+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Školský zákon
Zákon o výchove a vzdelávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov (245/2008)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 22.05.2008
Platnosť od: 02.07.2008
Účinnosť od: 01.09.2008
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2016 188/2015  
01.01.2019 440/2015  
15.06.2013 125/2013  
01.01.2013 324/2012  
01.09.2014 324/2012, 464/2013  
01.09.2013 324/2012  
01.09.2018 182/2017  
24.05.2018 182/2017  
01.07.2016 125/2016  
01.01.2015 307/2014  
01.09.2016 464/2013, 188/2015, 216/2016  
01.04.2015 61/2015  
20.12.2014 377/2014  
01.09.2017 56/2017, 151/2017, 178/2017, 182/2017  
01.09.2015 464/2013, 61/2015, 188/2015  
01.01.2014 464/2013  
01.03.2014 464/2013  
Hatályos 2017. szeptember 1-től 2018. május 23-ig

Tt. 245/2008.

Törvény
A KÖZNEVELÉSRŐL ÉS KÖZOKTATÁSRÓL, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
(közoktatási törvény)


Kelt: 2008. május 22.


Módosítva:
Tt. 462/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 37/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 184/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 37/2011., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 390/2011., hatályos 2012. szeptember 1-től
Tt. 324/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 125/2013., hatályos 2013. június 15-től
Tt. 324/2012., hatályos 2013. szeptember 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2014. március 1-től
Tt. 324/2012., hatályos 2014. szeptember 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2014. szeptember 1-től
Tt. 377/2014., hatályos 2014. december 20-tól
Tt. 307/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 61/2015., hatályos 2015. április 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 61/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 188/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 188/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 464/2013., hatályos 2016. szeptember 1-től
Tt. 188/2015., hatályos 2016. szeptember 1-től
Tt. 216/2016., hatályos 2016. szeptember 1-től
Tt. 56/2017., hatályos 2017. szeptember 1-től
Tt. 151/2017., hatályos 2017. szeptember 1-től
Tt. 178/2017., hatályos 2017. szeptember 1-től
Tt. 182/2017., hatályos 2017. szeptember 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
A jelen törvény szabályozza:
a) az iskolákban és az oktatási létesítményekben folyó nevelés és oktatás alapelveit, céljait, feltételeit, terjedelmét, tartalmát, kereteit és intézményi rendszerét, az oktatás szintjeit, a nevelés és az oktatás felvételi rendszerét, az oktatás és nevelés lezárását, a nevelési szaktanácsadás és nevelésterápiás ellátás nyújtását,
b) a tankötelezettség időtartamát és annak teljesítését,
c) az állami oktatási programokat és az iskolai szinten meghatározott nevelési-oktatási programokat,
d) az iskolák és közoktatási intézmények rendszerét, 
e) az iskolák és közoktatási intézmények jogait és kötelezettségeit,
f) a gyerekek és tanulók jogait és kötelességeit,
g) a szülők, illetve azon természetes személyek jogait és kötelezettségeit, akik nem szülők, és bírósági döntés alapján a gyermek a személyes gondozásukba, vagy nevelőszülői gondozásukba került (továbbiakban „törvényes képviselő/gyám”), vagy azon intézmény elöljárójának jogait és kötelezettségeit, amelyben az intézményi ellátás, a nevelési intézkedés végrehajtása, az előzetes intézkedés alatti, a védelmi célzatú, a vizsgálati fogság vagy szabadságvesztés-büntetés időtartama alatti nevelés folyik (a továbbiakban "intézményi elöljáró”).

2. §
Alapfogalmak
A jelen törvény céljaira a jelen alapfogalmak alatt az alábbiakat értjük:
a) a gyermek az a természetes személy, aki részt vesz a nevelési-oktatási folyamatban az óvodában, illetve valamennyi természetes személy a tankötelezettség megkezdése előtt, továbbá az olyan természetes személy, aki saját törvényes képviselőjével kapcsolatos jogviszonyban szerepel, vagy az olyan természetes személy, aki nem vesz részt közvetlenül az iskolai nevelési-oktatási folyamatban,
b) az iskolaérettség azon lelki, fizikai és szociális képességek összessége, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy tanulóvá válhasson, és amely az alapiskolai nevelési-oktatási program teljesítésének előfeltétele,
c) a tanuló az a természetes személy, aki részt vesz az alapiskola, középiskola, a sajátos nevelési-oktatási igényekkel rendelkező gyermekek és tanulók speciális iskolájának, valamint a művészeti alapiskola nevelési-oktatási programjában,
d) a felvételiző az a természetes személy, aki a jelen törvény szerinti iskolában vagy oktatási intézményben megvalósuló nevelésben és oktatásban kíván részt venni,
e) abszolvens az a természetes személy, aki befejezte az adott képzési fokot,
f) a nevelés komplex tanulási és szocializációs folyamat, melynek célja a gyermek vagy tanuló személyiségének fejlesztése, mind testi, mind szellemi értelemben,
g) az oktatás a képzési és nevelési ráhatások célirányosan rendszerezett és végrehajtott folyamata a gyermek vagy a tanuló fejlesztése érdekében, összhangban annak adottságaival és készségeivel, melyek serkentik igyekezetét, hogy harmonikus személyiséggé váljon, 
h) a nevelési-oktatási szükséglet a nevelési-oktatási folyamat feltételei biztosításának, megszervezésének és végrehajtása olyan módjának a biztosítása, amely arányos és megfelel a gyermekek vagy tanulók testi, lelki és társadalmi fejlődési szükségleteinek,
i) a sajátos nevelési-oktatási igény megköveteli a gyermek vagy tanuló nevelésében és oktatásában a feltételek, a tartalom, a forma, a módszerek és a viszony olyan módosítását, amelyet az egészségi állapotából fakadó hátrányok vagy a tehetség, vagy a szociálisan hátrányos környezet fejlődési hiányai megkívánnak, és amelyeknek az érvényre juttatása elengedhetetlen a gyermek vagy tanuló képességeinek vagy személyiségének fejlesztéséhez, valamint a megfelelő szintű képzettség és a megfelelő szintű társadalmi beilleszkedés eléréséhez, 
j) a sajátos nevelési-oktatási igényű gyermek, illetve a sajátos nevelési-oktatási igényű tanuló az a k)-q) pontokban felsorolt gyermek vagy tanuló, akinél a nevelési és megelőzési tanácsadó intézmény sajátos nevelési-oktatási igényt diagnosztizált, kivéve azokat a gyermekeket, akiket bírósági döntés alapján speciális nevelőintézetben helyeztek el,1)
k) egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű gyermek vagy egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű tanuló, vagy fogyatékkal élő gyermek vagy tanuló a beteg vagy egészségügyileg legyengült állapotban lévő gyermek vagy tanuló, vagy fejlődési zavarokkal élő gyermek vagy tanuló, vagy magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek vagy tanuló,
l) fogyatékkal élő gyermek vagy fogyatékkal élő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki mentálisan sérült, hallássérült, látássérült, testi fogyatékos, beszédképesség-zavarokkal, autizmussal vagy más pervazív (az egész személyiséget átható) fejlődési rendellenességgel küzd, illetve halmozottan fogyatékos,
m) beteg vagy gyenge egészségi állapotú gyermek, illetve beteg vagy gyenge egészségi állapotú tanuló az a gyermek vagy tanuló, akinek megbetegedése hosszan tartó jellegű, valamint az egészségügyi intézményekben működő iskolákban tanuló gyermek vagy tanuló, 
n) fejlődési rendellenességekkel élő gyermek, illetve fejlődési rendellenességgel élő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki figyelem- vagy tevékenység-szabályozási zavarral küzd, valamint a tanulási zavarokkal küzdő gyermek vagy tanuló, 
o) magatartászavarokkal küzdő gyermek vagy magatartászavarokkal küzdő tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki érzelmi vagy szociális kapcsolataiban zavarokkal küzd, kivéve az n) pontban szereplő gyermekeket és tanulókat,
p) szociálisan hátrányos helyzetű gyermek vagy szociálisan hátrányos helyzetű tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki olyan környezetben él, amely tekintettel társadalmi, családi, vagyoni és kulturális feltételeire nem serkenti elégséges módon a gyermek vagy tanuló értelmi, akarati és érzelmi tulajdonságainak fejlődését, nem segíti elő a szocializációját, és nem nyújt neki elég ingert személyisége megfelelő fejlődéséhez,
q) tehetséges gyermek vagy tehetséges tanuló az a gyermek vagy tanuló, aki átlagon felüli képességekkel rendelkezik intellektuális téren, a művészet vagy a sport területén, vagy ezeken a területeken rendkívüli teljesítményeket ér el, összehasonlítva kortársai eredményeivel, és ezen tehetsége a nevelés-oktatás révén célirányosan fejlődik,
r) a hallgató az a természetes személy, aki a nyelviskola képzésében részt vesz,
s) oktatási integráció az iskolákban és oktatási intézményekben megvalósuló olyan nevelési-oktatási folyamat, amely során az egyes osztályokban sajátos nevelési-oktatási igényű gyermekek és tanulók, valamint a sajátos nevelést-oktatást nem igénylő gyerekek és tanulók együtt vesznek részt,
t) kompetencia az a felmutatott képesség, amellyel a tudást, a készségeket, a véleményeket, az értékrendet és egyéb képességeket a megadott szabályok szerint a munkában, a tanulási folyamatban, az egyén személyes és szakmai fejlődése során, társadalmi tevékenységeiben, a munka világában és azon kívül, valamint a későbbi tanulmányai során a különböző szerepekben felmutatni és alkalmazni tud,  
u) a képzési szakterületbe a kerettantervben szereplő egymáshoz közelálló, rokonságot mutató iskolai tantárgyak problémakörei tartoznak,
v) oktatási szaknak vagy szakok csoportjának az ismeretek megszerzésére irányuló egységes képzési formát nevezzük, mely nevelési-oktatási folyamat tárgya, meghatározott konkrét célokkal, jól körülhatárolt tartalommal, az ismeretek, a készségek, a képességek meghatározott mértékével, a képzés időtartamának hosszával és a nyújtott képzés szintjének meghatározásával; a középiskolákban a szakképzési szakokat a nyújtott műveltségi szint szerint osztják fel szakképzési és tanulmányi szakokra. 
w) műveltségi szint az állam által elismert tudásszint, készségek és képességek megszerzése az azokra irányuló átfogó képzési programok vagy egyes részeik sikeres elvégzése által akként, hogy azok előfeltételei a továbbtanulásnak vagy a munkaerő-piacra való belépésnek,
x) az iskola vagy oktatási létesítmény külön jogszabály szerint alapított2) nevelési-oktatási létesítmény,
y) tájékoztatáson alapuló beleegyezés a természetes személy írásbeli hozzájárulása, melyben a saját kezű aláírásával elismeri azt is, hogy megfelelően tájékoztatást kapott beleegyezésének jogkövetkezményeiről,
z) a célkövetelmények katalógusa az a dokumentum, amely meghatározza a tanulók tudásbeli, készségbeli és képességbeli érettségi vizsgakövetelményeit.

3. §
A nevelés és oktatás alapelvei
A nevelés és az oktatás jelen törvény értelmében az alábbi alapelvekre épül
a) ingyenes képzés a tankötelezettség betöltését megelőző egy évben az óvodában, 
b) ingyenes oktatás a helyi oktatási közigazgatási szervek által, a központi államigazgatási szervek vagy a területi önkormányzat által fenntartott alapiskolákban és középiskolákban (a továbbiakban csak "állami iskola")
c) a neveléshez és oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, figyelembe véve az egyéni nevelés-oktatási igényeket és az egyén saját felelősségét saját művelődéséért,
d) a diszkrimináció, különösképpen a szegregáció minden formájának tilalma, 
e) a nevelés és oktatás egyenértékűsége és oszthatatlansága a nevelési-oktatatási folyamatban,
f) az életfogytig tartó tanulás, 
g) nevelési tanácsadás a 130. § alapján,
h) az oktatás megválasztásának szabadsága, tekintettel a gyermek és a tanuló adottságaira és elvárásaira a nevelési-oktatási rendszer lehetőségeivel összhangban,
i) az oktatás-nevelési rendszer folyamatos fejlesztése a tudományos kutatás és fejlesztés során elért eredmények alapján, 
h) felkészítés a felelősségteljes életvitelre a szabad társadalomban, mely a megértés és tolerancia szellemiségét, a férfi és nő közötti egyenlőséget, nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok közötti barátság és vallási türelem jegyében,
k) a nevelés és oktatás minőségének, valamint a nevelési-oktatási rendszer minőségének ellenőrzése és értékelése, 
l) a Szlovák Köztársaság nevelési-oktatási rendszerének integrációja az európai közoktatási szerkezetbe, különös tekintettel a saját tapasztalatokra és hagyományokra,
m) a nevelési-oktatási rendszer nevelési szegmensének megerősítése valamennyi oktatott tantárgyon keresztül, de speciális nevelési foglalkozások segítségével is, melyek az érzelmek és érzékek, a motiváció és érdeklődés, a szocializáció és kommunikáció, az önfegyelem és önkontroll, az erkölcsi értékítélet és alkotóképesség fejlesztését szolgálják,
n) a gyermek és diák személyisége minden oldalának kiegyensúlyozott fejlesztése az iskolai képzés során, 
o) az információnyújtás vagy az adatok hozzáférhetővé tételének, vagy az informatikai berendezésekkel való visszaélésnek a tilalma, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy morális sérelmeket3) okozzanak, vagy nemzetiségi, faji vagy etnikai gyűlöletet4) szítsanak, vagy az intolerancia más formáihoz vezessenek,
p) az iskolák és oktatási intézmények jogállása közötti egyenlőség, függetlenül attól, hogy ki a fenntartójuk,
q) egyenértékűség az állami iskolákban, az állam által elismert egyházak vagy vallási közösségek által fenntartott iskolákban (a továbbiakban „egyházi iskola”) és más természetes személyek vagy jogi személyek által alapított iskolákban (a továbbiakban "magániskola") megszerzett végzettségek között,
r) a testi fenyítés és büntetés valamennyi formájának tilalma a nevelés-oktatás során.

4. §
A nevelés és oktatás céljai 
A nevelés és oktatás célja, hogy a gyermek és a tanuló számára lehetővé tegye
a) a műveltség megszerzését a jelen törvény értelmében,
b) megszerezni a szükséges kompetenciákat, főként a kommunikációs képességek, a szóbeli és írásbeli megnyilvánulási jártasságok terén, az információs és kommunikációs technológiák használatában, az államnyelvű kommunikációban, az anyanyelvű kommunikációban és az idegen nyelvű kommunikációban, a matematikai ismeretekben, és a kompetenciákat a műszaki természettudományok és technológia területén, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan, a szociális és állampolgári kompetenciákat, valamint a vállalkozási képességeket és a kulturális jártasságot, 
c) az angol nyelv ismeretét és legalább egy további idegen nyelv ismeretét, és tényleges használatuk képességét,
d) a problémák helyes felismerését és elemzését, megoldások javaslatát és megoldások kivitelezését, 
e) a manuális készségek, a kreativitás, művészi pszicho-motorikus képességek és aktuális ismeretek fejlesztését, valamint ezek gyakorlati alkalmazását gyakorlati képzéseken a velük összefüggő oktatással kapcsolatosan, vagy a munkaerő-piac aktuális követelményeihez igazodva, 
f) a szülők, illetve más személyek iránti tisztelet erősítését, a megbecsülést a kultúra és nemzeti értékek, valamint az állampolgársága szerinti állam értékei és hagyományai, valamint az államnyelv iránt, az anyanyelv és a saját kultúrája iránt. 
g) elsajátítani és erősíteni a tiszteletet az egyetemes emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének egyezményébe5) foglalt emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a törvények tisztelete és különösen a bűnözés és egyéb társadalomellenes tevékenységek keletkezésének és terjesztésének megelőzése és megakadályozása iránt, 
h) felkészülni a felelősségteljes életre a szabad társadalomban, a megértés és tolerancia szellemisége, a férfi és nő közötti egyenlőség, a nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok közötti barátság és vallási türelem jegyében,
i) a személyiségfejlesztés és gazdagítás megtanulását, az életfogytig való tanulás elvének, közösségben végzett munka feltételeinek és saját felelőssége vállalásának megtanulását,
j) viselkedése ellenőrzésének és szabályozásának elsajátítását, az egészségével való törődést, beleértve a helyes táplálkozást és egészséges környezetet, valamint az egyetemes emberi etikai értékek tiszteletét,
k) a gyermekek jogairól szóló valamennyi információhoz történő hozzájutást, és képességet ezen jogok érvényre juttatására. 


MÁSODIK RÉSZ
Nevelés és oktatás

Első szakasz
Nevelési-oktatási programok

5. §
(1) A nevelés és az oktatás az iskolákban és oktatási létesítményekben nevelési-oktatási programok alapján valósul meg. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelési-oktatási programok az alábbiak
a) iskolai nevelési-oktatási programok (a továbbiakban csak „képzési programok“)
b) iskolai létesítményi nevelési-oktatási programok (a továbbiakban csak „nevelési programok“).
(3) A képzési programok szerint valósul meg az a nevelés és az oktatás, mely a 16. és 17. § szerinti műveltségi fokot nyújt.
(4) Képzési program
a) az állami oktatási program,
b) az iskolai oktatási program.
(5) Nevelési program szerint valósul meg az a nevelés és oktatás, amely nem nyújt műveltségi fokozatot a 16. és 17. § szerint.

6. §
Állami oktatási programok
(1) A jelen törvény alapján az állami oktatási programok meghatározzák az iskolákban folyó nevelés és oktatás kötelező tartalmi elemeit az elérendő kompetenciák érdekében. Az állami oktatási programokat a Szlovák Köztáraság Oktatási Minisztériuma (a továbbiakban „oktatási minisztérium”) bocsátja ki és teszi közzé 
(2) Az állami oktatási programokat a szakképzés és gyakorlati képzés részére a közoktatási minisztérium adja ki az országos szintű munkapiaci szakképzési és gyakorlati képzési koordinációs intézményekkel történt egyeztetést követően, külön jogszabály szerint;5a) az egészségügyi hivatások6) végzésére felkészítő egészségügyi tanszakok esetében ezeket a programokat a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „egészségügyi minisztérium”) adja ki.
(3) A más központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó szakképzések szakmai állami oktatási programjait az érintett államigazgatási szervek bocsátják ki, az általános műveltséget nyújtó tantárgyak állami oktatási programjait pedig az oktatási minisztériummal történt egyeztetés után adják ki. 
(4) Az állami oktatási programok tartalmazzák
a) az oktatási program megnevezését, amely egyben a szakirányú képzés megnevezése is; a szakközépiskolákban a szakképzési csoportok megnevezését is, 
b) a nevelés és az oktatás konkrét céljainak meghatározását, összhangban a 4. §-ban taglaltakkal, 
c) a végzettség fokozatát, amelyet az oktatási program, vagy annak egy kerek egységet képező része elvégzésével el lehet érni,
d) a végzős profilját, 
e) a képzési területeket,
f) a szakmai oktatás jellemzőit, annak időtartamát, az oktatás és nevelés formáját, és a pályázó felvételének feltételeit, 
g) az oktatási alapkövetelményeket; ha szakképzésről és gyakorlati képzésről van szó, melyeket duális képzési formában nyújtanak egyedi jogszabály szerint,6aa) a minta tanterveket is,6ab)
h) a gyakorlati képzés formáit,
i) a kerettanterveket; ha szakképzésről és gyakorlati képzésről van szó, melyeket duális képzési formában nyújtanak egyedi jogszabály szerint, a minta kerettanterveket is,6ab)
j) az oktatás nyelvét 12. §-nak megfelelően,
k) a nevelés és oktatás szervezeti feltételeit, a nevelés és oktatás egyes formáira bontva az 54. § alapján,
l) a nevelés és oktatás befejezésének módját és feltételeit, valamint a megszerzett végzettségről az egyes dokumentumok kiadását,
m) a személyi feltételek kötelező biztosítását,
n) a kötelező anyagi és műszaki követelmények, valamint tantermi követelmények biztosítását,
o) a biztonság és egészség-védelem feltételeinek biztosítását a nevelés és oktatás során, 
p) speciális nevelési és oktatási igényű gyermekek és tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges sajátosságok és feltételek, különösen tárgyi és személyi feltételek biztosítását, beleértve a speciális kompenzációs, rehabilitációs, didaktikai és audiovizuális technikai berendezéseket, tekintettel az egészségkárosodottság típusára és fokára, 
q) iskolai oktatási program kidolgozásának alapelveit és feltételeit. 
(5) A (4) bekezdésben szereplő állami oktatási programok az egészségügyi szakirányú képzések vonatkozásában tartalmazzák az egészségügyi alkalmasság követelményrendszerét is a választott képzési szakterületre vonatkozóan.
(6) Egy adott szakirányú képzés esetében az állami oktatási program kötelező érvényű
a) az iskolai oktatási program kidolgozására nézvést,
b) a tankönyvek, tanulmányi szövegek és munkafüzetek szerkesztése és értékelése során,
c) az iskolák értékelése és a gyermekek és tanulók elért eredményeinek értékelése során.

7. §
Iskolai oktatási program
(1) Az iskolai oktatási program az iskola alapdokumentuma, mely alapján megvalósul a jelen törvény alapján az iskolai nevelés és oktatás. 
(2) Az iskolai oktatási programot az iskola igazgatója bocsátja ki, a pedagógustanáccsal és az iskolatanáccsal történt egyeztetést követően.
(3) Az iskolai oktatási programot mind a nevelés és oktatás jelen törvénybe foglalt céljaival, mind az állami oktatási programban szereplő alapelvekkel és célokkal összhangban kell kidolgozni.
(4) Az iskolai szintű oktatási program tartalmazza
a) az oktatási program nevét,
b) meghatározza a nevelés és oktatás egyedi céljait és küldetését,
c) a műveltségi fokozatot, mely elérhető az iskolai oktatási program, vagy annak egy kerek egészet képező része elvégzésével,
d) az iskola saját célkitűzéseit, a szakközépiskolákban az abszolvens szakprofilját is,
e) a képzés időtartamát, valamint a nevelés és oktatás formáit, 
f) a kerettantervet,
g) a tanterveket, az óvodák kivételével,
h) a tanítás nyelvét 12. § alapján,
i) a nevelés és oktatás befejezésének módját és feltételeit, valamint a megszerzett végzettséget igazoló okiratok kiadását,
j) az anyagi-műszaki és térigények biztosítását,
k) a gyermekek és tanulók belső értékelésének és ellenőrzésének rendszerét, 
l) az iskola munkavállalói belső ellenőrzésének és értékelésének rendszerét.
(5) Ha az iskolai speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket vagy speciális nevelési-oktatási igényű tanulókat is oktat, akkor megteremti számukra a szükséges feltételeket az individuális oktatási programok révén, vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket vagy tanulókat oktató iskolának szóló oktatási programok révén.
(6) Az iskolai oktatási program lehet nemzetközi program is, amely az oktatási minisztérium írásbeli hozzájárulásával valósulhat meg, és amely összhangban van jelen törvénybe foglalt nevelési és oktatási elvekkel és célokkal.
(7) Az iskolai oktatási program összhangját az állami szintű oktatási programba foglalt a nevelési és oktatási célokkal és elvekkel, valamint a jelen törvényben taglalt nevelési-oktatási célokkal az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi.7)
(8) Újonnan alapított iskola esetén az iskola fenntartója biztosítja az iskolai oktatási program szakszerű kidolgozását, és csatolja azt a külön jogszabály által szabályozott, az iskolahálózatba és oktatási hálózatba történő besorolási kérelemhez.8)
(9) Az iskolai oktatási programot az iskola igazgatója nyilvános helyen teszi közzé és elérhetővé.
(10) Az iskolai oktatási program lehet olyan program, amely experimentális hitelesítés eredménye, ha az oktatásügyi minisztérium úgy dönt a 14. § (12) bek. értelmében.

8. §
Nevelési program
(1) A nevelési program azon oktatási intézmény alapdokumentuma, amely alapján a 113. §-ban és 120. §-ban meghatározott oktatási intézményekben megvalósul a nevelési-oktatási tevékenység.
(2) A nevelési programot az iskola igazgatója vagy az oktatási intézmény igazgatója bocsátja ki és teszi közzé, az iskola pedagógiai tanácsával, vagy az oktatási intézmény pedagógia tanácsával, vagy az intézmény tanácsával történt egyeztetést követően. Amennyiben kéri, a nevelési programot a fenntartó hagyja jóvá. 
(3) A nevelési programot a jelen törvénybe foglalt nevelési és oktatási alapelvekkel és célokkal összhangban kell kidolgozni. 
(4) A nevelési program tartalmazza 
a) a program nevét,
b) a saját nevelési célok és a nevelés küldetésének meghatározását,
c) a nevelés és oktatás formáit,
d) nevelés tematikus területeit,
e) a nevelési tervet,
f) a nevelés nyelvét, 
g) az anyagi-technikai és térbeli feltételeket,
h) a gyermekek és tanulók ellenőrzésének és értékelésének belső rendszerét,
i) az oktatási intézmény munkavállalói ellenőrzésének és értékelésének belső rendszerét.
(5) A nevelési program összhangját a jelen törvényben taglalt nevelési-oktatási célokkal az Állami Tanfelügyelet ellenőrzi.7)
(6) Újonnan alapított oktatási intézmény esetén az intézmény fenntartója biztosítja az intézmény nevelési programjának szakszerű kidolgozását, és csatolja azt a külön jogszabály által szabályozott, az iskolahálózatba és oktatási hálózatba történő besorolási kérelemhez.8)
(7) A nevelési programot az oktatási intézmény igazgatója bocsátja ki és teszi közzé nyilvánosan elérhető helyen.
(8) Amennyiben az oktatási intézmény egy iskola része, a nevelési programot az iskola igazgatója bocsátja ki és teszi közzé nyilvánosan hozzáférhető helyen.

9. §
Oktatási alapkövetelmények, kerettantervek, tantervek 
(1) Az oktatási alapkövetelmények (standardok) tartalmazzák a tudás, a készségek és a képességek azon követelményrendszerét, melyek megszerzése szükséges a gyermekeknek és tanulóknak ahhoz, hogy az oktatási program sorrendben következő részében folytatni tudják tanulmányaikat, vagy a jelen törvényben meghatározott képzési fokozatról elismerést nyerjenek.
(2) A gyermekek és tanulók oktatási alapkövetelményei az alábbiakra tagozódnak:
a) a teljesítménykövetelmények, amelyek meghatározzák a tudás (ismertanyag), a készségek és a képességek elsajátításának szintbeli kritériumait, 
b) tartalmi követelmények, amelyek meghatározzák a tudás (ismeretanyag) és a készségek megkövetelt tartalmi összetevőit. 
(3) A kerettantervek az állami oktatási programok részét képezik, tartalmazzák a képzési területeket, valamint a kötelező és szabadon választható tantárgyak jegyzékét, meghatározva a tanórák minimális számát a teljes oktatási programon vagy annak egy kerek egészet képező részén belül. Kerettantervek egyben meghatározzák a tanítási órák heti felső határát az oktatási program adott évfolyamában, valamint azt az óraszámot, melyet az iskola saját irányultsága szerint az iskolai oktatási programjára fordíthat. A kerettantervek kötelező érvénnyel bírnak az érintett iskolai oktatási programok tanterveinek kidolgozásában.  
(4) A tantervek az iskolai oktatási programok részét képezik, és az állami oktatási programok kerettanterveit bontják le egyes évfolyamokra, meghatározva a teljes heti tanításióra-számot az iskolai oktatási program adott évfolyamára vonatkozóan. A szakképzést és gyakorlati képzést duális rendszerben nyújtó szakközépiskola tanterve a minta kerettanterv.
(5) A tantervek az iskolai oktatási programok részét képezik. Meghatározzák a nevelési-oktatási célokat, a tanterv alapján az egyes tantárgyak tartalmát és terjedelmét vagy az óvodák egyes oktatási területeit.
(6) Az egyes iskolafajták és iskolatípusok a saját tanterveiket legalább az állami oktatási programokban előírt műveltségi alapkövetelmények mértékében dolgozzák ki. Az óvodák tantervét az egyes oktatási területek oktatási standardjai képezhetik. Az alapiskola vagy gimnázium olyan kötelező tantárgyának tantervét, melyre a ráfordított időt az óratervben nem növelik, vagy a tartalom bővítése nélkül növelik, az oktatási standardok képezhetik. A szakközépiskola, konzervatórium vagy nyelviskolai tanfolyam általános műveltséget nyújtó kötelező tantárgyainak tantervét, melyekre a ráfordított időt az óratervben nem növelik, vagy a tartalom bővítése nélkül növelik, az oktatási standardok képezhetik. A szakképzést és gyakorlati képzést duális rendszerben nyújtó szakközépiskola szaktantárgyainak tanterve a minta tanterv.
(7) A mindenkori kerettanterveknek és a kidolgozott tanterveknek összhangban kell állniuk az irányadó képzési alapkövetelményekkel.

10. §
Nevelési alapkövetelmények, nevelési kerettervek, nevelési tervek 
(1) A nevelési alapkövetelmények tartalmazzák az ismeretek, készségek és képességek megszerzésének azon követelményrendszerét, melyet a gyermekeknek el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az iskolai nevelési-oktatási tevékenység során megszerezett tudásukat, készségeiket és képességeiket továbbfejleszteni.
(2) A gyermekek nevelési alapkövetelményeinek felosztása 
a) teljesítménykövetelmények, amelyek a tartalmi követelmények elsajátított szintjét határozzák meg, 
b) tartalmi követelmények, melyek meghatározzák azt a tudást, készséget és képességet, amelyet a gyermekeknek ismerniük és a gyakorlatban alkalmazniuk kell. 
(3) A nevelési kerettervek tartalmazzák a nevelés területeit, meghatározva a legkisebb tanóraszámot a teljes nevelési programon vagy annak kerek egységet alkotó részén belül. 
(4) A nevelési kerettervek a nevelési programok részét képezik, és meghatározzák a nevelési terület teljes szerkezetét, illetve a nevelési csoportokat a nevelési program adott évfolyamára bontva. 
(5) A nevelési tervek a nevelési programok részét képezik. Meghatározzák a nevelési terület nevelési-oktatási céljait, tartalmát és terjedelmét a nevelési keretterv alapján. 
(6) Egyes oktatási intézmények legalább a nevelési alapkövetelményekben meghatározott terjedelemben dolgozzák ki nevelési terveiket. 
(7) A nevelési kerettervek módosításainak és a kidolgozott új nevelési terveknek összhangban kell állniuk a rájuk vonatkozó nevelési alapkövetelményekkel. 

11. §
Pedagógiai és egyéb dokumentáció
(1) Az iskola vagy az oktatási létesítmény pedagógiai dokumentációja azon írásbeli dokumentáció összessége, amely alapján megvalósul a nevelés és oktatás, illetve azon iratok összessége, amelyek alapján az iskola vagy oktatási intézmény a közokiratokat kibocsátja, és döntéseit meghozza. 
(2) Az iskolában és az oktatási létesítményben a pedagógiai dokumentáció vezetése államnyelven történik.9) A jelen törvény alapján azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, ahol a nevelés és oktatás nemzeti kisebbségek nyelvén folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen kell vezetni, azaz államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén.
(3) A pedagógia dokumentáció részét képzik:
a) az osztálykönyv,
b) az osztálynapló,
c) a gyermek törzslapja,
d) a tanuló törzslapja,
e)a gyakorlati képzés nyilvántartási naplója,
f) az érettségi jegyzőkönyv,
g) a záróvizsga jegyzőkönyve,
h) az abszolutórium jegyzőkönyve,
i) a bizottsági vizsga jegyzőkönyve,
j) az oktatási létesítmény napi nyilvántartása,
k) az állami nyelvvizsga jegyzőkönyve,
l) a nevelési csoport naplója,
m) az órarend,
n) az iskola házirendje.
(4) Az iskolák és az oktatási létesítmények a (3) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt pedagógiai dokumentációt azokon a formanyomtatványokon kötelesek vezetni, amelynek mintáit az oktatási minisztérium jóváhagyta, valamint közzétette. Az osztálykönyvet elektronikus formában is lehet vezetni. Az elektronikus formában vezetett osztálykönyvet legkésőbb a folyó iskolaév végén ki kell nyomtatni, a nyomtatott formát alá kell írni és az iskola vagy az oktatási létesítmény pecsétjével ellátni.
(5) Az iskolák és az oktatási létesítmények pedagógiai dokumentációja része az okirat-gyűjteményi adatbázisnak, a külön jogszabályba foglaltaknak megfelelően.10)
(6) Az iskolák és az oktatási létesítmények jogosultak az alábbi személyes adatok megszerzésére és kezelésére11)
a) a gyermekekkel és a tanulókkal kapcsolatban 
1. családi és utónév, 
2. születési dátum és hely,
3. lakhely (lakcím),
4. személyi szám (személyi azonosító szám),
5. állampolgárság,
6. nemzetiség,
7. testi és szellemi egészségi állapot,
8. mentális szint, ideértve a pedagógia-pszichológiai és speciális-pedagógiai diagnosztikai eredményeket is,
b) a gyermek és a tanuló törvényes képviselőjének azonosíthatóságával kapcsolatos adatok (családi és utónév, a munkáltató neve, állandó lakhely, kapcsolattartás célját szolgáló elérhetőség). 
(7) Azon személyek, akik munkahelyi feladataik ellátása során érintkezésbe kerülnek a (6) bekezdésben taglalt személyes adatokkal, kötelesek a titoktartásra, még a munkaviszony megszűnését követően is.12) A titoktartási kötelezettség megsértésének következményeit külön törvény szabályozza.13)
(8) Az iskola vagy az oktatási létesítmény egyéb dokumentációját azon dokumentumok összessége jelenti, amelyekkel biztosítható az iskola és az oktatási létesítmény megszervezése és irányítása.
(9) Az iskola vagy az oktatási létesítmény egyéb dokumentációi elsősorban
a) a gyermek képzésének tervezete vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermek képzésének terve az óvodában, az alapiskolában, a középiskolában és a speciális iskolában,
b) a gyermek vagy a tanuló diagnosztikai vizsgálatáról szóló jelentés és az iskolai nevelési és megelőzési tanácsadó létesítmény írásbeli nyilatkozata,
c) szervezési rendtartás.
(10) A (9) bekezdés a) pontjában szereplő egyéb dokumentációt az oktatási minisztérium által jóváhagyott és kiadott formanyomtatványokon vezetik. 
(11) A (9) bekezdésben szereplő egyéb dokumentáció része az okiratgyűjteménynek a külön jogszabályba foglaltaknak megfelelően.10) 

12. §
Nevelési-oktatási nyelv
(1) A jelen törvény alapján nevelési-oktatási nyelv alatt az oktatás nyelvét és a nevelés nyelvét értjük. 
(2) Az iskolák tanítási nyelve és az oktatási létesítmények nevelési nyelve az államnyelv,9) ha a jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
(3) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok gyermekei és tanulói számára az államnyelv elsajátításának joga mellett biztosított annak joga is, hogy anyanyelvükön nevelődhessenek és tanulhassanak a jelen törvényben rögzített feltételek mellett. A más, mint államnyelvű alapiskolai és középiskolai nevelésnek és oktatásnak szerves része a szlovák nyelv és irodalom kötelező tantárgyként való oktatása az elsajátításához szükséges terjedelemben. 
(4) Siket gyermekeknek és tanulóknak garantálva van a joguk elsődlegesen a szlovák jelnyelven történő nevelésre és oktatásra is.14)
(5) A (3) bekezdésben szereplő, nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és tanulók részére a nevelés és oktatás biztosítása
a) olyan iskolákban és osztályokban történik, amelyeknek a nevelési nyelve és oktatási nyelve az adott nemzeti kissebség nyelve,
b) olyan iskolákban és osztályokban történik, amelyekben az egyik tantárgy a nemzeti kissebség nyelve, a többi tantárgy tanítási nyelve az államnyelv; ezekben az iskolákban és osztályokban egyes tantárgyak, elsősorban a képzőművészeti nevelés, a zenei nevelés és a testnevelés tanítható nemzeti kisebbségi nyelven is, 
c) azokban az oktatási létesítményekben, melyekben a nevelés a nemzeti kisebbség nyelvén folyik. 
(6) A nevelés és az oktatás megvalósulhat idegen nyelven is (a továbbiakban csak „kétnyelvű/bilingvális oktatás").
(7) Jelen törvény céljaira idegen nyelv alatt más állam nyelvét értjük, amellyel a Szlovák Köztársaság megállapodást kötött, és amely megállapodás alapján létrehozatott az iskola vagy osztály a másik állam nyelvével mint második tanítási nyelvvel, vagy a más állam nyelvén működő iskola vagy osztály, ha e más állam nyelve nem nyelve nemzeti kisebbségnek vagy etnikai csoportnak is. A kétnyelvű iskolákban vagy osztályokban a második tanítási nyelv az idegen nyelv. Kétnyelvű oktatást nyújtó iskola vagy osztály más állammal történő szerződéskötés nélkül is létrehozható, amennyiben legalább három kötelező tantárgy esetén a nevelést-oktatást ezen az idegen nyelven biztosítják.
(8) A kétnyelvű képzést nyújtó iskolákban vagy osztályokban az oktatás részét képezi a szlovák nyelv és irodalom mint kötelező tantárgy oktatása. 
(9) A tanítási nyelv, melyen az érintett tantárgyat oktatják, egyben a vizsgatétel nyelve is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

13. §
Tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek
(1) Az iskolai oktatásban a jelen törvény értelmében az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használhatók; egyéb tananyagok és munkafüzetek is használhatók, amennyiben összhangban állnak a jelen törvény céljaival és alapelveivel. A jelen törvény értelmében a hittan vagy vallási nevelés tantárgyak tanítása során az állam által elismert egyházak és vallási közösségek által elfogadott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek használhatóak. 
(2) A nemzeti kisebbséghez és etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és tanulók 12. § (3) bekezdése szerinti anyanyelvű művelődéshez való jogával összhangban, a nemzeti kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvekben, tananyagokban és munkafüzetekben a földrajzi neveket az alábbi módon tüntetik fel:
a) azok a földrajzi nevek, amelyek a mélyen gyökereznek és hagyománnyal bírnak a nemzeti kisebbség nyelvében, két nyelven kerülnek feltüntetésre, mégpedig először az adott nemzeti kisebbség nyelvén, ezt követően zárójelben vagy törtvonal beiktatásával államnyelven, olyan módon, ahogyan az a 2002 és 2006 között jóváhagyott tankönyvekben használatos volt, 
b) a térképészeti kiadványok államnyelvűek,
c) a tankönyv végén összegezve kerülnek feltüntetésre a földrajzi nevek, szótár formájában a nemzeti kisebbség nyelvén és államnyelven.
(3) A jóváhagyott tankönyv, tananyag és munkafüzet jóváhagyási záradékot tartalmaz, melyet az oktatási minisztérium ad ki azon szakvélemény alapján, amely elbírálta, hogy mennyiben felel meg a jelen törvényben megfogalmazott állami oktatási programban taglalt nevelési-oktatási céloknak és alapelveknek, melyek megvalósítása érdekében használni kell.
(4) Az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó iskolák kötelező egészségügyi szaktantárgyainak tankönyveit, tananyagait, munkafüzeteit és segédeszközeit az egészségügyi minisztérium hagyja jóvá és látja el jóváhagyási záradékkal. A 109. § értelmében a központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolák kötelező szaktantárgyainak tankönyveit, tananyagait, munkafüzeteit és segédeszközeit az illetékes központi államigazgatási szerv hagyja jóvá és látja el jóváhagyási záradékkal.
(5) A (3) és a (4) bek.-ben foglalt jóváhagyási záradéknak tartalmaznia kell a jóváhagyási záradék érvényességének végső határidejét is. Az oktatási minisztérium, az egészségügyi minisztérium és a 109. §-ban foglalt illetékes központi államigazgatási szerv a jóváhagyási záradék érvényességének lejárta előtt egy évvel gondoskodik a (3) és a (4) bekezdésekben foglalt tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek és segédeszközök szakmai felülvizsgálatáról, és új jóváhagyási záradékot vagy új tankönyvet, tananyagot, munkafüzetet és segédeszközt ad ki.
(6) A jóváhagyott tankönyveket, tananyagokat és munkafüzeteket, a Braille-írásban, jelnyelvi vagy egyéb, az egészségkárosult tanuló számára megfelelő formában közreadott tankönyveket, tananyagokat és munkafüzeteket is beleértve az oktatási minisztérium ingyenesen átruházza vagy átszármaztatja a (7) bekezdésben foglalt intézményekre, vagy külön jogszabály14a) alapján pénzeszközöket nyújt azok megvásárlására az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskoláknak. A jóváhagyott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek átruházására vagy tulajdonának átszármaztatására átadásuk és átvételük napján kerül sor. A jóváhagyott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek kezelését külön jogszabály14b) nem szabályozza.
(7) A jóváhagyott tankönyveket, tananyagokat és munkafüzeteket, a Braille-írásban, jelnyelvi vagy egyéb, az egészségkárosult tanuló számára megfelelő formában közreadott tankönyveket, tananyagokat és munkafüzeteket is beleértve az oktatási minisztérium az iskola megrendelése alapján az adott iskolaévre vonatkozó kiadói tervvel összhangban ingyenesen
a) átruházza a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv fenntartói hatáskörébe tartozó alapiskolára vagy középiskolára,
b) átszármaztatja
1. a községre vagy a nagyobb területi egységre, átruházva ezáltal az általuk fenntartott, jogi személyiséggel rendelkező alapiskolára vagy középiskolára,
2. a jogi személyiséggel rendelkező, nem a község, nagyobb területi egység vagy helyi államigazgatási szerv által fenntartott alapiskolára vagy középiskolára,
3. a jogi személyiséggel nem rendelkező alapiskola fenntartójára.
(8) A kötelező egészségügyi szaktantárgyak és a 109. §-ban foglalt iskolákban oktatott szaktantárgyak oktatására jóváhagyott tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek és segédeszközök átruházása vagy átszármaztatása során az oktatási minisztérium és az illetékes központi államigazgatási szerv a (6) és a (7) bek.-ben foglaltak alapján jár el.
(9) Az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolákban az oktatási minisztérium által ajánlott tankönyvek is használhatók. A naptári év során az oktatási minisztérium pénzeszközöket bocsáthat az iskolarendszerű képzésnek minősülő oktatást végző iskolák rendelkezésére az oktatási minisztérium által külön jogszabály alapján14a) ajánlott tankönyvek megvásárlására.
(10) Az oktatási minisztérium nyilvántartásba veszi és hivatalos honlapján nyilvánosságra hozza a jóváhagyott tankönyveket, tananyagokat, munkafüzeteket és az ajánlott tankönyveket. Az egészségügyi minisztérium és a 109. § alapján illetékes központi államigazgatási szerv nyilvántartásba veszi a jóváhagyott segédeszközöket. Az oktatási minisztérium és az illetékes központi államigazgatási szerv folyamatosan adatokat szolgáltat a (4) és az (5) bekezdés értelmében jóváhagyott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek vonatkozásában a jóváhagyott tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek és az ajánlott tankönyvek nyilvántartásához.
(11) Az oktatási minisztérium az adott iskolaévre kiadói tervet dolgoz ki és fogad el, amely évfolyamokra és az iskolák fajtáira lebontva tartalmazza
a) a jóváhagyott tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek és az ajánlott tankönyvek jegyzékét, amelyek megvásárlására pénzeszközöket bocsát az iskolák rendelkezésére,
b) az oktatási minisztérium által a (7) bekezdés értelmében ingyenesen az iskolákra átruházható vagy átszármaztatható, jóváhagyott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek jegyzékét.

13.a §
A tankönyvek, munkafüzetek és tananyagok alkalmazása
(1) Az iskolák a 27. § (3) bek. értelmében nyilvántartást vezetnek a jóváhagyott tankönyvekről, tananyagokról és munkafüzetekről, valamint a 13. § (7) és (8) bek. alapján ingyenesen rendelkezésükre bocsátott ajánlott tankönyvekről, illetve azon tankönyvekről, amelyek megvásárlására az oktatási minisztérium külön jogszabály14a) alapján pénzeszközt bocsátott a rendelkezésükre, és felelősséggel tartoznak célirányos és gazdaságos felhasználásukért, valamint nyilvántartási adatokat szolgáltatnak az oktatási minisztériumnak.
(2) Az iskolák számára a jóváhagyott tankönyvek, tananyagok és munkafüzetek, valamint az ajánlott tankönyvek nyilvántartási adatai szolgálnak alapul a tankönyveknek az adott tanévre érvényes kiadói terv alapján történő rendelése során.
(3) A 27. § (3) bek. értelmében az iskolák a tankönyveket, a tananyagot, a munkafüzetet és a segédeszközöket egy tanévre térítésmentesen bocsátják a tanulók rendelkezésére.
(4) Az iskola által térítésmentesen a tanuló rendelkezésére bocsátott tankönyvekért, tananyagokért, munkafüzetekért és segédeszközökért a tanuló vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője felel, és azok elvesztése, tönkretétele vagy megrongálása esetén térítési kötelezettséggel tartozik az iskola felé.
(5) Az iskola által az elvesztett, tönkretett vagy megrongált tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek vagy segédeszközök térítéseképp befolyt pénzeszközöket az iskola köteles tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek vagy segédeszközök vásárlására fordítani.
(6) A tanuló más iskolába történő átlépése esetén köteles visszaszolgáltatni az iskolának a térítésmentesen rendelkezésére bocsátott tankönyveket, a tananyagot, a munkafüzetet és a segédeszközöket.
(7) A jóváhagyott tankönyvek, tananyagok, munkafüzetek és ajánlott tankönyvek alkalmazása, nyilvántartása, az elvesztésük, tönkretételük vagy megrongálásuk kapcsán keletkező térítési költségek vonatkozásában az oktatási minisztérium által kibocsátott általánosan kötelező érvényű rendelkezik részletesen.

14. §
Kísérleti oktatás 
Kísérleti oktatás tárgyai elsősorban az alábbiak:
a) az oktatás céljai, módszerei és eszközei,
b) a képzési szakok vagy azok egyes részeinek oktatási programjai, 
c) a nevelési programok,
d) a tanulók értékelésének és osztályozásának formái és eszközei, 
e) a tehetséges és a gyengén teljesítő tanulókkal kapcsolatos munka, 
f) a speciális nevelési-oktatási igényű tanulókkal kapcsolatos munkatervek, 
g) az iskolák és oktatási létesítmények irányítási módja,
h) a megelőző és fejlesztési programok.
(2) A kísérleti vizsgálat célja, hogy a gyakorlatban szerezzenek meg és próbáljanak ki ismereteket, tapasztalatokat, ötleteket, alkalmazzanak ismereteket és tapasztalatokat a célból, hogy a pedagógiai dokumentumok megváltozzanak és megújuljanak, alternatív oktatási programok vagy nevelési programok szülessenek, külföldi modellek kerüljenek kipróbálásra, esetleg az iskolák és oktatási intézmények jelen törvény értelmében megteremtett feltételei melletti alkalmazhatóságuk kipróbálása. 
(3) Az iskolák és oktatási intézmények kísérleti vizsgálatait a jelen törvény értelmében az oktatási minisztérium irányítja, kivéve azokat az iskolákat, amelyek a 109. § szerint más központi államigazgatási szervek hatálya alá tartoznak.
(4) A kísérleti vizsgálat tervezetét az iskola vagy az oktatási intézmény fenntartója nyújtja be jóváhagyás végett az oktatási minisztériumhoz, az egészségügyi szakképzés szaktantárgyait érintőket az egészségügyi minisztériumhoz kell benyújtani legkésőbb az azon tanév megkezdése előtti március hónapnak a végéig, amikor a kísérleti vizsgálat megkezdődne. A tervezetet a fenntartó egyetértésével a kísérlet védnöke is benyújthatja. 
(5) A kísérleti vizsgálat javaslata tartalmazza 
a) a vizsgálat célját, tárgyát és hipotéziseit,
b) a vizsgált kísérlet elméleti alaptéziseit,
c) a kísérlet védnökét, 
d) a vizsgálat ütemtervét és módszertanát,
e) a kísérlet pénzügyi, anyagi és személyi feltételeinek biztosítását, 
f) a megállapodást, amely a megvalósító és a védnök között jött létre a kísérlet tárgyában,
g) minden olyan egyéb adatot, amelyek a kísérlethez közvetlenül kapcsolódik.
(6) Az oktatási minisztérium és az egészségügyi minisztérium a kísérleti vizsgálat tervezetéről a beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. 
(7) A kísérlet személyi és térigényeit, anyagi-műszaki feltételeit az iskola vagy az oktatási létesítmény fenntartója biztosítja. 
(8) A kísérletet szervezésileg az iskola vagy az oktatási intézmény fenntartója, az iskola vagy az oktatási intézmény igazgatójával és a kísérlet védnökével együttműködve biztosítja.
(9) A kísérlet költségeit a saját költségvetéséből a kísérlet védnöke, vagy közös megegyezés alapján az iskola fenntartója biztosítja. Amennyiben a kísérlet az oktatási minisztérium kezdeményezésére valósul meg, annak költségeit teljes mértékben vagy részben a minisztérium biztosítja. Kísérleti vizsgálatokra elkülöníthetők pénzügyi források a jóváhagyott projektekből, és szerződéses alapon a fenntartók, más természetes személyek vagy jogi személyek pénzeszközeiből is. 
(10) A kísérlet védnöke a (4) bekezdés értelmében pedagógiai tanulmányi szakon akkreditált képzési programmal rendelkező felsőoktatási intézmény, vagy külön jogszabályi feltételek szerint létrehozott szervezet lehet.15)
(11) A kísérlet védnöke a kísérleti vizsgálatokat folyamatosan kiértékeli minden tanévben, legkésőbb egy hónappal tanév befejeztét követően, és benyújtja azt az oktatási minisztériumnak. 
(12) A kísérleti vizsgálatok záró értékelését a kísérlet védnöke a kísérlet befejezését követő három hónapon belül, legkésőbb azonban a megvalósítás naptári éve december 31-éjéig benyújtja az oktatási minisztériumnak. Az oktatási minisztérium a záró értékelés benyújtását követő 30 napon belül dönt a kísérleti vizsgálati eredmények alkalmazhatóságáról. 

15. §
Vallási nevelés és hitoktatás
(1) A jelen törvény rendelkezései értelmében az iskolákban, kivéve a művészeti alapiskolákat és nyelviskolákat, vallási nevelést vagy hittant tanítanak; az óvodákban lehetővé tehető a vallási nevelés vagy hitoktatás. 
(2) A vallási nevelést és a hitoktatást a bejegyzett egyházak és vallási közösségek biztosítják.16)
(3) A hittan az alapiskolákban és a középiskolákban egyike a kötelezően választható tantárgyaknak, alternatívája az etikai nevelés;17) ezekben az iskolákban az állami oktatási program részét képezi. 
(4) A nem egyházi iskolákban oktatott vallási nevelés tantárgy az egyházi iskolák hitoktatás tantárgyának a megfelelője.  
(5) Vallási nevelés és hittan oktatását olyan pedagógiai alkalmazott végzi, aki szakirányú pedagógiai képesítéssel rendelkezik, és egyházi felhatalmazása is van az egyház vagy vallási közösség belső szabályzata alapján.16)
(6) Az egyházi iskolákban a nevelés és az oktatás a külön jogszabályban lefektetett nevelés-oktatási programok alapján valósul meg.17)

Második szakasz
Műveltségi szintek

16. §
(1) A gyermekek és a tanulók a 6. §-ban és a 7. §-ban szereplő oktatási programokkal vagy azok egyes átfogó részeinek sikeres befejezésével a (2)-(5) bekezdésben szereplő műveltségi fokok valamelyikét szerezhetik meg.
(2) Az iskola-előkészítői végzettséget a gyermek az óvodai oktatási program utolsó évének képzési szakának sikeres elvégzésével szerzi meg. A képzettségi fok megszerzésének okirata az iskola-előkészítő oktatás elvégzésének bizonylata, amely a törvényes képviselő vagy az intézmény képviselőjének kérelmére állítható ki.
(3) Az alapműveltség így oszlik meg:
a) alapfokú műveltség az, amit a tanuló az alapiskola alsó tagozatos képzésének zárt egységet alkotó képzési programjában, az alapiskolák alsó tagozata utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg, vagy a mentálisan sérült tanuló az alapiskola utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg; a megszerzett műveltségi fok okirata a bizonyítvány, záradékkal ellátva.
b) az alsó középfokú műveltség az, amit a tanuló az alapiskola felső tagozatos képzésének zárt egységet alkotó képzési programjában az alapiskola felső tagozata utolsó évének sikeres teljesítésével szerez meg, vagy a középiskola ötéves oktatási programja első évének sikeres teljesítésével szerez meg olyan középiskolai képzési szakon, amelyre az alapiskola nyolcadik osztályának elvégzése után veszik fel a tanulókat, vagy a középiskola nyolcéves oktatási programja negyedik évének sikeres elvégzésével szerzi meg a középiskolai képzésben; a megszerzett műveltségi fok okirata a bizonyítvány, záradékkal ellátva.
(4) A középfokú végzettség fokozatai így oszlanak meg:
a) az alsó középfokú szakirányú műveltség (alsó középfokú szekunder végzettség) az, amit a tanuló a középfokú szakiskolában a legalább kétéves és legfeljebb hároméves oktatási program utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével szerez meg, vagy szakmunkás-képző iskolában szerez meg a szakmunkásképző oktatási programja utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével, mely záróvizsgával végződik, vagy a gyakorlati képzést végző szakiskola oktatási programja harmadik évének elvégzésével szerzi meg, a megszerzett végzettségi fokot, egyben a szakképzettséget igazoló okirat a záróvizsga bizonyítványa; az állami oktatási programokban rögzített szakképzési ágazatokban a megszerzett végzettségi fok bizonylata lehet a szakmunkás-bizonyítvány (segédlevél); a gyakorlati képzést nyújtó iskolában megszerzett műveltségi fok bizonylata a záróbizonyítvány,
b) középfokú szakirányú műveltség (szekunder végzettség) az, amit a tanuló a legalább hároméves, de legfeljebb négyéves oktatási program szakképzése utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg középfokú szakiskolában, és amely záróvizsgával vagy a rövidített középfokú szakiskolai képzés kétéves szakképzési programja utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével és záróvizsga letételével végződik; a végzettségi fok okirata a záróvizsga teljesítését igazoló, záradékkal ellátott bizonyítvány és a megszerzett szakképesítésé a segédlevél,
c) a teljes középfokú általános műveltség (felső szekunder) az, amit a tanuló a legalább négyéves, de legfeljebb nyolcéves oktatási programú gimnáziumi képzés utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg, mely érettségi vizsgával zárul; a műveltségi fok teljesítését, valamint az érettségi vizsga teljesítését tanúsító okirat az érettségi bizonyítvány,
d) a teljes középfokú szakirányú műveltség (felső szekunder) az, amit a tanuló a legalább négyéves és legfeljebb ötéves oktatási program szakképzése sikeres elvégzésével szerez meg középfokú szakiskolában, és amely érettségi vizsgával fejeződik be, a rövidített középfokú szakiskolai képzés kétéves szakképzési programja utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével a középfokú szakiskola ráépülő tanulmányi szakképzésében, mely érettségi vizsgával végződik, vagy az érettségit követő szakképző tanulmányi szaka utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével, mely legalább kétéves képzési program a középfokú szakiskolában és szaktárgyi érettségi vizsgákkal végződik; a megszerzett végzettségi fok és szakképesítés bizonylata az érettségi bizonyítvány, és a tanulmányi szakokon, melyeknek a gyakorlati képzési része szakgyakorlat külön jogszabályi előírások szerint,17a) a szakképzettség bizonylatának része a segédlevél is.
(5) Felső középfokú szakirányú műveltség (posztszekunder vagy tercier) az, amit a tanuló az alábbiak sikeres elvégzésével szerez meg:
a) legalább kétéves, és legfeljebb hároméves középfokú szakközépiskola oktatási programjában, a szakirányú képzés elvégzésével, amely záróvizsgával zárul; a műveltségi fok teljesítését igazoló okirat a záróvizsga teljesítését tanúsító bizonyítvány és oklevél, mely feljogosít a „okleveles szakértő” cím használatára, rövidítve „DiS”; mely cím a családi név után tüntetendő fel (a fordító megjegyzése: a szlovák névhasználati szabályok szerint; magyar nyelven értelemszerűen az utónevet követi), amelyre az egészségügyi szakirányú műveltség esetén külön jogszabályi rendelkezések érvényesek,18)
b) a konzervatórium folyamatos hatéves oktatási programú képzése utolsó évfolyamának elvégzését követően, amely záróvizsgával fejeződik be, vagy a táncművészeti konzervatórium folyamatos nyolcéves oktatási programú képzése utolsó évfolyamának elvégzésével; a műveltségi fok teljesítését igazoló okirat a vizsga teljesítését tanúsító bizonyítvány és oklevél, mely feljogosít a „okleveles művész specialista” cím használatára, rövidítve „DiS.art”, mely cím a családi név után kerül feltüntetésre. (A fordító megjegyzése: a szlovák névhasználati szabályok szerint; magyar nyelven értelemszerűen az utónevet követi).

17. §
Az alapfokú művészeti és az alapfokú nyelvi oktatási műveltség fokai
(1) A tanuló az alapfokú művészeti műveltséget a művészeti alapiskola oktatási programja szakirányú képzésének sikeres elvégzésével szerezheti meg. Az alapfokú művészeti műveltség fokozatai az alábbiak
a) alapfokú művészeti műveltség, amit a tanuló a művészeti alapiskola oktatási programja első része első szintjének képzési alapprogramjában szerez meg a tanulmányok utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével; a megszerzett műveltségi fok okirata a záradékkal ellátott bizonyítvány, 
b) az alsó középfokú szekunder művészeti műveltség, amit a tanuló a művészeti alapiskola első része második szintjének képzési alapprogramjában szerez meg az alapképzési tanulmányok utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével; a megszerzett műveltségi fok okirata a záradékkal ellátott bizonyítvány.
(2) Az alapfokú művészeti műveltség nem helyettesíti a 16. §-ban szereplő műveltségi fokot.
(3) A tanuló nyelvi műveltséget a nyelviskola oktatási programjának szakoktatása sikeres elvégzésével szerezhet. Az nyelvi műveltségi fokok megoszlása:
a) alapfokú nyelvi műveltség, amit a hallgató a nyelviskola oktatási programjának alapfokú képzése utolsó évfolyamának sikeres teljesítésével szerez meg az egységes európai referenciakeret A2-es nyelvi igényszintjén; a megszerzett műveltségi fok okirata az adott oktatási szint teljesített részét igazoló tanúsítvány, melyben meghatározzák a nyelvtudási szintet, 
b) középfokú (szekunder) nyelvi műveltség, amit a hallgató a nyelviskola oktatási programjának második és harmadik képzési szintjén az utolsó évfolyam sikeres teljesítésével szerez meg az egységes európai referenciakeret B2-es és C1-es nyelvi igényszintjének megfelelően; a megszerzett műveltségi fok okirata az adott oktatási szint teljesített részét igazoló tanúsítvány, melyben meghatározzák a nyelvtudási szintet, 
c) felső középfokú (posztszekunder) nyelvi műveltség, amit a hallgató a speciális oktatási program utolsó évfolyamának sikeres elvégzésével szerez meg; a megszerzett műveltségi fok okirata az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, melynek záradékában meghatározzák a nyelvtudási szintet.
(4) A nyelvi műveltség nem helyettesíti a 16. §-ban szereplő műveltségi fokot.

18. §
A végzettséget tanúsító okiratok
(1) A megszerzett műveltségi fokról a jelen törvény rendelkezései értelmében okiratokat azok az iskolák adhatnak ki, amelyek a külön jogszabály szerinti iskola- és oktatási intézményhálózatban szerepelnek,2) valamint azok az iskolák, amelyeknek a 109. § szerint más központi államigazgatási szerv az alapítójuk.
(2) A műveltséget igazoló okiratok az alábbiak: 
a) iskola-előkészítői képzés elvégzésének a tanúsítványa, 
b) bizonyítvány,
c) az oktatási program teljesített részét igazoló tanúsítvány,
d) képzési tanúsítvány,
e) tanúsítvány a betanításról, 
f) záróvizsga bizonyítvány,
g) érettségi bizonyítvány,
h) az érettségit követő záróvizsga bizonyítvány,
i) vizsgabizonyítvány és oklevél,
j) bizonyítvány záradékkal,
k) állami nyelvvizsga-bizonyítvány.
(3) A műveltséget igazoló okiratok államnyelven állítják ki. Azon az iskolák esetében, amelyekben a nevelés és az oktatás a 12. § (3) bekezdés alapján folyik, kétnyelvűen állítják ki, azaz államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén; azokban az iskolákban, amelyekben a nevelés és oktatás a 12. § (6) bekezdése alapján folyik, mindkét oktatási nyelven kiállítják, vagy államnyelven és idegen nyelven állítják ki.
(4) A műveltséget igazoló okiratokat az oktatási minisztérium által jóváhagyott egységes formanyomtatványokon bocsátják ki; a 109. § szerint működő iskolák formanyomtatványait a központi államigazgatási szervek hagyják jóvá.
(5) A műveltséget igazoló okiratokban szereplő adatoknak meg kell egyezniük a gyermeknek, tanulónak, hallgatónak az adott pedagógiai dokumentációban szereplő adataival. Az adatok egyezéséért és a formanyomtatványok kitöltésének helyességéért iskolaigazgató felel.
(6) A műveltséget igazoló okiratokon sajátkezű aláírásoknak kell szerepelniük.
(7) A műveltséget igazoló okiratokban szereplő adatok javítása tilos. 
(8) Az adott évfolyam oktatási programjának bizonyítványa, ha annak elvégzésével a tanuló műveltségi fokot szerez, a megszerzett műveltségi fokot feltüntető záradékkal is kiegészül. 
(9) Az iskola a záróvizsga bizonyítványhoz, az érettségi bizonyítványhoz, az érettségit követő záróvizsga bizonyítványhoz és az oklevélhez mellékletet csatol, amely tartalmazza az elvégzett oktatási program részleteit. A végzős a bizonyítvány vagy az oklevél mellékletét a bizonyítvánnyal vagy az oklevéllel együtt veszi kézhez. 
(10) A műveltségi fokot igazoló, (2) pontban szereplő okiratok közokiratok. 

Harmadik szakasz
A tankötelezettség és annak teljesítése

19. §
A tankötelezettség
(1) Senki sem mentesíthető a tankötelezettség teljesítésének hatálya alól. 
(2) A tankötelezettség tízéves, és annak a tanévnek végéig tart, amelyikben a tanuló betölti a 16. életévét, amennyiben a jelen törvény erről másként nem rendelkezik. 
(3) A tankötelezettség azon tanév elején kezdődik, amely azt a napot követően kezdődik, amikor a gyermek betölti hatodik életévét, és iskolaéretté válik, amennyiben a jelen törvény erről másként nem rendelkezik. 
(4) Amennyiben a gyermek hatodik életévének betöltését követően nem iskolaérett, az iskola igazgatója dönt19) a tankötelezettség megkezdésének elhalasztásáról egy tanévvel, vagy a gyermeknek az alapiskola nulladik évfolyamába történő felvételéről, de ezt minden esetben a gyermek törvényes képviselőjének kérésére teszi. A gyermek törvényes képviselője kérelmének része a gyermek és fiatalkorú háziorvosának ajánlása, valamint az illetékes nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó ajánlása. Az iskolaigazgató dönthet a gyermek tankötelezettség megkezdésének halasztásáról, vagy a gyermek nulladik évfolyamba történő besorolásáról annak az óvodának a javaslata alapján is, amelyet a gyermek látogat, a nevelési-oktatás és megelőzési tanácsadó előzetese javaslata alapján, azonban minden esetben kizárólag a teljeskörűen tájékoztatott törvényes képviselő hozzájárulásával. A törvényes képviselő joga eldönteni, hogy a tankötelezettséget halasztó gyermek az óvodát vagy a nulladik évfolyamot fogja látogatni. 
(5) Ha az alapiskola első évfolyamának tanulójáról, akinek esetében nem rendelkeztek tankötelezettségének elhalasztásáról és nem végezte el az alapiskola nulladik évfolyamát sem, az első évfolyam első félévében utólagosan kiderül, hogy nem iskolaérett, az iskolaigazgató a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően dönthet a tankötelezettség megkezdésének elhalasztásáról vagy a gyermek a nulladik évfolyamba történő átsorolásáról. A törvényes képviselőnek joga eldönteni, hogy az utólagos döntéssel tankötelezettséget halasztó gyermek az óvodát vagy a nulladik évfolyamot fogja látogatni. 
(6) Az alapiskola nulladik évfolyama azoknak a gyermekeknek szól, akik szeptember 1-jén ténylegesen betöltötték már a hatodik életévüket, de még nem iskolaérettek, szociálisan hátrányos környezetből származnak, és tekintettel a szociális környezetre nem rendelkeznek az alapiskola első évfolyama oktatási programja teljesítéséhez szükséges előfeltételekkel. 
(7) Ha a gyermek sem a tankötelezettség elhalasztását, sem az utólagos tankötelezettség-halasztást követően nem éri el az iskolaérettséget, legkésőbb azon a szeptember 1-jén, amely azt a napot követi, amikor betöltötte a nyolcadik életévét, be kell őt sorolni az első évfolyamba, vagy törvényes képviselője hozzájárulásával az alapiskola nulladik évfolyamába. 
(8) Ha a gyermek törvényes képviselője kérelmezi, hogy a gyermeket, aki még nem érte el a hatodik életévét, kivételesen tankötelezettnek tekintsék, köteles kérelméhez benyújtania az adott nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó egyetértő nyilatkozatát, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának egyetértő nyilatkozatát. 
(9) Az egészségkárosult tanuló, aki fel van mentve a tankötelezettség alól, és egészségi állapota nem teszi lehetővé számára az oktatásban való részvételt, az okok megszűnéséig nem vesz részt az oktatásban, mégpedig a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának írásbeli ajánlása, valamint a nevelési-oktatási és megelőzési tanácsadó írásbeli ajánlása alapján. 

20. §
A tankötelezettség teljesítése
(1) A jelen törvény alapján a tankötelezettséget az alapiskolákban, a középiskolákban, valamint a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók speciális iskoláiban teljesítik, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(2) A gyermek törvényes képviselője köteles alapiskolába bejelenteni a gyermeket, tankötelezettségének teljesítése céljából (a továbbiakban „beíratás”). A beíratás április 1-je és április 30-a között zajlik azt a tanévet megelőzően, amelyben a gyermek megkezdi a tankötelezettségének teljesítését. 
(3) A (2) bekezdésben szereplő beíratás helyét és idejét 
a) a község általános érvényű helyi rendeletben,20)
b) a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv,21)
c) az egyházi iskola fenntartója,
d) a magániskola fenntartója határozza meg. 
(4) Az alapiskola a gyermek tankötelezettsége teljesítésére való beíratása során a következő személyes adatokat követeli meg:
a) a gyermek családi és utóneve, születési ideje, személyi (azonosító) száma, születési helye, nemzetisége, állampolgársága, állandó lakóhelye, 
b) a törvényes képviselő családi és utóneve, munkáltatójának a neve, állandó lakóhelye.
(5) A tanuló tankötelezettségét abban az iskolai körzetben teljesíti,22) amelyben az állandó lakhelye van (továbbiakban „lakókörzeti iskola”), ha a törvényes képviselő gyermeke számára más alapiskolát nem választ. A tanuló a tankötelezettségének más iskolában is eleget tehet, mint a lakókörzeti iskolában, ha ennek az iskolának az igazgatója felveszi őt az alapoktatásba.
(6) A lakókörzeti iskola iskolaigazgatója mindenekelőtt azon tanulókat köteles felvenni tankötelezettségük teljesítésére, akik állandó lakóhelye az adott lakókörzeti iskola tankerületében van, illetve azokat a tanulókat, akik bírósági ítélet alapján olyan oktatási intézményben vagy más intézményben lettek elhelyezve,23) amelynek székhelye az adott lakókörzeti iskola tankerületében található, mégpedig minden esetben az adott évfolyam adott osztályának maximális létszámáig terjedően. Ha azon gyermek létszáma, akiknek a tankötelezettségüket az adott lakókörzeti iskolában kell teljesíteniük, meghaladja a lakókörzeti iskola befogadóképességét, az igazgató a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.24)
(7) Az a tanuló, akit bírósági ítélet alapján vagy törvényes képviselője kérésére oktatási intézményben vagy más intézményben helyeztek el, tankötelezettségét az intézményben létesített iskolában teljesíti, amennyiben az intézménynek van iskolája.
(8) A (7) bekezdésben taglalt tanuló a bírósági ítéletet végrehajtó oktatási intézmény vagy más intézmény igazgatójának egyetértésével más iskolában is teljesítheti tankötelezettségét a jelen törvény alapján. 
(9) Az a tanuló, akinek nincs állandó lakóhelye, tankötelezettségét abban a lakókörzeti iskolában teljesíti, amelyet a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv kijelöl számára. 

21. §
A tankötelezettség teljesítése a középiskolákban
(1) Az a tanuló, akit tankötelezettségének ideje alatt felvettek középiskolába, vagy a 94. §-ban meghatározott iskolába, tankötelezettségének teljesítését egészen annak a lejártáig ebben az iskolában folytatja, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(2) A tanulót, aki az (1) bekezdés alapján középiskolában teljesíti a tankötelezettségét, a 36. § (1) bekezdése alapján át lehet helyezni25) a helyi alapiskola megfelelő évfolyamába, vagy abba az alapiskolába, amelyet a törvényes képviselője kiválaszt. 
(3) A tanulót a (2) bekezdés szerint a lakókörzeti alapiskolától eltérő alapiskolába áthelyezni kizárólag csak azon iskola igazgatójának írásos hozzájárulásával lehet, amelyikbe a tanulót át kívánják helyezni.

22. §
A tankötelezettség vége
(1) A tanuló befejezte tankötelezettségének teljesítését, ha a tankötelezettségének megkezdésétől számítva tíz éven át képzésben vett részt a jelen törvénybe foglalt iskolákban, vagy az adott tanév augusztus 31-éjén, azt a napot követően, hogy betöltötte 16. életévét. 
(2) Az alapiskola nyolcadik évfolyamának oktatási programját végző tanulóknak, akik betöltötték 16. életévüket, az iskola igazgatója lehetővé teszi, hogy elvégezzék a kilencedik évfolyamot és alsó középfokú műveltséget szerezzenek, amennyiben feltételezhető, hogy azt sikeresen befejezik legkésőbb annak a tanévnek a végéig, amelyben betöltik 17. életévüket. 
(3) Súlyosan egészségkárosult tanulónak26) az iskola igazgatója lehetővé teheti, hogy alapiskolai képzésben részesüljön egészen annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti 18. életévét. 

Negyedik szakasz
A tankötelezettség teljesítésének egyedi módjai 

23. §
A tankötelezettség teljesítésének egyedi formái
A tankötelezettség teljesítésének egyedi formái
a) a magántanulói jogviszony, amely a jelen törvényben szereplő iskolák látogatása nélkül valósul meg (a továbbiakban „magántanulói jogviszony”),
b) a Szlovák Köztársaság területén kívüli iskolákban történő művelődés, 
c) a Szlovák Köztársaság területén más államok által fenntartott iskolákban történő képzés, az adott állam külképviseleti hivatalának hozzájárulásával, ha a másik állam külképviseleti hivatala az oktatásügyi minisztériumnak bejelentette, hogy hozzájárulását adta az iskola létrehozásához, amely nincs nyilvántartva az iskolák és oktatási létesítmények hálózatában külön előírás szerint,8)
d) olyan iskolákban, amelyekben a nevelés és oktatás nemzetközi programok szerint folyik az oktatási minisztérium felhatalmazása alapján, 
e) alapiskolás diákok egyéni képzése külföldön, 
f) az egyéni tanterv alapján megvalósuló képzés,
g) oktatás az Európai Iskolákban.26a)

24. §
Magántanulói jogviszony 
(1) A magántanulói jogviszony engedélyezéséről annak az iskolának az igazgatója dönt, amelybe a tanuló felvételt nyert (továbbiakban „anyaiskola”), kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő írásbeli kérvénye, vagy a nagykorú tanuló írásbeli kérvénye alapján. 
(2) A magántanulói jogviszony engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt a külön jogszabályban lefektetett feltételek alapján, a tanuló iskolalátogatási kötelezettség alóli felmentéséről szóló eljárásban.27) A duális képzési rendszerben oktatott tanuló magántanulói jogviszonyának engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt azon munkáltató egyetértését követően, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.  A magántanulói jogviszony engedélyezhető 
a) azon tanulónak, akinek egészségi állapota nem teszi lehetővé a részvételt az iskolai oktatásban, 
b) az alapiskola alsó tagozatát látogató tanulónak,
c) azon tanulónak, akit letartóztattak, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, ezért több mint két hónapon át nem biztosítható számára az oktatás iskolai intézményben.
(3) A törvényes képviselő vagy a felnőtt korú tanuló köteles a (2) bekezdés a) pontjában szereplő magántanulói engedélykérelemhez csatolni a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának nyilatkozatát. A tanuló oktatását az az iskola biztosítja, amely döntött a magántanulói jogviszony engedélyezéséről, legkevesebb heti két óra terjedelemben. 
(4) Annak a tanulónak az oktatását, akinek a (2) bekezdés b) pontja alapján engedélyezték a magántanulói jogviszonyt, a törvényes képviselője biztosítja olyan személy által, aki teljesíti az alapiskolák alsó tagozata pedagógusai számára előírt felsőfokú mesterképzésében megszerezhető szakképzettségi követelményeket.
(5) A törvényes képviselő (2) bekezdés b) pontja szerinti magántanulói jogviszony-kérvénye tartalmazza
a) a tanuló családi és utónevét, születése dátumát, személyi (azonosító) számát és születési helyét, 
b) a magántanulói jogviszony-kérelem mely évfolyamra, félévre vagy időtartamra vonatkozik, 
c) a magántanulói jogviszony engedélyezésének indokait, 
d) a magántanulói jogviszony oktatási programját, mely oktatási alapelveinek és céljainak összhangban kell állniuk a nevelési-oktatási program jelen törvénybe foglalt alapelveivel és céljaival,
e) a magántanuló térigény-, anyagi-műszaki és egészségvédelmi feltételeinek leírását,
f) annak a természetes személynek a családi és utónevét, aki megvalósítja a magántanuló képzését, és akinek ezt engedélyezni kell, valamint az ő szükséges szakképzettségi okiratait, 
g) a tankönyvek és tananyagok jegyzékét, amelyeket a magántanuló használni fog,
h) egyéb tényeket, amelyek hatással vannak a magántanuló képzésére. 
(6) Az a tanuló, akinek engedélyezték a magántanulói jogviszonyt, az anyaiskolában vizsgabizottság előtt teszi le a vizsgákat. Bizottsági vizsgákat a kötelező tantárgyak adott tananyagrészeiből minden félévben tesz. A bizottsági vizsga eredményei alapján az iskola adja ki a bizonyítványt, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(7) Az iskolaigazgató figyelembe veszi a tanuló egészségi állapotát a (6) bekezdésben szereplő bizottsági vizsga időpontjának kijelölésénél.
(8) Az a tanuló, akinek a (2) bekezdés a) pontja szerint a magántanulói jogviszonyt a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának ajánlása alapján egészségkárosodás miatt engedélyezték, bizottsági vizsgát nem tesz. A pedagógiai alkalmazott, aki a tanuló oktatását biztosítja, félévente írásos jelentést küld az iskola igazgatójának a tanulóval folytatott nevelési-oktatási tevékenység előrehaladtáról és eredményeiről, ennek alapján az iskola pedagógiai tanácsában történő megvitatást követően történik meg tanuló értékelése és osztályozása. 
(9) A (6) bekezdésben szereplő bizottsági vizsgákra irányadóak az 57. § rendelkezései.
(10) A magántanuló nevelése-oktatása minőségi színvonalának ellenőrzését az Állami Tanfelügyelet látja el külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.7) A magántanuló szakmai-pedagógia, anyagi-műszaki és egészségvédelmi feltételeinek ellenőrzését az anyaiskola látja el. Ebből kifolyólag a törvényes képviselő köteles lehetővé tenni az arra felhatalmazott tanfelügyelőnek és az anyaiskola alkalmazottjának a lakhelyre történő bejutását és az ellenőrzések elvégzését. 
(11) A magántanulói jogviszonyt az iskola igazgatója megszünteti 
a) a törvényes képviselő vagy a felnőtt korú tanuló kérése alapján,
b) ha a tanuló törvényes képviselője nem teljesíti jelen törvényben a magántanulói jogviszonnyal szemben támasztott követelményeket, 
c) ha a tanuló az értékelési időszak végén elégtelenre teljesít, 
d) a főtanfelügyelő javaslatára,
e) azon munkáltatónak a megalapozott javaslatára, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik duális képzési rendszerben.
(12) Az iskolaigazgató a magántanulói jogviszony megszüntetéséről az eljárás megindítását követő 30 napon belül dönt, egyben visszasorolja a tanulót az alapiskola megfelelő évfolyamába. Az iskolaigazgatónak a magántanulói jogviszony megszüntetéséről szóló határozata ellen benyújtott fellebbezésének nincs halasztó hatálya. 
(13) A magántanulói jogviszony engedélyezését a (2) bekezdés c) pontja szerint az érintett intézet is kérvényezheti, amelyben a tanuló elhelyezésre került külön jogszabály szerint.28) A tanuló oktatását az az iskola biztosítja, amely a magántanulói jogviszonyt engedélyezte, mégpedig legalább heti két órában. Az érintett intézet kérvényére a (4)-(10) bekezdések rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az iskolaigazgató és az intézet igazgatója által megkötött írásbeli szerződés alapján. 
(14) A törvényes képviselő pénzbeli térítést fizet annak a természetes személynek, aki a (2) bekezdés b) pontja értelmében a magántanulói jogviszony keretében oktatja a tanulót. 

25. §
(1) A művelődést a 23. § b), c) és e) pontjai alapján az anyaiskola igazgatója engedélyezi, a törvényes képviselő írásbeli kérvénye vagy a nagykorú tanuló kérése alapján.
(2) A törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló a kérvényében feltüntetésre kerül
a) a tanuló családi és utóneve és lakcíme, 
b) tanuló személyi (azonosító) száma,
c) a külföldi lakóhely címe, 
d) azon iskola neve és címe, amelyet a tanuló külföldön látogatni fog, amennyiben az már előre ismert, vagy a Szlovák Köztársaság területén más állam által alapított iskola neve és címe, amelyet a tanuló látogatni fog. 
(3) Ha a 23. § b) pontja szerint folyó oktatásról van szó, a tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló a tartózkodási országba való megérkezése után 30 napon belül benyújtja az anyaiskola igazgatójának azt az okmányt, amelyen szerepel az iskola neve és címe, és amely igazolja, hogy a tanuló az adott iskolát látogatja. A tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló ezt az okmányt mindig az adott iskolaév szeptember 15-ig benyújtja, ha a tanuló a 23. § b) pontja szerint folytatja tanulmányait.
(4) A törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló kérvénye alapján az anyaiskola tankönyveket és munkafüzeteket biztosít a tanuló számára.
(5) A tanuló, aki a tankötelezettség teljesítését egyedi módon valósítja meg a 23. § b) és c) pontjai alapján, a tanuló törvényes képviselőjének kérvénye vagy a nagykorú tanuló kérvénye alapján vizsgabizottság előtt vizsgázhat. A kérvényben a tanuló törvényes képviselője vagy a nagykorú tanuló feltünteti, hogy mely évfolyamokból akar a vizsgabizottság előtt vizsgázni.
(6) Azok a tanulók, akik tankötelezettségüket egyedi módon teljesítik a 23. § e) pontja szerint, tanévenként vizsgát tesznek minden, az anyaiskolában az adott évfolyam tanterve szerint kötelező tantárgyból, kivéve a döntően nevelési célú tantárgyakat, leginkább azonban az alapiskola negyedik évfolyamának befejezését követő minden egyes évfolyam és a kilencedik évfolyam végén.
(7) A tanuló komoly okok miatt, főleg az anyaiskolához való eljutás akadályoztatása miatt, vizsgáit más, a Szlovák Köztársaság területén található iskolában is leteheti azt követően, hogy erről a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló megállapodik az anyaiskola igazgatójával és azon iskola igazgatójával, ahol a vizsgákat le kellene tenni, megállapodott.
(8) A tanuló, aki a tankötelezettség teljesítését egyedi módon valósítja meg a 23. § e) pontja alapján vagy a tanuló, aki az 5. bekezdés szerinti vizsgabizottság előtti vizsgát kérvényezte, vizsgabizottság előtt vizsgázik. A vizsgabizottság előtti vizsga időpontját, tartalmát és terjedelmét annak az iskolának az igazgatója határozza meg, amelyben a vizsgabizottság előtti vizsgára sor kerül, legkésőbb 15 nappal a vizsga előtt. A vizsgabizottság előtti vizsga alapján az iskola a tanulónak bizonyítványt állít ki.
(9) A tanuló, aki nem kérvényezte a vizsgabizottság előtti vizsgát az 5. bekezdés szerint, az egyedi módon teljesített tankötelezettségének befejezése után vizsgabizottság előtti vizsgát tesz. A vizsgabizottság előtti vizsga eredményei alapján az iskola igazgatója besorolja a tanulót a megfelelő évfolyamba.
(10) Az iskolaigazgató a magántanulói jogviszony megszűnését követően besorolja a tanulót a megfelelő évfolyamba az 57. § szerinti bizottsági vizsgán elért eredményei és az oktatásban korábban elért eredményei alapján. 

26. §
Egyéni tanrend
(1) Az egyéni tanrendben történő művelődést az iskolaigazgató engedélyezi a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló kérelmére. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló magántanulói jogviszonyát egyedi tanrend szerint az iskola igazgatója engedélyezheti azon munkáltató egyetértésével, ahol az érintett tanuló gyakorlati képzése folyik.
(2) Az egyéni tanrendben történő művelődést az iskola igazgatója kimagaslóan tehetség tanulónak, vagy olyan fontos okok miatt engedélyezheti, mint a terhesség és az anyaság. Az iskola igazgatója az egyéni tanrendet az iskola más tanulóinak is engedélyezheti. 
(3) Az egyéni tanrend engedélyezésével egyidejűleg az iskola igazgatója megegyezik a tanuló törvényes képviselőjével vagy a nagykorú tanulóval az iskola jóváhagyott oktatási programjával összhangban álló egyéni tanrend alapján megvalósuló képzés feltételeiről és megszervezéséről, mely mindkét fél számára kötelező érvényű. 
(4) Az egyéni tanrendet az iskola pedagógus alkalmazottjai és szakalkalmazottjai együtt dolgozzák ki. Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója hagyja jóvá. 
(5) Az egyéni tanrend alapján történő oktatást az az intézet is kérheti, amelyben a tanuló elhelyezésre került külön jogszabályi rendelkezések alapján.28) A (3) és (4) bekezdéseket arányos mértékben kell alkalmazni az intézet kérvénye kapcsán, az iskolaigazgató és az intézet igazgatója között létrejött írásbeli megállapodás alapján.


HARMADIK RÉSZ
Az iskolarendszer

27. §
(1) A közoktatás iskolarendszerét a külön jogszabályi rendelkezések szerint az iskolák és oktatási létesítmények hálózatába besorolt iskolák és oktatási létesítmények2) alkotják, melyek a jelen törvényben meghatározottak szerint biztosítják a nevelést és oktatást az oktatási programok szakágainak folyamatosan egymásra épülő fokozatai révén. 
(2) Az iskolarendszert az alábbi iskolák alkotják:
a) óvoda,
b) alapiskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola, 
e) konzervatórium, 
f) speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek és tanulók iskolái, 
g) művészeti alapiskola, 
h) nyelviskola.
(3) A (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő iskolák a hivatásra való folyamatos felkészítést biztosító iskoláknak tekintendők, kivétel képeznek ez alól a 95. § (1) bekezdés a) pontjába és a 104. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó iskolák. 
(4) Az oktatási intézmények fúzióval egyetlen jogi személyben egyesülhetnek, ennek formája az alapiskola és óvoda. 
(5) A (2) bekezdés b)-g) pontjaiban szereplő iskolák típusokra tagozódnak. Az iskolatípus pontosan meghatározza, hogy az adott iskola milyen oktatási szakirányra szakosodott, milyen a szervezeti rendszere, vagy hogy mely gyermekek és tanulók oktatását biztosítja. 
(6) A (2) bekezdés b)-g) pontjaiban szereplő iskolák jogi személyek, jogviszonyaikban a saját nevükben járnak el, kivéve ha a jelen törvény ettől eltérően rendelkezik. A (2) bekezdés a) és h) pontjaiban szereplő iskolák és azon alapiskolák, amelyek nem rendelkeznek valamennyi évfolyammal, abban az esetben jogi személyek, ha az alapítójuk erről így rendelkezik. 

Első szakasz
Óvoda

28. §
(1) Az óvoda támogatja a gyermekek személyiségének szociális-érzelmi, intellektuális, testi, erkölcsi, esztétikai fejlődését, fejleszti készségeiket és képességeiket, valamint megteremti a továbbtanulásuk előfeltételeit. Felkészít a társadalmi életre, összhangban a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaival. 
(2) Óvoda általában tíz gyermekkel hozható létre. Az óvoda nevelés-oktatást oktatási programja révén biztosítja, amely a 16. § (2) bekezdése alapján iskola-előkészítői végzettséget nyújt.
(3) Az óvodai oktatás részfinanszírozással valósul meg, kivételt jelentenek ez alól az egészségügyi létesítményekben lévő óvodák.
(4) A helyi oktatási államigazgatási szerv által fenntartott óvodában a gyermek óvodai tartózkodásáért a törvényes képviselő havonta hozzájárul óvoda kiadásaihoz részleges költségtérítéssel, legfeljebb azonban az eltartott gyermek külön jogszabályban meghatározott29) létminimumát kitevő összeg 7,5%-át meg nem haladó összeggel gyermekenként. Az óvoda igazgatója határozza meg a törvényes képviselő havi költségtérítésének nagyságát.30) Ezt a térítést megelőlegezve, az adott naptári hónap 10. napjáig kell befizetni. 
(5) A község által alapított óvoda esetében a gyermek törvényes képviselője által havonta fizetendő részleges óvodai költségtérítési díjat az alapító általános érvényű helyi rendeletben határozza meg.31)
(6) Óvodai költségtérítést nem kell fizetni azon gyermek után,
a) akinek egy éve van hátra a tankötelezettség megkezdéséig, 
b) akinek a törvényes képviselője okirattal igazolja az óvoda igazgatójának, hogy szociális segélyben és kiegészítő segélyezésben részesül,32)
c) aki bírósági döntés alapján lett elhelyezve az óvodában.
(7) A fenntartó döntése alapján az óvodai hozzájárulást nem kell megfizetni azon gyermek után
a) aki 30 egymást követő naptári napon át betegség miatt vagy egyéb családi okokból, igazolható módon szüneteltette az óvodalátogatást,
b) aki nem jelent meg az óvodában az iskolai szünetek ideje alatt, vagy ha a fenntartó rendelkezése miatt vagy más komoly okból az óvoda működése szünetelt; ezekben az esetekben a törvényes képviselő a térítési hozzájárulásnak csak az arányos részét fizeti. 
(8) Azokat a gyermekeket, akiknek a következő évben kell megkezdeniük tankötelezettségük teljesítését, rendszerint külön osztályban helyezik el. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekeket a meglévő osztályba, vagy a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek önálló osztályába sorolják be. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részére kialakított önálló osztályba tilos gyermekeket kizárólag azért besorolni, mert szociálisan hátrányos környezetből származnak. Idegen nyelvet tanuló gyermekek részére is létrehozhatók külön osztályok. 
(9) Az óvodai osztályok maximális létszáma
a) a három-négyéves gyermekek esetén osztályonként 20,
b) a négy-ötéves gyermekek esetén osztályonként 21,
c) az öt-hatéves gyermekek esetén osztályonként 22,
d) a három-hatéves éves gyermekek esetén osztályonként 21.
(10) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,32a) a (9) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet három gyermekkel az alábbi okokból:
a) a gyermek állandó lakhelye megváltozik,
b) a gyermeket csak beszoktató tartózkodásra vagy diagnosztikai tartózkodásra helyezik el az óvodában,
c) a tankötelezettség megkezdésének halasztása vagy a tankötelezettség megkezdésének utólagos elhalasztása, vagy
d) a törvényes képviselők fokozott érdeklődése a gyermek óvodai nevelése és képzése iránt.
(11) A fenntartó a (10) bekezdés szerinti osztálylétszám meghatározásakor figyelembe veheti a három éven aluli gyermekek számát az osztályban.
(12) A speciális nevelési-oktatási igényű gyermek elhelyezéséről az igazgató dönt a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának javaslata, valamint a nevelési és prevenciós tanácsadó véleménye, illetve a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása után. Az osztály maximális létszáma minden egyes speciális nevelési-oktatási igényű gyermek esetén legfeljebb két fővel csökkenhet. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek közül egy-egy osztályba legfeljebb két fő sorolható be. 
(13) Ha az óvoda igazgatója vagy az iskola illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítménye megállapítja, hogy az integrált gyermek oktatása nincs az integrált gyermek vagy a nevelésben és oktatásban résztvevő gyermekek hasznára, az óvoda fenntartójának írásbeli jóváhagyása és az illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítmény írásbeli jóváhagyása után, a törvényes képviselőnek a gyermek más módon történő oktatását javasolja. Ha a törvényes képviselő nem ért egyet gyermeke oktatási módjának megváltozásával, annak további képzéséről a bíróság dönt.
(14) Az óvodában pedagógiai asszisztens is dolgozhat.
(15) Az igazgató engedélyével az óvodában az iskola-előkészítő nevelés-oktatás a törvényes képviselő közvetlen részvételével is folyhat.
(16) Az óvoda a gyermekek részére erdei iskolát, kirándulást, tanulmányi kirándulást, szaunázást, sportprogramot, valamint egyéb tevékenységeket szervezhet, de kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával és a fenntartó egyetértésével. 
(17) Az óvoda igazgatója továbbá 
a) a törvényes képviselővel történt egyeztetést követően meghatározza, hogy a gyermek melyik osztályba legyen besorolva, és meghatározza a gyermek beilleszkedési vagy megfigyelési időszakának hosszát, mely a fokozatos beszoktatásra és a diagnosztizálásra irányul,
b) dönt a gyermek óvodalátogatásának megszakításáról33) a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján. 
(18) Az oktatási minisztérium az általános érvényű jogszabályban határozza meg az óvodák szervezési módja és nevelés-oktatási tevékenysége további feltételeit és biztosítását. 

Második szakasz
Alapiskola

29. §
(1) Az alapiskola a jelen törvénybe foglalt nevelési-oktatási elvekkel és célkitűzésekkel összhangban támogatja a tanuló személyiségfejlődését, az emberiesség, az egyenlő bánásmód, a tolerancia, a demokrácia és a hazaszeret elveiből kiindulva, mind szellemi, erkölcsi, etikai, esztétikai, mind munkavégzési és testi szempontból. Alapvető ismereteiket, készségeket és képességeket nyújt a tanulóknak nyelvi, természettudományi, társadalomtudományi, művészeti, sport, egészségügyi, közlekedési területen, valamint egyéb ismereteket és készségeket, melyek szükségesek az egyén eligazodásához az életben és a társadalomban, illetve a továbbfejlődéséhez és a továbbtanulásához. 
(2) Az alapiskola az oktatási programok révén biztosítja a nevelést és az oktatást, mely a 16. § (3) bekezdése értelmében az alapfokú műveltséget nyújt. 
(3) Az alapiskolák az alábbi típusokra tagolódnak:
a) alapiskola, amely rendelkezik valamennyi évfolyammal (a továbbiakban „teljes szervezettségű alapiskola”),
b) alapiskola, amely nem rendelkezik valamennyi évfolyammal (a továbbiakban „nem teljes szervezettségű alapiskola”).
(4) Az alapiskolának általában kilenc évfolyama van, és adott számára a nulladik évfolyam létrehozásának a lehetősége is. Alsó és felső tagozatra osztódik, amelyekben az oktatás különálló, de egymásra épülő oktatási programok révén valósul meg. Az alapiskola alsó tagozata általában az első évfolyamtól a negyedik évfolyamig terjed. Az alapiskola felső tagozatát az ötödik-kilencedik évfolyam képezi. 
(5) Az alapiskola maximális osztálylétszáma
a) a nulladik évfolyamban osztályonként 16 tanuló,
b) osztályonként 24 tanuló az alapiskola alsó tagozatán, ha több évfolyam tanuló tanulnak egy osztályban,
c) 24 tanuló az alapiskola első évfolyamában,
d) a másodiktól a negyedik évfolyamig osztályonként 25 tanuló,
e) az ötödik évfolyamtól a kilencedik évfolyamig osztályonként 29 tanuló.
(6) Az osztályok csoportokra oszthatóak az oktatási program jellege szerint. 
(7) A nulladik évfolyamba a tanulót kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával lehet elhelyezni. Ebben az esetben a tanuló a tankötelezettségét a nulladik évfolyamban kezdi meg.
(8) A legkisebb tanulói létszám az alapiskolai osztályban
a) nyolc tanuló a nulladik évfolyamban; hat tanuló a nem tejes szervezetű alapiskola nulladik évfolyamában,
b) 12 tanuló azon osztályban, amelyben az alapiskola alsó tagozatának több évfolyama tanul,
c) 11 tanuló az első évfolyamos osztályban,
d) 13 tanuló a második – negyedik évfolyam osztályában,
e) 15 tanuló az ötödik – kilencedik évfolyam osztályaiban.
(9) A fenntartó engedélyével a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók részére külön osztály hozható létre. 
(10) Az alapiskola osztályába besorolható speciális nevelési-oktatási igényű tanuló. Amennyiben az iskolaigazgató vagy az illetékes nevelési és megelőzési tanácsadó megállapítja, hogy az oktatás nincs jó hatással az oktatásban így résztvevő tanulóra, vagy azokra a tanulókra, akik a nevelési-oktatási folyamatban részt vesznek, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek és az illetékes nevelési-megelőző tanácsadó írásos beleegyezése alapján a törvényes képviselőnek a gyermek más módon történő oktatását javasolja. Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv a központi költségvetésből kifizeti a gyermek törvényes képviselőjének az utazási költségeket azon iskola és otthona között, ahová a változást követően besorolták, a tömegközeledés viteldíjak mértékéig. Amennyiben a törvényes képviselő nem ért egyet gyermeke oktatási módjának megváltoztatásával, a gyermek további oktatásáról a bíróság dönt. 
(11) Az alapiskolában a fenntartó jóváhagyásával specializált osztály hozható létre. A specializált osztályban azokat a tanulókat oktatják, akik nem rendelkeznek az adott évfolyam tananyagának sikeres teljesítéséhez szükséges feltételekkel, a hiányzó oktatási anyag kompenzálásának céljából. A tanulót a specializált osztályba az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója sorolja be, a nevelési tanácsadó véleményezése és a tanuló törvényes képviselőjének a tájékoztatást követő jóváhagyásával, az elkerülhetetlenül szükséges időre, de legfeljebb egy iskolaévre. Specializált osztályt legkevesebb négy és legtöbb nyolc, egy vagy több évfolyamból származó tanuló részére lehet létrehozni. Ha a tanulók száma a specializált osztályban négytől kevesebb, a specializált osztályt meg kell szüntetni.
(12) Az őrizetbe vett vagy szabadságvesztés-büntetést töltő tanulók számára létrehozott alapiskola osztályába legfeljebb öt tanuló járhat.
(13) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,32a) (5) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet osztályonként három fős tanulószámmal az alábbi okokból:
a) a tanuló állandó lakhelye megváltozik,
b) a tanuló évfolyamot ismétel,
c) a tanuló más iskolából lép át,
d) a a tanuló a 23. § a)-e) pontja szerint egyedi módon teljesíti tankötelezettségét,
e) a tanulót felsőbb évfolyamba sorolják be az előző évfolyam elvégzése nélkül, vagy
f) a tanulót másik alapiskolába helyezik át.
(14) Ha az alapiskola igazgatója engedélyezte a tankötelezettségnek a Szlovák Köztársaság területén kívül történő teljesítését, s ennek következtében az osztályban oktatott tanulók létszáma kevesebb az (5) bekezdésben előírtnál, az alapiskola igazgatója növelheti az osztályban oktatott tanulók létszámát annyi fővel, amennyien tankötelezettségüket a Szlovák Köztársaság területén kívül teljesítik.
(15) Ha a község területén létezik alapiskola, amelyben a nevelés és oktatás államnyelven folyik, egyszersmind az adott kisebbség nyelvén is, vagy ha a község területén létezik alapiskola, melyben a nevelés és oktatás államnyelven folyik, valamint azonos fenntartóval létezik alapiskola, melyben a nevelés és oktatás az adott nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a (8) bekezdés szerinti osztályonkénti létszám két tanulóval csökkenthető.
(16) Az alapiskola alapítója egyedi esetekben alacsonyabb tanulói osztálylétszámokat is megszabhat a (8) és (15) bekezdésben megadottaknál. Egyedi esetnek tekintendő
a) a tanulók csökkent iskolaelérhetősége; csökkent iskolaelérhetőségnek kell tekinteni a tanulók szempontjából a 6 kilométernél hosszabb közlekedési útvonalat vonattal vagy autóbusszal az állandó lakhelyüktől számítva,
b) a tanulók anyanyelvű művelődését, amennyiben a tanuló állandó lakhelyétől számított 6 kilométeres körzetében nincs semmilyen más, nemzeti kisebbségi anyanyelvű tanítási nyelvű alapiskola,
c) a szociálisan hátrányos környezetből érkező tanulók oktatása, ha az iskola tanulóinak összlétszámán belül a tanulók több mint 80%-a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy
d) egyéb, egyedi szempontok méltányolását megérdemlő esetek.
(17) A 8. bek. a)-d) pontjai szerinti rendelkezések nem vonatkoznak a kizárólag alsó tagozatos évfolyamokkal rendelkező alapiskolákra.
(18) A 8. bek. rendelkezései nem vonatkoznak nemzeti kisebbségi anyanyelvű tanítási nyelvű alapiskola osztályaira.

30. §
(1) Kizárólag alsó tagozatos évfolyamokkal rendelkező alapiskola akkor hozható létre, ha feltételezhető, hogy abba legalább 30 olyan tanuló iratkozik be, aki a tankötelezettségét ebben az alapiskolában fogja teljesíteni. Az a tanuló, aki befejezi ezen iskola utolsó évfolyamát, tanulmányait teljes szervezettségű alapiskolában folytatja.
(2) Alapiskolában alsó tagozaton megszervezhető az oktatás úgy is, hogy egy osztályba több évfolyam tanulói járnak.
(3) Teljes szervezettségű alapiskolát első-kilencedik évfolyammal a fenntartó akkor alapíthat, ha feltételezhető, hogy abba legalább 150 olyan tanuló iratkozik be, aki ebben az iskolában teljesíti tankötelezettségét. 
(4) Kivételes esetekben, különösen, ha a legközelebbi alapiskola nehezen megközelíthető, a fenntartó létrehozhat alapiskolát az (1) és (3) bekezdésben szereplőnél kisebb tanulói létszámmal is.
(5) Azon természetes személyek részére, akik nem szerezték meg a 16. § (3) bekezdése b) pontjába foglalt az alsó középfokú végzettséget, az alapiskola szervezhet oktatást ezen fokozat megszerzése érdekében, mely bizottsági vizsgával zárul minden egyes tantárgyból, kivéve a nevelési tantárgyakat. A bizottsági vizsgák letételét követően a természetes személynek az iskola adja ki az elért műveltségi fokot záradékában tartalmazó bizonyítványt; azon személyek részére, akik vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, ilyen képzést a fogdákban vagy büntetés-végrehajtási intézetekben, kihelyezett osztályokban biztosítanak, de biztosítható az egyéni oktatás is. 
(6) Az alapiskola pedagógiai asszisztenst is alkalmazhat. 
(7) Az alapiskola kirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat, nyelvtanfolyamokat, sportprogramokat, erdei iskolákat, valamint egyéb tevékenységeket szervezhet, de kizárólag a törvényes képviselő előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulását és a vele történt megállapodást követően.
(8) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogi előírásokban határozza meg az alapiskola szervezeti felépítését, a tankötelezettség teljesítésének, beleértve a Szlovák Köztársaság területén kívüli teljesítésének a feltételeit, az alapiskola nevelési-oktatási tevékenységének megszervezését és biztosítását, ideértve a speciális nevelés-oktatási igényű tanulók integrálását az oktatásba és azon kívül, az értékelés és osztályozás szabályait, valamint a tanulók biztonságának és egészségvédelmének feltételeit. 

31. §
(1) A tanuló a törvényes képviselője írásos kérelme alapján a tankötelezettség teljesítése során az alapiskolájából átléphet más alapiskolába. A tanuló átlépésről azon alapiskola igazgatója dönt34) felvételi eljárás lefolytatásával, amelybe a tanuló felvételét kéri. 
(2) Amennyiben az alapiskola igazgatója az (1) bekezdés alapján felveszi a tanulót, köteles a felvételéről szóló döntés másolatát haladéktalanul megküldeni azon alapiskola igazgatójának, amelyből a tanuló átlép; hasonlóképpen jár el a fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet igazgatója is, ahová tankötelezettsége teljesítésére köteles tanulót helyeztek el. Azon alapiskola iskolaigazgatója, amelyből a tanuló átlép, köteles a döntés másolatának kézhezvételét követő öt napon belül annak az alapiskola igazgatójának megküldeni, ahová a tanuló átlép, a tanuló minden dokumentumának fénymásolatát, és változást bejelenteni a 157. § értelmében a Gyermekek, tanulók és hallgatók központi nyilvántartójának (a továbbiakban „központi nyilvántartó”); amennyiben olyan tanulóról van szó, aki szabadságvesztés-büntetését vagy fegyház-büntetését tölti, a dokumentációt a fogda vagy büntetés-végrehajtó intézet igazgatójának küldi meg.
(3) Az alapiskola igazgatója az osztályfőnök javaslata alapján és a tanuló törvényes képviselőjének kérése vagy előzetes tájékoztatáson alapuló kérése alapján, illetve az érintett nevelési-megelőzési tanácsadó ajánlása alapján abból az oktatási programból, amelyet az az iskola biztosít, ahová a tanuló jár, áthelyezni az ő speciális nevelési-oktatási igényeinek megfelelő oktatási programot megvalósító iskolába. 
(4) A tanuló törvényes képviselőjének kérelme, valamint a gyermekek és fiatalkorúak általános háziorvosának ajánlása alapján, az alapiskola igazgatója dönthet úgy, hogy az egészségügyi vagy egyéb súlyos okokra tekintettel részben vagy teljesen felmenti a tanulót bizonyos tantárgyak oktatása alól, és azt az egész tanévre vagy annak egy részére teheti meg; a döntésben megjelöli az adott tantárgy oktatásának másik módját abban az időben, amikor ezen tantárgyak oktatása folyik. Amennyiben az adott tantárgy a nap első vagy utolsó tanórája, a tanuló a törvényes képviselője hozzájárulásával mentesíthető a nevelés és oktatás ezen ideje alól pótfoglalkozás nélkül is.

Harmadik szakasz
Középiskolák

32. §
Középiskolák az alábbiak:
a) gimnázium, 
b) szakközépiskola, 
c) konzervatórium. 

33. §
(1) A középiskola nappali képzésű osztályainak osztálylétszáma legfeljebb 31 tanuló.
(2) Ha a külön jogszabályban előírt feltételek teljesülnek,32a) az (1) bekezdés szerinti maximális osztálylétszám növekedhet osztályonként három fős tanulószámmal az alábbi okokból:
a) a tanuló állandó lakhelye megváltozik,
b) a tanuló évfolyamot ismétel,
c) a tanuló megszakítást követően folytatja tanulmányait,
d) a tanuló más iskolából lép át,
e) a tanuló a 23. § a) – e) pontja szerint egyedi módon teljesíti tankötelezettségét,
f) a tanuló felsőbb évfolyamba nyer felvételt,
g) a tanulót felsőbb évfolyamba sorolják be az előző évfolyam elvégzése nélkül, vagy
h) a tanuló tanulmányi szakot vagy a szakképzési szakot változtat.
(3) A középiskola azon személyek részére, akik szabadságvesztés-büntetésüket töltik vagy vizsgálati fogságban vannak, oktatást biztosíthat a középiskola kihelyezett osztályában vagy egyéni formában a fogdában vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben; ez nem vonatkozik az egészségügyi szakirányú képzésekre. 
(4) A középiskolai képzés alatt lehetőségük van a tanulóknak
a) tanulmányok megszakítására,
b) a tanulmányi szak vagy szakképzési szak megváltoztatására, 
c) más középiskolába történő átlépésre, 
d) alapiskolába történő áthelyezésre, 
e) évfolyamismétlésre, 
f) felsőbb évfolyamba történő átlépésre, 
g) a tanulmányok abbahagyására, 
h) egyéni tanrendű képzésre, 
i) hasonló típusú külföldi iskolában történő tanulásra. 
(5) A középiskola igazgatója a tanterv értékelése és annak a pedagógia tanácsban történt megvitatását követően engedélyezheti, hogy a tanuló a tanulmányai egy részét hasonló külföldi iskolában végezze el; ha a tanuló duális rendszerű képzésben vesz részt, azon munkáltató egyetértésével, ahol az érintett tanuló gyakorlati képzése folyik.
(6) Ha a középiskola igazgatója engedélyezte a tanulmányok egy részének hasonló típusú külföldi iskolában történő elvégzését, s ezért az osztályban oktatott tanulók létszáma kevesebb az (1) bekezdésben előírtnál, a középiskola igazgatója növelheti az osztályban oktatott tanulók létszámát annyi fővel, amennyien a tanulmányaik egy részét hasonló típusú külföldi iskolában végzik.
(7) A legkisebb tanulói létszám a középiskolai osztályban
a) 17 tanuló osztályonként a középiskola nappali tagozatán,
b) 8 tanuló osztályonként a középiskola levelező tagozatán.
(8) A középiskola fenntartója egyedi esetben kisebb osztálylétszámot is meghatározhat, mint a 7. bekezdésben feltüntetett tanulószám, éspedig nappali tagozaton kilenc tanulóval, levelező tagozaton pedig öt tanulóval. Egyedi esetnek a következők tekintendők:
a) a tanulmányi szak vagy szakképzési szakirány besorolása azon tanulmányi szakok vagy szakképzési szakirányok jegyzékébe, melyek a munkaerőpiac szükségleteihez képest nem elegendő számú végzőst produkálnak,32b) ha nem lehet osztályt létrehozni a 10. bekezdés szerint,
b) alacsonyabb szintű szakközépiskolai oktatási programban való nevelés és oktatás,
c) szabadságvesztésüket töltő tanulók nevelése és oktatása,
d) olyan középiskola, ahol a nevelés és oktatás államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén egyszerre valósul meg, ha az államnyelvi vagy az adott nemzeti kisebbség nyelvén történő nevelés és oktatás céljából nem lehet osztályt létrehozni a 7. bekezdés szerint, vagy
e) külön figyelmet érdemlő további esetekben.
(9) Az osztályokat a képzési program jellege szerint csoportokra lehet osztani.
(10) Középfokú szakiskolákban közös osztály hozható létre több rokon tanulmányi szak vagy közös osztály hozható létre több rokon gyakorlati szakképzési szak részére.
(11) Konzervatóriumokban közös osztály hozható létre több rokon tanulmányi szak részére.
(12) A középiskola élet- és egészségvédelmi tanfolyamot szervez, és szervezhet mozgástevékenységi tanfolyamot a szabad természetben, iskolai kirándulásokat és egyéb tevékenységeket. Ha kiskorú tanulóról van szó, e tevékenységeket a tanuló törvényes képviselőinek tájékozott egyetértésével és velük megállapodva szervezi.

34. §
A tanulmányok megszakítása és a tanulmányi szak vagy szakképzési szakirány megváltoztatása
(1) A középiskola igazgatója annak a tanulónak, aki teljesítette a tankötelezettségét, a törvényes képviselője kérelmére vagy ha a tanuló már nagykorú, a saját kérelmére engedélyezheti a tanulmányok megszakítását, legfeljebb három évre; az iskolaigazgató köteles megengedni a tanulmányok megszakítását a terhességre vagy az anyaságra való tekintettel a törvényes képviselő kérelme vagy a nagykorú tanuló saját kérelme alapján, vagy engedélyezni számára az egyéni tanulmányi rendet. 
(2) A tanulmányi szak vagy szakképzési szakirány megváltoztatását a középiskola igazgatója engedélyezi, általában a tanév elején. A tanulmányi szakra felvett tanulónak csak más tanulmányi szakra történő változtatást lehet megengedni. A változtatás engedélyezésének feltétele a tanuló egészségügyi alkalmassága és pályaalkalmassága az újonnan megválasztott tanulmányi szakra vagy szakképzési szakirányra, illetve különbözeti vizsga sikeres letétele, amennyiben azt az igazgató elrendelte.
(3) A duális képzési rendszerben oktatott tanuló tanulmányainak megszakítását, vagy tanulmányi vagy szakképzési szakának megváltoztatását az iskola igazgatója azon munkáltató belegyezését követően engedélyezi, ahol a tanuló gyakorlati felkészítése folyik.

35. §
Más középiskolába történő átlépés
(1) A más középiskolába való átlépést annak a középiskolának az igazgatója engedélyezi a tanulónak, ahová a felvételét ugyanolyan vagy más tanulmányi szakra vagy szakképzési szakirányú képzésre kéri. A tanulmányi szakra felvett tanulónak meg lehet engedni egy másik szakközépiskolába, ugyanarra a tanulmányi szakra vagy más tanulmányi szakra történő átlépést. Az átlépést a tanuló törvényes képviselőjének kérelme alapján engedélyezik; amennyiben a tanuló nagykorú, akkor saját kérelmére. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló átlépési kérelmének részét képezi azon munkáltató belegyezése is, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.
(2) A nyolcosztályos középiskolát látogató tanulónak az átlépése más tanulmányi programú vagy szakirányú képzést nyújtó szakközépiskolába, vagy négy-, esetleg ötéves képzési programú gimnáziumba, leghamarabb a tanulmányai ötödik évfolyamának elején valósulhat meg.; az ötosztályos gimnáziumba a tanuló a negyedik tanulmányi évének elején is átléphet.
(3) A más középiskolába történő átlépés feltétele a különbözeti vizsgák sikeres letétele.
(4) Amennyiben a középiskola igazgatója, ahová a tanuló szeretne átlépni, a tanuló felvételét elfogadja,35) köteles haladéktalanul a tanuló átvételéről szóló határozat másolatát megküldeni azon középiskola igazgatójának, ahonnan a tanuló átlép. Az átlépés rendszerint szeptember 1-jén valósul meg. A tanuló középiskolai oktatása abban a középiskolában, ahonnan átlép, azon a napon fejeződik be, amelyik az átlépését megelőzi, vagyis amikor a tanuló tanulmányait köteles megkezdeni abban a középiskolában, ahová átlépett. Ezen a napon egyszersmind megszűnik tanulója lenni annak a középiskolának, ahonnan átlépett. 
(5) Azon középiskola igazgatója, amelyből a tanuló átlép, köteles a felvételről szóló (4) bekezdés szerinti döntés másolatának kézhezvételét követő öt napon belül megküldeni a tanuló dokumentumainak fénymásolatát azon középiskola igazgatójának, ahová a tanuló átlép, valamint jelenteni a változás tényét a központi nyilvántartó rendszerbe.
(6) A tanuló más középiskolába történő átlépése az első évfolyam során csak kivételes esetekben lehetséges. 
(7) A középiskola igazgatója engedélyezheti a tanuló hasonló típusú külföldi iskolában történő képzését.

36. §
A tanuló áthelyezése középiskolából alapiskolába 
(1) Az a tanuló, aki a nyolc évfolyamos oktatási programú középiskola első negyedik évfolyamának a tanulója, áthelyezhető az alapiskolába
a) ha nem engedik meg neki az évfolyamismétlést,36)
b) ha elveszíti egészségi alkalmasságát, 
c) ha elveszíti sportteljesítményét, 
d) a törvényes képviselő kérésére. 
(2) Az a tanuló, akit (1) bekezdés alapján áthelyeztek az alapiskolába, a tankötelezettségének teljesítését az alapiskolában folytatja.37)
(3) Amennyiben a középiskola igazgatója a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről dönt,19) a tanuló törvényes képviselője köteles őt, a határozatban megszabott naptól számított 15 napos határidőn belül az alapiskolába bejelenteni tankötelezettségének teljesítése céljából a (2) bekezdés alapján, és e tényről tájékoztatni a középiskola igazgatóját, aki a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről döntött. Amennyiben a törvényes képviselője nem jelenti be a tanulót a tankötelezettségének folytatására, vagy nem tájékoztatja a középiskola igazgatóját a megadott határidőn belül, a középiskola igazgatója a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően jár el.38) Annak az alapiskolának az igazgatója, amelyik átvette a tanulót, legkésőbb az átvételt követő öt napon belül e tényről tájékoztatja a középiskola igazgatóját, aki a tanuló alapiskolába történő áthelyezéséről döntött. Az áthelyezés rendszerint a tanév elején valósul meg. A tanuló középiskolai oktatása abban a középiskolában, ahonnan átlép, azon a napon fejeződik be, amelyik megelőzi azt a napot, amikor a tanuló megkezdi tanulmányait abban az alapiskolában, ahová átlépett. Ettől a naptól kezdve már nem a középiskola tanulója. A középiskola igazgatója köteles megküldeni a tanuló dokumentumainak fénymásolatát az alapiskola igazgatójának az alapiskolába átvett tanulóról szóló bejelentés kézhezvételét követő öt napon belül. Ezt a változást jelenti a központi nyilvántartónak.

37. §
Évfolyamismétlés
(1) A középiskola igazgatója dönt a tanuló évfolyamismétléséről, az oktatási eredmények és az indokok mérlegelése alapján, amelyeket a nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmében, vagy a törvényes képviselő írásos kérelmében felsorol. A duális képzési rendszerben oktatott tanuló évfolyamismétléséről a középiskola igazgatója azon munkáltató beleegyezését követően dönt, ahol a tanuló gyakorlati képzése folyik.
(2) Amennyiben a középiskola igazgatója nem engedélyezi azon tanuló számára az évfolyamismétlést, aki már nem tanköteles, a tanulónak a középiskolai tanulói jogviszonya az adott évfolyam tanévének utolsó napjával szűnik meg.
(3) Ha a középiskola igazgatója nem engedélyezi az évfolyamismétlést a nyolcéves oktatási programú középiskola első-negyedik évfolyamába járó tanulónak, akkor a 36. § (3) bekezdése lép életbe. 

38. §
A középiskola felsőbb évfolyamába lépés
(1) A tanuló a középiskola felsőbb évfolyamába az adott évfolyam oktatási programjának teljesítését követően léphet, kivéve azt a tanulót, akit az 55. § (18) bekezdése alapján komplex módon értékeltek. 
(2) A középiskola igazgatója a tehetséges tanulót a pedagógiai tanáccsal történő egyeztetést követően felsőbb évfolyamba sorolhatja át az alacsonyabb évfolyam elvégzése nélkül, bizottsági vizsgák eredményei alapján. A kiskorú tanuló az alacsonyabb évfolyamból a felsőbb évfolyamba kizárólag a törvényes képviselője hozzájárulásával sorolható át; ha szakközépiskolai tanulóról van szó, akit duális rendszerben képeznek, azon munkáltató beleegyezésével is, ahol a tanuló gyakorlati felkészítése folyik.

39. §
A tanulmányok abbahagyása
(1) Ha az a tanuló, aki teljesítette a tankötelezettségét, abba akarja hagyni tanulmányait, írásban értesíti erről a középiskola igazgatóját; amennyiben még kiskorú, a törvényes képviselője írja meg az értesítést. Ezt a változást a középiskola igazgatója bejelenti a központi nyilvántartónak. 
(2) A tanuló középiskolai tanulói jogviszonya azt a napot követően szűnik meg, amikor a középiskola igazgatója kézhez vette a tanulmányok abbahagyásáról szóló bejelentést.

41. §
Gimnázium
A gimnázium általános műveltséget nyújtó, belsőleg tagolt középiskola, amely a diákokat négyéves, ötéves vagy nyolcéves oktatási programban készíti fel, és a 16. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott teljes (felső) középfokú általános műveltséget nyújt. A gimnázium oktatási programja mindenekelőtt a felsőoktatási tanulmányokra készít fel, ugyanakkor felkészítést nyújthat a közigazgatás, a kultúra és a sport egyes tevékenységi területeire is. 

42. §
Szakközépiskola
(1) A szakközépiskola belsőleg tagolt középiskola, amely a tanulóknak szakképesítést és gyakorlati képzést nyújt oktatási programján keresztül egy adott szakágban, elsősorban hivatás vagy hivatáscsoportok és szakmai tevékenységek terén.
(2) A szakközépiskola a tanulóknak szakképzést éy gyakorlati képzést nyújt elméleti oktatásra és gyakorlati képzésre tagolva. A szakközépiskola tanulójának gyakorlati képzését külön jogszabály szabályozza.6aa)
(3) A szakközépiskola az adott tanulmányi szak képzési programjának sikeres elvégzése után vagy az adott szakirányú képzési program sikeres elvégzése után a 16. § (4) bekezdése a), b) és d), valamint (5) bekezdése szerinti végzettségi fokot nyújt.
(4) A természetes személyeknek, akik nem szerezték meg az alacsonyabb szintű középfokú végzettséget a 16. § (3) bek. b) pontja szerint, a középiskola képzést szervezhet a műveltség ezen fokának megszerzésére, mely bizottsági vizsgával fejeződik be minden tantárgyból, a nevelési jellegű tantárgyak kivételével. A bizottsági vizsga sikeres letételét követően a szakközépiskola a természetes személynek záradékkal ellátott bizonyítványt ad ki, melyben feltünteti a megszerzett műveltségi fokot.
(5) A tanulónak, aki már más tanulmányi szakon érettségi vizsgát tett, a szakközépiskolában csak szaktantárgyakat tanul.

44. §
Konzervatórium
(1) A konzervatórium átfogó művészeti és művészetpedagógiai műveltséget nyújt. Felkészíti a tanulókat a hivatásos művészként való érvényesülésre, valamint művészeti tantárgyak és szaktantárgyak oktatására a művészetorientált oktatási programok keretében.
(2) A konzervatórium típusai a zenei és drámaművészeti konzervatórium és a táncművészeti konzervatórium. A zenei és drámaművészeti konzervatórium a tanulóknak nevelést és képzést nyújt ének, zene, tánc és zenés-drámaművészeti tanszakon, hatéves folyamatos képzési program keretében. A táncművészeti konzervatórium a tanulóknak nevelést és képzést nyújt táncművészet tanszakon, nyolcéves folyamatos képzési program keretében.
(3) A konzervatóriumi oktatás és nevelés egyénileg, csoportokban vagy nagy közösségekben valósul meg. 
(4) A tanulóknak ingyenesen kölcsönzik a hangszereket, kottákat, műalkotások audiovizuális felvételeit, rögzítő technikát, egyéb felszereléseket, valamint az oktatáshoz szükséges egyéb anyagokat. 
(5) A konzervatóriumban a nevelés és az oktatás hatéves oktatási program keretében valósul meg, melyben a tanuló a negyedik évfolyam elvégzését követően teszi le az érettségi vizsgát, illetve a hatodik évfolyam elvégzését követően a záróvizsgát. Táncművészeti szakirányú képzésben az oktatás nyolcéves vagy hatéves oktatási program keretében valósul meg, nyolcéves program esetén az utolsó évfolyam érettségi vizsgával és záróvizsgával fejeződik be; hatéves oktatási programú rendszerben a tanuló negyedik évfolyam elvégzését követően teszi le az érettségi vizsgát, és a hatodik évfolyam elvégzését követően záróvizsgát tesz. 
(6) A táncművészeti szakirányú képzést nyújtó konzervatóriumot egész napos ellátást biztosító iskolaként, vagy bentlakásos iskolaként hozzák létre.
(7) A konzervatórium
a) a 16. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti alsó középfokú műveltséget nyújt a nyolcéves oktatási program negyedik évfolyamának sikeres elvégzésével, 
b) a 16. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti felső középfokú szakirányú műveltséget nyújt az érettségi vizsga sikeres letétele esetén,
c) a 16. § (5) bekezdése b) pontja szerinti felső középfokú szakirányú műveltséget nyújt a záróvizsga sikeres letételével.
(8) A tanuló, aki már más tanulmányi szakon érettségi vizsgát tett, a konzervatóriumban csak a szaktantárgyakat tanulja.

45. §
A szakképzés és gyakorlati képzés kiegészítő formái
A szakképzés és gyakorlati képzés kiegészítő formái az alábbiak:
a) ráépülő tanulmány,
b) érettségit követő tanulmány,
c) rövidített tanulmány.

46. §
Szakképesítés-ráépülés 
(1) A szakképesítés-ráépülési képzés szakközépiskolák szakképzési programjaiban valósul meg, mely a korábbi szakképzésre vagy hasonló szakirányú megszerzett középiskolai műveltségre épül, és érettségi vizsgával zárul. 
(2) A szakképesítés-ráépülési képzés magasabb szintű általános műveltséget és szélesebb körű szakirányú műveltséget és felkészülést nyújt, mellyel a tanulók 
a) tökéletesítik tudatásukat hivatásuk szakavatott végzésére, és szakosodnak a termelési jellegű műszaki-gazdasági tevékenységek valamelyikére, 
b) felkészülnek a továbbtanulásra. 

47. §
Érettségit követő szakképzés 
(1) Az érettségit követő képzést a szakirányú szakközépiskolákban szervezik meg, a hivatás végzéséhez és a munkavégzéshez szükséges szaktudás fejlesztése és elmélyítése érdekében.
(2) Szakközépiskolák szervezhetnek érettségit követő képzést olyan oktatási programokkal, melyeket azon jelentkezőknek szánnak, akik már a teljes középfokú szakvégzettséget vagy teljes középfokú általános műveltséget szereztek. 
(3) Az érettségit követő képzés az alábbi típusokra oszlik:
a) ismeretanyagot növelő vagy innovációs képzés, amely során a tanulók tökéletesítik, vagy megújítják a szakközépiskolai szakirányú képzésében már megszerzett ismereteiket és készségeiket; ez a képzés érettségi utáni záróvizsgával zárul, 
b) szakképesítést nyújtó képzés, amely során a tanulók az érettségi vizsgáétól eltérő szakon szereznek szakképesítést; a tanulmányok szaktárgyi érettségi vizsgával zárulnak, mely nem volt része a korábban letett érettségi vizsgának, 
c) szakosító tanulmány, amelynek keretében a tanulók speciális ismereteket és képességeket szereznek, beleértve az új tudományos-műszaki ismereteket is, egyes konkrét munkatevékenységek és munkahelyi tisztségek végzésére, amelyek munkafeladataikkal és szakirányukkal megfelelnek a korábban megszerzett szakirányú középfokú szakközépiskolai végzettségüknek; a képzés záróvizsgával zárul; a szakosító képzés sikeres elvégzésével a végzős a 16. § (5) bekezdése a) pontjában szereplő felső középfokú szakképzettséget szerzi meg,
d) felsőfokú szakirányú tanulmány, mely keretében a tanulók általános és szakismereteket és képességeket szereznek, beleértve az új tudományos-műszaki ismereteket, egyes konkrét munkatevékenységekkel és munkahelyi beosztásokkal kapcsolatban. Azon jelentkezőknek ajánlott, akik már megszerezték a teljes középfokú szakvégzettséget, vagy a teljes középfokú általános műveltséget; a képzés záróvizsgával zárul; a felsőfokú szakirányú tanulmányok sikeres elvégzésével a végzett tanuló a 16. § (5) bekezdésének a) pontjában szereplő a felsőfokú szakirányú szakképzettséget szerzi meg; az egészségügyi szakközépiskolák felsőfokú szakirányú tanulmányaiban a diák szakképesítést szerez az okleveles általános egészségügyi nővér, az okleveles fizioterapeuta, az okleveles röntgenlaboráns hivatás gyakorlásához, a tanulmányok záróvizsgával zárulnak.

47.a §
Rövidített tanulmányok
(1) Rövidített tanulmányokat a szakközépiskola tanszakain a hivatás vagy hivatáscsoport végzésére feljogosító szakképesítés bővítése és elmélyítése céljából szerveznek.
(2) A rövidített tanulmányok azon érdeklődőknek szólnak, akik a megelőző képzésben legalább középfokú szakirányú végzettségi fokot szereztek.
(3) A szakközépiskola szervezhet rövidített tanulmányokat
a) egyéves képzési programmal a szakirányú képzésben és
b) kétéves képzéssel a szakirányú képzésben.
(4) A tanuló a rövidített tanulmányai során csak szaktantárgyakat tanul.
(5) Az egyéves rövidített képzési programú szakirányú képzés záróvizsgával fejeződik be; a végzettségi szint bizonylata a záróvizsga-bizonyítvány.
(6) A kétéves rövidített képzési programú szakirányú képzés záróvizsgával fejeződik be; a sikeres záróvizsgával a végzős középfokú szakirányú végzettségi szintet szerez a 16. § (4) bek. b) pontja szerint.

48. §
(1) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a középiskolai nevelés-oktatás szervezési feltételeit, a nappali tanulmányi forma és levelezős tanulmányi forma feltételeit, illetve a középiskolai tanulók értékelését és osztályozását.
(2) Az egyes szakirányok keretében a képzések fajtáit és időtartamát, valamint ezek ráépülését a további képzésekre a központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolákban az illetékes központi államigazgatási szervek határozzák meg általános érvényű rendeletben.

Negyedik szakasz
Művészeti alapiskola

49. §
(1) A művészeti alapiskola a művészeti oktatást és a művészeti nevelést szakirányú képzési programok alapján biztosítja, túlnyomórészt az alapiskola tanulói számára. A művészeti alapiskola szervezhet képzést a tanköteles életkort be nem töltött gyermekeknek, valamint középiskolai tanulók és felnőttek részére is.
(2) A művészeti alapiskola a 17. § szerint alapfokú művészeti képzést biztosít, felkészít a művészeti szakirányú középiskolai és konzervatóriumi tanulmányokra; valamint felkészít a pedagógiai vagy művészeti szakirányú felsőoktatási intézményi tanulmányokra is.
(3) A művészeti alapiskolákban zenei, képzőművészeti, tánc és irodalmi-drámaművészeti szakok hozhatók létre, vagy ezek közül valamelyik. Más szak csak az oktatási minisztérium hozzájárulásával hozható létre. Az művészeti szakok részlegekre oszthatók. 
(4) A községek31) vagy a kerületi önkormányzatok42) által fenntartott művészeti alapiskola havi részleges térítési díjainak mértékét a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg.
(5) A művészeti alapiskola fenntartója dönthet a (4) bekezdésben szereplő térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről, amennyiben nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője írásban ezt kéri, és bizonylattal igazolja, hogy szociális segélyt és ehhez járó kiegészítő segélyt folyósítanak neki.32)

50. §
A művészeti alapiskolai tanulmányok befejezése
(1) Az alapképzés és a felnőttképzés záróvizsgával zárul.
(2) A művészeti alapiskola igazgatója dönthet a képzés idő előtti megszüntetéséről, amennyiben
a) a tanuló tartósan vagy súlyosan megsérti az iskola szabályait,
b) a tanuló vagy a törvényes képviselője nem fizeti be a 49. § (4) bekezdésében előírt részleges költségtérítést. 

51. §
Az oktatási-nevelési folyamat szerkezete a művészeti alapiskolában
(1) A művészeti alapiskola előkészítő képzést, alapfokú képzést, emelt óraszámú képzést, rövidített képzéseket és felnőttképzéseket szervez.
(2) Az előkészítő képzés legfeljebb két évfolyamból áll. Alsó tagozatos alapiskolai tanulók és még nem tanköteles életkorú tehetséges gyermekek számára nyitható. 
(3) Az alapképzésnek két szintje van. Az alsó tagozat legfeljebb kilenc évfolyamból, a felső tagozat legfeljebb négy évfolyamból áll; azon tanulók részére, akik nem látogatták az alsó tagozatot, egyéves felkészítő képzés szervezhető.
(4) Az emelt óraszámú képzés azon tanulóknak ajánlott, akik rendkívül tehetségesek és kiválóak a tanulmányi eredményeik. 
(5) A rövidített képzések a tanulókat középiskolai tanulmányaikra, konzervatóriumra és felsőfokú pedagógiai vagy művészeti tanulmányaikra készítik fel. 
(6) A felnőttképzés legfeljebb négy évfolyamos.
(7) Az oktatás egyénileg és csoportosan valósul meg. Az egyes tantárgyak tanulói létszámát a tantervek határozzák meg. 
(8) A művészeti alapiskola igazgatója megszakíthatja a tanulmányokat a tanuló vagy a tanuló törvényes képviselőjének kérésére.

52. §
A tanulók felvétele a művészeti alapiskolákba
(1) Az iskola igazgatója az előkészítő szakirányra a tanulókat a választott művészeti ág oktatása által támasztott követelményeknek történő megfelelés alapján veszi fel. A felkészítő tanfolyam elvégzés nem jelent felvételt az alapfokú képzésre.
(2) Az iskolaigazgató a tanulókat az alapfokú képzésre, a rövidített képzésre, felnőttképzésre a tehetségvizsga eredménye alapján veszi fel, mely során olyan tehetséges tanulókat is felvehet, akik a művészeti szakirány vagy tanulmányi program tantervében szereplő ajánlott életkort még nem érték el vagy azt meghaladták. 
(3) A képzésre felvételizők tanulmányi alkalmasságáról háromtagú felvételi bizottság dönt, melynek tagjait az iskolaigazgató jelöli ki.
(4) A felvételi bizottság ajánlása alapján azt a felvételizőt, aki meghaladta az ajánlott képzési életkort, az elsőnél magasabb évfolyamba is fel lehet venni. 
(5) Az iskolaigazgató a tanulót az osztályfőnök javaslatára a bővített óraszámú képzésbe helyezi át, amennyiben letette a bizottsági vizsgát.
(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban meghatározza a művészeti alapiskolák nevelési-oktatási szerkezetét, a képzés szervezési feltételeit, a tanulók felvételének rendjét, a képzési rendet és a képzés lezárását, az értékelést és osztályozást, a bizottsági vizsga és a versenyek feltételeit.

Ötödik szakasz
Nyelviskola

53. §
(1) A nyelviskola az oktatási program alapján idegen nyelvi műveltséget nyújt, idegen nyelvi fordítói és tolmácsi, valamint szakfordítói szaktolmácsi képzéseket is szervez. A nyelviskolában a képzés tanfolyamokon valósul meg.
(2) Az oktatási program elvégzésével a hallgató a 17. § (3) bekezdésben szereplő végzettséget szerezheti meg. A nyelviskola az alapiskola, középiskola és felsőfokú képzésben részt vevő diákoknak, valamint felnőtteknek szervez idegen nyelvi képzéseket.
(3) Amennyiben az oktatási minisztérium által erre feljogosított nyelviskoláról van szó, az idegen nyelvi oktatási program államvizsgával zárulhat. Az államvizsgát az a jelentkező is leteheti, aki a nyelviskola képzésében nem vett részt.
(4) Amennyiben a nyelviskola oktatási programja a (3) bekezdés szerint zárul, a vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melyet az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv által egy évre kinevezett elnök vezet; ugyanez a szerv az elnököt fel is mentheti. A vizsgabizottság tagjait az államvizsga-bizottság elnöke nevezi ki és menti fel, akit az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv két évre nevez ki.
(5) A képzési költségtérítés az éves hozzájárulásból (a továbbiakban „tandíj”) és a beiratkozási díjból áll.
(6) Amennyiben község által fenntartott31) vagy kerületi önkormányzat által fenntartott42) nyelviskoláról van szó, a költségtérítés összegét fenntartó kötelező érvényű rendeletben határozza meg. 
(7) A beiratkozási díjat a fenntartó határozza meg. A nyelviskola fenntartója elengedheti vagy csökkentheti a tandíjat annak a hallgatónak az esetében, aki ezt írásban kéri, és mellékeli a bizonylatot, hogy anyagi szükséghelyzetből eredően szociális segélyt és kiegészítő szociális járadékokat kap a külön jogszabályban32) szabályozottak szerint. 
(8) Amennyiben a nyelviskola hallgatója szeptember 30-áig vagy február 28-áig igazolja, hogy komoly személyes okok miatt nem tudott részt venni a tanfolyamon, az iskola visszatéríti a tandíjat. A beiratkozási díj nem térítendő vissza.
(9) A nyelviskolai visszatéríti a hallgatónak az adott félévére szóló tandíjat, ha a tanfolyamot törölték, amennyiben a hallgatókat nem tudja egy másik tanfolyamra átirányítani. A beiratkozási költség nem térítendő vissza.
(10) Az államvizsga díjköteles. Az államvizsga díjának nagyságát a nyelviskola igazgatója határozza meg a fenntartóval történt egyeztetés szerint. 
(11) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a nyelviskolák felvételi rendjét, a nyelviskolai nevelés-oktatás szervezési rendjét, a képzés tartalmát, a tanulmányi eredmények értékelésének módját, valamint az idegen nyelvi államvizsgák egyes igényszintjeit, az államvizsga letételére való jogosultság megszerzésének szervezeti és eljárási követelményeit.


NEGYEDIK RÉSZ
A nevelés-oktatás szervezeti formái, értékelés és osztályozás

54. §
A nevelés-oktatás megszervezésének formái
(1) A jelen törvény értelmében a nevelés-oktatás iskolákban valósul meg nappali tagozatos vagy levelező tagozatos képzés formájában. 
(2) A nappali tagozatos képzés félnapos, egész napos, hetes és folyamatos képzés keretében valósulhat meg.
(3) A levelező tagozatos képzés esti tagozaton, levelező képzésben vagy távoktatás keretében valósul meg.
(4) Az oktatás egyéni formában is megvalósulhat, egyéni képzési rendben vagy egyéni tanterv keretében. 
(5) A félnapos oktatás kizárólag a hét öt munkanapján a délelőtti vagy a délutáni órákban valósulhat meg.
(6) Az egész napos oktatás a hét öt munkanapján valósul meg, a délelőtti és a délutáni órákban.
(7) A hetes oktatás a (6) bekezdés szerinti nevelés-oktatás, mely elszállásolással és étkeztetéssel egészül ki.
(8) Az esti oktatás heti többszöri, rendszeres oktatás 10-15 órás időtartamban.
(9) A levelező tagozatos képzés heti egyszeri, hat-hét órás konzultáció keretében valósul meg.
(10) A távoktatás olyan képzésforma, amely levélváltás, távközlési eszközök és más eszközök közvetítésével valósul meg, és amely során közvetlen kapcsolatra a pedagógus és az önállóan tanuló diák között nem kerül sor.
(11) A középiskolákban a nappali tagozatos képzés kombinálható a levelező képzési formával (a továbbiakban „kombinált képzés”).
(12) A tanköteles tanulók részére az oktatás nappali tagozatos képzésben vagy egyéni tanrendes képzésben valósul meg.
(13) A levelező képzés vagy a kombinált képzés legfeljebb egy évvel lehet hosszabb, mint a nappali tagozatos képzés.
(14) A különböző képzési formákban megszerzett végzettségek egyenértékűek. 

Az előmenetel és magatartás értékelése és osztályozása, valamint nevelési intézkedések az alapiskolákban és a középiskolákban

55. §
(1) A tanulók értékelése a jelen törvény szerint folyó oktatás során, az elért eredmények színvonala alapján valósul meg 
a) szöveges értékelés formájában,
b) érdemjeggyel kifejezve,
c) érdemjegy és szöveges értékelés kombinálásával.
(2) Azon tantárgyakat, amelyeket nem osztályoznak, az iskolai oktatási program határozza meg. 
(3) A tanuló előmenetele az egyes tantárgyakból a nulladik évfolyamban, az előkészítő évfolyamban, valamint az alapiskola első-negyedik évfolyamában az alábbi fokozatokkal értékelhető: 
a) nagyon jó eredményeket ért el,
b) jó eredményeket ért el,
c) kielégítő eredményeket ért el,
d) nem kielégítő eredményeket ért el.
(4) Fejlődési rendellenességgel küzdő vagy egészségkárosult tanulók értékelése és osztályozása során a fejlődési rendellenességet vagy fogyatékosságot is szem előtt kell tartani.
(5) A tanuló előmenetele az egyes tantárgyakból az alábbi érdemjegyekkel értékelhető: 
a) 1 – kiváló, 
b) 2 – dicséretes, 
c) 3 – jó, 
d) 4 – elégséges, 
e) 5 – elégtelen.
(6) A tanuló magatartását az alábbi érdemjegyekkel osztályozzák:
a) 1 – nagyon jó,
b) 2 – kielégítő,
c) 3 – kevésbé kielégítő,
d) 4 – nem kielégítő.
(7) Az alapiskola nulladik évfolyamos, előkészítő évfolyamos, első osztályos tanulójának, valamint az alapiskola mentálisan sérült tanulójának az alapiskola összes évfolyamában a félév végi és a tanév végi bizonyítványában az átfogó értékelése, amennyiben a jelen törvény eltérően nem rendelkezik, a következő:
a) megfelelt,
b) nem felelt meg.
(8) Az alapiskola második évfolyamától a kilencedik évfolyamáig, valamint a középiskolában a tanuló, aki mind a félév, mind a tanév végén az (1) bekezdés b) pontja alapján átfogó értékelést kap bizonyítványában, amennyiben a jelen törvény eltérően nem rendelkezik, a következő: 
a) kiválóan megfelelt,
b) nagyon jól megfelelt,
c) megfelelt,
d) nem felelt meg.
(9) A tanuló első félév végi és második félév végi átfogó értékelése az érdemjegyei eredményét fejezi ki a kötelező tantárgyakból, melyek osztályozandók, illetve a magatartása osztályzatát; a nem kötelező tantárgyak érdemjegyei nem kerülnek bele az értékelésbe.  
(10) Az osztályfőnök a tanév első félévének utolsó tanítási napján kiosztja a tanuló első félévi tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról szóló szöveges értékelés kivonatát, vagy érdemjegyek kivonatát. Ez a kivonat közokirat. Az első féléves bizonyítvány a felnőtt korú tanuló, a törvényes képviselő vagy az intézményi gyám kérésére adható ki.
(11) A tanév utolsó tanításai napján a tanulóknak kiosztásra kerül a bizonyítvány, mely tartalmazza a tanuló mindkét félévi tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról szóló értékelést és érdemjegyeket. A bizonyítvány a középiskolák és szakiskolák oktatási programjának utolsó évfolyamában a záróvizsgákat, az érettségi vizsgákat, érettségit követő záróvizsgát és a záróvizsgákat megelőző utolsó tanítási napon kerül kiosztásra.
(12) A tanuló szóbeli értékelése abban az esetben „kiválóan megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a „jó eredményeket ért el” értékelésnél rosszabb értékelést, és a magatartása is „nagyon jó” értékelést kapott.
(13) A tanuló „kiválóan megfelelt” akkor, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a „dicséretes” eredménynél rosszabbat, az előmenetelének számtani átlaga a kötelező tantárgyakból nem rosszabb az 1,5-nél és a magatartása „nagyon jó” értékelést kapott.
(14) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „nagyon jól megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el „kielégítő eredményeket ért el” értékelésnél rosszabbat, és magatartása is „nagyon jó” értékelést kapott.
(15) A tanuló „nagyon jól megfelelt” akkor, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem ért el a jó eredményeknél rosszabbat, az előmenetelének számtani átlaga a kötelező tantárgyakból nem rosszabb az 2,0-nél és a magatartása „nagyon jó”.
(16) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „megfelelt”, ha egyetlen kötelező tantárgyból sem kapott „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést.
(17) A tanuló akkor kap „megfelelt” értékelést, amennyiben egyetlen kötelező tantárgyból sem kapott elégtelent.
(18) A tanuló szöveges értékelése abban az esetben „nem felelt meg”, ha valamely kötelező tantárgyból, a pótvizsgát követően is csupán „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést kapott.
(19) A tanuló akkor kap „nem felelt meg” értékelést, ha valamely kötelező tantárgyból, a pótvizsgát követően is elégtelent kapott.
(20) Az a tanuló, aki a második félév végén elégtelen érdemjegyet vagy „nem kielégítő eredményt ért el” értékelést kapott több mint két kötelező tantárgyból, tanköteles életkorban évfolyamot ismétel; a középiskolában évfolyamot ismételhet az iskola igazgatójának döntése alapján. 
(21) Évfolyamot ismétel az a tanuló is, aki nem volt osztályozható a kijelölt pótidőszakban sem komoly, objektív okokból kifolyólag, főként egészségügyi okokból, hosszú távú külföldi tartózkodás miatt.
(22) Az a tanuló, aki 7. § (6) bekezdésben szereplő nemzetközi programok szerinti oktatásban vesz részt, az adott program szabályai szerint értékelendő.
(23) A mentálisan sérült tanuló, az autista vagy más pervazív fejlődési rendellenességgel bíró tanuló, kivéve a szakmunkásképző tanulóját, elért képzési eredményei értékelhetők az 1. bekezdés a) pontja szerint szóbeli kommentárral a fokozatok feltüntetése nélkül.

56. §
(1) Amennyiben az első félév során nincs lehetőség a tanuló feleltetésére és leosztályozására, a tanuló az első félévben nem kap osztályzatot; az iskola igazgatója póthatáridőt szab meg a levizsgáztatására és leosztályozására, mégpedig úgy, hogy legkésőbb az első félév végétől számított két hónapon belül sor kerüljön a leosztályozására.
(2) Amennyiben a tanuló nem feleltethető és osztályozható le a második félév során, a tanuló ezen időszakból, az iskolaigazgató által kijelölt, rendszerint az augusztusi hónap utolsó hetére eső időszakban vizsgáztatható és osztályozható le. 
(3) Az a tanuló, aki a második félév végén legfeljebb két kötelező tantárgyból kapott elégtelent, vagy szöveges értékelésben nem kielégítő eredményeket ért el, az iskolaigazgató döntése alapján ezen tantárgyakból pótvizsgát tehet. 
(4) Pótvizsgát az a tanuló is tehet, aki legfeljebb olyan két kötelező tantárgyból szerzett elégtelent, amelyet kizárólag az első félévben tanítanak.
(5) A pótvizsgák időpontjait az iskolaigazgató úgy határozza meg, hogy
a) a (3) bekezdés szerinti pótvizsgák legkésőbb augusztus 31-ig megvalósuljanak; azon tanulónak, akik komoly okból nem tudja letenni a pótvizsgát a megadott időpontban, legkésőbb szeptember 15-éig engedélyezhető a vizsgatétel, és azon tanulónak, akik a (2) bekezdés szerint pótvizsgázik, legkésőbb október 15-éig, 
b) a (4) bekezdés szerinti pótvizsga legkésőbb a második félév osztályozó konferenciájáig valósul meg.
(6) Az a tanuló, aki komoly okok nélkül nem megy el a pótvizsgára, elégtelen érdemjegyet kap abból a tantárgyból, amelyből pótvizsgáznia kellett volna.
(7) A ráépülő szakképzési és gyakorlati képzési, valamint levelezős képzési formák hallgatójának magatartását nem osztályozzák.

57. §
Alapiskolai és középiskolai bizottsági vizsgák
(1) A tanulót vizsgabizottság előtt tett vizsga alapján osztályozzák,
a) ha középiskolai különbözeti vizsgát tesz, 
b) ha pótidőben kerül sor a vizsgatételre,
c) ha a tanuló vagy törvényes képviselője kéri a tanuló levizsgáztatását,
d) ha a levizsgáztatást az iskolaigazgató kezdeményezi,
e) ha pótvizsgát tesz, 
f) ha egyéni tanterv szerinti középiskolai képzésben vesz részt, 
g) a fel van mentve iskolába való bejárási kötelezettség alól, 
h) a gyakorlati vizsgákon és a fő szakirányú vizsgákon, a művészeti szakirányú oktatási programú iskolákban és a konzervatóriumokban a képzés első félévének és második félévének a végén, 
i) a tankötelezettség egyedi módon történő teljesítése esetén,
j) egyéni képzés esetén a 24. § értelmében,
k) alapiskolai képzésben az alsó középfokú végzettség megszerzése érdekében a 30. § (5) bekezdése szerint,
l) középfokú szakiskolai képzésben az alsó középfokú végzettség megszerzése érdekében a 42. § (4) bekezdése szerint.
(2) A bizottsági vizsgák vizsgabizottsága legalább háromtagú. A bizottság az elnökből – aki rendszerint az iskola igazgatója, vagy az általa kijelölt tanár vagy szakgyakorlat-vezető mester –, a vizsgáztató pedagógusból – aki az érintett tantárgy oktatója vagy szakgyakorlat-vezetője a tanuló esetében –, továbbá az ülnökből – aki képesítéssel rendelkezik az adott tantárgy vagy az ahhoz közelálló tantárgy oktatásához – áll. Az elnök nyilvánosan hirdeti ki a vizsga eredményét, még a vizsga napján. A tanuló részére a bizottsági vizsgán szerzett osztályzat végleges. 
(3) Ha a tanulónak vagy törvényes képviselőjének kétsége támad az osztályozás helyességét illetően az első félév vagy a második félév végén, a szöveges értékelés vagy az érdemjegyek kivonatának első félévi, 55. § (10) bekezdése szerinti kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy a bizonyítvány kézhezvételét követő három munkanapon belül bizottsági vizsgatételt kérhet az iskola igazgatójánál; ha a tantárgy oktatója az iskola igazgatója, a tanuló levizsgáztatása a helyi oktatási államigazgatási szervnél kérhető. Nem kérhet bizottsági vizsgát az a tanuló, aki az értékelt időszakban az adott tantárgyból bizottsági vizsga alapján szerzett érdemjegyet.
(4) Az iskolaigazgató dönt az (1) bekezdés szerinti bizottsági vizsga44) engedélyezéséről. Az iskolaigazgató engedélyezheti a törvényes képviselő jelenlétét a tanuló bizottsági vizsgáján.

58. §
Nevelési intézkedések
(1) A példamutató magatartásért, a kötelezettségek példamutató teljesítéséért vagy egy derék tettért a tanuló dicséretben vagy más jutalomban részesíthető. 
(2) Ha a tanuló megszegi az iskola házirendjét, az osztályfőnök, a szaktantárgyat tanító mester figyelmeztetésben vagy megrovásban részesítheti, az iskolaigazgató megrovást, feltételes kizárást vagy kizárást foganatosíthat. 
(3) Ha a tanuló magatartásával és agresszivitásával veszélyezteti más tanuló, illetve a nevelésben és az oktatásban részt vevő többi szereplő biztonságát és egészségét, vagy megzavarja a nevelést és az oktatást olyan mértékben, amely a nevelésben és oktatásban résztvevők tanulását lehetetlenné teszi, az iskola vagy oktatási létesítmény – a speciális nevelőintézményeket kivéve – igazgatója védőintézkedést rendelhet el, amely jelentheti az azonnali kizárást a nevelési-oktatási folyamatból, mégpedig a tanuló külön helyiségben való elkülönítését pedagógus jelenléte mellett. Iskolai vagy oktatási létesítmény igazgatója haladéktalanul bekéreti
a) a törvényes képviselőt,
b) az egészségügyi mentőszolgálatot,45)
c) a rendőrséget.46)
(4) A védelmi intézkedések a tanuló megnyugtatását szolgálják. Az iskola és az oktatási létesítmény igazgatója írásos feljegyzést készít a védelmi intézkedés okairól és lefolyásáról. 


ÖTÖDIK RÉSZ
A nevelésbe és oktatásba történő felvétel

Első szakasz
Az iskola-előkészítő oktatás felvételije

59. §
(1) Az óvodában folyó iskola-előkészítő képzésre a gyermekek rendszerint hároméves kortól hatéves korig vehetők fel; kivételes esetben kétéves gyermek is felvehető. Az iskola-előkészítő oktatásra felvételt nyer az a gyermek, aki betöltötte a hatodik életévét és tankötelezettségének megkezdése elhalasztásra került, vagy utólagosan halasztották el tankötelezettségének megkezdését. 
(2) Az iskola-előkészítő képzésre való felvétel során előnyt élvez az a gyermek, aki betöltötte az ötödik életévét, az a gyermek, akinek a tankötelezettsége megkezdését elhalasztották, vagy utólagosan halasztották el.
(3) Az óvoda igazgatója a fenntartóval együtt határozza meg a következő tanévre szólóan az iskola-előkészítő oktatásra való felvételi kérelmek benyújtásának helyét és időpontját, illetve közzéteszi a felvételi feltételeket az óvoda székhelyén szokásos módon.
(4) Az óvoda igazgatója dönt a gyermek iskola-előkészítő oktatásra történő felvételéről, külön jogszabályban meghatározottak alapján.47) A döntésben meghatározhat az óvodában eltöltendő adaptációs vagy diagnosztizálási időszakot is, amely nem lehet hosszabb három hónapnál. A speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek óvodájában a diagnosztikai időtartam meghaladhatja a három hónapot, de az egy évet ebben az esetben sem.
(5) Az egészségkárosult gyermek felvételéről az óvoda igazgatója dönt az illetékes nevelési és megelőzési tanácsadó, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának, illetve az érintett szakorvos véleménye alapján. 
(6) Az egészségügyi intézmény mellett működő óvodákba az igazgató azokat a gyermekeket veszi fel, akik kezelőorvosuk írásos javaslata alapján gyógykezelésen, gyógyfürdői kezelésen vagy utókezelésen vesznek részt az intézményben. 
(7) A gyermek tanév közben is felvehető iskola-előkészítő oktatásra. 

Második szakasz
Felvétel alapfokú oktatásra

60. §
(1) Az alapfokú oktatásra az a gyermek nyer felvételt, aki 19. §-ba foglalt tankötelezettségének megkezdéséhez szükséges feltételeket teljesítette, és akinek felvételét a beíratása alapján a törvényes képviselője a 20. § (2) bekezdés szerint kérte a helyi iskolába vagy más, a törvényes képviselő által kiválasztott iskolába. Kivételes esetben felvételt nyerhet az alapfokú oktatásra az a gyermek is, aki nem töltötte hatodik életévét, mégpedig minden esetben az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó, valamint a gyermekek és fiatalkorúak háziorvosának véleménye alapján. 
(2) Az iskolaigazgató a tankötelezettség megkezdését megelőző tanév június 15-ig dönt a gyermek alapfokú képzésre történő felvételéről.34) Az iskola igazgatója június 30-ig elküldi a községnek, melyben a gyermek állandó lakhelye található, a tankötelezettség teljesítésére felvett gyermekek listáját, amely tartalmazza a felvett gyermek vezeték- és keresztnevét, születésük dátumát és állandó lakhelyük címét.
(3) Az alapiskola első évfolyamába az a gyermek nyer felvételt, aki betöltötte hatodik életévét és iskolaérett.
(4) Az alapiskola nulladik évfolyamába az a szociálisan hátrányos környezetből származó gyermek nyer felvételt, akinél feltételezhető, hogy a nulladik évfolyamba történő besorolással fejlődésében felzárkóztatható. A nulladik évfolyamba a 19. § (4)-(7) bekezdése szerint is felvehető a gyermek.  
(5) Ha a gyermek nem helyezhető el az alapiskolában, az adott alapiskola igazgatója értesíti a törvényes képviselőt és az illetékes helyi államigazgatási oktatási szervet, amely ezt követően kijelöli azt az iskolát, ahol a gyermek teljesítheti tankötelezettségét, vagy biztosítja az oktatásának egyéb formáját, a jelen törvényben meghatározottak szerint. 

61. §
(1) Az iskolaigazgató dönt a speciális nevelési-oktatási igényű gyermek felvételéről a törvényes képviselő írásbeli kérelme alapján, az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó írásbeli véleménye alapján, amely a gyermek diagnosztikai kivizsgálásán alapszik. Az iskolaigazgató a speciális nevelési-oktatási igényű gyermeknek a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók oktatási programját megvalósító alapiskolába történő felvétele előtt felvilágosítja a gyermek törvényes képviselőjét gyermeke taníttatásának összes lehetőségéről.
(2) Az egészségügyi intézmény mellett működő alapiskolákba az igazgató veszi fel azokat a gyermekeket, akik gyógykezelésen, gyógyfürdői kezelésen vagy utókezelésen tartózkodnak az intézményben kezelőorvosuk írásbeli ajánlása alapján; az oktatás terjedelmét az iskola igazgatója az orvossal egyetértésben határozza meg.
(3) Ha a speciális nevelési-oktatási igényű képzési programot megvalósító alapiskolát látogató tanulónak a tankötelezettsége idején megváltoznak a szükségletei, vagy ha a besorolása már nem felel meg az igényeinek, az alapiskola igazgatója az illetékes nevelési-megelőzési tanácsadó véleményét követően javasolja a törvényes képviselőnek, hogy kérelmezze a gyermek más iskolába történő felvételét, esetleg a törvényes képviselő kérelme alapján felmentheti a tanulót az iskolalátogatás kötelezettsége alól. Amennyiben a törvényes képviselő nem a gyermek érdekeinek megfelelően jár el, az iskolaigazgató a 29. § (10) bekezdése alapján jár el. 

Harmadik szakasz
Felvétel középiskolákba

62. §
Az oktatásra történő felvétel feltételei
(1) A négyéves oktatási programú gimnáziumok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki alacsonyabb szintű középfokú végzettséget szerzett a 16. § (3) bek. b) pontja szerint és megfelelt a felvételi eljárás követelményeinek.
(2) Az a jelentkező nyerhet felvételt a nyolcéves oktatási programú gimnáziumok vagy a nyolcéves oktatási programú konzervatóriumok első évfolyamába, aki elérte a 16. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő alapfokú végzettséget, az adott tanévben sikeresen befejezte az alapiskola ötödik évfolyamát, valamint teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(3) Az a jelentkező nyerhet felvételt az ötéves kétnyelvű oktatási program első évfolyamába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő alapfokú végzettséget és az adott tanévben sikeresen befejezte az alapiskola oktatási programjának nyolcadik évfolyamát, valamint a felvételi eljárás követelményeit teljesítette, vagy a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget szerzett és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.
(4) Az a jelentkező nyerhet felvételt az alsó középfokú szakiskola oktatási programjának első évfolyamába, aki nem fejezte be az alapiskola oktatási programjának utolsó évfolyamát vagy az utolsó évfolyamot nem végezte el sikeresen. 
(5) Az a jelentkező nyerhet felvételt középfokú szakirányú képzés első évfolyamának oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.
(6) Az a jelentkező nyerhet felvételt a teljes középfokú szakiskolai képzés első évfolyamának oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.
(7) Az a jelentkező nyerhet felvételt a konzervatórium hatéves felső szakirányú képzésének első évfolyama oktatási programjába, aki megszerezte a 16. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő alsó középfokú végzettséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.
(8) Az a jelentkező nyerhet felvételt a ráépülő képzés első évfolyamába, aki megszerezte a 16. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő felső középfokú szakirányú műveltséget és a felvételi eljárás követelményeit teljesítette.
(9) Az érettségit követő innovációs tanulmányok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.
(10) Az érettségit követő szakképző tanulmányok első évfolyamába az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú általános műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, vagy teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.
(11) Az érettségit követő felsőbb szakképző tanulmányok első évfolyamába a szakközépiskolában az a jelentkező nyerhet felvételt, aki teljes felső középfokú általános műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének c) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit, vagy teljes felső középfokú szakirányú műveltséget szerzett a 16. § (4) bekezdésének d) pontja értelmében, és teljesítette a felvételi eljárás követelményeit.
(12) A jelentkező képzésre való felvételének feltétele, hogy más középiskolával nem áll tanulói jogviszonyban.
(13) Egészségügyi szakirányú képzési szakok esetében a felvételnek feltétele a jelentkező egészségügyi alkalmassága is, melyet az egészségügyi minisztérium általános érvényű jogszabályban határoz meg.
(14) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tanulmányi szakokat és szakképzési szakokat, amelyek esetében a speciális képességek, készségek és tehetség meglétét is bizonyítani kell.

63. §
Felvételi kérelmek
(1) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője két felvételi jelentkezést nyújthat be az oktatási minisztérium által jóváhagyott és közzétett formanyomtatványon, két középiskolára vagy ugyanazon középiskola két különböző képzési szakára; indokolt esetben további két felvételi jelentkezést nyújthat be olyan képzési szakirányokra, amelyek speciális képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg, valamint egy másik felvételi kérelmet a 66. § (7) bekezdése alapján. 
(2) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője a jelentkezési lapot azon alapiskola igazgatójánál adja le, amelyet a tanuló látogat, február 20-áig olyan képzési szakirányok esetén, amely különleges képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg; április 10-éig a többi képzési szak esetében. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a felvételi vizsga időpontját. Az alapiskola igazgatója továbbítja a jelentkezési lapokat a középiskolára
a) február 28-áig azon szakirányú képzésekre, amelyek különleges képességek, készségek és tehetség elbírálását követelik meg,
b) április 20-áig a többi képzési szakra.
(3) Az a felvételiző, aki nem tanulója alapiskolának, a jelentkezési lapot közvetlenül a középiskolához nyújtja be, a (2) bekezdésben megjelölt határidőig. A jelentkezési íven feltüntetett előmenetelét az az alapiskola igazolja, amelyet látogatott. Ha ez nem oldható meg, akkor jelentkezési lapjához csatolja az alapiskolai bizonyítványait vagy azok közhiteles másolatát.
(4) A 2. bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a szabadságvesztési büntetésüket töltő, fiatalkorú elítélt jelentkezőkre.
(5) Az egészségkárosult tanuló jelentkezési lapjához csatolja háziorvosának véleményét arról, hogy képes-e a választott szakirányú nevelés és oktatás tanulmányainak elvégzésére. 
(6) A jelentkezési lapon az alábbi személyes adatokat kell feltüntetni:
a) a családi és utónév, a személyi szám, tanítási nyelv, az állampolgárság, a tanuló egészségügyi alkalmasságának igazolása, a tanuló alapiskolai nevelési-oktatási eredményei, 
b) a törvényes képviselők családi és utóneve, lakcíme és telefonos elérhetősége.
(7) A felvételiző csatolhatja jelentkezési lapjához azon dokumentumokat, amelyek a választott szakkal vagy képzéssel kapcsolatos tantárgyi olimpián vagy versenyen való sikeres szereplését igazolják.
(8) Ha a jelentkező jelentkezési ívét olyan szakirányú tanulmányi képzésre vagy szakképzési szakra nyújtja be, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben folyik, a jelentkezéséhez csatolnia kell a külön előírások szerinti47aa) igazolást a tanuló szakképzéséről és gyakorlati képzéséről.

A felvételi eljárás felépítése

64. §
(1) A tantárgyakat, amelyekből a felvételi vizsgákon a felvételi eljárás áll, az oktatási minisztérium és az egészségügyi minisztérium határozza meg a középiskolák igazgatói véleményének figyelembevételével úgy, hogy az egyes szakirányok vonatkozásában egyenértékűek legyenek; ezeket október 15-éig teszik közzé. 
(2) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal és az iskolatanáccsal történt egyeztetést követően a felvételi eljárás céljaira a következő tanévre vonatkozóan legkésőbb június 15-éig javaslatot nyújt be a fenntartóhoz az első évfolyam osztályainak számáról a felvételi eljárás vonatkozásában, a következő tanév egyes tanulmányai szakainak és gyakorlati szakképzési szakainak bontásában, és javaslatot tesz a következő tanévre vonatkozó felvételik közös osztályainak számára az egyes rokon tanulmányi szakok vagy gyakorlati képzési szakok szerinti bontásban. A középiskola fenntartója47a) az első mondat szerinti javaslatokat június 30-áig beterjeszti azon kerületi önkormányzatnak, amelynek területi fennhatósága alá a középiskola tartozik.
(3) A helyi oktatási államigazgatási hatóság szeptember 30-áig dönt a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók középiskolái osztályainak számáról az első évfolyamban, valamint a tanszakokról, melyekben a nevelés és oktatás idegen nyelven valósul meg nemzetközi egyezmények alapján a következő tanév felvételi vizsgáinak vonatkozásában.
(4) A helyi államigazgatási oktatási hatóság a területi fennhatósága alá tartozó minden nyolcosztályos gimnázium első évfolyamot érintő osztályszám- és tanulói létszám-javaslatáról szeptember 15-éig dönt a következő felvételi eljárás vonatkozásában, mégpedig úgy, hogy az ezen osztályokba felvételre kerülő tanulók létszáma ne haladja meg az adott populációs évjárat 5%-át az érintett tanévben. A javaslat megvitatásra kerül a fenntartóval is. 

65. §
(1) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést, valamint az iskolatanáccsal történt konzultációt követően, a fenntartó egyetértésével meghatározza azon tanulók létszámát, akik az első évfolyam osztályaiba felvehetők, illetve a felvételi vizsgák időpontját. Ha szakközépiskoláról van szó, melyben a szakirányú képzés és gyakorlati képzés duális rendszerben érhető el, az első évfolyamba felvehető tanulók létszámának keretében a szakközépiskola igazgatója elkülönítve megállapítja azon tanulói létszámot is, amely a duális rendszerben elérhető szakirányú képzésben és gyakorlati képzésben megvalósuló szakirányú tanulmány szakra vagy gyakorlati szakképzésre vehető fel. Ezek az adatok közzétételre kerülnek
a) február 1. napjáig azon képzési szakokra vonatkozóan, amelyek különleges képességek, készségek és tehetség bizonyításához kötöttek (tehetségvizsga),
b) március 31. napjáig a többi képzési szakra.
(2) A középiskola iskolaigazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően meghatározza a felvételi vizsga formáját, tartalmát és terjedelmét az alapiskolák állami oktatási programjainak követelményei alapján. Meghatározza a vizsgák sikeres teljesítésének egységes feltételrendszerét és a felvétel egyéb feltételeit a 66. § (6) bekezdése alapján zajló felvételi eljárás mindkét időpontjára vonatkozóan. A középiskola igazgatója köteles e feltételeket nyilvánosságra hozni legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontban; az egészségkárosult tanulók számára a felvételi vizsga formáját egészségi állapotukra való tekintettel határozza meg.
(3) Ha olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést duális rendszerben biztosítják, a felvételi vizsga formáját, tartalmát és terjedelmét az alapiskolai állami szakképzési standardok szerint a szakirányú képzésnek megfelelően, a vizsga sikeres letételének egységes feltételeit és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeit a 66. § (6) bek. szerinti mindkét felvételi eljárási időpont vonatkozásában a szakközépiskola igazgatója határozza meg azon munkáltatóval együtt, melynél a tanuló gyakorlati képzést fog kapni, az iskola pedagógiai tanácsával történt egyeztetést követően. A középiskola igazgatója köteles ezen feltételeket legkésőbb az (1) bekezdés szerinti időpontig nyilvánosságra hozni; az egészségkárosult tanulók részére a felvételi vizsga formáját egészségügyi akadályoztatottságuk figyelembe vételével határozzák meg.
(4) A szakközépiskola iskolaigazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően meghatározhatja az alsó középfokú szakirányú műveltséget nyújtó oktatási program első évfolyamába és a középfokú szakirányú műveltséget nyújtó oktatási program első évfolyamába jelentkezők felvételi vizsgatétel nélküli felvételének vagy a részleges felvételi vizsgatétel feltételrendszerét, amennyiben e törvény nem határoz másként. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, ezen feltételeket a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határozza meg, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni.
(5) Annak a tanulónak a felvételéről, aki az alapiskola kilencedik osztályos tanulóinak országos tudásfelmérő tesztelésén minden egyes tantárgyban 90 százalékos sikerességet mutatott fel, az iskolaigazgató felvételi vizsga nélkül dönt; ez nem vonatkozik azon iskolákra vagy képzési szakokra, amelyek esetében különleges képességekről, készségekről és tehetségről is tanúbizonyságot kell tenni. 
(6) A (4) és (5) bekezdésben szereplő feltételeket az iskolaigazgató legkésőbb az (1) bekezdésben megadott határidőig teszi közzé. 
(7) A középiskola igazgatója döntését a tanuló (4) és (5) bekezdés szerinti, felvételi vizsga nélküli felvételéről legkésőbb 7 nappal a felvételi vizsga időpontja előtt megküldi az érintettnek. A szakközépiskola igazgatója különállóan dönt a felvételről
a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és
b) a többi jelentkező esetében.
(8) A különleges képességeket, készségeket és tehetséget igénylő képzési szakokra csak ezen adottságok bizonyítását követően vehetők fel a jelentkezők; a táncművészeti konzervatóriumba és a testnevelési szakirányú gimnáziumba szükséges az egészségügyi alkalmasság bizonyítása is. 
(9) A nyolcosztályos gimnázium oktatási programjára kizárólag az első évfolyamba vehető fel jelentkező. A jelen törvény azon rendelkezései, melyek a tanulóknak a középiskola felsőbb évfolyamaiba történő felvételét szabályozzák, a nyolcosztályos gimnáziumok képzési programjaira nem vonatkoznak.

66. §
Felvételi vizsga
(1) A felvételi vizsga a 64. § (1) bekezdésben szereplő tantárgyakból megszerzett ismeretek, vagy bizonyos szakirányú képzések esetén a különleges képességek, készségek és tehetség felülvizsgálatából áll, esetenként mindkét részből. 
(2) A nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban a 64. § (1) bekezdésében szereplő tantárgyak kiegészülnek a középiskola tanítási nyelvével. 
(3) Amennyiben a nemzeti kisebbség anyanyelvén oktató alapiskola tanulója szlovák tanítási nyelvű középiskolába jelentkezik továbbtanulásra, a felvételi vizsgák az egyes tantárgyakból a következőképpen valósulnak meg:
a) szlovák nyelvből és irodalomból az alapiskola állami oktatási programjában meghatározott tananyag terjedelemében,
b) más tantárgyból azon a nyelven, amilyen nyelven azt az alapiskolában is tanulta, ha a tanuló törvényes képviselője ezt a kérelmet a középiskolai jelentkezési íven feltünteti.
(4) Amennyiben szlovák tanítási nyelvű alapiskolába járó tanuló nemzeti kisebbségi nyelven oktató középiskolába jelentkezik, az (1) bekezdés alapján tesz felvételi vizsgát. Más tantárgyból azon a nyelven teszi a felvételi vizsgát, amely nyelven azt az alapiskolában tanulta, amennyiben a törvényes képviselője ezt a kérelmet a középiskolai jelentkezési íven feltünteti.
(5) A helyi oktatásügyi államigazgatási szerv gondoskodik arról, hogy a területi illetékességébe tartozó középiskolák igazgatói a jelentkező speciális képességeinek, készségeinek vagy tehetségének vizsgálatára a március 25-e és április 15-e közötti időszakban jelöljenek ki időpontot úgy, hogy az egyes középiskolák által kijelölt időpontok ne fedjék egymást.
(6) A középiskolai felvételi vizsgákat, kivéve az (5) bekezdésben szereplő vizsgákat, két időpontban tartják meg, mégpedig május hónap második teljes hetének hétfői napján, mely szervezési okokból kedden érhet véget, illetve május hónap második teljes hetének csütörtöki napján, mely szervezési okokból pénteken érhet véget. Amennyiben az időpont munkaszüneti napra esik, akkor a felvételi vizsga időpontja a következő munkanapra kerül át. 
(7) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönt arról, hogy szervezzenek-e további felvételi vizsgát a betöltetlen helyekre azon tanulók részére, akiket felvehetnek az első évfolyam osztályaiba. Az erről szóló határozatot legkésőbb június 6. napjáig közzéteszik. Ez a felvételi vizsga június hónap harmadik teljes hetének keddi napján valósul meg, és szervezési okokból szerdán fejeződhet be.
(8) A középiskola igazgatója legkésőbb öt nappal a felvételi vizsga előtt értesíti a felvételizőket a vizsga időpontjáról.
(9) Annak a jelentkezőnek, aki komoly okokból nem tud részt venni a rendes időpontban a felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótfelvételi időpontot jelöl ki, legkésőbb augusztus hónap utolsó hetében. A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője legkésőbb a felvételi vizsga napjáig tájékoztatja a középiskola igazgatóját a vizsgától való távolmaradás okáról. Ilyen esetben az iskola igazgatója tartalékot képez az első évfolyamba felvehető tanulók létszámából.
(10) A középiskola első évfolyamába való felvétel felvételi vizsgáinak eredményei kizárólag azon tanévben érvényesek, amelyre a vizsga vonatkozott. 

Felvételi döntéshozatali eljárás

67. §
(1) A középiskola igazgatója a felvételi eljárás eredményei alapján dönt35) a felvételiző felvételéről. A felvételi vizsga előkészítésének, lefolytatásának és az eredmények feldolgozásának biztosítása érdekében, valamint a jelentkezők tanulmányi alkalmasságának elbírálására az igazgató saját tanácsadó szervként felvételi bizottságot hoz létre. 
(2) Az iskola igazgatója a felvételi során figyelembe veszi a jelentkező egészségügyi alkalmasságát is a választott szakképzésre, valamint a hivatás szakmai gyakorlására.
(3) A középiskola igazgatója a felvétel során előnyben részesíti a megváltozott munkaképességű felvételizőt azokkal szemben, akik ugyanúgy megfeleltek a felvételi eljárás követelményeinek. 
(4) A szakközépiskola igazgatója a felvételi eljárás eredménye szerint különállóan dönt a felvételről
a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és
b) a többi jelentkező esetében.
(5) A középiskola igazgatója a felvételről szóló döntés meghozatala során figyelembe veszi, hogy a felvételiző sikeresen szerepelt a tantárgyi olimpián, vagy megnyert olyan versenyt, amely a felvételi tárgyát képező képzési szakhoz kötődik, valamint figyelembe veszi az alapiskola kilencedik évfolyamos tanulóinak országos tudásfelmérő tesztelésén elért eredményeit.

68. §
(1) A középiskola igazgatója közzéteszi a felvételizők felvételi eredmények alapján összeállított névsorát az iskola hirdetőtábláján a 66. § (5) és (7) bekezdése szerinti felvételi vizsgát követően három napon belül, a 66. § (6) bekezdése szerinti későbbi felvételi vizsga esetén a második vizsgaidőponttól számított három munkanapon belül. Ha olyan szakközépiskoláról van szó, melyben a szakirányú képzés és gyakorlati képzés duális rendszerben zajlik, a szakközépiskola igazgatója önálló listán teszi közzé azon jelentkezők névsorát, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és a többi jelentkező névsorát. A lista a felvételi eljárás során elért összpontszám sorrendjében tartalmazza a jelentkezőket az előre megadott numerikus kódjukkal együtt,11) és az információt, hogy a felvételiző a felvételi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy nem járt sikerrel. 
(2) A középiskola igazgatója legkésőbb az (1) bekezdésben szereplő határidőben dönt a jelentkező felvételéről, és küldi meg a felvételizőnek a felvételiről szóló határozatot.
(3) A felvételt nyert jelentkezőt a felvételről szóló határozattal együtt a középiskola tájékoztatja a képzésre történő beiratkozás időpontjáról, helyéről és módjáról. A középiskola a felvételi határozat kikézbesítésével középiskolai tanulmányokra felvett jelentkezőket beírja a beiratkozási űrlap alapján, melyet az illetékes alapiskola ad ki; az alapiskola a felvételizőnek kizárólag egyetlen beiratkozási űrlapot állít ki, amellyel szabadon rendelkezik. Az a középiskola tartja magánál a beiratkozási lapot, amelybe a felvételiző beiratkozik. Ha a felvételizőt felvették más középiskolába is, és inkább ezen középiskolában akar továbbtanulni, visszavonja korábbi beiratkozását, a beiratkozási űrlapját kikéri és azon középiskolában adja le, amelybe beiratkozik. A felvételről szóló határozat érvénytelen, ha a felvételiző nem iratkozik be abba a középiskolába, amelybe felvették. 
(4) A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője a középiskola igazgatójának elutasító határozata ellen fellebbezést nyújthat be a döntés kézhezvételét követő öt napon belül. A felvételiző vagy a kiskorú felvételiző törvényes képviselője felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az egyházi középiskola igazgatójának vagy magán középiskola igazgatójának elutasító határozata ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül. 
(5) A középiskola igazgatója lehetővé teszi a betekintést a felvételiző írásbeli és egyéb munkáiba a felvételizőnek, a törvényes képviselőjének, vagy a tanulót az alapiskolában a felvételi tárgyra oktató pedagógusnak. 

69. §
Felvételi eljárás középiskolai távoktatásra, kombinált képzésre, valamint ráépülő szakirányú képzési és gyakorlati képzési formákra
(1) A távoktatási tanulmányi forma vagy a kombinált képzési forma első évfolyamai osztályainak számáról és az egyes osztályok tanulói létszámáról az iskolaigazgató dönt a fenntartóval történt megegyezés alapján, minden év áprilisának 30. napjáig.
(2) A ráépülő szakirányú képzés és gyakorlati képzés nappali tagozatos osztályainak tanulói létszámáról az iskolaigazgató dönt a fenntartóval történt megegyezés alapján, minden év áprilisának 30. napjáig.
(3) A felvételiző a jelentkezési lapot azon középiskola igazgatójának nyújtja be, ahová jelentkezik, május hónap 31. napjáig. Azon felvételizők, akiket nem vettek fel felsőoktatási képzésbe, jelentkezésüket július hónap 31. napjáig nyújthatják be. Ha a felvételiző a jelentkezési lapot olyan tanulmányi vagy szakképzési szakra nyújtja be, amelyen a szakképzés és gyakorlati képzés duális rendszerben folyik, a jelentkezési lapjához csatolnia kell az igazolást a tanuló duális rendszerben történő szakirányú és gyakorlati képzéséről.
(4) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönt a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról és terjedelméről, meghatározza a sikeres vizsgatétel feltételeit és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeit. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról és terjedelméről, a sikeres vizsgatétel feltételeiről és a tanulmányokra való felvétel egyéb feltételeiről a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határoz, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni, a pedagógia tanáccsal történt egyeztetést követően. Ezt a feltételrendszert legkésőbb a felvételi vizsgák első időpontja előtt egy hónappal közzé kell tenni.
(5) A középiskola igazgatója a pedagógiai tanáccsal történt egyeztetést követően dönthet e felvételi vizsga letétele nélküli felvétel feltételrendszeréről is. Ha olyan tanulmányi szakra történő felvételről van szó, melyben a szakirányú képzést és gyakorlati képzést duális rendszerben biztosítják, ezen feltételrendszerről a középiskola igazgatója azon munkáltatóval közösen határoz, ahol a tanuló gyakorlati képzést fog kapni.
(6) A középiskola igazgatója a felvételi vizsgára szóló meghívót legkésőbb 10 nappal a vizsga időpontja előtt eljuttatja a jelentkezőnek.
(7) Felvételi vizsga két időpontban zajlik. Az első időpont június hónap utolsó teljes hete és a második időpont augusztus hónap két utolsó teljes hete. A vizsgatétel napját a középiskola igazgatója határozza meg.
(8) A felvételiző különleges képességeinek, készségeinek és tehetségének felmérése, ha ilyen felmérés szükséges, a felvételi vizsga részét képezi.
(9) A középiskola igazgatója a felvételi eljárás eredményei alapján dönt a jelentkező felvételéről, a felvételi vizsgákat követő három napon belül. A döntés során figyelembe veszi a jelentkező egészségügyi alkalmasságát is a választott szakképzésre, valamint a hivatás szakmai gyakorlására.
(10) A szakközépiskola igazgatója különállóan dönt a felvételről
a) azon jelentkezők esetében, akiket olyan tanulmányi szakra vagy szakképzési szakra vesz fel, melyben a szakképzés és gyakorlati képzés duális képzési rendszerben biztosított, és
b) a többi jelentkező esetében.

70. §
Felvétel a középiskola felsőbb évfolyamaiba
(1) A középiskola felsőbb évfolyamába azt a jelentkezőt lehet felvenni, aki más középiskolával nem áll tanulói jogviszonyban, saját írásos kérelme, vagy a kiskorú jelentkező törvényes képviselőjének írásbeli kérelme alapján. A felvétel feltétele a felvételi vizsgák sikeres letétele, melynek vizsgaanyaga az érintett középiskola alsóbb évfolyamai tantárgyainak tananyaga az állami oktatási programban meghatározott általános követelményeknek megfelelően. 
(2) A felvételi vizsga időpontját, tartalmát, terjedelmét és formáját azon középiskola igazgatója határozza meg, ahová a felvételiző jelentkezett. 
(3) Azon középiskolák képzési szakirányainak felsőbb évfolyamaiba, amelyek esetében a tanulmányok érettségi vizsgával vagy záróvizsgával fejeződnek be, és amelyek a képzés alsóbb évfolyamaiban egyben felső középfokú szakirányú végzettséget vagy teljes felső középfokú szakvégzettséget nyújtanak, felvehető az alsóbb évfolyamot befejező végzős vagy az a jelentkező, aki sikeresen letette a záróvizsgát, esetleg az érettségi vizsgát, és teljesíti azokat a további követelményeket, amelyeket a középiskola igazgatója meghatározott.
(4) Az (1) – (3) bekezdések nem vonatkoznak olyan jelentkező felvételére, akinek a képzése duális képzési rendszerben fog megvalósulni.

71. §
(1) Az alapiskola igazgatója adatokat szolgáltat a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek és az illetékes kerületi önkormányzatnak a tanulók középiskolai továbbtanulási szándékairól.
(2) A középiskola igazgatója friss adatokat szolgáltat a fenntartónak és a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek az intézménybe jelentkezett tanulók számáról, a felvett tanulók számáról és a betöltetlen helyekről. Külön kérésre ezeket az adatokat kiadhatja az alapiskola igazgatójának és más államigazgatási szerveknek is. 
(3) Azon tanulók részére, akik a 66. § (7) bekezdésben szereplő felvételi vizsgaidőpontokat követően sem nyertek felvételt egyetlen középiskolába sem, és azon tanulók részére, akik az alapiskola vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók alapiskolája kilencedik évfolyamának sikeres elvégzését követően nem jelentkeztek továbbtanulásra középiskolába, és még tankötelesek, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek biztosítják a középiskolai elhelyezést, a törvényes képviselővel és az érintett középiskola igazgatójával, valamint fenntartójával történt egyeztetést követően, egészen a tankötelesség lejártáig. 
(4) Azon iskolák jegyzékét, amelyekben a (3) bekezdés alapján a tanulók a tankötelezettségüket teljesíteni fogják, a helyi oktatásügyi államigazgatási szervek legkésőbb június hónap 30. napjáig teszik közzé, az érintett középiskolák igazgatóival és a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően. 


HATODIK RÉSZ
A középiskolai oktatás és nevelés lezárása

72. §
A képzés lezárásának módjai 
A középiskolai oktatás és nevelés végződhet
a) szakmai záróvizsgával,
b) érettségi vizsgával,
c) érettségit követő szakmai vizsgával,
d) abszolvensi vizsgával.

73. §
Záróvizsga
(1) A záróvizsga célja a tanuló ismereteinek és készségeinek felmérése az állami képzési programok standardjaival meghatározott tananyag terjedelmének arányában, és annak a felmérése, hogy a tanulók a megszerzett készségeket (kompetenciákat) tudják-e alkalmazni hivatásuk végzése és azon szaktevékenységek során, melyekre a felkészítésük irányult.
(2) A tanuló akkor tehet záróvizsgát, ha sikeresen bejezte az adott tanulmányi szak utolsó évfolyamának képzési programját.
(3) A záróvizsga írásbeli részből, gyakorlati részből és szóbeli részből áll. A záróvizsga gyakorlati része az írásbeli vizsgát követi, megelőzve a vizsga szóbeli részét. A duális képzési rendszerben felkészített diák záróvizsgájának gyakorlati része a gyakorlati képzési munkahelyen történik,47b) ha a középfokú szakiskola és a munkáltató, melynél a diák a felkészítést kapta, másként nem állapodik meg.
(4) A záróvizsgát a szokásos vizsgaidőszakban vagy rendkívüli vizsgaidőszakban tartják.
(5) A szokásos vizsgaidőszak az adott tanév júniusának 16. és júniusának 30. napja közé esik. Ha azt a szaktevékenységek, melyekből a gyakorlati vizsgán számot kell adni, megkövetelik, a záróvizsga gyakorlati részét meg lehet tartani június 16-a előtt is, legkorábban azonban az adott tanév februárjában.
(6) A rendkívüli vizsgaidőszak a következő tanév szeptemberében vagy februárjában van; a záróvizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A rendkívüli vizsgaidőszak a javító záróvizsgák vagy pótlólagos záróvizsgák letételére szolgál. A pótlólagos záróvizsga azon diákoknak nyújt lehetőséget, akik legkésőbb szeptember 15-éig sikeresen elvégezték az adott tanulmányi szak képzési programjának utolsó évfolyamát és a 89. § (2) bek. szerinti diákoknak.
(7) A záróvizsga kezdetét megelőzően a diák három egymást követő tanítási napon át nem vesz részt a tanításon. Ezek a napok a diák záróvizsgára való felkészülését szolgálják.

74. §
Érettségi vizsga
(1) Az érettségi vizsga célja a tanuló ismereteinek és képességeinek felmérése a tananyag előre meghatározott célkövetelményei mértékében, illetve annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek alkalmazni a megszerzett kompetenciákat a továbbtanulás során, vagy hivatásukban és a szaktevékenységek végzése során.
(2) A középfokú szakiskola és konzervatórium érettségi vizsgája elméleti érettségi vizsgából és szakmai érettségi vizsgából áll. Az érettségi vizsga szakmai része szakmaelméleti érettségi részre és szakmai gyakorlati részre osztódik. Az érettségi vizsga szakmai részének célja, hogy felmérje a tudást és a szakmai készségeket a szaktantárgyi képzési standardokban meghatározottak mértékében. A ráépülő képzésben az érettségi vizsga szakmai összetevőjénél figyelembe veszik az adott tanulmányi szakhoz való kötődését.
(3) Az egyes tantárgyi érettségi vizsgák állhatnak külső (központi) és belső vizsgaegységekből.
(4) A tanuló azt követően teheti le az érettségi vizsga belső vizsgaegységét, kivéve a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli vizsgát és az érettségi vizsga szakmai részét, ha sikeresen elvégezte az oktatási program szakirányú képzésének adott évfolyamát, és letette az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységét, valamint a 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti belső érettségi vizsgaegység írásbeli részét, valamint és a szakmai gyakorlati vizsgát; az egészségügyi szakirányú képzések esetén a tanuló a szakmai gyakorlati vizsgaegységet kizárólag a képzési program utolsó évfolyamának elvégzését követően teheti le.
(5) A tanuló kizárólag csak tantárgyakból tehet érettségi vizsgát, kivéve a nevelési tárgyakat, elsősorban az általa látogatott iskola tantervében szereplő nevelési tantárgyakat, főként a zenei nevelést, a képzőművészeti nevelést, az etikai nevelést.
(6) A tanuló érettségi vizsgát idegen nyelvből az egységes európai referenciakeret teljesítményszintjeinek megfelelően tesz. 
(7) A tanuló érettségi vizsgát tehet önkéntesen további tantárgyakból is szabad választása szerint. Önkéntes érettségi vizsgának számít csupán az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységének, a belső vizsgaegységének, a belső vizsgaegység egyik formájának vagy azok kombinációjának teljesítése is. A tanuló a rendes vizsgaidőszakban legfeljebb két szabadon választott tantárgyból tehet érettségi vizsgát.
(8) A két nyelven oktató iskolákban és osztályokban, amelyekben az oktatás nemzetközi szerződés alapján valósul meg, az érettségi vizsga is a szerződés és a végrehajtási jegyzőkönyv alapján folyik.
(9) Azokban az iskolákban vagy osztályokban, ahol a képzés a 7. § (6) bekezdés szerint nemzetközi program alapján valósul meg, az érettségi vizsga az érintett nemzetközi program szabályai alapján valósul meg. A nemzetközi program szerint letett érettségi vizsga egyenértékű a jelen törvény rendelkezései szerinti érettségi vizsgával.
(10) A 44. § (8) bek. szerinti diák és a 42. § (5) bek. szerinti diák érettségi vizsgát csak az érettségi vizsga szakmai egységéből tesz.
(11) Az érettségi vizsga szakmai egységének gyakorlati részét a diák, aki duális rendszerű képzésben vett részt, a gyakorlati képzés színhelyén teszi le, ha a középfokú szakiskola és a munkáltató, akinél az adott diák felkészítése folyt, nem állapodnak meg másképpen.

75. §
A tanuló jelentkezése az érettségi vizsgára
(1) A tanuló a középiskola adott oktatási programjának utolsó évfolyamában, vagy a konzervatórium hatéves oktatási programjának negyedik évfolyamában szeptember 30-áig írásban értesíti az osztályfőnökét arról, hogy milyen tantárgyakból akar az érettségi vizsgát tenni. Az egészségkárosult tanuló a vizsga letételének módját is bejelenti. 
(2) A tanuló, aki további szabadon választott tantárgyból is érettségi vizsgát akar tenni, a középiskola adott oktatási programjának utolsó évfolyamában, vagy a konzervatórium hatéves oktatási programjának negyedik évfolyamában szeptember 30-áig írásban tudatja az osztályfőnökével, melyik tantárgyat választotta. Az egészségkárosult tanuló a további tantárgyi érettségi vizsga letételének módját is bejelenti. 
(3) Az érettségi vizsga tantárgyaiban vagy az érettségi vizsga letételének módjában eszközölt változásokat, vagy az (1) és (2) bekezdés alapján történő utólagos jelentkezést a tanuló legkésőbb október 15. napjáig írásban közli osztályfőnökével; az iskola igazgatója különleges esetekben későbbi időpontot is engedélyezhet, főként hosszabb külföldi tartózkodás, egészségi állapot miatt, de a legkésőbbi időpont legfeljebb január 31-e lehet. 

76. §
Az érettségi vizsga külső és belső egysége
(1) Az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegysége az írásbeli teszt, melyet a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet állít össze és értékel ki a 154. § (5) bekezdésének a) pontja szerint. Az érettségi vizsga külső (központi) egysége egyszerre valósul meg az Szlovák Köztársaság egész területén. Az érettségi vizsga külső (központi) egységének felügyeletét és annak javítását olyan pedagógus végzi, aki nem áll munkaviszonyban azzal az iskolával, ahol az érettségi vizsga külső (központi) egysége megvalósul. 
(2) Azon tanuló, aki a 74. § (8) bekezdése alapján fejezi be tanulmányait, nem köteles az érettségi vizsga (1) bekezdésben szereplő külső (központi) vizsgaegységének és az érettségi vizsga belső vizsgaegysége írásbeli részének letételére azon tantárgyakból, amelyekre vonatkozóan az érettségi vizsga letételének formáját a nemzetközi szerződés tételesen szabályozza. 
(3) Az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységét és az érettségi vizsga belső egységének írásbeli részét az (1) és (5) bekezdés szerint idegen nyelv tantárgyból a tanuló kizárólag egyetlen idegen nyelvből teszi le, amelyet 75. § (1) bekezdés értelmében maga határoz meg az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor. 
(4) Az érettségi vizsga belső vizsgaegysége az egyes tantárgyakból megvalósulhat
a) szóbeli formában,
b) gyakorlati vizsgaként,
c) komplex feladatok vagy művészi teljesítmény bemutatásával,
d) komplex szakmai munka vagy projekt, vagy sikeres versenymunka megvédésével, 
e) kísérlet megvalósításával és megvédésével,
f) az a)-e) pontokban szereplő formák kombinációjaként is. 
(5) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbeli részét témák vagy feladatok összessége képezi, melyet a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet dolgoz ki és értékel a 154. § (5) bekezdésének a) pontja értelmében. Az érettségi vizsga belső egysége azonos időpontban valósul meg az Szlovák Köztársaság egész területén.
(6) Az érettségi vizsga belső vizsgaegysége nyilvános, kivételt képez ez alól az (5) bekezdésben szereplő írásbeli.
(7) A tanuló az érettségi vizsga belső vizsgaegységét egyetlen napon belül legfeljebb három tantárgyból teheti le, kivéve az érettségi vizsga belső vizsgaegységének (5) bekezdés szerinti írásbeli formáját és az érettségi vizsga szakmai részének gyakorlati vizsgáját.
(8) A tanuló az érettségi vizsga belső vizsgaegységét legfeljebb öt munkanapon belül teljesíti, kivéve az írásbeli formát és az érettségi vizsga szakmai részének gyakorlati vizsgáját.
(9) A tanuló olyan nyelven tesz érettségi vizsgát, amilyen nyelven az adott tantárgyat tanították. Ha a kétnyelvű képzésben résztvevő tanuló úgy dönt, hogy leteszi az érettségi vizsga külső (központi) részét, ugyanolyan módon és ugyanolyan nyelven vizsgázik, mint az a tanuló, aki szlovák nyelven vizsgázik. Ha a kétnyelvű képzés során a tantárgyat párhuzamosan két nyelven oktatják, a tanuló az érettségi vizsgát az iskolai képzési programmal összhangban álló nyelven teszi le. 
(10) Ha az érettségi vizsga (1) és (5) bekezdés szerinti külső (központi) vizsgaegysége vagy a belső érettségi vizsga írásbeli része nem a jelen törvénnyel összhangban valósult meg, vagy a külön jogszabályban szabályozott egyenlő bánásmód elve sérült,48) a Szlovák Köztársaság oktatási minisztere (a továbbiakban „oktatási miniszter”) a vizsgákat semmissé nyilvánítja. A vizsga új időpontját a miniszter hirdeti ki.
(11) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének megkezdése előtt, kivéve az (5) bekezdésben szereplő írásbeli formát, a tanuló öt egymást követő tanítási napon nem vesz részt tanításon. Ezek a napok a tanuló vizsgákra való felkészülésére szolgálnak. 

77. §
Érettségi vizsgaidőpontok
(1) Az érettségi vizsga megvalósulhat rendes vizsgaidőszakban vagy rendkívüli vizsgaidőszakban. A rendes vizsgaidőszak az adott tanév márciusától júniusáig terjed, a rendkívüli vizsgaidőszak az adott tanév áprilisától májusáig terjed, vagy következő tanév szeptemberében vagy februárjában jelölik ki.
(2) A 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti külső (központi) érettségi vizsgaegység és a belső érettségi vizsgaegység írásbeli részének időpontját az oktatási miniszter határozza meg.
(3) Az érettségi vizsga belső vizsgaegységének időpontját, a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli vizsgáét kivéve, az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv határozza meg a középiskola igazgatójának javaslata alapján.49)
(4) A rendkívüli vizsgaidőszak a tanulók pótidőpontban történő érettségi vizsgatételére vagy érettségi javítóvizsgák letételére szolgál. A pótidőpontban letehető érettségi vizsga azon tanulókat szolgálja, akik legkésőbb szeptember 15. napjáig sikeresen befejezték tanulmányainak utolsó évfolyamát, illetve a 89. § (2) bekezdésben szereplő tanulóknak szól.
(5) A pótérettségi vizsga külső (központi) vizsgaegysége és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije a 76. § (1) és (5) bekezdés alapján az adott tanév áprilisában vagy májusában zajlik, vagy a következő tanév rendes vizsgaidőszakában. Az érettségi javítóvizsga külső (központi) vizsgaegysége és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije a 76. § (1) és (5) bekezdés alapján a következő tanév rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakában vagy a következő tanév rendes vizsgaidőszakában zajlik. A pótérettségi vizsga és az érettségi vizsga belső vizsgaegységének vizsgája, kivéve az érettségi vizsga írásbelijét a 76. § (5) bekezdése alapján, a következő tanév szeptemberében vagy februárjában zajlik. 
(6) Az oktatási miniszter jelöli ki a pótérettségi vizsgák és az érettségi javítóvizsgák külső (központi) vizsgaegységének vizsganapját, valamint a 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti érettségi vizsgák belső írásbeli részének vizsganapját. 
(7) A tanuló június 30. napjáig jelentkezik az igazgatónál az (1) és (5) bekezdés szerinti érettségi javítóvizsga külső (központi) vizsgaegységére és az érettségi vizsga belső egységének írásbeli részére, ha a javítóvizsga a következő tanév szeptemberében zajlik, vagy a következő tanév szeptember 30. napjáig, ha a javítóvizsga a következő tanév rendes vizsgaidőszakában zajlik.
(8) Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv határozza meg a tanuló részére az érettségi javítóvizsga és pótérettségi vizsga (1) és (5) bekezdés szerinti külső (központi) vizsgaegységének, valamint a belső vizsgaegysége írásbeli részének a helyszínét 30 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt.

78. §
Érettségit követő szakvizsga
(1) A tanuló érettségit követő szakvizsgát tehet, ha sikeresen befejezte a képzés utolsó évfolyamát.
(2) Az érettségit követő szakvizsga olyan szakvizsga, amely felméri az érettségit követő szakirányú innovációs vagy szakértelem-fokozó képzésben megszerzett szakismeret-anyag és készségek színvonalát. 
(3) Az érettségit követő szakvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. A képzési szakirány jellegéből adódóan a gyakorlati egység részét képezheti írásbeli és grafikai feladatmegoldás is. Az elméleti vizsgarész szóbeli vizsga.
(4) Az érettségit követő szakvizsga a rendes vizsgaidőszakban, júniusban zajlik, rendkívüli vizsgaidőszak esetén a következő tanév szeptemberében vagy februárjában; a középiskola igazgatója határoz annak időpontjáról.

79. §
Abszolvensi vizsga
(1) A tanuló abszolvensi vizsgát tehet, amennyiben befejezi a képzés utolsó évfolyamát.
(2) Az abszolvensi vizsga komplex szakvizsga, amely a tanuló speciális képességeit és készségeit méri fel egy konkrét munkatevékenység vonatkozásában. Abszolvensi vizsgával felmérhető a művészi és művészet-pedagógiai tevékenységvégzés színvonala is. Az abszolvensi vizsga tartalmazza:
a) a konzervatóriumban a végzős teljesítményét fő szakképzési irányból vagy a fő szakképzési szakokból, az írásbeli zárómunkát és annak megvédését, valamint az átfogó szakvizsgát pedagógiai felkészültségből vagy az átfogó pedagógiai vizsgákat,
b) a táncművészeti konzervatóriumban a végzős teljesítményét fő szakirányából és az átfogó pedagógiai felkészültségi vizsgákat, 
c) a szakközépiskolában, melyben a tanulók művészeti szakirányú szakmai tevékenységre és hivatásra készülnek fel, a gyakorlati vizsgát a tanulmányaik fő szakirányából, beleértve az abszolvensi záró dolgozat megvédését, a szaktantárgyi elméleti vizsgákat az adott tanszak jellege szerint; az abszolvensi vizsga részét képezheti az átfogó pedagógiai felkészültségi vizsga,
d) az egészségügyi középiskolán a szakiránynak megfelelő komplex elméleti-gyakorlati vizsgát, valamint az írásbeli zárómunkát és annak megvédését,
e) a többi középiskolában az írásbeli zárómunkát, annak megvédését és a komplex vizsgát a szaktantárgyakból.
(3) Az abszolvensi vizsga a szokásos vizsgaidőszakban vagy a rendkívüli vizsgaidőszakban zajlik.
(4) A szokásos vizsgaidőszak az adott tanév júniusában van. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti abszolvensi tevékenységek végrehajthatók június előtt is, legkorábban azonban az adott tanév februárjában.
(5) A rendkívüli vizsgaidőszak a következő tanév szeptemberében vagy februárjában van; az abszolvensi vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A rendkívüli vizsgaidőszak a javító abszolvensi vizsgák vagy pótlólagos abszolvensi vizsgák letételére szolgál. A pótlólagos abszolvensi vizsga azon diákoknak nyújt lehetőséget, akik legkésőbb szeptember 15-éig sikeresen elvégezték az adott tanulmányi szak képzési programjának utolsó évfolyamát és a 89. § (2) bek. szerinti diákoknak.

Érettségi vizsgabizottság

80. §
(1) Az érettségi vizsgák és az érettségit követő záróvizsgák megszervezését és lefolytatását az alábbi érettségi vizsgabizottságok biztosítják:
a) központi érettségi vizsgabizottság,
b) iskolai érettségi vizsgabizottság, 
c) tantárgyi érettségi vizsgabizottság. 
(2) A központi vizsgabizottság az alábbi feladatokat teljesíti:
a) állást foglal az érettségi vizsgák időpontjairól,
b) állást foglal az érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységének követelményeiről és tartalmáról, 
c) állást foglal az érettségi vizsgák belső vizsgaegységeinek követelményeiről és tartalmáról, 
d) állást foglal a 76. § (10) bekezdése szerinti tények felmerülése esetén, 
e) benyújtja az oktatási minisztériumhoz az érettségi vizsgák lefolyásáról és megvalósulásáról szóló éves jelentést.
(3) A központi érettségi vizsgabizottság elnökét és többi tagját az oktatási miniszter nevezi ki és menti fel.
(4) Az érettségi vizsgák feletti felügyeletet az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke látja el. Az iskolai érettségi vizsgabizottságot az elnök, az iskola igazgatója és a tantárgyi érettségi vizsgabizottságok elnökei alkotják.
(5) Az érettségi vizsga az egyes tantárgyakból a tantárgyi érettségi vizsgabizottság előtt zajlik. A tantárgyi érettségi vizsgabizottságot az elnök és két kérdezőbiztos alkotja. Az iskola egy vizsgaidőszakon belül több tantárgyi érettségi vizsgabizottságot is működtethet egy adott tantárgyra vonatkozóan.
(6) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai vizsgaegysége a szakmai vizsgaegység elméleti részének tantárgyi vizsgabizottsága előtt és a szakmai vizsgaegység gyakorlati részének tantárgyi vizsgabizottsága előtt folyik.
(7) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai tantárgyi vizsgabizottságát az elnök, a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok és az illetékes, a munkapiac szükségletei szerinti képzés és felkészítés koordinálásában külön jogszabályi rendelkezések szerint49a) részt vevő intézmény (a továbbiakban csak „ágazati szervezet/kamara”) vizsgáztató képviselője alkotja, amennyiben az ágazati szervezet ilyet delegál; az adott tanulmányi szakon, mely esetében szakmai gyakorlat is folyik, a szakgyakorlat vizsgáztató mestere is, miközben a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok számát az iskola igazgatója határozza meg az adott tanulmányi szak igényeinek és sajátosságainak függvényében.
(8) A tanulmányi szak érettségi vizsgájának szakmai tantárgyi vizsgabizottságát a duális képzésben felkészített diák esetében az elnök, a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok és azon munkáltató vizsgáztató képviselője alkotja, amelynél a diák felkészítése folyik; az adott tanulmányi szakon, mely esetében szakmai gyakorlat is folyik, a szakgyakorlat vizsgáztató mestere is, miközben a szaktantárgyi vizsgáztató tanárok számát az iskola igazgatója határozza meg az adott tanulmányi szak igényeinek és sajátosságainak függvényében.
(9) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv március 1. napjáig nevezi ki,50) a kinevezéstől számított egy éves időtartamra, a középiskola igazgató javaslata alapján. A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke párhuzamosan betöltheti az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöki tisztségét is. 
(10) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottságot az elnök, az alelnök, iskolaigazgató és a tantárgyi érettségi vizsgabizottságok elnökei alkotják.
(11) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottság az elnökét az oktatási minisztérium március 15. napjáig jelöli ki. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke elláthatja tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöki tisztjét is. 
(12) A két nyelven oktató osztályokban, melyek nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, az iskolai érettségi vizsgabizottság alelnökét a külföldi szerződő fél jelöli ki március 15. napjáig. 
(13) A szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság vizsgáztatóit április 30. napjáig az iskolaigazgató jelöli ki az iskola pedagógiai alkalmazottjai közül; egyes esetekben, különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú szaktantárgyi vizsgáztató, más iskola tanárai is kinevezhetők, az érintett iskola igazgatójának hozzájárulásával.
(14) Az érettségi tantárgyi vizsgabizottság vizsgáztató tagját, akit az ágazati szervezet delegált, és az érettségi tantárgyi vizsgabizottság vizsgáztató tagját, aki azon munkáltató képviselője, melynél a tanuló felkészítése folyik a duális képzési rendszerben, az iskola igazgatója április 30-ig nevezi ki.
(15) Egy vizsgaidőszakon belül az iskolában több tantárgyi érettségi vizsgabizottság is működhet. A tantárgyi érettségi vizsgabizottságok számáról a szakmai elméleti vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgabizottságai és a szakmai gyakorlati vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgabizottságai vonatkozásában, a szakmai elméleti vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgájának és a szakmai gyakorlati vizsgaegységek tantárgyi érettségi vizsgájának helyszínéről és időpontjáról a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság írásban értesíti az ágazati szervezeteket március 8-ig.

81. §
(1) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesítette a szakképesítési előfeltételeket és legalább négyéves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, kivételt jelent ez alól a központi érettségi vizsgabizottság.
(2) A szaktantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesíti az adott tantárgy szakképesítési követelményeit.
(3) Az iskolai érettségi vizsgabizottság és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének azon iskola pedagógusa nem nevezhető ki, ahol az érettségi vizsga megvalósul. 
(4) A kétnyelvű osztályok esetén iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke az a pedagógiai alkalmazott lehet, aki teljesíti az alábbi feltételeket:
a) megfelel a szakképesítési követelményeinek, és állami nyelvvizsgája van a másik tanítási nyelvből, vagy
b) teljesíti a szakképesítési követelményeket és a másik tanítási nyelv az anyanyelve.
(5) A kétnyelvű osztályok esetén tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke azon tantárgyak esetén, melyeknél a vizsga a másik tanítási nyelven folyik, kizárólag olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki 
a) teljesíti az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit és sikeres államvizsgát tett a másik tanítási nyelvből, vagy
b) teljesíti az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit, és a másik tanítási nyelv az anyanyelve, vagy
c) sikeres államvizsgát tett a másik tanítási nyelvből vagy a másik tanítási nyelv az anyanyelve.
(6) Vizsgáztató a tantárgyi érettségi vizsgabizottságban olyan pedagógiai alkalmazott lehet, aki az adott vizsgatantárgy oktatásának a szakképzési követelményeit teljesíti. 
(7) Vizsgáztató a kétnyelvű osztályok tantárgyi érettségi vizsgabizottságában olyan tantárgyak esetében, amelyekből a vizsga a másik nyelven folyik, csak olyan pedagógusi alkalmazott lehet, aki az adott tantárgy oktatásának szakképesítési követelményeit teljesíti, és legalább az egyik vizsgáztatónak rendelkeznie kell állami nyelvvizsgával a másik tanítási nyelvből, vagy szükséges, hogy a másik tanítási nyelv az anyanyelve legyen.
(8) Az ágazati szervezet vizsgáztató képviselőjével és a duális rendszerben képzett diák munkáltatójának vizsgáztató képviselőjével szemben támasztott követelmények:
a) legalább teljes középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon, és
b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.

82. §
(1) Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke
a) ellenőrzi az érettségi vizsgák előkészítettségét és szervezettségét,
b) ellenőrzi az érettségi vizsga jegyzőkönyvének helyességét, 
c) aláírja az érettségi bizonyítványokat, 
d) jelentést készít az érettségi vizsgák lefolyásáról és színvonaláról, melyet az illetékes oktatásügyi államigazgatási szervnek továbbít. 
(2) A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke
a) irányítja a tantárgyi érettségi vizsgabizottság munkáját, 
b) ellenőrzi az érettségi vizsga előkészületeit az adott tantárgyból, 
c) felel a tantárgyi érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységének lefolyásáért és értékeléséért,
d) felel az érettségi vizsgák külső (központi) vizsgaegységéről szóló jegyzőkönyvek helyességéért,
e) jóváhagyja április 30. napjáig az adott tantárgy érettségi vizsgája belső vizsgaegységének érettségi feladatait vagy szóbeli témáit, amennyiben kétségei merülnek fel, felkéri állásfoglalásra az állami tanfelügyelet,7) az egészségügyi középiskolák esetén az egészségügyi minisztériumot,
f) ellenőrzi az érettségi vizsgák belső vizsgaegysége írásbelijeinek értékelését,
g) részt vesz a tanulók vizsgáztatásában és osztályozásában, 
h) felel a tanulók osztályozásáért, 
i) jelent dolgoz ki a tantárgyi érettségi vizsga menetéről és színvonaláról, melyet az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének nyújt be.
(3) Ha az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke súlyos okokból kifolyólag nem tudja feladatait ellátni, az iskola igazgatója helyettesíti, amennyiben nem neveztek ki új elnököt. 
(4) Ha a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöke súlyos okokból kifolyólag nem tudja feladatát ellátni, az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettese helyettesíti, amennyiben nem neveztek ki új elnököt. 
(5) Az iskolaigazgató a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének hozzájárulásával meghívhat egy szakembert is az érettségi vizsga szakmai részére. A szakember a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének engedélyével kérdéseket intézhet a tanulókhoz; a szakember a tanuló értékelésében nem vehet részt.

A záróvizsga vizsgabizottsága és az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága

83. §
(1) A záróvizsga megszervezését és lefolytatását a záróvizsga vizsgabizottsága biztosítja.
(2) A záróvizsga vizsgabizottságának állandó tagjai és további tagjai vannak.
(3) A záróvizsga vizsgabizottságának állandó tagja
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az osztályfőnök.
(4) A záróvizsga vizsgabizottságának további tagja
a) a szakgyakorlat mestere és a szaktantárgyak elméletét oktató tanár, vagy a szakgyakorlat tanára és a szaktantárgyak elméletét oktató tanár,
b) a duális rendszerben képzett diák munkáltatójának vizsgáztató képviselője,
c) az ágazati szervezet vizsgáztató képviselője, amennyiben az ágazati szervezet delegált ilyet; ez nem érvényes, ha a záróvizsga vizsgabizottságának további tagja van a b) pont értelmében.
(5) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és a záróvizsga vizsgabizottságának alelnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban51) előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik.
(6) A záróvizsga vizsgabizottsága (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tagjának az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
a) legalább középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon,
b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.
(7) Az iskola igazgatója a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének belegyezése esetén gyakorlati szakembert is meghívhat a záróvizsgára. A gyakorlati szakember a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének beleegyezésével kérdéseket tehet fel a diáknak; a gyakorlati szakember a diákot nem értékeli.

84. §
(1) Az abszolvensi vizsga megszervezését és lefolytatását az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága biztosítja.
(2) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának állandó tagjai és további tagjai vannak.
(3) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának állandó tagja
a) középfokú szakiskolában
1. az elnök,
2. az alelnök,
3. az osztályfőnök,
b) konzervatóriumban
1. az elnök,
2. az alelnök,
3. a részlegvezető.
(4) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának további tagja
a) középfokú szakiskolában
1. a szaktantárgyakat oktató tanár,
2. az ülnök tanár,
3. a munkáltató vizsgáztató képviselője vagy képviselői a duális képzési rendszerben oktatott diák esetében,
4. az ágazati szervezet vizsgáztató képviselője, amennyiben az ágazati szervezet delegált ilyet; ez nem érvényes, ha a záróvizsga vizsgabizottságának további tagja van a b) pont értelmében,
b) konzervatóriumban
1. a szaktantárgyakat oktató tanár,
2. az ülnök tanár.
(5) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban51) előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik; egészségügyi középiskolában két év egészségügyi gyakorlattal is.
(6) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának alelnöke lehet pedagógiai alkalmazott, aki teljesíti a külön jogszabályban51) előírt képzettségi feltételeket és legalább négyéves pedagógusi gyakorlattal rendelkezik.
(7) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága (4) bekezdés a) pontjának harmadik és negyedik alpontja szerinti tagjának az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
a) legalább felsőbb szintű középfokú szakvégzettséggel kell rendelkeznie az adott szakirányon vagy rokon szakirányon,
b) legalább öt éven keresztül tevékenykedett hivatásában vagy végzett szaktevékenységet az adott tanulmányi szak standardjaival meghatározott szaktantárgyak terjedelmében.
(8) Az ülnök tanárnak teljesítenie kell a külön jogszabályban51) előírt feltételeket.
(9) Az iskola igazgatója az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének belegyezése esetén gyakorlati szakembert is meghívhat az abszolvensi vizsgára. A gyakorlati szakember az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének beleegyezésével kérdéseket tehet fel a diáknak; a gyakorlati szakember a diákot nem értékeli.

85. §
(1) A záróvizsga vizsgabizottságának elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság április 15-ig nevezi ki.
(2) A középfokú szakiskola abszolvensi vizsgája vizsgabizottságának elnökét az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság április 15-ig nevezi ki; a konzervatóriumban január 31-ig.
(3) A záróvizsga vizsgabizottságának elnökére és az abszolvensi vizsga vizsgabizottsági elnökére a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóságnak az iskolák igazgatói tesznek javaslatot.
(4) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottsági elnöke nem lehet annak az iskolának a pedagógiai alkalmazottja, melyen a záróvizsga vagy az abszolvensi vizsga megvalósul.
(5) A rendkívüli időszakban megtartott javító vizsga vizsgabizottságának az elnöke az iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy.
(6) A 83. § (3) bek. b) és c) pontja, valamint (4) bek. a) pontja szerinti záróvizsga vizsgabizottságának tagjait és a 84. § (3) bek. a) pontja második és harmadik alpontja, b) pontja második és harmadik alpontja, a (4) bekezdés a) pontja első és második alpontja és b) pontja szerinti abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait az iskola igazgatója nevezi ki az iskola alkalmazottai közül április 30-ig.
(7) ) A 83. § (4) bek. b) és c) pontja szerinti záróvizsga vizsgabizottságának tagjait és a 84. § (4) bek. a) pontja harmadik és negyedik szerinti abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait az iskola igazgatója nevezi ki május 15-ig.
(8) A záróvizsga vizsgabizottságinak számáról, a záróvizsga helyszínéről és időpontjáról a helyi oktatásügyi államigazgatósági hatóság írásban tájékoztatja az ágazati szervezeteket április 22-ig.
(9) Az abszolvensi vizsga vizsgabizottságainak számáról a középfokú szakiskolákban, az abszolvensi vizsga helyszínéről és időpontjáról a középfokú szakiskolában a helyi oktatásügyi államigazgatósági hatóság írásban tájékoztatja az ágazati szervezeteket április 22-ig.
(10) A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke irányítja a bizottság munkáját, ellenőrzi a vizsgák előkészítettségét, értékeli a vizsgák színvonalát és osztályzatait. A vizsga befejeztével értékelő ülést hív össze, melyen értékeli a záróvizsga vagy abszolvensi vizsga lefolyását és általános színvonalát.
(11) Ha a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke komoly okokból nem tudja ellátni tisztségét, az elnöki teendőket az alelnök végzi.

Tanulmányzáró osztályozás és értékelés

86. §
(1) A tanuló teljesítménye az érettségi vizsgán vagy az érettségit követő záróvizsgán a sikeresség függvényében százalékosan, előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal vagy a sikeresség függvényében százalékosan a megfelelő percentilissel értékelendő.
(2) Az érettségi vizsgák 76. § (1) és (5) bekezdése szerinti külső (központi) vizsgaegységének és belső vizsgaegysége írásbeli részének eredményeit az iskola igazgatója legkésőbb az érettségi vizsgák belső vizsgaegységének megkezdése előtt tíz nappal közli a tanulókkal, ha azt a rendes vizsgaidőszakban végzik. Ha az érettségi vizsga belső egységének értékelése – a 76. § (5) bekezdése szerinti belső vizsgaegység írásbelijének kivételével – jelentősen eltér a tanulónak az érettségi vizsgatantárgyból a tanulmányai során elért eredményeitől, az érettségi vizsga belső egységének végső értékelésekor a tanulónak a képzés során e tárgyból elért eredményeit figyelembe kell venni. 
(3) A tanuló, a tanuló törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott személy, vagy azon létesítmény képviselője, amelybe a kiskorú bírósági döntés alapján elhelyezésre került (a továbbiakban „kérelmező”), kérheti az iskola igazgatójától, hogy betekinthessen az írásbeli munkákba, és összehasonlíthassa azt a megoldókulcsok helyes válaszaival, valamint a munkák értékelésének szabályaival, az eredmény tudomására jutását követő öt napon belül. A kérelmező írásbeli kifogást emelhet az értékelés ellen az iskolaigazgató útján 
a) a 76. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsga belső vizsgaegységének írásbelije esetén az eredmény tudomására jutását követő nyolc napon belül az Állami Tanfelügyeletnél,7)
b) az érettségi vizsga belső vizsgaegységének egyéb részei vagy az érettségi vizsga szakmai gyakorlati része kapcsán a vizsgát követő nyolc napon belül az Állami Tanfelügyeletnél,7)
c) az egészségügyi középiskolák érettségi vizsgái szakmai egységének elméleti része, vagy az érettségi vizsgák szakmai egységének gyakorlati vizsgarésze kapcsán a vizsgát követő nyolc napon belül az egészségügyi minisztériumnál.52)
(4) Amennyiben az értékelés megóvása indokolt 
a) az érettségi vizsga 76. § (5) bekezdése szerinti belső vizsgaegysége írásbelije kapcsán, az Állami Tanfelügyelet kötelező utasításokat adhat ki a hiányosságok orvoslására,53)
b) az érettségi vizsga belső vizsgaegységének egyéb része kapcsán, vagy az érettségi vizsga szakmai gyakorlati része kapcsán, az Állami Tanfelügyelet bizottsági vizsgát rendelhet el az osztályozást érintő hiányosságok54) kivizsgálása érdekében, tanfelügyelő jelenléte mellett, 
c) az egészségügyi középiskolák érettségi vizsgái szakmai egységének elméleti része, vagy az érettségi vizsgák szakmai egységének gyakorlati vizsgarésze kapcsán az egészségügyi minisztérium kötelező érvényű utasítást adhat a megállapított hiányosságok orvoslására, vagy a bizottsági vizsgát rendelhet el az osztályozás hiányosságainak tisztázása érdekében. 
(5) A vizsga az eredeti összetételű tantárgyi érettségi vizsgabizottság előtt zajlik. 
(6) A tanuló akkor teszi le sikeresen az érettségi vizsgát, ha az összes érettségi vizsgatantárgyból sikeresen tette le az érettségi vizsgát.
(7) Ha a tanuló az általa szabadon választott vizsgatantárgyból nem felelt meg az érettségi vizsgán, ez a tény nem befolyásolja az érettségijének sikerességét, illetve nem kerül feltüntetésre az érettségi vizsgabizonyítványon sem

87. §
(1) A tanuló osztályzata a záróvizsgán előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal kerül kifejezésre.
(2) A tanuló osztályzatát a záróvizsga írásbeli részéből, a záróvizsga gyakorlati részéből vagy a záróvizsga szóbeli részéből a vizsgabizottság 83. § (4) bek. a) pontja szerinti tagjának javaslatára szavazással dönti el. Szavazategyenlőség esetén a záróvizsga vizsgabizottsága elnökének szavazata dönt. Ha olyan tanuló záróvizsgájáról van szó, akinek a felkészülése duális képzési rendszerben folyt, szavazategyenlőség esetén azon munkáltató képviselőjének a szavazata dönt, amelynél a diák felkészítése folyt.
(3) A diák összértékelésének eredménye a záróvizsgán a záróvizsga írásbeli, a záróvizsga gyakorlati és a záróvizsga szóbeli részének érdemjegye alapján történik.
(4) A diák összértékelésének eredményét a záróvizsgán, beleértve a záróvizsga egyes részeinek értékelését, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke tudatja a diákkal azon a napon, amelyen ez a diák a záróvizsga szóbeli részét letette.

87.a §
(1) A tanuló osztályzata az abszolvensi vizsgán előmeneteli érdemjeggyel/fokozattal kerül kifejezésre.
(2) A diák osztályzatát az abszolvensi vizsga egyes részeiből 79. § (2) bek. a) pontja szerint a vizsgabizottság hagyja jóvá a szaktantárgyi tanár javaslatára, aki tagja a bizottságnak a 84. § (4) bek. szerint, szavazással. Szavazategyenlőség esetén az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága elnökének szavazata dönt. Ha olyan tanuló abszolvensi vizsgájáról van szó, akinek a felkészülése duális képzési rendszerben folyt, szavazategyenlőség esetén azon munkáltató képviselőjének a szavazata dönt, amelynél a diák felkészítése folyt.
(3) A diák összesített értékelése az abszolvensi vizsgán az abszolvensi vizsga 79. § (2) bek. szerinti egyes részeinek érdemjegye alapján történik.
(4) A diák összértékelésének eredményét az abszolvensi vizsgán, beleértve az abszolvensi vizsga egyes részeinek értékelését, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke tudatja a diákkal azon a napon, amelyen ez a diák az abszolvensi vizsga utolsó részét letette.

88. §
Javítóvizsga 
(1) Ha a gimnáziumi tanuló az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból, de legfeljebb két tantárgyából nem teljesítette sikeresen az érettségi vizsgát, az iskolai érettségi vizsgabizottság pótvizsgát engedélyezhet részére ezen tantárgyakból, ezen tantárgyak egyes vizsgarészeiből, az érettségi vizsga belső vizsgaegységeinek formáiból vagy azok kombinációjából.
(2) Ha a szakközépiskolai tanuló az érettségi vizsgán vagy az érettségit követő záróvizsgán vagy a konzervatóriumi érettségi vizsgán egyes tantárgyakból, de legfeljebb két tantárgyból, nem tette le sikeresen az érettségi vizsgát, az iskolai érettségi vizsgabizottság engedélyezheti ezen tantárgyakból, ezen vizsgák egyes részeiből a tanuló részére a javítóvizsgát, az érettségi vizsga belső vizsgaegységeinek formáiból vagy azok kombinációjából.
(3) Ha a diák a záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán ezen vizsga egy részéből 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága javítóvizsga letételét engedélyezheti a diáknak a záróvizsga vagy abszolvensi vizsga ezen részéből.
(4) A tanuló saját kérelmére pótvizsgát legfeljebb a középiskola utolsó évfolyamának befejeztét követő három évben tehet. Az érettségi vizsga belső egységének javítóvizsgáját, kivéve a 76. § (5) bekezdése szerinti írásbeli részt, abban a középiskolában lehet letenni, ahol a tanuló azt megelőzően érettségi vizsgázott. Amennyiben a tanuló olyan tantárgyból tesz javítóvizsgát, amelynek külső és belső vizsgaegysége is van, és ő valamennyi vizsgaegységből vizsgázik, akkor a belső egység szóbeli részét a rendes vizsgaidőszakban teheti le.
(5) Amennyiben a diák az érettségi vizsga javítóvizsgáján egyes tantárgyakból sikertelenül vizsgázott vagy a javítóvizsgán 5-ös, elégtelen osztályzatot kapott, az iskolai érettségi vizsgabizottsága, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága újabb javítóvizsgát engedélyezhet a diák részére ugyanezen tantárgyakból.
(6) A tanuló saját kérelmére a második pótvizsgát a középiskola utolsó évfolyamának befejezésétől számított legfeljebb három éven belül teheti le. 
(7) Annak a középiskolai tanulónak, aki több mint két tantárgyból sikertelenül tett érettségi vizsgát, vagy sikertelenül érettségizett valamelyik pótvizsgán, az iskolai érettségi vizsgabizottság engedélyezheti a teljes érettségi vizsga megismétlését. 
(8) A diáknak, aki a záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán ezen vizsga több mint egy részéből 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott,, vagy valamely javítóvizsgán 5-ös érdemjegyet – elégtelent kapott, a záróvizsga vizsgabizottsága vagy az abszolvensi vizsga vizsgabizottsága engedélyezheti az egész záróvizsga vagy az egész abszolvensi vizsga megismétlését.
(9) A tanuló saját kérelmére a záróvizsgát, az érettségi vizsgát, az érettségit követő záróvizsgát, vagy az abszolvensi vizsgát kizárólag egyszer ismételheti meg rendes vizsgaidőszakban, legkésőbb a középiskola utolsó évfolyamának befejezését követő három éven belül.

Közös rendelkezések a tanulmányok befejezéséről

89. §
(1) Záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő záróvizsgát, vagy abszolvensi vizsgát a tanuló legfeljebb a középiskola utolsó évfolyamának sikeres befejezését követő három éven belül tehet.
(2) Ha a tanuló komoly, főleg egészségügyi okokból, nem vesz részt a záróvizsgán, az érettségi vizsgán, az érettségit követő záróvizsgán vagy az abszolvensi vizsgán, köteles az iskola igazgatójánál igazolni távollétét a vizsga időpontját követő három napon belül. Amennyiben az iskolaigazgató igazolja a távollétét, a tanulót nem osztályozzák. A tanuló egyidejűleg kérelmet nyújt be a vizsga más időpontban történő letételének engedélyezésére. 
(3) Amennyiben a tanuló távolmaradását a záróvizsgától, érettségi vizsgától, érettségit követő záróvizsgától vagy abszolvensi vizsgától nem igazolja, illetve ha az igazolását nem ismerik el, úgy kell rá tekinteni, mintha a tanulmányait a vizsgát követő nappal abbahagyta volna. Ez nem vonatkozik arra a tantárgyra, amelyet a tanuló szabadon választott.
(4) Ha a tanuló a záróvizsgán, érettségi vizsgán, érettségit követő záróvizsgán vagy abszolvensi vizsgán nem tanúsít megfelelő magatartást, akkor az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke vagy a felügyelő tanár a tanuló vizsgáját félbeszakítja.
(5) Ha a vizsgát az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke vagy a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke félbeszakítja, a tanuló megismételi a vizsgát, vagy annak az adott részét a következő tanév rendes vizsgaidőszakában.
(6) Ha a vizsgát a felügyeletet ellátó pedagógiai alkalmazott szakítja félbe, és az érettségi tantárgyi vizsgabizottság elnöke, a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke, az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke nem engedélyezi a diáknak a vizsga folytatását, a diák a vizsgát megismétli, vagy annak egy részét a következő tanév rendes vizsgaidőszakában.
(7) A tanuló idegen nyelvből állami nyelvvizsgaként is leteheti az érettségi vizsgát.

90. §
(1) Azon tanuló, aki sikeresen letette az érettségi vizsgát, az érettségi vizsga utolsó részének letételét követő öt napon belül érettségi bizonyítványt kap; ha az érettségi vizsga utolsó része a 76. § 5. bekezdése értelmében külső (központi) vizsgaegység vagy a belső vizsgaegység írásbeli része és a következő tanév rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakában zajlik, az érettségi vizsga letételét követő tíz napon belül kap érettségi bizonyítványt. Az érettségi bizonyítványon szerepel a tanuló értékelési a külső (központi) vizsgaegység valamennyi tantárgyából, a százalékos teljesítménnyel együtt, illetve az érettségi vizsga valamennyi belső vizsgaegységének értékelése. Az érettségi bizonyítványon szerepel az érettségi vizsga utolsó része letételének dátuma. 
(2) A 74. § (8) bekezdése szerinti kétnyelvű osztályok tanulóinak, amennyiben sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségi bizonyítvány mindkét nyelven kerül kiállításra, vagy bizonyítványt állítanak ki szlovák nyelven és a másik tanítási nyelven is.
(3) Annak a tanulónak, aki sikeres záróvizsgát tett, a záróvizsga bizonyítványát legkésőbb a vizsgabizottság záróvizsgáról tartott vizsgazáró tanácskozását követő öt napon belül kell kiadni.
(4) A középfokú szakiskolák tanulói a szakirányú érettségi vizsgák vagy záróvizsgák sikeres letételét követően az érettségi bizonyítványon vagy a záróvizsga bizonyítványon kívül segédlevelet is kapnak. 
(5) A szakközépiskola tanulójának az érettségi vizsgát követő záróvizsga sikeres letételét követően érettségi vizsgát követő záróvizsga bizonyítványt adnak ki.
(6) Az abszolvensi vizsgák sikeres letételét követően a tanuló abszolvensi vizsgabizonyítványt és abszolvensi oklevelet kap.
(7) Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöke, a tantárgyi vizsgabizottság elnöke és annak tagjai, ideértve a gyakorlati szakembereket, a záróvizsga és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnöke és tagjai, beleértve a gyakorlati szakembereket tevékenységük során a közfeladatot látnak el.56) E a tevékenységükre szabadnap és bérpótlék illeti meg őket.56) Az oktatási minisztérium a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság közvetítésével téríti meg
a) a kiküldő iskola helyettesítési, jutalmazási57) és útiköltség-térítési költségeit58) a bizottsági elnökök és tagok után, 
b) a gyakorlati szakemberek útiköltség-térítéseit58) és jutalmát.59)
(8) Az iskola alkalmazottainak helyettesítési költségeit az érettségi vizsgákon és záróvizsgákon töltött napok és a távollévő alkalmazott egy napra eső átlagos helyettesítési díjának függvényében állapítják meg.
(9) A jutalom költségeit a levizsgáztatott diákok létszámának és a bizottsági tag munkája igényességének függvényében határozzák meg. 
(10) A kiküldő iskoláknak és a gyakorlati szakembereknek költségtérítés jár a (7) bekezdés szerint a rendes vizsgaidőszakban és a rendkívüli szeptemberi vizsgaidőszakban is.
(11) A kiküldő iskolának járó helyettesítési költségtérítés legalább 23,50 euró és legfeljebb 33,50 euró. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének átalánydíja legkevesebb 17,00 euró és legfeljebb 27,00 euró, és a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének és tagjainak, ideértve a gyakorlati szakembereket, a záróvizsga és abszolvensi vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait, ideértve a gyakorlati szakembereket is, átalánydíja legkevesebb 7,00 euró és legfeljebb 13,50 euró. A tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnökének és a záróvizsga vizsgáztató bizottsága elnökének jutalma tanulónként legalább 1,00 euró és legfeljebb 2,00 euró. Az iskolai érettségi vizsgabizottság elnökének és tagjainak – ideértve a gyakorlati szakembereket is, valamint a záróvizsga és az abszolvensi vizsga vizsgabizottságának tagjait, beleértve a gyakorlati szakértőket is – jutalma tanulónként legalább 0,50 euró és legfeljebb 1,50 euró.

91. §
(1) Az azt követő napon, hogy a tanuló sikeres záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő vagy abszolvensi záróvizsgát tett, megszűnik tanulói jogviszonya az iskolával; ez nem érvényes, ha hatéves tanulmányi programban tanuló konzervatóriumi diákról van szó, aki érettségi vizsgát tett.
(2) Ha a szakközépiskola tanulója nem tette le a záróvizsgát a megadott időpontban és javítóvizsgát, halasztást vagy vizsgaismétlést engedélyeztek számára, a tanulói jogai és kötelezettségei azon tanév végig fennmaradnak, amely tanévben a tanulmányait be kellett volna fejeznie. 
(3) Amennyiben a középiskolai tanuló nem tette le a megadott időpontban az érettségi vizsgát, az érettségit követő záróvizsgát vagy az abszolvensi vizsgát, és javítóvizsgát, halasztást vagy vizsgaismétlést engedélyeztek számára, a tanulói jogai és kötelezettségei azon tanév végig fennmaradnak, amely tanévben a tanulmányait be kellett volna fejeznie. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt jogok és kötelezettségek megszűnése nem érinti a tanuló jogát arra, hogy záróvizsgát, érettségi vizsgát, érettségit követő záróvizsgát vagy abszolvensi vizsgát tegyen.
(5) Ha a hatéves konzervatóriumi képzési programban részt vevő diák a megadott időpontban nem tette le az érettségi vizsgát, és engedélyezték számára a javítóvizsgát vagy a pótlólagos érettségi vizsgát, az iskola diákja marad. Ha a javítóvizsgát vagy a pótlólagos érettségi vizsgát nem teszi le legkésőbb a következő tanév végéig, megszűnik az iskola diákja lenni.

92. §
(1) Megszűnik a tanulónak a tanulói jogviszonya akkor is
a) ha abbahagyja a tanulmányokat,
b) ha nem engedélyezik számára az évfolyam, a záróvizsga, az érettségi vizsga, az érettségit követő záróvizsga vagy abszolvensi vizsga megismétlését,
c) ha a képzésből kizárják.
(2) Amennyiben a tanuló tanulmányait megszakítja, a felfüggesztés idejére megszűnik a tanulói jogviszonya.

93. §
Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásokkal szabályozza az érettségi tantárgyak azon listáját, melyekből külső (központi) vizsgaegységű vizsga, valamint belső írásbeli formájú vizsgaegység van, az érettségi vizsgák tantárgyi összetételét az egyes középiskolákon, az érettségi vizsgaeljárás részleteit és formai követelményeit, a záróvizsga és abszolvensi vizsga, valamint egyes részeik részleteit és követelményeit, a fogyatékkal élők érettségi vizsgái megszervezésének kérdéseit, iránymutatásokat az érettségi vizsga külső (központi) vizsgaegységének és belső írásbeli egységének és szóbelijének végrehajtására, valamint az érettségi vizsga, érettségit követő záróvizsga, záróvizsga és az abszolvensi vizsga értékelésének és osztályozásának részleteit.


HETEDIK RÉSZ
Speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek vagy tanulók iskolái

Első szakasz
Egészségkárosult gyermekek és tanulók nevelése és oktatása

94. §
(1) Az egészségkárosult gyermekek és az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása az alábbiak alapján valósul meg
a) egészségkárosult gyermekek és egészségkárosult tanulók számára létesített iskolákban; ezek az iskolák speciális iskolák,
b) egyéb iskolákban jelen törvény értelmében
1. rendszerint azonos típusú egészségkárosodással küzdő gyermekek vagy azonos típusú egészségkárosodással küzdő tanulók számára létesített speciális osztályokban; a nevelési-oktatási folyamat egy része az osztályban együtt valósulhat meg az iskola többi gyerekével vagy tanulójával; egyes tantárgyakat vagy tevékenységeket a gyermek vagy a tanuló a speciális osztályon kívül látogathat,
2. osztályokban vagy nevelési csoportokban az iskola többi gyermekével vagy tanulójával együtt; amennyiben szükséges, a gyermek vagy tanuló oktatására egyéni oktatási program szerint kerül sor, amelyet az iskola dolgoz ki a nevelési-megelőzési tanácsadó intézménnyel együttműködve; a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének jogában áll megismerni ezt a programot.
(2) Az egészségkárosult gyermekek vagy az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása 
a) a mentálisan sérült gyerekek és tanulók számára készült, 
b) a hallássérült gyerekek és tanulók számára készült,
c) a látássérült gyerekek és tanulók számára készült,
d) a testi fogyatékossággal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,
e) a beszédzavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,
f) az autista vagy más pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyerekek és tanulók számára készült, 
g) a beteg és rossz egészségi állapotú gyerekek és tanulók számára készült,
h) a siketvak gyerekek és tanulók számára készült,
i) a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült,
j) a tevékenységi és figyelemzavaros gyerekek és tanulók számára készült,
k) a halmozottan sérült gyerekek és tanulók számára készült,
l) a magatartászavarokkal küzdő gyerekek és tanulók számára készült oktatási programok szerint folyik. 
Az a)-l) pontokban foglalt oktatási programok az állami oktatási programok részét képezik.
(3) Amennyiben a speciális osztály vagy speciális iskola gyermekének vagy tanulójának egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy oktatása a (2) bekezdésben foglalt oktatási programok szerint történjék, a gyerek vagy tanuló oktatása olyan egyéni oktatási program keretében valósul meg, amely tiszteletben tartja speciális nevelési-oktatási igényeit.
(4) Azokban a speciális iskolának nem minősülő alapiskolákban vagy középiskolákban, amelyeket a speciális osztályokban oktatott egészségkárosult tanulókon kívül további, 20-nál több egészségkárosult gyermek látogat, speciális pedagógus, gyógypedagógus, logopédus vagy iskolai pszichológus áll rendelkezésre.

95. §
(1) Az egészségkárosult gyermekek és az egészségkárosult tanulók nevelése és oktatása az alábbi oktatási intézményekben valósul meg:
a) óvoda,
b) alapiskola,
c) középiskolák,
d) gyakorlati képzőintézet (tanoda),
e) szaktanintézet.
(2) Azt az általános iskolát, amelyben a nevelés és az oktatás mentálisan sérült gyerekek és tanulók számára kialakított oktatási programok révén valósul meg, speciális alapiskolának nevezzük.
(3) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákba a gyerekeket és a tanulókat egészségi fogyatékosságuk alapján veszik fel speciális nevelési-oktatási szükségleteik megállapítására irányuló speciális nevelési-oktatási diagnosztikai kivizsgálásokat követően, amelyet a nevelési és megelőzési tanácsadó intézmény végez el.
(4) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákban a nevelés és az oktatás speciális oktatási segédeszközök és kompenzációs segédeszközök alkalmazásával valósul meg, amelyeket a tankönyvekkel és a speciálisan módosított tananyagokkal együtt, a gyerek vagy tanuló speciális nevelési-oktatási igényei alapján díjtalanul biztosít az iskola, amelyben tanul.
(5) Az (1) bekezdés szerinti iskolák bentlakásos iskolaként is létesülhetnek.
(6) A gyermekek és a tanulók nevelése és oktatása az (1) bekezdésbe foglalt iskolákban, az ő speciális nevelési-oktatási igényeikhez igazodik, amelyek alapján ezek az iskolák belsőleg differenciálódhatnak a gyermekek vagy tanulók fogyatékosságágnak típusa és mértéke alapján.
(7) Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, jelen törvény rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak az (1) bekezdésben taglalt óvodákra, alapiskolákra és középiskolákra is. Az (1) bekezdésben taglalt iskolákra vonatkozó rendelkezések arányos mértékben vonatkoznak a speciális osztályokra is, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként.
(8) Speciális osztályokat az (1) bekezdésben taglalt iskolákban nem létesítenek.
(9) Az (1) bekezdés alapján a gyerekek és tanulók egészségkárosodásból fakadó korlátait pedagógiai asszisztensek segítenek legyőzni.

96. §
Egészségkárosult gyerekek számára létesített óvoda
(1) Az egészségkárosult gyermekek részére létesített óvoda a nevelést és az oktatást a 94. § (2) bekezdésének a)-h), k) és l) pontjaiba foglalt oktatási programokkal valósítja meg.
(2) Az egészségkárosult gyerekeknek óvoda legalább tíz gyermekkel létesíthető; megszüntetése akkor lehetséges, ha a gyerekek száma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben, főként elérhetőségi okokból, a fenntartó egyetértésével fenntartható kevesebb gyermekkel is, de a minimális létszám négy.
(3) Az egészségkárosult gyerekek részére létesített óvoda belsőleg osztályokra tagolódik, amelyekbe rendszerint azonos korú és azonos egészségi fogyatékkal küzdő gyerekek kerülnek besorolásra. Az osztály legkevesebb négy gyermekkel hozható létre, a gyerekek maximális létszáma nyolc. Az iskola igazgatója engedélyezheti az osztályban a diákok maximális létszámának túllépését, de legfeljebb kettővel.

97. §
Egészségkárosult tanulók alapiskolája
(1) A 95. § (1) bekezdés b) pontjában tárgyalt, az egészségkárosult tanulóknak létesített alapiskolában a nevelés és az oktatás a 94. § (2) bekezdésbe foglalt oktatási programok szerint valósul meg.
(2) A 95 § (1) bekezdés b) pontjában tárgyalt egészségkárosult tanulóknak létesített alapiskolában az oktatás időtartama akár két évvel is meghosszabbítható. A tanulmányok időtartamát az állami oktatási program határozza meg.
(3) Az egészségkárosult tanulók alapiskolájának rendszerint kilenc-tizenegy évfolyama van, és adott a lehetőség előkészítő évfolyam létrehozására is. Előkészítő évfolyamot a 2. § k) pontjában taglalt tanulók számára hoznak létre, akik szeptember 1-jéig betöltötték a hatodik életévüket, nem iskolaérettek, és nem feltételezhető, hogy képesek az alapiskola első évfolyama 95. § (1) bekezdése b) pontja szerinti oktatási programjának teljesítésére. Az előkészítő évfolyam látogatása a tankötelezettség-teljesítés első évének minősül. 
(4) A 94. § (2) bekezdése g) pontja szerinti oktatási programú alapiskola egészségügyi intézményben létesül. Ha a gyermekek és tanulók 94. § (2) bekezdés g) pontja szerinti képzésére nem hoznak létre iskolát az egészségügyi intézményben, ezt a képzést végezheti a 95. § (1) bek. a) vagy b) pontja szerinti iskola pedagógiai alkalmazottja is.
(5) A 94. § (2) bekezdése a) pontja szerinti alapiskola, amely mentálisan sérült, vagy mentálisan sérült és más fogyatékossággal is küzdő (halmozottan sérült) tanulókat képez, belsőleg differenciált a tanulók mentális fogyatékosságának mértéke szerint:
a) A variáns – enyhe mentális sérültséggel küzdő tanulók részére,
b) B variáns – középsúlyos mentális sérültséggel küzdő tanulók részére,
c) C variáns – súlyos mentális sérültséggel küzdő tanulók részére, vagy halmozottan sérült tanulók részére, akik a súlyosan egészségkárosult személyek igazolványával rendelkeznek, és nem képezhetők az A vagy a B variáns szerint.
(6) A 95. § (1) bekezdése b) pontjában taglalt alapiskola rendszerint legalább tíz, azonos egészségi fogyatékkal bíró tanuló számára létesül, és a fenntartó az iskolát megszünteti, ha a tanulók létszáma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben az iskola fennmaradhat alacsonyabb létszámú tanuló esetén is, főként olyan esetekben, amikor a következő iskolaévben feltételezhető a tanulók létszámának növekedése. Osztályok a 94. § (1) bekezdése a) és b) pontjának első alpontja alapján legalább négy és legfeljebb tíz tanuló számára létesíthetők. Az iskola igazgatója a tanulók maximális osztálylétszámát legfeljebb két fővel lépheti túl.

98. §
Egészségkárosult tanulók középiskolája
(1) Az egészségkárosult tanulók középiskolájában a nevelés és az oktatás a 94. § (2) bekezdése b)-d), valamint l) pontjába foglalt oktatási programok szerint valósul meg.
(2) Az egészségkárosult diákoknak létesített középiskolákban az oktatás időtartama akár két évvel is meghosszabbítható. Az oktatás időtartamát az állami oktatási program határozza meg.
(3) Az egészségkárosult tanulóknak az (1) bekezdés alapján létesített középiskola általában legalább tíz, azonos egészségkárosodással küzdő tanuló számára létesül, és a fenntartó megszünteti, ha a tanulók létszáma nyolc alá csökken. Indokolt esetekben, főként elérhetőség hiánya esetén, az alapító egyetértésével az iskola fennmaradhat alacsonyabb tanulólétszámmal is. Egészségkárosult tanulók számára középiskolai osztály legalább négy és legfeljebb tíz tanulóval létesíthető. Az iskola igazgatója a diákok maximális osztálylétszámának túllépését legfeljebb két fővel engedélyezheti.

99. §
Speciális szakképző iskola (szaktanoda)
(1) A speciális szakképző iskola olyan iskolatípus, amelyben az oktatási programok egyszerű munkatevékenységek elvégzéséhez nyújtanak képzést és felkészítést mentálisan sérült, vagy halmozottan sérült tanulók számára, akiknek a fogyatékossági foka nem teszi lehetővé a szakiskolai vagy szakközépiskolai felkészülést. A speciális szakképző oktatási programja felkészíti a tanulókat a családi életre, önmaguk ellátására, különféle egyszerű gyakorlati tevékenységek elvégzésére, beleértve a háztartási munkákat, miközben ezek a tanulók egyszerű munkatevékenységeket is begyakorolnak, rendszerint felügyelet alatt.
(2) A speciális szakképző iskolákban a szakoktatás és a felkészülés elválaszthatatlan része a gyakorlati oktatás.
(3) Speciális szakképző iskola tíz tanuló számára létesíthető, és a fenntartó megszünteti azt, amennyiben a tanulók száma nyolc alá csökken.
(4) A speciális szakképző iskola osztályában legfeljebb tíz és legkevesebb négy tanuló lehet; a különböző évfolyamokat tartalmazó osztályban legfeljebb nyolc és legkevesebb négy tanuló lehet. A speciális szakképző iskola azon osztályában, amelyben halmozottan sérült, vagy autista, vagy más pervazív fejlődési zavarban szenvedő tanulók tanulnak, a létszám legfeljebb hat és legkevesebb négy tanuló lehet; ez érvényes a különböző évfolyamokat tartalmazó osztályokra is.
(5) A speciális szakképző iskola azon osztályaiban, amelyekben halmozottan sérült tanulók tanulnak, a nevelési-oktatási folyamat során a pedagógus asszisztense is jelen van.
(6) A speciális szakképző iskolának három évfolyama van; különböző évfolyamok tanulói egy osztályban is tanulhatnak. A speciális szakképző iskola oktatási programja a diák manuális készségeinek értékelésével ér véget az oktatási programban meghatározott tananyag terjedelmében. A megszerzett tudást és képzettséget alátámasztó okirat a záróbizonyítvány, azon tevékenység feltüntetésével, amelynek elvégzésére a tanuló alkalmassá vált.
(7) A tanulók egyszerű munkatevékenységekre való gyakorlati felkészítése a speciális szakképző munkahelyén vagy a speciális szakképzőn kívüli munkahelyen valósul meg. A speciális szakképző iskola munkahelyeit az iskolán belül hozzák létre, az oktatás tartalmának figyelembe vételével.
(8) A tanulók (7) bekezdés szerinti, iskolán kívüli munkahelyen való felkészítésének megszervezéséről a speciális szakképző iskola igazgatója dönt.
(9) A speciális szakképző iskola képezhet más, mentálisan sérült vagy halmozottan sérült természetes személyeket is, akik betöltötték a 18. életévüket és nem végeztek el a szakiskolai vagy speciális szakképző iskolai képzését.
(10) Szakmai-gyakorlati és szakirányú tantárgyak oktatása csoportokban történik.
(11) A speciális szakképző iskolákra arányos mértékben vonatkoznak a jelen törvény alsó középfokú szakvégzettséget szabályozó rendelkezései, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

100. §
Szakmunkásképzők 
(1) A szakmunkásképző olyan iskolatípus, amelynek nevelési-oktatási szakirányú képzési programjai szakmai felkészítést nyújtanak igénytelen munkatevékenységek elvégzésére mentálisan sérült vagy halmozottan sérült tanulóknak.
(2) A szakmunkásképzőkben a szakmai oktatás és felkészítés elválaszthatatlan részét képezi a gyakorlati oktatás.
(3) A szakmunkásképző legalább tíz tanuló számára létesül, és a fenntartó megszüntetni, amennyiben a diákok létszáma nyolc alá csökken.
(4) A szakmunkásképzőben a szakirányú nevelési-oktatási folyamat oktatási programjának sikeres teljesítésével a mentálisan sérült tanuló az alsó középfokú szakvégzettséget szerez, amely a megfelelő oktatási alapkövetelmények elsajátításának foka és a munkavégzésre való alkalmasság szintje szerint az alábbiak valamelyik lehet:
a) beiskoláztatás; a szerzett képesítést a bizonyítvány és a beiskoláztatási bizonylat igazolja,
b) betanítás; a szerzett képesítést a bizonyítvány és a betanítási bizonylat igazolja,
c) szakképesítés; a szerzett képesítést és a szakképzettséget a záróvizsga-bizonyítvány és a segédlevél igazolja.
(5) A szakmunkásképző olyan mentálisan sérült tanulóknak nyújthat egyszerű munkatevékenységek elvégzésére felkészítést, akik képesek önállóan dolgozni, azonban a munkahelyi és társadalmi érvényesülésük során más személyek irányítására szorulnak.
(6) A szakmunkásképzőnek a nevelés és oktatás szakirányú oktatási programja szerint egy három évfolyama van; létrehozható előkészítő évfolyam is. 
(7) Előkészítő évfolyam a szakmunkásképzőben olyan mentálisan sérült tanulóknak indul, akiknek mentális képességei és manuális készségei nem diagnosztizálhatók megfelelő mértékben. Az előkészítő évfolyam elvégzése után a szakmunkásképző igazgatója dönti el, hogy a tanuló folytathatja-e tanulmányait a szakmunkásképző a nevelés-oktatás szakirányú oktatási programjának valamely első évfolyamában, vagy a képzést a speciális szakképzőben folytathatja.
(8) A szakmunkásképző egy-egy osztályban legfeljebb 14 és legkevesebb négy tanuló lehet; az iskola igazgatója a maximális tanulólétszám túllépését az osztályban legfeljebb két fővel engedélyezheti. A szakmunkásképző azon osztályában, ahol halmozottan sérült tanulók tanulnak, legfeljebb tíz tanuló lehet. A reedukációs központ vagy a diagnosztikai központ mellett működő szakmunkásképzők osztályaiban a tanulók létszáma megegyezik a nevelési csoport tanulóinak maximális létszámával. A szakmunkásképző szakgyakorlati csoportjában legfeljebb hét tanuló lehet; a halmozottan sérült tanulók csoportjában legfeljebb öt.
(9) Szaktanintézetekben több tanulmányi szak számára létrehozható közös osztály.

101. §
Felvételi szakmunkásképzőbe és speciális szakképző iskolába
(1) A szakmunkásképzőbe olyan mentálisan sérült vagy halmozottan sérült tanulókat vesznek fel, akik befejezték tanulmányaikat az alapiskola utolsó évfolyamában, vagy teljesítették tankötelezettségüket.
(2) A speciális szakképző iskolába olyan mentálisan sérült, vagy halmozottan sérült tanulókat vesznek fel, akik befejezték az alapiskolát vagy teljesítették tankötelezettségüket, és fogyatékosságuk mértéke nem teszi számukra lehetővé szakmunkásképzőben való továbbtanulást.
(3) A speciális szakképző iskolába olyan más, mentálisan sérült vagy halmozottan sérült, 18. életévüket már betöltött természetes személyeket is felvesznek, akik nem vettek részt szakmunkásképzői vagy speciális szakképző iskolai oktatásban, még abban az esetben is, ha nem teljesítik a (2) bekezdésbe foglalt feltételeket.
(4) A tanulók szakmunkásképzőbe vagy speciális szakképző iskolai felvételére a jelen törvénynek a tanulók középiskolákba történő felvételéről szóló rendelkezései vonatkoznak arányos mértékben.

102. §
Az oktatási minisztérium általánosan érvényű jogszabályban határozza meg a speciális iskolák nevelési-oktatási folyamata megszervezésének, belső differenciáltságának és időtartamának részleteit, a diagnosztika módszertanát, és az ezen iskolák felvételi eljárásának részleteit, továbbá a nevelés-oktatás sajátosságainak, a tanulók előmenetelének és viselkedésének értékelési és minősítési részleteit, az ezen iskolák osztályai tanulólétszámának részleteit, és meghatározza a tanulmányi szakok rendszerét, valamint szakirányait a szakmunkásképzőkben és a speciális szakképző iskolákban, a tanuló neveléséről és oktatásáról szóló beszámoló formájának és tartalmának részleteit a 24. § alapján, valamint az iskolák megjelölését.

Második szakasz

103. §
Tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelése és oktatása
(1) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelése és oktatása a jelen törvény értelmében olyan iskolákban valósul meg, amelyekben biztosított 
a) a gyermekek és tanulók intellektuális tehetségének fejlesztése, mégpedig
1. az általános intellektuális tehetség fejlesztése, 
2. a specifikus intellektuális tehetség fejlesztése,
b) gyermekek vagy tanulók művészi tehetségének fejlesztése, 
c) a gyermekek vagy tanulók sporttehetségének fejlesztése. 
(2) A gyermekek és tanulók intellektuális tehetsége alatt az átlagos szintet jelentős mértékben meghaladó kognitív (ismeretszerzési) képességeket értünk egy vagy több intellektuális területen. Az általános intellektuális tehetséggel bíró tanulók speciális nevelési-oktatási igényű tanulók a megelőzési és nevelési tanácsadó által elvégzett diagnosztikai vizsgálata alapján. 
(3) A gyermekek vagy tanulók művészi tehetsége valamely művészeti ág területén, főként a képzőművészet, zene, irodalom-drámaművészet, táncművészet terén nyilvánul meg.
(4) A gyermekek és tanulók sporttehetsége az egyéni vagy csapatsportok valamely területén mutatkozik meg. 
(5) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelése és oktatása a megfelelő tehetségre irányuló oktatási programok révén valósul meg.
(6) Az (1) bekezdésben taglalt iskolákban megteremtik a gyermekek és diákok tehetsége fejlesztésének feltételeit, specifikus nevelési és oktatási módszerek, valamint tanításszervezési formák alkalmazásával. 
(7) A tehetség kibontakozásának
a) intézményi feltételeit a fenntartók,
b) egyéni feltételeit az iskolák teremtik meg.
(8) A tehetség kibontakoztatását elősegítő intézményi feltételek alatt a tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók számára létrehozott osztályok vagy iskolák értendők.
(9) A tehetség kibontakoztatását elősegítő egyéni feltételeket a tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók számára azáltal teremtik meg, hogy lehetővé teszik 
a) az alapiskolai tantárgyak oktatási programjai szerinti képzésüket az óvodában, 
b) az iskolába való felvételüket a hatodik életévük betöltése előtt,
c) a bővített oktatást azon tantárgyakból, amelyekben tehetségesek, az általános iskolában és a középiskolában, 
d) áthelyezésüket magasabb évfolyamba az előző évfolyam teljesítése nélkül,
e) több évfolyam elvégzését egy tanév alatt, 
f) a felsőbb évfolyam egy vagy több tantárgyának elvégzését,
g) a középiskola által nyújtott végzettségi szint rövidebb idő alatti megszerzését, mint azt az adott szakképzési vagy tanulmányi oktatási program előírja,
h) a középiskola tantárgyainak vagy szaktárgyainak egyidejűleg tanulását az alapiskola e területeken tehetséges tanulójának, 
i) az alapiskolában az egyéni tanrend vagy program szerinti képzést, 
j) a középiskolában az egyéni tanrend szerinti képzést,
k) a differenciált oktatást a tehetséges tanulók csoportjának egy adott osztályban vagy az osztályon kívül.
(10) A (9) bekezdésben foglalt feltételek kialakíthatók a tehetséges gyermekek és tehetséges tanulók részére létesített iskolákban és osztályokban is.
(11) A tehetséges gyermekek és tanulók intézményi fejlesztését szolgálják a művészeti alapiskolák, a nyelviskolák és a szabadidő-központok is.

104. §
Gyermekek és tanulók tehetséggondozó iskolái és osztályai
(1) Tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók tehetséggondozó iskolája kizárólag az az iskola, amely ezen gyermekek vagy tanulók oktatását valamennyi osztályban és valamennyi évfolyamában biztosítja. Tehetséges gyermekek és tehetséges tanulók részére 
a) óvodát, 
b) alapiskolát, 
c) középiskolát alapítanak.
(2) A gyermekek vagy a tanulók tehetségének fejlesztésére a fenntartó egyetértésével létrehozhatók osztályok óvodákban, alapiskolákban és középiskolákban is. 
(3) A (2) bekezdésben tárgyalt osztályokban a tehetséggondozáshoz specifikus nevelési és oktatási módszerek és szervezési formák érvényesítésével, valamint a tantárgyak bővített oktatásával teremtenek megfelelő körülményeket a 103. § (1) bekezdés területei szerint. 
(4) A tantárgyak bővített oktatása az adott oktatási program részét képezi. 
(5) A 103. § (1) bekezdésben taglalt gyermekek vagy tanulók számára iskolák vagy osztályok létesíthetők.
(6) A speciális intellektuális tehetséggel bíró gyermekek vagy tanulók tehetséggondozó iskolái vagy osztályai a természettudományi tantárgyakból vagy a társadalomtudományi tantárgyakból kibővített képzést nyújtó iskolák vagy osztályok.
(7) Az általános intellektuális tehetséggel rendelkező gyermekek vagy tanulók tehetséggondozó iskolái vagy osztályai azok, amelyek a tanulók intellektuális tehetségének kibontakozását támogatják és fejlesztik az egész személyiség fejlesztésének figyelembe vételével, valamint az intellektuális tehetségből fakadó problémás jelenségek kiküszöbölését és megelőzését segítik. 
(8) Az intellektuális tehetséggel rendelkező diák oktatását pedagógiai asszisztens is segítheti, ha az intellektuális tehetséggel bíró tanuló egészségkárosult is. 
(9) Az alapiskola első-negyedik évfolyamában az általános intellektuális tehetséggel bíró tanulók osztályában legfeljebb 12 tanuló, az ötödik-kilencedik évfolyamának osztályában legfeljebb 16 tanuló, a középiskola osztályaiban legfeljebb 22 tanuló lehet.
(10) A sporttehetséggel bíró gyermekek és tanulók iskolái vagy osztályai sportiskolák vagy sportosztályok.
(11) Sportosztályt rendszerint csapatsportoknak létesítenek.
(12) Sportosztályok az alapiskolában rendszerint az alapiskola felső tagozatán létesülnek. A korai szakosodást igénylő sportok esetében létesíthető alapiskolai sportosztály az alapiskola alsó tagozatán is.
(13) Sportosztályok a középiskolában tanulmányi szak vagy szakirányú képzési szak első évfolyamától létesíthetők.

105. §
A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók felvételi eljárása
(1) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók iskoláiba vagy osztályaiba olyan gyermekeket vagy tanulókat vesznek fel, akiknél a tudásszintjüket felmérő pedagógiai diagnosztika, a speciális képességek, készségek és tehetség felmérésére szolgáló vizsgálatok alapján, amelyeknek részét képezi a pszichodiagnosztikai kivizsgálás,60) kimutatható a tehetség az 103. § (1) bekezdése a) pontjának első pontja szerint. 
(2) Az általános intellektuális tehetséggel rendelkező tanulók iskoláiba vagy osztályaiba a tanulókat a törvényes képviselő kérvénye alapján veszik fel a nevelési és megelőzési tanácsadó által elvégzett diagnosztika alapján. 
(3) Sportiskolába vagy sportosztályba az (1) bekezdés feltételein kívül a tanulók felvételéhez egészségi alkalmasság is szükséges.
(4) A gyermekek vagy tanulók speciális képességét, készségét vagy tehetségét felmérő követelményrendszert az illetékes iskola igazgatója február 1-jéig teszi közzé. 

106. §
A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók nevelésének és oktatásának megszervezése
(1) Az iskola igazgatója a nevelési-oktatási folyamat megszervezését az iskolai oktatási programban úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a gyermekek vagy a tanulók tehetségük típusa szerinti nevelési-oktatási szükségleteit és sajátosságait. 
(2) Az iskola biztosítja a tehetségfejlesztéssel összefüggő meghatározott tantárgyak kibővített oktatását.
(3) A sportfelkészítés tantárgyat sportedzésekkel, edzőtáborozásokkal és sportversenyeken való részvétel formájában biztosítják.
(4) A tehetséges gyermekek vagy tehetséges tanulók részt vehetnek az iskola által szervezett szünidei művészeti vagy sportfelkészítésen már az iskolalátogatás megkezdése előtt is.
(5) Az iskola igazgatója dönthet úgy, hogy átsorolja vagy kizárja a gyermeket vagy a tanulót az oktatási programból, ha nem felel meg a szellemi, művészi, sportkövetelményeknek, a gyakorlati felkészítés követelményeinek, vagy egészségi okok miatt szakorvosi ajánlásra.
(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tehetséges gyermekek és a tehetséges tanulók diagnosztikájának, nevelésének és oktatásának, az oktatás megszervezésének, a felvételi eljárásnak, az oktatás menetének és befejezésének részleteit.

Harmadik szakasz

107. §
Szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekek és szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelése és oktatása
(1) A szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekek és a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulók nevelése és oktatása az iskolákban egyéni feltételek mellett valósul meg. Az egyéni feltételek a következők:
a) a nevelés és oktatás megszervezésének módosítása,
b) a környezet módosítása, melyben a nevelés és oktatás megvalósul vagy
c) a nevelés és oktatás speciális módszereinek és formáinak alkalmazása.
(2) A gyermeket vagy tanulót, akinek speciális nevelési-oktatási igényei kizárólag a szociálisan hátrányos környezetben való fejlődéséből erednek, nem lehet felvenni speciális iskolába vagy az óvoda speciális osztályába, az alapiskola speciális osztályába vagy a középiskola speciális osztályába.
(3) A szociálisan hátrányos környezetből származó gyermekeket és a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókat az óvoda osztályába, az alapiskola osztályába vagy a középiskola osztályába a többi gyermekkel vagy tanulóval kell besorolni. Ez nem érvényes, ha olyan szociálisan hátrányos környezetből származó tanuló besorolásáról van szó, aki
a) az alapiskola nulladik évfolyamába a törvényes képviselője tájékoztatását követő jóváhagyásával van besorolva vagy
b) a 29. § 11. bek. szerinti speciális osztályba van besorolva.

108. §
(1) Amennyiben a gyermek vagy a tanuló speciális nevelési-oktatási szükségletei az iskolába történt felvétele után derülnek ki, és a gyermek vagy tanuló tovább látogatja az adott iskolát, ahova felvették, oktatását – mint speciális nevelési-oktatási igényű gyermek vagy tanuló oktatását – az oktatási forma megváltoztatásáról szóló írásbeli kérvénynek és kitöltött űrlapnak az iskolaigazgatónak történő benyújtását követően biztosítják a 11. § (10) bekezdése a) pontja alapján; amennyiben kiskorú gyermekről vagy tanulóról van szó, az írásos kérvényt az űrlappal együtt a 11. § (9) bekezdése a) pontja alapján a törvényes képviselője nyújtja be.
(2) Az egészségkárosult gyermekeknek és az egészségkárosult tanulóknak óvoda, alapiskola és középiskola létrehozható olyan speciális nevelőintézetek részeként is, amelyekben intézeti gondozás vagy védőnevelés is folyik.
(3) Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a 95. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése szerinti iskolákra, a jelen törvény óvodáról, alapiskoláról és középiskoláról szóló rendelkezései vonatkoznak; az ezekben az iskolákban megszerzett végzettség – a mentálisan sérült tanulók oktatási programjaiban megszerzett végzettség kivételével – egyenértékű az óvodákban, alapiskolákban és középiskolákban megszerzett végzettséggel. 


NYOLCADIK RÉSZ
A központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolák

109. §
A központi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó iskolák 
a) a rendészeti iskolák,
b) a tűzoltóiskolák.

110. §
Rendészeti iskolák
(1) A rendészeti iskolák rendőrségi szakközépiskolák.
(2) Rendészeti iskolákat a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) létesít, irányít és szüntet meg a rendőriskolák hálózatának megfelelően;63) az általános műveltséget nyújtó tantárgyak esetében az oktatási minisztériummal történt megegyezést követően jár el. 
(3) A hatásköröket a szakközépiskolai nevelés és oktatás kérdéseiben, melyekben az oktatási minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv illetékes, a rendészeti iskolák esetén a belügyminisztérium gyakorolja. 
(4) A rendészeti iskolák diákjainak és pedagógiai alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát külön jogszabály szabályozza.64)
(5) A rendészeti iskolákra nem vonatkoznak az alábbi rendelkezések: 7. § (5)-(10) bekezdés, 8. § és 10. §, 12. § (3)-(8) bekezdés, 15. §, 19 25. §§, 28-31. §§, 36. §, 41. §, 44. §, 46. §, 47.a §, 49 53. §§, 55. § (10) bekezdés, 59-61. §§, 62. § (1)-(7), (13) és (14) bekezdés, 63 71. §§, 74. § (4)-(9) bekezdés, 75. §, 76. §, 77. § (2), (3), (5)-(8). bekezdés, 80-83. §§, 86. § (2)-(5) és (7) bekezdés, 87. §, 89. § (7) bekezdés, 90. §, 93. §, 94-108. §§, 111 -143. §§, 144. § (2), (3), (5)-(10) bekezdés, 146.§, 149. §, 152. § e) pont, 154-160 §§.
(6) A 2. §, 7. § (1)-(4) bekezdés, 9. §, 13.§, 14. §, 35. §, 54. §, 55. § (1)-(9) bekezdés és (11)-(22) bekezdés, 56 58. §§, 62. § (8)-(11) bekezdés, 74. § (3) bekezdés, 77. § (1) és (4) bekezdés, 78. §, 79. §, 84. §, 85. §, 87.a § és 88. §, 89. § (1)-(6) bekezdés, 144. § (1) és (4) bekezdés, 147. § és 148. §, 150. § és 151. § rendelkezései a rendészeti iskolákra arányos mértékben alkalmazandók.
(7) A belügyminisztérium az oktatási minisztériummal való egyeztetést követően általános érvényű jogszabályi előírással határozza meg a rendészeti iskolák létesítésének, irányításának és megszüntetésének részleteit, valamint azok hálózatát, a rendészeti iskolákban történő képzés részleteit és fajtáit, a tanulmányokra való felvétel feltételeit, a tanulmányok befejezésének feltételeit, az oktatási programok kidolgozásának, jóváhagyásának és kiadásának folyamatát, a rendészeti iskolák szakirányait, a képzés időtartamát, terjedelmét, körülményeit, megszervezését, formáit és menetét, a rendészeti iskolák diákjainak értékelését és osztályozását, a dokumentáció vezetését, az okiratok kiadását a megszerzett végzettségről, az egyéni tanrend szerinti képzést és a nevelési-oktatási folyamat ellenőrzését. 

111. §
Tűzoltóiskolák
(1) A tűzoltóiskolák szakközépiskolák.
(2) Tűzoltóiskolákat a belügyminisztérium létesít, irányít és szüntet meg; az általános műveltséget nyújtó tantárgyak esetében az oktatási minisztériummal történt megegyezést követően jár el. 
(3) A hatásköröket a szakközépiskolai nevelés és oktatás kérdéseiben, melyekben az oktatási minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv illetékes, a tűzoltóiskolák esetén a belügyminisztérium gyakorolja. 
(4) A tűzoltóiskolák diákjainak és pedagógiai alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát külön jogszabály szabályozza.65)
(5) A tűzoltóiskolákra nem vonatkoznak az alábbi rendelkezések: 15. §, 17. §, 19. §, 28-31. §§, 41. §, 44. §, 49-53. §§, 55. § (10) bekezdés, 59. §, 60. §, 94-108. §§, 110. §, 112-116. §§, 119-138. §§, 142. §, 143. §, 151. §, 154-160. §§. 
(6) Az 1-14. §§, 16. §, 18. §, 20-26. §§, 32-39. §§, 42. §, 45-48. §§, 54. §, 55. § (1)-(9) bekezdés és (11)-(22) bekezdés, 56-58. §§, 62-93. §§, 109. §, 117. §, 140. §, 141. §, 144-151. §, 152. §, 153. §, 161. § rendelkezései a tűzoltóiskolákra arányos mértékben vonatkoznak. 
(7) A belügyminisztérium az oktatási minisztériummal történő egyeztetést követően általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a tűzoltóiskolák létesítésének, megszüntetésének és irányításának részleteit, a tűzoltó-iskolai képzés feltételeit, a felvétel feltételeit és a tanulmányok befejezését, az oktatási programokat, az oktatási programok kidolgozásának, jóváhagyásának és kiadásának folyamatát, a tűzoltóiskolák szakirányait, a képzés időtartamát, terjedelmét, körülményeit, megszervezését, formáit és menetét, a tűzoltóiskolák diákjainak értékelését és osztályozását, a dokumentáció vezetését, az okiratok kiadását a megszerzett végzettségről, az egyéni tanrend szerinti képzést és a nevelési-oktatási folyamat ellenőrzését. 


KILENCEDIK RÉSZ
Az oktatási létesítmények rendszere

112. §
(1) Az oktatási létesítmények rendszerét az alábbiak alkotják 
a) iskolai nevelési-oktatási létesítmények,
b) speciális nevelési létesítmények, 
c) iskolai nevelési tanácsadó és prevenciós létesítmények, 
d) sajátos célú oktatási létesítmények. 
(2) Az (1) bekezdésben szereplő oktatási létesítmény jogi személy, amennyiben a fenntartó erről így rendelkezik. 

Első szakasz
Iskolai nevelési-oktatási létesítmények

113. §
Az iskolai nevelési-oktatási létesítmények az alábbiak: 
a) iskolai gyermekklub, 
b) szabadidő központ, 
c) iskolai kollégium, 

114. §
Iskolai gyermekklub
(1) Az iskolai gyermekklubot azon gyermekeknek, akik alapiskolai tankötelezettségüket teljesítik, az oktatási létesítmény nevelési programján keresztül biztosítja a tanítási órákra való felkészülést és a szabadidős tevékenységeket a tanítási órákon kívül és az iskolai szünidőkben. A tevékenység, amelyet az iskolai gyermekklub biztosít, az iskola tevékenységi körébe esik, és nem azonos a szabadidő-központok által a 116. § szerint biztosított tevékenységgel. 
(2) Az iskolai gyermekklub rendszerint a gyermekek életkora szerint tagozódik egységekre, miközben az egységeken belüli gyermeklétszámot az iskola igazgatója határozza meg, a külön jogszabályok szerinti előírásokkal összhangban;32a) a speciális nevelési-oktatási igényű gyermekek részlegében a gyermeklétszám azonos azon osztályokéval, amelyekben képzik őket. 
(3) Az iskolai gyermekklub tevékenységével összefüggő költségek részleges havi térítési díjának összegét – amennyiben az iskolai gyermekklub fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv –, az iskola igazgatója, ha az iskolai gyermekklub az iskola része, egy tanuló esetében a kiskorú gyermek létminimumösszegének 7,5%-át meg nem haladó összegben, a külön jogszabály alapján.29) Ez a térítési díj előre fizetendő az adott naptári hónap 10. napjáig, amely megelőzi azt a naptári hónapot, amely hónapért a térítést fizetik. A térítési díj összege figyelembe veszi a klub- vagy szakköri tevékenység igényességét és fajtáját.
(4) Annak az iskolának az igazgatója, amelynek az iskolai gyermekklub a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (3) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.32)
(5) Az iskolai gyermekklub anyagi feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokért részleges térítési díjat a gyermek tartózkodása esetén nem kell fizetni az államigazgatási oktatási szervek által az egészségügyi intézetekben létesített gyermekklubokban. 
(6) Az iskolai gyermekklub tevékenységére fizetendő részleges költségtérítési díj havi általános érvényű helyi rendeletben az a község határozza mely, amely a gyermekklub fenntartója.31)
(7) Az iskolai gyermekklub fenntartója a (6) bekezdés szerinti részleges költségtérítési díjat csökkentheti vagy elengedheti, ha a törvényes képviselő bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.32)

116. §
Szabadidő központ
(1) A szabadidő központ az oktatási létesítmény nevelési programja alapján nevelési-oktatási, szakköri és rekreációs tevékenységet szervez gyermekeknek, szülőknek és más, 30 éven aluli személyeknek szabadidejükben. 
(2) A szabadidő központ irányítja a gyermekek és más személyek érdeklődésének fejlesztését, feltételeket teremt gyakorlati képességeik fejlesztésére és tökéletesítésére, részt vesz a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szokásaik kialakításában és az igényeknek megfelelően biztosítja az alapiskolás és középiskolás gyermekek versenyeit. 
(3) A szabadidő központ módszertani és szakmai segítséget nyújthat a gyermekek szabadidős tevékenységeit végző
a) iskoláknak és oktatási létesítményeknek,
b) gyermekekkel dolgozó civil szervezeteknek,
c) más jogi és természetes személyeknek, ha ezt kérik.
(4) Szabadidő központ egész éves működéssel alapítható.
(5) A szabadidő központ általában az szaktevékenységi területek szerint tagolódik szakköri területekre és szakköri csoportokra. Az egészségkárosult vagy fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekeknek is létrehozhatók szakköri csoportok.
(6) A község31) vagy a kerületi önkormányzat42) fenntartásában lévő szabadidő központ havi részleges költségtérítési díjának összegét, mely a szabadidő központ tevékenysége költségeinek fedezetére szolgál, a fenntartó határozza meg általános érvényű rendeletben. 
(7) A szabadidő központ fenntartója dönthet úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti térítési díjat csökkenti vagy elengedi, ha a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője ezt írásban kéri, és bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.32)

117. §
Iskolai kollégium
(1) Az iskolai kollégium óvodákba járó gyerekeknek, valamint alapiskolák és középiskolák tanulóinak nevelési-oktatási tevékenységet, szállást és étkezést biztosít.
(2) Az iskolai kollégium az oktatási létesítmény nevelési programja révén kapcsolódik be az iskola nevelési-oktatási tevékenységébe tanítási időn kívül, és szorosan együttműködik a gyermek vagy tanuló családjával. Feltételeket biztosít a tanulók egyéni szükségleteinek és érdeklődésének kielégítésére iskolán kívüli aktivitásokkal.
(3) Az iskolai kollégium fenntartója köteles pótszállást biztosítani a gyermekek vagy a tanulók részére, ha a kollégium működése komoly okokból szünetel.
(4) Az iskolai kollégium a diákok életkora szerint nevelési csoportokra tagolódik, miközben számuk a nevelési csoportban legfeljebb 30 fő lehet; speciális nevelési-oktatási igényű tanulók esetén a nevelési csoportok létszáma azonos az osztálylétszámukkal, amelyben tanulnak. 
(5) A havi térítési díj összegét, amely az iskolai kollégiumban való elszállásolási kiadások részleges költségtérítése, amennyiben az iskolai kollégium fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv, az iskolai kollégium igazgatója határozza meg, vagy az iskola igazgatója, ha az iskolai kollégium az iskola része, egy tanulóra legfeljebb az ellátatlan gyermek létminimum összegének 45%-ában, a külön jogszabályban meghatározottak szerint.29) Ez a térítési díj előre fizetendő azon naptári hónap 20. napjáig, amely megelőzi azt a naptári hónapot, amelyért a térítést fizetik. A havi térítési díj összege egész eurócentekre felfelé kerekítendő.
(6) Az iskolai kollégium igazgatója vagy annak az iskolának az igazgatója, amelynek az iskolai kollégium a részét képezi, dönthet az (5) bekezdés szerinti térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről, amennyiben bizonylatot terjesztenek be hozzá, hogy az érintett anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.32)
(7) Amennyiben az iskolai kollégium fenntartója a község31) vagy a kerületi önkormányzat,42) a havi térítési díj összegét, mely az iskolai kollégiumi elszállásolással kapcsolatos kiadások egy részét fedezi, általános érvényű rendeletben a fenntartó határozza meg.
(8) Az iskolai kollégium fenntartója dönthet úgy, hogy a (7) bekezdés szerinti térítési díjat csökkenti, vagy elengedi, ha tanuló törvényes képviselője vagy más személy ezt írásban kéri, és bemutatja bizonylatát, hogy anyagi szükséghelyzete miatt szociális segélyt és kiegészítő támogatást kap külön jogszabályi rendelkezések szerint.32)
(9) Az iskolai kollégium nyújthat a gyermekeknek és tanulóknak szállást és étkezést munkaszüneti és pihenőnapokon; szállást és étkezést nyújthat az iskolai szünidő idején is.
(10) Az oktatási minisztérium kötelező általános érvényű jogszabályban határozza meg a nevelési-oktatási folyamat szervezését az iskolai kollégiumokban, a gyermekek és diákok számát a nevelési csoportokban, a személyi és az anyagi bebiztosításának részleteit.

119. §
Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban szabályozza az iskolai gyermekklubok, a szabadidő központok szervezési-üzemeltetési módját, anyagi-műszaki feltételrendszerét.

Második szakasz
Speciális nevelési létesítmények

120. §
Speciális nevelési létesítmény
a) a diagnosztikai központ, 
b) a reedukációs központ, 
c) a gyógyító-nevelő szanatórium. 

121. §
Diagnosztikai központ
(1) A diagnosztikai központ diagnosztikai, pszichológiai, pszichoterápiás, nevelési-oktatási gondozást nyújt a gyermekeknek 
a) a gyermek törvényes képviselőjének kérvénye alapján, 
b) a bírósági ítéletet végrehajtó intézménnyel megkötött szerződés alapján,66)
c) előzetes bírósági óvintézkedés alapján külön jogszabályi rendelkezés szerint,67)
d) nevelőintézkedést elrendelő bírósági ítélet alapján.68)
(2) A diagnosztikai központ főként 
a) diagnosztikai vizsgálatokat biztosít a magatartás-zavaros vagy pszicho-szociális fejlődésében veszélyeztetett gyermekeknek annak érdekében, hogy meghatározza számára a további megfelelő nevelési-oktatási, reszocializációs vagy reedukációs gondoskodási formát,
b) tanácsadó szolgáltatásokat nyújt az intézményeknek, amelyekben intézeti gondozás vagy védőnevelés folyik, amennyiben ezt kérvényezik, 
c) diagnosztikai jelentéseket dolgoz ki a gyermekről, amelyek alapanyagként szolgálnak annak az intézménynek, amelyben az intézeti gondoskodást vagy a védőnevelést végzik, a gondoskodást vagy védőnevelést ellátó intézményen kívüli szakemberek gyermekekkel folyó munkájában az egyéni reedukációs programok vagy nevelési-oktatási programok kidolgozásához,
d) javaslatot dolgoz ki a gyermek elhelyezésére a diagnosztikai központban való tartózkodás befejezése után, tekintettel a hivatásra való felkészítés, a munkaerőpiacon való érvényesülés és a családi viszonyai rendezésének lehetőségére. 
(3) A gyermek a diagnosztikai központban csak a diagnózis felállítására feltétlenül szükséges ideig tartózkodik, rendszerint tizenkét hétig. 
(4) A diagnosztikai központban fogdarészleget létesítenek. Az igazgató a fogdarészlegen helyezi el azt a gyermeket, aki engedély nélkül azon az intézményen kívül tartózkodik, ahová az (1) bekezdés és a 122. § (2) bekezdése szerint elhelyezték. A gyermek fogdarészlegen történő elhelyezéséről írásos feljegyzés készül, és ezt a tényt haladéktalanul jelentik annak az intézménynek, amelyben a gyermeket elhelyezték, az illetékes gyerekvédelmi és szociális gondnoksági szervnek, valamint a törvényes képviselőnek. Ha a gyermeket 24 órán belül az illetékes intézmény vagy a törvényes képviselő nem veszi át, a diagnosztikai központ igazgatója biztosítja a gyerek átadását az hatáskörrel rendelkező intézménynek vagy a törvényes képviselőjének, a fogadó oldal költségeire. Az átadásig a gyereket besorolják a diagnosztikai központ diagnosztikai csoportjába.
(5) A fogdarészleg részét képezi egy elkülönítő helyiség (magánzárka).
(6) A diagnosztikai központ szervezeti alapegysége a diagnosztikai csoport, amelynek gyermeklétszáma legfeljebb nyolc fő, és a fenntartó megszünteti, amennyiben a létszám négy fő alá csökken; indokolt esetekben a diagnosztikai csoport fennmaradhat alacsonyabb gyermeklétszámmal is.
(7) A jelen törvény értelmében a diagnosztikai feladatok elvégzésére a diagnosztikai központban diagnosztikai iskolai osztályok létesülnek.
(8) A diagnosztikai központ belső felépítése alapján 
a) a 15. életévüket be nem töltött gyermekek diagnosztikai központjára 
b) a 15. életévüket betöltött gyermekek diagnosztikai központjára tagolódhat. 
A diagnosztikai központokba általában nemre való tekintet nélkül vesznek fel gyermekeket. 
(9) A diagnosztikai központot bentlakásos, folyamatosan üzemelő intézményként hozzák létre, legfeljebb hat diagnosztikai csoporttal. 

122. §
Reedukációs központ
(1) A reedukációs központ nevelési-oktatási programja és az egyéni reedukációs program révén 18 éves korig nyújt – egy éves meghosszabbítás lehetőségével – nevelést és oktatást a gyermekeknek, beleértve a hivatásra való felkészítést az eredeti szociális közegbe való újbóli beilleszkedése céljával, a gyermek kérésére. 
(2) A reedukációs központba a gyermek felvehető
a) a törvényes képviselő kérvénye alapján, 
b) bírósági ítélet alapján a végrehajtásra kijelölt intézménnyel kötött szerződéssel,66)
c) előzetes bírósági intézkedés alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint,67)
d) védőgondoskodást elrendelő bírósági ítélet alapján,69)
e) nevelési intézkedést elrendelő bírósági ítélet alapján,68)
f) intézeti gondoskodást elrendelő bírósági ítélet alapján.1)
(3) A reedukációs központok belső felépítésük alapján 
a) a 15. életévüket be nem töltött vagy alapiskolai tankötelezettségüket teljesítő gyermekek reedukációs központjára, 
b) a 15. életévüket betöltött gyermekek reedukációs központjára, 
c) a pályaorientációs felkészítés végző gyermekek reedukációs központjára tagolódik.
A reedukációs központokba általában nemre való tekintet nélkül vesznek fel gyermekeket. 
(4) A reedukációs központ szervezeti alapegysége a nevelési csoport, amelyet legfeljebb nyolc gyereknek létesítenek; a (6) bekezdés d) pontja szerinti részlegen legfeljebb öt gyermekes anya tartózkodhat. 
(5) Reedukációs központot legfeljebb hat nevelési csoporttal hoznak létre, amennyiben a nevelési csoportok több önálló munkahelyen vannak, legfeljebb nyolc nevelési csoportja lehet.
(6) A reedukációs központban szükség szerint létesülhetnek részlegek 
a) fokozott törődést igénylő gyermekek számára, 
b) védőgondozással, 
c) nyílt működéssel, 
d) kiskorú anyák és gyermekek számára. 
(7) Amennyiben a reedukációs központot úgy létesítették, hogy a (6) bekezdés valamennyi részleg nevelési csoportjában egyéni reedukációs programok alapján fog eljárni, a megnevezésük
a) reedukációs központ fokozott törődést igénylő gyermekek számára, 
b) reedukációs központ védőgondozással, 
c) reedukációs központ nyílt működéssel, 
d) reedukációs központ gyermekes anyák számára. 
(8) A (6) bekezdés a) pontja szerinti részleg azoknak a gyermekeknek nyújt gondozást, akik egészségkárosultságuk miatt a 2. § k) pontja alapján fokozott törődést igényelnek.
(9) A (6) bekezdés b) pontja szerinti részleg azoknak a gyermekeknek nyújt gondozást, akiknek átnevelése fokozott személyi, térbeli és anyagi-technikai igényeket támaszt a gyermekek és az alkalmazottak biztonságának fokozott veszélyeztetettsége miatt. 
(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti részleg azoknak a gyerekeknek nyújt gondozást, akik alapiskolában tanulnak, vagy középiskolákban, szakmunkásképzőkben vagy szaktanodákban készülnek hivatásukra a reedukációs központon kívül.
(11) A reedukációs központ egyéni reedukációs programot alakít ki minden egyes gyermek számára, amely a diagnosztikai központ által erre a célra felállított pszichológiai és speciális pedagógiai diagnózisból indul ki. Az egyéni reedukációs program kiértékelését és módosítását legalább negyedévente egyszer el kell végezni. 

123. §
Gyógyító-nevelő szanatórium
(1) A gyógyító-nevelő szanatórium pszichológiai, pszichoterápiai gondozást, nevelést és oktatást nyújt tanulási zavaros, valamint magatartás- és figyelemzavaros gyermekeknek, akiknél az ambuláns gondozás nem vezetett eredményre
a) a törvényes képviselő kérvénye alapján, 
b) a bírósági ítéletet végrehajtó az intézménnyel kötött szerződés alapján,66)
c) a bíróság nevelési intézkedést elrendelő jogerős ítélete alapján,68)
d) a bíróság vagy az illetékes gyerekvédelmi szerv és a szociális gyámhatóság védőnevelésbe vételről meghozott jogerős döntése alapján, amennyiben napközi intézményről van szó.70)
(2) A gyógyító-nevelő szanatórium szervezeti alapegysége a nevelési csoport, amelyet legfeljebb nyolc gyermek számára létesítenek.
(3) A gyógyító-nevelő szanatóriumot napi vagy bentlakásos intézményként létesítenek egész éves működtetéssel, általában legfeljebb hat nevelési csoporttal. 
(4) A gyermek tartózkodása a gyógyító-nevelő szanatóriumban rendszerint három-tizenkét hónapig tart. 
(5) A gyógyító-nevelő szanatórium egyéni vagy csoportos foglalkozások formájában nyújt szakszolgáltatásokat és segítséget a gyerek törvényes képviselőjének is azzal a céllal, hogy aktívan bekapcsolódjon a gyógyítási-nevelési folyamatba. 

124. §
Egészségügyi ellátás speciális nevelőintézetekben
(1) A 120. §-ban taglalt intézmények nevelési-oktatási tevékenység nyújtásán kívül
a) megteremthetik a szervezeti és egyéb feltételeket egészségügyi ellátás nyújtására71) és 
b) nyújthatnak az intézményben egészségügyi ellátást a (2)-(5) bekezdések értelmében is. 
(2) Az 120. §-ban taglalt intézményekben nyújtható egészségügyi ellátás, amennyiben az intézményt működtető természetes személy vagy jogi személy
a) engedélyt szerzett az egészségügyi intézmény működtetésére külön jogszabály rendelkezései alapján,72) vagy
b) szerződéses viszonyt létesített olyan természetes személlyel vagy jogi személlyel, aki/amely engedéllyel rendelkezik egészségügyi intézmény működtetésére külön jogszabály alapján,72) vagy 
c) szerződéses viszonyt létesített olyan természetes személlyel, aki egyéni praxis végzésére feljogosító engedély tulajdonosa külön jogszabály alapján,73) vagy
d) munkajogi viszonyban vagy ahhoz hasonló jogviszonyban74) alkalmaz egészségügyi szakembereket, akik az egészségügyi hivatás betöltéséhez külön jogszabályi rendelkezésekben75) meghatározott feltételeket teljesítik. 
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti intézeti egészségügyi ellátás minimális személyi állományára és anyagi-műszaki felszereltségére vonatkozó feltételeket általános érvényű jogszabályi előírásokban határozzák meg, melyet az egészségügyi minisztérium ad ki az oktatási minisztériummal való egyeztetést követően. 
(4) Az egészségügyi eljárásokat az egészségügyi eljárások katalógusából,76) amelyeket az intézményben a (2) bekezdés d) pontja alapján foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak végezhetnek, kizárólag olyan egészségügyi alkalmazottak végezhetik, akik teljesítik az egészségügyi hivatás betöltésére vonatkozó feltételeket,75) általános érvényű jogszabályi előírás határozza meg, amelyet az egészségügyi minisztérium ad ki az oktatási minisztériummal való egyezést követően. 
(5) A 120. §-ban taglalt intézményekre, amelyek egészségügyi ellátást is nyújtanak a (2) bekezdés alapján, ugyanolyan jogok, kötelességek és szankciók vonatkoznak, amilyenek az egészségügyi szolgáltatóra vonatkoznak külön jogszabályi rendelkezések alapján.77) 

125. §
Nevelési intézkedések és óvintézkedések speciális nevelő létesítményekben
(1) A speciális nevelőintézetekben a gyermek pszicho-szociális fejlődési rendellenességei kiküszöbölése érdekében, valamint azon okok megszüntetése érdekében, amelyek miatt a gyermek számára intézeti gondozást vagy védőnevelést rendeltek el, vagy a speciális nevelési intézményben a gyermeket törvényes képviselőjének kérvénye alapján helyezték el (a továbbiakban „önkéntes tartózkodás”) alkalmazhatók
a) nevelési intézkedések a (2)-(4) bekezdések alapján, hogy a gyermekek viselkedése javítására motiválják,
b) óvintézkedések az (5) és (6) bekezdés alapján, hogy megelőzzék a gyermek egészségének veszélyeztetését, mely a helytelen viselkedéséből fakad.
(2) A gyermeknek jogában áll, hogy kapcsolatot tartson fenn mindkét szülőjével vagy más törvényes képviselőivel. Amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja, az intézmény meghatározhatja az érintkezés feltételeit, méghozzá úgy, hogy a gyermek
a) csak pedagógus alkalmazott vagy további szakalkalmazott jelenlétében találkozhat velük,
b) az intézmény területének meghatározott helyén találkozhat velük, 
c) a község területén találkozhat velük, ahol az intézmény székhelye van. 
(3) Amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja, találkozhat a szülein kívül más személyekkel is az illetékes gyermekvédelmi és a szociális gyámhatóság (2) bekezdésben meghatározott feltételei szerint; a törvényes képviselő kérvénye alapján elhelyezett gyermek esetében a szülő vagy más törvényes képviselő jóváhagyását követően.
(4) Az intézmény engedélyezheti a gyermeknek
a) hogy szabadidejét az intézményen kívül töltse pedagógus alkalmazott, törvényes képviselő vagy más megbízott személy jelenléte nélkül,
b) az intézményen kívüli tartózkodást a törvényes képviselő lakhelyén meghatározott ideig, főként iskolai szünidő idején, és az illetékes gyerekvédelmi szervnek és a szociális gyámhatóságnak nyilatkozatát követően; ez a rendelkezés nem vonatkozik a törvényes képviselő kérvénye alapján elhelyezett gyermekre.
(5) Amennyiben a gyerek viselkedésével veszélyezteti saját maga vagy más személyek egészségét és életét, vagy viselkedésével lelki vagy testi kárt okozhat saját magának vagy más személyeknek, az intézmény óvintézkedéseket foganatosíthat, amelyek az alábbiak:
a) a kézbesített csomag tartalmának ellenőrzése a gyermek jelenlétében; az ismételt csomagellenőrzéseket meg kell indokolni a gyermek személyi aktájában,
b) a gyermek azon tárgyainak átvétele és letétbe helyezése, amelyek tartását az intézmény belső rendje nem engedélyezi,
c) a gyermek törvényes képviselőjének beleegyezésével átvenni és megőrizni a gyermek értéktárgyait és azt a pénzösszegét, amellyel túllépi az intézmény belső szabályzatában meghatározott összeget,
d) haladéktalan egészségügyi segítséghívás,45)
e) a rendőrség kihívása.46)
(6) A gyermek érdekében és védelme érdekében, vagy más személyek védelme érdekében a pszichológus javaslatára annak az intézménynek az igazgatója, amelyben a bírósági ítélet végrehajtása megvalósul, meghatározott időre elkülönítő helyiségbe vagy védőhelyiségbe helyezheti a gyermeket, azonban legfeljebb 24 órára, legalább napi egy óra friss levegőn való tartózkodással ezen helyiségen kívül, vagy az egészségügyi segítség vagy a rendőrség megérkezéséig. 
(7) A reedukációs központban létesített védőhelyiség a gyermek védelmét és megnyugvását szolgálja, a benne való tartózkodás nem alkalmazható büntetésként.
(8) A gyermek védőhelyiségben való tartózkodásának okairól és lefolyásáról írásos feljegyzést vezetnek, amelyben feltüntetik az elhelyezés dátumát és idejét, a friss levegőn töltött kimenő idejét, az olvasásra és művelődésre vagy más tevékenységre nyújtott anyagot és irodalmat, a pedagógus alkalmazottal vagy pszichológussal való érintkezés idejét, valamint a pszichológiai, pszichoterápiai, gyógyító-nevelő gondozás és egészségügyi ellátás mértékét. 

126. §
A speciális nevelőintézetekben való tartózkodás költségeinek térítése
(1) A gyermek tartózkodásának havi költségtérítési díja a speciális nevelőintézetben a napi étkezési tarifa 30-szorosa azokért a napokért, amelyeket a speciális nevelőintézetben töltött; a diagnosztikai központban és a reedukációs központban ezen kívül a gyereknek jár havi zsebpénz is a 127. § (2) bekezdés alapján. 
(2) A havi költségtérítést a gyerek tartózkodásáért az (1) bekezdésben foglaltak szerint a törvényes képviselő vagy olyan természetes személy köteles fizetni, akinek a gyermekkel szemben eltartási kötelezettsége van (a továbbiakban "kötelezett"). A költségtérítést a kötelezett az intézet számlájára fizeti be a következő hónap 15. napjáig.
(3) A kötelezett nem fizet térítést a gyerek intézetben való tartózkodásáért az (1) bekezdés alapján, amennyiben a bevétele és azon személyek bevétele, akikkel közös háztartásban él, alacsonyabb vagy megegyezik a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegével.62)
(4) A havi költségtérítést a gyermek intézetben való tartózkodásáért az intézmény határozza meg olyan összegben, amely megegyezik az intézeti ellátást vagy védőnevelést elrendelő bíróság jogerős határozata által megállapított tartásdíj összegével.

127. §
A gyerekek pénzügyi-anyagi biztonsága a speciális nevelőintézetekben
(1) A speciális nevelőintézetekben havi zsebpénzt és tárgyi ajándékokat nyújtanak a jelen törvény értelmében; az elrendelt intézeti gondozásban levő gyerekeknek pénzügyi és anyagi biztonságát külön jogi előírás szabályozza.78)
(2) A havi zsebpénz 
a) a 15 évüket be nem töltött gyerekek számára a létminimum összegének 10%-a külön jogszabály alapján,29)
b) a 15 évüket betöltött gyerekek számára a létminimum összegének 15%-a külön jogszabály alapján.29)
(3) A gyermek önkényes, az intézeti gondozást vagy védőnevelését ellátó intézeten kívüli tartózkodása esetén, a havi zsebpénz olyan összeggel csökken, amelyet az önkényesen intézeten kívüli töltött napok számának és a zsebpénz egy napra eső összegének szorzata képez. 
(4) Tárgyi ajándékokat olyan gyermekeknek nyújtanak, akik részére elrendelték a védőnevelést, és akik azt az (1) bekezdésben taglalt oktatási intézményekben teljesítik, a gyermekek ünnepei kapcsán és karácsonykor teljes összegben nyújtható, amely megegyezik a létminimum összegének 30%-ával, külön jogszabályban foglaltak szerint.29) Teljes összeg évi egy alkalommal nyújtható.

128. §
(1) A speciális nevelőintézetekben elhelyezett gyermekek oktatása az ilyen gyerekek számára létrehozott iskolákban valósul meg, kifejezetten magatartászavarokkal küzdő gyerekek számára kialakított nevelési-oktatási programmal, vagy más iskolákban a jelen törvény alapján. 
(2) A speciális nevelőintézet mellett létesített iskolában nyert képesítésről kiállított iratokon kizárólag az iskola adatai szerepelnek.
(3) A speciális nevelőintézetek negyedéves nyilvántartást vezetnek az elhelyezett gyerekek létszámáról.

129. §
Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg a nevelési-oktatási folyamat szervezésének részleteit a speciális nevelőintézetekben, az egyéni reedukációs programok, a reedukációs folyamatban érvényesített nevelési és oktatási formák és módszerek részleteit, a nevelési csoportok, diagnosztikai csoportok részleteit, szabályozza a nevelési intézkedéseket, az óvintézkedéseket, a tartózkodási költségek részleges térítési feltételeit, az ezekben az intézményekben elhelyezett gyerekek és diákok pénzügyi és anyagi biztosítását, a személyi, pénzügyi, anyagi-műszaki és térigénybeli biztonságot, az építési és belsőépítészeti elrendezés, anyagi-műszaki felszereltség és egyéb követelményeit az elkülönítő helyiség és a védőhelyiség esetében, valamint a speciális nevelőintézetek dokumentáció-vezetési módszereit.

Harmadik szakasz
A nevelési tanácsadás és megelőzés oktatási létesítményei

130. §
(1) A nevelési tanácsadás és megelőzés oktatási létesítményeiben a gyermek születésétől kezdve egészen a hivatásra való felkészítés befejezéséig tartó, elsősorban pszichológiai,79) pedagógiai, speciális pedagógiai – a logopédiai és gyógypedagógiai tevékenységet is beleértve – és szociális tevékenység folyik, melynek célja a nevelési, oktatási, lélektani, szociális és pályaorientációs fejlesztés optimalizálása. Egyedi gondozásban részesítik a speciális nevelési-oktatási szükségletű gyermekeket. Tanácsadói szolgáltatásokat a gyermekek törvényes képviselőinek és a pedagógus alkalmazottaknak is nyújtanak.
(2) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének alapelemeit a nevelési, pszichológiai és speciális pedagógiai tanácsadás és megelőzés intézményei (továbbiakban „tanácsadó intézmény”) képezik, amelyeknek része 
a) a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőzési központ, 
b) a speciális pedagógiai tanácsadó központ. 
(3) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének további összetevői
a) a nevelési tanácsadó, 
b) az iskolapszichológus,
c) az iskolai speciális pedagógus, 
d) a gyógypedagógus, 
e) a szociális pedagógus, 
f) a megelőzési koordinátor.
(4) A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének egyes összetevői a (2) és (3) bekezdés alapján főként a családdal, iskolával, oktatási létesítménnyel, a munkáltatókkal, a közigazgatás szerveivel és polgári társulásokkal működnek együtt. A nevelési tanácsadás és megelőzés rendszerének összetevői szervezetileg és tartalmilag összekapcsoltak.
(5) A nevelési tanácsadó, a pszichológus vagy az iskolai pszichológus, az iskolai speciális pedagógus, a gyógypedagógus, a szociális pedagógus és a megelőzési koordinátor tevékenységét az iskolákban fejti ki a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontja, vagy az oktatási létesítményekben a 117. §, 120. §-a és a (2) bekezdés szerint.
(6) Az oktatási minisztérium a tanácsadói intézmények tevékenységét módszertanilag irányítja. Az oktatásügyi minisztérium kezdeményezés alapján átvizsgálja a gyermeknek a tanácsadó intézmény által vezetett személyi aktáját és a további pedagógiai dokumentációt a 11. § 9. bek., a) és b) pontjai szerint, ha alapos gyanú áll fenn, hogy az nincs összhangban a gyermek vagy tanuló nevelési-oktatási szükségleteivel, és írásbeli állásfoglalást ad ki, amelyet kézbesít a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének, az iskola illetékes nevelési tanácsadó és megelőző létesítményének,az iskola igazgatójának vagy az oktatási létesítmény igazgatójának, aki dönt a gyermek vagy tanuló felvételéről, és az Állami Tanfelügyeletnek.
(7) A (2) bekezdésben taglalt tanácsadó intézmények módszertanilag irányítják a nevelési tanácsadási rendszer további részeinek tevékenységét az iskolákban a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontjai, vagy az oktatási létesítményekben a 117. § és 120. § alapján, a (2) bekezdésben meghatározott tanácsadói intézmény által meghatározott tagoltságban.
(8) A (2) bekezdésben taglalt tanácsadó intézmény 
a) diagnosztikai, 
b) tanácsadói, 
c) terápiás, 
d) megelőző, 
e) rehabilitációs tevékenységet végez. 
(9) Tanácsadó intézmény legkevesebb három szakképzett alkalmazottal létesíthető.
(10) Az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv választja ki a tanácsadói intézményt, amelyet a tanácsadói intézmények módszertani irányításával megbíz illetékességi területén. 
(11) A tanácsadó intézmények, amelyek fenntartója az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv, a gyermekeknek, a törvényes képviselőiknek, az iskolák és oktatási létesítmények alkalmazottainak a (8) bekezdésbe foglalt szaktevékenységeket térítésmentesen nyújtja. 

131. §
Nevelési és pszichológiai tanácsadási tevékenységek
(1) A pszichológiai tevékenység fő célterületei
a) a gyerekek vagy gyerekcsoportok viselkedésének vizsgálata, értelmezése, befolyásolása és prognosztikai értékelése a pszichológiai tudományok jelenlegi elméleti ismereteinek és gyakorlata állapotának megfelelő pszichológiai módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal, 
b) pszichológiai tanácsadás iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben, 
c) pszichoterápia iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben,
d) pszichodiagnosztikai módszerek és tesztek alkalmazása iskolai, nevelési, megelőzési és tanácsadási intézményekben.
(2) Speciális pedagógiai tevékenységet az iskolákban a 27. § (2) bekezdés a)-f) pontjai és az oktatási létesítményekben a 117. §, 120. § és 130. § alapján speciális pedagógus végez. Az a speciális pedagógus, aki főként tanácsadási intézményeken kívül fejti ki tevékenységét, a terepre kijáró speciális pedagógus.
(3) A speciális pedagógiai tevékenység fő célterületei
a) a speciális pedagógiai ráhatás a gyermekek nevelési-oktatási előmenetele színvonalának növelése érdekében speciális pedagógia módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal, a pedagógiatudományok jelenlegi ismereteinek és gyakorlata állapotának és értékelésmódjának megfelelően,
b) speciálispedagógiai diagnosztikai módszerek alkalmazása, 
c) speciális pedagógiai korrekciós és reedukációs eljárások. 
(4) A szociális tevékenység fő célterületei
a) a gyerekek viselkedésének megfigyelése és értékelése a szociálpedagógia jelenlegi ismereteinek és a gyakorlatának megfelelő módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal
b) szociális tanácsadás, 
c) szociális terápia, 
d) a szociálpedagógia diagnosztikai módszereinek alkalmazása. 

132. §
A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ
(1) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ komplex pszichológiai, speciális pedagógiai, diagnosztikai, nevelési, tanácsadási és megelőzési gondozást nyújt a gyermekeknek, az egészségkárosult gyermekek kivételével, főként személyiségük, művelődésük és szakmai fejlődésük optimalizálása terén, a tehetségük fejlesztésében, a lélektani és magatartási zavarok kiküszöbölése terén. A törvényes képviselőnek és a pedagógus alkalmazottaknak tanácsadó szolgáltatásokat nyújt. 
(2) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ együttműködve a családdal, az iskolával, az oktatási létesítménnyel, területi hatáskörében megelőző jellegű nevelési és pszichológiai gondozást nyújt a gyermekeknek az (1) bekezdés alapján és törvényes képviselőiknek, főként lélektani fejlődési zavarok és viselkedészavarok, valamint a gyermeknépességben fennálló szociálpatológiai jelenségek esetén.
(3) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ feladatainak ellátása érdekében főként a pszichológiai és pedagógiai diagnosztika, a pszichológiai és nevelési tanácsadás, a megelőzés, a reedukáció, a rehabilitáció és a pszichoterápia módszereit alkalmazza.
(4) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ a 130. § (8) bekezdésbe foglalt tevékenységeken kívül
a) nevelési-megelőzési és szakmai-megelőzési tevékenységet végez, 
b) módszertani-szakmai tevékenységet végez, 
c) megelőzési programokat hoz létre. 
(5) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és megelőző központ az alábbi részlegekre tagolódhat:
a) személyiségfejlesztési tanácsadás, 
b) művelődésfejlesztési tanácsadás, 
c) szociális fejlesztési és megelőző tanácsadás, 
d) karrierfejlesztési tanácsadás, 
e) pszichoterápia, 
f) nevelés-tanácsadási módszertan, 
g) speciális pedagógiai tanácsadás. 
(6) A részlegek az egyedi regionális feltételekre és a személyi feltételekre tekintettel összevonhatók.

133. §
A speciális pedagógiai tanácsadó központ
(1) A speciális pedagógiai tanácsadó központ komplex speciális pedagógiai tevékenységet, pszichológiai, diagnosztikai, tanácsadási, rehabilitációs, megelőzési, módszertani, nevelési-oktatási és más szakmai tevékenységet nyújt, valamint a speciális pedagógiai beavatkozások sorát kínálja egészségkárosult gyermekeknek, beleértve a fejlődési zavarokkal küzdő gyermekeket, személyiségük optimális fejlődésének elérése és a társadalmi integrálásuk céljából.
(2) Az (1) bekezdésbe foglaltak alapján, a speciális pedagógiai tanácsadó központ együttműködik a gyermekek törvényes képviselőivel és további természetes személyekkel, akik a gyerek nevelésében és oktatásában részt vesznek.
(3) A speciális pedagógiai tanácsadó központ kiszűri az (1) bekezdésbe foglalt gyermekeket és vezeti a nyilvántartásukat.
(4) A speciális pedagógiai tanácsadó központ részt vesz a kompenzációs, reedukációs és speciális tanulási segédeszközök bebiztosításában az (1) bekezdésbe foglalt gyermekek egyéni szükségletei alapján, megtanítja őket a segédeszközök használatára, és értékeli azok használatának hatékonyságát a felhasználó szemszögéből. 
(5) A speciális pedagógiai tanácsadó központ ambuláns tanácsadási tevékenységet nyújt az (1) bekezdésbe foglalt gyermekeknek a családban, az iskolában vagy az oktatási létesítményben, beleértve a szakmai segítségnyújtást a gyermekeknek és a pedagógus alkalmazottaknak a speciális pedagógus kiszállása révén, valamint a gyermekek, vagy a törvényes képviselők és gyermekek rövid távú intézményi tartózkodása formájában.
(6) Az oktatási minisztérium jóváhagyásával azok a speciális pedagógiai tanácsadó központok, amelyek forrásintézményként bizonyos fajta egészségkárosultsággal sújtott gyermeknek szóló tanácsadásra szakosodtak, szakmai-módszertani és anyagi-műszaki segítséget nyújtanak a speciális pedagógiai tanácsadó központok szakmai alkalmazottainak és az iskolai speciális pedagógusoknak, a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv területi illetékességén kívüli területen is. 

134. §
Nevelési tanácsadás
(1) A nevelési tanácsadást gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és iskolai alkalmazottaknak az iskolákban a 27. § (2) bekezdés b)-f) pontjai alapján, valamint az oktatási létesítményekben a 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján, és a 113. § c) pontja alapján nevelési tanácsadók közvetítésével nyújtanak. 
(2) A nevelési tanácsadás feladata tanácsok nyújtása a gyermekek személyiségi, oktatási, hivatásbeli és szociális szükségleteinek megoldásában, valamint a pályaorientációs tanácsadás. 
(3) A nevelési tanácsadó szükség esetén a gyermekeknek és törvényes képviselőiknek pedagógiai, pszichológiai, szociális, pszichoterápiás, reedukációs és más szolgáltatásokat közvetít, amelyeket az osztályfőnökökkel együttműködve koordinál. Szorosan együttműködik az iskolai pszichológussal, az iskolai speciális pedagógussal és a tanácsadó intézmények szakmai alkalmazottaival. 
(4) Szakmai-módszertani segítséget a nevelési tanácsadás területén általában a területileg illetékes tanácsadó intézmény nyújt. 

135. §
Pszichológiai tanácsadás
(1) Pszichológiai tanácsadást a gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és az iskolai alkalmazottaknak az iskolákban a 27. § (2) bekezdés b)-f) pontjai és az oktatási létesítményekben a 112. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 113. § c) pontja alapján iskolai pszichológus vagy pszichológus tevékenysége révén nyújtanak. 
(2) A pszichológiai tanácsadás pszichológiai szakszolgáltatásokat nyújt79) gyermekeknek, törvényes képviselőiknek és pedagógus alkalmazottaknak, egészséges személyiségfejlesztésük és lelki egészségük megőrzése céljából.
(3) Szakmai-módszertani segítséget a pszichológiai tanácsadás területén a területileg illetékes tanácsadó intézmény nyújt. 

136. §
Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályban határozza meg a tanácsadó intézmények megszervezésének, személyi és anyagi-műszaki feltételeinek és további munkahelyei létesítésének módját. 

Negyedik szakasz
Sajátos rendeltetésű oktatási intézmények

137. §
Sajátos rendeltetésű oktatási intézmény
a) az erdei iskola,
b) az iskolai étkeztetési intézmények,
c) az iskolai szolgáltató központ.

138. §
Erdei iskola
(1) Az erdei iskola sajátos rendeltetésű intézmény, amelynek küldetése, hogy lehetővé tegye a gyermekek és a tanulók számára egészségük és fizikai rátermettségük megerősítését a nevelés és oktatás megszakítása nélkül, egészségre kedvező környezetben. Feltételeket teremt nyelv- és sítanfolyamok szervezésére, diákversenyekre, gyermekek és diákok szünidei és nemzetközi tartózkodásaira is.
(2) Az erdei iskola ökológiailag tiszta környezetben létesül, miközben teljesíti az elvárt higiéniai, biztonsági, anyagi-műszaki és térbeli követelményeket45) legalább 25 gyermek vagy tanuló nevelésére-oktatására, elszállásolására és étkeztetésére.
(3) A gyermekek vagy tanulók erdei iskolai tartózkodásának költségeit a gyermek vagy tanuló törvényes képviselőjének hozzájárulásából is térítik. A törvényes képviselő hozzájárulásából téríthetők az utazás, az étkezés, az elszállásolás költségei és egyéb, a gyermek vagy tanuló erdei iskolában való tartózkodásával kapcsolatos költségek.
(4) A kiküldő iskola vagy oktatási létesítmény a pedagógus alkalmazottaknak és az egészségügyi dolgozónak téríti az erdei iskolába való kiküldéssel kapcsolatos költségeit, külön jogszabályba foglaltak alapján.58) 
(5) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban határozza meg az erdei iskola szervezésének, tevékenységének, működésének módját és anyagi-műszaki feltételeinek bebiztosítását. 

Iskolai közétkeztetési intézmények

139. §
(1) Az iskolai közétkeztetési intézmények iskolai étkezést biztosítanak. Az iskolai közétkeztetési intézmények ételek és italok elkészítésére, elfogyasztására és értékesítésére létesülnek.
(2) Az iskolai közétkeztetési intézmények
a) az iskolai étkezde,
b) az ételkiadó iskolai étkezde.

140. §
Iskolai étkezde
(1) Az iskolai étkezdét ételek és italok elkészítésére, kiadására, elfogyasztására hozzák létre az iskolában vagy oktatási létesítményben, az étkezők étkeztetése céljából az ott-tartózkodásuk ideje alatt. 
(2) Az iskolai étkezde a szolgáltatásait a gyermekeknek, a tanulóknak és az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak az iskolai szünidő alatt is nyújthatja, a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával.45) 
(3) Az iskolai étkezdében gyermekek, iskolák és oktatási létesítmények tanulói, az iskola vagy iskolai létesítmény alkalmazottai étkezhetnek; a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóságnak jóváhagyásával az iskolai étkezdében más természetes személyek is étkezhetnek.
(4) Az iskolai étkezde az ételeket és az italokat az étkezők számára ajánlott tápanyag-mennyiségek, anyag-felhasználási szabványok és a különböző korcsoportokra az oktatási minisztérium által kiadott iskolai étkeztetési receptek alapján készíti és osztja ki, az adott területi egységre jellemző ételek receptjei felhasználásának lehetőségével, betartva az étlap összeállításnak elveit és az élelmiszer-beszerzés pénzügyi kereteit, amelyet a gyermek vagy a tanuló törvényes képviselője térít meg. 
(5) Az iskolai étkezdében diétás ételeket is készíthetnek az oktatási minisztérium által kiadott diétás étkezés anyagfogyasztási szabványai és receptjei alapján azon gyermekek és tanulók részére, akik egészségi állapotuk miatt sajátos étkezést igényelnek, a kezelőorvos megítélése szerint. 
(6) Az iskolai étkezde egyműszakos üzemű oktatási intézmény; amennyiben egész napos vagy folyamatos működésű iskolában vagy oktatási létesítményben létesítették, akkor egész napos üzemű oktatási intézmény. 
(7) A (4) bekezdés szerinti iskolai étkezde készíthet ételeket és italokat több ételkiosztó iskolai étkezde részére.
(8) Az az iskolai étkezde, amelynek fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság, a gyermekek és tanulók számára a költségek részleges megtérítése fejében nyújt étkeztetést, amit a törvényes képviselő térít meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A gyermek törvényes képviselője által fizetendő térítési díj összegét az iskola igazgatója vagy az oktatási létesítmény igazgatója határozza meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek fedezéséhez is, ha az iskolai étkezde igazgatója vagy az iskola igazgatója, melynek része az iskolai étkezde, így dönt, egy gyermekre vagy egy tanulóra számítva legfeljebb az eltartott gyermek külön törvény szerinti29) létminimuma összegének 7,5 %-át kitevő összeggel.
(9) Az iskolai étkezde, melynek fenntartója a község vagy a kerületi önkormányzat, a gyermekeknek és a tanulóknak részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amelyet a törvényes képviselő térít meg az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek megtérítéséhez is, amennyiben a fenntartó így dönt. 
(10) A költségek részleges megtérítéséhez való hozzájárulás összegét, a rezsiköltségekhez való hozzájárulás összegét és az iskolai étkezdei költségtérítés módját a község,31) vagy a kerületi önkormányzat42) által fenntartott étkezde esetében a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg. 
(11) Az iskolai étkezde igazgatója, az iskola igazgatója vagy annak az oktatási létesítménynek az igazgatója, amelynek az iskolai étkezde a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (8) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.32) Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.79a) 
(12) Az iskolai étkezde alapítója dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (10) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.32) Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.79a)
(13) Az oktatási minisztérium a honlapján közzéteszi azokat a pénzügyi szabványokat, amelyek meghatározzák egy adag étel élelmiszer-beszerzési költségeinek megoszlását az étkezők korcsoportjai alapján.

141. §
Az ételkiosztó iskolai étkezde
(1) Az ételkiosztó iskolai étkezdét az ételek és italok kiadására, elfogyasztására hozzák létre az iskolában vagy az oktatási létesítményben, az étkezők étkeztetése céljából az ott-tartózkodásuk idejére. Az iskolai ételkiosztó étkezde biztosítja az ételek és italok higiénikus és megfelelő mennyiségű elosztását; be is fejezheti az iskolai étkezdéből származó félkész termékek, ételek és italok adott technológiai kezelését. 
(2) Az ételkiosztó iskolai étkezde szolgáltatásait a gyermekeknek, a tanulóknak és az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak iskolai szünidő alatt is biztosíthatja a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával.45)
(3) Az ételkiosztó iskolai étkezde ügyfelei a gyermekek, a tanulók, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottai; a fenntartó és az illetékes regionális közegészségügyi hatóság jóváhagyásával az ételkiosztó iskolai étkezdében más természetes személyek is étkezhetnek.
(4) Az ételkiosztó iskolai étkezde, amelynek fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóság a gyermekek és a tanulók számára részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amit a törvényes képviselő térít meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A gyermek törvényes képviselője által fizetendő térítési díj összegét az iskola igazgatója vagy az oktatási létesítmény igazgatója határozza meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez igazodva. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek fedezéséhez is, ha az ételkiosztó iskolai étkezde igazgatója vagy az iskola igazgatója, melynek része az ételkiosztó iskolai étkezde, így dönt, egy gyermekre vagy egy tanulóra számítva legfeljebb az eltartott gyermek külön törvény szerinti29) létminimuma összegének 7,5 %-át kitevő összeggel.
(5) Az ételkiosztó iskolai étkezde, melynek fenntartója a község vagy a kerületi önkormányzat, a gyermekeknek és a tanulóknak részleges költségtérítés fejében nyújt étkeztetést, amelyet a törvényes képviselő térít meg, az élelmiszer-beszerzés költségeinek összegében, az étkezők korcsoportjaihoz és az ajánlott tápértékhez. A törvényes képviselő hozzájárul a rezsiköltségek megtérítéséhez is, amennyiben a fenntartó így dönt. 
(6) A költségek részleges megtérítéséhez való hozzájárulás összegét, a rezsiköltségekhez való hozzájárulás összegét és az ételkiosztó iskolai étkezdei költségtérítés módját a község,31) vagy a kerületi önkormányzat42) által fenntartott ételkiosztó iskolai étkezde esetében a fenntartó általános érvényű rendeletben határozza meg. 
(7) Az ételkiosztó iskolai étkezde igazgatója, az iskola igazgatója vagy annak az oktatási létesítménynek az igazgatója, amelynek az ételkiosztó iskolai étkezde a részét képezi, dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (4) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.32) Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.79a)
(8) Az ételkiosztó iskolai étkezde alapítója dönthet a térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a (6) bekezdés alapján, amennyiben a törvényes képviselő okirattal igazolja, hogy anyagi szükséghelyzetben él és szociális segélyre, valamint kiegészítő juttatásokra jogosult, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.32) Ez nem érvényes akkor, amennyiben olyan gyermekekről és tanulókról van szó, akikre külön jogszabály alapján folyósítanak támogatást.79a)
(9) Az oktatási minisztérium a honlapján közzéteszi azokat a pénzügyi szabványokat, amelyek meghatározzák egy adag étel élelmiszer-beszerzési költségeinek megoszlását az étkezők korcsoportjai alapján.

142. §
Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi előírásban szabályozza az iskolai étkeztetési intézményének szervezési és működtetési módját, az alkalmazottak számának meghatározási módját, a felszolgált ételek minőségi ellenőrzésének módját, az iskolai étkezdék anyagi-műszaki felszereltségének feltételeit, a kiegészítő élelmiszer-termékek iskolai büfékben történő árusításának részleteit. 

143. §
Oktatási szolgáltatási központ
(1) Az oktatási szolgáltatási központ szakmai, műszaki, módszertani és anyagi segítséget nyújt az iskoláknak és az oktatási létesítményeknek üzemeltetésükhöz. 
(2) Az oktatási szolgáltatási központ beruházói és kivitelezői szolgáltatásokat nyújt azoknak a hatáskörébe tartózó iskoláknak és oktatási létesítményeknek, amelyek ezt kérvényezik. 


TIZEDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

144. §
A gyermek, tanuló és a törvényes képviselő, valamint az intézményi elöljáró jogai és kötelességei
(1) A gyermeknek vagy a tanulónak joga van
a) az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez, 
b) az ingyenes alapiskolai és a középiskolai oktatáshoz,80)
c) az ingyenes óvodai oktatáshoz ötéves kortól a tankötelezettség teljesítése előtt, 
d) az államnyelven és az anyanyelven való oktatáshoz a jelen törvényben megszabott terjedelemben, 
e) a képességeit, lehetőségeit, tehetségét és egészségi állapotát tiszteletben tartó egyéni elbíráláshoz a jelen törvénybe foglalt mértékben, 
f) tankönyvek és tananyagok ingyenes kölcsönzése a kötelező tantárgyakból,
g) felekezeti hovatartozásának, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásához, 
h) a neveléssel és oktatással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások igénybe vételére,
i) a biztonságos és higiéniailag megfelelő környezetben való neveléshez és oktatáshoz,
j) a korának, képességeinek, érdeklődésének, egészségi állapotának megfelelően és a pszichohigiénés elvekkel összhangban megszervezett nevelés-oktatáshoz,
k) a személyiségének tiszteletben tartásához, a fizikai, lelki és szexuális erőszakkal szembeni védelemhez, 
l) a választható és nem kötelező tárgyak szabad megválasztásához, lehetőségeivel, érdeklődésével és kedvteléseivel összhangban, az oktatási programba foglaltak szerint,
m) a személyét és a nevelési-oktatási eredményeit érintő információkhoz, 
n) az egyéni oktatáshoz a jelen törvény 24. §-ában meghatározott feltételek mellett, 
o) a nevelés-oktatás során vagy azokkal közvetlen összefüggésben neki okozott károk megtérítésére; ez rendelkezés nem vonatkozik a külön jogszabályban foglalt kárra.80a)
(2) A speciális nevelési-oktatási igényű gyermeknek vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulónak joga van specifikus formák és módszerek alkalmazásával történő neveléshez és oktatáshoz, és azon szükséges feltételek kialakításához, amelyek ezt a nevelést és oktatást lehetővé teszik.
(3) A speciális nevelési-oktatási igényű gyereknek vagy a speciális nevelési-oktatási igényű tanulónak joga van a nevelés-oktatás során speciális tankönyvek, oktatási szövegek, munkafüzetek, multimediális segédeszközök és speciális didaktikai és kompenzációs segédeszközök használatához; a siket gyermeknek és tanulónak joga van a szlovák jelnyelvi beszédnek mint a siketek természetes kommunikációs formájának alkalmazásával történő képzéshez;14) a vak és gyengénlátó gyermeknek és tanulónak a neveléshez és az oktatáshoz való jogot a Braille-írás alkalmazásával biztosítják; a beszéd- és értelemzavaros gyermekek és tanulók részére a neveléshez és az oktatáshoz való jogot a megértéssegítő módszerek révén biztosítják.
(4) A gyermek vagy a tanuló köteles
a) cselekedeteivel nem korlátozni a nevelés-oktatásban részt vevő többi személy jogait,
b) betartani az iskola házirendjét és az iskola vagy oktatási létesítmény további belső előírásait,
c) védeni az iskola vagy az oktatási létesítmény vagyonát a károsodástól, valamint azt a vagyont, amelyet az iskola vagy oktatási létesítmény a nevelésre és oktatásra használ, 
d) kímélni a neki térítésmentesen kikölcsönzött tankönyveket, tananyagokat és segédeszközöket,
e) rendszeresen részt venni a nevelési-oktatási folyamatban, valamint rendesen tanulni, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, 
f) olyan magatartást tanúsítani, hogy ne veszélyeztesse saját maga és a nevelés-oktatásban részt vevő további személy egészségét és biztonságát,
g) tiszteletben tartani iskolatársainak, az iskola vagy oktatási létesítmény alkalmazottainak emberi méltóságát,
h) tiszteletben tartani az iskola vagy oktatási intézmény alkalmazottainak utasításait, amelyek összhangban állnak az általános érvényű jogszabályokkal, az iskola belső előírásaival és a jó erkölccsel.
(5) A törvényes képviselőnek joga van kiválasztani gyereke számára azt az iskolát vagy oktatási létesítményt, amely a gyerek képességeinek, egészségi állapotának, érdeklődésének és kedvteléseinek, felekezeti hovatartozásának, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelés-oktatást nyújt a jelen törvény alapján; az iskola vagy iskolai létesítmény szabad megválasztásának joga a nevelési-oktatási rendszer lehetőségeivel összhangban érvényesíthető.
(6) A gyermek vagy a tanuló törvényes képviselőjének vagy az intézmény elöljárójának jogában áll
a) kérni, hogy az iskola vagy oktatási létesítmény a nevelés-oktatás keretében a gyermekeknek és a tanulóknak tárgyilagos és sokoldalú információkat és ismereteket nyújtson, összhangban a világ jelenlegi tudományos ismereteivel, valamint a jelen törvénybe foglalt nevelési-oktatási elvekkel és célokkal, 
b) megismerkedni az iskola vagy oktatási létesítmény nevelési-oktatási programjával és az iskolai rendszabályzattal, 
c) tájékoztatást kapni gyermeke nevelési-oktatási eredményeiről, 
d) tanácsadói szolgáltatásokat kapni gyermeke nevelését és oktatását illetően, 
e) részt venni a nevelés-oktatásban az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatójának előzetes beleegyezését követően, 
f) véleményt nyilvánítani az iskola vagy oktatási létesítmény nevelési-oktatási programjával kapcsolatban az iskola önkormányzati szervei útján, 
g) jelen lenni gyermeke bizottsági vizsgáztatásán az iskolaigazgató előzetes beleegyezésével. 
(7) A gyermek vagy tanuló törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója köteles 
a) megteremteni a gyermek számára az iskolai nevelés-oktatásra való felkészülésének és iskolai kötelességei teljesítésének feltételeit, 
b) betartani a gyermeke oktatási-nevelési folyamatának feltételeit az iskolai házirend értelmében,
c) gondoskodni a gyermek szociális és kulturális hátterének megteremtéséről és tiszteletben tartani speciális nevelési-oktatási szükségleteit, 
d) tájékoztatni az iskolát vagy oktatási létesítményt a gyermek egészségi állapotáról, egészségügyi problémáiról, vagy más fontos tényekről, amelyek hatással lehetnek a nevelés-oktatás menetére, 
e) megtéríteni a kárt, amit a tanuló szándékosan okozott.
(8) A gyerek törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója köteles beíratni a gyermeket a tankötelezettsége teljesítésére, és gondoskodni arról, hogy a gyermek időben és rendszeresen járjon iskolába, ha nem biztosítja számára az oktatás más formáját a jelen törvény alapján; a gyermek nevelés-oktatásról való hiányzásának okait igazolásokkal támasztja alá az iskolai rendszabályzattal összhangban.
(9) Ha a gyermek vagy a tanuló nem vehet részt az iskolai vagy az oktatási létesítményi nevelés-oktatáson, a törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója a hiányzás okát haladéktalanul köteles bejelenteni az iskolának vagy az oktatási létesítménynek. A gyermek igazolt hiányzási okaként főként betegség fogadható el, esetleg orvos által elrendelt iskolalátogatási tilalom, rendkívül időjárási körülmények vagy a tömegközlekedési eszközök üzemelésének váratlan szünetelésé, rendkívüli családi események, illetve a gyermek vagy tanuló versenyeken történő részvétele.
(10) Kiskorú gyermek vagy tanuló legfeljebb három egymást követő tanítási napig tartó hiányzását törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója igazolja; kivételes és különösen indokolt esetekben az iskola kérhet orvosi igazolást a gyermek vagy tanuló betegségéről, vagy hiányzása indokoltságát bizonyító más igazolást is. Amennyiben a gyermek vagy tanuló betegségből adódó hiányzása egymást követő három tanítási napnál tovább tart, a gyermek vagy a tanuló törvényes képviselője vagy az intézmény elöljárója orvosi igazolást mutat be. 
(11) A nagykorú tanuló maga igazolja hiányzását a (8)-(10) bekezdésbe foglaltak szerint. 
(12) Az (1)-(11) bekezdésekbe foglalt rendelkezések a fogságukat töltő személyekre és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt álló személyekre arányos mértékben vonatkoznak az szerint, hogy oktatásuk biztosítva legyen a külön jogszabályban meghatározottak szerint.28)

145. §
(1) A jelen törvény által garantált jogok egyaránt vonatkoznak minden felvételizőre, gyermekre, tanulóra és hallgatóra, a külön jogszabályban lefektetett,48) az oktatásban való egyenlő bánásmód elvével összhangban.
(2) A jelen törvényből fakadó jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének összhangban kell állniuk a jó erkölccsel. Senkinek sem szabad ezekkel a jogokkal és kötelességekkel visszaélnie a másik felvételiző, gyermek, tanuló vagy hallgató kárára. A felvételizőt, gyermeket, tanulót és hallgatót nem szabad jogainak gyakorlása miatt büntetni azért, mert más felvételiző, gyermek, tanuló, hallgató és pedagógiai alkalmazott, vagy az iskola más alkalmazottja ellen panaszt emel, feljelentést tesz vagy bűntető eljárás megindítását kezdeményezi.
(3) Az a felvételiző, gyermek, tanuló és hallgató, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvény által védett érdekei sérültek az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, bíróságon kérhet jogorvoslatot külön jogszabályban meghatározottak szerint.48)
(4) Az iskolának vagy oktatási létesítménynek a jelen törvény alapján semmilyen módon nem szabad a jelentkezőt, gyermeket, tanulót és hallgatót büntetni vagy hátrányos helyzetbe hozni azért, mert a jelen törvényben garantált jogait érvényesíti. 
(5) Az a munkáltató, amely óvoda, alapiskola, művészeti alapiskola, középiskola, speciális nevelési-oktatási igényű gyerekek és tanulók iskolája, nyelviskola vagy oktatási létesítmény, a munkajogi jogviszonyokban köteles a pedagógus alkalmazottak esetén a munkajog területére külön jogszabályban rögzített egyenlő bánásmód elvével összhangban eljárni.

146. §
Külföldi személyek oktatása
(1) A jelen törvény céljaira külföldi gyermek
a) azon személyek gyereke, akik más ország állampolgárai vagy állampolgárság nélküli személyek, akik a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,81)
b) a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot kérelmezők gyermeke, külön jogszabály alapján,82)
c) a külföldön élő szlovákok gyermeke, 
d) a menedékjogot kérvényezők, külön jogszabály alapján,82)
e) a gyermek mint külföldi, aki törvényes képviselő kísérete nélkül tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén.83)
(2) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel tartózkodó idegenek gyermekeinek és a menedékjogot kérelmezők gyerekeinek,82) valamint a külföldön élő szlovákok gyermekeinek nevelést és oktatást, szállást és étkezést jelen törvénybe foglalt iskolákban ugyanolyan feltételek mellett nyújtanak, mint a Szlovák Köztársaság polgárainak.
(3) A külföldiek gyermekeinek a nyelvi korlátok kiküszöbölésére alapfokú és bővített államnyelv-tanfolyamokat szerveznek. 
(4) A menedékjogot kérelmezők gyermekeit, a menekültek gyermekeit, a külföldiek gyermekeit, akiknek menekültvédelmet nyújtottak,82) az iskolaigazgató eddigi műveltségük színvonalának megállapítását követően és államnyelvtudásuktól függően a megfelelő évfolyamba sorolja be, legkésőbb három hónappal a menedékjog megítélésére indult eljárást követően, illetve a menekültek gyerekeit82) legkésőbb három hónapon belül az ideiglenes menedék intézésének kezdetétől számítva. Az államnyelv elégtelen tudásából kifolyólag a gyermek feltételesen besorolható az életkorának megfelelő évfolyamba, azonban legfeljebb egy tanévre.
(5) A menedékjogi intézményekben elhelyezett menedékjog-kérelmezők gyermekeinek, akiknek iskolalátogatása jelen törvény alapján kötelező, az alapfokú szlovák nyelvtanfolyamot szakmailag és pénzügyileg a belügyminisztérium biztosítja.
(6) Az idegenek gyermekeinek nyelvtanfolyamait más jogi személy vagy természetes személy is megszervezheti, az akkreditáció megszerzését követően.84)
(7) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási engedéllyel élő idegenek gyermekei részére létesíthetők az állami iskoláktól eltérő iskolák is, és a nevelés és oktatás az államnyelvtől eltérő nyelven is biztosítható pénzbeli térítés fejében. 
(8) A (2)-(7) bekezdések vonatkoznak azokra a személyekre, akik az (1) bekezdés szerinti jogállású személyek. 
(9) Azon pedagógiai alkalmazottak képzését, akik az (1) bekezdésbe foglalt külföldiek gyermekeit oktatják, szakmailag, szervezésileg, módszertanilag és anyagilag is az oktatási minisztérium biztosítja.

Csereprogram

147. §
(1) Csereprogram a Szlovák Köztársaság középiskolája és az Európai Unió más tagállamának középiskolája között, vagy egy olyan állam középiskolája között valósul meg, amely nem tagállama az Európai Uniónak (továbbiakban „harmadik állam”). Csereprogram olyan középiskolák között valósul meg, amelyeknek rendszerint azonos tanulmányi szakirányuk vagy képzési irányuk van.
(2) Annak a tanulónak, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, az Európai Unió más tagállamának polgára vagy harmadik ország polgára, joga van a középiskola oktatási szakának elismert oktatási programja egy részét a középiskola által nyújtott csereprogram keretén belül elvégezni.
(3) Csereprogram a csereprogram szabályai alapján valósul meg, amit minden iskola a saját iskolai oktatási programjával összhangban dolgoz ki. 
(4) Az (1) bekezdésbe foglalt csereprogram főként 
a) új ismeretek megszerzésére irányul az adott tanulmányi szakirányon vagy szakképzésben,
b) gyakorlati tapasztalatok és készségek megszerzésére irányul az adott szakirányon vagy szakképzésben, 
c) a nyelvismeret fejlesztésére, minőségi javítására irányul. 
(5) Az az iskola, amelyik a diákcserét csereprogram keretén belül valósítja meg, átveszi a felelősséget a diákért állama területén, főként az alábbi kiadások fedezésében:
a) szállás és étkezés, 
b) oktatás, 
c) egészségügyi ellátás, 
d) a hazautazás költségei. 
(6) Az (1) bekezdésbe foglalt iskolaköteles pedagógiai és szakmai felügyeletet biztosítani a csereprogram egész ideje alatt.
(7) A csereprogram finanszírozásának forrásai főként 
a) az állami költségvetésből származó eszközök, 
b) az iskola vállalkozói tevékenységéből származó eszközök, 
c) adományok és támogatások hazai és külföldi jogi személyektől és természetes személyektől,
d) az iskolák fenntartóinak eszközei, 
e) az Európai Uniótól származó pénzeszközök. 

148. §
(1) A 147. § (1) bekezdésbe foglalt csereprogram a résztvevő középiskolák közötti egyezmény alapján valósul meg.
(2) A csereprogramról szóló szerződés elsősorban tartalmazza
a) iskolák nevét, székhelyének címét és az államok nevét, amelyek területén a csereprogramok megvalósulnak,
b) a csereprogram célját 147. § (4) bekezdése szerint, 
c) a csereprogram kezdőnapját és zárónapját, 
d) a csereprogram tanulóinak utazási módját, 
e) a csereprogram befejezésének módját, 
f) a tanulók biztonságának és felügyeletének biztosítását a csereprogram egész idejére annak az iskolának a részéről, amelyben a diákok a csereprogramon részt vesznek,
g) a csereprogramban résztvevő tanulók pénzügyi bebiztosításának módját,
h) az iskola jogi képviseletére feljogosított szerveinek aláírását és pecsétlenyomatát.
(3) A csereprogram egyezményének melléklete a csereprogramban résztvevő tanulók névjegyzéke. A csereprogram tanulóinak névjegyzéke elsősorban tartalmazza
a) a tanuló családi és utónevét,
b) a tanuló születési dátumát,
c) a tanuló állandó lakcímét,
d) a tanuló törvényes képviselőjének, illetve nagykorú tanuló esetén saját beleegyező nyilatkozatát.
(4) A csereprogramon az a tanuló vehet részt, aki betöltötte legalább a tizenötödik életévét, legfeljebb a huszonegyedik életévét, valamint annak az iskolának a tanulója, amely az (1) bekezdés szerint egyezséget kötött.
(5) A tanuló csereprogramjának hossza nem haladhatja meg az egy tanévet.
(6) A csereprogram keretében a tanuló csak olyan családban lehet elszállásolva, amelyik sokoldalúan biztosítja a lelki fejlődés és testi fejlődés feltételeit.
(7) A csereprogramon részt vevő diák egészségügyi biztosítását a kiküldő iskola biztosítja.
(8) A kiküldő iskola felel azért, hogy felelősségbiztosítás köttessék károkozások esetére, a csereprogram tevékenységére vonatkozólag. 
(9) A csereprogram befejezését igazoló okirat a csereprogram befejezéséről kiállított bizonyítvány vagy tanúsítvány.
(10) A csereprogram befejezését igazoló iratot a Szlovák Köztársaság államnyelvén és annak az államnak a hivatalos nyelvén állítják ki, amely államnak a csereprogramban részt vevő diák az állampolgára.

149. §
Ösztöndíj
(1) Ösztöndíjat olyan tanuló kaphat, aki középiskola, szakmunkásképző vagy szakképző iskola (tanoda) nappali tagozatos tanulója, amennyiben együttesen bírálják el olyan személyekkel, 
a) akiknek anyagi szükséghelyzetükre való tekintettel szociális segélyt és kiegészítő juttatásokat folyósítanak külön jogszabályban meghatározottak alapján,85) vagy 
b) akik esetében az ösztöndíj igénylését megelőző naptári évben a naptári évi bevételének egy tizenkettede86) legfeljebb a külön jogszabályban meghatározottak szerinti87) létminimum összegét érte el. 
(2) Az ösztöndíjat a tanév elejétől folyósítják az adott tanévre, a 150. § szerinti iskolai oktatás időszakában. 
(3) Ösztöndíjat a tanuló vagy törvényes képviselője (továbbiakban „kérvényező”) a tanuló által látogatott iskola igazgatójának benyújtott írásos kérvénye alapján folyósítanak. 
(4) Amennyiben a kérvényező a tanév során kérvényezi az ösztöndíjat, ösztöndíjat az adott tanév azon naptári hónapjának első napjától folyósítják, amelyben a kérvényt benyújtották.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a tanuló ösztöndíjkérelméhez mellékelni kell azt az iratot,88) mely bizonyítja, hogy a tanulót együttesen bírálják el olyan személyekkel, akiknek anyagi szükséghelyzetükre való tekintettel szociális segélyt és kiegészítő juttatásokat folyósítanak külön jogszabályban meghatározottak alapján.85)
(6) Ösztöndíjat nem folyósítanak azon tanulónak, akit feltételesen kizártak, mégpedig annak a naptári hónapnak az első napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a tanuló feltételes kizárást elrendelték, annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a feltételes kizárás ideje letelik.
(7) Az ösztöndíj megítélésének feltétele a kérvényező írásbeli kötelezettségvállalása, hogy
a) az iskola igazgatójával haladéktalanul írásban minden olyan tényt, amely kihatással lehet az ösztöndíj folyósítására,
b) visszafizeti az ösztöndíjat, amelyet az általa szolgáltatott valótlan adatok alapján vagy az ösztöndíj nyújtását meghatározó tények változásainak eltitkolása alapján nyújtottak.89)
(8) Amennyiben az ösztöndíj megítélését meghatározó tények változnak, a változást hajtanak végre, amennyiben
a) az a tanulóra nézve előnyös, annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben a változás bekövetkezett, ha legkésőbb a következő naptári hónapban azt bejelentették; ezen határidő letelte után annak a naptári hónapnak az első napjától, amelyben a változást jelentették,
b) az a tanulóra nézve hátrányos, annak a naptári hónapnak az első napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a változás bekövetkezett.
(9) Nem folyósítanak ösztöndíjat, ha azt valótlan adatok alapján ítélték meg a tanulónak vagy olyan időszakra, amelyben az ösztöndíj nyújtását meghatározó tényekben olyan változás következett be, amely miatt az ösztöndíjnyújtás feltételei nem teljesülnek.
(10) A tanuló ösztöndíjának havi összege
a) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének29) 50%-a, ha az átlagos előmenetele 2,0 vagy ennél jobb,
b) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének29) 35%-a, ha az átlagos előmenetele 2,0-nál rosszabb, de legfeljebb 2,5,
c) a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegének29) 25%-a, ha átlagos előmenetele 2,5-nél rosszabb, de legfeljebb 3,5.
(11) A tanuló tanulmányi átlagát a tanév előző félévének bizonyítványában az egyes tantárgyakból szereplő érdemjegyek átlagaként határozzák meg; a tanuló átlagos előmenetele nem foglalja magába a nem kötelező tantárgyakból kapott osztályzatokat.
(12) Amennyiben a tanulót csak szóban értékelik, mégpedig „megfelelt” értékeléssel, az ösztöndíj összegét ennek megfelelően határozzák meg a (11) bekezdés rendelkezéseihez igazodva.
(13) A tanuló előmeneteli átlagát az első évfolyam első félévében a legutoljára látogatott iskola második félévi bizonyítványa alapján határozzák meg. 
(14) Az ösztöndíjakat az iskola által meghatározott határidőben fizetik ki.90)
(15) Az ösztöndíj odaítéléséről90) az iskola igazgatója dönt. 

150. §
A tanév megszervezése
(1) A tanév szeptember 1-én kezdődik és a következő év augusztus 31-én fejeződik be.
(2) A tanév az iskolai oktatás időszakából áll, melyet az iskolai szünidő időszaka követ; iskolai szünidők lehetnek az iskolai oktatás időszakában is.
(3) Az iskolai oktatás időszaka az adott naptári év június 30-án ér véget; azt követi az iskolai szünidő időszaka, amely az adott naptári év augusztus 31-én ér véget.
(4) Az iskolai oktatás időszaka iskolai félévekre tagozódik. Az első iskolai félév az adott naptári év január 31-én ér véget, a második félév az adott naptári év június 30-án ér véget.
(5) Az iskolai oktatás időszakában az iskolaigazgató a tanulóknak nyomós, főleg szervezési vagy működési okokból legfeljebb öt szabadnapot adhat.
(6) Az oktatási minisztérium általános érvényű jogszabályi rendeletekben határozza meg az iskolai oktatás időszakában az iskolai szünetek időpontjait és a tanév szerkezetének további részleteit.
(7) Az oktatási minisztérium minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza honlapján az iskolai szünetek időpontjait az iskolai oktatás időszakában, három egymást követő tanévre.

151. §
A nevelés és oktatás további feltételei
(1) Jelen törvényben foglalt iskolák és oktatási létesítmények folytathatnak vállalkozói tevékenységet.91) Ez a tevékenység nem állhat ellentétben küldetésük teljesítésével.
(2) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben tilos politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenysége, valamint azok népszerűsítése.
(3) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben megengedhetetlen az olyan reklám, amely ellentétes a nevelés és oktatás elveivel és tartalmával, vagy a neveléssel és oktatással ellentétes negatív tevékenységekkel kapcsolatos, valamint a gyermekek és diákok egészségére, lelki vagy erkölcsi fejlődésére veszélyes termékek reklámozása és árusítása.
(4) Az iskolákban és az oktatási létesítményekben tilos olyan információk nyújtása vagy hozzáférhetővé tétele, vagy az informatikai eszközökkel való visszaélés, amely a jó erkölcsök megzavarásához vezethet.

152. §
Az egészségvédelem és biztonság a nevelés-oktatás során
Az iskolák és az oktatási létesítmények a nevelési-oktatási folyamat, a neveléssel és oktatással közvetlenül összefüggő tevékenységek, valamint szolgáltatásnyújtás során kötelesek 
a) figyelembe venni a gyermekek és tanulók alapvető fiziológiai szükségleteit, 
b) megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a gyermekek és tanulók egészséges fejlődéséhez és a szociálpatológiai jelenségek megelőzéséhez szükségesek,
c) biztosítani a gyermekek és tanulók biztonságát és egészségének védelmét,
d) azon elengedhetetlenül szükséges információkat a gyermekek és tanulók részére hozzáférhetővé tenni, amelyek biztonságukhoz és egészségük védelméhez szükségesek, 
e) nyilvántartást vezetni a gyermekek és tanulók iskolai baleseteiről, amelyek a nevelési-oktatási folyamat közben és az iskola által szervezett tevékenységek során következtek be; iskolai baleset esetén feljegyzést készíteni az iskolai balesetről.

153. §
Az iskolai rendtartás
(1) Az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatója az iskola rendtartást az iskolai önkormányzat szerveivel és a pedagógiai tanácsban való megvitatást követően adja ki. Az iskolai rendtartás részletesen szabályozza
a) a gyermekek, a tanulók és a törvényes képviselők jogait és kötelességeit az iskolában vagy az oktatási létesítményében, a kölcsönös kapcsolatokat, valamint a pedagógus alkalmazottakkal és az iskola további alkalmazottaival való kapcsolatok szabályait,
b) az iskola vagy oktatási létesítmény működésének és belső rendszerét, 
c) a gyermekek és tanulók biztonságának és egészségvédelmének, valamint a szociálpatológiai jelenségektől, diszkriminációtól vagy erőszaktól való védelmének feltételeit,
d) az iskola vagy oktatási létesítmény tulajdonkezelésének feltételeit, amennyiben a fenntartó így határoz.
(2) Az iskola vagy oktatási létesítmény igazgatójának beleegyezésével a gyermekek és a tanulók számára lehetővé teszi a versenyeken való részvételt.
(3) Az iskolai rendszabályzatot az igazgató nyilvánosan hozzáférhető helyen teszi közzé az iskolában vagy az oktatási létesítményben, bizonyítható módon megismerteti azt az alkalmazottakkal, a gyermekekkel és a tanulókkal, valamint kiadásáról és tartalmáról tájékoztatja a gyermekek és tanulók törvényes képviselőit.

154. §
A nevelés és oktatás minőségének vizsgálata és értékelése
(1) A nevelés és oktatás minőségének vizsgálata és értékelése feladatokat lát el
a) az oktatás összefüggő folyamata eredményeinek javulása vagy romlása megfigyelésében, 
b) teljesítményi és minőségi célok, valamint célkitűzések elérésének megfigyelésében,
c) iskolák vagy oktatási létesítmények külső és belső értékelésének és összehasonlításának megfigyelésében, 
d) döntések következményeinek megfigyelésében. 
(2) A nevelési-oktatási folyamat minősége megfigyelésének és értékelésének az állami oktatási program szintjén történő megvalósításához az oktatási minisztérium létrehozza a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézetet.
(3) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet
a) felel a vizsgafolyamat külső részének előkészítéséért és módszertani vezetéséért, valamint a tanulók teszteléséért jelen törvénybe foglalt iskolákban, a külső felmérés vagy tesztelés eredményeinek feldolgozásáért, kiértékeléséért és megőrzéséért,
b) meghatározza az oktatási minisztérium által elrendelt vizsga vagy tesztelés külső részeinek tartalmát,
c) alkalmassági bizonylatot ad ki az iskolai érettségi vizsgabizottság elnöki, a tantárgyi érettségi vizsgabizottság elnöki és a vizsgáztatás vagy tesztelés külső részeinek eredményértékelői tisztségének betöltéséhez.
(4) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet költségvetési szerv, amely pénzügyileg az oktatási minisztérium költségvetésének a része. 
(5) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet az iskolákban és oktatási létesítményekben a jelen törvény alapján 
a) biztosítja az oktatási minisztérium által elrendelt érettségi vizsgák külső (központi) vizsgarészét és belső írásbeli vizsgarészét,
b) meghatározza a pedagógiai alkalmazottak iskolai érettségi vizsgabizottsági elnöki, tantárgyi érettségi vizsgabizottsági elnöki szakmai felkészítésének követelményrendszerét,
c) biztosítja a külső vizsgákra vagy tesztelésekre a feladatok vagy tesztek előállítását, legyártását, kézbesítését és kiértékelését azon iskolák és oktatási létesítmények számára, amelyekben a vizsga vagy a tesztelés elvégzendő,
d) nyilvántartást vezet a külső (központi) vizsgák vagy tesztelések eredményeiről,
e) nyilvántartást vezet a pedagógiai alkalmazottakról, akik jogosultak érettségi vizsgabizottsági elnöki tisztséget, tantárgyi érettségi vizsgabizottsági elnöki tisztséget, vagy az értékelői tisztséget betölteni, és átadja azt az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szervnek.50)
(6) A Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet feladatokat lát el a nemzetközi felmérések szlovákiai biztosításában is azon programok alapján, amelyekbe a Szlovák Köztársaság bekapcsolódik. 
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljaira a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet jogosult személyi adatok beszerzésére és kezelésére
a) a tanulóról
1. családi és utóneve,
2. születésének dátuma,
3. személyi száma,
4. az általa látogatott osztály,
5. az általa látogatott évfolyam,
6. az általa látogatott iskola megnevezése,
7. speciális nevelési-oktatási igényei terjedelmében,
b) a pedagógiai alkalmazottról
1. családi és utóneve,
2. születési dátuma és helye,
3. munkáltatójának címe,
4. lakcíme és tartózkodási formája terjedelmében.
(8) A nevelés és oktatás minőségének megfigyelését és értékelését a fentieken kívül megvalósítja még
a) az iskola vagy oktatási létesítmény, 
b) az Állami Tanfelügyelet, 
c) az egészségügyi minisztérium az egészségügyi szakközépiskolák egészségügyi szakirányú képzései kapcsán.

155. §
Az alapiskolai tanulók külső (központi) tesztelése
(1) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése az alapiskolás tanulók nevelési-oktatási eredményei országos színvonalának megállapítása céljából valósul meg az egyes tantárgyak vonatkozásában. 
(2) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése az állami oktatási program oktatási alapelvei szerint valósul meg, és annak tartalmi összetevőit és teljesítményi összetevőit követi figyelemmel.
(3) Az érintett évfolyamot és tantárgyakat, amelyekből az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelését meg kell valósítani, minden tanévben az oktatási minisztérium határozza meg.
(4) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelése minden évben egy napon valósul meg valamennyi alapiskola adott évfolyamában, melyben a tesztelésre sor kerül. A vizsga időpontját az oktatási minisztérium határozza meg. Az alapiskolák tanulói külső (központi) tesztelésének megszervezéséért az iskola igazgatója felel. 
(5) Az alapiskolák tanulóinak külső (központi) tesztelésében az alapiskolák érintett évfolyamának minden tanulója részt vesz, beleértve a speciális nevelési-oktatási igényű tanulókat is, a szellemi fogyatékos tanulók oktatási programjai szerint képzettek kivételével.
(6) A speciális nevelési-oktatási igényű tanulók esetében megfelelően módosítják a külső (központi) tesztelés lebonyolításának feltételeit.
(7) Ha az alapiskola 9. évfolyamának tanulója objektív okból nem vesz részt a külső (központi) tesztelésen a rendes időpontban, az alapiskola igazgatója a tanuló törvényes képviselőjével való egyeztetés után a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézettől pótlólagos külső (központi) tesztelési időpontot kér. A pótidőpontot, amelyben a külső (központi) tesztelést végre kell hajtani, úgy kell meghatározni, hogy a tesztelés eredményét a tanuló még benyújthassa azon középiskola igazgatójának, ahová továbbtanulásra jelentkezett, legkésőbb öt nappal a felvételi vizsga időpontja előtt. 

156. §
(1) A tanulók jelen törvény szerinti külső (központi) vizsgái és külső (központi) tesztelései anyagainak kidolgozása, szállítása és értékelése során úgy kell eljárni, hogy ne fordulhassanak elő olyan tényezők, amelyek a vizsgák külső (központi) részének, vagy a vizsgák írásbeli belső részének, vagy az iskolák tanulói külső (központi) tesztelése tesztjeinek nyilvánosságra kerülését eredményeznék, így az egyenlő bánásmód elvét48) sértenék, vagy jogtalan előnyök szerzéséhez vezethetnének.
(2) Amennyiben az oktatási minisztérium, a Nemzeti Közoktatási Értékelési és Vizsgaintézet vagy az illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerve az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegésének gyanúját tapasztalja, büntetőjogi feljelentést tesz. 

Gyermekek, tanulók és hallgatók nyilvántartása

157. §
Központi nyilvántartó
(1) A központi nyilvántartó azon gyermekek, tanulók és hallgatók személyi adatainak tára, akik a nevelési-oktatási folyamatban részt vesznek az iskolákban, az oktatási létesítményekben és a gyakorlati szakoktató központokban, valamint ezen gyermekek, tanulók és hallgatók törvényes képviselői személyi adatainak a tára.
(2) A központi nyilvántartó a közigazgatás92) elektronikus informatikai rendszere, melynek fenntartója11) az oktatási minisztérium. 
(3) A központi nyilvántartóban az alábbi adatokat vezetik:
a) ha gyermekről, tanulóról, hallgatóról van szó
1. titulus, családi és utónév, születési családi név,
2. a születés dátuma, helye, járása és országa,
3. az elhalálozás dátuma és helye, esetleg a halottá nyilvánítás időpontja, vagy a halottá nyilvánítás visszavonásának adatai,
4. személyi szám,
5. nem,
6. nemzetiség,
7. állampolgárság,
8. jogképesség,
9. családi állapot,
10. lakcím és tartózkodási forma,
11. tartózkodási tilalom,
12. elérhetőségek,
13. lakcím, ahonnan az iskolába bejár,
14. a 144. § (7) bekezdése d) pontja szerinti tények,
15. a felvétel dátuma, tanulmányi szak, tanulmányi szakirány, szakképzési szak vagy szakképzési szakirány, nevelési-oktatási program valamint a nevelés és oktatás formája az iskolában, az oktatási létesítményben vagy a gyakorlati képzési munkahelyen és az azokban történő aktivitásokban való részvételről szóló adatok,
16. tanulmányi szerződés külön jogszabály szerint,92a)
17. szerződés a jövendő munkaszerződésről külön jogszabály szerint,92b)
18. az elért végzettségi fok és az elért tanulmányi eredmények,
19. az igazolatlanul mulasztott tanítási órák száma, mégpedig a tanév minden hónapjában külön-külön.
b) ha a gyermek, tanuló, hallgató törvényes képviselőjéről van szó
1. a személyes adatok az a) pont 1-12. alpontja szerinti terjedelemben,
2. az elért végzettségi fok.
(4) Az oktatási minisztérium a központi nyilvántartó személyi adatbázisainak változásait követően jogosult a jelen törvénnyel összhangban kezelni a központi nyilvántartóban a változások előtt szereplő személyi adatokat is, mégpedig a (11) bekezdésben meghatározott ideig. 
(5) Az oktatási minisztérium biztosít minden műszaki felületet az iskoláknak vagy oktatási intézményeknek a 158. § (1) bekezdése szerinti kötelességeik teljesítéséhez.  
(6) A központi nyilvántartóban kezelt személyi adatok perdöntőek az iskolai, oktatási létesítményi, az iskolafenntartók, az oktatási intézményfenntartók, az állami szervek, a területi önkormányzati hatóságok és más közigazgatási szervek számára. 
(7) A központi nyilvántartó nem nyilvános, és az oktatási minisztérium személyes adatokat a központi nyilvántartóból csak a külön jogszabályi93) kötelezettségeiből fakadó mértékben kezel és ad ki, kizárólag a (8) bekezdésében taglalt személyeknek, az alábbi célokra
a) az iskolai és oktatási létesítményi képzőknek a nevelési-oktatási folyamat finanszírozásának ellenőrzésére,
b) a képzés dokumentumainak és a megszerzett végzettségi foknak a külön jogszabály szerinti93a) hitelesítésére, 
c) a képzés dokumentumainak és a megszerzett végzettségi foknak vagy szakképesítésnek a hitelesítésére ösztöndíj nyújtásához a jelen törvény szerint, 
d) statisztikai adatfeldolgozás céljára, beleértve a nemzetközi összehasonlításokat, valamint költségvetési célokra,
e) az egészségbiztosítási, szociális biztosítási és öregségi nyugdíjtakarékossági feladatok teljesítésére, vagy
f) a tömegközlekedés tervezési céljainak és feladatellátásának teljesítése érdekében.
(8) Az oktatási minisztérium a központi nyilvántartó személyes adatait hozzáférhetővé teszi
a) az iskolák és oktatási létesítmények számára, ha azok rájuk vonatkoznak, vagy azokat a gyermekeket, tanulókat és hallgatókat érintik, akiknek a nevelés-oktatását biztosítják,
b) a fenntartóknak, ha azok az általuk fenntartott iskolára vagy oktatási intézményre vonatkoznak,
c) az oktatásügyi államigazgatási szerveknek hatáskörük mértékében, külön jogszabályi előírások szerint,
d) más államigazgatási szerveknek, a területi önkormányzati szerveknek, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a Szociális Biztosítónak, az egészségbiztosítóknak és a felsőoktatási intézményeknek feladataik teljesítése érdekében, mégpedig az oktatási minisztérium és az érintett jogalany írásos szerződése alapján.
(9) Az iskolák, oktatási létesítmények és helyi oktatásügyi államigazgatási szervek jogosultak a (3) bekezdés szerinti személyi adatok kezelésére saját informatikai rendszereiken belül, külön jogszabály93) szerinti feladataik teljesítése során; vonatkozik ez az iskolák, oktatási létesítmények, szakgyakorlati munkahelyek nevelési-oktatási folyamatában részt vevő tanulók személyi adataira is, melyeket azok az iskolák kezelnek, amelyek tanulóinak a szakgyakorlati munkahelyek gyakorlati oktatásban részesítik. 
(10) A központi nyilvántartó személyi adatainak kezelésére a (9) bekezdés szerint külön jogszabályi előírás11) vonatkozik. A központi nyilvántartóból származó személyi adatok megőrzésére külön jogszabályi94) előírás vonatkozik. 
(11) A (3) bekezdés szerinti személyi adatok a központi nyilvántartóban legtovább az érintett személy halálát vagy halottá nyilvánítását követő egy évig kezelhető. 
(12) A központi nyilvántartóból adatfeldolgozást csak a (6) bekezdésben taglalt jogalanyok külön felhatalmazott alkalmazottai végezhetik. A központi nyilvántartó üzemeltetése céljaira az oktatási minisztérium jogosult kezelni ezen külön felhatalmazással bíró személyek személyi adatait, megbízási címük és a (3) bekezdés a) pontjának első, második, negyedik, tizedik és tizenkettedik alpontja terjedelmében. Ezen adatok kezelésére a (4), (10) és (11) bekezdés egyaránt vonatkozik.

158. §
(1) Az iskolák és oktatási létesítmények a központi nyilvántartónak a 157. § (3) bekezdése terjedelmében nyújtanak személyi adatokat, mégpedig azon naptári hónap utolsó napjáig, amelyben a meghatározó esemény bekövetkezett, vagy amelyben a 157. § (3) bekezdése szerinti személyi adatok változásáról tudomást szereztek, amennyiben a (2) bekezdés másként nem rendelkezik. Az első mondatban meghatározott kötelességet a gyakorlati képzési munkahelyek azok az iskolák teljesítik, amelyek tanulóinak a gyakorlati képzési munkahelyek a gyakorlati képzést végzik.
(2) Ha a 157. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatásról van szó, melyben a döntő esemény vagy változás az érintett naptári évben a tanév vége és szeptember 15-e között következett be, az (1) bekezdés szerinti határidő ezen naptári év szeptemberének 15. napján jár le. Ha a 157. § (3) bekezdése a) pontjának tizenkilencedik alpontja szerinti személyi adatokat érint a változás, a központi nyilvántartóba legkésőbb öt napon belül kell adatot szolgáltatni azon naptári hónapban, amely azt a naptári hónapot követi, amelyre vonatkozóan azt szolgáltatják.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az iskolák és oktatási létesítmények elektronikus formában teljesítik oly módon, amilyet az oktatási minisztérium meghatároz.
(4) Ha az iskola vagy oktatási létesítmény műszaki feltételei nem teszik lehetővé az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek, 3. bekezdés szerinti módon való teljesítését, az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését az iskola vagy az oktatási létesítmény fenntartója által biztosítja; ha a fenntartó műszaki feltételei ezt nem teszik lehetővé, akkor a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv által. Az iskola vagy oktatási létesítmény az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti határidő leteltét megelőzően minimum 10 nappal közli a 157. § 3. bek. szerinti adatokat a fenntartójával vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szervvel, azok feldolgozása céljából a központi nyilvántartásban. Ha a döntő eseményre vagy változásra az 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés szerinti határidő letelte előtt kevesebb, mint 10 nappal került sor, az iskola vagy oktatási létesítmény a 157. § 3. bek. szerinti adatokat a fenntartójával vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szervvel, azok feldolgozása céljából a központi nyilvántartásban, haladéktalanul közli.
(5) Az oktatási minisztérium biztosítja a központi nyilvántartónak az (1) bekezdés szerint szolgáltatott személyi adatok összehasonlítását a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásában95) vezetett adatokkal, és a központi nyilvántartóban vezetett személyi adatok, valamint a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásában vezetetett személyi adatok ellentmondása esetén biztosítja a személyi adatok kijavítását a központi nyilvántartóban a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásának személyi adatai szerint. Az első mondat céljaira a belügyminisztérium az oktatási minisztériumnak személyi adatokat szolgáltat a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásából, mégpedig olyan módon, hogy lehetővé teszi az automatizált hozzáférést ezekhez a személyi adatokhoz és az adatok automatizált összevetését a központi nyilvántartóban szereplő személyi adatokkal; a részleteket az oktatási minisztérium és a belügyminisztérium szerződésben szabályozza. 
(6) A fenntartó vagy a helyi oktatásügyi államigazgatási szerv az oktatási minisztérium kérésére köteles a központi nyilvántartónak az iskola és oktatási létesítmény által szolgáltatott személyi adatokat leellenőrizni, valamint helyességüket és teljességüket visszaigazolni.

159. §
Tantervtanács
A Tantervtanács az oktatási minisztérium szakmai, indítványozó és tanácsadói szerve a nevelés és oktatás kulcsterületein, főleg a nevelés és oktatás tartalmának innovációja, a nevelés és oktatás kínálatának új tanulmányi szakokkal való bővítése, a pedagógiai reformok és az új értékelési modellek területén.

160. §
A hatáskör mértéke
(1) Az egyházi iskolákra és egyházi oktatási létesítményekre a jelen törvény rendelkezései vonatkoznak, kivéve a 29. § (8) bekezdését, 53. § (9) bekezdését; a 130-137. § rendelkezései pedig arányosan alkalmazva vonatkoznak. 
(2) A magániskolákra és a magán oktatási létesítményekre a jelen törvényrendelkezései vonatkoznak, kivéve a 29. § (8) bekezdésének, 53. § (9) bekezdésének rendelkezéseit; a 130-137. § rendelkezései arányosan alkalmazva vonatkoznak. 


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések

161. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az Állami Tanfelügyelet a fenntartó kérésére a 2011/2012-es tanévben magasabb osztálylétszámot is engedélyezhet a 28. § (10) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében szereplőnél. 
(2) A területileg illetékes helyi oktatásügyi államigazgatási szerv meghatározza a fokozatos átmenet ütemét az összes nyolc évfolyamos gimnázium első évfolyamos osztályainak számára és az első osztályok tanulóinak számára vonatkozóan, a következő felvételi eljárás esetére, az adott korosztály népességének 5%-ában, a fenntartóval történt egyeztetést követően, a 2018/2019-es tanévig terjedően. 
(3) A diagnosztikai központok és reedukációs központok gyermeklétszámokra és csoportjainak számára vonatkozó rendelkezéseket először a 2013/2014-es tanévben kell alkalmazni.
(4) Azok a tanulók, akik befejezték az alapiskola 9. évfolyamát, a 2008/2009-es tanévtől kezdődően a felvételi eljárás szempontjából úgy tekintendők, mint akik alsó középfokú végzettséget szereztek.
(5) Azok a tanulók, aki befejezték az alapiskola negyedik évfolyamát, 2008/2009-es tanévtől kezdődően a felvételi eljárás szempontjából úgy tekintendők, mint akik alapfokú végzettséget szereztek.
(6) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola második és negyedik évfolyama közötti évfolyamokba járnak, a negyedik évfolyam befejezéséig a jelenlegi, az alapiskolákban elfogadott kerettantervek, tantervek és nevelési tervek szerint tanulnak. 
(7) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola hatodik és kilencedik évfolyam közötti évfolyamokba járnak, a kilencedik évfolyam befejezéséig a jelenlegi, az alapiskolákban elfogadott kerettantervek, tantervek és nevelési tervek szerint tanulnak. 
(8) Azok a tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben az alapiskola első évfolyamát, az alapiskola ötödik évfolyamát, a középiskola első évfolyamát, a szakosító-ráépülő középiskola, érettségit követő szakképző és felsőbb szakirányú képzés, a szakmunkás iskola, szaktanoda, valamint a művészeti iskola és nyelviskolai képzés első évfolyamát kezdik meg, az iskolai képzési program szerint művelődnek. 
(9) Azon tanulók, akik a 2012/2013-as tanévben fejezik be az alapiskola kilencedik évfolyamát, alsó középfokú végzettséget szereznek. 
(10) Azon tanulók, akik a 2011/2012-es tanévben fejezik be az alapiskola negyedik évfolyamát, alapfokú végzettséget szereznek. 
(11) Azon tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben a négy évfolyamos és hat évfolyamos középiskolák második és hatodik évfolyama közötti évfolyamokba járnak, valamint szakképzőkbe, szakmunkásképzőkbe és szaktanodákba, a tanulmányaik befejezéséig a jelenleg hatályos kerettantervek és tantervek alapján tanulnak, a jelenlegi szabályozás szerint a képzési szakokra vonatkozóan elfogadottak szerint. 
(12) Azon tanulók, akik a 2008/2009-es tanévben a nyolc évfolyamos középiskola második-nyolcadik évfolyamába járnak, a képzés befejezéséig a képzési szakukat az eddigi szabályozás szerint elfogadott kerettantervek és tantervek szerint végzik, a tanulmányaikat így is fejezik be. 
(13) Az ez idáig hatályos jogszabályok alapján megszerzett végzettségi fokok nem módosulnak.
(14) Kísérleti oktatás, mely a jelen törvény hatályba lépése előtt nyert jóváhagyást, annak a befejeződéséig folyhat olyan szabályokkal, amilyenek a jóváhagyása idején hatályosak voltak, de legfeljebb három évig a jelen törvény hatálybalépésétől kezdődően.
(15) Az eddig szabályok szerint létesített iskola-előkészítő létesítmények oktatási létesítmények a jelen törvény értelmében is.
(16) A nyelviskola és az állami nyelviskola, melyet az eddigi jogszabályok szerint oktatási létesítményként hoztak létre, nyelviskola a jelen törvény értelmében is. 
(17) Az eddigi törvény értelmében létesített társult középiskola, a szakiskola és szakmunkásképző szakközépiskola a jelen törvény értelmében is. A társult középiskola, a szakiskola és szakmunkásképző által eddig megkötött szerződésekből fakadó munkajogi jogok és kötelezettségek, tulajdonjogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogok és kötelességek automatikusan átszállnak az érintett szakközépiskolára.
(18) A hat évfolyamos gimnázium tanulói, akik az eddig hatályos jogszabályok alapján kezdték meg tanulmányaikat, a képzés befejezéséig ezen szabályok alapján tanulnak.
(19) Az eddigi szabályozás szerinti diákotthon iskolai kollégium a jelen törvény alapján. Az az iskola, amely az eddigi jogszabályok alapján bentlakásos iskola volt, a jelen jogszabály értelmében iskola, amelynek részét képezi az „iskolai kollégium” oktatási létesítmény.
(20) A pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó nevelési és pszichológiai megelőző központjai a jelen törvény értelmében pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok. 
(21) A speciálispedagógiai tanácsadó és gyermekintegrációs központ a jelen törvény értelmében speciális pedagógiai tanácsadó központ. 
(22) Az eddigi szabályozás szerinti reedukációs otthonok a jelen törvény értelmében reedukációs központok. 
(23) Az eddigi szabályozás szerinti iskolai konyha és az iskolai étkezde a jelen jogszabály értelmében iskolai étkezde.
(24) Az eddigi szabályozás szerinti ételkiadó iskolai konyha és az iskolai étkezde a jelen jogszabály értelmében ételkiosztó iskolai étkezde. 
(25) Az egészségügyi ellátás nyújtása esetén a 124. § alapján 2010. december 31-éig az eddigi szabályozás szerint kell eljárni. 
(26) A 149. § (6) bekezdése arra a tanulóra is vonatkozik, akit feltételesen kizártak a jelen törvény hatálybalépése előtt, amennyiben ez a feltételes kizárás még tart. 
(27) Az oktatási programok alapján oktatják a gyermekeket az óvodában, valamint a gyermekeket és tanulókat a speciális oktatási-nevelési igényűek iskoláiban, továbbá a rendészeti és tűzvédelmi iskolák tanulóit 2009. szeptember 1-jétől, az óvodás gyermekek pedig 2008. szeptember 1-jétől tanulhatnak a jelen oktatási programok alapján. 
(28) A nevelési programok szerint járnak el iskolai oktatási-nevelési létesítményekben és speciális nevelési létesítményekben 2009. szeptember 1-jével kezdődően.

161.a §
A nyolcéves gimnázium fenntartója a helyi oktatásügyi államigazgatási szervnél 2011. március 31-éig kérvényezheti nyolc évfolyamos gimnázium első évfolyama osztályai számának és az első osztályok osztálylétszámának meghatározását a 2011/2012-es tanévre. 

161.b §
Átmeneti rendelkezések a 2013. január 1-jétől hatályos változásokhoz
(1) Az iskolai szakköri tevékenységek központja, melyet a 2012. december 31-éig hatályos jogszabályok szerint hoztak létre, a jelen törvény értelmében szabadidő központ. Az iskolai szakköri tevékenységek központja által megkötött munkajogi szerződések, tulajdonjogi és más jogi viszonyokból eredő jogok és kötelességek jogutódként az érintett szabadidő központra ruházódnak át.
(2) A tanuló vagy más természetes személy, aki vizsgára jelentkezik egyes tantárgyakból vagy érettségi vizsgára jelentkezik 2012. december 31-éig, ezt a vizsgát az addig hatályos jogszabályok szerint teszi le.
(3) Az óvodai osztály maximális gyermeklétszáma, az alapiskolai osztály maximális tanulói létszáma és a középiskola maximális tanulói létszáma, melyet a 2012. december 31-éig hatályos törvény szerint határoztak meg, fennmarad mindaddig, míg az érintett gyermekek és tanulók tanulmányaikat befejezik.
(4) A szakképző (tanoda) harmadik évfolyamának elvégzésével megszerzett végzettségi fok az eddig hatályos törvények szerint érvényben marad. Azok a tanulók, akik a képzést a szakképzőben (tanodában) az eddigi jogszabályi rendelkezések szerint kezdték meg 2013. január 1-je előtt, tanulmányaikat azon jogszabályi rendelkezések szerint fejezik be. A középiskolai felvételi céljaira a jelen bekezdésben taglalt tanulók olyan tanulóknak tekintendők, akik megszerezték az alsó középfokú végzettséget.

161.c §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
A nyolcéves tanulmányi idejű gimnázium alapítója 2014. január 31-éig kérvényezheti a helyi oktatásügyi államigazgatási hatóságnál a 2014/2015-ös tanévre vonatkozóan a nyolcéves tanulmányi idejű gimnáziumi képzés első évfolyama osztályai és tanulólétszámai módosítását.

161.d §
Átmeneti rendelkezések a 2014. március 1-jétől hatályos módosításokhoz
Az érettségi vizsgát helyettesítő nyelvvizsga-bizonylat idegen nyelvi érettségi vizsgaként történő elismerésére a 89. § (9) bek. szerint benyújtott kérvényről az iskola igazgatója 2014. február 28-áig dönt az eddig hatályos előírások szerint. A nyelvvizsga-bizonylat érettségi vizsgaként történő elismeréséről legfeljebb a 2014/2015-ös tanévben hozható határozat.

Átmeneti rendelkezések a 2015. április 1-jétől hatályos módosításokhoz

161.da §
A 2015. március 31-éig hatályos előírások szerint létesített iskolai tangazdaság és gyakorlati szakképző központ fennmarad és tevékenységét a 2015. március 31-éig hatályos jogszabályokban megszabott feltételek mellett végzi egészen az iskolák és oktatási intézmények rendszeréből való törléséig vagy megszüntetéséig.

161.db §
Az abszolvens, aki felsőszintű szakvégzettséget szerzett 2008. augusztus 31-éig, de nem volt engedélyezve számára a jog az „okleveles szakértő” cím, rövidítve „DiS”, vagy az „okleveles művész”, rövidítve „DiS.art.” viselésére, jogosult e cím használatára, ha az elvégzett tanulmányi szaka legalább két évig tartott. Az abszolvens írásbeli kérésére az illetékes iskola, melyben a tanulmányi szakot elvégezte, vagy annak jogutód iskolája igazolást állít ki az e cím használatára való jogosultságról. Ha ez az iskola vagy a jogutód iskolája nem létezik, az abszolvens az ezen cím használatára való jogosultságának igazolását kérheti azon helyi oktatási államigazgatási hatóságtól, melynek területi fennhatósága alá a megszűnt iskola tartozott.

161.e §
Átmeneti rendelkezések a 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1) A 2015. augusztus 31-éig alapiskolák hatodik – kilencedik évfolyama osztályainak tanulói létszámára és a következő évfolyamok osztálylétszámaira egészen az alapiskola kilencedik évfolyamának befejezéséig a 2015. augusztus 31-éig hatályos jogszabály vonatkozik.
(2) A 2015. augusztus 31-éig alapított hároméves – nyolcéves középiskolák második – nyolcadik osztályának tanulói létszámára és a következő évfolyamok osztálylétszámaira egészen a tanulmányaik befejezéséig a 2015. augusztus 31-éig hatályos jogszabály vonatkozik.
(3) Az „okleveles művész” cím 2015. augusztus 31-éig hatályos előírások szerinti használatának a joga fennmarad.

161.f §
Átmeneti rendelkezés a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 2015/2016-os tanévben a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókért járó támogatás összegét a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályokban meghatározott feltételek szerint folyósítják.

161.g §
Átmeneti rendelkezés
a 2016. szeptember 1-től hatályos módosításokhoz
Az alapiskolák második – negyedik évfolyamaiban tanulók minimális osztálylétszámára, melyek 2016. augusztus 31-ig jöttek létre, és az azt követő évfolyamokra, egészen az alapiskola negyedik évfolyamának befejezéséig a 2016. augusztus 31-ig hatályos jogszabály vonatkozik.

Zárórendelkezések

162. §
Ezzel a törvénnyel befogadásra kerültek a jogrendbe az Európai Unió kötelező érvényű jogi aktusai, melyeket a melléklet tartalmaz.

163. §
Hatályon kívül helyezés
Hatályát veszti: 
1. A Tt. 29/1984. sz., az alapiskolák és középiskolák rendszeréről szóló törvénye (oktatási törvény), annak módosításai a Tt. 188/1988., 171/1990., 522/1990., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 230/1994., 231/1994., 6/1998., 5/1999., 229/2000., 216/2001., 416/2001., 506/2001.,334/2002., 408/2002., 553/2003., 596/2003., 207/2004., 365/2004., 1/2005., 5/2005., 363/2007. sz. törvénye által
2. A Szlovák Köztáraság Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. számú törvénye az oktatási létesítményekről, annak módosításai a Tt. 22/1996., 230/2000., 202/2001., 416/2001., Tt. 334/2002. és 596/2003. sz. törvénye által
3. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánynak 99/1978. sz. rendelete a gyermekintézmények hálózatáról
4. A Szlovák Köztársaság Kormányának 282/1994. számú rendelete a tankönyvekről és munkafüzetekről. 
5. Az oktatási és egészségügyi minisztérium és az Állami Szociális Biztosítási Hatóság 124/1967. sz. közös rendelete az egyes ifjúsági létesítmények költségtérítéseiről, a 110/1970. sz. módosító rendelet és a 156/1970.. és a 149/1988. sz. rendeletek értelmében.
6. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 119/1980. sz. rendelete az intézeti nevelésről és intézeti védőnevelésről az oktatási intézményekben, a 46/1982. sz., az 56/1986. sz. és a 230/2000. sz. módosító rendelet szerint.
7. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 143/1984. sz. rendelete az alapiskoláról, a 409/1990. sz. és a 249/1995. sz. rendeletmódosítások szerint.
8. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának 86/1986. számú rendelete a szülők és iskolabarátok szövetségéről.
9. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 65/1988. sz. rendelete a sportiskolákról és a szaktanintézetek sportolófelkészítő osztályairól.
10. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 477/1990. számú rendelete a művészeti alapiskolákról.
11. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának és egészségügyi minisztériumának 536/1990. számú közös rendelete az egyházi iskolák szabályozásáról. 
12. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 80/1991. számú rendelete a középiskolákról, valamint az azt módosító 52/1993., 255/1995., 120/2003. és 424/2005. sz.. rendelet.
13. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 212/1991. számú rendelete a speciális iskolákról, melyet módosított a 63/2000., a 364/2003. és 49/2004. sz. rendelet. 
14. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 261/1991. számú rendelete, amely meghatározza a gazdasági szerződések megszüntetésének feltételeit, az ideiglenes tulajdon használata kapcsán, mely a szakképző iskolákat és központokat, a gyakorlati képzés helyeit, az állami tulajdonban lévő vállalatokat, állami szervezeteket és azok jogutódait érinti.
15. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 262/1991. számú rendelete a fiatalokat a foglalkozásra felkészítő szakközépiskolák és központok, valamint a gyakorlati képzőhelyek létrehozásáról, a képzés folyamatáról és feladatairól.
16. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának 358/1991. számú rendelete a Szlovák Köztáraság területén tanuló külföldiek pénzügyi támogatásáról. 
17. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 245/1993. számú , a szakközépiskolai tanulók, a speciális szakközépiskolai tanulók és szakmunkásképzésben részt vevő tanulók pénzügyi támogatásáról, melyet a 595/2007. számú rendelet módosított.
18. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 196/1994. számú rendelete a diákotthonokról, valamint az azt módosító 426/2007. számú rendelet.
19. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 280/1994. számú rendelete a magániskolákról. 
20. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának 291/1994. számú rendelete a szabadidőközpontokról, valamint az azt módosító 27/2005. számú és 388/2007. rendelet.
21. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 295/1994. számú rendelete az erdei iskoláról.
22. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 351/1994. számú rendelete az iskolai szakköri tevékenységek központjairól, valamint az ezt módosító 28/2005. és 389/2007. sz. rendelet. 
23. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 352/1994. sz. rendelete az iskolai számítógépes központokról. 
24. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 353/1994. sz. rendelete a gyermekintézményekről, valamint az azt módosító 81/1997. és 540/2004. sz. rendelet.
25. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 28/1995. sz. rendelete az iskolai gyermekklubokról, valamint az azt módosító 140/1995. és 588/2004. sz. rendelet. 
26. A Szlovák Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma 85/1995. sz. rendelete az iskolai tangazdaságokról. 
27. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 139/1995. sz. rendelete az állami gyorsíró intézetről. 
28. Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 167/1995. sz. rendelete az iskolai szolgáltató központokról. 
29. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 14/1996. sz. rendelete az egyházi, községi és magániskolák a költségvetési támogatásának feltételeiről. 
30. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 43/1996. sz. rendelete a nevelési tanácsadásról és tanácsadó létesítményekről, valamint az azt módosító 222/1996. sz. rendelet. 
31. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 44/1996. sz. rendelete a nyelviskolákról, az állami nyelviskolákról és az állami nyelvvizsgákról. 
32. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 145/1996. sz. rendelete. a középiskolába történő felvételről, valamint az azt módosító 437/2001., 725/2002., 6/2004. és 706/2004. sz. rendelet. 
33. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 279/1996. sz. rendelete a szakmai gyakorlat központjairól.
34. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma 45/2002. sz. rendelete a tűzvédelmi középiskolákról. 
35. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 311/2004. sz. rendelete a középiskolai és speciális iskolai tanulóknak nyújtandó ösztöndíjakról, valamint az azt módosító 343/2006. sz. rendelet.
36. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 510/2004. sz. rendelete a középiskola befejezéséről, a szakközépiskola és szakmunkásképző befejezéséről, valamint a szaktanoda befejezéséről, az azt módosító 379/2005., 482/2006. és 390/2007. sz. rendelet. 
37. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 376/2005. sz. rendelete az iskolákban és oktatási létesítményekben folyó kísérleti oktatások céljairól, tartalmáról, módszereiről, megszervezéséről és irányításáról, valamint nevelési-oktatási teljesítményének méréséről.
38. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 361/2007. sz. rendelete a tanterv részleteiről az alapiskolákban, középiskolákban és a művészeti alapiskolákban.
39. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztérium 366/2007. sz. rendelete az iskolai étkeztetés tevékenységeiről és működésének feltételeiről.
40. A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 319/2008. sz. hirdetménye a az idegen nyelvi érettségi vizsgát pótló vizsga elismeréséről a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 269/2009. sz., a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának Tt. 405/2009. sz., valamint a Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának Tt. 208/2011. sz. hirdetményei értelmében.
41. A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának 649/2008 sz. rendelete, a szociálisan hátrányos környezetből származó tanulókért járó támogatás felhasználásának céljáról, módosítva a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának 452/2011 sz. rendeletével.


V. cikkely
Hatályosság
Jelen törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, ki-véve az I. cikkely 107. §-ának (4)-(6) bekezdéseit, amelyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba, az I. cikkely 90. §-ának (8) és (9) bekezdését, amelyek 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba, az. I. cikkely 124. §-át, amely 2011. január 1-jén lép hatályba, a III. cikkely 18. pontjában foglalt 4. § (8) bekezdését, a 23. pontjában foglalt 5. § (3)-(5) bekezdéseit, 6. § (3) bekezdését, 24. pontjában foglalt 6.a § (3)-(7) bekezdéseit, 38. pontjában foglalt 8.b és 8.c §-okat, amelyek 2009. január 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 54. § a családról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
2) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § az oktatásügyi államigazgatásáról az és az iskolai önkormányzatról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 314/2001. sz. törvénye 19. § a tűzvészek előli tűzvédelemről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 73/1998. sz. törvénye 142. § (3) bekezdése a Rendőri Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Börtön- és Igazságügyi Őrszolgálati Testülete, a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
3) Büntetőtörvénykönyv 372. §.
4) Büntetőtörvénykönyv 424. §. 
5) A Szövetségi Külügyminisztérium Tt. 209/1992. sz. jegyzőkönyve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény átvételéről és az ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvek.
5a) A Tt. 61/2015. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvény és egyéb törvényi módosítások, 28. § (2) bek.
6) A Szlovák Köztársaság Tt. 742/2004. sz. kormányrendelete a szakmai alkalmasságról az egészségügyi hivatás végzésére a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
6aa) A Tt. 61/2015. sz. törvénye
6ab) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 20. §-a
7) A Tt. 596/2003. sz. törvény 13. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
8) Tt. 596/2003. sz. törvény 16. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 270/1995. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
10) A Tt. 395/2002. sz. törvény 2. § (14) bekezd. az archívumokról és irattárakról és az egyes törvények kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
11) A Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyi adatok védelméről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
12) A Tt. 428/2002. sz. törvény 18. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
13) A Tt. 428/2002. sz. törvénye 49. § (5) bekezd. c) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 149/1995. sz. törvénye a siket személyek jelbeszédéről.
14a) A Tt. 597/2003 sz., az alapiskolák, középiskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról szóló, a Tt. 182/2017 sz. törvénye által módosított törvénye 4ad. §-a.
14b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993 sz., az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított törvénye.
15) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 14. § (2) bekezd. a) és b) pont a Tt. 475/2005. sz. törvénye értelmében.
16) A Tt. 308/1991. sz. törvénye a vallásszabadságról és az egyházak és vallási közösségek helyzetéről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
17) A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 394/2004. sz. nyilatkozata a Szlovák Köztársaság és a Szentszék közötti Szerződésről a katolikus nevelésről és oktatásról.
Megegyezés a Szlovák Köztársaság és a regisztrált egyházak és vallási közösségek között a vallási nevelésről és oktatásról (Tt. 395/2004. sz.).
17a) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 4. §-ának (2) bek.
18) A Szlovák Köztársaság Tt. 12/2008. sz. kormányrendelete az akadémiai címek és azok rövidítéseinek használatáról, az egészségügyi hivatás végzésére való szakmai alkalmassághoz kapcsolódóan
19) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
20) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye 6. § (2) bekezdés a községekről szóló törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
21) A Tt. 596/2003. sz. törvény 10. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
22) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (1) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
23) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 49., 50., 62. és 63. § a gyermekek szociális jogvédelméről és a szociális gondnokságról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
A Tt. 195/1998. sz. törvénye a szociális segélyezésről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
24) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (4) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
25) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés h) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
26) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 57. § (3) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
26a) Megállapodás, amely meghatározza az Európai Iskolák jogállását (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 597/2004 sz. hirdetménye)
27) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (3) bekezdés d) pont és (4) bekezdés b) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
28) A Tt. 221/2006. sz. törvénye a szabadságvesztésről a 127/2008. sz. törvény értelmében, a Tt. 475/2005. sz. törvény a szabadságvesztésről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
29) A Tt. 601/2003. sz. törvénye, 2. § c) pont, a létminimumról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
30) A Tt. 596/2003. sz. törvénye, 5. § (13) bekezd. e) pont, a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
31) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
32) A Tt. 599/2003. sz. törvénye az szociális szükséghelyzetben való segítségről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
32a) Például a Tt. 124/2006. sz. törvénye a munkabiztonságról és egészségvédelemről a munkavégzés során és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 355/2007. sz. törvénye a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Tt. 527/2007. sz. jogszabálya a gyermek- és ifjúsági létesítményekre vonatkozó részletekről és követelményekről.
32b) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 29. §-a (2) bek.-nek a) pontja
33) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (13) bekezdés c) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
34) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (3) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
35) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
36) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés i) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
37) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 8. § (3) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
38) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (10) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
39) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés l) pont a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
42) A Tt. 302/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységek (kerületek) önkormányzatáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
44) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés k) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
45) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 140/2008. sz. törvénye értelmében. 
46) A Tt. 171/1993. sz. törvénye 72. § a Rendőrségi Testületről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
47) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (13) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
47a) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 19. § (2) bekezdés d) és e) pontjai.
47b) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 9. §-a
47aa) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 17. §-a
48) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyes területeken való egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről (antidiszkriminációs törvény) a mindenkor hatályos jogszabály értelmében. 
49) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 11. § (6) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
49a) A Tt. 184/2009. sz. törvénye 2. § (5) bekezdésének c) pontja a Tt. 324/2012. sz. törvénye értelmében.
49a) A Tt. 61/2015. sz. törvénye 28. §-a (2) bek. c) pontja
50) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 10. § (14) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
51) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógiai alkalmazottakról és szakalkalmazottakról szóló, többször módosított törvényének 7. §-a a Tt. 390/2011. sz. törvényének megfogalmazásában
52) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (11) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
A Tt. 576/2004. sz. törvénye 45. § (1) bekezdés f) pontja az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről.
53) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (7) bekezdés f) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
54) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 13. § (7) bekezdés e) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
56) A Munkatörvénykönyv 136. § (1) bekezdése
57) A Tt. 553/2003. sz. törvénye 20. § az egyes alkalmazottak jutalmazásáról a közérdekben végzett munkáért és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
58) A Tt. 283/2002. sz. törvénye 4. §, az útiköltség-térítésekről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
59) A Munkatörvénykönyv 226. § (2) bekezdése
60) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 199/1994. sz. törvénye 1. § a pszichológiai tevékenységről és a Pszichológusok Szlovákiai Kamarájáról, a Tt. 578/2004. sz. törvénye értelmében.
62) A Tt. 601/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
63) A Tt. 73/1998. sz. törvénye 142. § (3) bekezdés a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
64) A Tt. 73/1998. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
65) A Tt. 315/2001. sz. törvénye a Tűzoltó- és Katasztrófamentő Testületről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
66) Például a Büntetőtörvénykönyv 103. §, a Tt. 36/2005. sz. törvénye 54. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
67) Polgári perrendtartás 75. és 75.a §. 
68) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. § (2) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
69) A Büntetőtörvénykönyv 102. §. 
70) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. § (1) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
A Tt. 305/2005. sz. törvénye12. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
71) A Tt. 576/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
72) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 11. § az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
73) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 4. § b) pontja a mindenkor hatályos jogszabály értelmében. 
74) A Tt. 578/2004. sz. törvénye 3. § (4) bekezdés a) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
75) A Tt. 578/2004. sz. e 27. és 31. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
76) A Tt. 576/2004. sz. törvény 3. § (1) és (10) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
A Szlovák Köztársaság Tt. 776/2004. sz. kormányrendelete, az Egészségügyi Tevékenységek Katalógusának kiadásáról a Szlovák Köztársaság Tt. 223/2005. sz. kormányrendelete értelmében. 
77) A Tt. 576/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 578/2004. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
78) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 67-69. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
79) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 199/1994. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
79a) A Tt. 544/2010. sz. törvénye 4. §, a juttatásokról a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma hatáskörében. 
80) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 42. cikkelye. 
80a) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 17. § a társadalombiztosításról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
81) Például a Tt. 48/2002. sz. törvénye a külföldiek tartózkodásáról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 474/2005. sz. törvénye a külföldön élő szlovákokról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről, a Tt. 344/2007. sz. törvénye értelmében, a Tt. 480/2002. sz. törvénye a menedéknyújtásról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
82) A Tt. 480/2002. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
83) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 2. § a) pont 3. alpontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
84) A Tt. 386/1997. sz. törvénye a továbbképzésről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 387/1996. sz. törvénye a foglalkoztatásról és annak változásáról a Tt. 70/1997. sz. törvénye értelmében a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
85) A Tt. 599/2003. sz. törvénye 10-14. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
86) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 4. § (1) és (2) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
87) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. és 5. § a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
88) A Tt. 599/2003. sz. törvénye 25. §-ának (4) bekezdése a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében.
89) Polgári Törvénykönyv 451. és 458. §. 
90) A Tt. 596/2003. sz. törvénye 5. § (4) bekezdés m) pontja a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
91) Kereskedelmi Törvénykönyv 2. § (2) bekezdés 
92) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás információs rendszereiről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 678/2006. sz. törvénye értelmében.
92a) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 19. §-a
92b) A Munka törvénykönyvének 53. §-a
93) Például a Tt. 540/2001. sz. törvénye az állami statisztikáról a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 131/2002. sz. törvénye a főiskolákról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 461/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 596/2003. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 581/2004. sz. törvénye az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében, a Tt. 319/2009. sz. törvénye a pedagógiai és szakalkalmazottakról és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a Tt. 390/2011. sz. törvénye értelmében,
93a) A Tt. 596/2003. sz. törvénye a Tt. 5/2005. sz. törvénye értelmében.
94) A Tt. 395/2002. sz. törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 
95) A Tt. 253/1998. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásáról szóló törvénye a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében. 


Melléklet

Az Európai Uniótól átvételre kerülő kötelező erejű jogi aktusok jegyzéke
1. A Tanács 1977. júl. 25-ei 77/486/EGK irányelve a migráns dolgozók gyerekeinek oktatásáról (az EK Közlönyének különkiadása, 5. fejezet 1. kötet; EK Közlönye, L 199, 1977.8.6.). 
2. A Tanács 2004. december 13-i 2004/114/EK irányelve a harmadik országok állampolgárai tanulmányainak folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (EU Közlönye, L 375, 2004.12.23.).
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (Az EU H. K. L 335, 2011. 12. 17.).
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozott változat) (Az EU H. K. L 337, 2011. 12. 20.).
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (Az EU H. K. L 343, 2011. 12. 23.).
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozott változat) (Az EU H. K. L 180, 2013. 6. 29.).
Časová verzia účinná od 1. septembra 2017 do 23. mája 2018

245/2008 Z. z.

O VÝCHOVE A VZDELÁVANÍ 
a o zmene a doplnení niektorých zákonov
(školský zákon)


z 22. mája 2008


Zmena:
462/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
37/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
184/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
37/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
390/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2012
324/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
125/2013 Z. z. s účinnosťou od 15. júna 2013
324/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2013
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2014
324/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2014
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2014
377/2014 Z. z s účinnosťou od 20. decembra 2014
307/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
61/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2015
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2015
61/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2015
188/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2015
188/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
464/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2016
188/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2016
216/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2016
56/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2017
151/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2017
178/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2017
182/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Všeobecné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon ustanovuje
a) princípy, ciele, podmienky, rozsah, obsah, formy a organizáciu výchovy a vzdelávania v školách a v školských zariadeniach, stupne vzdelania, prijímanie na výchovu a vzdelávanie, ukončovanie výchovy a vzdelávania, poskytovanie odbornej výchovno-poradenskej a terapeuticko-výchovnej starostlivosti, 
b) dĺžku a plnenie povinnej školskej dochádzky, 
c) vzdelávacie programy na štátnej úrovni a výchovno-vzdelávacie programy na školskej úrovni, 
d) sústavu škôl a školských zariadení, 
e) práva a povinnosti škôl a školských zariadení, 
f) práva a povinnosti detí a žiakov, 
g) práva a povinnosti rodičov alebo inej fyzickej osoby než rodiča, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti alebo do pestúnskej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu (ďalej len "zákonný zástupca"), alebo práva a povinnosti zástupcu zariadenia, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, výchovné opatrenie, predbežné opatrenie alebo ochranná výchova, výkon väzby alebo výkon trestu odňatia slobody (ďalej len "zástupca zariadenia").

§ 2
Základné pojmy
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) dieťaťom fyzická osoba, ktorá sa zúčastňuje na výchovno-vzdelávacom procese v materskej škole, alebo fyzická osoba pred začatím plnenia povinnej školskej dochádzky alebo fyzická osoba, ktorá vystupuje vo vzťahu k svojmu zákonnému zástupcovi, alebo fyzická osoba, ktorá sa priamo nezúčastňuje výchovno-vzdelávacieho procesu v škole, 
b) školskou spôsobilosťou súhrn psychických, fyzických a sociálnych schopností, ktorý dieťaťu umožňuje stať sa žiakom a je predpokladom absolvovania výchovno-vzdelávacieho programu základnej školy, 
c) žiakom fyzická osoba, ktorá sa zúčastňuje na výchovno-vzdelávacom procese v základnej škole, strednej škole, v škole pre deti a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami a základnej umeleckej škole, 
d) uchádzačom fyzická osoba, ktorá má záujem o výchovu a vzdelávanie v škole alebo v školskom zariadení podľa tohto zákona, 
e) absolventom fyzická osoba, ktorá ukončila príslušný stupeň vzdelania, 
f) výchovou komplexný proces učenia a socializácie zameraný na dieťa alebo žiaka s cieľom rozvíjať jeho osobnosť po stránke telesnej a duševnej, 
g) vzdelávaním cielene organizovaný a realizovaný proces výchovného a vzdelávacieho pôsobenia a učenia zameraného na rozvoj dieťaťa alebo žiaka v súlade s jeho predpokladmi a podnetmi, ktoré stimulujú jeho vlastnú snahu stať sa harmonickou osobnosťou, 
h) výchovno-vzdelávacou potrebou požiadavka na zabezpečenie podmienok, organizácia a realizácia výchovno-vzdelávacieho procesu spôsobom, ktorý primerane zodpovedá potrebám telesného, psychického a sociálneho vývinu detí alebo žiakov, 
i) špeciálnou výchovno-vzdelávacou potrebou požiadavka na úpravu podmienok, obsahu, foriem, metód a prístupov vo výchove a vzdelávaní pre dieťa alebo žiaka, ktoré vyplývajú z jeho zdravotného znevýhodnenia alebo nadania alebo jeho vývinu v sociálne znevýhodnenom prostredí, uplatnenie ktorých je nevyhnutné na rozvoj schopností alebo osobnosti dieťaťa alebo žiaka a dosiahnutie primeraného stupňa vzdelania a primeraného začlenenia do spoločnosti, 
j) dieťaťom so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami alebo žiakom so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami dieťa alebo žiak uvedený v písmenách k) až q), ktorý má zariadením výchovného poradenstva a prevencie diagnostikované špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby, okrem detí umiestnených do špeciálnych výchovných zariadení na základe rozhodnutia súdu,1)
k) dieťaťom so zdravotným znevýhodnením alebo žiakom so zdravotným znevýhodnením dieťa so zdravotným postihnutím alebo žiak so zdravotným postihnutím, dieťa choré alebo zdravotne oslabené alebo žiak chorý alebo zdravotne oslabený, dieťa s vývinovými poruchami alebo žiak s vývinovými poruchami, dieťa s poruchou správania alebo žiak s poruchou správania, 
l) dieťaťom so zdravotným postihnutím alebo žiakom so zdravotným postihnutím dieťa alebo žiak s mentálnym postihnutím, sluchovým postihnutím, zrakovým postihnutím, telesným postihnutím, s narušenou komunikačnou schopnosťou, s autizmom alebo ďalšími pervazívnymi vývinovými poruchami alebo s viacnásobným postihnutím, 
m) dieťaťom chorým alebo zdravotne oslabeným alebo žiakom chorým alebo zdravotne oslabeným dieťa alebo žiak s ochorením, ktoré je dlhodobého charakteru, a dieťa alebo žiak vzdelávajúci sa v školách pri zdravotníckych zariadeniach, 
n) dieťaťom s vývinovými poruchami alebo žiakom s vývinovými poruchami dieťa alebo žiak s poruchou aktivity a pozornosti; dieťa alebo žiak s vývinovou poruchou učenia, 
o) dieťaťom s poruchou správania alebo žiakom s poruchou správania dieťa alebo žiak s narušením funkcií v oblasti emocionálnej alebo sociálnej okrem dieťaťa alebo žiaka uvedeného v písmene n), 
p) dieťaťom zo sociálne znevýhodneného prostredia alebo žiakom zo sociálne znevýhodneného prostredia dieťa alebo žiak žijúci v prostredí, ktoré vzhľadom na sociálne, rodinné, ekonomické a kultúrne podmienky nedostatočne podnecuje rozvoj mentálnych, vôľových, emocionálnych vlastností dieťaťa alebo žiaka, nepodporuje jeho socializáciu a neposkytuje mu dostatok primeraných podnetov pre rozvoj jeho osobnosti, 
q) dieťaťom s nadaním alebo žiakom s nadaním dieťa alebo žiak, ktorý má nadpriemerné schopnosti v intelektovej oblasti, v oblasti umenia alebo športu alebo v týchto oblastiach dosahuje v porovnaní s rovesníkmi mimoriadne výkony a prostredníctvom výchovy a vzdelávania sa jeho nadanie cielene rozvíja, 
r) poslucháčom fyzická osoba, ktorá sa zúčastňuje vzdelávania v jazykovej škole, 
s) školskou integráciou výchova a vzdelávanie detí alebo žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v triedach škôl a školských zariadení určených pre deti alebo žiakov bez špeciálnych výchovno-vzdelávacích potrieb, 
t) kompetenciou preukázaná schopnosť využívať vedomosti, zručnosti, postoje, hodnotovú orientáciu a iné spôsobilosti na predvedenie a vykonávanie funkcií podľa daných štandardov v práci, pri štúdiu, v osobnom a odbornom rozvoji jedinca a pri jeho aktívnom zapojení sa do spoločnosti, v budúcom uplatnení sa v pracovnom a mimopracovnom živote a pre jeho ďalšie vzdelávanie, 
u) vzdelávacou oblasťou okruh, do ktorého patrí problematika príbuzných školských predmetov rámcového učebného plánu, 
v) odborom vzdelávania alebo skupinami odborov vzdelávania ucelená forma vzdelávania v oblasti poznania, ktorá môže byť predmetom výchovy a vzdelávania, určená konkrétnymi cieľmi vzdelávania, vymedzeným obsahom, rozsahom vedomostí, schopností, zručností a dĺžkou vzdelávania a stupňom vzdelania, ktoré poskytuje; v stredných školách sa odbory vzdelávania členia podľa stupňa vzdelania, ktorý poskytujú, na učebné odbory a študijné odbory, 
w) stupňom vzdelania štátom uznaná úroveň vedomostí, zručností a schopností dosiahnutá úspešným absolvovaním uceleného vzdelávacieho programu alebo jeho časti ako predpoklad pokračovania v ďalšom vzdelávaní alebo uplatnenia sa na trhu práce, 
x) školou alebo školským zariadením výchovno-vzdelávacia inštitúcia zriadená podľa osobitného predpisu,2)
y) informovaným súhlasom písomný súhlas fyzickej osoby, v ktorom sa okrem jej vlastnoručného podpisu uvedie, že táto osoba bola riadne poučená o dôsledkoch jej súhlasu, 
z) katalógom cieľových požiadaviek dokument, ktorý určuje požiadavky na vedomosti, zručnosti a schopnosti žiakov na maturitnú skúšku.

§ 3
Princípy výchovy a vzdelávania
Výchova a vzdelávanie podľa tohto zákona sú založené na princípoch
a) bezplatnosti vzdelania v materských školách jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, 
b) bezplatnosti vzdelania v základných školách a v stredných školách zriadených orgánom miestnej štátnej správy v školstve, ústredným orgánom štátnej správy alebo orgánom územnej samosprávy (ďalej len "štátna škola"), 
c) rovnoprávnosti prístupu k výchove a vzdelávaniu so zohľadnením výchovno-vzdelávacích potrieb jednotlivca a jeho spoluzodpovednosti za svoje vzdelávanie, 
d) zákazu všetkých foriem diskriminácie a obzvlášť segregácie, 
e) rovnocennosti a neoddeliteľnosti výchovy a vzdelávania vo výchovno-vzdelávacom procese, 
f) celoživotného vzdelávania, 
g) výchovného poradenstva podľa § 130, 
h) slobodnej voľby vzdelávania s prihliadnutím na očakávania a predpoklady detí a žiakov v súlade s možnosťami výchovno-vzdelávacej sústavy, 
i) zdokonaľovania procesu výchovy a vzdelávania podľa výsledkov dosiahnutých v oblasti vedy, výskumu a vývoja, 
j) prípravy na zodpovedný život v slobodnej spoločnosti v duchu porozumenia a znášanlivosti, rovnosti muža a ženy, priateľstva medzi národmi, národnostnými a etnickými skupinami a náboženskej tolerancie, 
k) kontroly a hodnotenia kvality výchovy a vzdelávania a kvality výchovno-vzdelávacej sústavy, 
l) integrácie výchovno-vzdelávacej sústavy Slovenskej republiky do európskeho vzdelávacieho priestoru so zreteľom na vlastné skúsenosti a tradície, 
m) posilnenia výchovnej stránky výchovno-vzdelávacieho procesu prostredníctvom všetkých vyučovacích predmetov, ale aj špecifickými výchovnými zamestnaniami zameranými na rozvoj citov a emócií, motivácie a záujmov, socializácie a komunikácie, na sebakontrolu a sebariadenie, na mravné hodnoty a tvorivosť, 
n) vyváženého rozvoja všetkých stránok osobnosti dieťaťa a žiaka v školskom vzdelávaní, 
o) zákazu poskytovania alebo sprístupňovania informácií alebo zneužívania informačných prostriedkov, ktoré by mohli viesť k narušovaniu mravnosti3) alebo k podnecovaniu k národnostnej, rasovej a etnickej nenávisti4) alebo k ďalším formám intolerancie, 
p) rovnoprávnosti postavenia škôl a školských zariadení bez rozdielu zriaďovateľa, 
q) rovnocennosti vzdelania získaného v štátnych školách, v školách zriadených štátom uznanou cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou (ďalej len "cirkevná škola") a v školách zriadených inou fyzickou osobou alebo právnickou osobou (ďalej len "súkromná škola"), 
r) zákazu používania všetkých foriem telesných trestov a sankcií vo výchove a vzdelávaní.

§ 4
Ciele výchovy a vzdelávania
Cieľom výchovy a vzdelávania je umožniť dieťaťu alebo žiakovi
a) získať vzdelanie podľa tohto zákona, 
b) získať kompetencie, a to najmä v oblasti komunikačných schopností, ústnych spôsobilostí a písomných spôsobilostí, využívania informačno-komunikačných technológií, komunikácie v štátnom jazyku, materinskom jazyku a cudzom jazyku, matematickej gramotnosti, a kompetencie v oblasti technických prírodných vied a technológií, k celoživotnému učeniu, sociálne kompetencie a občianske kompetencie, podnikateľské schopnosti a kultúrne kompetencie, 
c) ovládať anglický jazyk a aspoň jeden ďalší cudzí jazyk a vedieť ich používať, 
d) naučiť sa správne identifikovať a analyzovať problémy a navrhovať ich riešenia a vedieť ich riešiť, 
e) rozvíjať manuálne zručnosti, tvorivé, umelecké psychomotorické schopnosti, aktuálne poznatky a pracovať s nimi na praktických cvičeniach v oblastiach súvisiacich s nadväzujúcim vzdelávaním alebo s aktuálnymi požiadavkami na trhu práce, 
f) posilňovať úctu k rodičom a ostatným osobám, ku kultúrnym a národným hodnotám a tradíciám štátu, ktorého je občanom, k štátnemu jazyku, k materinskému jazyku a k svojej vlastnej kultúre, 
g) získať a posilňovať úctu k ľudským právam a základným slobodám a zásadám ustanoveným v Dohovore o ochrane ľudských práv a základných slobôd,5) ako aj úctu k zákonom a osobitne vzťah k prevencii a zamedzeniu vzniku a šírenia kriminality a inej protispoločenskej činnosti,
h) pripraviť sa na zodpovedný život v slobodnej spoločnosti, v duchu porozumenia a znášanlivosti, rovnosti muža a ženy, priateľstva medzi národmi, národnostnými a etnickými skupinami a náboženskej tolerancie, 
i) naučiť sa rozvíjať a kultivovať svoju osobnosť a celoživotne sa vzdelávať, pracovať v skupine a preberať na seba zodpovednosť, 
j) naučiť sa kontrolovať a regulovať svoje správanie, starať sa a chrániť svoje zdravie vrátane zdravej výživy a životné prostredie a rešpektovať všeľudské etické hodnoty, 
k) získať všetky informácie o právach dieťaťa a spôsobilosť na ich uplatňovanie.


DRUHÁ ČASŤ
Výchova a vzdelávanie

Prvý oddiel
Výchovno-vzdelávacie programy

§ 5
(1) Výchova a vzdelávanie v školách a v školských zariadeniach sa uskutočňuje podľa výchovno-vzdelávacích programov.
(2) Výchovno-vzdelávacie programy podľa odseku 1 sú
a) výchovno-vzdelávacie programy pre školy (ďalej len "vzdelávací program"), 
b) výchovno-vzdelávacie programy pre školské zariadenia (ďalej len "výchovný program").
(3) Podľa vzdelávacích programov sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie, ktoré poskytuje stupeň vzdelania podľa § 16 a 17. 
(4) Vzdelávací program je
a) štátny vzdelávací program, 
b) školský vzdelávací program.
(5) Podľa výchovného programu sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie, ktoré neposkytuje stupeň vzdelania podľa § 16 a 17.

§ 6
Štátne vzdelávacie programy
(1) Štátne vzdelávacie programy vymedzujú povinný obsah výchovy a vzdelávania v školách podľa tohto zákona na získanie kompetencií. Štátne vzdelávacie programy vydáva a zverejňuje Ministerstvo školstva Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo školstva").
(2) Štátne vzdelávacie programy pre odborné vzdelávanie a prípravu vydáva ministerstvo školstva po prerokovaní s inštitúciami koordinácie odborného vzdelávania a prípravy pre trh práce na celoštátnej úrovni podľa osobitného predpisu;5a) pre zdravotnícke študijné odbory pripravujúce žiakov na výkon zdravotníckeho povolania6) vydáva tieto programy Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo zdravotníctva“).
(3) Štátne vzdelávacie programy pre odbory vzdelávania v školách v pôsobnosti iných ústredných orgánov štátnej správy vydávajú tieto ústredné orgány štátnej správy, vo veciach všeobecne vzdelávacích predmetov, po dohode s ministerstvom školstva.
(4) Štátne vzdelávacie programy obsahujú
a) názov vzdelávacieho programu, ktorý je súčasne názvom odboru vzdelávania; v stredných odborných školách aj názvom skupiny odborov vzdelávania, 
b) konkrétne ciele výchovy a vzdelávania, ktoré sú v súlade s § 4, 
c) stupeň vzdelania, ktorý sa dosiahne absolvovaním vzdelávacieho programu alebo jeho ucelenej časti, 
d) profil absolventa, 
e) vzdelávacie oblasti, 
f) charakteristiku odboru vzdelávania, jeho dĺžku, formu výchovy a vzdelávania a podmienky prijímania uchádzača, 
g) vzdelávacie štandardy; ak ide o odborné vzdelávanie a prípravu, ktoré sa poskytuje v systéme duálneho vzdelávania podľa osobitného predpisu,6aa) aj vzorové učebné osnovy,6ab)
h) formy praktickej výučby, 
i) rámcové učebné plány; ak ide o odborné vzdelávanie a prípravu, ktoré sa poskytuje v systéme duálneho vzdelávania aj vzorové učebné plány,6ab)
j) vyučovací jazyk podľa § 12, 
k) organizačné podmienky na výchovu a vzdelávanie v jednotlivých formách výchovy a vzdelávania podľa § 54, 
l) spôsob, podmienky ukončovania výchovy a vzdelávania a vydávanie dokladu o získanom vzdelaní, 
m) povinné personálne zabezpečenie, 
n) povinné materiálno-technické a priestorové zabezpečenie, 
o) podmienky na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia pri výchove a vzdelávaní, 
p) osobitosti a podmienky na výchovu a vzdelávanie detí a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, najmä materiálne a personálne, vrátane špeciálnej kompenzačnej, rehabilitačnej, didaktickej a audiovizuálnej techniky vyžadovanej vzhľadom na príslušný druh a stupeň zdravotného postihnutia, 
q) zásady a podmienky pre vypracovanie školských vzdelávacích programov.
(5) Štátne vzdelávacie programy podľa odseku 4 pre zdravotnícke študijné odbory obsahujú aj požiadavky zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k príslušnému študijnému odboru. 
(6) Pre príslušný odbor vzdelávania je štátny vzdelávací program záväzný pre
a) vypracovanie školského vzdelávacieho programu, 
b) tvorbu a posudzovanie učebníc, učebných textov a pracovných zošitov, 
c) hodnotenie škôl a pre hodnotenie výsledkov dosiahnutých deťmi alebo žiakmi.

§ 7
Školský vzdelávací program
(1) Školský vzdelávací program je základným dokumentom školy, podľa ktorého sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie v školách podľa tohto zákona.
(2) Školský vzdelávací program vydáva riaditeľ školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy a v rade školy.
(3) Školský vzdelávací program musí byť vypracovaný v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona a s príslušným štátnym vzdelávacím programom.
(4) Školský vzdelávací program obsahuje
a) názov vzdelávacieho programu, 
b) vymedzenie vlastných cieľov a poslania výchovy a vzdelávania, 
c) stupeň vzdelania, ktorý sa dosiahne absolvovaním školského vzdelávacieho programu alebo jeho ucelenej časti, 
d) vlastné zameranie školy; v stredných odborných školách aj profil absolventa, 
e) dĺžku štúdia a formy výchovy a vzdelávania, 
f) učebné osnovy, 
g) učebný plán okrem materských škôl , 
h) vyučovací jazyk podľa § 12, 
i) spôsob, podmienky ukončovania výchovy a vzdelávania a vydávanie dokladu o získanom vzdelaní, 
j) materiálno-technické a priestorové podmienky, 
k) vnútorný systém kontroly a hodnotenia detí a žiakov, 
l) vnútorný systém kontroly a hodnotenia zamestnancov školy.
(5) Ak škola vzdeláva začlenené deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami alebo žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, vytvára pre ne podmienky prostredníctvom individuálneho vzdelávacieho programu alebo prostredníctvom vzdelávacích programov určených pre školy, ktoré vzdelávajú deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami alebo žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami.
(6) Školským vzdelávacím programom môže byť aj medzinárodný program, ktorý sa uskutočňuje po písomnom súhlase ministerstva školstva a je v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona.
(7) Súlad školského vzdelávacieho programu so štátnym vzdelávacím programom, cieľmi a princípmi výchovy a vzdelávania ustanovenými týmto zákonom kontroluje Štátna školská inšpekcia.7)
(8) Ak ide o novozriaďovanú školu, odborné vypracovanie školského vzdelávacieho programu zabezpečí zriaďovateľ školy a prikladá ho k žiadosti o zaradenie školy do siete škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu.8)
(9) Školský vzdelávací program zverejní riaditeľ školy na verejne prístupnom mieste.
(10) Školským vzdelávacím programom môže byť aj program, ktorý je výsledkom experimentálneho overovania, ak tak rozhodne ministerstvo školstva podľa § 14 ods. 12.

§ 8
Výchovný program
(1) Výchovný program je základným dokumentom školského zariadenia, podľa ktorého sa uskutočňuje výchovno-vzdelávacia činnosť v školských zariadeniach uvedených v § 113 a 120. 
(2) Výchovný program vydáva a zverejňuje riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia po prerokovaní v pedagogickej rade školy alebo v pedagogickej rade školského zariadenia, rade školského zariadenia. Na vyžiadanie schvaľuje výchovný program zriaďovateľ. 
(3) Výchovný program musí byť vypracovaný v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona.
(4) Výchovný program obsahuje
a) názov programu, 
b) vymedzenie vlastných cieľov a poslania výchovy, 
c) formy výchovy a vzdelávania, 
d) tematické oblasti výchovy, 
e) výchovný plán, 
f) výchovný jazyk, 
g) materiálno-technické priestorové podmienky, 
h) vnútorný systém kontroly a hodnotenia detí a žiakov, 
i) vnútorný systém kontroly a hodnotenia zamestnancov školského zariadenia.
(5) Súlad výchovného programu s cieľmi a princípmi výchovy a vzdelávania ustanovenými týmto zákonom kontroluje Štátna školská inšpekcia.7)
(6) Ak ide o novozriadené školské zariadenie, odborné vypracovanie výchovného programu školského zariadenia zabezpečí zriaďovateľ školského zariadenia a prikladá ho k žiadosti o zaradenie školského zariadenia do siete škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu.8)
(7) Výchovný program vydáva a zverejní riaditeľ školského zariadenia na verejne prístupnom mieste. 
(8) Ak je školské zariadenie súčasťou školy, výchovný program vypracuje, vydáva a zverejní riaditeľ školy. 

§ 9
Vzdelávacie štandardy, učebné plány, učebné osnovy
(1) Vzdelávacie štandardy obsahujú súbor požiadaviek na osvojenie si vedomostí, zručností a schopností, ktoré majú deti a žiaci získať, aby mohli pokračovať vo vzdelávaní v nadväzujúcej časti vzdelávacieho programu alebo aby im mohol byť priznaný stupeň vzdelania podľa tohto zákona.
(2) Vzdelávacie štandardy pre deti a žiakov sa členia na
a) výkonové štandardy, ktoré určujú kritériá úrovne zvládnutia vedomostí, zručností a schopností, 
b) obsahové štandardy, ktoré určujú rozsah požadovaných vedomostí a zručností.
(3) Rámcové učebné plány sú súčasťou štátnych vzdelávacích programov, obsahujú vzdelávacie oblasti a zoznam povinných a voliteľných vyučovacích predmetov s vymedzením najmenšieho počtu vyučovacích hodín v rámci celého vzdelávacieho programu alebo jeho ucelenej časti. Rámcové učebné plány určujú taktiež rozsah najväčšieho týždenného počtu vyučovacích hodín v príslušnom ročníku vzdelávacieho programu a počet hodín, ktoré môže škola použiť na svoje vlastné zameranie v rámci tvorby školského vzdelávacieho programu. Rámcové učebné plány sú záväzné pre vypracovanie učebných plánov príslušných školských vzdelávacích programov.
(4) Učebné plány sú súčasťou školských vzdelávacích programov a rozpracúvajú rámcové učebné plány štátneho vzdelávacieho programu podľa jednotlivých ročníkov s určením celkového týždenného počtu vyučovacích hodín pre príslušný ročník školského vzdelávacieho programu. Učebným plánom v strednej odbornej škole, v ktorej sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, je vzorový učebný plán.
(5) Učebné osnovy sú súčasťou školských vzdelávacích programov. Vymedzujú výchovno-vzdelávacie ciele, obsah a rozsah vyučovania jednotlivých vyučovacích predmetov podľa učebného plánu alebo jednotlivých vzdelávacích oblastí v materskej škole. 
(6) Jednotlivé druhy a typy škôl vypracujú učebné osnovy najmenej v rozsahu ustanovenom vzdelávacím štandardom príslušného štátneho vzdelávacieho programu. Učebnými osnovami materskej školy môžu byť vzdelávacie štandardy jednotlivých vzdelávacích oblastí. Učebnými osnovami povinného vyučovacieho predmetu základnej školy alebo gymnázia, ktorého časová dotácia sa v učebnom pláne nezvyšuje alebo sa zvyšuje bez rozšírenia obsahu, môžu byť vzdelávacie štandardy. Učebnými osnovami povinných vyučovacích predmetov všeobecného vzdelávania strednej odbornej školy, konzervatória alebo kurzov jazykovej školy, ktorých časová dotácia sa v učebnom pláne nezvyšuje alebo sa zvyšuje bez rozšírenia obsahu, môžu byť vzdelávacie štandardy. Učebnými osnovami pre odborné vyučovacie predmety strednej odbornej školy, v ktorej sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, sú vzorové učebné osnovy.
(7) Rozsah úprav učebných plánov a vypracovanie učebných osnov musí byť v súlade s príslušným vzdelávacím štandardom.

§ 10
Výchovné štandardy, výchovné plány, výchovné osnovy
(1) Výchovné štandardy obsahujú súbor požiadaviek na osvojenie si vedomostí, zručností a schopností, ktoré majú deti získať, aby mohli nadväzovať na vedomosti, zručnosti a schopnosti získané vo výchovno-vzdelávacej činnosti v škole.
(2) Výchovné štandardy pre deti sa členia na
a) výkonové štandardy, ktoré určujú kritériá úrovne zvládnutia obsahových štandardov, 
b) obsahové štandardy, ktoré určujú, akú vedomosť, zručnosť a schopnosť majú deti ovládať a prakticky používať.
(3) Výchovné plány obsahujú zoznam oblastí výchovy s vymedzením najmenšieho počtu vyučovacích hodín v rámci celého výchovného programu alebo ich ucelených častí.
(4) Výchovné plány sú súčasťou výchovných programov a určujú celkovú skladbu výchovných oddelení a výchovných skupín pre príslušný ročník výchovného programu.
(5) Výchovné osnovy sú súčasťou výchovných programov. Vymedzujú výchovno-vzdelávacie ciele, obsah a rozsah oblastí výchovy podľa výchovného plánu.
(6) Jednotlivé školské zariadenia vypracujú výchovné osnovy najmenej v rozsahu ustanovenom výchovným štandardom. 
(7) Rozsah úprav výchovných plánov a vypracovanie výchovných osnov musí byť v súlade s príslušným výchovným štandardom.

§ 11
Pedagogická dokumentácia a ďalšia dokumentácia
(1) Pedagogická dokumentácia školy alebo školského zariadenia je súbor písomných dokumentov, ktorými sa riadi proces výchovy a vzdelávania, a súbor písomností, podľa ktorých vydáva škola alebo školské zariadenie verejné listiny a rozhodnutia.
(2) Pedagogická dokumentácia sa v školách a v školských zariadeniach vedie v štátnom jazyku.9) V školách a v školských zariadeniach podľa tohto zákona, v ktorých sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie v jazyku národnostných menšín, sa pedagogická dokumentácia školy vedie dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny.
(3) Pedagogickú dokumentáciu tvoria
a) triedna kniha,
b) triedny výkaz,
c) katalógový list žiaka,
d) osobný spis dieťaťa,
e) denník evidencie odborného výcviku,
f) protokol o maturitnej skúške,
g) protokol o záverečnej skúške,
h) protokol o absolutóriu,
i) protokol o komisionálnych skúškach,
j) denný záznam školského zariadenia,
k) protokol o štátnej jazykovej skúške,
l) denník výchovnej skupiny,
m) rozvrh hodín,
n) školský poriadok.
(4) Pedagogická dokumentácia školy alebo školského zariadenia uvedená v odseku 3 písm. a) až k) sa vedie na tlačivách, podľa vzorov schválených a zverejnených ministerstvom školstva. Triedna kniha sa môže viesť aj v elektronickej forme. Triedna kniha vedená v elektronickej forme sa najneskôr na konci príslušného školského roka vytlačí v listinnej podobe, podpíše a opatrí odtlačkom pečiatky školy alebo školského zariadenia.
(5) Pedagogická dokumentácia školy alebo školského zariadenia je súčasťou registratúry podľa osobitného predpisu.10)
(6) Školy alebo školské zariadenia majú právo získavať a spracúvať osobné údaje11)
a) o deťoch a žiakoch v rozsahu
1. meno a priezvisko, 
2. dátum a miesto narodenia, 
3. bydlisko, 
4. rodné číslo, 
5. štátna príslušnosť, 
6. národnosť, 
7. fyzického zdravia a duševného zdravia, 
8. mentálnej úrovne vrátane výsledkov pedagogicko-psychologickej a špeciálnopedagogickej diagnostiky, 
b) o identifikácii zákonných zástupcov dieťaťa alebo žiaka (meno a priezvisko, adresa zamestnávateľa, trvalé bydlisko, kontakt na účely komunikácie).
(7) Osoby, ktoré pri plnení svojich pracovných povinností prichádzajú do styku s osobnými údajmi podľa odseku 6, majú povinnosť mlčanlivosti, a to aj po skončení pracovnoprávneho vzťahu.12) V prípade porušenia povinnosti mlčanlivosti sa postupuje podľa osobitného predpisu.13)
(8) Ďalšia dokumentácia školy alebo školského zariadenia je súbor dokumentov, ktorými sa zabezpečuje organizácia a riadenie škôl a školských zariadení.
(9) Ďalšiu dokumentáciu tvorí najmä
a) návrh na vzdelávanie dieťaťa alebo žiaka so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v materskej škole, v základnej škole, v strednej škole a v špeciálnej škole,
b) správa z diagnostického vyšetrenia dieťaťa alebo žiaka a písomné vyjadrenie školského zariadenia výchovného poradenstva a prevencie,
c) organizačný poriadok.
(10) Ďalšia dokumentácia podľa odseku 9 písm. a) sa vedie na tlačivách, podľa vzorov schválených a zverejnených ministerstvom školstva.
(11) Ďalšia dokumentácia podľa odseku 9 je súčasťou registratúry podľa osobitného predpisu.10)

§ 12
Výchovno-vzdelávací jazyk
(1) Výchovno-vzdelávacím jazykom podľa tohto zákona je vyučovací jazyk a výchovný jazyk.
(2) Vyučovacím jazykom v školách a výchovným jazykom v školských zariadeniach je štátny jazyk,9) ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Deťom a žiakom občanov patriacim k národnostným menšinám a etnickým skupinám sa zabezpečuje okrem práva na osvojenie si štátneho jazyka aj právo na výchovu a vzdelanie v ich jazyku za podmienok ustanovených týmto zákonom. Súčasťou výchovy a vzdelávania v základných školách a stredných školách s iným vyučovacím jazykom, ako je štátny jazyk, je aj povinný vyučovací predmet slovenský jazyk a literatúra v rozsahu vyučovania potrebného na jeho osvojenie.
(4) Nepočujúcim deťom a žiakom sa zaručuje aj právo na výchovu a vzdelávanie primárne v slovenskom posunkovom jazyku.14)
(5) Podľa odseku 3 sa pre deti a žiakov občanov patriacim k národnostným menšinám výchova a vzdelávanie zaručuje 
a) v školách a v triedach, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v jazyku príslušnej národnostnej menšiny, 
b) v školách a v triedach, v ktorých je jedným z vyučovacích predmetov jazyk národnostnej menšiny a vyučovacím jazykom ostatných vyučovacích predmetov je štátny jazyk; v týchto školách a v triedach sa môžu niektoré predmety vyučovať v jazyku národnostnej menšiny, najmä výtvarná výchova, hudobná výchova, telesná výchova, 
c) v školských zariadeniach, v ktorých sa výchova uskutočňuje v jazyku národnostnej menšiny.
(6) Výchova a vzdelávanie sa môže uskutočňovať aj v cudzom jazyku (ďalej len "bilingválne vzdelávanie").
(7) Cudzím jazykom sa na účely tohto zákona rozumie jazyk iného štátu, s ktorým Slovenská republika uzavrela dohodu, podľa ktorej bola zriadená škola alebo trieda s druhým vyučovacím jazykom tohto štátu, alebo jazyk iného štátu, ktorého jazykom nie je jazyk národnostnej menšiny alebo etnickej skupiny. V škole alebo v triede s bilingválnym vzdelávaním je druhým vyučovacím jazykom cudzí jazyk. Školu alebo triedu s bilingválnym vzdelávaním možno zriadiť aj bez uzavretia dohody s iným štátom, ak sa výchova a vzdelávanie zabezpečuje v cudzom jazyku najmenej v troch povinných vyučovacích predmetoch.
(8) V školách alebo v triedach s bilingválnym vzdelávaním je súčasťou vzdelávania povinný vyučovací predmet slovenský jazyk a literatúra.
(9) Vyučovací jazyk, v ktorom sa predmet vyučuje, je zároveň aj jazykom, v ktorom sa skúška vykonáva, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 13
Učebnice, učebné texty a pracovné zošity
(1) Na vzdelávanie v školách podľa tohto zákona sa používajú učebnice schválené ministerstvom školstva; používajú sa aj iné učebné texty a pracovné zošity, ktoré sú v súlade s cieľmi a princípmi tohto zákona. Na vyučovanie predmetu náboženstvo alebo náboženská výchova podľa tohto zákona možno používať učebnice, učebné texty a pracovné zošity schválené štátom uznanou cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou.
(2) V súlade s právom detí a žiakov patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám na vzdelanie v ich materinskom jazyku ustanoveným v § 12 ods. 3 sa v učebniciach, ako aj v učebných textoch a pracovných zošitoch vydávaných v jazyku národnostnej menšiny uvádzajú geografické názvy nasledovným spôsobom:
a) geografické názvy, ktoré sú vžité a zaužívané v jazyku národnostnej menšiny, sa uvádzajú dvojjazyčne, a to najprv v jazyku príslušnej národnostnej menšiny a následne v zátvorke alebo za lomkou v štátnom jazyku, a to spôsobom, ktorý bol používaný v učebniciach schválených v rokoch 2002 až 2006, 
b) kartografické diela sa uvádzajú v štátnom jazyku, 
c) na konci učebnice sa uvedie súhrnný prehľad geografických názvov vo forme slovníka v jazyku národnostnej menšiny a v štátnom jazyku.
(3) Schválená učebnica, učebný text a pracovný zošit obsahujú schvaľovaciu doložku, ktorú vydáva ministerstvo školstva na základe odborného posúdenia ich súladu s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona so štátnym vzdelávacím programom, pri plnení ktorého sa majú používať.
(4) Pre školy v pôsobnosti ministerstva zdravotníctva schvaľuje učebnice, učebné texty, pracovné zošity a učebné pomôcky pre odborné predmety v zdravotníckych odboroch vzdelávania a vydáva schvaľovaciu doložku ministerstvo zdravotníctva. Pre školy v pôsobnosti ústredných orgánov štátnej správy podľa § 109 schvaľuje učebnice, učebné texty, pracovné zošity a učebné pomôcky pre odborné predmety a vydáva schvaľovaciu doložku príslušný ústredný orgán štátnej správy.
(5) Súčasťou schvaľovacej doložky podľa odsekov 3 a 4 je aj určenie lehoty platnosti schvaľovacej doložky. Ministerstvo školstva, ministerstvo zdravotníctva a príslušný ústredný orgán štátnej správy podľa § 109 jeden rok pred uplynutím určenej lehoty platnosti schvaľovacej doložky zabezpečia odborné posúdenie učebnice, učebného textu, pracovného zošita a učebnej pomôcky podľa odsekov 3 a 4 a vydajú novú schvaľovaciu doložku alebo zabezpečia vydanie novej učebnice, učebného textu, pracovného zošita a učebnej pomôcky.
(6) Schválené učebnice, schválené učebné texty a schválené pracovné zošity vrátane učebníc, učebných textov a pracovných zošitov v prepise do Braillovho písma, s implementáciou posunkovej reči nepočujúcich alebo v inej vhodnej forme pre žiakov so zdravotným znevýhodnením ministerstvo školstva bezodplatne prevedie do správy alebo do vlastníctva podľa odseku 7 alebo poskytne finančné prostriedky na ich zakúpenie podľa osobitného predpisu14a) školám, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie. K prevodu správy alebo vlastníctva schválených učebníc, schválených učebných textov a schválených pracovných zošitov dochádza dňom ich odovzdania a prevzatia. Na nakladanie so schválenými učebnicami, schválenými učebnými textami a schválenými pracovnými zošitmi sa nevzťahuje osobitný predpis.14b)
(7) Schválené učebnice, schválené učebné texty a schválené pracovné zošity vrátane učebníc, učebných textov a pracovných zošitov v prepise do Braillovho písma, s implementáciou posunkovej reči nepočujúcich alebo v inej vhodnej forme pre žiakov so zdravotným znevýhodnením ministerstvo školstva na základe objednávky školy podľa edičného plánu na príslušný školský rok bezodplatne prevedie do
a) správy základnej školy alebo strednej školy v zriaďovateľskej pôsobnosti orgánu miestnej štátnej správy v školstve,
b) vlastníctva
1. obce alebo vyššieho územného celku a do správy nimi zriadenej základnej školy alebo strednej školy, ktorá je právnickou osobou,
2. základnej školy alebo strednej školy, ktorá je právnickou osobou a nie je zriadená obcou, vyšším územným celkom alebo orgánom miestnej štátnej správy,
3. zriaďovateľa základnej školy, ktorá nie je právnickou osobou.
(8) Pri prevode správy alebo vlastníctva schválených učebníc, schválených učebných textov, schválených pracovných zošitov a schválených učebných pomôcok pre odborné predmety v zdravotníckych odboroch vzdelávania a pre odborné predmety v školách podľa § 109 postupuje ministerstvo zdravotníctva a príslušný ústredný orgán štátnej správy podľa odsekov 6 a 7.
(9) Na vzdelávanie v školách, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie, možno používať aj učebnice odporúčané ministerstvom školstva. Ministerstvo školstva môže v priebehu kalendárneho roka poskytnúť školám, v ktorých sa vzdelávanie považuje za sústavnú prípravu na povolanie, finančné prostriedky na zakúpenie učebníc odporúčaných ministerstvom školstva podľa osobitného predpisu.14a)
(10) Ministerstvo školstva vedie register schválených učebníc, schválených učebných textov, schválených pracovných zošitov a odporúčaných učebníc a zverejňuje ho na svojom webovom sídle. Ministerstvo zdravotníctva a príslušný ústredný orgán štátnej správy podľa § 109 vedú register schválených učebných pomôcok. Ministerstvo zdravotníctva a príslušný ústredný orgán štátnej správy poskytujú priebežne do registra schválených učebníc, schválených učebných textov, schválených pracovných zošitov a odporúčaných učebníc údaje o schválených učebniciach, schválených učebných textoch a schválených pracovných zošitoch podľa odsekov 4 a 5.
(11) Ministerstvo školstva vypracúva a schvaľuje edičný plán na príslušný školský rok, ktorý obsahuje podľa ročníkov a druhu školy
a) zoznam schválených učebníc, schválených učebných textov, schválených pracovných zošitov a odporúčaných učebníc, na zakúpenie ktorých poskytne ministerstvo školstva školám finančné prostriedky,
b) zoznam schválených učebníc, schválených učebných textov, schválených pracovných zošitov, ktoré ministerstvo školstva prevedie bezplatne do správy alebo do vlastníctva podľa odseku 7.

§ 14
Experimentálne overovanie
(1) Predmetom experimentálneho overovania sú predovšetkým
a) ciele, metódy a prostriedky vzdelávania, 
b) vzdelávacie programy odborov vzdelávania alebo ich častí, 
c) výchovné programy, 
d) formy a prostriedky hodnotenia a klasifikácie žiakov, 
e) koncepcia práce s nadanými alebo slabo prospievajúcimi žiakmi, 
f) koncepcia práce so žiakmi so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, 
g) spôsob riadenia škôl a školských zariadení, 
h) preventívne a rozvojové programy.
(2) Cieľom experimentálneho overovania je získať alebo overovať v praxi poznatky, skúsenosti, podnety, implementáciu poznatkov a skúseností na zmeny a obnovu pedagogických dokumentov, na vytvorenie alternatívnych vzdelávacích programov alebo výchovných programov, overovanie zahraničných modelov, prípadne ich uplatnenie na podmienky škôl a školských zariadení podľa tohto zákona.
(3) Experimentálne overovanie v školách a školských zariadeniach podľa tohto zákona riadi ministerstvo školstva okrem škôl v pôsobnosti iných ústredných orgánov štátnej správy podľa § 109.
(4) Návrh na experimentálne overovanie predkladá zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia na schválenie ministerstvu školstva, pre zdravotnícke odbory vzdelania ministerstvu zdravotníctva najneskôr do konca marca pred začiatkom školského roka, v ktorom sa experimentálne overovanie začne. Návrh po dohode so zriaďovateľom môže podať aj garant.
(5) Návrh na experimentálne overovanie obsahuje
a) ciele, predmet a hypotézy overovania, 
b) teoretické východiská overovania, 
c) garanta, 
d) časový harmonogram a metodiku overovania, 
e) finančné, materiálne a personálne zabezpečenie overovania, 
f) dohodu medzi realizátorom a garantom experimentálneho overovania, 
g) ďalšie údaje, ktoré s overovaním bezprostredne súvisia.
(6) Ministerstvo školstva alebo ministerstvo zdravotníctva rozhoduje o návrhu na experimentálne overovanie do 60 dní od doručenia návrhu.
(7) Personálne, priestorové a materiálno-technické podmienky pre experimentálne overovanie zabezpečuje zriaďovateľ školy alebo školského zariadenia.
(8) Experimentálne overovanie organizačne zabezpečuje zriaďovateľ školy alebo zriaďovateľ školského zariadenia v spolupráci s riaditeľom školy alebo školského zariadenia a garantom.
(9) Náklady na experimentálne overovanie zabezpečí vo svojom rozpočte garant alebo po vzájomnej dohode zriaďovateľ školy. Experimentálne overovanie uskutočňované z podnetu ministerstva školstva je ním úplne alebo čiastočne financované. Na experimentálne overovanie môžu byť vyčlenené finančné prostriedky aj v rámci schválených projektov a podľa zmluvy aj z prostriedkov zriaďovateľov, iných fyzických osôb alebo právnických osôb. 
(10) Garantom experimentálneho overovania podľa odseku 4 môže byť vysoká škola s akreditovaným študijným programom pedagogického zamerania alebo organizácia zriadená podľa osobitného predpisu.15)
(11) Garant hodnotí experimentálne overovanie priebežne za každý školský rok najneskôr mesiac po skončení školského roka a predkladá ho ministerstvu školstva.
(12) Záverečné hodnotenie experimentálneho overovania predloží garant ministerstvu školstva do troch mesiacov od jeho ukončenia, najneskôr do 31. decembra kalendárneho roka, v ktorom bolo vykonané. Ministerstvo školstva rozhodne o uplatnení výsledkov experimentálneho overovania v lehote do 30 dní odo dňa predloženia jeho záverečného hodnotenia.

§ 15
Vyučovanie náboženskej výchovy a náboženstva
(1) V školách podľa tohto zákona okrem základných umeleckých škôl a jazykových škôl sa vyučuje náboženská výchova alebo náboženstvo; v materských školách sa umožňuje vyučovanie náboženskej výchovy alebo náboženstva.
(2) Vyučovanie náboženskej výchovy alebo náboženstva zabezpečujú registrované cirkvi a náboženské spoločnosti.16)
(3) Náboženská výchova sa vyučuje ako jeden z povinne voliteľných predmetov v alternácii s etickou výchovou v základných školách a v stredných školách;17) v týchto školách je súčasťou štátneho vzdelávacieho programu.
(4) Predmet náboženská výchova vyučovaný na iných ako cirkevných školách zodpovedá predmetu náboženstvo na cirkevných školách.
(5) Vyučovanie náboženskej výchovy a náboženstva vykonáva pedagogický zamestnanec s odbornou a pedagogickou spôsobilosťou, ktorý má aj cirkevné poverenie podľa vnútorných predpisov cirkvi alebo náboženskej spoločnosti.16)
(6) V cirkevných školách sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie podľa výchovno-vzdelávacích programov v súlade s osobitným predpisom.17)

Druhý oddiel
Stupne vzdelania

§ 16
(1) Úspešným absolvovaním príslušného vzdelávacieho programu podľa § 6 a 7 alebo jeho ucelenej časti môže dieťa alebo žiak získať niektorý zo stupňov vzdelania uvedených v odsekoch 2 až 5.
(2) Predprimárne vzdelanie získa dieťa absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v materskej škole. Dokladom o získanom stupni vzdelania je osvedčenie o absolvovaní predprimárneho vzdelávania, ktoré sa vydáva na základe žiadosti zákonného zástupcu alebo zástupcu zariadenia.
(3) Základné vzdelanie sa člení na 
a) primárne vzdelanie, ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka ucelenej časti vzdelávacieho programu odboru vzdelávania pre prvý stupeň základnej školy alebo ktoré získa žiak s mentálnym postihnutím absolvovaním posledného ročníka základnej školy; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie s doložkou, 
b) nižšie stredné vzdelanie, ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka ucelenej časti vzdelávacieho programu odboru vzdelávania pre druhý stupeň základnej školy alebo úspešným absolvovaním prvého ročníka päťročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej škole, do ktorého sa prijímajú žiaci z ôsmeho ročníka základnej školy, alebo úspešným absolvovaním štvrtého ročníka osemročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej škole; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie s doložkou.
(4) Stredné vzdelanie sa člení na
a) nižšie stredné odborné vzdelanie (nižšie sekundárne), ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej dvojročného a najviac trojročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej odbornej škole alebo úspešným absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v odbornom učilišti, ktorý sa ukončuje záverečnou skúškou, alebo absolvovaním tretieho ročníka vzdelávacieho programu praktickej školy, dokladom o získanom stupni vzdelania a zároveň o získanej kvalifikácii je vysvedčenie o záverečnej skúške; v učebných odboroch určených štátnym vzdelávacím programom môže byť dokladom o získanej kvalifikácii aj výučný list; dokladom o získanom stupni vzdelania v praktickej škole je záverečné vysvedčenie, 
b) stredné odborné vzdelanie (sekundárne), ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej trojročného a najviac štvorročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje záverečnou skúškou alebo úspešným absolvovaním posledného ročníka dvojročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania skráteného štúdia v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje záverečnou skúškou; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie o záverečnej skúške s doložkou a dokladom o získanej kvalifikácii je výučný list,
c) úplné stredné všeobecné vzdelanie (vyššie sekundárne), ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej štvorročného a najviac osemročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v gymnáziu, ktorý sa ukončuje maturitnou skúškou; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie o maturitnej skúške, 
d) úplné stredné odborné vzdelanie (vyššie sekundárne), ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej štvorročného a najviac päťročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje maturitnou skúškou, úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej dvojročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania nadstavbového štúdia v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje maturitnou skúškou alebo úspešným absolvovaním posledného ročníka najmenej dvojročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania pomaturitného kvalifikačného štúdia v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje odbornou zložkou maturitnej skúšky; dokladom o získanom stupni vzdelania a o získanej kvalifikácii je vysvedčenie o maturitnej skúške a v študijných odboroch, v ktorých sa praktické vyučovanie vykonáva formou odborného výcviku podľa osobitného predpisu,17a) je dokladom o získanej kvalifikácii aj výučný list.
(5) Vyššie odborné vzdelanie (postsekundárne alebo terciárne), ktoré získa žiak úspešným absolvovaním 
a) najmenej dvojročného a najviac trojročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v strednej odbornej škole, ktorý sa ukončuje absolventskou skúškou; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie o absolventskej skúške a absolventský diplom s právom používať titul "diplomovaný špecialista" so skratkou "DiS"; titul sa uvádza za priezviskom, pre zdravotnícke odbory vzdelania podľa osobitného predpisu,18)
b) posledného ročníka súvislého šesťročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v konzervatóriu, ktorý sa ukončuje absolventskou skúškou, alebo posledného ročníka súvislého osemročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v tanečnom konzervatóriu; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie o absolventskej skúške a absolventský diplom s právom používať titul "diplomovaný špecialista umenia" so skratkou "DiS.art", titul sa uvádza za priezviskom.

§ 17
Stupne základného umeleckého vzdelania a stupne jazykového vzdelania
(1) Základné umelecké vzdelanie môže žiak získať úspešným absolvovaním vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v základnej umeleckej škole. Základné umelecké vzdelanie sa člení na
a) primárne umelecké vzdelanie, ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu pre prvú časť prvého stupňa základného štúdia základnej umeleckej školy; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie s doložkou, 
b) nižšie sekundárne umelecké vzdelanie, ktoré získa žiak úspešným absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu pre druhú časť prvého stupňa základného štúdia základnej umeleckej školy; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie s doložkou.
(2) Stupeň základného umeleckého vzdelania nenahrádza stupeň vzdelania podľa § 16.
(3) Jazykové vzdelanie môže poslucháč získať úspešným absolvovaním vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v jazykovej škole. Jazykové vzdelanie sa člení na 
a) primárne jazykové vzdelanie, ktoré získa poslucháč úspešným absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu pre prvý stupeň jazykovej školy na úrovni jazykovej náročnosti A2 Spoločného európskeho referenčného rámca; dokladom o získanom stupni vzdelania je osvedčenie o absolvovaní časti vzdelávacieho programu s vyznačením stupňa jazykovej náročnosti, 
b) sekundárne jazykové vzdelanie, ktoré získa poslucháč úspešným absolvovaním posledného ročníka vzdelávacieho programu pre druhý a tretí stupeň jazykovej školy na úrovni jazykovej náročnosti B2 a C1 Spoločného európskeho referenčného rámca; dokladom o získanom stupni vzdelania je osvedčenie o absolvovaní časti vzdelávacieho programu s vyznačením stupňa jazykovej náročnosti, 
c) postsekundárne jazykové vzdelanie, ktoré získa poslucháč úspešným absolvovaním posledného ročníka špecializovaného vzdelávacieho programu; dokladom o získanom stupni vzdelania je vysvedčenie o štátnej jazykovej skúške s vyznačením stupňa jazykovej náročnosti.
(4) Stupeň jazykového vzdelania nenahrádza stupeň vzdelania podľa § 16.

§ 18
Doklady o získanom vzdelaní
(1) Doklady o získanom vzdelaní podľa tohto zákona môžu vydávať školy, ktoré sú zaradené do siete škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu,2) a školy podľa § 109 zriadené iným ústredným orgánom štátnej správy.
(2) Dokladom o získanom vzdelaní je 
a) osvedčenie o absolvovaní predprimárneho vzdelávania, 
b) vysvedčenie, 
c) osvedčenie o absolvovaní časti vzdelávacieho programu, 
d) osvedčenie o zaškolení, 
e) osvedčenie o zaučení, 
f) vysvedčenie o záverečnej skúške, 
g) vysvedčenie o maturitnej skúške, 
h) vysvedčenie o záverečnej pomaturitnej skúške, 
i) vysvedčenie o absolventskej skúške a absolventský diplom, 
j) vysvedčenie s doložkou, 
k) vysvedčenie o štátnej jazykovej skúške.
(3) Doklady o získanom vzdelaní sa vedú v štátnom jazyku. V školách, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje podľa § 12 ods. 3, sa vedú dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny; v školách, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje podľa § 12 ods. 6, sa vedú v oboch vyučovacích jazykoch alebo v štátnom jazyku a v cudzom jazyku.
(4) Doklady o získanom vzdelaní sa vydávajú na predpísaných tlačivách schválených ministerstvom školstva; v školách podľa § 109 na tlačivách schválených príslušným ústredným orgánom štátnej správy. 
(5) Údaje na dokladoch o získanom vzdelaní sa musia zhodovať s údajmi o dieťati, žiakovi alebo poslucháčovi uvedenými v príslušnej pedagogickej dokumentácii. Za zhodu údajov a správnosť vyplnenia tlačív zodpovedá riaditeľ školy.
(6) Podpisy na dokladoch o získanom vzdelaní musia byť vlastnoručné.
(7) V dokladoch o získanom vzdelaní je zakázané opravovať údaje.
(8) Vysvedčenie z príslušného ročníka vzdelávacieho programu, po absolvovaní ktorého žiak získa stupeň vzdelania, obsahuje aj doložku s uvedením získaného stupňa vzdelania.
(9) K vysvedčeniu o záverečnej skúške, k vysvedčeniu o maturitnej skúške, k vysvedčeniu o záverečnej pomaturitnej skúške a k absolventskému diplomu vydá škola dodatok, ktorý obsahuje podrobnosti o absolvovanom vzdelávacom programe. Absolvent dostane dodatok k vysvedčeniu alebo k absolventskému diplomu súčasne s vysvedčením alebo diplomom. 
(10) Doklady o získanom vzdelaní podľa odseku 2 sú verejné listiny.

Tretí oddiel
Povinná školská dochádzka a jej plnenie

§ 19
Povinná školská dochádzka
(1) Nikoho nemožno oslobodiť od plnenia povinnej školskej dochádzky.
(2) Povinná školská dochádzka je desaťročná a trvá najviac do konca školského roka, v ktorom žiak dovŕši 16. rok veku, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Povinná školská dochádzka začína začiatkom školského roka, ktorý nasleduje po dni, keď dieťa dovŕši šiesty rok veku a dosiahne školskú spôsobilosť, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4) Ak dieťa po dovŕšení šiesteho roku veku nedosiahlo školskú spôsobilosť, riaditeľ školy rozhodne19) o odklade začiatku plnenia povinnej školskej dochádzky dieťaťa o jeden školský rok alebo o zaradení dieťaťa do nultého ročníka základnej školy, a to vždy na žiadosť zákonného zástupcu. Súčasťou žiadosti zákonného zástupcu je odporučenie všeobecného lekára pre deti a dorast a odporučenie príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie. Riaditeľ školy môže rozhodnúť o odklade začiatku plnenia povinnej školskej dochádzky dieťaťa alebo o jeho zaradení do nultého ročníka aj na návrh materskej školy, ktorú dieťa navštevuje, a na základe predchádzajúceho odporučenia zariadenia výchovného poradenstva a prevencie, a to vždy s informovaným súhlasom zákonného zástupcu. Zákonný zástupca má právo rozhodnúť o tom, či dieťa s odloženou školskou dochádzkou bude navštevovať materskú školu alebo nultý ročník.
(5) Ak sa u žiaka prvého ročníka základnej školy, ktorý nemal odložený začiatok povinnej školskej dochádzky a neabsolvoval nultý ročník základnej školy, v prvom polroku prvého ročníka dodatočne zistí, že nedosiahol školskú spôsobilosť, môže riaditeľ školy za podmienok podľa odseku 4 rozhodnúť o dodatočnom odložení plnenia povinnej školskej dochádzky alebo o jeho zaradení do nultého ročníka. Zákonný zástupca má právo rozhodnúť o tom, či dieťa s dodatočne odloženou školskou dochádzkou bude navštevovať materskú školu alebo nultý ročník.
(6) Nultý ročník základnej školy je určený pre deti, ktoré k 1. septembru dosiahli fyzický vek šesť rokov, nedosiahli školskú spôsobilosť, pochádzajú zo sociálne znevýhodneného prostredia a vzhľadom na sociálne prostredie nie je u nich predpoklad zvládnutia vzdelávacieho programu prvého ročníka základnej školy.
(7) Ak dieťa ani po odložení začiatku povinnej školskej dochádzky alebo po dodatočnom odložení plnenia povinnej školskej dochádzky nedosiahlo školskú spôsobilosť, najneskôr však 1. septembra, ktorý nasleduje po dni, v ktorom dieťa dovŕšilo ôsmy rok veku, bude zaradené do prvého ročníka alebo so súhlasom zákonného zástupcu do nultého ročníka základnej školy.
(8) Ak zákonný zástupca dieťaťa požiada o to, aby bolo na plnenie povinnej školskej dochádzky výnimočne prijaté dieťa, ktoré nedovŕšilo šiesty rok veku, je povinný k žiadosti predložiť súhlasné vyjadrenie príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie a súhlasné vyjadrenie všeobecného lekára pre deti a dorast.
(9) Žiakovi so zdravotným znevýhodnením, ktorý je oslobodený od povinnosti dochádzať do školy a jeho zdravotný stav mu neumožňuje vzdelávať sa, sa vzdelávanie neposkytuje do pominutia dôvodov, a to na základe písomného odporučenia všeobecného lekára pre deti a dorast a písomného odporučenia zariadenia výchovného poradenstva a prevencie.

§ 20
Plnenie povinnej školskej dochádzky
(1) Povinná školská dochádzka sa plní v základných školách, v stredných školách a v školách pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Zákonný zástupca dieťaťa je povinný prihlásiť dieťa na plnenie povinnej školskej dochádzky v základnej škole (ďalej len "zápis"). Zápis sa koná od 1. apríla do 30. apríla, ktorý predchádza začiatku školského roka, v ktorom má dieťa začať plniť povinnú školskú dochádzku.
(3) Miesto a čas zápisu podľa odseku 2 určí 
a) obec všeobecne záväzným nariadením,20)
b) orgán miestnej štátnej správy v školstve,21)
c) zriaďovateľ cirkevnej školy, 
d) zriaďovateľ súkromnej školy.
(4) Základná škola pri zápise dieťaťa na plnenie povinnej školskej dochádzky vyžaduje osobné údaje 
a) meno a priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, miesto narodenia, národnosť, štátne občianstvo, trvalé bydlisko dieťaťa, 
b) meno a priezvisko, adresa zamestnávateľa, trvalé bydlisko zákonných zástupcov.
(5) Žiak plní povinnú školskú dochádzku v základnej škole v školskom obvode,22) v ktorom má trvalý pobyt (ďalej len "spádová škola"), ak zákonný zástupca pre svoje dieťa nevyberie inú základnú školu. Žiak môže plniť povinnú školskú dochádzku v inej ako spádovej škole, ak ho riaditeľ tejto školy prijme na základné vzdelávanie.
(6) Riaditeľ spádovej školy je povinný prednostne prijať na plnenie povinnej školskej dochádzky žiakov, ktorí majú miesto trvalého pobytu v školskom obvode spádovej školy, a žiakov umiestnených v školskom zariadení alebo v inom zariadení na základe rozhodnutia súdu,23) ktorého sídlo sa nachádza v školskom obvode tejto spádovej školy, a to až do výšky maximálneho počtu žiakov v triede príslušného ročníka. Ak je počet žiakov vo veku plnenia povinnej školskej dochádzky, ktorí ju majú plniť v spádovej škole, vyšší, ako sú kapacitné možnosti spádovej školy, postupuje zriaďovateľ podľa osobitného predpisu.24)
(7) Žiak umiestnený v školskom zariadení alebo v inom zariadení na základe rozhodnutia súdu alebo na žiadosť jeho zákonného zástupcu, plní povinnú školskú dochádzku v škole zriadenej pri tomto zariadení, ak je zriadená.
(8) Žiak podľa odseku 7 môže so súhlasom riaditeľa školského zariadenia alebo zariadenia, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu, plniť povinnú školskú dochádzku aj v inej škole podľa tohto zákona.
(9) Žiak, ktorý nemá trvalé bydlisko, plní povinnú školskú dochádzku v spádovej škole, ktorú určí orgán miestnej štátnej správy v školstve.

§ 21
Plnenie povinnej školskej dochádzky v strednej škole
(1) Žiak, ktorý bol v priebehu plnenia povinnej školskej dochádzky prijatý do strednej školy alebo do školy podľa § 94, pokračuje v plnení povinnej školskej dochádzky až do jej skončenia v tejto škole, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Žiaka, ktorý plní povinnú školskú dochádzku v strednej škole podľa odseku 1, možno podľa § 36 ods. 1 preradiť25) do príslušného ročníka spádovej základnej školy alebo do základnej školy, ktorú si zvolil zákonný zástupca.
(3) Žiaka podľa odseku 2 možno preradiť do inej než spádovej základnej školy len s písomným súhlasom riaditeľa školy, do ktorej má byť žiak preradený.

§ 22
Skončenie plnenia povinnej školskej dochádzky
(1) Žiak skončil plnenie povinnej školskej dochádzky, ak od začiatku plnenia povinnej školskej dochádzky absolvoval desať rokov vzdelávania v školách podľa tohto zákona alebo dňom 31. augusta príslušného školského roka, v ktorom žiak dovŕšil 16. rok veku. 
(2) Žiakovi ôsmeho ročníka vzdelávacieho programu základnej školy, ktorý dovŕšil 16 rokov veku, riaditeľ školy umožní ukončiť deviaty ročník a získať nižšie stredné vzdelanie, ak je predpoklad úspešného ukončenia najneskôr do konca školského roka, v ktorom žiak dovŕši 17. rok jeho veku.
(3) Žiakovi s ťažkým zdravotným postihnutím26) môže riaditeľ školy umožniť vzdelávanie v základnej škole až do konca školského roka, v ktorom žiak dovŕši 18. rok veku.

Štvrtý oddiel
Osobitný spôsob plnenia školskej dochádzky

§ 23
Formy osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky
Formy osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky sú
a) individuálne vzdelávanie, ktoré sa uskutočňuje bez pravidelnej účasti na vzdelávaní v škole podľa tohto zákona (ďalej len "individuálne vzdelávanie"), 
b) vzdelávanie v školách mimo územia Slovenskej republiky, 
c) vzdelávanie v školách zriadených iným štátom na území Slovenskej republiky so súhlasom zastupiteľského úradu iného štátu, ak zastupiteľský úrad iného štátu oznámil ministerstvu školstva, že vydal súhlas na zriadenie školy, ktorá sa nevedie v sieti škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu,8)
d) vzdelávanie v školách, v ktorých sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie podľa medzinárodných programov na základe poverenia ministerstva školstva, 
e) individuálne vzdelávanie v zahraničí pre žiakov základnej školy, 
f) podľa individuálneho učebného plánu,
g) vzdelávanie v Európskych školách.26a)

§ 24
Individuálne vzdelávanie
(1) O povolení individuálneho vzdelávania rozhoduje riaditeľ školy, do ktorej bol žiak prijatý (ďalej len "kmeňová škola"), na základe písomnej žiadosti zákonného zástupcu maloletého žiaka alebo na základe písomnej žiadosti plnoletého žiaka. 
(2) O povolení individuálneho vzdelávania rozhoduje riaditeľ školy v rámci rozhodovania o oslobodení žiaka od povinnosti dochádzať do školy podľa osobitného predpisu.27) O povolení individuálneho vzdelávania žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, rozhoduje riaditeľ školy po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje. Individuálne vzdelávanie sa povoľuje
a) žiakovi školy, ktorému jeho zdravotný stav neumožňuje účasť na vzdelávaní v škole, 
b) žiakovi prvého stupňa základnej školy, 
c) žiakovi, ktorý bol vzatý do väzby alebo je vo výkone trestu odňatia slobody, ktorému nemožno zabezpečiť účasť na vzdelávaní v škole dlhšie ako dva mesiace.
(3) K žiadosti o povolenie individuálneho vzdelávania podľa odseku 2 písm. a) zákonný zástupca alebo plnoletý žiak priloží vyjadrenie všeobecného lekára pre deti a dorast. Vzdelávanie žiaka zabezpečuje škola, ktorá rozhodla o povolení individuálneho vzdelávania, a to v rozsahu najmenej dve hodiny týždenne.
(4) Vzdelávanie žiaka, ktorému bolo povolené individuálne vzdelávanie podľa odseku 2 písm. b), zabezpečuje zákonný zástupca žiaka osobou, ktorá spĺňa kvalifikačné predpoklady vysokoškolského vzdelania druhého stupňa ustanovené pre učiteľov I. stupňa základnej školy. 
(5) Žiadosť zákonného zástupcu o povolenie individuálneho vzdelávania podľa odseku 2 písm. b) obsahuje
a) meno, priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo a miesto trvalého pobytu žiaka, 
b) ročník, prípadne polrok a obdobie, na ktoré sa má individuálne vzdelávanie povoliť, 
c) dôvody na povolenie individuálneho vzdelávania, 
d) individuálny vzdelávací program, ktorého princípy a ciele vzdelávania musia byť v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona, 
e) popis priestorového a materiálno-technického zabezpečenia a podmienok ochrany zdravia individuálne vzdelávaného žiaka, 
f) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá bude uskutočňovať individuálne vzdelávanie žiaka, ktorému má byť povolené individuálne vzdelávanie, a jej doklady o splnení kvalifikačných predpokladov, 
g) zoznam učebníc a učebných textov, ktoré budú pri individuálnom vzdelávaní žiaka používané, 
h) ďalšie skutočnosti, ktoré majú vplyv na individuálne vzdelávanie žiaka.
(6) Žiak, ktorému bolo povolené individuálne vzdelávanie, koná komisionálne skúšky v kmeňovej škole. Komisionálne skúšky vykoná z príslušného učiva každého povinného predmetu za každý polrok. Na základe výsledkov komisionálnej skúšky vydá škola vysvedčenie, ak tento zákon neustanovuje inak.
(7) Pri rozhodovaní o komisionálnej skúške podľa odseku 6 riaditeľ školy zohľadňuje zdravotný stav žiaka.
(8) Žiak, ktorému bolo povolené individuálne vzdelávanie podľa odseku 2 písm. a) na základe odporúčania všeobecného lekára pre deti a dorast z dôvodu zdravotného znevýhodnenia, nevykonáva komisionálnu skúšku. Pedagogický zamestnanec, ktorý zabezpečuje vzdelávanie žiaka, polročne predkladá riaditeľovi školy písomnú správu o postupe a výsledkoch výchovno-vzdelávacej činnosti so žiakom, na základe ktorej po prerokovaní v pedagogickej rade školy sa vykoná hodnotenie a klasifikácia prospechu žiaka. 
(9) Na konanie komisionálnych skúšok podľa odseku 6 sa vzťahujú ustanovenia § 57.
(10) Kontrolu úrovne kvality výchovy a vzdelávania pri individuálnom vzdelávaní vykonáva Štátna školská inšpekcia podľa osobitného predpisu.7) Kontrolu odborno-pedagogického a materiálno-technického zabezpečenia výchovy a vzdelávania a ochrany zdravia žiaka vykonáva kmeňová škola. Z tohto dôvodu je zákonný zástupca povinný umožniť vstup a vykonanie kontroly poverenému školskému inšpektorovi a poverenému zamestnancovi kmeňovej školy.
(11) Povolenie individuálneho vzdelávania žiaka riaditeľ školy zruší
a) na základe žiadosti zákonného zástupcu žiaka alebo plnoletého žiaka, 
b) ak zákonný zástupca žiaka neplní podmienky individuálneho vzdelávania podľa tohto zákona, 
c) ak žiak na konci hodnotiaceho obdobia neprospel, 
d) na návrh hlavného školského inšpektora,
e) na základe odôvodneného návrhu zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania.
(12) Riaditeľ školy rozhodne o zrušení povolenia individuálneho vzdelávania do 30 dní od začatia konania a zároveň zaradí žiaka do príslušného ročníka základnej školy. Odvolanie proti rozhodnutiu riaditeľa o zrušení povolenia individuálneho vzdelávania nemá odkladný účinok.
(13) O povolenie individuálneho vzdelávania žiaka podľa odseku 2 písm. c) môže požiadať aj príslušný ústav, v ktorom bol žiak umiestnený podľa osobitného predpisu.28) Vzdelávanie žiaka zabezpečuje škola, ktorá rozhodla o povolení individuálneho vzdelávania, a to v rozsahu najmenej dve hodiny týždenne. Pre žiadosť príslušného ústavu sa ustanovenia odsekov 4 až 10 použijú primerane na základe písomnej dohody medzi riaditeľom školy a riaditeľom ústavu. 
(14) Zákonný zástupca uhrádza fyzickej osobe, ktorá uskutočňuje individuálne vzdelávanie žiaka podľa odseku 2 písm. b), finančnú odmenu. 

§ 25
(1) O povolení vzdelávania podľa § 23 písm. b), c) alebo e) rozhoduje riaditeľ kmeňovej školy, na základe písomnej žiadosti zákonného zástupcu alebo plnoletého žiaka.
(2) V žiadosti zákonný zástupca alebo plnoletý žiak uvedie 
a) meno, priezvisko a bydlisko žiaka, 
b) rodné číslo žiaka, 
c) adresu bydliska v zahraničí, 
d) názov a adresu školy, ktorú bude žiak v zahraničí navštevovať, ak je vopred známa, alebo názov a adresu školy zriadenej iným štátom na území Slovenskej republiky, ktorú bude žiak navštevovať.
(3) Ak ide o vzdelávanie podľa § 23 písm. b), zákonný zástupca žiaka alebo plnoletý žiak do 30 dní po príchode žiaka do krajiny pobytu predloží riaditeľovi kmeňovej školy doklad s uvedením názvu a adresy školy, ktorý potvrdzuje, že žiak navštevuje príslušnú školu. Zákonný zástupca žiaka alebo plnoletý žiak predloží tento doklad vždy k 15. septembru príslušného školského roka, ak žiak pokračuje vo vzdelávaní podľa § 23 písm. b).
(4) Kmeňová škola poskytuje žiakovi na základe žiadosti zákonného zástupcu alebo plnoletého žiaka učebnice a pracovné zošity. 
(5) Žiak, ktorý vykonáva osobitný spôsob plnenia školskej dochádzky podľa § 23 písm. b) a c), môže na základe žiadosti zákonného zástupcu žiaka alebo žiadosti plnoletého žiaka vykonať komisionálne skúšky. V žiadosti zákonný zástupca žiaka alebo plnoletý žiak uvedie ročníky, za ktoré sa majú komisionálne skúšky vykonať.
(6) Žiaci, ktorí vykonávajú osobitný spôsob školskej dochádzky podľa § 23 písm. e), vykonajú skúšku zo všetkých povinných vyučovacích predmetov učebného plánu príslušného ročníka kmeňovej školy okrem predmetov s prevahou výchovného zamerania za každý príslušný školský rok, najviac však za všetky ročníky po ukončení štvrtého ročníka základnej školy a deviateho ročníka základnej školy.
(7) Žiak môže zo závažných dôvodov, najmä sťaženej dostupnosti ku kmeňovej škole, vykonať skúšku aj na inej škole v Slovenskej republike, a to po dohode zákonného zástupcu žiaka alebo plnoletého žiaka s riaditeľom kmeňovej školy a riaditeľom školy, v ktorej sa má skúška vykonať.
(8) Žiak, ktorý vykonáva osobitný spôsob plnenia školskej dochádzky podľa § 23 písm. e) alebo žiak, ktorý požiadal o vykonanie komisionálnych skúšok podľa odseku 5, vykoná komisionálne skúšky. Termín, obsah a rozsah komisionálnych skúšok určí riaditeľ školy, v ktorej sa majú komisionálne skúšky vykonať, najneskôr 15 dní pred ich konaním. Na základe výsledkov komisionálnych skúšok vydá škola žiakovi vysvedčenie.
(9) Žiak, ktorý nepožiadal o vykonanie komisionálnych skúšok podľa odseku 5, vykoná komisionálne skúšky po ukončení osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky. Podľa výsledkov komisionálnych skúšok riaditeľ školy zaradí žiaka do príslušného ročníka.
(10) Riaditeľ školy zaradí žiaka po ukončení osobitného spôsobu školskej dochádzky do príslušného ročníka podľa výsledkov komisionálnej skúšky podľa § 57 a podľa výsledkov žiaka dosiahnutých v predchádzajúcom vzdelávaní.

§ 26
Individuálny učebný plán
(1) Vzdelávanie podľa individuálneho učebného plánu môže na žiadosť zákonného zástupcu žiaka alebo na základe žiadosti plnoletého žiaka povoliť riaditeľ školy. Vzdelávanie podľa individuálneho učebného plánu žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, môže riaditeľ školy povoliť po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.
(2) Vzdelávanie podľa individuálneho učebného plánu môže riaditeľ školy povoliť žiakovi s nadaním alebo podľa závažných dôvodov, najmä tehotenstva a materstva. Individuálny učebný plán môže riaditeľ školy povoliť aj iným žiakom.
(3) Súčasne s povolením vzdelávania podľa individuálneho učebného plánu dohodne riaditeľ školy so zákonným zástupcom žiaka alebo s plnoletým žiakom podmienky a organizáciu vzdelávania podľa individuálneho učebného plánu, ktoré musia byť v súlade so schváleným školským vzdelávacím programom a sú záväzné pre obe strany.
(4) Individuálny učebný plán vypracuje škola v spolupráci s pedagogickými zamestnancami a odbornými zamestnancami. Individuálny učebný plán schvaľuje riaditeľ školy.
(5) O povolenie vzdelávania podľa individuálneho učebného plánu môže požiadať aj príslušný ústav, v ktorom bol žiak umiestnený podľa osobitného predpisu.28) Pri žiadosti príslušného ústavu sa ustanovenia odsekov 3 a 4 použijú primerane na základe písomnej dohody medzi riaditeľom školy a riaditeľom ústavu.


TRETIA ČASŤ
Sústava škôl

§ 27
(1) Školy zaradené do siete škôl a školských zariadení podľa osobitného predpisu,2) ktoré zabezpečujú výchovu a vzdelávanie podľa tohto zákona prostredníctvom vzdelávacích programov odborov vzdelávania poskytujúcich na seba nadväzujúce stupne vzdelania, tvoria sústavu škôl.
(2) Sústavu škôl tvoria tieto druhy škôl:
a) materská škola, 
b) základná škola, 
c) gymnázium, 
d) stredná odborná škola, 
e) konzervatórium, 
f) školy pre deti a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, 
g) základná umelecká škola, 
h) jazyková škola.
(3) Vzdelávanie v školách podľa odseku 2 písm. b) až f) sa považuje za sústavnú prípravu na povolanie okrem škôl podľa § 95 ods. 1 písm. a) a § 104 ods. 1 písm. a).
(4) Školy sa môžu spájať splynutím do jednej právnickej osoby, ktorou je základná škola s materskou školou.
(5) Druhy škôl podľa odseku 2 písm. b) až g) sa členia na typy. Typ školy bližšie určuje, na aký odbor vzdelávania je škola zameraná, organizáciu školy alebo akým deťom alebo žiakom vzdelávanie zabezpečuje.
(6) Školy podľa odseku 2 písm. b) až g) sú právnickými osobami, v právnych vzťahoch vystupujú vo svojom mene, ak tento zákon neustanovuje inak. Školy podľa odseku 2 písm. a), h) a základná škola, ktorá nemá všetky ročníky, sú právnickými osobami, ak tak určí ich zriaďovateľ.

Prvý oddiel
Materská škola

§ 28
(1) Materská škola podporuje osobnostný rozvoj detí v oblasti sociálno-emocionálnej, intelektuálnej, telesnej, morálnej, estetickej, rozvíja schopnosti a zručnosti, utvára predpoklady na ďalšie vzdelávanie. Pripravuje na život v spoločnosti v súlade s individuálnymi a vekovými osobitosťami detí.
(2) Materská škola sa zriaďuje spravidla pri počte desať detí. Materská škola zabezpečuje výchovu a vzdelávanie prostredníctvom školského vzdelávacieho programu, ktorý poskytuje predprimárne vzdelanie podľa § 16 ods. 2.
(13) Ak riaditeľ materskej školy alebo príslušné školské zariadenie výchovného poradenstva a prevencie zistí, že vzdelávanie začleneného dieťaťa nie je na prospech začlenenému dieťaťu alebo deťom, ktoré sú účastníkmi výchovy a vzdelávania, navrhne po písomnom súhlase zriaďovateľa materskej školy a písomnom súhlase príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie zákonnému zástupcovi iný spôsob vzdelávania dieťaťa. Ak zákonný zástupca nesúhlasí so zmenou spôsobu vzdelávania svojho dieťaťa, o jeho ďalšom vzdelávaní rozhodne súd.
(4) Za pobyt dieťaťa v materskej škole zriadenej orgánom miestnej štátnej správy v školstve prispieva zákonný zástupca na čiastočnú úhradu výdavkov materskej školy mesačne na jedno dieťa najviac sumou neprevyšujúcou 7,5% sumy životného minima pre jedno nezaopatrené dieťa podľa osobitného predpisu.29) Výšku príspevku zákonného zástupcu na čiastočnú úhradu určí riaditeľ školy.30) Tento príspevok sa uhrádza vopred do 10. dňa v kalendárnom mesiaci.
(5) Výšku mesačného príspevku zákonného zástupcu na čiastočnú úhradu výdavkov za pobyt dieťaťa v materskej škole zriadenej obcou určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.31) 
(6) Príspevok v materskej škole sa neuhrádza za dieťa, 
a) ktoré má jeden rok pred plnením povinnej školskej dochádzky, 
b) ak zákonný zástupca dieťaťa predloží riaditeľovi materskej školy doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi,32)
c) ktoré je umiestnené v zariadení na základe rozhodnutia súdu.
(7) Príspevok v materskej škole na základe rozhodnutia zriaďovateľa sa neuhrádza za dieťa, 
a) ktoré má prerušenú dochádzku do materskej školy na viac ako 30 po sebe nasledujúcich kalendárnych dní z dôvodu choroby alebo rodinných dôvodov preukázateľným spôsobom, 
b) ktoré nedochádzalo do materskej školy v čase školských prázdnin alebo bola prerušená prevádzka materskej školy zapríčinená zriaďovateľom alebo inými závažnými dôvodmi; v týchto prípadoch uhrádza zákonný zástupca pomernú časť určeného príspevku.
(8) Deti, ktoré majú v nasledujúcom roku plniť povinnú školskú dochádzku, sa obvykle zaraďujú do samostatnej triedy. Deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami sa zaraďujú do tried alebo do samostatných tried pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami. Do samostatných tried pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami nie je možné zaradiť deti výlučne z dôvodu, že pochádzajú zo sociálne znevýhodneného prostredia. Samostatné triedy sa môžu vytvárať aj pre deti, ktoré sa učia cudzí jazyk.
(9) Najvyšší počet detí v triede materskej školy je
a) 20 v triede pre troj- až štvorročné deti, 
b) 21 v triede pre štvor- až päťročné deti, 
c) 22 v triede pre päť- až šesťročné deti, 
d) 21 v triede pre troj- až šesťročné deti.
(10) Ak sú splnené požiadavky podľa osobitného predpisu,32a) najvyšší počet detí v triede podľa odseku 9 sa môže zvýšiť o tri deti z dôvodu
a) zmeny trvalého pobytu dieťaťa,
b) zaradenia dieťaťa len na adaptačný pobyt alebo len na diagnostický pobyt v materskej škole,
c) odkladu plnenia povinnej školskej dochádzky alebo dodatočného odkladu plnenia povinnej školskej dochádzky alebo
d) zvýšeného záujmu zákonných zástupcov detí o výchovu a vzdelávanie v materskej škole.
(11) Pri určovaní počtu detí v triede podľa odseku 10 sa môže zohľadniť počet detí v triede mladších ako tri roky.
(12) O zaradení dieťaťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami rozhodne riaditeľ na základe odporúčania všeobecného lekára pre deti a dorast a školského zariadenia výchovného poradenstva a prevencie a informovaného súhlasu zákonného zástupcu. Počet detí v triede môže byť znížený najviac o dve za každé dieťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami. Maximálny počet zaradených detí so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami v jednej triede sú dve.
(13) Výkonom práv začleneného dieťaťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami nemôžu byť obmedzené práva ostatných detí, ktoré sú účastníkom výchovy a vzdelávania.
(14) V materskej škole môže pôsobiť aj asistent učiteľa.
(15) Predprimárne vzdelávanie v materskej škole sa môže uskutočňovať so súhlasom riaditeľa aj s priamou účasťou zákonných zástupcov na výchove a vzdelávaní.
(16) Materská škola môže organizovať pobyty detí v škole v prírode, výlety, exkurzie, saunovanie, športový výcvik a ďalšie aktivity len s informovaným súhlasom zákonného zástupcu dieťaťa a po dohode so zriaďovateľom.
(17) Riaditeľ materskej školy ďalej
a) určuje, po prerokovaní so zákonným zástupcom, zaradenie dieťaťa do triedy a dĺžku adaptačného alebo diagnostického pobytu dieťaťa, ktorý je zameraný na postupnú socializáciu a diagnostikovanie, 
b) rozhoduje o prerušení dochádzky dieťaťa do materskej školy33) na základe písomnej žiadosti zákonného zástupcu.
(18) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom ďalšie spôsoby organizácie a zabezpečovania výchovno-vzdelávacej činnosti v materskej škole. 

Druhý oddiel
Základná škola

§ 29
(1) Základná škola v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania tohto zákona podporuje rozvoj osobnosti žiaka vychádzajúc zo zásad humanizmu, rovnakého zaobchádzania, tolerancie, demokracie a vlastenectva, a to po stránke rozumovej, mravnej, etickej, estetickej, pracovnej a telesnej. Poskytuje žiakovi základné poznatky, zručnosti a schopnosti v oblasti jazykovej, prírodovednej, spoločenskovednej, umeleckej, športovej, zdravotnej, dopravnej a ďalšie poznatky a zručnosti potrebné na jeho orientáciu v živote a v spoločnosti a na jeho ďalšiu výchovu a vzdelávanie.
(2) Základná škola zabezpečuje výchovu a vzdelávanie prostredníctvom vzdelávacích programov, ktoré poskytujú základné vzdelanie podľa § 16 ods. 3.
(3) Základné školy sa členia na tieto typy:
a) základnú školu so všetkými ročníkmi (ďalej len "plnoorganizovaná základná škola"), 
b) základnú školu, ktorá nemá všetky ročníky (ďalej len "neplnoorganizovaná základná škola").
(4) Základná škola má spravidla deväť ročníkov s možnosťou zriadenia nultého ročníka. Člení sa na prvý a druhý stupeň, v ktorých sa vzdelávanie realizuje samostatnými na seba nadväzujúcimi vzdelávacími programami. Prvý stupeň základnej školy tvorí spravidla prvý až štvrtý ročník. Druhý stupeň základnej školy tvorí piaty až deviaty ročník.
(5) Najvyšší počet žiakov v triede základnej školy je
a) 16 žiakov v triede nultého ročníka,
b) 24 žiakov v triede, v ktorej sú žiaci viacerých ročníkov prvého stupňa základnej školy,
c) 22 žiakov v triede prvého ročníka,
d) 25 žiakov v triede druhého až štvrtého ročníka,
e) 29 žiakov v triede piateho až deviateho ročníka.
(6) Triedu podľa charakteru vzdelávacieho programu možno deliť na skupiny.
(7) Do nultého ročníka môže byť zaradené dieťa len s informovaným súhlasom zákonného zástupcu dieťaťa. Takéto dieťa začína plniť povinnú školskú dochádzku v nultom ročníku.
(8) Najnižší počet žiakov v triede základnej školy je
a) osem žiakov v triede nultého ročníka; šesť žiakov v triede nultého ročníka v neplnoorganizovanej základnej škole,
b) 12 žiakov v triede, v ktorej sú žiaci viacerých ročníkov prvého stupňa základnej školy,
c) 11 žiakov v triede prvého ročníka,
d) 13 žiakov v triede druhého až štvrtého ročníka,
e) 15 žiakov v triede piateho až deviateho ročníka.
(9) V škole možno po súhlase zriaďovateľa zriadiť triedu pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami. 
(10) Do triedy základnej školy možno začleniť žiaka so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami. Ak riaditeľ školy alebo príslušné zariadenie výchovného poradenstva a prevencie zistí, že vzdelávanie nie je na prospech začlenenému žiakovi alebo žiakom, ktorí sú účastníkmi výchovy a vzdelávania, navrhne po písomnom súhlase orgánu miestnej štátnej správy v školstve a príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie zákonnému zástupcovi iný spôsob vzdelávania dieťaťa. Príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve uhradí zo štátneho rozpočtu zákonnému zástupcovi dieťaťa cestovné náklady vo výške ceny hromadnej dopravy na jeho dopravu do a zo školy, do ktorej bol žiak po zmene zaradený. Ak zákonný zástupca nesúhlasí so zmenou spôsobu vzdelávania svojho dieťaťa, o jeho ďalšom vzdelávaní rozhodne súd.
(11) V základnej škole možno so súhlasom zriaďovateľa zriadiť špecializovanú triedu. V špecializovanej triede sa vzdelávajú žiaci, ktorí nemajú predpoklad úspešne zvládnuť obsah vzdelávania príslušného ročníka, na účely kompenzácie chýbajúceho obsahu vzdelávania. Žiaka do špecializovanej triedy zaraďuje riaditeľ školy na návrh triedneho učiteľa po vyjadrení výchovného poradcu a s informovaným súhlasom zákonného zástupcu žiaka na nevyhnutne potrebný čas, najviac na jeden školský rok. Špecializovanú triedu možno zriadiť pre najmenej štyroch žiakov a najviac ôsmich žiakov z jedného ročníka alebo viacerých ročníkov. Ak je počet žiakov  v špecializovanej triede nižší ako štyria žiaci, špecializovaná trieda sa zruší.
(12) V triede základnej školy pre žiakov vzatých do väzby alebo vo výkone trestu odňatia slobody je najviac päť žiakov.
(13) Ak sú splnené požiadavky podľa osobitného predpisu,32a) najvyšší počet žiakov v triede podľa odseku 5 sa môže zvýšiť o troch žiakov z dôvodu
a) zmeny trvalého pobytu žiaka,
b) opakovania ročníka žiakom,
c) prestupu žiaka z inej školy,
d) osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky žiaka podľa § 23 písm. a) až e),
e) preradenia žiaka do vyššieho ročníka bez absolvovania predchádzajúceho ročníka alebo
f) preradenia žiaka do základnej školy.
(14) Ak riaditeľ základnej školy povolil plniť povinnú školskú dochádzku mimo územia Slovenskej republiky, a preto je počet žiakov vzdelávaných v triede nižší ako počet žiakov v triede podľa odseku 5, riaditeľ základnej školy môže navýšiť počet vzdelávaných žiakov v triede o počet žiakov, ktorí plnia povinnú školskú dochádzku mimo územia Slovenskej republiky.
(15) Ak je na území obce zriadená základná škola, v ktorej sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v štátnom jazyku a súčasne v jazyku príslušnej národnostnej menšiny, alebo ak je na území obce zriadená základná škola, v ktorej sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v štátnom jazyku a súčasne základná škola, v ktorej sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v jazyku príslušnej národnostnej menšiny s rovnakým zriaďovateľom, počet žiakov v triede podľa odseku 8 sa môže znížiť o dvoch žiakov.
(16) Zriaďovateľ základnej školy môže určiť v osobitných prípadoch aj nižší počet žiakov v triede, ako je počet žiakov uvedený v odsekoch 8 a 15. Za osobitný prípad sa považuje
a) znížená dostupnosť žiakov do školy; za zníženú dostupnosť žiakov do školy sa považuje dĺžka dopravnej cesty vlakom alebo autobusom z miesta trvalého pobytu žiaka dlhšia ako 6 kilometrov,
b) vzdelávanie žiakov v jazyku národnostnej menšiny, ak v okruhu 6 kilometrov od miesta trvalého pobytu žiaka nie je žiadna iná základná škola s vyučovacím jazykom národnostnej menšiny,
c) vzdelávanie žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia, ak je z celkového počtu žiakov školy viac ako 80 % žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia, alebo
d) ďalšie prípady hodné osobitného zreteľa.
(17) Ustanovenie odseku 8 písm. a) až d) sa nevzťahuje na triedy základných škôl zriadených len s ročníkmi prvého stupňa.
(18) Ustanovenie odseku 8 sa nevzťahuje na triedy základných škôl s vyučovacím jazykom národnostnej menšiny.

§ 30
(1) Základnú školu len s ročníkmi prvého stupňa zriaďovateľ zriadi, ak je predpoklad, že sa do nej prihlási najmenej 30 detí, ktoré majú plniť povinnú školskú dochádzku v tejto základnej škole. Žiak, ktorý skončí posledný ročník takejto školy, pokračuje vo vzdelávaní v plnoorganizovanej základnej škole.
(2) Vzdelávanie v základnej škole na prvom stupni sa môže organizovať aj v triede, v ktorej sú žiaci viacerých ročníkov. 
(3) Základnú školu s prvým až deviatym ročníkom zriaďovateľ zriadi, ak je predpoklad, že sa do nej prihlási najmenej 150 detí, ktoré majú plniť povinnú školskú dochádzku v tejto základnej škole.
(4) V osobitných prípadoch, najmä ak je najbližšia základná škola ťažko dostupná, môže zriaďovateľ základnú školu podľa odsekov 1 a 3 zriadiť aj pri nižšom počte detí.
(5) Pre fyzické osoby, ktoré nezískali nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b), môže základná škola organizovať vzdelávanie na získanie tohto stupňa vzdelania, ktoré sa končí komisionálnou skúškou zo všetkých vyučovacích predmetov okrem vyučovacích predmetov s výchovným zameraním. Po úspešnom vykonaní komisionálnej skúšky vydá škola fyzickej osobe vysvedčenie s doložkou, na ktorej sa uvedie získaný stupeň vzdelania; pre fyzické osoby vo výkone väzby a výkone trestu odňatia slobody sa toto vzdelávanie organizuje v elokovaných triedach základných škôl v ústavoch na výkon väzby a v ústavoch na výkon trestu odňatia slobody alebo sa zabezpečí individuálne vzdelávanie.
(6) V základnej škole môže pôsobiť aj asistent učiteľa.
(7) Základná škola môže organizovať výlety, exkurzie, jazykové kurzy, športový výcvik, pobyty žiakov v škole v prírode a ďalšie aktivity po informovanom súhlase a dohode so zákonným zástupcom žiaka.
(8) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom organizáciu základnej školy, plnenie povinnej školskej dochádzky vrátane jej plnenia mimo územia Slovenskej republiky, organizáciu a zabezpečovanie výchovno-vzdelávacej činnosti v základnej škole vrátane integrácie žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami a mimo nej, pravidlá hodnotenia a klasifikáciu a pravidlá o bezpečnosti a ochrane zdravia žiakov.

§ 31
(1) V priebehu plnenia povinnej školskej dochádzky v základnej škole môže žiak základnej školy na základe písomnej žiadosti zákonného zástupcu prestúpiť do inej základnej školy. O prestupe žiaka rozhoduje v rámci rozhodovania o prijatí34) riaditeľ základnej školy, do ktorej sa žiak hlási.
(2) Ak riaditeľ základnej školy prijme žiaka podľa odseku 1, je povinný bez zbytočného odkladu zaslať kópiu rozhodnutia o jeho prijatí riaditeľovi základnej školy, z ktorej žiak prestupuje; obdobne postupuje riaditeľ ústavu na výkon väzby a ústavu na výkon trestu odňatia slobody, do ktorého bol prijatý žiak, ktorý má plniť povinnú školskú dochádzku. Riaditeľ základnej školy, z ktorej žiak prestupuje, je povinný do piatich pracovných dní od doručenia kópie rozhodnutia, zaslať riaditeľovi základnej školy, do ktorej bol žiak prijatý, fotokópiu dokumentácie žiaka a túto zmenu nahlási do Centrálneho registra detí, žiakov a poslucháčov podľa § 157 (ďalej len "centrálny register"); ak ide o žiaka, ktorý bol vzatý do výkonu väzby alebo do výkonu trestu odňatia slobody, zasiela sa dokumentácia riaditeľovi ústavu na výkon väzby alebo ústavu na výkon trestu odňatia slobody.
(3) Riaditeľ základnej školy môže na základe návrhu triedneho učiteľa a žiadosti zákonného zástupcu žiaka alebo s jeho informovaným súhlasom a na základe odporučenia príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie preradiť žiaka zo školského vzdelávacieho programu, ktorý plní príslušná škola, do školského vzdelávacieho programu zodpovedajúcemu jeho špeciálnym výchovno-vzdelávacím potrebám.
(4) Na základe žiadosti zákonného zástupcu žiaka a odporučenia praktického lekára pre deti a dorast môže riaditeľ základnej školy zo zdravotných dôvodov alebo z iných závažných dôvodov rozhodnúť o oslobodení alebo čiastočnom oslobodení žiaka od vyučovania niektorého predmetu, a to na celý školský rok alebo jeho časť; v rozhodnutí určí náhradný spôsob vzdelávania žiaka v čase vyučovania tohto predmetu. Ak je vyučovací predmet zaradený ako prvá alebo posledná vyučovacia hodina dňa, môže byť žiak so súhlasom zákonného zástupcu uvoľnený z výchovy a vzdelávania bez náhrady.

Tretí oddiel
Stredné školy

§ 32
Stredné školy sú:
a) gymnázium, 
b) stredná odborná škola, 
c) konzervatórium.

§ 33
(1) V strednej škole sa zriaďujú triedy denného štúdia s počtom žiakov najviac 31. 
(2) Ak sú splnené požiadavky podľa osobitného predpisu,32a) najvyšší počet žiakov v triede podľa odseku 1 sa môže zvýšiť o troch žiakov z dôvodu
a) zmeny trvalého pobytu žiaka,
b) opakovania ročníka žiakom,
c) pokračovania štúdia žiaka po prerušení štúdia,
d) prestupu žiaka z inej školy,
e) osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky žiaka podľa § 23 písm. a) až e),
f) prijatia žiaka do vyššieho ročníka,
g) preradenia žiaka do vyššieho ročníka bez absolvovania predchádzajúceho ročníka alebo
h) zmeny študijného odboru alebo učebného odboru žiakom.
(3) Stredná škola môže pre osoby vykonávajúce trest odňatia slobody a osoby vo výkone väzby organizovať vzdelávanie v elokovanej triede strednej školy alebo individuálne vzdelávanie v ústavoch na výkon väzby a v ústavoch na výkon trestu; to neplatí pre zdravotnícke odbory vzdelania.
(4) V priebehu štúdia na strednej škole sa umožňuje žiakom 
a) prerušenie štúdia, 
b) zmena študijného alebo učebného odboru, 
c) prestup na inú strednú školu, 
d) preradenie do základnej školy, 
e) opakovanie ročníka, 
f) postup do vyššieho ročníka, 
g) zanechanie štúdia, 
h) štúdium podľa individuálneho učebného plánu, 
i) štúdium na zahraničnej škole obdobného typu.
(5) Riaditeľ strednej školy môže po posúdení učebných plánov a po prerokovaní v pedagogickej rade povoliť žiakovi absolvovať časť štúdia na obdobnej škole v zahraničí; ak sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.
(6) Ak riaditeľ strednej školy povolil absolvovať časť štúdia v škole obdobného typu v zahraničí, a preto je počet žiakov vzdelávaných v triede nižší ako počet žiakov v triede podľa odseku 1, riaditeľ strednej školy môže navýšiť počet vzdelávaných žiakov v triede o počet žiakov, ktorí absolvujú časť štúdia v škole obdobného typu v zahraničí.
(7) Najnižší počet žiakov v triede strednej školy je
a) 17 žiakov v triede strednej školy v dennej forme štúdia,
b) 8 žiakov v triede strednej školy v externej forme štúdia.
(8) Zriaďovateľ strednej školy môže určiť v osobitnom prípade aj nižší počet žiakov v triede, ako je počet žiakov uvedený v odseku 7, a to v dennej forme štúdia deväť žiakov a v externej forme štúdia päť žiakov. Za osobitný prípad sa považuje
a) zaradenie študijného odboru alebo učebného odboru do zoznamu študijných odborov a učebných odborov s nedostatočným počtom absolventov pre potreby trhu práce,32b) ak nie je možné zriadiť triedu podľa odseku 10,
b) výchova a vzdelávanie vo vzdelávacom programe nižšieho stredného odborného vzdelávania,
c) výchova a vzdelávanie žiakov vo výkone trestu odňatia slobody,
d) stredná škola, v ktorej sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v štátnom jazyku a súčasne v jazyku príslušnej národnostnej menšiny, ak pre výchovu a vzdelávanie štátnom jazyku alebo v jazyku príslušnej národnostnej menšiny nie je možné zriadiť triedu podľa odseku 7 alebo
e) ďalšie prípady hodné osobitného zreteľa.
(9) Triedu podľa charakteru vzdelávacieho programu možno deliť na skupiny.
(10) V stredných odborných školách možno zriadiť spoločnú triedu pre niekoľko príbuzných študijných odborov alebo spoločnú triedu pre niekoľko príbuzných učebných odborov.
(11) V konzervatóriách možno zriadiť spoločnú triedu pre niekoľko príbuzných študijných odborov.
(12) Stredná škola organizuje kurz na ochranu života a zdravia a môže organizovať kurz pohybových aktivít v prírode, exkurzie, školské výlety a ďalšie aktivity. Ak ide o neplnoletého žiaka, tieto aktivity organizuje po informovanom súhlase a dohode so zákonným zástupcom žiaka.

§ 34
Prerušenie štúdia a zmena študijného alebo učebného odboru
(1) Riaditeľ strednej školy môže povoliť prerušenie štúdia žiakovi, ktorý splnil povinnú školskú dochádzku, na žiadosť jeho zákonného zástupcu, ak ide o plnoletého žiaka, na jeho žiadosť, najviac na tri roky; riaditeľ školy je povinný na základe žiadosti žiačky alebo jej zákonného zástupcu prerušiť štúdium pre tehotenstvo a materstvo alebo jej povoliť štúdium podľa individuálneho učebného plánu. 
(2) Zmenu študijného odboru alebo učebného odboru povoľuje riaditeľ strednej školy spravidla na začiatku školského roku. Žiakovi prijatému do učebného odboru možno povoliť len zmenu na iný učebný odbor. Podmienkou na povolenie zmeny je zdravotná spôsobilosť žiaka na štúdium a spôsobilosť na vykonávanie povolania, na ktoré sa má pripravovať v novozvolenom študijnom alebo učebnom odbore, a úspešné vykonanie rozdielovej skúšky, ak ju riaditeľ určil.
(3) Prerušenie štúdia žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, alebo zmenu študijného odboru alebo učebného odboru žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, riaditeľ povoľuje po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.

§ 35
Prestup na inú strednú školu
(1) Prestup žiaka do inej strednej školy na ten istý alebo iný študijný odbor alebo učebný odbor povoľuje riaditeľ strednej školy, do ktorej sa žiak hlási. Žiakovi prijatému do učebného odboru možno povoliť prestup do inej strednej odbornej školy na ten istý učebný odbor alebo na iný učebný odbor. Prestup povoľuje na základe žiadosti jeho zákonného zástupcu; ak ide o plnoletého žiaka, na základe jeho žiadosti. Súčasťou žiadosti o prestup žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, je aj súhlas zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.
(2) Prestup žiaka, ktorý navštevuje strednú školu s osemročným štúdiom, do strednej odbornej školy s iným študijným alebo učebným odborom alebo do gymnázia so štvorročným alebo päťročným štúdiom, sa môže uskutočniť najskôr začiatkom piateho ročníka jeho štúdia.; do gymnázia s päťročným štúdiom sa prestup žiaka môže uskutočniť aj začiatkom štvrtého ročníka jeho štúdia.
(3) Podmienkou prestupu žiaka do inej strednej školy je úspešné vykonanie rozdielovej skúšky.
(4) Ak riaditeľ strednej školy, do ktorej chce žiak prestúpiť, rozhodne o prijatí žiaka,35) je povinný bez zbytočného odkladu zaslať kópiu rozhodnutia o prijatí žiaka riaditeľovi strednej školy, z ktorej žiak prestupuje. Prestup sa spravidla uskutočňuje k 1. septembru. Vzdelávanie žiaka v strednej škole, z ktorej prestupuje, sa končí dňom, ktorý predchádza dňu, v ktorom má žiak začať vzdelávanie v strednej škole, do ktorej prestúpil. Týmto dňom prestáva byť žiakom strednej školy, z ktorej prestúpil.
(5) Riaditeľovi strednej školy, na ktorú žiak prestúpil, zašle riaditeľ strednej školy, z ktorej žiak prestupuje, fotokópiu dokumentácie žiaka do piatich pracovných dní od doručenia kópie rozhodnutia o prijatí žiaka podľa odseku 4 a zmenu oznámi do centrálneho registra.
(6) Prestup žiaka do inej strednej školy sa len vo výnimočných prípadoch umožňuje aj v priebehu prvého ročníka.
(7) Riaditeľ strednej školy môže povoliť žiakovi štúdium na obdobnej škole v zahraničí.

§ 36
Preradenie žiaka zo strednej školy do základnej školy
(1) Žiak, ktorý navštevuje prvý až štvrtý ročník osemročného vzdelávacieho programu v strednej škole, môže byť preradený do základnej školy
a) ak sa mu nepovolí opakovať ročník,36)
b) ak stratí zdravotnú spôsobilosť, 
c) ak stratí športovú výkonnosť, 
d) na žiadosť zákonného zástupcu žiaka.
(2) Žiak, ktorý bol preradený do základnej školy podľa odseku 1, pokračuje v plnení povinnej školskej dochádzky v základnej škole.37)
(3) Ak riaditeľ strednej školy rozhodne o preradení žiaka do základnej školy,19) zákonný zástupca žiaka ho v lehote do 15 dní odo dňa preradenia, určeného rozhodnutím, prihlási na plnenie povinnej školskej dochádzky v základnej škole podľa odseku 2 a o tejto skutočnosti v tejto lehote informuje riaditeľa strednej školy, ktorý rozhodol o preradení žiaka do základnej školy. Ak zákonný zástupca neprihlási žiaka na plnenie povinnej školskej dochádzky alebo neinformuje riaditeľa strednej školy v ustanovenej lehote, postupuje riaditeľ strednej školy podľa osobitného predpisu.38) Riaditeľ základnej školy, do ktorej bol žiak prijatý, najneskôr do piatich dní od prijatia informuje o tejto skutočnosti riaditeľa strednej školy, ktorý rozhodol o preradení žiaka na základnú školu. Preradenie sa spravidla uskutočňuje k začiatku školského roka. Vzdelávanie žiaka v strednej škole, z ktorej bol preradený, sa končí dňom, ktorý predchádza dňu, v ktorom žiak začal vzdelávanie v základnej škole, do ktorej bol prijatý. Týmto dňom prestáva byť žiakom strednej školy. Riaditeľ strednej školy zašle fotokópiu dokumentácie žiaka riaditeľovi základnej školy do piatich dní od doručenia informácie o prijatí žiaka do základnej školy. Túto zmenu nahlási do centrálneho registra.

§ 37
Opakovanie ročníka
(1) Riaditeľ strednej školy rozhoduje o opakovaní ročníka žiaka na základe posúdenia jeho vzdelávacích výsledkov a dôvodov, ktoré uvedie plnoletý žiak vo svojej písomnej žiadosti alebo ktoré uvedie v písomnej žiadosti jeho zákonný zástupca. O opakovaní ročníka žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, rozhoduje riaditeľ strednej školy po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.
(2) Ak riaditeľ strednej školy nepovolí žiakovi, ktorý splnil povinnú školskú dochádzku, opakovať ročník, žiak prestáva byť žiakom strednej školy uplynutím posledného dňa školského roka príslušného ročníka.
(3) Ak riaditeľ strednej školy nepovolí žiakovi prvého až štvrtého ročníka osemročného vzdelávacieho programu v strednej škole opakovať ročník, postupuje podľa § 36 ods. 3.

§ 38
Postup do vyššieho ročníka strednej školy
(1) Do vyššieho ročníka strednej školy postupuje žiak po absolvovaní príslušného ročníka vzdelávacieho programu strednej školy okrem žiaka, ktorý bol celkovo hodnotený podľa § 55 ods. 18. 
(2) Nadaného žiaka môže riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy preradiť do vyššieho ročníka bez absolvovania predchádzajúceho ročníka na základe výsledkov komisionálnej skúšky. Maloletého žiaka možno preradiť bez absolvovania predchádzajúceho ročníka do vyššieho ročníka len so súhlasom zákonného zástupcu.; ak ide o žiaka strednej odbornej školy, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, aj po súhlase zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje.

§ 39
Zanechanie štúdia
(1) Ak žiak, ktorý splnil povinnú školskú dochádzku, chce zanechať štúdium, oznámi to písomne riaditeľovi strednej školy; ak je žiak maloletý, písomné oznámenie podá jeho zákonný zástupca. Túto zmenu nahlási riaditeľ školy do nahrádzajú slovami "centrálneho registra.
(2) Žiak prestáva byť žiakom strednej školy dňom, ktorý nasleduje po dni, keď riaditeľovi strednej školy bolo doručené oznámenie o zanechaní štúdia.

§ 41
Gymnázium
Gymnázium je všeobecnovzdelávacia, vnútorne diferencovaná stredná škola, ktorá pripravuje žiakov vo štvorročnom, v päťročnom alebo v osemročnom vzdelávacom programe a poskytuje úplné stredné všeobecné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. c). Vzdelávacie programy gymnázia sú zamerané predovšetkým na prípravu pre štúdium na vysokých školách, môžu pripravovať aj na výkon niektorých činností vo verejnej správe, kultúre a športe.

§ 42
Stredná odborná škola
(1) Stredná odborná škola je vnútorne diferencovaná stredná škola, ktorá poskytuje žiakom odborné vzdelávanie a prípravu vo vzdelávacom programe príslušného odboru vzdelávania zameranom predovšetkým na výkon povolania, skupiny povolaní a odborných činností.
(2) Stredná odborná škola poskytuje žiakom odborné vzdelávanie a prípravu v členení na teoretické vyučovanie a praktické vyučovanie. Praktické vyučovanie žiaka strednej odbornej školy upravuje osobitný predpis.6aa)
(3) Stredná odborná škola poskytuje po úspešnom absolvovaní príslušného vzdelávacieho programu študijného odboru alebo po úspešnom absolvovaní príslušného vzdelávacieho programu učebného odboru stupeň vzdelania podľa § 16 ods. 4 písm. a), b) a d) a ods. 5.
(4) Pre fyzické osoby, ktoré nezískali nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b), môže stredná odborná škola organizovať vzdelávanie na získanie tohto stupňa vzdelania, ktoré sa končí komisionálnou skúškou zo všetkých vyučovacích predmetov okrem vyučovacích predmetov s výchovným zameraním. Po úspešnom vykonaní komisionálnej skúšky vydá stredná odborná škola fyzickej osobe vysvedčenie s doložkou, na ktorej sa uvedie získaný stupeň vzdelania.
(5) Žiak, ktorý už vykonal maturitnú skúšku v inom študijnom odbore, študuje v strednej odbornej škole len odborné vyučovacie predmety.

§ 44
Konzervatórium
(1) Konzervatórium poskytuje komplexné umelecké a umelecko-pedagogické vzdelanie. Pripravuje žiakov na profesionálne umelecké uplatnenie a na vyučovanie umeleckých a odborných predmetov vo vzdelávacích programoch umeleckého zamerania.
(2) Typom konzervatória je hudobné a dramatické konzervatórium a tanečné konzervatórium. Hudobné a dramatické konzervatórium poskytuje žiakom výchovu a vzdelávanie v študijnom odbore spev, hudba, tanec a hudobno-dramatické umenie v šesťročnom súvislom vzdelávacom programe. Tanečné konzervatórium poskytuje žiakom výchovu a vzdelávanie v študijnom odbore tanec v osemročnom súvislom vzdelávacom programe.
(3) Výchova a vzdelávanie v konzervatóriu sa uskutočňuje individuálne, v skupinách alebo kolektívne.
(4) Žiakom sa zapožičiavajú bezplatne hudobné nástroje, notový materiál, audiovizuálne nahrávky umeleckých diel, záznamová technika a ďalší výstroj a potrebný materiál na vyučovanie.
(5) Výchova a vzdelávanie v konzervatóriu sa uskutočňuje podľa šesťročného vzdelávacieho programu, v ktorom žiak po ukončení štvrtého ročníka vykoná maturitnú skúšku a po ukončení šiesteho ročníka vykoná absolventskú skúšku. V odbore tanec sa štúdium uskutočňuje podľa osemročného vzdelávacieho programu, ktorý sa v poslednom ročníku ukončuje maturitnou skúškou a absolventskou skúškou, a podľa šesťročného vzdelávacieho programu, v ktorom žiak po ukončovaní štvrtého ročníka vykoná maturitnú skúšku a po ukončení šiesteho ročníka vykoná absolventskú skúšku.
(6) Konzervatórium pre odbor tanec sa zriaďuje ako škola s celodennou starostlivosťou alebo ako internátna škola. 
(7) Konzervatórium poskytuje
a) nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) úspešným skončením štvrtého ročníka v osemročnom vzdelávacom programe, 
b) úplné stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. d) úspešným vykonaním maturitnej skúšky, 
c) vyššie odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 5 písm. b) úspešným vykonaním absolventskej skúšky.
(8) Žiak, ktorý už vykonal maturitnú skúšku v inom študijnom odbore, študuje na konzervatóriu len odborné vyučovacie predmety.

§ 45
Nadväzujúce formy odborného vzdelávania a prípravy
Nadväzujúce formy odborného vzdelávania a prípravy sú
a) nadstavbové štúdium,
b) pomaturitné štúdium,
c) skrátené štúdium.

§ 46
Nadstavbové štúdium
(1) Nadstavbové štúdium sa organizuje v odboroch vzdelávania stredných odborných škôl, ktoré nadväzujú na predchádzajúce odborné vzdelávanie a prípravu v príbuznom odbore vzdelávania ukončeného stredným odborným vzdelaním, a ukončuje sa maturitnou skúškou.
(2) Nadstavbové štúdium poskytuje vyššiu úroveň všeobecného a široko profilovaného odborného vzdelávania a prípravy, ktorou sa žiaci 
a) zdokonaľujú pre kvalifikovaný výkon povolania a špecializujú sa na výkon niektorých technicko-hospodárskych činností prevádzkového charakteru, 
b) pripravujú na ďalšie vzdelávanie. 

§ 47
Pomaturitné štúdium
(1) Pomaturitné štúdium sa organizuje na stredných odborných školách v záujme zvyšovania a prehlbovania kvalifikácie na výkon povolaní a pracovných činností.
(2) Stredné odborné školy môžu organizovať pomaturitné štúdium vo vzdelávacích programoch, ktoré sú určené pre uchádzačov, ktorí v predchádzajúcom vzdelávaní získali úplné stredné odborné vzdelanie alebo úplné stredné všeobecné vzdelanie.
(3) Pomaturitné štúdium sa člení na tieto druhy:
a) zdokonaľovacie štúdium alebo inovačné štúdium, v ktorom si žiaci zdokonaľujú alebo inovujú vedomosti a zručnosti v už absolvovanom študijnom odbore na strednej odbornej škole; štúdium sa ukončuje záverečnou pomaturitnou skúškou, 
b) kvalifikačné štúdium, v ktorom žiaci získavajú odbornú kvalifikáciu v inom odbore vzdelania, než v ktorom vykonali maturitnú skúšku; štúdium sa ukončuje odbornou zložkou maturitnej skúšky, ktoré neboli súčasťou predtým vykonanej maturitnej skúšky, 
c) špecializačné štúdium, v ktorom žiaci získavajú špeciálne vedomosti a zručnosti vrátane nových vedecko-technických poznatkov na výkon konkrétnych pracovných činností a pracovných funkcií, ktoré svojou pracovnou náplňou a odborným zameraním zodpovedajú predtým absolvovanému študijnému odboru na strednej odbornej škole; štúdium sa ukončuje absolventskou skúškou; úspešným skončením špecializačného štúdia absolvent získa vyššie odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 5 písm. a), 
d) vyššie odborné štúdium, v ktorom žiaci získavajú všeobecné vzdelanie a špeciálne vedomosti a zručnosti vrátane nových vedecko-technických poznatkov na výkon konkrétnych pracovných činností a pracovných funkcií. Je určené pre uchádzačov, ktorí v predchádzajúcom štúdiu získali úplné stredné odborné vzdelanie alebo úplné stredné všeobecné vzdelanie; štúdium sa ukončuje absolventskou skúškou; úspešným ukončením vyššieho odborného štúdia absolvent získa vyššie odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 5 písm. a); vyššie odborné štúdium na stredných zdravotníckych školách, ktorým študujúci získavajú odbornú spôsobilosť na výkon povolania v študijnom odbore diplomovaná všeobecná sestra, diplomovaný fyzioterapeut, diplomovaný radiologický asistent, sa ukončuje absolventskou skúškou.

§ 47a
Skrátené štúdium
(1) Skrátené štúdium sa organizuje v učebných odboroch v strednej odbornej škole s cieľom rozšírenia a prehĺbenia kvalifikácie na výkon povolania alebo skupiny povolaní.
(2) Skrátené štúdium je určené pre uchádzačov, ktorí v predchádzajúcom vzdelávaní získali najmenej stredné odborné vzdelanie.
(3) Stredná odborná škola môže organizovať skrátené štúdium v
a) jednoročnom vzdelávacom programe odboru vzdelávania alebo
b) dvojročnom vzdelávacom programe odboru vzdelávania.
(4) Žiak v skrátenom štúdiu študuje len odborné vyučovacie predmety.
(5) Skrátené štúdium v jednoročnom vzdelávacom programe odboru vzdelávania sa ukončuje záverečnou skúškou; dokladom o vzdelaní je vysvedčenie o záverečnej skúške.
(6) Skrátené štúdium v dvojročnom vzdelávacom programe odboru vzdelávania sa ukončuje záverečnou skúškou; úspešným ukončením absolvent získa stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. b).

§ 48
(1) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti organizácie výchovy a vzdelávania v stredných školách, o dennej forme štúdia a externej forme štúdia a o hodnotení a klasifikácii žiakov stredných škôl.
(2) Druhy vzdelávania a dĺžku vzdelávania v jednotlivých odboroch vzdelávania a ich nadväznosť na ďalšie vzdelávanie pre školy v pôsobnosti iných ústredných orgánov ustanovia tieto ústredné orgány všeobecne záväzným právnym predpisom.

Štvrtý oddiel
Základná umelecká škola

§ 49
(1) Základná umelecká škola zabezpečuje umeleckú výchovu a vzdelávanie podľa vzdelávacieho programu odboru vzdelávania prevažne pre žiakov základnej školy. Základná umelecká škola môže organizovať aj štúdium pre deti vo veku pred plnením povinnej školskej dochádzky, žiakov stredných škôl a dospelých.
(2) Základná umelecká škola poskytuje základné umelecké vzdelanie podľa § 17, pripravuje na štúdium odborov vzdelávania umeleckého zamerania v stredných školách a v konzervatóriách; pripravuje aj na štúdium na vysokých školách s pedagogickým alebo umeleckým zameraním.
(3) V základných umeleckých školách sa môžu zriaďovať hudobné, výtvarné, tanečné a literárno-dramatické odbory alebo niektoré z nich. Iné umelecké odbory môže škola zriadiť iba po súhlase ministerstva školstva. Jednotlivé umelecké odbory možno členiť na oddelenia.
(4) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu výdavkov na štúdium v základných umeleckých školách zriadených obcou31) alebo samosprávnym krajom42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením. 
(5) Zriaďovateľ základnej umeleckej školy môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 4, ak plnoletý žiak alebo zákonný zástupca neplnoletého žiaka o to písomne požiada a predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32)

§ 50
Ukončovanie štúdia v základnej umeleckej škole
(1) Základné štúdium a štúdium pre dospelých sa ukončuje záverečnou skúškou.
(2) Riaditeľ základnej umeleckej školy môže rozhodnúť o predčasnom ukončení štúdia, ak
a) žiak sústavne alebo závažným spôsobom porušuje školský poriadok, 
b) žiak alebo zákonný zástupca žiaka neuhrádza čiastočnú úhradu nákladov podľa § 49 ods. 4.

§ 51
Organizácia výchovno-vzdelávacieho procesu v základných umeleckých školách
(1) Základná umelecká škola organizuje prípravné štúdium, základné štúdium, štúdium s rozšíreným počtom vyučovacích hodín, skrátené štúdium a štúdium pre dospelých.
(2) Prípravné štúdium má najviac dva ročníky. Je určené pre žiakov prvého stupňa základnej školy a pre nadané deti vo veku pred plnením povinnej školskej dochádzky.
(3) Základné štúdium sa člení na dva stupne. Prvý stupeň má najviac deväť ročníkov a druhý stupeň má najviac štyri ročníky; pre žiakov, ktorí nenavštevovali prvý stupeň základného štúdia, možno zriadiť jednoročné prípravné štúdium.
(4) Rozšírené štúdium je určené žiakom, ktorí v základnom štúdiu preukážu mimoriadne nadanie a vynikajúce študijné výsledky.
(5) V skrátenom štúdiu sa žiaci pripravujú na štúdium na stredných školách, konzervatóriách a vysokých školách pedagogického alebo umeleckého zamerania.
(6) Štúdium pre dospelých má najviac štyri ročníky.
(7) Vyučovanie je individuálne a skupinové. Počty žiakov v jednotlivých vyučovacích predmetoch určujú učebné plány.
(8) Riaditeľ základnej umeleckej školy môže prerušiť štúdium žiakovi na jeho žiadosť alebo na žiadosť jeho zákonného zástupcu. 

§ 52
Prijímanie žiakov na štúdium v základných umeleckých školách
(1) Do prípravného štúdia prijíma riaditeľ školy žiakov na základe posúdenia predpokladov na štúdium vo zvolenom umeleckom odbore. Po skončení prípravného štúdia nevzniká žiakovi nárok na prijatie do základného štúdia.
(2) Do základného štúdia, skráteného štúdia a štúdia pre dospelých prijíma riaditeľ školy žiakov na základe výsledkov talentovej skúšky, pričom môže doň prijať aj nadaných žiakov, ktorí nedosiahli alebo prekročili vek odporúčaný v učebnom pláne umeleckého odboru alebo študijného zamerania.
(3) Na posúdenie študijných predpokladov uchádzačov na štúdium zriaďuje riaditeľ školy trojčlennú prijímaciu komisiu a vymenúva jej členov.
(4) Na základe odporúčania prijímacej komisie môže uchádzačov, ktorí prekročili odporúčaný vek pre štúdium, zaradiť do vyššieho ako prvého ročníka. 
(5) Do rozšíreného štúdia zaraďuje riaditeľ školy na návrh triedneho učiteľa žiakov, ktorí úspešne vykonali komisionálnu skúšku.
(6) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob organizácie výchovno-vzdelávacieho procesu, organizácie štúdia, prijímania žiakov na štúdium, priebehu a ukončovania štúdia, hodnotenia a klasifikácie, komisionálnych skúšok a súťaží.

Piaty oddiel
Jazyková škola

§ 53
(1) Jazyková škola poskytuje jazykové vzdelávanie v cudzích jazykoch podľa vzdelávacieho programu, organizuje aj vyučovanie cudzích jazykov s odborným zameraním a pripravuje na prekladateľskú a tlmočnícku činnosť. Vzdelávanie v jazykovej škole sa uskutočňuje v kurzoch.
(2) Absolvovaním vzdelávacích programov v jazykovej škole môže absolvent získať vzdelanie podľa § 17 ods. 3. Jazyková škola organizuje vyučovanie cudzích jazykov pre žiakov základných škôl, stredných škôl, študentov vysokých škôl a dospelých.
(3) Vzdelávací program jazykovej školy sa môže skončiť vykonaním štátnej jazykovej skúšky na jazykovej škole, ktorá má na to oprávnenie vydané ministerstvom školstva. Štátnu jazykovú skúšku môže vykonať aj ten uchádzač, ktorý na jazykovej škole neštudoval.
(4) Ak sa vzdelávací program ukončuje podľa odseku 3, skúška sa koná pred trojčlennou skúšobnou komisiou, ktorú riadi jej predseda vymenovaný príslušným orgánom miestnej štátnej správy v školstve na obdobie jedného roka; tento orgán ho aj odvolá. Členov skúšobných komisií vymenúva a odvoláva predseda komisie pre štátne jazykové skúšky, ktorý je menovaný príslušným orgánom miestnej štátnej správy v školstve na obdobie dvoch rokov.
(5) Úhrada nákladov na štúdium pozostáva z príspevku na úhradu ročných nákladov (ďalej len "školné") a zo zápisného. 
(6) Výšku úhrady nákladov na štúdium v jazykových školách zriadených obcou31) a samosprávnym krajom42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.
(7) Výšku zápisného určí zriaďovateľ. Zriaďovateľ jazykovej školy môže znížiť alebo odpustiť školné poslucháčovi, ak o to písomne požiada a predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) 
(8) Ak poslucháč jazykovej školy do 30. septembra alebo do 28. februára preukáže, že sa zo závažných osobných dôvodov nemohol na kurze zúčastňovať, škola mu vráti školné. Zápisné sa nevracia.
(9) Jazyková škola vráti školné za príslušný polrok poslucháčom zrušeného kurzu, ak takýchto poslucháčov nemožno preradiť do iného kurzu. Zápisné sa nevracia.
(10) Štátna jazyková skúška sa vykonáva za úhradu. Výšku úhrady za vykonanie štátnych jazykových skúšok určí riaditeľ jazykovej školy po prerokovaní so zriaďovateľom.
(11) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob prijímania do jazykových škôl, spôsob organizácie výchovy a vzdelávania v jazykových školách, obsah vzdelávania, spôsob hodnotenia študijných výsledkov a stupne náročnosti štátnych jazykových skúšok, organizáciu a postup získania oprávnenia vykonávať štátne jazykové skúšky.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Formy organizácie výchovy a vzdelávania, hodnotenie a klasifikácia výchovy a vzdelávania 

§ 54
Formy organizácie výchovy a vzdelávania
(1) Výchova a vzdelávanie sa v školách podľa tohto zákona organizuje dennou formou štúdia alebo externou formou štúdia.
(2) Denná forma štúdia sa uskutočňuje ako poldenná, celodenná, týždenná alebo nepretržitá.
(3) Externá forma štúdia sa uskutočňuje ako večerná, diaľková alebo dištančná.
(4) Vzdelávanie sa môže uskutočňovať aj formou individuálneho vzdelávania podľa individuálneho vzdelávacieho programu alebo podľa individuálneho učebného plánu.
(5) Poldenné vzdelávanie je organizované len v dopoludňajších alebo len v odpoludňajších hodinách v rozsahu piatich pracovných dní v týždni.
(6) Celodenné vzdelávanie je organizované v dopoludňajších aj v odpoludňajších hodinách v rozsahu piatich pracovných dní v týždni. 
(7) Týždenné vzdelávanie je výchova a vzdelávanie podľa odseku 6 so zabezpečením ubytovania a stravovania.
(8) Večerné vzdelávanie je organizované pravidelne niekoľkokrát v týždni v rozsahu 10 až 15 hodín týždenne.
(9) Diaľkové vzdelávania je organizované spravidla raz týždenne v rozsahu šesť až sedem konzultačných hodín. 
(10) Dištančné vzdelávania je diaľkové vzdelávanie prostredníctvom korešpondencie, telekomunikačných médií a iných prostriedkov, pri ktorých spravidla nedochádza k priamym kontaktom medzi pedagogickým zamestnancom a samostatne študujúcim žiakom.
(11) V stredných školách možno dennú formu štúdia kombinovať s externou formou štúdia (ďalej len "kombinované štúdium").
(12) Pre žiakov, ktorí plnia povinnú školskú dochádzku, sa vzdelávanie organizuje dennou formou štúdia alebo formou individuálneho vzdelávania.
(13) Dĺžka externej formy štúdia alebo kombinovaného štúdia je najviac o jeden rok dlhšia ako denná forma štúdia. 
(14) Vzdelanie získané vo všetkých formách štúdia je rovnocenné.

Hodnotenie a klasifikácia prospechu a správania žiakov a opatrenia vo výchove v základných školách a stredných školách

§ 55
(1) Hodnotenie žiaka sa v rámci vzdelávania podľa tohto zákona vykonáva podľa úrovne dosiahnutých výsledkov
a) slovným hodnotením, 
b) klasifikáciou, 
c) kombináciou klasifikácie a slovného hodnotenia.
(2) Predmety, ktoré sa neklasifikujú, sú určené v školskom vzdelávacom programe.
(3) Prospech žiaka v jednotlivých vyučovacích predmetoch nultého ročníka, prípravného ročníka a prvého až štvrtého ročníka základnej školy sa môže hodnotiť slovne týmito stupňami:
a) dosiahol veľmi dobré výsledky, 
b) dosiahol dobré výsledky, 
c) dosiahol uspokojivé výsledky, 
d) dosiahol neuspokojivé výsledky.
(4) Pri hodnotení a klasifikácii žiaka s vývinovými poruchami alebo žiaka so zdravotným postihnutím sa zohľadňuje jeho porucha alebo postihnutie.
(5) Prospech žiaka v jednotlivých vyučovacích predmetoch sa klasifikuje týmito stupňami:
a) 1 – výborný, 
b) 2 – chválitebný, 
c) 3 – dobrý, 
d) 4 – dostatočný, 
e) 5 – nedostatočný.
(6) Správanie žiaka sa klasifikuje týmito stupňami:
a) 1 – veľmi dobré, 
b) 2 – uspokojivé, 
c) 3 – menej uspokojivé, 
d) 4 – neuspokojivé.
(7) Celkové hodnotenie žiaka nultého ročníka, prípravného ročníka, prvého ročníka základnej školy a žiaka s mentálnym postihnutím vo všetkých ročníkoch základnej školy sa na konci prvého a druhého polroka na vysvedčení, ak tento zákon neustanovuje inak vyjadruje takto:
a) prospel, 
b) neprospel. 
(8) Celkové hodnotenie žiaka druhého až deviateho ročníka základnej školy a žiaka strednej školy, ktorý bol hodnotený podľa odseku 1 písm. b), sa na konci prvého a druhého polroka vyjadruje na vysvedčení, ak tento zákon neustanovuje inak takto:
a) prospel s vyznamenaním, 
b) prospel veľmi dobre, 
c) prospel, 
d) neprospel.
(9) Celkové hodnotenie žiaka na konci prvého a druhého polroku vyjadruje výsledky jeho klasifikácie v povinných vyučovacích predmetoch, ktoré sa klasifikujú, a klasifikáciu jeho správania; nezahŕňa klasifikáciu v nepovinných vyučovacích predmetoch.
(10) V posledný vyučovací deň prvého polroka školského roka triedny učiteľ vydá žiakovi výpis slovného hodnotenia alebo klasifikácie prospechu a správania žiaka za prvý polrok. Tento výpis nie je verejnou listinou. Vysvedčenie za prvý polrok sa vydáva na základe žiadosti plnoletého žiaka, zákonného zástupcu alebo zástupcu zariadenia. 
(11) V posledný vyučovací deň školského roka sa vydáva žiakom vysvedčenie, ktoré obsahuje hodnotenie a klasifikáciu prospechu a správania žiaka za oba polroky príslušného školského roka. V posledných ročníkoch vzdelávacích programov stredných škôl a odborných učilíšť sa žiakom vydáva vysvedčenie v poslednom vyučovacom dni pred začiatkom záverečnej skúšky, maturitnej skúšky, záverečnej pomaturitnej skúšky alebo absolventskej skúšky.
(12) Žiak hodnotený slovne prospel s vyznamenaním, ak ani v jednom povinnom vyučovacom predmete nedosiahol horšie hodnotenie ako "dosiahol dobré výsledky" a jeho správanie je hodnotené ako "veľmi dobré".
(13) Žiak prospel s vyznamenaním, ak ani v jednom povinnom vyučovacom predmete nemá stupeň prospechu horší ako chválitebný, priemerný stupeň prospechu z povinných vyučovacích predmetov nemá horší ako 1, 5 a jeho správanie je hodnotené ako "veľmi dobré".
(14) Žiak hodnotený slovne prospel veľmi dobre, ak ani v jednom povinnom vyučovacom predmete nedosiahol horšie hodnotenie ako "dosiahol uspokojivé výsledky" a jeho správanie je hodnotené ako "veľmi dobré".
(15) Žiak prospel veľmi dobre, ak ani v jednom povinnom vyučovacom predmete nemá stupeň prospechu horší ako dobrý, priemerný stupeň prospechu z povinných vyučovacích predmetov nemá horší ako 2, 0 a jeho správanie je hodnotené ako "veľmi dobré".
(16) Žiak hodnotený slovne prospel, ak ani v jednom povinnom vyučovacom predmete nebol hodnotený ako "dosiahol neuspokojivé výsledky".
(17) Žiak prospel, ak nemá stupeň prospechu nedostatočný ani v jednom povinnom vyučovacom predmete.
(18) Žiak hodnotený slovne neprospel, ak z niektorého povinného vyučovacieho predmetu aj po opravnej skúške bol hodnotený ako "dosiahol neuspokojivé výsledky".
(19) Žiak neprospel, ak má z niektorého povinného vyučovacieho predmetu aj po opravnej skúške stupeň prospechu nedostatočný.
(20) Žiak, ktorý bol na konci druhého polroka hodnotený stupňom prospechu nedostatočný alebo dosiahol neuspokojivé výsledky z viac ako dvoch povinných vyučovacích predmetov, opakuje ročník počas plnenia povinnej školskej dochádzky; v strednej škole môže opakovať ročník na základe rozhodnutia vydaného riaditeľom školy.
(21) Ročník opakuje aj žiak, ktorého nebolo možné klasifikovať ani v náhradnom termíne zo závažných objektívnych dôvodov, najmä zdravotných, dlhodobého pobytu v zahraničí.
(22) Žiak, ktorý sa vzdeláva podľa medzinárodných programov podľa § 7 ods. 6, je hodnotený podľa pravidiel hodnotenia týchto programov.
(23) Žiak s mentálnym postihnutím, žiak s autizmom alebo ďalšími pervazívnymi vývinovými poruchami, okrem žiaka odborného učilišťa, sa môže hodnotiť podľa odseku 1 písm. a) slovným komentárom o dosiahnutých vzdelávacích výsledkoch bez vyjadrenia stupňov

§ 56
(1) Ak nemožno žiaka vyskúšať a klasifikovať v riadnom termíne v prvom polroku, žiak sa za prvý polrok neklasifikuje; riaditeľ školy určí na jeho vyskúšanie a klasifikovanie náhradný termín, a to spravidla tak, aby sa klasifikácia mohla uskutočniť najneskôr do dvoch mesiacov po skončení prvého polroka.
(2) Ak nemožno žiaka vyskúšať a klasifikovať v riadnom termíne v druhom polroku, žiak je skúšaný aj klasifikovaný za toto obdobie spravidla v poslednom týždni augusta a v dňoch určených riaditeľom školy.
(3) Žiak, ktorý má na konci druhého polroka prospech nedostatočný najviac z dvoch povinných vyučovacích predmetov alebo dosiahol neuspokojivé výsledky v slovnom hodnotení, môže na základe rozhodnutia riaditeľa školy vykonať z týchto predmetov opravnú skúšku. 
(4) Opravnú skúšku môže vykonať aj žiak, ktorého prospech na konci prvého polroka je nedostatočný najviac z dvoch povinných vyučovacích predmetov, ktoré sa vyučujú len v prvom polroku.
(5) Termín opravných skúšok určí riaditeľ školy tak, aby sa opravné skúšky
a) podľa odseku 3 vykonali najneskôr do 31. augusta; žiakovi, ktorý zo závažných dôvodov nemôže prísť vykonať opravnú skúšku v určenom termíne, možno povoliť vykonanie opravnej skúšky najneskôr do 15. septembra, a žiakovi, ktorý bol klasifikovaný podľa odseku 2, najneskôr do 15. októbra, 
b) podľa odseku 4 vykonali najneskôr do klasifikačnej porady za druhý polrok.
(6) Žiak, ktorý bez závažných dôvodov nepríde na opravnú skúšku, sa klasifikuje z vyučovacieho predmetu, z ktorého mal vykonať opravnú skúšku, stupňom prospechu nedostatočný.
(7) Žiak nadväzujúcej formy odborného vzdelávania a prípravy a externej formy štúdia sa neklasifikuje zo správania.

§ 57
Komisionálne skúšky v základných a stredných školách
(1) Žiak sa klasifikuje podľa výsledkov komisionálnej skúšky
a) ak vykonáva rozdielovú skúšku v stredných školách, 
b) ak je skúšaný v náhradnom termíne, 
c) ak žiak alebo zákonný zástupca požiada o preskúšanie žiaka, 
d) ak sa preskúšanie koná na podnet riaditeľa školy, 
e) ak vykonáva opravné skúšky, 
f) v štúdiu podľa individuálneho učebného plánu v stredných školách, 
g) v prípade oslobodenia žiaka od povinnosti dochádzať do školy, 
h) pri praktických skúškach a skúškach z hlavného odboru štúdia na konci prvého a druhého polroka na školách so vzdelávacím programom umeleckého zamerania a konzervatóriách, 
i) pri plnení osobitného spôsobu školskej dochádzky, 
j) pri individuálnom vzdelávaní podľa § 24, 
k) vo vzdelávaní v základných školách na získanie nižšieho stredného vzdelania podľa § 30 ods. 5.
l) vo vzdelávaní v stredných odborných školách na získanie nižšieho stredného vzdelania podľa § 42 ods. 4.
(2) Komisia pre komisionálne skúšky má najmenej troch členov. Komisia sa skladá z predsedu, ktorým je spravidla riaditeľ školy alebo ním poverený učiteľ alebo majster odbornej výchovy, skúšajúceho učiteľa, ktorým je spravidla učiteľ alebo majster odbornej výchovy vyučujúci žiaka príslušný vyučovací predmet, a prísediaceho, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady pre príslušný alebo príbuzný vyučovací predmet. Výsledok komisionálnej skúšky vyhlási predseda komisie verejne v deň konania skúšky. Výsledok každej komisionálnej skúšky je pre klasifikáciu žiaka konečný.
(3) Ak žiak alebo zákonný zástupca žiaka má pochybnosti o správnosti klasifikácie na konci prvého a druhého polroka, môže do troch pracovných dní odo dňa získania výpisu slovného hodnotenia alebo klasifikácie prospechu a správania žiaka za prvý polrok podľa § 55 ods. 10 alebo do troch pracovných dní odo dňa vydania vysvedčenia požiadať riaditeľa školy o vykonanie komisionálnej skúšky; ak je vyučujúcim riaditeľ školy, o preskúšanie žiaka možno požiadať príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve. Preskúšať žiaka nemožno, ak bol v klasifikačnom období z tohto vyučovacieho predmetu hodnotený na základe komisionálnej skúšky.
(4) O možnosti vykonať komisionálnu skúšku podľa odseku 1 rozhodne riaditeľ školy.44) Riaditeľ školy môže povoliť prítomnosť zákonného zástupcu žiaka na jeho komisionálnom preskúšaní.

§ 58
Opatrenia vo výchove
(1) Za vzorné správanie, za vzorné plnenie povinností alebo za statočný čin možno žiakovi udeliť pochvalu alebo iné ocenenie.
(2) Ak sa žiak previní proti školskému poriadku, možno mu uložiť napomenutie alebo pokarhanie od triedneho učiteľa, majstra odbornej výchovy, pokarhanie od riaditeľa, podmienečné vylúčenie alebo vylúčenie.
(3) Ak žiak svojím správaním a agresivitou ohrozuje bezpečnosť a zdravie ostatných žiakov, ostatných účastníkov výchovy a vzdelávania alebo narúša výchovu a vzdelávanie do takej miery, že znemožňuje ostatným účastníkom výchovy a vzdelávania vzdelávanie, riaditeľ školy alebo školského zariadenia, okrem špeciálnych výchovných zariadení, môže použiť ochranné opatrenie, ktorým je okamžité vylúčenie žiaka z výchovy a vzdelávania, umiestnením žiaka do samostatnej miestnosti za prítomnosti pedagogického zamestnanca. Riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia bezodkladne privolá 
a) zákonného zástupcu, 
b) zdravotnú pomoc,45)
c) Policajný zbor.46)
(4) Ochranné opatrenie slúži na upokojenie žiaka. O dôvodoch a priebehu ochranného opatrenia vyhotoví riaditeľ školy alebo školského zariadenia písomný záznam.


PIATA ČASŤ
Prijímanie na výchovu a vzdelávanie

Prvý oddiel
Prijímanie na predprimárne vzdelávanie

§ 59
(1) Na predprimárne vzdelávanie v materských školách sa prijíma spravidla dieťa od troch do šiestich rokov jeho veku; výnimočne možno prijať dieťa od dvoch rokov veku. Na predprimárne vzdelávanie sa prijíma dieťa, ktoré dovŕšilo šiesty rok veku a ktorému bol odložený začiatok plnenia povinnej školskej dochádzky alebo mu bolo dodatočne odložené plnenie povinnej školskej dochádzky.
(2) Na predprimárne vzdelávanie sa prednostne prijíma dieťa, ktoré dovŕšilo piaty rok veku, dieťa s odloženým začiatkom plnenia povinnej školskej dochádzky a dieťa s dodatočne odloženým začiatkom plnenia povinnej školskej dochádzky. 
(3) Riaditeľ materskej školy po dohode so zriaďovateľom určí miesto a termín na podávanie žiadosti na prijatie dieťaťa na predprimárne vzdelávanie pre nasledujúci školský rok a podmienky na prijatie zverejní v mieste sídla materskej školy obvyklým spôsobom.
(4) Riaditeľ materskej školy rozhoduje o prijatí dieťaťa na predprimárne vzdelávanie podľa osobitného predpisu.47) V rozhodnutí o prijatí dieťaťa môže určiť adaptačný alebo diagnostický pobyt dieťaťa v materskej škole, ktorý nesmie byť dlhší ako tri mesiace. V materskej škole pre deti so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami môže diagnostický pobyt dieťaťa presiahnuť dobu tri mesiace, nesmie byť ale dlhší ako jeden rok.
(5) O prijatí dieťaťa so zdravotným postihnutím rozhoduje riaditeľ materskej školy po vyjadrení príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie a vyjadrení všeobecného lekára pre deti a dorast; ak ide o dieťa so zmyslovým a telesným postihnutím, vyjadrením príslušného odborného lekára.
(6) Do materskej školy pri zdravotníckom zariadení prijíma riaditeľ materskej školy dieťa, ktoré nastúpilo na liečbu, liečebný pobyt alebo ozdravný pobyt na základe písomného odporúčania jeho ošetrujúceho lekára.
(7) Dieťa môže byť prijaté na predprimárne vzdelávanie aj v priebehu školského roka.

Druhý oddiel
Prijímanie na základné vzdelávanie

§ 60
(1) Na základné vzdelávanie sa prijíma dieťa, ktoré splnilo podmienky na začatie plnenia povinnej školskej dochádzky podľa § 19 a o ktorého prijatie na základe zápisu podľa § 20 ods. 2 požiadal zákonný zástupca do spádovej školy alebo inej školy podľa výberu zákonného zástupcu. Na základné vzdelávanie možno výnimočne prijať dieťa, ktoré nedovŕšilo šiesty rok veku, a to vždy po vyjadrení príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie a všeobecného lekára pre deti a dorast.
(2) O prijatí dieťaťa na základné vzdelávanie rozhodne riaditeľ školy34) do 15. júna, ktorý predchádza školskému roku, v ktorom sa má základné vzdelávanie začať. Riaditeľ školy do 30. júna zašle zoznam detí prijatých na plnenie povinnej školskej dochádzky obci, v ktorej majú trvalý pobyt, ktorý obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a adresu trvalého pobytu prijatého dieťaťa.
(3) Do prvého ročníka základnej školy sa prijíma dieťa, ktoré dovŕšilo šiesty rok veku a dosiahlo školskú spôsobilosť.
(4) Do nultého ročníka základnej školy sa prijíma dieťa zo sociálne znevýhodneného prostredia, u ktorého je predpoklad, že jeho zaradením do nultého ročníka sa jeho vývin vyrovná. Do nultého ročníka sa prijíma aj dieťa podľa § 19 ods. 4 až 7. 
(5) Ak nemožno umiestniť dieťa do základnej školy, riaditeľ tejto školy informuje zákonného zástupcu dieťaťa a príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve, ktorý následne určí školu, v ktorej bude dieťa plniť povinnú školskú dochádzku, alebo zabezpečí inú formu jeho vzdelávania podľa tohto zákona.

§ 61
(1) O prijatí dieťaťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami rozhoduje riaditeľ školy na základe písomnej žiadosti zákonného zástupcu a písomného vyjadrenia zariadenia výchovného poradenstva a prevencie, vydaného na základe diagnostického vyšetrenia dieťaťa. Riaditeľ školy pred prijatím dieťaťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami do školy so vzdelávacím programom pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami poučí zákonného zástupcu o všetkých možnostiach vzdelávania jeho dieťaťa.
(2) Do základnej školy pri zdravotníckom zariadení prijíma riaditeľ školy žiaka, ktorý nastúpil na liečbu, liečebný pobyt alebo ozdravný pobyt na základe písomného odporúčania jeho ošetrujúceho lekára; rozsah výučby pre tohto žiaka určí riaditeľ školy po dohode s lekárom.
(3) Ak sa počas dochádzky žiaka do základnej školy so vzdelávacím programom pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami zmení charakter potrieb žiaka alebo jeho zaradenie nezodpovedá charakteru jeho potrieb, riaditeľ základnej školy po vyjadrení príslušného zariadenia výchovného poradenstva a prevencie odporučí zákonnému zástupcovi žiaka podať návrh na prijatie žiaka do inej školy, prípadne na základe žiadosti zákonného zástupcu rozhodne o oslobodení žiaka od povinnosti dochádzať do školy. Ak zákonný zástupca nekoná v záujme dieťaťa, riaditeľ školy postupuje podľa § 29 ods. 10.

Tretí oddiel
Prijímanie na vzdelávanie v stredných školách

§ 62
Predpoklady prijatia na vzdelávanie
(1) Do prvého ročníka štvorročného vzdelávacieho programu v gymnáziách môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(2) Do prvého ročníka osemročného vzdelávacieho programu v gymnáziách alebo osemročného vzdelávacieho programu v konzervatóriu môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal primárne vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. a) a úspešne ukončil piaty ročník základnej školy v príslušnom školskom roku a splnil podmienky prijímacieho konania, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Do prvého ročníka päťročného vzdelávacieho programu bilingválneho vzdelávania môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal primárne vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. a) a v príslušnom školskom roku úspešne ukončil ôsmy ročník vzdelávacieho programu základnej školy a splnil podmienky prijímacieho konania alebo získal nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(4) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu nižšieho stredného odborného vzdelávania môže byť prijatý uchádzač, ktorý neukončil vzdelávací program základnej školy v poslednom ročníku alebo posledný ročník neukončil úspešne.
(5) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu stredného odborného vzdelávania môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(6) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu úplného stredného odborného vzdelávania môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(7) Do prvého ročníka šesťročného vzdelávacieho programu vyššieho odborného vzdelávania v konzervatóriu môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal nižšie stredné vzdelanie podľa § 16 ods. 3 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania. 
(8) Do prvého ročníka nadstavbového štúdia môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. b) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(9) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu pomaturitného zdokonaľovacieho štúdia môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal úplné stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. d) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(10) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu pomaturitného kvalifikačného štúdia môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal úplné stredné všeobecné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. c) a splnil podmienky prijímacieho konania alebo úplné stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. d) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(11) Do prvého ročníka vzdelávacieho programu vyššieho odborného vzdelávania v strednej odbornej škole môže byť prijatý uchádzač, ktorý získal úplné stredné všeobecné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. c) a splnil podmienky prijímacieho konania alebo úplné stredné odborné vzdelanie podľa § 16 ods. 4 písm. d) a splnil podmienky prijímacieho konania.
(12) Podmienkou prijatia uchádzača na vzdelávanie je, že uchádzač nie je žiakom inej strednej školy.
(13) Predpokladom prijatia na zdravotnícke študijné odbory vzdelávania je splnenie kritérií na zdravotnú spôsobilosť, ktoré ustanoví ministerstvo zdravotníctva všeobecne záväzným právnym predpisom.
(14) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom zoznam študijných odborov a učebných odborov, v ktorých sa vyžaduje overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania.

§ 63
Prihlášky na vzdelávanie
(1) Uchádzač alebo zákonný zástupca maloletého uchádzača môže podať dve prihlášky na vzdelávanie na tlačive podľa vzoru, ktorý je schválený a zverejnený ministerstvom školstva na dve stredné školy alebo na dva odbory vzdelávania tej istej strednej školy; v odôvodnených prípadoch môže podať ďalšie dve prihlášky na štúdium v odboroch vzdelávania, ktoré vyžadujú overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania a ďalšiu prihlášku podľa § 66 ods. 7.
(2) Uchádzač alebo zákonný zástupca maloletého uchádzača podáva prihlášku riaditeľovi základnej školy, ktorú žiak navštevuje, do 20. februára na štúdium v odboroch vzdelávania, ktoré vyžadujú overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania; do 10. apríla na ostatné odbory vzdelávania. Na prihláške uvedie termín prijímacej skúšky. Riaditeľ základnej školy odošle prihlášku na strednú školu
a) do 28. februára na štúdium v odboroch vzdelávania, ktoré vyžadujú overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania, 
b) do 20. apríla na ostatné odbory vzdelávania.
(3) Uchádzač, ktorý nie je žiakom základnej školy, podáva prihlášku priamo na strednú školu v termíne podľa odseku 2. Jeho prospech uvedený v prihláške potvrdzuje základná škola, ktorú navštevoval. Ak to nie je možné, k prihláške pripojí svoje vysvedčenia zo základnej školy alebo ich úradne osvedčené kópie.
(4) Termíny podľa odseku 2 sa nevzťahujú na uchádzača, ktorý je mladistvým odsúdeným vo výkone trestu odňatia slobody.
(5) Uchádzač so zdravotným znevýhodnením pripojí k prihláške vyjadrenie všeobecného lekára o schopnosti študovať zvolený odbor výchovy a vzdelávania.
(6) Na prihláške na vzdelávanie sa vyžadujú tieto osobné údaje:
a) meno a priezvisko, rodné číslo, vyučovací jazyk, štátne občianstvo, potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti žiaka, výchovno-vzdelávacie výsledky žiaka na základnej škole, 
b) meno a priezvisko, adresa a telefónny kontakt zákonných zástupcov. 
(7) Uchádzač môže k prihláške pripojiť doklad o úspešnej účasti v predmetovej olympiáde alebo v súťaži, ktorá súvisí s odborom alebo štúdiom, o ktoré sa uchádza.
(8) Ak uchádzač podáva prihlášku na štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, pripojí k prihláške aj potvrdenie o odbornom vzdelávaní a príprave žiaka v systéme duálneho vzdelávania vydané podľa osobitného predpisu.47aa)

Organizácia prijímacieho konania

§ 64
(1) Predmety, z ktorých pozostáva prijímacie konanie na prijímacích skúškach, určí ministerstvo školstva a ministerstvo zdravotníctva s prihliadnutím na návrhy riaditeľov stredných škôl tak, aby boli pre jednotlivé odbory vzdelávania rovnaké; zverejnia ich do 15. októbra.
(2) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy a v rade školy predloží zriaďovateľovi školy najneskôr do 15. júna návrh na počet tried prvého ročníka pre prijímacie konanie v nasledujúcom školskom roku v členení na jednotlivé študijné odbory alebo jednotlivé učebné odbory a návrh na počet spoločných tried prvého ročníka pre prijímacie konanie v nasledujúcom školskom roku v členení na jednotlivé príbuzné študijné odbory alebo jednotlivé príbuzné učebné odbory. Zriaďovateľ strednej školy47a) predloží návrhy podľa prvej vety do 30. júna samosprávnemu kraju, do ktorého územnej pôsobnosti stredná škola patrí.
(3) Orgán miestnej štátnej správy v školstve rozhodne do 30. septembra o počte tried prvého ročníka v stredných školách pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami a v študijných odboroch, v ktorých sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje v cudzom jazyku na základe medzinárodnej dohody pre prijímacie konanie pre nasledujúci školský rok.
(4) Orgán miestnej štátnej správy v školstve rozhodne o návrhu počtu tried a počtu žiakov prvého ročníka pre všetky gymnáziá s osemročným štúdiom v jeho územnej pôsobnosti pre nasledujúce prijímacie konanie do 15. septembra tak, aby počet žiakov do týchto tried neprekročil 5% z daného populačného ročníka v príslušnom školskom roku. Návrh prerokuje s príslušným zriaďovateľom.

§ 65
(1) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy, po vyjadrení rady školy a so súhlasom zriaďovateľa určí počet žiakov, ktorých možno prijať do tried prvého ročníka a termíny konania prijímacích skúšok. Ak ide o strednú odbornú školu, v ktorej sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, v rámci počtu žiakov, ktorých možno prijať do tried prvého ročníka, riaditeľ strednej odbornej školy určí samostatne aj počet žiakov, ktorých možno prijať do študijného odboru alebo do učebného odboru, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania. Tieto údaje zverejní
a) do 1. februára na štúdium v odboroch vzdelávania, ktoré vyžadujú overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania, 
b) do 31. marca na ostatné odbory vzdelávania.
(2) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy určí formu prijímacej skúšky, jej obsah a rozsah podľa vzdelávacích štandardov štátneho vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v základnej škole. Určí jednotné kritériá na úspešné vykonanie skúšky a ostatné podmienky prijatia na štúdium pre oba termíny prijímacieho konania podľa § 66 ods. 6. Riaditeľ strednej školy je povinný tieto podmienky zverejniť najneskôr v termíne podľa odseku 1; pre žiakov so zdravotným znevýhodnením sa forma prijímacej skúšky určí s prihliadnutím na ich zdravotné znevýhodnenie.
(3) Ak ide o prijímanie do študijného odboru alebo do učebného odboru, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, formu prijímacej skúšky, obsah a rozsah podľa vzdelávacích štandardov štátneho vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v základnej škole, jednotné kritériá na úspešné vykonanie skúšky a ostatné podmienky prijatia na štúdium pre oba termíny prijímacieho konania podľa § 66 ods. 6 určí riaditeľ strednej odbornej školy spolu so zamestnávateľom, u ktorého sa žiak bude pripravovať, po prerokovaní v pedagogickej rade školy. Riaditeľ strednej školy je povinný tieto podmienky zverejniť najneskôr v termíne podľa odseku 1; pre žiakov so zdravotným znevýhodnením sa forma prijímacej skúšky určí s prihliadnutím na ich zdravotné znevýhodnenie.
(4) Riaditeľ strednej odbornej školy môže po prerokovaní v pedagogickej rade školy určiť kritériá na prijatie uchádzačov bez prijímacej skúšky alebo jej časti do prvého ročníka vzdelávacieho programu nižšieho stredného odborného vzdelávania a do prvého ročníka vzdelávacieho programu stredného odborného vzdelávania, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak ide o prijímanie do učebného odboru, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, tieto kritériá určí riaditeľ strednej odbornej školy aj spolu so zamestnávateľom, u ktorého sa žiak bude pripravovať.
(5) Pri prijímaní žiaka, ktorý v celoslovenskom testovaní žiakov deviateho ročníka základnej školy dosiahol v každom predmete samostatne úspešnosť najmenej 90%, rozhoduje riaditeľ školy bez prijímacej skúšky; toto sa nevzťahuje na školu so vzdelávacím programom učebného odboru alebo študijného odboru, ktorý vyžaduje overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania.
(6) Kritériá podľa odsekov 4 a 5 oznámi riaditeľ školy najneskôr v termíne podľa odseku 1.
(7) Riaditeľ strednej školy odošle rozhodnutie o prijatí žiaka bez prijímacej skúšky podľa odseku 4 alebo 5 najneskôr 7 dní pred termínom konania prijímacích skúšok. Riaditeľ strednej odbornej školy prijíma samostatne
a) uchádzačov, ktorí boli prijatí na štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania a
b) ostatných uchádzačov.
(8) Do odborov vzdelávania, v ktorých sa vyžaduje overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania, sa prijímajú uchádzači po ich overení; na tanečné konzervatórium a gymnázium so zameraním na telesnú výchovu aj po overení zdravotnej spôsobilosti. 
(9) Do osemročného vzdelávacieho programu študijného odboru v gymnáziu možno prijať uchádzača len do prvého ročníka. Ustanovenia tohto zákona o prijímaní žiakov do vyšších ročníkov stredných škôl sa na osemročné vzdelávacie programy gymnázií nevzťahujú. 

§ 66
Prijímacia skúška
(1) Prijímacia skúška pozostáva z overenia vedomostí z predmetov podľa 64 ods. 1 alebo z overenia špeciálnych schopností, zručností alebo nadania potrebných na zvládnutie príslušného odboru vzdelávania, prípadne z oboch týchto častí.
(2) V školách s vyučovacím jazykom národnostných menšín sú predmety určené podľa § 64 ods. 1 doplnené o vyučovací jazyk strednej školy.
(3) Ak sa žiak základnej školy s vyučovacím jazykom národnostných menšín prihlási na štúdium na strednej škole s vyučovacím jazykom slovenským, prijímacie skúšky z vyučovacích predmetov koná takto:
a) zo slovenského jazyka a literatúry v rozsahu učiva určeného štátnym vzdelávacím programom odboru vzdelávania v základnej škole, 
b) z ďalšieho predmetu v jazyku, v akom si ho na základnej škole osvojoval, ak zákonný zástupca žiaka túto požiadavku uvedie v prihláške na štúdium na strednej škole.
(4) Ak sa žiak základnej školy s vyučovacím jazykom slovenským prihlási na strednú školu s vyučovacím jazykom národnostných menšín, koná prijímaciu skúšku podľa odseku 1. Z ďalšieho predmetu koná žiak prijímaciu skúšku v jazyku, v akom si ho na základnej škole osvojoval, ak zákonný zástupca žiaka túto požiadavku uvedie v prihláške na štúdium na strednej škole.
(5) Orgán miestnej štátnej správy v školstve zabezpečí, aby riaditelia stredných škôl v jeho územnej pôsobnosti určili na overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania uchádzača termíny v čase od 25. marca do 15. apríla tak, aby sa termíny tohto overenia na jednotlivých stredných školách nezhodovali.
(6) Prijímacie skúšky do stredných škôl okrem skúšok podľa odseku 5 sa konajú v dvoch termínoch v druhom úplnom májovom týždni v pondelok a z organizačných dôvodov sa môžu skončiť v utorok a v druhom úplnom májovom týždni vo štvrtok a z organizačných dôvodov sa môžu skončiť v piatok. Ak termín konania prijímacích skúšok pripadne na deň pracovného pokoja, termín konania prijímacej skúšky sa posúva na nasledujúci pracovný deň.
(7) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy rozhodne o tom, či sa na škole vykonajú prijímacie skúšky v ďalšom termíne na nenaplnený počet miest pre žiakov, ktorých možno prijať do tried prvého ročníka. Toto rozhodnutie zverejní najneskôr do 6. júna. Prijímacia skúška sa koná v treťom úplnom júnovom týždni v utorok a z organizačných dôvodov sa môže skončiť v stredu.
(8) Riaditeľ strednej školy pozve uchádzačov na prijímacie skúšky najneskôr päť dní pred termínom ich konania. 
(9) Uchádzačovi, ktorý sa zo závažných dôvodov nemôže zúčastniť na prijímacej skúške v riadnych termínoch, určí riaditeľ strednej školy náhradný termín najneskôr v poslednom týždni augusta. Dôvod neúčasti na prijímacej skúške oznámi uchádzač alebo zákonný zástupca maloletého uchádzača riaditeľovi strednej školy najneskôr v deň konania prijímacej skúšky. Riaditeľ strednej školy v takom prípade rezervuje miesto v počte žiakov, ktorých prijíma do prvého ročníka.
(10) Výsledky prijímacej skúšky do prvého ročníka strednej školy platia len v školskom roku, pre ktorý sa skúška vykonala. 

Rozhodovanie o prijatí

§ 67
(1) O prijatí uchádzača na strednú školu rozhodne35) riaditeľ strednej školy na základe výsledkov prijímacieho konania. Na zabezpečenie prípravy, priebehu a spracovania výsledkov prijímacích skúšok a na posúdenie študijných predpokladov uchádzačov riaditeľ zriaďuje prijímaciu komisiu ako svoj poradný orgán.
(2) Riaditeľ strednej školy pri rozhodovaní o prijatí prihliada aj na zdravotnú spôsobilosť na štúdium vo zvolenom odbore vzdelávania a na výkon povolania.
(3) Riaditeľ strednej školy prednostne prijme uchádzača, ktorý má zmenenú pracovnú schopnosť, pred uchádzačmi, ktorí rovnako vyhovujú kritériám prijímacieho konania.
(4) Riaditeľ strednej odbornej školy na základe výsledkov prijímacieho konania prijíma samostatne
a) uchádzačov, ktorí boli prijatí na štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania a
b) ostatných uchádzačov.
(5) Riaditeľ strednej školy pri rozhodovaní o prijatí zohľadní, že uchádzač je úspešným riešiteľom predmetovej olympiády alebo víťazom súťaže, ktorá súvisí s odborom vzdelávania, o ktorý sa uchádza, a na výsledky dosiahnuté v celoslovenskom testovaní žiakov deviatych ročníkov základných škôl.

§ 68
(1) Riaditeľ strednej školy zverejní zoznam uchádzačov na výveske školy podľa výsledkov prijímacieho konania do troch pracovných dní odo dňa termínu konania prijímacej skúšky podľa § 66 ods. 5 a 7, pri ostatných prijímacích skúškach podľa § 66 ods. 6 do troch pracovných dní odo dňa konania druhého termínu prijímacej skúšky. Ak ide o strednú odbornú školu, v ktorej sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, riaditeľ strednej odbornej školy zverejní samostatne zoznam uchádzačov o štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania a zoznam ostatných uchádzačov. Zoznam obsahuje poradie uchádzačov s vopred prideleným číselným kódom11) zoradených podľa celkového počtu bodov získaných pri prijímacom konaní a informáciu, či uchádzač vykonal prijímaciu skúšku úspešne alebo neúspešne.
(2) Riaditeľ strednej školy rozhodne a odošle uchádzačovi rozhodnutie o prijatí najneskôr v lehote podľa odseku 1.
(3) Uchádzačovi, ktorý bol prijatý na štúdium, oznámi stredná škola termín, miesto a spôsob zápisu na štúdium spolu s doručením rozhodnutia o prijatí. Stredná škola vykoná zápis prijatých uchádzačov, ktorým bolo doručené rozhodnutie o prijatí na štúdium na strednú školu, na základe zápisného lístka, ktorý vydá príslušná základná škola; základná škola vydá uchádzačovi o štúdium iba jeden zápisný lístok, ktorý je prenosný. Zápisný lístok si ponechá stredná škola, na ktorú sa uchádzač zapíše. Ak je uchádzač úspešný aj na ďalšej strednej škole a uprednostní štúdium na tej strednej škole, zruší zápis, vyzdvihne si zápisný lístok a odovzdá ho tej strednej škole, na ktorú sa zapíše. Ak sa uchádzač nezapíše, rozhodnutie, ktorým bol uchádzač prijatý na štúdium v strednej škole, je neplatné.
(4) Proti rozhodnutiu riaditeľa strednej školy o neprijatí sa môže uchádzač alebo zákonný zástupca maloletého uchádzača odvolať v lehote do piatich dní odo dňa doručenia rozhodnutia. Proti rozhodnutiu o neprijatí riaditeľa cirkevnej strednej školy alebo riaditeľa súkromnej strednej školy môže uchádzač alebo zákonný zástupca maloletého uchádzača podať žiadosť o preskúmanie rozhodnutia do 15 dní odo dňa doručenia rozhodnutia.
(5) Riaditeľ strednej školy umožní na základe žiadosti nazrieť do písomných alebo iných prác uchádzača uchádzačovi, jeho zákonnému zástupcovi alebo pedagogickému zamestnancovi, ktorý vzdelával uchádzača v predmete prijímacej skúšky na základnej škole. 

§ 69
Prijímanie na externú formu štúdia, kombinovanú formu štúdia a na nadväzujúce formy odborného vzdelávania a prípravy v stredných školách
(1) O počte tried prvého ročníka externej formy štúdia alebo kombinovanej formy štúdia v stredných školách a o počte žiakov v týchto triedach rozhodne riaditeľ školy po dohode so zriaďovateľom každoročne do 30. apríla.
(2) O počte žiakov v triedach dennej formy štúdia nadväzujúcej formy odborného vzdelávania a prípravy rozhodne riaditeľ školy so súhlasom zriaďovateľa každoročne do 30. apríla.
(3) Prihlášku na štúdium podáva uchádzač riaditeľovi strednej školy, na ktorú sa hlási, do 31. mája. Uchádzači, ktorí neboli prijatí na štúdium na vysokej škole, môžu podať prihlášku do 31. júla. Ak uchádzač podáva prihlášku na štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, pripojí k prihláške aj potvrdenie o odbornom vzdelávaní a príprave žiaka v systéme duálneho vzdelávania.
(4) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy určí formu prijímacej skúšky, obsah a rozsah prijímacej skúšky, kritériá na úspešné vykonanie skúšky a ostatné podmienky prijatia na štúdium. Ak ide o prijímanie do študijného odboru alebo do učebného odboru, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, formu prijímacej skúšky, obsah a rozsah prijímacej skúšky, kritériá na úspešné vykonanie skúšky a ostatné podmienky prijatia na štúdium určí riaditeľ strednej odbornej školy spolu so zamestnávateľom, u ktorého sa žiak bude pripravovať, po prerokovaní v pedagogickej rade školy. Tieto podmienky zverejní najneskôr mesiac pred prvým termínom prijímacích skúšok.
(5) Riaditeľ strednej školy po prerokovaní v pedagogickej rade školy môže určiť kritériá na prijatie uchádzačov bez prijímacej skúšky. Ak ide o prijímanie do študijného odboru alebo do učebného odboru, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania, tieto kritériá určí riaditeľ strednej odbornej školy aj spolu so zamestnávateľom, u ktorého sa žiak bude pripravovať.
(6) Riaditeľ strednej školy pozve uchádzačov na prijímacie skúšky najneskôr desať dní pred termínom konania prijímacích skúšok.
(7) Prijímacia skúška sa koná v dvoch termínoch. Prvým termínom je posledný úplný júnový týždeň a druhým termínom posledné dva úplné augustové týždne. Deň konania skúšky určí riaditeľ strednej školy.
(8) Overenie špeciálnych schopností, zručností a nadania uchádzačov, ak sa takéto overenie vyžaduje, je súčasťou prijímacej skúšky.
(9) Riaditeľ strednej školy rozhodne o prijatí uchádzača na štúdium na základe výsledkov prijímacieho konania do troch dní odo dňa konania prijímacej skúšky. Pri tomto rozhodovaní berie do úvahy aj zdravotnú spôsobilosť na štúdium vo zvolenom odbore vzdelávania a na výkon povolania.
(10) Riaditeľ strednej odbornej školy prijíma samostatne
a) uchádzačov, ktorí boli prijatí na štúdium v študijnom odbore alebo v učebnom odbore, v ktorom sa odborné vzdelávanie a príprava poskytuje v systéme duálneho vzdelávania a
b) ostatných uchádzačov.

§ 70
Prijímanie do vyšších ročníkov stredných škôl
(1) Do vyššieho ročníka strednej školy možno prijať uchádzača, ktorý nie je žiakom inej strednej školy, na základe jeho písomnej žiadosti alebo žiadosti zákonného zástupcu maloletého uchádzača. Podmienkou prijatia je úspešné vykonanie prijímacej skúšky, ktorej predmetom je znalosť učiva z nižších ročníkov príslušnej strednej školy určeného vzdelávacím štandardom štátneho vzdelávacieho programu. 
(2) Termín, obsah, rozsah a formu prijímacej skúšky určí riaditeľ strednej školy, na ktorú sa uchádzač hlási.
(3) Do vyššieho ročníka odboru vzdelávania v strednej škole, ktorých štúdium sa končí maturitnou skúškou alebo absolventskou skúškou, a ktorý v nižších ročníkoch štúdia poskytuje zároveň stredné odborné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie, možno prijať absolventa nižšieho ročníka alebo uchádzača, ktorý úspešne vykonal záverečnú skúšku, prípadne maturitnú skúšku a splnil ďalšie požiadavky, ktoré určil riaditeľ strednej školy.
(4) Odseky 1 až 3 sa nevzťahujú na prijímanie uchádzača, ktorý sa bude pripravovať v systéme duálneho vzdelávania.

§ 71
(1) Riaditeľ základnej školy poskytne orgánu miestnej štátnej správy v školstve a samosprávnemu kraju v ich územnej pôsobnosti požadované údaje o záujme žiakov o štúdium na stredných školách. 
(2) Riaditeľ strednej školy poskytne zriaďovateľovi a orgánu miestnej štátnej správy v školstve v jeho územnej pôsobnosti aktuálne údaje o počte prihlásených žiakov, o počte prijatých žiakov a počte voľných miest. Na požiadanie môže tieto údaje poskytnúť aj riaditeľovi základnej školy alebo iným orgánom štátnej správy.
(3) Žiakom, ktorí neboli ani po termíne prijímacej skúšky podľa § 66 ods. 7 prijatí na štúdium v žiadnej strednej škole, a žiakom, ktorí si po úspešnom skončení deviateho ročníka základnej školy alebo základnej školy pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami nepodali prihlášku na štúdium do strednej školy a nemajú splnenú povinnú školskú dochádzku, príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve zabezpečí po prerokovaní so zákonným zástupcom žiaka, s príslušným riaditeľom strednej školy a jeho zriaďovateľom plnenie povinnej školskej dochádzky v strednej škole.
(4) Zoznam škôl, v ktorých budú žiaci podľa odseku 3 plniť povinnú školskú dochádzku, určí a zverejní najneskôr do 30. júna príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve po prerokovaní s riaditeľmi príslušných stredných škôl a samosprávnym krajom.


ŠIESTA ČASŤ
Ukončovanie výchovy a vzdelávania v stredných školách

§ 72
Spôsoby ukončovania
Výchova a vzdelávanie v stredných školách môže byť ukončené
a) záverečnou skúškou, 
b) maturitnou skúškou, 
c) záverečnou pomaturitnou skúškou, 
d) absolventskou skúškou.

§ 73
Záverečná skúška
(1) Cieľom záverečnej skúšky je overenie vedomostí a zručností žiakov v rozsahu učiva určeného vzdelávacími štandardmi štátneho vzdelávacieho programu a overenie, ako sú žiaci pripravení používať nadobudnuté kompetencie pri výkone povolaní a odborných činností, na ktoré sa pripravujú.
(2) Žiak môže konať záverečnú skúšku, ak úspešne ukončil posledný ročník vzdelávacieho programu príslušného učebného odboru.
(3) Záverečná skúška sa člení na písomnú časť, praktickú časť a ústnu časť. Praktická časť záverečnej skúšky sa vykoná po písomnej časti skúšky a pred ústnou časťou skúšky. Praktická časť záverečnej skúšky žiaka, ktorý sa pripravoval v systéme duálneho vzdelávania, sa koná na pracovisku praktického vyučovania,47b) ak sa stredná odborná škola a zamestnávateľ, u ktorého sa tento žiak pripravoval, nedohodnú inak.
(4) Záverečná skúška sa koná v riadnom skúšobnom období alebo v mimoriadnom skúšobnom období.
(5) Riadne skúšobné obdobie trvá od 16. júna do 30. júna príslušného školského roka. Ak si to vyžadujú odborné činnosti, ktoré sa overujú záverečnou skúškou, praktickú časť záverečnej skúšky možno vykonať aj pred 16. júnom, najskôr však vo februári príslušného školského roka.
(6) Mimoriadne skúšobné obdobie je v septembri alebo vo februári nasledujúceho školského roka; termín konania záverečnej skúšky určuje riaditeľ školy. Mimoriadne skúšobné obdobie je určené na vykonanie opravnej záverečnej skúšky alebo náhradnej záverečnej skúšky. Náhradná záverečná skúška je určená pre žiaka, ktorý úspešne ukončil posledný ročník vzdelávacieho programu príslušného učebného odboru najneskôr k 15. septembru a pre žiaka podľa § 89 ods. 2.
(7) Pred začiatkom konania záverečnej skúšky sa žiak tri po sebe nasledujúce vyučovacie dni nezúčastňuje na vyučovaní. Tieto dni sú určené na prípravu žiaka na záverečnú skúšku.

§ 74
Maturitná skúška
(1) Cieľom maturitnej skúšky je overenie vedomostí a zručností žiakov v rozsahu učiva určeného katalógom cieľových požiadaviek a overenie toho, ako sú žiaci pripravení používať získané kompetencie v ďalšom štúdiu alebo pri výkone povolaní a odborných činností, na ktoré sa pripravujú. 
(2) Maturitná skúška v strednej odbornej škole a konzervatóriu pozostáva z teoretickej časti maturitnej skúšky a odbornej zložky maturitnej skúšky. Odborná zložka maturitnej skúšky sa člení na teoretickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky a praktickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky. Cieľom odbornej zložky maturitnej skúšky je overenie vedomostí a zručností v rozsahu učiva odborných vyučovacích predmetov určených vzdelávacími štandardmi. V nadstavbovom štúdiu sa v odbornej zložke maturitnej skúšky zohľadňuje nadväznosť na príslušný učebný odbor.
(3) Maturitná skúška z jednotlivých predmetov môže pozostávať z externej časti a internej časti.
(4) Žiak môže vykonať internú časť maturitnej skúšky okrem jej písomnej formy podľa § 76 ods. 5 a praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky , ak úspešne ukončil príslušný ročník štúdia vzdelávacieho programu študijného odboru a ak vykonal externú časť maturitnej skúšky a písomnú formu internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 a praktickú časť odbornej zložky; v zdravotníckych odboroch vzdelávania môže žiak vykonať praktickú časť odbornej zložky až po ukončení posledného ročníka štúdia vzdelávacieho programu študijného odboru.
(5) Žiak môže konať maturitnú skúšku len z vyučovacích predmetov okrem výchovných vyučovacích predmetov, najmä hudobná výchova, výtvarná výchova, etická výchova, uvedených v učebnom pláne školy, v ktorých sa vzdelával.
(6) Maturitnú skúšku z cudzích jazykov vykoná žiak podľa úrovní jazykovej náročnosti Spoločného európskeho referenčného rámca. 
(7) Žiak môže dobrovoľne konať maturitnú skúšku aj z ďalších predmetov. Vykonaním dobrovoľnej maturitnej skúšky sa rozumie aj absolvovanie len externej časti maturitnej skúšky, internej časti maturitnej skúšky, jednej z foriem internej časti maturitnej skúšky alebo ich kombinácie. V riadnom skúšobnom období môže žiak dobrovoľne konať maturitnú skúšku najviac z dvoch predmetov.
(8) V školách alebo v triedach s bilingválnym vzdelávaním, v ktorých sa vzdelávanie riadi medzinárodnou zmluvou, sa maturitná skúška vykonáva podľa tejto zmluvy a podľa vykonávacieho protokolu.
(9) V školách alebo v triedach, v ktorých sa vyučuje podľa medzinárodných programov podľa § 7 ods. 6, sa maturitná skúška vykonáva podľa pravidiel príslušného medzinárodného programu. Maturitná skúška vykonaná podľa medzinárodného programu sa považuje za rovnocennú s maturitnou skúškou podľa tohto zákona.
(10) Žiak podľa § 44 ods. 8 a žiak podľa § 42 ods. 5 vykoná maturitnú skúšku len z odbornej zložky maturitnej skúšky.
(11) Praktická časť odbornej zložky maturitnej skúšky žiaka, ktorý sa pripravoval v systéme duálneho vzdelávania, sa koná na pracovisku praktického vyučovania, ak sa stredná odborná škola a zamestnávateľ, u ktorého sa tento žiak pripravoval, nedohodnú inak.

§ 75
Prihlásenie žiaka na maturitnú skúšku
(1) Žiak posledného ročníka príslušného vzdelávacieho programu študijného odboru v strednej škole alebo štvrtého ročníka vzdelávacieho programu šesťročného študijného odboru v konzervatóriu do 30. septembra písomne oznámi triednemu učiteľovi predmety, ktoré si na maturitnú skúšku zvolil. Žiak so zdravotným znevýhodnením oznámi aj spôsob vykonania maturitnej skúšky.
(2) Žiak posledného ročníka príslušného vzdelávacieho programu študijného odboru v strednej škole alebo štvrtého ročníka vzdelávacieho programu šesťročného študijného odboru v konzervatóriu, ktorý dobrovoľne koná maturitnú skúšku z ďalšieho predmetu, do 30. septembra písomne oznámi triednemu učiteľovi predmet, ktorý si na skúšku zvolil. Žiak so zdravotným znevýhodnením oznámi aj spôsob vykonania maturitnej skúšky z ďalšieho predmetu.
(3) Zmenu predmetov alebo zmenu spôsobov vykonania maturitnej skúšky alebo dodatočné prihlásenie podľa odsekov 1 a 2 žiak písomne oznámi triednemu učiteľovi najneskôr do 15. októbra; riaditeľ školy môže v osobitných prípadoch, najmä ak ide o dlhodobý pobyt v zahraničí, zdravotný stav, povoliť iný termín, najneskôr do 31. januára.

§ 76
Externá a interná časť maturitnej skúšky
(1) Externú časť maturitnej skúšky tvorí písomný test, ktorý zadáva a vyhodnocuje Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania podľa § 154 ods. 5 písm. a). Externá časť maturitnej skúšky sa vykonáva v rovnakom čase na celom území Slovenskej republiky. Dozor pri vykonávaní externej časti maturitnej skúšky a oprave testov vykonáva pedagogický zamestnanec, ktorý nie je zamestnancom školy, na ktorej sa externá časť maturitnej skúšky koná. 
(2) Pre žiaka, ktorý ukončuje štúdium podľa § 74 ods. 8, nie je záväzné vykonanie externej časti maturitnej skúšky podľa odseku 1 a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky z tých predmetov, ktorých formu maturitnej skúšky osobitne ustanovuje medzinárodná zmluva.
(3) Externú časť maturitnej skúšky a písomnú formu internej časti maturitnej skúšky z predmetu cudzí jazyk podľa odsekov 1 a 5 vykoná žiak len z jedného cudzieho jazyka, ktorý si určí pri prihlasovaní na maturitnú skúšku podľa § 75 ods. 1.
(4) Interná časť maturitnej skúšky v jednotlivých predmetoch maturitnej skúšky sa môže konať aj formou
a) ústnou, 
b) praktickou, 
c) predvedením komplexnej úlohy alebo umeleckého výkonu, 
d) obhajoby komplexnej odbornej práce alebo projektu alebo úspešnej súťažnej práce, 
e) realizácie a obhajoby experimentu, 
f) kombinácie foriem podľa písmen a) až e).
(5) Písomnú formu internej časti maturitnej skúšky tvorí súbor tém alebo zadaní, ktoré zadáva Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania podľa § 154 ods. 5 písm. a). Písomná forma internej časti maturitnej skúšky sa vykonáva v rovnakom čase na celom území Slovenskej republiky.
(6) Interná časť maturitnej skúšky je verejná okrem jej písomnej formy podľa odseku 5.
(7) Žiak môže vykonať v jeden deň internú časť maturitnej skúšky okrem písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa odseku 5 a praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky najviac z troch predmetov.
(8) Žiak vykoná internú časť maturitnej skúšky okrem písomnej formy a praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky v priebehu najviac piatich pracovných dní.
(9) Žiak vykoná maturitnú skúšku v jazyku, v ktorom sa predmet vyučoval. Ak si žiak bilingválneho vzdelávania zvolí vykonanie externej časti maturitnej skúšky, vykoná ju rovnakým spôsobom a v rovnakom jazyku ako žiak štúdia, ktoré sa uskutočňuje v slovenskom jazyku. Ak sa v bilingválnom vzdelávaní vyučuje predmet súčasne v dvoch vyučovacích jazykoch, žiak vykoná maturitnú skúšku v jazyku v súlade so školským vzdelávacím programom. 
(10) Ak sa externá časť maturitnej skúšky alebo písomná forma internej časti maturitnej skúšky podľa odsekov 1 a 5 uskutočnila v rozpore s týmto zákonom alebo sa nedodržala zásada rovnakého zaobchádzania podľa osobitného predpisu,48) minister školstva Slovenskej republiky (ďalej len "minister školstva") vyhlási konanie tejto skúšky za neplatné. Nový termín konania skúšky vyhlási minister školstva.
(11) Pred začiatkom konania internej časti maturitnej skúšky okrem jej písomnej formy podľa odseku 5 sa žiak päť po sebe nasledujúcich vyučovacích dní nezúčastňuje na vyučovaní. Tieto dni sú určené na prípravu žiaka na skúšku.

§ 77
Termíny konania maturitnej skúšky
(1) Maturitná skúška sa koná v riadnom skúšobnom období alebo v mimoriadnom skúšobnom období. Riadne skúšobné obdobie je v marci až v júni príslušného školského roka, mimoriadne skúšobné obdobie je v apríli až v máji príslušného školského roka alebo v septembri, alebo vo februári nasledujúceho školského roka.
(2) Termín externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 určí ministerstvo školstva. 
(3) Termín internej časti maturitnej skúšky, okrem jej písomnej formy podľa § 76 ods. 5, určí na návrh riaditeľa strednej školy príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve.49)
(4) Mimoriadne skúšobné obdobie slúži žiakom na vykonanie náhradnej maturitnej skúšky alebo opravnej maturitnej skúšky. Náhradná maturitná skúška je určená pre žiaka, ktorý úspešne ukončil posledný ročník štúdia najneskôr k 15. septembru, a pre žiaka podľa § 89 ods. 2.
(5) Náhradná maturitná skúška z externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 sa koná v apríli až máji príslušného školského roka alebo v riadnom skúšobnom období nasledujúceho školského roka. Opravný termín maturitnej skúšky z externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 sa koná v mimoriadnom skúšobnom období v septembri nasledujúceho školského roka alebo v riadnom skúšobnom období nasledujúceho školského roka. Náhradná maturitná skúška a opravná maturitná skúška z internej časti maturitnej skúšky okrem jej písomnej formy podľa § 76 ods. 5 sa koná v septembri alebo vo februári nasledujúceho školského roka.
(6) Deň konania náhradnej maturitnej skúšky a deň konania opravnej maturitnej skúšky externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 určí ministerstvo školstva.
(7) Na opravnú skúšku externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa odsekov 1 a 5 sa žiak prihlási riaditeľovi školy do 30. júna, ak sa opravná skúška koná v septembri nasledujúceho školského roka, alebo do 30. septembra nasledujúceho školského roka, ak sa opravná skúška koná v riadnom skúšobnom období nasledujúceho školského roka.
(8) Miesto konania náhradnej maturitnej skúšky a opravnej maturitnej skúšky externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa odsekov 1 a 5 určí žiakovi príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve do 30 dní pred konaním maturitnej skúšky.

§ 78
Záverečná pomaturitná skúška
(1) Žiak môže konať záverečnú pomaturitnú skúšku, ak úspešne ukončil posledný ročník štúdia.
(2) Záverečná pomaturitná skúška je odborná skúška, v ktorej sa overuje úroveň zdokonalenia alebo inovácie odborných vedomostí a zručností žiaka získaných pomaturitným zdokonaľovacím štúdiom alebo inovačným štúdiom.
(3) Záverečná pomaturitná skúška sa skladá z teoretickej časti a praktickej časti. Podľa charakteru príslušného študijného odboru môže byť súčasťou praktickej časti písomné alebo grafické riešenie úloh. Teoretická časť je ústna.
(4) Záverečná pomaturitná skúška sa koná v riadnom skúšobnom období v júni, v mimoriadnom skúšobnom období v septembri alebo vo februári nasledujúceho školského roka; termín určuje riaditeľ strednej školy.

§ 79
Absolventská skúška
(1) Žiak môže konať absolventskú skúšku, ak úspešne ukončil posledný ročník štúdia.
(2) Absolventská skúška je komplexná odborná skúška, ktorou sa overuje úroveň špecifických vedomostí a zručností žiaka zameraných na výkon konkrétnych pracovných činností. Skúškou sa môže overiť aj úroveň umeleckých a pedagogicko-umeleckých činností. Absolventská skúška obsahuje
a) na konzervatóriu absolventské výkony z hlavného odboru štúdia alebo hlavných odborov štúdia, absolventskú písomnú prácu a jej obhajobu a súbornú skúšku z pedagogickej prípravy alebo súborné skúšky z pedagogickej prípravy, 
b) na tanečnom konzervatóriu absolventský výkon z hlavného odboru štúdia a súbornú skúšku z pedagogickej prípravy, 
c) na strednej odbornej škole, v ktorej sa žiaci pripravujú na výkon povolaní a odborných činností v umení, praktickú skúšku z hlavného odboru štúdia vrátane obhajoby absolventskej písomnej práce, teoretickú skúšku z odborných predmetov podľa charakteru príslušného študijného odboru; súčasťou absolventskej skúšky môže byť aj súborná skúška z pedagogickej prípravy,
d) na strednej zdravotníckej škole komplexnú teoreticko-praktickú skúšku z príslušného študijného odboru, absolventskú písomnú prácu a jej obhajobu, 
e) na ostatných stredných odborných školách písomnú absolventskú prácu, jej obhajobu a komplexnú skúšku z odborných predmetov.
(3) Absolventská skúška sa koná v riadnom skúšobnom období alebo v mimoriadnom skúšobnom období.
(4) Riadne skúšobné obdobie je v júni príslušného školského roka. Absolventské výkony podľa odseku 2 písm. a) a b) možno vykonať aj pred júnom, najskôr však vo februári príslušného školského roka.
(5) Mimoriadne skúšobné obdobie je v septembri alebo vo februári nasledujúceho školského roka; termín konania absolventskej skúšky určuje riaditeľ školy. Mimoriadne skúšobné obdobie je určené na vykonanie opravnej absolventskej skúšky alebo náhradnej absolventskej skúšky. Náhradná absolventská skúška je určená pre žiaka, ktorý úspešne ukončil posledný ročník vzdelávacieho programu príslušného študijného odboru najneskôr k 15. septembru a pre žiaka podľa § 89 ods. 2.

Maturitné komisie

§ 80
(1) Organizáciu a priebeh maturitnej skúšky a záverečnej pomaturitnej skúšky zabezpečujú tieto maturitné komisie:
a) ústredná maturitná komisia, 
b) školská maturitná komisia, 
c) predmetová maturitná komisia.
(2) Ústredná maturitná komisia plní tieto úlohy:
a) vyjadruje sa k harmonogramu maturitných skúšok, 
b) vyjadruje sa k požiadavkám a obsahu externej časti maturitnej skúšky, 
c) vyjadruje sa k požiadavkám a obsahu písomnej formy internej časti maturitnej skúšky, 
d) vyjadruje sa ku skutočnostiam uvedeným v § 76 ods. 10, 
e) predkladá ministerstvu školstva výročnú správu o priebehu a realizácii maturitnej skúšky.
(3) Predsedu a ostatných členov ústrednej maturitnej komisie vymenúva a odvoláva minister školstva.
(4) Dohľad nad priebehom maturitných skúšok vykonáva predseda školskej maturitnej komisie. Školskú maturitnú komisiu tvorí predseda, riaditeľ školy a predsedovia predmetových maturitných komisií.
(5) Maturitné skúšky sa z jednotlivých vyučovacích predmetov konajú pred predmetovými maturitnými komisiami. Predmetovú maturitnú komisiu tvorí predseda a dvaja skúšajúci. V jednom skúšobnom období môže byť v škole ustanovených aj viac predmetových maturitných komisií pre daný predmet.
(6) Odborná zložka maturitnej skúšky v študijnom odbore sa koná pred predmetovou maturitnou komisiou pre teoretickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky a predmetovou maturitnou komisiou pre praktickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky.
(7) Predmetovú maturitnú komisiu pre odbornú zložku maturitnej skúšky tvorí predseda, skúšajúci učitelia odborných predmetov a skúšajúci zástupca príslušnej inštitúcie podieľajúcej sa na koordinácii odborného vzdelávania a prípravy pre trh práce podľa osobitného predpisu49a) (ďalej len „stavovská organizácia“), ak ho stavovská organizácia deleguje; v príslušnom študijnom odbore, v ktorom sa vykonáva odborný výcvik, aj skúšajúci majster odbornej výchovy, pričom počet skúšajúcich učiteľov odborných vyučovacích predmetov určí riaditeľ školy podľa náročnosti a špecifík príslušného študijného odboru.
(8) Predmetovú maturitnú komisiu pre odbornú zložku maturitnej skúšky žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, tvorí predseda, skúšajúci učitelia odborných vyučovacích predmetov a skúšajúci zástupca zamestnávateľa, u ktorého sa tento žiak pripravuje; v príslušnom študijnom odbore, v ktorom sa vykonáva odborný výcvik, aj skúšajúci majster odbornej výchovy, pričom počet skúšajúcich učiteľov odborných vyučovacích predmetov určí riaditeľ školy podľa náročnosti a špecifík príslušného študijného odboru.
(9) Predsedu školskej maturitnej komisie a predsedu predmetovej maturitnej komisie vymenúva do 1. marca príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve50) na základe návrhov riaditeľov stredných škôl na obdobie jedného roka odo dňa vymenovania. Predseda predmetovej maturitnej komisie môže súčasne vykonávať aj funkciu predsedu školskej maturitnej komisie.
(10) V triedach s bilingválnym vzdelávaním, ktoré vznikli na základe medzinárodnej dohody, školskú maturitnú komisiu tvorí predseda, podpredseda, riaditeľ školy a predsedovia predmetových maturitných komisií.
(11) Predsedu školskej maturitnej komisie v triedach s bilingválnym vzdelávaním, ktoré vznikli na základe medzinárodnej dohody, vymenúva ministerstvo školstva do 15. marca. Predseda školskej maturitnej komisie môže súčasne vykonávať aj funkciu predsedu predmetovej maturitnej komisie. 
(12) Podpredseda školskej maturitnej komisie v triedach s bilingválnym vzdelávaním, ktoré vznikli na základe medzinárodnej dohody, sa vymenúva do 15. marca zahraničnou stranou.
(13) Skúšajúcich predmetovej maturitnej komisie vymenúva do 30. apríla riaditeľ školy z pedagogických zamestnancov školy; v osobitných prípadoch, najmä ak škola nemá dostatočný počet skúšajúcich predmetovej maturitnej komisie, môže skúšajúcich vymenovať aj z pedagogických zamestnancov inej školy s ich súhlasom a po dohode s jej riaditeľom.
(14) Skúšajúceho predmetovej maturitnej komisie, ktorého delegovala stavovská organizácia a skúšajúceho predmetovej maturitnej komisie, ktorým je zástupca zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, vymenuje riaditeľ školy do 30. apríla.
(15) V jednom skúšobnom období môže byť v škole ustanovených aj viac predmetových maturitných komisií. O počte predmetových maturitných komisií pre teoretickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky a predmetových maturitných komisií pre praktickú časť odbornej zložky maturitnej skúšky, o mieste a dátume konania teoretickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky a praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky orgán miestnej štátnej správy v školstve písomne informuje stavovské organizácie do 8. marca.

§ 81
(1) Predsedom školskej maturitnej komisie a predsedom predmetovej maturitnej komisie, okrem predsedu ústrednej maturitnej komisie, môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady a ktorý má najmenej štyri roky pedagogickej praxe.
(2) Predsedom predmetovej maturitnej komisie môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady na vyučovanie daného predmetu. 
(3) Predsedu školskej maturitnej komisie a predsedu predmetovej maturitnej komisie nemožno vymenovať z pedagogických zamestnancov školy, na ktorej sa maturitná skúška koná.
(4) Predsedom školskej maturitnej komisie v triedach s bilingválnym vzdelávaním môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa 
a) kvalifikačné predpoklady a má štátnu jazykovú skúšku z druhého vyučovacieho jazyka alebo
b) kvalifikačné predpoklady a druhý vyučovací jazyk je jeho materinský jazyk.
(5) Predsedom predmetovej maturitnej komisie v triedach s bilingválnym vzdelávaním v predmetoch, z ktorých sa koná skúška v druhom vyučovacom jazyku, môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý 
a) spĺňa kvalifikačné predpoklady na vyučovanie daného predmetu a úspešne vykonal štátnu jazykovú skúšku z druhého vyučovacieho jazyka alebo
b) spĺňa kvalifikačné predpoklady na vyučovanie daného predmetu a druhý vyučovací jazyk je jeho materinský jazyk alebo
c) úspešne vykonal štátnu jazykovú skúšku z druhého vyučovacieho jazyka alebo druhý vyučovací jazyk je jeho materinským jazykom. 
(6) Skúšajúcim predmetovej maturitnej komisie môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady na vyučovanie predmetu, z ktorého sa skúška vykonáva.
(7) Skúšajúci predmetovej maturitnej komisie v triedach s bilingválnym vzdelávaním v predmetoch, ktorých skúška sa koná v druhom vyučovacom jazyku, môže byť len pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady na vyučovanie predmetu, z ktorého sa skúška koná a z ktorých aspoň jeden má štátnu jazykovú skúšku z druhého vyučovacieho jazyka alebo druhý vyučovací jazyk je jeho materinský jazyk.
(8) Skúšajúci zástupca stavovskej organizácie a skúšajúci zástupca zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, musí spĺňať tieto predpoklady:
a) má najmenej úplné stredné odborné vzdelanie v príslušnom študijnom odbore alebo v príbuznom študijnom odbore a
b) vykonával najmenej päť rokov povolanie alebo odborné činnosti v rozsahu učiva odborných vyučovacích predmetov určených vzdelávacími štandardmi príslušného študijného odboru.

§ 82
(1) Predseda školskej maturitnej komisie
a) kontroluje pripravenosť a organizáciu maturitnej skúšky, 
b) kontroluje správnosť protokolu o maturitnej skúške, 
c) podpisuje vysvedčenie o maturitnej skúške, 
d) vypracuje správu o priebehu a celkovej úrovni maturitnej skúšky, ktorú odosiela príslušnému orgánu štátnej správy v školstve.
(2) Predseda predmetovej maturitnej komisie 
a) riadi prácu predmetovej maturitnej komisie, 
b) kontroluje pripravenosť maturitnej skúšky z príslušného predmetu, 
c) zodpovedá za priebeh a hodnotenie externej časti maturitných skúšok z predmetu maturitnej skúšky, 
d) zodpovedá za správnosť protokolu o externej časti maturitných skúšok, 
e) schvaľuje do 30. apríla maturitné zadania alebo témy ústnej formy internej časti maturitnej skúšky z príslušného predmetu a ak má pochybnosti, požiada o stanovisko Štátnu školskú inšpekciu,7) v prípade stredných zdravotníckych škôl ministerstvo zdravotníctva, 
f) kontroluje hodnotenie písomnej formy internej časti maturitných skúšok, 
g) podieľa sa na skúšaní a klasifikácii žiaka, 
h) zodpovedá za klasifikáciu žiaka, 
i) vypracuje správu o priebehu a celkovej úrovni maturitnej skúšky z predmetu maturitnej skúšky, ktorú odovzdá predsedovi školskej maturitnej komisie. 
(3) Ak predseda školskej maturitnej komisie nemôže z vážnych dôvodov funkciu vykonávať, zastúpi ho riaditeľ školy, ak nie je vymenovaný nový predseda. 
(4) Ak predseda predmetovej maturitnej komisie nemôže z vážnych dôvodov funkciu vykonávať, zastúpi ho riaditeľ školy alebo zástupca riaditeľa školy, ak nie je vymenovaný nový predseda.
(5) Riaditeľ školy môže na odbornú zložku maturitnej skúšky prizvať so súhlasom predsedu predmetovej maturitnej komisie odborníka z praxe. Odborník z praxe môže so súhlasom predsedu predmetovej maturitnej komisie dávať žiakovi otázky; odborník z praxe žiaka nehodnotí. 

Skúšobná komisia pre záverečnú skúšku a skúšobná komisia pre absolventskú skúšku

§ 83
(1) Organizáciu a priebeh záverečnej skúšky zabezpečuje skúšobná komisia pre záverečnú skúšku.
(2) Skúšobná komisia pre záverečnú skúšku má stálych členov a ďalších členov.
(3) Stálymi členmi skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku sú
a) predseda,
b) podpredseda,
c) triedny učiteľ.
(4) Ďalšími členmi skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku sú
a) majster odbornej výchovy a učiteľ teoretických odborných vyučovacích predmetov alebo učiteľ odbornej praxe a učiteľ teoretických odborných vyučovacích predmetov,
b) skúšajúci zástupca zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania,
c) skúšajúci zástupca stavovskej organizácie, ak ho stavovská organizácia deleguje; to neplatí, ak má skúšobná komisia pre záverečnú skúšku ďalšieho člena podľa písmena b).
(5) Predsedom skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a podpredsedom skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku môže byť pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu51) a ktorý má najmenej štyri roky pedagogickej praxe.
(6) Člen skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku podľa odseku 4 písm. b) a c) musí spĺňať tieto predpoklady:
a) má najmenej stredné odborné vzdelanie v príslušnom učebnom odbore alebo v príbuznom učebnom odbore a
b) vykonával najmenej päť rokov povolanie alebo odborné činnosti v rozsahu učiva odborných vyučovacích predmetov určených vzdelávacími štandardmi príslušného učebného odboru.
(7) Riaditeľ školy môže so súhlasom predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku prizvať na záverečnú skúšku odborníka z praxe. Odborník z praxe môže so súhlasom predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku dávať žiakovi otázky; odborník z praxe žiaka nehodnotí.

§ 84
(1) Organizáciu a priebeh absolventskej skúšky zabezpečuje skúšobná komisia pre absolventskú skúšku.(2) Skúšobná komisia pre absolventskú skúšku má stálych členov a ďalších členov.
(3) Stálymi členmi skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku sú
a) v strednej odbornej škole
1. predseda,
2. podpredseda,
3. triedny učiteľ,
b) v konzervatóriu
1. predseda,
2. podpredseda,
3. vedúci oddelenia.
(4) Ďalšími členmi skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku sú
a) v strednej odbornej škole
1. učiteľ odborných vyučovacích predmetov,
2. prísediaci učiteľ,
3. skúšajúci zástupca alebo zástupcovia zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje v systéme duálneho vzdelávania,
4. skúšajúci zástupca stavovskej organizácie, ak ho stavovská organizácia deleguje; to neplatí, ak má skúšobná komisia pre absolventskú skúšku ďalšieho člena podľa tretieho bodu,
b) v konzervatóriu
1. učiteľ odborných vyučovacích predmetov,
2. prísediaci učiteľ.
(5) Predsedom skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku môže byť pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu51) a ktorý má najmenej štyri roky pedagogickej praxe; v strednej zdravotníckej škole aj dva roky odbornej zdravotníckej praxe.
(6) Podpredsedom skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku môže byť pedagogický zamestnanec, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu51) a ktorý má najmenej štyri roky pedagogickej praxe.
(7) Člen skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku podľa odseku 4 písm. a) tretieho a štvrtého bodu musí spĺňať tieto predpoklady:
a) má najmenej vyššie odborné vzdelanie v príslušnom študijnom odbore alebo v príbuznom študijnom odbore a
b) vykonával najmenej päť rokov povolanie alebo odborné činnosti v rozsahu učiva odborných vyučovacích predmetov určených vzdelávacími štandardmi príslušného študijného odboru.
(8) Prísediaci učiteľ musí spĺňať kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu.51)
(9) Riaditeľ školy môže so súhlasom predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku prizvať na absolventskú skúšku odborníka z praxe. Odborník z praxe môže so súhlasom predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku dávať žiakovi otázky; odborník z praxe žiaka nehodnotí.

§ 85
(1) Predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku vymenúva do 15. apríla príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve.
(2) Predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku v strednej odbornej škole vymenúva do 15. apríla príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve; v konzervatóriu do 31. januára.
(3) Návrhy na predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a návrhy na predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku predkladajú príslušnému orgánu miestnej štátnej správy v školstve riaditelia škôl.
(4) Predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku nemožno vymenovať z pedagogických zamestnancov školy, na ktorej sa záverečná skúška alebo absolventská skúška koná.
(5) Predsedom skúšobnej komisie pre opravnú skúšku v mimoriadnom skúšobnom období je riaditeľ školy alebo ním poverený zástupca.
(6) Členov skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku podľa § 83 ods. 3 písm. b) a c) a ods. 4 písm. a) a členov skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku podľa § 84 ods. 3 písm. a) druhého a tretieho bodu, písm. b) druhého a tretieho bodu, ods. 4 písm. A) prvého a druhého bodu a písm. b) vymenúva riaditeľ školy z pedagogických zamestnancov školy do 30. apríla.
(7) Členov skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku podľa § 83 ods. 4 písm. b) a c) a členov skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku podľa § 84 ods. 4 písm. A) tretieho a štvrtého bodu vymenúva riaditeľ školy do 15. mája.
(8) O počte skúšobných komisií pre záverečnú skúšku, o mieste a dátume konania záverečnej skúšky orgán miestnej štátnej správy v školstve písomne informuje stavovské organizácie do 22. apríla.
(9) O počte skúšobných komisií pre absolventskú skúšku v stredných odborných školách, o mieste a dátume konania absolventských skúšok v stredných odborných školách orgán miestnej štátnej správy v školstve písomne informuje stavovské organizácie do 22. apríla.
(10) Predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku riadi prácu komisie, kontroluje pripravenosť skúšok a hodnotí úroveň a klasifikáciu skúšok. Po skončení skúšok zvolá záverečnú poradu, na ktorej zhodnotí priebeh a celkovú úroveň záverečnej skúšky alebo absolventskej skúšky.
(11) Ak predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku alebo predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku nemôže z vážnych dôvodov funkciu vykonávať, funkciu predsedu vykonáva podpredseda.

Klasifikácia a hodnotenie ukončovania štúdia

§ 86
(1) Klasifikácia žiaka na maturitnej skúške alebo na záverečnej pomaturitnej skúške sa vyjadruje percentom úspešnosti, stupňom prospechu alebo percentom úspešnosti s príslušným percentilom.
(2) Výsledky klasifikácie externej časti maturitnej skúšky a písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 1 a 5 oznámi riaditeľ školy žiakovi najneskôr desať dní pred termínom konania internej časti maturitnej skúšky, ak ju koná v riadnom skúšobnom období. Ak sa hodnotenie internej časti maturitnej skúšky okrem jej písomnej formy podľa § 76 ods. 5 výrazne odlišuje od dosiahnutých výsledkov žiaka počas jeho štúdia z predmetu maturitnej skúšky, pri výslednej známke internej časti maturitnej skúšky sa prihliada na stupne prospechu žiaka z tohto predmetu počas jeho štúdia. 
(3) Žiak, zákonný zástupca žiaka alebo ním poverená osoba alebo zástupca zariadenia, v ktorom je maloleté dieťa umiestnené na základe rozhodnutia súdu v zariadení ústavnej starostlivosti (ďalej len "žiadateľ"), môže požiadať riaditeľa školy o nahliadnutie do písomnej práce a porovnať jej hodnotenie s kľúčom správnych odpovedí a pravidlami hodnotenia práce do piatich dní odo dňa, keď sa dozvedel o jej výsledku. Žiadateľ môže podať prostredníctvom riaditeľa školy písomné námietky voči hodnoteniu 
a) písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 5 do ôsmich dní odo dňa, keď sa dozvedel o jej výsledku, Štátnej školskej inšpekcii,7)
b) ďalších foriem internej časti maturitnej skúšky alebo praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky do ôsmich dní od jej vykonania Štátnej školskej inšpekcii,7)
c) teoretickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky alebo praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky na stredných zdravotníckych školách do ôsmich dní od jej vykonania ministerstvu zdravotníctva.52) 
(4) Ak je opodstatnená námietka voči hodnoteniu 
a) písomnej formy internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 5, môže Štátna školská inšpekcia uložiť záväzný pokyn na odstránenie zistených nedostatkov,53)
b) ďalších foriem internej časti maturitnej skúšky alebo praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky, môže Štátna školská inšpekcia nariadiť komisionálne preskúšanie pri zistení nedostatkov pri klasifikácii54) za prítomnosti školského inšpektora, 
c) teoretickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky alebo praktickej časti odbornej zložky maturitnej skúšky na stredných zdravotníckych školách, môže ministerstvo zdravotníctva uložiť záväzný pokyn na odstránenie zistených nedostatkov alebo nariadiť komisionálnu skúšku pri zistení nedostatkov pri klasifikácii.
(5) Skúška sa koná pred predmetovou maturitnou komisiou v pôvodnom zložení. 
(6) Žiak úspešne vykonal maturitnú skúšku, ak úspešne vykonal maturitnú skúšku zo všetkých predmetov maturitnej skúšky.
(7) Ak žiak neuspel na maturitnej skúške z dobrovoľného predmetu maturitnej skúšky, táto skutočnosť nemá vplyv na úspešné vykonanie maturitnej skúšky a na vysvedčení o maturitnej skúške sa neuvádza.

§ 87
(1) Klasifikácia žiaka na záverečnej skúške je vyjadrená stupňom prospechu.
(2) Klasifikáciu žiaka z písomnej časti záverečnej skúšky, praktickej časti záverečnej skúšky alebo ústnej časti záverečnej skúšky schvaľuje skúšobná komisia na návrh člena skúšobnej komisie podľa § 83 ods. 4 písm. a) hlasovaním. Pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku. Ak ide o záverečnú skúšku žiaka, ktorý sa pripravuje v systéme duálneho vzdelávania, pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas zástupcu zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje.
(3) Celkové hodnotenie žiaka na záverečnej skúške je určené na základe klasifikácie písomnej časti záverečnej skúšky, klasifikácie praktickej časti záverečnej skúšky a klasifikácie ústnej časti záverečnej skúšky.
(4) Celkové hodnotenie záverečnej skúšky vrátane klasifikácie jednotlivých častí záverečnej skúšky oznámi predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku žiakovi v deň, kedy tento žiak vykonal ústnu časť záverečnej skúšky.

§ 87a
(1) Klasifikácia žiaka na absolventskej skúške je vyjadrená stupňom prospechu.
(2) Klasifikáciu žiaka z jednotlivých častí absolventskej skúšky podľa § 79 ods. 2 schvaľuje skúšobná komisia na návrh učiteľa odborných vyučovacích predmetov, ktorý je jej členom podľa § 84 ods. 4, hlasovaním. Pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas predsedu skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku. Ak ide o absolventskú skúšku žiaka, ktorý sa pripravuje na povolanie v systéme duálneho vzdelávania, pri rovnosti hlasov rozhoduje hlas zástupcu zamestnávateľa, u ktorého sa žiak pripravuje.
(3) Celkové hodnotenie žiaka na absolventskej skúške je určené na základe klasifikácie jednotlivých častí absolventskej skúšky podľa § 79 ods. 2.
(4) Celkové hodnotenie absolventskej skúšky vrátane klasifikácie jednotlivých častí absolventskej skúšky podľa § 79 ods. 2 oznámi predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku žiakovi v deň, kedy tento žiak vykonal poslednú časť absolventskej skúšky.

§ 88
Opravná skúška
(1) Ak žiak gymnázia na maturitnej skúške z niektorých, najviac však z dvoch predmetov, neúspešne vykonal maturitnú skúšku, školská maturitná komisia môže žiakovi povoliť konať opravnú skúšku z týchto predmetov, časti skúšky z týchto predmetov, foriem internej časti maturitnej skúšky alebo ich kombinácie.
(2) Ak žiak strednej odbornej školy na maturitnej skúške alebo záverečnej pomaturitnej skúške alebo žiak konzervatória na maturitnej skúške z niektorých, najviac však z dvoch predmetov, neúspešne vykonal maturitnú skúšku, školská maturitná komisia môže žiakovi povoliť konať opravnú skúšku z týchto predmetov časti skúšky z týchto predmetov, foriem internej časti maturitnej skúšky alebo ich kombinácie.
(3) Ak bol žiak na záverečnej skúške alebo na absolventskej skúške z jednej časti tejto skúšky klasifikovaný stupňom 5 – nedostatočný, skúšobná komisia pre záverečnú skúšku alebo skúšobná komisia pre absolventskú skúšku môže žiakovi povoliť konať opravnú skúšku z tejto časti záverečnej skúšky alebo absolventskej skúšky.
(4) Žiak môže opravnú skúšku konať na jeho žiadosť najneskôr do troch rokov od ukončenia posledného ročníka strednej školy. Opravnú skúšku internej časti maturitnej skúšky okrem jej písomnej formy podľa § 76 ods. 5 žiak koná na strednej škole, na ktorej konal maturitnú skúšku. Ak žiak koná opravnú skúšku z predmetu, ktorý má externú časť maturitnej skúšky a internú časť maturitnej skúšky, a koná ju zo všetkých častí, potom ústnu formu internej časti maturitnej skúšky môže konať v riadnom termíne. 
(5) Ak žiak na opravnej skúške z niektorých predmetov neúspešne vykonal maturitnú skúšku alebo bol na opravnej skúške klasifikovaný stupňom 5 - nedostatočný, školská maturitná komisia, skúšobná komisia pre záverečnú skúšku alebo skúšobná komisia pre absolventskú skúšku môže žiakovi povoliť konať druhú opravnú skúšku z týchto predmetov.
(6) Žiak môže druhú opravnú skúšku konať na jeho žiadosť najneskôr do troch rokov od ukončenia posledného ročníka príslušnej strednej školy. 
(7) Žiakovi strednej školy, ktorý neúspešne vykonal maturitnú skúšku z viac ako dvoch predmetov alebo neúspešne vykonal maturitnú skúšku na niektorej opravnej skúške, môže školská maturitná komisia povoliť opakovať celú maturitnú skúšku.
(8) Žiakovi, ktorý bol na záverečnej skúške alebo na absolventskej skúške klasifikovaný stupňom 5 – nedostatočný z viac ako jednej časti tejto skúšky alebo bol klasifikovaný stupňom 5 – nedostatočný na niektorej opravnej skúške, môže skúšobná komisia pre záverečnú skúšku alebo skúšobná komisia pre absolventskú skúšku povoliť opakovať celú záverečnú skúšku alebo celú absolventskú skúšku.
(9) Záverečnú skúšku, maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku môže žiak na jeho žiadosť opakovať iba raz v riadnom skúšobnom období, najneskôr do troch rokov od ukončenia posledného ročníka strednej školy. 

Spoločné ustanovenia o ukončovaní štúdia

§ 89
(1) Záverečnú skúšku, maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku môže žiak vykonať do troch rokov odo dňa, keď úspešne skončil posledný ročník strednej školy.
(2) Žiak, ktorý pre vážne, najmä zdravotné dôvody, sa nezúčastní na záverečnej skúške, maturitnej skúške, záverečnej pomaturitnej skúške alebo absolventskej skúške, je povinný sa ospravedlniť riaditeľovi školy spravidla do troch dní od termínu konania skúšky. Ak ho riaditeľ školy ospravedlní, žiaka nemožno klasifikovať. Žiak súčasne predloží aj žiadosť o konanie skúšky v náhradnom termíne. 
(3) Ak žiak svoju neúčasť na záverečnej skúške, maturitnej skúške, záverečnej pomaturitnej skúške alebo absolventskej skúške neospravedlní alebo ak jeho ospravedlnenie nebude uznané, posudzuje sa, akoby dňom nasledujúcim po termíne konania skúšky štúdium zanechal. To neplatí, ak ide o maturitnú skúšku z predmetu, na ktorý sa žiak dobrovoľne prihlásil.
(4) Ak sa žiak správa na záverečnej skúške, maturitnej skúške, záverečnej pomaturitnej skúške alebo absolventskej skúške nevhodným spôsobom, predseda predmetovej maturitnej komisie, predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku, predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku alebo dozerajúci učiteľ jeho skúšku preruší.
(5) Ak skúšku preruší predseda predmetovej maturitnej komisie, predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku alebo predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku, žiak opakuje skúšku, prípadne jej časť v riadnom termíne nasledujúceho školského roka.
(6) Ak skúšku preruší pedagogický zamestnanec, ktorý vykonáva dozor, a predseda predmetovej maturitnej komisie, predseda skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku alebo predseda skúšobnej komisie pre absolventskú skúšku nedovolí žiakovi v skúške pokračovať, žiak opakuje skúšku, prípadne jej časť v riadnom termíne nasledujúceho školského roka.
(7) Žiak môže skladať maturitnú skúšku z cudzieho jazyka aj ako štátnu jazykovú skúšku.

§ 90
(1) Žiakovi, ktorý úspešne vykonal maturitnú skúšku, sa vydá vysvedčenie o maturitnej skúške najneskôr do piatich dní od konania poslednej časti maturitnej skúšky; ak je poslednou časťou maturitnej skúšky externá časť maturitnej skúšky alebo písomná forma internej časti maturitnej skúšky podľa § 76 ods. 5 a koná sa v mimoriadnom skúšobnom období v septembri nasledujúceho školského roka, vysvedčenie o maturitnej skúške sa vydá najneskôr do desiatich dní od jej konania. Na vysvedčení je uvedené hodnotenie žiaka v jednotlivých predmetoch externej časti maturitnej skúšky vrátane percentilu a všetkých foriem internej časti maturitnej skúšky. Na vysvedčení sa uvedie dátum konania poslednej časti maturitnej skúšky. 
(2) Žiakovi triedy s bilingválnym vzdelávaním podľa § 74 ods. 8, ktorý úspešne vykonal maturitnú skúšku, sa vydá vysvedčenie o maturitnej skúške v obidvoch vyučovacích jazykoch, prípadne vysvedčenie v slovenskom jazyku a vysvedčenie v druhom vyučovacom jazyku. 
(3) Žiakovi, ktorý úspešne vykonal záverečnú skúšku, sa vydá vysvedčenie o záverečnej skúške najneskôr do piatich dní od konania záverečnej porady skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku.
(4) Žiakovi strednej odbornej školy sa po úspešnom vykonaní maturitnej skúšky v príslušných študijných odboroch alebo záverečnej skúšky vydá okrem vysvedčenia o maturitnej skúške alebo vysvedčenia o záverečnej skúške aj výučný list.
(5) Žiakovi strednej odbornej školy sa po úspešnom vykonaní záverečnej pomaturitnej skúšky vydá vysvedčenie o záverečnej pomaturitnej skúške.
(6) Žiakovi sa po úspešnom vykonaní absolventskej skúšky vydá vysvedčenie o absolventskej skúške a absolventský diplom.
(7) Činnosť predsedu školskej maturitnej komisie, predsedu predmetovej maturitnej komisie a jej členov, vrátane odborníkov z praxe, predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a pre absolventskú skúšku a ich členov, vrátane odborníkov z praxe, je úkonom vo všeobecnom záujme.56) Za túto činnosť patrí zamestnancovi pracovné voľno s náhradou mzdy.56) Ministerstvo školstva uhradí prostredníctvom orgánu miestnej štátnej správy v školstve
a) vysielajúcej škole náklady na zastupovanie, odmenu57) a cestovné náhrady58) pre predsedov a členov komisií, 
b) odborníkom z praxe cestovné náhrady58) a odmenu.59)
(8) Náklady na zastupovanie zamestnancov škôl sa určia v závislosti od počtu dní strávených na maturitných skúškach a záverečných skúškach a priemerných nákladov na jeden deň zastupovania neprítomnosti zamestnanca v škole.
(9) Náklady na odmeny sa určia v závislosti od počtu odskúšaných žiakov a náročnosti práce člena komisie. 
(10) Vysielajúcej škole a odborníkom z praxe patrí úhrada nákladov podľa odseku 7 vzniknutých počas riadneho skúšobného obdobia a mimoriadneho skúšobného obdobia v septembri.
(11) Výška nákladov na zastupovanie zamestnancov vysielajúcej školy je najmenej 23,50 eura a najviac 33,50 eura. Výška paušálnej časti odmeny pre predsedu školskej maturitnej komisie je najmenej 17,00 eur a najviac 27,00 eur a výška paušálnej časti odmeny pre predsedu predmetovej maturitnej komisie a jej členov, vrátane odborníkov z praxe, predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a pre absolventskú skúšku a ich členov, vrátane odborníkov z praxe, je najmenej 7,00 eur a najviac 13,50 eura. Výška odmeny predsedu predmetovej maturitnej komisie a predsedu skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a pre absolventskú skúšku na odskúšaného žiaka je najmenej 1,00 euro a najviac 2,00 eurá. Výška odmeny pre predsedu školskej maturitnej komisie a jej členov, vrátane odborníkov z praxe, členov skúšobnej komisie pre záverečnú skúšku a pre absolventskú skúšku, vrátane odborníkov z praxe, je na odskúšaného žiaka najmenej 0,50 eura a najviac 1,50 eura. 

§ 91
(1) Dňom nasledujúcim po dni, keď žiak vykonal úspešne záverečnú skúšku, maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku, prestáva byť žiakom školy; to neplatí, ak ide o žiaka šesťročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v konzervatóriu, ktorý vykonal maturitnú skúšku.
(2) Ak žiak strednej odbornej školy nevykonal v určenom termíne záverečnú skúšku a bola mu povolená opravná skúška, odklad skúšky alebo jej opakovanie, zachovávajú sa mu práva a povinnosti žiaka do konca školského roka, v ktorom mal štúdium skončiť.
(3) Ak žiak strednej školy nevykonal v určenom termíne maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku a bola mu povolená opravná skúška, odklad skúšky alebo jej opakovanie, zachovávajú sa mu práva a povinnosti žiaka do konca školského roka, v ktorom mal štúdium skončiť.
(4) Zánikom práv a povinností žiaka podľa odsekov 2 a 3 nie je dotknutá možnosť vykonať záverečnú skúšku, maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku.
(5) Ak žiak šesťročného vzdelávacieho programu odboru vzdelávania v konzervatóriu nevykonal v určenom termíne maturitnú skúšku a bola mu povolená opravná skúška alebo náhradná maturitná skúška, zostáva žiakom školy. Ak opravnú skúšku alebo náhradnú maturitnú skúšku nevykoná najneskôr do konca nasledujúceho školského roka, prestáva byť žiakom školy.

§ 92
(1) Žiakom prestáva byť aj žiak, 
a) ktorý zanechá štúdium, 
b) ktorému nebolo povolené opakovať ročník alebo záverečnú skúšku, maturitnú skúšku, záverečnú pomaturitnú skúšku alebo absolventskú skúšku, 
c) ktorý je zo štúdia vylúčený.
(2) Ak žiakovi bolo štúdium prerušené, prestáva byť žiakom po dobu prerušenia štúdia.

§ 93
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom zoznam predmetov maturitnej skúšky, v ktorých sa vykonáva externá časť a písomná forma internej časti maturitnej skúšky, skladbu predmetov maturitnej skúšky v jednotlivých stredných školách, podrobnosti o forme konania maturitnej skúšky, podrobnosti o organizácii a forme konania záverečnej skúšky a absolventskej skúšky a ich jednotlivých častí, spôsob konania maturitnej skúšky pre žiakov so zdravotným znevýhodnením, pokyny na vykonávanie externej časti, písomnej formy internej časti a internej časti maturitnej skúšky, podrobnosti hodnotenia a klasifikácie maturitnej skúšky, záverečnej pomaturitnej skúšky, záverečnej skúšky a absolventskej skúšky.


SIEDMA ČASŤ
Školy pre deti alebo žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami

Prvý oddiel
Výchova a vzdelávanie detí so zdravotným znevýhodnením a žiakov so zdravotným znevýhodnením

§ 94
(1) Výchova a vzdelávanie detí so zdravotným znevýhodnením a žiakov so zdravotným znevýhodnením sa uskutočňuje
a) v školách pre deti so zdravotným znevýhodnením a žiakov so zdravotným znevýhodnením; tieto školy sú špeciálne školy, 
b) v ostatných školách podľa tohto zákona
1. v špeciálnych triedach, ktoré sa zriaďujú spravidla pre deti s rovnakým druhom zdravotného znevýhodnenia alebo žiakov s rovnakým druhom zdravotného znevýhodnenia; časť výchovno-vzdelávacieho procesu sa môže uskutočňovať v triede spoločne s ostatnými deťmi alebo žiakmi školy; niektoré vyučovacie predmety alebo činnosti môže dieťa alebo žiak absolvovať mimo špeciálnej triedy, 
2. v triedach alebo výchovných skupinách spolu s ostatnými deťmi alebo žiakmi školy; ak je to potrebné, takéto dieťa alebo žiak je vzdelávaný podľa individuálneho vzdelávacieho programu, ktorý vypracúva škola v spolupráci so školským zariadením výchovnej prevencie a poradenstva; zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka má právo sa s týmto programom oboznámiť.
(2) Pri výchove a vzdelávaní detí so zdravotným znevýhodnením alebo žiakov so zdravotným znevýhodnením sa postupuje podľa vzdelávacích programov pre
a) deti a žiakov s mentálnym postihnutím, 
b) deti a žiakov so sluchovým postihnutím, 
c) deti a žiakov so zrakovým postihnutím, 
d) deti a žiakov s telesným postihnutím, 
e) deti a žiakov s narušenou komunikačnou schopnosťou, 
f) deti a žiakov s autizmom alebo ďalšími pervazívnymi vývinovými poruchami, 
g) deti a žiakov chorých a zdravotne oslabených, 
h) deti a žiakov hluchoslepých, 
i) žiakov s vývinovými poruchami učenia, 
j) žiakov s poruchami aktivity a pozornosti, 
k) deti a žiakov s viacnásobným postihnutím, 
l) deti a žiakov s poruchami správania. 
Vzdelávacie programy podľa písmen a) až l) sú súčasťou štátnych vzdelávacích programov.
(3) Ak zdravotné znevýhodnenie dieťaťu alebo žiakovi špeciálnej triedy alebo špeciálnej školy znemožňuje, aby sa vzdelával podľa vzdelávacieho programu podľa odseku 2, dieťa alebo žiak sa vzdeláva podľa individuálneho vzdelávacieho programu, ktorý rešpektuje jeho špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby.
(4) V základných školách a stredných školách, ktoré nie sú špeciálnou školou, pôsobí školský špeciálny pedagóg, liečebný pedagóg, školský logopéd alebo školský psychológ, ak vzdelávajú viac ako 20 žiakov so zdravotným znevýhodnením okrem žiakov so zdravotným znevýhodnením vzdelávaných v špeciálnych triedach.

§ 95
(1) Výchova a vzdelávanie detí so zdravotným znevýhodnením alebo žiakov so zdravotným znevýhodnením sa uskutočňuje v týchto školách:
a) materská škola, 
b) základná škola, 
c) stredné školy, 
d) praktická škola, 
e) odborné učilište.
(2) Základná škola, v ktorej sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie podľa vzdelávacích programov pre deti a žiakov s mentálnym postihnutím, sa označuje špeciálna základná škola. 
(3) Deti alebo žiaci sa do škôl podľa odseku 1 prijímajú na základe ich zdravotného znevýhodnenia po diagnostických vyšetreniach zameraných na zistenie ich špeciálnych výchovno-vzdelávacích potrieb vykonaných zariadením výchovnej prevencie a poradenstva. 
(4) Výchova a vzdelávanie v školách podľa odseku 1 sa uskutočňuje s využitím špeciálnych učebných pomôcok a kompenzačných pomôcok, ktoré spolu s učebnicami a špeciálne upravenými učebnými textami podľa špeciálnych výchovno-vzdelávacích potrieb dieťaťa alebo žiaka poskytuje bezplatne škola, v ktorej sa vzdeláva.
(5) Školy podľa odseku 1 sa zriaďujú aj ako internátne.
(6) Výchova a vzdelávanie detí a žiakov v školách podľa odseku 1 sa prispôsobuje ich špeciálnym výchovno-vzdelávacím potrebám, na základe ktorých sa môžu tieto školy vnútorne diferencovať podľa druhu a stupňa zdravotného znevýhodnenia detí alebo žiakov.
(7) Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa primerane ustanovenia tohto zákona o materskej škole, základnej škole a strednej škole na školy podľa odseku 1. Ustanovenia pre školy podľa odseku 1 sa vzťahujú primerane aj na špeciálne triedy, ak tento zákon neustanovuje inak. 
(8) Špeciálne triedy sa v školách podľa odseku 1 nezriaďujú.
(9) Deťom alebo žiakom podľa odseku 1 bariéry vyplývajúce z ich zdravotného znevýhodnenia pomáhajú prekonávať asistenti učiteľa.

§ 96
Materská škola pre deti so zdravotným znevýhodnením
(1) Materská škola pre deti so zdravotným znevýhodnením uskutočňuje výchovu a vzdelávanie podľa vzdelávacích programov uvedených v § 94 ods. 2 písm. a) až h), k) a l).
(2) Materskú školu pre deti so zdravotným znevýhodnením možno zriadiť pre najmenej desať detí; zrušiť ju možno, ak klesne počet detí pod osem. V odôvodnených prípadoch, najmä z dôvodu dostupnosti, ju možno po súhlase zriaďovateľa ponechať zriadenú aj s menším počtom detí, najmenej však s počtom štyri. 
(3) Materská škola pre deti so zdravotným znevýhodnením sa vnútorne člení na triedy, do ktorých sa spravidla zaraďujú deti rovnakého veku s rovnakým zdravotným znevýhodnením. Trieda sa zriaďuje najmenej pre štyri deti, najvyšší počet detí je osem. Riaditeľ školy môže povoliť prekročenie najvyššieho počtu žiakov v triede najviac o dvoch.

§ 97
Základná škola pre žiakov so zdravotným znevýhodnením
(1) V základnej škole pre žiakov so zdravotným znevýhodnením podľa § 95 ods. 1 písm. b) sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie podľa vzdelávacích programov uvedených v § 94 ods. 2.
(2) V základnej škole pre žiakov so zdravotným znevýhodnením podľa § 95 ods. 1 písm. b) možno predĺžiť dĺžku vzdelávania až o dva roky. Dĺžku štúdia určí štátny vzdelávací program. Ak sa na vzdelávanie detí a žiakov podľa § 94 ods. 2 písm. g) nezriadi škola pri zdravotníckom zariadení, môže toto vzdelávanie vykonávať pedagogický zamestnanec školy podľa § 95 ods. 1 písm. a) alebo písm. b).
(3) Základná škola pre žiakov so zdravotným znevýhodnením má spravidla deväť až jedenásť ročníkov s možnosťou zriadenia prípravného ročníka. Prípravný ročník je určený pre žiakov podľa § 2 písm. k), ktorí k 1. septembru dosiahli fyzický vek šesť rokov, nedosiahli školskú spôsobilosť a nie je u nich predpoklad zvládnutia prvého ročníka základnej školy so vzdelávacím programom podľa § 95 ods. 1 písm. b). Absolvovanie prípravného ročníka sa považuje za prvý rok plnenia povinnej školskej dochádzky.
(4) Základná škola so vzdelávacím programom podľa § 94 ods. 2 písm. g) sa zriaďuje pri zdravotníckom zariadení.
(5) Základná škola podľa § 94 ods. 2 písm. a), ktorá vzdeláva žiakov s mentálnym postihnutím alebo s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným postihnutím, sa vnútorne člení podľa stupňa mentálneho postihnutia žiakov na 
a) variant A pre žiakov s ľahkým stupňom mentálneho postihnutia, 
b) variant B pre žiakov so stredným stupňom mentálneho postihnutia, 
c) variant C pre žiakov s ťažkým alebo hlbokým stupňom mentálneho postihnutia alebo pre žiakov s mentálnym postihnutím, ktorí majú aj iné zdravotné postihnutie, sú držiteľmi preukazu zdravotne ťažko postihnutých a nemôžu sa vzdelávať podľa variantu A alebo B.
(6) Základná škola podľa § 95 ods. 1 písm. b) sa spravidla zriaďuje pre najmenej desať žiakov s rovnakým zdravotným znevýhodnením a zriaďovateľ ju zruší, ak počet žiakov klesne pod osem. V odôvodnených prípadoch možno školu ponechať zriadenú aj pri nižšom počte žiakov, najmä v prípadoch, ak v nasledujúcom školskom roku je predpoklad zvýšenia počtu žiakov. Triedy podľa § 94 ods. 1 písm. a) a b) prvého bodu možno zriadiť pre najmenej štyroch žiakov a najviac desať žiakov. Riaditeľ školy môže povoliť prekročenie najvyššieho počtu žiakov v triede najviac o dvoch.

§ 98
Stredné školy pre žiakov so zdravotným znevýhodnením
(1) V strednej škole pre žiakov so zdravotným znevýhodnením sa uskutočňuje výchova a vzdelávanie podľa vzdelávacích programov uvedených v § 94 ods. 2 písm. b) až d) a l).
(2) V stredných školách pre žiakov so zdravotným znevýhodnením možno predĺžiť dĺžku vzdelávania až o dva roky. Dĺžku vzdelávania určí štátny vzdelávací program.
(3) Stredná škola pre žiakov so zdravotným znevýhodnením podľa odseku 1 sa spravidla zriaďuje pre žiakov s rovnakým zdravotným znevýhodnením pre najmenej desať žiakov a zriaďovateľ ju zruší, ak počet žiakov klesne pod osem. V odôvodnených prípadoch, najmä z dôvodu dostupnosti, ju možno po súhlase zriaďovateľa ponechať zriadenú aj s menším počtom žiakov. Triedu pre žiakov so zdravotným postihnutím v strednej škole možno zriadiť pre najmenej štyroch žiakov a najviac desať. Riaditeľ školy môže povoliť prekročenie najvyššieho počtu žiakov v triede najviac o dvoch.

§ 99
Praktická škola
(1) Praktická škola je typ školy, v ktorej vzdelávacie programy poskytujú vzdelávanie a prípravu na výkon jednoduchých pracovných činností žiakom s mentálnym postihnutím alebo žiakom s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným zdravotným postihnutím, ktorým stupeň postihnutia neumožňuje prípravu v odbornom učilišti alebo v strednej škole. Vzdelávací program praktickej školy pripravuje žiakov na život v rodine, na sebaobsluhu, na rôzne jednoduché praktické práce, vrátane prác v domácnosti, pričom sa títo žiaci zacvičujú na vykonávanie jednoduchých pracovných činností spravidla pod dohľadom.
(2) V praktických školách je neoddeliteľnou súčasťou odborného vzdelávania a prípravy praktické vyučovanie.
(3) Praktická škola sa zriaďuje pre najmenej desať žiakov a zriaďovateľ ju zruší, ak počet žiakov klesne pod osem.
(4) V triede praktickej školy môže byť najviac desať žiakov a najmenej štyria žiaci; v triede s rôznymi ročníkmi môže byť najviac osem žiakov a najmenej štyria žiaci. V triede praktickej školy pre žiakov s viacnásobným postihnutím alebo v triede pre žiakov s autizmom alebo ďalšími pervazívnymi vývinovými poruchami môže byť najviac šesť žiakov a najmenej štyria žiaci; to platí aj pre triedy s rôznymi ročníkmi.
(5) V triedach praktickej školy pre žiakov s viacnásobným postihnutím je spravidla na výchovno-vzdelávacom procese prítomný aj asistent učiteľa.
(6) Praktická škola má tri ročníky; žiaci viacerých ročníkov sa môžu vzdelávať v jednej triede. Vzdelávací program praktickej školy sa ukončuje celkovým zhodnotením manuálnych zručností žiaka v rozsahu učiva určeného príslušným vzdelávacím programom. Dokladom o získanom vzdelaní je záverečné vysvedčenie s uvedením zamerania činností, ktoré je žiak schopný vykonávať.
(7) Praktická príprava na výkon jednoduchých pracovných činností žiakov sa vykonáva činnosťou na pracovisku praktickej školy alebo na pracovisku mimo praktickej školy. Pracovisko praktickej školy sa zriaďuje v priestoroch školy s prihliadnutím na obsah vzdelávania.
(8) O organizácii prípravy žiakov podľa odseku 7 na pracovisku mimo školy rozhoduje riaditeľ praktickej školy.
(9) Praktická škola môže vzdelávať aj iné fyzické osoby s mentálnym postihnutím alebo s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným postihnutím, ktoré dovŕšili vek 18 rokov a neabsolvovali výchovu a vzdelávanie v odbornom učilišti alebo praktickej škole. 
(10) Pri vyučovaní odborno-praktických a profilujúcich predmetov sa žiaci delia na skupiny.
(11) Na praktickú školu sa primerane vzťahujú ustanovenia tohto zákona upravujúce nižšie stredné odborné vzdelávanie, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 100
Odborné učilištia
(1) Odborné učilište je typ školy, ktorej vzdelávacie programy odborov výchovy a vzdelávania poskytujú odbornú prípravu na výkon nenáročných pracovných činností žiakom s mentálnym postihnutím alebo s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným zdravotným postihnutím.
(2) V odborných učilištiach je neoddeliteľnou súčasťou odborného vzdelávania a prípravy praktické vyučovanie.
(3) Odborné učilište sa zriaďuje pre najmenej desať žiakov a zriaďovateľ ho zruší, ak počet žiakov klesne pod osem.
(4) Úspešným absolvovaním vzdelávacieho programu odborov výchovy a vzdelávania v odbornom učilišti môže žiak s mentálnym postihnutím získať nižšie stredné odborné vzdelanie, ktoré sa podľa stupňa zvládnutia príslušných vzdelávacích štandardov a posudzovania kvalifikácie na výkon pracovných činností člení na
a) zaškolenie; dokladom o získanom vzdelaní je vysvedčenie a osvedčenie o zaškolení, 
b) zaučenie; dokladom o získanom vzdelaní je vysvedčenie a osvedčenie o zaučení, 
c) vyučenie; dokladom o získanom vzdelaní a odbornej kvalifikácii je vysvedčenie o záverečnej skúške a výučný list.
(5) Odborné učilište môže poskytovať prípravu na výkon jednoduchých pracovných činností žiakov s mentálnym postihnutím, ktorí sú schopní samostatne pracovať, ale ktorých pracovné a spoločenské uplatnenie musia usmerňovať iné osoby.
(6) Odborné učilište má podľa vzdelávacích programov príslušných odborov výchovy a vzdelávania prvý až tretí ročník; môže zriadiť aj prípravný ročník.
(7) Prípravný ročník v odbornom učilišti je určený pre žiakov s mentálnym postihnutím, ktorých mentálne schopnosti a manuálne zručnosti nemohli byť dostatočne diagnostikované. Po absolvovaní prípravného ročníka riaditeľ odborného učilišťa určí, či bude žiak pokračovať v prvom ročníku niektorého odboru výchovy a vzdelávania odborného učilišťa, alebo bude pokračovať v príprave v praktickej škole.
(8) V triede odborného učilišťa môže byť najviac 14 žiakov a najmenej štyria žiaci; riaditeľ školy môže povoliť prekročenie najvyššieho počtu žiakov v triede najviac o dvoch. V triede odborného učilišťa pre žiakov s viacnásobným postihnutím môže byť najviac desať žiakov. V triedach odborného učilišťa pri reedukačnom centre alebo pri diagnostickom centre je počet žiakov zhodný s maximálnym počtom žiakov vo výchovnej skupine. V skupine odborného výcviku v odbornom učilišti môže byť najviac sedem žiakov; v skupine žiakov s viacnásobným postihnutím môžu byť najviac piati žiaci.
(9) V odborných učilištiach možno zriadiť spoločnú triedu pre niekoľko učebných odborov.

§ 101
Prijímanie do odborného učilišťa a do praktickej školy
(1) Do odborného učilišťa sa prijímajú žiaci s mentálnym postihnutím alebo žiaci s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným zdravotným postihnutím, ktorí ukončili vzdelávanie v poslednom ročníku základnej školy alebo ukončili povinnú školskú dochádzku. 
(2) Do praktickej školy sa prijímajú žiaci s mentálnym postihnutím alebo žiaci s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným zdravotným postihnutím, ktorí ukončili základnú školu alebo povinnú školskú dochádzku a ich stupeň postihnutia im neumožňuje zvládnuť prípravu v odbornom učilišti.
(3) Do praktickej školy sa prijímajú aj iné fyzické osoby s mentálnym postihnutím alebo dospelí občania s mentálnym postihnutím v kombinácii s iným postihnutím, ktorí dovŕšili vek 18 rokov a neboli vzdelávaní v odbornom učilišti alebo praktickej škole, a to aj vtedy, ak nespĺňajú podmienky uvedené v odseku 2.
(4) Na prijímanie žiakov do odborného učilišťa alebo do praktickej školy sa primerane vzťahujú ustanovenia tohto zákona o prijímaní žiakov do stredných škôl.

§ 102
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o organizácii, vnútornej diferenciácii a dĺžke výchovy a vzdelávania v špeciálnych školách, spôsob pri diagnostike a postup pri prijímaní žiakov do týchto škôl, podrobnosti o osobitostiach výchovy a vzdelávania, o hodnotení a klasifikácii prospechu a správania žiakov, o počtoch žiakov v triedach týchto škôl a ustanoví sústavu učebných odborov a zameraní učebných odborov v odborných učilištiach a praktických školách a podrobnosti o forme a obsahu správy o výchove a vzdelávaní žiaka podľa § 24 a označovaní škôl.

Druhý oddiel

§ 103
Výchova a vzdelávanie detí s nadaním alebo žiakov s nadaním
(1) Výchova a vzdelávanie detí s nadaním alebo žiakov s nadaním sa uskutočňuje v školách podľa tohto zákona so zameraním na rozvoj
a) intelektového nadania detí a žiakov
1. všeobecného intelektového nadania, 
2. špecifického intelektového nadania, 
b) umeleckého nadania detí alebo žiakov, 
c) športového nadania detí alebo žiakov.
(2) Intelektovým nadaním detí a žiakov sa rozumie vysoko nadpriemerne rozvinuté poznávacie schopnosti v jednej alebo viacerých intelektových oblastiach. Žiaci so všeobecným intelektovým nadaním sú žiakmi so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami na základe diagnostiky vykonanej zariadením výchovnej prevencie a poradenstva.
(3) Umelecké nadanie detí alebo žiakov sa prejavuje v niektorej z umeleckých oblastí, a to najmä vo výtvarnej, hudobnej, literárno-dramatickej, tanečnej.
(4) Športové nadanie detí alebo žiakov sa prejavuje v niektorej z oblastí individuálneho alebo kolektívneho športu.
(5) Výchova a vzdelávanie detí s nadaním alebo žiakov s nadaním sa uskutočňuje prostredníctvom vzdelávacích programov zameraných na príslušné nadanie.
(6) V školách so zameraním podľa odseku 1 sa vytvárajú podmienky pre rozvoj príslušného nadania detí a žiakov uplatňovaním špecifických výchovných a vzdelávacích metód a organizačných foriem vyučovania.
(7) Pre rozvíjanie nadania vytvárajú
a) inštitucionálne podmienky zriaďovatelia, 
b) individuálne podmienky školy.
(8) Pod inštitucionálnymi podmienkami pre rozvíjanie nadania sa rozumie zriaďovanie tried alebo škôl pre deti s nadaním alebo žiakov s nadaním.
(9) Individuálne podmienky pre rozvíjanie nadania sa deťom s nadaním alebo žiakom s nadaním vytvárajú tým, že sa im umožní
a) vzdelávať sa v predmetoch vzdelávacieho programu základnej školy v materskej škole, 
b) prijatie do školy pred dosiahnutím šiesteho roku veku, 
c) rozšírené vyučovanie predmetov, v ktorých prejavujú nadanie, v základnej škole a strednej škole, 
d) preradenie do vyššieho ročníka bez absolvovania predchádzajúceho ročníka, 
e) absolvovanie viacerých ročníkov počas jedného školského roka, 
f) absolvovanie jedného alebo viacerých predmetov vo vyššom ročníku, 
g) získať príslušný stupeň vzdelania poskytovaného strednou školou za dobu kratšiu ako určuje vzdelávací program príslušného učebného alebo študijného odboru, 
h) súčasne študovať predmety alebo odbory vzdelávania stredných škôl, v ktorých prejavujú nadanie, ak ide o žiaka základnej školy, 
i) vzdelávať sa v základnej škole podľa individuálneho učebného plánu alebo programu, 
j) vzdelávať sa v strednej škole podľa individuálneho učebného plánu, 
k) diferencované vzdelávanie skupiny žiakov s nadaním v triede alebo mimo triedy.
(10) Podmienky podľa odseku 9 možno vytvárať aj v školách a triedach pre deti s nadaním a žiakov s nadaním.
(11) Inštitucionálny rozvoj nadania detí alebo žiakov podporujú aj základná umelecká škola, jazyková škola a centrum voľného času.

§ 104
Školy a triedy pre deti s nadaním alebo žiakov s nadaním
(1) Školou pre deti s nadaním alebo žiakov s nadaním je len škola, ktorá zabezpečuje vzdelávanie týchto detí alebo žiakov vo všetkých triedach a vo všetkých ročníkoch. Pre deti s nadaním a žiakov s nadaním sa zriaďujú tieto školy:
a) materské školy, 
b) základné školy, 
c) stredné školy.
(2) Triedy na rozvíjanie nadania detí alebo žiakov sa môžu zriadiť v materských školách, v základných školách a v stredných školách so súhlasom zriaďovateľa.
(3) V triedach podľa odseku 2 sa vytvárajú primerané podmienky pre rozvoj ich nadania uplatňovaním špecifických výchovných a vzdelávacích metód a organizačných foriem vyučovania a rozšíreným vyučovaním predmetov pre oblasti podľa § 103 ods. 1.
(4) Rozšírené vyučovanie predmetov je súčasťou príslušného vzdelávacieho programu.
(5) Pre deti alebo žiakov podľa § 103 ods. 1 sa môžu zriadiť školy alebo triedy. 
(6) Školy alebo triedy pre deti alebo žiakov so špecifickým intelektovým nadaním sú školy alebo triedy s rozšíreným vyučovaním prírodovedných alebo spoločensko-vedných predmetov.
(7) Školy alebo triedy pre deti alebo žiakov so všeobecným intelektovým nadaním sú školy alebo triedy, ktoré sa zameriavajú na podporovanie a rozvíjanie intelektového nadania žiakov so zohľadnením rozvoja celej osobnosti a na prevenciu a nápravu problémových prejavov, ktoré súvisia s ich intelektovým nadaním.
(8) Vzdelávanie intelektovo nadaného žiaka môže zabezpečovať aj asistent učiteľa, ak je intelektovo nadaný žiak súčasne žiakom so zdravotným znevýhodnením.
(9) V triede pre všeobecne intelektovo nadaných žiakov je v prvom až štvrtom ročníku základnej školy najviac 12 žiakov, v piatom až deviatom ročníku najviac 16 žiakov a v triede strednej školy najviac 22 žiakov. 
(10) Školy alebo triedy pre deti a žiakov so športovým nadaním sú športové školy alebo športové triedy.
(11) Športová trieda sa zriaďuje spravidla pre kolektívne športy.
(12) Športové triedy v základnej škole sa zriaďujú spravidla na druhom stupni základnej školy. Pre športy, ktoré si vyžadujú skorú špecializáciu, sa športové triedy v základnej škole môžu zriadiť aj na prvom stupni základnej školy.
(13) Športové triedy v stredných školách sa môžu zriadiť od prvého ročníka učebného odboru alebo študijného odboru.

§ 105
Prijímanie detí s nadaním alebo žiakov s nadaním
(1) Do škôl alebo tried pre deti s nadaním alebo žiakov s nadaním sa prijímajú deti alebo žiaci, u ktorých bolo na základe pedagogickej diagnostiky zameranej na ich vedomostnú úroveň, skúšok na overenie špeciálnych schopností, zručností a nadania, ktorých súčasťou je psychodiagnostické vyšetrenie,60) na preukázané nadanie podľa § 103 ods. 1 písm. a) prvého bodu.
(2) Do škôl alebo tried pre žiakov so všeobecným intelektovým nadaním sú prijímaní žiaci na základe žiadosti zákonného zástupcu po diagnostike vykonanej zariadením výchovnej prevencie a poradenstva.
(3) Do športovej školy alebo športovej triedy sa okrem podmienok podľa odseku 1 prijímajú žiaci aj na základe zdravotnej spôsobilosti.
(4) Kritériá na overenie špeciálnych schopností, zručností alebo nadania detí alebo žiakov vydá riaditeľ príslušnej školy do 1. februára.

§ 106
Organizácia výchovy a vzdelávania detí s nadaním alebo žiakov s nadaním
(1) Riaditeľ školy upraví v školskom vzdelávacom programe organizáciu výchovy a vzdelávania tak, aby zohľadňovala požiadavky a špecifiká výchovy a vzdelávania detí alebo žiakov podľa druhu ich nadania.
(2) Škola zabezpečuje rozšírené vyučovanie určených predmetov súvisiacich s rozvojom nadania. 
(3) Predmet športová príprava sa zabezpečuje formou športových tréningov, sústredení a účasťou na športových súťažiach.
(4) Umeleckej alebo športovej prípravy organizovanej školou počas hlavných školských prázdnin sa môžu zúčastniť aj deti s nadaním alebo žiaci s nadaním pred nástupom do školy.
(5) Riaditeľ školy môže rozhodnúť o preradení alebo o vylúčení dieťaťa alebo žiaka zo vzdelávacieho programu pre neplnenie požiadaviek rozumovej, umeleckej, športovej, praktickej prípravy alebo zo zdravotných dôvodov na návrh odborného lekára.
(6) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o diagnostike, výchove a vzdelávaní detí s nadaním a žiakov s nadaním, organizáciu, prijímanie, priebeh a ukončovanie ich vzdelávania.

Tretí oddiel

§ 107 
Výchova a vzdelávanie detí zo sociálne znevýhodneného prostredia a žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia
(1) Výchova a vzdelávanie detí zo sociálne znevýhodneného prostredia a žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia sa v školách uskutočňuje podľa individuálnych podmienok. Individuálnymi podmienkami sú
a) úprava organizácie výchovy a vzdelávania,
b) úprava prostredia, v ktorom sa výchova a vzdelávanie uskutočňuje alebo
c) uplatnenie špecifických metód a foriem výchovy a vzdelávania.
(2) Dieťa alebo žiak, ktorého špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby vyplývajú výlučne z jeho vývinu v sociálne znevýhodnenom prostredí, nemôže byť prijaté do špeciálnej školy alebo do špeciálnej triedy materskej školy, špeciálnej triedy základnej školy alebo do špeciálnej triedy strednej školy.
(3) Deti zo sociálne znevýhodneného prostredia alebo žiaci zo sociálne znevýhodneného prostredia sa zaraďujú do triedy materskej školy, triedy základnej školy alebo do triedy strednej školy spolu s ostatnými deťmi alebo žiakmi. To neplatí, ak ide o zaradenie žiaka zo sociálne znevýhodneného prostredia, ktorý je zaradený
a) do nultého ročníka základnej školy s informovaným súhlasom zákonného zástupcu  alebo
b) do špecializovanej triedy podľa § 29 ods. 11.

§ 108
(1) Ak sa špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby dieťaťa alebo žiaka prejavia po jeho prijatí do školy a dieťa alebo žiak ďalej navštevuje školu, do ktorej bol prijatý, jeho vzdelávanie ako vzdelávanie dieťaťa alebo žiaka so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami sa mu zabezpečuje po predložení písomnej žiadosti o zmenu formy vzdelávania a vyplneného tlačiva podľa § 11 ods. 9 písm. a) riaditeľovi školy; ak ide o maloleté dieťa alebo žiaka, písomnú žiadosť s tlačivom podľa § 11 ods. 10 písm. a) predkladá jeho zákonný zástupca.
(2) Materské školy, základné školy a stredné školy pre deti so zdravotným znevýhodnením a žiakov so zdravotným znevýhodnením sa môžu zriadiť aj ako súčasť špeciálnych výchovných zariadení, v ktorých sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na školy podľa § 95 ods. 1 a § 104 ods. 1 ustanovenia tohto zákona o materskej škole, základnej škole a strednej škole; vzdelanie získané v týchto školách okrem vzdelania získaného v školách so vzdelávacími programami pre žiakov s mentálnym postihnutím je rovnocenné so vzdelaním získaným v materských školách, v základných školách a v stredných školách podľa tohto zákona. 


ÔSMA ČASŤ
Školy v pôsobnosti ústredných orgánov štátnej správy

§ 109
Školy v pôsobnosti ústredných orgánov štátnej správy sú
a) policajné školy, 
b) školy požiarnej ochrany.

§ 110
Policajné školy
(1) Policajné školy sú policajné stredné odborné školy.
(2) Policajné školy zriaďuje, riadi a zrušuje Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) podľa siete policajných škôl;63) vo veciach všeobecne vzdelávacích predmetov postupuje po dohode s ministerstvom školstva.
(3) Pôsobnosť vo veciach výchovy a vzdelávania v stredných odborných školách, ktorú má ministerstvo školstva alebo iné orgány štátnej správy, vykonáva voči policajným školám ministerstvo vnútra.
(4) Služobné pomery žiakov a pedagogických zamestnancov policajných škôl upravuje osobitný predpis.64)
(5) Na policajné školy sa nevzťahujú ustanovenia § 7 ods. 5 až 10, § 8, a 10, § 12 ods. 3 až 8, § 15, § 19 až 25, § 28 až 31, § 36, 41, § 44, 46, 47a, § 49 až 53, § 55 ods. 10, § 59 až 61, § 62 ods. 1 až 7, 13 a 14, § 63 až 71, § 74 ods. 4 až 9, § 75, 76, § 77 ods. 2, 3, 5 až 8, § 80 až 83, § 86 ods. 2 až 5 a 7, § 87, § 89 ods. 7, § 90, 93, § 94 až 108, § 111 až 143, § 144 ods. 2, 3, 5 až 10, § 146, 149, § 152 písm. e), § 154 až 160.
(6) Ustanovenia § 2, § 7 ods. 1 až 4, § 9, 13, 14, 35, § 54, § 55 ods. 1 až 9 a ods. 11 až 22, § 56 až 58, § 62 ods. 8 až 11, § 74 ods. 3, § 77 ods. 1 a 4, § 78, 79, § 84, 85, 87a a 88, § 89 ods. 1 až 6, § 144 ods. 1 a 4, § 147 a 148, § 150 a 151 sa na policajné školy vzťahujú primerane.
(7) Ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o zriaďovaní, zrušovaní a riadení policajných škôl a ich sieti, o vzdelávaní v policajných školách a jeho druhoch, prijímaní na štúdium a ukončovaní štúdia v nich, o postupe pri vypracovávaní, schvaľovaní a vydávaní vzdelávacích programov a ich obsahu, o študijných odboroch policajných škôl, o rozsahu, dĺžke, podmienkach, organizácii, formách a priebehu štúdia v policajných školách, o hodnotení a klasifikácii žiakov policajných škôl, o vedení dokumentácie, vydávaní dokladov, o získanom vzdelaní, individuálnom vzdelávaní a kontrole výchovno-vzdelávacieho procesu. 

§ 111
Školy požiarnej ochrany
(1) Školy požiarnej ochrany sú stredné odborné školy.
(2) Školy požiarnej ochrany zriaďuje, riadi a zrušuje ministerstvo vnútra; vo veciach všeobecne vzdelávacích predmetov postupuje po dohode s ministerstvom školstva.
(3) Pôsobnosť vo veciach stredných odborných škôl, ktorú má ministerstvo školstva alebo iné orgány štátnej správy, vykonáva voči školám požiarnej ochrany ministerstvo vnútra.
(4) Služobné pomery žiakov a pedagogických zamestnancov škôl požiarnej ochrany ustanovuje osobitný predpis.65)
(5) Na školy požiarnej ochrany sa nevzťahujú ustanovenia § 15, 17, 19, § 28 až 31, § 41, 44, § 49 až 53, § 55 ods. 10, § 59, 60, § 94 až 108, § 110, § 112 až 116, § 119 až 138, § 142, 143, 151, § 154 až 160.
(6) Ustanovenia § 1 až 14, § 16, 18, § 20 až 26, § 32 až 39, § 42, § 45 až 48, § 54, § 55 ods. 1 až 9 a ods. 11 až 22, § 56 až 58, § 62 až 93, § 109, 117, 140, 141, § 144 až 151, § 152, 153, 161 sa na školy požiarnej ochrany vzťahujú primerane.
(7) Ministerstvo vnútra po dohode s ministerstvom školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o zriaďovaní, zrušovaní a riadení škôl požiarnej ochrany, o vzdelávaní v školách požiarnej ochrany, prijímaní na štúdium a ukončovaní štúdia v nich, o postupe pri vypracovávaní a schvaľovaní vzdelávacích programov a ich obsahu, o študijných odboroch škôl požiarnej ochrany, o organizácii, dĺžke, formách a priebehu štúdia v školách požiarnej ochrany, o hodnotení a klasifikácii žiakov škôl požiarnej ochrany, o vedení dokumentácie, individuálnom vzdelávaní a kontrole výchovno-vzdelávacieho procesu v školách požiarnej ochrany. 


DEVIATA ČASŤ
Sústava školských zariadení

§ 112
(1) Sústavu školských zariadení tvoria
a) školské výchovno-vzdelávacie zariadenia, 
b) špeciálne výchovné zariadenia, 
c) školské zariadenia výchovného poradenstva a prevencie, 
d) školské účelové zariadenia.
(2) Školské zariadenie podľa odseku 1 je právnická osoba, ak tak určí zriaďovateľ.

Prvý oddiel
Školské výchovno-vzdelávacie zariadenia

§ 113
Školskými výchovno-vzdelávacími zariadeniami sú:
a) školský klub detí, 
b) centrum voľného času, 
c) školský internát, 

§ 114
Školský klub detí
(1) Školský klub detí zabezpečuje pre deti, ktoré plnia povinnú školskú dochádzku na základnej škole, činnosť podľa výchovného programu školského zariadenia zameranú na ich prípravu na vyučovanie a na oddych v čase mimo vyučovania a v čase školských prázdnin. Činnosť, ktorú zabezpečuje školský klub detí, je súčasťou školy, ktorá nie je totožná s činnosťou zabezpečovanou centrom voľného času podľa § 116.
(2) Školský klub detí sa člení na oddelenia spravidla podľa veku detí, pričom počet detí v oddelení určí riaditeľ školy, ktorej je školský klub detí súčasťou, pri dodržaní požiadaviek podľa osobitného predpisu;32a) počet detí v oddeleniach pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami je rovnaký ako v triedach, v ktorých sa vzdelávajú.
(3) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov spojených s činnosťou školského klubu detí, ktorého zriaďovateľom je orgán miestnej štátnej správy v školstve, určí riaditeľ školy, ak je školský klub detí jej súčasťou, na jedného žiaka v sume neprevyšujúcej 7,5% sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa podľa osobitného predpisu.29) Tento príspevok sa uhrádza vopred do 10. dňa príslušného kalendárneho mesiaca, ktorý predchádza kalendárnemu mesiacu, za ktorý sa príspevok uhrádza. Výška príspevku na úhradu zohľadňuje náročnosť a druh klubovej alebo záujmovej činnosti.
(4) Riaditeľ školy, ktorej je školský klub detí súčasťou, môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 3, ak zákonný zástupca predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32)
(5) Príspevok na čiastočnú úhradu nákladov spojených s hmotným zabezpečením v školskom klube detí sa neplatí za pobyt dieťaťa v školskom klube detí zriadenom orgánom štátnej správy v školstve pri zdravotníckom zariadení.
(6) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov na činnosti školského klubu detí, určí všeobecne záväzným nariadením obec, ktorá je jeho zriaďovateľom.31)
(7) Zriaďovateľ školského klubu detí môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 6, ak zákonný zástupca o to písomne požiada a predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32)

§ 116
Centrum voľného času
(1) Centrum voľného času zabezpečuje podľa výchovného programu školského zariadenia výchovno-vzdelávaciu, záujmovú a rekreačnú činnosť detí, rodičov a iných osôb do veku 30 rokov v ich voľnom čase.
(2) Centrum voľného času usmerňuje rozvoj záujmov detí a ostatných zúčastnených osôb, utvára podmienky na rozvíjanie a zdokonaľovanie ich praktických zručností, podieľa sa na formovaní návykov užitočného využívania ich voľného času a zabezpečuje podľa potrieb súťaže detí základných škôl a stredných škôl.
(3) Centrum voľného času môže poskytovať metodickú a odbornú pomoc v oblasti práce s deťmi v ich voľnom čase
a) školám a školským zariadeniam, 
b) občianskym združeniam vykonávajúcim činnosť zameranú na deti, 
c) ďalším právnickým osobám alebo fyzickým osobám, ktoré o ňu požiadajú.
(4) Centrum voľného času sa zriaďuje ako zariadenie s celoročnou prevádzkou.
(5) Centrum voľného času sa spravidla člení podľa záujmových oblastí na oddelenia a na záujmové útvary. Pre deti so zdravotným postihnutím alebo vývinovými poruchami sa môžu zriaďovať záujmové útvary.
(6) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov na činnosti centra voľného času, ktorého zriaďovateľom je obec31) alebo samosprávny kraj,42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.
(7) Zriaďovateľ centra voľného času môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 6, ak plnoletý žiak alebo zákonný zástupca neplnoletého žiaka o to písomne požiada a predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) 

§ 117
Školský internát
(1) Školský internát zabezpečuje deťom materských škôl a žiakom základných škôl a stredných škôl výchovno-vzdelávaciu činnosť, ubytovanie a stravovanie.
(2) Školský internát svojím výchovným programom školského zariadenia nadväzuje na výchovno-vzdelávaciu činnosť školy v čase mimo vyučovania a úzko spolupracuje s rodinou dieťaťa alebo žiaka. Vytvára podmienky pre uspokojovanie individuálnych potrieb a záujmov žiakov prostredníctvom mimoškolských aktivít. 
(3) Zriaďovateľ školského internátu je povinný zabezpečiť náhradné ubytovanie deťom alebo žiakom, ak bola jeho prevádzka prerušená zo závažných dôvodov.
(4) Školský internát sa člení na výchovné skupiny podľa veku žiakov, pričom ich počet vo výchovnej skupine je najviac 30; počet žiakov vo výchovných skupinách pre žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami je rovnaký ako v triedach, v ktorých sa vzdelávajú.
(5) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov spojených s ubytovaním v školskom internáte, ktorého zriaďovateľom je orgán miestnej štátnej správy v školstve, určí riaditeľ školského internátu alebo riaditeľ školy, ak je školský internát jej súčasťou, na jedného žiaka najviac 45% zo sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa podľa osobitného predpisu.29) Tento príspevok sa uhrádza vopred do 20. dňa kalendárneho mesiaca, ktorý predchádza kalendárnemu mesiacu, za ktorý sa príspevok uhrádza. Výška mesačného príspevku sa zaokrúhľuje na celé eurocenty nahor.
(6) Riaditeľ školského internátu alebo riaditeľ školy, ktorej je školský internát súčasťou, po predložení dokladu o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu32) môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení poplatku podľa odseku 5.
(7) Výšku mesačného príspevku na čiastočnú úhradu nákladov spojených s ubytovaním v školskom internáte, ktorého zriaďovateľom je obec31) alebo samosprávny kraj,42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.
(8) Zriaďovateľ školského internátu môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 7, ak zákonný zástupca alebo iná osoba písomne o to požiada a predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32)
(9) Školský internát môže poskytovať deťom a žiakom ubytovanie a stravovanie aj v čase pracovného voľna a pracovného pokoja; môže poskytovať ubytovanie a stravovanie aj v čase školských prázdnin.
(10) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom organizáciu výchovno-vzdelávacieho procesu v školských internátoch, podrobnosti o počtoch detí a žiakov vo výchovných skupinách, o personálnom a materiálnom zabezpečení. 

§ 119
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob organizácie a prevádzky školských klubov detí, centier voľného času a ich materiálno-technického vybavenia.

Druhý oddiel
Špeciálne výchovné zariadenia

§ 120
Špeciálnymi výchovnými zariadeniami sú:
a) diagnostické centrum, 
b) reedukačné centrum, 
c) liečebno-výchovné sanatórium.

§ 121
Diagnostické centrum
(1) Diagnostické centrum poskytuje diagnostickú, psychologickú, psychoterapeutickú, výchovno-vzdelávaciu starostlivosť deťom na základe
a) žiadosti zákonného zástupcu dieťaťa, 
b) dohody so zariadením, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu,66)
c) predbežného opatrenia súdu podľa osobitného predpisu,67)
d) rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia.68)
(2) Diagnostické centrum najmä 
a) zabezpečuje diagnostiku deťom s narušeným alebo ohrozeným psychosociálnym vývinom s cieľom určenia ďalšej vhodnej výchovno-vzdelávacej, resocializačnej alebo reedukačnej starostlivosti, 
b) poskytuje poradenské služby zariadeniam, v ktorých sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova, ak o ne požiadajú, 
c) vypracúva diagnostické správy o dieťati, ktoré slúžia ako vstupný podklad zariadeniu, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova, na vypracovanie individuálneho reedukačného programu alebo výchovno-vzdelávacieho programu pre prácu odborníkov s deťmi mimo zariadenia, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova, 
d) vypracúva odporúčanie o umiestnení dieťaťa po ukončení pobytu v diagnostickom centre s ohľadom na možnosť prípravy na povolanie, uplatnenia na trhu práce a úpravy rodinných pomerov.
(3) Pobyt dieťaťa v diagnostickom centre trvá nevyhnutne potrebný čas na stanovenie diagnostiky, spravidla dvanásť týždňov.
(4) V diagnostickom centre sa zriaďuje záchytné oddelenie. V záchytnom oddelení riaditeľ umiestni dieťa pohybujúce sa nepovolene mimo zariadenia, do ktorého bolo umiestnené podľa odseku 1 a § 122 ods. 2. O umiestnení detí v záchytnom oddelení sa vyhotoví písomný záznam a bezodkladne sa táto skutočnosť oznámi zariadeniu, v ktorom je dieťa umiestnené, príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a zákonnému zástupcovi. Ak si do 24 hodín príslušné zariadenie alebo zákonný zástupca dieťa neprevezme, riaditeľ diagnostického centra zabezpečí odovzdanie dieťaťa príslušnému zariadeniu alebo jeho zákonnému zástupcovi na náklady prijímajúcej strany. Do odovzdania je dieťa zaradené do diagnostickej skupiny diagnostického centra.
(5) Súčasťou záchytného oddelenia je karanténna miestnosť. 
(6) Základnou organizačnou jednotkou diagnostického centra je diagnostická skupina, ktorá sa zriadi pre najviac osem detí a zriaďovateľ ju zruší, ak je ich počet menší ako štyri; v odôvodnených prípadoch sa môže diagnostická skupina ponechať aj pri nižšom počte detí.
(7) Na plnenie diagnostických úloh sa v diagnostickom centre zriaďujú diagnostické triedy škôl podľa tohto zákona.
(8) Diagnostické centrum sa podľa vnútornej organizácie môže diferencovať na 
a) diagnostické centrum pre deti do 15. roku veku, 
b) diagnostické centrum pre deti od 15. rokov veku.
Do diagnostických centier sa spravidla prijímajú deti obidvoch pohlaví. 
(9) Diagnostické centrum sa zriaďuje pre najviac šesť diagnostických skupín ako internátne zariadenie s nepretržitou prevádzkou.

§ 122
Reedukačné centrum
(1) Reedukačné centrum na základe výchovno-vzdelávacieho programu a individuálneho reedukačného programu poskytuje deťom do veku 18 rokov s možnosťou predĺženia o jeden rok výchovu a vzdelávanie vrátane prípravy na povolanie s cieľom ich opätovného začlenenia do pôvodného sociálneho prostredia na žiadosť dieťaťa. 
(2) Do reedukačného centra sa prijímajú deti na základe 
a) žiadosti zákonného zástupcu, 
b) dohody so zariadením, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu,66)
c) predbežného opatrenia súdu podľa osobitného predpisu,67)
d) rozhodnutia súdu o uložení ochrannej výchovy,69)
e) rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia,68)
f) rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti.1)
(3) Reedukačné centrá sa podľa vnútornej organizácie môžu diferencovať na 
a) reedukačné centrá pre deti do 15. rokov veku, prípadne do ukončenia povinnej školskej dochádzky v základnej škole, 
b) reedukačné centrá pre deti od 15. rokov veku, 
c) reedukačné centrá pre deti do ukončenia ich prípravy na povolanie.
Do reedukačných centier sa spravidla prijímajú deti oboch pohlaví.
(4) Základnou organizačnou jednotkou reedukačného centra je výchovná skupina, ktorá sa zriaďuje pre najviac osem detí; v oddelení podľa odseku 6 písm. d) môže byť najviac päť matiek s deťmi.
(5) Reedukačné centrum sa zriaďuje pre najviac šesť výchovných skupín, ak má výchovné skupiny na viacerých samostatných pracoviskách, môže mať najviac osem výchovných skupín.
(6) V reedukačnom centre sa môžu zriaďovať podľa potreby oddelenia
a) pre deti vyžadujúce zvýšenú starostlivosť, 
b) s ochranným režimom, 
c) s otvoreným režimom, 
d) pre maloleté matky s deťmi.
(7) Ak sa reedukačné centrum zriadi tak, že sa vo všetkých výchovných skupinách bude postupovať podľa individuálnych reedukačných programov pre niektoré z oddelení podľa odseku 6, označuje sa ako
a) reedukačné centrum pre deti vyžadujúce zvýšenú starostlivosť, 
b) reedukačné centrum s ochranným režimom, 
c) reedukačné centrum s otvoreným režimom, 
d) reedukačné centrum pre matky s deťmi.
(8) Oddelenie podľa odseku 6 písm. a) poskytuje starostlivosť deťom, ktorých zdravotné znevýhodnenie podľa § 2 písm. k) si vyžaduje zvýšenú starostlivosť.
(9) Oddelenie podľa odseku 6 písm. b) poskytuje starostlivosť deťom, ktorých prevýchova si vyžaduje zvýšené nároky na personálne, priestorové a materiálno-technické zabezpečenie z dôvodu zvýšeného ohrozenia bezpečnosti detí a zamestnancov. 
(10) Oddelenie podľa odseku 6 písm. c) poskytuje starostlivosť deťom, ktoré sa vzdelávajú v základnej škole alebo sa pripravujú na povolanie v stredných školách, v odborných učilištiach alebo v praktických školách mimo reedukačného centra.
(11) Reedukačné centrum vytvára individuálny reedukačný program pre každé dieťa, ktorý vychádza z psychologickej a špeciálnopedagogickej diagnózy vykonanej na tento účel spravidla diagnostickým centrom. Vyhodnotenie a úprava individuálneho reedukačného programu sa vykonáva minimálne raz za štvrťrok. 

§ 123
Liečebno-výchovné sanatórium
(1) Liečebno-výchovné sanatórium poskytuje psychologickú, psychoterapeutickú starostlivosť a výchovu a vzdelávanie deťom s vývinovou poruchou učenia a deťom s poruchami aktivity a pozornosti, u ktorých ambulantná starostlivosť neviedla k náprave, na základe 
a) žiadosti zákonného zástupcu dieťaťa, 
b) dohody so zariadením, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu,66)
c) právoplatného rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia,68)
d) právoplatného rozhodnutia súdu alebo príslušného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o uložení výchovného opatrenia, ak ide o denné zariadenie.70)
(2) Základnou organizačnou jednotkou liečebno-výchovného sanatória je výchovná skupina, ktorá sa zriaďuje pre najviac osem detí.
(3) Liečebno-výchovné sanatórium sa zriaďuje ako denné alebo internátne zariadenie s celoročnou prevádzkou spravidla pre najviac šesť výchovných skupín.
(4) Pobyt dieťaťa v liečebno-výchovnom sanatóriu trvá spravidla tri až dvanásť mesiacov.
(5) Liečebno-výchovné sanatórium poskytuje odborné služby a pomoc formou individuálnych alebo skupinových stretnutí aj zákonným zástupcom dieťaťa s cieľom aktívne ich zapojiť do liečebno-výchovného procesu.

§ 124
Zdravotná starostlivosť v špeciálnych výchovných zariadeniach
(1) Zariadenia uvedené v § 120 môžu okrem poskytovania výchovno-vzdelávacej činnosti 
a) vytvárať organizačné a iné podmienky na poskytovanie zdravotnej starostlivosti71) a
b) poskytovať v zariadení zdravotnú starostlivosť podľa odsekov 2 až 5.
(2) V zariadeniach podľa § 120 možno poskytovať zdravotnú starostlivosť, ak fyzická osoba alebo právnická osoba prevádzkujúca zariadenie 
a) získala povolenie na prevádzkovanie zdravotníckeho zariadenia podľa osobitného predpisu72) alebo 
b) uzatvorila zmluvný vzťah s fyzickou osobou alebo právnickou osobou, ktorá je držiteľom povolenia na prevádzkovanie zdravotníckeho zariadenia podľa osobitného predpisu,72) alebo
c) uzatvorila zmluvný vzťah s fyzickou osobou, ktorá je držiteľom licencie na výkon samostatnej praxe podľa osobitného predpisu,73) alebo
d) zamestnáva v pracovnoprávnom vzťahu alebo obdobnom pracovnom vzťahu74) zdravotníckych pracovníkov spĺňajúcich podmienky na výkon zdravotníckeho povolania podľa osobitného predpisu.75)
(3) Minimálne požiadavky na personálne zabezpečenie, materiálno-technické vybavenie pre poskytovanie zdravotnej starostlivosti vykonávanej v zariadení podľa odseku 2 písm. d) ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo zdravotníctva po dohode s ministerstvom školstva. 
(4) Výber zdravotných výkonov z katalógu zdravotných výkonov,76) ktoré v zariadeniach zamestnávajúcich zdravotníckych pracovníkov podľa odseku 2 písm. d) vykonávajú iba zdravotnícki pracovníci spĺňajúci podmienky na výkon zdravotníckeho povolania,75) ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo zdravotníctva po dohode s ministerstvom školstva.
(5) Na zariadenia podľa § 120, ktoré poskytujú aj zdravotnú starostlivosť podľa odseku 2, sa vzťahujú rovnaké práva, povinnosti a sankcie, ako sa vzťahujú na poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitných predpisov.77)

§ 125
Výchovné opatrenia a ochranné opatrenia v špeciálnych výchovných zariadeniach
(1) V špeciálnych výchovných zariadeniach možno v záujme odstránenia porúch v psychosociálnom vývine dieťaťa a v záujme odstránenia príčin, pre ktoré bola dieťaťu nariadená ústavná starostlivosť alebo uložená ochranná výchova, alebo dieťa umiestnené v špeciálnom výchovnom zariadení na základe žiadosti zákonného zástupcu (ďalej len "dobrovoľný pobyt") použiť
a) výchovné opatrenia podľa odsekov 2 až 4 so zameraním na motiváciu dieťaťa zlepšovať svoje správanie, 
b) ochranné opatrenia podľa odsekov 5 a 6 zamerané na predchádzanie ohrozeniu zdravia dieťaťa jeho nevhodným správaním.
(2) Dieťa má právo udržiavať styk s oboma rodičmi alebo inými zákonnými zástupcami. Ak je to v záujme dieťaťa, zariadenie môže určiť podmienky styku a to tak, že dieťa sa môže stretávať 
a) len za prítomnosti pedagogického zamestnanca alebo ďalšieho odborného zamestnanca, 
b) na určenom mieste v priestoroch zariadenia, 
c) na území obce, v ktorej má zariadenie sídlo.
(3) Ak je to v záujme dieťaťa, má právo stretávať sa s inými osobami ako rodičmi po súhlase príslušného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately za podmienok ustanovených v odseku 2; v prípade dieťaťa umiestneného na základe žiadosti zákonného zástupcu po súhlase jeho rodiča alebo iného zákonného zástupcu.
(4) Zariadenie môže povoliť dieťaťu 
a) tráviť voľný čas mimo zariadenia bez prítomnosti pedagogického zamestnanca, zákonného zástupcu alebo inej poverenej osoby, 
b) pobyt mimo zariadenia v mieste bydliska zákonného zástupcu na určitý čas, a to najmä v čase školských prázdnin, a po vyjadrení príslušného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately; toto ustanovenie sa nevzťahuje na dieťa umiestnené na základe žiadosti zákonného zástupcu.
(5) Ak dieťa svojím správaním ohrozuje zdravie a život seba alebo iných osôb alebo môže svojím správaním spôsobiť psychickú alebo fyzickú ujmu sebe alebo iným osobám, zariadenie môže použiť ochranné opatrenia, ktorými sú:
a) vykonanie kontroly obsahu doručeného balíka za prítomnosti dieťaťa; opakované kontroly balíka musia byť odôvodnené v osobnom spise dieťaťa, 
b) prevzatie a uloženie do úschovy tých predmetov dieťaťa, ktoré nie sú vnútorným poriadkom zariadenia povolené, 
c) prevzatie so súhlasom zákonného zástupcu dieťaťa do úschovy cennosti a sumy peňazí, ktoré prevyšujú hodnotu určenú vnútorným poriadkom zariadenia, 
d) neodkladné privolanie zdravotnej pomoci,45)
e) privolanie Policajného zboru.46)
(6) V záujme dieťaťa a jeho ochrany alebo v záujme ochrany iných osôb na odporúčanie psychológa môže riaditeľ zariadenia, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu, umiestniť dieťa na určitý čas do karanténnej miestnosti alebo ochrannej miestnosti, najviac však na 24 hodín, najmenej s jednou hodinou pobytu denne na čerstvom vzduchu mimo tejto miestnosti, alebo do príchodu zdravotnej pomoci alebo Policajného zboru.
(7) Ochranná miestnosť, ktorá sa zriaďuje v reedukačnom centre, slúži na ochranu a upokojenie dieťaťa, pobyt v nej nie je možné využiť ako trest. 
(8) O dôvodoch a priebehu pobytu dieťaťa v ochrannej miestnosti sa vedie písomný záznam, v ktorom sa eviduje dátum a čas umiestnenia, čas vychádzok na čerstvom vzduchu, poskytnutý materiál a literatúra na čítanie a vzdelávanie sa alebo inú činnosť a čas kontaktu s pedagogickým zamestnancom alebo psychológom a rozsah poskytnutej psychologickej, psychoterapeutickej, liečebno-výchovnej a zdravotnej starostlivosti.

§ 126
Úhrada nákladov za pobyt v špeciálnych výchovných zariadeniach
(1) Mesačnú úhradu nákladov za pobyt dieťaťa v špeciálnom výchovnom zariadení tvorí 30-násobok dennej sadzby za stravovanie dieťaťa za dni, počas ktorých bolo umiestnené v špeciálnom výchovnom zariadení; v diagnostickom centre a reedukačnom centre aj úhrada za mesačné vreckové dieťaťa podľa § 127 ods. 2.
(2) Mesačnú úhradu nákladov za pobyt dieťaťa v zariadeniach podľa odseku 1 je povinný platiť zákonný zástupca alebo fyzická osoba, ktorá má voči dieťaťu vyživovaciu povinnosť (ďalej len "povinný"). Úhradu nákladov platí povinný na účet zariadenia do 15. dňa nasledujúceho mesiaca.
(3) Povinný neplatí úhrady za pobyt dieťaťa v zariadení podľa odseku 1, ak jeho príjem a príjem osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú, je nižší alebo sa rovná sume životného minima ustanoveného osobitným predpisom.62)
(4) Mesačnú úhradu nákladov za pobyt dieťaťa v zariadení určí zariadenie v sume, ktorá sa rovná sume výživného určeného právoplatným rozhodnutím súdu, ktorý nariadil ústavnú starostlivosť alebo uložil ochrannú výchovu.

§ 127
Finančné a hmotné zabezpečenie detí v špeciálnych výchovných zariadeniach
(1) V špeciálnych výchovných zariadeniach sa poskytuje mesačné vreckové a vecné dary podľa tohto zákona; deťom s nariadenou ústavnou starostlivosťou sa poskytuje finančné a hmotné zabezpečenie podľa osobitného predpisu.78)
(2) Mesačné vreckové je
a) pre deti vo veku do 15 rokov 10% sumy životného minima podľa osobitného predpisu,29)
b) pre deti vo veku nad 15 rokov 15% sumy životného minima podľa osobitného predpisu.29)
(3) Pri nepovolenom pobyte dieťaťa mimo zariadenia, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť alebo ochranná výchova, mesačné vreckové sa znižuje o sumu, ktorá tvorí násobok počtu dní nepovoleného pobytu mimo zariadenia a sumy vreckového, ktorá pripadá na jeden deň.
(4) Vecné dary sa poskytujú deťom, ktorým bola nariadená ochranná výchova a ktoré ju vykonávajú v školských zariadeniach podľa odseku 1, pri príležitostiach sviatkov dieťaťa a vianočných sviatkov v celkovej sume, ktorá sa rovná 30% sumy životného minima podľa osobitného predpisu.29) Celková suma sa môže poskytnúť len raz za rok.

§ 128
(1) Vzdelávanie detí umiestnených v špeciálnych výchovných zariadeniach sa uskutočňuje v školách zriadených pre tieto deti s výchovno-vzdelávacím programom pre deti s poruchami správania alebo v iných školách podľa tohto zákona.
(2) Na dokladoch o vzdelaní získanom v škole zriadenej pri špeciálnom výchovnom zariadení sa uvádza len údaj o škole.
(3) Špeciálne výchovné zariadenia vedú štvrťročnú evidenciu o počte v nich umiestnených detí.

§ 129
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o organizácii výchovno-vzdelávacieho procesu v špeciálnych výchovných zariadeniach, o individuálnych reedukačných programoch, formách a metódach výchovy a vzdelávania uplatňovaných v procese reedukácie, o výchovných skupinách, diagnostických skupinách, opatreniach vo výchove, ochranných opatreniach, čiastočnej úhrade nákladov za pobyt, finančnom a hmotnom zabezpečení detí a žiakov umiestnených v týchto zariadeniach, o personálnom, finančnom, materiálno-technickom a priestorovom zabezpečení, požiadavky na stavebné a interiérové úpravy, materiálno-technické a ďalšie vybavenie karanténnej miestnosti a ochrannej miestnosti a spôsob vedenia dokumentácie v špeciálnych výchovných zariadeniach. 

Tretí oddiel
Školské zariadenia výchovného poradenstva a prevencie

§ 130
(1) V školských zariadeniach výchovného poradenstva a prevencie sa vykonáva najmä psychologická,79) pedagogická, špeciálnopedagogická vrátane logopedickej a liečebnopedagogickej činnosti a sociálna činnosť zameraná na optimalizáciu výchovného, vzdelávacieho, psychického, sociálneho a kariérového vývinu detí od narodenia až po ukončenie prípravy na povolanie. Osobitnú starostlivosť venujú deťom so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami. Poradenské služby poskytujú aj zákonným zástupcom detí a pedagogickým zamestnancom.
(2) Základnými zložkami systému výchovného poradenstva a prevencie sú zariadenia výchovného, psychologického a špeciálnopedagogického poradenstva a prevencie (ďalej len "poradenské zariadenie"), ktorých súčasťou je 
a) centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie, 
b) centrum špeciálno-pedagogického poradenstva.
(3) K ďalším zložkám systému výchovného poradenstva a prevencie patrí 
a) výchovný poradca, 
b) školský psychológ, 
c) školský špeciálny pedagóg, 
d) liečebný pedagóg, 
e) sociálny pedagóg, 
f) koordinátor prevencie.
(4) Jednotlivé zložky systému výchovného poradenstva a prevencie podľa odsekov 2 a 3 spolupracujú najmä s rodinou, školou, školským zariadením, zamestnávateľmi, orgánmi verejnej správy a občianskymi združeniami. Zložky systému výchovného poradenstva a prevencie sú organizačne a obsahovo prepojené.
(5) Výchovný poradca, psychológ alebo školský psychológ, školský špeciálny pedagóg, liečebný pedagóg, sociálny pedagóg a koordinátor prevencie vykonávajú svoju činnosť v školách podľa § 27 ods. 2 písm. a) až f) alebo v školských zariadeniach podľa § 117, 120 a odseku 2. 
(6) Ministerstvo školstva metodicky usmerňuje činnosť poradenských zariadení. Ministerstvo školstva na základe podnetu preskúma osobný spis dieťaťa vedený v poradenskom zariadení a ďalšiu pedagogickú dokumentáciu podľa § 11 ods. 9 písm. a) a b), ak existuje dôvodné podozrenie, že nie je v súlade s výchovno-vzdelávacími potrebami dieťaťa alebo žiaka, a vydá písomné stanovisko, ktoré doručí zákonnému zástupcovi dieťaťa alebo žiaka, príslušnému školskému zariadeniu výchovného poradenstva a prevencie, riaditeľovi školy alebo riaditeľovi školského zariadenia, ktorý rozhoduje o prijatí dieťaťa alebo žiaka, a Štátnej školskej inšpekcii.
(7) Poradenské zariadenia uvedené v odseku 2 metodicky usmerňujú činnosť ďalších zložiek systému výchovného poradenstva v školách podľa § 27 ods. 2 písm. a) až f) alebo v školských zariadeniach podľa § 117 a 120 v členení určenom poradenským zariadením podľa odseku 2.
(8) Poradenské zariadenie uvedené v odseku 2 vykonáva činnosti 
a) diagnostické, 
b) poradenské, 
c) terapeutické, 
d) preventívne, 
e) rehabilitačné.
(9) Poradenské zariadenie možno zriadiť pri najmenšom počte troch odborných zamestnancov. 
(10) Príslušný orgán miestnej štátnej správy v školstve vyberie poradenské zariadenie, ktoré poverí metodickým usmerňovaním poradenských zariadení vo svojej územnej pôsobnosti.
(11) Poradenské zariadenia, ktorých zriaďovateľom je orgán miestnej štátnej správy v školstve, poskytujú deťom, zákonným zástupcom, zamestnancom škôl a školských zariadení odborné činnosti podľa odseku 8 bezplatne.

§ 131
Činnosti výchovného a psychologického poradenstva
(1) Psychologická činnosť je zameraná najmä na
a) skúmanie, výklad, ovplyvňovanie a prognostické hodnotenie správania detí alebo ich skupín psychologickými metódami, technikami a postupmi zodpovedajúcimi súčasným poznatkom psychologických vied a stavu praxe, 
b) psychologické poradenstvo v školských, výchovných, preventívnych a poradenských zariadeniach, 
c) psychoterapiu v školských, výchovných, preventívnych a poradenských zariadeniach, 
d) používanie psychodiagnostických metód a testov v podmienkach školských, výchovných, preventívnych a poradenských zariadeniach.
(2) Špeciálnopedagogickú činnosť v školách podľa § 27 ods. 2 písm. a) až f) a školských zariadeniach podľa § 117, 120 a 130 vykonáva špeciálny pedagóg. Špeciálny pedagóg, vykonávajúci činnosť najmä mimo poradenského zariadenia, je terénny špeciálny pedagóg.
(3) Špeciálnopedagogická činnosť je zameraná najmä na
a) špeciálnopedagogické pôsobenie na zvyšovanie úrovne výchovného a vzdelávacieho prospievania detí špeciálnopedagogickými metódami, technikami a postupmi zodpovedajúcimi súčasným poznatkom pedagogických vied a stavu praxe a jej hodnotenie, 
b) používanie špeciálnopedagogických diagnostických metód, 
c) špeciálnopedagogické korektívne a reedukačné postupy. 
(4) Sociálna činnosť je zameraná najmä na
a) sledovanie a hodnotenie správania detí metódami, technikami a postupmi zodpovedajúcimi súčasným poznatkom sociálnej pedagogiky a stavu praxe, 
b) sociálne poradenstvo, 
c) socioterapiu, 
d) používanie diagnostických metód sociálnej pedagogiky.

§ 132
Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie
(1) Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie poskytuje komplexnú psychologickú, špeciálnopedagogickú, diagnostickú, výchovnú, poradenskú a preventívnu starostlivosť deťom okrem detí so zdravotným postihnutím najmä v oblasti optimalizácie ich osobnostného, vzdelávacieho a profesijného vývinu, starostlivosti o rozvoj nadania, eliminovania porúch psychického vývinu a porúch správania. Zákonným zástupcom a pedagogickým zamestnancom poskytuje poradenské služby.
(2) Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie v spolupráci s rodinou, školou a školským zariadením poskytuje preventívnu výchovnú a psychologickú starostlivosť deťom podľa odseku 1 a ich zákonným zástupcom, najmä v prípadoch výskytu porúch psychického vývinu a porúch správania a výskytu sociálnopatologických javov v populácii detí vo svojej územnej pôsobnosti. 
(3) Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie na zabezpečenie svojich úloh využíva najmä metódy psychologickej a pedagogickej diagnostiky, psychologického a výchovného poradenstva, prevencie, reedukácie, rehabilitácie a psychoterapie.
(4) Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie vykonáva okrem činností uvedených v § 130 ods. 8 aj činnosti 
a) preventívno-výchovné a odborno-preventívne, 
b) metodicko-odborné, 
c) tvorbu preventívnych programov. 
(5) Centrum pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie sa môže členiť na oddelenia
a) poradenstva osobnostného vývinu, 
b) poradenstva vzdelávacieho vývinu, 
c) poradenstva sociálneho vývinu a prevencie, 
d) poradenstva v kariérovom vývine, 
e) psychoterapie, 
f) metodiky výchovného poradenstva, 
g) špeciálnopedagogického poradenstva.
(6) Oddelenia možno podľa špecifických regionálnych podmienok a personálneho zabezpečenia zlučovať.

§ 133
Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva
(1) Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva poskytuje komplexnú špeciálnopedagogickú činnosť, psychologickú, diagnostickú, poradenskú, rehabilitačnú, preventívnu, metodickú, výchovno-vzdelávaciu a inú odbornú činnosť a súbor špeciálnopedagogických intervencií deťom so zdravotným postihnutím vrátane detí s vývinovými poruchami s cieľom dosiahnuť optimálny rozvoj ich osobnosti a sociálnu integráciu.
(2) Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva spolupracuje so zákonnými zástupcami detí podľa odseku 1 a ďalšími fyzickými osobami, ktoré sa na ich výchove a vzdelávaní podieľajú.
(3) Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva vyhľadáva a vedie evidenciu detí podľa odseku 1. 
(4) Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva sa podieľa na zabezpečovaní kompenzačných, reedukačných a špeciálnych učebných pomôcok deťom podľa odseku 1 podľa ich individuálnych potrieb, učí ich tieto pomôcky využívať a prehodnocuje ich účinnosť využívania u užívateľa.
(5) Centrum špeciálno-pedagogického poradenstva poskytuje ambulantnú poradenskú činnosť pre deti podľa odseku 1 v rodine, v škole alebo v školskom zariadení vrátane poskytovania odbornej pomoci deťom a pedagogickým zamestnancom terénnym špeciálnym pedagógom a formou krátkodobých pobytov dieťaťa alebo zákonných zástupcov s dieťaťom v tomto zariadení. 
(6) Odborno-metodickú a materiálno-technickú pomoc odborným zamestnancom centier špeciálno-pedagogického poradenstva a školským špeciálnym pedagógom poskytujú centrá špeciálno-pedagogického poradenstva so súhlasom ministerstva školstva, ktoré sú špecializované na poradenstvo pre deti s určitým druhom zdravotného postihnutia ako zdrojové centrá, a to aj mimo územnej pôsobnosti príslušného orgánu miestnej štátnej správy v školstve. 

§ 134
Výchovné poradenstvo
(1) Výchovné poradenstvo sa poskytuje deťom, zákonným zástupcom a zamestnancom škôl v školách podľa § 27 ods. 2 písm. b) až f) a v školských zariadeniach podľa § 112 ods. 1 písm. b), § 113 písm. c) prostredníctvom činnosti výchovných poradcov.
(2) Úlohou výchovného poradenstva je vykonávanie poradenstva pri riešení osobnostných, vzdelávacích, profesionálnych a sociálnych potrieb detí a kariérového poradenstva.
(3) Výchovný poradca v prípade potreby sprostredkuje deťom a ich zákonným zástupcom pedagogické, psychologické, sociálne, psychoterapeutické, reedukačné a iné služby, ktoré koordinuje v spolupráci s triednymi učiteľmi. Úzko spolupracuje so školským psychológom, školským špeciálnym pedagógom a odbornými zamestnancami poradenských zariadení. 
(4) Odborno-metodickú pomoc v oblasti výchovného poradenstva poskytuje poradenské zariadenie spravidla podľa územnej pôsobnosti.

§ 135
Psychologické poradenstvo
(1) Psychologické poradenstvo sa poskytuje deťom, zákonným zástupcom a zamestnancom škôl v školách podľa § 27 ods. 2 písm. b) až f) a v školských zariadeniach podľa § 112 ods. 1 písm. b), § 113 písm. c) prostredníctvom činnosti školského psychológa alebo psychológa.
(2) Psychologické poradenstvo poskytuje odborné psychologické služby79) deťom, zákonným zástupcom a pedagogickým zamestnancom na rozvíjanie ich zdravého osobnostného rozvoja a psychického zdravia.
(3) Odborno-metodickú pomoc v oblasti psychologického poradenstva poskytuje poradenské zariadenie spravidla podľa územnej pôsobnosti.

§ 136
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob organizácie poradenských zariadení, personálneho a materiálno-technického zabezpečenia a vytvárania ďalších pracovísk.

Štvrtý oddiel
Školské účelové zariadenia

§ 137
Školské účelové zariadenia sú:
a) škola v prírode, 
b) zariadenia školského stravovania, 
c) stredisko služieb škole.

§ 138
Škola v prírode
(1) Škola v prírode je účelové zariadenie, ktorého poslaním je umožniť deťom a žiakom posilňovať zdravie a fyzickú zdatnosť bez prerušenia výchovy a vzdelávania v zdravotne priaznivom prostredí. Utvára podmienky aj na organizovanie jazykových a lyžiarskych kurzov, súťaží žiakov, prázdninové a medzinárodné pobyty detí a žiakov.
(2) Škola v prírode sa zriaďuje v ekologicky čistom prostredí, pričom spĺňa požadované hygienické, bezpečnostné, materiálno-technické a priestorové podmienky45) na výchovu a vzdelávanie, ubytovanie a stravovanie pre najmenej 25 detí alebo žiakov.
(3) Výdavky spojené s pobytom detí alebo žiakov v škole v prírode sa uhrádzajú aj z príspevku zákonného zástupcu dieťaťa alebo žiaka. Z príspevku zákonného zástupcu sa môžu uhrádzať výdavky na dopravu, stravovanie, ubytovanie a ostatné náklady spojené s pobytom dieťaťa alebo žiaka v škole v prírode.
(4) Vysielajúca škola alebo školské zariadenie uhrádza pedagogickým zamestnancom a zdravotníckemu pracovníkovi výdavky spojené s vyslaním do školy v prírode podľa osobitného predpisu.58)
(5) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob organizácie, činnosti, prevádzky a materiálno-technického zabezpečenia škôl v prírode.

Zariadenia školského stravovania 

§ 139
(1) Zariadenia školského stravovania zabezpečujú školské stravovanie. Zariadenia školského stravovania sa zriaďujú na výrobu, konzumáciu a odbyt jedál a nápojov.
(2) Zariadenia školského stravovania sú:
a) školská jedáleň, 
b) výdajná školská jedáleň.

§ 140
Školská jedáleň
(1) Školská jedáleň sa zriaďuje na prípravu, výdaj, konzumáciu jedál a nápojov pre stravníkov v čase ich pobytu v škole alebo v školskom zariadení.
(2) Školská jedáleň môže poskytovať svoje služby pre deti, žiakov a zamestnancov škôl a školských zariadení aj v čase školských prázdnin so súhlasom zriaďovateľa a príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva.45)
(3) Stravníkom v školskej jedálni môžu byť deti, žiaci, zamestnanci škôl a školských zariadení; so súhlasom zriaďovateľa a príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva sa môžu v školskej jedálni stravovať aj iné fyzické osoby.
(4) Školská jedáleň pripravuje a poskytuje jedlá a nápoje pre stravníkov podľa odporúčaných výživových dávok, materiálno-spotrebných noriem a receptúr pre školské stravovanie podľa vekových skupín stravníkov vydaných ministerstvom školstva a s možnosťou využitia receptúr charakteristických pre príslušnú územnú oblasť, zásad pre zostavovanie jedálnych lístkov a finančných podmienok na nákup potravín, ktoré uhrádza zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka.
(5) V školskej jedálni sa môžu pripravovať diétne jedlá pre deti a žiakov, u ktorých podľa posúdenia ošetrujúceho lekára zdravotný stav vyžaduje osobitné stravovanie podľa materiálno-spotrebných noriem a receptúr pre diétne stravovanie vydané ministerstvom školstva.
(6) Školská jedáleň je školské zariadenie s jednozmennou prevádzkou; ak je zriadená pri školách alebo školských zariadeniach s celodennou prevádzkou alebo nepretržitou prevádzkou, je školským zariadením s celodennou prevádzkou.
(7) Školská jedáleň môže pripravovať jedlá a nápoje podľa odseku 4 pre viac výdajných školských jedální. 
(8) Školská jedáleň, ktorej zriaďovateľom je orgán miestnej štátnej správy v školstve, poskytuje stravovanie deťom a žiakom za čiastočnú úhradu nákladov, ktoré uhrádza zákonný zástupca vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov v nadväznosti na odporúčané výživové dávky. Príspevok, ktorý uhrádza zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov, určí riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia. Zákonný zástupca prispieva na úhradu režijných nákladov, ak tak určí riaditeľ školskej jedálne alebo riaditeľ školy, ktorej je školská jedáleň súčasťou, na jedno dieťa alebo jedného žiaka najviac v sume neprevyšujúcej 7,5% sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa podľa osobitného predpisu.29)
(9) Školská jedáleň, ktorej zriaďovateľom je obec alebo samosprávny kraj, poskytuje stravovanie deťom a žiakom za čiastočnú úhradu nákladov, ktoré uhrádza zákonný zástupca vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov v nadväznosti na odporúčané výživové dávky. Zákonný zástupca prispieva na úhradu režijných nákladov, ak tak určí zriaďovateľ.
(10) Výšku príspevku na čiastočnú úhradu nákladov, výšku príspevku na režijné náklady a podmienky úhrady v školskej jedálni, ktorej zriaďovateľom je obec31) alebo samosprávny kraj,42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.
(11) Riaditeľ školskej jedálne, riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia, ktorého je školská jedáleň súčasťou, môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 8, ak zákonný zástupca predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) To neplatí, ak ide o deti a žiakov, na ktoré sa poskytuje dotácia podľa osobitného predpisu.79a)
(12) Zriaďovateľ školskej jedálne môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 10, ak zákonný zástupca predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) To neplatí, ak ide o deti a žiakov, na ktoré sa poskytuje dotácia podľa osobitného predpisu.79a)
(13) Ministerstvo školstva zverejní na svojej internetovej stránke finančné pásma určujúce rozpätie nákladov na nákup potravín na jedno jedlo podľa vekových kategórií stravníkov.

§ 141
Výdajná školská jedáleň
(1) Výdajná školská jedáleň sa zriaďuje na výdaj, konzumáciu jedál a nápojov pre stravníkov v čase ich pobytu v škole alebo v školskom zariadení. Výdajná školská jedáleň zabezpečuje hygienicky vyhovujúce a po stránke hmotnosti zodpovedajúce rozdeľovanie jedál a nápojov; môže aj dokončovať príslušnú technologickú úpravu dodávaných polotovarov, jedál a nápojov zo školskej jedálne.
(2) Výdajná školská jedáleň môže poskytovať svoje služby pre deti, žiakov a zamestnancov škôl a školských zariadení aj v čase školských prázdnin so súhlasom zriaďovateľa a príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva.45)
(3) Stravníkom vo výdajnej školskej jedálni môžu byť deti, žiaci, zamestnanci škôl a školských zariadení; so súhlasom zriaďovateľa a príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva sa môžu v nej stravovať aj iné fyzické osoby.
(4) Výdajná školská jedáleň, ktorej zriaďovateľom je orgán miestnej štátnej správy v školstve, poskytuje stravovanie deťom a žiakom za čiastočnú úhradu nákladov, ktoré uhrádza zákonný zástupca vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov v nadväznosti na odporúčané výživové dávky. Príspevok, ktorý uhrádza zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov, určí riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia. Zákonný zástupca prispieva na úhradu režijných nákladov, ak tak určí riaditeľ výdajnej školskej jedálne alebo riaditeľ školy, ktorej je výdajná školská jedáleň súčasťou, na jedno dieťa alebo jedného žiaka najviac v sume neprevyšujúcej 7,5% sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa podľa osobitného predpisu.29)
(5) Výdajná školská jedáleň, ktorej zriaďovateľom je obec alebo samosprávny kraj, poskytuje stravovanie deťom a žiakom za čiastočnú úhradu nákladov, ktoré uhrádza zákonný zástupca vo výške nákladov na nákup potravín podľa vekových kategórií stravníkov v nadväznosti na odporúčané výživové dávky. Zákonný zástupca prispieva na úhradu režijných nákladov, ak tak určí zriaďovateľ.
(6) Výšku príspevku na čiastočnú úhradu nákladov a výšku príspevku na režijné náklady vo výdajnej školskej jedálni, ktorej zriaďovateľom je obec31) alebo samosprávny kraj,42) určí zriaďovateľ všeobecne záväzným nariadením.
(7) Riaditeľ výdajnej školskej jedálne, riaditeľ školy alebo riaditeľ školského zariadenia, ktorého je výdajná školská jedáleň súčasťou, môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 4, ak zákonný zástupca predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) To neplatí, ak ide o deti a žiakov, na ktoré sa poskytuje dotácia podľa osobitného predpisu.79a)
(8) Zriaďovateľ výdajnej školskej jedálne môže rozhodnúť o znížení alebo odpustení príspevku podľa odseku 6, ak zákonný zástupca predloží doklad o tom, že je poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu.32) To neplatí, ak ide o deti a žiakov, na ktoré sa poskytuje dotácia podľa osobitného predpisu.79a)
(9) Ministerstvo školstva zverejní na svojej internetovej stránke finančné pásma určujúce rozpätie nákladov na nákup potravín na jedno jedlo podľa vekových kategórií stravníkov.

§ 142
Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom spôsob organizácie a prevádzky zariadenia školského stravovania, určovania počtov zamestnancov, kontroly kvality podávaných jedál, materiálno-technické zabezpečenie školských jedální, podrobnosti o predaji doplnkových jedál v školských bufetoch.

§ 143
Stredisko služieb škole
(1) Stredisko služieb škole poskytuje odbornú, technickú, metodickú a materiálnu pomoc školám a školským zariadeniam pri zabezpečovaní ich prevádzky.
(2) Stredisko služieb škole poskytuje investorské a dodávateľské služby školám a školským zariadeniam vo svojej pôsobnosti, ktoré o to požiadajú.


DESIATA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 144
Práva a povinnosti dieťaťa, žiaka a jeho zákonného zástupcu alebo zástupcu zariadenia
(1) Dieťa alebo žiak má právo na
a) rovnoprávny prístup ku vzdelávaniu, 
b) bezplatné vzdelanie v základných školách a v stredných školách,80)
c) bezplatné vzdelanie pre päťročné deti pred začiatkom plnenia povinnej školskej dochádzky v materských školách, 
d) vzdelanie v štátnom jazyku a materinskom jazyku v rozsahu ustanovenom týmto zákonom, 
e) individuálny prístup rešpektujúci jeho schopnosti a možnosti, nadanie a zdravotný stav v rozsahu ustanovenom týmto zákonom, 
f) bezplatné zapožičiavanie učebníc a učebných textov na povinné vyučovacie predmety, 
g) úctu k jeho vierovyznaniu, svetonázoru, národnostnej a etnickej príslušnosti, 
h) poskytovanie poradenstva a služieb spojených s výchovou a vzdelávaním, 
i) výchovu a vzdelávanie v bezpečnom a hygienicky vyhovujúcom prostredí, 
j) organizáciu výchovy a vzdelávania primeranú jeho veku, schopnostiam, záujmom, zdravotnému stavu a v súlade so zásadami psychohygieny, 
k) úctu k svojej osobe a na zabezpečenie ochrany proti fyzickému, psychickému a sexuálnemu násiliu, 
l) na slobodnú voľbu voliteľných a nepovinných predmetov v súlade so svojimi možnosťami, záujmami a záľubami v rozsahu ustanovenom vzdelávacím programom, 
m) na informácie týkajúce sa jeho osoby a jeho výchovno-vzdelávacích výsledkov, 
n) na individuálne vzdelávanie za podmienok ustanovených týmto zákonom podľa § 24, 
o) náhradu škody, ktorá mu vznikla pri výchove a vzdelávaní alebo v priamej súvislosti s nimi; toto ustanovenie sa nevzťahuje na škodu podľa osobitného predpisu.80a)
(2) Dieťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami alebo žiak so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami má právo na výchovu a vzdelávanie s využitím špecifických foriem a metód, ktoré zodpovedajú jeho potrebám, a na vytvorenie nevyhnutných podmienok, ktoré túto výchovu a vzdelávanie umožňujú.
(3) Dieťa so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami alebo žiak so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami má právo používať pri výchove a vzdelávaní špeciálne učebnice, učebné texty, pracovné zošity, multimediálne pomôcky a špeciálne didaktické a kompenzačné pomôcky; nepočujúcim deťom a žiakom sa zabezpečuje právo na vzdelávanie v slovenskom posunkovom jazyku ako ich prirodzenej komunikačnej forme;14) nevidiacim deťom a žiakom sa zabezpečuje právo na výchovu a vzdelávanie s použitím Braillovho písma; deťom a žiakom s narušenou komunikačnou schopnosťou sa zabezpečuje právo na výchovu a vzdelávanie prostredníctvom náhradných spôsobov dorozumievania.
(4) Dieťa alebo žiak je povinný
a) neobmedzovať svojím konaním práva ostatných osôb zúčastňujúcich sa výchovy a vzdelávania, 
b) dodržiavať školský poriadok školy a ďalšie vnútorné predpisy školy alebo školského zariadenia, 
c) chrániť pred poškodením majetok školy alebo školského zariadenia a majetok, ktorý škola alebo školské zariadenie využíva na výchovu a vzdelávanie, 
d) chrániť pred poškodením učebnice, učebné texty a učebné pomôcky, ktoré im boli bezplatne zapožičané, 
e) pravidelne sa zúčastňovať na výchove a vzdelávaní a riadne sa vzdelávať, ak tento zákon neustanovuje inak, 
f) konať tak, aby neohrozoval svoje zdravie a bezpečnosť, ako aj zdravie a bezpečnosť ďalších osôb zúčastňujúcich sa na výchove a vzdelávaní, 
g) ctiť si ľudskú dôstojnosť svojich spolužiakov a zamestnancov školy alebo školského zariadenia, 
h) rešpektovať pokyny zamestnancov školy alebo školského zariadenia, ktoré sú v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi, vnútornými predpismi školy a dobrými mravmi.
(5) Zákonný zástupca má právo vybrať pre svoje dieťa školu alebo školské zariadenie, ktoré poskytuje výchovu a vzdelávanie podľa tohto zákona, zodpovedajúce schopnostiam, zdravotnému stavu, záujmom a záľubám dieťaťa, jeho vierovyznaniu, svetonázoru, národnosti a etnickej príslušnosti; právo na slobodnú voľbu školy alebo školského zariadenia možno uplatňovať v súlade s možnosťami výchovno-vzdelávacej sústavy.
(6) Zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka alebo zástupca zariadenia má právo
a) žiadať, aby sa v rámci výchovy a vzdelávania v škole alebo v školskom zariadení poskytovali deťom a žiakom informácie a vedomosti vecne a mnohostranne v súlade so súčasným poznaním sveta a v súlade s princípmi a cieľmi výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona, 
b) oboznámiť sa s výchovno-vzdelávacím programom školy alebo školského zariadenia a školským poriadkom, 
c) byť informovaný o výchovno-vzdelávacích výsledkoch svojho dieťaťa, 
d) na poskytnutie poradenských služieb vo výchove a vzdelávaní svojho dieťaťa, 
e) zúčastňovať sa výchovy a vzdelávania po predchádzajúcom súhlase riaditeľa školy alebo školského zariadenia, 
f) vyjadrovať sa k výchovno-vzdelávaciemu programu školy alebo školského zariadenia prostredníctvom orgánov školskej samosprávy, 
g) byť prítomný na komisionálnom preskúšaní svojho dieťaťa po predchádzajúcom súhlase riaditeľa školy.
(7) Zákonný zástupca dieťaťa alebo žiaka alebo zástupca zariadenia je povinný
a) vytvoriť pre dieťa podmienky na prípravu na výchovu a vzdelávanie v škole a na plnenie školských povinností, 
b) dodržiavať podmienky výchovno-vzdelávacieho procesu svojho dieťaťa určené školským poriadkom, 
c) dbať na sociálne a kultúrne zázemie dieťaťa a rešpektovať jeho špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby, 
d) informovať školu alebo školské zariadenie o zmene zdravotnej spôsobilosti jeho dieťaťa, jeho zdravotných problémoch alebo iných závažných skutočnostiach, ktoré by mohli mať vplyv na priebeh výchovy a vzdelávania, 
e) nahradiť škodu, ktorú žiak úmyselne zavinil.
(8) Zákonný zástupca dieťaťa alebo zástupca zariadenia je povinný prihlásiť dieťa na plnenie povinnej školskej dochádzky a dbať o to, aby dieťa dochádzalo do školy pravidelne a včas, ak mu nezabezpečí inú formu vzdelávania podľa tohto zákona; dôvody neprítomnosti dieťaťa na výchove a vzdelávaní doloží dokladmi v súlade so školským poriadkom.
(9) Ak sa dieťa alebo žiak nemôže zúčastniť na výchove a vzdelávaní v škole alebo v školskom zariadení, jeho zákonný zástupca alebo zástupca zariadenia je povinný oznámiť škole alebo školskému zariadeniu bez zbytočného odkladu príčinu jeho neprítomnosti. Za dôvod ospravedlniteľnej neprítomnosti dieťaťa alebo žiaka sa uznáva najmä choroba, prípadne lekárom nariadený zákaz dochádzky do školy, mimoriadne nepriaznivé poveternostné podmienky alebo náhle prerušenie premávky hromadných dopravných prostriedkov, mimoriadne udalosti v rodine alebo účasť dieťaťa alebo žiaka na súťažiach. 
(10) Neprítomnosť maloletého dieťaťa alebo žiaka, ktorá trvá najviac tri po sebe nasledujúce vyučovacie dni, ospravedlňuje jeho zákonný zástupca alebo zástupca zariadenia; vo výnimočných a osobitne odôvodnených prípadoch škola môže vyžadovať lekárske potvrdenie o chorobe dieťaťa alebo žiaka alebo iný doklad potvrdzujúci odôvodnenosť jeho neprítomnosti. Ak neprítomnosť dieťaťa alebo žiaka z dôvodu ochorenia trvá dlhšie ako tri po sebe nasledujúce vyučovacie dni, predloží dieťa, žiak, jeho zákonný zástupca alebo zástupca zariadenia potvrdenie od lekára.
(11) Plnoletý žiak sa ospravedlňuje sám spôsobom uvedeným v odsekoch 8 až 10.
(12) Ustanovenia v odsekoch 1 až 11 sa vzťahujú na osoby vo výkone väzby a osoby vo výkone trestu odňatia slobody primerane tak, aby sa ich vzdelávanie zabezpečovalo v súlade s osobitnými predpismi.28)

§ 145
(1) Práva ustanovené týmto zákonom sa zaručujú rovnako každému uchádzačovi, dieťaťu, žiakovi a poslucháčovi v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania vo vzdelaní ustanovenou osobitným predpisom.48) 
(2) Výkon práv a povinností vyplývajúcich z tohto zákona musí byť v súlade s dobrými mravmi. Nikto nesmie tieto práva a povinnosti zneužívať na škodu druhého uchádzača, dieťaťa, žiaka alebo poslucháča. Uchádzač, dieťa, žiak a poslucháč nesmie byť v súvislosti s výkonom svojich práv postihovaný za to, že podá na iného uchádzača, dieťa, žiaka, poslucháča a pedagogického zamestnanca alebo iného zamestnanca školy sťažnosť, žalobu alebo návrh na začatie trestného stíhania.
(3) Uchádzač, dieťa, žiak a poslucháč, ktorý sa domnieva, že jeho práva alebo právom chránené záujmy boli dotknuté v dôsledku nedodržania zásady rovnakého zaobchádzania, môže sa domáhať právnej ochrany na súde podľa osobitného predpisu.48)
(4) Škola alebo školské zariadenie podľa tohto zákona nesmie uchádzača, dieťa, žiaka a poslucháča postihovať alebo znevýhodňovať preto, že uplatňuje svoje práva podľa tohto zákona.
(5) Zamestnávateľ, ktorý je materskou školou, základnou školou, základnou umeleckou školou, strednou školou, školou pre deti a žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, jazykovou školou alebo školským zariadením, je v pracovnoprávnych vzťahoch povinný zaobchádzať s pedagogickými zamestnancami v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou pre oblasť pracovnoprávnych vzťahov osobitným zákonom. 

§ 146
Vzdelávanie cudzincov
(1) Cudzinci sú na účely tohto zákona deti
a) osôb, ktoré sú občanmi iného štátu alebo osôb bez štátnej príslušnosti, s povoleným pobytom na území Slovenskej republiky,81)
b) žiadateľov o udelenie azylu na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,82)
c) Slovákov žijúcich v zahraničí, 
d) ako žiadatelia udelenie azylu podľa osobitného predpisu,82)
e) ako cudzinci, ktorí sa nachádzajú na území Slovenskej republiky bez sprievodu zákonného zástupcu.83)
(2) Deťom cudzincov s povoleným pobytom na území Slovenskej republiky a deťom žiadateľov o udelenie azylu82) a Slovákov žijúcich v zahraničí sa poskytuje výchova a vzdelávanie, ubytovanie a stravovanie v školách podľa tohto zákona za tých istých podmienok ako občanom Slovenskej republiky.
(3) Pre deti cudzincov sa na odstránenie jazykových bariér organizujú základné a rozširujúce jazykové kurzy štátneho jazyka.
(4) Deti žiadateľov o udelenie azylu, deti azylantov, deti cudzincov, ktorým sa poskytla doplnková ochrana,82) zaraďuje do príslušného ročníka riaditeľ školy po zistení úrovne ich doterajšieho vzdelania a ovládania štátneho jazyka najneskôr do troch mesiacov od začatia konania o udelenie azylu, deti odídencov82) najneskôr do troch mesiacov od začatia konania o poskytnutie dočasného útočiska. Z dôvodu nedostatočného ovládania štátneho jazyka možno dieťa podmienečne zaradiť do príslušného ročníka podľa veku, a to najviac na jeden školský rok.
(5) Pre deti žiadateľov o udelenie azylu v azylových zariadeniach, ktorých školská dochádzka podľa tohto zákona je povinná, kurzy základov slovenského jazyka odborne a finančne zabezpečuje ministerstvo vnútra.
(6) Jazykové kurzy pre deti cudzincov môže organizovať aj iná právnická osoba alebo fyzická osoba po získaní akreditácie.84)
(7) Pre deti cudzincov s povoleným pobytom na území Slovenskej republiky možno zriaďovať iné ako štátne školy a zabezpečovať výchovu a vzdelávanie aj v inom ako štátnom jazyku za finančnú úhradu.
(8) Odseky 2 až 7 sa primerane vzťahujú na osoby, ktoré majú priznané postavenie osoby podľa odseku 1.
(9) Vzdelávanie pedagogických zamestnancov, ktorí vzdelávajú deti cudzincov podľa odseku 1, odborne, organizačne, metodicky a finančne zabezpečuje ministerstvo školstva.

Výmenný program

§ 147
(1) Výmenný program sa uskutočňuje medzi strednou školou Slovenskej republiky a strednou školou iného členského štátu Európskej únie alebo strednou školou štátu, ktorý nie je členským štátom Európskej únie (ďalej len "tretí štát"). Výmenný program sa uskutočňuje medzi strednými školami, ktoré majú spravidla rovnaký študijný odbor alebo učebný odbor.
(2) Žiak, ktorý je štátnym občanom Slovenskej republiky, občanom iného členského štátu Európskej únie alebo občanom tretieho štátu, má právo absolvovať časť uznaného vzdelávacieho programu odboru vzdelania strednej školy v rámci výmenného programu, ktorý poskytuje stredná škola.
(3) Výmenný program sa uskutočňuje na základe pravidiel výmenného programu, ktoré si každá škola vypracuje v súlade so svojím školským vzdelávacím programom.
(4) Výmenný program podľa odseku 1 je zameraný najmä na
a) získanie nových vedomostí v príslušnom študijnom odbore alebo učebnom odbore, 
b) získanie praktických skúseností a zručností v príslušnom študijnom odbore alebo učebnom odbore, 
c) skvalitnenie jazykových znalostí.
(5) Škola, ktorá uskutočňuje výmenu žiakov v rámci výmenného programu, preberá zodpovednosť za žiaka počas pobytu na území svojho štátu, a to najmä na zabezpečenie výdavkov na
a) ubytovanie a stravovanie, 
b) vzdelávanie, 
c) zdravotnú starostlivosť, 
d) náklady na cestu späť.
(6) Škola podľa odseku 1 je povinná zabezpečiť pedagogický a odborný dohľad po celý čas výmenného programu.
(7) Zdrojmi financovania výmenného programu sú najmä
a) prostriedky zo štátneho rozpočtu, 
b) prostriedky z podnikateľskej činnosti školy, 
c) dary a príspevky od tuzemských a zahraničných právnických osôb a fyzických osôb, 
d) prostriedky zriaďovateľov škôl, 
e) prostriedky Európskej únie.

§ 148
(1) Výmenný program podľa § 147 ods. 1 sa uskutočňuje na základe dohody zúčastnených stredných škôl.
(2) Dohoda o výmennom programe obsahuje najmä
a) názvy a adresy sídiel škôl a názvy štátov, na ktorých území sa uskutočňujú výmenné programy, 
b) zameranie výmenného programu podľa § 147 ods. 4, 
c) deň začatia a deň skončenia výmenného programu, 
d) spôsob dopravy žiakov výmenného programu, 
e) spôsob ukončenia výmenného programu, 
f) zabezpečenie dohľadu nad bezpečnosťou žiakov po dobu celého výmenného programu žiakov zo strany školy, v ktorej sa žiaci zúčastňujú na výmennom programe, 
g) spôsob finančného zabezpečenia žiakov v rámci výmenného programu žiakov, 
h) podpis a odtlačok pečiatky štatutárnych orgánov škôl.
(3) Súčasťou dohody o výmennom programe je zoznam žiakov, ktorí sa zúčastňujú výmenného programu. Zoznam žiakov výmenného programu obsahuje najmä
a) meno a priezvisko žiaka, 
b) dátum narodenia žiaka, 
c) adresu trvalého pobytu žiaka, 
d) súhlas zákonného zástupcu žiaka alebo plnoletého žiaka.
(4) Na výmennom programe sa môže zúčastniť žiak, ktorý dosiahol vek najmenej pätnásť rokov a najviac dvadsaťjeden rokov a je žiakom školy, ktorá uzatvorila dohodu podľa odseku 1.
(5) Výmenný program žiaka nesmie presiahnuť obdobie jedného školského roka.
(6) Žiak v rámci výmenného programu môže byť ubytovaný iba v rodine, ktorá mu vytvára podmienky na jeho všestranný duševný rozvoj a fyzický rozvoj.
(7) Zdravotné poistenie žiaka, ktorý sa zúčastňuje výmenného programu, zabezpečuje vysielajúca škola.
(8) Vysielajúca škola zodpovedá za uzatvorenie poistenia zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone činnosti v rámci výmenného programu.
(9) Dokladom o ukončení výmenného programu môže byť osvedčenie alebo certifikát o ukončení výmenného programu.
(10) Doklad o ukončení výmenného programu sa vydáva v štátnom jazyku Slovenskej republiky a v úradnom jazyku štátu, ktorého je žiak zúčastňujúci sa výmenného programu občanom.

§ 149
Štipendium
(1) Štipendium možno poskytnúť žiakovi, ktorý je žiakom denného štúdia strednej školy, odborného učilišťa alebo praktickej školy, ak sa spoločne posudzuje s osobami, 
a) ktorým sa poskytuje dávka v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi podľa osobitného predpisu85) alebo
b) u ktorých jedna dvanástina príjmu86) za kalendárny rok predchádzajúci kalendárnemu roku, v ktorom sa žiada o štipendium, je najviac vo výške životného minima podľa osobitného predpisu.87)
(2) Štipendium sa poskytuje od začiatku školského roka na príslušný školský rok v období školského vyučovania podľa § 150.
(3) Štipendium sa poskytuje na základe písomnej žiadosti podanej žiakom alebo jeho zákonným zástupcom (ďalej len "žiadateľ") riaditeľovi školy, na ktorej žiak študuje.
(4) Ak žiadateľ požiada o štipendium počas školského roka, štipendium sa poskytne v príslušnom školskom roku od prvého dňa kalendárneho mesiaca, v ktorom bola žiadosť podaná.
(5) Prílohou k žiadosti o štipendium, ktoré žiakovi možno poskytnúť podľa odseku 1 písm. a), je doklad88) o tom, že žiak sa spoločne posudzuje s osobami, ktorým sa poskytuje dávka v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi.85)
(6) Štipendium sa neposkytuje žiakovi, ktorý bol podmienečne vylúčený, a to od prvého dňa kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom bolo žiakovi uložené podmienečné vylúčenie, do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynul čas podmienečného vylúčenia.
(7) Podmienkou poskytnutia štipendia je písomný záväzok žiadateľa, že
a) bezodkladne písomne oznámi riaditeľovi školy všetky skutočnosti, ktoré by mohli mať vplyv na poskytovanie štipendia, 
b) vráti štipendium poskytnuté na základe ním uvedených nepravdivých údajov alebo neoznámenej zmeny skutočností rozhodujúcich na poskytnutie štipendia.89)
(8) Ak dôjde k zmene skutočností rozhodujúcich na priznanie štipendia, zmena sa uskutoční, ak je
a) v prospech žiaka, od prvého dňa kalendárneho mesiaca, v ktorom nastala, ak bola oznámená najneskôr v nasledujúcom kalendárnom mesiaci; po uplynutí tejto lehoty od prvého dňa kalendárneho mesiaca, v ktorom bola zmena oznámená, 
b) v neprospech žiaka, od prvého dňa kalendárneho mesiaca, ktorý nasleduje po kalendárnom mesiaci, v ktorom nastala zmena.
(9) Štipendium sa neposkytuje, ak bolo priznané žiakovi na základe nepravdivých údajov alebo za obdobie, v ktorom nastala taká zmena skutočností rozhodujúcich na poskytovanie štipendia, ktoré majú za následok nesplnenie podmienok na jeho poskytovanie.
(10) Štipendium sa poskytuje žiakovi mesačne vo výške
a) 50% sumy životného minima určeného osobitným predpisom29) pri priemernom prospechu žiaka do 2,0 vrátane, 
b) 35% sumy životného minima určeného osobitným predpisom29) pri priemernom prospechu žiaka horšom ako 2,0 do 2,5 vrátane, 
c) 25% sumy životného minima určeného osobitným predpisom29) pri priemernom prospechu žiaka horšom ako 2,5 do 3,5 vrátane.
(11) Priemerný prospech žiaka sa určí ako priemer stupňov prospechu z jednotlivých vyučovacích predmetov uvedených na vysvedčení žiaka za predchádzajúci polrok školského vyučovania; priemerný prospech žiaka nezahŕňa klasifikáciu z nepovinných vyučovacích predmetov.
(12) Ak je žiak hodnotený len slovným hodnotením prospel, výška štipendia sa určí primerane podľa odseku 11.
(13) Priemerný prospech žiaka v prvom polroku prvého ročníka sa určí podľa vysvedčenia za druhý polrok zo školy, ktorú naposledy navštevoval.
(14) Štipendiá sa vyplácajú v termínoch určených školou.90)
(15) O priznaní štipendia rozhoduje90) riaditeľ školy.

§ 150
Organizácia školského roka
(1) Školský rok sa začína 1. septembra a končí sa 31. augusta nasledujúceho kalendárneho roka.
(2) Školský rok sa člení na obdobie školského vyučovania, po ktorého skončení nasleduje obdobie školských prázdnin; školské prázdniny môžu byť aj v období školského vyučovania.
(3) Obdobie školského vyučovania sa končí 30. júna príslušného kalendárneho roka; po ňom nasledujúce obdobie školských prázdnin, ktoré sa končí 31. augusta príslušného kalendárneho roka.
(4) Obdobie školského vyučovania sa člení na školské polroky. Prvý školský polrok sa končí 31. januára príslušného kalendárneho roka a druhý školský polrok sa končí 30. júna príslušného kalendárneho roka.
(5) V období školského vyučovania môže riaditeľ školy poskytnúť žiakom zo závažných dôvodov, najmä organizačných a prevádzkových, najviac päť dní voľna.
(6) Ministerstvo školstva ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom termíny školských prázdnin v období školského vyučovania a ďalšie podrobnosti o organizácii školského roka.
(7) Ministerstvo školstva každoročne do 31. mája zverejní termíny školských prázdnin v období školského vyučovania na svojom webovom sídle na tri po sebe nasledujúce školské roky.

§ 151
Ďalšie podmienky výchovy a vzdelávania
(1) Školy a školské zariadenia podľa tohto zákona môžu vykonávať podnikateľskú činnosť.91) Táto činnosť nesmie byť v rozpore s plnením ich poslania.
(2) V školách a v školských zariadeniach sa zakazuje činnosť politických strán a politických hnutí a ich propagácia.
(3) V školách a v školských zariadeniach sa nepovoľuje reklama, ktorá je v rozpore s princípmi a obsahom výchovy a vzdelávania alebo ďalšími negatívnymi činnosťami spojenými s výchovou a vzdelávaním, reklama a predaj výrobkov ohrozujúcich zdravie, psychický alebo morálny vývin detí a žiakov.
(4) V školách a v školských zariadeniach sa zakazuje poskytovanie alebo sprístupňovanie informácií alebo zneužívanie informačných prostriedkov, ktoré by mohlo viesť k narušeniu mravnosti.

§ 152
Bezpečnosť a ochrana zdravia vo výchove a vzdelávaní
Školy a školské zariadenia sú pri výchove a vzdelávaní, pri činnostiach priamo súvisiacich s výchovou a vzdelávaním a pri poskytovaní služieb povinné 
a) prihliadať na základné fyziologické potreby detí a žiakov, 
b) vytvárať podmienky na zdravý vývin detí a žiakov a na predchádzanie sociálnopatologickým javom, 
c) zaistiť bezpečnosť a ochranu zdravia detí a žiakov, 
d) poskytnúť nevyhnutné informácie na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia detí a žiakov, 
e) viesť evidenciu školských úrazov detí a žiakov, ku ktorým prišlo počas výchovno-vzdelávacieho procesu a pri činnostiach organizovaných školou; pri vzniku školského úrazu vyhotoviť záznam o školskom úraze.

§ 153
Školský poriadok
(1) Riaditeľ školy alebo školského zariadenia vydá školský poriadok po prerokovaní s orgánmi školskej samosprávy a v pedagogickej rade. Školský poriadok upravuje najmä podrobnosti o 
a) výkone práv a povinností detí, žiakov a ich zákonných zástupcov v škole alebo v školskom zariadení, pravidlá vzájomných vzťahov a vzťahov s pedagogickými zamestnancami a ďalšími zamestnancami školy, 
b) prevádzke a vnútornom režime školy alebo školského zariadenia, 
c) podmienkach na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia detí a žiakov a ich ochrany pred sociálnopatologickými javmi, diskrimináciou alebo násilím, 
d) podmienkach nakladania s majetkom, ktorý škola alebo školské zariadenie spravuje, ak tak rozhodne zriaďovateľ.
(2) Deťom a žiakom sa so súhlasom riaditeľa školy alebo školského zariadenia umožňuje účasť na súťažiach.
(3) Školský poriadok zverejní riaditeľ na verejne prístupnom mieste v škole alebo v školskom zariadení preukázateľným spôsobom s ním oboznámi zamestnancov, deti a žiakov a informuje o jeho vydaní a obsahu zákonných zástupcov detí a žiakov.

§ 154
Monitorovanie a hodnotenie kvality výchovy a vzdelávania
(1) Monitorovanie a hodnotenie kvality výchovy a vzdelávania plní úlohy v oblasti sledovania najmä
a) kontinuálnych procesov zlepšenia alebo zhoršenia výsledkov vzdelávania, 
b) dosahovania výkonnostných a kvalitatívnych cieľov a podnetov, 
c) externého a interného hodnotenia a porovnávania škôl a školských zariadení, 
d) dosahov rozhodnutí.
(2) Na uskutočňovanie monitorovania a hodnotenia kvality výchovy a vzdelávania na úrovni štátnych školských programov ministerstvo školstva zriaďuje Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania.
(3) Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania
a) zodpovedá za prípravu a metodické riadenie priebehu externých častí skúšok a testovanie žiakov v školách podľa tohto zákona, spracovanie, vyhodnocovanie a uchovávanie výsledkov externého merania alebo testovania, 
b) určuje obsah externých častí skúšok alebo testovania zadávaných ministerstvom školstva, 
c) vydáva osvedčenie o spôsobilosti na výkon funkcie predsedu školskej maturitnej komisie, predsedu predmetovej maturitnej komisie a hodnotiteľa výsledkov externých častí skúšok alebo testovania.
(4) Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania je rozpočtová organizácia, ktorá je svojimi finančnými vzťahmi zapojená na rozpočet ministerstva školstva.
(5) Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania v školách a v školských zariadeniach podľa tohto zákona
a) zabezpečuje externú časť skúšky a písomnú formu internej časti maturitnej skúšky zadávanej ministerstvom školstva, 
b) stanovuje požiadavky na odbornú prípravu pedagogických zamestnancov pre výkon funkcie predsedu školskej maturitnej komisie, predsedu predmetovej maturitnej komisie, 
c) zabezpečuje výrobu, doručenie a vyhodnocovanie úloh alebo testov pre externé skúšky alebo testovanie školám a školským zariadeniam, v ktorých sa má externá skúška alebo testovanie vykonať, 
d) vedie evidenciu výsledkov externých skúšok alebo testovania, 
e) vedie evidenciu pedagogických zamestnancov, ktorí majú oprávnenie vykonávať funkciu predsedu školskej maturitnej komisie, predsedu predmetovej maturitnej komisie alebo hodnotiteľov a poskytuje ju príslušným orgánom miestnej štátnej správy v školstve.50)
(6) Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania plní tiež úlohy pre zabezpečovanie medzinárodných meraní na Slovensku podľa programov, do ktorých sa Slovenská republika zapája.
(7) Na účely plnenia úloh podľa odsekov 5 a 6 Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania má právo získavať a spracúvať osobné údaje o
a) žiakovi v rozsahu 
1. meno a priezvisko, 
2. dátum narodenia, 
3. rodné číslo, 
4. trieda, ktorú navštevuje, 
5. ročník, do ktorého je zaradený, 
6. názov školy, ktorú navštevuje, 
7. špeciálne výchovno-vzdelávacie potreby, 
b) pedagogickom zamestnancovi v rozsahu
1. meno a priezvisko, 
2. dátum a miesto narodenia, 
3. adresa zamestnávateľa, 
4. adresa bydliska a druh pobytu.
(8) Monitorovanie a hodnotenie kvality výchovy a vzdelávania ďalej uskutočňuje
a) škola alebo školské zariadenie, 
b) Štátna školská inšpekcia, 
c) ministerstvo zdravotníctva pre odbornú zložku prípravy vzdelávania pre zdravotnícke odbory na stredných zdravotníckych školách.

§ 155
Externé testovanie žiakov základnej školy
(1) Externé testovanie žiakov základnej školy sa uskutočňuje za účelom celoslovenského zisťovania úrovne výchovno-vzdelávacích výsledkov žiakov základných škôl v jednotlivých vyučovacích predmetoch.
(2) Externé testovanie žiakov základnej školy sa uskutočňuje podľa vzdelávacích štandardov štátneho vzdelávacieho programu a sleduje jeho obsahovú zložku a výkonovú zložku.
(3) Príslušný ročník a vyučovacie predmety, v ktorých sa má externé testovanie žiakov základnej školy uskutočniť, určí na každý školský rok ministerstvo školstva.
(4) Externé testovanie žiakov základnej školy sa uskutočňuje každoročne v jeden deň na všetkých základných školách s príslušným ročníkom, v ktorom sa externé testovanie žiakov základnej školy uskutočňuje. Termín konania určí ministerstvo školstva. Za organizačné zabezpečenie externého testovania žiakov základnej školy zodpovedá riaditeľ školy.
(5) Externého testovania žiakov základnej školy sa zúčastňujú všetci žiaci základných škôl príslušného ročníka, v ktorom sa uskutočňuje, vrátane žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, okrem žiakov vzdelávaných podľa vzdelávacích programov pre žiakov s mentálnym postihnutím.
(6) Žiakom so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami sa primerane upravia podmienky na vykonanie externého testovania.
(7) Ak sa žiak 9. ročníka základnej školy z objektívneho dôvodu nezúčastní externého testovania v riadnom termíne, riaditeľ základnej školy po dohode so zákonným zástupcom žiaka požiada Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania o náhradný termín externého testovania. Náhradný termín, v ktorom sa vykoná externé testovanie, musí byť určený tak, aby výsledok mohol žiak predložiť riaditeľovi strednej školy, na ktorú sa hlási, najneskôr päť pracovných dní pred konaním prijímacej skúšky.

§ 156
(1) Pri vypracovaní, preprave a vyhodnocovaní externej časti skúšky a externého testovania žiakov škôl podľa tohto zákona sa postupuje tak, aby neprišlo ku skutočnostiam, ktoré by zverejnením úloh externej časti alebo písomnej formy internej časti skúšok alebo testov externého testovania žiakov škôl viedli k nedodržaniu zásady rovnakého zaobchádzania48) alebo k získaniu neoprávnených výhod.
(2) Ak ministerstvo školstva, Národný ústav certifikovaných meraní vzdelávania alebo príslušný orgán štátnej správy v školstve zistí porušenie ustanovenia odseku 1, oznámi orgánom činným v trestnom konaní podozrenie zo spáchania trestného činu.

Registrácia detí a žiakov a poslucháčov

§ 157
Centrálny register
(1) Centrálny register je zoznam osobných údajov o deťoch, žiakoch a poslucháčoch, ktorí sa zúčastňujú na výchovno-vzdelávacom procese v školách, školských zariadeniach a pracoviskách praktického vyučovania, ako aj zoznam osobných údajov o zákonných zástupcoch týchto detí, žiakov a poslucháčov.
(2) Centrálny register je informačným systémom verejnej správy,92) ktorého správcom a prevádzkovateľom11) je ministerstvo školstva.
(3) V centrálnom registri sa vedú tieto osobné údaje:
a) ak ide o dieťa, žiaka alebo poslucháča, 
1. titul, meno a priezvisko, rodné priezvisko, 
2. dátum, miesto, okres a štát narodenia, 
3. dátum a miesto úmrtia alebo údaj o vyhlásení za mŕtveho alebo zrušení vyhlásenia za mŕtveho, 
4. rodné číslo, 
5. pohlavie, 
6. národnosť, 
7. štátne občianstvo, 
8. spôsobilosť na právne úkony, 
9. rodinný stav, 
10. adresa bydliska a druh pobytu, 
11. zákaz pobytu, 
12. kontakt na účely komunikácie, 
13. adresa bydliska, z ktorého dochádza do školy, 
14. skutočnosti podľa § 144 ods. 7 písm. d), 
15. dátum prijatia, študijný odbor, zameranie študijného odboru, učebný odbor alebo zameranie učebného odboru, výchovno-vzdelávací program a forma organizácie výchovy a vzdelávania v škole, školskom zariadení alebo pracovisku praktického vyučovania a údaje o účasti na aktivitách v nich,
16. učebná zmluva podľa osobitného predpisu,92a)
17. zmluva o budúcej pracovnej zmluve podľa osobitného predpisu,92b)
18. dosiahnutý stupeň vzdelania a dosiahnuté výsledky vzdelávania,
19. počet vyučovacích hodín, ktoré neabsolvoval bez ospravedlnenia, a to za každý kalendárny mesiac školského roka.
b) ak ide o zákonného zástupcu dieťaťa, žiaka alebo poslucháča, 
1. osobné údaje v rozsahu podľa písmena a) prvého až dvanásteho bodu, 
2. dosiahnuté vzdelanie.
(4) Ministerstvo školstva je oprávnené po zmene osobných údajov v centrálnom registri spracúvať podľa tohto zákona aj osobné údaje vedené v centrálnom registri aj pred touto zmenou, a to po dobu podľa odseku 11.
(5) Ministerstvo školstva zabezpečí všetky technické rozhrania v rozsahu potrebnom na plnenie povinností škôl a školských zariadení podľa § 158 ods. 1.
(6) Osobné údaje spracúvané v centrálnom registri sú rozhodujúce pre potreby škôl, školských zariadení, zriaďovateľov škôl, zriaďovateľov školských zariadení, štátnych orgánov, orgánov územnej samosprávy a iných orgánov verejnej správy.
(7) Centrálny register je neverejný a ministerstvo školstva spracúva a poskytuje osobné údaje z centrálneho registra v rozsahu potrebnom na plnenie úloh podľa osobitných predpisov93) len osobám podľa odseku 8, a to na účely 
a) zabezpečovania a kontroly financovania výchovy a vzdelávania v  školách a školských zariadeniach,
b) overovania dokladov o vzdelaní a dosiahnutom stupni vzdelania podľa osobitného predpisu,93a)
c) overovania dokladov o vzdelaní a o získanom stupni vzdelania alebo kvalifikácii na účel poskytovania štipendií podľa tohto zákona, 
d) štatistických spracovaní údajov vrátane medzinárodných porovnaní a na rozpočtové účely, 
e) zabezpečovania výkonu zdravotného poistenia, sociálneho poistenia a starobného dôchodkového sporenia alebo
f) plánovania a zabezpečovania úloh na úseku verejnej dopravy. 
(8) Ministerstvo školstva sprístupní osobné údaje v centrálnom registri pre 
a) školy a školské zariadenia, ktoré sa ich týkajú alebo ktoré sa týkajú žiakov, detí a poslucháčov, ktorým zabezpečujú výchovu a vzdelávanie,
b) zriaďovateľov, ktoré sa týkajú nimi zriadených škôl a školských zariadení,
c) orgány štátnej správy v školstve v rozsahu ich pôsobnosti podľa osobitných predpisov, 
d) iné orgány štátnej správy, orgány územnej samosprávy, Štatistický úrad Slovenskej republiky, Sociálnu poisťovňu, zdravotné poisťovne a vysoké školy na účely plnenia ich úloh, a to na základe písomnej dohody medzi ministerstvom školstva a týmto subjektom.
(9) Školy, školské zariadenia a orgány miestnej štátnej správy v školstve sú oprávnené spracúvať osobné údaje podľa odseku 3 vo svojich informačných systémoch na účely plnenia ich úloh podľa osobitných predpisov;93) to platí aj pre osobné údaje o žiakoch, ktorí sa zúčastňujú na výchovno-vzdelávacom procese v pracoviskách praktického vyučovania, vo vzťahu ku ktorým tieto osobné údaje spracúvajú tie školy, ktorých žiakom tieto pracoviská praktického vyučovania poskytujú praktické vyučovanie.
(10) Na spracúvanie osobných údajov v centrálnom registri a osobných údajov podľa odseku 9 sa vzťahuje osobitný predpis.11) Na uchovávanie osobných údajov z centrálneho registra sa vzťahuje osobitný predpis.94)
(11) Osobné údaje podľa odseku 3 možno v centrálnom registri spracúvať najdlhšie do jedného roka od smrti dotknutej osoby alebo jej vyhlásenia za mŕtvu.
(12) Údaje v centrálnom registri môžu spracúvať len osobitne poverení zamestnanci subjektov uvedených v odseku 6. Na účely prevádzky centrálneho registra je ministerstvo školstva oprávnené spracúvať osobné údaje týchto osobitne poverených zamestnancov v rozsahu titul a osobné údaje podľa odseku 3 písm. a) prvého, druhého, štvrtého, desiateho a dvanásteho bodu. Na spracúvanie týchto osobných údajov sa vzťahujú odseky 4, 10 a 11 rovnako.

§ 158
(1) Školy a školské zariadenia poskytujú do centrálneho registra osobné údaje v rozsahu podľa § 157 ods. 3, a to do posledného dňa kalendárneho mesiaca, v ktorom došlo k rozhodujúcej udalosti alebo v ktorom sa dozvedia o zmene osobných údajov v rozsahu podľa § 157 ods. 3, ak v odseku 2 nie je ustanovené inak. Povinnosť podľa prvej vety plnia za pracoviská praktického vyučovania tie školy, ktorých žiakom tieto pracoviská praktického vyučovania poskytujú praktické vyučovanie.
(2) Ak ide o poskytovanie osobných údajov v rozsahu podľa § 157 ods. 3, vo vzťahu ku ktorým došlo k rozhodujúcej udalosti alebo k zmene v čase medzi koncom školského roka a 15. septembrom príslušného kalendárneho roka, lehota podľa odseku 1 uplynie 15. septembra tohto príslušného kalendárneho roka. Ak ide o osobné údaje v rozsahu podľa § 157 ods. 3 písm. a) devätnásteho o bodu, poskytujú sa do centrálneho registra najneskôr piaty deň kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, za ktorý sa poskytujú.
(3) Povinnosť podľa odseku 1 plnia školy a školské zariadenia elektronickou formou a spôsobom, ktorý určí ministerstvo školstva.
(4) Ak technické podmienky školy alebo školského zariadenia neumožňujú splnenie povinnosti podľa odseku 1 spôsobom podľa odseku 3, splnenie povinnosti podľa odseku 1 škola alebo školské zariadenie zabezpečí prostredníctvom svojho zriaďovateľa; ak to technické podmienky zriaďovateľa neumožňujú, prostredníctvom orgánu miestnej štátnej správy v školstve. Škola alebo školské zariadenie najmenej 10 dní pred uplynutím lehoty podľa odseku 1 alebo odseku 2 oznámi údaje podľa § 157 ods. 3 zriaďovateľovi alebo orgánu miestnej štátnej správy v školstve na účely ich spracovania v centrálnom registri. Ak došlo k rozhodujúcej udalosti alebo k zmene v lehote kratšej ako 10 dní pred uplynutím lehoty podľa odseku 1 alebo odseku 2, škola alebo školské zariadenie oznámi údaje podľa § 157 ods. 3 zriaďovateľovi alebo orgánu miestnej štátnej správy v školstve na účely ich spracovania v centrálnom registri bezodkladne.  
(5) Ministerstvo školstva zabezpečuje porovnanie osobných údajov poskytovaných do centrálneho registra podľa odseku 1 s osobnými údajmi vedenými v registri obyvateľov Slovenskej republiky95) a v prípade rozporu medzi osobnými údajmi v centrálnom registri a osobnými údajmi v registri obyvateľov Slovenskej republiky zabezpečí opravu osobných údajov v centrálnom registri podľa osobných údajov v registri obyvateľov Slovenskej republiky. Na účely podľa prvej vety poskytne ministerstvo vnútra ministerstvu školstva osobné údaje z registra obyvateľov Slovenskej republiky, a to spôsobom umožňujúcim automatizovaný prístup k týmto osobným údajom a automatizované porovnanie s osobnými údajmi v centrálnom registri; podrobnosti upravia ministerstvo školstva a ministerstvo vnútra vo vzájomnej dohode.
(6) Zriaďovateľ alebo orgán miestnej štátnej správy v školstve je povinný na základe požiadania ministerstvom školstva vykonať vo vzťahu k osobným údajom poskytnutým do centrálneho registra školou a školským zariadením v ich pôsobnosti kontrolu poskytovaných osobných údajov a potvrdiť ich správnosť a úplnosť.

§ 159
Kurikulárna rada
Kurikulárna rada je odborným, iniciačným a poradným orgánom ministra školstva v kľúčových oblastiach výchovy a vzdelávania, najmä v oblasti inovácie obsahu výchovy a vzdelávania a rozširovania ponuky výchovy a vzdelávania o nové odbory vzdelávania, pedagogických reforiem a nových modelov hodnotenia.

§ 160
Rozsah pôsobnosti
(1) Na cirkevné školy a cirkevné školské zariadenia sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona okrem ustanovení § 29 ods. 8, § 53 ods. 9; ustanovenia § 130 až 137 sa vzťahujú primerane. 
(2) Na súkromné školy a súkromné školské zariadenia sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona okrem ustanovení § 29 ods. 8, § 53 ods. 9; ustanovenia § 130 až 137 sa vzťahujú primerane.


JEDENÁSTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 161
Prechodné ustanovenia
(1) Štátna školská inšpekcia môže na žiadosť zriaďovateľa povoliť vyšší počet detí a žiakov v triedach, ako je uvedený v § 28 ods. 10, § 29 ods. 5 a § 33 ods. 1, do školského roku 2011/2012.
(2) Orgán miestnej štátnej správy v školstve stanoví postupný prechod počtu tried a počtu žiakov prvého ročníka pre všetky gymnáziá s osemročným štúdiom v jeho územnej pôsobnosti pre nasledujúce prijímacie konanie na hranicu 5% z daného populačného ročníka v príslušnom školskom roku po prerokovaní s príslušným zriaďovateľom do školského roku 2018/ 2019. 
(3) Ustanovenia o maximálnych počtoch detí a maximálnych počtoch skupín v diagnostických centrách a reedukačných centrách sa prvýkrát použijú v školskom roku 2013/2014.
(4) Žiaci, ktorí ukončili 9. ročník základnej školy, od školského roku 2008/2009 sa na účely prijímacieho konania považujú za žiakov, ktorí dosiahli nižšie stredné vzdelanie.
(5) Žiaci, ktorí ukončili 4. ročník základnej školy, od roku 2008/2009 sa na účely prijímacieho konania na stredné školy s osemročným štúdiom považujú za žiakov, ktorí získali primárne vzdelanie.
(6) Žiaci, ktorí v školskom roku 2008/2009 navštevujú druhý až štvrtý ročník základnej školy, sa do ukončenia štvrtého ročníka vzdelávajú podľa učebných plánov a učebných osnov schválených podľa doterajších predpisov pre základné školy.
(7) Žiaci, ktorí v školskom roku 2008/2009 navštevujú šiesty až deviaty ročník základnej školy, sa do ukončenia deviateho ročníka vzdelávajú podľa učebných plánov a učebných osnov schválených podľa doterajších predpisov pre základné školy. 
(8) Žiaci, ktorí v školskom roku 2008/2009 začnú vzdelávanie v prvom ročníku základnej školy, v piatom ročníku základnej školy a v prvom ročníku strednej školy, nadstavbového, pomaturitného a vyššieho odborného štúdia, odborného učilišťa, praktickej školy a v prvom ročníku základnej umeleckej školy a jazykovej školy, sa počnúc prvým ročníkom vzdelávajú podľa školských vzdelávacích programov. 
(9) Žiaci, ktorí v školskom roku 2012/2013 ukončia deviaty ročník základnej školy, získajú nižšie stredné vzdelanie. 
(10) Žiaci, ktorí v školskom roku 2011/2012 ukončia štvrtý ročník základnej školy, získajú primárne vzdelanie. 
(11) Žiaci, ktorí v školskom roku 2008/2009 navštevujú druhý až šiesty ročník stredných škôl štvorročného až šesťročného štúdia, učilíšť, odborných učilíšť a praktických škôl, sa do ukončenia štúdia vzdelávajú podľa učebných plánov a učebných osnov schválených podľa doterajších predpisov pre príslušný odbor vzdelávania.
(12) Žiaci, ktorí v školskom roku 2008/2009 navštevujú druhý až ôsmy ročník stredných škôl s osemročným štúdiom, sa do ukončenia štúdia vzdelávajú podľa učebných plánov a učebných osnov schválených podľa doterajších predpisov pre príslušný odbor vzdelávania.
(13) Stupne vzdelania získané podľa doterajších všeobecne záväzných právnych predpisov zostávajú nedotknuté.
(14) Experimentálne overovanie schválené pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona sa až do ukončenia experimentálneho overovania, najdlhšie však do troch rokov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona, riadi pravidlami platnými v čase jeho schválenia.
(15) Predškolské zariadenie zriadené podľa doterajších predpisov ako školské zariadenie je školou podľa tohto zákona.
(16) Jazyková škola alebo štátna jazyková škola zriadená podľa doterajších predpisov ako školské zariadenie je jazykovou školou podľa tohto zákona. 
(17) Združená stredná škola, stredné odborné učilište a učilište zriadené podľa doterajších predpisov je strednou odbornou školou podľa tohto zákona. Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov, majetkovoprávnych a iných právnych vzťahov uzavreté združenou strednou školou, stredným odborným učilišťom alebo učilišťom prechádzajú na príslušnú strednú odbornú školu.
(18) Žiaci gymnázia so šesťročným štúdiom, ktorí začali študovať podľa doterajších predpisov, pokračujú v tomto štúdiu až do ukončenia podľa týchto predpisov.
(19) Domov mládeže podľa doterajších predpisov je školským internátom podľa tohto zákona. Škola, ktorá je internátna podľa doterajších predpisov, je od účinnosti tohto zákona školou, ktorej súčasťou je školské zariadenie "školský internát".
(20) Pedagogicko-psychologická poradňa a pedagogicko-psychologická poradňa s centrom výchovnej a psychologickej prevencie podľa doterajších predpisov je centrom pedagogicko-psychologického poradenstva podľa tohto zákona. 
(21) Špeciálnopedagogická poradňa a detské integračné centrum podľa doterajších predpisov je centrom špeciálno-pedagogického poradenstva podľa tohto zákona.
(22) Reedukačný domov podľa doterajších predpisov je reedukačným centrom podľa tohto zákona.
(23) Školská kuchyňa a školská jedáleň podľa doterajších predpisov je školskou jedálňou.
(24) Výdajná školská kuchyňa a školská jedáleň podľa doterajších predpisov je výdajnou školskou jedálňou.
(25) Pri poskytovaní zdravotnej starostlivosti podľa § 124 sa do 31. decembra 2010 postupuje podľa doterajších predpisov. 
(26) Ustanovenie § 149 ods. 6 sa vzťahuje aj na žiakov, ktorým bolo podmienečné vylúčenie uložené pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona, ak toto podmienečné vylúčenie trvá.
(27) Podľa vzdelávacích programov sa vzdelávajú deti materských škôl, deti a žiaci škôl pre deti alebo žiakov so špeciálnymi výchovno-vzdelávacími potrebami, žiaci policajných škôl a žiaci škôl požiarnej ochrany od 1. septembra 2009, deti materských škôl sa môžu vzdelávať podľa vzdelávacích programov od 1. septembra 2008.
(28) Podľa výchovného programu sa postupuje v školských výchovno-vzdelávacích zariadeniach a v špeciálnych výchovných zariadeniach od 1. septembra 2009.

§ 161a
Zriaďovateľ gymnázia s osemročným štúdiom môže požiadať orgán miestnej štátnej správy v školstve o úpravu počtu tried a počtu žiakov prvého ročníka gymnázia s osemročným štúdiom na školský rok 2011/2012 najneskôr do 31. marca 2011.

§ 161b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2013
(1) Školské stredisko záujmovej činnosti zriadené podľa predpisov účinných do 31. decembra 2012 je centrum voľného času podľa tohto zákona. Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, majetkovoprávnych a iných právnych vzťahov školského strediska záujmovej činnosti prechádzajú na príslušné centrum voľného času.
(2) Žiak alebo iná fyzická osoba, ktorá sa prihlásila na skúšku z jednotlivých vyučovacích predmetov alebo na vykonanie maturitnej skúšky do 31. decembra 2012, vykoná túto skúšku podľa doterajších predpisov.
(3) Najvyšší počet detí v triede materskej školy, najvyšší počet žiakov v triede základnej školy a najvyšší počet žiakov v triede strednej školy určený podľa predpisov účinných do 31. decembra 2012 sa zachová do ukončenia výchovy a vzdelávania týchto detí a žiakov.
(4) Stupeň vzdelania získaný absolvovaním tretieho ročníka vzdelávacieho programu praktickej školy podľa doterajších predpisov zostáva zachovaný. Žiaci, ktorí začali vzdelávanie v praktickej škole pred 1. januárom 2013, dokončia svoje vzdelávanie podľa doterajších predpisov. Na účely prijímacieho konania na stredné školy sa žiaci podľa tohto ustanovenia považujú za žiakov, ktorí dosiahli nižšie stredné odborné vzdelanie.

§ 161c
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2014
Zriaďovateľ gymnázia s osemročným štúdiom môže požiadať orgán miestnej štátnej správy v školstve o úpravu počtu tried a počtu žiakov prvého ročníka gymnázia s osemročným štúdiom na školský rok 2014/2015 najneskôr do 31. januára 2014.

§ 161d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2014
O žiadosti o uznanie jazykového certifikátu ako náhrady maturitnej skúšky z cudzieho jazyka podanej podľa § 89 ods. 9 do 28. februára 2014 rozhodne riaditeľ školy podľa doterajších predpisov. Rozhodnutie o uznaní náhrady maturitnej skúšky z cudzieho jazyka sa môže uplatniť najneskôr v školskom roku 2014/2015.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2015

§ 161da
Školské hospodárstvo a stredisko odbornej praxe zriadené podľa predpisov účinných do 31. marca 2015 zostáva zachované a vykonáva svoju činnosť za podmienok ustanovených predpismi účinnými do 31. marca 2015 až do svojho vyradenia zo siete škôl a školských zariadení a zrušenia.

§ 161db
Absolvent, ktorý získal vyššie odborné vzdelanie do 31. augusta 2008 a nebolo mu priznané právo používať titul „diplomovaný špecialista“ so skratkou „DiS“ alebo titul „diplomovaný umelec“ so skratkou „DiS.art.“, je oprávnený používať tento titul, ak dĺžka absolvovaného študijného odboru trvala najmenej dva roky. Na písomnú žiadosť absolventa príslušná škola, v ktorej tento študijný odbor absolvoval, alebo jej nástupnícka škola, vydá potvrdenie o práve používať titul. Ak takáto škola alebo jej nástupnícka škola neexistuje, absolvent môže požiadať o potvrdenie o práve používať titul orgán miestnej štátnej správy v školstve, do ktorého územnej pôsobnosti zrušená škola patrila.

§ 161e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. septembra 2015
(1) Na počty žiakov v triede šiesteho až deviateho ročníka základnej školy zriadené do 31. augusta 2015 a ich nasledujúce ročníky až do ukončenia ich deviateho ročníka základnej školy sa vzťahuje právny predpis účinný do 31. augusta 2015.
(2) Na počty žiakov v triede druhého až ôsmeho ročníka strednej školy trojročného až osemročného štúdia strednej školy zriadené do 31. augusta 2015 a ich nasledujúce ročníky až do ukončenia ich štúdia sa vzťahuje právny predpis účinný do 31. augusta 2015.
(3) Právo používať titul „diplomovaný umelec“ priznané podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015 zostáva zachované.

§ 161f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2016
V školskom roku 2015/2016 sa príspevok na žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia poskytuje podľa podmienok ustanovených právnymi predpismi účinnými do 31. decembra 2015.

§ 161g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2016
Na najnižšie počty žiakov v triede druhého až štvrtého ročníka základnej školy zriadené do 31. augusta 2016 a ich nasledujúce ročníky až do ukončenia ich štvrtého ročníka základnej školy sa vzťahuje právny predpis účinný do 31. augusta 2016.

Záverečné ustanovenia

§ 162
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.

§ 163
Zrušovacie ustanovenia
Zrušujú sa:
1. Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení zákona č. 188/1988 Zb., zákona č. 171/1990 Zb., zákona č. 522/1990 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 230/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 231/1994 Z. z., zákona č. 6/1998 Z. z., zákona č. 5/1999 Z. z., zákona č. 229/2000 Z. z., zákona č. 216/2001 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 506/2001 Z. z., zákona č. 334/2002 Z. z., zákona č. 408/2002 Z. z., zákona č. 553/2003 Z. z., zákona č. 596/2003 Z. z., zákona č. 207/2004 Z. z., zákona č. 365/2004 Z. z., zákona č. 1/2005 Z. z., zákona č. 5/2005 Z. z. a zákona č. 363/2007 Z. z.
2. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení zákona č. 222/1996 Z. z., zákona č. 230/2000 Z. z., zákona č. 202/2001 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 334/2002 Z. z. a zákona č. 596/2003 Z. z.
3. Nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 99/1978 Zb. o zriaďovaní a prevádzke predškolských zariadení socialistickými organizáciami.
4. Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 282/1994 Z. z. o používaní učebníc a učebných textov.
5. Vyhláška ministerstiev školstva a zdravotníctva a Štátneho úradu sociálneho zabezpečenia č. 124/1967 Zb. o čiastočnej úhrade nákladov na starostlivosť poskytovanú v niektorých zariadeniach pre mládež v znení vyhlášky č. 110/1970 Zb., vyhlášky č. 156/1970 Zb. a vyhlášky č. 149/1988 Zb.
6. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej socialistickej republiky č. 119/1980 Zb. o výkone ústavnej výchovy a ochrannej výchovy v školských výchovných zariadeniach v znení vyhlášky č. 46/1982 Zb., vyhlášky č. 56/1986 Zb. a vyhlášky č. 230/2000 Z. z.
7. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej socialistickej republiky č. 143/1984 Zb. o základnej škole v znení vyhlášky č. 409/1990 Zb. a vyhlášky č. 249/1995 Z. z.
8. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej socialistickej republiky č. 86/1986 Zb. o združení rodičov a priateľov školy v znení vyhlášky č. 37/1987 Zb. 
9. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a telesnej výchovy Slovenskej socialistickej republiky č. 65/1988 Zb. o športových školách a stredných odborných učilištiach s triedami s vrcholovou športovou prípravou.
10. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 477/1990 Zb. o základných umeleckých školách.
11. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky č. 536/1990 Zb. o zriaďovaní a činnosti cirkevných škôl.
12. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 80/1991 Zb. o stredných školách v znení vyhlášky č. 52/1993 Z. z., vyhlášky č. 255/1995 Z. z., vyhlášky č. 120/2003 Z. z., vyhlášky č. 424/2005 Z. z.
13. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 212/1991 Zb. o špeciálnych školách v znení vyhlášky č. 63/2000 Z. z., vyhlášky č. 364/2003 Z. z. a vyhlášky č. 49/2004 Z. z.
14. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 261/1991 Zb., ktorou sa určujú podmienky uzatvárania hospodárskych zmlúv o dočasnom užívaní majetku stredných odborných učilíšť a stredísk praktického vyučovania štátnym podnikom, štátnou organizáciou alebo ich právnym nástupcom.
15. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 262/1991 Zb. o postupe a úlohách orgánov a organizácií pri riadení a príprave mládeže na povolanie v stredných odborných učilištiach a strediskách praktického vyučovania a o podmienkach pre ich zriaďovanie.
16. Vyhláška Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky č. 358/1991 Zb. o finančnom a hmotnom zabezpečení cudzincov študujúcich v Slovenskej republike.
17. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 245/1993 Z. z. o finančnom a hmotnom zabezpečení žiakov stredných odborných učilíšť, špeciálnych stredných odborných učilíšť, odborných učilíšť a učilíšť v znení vyhlášky č. 595/2007 Z. z. 
18. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 196/1994 Z. z. o domovoch mládeže v znení vyhlášky č. 426/2007 Z. z.
19. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 280/1994 Z. z. o súkromných školách.
20. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 291/1994 Z. z. o centrách voľného času v znení vyhlášky č. 27/2005 Z. z. a vyhlášky č. 388/2007 Z. z.
21. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 295/1994 Z. z. o škole v prírode.
22. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 351/1994 Z. z. o školských strediskách záujmovej činnosti v znení vyhlášky č. 28/2005 Z. z. a vyhlášky č. 389/2007 Z. z.
23. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 352/1994 Z. z. o školských výpočtových strediskách.
24. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 353/1994 Z. z. o predškolských zariadeniach v znení vyhlášky č. 81/1997 Z. z. a vyhlášky č. 540/2004 Z. z.
25. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 28/1995 Z. z. o školských kluboch detí v znení vyhlášky č. 140/1995 Z. z. a vyhlášky č. 588/2004 Z. z.
26. Vyhláška Ministerstva školstva a vedy Slovenskej republiky č. 85/1995 Z. z. o školských hospodárstvach.
27. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 139/1995 Z. z. o Štátnom stenografickom ústave.
28. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 167/1995 Z. z. o strediskách služieb škole.
29. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 14/1996 Z. z. o podmienkach poskytovania dotácií zo štátneho rozpočtu cirkevným školským zariadeniam, obecným školským zariadeniam a súkromným školským zariadeniam.
30. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 43/1996 Z. z. o podrobnostiach o výchovnom poradenstve a o poradenských zariadeniach v znení vyhlášky č. 222/1996 Z. z.
31. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 44/1996 Z. z. o jazykových školách a štátnych jazykových školách a o štátnych jazykových skúškach.
32. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 145/1996 Z. z. o prijímaní na štúdium na stredných školách v znení vyhlášky č. 437/2001 Z. z., vyhlášky č. 725/2002 Z. z., vyhlášky č. 6/2004 Z. z. a vyhlášky č. 706/2004 Z. z.
33. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 279/1996 Z. z. o strediskách odbornej praxe.
34. Vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 145/2002 Z. z. o stredných školách požiarnej ochrany.
35. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 311/2004 Z. z. o poskytovaní štipendií žiakom stredných škôl a špeciálnych škôl v znení vyhlášky č. 343/2006 Z. z.
36. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 510/2004 Z. z. o ukončovaní štúdia na stredných školách a o ukončovaní prípravy v odborných učilištiach, učilištiach a praktických školách v znení vyhlášky č. 379/2005 Z. z., vyhlášky č. 482/2006 Z. z. a vyhlášky č. 390/2007 Z. z.
37. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 376/2005 Z. z., ktorou sa upravujú podrobnosti o podmienkach a pravidlách experimentálneho overovania cieľov, obsahu, metód, organizácie a riadenia výkonu výchovno-vzdelávacieho procesu v školách a v školských zariadeniach.
38. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 361/2007 Z. z. o podrobnostiach organizácie školského roka na základných školách, na stredných školách a na základných umeleckých školách.
39. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 366/2007 Z. z. o podrobnostiach o činnosti a prevádzke zariadení školského stravovania.
40. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 319/2008 Z. z. o uznávaní náhrady maturitnej skúšky z cudzieho jazyka v znení vyhlášky Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 269/2009 Z. z., vyhlášky Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 405/2009 Z. z. a vyhlášky Ministerstva školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky č. 208/2011 Z. z.
41. Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 649/2008 Z. z. o účele použitia príspevku na žiakov zo sociálne znevýhodneného prostredia v znení vyhlášky Ministerstva školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky č. 452/2011 Z. z.


Čl. V
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2008 okrem čl. I § 107 ods. 4 až 6, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2009, čl. I § 90 ods. 8 a 9, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. septembra 2009, čl. I § 124, ktorý nadobúda účinnosť 1. januára 2011, a čl. III 18. bodu § 4 ods. 8, 23. bodu § 5 ods. 3 až 5, § 6 ods. 3, 24. bodu § 6a ods. 3 až 7, 38. bodu § 8b a 8c, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2009.


Ivan Gašparovič v.r.
Pavol Paška v.r.
Robert Fico v.r.


1) § 54 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) Napríklad § 19 zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 19 zákona č. 314/2001 Z. z. o ochrane pred požiarmi v znení neskorších predpisov, § 142 ods. 3 zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov.
3) § 372 Trestného zákona.
4) § 424 Trestného zákona.
5) Oznámenie Federálneho ministerstva zahraničných vecí č. 209/1992 Zb. o dojednaní Dohovoru o ochrane ľudských práv a základných slobôd a Protokolov na tento Dohovor nadväzujúcich.
5a) § 28 ods. 2 zákona č. 61/2015 Z. z. o odbornom vzdelávaní a príprave a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 742/2004 Z. z. o odbornej spôsobilosti na výkon zdravotníckeho povolania v znení neskorších predpisov.
6aa) Zákon č. 61/2015 Z. z.
6ab) § 20 zákona č. 61/2015 Z. z.
7) § 13 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8) § 16 zákona č. 596/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.