+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o priestupkoch
Zákon o priestupkoch (372/1990)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 28.08.1990
Platnosť od: 06.09.1990
Účinnosť od: 01.10.1990
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
30.11.2013 388/2013  
01.07.2012 96/2012  
01.01.2015 374/2014  
01.01.2014 417/2013, 474/2013  
01.02.2017 315/2016  
01.08.2014 204/2014  
01.01.2017 311/2016  
01.06.2013 94/2013  
01.07.2016 125/2016  
01.05.2013 80/2013  
01.01.2016 397/2015, 430/2015  
26.02.2013 31/2013  
01.02.2014 1/2014  
01.11.2013 299/2013  
Hatályos 2017. február 1-től

A Tt. 372/1990.

Törvény
A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL


Kelt: 1990. augusztus 20.


Módosítva:
Tt. 524/1990., hatályos 1991. január 1-től
Tt. 295/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 266/1992., hatályos 1993. január 1-től
Tt. 511/1992., hatályos 1993. január 1-től
Tt. 237/1993., hatályos 1993. november 1-től
Tt. 42/1994., hatályos 1994. február 28-tól
Tt. 248/1994., hatályos 1994. október 1-től
Tt. 249/1994., hatályos 1994. október 1-től
Tt. 250/1994, hatályos 1994. október 1-től
Tt. 202/1995., hatályos 1995. október 1-től
Tt. 207/1995., hatályos 1995. október 5-től
Tt. 265/1995., hatályos 1995. december 8-tól
Tt. 285/1995., hatályos 1996. január 1-től
Tt. 160/1996., hatályos 1996. július 1-től
Tt. 168/1996., hatályos 1996. szeptember 1-től
Tt. 143/1998., hatályos 1998. július 1-től
Tt. 319/1998., hatályos 1998. október 23-től
Tt. 298/1999., hatályos 1999. december 1-től
Tt. 313/1999., hatályos 2000. január 1-től
Tt. 195/2000., hatályos 2000. július 1-től
Tt. 211/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 367/2000., hatályos 2001. január 1-től
Tt. 122/2001., hatályos 2001. április 1-től
Tt. 223/2001., hatályos 2001. július 1-től
Tt. 253/2001., hatályos 2001. augusztus 1-től
Tt. 490/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 507/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 139/2002., hatályos 2002. április 1-től
Tt. 422/2002., hatályos 2002. október 1-től
Tt. 430/2003., hatályos 2003. november 1-től
Tt. 190/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 534/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 510/2003., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 364/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 533/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 656/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 570/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 650/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 211/2006., hatályos 2006. május 1-től
Tt. 224/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 250/2007., hatályos 2007. július 1-től
Tt. 547/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 666/2007., hatályos 2008. február 1-től
Tt. 86/2008., hatályos 2008. április 1-től
Tt. 245/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 298/2008., hatályos 2008. szeptember 1-től
Tt. 479/2008., hatályos 2008. december 1-től
Tt. 491/2008., hatályos 2008. december 15-től
Tt. 445/2004., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 8/2009., hatályos 2009. február 1-től
Tt. 70/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 72/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 191/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 206/2009., hatályos 2009. június 1-től
Tt. 465/2009., hatályos 2009. december 1-től
Tt. 441/2001., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 387/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 513/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 60/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 433/2010., hatályos 2010. december 1-től
Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től
Tt. 362/2011., hatályos 2011. december 1-től
Tt. 79/2012., hatályos 2012. március 1-től
Tt. 96/2012., hatályos 2012. július 1-től
Tt. 31/2013., hatályos 2013. február 26-tól
Tt. 80/2013., hatályos 2013. május 1-től
Tt. 94/2013., hatályos 2013. június 1-től
Tt. 299/2013., hatályos 2013. november 1-től
Tt. 388/2013., hatályos 2013. november 30-tól
Tt. 417/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 474/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 1/2014., hatályos 2014. február 1-től
Tt. 204/2014., hatályos 2014. augusztus 1-től
Tt. 374/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 397/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 430/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 311/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től


A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt fogadta el:


1. §
Alapvető rendelkezések
A Szlovák Köztársaság államigazgatási szervei és az önkormányzatok a törvények, valamint az egyéb jogszabályok betartására és a polgári jogok tiszteletben tartására ösztönzik a polgárokat; ügyelnek arra, hogy a polgárok ne akadályozzák az államigazgatási, valamint az önkormányzati feladatok elvégzését, és ne sértsék meg a közrend, valamint a polgári együttélés szabályait. 


I. RÉSZ
Általános rendelkezések

2. §
A szabálysértés fogalma
(1) Szabálysértésnek minősül minden a közösség érdekeit sértő vagy veszélyeztető jogellenes magatartás, melyet a jelen vagy más törvény szabálysértésnek minősít, feltéve, hogy az nem olyan közigazgatási szabálysértés, amely más jogszabályok alapján büntethető, vagy ha az nem bűncselekmény. 
(2) Szabálysértésnek nem minősül az olyan cselekedet, mellyel valaki megakadályozza
a) arányos módon a törvény által védett érdekek ellen irányuló közvetlenül fenyegető támadást, 
b) a törvény által védett érdekek ellen irányuló közvetlenül fenyegető veszélyt, feltéve, hogy az ilyen cselekedet nem jár ugyanolyan súlyos következményekkel, és az, aki a veszélyt megakadályozta, nem tudta azt az adott helyzetben másképp elhárítani. 

Jogellenes magatartás

3. §
Szabálysértésért való felelősségre vonáshoz elégséges a gondatlanságból elkövetett jogellenes magatartás, ha a törvény kimondottan nem úgy rendelkezik, hogy megvalósításához szándékos jogellenes magatartás szükséges. 

4. §
(1) Gondatlanságból elkövetett szabálysértés esete áll fenn, ha az elkövető
a) tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, de ésszerű okok nélkül arra számított, hogy az érdekeket nem sérti, vagy nem veszélyezteti, vagy
b) nem tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, viszont a körülményeket, valamint a személyes tényezőket figyelembe véve azt tudhatta és tudnia kellett volna.
(2) Szándékosságból elkövetett szabálysértés esete áll fenn, ha az elkövető
a) cselekedetével meg akarta sérteni vagy veszélyeztetni akarta a törvény által védett érdekeket, vagy
b) tudta, hogy cselekedetével megsértheti, vagy veszélyeztetheti a törvény által védett érdekeket, és tudatában volt, hogy ez esetben azt megsérti vagy veszélyezteti a törvény által védett érdekeket. 
(3) Cselekedetnek minősül az olyan cselekmény elmulasztása is, melynek elvégzésére az elkövető, figyelembe véve a körülményeket, valamint a személyes tényezőket, köteles lett volna.

5. §
Életkor és beszámíthatatlanság
(1) Szabálysértés elkövetése miatt nem vonható felelősségre az, aki a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be a tizenötödik életévét.
(2) Szabálysértés elkövetése miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban nem volt képes felismerni, hogy a törvény által védett érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, vagy nem volt képes a cselekmény elkövetését befolyásolni. Nem mentesül a felelősségre vonástól az, aki a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotba, akár csak gondatlanságból, alkohol illetve egyéb függőséget okozó anyagok használata során került.1)

6. §
Felelősség jogi személynek megszabott kötelezettség megszegéséért
Jogi személyeknek kiszabott kötelezettség megsértéséért a jogi személy nevében eljáró vagy eljárásra jogosult személy, vagy ha a cselekedetre utasítás alapján került sor, a cselekmény végrehajtására utasítást adó személy vonható felelősségre. 

Joghatóság

7. §
(1) A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni; abban az esetben, ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény elbírálása az elkövető részére kedvezőbb vagy enyhébb, az új jogszabályt kell alkalmazni.
(2) Szabálysértés elkövetéséért az elkövetőnek csak olyan büntetést lehet kiszabni, melyet a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály engedélyez.
(3) A törvényes állapotot védő intézkedésekről a kiszabásának idején hatályban lévő jogszabály szerint döntenek.

8. §
(1) Jelen törvény vagy más jogszabály alapján azok a szabálysértések bírálandóak el, melyek a Szlovák Köztársaság területén lettek elkövetve.
(2) Jelen törvény alapján kerül elbírálásra az a szabálysértés is, amelyet a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgár követett el külföldön, amennyiben ez a személy olyan kötelezettséget szegett meg, amely a szlovák jogszabályok alapján külföldön is vonatkozik rá, vagy az egy, a Szlovák Köztársaság számára kőtelező érvényű nemzetközi szerződésből ered.

9. §
(1) A törvény vagy nemzetközi jog alapján kivétellel vagy mentelmi joggal rendelkező személyek szabálysértésre utaló magatartását nem lehet e törvény alapján szabálysértésként elbírálni. Nem lehet továbbá büntetést kiszabni vagy a büntetés végrehajtását folytatni, ha az a személy, akire a büntetés ki lett szabva, a későbbiekben a törvény vagy a nemzetközi jog alapján kivételt vagy mentelmi jogot kapott. 
(2) Az olyan cselekedetet, amely a jelen törvény vagy más jogszabály alapján1a) szabálysértésnek minősül, és az elkövetője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a bírája, vagy más bíró, a jelen törvény rendelkezései alapján kell elbírálni. 
(3) Az olyan cselekedetet, amely a jelen törvény vagy más jogszabály alapján1a) szabálysértésnek minősül, és az elkövetője ügyész, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze vagy a Szlovák Köztársaság államfője, jelen törvény rendelkezései alapján kell elbírálni. 
(4) Ha a 2. és a 3. bekezdésben feltüntetett személy nem egyezik bele a helyszíni vizsgálat lefolytatásába, az eljáró szerv erről feljegyzést készít és továbbítja azt a tárgyilag és helyileg illetékes közigazgatási hatóságnak. A helyileg illetékes közigazgatási hatóság a szabálysértés elbírálásának megkönnyítése céljából, vagy egyéb más fontos okból az ügyet elbírálásra továbbítja a 2. és 3. bekezdésben feltüntetett személy lakhelye vagy a funkciót betöltő feladatellátási helye szerinti más, tárgyilag illetékes közigazgatási hatóságnak.
(5) Amennyiben a 3. bekezdésben feltüntetett személyek által elkövetett szabálysértés elbírálása befejeződött, az ügyben eljáró illetékes szerv erről késedelem nélkül értesíti az elkövető közvetlen felettesi szervét.

10. §
(1) Külön törvény meghatározhatja azon személyeket, akiknek szabálysértésre utaló magatartását külön törvény alapján bírálják el.
(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek szabálysértésre utaló magatartását e törvény szerint bírálják el, ha az ilyen személyre az elbírálás idején a külön törvény nem vonatkozik.

Szankciók

11. §
(1) Szabálysértésért a következő büntetéseket lehet kiszabni: 
a) figyelmeztetés,
b) bírság,
c) tevékenységtől való eltiltás,
d) dolog elkobzása.
(2) Büntetést önmagában vagy egymás mellett is lehet kiszabni; figyelmeztetést nem lehet bírsággal együtt kiszabni.
(3) Abban az esetben, ha maga a szabálysértési eljárás elegendő lehet az elkövető megjavulásához, büntetés kiszabása a szabálysértési határozatban mellőzhető. 

12. §
(1) A büntetés formájának, illetve mértékének a kiszabásakor figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, főként a szabálysértés elkövetésének a módját és annak következményeit, a szabálysértés elkövetésének a körülményeit, a jogsértés mértékét, az indítékot és az elkövető személyét, valamint, hogy milyen formában volt az elkövető ezért a cselekedetért más fegyelmi eljárásban sújtva. 
(2) Ha ugyanaz az elkövető több szabálysértést is elkövetett, és azok egy szabálysértési eljárásban voltak elbírálva, az elkövetőt azért a szabálysértésért vonják felelősségre, amelyet a törvény a legszigorúbban büntet; tevékenységtől való eltiltást abban az esetben lehet kiszabni, ha annak kiszabása az elkövetett szabálysértések valamelyikéért engedélyezett. 

13. §
(1) Ha a jelen törvény egyedi rendelkezései vagy más jogszabály nagyobb bírságot nem határoz meg, a szabálysértés elkövetéséért 33 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni, 
(2) Ha a jelen törvény vagy más jogszabály másképp nem rendelkezik, helyszíni bírságolási eljárás (84. §) során 33 €-ig terjedő, hatósági meghagyási eljárás (87. §) során pedig 250 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
(3) A szabálysértésekért kiszabott büntetés az állami költségvetés bevételét képezi, hacsak a  4. bekezdés vagy külön jogszabály nem rendelkezik másként.
(4) A község által szabálysértésért kiszabott büntetés a község bevételét képezi.

14. §
(1) Tevékenységtől való eltiltást csak a jelen törvény egyedi rendelkezéseiben vagy más jogszabályba foglalt szabálysértésekért és csak az adott rendelkezésekben megszabott időre, maximálisan 5 évre lehet kiszabni, és amennyiben olyan tevékenységről van szó, amelyet az elkövető munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban végez, vagy amely engedélyköteles vagy állami szerv beleegyezéséhez kötött, és amennyiben az elkövető a szabálysértést ezzel a tevékenységgel vagy a tevékenységgel összefüggésben követte el.
(2) A tevékenységtől való eltiltás idejébe beleszámít az az idő is, amikor a szabálysértés kivizsgálása során az államigazgatási szerv által kiadott intézkedés alapján az elkövető el volt tiltva ettől a tevékenységtő; ezen időbe nem számít bele a szabadságvesztés büntetésnek a letöltése. 
(3) Az elkövető kérvénye alapján a kiszabott büntetés több mint a felének eltelte után a tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének letöltése elengedhető. A tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének elengedésével kapcsolatos döntésre nem vonatkozik a közigazgatási eljárást szabályozó törvény. 
(4) A 3. bekezdés alapján nem lehetséges a tevékenységtől való eltiltás fennmaradó idejének elengedése, ha a szabálysértés elkövetőjére járművezetőstől való eltiltás lett kiszabva, és az elkövetőt a megelőző tíz évben 
a) függőséget okozó anyag hatása alatt elkövetett veszélyeztetésért, vagy függőséget okozó anyag hatása alatt elkövetett bűncselekményért már eltiltották járművezetéstől, vagy 
b) a 22. § 1. bekezdésének a), d), e) vagy f) pontjában foglalt szabálysértésért volt már eltiltva járművezetéstől. 

15. §
(1) Az elkövető tulajdonában levő dolgot el lehet kobozni,
a) ha azt a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,
b) ha azt szabálysértés elkövetésével szerezték meg, vagy szabálysértés során szerzett dologért kapta. 
(2) Nem kerülhet sor elkobzásra abban az esetben, ha az elkobzandó dolog értéke nem áll megfelelő arányban a szabálysértés jellegének a súlyával.
(3) Az elkobzott dolog a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi. 

Intézkedések

16. §
Szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 
a) a korlátozó intézkedések,
b) a lefoglalás.

17. §
(1) A korlátozó intézkedések az olyan kijelölt, nyilvánosság számára is hozzáférhető helyek és helyiségek  látogatásának tilalmát foglalja magába, ahol alkohol tartalmú italokat árusítanak vagy nyilvános sport-, illetve kulturális események zajlanak. Korlátozó intézkedés az elkövetővel szemben az alkoholizmussal vagy egyéb függőséggel szembeni védelem ellen elkövetett szabálysértés (30. §), a közrend elleni szabálysértés (47. § és 48. §), a társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés (49. §), a tulajdon ellen elkövetett szabálysértés (50.§) vagy külön jogszabály3aa) szerinti szabálysértés esetén rendelhető el.
(2) A korlátozó intézkedés alkalmazásának arányosnak kell lennie az elkövetett szabálysértés súlyosságával; csakis kizárólag más büntetéssel együtt lehet alkalmazni és maximálisan egy évre kiterjedően. 

18. §
(1) Szabálysértés elkövetésekor lefoglalás alkalmazható, amennyiben a 15. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja alapján nem alkalmazható a dolog elkobzása, és 
a) a dolog az elkövető tulajdonát képezi, akit nem lehet felelősségre vonni szabálysértés elkövetéséért, vagy 
b) nem képezi az elkövető tulajdonát, viszont személyi- és vagyonbiztonsági érdek, valamint a közérdek azt megkívánja. 
(2) Nincs helye lefoglalás elrendelésének, ha a szabálysértés jegyeit mutató cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A 15. § 2. bekezdésének rendelkezései hasonlóképp alkalmazandóak.
(3) A lefoglalt tárgy a Szlovák Köztársaság tulajdonába kerül. 

19. §
Fiatalkorúakról szóló külön rendelkezések
(1) Azon szabálysértések elbírálásánál, melyeknél az elkövető a szabálysértés elkövetésekor a tizenötödik életévét már betöltötte, viszont még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét (a továbbiakban „fiatalkorú”), szem előtt kell tartani a fiatalkorúaknak biztosított alapvető társadalmi gondoskodás alapelveit.
(2) Fiatalkorúak által elkövetett szabálysértést nem lehet hatósági meghagyási eljárással kivizsgálni.
(3) A maximálisan kiszabható bírság a kiskorúaknál a felére csökken; nem lehet viszont több 300 €-nál és helyszíni bírságolási eljárás során több mint 60 €.
(4) Tevékenységtől való eltiltást maximálisan egy évre lehet kiszabni, amennyiben ez nem gátolja a fiatalkorút a további szakmai felkészülésben. 

20. §
A szabálysértésért való felelősség elévülése
(1) Nincs helye szabálysértésért való felelősségre vonásnak, amennyiben a cselekmény elkövetése óta két év eltelt. Nincs helye továbbá szabálysértési elbírálásnak, esetleg a kiszabott büntetés vagy a fennmaradt büntetés végrehajtásának, amennyiben a szabálysértésre közkegyelem vonatkozik.
(2) Az 1. bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele azon időszak, melynek során ugyanazon ügyben büntetőeljárás folyt.


II. RÉSZ
Speciális rendelkezések

Igazgatás ágazatai ellen elkövetett szabálysértés

21. §
Az igazgatás több ágazatában előforduló szabálysértések
(1) Szabálysértés az követ el, aki 
a) jogtalanul készít értékpapír-másolatot, vagy jogtalanul készít, vagy forgalomba helyez olyan tárgyat, mely anélkül, hogy szándékában állna valakinek a vagyonát gyarapítani, vagy közokiratot vagy az adott tárgyat hamisítani, az értékpapírral vagy az állami szerv, önkormányzat vagy más jogi személy bélyegzőjével összetéveszthető,
b) államigazgatási szervnek, önkormányzatnak vagy más jogi személynek szándékosan helytelen vagy hiányos adatokat ad meg, vagy a kért adatokat annak ellenére eltitkolja, hogy azokat köteles megadni, 
c) szándékosan törvénytelenül használ a törvény által védett tudományos vagy művészeti címet, vagy felsőfokú végzettséghez kötődő címet, vagy más szakmai minősítést,
d) szándékosan hivatalos tilalmat sért, vagy hivatali jelzést tönkretesz, megrongál vagy jogtalanul eltávolít vagy megszeg, 
e) szándékosan tönkretesz, megrongál vagy jogtalanul eltávolít nyilvános hirdetményt, vagy annak tartalmát megváltoztatja, 
f) közigazgatási eljárásban szándékosan hamis vagy hiányos tanúvallomást tesz, vagy aki hamis, hiányos magyarázatot ad a szabálysértés felderítésére jogosult szervnek, vagy az államigazgatási hatóság vagy önkormányzat előtt tett becsületbeli nyilatkozatában hamis adatokat közöl, 
g) szándékosan és jogosulatlanul közszereplőnek adja ki magát, 
h) szándékosan nem tartja be a szabálysértési eljárásban kiszabott korlátozó intézkedéseket,
i) jogosulatlanul van a birtokában szabadalom, engedély, igazolvány, tanúsítvány, bélyegző vagy egyéb jogosultságot igazoló okirat, mely érvényét vesztette, annak ellenére, hogy törvényből adódó kötelessége lenne az ilyen jellegű okiratot vagy bélyegzőt visszaadni annak a szervnek, amely azt kiadta, 
j) szakképesítést igazoló irat nélkül olyan szolgáltatásokat nyújt vagy más tevékenységet végez, melyeket a törvény értelmében csak szakmai alkalmassággal rendelkező személyek végezhetnek. 
(2) Az 1.bekezdés a)-c) pontjaiban feltüntetett szabálysértések elkövetéséért 99 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni; az 1. bekezdés d)-i) pontjaiban feltüntetett szabálysértések elkövetéséért 165 €-ig és az 1. bekezdés j) pontjában feltüntetett szabálysértés elkövetéséért pedig 663 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.

22. §
Biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Biztonságos és zavartalan közlekedés ellen követ el szabálysértést, aki
a) mint gépjárművezető nem hajlandó magát a külön jogszabályban3a) szabályozott módon alkohol-, illetve egyéb más függőséget okozó anyagok kimutatására irányuló vizsgálatnak alávetni, holott az ilyen vizsgálat nem veszélyeztetné az ő egészségét, 
b) mint a közúti balesetben részes gépjárművezető a balesetet követően késedelem nélkül nem állította le a gépjárművét, a közúti baleset után alkoholt vagy egyéb függőséget okozó anyagot fogyasztott, mely gátolja annak a ténynek a kivizsgálását, hogy a gépjárművezető a közúti balesetet megelőzően fogyasztott-e ilyen jellegű anyagokat, vagy a közúti baleset helyszínét még a rendőr kiérkezése előtt elhagyta, vagy segítségnyújtást, segítségkérést vagy a közúti baleset bejelentését követően késedelem nélkül nem tért vissza a helyszínre,3b)
c) a gépjárművet a megfelelő járművezetői engedély nélkül, vagy tapasztalt sofőr jelenléte nélkül vezeti,3ba) vagy miután a járművezetői engedélye bevonásra került, azokat az eseteket leszámítva, amikor autósiskola járművét vezeti a képzés során külön jogszabály33b) szerint, gépjárművezetői alkalmassági vizsgát tesz vagy gépjárművezetői alkalmassági felülvizsgálatnak veti alá magát, vagy míg a járművezetői engedély bevonása idején engedélyt kapott a vezetésre,
d) a gépjárművet annak vezetésére nem alkalmas állapotban vezeti, melyet alkohol fogyasztásával idézett elő,
e) mint gépjárművezető a vezetés közben alkoholt fogyaszt, vagy annak fogyasztását követően olyan időben vezet, amikor az alkohol fogyasztása külön jogszabály alapján3a) elvégzett vizsgálat alapján a szervezetében még kimutatható,  kivéve a község beépített területén3bc) és a kerékpárúton kerékpárral közlekedő kerékpárost, ha a szervezetében lévő alkohol mennyisége nem haladja meg a 0,24 milligramm etanol értéket egy liter kilélegzett levegőben légzésminta-vételi eszköz alkalmazása esetén vagy a 0,5 gramm etanol értéket a vizsgált személy testtömegének egy kilogrammjára vetítve orvosi gázkromatográfiás vérvizsgálat esetén.
f) mint gépjárművezető a vezetés közben függőséget okozó anyagot fogyaszt, vagy annak fogyasztását követően olyan időben vezet, amikor a függőséget okozó anyag fogyasztása külön jogszabály alapján3a) elvégzett vizsgálat alapján a szervezetében még kimutatható,
g) megszegi a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat, minek következtében közúti balesetet okoz, és másnak testi sérülést okoz vagy tulajdonában kárt tesz,
h) mint gépjárművezető a külön jogszabályban,3c) vagy közúti jelzőtáblával vagy forgalomirányító berendezéssel szabályozott maximális megengedett sebességet
1. lakóterületen legfeljebb 20 km • h-1-val vagy lakóterületen kívül legfeljebb 30 km • h-1-val túllépi,
2. lakóterületen 21-50 km • h-1-val vagy lakóterületen kívül 31-60 km • h-1-val túllépi,
3. lakóterületen több, mint 50 km • h-1-val vagy lakóterületen kívül több, mint 60 km • h-1-val túllépi,
i) olyan gépjárművet használ, melynek a maximálisan megengedett össztömegét, a járműszerelvény maximálisan megengedett össztömegét, a pótkocsi maximálisan megengedett össztömegét vagy tengelyre vonatkozó maximálisan megengedett össztömegét a jármű túllépi,
j) 12 000 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű jármű vezetőjeként vagy 12 000 kg-ot meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű járműszerelvény vezetőjeként olyan közútra hajt be, amelyen tilos az ilyen jármű vagy járműszerelvény vezetése,
k) más, mint az a)-i) pontokban foglalt módon súlyosan megsérti a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat,3d)
l) más cselekedettel, mint amelyeket az a)-k) pontok említenek, súlyosan megsérti a biztonságos és zavartalan közlekedést szabályozó általános kötelező érvényű jogszabályokat.
(2) Az 1. bekezdés 
a) a)-c) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 300 €-tól egészen 1300 €-ig terjedő bírságot és egy évtől egészen öt évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
b) d) és f) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 200 €-tól egészen 1000 €-ig terjedő bírságot és öt évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
c) e), g) és i) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 150 €-tól egészen 800 €- ig terjedő bírságot és három évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
d) h) pontja
1. első alpontjába foglalt szabálysértésért 100 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
2. második alpontjában foglalt szabálysértésért 150 €-tól 600 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
3. harmadik alpontjába foglalt szabálysértésért 500 €-tól 1 000 €-ig terjedő bírságot és hat hónaptól három évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
e) j) pontjába foglalt szabálysértésért 1 500 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
f) k) pontjába foglalt szabálysértésért 60 €-tól egészen 300 €- ig terjedő bírságot és két évig terjedő tevékenységtől való eltiltást lehet kiszabni,
g) l) pontjába foglalt szabálysértésért 100 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
(3) Helyszíni bírságolási eljárásban vagy hatósági meghagyási eljárásban az 1. bekezdés
a) a)-g) pontjaiba foglalt szabálysértésért 650 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
b) h) pontja
1. első alpontjába foglalt szabálysértésért 50 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
2. második alpontjába foglalt szabálysértésért 30 €-tól 400 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
3. harmadik alpontjába foglalt szabálysértésért 250 €-tól 800 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
c) j) pontjába foglalt szabálysértésért 1 000 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
d) k) pontjába foglalt szabálysértésért 150 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni,
e) l) pontjába foglalt szabálysértésért 50 €-ig terjedő bírságot lehet kiszabni.
(4) Amennyiben a 84. § 1. bekezdésben foglalt feltételek teljesítve vannak, az első bekezdés h), i) és l) pontjaiban foglalt szabálysértéseket mindig helyszíni bírságolási eljárásban tárgyalják le, ha ezt külön jogszabály másképp nem szabályozza. 

24. §
Vállalkozási ágazatban elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) jogtalanul végez kereskedelmi, gyártási vagy egyéb keresőtevékenységet, 
b) törvénybe ütköző módon szándékosan kiad üzleti vagy banki titkokat, vagy egyéb tényeket, melyekre a törvény értelmében titoktartás vonatkozik.
(2) Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő, az 1. bekezdés b) pontjába foglalt szabálysértésért 3 319 €-ig terjedő bírság szabható ki. Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt szabálysértésekért egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki.

25. §
Külfölddel való gazdasági kapcsolatok ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) a külföldi személy kereskedelmi képviseletét jogsértően hozza létre és üzemelteti a Szlovák Köztársaságban, 
b) a külgazdasági tevékenység végzése során megszegi az általános kötelező érvényű jogszabályok által előírt tilalmakat, korlátozásokat vagy egyéb feltételeket, 
c) jogosulatlanul végez külgazdasági tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés a) és b) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő, az 1. bekezdés c) pontjába foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés b) pontjába foglalt szabálysértésért egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

26. §
A lakás és nem lakás célú helyiségek gazdálkodása ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést az követ el, aki lakást vagy nem lakás célú helyiséget szándékosan jogtalanul szerez, elfoglal, vagy használ. 
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt szabálysértéséért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

27. §
Pénzügyi és a szlovák valuta elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki törvényes fizetőeszközről, csekkről, értékpapírról vagy hitelkártyáról jogtalanul állít elő másolatot, vagy jogtalanul állít elő vagy helyez forgalomba olyan tárgyat, mely a fizetőeszközzel, csekkel, értékpapírral vagy hitelkártyával összetéveszthető. 
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt szabálysértésért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

28. §
Munka- és szociális ügyek elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) hátráltatja az örökbefogadó gondoskodását vagy az örökbefogadott nevelését azzal, hogy az örökbefogadásról szóló adatokat közzé teszi vagy terjeszti, 
b) fiatalkorú javítóintézeti nevelésének a végrehajtását akadályozza, vagy zavarja a más személy gondozására vagy nevelőszülői gondoskodásra bízott gyermek nevelését, 
c) amennyiben külföldi állampolgár, a Szlovák Köztársaságban munkavállalási engedély nélkül lép munkaviszonyba, ha ilyen engedély szükséges,
d) ha engedély nélkül végez munkaközvetítői tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés d) pontjába foglalt szabálysértésért 165 €-ig terjedő bírság és az 1. bekezdés a), c), és d) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

29. §
Egészségügyben elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) szándékosan meghiúsítja, megnehezíti, vagy veszélyezteti az egészségügyi szolgáltatások nyújtását , vagy nem veti alá magát a kötelező vizsgálatnak vagy kezelésnek,
b) orvosi jelentést vagy egészségügyi igazolványt vagy orvosi dokumentációt meghamisít vagy szándékosan megváltoztat,
c) megsérti az előírt kötelezettségeket a mérgek, kábítószerek, tudatmódosító anyagok vagy más, egészségre káros anyagok kezelésével kapcsolatban, vagy megsérti az ionizáló sugárzás elleni védelemre vonatkozó előírásokat.
(2) Az 1. bekezdés a) és b) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés c) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés c) pontjaiban taglalt szabálysértésekért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki.

30. §
Az alkoholizmus vagy egyéb kábítószer-függőség védelme ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértés követ el az, aki 
a) elad, felszolgál, vagy más formában lehetővé teszi alkoholtartalmú italok fogyasztását nyilvánvalóan alkohol vagy más függőséget okozó szer hatása alatt levő személynek, tizennyolcadik életévet be nem töltött személynek, vagy olyan személynek, akiről tudja, hogy munkatevékenységet vagy más tevékenységet fog végezni, melynek végzésénél veszélyeztetheti az emberek egészségét, vagy vagyoni kárt okozhat,
b) egy másik személynek jogtalanul elad, felszolgál vagy más formában lehetővé teszi alkoholtól eltérő egyéb, függőséget okozó káros anyagok használatát,
c) nem veti alá magát azon intézkedésnek, mely a túlzott alkoholfogyasztás, vagy egyéb, függősséget okozó anyagok fogyasztása miatt lettek kiszabva, 
d) szándékosan és engedély nélkül állít elő alkoholt vagy szeszesitalt, vagy engedély nélkül előállított alkoholt vagy szeszesitalt szándékosan megőriz vagy forgalomba helyez, 
e) szándékosan lehetővé teszi a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeknek alkohol, illetve egyéb függőséget okozó anyag fogyasztását, ha így veszélyezteti az ő testi, illetve szellemi fejlődését,
f) alkoholt vagy más, függőséget okozó anyagot fogyaszt annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy munkatevékenységet vagy más tevékenységet fog végezni, melynek végzésénél veszélyeztetheti az emberek egészségét, vagy vagyoni kárt okozhat, 
g) alkohol vagy más függőséget okozó anyag fogyasztása után az f) pontban feltüntetett tevékenységet végez, 
h) cselekvőképességet kizáró állapotban, melyet alkohol vagy más függőséget okozó anyag fogyasztásával idéz elő, az f) pontban feltüntetett tevékenységet végez.
(2) Az 1. bekezdés a), b), c), d) és f) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés e) és g) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság és az 1. bekezdés h) pontjába foglalt szabálysértésekért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés f) pontjába foglalt szabálysértésért egészen fél évig terjedő tevékenységtől való eltiltás, az 1. bekezdés g) pontjába foglalt szabálysértésért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás, az 1. bekezdés h) pontjába foglalt szabálysértésért egészen két évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

32. §
Kultúra ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki
a) nem tartja be a színházi, filmelőadások, zenei vagy más nyilvános rendezvények, kiállítások, előadások vagy más népi mulatság megrendezésre előírt feltételeket,
b) jogosulatlanul használ szerzői joggal védett művet vagy más művészeti teljesítményt,
c) megszegi az általános érvényű jogszabályokat az egyház és vallási közösségek ügyeiben.
(2) Az 1. bekezdés a)-c) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki.

35. §
Mezőgazdáság, vadászat és halászat terén elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) kémiai vagy biológiai növényvédő szereket jogtalanul előállít, behoz, forgalomba helyez, vagy jogtalanul vagy helytelenül használ ,
b) olajok, illetve üzemanyagok, növényvédő szerek, műtrágyák vagy más egyéb káros anyagok nem megfelelő tárolásával szennyezi a talajt,
e) jogtalanul megváltoztatja mezőgazdasági földalap részét képező földek kultúráját, vagy jogtalanul von ki mezőgazdasági termelésből mezőgazdasági földterületet, vagy az ilyen földeken jogtalanul végez a mezőgazdasági termelésre káros tevékenységet.
(2) Az 1. bekezdés a)-d) pontjaiba foglalt szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság, az 1. bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt szabálysértésekért 165 €-ig terjedő bírság szabható ki; az 1. bekezdés f) pontjában foglalt szabálysértésért egészen egy évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki. 

42. §
Általános belső közigazgatási ágazatokban elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el az, aki 
a) állami jelképet vagy más általános érvényű jogszabály által védett jelképet szándékosan megrongál, vele visszaél vagy becsmérel, 
b) kitüntetéseket vagy állami szervek által megítélt elismeréseket jogtalanul szerez meg, vagy szándékosan becsmérel. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

42.a §
Információhoz való szabad hozzáférés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki tudatosan tesz közzé vagy hoz nyilvánosságra helytelen, hiányos információkat, aki a külön jogszabályok3a) által meghatározott kötelezettségeket megsérti, vagy az, aki döntés, utasítás vagy más intézkedés kiadásával az információkhoz való szabad hozzáférési jog megsértését okozhatja. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 1659 €-ig terjedő bírság és 2 évig terjedő tevékenységtől való eltiltás szabható ki.

42.b §
A közszféra partnereinek regisztrációja terén elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki a közszféra külön jogszabály3da) szerinti partnerével szerződést köt, ha a közszféra partnere a szerződés megkötése napján nem volt nyilvántartásba véve a közszféra partnereinek jegyzékébe.
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésért 1 000 eurótól 100 000 euróig terjedő bírság szabható ki.

45. §
Környezetvédelem ellen elkövetett szabálysértések
(1) Szabálysértés követ el az, aki a környezetvédelmet szabályozó általános érvényű jogszabály megsértésével vagy más, a 21-44. §-ába nem foglalt módon környezetét károsítja. 
(2) Az 1. bekezdésben elkövetett szabálysértésekért 99 €-ig terjedő bírság szabható ki. 

46. §
Igazgatási rend ellen elkövetett egyéb szabálysértések
Igazgatási rend ellen elkövetett egyéb szabálysértésnek minősül az olyan, a 21-45. §-ba nem foglalt kötelezettségek megsértése, melyeket az általános érvényű jogszabályok szabályoznak, beleértve az önkormányzatok általános és kötelező érvényű rendeleteit, a helyi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteit, amennyiben az ilyen magatartással akadályozzák az államigazgatási, valamint az önkormányzati feladatok elvégzését. Az ilyen szabálysértésért 33 €-ig terjedő bírság szabható ki.

Közrend elleni szabálysértés

47. §
(1) Szabálysértést követ el az, aki
a) figyelmen kívül hagyja a hivatását végző köztisztviselő felszólítását,
b) csendháborítást követ el,
c) közfelháborodást kelt,
d) közterületet vagy nyilvánosság számára hozzáférhető épületet beszennyez, vagy nyilvános berendezést plakáttal, kereskedelmi és reklámhirdetményekkel megrongál, vagy a közterület-tisztítási kötelezettségét elhanyagolja,
e) szándékosan tönkretesz, megrongál, beszennyez vagy jogtalanul eltávolít, átalakít, módosít, letakar vagy áthelyez turisztikai vagy más tájékozódási jelzőtáblát, 
f) megsérti a kulturális rendezvényeken vagy turisztikai, illetve egyéb üdülési helyeken a közrend védelmére meghatározott feltételeket,
g) közterületet, nyilvánosság számára hozzáférhető épületet vagy nyilvános berendezést megrongál vagy jogtalanul elfoglal, 
h) nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken fegyvert tart magánál, melyekkel testi sértés lehet okozni, főként tőröket, szuronyokat és szablyákat, kivéve, ha az az egyenruha, történelmi vagy nemzeti ruha részét, fegyveres erők és fegyveres biztonsági erők felszerelését képezi, vagy  azokat sporttevékenység, vadászat, illetve halászat és egyéb foglalkozás során használják, és amennyiben a körülményeket, valamint az emberek viselkedést figyelembe véve megállapítható, hogy azokat erőszakra vagy erőszakos fenyegetésre akarják használni, 
ch) pirotechnikai eszközöket az általános érvényű jogszabályokat vagy a használati útmutatót megsértve használ,
i) megsérti a „Rendőri testület” vagy „Rendőrség” jelölésnek a használati tilalmát vagy a külön jogszabályban megszabott rendőri egyenruha viseleti tilalmát, 
j) megsérti a „Vámhivatal” jelölésnek vagy más, ezzel összetéveszthető jelölésnek a használati tilalmát, a külön jogszabályban megszabott vámtiszti egyenruha, szolgálati jelvény vagy igazolvány, vagy az ilyen szolgálati jelvénnyel vagy igazolvánnyal összetéveszthető jelvény használati tilalmát,3e)
k) megsérti a „bírósági végrehajtó”, „végrehajtói iroda” jelölésnek vagy ragozott alakjainak a használati tilalmát vagy a külön jogszabályban3f) megszabott „határozat végrehajtása”, „végrehajtás” vagy „végrehajtói tevékenység” jelölésnek vagy ragozott alakjainak a használati tilalmát,
l) nyilvános összejövetelen vagy a nyilvánosság számára is hozzáférhető kulturális eseményen való részvétellel kapcsolatban az esemény rendezőjét, szervezőjét, a biztonsági szolgálat üzemeltetőjének alkalmazottját, az önkéntest vagy a nyilvános esemény szervezésében más módon résztvevő személyt, a felügyelő szervet, a községi rendőrség tagját, a Rendőri Testület tagját vagy a szövetség küldöttjét szóban, gesztussal, képi ábrázolással vagy más módon becsmérli, sértegeti vagy veszélyezteti.
(2) Az 1. bekezdés a)-d) pontjaiba foglalt szabálysértésért 100 €-ig terjedő, az 1. bekezdés e)-g) pontjaiba foglalt szabálysértésért 300 €-ig terjedő és az 1. bekezdés h)-l) pontjaiba foglalt szabálysértésért 500 €-ig terjedő bírság szabható ki.

47.a §
Szélsőséges cselekedetek
(1) Szélsőséges cselekedetet követ el az, aki
a) nyilvánosság előtt olyan, csoportok, mozgalmak és programjuk vagy ideológiájuk szövegeinek és nyilatkozatainak, zászlóinak, jelvényeinek, jelszavainak vagy szimbólumainak írásos, grafikai, képes, hangos vagy hangos-képes feldolgozásait használja, melyek az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányulnak,
b) nyilvánosság előtt gyűlöletet, erőszakot vagy faji, nemzeti, nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, etnikai csoporthoz való tartozás, származás vagy vallási csoporthoz való tartozás alapján csoporttal vagy egyénnel szemben, indokolatlanul eltérő bánásmódot védő, támogató vagy serkentő írásos, grafikus, kép-, hang- vagy hangos képfelvételt használ,
c) a 49. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerint szabálysértést követ el vagy az 50. § szerint tulajdon elleni szabálysértést követ el nemzeti, etnikai vagy faji gyűlöletből vagy bőrszín, származás vagy vallás miatt érzett gyűlöletből elkövetett szándékos tönkretétellel vagy megrongálással.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt szabálysértésért 500 €-ig terjedő bírság szabható ki.

48. §
Közrend ellen elkövetett egyéb szabálysértésnek minősül az olyan, a 47. §-ba nem foglalt kötelezettségek megsértése, melyeket az általános érvényű jogszabályok szabályoznak, beleértve az önkormányzatok általános érvényű rendeleteit, a helyi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteit, amennyiben az ilyen magatartással veszélyeztetik vagy megsértik a közrendet. Az ilyen szabálysértésért 33 €-ig terjedő bírság szabható ki.

49. §
Társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki 
a) mások becsületét megsérti azzal, hogy őt megbántja vagy a nevetség tárgyává teszi,
b) nem szándékos testi sértést követ el,
c) az állami szervek, a közigazgatási szervek vagy más szervezetek előtt szándékosan helytelen vagy hiányos adatokat ad meg azzal a céllal, hogy ezáltal jogtalan előnyhöz jusson,
d) szándékosan megsérti a társadalmi együttélés szabályait azzal, hogy testi sértéssel, kisebb testi sértéssel fenyegetőzik, hamis állítások alapján másokat szabálysértés elkövetésével vádol, vagy másféle durva magatartásával,
e) az a) pont vagy d) pont szerinti magatartást tanúsít közeli hozzátartozó személy kárára vagy olyan személy kárára, akit a gondozására vagy nevelésére bíztak,
f) más személyektől maga, vagy más személyek segítségével, erőszakkal vagyoni vagy az ebből származó jogokat behajt, melyekről azt gondolja, hogy azokra illetékes hatóság végrehajtható döntése nélkül jogosult, 
g) személyes jelenlétével segít a vagyoni vagy az ebből származó jogok erőszakkal történő behajtásánál, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek az illetékes hatóság által kiadott végrehajtható döntéssel,
(2) Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt szabálysértésért 33 €-ig terjedő, az 1. bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt szabálysértésért 99 €-ig terjedő, az 1. bekezdés e) pontjában foglalt szabálysértésért 200 €-ig terjedő, az 1. bekezdés f) pontjában foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki.

50. §
Tulajdon elleni szabálysértés
(1) Szabálysértést követ el, aki szándékos lopással, hűtlen kezeléssel, csalással kárt okoz más vagyonában, vagy más vagyonát tönkreteszi vagy megrongálja, vagy az ilyen magatartásra akárcsak kísérletet tesz.
(2) Az 1. bekezdésben foglalt szabálysértésért 331 €-ig terjedő bírság szabható ki. 


III. RÉSZ
Szabálysértési eljárás

51. §
Általános rendelkezések
Ha a jelen vagy más törvény másképp nem rendelkezik, a szabálysértési eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik.4)

Illetékesség

52. §
(1) Ha a törvény arról másképp nem rendelkezik, a szabálysértéseket a körzeti hivatalok bírálják el.
(2) A rendőrség szervei bírálják el a szabálysértéseket,
a) melyek a biztonságos és folyamatos közlekedést szabályozó általános érvényű jogszabályok megsértésével lettek elkövetve,
b) melyek a 47. § 1. bek. l) pontja szerint a közrend ellen lettek elkövetve,
c) melyek a  47.a § szerint szélsőséges cselekedetnek bizonyulnak,
d) amennyiben külön jogszabály így rendelkezik.

55. §
(1) A szabálysértés elbírálására a szabálysértés elkövetési helye szerinti közigazgatási hatóság az illetékes.8)
(2) A szabálysértést, melyet a Szlovák Köztársaság állampolgára külföldön, vagy Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező külföldi állampolgár követett el, vagy nem lehet biztosan megállapítani a szabálysértés elkövetésének a helyszínét, az elkövető állandó lakhelye vagy az utolsó bejelentett állandó lakhelye szerinti közigazgatási hatóság illetékes elbírálni.
(3) A helyileg illetékes közigazgatási hatóság a szabálysértés elbírálásának megkönnyítése céljából, vagy egyéb más fontos okból, az eljárás alá vont személy beleegyezése nélkül továbbítja az ügyet a vizsgálat lefolytatására az eljárás alá vont személy tartózkodása vagy munkahelye szerinti más, tárgyilag illetékes közigazgatási hatóságnak.

56. §
Együttműködés
(1) A szabálysértési bejelentések ellenőrzésénél, a szabálysértések elbírálásánál és a határozatok végrehajtásánál az állami szervek, állami szervezetek és az önkormányzatok megfelelő együttműködést biztosítanak. Az állami szervek, valamint az önkormányzatok kötelesek az illetékes közigazgatási hatóságoknak bejelenteni minden olyan szabálysértést, melyekről a saját jogköreik teljesítésekor szereztek tudomást, amennyiben nem jogosultak ezek elbírálására.
(2) A bejelentett szabálysértés ellenőrzése céljából mindenki köteles a szabálysértések felderítésére jogosult hatóságnak szükséges felvilágosítást nyújtani (67. § 2. bekezdés); a felvilágosítás nyújtása megtagadható, amennyiben azzal személye vagy a hozzá közelálló személy elleni büntetőeljárás veszélyét okozná.

57. §
Közös eljárás
(1) Amennyiben az elkövető több szabálysértés is elkövetett, melyek elbírálására ugyanaz a szerv az illetékes, a szabálysértéseket egy eljárás alatt vizsgálják ki; egy eljárás alatt azonban nem vizsgálható az elkövető 88.aa § 1. bek. szerinti szabálysértése és egyidejűleg más szabálysértése.
(2) Közös eljárás alatt bírálják el továbbá a több elkövető által elkövetett szabálysértéseket is, melyeket ugyanaz a szerv jogosult elbírálni és egymással összefüggésben állnak. Az eljárás meggyorsítása érdekében, valamint más fontos okokból kifolyólag, lehetőség van a valamelyik elkövető által elkövetett szabálysértés elbírálását a közös eljárásból kizárni. 

A szabálysértés felderítése

58. §
(1) A szabálysértés felderítésén a jelen törvény értelmében a szabálysértési határozat kiadásához szükséges információk, illetve dokumentumok beszerzése értendő, főként, hogy
a) megtörtént-e az a cselekmény, mely a jelen vagy más törvény alapján szabálysértés,
b) ezt a cselekményt az az illető követte el, aki az elkövetéssel meg volt vádolva,
c) lesz-e kiszabva büntetés, vagy a büntetés kiszabását mellőzik, ha maga az eljárás elégséges az elkövető jó útra térítéséhez,
d) intézkedést alkalmaznak-e,
e) kötelezik-e az elkövetőt az okozott kár megtérítésére.
(2) Az 1. bekezdés alapján a szabálysértés felderítését a szabálysértés elbírálására jogosult közigazgatási hatóságok végzik, amennyiben a szabálysértésről saját hatáskörük gyakorlásánál szereztek tudomást, vagy arról olyan szerv értesítette (56. § 1. bekezdés) őket, mely nem jogosult a jelen vagy más törvény alapján a szabálysértés elbírálására. Közigazgatási hatóságok jogosultak a szabálysértés felderítését kérvényezni a 3. bekezdésben feltüntetett szerveknél azok hatáskörein belül.
(3) Az 1. bekezdés alapján a szabálysértés felderítésére továbbá jogosultak
a) a rendőrség szervei a 4. bekezdésben foglaltak alapján,
b) a katonai rendőrség, amennyiben a szabálysértést szolgálatot végző katona követte el, vagy a szabálysértést az elkövető olyan katonai övezetben vagy területen követte el, ahol katonai gyakorlatokat végeznek, vagy az elkövető a szabálysértést a szolgálatát végző katonával közösen követte el, vagy olyan tulajdon elleni szabálysértés történt, mely a Szlovák Köztársaság katonaságának használatában vagy kezelésében van,
c) a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testületének szerve, amennyiben az elkövető a szabálysértést bírósági vagy olyan más területen követte el, amelynek a védelmét a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testülete végzi, vagy az őrzött terület közelében történő, vagy a vádlottak és elítéltek szállításánál történő őrszolgálat végrehajtásának a megzavarásakor, amennyiben az őrszolgálatot vagy az átszállítást a Szlovák Köztársaság büntetés-végrehajtási testülete végzi,
d) az önkormányzati rendőrség szervei, amennyiben a szabálysértést helyszíni bírságolási eljárással jogosultak elbírálni,
e) egyéb szervek, ha arról külön jogszabály rendelkezik.
(4) Rendőrség szervei jogosultak szabálysértések felderítésére 
a) a 24. § 1. bekezdésének a) pontjában, 30. § 1. bekezdésének d)-h) pontjaiban, 35. § 1. bekezdésének f) pontjában, 44. § és 46. §-okban feltüntetett szabálysértések esetében,
b) a közrend elleni szabálysértés, társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés, tulajdon elleni szabálysértés és deviza elleni szabálysértés esetében külön jogszabály rendelkezései alapján,8a)
c) a biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértés, vasúti közlekedés biztonsága ellen elkövetett szabálysértés és egyéb államigazgatási rend ellen elkövetett szabálysértés esetében, amennyiben az rendőrség hatáskörében lévő államigazgatás szintjén lett elkövetve,
d) ha a feltüntetett szabálysértések felderítését nem végezték el a 2. vagy 3. bekezdés b)-e) pontjaiban feltüntetett szervek. 

59. §
(1) A szabálysértések felderítését a közigazgatási szervek, valamint a szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) saját észleléseik alapján, vagy természetes, illetve jogi személyek bejelentései alapján végzik.
(2) A közigazgatási szervek, valamint a szabálysértések felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) kötelesek a szabálysértések bejelentését elfogadni és azokat a leghamarabb, határidőn belül kezelni.
(3) Amennyiben a szabálysértés elkövetése a közigazgatási szervnek vagy a szabálysértések felderítésére jogosult szervnek (58. § 3. bekezdés) személyesen van bejelentve, a bejelentés tartalmáról feljegyzést készítenek. Jegyzőkönyv csak abban az esetben íródik, ha a szabálysértési határozathoz szükséges tények közlése a közigazgatási szervnek nem lehetséges a későbbiekben. 
(4) A szabálysértés felderítése általában attól az időtől számítva, amikor a közigazgatási szerv vagy a szabálysértések felderítésére jogosult szerv (58. § 3. bekezdés) a szabálysértésről tudomást szerzett, egy hónapon belül befejeződik.

60. §
(1) A szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) a szabálysértés felderítésénél jogosultak
a) természetes, illetve jogi személyektől magyarázatot követelni; kiskorútól vagy fiatalkorútól magyarázatot csak az ő törvényes képviselője jelenlétében vagy a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a kiskorúról vagy fiatalkorúról gondoskodó természetes személy jelenlétében,8b) vagy azon intézmény képviselőjének jelenlétében kérhet, ahol bírósági döntés alapján a kiskorú vagy a fiatalkorú el van helyezve,8c) vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság képviselőjének a jelenlétében kérhet;
b) állami szervektől vagy önkormányzatoktól magyarázatot kérni,
c) szakvéleményeket kérni az arra jogosult szervektől 
d) személyek, illetve azok lakhelye azonosításához szükséges művelet elvégzését kérni vagy azokat elvégezni,
e) kérvényezni a szükséges dokumentumok előterjesztését, főként iratokat illetve egyéb írásos dokumentumokat.
(2) A szabálysértés felderítésére jogosult szervek (58. § 3. bekezdés) az első bekezdésben feltüntetett műveletek elvégzéséről feljegyzést készítenek, vagy azok eredményeit feltüntetik a szabálysértések felderítéséről szóló jelentésben. 
(3) A szabálysértés felderítésére jogosult szerv (58. § 3. bekezdés)
a) feljegyzés formájában az ügyet felfüggeszti, amennyiben a szabálysértés elkövetésének a gyanúja nem áll fent vagy a szabálysértés nem lehet elbírálni, 
b) feljegyzés formájában az ügyet félreteszi, amennyiben az 59. § 4. bekezdésében foglalt határidőn belül nem sikerült olyan tényeket feltárni, melyek egyértelműen arra utalnak, hogy egy bizonyos konkrét személy követte el a szabálysértést,
c) továbbítja az ügyet más illetékes szervnek, amennyiben a szabálysértés elkövetésének a gyanúja fennáll, és melyek elbírálása külön jogszabályok alapján történik, vagy más, nem szabálysértésre utaló egyéb közigazgatási szabálysértésről vagy pedig bűncselekményről van szó, 
d) amennyiben nem indokolt az a) illetve c) pontokban feltüntetett eljárási mód, a szabálysértés elkövetőjének az azonosítása után a szabálysértés felderítéséről szóló jelentést előterjeszti az illetékes közigazgatási szervnek,
e) értesíti a kiskorú törvényes képviselőjét, vagy a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a kiskorúról gondoskodó természetes személyt,8b) vagy annak az intézménynek a képviselőjét, ahol bírósági döntés alapján a kiskorú el van helyezve,8c) vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság képviselőjét a kiskorú által elkövetett szabálysértésről.
(4) A 3. bekezdés d) pontja alapján kiállított szabálysértés felderítéséről szóló jelentés tartalmazza: 
a) a szabálysértés felderítését végző szerv megnevezését,
b) a tényállás rövid és tömör ismertetését, feltüntetve, hogy milyen fajta szabálysértésről van szó, 
c) a szabálysértés elkövetésével gyanúsított személy, a sértettek, valamint a lehetséges tanúk személyes adatait, valamint az ő vallomásaik tartalmának a rövid ismertetését. 
(5) A 4. bekezdés szerinti szabálysértés felderítéséről szóló jelentéshez csatolják az összes, a szabálysértés felderítésénél szerzett bizonyítékot.

61. §
(1) A Rendőri Testület szervei jogosultak az EUCARIS információs rendszer segítségével  az Európai Unió más tagországaiban nyilvántartásba vett járművek, azok tulajdonosai vagy üzemben tartói adatainak automatizált keresésére az alábbi szabálysértések felderítése érdekében:
a) a megengedett legnagyobb sebesség túllépése,
b) biztonsági öv vagy más rögzítő szerkezet használatának mellőzése
c) forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésénél vagy az „Állj, Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla utasítására való megállás elmulasztása,
d) járművezetés alkoholos befolyásoltság alatt,
e) járművezetés más, függőséget okozó anyag befolyásoltsága alatt,
f) bukósisak használatának mellőzése meghatározott kategóriájú járműveken,
g) nem megengedett járművezetés a forgalmi sávban,
h) telefonkészülék használata vagy hasonló tevékenység folytatása járművezetés közben.
(2) A Rendőri Testület szerve az 1. bekezdés szerinti szabálysértések felderítésénél az Európai Unió más tagországaiban nyilvántartásba vett járművek, azok tulajdonosai vagy üzemben tartói adatait az alábbi adatok megadásával keresi:
a) a nyilvántartásba-vétel szerinti tagország,
b) a jármű teljes nyilvántartási száma,
c) a szabálysértés elkövetésének helye szerinti tagország,
d) a szabálysértés elkövetésének napja,
e) a szabálysértés elkövetésének időpontja,
f) a jármű a szabálysértés kódja alapján történő keresésének célja
1. a jármű megengedett legnagyobb sebességének túllépése,
2. járművezetés alkoholos befolyásoltság alatt,
3. biztonsági öv vagy más rögzítő szerkezet használatának mellőzése
4. forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésénél vagy az „Állj, Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla utasítására való megállás elmulasztása,
5. nem megengedett járművezetés a forgalmi sávban,
10. járművezetés függőséget okozó anyag befolyásoltsága alatt,
11. bukósisak használatának mellőzése,
12. telefonkészülék használata vagy hasonló tevékenység folytatása járművezetés közben.
(3) Ha a Rendőri Testület szerve az 1. bekezdés szerinti automatizált kereséssel megállapítja az Európai Unió más tagországában nyilvántartásba vett jármű, annak tulajdonosának vagy üzemben tartójának adatait, a magyarázatot kérő kérvényt a jármű nyilvántartása szerinti tagország egyik hivatalos nyelvén is elküldi az érintett jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának.
(4) A 3. bekezdés szerinti magyarázatot kérő kérvény főleg az 1. bekezdés szerinti szabálysértés jellegét, a szabálysértés elkövetésének helyét, napját és időpontját, a megszegett jogszabály címét, a bírságot és esetleg a szabálysértés megállapítására használt berendezés adatait érintő információkat tartalmaz.
(5) A Rendőri Testület szerve automatizált adatkeresést végezhet, ha azt másik, az 1. bekezdés szerinti szabálysértések felderítésére jogosult szerv kérvényezi, miközben erre a szervre szintén a 2-4. bekezdések érvényesek.

66. §
Az ügy felfüggesztése
(1) A közigazgatási szerv anélkül, hogy a szabálysértési eljárást elindítaná, az ügyet felfüggeszti, amennyiben a szabálysértés elkövetésével gyanúsított személy 
a) a törvény vagy nemzetközi jog alapján mentelmi joggal rendelkezik,
b) a szabálysértés elkövetésekor nem töltötte be a tizenötödik életévét, vagy kóros elmeállapotú, ami miatt nem volt képes felismerni, hogy cselekedetével sérti vagy veszélyezteti a törvény által védett érdekeket, vagy nem volt képes a cselekmény elkövetését befolyásolni,
c) elhunyt az eljárás elindítása előtt.
(2) A közigazgatási szerv az ügyet felfüggeszti továbbá, ha 
a) a beérkezett jelentés (67. § 2. bekezdés) nem indokolja a szabálysértési eljárás elindítását vagy annak továbbítását a 71. § alapján,
b) az ügyben büntetőeljárás folyik vagy egyéb eljárás más illetékes közigazgatási szervnél,
c) az ügyről a közigazgatási szerv vagy a bűnüldöző hatóság már kiadott egy jogerős döntést, vagy az ügyről helyszíni bírságolási eljárásban már döntöttek, 
d) az ügyről fegyelmi eljárásban döntöttek és a kiszabott intézkedés elégségesnek bizonyul,
e) a szabálysértésért való felelősség már megszűnt,
f) a szabálysértési eljárás elindításához szükséges javaslat (68. § 2. bekezdés) későn került benyújtásra.
(3) Az ügy felfüggesztéséről nem adnak ki döntést. Az ügy felfüggesztéséről csak a károsultat értesítik.

Szabálysértési eljárás elindítása

67. §
(1) Amennyiben nem olyan szabálysértésről van szó, melyet csak indítvány alapján lehet elbírálni (68. § 1. bekezdés), a szabálysértések elbírálása hivatali kötelezettségből adódik. 
(2) A szabálysértési eljárás elindításának az alapját a szabálysértés felderítéséről szóló jelentés, állami szervek, önkormányzatok, szervezetek vagy személyek szabálysértésről szóló bejelentései, a közigazgatási szerv saját tevékenységéből eredő ismeretek, vagy a bűnüldözési hatóság által továbbított ügy képezi.
(3) Amennyiben a közigazgatási szerv az ügyet nem függeszti fel, és nem indokolt annak továbbítása más szervnek, a szabálysértési eljárást késedelem nélkül legkésőbb 30 napon belül elindítja. 
(4) Amennyiben a bejelentő azt kérvényezi, az elfogadott intézkedésekről a bejelentéstől számított egy hónapon belül a közigazgatási szerv őt értesíti. 

68. §
(1) A 42. § és a 40. § 1. bekezdésének a) pontjában foglalt szabálysértések elbírálása csak az érintett személy vagy az ő törvényes képviselője, illetve gondozója indítványa alapján történik (a továbbiakban, mint indítványozó). A 22. § 1. bek. g) pontja szerinti szabálysértés elbírálása csak a sértett személy, az ő törvényes képviselője, illetve gyámja indítványa alapján történik, ha a sértett személy a szabálysértés elkövetőjéhez közelálló személy, valamint ha a testi sértés és tulajdonban való károkozás csak ezen közelálló személy kárára, esetleg a szabálysértő kárára is következett be.
(2) Az indítvány alapján elbírálásra kerülő szabálysértéseknél az indítványt az illetékes közigazgatási szervnek, vagy a szabálysértés felderítésénél az arra jogosult szervnek (58. § 3. bekezdés) legkésőbb három hónapon belül kell beadni attól a naptól számítva, amikor az indítványozó tudomást szerzett a szabálysértés elkövetéséről, vagy az ügy bűnüldözési hatóság általi továbbításáról. Az indítványban fel kell tüntetni, ki az érintett személy, kit jelöl meg az indítványozó elkövetőként, hol, mikor és milyen körülmények közt történt a szabálysértés.
(3) Közeli hozzátartozó személynek a közvetlen elődök és leszármazottak, az örökbefogadó, az örökbefogadott, a testvér, illetve a házastárs minősül; más személyek családi vagy más viszonyban egymáshoz közeli személyeknek minősülnek, amennyiben az egyik személynek okozott kárt a másik fél mint saját kárát érzékelné. 

69. §
Szabálysértés további vizsgálata
Közigazgatási hatóságok indokolt esetekben jogosultak a szabálysértés felderítését végző szervektől a szabálysértés elbírálásához szükséges további vizsgálatok végrehajtását kérvényezni, amennyiben figyelembe véve vizsgálatok jellegét, azokat nem képesek saját eszközeikkel végrehajtani. A szabálysértés elbírálásához szükséges további vizsgálat végrehajtásáig a szabálysértési eljárást felfüggesztik.

70. §
Kártérítés
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetésénél anyagi kár keletkezett, és a károsult a szabálysértési eljárás során kártérítést igényelt (továbbiakban mint „károsult”), a szabálysértés elbírálását végző közigazgatási hatóság közbenjár azért, hogy az okozott kárt az elkövető önként megtérítse. 
(2) Amennyiben az okozott kár, illetve annak nagysága megbízhatóan került megállapításra, de azt önként nem térítették meg, a közigazgatási hatóság kötelezi a szabálysértés elkövetőjét az okozott kár megtérítésére; ellenkező esetben a károsultat a kártérítési igényével a bírósághoz vagy más illetékes szervhez utalja. 

71. §
Az ügy továbbítása
A közigazgatási hatóság az ügyet továbbítja
a) Az ügyésznek vagy a rendőrségi szervnek, amennyiben a tett tartalmazza a bűncselekmény tényállási jegyeit,
b) külön jogszabály3) szerinti illetékes szervnek a 10. § 1. bekezdésében foglalt szabálysértés elbírálására, 
c) az illetékes közigazgatási hatóságnak kivizsgálásra olyan esetekben, melyek nem szabálysértésre utaló egyéb közigazgatási szabálysértésnek minősülnek.

72. §
Az eljárás ügyfelei
(1) A szabálysértési eljárás ügyfelei: 
a) a szabálysértés elkövetésével megvádolt személy,
b) a károsult, amennyiben a szabálysértés által okozott anyagi kár megtérítésének a vizsgálatáról van szó,
c) a tárgy elkobzására vonatkozó eljárás egy részében az olyan tárgy tulajdonosa, mely el lett kobozva vagy fenn áll az elkobzás lehetősége,
d) az indítványozó, akinek az indítványa alapján a szabálysértési eljárás elkezdődött a 68. § 1. bekezdése szerint. 

73. §
Szabálysértés elkövetésével vádolt személy
(1) Az a személy, akivel szemben a közigazgatási hatóság végrehajtja az első eljárási műveletet, szabálysértés elkövetésével megvádolt személynek minősül. A jogerős határozat kiadásáig az ilyen személy ártatlannak tekintendő. 
(2) A szabálysértés elkövetésével megvádolt személynek joga van véleményt nyilvánítani minden vele szemben felhozott váddal, illetve bizonyítékkal kapcsolatban, saját védelme érdekében tényeket, illetve bizonyítékokat felhozni, indítványok, valamint jogorvoslat benyújtására. Vallomás, illetve beismerő vallomás tételére nem lehet a vádlottat kényszeríteni. 

74. §
Szóbeli tárgyalás
(1) A közigazgatási hatóság a szabálysértésről első fokon szóbeli tárgyalást folytat le. A szabálysértés elkövetésével vádolt személy távollétében csak abban az esetben tárgyalható le az ügy, amennyiben a vádolt személy megtagadja a szóbeli tárgyaláson való részvételét annak ellenére, hogy arra kellőképp beidézték, vagy távolmaradását menthető indokkal nem igazolja. 
(2) Amennyiben a szabálysértés elkövetésével megvádolt személy fiatalkorú, a közigazgatási hatóság a szóbeli tárgyalásra beidézi a fiatalkorú törvényes képviselőjét, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot. A szóbeli tárgyalás elrendeléséről a közigazgatási hatóság értesíti azt a személyt is, akinek a külön jogszabályok szerint kiadott döntés alapján a személyi gondozására van bízva a fiatalkorú8b) vagy az intézmény képviselőjét, ahol a külön jogszabály szerinti bírósági döntés alapján a fiatalkorú el van helyezve.8c) A szabálysértésről szóló döntésről az első és második mondatban foglalt személyek mindegyike értesítést kap.

75. §
Tárgy kiadása és elvétele
(1) Az a személy, akinek birtokában a tényállás megismeréséhez szükséges dolog van, vagy melyet elveszettnek vagy elkobzottnak lehet nyilvánítani, köteles azt a közigazgatási hatóság felszólítására kiadni, ellenkező esetben a közigazgatási hatóság döntése alapján jogosultak azt elvenni. Az ilyen döntés ellen irányuló jogorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(2) Amennyiben a kiadott vagy elvett dolog nincs elveszettnek vagy elkobzottnak nyilvánítva, késedelem nélkül visszaadják azt annak a személynek, akinek az minden kétséget kizáróan a tulajdona; egyébként annak, aki azt kiadta, vagy akitől elvették.

76. §
Az eljárás leállítása
(1) A közigazgatási hatóság a szabálysértési eljárást leállítja, amennyiben 
a) a cselekedet, melyről az eljárás folyik, nem történt meg vagy nem tekinthető szabálysértésnek,
b) a cselekedetet nem a szabálysértés elkövetésével vádolt személy követte el,
c) nem nyert bizonyítást, hogy a cselekedetet a szabálysértés elkövetésével vádolt személy követte el, 
d) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy a törvény vagy nemzetközi jog alapján mentelmi joggal rendelkezik, 
e) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy a szabálysértés elkövetésekor nem töltötte be a 15. életévét, vagy olyan elmeállapotban volt, hogy ennek hatása alatt nem volt képes felismerni, hogy cselekedetével a törvény f) által védett érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, vagy nem képes saját cselekedetét befolyásolni, 
f) a szabálysértési felelősség megszűnt, 
g) a cselekedetről már a közigazgatási vagy a bűnüldözési hatóság jogerősen döntött,
h) a szabálysértésért helyszíni bírság lett kiszabva,
ch) a szabálysértésről már fegyelmi eljárás során döntöttek, mely döntés elégségesnek bizonyul,
i) a szabálysértés elkövetésével vádolt személy meghalt,
j) az indítványozó a szabálysértési eljárás elindítására vonatkozó indítványát visszavonta, vagy menthető indok nélkül távolmaradt a szóbeli eljárásról, annak ellenére, hogy arra megfelelő módon és időben beidézték, 
k) rágalmazásért indított eljárásban egyezség született,
l) az eljárás elindítása után az ügy a 71. § alapján továbbítva lett. 
(2) Az eljárás leállításáról szóló döntés ellen jogorvoslat csak abban az esetben lehetséges, ha az eljárás a 1. bekezdés a), b), c) és j) pontja alapján lett leállítva; ezekben az esetekben az eljárás leállításáról szóló döntésről a feleket hivatalosan értesítik, a további esetekben az eljárás leállításáról szóló döntést az iratban feltüntetik és ezt a tényt a felekkel csak közlik.  

77. §
A határozat rendelkező része
A szabálysértés elkövetéséről szóló határozat rendelkező részei, melyekben a vádolt személy bűnösnek találták, tartalmazzák a cselekmény rövid leírását a szabálysértés elkövetési helyének, valamint idejének a megjelölésével, a bűnösség megállapításával, a büntetés formáját és nagyságát, esetleg a büntetés kiszabásának a mellőzéséről (11. § 3. bekezdés), a tevékenység gyakorlásától való eltiltás idejébe beleszámított időről (14. § 2. bekezdés), intézkedések kiszabásáról (16. §), kártérítésről (70. § 2. bekezdés) és az eljárási költségekről (79. § 1. bekezdés) szóló rendelkezéseket.

78. §
Egyezség
Becsületsértési szabálysértés esetén a körzeti hivatal kísérletet tesz a sértett és az elkövető megbékítésére.

79. §
Eljárási költségek megtérítése
(1) A szabálysértés elkövetőjét, és ha a szabálysértési eljárás a 76. § 1 bekezdésének a), b), c), vagy j) pontja alapján lett megszüntetve, a szabálysértési eljárás indítványozóját kötelezik a szabálysértés elbírálásával kapcsolatos eljárási költségek megtérítésére. Az eljárási költségek átalányösszeg formájában térítendők meg, melyet a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával kötött egyezség alapján a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általános érvényű jogszabály formájában szab meg. 
(2) Eljárási költség megtérítését nem lehet helyszíni bírságolási eljárásban (84. §), valamint hatósági meghagyási eljárásban (87. §) kiszabni.
(3) Különösen méltányos okokból az 1. bekezdés szerinti eljárási költségek megtérítésétől teljes mértékben vagy részben eltekinthet a hatóság. 
(4) Az eljárási költségek megtérítéséből befolyt összeg a Szlovák Köztársaság költségvetésének a bevételét képezi, hacsak az 5. bekezdés vagy külön jogszabály nem rendelkezik másként.
(5) Az eljárási költségek megtérítéséből befolyt összeg a község bevételét képezik, ha az eljárást a község folytatta le.

80. §
Kézbesítés
A szabálysértésről szóló határozatot nem lehet hirdetmény formájában kézbesíteni. 

Fellebbezés

81. §
(1) A szabálysértési határozat ellen teljes mértékben kizárólag a vádolt személy, és fiatalkorúak esetében az ő javára az ő törvényes képviselője és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság is fellebbezhet.
(2) A károsult kizárólag a kártérítéssel kapcsolatban fellebbezhet. 
(3) Az elkobzott dolog tulajdonosa a döntés azon része ellen fellebbezhet, melyben a dolog elkobzását rendelték el. 
(4) A szabálysértéseknél, melyeket kizárólag indítvány alapján lehet elbírálni, az indítványozó a döntés azon része ellen fellebbezhet, mely a vádolt személy bűnösségét taglalja, vagy amely az indítványozót az eljárási költségek megtérítésére kötelezi; a szabálysértési eljárás megszüntetéséről (76. § 2. bekezdés) szóló döntés ellen is lehet fellebbezést benyújtani.
(5) Az időben beadott fellebbezés halasztó hatállyal bír, melyet nem lehet kizárni. 

82. §
A fellebbviteli eljárás során a közigazgatási hatóság, hacsak nem szerez tudomást lényeges új tényekről, a szabálysértési eljárásban kiszabott büntetést nem változtathatja meg az elkövető kárára. 

83. §
A szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata
(1) Felülvizsgálhatja a bíróság azt a szabálysértési határozatot, amellyel büntetés vagy tevékenység gyakorlásától való eltiltás vagy dolog elkobzása vagy lefoglalása lett kiszabva.
(2) A szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálata csak a közigazgatási eljárásban alkalmazható összes jogorvoslati lehetőség kimerítése után indítványozható.11)
(3) A 2. bekezdésben taglalt indítvány beadására a felek (72. §) a fellebbezés benyújtásának terjedelmében (81. §) jogosultak. 
(4) Amennyiben a szabálysértési határozat bírósági felülvizsgálatát indítványozó személy azt kérvényezi, a közigazgatási hatóság a szabálysértési döntés végrehajtását felfüggeszti.12)
(5) A szabálysértési határozat bírósági felülvizsgálata külön jogszabály alapján történik.13)

Helyszíni bírságolási eljárás

84. §
(1) A szabálysértés elkövetéséért helyszíni bírságolási eljárásban bírság szabható ki, amennyiben a szabálysértés megbízhatóan fel lett derítve és az elkövető hajlandó a bírságot (13. § 2. bekezdés) megfizetni.
(2) A szabálysértés kezelhető figyelmeztetéssel is, ha az elkövetéséért a jelen törvény alapján nem lehet tevékenység gyakorlásától eltiltást, vagy dolog lefoglalását kiszabni. A figyelmeztetés nem minősül büntetésnek, vagy ha nem a 22. § 1. bek. h) pont második alpontja szerinti szabálysértésről van szó.  
(3) A helyszíni bírságolási eljárás ellen fellebbezésnek helye nincs, nem lehetséges a perújrafelvétel és fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálat. 
(4) Helyszíni bírságolási eljárás során bírságot azok a közigazgatási hatóságok szabhatnak ki, melyek hatáskörileg illetékesek a szabálysértés elbírálására, továbbá az általuk megbízott személyek, valamint a jelen vagy más törvény által kijelölt szervek. 
(5) Helyszíni bírságolási eljárásban nem lehetséges az olyan szabálysértések elbírálása, melyek elindítása kizárólag indítvány alapján történhet. 

85. §
(1) Helyszíni bírságolási nyugtatömböket (továbbiakban, mint „bírsági tömb”) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma adja ki. 
(2) A helyszíni bírságok kiszabására jogosult közigazgatási hatóságok a bírsági tömböket az adóhivataltól vételezik. 
(3) Amennyiben a szabálysértés elkövetője nem tudja a helyszínen a bírságot megtéríteni, helyszínen be nem fizetett bírsági nyugtát kap, és figyelmeztetik annak befizetési módjára és határidejére, valamint a befizetés elmulasztásának a következményeire. A bírsági nyugta átvételével az elkövető elismeri a szabálysértés elkövetését. 
(4) A megbízott személyek kötelesek igazolni, hogy jogosultak helyszíni bírságolási eljárásban a bírság kiszabására és annak beszedésére. A bírsági nyugtán feltüntetik, hogy az kinek, mikor és milyen szabálysértés elkövetéséért lett kiállítva. 

86. §
Helyszíni bírságolási eljárásban eljárhatnak
a) a rendőrség szervei a 30. §, 46-50. § szerinti szabálysértések, valamint más külön jogszabály által megjelölt szabálysértések elbírálásánál,
b) az önkormányzatok a közrend elleni szabálysértés (47. § és 48. §), a társadalmi együttélés ellen elkövetett szabálysértés (49. §), a tulajdon elleni szabálysértés (50. §), valamint az önkormányzatok által biztosított igazgatás elleni szabálysértés (21. § 1. bekezdése, 24. § 1. bekezdésének a) pontja, 26. § 1. bekezdése, 27. § 1. bekezdésének b) pontja, 30. § 1. bekezdése, 32. § 1. bekezdése, 34. § 1. bekezdése, 35. § 1. bekezdése, 45. § és 46. §) és az önkormányzatok általános érvényű rendeleteit megsértő szabálysértés elbírálásánál,
c) a munkahelyi biztonság felügyeletét végző állami hatóság a 21. § 1. bekezdésének b), d) és f) pontja, 30. § 1. bekezdésének f) és g) pontja, valamint a 46. § szerinti, az államigazgatás rendje elleni szabálysértés elbírálásánál, amennyiben a cselekedettel a munkahelyi biztonságról szóló általános érvényű jogszabályok sérültek, ha az ilyen jellegű szabálysértést a szervezet vagy munkáltató munkása annak területén vagy munkahelyén követte el,
d) az egészségügyi szolgáltatásokra kijelölt szervek a 29. § 1. bek. a)-c) pontja szerinti, az államigazgatás rendje elleni szabálysértések elbírálásánál, 
e) a környezetvédelmi ügyekben eljáró állami felügyeleti szervek a 45. § szerinti szabálysértések elbírálásánál,
f) a vámhivatalok mint a jövedéki adó kezelői a külön jogszabályban feltüntetett szabálysértések elbírálásánál,14)
g) a Katonai Rendőrség szervei, amennyiben a természetes személy, akire kiterjed a Katonai Rendőrség hatásköre, külön jogszabályban feltüntetett szabálysértést követett el.14a)

87. §
Hatósági meghagyási eljárás
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetése, valamint annak elkövetője minden kétséget kizáróan megállapítható, és az ügyet nem rendezték helyszíni bírságolási eljárás során, a közigazgatási hatóság mindennemű intézkedés nélkül jogosult a szabálysértés elkövetéséért büntetésmeghagyást kiadni (13. § 2. bekezdés).
(2) Büntetésmeghagyást nem lehet kiadni, amennyiben az elkövető meg van fosztva jogi cselekvőképességétől vagy abban korlátozva van. 
(3) A büntetésmeghagyás ugyanolyan kellékekkel rendelkezik, mint a szabálysértési határozat. Annak ismertetése mindig írásban történik.
(4) A szabálysértés elkövetésével vádolt személy a büntetésmeghagyás ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül, kifogást nyújthat be a büntetésmeghagyást kiadó közigazgatási szervnél. Amennyiben a kifogás időben benyújtásra kerül, a büntetésmeghagyás érvényét veszti, és a közigazgatási hatóság folytatja az eljárást. Ha a szabálysértés elbírálása során nem derül fény új jelentős tényekre, a szabálysértés elkövetésével vádolt személynek figyelmeztetésen, illetve nagyobb mértékű büntetésen kívül nem szabható ki más büntetés.
(5) A büntetésmeghagyás, amely ellen nem lett kifogás benyújtva, jogerős döntésnek minősül. 
(6) Hatósági meghagyási eljárásban nem lehet azokat a szabálysértéseket elbírálni, amelyekről kizárólag indítvány alapján indítható eljárás.

Határozat végrehajtása

88.a §
(1) Amennyiben a szabálysértés elkövetéséért kiszabott büntetés meghaladja a 60 €-t, és az nem helyszíni bírságolási eljárás során lett kiszabva, a szabálysértés elkövetőjének a kérésére a szabálysértési határozat közhasznú munkák elvégzésével is végrehajtható. Ilyen esetekben az elkövető a bírság minden egyes 3 €-jáért 1 óra közhasznú munkát köteles elvégezni. A közhasznú munkát az elkövető köteles a közigazgatási hatóság által megszabott határidőn belül elvégezni, mely nem lehet hosszabb, mint egy év. Amennyiben az elkövető a megszabott időn belül nem végzi el a kiszabott közhasznú munkát, a közigazgatási hatóság bírságok kiszabásával vagy más formában bebiztosítja a döntés végrehajtását. 
(2) Az 1. bekezdés alapján kiadott a határozat közhasznú munkák által történő végrehajtását külön jogszabály szabályozza.

88.aa §
(1) A 29. §-ban, 30. § 1. bek. e) pontjában, a 47., 49. és 50. §-okban foglalt szabálysértések elkövetéséért, valamint a gyermek nevelésének és oktatásának veszélyeztetésével, vagy a gyermek külön jogszabály szerinti14b) tankötelezettsége elhanyagolásával elkövetett szabálysértésért kiszabott büntetés végrehajtható a szociális biztosítás, az anyagi szükséghelyzet vagy a gyermekgondozási segély juttatásaiból14c) való lefogással is, ha nem végrehajtható a munkabérből való lefogással.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a határozatot végrehajtó szerv végrehajtási parancsot ad ki a jövedelemből való lefogás végrehajtására az 1. bek. szerinti jövedelmet az elkövető részére kifizetőnek.
(3) Az 1. és 2. bek. szerinti határozat végrehajtásakor arányosan alkalmazandók a Polgári perrendtartás rendelkezései.
(4) A határozat végrehajtása jövedelemből való lefogással nem elvégezhető külön jogszabály14d) szerinti végrehajtással.


IV. RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

89. §
Szabálysértési ügyekben központi államigazgatási hatóság az a hatóság, melynek hatáskörébe tartozik az államigazgatás azon ága, melyben a szabálysértést kiváltó kötelezettségszegés történt. Amennyiben nem lehetséges az említett módon meghatározni a központi államigazgatási szervet, a Szlovák Köztársaság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma az illetékes. 

89.a §
(1) A közigazgatási hatóság, beleértve a helyszíni bírságolási eljárásban történő kivizsgálásra jogosult közigazgatási hatóságot a szabálysértésekről nyilvántartást vezet. A szabálysértések központi nyilvántartását a 89. § alapján meghatározott központi államigazgatási szerv vezeti. 
(2) A szabálysértések 
a) büntetőjogi eljárások,
b) polgárjogi, illetve közigazgatási eljárások,
c) természetes személy büntetlen előéletének, valamint megbízhatóságának a tanúsítása céljából vannak nyilvántartva. 
(3) Amennyiben azt külön jogszabály nem szabályozza, a szabálysértések nyilvántartása a szabálysértésről, illetve annak elkövetőjéről a következő adatokat tartalmazza: 
a) utó- és családi név, tudományos cím,
b) személyi szám szám vagy születési dátum, amennyiben az elkövető nem rendelkezik személyi számmal,
c) lakhelyének a címe, 
d) állampolgárság,
e) személyazonossági igazolvány adatai,
f) a szabálysértés elkövetésének helye és ideje (dátum és pontos idő),
g) a szabálysértés megjelölése, beleértve a jogszabály megfelelő rendelkezéseit, a tény rövid leírását és elkövetésének a következményeit, 
h) az ügy kezelésének a módja,
i) a kiszabott büntetés és intézkedés,
j) a szabálysértés vizsgálatát végző közigazgatási hatóság elnevezése és székhelye,
k) a helyszíni bírsági eljárásban kivizsgált szabálysértés időpontja, vagy a döntés jogerőre emelkedésének a dátuma, 
l) a bírsági nyugta vagy a helyszínen meg nem fizetett bírságra vonatkozó nyugta nyilvántartási száma, vagy a jogerős döntés nyilvántartási száma.
(4) A nyilvántartásban szereplő adatokat kiadják: 
a) a nyilvántartásban szereplő személyeknek,
b) a bíróságnak,
c) a bűnüldöző szerveknek,
d) a szabálysértés felderítésére jogosult szerveknek és a külön jogszabály alapján a szabálysértés kivizsgálására jogosult közigazgatási hatóságoknak,
e) a külön jogszabályokban megjelölt szerveknek,16)
f) más államok bíróságainak, igazságügyi és közigazgatási szerveinek.
(5) A szabálysértések nyilvántartásából az adatokat írásbeli kérvény alapján a kérvényező állandó lakhelye vagy székhelye szerinti, a szabálysértés vizsgálatára jogosult közigazgatási hatóság adja ki. 
(6) A 4. bekezdés a) pontjában foglalt személyeknek az írásbeli kérvény alapján a szabálysértések nyilvántartásából az összes róluk, valamint a szabálysértésről szóló adatot kiadják; a 4. bekezdés b)-f) pontjába foglalt szerveknek a külön jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésekben megszabott módon, terjedelemben és határidőn belül adják ki az adatokat. 
(7) A szabálysértésekről szóló nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat a szabálysértésről szóló döntés jogerőre való emelkedésétől vagy a helyszíni bírságolási eljárás során kiszabott bírság megfizetésétől számított öt éven belül megsemmisíti, ha ezt külön jogszabály másképp nem szabályozza. 
(8) A személyes adatok kezelése külön jogszabály alapján történik.17) 
(9) A szabálysértések nyilvántartásából való adatok kiadására nem vonatkoznak az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény rendelkezései.18) 
(10) A szabálysértések nyilvántartása nem nyilvános. 
(11) A 2-10. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a szabálysértésekre, melyekről külön jogszabály alapján vezetnek nyilvántartást.19) 

90. §
A Szlovák Köztársaság hatóságainak a hatáskörébe tartozó szabálysértések ügyében a Szlovák Köztársaság Kormánya a Törvénytárban is kihirdetett határozat formájában közkegyelmet gyakorolhat. 

92. §
(1) A 14. § 3. bekezdése alapján történt tevékenységtől való eltiltás fennmaradó ideje letöltésének az elengedéséről a szabálysértést első fokon kivizsgáló közigazgatási hatóság dönthet annak a személynek a kérvénye alapján, akinek a tevékenységtől való eltiltás büntetésként ki lett szabva. Fiatalkorúak esetében a kérvényt benyújthatja a fiatalkorú törvényes képviselője, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság. 
(2) Az 1. bekezdés alapján benyújtott kérvényről szóló döntés ellen jogorvoslat benyújtása nem lehetséges; a kérvény megismétlése nem lehetséges.

93. §
A 16. § a) pontja alapján kiadott intézkedések betartását az intézkedést első fokon kiszabó közigazgatási hatóság felügyeli.  

94. §
A közigazgatási hatóság az általa kiadott szabálysértésről szóló jogerős döntését megszünteti, amennyiben a tudomására jut, hogy a szabálysértés elkövetője ugyanazért a cselekedetéért jogerősen bíróság által el lett ítélve vagy fel lett mentve. Amennyiben ez a személy a rá kiszabott büntetést letöltötte vagy az eljárás költségeit megfizette, jogosult azok visszatérítésére

95. §
Az eljárási költségekről szóló rendelkezések nem vonatkoznak a jelen törvény hatályba lépése előtt elindított szabálysértési eljárásokra.

95.a §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió mellékletben feltüntetett kötelező erejű jogi aktusai.

96. §
2010. január 1-én hatályba lépett átmeneti rendelkezések
A közigazgatási hatóságok a szabálysértések nyilvántartását a 89. § szerint legkésőbb 2010. december 31-ig létrehozzák.

96.a §
2014. január 1-jén hatályba lépett átmeneti intézkedések
A határozat végrehajtása jövedelemből való lefogással a 88.aa § 1. bek. szerint akkor alkalmazható, ha a szabálysértés 2014. január 1. után került elkövetésre.

96.b §
Átmeneti rendelkezések a 2014. február 1-jén hatályba lépő módosításokhoz
A 20. § 2. bek. 2014. február 1-jétől hatályos rendelkezései a 2014. február 1-je után elkövetett szabálysértésekre vonatkoznak.

96.c §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 13. § 3. bek. 2015. december 31-ig hatályos változata szerinti szabálysértésért kiszabott bírságról szóló határozat végrehajtását, amelyet a járási hivatal 2015. december 31-ig nem kezdett el vagy fejezett be, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma végzi el.

97. §
Megszűnik
(1) a Tt. 60/1961. számú, a nemzeti bizottságok feladatai a szocialista rend betartásáról szóló törvény,
(2) a Tt. 61/1961. számú, a helyszíni bírságolási eljárásról szóló belügyminisztériumi rendelet, 
(3) a Tt. 126/1968. számú, a közrend megerősítésére kiadott néhány átmeneti intézkedésről szóló törvény,
(4) a Tt. 130/1981. számú, a belkereskedelemről szóló törvény 40. §-51. §;
(5) a Tt. 36/1990. számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság szerveinek a hatáskörébe tartozó szabálysértésekre vonatkozó közkegyelmek nyújtásáról szóló törvény.

98. §
A jelen törvény 1990. október 1-jén lép hatályba.


F. Mikloško s.k.
V. Mečiar s.k.


1) a Tt. 46/1989. számú alkoholizmus vagy egyéb függőséggel szembeni védelemről szóló törvény 1. §-a.
1a) Például a Tt. 50/1976. számú, a településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló törvénye, a Tt. 49/2002. számú, a műemlékvédelmi alap védelméről szóló törvénye; a Tt. 442/2002. számú, a közösségi vízvezetékekről és közcsatornákról szóló törvénye; a Tt. 377/2004. számú, a nemdohányzók védelméről szóló törvénye; a Tt. 39/2007. számú, az állategészségügyről szóló törvénye, a Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye; a Tt. 206/2009. számú, a múzeumokról, galériákról és a kulturális jellegű tárgyak védelméről szóló törvénye; a Tt. 274/2009. számú, a vadászatról szóló törvénye. 
2) A Tt. 68/1965. számú, a külföldieknek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén való letelepedéséről szóló törvénye 1. §-a. 
3) A Tt. 76/1959. számú, a katonák némely szolgálati jogviszonyáról szóló törvény,
a Tt. 100/1970. számú, a Nemzetbiztonsági Testület tagjainak a szolgálati jogviszonyáról szóló törvény., a Tt. 142/1961. számú, a bírák foglalkozásából eredő felelősségéről szóló törvény,
a Tt. 60/1965. számú, az ügyészségről szóló törvény, a T.t. 59/1965. számú, a szabadságvesztés-büntetés letöltéséről szóló törvény, a 12/1973. számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyi miniszterének rendelete. 
3a) A Tt. 219/1996. számú, szeszesitallal való visszaélésről, a kijózanítók létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló törvénye
3aa) Zákon č. 1/2014 Z. z. o organizovaní verejných športových podujatí a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3b) A Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye 65. §-a és 66. § 2. bekezdésének d) pontja.
3ba) A Tt. 313/2011. számú törvénnyel módosított a Tt. 8/2009. számú törvényének 74. §2. bekezdése.
3bb) A Tt. 93/2005. sz. törvénye az autósiskolákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. § 1. bek., a későbbi jogszabályok értelmében.
3bc) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló törvénye 139.a §-ának 8. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
3c) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 16. §, 27. § 3. bek., 34. § 1. bek., 49. § 2. bek., 59. § 3. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
3d) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 137. §-ának 2. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
3da) A Tt. 315/2016. sz, a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
3e) A Tt. 652/2004 számú, az államigazgatás vámhivatali szerveiről szóló törvény 49a. §.
4) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvény.
8) A közigazgatási eljárásról szóló törvény 7. § 1. be-kezdése
8a) A Tt. 202/1995. számú devizatörvénye
8b) Például a Tt. 36/2005. számú, a családról szóló törvény 44. § 3. bekezdésének a) és b) pontjai
8c) Például a polgári perrendtartásról szóló törvény 75a. §-a; a Tt. 36/2005. számú, a családról szóló törvény 44. § 3. bekezdésének c) pontja
11) A közigazgatási törvény 53. §-a .
12) A közigazgatási törvény 75. §-a.
13) A polgári perrendtartásról szóló törvény 244. § és az azt követő paragrafusok.
14) A Tt. 25/2007. számú, a kijelölt közútszakaszok használatáért fizetendő úthasználati díj beszedéséről szóló törvénye
14a) A Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye 10. §-ának 1. bekezdése és azon törvény, amely módosítja a Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről és más törvények módosításáról szóló törvényét a Tt. 96/2012. sz. törvénye értelmében
14b) A Tt. 596/2003. sz., az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 37. §-a a későbbi módosítások értelmében.
14c) A Tt. 461/2003. sz. szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
A Tt. 571/2009. sz., a gyermekgondozási segélyről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
A Tt. 417/2013. sz., az anyagi szükséghelyzetről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
14d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről szóló törvénye (végrehajtói rendtartás) a későbbi módosítások értelmében
15) A Polgári Törvénykönyv 524-530. §
16) Például a Tt. 46/1993. számú, a Szlovák Információs Szolgálatról szóló törvénye; a Tt. 171/1993. számú a rendőrségi testületről szóló törvény; a Tt. 215/2004. számú, titkosnak minősített adatok védelméről szóló törvénye.  
17) A Tt. 428/2002. számú, a személyi adatvédelemről szóló törvény.
18) A Tt. 211/2000. számú , az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye.
19) A Tt. 190/2003. számú, lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénye; a Tt. 224/2006. számú, a személyi igazolványokról szóló törvénye; a Tt. 647/2007. számú, úti okmányokról szóló törvénye; a Tt. 8/2009. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye.


A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvényének melléklete

Az Európai Uniótól átvételre kerülő kötelező erejű jogi aktusok jegyzéke
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13.)
Časová verzia účinná od 1. februára 2017

372/1990 Zb.

Zákon
O PRIESTUPKOCH


28. augusta 1990


Zmena:
524/1990 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1991
295/1992 Zb. s účinnosťou od 1. júla 1992
266/1992 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1993
511/1992 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1993
237/1993 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 1993
42/1994 Z. z. s účinnosťou od 28. februára 1994
248/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1994
249/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1994
250/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1994
202/1995 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1995
207/1995 Z. z. s účinnosťou od 4. októbra 1995
265/1995 Z. z. s účinnosťou od 8. decembra 1995
285/1995 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1996
160/1996 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 1996
168/1996 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 1996
143/1998 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 1998
319/1998 Z. z. s účinnosťou od 23. októbra 1998
298/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 1999
313/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2000
195/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2000
211/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2001
367/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2001
122/2001 Z. z. s účinnosťou od 5. apríla 2001
223/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2001
253/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2001
490/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
507/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
139/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2002
422/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2002
430/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2003
190/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
534/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
510/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2004
364/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
533/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
656/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
570/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
650/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
211/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2006
224/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
250/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2007
547/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
666/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2008
86/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2008
245/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2008
298/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2008
479/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2008
491/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
8/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2009
70/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
72/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
191/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2009
206/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2009
465/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2009
441/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
387/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010 
513/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
60/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2010
433/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2010
547/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
313/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2011
362/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2011
79/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2012
96/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2012
31/2013 Z. z. s účinnosťou od 26. februára 2013
80/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2013
94/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2013
299/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2013
388/2013 Z. z. s účinnosťou od 30. novembra 2013
417/2013 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2014
474/2013 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2014
1/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2014
204/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2014
374/2014 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2015
397/2015 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2016
430/2015 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2016
311/2016 Z. z. s činnosťou od 1. januára 2017
315/2016 Z. z. s činnosťou od 1. februára 2017


Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Základné ustanovenia
Orgány štátnej správy Slovenskej republiky a obce vedú občanov k tomu, aby dodržiavali zákony a ostatné právne predpisy a rešpektovali práva spoluobčanov; dbajú najmä o to, aby občania nesťažovali plnenie úloh štátnej správy a obcí a nenarúšali verejný poriadok a občianske spolunažívanie.


ČASŤ I
Všeobecná časť

§ 2
Pojem priestupku
(1) Priestupkom je zavinené konanie, ktoré porušuje alebo ohrozuje záujem spoločnosti a je za priestupok výslovne označené v tomto alebo v inom zákone, ak nejde o iný správny delikt postihnuteľný podľa osobitných právnych predpisov, alebo o trestný čin.
(2) Priestupkom nie je konanie, ktorým niekto odvracia
a) primeraným spôsobom priamo hroziaci útok na záujem chránený zákonom alebo
b) nebezpečenstvo priamo hroziace záujmu chránenému zákonom, ak týmto konaním nebol spôsobený zrejme rovnako závažný následok ako ten, ktorý hrozil, a toto nebezpečenstvo nebolo možné v danej situácii odstrániť inak.

Zavinenie

§ 3
Na zodpovednosť za priestupok stačí zavinenie z nedbanlivosti, ak zákon výslovne neustanoví, že je potrebné úmyselné zavinenie.

§ 4
(1) Priestupok je spáchaný z nedbanlivosti, ak páchateľ
a) vedel, že môže svojím konaním porušiť alebo ohroziť záujem chránený zákonom, ale bez primeraných dôvodov sa spoliehal na to, že tento záujem neporuší alebo neohrozí, alebo
b) nevedel, že svojím konaním môže porušiť alebo ohroziť záujem chránený zákonom, hoci to vzhľadom na okolnosti a na svoje osobné pomery vedieť mal a mohol.
(2) Priestupok je spáchaný úmyselne, ak páchateľ
a) chcel svojím konaním porušiť alebo ohroziť záujem chránený zákonom alebo
b) vedel, že svojím konaním môže porušiť alebo ohroziť záujem chránený zákonom, a pre prípad, že ho poruší alebo ohrozí, bol s tým uzrozumený.
(3) Konaním sa rozumie aj opomenutie takého konania, na ktoré bol páchateľ vzhľadom na okolnosti a svoje osobné pomery povinný.

§ 5
Vek a nepríčetnosť
(1) Za priestupok nie je zodpovedný ten, kto v čase jeho spáchania nedovŕšil pätnásty rok svojho veku.
(2) Za priestupok nie je zodpovedný ten, kto pre duševnú poruchu v čase jeho spáchania nemohol rozpoznať, že ide o porušenie alebo ohrozenie záujmu chráneného zákonom, alebo nemohol ovládať svoje konanie. Zodpovednosti sa však nezbavuje ten, kto sa do stavu nepríčetnosti priviedol, hoci len z nedbanlivosti, požitím alkoholu alebo užitím inej návykovej látky.1)

§ 6
Zodpovednosť za porušenie povinnosti uloženej právnickej osobe
Za porušenie povinnosti uloženej právnickej osobe zodpovedá podľa tohto zákona ten, kto za právnickú osobu konal alebo mal konať, a ak ide o konanie na príkaz, ten, kto dal na konanie príkaz.


Pôsobnosť zákona

§ 7
(1) Zodpovednosť za priestupok sa posudzuje podľa zákona účinného v čase spáchania priestupku; podľa neskoršieho zákona sa posudzuje iba vtedy, ak je to pre páchateľa priaznivejšie.
(2) Páchateľovi možno uložiť len taký druh sankcie, ktorý dovoľuje uložiť zákon účinný v čase, keď sa o priestupku rozhoduje.
(3) O ochrannom opatrení sa rozhodne podľa zákona účinného v čase, keď sa o ochrannom opatrení rozhoduje.

§ 8
(1) Podľa tohto alebo iného zákona sa posudzuje priestupok, ktorý bol spáchaný na území Slovenskej republiky.
(2) Podľa tohto zákona sa posudzuje aj priestupok spáchaný v cudzine občanom Slovenskej republiky alebo cudzincom, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, ak ním takáto osoba porušila povinnosť, ktorú má podľa slovenských predpisov mimo územia Slovenskej republiky, alebo ak to vyplýva z medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.

§ 9
(1) Konanie osôb požívajúcich výsady a imunity podľa zákona alebo medzinárodného práva, ktoré má znaky priestupku, nemožno ako priestupok prejednať. Nemožno ani vykonať sankciu alebo v jej výkone pokračovať, ak osoba, ktorej bola sankcia uložená, sa stala neskôr osobou požívajúcou podľa zákona alebo podľa medzinárodného práva výsady a imunity.
(2) Podľa tohto zákona sa prejedná konanie fyzickej osoby, ktoré je priestupkom podľa tohto zákona alebo podľa osobitného predpisu1a) a konania sa dopustil poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, sudca Ústavného súdu Slovenskej republiky a sudca.
(3) Podľa tohto zákona sa prejedná aj konanie fyzickej osoby, ktoré je priestupkom podľa tohto zákona alebo podľa osobitného predpisu1a) a konania sa dopustil prokurátor, generálny prokurátor Slovenskej republiky a prezident Slovenskej republiky.
(4) Ak osoba uvedená v odsekoch 2 a 3 nesúhlasí s prejednaním konania na mieste samom, konajúci orgán o tom vykoná záznam a vec odstúpi vecne a miestne príslušnému správnemu orgánu. Miestne príslušný správny orgán na uľahčenie prejednania priestupku alebo z iného dôležitého dôvodu postúpi vec na prejednanie inému vecne príslušnému správnemu orgánu, v ktorého územnom obvode má osoba uvedená v odsekoch 2 a 3 bydlisko alebo miesto výkonu svojej funkcie.
(5) Ak bol prejednaný priestupok osoby uvedenej v odseku 3, príslušný orgán, ktorý priestupok prejednal, o tom bezodkladne informuje najbližšie nadriadený orgán osoby, ktorá priestupok spáchala.

§ 10
(1) Osobitný zákon môže ustanoviť osoby, ktorých konanie, ktoré má znaky priestupku, sa prejedná podľa osobitného zákona.
(2) Konanie osôb podľa odseku 1, ktoré má znaky priestupku, sa prejedná podľa tohto zákona, ak sa na takú osobu osobitný zákon v čase prejednávania priestupku už nevzťahuje.

Sankcie

§ 11
(1) Za priestupok možno uložiť tieto sankcie:
a) pokarhanie,
b) pokutu,
c) zákaz činnosti,
d) prepadnutie veci.
(2) Sankciu možno uložiť samostatne alebo s inou sankciou; pokarhanie nemožno uložiť spolu s pokutou.
(3) Od uloženia sankcie možno v rozhodnutí o priestupku upustiť, ak k náprave páchateľa postačí samotné prejednanie priestupku.

§ 12
(1) Pri určení druhu sankcie a jej výmery sa prihliadne na závažnosť priestupku, najmä na spôsob jeho spáchania a na jeho následky, na okolnosti, za ktorých bol spáchaný, na mieru zavinenia, na pohnútky a na osobu páchateľa, ako aj na to, či a akým spôsobom bol za ten istý skutok postihnutý v kárnom alebo disciplinárnom konaní.
(2) Za viac priestupkov toho istého páchateľa prejednávaných v jednom konaní sa uloží sankcia podľa ustanovenia vzťahujúceho sa na priestupok najprísnejšie postihnuteľný; zákaz činnosti možno uložiť, ak ho možno uložiť za niektorý z týchto priestupkov.

§ 13
(1) Pokutu možno uložiť do 33 eur, ak neustanovuje osobitná časť tohto zákona alebo iný zákon vyššiu pokutu.
(2) Ak tento alebo osobitný zákon neustanovuje inak, v blokovom konaní (§ 84) možno uložiť pokutu do 33 eur a v rozkaznom konaní (§ 87) do 250 eur.
(3) Pokuty uložené za priestupky sú príjmom štátneho rozpočtu, ak odsek 4 alebo osobitný predpis neustanovuje inak.
(4) Pokuty za priestupky uložené obcou sú príjmom obce.

§ 14
(1) Zákaz činnosti možno uložiť len za priestupky uvedené v osobitnej časti tohto zákona alebo v inom zákone a na čas v nich ustanovený, najdlhšie na päť rokov, a ak ide o činnosť, ktorú páchateľ vykonáva v pracovnom alebo v inom obdobnom pomere alebo na ktorú treba povolenie alebo súhlas štátneho orgánu, a ak páchateľ spáchal priestupok touto činnosťou alebo v súvislosti s ňou.
(2) Do času zákazu činnosti sa započítava čas, po ktorý páchateľ na základe opatrenia orgánu štátnej správy vykonaného v súvislosti s prejednávaným priestupkom nesmel už túto činnosť vykonávať; nezapočítava sa však čas výkonu nepodmienečného trestu odňatia slobody.
(3) Od výkonu zvyšku zákazu činnosti možno po uplynutí polovice času výkonu tejto sankcie upustiť na základe žiadosti páchateľa. Na rozhodnutie o upustení alebo neupustení od výkonu zvyšku zákazu činnosti sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.
(4) Od výkonu zvyšku zákazu činnosti nemožno upustiť podľa odseku 3, ak ide o zákaz činnosti viesť motorové vozidlo, ktorý bol uložený páchateľovi priestupku, ktorému bol v predchádzajúcich desiatich rokoch uložený
a) trest zákazu činnosti viesť motorové vozidlo za trestný čin ohrozenia pod vplyvom návykovej látky alebo za iný trestný čin spáchaný pod vplyvom návykovej látky, alebo
b) zákaz činnosti viesť motorové vozidlo za priestupok podľa § 22 ods. 1 písm. a), d), e) alebo písm. f).

§ 15
(1) Prepadnutie veci možno uložiť, ak vec patrí páchateľovi a
a) bola použitá na spáchanie priestupku alebo bola na to určená, alebo
b) bola priestupkom získaná alebo nadobudnutá za vec získanú priestupkom.
(2) Prepadnutie veci nemožno uložiť, ak je jej hodnota v nápadnom nepomere k povahe priestupku.
(3) Vlastníkom prepadnutej veci sa stáva Slovenská republika.

Ochranné opatrenia

§ 16
Ochrannými opatreniami sú:
a) obmedzujúce opatrenie,
b) zhabanie veci.

§ 17
(1) Obmedzujúce opatrenie spočíva v zákaze navštevovať určené verejne prístupné miesta a miestnosti, v ktorých sa podávajú alkoholické nápoje alebo konajú verejné športové alebo kultúrne podujatia. Možno ho uložiť páchateľovi priestupku na úseku ochrany pred alkoholizmom a inými toxikomániami (§ 30), priestupku proti verejnému poriadku (§ 47, 47a a 48), priestupku proti občianskemu spolunažívaniu (§ 49), priestupku proti majetku (§ 50) alebo priestupku podľa osobitného predpisu.3aa)
(2) Obmedzujúce opatrenie musí byť primerané povahe a závažnosti spáchaného priestupku; možno ho uložiť len spolu so sankciou a najdlhšie na jeden rok.

§ 18
(1) Ak nebolo uložené prepadnutie veci uvedenej v § 15 ods. 1 písm. a) alebo b), možno rozhodnúť, že sa takáto vec zhabe, ak
a) patrí páchateľovi, ktorého nemožno za priestupok stíhať, alebo
b) nepatrí páchateľovi priestupku a ak to vyžaduje bezpečnosť osôb alebo majetku alebo iný všeobecný záujem.
(2) O zhabaní veci nemožno rozhodnúť, ak od konania, ktoré má znaky priestupku, uplynuli dva roky. Ustanovenie § 15 ods. 2 platí obdobne.
(3) Vlastníkom zhabanej veci sa stáva Slovenská republika.

§ 19
Osobitné ustanovenia o mladistvých
(1) Pri posudzovaní priestupku osoby, ktorá v čase jeho spáchania dovŕšila pätnásty rok a neprekročila osemnásty rok svojho veku (ďalej len "mladistvý"), sa prihliada na osobitnú starostlivosť, ktorú venuje spoločnosť mládeži.
(2) Priestupok mladistvého nemožno prejednať v rozkaznom konaní.
(3) Horná hranica pokuty sa u mladistvých znižuje na polovicu; nesmie byť pritom vyššia ako 300 eur a v blokovom konaní ako 60 eur.
(4) Zákaz činnosti možno mladistvému uložiť najdlhšie na jeden rok, ak nebráni výkon tejto sankcie jeho príprave na povolanie.

§ 20
Zánik zodpovednosti za priestupok
(1) Priestupok nemožno prejednať, ak od jeho spáchania uplynuli dva roky; nemožno ho tiež prejednať, prípadne uloženú sankciu alebo jej zvyšok vykonať, ak sa na priestupok vzťahuje amnestia.
(2) Do plynutia lehoty podľa odseku 1 sa nezapočítava doba, počas ktorej sa pre ten istý skutok viedlo trestné stíhanie.


ČASŤ II
Osobitná časť

Priestupky proti poriadku v správe

§ 21
Priestupky vyskytujúce sa na viacerých úsekoch správy
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neoprávnene zhotoví reprodukciu ceniny alebo neoprávnene zhotoví alebo uvedie do obehu predmet, ktorý by mohol byť zamenený s ceninou alebo pečiatkou štátneho orgánu, obce alebo právnickej osoby, bez úmyslu obohatiť sa alebo sfalšovať verejnú listinu alebo uvedené predmety,
b) úmyselne uvedie nesprávny alebo neúplný údaj orgánu štátnej správy alebo obci, inej právnickej osobe alebo im požadovaný údaj zatají, hoci má povinnosť takýto údaj uviesť,
c) úmyselne neoprávnene užíva vedeckú alebo umeleckú hodnosť alebo titul absolventa vysokej školy alebo profesijné označenie chránené zákonom,
d) úmyselne zničí, poškodí alebo neoprávnene odstráni alebo poruší úradnú uzáveru alebo úradnú značku,
e) úmyselne zničí, poškodí alebo neoprávnene odstráni verejnú vyhlášku alebo pozmení jej obsah,
f) úmyselne podá nepravdivú alebo neúplnú svedeckú výpoveď v správnom konaní alebo podá nepravdivé alebo neúplné vysvetlenie orgánu oprávnenému objasňovať priestupky alebo uvedie nepravdivý údaj v čestnom vyhlásení pred orgánom štátnej správy alebo obce,
g) úmyselne neoprávnene sa vydáva za verejného činiteľa,
h) úmyselne nedodrží obmedzujúce opatrenie uložené v priestupkovom konaní,
i) neoprávnene drží licenciu, povolenie, preukaz, osvedčenie, pečiatku alebo iný doklad o oprávnení, ktoré zaniklo, hoci má zákonnú povinnosť takýto doklad a pečiatku vrátiť orgánu, ktorý ich vydal,
j) poskytuje bez dokladu o odbornej kvalifikácii služby alebo vykonáva iné odborné činnosti, ktoré podľa zákona môže vykonávať len ten, kto má odbornú spôsobilosť.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) až c) možno uložiť pokutu do 99 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. d) až i) pokutu do 165 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. j) pokutu do 663 eur.

§ 22
Priestupky proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky
(1) Priestupku proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky sa dopustí ten, kto
a) ako vodič vozidla sa odmietne podrobiť vyšetreniu na zistenie požitia alkoholu alebo inej návykovej látky spôsobom ustanoveným osobitným predpisom,3a) hoci by také vyšetrenie nebolo spojené s nebezpečenstvom pre jeho zdravie,
b) ako vodič vozidla, ktorý sa zúčastnil na dopravnej nehode, bezodkladne nezastavil vozidlo, nezdržal sa požitia alkoholu alebo inej návykovej látky po nehode v čase, keď by to bolo na ujmu zistenia, či pred jazdou alebo počas jazdy požil alkohol alebo inú návykovú látku, alebo nezotrval na mieste dopravnej nehody až do príchodu policajta alebo sa na toto miesto bezodkladne nevrátil po poskytnutí alebo privolaní pomoci, alebo po ohlásení dopravnej nehody,3b)
c) vedie motorové vozidlo bez príslušného vodičského oprávnenia, bez osoby spolujazdca3ba) alebo počas zadržania vodičského preukazu okrem prípadu, ak vedie motorové vozidlo autoškoly v kurze podľa osobitného predpisu,3bb) podrobuje sa skúške z odbornej spôsobilosti alebo preskúšaniu odbornej spôsobilosti z vedenia motorového vozidla alebo má v čase zadržania vodičského preukazu povolenú jazdu,
d) vedie motorové vozidlo v stave vylučujúcom spôsobilosť viesť motorové vozidlo, ktorý si privodil požitím alkoholu,
e) ako vodič počas vedenia vozidla požije alkohol alebo vedie vozidlo v takom čase po jeho požití, keď sa na základe vykonaného vyšetrenia podľa osobitného predpisu3a) alkohol ešte nachádza v jeho organizme, okrem cyklistu jazdiaceho v zastavanom území obce3bc), a cyklistu jazdiaceho po cestičke pre cyklistov, ak množstvo alkoholu v jeho organizme nepresiahne hodnotu 0,24 miligramu etanolu na liter vydýchnutého vzduchu pri vyšetrení dychovou skúškou prístrojom alebo 0,5 gramov etanolu na kilogram hmotnosti vyšetrovanej osoby pri lekárskom vyšetrení zo vzorky krvi plynovou chromatografiou,
f) ako vodič počas vedenia vozidla požije inú návykovú látku alebo vedie vozidlo v takom čase po jej požití, keď sa na základe vykonaného vyšetrenia podľa osobitného predpisu3a) návyková látka ešte nachádza v jeho organizme,
g) poruší všeobecne záväzný právny predpis o bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, v ktorého dôsledku vznikne dopravná nehoda, pri ktorej inému ublíži na zdraví alebo inému spôsobí škodu na majetku,
h) ako vodič motorového vozidla prekročí rýchlosť ustanovenú v osobitnom predpise3c) alebo prekročí rýchlosť ustanovenú dopravnou značkou alebo dopravným zariadením
1. v obci najviac o 20 km • h-1 alebo mimo obce najviac o 30 km • h-1,
2. v obci o 21 až 50 km • h-1 alebo mimo obce o 31 až 60 km • h-1,
3. v obci o viac ako 50 km • h-1 alebo mimo obce o viac ako 60 km • h-1,
i) použije vozidlo, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť vozidla, najväčšia prípustná hmotnosť jazdnej súpravy, najväčšia prípustná celková hmotnosť prípojného vozidla alebo najväčšia prípustná hmotnosť pripadajúca na nápravy vozidla je prekročená,
j) ako vodič vozidla s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou vozidla prevyšujúcou 12 000 kg alebo ako vodič jazdnej súpravy s najväčšou prípustnou hmotnosťou prevyšujúcou 12 000 kg vojde na pozemnú komunikáciu, na ktorej je jazda takéhoto vozidla alebo takejto jazdnej súpravy zakázaná,
k) iným spôsobom ako uvedeným v písmenách a) až i) sa dopustí porušenia pravidiel cestnej premávky závažným spôsobom podľa osobitného predpisu,3d)
l) iným konaním, ako sa uvádza v písmenách a) až k), poruší všeobecne záväzný právny predpis o bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky.
(2) Za priestupok podľa odseku 1
a) písm. a) až c) sa uloží pokuta od 300 eur do 1 300 eur a zákaz činnosti od jedného roku do piatich rokov,
b) písm. d) a f) možno uložiť pokutu od 200 eur  do1 000 eur a zákaz činnosti do piatich rokov,
c) písm. e), g) a i) možno uložiť pokutu od 150 eur do 800 eur a zákaz činnosti do troch rokov,
d) písm. h)
1. prvého bodu možno uložiť pokutu do 100 eur,
2. druhého bodu sa uloží pokuta od 150 eur do 600 eur,
3. tretieho bodu sa uloží pokuta od 500 eur do 1 000 eur a zákaz činnosti od šesť mesiacov do troch rokov,
e) písm. j) sa uloží pokuta 1 500 eur,
f) písm. k) možno uložiť pokutu od 60 eur do 300 eur a zákaz činnosti do dvoch rokov,
g) písm. l) možno uložiť pokutu do 100 eur.
(3) V blokovom konaní alebo v rozkaznom konaní za priestupok podľa odseku 1
a) písm. a) až g) a i) možno uložiť pokutu do 650 eur,
b) písm. h)
1. prvého bodu možno uložiť pokutu do 50 eur,
2. druhého bodu sa uloží pokuta od 30 eur do 400 eur,
3. tretieho bodu sa uloží pokuta od 250 eur do 800 eur,
c) písm. j) možno uložiť pokutu do 1 000 eur,
d) písm. k) možno uložiť pokutu do 150 eur,
e) písm. l) možno uložiť pokutu do 50 eur.
(4) Ak sú splnené podmienky podľa § 84 ods. 1, priestupky podľa odseku 1 písm. h), i) a l) sa prejednajú vždy v blokovom konaní, ak osobitný zákon neustanovuje inak.

§ 24
Priestupky na úseku podnikania
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neoprávnene vykonáva obchodnú, výrobnú alebo inú zárobkovú činnosť,
b) spôsobom odporujúcim zákonu úmyselne vyzradí obchodné alebo bankové tajomstvo alebo skutočnosť, na ktorú sa vzťahuje zákonom uložená povinnosť zachovávať mlčanlivosť.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) možno uložiť pokutu do 331 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. b) pokutu do 3 319 eur. Zákaz činnosti až do jedného roka možno uložiť za priestupok podľa odseku 1 písm. a).

§ 25
Priestupky na úseku hospodárskych stykov so zahraničím
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neoprávnene zriadi alebo prevádzkuje obchodné zastupiteľstvo zahraničnej osoby v Slovenskej republike,
b) pri vykonávaní zahraničnohospodárskej činnosti poruší zákaz, obmedzenie alebo podmienky určené na základe všeobecne záväzného právneho predpisu,
c) neoprávnene vykonáva zahraničnohospodársku činnosť.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) a b) možno uložiť pokutu do 165 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. c) pokutu do 331 eur; zákaz činnosti do jedného roku možno uložiť za priestupok podľa odseku 1 písm. b).

§ 26
Priestupky na úseku hospodárenia s bytmi a s nebytovými priestormi
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto úmyselne protiprávne získa, obsadí alebo užíva byt alebo nebytový priestor.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 165 eur.

§ 27
Priestupky na úseku financií a slovenskej meny
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto neoprávnene zhotoví reprodukciu zákonných peňazí, šeku, cenného papiera alebo platobnej karty alebo neoprávnene zhotoví alebo uvedie do obehu predmet, ktorý by mohol byť zamenený so zákonnými peniazmi, šekom, cenným papierom alebo platobnou kartou,
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 165 eur.

§ 28
Priestupky na úseku práce a sociálnych vecí
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) sťaží starostlivosť osvojiteľa alebo výchovu osvojenca prezradením alebo rozšírením údajov o osvojení,
b) marí výkon ochrannej výchovy maloletého alebo narušuje výchovu dieťaťa zvereného do výchovy iného občana než rodiča alebo do pestúnskej starostlivosti,
c) ako cudzinec je zamestnaný v Slovenskej republike bez pracovného povolenia, ak je také povolenie potrebné,
d) neoprávnene sprostredkúva pracovnú činnosť.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. b) možno uložiť pokutu do 165 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. a), c) a d) pokutu do 331 eur.

§ 29
Priestupky na úseku zdravotníctva
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) úmyselne zmarí, sťaží alebo ohrozí poskytnutie zdravotníckej služby alebo sa nepodrobí povinnému vyšetreniu alebo liečeniu,
b) sfalšuje alebo úmyselne neoprávnene zmení lekársku správu alebo zdravotný preukaz alebo zneužije lekársku dokumentáciu,
c) poruší povinnosť pri zaobchádzaní s jedmi, omamnými látkami, psychotropnými látkami alebo inými látkami škodlivými zdraviu alebo poruší povinnosť na ochranu zdravia pred ionizujúcim žiarením.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) a b) možno uložiť pokutu do 99 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. c) pokutu do 165 eur; zákaz činnosti do jedného roku možno uložiť za priestupok podľa odseku 1 písm. c).

§ 30
Priestupky na úseku ochrany pred alkoholizmom a inými toxikomániami
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) predá, podá alebo inak umožní požitie alkoholických nápojov osobe zjavne ovplyvnenej alkoholickým nápojom alebo inou návykovou látkou, osobe mladšej ako osemnásť rokov alebo osobe, o ktorej vie, že bude vykonávať zamestnanie alebo inú činnosť, pri ktorej by mohla ohroziť zdravie ľudí alebo poškodiť majetok,
b) neoprávnene predá, podá alebo inak umožní druhej osobe škodlivé užívanie inej návykovej látky, než je alkohol,
c) sa nepodrobí opatreniu postihujúcemu nadmerné požívanie alkoholických nápojov alebo užívanie iných návykových látok,
d) úmyselne vyrobí lieh alebo destilát bez povolenia alebo úmyselne lieh alebo destilát vyrobený bez povolenia prechováva alebo uvádza do obehu,
e) úmyselne umožňuje požívať alkoholický nápoj alebo užívať iné návykové látky osobe mladšej ako osemnásť rokov, ak tým ohrozuje jej telesný alebo mravný vývoj,
f) požije alkoholický nápoj alebo užije inú návykovú látku, hoci vie, že bude vykonávať zamestnanie alebo inú činnosť, pri ktorej by mohol ohroziť zdravie ľudí alebo poškodiť majetok,
g) po požití alkoholického nápoja alebo o užití inej návykovej látky vykonáva činnosť uvedenú v písmene f),
h) v stave vylučujúcom spôsobilosť, ktorý si privodil požitím alkoholického nápoja alebo užitím inej návykovej látky, vykonáva činnosť uvedenú v písmene f).
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a), b), c), d) a f) možno uložiť pokutu do 99 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. e) a g) pokutu do 165 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. h) do 331 eur; zákaz činnosti do šiestich mesiacov možno uložiť za priestupok podľa odseku 1 písm. f), do jedného roku za priestupok podľa odseku 1 písm. g) a do dvoch rokov za priestupok podľa odseku 1 písm. h).

§ 32
Priestupky na úseku kultúry
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) nedodrží podmienky určené pre usporiadanie divadelného, filmového predstavenia, hudobnej alebo inej verejnej produkcie, výstavy, prednášky alebo podniku ľudovej zábavy,
b) neoprávnene použije dielo podľa autorského práva alebo umelecký výkon,
c) poruší všeobecne záväzný právny predpis vo veciach cirkví a náboženských spoločností.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) až c) možno uložiť pokutu do 99 eur.

§ 35
Priestupky na úseku poľnohospodárstva, poľovníctva a rybárstva
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neoprávnene vyrobí, dovezie, uvedie do obehu alebo neoprávnene alebo nesprávne použije chemický alebo biologický prípravok na ochranu rastlín,
b) znečistí pôdu nevhodným skladovaním olejov a pohonných hmôt, pesticídov, hnojív, prípadne iných škodlivých látok,
e) neoprávnene vykoná zmenu kultúry pozemku, ktorý je súčasťou poľnohospodárskeho pôdneho fondu alebo neoprávnene odníme poľnohospodársku pôdu poľnohospodárskej výrobe alebo neoprávnene vykonáva činnosť poškodzujúcu poľnohospodársku výrobu na takejto pôde,
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) až d) možno uložiť pokutu do 99 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. e) a f) pokutu do 165 eur; zákaz činnosti do jedného roku možno uložiť za priestupok podľa odseku 1 písm. f).

§ 42
Priestupky na úseku všeobecnej vnútornej správy
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) úmyselne poškodí, zneužije alebo zneváži štátny symbol alebo iný symbol chránený všeobecne záväzným právnym predpisom,
b) neoprávnene si prisvojí alebo úmyselne zneváži vyznamenanie alebo čestné uznanie udeľované štátnym orgánom.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 99 eur.

§ 42a
Priestupok na úseku práva na prístup k informáciám
(1) Priestupku sa dopustí aj ten, kto vedome vydá a zverejní nepravdivé, neúplné informácie, kto poruší povinnosť určenú osobitným predpisom,3a) alebo ten, kto vydaním rozhodnutia alebo vydaním príkazu, alebo iným opatrením zapríčiní porušenie práva na sprístupnenie informácií.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 1659 eur a zákaz činnosti až na dva roky.

§ 42b
Priestupok na úseku registrácie partnerov verejného sektora
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto uzavrie zmluvu s partnerom verejného sektora podľa osobitného predpisu,3da) ak partner verejného sektora nebol ku dňu uzavretia zmluvy zapísaný do registra partnerov verejného sektora.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu od 1 000 eur do 100 000 eur.

§ 45
Priestupky na úseku ochrany životného prostredia
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto porušením všeobecne záväzných právnych predpisov o ochrane životného prostredia iným spôsobom, než ako vyplýva z ustanovení § 21 až 44, zhorší životné prostredie.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 99 eur.

§ 46
Iné priestupky proti poriadku v správe
Priestupkom proti poriadku v správe je porušenie aj iných povinností než uvedených v § 21 až 45, ak sú ustanovené všeobecne záväznými právnymi predpismi, vrátane všeobecne záväzných nariadení obcí a všeobecne záväzných vyhlášok miestnych orgánov štátnej správy, ak sa takýmto konaním sťaží plnenie úloh štátnej správy alebo obcí. Za tento priestupok možno uložiť pokutu do 33 eur.

Priestupky proti verejnému poriadku

§ 47
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neuposlúchne výzvu verejného činiteľa pri výkone jeho právomoci,
b) poruší nočný kľud,
c) vzbudí verejné pohoršenie,
d) znečistí verejné priestranstvo, verejne prístupný objekt alebo znečistí verejnoprospešné zariadenie plagátovou výzdobou, komerčnými a reklamnými oznamami alebo zanedbá povinnosť upratovania verejného priestranstva,
e) úmyselne zničí, poškodí, znečistí alebo neoprávnene odstráni, zamení, pozmení, zakryje alebo premiestni turistickú značku alebo iné orientačné označenie,
f) poruší podmienky určené na ochranu verejného poriadku pri konaní kultúrnych podujatí alebo v miestach určených na rekreáciu alebo turistiku,
g) poškodí alebo neoprávnene zaberie verejné priestranstvo, verejne prístupný objekt alebo verejnoprospešné zariadenie,
h) nosí na miestach prístupných verejnosti chladné zbrane, najmä dýky, bodáky a šable, okrem prípadov, keď sú súčasťou rovnošaty, historického alebo národného kroja, výstroja a výzbroje ozbrojených síl, ozbrojených zborov a ozbrojených bezpečnostných zborov, alebo na športovú činnosť, výkon práva poľovníctva, rybárskeho práva, povolania alebo zamestnania, ako aj iné predmety, ktorými možno ublížiť na zdraví, ak možno z okolností prípadu alebo správania sa osoby usudzovať, že sa majú použiť na násilie alebo hrozbu násilím,
ch) použije pyrotechnické výrobky v rozpore so všeobecne záväznými právnymi predpismi alebo návodom na ich používanie,
i) poruší zákaz používať označenie "Policajný zbor" alebo "Polícia" alebo zákaz používať služobnú rovnošatu Policajného zboru ustanovený v osobitnom zákone,
j) poruší zákaz používať označenie "colná správa" alebo označenie, ktoré môže byť zameniteľné s týmto označením, zákaz používať služobnú rovnošatu colníka alebo odev, ktorý môže byť zameniteľný so služobnou rovnošatou colníka, alebo zákaz používať služobný preukaz colníka, služobný odznak colníka alebo preukaz alebo odznak, ktorý môže byť zameniteľný so služobným preukazom colníka alebo so služobným odznakom colníka, ustanovený v osobitnom predpise,3e)
k) poruší zákaz používať označenie „súdny exekútor“, „exekútorský úrad“ alebo od nich odvodené tvary slov alebo používať označenia „výkon rozhodnutia“, „exe-kúcia“ alebo „exekučná činnosť“ alebo od nich odvo-dené tvary slov ustanovený v osobitnom predpise,3f)
l) v súvislosti s účasťou na verejnom zhromaždení alebo kultúrnom podujatí prístupnom verejnosti hrubo znevažuje, uráža alebo ohrozuje organizátora podujatia, zvolávateľa, usporiadateľa, zamestnanca prevádzkovateľa strážnej služby, dobrovoľníka alebo inú osobu podieľajúcu sa na organizovaní verejného podujatia, dozorný orgán, príslušníka obecnej polície, príslušníka Policajného zboru alebo delegáta zväzu verbálne, gestom, grafickým zobrazením alebo iným spôsobom.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) až d) možno uložiť pokutu do 100 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. e) až g) pokutu do 300 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. h) až l) pokutu do 500 eur.

§ 47a
Priestupky extrémizmu
(1) Priestupku extrémizmu sa dopustí ten, kto
a) použije na verejnosti písomné, grafické, obrazové, zvukové alebo obrazovo-zvukové vyhotovenie textov a vyhlásení, zástav, odznakov, hesiel alebo symbolov skupín alebo hnutí a ich programov alebo ideológií, ktoré smerujú k potláčaniu základných ľudských práv a slobôd,
b) použije na verejnosti písomné, grafické, obrazové, zvukové alebo obrazovo-zvukové vyhotovenie obhajujúce, podporujúce alebo podnecujúce nenávisť, násilie alebo neodôvodnene odlišné zaobchádzanie voči skupine osôb alebo jednotlivcovi pre ich príslušnosť k niektorej rase, národu, národnosti, farbe pleti, etnickej skupine, pôvodu rodu alebo pre ich náboženské vyznanie,
c) dopustí sa priestupku podľa § 49 ods. 1 písm. a), b) a d) alebo priestupku proti majetku podľa § 50 úmyselným zničením alebo poškodením veci z dôvodu národnostnej, etnickej alebo rasovej nenávisti alebo nenávisti z dôvodu farby pleti, pôvodu rodu alebo z dôvodu náboženského vyznania.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 500 eur.

§ 48
Priestupkom proti verejnému poriadku je porušenie aj iných povinností než uvedených v § 47, ak sú ustanovené všeobecne záväznými právnymi predpismi, vrátane všeobecne záväzných nariadení obcí a všeobecne záväzných vyhlášok miestnych orgánov štátnej správy, ak sa takým konaním ohrozí alebo naruší verejný poriadok. Za tento priestupok možno uložiť pokutu do 33 eur.

§ 49
Priestupky proti občianskemu spolunažívaniu
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto
a) inému ublíži na cti tým, že ho urazí alebo vydá na posmech,
b) inému z nedbanlivosti ublíži na zdraví,
c) úmyselne uvedie nesprávny alebo neúplný údaj pred štátnym orgánom, pred orgánom obce alebo pred organizáciou za účelom získania neoprávnenej výhody,
d) úmyselne naruší občianske spolunažívanie vyhrážaním ujmou na zdraví, drobným ublížením na zdraví, nepravdivým obvinením z priestupku, schválnosťami alebo iným hrubým správaním,
e) sa dopustí konania podľa písmena a) alebo písmena d) na blízkej osobe alebo osobe, ktorá mu bola zverená do starostlivosti alebo výchovy,
e) od iného násilím sám alebo za pomoci ďalších osôb vymáha majetkové práva alebo práva z nich vyplývajúce, o ktorých sa domnieva, že mu patria bez vykonateľného rozhodnutia príslušného orgánu,
f) napomáha osobnou účasťou násilnému vymáhaniu majetkových práv alebo práv z nich vyplývajúcich, hoci na ich vymáhanie niet vykonateľného rozhodnutia príslušného orgánu,
(2) Za priestupok podľa odseku 1 písm. a) možno uložiť pokutu do 33 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. b) až d) a písm. g) pokutu do 99 eur, za priestupok podľa odseku 1 písm. e) pokutu do 200 eur a za priestupok podľa odseku 1 písm. f) pokutu do 331 eur.

§ 50
Priestupky proti majetku
(1) Priestupku sa dopustí ten, kto úmyselne spôsobí škodu na cudzom majetku krádežou, spreneverou, podvodom alebo zničením alebo poškodením veci z takého majetku, alebo sa o takéto konanie pokúsi.
(2) Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 331 eur.


ČASŤ III
Konanie o priestupkoch

§ 51
Všeobecné ustanovenie
Ak nie je v tomto alebo v inom zákone ustanovené inak, vzťahujú sa na konanie o priestupkoch všeobecné predpisy o správnom konaní.4)

Príslušnosť

§ 52
(1) Priestupky prejednávajú obvodné úrady, ak zákon neustanovuje inak.
(2) Orgány Policajného zboru prejednávajú priestupky
a) spáchané porušením všeobecne záväzných právnych predpisov o bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky,
b) proti verejnému poriadku podľa § 47 ods. 1 písm. l),
c) extrémizmu podľa § 47a,
d) ak tak ustanovuje osobitný zákon.

§ 55
(1) Na prejednanie priestupku je miestne príslušný správny orgán, v ktorého územnom obvode bol priestupok spáchaný.8)
(2) Priestupok, ktorý bol spáchaný v cudzine občanom Slovenskej republiky alebo cudzincom, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, alebo ak nemožno miesto spáchania priestupku spoľahlivo zistiť, prejedná správny orgán, v ktorého územnom obvode má alebo naposledy mal páchateľ trvalý pobyt.
(3) Miestne príslušný správny orgán môže na uľahčenie prejednania priestupku alebo z iného dôležitého dôvodu aj bez súhlasu účastníkov postúpiť vec na prejednanie inému vecne príslušnému správnemu orgánu, v ktorého územnom obvode sa páchateľ zdržiava alebo má pracovisko.

§ 56
Súčinnosť
(1) Štátne orgány, štátne organizácie a obce poskytujú správnym orgánom pri preverovaní oznámení o priestupkoch, pri prejednávaní priestupkov a pri výkone rozhodnutí potrebnú súčinnosť. Štátne orgány a obce oznamujú príslušným správnym orgánom priestupky, o ktorých sa dozvedia pri výkone svojej právomoci, ak nie sú samy príslušné na ich prejednanie.
(2) Každý je povinný podať orgánom oprávneným objasňovať priestupky nevyhnutné vysvetlenia na preverenie došlého oznámenia o priestupku (§ 67 ods. 2); podanie vysvetlenia je oprávnený odoprieť, ak by jemu alebo blízkej osobe spôsobil nebezpečenstvo trestného stíhania.

§ 57
Spoločné konanie
(1) Ak sa páchateľ dopustil viacerých priestupkov, ktoré je príslušný prejednať ten istý orgán, prejednajú sa tieto priestupky v jednom konaní; v jednom konaní však nemožno prejednať priestupok páchateľa podľa § 88aa ods. 1 a súčasne iný priestupok.
(2) Spoločné konanie sa uskutočňuje tiež proti všetkým páchateľom, ktorých priestupky spolu súvisia a ktoré prejednáva ten istý orgán. Na urýchlenie konania alebo z iného dôležitého dôvodu možno vec niektorého páchateľa priestupku vylúčiť zo spoločného konania.

Objasňovanie priestupkov

§ 58
(1) Objasňovaním priestupkov podľa tohto zákona sa rozumie obstaranie podkladov potrebných na rozhodnutie správneho orgánu najmä o tom, či
a) sa stal skutok, ktorý je priestupkom podľa tohto alebo iného zákona,
b) tento skutok spáchala osoba podozrivá zo spáchania priestupku,
c) sa uloží sankcia za priestupok alebo sa od jej uloženia upustí, ak k náprave páchateľa priestupku postačí samotné prejednanie priestupku,
d) uloží ochranné opatrenie,
e) uloží páchateľovi priestupku povinnosť uhradiť spôsobenú škodu.
(2) Objasňovanie priestupkov podľa odseku 1 vykonávajú správne orgány, ktoré sú príslušné prejednať zistené priestupky, ak priestupok zistili v rozsahu svojej pôsobnosti alebo ak im priestupok oznámil iný orgán (§ 56 ods. 1), ktorý nie je oprávnený priestupok prejednať podľa tohto alebo iného zákona. Správne orgány sú oprávnené požiadať o vykonanie objasňovania priestupkov orgány oprávnené objasňovať priestupky podľa odseku 3 v rozsahu ich pôsobnosti.
(3) Objasňovanie priestupkov podľa odseku 1 vykonávajú tiež
a) orgány Policajného zboru v rozsahu podľa odseku 4,
b) orgány Vojenskej polície, ak priestupok spáchal vojak v činnej službe alebo priestupok spáchala osoba vo vojenskom objekte alebo v priestore, v ktorom prebiehajú vojenské akcie, alebo ho spáchala spolu s vojakom v činnej službe, alebo ak ide o priestupok proti majetku v správe alebo užívaní Armády Slovenskej republiky,
c) orgány Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, ak osoba spáchala priestupok v súdnych alebo iných objektoch, ktorých ochranu zabezpečuje Zbor väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, alebo pri rušení výkonu strážnej služby v blízkosti stráženého objektu alebo počas eskortovania obvineného a odsúdeného, ak strážnu službu alebo eskortovanie vykonáva Zbor väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky,
d) orgány obecnej polície, ak ide o priestupky, ktoré sú oprávnené prejednať v blokovom konaní,
e) iný orgán, ak tak ustanovuje osobitný zákon.
(4) Orgány Policajného zboru objasňujú
a) priestupky uvedené v § 24 ods. 1 písm. a), § 30 ods. 1 písm. d) až h), § 35 ods. 1 písm. f), § 44 a 46,
b) priestupky proti verejnému poriadku, priestupky proti občianskemu spolunažívaniu, priestupky proti majetku a devízové priestupky v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom,8a)
c) priestupky proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, priestupky proti bezpečnosti a plynulosti železničnej dopravy a ďalšie priestupky proti poriadku v štátnej správe, ak boli spáchané na úseku štátnej správy v pôsobnosti Policajného zboru,
d) ak uvedené priestupky nezistil alebo ich neobjasňuje orgán uvedený v odseku 2 alebo odseku 3 písm. b) až e).

§ 59
(1) Objasňovanie priestupkov sa koná na základe vlastného zistenia správnych orgánov alebo orgánov oprávnených objasňovať priestupky (§ 58 ods. 3) alebo na základe oznámenia fyzickej osoby alebo právnickej osoby.
(2) Správne orgány a orgány oprávnené objasňovať priestupky ( § 58 ods. 3) sú povinné v rozsahu svojej pôsobnosti prijímať oznámenia o priestupkoch a čo najskôr ich vybavovať.
(3) Ak sa oznámenie o priestupku podá osobne správnemu orgánu, ktorý je oprávnený priestupok prejednať, alebo orgánu oprávnenému objasňovať priestupky (§ 58 ods. 3), napíše sa o obsahu oznámenia záznam; zápisnica sa napíše len vtedy, ak by oznámenie skutočností dôležitých pre rozhodnutie nebolo možné vykonať neskôr pred správnym orgánom.
(4) Objasňovanie priestupku sa skončí spravidla do jedného mesiaca odo dňa, keď sa správny orgán alebo orgán oprávnený objasňovať priestupky (§ 58 ods. 3) o priestupku dozvedel.

§ 60
(1) Orgány oprávnené objasňovať priestupky (§ 58 ods. 3) sú pri objasňovaní priestupkov oprávnené
a) vyžadovať vysvetlenie od fyzických osôb alebo právnických osôb; vysvetlenie od maloletého alebo mladistvého možno vyžadovať len za prítomnosti jeho zákonného zástupcu alebo fyzickej osoby, ktorá sa osobne stará o maloletého alebo mladistvého na základe rozhodnutia podľa osobitných predpisov,8b) alebo zástupcu zariadenia, v ktorom je maloletý alebo mladistvý umiestnený na základe rozhodnutia súdu podľa osobitných predpisov,8c) alebo zástupcu orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) vyžadovať vysvetlenie od štátnych orgánov alebo obcí,
c) vyžadovať odborné vyjadrenie od príslušných orgánov,
d) vykonávať alebo vyžadovať úkony potrebné na zistenie totožnosti osôb a ich pobytu,
e) vyžadovať predloženie potrebných podkladov, najmä spisov a iných písomných materiálov.
(2) O úkonoch uvedených v odseku 1 napíše orgán oprávnený objasňovať priestupky ( § 58 ods. 3) záznam alebo ich výsledok zapíše do správy o výsledku objasňovania priestupku.
(3) Orgán oprávnený objasňovať priestupky ( § 58 ods. 3)
a) odloží vec záznamom, ak nie je podozrenie z priestupku alebo ak nemožno priestupok prejednať,
b) uloží vec záznamom, ak sa nepodarí v lehote určenej v § 59 ods. 4 zistiť skutočnosti svedčiace o tom, že priestupok spáchala konkrétna osoba,
c) odovzdá vec príslušnému orgánu, ak ide o konanie majúce znak priestupku, ktoré sa prejednáva podľa osobitných predpisov, alebo ak ide o iný správny delikt než priestupok, alebo ak ide o trestný čin,
d) predloží správu o výsledku objasňovania priestupku po zistení páchateľa priestupku príslušnému správnemu orgánu, ak tu nie sú dôvody na postup podľa písmen a) a c),
e) oznámi zákonnému zástupcovi, fyzickej osobe, ktorá sa osobne stará o maloletého na základe rozhodnutia podľa osobitných predpisov,8b) alebo zariadeniu, v ktorom je maloletý umiestnený na základe rozhodnutia súdu podľa osobitných predpisov,8c) a orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spáchanie priestupku maloletým.
(4) Správa o výsledku objasňovania priestupku podľa odseku 3 písm. d) obsahuje
a) označenie orgánu, ktorý vykonával objasňovanie,
b) stručné a výstižné popísanie skutkového stavu s uvedením, o aký priestupok ide,
c) osobné údaje podozrivého z priestupku, poškodeného a prípadných svedkov spolu so stručným obsahom ich výpovede.
(5) K správe o výsledku objasňovania priestupku podľa odseku 4 sa pripoja všetky dôkazy, ktoré sa získali počas objasňovania priestupku.

§ 61
(1) Orgány Policajného zboru sú oprávnené prostredníctvom informačného systému EUCARIS vykonávať automatizované vyhľadávanie údajov o vozidlách evidovaných v inom členskom štáte Európskej únie, ich vlastníkoch alebo držiteľoch na účely objasňovania týchto priestupkov
a) prekročenie najvyššej dovolenej rýchlosti,
b) nepoužitie bezpečnostného pásu alebo iného zadržiavacieho zariadenia,
c) nezastavenie vozidla na červený svetelný signál na svetelnom signalizačnom zariadení alebo na príkaz vyplývajúci z dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“,
d) vedenie vozidla pod vplyvom alkoholu,
e) vedenie vozidla pod vplyvom inej návykovej látky,
f) nepoužitie ochrannej prilby na ustanovených kategóriách vozidiel,
g) nedovolené vedenie vozidla v jazdnom pruhu,
h) používanie telefónneho prístroja alebo vykonávanie inej obdobnej činnosti počas vedenia vozidla.
(2) Orgán Policajného zboru pri objasňovaní priestupkov podľa odseku 1 vyhľadáva údaje o vozidlách evidovaných v inom členskom štáte Európskej únie, ich vlastníkoch alebo držiteľoch na základe zadania týchto údajov
a) členský štát evidencie vozidla,
b) úplné evidenčné číslo vozidla,
c) členský štát spáchania priestupku,
d) dátum spáchania priestupku,
e) čas spáchania priestupku,
f) účel vyhľadania vozidla prostredníctvom kódu priestupku
1. prekročenie najvyššej dovolenej rýchlosti vozidla,
2. vedenie vozidla pod vplyvom alkoholu,
3. nepoužitie bezpečnostného pásu alebo iného zadržiavacieho zariadenia,
4. nezastavenie vozidla na červený svetelný signál na svetelnom signalizačnom zariadení alebo na príkaz vyplývajúci z dopravnej značky „Stoj, daj prednosť v jazde!“,
5. nedovolené vedenie vozidla v jazdnom pruhu,
10. jazda pod vplyvom návykovej látky,
11. nepoužitie ochrannej prilby,
12. nedovolené použitie telefónneho prístroja alebo vykonávanie inej obdobnej činnosti počas vedenia vozidla.
(3) Ak orgán Policajného zboru zistí údaje o vozidle evidovanom v inom členskom štáte Európskej únie, jeho držiteľovi alebo vlastníkovi automatizovaným vyhľadávaním podľa odseku 1, žiadosť o podanie vysvetlenia zašle držiteľovi alebo vlastníkovi tohto vozidla aj v jednom z úradných jazykov členského štátu, v ktorom je vozidlo evidované.
(4) Žiadosť o podanie vysvetlenia podľa odseku 3 obsahuje najmä informácie o povahe priestupku uvedeného v odseku 1, miesto, dátum, čas spáchania priestupku, názov právneho predpisu, ktorý bol porušený, sankciu a prípadne údaje o zariadení, ktoré sa použilo na zistenie priestupku.
(5) Orgán Policajného zboru môže vykonať automatizované vyhľadávanie údajov aj na základe žiadosti iného orgánu oprávneného objasňovať priestupky uvedené v odseku 1, pričom sa na tento orgán rovnako vzťahujú odseky 2 až 4.

§ 66
Odloženie veci
(1) Správny orgán vec odloží bez toho, aby začal konanie, ak osoba podozrivá z priestupku
a) požíva výsady a imunity podľa medzinárodného práva alebo podľa zákona,
b) v čase spáchania priestupku nedovŕšila pätnásty rok svojho veku alebo trpela duševnou poruchou, pre ktorú nemohla rozpoznať, že svojím konaním porušuje alebo ohrozuje záujem chránený zákonom, alebo nemohla ovládať svoje konanie,
c) zomrela pred začatím konania.
(2) Správny orgán vec ďalej odloží, keď
a) došlé oznámenie (§ 67 ods. 2) neodôvodňuje začatie konania o priestupku alebo postúpenie veci podľa § 71,
b) o skutku sa vedie trestné stíhanie alebo konanie na inom príslušnom správnom orgáne,
c) o skutku už právoplatne rozhodol správny orgán alebo orgán činný v trestnom konaní alebo sa o skutku rozhodlo v blokovom konaní,
d) o skutku sa už rozhodlo v kárnom alebo disciplinárnom konaní a uložené opatrenie sa považuje za postačujúce,
e) zodpovednosť za priestupok zanikla,
f) návrh na začatie konania o priestupku (§ 68 ods. 2) bol podaný oneskorene.
(3) Rozhodnutie o odložení veci sa nevydáva. O odložení veci sa upovedomí len poškodený.

Začatie konania

§ 67
(1) Priestupky sa prejednávajú z úradnej povinnosti, ak nejde o priestupky, ktoré sa prejednávajú len na návrh (§ 68 ods. 1).
(2) Podkladom na začatie konania o priestupku je správa o výsledku objasňovania priestupku, oznámenie štátneho orgánu obce, organizácie alebo občana o priestupku, poznatok z vlastnej činnosti správneho orgánu alebo postúpenie veci orgánom činným v trestnom konaní.
(3) Ak správny orgán vec neodloží, ani nezistí dôvod pre postúpenie veci inému orgánu, začne konanie o priestupku bezodkladne, najneskôr do 30 dní.
(4) Ak o to požiada oznamovateľ, upovedomí ho správny orgán do jedného mesiaca od oznámenia o urobených opatreniach.

§ 68
(1) Priestupky podľa § 42a a § 49 ods. 1 písm. a) sa prejednávajú len na návrh postihnutej osoby alebo jej zákonného zástupcu alebo opatrovníka (ďalej len "navrhovateľ"). Priestupok podľa § 22 ods. 1 písm. g) sa prejednáva len na návrh poškodenej osoby, jej zákonného zástupcu alebo opatrovníka, ak je poškodená osoba vo vzťahu k páchateľovi priestupku blízkou osobou a k ublíženiu na zdraví alebo spôsobeniu škody na majetku došlo iba tejto blízkej osobe, prípadne aj páchateľovi priestupku.
(2) Pri priestupku, ktorý možno prejednať len na návrh, možno návrh podať príslušnému správnemu orgánu alebo pri objasňovaní orgánu oprávnenému objasňovať priestupok ( § 58 ods. 3) najneskôr do troch mesiacov odo dňa, keď sa navrhovateľ o priestupku alebo o postúpení veci orgánom činným v trestnom konaní dozvedel. V návrhu musí byť uvedené, kto je postihnutou osobou, koho navrhovateľ označuje za páchateľa a kde, kedy a akým spôsobom sa mal priestupok spáchať.
(3) Blízkou osobou sa rozumie príbuzný v priamom pokolení, osvojiteľ, osvojenec, súrodenec a manžel; iné osoby v rodinnom či obdobnom pomere sa považujú za osoby navzájom blízke, len ak by ujmu, ktorú utrpela jedna z nich, právom pociťovala druhá ako vlastnú ujmu.

§ 69
Došetrovanie priestupkov
Správne orgány sú oprávnené v nevyhnutných prípadoch požadovať od orgánu, ktorý priestupok objasňoval, vykonanie úkonov v záujme došetrenia skutočností nevyhnutných na prejednanie priestupku, ak tieto úkony nemôžu vzhľadom na ich povahu vykonať vlastnými silami a prostriedkami. Do vykonania úkonov v záujme došetrenia správny orgán konanie o priestupku preruší.

§ 70
Náhrada škody
(1) Ak uplatnil ten, komu bola priestupkom spôsobená majetková škoda, nárok na jej náhradu v konaní o priestupku (ďalej len "poškodený"), pôsobí správny orgán, ktorý priestupok prejednáva, na to, aby škoda bola dobrovoľne nahradená.
(2) Ak škoda a jej výška bola spoľahlivo zistená, a nebola dobrovoľne nahradená, uloží správny orgán páchateľovi priestupku povinnosť ju nahradiť; inak odkáže poškodeného s jeho nárokom na náhradu škody na súd alebo na iný príslušný orgán.

§ 71
Postúpenie veci
Správny orgán postúpi vec
a) prokurátorovi alebo orgánu Policajného zboru, ak skutočnosti nasvedčujú, že ide o trestný čin,
b) orgánu príslušnému podľa osobitného právneho predpisu3) na prejednanie skutku osoby uvedenej v § 10 ods. 1,
c) správnemu orgánu príslušnému na prejednanie skutku, ktorý je iným správnym deliktom než priestupkom.

§ 72
Účastníci konania
V konaní o priestupku sú účastníkmi konania
a) obvinený z priestupku,
b) poškodený, ak ide o prejednávanie náhrady majetkovej škody spôsobenej priestupkom,
c) vlastník veci, ktorá môže byť zhabaná alebo bola zhabaná, a to v časti konania týkajúcej sa zhabania veci,
d) navrhovateľ, na návrh ktorého bolo začaté konanie o priestupku podľa § 68 ods. 1.

§ 73
Obvinený z priestupku
(1) Občan je obvineným z priestupku, len čo správny orgán vykonal voči nemu prvý procesný úkon. Na takého občana sa hľadí ako na nevinného, kým jeho vina nebola vyslovená právoplatným rozhodnutím.
(2) Obvinený z priestupku má právo vyjadriť sa ku všetkým skutočnostiam, ktoré sa mu kladú za vinu a k dôkazom o nich, uplatňovať skutočnosti a dôkazy na svoju obhajobu, podávať návrhy a opravné prostriedky. K výpovedi ani k priznaniu ho nemožno donucovať.

§ 74
Ústne pojednávanie
(1) O priestupku koná správny orgán v prvom stupni ústne pojednávanie. V neprítomnosti obvineného z priestupku možno vec prejednať len vtedy, ak sa odmietne dostaviť na ústne pojednávanie, hoci bol riadne predvolaný, alebo sa nedostaví bez náležitého ospravedlnenia alebo bez dôležitého dôvodu.
(2) Ak je obvineným z priestupku mladistvý, správny orgán na ústne pojednávanie predvolá aj zákonného zástupcu mladistvého a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Ak je mladistvý na základe rozhodnutia podľa osobitných predpisov8b) zverený do osobnej starostlivosti fyzickej osobe alebo je na základe rozhodnutia súdu podľa osobitných predpisov8c) umiestený v zariadení, správny orgán upovedomí o nariadenom ústnom pojednávaní aj tieto osoby. Rozhodnutie o priestupku sa oznamuje všetkým osobám podľa prvej a druhej vety.

§ 75
Vydanie a odňatie veci
(1) Kto má u seba vec dôležitú pre zistenie skutočného stavu veci, alebo vec, ktorú možno vyhlásiť za prepadnutú alebo zhabanú, je povinný ju na výzvu správneho orgánu vydať; ak ju nevydá, môže sa mu vec na základe rozhodnutia správneho orgánu odňať. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok.
(2) Ak sa vydaná alebo odňatá vec nevyhlási za prepadnutú alebo za zhabanú, musí sa bez zbytočného prieťahu vrátiť tomu, komu nepochybne patrí; inak tomu, kto ju vydal alebo komu bola odňatá.

§ 76
Zastavenie konania
(1) Správny orgán konanie o priestupku zastaví, ak sa v ňom zistí, že
a) skutok, o ktorom sa koná, sa nestal alebo nie je priestupkom,
b) skutok nespáchal obvinený z priestupku,
c) spáchanie skutku, o ktorom sa koná, nebolo obvinenému z priestupku preukázané,
d) obvinený z priestupku požíva podľa medzinárodného práva alebo podľa zákona výsady a imunity,
e) obvinený z priestupku v čase spáchania priestupku nedovŕšil pätnásty rok svojho veku alebo trpel duševnou poruchou, pre ktorú nemohol rozpoznať, že svojím konaním porušuje alebo ohrozuje záujmy chránené zákonom, alebo ovládať svoje konanie,
f) zodpovednosť za priestupok zanikla,
g) o skutku už bolo právoplatne rozhodnuté správnym orgánom alebo orgánom činným v trestnom konaní,
h) za priestupok bola uložená bloková pokuta,
ch) o skutku už bolo rozhodnuté v disciplinárnom alebo kárnom konaní a toto rozhodnutie sa považuje za postačujúce,
i) obvinený z priestupku zomrel,
j) navrhovateľ vzal svoj návrh na začatie konania späť alebo sa nedostavil na ústne pojednávanie bez náležitého ospravedlnenia alebo bez dôležitého dôvodu, hoci bol riadne a včas predvolaný,
k) v konaní o urážke na cti došlo ku zmieru,
l) vec bola postúpená podľa § 71 po začatí konania.
(2) Odvolanie proti rozhodnutiu o zastavení konania je prípustné len vtedy, ak bolo konanie zastavené podľa odseku 1 písm. a), b), c) a j); v týchto prípadoch sa rozhodnutie o zastavení konania účastníkom konania oznamuje; v ostatných prípadoch sa rozhodnutie o zastavení konania vyznačí v spise a účastníci konania sa o zastavení konania len upovedomia.

§ 77
Výrok rozhodnutia
Výrok rozhodnutia o priestupku, ktorým je obvinený z priestupku uznaný vinným, musí obsahovať tiež popis skutku s označením miesta a času spáchania priestupku, vyslovenie viny, druh a výšku sankcie, prípadne rozhodnutie o upustení od uloženia sankcie (§ 11 ods.  3), o započítaní času do času zákazu činnosti (§ 14 ods. 2), o uložení ochranného opatrenia (§ 16), o nároku na náhradu škody (§ 70 ods. 2) a o trovách konania (§ 79 ods. 1).

§ 78
Zmier
Pri priestupku urážky na cti sa obvodný úrad pokúsi urazeného na cti a obvineného z priestupku zmieriť.

§ 79
Úhrada trov konania
(1) Občanovi, ktorý bol uznaný vinným z priestupku, ako aj navrhovateľovi, ak bolo konanie začaté na jeho návrh zastavené podľa § 76 ods. 1 písm. a), b), c) alebo j), uloží sa povinnosť uhradiť trovy spojené s prejednaním priestupku. Trovy konania sa uhrádzajú paušálnou sumou, ktorú ustanoví Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky po dohode s Ministerstvom financií Slovenskej republiky všeobecne záväzným právnym predpisom.
(2) Povinnosť uhradiť trovy konania nemožno uložiť v blokovom konaní (§ 84), ani v rozkaznom konaní (§ 87).
(3) Z dôvodov hodných osobitného zreteľa možno od uloženia povinnosti uhradiť trovy konania podľa odseku 1 celkom alebo čiastočne upustiť.
(4) Úhrada trov konania je príjmom štátneho rozpočtu, ak odsek 5 alebo osobitný zákon neustanovuje inak.
(5) Úhrada trov konania je príjmom obce, ak priestupok prejednala obec.

§ 80
Doručovanie
Rozhodnutie o priestupku nemožno doručiť verejnou vyhláškou.

Odvolanie

§ 81
(1) Proti rozhodnutiu o priestupku môže sa odvolať v plnom rozsahu len obvinený z priestupku, a ak ide o mladistvého, v jeho prospech aj jeho zákonný zástupca a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Poškodený sa môže odvolať len vo veci náhrady škody.
(3) Vlastník zhabanej veci sa môže odvolať len proti časti rozhodnutia, v ktorej sa vyslovuje zhabanie veci.
(4) Pri priestupkoch, ktoré možno prejednať len na návrh, sa môže navrhovateľ odvolať len proti tej časti rozhodnutia, ktorá sa týka vyslovenia viny obvineného z priestupku alebo povinnosti navrhovateľa uhradiť trovy konania; môže sa tiež odvolať proti rozhodnutiu o zastavení konania (§ 76 ods. 2).
(5) Včas podané odvolanie proti rozhodnutiu o priestupku má odkladný účinok, ktorý nemožno vylúčiť.

§ 82
V odvolacom konaní správny orgán nemôže zmeniť uloženú sankciu v neprospech obvineného z priestupku, ak nezistí nové podstatné skutkové okolnosti.

§ 83
Preskúmanie rozhodnutia o priestupku súdom
(1) Rozhodnutie o priestupku, ktorým bola uložená pokuta alebo zákaz činnosti alebo prepadnutie alebo zhabanie veci, je preskúmateľné súdom.
(2) Návrh na preskúmanie rozhodnutia o priestupku súdom možno podať až po vyčerpaní riadneho opravného prostriedku v správnom konaní.11)
(3) Na podanie návrhu podľa odseku 2 sú oprávnení účastníci konania (§ 72) v rozsahu, v akom sú oprávnení podať odvolanie (§ 81).
(4) Ak požiada účastník, ktorý podal návrh na preskúmanie rozhodnutia o priestupku súdom, o odloženie výkonu rozhodnutia,12) správny orgán jeho žiadosti vyhovie.
(5) Pri preskúmavaní rozhodnutia o priestupku súdom sa postupuje podľa osobitných predpisov.13)

Blokové konanie

§ 84
(1) Za priestupok možno uložiť pokutu v blokovom konaní, ak je priestupok spoľahlivo zistený a obvinený z priestupku je ochotný pokutu ( § 13 ods. 2) zaplatiť.
(2) Priestupok možno vybaviť aj napomenutím, ak zaň podľa tohto zákona nemožno uložiť zákaz činnosti alebo prepadnutie veci. Napomenutie sa nepovažuje za sankciu alebo ak nejde o priestupok podľa § 22 ods. 1 písm. h) druhého bodu .
(3) Proti blokovému konaniu sa nemožno odvolať, nemožno ho obnoviť ani preskúmať mimo odvolacieho konania.
(4) Pokuty v blokovom konaní sú oprávnené ukladať a vyberať správne orgány, v ktorých pôsobnosti je prejednanie priestupkov, osoby nimi poverené a ďalej orgány ustanovené týmto alebo iným zákonom.
(5) V blokovom konaní nemožno prejednať priestupky, o ktorých sa koná len na návrh.

§ 85
(1) Bloky na ukladanie pokút (ďalej len "pokutové bloky") vydáva Ministerstvo financií Slovenskej republiky.
(2) Orgány oprávnené ukladať a vyberať pokuty v blokovom konaní odoberajú pokutové bloky od daňového úradu.
(3) Ak nemôže páchateľ priestupku zaplatiť pokutu na mieste, vydá sa mu blok na pokutu na mieste nezaplatenú s poučením o spôsobe zaplatenia pokuty, o lehote jej zaplatenia a následkoch nezaplatenia pokuty. Prevzatie tohto bloku páchateľ priestupku potvrdí.
(4) Poverené osoby sú povinné preukázať, že sú oprávnené ukladať a vyberať pokuty v blokovom konaní. Na pokutových blokoch sa vyznačia údaje o tom, komu, kedy a za aký priestupok bola pokuta v blokovom konaní uložená.

§ 86
V blokovom konaní môžu prejednávať
a) orgány Policajného zboru priestupky podľa § 30, § 46 až 50 alebo ďalšie priestupky, ak tak ustanoví osobitný zákon,
b) obce priestupky proti verejnému poriadku podľa § 47 a 48, priestupky proti občianskemu spolunažívaniu podľa § 49, priestupky proti majetku podľa § 50, ako aj priestupky proti poriadku v správe vykonávanej obcou (§ 21 ods. 1, § 24 ods. 1 písm. a), § 26 ods. 1, § 27 ods. 1 písm. b), § 30 ods. 1, § 32 ods. 1, § 34 ods. 1, § 35 ods. 1, § 45 a 46) a priestupky porušenia všeobecne záväzného nariadenia obce,
c) orgány štátneho odborného dozoru nad bezpečnosťou práce priestupky proti poriadku v štátnej správe podľa § 21 ods. 1 písm. b), d) a f), § 30 ods. 1 písm. f) a g) a priestupky podľa § 46, ak nimi boli porušené všeobecne záväzné právne predpisy o bezpečnosti práce, ak sa dopustil niektorého z týchto priestupkov pracovník organizácie alebo podnikateľa v ich priestoroch alebo na ich pracoviskách,
d) orgány hygienickej služby priestupky proti poriadku v štátnej správe podľa podľa § 29 ods. 1 písm. a) až c),
e) orgány štátneho dozoru vo veciach životného prostredia priestupky podľa § 45,
f) colné úrady ako správcovia spotrebnej dane priestupky, ak tak ustanoví osobitný zákon,14)
g) orgány Vojenskej polície, ak fyzická osoba, na ktorú sa vzťahuje pôsobnosť Vojenskej polície, spáchala priestupok podľa osobitného predpisu.14a)

§ 87
Rozkazné konanie
(1) Ak je nepochybné, že obvinený z priestupku sa priestupku dopustil a ak vec nebola vybavená v blokovom konaní, môže správny orgán bez ďalšieho konania vydať rozkaz o uložení sankcie za priestupok (§ 13 ods. 2).
(2) Rozkaz nemožno vydať, ak obvinený z priestupku je zbavený spôsobilosti na právne úkony alebo jeho spôsobilosť na právne úkony je obmedzená.
(3) Rozkaz má rovnaké náležitosti ako rozhodnutie o priestupku. Oznamuje sa vždy písomne.
(4) Obvinený z priestupku môže proti rozkazu podať do 15 dní odo dňa jeho doručenia odpor správnemu orgánu, ktorý rozkaz vydal. Včasným podaním odporu sa rozkaz zrušuje a správny orgán pokračuje v konaní. Obvinenému z priestupku nemožno uložiť iný druh sankcie s výnimkou pokarhania alebo vyššiu výmeru sankcie, než bola uvedená v rozkaze, ak sa pri prejednávaní priestupku nezistia nové podstatné skutkové okolnosti.
(5) Rozkaz, proti ktorému nebol včas podaný odpor, má účinky právoplatného rozhodnutia.
(6) V rozkaznom konaní nemožno prejednať priestupky, o ktorých sa koná len na návrh.

Výkon rozhodnutia

§ 88a
(1) Rozhodnutie o uložení pokuty prevyšujúcej 60 eur, ak nebola uložená v blokovom konaní, možno vykonať na návrh páchateľa priestupku aj vykonaním verejnoprospešných prác. Za každé 3 eurá uloženej pokuty je páchateľ priestupku povinný vykonať jednu hodinu verejnoprospešných prác. Verejnoprospešné práce je páchateľ priestupku povinný vykonať v lehote určenej správnym orgánom, ktorá nemôže byť dlhšia ako jeden rok. Ak páchateľ priestupku nevykoná verejnoprospešné práce v určenej lehote, správny orgán zabezpečí výkon rozhodnutia uloženej pokuty alebo jej časti iným spôsobom.
(2) Výkon rozhodnutia vykonaním verejnoprospešných prác podľa odseku 1 upravuje osobitný zákon.

§ 88aa
(1) Rozhodnutie o uložení pokuty za priestupok podľa § 29, § 30 ods. 1 písm. e), § 47, 49 a 50 a za priestupok ohrozenia výchovy a vzdelávania dieťaťa alebo zanedbania starostlivosti o povinnú školskú dochádzku dieťaťa podľa osobitného predpisu14b) možno vykonať aj zrážkami z dávky sociálneho poistenia, pomoci v hmotnej núdzi alebo z rodičovského príspevku,14c) ak ho nemožno vykonať zrážkami zo mzdy.
(2) Ak sú splnené podmienky podľa odseku 1, vydá orgán uskutočňujúci výkon rozhodnutia tomu, kto páchateľovi priestupku príjem podľa odseku 1 vypláca, exekučný príkaz na vykonanie zrážok z tohto príjmu.
(3) Pri výkone rozhodnutia podľa odsekov 1 a 2 sa primerane použijú ustanovenia Občianskeho súdneho poriadku.
(4) Výkon rozhodnutia zrážkami z príjmu podľa odseku 1 nemožno vykonať exekúciou podľa osobitného predpisu.14d)


ČASŤ IV
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 89
Ústredným orgánom štátnej správy vo veciach priestupkov je ústredný orgán štátnej správy Slovenskej republiky, do ktorého pôsobnosti patrí úsek štátnej správy, v ktorom došlo k porušeniu povinnosti zakladajúcej priestupok. Ak takto nemožno určiť ústredný orgán štátnej správy, je ním vo veciach pôsobnosti Slovenskej republiky Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky.

§ 89a
(1) Správny orgán, ktorý je príslušný prejednať priestupok vrátane jeho prejednania v blokovom konaní, vedie evidenciu priestupkov. Ústrednú evidenciu priestupkov vedie ústredný orgán štátnej správy podľa § 89.
(2) Evidencia priestupkov sa vedie na účely
a) trestného konania,
b) občianskoprávneho alebo správneho konania,
c) osvedčovania bezúhonnosti a spoľahlivosti fyzickej osoby.
(3) Ak osobitný zákon neustanovuje inak, evidencia priestupkov obsahuje tieto údaje o priestupku a jeho páchateľovi:
a) titul, meno a priezvisko,
b) rodné číslo alebo dátum narodenia, ak páchateľ nemá rodné číslo,
c) adresu pobytu,
d) štátnu príslušnosť,
e) údaj o doklade totožnosti,
f) miesto, dátum a čas spáchania priestupku,
g) označenie priestupku vrátane príslušného ustanovenia zákona, stručný popis skutku a následok jeho spáchania,
h) spôsob vybavenia veci,
i) uloženú sankciu a ochranné opatrenie,
j) označenie a sídlo správneho orgánu, ktorý priestupok prejednal,
k) dátum prejednania priestupku v blokovom konaní alebo dátum nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia,
l) evidenčné číslo pokutového bloku alebo bloku na pokutu nezaplatenú na mieste, alebo registratúrnu značku právoplatného rozhodnutia.
(4) Údaje z evidencie priestupkov sa poskytujú
a) osobe uvedenej v evidencii,
b) súdom,
c) orgánom činným v trestnom konaní,
d) orgánom oprávneným objasňovať priestupky a správnym orgánom oprávneným prejednávať priestupky aj podľa osobitného zákona,
e) iným orgánom, o ktorých to ustanovuje osobitný zákon,16)
f) súdom, justičným a správnym orgánom iných štátov.
(5) Údaje z evidencie priestupkov poskytuje na základe písomnej žiadosti správny orgán príslušný na prejednanie priestupku, v ktorého územnom obvode má žiadajúci trvalý pobyt alebo sídlo.
(6) Osobe podľa odseku 4 písm. a) sa na základe písomnej žiadosti poskytujú z evidencie priestupkov všetky údaje o nej a o jej priestupku; orgánom podľa odseku 4 písm. b) až f) sa údaje poskytujú v rozsahu spôsobom a v lehotách ustanovených v osobitnom zákone alebo v medzinárodnej zmluve.
(7) Orgán, ktorý vedie evidenciu priestupkov, likviduje údaje z evidencie priestupkov podľa odseku 3 po uplynutí piatich rokov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o priestupku alebo od zaplatenia pokuty v blokovom konaní, ak osobitný zákon neustanovuje inak.
(8) Pri spracúvaní osobných údajov sa postupuje podľa osobitného predpisu.17)
(9) Na poskytovanie údajov z evidencie priestupkov sa nevzťahujú ustanovenia osobitného zákona o sprístupňovaní informácií.18)
(10) Evidencia priestupkov je neverejná.
(11) Ustanovenia odsekov 2 až 10 sa nevzťahujú na priestupky, o ktorých sa vedie evidencia podľa osobitného predpisu.19)

§ 90
Amnestiu vo veciach priestupkov, ktorých prejednávanie patrí do pôsobnosti orgánov Slovenskej republiky, udeľuje vláda Slovenskej republiky uznesením, ktoré sa vyhlasuje v Zbierke zákonov.

§ 92
(1) O upustení od výkonu zvyšku zákazu činnosti podľa § 14 ods. 3 rozhoduje na návrh osoby, ktorej sa zákaz činnosti uložil, správny orgán, ktorý priestupok prejednal v prvom stupni. Pri mladistvom môže návrh podať aj jeho zákonný zástupca alebo orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Proti rozhodnutiu o návrhu podľa odseku 1 sa nemožno odvolať; návrh nemožno podať opätovne.

§ 93
Dodržiavanie uloženého ochranného opatrenia podľa § 16 písm. a) kontroluje správny orgán, ktorý ho uložil v prvom stupni.

§ 94
Správny orgán svoje právoplatné rozhodnutie o priestupku zruší, ak zistí, že osoba, ktorá bola uznaná vinnou z priestupku, bola za ten istý skutok súdom právoplatne odsúdená alebo bola obvinenia zbavená. Táto osoba má nárok na vrátenie sumy, ktorú už zaplatila na úhradu pokuty a trov konania.

§ 95
Ustanovenia o trovách konania sa nevzťahujú na konanie o priestupku začaté pred začiatkom účinnosti tohto zákona.

§ 95a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.

§ 96
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2010
Správne orgány zriadia evidenciu priestupkov podľa § 89a najneskôr do 31. decembra 2010.

§ 96a
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2014
Výkon rozhodnutia zrážkami z príjmu podľa § 88aa ods. 1 možno uskutočniť, ak bol priestupok spáchaný od 1. januára 2014.

§ 96b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. februára 2014
Ustanovenie § 20 ods. 2 v znení účinnom od 1. februára 2014 sa vzťahuje na priestupky spáchané po 1. februári 2014.

§ 96c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2016
Výkon rozhodnutia o uložení pokuty za priestupok podľa § 13 ods. 3 v znení účinnom do 31. decembra 2015, ktorý okresný úrad nezačal alebo neskončil do 31. decembra 2015, uskutoční Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky.

§ 97
Zrušuje sa
1. zákon č. 60/1961 Zb. o úlohách národných výborov pri zabezpečovaní socialistického poriadku v znení neskorších predpisov;
2. vyhláška ministra vnútra č. 61/1961 Zb. o blokovom konaní v znení neskorších predpisov;
3. zákon č. 126/1968 Zb. o niektorých prechodných opatreniach na upevnenie verejného poriadku;
4. § 49 až 51 zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1981 Zb. o vnútornom obchode;
5. zákon Slovenskej národnej rady č. 36/1990 Zb. o udeľovaní amnestie vo veciach priestupkov, ktorých prejednávanie patrí do pôsobnosti orgánov Slovenskej socialistickej republiky.

§ 98
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. októbrom 1990.


F. Mikloško v.r.
V. Mečiar v.r.


1) § 1 ods. 3 zákona SNR č. 46/1989 Zb. o ochrane pred alkoholizmom a inými toxikomániami.
1a) Napríklad zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov, zákon č. 442/2002 Z. z. o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách a o zmene a doplnení zákona č. 276/2001 Z. z. o regulácii v sieťových odvetviach v znení neskorších predpisov, zákon č. 377/2004 Z. z. o ochrane nefajčiarov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti v znení neskorších predpisov, zákon č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 274/2009 Z. z. o poľovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 1 ods. 3 zákona č. 68/1965 Zb. o pobyte cudzincov na území Československej socialistickej republiky.
3) Zákon č. 76/1959 Zb. o niektorých služobných pomeroch vojakov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 100/1970 Zb. o služobných pomeroch príslušníkov Zboru národnej bezpečnosti v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 142/1961 Zb. o kárnej zodpovednosti sudcov z povolania v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 60/1965 Zb. o prokuratúre v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 59/1965 Zb. o výkone trestu odňatia slobody v znení neskorších predpisov.
Rozkaz ministra spravodlivosti Slovenskej socialistickej republiky č. 12/1973, ktorým sa vydáva úplné znenie Poriadku pre výkon trestu odňatia slobody v nápravnovýchovných ústavoch (reg. čiastka 2/1974 Zb.), v znení rozkazov č. 11/1975 a č. 4/1976.
3a) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 219/1996 Z. z. o ochrane pred zneužívaním alkoholických nápojov a o zriaďovaní a prevádzke protialkoholických záchytných izieb.
3aa) A Tt. 1/2014. sz., a nyilvános sportesemények szervezéséről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
3b) § 65 a § 66 ods. 2 písm. d) zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3ba) § 74 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení zákona č. 313/2011 Z. z.
3bb) § 2 ods. 1 zákona č. 93/2005 Z. z. o autoškolách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3bc) § 139a ods. 8 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
3c) § 16, § 27 ods. 3, § 34 ods. 1, § 49 ods. 2, § 59 ods. 3 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3d) § 137 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3da) Zákon č. 315/2016 Z. z. o registri partnerov verejného sektora a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3e) § 49a zákona č. 652/2004 Z. z. o orgánoch štátnej správy v colníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 465/2009 Z. z.
4) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
8) § 7 ods. 1 Správneho poriadku.
8a) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 202/1995 Z. z. Devízový zákon a zákon, ktorým sa mení a dopĺňa zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
8b) Napríklad § 44 ods. 3 písm. a) a b) zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
8c) Napríklad § 75a Občianskeho súdneho poriadku, § 44 ods. 3 písm. c) zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
11) § 53 a nasl. Správneho poriadku.
12) § 75 Správneho poriadku.
13) § 244 a nasl. Občianskeho súdneho poriadku (úplné znenie č. 78/1983 Zb.).
14) § 8 zákona č. 25/2007 Z. z. o elektronickom výbere mýta za užívanie vymedzených úsekov pozemných komunikácií a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 86/2008 Z. z.
14a) § 10 ods. 1 zákona č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 96/2012 Z. z.
14b) § 37 zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
14c) Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 571/2009 Z. z. o rodičovskom príspevku a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 417/2013 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
14d) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
15) § 524 až 530 Občianskeho zákonníka.
16) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností v znení neskorších predpisov.
17) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
18) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19) Zákon č. 190/2003 Z. z. o strelných zbraniach a strelive a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 224/2006 Z. z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 647/2007 Z. z. o cestovných dokladoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 445/2008 Z. z., ktorým sa menia a dopĺňajú niektoré zákony v pôsobnosti Ministerstva vnútra Slovenskej republiky v súvislosti so zavedením meny euro v Slovenskej republike.
Zákon č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.


Príloha k zákonu Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb.

Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2015/413 z 11. marca 2015, ktorou sa uľahčuje cezhraničná výmena informácií o dopravných deliktoch súvisiacich s bezpečnosťou cestnej premávky (Ú. v. EÚ L 68, 13.3.2015).