Hatályos 2018. január 1-től

Tt. 34/2002.

Törvény
AZ ALAPÍTVÁNYOKRÓL
és a Polgári Törvénykönyv módosításáról a későbbi jogszabályok szerint 


Kelt: 2001. december 18.


Módosítva:
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 478/2009., hatályos 2010. január 1- től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1- től
Tt. 463/2013., hatályos 2014. január 1- től
Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 279/2017., hatályos 2018. január 1- től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény szabályozza az alapítványok és alapítványi alapok jogállását és jogviszonyait.

2. §
Alapítvány
(1) Az alapítvány meghatározott célra létrehozott vagyontársulás, mely közhasznú cél támogatására szolgál.
(2) Az alapítvány jogi személy; az alapítványok nyilvántartásába jegyzik be, melyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma vezet (a továbbiakban csak „minisztérium“).
(3) Közhasznú cél alatt a jelen törvény céljaira elsősorban a szellemi és kulturális értékek fejlesztését és védelmét, az emberi jogok és más humanitárius célok megvalósítását és védelmét, a környezet védelmét és gyarapítását, a természeti értékek védelmét, az egészségvédelmet, a gyermekek és fiatalok jogainak védelmét, a tudomány, a művelődés és testnevelés fejlesztését, valamint az életveszélybe került vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítséget igénylő egyénre vagy személyek csoportjára szabott humanitárius segítség megvalósítását értjük.
(4) Az alapítvány neve az a név (elnevezés), amely alatt az alapítványok nyilvántartásában bejegyzésre került. Az alapítvány elnevezésének tartalmaznia kell az „alapítvány” kifejezést. Más természetes személyek vagy jogi személyek ezt a kifejezést nem használhatják elnevezésükben vagy cégnevünkben. Az alapítvány elnevezésének különböznie kell más alapítványok elnevezésétől, amelyek a nyilvántartásban bejegyzésre kerültek, és nem lehetnek olyan elnevezések, amelyek összetéveszthetők más, már bejegyzett alapítvány elnevezésével. 
(5) Ha az alapítvány elnevezése más, az alapítóétól különböző természetes személy családi nevét fogja tartalmazni, az alapítvány bejegyzési javaslatának tartalmaznia kell ezen természetes személy belegyező nyilatkozatát; ha ez a természetes személy elhalálozott, az örököseinek a nyilatkozatát, amennyiben ezek ismertek. 
(6) Alapítványi tevékenység a jelen törvény céljaira
a) pénz- és dologi eszközök nyújtása az alapítvány vagyonából harmadik személyeknek,
b) az alapítvány vagyonának kezelése, beleértve az alapítványi alapok kezelését.
(7) Az alapítvány más tevékenységet is végezhet, mely összhangban áll az alapítvány közhasznú küldetésével és az alapítványi tevékenység megvalósításával, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

3. §
Az alapítvány vagyona
(1) Az alapítvány vagyonát az alapítványi alaptőkéje, az alapítványi alap és az alapítvány egyéb vagyona képezi. 
(2) Az alapítvány alaptőkéje az alapítványok nyilvántartásában bejegyzett alapítványi vagyon. Alapítvány létrehozásakor az egyes alapítók vagyoni juttatásai alkotják. Az egyes alapítók vagyoni juttatásainak értéke legkevesebb 663 euró. Az alapítvány alapítványi alaptőkéjének el kell érnie a legalább 6638 eurót, miközben ezt az alapértéket csak pénzeszközök és ingatlanok alkothatják. A 6638 eurót meghaladó értéket képezhetik ingóságok, értékpapírok, de más vagyonjogi igények és pénzben kifejezhető értékek is. Az alapítványi alaptőke értéke nem csökkenthető.
(3) Az alapítványi alapot azon pénzeszközök képezik, melyek nem részei az alapítványi alaptőkének vagy az alapítvány egyéb vagyonának.
(4) Az alapítvány egyéb vagyonát, mely nem képezi az alaptőke vagy az alapítványi alap részét, pénzeszközök, értékpapírok, valamint egyéb vagyonjogi igények és egyéb, pénzben kifejezhető vagyoni értékek képezik.


MÁSODIK RÉSZ
Alapítvány létesítése és keletkezése és alapítványi alap létrehozása

4. §
Alapítvány létesítése
(1) Alapítványt természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban csak „alapító”) hozhat létre. 
(2) Az alapítványt alapító okirattal hozzák létre, melyet az összes alapító aláír. Az egyes alapítók aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíteni kell. Alapítványt egyetlen alapító is létrehozhat; az aláírását hivatalosan hitelesíteni kell.
(3) Az alapítvány keletkezéséig az alapítvány létrehozásával kapcsolatos ügyekben az alapítók együtt járnak el vagy az alapítvány kezelője jár el.
(4) Ingatlan tulajdonjogát az alapítvány a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését követően szerzi meg az alapító írásos nyilatkozata alapján, melyen az aláírás valódiságát hivatalosan hitelesíteni kell. Az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzési javaslatát az alapítvány kezelője nyújtja be az alapítvány létrejöttétől számított 15 napon belül. Az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzési javaslatának másolatát az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) hivatal bélyegzőlenyomatának kijelölésével az alapítvány kezelője köteles elküldeni a minisztériumnak 15 napon belül azt követően, hogy az ingatlan-nyilvántartási hivatal az írásos bejegyzési javaslaton feltünteti a kézbesítés időpontját.
(5) Ha az ingatlan-nyilvántartási hivatal a bejegyzés elutasításáról dönt, az alapítvány kezelője felszólítja az alapítókat, hogy az ingatlan-nyilvántartási hivatal bejegyzést elutasító határozata jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a be nem jegyzett ingatlan értékét más ingatlannal vagy pénzbetéttel helyettesítsék.

5. § 
Alapító okirat
(1) Az alapító okirat tartalmazza
a) az alapítvány elnevezését és székhelyét,
b) a közhasznú célt, melyet az alapítvány támogatni fog,
c) utónév és családi név (elnevezés), személyi szám (a szervezet statisztikai számjele) és az állandó lakcím (székhelycím) az összes alapító esetében, 
e) az alapítványnak juttatott vagyon értéke és tárgya, melyet minden alapító az alapítványi alaptőkébe bevitt az alapítvány megalakításakor, 
f) az időtartamot, melyre az alapítvány létrehozásra kerül,
g) az alapítványi szervek tagjainak számát, megbízatási idejük hosszát és megválasztásuk módját,
h) az alapítványi szervek összehívásának, szavazási és tárgyalási rendjének módját, 
i) az első alapítványkezelő (6. § 5. bek., 41. § 2. bek.), valamint az alapítvány további szervei tagjainak – ha ilyenek vannak – utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét vagy hosszú távú tartózkodási címét, 
j) az alapítványi vagyon felhasználásának feltételeit,
k) a személyek azon körének behatárolása, akiknek az alapítvány eszközei juttathatók, 
l) az alapítványi eszközök harmadik személyek számára történő juttatásának feltételei, 
m) egyéb feltételek, ha az alapító ezek feltüntetését szükségesnek tartja. 
(2) Az alapító jogosult az alapító okiratban olyan kikötéseket megfogalmazni, amelyek nem változtathatók meg az alapítvány egyetlen szervének a döntésével sem.
(3) Minden jogosult személy betekinthet az alapító okiratba és abból kivonatot vagy másolatot készíthet. Az alapítvány köteles kérésre hozzáférhetővé tenni az alapító okiratot.

Az alapítvány létrejötte

6. §
(1) Az alapítvány az alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzés napján jön létre.
(2) Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét az alapítvány kezelője nyújtja be a minisztériumnak. Az alapítvány kezelőjének aláírását hivatalosan hitelesíteni kell.
(3) Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell az alapítvány alapító okiratát két példányban, az alapítvány kezelőjének írásos nyilatkozatát az alapítványnak juttatott pénzügyi betét alapító általi befizetéséről, az alapító írásos nyilatkozatát az alapítványi vagyonba bevitt ingatlan ingatlanról; az alapítvány kezelője aláírásának valódiságát az írásos nyilatkozaton hivatalosan hitelesíttetni kell, és az alapítvány kezelőjének erkölcsi bizonyítványa nem lehet három hónapnál régebbi. 
(4) Ha az alapítvány létrehozója jogi személy, mely nem törvény által lett létrehozva vagy megalapítva, mellékeli a cégbírósági nyilvántartási kivonatot vagy más nyilvántartási kivonatot, mely nem lehet régebbi három 30 napnál. Külföldi jogi személy esetén okiratot kell mellékelni arról, hogy a külföldi jogalany jogi személy, valamint hogy ki a statutáris képviselője. 
(5) Ha az alapítvány kezelője külföldi természetes személy, az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a Szlovák Köztársaság területén való hosszú távú tartózkodási engedélyének az okiratát is.

7. §
(1) Az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárása azon a napon kezdődik el, amikor a minisztériumnak kézbesítik a bejegyzési kérelmet, mely tartalmazza a 6. § szerinti iratokat is.
(2) Amennyiben az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelme nem tartalmazza a 6. § 2-5. bekezdése szerinti okiratokat, a minisztérium a kérelem kézbesítés napjától számított 15 napon belül figyelmezteti az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány nyilvántartása vételi eljárása csak a hiánypótlást követően kezdődik meg.

8. §
(1) A minisztérium az alapítvány alapítványi nyilvántartásba történő bejegyzését elutasítja, ha a 6. § 2-4. bek. szerinti iratokból kitűnik, hogy
a) nem meghatározott célú vagyoni juttatásról van szó,
b) az alapítvány nem közhasznú célt szolgál,
c) az alapító okirat nincs összhangban a törvényekkel.
(2) A minisztérium az alapítvány alapítványi nyilvántartásba történő bejegyzésének elutasításáról az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül dönt.

9. §
(1) Ha a minisztérium nem lát okot arra, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételét elutasítsa, az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárásának megkezdésétől számított 30 napon belül bejegyzi az alapítványt az alapítvány-nyilvántartásba és ezen határidőn belül az alapítvány kezelőjének megküldi az alapító okirat egy példányát, melyen feltünteti az alapítvány alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzésének időpontját.
(2) Az alapítvány létrejöttét, elnevezését és székhelyét a minisztérium az alapítvány alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzését követő tíz napon belül megküldi a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának.

Alapítvány-nyilvántartás

10. §
(1) Az alapítvány-nyilvántartás nyilvános jegyzék, melybe az alapítványokra vonatkozó, törvényben meghatározott kellékek kerülnek bejegyzésre.
(2) Az alapítvány-nyilvántartás része az okiratgyűjtemény, melyet az alapító okirat, az alapítványi vagyon létrehozásáról szóló szerződés vagy az igazgatótanács alapítványi vagyon létrehozásáról szóló határozata és az alapítvány tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló évzáró jelentés (a továbbiakban csak „évzáró jelentés”) képez.
(3) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett követelmények mindenkire vonatkoznak az alapítványnak az alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzésének a napjától. Az ellen, aki az alapítvány-nyilvántartásban szereplő tények valódiságából kiindulva jóhiszeműen cselekszik, nem élhet olyan ellenvetéssel az, akit az alapítvány-nyilvántartási bejegyzés érint, hogy az alapítvány-nyilvántartásban szereplő bejegyzés nem felel meg a valóságnak.

11. §
(1) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik
a) a szervezet elnevezését, székhelyét és statisztikai számjelét,
b) a közhasznú célt, melyet az alapítvány támogat,
c) az alapító utónevét és családi nevét (elnevezését), a személyi számát (a szervezet statisztikai számjelét) és állandó tartózkodási helyét (székhelyét),
d) az alapítványi alaptőke értékét és tárgyát, feltüntetve 
1. a pénzeszközök összegét,
2. az ingatlanokat és azok hiteles szakértő által megállapított piaci értékét,
3. az ingóságokat és azok hiteles szakértő által megállapított piaci értékét,
4. az értékpapírokat és azok piaci értékét,
5. az egyéb vagyoni jogokat és pénzben kifejezhető más vagyoni értékeket a hiteles szakértő által megállapított értékben, 
e) az alapítvány kezelőjének utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét.
(2) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik a bejegyzett tények változásait és megszűnését is. Az alapítvány kezelője köteles a minisztériumnak kérelmet benyújtani a bejegyzett tények változásának bejegyzésére 15 napon belül azt a napot követően, amikor a változás bekövetkezett, a javaslaton az alapítványkezelő aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell. A kérelemhez csatolni kell az igazgatótanács határozatát az alapító okiratban eszközölt változásról és az alapító okirathoz csatolandó záradék két példányát, melyen az igazgatótanács elnöke aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell.
(3) Az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzik továbbá
a) az alapítvány felszámolási eljárásának megindítását, beleértve a felszámoló biztos utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét,
b) a csődeljárás meghirdetését, beleértve a csődbiztos utónevét és családi nevét, személyi számát és állandó lakcímét, 
c) az alapítvány törlésének törvényi okait,
d) a büntetőeljárás során kiszabott azon büntetésekről szóló adatot, amelyek nem mentesültek a hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint a jogutódokat sújtó, végre nem hajtott büntetésekről szóló adatot is.
(4) Az alapítvány statisztikai számjelét a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adja ki a minisztérium külön jogszabály1b) szerinti kérelmére.

12. §
(1) A kötelezettségeket, melyeket az alapítók az alapítvány létrejöttének napjáig az alapítvány vonatkozásában magukra vállaltak, együttesen és osztatlanul kötelezik az alapítókat. 
(2) A kötelezettségek, melyek az 1. bekezdés szerint keletkeztek, az alapítvány létrejöttének napjával átszállnak az alapítványra, amennyiben az alapítvány három hónapos határidőn belül nem utasítja el azokat olyan indokkal, hogy az átvételük ellentétben állnak az alapítvány által teljesített közhasznú céllal.

13. §
Alapítványi alap 
(1) Az alapítvány közhasznú cél támogatása érdekében alapítványi alapot hozhat létre igazgatótanácsának döntésével vagy természetes vagy jogi személlyel megkötött írásbeli szerződés alapján. 
(2) Az alapítványi alap nem jogi személy.
(3) Az igazgatótanács alapítványi alap létrehozásáról szóló döntésének tartalmaznia kell
a) az alapítvány megnevezését, amely az alapítványi alapot létrehozza,
b) az alapítványi alap megnevezését; az alapítványi alap megnevezésének része az alapítvány megnevezése is, mely az alapítványi alapot létrehozza,
c) a célt, melynek érdekében az alapítványi alapot létrehozzák,
d) az időtartamot, melyre az alapítványi alap létesül.
(4) Az alapítványi alap létrehozásáról az alapítvány és a természetes vagy jogi személy által megkötött szerződésnek a tárgyát a pénzügyi eszközök megszerzésének feltételei és azok felhasználásának módja az előre meghatározott közhasznú cél érdekében. Az alapítványi alap létrehozásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell még 
a) a szerződő felek megjelölését,
b) az alapítványi alap megnevezését; az alapítványi alap megnevezésének része az alapítvány megnevezése is, mely az alapítványi alapot létrehozza,
c) a célt, melynek érdekében az alapítványi alapot létrehozzák,
d) az időtartamot, melyre az alapítványi alap létesül.
e) az alapítvány díjazását, ha ez része volt a megállapodásnak,
f) az alapítványi alap eszközei felhasználásának feltételeit, 
g) a feltételeket, amelyek szerint az alapítványi alap eszközeit felosztják azon esetben, ha az alapítványi alap célja egy konkrét összeg összegyűjtéséhez kötődik, és amennyiben az összeg összegyűjtése nem valósul meg, vagy ha a cél, mely érdekében az alapítványi alapot létrehozták, megszűnt, 
h) a zárójelentés kellékeit az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról, vagy az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról szóló zárójelentés kellékeit, ha az alap egy évet meghaladó időtartamra vagy meghatározatlan időre létesült.
(5) Az alapítvány kezelője a minisztériumnak az alapítványi alap létrehozásától számított 15 napon belül elküldeni az igazgatótanács határozatát vagy az alapítványi alap létrehozásáról szóló írásbeli szerződést.


HARMADIK RÉSZ
Az alapítvány megszűntetése és megszűnése

Az alapítvány megszűntetése

14. §
Az alapítványt megszűntetik
a) annak az időszaknak a leteltével, melyre alapították,
b) a közhasznú cél megvalósulásával, melyre alapították,
c) az igazgatótanácsnak az alapítvány megszűnését kimondó határozatával,
d) a bíróságnak az alapítvány megszűnését kimondó döntésével,
e) csődeljárás meghirdetésével vagy a csődeljárás vagyonhiány miatti elutasításával,
f) az alapító döntésével vagy az alapítók megegyezése alapján, ha az igazgatótanács legalább egy éven át működésképtelen.

15. §
(1) A bíróság az alapító, a minisztérium vagy olyan személy indítványára, akinek hiteles jogi érdeke fűződik az alapítványhoz, az alapítványt megszünteti és elrendeli a felszámolását, ha
a) az alapítványi alaptőke csökken,
b) ha a 36. § 3. bek. szerinti, bírság kirovásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az alapítvány nem teszi közzé évzáró jelentését a könyvelési zárások nyilvános regiszterében,1a)
c) az alapítvány megsérti a 29. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,
d) nem került sor az alapítvány szerveinek a megválasztására, miközben a megbízatási idejük több mint hat hónappal korábban lejárt, vagy az alapítvány szerveinek létszámát nem töltötték fel a kívánatos létszámra,
e) az alapítvány egy évnél hosszabb időn át nem végez alapítványi tevékenységet a 2. § 6. bek. szerint,
f) az alapítvány a vagyonát a jelen törvény rendelkezéseit vagy az alapító okiratot sértő módon használja.
(2) A bíróság az alapító, a minisztérium vagy olyan személy indítványára, akinek hiteles jogi érdeke fűződik az alapítványhoz, az alapítványt megszünteti és elrendeli a felszámolását, ha az alapítvány egyéb súlyos módon vagy ismétlődően megsértette a jelen törvény rendelkezéseit.

16. §
Az alapítvány megszűnése
(1) Az alapítvány az alapítvány-nyilvántartásból való törlés napján szűnik meg. A megszűnést felszámolási eljárásos vagy felszámolási eljárás nélküli megszüntetés előzi meg.
(2) Felszámolási eljárás lefolytatása nem kötelező, ha
a) az alapítvány vagyona és kötelezettségei a megszűnést követően más alapítványra szállnak át,
b) vagyonhiány miatt a csődeljárás meghirdetésének indítványát elutasították,
c) a csődeljárás lefolytatását követően az alapítványnak semmilyen vagyona nem marad.

17. §
Alapítvány megszüntetése felszámolási eljárás nélkül
(1) Alapítvány másik alapítvánnyal csak írásbeli egyesülési szerződés alapján egyesülhet, amennyiben ezen alapítványok alapító okiratai ezt nem tiltják.
(2) Az egyesülési szerződés tartalmazza a szerződő felek megnevezését és adatait a vagyonukról, kötelezettségeikről, az egyesülő alapítványok jogairól és kötelességeiről. Az egyesülési szerződést alá kell írnia az egyesülő alapítványok statutáris szerveinek. Azon alapítvány alapítványi tőkéjét, amely az egyesülő alapítvány jogait és kötelezettségeit átveszi, meg kell emelni az egyesülő alapítvány alapítványi vagyonának értékével.
(3) Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének indítványát az alapítvány statutáris szerve nyújtja be, amely aláírásának valódiságát az indítványon hivatalosan hitelesíttetni kell. Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének indítványához csatolni kell az egyesülési szerződést, az igazgatótanács döntését az alapítvány felszámolási eljárás nélküli megszűnéséről és az alapító döntését, ha az alapítvány megszüntetéséről döntött. 
(4) Az egyesülés során befogadott alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésének napjával annak vagyona, valamint jogai és kötelezettségei arra az alapítványra szállnak át, amellyel egyesült.
(5) Az egyesülés során a megszűnő alapítványok vagyona arra az alapítványra száll át, amely az egyesüléssel létrejött.
(6) Az alapítvány átalakulhat nonprofit alappá is. Átalakuláskor az addigi alapítvány felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, amennyiben az alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlése indítványának benyújtása napján a nonprofit alap létrehozásának feltételei teljesültek.
(7) Az alapítvány átalakulásakor az alapítványi vagyon más alapítványra vagy a községre száll át, melyben a megszűnt alapítvány székhelye volt.
(8) A minisztérium törli az alapítvány-nyilvántartásból a megszűnő alapítványt és bejegyzi abba az azon alapítványban bekövetkezett változásokat, amely ugyanezzel a nappal átvette a megszűnő alapítvány vagyonát és kötelezettségeit.

18. §
Alapítvány megszüntetése felszámolással
(1) Az alapítvány felszámolási eljárásának megindítását bejegyzik az alapítvány-nyilvántartásba. A felszámolási eljárás lefolytatása idején az alapítvány megnevezését mindig a „felszámolás alatt” kiegészítéssel tüntetik fel. 
(2) Az alapítvány felszámolási eljárásának az alapítvány-nyilvántartásba történő bejegyzésével az alapítvány kezelőjének az alapítvány nevében gyakorolt jogkörei az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett felszámoló biztosra szállnak át. 
(3) A felszámoló biztost az igazgatótanács nevezi ki, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. Ha a felszámoló biztost nem nevezik ki felesleges halogatás nélkül, a bíróság nevezi ki őt. Felszámoló biztos csak természetes személy lehet. Az alapítvány bírósági határozatra történő felszámolása során a felszámoló biztost az a bíróság nevezi ki, amely a felszámolást elrendelte.
(4) Hatáskörének gyakorlása során a felszámoló biztos ugyanolyan felelősséget visel, mint az alapítvány kezelője. 
(5) A felszámoló biztos az alapítvány nevében csak az alapítvány felszámolására irányuló lépéseket tehet.
(6) Ha a felszámoló biztos megállapítja az alapítvány eladósodottságát, felesleges halogatás nélkül javaslatot tesz a csődeljárás megindítására.
(7) A felszámoló biztos az alapítvány felszámolási eljárásba való lépésének napjával elkészíti a felszámolási könyvelési egyenleget, és köteles az igazgatótanács minden egyes tagjának megküldeni az alapítvány vagyonáról és kötelezettségeiről szóló áttekintést.
(8) A felszámolás befejezésének napjával a felszámoló biztos könyvelési zárást készít és jóváhagyásra beterjeszti azt az igazgató tanácsnak a felszámolás lefolyásáról készített zárójelentéssel, valamint a maradék vagyon felosztásának javaslatával együtt.
(9) A felszámoló biztos köteles a maradék vagyont más alapítványnak vagy annak a községnek felajánlani, amelyben a megszűnő alapítvány székelt. Ha a község a felszámolási vagyont elfogadja, azt csak közhasznú célra használhatja fel. A vagyont, amely az alapítványi alaptőkét képezi, csak más, a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett alapítványnak lehet felajánlani.
(10) A felszámolás befejezését követő 30 napon belül a felszámoló biztos indítványt nyújt be az alapítvány alapítvány-nyilvántartásból való törlésére.
(11) A felszámoló biztos javadalmazását az a szerv határozza meg, amely őt kinevezte.
(12) Az 1-11. bekezdések szerinti rendelkezések alapján kell eljárni akkor is, ha az alapítvány büntetőeljárás során hozott bírósági döntéssel lett megszüntetve.


NEGYEDIK RÉSZ
Az alapítvány szervei és azok jogkörei

19. §
Az alapítvány szervei
(1) Az alapítvány szervei
a) az igazgatótanács (kuratórium),
b) az alapítvány kezelője (kurátor),
c) a felügyelőtanács, ha az alapítvány vagyona több mint 165 969 euró, egyéb esetekben csak ha az alapítvány alapító okirata így rendelkezik, 
d) ellenőr, ha felügyelőtanács nem lett létrehozva,
e) egyéb szerv, ha az alapító okirat így rendelkezik.
(2) Az alapítványi szervek tagjai kötelesek tevékenységüket úgy végezni, hogy ne sértsék az alapítvány érdekeit; az alapítvány vagyonát nem fordíthatják magáncéljaikra. Az alapítványi szervek tagjainak feddhetetleneknek kell lenniük és teljeskörű jogi cselekvőképességgel kell bírniuk. Nem feddhetetlen a jelen törvény céljaira az, akit szándékos bűncselekményért jogerősen elítéltek. A feddhetetlenséget a büntetés-nyilvántartás¬ból készült kivonattal kell igazolni, mely nem lehet régebbi három hónaposnál.

Az igazgatótanács (kuratórium)

20. §
(1) Az igazgatótanács az alapítvány legfelsőbb szerve.
(2) Az igazgatótanács
a) dönt az alapítvány megszűnéséről, ha ezt az alapító okirat nem zárja ki,
b) megválasztja és visszahívja az igazgatótanács elnökét és tagjait, megválasztja és visszahívja az alapítvány kezelőjét és ellenőrét, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik, 
c) dönt az alapító okiratban eszközölendő változtatásokról, ha ezt az alapító okirat nem tiltja, ,
d) kinevezi a felszámoló biztost,
e) évente jóváhagyja az alapítvány költségvetését, melyet az alapítvány kezelője terjeszt elő,
f) dönt az alapítvány vagyonának felhasználásáról, összhangban az alapítvány közhasznú céljaival, valamint a jelen törvényben és az alapító okiratban lefektetett feltételek mellett, 
g) dönt az alapítványi tőke emeléséről, az alapítványi törzstőke tárgyának változásáról, 
h) dönt az alapítványi alap létrehozásáról, jóváhagyja az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról szóló zárójelentést vagy az éves zárójelentést az alapítványi alap eszközeinek felhasználásáról, amennyiben egy évnél hosszabb időre vagy meghatározatlan időre hozták létre,
i) meghatározza az alapítvány kezelőjének járó jutalmat.
(3) Az igazgatótanács dönt minden más tényállásról is az alapítvány alapító okiratában meghatározott mértékben és feltételek szerint.
(4) Az igazgatótanács köteles a 2. bekezdés g) pontja szerinti döntéseit írásban megindokolni. 

21. §
(1) Az igazgatótanácsnak legalább három tagja van, Az igazgatótanács tagja csak természetes személy lehet, aki teljes mértékben birtokában van jogi cselekvőképességének. 
(2) Az igazgatótanácsi tagság nem egyeztethető össze az alapítványkezelői tisztséggel vagy az ugyanazon alapítvány más szervében (19.§) viselt tisztséggel.
(3) Nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, akinek az alapítványi vagyonból pénzeszközöket nyújtanak.
(4) Az igazgatótanácsi tagság nem fizetett tisztség. Az igazgatótanács tagjának csak külön jogszabály szerinti2) költségtérítésre van jogigénye a tisztsége ellátásával kapcsolatosan keletkezett kiadásai vonatkozásában.

22. §
(1) Az igazgatótanácsi tagok megválasztásának módját és megbízatási idejének hosszát az alapító okirat szabályozza. Az igazgatótanács első tagjait az alapítvány alapítója határozza meg az alapító okiratban az alapítvány létrehozásakor. Az alapító okirat szabályozhatja az igazgatótanácsi tagság elnyerésének előfeltételeit is. 
(2) A megüresedett igazgatótanácsi tagsági helyre az igazgatótanácsnak a megüresedés napjától számított 60 napon belül új igazgatótanácsi tagot kell választania a megbízatási időszak hátralévő részére vagy a következő megbízatási időszakra. Ha az igazgatótanácsi tagsági hely megüresedését követően az igazgatótanácsi tagok száma 3 alá süllyed, az új igazgatótanácsi tagok megválasztását kivéve az igazgatótanács semmilyen döntést nem hozhat addig az időpontig, amíg az igazgatótanács ki nem egészül. 
(3) Az igazgatótanács tagjainak megválasztására és visszahívására az igazgatótanács bármely tagja javaslatot tehet, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik. 
(4) Az igazgatótanácsi tagság megszűnik
a) a megbízatási idő leteltével,
b) az alapítvány kezelőjéhez vagy az igazgatótanácshoz kézbesített írásbeli lemondási nyilatkozattal, 
c) az igazgatótanács általi visszahívással,
d) elhalálozással.

23. §
(1) Az igazgatótanács a tagjai közül elnököt választ, aki összehívja az igazgatótanácsot és vezeti az igazgatótanács üléseit. Az elnök az ülés összehívásával és vezetésével írásban megbízhatja az igazgatótanács bármely tagját.
(2) Az elnök megválasztásához és visszahívásához az igazgatótanács összes tagja több mint a felének az egybehangzó egyetértése szükséges.

24. §
(1) Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének az egyetértése szükséges.
(2) Az igazgatótanács tagjai hozhatnak határozatot igazgatótanácsi ülésen kívül is, kivéve a 20. § 2. bek. a) és b) pontja szerinti határozatokat. Ilyen esetben az igazgatótanácsi határozat javaslatát az egyes tagok elé terjesztik véleményezésre, megjelölve a határidőt, ameddig írásbeli véleményt kell mondaniuk a javaslatról. Ha a tanácstag a megadott határidőig nem foglal állást, úgy kell tekinteni, hogy nem ért egyet a javaslattal. A szavazás eredményeit az igazgatótanács elnöke közli az igazgatótanács tagjaival.

Az alapítvány kezelője

25. §
(1) Az alapítvány kezelője az alapítvány statutáris szerve, aki irányítja az alapítvány tevékenységét és eljár az alapítvány nevében. Dönt az alapítvány összes ügyéről, amennyiben a törvény vagy az alapító okirat nem helyez bizonyos jogköröket más szervek hatáskörébe.
(2) Az alapítvány kezelőjét az igazgatótanács választja meg és hívja vissza. Az alapítvány első kezelőjét az alapítvány alapítója nevezi meg az alapító okiratban az alapítvány létrehozásakor.
(3) Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, az igazgatótanács korlátozhatja az alapítvány kezelőjének jogát az alapítvány nevében történő eljárásban. Ezek a korlátozások harmadik személyekkel szemben nem érvényesek.
(4) Az alapítvány kezelője nem lehet tagja az igazgatótanácsnak vagy más alapítványi szervnek. Az igazgatótanács ülésein tanácsadói mandátummal vehet részt.
(5) Az alapítvány kezelőjének a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel vagy hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy választható meg.

26. §
(1) Az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét, ha
a) a bíróság jogerős ítélettel szándékos bűncselekmény miatt elítélte, vagy ha bűncselekmény miatt jogerősen elítélték és a bíróság nem döntött esetében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának feltételes elhalasztásáról, 
b) elvesztette jogi cselekvőképességét vagy jogi cselekvőképessége korlátozásra került.
(2) Az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét, ha
a) orvosi szakvélemény alapján egészségi okokból nem képes tisztségét ellátni hat hónapnál hosszabb ideig, 
b) nem teljesíti alapítványkezelői kötelességeit és a megadott határidőn belül nem teszi jóvá mindezt az igazgatótanács írásos figyelmeztetését követően sem, 
c) az igazgatótanács tagjai megvonják tőle a bizalmat.
(3) Az alapítvány kezelője indoklás nélkül, írásban lemondhat tisztségéről.
(4) Ha az igazgatótanács visszahívja az alapítvány kezelőjét az 1. és 2. bekezdés alapján vagy ha az alapítvány kezelője lemond tisztségéről a 3. bekezdés értelmében, az igazgatótanács a megüresedéstől számított 30 napon belül köteles új alapítványkezelőt választani. Az alapítvány kezelőjének megválasztásáig az alapítvány nevében az igazgatótanács elnöke jár el, aki csak olyan lépéseket tehet, amelyek halaszthatatlanul szükségesek. 
(5) Az alapítványkezelő megválasztásához az igazgatótanács összes tagja több mint a felének az egyetértése szükséges. Az alapítványkezelő 2. bekezdés c) pontja szerinti visszahívása esetén az igazgatótanács összes tagja kétharmados többségének az egyetértése szükséges.
(6) Az alapítványkezelő megválasztását és visszahívását az igazgatótanács bármely tagja indítványozhatja.

27. §
Felügyelőtanács (ellenőr)
(1) A felügyelőtanács (ellenőr) az alapítvány ellenőrző szerve.
(2) A felügyelőtanács tagjait (ellenőrt) az igazgatótanács választja meg és hívja vissza. A felügyelőtanács létrehozási módjára és a felügyelő-tanácsi tagságra arányos mértékben vonatkoznak az igazgatótanácsi szabályozások. Az ellenőrre az alapítványkezelőre vonatkozó szabályokat kell arányos mértékben alkalmazni. Az ellenőr megbízatási időszaka három év.
(3) A felügyelőtanács tagjai (ellenőr) jogosultak betekinteni az alapítvány összes iratába és feljegyzésébe, mely az alapítvány tevékenységével kapcsolatos, és jogosultak ellenőrizni, hogy a könyvelést a külön jogszabályokkal összhangban vezetik-e, valamint hogy az alapítvány tevékenységét az általános érvényű jogszabályokkal és az alapító okirattal összhangban végzi-e. 
(4) A felügyelőtanács (ellenőr) főként
a) a könyvelés vezetését ellenőrzi,
b) az alapítvány könyvelési zárását és éves jelentését hagyja jóvá,
c) az igazgatótanácsot figyelmezteti a feltárt hiányosságokra és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére.


ÖTÖDIK RÉSZ
Az alapítványi vagyon felhasználása

28. §
Az alapítvány kiadásai (költségei)
(1) Az alapítvány vagyona csak az alapító okiratban lefektetett közhasznú célokkal és feltételekkel összhangban használható fel, valamint az alapítvány kezelési költségeire (kiadásaira) fordítható. Az alapítványkezelési költségek (kiadások) nagyságát az igazgatótanács évente határozza meg az alapítvány tevékenysége biztosításához feltétlenül szükséges mértékben.
(2) Az alapítványkezelési kiadások (költségek) tartalmazzák a kiadásokat (költségeket)
a) az alapítványi vagyon védelmére és növelésére,
b) az alapítvány közhasznú céljának vagy az alapítványi alap céljának propagálására,
c) az alapítvány működtetésére,
d) az alapítványkezelő jutalmazására,
e) a külön jogszabály szerinti2) költségtérítésekre,
f) a bérköltségekre,
g) a jótékonysági számsorsjegyek működtetésére,2a)
h) az egyéb költségeket az alapítvány fenntartásával kapcsolatos tevékenységekre.
(3) Az alapító okiratban meg lehet határozni részletesebb költségmegoszlási szerkezetet, mint a 2. bekezdés szerinti.
(4) Az alapítvány működtetésével kapcsolatos kiadásokat (költségeket) az alapítvány köteles külön nyilvántartásban vezetni.

29. §
Az alapítványi vagyon egyéb célokra történő felhasználása
(1) Az alapítvány nem folytathat vállalkozói tevékenységet, kivéve a jótékonysági számsorsjáték működtetését,2a) az ingatlan bérbeadását, kulturális, művelődési, társadalmi vagy sportrendezvények rendezését, amennyiben ezzel a tevékenységgel vagyonát hatékonyabban használja fel és ez a tevékenység összhangban áll az alapítvány közhasznú céljával.
(2) Alapítvány nem köthet csendestársi szerződést.
(3) Az alapítvány vagyona nem használható fel politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenységének finanszírozására, sem választott tisztségviselőnek jelölt személy érdekében.3)

30. §
Az alapítványi alapvagyon (törzstőke) felhasználása
(1) A vagyon, mely az alapítvány alapvagyonát (törzstőkéjét) képezi (3.§ 2. bek.) nem ajándékozható el, nem vihető be betétként kereskedelmi társaságba, nem terhelhető le és nem szolgálhat az alapítványi kötelezettségek zálogaként, sem harmadik személyek kötelezettségeinek biztosítékaként.
(2) Az alapítvány az alapítványi törzstőkébe tartozó pénzeszközeit köteles számlán bankban vagy a Szlovák Köztársaság területén banktevékenységi engedéllyel bíró külföldi bank fiókjában4) elhelyezni.
(3) A pénzeszközöket, melyek az alapítványi törzstőkéjébe tartoznak, az alapítvány csak 
a) állami értékpapírok és állami pénztárjegyek,
b) a tőzsdén jegyzett és bevezetett értékpapírok és nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei, 
c) jelzáloglevél és külön jogszabály4a) szerinti fedezett kötvény,
d) letéti jegyek, pénztárjegyek, kamatozó kötvények és letéti kötvények,
e) ingatlanok vásárlására fordíthatja.

31. §
Felelősség az alapítvány kötelezettségeiért
(1) Az alapítvány kötelezettségeiért teljes vagyonával felel, kivéve az életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alap eszközeit.
(2) Ha az alapítvány kezelője nem nyújtja be a minisztériumnak a 13. § 5. bek. szerinti írásbeli szerződést vagy az igazgatótanács határozatát az életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alapról, az alapítvány kötelezettségeiért ezen alapítványi alap eszközeivel is felel.

Az eszközök célirányos rendeltetése

32. §
(1) Ha az adomány vagy támogatás értéke meghaladja a 331 eurót, az alapítvány köteles az adományozónak 60 napon belül jelenteni ennek az adománynak vagy támogatásnak a pontos felhasználását, amennyiben az adományozó másként nem rendelkezik.
(2) Ha az adományozó konkrét közhasznú célra adományozta az adományt vagy támogatást, az alapítvány azt csak az adományozó előzetes egyetértését követően fordíthatja más célra.

33. §
(1) A természetes személy vagy a jogi személy, akinek/amelynek az alapítvány eszközöket juttatott, köteles ezeket az eszközöket kizárólag arra a közhasznú célra fordítani, amelyre neki nyújtották, és kérésre igazolni az alapítványnak, hogyan használta fel az eszközöket. 
(2) A természetes személy vagy a jogi személy, aki/amely nem teljesíti az 1. bekezdésben megszabott kötelességét, köteles a nyújtott eszközöket haladéktalanul visszaszolgáltatni az alapítványnak.
(3) A természetes személy vagy a jogi személy, akinek/amelynek a jelen törvénybe ütközően folyósították az alapítvány eszközeit, köteles ezeket az eszközöket visszafizetni. 
(4) Az alapítvány közhasznú cél teljesítését szolgáló eszközeiből nem részesülhet az alapító, az igazgatótanács tagja, az alapítvány kezelője, sem más alapítványi szerv tagja és ezen személyek közeli hozzátartozója.5) Ez nem vonatkozik azon esetekre, melyekben életveszélyben lévő vagy természeti katasztrófa miatt sürgős segítségre szoruló egyének vagy egyének csoportjának humanitárius segélyezése teljesítésére létrehozott alapítványi alap eszközeiről van szó.


HATODIK RÉSZ
Könyvelés és éves jelentés

34. §
Könyvelés
(1) Az alapítvány külön jogszabály szerint könyvelést vezet.6)
(2) Az alapítvány könyvelésében elkülönítve vezeti az alapítványi alap eszközeinek könyvelését.
(3) Az éves könyvelési zárást könyvvizsgálónak kell hitelesíteni, amennyiben az alapítvány idegen forrásokból származó bevétele az adott naphoz, melyhez a könyvelési zárás kötődik, meghaladja a 200 000 eurót, miközben idegen forrásból származó alapítványi eszközbevételeknek számítanak a jelen célra a természetes személyektől, a jogi személyektől, a befizetett adóhányadokból, a nyilvános gyűjtésekből és támogatásokból származó; ez nem érinti az éves könyvelési zárás külön jogszabály szerinti6a) hitelesítésének kötelezettségét.

35. §
Évzáró jelentés
(1) Az alapítvány a naptári év végét követően köteles évzáró jelentést kidolgozni az igazgatótanács vagy az alapító okirat által megszabott határidőben legkésőbb a következő naptári év május 15-éig.
(2) Az alapítvány évzáró jelentése tartalmazza
a) az értékelt évben végzett tevékenység áttekintését az alapítvány közhasznú céljának viszonylatában, 
b) az éves könyvelési zárást, a benne található alapadatok értékelését és a könyvvizsgáló véleményét az éves könyvelési zárásról, 
c) a bevételek (hozamok) áttekintését források és eredet szerint, 
d) az adományozók áttekintését, ha az adományok nagysága vagy az eszközök értéke ugyanazon adományozótól meghaladja a 331 eurót, 
e) a természetes személyek és jogi személyek áttekintését, akiknek/amelyeknek az alapítvány eszközöket nyújtott olyan közhasznú célra, melyre az alapítvány létrehozták, valamint a tájékoztatást, az eszközök milyen módon lettek felhasználva, 
f) az összkiadásokat (költségeket) az alapítvány egyes tevékenységei szerinti tagolásban, valamint külön a kiadások (költségek) nagyságát az alapítvány működtetésére, beleértve az igazgatótanács 28. § 1. bek. szerinti döntését, és a 28. § 2. és 3. bek. szerinti tagolásban, 
g) az alapító okiratban és az alapítványi szervekben bekövetkezett változásokat az értékelt időszak folyamán, 
h) az alapítványkezelő tisztségért járó jutalmát és más szervek jutalmazását, ha az alapító okirat így rendelkezett, 
i) az áttekintést az alapítványi alapok tevékenységéről az alapítványi alapok eszközeinek áttekintésével együtt, 
j) egyéb adatokat, melyeket az igazgatótanács meghatározott.
(3) Ha az évzáró jelentés nyilvánosságra hozatala után olyan tények merülnek fel, amelyek javítást igényelnek, az alapítvány köteles ezt a javítást haladéktalanul megtenni. 
(4) Az alapítvány az évzáró jelentést legkésőbb május 31-éig elhelyezi a könyvelési zárások nyilvántartójának nyilvános részében.


HETEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

36. §
Bírságok
(1) Ha az alapítvány az évzáró jelentést nem helyezi el 35. § 4. bek. szerint, a minisztérium e kötelessége megszegéséért bírsággal sújtja 331 eurótól 3319 euróig terjedő összegben. 
(2) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(3) A bírság kiszabásáról szóló határozatban a minisztérium méltányos időt ad az évzáró jelentés elhelyezésére.
(4) A jelen törvény szerinti bírság kiszabása nem befolyásolja a kártérítésről szóló rendelkezéseket, és a jelen törvényben megszabott kötelességek sem szűnnek meg. 
(5) A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

37. §
Felügyelet
(1) A minisztérium felügyeli, hogy az alapítvány teljesíti-e közhasznú célját, melyre létrehozták. E célból a minisztérium kiértékeli az évzáró jelentést.
(2) Ha a minisztérium hiányosságokat állapít meg, felszólítja az alapítványt, hogy a megadott határidőig küszöbölje ki a hiányosságokat és egyidejűleg tájékoztassa a minisztériumot a foganatosított intézkedésekről.
(3) Ha az alapítvány nem intézkedik a 36. § 3. bek. szerint, a minisztérium indítványt nyújt be a 15. § 1. bek. szerint.

38. §
Az adományozó névtelenségének védelme
(1) Ha az adományozó ragaszkodik névtelensége megőrzéséhez, utónevét és családi nevét vagy cégnevét tilos feltüntetni az adományozók listáján vagy más módon nyilvánosságra hozni.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az ellenőrző szervek külön jogszabályi7) jogosultságaira, a bűnügyi rendőrségi, a pénzügyőrségi szolgálatra és a büntetőjogi hatóságokra külön jogszabályi8) feladataik teljesítése során.

39. §
Tájékoztatási kötelesség
Az alapítvány tevékenységéről és vagyonával való gazdálkodásáról külön jogszabályi előírások szerint9) mint köteles személy tájékoztatást nyújt.

Külföldi alapítvány

40. §
(1) A külföldi alapítvány a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű jogi személy, amennyiben azon ország jogrendje szerint alapítvány, ahol a székhelye van. 
(2) Külföldi alapítvány a Szlovák Köztársaságban csak szervezeti egysége közvetítésével működhet, melyet azonos feltételek mellett és azonos mértékben hoztak létre, mint a jelen törvény szerint megalakított alapítványokat.

41. §
(1) Külföldi alapítványnak akkor keletkezik joga a Szlovák Köztársaság területén való működésre szervezeti egysége közvetítésével, ha az jogi személy a Szlovák Köztársaság területén lévő székhellyel, amikor a szervezeti egységet bejegyzik az alapítvány-nyilvántartásba, és akkor szűnik meg, ha a szervezeti egységet az alapítvány-nyilvántartásból törlik.
(2) A minisztérium a külföldi alapítvány Szlovák Köztársaság területén megalapított szervezeti egységét bejegyzi az alapítvány-nyilvántartásba, ha a külföldi alapítvány közhasznú célja összhangban áll a 2. § 3. bekezdésével. Az írásbeli indítványt a szervezeti egység alapítvány-nyilvántartásba történő bejegyzésére a minisztériumnak a külföldi alapítvány szervezeti egységének kezelője nyújtja be. A szervezeti egység kezelője aláírásának valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell. A bejegyzési indítványban fel kell tüntetni a szervezeti egység elnevezését, melynek kötelező része a külföldi alapítvány elnevezése azzal a kiegészítéssel, hogy ennek a szervezeti egységéről van szó, valamint a szervezeti egység kezelőjének, egyben statutáris szervének utóneve és családi neve, személyi száma, hosszú távú tartózkodási helye.
(3) A bejegyzési indítványhoz mellékelni kell az okiratot arról, hogy a külföldi alapítvány jogi személy, s ez nem lehet régebbi három hónaposnál, a külföldi alapítvány illetékes szervének határozatát arról, hogy szervezeti egységet hoz létre a Szlovák Köztársaság területén, beleértve a szervezeti egység kezelőjének kijelölését, a külföldi alapítvány alapszabályát és az okiratot arról, hogy a szervezeti egység törzsvagyonának értéke megfelel a jelen törvény előírásainak.
(4) A bejegyzési eljárásra és döntéshozatalra a 7. § rendelkezései vonatkoznak.

42. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az alapítvány, mely az eddigi rendelkezések szerint jött létre, a jelen törvény szerinti alapítványnak minősül, ha 2002. december 31-éig az alapítvány kezelője javaslatot nyújt be az alapítvány-nyilvántartásba bejegyzett tények módosítására és bizonyítja az alapítványi vagyon létrehozását a 3. § 2. bek. értelmében a javaslat benyújtásának napjáig, valamint mellékeli az alapítvány alapító okiratát. 
(2) Az alapítvány igazgatótanácsa 2002. december 31-éig az 1. bek. szerinti indítvány helyett dönthet az alapítvány közhasznú nonprofit szervezetté, polgári társulássá vagy közalappá alakításáról, vagy dönthet az alapítvány megszüntetéséről és felszámolásáról. Az alapítvány megszüntetését és felszámolási eljárását az alapítvány kezelője haladéktalanul jelenti a minisztériumnak.
(3) Ha nem kerül sor az 1. és 2. bekezdés szerinti intézkedésekre, vagy ha az illetékes szerv a nyilvántartásba vételi indítványt elutasítja, 2003. január 1-jével minden alapítvány megszűnik, amely nem került bejegyzésre a jelen törvény szerint, és az ezen alapítványok statutáris szerve köteles végrehajtani a felszámolást. 
(4) A 29. § 1. bek. rendelkezései a nemzetközi szerződések hatályossága idején a Szlovák Köztársaságnak nyújtott külföldi segítség feltételeiről, melyek a Szlovák Köztársaságot kötelezik, nem vonatkoznak azon alapítványokra, amelyek a Polgári Törvénykönyv 20.b §-a alapján keletkeztek 1996. szeptember 1-je előtt, amennyiben megalapításuk feltétele volt a Szlovák Köztársaságnak nyújtott külföldi segély lehívásának, és a jelen törvény hatályba lépésének napjáig eszközeiket a vállalkozások támogatására használják.

42.a §
Átmeneti rendelkezés a 2014. január 1-jétől hatályos szabályozáshoz
A 34. § 3. bek. szerinti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos formában először a 2014. december 31-ével elkészített könyvelési zárás hitelesítésekor kerülnek alkalmazásra.

43. §
Megszüntető rendelkezés
Megszűnik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 207/1996. sz., az alapítványokról szóló törvénye a Tt. 147/1997. sz. változatában.


II. cikkely
A Tt.40/1964. sz. Polgári Törvénykönyve a Tt. 58/1969. sz. törvénye, a Tt.131/1982. sz., a Tt. 94/1988. sz., a Tt. 188/1988. sz., a Tt. 87/1990., 105/1990., 116/1990., 87/1991., a Tt. 509/1991., 264/1992., a Tt. 278/1993., a Tt. 249/1994., a Tt. 153/1997., a Tt. 211/1997., a Tt. 252/1999., a Tt. 218/2000., a Tt. 261/2001. és a Tt. 281/2001. sz. törvénye így változik:
1. a 20.b-20.e §-ig bezárólag, a címet beleértve törölve.
2. A 477. §-ban megszűnik a 2. bekezdés, egyben törlésre kerül az 1. bekezdés megjelölés.


III. cikkely
Hatálybaléptetés
A jelen törvény 2002. március 1-jén lép hatályba.


Rudolf Schuster s. k.
Jozef Migaš s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1a) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló törvényének 23. §-a a későbbi módosítások szerint.
1b) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 9. § 3. bek.
2) A Tt. 119/1992. sz. törvénye az útiköltség-térítésekről a későbbi módosítások szerint. 
2a) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye 9.a §-a a Tt. 478/2009. sz. törvénye értelmében. 
3) Pl. a Tt. 46/1999. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztásáról, a leváltásáról szóló népszavazás és egyes más törvények kiegészítései, a Tt. 346/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatok megválasztásáról s későbbi módosítások szerint.
4) A Tt. 483/2001. sz., a bankokról szóló törvénye 2. §-a 1-6. bek.
4a) A Tt. 483/2001. sz. törvényének 67-80. §-ai a későbbi jogszabályok értelmében
5) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
6) A Tt. 563/1991. sz., a könyvelésről szóló törvénye.
6a) A Tt. 431/2002. sz. törvényének 19. §-a 4. bek.
7) Pl. az SZK NT TT. 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye, a Tt. 440/2000. sz., a pénzügyi ellenőrzés irányításáról szóló törvénye a Tt. 150/2001. sz. törvénye szerint. 
8) Büntető Törvénykönyv. A Tt. 171/1993. sz. törvénye a rendőri testületről a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.