap további belső szabályzatait, melyek jóváhagyása a jelen törvény szerint nem tartozik az Alap más szerveinek hatáskörébe,
e) az igazgató javaslatára és a felügyelőbizottság állásfoglalása alapján jóváhagyja az Alap éves jelentését és az Alap pénzügyi kimutatását, melyet könyvvizsgáló1) hitelesített,
f) tagjai közül megválasztja az igazgatótanács elnökét.
(2) Az igazgatótanácsnak 15 tagja van. A koordinációs tanács vagy a 7. § 10. bek. szerinti szakmai tanács választja és visszahívja tagjai közül az igazgatótanácsi tagot úgy, hogy minden nemzeti kisebbségből egy tagot választ az igazgatótanácsba; az igazgatótanácsi tag megválasztásához a koordinációs tanács vagy a 7. § 10. bek. szerinti szakmai tanács összes tagjának egyszerű szavazati többsége szükséges. Az így megválasztott igazgatótanácsi tagot csak a koordinációs tanács vagy a 7. § 10. bek. szerinti szakmai tanács hívhatja vissza, amely őt megválasztotta. Az igazgatótanács egy tagját a kulturális miniszter nevezi ki és hívja vissza, és az igazgatótanács egy tagját az igazgató nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatótanácsi tagság nem helyettesíthető.
(3) Az igazgatótanácsnak nem lehet tagja az igazgató vagy a felügyelőbizottsági tag.
(4) Az igazgatótanács tagja és az Alap között munkaviszony10) áll fenn; az igazgatótanács tagjának az Alapban betöltött munkaviszonyára a Munka törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak. Az igazgatótanács tagja utazási költségtérítésre jogosult külön jogszabály szerint.11)
(5) Az igazgatótanács üléseinek és döntéshozatalának részleteit a tárgyalási rend szabályozza, melyet az igazgatótanács hagy jóvá.
(6) Az igazgatótanács tagjának hivatali ideje négy év. Az igazgatótanács tagjának hivatali ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amely azt a napot követi, mikor annak az igazgatótanácsi tagnak megszűnik a mandátuma, akinek helyére megválasztották vagy kinevezték, legkorábban azonban megválasztásának vagy kinevezésének napjával.
(7) Az igazgatótanácsi tag hivatali ideje véget ér
a) a hivatali időszakának leteltével,
b) a tisztségéről való lemondással; a tisztség betöltése a tisztségről való lemondásról szóló értesítés kézbesítésének napjával szűnik meg az Alap azon szervének, amely az igazgatótanácsi tagot megválasztotta, illetve a kulturális miniszternek vagy az igazgatónak, ha az igazgatótanács tagját a kulturális miniszter vagy az igazgató nevezte ki, hacsak az értesítésben nincs a tisztségről való lemondásnak egy későbbi dátuma feltüntetve,
c) az adott szakmai tanácsban való tagságának megszűnésével,
d) az Alap alkalmazottja munkaviszonyának megszűnésével,
e) a visszahívásával,
f) a tag elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával.
(8) Az igazgatótanács a tagjai közül elnököt választ, aki az igazgatótanács üléseit vezeti. Az igazgatót akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatótanácsi tag helyettesíti.
(9) A koordinációs tanács vagy a 7. § 10. bek. szerinti szakmai tanács az általa megválasztott igazgatótanácsi tagot visszahívhatja, ha az az igazgatótanács két egymást követő ülésén nem vett részt. A kulturális miniszter vagy az igazgató az általa kinevezett igazgatótanácsi tagot, indoklás nélkül is visszahívhatja.
(10) Az igazgatótanácsi tag megválasztásának és visszahívásának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a kulturális minisztérium bocsát ki.

14. §
Az iroda
(1) Az iroda, az Alap tevékenységével kapcsolatos szervezési, személyzeti, adminisztratív és technikai feladatokat végzi.
(2) Az iroda megvizsgálja a benyújtott kérelmek teljességét, és azokat a kérelmeket, amelyek teljesítik a 17. § 8. bek. szerinti feltételeket, elbírálásra átadja a szakmai tanácsoknak. Azon kérelmek esetében, amelyek nem teljesítik a 17. § 8. bek. szerinti követelményeket, az iroda a a 17. § 9. bek. szerint jár el.

15. §
Az anyagi támogatás biztosítása
(1) Az Alap projektek támogatására, pénzeszközöket biztosít a 2. § a) pontja szerint a következő területeken:
a) kulturális-ismeretterjesztő tevékenység és oktatási tevékenység,
b) kiadói tevékenység,
c) színházi, művészeti csoportok és kulturális intézmények aktivitásai,
d) művész alkotótevékenység,
e) tudomány a nemzeti kisebbségek kultúrája, élete és történelme területén,
f) szabadidős tevékenységek és a szabadidő kihasználása,
g) a nemzeti kisebbségek kultúrájának külföldi bemutatása,
h) a kultúrák közötti párbeszéd és megértés támogatása,
i) a közös kulturális értékek és hagyományok azonosításának és megismerésének támogatása,
j) gyermek és ifjúsági csereprogramok, üdülések és közös művelődési rendezvények, műveltségi és művészeti vetélkedők támogatása,
k) a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének védelme, szakszerű feldolgozása és digitalizálása,
l) kreatív iparágak,
m) a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata fejlesztésének támogatása.
(2) Az Alap anyagi támogatást biztosít a következő formákban:
a) dotáció, vagy
b) ösztöndíj.
(3) Az Alap kulturális és tudományos aktivitások támogatására, az 1. § 1. bek. szerinti célokkal összhangban, ösztöndíj formájában csak természetes személyeknek biztosít anyagi támogatást. Az ösztöndíj meghatározott rendeltetésű, vissza nem térítendő anyagi támogatás, melyet az Alap egy összegben vagy részletekben fizet ki egy pontosan meghatározott időszak alatt, a 19. § szerint megkötött szerződéssel összhangban.
(4) Az Alap által folyósított anyagi támogatásra senkinek sincs alanyi joga.
(5) Az Alap nem nyújthat anyagi támogatást a következőkre:
a) személyek tevékenységéből származó veszteségek fedezése,
b) előző pénzügyi évekből származó kötelezettségek kifizetése,
c) előző pénzügyi években kifizetett kiadások visszatérítése,
d) hitelek, kölcsönök, illetve a felvett hitelek és kölcsönök kamatainak visszafizetése.
(6) Az Alap a dotáció folyósítása feltételeként a kérvényezőt kötelezheti arra, hogy írásban igazolja, hogy projektje finanszírozásához, amelyre az anyagi támogatást igényli, saját forrásokból vagy más forrásokból társfinanszírozással rendelkezik. A társfinanszírozás mértékét a konkrét időszakra a 7. § 3. bek. szerinti anyagi támogatásnyújtás és támogatási prioritások alapelveinek keretében az Alap határozza meg.
(7) Az anyagi támogatás odaítéléséről a szakmai tanács ajánlása alapján az igazgató hoz határozatot, a hiánytalan támogatási kérvény kézbesítésének napjától számított 60 napon belül. Az igazgató határoz
a) az anyagi támogatás odaítéléséről, ha az anyagi támogatásnyújtást a konkrét kérvény esetében a szakmai tanács ajánlotta, és ha az összhangban van a jelen törvénnyel, valamint összhangban van az állami támogatások nyújtásának szabályaival külön jogszabály szerint,13)
b) az anyagi támogatás oda nem ítéléséről, ha az anyagi támogatásnyújtást a konkrét kérvény esetében a szakmai tanács nem ajánlotta, vagy ha az nincs összhangban a jelen törvénnyel, valamint nincs összhangban az állami támogatások nyújtásának szabályaival külön jogszabály szerint.13)
(8) Az igazgató 7. bekezdés szerinti határozatát az Alap a honlapján teszi közzé a 23. § összhangban; a 7. bekezdés b) pontja szerinti határozat tartalmazza az anyagi támogatás oda nem ítélésének indoklását is. A 7. bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(9) A 7. bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján az Alap kidolgozza és a kérvényezőnek előterjeszti a 19. § szerinti szerződésjavaslatot.

16. §
A kérvényező
(1) A kérvényező természetes személy lehet, aki betöltötte 18. életévét, vagy jogi személy, mely tevékenységének tárgya kulturális vagy más, a kérvények benyújtására való felhívásban részletezett aktivitások megvalósítása, összhangban az 1. § 1. bek. szerinti célokkal.
(2) Anyagi támogatás nyújtható a kérvényezőnek, aki
a) együttműködik az állami statisztikai felmérésekben a kultúra területén, külön törvény szerint,14)
b) szándékos vagyon elleni bűncselekményért nem volt jogerősen elítélve,15)
c) nem indítottak ellene csődeljárást, nincs csődeljárás alatt, szerkezetátalakítás alatt vagy nem utasították vissza csődeljárási javaslatát eszközhiány miatt,16)
d) nem áll felszámolás alatt,17)
e) nincs ellene végrehajtás vagy határozat végrehajtása elrendelve,18)
f) pénzügyi viszonyai rendezettek az állami költségvetéssel, a községek költségvetéseivel, a nagyobb területi egységek költségvetéseivel, a Művészetet Támogató Alap költségvetésével vagy az Audiovizuális Alap költségvetésével,
g) az előző három évben nem szegte meg az illegális foglalkoztatás tilalmát külön jogszabály szerint,19) ha a kérvényező jogi személy vagy természetes személy - vállalkozó,
h) nincsenek nyilvántartott biztosításidíj-tartozásai a kötelező egészségbiztosításon, biztosításidíj -tartozásai a szociális biztosításon vagy a kötelező öregségi nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulásokon,
i) benyújtotta az anyagi támogatások előző időszakokra vonatkozó elszámolását,
j) a 19. § 10. bek. szerint visszafizette az Alapnak az anyagi támogatást,
k) nem sújtották jogerősen támogatások vagy szubvenciók elfogadása tilalmának büntetésével, ha a kérvényező jogi személy,20)
l) nem sújtották jogerősen az Európai Unió alapjaiból folyósított segélyek és támogatások elfogadás tilalmának büntetésével, ha a kérvényező jogi személy,21)
m) be van jegyezve a közszféra partnereinek jegyzékébe,22) ha olyan kérvényezőről van szó, akinek kötelessége a közszféra partnereinek jegyzékébe való bejegyeztetés.22)
(3) A 2. bekezdés szerinti feltételek teljesítését a következőképpen kell igazolni:
a) a kérvényező nyilatkozatával, hogy teljesíti a 2. bekezdés a) pontjában, és c)–j) pontjaiban feltüntetett feltételeket, amely a kérvény részét képezi,
b) a 2. bekezdés b), k) és l) pontjai szerinti feltételek teljesítését erkölcsi bizonyítvánnyal,
c) a 2. bekezdés c)–e), g) és h) pontjai szerinti feltételek teljesítését a 19. § 6. bek. feltüntetett dokumentumokkal.
(4) A kérvényező, aki támogatást kapott, nem ruházhatja azt át más természetes személyre vagy jogi személyre.
(5) A kérvényező nem lehet
a) a felügyelőbizottság tagja vagy az igazgató, sem hozzájuk közelálló személy,
b) jogi személy, amely irányító szerveinek, ellenőrző szerveinek vagy felügyelő szerveinek vagy képviseleti szerveinek tagja vagy képviseleti szervének tagja a felügyelőbizottság tagja, az igazgató, vagy hozzájuk közelálló személy,
c) a kulturális minisztérium létesítési hatáskörébe tartozó költségvetési szervezet vagy állami támogatással működő szervezet.

17. §
A kérvények benyújtása
(1) Az Alap írásbeli kérvény alapján nyújthat anyagi támogatást. A kérvény formanyomtatványát az Alap a honlapján teszi közzé. A kérvényező kérvényében feltünteti, hogy az anyagi támogatás mely formáját és milyen összegben kéri.
(2) A támogatási kérvény mellékleteit képezik a következők:
a) a projekt leírása,
b) a projekt teljes költségvetése, beleértve a költségszámításokat is,
c) a 15. § 6. bek. szerinti feltétel teljesítését igazoló dokumentum,
d) az erkölcsi bizonyítvány, amely a kérvény benyújtásának napján nem lehet három hónapnál régebbi, kivéve azt a jogi személyt, amely büntetőjogilag nem vonható felelősségre külön jogszabály szerint;23)
e) a kérvényező bankban vagy külföldi bank fiókjában25) létrehozott pénzforgalmi számlájáról24) szóló dokumentum, amelyre a kérvényező az anyagi támogatás átutalását kérvényezi,
f) a 18. § szerinti, a kérvény feldolgozásáért járó adminisztrációs illeték befizetéséről szóló igazolás,
g) a kérvény elbírálásához szükséges más dokumentumok, melyeket az Alap a kérvények benyújtásáról szóló felhívásban részletez.
(3) A 2. bekezdés c) pontja szerinti mellékletet a kérvényező köteles a naptári évben az Alaphoz benyújtott első kérvényéhez eredeti példányban vagy hitelesített másolatban csatolni. A 2. bekezdés d) pontja szerinti mellékletet a kérvényező köteles a naptári évben az Alaphoz benyújtott első kérvényéhez eredeti példányban vagy hitelesített másolatban csatolni, amely a kérvény benyújtásának napján három hónapnál nem régebbi. Ha az első mondatban vagy a második mondatban szereplő dokumentumokban semmilyen változások nem történtek, a kérvényező jogosult a további kérvényeiben csak a hivatkozást feltüntetni arra a kérvényre, amelyhez a dokumentumot csatolta. Ha az első mondatban vagy a második mondatban szereplő dokumentumokban változás történt, a kérvényező köteles a dokumentumban bekövetkezett változást követően a legközelebb benyújtandó kérvényéhez a megváltoztatott dokumentumot csatolni.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti mellékleteket a Szlovák Köztársaság államnyelvétől eltérő nyelven nyújtják be, a kérvényező köteles benyújtani azoknak a Szlovák Köztársaság államnyelvére lefordított változatát is; ez nem érvényes, ha a 2. bekezdés szerinti mellékletek cseh nyelven készültek.26)
(5) A kérvényeket az Alap által meghatározott határidőkre kell benyújtani, melyeket az Alap az adott időszakra, a kérvények benyújtásáról szóló felhívásban részletez.
(6) Ha egy projekt megvalósításában több személy vesz részt, ennek a projektnek a kérvényezője csak egy személy lehet, akit ebből a célból a többi résztvevő személy írásban meghatalmaz. A meghatalmazást hitelesíttetni kell.
(7) Az ösztöndíj kérvényének mellékletei a 2. bekezdés a), f), g) és i) pontjai szerinti mellékletek.
(8) A kérvény alaphoz történő kézbesítését követően az iroda ellenőrzi, hogy a kérvényt a 16. § szerint jogosult kérvényező nyújtotta-e be, hogy a benyújtott kérvény helyesen van-e kitöltve és tartalmazza-e a 2. bekezdés vagy a 7. bekezdés szerinti mellékleteket. Az iroda egyúttal megvizsgálja a költségvetés teljességét és a kérvény összhangját az igazgatótanács által jóváhagyott anyagi támogatásnyújtási alapelvekkel a 13. § 1. bek. b) pontja szerint.
(9) Ha a kérvény nincs helyesen kitöltve, nem tartalmazza a 2. bekezdés vagy a 7. bekezdés szerinti mellékleteket vagy más hiányosságai vannak, az Alap írásban szólítja fel a kérvényezőt a kérvény kiegészítésére vagy kijavítására, melynek határideje a kérvény kiegészítésére vagy kijavítására való felszólítás kézbesítésének napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb.
(10) A kérvényt, melyet jogosulatlan kérvényező nyújtott be, vagy amely nincs helyesen kitöltve, nem tartalmazza a 2. bekezdés vagy a 7. bekezdés szerinti mellékleteket vagy más hiányosságai vannak, és a kérvényező nem egészítette ki vagy javította ki a 9. bekezdés szerinti meghosszabbított határidőre sem, az iroda kizárja a döntéshozatali folyamatból és ezt a tényt indokolatlan késedelem nélkül tudatja a kérvényezővel. Ugyanígy jár el az iroda akkor is, ha a benyújtott projekt költségvetése alapján megállapítja, hogy a kérvény nincs összhangban az igazgatótanács által jóváhagyott anyagi támogatásnyújtási alapelvekkel a 13. § 1. bek. b) pontja szerint.
(11) Azt a kérvényt, amely teljesíti a 8. bekezdés szerinti követelményeket, az iroda elbírálásra az illetékes szakmai tanácsnak továbbítja. A kérvényt a szakmai tanács, annak írásbeli értékelésével együtt, a határozat meghozatala céljából az igazgató elé terjeszti.

18. §
A kérvény feldolgozásáért járó adminisztrációs illeték
(1) A dotáció formájában nyújtott támogatás kérvényének feldolgozásáért a kérvényező köteles az Alap számlájára adminisztrációs illetéket fizetni.
(2) Az adminisztrációs illeték a kérvényezett anyagi támogatás 0,1 %, de legkevesebb 20 euró és legfeljebb 1 000 euró.

19. §
A szerződés
(1) Az Alap anyagi támogatást biztosít a 15. § 2. bek. szerint a kérvényezővel megkötött írásbeli szerződés alapján.
(2) Az Alap a szerződéssel kötelezi magát, hogy a kérvényezőnek anyagi támogatást biztosít a meghatározott célra, a jelen törvény és az Alap által meghatározott feltételek mellett, a kérvényező pedig kötelezi magát, hogy ezt az anyagi támogatást a meghatározott céllal és feltételekkel összhangban használja fel, és bizonyíthatóan igazolja az Alapnak annak szerződés szerinti felhasználását.
(3) A szerződés a következőket tartalmazza:
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a szerződés tárgyát,
c) az anyagi támogatás biztosításának célját,
d) a projekt leírását és annak megnevezését,
e) a biztosított anyagi támogatás összegét,
f) az anyagi támogatás biztosításának és felhasználásának feltételeit,
g) a biztosított anyagi támogatással való elszámolás feltételeit,
h) a szerződéses feltételek megsértéséért járó szankciókat,
i) az anyagi támogatás biztosításával összefüggő további megállapodott feltételeket.
(4) Az igazgató anyagi támogatás biztosításáról szóló határozatának kiadását követő 30 napon belül az Alap kézbesíti a kérvényezőnek a szerződésjavaslatot. Ha a kérvényező, legkésőbb a szerződésjavaslat kézbesítését követő 30 napon belül ezt a javaslatot nem fogadja el, a szerződésjavaslat megszűnik.
(5) Ha a kérvényező a szerződésjavaslatot kiegészítésekkel, kikötésekkel, korlátozásokkal vagy egyéb módosításokkal fogadja el, az ilyen elfogadás új szerződésjavaslatnak tekintendő. Az igazgató az új szerződésjavaslat benyújtását követő 30 napon belül hoz határozatot annak elfogadásáról vagy visszautasításáról. Az új szerződésjavaslat nem tartalmazhat a 3. bekezdés b)–e) pontjai szerinti alaki kellékekre vonatkozó kiegészítéseket, kikötéseket, korlátozásokat vagy egyéb módosításokat.
(6) Az anyagi támogatás biztosításának céljaira az a kérvényező, aki jogi személy vagy természetes személy – vállalkozó, köteles a szerződés aláírása előtt kézbesíteni az alapnak a következő, három hónapnál nem régebbi, igazolásokat:
a) az illetékes bíróság igazolását arról, hogy a kérvényező nem áll csődeljárás, szerkezetátalakítás vagy felszámolás alatt, hogy a kérvényezővel szemben nem indítottak csődeljárást vagy nem utasították vissza a kérvényező csődeljárási javaslatát eszközhiány miatt,
b) az illetékes bíróság vagy az illetékes adóhivatal igazolását arról, hogy a kérvényezővel szemben nincs folyamatban végrehajtási eljárás vagy adó-végrehajtási eljárás,
c) a Szociális Biztosító igazolását arról, hogy a kérvényezőnek nincs nyilvántartott biztosításidíj -tartozásai a szociális biztosításon vagy a kötelező öregségi nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulásokon,
d) az összes egészségbiztosító igazolását arról, hogy a kérvényezőnek nincs nyilvántartott tartozása a kötelező egészségbiztosítás biztosítási díján,
e) a helyileg illetékes adóhivatal igazolását arról, hogy a kérvényezőnek nincs adótartozása,
f) az illetékes munkafelügyelet igazolását arról, hogy a kérvényező nem sértette meg az illegális foglalkoztatás tilalmát.
(7) A szerződés megkötésével a kérvényező kedvezményezetté válik.
(8) A folyósított anyagi támogatást a kedvezményezett kizárólag a szerződésben feltüntetett célra használhatja fel.
(9) A kedvezményezett köteles a szerződés szerint folyósított anyagi támogatás elszámolásához csatolni a következőket
a) a folyósított anyagi támogatás elszámolásához szükséges dokumentumokat,
b) a projekt megvalósításáról szóló jelentést, amely részletesen leírja a projekt megvalósításának összes szakaszát,
c) a feltételezések beteljesüléséről szóló információt, melyet a kérvényező kérvényében tüntetett fel,
d) a projekt hozadékának saját értékelését, annak megvalósulása után.
(10) A kedvezményezett köteles visszafizetni az Alapnak azt az anyagi támogatást, amelyet
a) nem a megállapodott célnak megfelelően használt fel a 3. bekezdés c) pontja szerint,
b) nem használt fel teljesen vagy részben a projekt finanszírozására a 3. bekezdés d) pontja szerint.
(11) A kedvezményezett köteles az elszámolás benyújtását vagy a jogtalan felhasználás megállapítását követő 30 napon belül visszafizetni az anyagi támogatást, a 10. bekezdés a) pontja szerint. A kedvezményezett köteles a projekt megvalósítását követő 30 napon belül visszafizetni az anyagi támogatást, a 10. bekezdés a) pontja szerint.
(12) A kedvezményezett köteles bírságot fizetni az Alapnak, melynek összege a folyósított anyagi támogatás 1%-a, de legkevesebb 30 euró, ha nem nyújtja be az elszámolást a szerződésben feltüntetett határidőre, vagy az Alap felszólításában meghatározott határidőre. Ha a kedvezményezett az elszámolás benyújtásával több, mint hat hónapos késésben van, köteles a hatodik hónapot követő minden további befejezett késedelmes hónapért 200 euró bírságot fizetni.
(13) A kedvezményezett köteles kötbért fizetni az Alapnak, melynek összege a jogosulatlanul felhasznált anyagi támogatás összegének 0,01 %-a, éspedig az anyagi támogatás jogosulatlan használatának minden napjáért, a 10. bekezdés a) pontja szerint. A kedvezményezett köteles kötbért fizetni az Alapnak, melynek összege a jogosulatlanul visszatartott anyagi támogatás összegének 0,01 %-a, éspedig az anyagi támogatás jogosulatlan visszatartásának minden napjáért, a 11. bekezdés szerinti határidő letelte után.
(14) A kedvezményezett bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett pénzforgalmi számláján található pénzeszközök, amelyeket az Alap anyagi támogatásként nyújtott a kedvezményezettnek, nem vonható sem végrehajtás, sem határozat végrehajtása alá. A kedvezményezett ingó vagyona, amelyet az Alap anyagi támogatásából szerzett be, nem vonható sem végrehajtás, sem határozat végrehajtása alá.
(15) Az Alap ellenőrizni a kedvezményezettnél a folyósított anyagi eszközök felhasználását és a szerződésben foglalt célok és feltételek betartását.

20. §
Az Alap finanszírozása és gazdálkodása
(1) Az Alap bevételeit a következők alkotják:
a) az állami költségvetés hozzájárulása a 21. § szerint,
b) a jelen törvény szerinti szankciók és kötbérek,
c) a 18. § szerint beszedett adminisztrációs illetékek,
d) pénzadományok és önkéntes hozzájárulások,
e) egyéb bevételek.
(2) Az Államkincstárban az Alap pénzeszközeit önálló számlán kezelik.27)
(3) A pénzeszközök, melyekkel az Alap gazdálkodik, csak a jelen törvény szerinti célokra használhatók fel. Az Alap köteles a pénzeszközök felhasználása során ügyelni azok felhasználásának gazdaságosságára és hatékonyságára. Az Alap pénzeszközei, sem további vagyona nem használható fel politikai párt vagy politikai mozgalom javára, sem pedig választott politikai tisztségre pályázó személy javára.
(4) Az Alap köteles az 1. bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti bevételeinek legkevesebb 96%-át a jelen törvény szerinti támogatási tevékenységre felhasználni.
(5) Az Alap jogosult saját üzemeltetésére használni
a) az 1. bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti teljes bevételeinek legfeljebb 4%-át,
b) az 1. bekezdés b) és d) pontjai szerinti bevételeit.
(6) Az Alap a számvitelét külön jogszabály szerint28) vezeti. A pénzügyi kimutatást és az éves jelentést könyvvizsgálóval29) kell hitelesíttetni, és az igazgatótanács általi jóváhagyása után, legkésőbb a következő számviteli év negyedik hónapjának végéig nyilvánosságra kell hozni azokat. A pénzügyi kimutatást, az éves jelentést és a könyvvizsgálói jelentést az Alap a pénzügyi kimutatások nyilvántartásának30) nyilvános részében helyezi el, legkésőbb a számviteli időszak befejezését követő negyedik hónap végéig, amelyre a pénzügyi kimutatást összeállították.
(7) Az éves jelentés a következőket tartalmazza: 
a) az Alap jelen törvényben meghatározott tevékenységei teljesítésének áttekintését és kiértékelését, elsősorban a 2. § a) pontja szerinti tevékenységeket,
b) a kérvényezőknek nyújtott pénzügyi támogatások áttekintését,
c) a pénzügyi kimutatásban szereplő alapvető adatok értékelését,
d) a felügyelőbizottság pénzügyi kimutatással és az Alap gazdasági eredményével kapcsolatos állásfoglalását,
e) az igazgatótanács által meghatározott további adatokat.
(8) Az Alap vagyonával való rendelkezésre külön jogszabály vonatkozik,2) hacsak a jelen törvény 4. § 2. bek. és a 9. § 2. bek. másként nem rendelkezik.
(9) Az Alap eszközeivel való gazdálkodás külön jogszabály szerinti31) ellenőrzés alá tartozik.

21. §
Az Alapba befizetett hozzájárulás
(1) A kulturális minisztérium az állami költségvetésről szóló törvény szerint az adott költségvetési időszakra jóváhagyott előirányzatok határain belül az állami költségvetésből az Alapnak legkevesebb 8 000 000 euró összegű hozzájárulást folyósít.
(2) A kulturális minisztérium fenntarthatja magának a jogot arra, hogy az 1. bekezdés szerint az Alapba befizetett hozzájárulás legfeljebb 20%-a a kulturális minisztérium által meghatározott prioritások támogatására, elsőbbséget élvezve legyen felhasználva.
(3) A kulturális minisztérium az 1. bekezdés szerinti Alapba befizetett hozzájárulást minden évben legkésőbb január 31-ig az Alap számlájára átutalja.

22. §
A támogató tevékenységre fordított pénzeszközök elosztása
(1) A 20. § 4. bek. szerinti támogató tevékenységre fordított pénzeszközöket az alap a 7. § 4. bek. szerinti szakmai tanácsok között osztja el a következő arányban:
a) a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 53%,
b) a roma nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 22,4%,
c) a ruszin nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 6,4%,
d) a bolgár nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1%,
e) a cseh nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 3,7%,
f) a horvát nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1%,
g) a morva nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1,4%,
h) a német nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1,8%,
i) a lengyel nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1,4%,
j) az orosz nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1,1%,
k) a szerb nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 0,7%,
l) az ukrán nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 2%,
m) a zsidó nemzeti kisebbség kultúrájának szakmai tanácsai 1,1% és
n) a kultúrák közötti párbeszéd és megértés szakmai tanácsa 3%.
(2) Ha az adott nemzeti kisebbség számára csak egy szakmai tanácsot hoztak létre, az ennek a nemzeti kisebbségnek járó, 1. bekezdés szerinti anyagi támogatás teljes összege megilleti azt. Ha az adott nemzeti kisebbség számára három szakmai tanácsot hoztak létre, az 1. bekezdés szerinti anyagi támogatás teljes összegének elosztásáról a koordinációs tanács határoz, összes tagjának egyszerű többségi szavazásával. Ha az előző mondat szerinti határozatot nem fogadja el, az 1. bekezdés szerinti anyagi támogatás teljes összegét úgy kell elosztani, hogy minden szakmai tanács az anyagi támogatás egy harmadát kapja meg.
(3) A szakmai tanácsok hatáskörükben eljárva döntenek a 7. § 1. bek. szerint folyósított anyagi támogatás összegéről a pénzeszközök terjedelméig, amely az 1. és 2. bekezdések szerint megilleti őket.

23. §
A személyes adatok feldolgozása
(1) A kérvények, kérvényezők és kedvezményezettek nyilvántartása vezetésének céljaira az Alap jogosult azon természetes személyek személyes adatainak megszerzésére és feldolgozására, akik kérvényezők vagy kedvezményezettek, a következő terjedelemben: keresztnév, vezetéknév, születési dátum, állandó lakhely címe és pénzforgalmi számla száma, valamint további adatok, amelyek a 17. és 19. § szerinti feladatok és célok teljesítéséhez szükségesek.
(2) Az Alap jogosult egyéves időtartamra azon természetes személy személyes adatainak nyilvánosságra hozatalára, aki kérvényező vagy kedvezményezett a következő terjedelemben: keresztnév, vezetéknév és állandó lakhely címe.
(3) A személyes adatok, melyeket az Alap a jelen törvény szerint megszerez, védelem hatálya alá tartoznak külön jogszabály szerint;32) Az Alap csak a jelen törvény szerinti célokra dolgozhatja fel azokat.

Közös és átmeneti rendelkezések

24. §
Közös rendelkezések
(1) A jelen törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás,33) hacsak a 2. bekezdés másként nem rendelkezik.
(2) A jelen törvény szerinti iratok kézbesítésére megfelelően alkalmazandók a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás rendelkezései.34)

25. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az Alap a 17. § szerinti, a kérvények benyújtására vonatkozó első felhívását 2017. december 31-ig teszi közzé.
(2) A 17. § szerinti kérvények 2018. január 1-től nyújthatók be az Alapnak.
(3) A kulturális minisztérium az állami költségvetésből az Alapba először 2018-ban folyósít hozzájárulást.
(4) Az igazgató a 7. § 8. bek. szerinti első felhívást legkésőbb 2017. augusztus 18-ig teszi közzé. Az igazgató a szakmai tanácsok tagjait legkésőbb 2017. október 15-ig nevezi ki. A kulturális miniszter és az igazgató az igazgatótanács tagjait legkésőbb 2017. október 31-ig nevezik ki.
(5) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a 2017. évben az Alapnak rendkívüli hozzájárulást nyújt, amely az Alap 2017. évi működését rendeltetett biztosítani.
(6) A kulturális miniszter legkésőbb 2017. július 31-ig kinevezi az igazgatót és a felügyelőbizottság tagjait.
(7) A nemzeti kisebbségek szervezeteinek gyűlései a szakmai tanácsok jelöltjeire tett, 7. § 6. bek. szerinti javaslataikat legkésőbb 2017. szeptember 30-ig nyújtják be az igazgatónak.
(8) A koordinációs tanácsok és szakmai tanácsok, a 7. § 10. bek. szerint, legkésőbb 2017. október 31-ig megválasztják az igazgatótanács tagjait. Az igazgató az igazgatótanács első ülését legkésőbb 2017. november 15-ig összehívja. Az igazgató az igazgatótanács első ülésén irányítja az igazgatótanács elnökének megválasztását.
(9) Az igazgatótanács 2017. december 15-ig jóváhagyja az Alap alapszabályzatát.


VI. cikkely
A jelen törvény 2017. július 1-jén lép hatályba, kivéve a II. és III. cikkelyeket, valamint az V. cikkely 6., 13. és 19. pontjait, amelyek 2018. január 1-jén lépnek hatályba.


Andrej Kiska s. k.
Andrej Danko s. k.
Robert Fico s. k.


1) A Tt. többször módosított, 431/2002. sz. törvényének 19. §, a számvitelről.
2) A Tt. 176/2004. sz. törvénye a közintézmények vagyonával való rendelkezésről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 259/1993. sz. törvényének módosításáról, a Szlovák Erdészeti Kamaráról, módosítva a Tt. többször módosított, 464/2002. sz. törvényével.
3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 13/1993. sz. , a művészeti alapokról szóló törvényének 4. §.
4) A Tt. 516/2008. sz., az Audiovizuális Alapról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 3. §, módosítva a Tt. 374/2013.sz. törvényével.
5) A Tt. 284/2014. sz. a Művészettámogatási Alapról szóló törvényének 3. §, és a Tt. 434/2010. sz., a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörébe tartozó dotációk nyújtásáról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 79/2013 sz. törvényével.
6) A Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvénye a közérdekű munkavégzésről.
7) A Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvényének 9. §.
8) A Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvényének 8. §.
9) Például a többször módosított Munka Törvénykönyve, a Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvénye.
10) A többször módosított Munka Törvénykönyvének 223. – 228.a §.
11) A Tt. többször módosított, 283/2002. sz. törvénye az útiköltségekről.
12) Például a Tt. többször módosított, 176/2004. sz. törvénye, a Tt. 358/2015. sz. törvénye egyes kapcsolatok rendezéséről az állami segítség és a minimális segítség területén, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (az állami segítségnyújtásról szóló törvény).
13) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107 – 109. cikkelyei (Az EU HK C 326, 2012. 10. 26.), a Bizottság 651/2014 (EU) rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (Az EU HK L 187, 2014. 6. 26.), a Tt. 358/2015 . sz. törvénye.
14) A Tt. többször módosított, 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvényének 18. § 3. bek.,.
15) A többször módosított Büntetőtörvénykönyv 212. – 249.a §.
16) A Tt. többször módosított, 7/2005. sz. törvénye, a fizetésképtelenségről és szerkezetátalakításról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
17) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 70 – 75.a §.
18) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 233/1995. sz. törvénye a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtási Rendtartás), valamint további törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított, 563/2009. sz. törvénye az adózás rendjéről (adózási rendtartás), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
19) A Tt. többször módosított, 82/2005. sz. törvénye az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
20) A Tt. 91/2016. sz. törvényének 17. §, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
21) A Tt. 91/2016. sz. törvényének 18. §.
22) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. § a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
23) A Tt. 91/2016. sz. törvényének 5. §.
24) A Tt. 492/2009. sz. törvényének 2. § 9. bek., a pénzforgalmi szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
25) A Tt. többször módosított, 483/2001. sz. törvényének 2. § 1., 5. és 8. bek., a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
26) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló többször módosított, 270/1995. sz. törvényének 3. §,.
27) A Tt. többször módosított, 291/2002. sz. törvényének 2.a § 1. bek. m) pontja, az Államkincstárról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
28) A Tt. többször módosított, 431/2002. sz. törvénye.
29) A Tt. 423/2015 sz. törvénye, a hiteles könyvvizsgálatról, valamint a Tt. számvitelről szóló, 431/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 91/2016. sz. törvényével.
30) A Tt. többször módosított, 431/2002. sz. törvényének 23. §.
31) A Tt. 357/2015. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
32) A Tt. 122/2013. sz. törvénye a személyes adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 84/201. sz. törvényével.
33) A Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).
34) A Tt. 71/1967. sz. törvényének 24. és 25. §, módosítva a Tt. 527/2003. sz. törvényével.