+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o samosprávnych krajoch
Zákon o samospráva vyšších územných celkov (302/2001)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 04.07.2001
Platnosť od: 27.07.2001
Účinnosť od: 27.07.2001
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2013 361/2012  
31.03.2017 69/2017  
01.07.2016 125/2016  
01.04.2015 61/2015  
05.03.2016 32/2015  
09.04.2016 32/2015  
Hatályos 2017. március 31-től

Tt. 302/2001.

Törvény
A MAGASABB SZINTŰ TERÜLETI EGYSÉGEK ÖNKORMÁNYZATÁRÓL
(törvény az önkormányzati megyékről)


Kelt: 2001. július 4.


Módosítva:
Tt. 445/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 553/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 369/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 583/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 615/2004., hatályos 2004. november 25-től
Tt.583/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 628/2005., hatályos 2006. január 2-től
Tt. 16/2006., hatályos 2006. február 1-től
Tt. 334/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 361/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 61/2015., hatályos 2015. április 1-től
Tt. 32/2015., hatályos 2016. március 5-től
Tt. 32/2015., hatályos 2016. április 9-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 69/2017., hatályos 2017. március 31-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:


I. cikkely

Alapvető rendelkezések

1. §
(1) A magasabb szintű területi egység1) az önkormányzati megye.
(2) Az önkormányzati megye a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége.2)
(3) A következő önkormányzati megyék jönnek létre:
a) a pozsonyi székhelyű Pozsonyi Önkormányzati Megye,
b) a nagyszombati székhelyű Nagyszombati Önkormányzati Megye,
c) a trencséni székhelyű Trencséni Önkormányzati Megye,
d) a nyitrai székhelyű Nyitrai Önkormányzati Megye,
e) a zsolnai székhelyű Zsolnai Önkormányzati Megye,
f) a besztercebányai székhelyű Besztercebányai Önkormányzati Megye,
g) a kassai székhelyű Kassai Önkormányzati Megye,
h) az eperjesi székhelyű Eperjesi Önkormányzati Megye.
(4) Az önkormányzati megye földrajzi területe megegyezik a megye földrajzi területével.3) Az önkormányzati megye földrajzi területe csak törvénnyel módosítható.
(5) Az önkormányzati megye jogi személy, amely a törvényben szabályozott feltételek mellett önállóan gazdálkodik a saját vagyonával és a saját bevételeivel, biztosítja és védi a lakosai érdekeit.
(6) Az önkormányzati megye saját szimbólumokkal rendelkezik, amelyeket önkormányzati hatáskörei gyakorlása során használhat. Az önkormányzati megye szimbólumai a következők: címer, zászló és pecsét, esetleg a himnusz.
(7) Az önkormányzati megyére a területi önkormányzatot érintő ügyekben kötelességeket róni vagy ugyanezekben korlátozni csak törvény és nemzetközi szerződés alapján lehet.4)

2. §
Az önkormányzati megye szervei a következők:
a) az önkormányzati megye képviselő-testülete (a továbbiakban: “képviselő-testület”)
b) megyei önkormányzati elnök (a továbbiakban: “elnök”).

3. §
(1) Az önkormányzati megye lakosa az a személy, akinek állandó lakhelye5) az önkormányzati megye területén fekvő községben van.
(2) Az önkormányzati megye lakosa részt vesz az önkormányzati hatáskörök gyakorlásában. Az önkormányzati megye lakosa különösen jogosult:
a) megválasztani a képviselő-testületet és a képviselő-testületbe való megválasztásra,
b) megválasztani az elnököt és az elnöknek való megválasztásra,
c) szavazni az önkormányzati megye által kiírt népszavazáson (a továbbiakban: “népszavazás”) a jelen törvény szerinti feltételekkel,
d) részt venni a képviselő-testület ülésein,
e) indítványaival, panaszaival és egyéb beadványaival az elnökhöz, a képviselő-testülethez és az általuk létrehozott szervekhez fordulni.
(3) Az önkormányzati hatáskörök gyakorlásában a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti jogosultságok kivételével az is részt vehet, aki az önkormányzati megye területén
a) ingatlanvagyonnal rendelkezik,
b) átmeneti lakhelyre van bejelentve,6)
c) külföldiként hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.7)

Az önkormányzati megye hatáskörei

4. §
(1) Az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során gondoskodik a területe sokrétű fejlődéséről és lakosai szükségleteiről. E tevékenysége során különösen:
a) biztosítja az önkormányzati megye területének szociális, gazdasági és kulturális fejlesztésére vonatkozó program megalkotását és teljesítését,
b) végzi az önkormányzati megye területére vonatkozó tervezési tevékenységet,
c) beszerzi, megtárgyalja és jóváhagyja az önkormányzati megye területrendezési döntéseit előkészítő anyagokat és a régiók területrendezési terveit,
d) célszerűen használja ki a helyi emberi, természeti és egyéb erőforrásokat,
e) az önkormányzati megye lakossága szükségleteinek bebiztosítása és az önkormányzati megye fejlesztése érdekében saját befektetési és vállalkozói tevékenységet folytat,
f) külön előírások szerint költségvetési, támogatott szervezeteket és egyéb jogi személyeket alapít, hoz létre és szüntet meg, illetve ellenőrzi ezek működését,
g) részt vesz a természeti környezet kialakításában és megóvásában,
h) kialakítja a területén elhelyezkedő települések és egyéb elemek kölcsönös viszonyainak optimális rendezését szolgáló feltételeket,
i) kidolgoztatja és jóváhagyja a szociális szolgáltatások fejlesztési tervét, illetve együttműködik a községekkel, más jogi és természetes személyekkel a szociális szolgáltatást nyújtó intézetek és lakások építésénél,
j) megteremti az egészségügy fejlesztésének feltételeit,
k) megteremti a nevelés és oktatás fejlesztésének feltételeit, különös tekintettel a középiskolákra és a továbbképzések fejlesztésére,
l) megteremti a kulturális értékek megalkotásának, bemutatásának és fejlesztésének feltételeit, és gondoskodik a műemlékvagyon védelméről,
m) megteremti az idegenforgalom fejlesztésének feltételeit és koordinálja az ilyen jellegű fejlesztéseket,
n) koordinálja a testnevelési kultúra és a sporttevékenység, illetve a gyermekekről és az ifjúságról való gondoskodás fejlesztését,
o) együttműködik a községekkel a községek szociális és gazdasági célú fejlesztési programjainak megalkotásában,
p) részt vesz az önkormányzati megye területén fekvő, több települést érintő problémák megoldásában,
q) fejleszti a területi egységekkel és más államok szerveivel való együttműködést,
r) egyéb hatásköröket gyakorol külön törvények szerinti.
(2) Az önkormányzati megye köteles a saját hatáskörén belül hatékony ellenőrzési rendszert kialakítani, köteles létrehozni az önkormányzati megye főellenőri tisztségét (a továbbiakban: “főellenőr”) és a főellenőrt megválasztani. Az önkormányzati megye szintén köteles megteremteni a független ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket.

5. §
A nemzetközi együttműködés
(1) Az önkormányzati megye a saját hatásköre terjedelmében együttműködhet más államok területi vagy közigazgatási egységeivel vagy más államok regionális szerepet ellátó hivatalaival. Az önkormányzati megye jogosult területi egységek vagy területi szervek nemzetközi társulásainak tagjává válni.
(2) Az együttműködés csak együttműködési megállapodás alapján valósulhat meg, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
a) a megállapodás résztvevőinek megnevezése és székhelye,
b) a megállapodás tárgya (együttműködés),
c) a megállapodás időtartama.
(3) Ha az együttműködési megállapodás alapján elkerülhetetlen egy külön szerv létrehozása, ezt fel kell tüntetni a megállapodásban, mint ahogy a létrehozásának módját is. Ez a szerv csak magánjogi természetű lehet.
(4) Az együttműködési szerződést írásban kell megkötni és a képviselő-testület összes tagjának egyszerű többségével előzetesen kell jóváhagyni.
(5) Az együttműködési megállapodás, illetve a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagság nem lehet ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányerejű törvényekkel, a törvényekkel és a Szlovákiát kötelező nemzetközi szerződésekkel, és nem lehet ellentétes a közérdekkel.
(6) Az önkormányzati megye a megkötött együttműködési megállapodás vagy a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagságról szóló okirat egy másolatát megküldi a saját székhelye szerinti kerület székhelyén működő körzeti hivatalnak. A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal nyilvántartást vezet a megkötött együttműködési megállapodásokról és az önkormányzati megyéknek a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagságáról.
(7) A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal a (2), (3), (4) és (5) bekezdések szerinti feltételek teljesítésének elmaradása miatt az együttműködési megállapodás kötelező felmondására, illetve a területi egységek vagy területi szervek nemzetközi egyesülésében betöltött tagság kötelező megszüntetésére irányuló javaslatot nyújthat be a bíróságra.

6. §
(1) Az önkormányzati megyére átruházhatók a helyi államigazgatási szervek némely feladatai.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, az önkormányzati megyére való feladat-átruházással párhuzamosan az állam megfelelő pénzügyi és más anyagi eszközöket bocsát az önkormányzati megye rendelkezésére.

7. §
Az állami szervekhez, a községekhez és egyéb jogi személyekhez fűződő viszony
(1) Az önkormányzati megye a hatáskörei gyakorlása során együttműködik az állami szervekkel, más önkormányzati megyékkel, a községekkel és egyéb jogi személyekkel.
(2) Az önkormányzati megye a szimbólumaira (1. §, (6) bekezdés) vonatkozó javaslatát a Szlovák Köztársaság Heraldikai Jegyzékébe való bejegyzés céljából a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumához nyújtja be.
(3) Az állami szervek az egyes nyilvántartásokból az önkormányzati megye részére külön törvények szerinti terjedelemben végzik a szükséges adatszolgáltatást.8) Az önkormányzati megye az állami szervek, a községek és egyéb jogi személyek részére külön törvények szerinti terjedelmen végzi az azok tevékenységéhez szükséges adatszolgáltatást.
(4) Az állami szervek elősegítik az önkormányzati megye más államok területi vagy közigazgatási egységeivel vagy regionális szerepet ellátó szerveivel vagy hivatalaival folytatott együttműködését; gondoskodnak arról, hogy az önkormányzati megye rendelkezzen információkkal az erre az együttműködésre vonatkozó lehetőségekről.
(5) Az állami szervek és az önkormányzati megye megteremtik az elnökök, a képviselő-testületi tagok és az alkalmazottak továbbképzésének feltételeit.
(6) A kerületi székhelyen illetékes körzeti hivatal elöljárója részt vesz a képviselő-testület ülésén, ha az ülés programja a helyi államigazgatás feladatait érinti.
(7) Az önkormányzati megye figyelmezteti a helyi államigazgatási szerveket és a községeket a feladatellátásuk során feltárt hiányosságokra.
(8) A község az általa vezetett nyilvántartásra vonatkozóan adatszolgáltatást végez az önkormányzati megye részére annak feladatai ellátásához.
(9) Az önkormányzati megye székhelyéül szolgáló község (város) közreműködik az önkormányzati megye szerveinek elhelyezésében.
(10) Az állami szervek a törvény szerinti terjedelemben látják el, illetve végzik az önkormányzati megye felügyeletét és ellenőrzését.9)

8. §
Általános érvényű rendeletek
(1) Az önkormányzati megye a területi önkormányzati ügyekben általános érvényű rendeleteket (a továbbiakban: “rendelet”) adhat ki; a rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott és a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseibe.10)
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben az önkormányzati megye államigazgatási feladatokat teljesít, az önkormányzati megye csak törvényi felhatalmazással és törvényben meghatározott terjedelemben bocsáthat ki rendeleteket. Az ilyen rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések, a törvények, a kormányrendeletek, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű előírásainak rendelkezéseibe.
(3) Azt a rendeletjavaslatot, amelyről a képviselő-testület tárgyalni készül, az önkormányzati megye hivatala legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon helyezi ki az önkormányzati megye hivatalos hirdetőtáblájára és internetes honlapjára.
(4) A rendeletjavaslat kihelyezésének napjától számítva kezd el telni az a legkevesebb 10 napos határidő, amelyen belül a természetes személyeknek és a jogi személyeknek lehetőségük van írásban, elektronikus formában vagy a hivatalban jegyzőkönyvbe mondva észrevételezniük a rendeletjavaslatot. A meghatározott határidőn belül tett észrevételekkel új szövegre vagy a szövegben eszközölt módosításokra, azaz az eredeti szöveg kiegészítésére, módosítására, törlésére vagy pontosításra lehet javaslatot tenni. Az észrevételből nyilvánvalónak kell lennie az észrevételező személyének, ennek hiányában a rendeletjavaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie az észrevételre. Egyéb beadványokra (vélemények, javaslatok és ajánlások) a rendeletjavaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie, különösen akkor nem, ha azok nincsenek megindokolva.
(5) Rendkívüli helyzetben8a) nem kell a (3) és (4) bekezdések szerint eljárni.
(6) Az észrevételeket a rendelet javaslattevője az illetékes bizottsággal értékeli, ha van ilyen bizottság. Az ilyen értékelés tartalmazza az észrevétel rövid kivonatát, az észrevétel benyújtójára vonatkozó adatokat, illetve az észrevételek figyelembe vételére vagy figyelmen kívül hagyására vonatkozó, indokolással ellátott információt.
(7) Az észrevételek értékelését a képviselőtestületi tagok részére írásban kell előterjeszteni, legkésőbb a helyi képviselőtestület rendeletjavaslattal foglalkozó ülését megelőző harmadik napon.
(8) Az önkormányzati megye területén állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személyek vagy jogi személyek közös észrevételt is benyújthatnak. Közös észrevételnek kell tekinteni minden külön-külön benyújtott, tartalmilag azonos észrevételt, ha annak részét képezi ugyanannak a természetes személynek az észrevételező személyek képviseletére vonatkozó felhatalmazása. Ha a közös észrevételt legalább 200 természetes személy vagy jogi személy nyújtotta be, a képviselőtestület az ülésnek az észrevétel által érintett részén ad szót a meghatalmazott képviselőnek. A meghatalmazott képviselő felszólalásának minimális időkerete tíz perc.
(9) A rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az önkormányzati megye hivatalos hirdetőtáblájára való, legalább 15 napig tartó kifüggesztésével teljesíthető; a rendelet a kifüggesztés kezdetétől számított tizenötödik napon lép hatályba, kivéve, ha a rendelet egy későbbi hatálybalépési időpontról rendelkezik. Ha erre nyomós közérdek miatt van szükség, a rendelet korábbi hatálybalépésről is rendelkezhet, amelynek legkorábbi időpontja a rendelet kihirdetésének időpontja.
(10) A rendelet (4) bekezdés szerinti kihirdetése a rendelet érvényességi feltétele; ezen kívül a rendeletet a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni.
(11) Az önkormányzati megye a rendelet egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek. A község gondoskodik arról, hogy a rendelet minden érdeklődő személy számára hozzáférhető legyen.

8.a §
(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára döntésében kimondta, hogy a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos általános érvényű rendelet és a törvény között ellentét áll fenn, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben kibocsátott rendelet és a kormányrendeletek, valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeletei között ellentét áll fenn, akkor ez az általános érvényű rendelet, a rendelet része, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napján hatályukat veszítik.
(2) Az önkormányzati megye a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyben hozott rendeletet a törvénnyel, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott rendeletet a kormányrendelettel valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteivel összhangba hozni. Ha az önkormányzati megye nem így jár el, az általános érvényű rendelet, a rendelet része, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hatodik hónap elteltével hatályukat veszítik.
(3) A bíróság (1) bekezdés szerinti döntését az önkormányzati megye a hivatalos hirdetőtáblájára és az internetes honlapjára való kihelyezéssel teszi közzé, mégpedig a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapos időszakra. Ez nem érinti az általános érvényű rendelet megalkotásának és kibocsátásának 8. § szerinti eljárását.
(4) Az önkormányzati megye az (1) bekezdés szerinti jogerős bírósági határozat egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek, városoknak és városrésznek.

8.b §
(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára az általános érvényű rendelet, a rendelet részének, esetleg a rendelet egyes rendelkezéseinek a külön törvény szerinti10a) ideiglenes hatályon kívül helyezéséről dönt, az önkormányzati megye a bíróság jogerős határozatát az önkormányzati megye hirdetőtáblájára és internetes honlapjára való kihelyezéssel teszi közzé, arra az időszakra vonatkozóan, amíg azt nem helyezik hatályon kívül, vagy nem veszíti érvényét.
(2) Az önkormányzati megye az (1) bekezdés szerinti jogerős bírósági határozat egy példányát haladéktalanul és térítésmentesen megküldi a területén fekvő községeknek, városoknak és városrésznek.

9. §
Az önkormányzati megye működésének finanszírozása
(1) Az önkormányzati megye pénzügyi gazdálkodásának alapját a költségvetés képezi, amelyet egy naptári évre vonatkozóan állítanak össze.
(2) Az önkormányzati megye a saját szükségleteit elsősorban saját forrásokból, állami (központi) költségvetési támogatásból és egyéb forrásokból fedezi.
(3) Az önkormányzati megye költségvetését, annak jóváhagyása előtt, az önkormányzati megye lakosai és a 3. §, (3) bekezdés szerinti személyek általi véleményezés lehetővé tétele céljából legalább 15 napra közzé kell tenni; ugyanez vonatkozik az önkormányzati megye zárszámadására is.
(4) Az önkormányzati megye a könyvelését külön törvény rendelkezéseinek megfelelően vezeti.11) Az önkormányzati megye éves számviteli beszámolóját számvizsgáló (auditor) hitelesíti.12) A számvizsgáló a külön törvényben meghatározott egyéb tényszerűségeket is hitelesít.12a)
(5) Az önkormányzati megye költségvetésének jogi státusáról, összeállításáról és tartalmáról, a költségvetési gazdálkodás szabályairól, a költségvetésen kívüli források kialakításáról és felhasználásáról, az önkormányzati megyék közötti pénzügyi elszámolásról, az állami (központi) költségvetéshez és a községek költségvetéseihez való viszonyáról külön törvény rendelkezik.13)

10. §
Az önkormányzati megye vagyona
(1) Az önkormányzati megye vagyona az önkormányzati megye feladatainak teljesítését szolgálja.
(2) Az önkormányzati megye vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön törvény rendelkezik

11. §
A képviselő-testület
(1) A képviselő-testület az önkormányzati megye képviselő-testületi tagjaiból álló, közvetlenül választott képviseleti testülete. A képviselő-testület tagjainak megválasztásának módjáról külön törvény rendelkezik.14) A képviselő-testület az egész választási időszakra vonatkozóan úgy határozza meg a képviselő-testületi tagok számát, hogy minden képviselő-testületi tagra 12 000-15 000 lakos essen, illetve külön törvény szerint meghatározza a választókerületeket.14) A képviselő-testület megbízatási időszaka az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület tagjainak fogadalomtételével jár le.
(2) A képviselőtestület kizárólagos határkörébe tartozik az önkormányzati megye alapvető kérdéseiről való döntés, így különösen:
a) rendeletekről való döntés,
b) az önkormányzati megye vagyonával és az önkormányzati megye használatába átengedett vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés alapelveinek meghatározása, 
c) az önkormányzati megye szociális, gazdasági és kulturális fejlesztését célzó program, a regionális középiskolai nevelési és oktatási stratégia, a regionális fejlesztési tervek és programok, az önkormányzati megye területrendezési döntéseit előkészítő anyagok és a régiók területrendezési terveinek jóváhagyása,
d) az önkormányzati megye költségvetésének és a költségvetés módosításnak jóváhagyása, a költségvetés teljesítésének ellenőrzése és a község zárszámadásának elfogadása; a képviselő-testület által meghatározott terjedelemben az elnök költségvetési módosításokat eszközölhet, 
e) az önkormányzati megye hitel- vagy kölcsönfelvételéről való döntés,
f) a külön jogszabály14a) szerint kidolgozott, az önkormányzati megye alkalmazottainak javadalmazási rendjének jóváhagyása, 
g) a népszavazás kiírásáról való döntés,
h) az önkormányzati megye jogi személyeinek létrehozása, alapítása, megszüntetése és ellenőrzése és az elnök javaslatára ezek vezetőinek (igazgatóinak) kinevezése és leváltása, ha külön törvény másként nem rendelkezik, továbbá az önkormányzati kerület jogi személyekben való vagyoni részvállalásának jóváhagyása,
i) az 5. § szerinti megállapodások jóváhagyása, az önkormányzati kerület eszközei és tevékenységei összevonásának, illetve az önkormányzati megye egyesülésekben betöltendő tagságnak jóváhagyása, 
j) az önkormányzati kerület elnökhelyetteseinek (a továbbiakban: “elnökhelyettes”) a képviselőtestületi tagok közüli, az elöljáró javaslatára történő megválasztása és visszahívása, továbbá a tisztségét hosszú távon betöltő elnökhelyettes számára történő megfelelő javadalmazás megállapítása,
k) a képviselő-testület bizottságainak és egyéb szerveinek létrehozása, ezek feladatainak meghatározása, illetve ezek elnökeinek és további tagjainak megválasztása és visszahívása,
l) a főellenőr hat évre történő megválasztása és visszahívása és javadalmazásának megállapítása,
m) a képviselő-testületi tagok javadalmazásának megállapítása (12. §, (6) bekezdés)
n) azon bizottsági tagok javadalmazásának megállapítása, akik nem képviselő-testületi tagok,
o) a hivatal létrehozása,
p) a képviselő-testület tárgyalási rendjének jóváhagyása,
q) olyan további ügyekben való döntés, amelyeket az önkormányzati megye a statútumában saját maga számára tarthat fenn, kivéve, ha azok a törvény szerint az elnök számára vannak fenntartva.
(3) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de legalább kéthavonta. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább egy harmada kéri, akkor az elnök úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra legkésőbb az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 30. napon kerüljön sor. Az ülés programjavaslatát legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tizedik napig kell írásban közölni képviselő-testületi tagokkal, illetve, ha a képviselő-testületi tagok legalább harmadának kérelmére összehívott képvislő-testületi ülésről van szó, legkésőbb az ülést megelőző harmadik napig közli az ülésezés tényét; egyúttal megfelelő módon közzéteszi azt a nyilvánosság számára. 
(4) A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges. A rendelet elfogadásához az összes képviselő-testületi tag legalább háromötödének jóváhagyása szükséges. Ha a képviselő-testület nem tárgyalóképes és határozatképes, az elnök 14 napon belül új ülést hív össze.
(5) A képviselő-testület ülésére akkor is sor kerülhet, ha azt az elnök nem hívja össze a (3) vagy a (4) bekezdés szerint; ebben az esetben a képvislő-testületi ülést az elnökhelyettes vagy más képviselő-testületi tag hívja össze, aki ugyanakkor az ülést is vezeti, ha az ülés vezetését az elnök elutasítja.
(6) Ha a képviselő-testület tanácsadó szervet hozott létre, akkor a döntéshozatal előtt a megfelelő témában meghallgatja a tanácsadó szerv véleményét.
(7) A képviselő-testületi ülések nyilvánosak, kivéve, ha a képviselő-testület zárt ülést rendel el. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha az ülés tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik;15) ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor képviselő-testületi ülés tárgyát a következők képezik: 
a) közforrások felhasználása bérekre, jutalmakra és egyéb olyan célokra, amelyek az önkormányzati megye szerveinek működésével, az önkormányzati megyei szervek tagjainak, az önkormányzati megye alkalmazottainak tevékenységével vagy olyan személyek tevékenységével kapcsolatosak, akik az önkormányzati megye részére visszterhes tevékenységet végeznek,
b) önkormányzati megye tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés, így különösen az önkormányzati megye tulajdonában lévő vagyon elidegenítése, az önkormányzati megyének a vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése, vagy az önkormányzati megye vagyonának más személyek részére történő használatba adása.
(8) Ha az ülésen a Szlovák Köztársaság elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja, a Szlovák Köztársaság Kormányának tagja vagy a kormány által meghatalmazott személy, más állami szerv képviselője, az önkormányzati megye területén elhelyezkedő község vagy város polgármestere kér szót, kérésének eleget kell tenni; más személyeknek is megadható a szó.
(9) A képviselő-testület rendeletét és határozatát az elnök legkésőbb az ezek jóváhagyását követő tizedik napon írja alá.
(10) A képviselő-testület ülésezésére vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület tárgyalási rendje határozza meg.

A képviselők

12. §
(1) A képviselő különösen jogosult:
a) a képviselő-testületnek és a többi szervnek javaslatokat benyújtani,
b) a tevékenységére vonatkozóan kérdést intézni az elnökhöz,
c) a tevékenységükre vonatkozóan információkat kérni az önkormányzati megye által alapított vagy létrehozott jogi személyek vezetőitől (igazgatóitól),
d) az önkormányzati megye területén vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személyektől információt és felvilágosítást kérni a tevékenységükre vonatkozóan,
e) részt venni a képviselőtestület és ennek szervei által végzett ellenőrzésekben, vizsgálatokban, panaszok és bejelentések elintézésében,
f) az állami szervektől információkat kérni a képviselő-testületi tagság rendeltetésszerű ellátásához szükséges ügyekben.
(2) A képviselő különösen köteles:
a) fogadalmat tenni a képviselő-testület azon első ülésén, amelyen részt vesz,
b) védelmezni az önkormányzati megye és annak lakossága érdekeit,
c) részt venni a helyi képviselő-testület ülésén és a helyi képviselő-testület azon szerveinek ülésén, amelyekbe megválasztották,
d) a választók kérelmére felvilágosítást adni saját tevékenységére és a képviselő-testület tevékenységére vonatkozóan.
(3) A képviselő a következő fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, az önkormányzati megye érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom és a képviselőségem során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre azokat.”
(4) A képviselői tisztséget alapelvszerűen a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony felfüggesztése nélkül látják el. A képviselő tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyból vagy az munkavégzésre irányuló más jogviszonyból származó jogaiban és jogosultságaiban. A képviselőknek a munkaadók külön rendelkezések szerint teszik lehetővé a tisztségük ellátását. Annak a képviselőnek, akit tisztsége ellátásának érdekében az állásából hosszú távon felmentettek, az alkalmazásban járó fizetés vagy másféle javadalmazás pótlására az önkormányzati megye megfelelő javadalmazást biztosít.
(5) A képviselőnek a tisztsége ellátásával összefüggésben felmerült kiadásai után külön előírás szerinti térítés jár.16)
(6) Az a képviselő, aki tisztségének ellátása miatt nincs hosszú távon felmentve a munkavégzés alól, e tisztsége ellátásáért naptári éves szinten legfeljebb a külön előírás szerinti16a) havi minimálbér húszszorosát elérő javadalmazásban részesülhet.
(7) Ha a képviselőnek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjének fizetése is jár, e fizetés folyósítása idején a képviselőnek a 4. vagy 6. bekezdés szerinti fizetés legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér összegében jár.
(8) Ha a képviselőnek község vagy város polgármesterének, illetve azok helyettesének fizetése is jár, e fizetés folyósítása idején a képviselőnek a 4. vagy 6. bekezdés szerinti fizetés legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér összegében jár.

13. §
(1) A képviselői tisztség a következő tisztségekkel összeegyeztethetetlen:
a) elnök,
b) önkormányzati megye alkalmazottja,
c) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.
(2) A képviselő megbízatása megszűnik
a) a hivatali időszak leteltével, 
b) a fogadalomtétel elutasításával vagy a fenntartással tett fogadalommal,
c) a megbízásról való lemondással, 
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) az önkormányzati megye területén elhelyezkedő községben bejegyzett állandó lakhely megszűnése esetén,
g) elhalálozással,
h) külön törvény szerinti egyéb okból.17a)
(3) A képviselői megbízatásról való lemondást a képviselőnek írásban kell benyújtani, a lemondás a hivatalnak való kézbesítéssel válik hatályossá. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.

14. §
Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését az addigi elnök úgy hívja össze, hogy az alakuló ülésre legkésőbb a választások eredményének kihirdetésétől számított 30. napig kerüljön sor. Az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését az addigi elnök az új elnök fogadalomtételéig vezeti.

15. §
A népszavazás
(1) Ha a képviselő-testület úgy határoz vagy a választásra jogosultak legalább 30%-a ezt petícióban kéri, a képviselő testület népszavazást ír ki az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos fontos ügyekben.14)
(2) A képviselő-testület az elnök visszahívására irányuló helyi népszavazást ír ki
a) az elnök több mint hat hónapig tartó távolmaradása esetén, vagy ha a tisztségének ellátására több mint hat hónapja egészségi okokból alkalmatlan,
b) ha súlyosan és ismételten elhanyagolja az elnöki tisztséggel járó kötelezettségeit, és ennek következtében az önkormányzati megye önkormányzati hatásköreinek gyakorlásában komoly hiányosságok keletkeznek,
c) ha ezt a választásra jogosult személyek legalább 30%-a petícióban kéri.14)
(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti népszavazást úgy írja ki, hogy a referendum megtartására legkésőbb a referendum kihirdetéséről szóló határozat jóváhagyásától számított 90. napig sor kerüljön.
(4) Ha a petíció teljesíti a külön törvény szerinti feltételeket,18) a képviselő-testület a népszavazást úgy írja ki, hogy a referendum megtartására legkésőbb petíciónak az önkormányzati megyéhez való eljuttatásától számított 90. napig sor kerüljön. Az (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontja szerinti petíciót a képviselő-testület által meghatározott három képviselő-testületi tag hitelesíti, akik ugyanakkor nem lehetnek a petíciós bizottság tagjai.
(5) A referendum akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele részt vett rajta14) és a döntést a népszavazáson résztvevők által leadott érvényes szavazatok többségével hozták meg.
(6) Ugyanarról az ügyről megismételni a referendumot legkorábban a népszavazás megtartásától számított 24 hónap elteltével lehet; ez nem vonatkozik az elnök visszahívását célzó referendumra.
(7) A képviselő-testület a referendum eredményéről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől számított harmadik napig hirdeti ki a népszavazás eredményét.
(8) A népszavazás megszervezésének részletszabályait a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

Az elnök

16. §
(1) Az elnököt az önkormányzati megye lakosai (3. §, (1) bekezdés) közvetlen választás során választják. Az elnök megválasztásának módját külön törvény szabályozza.14) Az elnök hivatali időszaka az újonnan megválasztott elnök eskütételével végződik.
(2) Az elnök a következő szövegű fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, az önkormányzati megye érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, az alkotmányerejű törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom és azokat elnöki tisztségem gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre.”
(3) Az önkormányzati megyét kifelé az elnök képviseli. A vagyonjogi, munkajogi és egyéb ügyekben végrehajtó szervként jár el; dönt minden olyan ügyben is, amellyel kapcsolatban a közigazgatási tevékenység keretében a törvény az önkormányzati megyére döntési jogkört ruház a jogi személyek és természetes személyek jogaira és kötelességeire vonatkozóan, kivéve azon ügyeket, amelyekről az elnök javaslatára a hivatal szervezeti rendjében meghatározott hivatali szervezeti egység dönt. 
(4) Ha az elnök úgy látja, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy az önkormányzati megye számára előnytelen, akkor annak végrehajtását úgy függesztheti fel, hogy a 11. § (9) bekezdése szerinti határidőn belül nem írja alá azt.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra.
(6) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a (4) bekezdés szerint felfüggesztették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti. Az elnök a megerősített határozat végrehajtását nem függesztheti fel. Ha a képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított két hónapon belül, a határozat érvényét veszíti.
(7) Az elnök az önkormányzati megye kérdéseinek áttekintése céljából rendszerint havonta egyszer összehívja a bizottságok elnökeit.
(8) Az elnök a képviselő-testületi tag kérdésére a képviselő-testület ülésén szóban válaszol, vagy pedig 30 napon belül írásban.
(9) Az elnököt az elnökhelyettesek az elnök által meghatározott terjedelemben helyettesítik.
(10) Az elnök tisztsége összeegyeztethetetlen a következő tisztségekkel:
a) képviselő-testületi tag,
b) a megválasztásának helye szerinti önkormányzati megye által létrehozott költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet képviseleti szerve, 
c) a megválasztásának helye szerinti önkormányzati megye alkalmazottja,
d) község vagy város polgármestere, vagy
e) egyéb, külön törvény szerinti tisztség. 
(11) Az elnök tisztsége köztisztség, és nem munkajogviszony keretében látják el. Az addigi munkajogviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony érintetlen marad.
(12) Az elnök a tisztségének ellátásáért külön törvény szerinti javadalmazásra jogosult.

17. §
(1) Az elnök megbízatása megszűnik 
a) a hivatali időszak lejártával,
b) az fogadalomtétel elutasításával vagy a fenntartással tett fogadalommal,
c) a megbízatásról való lemondással,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) a cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) az önkormányzati megye területén elhelyezkedő községben bejegyzett állandó lakhely megszűnése esetén,
g) az elnök visszahívására irányuló referendum eredményének kihirdetésével, ha az elnök visszahívásáról döntöttek,
h) elhalálozással, vagy
i) a külön törvény szerinti egyéb okból.17a)
(2) Az elnöki megbízatásról való lemondást írásban kell benyújtani, a lemondás a hivatalnak való kézbesítéssel válik hatályossá. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.

18. §
(1) Az önkormányzati megye a rendelet megsértéséért a vállalkozási tevékenység folytatására jogosult jogi személyre vagy természetes személyre 16 596 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság összege az önkormányzati megye bevételét képezi.
(2) Az önkormányzati megye a bírság kiszabásánál elsősorban a jogellenes cselekmény súlyát, elkövetésének módját, időtartamát és következményeit veszi figyelembe.
(3) A bírság kiszabására attól az időponttól számított egy évig van lehetőség, amikor az önkormányzati megye tudomást szerzett kötelezettségszegést elkövető személy kilétéről, de legkésőbb kötelességszegés napjától számított három évig.

A főellenőr

19. §
A főellenőr jogállása
(1) A főellenőrt a képviselő-testület választja meg, illetve hívja vissza. A főellenőr az önkormányzati megye alkalmazottja, és ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a külön törvény szerinti, egyéb vezető beosztású alkalmazottak összes kötelességei vonatkoznak rá.18a) A főellenőr a képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem folytathat vállalkozási vagy más keresőtevékenységet, és nem lehet vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyek irányító-, ellenőrző- vagy felügyelő szervének tagja. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos tevékenységre, pedagógiai tevékenységre, lektori tevékenységre, előadói tevékenységre, fordítói tevékenységre, publicisztikai tevékenységre, irodalmi vagy művészeti tevékenységre és a saját vagyonának, vagy kiskorú gyermeke vagyonának kezelésére. Ellenőrzési tevékenységét függetlenül és pártatlanul végzi, összhangban az ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó alapvető szabályokkal.18b) A tisztsége ellátása ideje alatt nem lehet politikai párt vagy mozgalom tagja. E feltétel teljesítését becsületbeli nyilatkozattal igazolja a munkaszerződése aláírásának napján.
(2) A főellenőri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek:
a) képviselő-testületi tagság,
b) az elnöki tisztség,
c) az önkormányzati megye által létrehozott vagy alapított jogi személy szervének tagja,
d) az önkormányzati megye egyéb alkalmazottja.

19.a §
A tisztség betöltésének feltételei, a választás,és a tisztség gyakorlásának befejezése
(1) A főellenőri tisztség betöltésének kvalifikációs feltétele a befejezett, első fokú, gazdasági, jogi vagy műszaki szakirányú főiskolai végzettség.
(2) A képviselő-testület a főellenőr választásának napját legalább a választás napja előtt 40 nappal a hivatalos hirdetőtáblán való megjelentetéssel és a helyben szokásos módon hirdeti ki, úgy, hogy a választásra az addigi főellenőr megbízatási időszakának utolsó 60 napja alatt kerüljön sor. A főellenőri tisztségre jelölt személy az írásos jelentkezését legkésőbb a választás napja előtti 14 napon nyújtja be a hivatalban. A jelentkezés részét képezi a három hónaptól nem régebbi erkölcsi bizonyítvány és az iskolai végzettséget igazoló okirat.
(3) A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha az egyik jelölt sem szerez ilyen többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanezen az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, akik a választás első fordulójában a legtöbb érvényes szavazatot szerezték. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az összes legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább. A második fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A második szavazási fordulóban előálló szavazategyenlőség esetén sorsolással kell dönteni. A főellenőr megválasztásának további részleteit és a jelentkezés tartalmi elemeit az önkormányzati megye határozatban állapítja meg.
(4) Ha a főellenőri tisztség gyakorlása a (8) bekezdés a), b) vagy d) pontjai szerinti módon szűnik meg, a képviselő-testület úgy írja ki az új főellenőr-választást, hogy arra a főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésétől számított 60 napon belül kerüljön sor.
(5) A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. A főellenőr megbízatási időszaka a munkába lépés napjaként kijelölt nappal kezdődik. Ha a választás napján a tisztségét ellátó főellenőr egyben a főellenőri tisztségre jelölt személy is, és a képviselő-testület nem választotta meg ismételten a tisztségre, kéthavi fizetése összegével azonos nagyságú végkielégítésre válik jogosulttá. A fizetés nagyságának e célra történő megállapításakor nem kell beszámítani a 19.b §, (2) bekezdés szerinti jutalmat.
(6) A főellenőr a megválasztását követően jogosultságot szerez munkaszerződést kötni az önkormányzati megyével.
(7) Az elnök a jogerősen megválasztott főellenőrrel legkésőbb az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napon köteles munkaszerződést kötni. A munkába lépés napja az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő nap.
(8) A főellenőr tisztségének gyakorlása megszűnik
a) a tisztségről való lemondással,
b) a tisztségből való visszahívással, 
c) a megbízatási időszak leteltével,
d) a főellenőr elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával,
e) a cselekvőképesség megvonásáról vagy a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítélet jogerőre emelkedésének napján,
f) a szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
g) azon a napon, amikor a 19. §, (2) bekezdése szerinti tisztséget gyakorolni kezdte.
(9) A képviselő-testület a főellenőrt visszahívhatja tisztségéből, ha az
a) megszegi alkalmazotti vagy vezető beosztású alkalmazotti minőségében rá háruló kötelességeket,18a)
b) súlyos módon vagy ismételten elhanyagolja a tisztségéből eredő kötelességeit, és erre a helyi képviselő-testület már legalább egyszer írásban figyelmeztette,
c) valótlan adatot tüntet fel a 18. § (1) bekezdés szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatában vagy a vagyoni helyzetére vonatkozóan.
(10) A főellenőr tisztségéből való visszahívásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. 
(11) A főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésével a főellenőr munkaviszonya is megszűnik.

19.b §
A főellenőr fizetése
(1) A főellenőr fizetésének nagysága megegyezik az elnök fizetésének 70%-ával, beleértve az átalánytérítéseket.
(2) A képviselő-testület a főellenőrnek az (1) bekezdés szerinti fizetések összegének legfeljebb 30%-át elérő jutalmat hagyhat jóvá.

19.c §
Az ellenőrzési tevékenység terjedelme
(1) Ellenőrzési tevékenység alatt az önkormányzati megye vagyonával és vagyoni értékű jogaival, illetve a külön jogszabályok szerint18c) az önkormányzati megye használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának ellenőrzését, az önkormányzati megye bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzését, a panaszok18d) és petíciók18e) elintézésnek ellenőrzését, az általános érvényű jogszabályok betartásának ellenőrzését, beleértve az önkormányzati megye rendeletei betartásának ellenőrzését is, továbbá a képviselő-testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzését, az önkormányzati megye belső előírásainak teljesítésének ellenőrzését és a külön jogszabályok szerinti18f) további feladatok teljesítésének ellenőrzését kell érteni.
(2) Az ellenőrző tevékenység a következőkre terjed ki:
a) a hivatal,
b) az önkormányzati megye által létrehozott költségvetési, támogatott szervezetek és nonprofit szervezetek, 
c) azon jogi személyek, amelyekben az önkormányzati megye vagyoni részesedéssel rendelkezik, más olyan személyek, amelyek az önkormányzati megye vagyonával rendelkeznek vagy amelyeknek az önkormányzati megye a saját vagyonát használatba adta, mégpedig az önkormányzati megye e vagyonát érintő terjedelemben,
d) azon személyek, amelyek külön jogszabály szerint az önkormányzati megye költségvetéséből céltámogatásban vagy visszatérítendő pénzügyi segélyben részesültek,13) mégpedig az ezen eszközökkel való rendelkezés terjedelmében.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység nem vonatkozik azokra az eljárásokra, amelyek során a jogi személyek vagy természetes személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről az önkormányzati megye közigazgatási tevékenység keretében dönt.

19.d §
Az ellenőrző tevékenység szabályai
A főellenőr az ellenőrző tevékenysége ellátása során külön törvényben megállapított szabályok szerint jár el.18b) Az ellenőrző tevékenység további részletszabályait az önkormányzati megye határozatban állapíthatja meg.

19.e § 
A főellenőr feladatai
(1) A főellenőr
a) ellenőrző tevékenységet folytat a 19.c § szerinti terjedelemben,
b) a képviselő-testületnek hathavonként egyszer az ellenőrző tevékenység tervére vonatkozó javaslatot terjeszt elő, amelyet legkésőbb a képviselő-testületben való tárgyalást megelőző 15. napon a községben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni,
c) szakmai véleményt dolgoz ki az önkormányzati megye költségvetési javaslatához és az önkormányzati megye zárszámadási javaslatához, ezek képviselő-testület általi jóváhagyása előtt,
d) a képviselő-testület vagy az elnök kérésére a képviselő-testület legközelebbi ülésén az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentést nyújt be,
e) a képviselő-testületnek évenként legalább egyszer az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést nyújt be, mégpedig a naptári év végét követő 60 napon belül,
f) együttműködik az állami szervekkel az állami (központi) költségvetésből vagy az Európai Unió strukturális alapjaiból az önkormányzati megyének juttatott eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, 
g) köteles ellenőrzést folytatni, ha erre a képviselő-testület kéri, 
i) ellátja a külön törvény szerinti egyéb feladatokat.
(2) A főellenőr tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein; a főellenőr részt vehet a képviselő-testület által létrehozott bizottságok ülésein is.

19.f § 
A főellenőri részleg
(1) Az önkormányzati megye főellenőri részleget hoz létre.
(2) A főellenőri részleg tevékenységét a főellenőr irányítja, tevékenységéért ő felel.
(3) A főellenőri részleg szakmai, adminisztratív és szervezési támogatást nyújt a főellenőr tevékenységéhez.
(4) A főellenőri részleg szervezeti felépítését a képviselő-testület szervezési szabályzatban állapítja meg.
(5) A főellenőri részleg a képviselő-testületi tagok és az elnök részére, kérésre, haladéktalanul köteles hozzáférhetővé tenni az ellenőrzések eredményét.

20. §
A bizottságok
(1) A képviselő-testület mandátumvizsgáló bizottságot, pénzügyi bizottságot és további bizottságokat hoz létre, ha erről külön törvény rendelkezik; saját állandó vagy ideiglenes tanácsadó, kezdeményező és ellenőrző szerveiként további bizottságokat is létrehozhat. A mandátumvizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.
(2) A bizottságok képviselőből és a képviselő-testület által választott egyéb személyekből állnak. A képviselőknek a bizottságok tagságának több mint felét kell alkotniuk; a bizottság elnöke képviselő. A szakmai kérdések véleményezése céljából a bizottságok gyakorlati szakértőket hívhatnak meg.
(3) A bizottságok szükség szerinti gyakorisággal üléseznek, rendszerint legalább havonta egyszer.
(4) A bizottságok feladatait és ülésezésének módját a képviselő-testület állapítja meg.
(5) A bizottság azon tagja, aki nem képviselő, egy naptári évre vonatkozóan a külön előírás szerinti havi minimálbér összegének16a) legfeljebb tízszeresét elérő javadalmazásban részesíthető.
(6) A bizottság azon tagja, aki nem képviselő, a tisztsége ellátásával kapcsolatban felmerült költségei fedezésére külön előírás szerinti16) költségtérítésre jogosult.

21. §
A hivatal
(1) A képviselő-testület, az elnök és a képviselő-testület által létrehozott további szervek szervezési és adminisztratív jellegű ügyeit az önkormányzati megye alkalmazottaiból álló hivatal látja el.
(2) A hivatal belső szervezeti felépítését, az alkalmazottak számát és ezek munkavégzését az elnök által kiadott szervezeti és működési szabályzat rendezi.
(3) A hivatal munkáját a hivatal igazgatója irányítja és szervezi, a hivatal igazgatója az elnöknek felel a tevékenységért.
(4) A hivatal igazgatója tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi üléseken.

Közös és záró rendelkezések

22. §
Ha a közigazgatási eljárásban első fokon az önkormányzati megye dönt, a jogorvoslati szervet külön jogszabály19) határozza meg.

23. §
A 2001-ben megválasztott képviselő-testület első ülését a kerületi hivatal elöljárója úgy hívja össze, hogy az ülésre legkésőbb a megyei önkormányzati választások eredményének kihirdetésétől számított harmincadik napig kerüljön sor.

23.a §
A 2004. július 1-től hatályos változásokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
(1) Azokban az önkormányzati megyékben, ahol a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr tevékenykedik, ennek hivatali ideje lejártát követően a jelen törvény szerint kell lebonyolítani az új főellenőr megválasztását.
(2) Azokban az önkormányzati megyékben, ahol nincs megválasztott főellenőr, 2005. január 1-jei határidővel a jelen törvény rendelkezései szerint választanak főellenőrt. Az önkormányzati megye elnöke legkésőbb a választástól számított tizennegyedik napig köteles munkaszerződést kötni a jogérvényesen megválasztott főellenőrrel.
(3) Azon önkormányzati megyékben, ahol van megválasztott főellenőr, a főellenőr javadalmazását 2005. október 1-jei határidővel kell összhangba hozni a jelen törvény rendelkezéseivel.
(4) Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján beiktatott főellenőr, aki nem teljesíti a 19.a § (1) bekezdés szerinti iskolai végzettségre vonatkozó feltételeket, továbbra is tisztségében marad. Az ilyen főellenőr legkésőbb 2009. június 30-ig köteles megszerezni a 19.a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltséget, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.
(5) Az a főellenőr, aki nem tesz eleget az egyéb vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó kötelességeknek,18a) vagy nem teljesíti a 19. § (1) bekezdés harmadik mondata szerinti, illetve (2) bekezdése szerinti feltételeket, 2004. október 1-ig köteles ezeknek eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.
(6) Annak a főellenőrnek, aki politikai párt vagy mozgalom tagja, 2004. október 1-jei határidővel e tagságát meg kell szüntetnie vagy az e tagság megszüntetésére irányuló, jogi szempontból releváns lépést kell tennie, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy tisztségéről e napon lemondott.


III. cikkely
A jelen törvény a 2001-es megyei önkormányzati választások megtartásának napján lép hatályba.


Rudolf Schuster, s.k.
Jozef Migaš, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64. cikkelye
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64a cikkelye
3) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási felosztásáról szóló Tt. 221/1996 számú törvényének 2. §, (2) bekezdése
4) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 67. cikkelyének (2) bekezdése.
5) A Szlovák Köztársaság polgárainak lakhely-bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló Tt. 253/1998 számú törvény 3. §-a. A külföldiek tartózkodásról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 48/2002 számú törvény 34. §-a
6) A Tt. 454/2004 számú törvénnyel módosított Tt. 253/1998 számú törvény 8. §-a.
7) A többször módosított Tt. 48/2002 számú törvény 17. §-a
8) Például a Tt. 215/2004 számú törvénnyel módosított, az állami statisztikáról szóló Tt. 540/2001 számú törvény.
8a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, a lakosság polgári védelméről szóló Tt. 42/1994 számú törvényének 3. §, (1) bekezdése.
9) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatalról szóló, Tt. 39/1993-as számú törvénye, a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról és néhány egyéb törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 502/2001 számú törvény, az ügyészségről szóló Tt. 152/2001 számú törvény.
10) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 7. cikkelyének (2) bekezdése és 120. cikkelyének (2) bekezdése.
10a) A Közigazgatási perrendtartás 362. §-a.
11) A könyvviteltől szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény.
12) A könyvvizsgálókról és a Szlovák Könyvvizsgálói Kamaráról szóló Tt. 466/2002 számú törvény.
12a) A területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény 16. §, (4) bekezdése.
13) Például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 és Tt. 523/2004 számú törvények.
14) A megyei önkormányzati választásokról és a Polgári Perrendtartás kiegészítéséről szóló Tt. 303/2001 számú törvény.
14a) Az egyes közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 553/2003 számú törvény 1. §, (4) bekezdése.
15) Például a titkos adatok védelméről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 241/2001 számú törvény 2. és 3. §-ai, a Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló Tt. 513/1991 számú törvény 17-20 §-ai, a bankokról szóló többször módosított Tt. 21/1992 számú törvény 38. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló Tt. 511/1992 számú törvény 23. §-a
16) Az útiköltségek megtérítéséről szóló, többször módosított Tt. 283/2002 számú törvény.
16a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a minimálbérről szóló, többször módosított Tt. 90/1996 számú törvénye.
17a) A közérdek védelméről a köztisztséget ellátó személyek tevékenysége során című, Tt. 357/2004 számú alkotmánytörvény, módosítva a Tt. 545/2005 számú alkotmánytörvénnyel.
18) A petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel
18a) A közérdekű munka végzéséről szóló Tt. 552/2003 számú törvény.
18b) A pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról szóló Tt. 502/2001 számú törvény 13.-25. §-ai 
18c) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított, Tt. 278/1993 számú törvénye.
18d) A Tt. 152/1998 számú panasztörvény.
18e) A petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel
18f) Például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény.
19) A Tt. 180/2013. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 4. §-a 2. bek. c) pontja.
Časová verzia účinná od 31. marca 2017

302/2001 Z. z.

Zákon
O SAMOSPRÁVE VYŠŠÍCH ÚZEMNÝCH CELKOV
(zákon o samosprávnych krajoch)


zo 4. júla 2001


Zmena:
445/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
553/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
369/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
583/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
615/2004 Z. z. s účinnosťou od 25. novembra 2004
583/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
628/2005 Z. z. s účinnosťou od 2. januára 2006
16/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2006
334/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2007
335/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
330/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
384/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
361/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
61/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2015
32/2015 Z. z. s účinnosťou od 5. marca 2016
32/2015 Z. z. s účinnosťou od 9. apríla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
69/2017 Z. z. s účinnosťou od 31. marca 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

Základné ustanovenia

§ 1
(1) Vyšší územný celok1) je samosprávny kraj.
(2) Samosprávny kraj je samostatný územný samosprávny a správny celok Slovenskej republiky.2)
(3) Zriaďujú sa tieto samosprávne kraje:
a) Bratislavský samosprávny kraj so sídlom v Bratislave,
b) Trnavský samosprávny kraj so sídlom v Trnave,
c) Trenčiansky samosprávny kraj so sídlom v Trenčíne,
d) Nitriansky samosprávny kraj so sídlom v Nitre,
e) Žilinský samosprávny kraj so sídlom v Žiline,
f) Banskobystrický samosprávny kraj so sídlom v Banskej Bystrici,
g) Košický samosprávny kraj so sídlom v Košiciach,
h) Prešovský samosprávny kraj so sídlom v Prešove.
(4) Územný obvod samosprávneho kraja je zhodný s územným obvodom kraja.3) Územný obvod samosprávneho kraja možno zmeniť len zákonom.
(5) Samosprávny kraj je právnická osoba, ktorá za podmienok ustanovených zákonom samostatne hospodári s vlastným majetkom a s vlastnými príjmami, zabezpečuje a chráni práva a záujmy svojich obyvateľov.
(6) Samosprávny kraj má svoje symboly, ktoré môže používať pri výkone samosprávy. Symboly samosprávneho kraja sú erb, vlajka a pečať, prípadne znelka.
(7) Samosprávnemu kraju možno vo veciach územnej samosprávy ukladať povinnosti a obmedzenia len zákonom a na základe medzinárodnej zmluvy.4)

§ 2
Orgány samosprávneho kraja sú
a) zastupiteľstvo samosprávneho kraja (ďalej len "zastupiteľstvo"),
b) predseda samosprávneho kraja (ďalej len "predseda").

§ 3
(1) Obyvateľ samosprávneho kraja je osoba, ktorá má trvalý pobyt5) v obci na jeho území.
(2) Obyvateľ samosprávneho kraja sa zúčastňuje na jeho samospráve. Je oprávnený najmä
a) voliť zastupiteľstvo a byť volený do zastupiteľstva,
b) voliť predsedu a byť volený za predsedu,
c) hlasovať v referende samosprávneho kraja za podmienok ustanovených týmto zákonom (ďalej len "referendum"),
d) zúčastňovať sa na zasadnutiach zastupiteľstva,
e) obracať sa so svojimi podnetmi, sťažnosťami a inými podaniami na predsedu, zastupiteľstvo a orgány ním zriadené.
(3) Na výkone samosprávy sa môže s výnimkou oprávnení podľa odseku 2 písm. a) až c) podieľať aj ten, kto na území samosprávneho kraja
a) má nehnuteľný majetok,
b) je prihlásený na prechodný pobyt,6)
c) má ako cudzinec povolený dlhodobý pobyt.7)

Pôsobnosť samosprávneho kraja

§ 4
(1) Samosprávny kraj pri výkone samosprávy sa stará o všestranný rozvoj svojho územia a o potreby svojich obyvateľov. Pritom najmä
a) zabezpečuje tvorbu a plnenie programu sociálneho, ekonomického a kultúrneho rozvoja územia samosprávneho kraja,
b) vykonáva plánovacie činnosti týkajúce sa územia samosprávneho kraja,
c) obstaráva, prerokúva a schvaľuje územnoplánovacie podklady samosprávneho kraja a územné plány regiónov,
d) účelne využíva miestne ľudské, prírodné a iné zdroje, 
e) vykonáva vlastnú investičnú činnosť a podnikateľskú činnosť v záujme zabezpečenia potrieb obyvateľov samosprávneho kraja a rozvoja samosprávneho kraja,
f) zakladá, zriaďuje, zrušuje a kontroluje svoje rozpočtové a príspevkové organizácie a iné právnické osoby podľa osobitných predpisov,
g) podieľa sa na tvorbe a ochrane životného prostredia,
h) utvára predpoklady na optimálne usporiadanie vzájomných vzťahov sídelných útvarov a ostatných prvkov svojho územia, 
i) obstaráva a schvaľuje program rozvoja v oblasti poskytovania sociálnych služieb a spolupracuje s obcami a inými právnickými osobami a fyzickými osobami pri výstavbe zariadení a bytov určených na poskytovanie sociálnych služieb,
j) utvára podmienky na rozvoj zdravotníctva,
k) utvára podmienky na rozvoj výchovy a vzdelávania, najmä v stredných školách, a na rozvoj ďalšieho vzdelávania,
l) utvára podmienky na tvorbu, prezentáciu a rozvoj kultúrnych hodnôt a kultúrnych aktivít a stará sa o ochranu pamiatkového fondu, 
m) utvára podmienky na rozvoj cestovného ruchu a koordinuje tento rozvoj,
n) koordinuje rozvoj telesnej kultúry a športu a starostlivosť o deti a mládež,
o) spolupracuje s obcami pri tvorbe programov sociálneho a ekonomického rozvoja obcí,
p) podieľa sa na riešení problémov, ktoré sa týkajú viacerých obcí na území samosprávneho kraja,
q) rozvíja spoluprácu s územnými celkami a s orgánmi iných štátov,
r) vykonáva ďalšie pôsobnosti ustanovené osobitnými zákonmi.
(2) Samosprávny kraj je povinný utvárať v rámci svojej pôsobnosti účinný systém kontroly, zriadiť funkciu hlavného kontrolóra samosprávneho kraja (ďalej len "hlavný kontrolór") a voliť hlavného kontrolóra. Samosprávny kraj je tiež povinný vytvárať vhodné organizačné, finančné, personálne a materiálne podmienky na nezávislý výkon kontroly.

§ 5
Medzinárodná spolupráca
(1) Samosprávny kraj môže v rozsahu svojej pôsobnosti spolupracovať s územnými a správnymi celkami alebo s úradmi iných štátov vykonávajúcimi regionálne funkcie. Má právo stať sa členom medzinárodného združenia územných celkov alebo územných orgánov.
(2) Spolupráca sa uskutočňuje len na základe dohody o spolupráci, ktorá musí obsahovať
a) názvy a sídla účastníkov dohody,
b) predmet dohody (spolupráca),
c) určenie času, na ktorý sa uzatvára.
(3) Ak je nevyhnutné zriadiť dohodou o spolupráci osobitný orgán, musí byť uvedený v dohode, rovnako aj spôsob jeho zriadenia. Tento orgán môže mať len súkromnoprávnu povahu.
(4) Dohoda o spolupráci musí byť uzatvorená písomne a musí byť vopred schválená nadpolovičnou väčšinou všetkých poslancov zastupiteľstva.
(5) Dohoda o spolupráci alebo členstvo v medzinárodnom združení územných celkov alebo územných orgánov nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, s ústavnými zákonmi, so zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná, a nesmie byť v rozpore s verejným záujmom.
(6) Samosprávny kraj zasiela rovnopis uzatvorenej dohody o spolupráci alebo dokladu o členstve v medzinárodnom združení územných celkov alebo územných orgánov obvodnému úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode má sídlo. Obvodný úrad v sídle kraja vedie evidenciu uzatvorených dohôd o spolupráci a o členstve samosprávnych krajov v medzinárodných združeniach územných celkov alebo územných orgánov.
(7) Obvodný úrad v sídle kraja môže podať na súd z dôvodu nesplnenia podmienok ustanovených v odsekoch 2, 3, 4 a 5 návrh na určenie povinnosti vypovedať dohodu o spolupráci alebo členstvo v medzinárodnom združení územných celkov alebo územných orgánov; pred podaním návrhu na súd si vyžiada stanovisko príslušného miestneho orgánu štátnej správy.

§ 6
(1) Na samosprávny kraj možno zákonom preniesť niektoré úlohy miestnej štátnej správy.
(2) S prenesením úloh na samosprávny kraj podľa odseku 1 štát poskytne samosprávnemu kraju potrebné finančné a iné materiálne prostriedky.

§ 7
Vzťah k štátnym orgánom, obciam a iným právnickým osobám
(1) Samosprávny kraj pri výkone svojej pôsobnosti spolupracuje so štátnymi orgánmi, s inými samosprávnymi krajmi, obcami a s inými právnickými osobami.
(2) Samosprávny kraj predkladá Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky návrh symbolov (§ 1 ods. 6) na zápis do Heraldického registra Slovenskej republiky.
(3) Štátne orgány poskytujú samosprávnemu kraju potrebné údaje z jednotlivých evidencií v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.8) Samosprávny kraj poskytuje štátnym orgánom, obciam a iným právnickým osobám údaje potrebné na ich činnosť v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.
(4) Štátne orgány podporujú spoluprácu samosprávneho kraja s územnými a správnymi celkami alebo s orgánmi, alebo s úradmi iných štátov vykonávajúcimi regionálne funkcie; dbajú na to, aby samosprávny kraj bol informovaný o možnostiach tejto spolupráce.
(5) Štátne orgány a samosprávny kraj utvárajú podmienky na ďalšie vzdelávanie predsedov, poslancov zastupiteľstva a zamestnancov samosprávneho kraja.
(6) Prednosta príslušného obvodného úradu v sídle kraja sa zúčastňuje na zasadnutí zastupiteľstva, ak program zasadnutia sa týka úloh miestnej štátnej správy.
(7) Samosprávny kraj upozorňuje orgány miestnej štátnej správy a obce na nedostatky, ktoré zistí v ich činnosti pri plnení svojich úloh.
(8) Obec poskytuje samosprávnemu kraju na plnenie jeho úloh údaje z evidencií, ktoré vedie.
(9) Obec, ktorá je sídlom samosprávneho kraja, poskytuje súčinnosť pri zabezpečovaní umiestnenia jeho orgánov.
(10) Štátne orgány vykonávajú dozor a kontrolu nad činnosťou samosprávneho kraja v rozsahu vymedzenom v zákone.9)

§ 8
Všeobecne záväzné nariadenia
(1) Samosprávny kraj môže vo veciach územnej samosprávy vydávať všeobecne záväzné nariadenie (ďalej len "nariadenie"); nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, s ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, so zákonmi a s nariadeniami vlády.10)
(2) Vo veciach, v ktorých samosprávny kraj plní úlohy štátnej správy, môže vydávať nariadenie len na základe splnomocnenia zákonom a v jeho medziach. Také nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, s ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, so zákonmi, s nariadeniami vlády, so všeobecne záväznými predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy.
(3) Návrh nariadenia, o ktorom má rokovať zastupiteľstvo, zverejní úrad samosprávneho kraja (ďalej len "úrad") jeho vyvesením na úradnej tabuli a na internetovej adrese samosprávneho kraja aspoň 15 dní pred rokovaním zastupiteľstva.
(4) Dňom vyvesenia návrhu nariadenia začína plynúť najmenej desaťdňová lehota, počas ktorej môžu fyzické osoby a právnické osoby uplatniť pripomienku k návrhu nariadenia v písomnej forme, elektronicky alebo ústne do zápisnice na úrade. Pripomienkou možno v určenej lehote navrhnúť nový text alebo odporučiť úpravu textu, a to doplnenie, zmenu, vypustenie alebo spresnenie pôvodného textu. Z pripomienky musí byť zrejmé, kto ju predkladá a musí byť odôvodnená, inak na pripomienku nemusí navrhovateľ nariadenia prihliadať. Na ostatné podnety (názory, námety a odporúčania) nemusí navrhovateľ nariadenia prihliadať, a to najmä vtedy, ak nie sú zdôvodnené.
(5) Ak ide o mimoriadnu situáciu,8a) postup podľa odsekov 3 a 4 sa nepoužije.
(6) Vyhodnotenie pripomienok uskutoční navrhovateľ nariadenia s príslušnou komisiou, ak je zriadená. Vyhodnotenie obsahuje stručný obsah pripomienky, údaje o tom, kto predložil pripomienku, ktorým pripomienkam sa vyhovelo alebo nevyhovelo a z akých dôvodov.
(7) Vyhodnotenie pripomienok sa musí predložiť poslancom zastupiteľstva v písomnej forme najneskôr tri dni pred rokovaním zastupiteľstva o návrhu nariadenia.
(8) Fyzické osoby a právnické osoby, ktoré majú trvalý pobyt alebo sídlo na území samosprávneho kraja, môžu zaslať spoločnú pripomienku. Za spoločnú pripomienku sa považuje každá obsahovo totožná pripomienka zaslaná samostatne, ak je jej súčasťou splnomocnenie tej istej fyzickej osoby na zastupovanie pripomienkujúcich osôb. Ak spoločnú pripomienku zaslalo aspoň 200 fyzických osôb alebo právnických osôb, udelí zastupiteľstvo splnomocnenému zástupcovi slovo na rokovaní zastupiteľstva v tej časti rokovania, ktorého sa pripomienka týka. Časový limit na vystúpenie splnomocneného zástupcu je najmenej desať minút.
(9) Nariadenie sa vyhlasuje vyvesením jeho úplného znenia na úradnej tabuli samosprávneho kraja najmenej na 15 dní; účinnosť nadobúda 15. dňom od vyvesenia, ak v ňom nie je ustanovený neskorší začiatok účinnosti. Ak je to odôvodnené naliehavým verejným záujmom, môže sa v nariadení výnimočne ustanoviť skorší začiatok jeho účinnosti, najskôr však dňom vyhlásenia.
(10) Vyhlásenie nariadenia podľa odseku 4 je podmienkou jeho platnosti; okrem toho sa nariadenie zverejní aj v mieste obvyklým spôsobom.
(11) Samosprávny kraj zasiela bezodkladne a bezodplatne jeden výtlačok nariadenia každej obci na svojom území. Obec zabezpečí, aby nariadenie bolo prístupné každému, kto o to prejaví záujem.

§ 8a
(1) Ak súd na návrh prokurátora rozhodnutím vyslovil, že medzi všeobecne záväzným nariadením vo veciach územnej samosprávy a zákonom je nesúlad a vo veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy, stráca všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia účinnosť dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(2) Samosprávny kraj je povinný do šiestich mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu uviesť ho vo veciach územnej samosprávy do súladu so zákonom a veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy. Ak tak samosprávny kraj neurobí, všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia strácajú platnosť po šiestich mesiacoch od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(3) Rozhodnutie súdu podľa odseku 1 zverejní samosprávny kraj jeho vyvesením na úradnej tabuli a na internetovej adrese samosprávneho kraja na šesť mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu. Tým nie je dotknutý postup pri príprave a vydávaní všeobecne záväzného nariadenia podľa § 8.
(4) Samosprávny kraj zašle bezodkladne a bezodplatne výtlačok právoplatného rozhodnutia súdu podľa odseku 1 každej obci, mestu a mestskej časti na svojom území.

§ 8b
(1) Ak súd uznesením na návrh prokurátora dočasne pozastavil účinnosť všeobecne záväzného nariadenia, jeho časti, prípadne niektorého jeho ustanovenia podľa osobitného zákona,10a) samosprávny kraj zverejní právoplatné uznesenie súdu jeho vyvesením na úradnej tabuli a na internetovej adrese samosprávneho kraja, a to až do času, kým nie je zrušené alebo nestratí platnosť.
(2) Samosprávny kraj zašle bezodkladne a bezodplatne výtlačok právoplatného uznesenia súdu podľa odseku 1 každej obci, mestu a mestskej časti na svojom území.

§ 9
Financovanie samosprávneho kraja
(1) Základom finančného hospodárenia samosprávneho kraja je rozpočet, ktorý sa zostavuje na obdobie jedného kalendárneho roka.
(2) Samosprávny kraj financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.
(3) Návrh rozpočtu samosprávneho kraja musí byť pred schválením najmenej 15 dní verejne prístupný, aby sa mohli o ňom vyjadriť obyvatelia samosprávneho kraja, ako aj osoby podľa § 3 ods. 3; to platí aj o návrhu záverečného účtu samosprávneho kraja.
(4) Samosprávny kraj vedie účtovníctvo podľa osobitného zákona.11) Ročnú účtovnú závierku samosprávneho kraja overuje audítor.12) Audítor overuje aj ďalšie skutočnosti ustanovené osobitným zákonom.12a)
(5) Postavenie rozpočtu samosprávneho kraja, jeho tvorbu a obsah, pravidlá rozpočtového hospodárenia, tvorbu a použitie mimorozpočtových zdrojov, spôsob finančného vyrovnávania medzi samosprávnymi krajmi, vzťahy k štátnemu rozpočtu a k rozpočtom obcí ustanovuje osobitný zákon.13)

§ 10
Majetok samosprávneho kraja
(1) Majetok samosprávneho kraja slúži na plnenie úloh samosprávneho kraja.
(2) Majetok samosprávneho kraja a nakladanie s ním ustanovuje osobitný zákon.

§ 11
Zastupiteľstvo
(1) Zastupiteľstvo je zbor zložený z poslancov samosprávneho kraja zvolených v priamych voľbách. Spôsob voľby poslancov zastupiteľstva ustanovuje osobitný zákon.14) Zastupiteľstvo určí počet poslancov na celé volebné obdobie v pomere 12 000 až 15 000 obyvateľov na jedného poslanca a určí volebné obvody podľa osobitného zákona.14) Funkčné obdobie zastupiteľstva sa skončí zložením sľubu poslancov novozvoleného zastupiteľstva.
(2) Zastupiteľstvu je vyhradené rozhodovať o základných otázkach samosprávneho kraja, a to
a) uznášať sa na nariadeniach,
b) určovať zásady hospodárenia a nakladania s majetkom samosprávneho kraja a s majetkom prenechaným do užívania samosprávnemu kraju,
c) schvaľovať program sociálneho, ekonomického a kultúrneho rozvoja samosprávneho kraja, regionálnu stratégiu výchovy a vzdelávania v stredných školách, regionálne rozvojové plány a programy, ako aj územnoplánovacie podklady samosprávneho kraja a územné plány regiónov,
d) schvaľovať rozpočet samosprávneho kraja a jeho zmeny, kontrolovať čerpanie rozpočtu a schvaľovať záverečný účet samosprávneho kraja; v rozsahu určenom zastupiteľstvom môže zmeny rozpočtu vykonávať predseda,
e) o prijatí úveru alebo pôžičky samosprávneho kraja,
f) schvaľovať poriadok odmeňovania zamestnancov samosprávneho kraja vypracovaný podľa osobitného predpisu,14a)
g) o vyhlásení referenda,
h) zriaďovať, zakladať, zrušovať a kontrolovať právnické osoby samosprávneho kraja a na návrh predsedu vymenúvať a odvolávať ich vedúcich (riaditeľov), ak osobitný zákon neustanovuje inak, ako aj schvaľovať majetkovú účasť samosprávneho kraja v právnickej osobe,
i) schvaľovať dohody podľa § 5, schvaľovať združovanie prostriedkov a činností samosprávneho kraja, ako aj členstvo samosprávneho kraja v združeniach,
j) voliť a odvolávať na návrh predsedu z poslancov zastupiteľstva podpredsedov samosprávneho kraja (ďalej len "podpredseda"), ako aj určovať podpredsedovi, ktorý je dlhodobo uvoľnený na výkon funkcie, primeranú odmenu,
k) zriaďovať komisie a iné orgány zastupiteľstva, určovať im úlohy, voliť a odvolávať ich predsedov a ďalších členov,
l) voliť na šesť rokov a odvolávať hlavného kontrolóra a určovať jeho odmenu,
m) určovať odmenu poslancom (§ 12 ods. 6),
n) určovať odmenu členom komisií, ktorí nie sú poslancami,
o) zriaďovať úrad,
p) schvaľovať rokovací poriadok zastupiteľstva,
q) o ďalších veciach, ktoré si môže vyhradiť v štatúte samosprávneho kraja, ak nie sú zákonom zverené predsedovi.
(3) Zastupiteľstvo sa schádza podľa potreby, najmenej však raz za dva mesiace; jeho zasadnutie zvoláva a vedie predseda. Ak o zvolanie zasadnutia zastupiteľstva požiada aspoň tretina poslancov, predseda zvolá zasadnutie zastupiteľstva tak, aby sa konalo do 30 dní od doručenia požiadavky na jeho konanie. Návrh programu rokovania sa poslancom oznámi písomne, najneskôr desať dní pred zasadnutím zastupiteľstva, a ak ide o zasadnutie zastupiteľstva zvolaného na žiadosť aspoň tretiny poslancov, oznámi ho najneskôr tri dni pred jeho konaním; súčasne ho uverejní vhodným spôsobom tak, aby sa s ním mohla oboznámiť verejnosť.
(4) Zastupiteľstvo rokuje vždy v zbore. Je spôsobilé rokovať a uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých poslancov. Na prijatie uznesenia zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov. Na prijatie nariadenia je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny hlasov všetkých poslancov. Ak zastupiteľstvo nie je spôsobilé rokovať a uznášať sa, predseda zvolá do 14 dní nové zasadnutie.
(5) Zasadnutie zastupiteľstva sa môže konať aj vtedy, ak ho predseda podľa odseku 3 alebo 4 nezvolá; v takom prípade zasadnutie zastupiteľstva zvolá podpredseda alebo iný poslanec, ktorý zasadnutie zastupiteľstva aj vedie, ak ho odmietne viesť predseda.
(6) Ak zastupiteľstvo zriadilo poradný orgán, vyžiada si jeho stanovisko pred prijatím rozhodnutia vo veci, na ktorú bol poradný orgán zriadený.
(7) Rokovanie zastupiteľstva je verejné, ak zastupiteľstvo nevyhlási rokovanie za neverejné. Zastupiteľstvo vyhlási rokovanie vždy za neverejné, ak predmetom rokovania sú informácie alebo veci chránené podľa osobitných zákonov;15) to neplatí, ak je predmetom rokovania zastupiteľstva
a) použitie verejných prostriedkov na platy, odmeny a iné náležitosti spojené s výkonom funkcie orgánov samosprávneho kraja, členov orgánov samosprávneho kraja, zamestnancov samosprávneho kraja alebo osôb, ktoré vykonávajú za odplatu činnosť pre samosprávny kraj,
b) nakladanie s majetkom vo vlastníctve samosprávneho kraja, najmä prevod vlastníctva k majetku vo vlastníctve samosprávneho kraja, nadobudnutie majetku do vlastníctva samosprávneho kraja alebo prenechanie majetku samosprávneho kraja do užívania iným osobám. 
(8) Ak na rokovaní zastupiteľstva požiada o slovo prezident Slovenskej republiky, poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, člen vlády Slovenskej republiky alebo osoba splnomocnená vládou, zástupca iného štátneho orgánu, starosta obce alebo primátor mesta, ktoré patria do územia samosprávneho kraja, slovo sa mu udelí; môže sa udeliť aj inej osobe.
(9) Nariadenie a uznesenie zastupiteľstva podpisuje predseda najneskôr do desiatich dní od ich schválenia.
(10) Podrobnosti o rokovaní zastupiteľstva upravuje rokovací poriadok zastupiteľstva.

Poslanci

§ 12
(1) Poslanec je oprávnený najmä
a) predkladať zastupiteľstvu a jeho orgánom návrhy,
b) interpelovať predsedu vo veciach týkajúcich sa výkonu jeho činnosti,
c) požadovať od vedúcich (riaditeľov) právnických osôb zriadených alebo založených samosprávnym krajom vysvetlenia vo veciach týkajúcich sa ich činnosti,
d) požadovať informácie a vysvetlenia od fyzických osôb a právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť na území samosprávneho kraja, vo veciach týkajúcich sa ich podnikania,
e) zúčastňovať sa na kontrolách, previerkach, vybavovaní sťažností a iných podaní, ktoré uskutočňuje zastupiteľstvo a jeho orgány,
f) požadovať vysvetlenia od štátnych orgánov vo veciach potrebných na riadny výkon poslaneckej funkcie.
(2) Poslanec je povinný najmä
a) zložiť sľub na prvom zasadnutí zastupiteľstva, na ktorom sa zúčastní,
b) obhajovať záujmy samosprávneho kraja a jeho obyvateľov,
c) zúčastňovať sa na zasadnutiach zastupiteľstva a jeho orgánov, do ktorých bol zvolený,
d) informovať na požiadanie voličov o svojej činnosti a o činnosti zastupiteľstva.
(3) Poslanec skladá sľub, ktorý znie: "Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy samosprávneho kraja, dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy a pri výkone svojej funkcie poslanca ich budem uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.".
(4) Funkcia poslanca sa vykonáva spravidla bez prerušenia pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu. Poslanec nesmie byť pre výkon svojej funkcie ukrátený na právach ani na nárokoch vyplývajúcich z pracovného pomeru alebo z obdobného pracovného vzťahu. Zamestnávateľ umožní svojmu zamestnancovi výkon funkcie poslanca podľa osobitných predpisov. Poslancovi, ktorý je na výkon funkcie dlhodobo uvoľnený zo zamestnania, patrí namiesto mzdy alebo inej odmeny v zamestnaní odmena od samosprávneho kraja.
(5) Poslancovi patrí náhrada výdavkov podľa osobitného predpisu,16) ktoré mu vznikli v súvislosti s výkonom funkcie.
(6) Poslancovi, ktorý nie je dlhodobo uvoľnený na výkon funkcie, možno za výkon funkcie poskytnúť odmenu v kalendárnom roku najviac v sume dvadsaťnásobku minimálnej mesačnej mzdy ustanovenej osobitným predpisom.16a)
(7) Ak poslancovi patrí aj plat poslanca Národnej rady Slovenskej republiky, počas poberania platu poslanca Národnej rady Slovenskej republiky patrí poslancovi odmena podľa odseku 4 alebo odseku 6 najviac v sume minimálnej mzdy.
(8) Ak poslancovi patrí aj plat starostu obce alebo primátora mesta, alebo ich zástupcov, počas poberania platu starostu obce alebo primátora mesta, alebo ich zástupcov patrí poslancovi odmena podľa odseku 4 alebo odseku 6 najviac v sume minimálnej mzdy.

§ 13
(1) Funkcia poslanca je nezlučiteľná s funkciou
a) predsedu,
b) zamestnanca samosprávneho kraja alebo
c) podľa osobitného zákona.
(2) Mandát poslanca zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
c) vzdaním sa mandátu,
d) právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e) pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f) skončením trvalého pobytu v obci na území samosprávneho kraja,
g) smrťou alebo
h) podľa osobitného zákona.17a)
(3) Vzdanie sa mandátu musí poslanec urobiť písomne a jeho účinky nastávajú doručením úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.

§ 14
Ustanovujúce zasadnutie novozvoleného zastupiteľstva zvolá doterajší predseda tak, aby sa konalo do 30 dní od vyhlásenia výsledkov volieb. Ustanovujúce zasadnutie novozvoleného zastupiteľstva vedie doterajší predseda do zloženia sľubu nového predsedu.

§ 15
Referendum
(1) Zastupiteľstvo vyhlási referendum o dôležitých otázkach, ktoré sa týkajú výkonu samosprávy samosprávneho kraja, ak sa na tom uznesie alebo ak o to petíciou požiada aspoň 30 % oprávnených voličov.14)
(2) Zastupiteľstvo vyhlási referendum o odvolaní predsedu, ak
a) je neprítomnosť alebo zdravotná nespôsobilosť predsedu na výkon funkcie dlhšia ako šesť mesiacov,
b) hrubo alebo opakovane zanedbáva povinnosti predsedu, a tým vznikajú vážne nedostatky v správe samosprávneho kraja, alebo
c) o to petíciou požiada aspoň 30 % oprávnených voličov.14)
(3) Zastupiteľstvo vyhlási referendum podľa odsekov 1 a 2 písm. a) a b) tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od schválenia uznesenia o vyhlásení referenda.
(4) Ak petícia spĺňa náležitosti ustanovené osobitným zákonom,18) zastupiteľstvo vyhlási referendum tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od doručenia petície samosprávnemu kraju. Petíciu podľa odsekov 1 a 2 písm. c) overujú aspoň traja poslanci určení zastupiteľstvom, ktorí nemôžu byť členmi petičného výboru.
(5) Výsledky referenda sú platné, ak sa na ňom zúčastnila aspoň polovica oprávnených voličov14) a ak bolo rozhodnutie prijaté nadpolovičnou väčšinou platných hlasov účastníkov referenda.
(6) Referendum o tej istej veci možno opakovať najskôr po uplynutí 24 mesiacov od jeho vykonania; to neplatí, ak ide o referendum o odvolaní predsedu.
(7) Zastupiteľstvo vyhlási výsledky referenda do troch dní od doručenia zápisnice o výsledkoch referenda.
(8) Zastupiteľstvo nariadením ustanoví podrobnosti o organizácii referenda.

Predseda

§ 16
(1) Predsedu volia obyvatelia samosprávneho kraja (§ 3 ods. 1) v priamych voľbách. Spôsob voľby predsedu ustanovuje osobitný zákon.14) Funkčné obdobie predsedu sa skončí zložením sľubu novozvoleného predsedu.
(2) Predseda skladá sľub, ktorý znie: "Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy samosprávneho kraja, dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy a pri výkone svojej funkcie predsedu ich budem uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.".
(3) Predseda zastupuje samosprávny kraj navonok. V majetkovoprávnych vzťahoch, pracovnoprávnych vzťahoch a v iných vzťahoch je štatutárnym orgánom; rozhoduje aj vo veciach, v ktorých zákon zveruje samosprávnemu kraju rozhodovanie o právach a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb v oblasti verejnej správy okrem vecí, o ktorých na jeho návrh rozhoduje organizačný útvar úradu určený v organizačnom poriadku úradu.
(4) Ak sa predseda domnieva, že uznesenie zastupiteľstva je v rozpore so zákonom alebo že je pre samosprávny kraj nevýhodné, môže pozastaviť jeho výkon tak, že ho nepodpíše v lehote podľa § 11 ods. 9.
(5) Ustanovenie odseku 4 sa nevzťahuje na uznesenie o voľbe a odvolaní hlavného kontrolóra.
(6) Ak bol výkon uznesenia zastupiteľstva pozastavený podľa odseku 4, zastupiteľstvo môže toto uznesenie trojpätinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov potvrdiť. Výkon potvrdeného uznesenia nemôže predseda pozastaviť. Ak zastupiteľstvo uznesenie nepotvrdí do dvoch mesiacov od jeho schválenia, uznesenie stráca platnosť.
(7) Predseda zvoláva spravidla raz za mesiac predsedov komisií na prerokovanie otázok týkajúcich sa samosprávneho kraja.
(8) Predseda odpovedá na interpeláciu poslanca zastupiteľstva ústne na zasadnutí zastupiteľstva alebo písomne do 30 dní.
(9) Predsedu zastupujú podpredsedovia v rozsahu určenom predsedom.
(10) Funkcia predsedu je nezlučiteľná s funkciou
a) poslanca zastupiteľstva,
b) štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej samosprávnym krajom, v ktorom bol zvolený,
c) zamestnanca samosprávneho kraja,
d) starostu obce alebo primátora mesta, alebo
e) podľa osobitného zákona.
(11) Funkcia predsedu je verejná funkcia a nevykonáva sa v pracovnom pomere. Doterajší pracovnoprávny vzťah alebo obdobný pracovný vzťah zostáva zachovaný.
(12) Predsedovi patrí za výkon funkcie plat podľa osobitného zákona.

§ 17
(1) Mandát predsedu zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
c) vzdaním sa mandátu,
d) právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e) pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f) skončením trvalého pobytu v obci na území samosprávneho kraja,
g) vyhlásením výsledku referenda, ktorým sa rozhodlo o odvolaní predsedu,
h) smrťou alebo
i) podľa osobitného zákona.17a)
(2) Vzdanie sa mandátu predsedu musí sa urobiť písomne a jeho účinky nastávajú doručením úradu. Vzdanie sa mandátu predsedu nemožno vziať späť.

§ 18
(1) Samosprávny kraj môže uložiť právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie za porušenie nariadenia pokutu do 16 596 eur. Pokuta je príjmom samosprávneho kraja.
(2) Samosprávny kraj pri ukladaní pokút prihliada najmä na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania.
(3) Pokutu možno uložiť do jedného roka, keď sa samosprávny kraj dozvedel o tom, kto sa porušenia dopustil, najneskôr do troch rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti.

Hlavný kontrolór

§ 19
Postavenie hlavného kontrolóra
(1) Hlavného kontrolóra volí a odvoláva zastupiteľstvo. Hlavný kontrolór je zamestnancom samosprávneho kraja a ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na neho všetky povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca podľa osobitného predpisu.18a) Hlavný kontrolór nesmie podnikať alebo vykonávať inú zárobkovú činnosť a byť členom riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánov právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť. Toto obmedzenie sa nevzťahuje na vedeckú činnosť, pedagogickú činnosť, lektorskú činnosť, prednášateľskú činnosť, prekladateľskú činnosť, publicistickú činnosť, literárnu alebo umeleckú činnosť a na správu vlastného majetku alebo správu majetku svojich maloletých detí. Kontrolnú činnosť vykonáva nezávisle a nestranne a neprihliada na príkazy, ktoré sú v rozpore so základnými pravidlami kontrolnej činnosti.18b) Počas výkonu funkcie nemôže byť členom politickej strany alebo hnutia. Túto skutočnosť doloží čestným vyhlásením v deň podpisu pracovnej zmluvy.
(2) Funkcia hlavného kontrolóra je nezlučiteľná s funkciou
a) poslanca zastupiteľstva,
b) predsedu,
c) člena orgánu právnickej osoby, ktorej zriaďovateľom alebo zakladateľom je samosprávy kraj,
d) iného zamestnanca samosprávneho kraja.

§ 19a
Predpoklady na výkon funkcie, voľba a skončenie výkonu funkcie
(1) Kvalifikačným predpokladom na funkciu hlavného kontrolóra je ukončené vysokoškolské vzdelanie prvého stupňa ekonomického, právnického alebo technického smeru.
(2) Deň konania voľby hlavného kontrolóra vyhlási zastupiteľstvo na úradnej tabuli a spôsobom v mieste obvyklým najmenej 40 dní pred dňom konania voľby v zastupiteľstve tak, aby sa voľba vykonala počas posledných 60 dní funkčného obdobia doterajšieho hlavného kontrolóra. Kandidát na funkciu hlavného kontrolóra musí odovzdať svoju písomnú prihlášku najneskôr 14 dní pred dňom konania voľby na úrade. Súčasťou prihlášky je aj výpis z registra trestov nie starší ako tri mesiace a doklad o vzdelaní.
(3) Na zvolenie hlavného kontrolóra je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov zastupiteľstva. Ak ani jeden z kandidátov takú väčšinu nezískal, ešte na tej istej schôdzi zastupiteľstvo vykoná druhé kolo volieb, do ktorého postúpia dvaja kandidáti, ktorí získali v prvom kole volieb najväčší počet hlasov. V prípade rovnosti hlasov do druhého kola volieb postupujú všetci kandidáti s najväčším počtom hlasov. V druhom kole volieb je zvolený ten kandidát, ktorý získal najväčší počet platných hlasov. Pri rovnosti hlasov v druhom hlasovaní sa rozhoduje žrebom. Ďalšie podrobnosti o spôsobe a vykonaní voľby hlavného kontrolóra a náležitosti prihlášky ustanoví samosprávny kraj uznesením.
(4) Ak výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká spôsobom podľa odseku 8 písm. a), b) alebo d), vyhlási zastupiteľstvo nové voľby hlavného kontrolóra tak, aby sa konali najneskôr do 60 dní odo dňa skončenia výkonu funkcie hlavného kontrolóra.
(5) Hlavného kontrolóra volí zastupiteľstvo na šesť rokov. Jeho funkčné obdobie začína dňom, ktorý je určený ako deň nástupu do práce. Ak hlavný kontrolór vykonávajúci funkciu v deň voľby je kandidátom na funkciu hlavného kontrolóra a nebol zastupiteľstvom opäť zvolený do funkcie, má nárok na odstupné v sume dvoch mesačných platov. Do výšky platu sa na tento účel nezapočíta odmena priznaná podľa § 19b ods. 2.
(6) Hlavnému kontrolórovi vzniká po zvolení nárok na uzavretie pracovnej zmluvy so samosprávnym krajom.
(7) Predseda je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu najneskôr v deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra. Deň nástupu do práce sa určí na deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra.
(8) Výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká
a) vzdaním sa funkcie,
b) odvolaním z funkcie,
c) uplynutím jeho funkčného obdobia,
d) smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho,
e) dňom právoplatnosti rozsudku, ktorým bol zbavený spôsobilosti na právne úkony alebo ktorým bola jeho spôsobilosť na právne úkony obmedzená,
f) dňom právoplatnosti rozsudku, ktorým bol odsúdený za úmyselný trestný čin alebo právoplatne odsúdený za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
g) dňom, keď začal vykonávať funkciu podľa § 19 ods. 2.
(9) Zastupiteľstvo môže odvolať hlavného kontrolóra z funkcie, ak
a) poruší povinnosti zamestnanca alebo vedúceho zamestnanca,18a)
b) hrubo alebo opakovane zanedbáva povinnosti vyplývajúce z jeho funkcie a bol na to aspoň raz písomne upozornený zastupiteľstvom,
c) uvedie nepravdivý údaj v čestnom vyhlásení podávanom podľa § 19 ods. 1 alebo v údajoch o svojich majetkových pomeroch.
(10) Na odvolanie hlavného kontrolóra z funkcie je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
(11) Dňom zániku výkonu funkcie hlavného kontrolóra zaniká aj jeho pracovný pomer.

§ 19b
Plat hlavného kontrolóra
(1) Plat hlavného kontrolóra je 70 % platu predsedu vrátane paušálnych náhrad.
(2) Zastupiteľstvo môže schváliť hlavnému kontrolórovi odmenu až do výšky 30 % súhrnu platov ustanovených podľa odseku 1.

§ 19c
Rozsah kontrolnej činnosti
(1) Kontrolnou činnosťou sa rozumie kontrola zákonnosti, účinnosti, hospodárnosti a efektívnosti pri hospodárení a nakladaní s majetkom a majetkovými právami samosprávneho kraja, ako aj s majetkom, ktorý samosprávny kraj užíva podľa osobitných predpisov,18c) ďalej kontrola príjmov a výdavkov samosprávneho kraja, kontrola vybavovania sťažností18d) a petícií,18e) kontrola dodržiavania všeobecne záväzných právnych predpisov vrátane nariadení samosprávneho kraja, kontrola plnenia uznesení zastupiteľstva, kontrola dodržiavania interných predpisov samosprávneho kraja a kontrola plnenia ďalších úloh ustanovených osobitnými predpismi.18f)
(2) Kontrolnej činnosti podľa tohto zákona podlieha
a) úrad,
b) rozpočtové, príspevkové a neziskové organizácie zriadené samosprávnym krajom,
c) právnické osoby, v ktorých má samosprávny kraj majetkovú účasť, a iné osoby, ktoré nakladajú s majetkom samosprávneho kraja alebo ktorým bol majetok samosprávneho kraja prenechaný na užívanie, a to v rozsahu dotýkajúcom sa tohto majetku,
d) osoby, ktorým boli poskytnuté z rozpočtu samosprávneho kraja účelové dotácie alebo návratné finančné výpomoci podľa osobitného predpisu13) v rozsahu nakladania s týmito prostriedkami.
(3) Kontrolná činnosť podľa odseku 1 sa nevzťahuje na konanie, v ktorom o právach, právom chránených záujmoch alebo o povinnostiach právnických osôb alebo fyzických osôb rozhoduje v oblasti verejnej správy samosprávny kraj.

§ 19d
Pravidlá kontrolnej činnosti
Hlavný kontrolór pri výkone kontrolnej činnosti postupuje podľa pravidiel, ktoré ustanovuje osobitný zákon.18b) Ďalšie podrobnosti o pravidlách kontrolnej činnosti môže ustanoviť samosprávny kraj uznesením.

§ 19e
Úlohy hlavného kontrolóra
(1) Hlavný kontrolór
a) vykonáva kontrolu v rozsahu ustanovení § 19c,
b) predkladá zastupiteľstvu raz za šesť mesiacov návrh plánu kontrolnej činnosti, ktorý musí byť najneskôr 15 dní pred prerokovaním v zastupiteľstve zverejnený spôsobom v mieste obvyklým,
c) vypracúva odborné stanoviská k návrhu rozpočtu samosprávneho kraja a k návrhu záverečného účtu samosprávneho kraja pred jeho schválením v zastupiteľstve,
d) na požiadanie zastupiteľstva alebo predsedu predkladá správu o výsledkoch kontroly zastupiteľstvu na jeho najbližšom zasadnutí,
e) predkladá zastupiteľstvu najmenej raz ročne správu o kontrolnej činnosti, a to do 60 dní po uplynutí kalendárneho roku,
f) spolupracuje so štátnymi orgánmi vo veciach kontroly hospodárenia s prostriedkami pridelenými samosprávnemu kraju zo štátneho rozpočtu alebo zo štrukturálnych fondov Európskej únie,
g) je povinný vykonať kontrolu, ak ho o to požiada zastupiteľstvo,
h) plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.
(2) Hlavný kontrolór sa zúčastňuje na zasadnutiach zastupiteľstva s hlasom poradným; môže sa zúčastňovať aj na zasadnutiach komisií zriadených zastupiteľstvom.

§ 19f
Útvar hlavného kontrolóra
(1) Samosprávny kraj zriaďuje útvar hlavného kontrolóra.
(2) Útvar hlavného kontrolóra riadi a za jeho činnosť zodpovedá hlavný kontrolór.
(3) Útvar hlavného kontrolóra zabezpečuje odborné, administratívne a organizačné veci súvisiace s plnením úloh hlavného kontrolóra.
(4) Organizáciu útvaru hlavného kontrolóra ustanovuje zastupiteľstvo v organizačnom poriadku.
(5) Útvar hlavného kontrolóra je povinný na požiadanie bezodkladne sprístupniť výsledky kontrol poslancom zastupiteľstva alebo predsedovi.

§ 20
Komisie
(1) Zastupiteľstvo zriaďuje mandátovú komisiu, finančnú komisiu a ďalšie komisie, ak tak ustanovuje osobitný zákon; môže zriaďovať aj ďalšie komisie ako svoje stále alebo dočasné poradné, iniciatívne a kontrolné orgány. Členom mandátovej komisie môže byť iba poslanec.
(2) Komisie sú zložené z poslancov a z ďalších osôb zvolených zastupiteľstvom. Poslanci musia tvoriť viac ako polovicu členov komisie; predsedom komisie je poslanec. Na posúdenie odborných otázok môžu komisie prizývať odborníkov z praxe.
(3) Komisie sa schádzajú podľa potreby, spravidla však raz za mesiac.
(4) Úlohy a spôsob rokovania komisií určuje zastupiteľstvo.
(5) Členovi komisie, ktorý nie je poslanec, možno poskytnúť odmenu v kalendárnom roku najviac v sume desaťnásobku minimálnej mesačnej mzdy ustanovenej osobitným predpisom.16a)
(6) Členovi komisie, ktorý nie je poslancom, patrí náhrada výdavkov podľa osobitného predpisu,16) ktoré mu vznikli v súvislosti s výkonom funkcie.

§ 21
Úrad
(1) Administratívne a organizačné veci zastupiteľstva, predsedu a ďalších orgánov zriadených zastupiteľstvom zabezpečuje úrad, ktorý tvoria zamestnanci samosprávneho kraja.
(2) Vnútornú organizáciu úradu, počet zamestnancov a skladbu ich pracovných funkcií ustanovuje organizačný poriadok úradu, ktorý vydáva predseda.
(3) Prácu úradu riadi a organizuje riaditeľ úradu, ktorý za svoju činnosť zodpovedá predsedovi.
(4) Riaditeľ úradu sa zúčastňuje na zasadnutí zastupiteľstva s hlasom poradným.

Spoločné a záverečné ustanovenia

§ 22
Ak samosprávny kraj rozhoduje v správnom konaní v prvom stupni, odvolací orgán ustanovuje osobitný predpis.19)

§ 23
Prvé zasadnutie zastupiteľstva zvoleného v roku 2001 zvolá prednosta krajského úradu tak, aby sa uskutočnilo do 30 dní odo dňa vyhlásenia výsledkov volieb do orgánov samosprávnych krajov.

§ 23a
Prechodné ustanovenia k zmenám účinným od 1. júla 2004
(1) V samosprávnych krajoch, v ktorých je zvolený hlavný kontrolór podľa predpisov platných do 30. júna 2004, sa vykoná nová voľba hlavného kontrolóra podľa tohto zákona po uplynutí jeho funkčného obdobia.
(2) Samosprávne kraje, v ktorých hlavný kontrolór zvolený nie je, zvolia hlavného kontrolóra podľa tohto zákona v lehote do 1. januára 2005. Predseda samosprávneho kraja je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu v lehote 14 dní odo dňa voľby.
(3) V samosprávnych krajoch, v ktorých je zvolený hlavný kontrolór, sa jeho platové pomery upravia podľa tohto zákona do 1. októbra 2005.
(4) Hlavný kontrolór, ktorý je ustanovený vo funkcii podľa predpisov platných do 30. júna 2004 a nespĺňa podmienku dosiahnutého vzdelania podľa § 19a ods. 1, zostáva naďalej vo funkcii. Vzdelanie podľa § 19a ods. 1 je tento hlavný kontrolór povinný dosiahnuť najneskôr do 30. júna 2009, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
(5) Hlavný kontrolór, ktorý nespĺňa povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca18a) alebo ktorý nespĺňa podmienky podľa § 19 ods. 1 tretej vety a ods. 2, je povinný ich splniť do 1. októbra 2004, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
(6) Hlavný kontrolór, ktorý je členom politickej strany alebo hnutia, je povinný vzdať sa tohto členstva alebo urobiť právne relevantný úkon smerujúci k vzdaniu sa členstva do 1. októbra 2004, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.


Čl. III
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vykonania volieb do orgánov samosprávnych krajov v roku 2001.


Rudolf Schuster, v.r.
Jozef Migaš, v.r.
Mikuláš Dzurinda, v.r.


1) Čl. 64 Ústavy Slovenskej republiky.
2) Čl. 64a Ústavy Slovenskej republiky.
3) § 2 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 221/1996 Z. z. o územnom a správnom usporiadaní Slovenskej republiky.
4) Čl. 67 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky.
5) § 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky. § 34 zákona č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) § 8 zákona č. 253/1998 Z. z. v znení zákona č. 454/2004 Z. z.
7) § 17 zákona č. 48/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8) Napríklad zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení zákona č. 215/2004 Z. z.
8a) § 3 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
9) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky, zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre.
10) Čl. 7 ods. 2 a čl. 120 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky.
10a) § 362 Správneho súdneho poriadku.
11) Zákon č. 431/2001 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
12) Zákon č. 466/2002 Z. z. o audítoroch a Slovenskej komore audítorov.
12a) § 16 ods. 4 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z., zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
14) Zákon č. 303/2001 Z. z. o voľbách do orgánov samosprávnych krajov a o doplnení Občianskeho súdneho poriadku.
14a) § 1 ods. 4 zákona č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
15) Napríklad § 2 a 3 zákona č. 241/2001 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 17 až 20 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník, § 38 zákona č. 21/1992 Zb. o bankách v znení neskorších predpisov, § 23 zákona Slovenskej národnej rady č. 511/1992 Zb. o správe daní a poplatkov a o zmenách v sústave územných finančných orgánov.
16) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
16a) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 90/1996 Z. z. o minimálnej mzde v znení neskorších predpisov.
17a) Ústavný zákon č. 357/2004 Z. z. o ochrane verejného záujmu pri výkone funkcií verejných funkcionárov v znení ústavného zákona č. 545/2005 Z. z.
18) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
18a) Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme.
18b) § 13 až 25 zákona č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite.
18c) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
18d) Zákon č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach.
18e) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
18f) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19) § 4 ods. 2 písm. c) zákona č. 180/2013 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.