+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o štátnom občianstve Slovenskej republiky
Zákon o štátnom občianstve Slovenskej republiky (40/1993)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 19.01.1993
Platnosť od: 15.02.1993
Účinnosť od: 15.02.1993
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
17.07.2010 250/2010  
20.07.2015 131/2015  
Hatályos 2015. július 20-tól

Tt. 40/1993.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁRÓL


1993. január 13.


Módosítva:
Tt. 222/1996., hatályos 1996. július 24-től
Tt. 70/1997., hatályos 1997. július 5-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 36/2005., hatályos 2005. április 1-től
Tt. 265/2005., hatályos 2005. szeptember 1-től
Tt. 344/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 250/2010., hatályos 2010. július 17-től
Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:


1. §
A törvény célja
E törvény a Szlovák Köztársaság állampolgárságának (a továbbiakban: szlovák állampolgárság) megszerzésére, elvesztésére és igazolására vonatkozó feltételeket,1) illetve a szlovák állampolgársággal kapcsolatos szabálysértéseket szabályozza.


ELSŐ RÉSZ
A szlovák állampolgárság megszerzése 

2. §
A szlovák állampolgárság megállapítása
Az a személy, aki a Szlovák Nemzeti Tanácsnak „A Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és megszűnéséről” szóló – a Tt. 88/1990. számú törvénnyel módosított – Tt. 206/1968. számú törvénye alapján 1992. december 31-én szlovák állampolgár volt, e törvény alapján szlovák állampolgárnak minősül.

3. §
A szlovák állampolgárság választása
(1) Annak a személynek, aki 1992. december 31-én a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgára volt és a 2. § alapján nem minősül a szlovák állampolgárnak, lehetősége van a szlovák állampolgárságot választani.
(2) Az állampolgárság (1) bekezdés szerinti megválasztására 1993. december 31-ig, írásos nyilatkozattétellel van lehetőség, amelyet lakhely szerint, a Szlovák Köztársaság területén a körzeti hivatalban, külföldön a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviseletén vagy konzuli hivatalában lehet megtenni. A házastársak együtt is tehetnek a szlovák állampolgárság választására vonatkozó nyilatkozatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatból nyilvánvalónak kell lennie
a) a nyilatkozattevő személy kilétének,
b) annak a ténynek, hogy a nyilatkozattevő személy 1992. december 31-én a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárának minősült,
c) a születés helyének és az 1992. december 31-én aktuális lakhelynek.

4. §
A kiskorúak állampolgársága
(1) Ha a szülők a 2. § szerint szlovák állampolgárnak minősülnek vagy a 3. § szerint válnak a szlovák állampolgárrá, kiskorú gyermekeik2) is az ő állampolgárságukat követik; ha csak az egyik szülő él, a gyermek az ő állampolgárságát követi.
(2) Ha az egyik szülő a szlovák állampolgárságtól eltérő állampolgársággal rendelkezik, a szülők az állampolgárság megválasztására vonatkozó 3. § szerinti nyilatkozatukban a kiskorú gyermeket is feltüntetik. Ha mindkét szülő él, a szülők egybehangzó egyetértő nyilatkozata szükséges.
(3) Ha a bíróság a kiskorú gyermek nevelését csak az egyik szülőre bízta és a szülők nem tettek egybehangzó egyetértő nyilatkozatot, a kiskorú gyermek a kiskorú gyermek nevelésével megbízott szülő állampolgárságát követi.
(4) Ha a szülők nem állapodnak meg a (2) bekezdés szerinti egybehangzó egyetértő nyilatkozatban, a szülők egyikének vagy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének javaslata alapján meghozott bírósági döntés helyettesíti azt.
(5) Nincs szükség a (2) bekezdés szerinti egyetértő egybehangzó nyilatkozatra, ha a másik szülőt megfosztották szülői jogainak gyakorlásától, vagy szülői jogainak gyakorlása korlátozott, vagy lakhelye ismeretlen, vagy cselekvőképességétől megfosztották, vagy cselekvőképességében korlátozott.

5. § 
A születés
(1) A szlovák állampolgárságot a gyermek születéssel szerzi meg, ha
a) legalább egyik szülője szlovák állampolgár, vagy
b) a Szlovák Köztársaság területén született és szülei hontalanok, vagy
c) a Szlovák Köztársaság területén született, szülei külföldi állampolgárok és születéssel egyikük állampolgárságát sem szerzi meg.
(2) Ha külföldi állampolgárság megléte nem bizonyított, a gyermeket szlovák állampolgárnak kell tekinteni, ha
a) a Szlovák Köztársaság területén született, vagy
b) a Szlovák Köztársaság területén találták, szülei kiléte ismeretlen és nem bizonyított, hogy a gyermek a születésével külföldi állampolgárságot szerzett.
(3) A külföldi állampolgár és a szlovák állampolgár gyermeke akkor is szlovák állampolgár, ha később bebizonyosodik, hogy a szlovák állampolgár nem a szülője. 

6. §
Az örökbefogadás
Ha a gyermek nem szlovák állampolgár és külön jogszabály3) szerint olyan örökbefogadó, vagy örökbefogadók fogadták örökbe, akik közül legalább az egyik szlovák állampolgár, a gyermek az örökbefogadással szlovák állampolgárságot szerez.

Az állampolgárság megadása

7. §
(1) A szlovák állampolgárság annak a kérelmezőnek adható meg, aki nem szlovák állampolgár és
a) a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább nyolc évig folyamatosan, állandó jelleggel tartózkodott4) a Szlovák Köztársaság területén, 
b) büntetlen előéletű; e törvény alkalmazásában nem tekinthető büntetlen előéletűnek az, 
1. akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítéltek és az elítélés bűnügyi nyilvántartásból való törlésétől még nem telt el öt év,
2. akinek a szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetésének végrehajtását jogerősen felfüggesztették és a próbaidő leteltétől még nem telt el öt év,
3. akivel szemben szándékos bűncselekmény elkövetéséért büntetőeljárás indult, amelyet a bíróság vagy az ügyészség az egyezség jóváhagyására vonatkozó döntéssel felfüggesztett, és e határozat jogerőre emelkedésétől még nem telt el öt év,
c) bírósági úton nem utasítottak ki,5)
d) nincs ellene folyamatban büntetőeljárás,6)
e) nincs ellene folyamatban kiadatási eljárás,7) sem az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás,8)
f) nincs ellene folyamatban adminisztratív kiutasításra irányuló eljárás,9)
g) nincs ellene folyamatban a menekültstátus megvonására irányuló eljárás,10) és
h) a 8. § (5)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint szóban és írásban igazolta a szlovák nyelvtudását, illetve a Szlovák Köztársasággal kapcsolatos általános ismereteit (a továbbiakban: „szlovák nyelvtudás”); ez nem vonatkozik a 7. § (2) bekezdése b) és i) pontjai szerinti és a (4)-(6) bekezdések szerinti kérelmezőre, illetve a kérelem benyújtása idején a 14. életévét még be nem töltött kérelmezőre,
i) teljesíti a külföldiek Szlovák Köztársaság területén való tartózkodására, egészségbiztosítására, szociális biztosítására, öregségi nyugdíj-takarékoskodására, adózására, járulékfizetésére, illetékfizetésére és alkalmazására vonatkozó jogszabályokból eredő kötelességeket és a Szlovák Köztársaság jogrendjében a külföldiekre vonatkozó további kötelességeket. 
(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a Szlovák Köztársaság területén engedéllyel tartózkodó kérelmezőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése nélkül adható meg a szlovák állampolgárság, ha
a) szlovák állampolgárral kötött házasságot, a házasság fennáll, és e házasságban a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt évig élt a Szlovák Köztársaság területén megtalálható közös háztartásban, 
b) olyan személyről van szó, aki a gazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra, a szociális ügyek vagy a sport területén a Szlovák Köztársaság számára kiemelkedő hozzájárulást biztosított, vagy ez más okból a Szlovák Köztársaság érdekében áll,
c) 18. életéve betöltése előtt legalább három évig folyamatosan, állandó jelleggel tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén,
d) olyan kiskorú gyermek, akinek törvényes képviselője vagy gondnoka szlovák állampolgár vagy a Szlovák Köztársaság bírósága által kijelölt jogi személy, és a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén,
e) a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább négy évig rendelkezett menekült státusszal,11) 
f) a Szlovák Köztársaság területén született és a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három évig állandó jelleggel tartózkodott itt,
g) legalább tíz évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén és a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtásának idején már megkapta az állandó jellegű tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy
h) hontalan, és a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén,
i) a Szlovák Köztársaság államkötelékéből a 9. § szerint elbocsátották és a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén,
j) ha az egyik szülője a kérelmező születése idején csehszlovák állampolgár volt, a másik szülője pedig külföldi és a csehszlovák állampolgárságú szülő „A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és megszűnéséről” szóló Tt. 194/1949. számú törvény 1. § (2) bekezdése szerint nem kérelmezte a kerületi nemzeti bizottságtól a csehszlovák állampolgárság jóváhagyását, illetve a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén,
(3) A külföldön élő szlovák jogállását igazoló hatósági tanúsítvánnyal12) rendelkező kérelmezőnek a szlovák állampolgárság az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése nélkül is megadható, ha a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három évig folyamatosan tartózkodott a Szlovák Köztársaság területén. 
(4) Annak a kérelmezőnek, akinek a korábbi csehszlovák állampolgársága megszűnt vagy csehszlovák állampolgárságát „A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló 1879. évi L törvénycikk 31. és 32 §-ai szerinti távollét következtében, vagy „A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló 1879. évi L törvénycikk 34 §-a szerinti házasságkötés következtében, vagy „A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló Tt. 102/1947. számú törvény 2. §-a szerint házasságkötés következtében, vagy „A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló Tt. 194/1949. számú törvény 5. §-a szerint, vagy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak „A Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és elvesztéséről” szóló Tt. 206/1968. számú törvénye 13. §-a (1) bekezdése szerint, vagy nemzetközi szerződések szerint vesztette el, a szlovák állampolgárság az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése nélkül is megadható.
(5) Annak a kérelmezőnek, akit a Szlovák Nemzeti Tanácsnak „A Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és elvesztéséről” szóló Tt. 206/1968. számú törvénye 14. §-a (1) bekezdése szerint vagy „A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló Tt. 194/1949. számú törvény 6. §-a szerint bocsátottak el a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből, a szlovák állampolgárság az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése nélkül is megadható.
(6) Az a korábban szlovák állampolgárságú kérelmező, akit a Szlovák Köztársaság államkötelékéből e törvény szerint bocsátottak el, a szlovák állampolgárságot az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése nélkül szerzi meg, feltéve, hogy ezt kérelmezi, és okirattal bizonyítja, hogy nem szerzett más állampolgárságot. 

8. §
(1) A szlovák állampolgárság megszerzéséről az erre irányuló írásos kérelem alapján a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) dönt. A szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a minisztérium bírálja el majd a Szlovák Köztársaság belügyminisztere (a továbbiakban: miniszter) elé terjeszti, aki a kérelemről az e törvény szerinti feltételeknek megfelelően hoz döntést. A szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviseletének vagy konzuli hivatalának személyesen kell benyújtani.
(2) A szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemnek tartalmazza
a) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, a személyi azonosító számát, ha rendelkezik ilyennel, illetve a születés idejét és helyét,
b) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a kérelmező állandó lakhelyét,
c) a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtásának indokolását,
d) a dátumot és kérelmező aláírását.
(3) A kérelmező szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemhez csatolja
a) a rövid életrajzát,
b) a személyazonosító okmányát,
c) a születési anyakönyvi kivonatát,
d) a családi állapotára vonatkozó okiratát, amely lehet házasságkötési anyakönyvi kivonat, a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítélet vagy igazolás, a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, ha a kérelmező nős férfi vagy férjezett nő, elvált vagy özvegy, 
e) a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodását igazoló okiratot, illetve, ha volt állampolgárról van szó, a Szlovák Köztársaság területén utoljára bejegyzett állandó lakhelyét igazoló okiratot vagy az erre az utolsó lakhelyre vonatkozó becsületbeli nyilatkozatot, 
f) hat hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, értve ez alatt minden olyan állam bűnügyi nyilvántartási kivonatát, amelynek a kérelmező az állampolgára, vagy korábban az állampolgára volt, illetve minden olyan állam bűnügyi nyilvántartási kivonatát, amelyben a kérelmezőnek a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 15 évben engedéllyel tartózkodott, vagy pedig ezen államok illetékes szervei által kiállított más, erkölcsi bizonyítványnak minősülő okiratot.
g) a Csehszlovák Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szlovák Szocialista Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátást igazoló okiratát, vagy a honosítási okiratát, vagy a más állam állampolgárságának megszerzésére vonatkozó igazolást, ha a kérelmező volt szlovák állampolgár,
h) a külföldön élő szlovák jogállását igazoló hatósági tanúsítványát,12) ha rendelkezik ilyen jogállással,
i) a következő további okiratokat:
1. az adóhivatal, a vámhivatal és a község (helyi önkormányzat) igazolása az adók és illetékek megfizetéséről,
2. cégjegyzéki kivonat vagy az egyéni vállalkozók jegyzékének kivonata,
3. a munkaadónak a munkajogviszony fennállására vonatkozó igazolása és a munkaszerződés másolata,
4. az egészségügyi biztosítónak az egészségügyi biztosítási járulék megfizetésére és a biztosítási jogviszony fennállásának időtartamára vonatkozó igazolása,
5. a munkaadónak a jövedelemadó megfizetésére, illetve az egészségbiztosítási, a szociális biztosítási és az öregségi nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó igazolása,
6. a hallgatói jogviszony igazolása,
7. a nyugdíjfolyósításra vonatkozó igazolás,
8. az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre vonatkozó igazolás,
9. ha a kérelmező önkéntesen munkanélküli, az arra vonatkozó igazolás, hogy megfelelő jövedelemmel rendelkezik a saját maga és a közeli hozzátartozói Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatos költségek fedezésére.
A kérelmező a fenti okiratok közül azokat nyújtja be, amelyek igazolják a 7. § (1) bekezdése i) pontja szerinti, rá vonatkozó kötelességek teljesítését, illetve a rá nem vonatkozó okiratokat a benyújtásuk mellőzésének indokolását tartalmazó becsületbeli nyilatkozattal helyettesíti
(4) A 14. életévét betöltött kérelmező a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelme benyújtásával egyidejűleg kitölti a szlovák állampolgárság megszerzését kérelmezőre vonatkozó kérdőívet is (a továbbiakban: kérelmezői kérdőív), amelyet a minisztérium ad ki. A 18. életévét be nem töltött kérelmező kérelmezői kérdőívét a kérelmező szülei is aláírják. Ha csak az egyik szülő írja alá, csatolni kell a másik szülő, hivatalosan hitelesített aláírásával ellátott egyetértő nyilatkozatát is. 
(5) A kérelmezői kérdőív kitöltése során a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy konzuli hivatala ellenőrzi a kérelmező szlovák nyelvtudását. A szlovák nyelvtudás ellenőrzését a kérelmező egészségi állapotát figyelembe vevő módon kell elvégezni. 
(6) A szlovák nyelvtudás (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a következőképpen kell elvégezni:
a) beszélgetéssel, amelynek keretében a kérelmezőnek önmagára és közeli hozzátartozóira vonatkozó kérdéseket, illetve olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek a Szlovák Köztársaság történelmével, földrajzával és társadalmi-politikai történéseivel kapcsolatosak,
b) a szlovák nyelvű sajtóból véletlenszerűen kiválasztott, legalább 500 szóból álló cikk hangos felolvasásával, amelyet a kérelmezőnek a felolvasást közvetlenül megelőzően adnak át,
c) a b) bekezdés szerinti cikk tartalmának a kérelmező általi, írásban való összefoglalása, melynek során a rendelkezésre álló idő 30 perc.
(7) A kérelmező szlovák nyelvtudásának (5) bekezdés szerint ellenőrzését háromtagú bizottság végzi, amelynek tagjait a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elöljárója, a nagykövet vagy a konzul nevezi ki.
(8) A kérelmező szlovák nyelvtudásának ellenőrzésének menetéről és eredményéről az ellenőrzés napján jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja és a kérelmező írják alá. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, a személyi azonosító számát, ha rendelkezik ilyennel, a születés idejét és helyét, illetve a lakhelyét,
b) a bizottság minden tagjának családi nevét, utónevét, illetve a betöltött tisztségét,
c) a bizottság minden tagjának arra vonatkozó értékelését, hogy a kérelmező szóban és írásban bizonyította, vagy nem bizonyította a szlovák nyelvtudását, illetve ezen értékelés indokolását a kérelmező (6) bekezdés, a)-c) pontjai szerinti eredménye alapján, 
d) a bizottságnak a c) pont szerinti értékelés alapján meghozott határozatát, 
e) a hely és a dátum megjelölését, illetve a kérelmező és a bizottság tagjainak aláírását.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a (6) bekezdés a) és c) pontjai szerinti, sajtóból kiválasztott cikket és tartalmának a kérelmező általi összefoglalását.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal kikéri a rendőrség illetékes szervének a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemhez fűzött állásfoglalását, majd a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet ezen állásfoglalással együtt megküldi a minisztériumnak.
(10) Ha a kérelmező ezt kéri, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy a konzuli hivatala igazolást állít ki részére a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem benyújtásáról.
(11) A szülők és a 14. életévüket betöltött kiskorú gyermekeik a szlovák állampolgárság megszerzését külön kérelmek benyújtásával kérelmezik. Azok a 14. életévüket be nem töltött kiskorú gyermekek, akiket szülőjük feltüntetett a saját, szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmében, a szülővel együtt szerzik meg a szlovák állampolgárságot.
(12) A kérelmező a 14. életévét be nem töltött kiskorú gyermek szlovák állampolgárságának megszerzésére irányuló kérelemhez csatolja
a) a gyermek anyakönyvi kivonatát,
b) a gyermek Szlovák Köztársaság területén való tartózkodását igazoló okiratot, a rendőrség illetékes szervének igazolását, az iskolalátogatásra vonatkozó igazolást,
c) az egészségügyi biztosítónak a gyermek után fizetendő egészségügyi biztosítási járulék megfizetésére és a biztosítási jogviszony fennállásának időtartamára vonatkozó igazolását.

8.a §
(1) A minisztérium más okiratokat is kérhet a kérelmezőtől, ha azok szükségesek az ügyben való döntéséhez. 
(2) A minisztérium a Szlovák Köztársaság Főügyészségétől kikéri a szlovák állampolgárság megszerzése iránt folyamodó kérelmezőre vonatkozó bűnügyi nyilvántartási kivonatot. 
(3) A minisztérium a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemről folytatott eljárás során kikéri a rendőrség megfelelő szervének állásfoglalását,12a) és ha erre szükség van, a Szlovák Információs Szolgálat és más érintett állami szervek állásfoglalásait is. A minisztérium a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemről folytatott eljárás során közérdekre tekintettel jár el, külön tekintettel van a biztonsági szempontokra, mint ahogy a rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat és más érintett állami szervek állásfoglalásaira is. Ha a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti kérelmezőről van szó, a minisztérium kikéri az érintett állami szerv állásfoglalását. Az érintett állami szerv az állásfoglalásában feltünteti azokat az okokat, amelyek a 7. § (1) bekezdésének a) és h) pontjai szerinti feltételek teljesítésével kapcsolatos kivétel biztosítását indokolják.
(4) A minisztérium az érintett állami szervtől tájékoztatást kér arra vonatkozóan, hogy a kérelmező ellen van-e folyamatban büntetőeljárás, kiadatási eljárás, európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás, adminisztratív kiutasításra irányuló eljárás vagy menekültstátus megvonására irányuló eljárás. Ha folyamatban van ilyen eljárás, a minisztérium felfüggeszti a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló eljárást; a minisztérium folytatja az eljárást, amint tudomást szerez a büntetőeljárást, a kiadatási eljárást, az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárást, az adminisztratív kiutasításra irányuló eljárást vagy a menekültstátus megvonására irányuló eljárást lezáró határozatról. Az ilyen határozatot meghozó szerv köteles a minisztériumot a határozatáról értesíteni.
(5) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a minisztérium leállítja az eljárást, ha a kérelmező nem teljesíti a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételt, illetve nem teljesíti a 7. § (2)–(6) bekezdései szerinti feltételek valamelyikét. Az eljárás leállításáról szóló határozatot fel kell tüntetni az ügyiratban, és a kérelmezőt értesíteni kell az eljárás leállításáról.
(6) Ha a kérelmező tartózkodási engedélye megszűnt,13) a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról szóló határozatot fel kell tüntetni az ügyiratban, és a kérelmezőt értesíteni kell az eljárás leállításáról.
(7) A minisztérium a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemről legkésőbb a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemnek a minisztérium részére történt kézbesítésétől számított 24 hónapon belül dönt. Ha a döntéshez a 8. § (9) bekezdése szerinti állásfoglaláson kívül más állami szervek állásfoglalása is szükséges, és a döntés eredménye függ az ő állásfoglalásuktól, a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemről szóló döntésre vonatkozó, első mondat szerinti határidőbe nem számít bele az állásfoglalás kikérése és annak a minisztérium részére történő kézbesítése közt eltelt idő. 
(8) Ha a miniszter vagy a minisztérium a szlovák állampolgárság megszerzéséről dönt, a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot állít ki, amely a következőket tartalmazza:
a) a „Szlovák Köztársaság” megnevezést és a „Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma” megnevezést,
b) a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás ügyazonosító számát, 
c) e törvény azon rendelkezését, amely a szlovák állampolgárság megszerzésnek alapjául szolgált,
d) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, születési idejét, születési helyét, lakhelyét és addigi állampolgárságát,
e) az okirat kiállításának helyét és idejét,
f) a jogosult személy családi nevét, utónevét, betöltött tisztségét és aláírását,
g) a hivatalos bélyegző lenyomatát.
(9) A miniszter vagy a minisztérium ismételten dönt a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemről, ha a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okirat kiállítása és a kérelmező általi átvétele között eltelt időszakban olyan új tények merülnek fel, amelyeket a döntés során figyelembe kell venni. 
(10) A szlovák állampolgárság a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okirat átvételével jön létre. A szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy a konzuli hivatala adja át a szlovák állampolgársági fogadalom letételét követően. A fogadalom letétele a szlovák állampolgárság megszerzésének feltétele. Nem tesznek fogadalmat a 14. életévüket be nem töltött gyermekek, az olyan személyek, akiknek egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé, illetve a cselekvőképességüktől megfosztott személyek. A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy konzuli hivatala bejegyzést készít a fogadalom letételéről, majd azt a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okirat átvételét tanúsító irattal együtt megküldi a minisztériumnak, illetve az okiraton feltünteti a fogadalomtétel idejét és az oklevél átvételének idejét. 
(11) Ha a kérelmező az írásos felszólítás kézbesítésétől számított hat hónapon belül komoly indok nélkül nem veszi át a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot, a minisztérium leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról szóló határozatot fel kell tüntetni az ügyiratban, és a kérelmezőt értesíteni kell az eljárás leállításáról.
(12) A szlovák állampolgársági fogadalmat a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal elöljárója, a nagykövet, a konzul vagy az általuk megbízott személy előtt kell letenni; az állampolgársági fogadalom szövege: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a Szlovák Köztársasághoz hű leszek, a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, alkotmányos törvényeit, törvényeit és egyéb kötelező érvényű jogszabályait megtartom, és a szlovák állampolgárként rám háruló kötelességeimet teljesítem.”
(13) Ha a minisztérium elutasította az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet, a kérelmező a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló új kérelmét legkorábban a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelem elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével nyújthatja be. 
(14) Az (5), (6) és (11) bekezdések szerinti esetekben az eljárás leállításáról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

8.b §
(1) A szlovák állampolgárság nem jön létre, ha a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okirat átvételét követően bebizonyosodik, hogy
a) az okirat kiállításához alapul szolgáló iratok hamisak vagy tartalmukban hamisítottak, 
b) a kérelmező nem azonos azzal a személlyel, akinek az okmányait benyújtották,
c) az okiratot olyan tények ismeretének hiányában állították ki, amelyek a döntést komoly mértékben befolyásolhatták volna, és a kérelmező ezeket a tényeket a közlésükre vonatkozó kötelessége ellenére nem közölte,
d) az okirat kiállítását bűncselekmény elkövetésével érték el.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti tényekről értesíti a kérelmezőt. A minisztérium az (1) bekezdés szerinti tényre vonatkozó értesítést megküldi a kérelmező állandó lakhelye szerinti községnek, a rendőrségi szervnek, az adóhivatalnak, a vámhivatalnak, a szociális biztosítást és az egészségügyi biztosítást ellátó szervezeteknek.
(3) A kérelmező a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot a minisztériumi értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles visszajuttatni a minisztériumnak.


MÁSODIK RÉSZ
A szlovák állampolgárság elvesztése

9. §
(1) A szlovák állampolgárság elveszik
a) a Szlovák Köztársaság államkötelékéből saját kérelem alapján való elbocsátással,
b) a külföldi állampolgárság kifejezett akaratnyilvánítás alapján való megszerzésével.
(2) A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből csak azt a személyt lehet elbocsátani, aki bizonyítja, hogy rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy rendelkezik az állampolgárság megszerzésére vonatkozó ígérettel arra az esetre, ha a Szlovák Köztársaság államkötelékéből elbocsátják. 
(3) A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből nem bocsátható el az a személy,
a) aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, esetleg a vele szemben foganatosított büntetés végrehajtása van folyamatban, vagy a Szlovák Köztársaság bírósága ítéletével rá kiszabott büntetést nem hajtották végre, 
b) akinek a Szlovák Köztársaságban adó- és járuléktartozása van.
(4) A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviseletének vagy konzuli hivatalának.
(5) A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránti kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, a személyi azonosító számát, ha rendelkezik ilyennel, illetve a születés idejét és helyét,
b) a kérelmező lakhelyét és a Szlovák Köztársaság területén fellelhető utolsó lakhelyét,
c) a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránti kérelem benyújtásának indoklását,
d) a dátumot és kérelmező aláírását.
(6) A kérelmező a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránti kérelméhez csatolja:
a) a személyazonosító okmányát,
b) a születési anyakönyvi kivonatát,
c) a családi állapotára vonatkozó okiratát, amely lehet házasságkötési anyakönyvi kivonat, a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítélet vagy igazolás, a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, ha a kérelmező nős férfi vagy férjezett nő, elvált vagy özvegy,
d) a Szlovák Köztársaság bűnügyi nyilvántartásának hat hónaptól nem régebbi kivonatát,
e) a más állam állampolgárságának megszerzésére vonatkozó ígéretet vagy ezen állampolgárság megszerzését igazoló okiratot,
f) az arra vonatkozó igazolást, hogy a kérelmezőnek a Szlovák Köztársaságban nincs adó- és járuléktartozása.
(7) A házastársak és a 14. életévüket betöltött kiskorú gyermekek a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátást külön kérelmek benyújtásával kérelmezik. Azok a 14. életévüket be nem töltött kiskorú gyermekek, akiket szülőjük feltüntetett a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránti kérelemben, a szülővel együtt vesztik el a szlovák állampolgárságot.
(8) A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal dönt. Ha a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról dönt, a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okiratot állít ki, amely a következőket tartalmazza:
a) a „Szlovák Köztársaság” megnevezés és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal megnevezése,
b) a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásra irányuló eljárás ügyazonosító számát, 
c) e törvény azon rendelkezését, amely a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás alapjául szolgált,
d) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, születési idejét, születési helyét, lakhelyét és a Szlovák Köztársaság területén megtalálható utolsó lakhelyét,
e) az oklevél kiállításának helyét és idejét,
f) a jogosult személy családi nevét, utónevét, betöltött tisztségét és aláírását,
g) a hivatalos bélyegző lenyomatát.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásra irányuló kérelemről legkésőbb a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásra irányuló kérelemnek a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal részére történt kézbesítésétől számított hat hónapon belül dönt. 
(10) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal ismételten dönt a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásra irányuló kérelemről, ha a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okirat kiállítása és a kérelmező általi átvétele között eltelt időszakban olyan új tények merülnek fel, amelyeket a döntés során figyelembe kell venni.
(11) A szlovák állampolgárság a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okirat átvételével szűnik meg. A Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okiratot a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy a konzuli hivatala a kérelmezőnek adja át, aki azt személyesen veszi át. A Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy konzuli hivatala a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okirat átvételét tanúsító iratot haladéktalanul megküldi a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak. 
(12) Ha a kérelmező az írásos felszólítás kézbesítésétől számított hat hónapon belül komoly indok nélkül nem veszi át a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló okiratot, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy konzuli hivatala az okiratot visszajuttatja az illetékes, kerületi székhelyen működő körzeti hivatalhoz, az pedig leállítja az eljárást. Az eljárás leállításáról szóló határozatot fel kell tüntetni az ügyiratban, és a kérelmezőt értesíteni kell az eljárás leállításáról.
(13) Az eljárás leállításáról szóló, (12) bekezdés szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(14) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a (11) bekezdés szerinti tényre vonatkozó értesítést megküldi a kérelmező állandó lakhelye szerinti községnek, a rendőrségi szervnek, az adóhivatalnak, a vámhivatalnak, a szociális biztosítást és az egészségügyi biztosítást ellátó szervezeteknek.
(15) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a Szlovák Köztársaság Főügyészségétől kikérheti a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátás iránt folyamodó kérelmezőre vonatkozó bűnügyi nyilvántartási kivonatot.
(16) Ha a szlovák állampolgár kérelemmel, nyilatkozattal vagy a külföldi állampolgárság megszerzésére irányuló más cselekménnyel kinyilvánított, kifejezett akaratnyilvánítása alapján, önkéntesen külföldi állampolgárságot szerez, a külföldi állampolgárság megszerzésének napján elveszti szlovák állampolgárságát.
(17) Az állampolgárság a (16) bekezdés szerint nem veszik el, ha a szlovák állampolgár a külföldi állampolgárságot külföldi állampolgárral kötött házassággal összefüggésben szerezte meg, feltéve, hogy a házastársa állampolgárságága szerinti külföldi állampolgárságot a házasság fennállásának ideje alatt szerezte meg.
(18) Az állampolgárság a (16) bekezdés szerint akkor sem veszik el, ha a külföldi állampolgárságot születéssel szerzik meg.
(19) Az állampolgárságát a (16) bekezdés szerint elvesztő személy e tényről haladéktalanul köteles értesíteni a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt. 
(20) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal az állampolgárság (16) bekezdés szerinti elvesztéséről értesíti a (14) bekezdésben felsorolt intézményeket.
(21) Ha külön törvény másképp nem rendelkezik,13aa) a szlovák állampolgárság (16) bekezdés szerinti elvesztésének napján megszűnik az állami alkalmazotti, szolgálati vagy ezekhez hasonló, szlovák állampolgársághoz kötött tisztséget, munkakört vagy foglalkozást megalapozó jogviszony.
(22) Ha külön törvény másképp nem rendelkezik,13ab) az állampolgárság (16) bekezdés szerinti elvesztésének napján megszűnik a minősített adatok megismerésére vonatkozó jogosultság.


HARMADIK RÉSZ
A szlovák állampolgárság igazolása

9.a §
(1) A szlovák állampolgárságot igazolni lehet:
a) érvényes szlovák állampolgársági bizonyítvánnyal,
b) érvényes személyazonossági igazolvánnyal,
c) érvényes útlevéllel, vagy
d) a (13) bekezdés szerinti igazolással.
(2) A szlovák állampolgársági bizonyítványt az illetékes, kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó írásos kérelem alapján állítja ki, amelyet a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviseletének vagy konzuli hivatalnak személyesen kell benyújtani.
(3) A szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, a személyi azonosító számát, ha rendelkezik ilyennel, illetve a születés idejét és helyét,
b) a kérelmező lakhelyét és a Szlovák Köztársaság területén fellelhető utolsó lakhelyét,
c) a dátumot és a kérelmező aláírását.
(4) A kérelmező a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelemhez csatolja:
a) a személyazonosító okmányt,
b) a születési anyakönyvi kivonatot,
c) a családi állapotára vonatkozó okiratát, amely lehet házasságkötési anyakönyvi kivonat, a házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági ítélet vagy igazolás, a házastárs halotti anyakönyvi kivonat, ha a kérelmező nős férfi vagy férjezett nő, elvált vagy özvegy,
d) ha a kerületi székhelyen működő körzeti erre felszólítja, a kérelem elbírálásához szükséges további okiratokat.
(5) Ha a kérelmező nincs nyilvántartva a szlovák állampolgárság megszerzését és elvesztését vezető központi nyilvántartásban vagy szlovák állampolgárságának fennállása kétséges, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállításával kapcsolatban jóváhagyási kérelemmel fordul a minisztériumhoz.
(6) A szlovák állampolgársági bizonyítványt a minisztérium által kiadott formanyomtatványon kell kiállítani, rendszerint a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. A szlovák állampolgársági bizonyítványnak csak az eredeti példánya érvényes, a kiállítás napjától számított hat hónapig. A szlovák állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:
a) a kérelmező családi nevét, utónevét, születési családi nevét, illetve a születés idejét és helyét,
b) a kérelmező lakhelyét és a Szlovák Köztársaság területén fellelhető utolsó lakhelyét,
c) a szlovák állampolgársági bizonyítvány érvényességére vonatkozó adatot,
d) a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállításának idejét,
e) a hivatalos bélyegző lenyomatát, a jogosult személy családi nevét, utónevét, betöltött tisztségét és aláírását. 
(7) Ellenkező rendelkezés hiányában, a szlovák állampolgársági bizonyítvány a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből való elbocsátásról szóló oklevél kézbesítésének napján érvénytelenné válik.
(8) Ha megállapítást nyer, hogy a kérelmező nem szlovák állampolgár, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelmet elutasítja, és írásban indokolja az elutasítás okát.
(9) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal nyilvántartást vezet a kiállított szlovák állampolgársági bizonyítványokról és a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó, elutasított kérelmekről.
(10) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerinti határidőn belül egyszer már kiállított szlovák állampolgársági bizonyítvány kiadását kérelmezi, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal köteles azt részére ismételten kiállítani.
(11) Ha a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítását követően bebizonyosodik, hogy a kérelmező nem szlovák állampolgár, a szlovák állampolgársági bizonyítvány a kiállítás napjáig visszamenőleges hatállyal érvénytelen. A minisztérium erről a tényről értesíti a kérelmezőt, aki a kiállított bizonyítványt az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles visszajuttatni a minisztériumhoz. A minisztérium nyilvántartást vezet az érvénytelen szlovák állampolgársági bizonyítványokról.
(12) A minisztérium az (11) bekezdés szerinti tényre vonatkozó értesítést megküldi a kérelmező állandó lakhelye szerinti községnek, a rendőri szervnek, az adóhivatalnak, a vámhivatalnak, a szociális biztosítást és az egészségügyi biztosítást ellátó szervezeteknek.
(13) A szlovák állampolgárságra vonatkozó igazolást a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak, a Szlovák Köztársaság diplomáciai képviseletének vagy konzuli hivatalának benyújtott kérelem alapján a személy elhalálozásának napjára vonatkozóan, vagy a kérelem benyújtásának napját megelőző más napra vonatkozóan állítja ki. A kérelmet közhatalmi szerv, jogi személy vagy természetes személy nyújthatja be, ha igazolni tudja a bizonyítvány kiállítását megalapozó jogi indokot.


NEGYEDIK RÉSZ
Szabálysértések

9.b §
(1) Szabálysértést követ el, aki
a) nem teljesíti a 18. § szerinti kötelességét,
b) a szlovák állampolgárság megszerzéséről szóló okiratot a minisztériumi értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül nem juttatja vissza a minisztériumnak a 8.b § (3) bekezdése szerint,
c) a kiállított szlovák állampolgársági bizonyítványt a minisztériumi értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül nem juttatja vissza a minisztériumnak a 9a § (11) bekezdése szerint,
d) nem jelenti be a szlovák állampolgárság elvesztését a 9. § (19) bekezdése szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértésért 33 eurótól 331 euróig terjedő pénzbírságot kell kiszabni, illetve az (1) bekezdés b)-d) szerinti szabálysértésért 3319 euró összegű pénzbírságot kell kiszabni.
(3) Az e törvény szerinti szabálysértéseket a Pozsonyi Körzeti Hivatal tárgyalja.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szabálysértésekre és a velük kapcsolatos eljárásra a szabálysértésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.13a)


ÖTÖDIK RÉSZ
Közös és záró rendelkezések

10. §
A szlovák állampolgárok között a szlovák állampolgárság megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

11. §
A kézbesítés
(1) A fontos írásos dokumentumot, különösen a határozatot, a kérelmező saját kezéhez kell kézbesíteni a jogszabály13b) szerinti nyilvántartásban nyilvántartott utolsó lakhelyére. Ezt a lakhelyet a kérelmező tartózkodási helye szerinti lakhelynek kell tekinteni.
(2) Ha a kérelmező nem rendelkezik lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, vagy ez más fontos okból szükséges, az írásos dokumentumot külföldre kell kézbesíteni a kérelmezőnek. Az írásbeli dokumentumot a kérelmező által megjelölt külföldi címre a Szlovák Köztársaság diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala útján kell megküldeni, amelyek kötelesek biztosítani az írásbeli dokumentumnak az adott állam vonatkozó jogszabályainak megfelelő, a kérelmező saját kezéhez történő kézbesítését, illetve haladéktalanul kötelesek értesíteni a minisztériumot vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt az írásos dokumentum kérelmező általi átvételének napjáról. Ezt a lakhelyet a kérelmező tartózkodási helye szerinti lakhelynek kell tekinteni.
(3) A kérelmező az (1) és (2) bekezdések szerinti kézbesítések céljaira haladéktalanul köteles értesíteni a minisztériumot vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt a lakhelyének megváltozásáról.
(4) Az írásos dokumentumot a kérelmező általi átvétel napjával kell kézbesítettnek tekinteni.
(5) Ha az írásos dokumentum kézbesítése a kérelmező (1) vagy (2) bekezdések szerinti címére nem lehetséges, az írásos dokumentumot a nem kézbesített küldeménynek a minisztériumhoz vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalhoz való visszaérkezésének napjával kell kézbesítettnek tekinteni, akkor is, ha ez nem jut a kérelmező tudomására.
(6) Ha a kérelmező megfelelő indok nélkül elutasította az írásos dokumentum átvételét, az elutasítás napjával kell kézbesítettnek tekinteni; e napot fel kell tüntetni a kézbesítendő írásos dokumentumon.

12. §
(1) A 3. §, (2) bekezdés szerinti nyilatkozat jogi hatálya a nyilatkozattétel napjával áll be.
(2) A nyilatkozatot átvevő igazolást állít ki a nyilatkozat átvételéről a nyilatkozattétel idejének megjelölésével.

13. §
Az e törvény 3. §-a szerint nyilatkozat megtétele illetékmentes.

14. §
(1) A minisztérium vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal kérelmére a közhatalmi szervek, továbbá a jogi személyek és a természetes személyek a megállapított határidőn belül közölni kötelesek azokat a tényeket, amelyek az e törvény szerinti döntés meghozatala szempontjából jelentőséggel bírnak.
(2) A minisztérium a 8a § (3) bekezdése szerinti, a szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemmel kapcsolatos állásfoglalás céljaira a rendőrség külön szervének12a) és a Szlovák Információs Szolgálatnak hozzáférést biztosít a szlovák állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó, 19. § szerinti központi nyilvántartáshoz és a kérelmező ügyiratában szereplő adatokhoz; a rendőrség külön szerve12a) és a Szlovák Információs Szolgálat csak az ezen állásfoglalás céljaira jogosult a kérelmező adatainak kezelésére.

15. §
(1) A közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabálynak14) az írásos dokumentumok kézbesítésére és az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az e törvény harmadik része szerinti eljárásra nem alkalmazható a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabály.14)
(2) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatalnak, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviseletének vagy konzuli hivatalának a 8. § szerinti kérelmek átvételével kapcsolatos eljárására a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályt kell alkalmazni.14)
(3) Közigazgatási hatóság, természetes személy vagy jogi személy által a jelen törvény szerinti eljárásban kifejtett jogügylet kizárólag papíralapú írásos formában végezhető.

16. §
E törvény céljaira az illetékesség az állampolgársági ügyben érintett személy lakhelyét követi. Ha a személy nem rendelkezik lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, az illetékesség a Szlovák Köztársaság területén megtalálható utolsó lakhelyét követi; ha a Szlovák Köztársaság területén nem rendelkezett lakhellyel a 3. §, (2) bekezdése szerinti ügyben a Pozsony I. Körzeti Hivatal14a) az illetékes, míg a 8., 9. és 8.a §-ok szerinti ügyekben a Pozsonyi Körzeti Hivatal. A 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat és „A szlovák állampolgárság megszerzésének és elvesztésnek alapelveiről” szóló Tt. 165/1968. számú törvény 12. §-a szerinti nyilatkozat megtételénél a Pozsonyi Körzeti Hivatal az illetékes államigazgatási szerv.

16.a §
(1) A kiskorú gyermek helyett a 8., 9. és 9a §-ok szerinti esetekben a kérelmet vagy a 16. § szerinti esetben a nyilatkozatot a gyermek törvényes képviselője, gyámja vagy gondnoka nyújtja be, illetve teszi meg. A bírósági döntés által cselekvőképességétől megfosztott vagy cselekvőképességében korlátozott személy nevében a 8., 9. és 9a §-ok szerinti esetekben a bíróság által kijelölt gondnok nyújtja be a kérelmet.
(2) Ha a kérelmező a 8. és 9. §-ok szerinti kérelemben vagy a 16. § szerinti nyilatkozatban kiskorú gyermeket tüntet fel, és a másik szülő nem nyújtott be ugyanilyen kérelmet, a másik szülő hivatalosan hitelesített aláírásával ellátott egyetértő nyilatkozatára is szükség van. A másik szülő egyetértő nyilatkozata bírósági döntéssel helyettesíthető. Nincs szükség az egyetértő nyilatkozatra, ha a másik szülőt megfosztották szülői jogainak gyakorlásától, vagy szülői jogainak gyakorlása korlátozott, vagy lakhelye ismeretlen, vagy cselekvőképességétől megfosztották, vagy cselekvőképességében korlátozott.
(3) A kérelmező a 8., 9. és 9a §-ok szerinti kérelemhez csatolja az okiratok eredeti példányát, vagy azok hivatalosan hitelesített másolatát. Ha a kérelmező az okiratok eredeti példányát nyújtja be, a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal, a Szlovák Köztársaság diplomáciai külképviselete vagy konzuli hivatala az adatok ellenőrzését követően másolatot készít róluk és az okiratokat visszaadja a kérelmezőnek. Ha nemzetközi szerződés15) eltérően nem rendelkezik, a más állam által kiállított okiratokat további hitelesítéssel kell ellátni, és csatolni kell hozzájuk a hivatalosan hitelesített szlovák nyelvű fordítást. 

17. §
Ha e törvény az állampolgársággal összefüggő valamely kérdést a Szlovák Köztársaság által nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettséggel ellentétes módon szabályozza, a nemzetközi egyezmény rendelkezései irányadóak. 

18. § 
A kérelmező haladéktalanul köteles értesíteni a minisztériumot vagy a kerületi székhelyen működő körzeti hivatalt a személyi adataiban vagy a családi állapotában beállt változásról.

19. §
(1) A szlovák állampolgárság megszerzését és elvesztését vezető központi nyilvántartást a minisztérium vezeti; a kerületi nyilvántartást a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal vezeti.
(2) A minisztérium és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a szlovák állampolgárságot szerzett vagy a szlovák állampolgárságukat elvesztett személyek személyes adatait a 8., 9. és 9.a §-ok szerinti kérelmekben és okmányokban szereplő adatoknak megfelelő terjedelemben kezelik az e törvény szerinti nyilvántartásokban.

19.a §
E törvény alkalmazása során nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, vallási és felekezeti hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy szociális származásra, nemzetiségre vagy etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül, a külön törvényben rögzített egyenlő bánásmód elvével összhangban, mindenkit azonos jogok illetnek meg. 

19.b §
A szlovák állampolgárral házasságot kötött kérelmezők szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló azon kérelmeiről, amelyekkel kapcsolatban 2005. augusztus 31-ig nem hoztak jogerős döntést, a 2005. szeptember 1-e előtt érvényes szabályok szerint kell döntést hozni.

19.c §
A 2007. október 1-től hatályos szabályozással kapcsolatos átmeneti rendelkezések
(1) A szlovák állampolgárság megszerzésére irányuló, a Szlovák Köztársaság államkötelékéből való elbocsátásra irányuló, és a szlovák állampolgársági bizonyítvány kiállítására vonatkozó azon kérelmekről, amelyekkel kapcsolatban 2007. szeptember 30-ig nem hoztak jogerős döntést, a (2) bekezdés szerinti eset kivételével, a 2007. október 1-jétől hatályos szabályok szerint kell döntést hozni.
(2) A 2007. október 1-je előtt megkezdett eljárásokra, a 8. § (1) bekezdés rendelkezésének kivételével, a 7. és 8. §-ok rendelkezéseit a 2007. október 1-je előtt hatályos szövegezéssel kell alkalmazni.

20. §
Hatályát veszti:
1. „A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló, a Tt. 72/1958. számú törvénye, a Tt. 165/1968. számú törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 206/1968. számú törvénye és a Tt. 88/1990. számú törvénye által módosított Tt. 194/1949. számú törvénye,
2. a Szlovák Nemzeti Tanácsnak „A Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és elvesztéséről” szóló, a Tt. 88/1990. számú törvénye I. cikke által módosított Tt. 206/1968. számú törvénye.

21. §
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s.k.
Vladimír Mečiar, s.k.


1) a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 5. cikkelye (Tt. 460/1992. számú törvénye).
2) a Polgári Törvénykönyv 8. §-a.
3) „A családról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 36/2005. számú törvénye 108. §-a.
4) „A külföldiek tartózkodásáról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 48/2002. számú törvénye 34-42 §-ai.
4a) „A határon túli szlovákokról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 70/1997. számú törvénye.
5) a Büntető Törvénykönyv 65. és 113. §-ai.
6) a Büntető Törvénykönyv 10. §, (14) bekezdése.
7) a Büntető Törvénykönyv 489-514. §-ai.
8) „Az európai elfogató parancsról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 403/2004. számú törvénye.
9) a Tt. 48/2002. számú, többször módosított törvénye 56-75. §-ai.
10) „A menekültekről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló, Tt. 480/2002. számú, többször módosított törvénye 15. §-a.
11) a többször módosított Tt. 480/2002. számú törvénye 2. §, i) pontja.
12) „A külföldön élő szlovákokról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 474/2005. számú törvénye 7. § (1) bekezdése, 8. §-a és 12. § (1) bekezdése.
12a) „A rendőrségről” szóló, többször módosított Tt. 171/1993. számú törvény 4. § (3) bekezdése.
13) a 48/2002. számú, többször módosított törvény 18. és 41. §-ai.
13a) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a „A szabálysértésekről” szóló, Tt. 372/1990. számú, többször módosított törvénye. 
13aa) Például a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 74. cikk (2) bekezdése, 103. cikk (1) bekezdése, 134. cikk (3) bekezdése és 145. cikk (2) bekezdése, „A Rendőrségi Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrségének Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami alkalmazásáról” szóló Tt. 73/1998. számú törvénye 192. § (1) bekezdésének g) pontja, „A vámhivatalnokok állami alkalmazásáról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló törvény 183. § (1) bekezdésének g) pontja, „Az ügyészekről és ügyészjelöltekről” szóló Tt. 154/2001. számú törvénye 15. § (2) bekezdésének b) pontja, „A Tűzoltósági- és Mentőtestületről” szóló Tt. 315/2001. számú törvénye 60. § (1) bekezdésének a) pontja, „A Szlovák Köztársaság fegyveres erőinél szolgáló hivatásos katonák állami alkalmazásáról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 346/2005. számú törvénye 70. § (1) bekezdésének g) pontja, „Az állami alkalmazásról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló Tt. 400/2009. számú törvénye 3. § (3) bekezdése.
13ab) „A minősített adatok védelméről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről” szóló, Tt. 215/2004. számú, többször módosított törvény.
13b) A Tt. 48/2002. számú, többször módosított törvény.
14) „A közigazgatási eljárásról” szóló, Tt. 71/1967. számú, többször módosított törvény (a törvény teljes szövege: Tt. 138/2004. )
14a) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak „A helyi államigazgatás megszervezéséről” szóló, Tt. 472/1990. számú, többször módosított törvénye.
15) Például „A külföldi közokiratok felülhitelesítési kötelezettségének megszüntetéséről szóló egyezmény” (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 213/2002. számú rendelete, módosítva a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 313/2002. számú, Tt. 483/2002. számú, Tt. 74/2003. számú, Tt. 148/2003. számú, Tt. 405/2003. számú, Tt. 437/2003. számú, Tt. 32/2004. számú, Tt. 295/2004. számú, Tt. 515/2004. számú, Tt. 683/2004. számú rendeleteivel )
Časová verzia účinná od 20. júla 2015

40/1993 Z. z.

Zákon
O ŠTÁTNOM OBČIANSTVE SLOVENSKEJ REPUBLIKY


z 19. januára 1993


Zmena:
222/1996 Z. z. s účinnosťou od 24. júla 1996
70/1997 Z. z. s účinnosťou od 5. júla 1997
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
36/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2005
265/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2005
344/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
250/2010 Z. z. s účinnosťou od 17. júla 2010
131/2015 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2015


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Účel zákona
Tento zákon ustanovuje podmienky nadobúdania, straty a osvedčovania štátneho občianstva Slovenskej republiky1) a upravuje priestupky na úseku štátneho občianstva Slovenskej republiky.


PRVÁ ČASŤ
Nadobúdanie štátneho občianstva Slovenskej republiky

§ 2
Určenie štátneho občianstva Slovenskej republiky
Osoba, ktorá bola k 31. decembru 1992 štátnym občanom Slovenskej republiky podľa zákona Slovenskej národnej rady č. 206/1968 Zb. o nadobúdaní a strate štátneho občianstva Slovenskej socialistickej republiky v znení zákona č. 88/1990 Zb., je štátnym občanom Slovenskej republiky podľa tohto zákona.

§ 3
Voľba štátneho občianstva Slovenskej republiky
(1) Osoba, ktorá bola k 31. decembru 1992 štátnym občanom Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky a nie je štátnym občanom Slovenskej republiky podľa § 2, môže si zvoliť štátne občianstvo Slovenskej republiky.
(2) Voľbu štátneho občianstva podľa odseku 1 možno vykonať do 31. decembra 1993 písomným vyhlásením podaným na obvodnom úrade na území Slovenskej republiky, v cudzine na diplomatickej misii alebo na konzulárnom úrade Slovenskej republiky, podľa miesta pobytu. Manželia môžu vyhlásenie o voľbe urobiť spoločne.
(3) Z vyhlásenia vykonaného podľa odseku 2 musí byť zrejmé
a) totožnosť osoby, ktorá vyhlásenie podáva,
b) skutočnosť, že osoba, ktorá vyhlásenie podáva, bola k 31. decembru 1992 štátnym občanom Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky,
c) miesto narodenia a miesto pobytu k 31. decembru 1992.

§ 4
Štátne občianstvo maloletých
(1) Ak sú rodičia štátnymi občanmi Slovenskej republiky podľa § 2 alebo sa podľa § 3 stanú štátnymi občanmi Slovenskej republiky, majú ich štátne občianstvo aj ich maloleté deti;2) ak žije len jeden z rodičov, sleduje dieťa jeho štátne občianstvo.
(2) Ak jeden z rodičov má iné občianstvo ako štátne občianstvo Slovenskej republiky, rodičia uvedú vo svojom vyhlásení o štátnom občianstve podľa § 3 aj maloleté deti. Ak žijú obidvaja rodičia, vyžaduje sa ich súhlasné vyhlásenie.
(3) V prípade, že súd zveril výchovu maloletej osoby iba jednému z rodičov a rodičia nepodali súhlasné vyhlásenie, sleduje dieťa štátne občianstvo toho rodiča, ktorý má maloleté dieťa zverené do výchovy.
(4) Pokiaľ sa rodičia nedohodnú na súhlasnom vyhlásení podľa odseku 2, nahradí ho rozhodnutie súdu na základe návrhu jedného z rodičov alebo zákonného zástupcu maloletého.
(5) Súhlas podľa odseku 2 sa nevyžaduje, ak druhý rodič je pozbavený rodičovských práv, alebo jeho rodičovské práva sú obmedzené, alebo jeho pobyt nie je známy, alebo je pozbavený spôsobilosti na právne úkony, alebo jeho spôsobilosť na právne úkony je obmedzená.

§ 5
Narodenie
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky narodením nadobúda dieťa,
a) ktorého aspoň jeden z rodičov je štátnym občanom Slovenskej republiky, alebo
b) narodené na území Slovenskej republiky, ktorého rodičia sú bez štátnej príslušnosti, alebo
c) narodené na území Slovenskej republiky, ktorého rodičia sú cudzími štátnymi príslušníkmi a narodením nenadobúda štátne občianstvo žiadneho z nich.
(2) Ak sa nepreukáže cudzie štátne občianstvo, považuje sa za štátneho občana Slovenskej republiky dieťa, ktoré
a) sa narodilo na území Slovenskej republiky, alebo
b) bolo nájdené na území Slovenskej republiky a ktorého rodičia nie sú známi, pokiaľ sa nepreukáže, že nadobudlo narodením štátne občianstvo iného štátu.
(3) Štátnym občanom Slovenskej republiky je dieťa cudzieho štátneho občana a štátneho občana Slovenskej republiky aj vtedy, ak sa neskôr preukáže, že štátny občan Slovenskej republiky nie je jeho rodičom.

§ 6
Osvojenie
Ak bolo dieťa, ktoré nie je štátnym občanom Slovenskej republiky, osvojené podľa osobitného predpisu3) osvojiteľom alebo osvojiteľmi, z ktorých aspoň jeden je štátnym občanom Slovenskej republiky, nadobúda osvojením štátne občianstvo Slovenskej republiky.

Udelenie

§ 7
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky možno udeliť žiadateľovi, ktorý nie je štátnym občanom Slovenskej republiky a
a) má nepretržitý trvalý pobyt4) na území Slovenskej republiky aspoň osem rokov bezprostredne predchádzajúcich podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
b) je bezúhonný; za bezúhonného sa na účely tohto zákona nepovažuje ten,
1. kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin a od zahladenia odsúdenia neuplynulo päť rokov,
2. koho trestné stíhanie za úmyselný trestný čin bolo právoplatne podmienečne zastavené a od uplynutia skúšobnej doby neuplynulo päť rokov,
3. koho trestné stíhanie za úmyselný trestný čin bolo zastavené rozhodnutím súdu o schválení zmieru alebo rozhodnutím prokurátora o schválení zmieru a od právoplatnosti tohto rozhodnutia neuplynulo päť rokov.
c) ktorému nebol súdom uložený trest vyhostenia,5)
d) proti ktorému nie je vedené trestné stíhanie,6)
e) proti ktorému nie je vedené vydávacie konanie7) ani konanie o vykonaní európskeho zatýkacieho rozkazu,8)
f) proti ktorému nie je vedené konanie o administratívnom vyhostení,9)
g) proti ktorému nie je vedené konanie o odňatie azylu10) a
h) preukázal ovládanie slovenského jazyka slovom aj písmom a všeobecných znalostí o Slovenskej republike (ďalej len „ovládanie slovenského jazyka") podľa § 8 ods. 5 až 8; to neplatí pre žiadateľa podľa § 7 ods. 2  písm. b) a i), odsekov 4 až 6 a pre žiadateľa, ktorý v čase podania žiadosti nedovŕšil 14 rokov,
i) plní si povinnosti vyplývajúce z ustanovení právnych predpisov upravujúcich pobyt cudzincov na území Slovenskej republiky, verejné zdravotné poistenie, sociálne poistenie, starobné dôchodkové sporenie, dane, odvody, poplatky, zamestnávanie cudzincov a ďalšie povinnosti vyplývajúce pre cudzincov z právneho poriadku Slovenskej republiky.
(2) Žiadateľovi, ktorý má na území Slovenskej republiky povolený pobyt, možno udeliť štátne občianstvo Slovenskej republiky bez splnenia podmienky uvedenej v odseku 1 písm. a), ak tento zákon neustanovuje inak, ak
a) uzavrel manželstvo so štátnym občanom Slovenskej republiky, toto manželstvo trvá a žije v tomto manželstve v spoločnej domácnosti na území Slovenskej republiky najmenej počas piatich rokov bezprostredne predchádzajúcich podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
b) ide o osobu, ktorá sa významne zaslúžila o prínos pre Slovenskú republiku v oblasti ekonomickej, vedeckej, technickej, kultúrnej, sociálnej alebo športovej alebo je to z iného dôvodu v záujme Slovenskej republiky,
c) má na území Slovenskej republiky nepretržitý trvalý pobyt najmenej tri roky pred dosiahnutím 18 rokov veku,
d) je maloletým dieťaťom, ktorého zákonným zástupcom alebo poručníkom je štátny občan Slovenskej republiky alebo právnická osoba určená súdom Slovenskej republiky, a má nepretržitý pobyt na území Slovenskej republiky najmenej dva roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky; dĺžka pobytu sa nevzťahuje na maloleté deti do dvoch rokov,
e) je azylantom11) aspoň štyri roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
f) sa narodil na území Slovenskej republiky a má tu trvalý pobyt najmenej tri roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
g) má na území Slovenskej republiky nepretržitý pobyt najmenej desať rokov a v čase podania žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky mu už bolo udelené povolenie na trvalý pobyt alebo
h) je bez štátnej príslušnosti a má na území Slovenskej republiky nepretržitý pobyt najmenej tri roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
i) bol prepustený zo štátneho zväzku Slovenskej republiky podľa § 9 a má na území Slovenskej republiky nepretržitý pobyt najmenej dva roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
j) jeden z jeho rodičov bol v čase jeho narodenia československým štátnym občanom a druhý cudzincom a podľa § 1 ods. 2 zákona č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva rodič – československý štátny občan nepožiadal o vyslovenie súhlasu krajský národný výbor s nadobudnutím československého štátneho občianstva a má na území Slovenskej republiky nepretržitý pobyt najmenej dva roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky.
(3) Žiadateľovi, ktorému bolo vydané osvedčenie preukazujúce postavenie Slováka žijúceho v zahraničí,12) možno udeliť štátne občianstvo Slovenskej republiky bez splnenia podmienky uvedenej v odseku 1 písm. a), ak má nepretržitý pobyt na území Slovenskej republiky najmenej tri roky bezprostredne predchádzajúce podaniu žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky.
(4) Žiadateľovi, ktorému bývalé československé štátne občianstvo zaniklo alebo ktorý stratil československé štátne občianstvo v dôsledku dlhodobej neprítomnosti podľa § 31 a 32 zákonného článku L z roku 1879 o nadobudnutí a strate uhorského štátneho občianstva alebo uzavretím manželstva podľa § 34 zákonného článku L z roku 1879 o nadobudnutí a strate uhorského štátneho občianstva, alebo podľa § 2 zákona č. 102/1947 Zb. o nadobudnutí a strate československého štátneho občianstva sobášom, alebo podľa § 5 zákona č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva, alebo podľa § 13 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 206/1968 Zb. o nadobúdaní a strate štátneho občianstva Slovenskej socialistickej republiky, alebo podľa medzinárodných zmlúv, možno udeliť štátne občianstvo Slovenskej republiky bez splnenia podmienky podľa odseku 1 písm. a).
(5) Žiadateľovi, ktorý bol prepustený zo štátneho zväzku Slovenskej republiky podľa § 14 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 206/1968 Zb. o nadobúdaní a strate štátneho občianstva Slovenskej socialistickej republiky alebo podľa § 6 zákona č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva, možno udeliť štátne občianstvo Slovenskej republiky bez splnenia podmienky podľa odseku 1 písm. a).
(6) Bez splnenia podmienky podľa odseku 1 písm. a) sa udelí štátne občianstvo Slovenskej republiky žiadateľovi, ktorý je bývalým štátnym občanom Slovenskej republiky a ktorý bol prepustený zo štátneho zväzku Slovenskej republiky podľa tohto zákona, ak o to požiada a predloží doklad, že mu nebolo udelené štátne občianstvo iného štátu.

§ 8
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky udeľuje Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo") na základe písomnej žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky. Žiadosť o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa § 7 ods. 2 písm. b) posudzuje ministerstvo a predkladá ju ministrovi vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „minister"), ktorý o nej rozhoduje v súlade s podmienkami uvedenými v tomto zákone. Žiadosť o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky sa podáva osobne na obvodnom úrade v sídle kraja, diplomatickej misii alebo na konzulárnom úrade Slovenskej republiky.
(2) Žiadosť o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky obsahuje
a) meno, priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, ak ho má pridelené, dátum a miesto narodenia žiadateľa,
b) adresu trvalého pobytu žiadateľa, ak tento zákon neustanovuje inak,
c) dôvody žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky a
d) dátum a podpis žiadateľa.
(3) Žiadateľ predloží k žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky
a) stručný životopis,
b) doklad totožnosti,
c) rodný list,
d) doklad o osobnom stave, ktorým je sobášny list, právoplatný rozsudok alebo potvrdenie o rozvode manželstva, úmrtný list manžela, ak je žiadateľ ženatý muž alebo vydatá žena, rozvedený alebo ovdovený,
e) doklad o pobyte na území Slovenskej republiky, a ak ide o bývalého občana, doklad o poslednom trvalom pobyte na území Slovenskej republiky alebo čestné vyhlásenie o tomto pobyte,
f) doklad o bezúhonnosti nie starší ako šesť mesiacov, ktorým je odpis z registra trestov každého štátu, ktorého je alebo v minulosti bol štátnym občanom, a odpis z registra trestov každého štátu, v ktorom mal povolený pobyt v posledných 15 rokoch pred podaním žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky, alebo iný doklad o bezúhonnosti vydaný príslušnými orgánmi týchto štátov,
g) listinu o prepustení zo štátneho zväzku Československej republiky, Československej socialistickej, republiky, Slovenskej socialistickej republiky alebo Slovenskej republiky alebo naturalizačný certifikát, alebo potvrdenie o nadobudnutí štátneho občianstva iného štátu, ak žiadateľ je bývalým občanom,
h) osvedčenie preukazujúce postavenie Slováka žijúceho v zahraničí,12) ak má toto postavenie,
i) tieto ďalšie doklady:
1. potvrdenie daňového úradu, colného úradu a obce o zaplatení daní a poplatkov,
2. výpis z obchodného registra alebo výpis zo živnostenského registra,
3. potvrdenie zamestnávateľa o pracovnom pomere a kópiu pracovnej zmluvy,
4. potvrdenie zdravotnej poisťovne o zaplatení poistného na verejné zdravotné poistenie a dĺžke trvania poistného vzťahu,
5. potvrdenie zamestnávateľa o zaplatení dane z príjmov a o zaplatení poistného na verejné zdravotné poistenie, sociálne poistenie a starobné dôchodkové sporenie,
6. potvrdenie o štúdiu,
7. potvrdenie o poberaní dôchodku,
8. potvrdenie o evidencii uchádzača o zamestnanie,
9. potvrdenie o zdroji príjmov postačujúcich na financovanie pobytu žiadateľa a jemu blízkych osôb na území Slovenskej republiky, ak je dobrovoľne nezamestnaný.
Žiadateľ predloží tie z uvedených dokladov, ktoré potvrdzujú splnenie povinností podľa § 7 ods. 1 písm. i) týkajúcich sa tohto žiadateľa, a doklady, ktoré sa ho netýkajú, nahradí čestným vyhlásením s odôvodnením ich nepredloženia.
(4) Žiadateľ, ktorý dovŕšil 14 rokov, pri podaní žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky vyplní aj dotazník žiadateľa o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky (ďalej len „dotazník žiadateľa"), ktorý vydáva ministerstvo. Dotazník žiadateľa, ktorý nedovŕšil 18 rokov veku, podpisujú aj rodičia žiadateľa. Ak ho podpisuje len jeden z rodičov, je potrebné priložiť súhlas druhého rodiča, ktorého podpis musí byť úradne osvedčený.
(5) Pri vypĺňaní dotazníka žiadateľa obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky overuje ovládanie slovenského jazyka žiadateľom. Ovládanie slovenského jazyka sa overuje spôsobom, ktorý zodpovedá zdravotnému stavu žiadateľa.
(6) Ovládanie slovenského jazyka žiadateľom podľa odseku 5 sa overuje
a) pohovorom, v ktorom sa kladú žiadateľovi otázky týkajúce sa jeho osoby a jemu blízkych osôb a otázky všeobecného charakteru, najmä z histórie, geografie a spoločensko-politického vývoja Slovenskej republiky,
b) hlasným prečítaním náhodne vybraného článku z tlače v slovenskom jazyku obsahujúceho aspoň 500 slov, ktorý sa žiadateľovi odovzdá bezprostredne predtým, než ho prečíta,
c) napísaním obsahu prečítaného článku podľa písmena b) žiadateľom v časovom limite 30 minút.
(7) Ovládanie slovenského jazyka žiadateľom podľa odseku 5 overuje trojčlenná komisia, ktorú vymenúva prednosta obvodného úradu v sídle kraja, veľvyslanec alebo konzul. Na rozhodovanie komisie je potrebná účasť všetkých jej členov. Uznesenie komisie je prijaté, ak sa za jeho prijatie vyslovia najmenej dvaja členovia komisie.
(8) O priebehu a výsledku overovania ovládania slovenského jazyka žiadateľom sa vyhotovuje zápisnica v deň overovania. Zápisnicu podpisujú všetci členovia komisie a žiadateľ. Zápisnica obsahuje
a) meno, priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, ak ho má pridelené, dátum a miesto narodenia žiadateľa a adresu jeho pobytu,
b) meno, priezvisko a funkciu každého člena komisie,
c) hodnotenie každého člena komisie, či žiadateľ preukázal alebo nepreukázal ovládanie slovenského jazyka slovom aj písmom, a odôvodnenie tohto hodnotenia na základe výsledkov žiadateľa podľa odseku 6 písm. a) až c),
d) prijaté uznesenie komisie na základe hodnotenia podľa písmena c),
e) miesto, dátum a podpis žiadateľa a členov komisie.
K zápisnici sa pripojí článok z tlače a jeho obsah napísaný žiadateľom podľa odseku 6 písm. b) a c).
(9) Obvodný úrad v sídle kraja si vyžiada od príslušného útvaru Policajného zboru stanovisko k žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky a žiadosť o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky s týmto stanoviskom pošle ministerstvu.
(10) Ak o to žiadateľ požiada, obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky mu vydá potvrdenie o podaní žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky.
(11) Rodičia a ich maloleté deti, ktoré dovŕšili 14 rokov, žiadajú o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky v samostatných žiadostiach. Maloleté deti do 14 rokov, ktoré ich rodič uviedol vo svojej žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky, nadobúdajú štátne občianstvo Slovenskej republiky spolu s rodičom.
(12) Žiadateľ predloží k žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky maloletému dieťaťu do 14 rokov
a) rodný list dieťaťa,
b) doklad o pobyte dieťaťa na území Slovenskej republiky, potvrdenie príslušného útvaru Policajného zboru, potvrdenie o návšteve školy,
c) potvrdenie zdravotnej poisťovne o zaplatení poistného na verejné zdravotné poistenie za dieťa a dĺžke trvania poistného vzťahu.

§ 8a
(1) Ministerstvo si môže vyžiadať od žiadateľa aj ďalšie doklady, ak sú potrebné na rozhodnutie vo veci.
(2) Ministerstvo si vyžiada od Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky odpis z registra trestov týkajúci sa žiadateľa o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky.
(3) Ministerstvo v konaní o žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky požiada o stanovisko osobitný útvar Policajného zboru,12a) a ak je to potrebné, aj Slovenskú informačnú službu a iné dotknuté štátne orgány. Ministerstvo v konaní o žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky prihliada na verejný záujem, osobitne na bezpečnostné hľadisko, ako aj na stanoviská Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby a iných dotknutých štátnych orgánov. Ak ide o žiadateľa podľa § 7 ods. 2 písm. b), ministerstvo si vyžiada vyjadrenie dotknutého štátneho orgánu. Dotknutý štátny orgán vo vyjadrení uvedie dôvody, ktoré opodstatňujú udelenie výnimky zo splnenia podmienok podľa § 7 ods. 1 písm. a) a h).
(4) Ministerstvo si vyžiada od dotknutého štátneho orgánu oznámenie, či sa proti žiadateľovi vedie trestné stíhanie, vydávacie konanie, konanie o vykonaní európskeho zatýkacieho rozkazu, konanie o jeho administratívnom vyhostení alebo konanie o odňatie azylu. Ak sa takéto konanie proti žiadateľovi vedie, ministerstvo preruší konanie o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky; ministerstvo v konaní pokračuje, len čo sa dozvie o rozhodnutí, ktorým sa trestné stíhanie, vydávacie konanie, konanie o vykonaní európskeho zatýkacieho rozkazu, konanie o administratívnom vyhostení alebo konanie o odňatie azylu skončilo. Toto rozhodnutie je orgán, ktorý ho vydal, povinný oznámiť ministerstvu.
(5) Ak tento zákon neustanovuje inak, ministerstvo konanie zastaví, ak žiadateľ nespĺňa podmienku podľa § 7 ods. 1 písm. a), a zároveň nespĺňa niektorú z podmienok podľa § 7 ods. 2 až 6. Rozhodnutie o zastavení konania sa vyznačí v spise a žiadateľ sa o zastavení konania upovedomí.
(6) Ak žiadateľovi zaniklo povolenie na pobyt,13) ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa vyznačí v spise a žiadateľ sa o zastavení konania upovedomí.
(7) Ministerstvo rozhodne o žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky najneskôr do 24 mesiacov od doručenia žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky ministerstvu. Ak je na rozhodnutie potrebné stanovisko iných štátnych orgánov okrem stanoviska podľa § 8 ods. 9 a rozhodnutie závisí od ich stanoviska, lehota na rozhodnutie o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa prvej vety neplynie od vyžiadania tohto stanoviska až do jeho doručenia ministerstvu.
(8) Ak ministerstvo alebo minister rozhodne o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky, vydá listinu o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky, ktorá obsahuje
a) názov „Slovenská republika" a názov „Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky",
b) číslo konania o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky,
c) ustanovenie tohto zákona, podľa ktorého sa štátne občianstvo Slovenskej republiky udelilo,
d) meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, miesto narodenia, adresu pobytu a doterajšie štátne občianstvo žiadateľa,
e) miesto a dátum vydania listiny,
f) meno, priezvisko, funkciu a podpis oprávnenej osoby,
g) odtlačok úradnej pečiatky.
(9) Ministerstvo alebo minister rozhodne o žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky opätovne, ak v čase medzi vydaním listiny o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky a jej prevzatím žiadateľom vyjdú najavo nové skutočnosti, ktoré je potrebné zohľadniť pri rozhodnutí vo veci.
(10) Štátne občianstvo Slovenskej republiky sa nadobúda prevzatím listiny o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky. Listinu o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky odovzdáva obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky žiadateľovi po zložení sľubu štátneho občana Slovenskej republiky. Zloženie sľubu je podmienkou nadobudnutia štátneho občianstva Slovenskej republiky. Sľub neskladajú deti mladšie ako 14 rokov, osoby, ktorým to ich zdravotný stav neumožňuje, a osoby, ktoré sú pozbavené spôsobilosti na právne úkony. Obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky urobí záznam o zložení sľubu, ktorý spolu s dokladom o prevzatí listiny o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky pošle ministerstvu a na listine uvedie dátum zloženia sľubu a prevzatia listiny.
(11) Ak si žiadateľ bez vážneho dôvodu neprevezme listinu o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky do šiestich mesiacov po doručení písomnej výzvy, ministerstvo konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa vyznačí v spise a žiadateľ sa o zastavení konania upovedomí.
(12) Sľub štátneho občana Slovenskej republiky sa skladá do rúk prednostu obvodného úradu v sídle kraja, veľvyslanca, konzula alebo nimi poverenej osoby a znie: „Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem verný Slovenskej republike, budem dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a iné všeobecne záväzné právne predpisy a riadne plniť všetky povinnosti štátneho občana Slovenskej republiky.".
(13) Ak ministerstvo štátne občianstvo Slovenskej republiky neudelilo, žiadateľ môže podať novú žiadosť o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky najskôr po uplynutí dvoch rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o zamietnutí žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky.
(14) Proti rozhodnutiu o zastavení konania podľa odsekov 5, 6 a 11 nemožno podať rozklad.

§ 8b
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky nevznikne, ak sa po prevzatí listiny o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky preukáže, že
a) doklady, na základe ktorých bola listina vydaná, sú sfalšované alebo pozmenené,
b) žiadateľ nie je osoba, ktorej doklady predložil,
c) listina bola vydaná bez znalosti skutočností, ktoré mohli mať na rozhodnutie podstatný vplyv, a žiadateľ tieto skutočnosti neoznámil, hoci bol povinný ich oznámiť,
d) vydanie listiny sa dosiahlo trestným činom.
(2) Ministerstvo oznámi skutočnosť podľa odseku 1 žiadateľovi. Ministerstvo zasiela oznámenie o skutočnosti podľa odseku 1 aj obci trvalého pobytu žiadateľa, útvaru Policajného zboru, daňovému úradu, colnému úradu, inštitúciám vykonávajúcim sociálne poistenie a verejné zdravotné poistenie.
(3) Žiadateľ je povinný vrátiť listinu o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky ministerstvu do 30 dní od doručenia oznámenia ministerstva.


DRUHÁ ČASŤ
Strata štátneho občianstva Slovenskej republiky

§ 9
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky možno stratiť
a) prepustením zo štátneho zväzku Slovenskej republiky na vlastnú žiadosť,
b) nadobudnutím cudzieho štátneho občianstva na základe výslovného prejavu vôle.
(2) Zo štátneho zväzku Slovenskej republiky možno prepustiť osobu, ktorá preukáže, že má štátne občianstvo iného štátu, alebo prísľub jeho udelenia v prípade prepustenia zo štátneho zväzku Slovenskej republiky.
(3) Zo štátneho zväzku Slovenskej republiky nemožno prepustiť osobu,
a) proti ktorej sa vedie trestné stíhanie, prípadne je vo výkone trestu, alebo nemá vykonaný trest uložený rozsudkom súdu Slovenskej republiky,
b) ktorá má nedoplatky na daniach a verejných dávkach v Slovenskej republike.
(4) Žiadosť o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky sa podáva osobne na obvodnom úrade v sídle kraja, diplomatickej misii alebo na konzulárnom úrade Slovenskej republiky.
(5) Žiadosť o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky obsahuje
a) meno, priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, ak ho má pridelené, dátum a miesto narodenia žiadateľa,
b) adresu pobytu žiadateľa a adresu posledného pobytu žiadateľa na území Slovenskej republiky,
c) dôvody žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky a
d) dátum a podpis žiadateľa.
(6) Žiadateľ predloží k žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky
a) doklad totožnosti,
b) rodný list,
c) doklad o osobnom stave, ktorým je sobášny list, právoplatný rozsudok alebo potvrdenie o rozvode manželstva, úmrtný list manžela, ak je žiadateľ ženatý muž alebo vydatá žena, rozvedený alebo ovdovený,
d) výpis z registra trestov Slovenskej republiky nie starší ako šesť mesiacov,
e) prísľub udelenia štátneho občianstva iného štátu alebo doklad o jeho nadobudnutí,
f) potvrdenie, že žiadateľ nemá nedoplatky na daniach a verejných dávkach v Slovenskej republike.
(7) Manželia a maloleté deti od 14 rokov žiadajú o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky v samostatných žiadostiach o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky. Maloleté deti mladšie ako 14 rokov, ktoré rodič uviedol v žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky, strácajú štátne občianstvo Slovenskej republiky spolu s rodičom.
(8) O prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky rozhoduje obvodný úrad v sídle kraja. Ak obvodný úrad v sídle kraja rozhodne o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky, vydá listinu o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky, ktorá obsahuje
a) názov „Slovenská republika" a názov obvodného úradu v sídle kraja,
b) číslo konania o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky,
c) ustanovenie tohto zákona, podľa ktorého sa osoba prepúšťa zo štátneho zväzku Slovenskej republiky,
d) meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum narodenia, miesto narodenia, adresu pobytu žiadateľa a adresu posledného pobytu žiadateľa na území Slovenskej republiky,
e) miesto a dátum vydania listiny,
f) meno, priezvisko, funkciu a podpis oprávnenej osoby,
g) odtlačok úradnej pečiatky.
(9) Obvodný úrad v sídle kraja rozhodne o žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky najneskôr do šiestich mesiacov od doručenia žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky obvodnému úradu v sídle kraja.
(10) Obvodný úrad v sídle kraja rozhodne o žiadosti o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky opätovne, ak v čase medzi vydaním listiny o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky a jej prevzatím žiadateľom vyjdú najavo nové skutočnosti, ktoré je potrebné zohľadniť pri rozhodnutí vo veci.
(11) Štátne občianstvo Slovenskej republiky sa stráca dňom prevzatia listiny o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky. Listinu o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky odovzdáva obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky žiadateľovi, ktorý ju osobne preberá. Diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky zašle bezodkladne obvodnému úradu v sídle kraja doklad o prevzatí listiny o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky.
(12) Ak si žiadateľ bez vážneho dôvodu neprevezme listinu o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky do šiestich mesiacov od doručenia písomnej výzvy, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky vráti listinu príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja, ktorý konanie zastaví. Rozhodnutie o zastavení konania sa vyznačí v spise a žiadateľ sa o zastavení konania upovedomí.
(13) Proti rozhodnutiu o zastavení konania podľa odseku 12 sa nemožno odvolať.
(14) Obvodný úrad v sídle kraja zasiela oznámenie o skutočnosti podľa odseku 11 obci trvalého pobytu žiadateľa, útvaru Policajného zboru, daňovému úradu, colnému úradu, inštitúciám vykonávajúcim sociálne poistenie a verejné zdravotné poistenie.
(15) Obvodný úrad v sídle kraja si môže vyžiadať od Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky výpis z registra trestov týkajúci sa žiadateľa o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky.
(16) Štátny občan Slovenskej republiky stráca štátne občianstvo Slovenskej republiky dňom, ktorým na základe výslovného prejavu vôle, ktorým je žiadosť, vyhlásenie alebo iný úkon smerujúci k nadobudnutiu cudzieho štátneho občianstva, dobrovoľne nadobudne cudzie štátne občianstvo.
(17) K strate štátneho občianstva podľa odseku 16 nedôjde, ak štátny občan Slovenskej republiky nadobudol cudzie štátne občianstvo v súvislosti s uzavretím manželstva so štátnym občanom cudzieho štátu, a to za predpokladu, že cudzie štátne občianstvo manžela nadobudol za trvania spoločného manželstva.
(18) K strate štátneho občianstva podľa odseku 16 nedôjde ani vtedy, ak bolo cudzie štátne občianstvo nadobudnuté narodením.
(19) Ten, kto stratil štátne občianstvo podľa odseku 16, je povinný bezodkladne túto skutočnosť oznámiť obvodnému úradu v sídle kraja.
(20) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi stratu štátneho občianstva podľa odseku 16 subjektom uvedeným v odseku 14.
(21) Ak osobitný zákon13aa) neustanovuje inak, dňom straty štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa odseku 16 zaniká štátnozamestnanecký pomer, služobný pomer alebo obdobný právny vzťah zakladajúci funkciu, zamestnanie alebo povolanie, výkon ktorých je podmienený štátnym občianstvom Slovenskej republiky.
(22) Ak osobitný zákon13ab) neustanovuje inak, dňom straty štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa odseku 16 zaniká oprávnenie na oboznamovanie sa s utajovanými skutočnosťami.


TRETIA ČASŤ
Osvedčovanie štátneho občianstva Slovenskej republiky

§ 9a
(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky sa preukazuje
a) platným osvedčením o štátnom občianstve Slovenskej republiky,
b) platným občianskym preukazom,
c) platným cestovným pasom alebo
d) potvrdením podľa odseku 13.
(2) Osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky vydáva príslušný obvodný úrad v sídle kraja na základe písomnej žiadosti o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky, ktorá sa podáva osobne na obvodnom úrade v sídle kraja, diplomatickej misii alebo na konzulárnom úrade Slovenskej republiky.
(3) Žiadosť o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky obsahuje
a) meno, priezvisko, rodné priezvisko, rodné číslo, ak ho má pridelené, dátum a miesto narodenia žiadateľa,
b) adresu pobytu žiadateľa a adresu posledného pobytu žiadateľa na území Slovenskej republiky,
c) dátum a podpis žiadateľa.
(4) Žiadateľ predloží k žiadosti o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky
a) doklad totožnosti,
b) rodný list a
c) doklad o osobnom stave, ktorým je sobášny list, právoplatný rozsudok alebo potvrdenie o rozvode manželstva, úmrtný list manžela, ak je žiadateľ ženatý muž alebo vydatá žena, rozvedený alebo ovdovený,
d) ďalšie doklady potrebné na posúdenie žiadosti, ak je vyzvaný obvodným úradom v sídle kraja na ich predloženie.
(5) Ak sa žiadateľ nenachádza v Ústrednej evidencii nadobudnutia a straty štátneho občianstva Slovenskej republiky alebo ak sú pochybnosti o jeho štátnom občianstve, obvodný úrad v sídle kraja požiada ministerstvo o súhlas s vydaním osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky.
(6) Osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky sa vydáva na tlačive, ktoré vydáva ministerstvo, spravidla do 30 dní od podania žiadosti. Osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky je platné šesť mesiacov odo dňa vydania a len v podobe originálu. Osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky obsahuje
a) meno, priezvisko, rodné priezvisko, dátum a miesto narodenia žiadateľa,
b) adresu pobytu žiadateľa a adresu posledného pobytu žiadateľa na území Slovenskej republiky,
c) údaj o platnosti osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky,
d) dátum vydania osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky,
e) odtlačok úradnej pečiatky, meno, priezvisko, funkciu a podpis oprávnenej osoby.
(7) Osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky stráca platnosť dňom doručenia listiny o prepustení zo štátneho zväzku Slovenskej republiky, ak nie je ustanovené inak.
(8) Ak sa zistilo, že žiadateľ nie je štátnym občanom Slovenskej republiky, obvodný úrad v sídle kraja žiadosť o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky zamietne a písomne odôvodní, prečo nemožno žiadosti vyhovieť.
(9) Obvodný úrad v sídle kraja vedie evidenciu o vydaných osvedčeniach o štátnom občianstve Slovenskej republiky a o zamietnutých žiadostiach o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky.
(10) Ak žiadateľ požiada o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky vydané v lehote podľa odseku 6, obvodný úrad v sídle kraja je povinný vydať mu ho aj opakovane.
(11) Ak sa po vydaní osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky preukáže, že žiadateľ nie je štátnym občanom Slovenskej republiky, osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky je neplatné odo dňa jeho vydania. Ministerstvo oznámi túto skutočnosť žiadateľovi, ktorý je povinný vydané osvedčenie vrátiť ministerstvu do 30 dní od doručenia oznámenia. Ministerstvo vedie evidenciu neplatných osvedčení o štátnom občianstve Slovenskej republiky.
(12) Ministerstvo zasiela oznámenie o skutočnosti podľa odseku 11 obci trvalého pobytu žiadateľa, útvaru Policajného zboru, daňovému úradu, colnému úradu, inštitúciám vykonávajúcim sociálne poistenie a verejné zdravotné poistenie.
(13) Obvodný úrad v sídle kraja vydáva na základe písomnej žiadosti podanej na obvodnom úrade v sídle kraja, diplomatickej misii alebo konzulárnom úrade Slovenskej republiky potvrdenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky osoby ku dňu jej úmrtia alebo k inému dňu, ktorý predchádza dňu podania žiadosti. Žiadosť môže podať orgán verejnej moci, právnická osoba alebo fyzická osoba, ak preukáže právny dôvod, pre ktorý sa má potvrdenie vydať.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Priestupky

§ 9b
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) nesplní povinnosť podľa § 18,
b) nevráti listinu o udelení štátneho občianstva Slovenskej republiky ministerstvu do 30 dní od doručenia oznámenia ministerstva podľa § 8b ods. 3,
c) nevráti vydané osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky ministerstvu do 30 dní od doručenia oznámenia ministerstva podľa § 9a ods. 11,
d) neoznámi bezodkladne stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa § 9 ods. 19.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) sa uloží pokuta od 33 eur do 331 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. b) až d) sa uloží pokuta vo výške 3319 eur.
(3) Priestupky podľa tohto zákona prejednáva Obvodný úrad Bratislava.
(4) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch,13a) ak tento zákon neustanovuje inak.


PIATA ČASŤ
Spoločné a záverečné ustanovenia

§ 10
Štátne občianstvo Slovenskej republiky je rovnocenné bez ohľadu na právny titul jeho nadobudnutia.

§ 11
Doručovanie
(1) Dôležitá písomnosť, najmä rozhodnutie, sa doručuje žiadateľovi do vlastných rúk na poslednú adresu jeho pobytu uvedenú v evidencii podľa osobitného predpisu.13b) Táto adresa pobytu sa považuje za adresu pobytu, na ktorej sa žiadateľ zdržiava.
(2) Ak sa písomnosť doručuje žiadateľovi do zahraničia, pretože žiadateľ na území Slovenskej republiky nemá pobyt alebo z iného vážneho dôvodu, písomnosť sa mu zasiela na ním uvedenú adresu v zahraničí prostredníctvom diplomatickej misie alebo konzulárneho úradu Slovenskej republiky, ktoré sú povinné zabezpečiť doručenie písomnosti žiadateľovi do vlastných rúk v súlade s právnym poriadkom príslušného štátu a bezokladne písomne oznámiť ministerstvu alebo obvodnému úradu v sídle kraja deň prevzatia tejto písomnosti žiadateľom. Táto adresa pobytu sa považuje za adresu pobytu, na ktorej sa žiadateľ zdržiava.
(3) Žiadateľ je povinný oznámiť bezodkladne ministerstvu alebo obvodnému úradu v sídle kraja každú zmenu adresy pobytu na účel doručovania podľa odsekov 1 a 2.
(4) Písomnosť sa považuje za doručenú dňom jej prevzatia žiadateľom.
(5) Ak nemožno doručiť písomnosť žiadateľovi na adresu podľa odseku 1 alebo 2, písomnosť sa považuje dňom vrátenia nedoručenej zásielky ministerstvu alebo obvodnému úradu v sídle kraja za doručenú, a to aj vtedy, ak sa žiadateľ o tom nedozvie.
(6) Ak žiadateľ bezdôvodne odoprel písomnosť prijať, je doručená dňom, keď sa jej prijatie odoprelo; tento deň sa vyznačí na doručovanej písomnosti.

§ 12
(1) Právne účinky vyhlásenia podľa § 3 ods. 2 nastanú dňom podania vyhlásenia.
(2) Orgán, ktorý vyhlásenie prijal, vydá potvrdenie o prijatí vyhlásenia s vyznačením dátumu vyhlásenia.

§ 13
Vyhlásenie vykonané podľa § 3 tohto zákona je oslobodené od správneho poplatku.

§ 14
(1) Na žiadosť ministerstva alebo obvodného úradu v sídle kraja sú orgány verejnej moci, ako aj právnické osoby a fyzické osoby povinné v určenej lehote oznámiť skutočnosti, ktoré majú význam pre rozhodovanie podľa tohto zákona.
(2) Ministerstvo na účely stanoviska k žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa § 8a ods. 3 sprístupní osobitnému útvaru Policajného zboru12a) a Slovenskej informačnej službe informácie z Ústrednej evidencie nadobudnutia a straty štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa § 19 a zo spisu žiadateľa; osobitný útvar Policajného zboru12a) a Slovenská informačná služba sú oprávnené spracúvať osobné údaje žiadateľa len na účely tohto stanoviska.

§ 15
(1) Ustanovenia všeobecného predpisu o správnom konaní14) o doručovaní písomností a ustanovení opatrovníka sa na účely tohto zákona nepoužijú. Na postup podľa tretej časti tohto zákona sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.14)
(2) Na postup obvodného úradu v sídle kraja, diplomatickej misii a konzulárneho úradu Slovenskej republiky pri preberaní žiadosti podľa § 8 sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.14)
(3) Právne úkony vykonávané orgánom verejnej moci, fyzickou osobou a právnickou osobou v konaní podľa tohto zákona sa vykonávajú výlučne v listinnej podobe.

§ 16
Miestna príslušnosť podľa tohto zákona sa spravuje pobytom osoby, o ktorej štátne občianstvo ide. Ak osoba nemá pobyt na území Slovenskej republiky, spravuje sa miestna príslušnosť podľa jej posledného pobytu na území Slovenskej republiky; ak nemala pobyt na území Slovenskej republiky, je príslušný podľa § 3 ods. 2 Obvodný úrad Bratislava I14a) a podľa § 8, 9 a 9a Obvodný úrad Bratislava. Príslušným orgánom štátnej správy na podanie vyhlásenia podľa § 3 ods. 3 a § 12 zákona č. 165/1968 Zb. o zásadách nadobúdania a straty štátneho občianstva je Obvodný úrad Bratislava.

§ 16a
(1) Za maloleté dieťa podáva žiadosť podľa § 8, 9 a 9a alebo vyhlásenie podľa § 16 jeho zákonný zástupca, poručník alebo opatrovník. V mene osoby, ktorá je rozhodnutím súdu pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo ktorej spôsobilosť na právne úkony je obmedzená, podáva žiadosť podľa § 8, 9 a 9a súdom ustanovený opatrovník.
(2) Ak žiadateľ uvedie v žiadosti podľa § 8 a 9 alebo vo vyhlásení podľa § 16 maloleté dieťa a druhý rodič nepodal rovnakú žiadosť, je potrebný súhlas druhého rodiča, ktorého podpis musí byť úradne osvedčený. Súhlas druhého rodiča možno nahradiť právoplatným rozhodnutím súdu. Súhlas sa nevyžaduje, ak druhý rodič je pozbavený rodičovských práv alebo jeho rodičovské práva sú obmedzené, alebo je pozbavený spôsobilosti na právne úkony, alebo jeho spôsobilosť na právne úkony je obmedzená.
(3) Doklady k žiadosti podľa § 8, 9 a 9a žiadateľ predloží v origináli alebo predloží ich úradne osvedčenú kópiu. Ak žiadateľ predloží doklady v origináli, obvodný úrad v sídle kraja, diplomatická misia alebo konzulárny úrad Slovenskej republiky po overení údajov z nich vyhotoví ich kópie a doklady vráti žiadateľovi. Doklady vydané cudzím štátom musia mať ďalšie overenie, ak medzinárodná zmluva15) neustanovuje inak, a musí k nim byť priložený úradne osvedčený preklad do slovenského jazyka.

§ 17
V prípade, že medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná, upravuje niektoré otázky vo veci štátneho občianstva odlišne od tohto zákona, platí úprava v medzinárodnej zmluve.

§ 18
Žiadateľ je povinný oznámiť bezodkladne ministerstvu alebo obvodnému úradu v sídle kraja každú zmenu osobných údajov a osobného stavu.

§ 19
(1) Ústrednú evidenciu nadobudnutia a straty štátneho občianstva Slovenskej republiky vedie ministerstvo; krajskú evidenciu vedie obvodný úrad v sídle kraja.
(2) Ministerstvo a obvodný úrad v sídle kraja spracúvajú v evidenciách vedených podľa tohto zákona osobné údaje osôb, ktoré nadobudli štátne občianstvo Slovenskej republiky alebo štátne občianstvo Slovenskej republiky stratili, v rozsahu údajov uvedených v žiadostiach a dokladoch podľa § 8, 9 a 9a.

§ 19a
Práva pri uplatňovaní tohto zákona sa zaručujú rovnako všetkým osobám bez ohľadu na pohlavie, rasu, farbu pleti, jazyk, vieru a náboženstvo, politické či iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, príslušnosť k národnosti alebo k etnickej skupine v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou osobitným zákonom.

§ 19b
O žiadostiach o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky podaných žiadateľmi, ktorí uzavreli manželstvo so štátnym občanom Slovenskej republiky a o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do 31. augusta 2005, sa rozhodne podľa predpisov platných pred 1. septembrom 2005.

§ 19c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. októbra 2007
(1) Žiadosti o udelenie štátneho občianstva Slovenskej republiky, žiadosti o prepustenie zo štátneho zväzku Slovenskej republiky a žiadosti o vydanie osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky, o ktorých sa právoplatne nerozhodlo do 30. septembra 2007, sa posudzujú podľa predpisov účinných od 1. októbra 2007 s výnimkou uvedenou v odseku 2.
(2) Na konania začaté pred 1. októbrom 2007 sa použijú ustanovenia § 7 a 8 okrem ustanovenia § 8 ods. 1 v znení účinnom pred 1. októbrom 2007.

§ 20
Zrušujú sa:
1. zákon č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva v znení zákona č. 72/1958 Zb., zákona č. 165/1968 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 206/1968 Zb. a zákona č. 88/1990 Zb.;
2. zákon Slovenskej národnej rady č. 206/1968 Zb. o nadobúdaní a strate štátneho občianstva Slovenskej socialistickej republiky v znení čl. I zákona č. 88/1990 Zb.;

§ 21
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.


Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.


1) Článok 5 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb.
2) § 8 Občianskeho zákonníka.
3) § 108 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4) § 34 až 42 zákona č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4a) Zákon č. 70/1997 Z. z. o zahraničných Slovákoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) § 65 a 113 Trestného zákona.
6) § 10 ods. 14 Trestného poriadku.
7) § 489 až 514 Trestného poriadku.
8) Zákon č. 403/2004 Z. z. o európskom zatýkacom rozkaze a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
9) § 56 až 75 zákona č. 48/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10) § 15 zákona č. 480/2002 Z. z. o azyle a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11) § 2 písm. i) zákona č. 480/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12) § 7 ods. 1, § 8 a § 12 ods. 1 zákona č. 474/2005 Z. z. o Slovákoch žijúcich v zahraničí a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12a) § 4 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
13) § 28 a 41 zákona č. 48/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
13aa) Napríklad čl. 74 ods. 2, čl. 103 ods. 1, čl. 134 ods. 3 a čl. 145 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky, § 192 ods. 1 písm. g) zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície, § 183 ods. 1 písm. g) zákona č. 200/1998 Z. z. o štátnej službe colníkov a o zmene a doplnení niektorých ďalších zákonov, § 15 ods. 2 písm. b) zákona č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry, § 60 ods. 1 písm. a) zákona č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore, § 70 ods. 1 písm. g) zákona č. 346/2005 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 3 ods. 3 zákona č. 400/2009 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13ab) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13b) Zákon č. 48/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
14) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov (úplné znenie č. 138/2004 Z. z.).
14a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 472/1990 Zb. o organizácii miestnej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
15) Napríklad Dohovor o zrušení požiadavky vyššieho overenia zahraničných verejných listín (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 213/2002 Z. z. v znení oznámenia Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 313/2002 Z. z., č. 483/2002 Z. z., č. 74/2003 Z. z., č. 148/2003 Z. z., č. 405/2003 Z. z., č. 437/2003 Z. z., č. 32/2004 Z. z., č. 295/2004 Z. z., č. 515/2004 Z. z. a č. 683/2004 Z. z.).