Hatályos 2016. november 1-től

Tt. 369/1990.

Törvény
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL


Kelt: 1990. szeptember 6.


Módosítva:
Tt. 96/1991., hatályos 1991. április 1-től
Tt. 130/1991., hatályos 1991. április 15-től
Tt. 421/1991., hatályos 1991. november 1-től
Tt. 500/1991., hatályos 1991. december 11-től
Tt. 564/1991., hatályos 1992. január 1-től
Tt. 11/1992., hatályos 1992. január 16-tól
Tt. 295/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 43/1993., hatályos 1993. február 15-től
Tt. 252/1994., hatályos 1994. szeptember 19-től
Tt. 287/1994., hatályos 1995. január 1-től
Tt. 229/1997., hatályos 1997. szeptember 1-től
Tt. 225/1998., hatályos 1998. július 13-tól
Tt. 233/1998., hatályos 1998. július 28-tól
Tt. 453/2001., hatályos 1998. július 28-tól
Tt. 185/1999., hatályos 1999. július 24-től
Tt. 389/1999., hatályos 1999. december 31-től
Tt. 453/2001., hatályos 1999.december 31-től
Tt. 6/2001., hatályos 2001. február 1-től
Tt. 453/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 205/2002., hatályos 2002. május 8-tól
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 369/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 535/2004., hatályos 2004. október 28-tól
Tt. 583/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 615/2004., hatályos 2004. november 25-től
Tt. 583/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 757/2004., hatályos 2005. április 1-től
Tt. 171/2005., hatályos 2005. május 1-től
Tt. 628/2005., hatályos 2006. január 2-től
Tt. 616/2006., hatályos 2006. november 30-tól
Tt. 267/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 334/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 205/2008., hatályos 2008. június 13-tól
Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 511/2009., hatályos 2009. december 9-től
Tt. 102/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 102/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 267/2006., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 204/2010., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 361/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 160/2014., hatályos 2014. június 15-től
Tt. 180/2014., hatályos 2014. július 1-től
Tt. 125/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 447/2015., hatályos 2016. november 1-től


A Szlovák Nemzeti Tanács a következő törvényt alkotta:


ELSŐ RÉSZ
A községek jogállása

1. §
Alapvető rendelkezések
(1) A község a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége; a községben állandó lakóhellyel rendelkező személyeket egyesíti.1) A község olyan jogi személy, amely a törvény szerinti feltételek mellett saját vagyonával és saját bevételeivel önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati tevékenység gyakorlása során a község alapvető feladata gondoskodni a község területének sokoldalú fejlődéséről és a község lakosságának szükségleteiről. A község számára csak törvény vagy nemzetközi szerződés alapján írható elő kötelesség vagy állapítható meg korlátozás.1a)
(3) A közös előnyök elérése céljából a község jogosult más községekkel társulni.

1.a §
A község megnevezése
(1) A község és a községrész saját megnevezéssel rendelkezik. A község és a községrész megnevezése államnyelven szerepel.1b) A község más nyelvű megjelöléséről külön törvény rendelkezik.1c)
(2) A község megnevezését a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban: “kormány”) rendeletben állapítja meg, illetve változtatja meg: a község megnevezése csak a község jóváhagyásával változtatható meg. A községrészek megnevezését a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: “minisztérium”) a község javaslatára állapítja meg, illetve változtatja meg.
(3) Az új község és a községrész megnevezését általában a községrész megnevezése, a község helyi részének megnevezése, a község területéhez kötődő fontos természeti képződmény, jelenség vagy történelmi esemény megnevezése, vagy már nem élő jelentős személyiség szerint kell megállapítani.
(4) Az a község, amely több község egyesítésével jön létre, általában az egyik egyesített község megnevezését viseli. Ha az egyesített községek az egyesítésről szóló megállapodásban az erre vonatkozó megállapodás hiányában nem határozzák meg az új község megnevezését, akkor az új község megnevezésére a minisztérium tesz javaslatot. Kivételes esetben összetett község-megnevezés is meghatározható. 
(5) A község szétválasztásával létrejövő község általában azt a megnevezést viseli, amelyet községrészként viselt. Ha az új község nem egy korábbi községrészből jött létre, akkor a (3) bekezdés szerint kell eljárni.
(6) A községnek és a községrésznek nem adható hosszú, duplicitást okozó, jó erkölcsöket, vallási vagy nemzetiségi érzületet sértő, vagy az adott terület történelmi fejlődéséhez nem illeszthető megnevezés.
(7) Ha a község vagy a községrész megnevezésének megállapítását vagy megváltoztatását a község területének megváltoztatásával összefüggésben kell elvégezni, akkor mindként előbbi változtatást azonos időhatállyal kell végrehajtani.

1.b §
A község szimbólumai
(1) A község jogosult saját szimbólumokat használni. A saját szimbólumokkal rendelkező község köteles ezeket használni az önkormányzati tevékenysége gyakorlása során. A község szimbólumai a község címere, a község zászlaja, a község pecsétje, esetleg a község himnusza is. A község által létrehozott vagy alapított jogi személyek, más jogi személyek és természetes személyek a község szimbólumait csak a község hozzájárulásával használhatják.
(2) A községrész is jogosult saját szimbólumokat használni. A jelen törvény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a területi önkormányzati tevékenységet gyakorló községrészre is.1d)
(3) A község a község szerveinek székhelyéül szolgáló épületet, a helyi képviselő-testület üléstermét és a község polgármesterének hivatali helyiségét a község címerével és a község zászlajával jelöli.
(4) A község az önkormányzati tevékenysége gyakorlása során kiadott határozatokat, engedélyeket és tanúsítványokat a község címerét és a község megnevezését feltüntető hivatalos pecsétlenyomattal látja el.
(5) A község a község szimbólumainak a Szlovák Köztársaság Heraldikai Nyilvántartásába történő bejegyzésére vonatkozó kérelmét a minisztériumnak nyújtja be.

2. §
A község területe
(1) A község területe olyan területi egység, amelyet egy kataszteri terület vagy több kataszteri terület alkot.
(2) A község területe több községrészre tagozódhat. A községrész saját megnevezéssel rendelkezik; a községrésznek nem kell saját kataszteri területtel rendelkeznie.
(3) Községeket a kormány rendeletben alapít meg, szüntet meg, választ szét vagy egyesít. Az erről szóló döntésre csak a község jóváhagyásával és a területileg illetékes, megyeszékhelyen működő járási hivatal állásfoglalása alapján kerülhet sor. 
(4) A község területének a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb változása
a) a község területének az államhatár vonalának változásával összefüggő változása,
b) a község területének az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb változása,
c) községrészek létrehozása, megszüntetése, felosztása vagy egyesítése.
(5) Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a község területének a (4) bekezdés b) és c) pontjaitól eltérő változásáról a megyeszékhelyen működő járási hivatal jóváhagyásával születik döntés.
(6) A belügyminisztérium nyilvántartást vezet a községekről és községrészekről, melyet a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztérium számkódokat rendel a községrészekhez.

2.a §
A községek egyesülése és szétválása
(1) Kettő vagy több község egy községbe egyesülhet; a község kettő vagy több községre válhat szét. A községek egyesülésével az egyesülő községek megszűnnek és új község jön létre; a község szétválásával a szétváló község megszűnik és új községek jönnek létre. A községek egyesülésére vagy a község szétválására csak a községek önkormányzati szerveibe való általános választás napjával kerülhet sor.
(2) A községek egyesülésére vonatkozó javaslat részét képezi a községek egyesüléséről szóló megállapodás és az egyesülő községeken tartott helyi népszavazás eredményeire vonatkozó adatok. A községek egyesüléséről szóló megállapodás különösen a következőket tartalmazza:
a) a megállapodás kötő községek megnevezése,
b) a községek egyesülésének időpontja,
c) az új község megnevezése és az új község szerveinek székhelye,
d) az új község kataszteri területeinek megjelölése,
e) az új község vagyonának meghatározása, beleértve a pénzeszközöket, a követeléseket és tartozásokat és az új község jogi személyeinek megjelölését is,
f) az egyesülő községek által kiadott helyi önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: “rendelet”) jegyzéke,
g) az egyesülő község polgármestereinek aláírása, ezek családi- és utónevének, illetve tisztségének feltüntetésével.
(3) A községek egyesülésével létrejövő új község mindegyik egyesülő község vonatkozásában jogutódnak minősül.
(4) Az új község az egyesülésről szóló megállapodást megküldi a területileg illetékes megyei önkormányzatnak, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a járási hivatalnak és az adóhivatalnak.
(5) A község akkor válhat szét, ha az új községek kataszteri területtel vagy összefüggő egységet alkotó kataszteri területekkel, legalább 3000 lakossal rendelkeznek majd, ha urbanisztikai szempontból nem olvadtak egybe a többi községrészekkel. A község nem választható szét, ha az elváló községrész fejlesztésébe olyan beruházások történtek, amelyektől az egész község függ.
(6) A község szétválásáról szóló megállapodást és egyéb okiratokat a község polgármestere és a petíciós bizottság meghatalmazottja vagy a petícióban meghatározott személy írják alá. A község szétválására a (2)-(4) bekezdések rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

2.b §
Az utcák és egyéb közterek megjelölése
(1) A község rendeletben állapítja meg és módosítja az utcák és az egyéb közterek megnevezéseit.
(2) Abban a községben, ahol több utca vagy egyéb köztér található, minden utca vagy egyéb köztér saját megnevezéssel rendelkezik.
(3) Az utcák és egyéb közterek megnevezését az adott község történelmére, nem élő jelentős személyiségekre, tárgyakra, stb. tekintettel kell megállapítani. Nem adható élő személyiségekre utaló megnevezés, hosszú megnevezések, duplicitást okozó, jó erkölcsöket, vallási vagy nemzetiségi érzületet sértő, nyelvhelyességileg helytelen vagy az adott község történelmi fejlődéséhez nem illeszthető megnevezések.
(4) Az utcák és egyéb közterek nemzetiségi kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről külön törvény rendelkezik.2b)
(5) Az utcák és egyéb közterek megnevezésekkel való ellátását a község saját költségére biztosítja.

2.c §
Épületek számozása
(1) A község meghatározza, megváltoztatja vagy megszünteti az épületjegyzékszámot és a házszámot a lakóépületek és nem lakáscélú épületek (a továbbiakban csak „épület”) esetében, vezeti a nyilvántartást az épületjegyzékszámokról és házszámokról, és a valóságnak megfelelő állapotban tartja azt. A község kérés nélkül is megváltoztatja vagy megszünteti az épületjegyzékszámot vagy házszámot, ha megváltozik vagy megszűnik az indok, mely miatt kiadásra került.
(2) A község az épületek épületjegyzékszámmal történő megjelölésére a saját költségei terhére azonos mintájú táblákat szerez be. A község dönthet úgy, hogy az épületeket azonos mintájú házszámtáblákkal jelöli meg.
(3) A használatbavételi határozatban kijelölt személy köteles kérvényezni az épületjegyzékszámot és házszámot az (1) és (2) bekezdés értelmében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül; ha nem így cselekszik, a község épületjegyzékszámot és házszámot határoz meg az (1) és (2) bekezdés szerint kérelem nélkül is. A használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napja előtt az épület tulajdonjogának átruházása céljaira vagy az épület biztosításának céljaira a község az építtető részére és kérésére épületjegyzékszámot és házszámot határozhat meg a használatbavételi határozat nélkül is.
(4) Az épület tulajdonosa köteles láthatóan megjelölni az épületet az épületjegyzékszámot és házszámot tartalmazó táblával, ha ez van előírva. Ha az épület kezelésére lakástulajdonosi és nem lakáscélúhelyiség-tulajdonosok közössége jött létre, az első mondat szerinti kötelesség ezt a közösséget terheli. Ha a ház kezelését szerződéses házkezelő végzi, az első mondat szerinti kötelesség a kezelőt terheli.

2.d §
A referendum, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások, a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása, vagy ennek visszahívásáról rendezett népszavazás, az Európai Parlamentbe való választások, a területi önkormányzatok szerveibe való választások, a helyi referendum vagy a népszámlálás és házösszeírás meghirdetése és az ezek végrehajtása közötti időszakban nem lehet dönteni területi változásról, nem állapítható meg vagy változtatható meg a község vagy községrész megnevezése, az utca vagy egyéb köztér megnevezése és nem lehet dönteni az épületek számozásáról.

3. §
A község lakosai
(1) A község lakosa az a személy, aki a község területén állandó lakhellyel rendelkezik.3)
(2) A község lakosa részt vesz az önkormányzati tevékenység gyakorlásában. A község lakosa különösen jogosult
a) választani község önkormányzati szerveibe és az község önkormányzati szervébe való megválasztásra,
b) szavazni a község életével és fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekről (helyi referendum),
c) részt venni a községi lakossággyűléseken és ezeken kifejteni véleményét, illetve részt venni a helyi képviselő-testület ülésein,
d) a saját beadványaival és panaszaival a község szerveihez fordulni,
e) a község közhasználati célú létesítményeit és egyéb vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni,
f) saját maga és családja, illetve a vagyona védelmében közreműködést igényelni,
g) sürgős szükséghelyzet esetén segítséget igényelni.
(3) A község lakosa hozzájárul a község fejlesztéséhez és gyarapításához és segítséget nyújt a község szerveinek. A község lakosa ennek során köteles
a) védeni a község vagyonát és részt vállalni a község költségeiben, elvégezni a község által szervezett olyan kisebb jelentőségű községi szolgáltatásokat, amelyek a község lakossága életminőségének, az élő környezetet minőségének, a gazdasági feltételek és a szociális feltételek javítását célozzák és a község érdekében végzik őket,
b) hozzájárulni a község élő környezetének védelméhez és gyarapításához,
c) hozzájárulni a község rendbentartásához,
d) a saját képességeihez és lehetőségeihez mérten személyes segítséget nyújtani a községet sújtó természeti katasztrófa vagy baleset megszüntetéséhez és következményeinek felszámolásához.4)
(4) A község a természeti katasztrófa, baleset vagy más hasonló esemény által kiváltott sürgős szükséghelyzet esetén köteles a község lakosának azonnali, létszükséges segítséget nyújtani, így különösen lakhatást, élelmet vagy egyéb anyagi segítséget biztosítani.
(5) A község önkormányzati tevékenységének gyakorlásában jogosult részt venni az a személy is, aki
a) a község területén ingatlannal rendelkezik vagy a községnek helyi adót vagy helyi illetéket fizet,
b) a községben átmeneti lakhelyre van bejelentve,4a)
c) a község tiszteletbeli polgára.
(6) Az (5) bekezdés szerinti személyekre nem vonatkoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjai.
(7) A (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jogosultság érvényesítésére való alkalmasság szabályairól külön előírás rendelkezik.5)

A községi önkormányzat

4. §
(1) A község minden, a községgel és annak vagyonával kapcsolatos igazgatási, vagyonkezelési tevékenységben önállóan dönt, illetve ezeket önállóan végzi, ugyanez vonatkozik minden olyan ügyre, amelyet a külön törvény a község önkormányzati jogköreként szabályoz, ha az ilyen tevékenységet a törvény szerint nem az állam, más jogi személy vagy természetes személy végzi.
(2) A község önkormányzati tevékenységét a község lakosai 
a) a község szervei,
b) a helyi referendum,
c) a községi lakossággyűlések által gyakorolják.
(3) A község az önkormányzati tevékenység gyakorlása során különösen
a) ellátja a község ingatlan- és ingóvagyonával, illetve a község használatába átengedett állami vagyonnal kapcsolatos rendes gazdálkodással összefüggő tevékenységet,
b) összeállítja és jóváhagyja a község költségvetését és a község zárszámadását,
c) dönt a helyi adókkal és a helyi illetékekkel kapcsolatos ügyekről5a) és végzi az ezekkel kapcsolatos vagyonkezelést,
d) irányt szab a községben megvalósított gazdasági tevékenységnek, és ha erre külön előírás rendelkezik,5b) a jogi személyek és természetes személyek vállalkozási és egyéb tevékenységével kapcsolatban, illetve a község területén történő telephelynyitással összefüggésben jóváhagyást, kötelező érvényű állásfoglalást, állásfoglalást és véleményt bocsát ki, a községben megvalósuló beruházási tevékenységgel kapcsolatban kötelező érvényű állásfoglalásokat bocsát ki,
e) hatékony ellenőrzési rendszert alakít ki és biztosítja az ennek független végrehajtásához szükséges szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket, 
f) biztosítja a helyi közúthálózat, közterületek, községi temető, a községi kulturális-, sport- és egyéb létesítmények, kulturális műemlékek, emlékhelyek és egyéb emlékobjektumok építését, karbantartását és az ezekkel kapcsolatos igazgatási-kezelési tevékenységet,
g) biztosítja a közhasznú szolgáltatásokat, így különösen a kommunális szemét és az apró építési törmelékek kezelését,5c) a község tisztaságának fenntartását, a köztéri zöldfelületek és a közvilágítás kezelését és karbantartását, a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a pöcegödrök szennyvízkezelését és a helyi tömegközlekedést,
h) kialakítja és védi a község lakosainak egészséges életmódját és munkakörülményeit biztosító feltételeket, védi az élő környezetet, továbbá kialakítja az egészségügyi ellátás, a művelődés, a kultúra, a népművelés, a kulturális műkedvelői tevékenység, a testnevelés és a sporttevékenység végzésének feltételeit,
i) ellátja a fogyasztóvédelem területén felmerülő feladatokat5d) és kialakítja a község (élelmiszer)ellátásának feltételeit; rendeletileg meghatározza az üzletek nyitvatartási idejét, a szolgáltatás-nyújtásra rendelkezésre álló időt és igazgatja a piaci létesítményeket,
j) kidolgoztatja és jóváhagyja a település, a településrészek és övezetek rendezési/rendezési és szabályozási tervét, a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepciót, beszerzi és jóváhagyja a lakásfejlesztési programokat és hozzájárul a község megfelelő lakhatási feltételeinek kialakításához, 
k) saját beruházási tevékenységet és vállalkozói tevékenységet folytat a község lakossági igényeinek kielégítése és a község fejlesztésének céljából,
l ) külön előírások alapján megalapítja, létrehozza, megszünteti és ellenőrzi saját költségvetési és dotációs szervezeteit, más jogi személyeket és létesítményeket, 
m) helyi referendumot rendez a község életével és fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekről,
n) biztosítja a község közrendjét; rendeletileg meghatározhatja a tiltott tevékenységeket, vagy a kizárólag bizonyos időben vagy bizonyos helyen végezhető tevékenységeket,
o) a külön előírások szerinti terjedelemben6) biztosítja a kulturális műemlékek védelmét és ügyel a természeti értékek megőrzésére,
p) külön előírás szerinti terjedelemben ellátja szociális ellátással kapcsolatos feladatokat,6a)
r) okirat-hitelesítési és okiratokkal kapcsolatos aláírás-hitelesítési tevékenységet végez,
s) államnyelven, adott esetben a nemzetiségi kissebség nyelvén is, vezeti a község krónikáját.6b)
(4) Ha a törvény a község jogkörének szabályozásánál nem rendelkezik arról, hogy átruházott állami jogkör gyakorlásáról van szó, akkor a község önkormányzati jogkörének gyakorlásáról van szó.
(5) A község a község fejlesztésének érdekében együttműködik politikai pártokkal és politikai mozgalmakkal,7) polgári társulásokkal8) és más jogi személyekkel, mint ahogy a községben tevékenykedő természetes személyekkel is.

5. §
Az állam és a község viszonya
(1) A községre törvényben átruházhatók egyes államigazgatási feladatok, ha ezek teljesítése ilyen módon ésszerűbb és hatékonyabb. A feladatoknak a községre való átruházása során az állam biztosítja a község számára a szükséges pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket.
(2) A községre törvényben átruházott államigazgatási tevékenység végrehajtását a kormány irányítja és ellenőrzi.8a) A község a természetes személyek és jogi személyek jogairól és kötelességeiről való döntése során az átruházott államigazgatási tevékenység végrehajtását érintő ügyekben a törvények és az egyéb általános érvényű jogszabályok szerint jár el; más esetekben a kormányhatározatok illetve a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek belső normatív aktusai is irányadóak számára.
(3) Ha a község hosszú ideig, azaz legalább hat hónapig nem gyakorolja az átruházott államigazgatási feladatokkal kapcsolatos jogköreit és ezen idő alatt semmilyen módon nem intézkedett ezen jogkörei gyakorlásának biztosítása felől, a megyeszékhelyen működő járási hivatal írásban, határidő megjelölésével hívja fel a helyzet orvosolására.
(4) Ha a község a megadott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a külön jogszabály szerint eljárni jogosult helyi államigazgatási szerv illetékes eljárni.
(5) A község a helyi államigazgatási szervnek köteles megtéríteni azokat az átruházott államigazgatási tevékenyég gyakorlásával kapcsolatos pénzeszközöket, amelyek a község mulasztásával összefüggésben merültek fel.
(6) Az államigazgatási szervek a községeket érintő intézkedéseket előzetesen megtárgyalják a községekkel vagy ezek egyesületeivel, illetve ismertetik velük az elfogadott intézkedéseket.
(7) A állam a külön törvényben meghatározott terjedelemben8a) felügyelet gyakorol községek felett.
(8) A község a feladatai végrehajtása érdekében együttműködik az állami szervekkel. Az állami szervek a községeknek szakmai segítséget nyújtanak, adatokat szolgáltatnak az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartásokból és részt vállalnak a községek alkalmazottainak és a helyi képviselő-testületek tagjainak (továbbiakban: “képviselő-testületi tag”) szakmai felkészítésében. A község a külön törvény által meghatározott terjedelemben9a) adatokat szolgáltat az állami szerveknek az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartások vagy hivatali eljárások céljaira.
(9) A község közreműködik a területén székhellyel vagy munkahellyel rendelkező állami szervek szükségleteit szolgáló irodahelységek és egyéb nem lakáscélú ingatlanok bebiztosításában.
(10) Az állam és a község közötti és a községek egymás közötti közjogi jellegű szerződéseiből eredő vitákban a bíróság dönt.

6. §
A község helyi önkormányzati rendeletei
(1) A község a területi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyekben rendeleteket bocsáthat ki; a rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott és a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseibe.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a község államigazgatási feladatokat teljesít, a község csak törvényi felhatalmazással és törvényben meghatározott terjedelemben bocsáthat ki rendeleteket. Az ilyen rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések, a törvények, a kormányrendeletek, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek áltanos érvényű előírásainak rendelkezéseibe.
(3) Azt a rendeleti javaslatot, amelyről a helyi képviselő-testületnek tárgyalnia kell, a község legkésőbb a rendeleti javaslattal foglalkozó helyi képviselő-testületi tárgyalását megelőző 15 napon függeszti ki a község hivatalos hirdetőtáblájára. Ha a község rendelkezik internetes honlappal, a rendeleti javaslatot ugyanezen határidővel teszi közzé, vagy pedig a községben szokásos egyéb módon teszi közzé.
(4) A rendeleti javaslat kifüggesztésének napjától számítva kezd el telni az a legkevesebb 10 napos határidő, amelyen belül a természetes személyeknek és a jogi személyeknek lehetőségük van írásban, elektronikusan vagy a községi hivatalban jegyzőkönyvbe mondva észrevételezniük a rendeleti javaslatot. A meghatározott határidőn belül tett észrevételekkel új szövegre vagy a szövegben eszközölt módosításokra, azaz, az eredeti szöveg kiegészítésére, módosítására, törlésére vagy pontosításra lehet javaslatot tenni. Az észrevételből nyilvánvalónak kell lennie az észrevételező személyének. Egyéb beadványokra a rendeleti javaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie, különösen akkor nem, ha azok nincsenek megindokolva.
(5) Természeti katasztrófa, általános veszélyhelyzet, természeti katasztrófa következményeinek felszámolása esetén, ha azt a jogszabályt, amelyik alapján a rendeletet elfogadásra kerülne, nem hirdették ki időben a Törvénytárban vagy erre a vagyoni károk elkerülése végett van szükség, a (3) és (4) bekezdések szerinti eljárás mellőzhető.
(6) Az észrevételeket a rendelet javaslattevője az illetékes bizottsággal értékeli, ha van ilyen bizottság. Az ilyen értékelés tartalmazza az észrevétel rövid kivonatát, az észrevétel benyújtójára vonatkozó adatokat, illetve az észrevételek figyelembe vételére vagy figyelmen kívül hagyására vonatkozó, indoklással ellátott információt.
(7) Az észrevételek értékelését a képviselő-testületi tagok részére írásban kell előterjeszteni, legkésőbb a helyi képviselő-testület rendeleti javaslattal foglalkozó tárgyalását megelőző harmadik napon.
(8) A rendeletet ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése a rendeletnek a község hivatalos hirdetőtáblájára történő, legalább 15 napos kifüggesztésével teljesíthető; a rendelet a kifüggesztés kezdetétől számított tizenötödik napon lép hatályba, kivéve ha a rendelet egy későbbi hatálybalépési időpontról rendelkezik. Természeti katasztrófa vagy általános veszélyhelyzet esetén, ha arra a természeti katasztrófa következményeinek felszámolása vagy a vagyoni károk keletkezésének elkerülése céljából van szükség, a rendelet korábban is hatályba léptethető.
(9) A község hivatalos hirdetőtáblájára való kifüggesztés a rendelet érvényességi feltétele; ezen kívül a rendeletet a községben szokásos módon is ki kell hirdetni.
(10) A rendeletet a rendeletet kibocsátó község községi hivatalában mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

6.a §
(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára döntésében kimondta, hogy a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos helyi önkormányzati rendelet és a törvény között ellentét áll fenn, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben kibocsátott rendelet és a kormányrendeletek, valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeletei között ellentét áll fenn, akkor ez a rendelet, a rendeletrész, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésének napján hatályukat vesztik.
(2) Az a község, amely helyi önkormányzati rendeletet bocsátott ki, a bíróság döntésének jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyben hozott rendeletet a törvénnyel, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott rendeletet a kormányrendelettel valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteivel összhangba hozni. Ha a község nem így tesz, akkor a helyi önkormányzati rendelet, a rendeletrész, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hatodik hónap elteltével hatályukat vesztik.
(3) A bíróság (1) bekezdés szerinti és a külön törvény szerinti8c) döntését a község a község hivatalos hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel és a község internetes honlapján – ha van ilyen –, vagy a községben szokásos egyéb módon teszi közzé, mégpedig a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapos időszakra. Ez nem érinti a helyi önkormányzati rendelet megalkotásának és kibocsátásának 6. § szerinti eljárását.

6.b §
Ha a bíróság az ügyész javaslatára a község vagy a megyei önkormányzat helyi önkormányzati rendeletének, rendeletrészének, esetleg a rendelet egyes rendelkezéseinek a külön törvény szerinti,8d) ideiglenes hatályon kívül helyezéséről dönt, a község a bíróság jogerős határozatát a hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra, arra az időre vonatkozóan, amíg azt nem helyezik hatályon kívül vagy nem veszti érvényességét. A község a bíróság jogerős döntését a község honlapján – ha rendelkezik ilyennel – ugyanilyen határidővel teszi közzé, vagy a községben szokásos más módon teszi közzé.

7. §
A község finanszírozása
(1) A község a saját szükségleteit elsősorban saját forrásokból, állami (központi) költségvetési támogatásból és egyéb forrásokból fedezi.
(2) A község a saját feladatainak teljesítésének céljaira igénybe vehet visszatérítendő pénzforrásokat és költségvetésen kívüli pénzalapeszközöket.
(3) A község fejlesztési programjának megvalósításának céljára vagy egyéb olyan feladat végrehajtásának céljára, amely megvalósításában az állam érdekelt, a község állami támogatásban részesíthető. Az állami támogatás felhasználásának állami szerv általi ellenőrzésére külön jogszabályok szerint van lehetőség.
(4) Az a község, amelynek saját bevételei nem elégségesek az önkormányzati feladatok teljesítésére, állami támogatásban részesíthető.
(5) A község a saját feladatait a más községekkel, megyei önkormányzatokkal és jogi személyekkel, illetve természetes személyekkel egyesített közös forrásokból is fedezheti.
(6) A község a saját feladatai teljesítésének céljaira létrehozhat költségvetésen kívüli pénzalapokat. A több község közös feladatainak teljesítésének céljából vagy más okból a községek közös pénzalapot hozhatnak létre; az alapot az alapot létrehozó községek által összeállított alapi tanács kezeli, mégpedig az általuk megállapodott szabályok szerint.

8. §
A község vagyona
(1) A község vagyonát a község tulajdonában lévő dologi eszközök és a község vagyoni értékű jogai képezik.
(2) A község vagyona a község feladatainak teljesítését szolgálja.
(3) A község vagyonát gyarapítani, értékét növelni kell és teljes értéket tekintve számottevő csökkenés nélkül kell megőrizni Ha külön előírás másként nem rendelkezik, a község ingatlanvagyonát tilos elajándékozni.
(4) A község vagyonát különösen közcélokra, vállalkozási tevékenységre és a község önkormányzati tevékenységének gyakorlására lehet felhasználni.
(5) A község közcélokat szolgáló azon vagyona (különösen a helyi közúthálózat és egyéb közterek), amelyek használatát a község nem korlátozta, a nyilvánosság számára hozzáférhetők és a nyilvánosság által rendeltetésszerűen használhatók.
(6) A község vagyonáról és a vagyongazdálkodásról külön törvény rendelkezik.9)

9. §
A község költségvetése
(1) A község pénzügyi gazdálkodásának alapját a község költségvetése képezi, amelyet egy éves időszakra vonatkozóan kell elkészíteni.
(2) A költségvetést, annak jóváhagyása előtt, a község lakosai általi véleményezés lehetővé tétele céljából, a községben szokásos módon legalább 15 napra közzé kell tenni; ugyanez vonatkozik a község zárszámadására és az önkéntes gyűjtés kihirdetésére vonatkozó javaslatra is.
(3) A költségvetési többlet átvezethető a község költségvetésen kívüli pénzalapjába vagy a község következő naptári évre vonatkozó költségvetésébe.
(4) A község a könyvelését a külön törvény rendelkezéseinek megfelelően vezeti.9a) A község éves számviteli beszámolóját számvizsgáló (auditor) hitelesíti.9b) A számvizsgáló (auditor) a külön törvényben meghatározott egyéb tényszerűségeket is hitelesít.10)
(5) A község költségvetésének jogi státuszáról, összeállításáról és tartalmáról, a költségvetési gazdálkodás szabályairól, a költségvetésen kívüli források kialakításáról és felhasználásáról, a községek közötti pénzügyi elszámolásról, az állami (központi) költségvetéshez és a megyei önkormányzat költségvetéséhez való viszonyáról külön törvény rendelkezik.10)


MÁSODIK RÉSZ
A község szervei

10. §
Alapvető rendelkezések
(1) A község szervei a következők
a) a helyi képviselő-testület,
b) a község polgármestere (a továbbiakban: “polgármester”)
(2) A helyi képviselő-testület szükség szerint létrehozhat és megszüntethet állandó vagy ideiglenes végrehajtó, ellenőrző és tanácsadó szerveket, így különösen községi tanácsot, bizottságokat, illetve meghatározza ezek munkaköreit; ha erről külön törvény rendelkezik,10a) a község egyéb saját szerveket és részlegeket hozhat létre és szüntethet meg.

11. §
A helyi képviselő-testület
(1) A helyi képviselő-testület a község képviselő-testületi tagokból álló képviseleti testülete, akiket a község lakosai közvetlen választás során négy évre választanak meg. A választási szabályokról külön jogszabály rendelkezik.5) A helyi képviselő-testület megbízatási időszaka az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület tagjainak fogadalomtételével jár le.
(2) A képviselő-testületi tagság összeegyeztethetetlen a következő tisztségekkel:
a) polgármester,
b) a megválasztás helye szerinti község alkalmazottja,
c) a megválasztás helye szerinti község által létrehozott költségvetési szervezet vagy dotációs szervezet képviseleti szerve,
d) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)
(3) A helyi képviselő-testület a képviselő-testületi tagok létszámát, az egész választási időszakra vonatkozóan, a választást megelőzően, a lakosságszám szerint a következőképpen határozza meg:
a) legfeljebb 40 lakos esetén 3 képviselő-testületi tag,
b) 41 és 500 közötti lakosságszám esetén 3 és 5 közötti képviselő-testületi tag,
c) 501 és 1000 közötti lakosságszám esetén 5 és 7 közötti képviselő-testületi tag,
d) 1001 és 3000 közötti lakosságszám esetén 7 és 9 közötti képviselő-testületi tag,
e) 3001 és 5 000 közötti lakosságszám esetén 9 és 11 közötti képviselő-testületi tag,
f) 5001 és 10 000 közötti lakosságszám esetén 11 és 13 közötti képviselő-testületi tag,
g) 10 001 és 20 000 közötti lakosságszám esetén 13 és 19 közötti képviselő-testületi tag,
h) 20 001 és 50 000 közötti lakosságszám esetén 15 és 25 közötti képviselő-testületi tag,
i) 50 001 és 100 000 közötti lakosságszám esetén 19 és 31 közötti képviselő-testületi tag,
j) 100 000 feletti lakosságszám esetén 23 és 41 közötti képviselő-testületi tag.
(4) A helyi képviselő-testület dönt a község életét érintő alapvető kérdésekről, a következők tartoznak kizárólagos döntési jogkörébe:
a) a község vagyonával és község által használt állami vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés alapelveinek meghatározása, az ilyen vagyont érintő legfontosabb intézkedések jóváhagyása, illetve az ilyen vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése,
b) a község költségvetésének és a költségvetés módosításnak jóváhagyása, a költségvetés teljesítésének ellenőrzése és a község zárszámadásának elfogadása, a önkormányzati kötvénykibocsátás jóváhagyása, a 20. § (1) bekezdése szerinti szerződés jóváhagyása, a hitel- vagy kölcsönfelvételről való döntés, az állami (központi) költségvetésből nyújtott visszatérítendő pénzügyi kiegészítésért vállalt kezesség átvállalása; a helyi képviselő-testület által meghatározott terjedelemben a polgármester költségvetési módosításokat eszközölhet,
c) a község vagy a községrész területfejlesztési tervének jóváhagyása és a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása,
d) a helyi adók bevezetéséről vagy megszüntetéséről való döntés és a helyi illeték kivetése,5a)
e) a helyi adó vagy a helyi illeték és a nyilvános gyűjtés mibenlétének meghatározása, illetve a hitel- vagy kölcsönfelvételről való döntés,
f) a község életének és fejlesztésének legfontosabb kérdéseiről tartandó helyi referendum kihirdetése és a községi lakossággyűlés összehívása,
g) rendeletekről való határozathozatal,
h) a 21. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi együttműködésről szóló megállapodások és a község nemzetközi egyesületekben tagként való részvételének jóváhagyása, 
i) a polgármesteri illetmény külön törvény szerinti megállapítása11) és a polgármesteri tisztség terjedelmének az egész megbízatási időszakra való meghatározása legkésőbb a választás előtti kilencvenedik napig; a polgármesteri tisztség terjedelmének a polgármester javaslatára történő módosítása a megbízatási időszak alatt,
j) a község főellenőrének (továbbiakban: “főellenőr”) megválasztása és visszahívása, a főellenőri tisztség terjedelmének és a főellenőri fizetés meghatározása, a főellenőr jutalmának jóváhagyása,
k) a község statútumának, a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjének és a képviselő-testületi tagok javadalmazási alapelveinek jóváhagyása,
l) a község költségvetési és dotációs szervezeteinek létrehozása, megszüntetése és ellenőrzése és a polgármester javaslatára ezek vezetőinek (igazgatóinak) kinevezése és leváltása, gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítása és felszámolása, illetve a községek képviselőinek e gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek képviseleti és ellenőrző szerveibe való jóváhagyása, valamint a község jogi személyeken belüli anyagi részvállalásának jóváhagyása,
m) a község eszközeinek és tevékenységeinek összevonásának jóváhagyása és az egyesületekben való részvétel jóváhagyása, valamint a közös regionális vagy célalapok létrehozásának jóváhagyása,
n) a község önkormányzati tevékenységének gyakorlásához szükséges szervek alapítása és megszüntetése, illetve ezek munkakörének meghatározása,
o) a község tiszteletbeli polgári címének, a község kitüntetéseinek és díjainak adományozása,
p) a község címerének, a község zászlajának, a község pecsétjének, esetlegesen pedig a község himnuszának megalkotása.

11.a §
(1) A helyi képviselő-testület helyi referendumot ír ki, ha
a) a községek egyesüléséről, szétválásáról vagy megszűnéséről, esetleg a község megnevezésének megváltoztatásáról,
b) a polgármester visszahívásáról (13a §, (3) bekezdés),
c) a község választásra jogosult lakosainak legalább 30 % által támogatott petícióról,12)
d) a község megjelölésének megváltoztatásáról van szó, vagy
e) külön törvény így rendelkezik.
(2) A község az (1) bekezdés a) pontja szerint a község szétválásáról szóló referendumot akkor írja ki, ha a szétválás e törvény szerinti feltételei teljesültek.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti petíciót a helyi képviselő-testület által kijelölt legkevesebb három képviselő-testületi tag hitelesíti, akik nem lehetnek a petíciós bizottság tagjai sem pedig a polgármester; a polgármester nem hitelesíti a 13a § (3) bekezdése a) pontjának első alpontja szerint benyújtott petíciót. Ha a petíció megfelel a külön törvényben foglalt feltételeknek,2a) és ha a község szétválásáról van szó, akkor a (2) bekezdés szerinti feltételeknek is megfelel, akkor a helyi képviselő-testület úgy írja ki a helyi referendumot, hogy az a petíció községnek való benyújtásától számított 90 napon belül valósuljon meg; ugyanez vonatkozik a 13a § (3) bekezdése a) pontjának első alpontja szerinti petícióra is.
(4) A helyi képviselő-testület helyi referendumot írhat ki a község önkormányzati tevékenységével kapcsolatos más fontos ügyekről való döntés előtt is (4. §).
(5) A helyi képviselő-testület az (1) bekezdése a), b), d) és e) pontok szerinti és a (4) bekezdés szerinti helyi referendumot úgy írja ki, hogy az helyi referendum kiírásáról szóló határozat meghozatalától számított 90 napon belül valósuljon meg.
(6) A helyi referendum kiírását követően a helyi képviselő-testület haladéktalanul intézkedik a szavazást és a szavazatszámlálást lebonyolító, helyi referendumért felelős bizottság felállításáról és határidőt jelöl ki annak első ülésére vonatkozólag.
(7) A község lekésőbb a helyi referendum napja előtti tizenötödik napig minden választásra jogosultnak12) értesítést küld a helyi referendum kiírásáról, amelyben feltünteti a helyi képviselő-testület helyi referendum kiírására vonatkozó határozatának jóváhagyási időpontját vagy a petíció kézbesítésének időpontját, azt a kérdést vagy azokat a kérdéseket, amelyekben a község lakosainak döntését kérik, a helyi referendum helyét, napját és pontos időpontját, illetve a szavazólap használatának módját; a község az értesítést ugyanilyen határidővel a község hivatalos hirdetőtábláján és a településén szokásos egyéb módon is közzé teszi.
(8) A helyi referendum akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele részt vett rajta12) és a döntést a helyi referendumon résztvevők által leadott érvényes szavazatok többségével hozták meg. A helyi képviselő-testület a helyi referendum eredményét a választás eredményéről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől számított három napon belül hirdeti ki a hivatalos hirdetőtáblán.
(9) A helyi referendum megszervezésének részletszabályait a község rendeletben határozza meg.

11.b §
A községi lakossággyűlés
A községgel kapcsolatos ügyek megvitatására a helyi képviselő-testület községi vagy községrészi lakossággyűlést hívhat össze.

12. §
A helyi képviselőtestület ülésezése
(1) A helyi képviselő testület szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább harmada kéri, akkor a polgármester úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester úgy hívja össze, hogy arra a választástól számított 30 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő testület a megválasztása helye szerinti községben ülésezik.
(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés első mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor azt a polgármester-helyettes vagy a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag hívja össze azt. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor az ülést a képviselő-testületi ülést összehívó személy vezeti.
(3) Ha a polgármester az (1) bekezdés második mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testület ülésére az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester az (1) bekezdés harmadik mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testületi ülésre a választásoktól számított 30. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor azt a polgármester-helyettes vezeti; ha nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(4) A képviselő-testületi ülés programjavaslatát lekésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján.
(5) A képviselő-testület az ülés programjavaslatát és annak módosítását a képviselő-testületi ülés elején hagyja jóvá. Ha polgármester elutasítja a képviselő-testületi ülés programjavaslatának vagy annak módosításának szavazásra bocsátását, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(6) Ha a képviselő-testületi ülésen a képviselő-testületi tag a tárgyalt programponttal kapcsolatban tag kér szót, kérésének eleget kell tenni. Ha polgármester nem adja meg a szót a képviselő-testületi tagnak, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(7) A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges; rendelet elfogadásához jelenlévő a képviselő-testületi tagok legalább háromötödének jóváhagyása szükséges. Ha a képviselő-testület nem tárgyalóképes és határozatképes, a polgármester 14 napon belül új ülést hív össze.
(8) Ha a képviselő-testület tanácsadó szervet hozott létre, akkor a döntéshozatal előtt a megfelelő témában meghallgatja a tanácsadó szerv véleményét.
(9) A képviselő-testületi ülések alapelvszerűen nyilvánosak. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha a tárgyalás tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik;12a) ez nem érvényes azokra az esetekre, amikor képviselő-testületi ülés tárgyát a következők képezik:
a) közforrások felhasználása bérekre, jutalmakra és egyéb olyan célokra, amelyek község szerveinek működésével, a községi szervek tagjainak, a község alkalmazottainak tevékenységével vagy olyan személyek tevékenységével kapcsolatos, akik a község részére térítéses tevékenységet végeznek,
b) a községi tulajdonban lévő vagyonnal való rendelkezés, így különösen a községi tulajdonban lévő vagyon elidegenítése, a községnek a vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése, vagy a község vagyonának más személyek részére történő használatba adása.
(10) Ha az ülésen a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja, az Európai Parlament tagja, a kormány vagy más állami szerv képviselője kér szót, kérésének eleget kell tenni. A szó a község bármelyik lakosának is megadható.
(11) A helyi képviselő-testület rendeletét és határozatát a polgármester legkésőbb az ezek jóváhagyását követő 10. napon írja alá.
(12) A képviselő-testület ülésezésére vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület tárgyalási rendje határozza meg.

A polgármester

13. §
(1) A községet a polgármester képviseli és ő a község legfelsőbb végrehajtó szerve. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármesteri tisztség ellátásának követelménye a legalább középfokú végzettség megszerzése.12aa) A polgármester megbízatási időszaka az újonnan megválasztott polgármester fogadalomtételével jár le. A polgármester megválasztásának szabályairól külön törvény rendelkezik.5)
(2) A polgármester a következő szövegű fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, a község és a Szlovák Köztársaság érdekeit védelmezni fogom. A Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit a polgármesteri tisztségem gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre.
(3) A polgármesteri tisztség a következő tisztségekkel összeegyeztethetetlen:
a) képviselő-testületi tag,
b) a megválasztásának helye szerinti község alkalmazottja,
c) a megválasztásának helye szerinti község által létrehozott költségvetési szervezet vagy dotációs szervezet képviseleti szerve,
d) megyei önkormányzat elnöke,
e) államigazgatási szerv vezető beosztású alkalmazottja,
f) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)
(4) A polgármester
a) ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, összehívja és vezeti a helyi képviselő-testület és a községi tanács üléseit, illetve aláírja ezek határozatait,
b) végzi a község igazgatását,
c) képviseli a községet az állami szervek, jogi és természetes szervek irányában,
d) kiadja a községi hivatal munkarendjét, szervezeti szabályzatát, és a község alkalmazottainak javadalmazási szabályzatát,12b) tájékozatja a képviselő-testületet a községi hivatal szervezeti szabályzatának kiadásáról és ennek módosításairól,
e) dönt minden olyan, a község igazgatásával kapcsolatos ügyben, amelyet a törvény vagy a község statútuma nem utal a helyi képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.
(5) A polgármester a község képviseleti szerve. A polgármester a közigazgatással kapcsolatos ügyekben a község alkalmazottjának írásban meghatalmazást adhat a természetes személyek és jogi személyek jogaival, jog által védett érdekeivel vagy kötelességeivel kapcsolatos döntésre. A község meghatalmazott alkalmazottja döntési jogkörét a község nevében, az írásos meghatalmazás szerinti terjedelemben gyakorolja.
(6) Ha fennáll a gyanú, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy a község számára kirívóan előnytelen, akkor a polgármester úgy függesztheti fel annak végrehajtását, hogy nem írja alá azt a 12. § (11) bekezdése szerinti határidőn belül.
(7) A (6) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra és a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum kiírására vonatkozó határozatra.
8) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a (6) bekezdés szerint felfüggesztették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti; ha a helyi képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított két hónapon belül, akkor a határozat érvényét veszti. A polgármester a megerősített határozat végrehajtását nem függesztheti fel.
(11) A polgármester javadalmazását külön törvény szabályozza.
(12) A polgármester köteles elmélyíteni a polgármesteri tisztség gyakorlásához szükséges tudását.

13.a §
(1) A polgármester megbízatása megszűnik
a) az fogadalom elutasításával vagy a kikötéssel tett fogadalommal,
b) a megbízatási időszak lejártával,
c) megbízásról való lemondással,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) a cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum eredményeinek kihirdetésével, ha a polgármester visszahívásáról döntöttek,
g) az állandó lakhelye a községen kívüli helyre változik; a városrészi önkormányzatokkal rendelkező városokban akkor is, ha az állandó lakhelye a tisztségének gyakorlása szerinti városrészen kívüli helyre változik,
h) a 13.§ (3) bekezdése szerinti esetekben akkor, ha a polgármester az összeférhetetlenségi ok létrejöttének napjától számított 30 napon belül nem tesz releváns lépést ezen összeférhetetlenségi ok megszüntetésére,
i) a polgármester elhalálozásával,
j) a község megszüntetésével.
(2) A polgármesteri megbízatásról való lemondást írásba kell foglalni, a lemondás az ezen írásos jogi aktusban megjelölt időponttal hatályos, de legkorábban a községi hivatalnak való kézbesítés napjától. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.
(3) A helyi képviselőtestület
a) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot ír ki, ha
1. ezt a választásra jogosult személyek legalább 30%-a petícióban kéri,12)
2. a polgármester súlyosan és ismételten elhanyagolja a polgármesteri kötelességeit, megsérti a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények,a törvények és az egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit,
b) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot írhat ki, ha a polgármester távolmaradása vagy a tisztségének ellátására való képtelensége több mint hat hónapja tart.
(4) A (3) bekezdés a) pont második alpontja szerinti javaslatról a helyi képviselő-testület az összes képviselő-testületi tag többségével dönt.
(5) A polgármester a községet haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdés d), g) és h) pontjai szerinti körülmények fennállásáról.

13.b §
A polgármester helyettesítése
(1) A polgármestert a polgármester-helyettes helyettesíti, akit a polgármester, általában a teljes megbízatási időszakra vonatkozóan, a polgármesteri fogadalom letételétől számított 60 napon belül bíz meg a helyettesítéssel; ha erre nem kerül sor, akkor a polgármester-helyettest a helyi képviselő-testület választja meg. Ha a község 20 000 lakos feletti, a polgármester két polgármester-helyettest bízhat meg, ugyanakkor a köztük lévő sorrendiséget is meghatározza. A polgármester bármikor visszahívhatja a polgármester-helyettest. Ha a polgármester visszahívja a polgármester-helyettest, akkor a polgármester-helyettes visszahívásától számított 60 napon belül egy másik képviselő-testületi tagot bíz meg a helyettesítéssel.
(2) Ha a községben működik községi tanács, annak a polgármester-helyettes is tagja.
(3) A polgármester-helyettes a polgármester írásos megbízása szerinti terjedelemben helyettesíti a polgármestert.
(4) Ha a polgármester megbízatása a megbízatási időszak lejárta előtt szűnik meg [13a §, (1) bekezdés, c)-i) pontok], a polgármester-helyettes teljes terjedelemben látja el a polgármester feladatait; ha a helyettesítéssel két polgármester-helyettes van megbízva, akkor ezeket a feladatokat a polgármester-helyettesi tisztséggel való megbízás sorrendje szerint látják el. A helyettesítés az újonnan választott polgármester fogadalomtételével fejeződik be.
(5) A polgármesteri feladatokat a (4) bekezdés szerint ellátó polgármester-helyettes külön törvény szerinti illetményben részesül.11)

14. §
A községi tanács
(1) A helyi képviselő-testület községi tanácsot hozhat létre. A községi tanács a helyi képviselőtestület által, a teljes megbízatási időszakra megválasztott képviselő-testületi tagokból áll. A községi tanácsot és annak tagjait a helyi képviselő-testület bármikor visszahívhatja. A választás módját a helyi képviselő-testület tárgyalási rendje szabályozza.
(2) A községi tanács tagjainak száma legfeljebb a képviselő-testületi tagok számának harmada lehet. A községi tanács összetételének meghatározásánál figyelembe kell venni a politikai pártok, politikai mozgalmak és a független képviselő-testületi tagok helyi képviselő-testületen belüli arányát.
(3) A községi tanács a helyi képviselő-testület javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szerve. Feladatait a helyi képviselő-testület döntései szerint látja el. A községi tanács egyben a polgármester tanácsadó szerve is.
(4) A községi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Ülését a polgármester hívja össze és vezeti, ha a polgármester ezt elmulasztja megtenni, akkor a polgármester-helyettes.
(5) A községi tanács akkor tárgyalóképes, ha a tanács összes tagjának több mint fele jelen van. A községi tanács határozathozatalához a tanács összes tagjának többségi jóváhagyása szükséges.

15. §
A bizottságok
(1) A helyi képviselő-testület saját, állandó vagy ideiglenes javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szervként, bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok képviselő-testületi tagokból és a helyi képviselő-testület által választott egyéb személyekből áll.
(3) A bizottságok összetételét és feladatkörét a helyi képviselő-testület határozza meg.

16. §
A községi hivatal
(1) A községi hivatal látja el a helyi képviselő-testület és a polgármester, illetve a helyi képviselő-testület által létrehozott szervek szervezési és adminisztratív jellegű ügyeit.
(2) A községi hivatal különösen a következő feladatokat látja el:
a) biztosítja a község szerveinek és a helyi képviselő-testület szerveinek ügyiratkezelését, illetve a község iktatójaként és ügyiratkészítőjeként működik, 
b) a helyi képviselő-testület, a községi tanács és a bizottságok számára szakmai hátteret és egyéb írásos anyagokat biztosít,
c) kidolgozza a község döntéseinek írásos változatát,
d) végrehajtja a helyi képviselő-testület rendeleteit, határozatait és a község döntéseit.
(3) A községi hivatal munkáját a polgármester irányítja.
(4) A nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező községeken létrehozható a községi hivatal elöljárójának tisztsége.
(5) A községi hivatal szervezeti felépítését, az alkalmazottak számát és ezek munkavégzését a községi hivatal szervezeti szabályzata rendezi.

17. §
A községi hivatal elöljárója
(1) Ha a községben létrehozták a községi hivatal elöljárójának tisztségét, akkor a községi hivatalt az elöljáró vezeti és munkavégzését ő szervezi. Az elöljárót a polgármester nevezi ki és váltja le.
(2) A községi hivatal elöljárója a község alkalmazottja, aki tevékenységéért a polgármesternek felel. A helyi képviselő-testületi ülésről felvett jegyzőkönyvet a polgármesterrel együtt írja alá.
(3) A községi hivatal elöljárója tanácskozási joggal részt vesz a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein.

A főellenőr

18. §
A főellenőr jogállása
(1) A főellenőrt a helyi képviselő-testület választja meg, illetve hívja vissza. A főellenőr a község alkalmazottja, és ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a külön törvény szerinti, egyéb vezető beosztású alkalmazottak összes jogai és kötelességei vonatkoznak rá.16) A főellenőr a helyi képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem folytathat vállalkozási- vagy más keresőtevékenységet, és nem lehet vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyek irányító-, ellenőrző- vagy felügyelő szervének tagja. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos tevékenységre, pedagógiai tevékenységre, lektori tevékenységre, előadói tevékenységre, fordítói tevékenységre, publicisztikai tevékenységre, irodalmi vagy művészeti tevékenységre és a saját vagyonának, vagy kiskorú gyermeke vagyonának kezelésére. Ellenőrzési tevékenységét függetlenül és pártatlanul végzi, összhangban az ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó alapvető szabályokkal.16a)
(2) A főellenőri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek:
a) képviselő-testületi tag,
b) polgármester,
c) a község által létrehozott vagy alapított jogi személy szervének tagja,
d) a község egyéb alkalmazottja,
e) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)

18.a §
A tisztség betöltésének feltételei,a választás, és a tisztség gyakorlásának befejezése 
(1) A főellenőri tisztség betöltésének minimális kvalifikációs feltétele a befejezett teljes középiskolai végzettség.
(2) A helyi képviselő-testület a főellenőr választásának napját, legalább a választás napja előtt 40 nappal a hivatalos hirdetőtáblán való megjelentetéssel és a helyben szokásos módon hirdeti ki, úgy, hogy a választásra az addigi főellenőr megbízatási időszakának utolsó 60 napja alatt kerüljön sor. A főellenőri tisztségre jelölt személy az írásos jelentkezését legkésőbb a választás napja előtti 14 napon nyújtja be a községi hivatalban. A jelentkezés részét képezi a három hónaptól nem öregebb erkölcsi bizonyítvány és az iskolai végzettséget igazoló okirat.
(3) A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha az egyik jelölt sem szerez ilyen többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanezen az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, akik a választás első fordulójában a legtöbb érvényes szavazatot szerezték. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az összes, legtöbb szavazatot szerző jelöltek jutnak tovább. A második fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A főellenőr megválasztásának további részleteit és a jelentkezés tartalmi elemeit a község határozatban állapítja meg.
(4) Ha a főellenőri tisztség gyakorlása a (8) bekezdés a), b) vagy d) pontjai szerinti módon szűnik meg, a helyi képviselő-testület új főellenőr-választást ír ki, úgy, hogy arra a főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésétől számított 60 napon belül kerüljön sor.
(5) A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. A főellenőr megbízatási időszaka a munkábalépés napjaként meghatározott napon kezdődik.
(6) A főellenőr a megválasztását követően jogosultságot szerez munkaszerződést kötni a községgel. A munkaviszony rövidebb idejű munkaidővel is megállapodható,16b) a munkaidő hosszát a helyi képviselő-testület a főellenőr-választás meghirdetése előtt határozza meg.
(7) A polgármester a jogszerűen megválasztott főellenőrrel legkésőbb az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napon köteles munkaszerződést kötni. A munkábalépés napját az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napra kell tenni.
(8) A főellenőr tisztségének gyakorlása megszűnik
a) a tisztségről való lemondással,
b) a tisztségből való visszahívással, 
c) a megbízatási időszak leteltével,
d) a főellenőr elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával,
e) a cselekvőképesség megvonásáról vagy a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítélet jogerőre emelkedésének napján,
f) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
g) azon a napon, amikor a 18. §, (2) bekezdése szerinti tisztséget gyakorolni kezdte.
(9) A helyi képviselő-testület a főellenőrt visszahívhatja tisztségéből, ha az
a) ismételten vagy különösen durva módon megszegi az alkalmazottként vagy vezető beosztású alkalmazottként rá háruló kötelességeket,16)
b) súlyos módon vagy ismételten elhanyagolja a tisztségéből eredő kötelességeit és erre a helyi képviselő-testület már legalább egyszer írásban figyelmeztette,
c) valótlan adatot tüntet fel a 18. § (1) bekezdés szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatában vagy a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában.
(10) A főellenőr tisztségéből való visszahívásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges.
(11) A főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésével a főellenőr munkaviszonya is megszűnik.

18.b §
Több község főellenőre
A főellenőr több község számára is végezheti ellenőrző tevékenységét. Ha a főellenőr a tevékenységét több község számára végzi, a konkrét feladat elvégzésének céljaira az érintett községek a 20a § szerinti szerződést kötnek. A főellenőrt a szerződés részes feleként szereplő községek mindegyikében a helyi képviselő-testület választja meg. Minden részes félként szereplő község polgármestere a 18a § (7) bekezdés szerinti határidőn belül köt szerződést a főellenőrrel.

18.c §
A főellenőr fizetése
(1) A főellenőr fizetése egyenlő a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának előző naptári évre vonatkozó adatai alapján számolt nemzetgazdasági szintű alkalmazotti átlagfizetés és a község lakossága szerinti együttható (koefficiens) szorzatával. A község lakossága szerinti koefficiensek a következők szerint alakulnak:
a) 500 lakosig 1,15
b) 500 lakostól 1000 lakosig 1,28
c) 1001 lakostól 3000 lakosig 1,54
d) 3001 lakostól 5000 lakosig 1,68
e) 5001 lakostól 10 000 lakosig 1,82
f) 10 0001 lakostól 20 000 lakosig 1,96
g) 20 001 lakostól 50 000 lakosig 2,24
h) 50 001 lakostól 100 000 lakosig 2,47
i) 100 000 lakos felett 2,78
(2) Ha a község főellenőrének munkaviszonya rövidebb időre szól, fizetését az (1) bekezdés szerint, a munkaidejével arányosan kell megállapítani.
(3) Ha a főellenőr a tevékenységét több község számára végzi, minden község az (1) bekezdés szerinti fizetést állapít meg neki, a megállapodott munkaidővel arányosan.
(4) A község főellenőrének fizetését egész euró¬összegre, felfelé kell kerekíteni.
(5) A helyi képviselő-testület a főellenőrnek az (1) bekezdés szerinti főellenőri fizetés 30%-ának erejéig havi jutalmat hagyhat jóvá.
(6) A helyi képviselő-testületek, kölcsönös megállapodásuk alapján, az ellenőrző tevékenységet több község számára végző főellenőrnek havi jutalmat hagyhatnak jóvá, a (3) bekezdés szerinti főellenőri fizetés 30%-ának erejéig.

18.d §
Az ellenőrző tevékenység terjedelme
(1) Ellenőrző tevékenység alatt a község vagyonával és vagyoni értékű jogaival, illetve a külön jogszabályok szerint16c) a község használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának ellenőrzését, a község bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzését, a panaszok16d) és petíciók16e) elintézésnek ellenőrzését, az általános érvényű jogszabályok betartásának ellenőrzését, beleértve a község rendeletei betartásának ellenőrzését is, továbbá a helyi képviselő-testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzését, a községi belső előírások teljesítésének ellenőrzését és a külön jogszabályok szerinti16f) további feladatok teljesítésének ellenőrzését kell érteni.
(2) Az ellenőrző tevékenység a következőkre terjed ki:
a) községi hivatal,
b) a község által létrehozott költségvetési és dotációs szervezetek,
c) azon jogi személyek, amelyekben a község vagyoni részesedéssel rendelkezik, és más olyan személyek, amelyek a község vagyonával rendelkeznek vagy amelyeknek a község a saját vagyonát használatba adta, mégpedig a község e vagyonát érintő terjedelemben,
d) azon személyek, amelyek (akik) külön jogszabály szerint a község költségvetéséből céltámogatásban vagy visszatérítendő pénzügyi segélyben részesültek,10) mégpedig az ezen eszközökkel való rendelkezés terjedelmében.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység nem vonatkozik azokra az eljárásokra, amelyek során a közigazgatás terén a község dönt a természetes személyek és jogi személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről.

18.e §
Az ellenőrző tevékenység szabályai
A főellenőr az ellenőrző tevékenysége ellátása során külön törvényben megállapított szabályok szerint jár el.16a) Az ellenőrző tevékenység további részletszabályait a község határozatban állapíthatja meg.

18.f §
A főellenőr feladatai
(1) A főellenőr
a) ellenőrző tevékenységet folytat a 18d § szerinti terjedelemben,
b) a helyi képviselő-testületnek hathavonként egyszer az ellenőrző tevékenység tervére vonatkozó javaslatot terjeszt elő, amelyet legkésőbb a helyi képviselőtestületben való tárgyalást megelőző 15. napon a községben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni,
c) szakmai véleményt dolgoz ki a község költségvetési javaslatához és a község zárszámadási javaslatához ezek helyi képviselő-testület általi jóváhagyása előtt,
d) a helyi képviselő-testület legközelebbi ülésén az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentést nyújt be közvetlenül a helyi képviselő-testületnek,
e) a helyi képviselő-testületnek legalább évenként egyszer az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést nyújt be, mégpedig a naptári év végét követő 60 napon belül,
f) együttműködik az állami szervekkel az állami (központi) költségvetésből vagy az Európai Unió strukturális alapjaiból a községnek juttatott eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, 
g) panaszokat intéz, ha erről külön törvény rendelkezik,16g)
h) köteles ellenőrzést folytatni, ha erre a helyi képviselő-testület kéri,
i) ellátja a külön törvény szerinti egyéb feladatokat.
(2) A főellenőr tanácskozási joggal részt vesz a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein; a főellenőr részt vehet a helyi képviselő-testület által létrehozott bizottságok ülésein is.
(3) A főellenőr a 18d § szerinti ellenőrző tevékenysége terjedelemében jogosult betekinteni az okiratokba és egyéb iratokba.
(4) A főellenőr a képviselő-testületi tagok és a polgármester számára, kérésre, haladéktalanul köteles hozzáférhetővé tenni az ellenőrzések eredményeit.

18.g §
A főellenőri részleg
(1) A község a községi hivatal részét képező főellenőri részleget hozhat létre.
(2) A főellenőri részleg tevékenységét a főellenőr irányítja, tevékenységéért ő felel.
(3) A főellenőri részleg szakmai, adminisztratív és szervezési támogatást nyújt a főellenőr tevékenységéhez.

19. §
A községi rendőrség
A községi rendőrség létrehozásáról, jogállásáról és feladatköréről külön törvény rendelkezik.10a)


HARMADIK RÉSZ
A községek együttműködése

Belföldi együttműködés

20. §
Az együttműködés formái és alapelvei
(1) A községek konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződés alapján, községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés alapján és a külön törvény szerinti jogi személy létrehozásával vagy alapításával működhetnek együtt.16b)
(2) A községek konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződése alapján szerzett, vagy a külön törvény szerint alapított jogi személy tevékenységével szerzett községi vagyon a szerződésben részes félként részt vevő községek közös tulajdonává válik. Ha a községek nem állapodnak meg másként, a közös tevékenységgel szerzett vagyonból a községek a befektetett eszközök összegével arányos módon részesülnek. 
(3) A községek együttműködése a törvényesség elve, a kölcsönös előnyök elve és a községek lakosainak szükségleteivel való összhang elve mentén valósul meg. A községek a kölcsönös együttműködésük során egyenlő helyzetben vannak.

20.a §
A szerződések
(1) A konkrét feladat vagy tevékenység megvalósításának céljára kötött szerződést határozott vagy határozatlan időre köthető. Nem képezheti tárgyát jogi személy létrejötte. A szerződést írásba kell foglalni, egyébként érvénytelen.
(2) A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződés részes feleinek megjelölése,
b) a szerződés tárgyának megjelölése,
c) a szerződés időbeli hatályának megjelölése,
d) a szerződés részes feleinek jogai és kötelességei,
e) az egyes községek közös tevékenységgel szerzett vagyonból való részesedése,
f) az építmény kihasználásnak módja, ha az a szerződés részét képezi,
g) a szerződéstől való elállás módja, illetve a vagyoni és pénzügyi kötelezettségek elszámolásának módja.
(3) Ha a szerződés tárgyát közös községi hivatal létrehozása képezi, akkor a szerződés a következőket tartalmazza,
a) a közös községi hivatal székhelyének meghatározása; ha a közös községi hivatal az átruházott államigazgatási tevékenységet olyan község részére biztosítja, amely község ezt külön jogszabály alapján más községek számára is biztosítja, akkor ez a község a közös községi hivatal székhelye,
b) az alkalmazottak számának, a közös községi hivatal kiadásfinanszírozási módjának és szervezeti felépítésének meghatározása,
c) azon polgármester meghatározása, aki a közös községi hivatal vagyonjogi ügyeiben és a közös községi hivatal alkalmazottaival kapcsolatos munkaügyi ügyeiben képviseleti szervként jár majd el.
(4) A szerződés érvényességéhez a szerződésben részes félként résztvevő minden községben az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljára kötött szerződésből eredő, harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségért a szerződés részes felei közösen és egyetemlegesen felelősek.

20.b §
A községek egyesülete
(1) A községek községek egyesületét hozhatják létre.
(2) A községek egyesülete jogi személy.
(3) A községek egyesülete a községek egyesületeinek nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzést a megyeszékhelyen működő járási hivatal végzi. 
(4) A községek egyesületének tevékenységi köre elsősorban a szociális ügyekre, a környezetvédelemre (különösen a kommunális szemét összegyűjtésére, elszállítására és feldolgozására, a szennyvíz elvezetésére és tisztítására), a helyi közlekedésre, az oktatási szférára, a kultúrára és a helyi idegenforgalomra terjed ki; a községek egyesülete a tevékenységével hozzájárul a községek és a megyék feladatainak ellátásához szükséges feltételek kialakításához.
(5) A községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés érvényességéhez a szerződésben részes község összes képviselő-testületi tagja többségének jóváhagyása szükséges. A községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés részét képezi a községek egyesületének alapszabálya.

20.c §
(1) A községek egyesületének bejegyzésére vonatkozó kérelmet azon megye székhelyén működő járási hivatalnak kell benyújtani, amelyik megye területi illetékességébe az adott községek egyesülete székhelye szerint tartozik.
(2) A bejegyzési kérelemhez a következő okiratokat kell csatolni:
a) a községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés, amelyet az összes, az adott községek egyesületének tagjává váló község polgármestere ellátott kézjegyével, ezek családi- és utónevének , születési azonosító számának, az állandó tartózkodási helyének, a tisztségének és a község megnevezésének feltüntetésével,
b) a szerződés részes feleivé váló községeknek a szerződés jóváhagyására vonatkozó határozatai,
c) a községek egyesületének nevében eljárni jogosult meghatalmazott személy kilétére vonatkozó közlemény,
d) az egyesület alapszabálya, amelyben a következőket kell feltüntetni:
1. a községek egyesületének megnevezése,
2. székhely,
3. a tevékenység tárgya,
4. a községek egyesületének szervei, létrehozásuk módja, a községek egyesületének nevében eljárni jogosult szervek meghatározása,
5. a gazdálkodás alapelvei,
6. a községek egyesülete megszüntetésének módja, illetve vagyonával való rendelkezés módja és a községek egyesületét terhelő összes kötelezettség elszámolásának módja,
e) a községek egyesületének bejegyzésére vonatkozó kérelem benyújtására felhatalmazott személy családi- és utóneve és lakcíme.
(3) A községek egyesületének megnevezése nem lehet azonos a Szlovák Köztársaság területén már korábban tevékenységet kifejtő jogi személy megnevezésével, ugyanakkor tartalmaznia kell a “községek egyesülete” szavakat.
(4) Ha a bejegyzési kérelem nem rendelkezik a (2) és (3) bekezdések szerinti kellékekkel vagy a benne foglalt adatok nem teljesek, vagy pontatlanok, akkor a megyeszékhelyen működő járási hivatal legfeljebb 10 napos határidőt szab a hiányosságok pótlására és az eljárást felfüggeszti. Ha a kérelmező a megszabott határidőn belül nem pótolja a hiányosságokat, a megyeszékhelyen működő járási hivatal megszünteti az eljárást.

20.d §
(1) A megyeszékhelyen működő járási hivatal elutasítja a bejegyzést, ha a benyújtott szerződésből vagy az alapszabályból az derül ki, hogy a községek egyesületének tevékenysége nincs összhangban
a) a Szlovák Köztársaság alkotmányával, az alkotmányos törvényekkel, a törvényekkel és a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződésekben tett kötelezettségvállalásaival, vagy a közérdekkel,
b) a 20.b § (4) bekezdésében foglaltakkal.
(2) A bejegyzés elutasításáról a megyeszékhelyen működő járási hivatal az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül dönt.
(3) Ha a közigazgatási bíróság megsemmisíti a községek egyesülete bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot, a községek egyesülete bejegyzésének napja azonos a közigazgatási bíróság döntése jogerőre emelkedésének napjával. A kerületi székhely járási hivatala kérésre megküldi a községek egyesületének meghatalmazottja részére az alapszabály egy példányát, amelyen kijelöli a bejegyzés napját.
(4) Ha a községek egyesülete meghatalmazottjának az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül nem kézbesítették a megyeszékhelyen működő járási hivatal bejegyzést elutasító döntését, a községek egyesülete ezen határidő leteltét követő napon válik jogalannyá; ez a nap egyben a bejegyzés napja. A megyeszékhelyen működő járási hivatal a községek egyesülete meghatalmazottjának megküldi az alapszabály egy példányát, amelyen külön ki kell jelölni a bejegyzés napját.

20.e §
(1) Ha a megyeszékhelyen működő járási hivatal nem talál a bejegyzés elutasítását eredményező okot, az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül elvégzi a bejegyzést, és ugyanezen határidővel a községek egyesülete meghatalmazottjának megküldi az alapszabály egy példányát, amelyen külön ki kell jelölni a bejegyzés napját. A bejegyzésről nem kell határozatot kiadni.
(2) A községek egyesületének, mint jogi személynek a létrejöttét, annak megnevezését és székhelyét a megyeszékhelyen működő járási hivatal a bejegyzéstől számított 7 napon belül bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának; ugyanez vonatkozik a 20d §, (3) és (4) bekezdés szerinti községek egyesületének létrejöttére is.
(3) ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a bejegyzési eljárásra a közigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak.15)
(4) A községek egyesületének nyilvántartását a megyeszékhelyen működő járási hivatal vezeti. A községek egyesületének nyilvántartása nyilvános jegyzék, amelybe a következőket kell bejegyezni
a) a községek egyesületének megnevezése és székhelye,
b) a községek egyesületének tevékenységének tárgya,
c) a községek egyesületét létrehozó községek megnevezése,
d) a községek egyesülete nevében eljárni jogosult szerv; e jogosultsággal rendelkező személy családi- és utóneve, és állandó lakhelye,
e) a községek egyesülete bejegyzésének ideje és a bejegyzési azonosítószám,
f) a községek egyesületének megszüntetésének ideje és oka,
g) a községek egyesülete felszámolási eljárásának kezdete és vége; a felszámolóbiztos családi- és utóneve, állandó lakhelye,
h) a csődeljárás kihirdetése és a csődeljárás befejezése vagy a csődeljárás megindítására vonatkozó javaslat elégtelen vagyonérték miatti elutasítása; a csődbiztos családi- és utóneve, állandó lakhelye,
i) a községek egyesületének a községek egyesületeinek nyilvántartásából való törlésének időpontja és oka,
j) az a), b) és d) pontok szerinti adatok változásai.
(5) A községek egyesületeinek nyilvántartásában szereplő adatok a bejegyzés napjától mindenkivel szemben hatályosak.

20.f §
(1) A községek egyesülete megszüntetésére a következőképpen kerülhet sor:
a) önkéntes feloszlatással vagy más községek egyesületével történő egyesüléssel,
b) a megyeszékhelyen működő járási hivatal feloszlatásról szóló jogerős döntésével.
(2) A községek egyesületének (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűntetése esetén a községek egyesületének képviseleti szerve 15 napon belül értesíti a megyeszékhelyen működő járási hivatalt a községek egyesületének megszüntetéséről. A községek egyesületének (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén a megyeszékhelyen működő járási hivatal felszámolóbiztost nevez ki.
(3) Ha a megyeszékhelyen működő járási hivatal megállapítja, hogy a községek egyesülete a 20d § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytat, haladéktalanul figyelmezteti őt erre és felhívja az ilyen tevékenységnek a figyelmeztetés kézhezvételétől számított egy hónapon belüli beszüntetésére. Ha a községek egyesülete e határidő letelte után is folytatja ezirányú tevékenységét, a megyeszékhelyen működő járási hivatal a községek egyesületének feloszlatásáról szóló határozatot ad ki.
(4) A községek egyesületének feloszlatásáról szóló határozat elleni közigazgatási keresetnek halasztó hatálya van.
(5) A községek egyesülete felszámolási eljárással szűnik meg, kivéve ha az a más községek egyesületével való egyesüléssel szűnik meg. A községek egyesületének felszámolására a külön előírás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.17a)
(6) A községek egyesülete azon a napon szűnik meg, amikor a megyeszékhelyen működő járási hivatal törli a községek egyesületeinek nyilvántartásából.

21. §
A nemzetközi együttműködés
(1) A község a saját hatásköre terjedelemében együttműködhet más államok helyi funkciókat betöltő területi közigazgatási egységeivel vagy hivatalaival. A község jogosult csatlakozni területi egységeket vagy területi szerveket egyesítő nemzetközi egyesületekhez.
(2) A nemzetközi egyesületről való megállapodás vagy a nemzetközi egyesületben betöltött tagság nem sértheti Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények és a törvények rendelkezéseit, továbbá a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződésekben tett kötelezettségvállalásait, sem pedig a közérdeket.
(3) Ha a megállapodás alapján külön szervet kell létrehozni, az csak magánjogi jellegű szerv lehet.
(4) Ha a község ezt kéri, a megyeszékhelyen működő járási hivatal megvizsgálja a nemzetközi egyesületről szóló megállapodás tervezetét, vagy a nemzetközi egyesületben betöltött tagságot. A megyeszékhelyen működő járási hivatal kérelmére a megfelelő államigazgatási szervek kötelesek haladéktalanul segítséget nyújtani az állásfoglalás kidolgozásához.
(5) A község a nemzetközi egyesületről megkötött megállapodás vagy a tagságról szóló okirat egy példányát megküldi az ezek nyilvántartását vezető, megyeszékhelyen működő járási hivatalnak.
(6) A megyeszékhelyen működő járási hivatal a (2) bekezdés rendelkezéseit sértő körülmények fennállása esetén az illetékes bíróságnál kezdeményezi a község kötelezését a nemzetközi egyesületről szóló megállapodás felmondására vagy az abban betöltött tagság megszüntetésére.


NEGYEDIK RÉSZ
Városok

22. §
A község várossá nyilvánítása
(1) A kormány javaslatára a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa minden év január 1-i hatállyal várossá nyilváníthatja azon községet, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) gazdasági, adminisztratív és kulturális központ vagy idegenforgalmi központ, vagy fürdőhely,
b) szolgáltatásokat biztosít a környező községek lakosai számára is,
c) a környező községekkel biztosított a közlekedési kapcsolata,
d) a területe legalább egy részén városi jellegű beépítéssel rendelkezik,18)
e) lakossága legalább 5000 fő.
(2) A község akkor is várossá nyilvánítható, ha a lakosságszámra vonatkozó feltételt nem teljesíti, de az (1) bekezdés szerinti további adottságok megléte esetén indokolt a várossá nyilvánítása.
(3) A várossá nyilvánításra vonatkozó javaslatot a kormány a község kérelmére terjeszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé.
(4) A község a község várossá nyilvánítására vonatkozó kérelmet a megyeszékhelyen működő járási hivatal közvetítésével nyújtja be; a kérelemhez csatolja a község területrendezési tervét és az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítését igazoló további dokumentációt. A kérelmet megyeszékhelyen működő járási hivatal a saját állásfoglalásával együtt továbbítja a minisztérium felé.
(5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a község várossá nyilvánításáról szóló határozatát a Szlovák Köztársaság Törvénytárában teszik közzé.
(6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján a kormány a község várossá nyilvánításáról szóló igazolást ad ki.
(7) A várossá nyilvánított község szétválása után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormány javaslatára határozatban vonja meg a városi jogállást azon új községtől, amely már nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket.
(8) A városok a “város” megjelölést a megnevezésükkel együtt használják.

22.a §
(1) A 200 000 fő feletti lakosságú városok jogállásáról, területrendezési vonatkozásairól és önkormányzati szerveiről külön törvény rendelkezik.
(2) Pozsonynak (Bratislava), mint a Szlovák Köztársaság fővárosának különleges jogállásáról, szerveinek struktúrájáról és jogállásáról külön törvény rendelkezik.18a)

23. §
A városrészek bizottságai
(1) A város a rendszerint saját kataszteri területtel rendelkező városrészeiben bizottságokat hozhat létre. A bizottság tagjai a városi képviselő-testületnek az adott városrészben megválasztott összes tagja. A bizottság elnöke a bizottság által megválasztott bizottsági tag.
(2) A városrészek bizottságai a városrész lakosságát képviselik és részt vesznek a város önkormányzati tevékenységének gyakorlásában.
(3) A városi önkormányzati tevékenység gyakorlása során a bizottságot megillető jogokat és kötelességeket, a bizottság és a városi képviselő-testület kölcsönös viszonyait, a bizottság struktúráját és egyéb fontos kérdéseket a város statútuma rendezi.

24. §
A város szervei
(1) A városi képviselő-testület a városi önkormányzat szerve. Jogállását a jelen törvény helyi képviselő-testületekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A városi képviselő-testület ezeken kívül különösen a következőket végzi:
a) dönt a városrészek bizottságainak létrehozásáról és azok jogköreinek meghatározásáról,
b) megalkotja a város címerét, a város zászlaját, a város pecsétjét, esetlegesen pedig a város himnuszát,
c) jóváhagyja a város statútumát.
(2) A várost a város polgármestere képviseli, ő a város legfőbb végrehajtó szerve. Jogállását a jelen törvény polgármesterekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A város polgármestere ezeken kívül a következőket végzi:
a) őrzi a város zászlaját és a város pecsétjét,
b) használja a városi jelképeket.
(3) A községi tanács és a községi hivatal feladatait a városokban a városi tanács és a városi hivatal látja el.


ÖTÖDIK RÉSZ
Képviselők

25. §
A képviselő-testületi tagok jogai és kötelességei
(1) A képviselő-testületi tag különösen köteles
a) fogadalmat tenni a helyi képviselő-testület első ülésén, amelyen részt vesz,
b) részt venni a helyi képviselő-testület ülésén és a helyi képviselő-testület azon szerveinek ülésén, amelyekbe megválasztották,
c) betartani a község statútumának, a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjének előírásait és a képviselő-testületi tagok javadalmazásának alapelveit,
d) védelmezni a község és a község lakosainak érdekeit.
(2) A képviselő-testületi tag megbízatása megszűnik
a) az fogadalom elutasításával vagy a kikötéssel tett fogadalommal,
b) megbízatási időszak lejártával,
c) megbízásról való lemondással,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) az állandó lakhelye a községen kívüli helyre változik; a városrészi önkormányzatokkal rendelkező városokban akkor is, ha az állandó lakhelye a tisztségének gyakorlása szerinti városrészen kívüli helyre változik,
g) ha egy év alatt egyszer sem jelenik meg a helyi képviselő-testület ülésén,
h) a 11 § (2) bekezdés szerinti esetekben,
i) a község megszüntetésével, vagy
j) elhalálozással.
A képviselő-testületi megbízatásról való lemondás csak akkor érvényes, ha azt szóban jegyzőkönyvbe mondták vagy írásos formában tették; a képviselő-testületi megbízatásról való írásos lemondás esetén a lemondás a községi hivatalnak való kézbesítéstől hatályos. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.
(3) A képviselő-testületi tag a (2) bekezdés d), f) és h) pontjai szerinti körülményeket köteles írásban haladéktalanul a község tudomására hozni.
(4) A képviselő-testületi tag különösen jogosult
a) a helyi képviselő-testületnek és a többi szervnek javaslatokat benyújtani,
b) a munkájukkal kapcsolatban kérdést intézni a polgármesterhez és a községi tanács tagjaihoz,
c) a tevékenységükkel kapcsolatban információkat kérni a község által alapított vagy létrehozott jogi személyek igazgatóitól,
d) a községben vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személyektől információt és felvilágosítást kérni a községben folytatott vállalkozási tevékenységeik következményeivel kapcsolatban,
e) részt venni a község szervei által végzett felmérésekben, ellenőrzésekben, illetve a panaszok és a bejelentések elintézésében,
f) az állami szervektől információkat kérni a képviselő-testületi tagság rendeltetésszerű ellátásához szükséges ügyekben.
(5) A képviselő-testületi tag tisztségét alapelvszerűen a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony felfüggesztése nélkül látják el. A képviselő-testületi tagság ellátásáért a község javadalmazást állapíthat meg. A képviselő-testületi tagnak a tisztsége ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült kiadásokért a munkaviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó külön rendelkezések szerint jár költségtérítés.
(6) A képviselő-testületi tag a tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyból vagy az munkavégzésre irányuló más jogviszonyból eredő jogaiban és jogosultságaiban. A képviselő-testületi tagoknak a munkaadók külön rendelkezések szerint teszik lehetővé a tisztségük ellátását; ugyanez érvényes azon bizottsági tagok vonatkozásában, akik nem képviselő-testületi tagok. A község a munkaadó kérelmére megtéríti a már kifizetett jövedelempótlás vagy más, munkáért járó díj költségeit. A munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal nem rendelkező képviselő-testületi tagok számára a község az elmaradt jövedelmet pótolja.
(7) A képviselő-testületi tag a választó kérésére köteles a saját tevékenységére és a képviselő-testület tevékenységére vonatkozó információkat nyújtani.
(8) Annak a képviselő-testületi tagnak, akit a polgármester-helyettesi tisztség ellátásának érdekében az állásából hosszútávon és teljes egészében felmentettek, az alkalmazásban járó fizetés vagy másféle javadalmazás pótlására a község megfelelő fizetést biztosít. Az addigi állásában meglévő munkajogviszonya a külön rendelkezések szerinti feltételek mellett érintetlen marad.18b)
(9) A képviselő-testületi tag javadalmazását a képviselő-testületi tagok javadalmazására vonatkozó irányelvek mentén különösen a tisztségből eredő feladatokra és időigényességre tekintettel kell megállapítani.

26. §
A képviselő-testületi tag a következő fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, a község (város) érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom, és a képviselő-testületi tagságom gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre azokat.”


HATODIK RÉSZ
Záró, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések

27. §
(1) Ha a közigazgatási eljárásban első fokon a község dönt, a jogorvoslati szervet külön jogszabály18ba) határozza meg.
(2) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága a területi önkormányzati választások eredményeit érvényteleníti vagy eredményeit semmissé nyilvánítja,19) akkor a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának döntése által érintett területi önkormányzati szerv azon jogi aktusai, amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának döntéshozatalát megelőzően bocsátott ki, az arra jogosult szerv által kibocsátott jogi aktusoknak kell tekinteni.

27.a §
(1) Az utcák és egyéb közterek megjelölésének és az épületek számozásának részleteit a minisztérium rendeletben határozza meg. 
(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak a községek megnevezéséről, a községrészek megnevezéséről, a községek területének 2. § (3) bekezdése szerintieken kívüli változásáról, illetve a összeírási számok és házszámok megállapítására irányuló döntéshozatalra.15)

27.b §
Szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el a jogi személy vagy természetes személy – vállalkozó, ha
a) megszegi a rendeletet,
b) nem tart rendet és tisztaságot a használatában lévő telken vagy más ingatlanban, ezáltal megbontja a község arculatát vagy környezetét, vagy ha közterületet szennyez, vagy tárgyakat a kijelölt helyen kívül helyez el,
c) komoly ok nélkül nem teljesíti a megszabott határidőn belül a polgármester által kirótt kötelességét személyes segítségnyújtás vagy dologi segítségnyújtás terén természeti csapás vagy más rendkívüli esemény idején,
d) megszegi a 2.c § (3) bek. szerinti kötelességét,
e) megszegi a 2.c § (4) bek. szerinti kötelességét, vagy
f) megszegi a 30.e § szerinti kötelességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért a község 6 638 euró bírságot ró ki.
(3) A község a bírság kivetésekor figyelembe veszi a jogsértő cselekvés komolyságát, módját, időtartamát és következményeit, a kötelességsértések halmozódását és az ismétlődő kötelességszegéseket.
(4) A bírságot egy éven belül azt a napot követően lehet kiróni, amikor a község tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességsértéstől számítva.
(5) A bírságokból származó bevétel a községi költségvetés bevétele.

28. §
(1) A községekre szállnak át mindazon jogkörök, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napján külön jogszabályok alapján a helyi és városi nemzeti bizottságokhoz tartoztak, feltéve ha külön törvény nem telepíti azokat állami szervekhez.20)
(2) Az A és B mellékletek szerinti terjedelemben a községekre szállnak át azon jogkörök is, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napján külön jogszabályok alapján a járási és a kerületi nemzeti bizottságokhoz tartoztak.

29. §
A község vagyonáról, annak megszerzéséről, az avval való rendelkezésről és gazdálkodásról külön törvény rendelkezik.

29.a §
Ha a jelen törvényben vagy külön jogszabályban a “község” szó használatos, akkor ebbe a város is beleértendő, feltéve, hogy a jelen törvényből vagy a külön jogszabályból nem nyilvánvaló, hogy az adott rendelkezések kizárólag a községre vagy kizárólag a városra vonatkoznak.

30. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az a község, amely a szimbólumait a Szlovák Köztársaság Heraldikai Jegyzékébe való bejegyzés céljából nem terjesztette elő a minisztériumnak, 2006. december 31-ig köteles azt megtenni.
(2) A 13. § (8) bekezdése szerinti azon tevékenység miatti bírságolásnál, amelyre 2002. december 31-e előtt került sor, ha a polgármester 2001. december 31-ig nem indította meg az eljárást, a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2001. december 31-e előtt megindított, 13. § (8) bekezdése szerinti bírságkiszabásra irányuló eljárásra az addigi szabályok vonatkoznak.
(3) A 2002. január 1-e előtt létrejött együttműködési megállapodásokat a község 2002. március 31-ig nyújtja be a kerületi hivatalhoz; ugyanezen határidővel nyújtja be a nemzetközi egyesületben betöltött tagságra vonatkozó okiratot, ha az 2001. december 31-e előtt jött létre.
(4) A 2001. december 31-e előtt várossá nyilvánított község a jelen törvény szerint minősül városnak.
(5) A 2001. december 31-e előtt létrejött községek egyesülete a jelen törvény szerint minősül községek egyesületének.
(6) A tisztségébe 2001. december 31-e előtt megválasztott községi főellenőr a 2002. január 1-e után megválasztott községi főellenőr megválasztásáig gyakorolja tisztségét, de legkésőbb 2003. március 31-ig. A tisztségébe 2001. december 31-e előtt megválasztott községi főellenőr községgel fennálló munkajogviszonya nem szűnik meg.

30.a §
A 2004. július 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok
(1) Azokban a községekben, ahol a 2004. június 30-ig érvényes és hatályos előírások alapján megválasztott főellenőr tevékenykedik, ennek hivatali ideje lejártát követően a jelen törvény szerint kell lebonyolítani az új főellenőr megválasztását.
(2) Azokban a községekben, ahol nincs megválasztott főellenőr, vagy nem tevékenykedik több községért felelős főellenőr, ott 2005. január 1-i határidővel a jelen törvény rendelkezései szerint választanak főellenőrt.
(3) Azokban a községekben, ahol megválasztott főellenőr tevékenykedik, a főellenőr javadalmazását, 2005. január 1-i határidővel, a jelen törvény szerint kell rendezni.
(4) Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr, aki nem teljesíti a 18a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltségre vonatkozó feltételeket, továbbra is tisztségében marad. Az ilyen főellenőr legkésőbb 2009. június 30-ig köteles megszerezni a 18a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltséget, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.
(5) Az a főellenőr, aki nem tesz eleget az egyéb vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó kötelességeknek16) vagy nem teljesíti a 18. § (1) bekezdés harmadik mondata, illetve (2) bekezdése szerinti feltételeket, 2004. október 1-ig köteles ezeknek eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

30.b §
(1) A 2. § (5) és (6) bekezdése szerinti eljárás nem érinti a tulajdoni viszonyokat.
(2) Az illetékes kataszteri hivatal megteszi a 2a § (5) és (6) bekezdések szerinti területváltozásokból következő intézkedéseket.

30.c §
Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr, aki nem teljesíti a 18 § (1) bekezdés harmadik mondata szerinti feltételt, 2005. március 1-ig köteles annak eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

30.d §
A 2010. április 1-től hatályos rendelkezésekre kapcsolatos átmeneti szabályok
A község a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjét, 2010. szeptember 30-i határidővel, a 12. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően módosítja.

30.e §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
Ha olyan épületről van szó, amelynek 2015. június 30-áig nem határoztak meg épületjegyzékszámot és házszámot, az épület tulajdonosa köteles kérvényt benyújtani az épületjegyzékszám és házszám meghatározása iránt, amennyiben 2015. december 31-éig meghatározzák azt. Ha az épület tulajdonosa a kérvényt az első mondat szerint nem nyújtja be, a község kérvény nélkül is dönt az épület épületjegyzékszámáról és házszámáról.

31. §
A következő jogszabályok hatályukat veszítik:
1. a Tt. 69/1967 számú törvénye a nemzeti bizottságokról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 72/1969 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 115/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 131/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 62/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 121/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 52 /1982 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 139/1982 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 107 /1988 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1990 számú törvényével;
2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 72/1969 számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságaival kapcsolatos néhány szervezeti és hatásköri intézkedésről szóló törvényének 2. cikkelye, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével;
3. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 131/1970 számú törvénye a Szlovák Szocialista Köztársaság kerületi nemzeti bizottságainak létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével;
4. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényének II. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja és a nemzeti bizottságok hatásköreit rendezi az államigazgatás egyes területein;
5. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 52/1982 számú törvényének VI. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja és a központi községekben működő helyi nemzeti bizottságok hatáskörét rendezi;
6. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 139/1982 számú törvényének II. és III. cikkelye, amelyek a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítják és a városi nemzeti bizottságok hatásköreit rendezik az államigazgatás egyes területein;
7. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 107/1988 számú törvényének II. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja;
8. a néhány államigazgatási hatáskör átruházásáról szóló 305/1948 számú kormányrendelet;
9. a további államigazgatási hatáskörök átruházásáról és az államigazgatás további egyszerűsítéséről szóló 116/1949 számú kormányrendelet;
10. a további államigazgatási hatáskörök átruházásáról és az államigazgatás további egyszerűsítéséről szóló 122/1951 számú kormányrendelet, módosítva a Tt. 47/1953 számú kormányrendelettel;
11. a nemzeti bizottságok tagjainak, a szakbizottságok tagjainak és a nemzeti bizottságokban tevékenykedők javadalmazásának, költségtérítésének és egyéb jogviszonyainak rendezéséről szóló Tt. 12/1968 számú kormányrendelet, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 128/1971 számú rendeletével és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 229/1988 számú rendeletével;
12. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a nemzeti bizottságok közrendjének ellenőrzéséről szóló Tt. 18/1972 számú rendelete, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 157/1982 számú rendeletével;
13. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a jelentős nagyvárosok és fürdővárosok kijelöléséről szóló Tt. 156/1982 rendelete, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 28/1989 számú rendeletével;
14. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának “A nemzeti bizottságok fejlesztéséért” című elismerő oklevél adományozásáról szóló Tt. 60/1984 rendelete.

32. §
A jelen törvény az 1990. évi községi önkormányzati választások napján lép hatályba; a 30. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba.


F. Mikloško, s.k.
V. Mečiar, s.k.


1) a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64a cikkelye (Tt. 460/1992), módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel
1a) a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 67. cikkelye (2) bekezdése, módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel
1b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló Tt. 270/1995 számú törvénye 3. § (3) bekezdésének d) pontja 
1c) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló Tt. 184/1999 számú, többször módosított törvénye.
1d) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló Tt. 377/1990 számú többször módosított törvénye
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Kassa városról szóló Tt. 401/1990 számú, többször módosított törvénye
2a) a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel
2b) a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló Tt. 184/1999 számú törvény 4. § (1) bekezdése
3) a Szlovák Köztársaság polgárainak lakhely-bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló Tt. 253/1998 számú, többször módosított törvény 3. §-a, a külföldiek tartózkodásról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 48/2002 számú, többször módosított törvény 34. §-a
4) például az árvízvédelemről szóló Tt. 7/2010 számú törvény
4a) a Tt. 253/1998 számú, többször módosított törvény 8. §-a, a Tt. 48/2002 számú, többször módosított törvény 17. §-a
5) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a helyi önkormányzati választásokról szóló Tt. 346/1990 számú törvénye
5a) Például a Tt. 582/2004. sz. törvénye a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 447/2015. sz. törvénye a helyi fejlesztési illetékről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
5b) például a egyéni vállalkozásról szóló Tt. 455/1991 számú törvény 34. § (2) bekezdése, módosítva a Tt. 279/2001 számú törvénnyel  
a közúti közlekedésről szóló Tt. 168/1996 számú törvény 30. § b) pontja, módosítva a Tt. 506/2002 számú törvénnyel  
A piaclétesítményekben való áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról szóló és az egyéni vállalkozásról szóló Tt. 455/1991 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 178/1998 számú törvény 3. § (1) bekezdése, módosítva a Tt. 210/1999 számú törvénnyel  
az élelmezési és mezőgazdasági célú növények genetikai forrásainak védelméről szóló Tt. 215/2001 számú törvény 8. § (5) bekezdésének a) pontja,  
a légkör védelméről szóló és a légkörszennyezésért fizetendő díjakról szóló Tt. 401/1998 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 478/2002 számú törvény 34. § (1) bekezdésének c), d), e) és k) pontjai  
az iskolák állami igazgatásáról,az iskolák önkormányzatáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 596/2003 számú, többször módosított törvény 16. § (1) bekezdésének k) pontja  
Az energetikáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 656/2004 számú törvény 11. § (3) b) pontjának 9. alpontja, módosítva a Tt. 283/2008 számú törvénnyel  
A hazárdjátékokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 171/2005 számú törvény 21. §-a  
a környezeti hatások felméréséről és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 24/2006 számú törvény 23. §-a  
5c) a szemétkezelésről szóló Tt. 223/2001 számú törvény 39. §-a
5d) a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990 számú, többször módosított törvényének módosításról szóló Tt. 250/2007 számú, többször módosított törvény  
6) az emlékműalap védelméről szóló Tt. 49/2002 számú, többször módosított törvény  
6a) a szociális segélyről szóló Tt. 195/1998 számú, többször módosított törvény
6b) a Tt. 184/19991 számú törvény 3. § (3) bekezdése  
7) a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló Tt. 85/2005 számú, többször módosított törvény  
8) a polgárok egyesülési jogának gyakorlásáról szóló Tt. 83/1990 számú, többször módosított törvény  
8a) a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 71. cikkelyének (2) bekezdése, módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel  
8b) például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság Számvevőszékéről szóló, Tt. 39/1993 számú törvényének 4. § c) pontja  
8c) a megyék önkormányzatáról szóló Tt. 302/2001 számú, többször módosított törvény 8a § (4) bekezdése  
8d) A Közigazgatási perrendtartás 362. §-a.
9) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a községek vagyonáról szóló Tt. 138/1991 számú, többször módosított törvénye 
9a) a könyvviteltől szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény 
9b) a könyvvizsgálókról, az auditról és a könyvvizsgálati tevékenység felügyeletéről szóló és a könyvvitelről szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 540/2007 számú törvény 
10) például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény, a közigazgatás költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 523/2004 számú törvény  
10a) a Szlovák Nemzeti Tanács községi rendőrségről szóló Tt. 564/1991 számú, többször módosított törvénye  
10b) például az ügyészekről és az ügyészi várományosokról szóló Tt. 154/2001 számú törvény 
11) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a községek és városok polgármestereinek jogállásáról és javadalmazásáról szóló Tt. 253/1994 számú, többször módosított törvénye  
11a) a készenléti idő költségvetési szervezeteken és néhány további szervezeten és szerven belüli térítéséről és javadalmazásáról szóló Tt. 143/1992 számú, többször módosított törvény 
12) Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 346/1990 számú, többször módosított törvénye 2. § (1) és (2) bekezdései 
12a) például a Kereskedelmi Törvénykönyv (Tt. 513/1991) 17.-20. §-ai, a bankokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 483/2001 számú törvényének 91. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló Tt. 511/1992 számú törvény 23. §-a, a személyes adatok védelméről szóló Tt. 428/2002 számú, többször módosított törvény
12aa) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (közoktatási törvény) 16. §-ának 4. bek. a Tt. 324/2012. sz. törvénye értelmében.
12b) az egyes közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 553/2003 számú törvény 1. § (3) bekezdésének b) pontja
15) a közigazgatási eljárásról szóló Tt. 71/1967 számú, többször módosított törvény 
16) a közérdekű munka végzéséről szóló Tt. 552/2003 számú törvény  
16a) a pénzügyi ellenőrzésről és a belső auditról szóló Tt. 502/2001 számú törvény 
16b) a Munka Törvénykönyvének 49. és 50. §-ai
16c) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az állami vagyon kezeléséről szóló Tt. 278/1993 számú, többször módosított törvénye  
16d) a panaszokról szóló Tt. 152/1998 számú törvény
16e) a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel  
16f) például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény
16g) a Tt. 152/1998 számú törvény 11. § (3) bekezdése
17a) a többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75a §-ai
18) a területrendezés-tervezésről és a építési rendtartásról szóló Tt. 50/1976 számú törvény 139a § (6) bekezdése  
18a) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság fővárosáról – Pozsonyról szóló Tt. 377/1990 számú többször módosított törvénye
18aa) például a hazárdjátékokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 171/2005 számú törvény  
18b) a Munka Törvénykönyvének 136. § (2) bekezdése, módosítva a 210/2003 számú törvénnyel
18ba) A Tt. 180/2013. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 4. §-a 2. bek. d) pontja.
19) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szervezetéről, az alkotmánybírósági eljárásról és az alkotmánybírók jogállásáról szóló Tt. 38/1993 számú törvénye 63. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai 
20) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a helyi államigazgatás szervezetéről szóló Tt. 472/1990 számú törvénye 14. § (5) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a környezetvédelmi államigazgatásról szóló Tt. 595/1990 számú törvénye 13. § (4) bekezdése.