+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o pohrebníctve
Zákon o pohrebníctve (131/2010)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 03.03.2010
Platnosť od: 02.04.2010
Účinnosť od: 01.01.2011
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2011. január 1-től

A Tt. 131/2010.

Törvény
A TEMETKEZÉSRŐL


Kelt: 2010. március 3.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


1. §
A szabályozás tárgya
Ez a törvény szabályozza az államigazgatási szervek és községek hatásköreit, a természetes személyek, a természetes személy vállalkozók és a jogi személyek jogait és kötelességeit az emberi holttesttel és földi maradványokkal való bánásmódot, a temetkezési szolgáltatás, a hamvasztóüzem (krematórium), a temetkezési hely üzemeltetési feltételeit, valamint a holttest balzsamozásának és konzerválásának feltételeit.

2. §
Értelmező rendelkezések
E törvény alkalmazásában
a) az emberi tetem az emberi holttestet jelenti,1)
b) az emberi maradványok a temetés utáni emberi maradványok,
c) a halottról való kezdeti gondoskodás az elhalálozást követő rövid ideig tartó intézkedés a halál bekövetkeztének helyén és a szállításra való előkészítés,
d) az emberi tetemmel való bánásmód a holttest mozgatását, szállítását, áthelyezését, előkészítését jelenti a halál beálltának pillanatától a temetésig,
e) emberi maradványok kezelése az exhumálás, a mozgatás, a szállítás és újbóli eltemetés,
f) az emberi tetem előkészítése a holttest előkészítése a koporsóba tétel kegyeleti eljárása előtt; elsősorban a mosdatást, a kozmetikai előkészítést, a temetési ruhába vagy köntösbe való öltöztetést jelenti,
g) a balzsamozás az emberi tetem olyan kezelése, amely megakadályozza a halált követő, rothasztó baktériumok vagy férgek által kiváltott folyamatokat, 
h) a konzerválás az emberi tetem olyan anyagokkal való kezelése, amely lassítja a halál beálltát követő, rothasztó baktériumok vagy férgek által kiváltott folyamatokat, 
i) a szállítókoporsó olyan koporsó, amely az emberi tetem vagy maradványok szállítására vagy áthelyezésére szolgál,
j) a szállítózsák olyan vízhatlan burkolóanyag, amely az emberi tetem vagy maradványok szállítására vagy áthelyezésére szolgál, amennyiben szállító koporsó használata nem lehetséges,
k) a végleges koporsó (a későbbiekben csak „koporsó”) az a koporsó, amelyben az emberi tetemet eltemetik,
l) a szállítás az emberi tetem vagy maradványok belföldi vagy nemzetközi szállítását jelenti szárazföldön, tengeren, vízi úton vagy levegőben, elhamvasztott emberi maradványok kivételével, amelyre az elhalálozás és a temetés között van szükség,
m) a helyi szállítás az emberi tetem vagy maradványok szállítása a temetési menet alkalmával,
n) temetési menet az emberek azon menete, amely a községen belül a koporsó mögött halad,
o) a temetés az emberi tetem vagy emberi maradványok elhelyezése köztemetői (a későbbiekben csak „temetői”) sírhelyen vagy sírboltban, az elhamvasztott emberi tetem vagy maradványok elhelyezése vagy szétszórása a hamvak rétjén, vagy a hamvakat tartalmazó urna elhelyezése az urnamezőn; a hamvakat más területen is el lehet helyezni, 
p) az újratemetés emberi maradványok áthelyezése egyik temetkezési helyről a másikra,
q) a temetés az emberi tetem vagy maradványok elhantolása, általában kegyeleti szertartás keretében,
r) a hamvasztás emberi tetem vagy maradványok elégetése hamvasztóüzemben,
s) az hamvasztóüzem olyan építmény, amely rendelkezik az emberi tetem és maradványok, beleértve a segédeszközök elhamvasztásához szükséges felszereléssel, és a kegyeleti szertartáshoz szükséges teremmel,
t) az eltemettető személy az a személy, aki felmutatja a halottvizsgálati bizonyítványt és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentést vagy a holttest útlevelét, és megrendeli a temetést, 
u) a temetkezési hely a temető, az urnafal (kolumbárium), az urnaliget, a hamvak szétszórásának rétje, az urnamező,
v) a temető az emberi tetem vagy maradványok elhantolására szolgáló temetkezési hely,
w) a kolumbárium olyan hely a temetkezési helyen belül, amely hamvakat tartalmazó urnák elhelyezését szolgálja elkülönített, zárt helyen,
x) az urnaliget olyan hely a temetkezési helyen belül, amely elhamvasztott emberi tetemek vagy maradványok földben való elhelyezésére szolgál, 
y) az urnamező olyan hely a temetkezési helyen belül, amely hamvakat tartalmazó urnák földben való elhelyezésére szolgál,
z) a hullaház olyan sajátos hely, amely alkalmas az emberi tetem ideiglenes tárolására,
aa) a sírhely kijelölt terület a temetőben, amely sírhant, sírbolt vagy urna elhelyezésére alkalmas hely alakítható ki,
ab) a sír sírhely, mely az emberi tetemet vagy maradványokat tartalmazó koporsó földben való elhelyezése céljából gödör kiásásával jön létre,
ac) mélysír az a sírhely, amely méreteinél fogva lehetővé teszi, hogy két, emberi maradványokat tartalmazó koporsót egymás fölé helyezve temethessenek bele anélkül, hogy a minimális oszlási idő letelte előtt a felső koporsó elhelyezésekor megbolygatnák az alsó koporsóban lévő emberi maradványokat,
ad) a kettős vagy többes sír az a sírhely, amely méreteivel lehetővé teszi kettő vagy több, emberi tetemet vagy maradványokat tartalmazó koporsó egymás mellé való elhelyezését,
ae) a sírbolt építőanyag felhasználásával készült zárt tér, mely emberi tetemetek vagy maradványokat tartalmazó koporsók elhelyezésére szolgál úgy, hogy a koporsót nem takarják be földdel,
af) az exhumálás az emberi maradványok kivétele arról a helyről, ahová el volt temetve,
ag) a fedőréteg az a földréteg, amelyet a hamvak szétszórására vagy kiszórására szolgáló terület felszámolásakor eltávolítanak,
ah) a temetkezési szolgáltatások a temetéssel és a sírhelyek karbantartásának összességével kapcsolatos szolgáltatások.

Az emberi tetemmel és az emberi maradványokkal való bánásmód

3. §
(1) Az emberi maradványokat temetkezési helyen kell eltemetni vagy el kell hamvasztatni.
(2) Az emberi tetemmel és emberi maradványokkal az emberi méltóságot szem előtt tartva úgy kell bánni, hogy az ne veszélyeztesse a közegészséget,2) sem a közrendet.
(3) Az emberi tetemet, mely nincs hűtőberendezésben elhelyezve, a halál beálltának idejét követő 96 órán belül el kell temetni, de nem hamarabb, mint 48 óra után. Ha boncolást is végeztek, a halott azonnal eltemethető; ez nem érvényes, ha a boncolást büntetőjogi eljárás során rendelték el,3) emberi maradványok külön jogszabályi rendelkezések szerint temethetők el.
(4) Emberi tetemeket, melyek hűtőberendezésben vannak elhelyezve, a halál bekövetkeztétől számított 14 napon belül kell eltemetni, kivéve a 8. § 4. bekezdésének h) pontja szerinti eseteket.
(5) Elvetélt vagy művi úton idő előtt elvett emberi magzatokat, testrészeket vagy élő, illetve holt donorok kivett szerveit, ha nem temetik el őket, vagy nem használják fel tudományos, gyógyászati, preventív vagy oktatási célokra, és amennyiben bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, olyan égetőműben kell elhamvasztani, amely megfelel a külön jogszabályban támasztott követelményeknek.4)
(6) Élő donorból kivett szervet vagy halott donor szervét, melyet tudományos, gyógyászati, megelőző vagy oktatási célra használtak fel, az 5. bekezdés szerint kell elhamvasztani.
(7) Az egészségügyi szolgáltató, mely intézményi egészségügyi ellátást nyújt5) (a későbbiekben csak „egészségügyi szolgáltató”), köteles biztosítani a tudományos vagy oktatási célokra felhasznált emberi tetemek eltemetését.
(8) Az elvetélt vagy idő előtt eltávolított magzat szülője írásban kérheti az egészségügyi szolgáltatót annak kiadására eltemetés céljából.
(9) Az emberi tetemet, mely az elhalálozás idején himlővel, lépfenével (antrax), kolerával, hemoragikus lázzal vagy más virulens, rendkívül gyorsan fertőző betegséggel volt megtámadva (a későbbiekben csak „veszélyes betegség”), légmenetesen lezárt koporsóban szabad csak eltemetni, melynek át nem eresztő szigetelésű bélése van.
(10) Ha az érintett személy halála idején veszélyes betegségben szenvedett, az orvos,6) aki a halottvizsgálatot elvégezte, köteles ezt a tényt haladék nélkül jelenteni a regionális közegészségügyi hivatalnak7) telefon, elektronikus levélben vagy futárral.
(11) Tengerjáró hajón bekövetkezett halál esetén az emberi tetemmel külön jogszabály szerint kell eljárni.8)

4. §
(1) Az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánás során tilos
a) az emberi tetemet temetésre előkészíteni, konzerválni vagy balzsamozni, esetleg olyan személy maradványait exhumálni, aki halála idején veszélyes betegségben szenvedett; a bizonylat, hogy az érintett személy halála idején veszélyes betegségben szenvedett, a halottvizsgálati bizonylat és a statisztikai elhalálozási jelentés,
b) a temetési szertartást megelőzően az emberi tetemet nyílt koporsóban közszemlére kitenni, ha a halál beállta óta több mint három nap telt el, és közben nem volt hűtőberendezésben tárolva,
c) konzervált vagy balzsamozott emberi tetemet a temetést megelőzően közszemlére kitenni a konzerválást vagy balzsamozást végző személy utasításaival ellentétes módon,
d) radioaktív szennyezésnek kitett emberi tetemmel vagy emberi maradványokkal úgy bánni, hogy az nem felel meg a külön törvényben szabályozott sugárvédelmi előírásoknak,9)
e) elhamvasztani olyan személy tetemét, akinek a személyazonosságát megállapítani nem sikerült,
f) úgy bánni az emberi tetemmel vagy földi maradványokkal, hogy az sérti a kegyeleti jogokat, az elhunyt emberi méltóságát, a hozzátartozók vagy a közvélemény erkölcsi érzékenységét.
(2) Tilos temetkezési szolgáltatást kínálni, propagálni, arról tájékoztatót terjeszteni egészségügyi intézményben, amely intézeti ellátást is nyújt10) (a későbbiekben csak „egészségügyi intézet”), egész éves ellátást nyújtó szociális intézetben11) (a későbbiekben csak „ szociális intézet”), a patológiai-anatómiai intézetben és az Állami Egészségügyi Felügyelet igazságügyi orvos szakértői intézetében12) (a későbbiekben csak „a felügyeleti hivatal munkahelyén”) és azok területén.

5. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató és a szociális szolgáltató egészéves gondoskodást biztosító szociális intézetben (a későbbiekben csak „szociális szolgáltató”) köteles
a) a halál beálltát követően két órán keresztül az ágyában hagyni a holttestet,
b) a halál beálltát haladéktalanul közölni az elhunyt közeli hozzátartozójáva;13) ha ilyen személyek nem léteznek, az állandó lakhely szerint illetékes községnek kell az elhalálozást jelenteni; ha az elhunyt állandó lakhelye nem határozható meg, a halálesetet annak a községnek kell jelenteni, ahol az bekövetkezett,
c) feljegyzést vezetni az elhalálozás közeli hozzátartozónak vagy községnek történt jelentéséről az 1. melléklet szerint,
d) haladéktalanul kiadni a holttestet az eltemettetőnek vagy az általa megbízott temetkezési vállalatnak,
e) feljegyzést készíteni a holttest kiadásáról a 2. számú mellékletnek megfelelően,
f) biztosítani, hogy az egészségügyi vagy a szociális szolgáltató intézményben, illetve ezek területén temetkezési vállalkozások ne kínálják, ne propagálják tevékenységüket és arról tájékoztatást se nyújtsanak.
(2) Az egészségügyi ellátó intézmény köteles ezen túlmenően
a) az emberi tetemet hűtőberendezésben elhelyezni; ha az intézményben ilyen nincs, az emberi tetemet külön, a holttestek ideiglenes tárolására kijelölt helyiségben elhelyezni saját területén belül, s e helyiségnek meg kell felelnie a 3. mellékletben taglalt feltételeknek,
b) árjegyzéket kidolgozni14) az emberi tetemnek a halál beálltát követő 48 órán túli tárolásáért,
c) az emberi holttest megjelölését az eltemettetőnek történő átadás előtt; ennek a megjelölésnek meg kell felelnie a halottvizsgálati bizonylatnak és a haláleset statisztikai jelentésének,6) miközben olyannak kell lennie, hogy az emberi tetemek felcserélésére ne kerülhessen sor,
d) jelenteni az elhalálozást a szociális ellátó intézetnek, ha a személy, akinek intézményi egészségügyi ellátást nyújtottak, előtte a szociális szolgáltató intézetben volt elhelyezve,
e) az emberi tetem temetkezési vállalatnak való átadása előtt eltávolítani a holttestből az egészségügyi eszközöket,
f) kérésre haladék nélkül kiadni az elvetélt vagy műtéttel elvett magzatot a szülőnek, ha az a kiadását kéri, illetve az általa megbízott temetkezési szolgáltatónak eltemetés céljából.
g) megtiltani a temetkezési szolgáltatónak, hogy az egészségügyi intézetben a holttestek átmeneti tárolására kialakított helyiségen vagy a hűtőberendezés helyiségén kívül máshová is belépjen.
(3) Az egészségügyi felügyelet munkahelye köteles úgy biztosítani a boncolást, hogy az emberi holttest a temetkezési szolgáltatónak történő átadáskor
a) össze legyen varrva, meg legyen mosva, és el legyenek távolítva belőle a gyógyászati eszközök,
b) meg legyen jelölve a 2. bekezdés c) pontja szerint.

Az emberi tetem és emberi maradványok szállítása

6. §
(1) Az emberi tetemet vagy emberi maradványokat közúton csak külön e célra gyártott, vagy külön e célra, a 2. bekezdés szerint átalakított gépkocsiban szabad szállítani.
(2) A gépkocsiban, amely emberi tetem vagy emberi maradványok közúti szállítására van kialakítva, hűtőberendezésnek kell lennie, amely képes a raktérben tartósan 8 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítani. A raktérben kötelező a megvilágítás, és olyan fogantyúk felszerelése, amely biztosítja a koporsó vagy a szállítózsák rögzítését; a gépkocsi személyzete számára a raktértől szigetelt fallal elkülönített teret kell kialakítani.
(3) Az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítására szolgáló gépkocsi (a későbbiekben csak „gépkocsi”) raktérének falait és alját olyan burkolattal kell bevonni, amely könnyen mosható és fertőtleníthető.
(4) A gépkocsi rakterét minden egyes, a halál beálltát megelőzően veszélyes betegségben szenvedő elhunyt szállítását követően fertőtleníteni kell.
(5) A gépkocsit fel kell szerelni egyszer használatos törlőkendőkkel, egyszer használatos védőkesztyűkkel és fertőtlenítőszerekkel.
(6) A gépkocsi használati célját és hűtőberendezéssel való felszereltségét fel kell tüntetni a gépkocsi-nyilvántartási, valamint a műszaki-forgalmi bizonylatban.15)
(7) Arra a gépkocsira, amely emberi tetem vagy emberi maradványok helyi szállításra használatos, az 1-6. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak.

7. §
(1) Az emberi tetemet a felravatalozás, a temetési szertartás vagy az eltemetésre való szállításhoz fel kell öltöztetni és koporsóba kell helyezni; indokolt esetben az emberi tetem szállítókoporsóban vagy szállítózsákban is elhelyezhető. A koporsó, a szállítókoporsó vagy a szállítózsák megjelölésének tartalmaznia kell az elhunyt személy azonosító adatait, amelyek megfelelnek a halottvizsgálati jelentésen, valamint az elhalálozásról statisztikai jelentésben szereplő adatoknak, és olyanoknak kell lenniük, hogy az emberi tetem vagy emberi maradványok felcserélését kizárják.
(2) Az emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállítása, melyre olyan nemzetközi szerződés16) vonatkozik, amely a Szlovák Köztársaságot is kötelezi (a későbbiekben csak „szerződés”), a szerződésben meghatározott módon történik.
(3) Ha az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítása olyan ország területéről történik, melyre a szerződés nem vonatkozik, a Szlovák Köztársaság területére való elszállításhoz vagy a Szlovák Köztársaság területén való átszállításhoz a holttesthez a Szlovák Köztársaság illetékes diplomácia kirendeltségétől vagy konzulátusától halottszállítási útiokmányt17) kell beszerezni; a halottszállítási útlevél akkor adható ki, ha teljesült minden követelmény, amely az érintett államban feltétele az elszállításnak, valamint ha az emberi tetem vagy az emberi maradványok olyan koporsóban vannak elhelyezve, amely megfelel a Szlovák Köztársaságban hatályos szerződési kötelezettségeknek. 
(4) A halottszállítási útlevél kiállítója
a) a kerületi önkormányzat,
b) a regionális közegészségügyi hatóság, amennyiben az elhunyt veszélyes betegségben szenvedett halála előtt, vagy
c) az egészségügyi felügyelet, ha a holttest boncoláson esett át.

8. §
Temetkezési vállalkozás működtetése
(1) A temetkezési szolgáltatás működtetése iparűzés.18)
(2) A temetkezési vállalkozás magába foglalja
a) az emberi tetem kezdeti ellátását
b) az emberi tetem rendbetételét és koporsóba helyezését,
c) az emberi tetem és emberi maradványok szállítását,
d) a helyi szállítást, a koporsó mozgatását és elföldelését.
(3) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője végezhet további, a temetéssel összefüggő tevékenységet is, mégpedig a következőket
a) koporsó és temetési kellékek árusítása,
b) temetési szertartás biztosítása és megszervezése, 
c) temetéssel kapcsolatos tanácsadás.
(4) A természetes személy – vállalkozó és a jogi személy, aki/amely temetkezési szolgáltatást működtet (a későbbiekben csak „ a temetkezési szolgáltatás üzemeltetője”) köteles
a) felesleges halogatás nélkül átvenni a holttestet az eltemettető kérésére, ha az elhalálozás bizonyított
1. halottvizsgálati bizonylattal és az elhalálozásról a halottvizsgálatot elvégző orvos által kiállított statisztikai jelentésse,6) vagy
2. holttestkísérő útlevéllel,17) ha emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállítása áll fenn,
b) felesleges halogatás nélkül átvenni az emberi tetemet annak az orvosnak a felszólítását követően, aki a halottvizsgálatot elvégezte, vagy a rendőrség felszólítására,
c) átvenni az elvetélt vagy művi beavatkozással elvett emberi magzatot az eltemettető kérése alapján,
d) nyilvántartást vezetni az emberi tetemmel vagy emberi maradványokkal kapcsolatos eljárásról, melynek tartalmaznia kell
1. az elhunyt utó- és családi nevét, születésének dátumát és helyét, elhalálozásának dátumát és helyét, a személyi számát, ha ilyennel rendelkezett,
2. az emberi tetem vagy maradványok átvételének dátumát és óráját,
3. az emberi tetem vagy maradványok temetési helyen vagy hamvasztóban történő átadásának dátumát és óráját,
4. az elhunyt okmányairól, melyeket a temetkezési szolgáltatónak átadtak,
5. az emberi maradványok hűtőberendezésben történt elhelyezésének dátumát és óráját,
6. a gépjármű nyilvántartási számát, mellyel az emberi tetemet vagy maradványokat szállították,
e) nyilvántartást vezetni az elvetélt vagy művi beavatkozással elvett magzat temetéséről, mely tartalmazza az anya utó- és családi nevét,
f) az átvett emberi tetemmel vagy maradványokkal a halottvizsgálati jelentésben és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentésben feltüntetett adatok szerint, a büntetőjogi szervek utasításai vagy a regionális közegészségügyi hatóság előírásai szerint eljárni, 
g) köteles az emberi tetem tárolására alkalmas hűtőberendezéssel rendelkezni,
h) az emberi tetemet a temetésig hűtőberendezésben tárolni, mely tartósan 0 és 5 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosít; ha a halál beálltának a halottvizsgálatot elvégző orvos által megállapított időpontjától a temetésig több mint 14 nap telik el, vagy azt a holttest állapota megköveteli, fagyasztó-berendezésben kell elhelyezni az emberi tetemet, ahol tartósan -10 fok alatti a hőmérséklet,
i) kizárólag olyan sírba temetni az emberi tetemet vagy emberi maradványokat, amelyek megfelelnek az e törvény 19. §-a 1. bekezdésében szereplő követelményeknek,
j) az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítását az e törvény 6. §-ában szereplő követelményeknek megfelelő járművel szállítani,
k) rendelkezni legalább két szállítókoporsóval vagy szállítózsákkal,
l) külön helyiséggel rendelkezni a holttest temetésre való előkészítéséhez, amely megfelel a munkakörnyezeti előírásoknak19) úgy, hogy nem sérti a hozzátartozók kegyeleti jogait,
m) a hozzátartozókkal való érintkezés során kerülni a tapintatlan magatartást; lehetővé tenni a jelenlétet az eltemettetőnek és a közeli hozzátartozóknak a koporsó temetés előtti végleges lezárásakor, valamint a gyászszertartás során lehetővé tenni a regisztrált egyházak és vallási csoportok20) (a későbbiekben csak „egyházak”) és más személyek részvételét, összhangban az eltemettető kinyilvánított akaratával,
n) alkalmazottainak személyi munkavédelmi eszközöket21) biztosítani, melyeket az emberi tetem vagy emberi maradványok mozgatása közben használnak,
o) fertőtleníteni a gépkocsikat, a munkahelyeket és -termeket, a hűtőberendezéseket és munkaeszközöket, segédeszközöket,
p) jól látható és szabadon hozzáférhető helyen kifüggeszteni a temetkezési szolgáltatások árjegyzékét.
(5) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője szolgáltatása során nem használhatja ki az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben vagy az egészségügyi felügyelet intézeteiben, illetve ezek területén található hűtőberendezéseket, sem azok más helyiségeit, még abban az esetben sem, ha ezek az ő tulajdonában vannak. A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője nem bérelhet és nem vehet kölcsön egészségügyi intézménytől, szociális intézettől vagy az egészségügyi felügyelet munkahelyeitől hűtőberendezést, sem más ingóságot vagy ingatlant, ami egészségügyi intézmény, szociális intézet, az egészségügyi felügyelet munkahelyének kezelésében vagy használatában van, ha mindez az érintett intézmény területén található.
(6) Ha az elhalálozás kapcsán bűncselekmény gyanúja merül fel, a temetkezési szolgáltatás üzemeltetője az emberi tetemet vagy emberi maradványokat kizárólag a bűnüldöző szervek írásos beleegyezésével veheti át.22)

9. §
A temetkezési szolgáltatás működtetési rendje
A temetkezési szolgáltatás működési szabályzatának tartalmaznia kell
a) a temetkezési szolgáltatás üzemeltetőjének azonosító adatait,
b) a nyújtott szolgáltatások felsorolását,
c) az emberi tetem és emberi maradványok átvételének szabályait,
d) az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódot, beleértve annak szállítását is,
e) az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódról történő, a 8. § 4. bek. d) pontja szerinti nyilvántartás-vezetés módját,
f) az elvetélt emberi magzat vagy művi beavatkozással elvett magzat eltemetéséről szóló nyilvántartás vezetésének feltételeit,
g) a gépjárművek, a munkahelyek és működési helyiségek, a hűtőberendezések, a munkaeszközök és segédeszközök fertőtlenítésének szabályzatát.


10. §
Hamvasztómű (krematórium) létesítése
(1) A regionális közegészségügyi hatóság illetékes szervként23) szerepel a hamvasztómű létesítésével kapcsolatos településrendezési eljárásban, s mint ilyen kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a hamvasztómű létesítésének engedélyezési és üzembe helyezési eljárása során.
(2) A hamvasztómű védőövezete 100 méter a hamvasztóüzem területének határától számítva; a védősávban nem engedélyezhetők és nem helyezhetők el építmények, kivéve a temetkezési szolgáltatásokkal összefüggő létesítményeket.
(3) A védősávon belül eső terület tulajdonosa jogosult e terület használatának korlátozásáért az arányos térítésre. A védősávban lévő terület rendezésének és a területhasználat korlátozásáért járó térítéseknek a költségeit a hamvasztóüzem létesítője fizeti ki. Ha a védősávban lévő terület tulajdonosa és a hamvasztóüzem alapítója a térítésről nem tud megállapodni, a bíróság dönt.

11. §
A hamvasztómű üzemeltetése
(1) A hamvasztómű üzemeltetése iparűzés.18)
(2) A hamvasztómű üzemeletetése magába foglalja
a) az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételét és átmeneti tárolását a hamvasztás időpontjáig,
b) az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztását,
c) a hamvak kezelését, a hamvak urnába helyezését, az urna tárolását és kiadását.
(3) A természetes személy-vállalkozó és a jogi személy, aki/amely hamvasztóművet üzemeltet (a későbbiekben csak „ a hamvasztómű üzemeltetője”), köteles
a) átvenni a temetkezési szolgáltatótól az emberi tetemet vagy emberi maradványokat, ha az elhalálozást alátámasztja
1. a halottvizsgálati jelentés és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentés, a halottvizsgálatot elvégző orvos6) aláírásával, vagy
2. a holttestkísérő útlevél,17) amennyiben emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállításának esete áll fenn,
b) nyilvántartást vezetni az elhamvasztott emberi tetemekről és emberi maradványokról, mely tartalmazza
1. az elhunyt utó- és családi nevét, születése dátumát és helyét, elhalálozása dátumát és helyét, a személyi számát, ha azzal rendelkezett,
2. az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételének dátumát és óráját,
3. a hamvasztómű üzemeltetőjének átadott, az elhunyttal kapcsolatos okiratok jegyzékét,
4. a hűtőberendezésben történt elhelyezés dátumát és óráját,
5. az emberi tetemet vagy emberi maradványokat szállító gépjármű nyilvántartási számát.
6. az elhamvasztás dátumát és az elhamvasztásról szóló bejegyzés nyilvántartási számát,
7. az eltemettetőt a hamvakat tartalmazó urna átvételére felszólító értesítés kiküldésének dátumát,
8. a hamvakat tartalmazó urna kiadásának dátumát, az átvevő utó- és családi nevével és lakcímével együtt,
9. a hamvak urnatemetői elhelyezésének dátumát,
10. a fotódokumentáció megsemmisítésének a dátumát,
c) nyilvántartást vezetni az elvetélt vagy művi úton idő előtt elvett emberi magzat elhamvasztásáról, mely tartalmazza az anya utó- és családnevét, 
d) a hamvasztóműben kizárólag emberi tetemeket vagy emberi maradványokat elhamvasztani,
e) az emberi tetemet vagy emberi maradványokat a hamvasztás időpontjáig hűtőberendezésben tárolni, mely megfelel a 8. § 4. bek. h) pontja szerinti követelményeknek,
f) lehetővé tenni az eltemettetőnek és a közeli hozzátartozóknak, hogy jelen legyenek a koporsó végleges lezárásánál és a hamvasztókemencébe történő elhelyezésénél,
g) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a részvétlen magatartástól, valamint a temetési szertartás során lehetővé tenni az egyházi vagy más személyek jelenlétét, összhangban az eltemettető akaratával, 
h) biztosítani, hogy az emberi tetemet vagy emberi maradványokat tartalmazó koporsó a hamvasztókemence égésterébe való elhelyezése előtt tűzálló etikettel legyen megjelölve; az etikettnek tartalmaznia kell a b) pont szerinti hamvasztási nyilvántartói számot,
i) az emberi tetemek és emberi maradványok elcserélésének megakadályozása érdekében biztosítani a hamvasztási folyamat figyelését legkésőbb a koporsó végleges lezárásától kezdve a hamvasztókemence égésterébe való elhelyezéséig, és a hamvasztást követően legalább 12 naptári hónapon át meg kell őrizni a készített képes dokumentációt,
j) a hamvakat a h) pont szerinti etikettel együtt szilárdan zárható urnában elhelyezni, és megjelölni azt összhangban a hamvasztási nyilvántartói feljegyzéssel, az elhunyt utó- és családi nevével, születése dátumával és helyével, elhalálozása dátumával és helyével, valamint elhamvasztása dátumával,
k) felszólítani az eltemettetőt az urna átvételére, és kiadni a hamvakat tartalmazó urnát az eltemettetőnek vagy az általa írásban felhatalmazott személynek; ha az elhamvasztást követő 12 hónapon belül az eltemettető nem veszi át a hamvakat tartalmazó urnát, a hamvasztómű üzemeltetőjének jogában áll azt felnyitni és a hamvakat a közös temetkezési helyen, közös sírban elhelyezni, miközben az eljárásról jegyzőkönyv készül, s azt meg kell őrizni a hamvasztómű üzemelésének végéig,
l) jól látható és hozzáférhető helyen kifüggeszteni a szolgáltatások árjegyzékét.
(4) A hamvasztómű üzemeltetője köteles még lehetővé tenni a temetkezési szolgáltatónak a belépést a hamvasztóüzem területére a temetkezési szolgáltatással kapcsolatos teendők elvégzésére, az eltemettetővel meghatározott terjedelemben. A temetkezési szolgáltató a hamvasztóüzem üzemeltetőjének működési rendjéhez és szertartástervéhez igazodik munkavégzése során.

12. §
A hamvasztómű működési szabályzata
A hamvasztómű működési szabályzatának tartalmaznia kell
a) a hamvasztóüzem üzemeltetőjének azonosító adatait,
b) az eljárást az emberi tetem és emberi maradványok hamvasztásra való átvétele során, beleértve a koporsófajtákat, amelyek hamvasztásra alkalmasak,
c) az elhamvasztott emberi tetemekről és emberi maradványokról készülő nyilvántartás vezetésének módját a 11. § 3. bek. b) pontja értelmében,
d) az elhamvasztott elvetélt magzatokról és művileg idő előtt elvett emberi magzatokról készülő nyilvántartás vezetésének módját a 11. § 3. bek. c) pontja értelmében,
e) az emberi tetem és emberi maradványok tárolásának módját a hamvasztásig,
f) az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztásának feltételeit,
g) a hamvakat tartalmazó urnák tárolásának és kiadásának módját,
h) a hamvakat tartalmazó urnák kezelését, ha azt nem vette át az eltemettető, 
i) a munkahelyek és helyiségek, a hűtőberendezések, a munkaeszközök és segédeszközök fertőtlenítési eljárásait,
j) a temetkezési szolgáltató belépésének feltételeit a hamvasztóüzem területére.

13. §
Balzsamozás és konzerválás
(1) A balzsamozás és a konzerválás iparűzés.18)
(2) A balzsamozás és konzerválás magába foglalja
a) az emberi tetem átvételét balzsamozás vagy konzerválás céljából, illetve annak átmeneti tárolását,
b) a balzsamozást,
c) a konzerválást,
d) a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetem átadását a balzsamozás vagy konzerválás elvégzéséről szóló bizonylattal együtt.
(3) A természetes személy-vállalkozó és a jogi személy, aki/amely balzsamozást vagy konzerválást üzemeltet (a későbbiekben csak „ a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetője”) köteles
a) az emberi tetemet átvenni akkor, ha az elhalálozás alá van támasztva
1. halottvizsgálati bizonylattal és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentéssel, melyet a halottvizsgálatot elvégző orvos6) állított ki, vagy
2. a holttestkísérő útlevéllel,17) amennyiben emberi tetem vagy emberi maradványok nemzetközi szállításának esete áll fenn,
b) nyilvántartást vezetni a balzsamozott vagy konzervált emberi tetemekről, mely tartalmazza
1. az elhunyt utó- és családi nevét, születése dátumát és helyét, elhalálozása dátumát és helyét, a személyi számát, ha azzal rendelkezett,
2. az emberi tetem vagy emberi maradványok átvételének dátumát és óráját,
3. a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetem kiadásának dátumát, az átvevő utó- és családi nevével és lakcímével együtt,
c) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól,
d) biztosítani a munkaeszközök és műszerek fertőtlenítését, a helyiségek burkolatainak és felszereléseinek mechanikus megtisztítását és fertőtlenítését,
e) a hulladékkal a külön törvényben előírtak szerint bánni.4)

14. §
A balzsamozó és konzerváló működési szabályzata
A létesítmény működési szabályzata tartalmazza
a) a balzsamozó vagy konzerváló üzemeltetőjének azonosító adatait,
b) a bebalzsamozott vagy konzervált emberi tetemek nyilvántartása vezetésének módját a 13. § 3. bek. b) pontja szerint,
c) a működés feltételeit és az alkalmazottak biztonságának és egészségének védelmét,
d) a munkaeszközök és segédeszközök, a hűtőberendezések a munkahelyek és üzemi helyiségek fertőtlenítési eljárását.

15. §
Temető létesítése
(1) A község köteles saját kataszteri területén temetőt létesíteni vagy a temetkezés lehetőségét más község temetőjében biztosítani.
(2) Ha a község kataszteri területén belül a temetői kapacitás nem elégséges, a község köteles területet kijelölni a már létező temetők bővítésére, új temetőt létesíteni vagy biztosítani a temetkezést más község temetője területén.
(3) Létező temetők bővítése vagy új temető létesítése a községben nem lehetséges folyók árterületén24) vagy árvízzel veszélyeztetett területen.
(4) Ha a temetőben hullaház épült, azt fel kell szerelni hűtőberendezéssel a 8. § 4. bek. h) pontja szerint.
(5) A regionális közegészségügyi hatóság illetékes szervként23) szerepel a temető létesítésével kapcsolatos településrendezési eljárásban, s mint ilyen kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a temető létesítésének engedélyezési és üzembe helyezési eljárása során.
(6) Ha a temetőben sírokba és sírboltokba (kriptákba) is fognak temetkezni, az új temető létesítésének kérvényéhez csatolni kell a hidrogeológiai vizsgálati eredményeket, melyekből egyértelmű, hogy a terület alkalmas az ilyen fajta temetkezésre. Az állami vízügyi hatóság a területrendezési eljárásban illetékes szervként szerepel a temetőlétesítés során, így saját vízvédelmi jogköreit benne érvényre juttathatja.
(7) A temető védőzónája 50 méter a temetőingatlan határától számítva; a védőzónában nem engedélyezhetők és nem helyezhetők el épületek, kivéve azokat, amelyek a temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.
(8) A védősávon belül eső terület tulajdonosa jogosult e terület használatának korlátozásáért az arányos térítésre. A védősávban lévő terület rendezésének és a területhasználat korlátozásáért járó térítéseknek a költségeit a temető létesítője fizeti ki; ha a védősávban lévő terület tulajdonosa és a temető alapítója a térítésről nem tud megállapodni, a bíróság dönt.

16. §
Magán temető
A magán temetők olyan egyházak tagjainak az eltemetésére szolgálnak, akik számára az emberi tetem elhantolása köztemetőben nem engedélyezett. A magán temetők üzemeltetésére is ezen törvény rendelkezései vonatkoznak, leszámítva a 19. § 1. bek. c) pontját.

17. §
A temető üzemeltetése
(1) A község üzemeltethet temetkezési helyet saját hatáskörben vagy e célra létrehozott jogi személyen (gazdasági vállalkozáson) keresztül, vagy átruházhatja a temető üzemeltetését más üzemeltetőre.
(2) Ha a község a temetőt más üzemeltető közvetítésével működteti, a temető üzemeltetése iparűzésnek tekintendő.18)
(3) A temető üzemeltetése magába foglalja
a) a sírgödör kiásását és betakarását,
b) az exhumálást,
c) a temető működésével kapcsolatos nyilvántartás vezetését,
d) a temető igazgatását,
e) a hullaház és a ravatalozó üzemeltetését, ha ezek megépültek a temetőben,
f) a temetői utak és növényzet karbantartását.
(4) A temetőt üzemeltető természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy (a későbbiekben csak „a temető üzemeltetője”) köteles
a) nyilvántartást vezetni a sírhelyekről, mely az alábbiakból áll
1. sírhely-nyilvántartás, mely tartalmazza
1a) a sírba elhantolt személy utó- és családi nevét, elhalálozásának dátumát,
1b) az emberi tetem vagy emberi maradványok elhantolásának dátumát, a sírhely meghatározásával és a sírgödör mélységével,
1c) a feljegyzést a veszélyes betegségről, ha az elhunyt, akinek teteme vagy maradványai a sírba vagy sírboltba kerültek, veszélyes fertőző betegségben szenvedett,
1d) a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakhelyének címét, ha a bérlő természetes személy; a község nevét, ha a bérlő a község,
1e) a sírhely bérléséről szóló szerződés megkötésének dátumát25) (a későbbiekben csak „bérleti szerződés”) és a bérlőváltozás adatait,
1f) a bérleti szerződés felmondásának adatait és lejártának dátumát,
1g) azt a tényt, hogy a sírhalom, a sírbolt vagy a temető nemzeti kulturális örökségvédelem alatt áll, vagy községi emlékhely külön jogszabály alapján26) vagy ha a sír hősi temetési hely,27)
1h) az elvetélt vagy idő előtt művileg elvett emberi magzat eltemetésének adatait,
2. üzemeltetési nyilvántartás, melynek tartalmaznia kell
2a) a temetkezési tilalmat és annak tartamát, ha ilyen tilalom elrendelésre került,
2b) a temető megszüntetését,
b) a hozzátartozókkal való érintkezés során tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól, a temetési szertartáson biztosítani az egyházi vagy más személyek részvételének lehetőségét összhangban az eltemettető kinyilvánított akaratával,
c) az exhumálást a 19. § 1. bekezdése szerint elvégezni,
d) biztosítani, hogy a sírgödör megfeleljen a 19.§ 3. bekezdésében előírtaknak,
e) betartani a 19.§ 3. bekezdése szerint az elporladási időt,
f) betartani a 20. § 1. bekezdése szerinti temetkezési tilalmat,
g) a sírbérlet felmondásakor a 22.§ szerint eljárni,
h) a hulladékot a hatályon külön jogszabály szerint kezelni,4)
i) védeni a temetőt építési és tereprendezési beavatkozásokkal az árvíztől, 
j) a temető megfelelő szokásos helyén kifüggeszteni a szolgáltatások árjegyzékét.
(5) Ha nem a község a temető üzemeltetője, az üzemeltető a 3. bekezdésben feltüntetetteken kívül köteles még
a) a községnek jóváhagyásra benyújtani a temető működtetési rendjét és annak minden egyes változását is,
b) a temetői nyilvántartó könyvet legkésőbb a temető üzemeltetésének megszüntetése napján átadni az illetékes községnek,
c) haladéktalanul értesíteni a községet a temetkezési tilalomról,
d) a bérleti szerződés felmondási idejének lejártával átadni a síremléket, a sírköveket, sírlapokat, a kerítést (a későbbiekben csak „sírtartozékok”) a községnek.
(6) A temető üzemeltetője köteles még a temetkezési szolgáltatónak lehetővé tenni a belépést a temető területére a temetkezési szolgáltatás nyújtásának szükséges terjedelméig, az eltemettetővel kötött megállapodás szerint. A temetkezési szolgáltatás működtetője a temető működési rendjéhez, a temetési szertatások és elhantolások tervezetéhez igazodik, melyet a temető üzemeltetője állít össze.
(7) A temető üzemeltetőjének változása nem járhat a temető működésének megzavarásával.

18. §
A temető működési rendje
(1) A temető működési rendje tartalmazza
a) az üzemeltető azonosító adatait,
b) a temetőben nyújtott szolgáltatások jegyzékét,
c) a bérlő kötelességeit a sírhely rendben tartásával kapcsolatban,
d) a temetőlátogatók kötelességeit, hogy rendet kell tartaniuk a temetőben és tartózkodni a kegyeletsértő magatartástól; kötelesek betartani a temetői objektumok használati módjára vonatkozó előírásokat, ha ilyenek kiadására szükség volt,
e) a látogatási időt, amíg a temető a nyilvánosság számára nyitva van,
f) az emberi tetem és maradványok elhantolási rendjét, a sírhelyterveket,
g) az elporladási időt a 19. § 3. bekezdése szerint,
h) a temetői nyilvántartás vezetésének módját a 17. § 4. bekezdésének a) pontja szerint,
i) a hulladékkezelés szabályait a külön törvényi előírás szerint,4)
j) a temetkezési szolgáltató üzemeltetőjének a temetőbe való belépésének szabályait,
k) a szolgáltatások árjegyzékét.
(2) A temető üzemeltetési rendjét a község hagyja jóvá általános érvényű helyi rendeletben. A temető működési rendjét a temetőben szokásos, nyilvánosan hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

19. §
Az emberi holttest elhantolása és az emberi maradványok kihantolása (exhumálása)
(1) Az emberi tetem elhantolására szolgáló sírnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) felnőtt személy és 10 éven felüli gyermek esetében legalább 1,6 m mélynek kell lennie; 10 éven aluli gyermek esetében legalább 1,2 m-nek; a mélyített sír minimális mélysége 2,2 m,
b) a sír aljának legalább 0,5 m-rel a talajvízszint felett kell lennie,
c) az egyes sírok között legalább 0,3 m távolságnak kell maradnia,
d) az emberi tetemet tartalmazó koporsót az elhelyezést követően legalább 1,2 m magas porhanyós földrétegnek kell beborítania.
(2) A duplasírra vagy többes sírra nem vonatkozik az 1. bekezdés c) pontja.
(3) Az emberi maradványokat legalább az elbomlási időre kell a sírban elhelyezni, amely a talaj összetételétől függően legalább 10 év.
(4) Ha megállapításra kerül, hogy ezen idő elteltével az emberi maradványok nincsenek kellőképpen elbomolva, a bomlási időt arányos mértékben meg kell hosszabbítani a hidrogeológiai vizsgálatoknak megfelelően.
(5) A bomlási idő lejárta előtt további emberi tetem ugyanabba a sírba akkor temethető, ha úgy helyezhető el a legutoljára temetett emberi tetem fölé, hogy a felülre kerülő koporsó feletti ledöngölt földréteg eléri legalább az 1 m-t.
(6) Sírboltban (kripta) több, emberi tetemet vagy emberi maradványokat tartalmazó koporsó helyezhető el; a sírboltba helyezett koporsót légmentesen kell lezárni, hogy a bomlástermékek szaga ne kerülhessen ki a levegőbe, és olyan módon kell kialakítani, hogy rágcsálók a holttesthez ne férhessenek hozzá.
(7) Emberi tetemet exhumálni csak
a) bírói vagy ügyészi utasításra28) lehet, vagy
b) az eltemettető vagy közeli hozzátartozó kérésére, ha az eltemettető már nem él, vagy azon község kérésére, amely a temetést végeztette.
(8) A 7. bekezdés szerinti kihantolási kérelmet a kérvényező azon temető üzemeltetőjének nyújtja be, ahol az emberi maradványokat elhantolták, s tartalmaznia kell
a) a regionális közegészségügyi hatóság állásfoglalását, ha az emberi maradványokat az elbomlási határidő előtt exhumálják,
b) a halottvizsgálati jelentést és az elhalálozásról szóló statisztikai jelentést,6)
c) a temető üzemeltetője által kiállított bérleti szerződést, ha az emberi maradványok más temetőben lesznek elhantolva,
d) az emberi maradványokat elszállító temetkezési szolgáltató azonosító adatait.
(9) Ha a temető üzemeltető a 8. bekezdés szerinti kérvénynek nem tesz eleget, az ügyben a bíróság dönt.
(10) A hősi halott katonák exhumálásáról külön törvény alapján születik döntés.29)
(11) Az exhumálás költségeit a kérvényező köteles megtéríteni.

20. §
Temetkezési tilalom
(1) Ha a temetőben további temetkezések miatt veszélybe kerülne az emberek egészsége vagy a talajvizek minősége, az illetékes államigazgatási szerv temetkezési tilalmat rendelhet el.30)
(2) A temetőben, ahol emberi tetemek földbe temetése tilos, más módon temetkezni továbbra is lehet, ha az illetékes államigazgatási szerv, amely a temetkezést megtiltotta, a javasolt temetkezési móddal egyetért.

21. §
Bérleti szerződés
(1) A jogosultság a sírhely használatára a bérleti szerződés megkötésével jön létre.25)
(2) A bérleti szerződés megkötésével a temető üzemeltetője a bérleti díj fejében átadja a sírhelyet az emberi tetem vagy emberi maradványok elhelyezésére. A bérleti szerződés meghatározott időre szól; nem mondható fel az elbomlási idő letelte előtt, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
(3) A temető üzemeltetője köteles a bérleti idő alatt hozzáférést biztosítani a sírhelyhez és tartózkodni minden, a sírhelyet érintő beavatkozástól, kivéve a temető üzemeltetésével összefüggőeket. A készülő beavatkozásról a temető üzemeltetőjének előzetes tájékoztatást kell nyújtania a bérlőnek; a már megtörtént beavatkozásról az üzemeltető haladék nélkül és írásban köteles tájékoztatni a bérlőt.
(4) A sírhely bérlőjének halála esetén annak közeli hozzátartozója előnyt élvez a sírbérleti szerződés megkötésére; ha több közeli hozzátartozó is van, az a kedvezményezett közülük, aki elsőként jelentkezik. Az előnyjog legkésőbb a bérlő halálát követő egy évig érvényesítő a sírhelyre.

22. §
A bérleti szerződés felmondása
(1) A temető üzemeltetője köteles legalább három hónappal a határidő előtt előre figyelmeztetni a bérlőt, hogy lejár az az idő, amelyre a bérleti díjat megtérítette.
(2) A temető üzemeltetője köteles előre írásban figyelmeztetni a bérlőt a bérleti szerződés felmondására, legalább hat hónappal azelőtt, hogy a sírhely felszámolásra kerül. 
(3) A temető üzemeltetője felmondja a bérleti szerződést, ha
a) komoly temetőüzemeltetési okok akadályozzák a szerződés fenntartását,
b) a temető megszűnik,
c) a bérlő figyelmeztetést követően sem fizeti be a sírhelyhasználat bérleti díját.
(4) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 3. bekezdés a) és b) pontja szerinti okokból felmondja, a bérlő beleegyezésével köteles más, új sírhelyet biztosítani és saját költségére áthelyezni az emberi maradványokat, beleértve a sírhely tartozékait az új sírhelyre.
(5) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 3. bekezdés a) és b) pontja szerint mondja fel, köteles a bérleti szerződés felmondását a bérlőnek legkésőbb három hónappal a sírhely megszüntetése előtt kézbesíteni; ha a bérlő lakcíme vagy székhelye ismeretlen, a tájékoztatót a temetőben, az e célra kijelölt szokásos helyen teszi közzé.
(6) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 3. bekezdés c) pontja szerint mondja fel, köteles a felmondásról szóló értesítést legkésőbb két hónappal a befizetett bérleti díj határidejének lejárta után kézbesíteni; ha a bérlő lakcíme vagy székhelye ismeretlen, a tájékoztatót a temetőben, az e célra kijelölt szokásos helyen teszi közzé.
(7) Ha a temető üzemeltetője felmondta a bérleti szerződést a 3. bekezdés c) pontja szerint, a bérlő pedig ismert, a felmondási idő a felmondás kikézbesítésétől számított egy év múlva jár le. A temető üzemeltetője felszólítja a bérlőt, hogy legkésőbb eddig a határidőig távolítsa el a sírhelyről annak minden tartozékát; amennyiben a bérlő ezt nem teszi meg, a felmondási határidő leteltével az üzemeltető, aki iparűzésként üzemelteti a temetőt, a tartozékokat átadja a községnek; a felmondási idő leteltével a sírhely tartozékai gazdátlan tárgyaknak tekintendők.31)
(8) Ha a temető üzemeltetője a bérleti szerződést a 3. bekezdés c) pontja szerint mondja fel és a bérlő ismeretlen, a bérleti szerződés felmondásáról szóló tájékoztatást a temetőben szokásos helyen teszi közzé. A felmondás három évvel azt követően jár le, hogy a sírbérleti díj nem volt befizetve. A temető üzemeltetője ezt a határidőt követően a sír tartozékait a sírhelyen hagyja azzal a megjelöléssel, hogy hároméves haladékról van szó, mely alatt a bérlő még jelentkezhet; a felmondási idő leteltével a sír tartozékai gazdátlan tárgyaknak minősülnek.31)
(9) Ha a temető üzemeltetője a 7. és 8. bekezdés szerint jár el, fényképes dokumentációt kell készítenie a sírhelyről és rövid írásos állapotjelentést a tartozékok állapotáról.

23. §
A temető megszüntetése
(1) A község a temetőt csak az összes, a temetőben elhantolt emberi tetem elbomlási idejének elteltével szüntetheti meg.
(2) A község a temetőt az 1. bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt csak a 20. § 1. bekezdésében taglalt okokból vagy közérdekből szüntetheti meg az illetékes államigazgatási szerv kezdeményezése alapján,30) a közérdeket indokolni kell.
(3) Az, akinek az érdekében a temetőt megszüntetik, köteles biztosítani és finanszírozni az emberi maradványok exhumálását és áthelyezését, beleértve a sírhely tartozékainak áthelyezését is más temetkezési helyre.
(4) Ha a temetkezési helyet megszüntették, a fűréteg és a talajtakaró réteg áthelyezése is kötelező
a) hamvszóró réten 10 cm mélységig,
b) urnatemetőben a hamvak elhelyezésének legmélyebb rétegéig.
(5) Az elbomlási időt követően el nem bomlott emberi maradványokat az, akinek az érdekében a temető megszüntetésre kerül, köteles összegyűjteni és másik temetkezési helyen eltemetni.
(6) Nemzeti kulturális emlékhelynek kikiáltott sírhantokat, sírboltokat vagy nemzeti kulturális emlékhelyet csak a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatalának a nemzeti kulturális emléknek számító temetők, sírok és sírboltok megszüntetéséről szóló határozata alapján lehet megszüntetni. A községi emlékhelyek közt nyilvántartott sírhantokat és sírboltokat csak a község előzetes hozzájárulásával lehet megszüntetni.
(7) A hadisírok megszüntetéséről külön törvény rendelkezik.27)

24. §
A sírhely bérlőjének kötelességei
A sírhely bérlője köteles
a) betartani a működési rend szabályait, melyek a sírhely bérlőjére vonatkoznak,
b) a bérleti szerződésnek megfelelően használni a sírhelyet,
c) saját költségre rendben tartani a sírhelyet,
d) írásban jelenteni a temető üzemeltetőjének minden változást, amely a 17.§ 4. bekezdése a) pontja szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges,
e) rendet tartani a temetőben.


25. §
A temető látogatójának kötelességei
A temető látogatója köteles
a) betartani a temető működési szabályzatának rendelkezéseit, melyek a látogatókra vonatkoznak,
b) tiszteletben tartani a temető kegyeleti jellegét.


26. §
Szakmai alkalmasság és szakmai felkészülés
(1) Temetkezési szolgáltatás üzemeltetéséhez, temetkezési hely üzemeltetéséhez, hamvasztómű üzemeltetéséhez szakmai alkalmasságra van szükség,32) mely akkreditált oktatási intézményben folyó szakmai előkészítésen szerezhető meg.33)
(2) Balzsamozás és konzerválás végzésére feljogosító szakmai alkalmassági bizonyítvány akkor adható ki, ha a kérvényező II. fokozatú felsőfokú végzettséget szerzett orvosi tanulmányi szakon, és specializációja a patológiai anatómia szakág vagy az igazságügyi orvos szakértői szakág,34) s legalább 10-éves gyakorlatot szerzett patológiai anatómia vagy igazságügyi orvos szakértői területen.
(3) A szakmai alkalmasság bizonyításának részleteit és a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiadásának részleteit önálló jogszabály szabályozza.32)
(4) A szakmai alkalmasságot elismerik azon személyek esetében, akik szakképesítésüket az Európai Unió más tagállamában vagy más olyan államban szerezték meg, amely tagja az Európai gazdasági közösségről szóló szerződésnek.
(5) A temetkezési hely üzemeltetésre feljogosító szakképzés tartalmazza
a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely a temetési megállapodás megkötésének és a hozzátartozók kezelésének lélektani vonatkozásaira, az emberi tetem szállításának és temetési előkészítésének módozataira, tárolására, annak felravatalozására, az emberi maradványok kihantolására, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokra, a temető üzemeltetésének műszaki és egyéb felszereléseire összpontosít,
b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket ad a temetkezési hely üzemeltetésével kapcsolatosan.
(6) A szakmai felkészítés a temetkezési szolgáltatás üzemeltetésére tartalmazza
a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely a temetési megállapodás megkötésének és a hozzátartozók kezelésének lélektani vonatkozásaira, az emberi tetem szállításának és temetési előkészítésének módozataira, tárolására, annak felravatalozására, az emberi maradványok kihantolására, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokra, a temetkezési szolgáltatás műszaki és egyéb felszereléseire összpontosít,
b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket ad a temetkezési szolgáltatás üzemeltetésével kapcsolatosan,
c) általános ismereteket legkevesebb 10 tanítási óra terjedelemben, mely az emberi tetemmel és emberi maradványokkal való bánásmódra irányul.
(7) A szakmai felkészítés a hamvasztómű üzemeltetésére tartalmazza
a) az üzemeltetési ismereteket legkevesebb 40 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetem hamvasztás előtti kezelésére, az emberi tetem és emberi maradványok elhamvasztására, a hamvak urnába tételére összpontosítanak, valamint taglalja a hamvasztó kemencék üzemeltetési és műszaki paramétereit, berendezéseit, a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályokat, a környezetvédelmi előírásokat,
b) a jogszabályismeretet legkevesebb 20 tanítási óra terjedelemben, amely az emberi tetemmel való bánásmód szabályozására és a polgárjogi ismeretekre fókuszál, valamint kereskedelmi jogi, munkajogi és büntetőjogi ismereteket, illetve más, általános érvényű jogszabályi, a hamvasztómű üzemeltetéséhez kapcsolódó ismereteket ad a környezetvédelemhez kötődően.35)

27. §
Felügyeleti szervek
A temetkezések felett felügyeletet gyakorló szervek a következők:
a) A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala ( a későbbiekben ’közegészségügyi hivatal”),36)
b) a regionális közegészségügyi hivatalok.37)

28. §
Közegészségügyi hivatal
A közegészségügyi hivatal a temetkezés terén a felügyelet ellátása során
a) irányítja és koordinálja az ellenőrzést,
b) fellebbviteli szerv38) olyan ügyekben, amelyekben alapfokon a regionális közegészségügyi hivatal ad ki döntést.

29. §
Regionális közegészségügyi hivatal
A regionális közegészségügyi hivatal a temetkezés terén a felügyelet ellátása során
a) állásfoglalást ad ki a 19. § 8. bekezdésének a) pontja szerint,
b) temetkezési tilalmat rendel el a 20. § 1. bekezdése szerint,
c) temetőmegszüntetési javaslatot nyújt be a 23. § 2. bekezdése szerint,
e) költségtérítési meghagyásokat állít ki a 31. § szerint,
f) megtárgyalja a szabálysértéseket a 32. § szerint,
g) dönt más igazgatási szabálysértések esetében a 33. § szerint.

30. §
A község
(1) A község a temetkezés terén
a) jóváhagyja a temetkezési hely működési szabályzatát a 17. § 5. bekezdésének a) pontja szerint,
b) elrendeli a temető felszámolását a 23. § 1. bekezdése szerint,
c) biztosítja az alábbi, külön jogszabály szerinti39) tevékenységek teljesülését:
1. 11.§ 4. bek., 17.§ 4. bek. a), c)-j) pont, 6. bek.,
2. 18. § 2. bek.,
3. 19. § 1-6. bek.,
4. 23. § 6. bek.
d) lefolytatja a szabálysértési eljárást a 32. § értelmében.
(2) Ha 96 órával a haláleset bekövetkezte után senki nem biztosítja be a temetést, vagy ha az elhunyt személyazonossága a halál beálltát követő hét napon át sem állapítható meg, a temetést az a község biztosítja, amelynek területén az elhalálozás bekövetkezett; ha az elhalálozás helye ismeretlen, a temetést az a község biztosítja, amelynek kataszteri területén az emberi maradványok előkerültek.
(3) Ha külföldi személy holttestéről van szó, a 2. bekezdésben taglalt község haladék nélkül köteles értesíteni az elhalálozásról a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumát vagy azon állam diplomáciai kirendeltségét, illetve konzulátusát, amelynek állampolgára volt az elhunyt; ha az elhalálozás jelentését követően 14 napon belül a község a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumától, vagy az illetékes diplomáciai kirendeltségtől vagy konzulátustól nem kap értesítést az emberi maradványok elszállításának biztosításáról, vagy hozzájárulást a Szlovák Köztársaság területén történő elhantoláshoz, a község maga biztosítja be az emberi tetem eltemetését.

31. §
Költségtérítés
(1) A felügyelet gyakorlásával járó tevékenység költségeit az állam téríti meg.
(2) Azokat a költségeket, amelyek az ezen törvényben meghatározott kötelességek teljesítése során merülnek fel, az fizeti, akit a törvény a teljesítésre kötelez.
(3) Ha a felügyelet gyakorlása során olyan kötelesség megszegését állapítják meg, melyet e törvény előír, a regionális közegészségügyi hivatal előírhatja a költségek megtérítését annak, aki e kötelességeket megsértette.
(4) Az egészségügy intézményben elhalálozott személy tetemének a halál beálltát követő 48 órán keresztüli tárolása költségeit az egészségügyi szolgáltató viseli.
(5) Az eltemettető köteles megtéríteni az emberi tetem egészségügyi intézményben a halál bekövetkezte utáni 48 órát meghaladó tárolásának költségeit, illetve az egészségügyi felügyeleti hivatal munkahelye esetében a boncolás utáni 48 órát meghaladó tárolás költségeit.
(6) A hamvasztómű üzemeltetőjének jogában áll költségtérítést kérni a temetkezési szolgáltatótól a hamvasztóban neki nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai fedezésére.
(7) A temető üzemeltetőjének joga van költségei megtérítését kérni a temetkezési szolgáltatótól a temető területén neki nyújtott szolgáltatások fejében.

32. §
Szabálysértések
(1) Szabálysértést a temetkezés területén az követ el, aki
a) elvégezte a halottvizsgálatot és nem jelezte a regionális közegészségügyi hivatalnak, hogy az elhunyt a halál beálltának idején veszélyes betegséggel volt megfertőzve,
b) egészségügyi intézményen, szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményen belül, az egészségügyi felügyeletet ellátó hatóság munkahelyén, vagy ezek területén belül kínál, reklámoz temetkezési szolgáltatásokat vagy tájékoztat róluk,
c) nem tartja be a temető működési szabályzatát, amely a sírhely bérlőjére vonatkozik a 24.§ a) pontja szerint,
d) nem a 24. § b) pontja alapján megkötött bérleti szerződésnek megfelelően használja a sírhelyet,
e) nem tartja rendben saját költségére, a 24.§ c) pontja értelmében a sírhelyet,
f) írásban nem értesíti a temető üzemeltetőjét azon adatok megváltozásáról, amelyek a 24.§ d) pontja szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükségesek,
g) nem tart rendet a temetőben a 24.§ e) pontja értelmében,
h) nem tartja be a temető működési szabályzatának a temető látogatóira vonatkozó rendelkezéseit a 25.§ b) pontja értelmében,
i) megsérti a temetőhöz kötődő, a 25.§ b) pontja szerinti kegyeleti jogokat.
(2) Az 1. bekezdésben taglalt szabálysértésekért 663 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírság megállapításakor figyelembe kell venni a szabálysértés súlyosságát, módját, időtartamát, valamint a jogsértő cselekedet következményeit.
(3) A szabálysértésekre és a szabálysértési eljárásokra az általános szabálysértési eljárási előírások vonatkoznak.40)
(4) Az e törvény értelmében elkövetett szabálysértésekért 66 euróig terjedő helyszíni bírság róható ki.
(5) Az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti szabálysértések esetében a regionális közegészségügyi hivatal folytatja le az eljárást és szabja ki a bírságot. A büntetésekből származó bevétel az állami költségvetés bevétele.
(6) Az 1. bekezdés c)-i) pontja szerinti szabálysértések esetében a község jár el és szab ki bírságot. A bírságokból származó bevétel a községi költségvetés bevétele.

33. §
Egyéb adminisztratív jogsértések
(1) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezési vállalkozás területén az a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, aki/amely az emberi tetem vagy emberi maradványok kezelése során
a) az emberi tetemmel másként bánik, mint azt a 3. § 4. bekezdése előírja,
b) előkészíti, konzerválja, vagy balzsamozza, illetve exhumálja olyan személy emberi tetemét, aki az elhalálozás idején a 4. § 1. bekezdése a) pontja szerint veszélyes fertőző betegségben szenvedett,
c) a konzervált vagy balzsamozott emberi tetemet a konzerválást vagy balzsamozást a 4.§ 1. bekezdése c) pontja szerint elvégző személy által kikötött feltétekkel ellentétes módon teszi közszemlére a temetés előtt,
d) a radioaktív anyagokkal fertőzött emberi tetemet vagy emberi maradványokat a 4. § 1. bekezdésének d) pontjában taglalt sugárzásvédelmi előírásokkal ellentétesen bánik.
(2) A regionális közegészségügyi hatóság 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki az 1. bekezdésben tárgyalt adminisztratív jogsértések miatt.
(3) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén az az egészségügyi szolgáltató vagy szociális szolgáltató, mely az emberi tetem kezelése során
a) nem hagyja az ágyán az elhunytat a halál beálltát követő két órán keresztül az 5.§ 1. bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint,
b) nem vezet nyilvántartást az elhalálozás közeli hozzátartozónak vagy községnek történt jelentéséről az 5. § 1. bekezdése c) pontja szerint, 
c) nem adja ki haladék nélkül az emberi tetemet az eltemettetőnek vagy az általa megbízott temetkezési szolgáltatónak az 5. § 1. bekezdése d) pontja szerint,
d) nem készít feljegyzést az emberi tetem átadásáról az 5.§ 1. bekezdése e) pontja szerint,
e) nem biztosítja, hogy az egészségügyi vagy a szociális intézetben és azok területén ne kínáljanak, népszerűsítsenek temetkezési szolgáltatást, valamint ne nyújtsanak ilyen információt az 5.§ 1. bekezdése f) pontjának rendelkezései értelmében.
(4) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 3. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(5) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén az egészségügyi szolgáltató az emberi tetem kezelése során, ha
a) nem helyezi hűtőberendezésbe az emberi tetemet; ha az egészségügyi intézménynek saját hűtőberendezése a saját területén nincs, nem helyezi el az emberi tetemet az elhunytak saját területen belüli ideiglenes tárolására kijelölt helyiségben az 5.§ 2. bekezdése a) pontjának rendelkezési szerint,
b) az 5.§ 2. bekezdése d) pontja szerint nem jelenti az elhalálozást a szociális intézetnek, amennyiben a személy, akinek intézményi egészségügyi ellátást nyújtottak, ott volt elhelyezve,
c) az 5.§ 2. bekezdése e) pontja szerint nem távolítja el az egészségügyi anyagokat az emberi tetemből azt megelőzően, hogy a holttestet a temetkezési szolgáltatónak átadná, 
d) engedélyezi a temetkezési szolgáltatónak, hogy az egészségügyi intézmény más helyiségeibe is belépjen, ne csupán a holttestek tárolására kijelölt külön helyiségbe, vagy abba a helyiségbe, ahol az emberi tetem hűtőberendezésben van elhelyezve az 5. § 2. bekezdése g) pontja szerint.
(6) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki az 5. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(7) Adminisztratív jogsértést követ el temetkezés területén az egészségügyi felügyeleti hatóság munkahelye az emberi tetem kezelése során, ha a boncolást követően nem biztosítja, hogy az emberi tetem a temetkezési szolgáltatónak történő átadás előtt össze legyen varrva és meg legyen mosva, és el legyenek távolítva belőle az egészségügyi anyagok az 5. § 3. bekezdése a) pontja értelmében.
(8) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 7. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(9) Adminisztratív jogsértést követ el az a természetes személy-vállalkozó és jogi személy, aki/amely az emberi tetemet és emberi maradványokat a közúti közlekedésben a 6.§ 1-6. bekezdése és a 7.§ 1. bekezdése rendelkezéseibe ütközően szállítja.
(10) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 9. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(11) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a temetkezési szolgáltatás üzemeltetése során a temetkezési szolgáltató, ha
a) nem vezet nyilvántartást a 8.§ 4. bekezdése d) pontja szerint,
b) nem vezet nyilvántartást az elvetélt vagy művi úton elvett emberi magzat temetéséről a 8.§ 4. bekezdése e) pontja szerint,
c) nem rendelkezik hűtőberendezéssel az emberi tetem 8.§ 4. bekezdése g) pontja szerinti tárolásához,
d) nem helyezi el hűtőberendezésben az emberi tetemet a temetés időpontjáig a 8.§ 4. bekezdése h) pontja szerint,
e) nem biztosítja az emberi tetem vagy emberi maradványok szállítását a 8.§ 4. bekezdése j) pontja szerinti gépjárművel,
f) nem áll rendelkezésére legalább két szállítókoporsó vagy szállítózsák a 8. § 4. bekezdésének k) pontja szerint,
g) nincs elkülönített helyisége az emberi tetem 8. § 4. bekezdése l) pontja szerinti előkészítésére,
h) nem biztosít alkalmazottainak személyes védőeszközöket és higiénés kellékeket a 8. § 4. bekezdése n) pontja szerint,
i) nem fertőtleníti a gépkocsikat, a munka- és működési területeket, a hűtőberendezéseket és munkaeszközöket, segédeszközöket a 8. § 4. bekezdése o) pontja szerint,
j) egészségügyi és szociális intézmények hűtőberendezéseit és más helyiségeit, valamint az egészségügyi felügyeleti szerv munkahelyeit és területeit használja a 8.§ 5. bekezdésébe ütközően.
(12) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 11. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(13) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén hamvasztómű üzemeltetése során a hamvasztómű üzemeltetője, ha
a) nem vezet nyilvántartást a 11. § 3. bekezdése b) pontja szerint,
b) nem vezet nyilvántartást az elhamvasztásra átvett elvetélt vagy művi úton elvett emberi magzatok elhamvasztásáról a 11. § 3. bekezdésének c) pontja szerint,
c) nem tárolja az emberi tetemeket vagy emberi maradványokat az elhamvasztásig hűtőberendezésben a 11. § 3. bekezdése e) pontja szerint.
(14) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 13. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(15) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetése során a balzsamozás vagy konzerválás üzemeltetője, ha
a) nem vezet nyilvántartást a 13.§ 3. bekezdése b) pontja szerint,
b) nem biztosítja a munkaeszközök és műszerek fertőtlenítését és csírátlanítását, a helyiségek, berendezési tárgyak és munkafelületek mechanikus megtisztítását és fertőtlenítését a 13.§ 3. bekezdése d) pontja szerint.
(16) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 15. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(17) Adminisztratív jogsértést követ el a temetkezés területén a temető üzemeltetése során a temető üzemeltetője, ha
a) a temetőnek kiépített hullaháza van, de abban nem üzemel hűtőberendezés a 15.§ 4. bekezdése szerint,
b) nem tartja be az illetékes államigazgatási szerv által kiadott temetkezési tilalmat a 17. § 4. bekezdésének f) pontja szerint.
(18) A regionális közegészségügyi hivatal 300 eurótól 5 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 17. bekezdésben taglalt szabálysértések miatt.
(19) A regionális közegészségügyi hivatal a bírság nagyságának megállapításakor figyelembe veszi a szabálysértés súlyosságát, módját, időtartamát és a jogsértő magatartás következményeit. Ismétlődő szabálysértés esetén a bírság összege a kétszeresére emelhető.
(20) A szabálysértési eljárásban a bírság kiszabására egyéves határidő áll rendelkezésre azt a napot követően, hogy a regionális közegészségügyi hivatal a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül le kell folytatni az eljárást attól a naptól számítva, amikor a jogsértés megtörtént.
(21) A bírság befizetési határideje 30 nap a bírság kiszabását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva.
(22) A regionális közegészségügyi hivatal, amely a bírságot kiszabta, fizetési haladékot engedélyezhet, vagy részletfizetésben is megállapodhat, ha olyan körülmény merül fel, amely nem teszi lehetővé a büntetés befizetését, vagy indokolttá teszi a részletekben történő kifizetését.
(23) A regionális közegészségügyi hivatal bírságokból származó bevételei az állami költségvetés bevételei.

34. §
A személyi adatok védelme
A személyi adatok kezelésére és megőrzésére külön törvényi előírások vonatkoznak.41)

35. §
Közös rendelkezések
(1) A regionális közegészségügyi hivatalok és a községek a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy törvénnyel védett jogait vagy kötelességeit érintő eljárása során az általánosan érvényes szabálysértési eljárás42) rendelkezéseihez tartják magukat, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
(2) Az általános szabálysértési közigazgatási eljárás előírási nem vonatkoznak 
a) az emberi tetem oszlási idő letelte előtti exhumálásáról való döntésre a 19. § 7. bekezdése b) pontja szerint,
b) a község által jóváhagyásra kerülő működési szabályzatra a 17.§ 5. bekezdése a) pontja szerint,
c) a regionális közegészségügyi hivatal 19. § 8. bekezdése a) pontja szerinti állásfoglalására,
d) a 23.§ 2. bekezdése szerinti indítványra.
(3) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a polgárjogi kapcsolatokban a Polgári törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.

36. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Ha a községnek, amely ezen törvény hatályba lépésének napján egyházi tulajdonban lévő területen üzemeltet temetőt, és amelynek a jelen törvény hatályba lépése előtti törvényi szabályozásban megadott időpontig az egyház nem jelezte, hogy a temetőt maga kívánja üzemeltetni, a temető üzemeltetési joga a továbbiakban is a község hatáskörében marad. Az az egyház, amely a temetőüzemeltető megváltoztatására vonatkozó kérését a korábban hatályos törvényben megadott határidőig írásban nem nyújtotta be a községnek, jelen törvény hatályba lépését követően leghamarabb ezt 2015. november 1-jétől kezdődően teheti meg.
(2) A temetkezési szolgáltatás és a hamvasztómű üzemeltetője kötelesek működési szabályzatukat e törvény követelményeihez igazítani és kérni azok jóváhagyását a regionális közegészségügyi hivataltól legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül.
(3) A létező temető 50 m-es védőzónájában csak olyan épületek létesíthetők, amelyek a 2005. november 1-jét megelőző területfejlesztési tervekben voltak jóváhagyva, vagy 2005. november 1-je előtti területi közigazgatási eljárásban jóváhagyásra kerültek az illetékes építésügyi hivatal által. A 2005. november 1-je előtt, az 50 m-es védősávban épült épületek fennmaradnak.
(4) A hamvasztómű 100 m-es védősávjában csak olyan építmények létesíthetők, amelyek a 2005. november 1-jét megelőző területfejlesztési tervekben voltak jóváhagyva, vagy 2005. november 1-je előtti területi közigazgatási eljárásban jóváhagyásra kerültek az illetékes építésügyi hivatal által. A 2005. november 1-je előtt, a 100 m-es védősávban épült épületek fennmaradnak.
(5) A temetkezési szolgáltatás üzemeltetője, ha egészségügyi intézményben, szociális intézményben, az egészségügyi felügyeleti hatóság munkahelyének helyiségében vagy telephelyén hűtőberendezést, más helyiséget, kirendeltséget működtet, magántulajdonban, vagy bérleti szerződés alapján, illetve kölcsönvéve a az egészségügyi intézmény, szociális intézmény vagy az egészségügyi felügyeleti hatóság kezelésében lévő ingatlanban vagy telepen, azt csak 2011. december 31-éig használhatja.
(6) A 2010. december 31-éig megindított szabálysértési eljárásokat, amennyiben azok még nem voltak jogerős döntéssel lezárva, a korábban hatályos jogszabály szerint kell lefolytatni és lezárni.
(7) A szakmai alkalmassági bizonyítványok, melyeknek érvényessége az eddigi előírások szerint meghatározott idejű volt, meghatározatlan idejűvé válnak.
(8) A sírhely használatáról szóló eddigi jogviszonyok változatlan feltételekkel fennmaradnak, a szerződésben rögzítettek szerint, ha a jogviszony szerint érintett személy vagy személyek ismertek és a sírhely használatának feltételei betartásra kerültek.

37. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik a Tt. 470/2005. sz., a temetkezésről és a Tt. 455/1991. sz., az ipari vállalkozásról (iparűzésről) szóló törvénye a későbbi, a Tt. 355/2007. és Tt. 461/2008. sz. törvény általi módosítások szerint.

38. §
Hatályba lépés
Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s.k.
Pavol Paška, s.k.
Robert Fico, s.k.


1) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatásokról, a velük összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényének 43. §-a, valamint más törvények módosítása és kiegészítése
2) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, 2. §
3) Büntetőjogi perrendtartás
4) A Tt. 223/2001. sz., a hulladékról szóló törvénye és más törvények módosítása értelmében
5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi alkalmazottakról, szakmai kamarákról szóló törvénye és más törvények módosítása, 4. §
6) A Tt. 576/2004. sz. törvényének 42. §-a a Tt. 355/2007. sz. törvénye értelmében
7) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 6. §-a 1. bekezdése és 1. számú melléklete
8) A Tt. 435/2000. sz. törvénye a tengeri hajózásról a későbbi módosítások értelmében, 31. §
9) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 44. §-a
10) A Tt. 578/2004. sz. törvényének 7. §-a a későbbi módosítások értelmében
11) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvényének 35., 38. és 39. §-a, és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló törvénye a 317/2009. sz. törvény értelmében
12) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről szóló törvénye és más jogszabályok módosítása, 48. §
13) A Polgári törvénykönyv 116. §-a
14) Az SZK NT 18/1996. sz., az árakról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
15) A Tt. 725/2004. sz., a közúti forgalomban részt vevő gépkocsik üzemeltetéséről szóló törvénye 23. §-a, annak későbbi módosításai értelmében
16) Az elhunyt személyek holttestének átszállításáról szóló egyezmény (Tt. 11/2003. sz. Értesítő)
17) Az elhunyt személyek holttestének átszállításáról szóló egyezmény 3. cikkelye
18) A Tt. 455/1991. sz., az iparűzésről szóló törvénye 2. sz. melléklete a későbbi módosítások értelmében
19) A Szlovák Köztársaság Kormányának 391/2006. sz. rendelete a munkahelyek minimális biztonsági és munkaegészség-ügyi követelményeiről
20) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról, az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
21) A Tt. 124/2006. sz., a munkabiztonságról és munkaegészség-ügyi védelemről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
22) A Büntető törvénykönyv 156. §-ának 1. bek.
23) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építési eljárásról szóló törvénye ( építésügyi törvény) 140.a §-a a későbbi Tt. 540/2008. sz. módosítás értelmében
24) A Tt. 7/2010. sz. törvénye az árvízvédelemről
25) A Polgári törvénykönyv 663-684.§
26) A Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelemről szóló törvényének 14.§-a a későbbi módosítások értelmében
27) A Tt. 130/2005. sz., a hadisírokról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
28) A Büntető törvénykönyv 156. §-a 2. bek.
29) A Tt. 130/2005. sz. törvénye, 6.§ 2. bek. e) pont
30) A Tt. 355/2007. sz., a vízvédelemről szóló törvénye, mely módosítja az SZNT Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvényét a későbbi módosítások értelmében
31) A Polgári törvénykönyv 135. §-a
32) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, 16. §
33) A Tt. 568/2009. sz., az életfogytig tartó oktatásról szóló törvénye
34) A Szlovák Köztársaság Tt. 322/2006. sz., az egészségügyi alkalmazottak továbbképzéséről, a speciális szakirányokról és az engedélyhez kötött tevékenységekről szóló kormányrendelete, annak későbbi módosításai értelmében, 1. sz. melléklet
35) Pl. a Tt. 478/2002. sz., a levegő minőségének védelméről szóló törvénye, mely kiegészíti a Tt. 401/1998. sz., a légszennyezési illetékekről szóló törvényét, annak későbbi módosításai értelmében, a Tt. 223/2001. sz. törvénye és annak későbbi módosításai
36) A Tt. 355/2007 sz. törvénye, 3. § 2. bek. b) pontja és 5. §-a
37) Tt. 355/2007 sz. törvénye, 3. § 1. bek. c) pontja és 6. § 1-2. bek.
38) A Tt. 355/2007 sz. törvénye, 5. § 4. bek. i) pontja
39) A Tt. 369/1990 sz., a községi önkormányzatokról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
40) A Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
41) A Tt. 428/2002. sz. a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
42) A Tt. 71/1967. sz., a szabálysértési eljárásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
Časová verzia účinná od 1. januára 2010

131/2010 Z.z.

Zákon
O POHREBNÍCTVE


z 3. marca 2010


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje pôsobnosť orgánov štátnej správy a obcí, práva a povinnosti fyzických osôb, fyzických osôb - podnikateľov a právnických osôb v súvislosti so zaobchádzaním s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami, s prevádzkovaním pohrebnej služby, krematória, pohrebiska, s prevádzkovaním balzamovania a konzervácie ľudských pozostatkov.

§ 2
Základné pojmy
Na účely tohto zákona
a) ľudské pozostatky sú mŕtve ľudské telo,1)
b) ľudské ostatky sú ľudské pozostatky po pochovaní,
c) počiatočná starostlivosť o mŕtveho je krátkodobé opatrenie vykonané na mieste úmrtia a príprava na prepravu,
d) zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami je manipulácia, preprava, prenos, úprava od momentu smrti po pochovanie,
e) zaobchádzanie s ľudskými ostatkami je exhumácia, manipulácia, preprava a opätovné pochovanie,
f) úprava ľudských pozostatkov je ich úprava pred pietnym uložením do rakvy; zahŕňa najmä umývanie, kozmetickú úpravu, obliekanie do šiat alebo rubáša,
g) balzamovanie je úprava ľudských pozostatkov zamedzujúca rozvoju posmrtných zmien vyvolaných hnilobnými baktériami alebo hmyzom,
h) konzervácia je úprava ľudských pozostatkov prostriedkami spomaľujúcimi rozvoj posmrtných zmien vyvolaných hnilobnými baktériami alebo hmyzom,
i) transportná rakva je rakva určená na prepravu a prenos ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov,
j) transportný vak je nepriepustný obal, ktorý slúži na prepravu a prenos ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov, ak použitie transportnej rakvy nie je možné,
k) konečná rakva (ďalej len "rakva") je rakva, v ktorej sa ľudské pozostatky pochovajú,
l) preprava je vnútroštátna alebo medzinárodná preprava ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov po zemi, na mori, vodnými cestami alebo vzduchom, okrem spopolnených ľudských pozostatkov, ktorá je potrebná medzi úmrtím a pochovaním,
m) miestna preprava je preprava ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov počas pohrebného sprievodu,
n) pohrebný sprievod je sprievod ľudí, ktorí idú peši za rakvou v rámci obce,
o) pochovanie je ukladanie ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov do hrobu alebo hrobky na verejnom pohrebisku (ďalej len "pohrebisko"), uloženie spopolnených ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov rozptylom na rozptylovej lúke alebo vsypom popola na vsypovej lúke, alebo uloženie urny s popolom na pohrebisku; popol sa môže uložiť aj na inom mieste,
p) opätovné pochovanie je premiestnenie ľudských ostatkov z jedného miesta pochovania na iné miesto,
q) pohreb je pochovanie ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov, obyčajne spojený s obradom,
r) spopolnenie je spálenie ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov v krematóriu,
s) krematórium je budova vybavená zariadeniami určenými na spopolňovanie ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov vrátane pomocných zariadení a priestorom na pohrebný obrad,
t) obstarávateľ pohrebu je osoba, ktorá sa preukáže listom o prehliadke mŕtveho a štatistickým hlásením o úmrtí alebo pasom pre mŕtvolu a obstaráva pohreb,
u) pohrebisko je cintorín, kolumbárium, urnový háj, rozptylová lúka a vsypová lúka,
v) cintorín je pohrebisko určené na pochovanie,
w) kolumbárium je miesto na pohrebisku, ktoré slúži na ukladanie urien s popolom do oddelených, uzavretých miest na uloženie urny s popolom,
x) urnový háj je miesto na pohrebisku na uloženie spopolnených ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov do zeme,
y) urnové miesto je miesto na pohrebisku na uloženie urny s popolom do zeme,
z) márnica je osobitné miesto, ktoré je spôsobilé na dočasné uloženie ľudských pozostatkov,
aa) hrobové miesto je miesto na pohrebisku, ktoré je určené na vybudovanie hrobu, hrobky alebo miesto na uloženie urny,
ab) hrob je hrobové miesto, ktoré vzniklo vykopaním jamy na uloženie rakvy s ľudskými pozostatkami alebo ľudskými ostatkami do zeme,
ac) prehĺbený hrob je hrobové miesto, ktoré svojimi rozmermi umožňuje uloženie dvoch rakiev s ľudskými pozostatkami nad sebou tak, aby pred uplynutím tlecej doby nedošlo pri ukladaní vrchnej rakvy k manipulácii s telesnými ostatkami uloženými v spodnej rakve,
ad) dvojhrob alebo viachrob je hrobové miesto, ktoré svojimi rozmermi umožňuje uloženie dvoch alebo viacerých rakiev s ľudskými pozostatkami alebo ľudskými ostatkami bezprostredne vedľa seba,
ae) hrobka je uzatvorený priestor vybudovaný s použitím stavebných materiálov, ktorý slúži na ukladanie rakiev s ľudskými pozostatkami alebo ľudskými ostatkami, kde sa rakva nezasypáva zeminou,
af) exhumácia je vyňatie ľudských ostatkov z miesta, kde boli pochované,
ag) skrývka je vrstva zeme, ktorá sa pred zrušením rozptylovej lúky alebo vsypovej lúky odstraňuje,
ah) služby súvisiace s pohrebníctvom sú služby poskytované v súvislosti s pohrebom a služby spojené s údržbou hrobového miesta.

Zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami

§ 3
(1) Ľudské pozostatky musia byť pochované na pohrebisku alebo spopolnené.
(2) S ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami sa musí zaobchádzať dôstojne a tak, aby nedošlo k ohrozeniu verejného zdravia2) alebo verejného poriadku.
(3) Ľudské pozostatky, ktoré nie sú uložené v chladiacom zariadení, sa musia pochovať do 96 hodín od úmrtia, nie však pred uplynutím 48 hodín od úmrtia. Ak sa vykonala pitva, mŕtveho možno ihneď pochovať; to neplatí, ak bola pitva nariadená v trestnom konaní,3) ľudské pozostatky možno pochovať za podmienok uvedených v osobitnom predpise.
(4) Ľudské pozostatky, ktoré sú uložené v chladiacom zariadení, sa musia pochovať do 14 dní od úmrtia okrem prípadov uvedených v § 8 ods. 4 písm. h).
(5) Potratené alebo predčasne odňaté ľudské plody, časti tela alebo orgány odňaté živým darcom alebo mŕtvym darcom, ak sa nepochovajú alebo ak sa nepoužijú na vedecké, liečebné, preventívne alebo výučbové účely, a ak neexistuje podozrenie z trestného činu, sa musia spopolniť v spaľovni, ktorá spĺňa požiadavky podľa osobitného predpisu.4)
(6) Orgány odňaté živým darcom alebo mŕtvym darcom, ktoré sa použili na vedecké, liečebné, preventívne alebo výučbové účely, sa musia spopolniť podľa odseku 5.
(7) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť5) (ďalej len "poskytovateľ zdravotnej starostlivosti"), musí zabezpečiť pochovanie ľudských pozostatkov, ktoré sa použili na vedecké alebo výučbové účely.
(8) Rodič potrateného alebo predčasne odňatého ľudského plodu môže písomne požiadať poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o jeho vydanie na pochovanie.
(9) Ľudské pozostatky osoby, ktorá bola v čase úmrtia nakazená pravými kiahňami, antraxom (slezinovou sneťou), cholerou, hemoragickými horúčkami alebo inými vysokovirulentnými prenosnými ochoreniami (ďalej len "nebezpečná choroba"), sa musia uložiť len do vzduchotesne uzatvárateľnej rakvy vybavenej nepriepustnou vložkou.
(10) Ak bola osoba v čase úmrtia nakazená nebezpečnou chorobou, lekár,6) ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela, je povinný túto skutočnosť bezodkladne oznámiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva7) telefonicky, elektronickou poštou alebo kuriérom.
(11) Zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami pri úmrtí na námornej lodi upravuje osobitný predpis.8)

§ 4
(1) Pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami je zakázané
a) upravovať ľudské pozostatky, konzervovať alebo balzamovať ľudské pozostatky osoby alebo exhumovať ľudské ostatky osoby, ktorá bola v čase úmrtia nakazená nebezpečnou chorobou; dokladom, ktorým sa preukáže, že osoba bola v čase úmrtia nakazená nebezpečnou chorobou, je list o prehliadke mŕtveho a štatistické hlásenie o úmrtí,
b) vystaviť ľudské pozostatky pred ich pochovaním v otvorenej rakve, ak uplynuli viac ako tri dni od úmrtia a neboli uložené v chladiacom zariadení,
c) vystaviť konzervované alebo balzamované ľudské pozostatky pred ich pochovaním v rozpore s podmienkami určenými osobou, ktorá konzerváciu alebo balzamovanie vykonala,
d) zaobchádzať s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami, ktoré sú kontaminované rádioaktívnymi látkami, v rozpore s požiadavkami na radiačnú ochranu podľa osobitného predpisu,9)
e) spopolniť ľudské pozostatky osoby, ktorej totožnosť sa nezistila,
f) zaobchádzať s ľudskými pozostatkami alebo s ľudskými ostatkami spôsobom, ktorý sa dotýka dôstojnosti mŕtveho, etického cítenia pozostalých alebo verejnosti.
(2) Zakázané je ponúkať, propagovať a informovať o pohrebných službách v zdravotníckom zariadení, ktoré poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť10) (ďalej len "zdravotnícke zariadenie"), v zariadení sociálnych služieb s celoročným pobytom11) (ďalej len "zariadenie sociálnych služieb"), na patologicko-anatomickom pracovisku a na pracovisku súdneho lekárstva Úradu pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou12) (ďalej len "pracovisko úradu pre dohľad") a v ich areáloch.

§ 5
(1) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti a poskytovateľ sociálnej služby v zariadení sociálnych služieb s celoročným pobytom (ďalej len "poskytovateľ sociálnych služieb") je povinný
a) ponechať mŕtve telo po dobu dvoch hodín od úmrtia na lôžku,
b) oznámiť bezodkladne úmrtie osoby blízkej osobe mŕtveho;13) ak takých osôb niet, úmrtie sa oznamuje obci príslušnej podľa miesta trvalého pobytu; ak nemožno zistiť miesto trvalého pobytu mŕtveho, úmrtie sa oznamuje obci, v ktorej došlo k úmrtiu,
c) viesť záznam o oznámení úmrtia blízkej osobe alebo obci podľa prílohy č. 1,
d) vydať bezodkladne ľudské pozostatky obstarávateľovi pohrebu alebo ním poverenej pohrebnej službe,
e) viesť záznam o odovzdaní ľudských pozostatkov podľa prílohy č. 2,
f) zabezpečiť, aby sa v zdravotníckom zariadení a zariadení sociálnych služieb a v ich areáloch neponúkali, nepropagovali a neposkytovali informácie o pohrebných službách.
(2) Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti je ďalej povinný
a) uložiť ľudské pozostatky do chladiaceho zariadenia, ak zdravotnícke zariadenie nemá chladiace zariadenie vo vlastnom zariadení, uložiť ľudské pozostatky vo vyčlenenej miestnosti na dočasné uloženie mŕtvych vo vlastnom zariadení, ktorá musí spĺňať požiadavky uvedené v prílohe č. 3,
b) vypracovať cenník14) za uloženie ľudských pozostatkov po plynutí lehoty 48 hodín od úmrtia osoby,
c) zabezpečiť označenie ľudských pozostatkov pred odovzdaním obstarávateľovi pohrebu; toto označenie musí zodpovedať listu o prehliadke mŕtveho a štatistickému hláseniu o úmrtí6) a musí byť také, aby nemohlo dôjsť k zámene ľudských pozostatkov,
d) oznámiť úmrtie poskytovateľovi sociálnych služieb, ak osoba, ktorej sa poskytovala ústavná zdravotná starostlivosť, bola predtým umiestnená v zariadení sociálnych služieb,
e) odstrániť pred odovzdaním ľudských pozostatkov pohrebnej službe z nich zdravotnícky materiál,
f) vydať bezodkladne na požiadanie potratený alebo predčasne odňatý ľudský plod rodičovi, ktorý o jeho vydanie požiada, alebo ním poverenej pohrebnej službe na pochovanie,
g) zakázať vstup pohrebným službám do iných priestorov zdravotníckeho zariadenia okrem vyčlenenej miestnosti na dočasné uloženie mŕtvych a do priestoru, kde je umiestnené chladiace zariadenie.
(3) Pracovisko úradu pre dohľad je povinné po vykonaní pitvy zabezpečiť, aby ľudské pozostatky pred odovzdaním pohrebnej službe boli
a) zašité, umyté a bol z nich odstránený zdravotnícky materiál,
b) označené podľa odseku 2 písm. c).

Preprava ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov

§ 6
(1) Ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky sa môžu prepravovať po pozemných komunikáciách len vo vozidle na tento účel vyrobenom alebo vo vozidle na tento účel upravenom podľa odseku 2.
(2) Vozidlo, ktoré je upravené na prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov po pozemných komunikáciách, musí byť vybavené chladiacim zariadením, ktoré musí byť schopné dlhodobo udržať ložný priestor pri teplote do 8 stupňov C. Ložný priestor musí mať osvetlenie a musí byť vybavený úchytkami potrebnými na upevnenie rakvy alebo transportného vaku; priestor určený pre posádku musí byť oddelený od ložného priestoru utesnenou prepážkou.
(3) Vozidlo určené na prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov (ďalej len "vozidlo") musí mať steny a dno ložného priestoru ľahko umývateľné a dezinfikovateľné.
(4) Ložný priestor vozidla sa musí dezinfikovať po každej preprave mŕtveho, ktorý bol v čase úmrtia nakazený nebezpečnou chorobou.
(5) Vozidlo musí byť vybavené jednorazovými uterákmi a jednorazovými ochrannými rukavicami a dezinfekčným prípravkom.
(6) Účel využívania vozidla a jeho vybavenie chladiacim zariadením musí byť vyznačený v osvedčení o evidencii a v technickom osvedčení vozidla.15)
(7) Na vozidlo, ktoré je určené na miestnu prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov, sa nevzťahujú ustanovenia odsekov 1 až 6.

§ 7
(1) Ľudské pozostatky pri preprave na miesto vystavenia, pohrebu alebo pochovania musia byť oblečené a uložené do rakvy; v odôvodnených prípadoch je možné ľudské pozostatky uložiť aj do transportnej rakvy alebo do transportného vaku. Označenie rakvy, transportnej rakvy alebo transportného vaku musí obsahovať identifikačné údaje mŕtveho, ktoré zodpovedajú listu o prehliadke mŕtveho a štatistickému hláseniu o úmrtí a musia byť také, aby nemohlo dôjsť k zámene ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov.
(2) Medzinárodná preprava ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov, na ktorú sa vzťahuje medzinárodná zmluva,16) ktorou je Slovenská republika viazaná (ďalej len "zmluva"), sa vykonáva spôsobom upraveným touto zmluvou.
(3) Ak sa preprava ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov uskutočňuje z územia štátu, ktorý nie je viazaný zmluvou, je na prepravu na územie Slovenskej republiky alebo cez územie Slovenskej republiky potrebný pas pre mŕtvolu17) príslušnej diplomatickej misie alebo konzulárneho úradu Slovenskej republiky; pas pre mŕtvolu sa môže vydať, ak sú splnené všetky požiadavky platné v štáte, z ktorého sa preprava uskutočňuje, a ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky sú uložené v rakve, ktorá spĺňa požiadavky zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(4) Pas pre mŕtvolu vydáva
a) samosprávny kraj,
b) regionálny úrad verejného zdravotníctva, ak bol mŕtvy nakazený nebezpečnou chorobou, alebo
c) pracovisko úradu pre dohľad, ak sa vykonala pitva.

§ 8
Prevádzkovanie pohrebnej služby
(1) Prevádzkovanie pohrebnej služby je živnosťou.18)
(2) Prevádzkovanie pohrebnej služby zahŕňa
a) počiatočnú starostlivosť o ľudské pozostatky,
b) úpravu ľudských pozostatkov a ich ukladanie do rakvy,
c) prepravu ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
d) miestnu prepravu, prenos rakvy a pochovanie.
(3) Prevádzkovanie pohrebnej služby môže ďalej zahŕňať činnosti, ktoré súvisia s pohrebom, a to
a) predaj rakiev a smútočných potrieb,
b) zabezpečovanie a organizáciu pohrebného obradu,
c) poradenskú činnosť súvisiacu s pohrebom.
(4) Fyzická osoba - podnikateľ a právnická osoba, ktorá prevádzkuje pohrebnú službu (ďalej len "prevádzkovateľ pohrebnej služby"), je povinná
a) prevziať bez zbytočného odkladu na požiadanie obstarávateľa pohrebu ľudské pozostatky, ak je úmrtie doložené
1. listom o prehliadke mŕtveho a štatistickým hlásením o úmrtí vystavený lekárom,6) ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela, alebo
2. pasom pre mŕtvolu,17) ak ide o medzinárodnú prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov,
b) prevziať bez zbytočného odkladu ľudské pozostatky na výzvu lekára, ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela,6) alebo na výzvu Policajného zboru,
c) prevziať potratený alebo predčasne odňatý ľudský plod na základe požiadania obstarávateľa pohrebu,
d) viesť evidenciu o zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami a ľudskými ostatkami, ktorá obsahuje
1. meno a priezvisko mŕtveho, miesto a dátum narodenia, miesto a dátum úmrtia, rodné číslo, ak bolo pridelené,
2. dátum a hodinu prevzatia ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
3. dátum a hodinu odovzdania ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov na pohrebisko alebo do krematória,
4. doklady o mŕtvom, ktoré sa pohrebnej službe odovzdali,
5. dátum a hodinu uloženia ľudských pozostatkov do chladiaceho zariadenia,
6. evidenčné číslo vozidla, ktoré ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky prepravilo,
e) viesť evidenciu o pochovávaní potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu, ktorá obsahuje meno a priezvisko matky,
f) postupovať po prevzatí ľudských pozostatkov podľa údajov uvedených v liste o prehliadke mŕtveho a štatistickom hlásení o úmrtí podľa pokynov orgánov činných v trestnom konaní alebo podľa pokynov regionálneho úradu verejného zdravotníctva,
g) mať k dispozícii chladiace zariadenie na ukladanie ľudských pozostatkov,
h) ukladať ľudské pozostatky do času pochovania do chladiaceho zariadenia, ktoré zabezpečí trvalé udržanie teploty v rozmedzí od 0 stupňov C do 5 stupňov C; ak doba od zistenia úmrtia lekárom, ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela, do pochovania presiahne 14 dní alebo ak to vyžaduje stav ľudských pozostatkov, ukladať ich do mraziaceho zariadenia, ktoré zabezpečí trvalé udržanie teploty nižšej ako -10 stupňov C,
i) pochovávať ľudské pozostatky a ľudské ostatky len do hrobu, ktorý spĺňa požiadavky podľa § 19 ods. 1,
j) zabezpečiť prepravu ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov vozidlom podľa § 6,
k) mať k dispozícii aspoň dve transportné rakvy alebo dva transportné vaky,
l) mať vyhradený priestor na úpravu ľudských pozostatkov zodpovedajúci požiadavkám na pracovné prostredie,19) ktorý nie je v rozpore s etickým cítením pozostalých,
m) zdržať sa v styku s pozostalými necitlivého správania; umožniť prítomnosť obstarávateľovi pohrebu a blízkym osobám pri konečnom uzavretí rakvy pred pochovaním a pri smútočných obradoch umožniť účasť registrovaných cirkví a náboženských spoločností20) (ďalej len "cirkev") a iných osôb v súlade s prejavenou vôľou obstarávateľa pohrebu,
n) poskytovať zamestnancom osobné ochranné pracovné prostriedky21) používané pri manipulácii s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami,
o) vykonávať dezinfekciu vozidiel, pracovných a prevádzkových priestorov, chladiacich zariadení a pracovných nástrojov a pomôcok,
p) umiestniť na viditeľnom a dostupnom mieste cenník pohrebných služieb.
(5) Prevádzkovateľ pohrebnej služby nesmie na prevádzkovanie tejto služby využívať chladiace zariadenia a iné miestnosti v zdravotníckom zariadení, v zariadení sociálnych služieb a na pracovisku úradu pre dohľad a v ich areáloch, a to ani v tom prípade, ak je ich vlastníkom. Prevádzkovateľ pohrebnej služby nesmie mať v nájme alebo vo výpožičke chladiace zariadenia a iné hnuteľné veci a nehnuteľné veci vo vlastníctve, správe alebo užívaní zdravotníckeho zariadenia, zariadenia sociálnych služieb alebo pracoviska úradu pre dohľad, ak sa nachádzajú v ich areáloch.
(6) Ak ide v súvislosti s úmrtím o podozrenie zo spáchania trestného činu, prevádzkovateľ pohrebnej služby môže prevziať ľudské pozostatky len s písomným súhlasom orgánu činného v trestnom konaní.22)

§ 9
Prevádzkový poriadok pohrebnej služby
Prevádzkový poriadok pohrebnej služby obsahuje
a) identifikačné údaje prevádzkovateľa pohrebnej služby,
b) rozsah poskytovaných služieb,
c) postup pri prijímaní ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
d) postup pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami vrátane prepravy,
e) spôsob vedenia evidencie o zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami a ľudskými ostatkami podľa § 8 ods. 4 písm. d),
f) spôsob vedenia evidencie o pochovaní potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu,
g) postup pri vykonávaní dezinfekcie vozidiel, pracovných a prevádzkových priestorov, chladiacich zariadení a pracovných nástrojov a pomôcok.

§ 10
Zriadenie krematória
(1) Regionálny úrad verejného zdravotníctva má v územnom konaní o zriadení krematória postavenie dotknutého orgánu,23) vydáva pre územné konanie o zriadení krematória a kolaudačné konanie o zriadení krematória záväzné stanovisko.
(2) Ochranné pásmo krematória je 100 m od hranice pozemku krematória; v ochrannom pásme sa nesmú povoľovať ani umiestňovať budovy okrem budov, ktoré poskytujú služby súvisiace s pohrebníctvom.
(3) Vlastník pozemku v ochrannom pásme má nárok na primeranú náhradu za obmedzenie užívania pozemku. Náklady spojené s úpravami v ochrannom pásme a náhradu za obmedzenie užívania pozemku v ochrannom pásme uhrádza zriaďovateľ krematória. Ak sa vlastník pozemku v ochrannom pásme a zriaďovateľ krematória o náhrade nedohodnú, rozhodne o nej súd.

§ 11
Prevádzkovanie krematória
(1) Prevádzkovanie krematória je živnosťou.18)
(2) Prevádzkovanie krematória zahŕňa
a) prevzatie ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov a ich dočasné uloženie do spopolnenia,
b) spopolňovanie ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
c) úpravu popola, uloženie popola do urny, skladovanie a odovzdávanie urien.
(3) Fyzická osoba - podnikateľ a právnická osoba, ktorá prevádzkuje krematórium (ďalej len "prevádzkovateľ krematória"), je povinná
a) prevziať od pohrebnej služby ľudské pozostatky a ľudské ostatky, ak je úmrtie doložené
1. listom o prehliadke mŕtveho a štatistickým hlásením o úmrtí vystavený lekárom,6) ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela, alebo
2. pasom pre mŕtvolu,17) ak ide o medzinárodnú prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov,
b) viesť evidenciu o spopolnených ľudských pozostatkoch a ľudských ostatkoch, ktorá obsahuje
1. meno a priezvisko mŕtveho, miesto a dátum narodenia, miesto a dátum úmrtia, rodné číslo, ak bolo pridelené,
2. dátum a hodinu prevzatia ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
3. doklady o mŕtvom, ktoré sa prevádzkovateľovi krematória odovzdali,
4. dátum a hodinu uloženia do chladiaceho zariadenia,
5. evidenčné číslo vozidla, ktorým boli ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky prepravené,
6. dátum spopolnenia a číslo záznamu o spopolnení,
7. dátum výzvy obstarávateľovi pohrebu na prevzatie urny s popolom,
8. dátum vydania urny s popolom vrátane mena, priezviska a adresy príjemcu,
9. dátum uloženia popola na pohrebisku,
10. dátum likvidácie obrazovej dokumentácie,
c) viesť evidenciu o spopolnení potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu, ktorá obsahuje meno a priezvisko matky,
d) v krematóriu spopolňovať len ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky,
e) ukladať ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky až do spopolnenia do chladiaceho zariadenia, ktoré spĺňa požiadavky uvedené v § 8 ods. 4 písm. h),
f) umožniť účasť obstarávateľa pohrebu alebo blízkych osôb v čase konečného uzavretia rakvy a pri jej vkladaní do žiaroviska kremačnej pece,
g) zdržať sa v styku s pozostalými necitlivého správania a pri smútočných obradoch umožniť účasť cirkví a iných osôb v súlade s prejavenou vôľou obstarávateľa pohrebu,
h) zabezpečiť, aby rakva s ľudskými pozostatkami alebo s ľudskými ostatkami bola pred vložením do žiaroviska kremačnej pece vybavená značkou nezničiteľnou ohňom; značka musí obsahovať číslo záznamu o spopolnení v súlade s evidenciou vedenou podľa písmena b),
i) zabezpečiť monitorovanie procesu spopolňovania z dôvodu nezameniteľnosti ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov najneskôr od okamihu konečného uzavretia rakvy a jej vkladania do žiaroviska kremačnej pece a uchovávať obrazovú dokumentáciu najmenej 12 mesiacov odo dňa spopolnenia,
j) uložiť popol spolu so značkou podľa písmena h) do pevne uzatvárateľnej urny a označiť ju číslom záznamu o spopolnení v súlade s vedenou evidenciou, menom a priezviskom mŕtveho, miestom a dátumom narodenia, miestom a dátumom úmrtia a spopolnenia,
k) vyzvať obstarávateľa pohrebu na prevzatie urny a vydať urnu s popolom obstarávateľovi pohrebu alebo ním písomne splnomocnenej osobe; ak obstarávateľ pohrebu neprevzal urnu s popolom do 12 mesiacov odo dňa spopolnenia, prevádzkovateľ krematória je oprávnený urnu s popolom otvoriť a popol uložiť do spoločného hrobu na pohrebisku a o postupe je povinný spísať zápisnicu, ktorú musí uchovávať po celý čas prevádzkovania krematória,
l) umiestniť na viditeľnom a dostupnom mieste cenník služieb.
(4) Prevádzkovateľ krematória je ďalej povinný umožniť prevádzkovateľovi pohrebnej služby vstup do krematória na vykonanie pohrebnej služby podľa rozsahu dohodnutého s obstarávateľom pohrebu. Prevádzkovateľ pohrebnej služby sa riadi prevádzkovým poriadkom a plánom pohrebných obradov určených prevádzkovateľom krematória.

§ 12
Prevádzkový poriadok krematória
Prevádzkový poriadok krematória obsahuje
a) identifikačné údaje prevádzkovateľa krematória,
b) postup pri prijímaní ľudských pozostatkoch a ľudských ostatkov na spopolnenie vrátane druhu rakiev, v ktorých sa môžu spopolňovať,
c) spôsob vedenia evidencie o spopolnených ľudských pozostatkoch a ľudských ostatkoch podľa § 11 ods. 3 písm. b),
d) spôsob vedenia evidencie o spopolnení potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu podľa § 11 ods. 3 písm. c),
e) spôsob uloženia ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov do spopolnenia,
f) podmienky spopolňovania ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov,
g) postup pri uskladňovaní a vydávaní urien s popolom,
h) postup pri nakladaní urny s popolom, ak nebola prevzatá,
i) postup pri vykonávaní dezinfekcie pracovných a prevádzkových priestorov, chladiacich zariadení a pracovných nástrojov a pomôcok,
j) podmienky vstupu prevádzkovateľa pohrebnej služby do krematória.

§ 13
Balzamovanie a konzervácia
(1) Balzamovanie a konzervácia je živnosťou.18)
(2) Prevádzkovanie balzamovania alebo konzervácie zahŕňa
a) prevzatie ľudských pozostatkov na balzamovanie alebo konzerváciu a ich dočasné uloženie,
b) balzamovanie,
c) konzerváciu,
d) odovzdanie balzamovaných alebo konzervovaných ľudských pozostatkov s dokladom o vykonaní balzamovania alebo konzervácie.
(3) Fyzická osoba - podnikateľ a právnická osoba, ktorá prevádzkuje balzamovanie a konzerváciu (ďalej len "prevádzkovateľ balzamovania a konzervácie"), je povinná
a) prevziať ľudské pozostatky len vtedy, ak je úmrtie doložené
1. listom o prehliadke mŕtveho a štatistickým hlásením o úmrtí vystavený lekárom,6) ktorý vykonal prehliadku mŕtveho tela, alebo
2. pasom pre mŕtvolu,17) ak ide o medzinárodnú prepravu ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov,
b) viesť evidenciu balzamovaných alebo konzervovaných ľudských pozostatkov, ktorá obsahuje
1. meno a priezvisko mŕtveho, miesto a dátum narodenia a dátum a miesto úmrtia, rodné číslo, ak bolo pridelené,
2. dátum a hodinu prevzatia ľudských pozostatkov,
3. dátum vydania balzamovaných alebo konzervovaných ľudských pozostatkov vrátane mena, priezviska a adresy príjemcu,
c) zdržať sa v styku s pozostalými necitlivého správania,
d) zabezpečiť dezinfekciu a sterilizáciu pracovných nástrojov a prístrojov, mechanickú očistu a dezinfekciu povrchových plôch miestností a ich vybavenia,
e) nakladať s odpadmi podľa osobitného predpisu.4)

§ 14
Prevádzkový poriadok balzamovania a konzervácie
Prevádzkový poriadok zariadenia obsahuje
a) identifikačné údaje prevádzkovateľa balzamovania a konzervácie,
b) spôsob vedenia evidencie balzamovaných alebo konzervovaných ľudských pozostatkov podľa § 13 ods. 3 písm. b),
c) podmienky prevádzky a zásady bezpečnosti a ochrany zdravia zamestnancov,
d) postup pri vykonávaní dezinfekcie pracovných a prevádzkových priestorov, chladiacich zariadení a pracovných nástrojov a pomôcok.

§ 15
Zriadenie pohrebiska
(1) Obec je povinná zriadiť pohrebisko vo svojom katastrálnom území alebo zabezpečiť pochovávanie na pohrebisku v inej obci.
(2) Ak je kapacita pohrebísk v katastrálnom území obce nedostatočná, obec je povinná určiť priestor na rozšírenie existujúcich pohrebísk, zriadiť ďalšie pohrebisko alebo zabezpečiť pochovávanie na pohrebisku v inej obci.
(3) Rozšírenie existujúcich pohrebísk alebo zriadenie nového pohrebiska v obci nie je možné v inundačnom území24) priľahlom k vodnému toku alebo v území ohrozovanom povodňami.
(4) Ak má pohrebisko vybudovanú márnicu, musí byť vybavené chladiacim zariadením podľa § 8 ods. 4 písm. h).
(5) Regionálny úrad verejného zdravotníctva má v územnom konaní o zriadení pohrebiska postavenie dotknutého orgánu,23) vydáva pre územné konanie o zriadení pohrebiska a kolaudačné konanie o zriadení pohrebiska záväzné stanovisko.
(6) Ak sa má na pohrebisku pochovávať do hrobov a hrobiek, žiadosť o zriadenie nového pohrebiska musí obsahovať aj výsledky hydrogeologického prieskumu, z ktorých je zrejmé, že pozemok je vhodný na takýto spôsob pochovávania. Orgán štátnej vodnej správy má v územnom konaní o zriadení pohrebiska postavenie dotknutého orgánu, ktorý v konaní uplatňuje svoju pôsobnosť pri ochrane vôd.
(7) Ochranné pásmo pohrebiska je 50 m od hranice pozemku pohrebiska; v ochrannom pásme sa nesmú povoľovať a ani umiestňovať budovy okrem budov, ktoré poskytujú služby súvisiace s pohrebníctvom.
(8) Vlastník pozemku v ochrannom pásme má nárok na primeranú náhradu za obmedzenie užívania pozemku. Náklady spojené s technickými úpravami v ochrannom pásme a náhrady za obmedzenie užívania pozemku v ochrannom pásme uhrádza zriaďovateľ pohrebiska; ak sa vlastník pozemku v ochrannom pásme a zriaďovateľ pohrebiska o výške náhrady nedohodnú, rozhodne o nej súd.

§ 16
Neverejné pohrebisko
Neverejné pohrebisko je určené na pochovávanie príslušníkov cirkví, ktorým vnútorné predpisy neumožňujú pochovávanie ľudských pozostatkov na pohrebisku. Na prevádzkovanie neverejného pohrebiska sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona okrem § 19 ods. 1 písm. c).

§ 17
Prevádzkovanie pohrebiska
(1) Obec môže prevádzkovať pohrebisko sama alebo prostredníctvom právnickej osoby na tento účel zriadenej alebo prenechať jeho prevádzkovanie inému prevádzkovateľovi pohrebiska.
(2) Ak obec prevádzkuje pohrebisko prostredníctvom iného prevádzkovateľa pohrebiska, prevádzkovanie pohrebiska je živnosťou.18)
(3) Prevádzkovanie pohrebiska zahŕňa
a) vykopanie hrobu a zasypanie hrobu,
b) vykonávanie exhumácie,
c) vedenie evidencie súvisiacej s prevádzkovaním pohrebiska,
d) správu pohrebiska,
e) správu márnice a domu smútku, ak sú na pohrebisku vybudované,
f) údržbu komunikácií a zelene na pohrebisku.
(4) Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorá prevádzkuje pohrebisko (ďalej len "prevádzkovateľ pohrebiska"), je povinná
a) viesť evidenciu pohrebiska, ktorá sa člení na
1. evidenciu hrobových miest, ktorá musí obsahovať
1a) meno, priezvisko a dátum úmrtia osoby, ktorej ľudské ostatky sú uložené v hrobovom mieste,
1b) dátum uloženia ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov s uvedením hrobového miesta a hĺbky pochovania,
1c) záznam o nebezpečnej chorobe, ak mŕtvy, ktorého ľudské pozostatky sa uložili do hrobu alebo hrobky, bol nakazený nebezpečnou chorobou,
1d) meno, priezvisko a adresu miesta trvalého pobytu, ak je nájomcom fyzická osoba; názov obce, ak je nájomcom obec,
1e) dátum uzavretia zmluvy o nájme hrobového miesta25) (ďalej len "nájomná zmluva") a údaje o zmene nájomcu,
1f) údaje o vypovedaní nájomnej zmluvy a dátum jej skončenia,
1g) skutočnosť, či je hrob, hrobka alebo pohrebisko chránené ako národná kultúrna pamiatka alebo pamätihodnosť obce podľa osobitného predpisu26) alebo či ide o vojnový hrob,27)
1h) údaje o pochovaní potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu,
2. evidenciu prevádzkovania pohrebiska, ktorá musí obsahovať údaje o
2a) zákaze pochovávania a dobe jeho trvania, ak sa taký zákaz vydal,
2b) zrušení pohrebiska,
b) zdržať sa v styku s pozostalými necitlivého správania a pri pohrebnom obrade umožniť účasť cirkví a iných osôb v súlade s prejavenou vôľou obstarávateľa pohrebu,
c) vykonávať exhumáciu ľudských ostatkov podľa § 19,
d) zabezpečiť, aby hrob spĺňal požiadavky podľa § 19 ods. 1,
e) dodržiavať dĺžku tlecej doby podľa § 19 ods. 3,
f) dodržiavať zákaz pochovávania podľa § 20 ods. l,
g) pri výpovedi nájomnej zmluvy postupovať podľa § 22,
h) nakladať s odpadmi v súlade s osobitným predpisom,4)
i) chrániť pohrebisko stavebnými a terénnymi úpravami pred zaplavením,
j) umiestniť na mieste obvyklom na pohrebisku cenník služieb.
(5) Ak obec nie je prevádzkovateľom pohrebiska, prevádzkovateľ pohrebiska je okrem povinností uvedených v odseku 3 povinný
a) predložiť obci na schválenie prevádzkový poriadok pohrebiska a predkladať obci na schválenie aj jeho zmeny,
b) evidenciu pohrebiska odovzdať najneskôr v deň ukončenia prevádzkovania pohrebiska príslušnej obci,
c) bezodkladne informovať obec o zákaze pochovávania,
d) po uplynutí výpovednej lehoty nájomnej zmluvy odovzdať pomník, náhrobné kamene, náhrobné dosky, oplotenie (ďalej len "príslušenstvo hrobu") obci.
(6) Prevádzkovateľ pohrebiska je ďalej povinný umožniť prevádzkovateľovi pohrebnej služby vstup na pohrebisko na vykonanie pohrebnej služby podľa rozsahu dohodnutého s obstarávateľom pohrebu. Prevádzkovateľ pohrebnej služby sa riadi prevádzkovým poriadkom pohrebiska, plánom pohrebných obradov a pochovávania určeným prevádzkovateľom pohrebiska.
(7) Zmenou prevádzkovateľa pohrebiska nesmie dôjsť k narušeniu prevádzky pohrebiska.

§ 18
Prevádzkový poriadok pohrebiska
(1) Prevádzkový poriadok pohrebiska obsahuje
a) identifikačné údaje prevádzkovateľa pohrebiska,
b) rozsah služieb poskytovaných na pohrebisku,
c) povinnosti nájomcu pri údržbe hrobového miesta,
d) povinnosti návštevníkov pohrebiska v súvislosti s udržiavaním poriadku na pohrebisku a zachovaním dôstojnosti tohto miesta; spôsob a pravidlá používania zariadení pohrebiska a obradných siení, ak je takáto úprava potrebná,
e) čas, keď je pohrebisko prístupné verejnosti,
f) spôsob ukladania ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov, plán hrobových miest,
g) dĺžku tlecej doby podľa § 19 ods. 3,
h) spôsob vedenia evidencie pohrebiska podľa § 17 ods. 4 písm. a),
i) spôsob nakladania s odpadmi podľa osobitného predpisu,4)
j) podmienky vstupu prevádzkovateľa pohrebnej služby na pohrebisko,
k) cenník služieb.
(2) Prevádzkový poriadok pohrebiska schvaľuje obec všeobecne záväzným nariadením. Prevádzkový poriadok pohrebiska musí byť verejnosti prístupný na mieste obvyklom na pohrebisku.

§ 19
Ukladanie ľudských pozostatkov a exhumácia ľudských ostatkov
(1) Hrob na ukladanie ľudských pozostatkov musí spĺňať tieto požiadavky:
a) hĺbka pre dospelú osobu a dieťa staršie ako 10 rokov musí byť najmenej 1,6 m; pre dieťa mladšie ako 10 rokov najmenej 1,2 m, prehĺbený hrob musí mať hĺbku aspoň 2,2 m,
b) dno musí ležať najmenej 0,5 m nad hladinou podzemnej vody,
c) bočné vzdialenosti medzi jednotlivými hrobmi musia byť najmenej 0,3 m,
d) rakva s ľudskými pozostatkami musí byť po uložení do hrobu zasypaná skyprenou zeminou vo výške 1,2 m.
(2) Na dvojhrob a viachrob sa nevzťahujú požiadavky ustanovené v odseku 1 písm. c).
(3) Ľudské ostatky musia byť uložené v hrobe najmenej do uplynutia tlecej doby, ktorá podľa zloženia pôdy musí trvať najmenej 10 rokov.
(4) Ak sa zistí, že ľudské ostatky nie sú ani po uplynutí ustanovenej tlecej doby zotleté, tlecia doba sa musí primerane predĺžiť na základe výsledkov hydrogeologického prieskumu.
(5) Pred uplynutím tlecej doby sa môžu do toho istého hrobu uložiť ďalšie ľudské pozostatky, ak je ich možné umiestniť nad úroveň naposledy pochovaných ľudských ostatkov a vrstva uľahnutej zeminy nad vrchnou rakvou bude najmenej 1 m.
(6) Do hrobky je možné uložiť aj viacero rakiev s ľudskými pozostatkami alebo s ľudskými ostatkami; rakva uložená do hrobky musí byť zabezpečená pred únikom zápachu do okolia a musí byť vyrobená tak, aby chránila ľudské ostatky pred hlodavcami.
(7) Ľudské ostatky je možné exhumovať na
a) príkaz sudcu alebo prokurátora,28) alebo
b) žiadosť obstarávateľa pohrebu alebo blízkej osoby, ak obstarávateľ pohrebu už nežije, alebo na žiadosť obce, ak bola obstarávateľom pohrebu.
(8) Žiadosť o exhumáciu podľa odseku 7 žiadateľ podáva prevádzkovateľovi pohrebiska, na ktorom sú ľudské ostatky uložené, a musí obsahovať
a) vyjadrenie regionálneho úradu verejného zdravotníctva, ak ide o ľudské ostatky pred uplynutím tlecej doby,
b) list o prehliadke mŕtveho a štatistické hlásenie o úmrtí,6)
c) nájomnú zmluvu vydanú prevádzkovateľom pohrebiska, ak budú ľudské ostatky uložené na inom pohrebisku,
d) identifikačné údaje prevádzkovateľa pohrebnej služby, ktorý ľudské ostatky prevezie.
(9) Ak prevádzkovateľ pohrebiska žiadosti podľa odseku 8 nevyhovie, rozhodne o nej súd.
(10) Na rozhodovanie o exhumácii vojnovej obete sa vzťahuje osobitný zákon.29)
(11) Náklady na exhumáciu uhradí ten, kto o ňu požiadal.

§ 20
Zákaz pochovávania
(1) Ak by ďalším pochovávaním na pohrebisku mohlo dôjsť k ohrozeniu zdravia ľudí alebo kvality podzemnej vody, môže pochovávanie zakázať príslušný orgán štátnej správy.30)
(2) Na pohrebisku, kde je zakázané pochovávanie ľudských pozostatkov do zeme, možno ďalej pochovávať iným spôsobom, ak príslušný orgán štátnej správy, ktorý pochovávanie zakázal, s navrhovaným spôsobom pochovávania súhlasí.

§ 21
Nájomná zmluva
(1) Právo užívať hrobové miesto vzniká uzavretím nájomnej zmluvy.25)
(2) Uzavretím nájomnej zmluvy prevádzkovateľ pohrebiska prenecháva za nájomné nájomcovi hrobové miesto na uloženie ľudských pozostatkov alebo ľudských ostatkov. Nájomná zmluva sa uzatvára na dobu neurčitú; nesmie sa vypovedať skôr ako po uplynutí tlecej doby, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Prevádzkovateľ pohrebiska musí zabezpečiť počas trvania nájomnej zmluvy prístup k hrobovému miestu a zdržať sa akýchkoľvek zásahov do hrobového miesta okrem prípadov, ak je potrebné zabezpečiť prevádzkovanie pohrebiska. O pripravovanom zásahu je prevádzkovateľ pohrebiska povinný vopred písomne informovať nájomcu; o už uskutočnenom zásahu je prevádzkovateľ pohrebiska povinný bezodkladne písomne informovať nájomcu.
(4) Pri úmrtí nájomcu hrobového miesta má prednostné právo na uzavretie novej nájomnej zmluvy na hrobové miesto osoba blízka; ak je blízkych osôb viac, tá blízka osoba, ktorá sa prihlási ako prvá. Prednostné právo na uzatvorenie nájomnej zmluvy možno uplatniť najneskôr do jedného roka od úmrtia nájomcu hrobového miesta.

§ 22
Výpoveď nájomnej zmluvy
(1) Prevádzkovateľ pohrebiska je povinný vopred upozorniť nájomcu, že uplynie lehota, na ktorú je nájomné zaplatené, najneskôr tri mesiace pred uplynutím tejto lehoty.
(2) Prevádzkovateľ pohrebiska je povinný vopred písomne upozorniť nájomcu na vypovedanie nájomnej zmluvy, najmenej šesť mesiacov predo dňom, keď sa má hrobové miesto zrušiť.
(3) Prevádzkovateľ pohrebiska nájomnú zmluvu vypovie, ak
a) závažné okolnosti na pohrebisku znemožňujú trvanie nájmu hrobového miesta,
b) sa pohrebisko zruší,
c) nájomca ani po upozornení nezaplatil nájomné za užívanie hrobového miesta.
(4) Ak prevádzkovateľ pohrebiska vypovie nájomnú zmluvu z dôvodov uvedených v odseku 3 písm. a) a b), musí so súhlasom nájomcu zabezpečiť iné hrobové miesto a na vlastné náklady preložiť ľudské ostatky vrátane príslušenstva hrobu na nové hrobové miesto.
(5) Ak prevádzkovateľ pohrebiska vypovie nájomnú zmluvu z dôvodov uvedených v odseku 3 písm. a) a b), je povinný výpoveď nájomnej zmluvy doručiť nájomcovi najmenej tri mesiace predo dňom, keď sa má hrobové miesto zrušiť; ak mu nie je známa adresa nájomcu alebo sídlo nájomcu, uverejní túto informáciu na mieste obvyklom na pohrebisku.
(6) Ak prevádzkovateľ pohrebiska vypovie nájomnú zmluvu z dôvodu uvedeného v odseku 3 písm. c), je povinný výpoveď doručiť nájomcovi najneskôr do dvoch mesiacov po uplynutí lehoty, na ktorú bolo nájomné zaplatené; ak mu nie je známa adresa nájomcu alebo sídlo nájomcu, uverejní túto informáciu na mieste obvyklom na pohrebisku.
(7) Ak prevádzkovateľ pohrebiska vypovedal nájomnú zmluvu z dôvodu uvedeného v odseku 3 písm. c) a nájomca je známy, výpovedná lehota uplynie do jedného roka odo dňa doručenia výpovede. Prevádzkovateľ pohrebiska vyzve nájomcu, aby najneskôr do tejto lehoty odstránil z hrobového miesta príslušenstvo hrobu; ak ho v tejto lehote neodstráni, po uplynutí výpovednej lehoty ho prevádzkovateľ pohrebiska, ktorý prevádzkuje pohrebisko ako živnosť, odovzdá obci; po uplynutí výpovednej lehoty sa príslušenstvo hrobu považuje sa opustenú vec.31)
(8) Ak prevádzkovateľ pohrebiska vypovie nájomnú zmluvu z dôvodu uvedeného v odseku 3 písm. c) a nájomca nie je známy, uverejní výpoveď nájomnej zmluvy na mieste obvyklom na pohrebisku. Výpovedná lehota uplynie tri roky odo dňa, odkedy nebolo nájomné zaplatené. Prevádzkovateľ pohrebiska ponechá po túto lehotu príslušenstvo hrobu na hrobovom mieste s označením, že ide o trojročné uloženie, počas ktorého sa môže nájomca prihlásiť; po uplynutí výpovednej lehoty sa príslušenstvo hrobu považuje za opustenú vec.31)
(9) Ak prevádzkovateľ pohrebiska postupuje podľa odsekov 7 a 8, musí zabezpečiť obrazovú dokumentáciu hrobového miesta so stručným opisom stavu príslušenstva hrobu.

§ 23
Zrušenie pohrebiska
(1) Pohrebisko môže obec zrušiť až po uplynutí tlecej doby všetkých ľudských ostatkov uložených na pohrebisku.
(2) Pohrebisko môže obec zrušiť aj pred uplynutím tlecej doby uvedenej v odseku 1 len z dôvodov uvedených v § 20 ods. 1 alebo z dôvodu verejného záujmu na základe podnetu príslušného orgánu štátnej správy;30) verejný záujem musí byť riadne odôvodnený.
(3) Ten, v koho záujme sa pohrebisko zruší, je povinný zabezpečiť a uhradiť exhumácie a preloženie ľudských ostatkov, hrobov s príslušenstvom a hrobiek na nové hrobové miesto na inom pohrebisku.
(4) Ak sa pohrebisko zrušilo, musí sa premiestniť trávový porast a skrývka na
a) rozptylovej lúke do hĺbky 10 cm,
b) vsypovej lúke do hĺbky zodpovedajúcej najnižšej úrovni uloženia popola.
(5) Nezotleté ľudské ostatky po uplynutí tlecej doby je povinný ten, v koho záujme sa pohrebisko zrušilo, zhromaždiť a pochovať na inom pohrebisku.
(6) Hroby, hrobky alebo pohrebiská, ktoré sú vyhlásené za národné kultúrne pamiatky, sa môžu zrušiť len na základe rozhodnutia Pamiatkového úradu Slovenskej republiky o zrušení vyhlásenia hrobu, hrobky alebo pohrebiska za národnú kultúrnu pamiatku. Hroby a hrobky, ktoré sú evidované v zozname pamätihodností obce, sa môžu zrušiť len po predchádzajúcom súhlase obce.
(7) Zrušenie vojnových hrobov upravuje osobitný zákon.27)

§ 24
Povinnosti nájomcu hrobového miesta
Nájomca hrobového miesta je povinný
a) dodržiavať ustanovenia prevádzkového poriadku, ktoré sa týkajú povinností nájomcu hrobového miesta,
b) užívať hrobové miesto podľa nájomnej zmluvy,
c) udržiavať prenajaté hrobové miesto v poriadku na vlastné náklady,
d) písomne oznamovať prevádzkovateľovi pohrebiska všetky zmeny údajov, ktoré sú potrebné na vedenie evidencie podľa § 17 ods. 4 písm. a),
e) udržiavať poriadok na pohrebisku.

§ 25
Povinnosti návštevníka pohrebiska
Návštevník pohrebiska je povinný
a) dodržiavať ustanovenia prevádzkového poriadku pohrebiska, ktoré sa týkajú povinností návštevníkov,
b) zachovávať dôstojnosť pohrebiska.

§ 26
Odborná spôsobilosť a odborná príprava
(1) Na prevádzkovanie pohrebnej služby, na prevádzkovanie pohrebiska a na prevádzkovanie krematória je potrebná odborná spôsobilosť,32) ktorá sa získa po absolvovaní odbornej prípravy v akreditovanej vzdelávacej ustanovizni.33)
(2) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prevádzkovanie balzamovania a konzervácie sa vydá, ak má žiadateľ ukončené vysokoškolské vzdelanie II. stupňa v doktorskom študijnom programe a špecializáciu v špecializačnom odbore patologická anatómia alebo súdne lekárstvo34) a najmenej 10 rokov praxe v špecializačnom odbore patologická anatómia alebo súdne lekárstvo.
(3) Náležitosti žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti a vydávanie osvedčení o odbornej spôsobilosti upravuje osobitný predpis.32)
(4) Odborná spôsobilosť sa uzná osobám, ktoré získali kvalifikáciu v iných členských štátoch Európskej únie alebo v iných štátoch, ktoré sú zmluvnými stranami Dohody o Európskom hospodárskom priestore.
(5) Odborná príprava na prevádzkovanie pohrebiska zahŕňa
a) prevádzkovú časť v rozsahu najmenej 40 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na dohodovanie pochovania a psychológiu rokovania s pozostalými, na postup pri preprave a pochovávaní ľudských pozostatkov, postup pri úprave a dočasnom uložení a vystavení ľudských pozostatkov, na exhumáciu ľudských ostatkov, na bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci, technické a prevádzkové vybavenie pohrebiska,
b) právnu časť v rozsahu najmenej 20 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami a na znalosti z občianskeho práva, obchodného práva, pracovného práva a trestného práva, ktoré súvisia s prevádzkovaním pohrebiska.
(6) Odborná príprava na prevádzkovanie pohrebnej služby zahŕňa
a) prevádzkovú časť v rozsahu najmenej 40 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na dohodnutie pochovania a psychológiu rokovania s pozostalými, na postup pri preprave a pochovávaní ľudských pozostatkov, postup pri úprave a dočasnom uložení a vystavení ľudských pozostatkov, na exhumáciu ľudských ostatkov, na bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci, technické a prevádzkové vybavenie pohrebnej služby,
b) právnu časť v rozsahu najmenej 20 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami a na znalosti z občianskeho práva, obchodného práva, pracovného práva a trestného práva súvisiace s prevádzkovaním pohrebnej služby,
c) všeobecnú časť v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami a ľudskými ostatkami.
(7) Odborná príprava na prevádzkovanie krematória zahŕňa
a) prevádzkovú časť v rozsahu najmenej 40 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na zaobchádzanie s ľudskými pozostatkami pred spopolnením, na spopolňovanie ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov a ich ukladanie do urien, na problematiku prevádzkovania kremačných pecí a súvisiacich technických a prevádzkových zariadení, na bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci a na otázky ochrany životného prostredia,
b) právnu časť v rozsahu najmenej 20 vyučovacích hodín, ktorá je zameraná na úpravu zaobchádzania s ľudskými pozostatkami, ľudskými ostatkami a na znalosti z občianskeho práva, obchodného práva, pracovného práva, trestného práva a iných všeobecne záväzných právnych predpisov súvisiacich s prevádzkovaním krematória z hľadiska ochrany životného prostredia.35)

§ 27
Orgány dozoru
Orgány výkonu dozoru na úseku pohrebníctva sú:
a) Úrad verejného zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len "úrad verejného zdravotníctva"),36)
b) regionálne úrady verejného zdravotníctva.37)

§ 28
Úrad verejného zdravotníctva
Úrad verejného zdravotníctva pri výkone dozoru na úseku pohrebníctva
a) riadi a koordinuje dozor,
b) je odvolacím orgánom38) vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje regionálny úrad verejného zdravotníctva.

§ 29
Regionálny úrad verejného zdravotníctva
Regionálny úrad verejného zdravotníctva pri výkone dozoru na úseku pohrebníctva
a) vydáva vyjadrenie podľa § 19 ods. 8 písm. a),
b) vydáva zákaz pochovávania podľa § 20 ods. 1,
c) podáva podnet na zrušenie pohrebiska podľa § 23 ods. 2,
d) vykonáva dozor nad dodržiavaním ustanovení tohto zákona,
e) ukladá náhradu nákladov podľa § 31,
f) prejednáva priestupky podľa § 32,
g) prejednáva iné správne delikty podľa § 33.

§ 30
Obec
(1) Obec na úseku pohrebníctva
a) schvaľuje prevádzkový poriadok pohrebiska podľa § 17 ods. 5 písm. a),
b) nariaďuje zrušenie pohrebiska podľa § 23 ods. 1,
c) zabezpečuje v súlade s osobitným predpisom39) plnenie činností, a to
1. § 11 ods. 4, § 17 ods. 4 písm. a), c) až j) a ods. 6,
2. § 18 ods. 2,
3. § 19 ods. 1 až 6,
4. § 23 ods. 6.
d) prejednáva priestupky podľa § 32.
(2) Ak do 96 hodín od úmrtia nikto nezabezpečí pochovanie alebo ak sa nezistila totožnosť mŕtveho do siedmich dní od úmrtia, pochovanie zabezpečí obec, na ktorej území došlo k úmrtiu; ak nie je známe miesto úmrtia, pochovanie zabezpečí obec, v ktorej katastrálnom území sa ľudské pozostatky našli.
(3) Ak ide o ľudské pozostatky cudzinca, obec podľa odseku 2 je povinná bezodkladne oznámiť jeho úmrtie Ministerstvu zahraničných vecí Slovenskej republiky alebo príslušnej diplomatickej misii, alebo konzulárnemu úradu štátu, ktorého bol mŕtvy štátnym príslušníkom; ak obec nedostane do 14 dní odo dňa oznámenia úmrtia z Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky alebo z príslušnej diplomatickej misie, alebo z konzulárneho úradu štátu oznámenie o zabezpečení prepravy ľudských pozostatkov alebo súhlas na ich pochovanie na území Slovenskej republiky, pochovanie ľudských pozostatkov zabezpečí obec.

§ 31
Náhrada nákladov
(1) Náklady spojené s výkonom dozoru uhrádza štát.
(2) Náklady, ktoré vzniknú pri plnení povinností ustanovených týmto zákonom, uhrádza ten, kto je povinný tieto povinnosti plniť.
(3) Ak sa v súvislosti s výkonom dozoru zistilo porušenie povinností, ktoré sú ustanovené týmto zákonom, môže regionálny úrad verejného zdravotníctva uložiť aj náhradu nákladov tomu, kto tieto povinnosti porušil.
(4) Náklady na uloženie ľudských pozostatkov v zdravotníckom zariadení do 48 hodín od úmrtia osoby uhradí poskytovateľ zdravotnej starostlivosti.
(5) Obstarávateľ pohrebu je povinný uhradiť náklady spojené s uložením ľudských pozostatkov v zdravotníckom zariadení po uplynutí 48 hodín od úmrtia alebo na pracoviskách úradu pre dohľad po uplynutí 48 hodín od vykonania pitvy.
(6) Prevádzkovateľ krematória má nárok na úhradu nákladov za služby poskytované prevádzkovateľovi pohrebnej služby v krematóriu.
(7) Prevádzkovateľ pohrebiska má nárok na úhradu nákladov za služby poskytované prevádzkovateľovi pohrebnej služby na pohrebisku.

§ 32
Priestupky
(1) Priestupku na úseku pohrebníctva sa dopustí ten, kto
a) vykonal prehliadku mŕtveho tela a neoznámi regionálnemu úradu verejného zdravotníctva, že mŕtvy bol v čase úmrtia nakazený nebezpečnou chorobou,
b) ponúka, propaguje a informuje o pohrebných službách v zdravotníckom zariadení, v zariadení sociálnych služieb a na pracovisku úradu pre dohľad a v ich areáloch,
c) nedodržiava ustanovenia prevádzkového poriadku pohrebiska, ktoré sa týkajú povinností nájomcu hrobového miesta podľa § 24 písm. a),
d) neužíva hrobové miesto podľa nájomnej zmluvy podľa § 24 písm. b)
e) neudržiava prenajaté hrobové miesto v poriadku na vlastné náklady podľa § 24 písm. c)
f) písomne neoznámi prevádzkovateľovi pohrebiska všetky zmeny údajov, ktoré sú potrebné na vedenie evidencie podľa § 24 písm. d),
g) neudržiava poriadok na pohrebisku podľa § 24 písm. e),
h) nedodržiava ustanovenia prevádzkového poriadku pohrebiska, ktoré sa týkajú povinností návštevníkov podľa § 25 písm. a),
i) nezachováva dôstojnosť pohrebiska podľa § 25 písm. b).
(2) Za priestupky podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 663 eur. Pri ukladaní pokuty sa prihliada na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(3) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.40)
(4) Za priestupky podľa tohto zákona možno uložiť blokovú pokutu do výšky 66 eur.
(5) Priestupky podľa odseku 1 písm. a) a b) prejednáva a sankcie za ne ukladá regionálny úrad verejného zdravotníctva. Výnos z pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
(6) Priestupky podľa odseku 1 písm. c) až i) prejednáva a sankcie za ne ukladá obec. Výnos z pokút je príjmom rozpočtu obce.

§ 33
Iné správne delikty
(1) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorá pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami
a) naloží s ľudskými pozostatkami inak, ako to ustanovuje § 3 ods. 4,
b) upravuje ľudské pozostatky, konzervuje alebo balzamuje ľudské pozostatky alebo exhumuje ľudské ostatky osoby, ktorá bola v čase úmrtia nakazená nebezpečnou chorobou podľa § 4 ods. 1 písm. a),
c) vystavuje konzervované alebo balzamované ľudské pozostatky pred pochovávaním v rozpore s podmienkami určenými osobou, ktorá konzerváciu alebo balzamovanie vykonala podľa § 4 ods. 1 písm. c),
d) zaobchádza s ľudskými pozostatkami a s ľudskými ostatkami, ktoré sú kontaminované rádioaktívnymi látkami, v rozpore s požiadavkami na radiačnú ochranu podľa § 4 ods. 1 písm. d).
(2) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 5 000 eur za správne delikty podľa odseku 1.
(3) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva sa dopustí poskytovateľ zdravotnej starostlivosti alebo poskytovateľ sociálnych služieb pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami, ak
a) neponechá mŕtve telo od úmrtia po dobu dvoch hodín na lôžku podľa § 5 ods. 1 písm. a),
b) nevedie záznam o oznámení úmrtia blízkej osobe alebo obci podľa § 5 ods. 1 písm. c),
c) nevydá bezodkladne ľudské pozostatky obstarávateľovi pohrebu alebo ním poverenej pohrebnej službe podľa § 5 ods. 1 písm. d),
d) nevedie záznam o odovzdaní ľudských pozostatkov podľa § 5 ods. 1 písm. e),
e) nezabezpečí, aby sa v zdravotníckom zariadení a zariadení sociálnych služieb a v ich areáloch neponúkali, nepropagovali a neposkytovali informácie o pohrebných službách podľa § 5 ods. 1 písm. f).
(4) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 10 000 eur za správne delikty podľa odseku 3.
(5) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva sa dopustí poskytovateľ zdravotnej starostlivosti pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami, ak
a) neuloží ľudské pozostatky do chladiaceho zariadenia, ak zdravotnícke zariadenie nemá chladiace zariadenie vo vlastnom zariadení, neuloží ľudské pozostatky vo vyčlenenej miestnosti na dočasné uloženie mŕtvych vo vlastnom zariadení podľa § 5 ods. 2 písm. a),
b) neoznámi úmrtie poskytovateľovi sociálnych služieb, ak osoba, ktorej sa poskytovala ústavná zdravotná starostlivosť, bola predtým umiestnená v zariadení sociálnych služieb podľa § 5 ods. 2 písm. d),
c) neodstráni pred odovzdaním ľudských pozostatkov pohrebnej službe z nich zdravotnícky materiál podľa § 5 ods. 2 písm. e),
d) umožní vstup pohrebným službám do iných priestorov zdravotníckeho zariadenia okrem vyčlenenej miestnosti na dočasné uloženie mŕtvych a do priestoru, kde je umiestnené chladiace zariadenie podľa § 5 ods. 2 písm. g).
(6) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 10 000 eur za správne delikty podľa odseku 5.
(7) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva sa dopustí pracovisko úradu pre dohľad pri zaobchádzaní s ľudskými pozostatkami, ak po vykonaní pitvy nezabezpečí, aby ľudské pozostatky pred ich odovzdaním pohrebnej službe boli zašité a umyté a bol z nich odstránený zdravotnícky materiál podľa § 5 ods. 3 písm. a).
(8) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 10 000 eur za správne delikty podľa odseku 7.
(9) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva sa dopustí fyzická osoba - podnikateľ a právnická osoba, ktorá prepravuje ľudské pozostatky a ľudské ostatky po pozemných komunikáciách v rozpore s § 6 ods. l až 6 a § 7 ods. 1.
(10) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 5 000 eur za správne delikty podľa odseku 9.
(11) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva pri prevádzkovaní pohrebnej služby sa dopustí prevádzkovateľ pohrebnej služby, ak
a) nevedie evidenciu podľa § 8 ods. 4 písm. d),
b) nevedie evidenciu o pochovávaní potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu podľa § 8 ods. 4 písm. e),
c) nemá k dispozícii chladiace zariadenie na ukladanie ľudských pozostatkov podľa § 8 ods. 4 písm. g),
d) neukladá ľudské pozostatky do času pochovania do chladiaceho zariadenia podľa § 8 ods. 4 písm. h),
e) nezabezpečí prepravu ľudských pozostatkov a ľudských ostatkov vozidlom podľa § 8 ods. 4 písm. j),
f) nemá k dispozícii aspoň dve transportné rakvy alebo dva transportné vaky podľa § 8 ods. 4 písm. k),
g) nemá vyhradený priestor na úpravu ľudských pozostatkov podľa § 8 ods. 4 písm. l),
h) neposkytuje zamestnancom osobné ochranné pracovné prostriedky a hygienický materiál podľa § 8 ods. 4 písm. n),
i) nevykonáva dezinfekciu vozidiel, pracovných a prevádzkových priestorov, chladiacich zariadení a pracovných nástrojov a pomôcok podľa § 8 ods. 4 písm. o),
j) využíva chladiace zariadenia a iné miestnosti v zdravotníckom zariadení, v zariadení sociálnych služieb a na pracovisku úradu pre dohľad alebo v ich areáloch v rozpore s § 8 ods. 5.
(12) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 10 000 eur za správne delikty podľa odseku 11.
(13) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva pri prevádzkovaní krematória sa dopustí prevádzkovateľ krematória, ak
a) nevedie evidenciu podľa § 11 ods. 3 písm. b),
b) nevedie evidenciu o spopolnení potrateného ľudského plodu alebo predčasne odňatého ľudského plodu podľa § 11 ods. 3 písm. c),
c) neukladá ľudské pozostatky alebo ľudské ostatky až do spopolnenia do chladiaceho zariadenia podľa § 11 ods. 3 písm. e).
(14) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 10 000 eur za správne delikty podľa odseku 13.
(15) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva pri prevádzkovaní balzamovania a konzervácie sa dopustí prevádzkovateľ balzamovania a konzervácie, ak
a) nevedie evidenciu podľa § 13 ods. 3 písm. b),
b) nezabezpečí dezinfekciu a sterilizáciu pracovných nástrojov a prístrojov, mechanickú očistu a dezinfekciu povrchových plôch miestností a ich vybavenia podľa § 13 ods. 3 písm. d).
(16) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 5 000 eur za správne delikty podľa odseku 15.
(17) Správneho deliktu na úseku pohrebníctva pri prevádzkovaní pohrebiska sa dopustí prevádzkovateľ pohrebiska, ak
a) má pohrebisko vybudovanú márnicu, ktorá nemá chladiace zariadenie podľa § 15 ods. 4,
b) nedodrží zákaz pochovávania nariadený príslušným orgánom štátnej správy podľa § 17 ods. 4 písm. f).
(18) Regionálny úrad verejného zdravotníctva uloží pokutu od 300 eur do 5 000 eur za správne delikty podľa odseku 17.
(19) Regionálny úrad verejného zdravotníctva pri určení výšky pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania. Pri opakovanom porušení možno pokutu zvýšiť až na dvojnásobok.
(20) Konanie o uloženie pokuty možno začať do jedného roka odo dňa, keď sa regionálny úrad verejného zdravotníctva dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(21) Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o jej uložení.
(22) Regionálny úrad verejného zdravotníctva, ktorý pokutu uložil, môže povoliť odklad platenia pokuty alebo platenie v splátkach, ak vznikla okolnosť, ktorá znemožňuje zaplatenie pokuty, alebo okolnosť, ktorá odôvodňuje platenie v splátkach.
(23) Výnos z pokút uložených regionálnymi úradmi verejného zdravotníctva je príjmom štátneho rozpočtu.

§ 34
Ochrana osobných údajov
Na spracovanie a uchovávanie osobných údajov sa vzťahuje osobitný zákon.41)

§ 35
Spoločné ustanovenia
(1) Regionálne úrady verejného zdravotníctva a obce v konaní o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb  podnikateľov, právnických osôb a fyzických osôb postupujú podľa všeobecného predpisu o správnom konaní,42) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Všeobecné ustanovenia o správnom konaní sa nevzťahujú na
a) rozhodovanie o žiadosti o exhumáciu ľudských ostatkov pred uplynutím tlecej doby podľa § 19 ods. 7 písm. b),
b) schválenie prevádzkového poriadku obcou podľa § 17 ods. 5 písm. a),
c) vyjadrenie regionálneho úradu verejného zdravotníctva podľa § 19 ods. 8 písm. a),
d) podnet podľa § 23 ods. 2.
(3) Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, použijú sa na občianskoprávne vzťahy ustanovenia Občianskeho zákonníka.

§ 36
Prechodné ustanovenia
(1) Ak obec, ktorá ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona prevádzkuje pohrebisko na pozemku vo vlastníctve cirkvi a cirkev v lehote podľa predpisov platných do nadobudnutia účinnosti tohto zákona obci písomne neoznámila, že chce pohrebisko prevádzkovať sama, oprávnenie prevádzkovať pohrebisko obci zostáva zachované. Cirkev, ktorá svoju požiadavku na zmenu prevádzkovateľa pohrebiska v lehote podľa predpisov platných do nadobudnutia účinnosti tohto zákona obci písomne neoznámila, že chce pohrebisko prevádzkovať sama, môže tak urobiť najskôr dňom 1. novembra 2015.
(2) Prevádzkovateľ pohrebnej služby a prevádzkovateľ krematória sú povinní upraviť prevádzkový poriadok podľa tohto zákona a vyžiadať si jeho schválenie regionálnym úradom verejného zdravotníctva najneskôr do jedného roka odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(3) V ochrannom pásme existujúceho pohrebiska 50 m je možné umiestniť len tie budovy, ktoré boli schválené v územných plánoch pred 1. novembrom 2005 alebo boli schválené v územnom konaní rozhodnutím príslušného stavebného úradu pred 1. novembrom 2005. Budovy postavené v ochrannom pásme do 50 m od pohrebiska pred 1. novembrom 2005 zostanú zachované.
(4) V ochrannom pásme krematória 100 m je možné umiestniť len tie budovy, ktoré boli schválené v územných plánoch pred 1. novembrom 2005 alebo boli schválené v územnom konaní rozhodnutím príslušného stavebného úradu pred 1. novembrom 2005. Budovy postavené v ochrannom pásme do 100 m od krematória pred 1. novembrom 2005 zostanú zachované.
(5) Prevádzkovateľ pohrebnej služby, ktorý využíva chladiace zariadenie a iné miestnosti v zdravotníckom zariadení, v zariadení sociálnych služieb alebo na pracovisku úradu pre dohľad a v ich areáloch na prevádzkovanie pohrebnej služby, a tieto vlastní alebo má v nájme alebo vo výpožičke, v správe alebo užívaní v zdravotníckom zariadení, v zariadení sociálnych služieb alebo na pracovisku úradu pre dohľad a v ich areáloch, môže ich využívať na prevádzkovanie pohrebnej služby do 31. decembra 2011.
(6) Konania o uložení pokút začaté do 31. decembra 2010 a neukončené právoplatným rozhodnutím sa dokončia podľa doterajších predpisov.
(7) Osvedčenia o odbornej spôsobilosti, ktorých platnosť bola podľa doterajších predpisov obmedzená na dobu určitú, sa menia na dobu neurčitú.
(8) Doterajšie právne vzťahy týkajúce sa užívania hrobového miesta zostávajú zachované za rovnakých podmienok, ako boli dohodnuté v právnom vzťahu, ak osoba alebo osoby oprávnené z tohto právneho vzťahu sú známe a podmienky užívania hrobového miesta sú splnené.

§ 37
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon č. 470/2005 Z.z. o pohrebníctve a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 355/2007 Z.z. a zákona č. 461/2008 Z.z.

§ 38
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2011.


Ivan Gašparovič v.r.
Pavol Paška v.r.
Robert Fico v.r.


1) § 43 zákona č. 576/2004 Z.z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 2 zákona č. 355/2007 Z.z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3) Trestný poriadok.
4) Zákon č. 223/2001 Z.z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5) § 4 zákona č. 578/2004 Z.z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6) § 42 zákona č. 576/2004 Z.z. v znení zákona č. 538/2005 Z.z.
7) § 6 ods. 1 a príloha č. 1 zákona č. 355/2007 Z.z.
8) § 31 zákona č. 435/2000 Z.z. o námornej plavbe v znení neskorších predpisov.
9) § 44 zákona č. 355/2007 Z.z.
10) § 7 zákona č. 578/2004 Z.z. v znení neskorších predpisov.
11) § 35, 38 a 39 zákona č. 448/2008 Z.z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 317/2009 Z.z.
12) § 48 zákona č. 581/2004 Z.z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých predpisov v znení neskorších predpisov.
13) § 116 Občianskeho zákonníka.
14) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 18/1996 Z.z. o cenách v znení neskorších predpisov.
15) § 23 zákona č. 725/2004 Z.z. o podmienkach prevádzky vozidiel v premávke na pozemných komunikáciách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
16) Dohovor o prevoze tiel mŕtvych osôb (oznámenie č. 11/2003 Z.z.).
17) Čl. 3 Dohovoru o prevoze tiel mŕtvych osôb.
18) Príloha č. 2 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
19) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 391/2006 Z.z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách na pracovisko.
20) Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností v znení neskorších predpisov.
21) Zákon č. 124/2006 Z.z. o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22) § 156 ods. 1 Trestného poriadku.
23) § 140a zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení zákona č. 540/2008 Z.z.
24) Zákon č. 7/2010 Z.z. o ochrane pred povodňami.
25) § 663 až 684 Občianskeho zákonníka.
26) § 14 zákona č. 49/2002 Z.z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov.
27) Zákon č. 130/2005 Z.z. o vojnových hroboch v znení neskorších predpisov.
28) § 156 ods. 2 Trestného poriadku.
29) § 6 ods. 2 písm. e) zákona č. 130/2005 Z.z.
30) § 48 zákona č. 355/2007 Z.z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 364/2004 Z.z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov.
31) § 135 Občianskeho zákonníka.
32) § 16 zákona č. 355/2007 Z.z. v znení neskorších predpisov.
33) Zákon č. 568/2009 Z.z. o celoživotnom vzdelávaní.
34) Príloha č. 1 k nariadeniu vlády Slovenskej republiky č. 322/2006 Z.z. o spôsobe ďalšieho vzdelávania zdravotníckych pracovníkov, sústave špecializačných odborov a sústave certifikovaných pracovných činností v znení neskorších predpisov.
35) Napríklad zákon č. 478/2002 Z.z. o ochrane ovzdušia a ktorým sa dopĺňa zákon č. 401/1998 Z.z. o poplatkoch za znečisťovanie ovzdušia v znení neskorších predpisov (zákon o ovzduší) v znení neskorších predpisov, zákon č. 223/2001 Z.z. v znení neskorších predpisov.
36) § 3 ods. 1 písm. b) a § 5 zákona č. 355/2007 Z.z.
37) § 3 ods. 1 písm. c) a § 6 ods. 1 a 2 zákona č. 355/2007 Z.z.
38) § 5 ods. 4 písm. i) zákona č. 355/2007 Z.z.
39) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
40) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
41) Zákon č. 428/2002 Z.z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
42) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.