+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o štátnych symboloch Slovenskej republiky
Zákon o štátnych symboloch Slovenskej republiky a ich používaní (63/1993)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 18.02.1993
Platnosť od: 22.03.1993
Účinnosť od: 22.03.1993
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.09.2010 200/2010  
01.01.2016 400/2015  
Hatályos 2016. január 1-től

Tt. 63/1993.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI JELKÉPEIRŐL ÉS AZOK HASZNÁLATÁRÓL


Kelt: 1993. február 18.


Módosítva:
Tt. 240/1994., hatályos 1994. szeptember 1-től
Tt. 273/1996., hatályos 1996. október 1-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 277/2006, hatályos 2006. július 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 659/2007., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 200/2010., hatályos 2010. szeptember 1-től
Tt. 400/2015., hatályos 2016. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta meg:


1. §
A Szlovák Köztársaság állami jelképei
(1) A Szlovák Köztársaság állami jelképei, amelyek az állami címer, az állami lobogó, állami pecsét és állami himnusz,1) csak az e törvényben meghatározott módon jeleníthetők meg és használhatók.
(2) Mindenki köteles tisztelettel bánni a Szlovák Köztársaság állami jelképeivel. A hazafiassági nevelést és a Szlovák Köztársaság állami jelképeinek tiszteletét be kell iktatni az állami közoktatási programba.

A Szlovák Köztársaság állami címere

2. §
A Szlovák Köztársaság állami címerének megjelenítése
(1) A Szlovák Köztársaság állami címerét (a továbbiakban csak „állami címer”) piros színű kora gótikus pajzson ezüst színű kettős kereszt alkotja, amely a kék színű hármas domb középső, kimagasló csúcsán emelkedik.2) A kereszt törzse és karjai a végükön kiszélesednek és bemélyülnek, csúcsuk domború.
(2) Az állami címer színesen jelenítődik meg. Kivételes esetekben, amikor objektív okok miatt ez nem lehetséges, mellőzhető a színes megjelenítés.
(3) A kettős kereszt ezüst színe a színes megjelenítés esetén fehér színnel is helyettesíthető.
(4) Állami címernek tekinthető az egyszínű grafikai megjelenítés, vagy a fémből, kőből, kerámiából, illetve más anyagból való megformálás is, ha az ábrázolás megfelel az állami címernek.
(5) Az állami címer megjelenítése e törvény 1-es számú mellékletét képezi.

3. §
Az állami címer használata
(1) Az állami címert az e törvényben meghatározott módon használja:
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és a Szlovák Köztársaság Nemezti Tanácsának Hivatala,
b) a Szlovák Köztársaság elnöke és a Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala,
c) a Szlovák Köztársaság Kormánya,
d) a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság más államigazgatási szervei,
e) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatala,
f) az ügyészség, a bíróságok, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága,
g) az állam által meghatározott személyek külön rendelkezések értelmében,3)
h) a külképviseleti kirendeltségek, állandó missziók, a Szlovák Köztársaság konzuli hivatalai,
i) a fegyveres erők, biztonsági testületek, a Szlovák Köztársaság Tűzoltó- és Mentőszolgálata,
j) az állami iskolák és állami oktatási intézmények (a továbbiakban csak „állami iskola”),
k) a területi önkormányzati szervek,
l) a Szlovák Tudományos Akadémia és szervei, további állami tudományos szervezetek, állami múzeumok és képtárak, valamint a kultúra területén működő további állami szervezetek,
m) a Szlovák Nemzeti Bank és az állami bankok.
(2) Az állami címer használatának módjáról a fegyveres erőknél, a biztonsági testületekben és a Szlovák Köztársaság Tűzoltó- és Mentőszolgálatában a mindenkori miniszter dönt.
(3) Az állami címert maguk megjelölése céljából használják azok a természetes és jogi személyek, amelyek a Szlovák Köztársaságot hivatalos nemzetközi rendezvényen képviselik.
(4) Az állami címert más természetes és jogi személyek is használhatják, kivéve épületeik, okirataik, pecsétjük és egyenruhájuk megjelölését; ez nem vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre, amelyekről külön előírás rendelkezik.4) Minden természetes és jogi személy csak oly módon használhatja az állami címert, hogy annak használata méltóságteljes legyen és megfeleljen az állami szimbólumból adódó helyzetének.
(5) Az egyházi iskolák és magániskolák4a) az állami címert csak alányomásban használják az iskolai bizonyítványokon (5. § 1. bekezdése).
(6) Állami címer alkalmazásával jelöljük:
a) a Szlovák Köztársaság államhatárát más államok határával,
b) az állami szervek, fegyveres erők, biztonsági testületek, a Tűzoltó- és Mentőszolgálat, az állami iskolák, a területi önkormányzati szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények épületeit,
c) a választási helyiségeket, az állami szervek, állami iskolák, a területi önkormányzati szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények tanácstermeit, az állami szervek többi hivatalos termeit és az ügyfélfogadás céljából fenntartott termeket, az állami iskolák tantermeit, a szertartási termeket és a szlovák nemzeti emlékhelyeket,
d) az állami szervek és az 1. bekezdés l) pontjában foglalt intézmények képviselőinek méltósági jelvényeit, valamint a házasságkötés során használatos jelképeket,
e) a Szlovák Köztársaság érdemrendjeit és kitüntetéseit,
f) az 1. bekezdésben felsorolt állami hivatalok és intézmények okiratait, pecsétjeit és hivatalos bélyegzőit,
g) a Szlovák Köztársaság állami szervei által kiadott hivatalos igazolványokat, 
h) a természetvédelmi és műemlékvédelmi előírások értelmében védett tárgyakat és területeket,
i) az állami értékpapírokat,
j) a Szlovák Köztársaság Törvénytárát.

4. §
Állami címer az épületeken
(1) Az állami címer használata az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdésében foglalt intézmények épületeire vonatkozik – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket –, éspedig a következőképpen:
a) ha az épületben több állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy olyan intézmény székel, amely jogosult az állami címer használatára, az épületet csak egy címer megjelenítésével jelöljük,
b) ha az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más intézmény, amely használja az állami címert, több külön épületben működik, rendszerint csak a fő épületet jelöljük az állami címerrel,
c) az állami címert az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más, az állami címert használni jogosult intézmény elnevezését ábrázoló tábla fölé helyezzük; indokolt esetekben az állami címer az állami szerv, területi önkormányzati szerv vagy más, az állami címert használni jogosult intézmény elnevezését ábrázoló táblán együtt is megjeleníthető,
d) az állami címert az épület homlokzatára, a főbejárat fölé vagy szemből nézve a főbejárat jobb oldalára helyezzük,
e) az állami címer és más címer egyidejű használata esetében az állami címert szemből nézve a más címertől balra helyezzük el.
(2) Ha az állami címer nem képezi építészeti díszítőelemét az épületnek, az épület megjelölésére zománcbevonatú fémlemezből készült 30, 40 vagy 60 cm magasságú, a címert ábrázoló táblát használunk.
(3) Az állami címert nem helyezzük olyan épületekre, amelyeken a használata, tekintettel az épület állapotára, nem lenne méltóságteljes.
(4) Ha az épület megszűnik az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdésben foglalt intézmények – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket – épületeként szolgálni, az állami címert le kell róla venni, éspedig a megszűnés napján, vagy a székhelyváltoztatásról szóló határozat hatályba lépése napján.
(5) Az épület állami címerrel való megjelöléséért és a címer megfelelő karbantartásáért az épület tulajdonosa (gondnoka) felel. Az állami szerv, a területi önkormányzati szerv és a 3. § 1. bekezdésében foglalt intézmény szerve – kivéve az m) pont alatt felsorolt intézményeket – ha nem is tulajdonosa (gondnoka) az épületnek, felelős az épület állami címerrel való megjelöléséért. Az épület tulajdonosa (gondnoka) köteles eltűrni ezt a megjelölést.
(6) Más állam címerét csak az illető ország külképviselete épületének külső megjelölésére lehet használni. 

5. §
Állami címer a hivatalos okiratokon
(1) Állami címerrel csak azokat az okiratokat jelöljük, amelyek az állami szerv döntését vagy határozatát tartalmazzák, illetve amelyek fontos tényeket vagy jogosultságot hitelesítenek.
(2) Az állami szervek és a 3. § 1. bekezdésében felsorolt intézmények a következőképpen használják az állami címert:
a) a hivatalos okiratokon és más, tömegesen, illetve ismételt használatra szolgáló hivatalos nyomtatványokon az állami címer színes alányomásban vagy rajzolt formában szerepel (például a születési anyakönyvi kivonaton, házassági anyakönyvi kivonaton, halotti anyakönyvi kivonaton, iskolai bizonyítványon); ez nem vonatkozik a 3. § 1. bekezdése l) és m) pontjai alatt felsorolt intézményekre,
b) további hivatalos iratokon, amelyek az állami szerv döntését vagy határozatát tartalmazzák, illetve amelyek fontos tényeket vagy jogosultságot hitelesítenek, az állami címert is megjelenítő hivatalos bélyegző lenyomatát használják.
(3) A területi önkormányzati szervek az állami címerrel, a Szlovák Köztársaság felirattal és a község nevével, illetve az önkormányzati szerv megnevezésével ellátott hivatalos bélyegző lenyomatát döntésekre vagy az államigazgatás végrehajtásában gyakorolt fontos tények és jogosultságok hitelesítésére használják a külön jogszabályok értelmében.

6. §
Állami címer a hivatalos bélyegzőkön
Az állami címerrel ellátott hivatalos bélyegzők [5. § 2. bekezdése b) pontja] kör alakúak, átmérőjük 36 mm, a kör kerülete mentén az állami címer körül az állami szerv vagy a 3. § 1. bekezdésében felsorolt intézmények megjelölése, esetleg székhelye szerepel. Külön célokra, főleg a hivatalos nyomtatványokra hivatalos körbélyegzőt használunk, amelyen az állami címer is szerepel. Átmérője 17 mm és 22 mm.

A Szlovák Köztársaság állami lobogója

7. §
A Szlovák Köztársaság állami lobogójának megjelenítése
(1) A Szlovák Köztársaság állami lobogója (a továbbiakban csak „állami lobogó”) három vízszintes sávból: fehér, kék és piros színűekből tevődik össze, amelyek egyforma szélesek és egymás alá rendeződnek. Az állami lobogó elülső oldalán helyezkedik el az állami címer.5) Az állami címer az állami lobogón egyforma távolságra található az állami lobogó felső, bal és alsó szélétől, magassága az állami lobogó magassága felének felel meg. A pajzs érintkezését más, mint fehér színnel, fehér szegély jelöli, amelynek szélessége a lobogó hosszának egy százada. Az állami lobogón lévő állami címerben nem használunk semmilyen körvonalat. Az állami lobogó oldalainak aránya 2:3.
(2) Az állami lobogó megjelenítése e törvény 2-es számú mellékletét képezi.
(3) Az állami lobogót állami zászló formájában is használhatjuk (10. §).

Az állami lobogó használatának módja

8. §
(1) Az állami szervek, fegyveres erők, biztonsági testületek, Tűzoltó- és Mentőszolgálatok, valamint a területi önkormányzatok szervei állami lobogóval jelölik az épületet, amelyben működnek, az állami szervek a legfőbb képviselő hivatalos helyiségét is ily módon jelölik.
(2) Az állami lobogót az állami ünnepek alkalmával használjuk.
(3) A 2. bekezdésben foglalt eseteken kívül az állami lobogót felhívás esetén is használjuk, ezt a felhívást
a) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma teszi közzé, ha országos jellegű jelentős hivatalos eseményre kerül sor (pl. egy másik ország legfőbb képviselőjének hivatalos látogatása),
b) a község teszi közzé, ha helyi jellegű hivatalos eseményről van szó (pl. a község megalakulása évfordulójának ünnepsége).
(4) Az állami lobogó használatára való felhívás a 2. és 3. bekezdés értelmében tartalmazza a lobogódísz okát, a kezdetére és befejezésére utaló adatot.
(5) Az állami lobogót zászlórúdra (árboc) vonják föl. 
(6) A Szlovák Köztársaságban tartott nemzetközi események alkalmával páratlan számú lobogók esetén az állami lobogó középre kerül, páros számú lobogók esetén szemből nézve a középső lobogópárban a bal oldalon helyezkedik el.
(7) Ha a Szlovák Köztársaság jelentős hivatalos eseményére vagy jelentős helyi jellegű eseményre kerül sor, mindig használjuk az állami lobogót; mellette más állam lobogóját akkor használjuk, ha más ország hivatalos küldöttsége is jelen van. Ilyen esetben az állami lobogót a megtisztelőbb oldalon, tehát szemből nézve a bal oldalon helyezzük el.
(8) Ha az állami lobogót a község lobogójával együtt használjuk, mindkettőt egyforma magasságba helyezzük egymás mellé, miközben az állami lobogó szemből nézve a bal oldalon foglal helyet.
(9) Az állami lobogón, sem a rúdján nem helyezünk el semmilyen díszítő elemet, feliratokat, ábrázolásokat, szalagokat stb. Az állami lobogó rúdja a közterületen az emelvény felől nézve a szónoki emelvény jobb oldalán helyezkedik el. 
(10) Állami gyász esetén az állami lobogót félárbocra eresztjük. A gyászszertartás során a koporsóról a sírba helyezés előtt vagy a halotthamvasztó helyre való leengedés előtt veszik le. 
(11) Az állami lobogót nem szabad megrongálva vagy piszkosan használni, és nem szabad rózsaformába kötni. 
(12) Az állami lobogót megszakítás nélkül, lassan és méltósággal vonják fel; levonása esetén nem szabad a földet érnie.
(13) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az idegen országok külképviseleti misszióinak, állandó misszióinak és konzuli hivatalainak szokásaira az épületeik megjelölését illetően, valamint az államközi tárgyalásokat érintő szokásaikat stb. illetően.

9. §
A lobogódísz az ünnepi eseményt megelőző napon legkésőbb 18.00 órakor kezdődik és az azt követő napon leghamarabb 8.00 órakor ér véget. A községek az alkalomhoz mérten szabályozzák a lobogódíszt.

9.a §
Állami gyász
(1) A Szlovák Köztársaság kormánya állami gyászt rendel el
a) a Szlovák Köztársaság elnöke elhalálozása esetén,
b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének elhalálozása esetén,
c) a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének elhalálozása esetén.
(2) A Szlovák Köztársaság kormánya akkor is állami gyászt rendel el, ha
a) a társadalmat lelki megrázkódtatás éri olyan személy elhunyta kapcsán, akinek rendkívüli hatása volt a közéletre,
b) olyan személyek kegyeleti búcsúztatására kerül sor, akik tragikusan hunytak el a Szlovák Köztársaság területén vagy a Szlovák Köztársaság területén kívül, s akiknek halála megrendítette az egész társadalmat. 
(3) Az állami lobogó levonásának időtartamát az állami gyász idejére a Szlovák Köztársaság Kormánya határozatban szabja meg.

10. §
Állami zászló
(1) Az állami zászló az állami lobogó szerint készül; mindig szorosan rögzül a zászlórúdhoz vagy a merőleges árbochoz. Az állami zászló szélességének és hosszának kölcsönös arányát a következőképpen határozzák meg: az állami zászló hossza nem lépi túl szélességének háromszorosát.
(2) A függőleges állami zászlón az állami címer is függőlegesen helyezkedik el.
(3) A Szlovák Köztársaság állami zászlajának és függőleges zászlajának megjelenítése e törvény 3-as számú mellékletét képezi.
(4) Az állami zászló használatára érvényesek a 8. § rendelkezései, kivéve az 5., 9., 10. és 12. bekezdést. 

11. §
(1) Az állami lobogó használatára érvényesek a 3. § rendelkezései, kivéve az 5. bekezdést, a 6. bekezdés c) pontját, amely a tanácstermek, az alapiskolák tantermei, az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és a 3. § 1. bekezdése l) pontja alatt felsorolt intézmények más hivatalos helyiségeinek megjelölését tárgyalja, és kivéve a 6. bekezdés f)-h) és j) pontjait.
(2) Az állami lobogót és állami zászlót természetes és jogi személyek is használhatják; használatuknak azonban méltóságteljesnek kell lennie és meg kell felelnie a Szlovák Köztársaság állami jelképeit megillető helyzetének.

12. §
A Szlovák Köztársaság állami pecsétje
(1) A Szlovák Köztársaság állami pecsétje6) (a továbbiakban csak „állami pecsét”) kör alakú. Közepén helyezkedik el az állami címer, a címer színei heraldikai sraffozással (árnyékolással) jelenítődnek meg. Az állami címer körül (körírással) helyezkedik a Szlovák Köztársaság felirat. Az állami pecsét körírása alsó részén hársfalevél van. Az állami pecsét átmérője 45 mm.
(2) Az állami pecsétet a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és alkotmányos törvényei eredeti okirataira, a nemzetközi szerződésekre, a diplomáciai képviselők megbízóleveleire használjuk, és más esetekben, amelyekben a használata szokásos.
(3) Az állami pecsét pecsétnyomóját a Szlovák Köztárság elnöke őrzi.
(4) Az állami pecsét megjelenítése e törvény 4-es számú mellékletét képezi.

13. §
A Szlovák Köztársaság állami himnusza
(1) A Szlovák Köztársaság állami himnusza (a továbbiakban csak „állami himnusz”) a Nad Tatrou sa blýska dal első két szakasza.7)
(2) Az állami himnuszt államünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős országos vagy helyi jellegű események alkalmával játsszák vagy éneklik; más ország állami himnuszát akkor játsszák, ha jelen van az illető ország hivatalos küldöttsége.
(3) Az állami himnuszt eljátsszák vagy eléneklik még
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülése elején és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,
b) a Szlovák Köztársaság Kormányának első és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,
c) a községi, a helyi, városi képviselőtestület első és utolsó ülésének elején, valamint a kerületi önkormányzati képviselőtestület első és utolsó ülésének elején az adott megbízatási időszakban,
d) az állami képzési programot megvalósító közoktatási intézményekben a tanév kezdetén és a második félév végén,7a)
e) a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió adásában a külön jogszabályban megszabott feltételek mellett,7b)
f) sportrendezvények elején a külön jogszabályi előírás szerint.7c)
(4) Az állami himnusz szövege és kottalejegyzése e törvény 5-ös számú mellékletét képezi.

13.a §
(1) Az állami oktatási programot megvalósító közoktatási intézmények a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek az iskola belső terében megfelelő helyen kihelyezni az állami zászlót, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét (preambulumát) úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.
(2) Az állami oktatási programot megvalósító közoktatási intézmények a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek az iskola azon termeiben, ahol oktatás folyik, kihelyezni az állami zászló grafikai ábrázolását, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.
(3) A területi önkormányzati szervek a 3. § 6. bekezdésének b) és c) pontjában taglalt kötelesség mellett kötelesek abban a helyiségben, amelyben a községi, a helyi, a városi képviselőtestület vagy a kerületi önkormányzat képviselőtestülete ülésezik, kihelyezni az állami zászlót és a Szlovák Köztársaság alkotmányának bevezetőjét úgy, hogy a méltóságuk ne sérüljön.

Közös és záró rendelkezések

14. §
Büntetések
(1) A 3. § 4-6. bekezdései, az 5. § 3. bekezdése, a 6. § és a 11. § 2. bekezdése megsértéséért a körzeti hivatal jogi személynek 6 638 euró büntetést róhat ki.
(2) A büntetés kirovása és a nagyságáról való döntés során figyelembe kell venni a jogellenes állapot súlyosságát, módját és időtartamát. 
(3) A büntetést hat hónapon belül lehet kiszabni azt követően, hogy a körzeti hivatal tudomást szerez a kötelesség elmulasztásáról, legkésőbb azonban egy éven belül az után, hogy a kötelességmulasztásra sor került.
(4) A büntetés kiszabásának eljárására a közigazgatási eljárási törvény általános rendelkezései vonatkoznak.8)
(5) A büntetés hozama az állami költségvetés bevétele. 

14.a §
Felügyelet
E törvény végrehajtását a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a körzeti hivatalok felügyelik; a felügyelet keretében elsősorban figyelmeztetnek a megállapított hiányosságokra és követelik, valamint ellenőrzik azok eltávolítását.

15. §
Megszűnik
1.) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1990. számú, a Szlovák Köztársaság állami címere, állami lobogója, állami pecsétje és állami himnusza használatáról szóló törvénye, amelyet a Szlovák nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú törvénye módosított,
2.) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuának Tt. 253/1990. számú rendelete, amely a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1990. számú, a Szlovák Köztársaság állami címere, állami lobogója, állami pecsétje és állami himnusza használatáról szóló törvénye végrehajtását szolgálja.

16. §
Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Vladimír Mečiar s. k.


1) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 8. cikkelye.
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 9. cikkelye
3) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvénye (közjegyzői törvény) 12. §-a 2. bekezdése d) pontja és 16. §-a 2. bekezdése; a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. számú, a törvényszéki végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről szóló többször módosított törvénye (végrehajtói törvény) 14. §-a 1. bekezdése d) pontja.
4) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1992. számú, az hiteles építészekről és hiteles építészmérnökökről szóló törvénye 14. §-a.
4a) Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 29/1994. Tt. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1990 számú, az 522/1990 számú és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 230/1994. számú törvényével módosított törvénye (Közoktatási Törvény) 57a §-a és 57b §-a.
5) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 9. cikkelye.
6) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 9. cikkelyének 3. bekezdése.
7) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 9. cikkelyének 4. bekezdése.
7a) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 150. §-a
7b) A Tt. 619/2003. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye 5. §-ának 2. bekezdése a 200/2010. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye szerint, a Tt. 16/2004. sz., a Szlovák Televízióról szóló törvénye 5. §-ának 2. bekezdése a 200/2010. sz., a Szlovák Televízióról szóló törvénye szerint 
7c) A Tt. 479/2008. sz., a nyilvános testnevelési, sport és turisztikai rendezvényekről szóló törvénye 4. §-a 3. bekezdése a) pontja és egyes törvények módosítása a Tt. 200/2010. sz. törvénye szerint.
8) A Tt. 71/1967 számú közigazgatási eljárási törvénye (Közigazgatási rendtartás).


1-es számú melléklet


2-es számú melléklet


3-as számú melléklet




4-es számú melléklet


5-ös számú melléklet
NAD TATROU SA BLÝSKA
Szöveg: Janko Matúška

Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú.
Zastavme ich, bratia,
veď sa ony stratia,
Slováci ožijú.
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo
ale blesky hromu
vzbudzujú ho k tomu,
aby sa prebralo.
Časová verzia účinná od 1. januára 2016

63/1993 Z. z.

Zákon
O ŠTÁTNYCH SYMBOLOCH SLOVENSKEJ REPUBLIKY A ICH POUŽÍVANÍ


z 18. februára 1993


Zmena:
240/1994 Z. z. s účinnosťou od 13. septembra 1994
273/1996 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1996
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
277/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
335/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
659/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
200/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2010
400/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Štátne symboly Slovenskej republiky
(1) Štátne symboly Slovenskej republiky, ktorými sú štátny znak, štátna vlajka, štátna pečať a štátna hymna,1) možno vyobrazovať a používať len spôsobom ustanoveným týmto zákonom.
(2) Každý je povinný zachovávať úctu k štátnym symbolom Slovenskej republiky. Výchova k vlastenectvu a úcte k štátnym symbolom Slovenskej republiky musí byť zaradená do štátneho vzdelávacieho programu škôl.

Štátny znak Slovenskej republiky

§ 2
Vyobrazenie štátneho znaku Slovenskej republiky
(1) Štátny znak Slovenskej republiky (ďalej len "štátny znak") tvorí na červenom ranogotickom štíte dvojitý strieborný kríž, vztýčený na strednom vyvýšenom vŕšku modrého trojvršia.2) Driek a ramená kríža sú na koncoch rozšírené a vhĺbené, vrchy sú oblé.
(2) Štátny znak sa vyobrazuje farebne. Výnimočne, ak to nie je z objektívnych dôvodov možné alebo vhodné, možno od farebného vyobrazenia upustiť.
(3) Striebornú farbu dvojitého kríža v štátnom znaku možno pri jeho farebnom vyobrazení nahradiť i bielou farbou.
(4) Za štátny znak sa považuje aj jeho jednofarebné grafické zobrazenie alebo stvárnenie z kovu, kameňa, z keramického či z iného materiálu, ak svojím vyobrazením zodpovedá vyobrazeniu štátneho znaku.
(5) Vyobrazenie štátneho znaku tvorí prílohu č. 1 tohto zákona.

§ 3
Používanie štátneho znaku
(1) Štátny znak používajú spôsobom ustanoveným týmto zákonom:
a) Národná rada Slovenskej republiky a Kancelária Národnej rady Slovenskej republiky,
b) prezident Slovenskej republiky a Kancelária prezidenta Slovenskej republiky,
c) vláda Slovenskej republiky.
d) ministerstvá a iné orgány štátnej správy Slovenskej republiky,
e) Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky,
f) prokuratúra, súdy a Ústavný súd Slovenskej republiky,
g) štátom určené osoby podľa osobitných predpisov,3)
h) diplomatické misie, stále misie a konzulárne úrady Slovenskej republiky,
i) ozbrojené sily, bezpečnostné zbory a Zbor požiarnej ochrany Slovenskej republiky,
j) štátne školy a štátne školské zariadenia,
k) orgány územnej samosprávy,
l) Slovenská akadémia vied a jej orgány a ďalšie štátne vedecké organizácie, štátne múzeá a galérie a ďalšie štátom zriadené organizácie z oblasti kultúry,
m) Národná banka Slovenska a štátne banky.
(2) O spôsobe používania štátneho znaku v ozbrojených silách, v bezpečnostných zboroch a v Hasičskom a záchrannom zbore Slovenskej republiky rozhoduje príslušný minister.
(3) Štátny znak používajú na svoje označenie fyzické a právnické osoby, ktoré reprezentujú Slovenskú republiku na oficiálnych medzinárodných podujatiach.
(4) Štátny znak môžu používať aj iné fyzické a právnické osoby s výnimkou označenia ich budov, listín, pečiatok a rovnošiat; to sa nevzťahuje na fyzické a právnické osoby, o ktorých to ustanovuje osobitný predpis.4) Všetky fyzické a právnické osoby môžu používať štátny znak vždy len takým spôsobom, aby jeho použitie bolo dôstojné a zodpovedajúce jeho postaveniu ako štátneho symbolu.
(5) Cirkevné školy a súkromné školy4a) používajú štátny znak len ako podtlač na školských vysvedčeniach (§ 5 ods.1).
(6) Štátny znak sa používa na označenie
a) hraníc Slovenskej republiky s inými štátmi,
b) budov štátnych orgánov, ozbrojených síl, bezpečnostných zborov a Hasičského a záchranného zboru, štátnych škôl a štátnych školských zariadení, orgánov územnej samosprávy a ustanovizní uvedených v odseku 1 písm. l),
c) volebných miestností, zasadacích miestností štátnych orgánov, štátnych škôl a štátnych školských zariadení, orgánov územnej samosprávy, ustanovizní uvedených v odseku 1 písm. l), ostatných úradných miestností štátnych orgánov a ich miestností pre styk s verejnosťou, učební štátnych škôl a štátnych školských zariadení, obradných siení a slovenských národných pamätníkov,
d) insígnií predstaviteľov štátnych orgánov a ustanovizní uvedených v odseku 1 písm. l) a insígnií používaných pri uzavieraní manželstva,
e) radov a vyznamenaní Slovenskej republiky,
f) listín, pečatí a úradných pečiatok štátnych orgánov a ustanovizní uvedených v odseku 1,
g) úradných preukazov vydávaných štátnymi orgánmi Slovenskej republiky,
h) vecí a území chránených podľa predpisov o ochrane prírody a ochrane pamiatok,
i) štátnych cenín,
j) Zbierky zákonov Slovenskej republiky.

§ 4
Štátny znak na budovách
(1) Štátny znak sa používa na vonkajšie označenie budov štátnych orgánov, orgánov územnej samosprávy a ustanovizní uvedených v § 3 ods. 1 s výnimkou ustanovizní uvedených v písmene m) takto:
a) ak má v budove sídlo viac štátnych orgánov, orgánov územnej samosprávy alebo ustanovizní oprávnených používať štátny znak, označuje sa budova len jeho jedným vyobrazením,
b) ak štátny orgán, orgán územnej samosprávy alebo ustanovizeň, ktoré používajú štátny znak, sídlia vo viacerých budovách, označuje sa ním spravidla hlavná budova,
c) štátny znak sa umiestňuje nad tabuľou, na ktorej je uvedený názov štátneho orgánu, orgánu územnej samosprávy alebo ustanovizne oprávnenej ho používať; v odôvodnených prípadoch možno štátny znak vyobraziť na tabuli spolu s názvom štátneho orgánu, orgánu územnej samosprávy alebo ustanovizne,
d) štátny znak sa umiestňuje v strede nad priečelím budovy, nad hlavným vchodom alebo na pravej strane hlavného vchodu z čelného pohľadu,
e) pri súčasnom použití štátneho znaku a iného znaku sa štátny znak umiestňuje z čelného pohľadu vľavo od iného znaku.
(2) Ak štátny znak nie je súčasťou architektonickej výzdoby budovy, použije sa na jej označenie tabuľa s jeho vyobrazením zhotovená zo smaltovaného plechu s výškou 30 cm, 40 cm alebo 60 cm.
(3) Štátny znak sa neumiestňuje na budovách, na ktorých by vzhľadom na ich stav nebolo jeho použitie dôstojné.
(4) Ak budova prestane slúžiť ako sídlo štátneho orgánu, orgánu územnej samosprávy alebo ustanovizní uvedených v § 3 ods. 1 s výnimkou ustanovizní uvedených v písmene m), štátny znak sa z nej sníme v deň ich zániku alebo v deň nadobudnutia účinnosti rozhodnutia o zmene ich sídla.
(5) Za označenie budovy štátnym znakom a za jeho náležitú údržbu zodpovedá vlastník (správca) budovy. Štátny orgán, orgán územnej samosprávy alebo ustanovizne uvedené v § 3 ods. 1 s výnimkou ustanovizní uvedených v písmene m), aj ak nie sú vlastníkmi (správcami) budovy, zodpovedajú za označenie budovy štátnym znakom. Vlastník (správca) budovy je povinný toto označenie strpieť.
(6) Štátny znak iného štátu možno použiť iba na vonkajšie označenie budov zastupiteľských úradov tohto štátu.

§ 5
Štátny znak na úradných listinách
(1) Štátnym znakom sa označujú len úradné listiny, ktoré obsahujú rozhodnutie alebo uznesenie štátneho orgánu alebo ktorými sa úradne osvedčujú dôležité skutočnosti alebo oprávnenia.
(2) Štátne orgány a ustanovizne uvedené v § 3 ods. 1 používajú štátny znak takto:
a) na úradných listinách a iných úradných tlačivách určených na hromadné alebo na opakované používanie je štátny znak predtlačený farebne alebo len v kresbe (napr. rodný list, sobášny list, úmrtný list, školské vysvedčenie); to sa nevzťahuje na ustanovizne uvedené v § 3 ods. 1 písm. l) a m),
b) na ostatných úradných listinách, ktoré obsahujú rozhodnutie alebo uznesenie štátneho orgánu alebo osvedčenie dôležitých skutočností alebo oprávnení, sa používa odtlačok úradnej pečiatky so štátnym znakom.
(3) Orgány územnej samosprávy používajú odtlačok úradnej pečiatky so štátnym znakom, nápisom Slovenská republika a názvom obce alebo orgánu územnej samosprávy na rozhodnutia alebo osvedčenia dôležitých skutočností alebo oprávnení vo veciach, v ktorých vykonávajú štátnu správu podľa osobitných predpisov.

§ 6
Štátny znak na úradných pečiatkach
Úradné pečiatky so štátnym znakom [§ 5 ods. 2 písm. b)] sú okrúhle s priemerom 36 mm, po obvode kruhu okolo štátneho znaku je označenie štátneho orgánu alebo ustanovizní uvedených v § 3 ods. 1, prípadne aj ich sídlo. Na osobitné účely, najmä na úradné tlačivá, sa používajú okrúhle úradné pečiatky so štátnym znakom s priemerom 17 mm a 22 mm.

Štátna vlajka Slovenskej republiky

§ 7
Vyobrazenie štátnej vlajky Slovenskej republiky
(1) Štátna vlajka Slovenskej republiky (ďalej len "štátna vlajka") sa skladá z troch pozdĺžnych pruhov – bieleho, modrého a červeného, rovnakej šírky, usporiadaných pod sebou. Na prednej polovici listu štátnej vlajky je umiestnený štátny znak.5) Štátny znak na štátnej vlajke je rovnako vzdialený od horného, predného a spodného okraja štátnej vlajky a jeho výška sa rovná polovici výšky štátnej vlajky. Na styku štítu s inou ako bielou farbou je biely lem, široký jednu stotinu dĺžky štátnej vlajky. V štátnom znaku na štátnej vlajke sa nepoužíva žiadna obrysová linka. Pomer strán štátnej vlajky je 2:3.
(2) Vyobrazenie štátnej vlajky tvorí prílohu č. 2 tohto zákona.
(3) Štátna vlajka sa môže používať aj vo forme štátnej zástavy (§ 10).

Spôsob používania štátnej vlajky

§ 8
(1) Štátne orgány, ozbrojené sily, bezpečnostné zbory, Hasičský a záchranný zbor a orgány územnej samosprávy označujú štátnou vlajkou budovy, v ktorých sídlia, štátne orgány označujú aj úradnú miestnosť najvyššieho predstaviteľa.
(2) Štátna vlajka sa používa pri príležitosti štátnych sviatkov.
(3) Okrem príležitostí uvedených v odseku 2 sa štátna vlajka používa aj na výzvu, ktorú vydáva
a) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, ak ide o významnú oficiálnu príležitosť celoštátneho
charakteru (napr. oficiálna návšteva najvyššieho predstaviteľa iného štátu),
b) obec, ak ide o oficiálnu príležitosť miestneho charakteru (napr. oslavy výročia založenia obce).
(4) Výzva na použitie štátnej vlajky podľa odsekov 2 a 3 obsahuje dôvod vlajkovej výzdoby a údaj o jej začiatku a konci.
(5) Štátna vlajka sa vztyčuje na vlajkový stožiar.
(6) Pri medzinárodných podujatiach v Slovenskej republike sa pri nepárnom počte vlajok štátna vlajka umiestňuje uprostred, pri párnom počte na ľavej strane z čelného pohľadu v prostrednej dvojici.
(7) Ak ide o významnú udalosť Slovenskej republiky alebo o významnú udalosť miestneho charakteru, používa sa vždy štátna vlajka; popri nej sa používa štátna vlajka iného štátu vtedy, ak je prítomná oficiálna delegácia iného štátu. V takom prípade sa používa štátna vlajka na čestnejšom mieste, vľavo z čelného pohľadu.
(8) Ak sa používa štátna vlajka spolu s vlajkou obce, obidve sú umiestnené v rovnakej výške vedľa seba, pričom sa štátna vlajka z čelného pohľadu umiestňuje vľavo.
(9) Na štátnej vlajke, ani na stožiari sa neumiestňujú nijaké ozdoby, nápisy, vyobrazenia, stuhy a pod. Stožiar štátnej vlajky na verejnom priestranstve sa umiestňuje vpravo od rečníckeho pultu pri pohľade od tohto pultu.
(10) Pri štátnom smútku sa štátna vlajka spúšťa do pol žrde. Pri smútočnom obrade sa z rakvy sníma pred jej spustením do hrobu alebo žiaroviska.
(11) Štátna vlajka sa nesmie použiť poškodená, ani zašpinená a nesmie sa zväzovať do ružice.
(12) Štátna vlajka sa vztyčuje a sníma bez prerušenia, pomaly a dôstojne; pri snímaní sa nesmie dotýkať zeme.
(13) Týmito ustanoveniami nie sú dotknuté zvyklosti pri označení budov diplomatických misií, stálych misií a konzulárnych úradov cudzích štátov a zvyklosti pri medzištátnych rokovaniach a pod.

§ 9
Vlajková výzdoba sa začína najneskôr o 18.00 hodine dňa predchádzajúceho slávnostnej udalosti a skončí sa najskôr o 8.00 hodine nasledujúceho dňa. Obce upravujú trvanie vlajkovej výzdoby primerane.

§ 9a
Štátny smútok
(1) Vláda Slovenskej republiky vyhlasuje štátny smútok, ak ide o
a) úmrtie prezidenta Slovenskej republiky,
b) úmrtie predsedu Národnej rady Slovenskej republiky,
c) úmrtie predsedu vlády Slovenskej republiky.
(2) Vláda Slovenskej republiky môže vyhlásiť štátny smútok aj vtedy, ak ide o
a) citový otras spoločnosti vyvolaný smrťou osoby, ktorá mala mimoriadny vplyv na verejný život,
b) vykonanie pietnej spomienky na osoby, ktoré tragicky zahynuli na území Slovenskej republiky alebo mimo územia Slovenskej republiky a ich smrť otriasla celou spoločnosťou.
(3) Spustenie štátnej vlajky pri štátnom smútku trvá v čase určenom v rozhodnutí vlády Slovenskej republiky.

§ 10
Štátna zástava 
(1) Štátna zástava je utvorená podľa štátnej vlajky; je vždy pevne spojená so žrďou alebo priečnym rahnom. Vzájomný pomer šírky a dĺžky štátnej zástavy sa ustanovuje tak, že dĺžka štátnej zástavy nepresahuje trojnásobok jej šírky.
(2) Na štátnej zástave použitej vo forme koruhvy sa štátny znak nachádza vo zvislej polohe.
(3) Vyobrazenie štátnej zástavy a koruhvy Slovenskej republiky tvorí prílohu č. 3 tohto zákona.
(4) Na používanie štátnej zástavy sa vzťahujú ustanovenia § 8 s výnimkou odsekov 5, 9, 10 a 12.

§ 11
(1) Na používanie štátnej vlajky sa vzťahujú ustanovenia § 3 s výnimkou odseku 5, odseku 6 písm. c) v časti upravujúcej označovanie zasadacích miestností a učební štátnych škôl a štátnych školských zariadení, ostatných úradných miestností štátnych orgánov, orgánov územnej samosprávy a ustanovizní uvedených v § 3 ods. 1 písm. l) a s výnimkou odseku 6 písm. f) až h) a j).
(2) Fyzické i právnické osoby môžu používať štátnu vlajku i štátnu zástavu; ich použitie však musí byť dôstojné a musí zodpovedať postaveniu štátnych symbolov Slovenskej republiky.

§ 12
Štátna pečať Slovenskej republiky
(1) Štátna pečať Slovenskej republiky6) (ďalej len "štátna pečať") je okrúhla. V jej strede je vyobrazený štátny znak, pričom farby znaku sú vyznačené heraldickým šrafovaním. Okolo štátneho znaku je do kruhu umiestnený nápis (kruhopis) Slovenská republika. V dolnej časti kruhopisu štátnej pečate je lipový lístok. Priemer štátnej pečate je 45 mm.
(2) Štátna pečať sa používa na originál listiny ústavy a ústavných zákonov Slovenskej republiky, medzinárodných zmlúv, poverovacích listín diplomatických zástupcov a v ďalších prípadoch, v ktorých je jej použitie obvyklé.
(3) Pečatidlo štátnej pečate uschováva prezident Slovenskej republiky.
(4) Vyobrazenie štátnej pečate tvorí prílohu č. 4 tohto zákona.

§ 13
Štátna hymna Slovenskej republiky
(1) Štátnou hymnou Slovenskej republiky (ďalej len "štátna hymna") sú prvé dve slohy piesne Nad Tatrou sa blýska.7)
(2) Štátna hymna sa hrá alebo spieva pri príležitosti štátnych sviatkov, pamätných dní, výročí a pri iných významných príležitostiach celoštátneho alebo miestneho charakteru; štátna hymna iného štátu sa hrá, ak je prítomná jeho oficiálna delegácia.
(3) Štátna hymna sa hrá alebo spieva aj
a) pred začiatkom rokovania ustanovujúcej schôdze a poslednej schôdze Národnej rady Slovenskej republiky v príslušnom volebnom období,
b) pred začiatkom prvého a posledného rokovania vlády Slovenskej republiky v príslušnom volebnom období,
c) pred prvým a posledným zasadnutím obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutím zastupiteľstva samosprávneho kraja v príslušnom volebnom období,
d) v školách so štátnym vzdelávacím programom na začiatku školského roka a na konci druhého školského polroka,7a)
e) vo vysielaní Slovenského rozhlasu a Slovenskej televízie za podmienok ustanovených osobitným predpisom,7b)
f) na začiatku športových podujatí, o ktorých to ustanovuje osobitný predpis.7c)
(4) Text štátnej hymny a jej notový záznam tvoria prílohu č. 5 tohto zákona.

§ 13a
(1) Školy so štátnym vzdelávacím programom sú povinné okrem povinností podľa § 3 ods. 6 písm. b) a c) umiestniť na vhodnom mieste v priestoroch školy štátnu zástavu, text štátnej hymny a preambulu Ústavy Slovenskej republiky tak, aby nebola narušená ich dôstojnosť.
(2) Školy so štátnym vzdelávacím programom sú povinné okrem povinností podľa § 3 ods. 6 písm. b) a c) umiestniť v miestnosti, v ktorej prebieha vyučovanie, grafické znázornenie štátnej zástavy, text štátnej hymny a preambuly Ústavy Slovenskej republiky tak, aby nebola narušená ich dôstojnosť.
(3) Orgány územnej samosprávy sú povinné okrem povinností podľa § 3 ods. 6 písm. b) a c) umiestniť v miestnosti, v ktorej prebieha zasadnutie obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutie zastupiteľstva samosprávneho kraja, štátnu zástavu a preambulu Ústavy Slovenskej republiky tak, aby nebola narušená ich dôstojnosť.

Spoločné a záverečné ustanovenia

§ 14
Pokuty
(1) Za porušenie ustanovenia § 3 ods. 4 až 6, § 5 ods. 3, § 6 a § 11 ods. 2 obvodný úrad môže právnickej osobe uložiť pokutu do 6638 eur.
(2) Pri ukladaní pokuty a rozhodovaní o jej výške sa prihliada na závažnosť, spôsob konania a trvanie protiprávneho stavu.
(3) Pokutu možno uložiť do šiestich mesiacov odo dňa, keď sa obvodný úrad dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do jedného roka odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(4) Na konanie o uložení pokuty sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.8)
(5) Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.

§ 14a
Dohľad
Dohľad nad dodržiavaním tohto zákona vykonáva Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky a obvodné úrady; v rámci dohľadu predovšetkým upozorňujú na zistené nedostatky a požadujú a kontrolujú ich odstránenie.

§ 15
Zrušujú sa
1. zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1990 Zb. o používaní štátneho znaku, štátnej vlajky, štátnej pečate a štátnej hymny Slovenskej republiky v znení zákona Slovenskej národnej
rady č. 323/1992 Zb.
2. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 253/1990 Zb., ktorou sa vykonáva zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1990 Zb. o používaní štátneho znaku, štátnej vlajky, štátnej pečate a štátnej hymny Slovenskej republiky.

§ 16
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.


Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.


1) Čl. 8 Ústavy Slovenskej republiky.
2) Čl. 9 ods. 1 Ústavy Slovenskej republiky.
3) Napríklad § 12 ods. 2 písm. d) a § 16 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok), § 14 ods. 1 písm. d) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov.
4) Napr. § 14 zákona Slovenskej národnej rady č. 138/1992 Zb. o autorizovaných architektoch a autorizovaných stavebných inžinieroch.
4a) § 3 písm. q) zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) Čl. 9 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky.
6) Čl. 9 ods. 3 Ústavy Slovenskej republiky.
7) Čl. 9 ods. 4 Ústavy Slovenskej republiky.
7a) § 150 zákona č. 245/2008 Z. z. 
7b) § 5 ods. 2 zákona č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení zákona č. 200/2010 Z. z.
§ 5 ods. 2 zákona č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení zákona č. 200/2010 Z. z.
7c) § 4 ods. 3 písm. a) zákona č. 479/2008 Z. z. o organizovaní verejných telovýchovných podujatí, športových podujatí a turistických podujatí a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 200/2010 Z. z.
8) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).


Príloha č. 1


Príloha č. 2


Príloha č. 3




Príloha č. 4


Príloha č. 5
NAD TATROU SA BLÝSKA
Text: Janko Matúška

Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú.
Zastavme ich, bratia,
veď sa ony stratia,
Slováci ožijú.
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo
ale blesky hromu
vzbudzujú ho k tomu,
aby sa prebralo.