+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o hlásení pobytu občanov
Zákon o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky (253/1998)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 01.07.1998
Platnosť od: 11.08.1998
Účinnosť od: 29.12.1999
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2015 335/2014  
01.08.2013 190/2013  
01.01.2014 190/2013  
01.07.2015 125/2015  
01.07.2016 125/2016  
27.09.2016 254/2016  
Hatályos 2016. szeptember 27-től

Tt. 253/1998.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMPOLGÁRAI TARTÓZKODÁSI HELYÉNEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG LAKOSSÁGÁNAK NYILVÁNTARTÁSÁRÓL


Kelt: 1998. július 1.


Módosítva:
Tt. 441/2001., hatályos  2001. augusztus 8-tól
Tt. 660/2002., hatályos 2002. december 7-től
Tt. 174/2004., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 454/2004., hatályos 2004. szeptember 1-től
Tt. 523/2004., hatályos 2004. szeptember 30-tól
Tt. 454/2004., hatályos 2006. június 1-től
Tt. 523/2004., hatályos 2006. június 1-től
Tt. 174/2004., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 215/2004., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 454/2004., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 224/2006., hatályos 2006. július 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 216/2008., hatályos 2008. június 30-tól
Tt. 49/2012., hatályos 2012. április 1-től
Tt. 190/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től
Tt. 190/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 335/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 125/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 254/2016., hatályos 2016. szeptember 27-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


1. §
A törvény tárgya
A jelen törvény szabályozza
a) a Szlovák Köztársaság polgárainak (a továbbiakban csak „polgárok”) jogait és kötelességeit tartózkodási helyük bejelentése vonatkozásában,
b) a községek jogait és kötelességeit a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartása során,
c) a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartójának létrehozását (a továbbiakban csak „nyilvántartás”), a természetes személyek központi bejelentőhelyének és nyilvántartójának létrehozását,
d) az állami hatóságok és községek nyilvántartás-vezetéssel, a természetes személyek nyilvántartójának és központi bejelentőhelyének vezetésével kapcsolatos feladatait,
e) az adatszolgáltatás feltételeit a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartásából, a nyilvántartóból és a központi bejelentőhelyről.

2. §
Tartózkodási hely
(1) A polgár a jelen törvényben megszabott terjedelemben bejelenti tartózkodási helyét, annak kezdetét és végét a községnek, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában ezeket az adatokat az illetékes városkerületnek (-résznek), valamint a katonai körzetben az illetékes hatóságnak1) (a továbbiakban csak „lakhelybejelentő”).
(2) Tartózkodásnak a polgárok tartózkodási helye nyilvántartásának céljaira az állandó (tartós) vagy átmeneti (ideiglenes) tartózkodás értendő.

Állandó tartózkodási hely

3. §
(1) Állandó tartózkodási hely rendszerint a polgár tartózkodási helye állandó lakhelyének helyén a Szlovák Köztársaság területén. A polgárnak egyidejűleg csak egy állandó tartózkodási helye lehet.
(2) Állandó tartózkodási helye a polgárnak csak olyan épületben vagy annak a részében lehet, amely meg van jelölve helyrajzi számmal2) vagy helyrajzi és orientációs számmal (házszámmal)2) és lakhatásra,3) elszállásolásra4),4a) vagy egyéni üdülés4b) céljaira szól a rendeltetése, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. Épületrésznek számít a lakás is.
(3) A polgár bejelentése állandó tartózkodási helyre nem teremt semmilyen jogviszonyt a (2) bekezdésben taglalt épülettel vagy annak tulajdonosával kapcsolatosan, csupán nyilvántartási jellege van.
(4) A gyermek állandó tartózkodási helye megszületése idején az anya állandó tartózkodási helye.
(5) Ha az anya állandó tartózkodási helyét meghatározni nem lehetséges, a gyermek állandó tartózkodási helye alatt megszületésének idején a község értendő, ahol a gyermek megszületett.
(6) Ha a Szlovák Köztársaság területén megszületett gyermekről van szó, az állandó tartózkodási helyének kezdete a megszületésének a napja. Ha külföldön született gyermekről van szó, állandó tartózkodási helyének kezdete a nyilvántartói bejelentésének a napja.
(7) Állandó tartózkodásra köteles bejelentkezni minden polgár, aki nem tartózkodik tartósan külföldön; be kell jelentenie a 11. § a)-c), e)-i) és k) pontjába foglalt adatokat. Az állandó tartózkodási hely bejelentésekor a polgár feltüntetheti nemzetiségét és akadémiai (tudományos) címét is.
(8) Az állandó tartózkodási hely bejelentésekor a polgár köteles bemutatni
a) érvényes személyi igazolványát vagy igazolását a személyi igazolványáról;4c) ha 18 éven aluli gyermekről van szó, a törvényes képviselője bemutatja e gyermek születési anyakönyvi kivonatát, melyet a Szlovák Köztársaság hatóságai adtak ki,
b) a Szlovák Köztársaság érvényes útiokmányát vagy a bizonylatot a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról, amennyiben nincs személyi igazolványa vagy igazolása a személyi igazolványáról,4c)
c) a (2) bekezdés szerint, külön jogszabályi rendelkezések alapján4d) kiadott okiratot az épület vagy épületrész tulajdonlásáról vagy társtulajdonlásáról,
d) írásbeli nyilatkozatot a polgár állandó tartózkodási helyre történő bejelentésével való egyetértésről az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának hitelesített aláírásával a 4. § (6) bek. b) pontja szerinti adatokkal; erre nyilatkozatra nincs szükség, ha
1. a tulajdonos vagy társtulajdonos bejelentéséről van szó, 
2. olyan polgár bejelentéséről van szó, akinek vonatkozásában az ingatlanra életfogytig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve,
3. a tulajdonos házastársának vagy ellátatlan gyermekének4f) bejelentéséről van szó, vagy
4. a tulajdonos és az épület vagy épületrész összes társtulajdonosa a bejelentőhely alkalmazottja előtt igazolja aláírásával az érintett polgár állandó lakhelybejelentő lapján, hogy egyetért a polgár állandó tartózkodási helyre történő bejelentésével.
(9) A szociális szolgáltató létesítmények,4a) melyek lakhatást is nyújtanak, kötelesek írásbeli beleegyezést adni azon polgárok állandó tartózkodási helyre történő bejelentése vonatkozásában, akik náluk egész éves elhelyezést kapnak; az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának az egyetértése a 8. § d) pontja értelmében ezen esetben nem szükséges.

4. §
(1) A családtagok esetében az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezést a család egy tagja végezheti el.
(2) A 18 éven aluli polgár vagy azon polgár esetében, akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől vagy akit jogi cselekvőképességében korlátoztak, az állandó tartózkodási helyre való bejelentést a törvényes képviselője vagy a gyámja végzi.
(3) A 18 éven aluli polgár esetében, akinek esetében a bíróság intézeti elhelyezést rendelt el és akinek szociális szolgáltató intézményben nyújtanak gondoskodást, vagy olyan intézetben, amelyben intézeti nevelést vagy védőnevelést biztosítanak, valamint azon polgár esetében, akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől vagy korlátoztak jogi cselekvőképességben és akinek szociális szolgáltató intézményben nyújtanak gondoskodást egész éves szociális intézeti tartózkodással, az ezen intézmények vezetői kötelesek az állandó tartózkodási helyet bejelenteni, amennyiben a (2) bekezdés szerinti kötelességet a törvényes képviselő vagy a gyám nem teljesítette.
(4) Azon polgár helyett, aki köteles az állandó tartózkodási hely bejelentésére, a meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazott képviselő bemutatja a lakhelybejelentőnek a személyi igazolványát és a meghatalmazást a meghatalmazó hitelesített aláírásával, valamint a polgár helyett, akinek állandó tartózkodási helyét bejelenti a 3. § (8) bekezdése c) és d) pontjában taglalt okiratokat.
(5) Az állandó tartózkodási hely (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentésekor az, aki az állandó tartózkodási helyet bejelenti, bemutatja azoknak a polgároknak a 3. § (8) bek. szerinti okiratait, akiknek az állandó tartózkodását bejelenti.
(6) A polgár az állandó tartózkodási hely bejelentésekor köteles
a) kitölteni és aláírni az állandó lakhelybejelentő lapot, melyen feltünteti
1. az utónevet, családi nevet és a születési családi nevet,
2. a születés dátumát,
3. a születés helyét,
4. a születés helye szerinti járást,
5. a születés államát, amennyiben a polgár külföldön született,
6. a személyi számát,
7. az új állandó tartózkodási hely címét a 11. § e)-i) pontja szerint,
8. az előző állandó tartózkodási hely címét a 11. § e)-i) pontja szerint, amennyiben nem 5. § szerinti polgárról van szó,
9. a keltezést és az aláírást,
b) az állandó lakhelybejelentő lapon feltüntetni az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának az adatait az alábbi terjedelemben:
1. utónév, családi név, személyi szám, a személyi igazolvány száma és az állandó tartózkodási helyének címe a 11. § e)-i) pontja terjedelmében, amennyiben természetes személyről van szó,
2. a jogi személy neve és statisztikai azonosító száma, a jogi személy székhelye és a nevében eljárásra jogosult személy utóneve és családi neve, amennyiben jogi személyről van szó, ha az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezéssel való egyetértését a bejelentőhely alkalmazottja előtti aláírásával az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy összes társtulajdonosa igazolta.
(7) Az, aki 18 éven aluli polgár állandó tartózkodási helyét jelenti be, köteles helyette önálló állandó lakhelybejelentő lapot kitölteni és aláírni.
(8) A polgár csak azt a napot követően jelenthető be állandó tartózkodási helyre, amikor a jelen törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, és az állandó lakhelybejelentő lapon, melynek mintáját a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma ( a továbbiakban csak „minisztérium”) határozza meg.

5. §
A polgár, akinek állandó tartózkodási helye megszüntetésre került a 7. § (1) bek. d)-g) pontja értelmében, és aki nem jelentkezhet be állandó tartózkodási helyre a 3. vagy 4. § szerint, állandó tartózkodási helyre jelentkezhet be azon a helyen található bejelentőhelyen, ahol tartózkodik. Ilyen esetben a polgár csak a 3. § (8) bek. szerinti okiratokat mutatja be, és az állandó tartózkodási helyeként csak a tartózkodása szerinti községet tüntetik fel. Az ezen község községi hivatala székhelyének a címe az ilyen polgár címe a közigazgatási vagy más államigazgatási hatóságok írásos küldeményeinek kézbesítése céljaira, és a választói névjegyzékbe történő felvétel céljaira. A község köteles a helyileg szokásos módon, főként a hivatali hirdetőtáblán kifüggesztett értesítővel figyelmeztetni a bejelentett polgárt, hogy írásos küldeményt kézbesítettek vagy kézbesítenek neki.

6. §
(1) A polgár, aki arra készül, hogy külföldre távozik olyan céllal, hogy tartósan külföldön éljen, köteles a kiutazása előtt bejelenteni állandó tartózkodási helyének megszűnését annak a bejelentőhelynek, amely állandó tartózkodási helyéről az adatokat vezeti; a bejelentésben feltünteti az államot és a tartózkodási helyet, ahová kiutazni készül, valamint a külföldi tartózkodás napjának kezdetét, mely egyben az állandó tartózkodási hely megszűnésének napja is.
(2) A polgár az állandó tartózkodási hely megszűnésekor köteles kitölteni és aláírni az állandó lakhelykijelentő lapot, melynek mintáját a minisztérium határozza meg.
(3) A polgár, aki külföldön tartózkodik, és aki e külföldi tartózkodás során úgy dönt, hogy megszünteti állandó tartózkodási helyét a Szlovák Köztársaság területén, a lakhelymegszüntetés tényét a Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatalai útján vagy a Szlovák Köztársaság területén, meghatalmazott képviselő útján is bejelentheti. A Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatala vagy a meghatalmazott képviselő kézbesíti a lakhelybejelentőnek, amely a polgár állandó tartózkodási helyéről adatokat vezet, a kijelentőlapot az érintett személy hitelesített aláírásával, melyben feltünteti a jelenlegi külföldi tartózkodási helye országát és helyét. Az állandó tartózkodási hely megszűnésének napja a fenti okirat bejelentőhelyhez való kézbesítésének a napja.

7. §
(1) A bejelentőhely megszünteti az állandó tartózkodási helyről vezetett adatot
a) a 10. § d) pontja szerinti értesítés alapján,
b) ha a polgár elhalálozott vagy holttá nyilvánították,
c) a 6. § (1)-(3) bek. szerinti értesítés alapján,
d) ha a bejelentést hamis vagy helytelenül feltüntetett tények alapján, vagy érvénytelen, hamis, tudatosan meghamisított vagy idegen okiratokkal hajtották végre,
e) az épület vagy épületrész használatára jogosult személy javaslatára, a használati jogot korlátozó vagy megszüntető jogerős bírósági ítélet alapján,5a)
f) az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának javaslatára azon személy esetében, akinek az épületre vagy épületrészre nem keletkezett semmiféle használati joga; ilyen javaslat nem nyújtható be az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy társtulajdonosa ellen, a tulajdonos vagy társtulajdonos házastársa vagy ellátatlan gyermeke ellen,
g) ha az épület megszűnt.
(2) Az állandó tartózkodási hely megszüntetéséről szóló, (1) bekezdés f) pontja szerinti javaslat lakhelybejelentőhöz történő benyújtásakor a 3. § (8) bek. szerinti okiratok mellett be kell nyújtani az alábbi okiratokat is:
a) a házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozatot, ha házasság felbontására került sor, 
b) a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztásáról szóló megállapodást vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonának felosztásáról szóló jogerős bírósági végzést, ha ilyen kiadásra került,
c) a végzést a bíróság halaszthatlan intézkedéséről, ha ilyen kiadásra került,
d) a megállapodást a használati jog megszűnéséről vagy korlátozásáról, vagy a jogerős bírósági végzést a használati jog megszűnéséről vagy korlátozásáról, ha ilyen kiadásra került.
(3) Amennyiben az állandó tartózkodási hely (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti megszüntetésére kerül sor, a polgár állandó tartózkodási helye a község, amelynek területén a polgár állandó tartózkodási helyét megszüntették. Ezt a tényt a lakhelybejelentő köteles közölni a polgárral a község hivatalos tájékoztató táblán történő, 15 napon át tartó kifüggesztéssel. A lakhelybejelentő az értesítésben feltünteti a polgár családi és utónevét és születése dátumát is.
(4) Az anyakönyvvezetéssel megbízott község értesíti az állandó tartózkodási hely szerint illetékes bejelentőhelyet a gyermek megszületését, a polgár házasságkötését, elhalálozását, családi- vagy utónév-változtatását követően.

8. §
Átmeneti (ideiglenes) tartózkodási hely
(1) Az átmeneti (ideiglenes) tartózkodási hely a polgár állandó tartózkodási helyén kívüli ideiglenes tartózkodási helye, mely 90 napnál hosszabb ideig tart; ideiglenes tartózkodás a tartósan külföldön élő polgár tartózkodása is, mely tovább, mint 90 napig tart a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A polgárnak jogában áll az ideiglenes tartózkodási helye lakhelybejelentőjénél bejelenteni az ideiglenes tartózkodás kezdőnapját, helyét és várható időtartamát; a 4. § (1)-(8) bekezdéseinek rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a polgár ideiglenes tartózkodása bejelentéséhez való jogának alkalmazására is azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdés szerinti okmányokat kell bemutatni.
(3) Az ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekor a polgár köteles bemutatni a 3. § (8) bek. a), c) és d) pontja szerinti okiratokat; a tartósan külföldön élő polgár a személyi igazolványa helyett a Szlovák Köztársaság által kiállított érvényes útiokmányt mutatja be.
(4) Az ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekor a polgár a 11. § a)-c), e)-i), l) és n) pontja szerinti adatokat jelenti be az átmeneti lakhelybejelentő lapon, melyet köteles kitölteni és aláírni; az átmeneti lakhelybejelentő lap mintáját a minisztérium határozza meg.
(5) Ha a feltételezett tartózkodási idő letelte előtt befejeződik az ideiglenes tartózkodás, a polgár ezt a tényt köteles bejelenteni; amennyiben ezt nem teszi meg, a bejelentőhely az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy összes társtulajdonosa javaslatára megszünteti a polgár ideiglenes tartózkodási helyét.
(6) A bejelentőhely megszünteti a polgár ideiglenes tartózkodási helyét az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának javaslatára annak az időnek a lejárta előtt is, amelyre be volt jelentve.

9. §
A polgár külföldi tartózkodása
A polgárnak, akinek állandó tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén van és aki arra készül, hogy 90 napnál hosszabb időre külföldre utazik ki, jogában áll ezt a tényt jelenteni az állandó tartózkodási helye vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti lakhelybejelentőnek; a bejelentésében feltünteti az államot és tartózkodási helyét, valamint tartózkodása várható időtartamát.

10. §
A lakhelybejelentő kötelességei
A lakhelybejelentő hely a polgár tartózkodási helyének bejelentésekor köteles
a) ellenőrizni a bejelentést tevő személy személyazonosságát, 
b) ellenőrizni a meghatározott adatok teljességét és helyességét, valamint a tartózkodás bejelentéséhez szükséges okmányok érvényességét,
c) bejegyzést tenni5b) a tartózkodás bejelentéséről a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartásában, amennyiben teljesülnek a 3. § (8) bek., a 7. § (1) bek., a 8. § (3) bek. vagy a 9. § szerinti feltételek,
d) elküldeni a polgár addigi állandó tartózkodási helyéről történő kijelentkezésének kijelentkezési lapját az állandó tartózkodási hely megszűnését követően az addigi állandó tartózkodási hely lakhelybejelentőjének, amennyiben nem örökbe fogadott gyermekről van szó,
e) azonnali hatállyal bejegyezni a nyilvántartóba az adatokat a tartózkodás bejelentéséről, amennyiben közvetlen hozzáférése van a nyilvántartóhoz, vagy ha a közvetlen hozzáférése nincs biztosítva, azonnali hatállyal kézbesíteni az adatokat a tartózkodás bejegyzéséről az illetékes járási Rendőri Testület igazgatóságának, amely azokat bejegyzi a nyilvántartóba,
f) kérésre igazolást kiadni a polgárnak a tartózkodási helyéről.

10.a §
Központi bejelentőhely
(1) A központi bejelentőhely olyan közigazgatási információs rendszer, melynek segítségével a polgár bejelentheti lakhelyét és kérvényezhet lakhelyigazolást a bejelentőhelytől, amely össze van kötve a központi bejelentőhellyel. A központi bejelentőhely üzemeltetője a minisztérium. A minisztérium a honlapján és a központi közigazgatási portálon közzéteszi a központi bejelentőhellyel összekötött bejelentőhelyek jegyzékét.
(2) A bejelentőhely köteles a lakhelyadatok központi bejelentőhely általi megváltoztatását haladéktalanul bejegyezni saját manuális nyilvántartásába, és az eddigi lakhely megszűnéséről kitöltött lakhelykijelentő lapot a polgár addigi állandó lakhelye szerint illetékes bejelentőhelynek elküldeni, ha az nincs rákötve a központi bejelentőhelyre.
(3) A polgár a központi bejelentőhely általi lakhelybejelentés során köteles kitölteni a megkövetelt elektronikus nyomtatványokat és aláírni azokat a hitelesített elektronikus aláírásával. Az elektronikus nyomtatványok mintáját a minisztérium közzéteszi a honlapján és a központi közigazgatási portálon.
(4) A központi bejelentőhely adataihoz történő automatizált hozzáférés részleteit és feltételeit a minisztérium és a közigazgatási információs rendszer kezelője közötti kölcsönös megállapodás rendezi a külön jogszabály5c) szerinti szabványokkal összhangban.

11. §
A polgárok tartózkodási helyének (lakhelyének) nyilvántartása
A bejelentőhely a polgárok tartózkodási helyéről vezetett nyilvántartásban az alábbi adatokat tünteti fel:
a) utónév, családi név, születési családi név,
b) a születés dátuma, helye és járása; a születés állama, ha a polgár külföldön született,
c) személyi szám,
d) nemzetiség és akadémiai cím, ha a polgár feltünteti,
e) a tartózkodás járása,
f) a tartózkodás települése,
g) településrész,
h) utcanév, ha a település utcákra tagolódik,
i) a ház helyrajzi száma és orientációs száma (házszáma), a lakás száma, ha a ház lakásokra tagolódik,
j) a tartózkodás fajtája,
k) az előző állandó tartózkodási hely az e)-i) pontok szerinti terjedelemben,
l) az ideiglenes tartózkodás időtartama,
m) ha 90 napnál hosszabb időre külföldre utazó személyről van szó, az állam, a hely és a tartózkodás várható időtartama,
n) ha olyan személyekről van szó, akiknek állandó tartózkodási helyük a Szlovák Köztársaság területén nincs, az állam és a tartózkodás helye.

Nyilvántartó

12. §
(1) A nyilvántartó a közigazgatás informatikai rendszerének6) része, mely adatbázisokat tartalmaz a Szlovák Köztársaság lakosairól, akiket ennek alapján személy szerint azonosítani lehet, megállapítható a tartózkodási helyük és más személyekhez fűződő kapcsolatrendszerük, ahogyan a jelen törvényben körülhatárolt más adminisztratív adataik is.
(2) A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság lakosai érvényes adatainak forrása az állami hatóságok, a területi önkormányzati hatóságok, más jogi személyek vagy természetes személyek szükségleteinek kielégítésére.

13. §
A nyilvántartót a Szlovák Köztársaság lakosságának központi nyilvántartása képezi, melyet a minisztérium vezet.

14. §
A nyilvántartó adatokat tartalmaz
a) a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgárokról,
b) a polgárokról, akiknek a Szlovák Köztársaság területén nincs állandó tartózkodási helyük,
c) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodásra bejelentkezett külföldiekről,
d) a külföldiekről, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot szereztek.

15. §
A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgárokról az alábbi adatokat tartalmazza:
a) személyi adatok:
1. utónév,
2. családi név,
3. akadémiai cím,
4. születési családi név
5. személyi szám,
6. a születés dátuma,
7. a születés helye,
8. a születési hely járása,
9. a születés állama,
10. nem,
11. családi állapot,
12. nemzetiség,
13. az elhalálozás dátuma és helye,
b) adatok a tartózkodási helyről:
1. állandó tartózkodási hely (a bejelentkezés kezdőnapja, befejeződése):
1.a a járás megnevezése,
1.b a község megnevezése,
1.c a községrész neve,
1.d az utca neve,
1.e az orientációs szám (házszám),
1.f helyrajzi szám,
1.g a lakás száma,
2. ideiglenes tartózkodási hely (a bejelentkezés kezdőnapja,a tartózkodás időtartama):
2.a a járás megnevezése,
2.b a község megnevezése,
2.c a községrész neve,
2.d az utca neve,
2.e az orientációs szám (házszám),
2.f helyrajzi szám,
2.g a lakás száma,
c) adatok az egyéb személyekhez való viszonyról:
1. a férj (feleség) személyi adatai:
1.a utónév,
1.b családi név,
1.c születési családi név
1.d személyi szám,
2. az apa személyi adatai:
2.a utónév,
2.b családi név,
2.c születési családi név
2.d személyi szám,
3. az anya személyi adatai:
3.a utónév,
3.b családi név,
3.c születési családi név
3.d személyi szám,
4. a gyermek személyi adatai:
4.a utónév,
4.b családi név,
4.c születési családi név
4.d személyi szám,
d) a személy ügyviteli adatai:
1. a személyi igazolvány száma és sorozatjele,
2. az útiokmány száma és fajtája, amennyiben kiadásra került,
3. a jogi cselekvőképességet érintő bírósági döntés adatai,
4. a házasság felbontását kimondó bírósági ítélet adatai,
5. a házasság megkötését érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet adatai,
6. a polgárt halottá nyilvánító bírósági döntés adatai,
7. a tartózkodási tilalomról szóló adatok,
8. adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elveszítéséről.

16. §
A nyilvántartó azokról a polgárokról, akiknek nincs állandó tartózkodási helyük a Szlovák Köztársaság területén, az alábbi adatokat tartalmazza:
a) személyi adatok:
1. utónév,
2. családi név,
3. akadémiai cím,
4. születési családi név
5. személyi szám,
6. a születés dátuma,
7. a születés helye,
8. a születési hely járása,
9. a születés állama,
10. nem,
11. családi állapot,
12. nemzetiség,
13. az elhalálozás dátuma és helye,
b) adatok a tartózkodásról:
1. a külföldi tartózkodás kezdete,
2. a tartózkodás állama,
3. a tartózkodás helye,
4. adatok az ideiglenes tartózkodási helyről a Szlovák Köztársaság területén,
5. adat az állandó tartózkodási hely befejezéséről,
c) adatok az egyéb személyekhez való viszonyról:
1. a férj (feleség) személyi adatai:
1.a utónév,
1.b családi név,
1.c születési családi név
1.d személyi szám,
2. az apa személyi adatai:
2.a utónév,
2.b családi név,
2.c születési családi név
2.d személyi szám,
3. az anya személyi adatai:
3.a utónév,
3.b családi név,
3.c születési családi név
3.d személyi szám,
4. a gyermek személyi adatai:
4.a utónév,
4.b családi név,
4.c születési családi név
4.d személyi szám,
d) a személy ügyviteli adatai:
1. az útiokmány száma és fajtája, amennyiben kiadásra került,
2. a jogi cselekvőképességet érintő bírósági döntés adatai,
3. a házasság felbontását kimondó bírósági ítélet adatai,
4. a házasság megkötését érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet adatai,
5. a polgárt halottá nyilvánító bírósági döntés adatai,
6. a tartózkodási tilalomról szóló adatok,
7. adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elveszítéséről.

17. §
A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel bíró külföldiekről, valamint a külföldiekről, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot kaptak, a külön jogszabály szerint kiadott tartózkodást engedélyező okmányukban7) feltüntetett adatokat tartalmazza.

18. §
(1) A bejelentőhely bejegyzi a tevékenységével összefüggő adatokat, ha azok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.
(2) A bejelentőhely veszi át a bíróságoktól és jegyzi be a nyilvántartóba az adatokat a jogi cselekvőképességről, a házasság felbontásáról, a házasság semmissé nyilvánításáról, a tartózkodási tilalom elrendeléséről és a polgár holttá nyilvánításáról.

19. §
A Rendőri Testület alakulata bejegyzi a nyilvántartóba
a) az adatokat a külföldiek és menekültek Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásáról,
b) a további, a tevékenységével összefüggő adatokat, ha azok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

20. §
A Rendőri Testület járási igazgatósága átveszi és azonnali hatállyal bejegyzi a nyilvántartóba az adatokat az államigazgatási hatóságoktól, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely fenntartásával megbízott községektől, amennyiben azoknak nincs biztosítva a közvetlen hozzáférésük a nyilvántartóhoz, és ha ezek az adatok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

21. §
A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal jegyzi be az adatokat a nyilvántartóba a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elvesztéséről.

22. §
(1) A minisztérium jegyzi be a nyilvántartóba
a) az adatokat a Szlovák Köztársaság állampolgárságának a megszerzéséről,
b) az adatokat a település nevének meghatározásáról vagy megváltozásáról,
c) a különleges anyakönyv8) tevékenységével kapcsolatos adatokat,
d) a további, a tevékenységével összefüggő adatokat, ha ezek az adatok nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.
(2) A minisztérium értesíti az örökbe fogadott gyermek addigi lakhelyének bejelentőhelyét a tartózkodási hely megszűnéséről; ezt a tényt egyidejűleg közli a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalával is.
(3) A minisztérium ellenőrzi az adatokat a polgári kezdeményezés támogatásáról, és külön jogszabály szerint8a) bizonylatot állít ki róla.

22.a §
(1) Az állami hatóságok, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely működtetésével megbízott községek kötelesek elküldeni a 18. § (2) bek. és a 20. § a bejelentőhelynek és a Rendőri Testület járási igazgatóságának az érintett döntés jogerőre emelkedését követő három napon belül, vagy attól az időponttól számítva, amikor a nyilvántartóban regisztrált adat megváltozott.
(2) Az állami hatóságok, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely működtetésével megbízott községek kötelesek haladéktalanul bejegyezni a nyilvántartóba a 18-22. § szerinti adatokat, legkésőbb az érintett döntés jogerőre emelkedésétől számított három napon belül, vagy az állami hatóságoknak vagy a bejelentőhelynek az (1) bekezdés szerint történt kézbesítéstől számítva.

23. §
(1) A minisztérium és a Rendőri Testület járási igazgatóságai az állami hatóságok, községek és más, állami feladatokat teljesítő vagy egészségbiztosítást és betegbiztosítást, valamint nyugdíjbiztosítást végző, vagy a foglalkoztatás terén feladatokat ellátó jogi személyek rendelkezésére bocsátják a nyilvántartó adatait azok külön jogszabályok szerinti hatáskörének terjedelmében.
(2) A minisztérium, a Rendőri Testület járási igazgatóságai és a községek a jogi személyek vagy természetes személy írásbeli kérése alapján értesítést nyújtanak a lakos tartózkodási helyéről. A kérvényben fel kell tüntetni
a) a kérvényező utónevét, családi nevét, személyi számát, személyi igazolványa vagy más személyazonosító igazolványa számát és állandó tartózkodási helyét; ha jogi személyről van szó, az üzleti nevét, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a lakosnak, akinek tartózkodási helye iránt érdeklődik, az utónevét, családi nevét, esetleg születése dátumát vagy személyi számát,
c) a kérvény indoklását.
(3) A lakosnak jogában áll a bejelentőhelynek kézbesített írásbeli nyilatkozattal megtiltani adatainak a (2) bekezdés szerinti kiszolgáltatását. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a határidőt, melyre az adatszolgáltatási tilalom vonatkozik; ez a határidő nem lehet több három évnél. A bejelentőhely az adatszolgáltatási tilalomról értesíti a Rendőri Testület járási igazgatóságát, mely biztosítja a tilalom bejegyzését a nyilvántartóba.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a nyilvántartóba vagy a polgárok tartózkodási helyéről vezetett kimutatásba be kell jegyezni.
(5) A hatóság, amely a lakos tartózkodási helyéről adatot szolgáltatott a (2) bek. értelmében, a lakos kérésére köteles adatot szolgáltatni neki arról, milyen célból szolgáltatta ki a tartózkodási helyéről szóló információt.

Természetes személyek nyilvántartója

23.a §
(1) A természetes személyek nyilvántartója a közigazgatás alapnyilvántartója, amely a 23.b § értelmében a természetes személyek adatainak összességét tartalmazza. A természetes személyek nyilvántartójának kezelője a minisztérium.
(2) A külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítése terjedelmében a természetes személyek nyilvántartójából adatot szolgáltatnak az államigazgatási szerveknek, bíróságoknak, az állandó választottbíróságoknak,8aa) községeknek, a nagyobb területi egységeknek és a közigazgatás más szerveinek, egészségügyi biztosítóknak, természetes személyeknek és jogi személyeknek, ha külön jogszabályok szerint közigazgatási jogkörrel lettek felruházva, valamint az Európai Unió más tagországának vagy harmadik országnak, ha a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés úgy rendelkezik.
(3) A természetes személyeknek a természetes személyek nyilvántartójában feltüntetett adatai teljesnek és a valóságot tükrözőnek tekintendők, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezőjük. Azon személy ellen, aki jóhiszeműen hagyatkozik a természetes személyek nyilvántartójában feltüntetett adatokra, más személy nem róhatja fel, hogy ezek az adatok nem teljesek vagy nem felelnek meg a valóságnak.

23.b §
(1) A természetes személyek nyilvántartója
a) a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgároknak a 15. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,
b) a polgároknak, akiknek a Szlovák Köztársaság területén nincs állandó tartózkodási helyük, a 16. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,
c) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodásra bejelentkezett külföldieknek és a külföldieknek, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot szereztek, a 17. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,
d) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel nem rendelkező azon külföldieknek adatait, akik külön jogszabály7) szerint vezetett információs rendszerben vannak nyilvántartva, az alábbi terjedelemben tartalmazza:
1. utónév,
2. családi név,
3. születési családi név
4. a születés dátuma,
5. a születés helye,
6. a születés állama,
7. állampolgárság,
8. nem,
9. akadémiai cím,
10. családi állapot,
11. az elhalálozás dátuma,
12. az elhalálozás helye,
13. az elhalálozás állama,
14. az utolsó ismert tartózkodási helye,
15. a tartózkodás állama,
16. a természetes személy azonosítója.
(2) A közigazgatási információs rendszer8b) kezelője a természetes személyek nyilvántartójába beépíti a közigazgatási információs rendszerben vezetett, a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek összes adatát az 1. bek. d) pontja szerint, de legalább az alábbi terjedelemben:
1. utónév,
2. családi név,
3. nem,
4. a tartózkodás állama,
5. a születés dátuma,
6. a születés helye és állama, ha ezen adatokat nem tartja nyilván, akkor az állampolgársága.
(3) Ha a közigazgatási információs rendszer kezelője az információs rendszerében nem tünteti fel a 2. bekezdés szerinti adatokat vagy nincs feltüntetve ezen adatok valamelyike, vagy az adatszolgáltatás külön jogszabályba8c) ütközne, az ilyen természetes személyről nem szolgáltat adatot a természetes személyek nyilvántartásába.

23.c §
(1) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyen nem rendelkező külföldiek adatait kötelesek kiszolgáltatni a minisztériumnak
a) a közigazgatási információs rendszerek kezelői, akik külön jogszabály8b) szerint tüntetik fel azokat,
b) a közigazgatás egyéb nyilvántartásai a természetes személyek nyilvántartójának üzemeltetője és a külön jogszabály8b) szerinti információs rendszer üzemeltetője közti megállapodás alapján.
(2) A természetes személyek 23.b § 1. bek. a)-c) pontja szerinti terjedelmű adatait a természetes személyek nyilvántartójába a nyilvántartóból helyezik át.(3) A természetes személy, akinek adatait nem vezetik a nyilvántartóban, kérvényezheti a tájékoztatást adatairól a természetes személyek nyilvántartójából.
(4) A természetes személyek nyilvántartójába történő adatszolgáltatás és a természetes személyek nyilvántartójának adataihoz való hozzáférés részleteit és feltételeit a minisztérium és a közigazgatási információs rendszer kezelője közötti kölcsönös megállapodás rendezi a külön jogszabály5c) szerinti szabványokkal összhangban.
(5) Az 1. bekezdés szerinti kötelességek nem vonatkoznak azon közigazgatási információs rendszerekre, melyek a Szlovák Köztársaság védelmének bebiztosításával, a Szlovák Köztársaság biztonságával és titkos adatokkal kapcsolatosak.

Közös rendelkezések

24. §
(1) A természetes személyek és a jogi személyek, akik/amelyek szerződés alapján elszállásolási szolgáltatást9) nyújtanak, kötelesek elszállásolási nyilvántartást vezetni az elszállásoltakról, mely tartalmazza az adatokat az utónevükről és családi nevükről, a személyi igazolványuk vagy útiokmányuk számát, állandó tartózkodási helyük címét és az elszállásolásuk időtartamát.
(2) Az elszállásolási nyilvántartás adatait az (1) bekezdés szerinti személyek kötelesek kiadni az állami hatóságoknak, melyek külön jogszabályi rendelkezések szerinti terjedelemben alkotmányvédelmi, belső rendvédelmi és állambiztonsági vagy államvédelmi feladatokat látnak el.9a)

25. §
(1) A minisztériumnak jogában áll a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásba (11. §) vagy a nyilvántartóba (13. §) bejegyezést készíteni és ezekből külön jogszabályok szerinti feladatai10) teljesítése során adatokat felhasználni.
(2) A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés jogosult bejegyzéseket készíteni a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásba (11. §), a nyilvántartóba (13. §) és a természetes személyek regiszterébe (23.a §), valamint a Szlovák Információs Szolgálat és Katonai Hírszerzés tagja valódi kilétének eltitkolása céljából adatokat felhasználni abból, ha arra a legalizáló okmányok elkészítése céljából feltétlenül szükség van.11) Az adatbevitel és adatkivétel eljárási részleteit a minisztérium, a Szlovák Információs Szolgálat és a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma egyezteti, és különleges szerződésekben rögzíti.
(3) A Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Rendőri Testület jogosult a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásból (11. §), a nyilvántartóból (13. §) és a természetes személyek regiszteréből (23.a §) a külön jogszabály szerinti nemzetbiztonsági megbízhatósági átvilágítások11a) céljaira adatokat felhasználni. Az adatkivétel eljárási részleteit a minisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat és a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma egyezteti, és különleges szerződésekben rögzíti.

26. §
(1) A minisztérium irányítja államigazgatási szinten a polgárok tartózkodási helyének bejelentését és nyilvántartását, valamint a nyilvántartót. A községek, a Szlovák Köztársaság fővárosa városrészei és Kassa város városrészei tevékenysége a polgáraik tartózkodási helyének bejelentése és nyilvántartása, valamint a nyilvántartó terén átruházott államigazgatási hatáskör.
(2) Az államigazgatási hatóságok, községek, más jogi személyek és természetes személyek eljárásaira és a jelen törvény szerint végrehajtott beavatkozásaira nem vonatkoznak a közigazgatási eljárások általános érvényű szabályai.12)
(3) A jelen törvény nem érinti a személyes adatok védelméről szóló jogi előírás rendelkezéseit.13)
(4) A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés a különleges jogszabályi előírásokban9a) taglalt feladatainak teljesítése céljából jogosult a 11. §, a 15-17. §, a 23.b § és a 24. § (1) bekezdésében feltüntetett személyes adatok kezelésére.

26.a §
Intézkedések tétlenség esetére
Ha a bejelentőhely vagy a szociális szolgáltató létesítmény nem teljesíti a 3. § (9) bek., a 7. § (1) bek. vagy a 10. § szerinti kötelességét, a kötelességek teljesítését haladéktalanul megteszi a Rendőri Testület járási igazgatósága, melynek a területi körzetében a bejelentőhely vagy a szociális szolgáltató létesítmény székhelye található.

26.b §
Ellenőrzés
(1) Az ellenőrzési tevékenységet a tartózkodási hely bejelentése terén a körzeti hivatalok és minisztérium látják el.
(2) A körzeti hivatal legalább évente egyszer ellenőrzést tart a területi hatáskörébe eső bejelentőhelyeken.
(3) A körzeti hivatal köteles évente, az előző naptári évre vonatkozóan legkésőbb március 31-éig, jelentést benyújtani a minisztériumnak a lefolytatott ellenőrzésről, a feltárt hiányosságokról és a kiküszöbölésük érdekében meghozott intézkedésekről.

27. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A polgárok állandó tartózkodási helyének, a tartózkodás kezdetének vagy végének bejelentése, vagy a polgárok ideiglenes tartózkodási helyének, tartózkodása kezdetének vagy végének a bejelentése az eddig hatályos jogszabályok szerint a jelen törvény szerint bejelentett tartózkodási helynek számít.
(2) A pozsonyi Rendőri Testület részlegeinek hatásköréből a pénzügyi, vagyonjogi és egyéb kapcsolatokból eredő jogok és kötelességek a polgárok tartózkodási helyének bejelentése és a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony polgárai tartózkodási helyének nyilvántartása a jelen törvény hatályba lépésének napjával átszáll a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeire. A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony tulajdonába, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek kezelésébe kerül át a jelen törvény hatályba lépésének napjával a Szlovák Köztársaság tulajdonából az az ingó vagyon, amely az érintett hatásköré gyakorlását szolgálta eredetileg a pozsonyi Rendőri Testület részlegeinél.
(3) A pénzügyi, vagyonjogi és egyéb viszonyokból eredő jogok és kötelességek átruházásáról és a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő ingó vagyonnak az átruházásáról, melyet a Rendőri Testület alakulatai kezelnek, a kerületi hivatalok kezelésébe, a pozsonyi Rendőri Testület alakulatainak kezeléséből a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak a tulajdonába, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek kezelésébe, a Rendőri Testület alakulatai, a kerületi hivatalok és a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületei kötelesek 2006. július 1-jéig átadási-átvételi jegyzőkönyvet írni a pénzügyi, vagyoni és egyéb viszonyokból eredő jogok és kötelességek átruházásáról, az ingó vagyon kezelésének átruházásáról és az ingó vagyon tulajdonjogának átruházásáról.
(4) A Rendőri Testület alakulatai köteles 2006. július 1-jéig átadni a polgárok tartózkodási helyének jelentéséhez és a tartózkodási hely nyilvántartásának vezetéséhez szükséges dokumentációt a kerületi hivataloknak vagy a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban a városkerületeknek.
(5) A Rendőri Testület pozsonyi alakulatai, amelyek kézzel írva vezették a polgárok tartózkodásának nyilvántartását, a jelen törvény hatályba lépésének napjáig kötelesek ezt a nyilvántartást kezelni és belőle adatokat szolgáltatni14) az állami hatóságoknak, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek és természetes személyeknek, akikre ezekre az adatok vonatkoznak, valamint intézni az ezen nyilvántartással kapcsolatos beadványokat.

27.a §
A körzeti hivatalok feladatait a 10. § e) pontja, a 20. § (1) bekezdése, a 22.a § (1) bekezdése, a 23. § és a 26.a § szerint 2008. június 30-áig a Rendőri Testület járási igazgatóságai teljesítik.

28. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik:
1. a Tt. 135/1982. sz., a polgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvénye,
2. a Szövetségi Belügyminisztérium Tt. 146/1982. sz. rendelete, mely a polgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvény végrehajtását szabályozza.

29. §
Hatályba léptető rendelkezés
A jelen törvény 2006. július 1-jén lép hatályba, kivéve a 27. § (5) és (6) bekezdését, mely 2006. június 1-jén lép hatályba, valamint a 27. § (2) és (3) bekezdését, mely 2008. július 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Vladimír Mečiar s. k.


1) a Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvényének 8. § (1) bek. a) pont, és a törvény, mely módosítja az SZK NT Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás megszervezéséről szóló törvényét és egyes más törvényeket, a későbbi módosítások értelmében 
2) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának Tt. 31/2003. sz. rendeletének 4. és 5. §-a, mely szabályozza az utcák és más közterületek megjelölésének részleteit és az építmények számozását
3) A Tt. 50/1976. sz., a területtervezésről és építési rendtartásról szóló törvénye (építésügyi törvény) 43.b §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében
4) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 43.c §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében
4a) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének 18. § a későbbi módosítások szerint
4b) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 43.c §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében
4c) A Tt. 224/2006. sz., a személyi igazolványokról szóló törvényének 13. §-a és későbbi módosításai
4d) az SZK NT Tt. 162/1995. sz. törvénye az ingatlankataszterről és tulajdonjog, valamint egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény), 31. § (4)-(6) bek. és 69. §, a későbbi módosítások szerint
4f) a Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye
5a) A Polgári törvénykönyv 146. § (2) bek. és705.a §-a a Tt. 526/2002. sz. törvénye értelmében
5b) A Tt. 395/2002. sz., a levéltárakról és irattárakról szóló törvénye 16. §-a (2) bek. a) pont és módosításai a Tt. 216/2007. sz. törvény értelmében
5c) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás információs rendszereiről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a későbbi módosítások értelmében.
6) A Tt. 275/2006. sz., a közigazgatás informatikai rendszereiről szóló törvénye, 2. § b) pont
7) A Tt. 404/2011. sz. idegenrendészeti törvénye és más törvények kiegészítése a Tt. 75/2013. sz. törvénye értelmében
8) A Tt. 154/1994. sz., az anyakönyvekről szóló törvénye 23. §-a, a későbbi módosítások szerint
8a) Az Európai Parlament és Tanács 211/2011. sz. rendeletének VI. melléklete, 8. cikk, 15. cikk (2) bek., Európai Közlöny - EU L 65, 11. 3. 2011., 1-22. oldal
8aa) A Tt. 335/2014. sz. törvénye a fogyasztóvédelmi választottbírósági eljárásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
8b) A Tt. 275/2006. sz. törvény 3. §-ának 1. és 2. bekezdése a később módosítások értelmében.
8c) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218 ., 2008.08.13.)
9) A Polgári törvénykönyv 754-759. §-a
9a) Pl. a Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről vagy a Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről a későbbi módosítások értelmében
10) Például a Büntető perrendtartás, az SZK NT Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról az SZK NT Tt. 72/1995. sz. törvénye értelmében, az SZK NT Tt. 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről a későbbi módosítások értelmében, az SZK NT Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről.
11) az SZK NT Tt. 46/1993. sz. törvénye 11. §-ának (1) bek. b) pontja, és az SZK NT Tt. 198/1994. sz. törvényének (3) bek.
11a) A Tt. 215/2004. sz., a titkos adatok védelméről szóló törvénye és későbbi módosításai
12) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi módosítások szerint
13) A Tt. 428/2002. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye a Tt. 602/2003. sz. törvénye értelmében
14) A Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló törvénye 69.d §-a (1) bek. a) pontja a Tt. 490/2001. sz. törvénye értelmében
Časová verzia účinná od 27. septembra 2016

253/1998 Z. z.

Zákon
O HLÁSENÍ POBYTU OBČANOV SLOVENSKEJ REPUBLIKY A REGISTRI OBYVATEĽOV SLOVENSKEJ REPUBLIKY


z 1. júla 1998


Zmena:
441/2001 Z. z. s účinnosťou od 8. novembra 2001
660/2002 Z. z. s účinnosťou od 7. decembra 2002
174/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2004
454/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2004
523/2004 Z. z. s účinnosťou od 30. septembra 2004
454/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2006
523/2004 Z. z., s účinnosťou od 1. júna 2006
174/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006 
215/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
454/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
224/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2006
335/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
216/2008 Z. z. s účinnosťou od 30. júna 2008
49/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2012
190/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2013
190/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
335/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
125/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
254/2016 Z. z. s účinnosťou od 27. septembra 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje
a) práva a povinnosti občanov Slovenskej republiky (ďalej len „občan“) pri hlásení ich pobytu,
b) práva a povinnosti obcí pri vedení evidencie pobytu občanov,
c) zriadenie registra obyvateľov Slovenskej republiky (ďalej len „register“), centrálnej ohlasovne a registra fyzických osôb,
d) úlohy štátnych orgánov a obcí súvisiace s vedením registra, registra fyzických osôb a centrálnej ohlasovne,
e) poskytovanie údajov z evidencie pobytu občanov, z registra, registra fyzických osôb a centrálnej ohlasovne.

§ 2
Pobyt
(1) Občan hlási v rozsahu ustanovenom týmto zákonom miesto, začiatok a skončenie svojho pobytu obci, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice hlási tieto údaje mestskej časti a vo vojenskom obvode príslušnému úradu1) (ďalej len „ohlasovňa“).
(2) Pobytom na účely evidencie pobytu občanov sa rozumie trvalý pobyt a prechodný pobyt.

Trvalý pobyt

§ 3
(1) Trvalý pobyt je pobyt občana spravidla v mieste jeho stáleho bydliska na území Slovenskej republiky. Občan má v tom istom čase iba jeden trvalý pobyt.
(2) Trvalý pobyt má občan len v budove alebo jej časti, ktorá je označená súpisným číslom2) alebo súpisným a orientačným číslom2) a je určená na bývanie,3) ubytovanie4),4a) alebo na individuálnu rekreáciu,4b) ak tento zákon neustanovuje inak. Za časť budovy sa považuje aj byt.
(3) Prihlásenie občana na trvalý pobyt nezakladá nijaké právo k budove uvedenej v odseku 2 ani k jej vlastníkovi a má evidenčný charakter.
(4) Miestom trvalého pobytu dieťaťa v čase jeho narodenia je miesto trvalého pobytu jeho matky.
(5) Ak nemožno zistiť miesto trvalého pobytu matky, rozumie sa miestom trvalého pobytu dieťaťa v čase jeho narodenia obec, na ktorej území sa dieťa narodilo.
(6) Ak ide o dieťa narodené na území Slovenskej republiky, je začiatkom trvalého pobytu deň jeho narodenia. Ak ide o dieťa narodené v zahraničí, je začiatkom trvalého pobytu deň jeho prihlásenia v ohlasovni.
(7) Trvalý pobyt je povinný hlásiť každý občan, ak sa trvalo nezdržiava v zahraničí; pritom hlási údaje uvedené v § 11 písm. a) až c), e) až i) a k). Pri hlásení trvalého pobytu môže občan uviesť aj svoju národnosť a akademický titul.
(8) Občan je povinný pri hlásení trvalého pobytu predložiť
a) platný občiansky preukaz alebo potvrdenie o občianskom preukaze;4c) ak ide o dieťa do 18 rokov, predkladá jeho zákonný zástupca rodný list tohto dieťaťa vydaný orgánmi Slovenskej republiky,
b) platný cestovný doklad Slovenskej republiky alebo osvedčenie o štátnom občianstve Slovenskej republiky, ak nemá občiansky preukaz alebo potvrdenie o občianskom preukaze,4c)
c) doklad o vlastníctve alebo spoluvlastníctve budovy alebo jej časti podľa odseku 2 vydaný podľa osobitného právneho predpisu,4d)
d) písomné potvrdenie o súhlase s prihlásením občana na trvalý pobyt s osvedčeným podpisom vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti s údajmi podľa § 4 ods. 6 písm. b); toto potvrdenie sa nevyžaduje, ak
1. ide o prihlásenie vlastníka alebo spoluvlastníka,
2. ide o prihlásenie občana, ktorý má zriadené vecné bremeno doživotného užívania nehnuteľnosti,
3. ide o prihlásenie manžela alebo nezaopatreného dieťaťa4f) vlastníka alebo
4. vlastník alebo všetci spoluvlastníci budovy alebo jej časti potvrdia svojím podpisom na prihlasovacom lístku na trvalý pobyt súhlas s prihlásením občana na trvalý pobyt pred zamestnancom ohlasovne.
(9) Zariadenia sociálnych služieb,4a) v ktorých sa poskytuje bývanie, sú povinné dať písomný súhlas na prihlásenie na trvalý pobyt občanom, ktorí sú v nich celoročne umiestnení; súhlas vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti podľa odseku 8 písm. d) sa v týchto prípadoch nevyžaduje.

§ 4
(1) Za členov rodiny môže hlásiť trvalý pobyt jeden z členov tejto rodiny.
(2) Za občana mladšieho ako 18 rokov a za občana, ktorý je pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo ktorého spôsobilosť na právne úkony je obmedzená, je povinný hlásiť trvalý pobyt jeho zákonný zástupca, prípadne opatrovník.
(3) Za občana mladšieho ako 18 rokov, u ktorého súd nariadil ústavnú starostlivosť a ktorému sa poskytuje starostlivosť v zariadení sociálnych služieb alebo v zariadení, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova, a za občana, ktorý je pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo ktorého spôsobilosť na právne úkony je obmedzená a ktorému sa poskytuje ústavná starostlivosť formou celoročného pobytu pre občanov s celoročným pobytom v zariadení sociálnych služieb, sú povinní hlásiť trvalý pobyt vedúci týchto zariadení, ak si povinnosť podľa odseku 2 nesplnil zákonný zástupca, prípadne opatrovník.
(4) Za občana, ktorý je povinný hlásiť trvalý pobyt, môže túto povinnosť splniť ním splnomocnený zástupca. Splnomocnený zástupca predkladá ohlasovni pobytu svoj občiansky preukaz a splnomocnenie s osvedčeným podpisom splnomocniteľa a za občana, ktorého pobyt hlási, doklady uvedené v § 3 ods. 8 písm. c) a d).
(5) Pri hlásení trvalého pobytu podľa odsekov 1 až 3 predloží ten, kto hlási trvalý pobyt, doklady uvedené v § 3 ods. 8 za občanov, ktorých trvalý pobyt hlási.
(6) Občan je pri hlásení trvalého pobytu povinný
a) vyplniť a podpísať prihlasovací lístok na trvalý pobyt, v ktorom uvedie
1. meno, priezvisko a rodné priezvisko,
2. dátum narodenia,
3. miesto narodenia,
4. okres narodenia,
5. štát narodenia, ak sa občan narodil v zahraničí,
6. rodné číslo,
7. adresu nového trvalého pobytu v rozsahu podľa § 11 písm. e) až i),
8. adresu predchádzajúceho trvalého pobytu v rozsahu podľa § 11 písm. e) až i), ak nejde o občana podľa § 5,
9. dátum a podpis,
b) uviesť na prihlasovacom lístku na trvalý pobyt údaje týkajúce sa vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti v tomto rozsahu:
1. meno, priezvisko, rodné číslo, číslo občianskeho preukazu a adresa trvalého pobytu v rozsahu podľa § 11 písm. e) až i), ak ide o fyzickú osobu,
2. názov, identifikačné číslo právnickej osoby, sídlo právnickej osoby a meno a priezvisko osoby oprávnenej konať v jej mene, ak ide o právnickú osobu, ak súhlas s prihlásením na pobyt vykonal podpisom na prihlasovacom lístku na trvalý pobyt vlastník alebo všetci spoluvlastníci budovy alebo jej časti pred zamestnancom ohlasovne.
(7) Ten, kto hlási trvalý pobyt za občana mladšieho ako 18 rokov, je povinný za neho vyplniť a podpísať samostatný prihlasovací lístok na trvalý pobyt.
(8) Občana možno prihlásiť na trvalý pobyt až dňom splnenia podmienok podľa tohto zákona a na prihlasovacom lístku na trvalý pobyt, ktorého vzor určí Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo").

§ 5
Občan, ktorému bol trvalý pobyt zrušený podľa § 7 ods. 1 písm. d) až g) a ktorý sa nemôže prihlásiť na trvalý pobyt podľa § 3 alebo 4, sa môže prihlásiť na trvalý pobyt v ohlasovni v mieste, kde sa zdržiava. V takom prípade občan predkladá iba doklad podľa § 3 ods. 8 písm. a), ak ho nemá, doklad podľa § 3 ods. 8 písm. b) a ako miesto trvalého pobytu sa uvedie iba obec pobytu. Adresa sídla obecného úradu tejto obce je adresou takého občana na účely doručovania písomností od orgánov verejnej správy a iných štátnych orgánov a na účely zápisu do zoznamu voličov. Obec je povinná spôsobom v mieste obvyklým, najmä oznámením na úradnej tabuli, upozorniť prihláseného občana, že mu bola alebo že mu má byť doručená písomnosť.

§ 6
(1) Občan, ktorý sa pripravuje na vycestovanie do zahraničia s cieľom trvalo žiť v zahraničí, je povinný pred vycestovaním ohlásiť skončenie trvalého pobytu ohlasovni, ktorá vedie údaje o jeho trvalom pobyte; v ohlásení uvedie štát a miesto pobytu, kam hodlá vycestovať, a deň začiatku pobytu v zahraničí, ktorý je zároveň dňom skončenia trvalého pobytu.
(2) Občan je pri ohlásení skončenia trvalého pobytu povinný vyplniť a podpísať odhlasovací lístok z trvalého pobytu, ktorého vzor určí ministerstvo.
(3) Občan, ktorý má pobyt v zahraničí a ktorý sa rozhodne počas tohto pobytu skončiť trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, môže ohlásiť jeho skončenie prostredníctvom zastupiteľského úradu Slovenskej republiky alebo prostredníctvom splnomocneného zástupcu v Slovenskej republike. Zastupiteľský úrad Slovenskej republiky alebo splnomocnený zástupca doručí ohlasovni pobytu, ktorá vedie údaje o trvalom pobyte občana, odhlasovací lístok s osvedčeným podpisom občana, v ktorom sa uvedie štát a miesto súčasného pobytu v zahraničí. Dňom skončenia trvalého pobytu je deň doručenia uvedeného dokladu ohlasovni.

§ 7
(1) Ohlasovňa záznam o trvalom pobyte zruší
a) na základe oznámenia podľa § 10 písm. d),
b) ak občan zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
c) na základe ohlásenia podľa § 6 ods. 1 a 3,
d) ak prihlásenie bolo vykonané na základe nepravdivých alebo nesprávne uvedených skutočností alebo na základe neplatného, falšovaného, vedome pozmeneného alebo cudzieho dokladu,
e) na návrh občana oprávneného užívať budovu alebo jej časť na základe právoplatného súdneho rozhodnutia o obmedzení alebo zrušení užívacieho práva,5a)
f) na návrh vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti občanovi, ktorý nemá k budove alebo jej časti žiadne užívacie právo; návrh nemožno podať voči vlastníkovi alebo spoluvlastníkovi budovy alebo jej časti, manželovi alebo nezaopatrenému dieťaťu vlastníka alebo spoluvlastníka budovy alebo jej časti,
g) ak budova zanikla.
(2) Pri podaní návrhu na zrušenie trvalého pobytu podľa odseku 1 písm. f) musia byť ohlasovni predložené okrem dokladov uvedených v § 3 ods. 8 aj tieto doklady:
a) právoplatné rozhodnutie súdu o rozvode manželstva, ak bolo manželstvo rozvedené,
b) dohodu o vyporiadaní bezpodielového spoluvlastníctva manželov alebo právoplatné rozhodnutie súdu o vyporiadaní bezpodielového spoluvlastníctva manželov, ak bolo vydané,
c) rozhodnutie súdu o nariadení neodkladného opatrenia, ak bolo vydané,
d) dohodu o zrušení alebo obmedzení užívacieho práva alebo právoplatné rozhodnutie súdu o zrušení alebo obmedzení užívacieho práva, ak bolo vydané.
(3) Ak dôjde k zrušeniu trvalého pobytu podľa odseku 1 písm. d) až g), je miestom trvalého pobytu občana obec, na ktorej území bol občanovi trvalý pobyt zrušený. Túto skutočnosť je ohlasovňa povinná oznámiť občanovi vyvesením oznámenia na úradnej tabuli v obci pobytu po dobu 15 dní. V oznámení ohlasovňa uvedie aj meno, priezvisko a dátum narodenia občana.
(4) Obec poverená viesť matriku oznamuje ohlasovniam príslušným podľa miesta trvalého pobytu narodenie dieťaťa, uzavretie manželstva, úmrtie občana a zmenu mena alebo priezviska občana.

§ 8
Prechodný pobyt
(1) Prechodný pobyt je pobyt občana mimo miesta trvalého pobytu, kde sa občan dočasne zdržiava, ak má trvať viac ako 90 dní; prechodný pobyt je tiež pobyt občana trvalo žijúceho v zahraničí, ktorý má na území Slovenskej republiky trvať viac ako 90 dní.
(2) Občan má právo ohlásiť ohlasovni v mieste prechodného pobytu začiatok, miesto a predpokladanú dobu prechodného pobytu; ustanovenia § 4 ods. 1 až 8 sa primerane uplatnia aj v prípade uplatnenia práva občana ohlásiť prechodný pobyt s tým, že sa predkladajú doklady podľa odseku 3.
(3) Pri hlásení prechodného pobytu je občan povinný predložiť doklady podľa § 3 ods. 8 písm. a), c) a d); občan trvalo žijúci v zahraničí predkladá namiesto občianskeho preukazu platný cestovný doklad Slovenskej republiky.
(4) Pri hlásení prechodného pobytu občan hlási údaje uvedené v § 11 písm. a) až c), e) až i), l) a n) na prihlasovacom lístku na prechodný pobyt, ktorý je povinný vyplniť a podpísať; vzor prihlasovacieho lístka na prechodný pobyt určí ministerstvo.
(5) Ak sa prechodný pobyt skončí pred uplynutím doby, na ktorú bol ohlásený, občan je povinný túto skutočnosť ohlásiť; ak tak neurobí, ohlasovňa záznam o prechodnom pobyte zruší na návrh vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti.
(6) Ohlasovňa zruší záznam o prechodnom pobyte na návrh vlastníka alebo všetkých spoluvlastníkov budovy alebo jej časti aj pred uplynutím doby, na ktorú bol ohlásený.

§ 9
Pobyt občana v zahraničí
Občan, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorý sa pripravuje na vycestovanie do zahraničia na dobu dlhšiu ako 90 dní, má právo ohlásiť túto skutočnosť ohlasovni v mieste trvalého pobytu alebo prechodného pobytu; v ohlásení uvedie štát a miesto pobytu a predpokladanú dobu pobytu.

§ 10
Povinnosti ohlasovne
Ohlasovňa je pri hlásení pobytu občana povinná
a) overiť totožnosť osoby, ktorá hlásenie vykonáva,
b) overiť úplnosť a správnosť ustanovených údajov a platnosť dokladov potrebných na hlásenie pobytu,
c) urobiť záznam5b) o hlásení pobytu v evidencii pobytu občanov, ak sú splnené podmienky podľa § 3 ods. 8, § 5, § 7 ods. 1, § 8 ods. 3 alebo § 9,
d) zaslať vyplnený odhlasovací lístok ohlasovni doterajšieho trvalého pobytu občana o skončení tohto trvalého pobytu, ak nejde o trvalý pobyt osvojeného dieťaťa,
e) zaznamenať bezodkladne do registra údaje o hlásení pobytu, ak má zabezpečený priamy vstup do registra alebo ak nemá zabezpečený priamy vstup do registra, doručiť bezodkladne údaje o hlásení pobytu príslušnému okresnému riaditeľstvu Policajného zboru, ktorý ich do registra zaznamená,
f) vydať na požiadanie občanovi potvrdenie o pobyte.

§10a
Centrálna ohlasovňa
(1) Centrálna ohlasovňa je informačný systém verejnej správy, prostredníctvom ktorého občan môže hlásiť pobyt a žiadať potvrdenie o pobyte ohlasovňu, ktorá je pripojená na centrálnu ohlasovňu. Správcom centrálnej ohlasovne je ministerstvo. Ministerstvo zverejňuje zoznam ohlasovní pripojených na centrálnu ohlasovňu na svojom webovom sídle a na ústrednom portáli verejnej správy.
(2) Ohlasovňa je povinná zmeny údajov o pobyte vykonané centrálnou ohlasovňou zaznamenať bezodkladne do svojej manuálnej evidencie a zaslať vyplnený odhlasovací lístok ohlasovni doterajšieho trvalého pobytu občana o skončení tohto pobytu, ak ide o ohlasovňu, ktorá nie je pripojená na centrálnu ohlasovňu.
(3) Občan je povinný pri hlásení pobytu prostredníctvom centrálnej ohlasovne vyplniť požadované elektronické formuláre a podpísať ich zaručeným elektronickým podpisom. Vzor elektronických formulárov zverejní ministerstvo na svojom webovom sídle a na ústrednom portáli verejnej správy.
(4) Podrobnosti a podmienky automatizovaného prístupu k údajom z centrálnej ohlasovne upravia vzájomnou dohodou ministerstvo a správca informačného systému verejnej správy vedeného v súlade so štandardmi podľa osobitného predpisu.5c)

§ 11
Evidencia pobytu občanov
Ohlasovňa v evidencii pobytu občanov vedie tieto údaje:
a) meno, priezvisko a rodné priezvisko,
b) dátum, miesto a okres narodenia; štát narodenia, ak sa občan narodil v zahraničí,
c) rodné číslo,
d) národnosť a akademický titul, ak ich občan uvedie,
e) okres pobytu,
f) obec pobytu,
g) časť obce,
h) ulicu, ak sa obec člení na ulice,
i) súpisné číslo a orientačné číslo domu a číslo bytu, ak sa dom člení na byty,
j) druh pobytu,
k) predchádzajúci trvalý pobyt v rozsahu podľa písmen e) až i),
l) dobu prechodného pobytu,
m) ak ide o občanov cestujúcich do zahraničia na viac ako 90 dní, štát, miesto a predpokladanú dobu pobytu,
n) ak ide o občanov, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, štát a miesto pobytu.

Register

§ 12
(1) Register je informačným systémom verejnej správy,6) ktorý obsahuje súbor údajov o obyvateľoch Slovenskej republiky, na ktorých základe možno osobu identifikovať, zistiť jej pobyt a vzťahy k iným osobám, ako aj ďalšie administratívne údaje vymedzené týmto zákonom.
(2) Register je zdrojom platných údajov o obyvateľoch Slovenskej republiky pre potreby štátnych orgánov, orgánov územnej samosprávy, iných právnických osôb alebo fyzických osôb.

§ 13
Register tvorí centrálna evidencia obyvateľov Slovenskej republiky, ktorú vedie ministerstvo.

§ 14
Register obsahuje údaje o
a) občanoch s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky,
b) občanoch, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
c) cudzincoch prihlásených na pobyt na území Slovenskej republiky,
d) cudzincoch, ktorým bol udelený azyl na území Slovenskej republiky.

§ 15
Register obsahuje o občanoch s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky tieto údaje:
a) osobné údaje:
1. meno,
2. priezvisko,
3. akademický titul,
4. rodné priezvisko,
5. rodné číslo,
6. dátum narodenia,
7. miesto narodenia,
8. okres narodenia,
9. štát narodenia,
10. pohlavie,
11. rodinný stav,
12. národnosť,
13. dátum a miesto úmrtia,
b) údaje o pobyte:
1. trvalý pobyt (dátum prihlásenia, skončenia):
1a. názov okresu,
1b. názov obce,
1c. názov časti obce,
1d. názov ulice,
1e. orientačné číslo,
1f. súpisné číslo,
1g. číslo bytu,
2. prechodný pobyt (dátum prihlásenia, dobu pobytu):
2a. názov okresu,
2b. názov obce,
2c. názov časti obce,
2d. názov ulice,
2e. orientačné číslo,
2f. súpisné číslo,
2g. číslo bytu,
c) údaje o vzťahoch k iným osobám:
1. osobné údaje manžela (manželky):
1a. meno,
1b. priezvisko,
1c. rodné priezvisko,
1d. rodné číslo,
2. osobné údaje otca:
2a. meno,
2b. priezvisko,
2c. rodné priezvisko,
2d. rodné číslo,
3. osobné údaje matky:
3a. meno,
3b. priezvisko,
3c. rodné priezvisko,
3d. rodné číslo,
4. osobné údaje dieťaťa:
4a. meno,
4b. priezvisko,
4c. rodné priezvisko,
4d. rodné číslo,
d) administratívne údaje o osobe
1. číslo a séria občianskeho preukazu,
2. číslo a druh cestovného dokladu, ak bol vydaný,
3. údaje o rozhodnutí súdu týkajúce sa spôsobilosti na právne úkony,
4. údaje o rozhodnutí súdu o rozvode manželstva,
5. údaje o rozhodnutí súdu o vyhlásení manželstva za neplatné,
6. údaje o rozhodnutí súdu o vyhlásení občana za mŕtveho,
7. údaje o zákaze pobytu,
8. údaje o nadobudnutí štátneho občianstva Slovenskej republiky a údaje o strate štátneho občianstva Slovenskej republiky.

§ 16
Register obsahuje o občanoch, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, tieto údaje:
a) osobné údaje:
1. meno,
2. priezvisko,
3. akademický titul,
4. rodné priezvisko,
5. rodné číslo,
6. dátum narodenia,
7. miesto narodenia,
8. okres narodenia,
9. štát narodenia,
10. pohlavie,
11. rodinný stav,
12. národnosť,
13. dátum a miesto úmrtia,
b) údaje o pobyte:
1. začiatok pobytu v zahraničí,
2. štát pobytu,
3. miesto pobytu,
4. údaj o prechodnom pobyte na území Slovenskej republiky,
5. údaj o skončení trvalého pobytu,
c) údaje o vzťahoch k iným osobám:
1. osobné údaje manžela (manželky):
1a. meno,
1b. priezvisko,
1c. rodné priezvisko,
1d. rodné číslo,
2. osobné údaje otca:
2a. meno,
2b. priezvisko,
2c. rodné priezvisko,
2d. rodné číslo,
3. osobné údaje matky:
3a. meno,
3b. priezvisko,
3c. rodné priezvisko,
3d. rodné číslo,
4. osobné údaje dieťaťa:
4a. meno,
4b. priezvisko,
4c. rodné priezvisko,
4d. rodné číslo,
d) administratívne údaje o osobe
1. číslo a druh cestovného dokladu, ak bol vydaný,
2. údaje o rozhodnutí súdu týkajúce sa spôsobilosti na právne úkony,
3. údaje o rozhodnutí súdu o rozvode manželstva,
4. údaje o rozhodnutí súdu o vyhlásení manželstva za neplatné,
5. údaje o rozhodnutí súdu o vyhlásení občana za mŕtveho,
6. údaje o zákaze pobytu,
7. údaje o nadobudnutí štátneho občianstva Slovenskej republiky a údaje o strate štátneho občianstva Slovenskej republiky.

§ 17
Register obsahuje údaje o cudzincoch prihlásených na pobyt na území Slovenskej republiky a o cudzincoch, ktorým bol udelený azyl na území Slovenskej republiky, v rozsahu uvedenom v doklade o pobyte vydanom podľa osobitného zákona.7)

§ 18
(1) Ohlasovňa zaznamenáva do registra údaje súvisiace so svojou činnosťou, ak sú predmetom evidencie v registri.
(2) Ohlasovňa preberá a zaznamenáva do registra údaje od súdu týkajúce sa spôsobilosti na právne úkony, o rozvode manželstva, vyhlásení manželstva za neplatné, zákaze pobytu a o vyhlásení občana za mŕtveho.

§ 19
Útvar Policajného zboru zaznamenáva do registra
a) údaje o pobyte cudzincov a azylantov na území Slovenskej republiky,
b) ďalšie údaje súvisiace so svojou činnosťou, ak sú predmetom evidencie v registri.

§ 20
Okresné riaditeľstvo Policajného zboru preberá a bezodkladne zaznamenáva do registra údaje od štátnych orgánov, obcí poverených viesť matriku a ohlasovní, ak nemajú zabezpečený priamy vstup do registra a ak sú tieto údaje predmetom evidencie v registri.

§ 21
Obvodný úrad v sídle kraja zaznamenáva do registra údaje o strate štátneho občianstva Slovenskej republiky.

§ 22
(1) Ministerstvo zaznamenáva do registra
a) údaje o nadobudnutí štátneho občianstva Slovenskej republiky,
b) údaje súvisiace s určením alebo so zmenou názvu obce,
c) údaje súvisiace s činnosťou osobitnej matriky,8)
d) ďalšie údaje súvisiace so svojou činnosťou, ak sú predmetnom evidencie v registri.
(2) Ministerstvo oznamuje ohlasovni doterajšieho trvalého pobytu osvojeného dieťaťa zrušenie tohto pobytu; zároveň oznámi túto skutočnosť aj Štatistickému úradu Slovenskej republiky.
(3) Ministerstvo overuje údaje o podpore občianskej iniciatívy a vydáva osvedčenie podľa osobitného predpisu.8a)

§ 22a
(1) Štátne orgány, obce poverené viesť matriku a ohlasovne sú povinné zasielať údaje uvedené v § 18 ods. 2 a v § 20 ohlasovni a okresnému riaditeľstvu Policajného zboru do troch dní od právoplatnosti príslušného rozhodnutia alebo od času, keď nastala zmena údajov uvedených v registri.
(2) Štátne orgány, obce poverené viesť matriku a ohlasovne sú povinné bezodkladne zaznamenať údaje uvedené v § 18 až 22 do registra, najneskôr do troch dní od právoplatnosti príslušného rozhodnutia alebo od doručenia štátnym orgánom alebo ohlasovňou podľa odseku 1.

§ 23
(1) Ministerstvo a okresné riaditeľstvá Policajného zboru poskytujú štátnym orgánom, obciam a iným právnickým osobám, ktoré plnia úlohy štátu alebo vykonávajú zdravotné poistenie a nemocenské poistenie a dôchodkové zabezpečenie, alebo plnia úlohy na úseku zamestnanosti, údaje z registra v rozsahu ich pôsobnosti podľa osobitných predpisov.
(2) Ministerstvo, okresné riaditeľstvá Policajného zboru a obce poskytujú na základe písomnej žiadosti právnickej osoby alebo fyzickej osoby oznámenie o mieste pobytu obyvateľa. V žiadosti musí byť uvedené
a) meno a priezvisko, rodné číslo, číslo občianskeho preukazu alebo iného dokladu preukazujúceho totožnosť a miesto trvalého pobytu žiadateľa; ak ide o právnickú osobu, obchodné meno, sídlo a identifikačné číslo,
b) meno a priezvisko, prípadne dátum narodenia alebo rodné číslo obyvateľa, ktorého pobyt sa požaduje oznámiť,
c) odôvodnenie žiadosti.
(3) Obyvateľ môže na základe písomného vyhlásenia doručeného ohlasovni zakázať poskytovanie údajov podľa odseku 2. Vo vyhlásení sa uvedie lehota, na ktorú sa má zakázať vydávanie údajov; táto lehota nesmie byť dlhšia ako tri roky. Ohlasovňa o zákaze poskytovania údajov vyrozumie okresné riaditeľstvo Policajného zboru, ktorý zabezpečí zaznamenanie tohto zákazu do registra.
(4) O poskytnutí údajov podľa odseku 2 sa v registri alebo v evidencii pobytu občanov urobí záznam.
(5) Orgán, ktorý poskytol informáciu o pobyte obyvateľa podľa odseku 2, je povinný na požiadanie obyvateľa poskytnúť mu údaje, komu a na aký účel bola informácia o jeho pobyte poskytnutá.

Register fyzických osôb

§ 23a
(1) Register fyzických osôb je základný register verejnej správy, ktorý obsahuje súbor údajov o fyzických osobách podľa § 23b. Správcom registra fyzických osôb je ministerstvo.
(2) Z registra fyzických osôb sa v rozsahu plnenia úloh podľa osobitných predpisov poskytujú údaje orgánom štátnej správy, súdom, stálym rozhodcovským súdom,8aa) obciam a vyšším územným celkom a iným orgánom verejnej moci, zdravotným poisťovniam, fyzickým osobám a právnickým osobám, ak im bola zverená pôsobnosť v oblasti verejnej správy podľa osobitných predpisov, ako aj iným členským štátom Európskej únie alebo tretím štátom, ak tak ustanovuje medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(3) Údaje o fyzických osobách vedené v registri fyzických osôb sa považujú za úplné a zodpovedajúce skutočnosti, kým nie je preukázaný opak. Proti osobe, ktorá sa v dobrej viere spolieha na údaje uvedené v registri fyzických osôb, nemôže iná osoba namietať, že tieto údaje nie sú úplné alebo nezodpovedajú skutočnosti.

§ 23b
(1) Register fyzických osôb obsahuje údaje o
a) občanoch s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky uvedené v § 15,
b) občanoch, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, uvedené v § 16,
c) cudzincoch prihlásených na pobyt na území Slovenskej republiky a o cudzincoch, ktorým bol udelený azyl na území Slovenskej republiky v rozsahu uvedenom v § 17,
d) cudzincoch bez pobytu na území Slovenskej republiky evidovaných v informačných systémoch vedených podľa osobitného predpisu7) v tomto rozsahu:
1. meno,
2. priezvisko,
3. rodné priezvisko,
4. dátum narodenia,
5. miesto narodenia,
6. štát narodenia,
7. štátna príslušnosť,
8. pohlavie,
9. titul,
10. rodinný stav,
11. dátum úmrtia,
12. miesto úmrtia,
13. štát úmrtia,
14. adresa posledného známeho pobytu,
15. štát pobytu,
16. identifikátor fyzickej osoby.
(2) Správca informačného systému verejnej správy8b) vkladá do registra fyzických osôb všetky údaje o cudzincoch bez pobytu na území Slovenskej republiky, ktoré vedie v informačnom systéme verejnej správy v rozsahu podľa odseku 1 písm. d), avšak najmenej v rozsahu
1. meno,
2. priezvisko,
3. pohlavie,
4. štát pobytu,
5. rok narodenia,
6. miesto narodenia a štát narodenia; ak takéto údaje nevedie, tak štátnu príslušnosť.
(3) Ak správca informačného systému verejnej správy vo svojom informačnom systéme nevedie alebo nemá uvedený niektorý z údajov uvedených v odseku 2 alebo by poskytovanie údajov bolo v rozpore s iným osobitným predpisom,8c) údaje o takejto fyzickej osobe do registra fyzických osôb neposkytne.

§ 23c
(1) Údaje do registra fyzických osôb o cudzincoch bez pobytu na území Slovenskej republiky sú povinní poskytovať ministerstvu
a) správcovia informačných systémov verejnej správy, ktorí ich vedú podľa tohto zákona a osobitných predpisov,8b)
b) ostatné evidencie verejnej správy na základe dohody medzi prevádzkovateľom registra fyzických osôb a prevádzkovateľom informačného systému vedeného podľa osobitných predpisov.8b)
(2) Údaje o fyzických osobách v rozsahu údajov podľa § 23b ods. 1 písm. a) až c) sa do registra fyzických osôb vkladajú z registra.
(3) Fyzická osoba, o ktorej sa nevedie informácia v registri, môže požiadať o informáciu o svojich údajoch z registra fyzických osôb.
(4) Podrobnosti a podmienky poskytovania údajov do registra fyzických osôb a prístupu k údajom z registra fyzických osôb upravia vzájomnou dohodou ministerstvo a správca informačného systému verejnej správy vedeného v súlade so štandardmi podľa osobitného predpisu.5c)
(5) Povinnosti podľa odseku 1 sa nevzťahujú na informačné systémy verejnej správy, ktoré sa týkajú zabezpečenia obrany Slovenskej republiky, bezpečnosti Slovenskej republiky a utajovaných skutočností.

Spoločné ustanovenia

§ 24
(1) Fyzické osoby a právnické osoby, ktoré poskytujú služby na základe zmluvy o ubytovaní,9) sú povinné viesť knihu ubytovaných, ktorá obsahuje údaje o mene a priezvisku ubytovaného, číslo jeho občianskeho preukazu alebo cestovného dokladu, adresu trvalého pobytu a dobu ubytovania.
(2) Údaje z knihy ubytovaných sú osoby podľa odseku 1 povinné poskytnúť štátnym orgánom, ktoré v rozsahu ustanovenom osobitnými predpismi plnia úlohy na úseku ochrany ústavného zriadenia, vnútorného poriadku a bezpečnosti štátu alebo obrany štátu.9a)

§ 25
(1) Ministerstvo je oprávnené zaznamenávať do evidencie pobytu občanov (§ 11) a do registra (§ 13) a vyberať z nich údaje súvisiace s plnením úloh podľa osobitných predpisov.10)
(2) Slovenská informačná služba a Vojenské spravodajstvo sú oprávnené zaznamenávať do evidencie pobytu občanov (§ 11), do registra (§ 13) a do registra fyzických osôb (§ 23a) a vyberať z nich údaje potrebné na utajenie skutočnej totožnosti príslušníka Slovenskej informačnej služby a príslušníka Vojenského spravodajstva, ak je to nevyhnutné na vyhotovenie legalizačných dokumentov.11) Podrobnosti o postupe pri zaznamenávaní a vyberaní údajov dohodnú ministerstvo, Slovenská informačná služba a Ministerstvo obrany Slovenskej republiky v osobitných zmluvách.
(3) Národný bezpečnostný úrad, Slovenská informačná služba, Vojenské spravodajstvo a Policajný zbor sú oprávnené vyberať z evidencie pobytu občanov (§ 11), z registra (§ 13) a z registra fyzických osôb (§ 23a) údaje súvisiace s vykonávaním bezpečnostných previerok podľa osobitných predpisov.11a) Podrobnosti o postupe pri vyberaní údajov dohodnú ministerstvo a Národný bezpečnostný úrad, Slovenská informačná služba a Ministerstvo obrany Slovenskej republiky v osobitných zmluvách.

§ 26
(1) Ministerstvo riadi výkon štátnej správy na úseku hlásenia a evidencie pobytu občanov a registra. Činnosť obcí, mestských častí hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislava a mestských častí mesta Košice na úseku hlásenia a evidencie pobytu občanov a registra je preneseným výkonom štátnej správy.
(2) Na postup štátnych orgánov, obcí, iných právnických osôb a fyzických osôb a na ich úkony vykonávané podľa tohto zákona sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.12)
(3) Týmto zákonom nie sú dotknuté ustanovenia právnych predpisov o ochrane osobných údajov.13)
(4) Slovenská informačná služba a Vojenské spravodajstvo sú na účely plnenia úloh podľa osobitných predpisov9a) oprávnené spracúvať osobné údaje uvedené v § 11, 15 až 17, § 23b a § 24 ods. 1.

§ 26a
Opatrenia proti nečinnosti
Ak ohlasovňa alebo zariadenie sociálnych služieb nesplnia svoje povinnosti podľa § 3 ods. 9, § 7 ods. 1 alebo § 10, zabezpečí bezodkladne splnenie uvedených povinností okresné riaditeľstvo Policajného zboru, v ktorého územnom obvode je ohlasovňa alebo sídlo zariadenia sociálnych služieb.

§ 26b
Kontrola
(1) Kontrolnú činnosť na úseku hlásenia pobytu vykonávajú obvodné úrady a ministerstvo.
(2) Obvodný úrad vykonáva v ohlasovniach vo svojom územnom obvode kontrolu najmenej jedenkrát za rok.
(3) Obvodný úrad je povinný každoročne predložiť ministerstvu správu o vykonaní kontroly, o zistených nedostatkoch a o opatreniach uložených na ich odstránenie za predchádzajúci kalendárny rok najneskôr do 31. marca.

§ 27
Prechodné ustanovenia
(1) Hlásenie miesta, začiatku alebo skončenia trvalého pobytu občanov alebo hlásenie miesta, začiatku a predpokladanej doby prechodného pobytu vykonané podľa doterajších predpisov sa považuje za hlásenie podľa tohto zákona.
(2) Práva a povinnosti z finančných, majetkových a iných vzťahov, vzniknuté z pôsobnosti útvarov Policajného zboru v Bratislave na úseku hlásenia pobytu občanov a vedenia evidencie pobytu občanov na území hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislava, prechádzajú dňom účinnosti tohto zákona na mestské časti v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava. Do majetku hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislava, správy mestských častí v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava dňom účinnosti tohto zákona prechádza z vlastníctva Slovenskej republiky aj hnuteľný majetok, ktorý slúžil na výkon uvedenej pôsobnosti útvarom Policajného zboru v Bratislave.
(3) O prechode práv a povinností z finančných, majetkových a iných vzťahov, prechode správy hnuteľného majetku a o prechode hnuteľného majetku z vlastníctva Slovenskej republiky v správe útvarov Policajného zboru do správy krajských úradov, v správe útvarov Policajného zboru v Bratislave do majetku hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislava, správy mestských častí v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava sú útvary Policajného zboru, krajské úrady a mestské časti v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava povinné do 1. júla 2006 spísať protokoly o odovzdaní a prevzatí práv a povinností z finančných, majetkových a iných vzťahov, prechode správy hnuteľného majetku a o prechode vlastníctva hnuteľného majetku.
(4) Útvary Policajného zboru sú povinné do 1. júla 2006 odovzdať dokumentáciu potrebnú na hlásenie pobytu občanov a vedenie evidencie pobytu občanov na krajské úrady alebo mestské časti v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava.
(5) Útvary Policajného zboru v Bratislave, ktoré viedli manuálnu evidenciu pobytu občanov do nadobudnutia účinnosti tohto zákona, sú povinné naďalej spravovať túto evidenciu a poskytovať z nej údaje14) štátnym orgánom, mestským častiam v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava a fyzickým osobám, ktorých sa tieto údaje týkajú, a vybavovať podania súvisiace s touto evidenciou.

§ 27a
Úlohy obvodných úradov podľa § 10 písm. e), § 20 ods. 1, § 22a ods. 1, § 23 a § 26a plnia do 30. júna 2008 okresné riaditeľstvá Policajného zboru.

§ 28
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa:
1. zákon č. 135/1982 Zb. o hlásení a evidencii pobytu občanov,
2. vyhláška Federálneho ministerstva vnútra č. 146/1982 Zb., ktorou sa vykonáva zákon o hlásení a evidencii pobytu občanov.

§ 29
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júla 2006 okrem § 27 ods. 5 a 6, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. júna 2006 a okrem § 27 ods. 2 a 3, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. júla 2008.


Ivan Gašparovič v. r.
Vladimír Mečiar v. r.


1) § 8 ods. 1 písm. a) zákona č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) § 4 a 5 vyhlášky Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 31/2003 Z. z., ktorou sa ustanovujú podrobnosti o označovaní ulíc a iných verejných priestranstiev a o číslovaní stavieb.
3) § 43b zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
4) § 43c zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
4a) § 18 zákona č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov.
4b) § 43c ods. 3 zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
4c) § 13 zákona č. 224/2006 Z. z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4d) § 31 ods. 4 až 6 a § 69 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
4f) § 3 zákona č. 600/2003 Z. z. o prídavku na dieťa a o zmene a doplnení zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení.
5a) § 146 ods. 2 a § 705a Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 526/2002 Z. z.
5b) § 16 ods. 2 písm. a) zákona č. 395/2002 Z. z. o archívoch a registratúrach a o doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 216/2007 Z. z.
5c) Zákon č. 275/2006 Z. z. o informačných systémoch verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6) § 2 písm. b) zákona č. 275/2006 Z. z. o informačných systémoch verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7) Zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 75/2013 Z. z.
8) § 23 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1994 Z. z. o matrikách v znení neskorších predpisov.
8a) Čl. 8, čl. 15 ods. 2 Prílohy VI. nariadenia Európskeho parlamentu a rady č. 211/2011, Ú. v. EÚ L 65, 11. 3. 2011, s. 1 až 22.
8aa) Zákon č. 335/2014 Z. z. spotrebiteľskom rozhodcovskom konaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
8b) § 3 ods. 1 a 2 zákona č. 275/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8c) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 767/2008 z 9. júla 2008 o vízovom informačnom systéme (VIS) a výmene údajov o krátkodobých vízach medzi členskými štátmi (nariadenie o VIS) (Ú. v. EÚ L 218, 13. 8. 2008) v platnom znení.
9) § 754 až 759 Občianskeho zákonníka.
9a) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve v znení neskorších predpisov.
10) Napríklad Trestný poriadok, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 72/1995 Z. z., zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
11) § 11 ods. 1 písm. b) a ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z.
§ 11 ods. 1 písm. b) a ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z.
11a) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
13) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení zákona č. 602/2003 Z. z.
14) § 69d ods. 1 písm. a) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení zákona č. 490/2001 Z. z.