Hatályos 2020. október 1-től
Tt. 83/1990.
Törvény
A POLGÁROK EGYESÜLÉSI JOGÁRÓL
Kelt: 1990. március 27.
Módosítva:
Tt. 300/1990., hatályos 1990. július 19-től
Tt. 513/1991., hatályos 1992. január 1-től
Tt. 62/1993., hatályos 1993. március 17-től
Tt. 274/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 346/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 390/2019., hatályos 2020. október 1-től
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése az alábbi törvényt fogadta el:
Bevezető rendelkezések
1. §
(1) A polgárok szabadon élhetnek egyesülési jogukkal.
(2) Ezen jog gyakorlásához nem szükséges az állami szerv engedélye.
(3) Ezen törvény nem vonatkozik a polgárok egyesülésére
a) politikai pártokban és politikai mozgalmakban,
b) pénzkereseti tevékenység esetén, vagy bizonyos foglalkozások rendes gyakorlása esetén,
c) egyházakban és vallási közösségekben,
d) a vadászati jog gyakorlása esetén.
2. §
(1) A polgárok egyesületeket, társulásokat, szövetségeket, mozgalmakat és más polgári egyesüléseket alapíthatnak, valamint szakszervezeti szervezeteket is (a továbbiakban csak „egyesületek“), és egyesülhetnek bennük.
(2) Az egyesületek tagjai jogi személyek is lehetnek.
(3) Az egyesületek jogi személyek. Jogállásukba és tevékenységükbe az állami szervek csak a törvények keretein belül avatkozhatnak be.
(4) Aktív szolgálatukat töltő katonák nem alapíthatnak szakszervezeteket, és nem egyesülhetnek bennük. A Nemzetbiztonsági Testület és a javító-nevelő intézetek tagjait egyesítő szakszervezetek jogköreit, melyek e tagok szociális érdekeit védik, külön törvény határozza meg.
3. §
(1) Senkit sem szabad rákényszeríteni az egyesülésre, az egyesületekben való tagságra és az egyesületek tevékenységében való részvételre. Az egyesületből mindenki szabadon kiléphet.
(2) Senkinek sem lehet polgárjogi kára abból, hogy egyesül, hogy egy egyesület tagja, hogy részt vesz annak tevékenységében vagy támogatja azt, illetve hogy kívülálló.
(3) Az egyesület tagjának jogairól és kötelességeiről az egyesület alapszabálya rendelkezik.
4. §
Nem megengedettek azon egyesületek,
a) melyeknek célja a személyi, politikai vagy más polgári jogok tagadása vagy korlátozása nemzetiségi, nemi, faji, származási alapon, politikai vagy más meggyőződés, vallás és szociális helyzet okán, a gyűlöletkeltés és intolerancia szítása ezen okokból, az erőszak támogatása, vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése;
b) amelyek céljaik elérésének módjában alkotmányba és a törvényekbe ütköző eszközöket használnak;
c) amelyek fegyveresek, vagy a fegyveres alakulataik vannak; nem sorolandók ezek közé azon egyesületek, amelyeknek tagjai sportolás céljából tartanak, vagy használnak fegyvert.
5. §
Az egyesületek nem tölthetik be állami szervek szerepét, ha erről külön törvény nem rendelkezik másként. Nem irányíthatják az állami szerveket, és nem róhatnak ki kötelességeket azon a polgárokra, akik nem tagjaik.
Az egyesületek bejegyzése és megalakulása
6. §
(1) Az egyesület bejegyzéssel jön létre.
(2) Bejegyzési indítványt legkevesebb három polgár nyújthat be, akik közül legalább az egyik elmúlt 18 éves (a továbbiakban csak „előkészítő bizottság“).1) Az indítványt aláírják az előkészítő bizottság tagjai, és feltüntetik utónevüket és családi nevüket, személyi számukat és lakhelyüket. Továbbá feltüntetik, hogy a bizottság 18 évnél idősebb tagjai közül melyik az a felhatalmazott személy, aki a nevükben eljár. A nyilvántartásba vételi javaslatnak tartalmazni kell az adatokat a szervezet statutáris szervéről vagy a statutáris szerv tagjairól az utónév, családi név, állandó lakhelycím, születési dátum és személyi szám terjedelmében. Az indítványhoz csatolják az alapszabály két példányát. Ennek tartalmaznia kell:
a) az egyesület elnevezését,
b) székhelyének címét,
c) tevékenysége célját,
d) az egyesület szerveit, létrehozásuk módját, a nevében eljáró felhatalmazott szervek és tisztségviselők meghatározását,
e) a szervezeti egységekről szóló rendelkezéseket, ha alakulnak ilyenek, s ha ezek saját nevükben fognak eljárni,
f) a gazdálkodás alapelveit.
(3) Az első statutáris szerv nemkormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartásába2) történő bejegyzésekor az egyesület nevében az előkészítő bizottság meghatalmazottja jár el, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó vagy átmeneti tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.
(4) Az egyesület neve nem lehet becsmérlő, sértő, vagy közhatalmi szerv vagy olyan jogi személy nevével összetéveszthető, mely a Szlovák Köztársaság területén fejt ki tevékenységet.
7. §
(1) A bejegyzési indítványt a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumába kell benyújtani (a továbbiakban csak „minisztérium“).
(2) Ha az indítvány nem tartalmazza a szükséges feltételeket a 6. § (2)–(4) bekezdése értelmében (vagy ha az adatok nem teljesek vagy nem pontosak), a minisztérium az indítvány beterjesztése utáni 15 napon belül figyelmezteti az előkészítő bizottságot, s felhívja a figyelmét, hogy mindaddig, amíg nem küszöböli ki a hiányosságokat, a bejegyzési eljárást nem indítja el.
(3) A bejegyzési eljárás azzal a nappal indul, amikor a minisztérium átveszi az indítványt, amelynek nincsenek a (2) bekezdésben feltüntetett hiányosságai.
8. §
(1) A minisztérium elutasítja a bejegyzést, ha az egyesület előterjesztett alapszabályából kitűnik, hogy
a) az 1. § (3) bekezdésében tárgyalt szervezetről van szó,
b) az alapszabály nincs összhangban a 3. § (1) és (2) bekezdésével,
c) nem megengedett egyesületről van szó (4. §),
d) az egyesület céljai ellentétben állnak az 5. §-ban feltüntetett követelményekkel.
(2) A bejegyzés elutasításáról a minisztérium az eljárás elindításától számítva 15 napon belül határoz. A határozatot az előkészítő bizottság megbízottjának kézbesíti.3) A bejegyzés elutasításáról szóló határozat ellen ellenvetéssel élni nem lehet.
9. §
(1) Ha a minisztérium nem állapít meg a bejegyzés elutasítására szolgáló okot, az eljárás elindításától számított 15 napon belül megteszi a bejegyzést, s ezen idő alatt elküldi az előkészítő bizottság megbízottjának az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját, amely megegyezik a továbbítás napjával. A bejegyzésről nem készül határozat a közigazgatási rendtartás értelmében.
(2) A jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek adatszolgáltatását és az egyesületi szervezetek és szervezeti egységeik azonosító számának kibocsátását külön törvény szabályozza.3a)
9.a §
(1) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete az illetékes minisztériumnak (7. § (1) bekezdése) elküldött nyilvántartási indítvány kézbesítése utáni napon válik jogi személlyé.
(2) A szakszervezeti szervezet és a munkáltatók szervezete nyilvántartására a 6. § (2), a 7. § (1) és a 9. § (2) bekezdése rendelkezései vonatkoznak; viszont a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (2) és (3) bekezdése, a 8. § és a 9. § (1) bekezdése rendelkezései a szakszervezeti szervezetek és a munkáltatók szervezeteire nem vonatkoznak.
11. §
(1) Ha az egyesület alapszabálya elfogadásra kerül, az egyesület köteles a minisztériumnak írásban megküldeni az értesítést az alapszabályzat módosításáról a jóváhagyása napját követő 15 napon belül; az értesítéshez két példányban csatolni kell az alapszabály-kiegészítést. Az egyesület a statutáris szerve vagy statutáris szerve tagjainak változásakor a minisztériumhoz beterjeszti a dokumentumokat, melyek hitelesítik a bejegyzésre kerülő adatokat a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagjai vonatkozásában. A statutáris szervben vagy statutáris szerv tagjainál bekövetkezett változásokról szóló értesítést a statutáris szervnek vagy statutáris szerv annyi tagjának kell aláírnia, amennyi a nyilvántartásba bejegyzett alapszabály szerint szükséges, valamint az újonnan megválasztott statutáris szervnek vagy újonnan megválasztott statutárisszerv-tagoknak; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell. A nyilvántartásba bejegyzett statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja aláírását, aki elhunyt vagy elhunyttá lett nyilvánítva, nem követelik meg. Ha a nyilvántartásba bejegyzett statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja megtagadja a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja megváltozásáról szóló értesítés vagy határozat aláírását, az aláírása pótolható az egyesület három tagjának nyilatkozatával, e tagok aláírását hitelesíttetni kell és így helyettesíthetik a statutáris szerv vagy statutáris szerv tagja aláírását.
(2) Ha az alapszabály módosítása nincs összhangban a 6. § (2) és (4) bekezdésével, vagy az adatok hiányosak, illetve pontatlanok, vagy a bejegyzés elutasítása áll fenn a 8. § (1) bekezdése értelmében, a minisztérium haladéktalanul figyelmezteti erre az egyesületet. Az egyesület köteles ezeket a hibákat kiküszöbölni a figyelmeztetés kézbesítését követő 60 napon belül, és a következő 10 napon belül köteles erről tájékoztatni a minisztériumot. Ha ezt nem teszi meg, a minisztérium feloszlatja az egyesületet; a minisztérium határozata ellen ellenvetéssel élni nem lehet.
(3) Ha nincs ok a (2) bekezdés szerinti eljárásra, a minisztérium a neki kézbesített tájékoztatás átvételét követő 15 napon belül elküldi az egyesületnek a módosított alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti, hogy a módosítást tudomásul veszi.
11.a §
Az egyesület szervezeti egységei
(1) Az egyesület statutáris szerve köteles 15 napon belül bejelenteni a minisztériumnak az egyesület azon szervezeti egységének létrehozását, mely a saját nevében jár el, valamint a saját nevében eljáró szervezeti egységben történő adatváltozásokat. Az egyesület szervezeti egységének létrejöttéről szóló értesítésnek tartalmaznia kell annak megnevezését, székhelycímét, statisztikai azonosítószámát, ha ilyen kiadásra került, tevékenysége célját, a szervezeti egység nevében eljárni jogosult természetes személy utónevét, családi nevét, állandó lakcímét, születési dátumát és személyi számát. Az egyesület statutáris szerve köteles 15 napon belül bejelenteni a minisztériumnak az egyesület szervezeti egységének megszűnését és a megszűnés okát. Az első és harmadik mondat szerinti értesítéshez csatolni kell az ezen tényadatok bejegyzését hitelesítő dokumentumokat.
(2) A civil szervezet saját nevében eljáró szervezeti egységének adatait a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójába jegyzik be külön jogszabály értelmében.3b) Az egyesület saját nevében eljáró szervezeti egysége, a szakszervezet szervezeti egysége kivételével, a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójába történt bejegyzés napján jön létre.2) Az 1. bekezdés vonatkozik a jelen törvény szerint nyilvántartásba vett szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szervezeti egységeire is, amennyiben az alapszabály értelmében a saját nevükben járnak el; ezen szervezeti egységekről a nem kormányzati nonprofit szervezetek nyilvántartójának köznyilvános részébe csak a megnevezésüket, a székhelyüket, a statisztikai azonosító számukat, nyilvántartásba vételük napjának dátumát, a szervezeti egység nevében eljárni jogosult természetes személy utónevét, családi nevét és születési dátumát jegyzik be.
Az egyesület megszüntetése és megszűnése
12. §
(1) Az egyesület megszűnik
a) önkéntes feloszlatással vagy más egyesülettel való összeolvadással,
b) a minisztériumnak az egyesület feloszlatását kimondó jogerős döntésével,
c) a bíróság büntetőeljárásban meghozott jogerős ítéletével, vagy
d) csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárás kihirdetésének vagyonhiány miatti elutasításával.
(2) Ha az alapszabály nem rendelkezik az önkéntes feloszlatás vagy a más egyesülettel való fúzió módjáról, erről az egyesület legfelsőbb szerve dönt. Ez a szerv az egyesület megszűnéséről 15 napon belül értesíti az illetékes minisztériumot.
(3) Ha a minisztérium megállapítja, hogy az egyesület olyan tevékenységet fejt ki,
a) amely a politikai pártokat és politikai mozgalmakat vagy a polgárok pénzkereseti szervezeteit illetné meg, vagy a vallás és hit gyakorlására alapított egyházakat és vallási közösségeket illetné meg (1. § (3) bekezdése);
b) amely ellentétben áll a 3. § (1) és (2) bekezdésében lefektetett alapelvekkel;
c) amely ellentétben áll a 4. vagy az 5. §-sal,
haladéktalanul figyelmezteti erre, s felszólítja, hogy hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Ha az egyesület tovább folytatja ezt a tevékenységet, a minisztérium feloszlatja. Ez ellen a határozat ellen ellenvetéssel élni nem lehet.
(4) Ha a minisztérium megállapítja (7. §), hogy az egyesület szervezeti egysége, amelynek jogában áll saját nevében eljárni, a 12. § (3) bekezdése alapján működik, az ott lefektetett módon jár el.
13. §
(1) Az egyesület megszüntetésére és megszűnésére arányos mértékben vonatkoznak a Kereskedelmi törvénykönyv kereskedelmi társaságok megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó általános érvényű rendelkezései, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) Az egyesület a civil nonprofit szervezetek nyilvántartóból történő törlésének napján szűnik meg.
(3) Az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése b) vagy c) pontja alapján történő megszűnése során vagyonfelszámolást4) a minisztérium által kijelölt csődbiztos hajtja végre.
(4) A (3) bekezdésben feltüntetett eljárási mód érvényesül az egyesületnek a 12. § (1) bekezdése a) pontja alapján történő megszűnése esetén, ha az egyesület nem jelöl ki felszámolóbiztost, aki végrehajtaná a vagyonfelszámolást.
(5) Az egyesület köteles a megnevezésével együtt a jelen idejű jogi helyzetét is feltüntetni, elsősorban a záradékot, hogy „felszámolás alatt áll” vagy „csődeljárásban van”.
(6) Az egyesület megszüntetésével megszűnnek annak szervezeti egységei is, melyek a saját nevükben jártak el. Az egyesület nem szűnik meg addig, amíg minden, a saját nevében eljáró szervezeti egysége meg nem szűnik.
16. §
Együttműködési szerződések
(1) Az egyesületek együttműködési szerződéseket köthetnek egymással bizonyos célok elérése érdekében, illetve más közös érdek érvényesítése érdekében. A szerződés érvényessége végett írásbeli formára van szükség.
(2) Az együttműködési szerződés meghatározza az együttműködés célját, végrehajtásának módját, a résztvevő egyesületek jogait és kötelességeit, valamint az eszközöket, amelyekkel az együttműködéshez hozzájárulnak. Szövetség esetén ugyancsak ezen törvény rendelkezései érvényesek, ha szakszervezeti szervezetek szövetségéről vagy munkáltatói szövetségről van szó, akkor a 9.a § rendelkezései alapján kell eljárni.
(4) Együttműködési szerződéssel megalakulhat a résztvevő egyesületek szövetsége, amely jogi személy. A szövetségre is ezen törvény rendelkezései vonatkoznak.
(5) Az együttműködési szerződésben meg lehet határozni, hogy a szerződés hatályát veszti a résztvevő egyesületek megállapodása alapján, a cél elérésével, amely végett a szerződés létrejött, vagy egyéb, a szerződésben foglalt tény alapján.
Közös rendelkezések
17. §
Ha az egyesület gyűlései vagy más ülései nyilvánosak, a jelenlévő polgároknak az ülés tagjaira vonatkozó kötelességeik vannak.5) Nem szólhatnak bele a tanácskozásba, ha az ülés elnöke nem rendelkezik másként.
17.a §
Az egyesület hivatalos érintkezésben, szerződéses jogviszonyokban és a honlapján, ha az létezik, feltüntetni a megnevezését, jogi formáját, amennyiben az nem része a megnevezésének, a székhelycímét és statisztikai azonosítószámát. Az egyesület szervezeti egysége hivatalos érintkezésben, szerződéses jogviszonyokban és a honlapján, ha az létezik, feltüntetni a megnevezését, jelezni, hogy egyesület szervezeti egységéről van szó, amennyiben azt a neve nem tartalmazza, a székhelycímét és statisztikai azonosítószámát.
18. §
Tevékenységük céljaival összhangban az egyesületeknek jogukban áll petícióval6) fordulni az állami szervekhez.
Átmeneti és záró rendelkezések
19. §
(1) E törvény értelmében már megalakult egyesületeknek számítanak az önkéntes szervezetek, amelyek 1951. szeptember 30-a után alakultak meg, vagy amelyeket önkéntes szervezetnek minősítettek a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló törvénye alapján, s amelyek nem szűntek meg. Ezek a szervezetek csak kötelesek 1990. június 30-áig a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§-ban megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket és alapszabályukat.
(2) Az 1951. október 1-je előtt megalakult egyesületeket ezen törvény alapján megalakult egyesületnek kell tekinteni, ha nem szűntek meg. 1990. június 30-áig kötelesek a 7. § (1) bekezdésében, esetleg a 11.§ (4) bekezdésében megjelölt minisztériumnak bejelenteni elnevezésüket, székhelyüket. Ha ezt nem teszik meg, a minisztérium megkérdezi őket, szándékukban áll-e továbbra is kifejteni tevékenységüket. Ha az egyesület nem teljesíti a második mondat szerinti kötelességét 1990. 12. 30-áig sem, ezzel a nappal megszűntnek nyilvánítják.
(3) Az egyesület adatait (9. § (2) bekezdése), amelyek az (1) és (2) bekezdésben szerepelnek, a minisztérium (7. § (1) bekezdése) bejelenti a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak nyilvántartás céljából.
(4) Azok az egyesületek, amelyek a 10. § alapján a Szlovák Köztársaság területén 1992. december 31-e után fejtettek ki tevékenységet, működésüket 1993. április 30-áig fejezik be, ha nem fejezték be már hamarabb a 12. § (1) bekezdése értelmében.
20. §
(1) A Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény érintetlen marad.
(2) Azon szervezetek, amelyekre a Tgy. 116/1985. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységének feltételeiről szóló törvény vonatkozik, amelyeknek tevékenységét a Szövetségi Belügyminisztérium engedélyezte 1992. december 31-éig, s amelyek tevékenységüket a Szlovák Köztársaság területén fejtik ki, illetve itt van a székhelyük, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által engedélyezett szervezeteknek tekintendők.
20.a §
Átmeneti rendelkezések a 2019. január 1-től hatályos módosításhoz
(1) A civil szervezet, a szakszervezet és munkáltatói szervezet köteles 2019. június 30-ig a minisztériumnak írásban megküldeni a frissített adatokat a statutáris szervéről és statutáris szerve tagjairól az utónév, családi név, állandó lakhelycím, születési dátum és személyi szám terjedelmében, a tisztségük keletkezési napjának megadásával, és a statutáris szervéről és statutáris szerve tagjairól bejegyzésre szánt adatok valódiságát bizonyító dokumentumokat. A statutáris szervről vagy statutáris szerv tagjairól szóló értesítést a statutáris szervnek vagy statutáris szerv annyi tagjának kell aláírnia, amennyi a nyilvántartásba bejegyzett alapszabály szerint szükséges; az aláírások valódiságát hitelesíttetni kell.
(2) A civil szervezet, a szakszervezet és munkáltatói szervezet, mely saját nevében eljáró szervezeti egységeket hozott létre és azok 2019. január 1-je előtt nem szűntek meg, köteles 2019. december 31-ig a minisztériumnak írásban megküldeni a frissített adatokat ezekről a szervezeti egységekről a megnevezés, székhelycím, statisztikai azonosítószám, az egyes civil szervezeti, szakszervezeti vagy munkáltatói szervezeti szervezeti egységek nevében eljárni jogosult természetes személy utóneve, családi neve, állandó lakcíme, születési dátuma és személyi száma terjedelmében, feltüntetve a tisztség keletkezési napjának dátumát, mellékelve a létrehozásukat bizonyító dokumentumokat. Az adatokat a minisztérium a teljesértékű adatbejelentést követően azonnal végrehajtja.
(3) A 2019. január 1-je előtt a jelen törvény értelmében megkezdett eljárásokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény szerint fejezik be.
(4) A nyilvántartó üzembe helyezéséig7) a jelen törvény szerinti adatokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény értelmében vezetett nyilvántartóba jegyzik be.
21. §
A következő jogszabályok hatályukat vesztik:
1. a Tgy. 68/1951. számú, az önkéntes szervezetekről és egyesületekről szóló többször módosított törvény, ha az önkéntes szervezetekről van szó;
2. a belügyminisztérium 320/1951 Ú. l. (348/1951. Ú. v.) számú rendelete az önkéntes szervezetekről és egyesületekről, módosítva a belügyminisztérium 158/1957. Ú. l számú rendeletével, ha önkéntes szervezetekről van szó;
3. a Tgy. 30/1939. számú kormányrendelete a különleges, az egyesülési jog hatályos jogszabályai és ellenőrzése alá nem tartozó egyesületek megalakulásáról;
4. a Tgy. 126/1968. számú, a közrend megerősítését szolgáló egyes átmeneti intézkedésekről szóló törvénye;
5. a Tgy. 128/1970. számú, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a belső közrend és biztonság terén meghatározott hatásköreiről szóló törvény 2. §-a (8) bekezdése c) pontja;
6. a Tgy. 194/1988. számú, a szövetségi központi államigazgatási szervek hatásköreiről szóló törvénye 45. §-a (1) bekezdése c) pontja.
22. §
Ez a törvény 1990. május 1-jén lép hatályba.
Havel s. k.
Dubček s. k.
Čalfa s. k.
1) A Polgári Törvénykönyv 8. §-a (teljes szöveg Tgy. 70/1983.)
2) A Tt. 346/2018. sz., a civil nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások
3a) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásban vételéről és más törvények módosításáról szóló törvénye a Tt. 52/2018. sz. törvénye megfogalmazásában
3b) A Tt. 346/2018. sz. törvénye 3. § 2. bek. d) pontja
4) A Tgy. 109/1964. számú Gazdasági Törvénykönyve (teljes szöveg Tgy. 80/1989.).
5) A Tgy. 84/1990. számú törvénye az egyesülési jogról.
6) A Tgy. 85/1990. számú törvénye a petíciós jogról.
7) A Tt. 346/2018. sz. törvényének 7. §-a
Časová verzia účinná od 1. októbra 2020
83/1990 Z. z.
Zákon
O ZDRUŽOVANÍ OBČANOV
z 27. marca 1990
Zmena:
300/1990 Z. z. s účinnosťou od 19. júla 1990
513/1991 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1992
62/1993 Z. z. s účinnosťou od 17. marca 1993
274/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
346/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
390/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2020
Federálne zhromaždenie Československej socialistickej republiky sa uznieslo na tomto zákone:
Úvodné ustanovenia
§ 1
(1) Občania majú právo slobodne sa združovať.
(2) Na výkon tohto práva nie je potrebné povolenie štátneho orgánu.
(3) Tento zákon sa nevzťahuje na združovanie občanov
a) v politických stranách a politických hnutiach,
b) na zárobkovú činnosť alebo na zabezpečenie riadneho výkonu určitých povolaní,
c) v cirkvách a náboženských spoločnostiach,
d) na výkon práva poľovníctva.
§ 2
(1) Občania môžu zakladať spolky, spoločnosti, zväzy, hnutia, kluby a iné občianske združenia, ako aj odborové organizácie (ďalej len „združenia“) a združovať sa v nich.
(2) Členmi združení môžu byť aj právnické osoby.
(3) Združenia sú právnickými osobami. Do ich postavenia a činnosti môžu štátne orgány zasahovať len v medziach zákona.
(4) Vojaci v činnej službe nemôžu vytvárať odborové organizácie a združovať sa v nich. Rozsah oprávnení odborových organizácií združujúcich príslušníkov Zboru národnej bezpečnosti a zborov nápravnej výchovy pri uplatňovaní a ochrane ich sociálnych záujmov ustanoví osobitný zákon.
§ 3
(1) Nikto nesmie byť nútený k združovaniu, k členstvu v združeniach ani k účasti na ich činnosti. Zo združenia môže každý slobodne vystúpiť.
(2) Nikomu nesmie byť občiansky na ujmu, že sa združuje, že je členom združenia, že sa zúčastňuje na jeho činnosti alebo ho podporuje, alebo že stojí mimo neho.
(3) Práva a povinnosti člena združenia upravujú stanovy združenia.
§ 4
Nie sú dovolené združenia
a) ktorých cieľom je popierať alebo obmedzovať osobné, politické alebo iné práva občanov pre ich národnosť, pohlavie, rasu, pôvod, politické alebo iné zmýšľanie, náboženské vyznanie a sociálne postavenie, roznecovať nenávisť a neznášanlivosť z týchto dôvodov, podporovať násilie alebo inak porušovať ústavu a zákony;
b) ktoré sledujú dosahovanie svojich cieľov spôsobmi, ktoré sú v rozpore s ústavou a zákonmi;
c) ozbrojené alebo s ozbrojenými zložkami; za také sa nepovažujú združenia, ktorých členovia držia alebo používajú strelné zbrane na športové účely.
§ 5
Združenia nesmú vykonávať funkciu štátnych orgánov, pokiaľ osobitný zákon neustanovuje inak. Nesmú riadiť štátne orgány a ukladať povinnosti občanom, ktorí nie sú ich členmi.
Registrácia a vznik združení
§ 6
(1) Združenie vzniká registráciou.
(2) Návrh na registráciu môžu podávať najmenej traja občania, z ktorých aspoň jeden musí byť starší ako 18 rokov (ďalej len „prípravný výbor“).1) Návrh podpíšu členovia prípravného výboru a uvedú svoje mená a priezviská, rodné čísla a bydliská. Ďalej uvedú, kto z členov starších ako 18 rokov je splnomocnencom oprávneným konať v ich mene. Návrh na registráciu musí obsahovať údaje o štatutárnom orgáne združenia alebo členoch štatutárneho orgánu združenia v rozsahu meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu, dátum narodenia a rodné číslo. K návrhu pripoja stanovy vo dvoch vyhotoveniach, v ktorých musia byť uvedené:
a) názov združenia,
b) sídlo,
c) cieľ jeho činnosti,
d) orgány združenia, spôsob ich ustanovovania, určenie orgánov a funkcionárov oprávnených konať v mene združenia,
e) ustanovenia o organizačných jednotkách, pokiaľ budú zriadené a pokiaľ budú konať vo svojom mene,
f) zásady hospodárenia.
(3) Do zápisu prvého štatutárneho orgánu do registra mimovládnych neziskových organizácií2) koná v mene združenia splnomocnenec prípravného výboru, ktorý musí mať trvalý pobyt alebo prechodný pobyt na území Slovenskej republiky.
(4) Názov združenia nesmie byť hanlivý, urážlivý alebo zameniteľný s názvom orgánu verejnej moci alebo s názvom právnickej osoby, ktorá už vyvíja činnosť na území Slovenskej republiky.
§ 7
(1) Návrh na registráciu sa podáva Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“).
(2) Ak návrh nemá náležitosti podľa § 6 ods. 2 až 4 (alebo ak sú údaje v ňom neúplné alebo nepresné), ministerstvo na to prípravný výbor do 15 dní od doručenia návrhu, upozorní s tým, že dokiaľ tieto vady nebudú odstránené, konanie o registrácii sa nezačne.
(3) Konanie o registrácii sa začne dňom, keď ministerstvu došiel návrh, ktorý nemá vady uvedené v odseku 2.
§ 8
(1) Ministerstvo registráciu odmietne, ak z predložených stanov združenia vyplýva, že
a) ide o organizáciu uvedenú v § 1 ods. 3,
b) stanovy nie sú v súlade s § 3 ods. 1 a 2,
c) ide o nedovolené združenie (§ 4),
d) ciele združenia sú v rozpore s požiadavkami uvedenými v § 5.
(2) O odmietnutí registrácie rozhodne ministerstvo do 15 dní odo dňa začatia konania. Rozhodnutie doručí splnomocnencovi prípravného výboru.3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie nemožno podať rozklad.
§ 9
(1) Pokiaľ ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie registrácie, vykoná do 15 dní od začatia konania registráciu a v tejto lehote zašle splnomocnencovi prípravného výboru jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie, ktorým je deň odoslania. O registrácii sa nevydáva rozhodnutie v správnom konaní.
(2) Poskytovanie údajov do registra právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a pridelenie identifikačného čísla organizácie združeniu a jeho organizačnej jednotke upravuje osobitný predpis.3a)
§ 9a
(1) Odborová organizácia a organizácia zamestnávateľov sa stáva právnickou osobou dňom nasledujúcim potom, keď príslušnému ministerstvu (§ 7 ods. 1) bol doručený návrh na jej evidenciu.
(2) Pre evidenciu odborovej organizácie a organizácie zamestnávateľov platia obdobne ustanovenia § 6 ods. 2, § 7 ods. 1 a § 9 ods. 2; ustanovenia § 6 ods. 1, § 7 ods. 2 a 3, § 8 a § 9 ods. 1 sa na odborové organizácie a organizácie zamestnávateľov nevzťahujú.
§ 11
(1) Ak dôjde k schváleniu zmeny stanov združenia, združenie je povinné ministerstvu písomne zaslať oznámenie o zmene stanov do 15 dní od jej schválenia; k oznámeniu pripojí v dvoch vyhotoveniach znenie dodatku k stanovám. Združenie pri zmene údajov o štatutárnom orgáne alebo členovi štatutárneho orgánu predloží ministerstvu dokumenty osvedčujúce skutočnosti pre zápis údajov o štatutárnom orgáne alebo členovi štatutárneho orgánu. Oznámenie o zmene údajov o štatutárnom orgáne alebo členovi štatutárneho orgánu musí byť podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, aký je potrebný podľa zaregistrovaných stanov, a novozvoleným štatutárnym orgánom alebo novozvolenými členmi štatutárneho orgánu; pravosť podpisov musí byť úradne osvedčená. Podpis štatutárneho orgánu alebo člena štatutárneho orgánu zapísaného v registri, ktorý zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho, sa nevyžaduje. Ak štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v registri odmietne podpísať oznámenie a uznesenie združenia o zmene štatutárneho orgánu alebo člena štatutárneho orgánu, jeho podpis možno nahradiť vyhlásením troch členov združenia, ich podpisy musia byť úradne osvedčené a nahrádzajú podpis štatutárneho orgánu alebo člena štatutárneho orgánu.
(2) Ak zmena stanov nie je v súlade s ustanoveniami § 6 ods. 2 a 4 alebo ak sú uvedené údaje neúplné alebo nepresné alebo ak sú dôvody na odmietnutie registrácie podľa § 8 ods. 1, ministerstvo na to združenie bezodkladne upozorní. Združenie je povinné tieto závady odstrániť do 60 dní odo dňa doručenia tohto upozornenia a v lehote ďalších 10 dní o tom ministerstvo upovedomiť. Ak tak neurobí, ministerstvo združenie rozpustí; proti rozhodnutiu ministerstva nemožno podať rozklad.
(3) Ak nie je dôvod na postup podľa odseku 2, zašle ministerstvo združeniu do 15 dní od doručenia tohto oznámenia podľa odseku 1 jedno vyhotovenie zmeny stanov, na ktorom vyznačí, že berie zmenu na vedomie.
§ 11a
Organizačné jednotky združenia
(1) Štatutárny orgán združenia je povinný do 15 dní oznámiť ministerstvu zriadenie organizačnej jednotky združenia, ktorá koná vo svojom mene, a zmenu údajov o organizačnej jednotke, ktorá koná vo svojom mene. Oznámenie o zriadení organizačnej jednotky združenia musí obsahovať názov, adresu sídla, identifikačné číslo organizácie, ak je pridelené, cieľ činnosti, meno, priezvisko, adresu trvalého pobytu, dátum narodenia a rodné číslo fyzickej osoby oprávnenej konať v mene organizačnej jednotky. Štatutárny orgán združenia je povinný do 15 dní oznámiť ministerstvu zánik organizačnej jednotky združenia a dôvod jej zániku. K oznámeniu podľa prvej vety a tretej vety musia byť pripojené dokumenty osvedčujúce skutočnosti pre zápis týchto údajov.
(2) Údaje o organizačnej jednotke občianskeho združenia, ktorá koná vo svojom mene, sa zapisujú do registra mimovládnych neziskových organizácií podľa osobitného predpisu.3b) Organizačná jednotka združenia, ktorá koná vo svojom mene, okrem organizačnej jednotky odborovej organizácie, vzniká dňom zápisu do registra mimovládnych neziskových organizácií.2) Odsek 1 sa vzťahuje aj na organizačné jednotky odborových organizácií a organizácií zamestnávateľov, ktoré sú registrované alebo evidované podľa tohto zákona, ak podľa ich stanov konajú vo svojom mene; o týchto jednotkách sa zapisujú vo verejnej časti registra mimovládnych neziskových organizácií len názov, sídlo, identifikačné číslo organizácie, dátum ich zápisu do registra, meno, priezvisko a dátum narodenia fyzickej osoby oprávnenej konať v mene organizačnej jednotky.
Zrušenie a zánik združenia
§ 12
(1) Združenie zaniká
a) dobrovoľným rozpustením alebo zlúčením s iným združením,
b) právoplatným rozhodnutím ministerstva o jeho rozpustení,
c) právoplatným rozhodnutím súdu v trestnom konaní, alebo
d) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku.
(2) Pokiaľ stanovy združenia neurčujú spôsob dobrovoľného rozpustenia alebo zlúčenia s iným združením, rozhoduje o ňom jeho najvyšší orgán. Tento orgán oznámi zánik združenia do 15 dní príslušnému ministerstvu.
(3) Ak ministerstvo zistí, že združenie vyvíja činnosť,
a) ktorá je vyhradená politickým stranám a politickým hnutiam alebo organizáciám združujúcim občanov na zárobkovú činnosť alebo na vykonávanie náboženstva alebo viery v cirkvách a náboženských spoločnostiach (§ 1 ods. 3);
b) ktorá porušuje zásady uvedené v § 3 ods. 1 a 2;
c) ktorá je v rozpore s § 4 alebo § 5;
bez meškania ho na to upozorní a vyzve ho, aby od takej činnosti upustilo. Ak združenie v tejto činnosti pokračuje, ministerstvo ho rozpustí. Proti tomuto rozhodnutiu nemožno podať rozklad.
(4) Ak ministerstvo zistí (§ 7), že spôsobom uvedeným v § 12 ods. 3 koná organizačná jednotka združenia, ktorá je oprávnená konať vo svojom mene, postupuje obdobne spôsobom tam uvedeným.
§ 13
(1) Na zrušenie a zánik združenia sa primerane použijú všeobecné ustanovenia Obchodného zákonníka o zrušení a zániku obchodných spoločností, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Združenie zaniká ku dňu výmazu z registra mimovládnych neziskových organizácií.
(3) Pri zrušení združenia podľa § 12 ods. 1 písm. b) a c) vykoná likvidáciu likvidátor určený ministerstvom.
(4) Pri zrušení združenia podľa § 12 ods. 1 písm. a) sa postupuje podľa odseku 3, ak združenie neurčí likvidátora, ktorý by likvidáciu vykonal.
(5) Združenie je povinné uvádzať svoj názov spoločne s dodatkom označujúcim jeho súčasný právny stav, najmä s dodatkom „v likvidácii“ alebo „v konkurze“.
(6) Zrušením združenia sa zrušujú aj organizačné jednotky, ktoré konajú vo svojom mene. Združenie nezanikne skôr, než zaniknú všetky organizačné jednotky, ktoré konajú vo svojom mene.
§ 16
Zmluvy o súčinnosti
(1) Združenia môžu medzi sebou uzavierať zmluvy o súčinnosti na dosiahnutie určitého cieľa, prípadne na uplatňovanie iného spoločného záujmu. Na platnosť zmluvy treba písomnú formu.
(2) Zmluvou o súčinnosti sa vymedzí účel súčinnosti, spôsob jej vykonávania, práva a povinnosti zúčastnených združení a prostriedky, ktorými na súčinnosť prispievajú. Pre zväz platia obdobne ustanovenia tohto zákona; ak ide o zväz odborových organizácií alebo zväz zamestnávateľov, platí obdobne ustanovenie § 9a.
(4) Zmluvou o súčinnosti sa môže vytvoriť zväz zúčastnených združení, ktorý je právnickou osobou. Pre zväz platia obdobne ustanovenia tohto zákona.
(5) V zmluve o súčinnosti sa môže ustanoviť, že zmluva stratí účinnosť dohodou zúčastnených združení, dosiahnutím cieľa, pre ktorý bola uzavretá, alebo inou skutočnosťou v zmluve uvedenou.
Spoločné ustanovenia
§ 17
Ak sú schôdze alebo iné zhromaždenia združenia prístupné verejnosti, majú prítomní občania povinnosti účastníkov zhromaždenia.5) Nesmú zasahovať do rokovania, pokiaľ predsedajúci nerozhodne inak.
§ 17a
Združenie je povinné v úradnom styku, v zmluvných vzťahoch a na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, uvádzať názov, označenie právnej formy, ak nie je súčasťou názvu, adresu sídla a identifikačné číslo organizácie. Organizačná jednotka združenia je povinná v úradnom styku, v zmluvných vzťahoch a na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, uvádzať názov, označenie, že ide o organizačnú jednotku združenia, ak nie je súčasťou názvu, adresu sídla a identifikačné číslo organizácie.
§ 18
V súlade s cieľmi svojej činnosti majú združenia právo obracať sa na štátne orgány s petíciami.6)
Prechodné a záverečné ustanovenia
§ 19
(1) Za združenia už vzniknuté podľa tohto zákona sa považujú dobrovoľné organizácie, ktoré vznikli po 30. septembri 1951 alebo ktoré boli za dobrovoľné organizácie vyhlásené podľa zákona č. 68/1951 Zb. o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach a ktoré nezanikli. Tieto organizácie sú iba povinné do 30. júna 1990 oznámiť ministerstvu uvedenému v § 7 ods. 1, prípadne § 11 svoj názov, sídlo a stanovy.
(2) Spolky vzniknuté pred 1. októbrom 1951 sa považujú za združenia už vzniknuté podľa tohto zákona, pokiaľ nezanikli. Sú povinné do 30. júna 1990 oznámiť ministerstvu uvedenému v § 7 ods. 1, prípadne § 11 ods. 4 svoj názov a sídlo. Pokiaľ toto neurobia, ministerstvo sa ich opýta, či hodlajú naďalej vyvíjať činnosť. Ak spolok nesplní povinnosť podľa druhej vety ani do 31. 12. 1990, bude sa predpokladať, že týmto dňom zanikol.
(3) Údaje o združeniach (§ 9 ods. 2) uvedených v odsekoch 1 a 2 oznámi ministerstvo (§ 7 ods. 1) Federálnemu štatistickému úradu na evidenciu.
(4) Združenia, ktoré vyvíjali činnosť podľa § 10 na území Slovenskej republiky po 31. decembri 1992, skončia svoju činnosť do 30. apríla 1993, ak ju neskončili skôr podľa § 12 ods. 1.
§ 20
(1) Zákon č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike zostáva nedotknutý.
(2) Organizácie, na ktoré sa vzťahuje zákon č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike, povolené do 31. decembra 1992 Federálnym ministerstvom vnútra, a ktoré vyvíjajú činnosť alebo majú sídlo na území Slovenskej republiky, sa považujú za organizácie povolené Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky.
§ 20a
Prechodné ustanovenia k úprave účinnej od 1. januára 2019
(1) Občianske združenie, odborová organizácia a organizácia zamestnávateľov sú povinné ministerstvu písomne zaslať do 30. júna 2019 aktuálne údaje o štatutárnom orgáne alebo členoch štatutárneho orgánu v rozsahu meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu, dátum narodenia a rodné číslo s uvedením dňa vzniku funkcie spolu s dokumentmi osvedčujúcimi skutočnosti pre zápis údajov o štatutárnom orgáne alebo členoch štatutárneho orgánu. Oznámenie údajov o štatutárnom orgáne alebo členoch štatutárneho orgánu musí byť podpísané štatutárnym orgánom alebo takým počtom členov štatutárneho orgánu, aký je potrebný podľa zaregistrovaných stanov; pravosť podpisov musí byť úradne osvedčená.
(2) Občianske združenie, odborová organizácia a organizácia zamestnávateľov, ktoré zriadili organizačné jednotky, ktoré konajú vo svojom mene a nezanikli pred 1. januárom 2019, sú povinné ministerstvu písomne zaslať do 31. decembra 2019 aktuálne údaje o týchto organizačných jednotkách v rozsahu názov, adresa sídla, identifikačné číslo organizácie, spolu s menom, priezviskom, adresou trvalého pobytu, dátumom narodenia a rodným číslom fyzickej osoby oprávnenej konať v mene každej organizačnej jednotky občianskeho združenia, odborovej organizácie alebo organizácie zamestnávateľov s uvedením dňa vzniku tejto funkcie, spolu s dokumentmi, ktoré osvedčujú ich zriadenie. Zápis údajov vykoná ministerstvo bezodkladne po oznámení úplných údajov.
(3) Konania začaté pred 1. januárom 2019 sa dokončia podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2018.
(4) Do uvedenia registra do prevádzky7) sa údaje zapisujú do evidencie vedenej podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2018.
§ 21
Zrušujú sa
1. zákon č. 68/1951 Zb. o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení neskorších predpisov, pokiaľ ide o dobrovoľné organizácie;
2. vyhláška Ministerstva vnútra č. 320/1951 Ú. l. (č. 348/1951 Ú. v.) o dobrovoľných organizáciách a zhromaždeniach v znení vyhlášky ministra vnútra č. 158/1957 Ú. l., pokiaľ ide o dobrovoľné organizácie;
3. vládne nariadenie č. 30/1939 Zb. o tvorení zvláštnych združení, nepodliehajúcich platným predpisom o združovaní, a o dozore na ne;
4. § 2 zákona č. 126/1968 Zb. o niektorých prechodných opatreniach na upevnenie verejného poriadku;
5. § 2 ods. 8 písm. c) zákona č. 128/1970 Zb. o vymedzení pôsobnosti Československej socialistickej republiky vo veciach vnútorného poriadku a bezpečnosti;
6. § 45 ods. 1 písm. c) zákona č. 194/1988 Zb. o pôsobnosti federálnych ústredných orgánov štátnej správy.
§ 22
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. májom 1990.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
1) § 8 Občianskeho zákonníka č. 40/1964 Zb. (úplné znenie č. 70/1983 Zb.).
2) Zákon č. 346/2018 Z. z. o registri mimovládnych neziskových organizácií a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3a) Zákon č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 52/2018 Z. z.
3b) § 3 ods. 2 písm. d) zákona č. 346/2018 Z. z.
4) Zákon č. 109/1964 Zb. Hospodársky zákonník (úplné znenie č. 80/1989 Zb.).
5) Zákon č. 84/1990 Zb. o zhromažďovacom práve.
6) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve.
7) § 7 zákona č. 346/2018 Z. z.
