+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o účtovníctve
Zákon o účtovníctve (431/2002)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 18.06.2002
Platnosť od: 01.08.2002
Účinnosť od: 01.01.2003
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2015 333/2014  
01.07.2016 125/2016  
17.06.2016 423/2015  
01.07.2015 130/2015  
01.01.2016 130/2015, 423/2015  
01.01.2017 130/2015  
01.01.2014 547/2011, 352/2013, 463/2013  
Hatályos 2017. január 1-től

Tt. 431/2002.

Törvény
A SZÁMVITELRŐL


Kelt: 2002. június 18.


Módosítva:
Tt. 562/2003., 2004. január 1-től
Tt. 562/2003., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 561/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 561/2004., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 518/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 688/2006., hatályos 2006. december 29-től
Tt. 198/2007., hatályos 2007. április 26-től
Tt. 198/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 540/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 621/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 378/2008., hatályos 2008. december 1-től
Tt. 465/2008., hatályos 2008. december 1-től
Tt. 198/2007., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 465/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 567/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 61/2009., hatályos 2009. március 1-től
Tt. 492/2009., hatályos 2009. december 1-től
Tt. 504/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 486/2010., hatályos 2010. december 31-től
Tt. 547/2011., hatályos 2011. december 31-től
Tt. 547/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 440/2012., hatályos 2012. december 30-től
Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 463/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 333/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 130/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 130/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 423/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 423/2015., hatályos 2016. június 17-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 130/2015., hatályos 2017. január 1-től


a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:


ELSŐ RÉSZ
Alapvető és általános rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény a következőket szabályozza: 
a) a számvitel vezetésének terjedelmét, módját és ellenőrizhetőségét
1. jogi személyek esetében,1) melyeknek székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,
2. külföldi személyek esetében,2) ha a Szlovák Köztársaság területén vállalkoznak, vagy más tevékenységet végeznek külön szabályozás szerint,3)
3. természetes személyek esetében, akik vállalkoznak vagy más önálló vállalkozói tevékenységet végeznek, ha kimutatják kiadásaikat, melyeket jövedelemadójuk alapjának megállapítását szolgáló bevételeik elérésére, biztosítására és fenntartására fordítottak, külön szabályozás szerint4) kivéve azokat a természetes személyeket, akik külön szabályozás szerint vezetik adónyilvántartásukat,4a)
b) a pénzügyi kimutatás terjedelmét, módját és ellenőrizhetőségét,
c) a pénzügyi kimutatás nyilvántartását (a továbbiakban csak „nyilvántartás“).
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti személyek gazdálkodó egységeknek minősülnek.

2. §
Általános rendelkezések
(1) A gazdálkodó egység kettős könyvelést vagy egyszerű könyvelést vezet (§ 9).
(2) A számvitel tárgyát a következő tények könyvelése képezi:
a) az eszközök/vagyon állománya és változása,
b) a kötelezettségek állománya és változása,
c) az eszközök/vagyon és kötelezettségek különbségei,
d) hozamok,
e) költségek,
f) bevételek,
g) kiadások,
h) a gazdálkodó egység gazdálkodásának eredménye (a továbbiakban csak „számviteli esetek").
(3) A számvitel tárgyát képezi a 2. bekezdés szerinti számviteli esetek kimutatása is a pénzügyi kimutatásban, miközben a pénzügyi kimutatásban más aktívák és más passzívák is a kimutatás tárgyát képezik.
(4) A jelen törvény alkalmazásában
a) a gazdálkodó egység eszközeit azok az aktívák képezik, amelyek múltbeli események eredményei, és majdnem biztos, hogy a jövőben növelik a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségét és megbízhatóan értékelhetőek a 24-28. § szerint; kimutatandóak a pénzügyi kimutatásban, a mérlegben vagy az eszközök és kötelezettségek kimutatásában,
b) a gazdálkodó egység kötelezettsége az a fennálló kötelezettség, amely múltbeli eseményekből jött létre, és valószínű, hogy a jövőben csökkenti a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségét és megbízhatóan értékelhető a 24-28. § szerint; kimutatandó a pénzügyi kimutatásban, a mérlegben vagy az eszközök és kötelezettségek kimutatásában,
c) a hozam a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének növekedése az elszámolási időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,
d) a gazdálkodási nyereség közvetlenül vagy közvetve hozzájárul a pénzeszközök és a pénzeszközök ekvivalenseinek áramlásához,
e) a költség a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének csökkenése az elszámolási időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,
f) a bevétel a gazdálkodó egység pénzeszközeinek vagy a pénzeszközei ekvivalenseinek növekedése,
g) a kiadás a gazdálkodó egység pénzeszközeinek vagy a pénzeszközei ekvivalenseinek csökkenése,
h) a gazdálkodás eredménye a gazdálkodó egység tevékenységének az elszámolási időszakban elért felbecsült végeredménye,
i) az aktívák olyan gazdálkodási eszközök, melyek múltbeli események eredményei, és melyektől elvárható, hogy a jövőben a gazdálkodó egység gazdálkodási nyereségének növekedéséhez vezetnek; az aktívákat az eszközök és az egyéb aktívák képezik,
j) az egyéb aktívák a gazdálkodó egység aktíváinak az a része, amely nem teljesíti a főkönyvbe való elkönyvelés feltételeit, és amelyet a pénzügyi kimutatásban a megjegyzésekben mutatnak ki,
k) a passzívák azok az eszközforrások, melyek a gazdálkodó egység kötelezettségeinek teljes összegét jelentik, beleértve az egyéb passzívákat és az eszközök és kötelezettségek különbségét is,
l) az egyéb passzívák a gazdálkodó egység azon kötelezettségei, melyek nem teljesítik a főkönyvbe való elkönyvelés feltételeit, és amelyeket a pénzügyi kimutatásban a megjegyzésekben mutatnak ki,
m) a részesedés egy másik gazdálkodó egység alaptőkéjéből való legalább húsz százalékos részesedést jelenti, melyet azért birtokol, hogy állandó összefonódás álljon fenn ezzel a másik gazdálkodó egységgel, abból a célból, hogy ez az összefonódás hozzájáruljon a gazdálkodó egység tevékenységéhez. 
(5) A jelen törvény alkalmazásában a kettős könyvelést vezető kereskedelmi társaság, szövetkezet, az 1. § 1. bek. a) pontjának harmadik alpontja szerinti természetes személy, a külön szabályozás szerinti4b) természetes személyek és közbirtokossági (úrbéri) közösségek4c) a következő nagyságcsoportok szerint osztályozandók:
a) mikro gazdálkodó egység,
b) kis gazdálkodó egység vagy
c) nagy gazdálkodó egység.
(6) A mikro gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:
a) eszközeinek teljes összege nem haladja meg a 350 000 eurót,
b) nettó forgalma nem haladta meg a 700 000 eurót,
c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma nem haladta meg a tízet.
(7) A kis gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:
a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 350 000 eurót, de nem haladta meg a 4 000 000 eurót,
b) nettó forgalma meghaladta a 700 000 eurót, de nem haladta meg a 8 000 000 eurót,
c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma meghaladta a 10-et és nem haladta meg az 50-et.
(8) A nagy gazdálkodó egységek csoportjába az a gazdálkodó egység sorolandó, amely a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:
a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 4 000 000 eurót,
b) nettó forgalma meghaladta a 8 000 000 eurót,
c) az elszámolási időszak folyamán az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma meghaladta az 50-et.
(9) A 6 – 8. bekezdések szerinti vagyon teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összeg értendő.
(10) Az 5. bekezdés szerinti gazdálkodó egységek a 6-8. bekezdések szerinti feltételek teljesítése alapján sorolandók nagyságcsoportokba, az elszámolási időszak első napját figyelembe véve, miközben a feltételek teljesítése szempontjából két egymást közvetlenül megelőző elszámolási időszak bírálandó el. A gazdálkodó egység köteles megváltoztatni más nagyságcsoportba történő besorolását attól az elszámolási időszaktól kezdve, amely azután a két egymást követő elszámolási időszakot következik, melyekben meghaladja vagy nem teljesíti a 6-8. bekezdések szerinti feltételeket, hacsak a 11. és 12. bekezdések másként nem rendelkeznek. A 6-8. bekezdések szerinti feltételek elbírálásakor, elszámolási időszak változása esetén nem értékelik a 3. §, 5. bek. szerinti rövidebb elszámolási időszakra vonatkozó feltételeket. Az a gazdálkodó egység, amelyik nem teljesíti az 5-8. bekezdések szerinti nagyságcsoportokba történő besorolás feltételeit, kis gazdálkodó egységként kerül besorolásra. A gazdálkodó egység nem változtatja meg nagyságcsoportba történő besorolását a felszámolás megkezdésének vagy a csődeljárás kihirdetésének napját követően.
(11) Az újonnan létrehozott gazdálkodó egység a saját döntése alapján sorolja be magát nagyságcsoportba, és ebben a nagyságcsoportban marad a közvetlenül következő elszámolási időszakban is, miközben nem jár el a 12. bekezdés szerint.
(12) Az a gazdálkodó egység, amely teljesíti a mikro gazdálkodó egységre vonatkozó feltételeket, kis gazdálkodó  egységként járhat el.
(13) Az 5-12. bekezdések nem vonatkoznak a 17.a és 17.b §-ban feltüntetett gazdálkodó egységre, vagy arra, amely közérdekű jogalanyként működik.
(14) A jelen törvény alkalmazásában közérdekű jogalany alatt az a gazdálkodó egység értendő, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket kereskedés céljából elfogadta az Európai Unió bármely tagállamának (a továbbiakban csak „tagállam”) szabályozott piaca, továbbá a bankok, a külföldi bankok kirendeltségei, a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja, a biztosítók, a külföldi biztosítók kirendeltségei, a viszontbiztosítók, a külföldi viszontbiztosítók kirendeltségei, az egészségbiztosítók, az alapkezelő társaságok, a külföldi alapkezelő társaságok kirendeltségei, a nyugdíjalap-kezelő társaságok és a kiegészítőnyugdíj-kezelő társaságok, az Értéktőzsde, a Központi Értékpapírtár, értékpapír-kereskedők, a kifizető intézmények, elektronikuspénz-intézetek, kollektív befektetési vállalkozások, nyugdíjalapok, külföldi pénzintézetek kirendeltségei,29db) valamint a 17.a § 2. bek. feltüntetett gazdálkodó egység.
(15) A jelen törvény alkalmazásában a nettó forgalom a késztermékek, áruk és szolgáltatások eladásából elért, a kedvezmények levonása utáni hozamokat foglalja magába. A nettó forgalom más, kedvezmények levonása utáni hozamokat is magába foglal annak a gazdálkodó egységnek az esetében, melynek tevékenységi körébe más hozamok elérése tartozik, mint a késztermékek, áruk és szolgáltatások eladásából elért hozamok.

3. §
(1) A gazdálkodó egység abban az időszakban könyveli el és mutatja ki a számviteli eseteket, amellyel mind időben, mind tárgyban összefüggenek (a továbbiakban csak „elszámolási időszak"). Ha ezt az elvet nem lehet betartani, a gazdálkodó egység abban az időszakban könyveli el és mutatja ki őket, amikor ezeket a tényeket megállapították.
(2) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban könyvelését a 4. § 2. bek. szerint vezeti. A kiadásokat és a hozamokat a gazdálkodó egység abban az elszámolási időszakban könyveli el, amelyben azok létrejöttek, tekintet nélkül azok megtérítésének, inkasszójának napjára vagy más módon történő kiegyenlítésének napjára. A kiadásokat és a bevételeket a gazdálkodó egység mindig abban az elszámolási időszakban könyveli el, amelyben azok megtérítésére vagy inkasszójára sor kerül.
(3) Az elszámolási időszak megfelel a naptári évnek, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(4) Az elszámolási időszak a gazdasági év is lehet. A gazdasági év 12 egymást követő, megszakítás nélküli naptári hónap időszaka, amely nem egyezik meg a naptári évvel.
(5) Az elszámolási időszak változására csak a naptári hónap első napjával kerülhet sor. Az elszámolási időszak változása során, az előző elszámolási időszak végétől, az új elszámolási időszak megkezdéséig számított időszak lesz az elszámolási időszak, amely 12 naptári hónapnál rövidebb. Ez arányos mértékben érvényes a gazdálkodó egység létrejötte vagy megszűnése esetén is, miközben a gazdálkodó egység létrejötte esetén az első elszámolási időszak a gazdálkodó egység létrejöttének napjával kezdődik, a gazdálkodó egység megszűnése esetén az utolsó elszámolási időszak a gazdálkodó egység megszűnésének napjával ér véget.
(6) Azt az elszámolási időszakot, amely gazdasági évnek minősül, a gazdálkodó egység az adóhivatal felé tett írásbeli értesítéssel jelzi 
a) a gazdálkodó egység létrejöttét követő 30 napon belül, vagy
b) legkevesebb 15 nappal a gazdálkodó egység elszámolási időszakának megváltozása előtt.47a)
(7) Ha a 6. bekezdés szerinti értesítést nem kézbesítik az adóhivatalnak a meghatározott határidőn belül, a gazdálkodó egység nem érvényesítheti elszámolási időszakként a gazdasági évet. A gazdasági évnek minősülő elszámolási időszakot a gazdálkodó egységnek legalább egy elszámolási időszakra alkalmaznia kell. A gazdálkodó egység hasonlóképpen jár el a gazdasági év naptári évre történő változtatása vagy a gazdasági év másik gazdasági évre történő változtatása esetében is.
(8) A gazdasági évnek minősülő elszámolási időszakot, nem alkalmazhatja az a gazdálkodó egység, amelyik a közigazgatás alanya5) (a továbbiakban csak „közigazgatási gazdálkodó egység"), a külön előírások29b) szerint, állami részesedéssel létrehozott jogi személy, községi részesedéssel létrehozott jogi személy vagy nagyobb területi egység részesedésével létrehozott jogi személy, és az 1. §, 1. bek. a) pontjának 3. alpontjában szereplő gazdálkodó egység.

4. §
(1) Az a gazdálkodó egység, amely egyben jogi személy is, a könyvelését létrejöttének napjától kezdve megszűnésének napjáig vezeti, kivéve a 3. bekezdésben foglaltakat; a természetes személy abban az időszakban vezeti könyvelését, amelyben vállalkozik vagy más önálló vállalkozói tevékenységet folytat, ha kimutatja kiadásait, melyeket jövedelemadója alapjának megállapítását szolgáló bevételeinek elérésére, biztosítására és fenntartására fordított.
(2) A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egységek egyes csoportjaira vonatkozó számlakeretek részleteit (13. §), a számviteli esetek megvalósulásának napját, a számviteli eljárásokat, az egyedi pénzügyi kimutatás és a konszolidált pénzügyi kimutatás tételeinek elrendezését és jelölését, valamint e tételek tartalmi meghatározását és a pénzügyi kimutatás összetételét a közigazgatásban, a pénzügyi kimutatásból nyilvánosságra hozandó adatok terjedelmét, a pénzügyi kimutatás és az éves jelentés határidejét, eljárásainak módját és elhelyezésének helyét, az egyszerű könyvvitel rendszerében és a kettős könyvvitel rendszerében vezetett főkönyvek tartalmi meghatározását, továbbá az értékelési módszereket meghatározó számviteli alapelveket és számviteli módszereket és azok használatát, az értékhelyesbítések, leírások képzésének és könyvelésének alapelveit, a céltartalék képzésének és felhasználásának alapelveit, az eszközök és kötelezettségek tagolásának alapelveit, az analitikus számlák és az analitikus kimutatás kialakításának alapelveit, a közigazgatási és számviteli rendszerek konszolidálásának módszereit és eljárásait a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium") intézkedése szabja meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában,8) és a gazdálkodó egység köteles azt betartani.
(3) Az a gazdálkodó egység, amelyik jogi személy is egyben és felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a fordulónapot megelőző napig vezeti könyvelését. Számviteli szempontból a fordulónapot külön szabályozás7a) határozza meg, amely nem lehet későbbi, mint a fúzió, összeolvadás vagy szétválás hatályba lépésének napja.7b) A fordulónaptól számítva azok a tények, amelyek a megszűnő jogi személy számvitelének tárgyát képezik, annak a gazdálkodó egységnek a könyvelésének és pénzügyi kimutatásának részévé válnak, amelyik a megszűnő jogi személy jogutódja lesz7c) (a továbbiakban csak „jogutód gazdálkodó egység“). Amennyiben ez még nem jött létre, a megszűnő jogi személy vezeti és állítja össze a jogutód gazdálkodó egység könyvelését és pénzügyi kimutatását, éspedig az összeolvadás vagy szétválás hatályba lépésének napjáig.7b) A fordulónaptól számítva a könyvelés úgy vezetendő, hogy egyértelműen számszerűleg kifejezhetőek legyenek a megszűnő jogi személy eszközei, kötelezettségei és gazdálkodásának eredménye, ha a fúzió, összeolvadás vagy szétválás hatálya nem érvényesül.7b)
(4) A gazdálkodó egység köteles vezetni és összeállítani a könyvelést és a pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egység mint egész részére. Azokat az eseteket, mikor a gazdálkodó egység a saját maga részére és más személyek eszközeivel és kötelezettségeivel a saját nevében gazdálkodva köteles vezetni és összeállítani különálló könyvelést és különálló pénzügyi kimutatást, külön szabályozás írhatja elő.9)
(5) A gazdálkodó egység köteles könyvelést vezetni mint számviteli nyilvántartási rendszert a 31. § 2. bek. szerint. Számviteli nyilvántartási bejegyzés alatt olyan adat értendő, amely információt hordoz a számvitel tárgyának vagy vezetésének módjának tekintetében. A számvitel tárgyát vagy vezetésének módját érintő minden információt köteles a gazdálkodó egység csak számviteli nyilvántartási bejegyzésekkel feljegyezni.
(6) A számviteli nyilvántartási bejegyzések elsősorban a számviteli bizonylatok, a könyvelési tételek, a főkönyvek, az amortizációs ütemterv, a leltárak, a számlarend, a pénzügyi kimutatás és az éves jelentés. A számviteli nyilvántartási bejegyzéseket összefoglaló információt tartalmazó számviteli nyilvántartásokba lehet csoportosítani (a továbbiakban csak „összefoglaló számviteli nyilvántartások"). A gazdálkodó egység köteles a számviteli nyilvántartásokat a jelen törvényben meghatározott terjedelemben vezetni.
(7) A gazdálkodó egység köteles könyvelését és pénzügyi kimutatásait euróban vezetni és összeállítani. Abban az esetben, ha a követelések és kötelezettségek, részesedések,10) értékpapírok,11) derivatívák,11) értékpapírok és pénzeszközök, külföldi pénznemben vannak kifejezve, a gazdálkodó egység köteles azokat euróban és külföldi pénznemben is; ez a kötelezettség érvényes az értékhelyesbítések, céltartalékok és technikai céltartalékok12) esetében is, ha az eszközök és kötelezettségek, amelyeket érintenek, külföldi pénznemben vannak kifejezve.
(8) A gazdálkodó egység köteles államnyelven a vezetni és összeállítani a könyvelést és pénzügyi kimutatást.13) A nem államnyelvű számviteli bizonylatnak teljesítenie kell az érthetőség feltételét, a 8. § 5. bek. szerint.

5. §
(1) A gazdálkodó egység számvitelének vezetésével megbízhat más jogi személyt vagy természetes személyt is.
(2) Az 1. bekezdés szerinti megbízással a gazdálkodó egység nem mentesül a számvitel vezetésének, a pénzügyi kimutatás összeállításának és benyújtásának valamint a számvitel kimutathatóságának kötelezettsége alól a jelen törvény szerinti terjedelemben.

6. §
(1) A gazdálkodó egység köteles a számviteli eseteket számviteli bizonylatokkal alátámasztani (10. §).
(2) A számviteli esetek könyvelését a főkönyvekbe a gazdálkodó egység csak a számviteli bizonylatok alapján hajtja végre a könyvelési tételek bejegyzésével.
(3) A gazdálkodó egység köteles leltározni eszközeit, kötelezettségeit és eszközeinek és kötelezettségeinek különbségét, a 29. és 30. § szerint.
(4) A gazdálkodó egység köteles összeállítani a gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatását, a 17. és a 18. § szerint vagy a 17.a § szerint. A 22. és a 22.a § szerinti esetekben gazdálkodó egységek csoportjának pénzügyi kimutatását is összeállítja, tekintet nélkül azok székhelyére (a továbbiakban csak „konszolidált egység"), mint konszolidált pénzügyi kimutatást. A gazdálkodó egységek csoportjába tartozik az anyavállalat és annak összes leányvállalata.
(5) A gazdálkodó egység a következőket állítja össze:
a) rendes pénzügyi kimutatás,
b) rendkívüli pénzügyi kimutatás,
c) évközi pénzügyi kimutatás (18. §), ha erről külön szabályozás rendelkezik.14)

7. §
(1) A gazdálkodó egység köteles úgy könyvelni, hogy a pénzügyi kimutatás megbízható és valós képet nyújtson a számvitel tárgykörébe tartozó tényekről, valamint a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről.
(2) A pénzügyi kimutatás akkor nyújt megbízható képet, ha a pénzügyi kimutatás tételeinek tartalma megfelel a valóságnak, és összhangban van a meghatározott számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel. A pénzügyi kimutatás akkor nyújt valós képet, ha elkészítése során olyan számviteli alapelveket és számviteli módszereket alkalmaznak, melyek a pénzügyi kimutatásban szereplő tények megbízható ábrázolásához vezetnek.
(3) A gazdálkodó egységnek egy elszámolási időszakon belül azonos számviteli módszereket és számviteli alapelveket kell alkalmaznia; ha a gazdálkodó egység az elszámolási időszakon belül megváltoztatja az eddigi számviteli alapelveket és számviteli módszereket, az új számviteli alapelveket és számviteli módszereket ennek az elszámolási időszaknak az első napjától kezdve kell alkalmaznia. A számviteli alapelvek és számviteli módszerek megváltozását a gazdálkodó egység köteles feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben. Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy az elszámolási időszakban alkalmazott számviteli alapelvek és számviteli módszerek összeegyeztethetetlenek a tények megbízható és valós ábrázolásának követelményével, köteles a pénzügyi kimutatást úgy összeállítani, hogy az a tények megbízható és valós ábrázolását nyújtsa. A gazdálkodó egység köteles ezt feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.
(4) A gazdálkodó egység köteles oly módon alkalmazni számviteli alapelveket és számviteli módszereket, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy tevékenységét folyamatosan folytatni fogja, és nem következik be semmilyen olyan esemény, amely korlátozná, vagy megakadályozná eme tevékenység folytatásában a közeli jövőben, minimálisan 12 hónapig attól a naptól számítva, amellyel a rendes pénzügyi kimutatását összeállította. Abban az esetben, ha a gazdálkodó egység információval rendelkezik arra nézve, hogy esetében ilyen esemény be fog következni, köteles az ennek megfelelő számviteli eljárást alkalmazni, miközben köteles az alkalmazott eljárásról szóló információkat feltüntetni a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.
(5) A gazdálkodó egység az eszközöket és kötelezettségeket, a költségeket és hozamokat, a kiadásokat és a bevételeket főkönyvekben könyveli, és a pénzügyi kimutatásban önállóan, kölcsönös beszámításuk nélkül tünteti fel azokat, kivéve bizonyos eseteket, melyeket külön szabályozás szerint létrehozott gazdálkodó egységek számára megállapított számviteli alapelvek szabályoznak.15)

8. §
(1) A gazdálkodó egység köteles számvitelét helyesen, teljesen, bizonyíthatóan, egyértelműen és oly módon vezetni, amely garantálja a számviteli nyilvántartások maradandóságát.
(2) A gazdálkodó egység számvitele akkor helyes, ha a gazdálkodó egység a jelen törvény és a további külön szabályozások szerint vezeti könyvelését.
(3) A gazdálkodó egység számvitele akkor teljes, ha a gazdálkodó egység az elszámolási időszakban főkönyveiben a 3. § szerint elkönyvelte az összes számviteli eseteket, és erre az elszámolási időszakra összeállította az egyedi pénzügyi kimutatást, a konszolidált pénzügyi kimutatást, ha azt összeállítani kötelessége, a 20. § szerint elkészítette az éves jelentést, esetleg a konszolidált éves jelentést, nyilvánosságra hozta a 23.d § szerinti adatokat, archiválta a 23.a § szerinti dokumentumokat és ezekről a tényekről rendelkezik az összes számviteli nyilvántartással.
(4) A gazdálkodó egység számvitele bizonyítható, ha minden számviteli nyilvántartása bizonyítható (32. §) és a gazdálkodó egység végrehajtotta a leltározást.
(5) A gazdálkodó egység számvitele egyértelmű, ha lehetővé teszi a 4. § 8. bek. szerint egyenként és összefüggéseiben is megbízhatóan és egyértelműen megállapítani a számviteli esetek tartalmát az alkalmazott számviteli alapelvekhez és számviteli módszerekhez kapcsolódva (4. § 2. bek.) valamint a számviteli nyilvántartások tartalmát a számviteli nyilvántartások az alkalmazott formáihoz kapcsolódva (31. § 2. bek.).
(6) A gazdálkodó egység számvitele akkor van a számviteli nyilvántartások maradandóságát garantáló módon vezetve, ha a gazdálkodó egység képes biztosítani annak maradandóságát a feldolgozás és megőrzés egész ideje alatt, a 31-36. § szerint.


MÁSODIK RÉSZ
A számviteli rendszerek, a számviteli bizonylatok, a könyvelési tételek és a főkönyvek

9. §
A számviteli rendszerek
(1) A gazdálkodó egység köteles kettős könyvelésű számviteli rendszerben könyvelni, kivéve a 2. bekezdés szerint.
(2) Egyszerű könyvelésű számviteli rendszerben könyvelhet 
a) az a vállalkozó, akinek ezt külön szabályozás teszi lehetővé,16)
b) a természetes személy [1. § 1. bek. a) pont 3. alpont],
c) a polgári társulás, annak szervezeti egységei, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek, a Matica slovenská szervezeti egységei, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek, jogi személyek egyesületei, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közösségei, nem befektetési célú pénzügyi alapok, vadásztársaságok és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetek; amennyiben nem vállalkoznak és bevételeik az előző elszámolási időszakban nem érték el a 200 000 eurót, ha nem a közigazgatás alanyai,5)
d) az egyház és vallási közösség, azok szervei és az egyházi intézmények, amelyek jogalanyisággal rendelkeznek; amennyiben nem vállalkoznak.
(3) Az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerről kötelező az átváltás a kettős könyvelésű számviteli rendszerre, ha a gazdálkodó egység nem teljesíti a 2. bekezdésben meghatározott, egyszerű könyvelési rendszerre vonatkozó feltételeket. Az átváltás az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerről a kettős könyvelésű számviteli rendszerre és a kettős könyvelésű számviteli rendszerről az egyszerű könyvelésű számviteli rendszerre mindig csak annak az elszámolási időszaknak az első napján hajtható végre, amely azt az elszámolási időszakot követi, amelyben a gazdálkodó egység megállapította azokat a tényeket, amelyek a számviteli rendszer megváltoztatását indokolják.

10. §
A számviteli bizonylat
(1) A számviteli bizonylat olyan bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzés, melynek a következőket kell tartalmaznia 
a) a számviteli bizonylat verbális és numerikus azonosítóját,
b) a számviteli eset tartalmát és résztvevőinek megjelölését,
c) a pénzösszeget vagy az egységár adatait és a mennyiség megjelölését,
d) a számviteli bizonylat kiállításának dátumát,
e) a számviteli eset megvalósulásának dátumát, ha az nem azonos a kiállítás dátumával,
f) a gazdálkodó egységben a számviteli esetért felelős személy aláírását (32. § 3. bek.) és annak elkönyveléséért felelős személy aláírását,
g) a számlák megjelölését, melyeken a számviteli eset elkönyvelésre kerül a kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységekben, ha az a szoftverből automatikusan nem következik.
(2) A gazdálkodó egység, az esemény megállapítása után késedelem nélkül köteles kiállítani az azt igazoló a számviteli bizonylatot, éspedig úgy, hogy megállapítható legyen minden egyes számviteli eset tartalma a 8. § 5. bek. szerinti módon.

11. §
A könyvelési tétel
(1) A könyvelési tétel a főkönyvben kerül bejegyzésre.
(2) A gazdálkodó egység az elszámolási időszak alatt köteles a jelen törvény szerint folyamatosan bejegyezni a könyvelési tételeket.
(3) A gazdálkodó egység nem hajthat végre főkönyveken kívül könyvelési tételeket, nem hajthat végre meg nem történt számviteli esetről szóló könyvelési tételt, nem titkolhat el és nem hagyhat ki a számvitelből annak tárgyát képező eseményt.

12. §
A főkönyvek a kettős könyvelési rendszerben
(1) A kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egység a következő főkönyvekben könyvel:
a) a naplóban, amelyben a könyvelési tételek időrendben vannak feltüntetve, és amellyel bizonyítja az összes számviteli eset elkönyvelését az elszámolási időszakban,
b) a főkönyvben, amelyben a könyvelési tételek tárgyi szempontból rendszerezetten vannak feltüntetve, és amelyben bizonyítja az összes számviteli eset elkönyvelését az eszközök, a kötelezettségek, az eszközök és kötelezettségek különbsége, valamint a költségek és hozamok számláira az elszámolási időszakban.
(2) A főkönyv magában foglalja a szintetikus számlákat és az analitikus számlákat a számlarend szerint és elsősorban a következő adatokat tartalmazza:
a) a számlaegyenlegeket a főkönyv megnyitásának napján,
b) az egyes szálák összesített forgalmát a Tartozik oldalon és a Követel oldalon, legalább a naptári hónapra,
c) a maradványösszegeket és számlaegyenlegeket azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják.
(3) A szintetikus számlán feljegyzett könyvelési tételt részletesen le kell vezetni az analitikus számlákon.
(4) A főkönyvbe az összes számviteli esetet el kell könyvelni, amelyek a naplóban elkönyvelésre kerültek.
(5) Az a könyvelési tétel, amely az 1. bekezdés szerint főkönyvbe kerül bevezetésre, a mérlegen kívüli számlákon kerül bevezetésre.
(6) A gazdálkodó egység nem könyvelhet azokra a számlákra, amelyek nincsenek feltüntetve a számlarendben, sem olyan számlákat nem hozhat létre, amelyek a főkönyvekben nem szerepelnek.

13. §
A számlakeret és a számlarend
(1) A számlakeret tartalmazza a számlaosztályok, esetleg számlacsoportok vagy szintetikus számlák elrendezését a számviteli esetek könyvelésére, és azok numerikus és verbális megjelölését és a mérlegen kívüli számlákat; ennek az elrendezésnek tiszteletben kell tartania a pénzügyi kimutatás összeállításának követelményeit.
(2) A számlakerettel összhangban az 1. bekezdés szerint a gazdálkodó egység köteles összeállítani a számlarendet, amelyben feltünteti a szintetikus számlákat, az elszámolási időszak összes számviteli esetének könyveléséhez valamint a pénzügyi kimutatás a mérlegen kívüli számlák összeállításához szükséges analitikus számlákat. Az elszámolási időszak folyamán a számlarend a gazdálkodó egység szükségletei szerint kiegészíthető. Ha az elszámolási időszak első napjáig nem kerül sor az előző elszámolási időszakban érvényes számlarend változására, a gazdálkodó egység a következő elszámolási időszakban is e szerint a számlarend szerint járhat el.

14. §
(1) Az analitikus számlákon lévő pénzösszegeknek meg kell egyezniük a megfelelő összesített pénzösszegekkel a nyitóegyenlegeken, a Tartozik oldal és a Követel oldal forgalmaival, a szintetikus számlák maradványösszegeivel és záróegyenlegeivel, amelyekhez az analitikus számlák tartoznak.
(2) Az analitikus számlák az analitikus nyilvántartások részét képezik, melyeket pénzegységekben vezetnek. Ha azt az eszközök jellege megköveteli, az analitikus nyilvántartás mennyiségi egységekben is vezetendő és tartalmazza az egyéb adatokat is a gazdálkodó egység szükségletei számára.
(3) A gazdálkodó egység köteles vezetni a főkönyvek listáját, valamint a főkönyveiben és egyéb számviteli nyilvántartásaiban használt numerikus jelek vagy más szimbólumok és rövidítések listáját, feltüntetve azok jelentését is.

15. §
A főkönyvek az egyszerű könyvelési rendszerben
(1) Az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egység a következő főkönyvekben könyvel:
a) pénztárkönyv,
b) követelések könyve,
c) kötelezettségek könyve,
d) segédkönyvek, ha azok vezetése szükséges a számvitel tárgyának bizonyításához és kimutatásához a pénzügyi kimutatásban, például az eszközök összetevőinek segédkönyve, munkaügyi kapcsolatokból eredő kötelezettségek segédkönyve.
(2) A pénztárkönyv elsősorban a következő adatokat tartalmazza:
a) a gazdálkodó egység pénzeszközeinek állománya készpénzben és banki számlákon,
b) az elszámolási időszak bevételei, olyan tagolásban, ami a jövedelemadó alapjának megállapításához szükséges,
c) az elszámolási időszak kiadásai, olyan tagolásban, ami a jövedelemadó alapjának megállapításához szükséges,
d) a pénzeszközök mozgását dokumentáló átmeneti tételek, amelyek még nem számítanak bevételnek vagy kiadásnak a b) és c) pontok szerint.
(3) A követelések könyve elsősorban a következő adatokat tartalmazza:
a) adósok,
b) követelések pénzben kifejezve,
c) kifizetett előlegek,
d) hitelezések,
e) jövedelemadó-követelések,
f) közvetettadó-követelések,
g) követelések a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségügyi biztosítóval szemben.19)
(4) A kötelezettségek könyve elsősorban a következő adatokat tartalmazza:
a) hitelezők,
b) a kötelezettségek nagysága pénzben kifejezve,
c) felvett előlegek,
d) felvett hitelek,
e) jövedelemadó-kötelezettségek,
f) közvetettadó-kötelezettségek,
g) kötelezettségek a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségügyi biztosítóval szemben.19)

16. §
A főkönyvek megnyitása és lezárása
(1) Az a gazdálkodó egység, mely jogi személy is egyben, mindig a következőképpen nyitja a főkönyveket:
a) létrejöttének napjával, kivéve a 2. bekezdés szerint,
b) az elszámolási időszak első napjával,
c) a fordulónappal.
(2) A főkönyveket a fordulónappal a jogutód gazdálkodó egység nyitja. Ha ez még nem jött létre, a megszűnő jogi személy összeállítja a nyitómérleget és megnyitja a főkönyveket a jogutód gazdálkodó egység részére. Fúzió esetén a jogutód gazdálkodó egység, miután számláit kiegészítette a nyitómérleg adataival, folytatja főkönyveinek vezetését.
(3) A természetes személyként működő gazdálkodó egység mindig a következőképpen nyitja a főkönyveket:
a) a vállalkozás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység megkezdésének napjával,
b) elszámolási időszak első napjával.
(4) A gazdálkodó egység, mely jogi személy is egyben, mindig a következőképpen zárja le a főkönyveket:
a) a megszűnés napjával azokban az esetekben, melyeket külön szabályozás határoz meg,20)
b) az elszámolási időszak utolsó napjával,
c) a fordulónapot megelőző nappal,
d) a felszámolás megkezdésének napját vagy a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal.
(5) A kereskedelmi társaság jogi formájának megváltozása esetén21) a főkönyvek nem zárandók le, hacsak külön szabályozás másként nem rendelkezik róla.
(6) A természetes személyként működő gazdálkodó egység mindig a következőképpen zárja le a főkönyveket:
a) az elszámolási időszak utolsó napjával,
b) a vállalkozás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység befejezésének napjával,
c) a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal.
(7) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban a felszámolás megkezdésének napjától a felszámolás befejezésének napjáig főkönyveket nyit, a felszámolás megkezdésének napjával, majd a felszámolás befejezésének napjával lezárja a főkönyveket.
(8) A gazdálkodó egység az elszámolási időszakban a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjától a csődeljárás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig főkönyveket nyit, a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjával, majd a csődeljárás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával lezárja a főkönyveket.
(9) A pénzügyi kimutatás összeállítását követően a lezárt főkönyveket nem lehet megnyitni, kivéve a 10. bekezdés szerint, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(10) A pénzügyi kimutatás elfogadásáig a lezárt főkönyveket újra meg lehet nyitni abban az esetben, ha a számvitel valós és megbízható képének biztosítása a cél (7. §).
(11) Ha a pénzügyi kimutatás elfogadása után megállapításra kerül, hogy az előző elszámolási időszak adatai nem egybevethetőek (17. § 9. bek.), a gazdálkodó egység kijavítja azokat abban az elszámolási időszakban, amikor ezeket a tényeket megállapította, és ezt feltünteti a pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben.
(12) A kettős könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységnek be kell tartania azt az alapelvet, hogy a mérlegben kimutatott számlák záróegyenlegeinek az elszámolási időszak utolsó napján meg kell egyezniük az ezeknek a számláknak a nyitóegyenlegeivel a közvetlenül következő elszámolási időszak első napjával. Ez érvényes a mérlegen kívüli számlákat vezető főkönyvben szereplő számlákra is.
(13) Az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységnek be kell tartania azt az alapelvet, hogy az eszközök és kötelezettségek záróegyenlegeinek az egyes főkönyvekben, a pénzügyi kimutatás összeállításának napjával, meg kell egyezniük az eszközök és kötelezettségek nyitóegyenlegeivel az egyes főkönyvekben a közvetlenül következő elszámolási időszak első napjával.


HARMADIK RÉSZ
A pénzügyi kimutatás

17. §
(1) A pénzügyi kimutatás a számvitel tárgyát képező tények strukturált megjelenítése, mely azoknak a személyeknek a rendelkezésére áll, akik ezeket az információkat felhasználják (a továbbiakban csak „felhasználók"). A gazdálkodó egység a jelen törvényben meghatározott esetekben állítja össze a pénzügyi kimutatást, abban a szerkezetben, amely kapcsolódik a gazdálkodó egységnél használt számviteli rendszerhez. A pénzügyi kimutatás egy egészet alkot.
(2) A pénzügyi kimutatás a következő általános alaki kellékeket tartalmazza:
a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy elnevezése; a jogi személyek feltüntetik székhelyüket, a természetes személyek pedig vállalkozásuk helyét tüntetik fel,
b) statisztikai azonosító szám, ha a gazdálkodó egység rendelkezik vele,
c) dátum, amelyhez a pénzügyi kimutatás készül,
d) az összeállítás napjának dátuma,
e) időszak, amelyhez a pénzügyi kimutatás készül,
f) a minisztérium intézkedésével előírt más adatokat, melyek a pénzügyi kimutatás fedőlapján vannak feltüntetve,
g) a gazdálkodó egység képviseleti szervének vagy a gazdálkodó egység képviseleti szerve tagjának aláírása vagy az 1. § 1. bek. a) pontjának 3. alpontja szerinti természetes személy aláírása.
(3) A pénzügyi kimutatás a kettős könyvelés rendszerében a 2. bekezdés szerinti általános alaki kellékeken kívül a következőket tartalmazza:
a) mérleg,
b) eredménykimutatás,
c) megjegyzések.
(4) A pénzügyi kimutatás az egyszerű könyvelés rendszerében a 2. bekezdés szerinti általános alaki kellékeken kívül a következőket tartalmazza:
a) a bevételek és a kiadások kimutatása,
b) az eszközök és a kötelezettségek kimutatása.
(5) A gazdálkodó egység legkésőbb hat hónapon belül köteles a pénzügyi kimutatást összeállítani attól a naptól számítva, amelyhez a pénzügyi kimutatást összeállították, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp. Az összeállított pénzügyi kimutatáshoz csatolni kell a 2. bekezdés g) pont szerinti aláírást.
(6) A gazdálkodó egység mindig pénzügyi kimutatást állít össze, ha lezárja a főkönyveket a 16. § szerint. Fúzió esetén a jogutód gazdálkodó egység nem zárja le a főkönyveket, miközben megállapítja a számlák záróegyenlegét, a nyitóegyenleg összeállításának céljából. Ha a főkönyveket az elszámolási időszak utolsó napjával zárják le, rendes pénzügyi kimutatást állítanak össze, a főkönyvek lezárásának összes többi, 16. §-ban felsorolt esetében rendkívüli pénzügyi kimutatás állítandó össze. Ha az a nap, amelyhez a rendes pénzügyi kimutatás vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatás készül, egybeesik azzal a nappal, amelyhez az évközi pénzügyi kimutatás készül, az évközi pénzügyi kimutatás nem állítandó össze. Ha az a nap, amelyhez a rendkívüli pénzügyi kimutatás készül, egybeesik azzal a nappal, amelyhez a rendes pénzügyi kimutatás készül, az összeállított pénzügyi kimutatás rendes pénzügyi kimutatásnak is tekintendő.
(7) A gazdálkodó egység nyitóegyenleget állít össze 
a) létrejöttének napjához, kivéve azt a gazdálkodó egységet, amelynek nyitóegyenlegét fordulónapjával állították össze,
b) a felszámolás megkezdésének napjához,
c) a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjához,
d) a fordulónaphoz.
(8) A gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásban köteles feltüntetni az egyenleg szerinti információkat azzal a nappal, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják; ez hasonlóképpen érvényes az összes könyvelési tételekre is, amelyek csak addig a napig valósultak meg, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják, ha a jelen törvény a továbbiakban nem rendelkezik másképp. A gazdálkodó egység közben figyelembe veszi az egyenlegben az azon napot érintő információkat is, amely naphoz a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amelyeket a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásának napjáig szerzett be, miközben a pénzügyi kimutatás összeállításának napját a gazdálkodó egység maga határozza meg.
(9) A pénzügyi kimutatás információinak hasznosaknak kell lenniük a felhasználó számára, jelentőségük szempontjából kerülnek kiértékelésre, és érthetőeknek, összehasonlíthatóaknak és megbízhatóknak kell lenniük. Az információ akkor tekintendő jelentősnek, ha annak fel nem tüntetése a pénzügyi kimutatásban vagy annak hibás feltüntetése a pénzügyi kimutatásban befolyásolhatná a felhasználó következtetését vagy határozathozatalát. A pénzügyi kimutatás információi akkor érthetőek, ha teljesítik a 8. § 5. bek. szerinti feltételeket; az információkat nem lehet kizárni csupán abból az okból kifolyólag, hogy azok a felhasználó számára érthetetlenek. Az információk összehasonlíthatóak, ha teljesítik a 7. § 3. és 4. bek. szerinti feltételeket. A pénzügyi kimutatás információi akkor megbízhatóak, ha teljesítik a 7. § 1. bek. szerinti feltételeket, valamint ha teljesek és időszerűek. A pénzügyi kimutatás információinak teljességét jelentőségük betartásával és a megszerzésükre fordított költségek figyelembevételével biztosítják. A pénzügyi kimutatás információi akkor időszerűek, ha teljesítik az 5. bekezdés szerinti feltételeket.
(10) A külön szabályozás alapján végrehajtott információgyűjtés és információigénylés nem pénzügyi kimutatás.22)

17.a §
(1) Az egyedi pénzügyi kimutatást külön szabályozás szerint22a) a következő gazdálkodó egységek állítják össze
a) bank, alapkezelő társaság, biztosító, kivéve az egészségügyi biztosítót,19) viszontbiztosító, a Biztosítók Szlovákiai Irodája, nyugdíjalap-kezelő társaság, nyugdíj-kiegészítő társaság, értékpapír-tőzsde és a külön szabályozással létrehozott gazdálkodó egység,22aaa)
b) külföldi bank kirendeltsége, külföldi alapkezelő társaság kirendeltsége, más tagállamból származó biztosító kirendeltsége, külföldi biztosító kirendeltsége, más tagállamból származó viszontbiztosító kirendeltsége és külföldi viszontbiztosító kirendeltsége.
(2) Az 1. bekezdés szerint jár el az az 1. bekezdésben nem szereplő gazdálkodó egység is, ha kereskedelmi társaság, amely két egymást követő elszámolási időszakban a következő feltételek közül legalább kettőt teljesít:
a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 170 000 000 eurót, az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel nem javított összege értendő,
b) a nettó forgalom meghaladta a 170 000 000 eurót,
c) az egyes elszámolási időszakban az alkalmazottak átlagos átszámított száma meghaladta a 2 000-t.
(3) A gazdálkodó egység, kivéve az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti gazdálkodó egységet, egyedi pénzügyi kimutatás összeállításáról dönthet külön szabályozás szerint,22a) ha
a) az elszámolási időszakban értékpapírokat bocsátott ki és ezeket kereskedelem céljából a szabályozott piac elfogadta,22aa) vagy
b) pénzforgalmi intézmény,22ad) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, értékpapír-kereskedő, külföldi értékpapír-kereskedő kirendeltsége és egyúttal nem bank, külföldi bank kirendeltsége, alapkezelő társaság vagy külföldi alapkezelő társaság kirendeltsége, vagy
c) jogutód gazdálkodó egységnek számít és a megszűnő gazdálkodó egység vagy a jogutód gazdálkodó egység a fordulónap előtt7a) összeállította az egyedi pénzügyi kimutatást külön szabályozás szerint,22a) vagy
d) a gazdálkodó egység újonnan létrehozott leányvállalata és addig a napig, amelyhez az első egyedi pénzügyi kimutatást összeállítja, teljesíti a 2. bekezdés szerinti feltételeket és egyúttal az anyavállalat gazdálkodó egység, amely valamelyik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, egyedi pénzügyi kimutatást állít össze külön szabályozás szerint.22a)
(4) Az 1-3. bekezdésekben feltüntetett gazdálkodó egység külön szabályozás szerint22ab) egyedi pénzügyi kimutatást is összeállít,22a) amelyben az értékpapírokat és részvényeket külön szabályozás szerint mutatja ki.22ac) A mikro gazdálkodó egység évközi pénzügyi kimutatásának eredménykimutatásában csak az első mondat szerinti információkat kell kimutatni, azzal a nappal, amelyhez az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, az elszámolási időszak kimutatott részére.
(5) Az 1-3. bekezdésekben feltüntetett gazdálkodó egység, amely külön szabályozás szerint kezdi összeállítani az egyedi pénzügyi kimutatást,22a) akkor is összeállítja az ilyen pénzügyi kimutatást, ha megszűnnek az 1-3. bekezdésekben feltüntetett feltételek.
(6) Az 1. és 2. bekezdések szerinti gazdálkodó egységekre a jelen törvény vonatkozik, ha külön szabályozások22a) nem rendelkeznek másképp; ez érvényes 3. bekezdés szerinti gazdálkodó egységekre is, ha külön szabályozás szerinti egyedi pénzügyi kimutatást összeállítása mellett döntenek.22a)
(7) Az 1-6. bekezdések szerint pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles összeállítani a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatását. A pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásának terjedelmét, módját, helyét és benyújtásának határidejét a minisztérium rendelettel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.

17.b §
(1) A Szlovák Nemzeti Bank mint gazdálkodó egység külön szabályozás szerint vezeti számvitelét.22b)
(2) A Szlovák Nemzeti Bank mint gazdálkodó egység külön szabályozás szerint állítja össze az egyedi pénzügyi kimutatását.22b)
(3) A Szlovák Nemzeti Bankra mint gazdálkodó egységre a jelen törvény vonatkozik, ha külön szabályozások22b) vagy nemzetközi számviteli standardok, amelyeket a londoni székhelyű Nemzetközi Számviteli Standardok Tanácsa ad ki, nem rendelkeznek másképp.

18. §
(1) A rendes és rendkívüli pénzügyi kimutatáson kívül a gazdálkodó egység az elszámolási időszak folyamán összeállítja az évközi pénzügyi kimutatást is, ha azt külön szabályozás megköveteli.14) Az évközi pénzügyi kimutatás összeállítása során a főkönyveket nem zárják le és a leltározást csak értékelés céljából hatják végre a 26. § 3. bek. szerint; a jelen törvény pénzügyi kimutatást szabályozó rendelkezései az évközi pénzügyi kimutatásra ugyanúgy érvényesek. Ha külön szabályozás előírja a pénzügyi kimutatás összeállításának kötelezettségét az elszámolási időszak folyamán, a jelen törvény alkalmazásában ez a pénzügyi kimutatás évközi pénzügyi kimutatásnak tekintendő, miközben az ilyen a pénzügyi kimutatást a rendes pénzügyi kimutatás terjedelmében kell összeállítani.
(2) Az évközi pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egység teljeskörűen vagy tömörítve állítja össze. A tömörített évközi pénzügyi kimutatás kapcsolódik a teljeskörű pénzügyi kimutatás tételeihez.
(3) A rendes pénzügyi kimutatás és a rendkívüli pénzügyi kimutatás mérlegében a gazdálkodó egység eszközeiről, kötelezettségeiről és az eszközök és kötelezettségek különbségeiről szóló információkat kell kimutatni azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, és azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra. Az évközi pénzügyi kimutatás mérlegében a folyó elszámolási időszakra vonatkozó részben az első mondat szerinti információkat mutatják ki, azzal a nappal, amely nappal az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra vonatkozó részben az első mondat szerinti információkat mutatják ki, azzal a nappal, amely nappal a rendes pénzügyi kimutatást vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatást a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra összeállítják.
(4) A rendes pénzügyi kimutatás és a rendkívüli pénzügyi kimutatás eredmény-kimutatásában a költségeket, a hozamokat és a gazdálkodás eredményét mutatják ki az elszámolási időszakra és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra. Az évközi pénzügyi kimutatás eredmény-kimutatásában azokat az információkat mutatják ki, melyek az elszámolási időszak kezdetétől addig a napig keletkeztek, amely naphoz az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják, valamint az azt közvetlenül megelőző elszámolási időszak információit. A mikro gazdálkodó egység évközi pénzügyi kimutatásainak eredmény-kimutatásában csak az első mondat szerinti információkat kell kimutatni, azzal a nappal, amely nappal az évközi pénzügyi kimutatást összeállítják az elszámolási időszak kimutatott részére.
(5) A megjegyzésekben azokat az információkat kell feltüntetni, amelyek megmagyarázzák és kiegészítik a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat, esetleg további kimutatásokat és adatokat, melyek azokat megmagyarázzák és kiegészítik. A megjegyzésekben kell feltüntetni azokat az információkat is, amelyek a számviteli alapelvek és számviteli módszerek alkalmazását érintik, és további információkat a jelen törvény által meghatározott követelmények szerint. A gazdálkodó egység a megjegyzésekben tünteti fel azokat azokról a tényekről szóló információkat is, amelyeket azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, nem mutatják ki a pénzügyi kimutatás többi részében, de melyek következményei jelentős módon megváltoztatják a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megítélését.
(6) A gazdálkodó egységek a 2. § 8. és 14. bek. szerint a megjegyzésekben feltüntetik a megbízott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társasággal22c) (a továbbiakban csak „könyvvizsgáló”) szemben felmerült költségek meghatározását és összegét is, az adott elszámolási időszakra a költségek következő tagolásában:
a) a pénzügyi kimutatás hitelesítése,
b) bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálói szolgáltatások, kivéve a pénzügyi kimutatás hitelesítését,
c) adótanácsadás,
d) további nem könyvvizsgálói szolgáltatások.
(7) A külön szabályozás szerinti22ca) évközi egyedi pénzügyi kimutatást az adóhivatalnak az adóbevallás benyújtásának határidejére kell kézbesíteni.

19. §
A pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítése
(1) A rendes egyedi pénzügyi kimutatást és a rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatást következő a gazdálkodó egységeknek kell könyvvizsgálóval hitelesíttetniük,
a) kereskedelmi társaság, ha kötelezően alaptőkét hoz létre és szövetkezet, ha azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják és a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra a következő feltételek közül legalább kettő teljesül:
1. eszközeinek teljes összege meghaladta az 1 000 000 eurót, az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel nem javított összege értendő,
2. nettó forgalma meghaladta a 2 000 000 eurót,
3. az egyes elszámolási időszakban az alkalmazottak átlagos átszámított száma meghaladta a 30-at,
b) kereskedelmi társaság és szövetkezet, amelyek értékpapírjait kereskedelem céljából a szabályozott piac elfogadta,
c) amelyek számára ezt a kötelezettséget külön szabályozás írja elő,24)
d) amelyek a pénzügyi kimutatást a 17.a § szerint állítják össze.
(2) A gazdálkodó egység könyvvizsgálóját, az 1. bekezdés a), b) és d) pontja szerint, a közgyűlés vagy a taggyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. Azok a gazdálkodó egységek, amelyek létrehozták a könyvvizsgálói bizottságot,24aaa) vagy amelyekben a felügyelőbizottság a könyvvizsgálói bizottság tisztségét is ellátja, az igazgatótanács, a könyvvizsgálói bizottság vagy a felügyelőbizottság ajánlása alapján, előterjeszti a közgyűlésnek vagy a taggyűlésnek a könyvvizsgáló jóváhagyására vagy visszahívására vonatkozó javaslatot. Ha a gazdálkodó egységnek nincs igazgatótanácsa, közgyűlése vagy taggyűlése, a gazdálkodó egység könyvvizsgálója jóváhagyásának és visszahívásának folyamatát külön szabályozás határozza meg.24aa) A könyvvizsgáló visszahívását kellően meg kell indokolni, miközben a pénzügyi kimutatás jelen törvény szerinti összeállításának módjára vagy a könyvvizsgálói módszerek alkalmazására24a) vonatkozó nézetkülönbség nem jelenthet okot a könyvvizsgáló visszahívására. A gazdálkodó egység köteles indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a könyvvizsgáló visszalépésének vagy visszahívásának napjától számított egy hónapon belül, írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálatokat Felügyelő Hivatalt a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során történt visszalépéséről vagy visszahívásáról, és megmagyarázni azokat az okokat, amelyek a visszalépéshez vagy a visszahíváshoz vezettek.
(3) Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egység pénzügyi kimutatását az elszámolási időszak végén, amelyre a kimutatást összeállították, a következő 1 éven belül könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp.25)
(4) A pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége azokra a külön szabályozásban meghatározott jogi személyekre is vonatkozik,26) amelyeknek az adófelajánlásokból befolyt éves összege több, mint 35 000 euró, abban az elszámolási időszakban, amelyikben ezeket a pénzeszközöket felhasználták, ezt a pénzügyi kimutatást az elszámolási időszak végétől számított egy éven belül könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp.26aa)
(5) Az egyéni évközi pénzügyi kimutatást és a konszolidált évközi pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egységnek nem szükséges könyvvizsgálóval hitelesíttetnie.

20. §
Az éves jelentés
(1) Az a gazdálkodó egység, amely köteles pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni a 19. § szerint, a 17.a § 1. bek. b) pontjában feltüntetett a gazdálkodó egységen és a külföldi értékpapír-kereskedő kirendeltségén kívül, köteles éves jelentést készíteni. Az éves jelentés tartalmazza az elszámolási időszak pénzügyi kimutatását, amelyre az éves jelentést összeállítják, továbbá a könyvvizsgáló ehhez a pénzügyi kimutatáshoz tartozó jelentését, hacsak külön szabályozás nem rendelkezik másképp, és elsősorban a következő információkat:
a) a gazdálkodó egység fejlődéséről, a jelenlegi állapotáról, valamint a jelentős kockázatokról és bizonytalanságokról, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve; az információkat a jelenlegi helyzet és a várható fejlődés kiegyensúlyozott és teljes körű elemzésével kell benyújtani, tartalmaznia kell a fontos pénzügyi és nem-pénzügyi mutatókat, beleértve a gazdálkodó egység tevékenységének környezetre és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásáról szóló információkat, rámutatva a pénzügyi kimutatásban szereplő vonatkozó adatokra,
b) különleges jelentőségű eseményekről, melyekre az elszámolási időszak, amelyre az éves jelentést összeállították, befejezése után került sor,
c) a gazdálkodó egység tevékenységének feltételezett jövőbeli fejlődéséről,
d) a kutatás és fejlesztés területén végzett tevékenység költségeiről,
e) a saját részvények,27a) átmeneti igazolások, üzleti részesedések és részvények, az anyavállalat átmeneti igazolásainak és üzleti részesedéseinek megszerzéséről a 22. § szerint,
f) a nyereség szétosztásának vagy a veszteség kiegyenlítésének javaslatáról,
g) a külön szabályozás szerint megkövetelt adatokról,
h) arról, hogy a gazdálkodó egységnek van-e külföldön szervezeti egysége.
(2) Az 1. bekezdés szerinti információkon kívül az éves jelentés a 20.a és 20.b § szerinti jelentést is tartalmazza. Az éves jelentés tartalmát, másként, mint az 1. bekezdésben szerepel, külön szabályozás is meghatározhatja.28)
(3) Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egység éves jelentésének megbízható és valós képet kell nyújtania, és az elszámolási időszak végétől számított egy éven belül könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A könyvvizsgálónak
a) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés összhangban van-e a pénzügyi kimutatással, kivéve a külön előírás27) szerinti éves jelentést,
b) véleményt kell nyilvánítania a 6. bekezdés d) pontjában és a 7. bekezdés c) – e), g) és h) pontjaiban feltüntetett információkról,
c) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés tartalmazza-e a külön előírás28ab) szerinti információkat,
d) véleményt kell nyilvánítania, hogy az éves jelentés tartalmazza-e a jelen törvény szerinti,
e) fel kell tüntetnie, hogy a gazdálkodó egységről szóló ismeretei és annak helyzete alapján megállapított-e lényeges hibákat az éves jelentésben, és fel kell tüntetnie minden ilyen lényeges hiba jellegét.
(4) Az évközi pénzügyi kimutatáshoz évközi jelentés készül, ha erről külön szabályozás rendelkezik.28a)
(5) Ha a gazdálkodó egység, amely az eszközöket külön szabályozás szerint11) használja, aktíváinak, passzíváinak és pénzügyi helyzetének elbírálásához fontos, a gazdálkodó egység köteles feltüntetni éves jelentésben a következő információkat is:
a) a gazdálkodó egység kockázatkezelési céljait és módszereit, beleértve a tervezett üzletek fő típusait biztosító politikáját, melyek során fedezeti származékos termékeket használnak,
b) árkockázatokat, hitelkockázatokat, likviditási kockázatokat és a készpénzforgalommal összefüggő kockázatokat, melyeknek a gazdálkodó egység ki van téve.
(6) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles az éves jelentésben az éves jelentés külön részeként feltüntetni az igazgatásról és irányításról szóló nyilatkozatot, amely a következőket tartalmazza: 
a) hivatkozást a társaság irányításának kódexére, amely a társaságra érvényes, vagy amelyet az irányítás során be kell tartani, és az arra vonatkozó adatot, hogy a társaság irányításának kódexe nyilvánosan hol hozzáférhető,
b) az irányítás módszereire vonatkozó összes fontos információt és az arra vonatkozó adatot, hogy az irányítás módszereire vonatkozó információk hol lettek nyilvánosságra hozva,
c) a társaság irányításának kódexétől való eltérésekről szóló információkat28c) és az eltérések okait, vagy az arról szóló információt, hogy a társaság semmilyen, a társaság irányítására vonatkozó kódexet nem alkalmaz és az okokat, melyek miatt így döntött,
d) a belső ellenőrzés és kockázatkezelés fő rendszereinek leírását, a pénzügyi kimutatáshoz kapcsolódóan,
e) a közgyűlés tevékenységéről, hatásköréről, a részvényesek jogainak leírásáról és azok végrehajtásának módjáról szóló információkat, 
f) a társaság szerveinek és azok bizottságainak összetételéről és tevékenységéről szóló információkat,
g) a 7. bekezdés szerinti információkat.
(7) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles éves jelentésben nyilvánosságra hozni a következő adatokat is:
a) az alaptőke szerkezetéről, beleértve az értékpapírokról szóló adatokat is, melyeket kereskedelem céljából a szabályozott piac nem fogadta el egyetlen tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség egyetlen államában sem, feltüntetve a részvények fajtáját, a hozzájuk kapcsolódó jogok és kötelezettségek leírását a részvények minden fajtájára és azok százalékos arányát a teljes alaptőkében,
b) az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásait,
c) az alaptőkéből való befolyásoló részesedést, külön szabályozás szerint,28aa)
d) az értékpapírok tulajdonosairól, akik külön ellenőrzési jogokkal rendelkeznek, feltüntetve e jogok leírását is,
e) a szavazati jogok korlátozásairól,
f) az értékpapírok tulajdonosai közötti megállapodásokról, melyek ismertek előtte, és melyek az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásához, valamint a szavazati jogok korlátozásához vezethetnek,
g) a képviseleti szerv tagjainak kinevezését és visszahívását szabályozó előírásokról és az alapszabályzat megváltoztatásáról,
h) képviseleti szervének jogköréről, elsősorban a részvények kibocsátásáról vagy a részvények visszavásárlásáról szóló döntés meghozásának jogköréről,
i) az összes jelentős megállapodásról, melyekben szerződő félként szerepel és melyek hatályba lépnek, változnak vagy melyek érvényessége lejár a gazdálkodó egység ellenőrzési viszonyai megváltozásának következményeként, melyekre a vételi ajánlattal összefüggésben került sor, és annak hatásairól, kivéve azt az esetet, ha ezek nyilvánosságra hozatala komoly károkat okozna a gazdálkodó egységnek; ez a kivétel nem érvényesül, ha a gazdálkodó egység külön szabályozás által előírt kötelezettségeinek teljesítése keretében köteles nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat,
j) az összes megállapodásról, melyeket a gazdálkodó egység és szerveinek tagjai vagy alkalmazottai között köttettek, melyek alapján térítés jár nekik, ha tisztségük vagy munkaviszonyuk tisztségükről való lemondással, a munkavállaló részéről történő felmondással, visszahívásukkal, a munkaadó részéről, indoklás nélkül történő felmondással ér véget, vagy ha tisztségük vagy munkaviszonyuk vételi ajánlat következtében ér véget.
(8) Azon gazdálkodó egység igazgatótanácsának tagjai, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, a közgyűlés elé terjesztik az éves jelentés, 6. és 7. bekezdések szerinti, tartalmi követelményeire vonatkozó magyarázó jelentést.
(9) A közérdeklődésre számot tartó jogalany, kivéve a 17.b § szerinti gazdálkodó egységet, amelynél a teljes munkaidősre átszámított átlagos alkalmazotti létszám az elszámolási időszakra meghaladta az 500 alkalmazottat, az éves jelentésben nem pénzügyi jellegű információkat is feltüntet a gazdálkodó egység tevékenységének fejlődéséről, végrehajtásáról, helyzetéről és hatásáról az environmentális, szociális és alkalmazotti szférára, információkat az emberi jogok betartásáról valamint információkat a korrupció és a megvesztegetés elleni harcról (a továbbiakban csak „a társadalmi felelősségvállalás területe“), miközben elsősorban feltünteti
a) az üzleti modell tömör leírását,
b) a gazdálkodó egység által a társadalmi felelősségvállalás területén érvényesített politika alkalmazásának leírását és eredményeit,
c) a gazdálkodó egység tevékenységéből következő hatások társadalmi felelősségvállalás területére gyakorolt fő kockázatainak leírását, melyeknek kedvezőtlen következményei lehetnek, és ha az helyénvaló, az üzleti kapcsolatok, termékek vagy szolgáltatások leírását is, amelyeket a gazdálkodó egység biztosít, valamint annak leírását, hogy a gazdálkodó egység mi módon kezeli ezeket a kockázatokat,
d) a gazdálkodó egység tevékenységéről szóló, jelentős, nem pénzügyi információkat, az egyes tevékenységek szerinti bontásban,
e) a pénzügyi kimutatásban szereplő összegekről szóló információkra való utalást, és ezen összegek magyarázatát a társadalmi felelősségvállalás területére gyakorolt hatások szempontjából, ha ez helyénvaló.
(10) A közérdeklődésre számot tartó jogalany a 9. bekezdés szerinti információk esetében kiindulhat az Európai Unió keretrendszeréből vagy más nemzetközi keretrendszerből is, amely szabályozza a nem pénzügyi információkat, ha pontosan feltünteti milyen keretrendszer szerint járt el.
(11) A 9. bekezdés szerinti információk feltüntetésének kötelezettsége alól mentesül az a közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely leányvállalatnak minősül, ha a róla és összes leányvállalatáról szóló információk belefoglaltattak az anyavállalat éves jelentésébe vagy más hasonló jelentésbe.
(12) Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem hozza nyilvánosságra a 9. bekezdés szerinti információkat, az éves jelentésben feltünteti az okokat, amelyek alapján ezeket az információkat nem hozta nyilvánosságra.
(13) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat adott ki, és azokat bármelyik tagállam szabályozott piacán  kereskedésre elfogadták, az éves jelentésében feltünteti sokszínűségi politikájának leírását is, melyet adminisztratív szervezeti egységeiben, irányító szerveiben és felügyeleti szerveiben érvényesít, elsősorban ezen szervek tagjainak életkora, neme, végzettsége és szakmai tapasztalatai vonatkozásában, feltünteti továbbá ezen politikájának céljait, végrehajtásának módját és a beszámolási időszakban elért eredményeket, ha azzal a nappal, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják, a következő feltételek közül legalább kettőt teljesített:
a) eszközeinek teljes összege meghaladta a 20 000 000 eurót, miközben az eszközök összege alatt, a jelen célra, az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,
b) tiszta forgalma meghaladta a 40 000 000 eurót,
c) a teljes munkaidősre átszámított átlagos alkalmazotti létszám meghaladta a 250 főt.
(14) Az a gazdálkodó egység, amely éves jelentésében nem tünteti fel a 13. bekezdés szerinti sokszínűségi politikájának leírását, éves jelentésében feltünteti az okokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy a sokszínűségi politikát nem érvényesíti.
(15) A 9. bekezdés szerinti információk feltüntetésével teljesül a gazdálkodó egység azon kötelezettsége, amely a gazdálkodó egység tevékenységének környezetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatásairól szóló, nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozik, az 1. bekezdés a) pontja szerint.

20.a §
A hatóságoknak folyósított kifizetésekről szóló éves jelentés
(1) Az a nagy gazdálkodó egység, amely olyan kereskedelmi társaság és közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely a nyersanyag-kitermelő iparban működik vagy természetes erdők irtásával foglalkozik, a hatóságoknak folyósított kifizetésekről éves jelentést készít és hoz nyilvánosságra (a továbbiakban csak „a kifizetésekről szóló jelentés“). A kifizetésekről szóló jelentés összeállításának és nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól mentesül az a tagországi vállalat, amely anyavállalat vagy leányvállalat, ha az anyavállalat valamely tagország joghatálya alá tartozik és a folyósított kifizetések bele vannak foglalva a hatóságoknak folyósított kifizetésekről szóló konszolidált jelentésbe (a továbbiakban csak „a kifizetésekről szóló konszolidált jelentés“).
(2) A jelen törvény alkalmazásában
a) a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedő gazdálkodó egység alatt olyan gazdálkodó egység értendő, amelynek tevékenységei magukban foglalhatják a kutatást, a fellelést, a terület előkészítését a kitermelésre vagy az ásványi nyersanyagok kitermelését külön előírás szerint,28d)
b) a természetes erdők irtásával foglalkozó gazdálkodó egység alatt olyan gazdálkodó egység értendő, amely külön előírás szerinti28e) tevékenységeket végez,
c) a hatóság alatt olyan közigazgatási szerv vagy területi önkormányzati szerv értendő, beleértve az általuk létrehozott és irányított szervezeteket, állami vállalatokat és kereskedelmi társaságokat, melyekben a hatóságnak a 22. § 3. bek. szerinti jogokkal rendelkezik,
d) természetes erdő alatt az az őshonos növényfajokból álló erdőállomány értendő, amelyben nm láthatók világosan az emberi tevékenység jelei, és amelyben az ökológiai folyamatok nincsenek jelentősen megzavarva,
e) projekt alatt azok a konkrét szerződés vagy engedély alapján végzett működési tevékenységek értendők, amelyek alapján a fizetési kötelezettségeket levezetik; ha több ilyen, kölcsönösen összefonódott szerződés és engedély van, ezek egy projektnek tekintendők, de a gazdálkodó egység a működési tevékenységeket nem oszthatja fel vagy kötheti össze abból a célból, hogy elkerülje a kifizetésekről szóló jelentés kidolgozását és értékeli a kifizetés lényegét, miközben a kifizetés formája nem döntő,
f) kifizetés alatt a hatóságnak nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés értendő.
(3) A kifizetésről szóló jelentésben a kifizetéseket országok szerinti bontásban kell feltüntetni, amelyekben a gazdálkodó egység ásványi-nyersanyag kitermelő üzemmel vagy természetes erdőket irtó üzemmel rendelkezik.
(4) A kifizetések fajtájuk szerint a következők lehetnek:
a) a bányászati jogok kifizetése,
b) társasági adó és hasonló adók,
c) osztalék,
d) engedélydíj, belépési díj és más, a bérleti szerződésből eredő ellentételezés,
e) a lelet és kitermelési szerződés aláírásáért járó prémium,
f) térítés az infrastruktúra javításáért.
(5) A kifizetésekről szóló jelentésben nem kell közzé tenni azokat az azonos fajtájú, egy országban történt kifizetéseket, melyek összértéke az elszámolási időszakban kevesebb, mint 100 000 euró.

20.b §
A fizetésekről szóló jelentés tartalma
A kifizetésekről szóló jelentés a következőket tartalmazza:
a) az egyes hatóságoknak történt kifizetések teljes összegét, a kifizetések fajtái szerinti bontásban,
b) a projekthez kapcsolódó kifizetéseket, ha azokat lehetséges egy projekthez rendelni, azok teljes összegét és a teljes összeg a kifizetések fajtái szerinti bontását; azokat a kifizetéseket, melyeket a gazdálkodó egység köteles kifizetni és nem lehet őket projekthez rendelni, nem kell projekthez rendelni és külön is fel lehet őket tüntetni,
c) a nem pénzbeli teljesítésben végrehajtott kifizetéseket, pénzbeli értékükben kifejezve, miközben közzé kell tenni a nem pénzbeli teljesítés tartalmát és terjedelmét is, és le kell írni, hogyan állapították meg ennek a teljesítésnek a pénzbeli értékének kifejezését,
d) a gazdálkodó egység képviseleti szervének ara vonatkozó nyilatkozatát, a jogosult személy által aláírva, hogy a kifizetésekről szóló jelentés valós képet nyújt a kifizetésekről.

22. §
A konszolidált pénzügyi kimutatás
(1) Konszolidált pénzügyi kimutatás alatt olyan pénzügyi kimutatás értendő, amely a 6. § 4. bek. szerinti konszolidált egészről nyújt információkat. A konszolidált pénzügyi kimutatás külön szabályozás által előírt eljárások és alapelvek szerint állítandó össze.22a)
(2) A konszolidált pénzügyi kimutatást az anyavállalat állítja össze. Az az anyavállalat, amely köteles konszolidált pénzügyi kimutatást készíteni, konszolidált éves jelentést készít, melynek részét képezi a kifizetésekről szóló konszolidált jelentés, a 19. és 20. bekezdések szerint. A konszolidált pénzügyi kimutatást könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni és a 20. § 3. bek. szerinti eljárás a könyvvizsgálóra értelemszerűen vonatkozik.
(3) Anyavállalat alatt a jelen törvény alkalmazásában olyan kereskedelmi társaságként, állami vállalatként, szövetkezetként vagy közigazgatási gazdálkodó egységként működő gazdálkodó egység értendő, amely egy másik kereskedelmi társaságként működő gazdálkodó egységben meghatározó befolyása van, miközben az anyavállalat akkor rendelkezik döntő befolyással, ha
a) többségi szavazati joga van, vagy
b) jogában áll kinevezni vagy visszahívni a gazdálkodó egység képviseleti szerve vagy felügyeleti szerve tagjainak többségét és egyúttal annak társtulajdonosa vagy részvényese is, vagy
c) jogában áll döntő befolyást gyakorolni a másik gazdálkodó egységre, melynek társtulajdonosa vagy részvényese, a szóban forgó gazdálkodó egységgel kötött megállapodás alapján, vagy társasági szerződés alapján, vagy a szóban forgó gazdálkodó egység alapszabályzata alapján, ha ezt annak az államnak a jogrendje, amelyhez a szóban forgó gazdálkodó egység igazodik, lehetővé teszi, vagy
d) társtulajdonosa vagy részvényese a gazdálkodó egységnek, és a gazdálkodó egység képviseleti szerve vagy felügyeleti szerve tagjainak többsége, akik az elszámolási időszak folyamán és az ezt közvetlenül megelőző elszámolási időszakban tisztségüket ellátták és egészen a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításáig kizárólag az anyavállalat mint társtulajdonos vagy részvényes szavazati jogának érvényesítésével került kinevezésre; ez nem alkalmazandó, ha létezik más, az a) – c) pontok szerinti jogokkal rendelkező harmadik fél,  vagy
e) társtulajdonosa vagy részvényese, és a gazdálkodó egység többi társtulajdonosával vagy részvényesével kötött megállapodás alapján többségi szavazati joggal rendelkezik.
(4) A leányvállalat olyan gazdálkodó egység, amelyben az anyavállalat döntő befolyással rendelkezik, éspedig közvetlenül vagy közvetve is, további leányvállalatain keresztül.
(5) A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a szavazati jogokhoz és a képviseleti szerv vagy felügyeleti szerv tagjainak kinevezésére és visszahívására vonatkozó jogokhoz hozzászámítódnak
a) a gazdálkodó egység más leányvállalatának jogai,
b) azon természetes személy vagy jogi személy, aki/amely saját nevében, de az anyavállalat vagy más leányvállalatának a javára jár el.
(6) A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a szavazati jogokból leszámítódnak azok a szavazati jogok, amelyek részvényekkel vagy részesedésekkel függenek össze, melyek
a) más gazdálkodó egység javára – mint az anyavállalat vagy a leányvállalat – vannak fenntartva, vagy
b) biztosítékként vannak fenntartva, ha ezeket a szavazati jogokat annak a gazdálkodó egységnek az utasításai alapján hatják végre, amely a biztosítékot nyújtotta, vagy amelyek a vállalkozói tevékenység keretében kölcsönök folyósításával kapcsolatban vannak fenntartva, éspedig azzal a feltétellel, hogy a szavazati jogokat annak a személynek az érdekében érvényesítik, aki a hitelfedezetet nyújtotta.
(7) A 3. bekezdés a), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámítása során a leányvállalat társtulajdonosai vagy részvényesei teljes szavazati jogainak számából levonandók azok, amelyek a szóban forgó leányvállalat vagy ennek valamelyik leányvállalata vagy a saját nevében, de ezen leányvállalatok javára eljáró személy által fenntartott részvényekkel vagy részesedésekkel függenek össze.
(8) Arra az anyavállalatra, amely egyúttal leányvállalat is, és az ő anyavállalata valamelyik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, nem vonatkozik a konszolidált pénzügyi kimutatás és a konszolidált éves jelentés összeállításának kötelezettsége (a továbbiakban csak „felmentés"), ha az anyavállalata rendelkezik
a) leányvállalatának összes részvényével vagy részesedésével, vagy
b) a leányvállalat részvényeinek vagy részesedéseinek legalább 90%-ával, és ezen gazdálkodó egység többi részvényese vagy társtulajdonosa egyetértett a felmentéssel.
(9) A 8. bekezdés szerinti felmentést csak akkor lehet érvényesíteni, ha
a) a leányvállalat és annak összes leányvállalata belefoglaltatnak az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásába, melyet az Európai Unió jogszabályai szerint állítottak össze,
b) az anyavállalat a) pontban szereplő konszolidált pénzügyi kimutatását, valamint az anyavállalat konszolidált éves jelentése és pénzügyi kimutatása közötti összhangot könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni az Európai Unió jogszabályai szerint,
c) az anyavállalat a) pontban szereplő konszolidált pénzügyi kimutatását, az anyavállalat konszolidált éves jelentését és a könyvvizsgáló jelentését az Európai Unió jogszabályai szerint kell nyilvánosságra hozni,
d) a leányvállalat az egyéni pénzügyi kimutatás megjegyzéseiben feltünteti a konszolidált pénzügyi kimutatást összeállító, a) pontban szereplő anyavállalat elnevezését és székhelyét és rámutat arra, hogy kötelezettsége alól felmentették.
(10) Az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, ha azon a napon, amely nappal a pénzügyi kimutatást összeállítják
a) az anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatása és összes leányvállalata egyedi pénzügyi kimutatásai alapján, a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:
1. az anyavállalat és összes leányvállalata eszközeinek teljes összege meghaladja a 24 000 000 eurót, miközben ebből a célból az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,
2. az anyavállalat és összes leányvállalatának nettó forgalma meghaladja a 48 000 000 eurót,
3. az anyavállalat és összes leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított száma az elszámolási időszakban meghaladta a 250 főt, vagy
b) a konszolidált egészre, a tőke konszolidálása, a gazdálkodó egységek közötti kölcsönös kapcsolatok, a gazdasági eredmény konszolidálása valamint a költségek és nyereségek konszolidálása után a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:
1. az anyavállalat és összes leányvállalata eszközeinek teljes összege meghaladja a 20 000 000 eurót, miközben ebből a célból az eszközök teljes összege alatt az értékelések mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított összege értendő,
2. az anyavállalat és összes leányvállalatának nettó forgalma meghaladja a 40 000 000 eurót,
3. az anyavállalat és összes leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított száma az elszámolási időszakban meghaladta a 250 főt.
(11) A 8. bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely értékpapírokat bocsátott ki, melyeket kereskedelem céljából valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piaca elfogadta, és a 10. bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik az anyavállalatra, ha az közérdeklődésre számot tartó jogalany, vagy ha annak valamelyik leányvállalata közérdeklődésre számot tartó jogalany. Az anyavállalat beszünteti a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása alóli mentesség alkalmazását a következő elszámolási időszaktól, ha két egymást követő elszámolási időszakban teljesíti a 10. bekezdés szerinti feltételeket. A konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása alóli mentesség 10. bekezdés szerinti feltételeinek elbírálása során az anyavállalat a következőképpen jár el:
a) a feltételek elbírálása során csak azokat a leányvállalatokat foglalja bele, melyek nem teljesítik a 13. bekezdés szerinti feltételeket,
b) eldöntheti, hogy a 10. bekezdés a) pontja vagy a 10. bekezdés b) pontja szerinti feltételeket fogja-e elbírálni.
(12) A konszolidált pénzügyi kimutatás és a konszolidált éves jelentés összeállításának kötelezettsége nem vonatkozik az anyavállalatra, ha csupán az anyavállalat egyéni pénzügyi kimutatásának összeállítása nem befolyásolja lényegesen a konszolidált egység pénzügyi helyzetének, költségeinek, hozamainak és gazdálkodási eredményének megítélését; a 10. és 11. bekezdések rendelkezései ilyen esetben nem használandók.
(13) Az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, ha azzal a nappal, amellyel a konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítanák, csak olyan leányvállalatai vannak, amelyek a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesítik:
a) hosszú távú akadályok állnak fenn, amelyek jelentősen akadályozzák az anyavállalatot jogai gyakorlásában a leányvállalat eszközeivel kapcsolatban vagy jogai gyakorlásában a leányvállalat irányítását illetően,
b) a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges adatokat csak aránytalanul magas költségek árán vagy túlságos késedelemmel lehet megszerezni vagy
c) az anyavállalat a részesedését a leányvállalatban csak annak eladása céljából tartja fenn.
(14) Az anyavállalat köteles időben közölni a leányvállalatokkal és a többi, a konszolidált pénzügyi kimutatásba belefoglalt gazdálkodó egységgel azt az információt, hogy kötelessége konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani.
(15) A leányvállalatok és a többi, a konszolidált pénzügyi kimutatásba befoglalt gazdálkodó egység köteles időben benyújtani egyedi pénzügyi kimutatását és a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges információkat az anyavállalatnak.
(16) A konszolidált éves jelentésre a 20. § arányosan alkalmazandó. Ha a gazdálkodó egység köteles összeállítani az egyéni éves jelentést és a konszolidált éves jelentést is, az egyéni éves jelentés adatai és a konszolidált éves jelentés adatai összevonhatóak egy éves jelentésben.
(17) A rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás és az évközi konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítására az 1-16. bekezdések hasonlóképpen vonatkoznak.
(18) Az 1-17. bekezdések szerint pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles összeállítani a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatását. A pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásának terjedelmét, módját, helyét és benyújtásának határidejét a minisztérium rendelettel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium úgy teszi közzé, hogy bejelenti annak megjelenését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.
(19) A 20. bekezdés szerinti gazdálkodó egység, amely köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, konszolidált jelentést állít össze a kifizetésekről, amelybe csak a 20.a § 1. bek. szerinti tevékenységekért járó kifizetéseket foglalja bele. A kifizetésekről szóló konszolidált jelentésre a 20.a és 20.b § értelemszerűen vonatkoznak.
(20) Az anyavállalat akkor tekintendő a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedő gazdálkodó egységnek vagy a természetes erdők irtásával foglalkozó gazdálkodó egységnek, ha az anyavállalat vagy annak leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparban tevékenykedik vagy természetes erdők irtásával foglalkozik.

22.a §
A közigazgatási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatása, a központi államigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatása és a közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatása
(1) A közigazgatási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását az állami költségvetés fejezetének kezelője (a továbbiakban csak „fejezet"), a község vagy a nagyobb területi egység állítja össze
a) az általuk létrehozott költségvetési szervezetek,
b) az általuk létrehozott támogatott szervezetek,
c) a 22. § 4. bek. szerinti leányvállalatok,
d) a külön előírások szerint alapított állami tulajdonrészesedésű jogi személyek,29b) vagy
e) állami alapok29ba) egyéni pénzügyi kimutatásai alapján.
(2) A központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását az összes fejezetre vonatkozóan a minisztérium állítja össze az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások alapján, melyeket a fejezetek kezelői állítottak össze. Ha a fejezet kezelője nem köteles összeállítani az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást, a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállítási alapjául a fejezet kezelőjének egyéni pénzügyi kimutatása szolgál.
(3) A közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatását a minisztérium állítja össze a 2. bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatása, az 1. bekezdés szerinti közigazgatási gazdálkodó egységek konszolidált pénzügyi kimutatása és a közigazgatási szervek pénzügyi kimutatásai alapján,5) amelyek nem állítják össze az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást.
(4) A közigazgatási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását és a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását könyvvizsgáló hitelesíti.
(5) Az 1. és 2. bekezdések szerint a konszolidált pénzügyi kimutatásba belefoglalt gazdálkodó egységek és a 3. bekezdés szerint a központi közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatásába belefoglalt gazdálkodó egységek kötelesek benyújtani egyedi pénzügyi kimutatásukat, valamint a konszolidált pénzügyi kimutatás és az összefoglaló pénzügyi kimutatás összeállításához szükséges további információkat arra a határidőre és abban a szerkezetben, melyet az a gazdálkodó egység határoz meg, amely a konszolidált pénzügyi kimutatást és az összefoglaló pénzügyi kimutatást összeállítja, kivéve az egyéni pénzügyi kimutatás azon információit, amelyek tartalma külön szabályozás szerint minősített adatnak számít.29c)

22.b §
A közigazgatás alanyainak éves jelentésének és konszolidált éves jelentésének tartalma
(1) Az a gazdálkodó egység, melynek fejezetének kezelője, a község vagy a nagyobb területi egység, melyek pénzügyi kimutatását a 19. § vagy a 22.a § szerint könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie, köteles éves jelentést összeállítani, melynek összhangját az ugyanazon elszámolási időszakra összeállított pénzügyi kimutatással könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie.
(2) Ha a 22.a § 1. bek. szerint konszolidált pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles egyéni éves jelentést is összeállítani, az egyéni éves jelentésben szereplő adatokat feltüntetheti a konszolidált pénzügyi kimutatásban és az egyéni éves jelentést nem kell önálló dokumentumként összeállítania.
(3) Az éves jelentés és a konszolidált éves jelentés tartalmazza az elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatást, amely időszakra az éves jelentés készül, és az erre a pénzügyi kimutatásra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést, valamint elsősorban információkat:
a) a fejezetről, községről, nagyobb területi egységről vagy a konszolidált egész szervezeteiről,
b) a község vagy nagyobb területi egység földrajzi adatairól, demográfiai adatairól, történelemről, műemlékeiről és szimbólumairól,
c) a község vagy nagyobb területi egység feladatainak teljesítéséről a nevelés és művelődés, társadalombiztosítás, egészségügy, kultúra és gazdaság területén,
d) a minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv feladatainak teljesítéséről.


NEGYEDIK RÉSZ
A nyilvántartás

23. §
(1) A nyilvántartás a közigazgatás információs rendszere,29d) melynek kezelője a minisztérium. A nyilvántartó üzemeltetője a minisztérium költségvetési szervezete, a DataCentrum (a továbbiakban csak a „nyilvántartó üzemeltetője“).
(2) A nyilvántartásban a következőket tárolják: 
a) rendes egyéni pénzügyi kimutatások,
b) rendkívüli egyéni pénzügyi kimutatások,
c) rendes konszolidált pénzügyi kimutatások,
d) rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatások,
e) a közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatásai,
f) a pénzügyi kimutatásból kiválasztott adatok kimutatásai, a 17.a és a 22. § szerint,
g) a könyvvizsgálói jelentések,
h) egyéni éves jelentések,
i) konszolidált éves jelentések,
j) külön szabályozás szerinti éves pénzügyi jelentések.29da)
k) oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky.
(3) A gazdálkodó egység a nyilvántartásba elhelyezhet olyan pénzügyi kimutatást is, melyet saját kezdeményezésére állított össze. Azok a gazdálkodó egységek, amelyek külön szabályozás szerinti éves pénzügyi jelentést állítanak össze,29da) a pénzügyi kimutatást és az éves jelentést mint az éves pénzügyi jelentés részét külön szabályozásban meghatározott határidővel helyezik el.29da)
(4) A nyilvántartás üzemeltetője
a) létrehozza, fenntartja és üzemelteti a nyilvántartást,
b) összegyűjti és feldolgozza a pénzügyi kimutatások adatait,
c) összegyűjti és feldolgozza az éves jelentések adatait,
d) biztosítja és elérhetővé teszi a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat, a jelen törvénnyel összhangban a közigazgatási szervek és más személyek számára.
(5) A 2. bekezdés szerinti dokumentumok a 35. §-sal összhangban tárolandók. A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat államnyelven kell elkészíteni és tárolni, a gazdálkodó egység döntése alapján idegen nyelven is tárolhatók.
(6) A nyilvántartás nyilvános részre és nem nyilvános részre tagolódik. A nyilvántartás nyilvános részét a következő, 2. bekezdés szerinti dokumentumok alkotják:
a) azon gazdálkodó egység dokumentumai, amely pénzügyi kimutatást a 17.a és a 22. § szerint állítja össze, kivéve a 17.a § 1. bek. b) pontjában szereplő gazdálkodó egységet és a külföldi pénzintézet kirendeltségét,29db)
b) kereskedelmi társaság dokumentumai,
c) szövetkezet dokumentumai,
d) állami cég dokumentumai,
e) közigazgatási szubjektum dokumentumai,
f) más gazdálkodó egység dokumentumai, ha külön szabályozás29e) meghatározza, hogy ezen személyek 2. bekezdés szerinti dokumentumait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni,
g) a Szlovák Köztársaság Export-import Bankja.
(7) A nyilvántartás üzemeltetője vezeti és aktualizálja a gazdálkodó egységek listáját.

23.a §
(1) A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában kell elhelyezni.
(2) Elektronikus formában a 23. § 2. bek. c)-j) pontjai szerinti dokumentumokat kötelező elhelyezni, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek idegen nyelvű elhelyezéséről határozott a gazdálkodó egység. A 23. § 2. bek. a), b) és k) pontjai szerinti dokumentumokat kötelezően elektronikus formában helyezi el a 17.a § 1. és 3. bekezdésében feltüntetett gazdálkodó egység, a Befektetési Garanciaalap, a Szlovák Köztársaság Export-import Bankja, a Betétvédelmi Alap, az egészségügyi biztosító és a külön szabályozás szerint személyek.29f) A többi gazdálkodó egység a 23. § 2. bek. a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában is elhelyezhetik. A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok elhelyezésének kötelezettsége nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra, arra a gazdálkodó egységre, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, kivéve a közigazgatási szerveket, ha nem köteles külön szabályozás szerinti adóbevallást benyújtani,29g) vagy ha nem köteles pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni külön szabályozás szerint,29h) vagy ha dokumentumainak elhelyezésének kötelezettségét külön szabályozás nem írja elő.29ha)
(3) A gazdálkodó egység a rendes egyedi pénzügyi kimutatást és a rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatást legkésőbb attól a naptól számított hat hónapon belül elhelyezi a nyilvántartásban, amellyel a pénzügyi kimutatásokat összeállították, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.29i) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a rendes konszolidált pénzügyi kimutatás vagy a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításának kötelezettsége, a 22. § vagy a 22.a § szerint, köteles elhelyezni a rendes konszolidált pénzügyi kimutatást és a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatást, a könyvvizsgáló jelentésével együtt a nyilvántartásban, az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül.
(4) Ha a gazdálkodó egység nem hagyja jóvá a pénzügyi kimutatást a 3. bekezdés szerinti határidőre, nem jóváhagyott pénzügyi kimutatást helyez el, és a pénzügyi kimutatás elfogadásának dátumáról szóló értesítést utólagosan helyezi el a nyilvántartásban, legkésőbb a jóváhagyását követő öt munkanapon belül. A pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátuma bejelentésének mintáját a minisztérium intézkedéssel határozza meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában való megjelenés bejelentésével teszi közzé.
(5) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálóval való hitelesítésének kötelezettsége a 19., 22. és 22.a § szerint, elhelyezi a nyilvántartásban a könyvvizsgáló jelentését is. Ha a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatása a 3. bekezdés szerinti határidőre nincs hitelesítve, nem hitelesített pénzügyi kimutatást helyez el, és a könyvvizsgáló jelentését utólagosan helyezi el a nyilvántartásban, legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül, amelyre a pénzügyi kimutatásokat összeállította.
(6) Ha a pénzügyi kimutatás nyilvántartásban való elhelyezése után a gazdálkodó egység a 16. § 10. bek. összhangban megnyitja a főkönyveket, a nyilvántartásba felesleges késedelem nélkül új jóváhagyott pénzügyi kimutatást helyez el, legkésőbb a jóváhagyását követő öt munkanapon belül. Ha az éves jelentés nyilvántartásban való elhelyezése után a gazdálkodó egység megváltoztatja az éves jelentés tartalmát, a nyilvántartásba felesleges késedelem nélkül új éves jelentést helyez el.
(7) A jóváhagyott pénzügyi kimutatást vagy a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést a gazdálkodó egység köteles a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre a pénzügyi kimutatást összeállítják.
(8) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik az egyéni éves jelentés elkészítésének kötelezettsége, köteles a rendes egyéni éves jelentést és a rendkívüli egyéni éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre ez az egyéni éves jelentés készült, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.29ha) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a konszolidált éves jelentés elkészítésének kötelezettsége, köteles a rendes konszolidált éves jelentést és a rendkívüli konszolidált éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított egy éven belül elhelyezni, amelyre ezek a konszolidált éves jelentések készültek. Az elhelyezett éves jelentéseknek nem kell tartalmazniuk a pénzügyi kimutatást és a könyvvizsgáló jelentését, ha ezek a dokumentumok a nyilvántartásban már külön elhelyezésre kerültek.
(9) A gazdálkodó egység felel a 23. § 2. bek. szerint elhelyezett dokumentumok helyességéért. Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a hitelesíttetés 19. § vagy 22. § szerinti kötelezettsége, nem hozhat nyilvánosságra olyan információkat, melyeket a könyvvizsgáló előtte nem hitelesített, oly módon, amely a felhasználót félrevezetné, hogy az információkat könyvvizsgáló hitelesítette.
(10) Abban az esetben, ha a gazdálkodó egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás üzemeltetője a 23.b § 4. bek. összhangban jogosult azok kezelésére.

23.b §
(1) Ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik, a pénzügyi kimutatását és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentését okirati formában elkészítve kézbesítik az adóhivatalnak. Az adóhivatal az okirati formában megkapott pénzügyi kimutatást és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentését elektronikus formába foglalja és meggyőződik arról, hogy helyesen töltötték ki az általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja továbbá a 17. § 2. bek. c) - g) pontja szerint, és hogy a pénzügyi kimutatás tartalmaz minden alkotóelemet a 17. § 3. bek. vagy 4. bek. szerint. Ha a gazdálkodó egység nem töltötte ki helyesen az általános alaki kellékeket, vagy a kézbesített beadvány nem volt teljes, és a hibákat nem küszöbölte ki a 23.a § 3. és 4. bek. szerinti határidőn belül, az adóhivatal felszólítja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésére az általa megállapított határidőn belül és felvilágosítja őt a hiányosságok kiküszöbölése elmaradásának következményeiről. Az elektronikus formába foglalt dokumentumokat az adóhivatal, felesleges késedelem nélkül, a kézbesítést vagy a hiányosságok kiküszöbölését követő 40 naptári napon belül elektronikus formában továbbítja a nyilvántartó üzemeltetőjének, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága útján.
(2) A közigazgatás gazdálkodó egységeinek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumai az államkincstár rendszere29j) által kézbesítendők a nyilvántartás üzemeltetőjének.
(3) Az elektronikus formában elkészített, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok az elektronikus iktató által kézbesítendők, mely külön szabályozás szerint üzemel.29k) A kézbesítésre külön szabályozás vonatkozik.29k) A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága meggyőződik arról, hogy a kézbesített pénzügyi kimutatás és a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentése tartalmazzák a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerint, valamint a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. c)-f) pontja szerint, és hogy a pénzügyi kimutatás tartalmazza az összes alkotóelemet  a 17. § 3. bek. vagy 4. bek. szerint és meggyőződik arról, hogy a 23. § 2. bek. f)-j) pontjai szerinti dokumentumok tartalmazzák a helyesen kitöltött alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerint és felesleges késedelem nélkül továbbítja azokat a nyilvántartó üzemeltetőjének; ha a gazdálkodó egység nem töltötte ki helyesen az általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerint vagy nem töltötte ki általános alaki kelékeket a 17. § 2. bek., c)-f) pontja szerint, az adóhivatal az 1. bekezdés szerint jár el.
(4) A nyilvántartás üzemeltetője iktatja, nyilvánosságra hozza és hozzáférhetővé teszi az összes kézbesített, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumot, ahogyan azokat a gazdálkodó egység elhelyezte, legkésőbb a nyilvántartásba történő kézbesítés napját követő öt munkanapon belül, a nyilvántartás nyilvános részében vagy nem nyilvános részében. Azokat a 23. § 2. bek. szerinti, nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyeket a cégjegyzékben helyeznek el és a cégjegyzék okiratgyűjteményébe tartoznak,29ka) a nyilvántartás üzemeltetője e folyamatosan küldi, a nyilvánosságra hozatal napjától számított 30 naptári napos határidővel a cégjegyzék okiratgyűjteményébe, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma útján. Ezeket a dokumentumokat, elhelyezésük dátumával együtt, elektronikus formában küldik. Az éves pénzügyi jelentést, melyet a 23. § 2. bek. j) pontja szerint helyeztek el, a nyilvántartás üzemeltetője elhelyezésének dátumával együtt küldi meg a szabályozott információk központi nyilvántartása üzemeltetőjének.29kb) A nyilvántartás üzemeltetője hasonlóképpen jár el a 23.a § 4. bek. szerinti értesítés utólagos kézbesítése és a 23.a § 5. bek. szerinti könyvvizsgálói jelentés utólagos kézbesítése során is.
(5) A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumok kézbesítése az adóhivatalba, vagy az elektronikus iktatóba a 3. bekezdés szerint vagy az államkincstár rendszere által úgy tekintendő, hogy a gazdálkodó egység teljesítette a dokumentumok elhelyezési és nyilvánosságra hozatali kötelezettségét. Ha az okirati formában leadott pénzügyi kimutatás nem tartalmazza a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. a) és b) pontja, valamint a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket a 17. § 2. bek. c) – g) pontja szerint, vagy az elektronikus formában leadott pénzügyi kimutatás nem tartalmazza a helyesen kitöltött általános alaki kellékeket 17. § 2. bek. c) – f) pontja szerint, és nem tartalmazza az összes alkotóelemet a 17. § 3. bek. vagy 4. bek. szerint, és ha a hiányosságokat nem küszöbölték ki az adóhivatal felszólítása ellenére sem, a pénzügyi kimutatás kézbesítetlennek tekintendő.
(6) Ha kétségek merülnek fel a dokumentumok helyességét, valódiságát vagy teljességét illetően, a dokumentumok nyilvántartásba történő elhelyezése után, a nyilvántartó üzemeltetője értesíti kétségeiről az adóhivatalt, és az felszóltja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésére az általa megállapított határidőn belül, és tájékoztatja a gazdálkodó egységet a hiányosságok kiküszöbölésének elmaradásával összefüggő következményekről.
(7) A nyilvántartó üzemeltetője az elektronikus kommunikáció és az elektronikus szolgáltatásnyújtás részleteit a honlapján teszi közzé.

23.c §
(1) A nyilvántartás üzemeltetője illetékmentesen, a honlapján, elektronikus formában mindenki számára hozzáférhetővé teszi a 23. § 6. bek. szerinti gazdálkodó egységek, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait a nyilvántartás nyilvános részében, éspedig úgy, ahogyan azokat a gazdálkodó egység elhelyezte.
(2) A gazdálkodó egységek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait, melyek a 23. § 6. bek. szerint a nyilvántartás nem nyilvános részében vannak elhelyezve, a Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szerv számára, tevékenységükkel összefüggő célból teszi hozzáférhetővé, valamint azon gazdálkodó egység számára, amelyet a dokumentumok érintenek, miközben a Szlovák Nemzeti Banknak és a közigazgatási szervnek a nyilvántartás által teszik hozzáférhetővé, a gazdálkodó egység számára pedig, melyet a dokumentumok érintenek, írásbeli kérvény alapján, melyet a nyilvántartás üzemeltetője kézbesít. A Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szerv számára indokolt esetben írásbeli kérvény alapján is hozzáférhetővé tehetőek a dokumentumok, éspedig akkor, ha a műszaki feltételek akadályozzák a nyilvántartáson keresztül történő hozzáférést. Más személyek számára ezeket a dokumentumokat a nyilvántartás üzemeltetője akkor teszi hozzáférhetővé, ha erről külön előírás rendelkezik.29l) A külön szabályozás szerinti információmegosztás29m) nem vonatkozik a 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokban szereplő azon tényekre, melyek a nyilvántartás nem nyilvános részében vannak elhelyezve.
(3) A 2. bekezdés szerinti kérvény a következőket tartalmazza: 
a) a kérvényező azonosító adatait, ezek: a gazdálkodó egység megnevezése, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a szervezet statisztikai azonosító száma,
b) a dokumentumok vagy a dokumentumok részeinek listáját, melyekhez a kérvényező hozzá akar férni,
c) a kérvényezett dokumentumokhoz vagy a dokumentumok részeihez való hozzáférés jogosultságának igazolását.
(4) A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat elektronikus formában vagy okirati formában teszik hozzáférhetővé, az elektronikus formában történő hozzáférés illetékmentes. Az elektronikus formában leadott kérvényt garantált elektronikus aláírással kell ellátni, egyébként a kérvény visszautasítható. A 2. bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános szabály vonatkozik.29n)
(5) A nyilvántartó üzemeltetője a kérvényező kérvénye alapján, a közigazgatási eljárási illeték kifizetése után, kiadja a 23. § 2. bek. szerint elhelyezett dokumentum vagy a dokumentumok részeinek másolatát vagy az arról szóló igazolást, hogy az a bizonyos dokumentum vagy a dokumentum része nincs elhelyezve a nyilvántartásban. Az elhelyezett dokumentum vagy a dokumentumok részei másolatának kiadását vagy az arról szóló igazolás kiadását, hogy az a bizonyos dokumentum nincs elhelyezve a nyilvántartásban, elektronikus eszközökkel is kérvényezni lehet. Ha a kérvényező az elhelyezett dokumentum elektronikus formában történő kiadását vagy az arról szóló elektronikus igazolás kiadását kérvényezi, hogy az a bizonyos dokumentum nincsen elhelyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartó üzemeltetője elektronikus eszközökön,29d) garantált elektronikus aláírással ellátva adja ki. A dokumentum másolatát vagy az arról szóló igazolást, hogy az a bizonyos dokumentum nincsen elhelyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartó üzemeltetője a közigazgatási eljárási illeték kifizetésének napját követő öt munkanapon belül adja ki. A gazdálkodó egység az őt érintő dokumentumnak vagy a dokumentum részének másolatát, illetve annak igazolását, hogy egy bizonyos dokumentum nincs a nyilvántartásban elhelyezve, személyesen azokban a járási hivatalokban is kikérheti, melyek az egyablakos ügyintézési pont feladatkörét is betöltik, külön előírás szerint.29o) A dokumentum nyilvántartásban történő elhelyezéséig, a dokumentumnak vagy a dokumentum részének másolatát a gazdálkodó egység részére az adóhivatal adja ki.

23.d §
(1) Egyéni pénzügyi kimutatás a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az a konszolidált pénzügyi kimutatás, melynek összeállítási kötelezettségét a jelen törvény írja elő, a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az egyéni pénzügyi kimutatás és a konszolidált pénzügyi kimutatás a 23-23.c § szerint helyezendő el a nyilvántartásban.
(2) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálóval történő hitelesítésének kötelezettsége a 19., 22. és 22.a § szerint, a könyvvizsgáló jelentését a nyilvántartásba történő elhelyezéssel hozza nyilvánosságra, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik.29ha) Könyvvizsgálói jelentést a 23-23.c § szerint helyezendő el a nyilvántartásban.
(3) Az egyéni éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a nyilvántartásba történő elhelyezéssel van nyilvánosságra hozva. Az egyéni éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a 23-23.c § szerinti módon és határidővel helyezendő el a nyilvántartásban.
(4) Az a gazdálkodó egység, amely a 22. § 8. bek. szerint jár el, köteles elhelyezni a konszolidált pénzügyi kimutatást, amely a 22. § 9. bek. a) pontja szerint van összeállítva, a könyvvizsgáló jelentésével és a konszolidált éves jelentéssel együtt a cégjegyzék okiratgyűjteményébe, elszámolási időszakának befejezésétől számított egy éven belül, miközben a konszolidált pénzügyi kimutatás mint a konszolidált éves jelentés része lehet elhelyezve.
(5) A 17.a §-ban szereplő gazdálkodó egység, kivéve a 17.a § 1. bek. b) pontjában szereplő gazdálkodó egységet, legalább egy éven keresztül közzéteszi honlapján az egyéni a pénzügyi kimutatás nyilvántartásban történt elhelyezéséről szóló információt; legalább egy éven keresztül közzéteszi honlapján a teljes egyedi pénzügyi kimutatást ugyanabban a terjedelemben és határidővel, mint ahogy azt elhelyezi a nyilvántartásban.
(6) Az a gazdálkodó egység, melynek tevékenysége az ipari termelés kategóriájába tartozik külön szabályozás szerint,29a) és amelynek nettó forgalma a közvetlenül megelőző elszámolási időszakban meghaladta a 250 000 000 eurót, köteles benyújtani a minisztériumnak az éves jelentést és a közgyűlések feljegyzéseit, amelyekre abban az elszámolási időszakban került sor, amelyre az éves jelentést benyújtották, mindezt az éves jelentés megtárgyalását követő öt napon belül, de legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított nyolcadik hónap végéig, amelyre az éves jelentést benyújtották; az ilyen gazdálkodó egység köteles felesleges késedelem nélkül a minisztérium kérésére további kapcsolódó információkat is megadni. A minisztérium az Európai Bizottság elé terjeszti a gazdálkodó egység éves jelentését és közgyűléseinek feljegyzéseit, amelyekre abban az elszámolási időszakban került sor, amelyre az éves jelentést benyújtották, az elszámolási időszak befejezésétől számított kilencedik hónap végéig, amelyre az éves jelentést benyújtották.
(7) A 6. bekezdés rendelkezése arra a gazdálkodó egységre vonatkozik, amelyben a közhatóság többségi szavazati joggal rendelkezik azért, mert a gazdálkodó egység tulajdonrészével vagy a gazdálkodó egység részvényeivel rendelkezik, amelyekhez a többségi szavazatai jog kapcsolódik, és ez közvetett módon, más személyek által, amelyekben a közhatalom többségi szavazati joggal rendelkezik, is érvényes.


ÖTÖDIK RÉSZ
Értékelési módszerek

24. §
(1) A gazdálkodó egység köteles értékelni eszközeit és kötelezettségeit az értékelés napjával, éspedig
a) a számviteli eset megvalósulásának napjával, a 25. § szerinti módszerekkel,
b) azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a 27. § szerinti módszerrel,
c) más nappal az elszámolási időszak folyamán, a 27. § szerinti módszerrel, ha azt külön szabályozás szerint megkövetelik.33)
(2) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a külföldi pénznemben kifejezett eszközöket és kötelezettségeket a gazdálkodó egység átszámítja euróra referencia átváltási árfolyamon, melyet az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank33a) (a továbbiakban csak „referencia árfolyam“) határozott meg és tett közzé
a) a számviteli eset megvalósulásának napját megelőző napon vagy más napon, ha azt külön szabályozás írja elő,34)
b) azon a napon, mellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják,
c) azon a napon, amely fordulónap, amely nappal a megszűnő külföldi jogi személytől átveszi annak eszközeit és kötelezettségeit.
(3) Az euróban vásárolt külföldi pénznem növekményének értékelésére a 4. bekezdés szerinti értékelésen kívül az az árfolyam alkalmazandó, amelyért ezt a külföldi pénznemet megvásárolták, vagy az üzlet megkötésének napján érvényes referencia árfolyam. A más külföldi pénznemben vásárolt külföldi pénznem euróban kifejezett növekményének értékelésére a 4. bekezdés szerinti értékelésen kívül a más külföldi pénznem euróban kifejezett értéke alkalmazandó vagy a külföldi pénznem euróban kifejezett növekményének értékelésére az üzlet megkötésének napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó.
(4) A deviza származékos üzlet keretében beszerzett külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján érvényes, annak a banknak az árfolyama vagy annak a külföldi banki kirendeltségnek az árfolyama alkalmazandó, amely ennek a deviza származékos üzletnek a szerződő fele, vagy az értékelés napjával az értékelés napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó. Ha deviza származékos üzletnek nem bank vagy külföldi bank kirendeltsége a szerződő fele, a külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján érvényes referencia árfolyam alkalmazandó.
(5) A gazdálkodó egység az értékelés napjával (24. §, 1. bek.) referencia árfolyammal átszámítja
a) a külföldi pénznemre szóló értékpapírokat,
b) a külföldi pénznemben értékelt pénzpiaci eszközöket,11)
c) a külföldi pénznemben értékelt pénzügyi különbözeti szerződéseket,11)
d) a külföldi pénznemben értékelt származékos eszközök alapját, kivéve a deviza származékos eszközök alapját,
e) az a)-d) pontok szerinti eszközökkel összefüggő követeléseket és kötelezettségeket, amelyek azonos külföldi pénznemben vannak értékelve, mint ezek az eszközök.
(6) Az azonos külföldi pénznem készpénzbeli vagy devizaszámláról történő csökkenése esetében, a külföldi pénznem euróra történő átszámítására alkalmazható a súlyozott számtani középpel megállapított ár vagy az a módszer, mikor a külföldi pénznem növekményének euróban való értékelésére alkalmazott első árat, a külföldi pénznem csökkenésének euróban való értékelésére első árként alkalmazzák. Ha a külföldi pénznem ezen csökkenése fizetési kötelezettség kiegyenlítéséhez kötődik, az első mondat szerinti átszámítási érték alkalmazandó a kötelezettség kiegyenlítésének átszámítására, külföldi pénznemről, euróra. A külföldi pénznemben lévő követelések és kötelezettségek értékelésére, melyek külföldi pénznemben kifizetett vagy átvett előlegek könyveléséhez kötődnek, az előleg kifizetésének vagy átvételének idején érvényes árfolyam alkalmazandó.
(7) A gazdálkodó egység a választott számviteli módszert használja az árfolyamok alkalmazását illetően az összes számviteli esetre az adott üzlet keretében, és az 1-6. bekezdések szerinti összes üzlet esetében, valamint azok értékelésére az elszámolási időszak folyamán és a pénzügyi kimutatásban.
(8) A jelen törvény eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó rendelkezései hozzámérten alkalmazandóak más aktívák és más passzívák értékelésére is.
(9) A 2. bekezdés nem alkalmazandó az átvett előlegek és a kifizetett előlegek esetében azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják.

25. §
(1) Az eszközök és kötelezettségek egyes összetevőiből, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, értékelendőek 
a) bekerülési értéken
1. a tárgyi eszközök, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközöket,
2. a készletek, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott készleteket,
3. a kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedések, derivátumok és értékpapírok, kivéve azokat az értékpapírokat és kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedéseket, amelyeknek az e) pont, harmadik alpontja szerint nincs értékpapír és derivátum formájuk,
4. a fizetés ellenében szerzett követelések vagy az alaptőkébe betéttel szerzett35) követelések,
5. az immateriális javak, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javakat,
6. a kötelezettségek, az átvételük idején,
b) saját költségen
1. a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközök,
2. a saját tevékenységgel létrehozott készletek,
3. a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak,
4. az állatállomány számbeli és súlybeli gyarapodása,
c) névértéken
1. a pénzeszközök és értékjelek,
2. a követelések, a létrejöttük idején,
3. a kötelezettségek a létrejöttük idején,
d) valós értéken a 27. §, 2. bek. szerinti
1. az ingyenesen megszerzett eszközök, kivéve a pénzeszközöket és értékpapírokat valamint a névértéken értékelt követeléseket,
2. a személyes tulajdonból a vállalkozásba átsorolt eszközök, kivéve a névértéken értékelt pénzeszközöket és értékpapírokat, valamint követeléseket,
3. azok az immateriális javak és tárgyi eszközök, melyek leltározás alkalmával újólag kerültek megállapításra és eddig a számvitelben nem szerepeltek,
4. az ajánlatkérő által az engedményestől ingyenesen beszerzett eszközök építési koncesszió formájában való teljesítésért külön szabályozás szerint,35aa)
e) valós értéken a 27. § 2. bek. szerinti
1. eszközök és kötelezettségek, melyek egy vállalatnak vagy részének a megvásárlásával kerültek megszerezésre,
2. eszközök és kötelezettségek, melyek egy vállalatba vagy annak részébe való betéttel kerültek megszerezésre, továbbá azok az eszközök és kötelezettségek, melyek cserével kerültek megszerezésre, kivéve az egyszerű könyvelési rendszerben könyvelő gazdálkodó egységet,
3. értékpapírok, derivátumok és tőkerészesedések, éspedig 
3a. kereskedési célú értékpapírok,
3b. az alap tulajdonában lévő értékpapírok,35a) ha külön szabályozás másként nem rendelkezik,35ab)
3c. értékpapír-kereskedőnél, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben eladásra szánt értékpapírok, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, továbbá külföldi pénzintézet kirendeltségénél,29db) kivéve a külföldi alapkezelő társaság kirendeltségét,
3d. az alap tulajdonában lévő derivátumok,35a)
3e. értékpapír-kereskedőnél, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben lévő derivátumok, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, továbbá külföldi pénzintézet kirendeltségénél,29db) kivéve a külföldi alapkezelő társaság kirendeltségét,
3f. kereskedelmi társaságokban lévő tőkerészesedések, melyek formája nem értékpapír és az alap tulajdonában vannak,35a)
4. áruk, melyekkel a nyilvános piacon kereskednek, melyeket nem a gazdálkodó egység gyártott, és a nyilvános piacon való további értékesítés céljából szerezte meg azokat (a továbbiakban csak „áruk"),
5. az alap tulajdonában lévő nemesfémek.9)
f) a 27. § 2. pontja szerint megállapított valós értéken átvett eszközök és kötelezettségek, melyeket a jogutód gazdálkodó egység a felszámolás nélkül megszűnő kereskedelmi társaságtól vagy szövetkezettől vesz át,
g) a 27. § 1. bek. j) pontja szerint megállapított valós értéken, építési koncesszió esetén az engedményesnél elkönyvelt immateriális javak, külön szabályozás szerint;35aa) az ilyen immateriális javakat az engedményes könyveli el, ha túlnyomó mértékben átveszi a keresleti kockázatot, és az ajánlattevő az építmény megvalósításának kezdetén vagy annak használatba helyezése alkalmával szerzi meg a tulajdonjogot.
(2) A jogutód gazdálkodó egység a jelen törvény szerinti valós értéken értékeli a megszűnő külföldi kereskedelmi társaságtól vagy szövetkezettől átvett eszközöket és kötelezettségeket, ha a megszűnő kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nem így értékelte azokat.
(3) Az alap35a) befektetési eszközökként beszerzett követelései a bankbetéteket kivételével, és az alap35a) finanszírozására beszerzett kötelezettségek jelenértéken értékelendőek.
(4) A jövőbeni pénzbevételek jelenértéke úgy számolandó ki, mint a jövőbeni pénzbevételek és megfelelő diszkontálási tényezők szorzatainak összege. A jövőbeni pénzkiadások jelenértéke úgy számolandó ki, mint a jövőbeni pénzkiadások és megfelelő diszkontálási tényezők szorzatainak összege.
(5) Ha az összhangban van a megbízható és valós ábrázolás követelményével a 7. § 1. bek. szerint, olyan eszközök esetében, melyeknél a gazdálkodó egység azonos típusú készletei szerepelnek a raktáron és azonos típusú értékpapírjai szerepelnek a portfólióban, az 1. bekezdés szerinti értékelési módszer lehet a csökkenés értékelése súlyozott számtani középpel megállapított árral is, vagy oly módon, hogy az eszközök bizonyos típusa növekedésének értékelésére alkalmazott első árat ezen eszközök csökkenésének értékelésére első árként alkalmazzák. Azonos típusú értékpapírokat csak abban az esetben lehet az említett módszerrel értékelni, ha azonos a kibocsátójuk és azonos pénznemre szólnak.
(6) A jelen törvény alkalmazásában
a) bekerülési érték alatt az az érték értendő, amelyért az eszközöket beszerezték, és az azok beszerzésével összefüggő költségek valamint ennek a beszerzési értéknek összes csökkentése,
b) saját költség alatt az az érték értendő:
1. amelyek a saját tevékenységgel létrehozott készletek esetében a gyártásra vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, esetleg a közvetett költségek egy része is, amely a gyártásra vagy más tevékenységre vonatkozik,
2. mely tárgyi eszközök esetében, kivéve a készleteket, valamint immateriális javak esetében, kivéve a saját tevékenységgel létrehozott követeléseket, a gyártásra vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, és a közvetett költségek, amelyek a gyártásra vagy más tevékenységre vonatkoznak,
c) névérték alatt az az érték értendő, amely a pénzeszközökön és értékjeleken fel van tüntetve, vagy az az összeg, amelyre a követelés vagy kötelezettség szól.
(7) A mikro gazdálkodó egység az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, és az a gazdálkodó egység, amely egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, nem értékeli az 1. bekezdés e) pontjának harmadik alpontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket.
(8) A gazdálkodó egység a 24. § 1. bek. a) – c) pontjai szerinti értékelés napjával, az 1. bek. e) pontjának 3. alpontjában szereplő értékpapírok kivételével, a 27. § 2. bek. szerint valós értéken értékelheti eladásra szánt értékpapírjait és tőkerészesedéseit.

26. §
(1) Ha azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a készletek jövőbeni gazdasági haszna alacsonyabb, mint azok értékelése a számvitelben, nettó realizálható értéken kell őket értékelni. Nettó realizálható értéken a készletek feltételezett eladási ára értendő, csökkentve a befejezésükre fordított feltételezett költségekkel és az eladásukkal összefüggő költségekkel.
(2) Ha azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a kötelezettségek összege magasabb, mint azok számvitelben szereplő összege, kötelezettségeket a pénzügyi kimutatásban megnövelt értékeléssel tüntetik fel, és az alap35a) hosszú távú kötelezettségei esetén értékelendő a diszkontálási tényező.
(3) Azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, a gazdálkodó egység köteles a számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel összhangban rendezni az eszközök értékének értékelését, céltartalékot képezni és leírni az eszközök értékcsökkenését.
(4) Az eszközök értékelése értékhelyesbítésekkel javítandó, ha megalapozottan feltételezhető az eszközök értékének csökkenése a könyv szerinti értékük alá. Az értékhelyesbítések megszüntetendők vagy értékük megváltoztatandó, ha az értékcsökkenés feltételezése megváltozik.
(5) A céltartalékok bizonytalan időzítésű vagy összegű kötelezettségek.
(6) A jelen törvény alkalmazásában az eszközök károsodása alatt az eszközök helyrehozhatatlan károsodása, megsemmisülése, eltulajdonítása vagy elveszése értendő. Az eszközök leltározással megállapított eltulajdonítása vagy elveszése a hiány.
(7) Az 1-4. bekezdéseket nem használja az a gazdálkodó egység, amely az egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, kivéve az eszközök értékcsökkentését és a céltartalék képzését, melyek elismert adóköltségeknek számítanak külön szabályozás szerint.35b) Az 1-4. bekezdések rendelkezéseit nem köteles alkalmazni az a gazdálkodó egység, melyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, kivéve az eszközök értékcsökkentését, melynél külön szabályozás szerinti értékcsökkentést használhat.35c)

27. §
(1) Az értékelés napjával a 24. § 1. bek. b) vagy c) pontja szerint, az eszközök és kötelezettségek egyes tételei illetve az eszközök homogén tételeinek összessége vagy a kötelezettségek homogén tételeinek összessége a következőképpen értékelendőek:
a) az értékpapírok és tőkerészesedések valós értéken, kivéve a lejáratig tartott értékpapírokat, a gazdálkodó egység által kibocsátott értékpapírokat és olyan kereskedelmi társaságokban való tőkerészesedéseket, melyek számára a gazdálkodó egység az anyavállalat vagy amelyekben a gazdálkodó egység jelentős befolyással rendelkezik, amely alatt a legkevesebb húsz százalékos szavazati jog értendő, kivéve az ingatlanvállalatban való tulajdonosi részesedést külön szabályozás szerint37a) és olyan kereskedelmi társaságokban való tőkerészesedéseket, amelyeknek nincs értékpapír formájuk és alternatív befektetések speciális befektetési alapja által megszerzett eszközök külön szabályozás szerint,37b)
b) a derivatívák valós értéken,
c) a felszámolás nélkül megszűnő kereskedelmi társaságokban és szövetkezetekben38) valós értéken,
d) valós értéken, ha valós értékük biztosítására derivatívákkal vannak biztosítva,
e) a speciális befektetési ingatlanalapba tartozó ingatlanok és azok az ingatlanok, amelyekben ama gazdálkodó egységek biztosítástechnikai tartalékainak eszközei vannak elhelyezve, amelyek biztosítók külön szabályozás szerint,19) valós értéken,
f) az áruk piaci áron,
g) az alap9) tulajdonában lévő nemesfémek piaci áron,
h) az alap35a) tulajdonában lévő befektetési jegy, az adott alap nettó eszközértékében való részesedése szerint,
i) a kereskedésre szánt pénzügyi eszközök portfoliójába tartozó kötelezettségek valós értéken,
j) az engedményes által az ajánlatkérő számára elkészített építmény értékén, melyért az engedményes a 25. §, 1. bek., g) pontjában feltüntetett immateriális javakra tesz szert.
(2) A jelen törvény alkalmazásában az eszközök és kötelezettségek egyes tételeinek illetve az eszközök homogén tételeinek összességének vagy a kötelezettségek homogén tételeinek összességének valós értékén értendő
a) a piaci ár, 
b) értékelési modellel megállapított érték, amely elsősorban az aktív piaci operációkból vagy jegyzésekből származó információkat használja, ha az a) pont szerinti érték nem ismert,
c) értékelési modellel megállapított érték, amely elsősorban az aktív piaci operációkból vagy jegyzésekből származó információktól eltérő információkat használ, ha az aktív piacon nincsenek olyan információk, amelyek a b) pont szerinti értékelési modellhez használhatók volnának, vagy
d) szakértői vélemény, ha az értékelt eszköz tételéhez nem lehet megállapítani annak valós értékét az a)-c) pontok szerint, vagy az értékelt eszköz tételéhez nem hozzáférhető olyan értékelési modell, amely elégséges megbízhatósággal becsüli fel az eszköz értékét, amelyért az adott időben eladnák, vagy amelynek alkalmazása a gazdálkodó egységtől aránytalanul nagy erőfeszítést vagy kiadást követelne, ahhoz viszonyítva, hogy alkalmazása mennyit tenne hozzá a gazdálkodó egység pénzügyi helyzete ábrázolásának minőségéhez  a pénzügyi kimutatásban.
(3) A piaci ár
a) az értékelés napján, a tőzsdén bejelentett végső ár a 24. §, 1. bek. szerint, feltételezve, hogy a megfelelő eszközökkel rendelkező piac, melyet a tőzsde szervez, aktív piac, vagy
b) a legszámosabb kínálati ár, vagy ha ez nem reprezentatív, egy másik aktív piac kínálati árainak mediánja az értékelés napján, a 24. §, 1. bek. szerint, ha nem lehet használni az a) pont szerinti értékelést; ha a megvásárolt eszköz szállításának költségei, az aktív piacon vele való kereskedés céljából fenntartott tároló helyéről a vásárlónál való felhasználásának helyére, nem lehanyagolhatóak, hozzászámítandók a piaci árhoz.
(4) Ha egy piac nem hozza nyilvánosságra a végső árakat vagy más, a piacon megvalósított árakat, akkor az ott jegyzett árak használandók, illetve az árajánlatok más formái, ha azoknak nincs jegyzési formájuk, ha ez a piac teljesíti az aktív piac feltételeit az 5. bek. a) és b) pontjai szerint.
(5) Az aktív piac olyan piac, amelyen
a) az eszközök típusai szerinti eszközökkel kereskednek, melyeknek hasonló feltételek mellett hasonló tulajdonságaik vannak,
b) a személyek rendszerint hajlandók venni vagy eladni, és
c) az árakról szóló információ a nyilvánosság számára hozzáférhető
(6) Ha az eszközökkel nem a hazai tőzsdén kereskednek, de külföldi szabályozott nyilvános piacokon kereskednek velük, a 3. bekezdés, a) pontja szerinti piaci áron az irányadó szabályozott piacon bejelentett végső ár értendő. Ha az irányadó szabályozott piacon az értékelés tárgyát képező eszközökkel, az értékelés napján nem kereskedtek, a 3. bekezdés, a) pontja szerinti piaci áron a végső árak közül a legmagasabb ár értendő, melyet a külföldi szabályozott nyilvános piacokon jelentettek be, amelyeken a gazdálkodó egység számára a kereskedésben való részvétel hozzáférhető.
(7) Az értékelési modellek a következőkből indulnak ki:
a) piaci szempontú megközelítés, amely a piaci operációk által létrehozott információkat használja, mint például
1. az aktív piacon hasonló eszközök által elért ár, miközben ára kiigazítandó azon eszközök jellemzőinek befolyásával, amelyekben és amely terjedelemben az eltér az értékelt eszközök jellemzőitől,
2. az eszközök ára, melyek árának alakulásával az értékelt eszközök árának alakulása statisztikai függőséget mutat,
3. tartozási eszközök esetén a kamatláb, hozamgörbe, kockázati ráhagyás vagy a hasonló típusú, hasonló lejárattal és hasonló adóssal rendelkező, tartozási eszköz értékelésének további tételei,
b) kiadási megközelítés, amely abból a pénzösszegből indul ki, amelyet azoknak az eszközöknek a beszerzésére kellene fordítani, amelyek a gazdálkodó egység számára hasonló előnyökkel járnának, mint az értékelt eszközök, miközben ez a megközelítés elsősorban a nem pénzbeli eszközök értékelésére használandó; eközben figyelembe kell venni a piaci operációkból és árajánlatokból származó információkat, azok fajtája és helye szempontjából, amely helyen az eszközöket valószínűleg beszerezésre kerülne, beleértve a kiskereskedelmi piacot is,
c) bevételi megközelítés, például a jelenlegi érték modellje, amely az eszközökből származó jövőbeli pénzbeli bevételek és az eszközre fordított jövőbeli pénzbeli kiadások jelenlegi értékén alapul, miközben a leszámítolási kamatlábat, mint a befektetők által az adott eszközfajtára az értékelés napjával megkövetelt belső megtérülési rátát kell meghatározni, amely adott mértékű kockázatot hordoz.
(8) A leányvállalatban vagy részesedéses gazdálkodó egységben lévő részvényeket tőkemódszer alkalmazásával lehet értékelni. A tőkemódszer alkalmazása esetén a részvények értéke összehasonlítandó a tőkerészesedés mértékének megfelelő értékkel a leányvállalatban és a részesedéses gazdálkodó egységben, és a részvények értéke kiigazítandó a tőkerészesedés mértékének megfelelő értékre a leányvállalatban és a részesedéses gazdálkodó egységben. Ha a gazdálkodó egység ezt az értékelő módszert alkalmazza, köteles ezt alkalmazni minden ilyen részvényének értékelésére, azzal a feltétellel, hogy a tőkemódszer segítségével határozhatja meg az értéket. Az a gazdálkodó egység, amelyben más gazdálkodó egységnek részesedése van, tőkéjének aktuális szerkezetéről időben nyújt információt, hogy a gazdálkodó egység a tőkemódszer segítségével tudja értékelni részvényeit.
(9) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és más kamatozó követelések esetében azok értékelése megvásárlásuk kiegyenlítésének napjától lejáratuk napjáig vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a hozzá kapcsolódó megállapodott kamattal, és a főkövetelés fizetőrészletével és a kamat fizetőrészletével csökken. A gazdálkodó egység által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és más kamatozó kötelezettségek esetében azok értékelése kezdeti elszámolásuk napjától lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a hozzá kapcsolódó megállapodott kamattal és a főkövetelés fizetőrészletével és a kamat fizetőrészletével csökken.
(10) Az a gazdálkodó egység, amely az értékelés napjával a 24. § 1. bek. a) pontja szerint nem érétékeli értékpapírjait és részvényeit a 25. § 8. bek szerint valós értéken, nem értékeli ezeket az értékpapírokat és részvényeket valós értéken a 24. § 1. bek. b) és c) pontjai szerinti értékelés napjával sem.
(11) A mikro gazdálkodó egység, az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, és az a gazdálkodó egység, amely egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel, nem értékeli az 1. bekezdés, e) pontjának harmadik alpontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket, azzal a nappal amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, nem értékeli eszközeit és kötelezettségeit valós értéken, kivéve az 1. bekezdés c) pontja szerinti eszközöket és kötelezettségeket és nem értékeli eszközeit  tőkemódszerrel a 8. bekezdés szerint.
(12) A valós értéken történő értékelésére az értékelés napjával nem kerül sor, ha a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni.

28. §
(1) A gazdálkodó egység, hacsak a továbbiak másként nem rendelkeznek, a számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel összhangban leírja a tárgyi eszközöket, kivéve a készleteket, és az immateriális javakat, kivéve a követeléseket, ha külön szabályozás másként nem rendelkezik. Kölcsönszerződés41) esetén, a kötelezettség jogok átruházásával42) történő biztosításának ideje alatt, vagy ha a dolgok tulajdonjogára más módon tesz szert, mint a dolog átvételével,43) valamint külön szabályozásban meghatározott további esetekben is, az a gazdálkodó egység könyveli el és írja le az eszközöket, amelyik azokat használja.
(2) A telkek, a nemesfémekből készült tárgyak és más, külön szabályozással44) meghatározott eszközök nem leírandóak.
(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett gazdálkodó egység köteles összeállítani az amortizációs ütemtervet, melynek alapján végrehajtja az eszközök értékcsökkentését. A nevezett eszközök csak a számvitelben szereplő értékelésük összegéig írhatók le. A 9. § 2. bek. szerinti gazdálkodó egység, amely az egyszerű könyvviteli rendszerben könyvel és az a gazdálkodó egység, amelyet nem vállalkozás céljából alapítottak vagy hoztak létre, külön szabályozás szerint35c) határozhatja meg a leírásokat az amortizációs ütemtervben, ha azok ebben a külön szabályozásban másképp vannak meghatározva, mint a jelen törvény szerint.
(4) A gazdálkodó egység a tárgyi eszközöket, kivéve a készleteket, és az immateriális javakat, kivéve a követeléseket, használatuk feltételezett ideje alatt írja le, amely megfelel az eszközökből származó jövőbeni gazdasági haszonnal járó fogyasztásának. A fejlesztésre fordított költségeket, mint immateriális javakat, a beszerzésüktől számított öt éven belül le kell írnia a gazdálkodó egységnek. Ha a goodwill élettartamát és a fejlesztési ráfordításokat nem lehet megbízhatóan felbecsülni, a gazdálkodó egység köteles legkésőbb a beszerzésüktől számított öt éven belül leírni. Ha a fejlesztési ráfordítások nem kerültek teljes mértékben leírásra, a gazdálkodó egység csak akkor fizethet ki osztalékot, ha a céltartalékok és a saját tőke más összetevőinek teljes összege, melyek a kifizetésre rendelkezésre állnak, nagyobb, mint a le nem írt fejlesztési ráfordítások teljes összege.


HATODIK RÉSZ
A leltározás

29. §
(1) A gazdálkodó egység leltározással ellenőrzi, hogy az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének számvitelben szereplő állománya megfelel-e a valóságnak.
(2) A leltározást a gazdálkodó egység azzal a nappal végzi el, amellyel összeállítja a rendes vagy a rendkívüli pénzügyi kimutatást. A gazdálkodó egység az évközi pénzügyi kimutatás összeállításához csak a 26. § 3. bek. szerint értékelés céljából végzi el a leltározást. A leltározás elvégzéséről szóló külön szabályozás szerinti45) rendelkezések ezáltal nem érintettek.
(3) A tárgyi eszközök esetében, kivéve a készpénzeszközök készleteit, a gazdálkodó egység a leltározást más határidővel is elvégezheti, mint ahogy azt a 2. bekezdés meghatározza, amely azonban nem lépheti túl a négy évet. A készpénzeszközöket a gazdálkodó egységnek azzal a nappal kell leltároznia, amellyel összeállítja a pénzügyi kimutatást.

30. §
(1) Az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állománya leltározással állapítandó meg. A tárgyi jellegű és az immateriális jellegű eszközök esetében a valós állományt fizikai leltározással kell megállapítani; a kötelezettségek, az eszközök és kötelezettségek különbségének, valamint azon típusú eszközök esetében, melyeknél nem lehet elvégezni a fizikai leltározást, a valós állományt könyv szerinti leltárral kell meghatározni; ha az lehetséges, a fizikai és a könyv szerinti leltár kombinációját kell alkalmazni.
(2) A leltárnyilvántartás olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely biztosítja a számvitel bizonyíthatóságát (8. § 4. bek.). A leltárnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy neve; a jogi személyek a székhelyüket, a természetes személyek a lakhelyüket és vállalkozásuk helyét tüntetik fel, ha az a lakhelyüktől különbözik,
b) a leltározás megkezdésének napját, a napot, amellyel a leltározást elvégezték, és a leltározás befejezésének napját,
c) az eszközök állományát, feltüntetve mennyiségeik egységeit és árukat, a 25. § szerint,
d) az eszközök tárolásának helyét,
e) az anyagilag felelős személy vagy az adott eszközök típusáért felelős személy vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását,
f) a kötelezettségek listáját és azok értékelését, a 25. § szerint,
g) az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának listáját,
h) javaslatokat az eszközök és kötelezettségek értékelése valós voltának megítélésére azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, melyeket az eszközök és kötelezettségek 26. és 27. § szerinti átértékelésének céljából elvégzett leltározás során állapítottak meg, ha ilyen tények ismertek azon személyek számára, akik a leltározást elvégezték,
i) az eszközök, kötelezettségek valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának megállapításáért felelős személyek vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását,
j) megjegyzéseket.
(3) Az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének állományát a leltárnyilvántartásban össze kell hasonlítani az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének számvitelben szereplő állományával, és az összehasonlítás eredményeit be kell jegyezni a leltározási jelentésbe. A leltározási jelentés olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely igazolja a számvitel tárgyi helyességét, és amelynek a következőket kell tartalmaznia: 
a) a gazdálkodó egység cégszerű megnevezése vagy neve; a jogi személyek a székhelyüket, a természetes személyek a lakhelyüket és vállalkozásuk helyét tüntetik fel, ha az a lakhelyüktől különbözik,
b) az eszközök, kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének valós állományának és a könyv szerinti állomány összehasonlításának eredményeit,
c) az eszközök és kötelezettségek 26. és 27. § szerinti értékelése valós voltának megítélésének eredményeit,
d) a gazdálkodó egységben a leltározásért felelős személy vagy személyek vezeték- és keresztnevét, valamint aláírását.
(4) A tárgyi eszközök fizikai leltározását, kivéve a készleteket, amelyet nem lehet elvégezni azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, el lehet végezni az elszámolási időszak utolsó három hónapja alatt, esetleg a következő elszámolási időszak első hónapjában. A készletek fizikai leltározását a gazdálkodó egység az elszámolási időszak folyamán bármikor elvégezheti. Ugyanakkor igazolni kell a tárgyi eszközök állományát azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, amihez a fizikai leltározás adatait kell felhasználni, melyeket a szóban forgó eszközöknek a fizikai leltározás befejezésétől, az elszámolási időszak végéig eltelt idő alatt, esetleg a következő elszámolási időszak elejétől, a fizikai leltározás végéig eltelt időszak, vagyis a folyó elszámolási időszak első hónapjában történt gyarapodásával és csökkenésével módosítottak.
(5) A leltározási különbség kétféle jellegű lehet, éspedig
a) hiány, ha a megállapított valós állomány alacsonyabb, mint a számvitelben szereplő állomány, és ha ezt nem lehet számviteli nyilvántartási bejegyzéssel igazolni; pénzeszközök és értékjelek esetében deficitnek/hiánynak nevezendő,
b) többlet, ha a megállapított valós állomány magasabb, mint a számvitelben szereplő állomány, és ha ezt nem lehet számviteli nyilvántartási bejegyzéssel igazolni.
(6) A 26. és 27. § szerint értékelés korrigálásából adódó különbségek nem tekintendők leltározási különbségeknek.
(7) A leltározási különbséget a gazdálkodó egység arra az elszámolási időszakra könyveli el, amelyre a leltározással az eszközök, a kötelezettségek, valamint az eszközök és kötelezettségek különbségének állományát felméri.


HETEDIK RÉSZ
A számviteli dokumentáció

31. §
A számviteli nyilvántartási bejegyzés
(1) A gazdálkodó egység számviteli dokumentációját a 4. § 5. bek. szerint létrehozott, összes számviteli nyilvántartási bejegyzés alkotja.
(2) A jelen törvény alkalmazásában 
a) írásos formájúnak tekintendő az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, melyet kézzel, írógéppel, nyomdai vagy reprográfiai technikával, vagy számítástechnikai nyomtatási kimeneti eszközzel készítettek, és melynek tartalma természetes személy számára olvasható,
b) technikai formájúnak tekintendő az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, melyet elektronikus, optikai vagy más, az a) pontban nem szereplő módon készítettek, és amely lehetővé teszi annak átvitelét írásos formába; az írásos formába történő átvitel nem szükséges a 32. § 3. bek. szerinti aláírás esetében.
(3) A gazdálkodó egység elvégezheti a számviteli nyilvántartási bejegyzés átvitelét az egyik formáról a másik formára. Ebben az esetben köteles biztosítani, hogy a számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalma új formájában azonos legyen a számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmával eredeti formájában. Ez a kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a gazdálkodó egység bemutatja a számviteli nyilvántartási bejegyzést eredeti és új formájában is, és azok tartalma azonos, vagy más módon bizonyítja, melyet nem von kétségbe senki azok közül a személyek közül, akik az átvitt bejegyzéssel dolgoznak. A gazdálkodó egység köteles rendelkezni azokkal a számviteli nyilvántartási bejegyzésekkel, melyekkel a számvitel vezetésének formáját igazolja.
(4) A számviteli nyilvántartási bejegyzés minden formája egyenrangú; minden számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmának ugyanolyan következményei vannak, ha a 2. bekezdés szerinti formában készültek.
(5) Ha a gazdálkodó egység a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket technikai formában vezeti, köteles olyan eszközökkel rendelkezni, adathordozókkal és felszereléssel, amelyek lehetővé teszik a számviteli nyilvántartási bejegyzések átvitelét abba a formába, amelyben a tartalmuk természetes személy számára is olvasható. A pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítése (19. §), nyilvánosságra hozatala (23. d §) céljából és a szervek szükségleteire a 38. § szerint, a gazdálkodó egység köteles felszólításra lehetővé tenni a jogosult személyek számára, hogy azok megismerkedjenek az általuk meghatározott számviteli nyilvántartási bejegyzések tartalmával írásos formában és technikai formában, ha a gazdálkodó egység a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket technikai formában vezeti. Ez a kötelezettség a gazdálkodó egység számára mindaddig fennáll, amíg köteles vezetni vagy tárolni az említett számviteli nyilvántartási bejegyzések.
(6) A gazdálkodó egység köteles a könyvvizsgáló kérésére a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a könyvvizsgáló által kért formában rendelkezésére bocsátani, ha a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket ebben a megkövetelt formában vezeti.

32. §
A számviteli nyilvántartási bejegyzés bizonyíthatósága
(1) A jelen törvény alkalmazásában bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzésnek csak az a számviteli nyilvántartási bejegyzés számít,
a) amelynek tartalmát közvetlenül bizonyítja egy tény,
b) amelynek tartalmát közvetve bizonyítja egy tény, más bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzések tartalmával,
c) amely a 33. § szerinti módon került átvitelre, ha teljesíti az a) vagy a b) pont szerinti feltételeket.
(2) Ha a gazdálkodó egység információs rendszeren keresztül átviszi a számviteli nyilvántartási bejegyzést a gazdálkodó egységen kívülre, a számviteli nyilvántartási bejegyzés akkor tekinthető bizonyíthatónak, ha az átvitelre a 33. § szerinti módon kerül sor. Az átvitelre szánt számviteli nyilvántartási bejegyzést aláírási bejegyzéssel kell biztosítani, amely lehet a gazdálkodó egységek által kölcsönösen elismert hasonló bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzés technikai formában. Számviteli nyilvántartási bejegyzést legkésőbb az átvitelre történő átadás pillanatában kell biztosítani.
(3) Az aláírási bejegyzés alatt olyan számviteli nyilvántartási bejegyzés értendő, amely saját kezű aláírást tartalmaz, vagy hasonló bizonyítható számviteli nyilvántartási bejegyzést, amely a saját kezű aláírást technikai formában helyettesíti. Eközben az aláírási bejegyzés mindkét formáját egyformán veszik tekintetbe és mindkettő használható azon a helyen, ahol a saját kezű aláírást megkövetelik.
(4) Egy számviteli nyilvántartási bejegyzéshez több aláírási bejegyzés is csatolható.

33. §
A számviteli nyilvántartási bejegyzés átvitele
A számviteli nyilvántartási bejegyzés átvitelét a gazdálkodó egységnek biztosítania kell az azzal való visszaélés, károsodás, megsemmisítés, jogosulatlan beavatkozás és jogosulatlan hozzáférés ellen.

34. §
A számviteli nyilvántartási bejegyzés javítása
(1) Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy a számvitelében szereplő valamelyik számviteli nyilvántartási bejegyzése nem teljes, nem bizonyítható, helytelen vagy érthetetlen, köteles azt a 2. bekezdés szerinti módon, indokolatlan késedelem nélkül kijavítani.
(2) A javítást úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen állapítani a felelős személyt, aki a megfelelő javítást elvégezte, a javítás napját és a kijavított számviteli nyilvántartási bejegyzés tartalmát, mind a javítás előtt, mind pedig utána. A számviteli nyilvántartási bejegyzés javítása nem vezethet a számvitel hiányosságához, bizonyíthatatlanságához, helytelenségéhez, érthetetlenségéhez vagy áttekinthetetlenségéhez.
(3) A számviteli nyilvántartási bejegyzés javításához mindig számviteli bizonylatot kell kiállítani.
(4) A számviteli nyilvántartási bejegyzésben a dátumot olyan pontossággal kell bejegyezni, hogy az időpont megállapításának bizonytalansága ne vezessen a számviteli esetek tartalma megállapításának bizonytalanságához.
(5) Az a számviteli nyilvántartási bejegyzés, amely olvashatatlan, vagy amelyet nem lehet olvasható formába hozni, úgy értékelendő, mintha azt a gazdálkodó egység nem vezetné.

35. §
A számviteli dokumentáció tárolása és védelme
(1) A gazdálkodó egység köteles biztosítani a számviteli dokumentáció elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisítés és károsodás elleni védelmét. A gazdálkodó egység köteles biztosítani továbbá a használt műszaki eszközök, adathordozók és szoftverek védelmét az azokkal való visszaélés, károsodás, megsemmisítés, jogosulatlan beavatkozás és jogosulatlan hozzáférés, elvesztés vagy eltulajdonítás ellen.
(2) A gazdálkodó egység köteles megőrizni a számviteli dokumentációt a 3. bekezdésben meghatározott ideig. A számviteli dokumentáció kezelésére a levéltárakra vonatkozó általános szabályok érvényesek.
(3) A számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a következőképpen kell megőrizni:
a) a pénzügyi kimutatásokat, a 17.a és 22. § szerint a pénzügyi kimutatásokból kiválasztott adatok kimutatásait és az éves jelentést, azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyre vonatkoznak,
b) a számviteli bizonylatokat, a főkönyveket, a főkönyvek listáit, a számviteli nyilvántartásban használt numerikus jelek vagy más szimbólumok és rövidítések listáját, az amortizációs ütemtervet, a leltárakat, a leltározási jelentéseket és a számlarendet, azt az évet követő öt éven keresztül, amelyre vonatkoznak,
c) a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek a számvitel vezetésének módjára vonatkozó információkat tartalmaznak, és amelyekkel a gazdálkodó egység a számvitel vezetésének formáját igazolja (31. § 2. bek.) azt az évet követő öt éven keresztül, amelyben utoljára használták,
d) a többi számviteli nyilvántartási bejegyzéseket a gazdálkodó egység archiválási tervében meghatározott ideig úgy, hogy az a jelen törvény és a külön szabályozások további rendelkezéseit ne sértse.
(4) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesíttetésének kötelezettsége a 19. § vagy a 22. § szerint, köteles megőrizni a könyvvizsgálói jelentést azt az évet követő tíz éven keresztül, amelyre könyvvizsgáló általi hitelesítés vonatkozik.
(5) A gazdálkodó egység megszűnése előtt vagy vállalkozásának befejezése vagy a más jövedelemszerző tevékenység befejezése előtt köteles biztosítani a számviteli nyilvántartási bejegyzések megőrzését.

36. §
A számviteli dokumentációra vonatkozó egyéb rendelkezések
(1) Azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek folyamatban lévő közigazgatási eljárással, büntetőeljárással, bírósági eljárással vagy más eljárással kapcsolatosak, a gazdálkodó egység az azt követő elszámolási időszak végéig őrzi meg, amelyik az után az elszámolási időszak után következik, amelyikben a számviteli nyilvántartási bejegyzések átvizsgálásának határideje lejárt. Azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek alapján az adóalap vagy más, az adó helyes meghatározásához elengedhetetlen tény vagy az adókötelezettség megállapítható vagy felülvizsgálható, a jelen törvény szerinti határideig őrizendők meg, de legalább addig, míg az adó vagy az adókülönbözet kivetésének joga külön szabályozás szerint47a) el nem évül, vagy külön szabályozásban meghatározott határideig.45a)
(2) A gazdálkodó egység számviteli nyilvántartási bejegyzésekként használhat bérszámfejtési lapokat, adózási dokumentumokat vagy más, külön szabályozásból következő dokumentációt is. Az így felhasznált dokumentációnak teljesíteni kell a jelen törvény által előírt, a számviteli nyilvántartási bejegyzésekre vonatkozó követelményeket. Ezt a dokumentációt a gazdálkodó egység a 35. § 3. bek. meghatározott ideig őrzi meg aszerint, hogy ez a dokumentáció milyen szerepet tölt be a számvitelben.
(3) Azokat a számviteli bizonylatokat és a más számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek a szavatossági időre és a reklamációs eljárásokra vonatkoznak, a gazdálkodó egység addig az ideig őrzi meg, amíg a szavatossági idő vagy a reklamációs eljárások tartanak; azokat a számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek be nem hajtott követelésekre vagy ki nem fizetett kötelezettségekre vonatkoznak, a gazdálkodó egység annak az elszámolási időszaknak a végéig őrzi meg, amely az után az elszámolási időszak után következik, amelyben a azok inkasszójára vagy kifizetésére sor került.
(4) A követelések analitikus nyilvántartásának főkönyveit és a kötelezettségek analitikus nyilvántartásának főkönyveit, a számviteli bizonylatokat és más számviteli nyilvántartási bejegyzéseket, amelyek az 1949. január 1. előtti, külfölddel való közvetlen érintkezésre vonatkoznak, valamint a más jogi személyre vagy természetes személyre való vagyonátruházásra vonatkozó pénzügyi elszámolást, melyet külön szabályozás szerint46) végeztek el, a gazdálkodó egység addig őrzi meg, míg a minisztérium saját kezdeményezése vagy a gazdálkodó egység kérvénye alapján nem adja beleegyezését az ilyen dokumentáció kiselejtezéséhez.

37. §
(1) Az eszközök tételei másféle tartalmi meghatározásának részleteit és azok kimutatását a pénzügyi kimutatásban az eszközök sajátos jellege miatt a minisztérium meghatározhatja
a) a Szlovák Köztársaság fegyveres erői számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, valamint a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Posta és Távközlési Minisztériumával,
b) a fegyveres biztonsági testületek számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, valamint a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Posta és Távközlési Minisztériumával,
c) az Igazságügyi Rendészet és a Büntetés-végrehajtási Alkalmazotti Kar számára, együttműködve a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával,
d) a Szlovák Információs Szolgálat számára,
e) az Állami Anyagi Tartalékok Kezelője számára.
(2) A 4. § 2. bek. szerinti intézkedést, amely meghatározza a bankok,47) a külföldi bankok kirendeltségei,47) a Szlovák Nemzeti Bank és a Betét-védelmi Alap számviteli eljárásait és számlakeretét, a minisztérium a Szlovák Nemzeti Bankkal történt megtárgyalás után adja ki.


NYOLCADIK RÉSZ
Külön rendelkezések a szlovák pénznemről euróra történő átállás céljaira

37.a §
(1) Azzal a nappal, amely közvetlenül megelőzi az euró pénznem bevezetését a Szlovák Köztársaságban47aa) (a továbbiakban csak „az euró bevezetése“), a főkönyveket lezárják és évközi pénzügyi kimutatást állítanak össze a rendes pénzügyi kimutatásnak megfelelő teljes szerkezettel és terjedelemben azok a gazdálkodó egységek
a) amelyek elszámolási időszaka a gazdasági év,
b) amelyek elszámolási időszaka 12 naptári hónapnál rövidebb, az elszámolási időszak változása miatt,
c) amelyek csődeljárásban vannak,
d) amelyek felszámolás alatt állnak.
(2) Arra a gazdálkodó egységre, amely az 1. bekezdés szerint állítja össze évközi pénzügyi kimutatását, nem vonatkozik ezen pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége a 19. § szerint, beleértve annak nyilvánosságra hozatalát is, valamint az évközi jelentés elkészítésének kötelezettségét a 20. § 4. bek. szerint.
(3) Az 1. bekezdés szerinti évközi pénzügyi kimutatásban nem kell kimutatni a közvetlenül megelőző elszámolási időszakra vonatkozó adatokat, ha egyúttal nem olyan pénzügyi kimutatásról van szó, melynek összeállítását külön szabályozás szerint követelik meg.14)
(4) A gazdálkodó egység azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítja, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, átszámítja szlovák pénznemre
a) az euróban kifejezett eszközöket és kötelezettségeket átváltási árfolyamon, kivéve az elfogadott előlegeket és kifizetett előlegeket,47ab)
b) az eurótól különböző, más külföldi pénznemben kifejezett eszközöket és kötelezettségeket, kivéve az elfogadott előlegeket és kifizetett előlegeket, a Szlovák Nemzeti Bank által megállapított árfolyamon, amely az euró bevezetésének napját közvetlenül megelőző napon volt érvényben.
(5) A leltározás elvégzésére azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját a gazdálkodó egységnél, amely az évközi pénzügyi kimutatást az 1. bekezdés szerint összeállítja, a 29. § 2. bek. második mondatának rendelkezése nem alkalmazandó.
(6) Ha a gazdálkodó egység nem végezte el a leltározást más határidővel a 29. § 3. bek. szerint, a tárgyi eszközök fizikai leltározása, kivéve a készleteket, amelyet nem lehet elvégezni azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, elvégezhető azt a napot megelőző, utolsó három hónap alatt, amely közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját. A készletek fizikai leltározását el lehet végezni abban az időszakban, amely az elszámolási időszak kezdetétől a pénzügyi kimutatások összeállításának napjáig tart, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját. Ugyanakkor igazolni kell a tárgyi eszközök állományát azzal a nappal, amellyel a pénzügyi kimutatást összeállítják, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, a fizikai leltározás adataival, melyeket a tárgyi eszközök abban az időszakban történt gyarapodásával és csökkenésével módosítottak, amely a fizikai leltározás befejezésének napjától, a pénzügyi kimutatások összeállításának napjáig tart, és amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját.

37.b §
(1) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával megnyitja a főkönyveket és a mérlegen kívüli számlákat euróban és informatív jelleggel szlovák koronában is.
(2) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával átváltási árfolyamon átszámítja az aktívák és passzívák egyes tételeit szlovák koronáról euróra, kivéve a 3-5. bekezdések szerinti tételeket. A gazdálkodó egység a 37.b § 1. bek. szerint az euró bevezetésének napjával átváltási árfolyamon átszámítja szlovák koronáról euróra a költségek záróegyenlegeit, a hozamok záróegyenlegeit, a bevételek összegzett állományát és a kiadások összegzett állományát is.
(3) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával átszámítja az elfogadott előlegek és kifizetett előlegek euróban kifejezett egyes tételeit, az euróban elfogadott előlegek és kifizetett előlegek egyes tételeinek értékére, azzal a nappal, amikor az előleget átvette és az előleget kifizette.
(4) Az euró bevezetésének napjával, az időbeli elhatárolások számlái egyes tételeinek átszámítására, amelyek a számviteli eset megvalósulásának napjával euróban jöttek létre, a 3. bekezdés arányosan vonatkozik.
(5) Az a gazdálkodó egység, amely kereskedelmi társaság vagy szövetkezet, az euró bevezetésének napjával átszámítja az euróban kifejezett alaptőkéjét, a cégjegyzékben bejegyzett alaptőkéjének értékére euróban kifejezve.
(6) A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napjával, az átszámított pénzösszegek kerekítésénél külön szabályozással összhangban jár el.47ac)

37.c §
Arra a gazdálkodó egységre, amely az egyedi pénzügyi kimutatását a 17.a § szerint állítja össze, a 37.a § és 37.b § rendelkezései vonatkoznak, ha külön szabályok22a) másként nem rendelkeznek.

37.d §
A gazdálkodó egység pénztárában szlovák koronában lévő pénzeszközök növekedésének és csökkenésének értékelésére,a duális készpénzforgalom47ad) idején az átváltási árfolyam használandó.


KILENCEDIK RÉSZ
Egyéb rendelkezések

38. §
(1) Közigazgatási vétséget követ el a gazdálkodó egység, ha
a) nem a 4. § 1. bek. szerint vezetette számvitelét vagy nem állította össze a pénzügyi kimutatást 6. § 4. bek. szerint,
b) nem nyitotta meg a főkönyveket vagy nem zárta le a főkönyveket a 16. § szerint,
c) nem helyezte el a 23.a és 23.b § szerinti dokumentumokat és értesítést, és nem hozta nyilvánosságra a 23.d § szerinti dokumentumokat, vagy nem tett eleget a 23.b § 1. bek. vagy 6. bek. szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a meghatározott terjedelemben,
d) nem hitelesíttette könyvvizsgálóval pénzügyi kimutatását vagy pénzügyi kimutatása adatainak összhangját az éves jelentéssel, és ezzel megsértette a 19., 22. vagy 22.a § rendelkezéseit,
e) nem hagyta jóvá vagy nem hívta vissza a könyvvizsgálót a 19. § 2. bek. szerint,
f) nem a 8. § szerint vezette számvitelét, és ez a szabálysértés hatással volt a pénzügyi kimutatásban szereplő tények helytelen kimutatására,
g) nem a 8. § szerint vezette számvitelét és ez a szabálysértés nem volt hatással a pénzügyi kimutatásban szereplő tények kimutatására,
h) megsértette a 9. § rendelkezéseit,
i) megsértette a 17. § rendelkezéseit,
j) nem tartotta be a 24-28. § szerinti értékelést,
k) megsértette a 31. § rendelkezéseit,
l) megsértette a 34. § rendelkezéseit,
m) megsértette a 35. § rendelkezéseit,
n) megsértette a 11. § 3. bek. rendelkezését.
(2) Az adóhivatal a következő büntetéseket szabja ki:
a) az 1. bekezdés a) és n) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 3 000 000 euróig ,
b) az 1. bekezdés, b)-f) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 
1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 1 000 000 euró, 
2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 1 000 000 euró,
c) az 1. bekezdés, h)-m) pontjai szerinti közigazgatási vétségért 
1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 100 000 euró,
2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 100 000 euró,
d) az 1. bekezdés, g) pontja szerinti közigazgatási vétségért 
1. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított mérlegben kimutatott eszközök a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel javított teljes összegének 2%-áig; legfeljebb 1 000 euró,
2. az ellenőrzött elszámolási időszakra összeállított eszközök és kötelezettségek kimutatásában kimutatott eszközök teljes összegének 2%-áig; de legfeljebb 1 000 euró.
(3) Nem számít a jelen törvényben meghatározott kötelezettségek megszegésének külön szabályozással összhangban22a) történő számvitel és kimutatás azokban a gazdálkodó egységekben, melyek számára ez a kötelezettség a 17.a §-ból következik.
(4) Az adóhivatal jogosult ellenőrizni a gazdálkodó egységnél a jelen törvény rendelkezéseinek betartását. Az ellenőrzés végrehajtására, a büntetés kiszabásáról szóló eljárásra, beleértve annak behajtását is, valamint a büntetés kiszabásáról szóló határozat elleni jogorvoslati eszközökre az adózási rend hozzámérten vonatkozik.
(5) A 2. bekezdés szerinti büntetés kiszabása esetén az adóhivatal figyelembe veszi a közigazgatási vétség súlyosságát, a vétkesség mértékét, időtartamát, következményeit és végrehajtásának körülményeit. Az adóhivatal az ellenőrzött elszámolási időszakért történő büntetés kiszabása során figyelembe veszi azt a tényt, hogy a gazdálkodó egység, a 3. § 1. bekezdésével összhangban, az ellenőrzött elszámolási időszakban megállapított hiba javításának elkönyvelését más elszámolási időszakokban elvégezte-e. Az adóhivatal tekintetbe veszi azt is, ha a gazdálkodó egység külön szabályozás szerinti48) ellenőrzés megkezdéséig írásban jelenti az adóhivatalnak a hiba javításának tartalmát és összegét az ellenőrzött elszámolási időszakra, melyet a folyó elszámolási időszakban könyveltek el.
(6) Az adóhivatal a 2. bekezdés szerinti büntetést attól a naptól számított egy éven belül szabja ki, mikor a közigazgatási vétséget megállapította, de legkésőbb az elszámolási időszak befejezésétől számított öt éven belül, amely elszámolási időszakban a közigazgatási vétségre sor került.
(7) A büntetésekből befolyó összeg az állami költségvetés bevételének számít.

38.a §
Ha az adóhivatal megállapítja a 2003. január 1-től érvényes számviteli szabályok megsértését, 33 193,91 euróig terjedő büntetést szabhat ki, ha ez a szabálysértés a számvitel teljességének, bizonyíthatóságának vagy helyességének megsértését eredményezte.

39. §
A számviteli iratok és feljegyzések megőrzésének határideje, amely a jelen törvény hatályba lépéséig nem ért véget, az eddigi szabályozás szerint telik le.

39.b §
(1) A jelen törvény szerint a konszolidált pénzügyi kimutatást először a leghamarább 2005. január 1-jén kezdődő elszámolási időszakra kell összeállítani.
(2) A 17.a § szerinti egyéni pénzügyi kimutatást először a leghamarább 2006. január 1-jén kezdődő elszámolási időszakra kell összeállítani; eddig az időpontig a gazdálkodó egységekre a 38. § 3. bekezdése nem vonatkozik.
(3) A 17.b § 2. bek. szerinti pénzügyi kimutatást a Szlovák Nemzeti Bank először arra az elszámolási időszakra állítja össze, amelyben a Szlovák Köztársaság az eurót saját pénznemének vezeti be.
(4) A 2005. január 1. előtt megkezdett eljárásra az eddigi szabályok vonatkoznak.

39.c §
Ezzel a törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió, mellékletben feltüntetett, jogilag kötelező erejű aktusai.

39.d §
(1) Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki és ezeket a szabályozott piac kereskedelem céljából elfogadta, köteles a 20. § 6-8. bek. szerinti éves jelentésében, külön részként nyilatkozatot tenni a társaság igazgatásáról és vezetéséről, erre először abban az elszámolási időszakban kerül sor, amely 2007. január 1-jén és később kezdődik.
(2) A központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását és a közigazgatás gazdálkodó egységeinek konszolidált pénzügyi kimutatásait először abban az elszámolási időszakban kell összeállítani, amely 2009. január 1-jén kezdődik.
(3) A közigazgatás összefoglaló pénzügyi kimutatását először abban az elszámolási időszakban kell összeállítani, amely 2010. január 1-jén kezdődik.
(4) A 38. § szerinti eljárásokra, amelyek 2008. január 1. előtt kezdődtek, a 2007. december 31-éig hatályban lévő előírások vonatkoznak.

39.e §
A 9. § 2. bek. rendelkezése a 2008. január 1-től hatályos változatban, annak a pénzügyi kimutatásnak az összeállításakor alkalmazandó, amelyet a jelen törvény hatálybalépésének napja után állítanak össze.

39.f §
Átmeneti rendelkezések a 2009. március 1-től hatályba lépő szabályozásokhoz
(1) Az a természetes személy, amely 2009. február 28-ig gazdálkodó egység volt, és 2009. március 1-től külön szabályozás szerinti4a) adónyilvántartás vezetése mellett döntött, 2009. február 28-ával lezárja főkönyveit; pénzügyi kimutatást nem állít össze. A főkönyvekben szereplő információkat ez a természetes személy átviszi az adónyilvántartásába, abban a terjedelemben, amely a külön szabályozás szerinti4a) adónyilvántartás összeállításához szükséges.
(2) A 9., 19., 22. és 28. §-ok rendelkezései a 2009. március 1-től hatályos változatban annak a pénzügyi kimutatásnak az összeállítása során használandók, melyet 2009. március 1-jével és később állítanak össze.

39.g §
Átmeneti rendelkezések a 2010. január 1-től hatályba lépő szabályozásokhoz
(1) A goodwill vagy a negatív goodwill leírására, amely 2009. december 31-ig jött létre, a törvény 2009. december 31-ig hatályos változatában szereplő rendelkezések alkalmazandóak.
(2) A 19. § rendelkezése a 2010. január 1-től hatályos változatban először a részvénytársaság rendes pénzügyi kimutatásának és rendkívüli pénzügyi kimutatásának hitelesítésére alkalmazandó, amelyet 2010. január 1-jével és később állítanak össze.

39.h §
Átmeneti rendelkezés 2010. december 31-étől hatályba lépő szabályozásokhoz
A 22. § 12. bek. rendelkezése a 2010. december 31-étől hatályos változatban először azon konszolidált pénzügyi kimutatás és azon konszolidált éves jelentés összeállítása kötelezettségének megítélése során alkalmazandó, melyeket 2010. december 31-ével és később állítanak össze.

39.i §
Átmeneti rendelkezések a 2012. január 1-től hatályba lépő szabályozásokhoz
(1) A földbirtokossági (úrbéri) közösség, amely egyszerű könyvviteli rendszerben vezette számvitelét, 2012. január 1-jétől kettős könyvviteli rendszerben kezd könyvelni, ha az elszámolási időszaka a naptári év, vagy annak az elszámolási időszaknak első napjával, amely 2012. január 1. után kezdődik, ha elszámolási időszaka a gazdasági év.
(2) A 22. § 10. bek. rendelkezése a 2012. január 1-től hatályos változatban először azon konszolidált pénzügyi kimutatás és azon konszolidált éves jelentés összeállítására vonatkozó feltételek megítélése során alkalmazandó, amelyet 2012. január 1-jén és a később kezdődő elszámolási időszakra állítanak össze.
(3) A 23.a § rendelkezése először azon dokumentumok elhelyezésére alkalmazandó, amelyek azt a pénzügyi kimutatást érintik, amelyet 2013. december 31-ével és később állítanak össze.
(4) A 38. § szerinti eljárásra, melyet 2012. január 1. előtt kezdtek meg, a 2011. december 31-éig hatályos szabályok vonatkoznak. A jelen törvény rendelkezéseinek megsértéséért járó büntetésekre, mely törvénysértésekre 2012. január 1. előtt került sor, a jelen törvény 2012. január 1-től hatályos változatának rendelkezései alkalmazandók, ha a gazdálkodó egység számára kedvezőbbek.

39.j §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-től hatályba lépő szabályozásokhoz
(1) A 2. § 5-7. bek. rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban először abban az elszámolási időszakban alkalmazandóak, amely 2014. január 1-jén és később kezdődik.
(2) A 17.a § 2. bek. a) és b) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban azon pénzügyi kimutatás összeállítása során alkalmazandóak, amelyet 2014. január 1-jével és később állítanak össze.
(3) A 17.a §, 3. bek., c) és d) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban ama pénzügyi kimutatás összeállítása során alkalmazandóak, amelyet 2014. január 1-jével és később állítanak össze.
(4) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesíttetésének kötelezettsége vonatkozik a 19. § 4. bek. szerint, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során, a 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan adófelajánlásokból befolyt összegről van szó, melyet 2013. december 31-ig vett át.
(5) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a mérleg, valamint a nyereség és veszteség kimutatása megjelentetésének kötelezettsége a Kereskedelmi Közlönyben a 21. § 2. bek. szerint a 2013. december 31-éig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során, 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó mérleg, valamint nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetéséről van szó, amely legkésőbb 2008. december 31-én fejeződött be.
(6) Az a gazdálkodó egység, amelyre vonatkozik a mérleg, valamint a nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetésének kötelezettsége a Kereskedelmi Közlönyben a 21. § 2. bek. szerint a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során a 23.b § szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó mérleg, valamint nyereség- és veszteségkimutatás megjelentetéséről van szó, amely a 2009. január 1-től 2012. december 31-ig tartó időszakban fejeződött be.
(7) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének a Kereskedelmi Közlönyben történő megjelentetésének kötelezettsége vonatkozik külön szabályozás szerint29h) a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során 2013. december 31-ig hatályos szabályok szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésnek megjelentetéséről van szó, amely legkésőbb 2008. december 31-én fejeződött be.
(8) Az a gazdálkodó egység, amelyre a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésének a Kereskedelmi Közlönyben történő megjelentetésének kötelezettsége vonatkozik külön szabályozás szerint29h) a 2013. december 31-ig hatályos változatban, a jelen kötelezettség 2014. január 1. utáni teljesítése során a 23.b § szerint jár el, ha olyan elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítésnek megjelentetéséről van szó, amely a 2009. január 1-től 2012. december 31-ig tartó időszakban fejeződött be.
(9) A 23. § 2. bek. h) és i) pontjainak rendelkezései a 2014. január 1-től hatályos változatban először azon éves jelentések elhelyezése során alkalmazandóak, amelyek a 2013. december 31-én és később befejeződött elszámolási időszakra készültek.
(10) A 25. § 7. bek. és a 27. § 11. bek. rendelkezései először abban az elszámolási időszakban alkalmazandóak, amely 2014. január 1-jén és később kezdődik. Az értékelés módszerének változását abban a pénzügyi kimutatásban kell kimutatni, amely 2014. január 1-jén és később kezdődő elszámolási időszakra vonatkozik.

39.k §
Átmeneti rendelkezések a 2015. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a naptári év, a 2015. január 1-től hatályos 2. § 5 - 14. bek. szerint először 2015. január 1-től jár el, miközben értékeli a 2. § 5 - 14. bek. szerinti feltételek teljesítését 2014. december 31-éig bezárólag.
(2) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2015. január 1-től hatályos 2. § 5 - 14. bek. szerint először abban a gazdasági évben jár el, amely a 2015. év folyamán kezdődik, miközben értékeli a 2. § 5 - 14. bek. szerinti feltételek teljesítését azzal a nappal bezárólag, amelyhez a pénzügyi kimutatást összeállítja a 2015. év folyamán.
(3) Az a gazdálkodó egység, amely a 2014. évben mikro gazdálkodó egységnek számított, mikro gazdálkodó egységnek számít a 2015. január 1-től hatályos törvényváltozat szerint.
(4) Az a gazdálkodó egység, amely a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint úgy döntött, hogy nem fog mikro gazdálkodó egységnek számítani, 2015. január 1-től kis gazdálkodó egységnek számít.

39.l §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A 2. § 10. bek. rendelkezése a 2015. július 1-től hatályos változatban először abban az elszámolási időszakban alkalmazandó, amely legkésőbb 2015. december 31-én fejeződik be. Ha a gazdálkodó egység, amelynek elszámolási időszaka 2015. január 1-je után kezdődött, rendkívüli pénzügyi kimutatást állít össze, a 2. § 10. bek. rendelkezését a 2015. július 1-től hatályos változatban az összeállítás során először 2015. június 30. után alkalmazza.
(2) A 38. § szerinti eljárásra, amely 2015. július 1-je előtt kezdődött és jogerősen nem fejeződött be, a 2015. június 30-ig hatályban lévő előírások vonatkoznak.

39.m §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, először abban a gazdasági évben értékeli eszközeit a 25. § 1. bek. d) pontja szerint és értékeli eszközeit és kötelezettségeit a 27. § szerint, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, amely a 2016. év folyamán kezdődik.
(2) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, először arra a gazdasági évre készít éves jelentést, kifizetésekről szóló jelentést, konszolidált éves jelentést és a kifizetésekről szóló konszolidált jelentést, amely a 2016. év folyamán kezdődik.
(3) Az anyavállalat, a 22. § szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, először arra a gazdasági évre állít össze, amely a 2016. év folyamán kezdődik.
(4) A 28. § 4. bek. rendelkezése, a 2016. január 1-től hatályos olvasatban, a 2016. január 1-től beszerzett goodwillre és fejlesztési ráfordításokra alkalmazandó.

39.n §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos szabályozáshoz
(1) Az a gazdálkodó egység, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 2. § 10. bek. szerint először abban a gazdasági évben jár el, amely a 2016. év folyamán kezdődik.
(2) Az az anyavállalat, melynek elszámolási időszaka a naptári év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 22. § 11. bek. szerint a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása során abban az elszámolási időszakban jár el, amely 2016. december 31-én ér véget.
(3) Az az anyavállalat, melynek elszámolási időszaka a gazdasági év, a 2016. január 1-től hatályos olvasatú 22. § 11. bek. szerint a konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása során abban az elszámolási időszakban jár el, amely a 2017. év folyamán ér véget.

39.o §
Átmeneti rendelkezések a 2016. június 17-től hatályos szabályozáshoz
A 38. § 1. bek. f) pontja szerint 2016. június 17-e előtt megkezdett eljárásra a 2016. június 16-ig hatályos jogszabály vonatkozik.

40. §
Hatályon kívül helyezendő a Tt. számvitelről szóló, 563/1991. sz. törvénye módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1996. sz. törvényével, a Tt. 173/1998. sz. törvényével, a Tt. 336/1999. sz. törvényével, a Tt. 387/2001. sz. törvényével, a Tt. 483/2001. sz. törvényével és a Tt. 247/2002. sz. törvényével.

41. §
A jelen törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 3. §, 4-7. bek., amelyek 2004. január 1-től hatályosak.


Rudolf Schuster s. k.
Jozef Migaš s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) A Polgári Törvénykönyv 18. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével
2) A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével 
3) Például a Tt. 34/2002. sz. törvénye, az alapítványokról valamint a többször módosított Polgári Törvénykönyv módosításáról.
4) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvénye, a jövedelemadóról.
4a) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének 6. § 11. bek.
4b) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 27. § 2. bek. c) pontja.
4c) A Tt. 97/2013. sz. törvénye, a földbirtokossági (úrbéri) közösségekről.
5) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 3. §, a közigazgatás költségvetési szabályairól, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
7a) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § 6. bek. d) pontja.
7b) A Kereskedelmi Törvénykönyv, 69.a § 1. bek. módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével
7c) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § 3. és 4. bek.
8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 1/1993. sz. törvénye 4. § 2. bek. a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról.
9) A Tt. 594/2003. sz. többször módosított törvénye a kollektív befektetésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 61. § 1. bek., módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével.
11) A Tt. 566/2001. sz. törvénye az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (értékpapírtörvény).
12) A Tt. 95/2002. sz. törvénye a biztosítási rendszerről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
13) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 270/1995. sz. törvénye az államnyelvről.
14) Például a Tt. 483/2001. sz. törvénye a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 595/2003. sz. törvényének 14. §.
15) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, a Szlovák Nemzeti Bankról szóló Tt. 566/1992. sz. törvényének 1. § , a Tt. többször módosított 594/2003. sz. törvényének 3. §.
16) A Kereskedelmi Törvénykönyv 37. §, módosítva a Tt. 600/1992. sz. törvényével. 
17) A Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye a társadalombiztosításról.
19) A Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye az egészségügyi biztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
20) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 12. §, a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. törvényének kiegészítéséről.
21) A Kereskedelmi Törvénykönyv 69.b §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével. 
22) A Tt. 540/2001. sz. törvénye az állami statisztikáról.
22a) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.), a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (Különkiadás EU HL, 13. fej./ 29. köt.; EK HL L 243, 2002. 9. 11.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 297/2008/EK rendeletével (2008. március 11.) (EU HL L 97, 2008. 4. 9.).
A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.), amellyel az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendeletével összhangban elfogadásra kerülnek bizonyos nemzetközi számviteli standardok (EU HL L 320, 2008. 11. 29.) érvényes változatban.
22aa) A Tt. 594/2003. sz. törvényének 5. § j) pontja.
22aaa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 258/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság vasútjairól.
22ab) Például a Tt. 595/2003. sz. törvényének 17. § 1. bek. c pontja, módosítva a Tt. 534/2005. sz. törvényével, Kereskedelmi Törvénykönyv.
22ac) Nemzetközi számviteli standard 27., 38. pont, Nemzetközi számviteli standardok 28. és 31., 1126/2008/EK rendelet, érvényes változatban.
22ad) A Tt. többször módosított 492/2009. sz. törvénye a fizetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
22b) Az Európai Központi Bankok Rendszerének Alapokmányáról és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés, 18. sz. melléklete (a Tt. 185/2004. sz. hirdetménye).
22c) A Tt. 540/2007. sz. törvényének 2. §, a könyvvizsgálókról, a könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat feletti felügyeletről, valamint a Tt. többször módosított, számvitelről szóló, 431/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről.
22ca) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 14. § 2. bek., módosítva a Tt. 688/2006. sz. törvényével. 
24) Például a Tt. 483/2001. sz. törvényének 40. §, a Tt. 34/2002. sz. törvényének 34. § 3. bek.
24a) A Tt. 423/2015. sz. törvényének 19. §-a
24aa) A Tt. többször módosított 80/1997. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankjáról.
24aaa) A Tt. 423/2015. sz. törvényének 34. §-a
25) Például a Tt. 483/2001. sz. törvényének 40. §, a Tt. 34/2002. sz. törvényének 35. § 4. bek.
26) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 50. §.
26aa) Például a Tt. 147/1997 sz. törvényének, 25. §, a Tt. 213/1997 sz. törvényének, 34. §, a közérdekű szolgáltatásokat nyújtó non-profit szervezetekről, módosítva a Tt. 35/2002 sz. törvényével.
27) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 566/1992 sz. törvényének 39. §, a Tt. 213/1997 sz. törvényének 33. § 3. bek., módosítva a Tt. 445/2008 sz. törvényével, a Tt. 34/2002 sz. törvényének 34. § 3. bek., módosítva a Tt. 463/2013 sz. törvényével.
27a) A Kereskedelmi Törvénykönyv 161.d § 2. bek.
28) Például a Tt. 34/2002. sz. törvényének, 35. § 2. bek.
28a) Például a Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye.
28aa) A Tt. 566/2001. sz. törvényének 8. § f) pontja.
28ab) Például a Tt. többször módosított, 429/2002 sz. törvényének 15. §, a Tt. többször módosított, 566/2001 sz. törvényének 76. §.
28b) A Tt. 540/2007. sz. törvényének 23. §. 
28c) Például a Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 18. §, az értékpapírtőzsdéről.
28d) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendeletének rendelkezései (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról, 1. sz. melléklet, B szekció, 05 – 08 divízió (EU HK, L 393, 2006. 12. 30.) érvényes olvasatban.
28e) Az 1893/2006/EK rendelet rendelkezései érvényes olvasatban, 1. sz. melléklet, A szekció, 02 divízió, 02.2 csoport.
29a) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala rendelete mellékletének C szekciója, a Tt. 306/2007. sz. törvénye, amely meghatározza a Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását.
29b) Például a Tt. többször módosított 111/1990. sz. törvénye, az állami vállalatokról, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 258/1993. sz. törvénye.
29ba) A Tt. 523/2004 sz. törvényének 5. §.
29c) A Tt. többször módosított 215/2004. sz. törvényének 2. §, a minősített adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
29d) A Tt. többször módosított 275/2006. sz. törvénye, a közigazgatás informatikai rendszereiről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
29da) A Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 34. §.
29db) A Tt. 483/2001. sz. törvényének, 6. § 21. bek., módosítva a Tt. 46/2011. sz. törvényével.
29e) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. §, módosítva a Tt. 445/2008. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 33. §, a Tt. 119/2010. sz. törvényének 8. §, a csomagolóanyagokról, valamint a Tt. hulladékokról szóló, többször módosított 223/2001. sz. törvényének módosításáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 90/2008. sz. törvénye, az Európai területi együttműködési csoportosulásról, valamint a Tt. állami statisztikáról szóló, többször módosított 540/2001. sz. törvényének módosításáról.
29f) A Tt. 563/2009. sz. törvényének 14. §, az adóigazgatóságról (adótörvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
29g) A Tt. 595/2003, sz. törvényének 41. § 1. bek., módosítva a Tt. 548/2010. sz. törvényével, a Tt. 563/2009. sz. törvényének 15. §.
29h) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. §, módosítva a Tt. 445/2008. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 33. §.
29ha) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 25. §, módosítva a Tt. 352/2013. sz. törvényével, a Tt. többször módosított 213/1997. sz. törvényének 34. §, a Tt. többször módosított 34/2002. sz. törvényének 35. §.
29i) Például a Tt. 147/1997. sz. törvényének 24. § 3. bek., a Tt. 213/1997. sz. törvényének 33. § 4. bek., a Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvénye.
29j) A Tt. többször módosított 291/2002. sz. törvényének, 2. § 2. bek. h) pontja, az Államkincstárról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
29k) A Tt. többször módosított 563/2009. sz. törvényének 13., 14., 30-33. §.
29ka) A Tt. többször módosított 530/2003. sz. törvényének 3. §, a cégjegyzékről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
29kb) A Tt. többször módosított 429/2002. sz. törvényének 48. §.
29l) Például a Tt. 308/2000. sz. törvénye, a műsorszórásról és továbbközvetítésről, valamint a Tt. távközlésről szóló, többször módosított 195/2000. sz. törvényének módosításáról, a Tt. többször módosított 566/2001. sz. törvénye.
29m) A Tt. többször módosított 211/2000. sz. törvénye, az információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (a tájékoztatás szabadságáról szóló törvény).
29n) A Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).
29o) A Tt. vállalkozásokról szóló, többször módosított, 455/1991. sz. törvénye 66.b §-ának 3. bekezdése (vállalkozói törvény).
30) A Tt. 241/2001. sz. törvénye a minősített adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
31) A Tt. 483/2001. sz. törvénye, a Tt. 95/2002. sz. törvénye. 
32) A Tt. 429/2002. sz. törvénye, az értékpapírtőzsdéről.
33) Például a Tt. többször módosított 483/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 566/2001. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 594/2003. sz. törvénye.
33a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 219. cikk., 1-3. bek., érvényes változatban (EU HL C 83, 2010. 3. 30.). 
Az Európai Központi Bankok Rendszerének Alapokmányáról és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 12. cikk., 12.1. bek. (EU HL C 83, 2010. 3. 30.). 
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvénye, 28. § 2. bek.
34) Például a Tt. 483/2001. sz. törvénye, a Tt. 566/2001. sz. törvénye
35) A Kereskedelmi Törvénykönyv 59. §, módosítva a Tt. 500/2001. sz. törvényével. 
35a) A Tt. többször módosított 43/2004. sz. törvénye az öregségi nyugdíj-takarékosságról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. többször módosított 650/2004. sz. törvénye a kiegészítő nyugdíj-takarékosságról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A Tt. többször módosított 203/2011. sz. törvénye a kollektív befektetésről.
35aa) A Tt. 25/2006. sz. törvényének 15. § 1. bek., a közbeszerzésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 503/2009. sz. törvényével
35ab) A Tt. 43/2004. sz. törvényének 88.b §, módosítva a Tt. 334/2011. sz. törvényével.
35b) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének 20. § 9. bek.
35c) A Tt. többször módosított 595/2003. sz. törvényének, 22-29. §.
36) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 20. §-a.
37) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 273/1994. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 274/1994. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 387/1996. sz. törvénye. A Tt. többször módosított 280/1997. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz. törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 118/1996. sz. törvénye, a betétek védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről. A Tt. 381/2001. sz. törvénye. 
37a) A Tt. 594/2003. sz. törvényének 73.a-73.j §, módosítva a Tt. 213/2006. sz. törvényével.
37b) A Tt. 203/2011. sz. törvényének 119. §.
38) A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv.
41) A Polgári Törvénykönyv 659. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével
42) A Polgári Törvénykönyv 553. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével
43) A Polgári Törvénykönyv 133. §, módosítva a Tt. 509/1991. sz. törvényével
44) Például a Tt. 183/2000. sz. törvénye a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanács állami műemlékvédelemről szóló, 27/1987. sz. törvényének kiegészítéséről, és a Tt. Matica slovenskáról szóló, többször módosított 68/1997 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított 49/2002. sz. törvénye a műemlékalap védelméről, a Tt. többször módosított 319/2002. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság védelméről, a Tt. többször módosított 618/2003. sz. törvénye a jogdíjakról és a jogdíjakkal összefüggő jogokról (szerzői jogi törvény), a Tt. többször módosított 581/2004. sz. törvénye, a Tt. többször módosított 206/2009. sz. törvénye a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékű tárgyak védelméről, és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló, többször módosított 372/1990, sz. törvényének módosításáról.
45) A Munka Törvénykönyvének 184. §.
45a) Például a Tt. többször módosított 222/2004. sz. törvénye a hozzáadottérték-adóról, a Tt. 105/2004. sz. törvénye az alkohol jövedéki adójáról, valamint a Tt. az alkohol gyártásáról és értékesítéséről szóló 467/2002. sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. többször módosított 211/2003. sz. törvényével.
46) A Tt. többször módosított 92/1991. sz. törvénye az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről.
47) A Tt. 483/2001. sz. törvényének 2. § 1. és 8. bek.
47a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 511/1992. sz. törvénye, az adók és illetékek kezeléséről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszerében történt változásokról.
47aa) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. e) pontja, az euró bevezetéséről a Szlovák Köztársaságban, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
47ab) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. c) pontja.
47ac) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 75/2008. sz. rendelete, amely meghatározza a pénzösszegek kimutatásának, átszámításának és kerekítésének szabályait, az euróra való áttéréssel összefüggésben, a számvitel, az adózás és a vámügyek céljaira.
47ad) A Tt. 659/2007. sz. törvényének 1. § 2. bek. f) pontja.
48) A Tt. 563/2009. sz. törvényének 46. §.7


A többször módosított 431/2002. sz. törvény melléklete

Az Európai Uniótól átvételre kerülő jogilag kötelező erejű aktusok listája
A jelen törvénnyel a következő jogi aktusok kerülnek átvételre:
1. A Tanács negyedik irányelve 78/660/EGK (1978. július 25.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 222, 1978. 8. 14.), módosítva a Tanács 83/349/EGK irányelvével (1983. június 13.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 193, 1983. 7. 18.), a Tanács 84/569/EGK irányelvével (1984. november 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 314, 1984. 12. 4.), a Tanács 89/666/EGK irányelvével (1989. december 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 395, 1989. 12. 30.), a Tanács 90/604/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 90/605/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 94/8/EK irányelvével (1994. március 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 82, 1994. 3. 25.), a Tanács 1999/60/EK irányelvével (1999. június 17.) (EK HL L 162, 1999. 6. 26.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), a Tanács 2003/38/EK irányelvével (2003. május 13.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EU HL L 120, 2003. 5. 15.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvével (2006. május 17.) (EU HL L 157, 2006. 6. 9.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/99/EK irányelvével (2006. november 20.) (EU HL L 363, 2006. 12. 20.).
2. A Tanács hetedik irányelve 83/349/EGK (1983. június 13.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 193, 1983. 7. 18.), módosítva a Tanács 89/666/EGK irányelvével (1989. december 21.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 395, 1989. 12. 30.), a Tanács 90/604/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), a Tanács 90/605/EGK irányelvével (1990. november 8.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 317, 1990. 11. 16.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./ 1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 7.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvével (2006. május 17.) (EU HL L 157, 2006. 6. 9.), az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/99/EK irányelvével (2006. november 20.) (EU HL L 363, 2006. 12. 20.).
3. A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (Különkiadás EU HL, fej. 6/1. köt.; EK HL L 372, 1986. 12. 31.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelvével (2001. szeptember 27.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EK HL L 283, 2001. 10. 27.), az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.).
4. A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (Különkiadás EU HL, fej. 6/1. köt.; EK HL L 374, 1991. 12. 31.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelvével (2003. június 18.) (Különkiadás EU HL, 17. fej./1. köt.; EU HL L 178, 2003. 7. 17.) és az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelvével (2006. június 14.) (EU HL L 224, 2006. 8. 16.).
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (Különkiadás EU HL, 17. fej./köt. 2; EU HL L 142, 2004. 4. 30.) – 10. cikk., 1. és 3. bek., 21. cikk.
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 157, 2006. 6. 9.) – 2. cikk., 13. bek., 37. cikk., 38. cikk., 1. bek., 41. cikk., 49. cikk., 53. cikk.
7. A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (kodifikált változat) (EU HL L 318, 2006. 11. 17.) – 1-4. cikk., 6. cikk., 8. cikk.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/49/EK irányelve (2009. június 18.), a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról (EU HL L 164, 2009. 6. 26.).
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (EU HL L 258, 2009. 10. 1.).
10. Az Európai Parlament és a Tanács 2012/6/EU irányelve (2012. március 14.), a meghatározott jogi formájú társaságok éves pénzügyi kimutatásáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrogazdálkodó egységek tekintetében történő módosításáról (EU HL L 81, 2012. 3. 21.).
11. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU 2013. június 26-ai, a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló irányelve a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HK L 182, 2013. 6. 29.).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15.)
13. A Tanács 2014/102/EU irányelve (2014. november 7.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatt történő kiigazításáról (HL L 334., 2014.11.21.)
Časová verzia účinná od 1. januára 2017

432/2002 Z. z.

Zákon
O ÚČTOVNÍCTVE


z 18. júna 2002


Zmena:
562/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
562/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
561/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
561/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
518/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
688/2006 Z. z. s účinnosťou od 29. decembra 2006
198/2007 Z. z. s účinnosťou od 26. apríla 2007
198/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
540/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
621/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
378/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2008
465/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2008
198/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
465/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
567/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
61/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2009
492/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2009
504/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
486/2010 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2010
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 2011
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
440/2012 Z. z. s účinnosťou od 30. decembra 2012
547/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
352/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
463/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
333/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
130/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
130/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
423/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
423/2015 Z. z. s účinnosťou od 17. júna 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
130/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Základné a všeobecné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje
a) rozsah, spôsob a preukázateľnosť vedenia účtovníctva
1. právnických osôb,1) ktoré majú sídlo na území Slovenskej republiky,
2. zahraničných osôb,2) ak na území Slovenskej republiky podnikajú alebo vykonávajú inú činnosť podľa osobitných predpisov,3)
3. fyzických osôb, ktoré podnikajú alebo vykonávajú inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazujú svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov podľa osobitného predpisu4) s výnimkou fyzických osôb, ktoré vedú daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a)
b) rozsah, obsah a preukázateľnosť účtovnej závierky,
c) register účtovných závierok (ďalej len „register“).
(2) Osoby podľa odseku 1 písm. a) sa považujú za účtovnú jednotku.

§ 2
Všeobecné ustanovenia
(1) Účtovná jednotka účtuje v sústave podvojného účtovníctva alebo v sústave jednoduchého účtovníctva (§ 9).
(2) Predmetom účtovníctva je účtovanie skutočností o
a) stave a pohybe majetku,
b) stave a pohybe záväzkov,
c) rozdiele majetku a záväzkov,
d) výnosoch,
e) nákladoch,
f) príjmoch,
g) výdavkoch,
h) výsledku hospodárenia účtovnej jednotky, (ďalej len „účtovné prípady").
(3) Predmetom účtovníctva je aj vykazovanie skutočností o účtovných prípadoch podľa odseku 2 v účtovnej závierke, pričom predmetom vykazovania v účtovnej závierke sú aj iné aktíva a iné pasíva.
(4) Na účely tohto zákona sa rozumie
a) majetkom sú tie aktíva účtovnej jednotky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, je takmer isté, že v budúcnosti zvýšia ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dajú sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazujú sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
b) záväzkom existujúca povinnosť účtovnej jednotky, ktorá vznikla z minulých udalostí, je pravdepodobné, že v budúcnosti zníži ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dá sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazuje sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
c) výnosom zvýšenie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
d) ekonomickým úžitkom možnosť priamo alebo nepriamo prispieť k toku peňažných prostriedkov a ekvivalentov peňažných prostriedkov,
e) nákladom zníženie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
f) príjmom prírastok peňažných prostriedkov alebo prírastok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
g) výdavkom úbytok peňažných prostriedkov alebo úbytok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
h) výsledkom hospodárenia ocenený výsledný efekt činnosti účtovnej jednotky dosiahnutý v účtovnom období,
i) aktívami ekonomické prostriedky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, od ktorých sa očakáva, že v budúcnosti povedú k zvýšeniu ekonomických úžitkov; aktíva tvoria majetok a iné aktíva,
j) iným aktívom časť aktív účtovnej jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky na ich zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktoré sa vykazujú v účtovnej závierke v poznámkach,
k) pasívami zdroje majetku, ktoré predstavujú celkovú sumu záväzkov účtovnej jednotky vrátane iných pasív a rozdielu majetku a záväzkov,
l) iným pasívom povinnosť účtovnej jednotky, ktorá nespĺňa podmienky na jej zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktorá sa vykazuje v účtovnej závierke v poznámkach,
m) podielovou účasťou aspoň dvadsaťpercentný podiel na základnom imaní v inej účtovnej jednotke, ktorý je držaný, aby tvoril trvalé prepojenie s touto inou účtovnou jednotkou na účel, aby toto prepojenie prispelo k činnosti účtovnej jednotky.
(5) Na účely tohto zákona sa obchodná spoločnosť, družstvo, fyzická osoba podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu účtujúca v sústave podvojného účtovníctva, fyzická osoba podľa osobitného predpisu4b) a pozemkové spoločenstvo,4c) triedia do veľkostných skupín takto:
a) mikro účtovná jednotka,
b) malá účtovná jednotka alebo
c) veľká účtovná jednotka.
(6) Do veľkostnej skupiny mikro účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a) celková suma majetku nepresiahla 350 000 eur,
b) čistý obrat nepresiahol 700 000 eur,
c) priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia nepresiahol desať.
(7) Do veľkostnej skupiny malej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a) celková suma majetku presiahla sumu 350 000 eur, ale nepresiahla sumu 4 000 000 eur,
b) čistý obrat presiahol sumu 700 000 eur, ale nepresiahol sumu 8 000 000 eur,
c) priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 10 a nepresiahol 50.
(8) Do veľkostnej skupiny veľkej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a) celková suma majetku presiahla 4 000 000 eur,
b) čistý obrat presiahol 8 000 000 eur,
c) priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 50.
(9) Celkovou sumou majetku podľa odsekov 6 až 8 sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3.
(10) Účtovné jednotky podľa odseku 5 sa zatriedia do veľkostnej skupiny na základe splnenia podmienok podľa odsekov 6 až 8 k prvému dňu účtovného obdobia, pričom sa posudzuje splnenie podmienok za dve po sebe bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobia. Účtovná jednotka je povinná zmeniť zatriedenie do inej veľkostnej skupiny od nasledujúceho účtovného obdobia po tých dvoch bezprostredne po sebe idúcich účtovných obdobiach, v ktorých presiahne alebo prestane spĺňať podmienky podľa odsekov 6 až 8, ak odseky 11 a 12 neustanovujú inak. Pri posudzovaní podmienok podľa odsekov 6 až 8 sa pri zmene účtovného obdobia neposudzujú podmienky za kratšie účtovné obdobie podľa § 3 ods. 5. Účtovná jednotka, ktorá nespĺňa podmienky zatriedenia do veľkostných skupín podľa odsekov 5 až 8, sa zatriedi ako malá účtovná jednotka. Účtovná jednotka nemení svoje zatriedenie do veľkostnej skupiny po vstupe do likvidácie alebo po vyhlásení konkurzu.
(11) Novovzniknutá účtovná jednotka sa zatriedi do veľkostnej skupiny na základe vlastného rozhodnutia a zostáva v tejto veľkostnej skupine aj v bezprostredne nasledujúcom účtovnom období, pričom nepostupuje podľa odseku 12.
(12) Účtovná jednotka, ktorá spĺňa podmienky pre mikro účtovnú jednotku, môže postupovať ako malá účtovná jednotka.
(13) Odseky 5 až 12 sa nevzťahujú na účtovnú jednotku, ktorá je uvedená v § 17a a 17b alebo je subjektom verejného záujmu.
(14) Na účely tohto zákona sa subjektom verejného záujmu rozumie účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu Európskej únie (ďalej len „členský štát“), banka, pobočka zahraničnej banky, Exportno-importná banka Slovenskej republiky, poisťovňa, pobočka zahraničnej poisťovne, zaisťovňa, pobočka zahraničnej zaisťovne, zdravotná poisťovňa, správcovská spoločnosť, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov, Centrálny depozitár cenných papierov, obchodník s cennými papiermi, platobná inštitúcia, inštitúcia elektronických peňazí, subjekt kolektívneho investovania, dôchodkový fond, pobočka zahraničnej finančnej inštitúcie29db) a účtovná jednotka uvedená v § 17a ods. 2.
(15) Na účely tohto zákona sa do čistého obratu zahŕňajú výnosy dosahované z predaja výrobkov, tovarov a služieb po odpočítaní zliav. Do čistého obratu sa zahŕňajú aj iné výnosy po odpočítaní zliav tej účtovnej jednotky, ktorej predmetom činnosti je dosahovanie iných výnosov ako sú výnosy z predaja výrobkov, tovarov a služieb.

§ 3
(1) Účtovná jednotka účtuje a vykazuje účtovné prípady v období, s ktorým časovo a vecne súvisia (ďalej len „účtovné obdobie"). Ak túto zásadu nemožno dodržať, účtovná jednotka ich zaúčtuje a vykáže v období, keď sa tieto skutočnosti zistili.
(2) Účtovná jednotka postupuje v účtovnom období v účtovníctve podľa § 4 ods. 2. Náklady a výnosy účtuje účtovná jednotka v tom účtovnom období, v ktorom vznikli, bez ohľadu na deň ich úhrady, inkasa alebo na deň vyrovnania iným spôsobom. Výdavky a príjmy účtuje účtovná jednotka vždy v tom účtovnom období, v ktorom dôjde k ich úhrade alebo inkasu.
(3) Účtovným obdobím je kalendárny rok, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4) Účtovným obdobím môže byť aj hospodársky rok. Hospodárskym rokom je obdobie nepretržite po sebe idúcich 12 kalendárnych mesiacov, ktoré nie je zhodné s kalendárnym rokom.
(5) K zmene účtovného obdobia môže dôjsť len k prvému dňu kalendárneho mesiaca. Pri zmene účtovného obdobia je obdobie od skončenia predchádzajúceho účtovného obdobia do začatia iného účtovného obdobia účtovným obdobím, ktoré je kratšie ako 12 kalendárnych mesiacov. To primerane platí aj pri vzniku alebo zániku účtovnej jednotky, pričom pri vzniku účtovnej jednotky začína prvé účtovné obdobie dňom vzniku účtovnej jednotky a pri zániku účtovnej jednotky končí posledné účtovné obdobie dňom zániku účtovnej jednotky.
(6) Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, uplatní účtovná jednotka písomným oznámením daňovému úradu
a) do 30 dní odo dňa vzniku účtovnej jednotky alebo
b) najmenej 15 dní pred zmenou účtovného obdobia účtovnej jednotky.47a)
(7) Ak oznámenie podľa odseku 6 nie je daňovému úradu doručené v ustanovenej lehote, účtovná jednotka nesmie uplatniť účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom. Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, musí účtovná jednotka uplatňovať minimálne jedno účtovné obdobie. Obdobne postupuje účtovná jednotka aj pri zmene hospodárskeho roka na kalendárny rok alebo pri zmene hospodárskeho roka na iný hospodársky rok.
(8) Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, nemôže uplatniť účtovná jednotka, ktorou je subjekt verejnej správy5) (ďalej len „účtovná jednotka verejnej správy"), právnická osoba s majetkovou účasťou štátu založená podľa osobitných predpisov,29b) právnická osoba s majetkovou účasťou obce alebo právnická osoba s majetkovou účasťou vyššieho územného celku a účtovná jednotka uvedená v § 1 ods. 1 písm. a) treťom bode.

§ 4
(1) Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, vedie účtovníctvo odo dňa svojho vzniku až do dňa svojho zániku s výnimkou podľa odseku 3; fyzická osoba vedie účtovníctvo po dobu, počas ktorej podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazuje svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov.
(2) Podrobnosti o rámcových účtových osnovách (§ 13) pre jednotlivé skupiny účtovných jednotiek účtujúcich v sústave podvojného účtovníctva, dni uskutočnenia účtovného prípadu, postupoch účtovania, usporiadaní a označovaní položiek individuálnej účtovnej závierky a konsolidovanej účtovnej závierky vo verejnej správe a o obsahovom vymedzení týchto položiek a štruktúre účtovnej závierky, rozsahu údajov určených z účtovnej závierky na zverejnenie, termínoch, spôsoboch postupoch, a mieste ukladania účtovnej závierky a výročnej správy, obsahovom vymedzení účtovných kníh v sústave jednoduchého účtovníctva a v sústave podvojného účtovníctva a tiež o účtovných zásadách a účtovných metódach určujúcich spôsoby oceňovania a ich použitia, o zásadách pre tvorbu a zúčtovanie opravných položiek, odpisovaní, zásadách pre tvorbu a použitie rezerv, zásadách pre členenie majetku a záväzkov, zásadách pre vytváranie analytických účtov a analytickej evidencie, metódach a postupoch konsolidácie vo verejnej správe a účtovných sústavách ustanoví Ministerstvo financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo") opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky8) a účtovná jednotka je povinná ho dodržiavať.
(3) Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou a zrušuje sa bez likvidácie, vedie účtovníctvo do dňa, ktorý predchádza rozhodnému dňu. Rozhodný deň na účely účtovníctva je deň určený podľa osobitného predpisu,7a) ktorý nesmie byť neskorší ako deň nadobudnutia účinkov zlúčenia, splynutia alebo rozdelenia.7b) Od rozhodného dňa skutočnosti, ktoré sú predmetom účtovníctva zanikajúcej právnickej osoby, sú súčasťou účtovníctva a účtovnej závierky účtovnej jednotky, ktorá sa stane právnym nástupcom7c) (ďalej len „nástupnícka účtovná jednotka“). Ak táto ešte nevznikla, vedie účtovníctvo a zostavuje účtovnú závierku za nástupnícku účtovnú jednotku, a to do dňa nadobudnutia účinkov splynutia alebo rozdelenia7b) zanikajúca právnická osoba. Od rozhodného dňa sa vedie účtovníctvo tak, aby bolo možné jednoznačne vyčísliť majetok, záväzky a výsledok hospodárenia zanikajúcej právnickej osoby, ak nenastanú účinky zlúčenia, splynutia alebo rozdelenia.7b)
(4) Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku za účtovnú jednotku ako celok. Prípady, v ktorých účtovná jednotka musí viesť za seba a za majetok a záväzky iných osôb, s ktorými nakladá vo vlastnom mene, oddelené samostatné účtovníctvo a zostavovať oddelene účtovnú závierku, môže ustanoviť osobitný predpis.9)
(5) Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo ako sústavu účtovných záznamov podľa § 31 ods. 2. Účtovným záznamom sa rozumie údaj, ktorý je nositeľom informácie týkajúcej sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia. Každú informáciu týkajúcu sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia je účtovná jednotka povinná zaznamenávať len účtovnými záznamami.
(6) Účtovnými záznamami sú najmä účtovné doklady, účtovné zápisy, účtovné knihy, odpisový plán, inventúrne súpisy, účtový rozvrh, účtovná závierka a výročná správa. Jednotlivé účtovné záznamy sa môžu zoskupovať do účtovných záznamov obsahujúcich súhrnnú informáciu (ďalej len „súhrnné účtovné záznamy"). Účtovná jednotka je povinná účtovné záznamy viesť v rozsahu ustanovenom týmto zákonom.
(7) Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku v peňažných jednotkách meny euro. V prípade pohľadávok a záväzkov, podielov,10) cenných papierov,11) derivátov,11) cenín a peňažných prostriedkov, ak sú vyjadrené v cudzej mene, je účtovná jednotka povinná účtovať v eurách aj v cudzej mene; táto povinnosť platí aj pri opravných položkách, rezervách a technických rezervách,12) ak majetok a záväzky, ktorých sa týkajú, sú vyjadrené v cudzej mene.
(8) Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostaviť účtovnú závierku v štátnom jazyku.13) Účtovný doklad vyhotovený v inom ako štátnom jazyku musí spĺňať podmienku zrozumiteľnosti podľa § 8 ods. 5.

§ 5
(1) Účtovná jednotka môže poveriť vedením svojho účtovníctva aj inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu.
(2) Poverením podľa odseku 1 sa účtovná jednotka nezbavuje zodpovednosti za vedenie účtovníctva, zostavenie a predloženie účtovnej závierky a za preukázateľnosť účtovníctva v rozsahu podľa tohto zákona.

§ 6
(1) Účtovná jednotka je povinná doložiť účtovné prípady účtovnými dokladmi (§ 10).
(2) Účtovanie účtovných prípadov v účtovných knihách vykoná účtovná jednotka účtovným zápisom iba na základe účtovných dokladov.
(3) Účtovná jednotka je povinná inventarizovať majetok, záväzky a rozdiel majetku a záväzkov podľa § 29 a 30.
(4) Účtovná jednotka je povinná zostavovať individuálnu účtovnú závierku za účtovnú jednotku podľa § 17 a 18 alebo podľa § 17a. V prípadoch podľa § 22 a 22a zostavuje účtovnú závierku aj za skupinu účtovných jednotiek, bez ohľadu na ich sídlo (ďalej len „konsolidovaný celok"), ako konsolidovanú účtovnú závierku. Do skupiny účtovných jednotiek patrí materská účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky.
(5) Účtovná jednotka zostavuje
a) riadnu účtovnú závierku,
b) mimoriadnu účtovnú závierku,
c) priebežnú účtovnú závierku (§ 18), ak tak ustanovuje osobitný predpis.14)

§ 7
(1) Účtovná jednotka je povinná účtovať tak, aby účtovná závierka poskytovala verný a pravdivý obraz o skutočnostiach, ktoré sú predmetom účtovníctva, a o finančnej situácii účtovnej jednotky.
(2) Zobrazenie v účtovnej závierke je verné, ak obsah položiek účtovnej závierky zodpovedá skutočnosti a je v súlade s ustanovenými účtovnými zásadami a účtovnými metódami. Zobrazenie v účtovnej závierke je pravdivé, ak sú pri ňom použité účtovné zásady a účtovné metódy, ktoré vedú k dosiahnutiu verného zobrazenia skutočností v účtovnej závierke.
(3) Účtovná jednotka musí používať v jednom účtovnom období rovnaké účtovné metódy a účtovné zásady; ak účtovná jednotka zmení doterajšie účtovné zásady a účtovné metódy v priebehu účtovného obdobia, nové účtovné zásady a účtovné metódy musí používať od prvého dňa tohto účtovného obdobia. O zmene účtovných zásad a účtovných metód je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach. Ak účtovná jednotka zistí, že účtovné zásady a účtovné metódy použité v účtovnom období sú nezlučiteľné s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia skutočností, je povinná zostaviť účtovnú závierku tak, aby poskytla verný a pravdivý obraz skutočností. O tom je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach.
(4) Účtovná jednotka je povinná použiť účtovné zásady a účtovné metódy spôsobom, ktorý vychádza z predpokladu, že bude nepretržite pokračovať vo svojej činnosti a že u nej nenastáva žiadna skutočnosť, ktorá by ju obmedzovala alebo jej zabraňovala v tejto činnosti pokračovať aj v blízkej budúcnosti, minimálne 12 mesiacov od dátumu, ku ktorému sa zostavila riadna účtovná závierka. V prípade, že účtovná jednotka má informáciu o tom, že u nej takáto skutočnosť nastáva, je povinná použiť tomu zodpovedajúci spôsob účtovania, pričom je povinná uviesť informáciu o použitom spôsobe v účtovnej závierke v poznámkach.
(5) Účtovná jednotka účtuje majetok a záväzky, náklady a výnosy, výdavky a príjmy v účtovných knihách a zobrazuje ich v účtovnej závierke samostatne bez ich vzájomného započítania s výnimkou niektorých prípadov upravených účtovnými zásadami pre účtovné jednotky zriadené podľa osobitných predpisov.15)

§ 8
(1) Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo správne, úplne, preukázateľne, zrozumiteľne a spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov.
(2) Účtovníctvo účtovnej jednotky je správne, ak účtovná jednotka vedie účtovníctvo podľa tohto zákona a ostatných osobitných predpisov.
(3) Účtovníctvo účtovnej jednotky je úplné, ak účtovná jednotka zaúčtovala v účtovnom období v účtovných knihách všetky účtovné prípady podľa § 3 a za toto účtovné obdobie zostavila individuálnu účtovnú závierku, konsolidovanú účtovnú závierku, ak ju má povinnosť zostaviť, vyhotovila výročnú správu podľa § 20, prípadne konsolidovanú výročnú správu, zverejnila údaje podľa § 23d, uložila dokumenty podľa § 23a a má o týchto skutočnostiach všetky účtovné záznamy.
(4) Účtovníctvo účtovnej jednotky je preukázateľné, ak všetky účtovné záznamy sú preukázateľné (§ 32) a účtovná jednotka vykonala inventarizáciu.
(5) Účtovníctvo účtovnej jednotky je zrozumiteľné, ak umožňuje podľa § 4 ods. 8 jednotlivo aj v súvislostiach spoľahlivo a jednoznačne určiť obsah účtovných prípadov v nadväznosti na použité účtovné zásady a účtovné metódy (§ 4 ods. 2) a obsah účtovných záznamov v nadväznosti na použité formy účtovných záznamov (§ 31 ods. 2).
(6) Účtovníctvo účtovnej jednotky sa vedie spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov, ak účtovná jednotka je schopná zabezpečiť trvalosť po celú dobu spracovania a úschovy podľa § 31 až 36.


DRUHÁ ČASŤ
Účtovné sústavy, účtovné doklady, účtovné zápisy a účtovné knihy

§ 9
Účtovné sústavy
(1) Účtovná jednotka je povinná účtovať v sústave podvojného účtovníctva s výnimkou podľa odseku 2.
(2) V sústave jednoduchého účtovníctva môže účtovať
a) podnikateľ, ktorému to umožňuje osobitný predpis,16)
b) fyzická osoba [§ 1 ods. 1 písm. a) bod 3],
c) občianske združenie, jeho organizačné zložky, ktoré majú právnu subjektivitu, organizačné zložky Matice slovenskej, ktoré majú právnu subjektivitu, združenia právnických osôb, spoločenstvá vlastníkov bytov a nebytových priestorov, neinvestičné fondy, poľovnícke organizácie a neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby; ak nepodnikajú a ak ich príjmy nedosiahli v predchádzajúcom účtovnom období 200 000 eur, ak nie sú subjektom verejnej správy,5)
d) cirkev a náboženská spoločnosť, ich orgány a cirkevné inštitúcie, ktoré majú právnu subjektivitu; ak nepodnikajú.
(3) Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva je povinný, ak účtovná jednotka nespĺňa podmienky ustanovené v odseku 2 pre účtovanie v sústave jednoduchého účtovníctva. Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva a zo sústavy podvojného účtovníctva do sústavy jednoduchého účtovníctva sa uskutočňuje vždy len k prvému dňu účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom účtovná jednotka zistila skutočnosti, ktoré sú dôvodom na zmenu účtovnej sústavy.

§ 10
Účtovný doklad
(1) Účtovný doklad je preukázateľný účtovný záznam, ktorý musí obsahovať
a) slovné a číselné označenie účtovného dokladu,
b) obsah účtovného prípadu a označenie jeho účastníkov,
c) peňažnú sumu alebo údaj o cene za mernú jednotku a vyjadrenie množstva,
d) dátum vyhotovenia účtovného dokladu,
e) dátum uskutočnenia účtovného prípadu, ak nie je zhodný s dátumom vyhotovenia,
f) podpisový záznam osoby (§ 32 ods. 3) zodpovednej za účtovný prípad v účtovnej jednotke a podpisový záznam osoby zodpovednej za jeho zaúčtovanie,
g) označenie účtov, na ktorých sa účtovný prípad zaúčtuje v účtovných jednotkách účtujúcich v sústave podvojného účtovníctva, ak to nevyplýva z programového vybavenia.
(2) Účtovná jednotka je povinná vyhotoviť účtovný doklad bez zbytočného odkladu po zistení skutočnosti, ktorá sa ním preukazuje, a to tak, aby bolo možno určiť obsah každého jednotlivého účtovného prípadu spôsobom podľa § 8 ods. 5.

§ 11
Účtovný zápis
(1) Účtovný zápis sa zaznamenáva v účtovných knihách.
(2) Účtovná jednotka je povinná podľa tohto zákona zaznamenávať účtovné zápisy v účtovnom období priebežne.
(3) Účtovná jednotka nemôže vykonávať účtovné zápisy mimo účtovných kníh, vykonávať účtovný zápis o účtovnom prípade, ktorý jej nevznikol, zatajovať a nezaúčtovať skutočnosť, ktorá je predmetom účtovníctva.

§ 12
Účtovné knihy v sústave podvojného účtovníctva
(1) Účtovná jednotka účtujúca v sústave podvojného účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a) v denníku, v ktorom sa účtovné zápisy usporadúvajú chronologicky a ktorým sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov v účtovnom období,
b) v hlavnej knihe, v ktorej sa účtovné zápisy usporadúvajú z vecného hľadiska systematicky a v ktorej sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov na účty majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov, nákladov a výnosov v účtovnom období.
(2) Hlavná kniha zahŕňa syntetické účty a analytické účty podľa účtového rozvrhu a obsahuje najmä tieto údaje:
a) stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa otvára hlavná kniha,
b) súhrnné obraty strany Má dať a strany Dal jednotlivých účtov, minimálne za kalendárny mesiac,
c) zostatky a stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
(3) Účtovný zápis zaznamenaný na syntetickom účte sa podrobne rozvádza na analytických účtoch.
(4) V hlavnej knihe musia byť zaúčtované všetky účtovné prípady, o ktorých sa účtovalo v denníku.
(5) Účtovný zápis, ktorý sa nevykonáva v účtovných knihách podľa odseku 1, sa vykonáva na podsúvahových účtoch.
(6) Účtovná jednotka nesmie účtovať na účtoch, ktoré nie sú uvedené v účtovom rozvrhu, ani zriaďovať účty mimo účtovných kníh.

§ 13
Rámcová účtová osnova a účtový rozvrh
(1) Rámcová účtová osnova obsahuje usporiadanie účtových tried, prípadne účtových skupín alebo syntetických účtov na účtovanie účtovných prípadov a ich číselné a slovné označenie a podsúvahové účty; toto usporiadanie musí rešpektovať požiadavky na zostavenie účtovnej závierky.
(2) V súlade s rámcovou účtovou osnovou podľa odseku 1 je účtovná jednotka povinná zostaviť účtový rozvrh, v ktorom uvedie syntetické účty, analytické účty potrebné na zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov účtovného obdobia a na zostavenie účtovnej závierky a podsúvahové účty. V priebehu účtovného obdobia možno účtový rozvrh dopĺňať podľa potrieb účtovnej jednotky. Ak nedochádza k prvému dňu účtovného obdobia k zmene účtového rozvrhu platného v predchádzajúcom účtovnom období, môže postupovať účtovná jednotka podľa tohto účtového rozvrhu aj v nasledujúcom účtovnom období.

§ 14
(1) Peňažné sumy analytických účtov musia zodpovedať príslušným súhrnným peňažným sumám začiatočných stavov, obratov strany Má dať a strany Dal, konečných zostatkov a konečných stavov syntetických účtov, ku ktorým sa analytické účty vedú.
(2) Analytické účty sú súčasťou analytickej evidencie, ktorá sa vedie v peňažných jednotkách. Ak to povaha majetku vyžaduje, vedie sa analytická evidencia aj v jednotkách množstva a obsahuje aj iné údaje pre potreby účtovnej jednotky.
(3) Účtovná jednotka je povinná viesť zoznam účtovných kníh a zoznam číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovných knihách a v ostatných účtovných záznamoch s uvedením ich významu.

§ 15
Účtovné knihy v sústave jednoduchého účtovníctva
(1) Účtovná jednotka účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a) v peňažnom denníku,
b) v knihe pohľadávok,
c) v knihe záväzkov,
d) v pomocných knihách, ak je ich vedenie potrebné na preukázanie a vykazovanie predmetu účtovníctva v účtovnej závierke, napríklad pomocná kniha o zložkách majetku, o záväzkoch z pracovnoprávnych vzťahov.
(2) Peňažný denník obsahuje najmä údaje o
a) stave peňažných prostriedkov účtovnej jednotky v hotovosti a na účtoch v bankách,
b) príjmoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
c) výdavkoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
d) priebežných položkách zachytávajúcich pohyby peňažných prostriedkov, ktoré nie sú ešte príjmom alebo výdavkom podľa písmen b) a c).
(3) Kniha pohľadávok obsahuje najmä údaje o
a) dlžníkoch,
b) pohľadávkach v peňažnom vyjadrení,
c) poskytnutých preddavkoch,
d) poskytnutých úveroch,
e) pohľadávkach dane z príjmov,
f) pohľadávkach nepriamych daní,
g) pohľadávkach voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)
(4) Kniha záväzkov obsahuje najmä údaje o
a) veriteľoch,
b) výške záväzku v peňažnom vyjadrení,
c) prijatých preddavkoch,
d) prijatých úveroch,
e) záväzkoch dane z príjmov,
f) záväzkoch nepriamych daní,
g) záväzkoch voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)

§ 16
Otvorenie a uzavretie účtovných kníh
(1) Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a) ku dňu svojho vzniku, s výnimkou podľa odseku 2,
b) k prvému dňu účtovného obdobia,
c) k rozhodnému dňu.
(2) K rozhodnému dňu otvorí účtovné knihy nástupnícka účtovná jednotka. Ak táto ešte nevznikla, zostaví otváraciu súvahu a otvorí účtovné knihy za nástupnícku účtovnú jednotku zanikajúca právnická osoba. Pri zlúčení nástupnícka účtovná jednotka pokračuje vo vedení svojich účtovných kníh po doplnení účtov z podkladov otváracej súvahy.
(3) Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a) ku dňu začatia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
b) k prvému dňu účtovného obdobia.
(4) Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a) ku dňu zániku v prípadoch, ktoré ustanovuje osobitný predpis,20)
b) k poslednému dňu účtovného obdobia,
c) ku dňu predchádzajúcemu rozhodnému dňu,
d) ku dňu predchádzajúcemu deň vstupu do likvidácie alebo deň účinnosti vyhlásenia konkurzu.
(5) Pri zmene právnej formy obchodnej spoločnosti21) sa neuzavrú účtovné knihy, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(6) Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a) k poslednému dňu účtovného obdobia,
b) ku dňu skončenia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
c) ku dňu predchádzajúcemu deň účinnosti vyhlásenia konkurzu.
(7) Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa vstupu do likvidácie do dňa skončenia likvidácie otvorí účtovné knihy ku dňu vstupu do likvidácie a uzavrie účtovné knihy ku dňu skončenia likvidácie.
(8) Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa účinnosti vyhlásenia konkurzu do dňa právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu otvorí účtovné knihy ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu a uzavrie účtovné knihy ku dňu právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu.
(9) Po zostavení účtovnej závierky nemožno otvárať uzavreté účtovné knihy s výnimkou podľa odseku 10, ak tento zákon neustanovuje inak.
(10) Do schválenia účtovnej závierky možno uzavreté účtovné knihy opäť otvoriť v prípade, ak sa má zabezpečiť pravdivý a verný obraz účtovníctva (§ 7).
(11) Ak sa zistí po schválení účtovnej závierky, že údaje za predchádzajúce účtovné obdobie nie sú porovnateľné (§ 17 ods. 9), účtovná jednotka ich opraví v účtovnom období, keď tieto skutočnosti zistila, a uvedie to v účtovnej závierke v poznámkach.
(12) V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave podvojného účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky účtov, ktoré sa vykazujú v súvahe k poslednému dňu účtovného obdobia, musia byť zhodné so začiatočnými stavmi týchto účtov k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia. To platí aj pre účty vedené v knihe podsúvahových účtov.
(13) V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave jednoduchého účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sa rovnajú začiatočným stavom majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia.


TRETIA ČASŤ
Účtovná závierka

§ 17
(1) Účtovná závierka je štruktúrovaná prezentácia skutočností, ktoré sú predmetom účtovníctva, poskytovaná osobám, ktoré tieto informácie využívajú (ďalej len „používatelia"). Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku v prípadoch ustanovených týmto zákonom v štruktúre, ktorá nadväzuje na sústavu účtovníctva používanú v účtovnej jednotke. Účtovná závierka tvorí jeden celok.
(2) Účtovná závierka obsahuje tieto všeobecné náležitosti:
a) obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, a fyzické osoby uvedú miesto podnikania,
b) identifikačné číslo, ak ho má účtovná jednotka pridelené,
c) deň, ku ktorému sa zostavuje,
d) deň jej zostavenia,
e) obdobie, za ktoré sa zostavuje,
f) iné údaje uvedené na úvodnej strane účtovnej závierky ustanovenej opatrením ministerstva,
g) podpisový záznam štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo člena štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo podpisový záznam fyzickej osoby podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu.
(3) Účtovná závierka v sústave podvojného účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a) súvahu,
b) výkaz ziskov a strát,
c) poznámky.
(4) Účtovná závierka v sústave jednoduchého účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a) výkaz o príjmoch a výdavkoch,
b) výkaz o majetku a záväzkoch.
(5) Účtovná jednotka je povinná zostaviť účtovnú závierku najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Na zostavenej účtovnej závierke musí byť pripojený podpisový záznam podľa odseku 2 písm. g).
(6) Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku vždy, keď uzavrie účtovné knihy podľa § 16. Pri zlúčení nástupnícka účtovná jednotka neuzavrie účtovné knihy, pričom zisťuje konečné stavy účtov na účely zostavenia otváracej súvahy. Ak uzavrie účtovné knihy k poslednému dňu účtovného obdobia, zostavuje účtovnú závierku ako riadnu, v ostatných prípadoch uzavretia účtovných kníh uvedených v § 16 zostavuje účtovnú závierku ako mimoriadnu. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom priebežnej účtovnej závierky, priebežná účtovná závierka sa nezostavuje. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom riadnej účtovnej závierky, zostavená účtovná závierka sa považuje aj za riadnu účtovnú závierku.
(7) Účtovná jednotka zostavuje otváraciu súvahu
a) ku dňu svojho vzniku, s výnimkou účtovnej jednotky, ktorej otváracia súvaha bola zostavená k rozhodnému dňu,
b) ku dňu vstupu do likvidácie,
c) ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu,
d) k rozhodnému dňu.
(8) Účtovná jednotka je povinná uvádzať v účtovnej závierke informácie podľa stavu ku dňu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje; to platí obdobne aj pre všetky účtovné zápisy, ktoré sa uskutočňujú iba ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, ak tento zákon ďalej neustanovuje inak. Účtovná jednotka pritom zohľadňuje aj informácie týkajúce sa stavu ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktoré účtovná jednotka získala do dňa zostavenia účtovnej závierky, pričom deň zostavenia účtovnej závierky si určí účtovná jednotka sama.
(9) Informácie v účtovnej závierke musia byť pre používateľa užitočné, posudzujú sa z hľadiska ich významnosti a musia byť zrozumiteľné, porovnateľné a spoľahlivé. Informácia sa považuje za významnú, ak by jej neuvedenie v účtovnej závierke alebo jej chybné uvedenie v účtovnej závierke mohlo ovplyvniť úsudok alebo rozhodovanie používateľa. Informácie v účtovnej závierke sú zrozumiteľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 8 ods. 5; informácie nemôžu byť vylúčené iba z dôvodu, že sú nezrozumiteľné pre používateľa. Informácie sú porovnateľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 3 a 4. Informácie v účtovnej závierke sú spoľahlivé, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 1 a ak sú úplné a včasné. Úplnosť informácií v účtovnej závierke sa zabezpečuje s dodržaním významnosti a so zohľadnením nákladov na ich získanie. Informácie v účtovnej závierke sú včasné, ak spĺňajú požiadavky podľa odseku 5.
(10) Účtovnou závierkou nie je zhromažďovanie alebo vyžadovanie informácií vykonávané na základe osobitného predpisu.22)

§ 17a
(1) Individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov22a) zostavuje účtovná jednotka, ktorou je
a) banka, správcovská spoločnosť, poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne,19) zaisťovňa, Slovenská kancelária poisťovateľov, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov a účtovná jednotka zriadená osobitným predpisom,22aaa)
b) pobočka zahraničnej banky, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, pobočka poisťovne z iného členského štátu, pobočka zahraničnej poisťovne, pobočka zaisťovne z iného členského štátu a pobočka zahraničnej zaisťovne.
(2) Podľa odseku 1 postupuje aj účtovná jednotka neuvedená v odseku 1, ak je obchodnou spoločnosťou, ktorá najmenej dve po sebe idúce účtovné obdobia spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a) celková suma majetku presiahla 170 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b) čistý obrat presiahol 170 000 000 eur,
c) priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednotlivom účtovnom období presiahol 2 000.
(3) Účtovná jednotka okrem účtovnej jednotky podľa odseku 1 alebo odseku 2 sa môže rozhodnúť zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitného predpisu,22a) ak
a) v účtovnom období emitovala cenné papiere a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu,22aa) alebo
b) je platobnou inštitúciou,22ad) inštitúciou elektronických peňazí, obchodníkom s cennými papiermi, pobočkou zahraničného obchodníka s cennými papiermi a nie je súčasne bankou, pobočkou zahraničnej banky, správcovskou spoločnosťou alebo pobočkou zahraničnej správcovskej spoločnosti, alebo
c) je nástupníckou účtovnou jednotkou a zanikajúca účtovná jednotka alebo nástupnícka účtovná jednotka pred rozhodným dňom7a) zostavovala individuálnu účtovnú závierku podľa osobitného predpisu,22a) alebo
d) je novovzniknutou dcérskou účtovnou jednotkou a ku dňu, ku ktorému zostavuje prvú individuálnu účtovnú závierku, spĺňa podmienky podľa odseku 2 a zároveň jej materská účtovná jednotka, ktorá podlieha právu niektorého členského štátu, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitného predpisu.22a)
(4) Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3 zostaví na účely osobitného predpisu22ab) aj individuálnu účtovnú závierku,22a) v ktorej sa cenné papiere a podiely vykážu podľa osobitného predpisu.22ac) Vo výkaze ziskov a strát priebežnej účtovnej závierky mikro účtovnej jednotky sa vykazujú len informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka za vykazovanú časť účtovného obdobia.
(5) Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3, ktorá začne zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) zostavuje takúto účtovnú závierku aj keď zaniknú podmienky uvedené v odsekoch 1 až 3.
(6) Na účtovné jednotky podľa odsekov 1 a 2 sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak; to platí aj pre účtovné jednotky podľa odseku 3, ak sa rozhodnú zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22a)
(7) Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 6 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.

§ 17b
(1) Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, vedie účtovníctvo podľa osobitných predpisov.22b)
(2) Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22b)
(3) Na účtovnú jednotku, ktorou je Národná banka Slovenska, sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22b) alebo medzinárodné účtovné štandardy, ktoré vydáva Rada pre medzinárodné účtovné štandardy so sídlom v Londýne neustanovujú inak.

§ 18
(1) Okrem riadnej a mimoriadnej účtovnej závierky zostavuje účtovná jednotka v priebehu účtovného obdobia aj priebežnú účtovnú závierku, ak to vyžaduje osobitný predpis.14) Pri zostavovaní priebežnej účtovnej závierky sa účtovné knihy neuzavrú a inventarizácia sa vykonáva len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3; ustanovenia tohto zákona upravujúce účtovnú závierku platia rovnako aj na priebežnú účtovnú závierku. Ak osobitný predpis ustanovuje povinnosť zostaviť účtovnú závierku v priebehu účtovného obdobia, na účely tohto zákona sa táto účtovná závierka považuje za priebežnú účtovnú závierku, pričom taká účtovná závierka musí byť zostavená v rozsahu riadnej účtovnej závierky.
(2) Priebežnú účtovnú závierku zostavuje účtovná jednotka v úplnej štruktúre alebo v skrátenej štruktúre. Priebežná účtovná závierka v skrátenej štruktúre nadväzuje na položky účtovnej závierky v úplnej štruktúre.
(3) V súvahe riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie o majetku, záväzkoch a rozdiele majetku a záväzkov účtovnej jednotky ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, a ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. V súvahe priebežnej účtovnej závierky sa v časti bežné účtovné obdobie vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka, a v časti bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sa vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie.
(4) Vo výkaze ziskov a strát riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú náklady, výnosy a výsledok hospodárenia za účtovné obdobie a bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. Vo výkaze ziskov a strát priebežnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka za účtovné obdobie a informácie za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. Vo výkaze ziskov a strát priebežnej účtovnej závierky mikro účtovnej jednotky sa vykazujú len informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka za vykazovanú časť účtovného obdobia.
(5) V poznámkach sa uvádzajú informácie, ktoré vysvetľujú a dopĺňajú údaje v súvahe a výkaze ziskov a strát, prípadne ďalšie výkazy a údaje, ktoré ich vysvetľujú a dopĺňajú. V poznámkach sa uvádzajú aj informácie, ktoré sa týkajú použitia účtovných zásad a účtovných metód, a ďalšie informácie podľa požiadaviek ustanovených týmto zákonom. V poznámkach uvedie účtovná jednotka tiež informácie o skutočnostiach, ktoré ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, nevykazuje v ostatných súčastiach účtovnej závierky, ale ich dôsledky menia významným spôsobom pohľad na finančnú situáciu účtovnej jednotky.
(6) Účtovné jednotky podľa § 2 ods. 8 a 14 uvedú v poznámkach aj vymedzenie a sumu vzniknutých nákladov voči štatutárnemu audítorovi alebo audítorskej spoločnosti22c) (ďalej len „audítor") za účtovné obdobie v členení na náklady za
a) overenie účtovnej závierky,
b) uisťovacie audítorské služby s výnimkou overenia účtovnej závierky,
c) daňové poradenstvo,
d) ostatné neaudítorské služby.
(7) Priebežná individuálna účtovná závierka podľa osobitného predpisu22ca) sa doručuje daňovému úradu v termíne na podanie daňového priznania.

§ 19
Overovanie účtovnej závierky audítorom
(1) Riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku musí mať overenú audítorom účtovná jednotka,
a) ktorá je obchodnou spoločnosťou, ak povinne vytvára základné imanie a družstvom, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1. celková suma majetku presiahla 1 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma majetku zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2. čistý obrat presiahol 2 000 000 eur,
3. priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednom účtovnom období presiahol 30,
b) obchodná spoločnosť a družstvo, ktorých cenné papiere sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu,
c) ktorej túto povinnosť ustanovuje osobitný predpis,24)
d) ktorá zostavuje účtovnú závierku podľa § 17a.
(2) Audítora účtovnej jednotky podľa odseku 1 písm. a), b) a d) schvaľuje a odvoláva valné zhromaždenie alebo členská schôdza. V účtovných jednotkách, ktoré majú zriadený výbor pre audit24aaa) alebo v ktorých dozorná rada vykonáva funkcie výboru pre audit, predkladá predstavenstvo valnému zhromaždeniu alebo členskej schôdzi návrh na schválenie alebo odvolanie audítora na základe odporúčania výboru pre audit alebo dozornej rady. Ak účtovná jednotka nemá predstavenstvo, valné zhromaždenie alebo členskú schôdzu, postup schvaľovania a odvolávania audítora účtovnej jednotky ustanoví osobitný predpis.24aa) Odvolanie audítora musí byť riadne odôvodnené, pričom rozdielnosť názorov na použitie postupov pri zostavovaní účtovnej závierky podľa tohto zákona alebo na použitie audítorských postupov24a) nemôže byť dôvodom na odvolanie audítora. Účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu, najneskôr do jedného mesiaca odo dňa odstúpenia alebo odvolania audítora, písomne informovať Úrad pre dohľad nad výkonom auditu o odstúpení alebo odvolaní audítora v priebehu vykonávania auditu a vysvetliť dôvody, ktoré k odstúpeniu alebo odvolaniu viedli.
(3) Účtovná závierka účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí byť audítorom overená do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.25)
(4) Povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom majú aj právnické osoby vymedzené v osobitnom predpise,26) ktorých suma ročného podielu prijatej dane je vyššia ako 35 000 eur, a to za účtovné obdobie, v ktorom boli tieto finančné prostriedky použité, táto účtovná závierka musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, ak osobitný predpis neustanovuje inak.26aa)
(5) Individuálnu priebežnú účtovnú závierku a konsolidovanú priebežnú účtovnú závierku nemusí mať účtovná jednotka overenú audítorom.

§ 20
Výročná správa
(1) Účtovná jednotka, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničného obchodníka s cennými papiermi, je povinná vyhotovovať výročnú správu. Výročná správa obsahuje účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora k tejto účtovnej závierke, ak osobitný predpis neustanovuje inak, a najmä informácie o
a) vývoji účtovnej jednotky, o stave, v ktorom sa nachádza, a o významných rizikách a neistotách, ktorým je účtovná jednotka vystavená; informácia sa poskytuje vo forme vyváženej a obsiahlej analýzy stavu a prognózy vývoja a obsahuje dôležité finančné a nefinančné ukazovatele vrátane informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť, s poukázaním na príslušné údaje uvedené v účtovnej závierke,
b) udalostiach osobitného významu, ktoré nastali po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
c) predpokladanom budúcom vývoji činnosti účtovnej jednotky,
d) nákladoch na činnosť v oblasti výskumu a vývoja,
e) nadobúdaní vlastných akcií,27a) dočasných listov, obchodných podielov a akcií, dočasných listov a obchodných podielov materskej účtovnej jednotky podľa § 22,
f) návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnanie straty,
g) údajoch požadovaných podľa osobitných predpisov,
h) tom, či účtovná jednotka má organizačnú zložku v zahraničí.
(2) Okrem informácií podľa odseku 1 obsahuje výročná správa aj správu podľa § 20a a 20b. Obsah výročnej správy inak ako v odseku 1 môže určiť osobitný predpis.28)
(3) Výročná správa účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí poskytovať verný a pravdivý obraz a musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia. Audítor musí
a) vyjadriť názor, či je výročná správa v súlade s účtovnou závierkou, okrem výročnej správy podľa osobitného predpisu,27)
b) vyjadriť názor na informácie uvedené v odseku 6 písm. d) a odseku 7 písm. c) až e), g) a h),
c) vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa osobitného predpisu,28ab)
d) vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa tohto zákona,
e) uviesť, či na základe poznatkov o účtovnej jednotke a situácii v nej zistil významné nesprávnosti vo výročnej správe a uviesť charakter každej takejto významnej nesprávnosti.
(4) K priebežnej účtovnej závierke sa vyhotovuje priebežná správa, ak tak ustanoví osobitný predpis.28a)
(5) Ak je to pre posúdenie aktív, pasív a finančnej situácie účtovnej jednotky, ktorá používa nástroje podľa osobitného predpisu11) významné, účtovná jednotka je povinná uviesť vo výročnej správe tiež informácie o
a) cieľoch a metódach riadenia rizík v účtovnej jednotke vrátane jej politiky pre zabezpečenie hlavných typov plánovaných obchodov, pri ktorých sa použijú zabezpečovacie deriváty,
b) cenových rizikách, úverových rizikách, rizikách likvidity a rizikách súvisiacich s tokom hotovosti, ktorým je účtovná jednotka vystavená.
(6) Účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, je povinná vo výročnej správe uviesť ako osobitnú časť výročnej správy vyhlásenie o správe a riadení, ktoré obsahuje
a) odkaz na kódex o riadení spoločnosti, ktorý sa na ňu vzťahuje alebo ktorý sa rozhodla dodržiavať pri riadení, a údaj o tom, kde je kódex o riadení spoločnosti verejne dostupný,
b) všetky významné informácie o metódach riadenia a údaj o tom, kde sú informácie o metódach riadenia zverejnené,
c) informácie o odchýlkach od kódexu o riadení spoločnosti28c) a dôvody týchto odchýlok alebo informáciu o neuplatňovaní žiadneho kódexu riadenia spoločnosti a dôvody, pre ktoré sa tak rozhodla,
d) opis hlavných systémov vnútornej kontroly a riadenia rizík vo vzťahu k účtovnej závierke,
e) informácie o činnosti valného zhromaždenia, jeho právomociach, opis práv akcionárov a postupu ich vykonávania,
f) informácie o zložení a činnosti orgánov spoločnosti a ich výborov,
g) informácie podľa odseku 7.
(7) Účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, je povinná vo výročnej správe zverejniť aj údaje o
a) štruktúre základného imania vrátane údajov o cenných papieroch, ktoré neboli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu v žiadnom členskom štáte alebo štáte Európskeho hospodárskeho priestoru s uvedením druhov akcií, opisu práv a povinností s nimi spojených pre každý druh akcií a ich percentuálny podiel na celkovom základnom imaní,
b) obmedzeniach prevoditeľnosti cenných papierov,
c) kvalifikovanej účasti na základnom imaní podľa osobitného predpisu,28aa)
d) majiteľoch cenných papierov s osobitnými právami kontroly s uvedením opisu týchto práv,
e) obmedzeniach hlasovacích práv,
f) dohodách medzi majiteľmi cenných papierov, ktoré sú jej známe a ktoré môžu viesť k obmedzeniam prevoditeľnosti cenných papierov a obmedzeniam hlasovacích práv,
g) pravidlách upravujúcich vymenovanie a odvolanie členov jej štatutárneho orgánu a zmenu stanov,
h) právomociach jej štatutárneho orgánu, najmä ich právomoci rozhodnúť o vydaní akcií alebo spätnom odkúpení akcií,
i) všetkých významných dohodách, ktorých je zmluvnou stranou a ktoré nadobúdajú účinnosť, menia sa alebo ktorých platnosť sa skončí v dôsledku zmeny jej kontrolných pomerov, ku ktorej došlo v súvislosti s ponukou na prevzatie, a o jej účinkoch s výnimkou prípadu, ak by ju ich zverejnenie vážne poškodilo; táto výnimka sa neuplatní, ak je povinná zverejniť tieto údaje v rámci plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
j) všetkých dohodách uzatvorených medzi ňou a členmi jej orgánov alebo zamestnancami, na ktorých základe sa im má poskytnúť náhrada, ak sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí vzdaním sa funkcie, výpoveďou zo strany zamestnanca, ich odvolaním, výpoveďou zo strany zamestnávateľa bez uvedenia dôvodu alebo sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí v dôsledku ponuky na prevzatie.
(8) Členovia predstavenstva účtovnej jednotky, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, predložia valnému zhromaždeniu vysvetľujúcu správu k obsahovým náležitostiam výročnej správy podľa odsekov 6 a 7.
(9) Subjekt verejného záujmu, okrem účtovnej jednotky podľa § 17b, ktorého priemerný prepočítaný počet zamestnancov za účtovné obdobie prekročil 500 zamestnancov, uvádza vo výročnej správe aj nefinančné informácie o vývoji, konaní, pozícii a o vplyve činnosti účtovnej jednotky na environmentálnu, sociálnu a zamestnaneckú oblasť, informáciu o dodržiavaní ľudských práv a informáciu o boji proti korupcii a úplatkárstvu (ďalej len „oblasť spoločenskej zodpovednosti“), pričom uvedie najmä
a) stručný opis obchodného modelu,
b) opis a výsledky používania politiky, ktorú účtovná jednotka uplatňuje v oblasti spoločenskej zodpovednosti,
c) opis hlavných rizík vplyvu účtovnej jednotky na oblasť spoločenskej zodpovednosti vyplývajúceho z činnosti účtovnej jednotky, ktorý by mohol mať nepriaznivé dôsledky, a ak je to primerané aj opis obchodných vzťahov, produktov alebo služieb, ktoré účtovná jednotka poskytuje, a opis spôsobu, akým účtovná jednotka tieto riziká riadi,
d) významné nefinančné informácie o činnosti účtovnej jednotky podľa jednotlivých činností,
e) odkaz na informácie o sumách vykázaných v účtovnej závierke a vysvetlenie týchto súm z hľadiska vplyvov na oblasť spoločenskej zodpovednosti, ak je to vhodné.
(10) Subjekt verejného záujmu môže pri informáciách podľa odseku 9 vychádzať aj z rámca Európskej únie alebo z iného medzinárodného rámca, ktorý upravuje nefinančné informácie, ak presne uvedie podľa akého rámca postupoval.
(11) Povinnosť uviesť informácie podľa odseku 9 nemá subjekt verejného záujmu, ktorý je dcérskou účtovnou jednotkou, ak sú informácie o ňom a všetkých jeho dcérskych účtovných jednotkách zahrnuté vo výročnej správe alebo v obdobnej správe materskej účtovnej jednotky.
(12) Ak subjekt verejného záujmu nezverejňuje informácie podľa odseku 9, uvedie vo výročnej správe dôvody, na základe ktorých tieto informácie nezverejnil.
(13) Účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu, uvedie vo výročnej správe aj opis politiky rozmanitosti, ktorú uplatňuje vo svojich správnych orgánoch, riadiacich orgánoch a dozorných orgánoch najmä vo vzťahu k veku, pohlaviu, vzdelaniu a profesijným skúsenostiam členov týchto orgánov, ciele takejto politiky, spôsob akým sa vykonáva a dosiahnuté výsledky vo vykazovanom období, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, splnila aspoň dve z týchto podmienok:
a) celková suma majetku presiahla 20 000 000 eur, pričom sumou majetku na tento účel sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b) čistý obrat presiahol 40 000 000 eur,
c) priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 250.
(14) Účtovná jednotka, ktorá neuvádza vo výročnej správe opis politiky rozmanitosti podľa odseku 13, uvádza vo výročnej správe dôvody, na základe ktorých sa rozhodla neuplatňovať politiku rozmanitosti.
(15) Uvedením informácií podľa odseku 9 je splnená povinnosť účtovnej jednotky uvádzať nefinančné informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť podľa odseku 1 písm. a).

§ 20a
Ročná správa o platbách orgánom verejnej moci
(1) Veľká účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou a subjekt verejného záujmu, ktoré pôsobia v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov, zostavujú a zverejňujú ročnú správu o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „správa o platbách“). Povinnosť zostaviť a zverejniť správu o platbách nemá podnik z členského štátu, ktorý je materskou účtovnou jednotkou alebo dcérskou účtovnou jednotkou, ak materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu a poskytnuté platby sú zahrnuté v konsolidovanej správe o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „konsolidovaná správa o platbách“).
(2) Na účely tohto zákona sa rozumie
a) účtovnou jednotkou pôsobiacou v ťažobnom priemysle účtovná jednotka, ktorej činnosti môžu zahŕňať prieskum, nález, prípravu územia na ťažbu alebo ťažbu nerastných surovín podľa osobitného predpisu,28d)
b) účtovnou jednotkou pôsobiacou v klčovaní prirodzených lesov účtovná jednotka, ktorá vykonáva činnosti podľa osobitného predpisu,28e)
c) orgánom verejnej moci orgán štátnej správy alebo orgán územnej samosprávy, vrátane ním zriadených organizácií a riadených organizácií, štátnych podnikov a obchodných spoločností, v ktorých má orgán verejnej moci práva podľa § 22 ods. 3,
d) prirodzeným lesom lesný porast pôvodných rastlinných druhov, v ktorom nie sú jasne viditeľné známky ľudskej činnosti a v ktorom ekologické procesy nie sú významne narušené,
e) projektom prevádzkové činnosti vykonávané na základe konkrétnej zmluvy alebo povolenia, na základe ktorých sa odvodzujú záväzky na platby; ak je viac takýchto zmlúv a povolení vzájomne prepojených, považujú sa za jeden projekt, pričom účtovná jednotka nesmie prevádzkové činnosti rozdeľovať ani spájať s cieľom vyhnúť sa vypracovaniu správy o platbách a posudzuje podstatu platby, pričom nie je rozhodujúca forma platby,
f) platbou peňažné plnenie alebo nepeňažné plnenie poskytnuté orgánu verejnej moci.
(3) Platby sa v správe o platbách uvádzajú v členení podľa štátov, v ktorých má účtovná jednotka prevádzku ťažby nerastných surovín alebo prevádzku klčovania prirodzených lesov.
(4) Platby sa členia podľa druhu takto:
a) platba za ťažobné právo,
b) daň z príjmov právnických osôb a obdobná daň,
c) dividenda,
d) licenčný poplatok, vstupný poplatok a iná odplata z nájomnej zmluvy,
e) prémia za podpísanie zmluvy za nález a ťažbu,
f) platba za zlepšenie infraštruktúry.
(5) V správe o platbách sa nemusia zverejňovať platby jedného druhu v jednom štáte, ak ich súhrnná hodnota za účtovné obdobie je nižšia ako 100 000 eur.

§ 20b
Obsah správy o platbách
Správa o platbách obsahuje
a) celkovú sumu platieb poskytnutých jednotlivému orgánu verejnej moci, v členení podľa druhu platby,
b) platby vzťahujúce sa k projektu, ak je možné ich priradiť k projektu, ich celkovú sumu a celkovú sumu v členení podľa druhu platby; platby, ku ktorým je účtovná jednotka zaviazaná a nedajú sa priradiť k projektu, sa nemusia priradiť k projektu a môžu sa uviesť osobitne,
c) platby vykonané nepeňažným plnením vrátane vyjadrenia ich peňažnej hodnoty, pričom sa zverejní aj obsah a rozsah nepeňažného plnenia a popíše sa, ako bolo vyjadrenie peňažnej hodnoty tohto plnenia určené,
d) vyhlásenie štatutárneho orgánu účtovnej jednotky podpísané oprávnenou osobou, že správa o platbách poskytuje verný obraz o platbách.

§ 22
Konsolidovaná účtovná závierka
(1) Konsolidovanou účtovnou závierkou sa rozumie účtovná závierka, ktorá poskytuje informácie o konsolidovanom celku podľa § 6 ods. 4. Konsolidovaná účtovná závierka sa zostavuje podľa metód a zásad ustanovených osobitnými predpismi.22a)
(2) Konsolidovanú účtovnú závierku zostavuje materská účtovná jednotka. Materská účtovná jednotka, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu, ktorej súčasťou je aj konsolidovaná správa o platbe podľa odsekov 19 a 20. Konsolidovaná účtovná závierka musí byť overená audítorom a postup podľa § 20 ods. 3 sa na audítora vzťahuje primerane.
(3) Materskou účtovnou jednotkou sa na účely tohto zákona rozumie účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, štátnym podnikom, družstvom alebo účtovnou jednotkou verejnej správy a má rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorá je obchodnou spoločnosťou, pričom materská účtovná jednotka má rozhodujúci vplyv, ak
a) má väčšinu hlasovacích práv v účtovnej jednotke alebo
b) má právo vymenúvať alebo odvolávať väčšinu členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky a súčasne je jej spoločníkom alebo jej akcionárom, alebo
c) má právo vykonávať rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorej je spoločníkom alebo akcionárom na základe dohody uzavretej s touto účtovnou jednotkou alebo na základe spoločenskej zmluvy alebo stanov tejto účtovnej jednotky, ak to umožňuje právo štátu, ktorým sa riadi táto účtovná jednotka, alebo
d) je spoločníkom alebo akcionárom účtovnej jednotky a väčšina členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky vykonávajúcich svoju funkciu v priebehu účtovného obdobia a v bezprostredne predchádzajúcom účtovnom období a až do zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky bola vymenovaná výlučne prostredníctvom výkonu hlasovacích práv spoločníka alebo akcionára, ktorý je materskou účtovnou jednotkou; toto sa neuplatňuje, ak existuje iná, tretia strana disponujúca právami podľa písmen a) až c), alebo
e) je spoločníkom alebo akcionárom a na základe dohody s inými jej spoločníkmi alebo akcionármi má väčšinu hlasovacích práv.
(4) Dcérska účtovná jednotka je účtovná jednotka, v ktorej má materská účtovná jednotka rozhodujúci vplyv, a to priamo alebo aj nepriamo prostredníctvom svojich dcérskych účtovných jednotiek.
(5) Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa k hlasovacím právam a právam na vymenovanie alebo odvolanie členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu pripočítajú
a) práva inej jej dcérskej účtovnej jednotky,
b) fyzickej osoby alebo právnickej osoby, ktorá koná vo vlastnom mene, ale na účet materskej účtovnej jednotky alebo inej jej dcérskej účtovnej jednotky.
(6) Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa od hlasovacích práv odpočítajú tie hlasovacie práva, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré
a) sú držané na účet inej účtovnej jednotky ako je materská účtovná jednotka alebo dcérska účtovná jednotka alebo
b) sú držané ako zábezpeka, ak sa tieto hlasovacie práva vykonávajú podľa pokynov účtovnej jednotky, ktorá zábezpeku poskytla, alebo ktoré sú držané v súvislosti s poskytovaním pôžičiek v rámci podnikateľskej činnosti, a to za predpokladu, že hlasovacie práva sa uplatňujú v záujme osoby, ktorá poskytla zábezpeku.
(7) Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), d) a e) sa od celkového počtu hlasovacích práv spoločníkov alebo akcionárov dcérskej účtovnej jednotky odpočítajú tie, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré sú držané touto dcérskou účtovnou jednotkou, niektorou z jej dcérskych účtovných jednotiek alebo osobou konajúcou vo vlastnom mene, ale na účet týchto účtovných jednotiek.
(8) Na materskú účtovnú jednotku, ktorá je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou a jej materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu, sa nevzťahuje povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu (ďalej len „oslobodenie"), ak jej materská účtovná jednotka má
a) všetky akcie alebo podiely dcérskej účtovnej jednotky alebo
b) najmenej 90 % akcií alebo podielov dcérskej účtovnej jednotky a ostatní akcionári alebo spoločníci tejto účtovnej jednotky súhlasili s oslobodením.
(9) Oslobodenie podľa odseku 8 možno uplatniť, len ak
a) dcérska účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky zostavenej podľa právnych predpisov Európskej únie,
b) konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a) a súlad konsolidovanej výročnej správy materskej účtovnej jednotky s účtovnou závierkou sa overuje audítorom podľa právnych predpisov Európskej únie,
c) konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a), konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky a správa audítora sa zverejňujú podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
d) dcérska účtovná jednotka uvádza v poznámkach k individuálnej účtovnej závierke názov a sídlo materskej účtovnej jednotky zostavujúcej konsolidovanú účtovnú závierku uvedenú v písmene a) a poukáže na to, že bola od povinnosti oslobodená.
(10) Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje konsolidovaná účtovná závierka
a) na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek, nie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1. celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 24 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2. čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 48 000 000 eur,
3. priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov, alebo
b) za konsolidovaný celok nie sú po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1. celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2. čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 40 000 000 eur,
3. priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov.
(11) Oslobodenie podľa odseku 8 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ktorá emitovala cenné papiere a tieto cenné papiere boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu alebo štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a oslobodenie podľa odseku 10 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ak je subjektom verejného záujmu alebo ak niektorá jej dcérska účtovná jednotka je subjektom verejného záujmu. Materská účtovná jednotka prestane uplatňovať oslobodenie od povinnosti zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky od nasledujúceho účtovného obdobia, ak splní podmienky podľa odseku 10 dve po sebe idúce účtovné obdobia. Pri posudzovaní podmienok oslobodenia od zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky podľa odseku 10 materská účtovná jednotka postupuje takto:
a) pri posúdení podmienok zahŕňa len tie dcérske účtovné jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky podľa odseku 13,
b) môže sa rozhodnúť, či bude posudzovať podmienky podľa odseku 10 písm. a) alebo odseku 10 písm. b).
(12) Povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu nemá materská účtovná jednotka, ak zostavením len individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky sa významne neovplyvní úsudok o finančnej situácii, nákladoch, výnosoch a výsledku hospodárenia za konsolidovaný celok; ustanovenia odsekov 10 a 11 sa v takomto prípade nepoužijú.
(13) Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému by sa zostavovala konsolidovaná účtovná závierka, má len dcérske účtovné jednotky, ktoré spĺňajú aspoň jednu z týchto podmienok:
a) existujú dlhodobé prekážky, ktoré závažným spôsobom bránia materskej účtovnej jednotke vo výkone jej práv vo vzťahu k majetku dcérskej účtovnej jednotky alebo práv v riadení dcérskej účtovnej jednotky,
b) údaje nevyhnutné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky možno získať len za cenu neprimerane vysokých nákladov alebo s nadmerným omeškaním alebo
c) podiel v dcérskej účtovnej jednotke drží materská účtovná jednotka len na účel jeho predaja.
(14) Materská účtovná jednotka je povinná včas oznámiť dcérskym účtovným jednotkám a ostatným účtovným jednotkám zahrnovaným do konsolidovanej účtovnej závierky informáciu, že má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku.
(15) Dcérske účtovné jednotky a ostatné účtovné jednotky zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky sú povinné včas poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a požadované informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotke.
(16) Na konsolidovanú výročnú správu sa § 20 vzťahuje primerane. Ak má účtovná jednotka povinnosť zostaviť individuálnu výročnú správu a konsolidovanú výročnú správu, možno údaje z individuálnej výročnej správy a údaje z konsolidovanej výročnej správy spojiť do jednej výročnej správy.
(17) Na zostavenie mimoriadnej konsolidovanej účtovnej závierky a priebežnej konsolidovanej účtovnej závierky sa odseky 1 až 16 vzťahujú rovnako.
(18) Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 17 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(19) Účtovná jednotka podľa odseku 20, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, zostavuje konsolidovanú správu o platbách, do ktorej sa zahrnú len platby za činnosti podľa § 20a ods. 1. Na konsolidovanú správu o platbách sa § 20a a 20b vzťahujú primerane.
(20) Materská účtovná jednotka sa považuje za účtovnú jednotku pôsobiacu v ťažobnom priemysle alebo za účtovnú jednotku pôsobiacu v klčovaní prirodzených lesov, ak materská účtovná jednotka alebo jej dcérska účtovná jednotka pôsobí v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov.

§ 22a
Konsolidovaná účtovná závierka účtovnej jednotky verejnej správy, konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a súhrnná účtovná závierka verejnej správy
(1) Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy zostavuje správca kapitoly štátneho rozpočtu (ďalej len „kapitola“), obec alebo vyšší územný celok na základe individuálnych účtovných závierok
a) zriadených rozpočtových organizácií,
b) zriadených príspevkových organizácií,
c) dcérskych účtovných jednotiek podľa § 22 ods. 4,
d) právnických osôb s majetkovou účasťou štátu založených podľa osobitných predpisov,29b) alebo
e) štátnych fondov.29ba)
(2) Konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy zostavuje ministerstvo za všetky kapitoly na základe konsolidovaných účtovných závierok podľa odseku 1 zostavených správcami kapitol. Ak správca kapitoly nie je povinný zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1, použije sa ako základ na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy individuálna účtovná závierka správcu kapitoly.
(3) Súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy zostavuje ministerstvo na základe konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 2, konsolidovaných účtovných závierok účtovných jednotiek verejnej správy podľa odseku 1 a účtovných závierok subjektov verejnej správy,5) ktoré nezostavujú konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1.
(4) Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy a konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy overuje audítor.
(5) Účtovné jednotky zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky podľa odsekov 1 a 2 a účtovné jednotky zahrnuté do súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy podľa odseku 3 sú povinné poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a ostatné informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy a súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy v termíne a v štruktúre určenej účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy a súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy, okrem informácií a individuálnej účtovnej závierky, ktorých obsahom sú utajované skutočnosti podľa osobitného predpisu.29c)

§ 22b
Obsah výročnej správy a konsolidovanej výročnej správy subjektov verejnej správy
(1) Účtovná jednotka, ktorou je správca kapitoly, obec alebo vyšší územný celok, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19 alebo § 22a, je povinná vyhotovovať výročnú správu, ktorej súlad s účtovnou závierkou zostavenou za to isté účtovné obdobie musí byť overený audítorom.
(2) Ak má účtovná jednotka zostavujúca konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22a ods. 1 povinnosť zostaviť aj individuálnu výročnú správu, môže údaje z individuálnej výročnej správy uviesť v konsolidovanej výročnej správe a individuálnu výročnú správu nemusí zostaviť ako samostatný dokument.
(3) Výročná správa a konsolidovaná výročná správa obsahuje účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora k tejto účtovnej závierke a informácie najmä o
a) kapitole, obci, vyššom územnom celku alebo o organizáciách konsolidovaného celku,
b) geografických údajoch, demografických údajoch, histórii, pamiatkach a symboloch obce alebo o symboloch vyššieho územného celku,
c) plnení úloh obce alebo vyššieho územného celku v oblasti výchovy a vzdelávania, sociálneho zabezpečenia, zdravotníctva, kultúry a hospodárstva,
d) plnení úloh ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Register

§ 23
(1) Register je informačným systémom verejnej správy,29d) správcom ktorého je ministerstvo. Prevádzkovateľom registra je rozpočtová organizácia ministerstva DataCentrum (ďalej len „prevádzkovateľ registra“).
(2) Do registra sa ukladajú
a) riadne individuálne účtovné závierky,
b) mimoriadne individuálne účtovné závierky,
c) riadne konsolidované účtovné závierky,
d) mimoriadne konsolidované účtovné závierky,
e) súhrnné účtovné závierky verejnej správy,
f) výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22,
g) správy audítorov,
h) individuálne výročné správy,
i) konsolidované výročné správy,
j) ročné finančné správy podľa osobitného predpisu.29da)
k) a pénzügyi kimutatás jóváhagyása dátumának bejelentését.
(3) Do registra môže účtovná jednotka uložiť aj účtovnú závierku, ktorú zostavila z vlastného podnetu. Účtovné jednotky, ktoré zostavujú ročnú finančnú správu podľa osobitného predpisu,29da) ukladajú účtovnú závierku a výročnú správu ako súčasť ročnej finančnej správy v lehote ustanovenej osobitným predpisom.29da)
(4) Prevádzkovateľ registra
a) vytvára, udržiava a prevádzkuje register,
b) zhromažďuje a spracováva údaje z účtovných závierok,
c) zhromažďuje a spracováva údaje z výročných správ,
d) poskytuje a sprístupňuje dokumenty podľa odseku 2 v súlade s týmto zákonom orgánom verejnej správy a iným osobám.
(5) Dokumenty podľa odseku 2 sa uchovávajú v súlade s § 35. Dokumenty podľa odseku 2 musia byť vyhotovené a uložené v štátnom jazyku a na základe rozhodnutia účtovnej jednotky môžu byť uložené aj v cudzom jazyku.
(6) Register sa člení na verejnú časť a neverejnú časť. Verejnú časť registra tvoria dokumenty podľa odseku 2 len
a) účtovnej jednotky, ktorá zostavuje účtovnú závierku podľa § 17a a 22 okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničnej finančnej inštitúcie,29db)
b) obchodnej spoločnosti,
c) družstva,
d) štátneho podniku,
e) subjektu verejnej správy,
f) inej účtovnej jednotky, ak osobitný predpis29e) ustanovuje, že dokumenty podľa odseku 2 týchto osôb majú byť verejne prístupné,
g) Exportno-importná banka Slovenskej republiky.
(7) Prevádzkovateľ registra vedie zoznam účtovných jednotiek a aktualizuje ho.

§ 23a
(1) Dokumenty podľa § 23 ods. 2 sa ukladajú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe.
(2) V elektronickej podobe sa povinne ukladajú dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. c) až j) a dokumenty, ktoré sa účtovná jednotka rozhodla uložiť v cudzom jazyku. Dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a), b) a k) v elektronickej podobe povinne ukladá účtovná jednotka uvedená v § 17a ods. 1 a 3, Garančný fond investícií, Exportno-importná banka Slovenskej republiky, Fond ochrany vkladov, zdravotná poisťovňa a osoby podľa osobitného predpisu.29f) Ostatné účtovné jednotky môžu uložiť dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a) a b) v elektronickej podobe alebo listinnej podobe. Povinnosť uložiť dokumenty podľa § 23 ods. 2 sa nevzťahuje na Slovenskú informačnú službu, účtovnú jednotku, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem subjektu verejnej správy, ak nemá povinnosť predkladať daňové priznanie podľa osobitného predpisu29g) alebo ak nemá povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa osobitného predpisu,29h) alebo ak jej povinnosť uloženia dokumentov neustanovuje osobitný predpis.29ha)
(3) Účtovná jednotka ukladá riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku v registri najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29i) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zostavovať riadnu konsolidovanú účtovnú závierku alebo mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 alebo § 22a, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú účtovnú závierku a mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku spolu so správou audítora v registri do jedného roka od skončenia účtovného obdobia.
(4) Ak účtovná jednotka nemá schválenú účtovnú závierku v lehote podľa odseku 3, ukladá neschválenú účtovnú závierku a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky ukladá do registra dodatočne, najneskôr do piatich pracovných dní od jej schválenia. Vzor oznámenia o dátume schválenia účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(5) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, ukladá v registri aj správu audítora. Ak účtovná jednotka nemá účtovnú závierku overenú v lehote podľa odseku 3, ukladá neoverenú účtovnú závierku a správu audítora uloží v registri dodatočne, najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(6) Ak po uložení účtovnej závierky v registri účtovná jednotka otvorí účtovné knihy v súlade s § 16 ods. 10, uloží do registra novú schválenú účtovnú závierku bez zbytočného odkladu, najneskôr do piatich pracovných dní od jej schválenia. Ak po uložení výročnej správy v registri účtovná jednotka mení obsah výročnej správy, uloží do registra novú výročnú správu bez zbytočného odkladu.
(7) Schválenú účtovnú závierku alebo oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky musí účtovná jednotka uložiť v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(8) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia individuálnej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu individuálnu výročnú správu a mimoriadnu individuálnu výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto individuálna výročná správa vyhotovuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia konsolidovanej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú výročnú správu a mimoriadnu konsolidovanú výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa tieto konsolidované výročné správy vyhotovujú. Ukladané výročné správy nemusia obsahovať účtovnú závierku a správu audítora, ak tieto dokumenty sú už osobitne uložené v registri.
(9) Účtovná jednotka je zodpovedná za správnosť uložených dokumentov podľa § 23 ods. 2. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania podľa § 19 alebo § 22, nesmie zverejniť informácie, ktoré predtým neboli overené audítorom, spôsobom, ktorý by mohol používateľa uviesť do omylu, že audítorom overené boli.
(10) V prípade, ak dokument doručený účtovnou jednotkou obsahuje osobné údaje, prevádzkovateľ registra je oprávnený ich spracúvať v súlade s § 23b ods. 4.

§ 23b
(1) Ak odsek 2 neustanovuje inak, účtovná závierka a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky vyhotovené v listinnej podobe sa doručujú daňovému úradu. Daňový úrad účtovnú závierku a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky prijaté v listinnej podobe prevedie do elektronickej podoby a overí, či majú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b), vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až g) a či účtovná závierka obsahuje všetky súčasti podľa § 17 ods. 3 alebo ods. 4. Ak účtovná jednotka nevyplnila všeobecné náležitosti správne alebo doručené podanie bolo neúplné a chyby neodstránila v lehotách podľa § 23a ods. 3 a 4, daňový úrad ju vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením. Dokumenty prevedené do elektronickej podoby postúpi daňový úrad v elektronickej podobe prostredníctvom Finančného riaditeľstva Slovenskej republiky prevádzkovateľovi registra bez zbytočného odkladu najneskôr do 40 kalendárnych dní od ich doručenia alebo od odstránenia nedostatkov.
(2) Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek verejnej správy sa doručujú prevádzkovateľovi registra prostredníctvom systému štátnej pokladnice.29j)
(3) Dokumenty podľa § 23 ods. 2 vyhotovené v elektronickej podobe sa doručujú prostredníctvom elektronickej podateľne prevádzkovanej podľa osobitného predpisu.29k) Na doručovanie sa vzťahuje osobitný predpis.29k) Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky overí, či doručená účtovná závierka a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b), vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až f), či účtovná závierka obsahuje všetky súčasti podľa § 17 ods. 3 alebo ods. 4 a overí, či dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. f) až j) obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b) a postúpi ich bez zbytočného odkladu prevádzkovateľovi registra; ak účtovná jednotka nevyplnila správne všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b) alebo nevyplnila všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až f), postupuje daňový úrad podľa odseku 1.
(4) Prevádzkovateľ registra zaradí, zverejní a sprístupní každý doručený dokument podľa § 23 ods. 2, tak ako ho účtovná jednotka uložila, najneskôr do piatich pracovných dní odo dňa doručenia do registra, vo verejnej časti alebo neverejnej časti registra. Zverejnené dokumenty podľa § 23 ods. 2, ktoré sa ukladajú a sú obsahom zbierky listín obchodného registra,29ka) zasiela prevádzkovateľ registra priebežne v lehote do 30 kalendárnych dní odo dňa zverejnenia prostredníctvom Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky do zbierky listín obchodného registra. Tieto dokumenty sa spolu s údajom o dátume ich uloženia zasielajú v elektronickej podobe. Ročnú finančnú správu uloženú podľa § 23 ods. 2 písm. j) súčasne zasiela prevádzkovateľ registra spolu s údajom o dátume jej uloženia prevádzkovateľovi centrálnej evidencie regulovaných informácií.29kb) Rovnako postupuje prevádzkovateľ registra pri dodatočnom doručení oznámenia podľa § 23a ods. 4 a dodatočnom doručení správy audítora podľa § 23a ods. 5.
(5) Doručením dokumentov podľa § 23 ods. 2 daňovému úradu alebo do elektronickej podateľne podľa odseku 3 alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice sa má za to, že účtovná jednotka si splnila povinnosť uloženia a zverejnenia dokumentov. Ak účtovná závierka neobsahuje správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b), neobsahuje vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až g), ak je uložená v listinnej podobe alebo vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až f), ak je uložená v elektronickej podobe a neobsahuje všetky súčasti podľa § 17 ods. 3 alebo ods. 4 a nedostatky neboli odstránené ani na výzvu daňového úradu, považuje sa za nedoručenú.
(6) Ak vzniknú pochybnosti o správnosti, pravdivosti alebo úplnosti dokumentov, po uložení dokumentov v registri, prevádzkovateľ registra oznámi pochybnosti daňovému úradu a ten účtovnú jednotku vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(7) Podrobnosti o elektronickej komunikácii a poskytovaní elektronických služieb uverejní prevádzkovateľ registra na svojom webovom sídle.

§ 23c
(1) Prevádzkovateľ registra sprístupní dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek podľa § 23 ods. 6 vo verejnej časti registra všetkým osobám prostredníctvom webového sídla v elektronickej podobe, tak ako ich účtovná jednotka uložila,, bez poplatku.
(2) Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek, ktoré sú podľa § 23 ods. 6 uložené v neverejnej časti registra, sa sprístupňujú Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy na účely súvisiace s ich činnosťou a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, pričom Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy sa sprístupňujú prostredníctvom registra a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, na základe písomnej žiadosti prevádzkovateľovi registra. Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy môžu byť v odôvodnených prípadoch sprístupnené aj na základe písomnej žiadosti, a to ak technické podmienky bránia sprístupneniu prostredníctvom registra. Iným osobám tieto dokumenty sprístupní prevádzkovateľ registra, ak tak ustanovuje osobitný predpis.29l) Poskytovanie informácií podľa osobitného predpisu29m) sa nevzťahuje na skutočnosti nachádzajúce sa v dokumentoch podľa § 23 ods. 2 uložených v neverejnej časti registra.
(3) Žiadosť podľa odseku 2 obsahuje
a) identifikačné údaje žiadateľa, ktorými sú názov účtovnej jednotky, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby a identifikačné číslo organizácie,
b) zoznam dokumentov alebo časti dokumentov , ktoré žiadateľ požaduje sprístupniť,
c) preukázanie oprávnenia na sprístupnenie požadovaných dokumentov alebo časti dokumentov .
(4) Dokumenty podľa odseku 2 sa sprístupňujú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe, pričom v elektronickej podobe sa nespoplatňujú. Žiadosť v elektronickej podobe musí byť podpísaná zaručeným elektronickým podpisom, inak ju možno zamietnuť. Na konanie podľa odseku 2 sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.29n)
(5) Na základe žiadosti vydá prevádzkovateľ registra žiadateľovi, po zaplatení správneho poplatku, kópiu uloženého dokumentu alebo časti dokumentu podľa § 23 ods. 2 alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu nie je v registri uložený. O vydanie kópie uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenia o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, možno žiadať aj elektronickými prostriedkami. Ak žiadateľ žiada o vydanie elektronickej formy uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo elektronickej formy potvrdenia, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá ich prevádzkovateľ registra elektronickými prostriedkami29d) podpísané zaručeným elektronickým podpisom. Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá prevádzkovateľ registra do piatich pracovných dní odo dňa zaplatenia správneho poplatku. Účtovná jednotka môže o kópiu dokumentu alebo časti dokumentu, ktoré sa jej týkajú alebo potvrdenie, že určitý dokument nie je v registri uložený , požiadať osobne aj na okresnom úrade, ktorý plní úlohy jednotného kontaktného miesta podľa osobitného predpisu.29o) Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu vydá účtovnej jednotke do uloženia dokumentu v registri daňový úrad.

§ 23d
(1) Individuálna účtovná závierka sa zverejňuje uložením do registra. Konsolidovaná účtovná závierka, ktorej povinnosť zostavenia ustanovuje tento zákon, sa zverejňuje uložením do registra. Individuálna účtovná závierka a konsolidovaná účtovná závierka sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(2) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, zverejňuje správu audítora uložením do registra, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Správa audítora sa ukladá do registra podľa § 23 až 23c.
(3) Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa zverejňujú uložením do registra. Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa ukladajú do registra spôsobom a v termínoch podľa § 23 až 23c.
(4) Účtovná jednotka, ktorá postupuje podľa § 22 ods. 8, je povinná uložiť konsolidovanú účtovnú závierku, ktorá je zostavená podľa § 22 ods. 9 písm. a), spolu so správou audítora a konsolidovanou výročnou správou do zbierky listín obchodného registra do jedného roka od skončenia jej účtovného obdobia, pričom konsolidovaná účtovná závierka môže byť uložená ako súčasť konsolidovanej výročnej správy.
(5) Účtovná jednotka uvedená v § 17a, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b), zverejňuje najmenej na jeden rok na svojom webovom sídle informáciu o uložení individuálnej účtovnej závierky v registri; najmenej na jeden rok zverejní na svojom webovom sídle úplnú individuálnu účtovnú závierku v tom istom rozsahu a v tej istej lehote, ako sa ukladá v registri.
(6) Účtovná jednotka, ktorej činnosť je zaradená do kategórie priemyselnej výroby podľa osobitného predpisu29a) a ktorej čistý obrat za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie bol väčší ako 250 000 000 eur, je povinná predkladať ministerstvu výročnú správu a záznamy z valných zhromaždení, ktoré sa uskutočnili v účtovnom období, za ktoré sa predkladá výročná správa, a to do piatich dní odo dňa prerokovania výročnej správy, najneskôr však do konca ôsmeho mesiaca po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa predkladá výročná správa; taká účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu poskytnúť ministerstvu na jeho požiadanie aj ďalšie súvisiace informácie. Ministerstvo predloží Európskej komisii výročnú správu účtovnej jednotky a záznamy z jej valných zhromaždení, ktoré sa uskutočnili v účtovnom období, za ktoré sa predkladá výročná správa, do konca deviateho mesiaca nasledujúceho po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa predkladá výročná správa.
(7) Ustanovenie odseku 6 sa vzťahuje na účtovnú jednotku, v ktorej má orgán verejnej moci väčšinový podiel na hlasovacích právach preto, že má podiel na účtovnej jednotke, alebo akcie účtovnej jednotky, s ktorými je spojená väčšina hlasovacích práv, a to i nepriamo prostredníctvom iných osôb, v ktorých má orgán verejnej moci väčšinový podiel na hlasovacích právach.


PIATA ČASŤ
Spôsoby oceňovania

§ 24
(1) Účtovná jednotka je povinná oceňovať majetok a záväzky ku dňu ocenenia, a to
a) ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu spôsobmi podľa § 25,
b) ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, spôsobom podľa § 27,
c) k inému dňu v priebehu účtovného obdobia spôsobom podľa § 27, ak sa to vyžaduje podľa osobitného predpisu.33)
(2) Ak tento zákon neustanovuje inak, majetok a záväzky vyjadrené v cudzej mene prepočítava účtovná jednotka na eurá referenčným výmenným kurzom určeným a vyhláseným Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska33a) (ďalej len „referenčný kurz“)
a) v deň predchádzajúci dňu uskutočnenia účtovného prípadu alebo v iný deň, ak to ustanovuje osobitný predpis,34)
b) v deň, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka,
c) v deň, ktorým je rozhodný deň, ku ktorému sa preberá majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej právnickej osoby.
(3) Na ocenenie prírastku cudzej meny nakúpenej za menu euro, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije kurz, za ktorý bola táto cudzia mena nakúpená, alebo referenčný kurz v deň uzavretia obchodu. Na ocenenie prírastku cudzej meny v mene euro nakúpenej za inú cudziu menu, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije hodnota inej cudzej meny v eurách alebo sa na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách použije referenčný kurz v deň uzavretia obchodu.
(4) Na ocenenie cudzej meny obstarávanej v rámci menového derivátu sa ku dňu ocenenia použije kurz banky alebo pobočky zahraničnej banky, ktorá je zmluvnou stranou tohto menového derivátu, alebo ku dňu ocenenia sa použije referenčný kurz ku dňu ocenenia. Ak zmluvnou stranou menového derivátu nie je banka alebo pobočka zahraničnej banky, použije sa na ocenenie cudzej meny referenčný kurz ku dňu ocenenia.
(5) Účtovná jednotka prepočíta ku dňu ocenenia (§ 24 ods. 1) referenčným kurzom
a) cenné papiere znejúce na cudziu menu,
b) nástroje peňažného trhu ocenené cudzou menou,11)
c) finančné rozdielové zmluvy ocenené cudzou menou,11)
d) podkladové nástroje derivátov ocenených cudzou menou okrem podkladových nástrojov menových derivátov,
e) pohľadávky a záväzky spojené s majetkom podľa písmen a) až d), ktoré sú ocenené rovnakou cudzou menou ako tento majetok.
(6) Na úbytok rovnakej cudzej meny v hotovosti alebo z devízového účtu sa môže použiť na prepočet cudzej meny na eurá cena zistená váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku cudzej meny v eurách. Ak je tento úbytok cudzej meny spojený s úhradou záväzku, použije sa hodnota z prepočtu podľa prvej vety na prepočet úhrady záväzku z cudzej meny na eurá. Na ocenenie pohľadávky a záväzkov v cudzej mene spojených s účtovaním poskytnutého alebo prijatého preddavku v cudzej mene sa použije kurz v čase prijatia alebo poskytnutia preddavku.
(7) Účtovná jednotka použije zvolenú účtovnú metódu používania kurzov na všetky účtovné prípady v rámci daného obchodu a na všetky obchody podľa odsekov 1 až 6 a na ich ocenenie v priebehu účtovného obdobia a v účtovnej závierke.
(8) Ustanovenie tohto zákona o oceňovaní majetku a záväzkov sa použije primerane aj na oceňovanie iných aktív a iných pasív.
(9) Odsek 2 sa nepoužije pri prijatých preddavkoch a pri poskytnutých preddavkoch ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.

§ 25
(1) Z jednotlivých zložiek majetku a záväzkov, ak tento zákon neustanovuje inak, sa oceňuje
a) obstarávacou cenou
1. hmotný majetok s výnimkou hmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
2. zásoby s výnimkou zásob vytvorených vlastnou činnosťou,
3. podiely na základnom imaní obchodných spoločností, deriváty a cenné papiere okrem cenných papierov, podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a derivátov podľa písmena e) tretieho bodu,
4. pohľadávky pri odplatnom nadobudnutí alebo pohľadávky nadobudnuté vkladom35) do základného imania,
5. nehmotný majetok s výnimkou nehmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
6. záväzky pri ich prevzatí,
b) vlastnými nákladmi
1. hmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
2. zásoby vytvorené vlastnou činnosťou,
3. nehmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
4. príchovky a prírastky zvierat,
c) menovitou hodnotou
1. peňažné prostriedky a ceniny,
2. pohľadávky pri ich vzniku,
3. záväzky pri ich vzniku,
d) reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1. majetok bezodplatne nadobudnutý okrem peňažných prostriedkov, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
2. majetok preradený z osobného vlastníctva do podnikania okrem peňažných prostriedkov, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
3. nehmotný majetok a hmotný majetok novozistený pri inventarizácii a v účtovníctve doteraz nezachytený,
4. majetok obstaraný verejným obstarávateľom bezodplatne od koncesionára za plnenie vo forme koncesie na stavebné práce podľa osobitného predpisu,35aa)
e) reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1. majetok a záväzky nadobudnuté kúpou podniku alebo jeho časti,
2. majetok a záväzky nadobudnuté vkladom podniku alebo jeho časti a majetok a záväzky nadobudnuté zámenou s výnimkou účtovnej jednotky účtujúcej v sústave jednoduchého účtovníctva,
3. cenné papiere, deriváty a podiely na základnom imaní, a to
3a. cenné papiere určené na obchodovanie,
3b. cenné papiere v majetku fondu,35a) ak osobitný predpis neustanovuje inak,35ab)
3c. cenné papiere určené na predaj u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii, v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3d. deriváty v majetku fondu,35a)
3e. deriváty u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii a v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3f. podiely na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenných papierov a sú v majetku fondu,35a)
4. komodity, s ktorými sa obchoduje na verejnom trhu, ktoré účtovná jednotka sama nevyrobila a nadobudla ich na účel ich ďalšieho predaja na verejnom trhu (ďalej len „komodity"),
5. drahé kovy v majetku fondu.9)
f) reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 2 majetok a záväzky prevzaté nástupníckou účtovnou jednotkou od obchodnej spoločnosti alebo družstva zanikajúcich bez likvidácie,
g) reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 1 písm. j) nehmotný majetok účtovaný u koncesionára pri koncesii na stavebné práce podľa osobitného predpisu;35aa) takýto nehmotný majetok účtuje koncesionár, ak v prevažnej miere preberá riziko dopytu a verejný obstarávateľ nadobúda vlastnícke právo na začiatku realizácie diela alebo jeho uvedením do užívania.
(2) Nástupnícka účtovná jednotka ocení reálnou hodnotou podľa tohto zákona preberaný majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej obchodnej spoločnosti alebo družstva, ak ho zanikajúca obchodná spoločnosť alebo družstvo nemá takto ocenený.
(3) Pohľadávky fondu35a) obstarané ako investičné nástroje okrem vkladov v bankách a záväzky fondu35a) obstarané na financovanie fondu sa oceňujú súčasnou hodnotou.
(4) Súčasná hodnota budúcich peňažných príjmov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných príjmov a príslušných diskontných faktorov. Súčasná hodnota budúcich peňažných výdavkov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných výdavkov a príslušných diskontných faktorov.
(5) Ak je to v súlade s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia podľa § 7 ods. 1, pri majetku, ktorým je rovnaký druh zásob vedený na sklade a rovnaký druh cenných papierov vedený v portfóliu účtovnej jednotky, možno za spôsob ocenenia podľa odseku 1 považovať aj ocenenie úbytku cenou zistenou váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku príslušného druhu majetku sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku tohto majetku. Rovnaký druh cenného papiera možno uvedeným spôsobom oceniť len v prípade, ak sú od rovnakého emitenta a znejú na rovnakú menu.
(6) Na účely tohto zákona sa rozumie
a) obstarávacou cenou cena, za ktorú sa majetok obstaral vrátane nákladov súvisiacich s obstaraním a všetky zníženia tejto obstarávacej ceny,
b) vlastnými nákladmi
1. pri zásobách vytvorených vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť, prípadne aj časť nepriamych nákladov, ktorá sa vzťahuje na výrobu alebo na inú činnosť,
2. pri hmotnom majetku okrem zásob a nehmotnom majetku okrem pohľadávok vytvorenom vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť a nepriame náklady, ktoré sa vzťahujú na výrobu alebo inú činnosť,
c) menovitou hodnotou cena, ktorá je uvedená na peňažných prostriedkoch a ceninách, alebo suma, na ktorú pohľadávka alebo záväzok znie.
(7) Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, neoceňuje majetok a záväzky podľa odseku 1 písm. e) tretieho bodu.
(8) Účtovná jednotka ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) až c) okrem cenných papierov uvedených v odseku 1 písm. e) treťom bode, môže oceniť cenné papiere a podiely určené na predaj reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2.

§ 26
(1) Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sú budúce ekonomické úžitky zásob nižšie ako ich ocenenie v účtovníctve, ocenia sa v čistej realizačnej hodnote. Čistou realizačnou hodnotou sa rozumie predpokladaná predajná cena zásob znížená o predpokladané náklady na ich dokončenie a náklady súvisiace s ich predajom.
(2) Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je suma záväzkov vyššia ako ich výška v účtovníctve, uvedú sa záväzky v účtovnej závierke vo zvýšenom ocenení a pri dlhodobých záväzkoch fondu35a) sa prehodnotí diskontný faktor.
(3) Ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je účtovná jednotka povinná upraviť ocenenie hodnoty majetku, vytvoriť rezervy a odpisovať majetok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami.
(4) Ocenenie majetku sa upraví opravnými položkami, ak existuje opodstatnený predpoklad zníženia hodnoty majetku pod jeho účtovnú hodnotu. Opravné položky sa zrušia alebo sa zmení ich výška, ak nastane zmena predpokladu zníženia hodnoty.
(5) Rezervy sú záväzky s neistým časovým vymedzením alebo výškou.
(6) Na účely tohto zákona sa škodou na majetku rozumie neodstrániteľné poškodenie, zničenie, odcudzenie alebo strata majetku. Inventarizáciou zistené odcudzenie alebo zistená strata majetku je manko.
(7) Odseky 1 až 4 nepoužije účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva s výnimkou odpisovania majetku a tvorby rezerv, ktoré sú uznaným daňovým výdavkom podľa osobitného predpisu.35b) Ustanovenia odsekov 1 až 4 nie je povinná použiť účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem odpisovania majetku, pri ktorom môže použiť odpisovanie podľa osobitného predpisu.35c)

§ 27
(1) Ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) alebo písm. c) sa jednotlivé zložky majetku alebo záväzkov alebo súbor rovnorodých zložiek majetku alebo súbor rovnorodých zložiek záväzkov oceňujú takto:
a) cenné papiere a podiely na základnom imaní reálnou hodnotou okrem cenných papierov držaných do splatnosti, cenných papierov emitovaných účtovnou jednotkou a podielov na základnom imaní v obchodných spoločnostiach, pre ktoré je účtovná jednotka materskou účtovnou jednotkou alebo v ktorých má účtovná jednotka podielovú účasť, okrem majetkovej účasti v realitnej spoločnosti podľa osobitného predpisu37a) a podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a sú nadobudnuté do majetku špeciálneho podielového fondu alternatívnych investícií podľa osobitného predpisu,37b)
b) deriváty reálnou hodnotou,
c) v obchodných spoločnostiach alebo v družstvách zanikajúcich bez likvidácie38) reálnou hodnotou,
d) reálnou hodnotou, ak sú zabezpečené derivátmi na zabezpečenie ich reálnej hodnoty,
e) nehnuteľnosti v špeciálnom podielovom fonde nehnuteľností a nehnuteľnosti, v ktorých sú umiestnené prostriedky technických rezerv účtovných jednotiek, ktoré sú poisťovňami podľa osobitného predpisu,19) reálnou hodnotou,
f) komodity trhovou cenou,
g) drahé kovy v majetku fondu9) trhovou cenou,
h) podielový list v majetku fondu35a) jeho podielom na hodnote čistého majetku v príslušnom fonde,
i) záväzky, ktoré sú súčasťou portfólia finančných nástrojov na obchodovanie reálnou hodnotou,
j) hodnotou zhotoveného diela koncesionárom pre verejného obstarávateľa, za ktorú koncesionár nadobúda nehmotný majetok uvedený v § 25 ods. 1 písm. g).
(2) Na účely tohto zákona sa reálnou hodnotou jednotlivej zložky majetku alebo záväzkov alebo súboru rovnorodých zložiek majetku alebo súboru rovnorodých zložiek záväzkov rozumie
a) trhová cena,
b) hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na aktívnom trhu, ak nie je cena podľa písmena a) známa,
c) hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na inom ako aktívnom trhu, ak nie sú na aktívnom trhu informácie, ktoré by bolo možné použiť v oceňovacom modeli podľa písmena b), alebo
d) posudok znalca, ak pre oceňovanú položku majetku nie je možné zistiť jeho reálnu hodnotu podľa písmen a) až c), alebo pre oceňovanú položku majetku nie je dostupný oceňovací model odhadujúci s postačujúcou spoľahlivosťou cenu majetku, za ktorú by sa v danom čase predal, alebo jeho použitie by vyžadovalo od účtovnej jednotky vynaloženie neprimeraného úsilia alebo nákladov v pomere s prínosom jeho použitia pre kvalitu zobrazenia finančnej pozície účtovnej jednotky v účtovnej závierke.
(3) Trhová cena je
a) záverečná cena vyhlásená na burze v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1 za predpokladu, ak trh s príslušným majetkom, ktorý burza organizuje, je aktívnym trhom, alebo
b) najpočetnejšia cena ponuky, alebo ak táto nie je reprezentatívna, medián cien ponúk na inom aktívnom trhu v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1, ak nie je možné použiť ocenenie podľa písmena a); ak náklady na dopravu kúpeného majetku z miesta jeho uloženia na účely obchodovania na aktívnom trhu na miesto jeho použitia u kupujúceho nie sú zanedbateľné, prirátajú sa k trhovej cene.
(4) Ak jednotlivý trh nezverejňuje záverečné ceny alebo iné ceny na ňom realizované, použijú sa kotácie cien na ňom alebo iné formy cenových ponúk, ak nemajú formu kotácií, ak tento trh spĺňa podmienky aktívneho trhu podľa odseku 5 písm. a) a b).
(5) Aktívny trh je trh, na ktorom
a) sa obchoduje s majetkom podľa druhu majetku s podobnými vlastnosťami za obdobných podmienok,
b) sú obvykle osoby ochotné kúpiť alebo predať,
c) informácia o cenách je dostupná verejnosti.
(6) Ak sa s majetkom neobchoduje na tuzemskej burze, ale obchoduje sa s ním na zahraničných regulovaných verejných trhoch, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) záverečná cena vyhlásená na rozhodujúcom regulovanom trhu. Ak sa na rozhodujúcom regulovanom trhu s majetkom, ktorý je predmetom ocenenia, v deň ocenenia neobchodovalo, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) najvyššia cena zo záverečných cien vyhlásená na zahraničných regulovaných verejných trhoch, na ktorých je účtovnej jednotke dostupná účasť na obchodovaní.
(7) Oceňovacie modely vychádzajú z
a) trhového prístupu, ktorý používa informácie vytvárané operáciami na trhu, ako napríklad
1. cenu podobného majetku dosiahnutú na aktívnom trhu, pričom sa jeho cena upraví o vplyv charakteristík majetku, v ktorých a v akom rozsahu sa líši od charakteristík oceňovaného majetku,
2. cenu majetku, s vývojom cien ktorého vývoj ceny oceňovaného majetku vykazuje štatistickú závislosť,
3. pri dlhovom majetku úrokovú sadzbu, výnosovú krivku, rizikovú maržu alebo ďalšie zložky ocenenia podobného druhu dlhového nástroja, s podobnou splatnosťou a podobným dlžníkom,
b) výdavkového prístupu, ktorý vychádza z peňažnej sumy, ktorú by bolo potrebné vydať na obstaranie majetku, ktorý by mal pre účtovnú jednotku porovnateľný prínos ako oceňovaný majetok, pričom tento prístup sa používa najmä na ocenenie nefinančného majetku; zohľadňujú sa pri tom informácie z operácií alebo cenové ponuky z trhu z hľadiska jeho druhu a miesta, na ktorom by sa majetok pravdepodobne obstaral, vrátane maloobchodného trhu,
c) príjmového prístupu, napríklad model súčasnej hodnoty, ktorý je založený na súčasnej hodnote budúcich peňažných príjmov z majetku a budúcich peňažných výdavkov na majetok, pričom diskontná sadzba sa určí ako vnútorná miera návratnosti požadovaná investormi pre daný druh majetku ku dňu jeho ocenenia, ktorý nesie danú mieru rizika.
(8) Akcie a podiely v dcérskej účtovnej jednotke alebo v účtovnej jednotke s podielovou účasťou sa môžu oceňovať metódou vlastného imania. Pri použití metódy vlastného imania sa hodnota akcií a podielov porovnáva s hodnotou zodpovedajúcou miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou a hodnota akcií a podielov sa upraví na hodnotu zodpovedajúcu miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou. Ak účtovná jednotka použije túto metódu ocenenia, je povinná ju použiť na ocenenie všetkých takýchto akcií a podielov a za predpokladu, že môže určiť ocenenie metódou vlastného imania. Účtovná jednotka, v ktorej má iná účtovná jednotka podielovú účasť, poskytuje informácie o aktuálnej štruktúre svojho vlastného imania v takom čase, aby účtovná jednotka mohla oceniť akcie a podiely metódou vlastného imania.
(9) Pri dlhových cenných papieroch a iných úročených pohľadávkach sa ich ocenenie odo dňa vyrovnania ich nákupu do dňa ich splatnosti alebo ich prevodu na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku. Pri dlhových cenných papieroch emitovaných účtovnou jednotkou a iných úročených záväzkoch sa ich ocenenie odo dňa ich prvotného zaúčtovania do dňa splatnosti alebo ich postúpenia na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku.
(10) Účtovná jednotka, ktorá ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) neoceňuje cenné papiere a podiely podľa § 25 ods. 8 reálnou hodnotou, neoceňuje tieto cenné papiere a podiely reálnou hodnotou ani ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) a c).
(11) Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, neoceňuje majetok a záväzky reálnou hodnotou okrem majetku a záväzkov podľa odseku 1 písm. c) a neoceňuje majetok metódou vlastného imania podľa odseku 8.
(12) Ocenenie reálnou hodnotou sa ku dňu ocenenia nevykoná, ak nie je možné spoľahlivo určiť reálnu hodnotu.

§ 28
(1) Účtovná jednotka, ak nie je ďalej ustanovené inak, odpisuje hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Ak ide o zmluvu o výpožičke41) počas doby zabezpečenia záväzku prevodom práva42) alebo ak sa vlastnícke právo k veciam nadobúda iným spôsobom ako prevzatím veci,43) ako aj v ďalších prípadoch ustanovených osobitnými predpismi, o majetku účtuje a odpisuje ho účtovná jednotka, ktorá ho používa.
(2) Pozemky, predmety z drahých kovov a iný majetok vymedzený osobitnými predpismi44) sa neodpisujú.
(3) Účtovná jednotka uvedená v odseku 1 je povinná zostaviť si odpisový plán, na základe ktorého vykonáva odpisovanie majetku. Uvedený majetok sa odpisuje len do výšky jeho ocenenia v účtovníctve. Účtovná jednotka podľa § 9 ods. 2 účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva a účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, si môže určiť v odpisovom pláne odpisy podľa osobitného predpisu,35c) ak sú v tomto osobitnom predpise určené inak ako podľa tohto zákona.
(4) Hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok odpisuje účtovná jednotka počas predpokladanej doby používania zodpovedajúcej spotrebe budúcich ekonomických úžitkov z majetku. Nehmotný majetok, ktorým sú náklady na vývoj, musí účtovná jednotka odpísať najneskôr do piatich rokov od jeho obstarania. Ak sa nedá životnosť goodwillu a aktivovaných nákladov na vývoj spoľahlivo odhadnúť, musí ich účtovná jednotka odpísať najneskôr do piatich rokov od ich obstarania. Ak neboli aktivované náklady na vývoj úplne odpísané, môže účtovná jednotka rozdeliť zisk, ak úhrnná výška rezervných fondov a iných zložiek vlastného imania, ktoré sú k dispozícii na vyplácanie, je vyššia ako celková výška neodpísaných aktivovaných nákladov na vývoj.


ŠIESTA ČASŤ
Inventarizácia

§ 29
(1) Inventarizáciou overuje účtovná jednotka, či stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve zodpovedá skutočnosti.
(2) Inventarizáciu účtovná jednotka vykonáva ku dňu, ku ktorému zostavuje riadnu alebo mimoriadnu účtovnú závierku. Účtovná jednotka pre potreby zostavenia priebežnej účtovnej závierky vykonáva inventarizáciu len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3. Ustanovenia o vykonávaní inventarizácií podľa osobitných predpisov45) nie sú týmto dotknuté.
(3) Pri hmotnom majetku okrem zásob a peňažných prostriedkov v hotovosti môže účtovná jednotka vykonať inventarizáciu v inej lehote, ako je ustanovená v odseku 2, ktorá však nesmie prekročiť štyri roky. Peňažné prostriedky v hotovosti musí účtovná jednotka inventarizovať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.

§ 30
(1) Skutočný stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov sa zisťuje inventúrou. Pri majetku hmotnej povahy a nehmotnej povahy sa skutočný stav zisťuje fyzickou inventúrou; pri záväzkoch, rozdiele majetku a záväzkov a pri tých druhoch majetku, pri ktorých nemožno vykonať fyzickú inventúru, sa skutočný stav zisťuje dokladovou inventúrou; ak je to možné, používa sa kombinácia fyzickej a dokladovej inventúry.
(2) Inventúrny súpis je účtovný záznam, ktorý zabezpečuje preukázateľnosť účtovníctva (§ 8 ods. 4). Inventúrny súpis musí obsahovať tieto údaje:
a) obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b) deň začatia inventúry, deň, ku ktorému bola inventúra vykonaná, a deň skončenia inventúry,
c) stav majetku s uvedením jednotiek množstva a ceny podľa § 25,
d) miesto uloženia majetku,
e) meno, priezvisko a podpisový záznam hmotne zodpovednej osoby alebo zodpovednej osoby za príslušný druh majetku,
f) zoznam záväzkov a ich ocenenie podľa § 25,
g) zoznam skutočného stavu rozdielu majetku a záväzkov,
h) odporúčania na posúdenie reálnosti ocenenia majetku a záväzkov k dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, zistené pri vykonávaní inventúry na účely úpravy ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27, ak sú takéto skutočnosti známe osobám, ktoré vykonali inventúru,
i) meno, priezvisko a podpisový záznam osôb zodpovedných za zistenie skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov,
j) poznámky.
(3) Stav majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov v inventúrnych súpisoch sa porovnáva so stavom majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve a výsledky porovnania sa uvedú v inventarizačnom zápise. Inventarizačný zápis je účtovný záznam, ktorým sa preukazuje vecná správnosť účtovníctva a ktorý musí obsahovať
a) obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b) výsledky vyplývajúce z porovnania skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov s účtovným stavom,
c) výsledky vyplývajúce z posúdenia reálnosti ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27,
d) meno, priezvisko a podpisový záznam osoby alebo osôb zodpovedných za vykonanie inventarizácie v účtovnej jednotke.
(4) Fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, možno vykonávať v priebehu posledných troch mesiacov účtovného obdobia, prípadne v prvom mesiaci nasledujúceho účtovného obdobia. Fyzickú inventúru zásob môže účtovná jednotka vykonávať kedykoľvek v priebehu účtovného obdobia. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky uvedeného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do konca účtovného obdobia, prípadne za dobu od začiatku nasledujúceho účtovného obdobia do dňa skončenia fyzickej inventúry v prvom mesiaci tohto účtovného obdobia.
(5) Inventarizačný rozdiel môže mať dvojaký charakter, a to
a) manko, ak zistený skutočný stav je nižší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom; pri peňažných prostriedkoch a ceninách sa označuje ako schodok,
b) prebytok, ak zistený skutočný stav je vyšší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom.
(6) Rozdiely vyplývajúce z úpravy ocenenia podľa § 26 a 27 sa neposudzujú ako inventarizačné rozdiely.
(7) Inventarizačný rozdiel zaúčtuje účtovná jednotka do účtovného obdobia, za ktoré sa inventarizáciou overuje stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov.


SIEDMA ČASŤ
Účtovná dokumentácia

§ 31
Účtovný záznam
(1) Účtovnú dokumentáciu účtovnej jednotky tvorí súhrn všetkých účtovných záznamov vytváraných podľa § 4 ods. 5.
(2) Na účely tohto zákona sa považuje za
a) písomnú formu účtovný záznam vykonaný rukopisom, písacím strojom, tlačiarenskými alebo reprografickými technikami, alebo tlačiarenským výstupným zariadením výpočtovej techniky, ktorého obsah je pre fyzickú osobu čitateľný,
b) technickú formu účtovný záznam vykonaný elektronickým, optickým alebo iným spôsobom neuvedeným v písmene a), ktorý umožňuje jeho prevedenie do písomnej formy; prevedenie do písomnej formy sa nevyžaduje pri podpisovom zázname podľa § 32 ods. 3.
(3) Účtovná jednotka môže vykonať prevod účtovného záznamu z jednej formy do druhej formy. V tomto prípade je povinná zabezpečiť, aby obsah účtovného záznamu v novej forme bol zhodný s obsahom účtovného záznamu v pôvodnej forme. Táto povinnosť sa považuje za splnenú, ak účtovná jednotka predloží účtovný záznam v pôvodnej aj novej forme a ich obsah je zhodný alebo to preukáže iným spôsobom, ktorý nespochybní žiadna z osôb, ktoré s prevedeným záznamom pracujú. Účtovná jednotka je povinná mať k dispozícii účtovné záznamy, ktorými dokladuje formu vedenia účtovníctva.
(4) Všetky formy účtovného záznamu sú rovnocenné; obsah všetkých účtovných záznamov má rovnaké dôsledky, ak sú vykonané vo forme podľa odseku 2.
(5) Ak účtovná jednotka vedie účtovné záznamy v technickej forme, je povinná disponovať takými prostriedkami, nosičmi a vybavením, ktoré umožňujú vykonať prevod účtovných záznamov do formy, v ktorej je ich obsah pre fyzickú osobu čitateľný. Pre potreby overovania účtovnej závierky audítorom (§ 19), jej zverejňovania (§ 23d) a pre potreby orgánov podľa § 38 je účtovná jednotka povinná na požiadanie umožniť oprávneným osobám zoznámiť sa s obsahom nimi určených účtovných záznamov v písomnej forme a v technickej forme, ak účtovná jednotka vedie účtovné záznamy v technickej forme. Túto povinnosť má účtovná jednotka po dobu, počas ktorej je povinná viesť alebo uchovávať uvedené účtovné záznamy.
(6) Účtovná jednotka je povinná na žiadosť audítora poskytnúť účtovné záznamy vo forme požadovanej audítorom, ak účtovné záznamy v takejto požadovanej forme vedie.

§ 32
Preukázateľnosť účtovného záznamu
(1) Na účely tohto zákona sa za preukázateľný účtovný záznam považuje iba účtovný záznam,
a) ktorého obsah priamo dokazuje skutočnosť,
b) ktorého obsah dokazuje skutočnosť nepriamo obsahom iných preukázateľných účtovných záznamov,
c) prenesený spôsobom podľa § 33, ak spĺňa požiadavky podľa písmena a) alebo písmena b).
(2) Ak účtovná jednotka prenáša účtovný záznam mimo účtovnej jednotky prostredníctvom informačného systému, považuje sa účtovný záznam za preukázateľný, ak sa prenášal spôsobom podľa § 33. Účtovný záznam určený na prenášanie musí byť zabezpečený podpisovým záznamom, ktorým môže byť účtovnými jednotkami vzájomne uznávaný obdobný preukázateľný účtovný záznam v technickej forme. Účtovný záznam musí byť zabezpečený najneskôr v okamihu jeho odovzdania na prenos.
(3) Podpisovým záznamom sa rozumie účtovný záznam, ktorého obsahom je vlastnoručný podpis, alebo obdobný preukázateľný účtovný záznam nahrádzajúci vlastnoručný podpis v technickej forme. Na obidve formy podpisového záznamu sa pritom prihliada rovnako a obidve sa môžu použiť na mieste, kde sa vyžaduje vlastnoručný podpis.
(4) K jednému účtovnému záznamu môže byť pripojených viac podpisových záznamov.

§ 33
Prenos účtovného záznamu
Prenos účtovného záznamu musí účtovná jednotka zabezpečiť pred jeho zneužitím, poškodením, zničením, neoprávnenými zásahmi doň a neoprávneným prístupom k nemu.

§ 34
Oprava účtovného záznamu
(1) Ak účtovná jednotka zistí, že niektorý účtovný záznam jej účtovníctva je neúplný, nepreukázateľný, nesprávny alebo nezrozumiteľný, je povinná vykonať bez zbytočného odkladu jeho opravu spôsobom podľa odseku 2.
(2) Oprava sa musí vykonať tak, aby bolo možné určiť zodpovednú osobu, ktorá vykonala príslušnú opravu, deň jej vykonania a obsah opravovaného účtovného záznamu pred opravou aj po oprave. Oprava v účtovnom zázname nesmie viesť k neúplnosti, nepreukázateľnosti, nesprávnosti, nezrozumiteľnosti alebo neprehľadnosti účtovníctva.
(3) Na opravu účtovného zápisu treba vždy vyhotoviť účtovný doklad.
(4) Deň v účtovnom zázname treba zaznamenať s takou presnosťou, aby neistota v určení času nemala za následok neistotu v určení obsahu účtovných prípadov.
(5) Účtovný záznam, ktorý je nečitateľný alebo ho nemožno previesť do čitateľnej podoby, sa hodnotí, ako keby ho účtovná jednotka neviedla.

§ 35
Uchovávanie a ochrana účtovnej dokumentácie
(1) Účtovná jednotka je povinná zabezpečiť ochranu účtovnej dokumentácie proti strate, odcudzeniu, zničeniu alebo poškodeniu. Účtovná jednotka je tiež povinná zabezpečiť ochranu použitých technických prostriedkov, nosičov informácií a programového vybavenia pred ich zneužitím, poškodením, zničením, neoprávnenými zásahmi do nich, neoprávneným prístupom k nim, stratou alebo odcudzením.
(2) Účtovná jednotka je povinná uchovávať účtovnú dokumentáciu počas doby ustanovenej v odseku 3. Na nakladanie s účtovnou dokumentáciou sa vzťahujú všeobecné predpisy o archívnictve.
(3) Účtovné záznamy sa uchovávajú takto:
a) účtovná závierka, výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22 a výročná správa počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
b) účtovné doklady, účtovné knihy, zoznamy účtovných kníh, zoznamy číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovníctve, odpisový plán, inventúrne súpisy, inventarizačné zápisy, účtový rozvrh počas piatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
c) účtovné záznamy, ktoré sú nositeľmi informácie týkajúcej sa spôsobu vedenia účtovníctva a ktorými účtovná jednotka dokladuje formu vedenia účtovníctva (§ 31 ods. 2) počas piatich rokov nasledujúcich po roku, v ktorom sa naposledy použili,
d) ostatné účtovné záznamy počas doby určenej v registratúrnom pláne účtovnej jednotky tak, aby neboli porušené ostatné ustanovenia tohto zákona a osobitných predpisov.
(4) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19 alebo § 22, je povinná uchovávať správu audítora počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa overovanie audítorom týka.
(5) Účtovná jednotka je povinná pred svojím zánikom alebo pred skončením podnikania alebo inej zárobkovej činnosti zabezpečiť uchovanie účtovných záznamov.

§ 36
Ostatné ustanovenia o účtovnej dokumentácii
(1) Účtovné záznamy, ktoré sa týkajú správneho konania, trestného konania, konania pred súdom alebo iného konania, ktoré sa neskončilo, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom sa skončila lehota na ich preskúmanie. Účtovné záznamy, podľa ktorých sa zisťuje alebo preveruje základ dane alebo iné skutočnosti rozhodujúce pre správne určenie dane alebo vznik daňovej povinnosti, sa uchovávajú v lehote podľa tohto zákona, najmenej však v lehote na zánik práva vyrubiť daň alebo rozdiel dane podľa osobitného predpisu47a) alebo v lehote ustanovenej osobitnými predpismi.45a)
(2) Účtovná jednotka môže ako účtovné záznamy použiť aj mzdové listy, daňové doklady alebo inú dokumentáciu vyplývajúcu z osobitných predpisov. Takto použitá dokumentácia musí spĺňať požiadavky kladené týmto zákonom na účtovné záznamy. Túto dokumentáciu uchováva účtovná jednotka počas doby ustanovenej v § 35 ods. 3 podľa toho, akú funkciu plní pri vedení účtovníctva.
(3) Účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré sa týkajú záručných lehôt a reklamačných konaní, uchováva účtovná jednotka počas doby, počas ktorej záručné lehoty alebo reklamačné konania trvajú; účtovné záznamy, ktoré sa týkajú nezinkasovaných pohľadávok alebo nezaplatených záväzkov, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom došlo k ich inkasu alebo zaplateniu.
(4) Knihy analytickej evidencie pohľadávok a knihy analytickej evidencie záväzkov, účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré vyplývajú z priameho styku s cudzinou z doby pred 1. januárom 1949, a účtovnú závierku vzťahujúcu sa na prevod majetku na iné právnické osoby alebo fyzické osoby, vykonaný podľa osobitného predpisu,46) uchováva účtovná jednotka do doby, kým ministerstvo z vlastného podnetu alebo na žiadosť účtovnej jednotky nedá súhlas na vyradenie tejto dokumentácie.

§ 37
(1) Podrobnosti o inom obsahovom vymedzení položiek majetku a jeho vykázanie v účtovnej závierke môže ministerstvo ustanoviť z dôvodov osobitného charakteru majetku pre
a) ozbrojené sily Slovenskej republiky v spolupráci s Ministerstvom obrany Slovenskej republiky, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
b) ozbrojené bezpečnostné zbory v spolupráci s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
c) Zbor väzenskej a justičnej stráže v spolupráci s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky,
d) Slovenskú informačnú službu,
e) Správu štátnych hmotných rezerv.
(2) Opatrenie podľa § 4 ods. 2, ktorým sa ustanovujú postupy účtovania a rámcová účtová osnova pre banky,47) pobočky zahraničných bánk,47) Národnú banku Slovenska a Fond ochrany vkladov, vydá ministerstvo po prerokovaní s Národnou bankou Slovenska.


ÔSMA ČASŤ
Osobitné ustanovenia na účely prechodu zo slovenskej meny na euro

§ 37a
(1) Ku dňu, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia meny euro v Slovenskej republike47aa) (ďalej len „zavedenie eura“), účtovné knihy uzavrú a priebežnú účtovnú závierku v úplnej štruktúre v rozsahu riadnej účtovnej závierky zostavia účtovné jednotky
a) s účtovným obdobím, ktoré je hospodárskym rokom,
b) s účtovným obdobím kratším ako 12 kalendárnych mesiacov z dôvodu zmeny účtovného obdobia,
c) v konkurze,
d) v likvidácii.
(2) Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa nevzťahuje povinnosť mať overenú túto účtovnú závierku audítorom podľa § 19 vrátane jej zverejňovania a povinnosť vyhotovenia priebežnej správy podľa § 20 ods. 4.
(3) V priebežnej účtovnej závierke podľa odseku 1 sa údaje za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie nevykazujú, ak súčasne nejde o účtovnú závierku, ktorej zostavenie sa vyžaduje podľa osobitného predpisu.14)
(4) Účtovná jednotka ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, prepočíta na slovenskú menu
a) majetok a záväzky vyjadrené v mene euro s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov konverzným kurzom,47ab)
b) majetok a záväzky vyjadrené v inej cudzej mene ako v eure s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov kurzom vyhláseným Národnou bankou Slovenska platným ku dňu bezprostredne predchádzajúcemu dňu zavedenia eura.
(5) Na výkon inventarizácie ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa ustanovenie § 29 ods. 2 druhej vety nepoužije.
(6) Ak účtovná jednotka nevykonala inventarizáciu v inej lehote podľa § 29 ods. 3, možno fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, vykonať v priebehu posledných troch mesiacov pred dňom, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Fyzickú inventúru zásob možno vykonávať v období od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky hmotného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura.

§ 37b
(1) Účtovná jednotka otvorí ku dňu zavedenia eura účtovné knihy a podsúvahové účty v mene euro a informatívne aj v slovenských korunách.
(2) Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky aktív a pasív zo slovenských korún na eurá konverzným kurzom s výnimkou podľa odsekov 3 až 5. Účtovná jednotka podľa § 37a ods. 1 prepočíta ku dňu zavedenia eura konverzným kurzom zo slovenských korún na eurá aj konečné stavy nákladov, konečné stavy výnosov, súhrnné stavy príjmov a súhrnné stavy výdavkov.
(3) Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov vyjadrené v eurách na hodnotu jednotlivých zložiek prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov v eurách v čase prijatia preddavku a poskytnutia preddavku.
(4) Ku dňu zavedenia eura sa na prepočet jednotlivých zložiek účtov časového rozlíšenia, ktoré vznikli ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu v eurách, odsek 3 vzťahuje primerane.
(5) Účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou alebo družstvom, prepočíta ku dňu zavedenia eura základné imanie vyjadrené v eurách na hodnotu základného imania zapísaného do obchodného registra v eurách.
(6) Účtovná jednotka postupuje ku dňu zavedenia eura pri zaokrúhľovaní prepočítaných peňažných súm v súlade s osobitným predpisom.47ac)

§ 37c
Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa § 17a, sa ustanovenia § 37a a 37b vzťahujú, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak.

§ 37d
Na ocenenie prírastku a úbytku majetku, ktorým sú peňažné prostriedky v slovenských korunách v pokladnici účtovnej jednotky, sa v období duálneho hotovostného peňažného obehu47ad) použije konverzný kurz.


DEVIATA ČASŤ
Záverečné ustanovenia

§ 38
(1) Správneho deliktu sa dopustí účtovná jednotka, ak
a) neviedla účtovníctvo podľa § 4 ods. 1 alebo nezostavila účtovnú závierku podľa § 6 ods. 4,
b) neotvorila účtovné knihy alebo neuzavrela účtovné knihy podľa § 16,
c) neuložila dokumenty podľa § 23a a 23b, nezverejnila dokumenty podľa § 23d alebo nevyhovela výzve podľa § 23b ods. 1 alebo ods. 6 v určenej lehote alebo určenom rozsahu,
d) nedala overiť účtovnú závierku alebo súlad údajov účtovnej závierky s výročnou správou audítorom a tým porušila ustanovenia § 19, 22 alebo § 22a,
e) nedala schváliť alebo nedala odvolať audítora podľa § 19 ods. 2,
f) neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie malo vplyv na nesprávne vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
g) neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie nemalo vplyv na vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
h) porušila ustanovenia § 9,
i) porušila ustanovenia § 17,
j) nedodržala oceňovanie podľa § 24 až 28,
k) porušila ustanovenia § 31,
l) porušila ustanovenia § 34,
m) porušila ustanovenia § 35,
n) porušila ustanovenie § 11 ods. 3.
(2) Daňový úrad uloží pokutu za správny delikt
a) podľa odseku 1 písm. a) a n) do 3 000 000,
b) podľa odseku 1 písm. b) až f) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1. v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac však 1 000 000 eur,
2. vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac 1 000 000 eur,
c) podľa odseku 1 písm. h) až m) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1. v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 100 000 eur,
2. vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 100 000 eur,
d) podľa odseku 1 písm. g) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1. v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 1 000 eur,
2. vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 1 000 eur.
(3) Porušením povinností ustanovených týmto zákonom nie je účtovanie a vykazovanie, ktoré je v súlade s osobitným predpisom,22a) v účtovných jednotkách, ktorým táto povinnosť vyplýva z § 17a.
(4) Daňový úrad je oprávnený vykonávať v účtovnej jednotke kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona. Na vykonávanie kontroly, na konanie o uložení pokuty vrátane jej vymáhania a na opravné prostriedky proti rozhodnutiu o uložení pokuty sa primerane vzťahuje daňový poriadok.
(5) Pri ukladaní pokuty podľa odseku 2 daňový úrad prihliada na závažnosť, mieru zavinenia, čas trvania, následky a okolnosti spáchania správneho deliktu. Daňový úrad pri ukladaní pokuty za kontrolované účtovné obdobia prihliada na skutočnosť, či účtovná jednotka v súlade s § 3 ods. 1 vykonala účtovanie opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie v iných účtovných obdobiach. Daňový úrad prihliada aj na to, ak účtovná jednotka do začatia kontroly podľa osobitného predpisu48) písomne oznámi daňovému úradu obsah a sumu vykonanej opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie účtovanej v bežnom účtovom období.
(6) Daňový úrad uloží pokutu podľa odseku 2 do jedného roka odo dňa, keď sa o správnom delikte dozvedel, najneskôr však do piatich rokov od skončenia účtovného obdobia, v ktorom k správnemu deliktu došlo.
(7) Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.

§ 38a
Ak daňový úrad zistí porušenie predpisov v oblasti účtovníctva platných do 1. januára 2003, môže uložiť pokutu až do výšky 33 193,91 eura, ak toto porušenie malo za následok neúplnosť, nepreukázateľnosť alebo nesprávnosť účtovníctva.

§ 39
Lehota na uchovávanie účtovných písomností a záznamov, ktorá sa ku dňu účinnosti tohto zákona neskončila, plynie podľa doterajšieho predpisu.

§ 39b
(1) Podľa tohto zákona sa konsolidovaná účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2005.
(2) Podľa § 17a sa individuálna účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2006; do tohto obdobia sa na účtovné jednotky nevzťahuje § 38 ods. 3.
(3) Podľa § 17b ods. 2 zostavuje Národná banka Slovenska účtovnú závierku prvýkrát za prvé účtovné obdobie, v ktorom Slovenská republika zavedie euro ako svoju menu.
(4) Na konania začaté pred 1. januárom 2005 sa vzťahuje doterajší predpis.

§ 39c
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.

§ 39d
(1) Vyhlásenie o správe a riadení spoločnosti uvádza účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, ako osobitnú časť výročnej správy podľa § 20 ods. 6 až 8 prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2007 a neskôr.
(2) Konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a konsolidované účtovné závierky účtovných jednotiek verejnej správy sa zostavujú prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2009.
(3) Súhrnná účtovná závierka verejnej správy sa zostavuje prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2010.
(4) Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2008 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2007.

§ 39e
Ustanovenie § 9 ods. 2 v znení účinnom od 1. decembra 2008 sa použije pri zostavovaní účtovnej uzávierky, ktorá sa zostavuje po dni účinnosti tohto zákona.

§ 39f
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. marca 2009
(1) Fyzická osoba, ktorá bola do 28. februára 2009 účtovnou jednotkou a po 1. marci 2009 sa rozhodla viesť daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a) uzavrie účtovné knihy k 28. februáru 2009; účtovná závierka sa nezostavuje. Informácie z účtovných kníh prevedie táto fyzická osoba do daňovej evidencie v rozsahu potrebnom na účely vedenia daňovej evidencie podľa osobitného predpisu.4a)
(2) Ustanovenia § 9, 19, 22 a 28 v znení účinnom od 1. marca 2009 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. marcu 2009 a neskôr.

§ 39g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2010
(1) Na odpisovanie goodwillu alebo záporného goodwillu, ktorý vznikol do 31. decembra 2009, sa použijú ustanovenia zákona v znení účinnom do 31. decembra 2009.
(2) Ustanovenie § 19 v znení účinnom od 1. januára 2010 sa prvýkrát použije na overenie riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky akciovej spoločnosti, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2010 a neskôr.

§ 39h
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2010
Ustanovenie § 22 ods. 12 v znení účinnom od 31. decembra 2010 sa prvýkrát použije pri posudzovaní povinnosti zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu, ktoré sa zostavujú k 31. decembru 2010 a neskôr.

§ 39i
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2012
(1) Pozemkové spoločenstvo, ktoré účtovalo v sústave jednoduchého účtovníctva, začne účtovať v sústave podvojného účtovníctva 1. januára 2012, ak má účtovné obdobie kalendárny rok, alebo prvým dňom účtovného obdobia, ktoré začína po 1. januári 2012, ak má účtovné obdobie hospodársky rok.
(2) Ustanovenie § 22 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2012 sa prvýkrát použije pri posudzovaní podmienok na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky a konsolidovanej výročnej správy za účtovné obdobie začínajúce sa 1. januára 2012 a neskôr.
(3) Ustanovenie § 23a sa prvýkrát použije na uloženie dokumentov, ktoré sa týkajú účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 31. decembru 2013 a neskôr.
(4) Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2012 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2011. Na pokuty za porušenie ustanovení tohto zákona, ku ktorému došlo pred 1. januárom 2012, sa použijú ustanovenia tohto zákona v znení účinnom od 1. januára 2012, ak sú pre účtovnú jednotku priaznivejšie.

§ 39j
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1) Ustanovenia § 2 ods. 5 až 7 v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.
(2) Ustanovenia § 17a ods. 2 písm. a) a b) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(3) Ustanovenia § 17a ods. 3 písm. c) a d) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(4) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19 ods. 4, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o sumu ročného podielu prijatej dane, ktorá bola prijatá do 31. decembra 2013.
(5) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(6) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(7) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(8) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(9) Ustanovenia § 23 ods. 2 písm. h) a i) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú na uloženie výročných správ, ktoré sa vyhotovujú za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2013 a neskôr.
(10) Ustanovenia § 25 ods. 7 a § 27 ods. 11 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr. Zmena metódy oceňovania sa vykáže v účtovnej závierke za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.

§ 39k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2015
(1) Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát od 1. januára 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 k 31. decembru 2014.
(2) Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka v priebehu roka 2015.
(3) Účtovná jednotka, ktorá sa v roku 2014 považovala za mikro účtovnú jednotku, sa považuje za mikro účtovnú jednotku podľa zákona v znení účinnom od 1. januára 2015.
(4) Účtovná jednotka, ktorá podľa zákona v znení účinnom do 31. decembra 2014 sa rozhodla, že sa nebude považovať za mikro účtovnú jednotku, sa od 1. januára 2015 považuje za malú účtovnú jednotku.

§ 39l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
(1) Ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 sa prvýkrát použije v účtovnom období, ktoré končí najskôr 31. decembra 2015. Ak účtovná jednotka, ktorej účtovné obdobie začína po 1. januári 2015, zostavuje mimoriadnu účtovnú závierku, použije prvýkrát ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 pri jej zostavovaní po 30. júni 2015.
(2) Na konanie podľa § 38 začaté a právoplatne neukončené pred 1. júlom 2015 sa vzťahujú predpisy účinné do 30. júna 2015.

§ 39m
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1) Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, oceňuje majetok podľa § 25 ods. 1 písm. d) a majetok a záväzky podľa § 27 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(2) Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, vyhotovuje výročnú správu, správu o platbách, konsolidovanú výročnú správu a konsolidovanú správu o platbách prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(3) Materská účtovná jednotka zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(4) Ustanovenie § 28 ods. 4 v znení účinnom od 1. januára 2016 sa použije na goodwill a aktivované náklady na vývoj obstarané od 1. januára 2016.

§ 39n
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1) Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(2) Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí 31. decembra 2016.
(3) Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí v priebehu roka 2017.

§ 39o
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 17. júna 2016
Na konania podľa § 38 ods. 1 písm. f) začaté pred 17. júnom 2016 sa vzťahuje predpis účinný do 16. júna 2016.

§ 40
Zrušuje sa zákon č. 563/1991 Zb. o účtovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1996 Z. z., zákona č. 173/1998 Z. z., zákona č. 336/1999 Z. z., zákona č. 387/2001 Z. z., zákona č. 483/2001 Z. z. a zákona č. 247/2002 Z. z.

§ 41
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2003 okrem § 3 ods. 4 až 7, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2004.


Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) § 18 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
2) § 21 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
3) Napríklad zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
4) Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
4a) § 6 ods. 11 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4b) § 27 ods. 2 písm. c) Obchodného zákonníka v znení neskorších predpisov.
4c) Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách.
5) § 3 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7a) Napríklad § 69 ods. 6 písm. d) Obchodného zákonníka.
7b) § 69a ods. 1 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
7c) § 69 ods. 3 a 4 Obchodného zákonníka v znení neskorších predpisov.
8) § 4 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 1/1993 Z. z. o Zbierke zákonov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 594/2003 Z. z. o kolektívnom investovaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10) § 61 ods. 1 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
11) Zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch).
12) Zákon č. 95/2002 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku v znení neskorších predpisov.
14) Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 14 zákona č. 595/2003 Z. z.
15) Napríklad § 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov, § 3 zákona č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16) § 37 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 600/1992 Zb.
17) Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
19) Zákon č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20) Napríklad § 12 zákona č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z.
21) § 69b Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
22) Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
22a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 z 19. júla 2002 o uplatňovaní medzinárodných účtovných noriem (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 29; Ú. v. ES L 243, 11. 9. 2002) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 297/2008 z 11. marca 2008 (Ú. v. EÚ L 97, 9. 4. 2008).
Nariadenie Komisie (ES) č. 1126/2008 z 3. novembra 2008, ktorým sa v súlade s nariadením Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 prijímajú určité medzinárodné účtovné štandardy (Ú. v. EÚ L 320, 29. 11. 2008) v platnom znení.
22aa) § 5 písm. j) zákona č. 594/2003 Z. z.
22aaa) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. o Železniciach Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
22ab) Napríklad § 17 ods.1 písm. c) zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 534/2005 Z. z., Obchodný zákonník.
22ac) Medzinárodný účtovný štandard 27 bod 38, Medzinárodné účtovné štandardy 28 a 31, nariadenie (ES) č. 1126/2008 v platnom znení.
22ad) Zákon č. 492/2009 Z. z. o platobných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22b) Protokol o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky, príloha č. 18 k Zmluve o založení Európskeho spoločenstva (oznámenie č. 185/2004 Z. z.).
22c) § 2 zákona č. 540/2007 Z. z. o audítoroch, audite a dohľade nad výkonom auditu a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
22ca) § 14 ods. 2 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 688/2006 Z. z.
24) Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 34 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z.
24a) § 19 zákona č. 423/2015 Z. z.
24aa) Zákon č. 80/1997 Z. z. o Exportno-importnej banke Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
24aaa) § 34 zákona č. 423/2015 Z. z.
25) Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 35 ods. 4 zákona č. 34/2002 Z. z.
26) § 50 zákona č. 595/2003 Z. z.
26aa) Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z., § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
27) Napríklad § 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. v znení neskorších predpisov, § 33 ods. 3 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení zákona č. 445/2008 Z. z., § 34 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení zákona č. 463/2013 Z. z.
27a) §161d ods. 2 Obchodného zákonníka.
28) Napríklad § 35 ods. 2 zákona č. 34/2002 Z. z.
28a) Napríklad zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28aa) § 8 písm. f ) zákona č. 566/2001 Z. z.
28ab) Napríklad § 15 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 76 zákona č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28b) § 23 zákona č. 540/2007 Z. z.
28c) Napríklad § 18 zákona č. 429/2002 Z. z. o burze cenných papierov v znení neskorších predpisov.
28d) Príloha č. 1, sekcia B, divízia 05 až 08 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1893/2006 z 20. decembra 2006, ktorým sa zavádza štatistická klasifikácia ekonomických činností NACE Revision 2 a ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie Rady (EHS) č. 3037/90 a niektoré nariadenia ES o osobitných oblastiach štatistiky (Ú. v. EÚ L 393, 30.12.2006) v platnom znení.
28e) Príloha č. 1, sekcia A, divízia 02 skupina 02.2 nariadenia (ES) č. 1893/2006 v platnom znení.
29a) Sekcia C prílohy vyhlášky Štatistického úradu Slovenskej republiky č. 306/2007 Z. z., ktorou sa vydáva Štatistická klasifikácia ekonomických činností.
29b) Napríklad zákon č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ba) § 5 zákona č. 523/2004 Z. z.
29c) § 2 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29d)  Zákon č. 275/2006 Z. z. o informačných systémoch verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29da) § 34 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29db) § 6 ods. 21 zákona č. 483/2001 Z. z. v znení zákona č. 46/2011 Z. z.
29e) Napríklad § 24 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení zákona č. 445/2008 Z. z., § 33 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 8 zákona č. 119/2010 Z. z. o obaloch a o zmene zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 90/2008 Z. z. o európskom zoskupení územnej spolupráce a o doplnení zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov.
29f) § 14 zákona č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
29g) § 41 ods. 1 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 548/2010 Z. z., § 15 zákona č. 563/2009 Z. z.
29h) Napríklad § 24 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení zákona č. 445/2008 Z. z., § 33 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ha) Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení zákona č. 352/2013 Z. z., § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 35 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.“.
29i) Napríklad § 24 ods. 3 zákona č. 147/1997 Z. z., § 33 ods. 4 zákona č. 213/1997 Z. z., zákon č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29j) § 2 ods. 2 písm. h) zákona č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29k) § 13, 14, 30 až 33 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ka) § 3 zákona č. 530/2003 Z. z. o obchodnom registri a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29kb) § 48 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29l) Napríklad zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29m) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
29n) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
29o) § 66b ods. 3 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
30) Zákon č. 241/2001 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
31) Zákon č. 483/2001 Z. z.Zákon č. 95/2002 Z. z.
32) Zákon č. 429/2002 Z. z. o burze cenných papierov.
33) Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33a) Čl. 219 ods. 1 až 3 Zmluvy o fungovaní Európskej únie v platnom znení (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
Čl. 12 ods. 12.1 Protokolu o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
§ 28 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov.
34) Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z., zákon č. 566/2001 Z. z.
35) § 59 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
35a) Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 650/2004 Z. z. o doplnkovom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 203/2011 Z. z. o kolektívnom investovaní v znení neskorších predpisov.
35aa) § 15 ods. 1 zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 503/2009 Z. z.
35ab) § 88b zákona č. 43/2004 Z. z. v znení zákona č. 334/2011 Z. z.
35b) § 20 ods. 9 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35c) § 22 až 29 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
36) § 20 zákona č. 595/2003 Z. z.
37) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 387/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.Zákon č. 280/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov.Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. v znení neskorších predpisov.Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č.118/1996 Z. z. o ochrane vkladov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.Zákon č. 381/2001 Z. z.
37a) § 73a až 73j zákona č. 594/2003 Z. z. v znení zákona č. 213/2006 Z. z.
37b) § 119 zákona č. 203/2011 Z. z.
38) Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov.
41) § 659 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
42) § 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
43) § 133 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
44) Napríklad zákon č. 183/2000 Z. z. o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č. 68/1997 Z. z. o Matici slovenskej v znení neskorších predpisov, zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov, zákon č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
45) § 184 Zákonníka práce.
45a) Napríklad zákon č. 222/2004 Z. z. o dani z pridanej hodnoty v znení neskorších predpisov, zákon č. 105/2004 Z. z. o spotrebnej dani z liehu a o zmene a doplnení zákona č. 467/2002 Z. z. o výrobe a uvádzaní liehu na trh v znení zákona č. 211/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
46) Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
47) § 2 ods. 1 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z.
47a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 511/1992 Zb. o správe daní a poplatkov a o zmenách v sústave územných finančných orgánov v znení neskorších predpisov.
47aa) § 1 ods. 2 písm. e) zákona č. 659/2007 Z. z. o zavedení meny euro v Slovenskej republike a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
47ab) § 1 ods. 2 písm. c) zákona č. 659/2007 Z. z.
47ac) Vyhláška Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 75/2008 Z. z., ktorou sa ustanovujú pravidlá vykazovania, prepočtu a zaokrúhľovania peňažných súm v súvislosti s prechodom na menu euro na účely účtovníctva, daní a colné účely.
47ad) § 1 ods. 2 písm. f) zákona č. 659/2007 Z. z.
48) § 46 zákona č. 563/2009 Z. z.


Príloha k zákonu č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov

Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
Týmto zákonom sa preberajú tieto právne akty:
1. Štvrtá smernica Rady 78/660/EHS z 25. júla 1978 o ročnej účtovnej závierke niektorých typov spoločností, vychádzajúca z článku 54 (3) g) zmluvy (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 222, 14. 8. 1978) v znení smernice Rady 83/349/EHS z 13. júna 1983 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 193, 18.7.1983), smernice Rady 84/569/EHS z 27. novembra 1984 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 314, 4.12.1984), smernice Rady 89/666/EHS z 21. decembra 1989 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 395, 30.12.1989), smernice Rady 90/604/EHS z 8. novembra 1990 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 317, 16.11.1990), smernice Rady 90/605/EHS z 8. novembra 1990 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 317, 16.11.1990), smernice Rady 94/8/ES z 21. marca 1994 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 82, 25. 3. 1994), smernice Rady 1999/60/ES zo 17. júna 1999 (Ú. v. ES L 162, 26. 6. 1999), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2001/65/ES z 27. septembra 2001 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. ES L 283, 27. 10. 2001), smernice Rady 2003/38/ES z 13. mája 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. EÚ L 120, 15. 5. 2003), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES zo 17. mája 2006 (Ú. v. EÚ L 157, 9. 6. 2006), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/99/ES z 20. novembra 2006 (Ú. v. EÚ L 363, 20. 12. 2006).
2. Siedma smernica Rady 83/349/EHS z 13. júna 1983 o konsolidovaných účtovných závierkach, vychádzajúca z článku 54 (3) g) zmluvy (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 193, 18. 7. 1983) v znení smernice Rady 89/666/EHS z 21. decembra 1989 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 395, 30. 12. 1989), smernice Rady 90/604/EHS z 8. novembra 1990 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 317, 16.11.1990), smernice Rady 90/605/EHS z 8. novembra 1990 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 317, 16.11.1990), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2001/65/ES z 27. septembra 2001 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 283, 27. 10. 2001), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/ zv.1; Ú. v. EÚ L 178, 7. 7. 2003), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES zo 17. mája 2006 (Ú. v. EÚ L 157, 9. 6. 2006), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/99/ES z 20. novembra 2006 (Ú. v. EÚ L 363, 20. 12. 2006).
3. Smernica Rady 86/635/EHS z 8. decembra 1986 o ročných účtovných závierkach a konsolidovaných účtovných závierkach bánk a iných finančných inštitúcií (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.6/zv.1; Ú. v. ES L 372, 31.12.1986) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2001/65/ES z 27. septembra 2001 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. ES L 283, 27. 10. 2001), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
4. Smernica Rady 91/674/EHS z 19. decembra 1991 o ročných účtovných a konsolidovaných účtovných závierkach poisťovní (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.6/zv.1; Ú. v. ES L 374, 31.12.1991) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv.1; Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
5. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/25/ES z 21. apríla 2004 o ponukách na prevzatie (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap.17/zv. 2; Ú. v. EÚ L 142, 30. 4. 2004) – čl. 10 ods. 1 a 3, čl. 21.
6. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES zo 17. mája 2006 o štatutárnom audite ročných účtovných závierok a konsolidovaných účtovných závierok, ktorou sa menia a dopĺňajú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS a ktorou sa zrušuje smernica Rady 84/253/EHS (Ú. v. EÚ L 157, 9. 6. 2006) – čl. 2 ods. 13, čl. 37, čl. 38 ods. 1, čl. 41, čl. 49, čl. 53.
7. Smernica Komisie 2006/111/ES zo 16. novembra 2006 o transparentnosti finančných vzťahov členských štátov a verejných podnikov a o finančnej transparentnosti v niektorých podnikoch (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 318, 17. 11. 2006) – čl. 1 až 4, čl. 6, čl. 8.
8. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/49/ES z 18. júna 2009, ktorou sa menia a dopĺňajú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS, pokiaľ ide o určité požiadavky na zverejnenie pre stredné spoločnosti a povinnosť zostavovať konsolidovanú účtovnú závierku (Ú. v. EÚ L 164, 26. 6. 2009).
9. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/101/ES zo 16. septembra 2009 o koordinácii záruk, ktoré sa od obchodných spoločností v zmysle článku 48 druhého odseku zmluvy vyžadujú v členských štátoch na ochranu záujmov spoločníkov a tretích osôb s cieľom zabezpečiť rovnocennosť týchto záruk (Ú. v. EÚ L 258, 1. 10. 2009).
10. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2012/6/EÚ zo 14. marca 2012, ktorou sa mení a dopĺňa smernica Rady 78/660/EHS o ročnej účtovnej závierke niektorých typov spoločností, pokiaľ ide o mikrosubjekty (Ú. v. EÚ L 81, 21. 3. 2012).
11. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ z 26. júna 2013 o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES a zrušujú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS (Ú. v. EÚ L 182, 29. 6. 2013).
12. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2014/95/EÚ z 22. októbra 2014, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ pokiaľ ide o zverejňovanie nefinančných informácií a informácií týkajúcich sa rozmanitosti niektorými veľkými podnikmi a skupinami (Ú. v. EÚ L 330, 15.11.2014).
13. Smernica Rady 2014/102/EÚ zo 7. novembra 2014, ktorou sa upravuje smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov z dôvodu pristúpenia Chorvátskej republiky (Ú. v. EÚ L 334, 21.11.2014).