+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o európskom zoskupení územnej spolupráce
Zákon o o európskom zoskupení územnej spolupráce a o doplnení zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov (90/2008)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 15.02.2008
Platnosť od: 15.03.2008
Účinnosť od: 01.05.2008
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.06.2016 171/2016  
01.11.2015 272/2015  
01.07.2016 125/2016  
01.04.2015 31/2015  
Hatályos 2016. július 1-től

Tt. 90/2008.

Törvény
AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSRÓL*
és a Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló többször módosított törvényének módosításáról


Kelt 2008. február 15-én


Módosítva:
Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 31/2015., hatályos 2015. április 1-től
Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 171/2016., hatályos 2016. június 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvény hozta meg:


I. cikkely

Bevezető rendelkezések

1. §
A jelen törvény szabályozza a Szlovák Köztársaság területén székhellyel bíró az európai területi együttműködési társulások (a továbbiakban csak „társulás”) alapítását, létrejöttét, jogállását, gazdálkodását, megszüntetését és megszűnését, valamint a tevékenységük felett gyakorolt felügyeletet a külön jogszabályi rendelkezésekkel összhangban.1)

2. §
A társulás megnevezése
A társulás neve alatt azt a nevet értjük, amelyen a csoportosulás bejegyzésre került az Európai Területi Együttműködési Társulások (Európai Területi Társulások) Nyilvántartójába (a továbbiakban csak „nyilvántartó”). A társulás nevének tartalmaznia kell az „európai területi társulás” megjelölést vagy az „e. t. t.” rövidítést, és különböznie kell a többi, már létező társulás vagy már megszűnt társulás megnevezésétől. Ezt a megnevezést nevükben vagy üzleti elnevezésükben más személyek nem használhatják.

Társulási tagság

3. §
(1) A társulás tagjai közt legalább egy szlovák jogalanynak és egy külföldi jogalanynak kell szerepelnie.1a)
(2) Szlovák jogalany, aki jogosult a társulás tagságára
a) a Szlovák Köztársaság,
b) a nagyobb területi egység (önkormányzati kerület),
c) a község,
d) a külön jogszabály2) szerinti jogi személy, mely a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkezik,
e) a jogi személyek társulása, melynek tagjai az a) – d) pontokban felsorolt jogalanyok.
(3) A Szlovák Köztársaság társulás tagjává csak a Szlovák Köztársaság Kormányának (a továbbiakban csak „kormány”) előzetes jóváhagyását követően válhat. A jóváhagyási javaslatot a kormánynak az a központi államigazgatási hatóság terjeszti elő, amelynek jogkörébe tartozik az együttműködés azon fajtája, amelynek céljára a társulást létrehozták vagy létre kívánják hozni. A kormány a jóváhagyást kimondó határozatában meghatározza, hogy melyik minisztérium fogja a Szlovák Köztársaság képviseletét a tagsági jogok és kötelességek gyakorlása során ellátni.
(4) A 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti jogalanyok a társulásnak az érintett képviselőtestület előzetes jóváhagyását követően válhatnak tagjává.3)
(5) Külföldi jogalany a Szlovák Köztársaság területén akkor válhat a társulás tagjává, ha teljesíti a társulási tagság feltételeit azon állam jogrendje szerint, amelynek területén található vagy a székhelye van, és megszerezte ennek az államnak a jóváhagyását a társulási tagsági viszonyhoz

4. §
Nyilvántartó hatóság
(1) A nyilvántartó hatóság a Beruházásokért és Informatizációért Felelős Kormányalelnök Hivatala (a továbbiakban csak „nyilvántartó hatóság”).
(2) A nyilvántartó hatóság
a) vezeti a nyilvántartást és annak fenntartója külön jogszabályi rendelkezés szerint,4)
b) fogadja a bejelentéseket és jóváhagyja a szlovák jogalanyok részvételét az Európai Unió területén (a továbbiakban csak „tagállamban”) alapított társulásokban külön jogszabály szerint,4a)
c) jóváhagyja az egyezményt4b) és annak mindenegyes változását külön jogszabály szerint,4c)
d) dönt a társulás nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásban szereplő adatok változásainak bejegyzéséről és a társulás nyilvántartásból történő törléséről,
e) fogadja a szlovák jogalanyok bejelentéseit a regisztrációjukról vagy a más tagállam területén alapított társulás egyezményének és alapszabályzatának nyilvánosságra hozataláról,
f) felügyeli, hogy a társulás teljesíti-e a célt, melynek érdekében megalapították,
g) külön jogszabályi előírások szerint hoz döntést,5)
h) bírságokat ró ki a jelen törvény szerint.
(3) A nyilvántartó hatóság kiértékeli az évzáró jelentések tartalmát és hiányosságok felmerülése esetén figyelmezteti a társulás szerveit, jóvátételt kér tőlük, valamint az általános érvényű rendeletekben lefektetett kötelességek teljesítését is. Ha a jóvátételre nem kerül sor vagy az első mondat szerinti kötelességek nem teljesülnek, a nyilvántartó hatóság bíróságon indítványt nyújthat be a társulás felszámolására.
(4) A nyilvántartó hatóság együttműködik más tagállam ellenőrző szerveivel a társulás azon tevékenységének ellenőrzése során, amelyet e tagállam területén fejt ki.
(5) A nyilvántartás nyilvános jegyzék. A nyilvántartó hatóság írásbeli kérvény alapján kivonat ad ki a nyilvántartóból irat formájában. A kivonat tartalmazza a nyilvántartóban a kiállítás napján szereplő bejegyzett adatokat.
(6) A nyilvántartóba államnyelven5a) az alábbi adatokat vezetik be:
a) a társulás neve és székhelye,
b) statisztikai számjele (nyilvántartási száma),
c) a társulás létrejöttének időpontja,
d) a társulás működésének időtartama,
e) a társulás célkitűzése és feladata,
f) tevékenységi kör a 26. § 1. bek. értelmében,
g) a társulásban részt vevő összes tag neve, székhelye, és azon állam neve, melyben a tag található, vagy ahol a székhelye van,
h) az egyes tagok betéteinek összege és befizetésének mértéke,
i) az igazgató családi és utóneve, lakóhelye,
j) a társulás felszámolásának kezdete és a felszámolás befejezésének időpontja,
k) a társulás megszűnésének időpontja,
l) a társulás megszűnésének oka.
(7) A nyilvántartó hatóság a nyilvántartóba átvezeti és nyilvánosságra hozza a társulás egyezményét és alapszabályát, valamint ezeknek a változásait. A társulási egyezményt és alapszabályt a társulás minden tagja aláírja; az aláírások valódiságát hivatalosan hitelesíttetni kell. A nyilvántartóban a társulási egyezmény és alapszabály eredeti példányát vagy hivatalosan hitelesített másolatát helyezik el.

4.a §
Jóváhagyási eljárás és az egyezmény elfogadása
(1) A szlovák jogalany tagállam területén létrehozott társulásban való részvételének engedélyezési javaslatát és az egyezmény-tervezet jóváhagyási javaslatát, illetve az egyezmény módosításának jóváhagyási javaslatát a szlovák jogalany nyújtja be a 3. § 2. bek. szerint a nyilvántartó hatóságnak.
(2) A szlovák jogalany tagállam területén létrehozott társulásban való részvételi engedélyezési javaslatához és az egyezmény-tervezet jóváhagyási javaslatához csatolni kell
a) a tervezett egyezmény hivatalosan hitelesített másolatát,
b) a tervezett alapszabályzat hivatalosan hitelesített másolatát, valamint
c) a 3. § 3. bek. vagy 4. bek. szerinti jóváhagyást.
(3) Az egyezmény módosításának jóváhagyási javaslatához csatolni kell
a) az egyezményt az érintett módosítással együtt és
b) az alapszabályt az érintett módosítással együtt.
(4) A szlovák jogalany tagállam területén létrehozott társulásban való részvétele engedélyezési javaslatának és az egyezmény-tervezet jóváhagyási javaslatának, illetve az egyezmény módosításának jóváhagyási eljárására a közigazgatási eljárás általános jogszabályai vonatkoznak,5b) amennyiben külön jogszabály1) vagy a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(5) Az 1. bekezdés szerinti javaslatról meghozott döntés ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet.

5. §
(1) A tagság a társulásban létrejön
a) a társulás megalakulásával egyidejűleg, ha olyan jogalanyokról van szó, amelyek a társulást megalapították (a továbbiakban csak „alapítók”), vagy
b) a társulás fennállása idején a társulás tagjának nyilvántartásba történő bejegyzésével.
(2) A nyilvántartó hatóság a társulás javaslatára bejegyzi az 1. bekezdés b) pontja szerint a nyilvántartóba azt az új tagot, amely megfelel a tagsági követelményeknek a jelen törvény és külön jogszabályi rendelkezések szerint.1) 
(3) A társulási tagság megszűnik
a) a társulás megszűnésével,
b) a társulás tagjának megszűnésével vagy
c) a társulás tagjának nyilvántartásból való törölésével.
(4) A nyilvántartó hatóság a társulás indítványára törli a nyilvántartóból a tagot, ha
a) a közgyűlés (16. §) dönt a kizárásáról,
b) a társulás tagja megszűnik, vagy
c) a társulás tagja kérte tagsági viszonya megszüntetését a társulásban.

Társulás alapítása és létrejötte

6. §
A társulás a nyilvántartásba történő bejegyzés napján jön létre. A társulás létrejöttét megelőzi annak megalapítása.6)

7. §
(1) A társulás bejegyzési indítványát az alapítók vagy az általuk megválasztott képviselő nyújtja be a nyilvántartó hatóságnak. A megválasztott képviselő jogosultságait az alapítók általi felhatalmazás határozza meg.
(2) A társulás 1. bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzési indítványához csatolni kell
a) az egyezményt,
b) az alapszabályt,
c) az alapító tagok részvételének külön jogszabály által kiadott jóváhagyását,4a)
d) a szakértői véleményt, mely bizonyítja, hogy az apport (nem pénzbeli bevitel) értéke megfelel a társulás vagyonához való hozzájárulásban vállalt kötelemnek, amennyiben az alapító nem pénzbeli hozzájárulással élt,
e) az okiratot, mely bizonyítja az egyes alapító tagok betétei befizetésének mértékét,
f) az okiratot, mely bizonyítja az igazgatói tisztség létrejöttét,
g) az okiratot, mely bizonyítja az igazgató feddhetetlenségét a 35. § 3. bek. értelmében,
h) a megválasztott képviselő felhatalmazását, ha a társulás nyilvántartói bejegyzési javaslatát választott képviselő nyújtja be.

8. §
(1) A nyilvántartó hatóság határozatot ad ki a társulás nyilvántartásba történt bejegyzéséről és a társaság nyilvántartásba vételi indítványának kézbesítését követően legkésőbb 30 napon belül végrehajtja a bejegyzést a nyilvántartóba, amennyiben
a) a nyilvántartásba vételi indítvány megfelel a 7. § szerinti feltételeknek,
b) az egyezmény és az alapszabály összhangban áll a jelen törvénnyel és a külön előírásokkal,1)
c) a jelen törvénynek és a külön jogszabályoknak megfelelő társulásról van szó,1)
d) az alapítók megkapták a hozzájárulást a társulásban való részvételhez a jelen törvény és külön előírások értelmében.1)
(2) A nyilvántartóba felesleges halogatás nélkül bejegyzésre kerül minden, a 4. § 6. bek. szerinti adat változása. A társulás köteles legkésőbb 30 napon belül adatváltozási indítványt benyújtani a nyilvántartónak azon naptól számítva, amikor a bejegyzett adatokban jogkövetkezményekkel járó tények változtak. A nyilvántartóba bejegyzett adatok változása bejegyzési indítványához csatolni kell az okiratot, mely a bejegyzést, a változtatást vagy a bejegyzett adat megszűnését alátámasztja.
(3) A társulás statisztikai számjelét a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adja ki a nyilvántartó hivatal külön jogszabály6aa) szerinti kérelmére.
(4) A nyilvántartóba a társulást azzal az időponttal jegyzik be, amelyet a társulás bejegyzési indítványában meghatároztak. Ha a határozatot a társulás nyilvántartóba történő bejegyzéséről később adják ki vagy ha a társulás bejegyzési indítványa nem tartalmazza az időpontot, amikor a bejegyzésnek meg kellett volna történnie, az ezen határozat kiadásának időpontjában történik meg a társulás bejegyzése.

9. §
A nyilvántartó hatóság legkésőbb a társulás bejegyzési indítványának kézbesítésétől számított 30 napon belül elutasítja a társulás bejegyzési indítványát, ha a 8. § 1. bek. szerinti feltételek nem teljesültek.

10. §
(1) A társulás létrejöttéig a társulás létrejöttével kapcsolatos ügyekben az alapítók közösen járnak el, vagy az általuk megválasztott képviselő jár el.
(2) A kötelezettségek, melyeket a társulás nevében az alapítók vállaltak vagy az általuk megválasztott képviselő vállalt a társulás létrejöttének napjáig, az alapítókat együttesen és oszthatatlanul kötelezik.
(3) A 2. bekezdés szerint vállalt kötelezettségek a társulásra a létrejöttének napján szállnak át, amennyiben azokat a közgyűlésük három hónapon belül el nem utasítja.

A társulás megszűntetése

11. §
A társulás megszűnik
a) a közgyűlés társulás megszűnését kimondó határozatában megjelölt napon, egyébként azon a napon, amikor ezt a határozatot elfogadták,
b) a társulás megszűnését kimondó bírósági döntésben megjelölt napon, egyébként azon a napon, amikor ez a döntés jogerőre emelkedett,
c) a csődeljárás vagyonhiány miatti leállításának, a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetésének időpontjában, vagy a csődeljárás megszüntetésének időpontjában a jövedelem végfelosztásának teljesülését követően,
d) az időtartam leteltével, melyre a társulást alapították.

12. §
(1) A bíróság a nyilvántartó hatóság, állami szerv vagy azon személy indítványára, aki bizonyítottan jogosultságot érvényesít, a társulás megszüntetéséről és felszámolásáról dönt, ha
a) a társulás egy évnél hosszabb időn át nem teljesíti küldetését, mely érdekében létrehozták,
b) a társulás kiadásai és költségei aránytalanul nagyok azon célok teljesítésének mértékéhez képest, melyekre megalapították,
c) a társulás a tevékenységéből befolyó jövedelmeket és a rá bízott vagyont a jelen törvénybe vagy külön jogszabályba ütköző módon használja fel,1)
d) a társulás már nem teljesíti a 8. § 1. bek. b) vagy c) pontja szerinti vagy a külön jogszabályi feltételeket.6a)
(2) Ha a társulást az 1. bek. b) pontja értelmében szűntették meg, tagjai leghamarabb egy évvel azt követően, hogy megszüntetett társulás kötelezettségeit rendezték, másik társulást alapíthatnak vagy egy már létező társulás tagjává válhatnak
(3) A bíróság a nyilvántartó hatóság, állami szerv vagy azon személy indítványára, aki bizonyítottan jogosultságot érvényesít, a társulás megszüntetéséről és felszámolásáról dönt, ha
a) az eltelt 12 hónap során nem ülésezett a társulás közgyűlése,
b) ha a megbízatási idő lejártát követő 6 hónap során nem került sor a társulás új szerveinek a megválasztására a 15. § b) vagy c) pontja szerint.
(4) A bíróság, mielőtt dönt a társulás megszüntetésének indítványáról, határidőt szabhat meg azon állapot jóvátétele érdekében, mely miatt a társulás megszüntetésének javaslata megszületett.
(5) A bíróság a határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz munkanapon belül megküldi a társulás megszüntető határozatát a nyilvántartó hatóságnak.

14. §
A társulás megszűnése
(1) A társulás a nyilvántartóból való törlése napján szűnik meg. Megszűnését végelszámolási eljárás előzi meg.
(2) A végelszámolás maradékvagyonát a társulás tagjai közt szétosztják az általuk befizetett apport és pénzbetét arányában.
(3) A felszámolóbiztos jutalmát az határozza meg, aki a felszámolóbiztost kinevezte.
(4) A felszámolás költségeit a társulás vagyonából fedezik.
(5) Ha a jelen törvény 28. §-ának 4. bek. másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás során arányos mértékben a Kereskedelmi Törvénykönyv 70 – 75.a §-ainak rendelkezéseit alkalmazzák.

15. §
A társulás szervei
A társulás szervei
a) a közgyűlés,
b) az igazgató,
c) az ellenőrző szerv,
d) az egyéb, az egyezményben és alapszabályban lefektetett szervek.

A közgyűlés

16. §
(1) A közgyűlés a társulás legmagasabb szintű szerve. A közgyűlést a társulás összes tagja alkotja. A közgyűlés elsősorban
a) jóváhagyja a társulás költségvetését,
b) jóváhagyja a zárszámadást és az évzáró jelentést,
c) dönt a nyereség felhasználásáról vagy a veszteség kiegyenlítésének módjáról legkésőbb a következő gazdasági (könyvelési) időszak végéig,
d) dönt a társulás megszüntetéséről,
e) dönt a nyilvántartásba vett adatok változási javaslatairól,
f) megválasztja és visszahívja az igazgatót és dönt a fizetéséről,
g) megválasztja és visszahívja a felügyelő tanács tagjait vagy az ellenőrt,
h) jóváhagyja és leváltja a könyvvizsgálót,
i) kinevezi és visszahívja a felszámolóbiztost,
j) jóváhagyja a társulás ingatlanvagyonának átruházását,
k) dönt az alapszabály módosításairól, kivéve azon rendelkezéseket, amelyeket a társulás tagjai az egyezményben kizárólagosként rögzítettek.
(2) A közgyűlés dönt más tényállásokról is olyan terjedelemben és feltételek mellett, amilyeneket az egyezmény és az alapszabály meghatároz.

17. §
(1) A közgyűlés tagjai sorából megválasztja a közgyűlés elnökét és a közgyűlés alelnökét, aki a közgyűlés elnökét távollétében helyettesíti. A megbízatási időszak négyéves, amennyiben az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
(2) A közgyűlés elnöke előkészíti, összehívja és irányítja a közgyűlés ülését, amennyiben a jelen törvény 20. §-ának 6. bekezdése másként nem rendelkezik.
(3) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább egyszer.
(4) A közgyűlés érvényes döntéséhez az összes tag minősített többségének egyetértése szükséges, amennyiben külön jogszabály,7) az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.

Az igazgató

18. §
(1) Az igazgató a társulás statutáris szerve, aki irányítja a társulás tevékenységét és eljár annak nevében. Dönt a társulás minden ügyében, amennyiben a jelen törvény, külön jogszabály,1) az egyezmény vagy az alapszabály nem tartja fenn más szervek kizárólagos döntési jogát
(2) Az igazgató köteles a jogkörébe tartozó tevékenységet szakértői gondossággal és a társulás, valamint az összes tag érdekeivel összhangban végezni. Elsősorban köteles beszerezni és döntései során szem előtt tartani minden elérhető, a döntés tárgyát érintő információt, és tevékenysége során nem juttathatja érvényre saját érdekeit, egyes tagok érdekeit vagy harmadik személyek érdekeit a társulás érdekeivel szemben.
(3) Közgyűlési döntés, egyezmény vagy alapszabály korlátozhatja az igazgató jogát a társulás nevében történő cselekvésben.
(4) Az igazgatót a közgyűlés választja meg és hívja vissza. Az igazgató megválasztásának és visszahívásának részleteit az alapszabály szabályozza.
(5) Az igazgató megbízatási ideje négyéves és a megválasztásával kezd el telni, amennyiben az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
(6) Az igazgató részt vesz a közgyűlés ülésein.
(7) Igazgatónak jogilag teljeskörűen cselekvőképes és feddhetetlen természetes személy választható meg. A feddhetetlenséget a 35. § 3. bek. szerint kell igazolni.

19. §
(1) Az igazgató tisztsége megszűnik
a) a leváltásával,
b) a megbízatási időszak leteltével,
c) a tisztségről való lemondással,
d) azon a napon, amelytől az igazgató nem teljesíti a 18. § 7. bekezdése szerinti feltételeket, vagy a társulás megbízatási időszak letelte előtti megszűnésével,
e) a halálával vagy holttá nyilvánításával,
f) az egyezményben vagy az alapszabályban taglalt okokból.
(2) Az igazgató a közgyűlés elnökének benyújtott írásos értesítéssel mondhat le tisztségéről. Ez esetben az igazgató tisztség ellátása azon a napon szűnik meg, amely a közgyűlés elnökének kézbesített írásos értesítés átvételi napját követi, amennyiben az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
(3) A közgyűlés visszahívja az igazgatót,
a) ha a külön jogszabály1) rendelkezéseivel, a jelen törvénnyel, az egyezménnyel vagy alapszabállyal ellentétesen cselekszik,
b) ha tisztségét több mint hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el,
c) ha a 23. §-ban taglalt tevékenységet végez,
d) az egyezményben vagy alapszabályban taglalt okokból.
(4) A közgyűlés visszahívhatja az igazgatót,
a) ha orvosi felülvizsgálati szakvélemény szerint nem képes ellátni a tisztségét több mint hat egymást követő hónapon keresztül,
b) ha azt a felügyelő tanács vagy az ellenőr, illetve a társulás tagja javasolja,
c) az egyezményben vagy alapszabályban taglalt okokból.

Ellenőrző szerv

20. §
(1) A felügyelő tanács vagy az ellenőr a társulás ellenőrző szerve, amely felügyeli a társulás tevékenységét.
(2) Felügyelő tanácsot kell létrehozni, ha a társulás vagyonának értéke meghaladja a 100 000 eurót vagy ha vagyonának része a 28. § szerinti elsőbbségi vagyon. A többi esetben a felügyelő tanács létrehozható, ha az egyezmény vagy az alapszabály így rendelkezik.
(3) Ha nem alakul meg felügyelő tanács, a jogköreit az ellenőr látja el.
(4) Az ellenőrző szerv jogosult betekinteni a társulás tevékenységére vonatkozó minden iratba és feljegyzésbe, és ellenőrizheti, hogy a társulás az általános érvényű jogszabályokkal, az egyezménnyel és az alapszabályával összhangban fejti-e ki tevékenységét.
(5) Az ellenőrző szerv elsősorban
a) felülvizsgálja a könyvelési zárást és az évzáró jelentést, és véleményét a közgyűlés elé terjeszti,
b) ellenőrzi a könyvelés vezetését és más okiratokat,
c) felhívja a közgyűlés figyelmét a feltárt hiányosságokra és javaslatot tesz ezek kiküszöbölésére.
(6) Az ellenőrző szerv jogosult főleg
a) a társulás közgyűlésének rendkívüli összehívására, ha azt a társulás érdeke megköveteli,
b) javaslatot tenni a közgyűlésnek az igazgató visszahívására,
c) részt venni a közgyűlés ülésén; felügyelő tanács esetén ezzel a jogosultsággal minden tag rendelkezik,
d) felhívni a közgyűlés figyelmét az általános érvényű jogszabályokat, az egyezményt vagy az alapszabályt érintő feltárt jogsértésekre.
(7) A felügyelő tanács szükség szerint ülésezik, azonban legalább évente egyszer.

21. §
(1) A felügyelő tanácsnak három tagja van, ha az egyezmény vagy az alapszabály nem határoz meg több tagot. Ellenőr vagy a felügyelő tanács a tagja csak természetes személy lehet, aki teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír, felsőfokú mesterszintű jogi végzettsége vagy felsőfokú mesterszintű közgazdasági végzettsége van és legalább ötéves gyakorlatot szerzett pénzügyi ellenőrzés és belső könyvvizsgálat szakterületen, valamint feddhetetlen. A feddhetetlenséget a 35. § 5. bek. szerint kell igazolni. A felügyelő tanács tagja vagy ellenőr nem lehet az igazgató. A képzettségi követelmény és gyakorlat követelménye alól felmentést a felügyelő tanács tagjainak vagy az ellenőrnek a közgyűlés engedélyezhet.
(2) A felügyelő tanács tagjait vagy az ellenőrt a közgyűlés választja meg és hívja vissza. A felügyelő tanács tagja és az ellenőr megválasztásának és visszahívásának részleteit az egyezmény vagy az alapszabály szabályozza.
(3) A felügyelő tanács tagjának vagy az ellenőrnek a megbízatási időszaka hatéves, amennyiben az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
(4) A felügyelőtanácsi tagság és az ellenőri tisztség tiszteletbeli és képviselet útján nem tölthető be. A felügyelő tanács tagjainak vagy az ellenőrnek a tisztsége ellátásával kapcsolatos, bizonylatolt kiadásai terjedelmében költségtérítés jár külön jogszabályi rendelkezések értelmében.9)

22. §
(1) A felügyelőtanácsi tagság vagy az ellenőri tisztség megszűnik
a) a leváltással,
b) a megbízatási időszak leteltével, vagy a társulás megbízatási időszak letelte előtti megszűnésével,
c) a tisztségről való lemondással,
d) azon a napon, amelytől nem teljesíti a 21. § 1. bekezdése szerinti feltételeket,a
e) a halállal vagy holttá nyilvánítással,
f) az egyezményben vagy az alapszabályban taglalt okokból.
(2) A felügyelő tanács tagja vagy az ellenőr a közgyűlés elnökének benyújtott írásos értesítéssel mondhat le tisztségéről. Ez esetben a felügyelőtanácsi tagság vagy az ellenőri tisztség ellátása azon a napon szűnik meg, amely a közgyűlés elnökének kézbesített írásos értesítés átvételi napját követi, amennyiben az egyezmény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
(3) A közgyűlés visszahívja a felügyelő tanács tagját vagy az ellenőrt,
a) ha a külön jogszabály1) rendelkezéseivel, a jelen törvénnyel, az egyezménnyel vagy alapszabállyal ellentétesen cselekszik,
b) ha tisztségét több mint hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el,
c) ha a 23. §-ban taglalt tevékenységet végez,
d) az egyezményben vagy alapszabályban taglalt okokból.
(4) A közgyűlés visszahívhatja a felügyelő tanács tagját vagy az ellenőrt,
a) ha orvosi felülvizsgálati szakvélemény szerint nem képes ellátni a tisztségét több mint hat egymást követő hónapon keresztül,
b) ha azt a felügyelő tanács vagy a társulás tagja javasolja,
c) az egyezményben vagy alapszabályban taglalt okokból.

23. §
Versenytilalmak (összeférhetetlenség)
A közgyűlés tagjának, az igazgatónak és a felügyelő tanács tagjának vagy az ellenőrnek tilos
a) a saját nevében vagy a saját számlájára olyan üzletet kötni, mely összefügg a társulás tevékenységével,
b) a társulás üzleti tevékenységét közvetíteni más személyeknek.

24. §
Jegyzőkönyv a társulás szerveinek üléséről
A társulás szerveinek üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a társulás az alapszabályban meghatározott ideig megőriz, és amely időszak nem lehet négy évnél rövidebb.

A társulás vagyona

25. §
(1) A társulás vagyonát képezi elsősorban
a) az alapítók és a csatlakozó tagok betétei,
b) a tagok pénzbetéte,
c) a saját tevékenységből származó bevételek,
d) a vállalkozásból származó nyereség,
e) az örökség,
f) a természetes és jogi személyek ajándékai.
(2) Központi államigazgatási szerv állami vagyont a társulásba csak a kormány jóváhagyása alapján apportálhat. A község és a nagyobb területi egység a társulásba vagyont a külön jogszabályi rendelkezésekkel összhangban apportálhat.9a)
(3) A társulás tulajdonába átvezetett vagyon tulajdonjogával együtt az ezen vagyonhoz kötődő jogok és kötelezettségek is a társulásra szállnak át.
(4) A társulás tagja a társulás létrejöttét követően írásos jegyzőkönyvet készít a társulással a bevitt vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és értékét, nem pénzügyi betét esetén az értéket igazságügyi szakértői vélemény állapítja meg. A jegyzőkönyvet a társulás tagjának statutáris képviselője és a társulás statutáris képviselője írja alá.

26. §
(1) A társulás vállalkozhat, ha ezen tevékenységével vagyonának jobb kihasználását éri el, és nem veszélyezteti azt a célt, amely érdekében a társulást megalapították.
(2) A társulás nem vehet részt más jogalanyok vállalkozásában és nem köthet csendestársi szerződést.

27. §
(1) A társulás vagyona csak az egyezményben vagy az alapszabályban meghatározott feltételekkel összhangban és a társulás kiadásainak, valamint költségeinek fedezésére használható. A társulás kiadásainak és költségeinek nagyságát a közgyűlés határozza meg évente a költségvetésben, a társulás tevékenysége biztosításához feltétlenül szükséges mértékben.
(2) Ha természetes személy vagy jogi személy ajándékot ad a társulásnak konkrét cél érdekében, a társulás más célra azt csak az ajándékozó személy előzetes hozzájárulását követően használhatja fel.

28. §
Elsőbbségi (törzs-) vagyon
(1) Elsőbbségi vagyon a jelen törvény céljaira az állam, a nagyobb területi egység vagy község ingatlan vagyona, melyet az állam, a nagyobb területi egység vagy a község mint alapító, vagy a társulás tagja apportált, és amely kizárólagosan azt a célt szolgálhatja, amelyért a társulást megalapították
(2) Az elsőbbségi vagyon más személyre nem ruházható át, nem adható bérbe vagy kölcsön, nem zálogosítható el vagy terhelhető meg más módon, sem egyéb módon nem használható fel a társulás vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékaként. Az elsőbbségi vagyont az ingatlankataszterben megjegyzéssel10) jelölik meg a társulás azon tagjának javaslatára, aki az elsőbbségi vagyont bevitte a társulásba.
(3) Az elsőbbségi vagyonra nem vonatkozik a végrehajtási határozat, a végrehajtás, és nem képezi részét a csődeljárásnak.
(4) Ha a társulást megszüntetik, a felszámolóbiztos köteles az elsőbbségi vagyon térítés fejében felkínálni a társulás azon tagjának, amely az elsőbbségi vagyont a társulásba bevitte. Ha ez a személy nem mutat érdeklődést az elsőbbségi vagyon iránt, a felszámolóbiztos térítés fejében felajánlja azt az államnak, a nagyobb területi egységnek vagy a községnek, amelynek területén a társulás székhelye van vagy ahol a társulásnak az a tagja található, amely az elsőbbségi vagyont a társulásba bevitte. Ha ezen jogalanyok sem mutatnak érdeklődést az elsőbbségi vagyon iránt, a felszámolóbiztos térítés fejében felajánlja azt más nagyobb területi egységnek vagy a községnek.
(5) A felszámolóbiztos az elsőbbségi vagyon 4. bekezdés szerinti vételi ajánlatát igazságügyi szakértő által készített értékbecslés alapján teszi meg.

29. §
A társulás költségvetése
(1) A társulás jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A társulás költségvetése tartalmazza az összes költségvetési bevételt és kiadást, az érintett naptári évre állítják össze és hagyják jóvá.
(3) A költségvetés javaslatát jóváhagyás céljából az igazgató terjeszti a közgyűlés elé, legkésőbb két hónappal azon naptári év kezdete előtt, amelyre a költségvetés készül. A közgyűlés a társulás költségvetését legkésőbb azon naptári év decemberének 31. napjáig hagyja jóvá, amely megelőzi azt a naptári évet, melyre a költségvetés készül.

Könyvvitel és évzáró jelentés

30. §
(1) A társulás könyvelést vezet külön jogszabály szerint.8) A társulás könyvviteli időszaka a naptári év.
(2) A társulásnak könyvvitelében külön vezeti a létrehozása céljainak teljesítésével kapcsolatos nyereségeket és a költségeket, valamint a vállalkozási tevékenységével kapcsolatosa nyereségeket és költségeket.
(3) A könyvelési zárást könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, ha
a) az Európai Unióból, az állami költségvetésből, állami alap költségvetéséből, a nagyobb területi egység költségvetéséből és a község költségvetéséből nyújtott eszközök éves szinten a könyvelési zárás évében meghaladják a 33 000 eurót, vagy
b) a társulás éves összbevétele a könyvelési zárás évében meghaladja a 170 000 eurót.
(4) A könyvelési zárást és a könyvvizsgáló 3. bekezdés szerinti jelentését a könyvelési zárások nyilvántartójának10a) nyilvános részében közzéteszik legkésőbb a következő év áprilisának 15. napjáig.

31. §
(1) A társulás az évzáró jelentést a közgyűlés, az egyezmény vagy az alapszabály által meghatározott időpontig dolgozza ki a naptári év lejártát követően, legkésőbb a következő év júniusának 30. napjáig.
(2) Az évzáró jelentés tartalmazza
a) a naptári évben végzett tevékenységek áttekintését a társulás céljai és feladatai szempontjából,
b) a naptári évben végzett azon tevékenységek különálló áttekintését , amelyek társfinanszírozója az Európai Unió vagy az állami költségvetés volt,
c) a társulás szervei tevékenységének áttekintését,
d) a könyvelési zárásban szereplő alapadatok értékelését,
e) a pénzbevételek és kiadások áttekintését,
f) a bevételek és kiadások áttekintését nagyságuk szerint a forrásaik alapján történő bontásban,
g) a társulás vagyonának állapotát és mozgásait, illetve a kötelezettségeit,
h) a társulás szerveinek változásait és új összetételét, ha azokra a naptári év folyamán került sor,
i) a tájékoztatást a társulás tervezett tevékenységéről,
j) egyéb, a közgyűlés által meghatározott adatokat.
(3) Az évzáró jelentést legkésőbb a következő év júliusának 15. napjáig el kell helyezni a könyvelési zárások nyilvántartójának nyilvánosan hozzáférhető részében. Ha a társulás ezt a kötelességét nem teljesíti a nyilvántartó hatóság által megszabott póthatáridőben sem, a nyilvántartó hatóság bíróságon indítványozza a társulás megszüntetését.
(4) Az évzáró jelentést nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a társulás székhelyén.

32. §
A társulás és a tagok felelősségviselése
(1) A társulás kötelezettségeiért teljes vagyonával viseli a felelősséget.
(2) A társulás tagjai, melyek a szlovák joghatóság alá esnek, csak a nyilvántartásba bejegyzett be nem fizetett vagyonhányaduk terjedelmében kezeskednek a társulás kötelezettségeiért. A társulás tagjai, melyek külföldi joghatóság alá esnek, az egyezményben korlátozhatják kezességüket a társaság kötelezettségeikért.

32.a §
Közigazgatási vétség
(1) A nyilvántartó hatóság 50 eurótól 500 euróig terjedő bírságot róhat ki a társulásra, mely nem jelentette be a nyilvántartó hatóságnak a 8. §. 2. bek. szerinti bejegyzett adatok változását.
(2) A bírság nagyságának kivetésekor figyelembe veszik a jogsértő tevékenység súlyosságát, módját és körülményeit.
(3) A bírság kivetéséről folytatott eljárás egy évvel azon naptól számítva kezdhető meg, amikor a nyilvántartó hatóság tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három éven belül azon naptól számítva, amikor a kötelességszegésre sor került.
(4) A bírság az állami költségvetés bevétele.

33. §
Tájékoztatási kötelesség
A társulás köteles tájékoztatást közzétenni a vagyonával való gazdálkodásról a külön jogszabályi rendelkezésekkel összhangban.11)

34. §
Külföldi társulás
(1) Külföldi jogi személy a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhellyel, mely külön jogszabály szerinti1) társulás és azon állam joghatósága szerint, melynek a területén a székhelye van, a Szlovák Köztársaság területén azonos feltételekkel és azonos terjedelemben működhet, mint a jelen törvény és külön jogszabályi rendelkezés1) alapján megalapított társulás.
(2) A külföldi társulás azon tagjai, melyek szlovák jogalanyok, a külföldi társulás kötelezettségeiért a saját be nem fizetett pénzügyi betétük terjedelméig kezeskednek vagy kezességüket külön jogszabályi rendelkezés szerint korlátozzák.11a)

35. §
Közös rendelkezések
(1) A társulás nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásban szereplő adatok változásainak bejegyeztetésére, a társulás nyilvántartásból való törlésére és bírság kiszabására a 32.a § szerint az általános közigazgatási eljárási rend5b) vonatkozik, ha a jelen törvény 7 – 9. §-a másként nem rendelkezik.
(2) A szlovák jogalany tagállam területén alapított társulásban való részvételével és a javasolt egyezmény jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban, az egyezmény módosításának jóváhagyásban, a társulás nyilvántartásba történő bejegyzésében, a bírság kivetésében, a nyilvántartásban szereplő adatok változásainak nyilvántartói átvezetésében és a társulás nyilvántartásból való törölésében folyó eljárásban csak okirat alapján lehet eljárni.
(3) Feddhetetlennek a jelen törvény céljaira az a természetes személy tekintendő, akinél nem szerepel bejegyzés a bűnügyi nyilvántartóban vagy az ezzel azonos értékű nyilvántartóban. A feddhetetlenséget a jelen törvény céljaira a természetes személy hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, mely nem régebbi három hónapnál, azon illetékes állami hatóság állította ki, melynek a természetes személy állampolgára. Ha ilyen bizonylatot az érintett állam nem állít ki, az pótolható az érintett ország illetékes szerve által kiállított egyenértékű bűnügyi nyilvántartói kivonattal.

36. §
Átmeneti rendelkezések a 2015. április 1-jétől hatályos rendelkezésekhez
A 2015. április 1-je előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárást a 2015. március 31-éig hatályos törvény szerint kell lezárni.

36.a §
Átmeneti rendelkezés a 2016. június 1-től hatályos szabályozáshoz
A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala által 2016. június 1-je előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárásokat a Beruházásokért és Informatizációért Felelős Kormányalelnök Hivatala fejezi be a 2016. június 1-től hatályos jogi szabályozás alapján.

II. cikkely
A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye a Tt. 215/2004. sz. és a Tt. 358/2007. sz. törvénye értelmében az alábbi módon egészül ki:
1. A 27. §-ban az 5. bekezdés bővül f) ponttal:
„f) európai területi együttműködési csoportosulásnak a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma“.
2. A 27. § 7. bekezdésében a „bíróságok,” szó után beillesztésre kerülnek „a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma“ szavak.


III. cikkely
Hatálybalépés
A jelen törvény 2008. május 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Paška s. k.
Robert Fico s. k.


1) Az Európai Parlament és Tanács 1082/2006. sz., 2006. július 5-ei rendelete az az európai területi együttműködési csoportosulásról (Az Európai Unió Hivatalos Lapja | L 210/19, 2006. 7. 31.) a hatályos változatban
1a) Az 1082/2006. sz. rendelet 3. cikkelyének 1. bek. a hatályos változatban.
2) A Tt. 575/2001. sz., a kormány és a központi államigazgatási szervezetek tevékenységéről szóló törvénye 3. és 21. §-a a későbbi módosítások szerint.
A Tt. 25/2006. sz. közbeszerzésről és egyes más jogszabályi változásokról szóló törvénye 6. §-ának 2. bek. és 8. §-ának 1. bek. a) pontja a későbbi módosítások szerint.
Az 1082/2006. sz. rendelet 3. cikkelyének 1. bek. e) pontja a hatályos változatban.
3) A Tt. 302/2001. sz., a nagyobb területi egységek önkormányzatairól (önkormányzati kerületekről) szóló törvénye 11. §-a 2. bekezdésének i) pontja.
A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 11. §-a 4. bekezdésének h) pontja és 21. §-a.
4) A Tt. 275/2006. sz., a közigazgatás informatikai rendszereiről és más jogszabályi módosításokról szóló törvénye a Tt. 678/2006. sz. törvénye értelmében.
4a) Az 1082/2006. sz. rendelet 4. cikkelyének 2, 3 pontja és 3.a cikkelye a hatályos változatban..
4b) Az 1082/2006. sz. rendelet 8. cikkelye a hatályos változatban..
4c) Az 1082/2006. sz. rendelet 4. cikkelyének 6. pontja és 6.a cikkelye a hatályos változatban.
5) Az 1082/2006. sz. rendelet 13. cikkelye a hatályos változatban..
5a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995. sz., a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényének 3. §-a a későbbi módosítások értelmében.
5b) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
6) Az 1082/2006. sz. rendelet 4. cikkelye.
6a) Az 1082/2006. sz. rendelet 7. és 14. cikkelye a hatályos változatban.
6aa) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 9. § 3. bek.
7) Az 1082/2006. sz. rendelet 8. cikkelyének 1. bek. és 9. cikkelyének 1. bek. a hatályos változatban.
8) A Tt. 431/2002. sz., a könyvvitelről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
9a) A Tt. 138/1991. sz., a községi vagyonról szóló törvénye 6. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint.
A Tt. 446/2001. sz., a nagyobb területi egységek vagyonáról szóló törvénye 6. §-ának 4. bek. a későbbi módosítások szerint.
10) A Tt. 162/1995. sz., az ingatlankataszterről és a tulajdonjog, valamint egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvénye (kataszteri törvény) 38. és 39. §-a a későbbi módosítások értelmében.
10a) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a Tt. 547/2011. sz. törvénye értelmében
11) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és egyes más jogszabályok kiegészítése (infotörvény) 2. § 4. bek.
11a) Az 1082/2006. sz. rendelet 12. cikkelyének 2.a pontja a hatályos változatban.

*(magyar megnevezése: európai területi társulás)
Časová verzia účinná od 1. júla 2016

90/2008 Z. z.

Zákon
O EURÓPSKOM ZOSKUPENÍ ÚZEMNEJ SPOLUPRÁCE
a o doplnení zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov


z 15. februára 2008


Zmena:
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
31/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2015
272/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
171/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

Úvodné ustanovenia

§ 1
Tento zákon upravuje založenie, vznik, postavenie, hospodárenie, zrušenie a zánik európskeho zoskupenia územnej spolupráce so sídlom na území Slovenskej republiky (ďalej len „zoskupenie“) a dohľad nad jeho činnosťou v súlade s osobitným predpisom.1)

§ 2
Názov zoskupenia
Názvom zoskupenia sa rozumie názov, pod ktorým je zoskupenie zapísané v Registri európskych zoskupení územnej spolupráce (ďalej len „register“). Názov zoskupenia musí obsahovať označenie „európske zoskupenie územnej spolupráce“ alebo skratku „e. z. ú. s.“ a musí sa odlišovať od názvu už existujúcich zoskupení alebo už zaniknutých zoskupení. Toto označenie nemôžu používať vo svojom názve alebo v obchodnom mene iné osoby.

Členstvo v zoskupení

§ 3
(1) Medzi členmi zoskupenia musí byť aspoň jeden slovenský subjekt a aspoň jeden zahraničný subjekt.1a)
(2) Slovenským subjektom, ktorý môže byť členom zoskupenia, je
a) Slovenská republika,
b) vyšší územný celok,
c) obec,
d) právnická osoba podľa osobitného predpisu,2) ktorá má sídlo na území Slovenskej republiky,
e) združenie právnických osôb, ktorého členmi sú subjekty uvedené pod písmenami a) až d).
(3) Slovenská republika sa môže stať členom zoskupenia len s predchádzajúcim súhlasom vlády Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“). Návrh na udelenie súhlasu predkladá vláde ústredný orgán štátnej správy, v ktorého pôsobnosti je druh spolupráce, na účely ktorej zoskupenie bolo alebo má byť založené. Vláda v rozhodnutí o udelení súhlasu zároveň určí, ktorý ministerstvo bude Slovenskú republiku pri výkone práv a povinností člena zoskupenia zastupovať.
(4) Subjekty podľa odseku 2 písm. b) a c) sa môžu stať členom zoskupenia po predchádzajúcom súhlase príslušného zastupiteľstva.3)
(5) Zahraničný subjekt sa môže stať členom zoskupenia na území Slovenskej republiky, ak spĺňa podmienky členstva v zoskupení podľa právneho poriadku štátu, na ktorého území sa nachádza alebo má sídlo, a bol mu udelený súhlas tohto štátu s členstvom v zoskupení.

§ 4
Registrový úrad
(1) Registrový úrad je Úrad podpredsedu vlády Slovenskej republiky pre investície a informatizáciu (ďalej len „registrový úrad“).
(2) Registrový úrad
a) vedie register a je jeho správcom podľa osobitného predpisu,4)
b) prijíma oznámenia a udeľuje súhlas s účasťou slovenských subjektov v zoskupení založenom na území členského štátu Európskej únie (ďalej len „členský štát“) podľa osobitného predpisu,4a)
c) schvaľuje dohovor4b) a každú jeho zmenu podľa osobitného predpisu,4c)
d) rozhoduje o zápise zoskupenia do registra, o zápise zmien zapisovaných údajov v registri a o výmaze zoskupenia z registra,
e) prijíma oznámenia slovenských subjektov o ich registrácii alebo o uverejnení dohovoru a stanov zoskupení založených na území iného členského štátu,
f) dohliada, či zoskupenie plní účel, na ktorý bolo založené,
g) rozhoduje podľa osobitného predpisu,5)
h) ukladá pokuty podľa tohto zákona.
(3) Registrový úrad vyhodnocuje obsah výročných správ a v prípade zistenia nedostatkov upozorňuje na ne orgány zoskupenia, požaduje vykonanie nápravy, ako aj splnenie povinností uložených všeobecne záväznými predpismi. Ak náprava nebola vykonaná alebo neboli splnené povinnosti podľa prvej vety, môže registrový úrad podať súdu návrh na zrušenie zoskupenia.
(4) Registrový úrad spolupracuje s kontrolným orgánom iného členského štátu pri vykonávaní kontroly tej činnosti zoskupenia, ktorá je vykonávaná na území tohto členského štátu.
(5) Register je verejný zoznam. Registrový úrad vydá výpis z registra v listinnej podobe na základe písomnej žiadosti. Výpis z registra obsahuje údaje zapísané v registri v deň jeho vydania.
(6) Do registra sa zapisujú v štátnom jazyku5a) tieto údaje:
a) názov a sídlo zoskupenia,
b) identifikačné číslo,
c) dátum vzniku zoskupenia,
d) čas, na aký sa zoskupenie zakladá,
e) cieľ a úlohy zoskupenia,
f) predmet činnosti podľa § 26 ods. 1,
g) názov každého člena zoskupenia s uvedením jeho sídla a štátu, v ktorom sa nachádza alebo má sídlo,
h) výška vkladu jednotlivých členov a rozsah jeho splatenia,
i) meno, priezvisko a bydlisko riaditeľa,
j) dátum vstupu zoskupenia do likvidácie a dátum ukončenia likvidácie zoskupenia,
k) dátum zániku zoskupenia,
l) dôvod zániku zoskupenia.
(7) Registrový úrad v registri ukladá a uverejňuje dohovor a stanovy zoskupenia a ich zmeny. Dohovor a stanovy zoskupenia podpisujú všetci členovia zoskupenia; pravosť podpisov musí byť úradne osvedčená. Do registra sa ukladá originál alebo úradne osvedčená kópia dohovoru a stanov zoskupenia.

§ 4a
Konanie o udelení súhlasu a schválení dohovoru
(1) Návrh na udelenie súhlasu s účasťou slovenského subjektu v zoskupení založenom na území členského štátu a na schválenie navrhovaného dohovoru alebo návrh na schválenie zmeny dohovoru podáva slovenský subjekt podľa § 3 ods. 2 registrovému úradu.
(2) K návrhu na udelenie súhlasu s účasťou slovenského subjektu v zoskupení založenom na území členského štátu a na schválenie navrhovaného dohovoru sa prikladá
a) úradne osvedčená kópia navrhovaného dohovoru,
b) úradne osvedčená kópia navrhovaných stanov a
c) súhlas podľa § 3 ods. 3 alebo ods. 4.
(3) K návrhu na schválenie zmeny dohovoru sa prikladá
a) dohovor s uvedenou zmenou a
b) stanovy s uvedenou zmenou.
(4) Na konanie o udelení súhlasu s účasťou slovenského subjektu v zoskupení založenom na území členského štátu a o schválení navrhovaného dohovoru a o schválení zmeny dohovoru sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,5b) ak osobitný predpis1) alebo tento zákon neustanovuje inak.
(5) Proti rozhodnutiu o návrhu podľa odseku 1 nie je možné podať opravný prostriedok.

§ 5
(1) Členstvo v zoskupení vzniká
a) súčasne so vznikom zoskupenia, ak ide o subjekty, ktoré založili zoskupenie (ďalej len „zakladatelia“), alebo
b) počas trvania zoskupenia zápisom člena zoskupenia do registra.
(2) Registrový úrad zapíše podľa odseku 1 písm. b) do registra nového člena, ktorý spĺňa podmienky členstva podľa tohto zákona a osobitného predpisu,1) na návrh zoskupenia.
(3) Členstvo v zoskupení zaniká
a) zánikom zoskupenia,
b) zánikom člena zoskupenia alebo
c) výmazom člena zoskupenia z registra.
(4) Registrový úrad vykoná výmaz člena zoskupenia z registra na návrh zoskupenia, ak
a) zhromaždenie (§ 16) rozhodne o jeho vylúčení,
b) člen zoskupenia zanikne alebo
c) člen zoskupenia požiadal o ukončenie členstva v zoskupení.

Založenie a vznik zoskupenia

§ 6
Zoskupenie vzniká dňom zápisu do registra. Vzniku zoskupenia predchádza jeho založenie.6)

§ 7
(1) Návrh na zápis zoskupenia do registra podávajú zakladatelia alebo nimi zvolený zástupca registrovému úradu. Rozsah oprávnení zvoleného zástupcu určí splnomocnenie zakladateľov.
(2) K návrhu na zápis zoskupenia do registra podľa odseku 1 sa prikladá
a) dohovor,
b) stanovy,
c) súhlas s účasťou zakladateľov v zoskupení udelený podľa osobitného predpisu,4a)
d) znalecký posudok, ktorým sa preukazuje, že hodnota nepeňažného vkladu zodpovedá hodnote prevzatého záväzku na vklad do majetku zoskupenia, ak zakladateľ vložil nepeňažný vklad,
e) listina, ktorou sa preukazuje rozsah splatenia vkladov jednotlivých zakladateľov,
f) listina, ktorou sa preukazuje vznik funkcie riaditeľa,
g) listina, ktorou sa preukazuje bezúhonnosť riaditeľa podľa § 35 ods. 3,
h) splnomocnenie zvoleného zástupcu, ak návrh na zápis zoskupenia do registra podáva zvolený zástupca.

§ 8
(1) Registrový úrad vydá rozhodnutie o zápise zoskupenia do registra a vykoná zápis do registra najneskôr do 30 dní od doručenia návrhu na zápis zoskupenia do registra, ak
a) návrh na zápis zoskupenia do registra spĺňa podmienky podľa § 7,
b) dohovor a stanovy sú v súlade s týmto zákonom a osobitným predpisom,1)
c) ide o zoskupenie podľa tohto zákona a podľa osobitného predpisu,1)
d) zakladateľom bol udelený súhlas s ich účasťou v zoskupení v súlade s týmto zákonom a osobitným predpisom.1)
(2) Do registra sa zapisuje bez zbytočného odkladu každá zmena údajov podľa § 4 ods. 6. Zoskupenie je povinné najneskôr do 30 dní odo dňa, keď nastali účinky právnej skutočnosti zakladajúcej zmenu zapisovaných údajov, podať návrh na zápis zmeny zapisovaných údajov v registri. K návrhu na zápis zmeny zapisovaných údajov v registri sa prikladá listina, z ktorej vyplýva zápis, zmena alebo zánik zapisovaného údaja.
(3) Identifikačné číslo pridelí zoskupeniu Štatistický úrad Slovenskej republiky na žiadosť registrového úradu podľa osobitného predpisu.6aa)
(4) Zápis zoskupenia do registra sa vykoná ku dňu určenému v návrhu na zápis zoskupenia do registra. Ak sa rozhodnutie o zápise zoskupenia do registra vydá neskôr alebo sa v návrhu na zápis zoskupenia do registra neuvádza deň, ku ktorému sa má zápis vykonať, vykoná sa zápis zoskupenia do registra ku dňu vydania tohto rozhodnutia.

§ 9
Registrový úrad zamietne návrh na zápis zoskupenia do registra, ak nie sú splnené podmienky podľa § 8 ods. 1, najneskôr do 30 dní od doručenia návrhu na zápis zoskupenia do registra.

§ 10
(1) Do vzniku zoskupenia konajú vo veciach súvisiacich so vznikom zoskupenia zakladatelia spoločne alebo koná nimi zvolený zástupca.
(2) Zo záväzkov, ktoré prevzali zakladatelia alebo nimi zvolený zástupca za zoskupenie do dňa jeho vzniku, sú zakladatelia zaviazaní spoločne a nerozdielne.
(3) Záväzky vzniknuté podľa odseku 2 prechádzajú na zoskupenie dňom jeho vzniku, ak ich zhromaždenie do troch mesiacov neodmietne.

Zrušenie zoskupenia

§ 11
Zoskupenie sa zrušuje
a) dňom uvedeným v rozhodnutí zhromaždenia o zrušení zoskupenia, inak dňom, keď bolo toto rozhodnutie prijaté,
b) dňom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení zoskupenia, inak dňom, keď toto rozhodnutie nadobudlo právoplatnosť,
c) zastavením konkurzného konania pre nedostatok majetku, zrušením konkurzu pre nedostatok majetku alebo zrušením konkurzu po splnení konečného rozvrhu výťažku,
d) uplynutím času, na ktorý bolo zoskupenie založené.

§ 12
(1) Súd na návrh registrového úradu, štátneho orgánu alebo osoby, ktorá preukáže právny záujem, rozhodne o zrušení zoskupenia a o jeho likvidácii, ak
a) zoskupenie v období dlhšom ako jeden rok neplní účel, na aký bolo založené,
b) výdavky a náklady zoskupenia sú neprimerane vysoké voči rozsahu plnenia účelu, na aký bolo založené,
c) zoskupenie používa príjmy zo svojej činnosti a zverený majetok v rozpore s týmto zákonom alebo osobitným predpisom,1)
d) zoskupenie prestane spĺňať podmienky podľa § 8 ods. 1 písm. b) alebo písm. c) alebo podľa osobitného predpisu.6a)
(2) Ak bolo zoskupenie zrušené z dôvodu podľa odseku 1 písm. b), môžu jeho členovia založiť ďalšie zoskupenie alebo sa stať členom už existujúceho zoskupenia najskôr po uplynutí jedného roka od vysporiadania záväzkov zrušeného zoskupenia.
(3) Súd môže na návrh registrového úradu, štátneho orgánu alebo osoby, ktorá preukáže právny záujem, rozhodnúť o zrušení zoskupenia a o jeho likvidácii, ak
a) sa v uplynulých 12 mesiacoch nekonalo zasadanie zhromaždenia,
b) do 6 mesiacov po skončení funkčného obdobia neboli zvolené nové orgány zoskupenia podľa § 15 písm. b) alebo písm. c).
(4) Súd pred rozhodnutím o návrhu na zrušenie zoskupenia môže určiť lehotu na nápravu stavu, pre ktorý bolo zrušenie zoskupenia navrhnuté.
(5) Súd zašle rozhodnutie o zrušení zoskupenia registrovému úradu do desiatich pracovných dní odo dňa právoplatnosti rozhodnutia.

§ 14
Zánik zoskupenia
(1) Zoskupenie zaniká ku dňu výmazu z registra. Jeho zániku predchádza zrušenie s likvidáciou.
(2) Likvidačný zostatok sa rozdelí medzi členov zoskupenia v pomere výšky ich splatených vkladov a peňažných príspevkov.
(3) Odmenu likvidátora určí ten, kto likvidátora vymenoval.
(4) Náklady likvidácie sa uhradia z majetku zoskupenia.
(5) Ak tento zákon neustanovuje v § 28 ods. 4 inak, pri likvidácii sa použijú primerane ustanovenia § 70 až 75a Obchodného zákonníka.

§ 15
Orgány zoskupenia
Orgány zoskupenia sú
a) zhromaždenie,
b) riaditeľ,
c) kontrolný orgán,
d) ďalšie orgány podľa dohovoru a stanov.

Zhromaždenie

§ 16
(1) Zhromaždenie je najvyšší orgán zoskupenia. Zhromaždenie tvoria všetci členovia zoskupenia. Zhromaždenie najmä
a) schvaľuje rozpočet zoskupenia,
b) schvaľuje účtovnú závierku a výročnú správu,
c) rozhoduje o použití zisku alebo spôsobe vyrovnania straty najneskôr do skončenia nasledujúceho účtovného obdobia,
d) rozhoduje o zrušení zoskupenia,
e) rozhoduje o návrhoch na zmeny zapisovaných údajov v registri,
f) volí a odvoláva riaditeľa a určuje jeho plat,
g) volí a odvoláva členov dozornej rady alebo revízora,
h) schvaľuje a odvoláva audítora,
i) vymenúva a odvoláva likvidátora,
j) schvaľuje prevody vlastníctva nehnuteľného majetku zoskupenia,
k) rozhoduje o zmenách v stanovách okrem ustanovení, ktoré si členovia zoskupenia vyhradili v dohovore.
(2) Zhromaždenie rozhoduje aj o ďalších skutočnostiach v rozsahu a za podmienok určených v dohovore a stanovách.

§ 17
(1) Zhromaždenie volí zo svojich členov predsedu zhromaždenia a podpredsedu zhromaždenia, ktorý zastupuje predsedu zhromaždenia v prípade jeho neprítomnosti. Volebné obdobie je štvorročné, ak dohovor alebo stanovy neurčia inak.
(2) Predseda zhromaždenia pripravuje, zvoláva a riadi zasadania zhromaždenia, ak tento zákon v § 20 ods. 6 neustanovuje inak.
(3) Zhromaždenie zasadá podľa potreby, najmenej však raz ročne.
(4) Na platné rozhodnutie zhromaždenia je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých jeho členov, ak osobitný predpis,7) dohovor alebo stanovy neustanovujú inak.

Riaditeľ

§ 18
(1) Riaditeľ je štatutárny orgán zoskupenia, ktorý riadi činnosť zoskupenia a koná v jeho mene. Rozhoduje o všetkých záležitostiach zoskupenia, ak nie sú týmto zákonom, osobitným predpisom,1) dohovorom alebo stanovami vyhradené do pôsobnosti iných orgánov.
(2) Riaditeľ je povinný vykonávať činnosť patriacu do jeho pôsobnosti s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami zoskupenia a všetkých jeho členov. Je povinný najmä zaobstarať a pri svojom rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia a pri výkone svojej funkcie nesmie uprednostňovať svoje záujmy, záujmy niektorých členov zoskupenia alebo záujmy tretích osôb pred záujmami zoskupenia.
(3) Rozhodnutie zhromaždenia, dohovor alebo stanovy môžu obmedziť právo riaditeľa konať v mene zoskupenia.
(4) Riaditeľa volí a odvoláva zhromaždenie. Podrobnosti o voľbe a odvolaní riaditeľa upravia stanovy.
(5) Funkčné obdobie riaditeľa je štvorročné a začína plynúť jeho zvolením, ak dohovor alebo stanovy neurčia inak.
(6) Riaditeľ sa zúčastňuje na zasadaniach zhromaždenia.
(7) Za riaditeľa môže byť zvolená fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu a je bezúhonná. Bezúhonnosť sa preukazuje podľa § 35 ods. 3.

§ 19
(1) Výkon funkcie riaditeľa zaniká
a) odvolaním,
b) uplynutím funkčného obdobia,
c) vzdaním sa funkcie,
d) dňom, v ktorom riaditeľ prestal spĺňať podmienky podľa § 18 ods. 7 alebo zánikom zoskupenia pred uplynutím funkčného obdobia,
e) smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho,
f) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.
(2) Riaditeľ sa môže vzdať funkcie písomným oznámením predsedovi zhromaždenia. Výkon funkcie riaditeľa v tomto prípade zaniká dňom nasledujúcim po dni doručenia písomného oznámenia predsedovi zhromaždenia, ak dohovor alebo stanovy neurčia inak.
(3) Riaditeľa zhromaždenie odvolá,
a) ak koná v rozpore s ustanoveniami osobitného predpisu,1) tohto zákona, dohovorom alebo stanovami,
b) ak svoju funkciu nevykonáva dlhšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov,
c) ak vykonáva činnosť uvedenú v § 23,
d) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.
(4) Riaditeľa môže zhromaždenie odvolať,
a) ak nie je schopný podľa lekárskeho posudku zo zdravotných dôvodov vykonávať túto funkciu dlhšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov,
b) ak to navrhla dozorná rada alebo revízor alebo člen zoskupenia,
c) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.

Kontrolný orgán

§ 20
(1) Dozorná rada alebo revízor je kontrolný orgán zoskupenia, ktorý dohliada na činnosť zoskupenia.
(2) Dozorná rada musí byť zriadená, ak hodnota majetku zoskupenia je vyššia ako 100 000 eur alebo ak je súčasťou jeho majetku prioritný majetok podľa § 28. V ostatných prípadoch môže byť dozorná rada zriadená, ak to upravuje dohovor alebo stanovy.
(3) Ak nie je zriadená dozorná rada, jej pôsobnosť vykonáva revízor.
(4) Kontrolný orgán je oprávnený nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa činnosti zoskupenia a kontrolovať, či zoskupenie uskutočňuje svoju činnosť v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi, dohovorom a stanovami.
(5) Kontrolný orgán najmä
a) preskúmava účtovnú závierku a výročnú správu a predkladá svoje vyjadrenie zhromaždeniu,
b) kontroluje vedenie účtovníctva a iných dokladov,
c) upozorňuje zhromaždenie na zistené nedostatky a podáva návrhy na ich odstránenie.
(6) Kontrolný orgán je oprávnený najmä
a) zvolať mimoriadne zasadanie zhromaždenia, ak si to vyžaduje záujem zoskupenia,
b) podať zhromaždeniu návrh na odvolanie riaditeľa,
c) zúčastniť sa na zasadaní zhromaždenia; v prípade dozornej rady má toto právo každý jej člen,
d) upozorniť zhromaždenie na zistené porušenie všeobecne záväzných právnych predpisov, dohovoru alebo stanov.
(7) Dozorná rada zasadá podľa potreby, najmenej však raz ročne.

§ 21
(1) Dozorná rada má troch členov, ak dohovor alebo stanovy neustanovia vyšší počet členov. Revízorom alebo členom dozornej rady môže byť iba fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu, má vysokoškolské právnické vzdelanie druhého stupňa alebo vysokoškolské ekonomické vzdelanie druhého stupňa a najmenej päťročnú prax v oblasti finančnej kontroly a vnútorného auditu a je bezúhonná. Bezúhonnosť sa preukazuje podľa § 35 ods. 3. Členom dozornej rady alebo revízorom nemôže byť riaditeľ. Výnimku zo vzdelania a praxe členom dozornej rady a revízorovi môže povoliť zhromaždenie.
(2) Členov dozornej rady alebo revízora volí a odvoláva zhromaždenie. Podrobnosti o voľbe a odvolávaní člena dozornej rady alebo revízora upraví dohovor alebo stanovy.
(3) Funkčné obdobie člena dozornej rady alebo revízora je šesťročné, ak dohovor alebo stanovy neurčia inak.
(4) Členstvo v dozornej rade a funkcia revízora sú čestné a nezastupiteľné. Členom dozornej rady alebo revízorovi patrí náhrada preukázaných výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie, podľa osobitného predpisu.9)

§ 22
(1) Výkon funkcie člena dozornej rady alebo revízora zaniká
a) odvolaním,
b) uplynutím funkčného obdobia alebo zánikom zoskupenia pred uplynutím funkčného obdobia,
c) vzdaním sa funkcie,
d) dňom, v ktorom prestal spĺňať podmienky podľa § 21 ods. 1,
e) smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho,
f) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.
(2) Člen dozornej rady alebo revízor sa môže vzdať funkcie písomným oznámením predsedovi zhromaždenia. Výkon funkcie člena dozornej rady alebo revízora v tomto prípade zaniká dňom nasledujúcim po dni doručenia písomného oznámenia predsedovi zhromaždenia, ak dohovor alebo stanovy neurčia inak.
(3) Člena dozornej rady alebo revízora zhromaždenie odvolá,
a) ak koná v rozpore s ustanoveniami osobitného predpisu,1) tohto zákona, dohovoru alebo stanovami,
b) ak svoju funkciu nevykonáva dlhšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov,
c) ak vykonáva činnosť uvedenú v § 23,
d) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.
(4) Člena dozornej rady alebo revízora môže zhromaždenie odvolať,
a) ak nie je schopný podľa lekárskeho posudku zo zdravotných dôvodov vykonávať túto funkciu dlhšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov,
b) ak to navrhla dozorná rada alebo člen zoskupenia,
c) z dôvodov upravených v dohovore alebo v stanovách.

§ 23
Zákaz konkurencie
Člen zhromaždenia, riaditeľ a člen dozornej rady alebo revízor nesmie
a) vo vlastnom mene alebo na vlastný účet uzatvárať obchody, ktoré súvisia s činnosťou zoskupenia,
b) sprostredkúvať pre iné osoby obchodné aktivity zoskupenia.

§ 24
Zápisnica o zasadaní orgánov zoskupenia
Zo zasadania orgánov zoskupenia sa vyhotovuje zápisnica, ktorú zoskupenie uchováva v období určenom stanovami, ktoré nesmie byť kratšie ako štyri roky.

Majetok zoskupenia

§ 25
(1) Majetok zoskupenia tvoria najmä
a) vklady zakladateľov a pristupujúcich členov,
b) peňažné príspevky členov,
c) príjmy z vlastnej činnosti,
d) zisk z podnikania,
e) dedičstvo,
f) dary od fyzických osôb a právnických osôb.
(2) Ústredný orgán štátnej správy môže do zoskupenia vložiť majetok štátu iba na základe rozhodnutia vlády. Obec a vyšší územný celok môžu do zoskupenia vložiť majetok v súlade s osobitnými predpismi.9a)
(3) S vlastníckym právom k majetku, ktorý sa prevádza do vlastníctva zoskupenia, sa prevádzajú aj práva a záväzky súvisiace s týmto majetkom.
(4) Člen zoskupenia spíše so zoskupením písomný protokol o odovzdaní majetku po vzniku zoskupenia. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku, v prípade nepeňažného vkladu túto hodnotu určí znalecký posudok. Protokol podpisuje štatutárny zástupca člena zoskupenia a štatutárny zástupca zoskupenia.

§ 26
(1) Zoskupenie môže podnikať, ak sa touto činnosťou dosiahne účelnejšie využitie jeho majetku a nebude ohrozený účel, na ktorý bolo zoskupenie založené.
(2) Zoskupenie sa nemôže zúčastňovať na podnikaní iných osôb a nemôže uzatvárať zmluvu o tichom spoločenstve.

§ 27
(1) Majetok zoskupenia sa môže použiť len v súlade s podmienkami určenými v dohovore alebo v stanovách a na úhradu výdavkov a nákladov zoskupenia. Výšku výdavkov a nákladov zoskupenia určí zhromaždenie každoročne v rozpočte v miere nevyhnutnej na zabezpečenie činnosti zoskupenia.
(2) Ak fyzická osoba alebo právnická osoba poskytla zoskupeniu dar na konkrétny účel, zoskupenie je oprávnené ho použiť na iný účel len s predchádzajúcim súhlasom tej osoby, ktorá dar poskytla.

§ 28
Prioritný majetok
(1) Prioritný majetok na účely tohto zákona je nehnuteľný majetok štátu, vyššieho územného celku alebo obce, ktorý vkladá štát, vyšší územný celok alebo obec ako zakladateľ alebo člen do zoskupenia a ktorý je určený výlučne na zabezpečenie účelu, na ktorý bolo zoskupenie založené.
(2) Prioritný majetok nemožno previesť na inú osobu, prenechať do nájmu alebo do výpožičky, nemožno ho založiť alebo inak zaťažiť ani ho inak použiť na zabezpečenie záväzkov zoskupenia alebo tretej osoby. Označenie prioritného majetku v katastri nehnuteľností sa vykoná poznámkou10) na návrh člena zoskupenia, ktorý prioritný majetok do zoskupenia vložil.
(3) Prioritný majetok nepodlieha výkonu rozhodnutia, exekúcii a nie je súčasťou konkurznej podstaty.
(4) Ak je zoskupenie zrušené, likvidátor je povinný prioritný majetok odplatne ponúknuť členovi zoskupenia, ktorý prioritný majetok do zoskupenia vložil. Ak tento člen zoskupenia neprejaví o prioritný majetok záujem, likvidátor ho odplatne ponúkne štátu, vyššiemu územnému celku alebo obci, na ktorého území má sídlo alebo sa nachádza člen zoskupenia, ktorý prioritný majetok do zoskupenia vložil. Ak ani tieto subjekty neprejavia o prioritný majetok záujem, likvidátor ho odplatne ponúkne inému vyššiemu územnému celku alebo obci.
(5) Likvidátor ponúkne prioritný majetok podľa odseku 4 v hodnote určenej znaleckým posudkom.

§ 29
Rozpočet zoskupenia
(1) Zoskupenie hospodári podľa schváleného rozpočtu.
(2) Rozpočet zoskupenia obsahuje všetky rozpočtované príjmy a výdavky, zostavuje sa a schvaľuje na príslušný kalendárny rok.
(3) Návrh rozpočtu predkladá na schválenie zhromaždeniu riaditeľ najneskôr dva mesiace pred začiatkom kalendárneho roka, na ktorý sa rozpočet zostavuje. Zhromaždenie schváli rozpočet zoskupenia najneskôr do 31. decembra kalendárneho roka, ktorý predchádza kalendárnemu roku, na ktorý sa rozpočet zostavuje.

Účtovníctvo a výročná správa

§ 30
(1) Zoskupenie vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu.8) Účtovným obdobím zoskupenia je kalendárny rok.
(2) Zoskupenie musí viesť vo svojom účtovníctve oddelene výnosy a náklady spojené s plnením účelu, na ktorý bolo zoskupenie založené, a výnosy a náklady spojené s podnikateľskou činnosťou.
(3) Účtovná závierka musí byť overená audítorom, ak
a) prostriedky poskytnuté z Európskej únie, zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu štátneho fondu, rozpočtu vyššieho územného celku a z rozpočtu obce prekročia sumu 33 000 eur v roku, za ktorý je účtovná závierka zostavená alebo
b) všetky príjmy zoskupenia prekročia sumu 170 000 eur v roku, za ktorý je účtovná závierka zostavená.
(4) Účtovná závierka a správa audítora podľa odseku 3 sa zverejňujú vo verejnej časti registra účtovných závierok10a) najneskôr do 15. apríla nasledujúceho roka.

§ 31
(1) Zoskupenie vypracuje výročnú správu v termíne určenom zhromaždením, dohovorom alebo stanovami po skončení kalendárneho roka, najneskôr do 30. júna nasledujúceho roka.
(2) Výročná správa obsahuje
a) prehľad činností vykonaných v kalendárnom roku vo vzťahu k cieľu a úlohám zoskupenia,
b) osobitný prehľad činností vykonaných v kalendárnom roku, ktoré boli spolufinancované Európskou úniou alebo zo štátneho rozpočtu,
c) prehľad o činnosti orgánov zoskupenia,
d) zhodnotenie základných údajov obsiahnutých v účtovnej závierke,
e) prehľad peňažných príjmov a výdavkov,
f) prehľad rozsahu príjmov a výnosov v členení podľa zdrojov,
g) stav a pohyb majetku a záväzkov zoskupenia,
h) zmeny a nové zloženie orgánov zoskupenia, ku ktorým došlo v priebehu kalendárneho roka,
i) informácie o plánovanej činnosti zoskupenia,
j) ďalšie údaje určené zhromaždením.
(3) Výročná správa musí byť uložená do verejnej časti registra účtovných závierok najneskôr do 15. júla nasledujúceho roka. Ak zoskupenie nesplní túto povinnosť ani v náhradnej lehote určenej registrovým úradom, registrový úrad podá súdu návrh na zrušenie zoskupenia.
(4) Výročná správa musí byť pre verejnosť prístupná v sídle zoskupenia.

§ 32
Zodpovednosť zoskupenia a jeho členov
(1) Zoskupenie zodpovedá za svoje záväzky celým svojim majetkom.
(2) Členovia zoskupenia, ktorí sú slovenskými subjektmi, ručia za záväzky zoskupenia len do výšky svojich nesplatených vkladov zapísaných v registri. Členovia zoskupenia, ktorí sú zahraničnými subjektmi, môžu obmedziť svoje ručenie za záväzky zoskupenia v dohovore.

§ 32a
Správny delikt
(1) Registrový úrad uloží pokutu od 50 eur do 800 eur zoskupeniu, ktoré neoznámilo registrovému úradu zmenu zapisovaných údajov podľa § 8 ods. 2.
(2) Pri určovaní výšky pokuty sa prihliada na závažnosť protiprávneho konania, spôsob a okolnosti protiprávneho konania.
(3) Konanie o uložení pokuty možno začať do jedného roka odo dňa, keď sa registrový úrad dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(4) Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.

§ 33
Poskytovanie informácií
Zoskupenie má povinnosť zverejňovať informácie o nakladaní s majetkom v súlade s osobitným predpisom.11)

§ 34
Zahraničné zoskupenie
(1) Právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ktorá je zoskupením podľa osobitného predpisu1) a práva štátu, na ktorého území má svoje sídlo, môže na území Slovenskej republiky pôsobiť za rovnakých podmienok a v rovnakom rozsahu ako zoskupenie vzniknuté podľa tohto zákona a podľa osobitného predpisu.1)
(2) Členovia zahraničného zoskupenia, ktorí sú slovenskými subjektmi, ručia za záväzky zahraničného zoskupenia do výšky svojich nesplatených finančných príspevkov alebo si svoje ručenie obmedzia podľa osobitného predpisu.11a)

§ 35
Spoločné ustanovenia
(1) Na konanie o zápise zoskupenia do registra, o zápise zmien zapisovaných údajov v registri, o výmaze zoskupenia z registra a o uložení pokuty podľa § 32a sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,5b) ak tento zákon v § 7 až 9 neustanovuje inak.
(2) Úkony v konaní o udelení súhlasu s účasťou slovenského subjektu v zoskupení založenom na území členského štátu a o schválení navrhovaného dohovoru, v konaní o schválení zmeny dohovoru, v konaní o zápise zoskupenia do registra, v konaní o uložení pokuty, v konaní o zápise zmien zapisovaných údajov v registri a v konaní o výmaze zoskupenia z registra možno vykonať len v listinnej podobe.
(3) Za bezúhonnú sa na účely tohto zákona považuje fyzická osoba, ktorá nemá záznam vo výpise z registra trestov alebo v rovnocennej listine. Bezúhonnosť fyzickej osoby sa na účely tohto zákona preukazuje výpisom z registra trestov, nie starším ako tri mesiace, vydaným príslušným orgánom štátu, ktorého je fyzická osoba štátnym príslušníkom. Ak sa taký doklad v uvedenom štáte nevydáva, nahrádza výpis z registra trestov rovnocenná listina vydaná príslušným orgánom uvedeného štátu.

§ 36
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2015
Konania začaté a právoplatne neukončené pred 1. aprílom 2015 sa dokončia podľa zákona účinného do 31. marca 2015.

§ 36a
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. júna 2016
Konania začaté a právoplatne neukončené pred 1. júnom 2016 Úradom vlády Slovenskej republiky dokončí Úrad podpredsedu vlády Slovenskej republiky pre investície a informatizáciu podľa právnej úpravy účinnej od 1. júna 2016.


Čl. II
Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení zákona č. 215/2004 Z. z. a zákona č. 358/2007 Z. z. sa dopĺňa takto:
1. V § 27 sa odsek 5 dopĺňa písmenom f), ktoré znie:
„f) európskym zoskupeniam územnej spolupráce Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky.“.
2. V § 27 ods. 7 sa za slovo „súdov,“ vkladajú slová „Ministerstva výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky,“.


Čl. III
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. mája 2008.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


1) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1082/2006 z 5. júla 2006 o Európskom zoskupení územnej spolupráce (EZÚS) (Ú. v. EÚ L 210, 31. 7. 2006) v platnom znení.
1a) Čl. 3 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
2) § 3 a 21 zákona č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
§ 6 ods. 2 a § 8 ods. 1 písm. a) zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Čl. 3 ods. 1 písm. e) nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
3) § 11 ods. 2 písm. i) zákona č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch). 
§ 11 ods. 4 písm. h) a § 21 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení.
4) Zákon č. 275/2006 Z. z. o informačných systémoch verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 678/2006 Z. z.
4a) Čl. 4 ods. 2, 3 a čl. 3a nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
4b) Čl. 8 nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
4c) Čl. 4 ods. 6 a čl. 6a nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
5) Čl. 13 nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
5a) § 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
5b) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
6) Článok 4 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1082/2006.
6a) Čl. 7 a 14 nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
6aa) § 9 ods. 3 zákona č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7) Čl. 8 ods. 1 a čl. 9 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.
8) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
9a) § 6 ods. 5 zákona Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
§ 6 ods. 4 zákona č. 446/2001 Z. z. o majetku vyšších územných celkov v znení neskorších predpisov.
10) § 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
10a) § 23 zákona č. 431/2002 Z. z. v znení zákona č. 547/2011 Z. z.
11) § 2 ods. 4 zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
11a) Čl. 12 ods. 2a nariadenia (ES) č. 1082/2006 v platnom znení.