+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy
Zákon o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov (583/2004)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 29.09.2004
Platnosť od: 01.11.2004
Účinnosť od: 01.11.2004
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
14.12.2013 426/2013  
01.01.2014 426/2013  
01.01.2015 426/2013, 361/2014  
01.08.2015 171/2015  
01.01.2017 426/2013, 310/2016  
01.01.2019 310/2016  
01.03.2009 54/2009  
01.07.2016 91/2016  
01.01.2016 357/2015  
Hatályos 2017. január 1-től 2018. december 31-ig

A Tt. 583/2004.

Törvény
A TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYAIRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2004. szeptember 23.


Módosítva:
Tt. 611/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 324/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től
Tt. 324/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 54/2009., hatályos 2009. március 1-től
Tt. 426/2013., hatályos 2013. december 14-től
Tt. 426/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 426/2013., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 361/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 171/2015., hatályos 2015. augusztus 1-től
Tt. 357/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 426/2013., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 310/2016., hatályos 2017. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza:
a) a területi önkormányzatok költségvetéseit, ezek: a község költségvetése1) és a nagyobb területi egység költségvetése,2)
b) a költségvetési eljárást, a költségvetési gazdálkodás szabályait, a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának összeállítását és jóváhagyását,
c) az állami költségvetés és a községek költségvetése, valamint az állami költségvetés és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatokat, a községek költségvetése és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti kölcsönös pénzügyi kapcsolatokat, valamint a községek költségvetésének és a nagyobb területi egységek költségvetésének pénzügyi kapcsolatait más jogi személyekkel és természetes személyekkel szemben.
(2) A jelen törvény rendelkezései ugyanolyan mértékben, mint a községekre, vonatkoznak a jogi személyiséggel bíró városrészekre is; a városrészek költségvetési bevételeinek és kiadásainak megállapítása során a jelen törvény szerint tekintetbe kell venni a külön jogszabály szerinti statútumban meghatározott feltételeket.3)
(3) A községekre és a nagyobb területi egységekre, valamint az általuk létrehozott költségvetési szervezetekre, mint a közigazgatási szektor részeire, külön jogszabály vonatkozik4) a jelen törvényben felsorolt eltérésekkel.

2. §
A fogalmak meghatározása
A jelen törvény olvasatában
a) a visszatérítendő finanszírozási források alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének azon eszközei értendők, melyek felvett hitelekből, kölcsönökből, visszatérítendő pénzügyi támogatásokból, váltókból és a község vagy a nagyobb területi egység által kiadott önkormányzati kötvényekből származnak,
b) a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének többlete alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadásai közötti pozitív különbözet értendő, melyet a 10. §, 3. bek. a) és b) pontjai szerint állapítanak meg,
c) a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének hiánya alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadásai közötti negatív különbözet értendő, melyet a 10. §, 3. bek. a) és b) pontjai szerint állapítanak meg.

3. §
Az állam, valamint a községek költségvetése és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatok
(1) Az állam, valamint a községek költségvetése és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatok a következők:
a) az állam kezelésében lévő adókból való részesedés,
b) az átruházott államigazgatási feladatok kiadásait fedező támogatások,
c) további támogatások, az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban.
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat külön jogszabály határozza meg,5) végrehajtását pedig az adóhivatalokon keresztül biztosítják.6) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat az állami költségvetés adott fejezetének kezelőjén keresztül biztosítják, melynek hatáskörébe a községre vagy a nagyobb területi egységre átruházott államigazgatási feladat tartozik. Az 1. bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium“) vagy az állami költségvetés adott fejezete kezelőjének segítségével biztosítják, melynek hatáskörébe a finanszírozandó tevékenység tartozik.
(3) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat külön jogszabályok alapján folyósítják.7) A kiadások fedezésére, melyekre az 1. bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat folyósítják, előleget lehet folyósítani.
(4) Ha a községre vagy a nagyobb területi egységre törvénnyel ruházzák át az államigazgatási feladat teljesítését, az így átruházott államigazgatási feladatok teljesítésének költségeit a község vagy a nagyobb területi egység részére az állami költségvetésből folyósítják, az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott terjedelemben.
(5) Az állami költségvetés és a községek költségvetése közötti, valamint az állami költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatok javaslatát a pénzügyminisztérium a községek országos szövetségeivel és a nagyobb területi egységek képviselőivel megvitatja, mielőtt a stabilitási program7a) és a közigazgatási költségvetési javaslat a Szlovák Köztársaság kormányához megtárgyalás céljából, külön jogszabály szerint, benyújtásra kerülne;4) egyúttal megtárgyalja a községek és a nagyobb területi egységek bevételeinek, kiadásainak, többletének vagy hiányának, mint a közigazgatás költségvetése részeinek előrelátható alakulását is.
(6) Ha a községek, külön jogszabály szerint, közös községi hivatalt vagy társult községeket hoznak létre,8) az illetékes minisztérium vagy a külön jogszabály szerinti jogalany, annak a községnek folyósíthatja a szóban forgó községek számára járó támogatást, a közös községi hivatalt vagy községek társulását létrehozó összes község előzetes jóváhagyása után, amelyben a közös községi hivatal vagy a községek társulásának a székhelye található.


MÁSODIK RÉSZ
A területi önkormányzatok költségvetése

4. §
A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének szerepe és tartalma
(1) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési év pénzügyi gazdálkodásának alapvető eszköze, mellyel az adott költségvetési évben a község és a nagyobb területi egység feladatainak és működésének finanszírozását irányítják. A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése a közigazgatási szektor költségvetésének részét képezi.9)
(2) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.
(3) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése kifejezi a község és a nagyobb területi egység gazdálkodásának önállóságát. Tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat, amelyek kifejezik a község vagy a nagyobb területi egység területén működő jogi személyekkel és természetes személy-vállalkozókkal, valamint az e területen élő lakossággal kapcsolatos pénzügyi viszonyait, melyek számukra a törvényekből és más általános érvényű jogszabályokból, a községek általános érvényű rendeleteiből és a nagyobb területi egységek általános érvényű rendeleteiből, valamint szerződésekből erednek. A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése magába foglalja a 3. §, 1. bekezdése szerinti pénzügyi kapcsolatokat is.
(4) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének részét képezi a költségvetési szervezetek bevételeinek és kiadásainak költségvetése és a község vagy a nagyobb területi egység által, külön jogszabály szerint létrehozott támogatott szervezetek juttatásai,4) valamint az azon jogi személyekhez fűződő pénzügyi kapcsolatok, melyeknek az alapítója. A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek gazdálkodására külön jogszabály vonatkozik.4)
(5) A község költségvetése tartalmazza azokat az előirányzatokat és célokat is, amelyeket a község a községi költségvetés (a továbbiakban csak „a község programja") kiadásaiból fog megvalósítani, ez nem érvényes, ha a 2000-nél kevesebb lakosú község községi képviselőtestülete úgy dönt, hogy nem alkalmazza a község programját. A nagyobb területi egység költségvetése tartalmazza azokat az előirányzatokat és célokat is, amelyeket a nagyobb területi egység a nagyobb területi egység költségvetésének (a továbbiakban csak „a nagyobb területi egység programja") kiadásaiból fog megvalósítani.
(6) A község költségvetése tartalmazhatja más községek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait, valamint a nagyobb területi egység költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is, amelynek területébe a község tartozik, ha közös feladatot valósítanak meg. A nagyobb területi egység költségvetése tartalmazhatja más nagyobb területi egységek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is, valamint a területén található községek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is.
(7) A közigazgatás alanyaiként a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése hiányának, valamint a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése többletének kiszámítására az Európai Unióban érvényes, egységes módszertan alkalmazandó. A község költségvetésében és a nagyobb területi egység költségvetésében költségvetési osztályozás alkalmazandó, a külön előírással összhangban.10)

5. §
A községi költségvetés bevételei
(1) A községi költségvetés bevételei a következők:
a) a helyi adókból és illetékekből származó bevételek, külön jogszabály szerint,11)
b) a nem adóból, a község vagyonából és vagyonának átruházásából, valamint a község és költségvetési szervezeteinek tevékenységéből származó bevételek, a jelen vagy külön törvény szerint,
c) a község pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,
d) a község által, a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott bírságok,
e) ajándékok és a község javára szervezett önkéntes gyűjtések bevételei,
f) az állam kezelésében lévő adókból való részesedések, külön jogszabály szerint,5)
g) az állami költségvetésből származó támogatások az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó támogatások,
h) az állami költségvetésből származó további támogatások az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,
i) a nagyobb területi egység költségvetéséből vagy más község költségvetéséből származó célzott támogatások, a külön jogszabályok szerinti szerződések megvalósítására,12)
j) az Európai Uniótól származó eszközök és konkrét célokra felhasználható, más külföldi forrásokból folyósított eszközök,
k) egyéb, külön jogszabályokban meghatározott bevételek.
(2) A község feladatainak megvalósítására felhasználhatja a követőző forrásokat is:
a) költségvetésen kívüli pénzalapok eszközei (a továbbiakban csak „pénzalapok“),
b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,
c) visszatérítendő pénzügyi források,
d) összevont eszközök.
(3) A községi költségvetés saját bevételeinek tekintendők a községi költségvetés azon bevételei, melyek az 1. bekezdés a)-f) pontjaiban kerültek felsorolásra. Saját bevételnek tekintendők az 1. bekezdés k) pontja szerinti bevételek is, ha erről külön jogszabály így rendelkezik. A községi költségvetés saját bevételeinek felhasználásáról a község önállóan dönt. Ez nem érvényes az ajándékozás esetében, ha az ajándékozó meghatározza a célt, amelyre az ajándékozott eszközök felhasználhatók. A községi költségvetés 1. bekezdés g)-j) pontjai szerinti bevételeit a község csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket folyósították.

6. §
A nagyobb területi egység költségvetésének bevételei
(1) A nagyobb területi egység költségvetésének bevételei a következők:
a) a nem adóból, a nagyobb területi egység vagyonából és vagyonának átruházásából, valamint a nagyobb területi egység és költségvetési szervezeteinek tevékenységéből származó bevételek, a jelen vagy külön törvény szerint,
b) a nagyobb területi egység pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,
c) a nagyobb területi egység által, a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott bírságok,
d) ajándékok és a nagyobb területi egység javára szervezett önkéntes gyűjtések bevételei,
e) az állam kezelésében lévő adókból való részesedések, külön jogszabály szerint,5)
f) az állami költségvetésből származó támogatások az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó támogatások,
g) az állami költségvetésből származó további támogatások az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,
h) a községi költségvetéséből vagy más nagyobb területi egység költségvetéséből származó célzott támogatások, a külön jogszabályok szerinti szerződések megvalósítására,13)
i) az Európai Uniótól származó eszközök és konkrét célokra felhasználható, más külföldi forrásokból folyósított eszközök,
j) egyéb, külön jogszabályokban meghatározott bevételek.
(2) A nagyobb területi egység céljai megvalósítására felhasználhatja a követőző forrásokat is:
a) pénzalapok eszközei,
b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,
c) visszatérítendő pénzügyi források,
d) összevont eszközök.
(3) A nagyobb területi egység saját költségvetési bevételeinek tekintendők a nagyobb területi egység költségvetésének azon bevételei, melyek az 1. bekezdés a)-e) pontjaiban kerültek felsorolásra. Saját bevételnek tekintendők az 1. bekezdés j) pontja szerinti bevételek is, ha erről külön jogszabály rendelkezik. A nagyobb területi egység saját költségvetési bevételeinek felhasználásáról a nagyobb területi egység önállóan dönt. Ez nem érvényes az ajándékozás esetében, ha az ajándékozó meghatározza a célt, amelyre az ajándékozott eszközök felhasználhatók. A nagyobb területi egység az 1. bekezdés f)-i) pontjai szerinti költségvetési bevételeket csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket folyósították.

7. §
A községi költségvetés kiadásai
(1) A községi költségvetéséből fedezendők a következők:
a) a község kötelezettségei, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséből következnek,
b) a község önkormányzati hatáskörének gyakorlásával összefüggő kiadások, külön jogszabályok szerint, valamint a község által létrehozott költségvetési szervezetek és támogatott szervezetek tevékenységének kiadásai,
c) az átruházott államigazgatási feladatok teljesítésének kiadásai, külön jogszabályok szerint,
d) a község vagyonának és más személyek vagyonának – melyet feladatainak ellátása érdekében használ a község – kezelésével, karbantartásával és gyarapításával összefüggő kiadások, külön jogszabályok szerint,
e) más községgel vagy a nagyobb területi egységgel, esetleg további személyekkel való együttműködésből származó kötelezettségek, melyek a község hatásköréből következő feladatok biztosítását szolgálják, beleértve a közös tevékenység során létrejött kötelezettségeket is,
f) a község nemzetközi együttműködéséből következő kiadások,
g) a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi segélyek kamatai,
h) a község által kiadott értékpapírok kibocsátásával összefüggő kiadások és a belőlük származó hozamok fedezésének kiadásai,
i) külön jogszabályokban meghatározott egyéb kiadások.
(2) A községi költségvetésből támogatás nyújtható azon jogi személyeknek, melyek alapítója a község, éspedig konkrét feladatokra, valamint közérdekű akciókra vagy a község területének fejlesztése érdekében. A község támogatást nyújthat más községek vagy a nagyobb területi egység részére, ha az a község számára bizonyos feladatokat lát el, vagy ha az azok területén történt természeti katasztrófa, szerencsétlenség vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolása során nyújtott segítségről van szó.
(3) Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére az állami költségvetésből folyósított eszközök megérkezéséig a község felhasználhatja saját bevételeit is. Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére folyósított állami költségvetésből származó eszközök megérkezése után a község az állami költségvetés eszközeit jóváírja a saját költségvetése javára.
(4) A 2. bekezdésben nem szereplő jogi személy számára és természetes személy-vállalkozó számára, melynek székhelye vagy állandó lakhelye a község területén van, vagy a község területén működnek, végzik tevékenységüket, vagy a község lakóinak nyújtanak szolgáltatásokat, a község csak a közhasznú szolgáltatások támogatására,14) közhasznú vagy közérdekű célokra,15) valamint a vállalkozás és a foglalkoztatottság támogatására folyósíthat támogatást, a község általános érvényű rendeletében megállapított feltételekkel összhangban. Pozsony és Kassa városrészei városuk egész területén folyósíthatnak támogatásokat.
(5) Ha a község a községek társulását létrehozó szerződés alapján együttműködik,8) vagy külön jogszabály szerint jogi személyt alapít,16) vagy külön jogszabály szerint alapított jogi személy vállalkozásában tulajdonrészt szerez,16) költségvetési eszközeit felhasználhatja a tagdíj kiegyenlítésére, a külön jogszabály szerint létrehozandó jogi személy alapítására16) vagy a tulajdonrész megszerzésére az ilyen jogi személy vállalkozásában.
(6) Az adott költségvetési évre a község költségvetésében a 2. és 4. bekezdés szerinti eszközök a konkrét akció, feladat vagy felhasználási cél szerint számolandók el. A község költségvetésének éves zárszámadásába tartoznak, és folyósításukkal nem növelhető a község teljes adósságállománya. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön előírás rendelkezései vonatkoznak.16a)
(7) A község által alapított jogi személynek és a 4. bekezdés szerinti jogi személynek csak akkor nyújtható juttatás a község költségvetéséből, ha erre a jogi személyre nem szabták ki jogerősen a juttatások vagy támogatások elfogadása tilalmának büntetését vagy az Európai Unió alapjaiból nyújtott segítség és támogatás elfogadása tilalmának büntetését.

8. §
A nagyobb területi egység költségvetésének kiadásai
(1) A nagyobb területi egység költségvetéséből fedezendők a következők:
a) a nagyobb területi egység kötelezettségei, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséből következnek,
b) a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerinti önkormányzati hatáskörének gyakorlásával összefüggő kiadások, valamint a nagyobb területi egység által létrehozott költségvetési szervezetek és dotációs szervezetek tevékenységének kiadásai,
c) a külön jogszabályok szerint átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezése,
d) a nagyobb területi egység vagyonának és más személyek vagyonának – melyet külön jogszabályi rendelkezések szerint feladatainak ellátása érdekében használ a nagyobb területi egység – kezelésével, karbantartásával és gyarapításával összefüggő kiadások,
e) más nagyobb területi egységgel vagy községgel, esetleg további személyekkel való együttműködésből származó kötelezettségek, melyek a nagyobb területi egység hatásköréből következő feladatok biztosítását szolgálják, beleértve a közös tevékenység során létrejött kötelezettségeket is,
f) nemzetközi együttműködésből vagy nemzetközi társulásokban való tagságból következő kiadások,17)
g) a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi segélyek kamatai,
h) a nagyobb területi egység által kiadott értékpapírok kibocsátásával összefüggő kiadások és a belőlük származó hozamok fedezésének kiadásai,
i) külön jogszabályokban meghatározott egyéb kiadások.
(2) A nagyobb területi egység költségvetéséből támogatás nyújtható azon jogi személyeknek, melyek alapítója a nagyobb területi egység, éspedig konkrét feladatokra, valamint közérdekű akciókra vagy a nagyobb területi egység területének fejlesztésére.
(3) Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére az állami költségvetésből folyósított eszközök megérkezéséig a nagyobb területi egység felhasználhatja saját bevételeit is. Az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére folyósított állami költségvetésből származó eszközök megérkezése után a nagyobb területi egység az állami költségvetés eszközeit jóváírja a saját költségvetése javára.
(4) A nagyobb területi egység támogatásokat nyújthat a területén lévő községek számára a közös feladatok finanszírozásában való részvételként, a nagyobb területi egység területének fejlesztése érdekében. A nagyobb területi egység támogatást nyújthat más községek vagy nagyobb területi egység részére, ha az azok területén történt természeti katasztrófa, szerencsétlenség vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolása során nyújtott segítségről van szó.
(5) A 2. és 4. bekezdésben nem szereplő jogi személy számára és természetes személy-vállalkozó számára, melynek székhelye vagy állandó lakhelye a nagyobb területi egység területén van, vagy amely a nagyobb területi egység területén működik, tevékenységet fejt ki vagy a nagyobb területi egység lakóinak szolgáltatást nyújt, a nagyobb területi egység csak a közhasznú szolgáltatások támogatására, 14) közhasznú vagy közérdekű célokra,15) valamint a vállalkozás és a foglalkoztatottság támogatására folyósíthat dotációt, a nagyobb területi egység általános érvényű rendeletében megállapított feltételekkel összhangban.
(6) Ha a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint jogi személyt alapít,16) vagy külön jogszabály szerint alapított jogi személy vállalkozásában tulajdonrészt szerez,16) a nagyobb területi egység költségvetési eszközeit felhasználhatja ezekre a célokra; költségvetési eszközeit tagdíj kiegyenlítésére is felhasználhatja.17)
(7) Az adott költségvetési évre a nagyobb területi egység költségvetésében a 2., 4. és 5. bekezdés szerinti eszközök, a konkrét akció, feladat vagy felhasználási cél szerint számolandók el. Ezek a nagyobb területi egység költségvetésének éves zárszámadásába tartoznak, és folyósításukkal nem növelhető a nagyobb területi egység teljes adósságállománya. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön előírás rendelkezései vonatkoznak.16a)
(8) A nagyobb területi egység által alapított jogi személynek és az 5. bekezdés szerinti jogi személynek csak akkor nyújtható juttatás a nagyobb területi egység költségvetéséből, ha erre a jogi személyre nem szabták ki jogerősen a juttatások vagy támogatások elfogadása tilalmának büntetését vagy az Európai Unió alapjaiból nyújtott segítség és támogatás elfogadása tilalmának büntetését.


HARMADIK RÉSZ
A költségvetési eljárás

9. §
Többéves költségvetés
(1) A többéves költségvetés a község vagy a nagyobb területi egység pénzügyi politikájának középtávú gazdasági eszköze, melyben hatáskörük keretében kifejtik a terület fejlesztésének és a lakosság szükségletei kielégítésének tervezetét, beleértve a község programjait vagy a nagyobb területi egység programjait, minimálisan három költségvetési évre.
Többéves költségvetést a következők alkotják:
a) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési évre,
b) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési év után következő évre,
c) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése arra az évre, amely az után az év után következik, melynek költségvetését a b) pont alapján állítják össze.
(2) A többéves költségvetés részét képezik a külön előírás szerinti adatok is.17aa)
(3) A többéves költségvetés ugyanolyan tagolódásban állítandó össze, mint amilyenben a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése (10. §, 3. bekezdés).
(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontjában említett költségvetések bevételei és kiadásai nem kötelező érvényűek.

10. §
A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének összeállítása és tagolódása
(1) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének összeállítása elsősorban a többéves költségvetésből, az állam által kezelt adókból külön jogszabály szerint származó részesedési bevételekből,5) valamint a közigazgatás jóváhagyott költségvetéséből17ab) indul ki.
(2) A község és a nagyobb területi egység költségvetésének összeállítása során köteles előnyben részesíteni az összes olyan kötelezettsége fedezetének biztosítását, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelességei teljesítéséből erednek.
(3) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése belsőleg a következőkre tagolódik:
a) folyó bevételek és a folyó kiadások (a továbbiakban csak „folyó költségvetés“),
b) tőkejövedelmek és tőkekiadások (a továbbiakban csak „tőkeköltségvetés“),
c) pénzügyi operációk.
(4) A 3. bekezdés szerint a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése külön előírás szerinti18) szervhez nyújtandó be jóváhagyás céljából, legalább olyan tagolásban, amely megfelel a költségvetési osztályozás gazdasági osztályozása fő kategóriáinak. Egyúttal jóváhagyás céljából benyújtandó a község programja és a nagyobb területi egység programja szerinti kiadások költségvetése is.
(5) A község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének folyó bevételei az 5. § 1. bekezdése szerinti bevételek vagy a 6. § 1. bekezdése szerinti bevételek, a költségvetési osztályozás szerinti tagolásban, kivéve azokat a bevételeket, amelyek a költségvetési osztályozás szerint tőkejövedelmeknek számítanak. A községek költségvetésének vagy a nagyobb területi egységek folyó kiadásainak és beruházásainak lényegi meghatározását és azok egységes osztályozását a költségvetési osztályozás tartalmazza.
(6) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének részét képezik a pénzügyi operációk is, melyekkel a község pénzalapjainak eszközeiből és a nagyobb területi egység pénzalapjainak eszközeiből átutalásokat hajtanak végre, valamint megtérülő finanszírozási forrásokat hoznak létre és ilyeneket törlesztenek. Pénzügyi operációknak tekintendők a község költségvetéséből vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből folyósított kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi támogatások és azok törlesztései, a kiállított és elfogadott váltók, valamint a tulajdonrészek eladása és beszerzése. A pénzügyi operációk nem képezik részét a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetési bevételeinek és kiadásainak. A pénzügyi operációk részletes osztályozását a költségvetési besorolás tartalmazza. A község vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből visszatérítendő pénzügyi támogatást nyújthat az általa alapított jogi személynek, miközben erre a célra nem használhat fel visszatérítendő finanszírozási forrásokat.
(7) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése a 3. bekezdés értelmében úgy állítandó össze, hogy az kiegyensúlyozott vagy többletes legyen. A község vagy a nagyobb területi egység kötelesek úgy összeállítani folyó költségvetésüket, hogy az kiegyensúlyozott vagy többletes legyen. A folyó költségvetést akkor lehet deficitesként összeállítani, ha a folyó költségvetés kiadásai között olyan tételek merítése van előirányozva, melyek pénzügyi fedezésére az előző időszakban – az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály alapján17a) – támogatáshoz jutottak, és azt a költségvetési év végéig nem merítették ki; az így összeállított folyó költségvetés deficitje nem lehet több, mint ezeknek a ki nem merített eszközöknek az összege. A tőkeköltségvetés kiegyensúlyozottként vagy többletesként állítandó össze; a tőkeköltségvetést akkor lehet deficitesként összeállítani, ha ezt a deficitet a község vagy a nagyobb területi egység előző évekből maradt pénzeszközökből, visszatérítendő finanszírozási forrásokból, vagy a folyó költségvetés adott költségvetési évben keletkezett többletéből fedezni tudja. Amennyiben a folyó költségvetés vagy tőkeköltségvetés többletesként van összeállítva, az adott költségvetés többlete a visszatérítendő pénzügyi források megtérítésére használható fel.
(8) A község és a nagyobb területi egység a költségvetés összeállítása során köteles a jelen törvény rendelkezésein kívül figyelembe venni a külön előírás rendelkezéseit is.17b)
(9) Ha a költségvetési év során a község vagyona vagy a nagyobb területi egység vagyona balesetveszélyes állapotának eltávolítása, vagy elemi csapások által okozott károk felszámolása vagy más rendkívüli körülmények következtében olyan folyó kiadások megtérítésének szüksége merül fel, melyek nem szerepelnek a költségvetésben és a folyó költségvetés bevételei nem fedezik azokat, a község vagy a nagyobb területi egység képviselőtestületének döntése alapján a tartalékalap eszközeit is felhasználhatja. A tartalékalap eszközeit a község vagy a nagyobb területi egység képviselőtestületének döntése alapján a folyó költségvetés azon kötelezettségeinek rendezésére is felhasználhatja, amelyek a korábbi költségvetési évek során keletkeztek, legfeljebb az előző költségvetési év alapján kimutatott folyó költségvetési többlet összegéig.
(10) A folyó költségvetés bevételei és kiadásai között időbeli eltérés kiegyenlítésére felhasználhatók a tőkeköltségvetés bevételei, ha azok a költségvetésben előirányzott célú felhasználási időpontig, de legkésőbb a költségvetési év végéig megtérülnek.

11. §
A költségvetési provizórium
(1) Ha a község költségvetését vagy a nagyobb területi egység költségvetését a következő költségvetési évre a község illetékes szerve vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint18) illetékes szerve a folyó év december 31-éig nem hagyja jóvá, a község vagy a nagyobb területi egység az előző költségvetési év községi költségvetése vagy nagyobb területi egység költségvetése szerint gazdálkodik, miközben a költségvetési provizórium ideje alatt megvalósított kiadások, havi lebontásban, nem léphetik túl az előző költségvetési év jóváhagyott községi költségvetésének vagy nagyobb területi egység költségvetésének az 1/12 részét. A fentiek alól a költségvetési provizórium alatt megvalósult azon kiadások képeznek kivételt, melyeket az előző költségvetési évben meghatározott fizetési határidőkkel összhangban térítenek, valamint a költségvetési provizórium ideje alatt megvalósult azon kiadások, melyek külön jogszabályok szerinti kötelező kifizetések. A költségvetési provizórium során a község és a nagyobb területi egység nem nyújthatnak támogatást a 7. § 4. bek. és a 8. § 5. bek. szerint; ez nem érvényes, ha a község és a nagyobb területi egység által folyósított támogatásokat külön előírás határozza meg.17c)
(2) A község és a nagyobb területi egység a költségvetési provizórium során legkésőbb a folyó év december 31-éig elfogadja költségvetését az adott költségvetési évre. A költségvetési provizórium alatt megvalósult költségvetési bevételeket és kiadásokat bele kell számolni a község és a nagyobb területi egység költségvetésébe annak a jóváhagyását követően.

12. §
A költségvetés bontása és a költségvetési gazdálkodás
(1) A község és a nagyobb területi egység a költségvetés jóváhagyása után végrehajtja annak bontását az alapítói hatáskörében működő költségvetési szervezetekre és támogatott szervezetekre, beleértve a község programjaira vagy a nagyobb területi egység programjaira szánt kiadások bontását is.
(2) A községek és nagyobb területi egységek a jóváhagyott költésvetés szerinti költségvetési eszközökkel gazdálkodnak, és az év folyamán külön jogszabály szerint ellenőrzik a költségvetési eszközökkel való gazdálkodást,18) valamint figyelemmel kísérik és értékelik a község programjainak vagy a nagyobb területi egység programjainak teljesítését.
(3) A község és a nagyobb területi egység a költségvetési év során figyelemmel kíséri a költségvetés szerinti gazdálkodás alakulását, és szükség esetén változtatást hajt végre költségvetésében, elsősorban növeli bevételeit vagy csökkenti kiadásait annak érdekében, hogy a folyó költségvetés a költségvetési év végére kiegyenlített legyen, miközben deficit a község vagy a nagyobb területi egység folyó költségvetésében csak a 10. § 9. bekezdése szerint, a tartalékalap eszközeinek felhasználásából kifolyólag, vagy az előző években fel nem használt, célirányosan folyósított állami költségvetésből, Európai Unió költségvetéséből származó vagy külön jogszabály szerinti17a) eszközök felhasználásából kifolyólag jöhet létre.
(4) A község és a nagyobb területi egység a pénzügyminisztérium számára köteles biztosítani a gazdálkodásáról szóló szükséges adatokat, melyek a közigazgatási költségvetési javaslat, az állami zárszámadási javaslat és a Szlovák Köztársaság összesített éves jelentése javaslatának kidolgozásához szükségesek, amelyeknek a saját webhelyén történő közzétételére jogosult a pénzügyminisztérium. A község és a nagyobb területi egység a közigazgatás költségvetési javaslatának kidolgozásához szükséges adatokat az önkormányzati költségvetési információs rendszer RIS.SAM segítségével juttatja el a pénzügyminisztériumnak (a továbbiakban csak, mint „költségvetési információs rendszer“).
A község és a nagyobb területi egység a következő adatokat kötelesek megadni a költségvetési információs rendszerbe, az alábbi terjedelemben és határidőkkel:
a) az adott költségvetési évre elfogadott költségvetést és a többéves költségvetés következő évekre szóló költségvetéseit, legkésőbb 20 naptári napon belül, a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint illetékes szerve által történt jóváhagyást követően;18) ha a község költségvetését vagy a nagyobb területi egység költségvetését a következő költségvetési évre a folyó év december 31-éig elfogadták, a község és a nagyobb területi egység az elfogadott költségvetés adatait a következő költségvetési év január 10-éig továbbítja, legalább olyan tagolásban, amely megfelel a költségvetési osztályozás gazdasági osztályozása fő kategóriái szintjének, és az adott költségvetési évre elfogadott költségvetést, valamint a többéves költségvetés következő évekre szóló költségvetéseit legkésőbb a következő költségvetési év január 31-éig továbbítja, miközben a költségvetési provizórium során a község és a nagyobb területi egység az előző költségvetési év elfogadott költségvetési adatai ebben a terjedelemben és ezekkel a határidőkkel továbbítják,
b) a módosított költségvetést, legkésőbb a következő naptári hónap 30. napjáig, amely azt a hónapot követi, amelyben a költségvetés módosítását a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint illetékes szerve elfogadta,18) és a költségvetési év december havi módosított költségvetését legkésőbb a következő költségvetési év február 5-ig,
c) negyedévente a költségvetés valós teljesítését, a költségvetési év március 31-i, június 30-i és szeptember 30-i helyzete szerint, legkésőbb az adott időszak végét követő 30 naptári napon belül, valamint a költségvetési év december 31-i helyzete szerint, legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig,
d) a község programjából és a nagyobb területi egység programjából csak a község elfogadott programjának és a nagyobb területi egység programjának adatait, legkésőbb az a) pontban szereplő határidőkön belül és a szóban forgó program valós teljesítését a költségvetési év december 31-i helyzete szerint, legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig.
(5) Ha a község vagy a nagyobb területi egység nem teljesíti a jelen törvényből eredő kötelezettségeit, a pénzügyminisztérium azok teljesítéséig leállíthatja az állami költségvetés támogatásaiból származó pénzeszközök folyósítását.
(6) A község tárgyi eszközeinek és immateriális javainak, valamint a nagyobb területi egység tárgyi eszközeinek és immateriális javainak leírását külön jogszabály határozza meg.19)

13. §
A költségvetési eszközök időbeli és célirányos felhasználása
(1) A községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése teljesítésébe csak azok a bevételek, kiadások és pénzügyi operációk tartoznak bele, melyek az adott költségvetési évben valósultak meg. A bevétel vagy a kiadás besorolása szempontjából a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése teljesítésébe az adott költségvetési évben az a nap a meghatározó, melyen az eszközök jóváírása vagy leírása a község vagy a nagyobb területi egység megfelelő számláján megtörtént.
(2) A költségvetési eszközöket csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre a község költségvetésében vagy a nagyobb területi egység költségvetésében jóváhagyásra kerültek.
(3) A község vagy a nagyobb területi egység indokolt kérvény alapján mentességet adhat azon költségvetési eszközök időbeli felhasználása alól, melyeket az adott költségvetési évben a község vagy a nagyobb területi egység támogatások formájában folyósított, kivételt képeznek ez alól a 3. § 1. bekezdésének b) és c) pontja szerinti támogatásokból származó költségvetési eszközök.

14. §
A költségvetés módosításai és a költségvetési intézkedések
(1) A költségvetés módosításait, beleértve a község programjainak vagy a nagyobb területi egység programjainak módosításait is, a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint18) illetékes szerve hagyja jóvá, kivételt képeznek ez alól az állami költségvetésből és az Európai Uniótól származó célirányosan meghatározott eszközök, valamint más külföldi forrásokból konkrét célra folyósított eszközök, továbbá a közigazgatás más alanyainak költségvetéséből származó eszközök, valamint az ajándékok, ha az ajándékozó meghatározza az ajándék felhasználásának célját.
(2) A község vagy a nagyobb területi egység illetékes szerve a költségvetési év folyamán költségvetési intézkedésekkel hajtja végre a költségvetés módosításait, amelyek a következők:
a) a költségvetési eszközök áthelyezése az elfogadott költségvetés keretében, miközben az összbevételek és összkiadások nem változnak,
b) a bevételek engedélyezett túllépése és megkötése,
c) a kiadások engedélyezett túllépése és megkötése,
d) a pénzügyi műveletek engedélyezett túllépése és megkötése.
(3) A község és a nagyobb területi egység a 2. bekezdés d) pontjában szereplő költségvetési intézkedéseket az adott költségvetési év augusztus 31-ig hajthatják végre. A község és a nagyobb területi egység a költségvetési év folyamán, a fenti határidőn túl csak olyan módosításokat hajthat végre a költségvetésben, amelyek nem növelik a község vagy a nagyobb területi egység költségvetésének hiányát, kivéve azokat a költségvetési módosításokat, amelyek a község vagyonának vagy a nagyobb területi egység vagyona balesetveszélyes állapotának elhárítását szolgálják, vagy az elemi csapások által okozott vagy más rendkívüli körülmények következtében létrejött károk felszámolását szolgálják, vagy a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak, az Európai Területi Együttműködés operatív programjainak finanszírozásával összefüggő kiadások, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programok.
(4) A község és a nagyobb területi egység operatív nyilvántartást vezet a költségvetési év során végrehajtott összes költségvetési intézkedésről.

15. §
Pénzalapok
(1) A község és a nagyobb területi egység pénzalapokat hozhatnak létre. A pénzalapok forrásai elsősorban a következők lehetnek:
a) az előző költségvetési évből származó költségvetési többlet,
b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,
c) az előző költségvetési évekből származó pénzalapok egyenlegei és a bevételi pénzügyi operációk egyenlegei, kivéve a fel nem használt visszatérítendő pénzügyi források maradékait.
(2) A pénzalapok egyenlegei az év végén nem vesznek el. A pénzalapok felhasználásáról a község képviselőtestülete és a nagyobb területi egység képviselőtestülete dönt.
(3) A község és a nagyobb területi egység a pénzalapok eszközeit költségvetése által használja, kivéve az eszközök egyes pénzalapok közötti kölcsönös átutalását, valamint azokat az eseteket kivéve, mikor a pénzalapok eszközeit a költségvetési év során, csak költségvetésének bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére használja.
(4) A község és a nagyobb területi egység tartalékalapot hoznak létre, melynek összegét képviselőtestületük határozza meg, ez azonban nem lehet kevesebb, mint a 16. § 6. bekezdése szerint megállapított költségvetési többlet 10%-a.

16. §
A község zárszámadása, a nagyobb területi egység zárszámadása
(1) A költségvetési év befejezése után a község és a nagyobb területi egység a költségvetési gazdálkodás adatait összegezve kidolgozza a község zárszámadását és a nagyobb területi egység zárszámadását.
(2) A község és a nagyobb területi egység pénzügyileg rendezik gazdálkodásukat, beleértve az általuk létrehozott vagy alapított jogi személyekhez fűződő pénzügyi kapcsolatukat, valamint azokhoz a természetes személyekhez-vállalkozókhoz és jogi személyekhez fűződő kapcsolatukat, amelyeknek saját költségvetésükből eszközöket folyósítottak; rendezik továbbá az állami költségvetéshez, az állami alapokhoz, más községek költségvetéséhez és más nagyobb területi egységek költségvetéséhez fűződő kapcsolatukat is.
(3) A község és a nagyobb területi egység köteles külön jogszabály szerint hitelesíttetni a számviteli beszámolót.19) A számviteli beszámoló hitelesítése során a könyvvizsgáló a 10. § 7. és 8. bek., 16. § 12. bek., 17. § és a 19. § 1. bek. szerint a kötelességek betartását is ellenőrzi.
(4) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a 3. bekezdés értelmében a jelen törvényből eredő kötelességek megszegését állapítja meg, köteles e tényeket a pénzügyminisztériumnak írásban jelenteni; a pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult e tények felülvizsgálatára, miközben külön jogszabály szerint, arányosan jár el.20)
(5) A község zárszámadása és a nagyobb területi egység zárszámadása elsősorban a következőket tartalmazza:
a) a költségvetés teljesítésének adatait a 10. § 3. bekezdés szerinti tagolásban, a költségvetési besorolással összhangban,
b) az aktívák és passzívák mérlegét,
c) az adósságállomány állapotának és alakulásának áttekintését,
d) a hatáskörükben működő támogatott szervezetek gazdálkodásáról szóló adatokat,
e) a 7. § 4. bek. és a 8. § 5. bek. szerint nyújtott támogatások áttekintését az egyes kedvezményezettek szerinti tagolásban, ha ezeket a község és a nagyobb területi egység más módon nem teszi közzé,
f) a vállalkozói tevékenység költségeinek és hozamainak adatait,
g) a község programjainak és a nagyobb területi egység programjainak teljesítésének értékelését.
(6) Ha a költségvetési évben a külön jogszabállyal összhangban20a) az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály alapján17a) az előző költségvetési évben elkülönített célokra folyósított, fel nem használt eszközöket is fel lehet használni, ezek a fel nem használt eszközök a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése többletének rendezése során a 10. §, 3. bekezdésének a) és b) pontja szerinti pénzalapok létrehozására nem használhatók fel. A község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének előző mondat szerinti többlete a tartalékalap, esetleg más pénzalap forrása lesz.
(7) A 6. bekezdés szerinti fel nem használt eszközöket a község vagy a nagyobb területi egység külön számlára utalja és a következő költségvetési években besorolja azokat a község költségvetésébe vagy a nagyobb területi egység költségvetésébe mint bevételi pénzügyi operációt. Az eszközök meghatározott célra való felhasználása a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadása lesz a következő költségvetési években.
(8) A 6. bekezdés szerinti költségvetési többlet felhasználásáról a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete határoz, a község zárszámadásának vagy a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása során. A 10. § 3. bekezdésének a) és b) pontja szerinti költségvetési hiányt a község és a nagyobb területi egység elsősorban a tartalékalapból, további pénzalapokból vagy visszatérítendő finanszírozási forrásokból egyenlíti ki; a hiány finanszírozásának módját a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete a község vagy a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása alkalmával hagyja jóvá.
(9) A község zárszámadási javaslatának és a nagyobb területi egység zárszámadási javaslatának elfogadása előtt nyilvános vitára kell azokat bocsátani, külön jogszabály szerint.18)
(10) A község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása a következő kijelentések valamelyikével zárul:
a) az egész éves gazdálkodás fenntartások nélkül elfogadásra került,
b) az egész éves gazdálkodás fenntartásokkal került elfogadásra.
(11) Ha a zárszámadást fenntartásokkal fogadták el, a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete köteles intézkedéseket hozni a hiányosságok kiküszöbölésére.
(12) A zárszámadás javaslatát a község és a nagyobb területi egység a költségvetési év letelte után legkésőbb hat hónapon belül köteles megtárgyalni.


NEGYEDIK RÉSZ
A költségvetési gazdálkodás szabályai

17. §
A visszatérítendő finanszírozási források felhasználásának szabályai
(1) A község és a nagyobb területi egység köteles a visszatérítendő finanszírozási források felhasználása során betartani a 2 – 7. bekezdésekbe foglalt szabályokat.
(2) A község és a nagyobb területi egység a visszatérítendő finanszírozási forrásokat csak beruházási kiadások kifizetésére használhatja fel. A költségvetési év során a folyó költségvetés bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére ezek a finanszírozási források kivételes esetben használhatók, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési év végéig a folyó költségvetés bevételeiből kifizetésre kerülnek.
(3) Az állami pénzügyi aktívumokból nyújtott eszközök felhasználása esetén a 2. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó. Az önkormányzati kötvények kibocsátására külön jogszabály vonatkozik.21)
(4) A község és a nagyobb területi egység csak olyan visszatérítendő finanszírozási forrásokból és beruházási beszállítói hitelekből21a) eredő kötelezettségeket vállalhat, melyek teljesítése hosszútávon nem borítja fel a folyó költségvetés kiegyenlítettségét a következő években.
(5) A község és a nagyobb területi egység nem veheti át természetes személy vagy jogi személy hitelének, kölcsönének vagy egyéb adósságának kötelezettségét, kivéve a község vagy a nagyobb területi egység által létrehozott jogi személy kötelezettségét, továbbá nem vállalhat garanciát természetes személy vagy jogi személy hiteléért, kölcsönéért vagy egyéb adósságáért, kivéve az állami költségvetésből folyósított visszatérítendő pénzügyi támogatás esetén történő garanciavállalást a község által.
(6) A község és a nagyobb területi egység feladatai ellátására csak akkor fogadhat el visszatérítendő finanszírozási forrásokat, ha
a) a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya nem lépi túl az előző költségvetési év valós folyó bevételeinek 60%-át és
b) a visszatérítendő finanszírozási források részlettörlesztéseinek összege – beleértve a hozamok térítéseit – és a beruházási beszállítói hitelekből21a) eredő kötelezettségek részlettörlesztéseinek összege nem lépi túl az előző költségvetési év valós folyó bevételeinek 25%-át, csökkentve az adott költségvetési évben a község vagy nagyobb területi egység részére más közigazgatási egység költségvetéséből nyújtott eszközökkel, az Európai Unió által nyújtott eszközökkel és egyéb, külföldről vagy külön jogszabály alapján17a) nyújtott eszközökkel.
(7) A község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya alatt, a jelen törvény olvasatában, a visszatérítendő finanszírozási források tőketörlesztéséből eredő kötelezettségek összege, beruházási beszállítói hitelekből eredő kötelezettségek21a)  és a község vagy a nagyobb területi egység kezességi kötelezettségeinek összege értendő.
(8) A község 7. bekezdés szerinti teljes adósságállományába nem számítódnak bele az Audiovizuális Alapból22) nyújtott kölcsönökből származó kötelezettségek, továbbá az állami lakásfejlesztési alapból községi bérlakások beszerzésére folyósított hitelek,23) a hitel törlesztőrészleteinek összegéig, melyek kiegyenlítése benne foglaltatik a községi bérlakások éves bérleti díjában. A község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállományába nem számítódnak bele a Környezetvédelmi Alapból22a) nyújtott hitel kötelezettségei, a Művészeti Alapból22b) nyújtott kölcsön kötelezettségei, valamint az azokból a visszatérítendő finanszírozási forrásokból származó kötelezettségek, melyeket a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjai előfinanszírozásának biztosítására, az Európai Területi Együttműködés operatív programjainak finanszírozására, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programokra vettek fel, mégpedig maximálisan a vissza nem térítendő finanszírozási források összegéig, melyet a község vagy a nagyobb területi egység és a külön jogszabály szerinti23aa) szerv között megkötött szerződés alapján folyósítottak; ez akkor is érvényes, ha a község vagy a nagyobb területi egység a külön jogszabállyal összhangban23aa) egyaránt partnerként szerepel, legfeljebb a folyósított vissza nem térítendő pénzügy hozzájárulás összegéig.  A visszatérítendő finanszírozási források éves törlesztő részletének a 6. bekezdés b) pontja szerinti összegébe nem számítódik bele az egy összegben történő, idő előtti visszafizetést.
(9) A község vagy a nagyobb területi egység a költségvetési év folyamán nyomon követi tartozásai és törlesztőrészletei alakulását a 6. bekezdés értelmében. Ha a község vagy a nagyobb területi egység adósságállományának teljes összege eléri az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 50 %-át, a község vagy a nagyobb területi egység köteles meghozni a 10. és 11. bekezdés szerinti intézkedéseket, amelyek célja a község vagy nagyobb területi egység tényleges teljes adósságállományának a csökkentése.
(10) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány eléri az 50%-ot, de nem éri el az 58%-ot, a község polgármestere vagy a nagyobb területi egység elnöke az említett tény megállapításának napjától számított 15 napon belül köteles tájékoztatást kidolgozni és a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete elé terjeszteni, melyben megindokolja a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya összegének kialakulását, egyben intézkedés-javaslatot tesz annak csökkentésére. A községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete a község polgármesterének vagy a nagyobb területi egység elnökének jelentését köteles az előterjesztéstől számított 15 napon belül megvitetni. A község polgármestere vagy a nagyobb területi egység elnöke a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete elé történő beterjesztéstől számított hét napon belül e tényt írásban jelenteni a pénzügyminisztériumnak.
(11) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány összege eléri az 58%-ot, de nem haladja meg a 60%-ot, a 10. bekezdés szerinti intézkedéseken kívül a község vagy a nagyobb területi egység a költségvetési év végéig köteles olyan változásokat eszközölni a költségvetésben, amelyek biztosítják annak egyensúlyát és a következő költségvetési évre vonatkozóan csak kiegyensúlyozott vagy többletes költségvetést hagyhat jóvá a 10. § 3. bek. a) és b) pontja szerint, miközben a község vagy a nagyobb területi egység költségvetési hiánya csak az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből nyújtott vagy külön jogszabályi előírások17a) szerint a korábbi években ki nem merített célirányos támogatások felhasználása következtében jöhet létre; a község vagy a nagyobb területi egység költségvetési hiánya hasonlóképpen keletkezhet a községi pénzalapok eszközeinek vagy a nagyobb területi egység pénzalapjai eszközeinek felhasználása miatt is.
(12) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány összege eléri a 60%-ot, a 10. és 11. bekezdés szerinti intézkedéseken kívül a község vagy a nagyobb területi egység köteles külön jogszabály szerinti eljárásokat foganatosítani.23b) Az adósság túllépéséért járó bírságot23b) a község vagy a nagyobb területi egység adott költségvetési év végén meglévő teljes adósságállománya összegének és az előző költségvetési év valós folyamatos bevételeinek arányából szabják ki; a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya összegébe a 7. és 8. bekezdések szerint nem számolandók bele a 19. § 25. bek. szerinti visszatérítendő finanszírozási források elfogadásából származó kötelezettségek és a kényszerfelügyelet alatt lévő község vagy a kényszerfelügyelet alatt lévő nagyobb területi egység kötelezettségei. Ha a község vagy a nagyobb területi egység adósságának aránya év közben az előző költségvetési év valós folyamatos bevételein emelkedik, az adósság túllépéséért járó bírságot23b) az év közbeni emelkedés 5 %-nak megfelelő összegben szabják ki. Az adósság túllépéséért járó bírságot23b) nem szabják ki, ha az nem haladja meg a 40 eurót.
(13) A 10. és 11. bekezdés rendelkezéseinek érvényesítési kötelezettsége nem vonatkozik arra a 24 hónapos időszakara, amely egy hónappal azt a hónapot követően kezdődik, amelyben alakuló ülését tartotta a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete, valamint a külön jogszabályi előírásokban taglalt esetekre.23c)
(14) A 6. bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források felvétele feltételeinek betartását, azok felvétele előtt a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre vizsgálja felül. A 6. bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források felvétele feltételeinek község vagy nagyobb területi egység általi megsértését község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.
(15) A község vagy a nagyobb területi egység főellenőre a költségvetési év folyamán nyomon követi a község vagy a nagyobb területi egység tartozásainak állapotát és alakulását. A 10-12. bekezdések szerinti teljes adósságállomány-korlátok elérését a község vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.

17.a §
A szerződéskötés szabályai különleges esetekben
(1) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek kötelesek a külön jogszabály szerinti23a) eljárások megvalósítása során betartani a 2-8. bekezdésekben szereplő szabályokat.
(2) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek jelentik a pénzügyminisztériumnak a külön jogszabály szerinti23a) építési munkálatok koncessziója odaítélésének megkezdését, és az építési munkálatok koncessziós szerződésének megkötése előtt benyújtják annak javaslatát a pénzügyminisztériumnak.
(3) A nagyobb területi egység és az általa létrehozott és alapított jogi személyek a 2. bekezdés szerint járnak el, ha a 2. bekezdés szerinti, megvalósítandó építési munkálatokról szóló szerződés teljesítésének értéke meghaladja a 100 000 000 korona összeget.
(4) A község és az általa létrehozott és alapított jogi személyek a 2. bekezdés szerint járnak el, ha a 2. bekezdés szerinti, megvalósítandó építési munkálatokról szóló szerződés teljesítésének értéke, meghaladja
a) kevesebb, mint 1 000 lakos esetén a 12 000 000 korona összeget
b) 1 001 - 3 000 lakos esetén a 20 000 000 korona összeget
c) 3 001 - 5 000 lakos esetén a 35 000 000 korona összeget
d) 5 001 - 10 000 lakos esetén a 50 000 000 korona összeget
e) 10 001 - 50 000 lakos esetén a 65 000 000 korona összeget
f) 50 001 - 100 000 lakos esetén a 75 000 000 korona összeget
g) 100 001 és több lakos esetén a 100 000 000 korona összeget.
(5) A pénzügyminisztérium elbírálja a 2. bekezdés szerint benyújtott szerződésjavaslatot és kiadja azzal kapcsolatos álláspontját, a szóban forgó szerződés megvalósításának a közigazgatási adósság kimutatására gyakorolt hatásai szempontjából, az Európai Unióban érvényes egységes módszertan szerint, a 2. bekezdés szerint benyújtott szerződésjavaslat kézbesítését követő 60 napon belül. Indokolt esetekben ez a határidő 30 nappal meghosszabbítható.
(6) Ha az 5. bekezdés szerinti álláspont alapján, a 2. bekezdés szerinti szerződés teljesítése hatással van a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a nagyobb területi egység és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek ezen szerződést csak akkor köthetik meg, ha az ezen szerződés keretében megvalósítandó építkezési munkálatok teljesítésének értékösszege, illetve a 2. bekezdés szerint már megkötött szerződések alapján kivitelezett építkezési munkálatok teljesítésének értékösszege, mely hatással van a község, vagy a nagyobb területi egység elkövetkező évekre vonatkozó költségvetésére, és a község, vagy a nagyobb területi egység 17. § 7. bekezdése szerinti adósságának összértékére, de nem lépi túl a 17. § 6. bekezdése a) pontjában meghatározott keretet, és e szerződések éves finanszírozási teljesítéseinek összegei, valamint a visszatérítendő finanszírozási források éves részlettörlesztései – beleértve a hozamok térítéseit – nem lépik túl a 17. § 6. bekezdésének b) pontjában megszabott keretet.
(7) Ha az 5. bekezdés szerinti álláspont alapján a 2. bekezdés szerinti szerződés teljesítése nincs hatással a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a nagyobb területi egység és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek ezen szerződést csak akkor köthetik meg, ha az ezen szerződés teljesítésének értékösszege, illetve a 2. bekezdés szerint már megkötött szerződések értékösszege a község költségvetéséből vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből, és a visszatérítendő finanszírozási források éves részlettörlesztései – beleértve a hozamok térítéseit – nem lépik túl a 17. § 6. bekezdésének b) pontjában megszabott keretet.
(8) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek a pénzügyminisztérium kérésére további adatokat is előterjesztenek, melyek szükségesek a közigazgatási szféra adósságának kiértékelése és kimutatása céljából.
(9) A 2., 3. és 4. bekezdések szerinti folyamat, valamint a 6. és 7. bekezdések szerinti feltételek betartását a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre vizsgálja felül.
(10) A 2., 3. és 4. bekezdések szerinti folyamat, valamint a 6. és 7. bekezdések szerinti feltételek be nem tartását a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.
(11) A 2., 5., 6., 7., 9. és 10. bekezdések rendelkezései a 2. bekezdés szerinti szerződés kiegészítési javaslatára ugyanígy vonatkoznak.

18. §
A községek és a nagyobb területi egységek gazdálkodásának sajátosságai
(1) A község vagy a nagyobb területi egység meghatározhatja, hogy jogalanyisággal nem rendelkező alanyai külön, csak a rájuk bízott előlegből fognak gazdálkodni. Egyúttal megállapítja az előleg nagyságát és az időszakot is, melyre az előleget folyósítja. A község vagy a nagyobb területi egység köteles ezen alanyok bevételeit és kiadásait legkésőbb a költségvetési év végéig elszámolni.
(2) Ha a község vagy a nagyobb területi egység vállalkozói tevékenységet folytat, ennek a tevékenységnek a bevételeit és kiadásait nem számítja bele a költségvetésbe, és a költségvetéstől elkülönített számlán kezeli. Az erre a tevékenységre fordított kiadásokat a belőle származó bevételekből kell fedezni. A bevételek és kiadások közötti különbözetből származó eszközöket adózás után a község vagy a nagyobb területi egység mint a finanszírozás kiegészítő forrásait használja. Ha a község és a nagyobb területi egység vállalkozói tevékenységének gazdasági eredménye a költségvetési év szeptember 30-ig deficites, a község vagy a nagyobb területi egység köteles biztosítani, hogy ez a költségvetési év végégre kiegyensúlyozott legyen, vagy olyan intézkedéseket hozni a vállalkozási tevékenység befejezésére, hogy az a következő költségvetési évben már ne folytatódjon.
(3) A község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint összevonhatja/egyesítheti eszközeit.24) Az összevont/egyesített eszközöket külön számlán kell vezetni.
(4) A község vagy a nagyobb területi egység a forrásösszevonásról szóló szerződés szerinti kifizetéseket azokból a forrásokból valósítja meg, melyeket a szerződés tárgyában meghatározott tevékenységre jogosult felhasználni.
(5) A község vagy a nagyobb területi egység a 3. bekezdés értelmében összevont/egyesített eszközökből finanszírozott tevékenység végzésével szerzett vagyont külön jogszabály szerint számolja el.24)

19. §
Az adósságrendezési rendszer és kényszerfelügyelet
(1) A kényszerfelügyeletet, kivéve a 10. bek. a) pontja szerinti kivételt, adósságrendezési rendszer előzi meg. A község köteles adósságrendezési rendszert bevezetni, ha a teljes, a fizetési határidőt meghaladó kötelezettségeinek összege meghaladja a község előző költségvetési éve valós folyó bevételeinek 15%-át és nem teljesítette valamelyik elismert kötelezettséget a fizetési határidőtől számított 60 napon belül. Az adósságrendezési rendszer bevezetése szükségességének megállapítása esetén a község teljes, a fizetési határidőt 60 nappal meghaladó adósságállományába nem számítódnak bele azok a kötelezettségek, melyek a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak megvalósításából, az Európai Területi Együttműködés operatív programjaiból, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programok megvalósításából származnak, a szerződésben megállapított vissza nem térítendő pénzügyi támogatás mértékéig.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti helyzet bekövetkezik, a község a megállapításuktól számított három napon belül köteles ezt a tényt a pénzügyminisztériumnak jelenteni, és a község polgármestere (a továbbiakban csak „polgármester“) 15 napon belül köteles kidolgozni az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát, melyet az adósságrendezési költségvetés és a költségvetési gazdálkodás stabilizációját szolgáló intézkedések javaslatai alkotnak, beleértve az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésének ütemtervét is. Az adósságrendezési költségvetést a község nem köteles folyó költségvetésre és beruházási költségvetésre tagolni.
(3) A polgármester az 1. bekezdés szerinti helyzet bekövetkezésétől számított 15 napos határidőn belül köteles benyújtani a község képviselőtestületének az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát. A községi képviselőtestület köteles az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül megtárgyalni.
(4) Az adósságrendezési rendszer ideje alatt a község csak a jóváhagyott adósságrendezési költségvetéssel összhangban használhatja pénzeszközeit, miközben a község pénzeszközeinek minden felhasználását a község főellenőrének előzetesen írásban jóvá kell hagynia. Az adósságrendezési rendszer ideje alatt a községi képviselőtestület tagjainak, a főellenőrnek, valamint a község többi alkalmazottjának sem lehet jutalmat kifizetni.
(5) A község főellenőre a községi önkormányzatnak köteles írásos jelentést benyújtani az adósságrendezési rendszerhez, az adósságrendezési költségvetéshez, valamint az adósságrendezési rendszer minden egyes teljesítéséről szóló jelentéshez, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is.
(6) Polgármester köteles havi rendszerességgel a községi képviselőtestület ülésein előterjeszteni az adósságrendezési rendszer teljesítéséről szóló jelentést, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is.
(7) Az adósságrendezési rendszer bevezetéséről szóló határozat községi képviselőtestületi elfogadása után három napon belül a község köteles ezt a határozatot benyújtani a pénzügyminisztériumnak.
(8) Kényszerfelügyelet alatt a község nem vállalhat új, visszatérítendő finanszírozási forrásokból eredő kötelezettségeket, kivéve a pénzügyminisztérium előzetes írásos beleegyezése után, az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére a közigazgatás alanyának bank vagy külföldi bank bankfiókja által nyújtott visszatérítendő finanszírozási forrást; a 17. § 2. bek. az ilyen esetben nem alkalmazandó.
(9) Az adósságrendezési rendszer bevezetésének 90. napja után a község hétnapos határidőn belül köteles ismertetni a pénzügyminisztériummal annak teljesítését, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is, valamint kötelezettségeinek állását a község főellenőrének állásfoglalásával együtt. Ha a község igazolja, hogy az adósságrendezési rendszer teljesítésével javultak gazdálkodásának eredményei és csökkent az 1. bekezdésben szereplő adósságállománya, a pénzügyminisztérium a község kérvénye alapján beleegyezését adhatja az adósságrendezési rendszerben való gazdálkodás meghosszabbítására, és meghatározhatja annak határidejét, amely nem lehet több 90 napnál. A község a fenti határidő letelte után is köteles a pénzügyminisztériumnak benyújtani az adósságrendezési rendszer teljesítésének eredményeit, az első mondatban foglalt terjedelemben. Ha megszűntek az 1. bekezdésben felsorolt tények, a község az adósságrendezési rendszert a jelen bekezdés szerinti határidők lejárta előtt is befejezheti; a község köteles a községi képviselőtestület által elfogadott, az adósságrendezési rendszer befejezéséről szóló határozatot az elfogadást követő három napon belül benyújtani a pénzügyminisztériumnak.
(10) Pénzügyminisztérium jogosult dönteni25) a község kényszerfelügyelet alá helyezéséről, a következő esetekben:
a) bekövetkezett az 1. bekezdés szerinti helyzet, és a község nem vezette be az adósságrendezési rendszert,
b) az adósságrendezési rendszerben történő gazdálkodás befejeztével továbbra is fennáll az 1. bekezdés szerinti helyzet, éspedig a pénzügyminisztérium megállapítása vagy a
1. polgármester,
2. község főellenőre,
3. könyvvizsgáló,
4. község hitelezője vagy
5. állami szerv jelentése alapján,
c) a község ismételten nem nyújtotta be a külön jogszabály szerinti kimutatásokat.21a)
(11) Polgármester vagy a község főellenőre köteles a 10. bekezdés b) pontja szerinti jelentést megtárgyalni a községi képviselőtestülettel, és az adósságrendezési rendszerben történő gazdálkodás befejezése után 15 napon belül elküldeni azt a pénzügyminisztériumnak.
(12) A kényszerfelügyelet bevezetése előtt a pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felülvizsgálja a 10. bekezdés szerinti helyzetet és az 1. bekezdés szerinti kötelezettség rendezése elmaradásának okait, miközben külön jogszabálynak megfelelően jár el.20) Az említett célból a község köteles a feltétlenül szükséges együttműködést biztosítani, beleértve az e célból szükséges könyvviteli és egyéb dokumentumok biztosítását is.
(13) A kényszerfelügyeleti biztost (gondnokot) a pénzügyminisztérium nevezi ki és hívja vissza. Pénzügyminisztérium szerződést köt a biztossal kényszerfelügyeleti tevékenység elvégzéséről, melyben részletesen maghatározza jogait és kötelességeit. A kényszerfelügyeleti biztos jutalmazásának összegét a pénzügyminisztérium határozza meg és jelenti azt a községnek. A kényszerfelügyelet végrehajtásának költségeit, beleértve a kényszerfelügyeleti biztos jutalmazását is, az a község fedezi, amelyben a kényszerfelügyeletet bevezették.
(14) Kényszerfelügyeleti biztos az a természetes személy lehet, aki teljesíti a következő feltételeket:
a) pénzügyi területen szerzett, befejezett főiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) nem azon község polgármestere vagy a község más szervének tagja vagy alkalmazottja, amelyben kényszerfelügyeletet vezetnek be,
c) nem tekinthető a kényszerfelügyelet alá helyezett község polgármesteréhez vagy a község más szervének tagjához vagy alkalmazottjához közelálló személynek.26)
(15) A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárás a 12. bekezdés szerinti helyzet pénzügyminisztériumi felülvizsgálata befejeztének napjával kezdődik meg, vagy a 12. bekezdés szerinti helyzetről szóló jelentés kézbesítésével, melyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal küld meg a pénzügyminisztériumnak, amennyiben a felülvizsgálat a 10. bekezdés szerinti helyzetet igazolja. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárás résztvevője a község. A pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet bevezetéséről az eljárás megkezdésétől számított legkésőbb 60 napon belül hoz döntést. Ha a pénzügyminisztérium nem vezet be kényszerfelügyeletet, ezt írásban tudatja a megadott határidőn belül a községgel. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat tartalmazza a kényszerfelügyeletet ellátó biztos családi és utónevét is, valamint állandó lakhelyének címét és személyazonossági igazolványának számát. A határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesítik.
(16) A kényszerfelügyelet ideje alatt nem szabad a község polgármesterének, a községi képviselőtestület képviselőinek, a község főellenőrének és a község többi alkalmazottjának jutalmat fizetni.27)
(17) A község, kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítése után hét napon belül köteles a bankban és a külföldi bank fiókjában28) külön kényszerfelügyeleti számlát nyitni és erre a számlára átutalni összes pénzeszközeinek maradékát, melyeket eddig külön számlákon vezettek, kivéve azokat a pénzeszközöket, melyeket külön törvény szerint a község köteles külön számlákon vezetni.
(18) A kényszerfelügyelet ideje alatt a község összes bevétele a külön kényszerfelügyeleti számlára kerül, kivéve azokat a bevételeket, melyeket külön törvény szerint a község köteles külön számlákon vezetni. A külön kényszerfelügyeleti számlán vezetett pénzeszközökre külön jogszabályok szerint nem vonatkoznak a végrehajtási ítéletek.29) A kényszerfelügyelet ideje alatt az összes számlán lévő pénzeszközt a község csak a kényszerfelügyeleti biztos előzetes, írásbeli beleegyezésével használhatja fel.
(19) A kényszerfelügyelet bevezetése után kényszerfelügyeleti biztos köteles megállapítani a község gazdálkodásának állapotát, miközben a község köteles betekintést engedni számára az összes könyvviteli és egyéb dokumentumba, mely szükséges a község gazdálkodási állapotának meghatározásához. A megállapított tények alapján a biztos jogosult a község szerveitől kérni a község konszolidációs gazdálkodási programjának elfogadását, beleértve a szervezeti és személyzeti intézkedések elfogadását is.
(20) A kényszerfelügyeleti biztos tanácsadói minőségben jogosult részt venni a községi képviselőtestület ülésein és annak illetékes bizottságaiban, melyeken a község költségvetéséről, gazdálkodásáról és vagyonáról tanácskoznak. A községi képviselőtestület üléseire benyújtott jelentéseket, amelyek a községi költségvetést, gazdálkodást és vagyont érintik, ki kell egészíteni a kényszerfelügyeleti biztos álláspontjával.
(21) A község a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítését követő hét napon belül köteles a községben megszokott módon nyilvánosságra hozni ezt a határozatot. Ugyanezen határidőn belül a község köteles a kényszerfelügyelet bevezetését minden bankkal és külföldi bank fiókjával közölni, melyek a község számláit vezetik, valamint minden hitelezőjével is.
(22) A község köteles a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül, a kényszerfelügyelet bevezetésének kezdetétől a költségvetési év végéig szóló – melyben a kényszerfelügyeletet bevezették – válságköltségvetést összeállítani és elfogadni. Ugyanezen határidőn belül a község köteles jóváhagyni a költségvetési gazdálkodás konszolidációjának programját, beleértve az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésének ütemtervét is.
(23) A válságköltségvetésben kötelezően szerepelniük kell azoknak a pénzeszközöknek, amelyekkel az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek csökkentését biztosítják, e kötelezettségek törlesztésének ütemtervével összhangban. A válságköltségvetésben csak az elengedhetetlenül szükséges folyó kiadások szerepelhetnek a 7. § 1. bekezdésének a)-c) pontjaival összhangban, valamint a beruházások, ha azok kifizetése az állami költségvetésből vagy az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközökből van biztosítva, vagy azok kifizetése a kényszerfelügyelet előtt megkötött szerződésekből következik. A válságköltségvetésben nem szerepelhetnek a 7. § 2., 4. és 5. bekezdései szerinti kiadások. A válságköltségvetést a község nem köteles folyó költségvetésre és beruházási költségvetésre tagolni.
(24) Ha a kényszerfelügyelet nem ér véget az adott költségvetési évben, a község köteles a folyó költségvetési év december 31-éig összeállítani és jóváhagyni a következő költségvetési évre szóló válságköltségvetést is. A következő költségvetési évre szóló válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során a község hasonlóképpen jár el, mint a kényszerfelügyelet bevezetése utáni válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során, miközben az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére fordítandó bevételek növelése érdekében a község köteles helyi adókat bevezetni vagy a már meglévő helyi adók adókulcsát megemelni, külön törvény szerint.11)
(25) A kényszerfelügyelet ideje alatt a község nem vállalhat újabb kötelezettségeket, melyek visszatérítendő finanszírozási források igénybevételéből következnének, kivéve olyan visszatérítendő finanszírozási forrás igénybevételét, a kényszerfelügyeleti biztos előzetes írásbeli jóváhagyásával, melyet bank vagy külföldi bank fiókja folyósít a közigazgatás alanya számára az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére; a 17. § 2. és 6. bekezdésének rendelkezései ebben az esetben nem használandók.
(26) Ha a község nem fogadja el a válságköltségvetést a 22. vagy 24. bekezdések szerinti határidőkön belül, akkor a kényszerfelügyeleti biztos által összeállított költségvetés szerint gazdálkodik. Ha a válságköltségvetést a kényszerfelügyeleti biztos állítja össze, a költségvetési év során jogosult módosítások végrehajtására a válságköltségvetésben, a 14. § 2. bekezdésében szereplő költségvetési intézkedésekkel.
(27) A pénzügyminisztérium, a kényszerfelügyeleti biztos javaslata vagy a község kérvénye alapján határozhat a kényszerfelügyelet megszüntetéséről, vagy ha megállapítja, hogy annak okai megszűntek. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló eljárás a kényszerfelügyeleti biztos javaslatának, a község kérvénye kézbesítésének napján veszi kezdetét, vagy azon a napon, amikor a pénzügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek fenntartásának okai. A pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet megszüntetéséről legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül dönt. Ha a pénzügyminisztérium úgy dönt, hogy megszünteti a kényszerfelügyeletet, a fenti határidőn belül írásban tudatja ezt a községgel és a kényszerfelügyeleti biztossal. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozat tartalmazza azt a dátumot is, amellyel a kényszerfelügyelet megszűnik, valamint a megszüntetésének  az indoklását. A határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesítik.
(28) A kényszerfelügyelet ideje alatt megvalósult bevételeket és kiadásokat a község a kényszerfelügyelet megszűnte után elszámolja a község jóváhagyott költségvetésében.
(29) Az 1 – 28. bekezdések rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak azokra a városrészekre is, melyek külön törvény szerint3) jogi személyeknek minősülnek; a pénzügyminisztérium hatáskörét ezekkel a városrészekkel kapcsolatban a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa látja el.
(30) Az 1 – 28. bekezdések rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a nagyobb területi egységre is.


ÖTÖDIK RÉSZ
Közös és átmeneti rendelkezések

20. §
A pénzügyminisztérium azt az alanyt, amelyik nem teljesíti a jelen törvényből eredő kötelezettségeit, 33 000 euró összegig büntetheti a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok szerint,25) éspedig külön jogszabály szerinti határidőkön belül.30)

21. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése 2005. évre szóló javaslatát a jelen törvénynek a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése összeállításáról szóló érvényes rendelkezéseinek figyelembevételével kell összeállítani.
(2) Ha a következő költségvetési évre megváltozik a költségvetési besorolás, a következő költségvetési évre szóló községi költségvetési és a nagyobb területi egységi költségvetési javaslatot a következő költségvetési évre érvényes költségvetési besorolással összhangban kell összeállítani.
(3) A község többéves költségvetését vagy a nagyobb területi egység többéves költségvetését a következő költségvetési évekre először 2006-ban kell összeállítani, a 2007-es évvel kezdődően.
(4) A község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának a 2004-es évre történő összeállítására az eddigi előírás vonatkozik.
(5) A községben az eddigi előírások szerint bevezetett adósságrendezési rendszer, valamint kényszerfelügyelet a jelen törvény hatályba lépésének napjával befejeződik.

21.a §
Átmeneti rendelkezés a 2006. január 1-től hatályos szabályozásokhoz 
(1) A jelen törvény a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának összeállításáról szóló, 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései először a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának 2005. évre szóló összeállítása során alkalmazandók.
(2) Ha a község, amelyben kényszerfelügyeletet vezettek be, a 2006-os évre szóló válságköltségvetést az eddigi előírások szerint állította össze és hagyta jóvá, köteles a válságköltségvetést összhangba hozni a jelen törvény 19. § 22. bekezdésével, 2006. január 31-éig.

21.b §
Átmeneti rendelkezés a 2007. szeptember 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 4. § 5. bekezdésének, a 9. § 1. bekezdésének, a 12. § 1. és 2. bekezdésének, a 14. § 1. bekezdésének és a 16. § 5. bekezdése g) pontjának a község programjára és a nagyobb területi egység programjára vonatkozó rendelkezései a község költségvetésében és a nagyobb területi egység költségvetésben először a 2009-2011. évekre alkalmazandók.

21.c §
A 10. § 7. bekezdésének rendelkezéseit és a 10. § 9. bekezdésében található feltételeket a községek és a nagyobb területi egységek nem kötelesek 2010. december 31-éig érvényesíteni; ebben az időszakban a községek és a nagyobb területi egységek nem kötelesek a folyó költségvetés kiegyenlítettségének biztosításával kapcsolatban alkalmazni a 12. § 3. bekezdését és a 14. § 2. bekezdésének c) pontját sem. Ez nem érvényes a 2011-2013. évekre szóló költségvetés összeállításával kapcsolatban.

21.d §
(1) A költségvetési információs rendszerbe a községek és nagyobb területi egységek fokozatosan kapcsolódnak be, legkésőbb 2014. január 1-ig. A költségvetési információs rendszerbe történő adatközlés kötelezettsége 2014. január 1-től érvényes a községekre és a nagyobb területi egységekre. Ha a község programja és a nagyobb területi egység programja a 2014-2016-os évekre 2014. január 31-éig elfogadásra került, a község és a nagyobb területi egység a község elfogadott programjának és a nagyobb területi egység elfogadott programjának adatait 2014. február 20-áig adja meg a költségvetési információs rendszernek.
(2) A pénzügyminisztérium által 2013 végéig a városrészben bevezetett kényszerfelügyelet legkésőbb 2014. december 31-én ér véget.

21.e §
A 17. § 8. bek. 2016. január 1-je után hatályos rendelkezése először a 2016. évben alkalmazandó a község vagy nagyobb területi egység teljes adósságállományának megállapítására a 2015. december 31-i állapot szerint.

21.f §
A község vagy nagyobb területi egység által 2019. január 1-je előtt felvett beszállítói hitelek jogviszonyaira az eddig hatályos jogszabály vonatkozik.


IV. cikkely
A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba, kivéve az I. cikkely 1-20. §-át, a 21. § 3-5. bekezdését, a II. cikkely 1-6. pontjait, 8. pontját, a III. cikkely 1-4. pontjait és 6. pontját, melyek 2005. január 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatokról.
2) A Tt. többször módosított, 302/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységekről (az önkormányzati megyékről szóló törvény).
3) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 377/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról.
§ A Szlovák Nemzeti Tanács 401/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, Kassa városáról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanácsának 295/1992. sz. törvényével.
4) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási költségvetési szabályokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
5) A Tt. 564/2004. sz. törvénye a területi önkormányzatok adóbevételeinek költségvetési meghatározásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
6) A Tt. 150/2001. sz. törvénye az adóhatóságokról, és mellyel módosul és kiegészül a Tt. 440/2000. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről, módosítva a Tt. 182/2002. sz. törvényével.
7) Például a Tt. 597/2003. sz. törvénye az alapiskolák, középiskolák és iskolai létesítmények finanszírozásáról.
7a) A Tanács 1466/97/EK rendeletének 3. és 4. cikkelye (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (A HL EU különkiadása, 10/1. köt. HL L 209., 1997. 8. 2.) érvényes olvasatában.
8) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvényének 20. és 20.a §-a, módosítva a 453/2001. sz. törvényével
9) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 3. §-a.
10) A Tt. 523/2004. sz. törvénye 4. §-ának 4. bekezdése.
11) A Tt. 582/2004. sz. törvénye, a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékeiről.
12) Például a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 369/1990. sz. törvénye.
13) Például a Tt. többször módosított 302/2001. sz. törvénye.
14) A Tt. 213/1997. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, a közérdekű szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, módosítva a 35/2002. sz. törvénnyel.
15) Például a Tt. 34/2002. sz. törvénye 2. §-ának 3. bekezdése az alapítványokról és a többször módosított Polgári törvénykönyv módosításáról.
16) Kereskedelmi törvénykönyv.
16a) A Törvénytár többször módosított, 523/2004. sz. törvényének 31. §.
17) A Tt. 302/2001. sz. törvényének 5. §-a.
17a) Például a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvénye 48. §-ának 1. bek.
17aa) A Törvénytár költségvetési felelősségről szóló, 493/2011. sz. alkotmányos törvénye 9. cikkelyének, 1. bekezdése.
17ab) A Törvénytár 69/2012. sz. törvényével módosított, 523/2004. sz. törvényének 4. §.
17b) A Törvénytár 493/2011. sz. alkotmányos törvényének 5., 12. és 13. cikkelye.
17c) Például a Törvénytár többször módosított 596/2003. sz. törvényének 6. és 9. §, az államigazgatás oktatásügyi faladatairól és az iskolai önkormányzatokról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
18) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., többször módosított törvénye. A Tt. 302/2001. sz., többször módosított törvénye.
19) A Tt. többször módosított 431/2002. sz. törvénye a könyvvitelről.
20) A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
20a) Például a Tt. 523/2004. sz. törvénye 8. §-ának 4. és 5. bekezdései.
21) A Tt. többször módosított 530/1990. sz. törvénye a kötvényekről.
21a) A Törvénytár többször módosított, 291/2002. sz. törvényének, 2b. § 2. bek. az Államkincstárról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A Szlovák Köztársasság Pénzügyminisztériumának 2012. november 12-én kelt, MF/21513/2012-31 sz. intézkedése, amely meghatározza a közigazgatási költségvetés teljesítésének kiértékeléséhez szükséges könyvelési információk és adatok benyújtásának elrendezését, tartalmát, módját, határidejét és helyét (a Törvénytár 375/2012. sz. hirdetménye).
22) A Törvénytár 516/2008. sz. törvényének 18. § 3. bek. b) pontja, az Audiovizuális Alapról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
22a) A Tt. 587/2004. sz., a Környezetvédelmi Alapról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7. §-ának a) pontja.
22b) A Tt. 284/2014. sz., a Művészeti Alapról, valamint a Tt. 434/2010., a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörében nyújtott támogatásokról szóló, a Tt. 79/2013. sz. törvényével módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről, 18. § 3. bek. c) pont.
23) A Tt. 150/2013 sz. törvényének 6. § 1. bek. b) pontja, az Állami lakásfejlesztési alapról.
23a) A Tt. 25/2006. sz. törvényének 66. és 97. §-a, a közbeszerzésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
23aa) A Törvénytár többször módosított, 528/2008. sz. törvénye, az Európai Közösség alapjaiból folyósított segélyről és támogatásról.
23b) A Tt. 493/2011. sz. alkotmánytörvényének 6. cikkelye.
23c) A Tt. 493/2011. sz. alkotmánytörvénye 5. cikkelyének 11. és 12., valamint 12. cikkelyének 10. és 11. bekezdése.
24) A többször módosított Polgári törvénykönyv 829-841. §-a.
25) A Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye 1-13. §-a, 14. §-ának 2. bekezdése, 15-17. §, 24-26. §, 31-47. §, 51-70. §, 81-85. §, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).
26) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.
27) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 253/1994. sz. törvénye a községek és városok polgármestereinek jogállásáról és bérezéséről, a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvényének 18.c §-a, módosítva a Tt. 369/2004. sz. törvényével.
28) A Tt. 483/2001. sz. törvénye 2. §-ának 1, 5 és 8. bekezdése, a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 603/2003. sz. törvényével.
29) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 233/1995. sz. törvénye a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtási rendtartás), valamint további törvények módosításáról és kiegészítéséről.
30) A Tt. 523/2004. sz. törvénye 31. §-ának 14. bekezdése.
Časová verzia účinná od 1. januára 2017 do 31. decembra 2018

583/2004 Z. z.

Zákon
O ROZPOČTOVÝCH PRAVIDLÁCH ÚZEMNEJ SAMOSPRÁVY
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 23. septembra 2004


Zmena:
611/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
324/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2007
324/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
54/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2009
426/2013 Z. z. s účinnosťou od 14. decembra 2013
426/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
426/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
361/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
171/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2015
357/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
426/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017 
310/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Úvodné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje
a) rozpočty územnej samosprávy, ktorými sú rozpočet obce1) a rozpočet vyššieho územného celku,2)
b) rozpočtový proces, pravidlá rozpočtového hospodárenia, zostavovanie a schvaľovanie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku,
c) finančné vzťahy medzi štátnym rozpočtom a rozpočtami obcí a štátnym rozpočtom a rozpočtami vyšších územných celkov, finančné vzťahy medzi rozpočtami obcí a rozpočtami vyšších územných celkov navzájom, ako aj finančné vzťahy rozpočtov obcí a rozpočtov vyšších územných celkov k iným právnickým osobám a fyzickým osobám.
(2) Ustanovenia tohto zákona sa vzťahujú na mestské časti, ktoré sú právnickými osobami, v rovnakom rozsahu ako na obce; pri určovaní príjmov a výdavkov rozpočtu mestských častí podľa tohto zákona sa prihliada na podmienky vymedzené štatútom podľa osobitného predpisu.3)
(3) Na obce a vyššie územné celky a nimi zriadené rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie ako súčasti sektora verejnej správy sa vzťahuje osobitný predpis4) s odchýlkami uvedenými v tomto zákone.

§ 2
Vymedzenie pojmov
Na účely tohto zákona sa rozumie
a) návratnými zdrojmi financovania prostriedky rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku z prijatých úverov, pôžičiek, návratných finančných výpomocí, zo zmeniek a z komunálnych obligácií vydaných obcou alebo vyšším územným celkom,
b) prebytkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku kladný rozdiel medzi príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a výdavkami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b),
c) schodkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku záporný rozdiel medzi príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a výdavkami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b).

§ 3
Finančné vzťahy štátu k rozpočtom obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov
(1) Finančné vzťahy štátu k rozpočtom obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov sú
a) podiely na daniach v správe štátu,
b) dotácie na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy,
c) ďalšie dotácie v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok.
(2) Finančné vzťahy podľa odseku l písm. a) ustanovuje osobitný predpis5) a zabezpečujú sa prostredníctvom daňových úradov.6) Finančné vzťahy podľa odseku l písm. b) sa zabezpečujú prostredníctvom správcu kapitoly štátneho rozpočtu, do ktorého vecnej pôsobnosti patrí výkon štátnej správy, ktorý sa preniesol na obec alebo vyšší územný celok. Finančné vzťahy podľa odseku 1 písm. c) sa zabezpečujú prostredníctvom Ministerstva financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo financií“) alebo správcu kapitoly štátneho rozpočtu, do ktorého vecnej pôsobnosti patrí činnosť, ktorá sa má financovať.
(3) Dotácie podľa odseku 1 písm. b) sa poskytujú na základe osobitných predpisov.7) Na úhradu nákladov, na ktoré sa poskytujú dotácie podľa odseku 1 písm. b), možno poskytnúť preddavok.
(4) Ak sa zákonom prenáša na obec alebo vyšší územný celok výkon štátnej správy, náklady takto preneseného výkonu štátnej správy sa obci alebo vyššiemu územnému celku uhrádzajú zo štátneho rozpočtu v rozsahu určenom zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok.
(5) Návrh finančných vzťahov medzi štátnym rozpočtom a rozpočtami obcí a štátnym rozpočtom a rozpočtami vyšších územných celkov prerokúva ministerstvo financií s republikovými združeniami obcí a so zástupcami vyšších územných celkov pred predložením návrhu programu stability7a) a pred predložením návrhu rozpočtu verejnej správy na rokovanie vlády Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu;4) súčasne sa prerokúva aj predpokladaný vývoj príjmov, výdavkov, prebytku alebo schodku rozpočtov obcí a rozpočtov vyšších územných celkov ako súčasti rozpočtu verejnej správy.
(6) Ak obce zriadia spoločný obecný úrad alebo združenie obcí podľa osobitného predpisu,8) príslušné ministerstvo alebo subjekt ustanovený osobitným predpisom môže za tieto obce poskytnúť dotáciu obci, v ktorej je sídlo spoločného obecného úradu alebo sídlo združenia obcí, po predchádzajúcom súhlase všetkých obcí, ktoré spoločný obecný úrad alebo združenie obcí zriadia.


DRUHÁ ČASŤ
Rozpočty územnej samosprávy

§ 4
Postavenie a obsah rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku
(1) Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku je základným nástrojom finančného hospodárenia v príslušnom rozpočtovom roku, ktorým sa riadi financovanie úloh a funkcií obce a vyššieho územného celku v príslušnom rozpočtovom roku. Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku je súčasťou rozpočtu sektora verejnej správy.9)
(2) Rozpočtový rok je zhodný s kalendárnym rokom.
(3) Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku vyjadruje samostatnosť hospodárenia obce a vyššieho územného celku. Obsahuje príjmy a výdavky, v ktorých sú vyjadrené finančné vzťahy k právnickým osobám a fyzickým osobám – podnikateľom pôsobiacim na území obce alebo vyššieho územného celku, ako aj k obyvateľom žijúcim na tomto území vyplývajúce pre ne zo zákonov a z iných všeobecne záväzných právnych predpisov, zo všeobecne záväzných nariadení obce a všeobecne záväzných nariadení vyššieho územného celku, ako aj zo zmlúv. Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku zahŕňa aj finančné vzťahy podľa § 3 ods. 1.
(4) Súčasťou rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sú rozpočty príjmov a výdavkov rozpočtových organizácií a príspevky príspevkovým organizáciám zriadených obcou alebo vyšším územným celkom podľa osobitného predpisu,4) ako aj finančné vzťahy k právnickým osobám, ktorých je zakladateľom. Na hospodárenie rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií sa vzťahuje osobitný predpis.4)
(5) Rozpočet obce obsahuje aj zámery a ciele, ktoré bude obec realizovať z výdavkov rozpočtu obce (ďalej len „program obce"), to neplatí, ak obecné zastupiteľstvo obce s počtom obyvateľov do 2 000 rozhodne o neuplatňovaní programu obce. Rozpočet vyššieho územného celku obsahuje aj zámery a ciele, ktoré bude vyšší územný celok realizovať z výdavkov rozpočtu vyššieho územného celku (ďalej len „program vyššieho územného celku").
(6) Rozpočet obce môže obsahovať finančné vzťahy k rozpočtom iných obcí, ako aj finančné vzťahy k rozpočtu vyššieho územného celku, do ktorého územia obec patrí, ak plnia spoločné úlohy. Rozpočet vyššieho územného celku môže obsahovať finančné vzťahy k rozpočtom iných vyšších územných celkov, ako aj finančné vzťahy k rozpočtom obcí na jeho území.
(7) Pre potreby vyčíslenia schodku rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku alebo prebytku rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku ako subjektov verejnej správy sa uplatňuje jednotná metodika platná pre Európsku úniu. V rozpočte obce a v rozpočte vyššieho územného celku sa uplatňuje rozpočtová klasifikácia v súlade s osobitným predpisom.10)

§ 5
Príjmy rozpočtu obce
(1) Príjmy rozpočtu obce sú:
a) výnosy miestnych daní a poplatkov podľa osobitného predpisu,11)
b) nedaňové príjmy z vlastníctva a z prevodu vlastníctva majetku obce a z činnosti obce a jej rozpočtových organizácií podľa tohto alebo osobitného zákona,
c) úroky a iné príjmy z finančných prostriedkov obce,
d) sankcie za porušenie finančnej disciplíny uložené obcou,
e) dary a výnosy dobrovoľných zbierok v prospech obce,
f) podiely na daniach v správe štátu podľa osobitného predpisu,5)
g) dotácie zo štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok a dotácie zo štátnych fondov,
h) ďalšie dotácie zo štátneho rozpočtu v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok,
i) účelové dotácie z rozpočtu vyššieho územného celku alebo z rozpočtu inej obce na realizáciu zmlúv podľa osobitných predpisov,12)
j) prostriedky z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia poskytnuté na konkrétny účel,
k) iné príjmy ustanovené osobitnými predpismi.
(2) Obec môže na plnenie svojich úloh použiť aj
a) prostriedky mimorozpočtových peňažných fondov (ďalej len „peňažné fondy“),
b) prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c) návratné zdroje financovania,
d) združené prostriedky.
(3) Za vlastné príjmy rozpočtu obce sa považujú príjmy rozpočtu obce podľa odseku 1 písm. a) až f). Za vlastné príjmy sa považujú aj príjmy podľa odseku 1 písm. k), ak tak ustanoví osobitný predpis. O použití vlastných príjmov rozpočtu obce rozhoduje obec samostatne. To neplatí pri dare, ak darca určí účel, na ktorý sa majú darované prostriedky použiť. Príjmy rozpočtu obce podľa odseku l písm. g) až j) môže obec použiť len v súlade s účelom, na ktorý sa prostriedky poskytli.

§ 6
Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku
(1) Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku sú:
a) nedaňové príjmy z vlastníctva a z prevodu vlastníctva majetku vyššieho územného celku a z činnosti vyššieho územného celku a jeho rozpočtových organizácií podľa tohto alebo osobitného zákona,
b) úroky a iné príjmy z finančných prostriedkov vyššieho územného celku,
c) sankcie za porušenie finančnej disciplíny uložené vyšším územným celkom,
d) dary a výnosy dobrovoľných zbierok v prospech vyššieho územného celku,
e) podiely na iných daniach v správe štátu podľa osobitného predpisu,5)
f) dotácie zo štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok a dotácie zo štátnych fondov,
g) ďalšie dotácie zo štátneho rozpočtu v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok,
h) účelové dotácie z rozpočtu obce alebo z rozpočtu iného vyššieho územného celku na realizáciu zmlúv podľa osobitných predpisov,13)
i) prostriedky z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia poskytnuté na konkrétny účel,
j) iné príjmy ustanovené osobitnými predpismi.
(2) Vyšší územný celok môže na plnenie svojich úloh použiť aj
a) prostriedky peňažných fondov,
b) prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c) návratné zdroje financovania,
d) združené prostriedky.
(3) Za vlastné príjmy rozpočtu vyššieho územného celku sa považujú príjmy rozpočtu vyššieho územného celku podľa odseku 1 písm. a) až e). Za vlastné príjmy sa považujú aj príjmy podľa odseku 1 písm. j), ak tak ustanoví osobitný predpis. O použití vlastných príjmov rozpočtu vyššieho územného celku rozhoduje vyšší územný celok samostatne. To neplatí pri dare, ak darca určí účel, na ktorý sa majú darované prostriedky použiť. Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku podľa odseku 1 písm. f) až i) môže vyšší územný celok použiť len v súlade s účelom, na ktorý sa prostriedky poskytli.

§ 7
Výdavky rozpočtu obce
(1) Z rozpočtu obce sa uhrádzajú
a) záväzky obce vyplývajúce z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
b) výdavky na výkon samosprávnych pôsobností obce podľa osobitných predpisov a na činnosť rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií zriadených obcou,
c) výdavky na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy podľa osobitných predpisov,
d) výdavky spojené so správou, údržbou a zhodnocovaním majetku obce a majetku iných osôb, ktorý obec užíva na plnenie úloh podľa osobitných predpisov,
e) záväzky vzniknuté zo spolupráce s inou obcou alebo s vyšším územným celkom, prípadne s ďalšími osobami na zabezpečenie úloh vyplývajúcich z pôsobnosti obce vrátane záväzkov vzniknutých zo spoločnej činnosti,
f) výdavky vyplývajúce z medzinárodnej spolupráce obce,
g) úroky z prijatých úverov, pôžičiek a návratných finančných výpomocí,
h) výdavky súvisiace s emisiou cenných papierov vydaných obcou a na výdavky na úhradu výnosov z nich,
i) iné výdavky ustanovené osobitnými predpismi.
(2) Z rozpočtu obce sa môžu poskytovať dotácie právnickým osobám, ktorých zakladateľom je obec, a to na konkrétne úlohy a akcie vo verejnom záujme alebo v prospech rozvoja územia obce. Obec môže poskytovať dotácie inej obci alebo vyššiemu územnému celku, ak zabezpečuje niektoré úlohy pre obec alebo ak ide o poskytnutie pomoci pri likvidácii následkov živelnej pohromy, havárie alebo inej podobnej udalosti na ich území.
(3) Do prijatia prostriedkov štátneho rozpočtu obcou na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy môže obec použiť na úhradu týchto nákladov vlastné príjmy. Po prijatí prostriedkov štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy prostriedky štátneho rozpočtu obec zúčtuje v prospech svojho rozpočtu.
(4) Právnickej osobe neuvedenej v odseku 2 a fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorí majú sídlo alebo trvalý pobyt na území obce alebo ktoré pôsobia, vykonávajú činnosť na území obce, alebo poskytujú služby obyvateľom obce, môže obec poskytovať dotácie za podmienok ustanovených všeobecne záväzným nariadením obce len na podporu všeobecne prospešných služieb,14) všeobecne prospešných alebo verejnoprospešných účelov,15) na podporu podnikania a zamestnanosti. Mestské časti Bratislavy a Košíc môžu poskytnúť dotácie na celom území mesta.
(5) Ak obec spolupracuje na základe zmluvy o zriadení združenia obcí8) alebo zakladá právnickú osobu podľa osobitného predpisu,16) alebo nadobúda majetkové účasti na podnikaní právnickej osoby založenej podľa osobitného predpisu,16) môže použiť rozpočtové prostriedky na úhradu členského príspevku, na založenie právnickej osoby podľa osobitného predpisu16) alebo na nadobudnutie majetkových účastí na podnikaní takej právnickej osoby.
(6) V rozpočte obce na príslušný rozpočtový rok sa prostriedky podľa odsekov 2 a 4 rozpočtujú na konkrétnu akciu, úlohu alebo účel použitia prostriedkov. Podliehajú ročnému zúčtovaniu s rozpočtom obce a ich poskytnutím nemožno zvýšiť celkový dlh obce. Na porušenie finančnej disciplíny vrátane sankcií sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.16a)
(7) Právnickej osobe, ktorej zakladateľom je obec, a právnickej osobe podľa odseku 4 možno poskytnúť dotáciu z rozpočtu obce len vtedy, ak táto právnická osoba nemá právoplatne uložený trest zákazu prijímať dotácie alebo subvencie alebo trest zákazu prijímať pomoc a podporu poskytovanú z fondov Európskej únie.

§ 8
Výdavky rozpočtu vyššieho územného celku
(1) Z rozpočtu vyššieho územného celku sa uhrádzajú
a) záväzky vyššieho územného celku vyplývajúce z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
b) výdavky na výkon samosprávnych pôsobností vyššieho územného celku podľa osobitných predpisov a na činnosť rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií zriadených vyšším územným celkom,
c) výdavky na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy podľa osobitných predpisov,
d) výdavky spojené so správou, s údržbou a so zhodnocovaním majetku vyššieho územného celku a majetku iných osôb, ktorý vyšší územný celok užíva na plnenie úloh podľa osobitných predpisov,
e) záväzky vzniknuté zo spolupráce s iným vyšším územným celkom alebo s obcou, prípadne s ďalšími osobami na zabezpečenie úloh vyplývajúcich z pôsobnosti vyššieho územného celku vrátane záväzkov vzniknutých zo spoločnej činnosti,
f) výdavky vyplývajúce z medzinárodnej spolupráce alebo z členstva v medzinárodnom združení,17)
g) úroky z prijatých úverov, pôžičiek a návratných finančných výpomocí,
h) výdavky súvisiace s emisiou cenných papierov vydaných vyšším územným celkom a výdavky na úhradu výnosov z nich,
i) iné výdavky ustanovené osobitnými predpismi.
(2) Z rozpočtu vyššieho územného celku sa môžu poskytovať dotácie právnickým osobám, ktorých zakladateľom je vyšší územný celok, a to na konkrétne úlohy a akcie vo verejnom záujme alebo v prospech rozvoja územia vyššieho územného celku.
(3) Do prijatia prostriedkov štátneho rozpočtu vyšším územným celkom na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy môže vyšší územný celok použiť na úhradu týchto nákladov vlastné príjmy. Po prijatí prostriedkov štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy prostriedky štátneho rozpočtu vyšší územný celok zúčtuje v prospech svojho rozpočtu.
(4) Vyšší územný celok môže poskytovať dotácie obciam na svojom území ako účasť na financovaní spoločných úloh v záujme rozvoja územia vyššieho územného celku. Vyšší územný celok môže poskytovať dotácie aj iným obciam alebo vyšším územným celkom, ak ide o poskytnutie pomoci pri likvidácii následkov živelnej pohromy, havárie alebo inej podobnej udalosti na ich území.
(5) Právnickej osobe neuvedenej v odsekoch 2 a 4 a fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorí majú sídlo alebo trvalý pobyt na území vyššieho územného celku, alebo ktorí pôsobia, vykonávajú činnosť na území vyššieho územného celku, alebo poskytujú služby obyvateľom vyššieho územného celku, môže vyšší územný celok poskytovať dotácie za podmienok ustanovených všeobecne záväzným nariadením vyššieho územného celku len na podporu všeobecne prospešných služieb,14) všeobecne prospešných alebo verejnoprospešných účelov,15) na podporu podnikania a zamestnanosti.
(6) Ak vyšší územný celok zakladá právnickú osobu podľa osobitného predpisu16) alebo nadobúda majetkové účasti na podnikaní právnickej osoby podľa osobitného predpisu,16) môže vyšší územný celok na tieto účely použiť rozpočtové prostriedky; rozpočtové prostriedky môže použiť aj na úhradu členských príspevkov.17)
(7) V rozpočte vyššieho územného celku na príslušný rozpočtový rok sa prostriedky podľa odsekov 2, 4 a 5 rozpočtujú na konkrétnu akciu, úlohu alebo účel použitia prostriedkov. Podliehajú ročnému zúčtovaniu s rozpočtom vyššieho územného celku a ich poskytnutím nemožno zvýšiť celkový dlh vyššieho územného celku. Na porušenie finančnej disciplíny vrátane sankcií sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.16a)
(8) Právnickej osobe, ktorej zakladateľom je vyšší územný celok, a právnickej osobe podľa odseku 5 možno poskytnúť dotáciu z rozpočtu vyššieho územného celku len vtedy, ak táto právnická osoba nemá právoplatne uložený trest zákazu prijímať dotácie alebo subvencie alebo trest zákazu prijímať pomoc a podporu poskytovanú z fondov Európskej únie.


TRETIA ČASŤ
Rozpočtový proces

§ 9
Viacročný rozpočet
(1) Viacročný rozpočet je strednodobý ekonomický nástroj finančnej politiky obce alebo vyššieho územného celku, v ktorom sú v rámci ich pôsobnosti vyjadrené zámery rozvoja územia a potrieb obyvateľov vrátane programov obce alebo programov vyššieho územného celku najmenej na tri rozpočtové roky.
Viacročný rozpočet tvoria:
a) rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na príslušný rozpočtový rok,
b) rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na rok nasledujúci po príslušnom rozpočtovom roku,
c) rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na rok nasledujúci po roku, na ktorý sa zostavuje rozpočet podľa písmena b).
(2) Súčasťou viacročného rozpočtu sú aj údaje podľa osobitného predpisu.17aa)
(3) Viacročný rozpočet sa zostavuje v rovnakom členení, v akom sa zostavuje rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku (§ 10 ods. 3).
(4) Príjmy a výdavky rozpočtov uvedených v odseku 1 písm. b) a c) nie sú záväzné.

§ 10
Zostavovanie a členenie rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku
(1) Zostavovanie rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku vychádza predovšetkým z viacročného rozpočtu, z určeného podielu na výnosoch daní v správe štátu ustanovených osobitným predpisom5) a schváleného rozpočtu verejnej správy.17ab)
(2) Obec a vyšší územný celok sú pri zostavovaní rozpočtu povinní prednostne zabezpečiť krytie všetkých záväzkov, ktoré pre ne vyplývajú z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi.
(3) Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku sa vnútorne člení na
a) bežné príjmy a bežné výdavky (ďalej len „bežný rozpočet“),
b) kapitálové príjmy a kapitálové výdavky (ďalej len „kapitálový rozpočet“),
c) finančné operácie.
(4) Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa predkladajú na schválenie orgánu podľa osobitného predpisu18) v členení minimálne na úrovni hlavnej kategórie ekonomickej klasifikácie rozpočtovej klasifikácie. Súčasne sa predkladá na schválenie aj rozpočet výdavkov podľa programu obce a programu vyššieho územného celku.
(5) Bežnými príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku sú príjmy podľa § 5 ods. 1 alebo príjmy podľa § 6 ods. 1 v členení podľa rozpočtovej klasifikácie s výnimkou príjmov, ktoré sú podľa rozpočtovej klasifikácie kapitálovými príjmami. Vecné vymedzenie bežných výdavkov a kapitálových výdavkov rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a ich jednotné triedenie obsahuje rozpočtová klasifikácia.
(6) Súčasťou rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sú aj finančné operácie, ktorými sa vykonávajú prevody prostriedkov peňažných fondov obce a prostriedkov peňažných fondov vyššieho územného celku a realizujú sa návratné zdroje financovania a ich splácanie. Za finančné operácie sa považujú aj poskytnuté pôžičky a návratné finančné výpomoci z rozpočtu obce alebo z rozpočtu vyššieho územného celku a ich splátky, vystavené a prijaté zmenky, predaj a obstaranie majetkových účastí. Finančné operácie nie sú súčasťou príjmov a výdavkov rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku. Podrobné triedenie finančných operácií obsahuje rozpočtová klasifikácia. Obec alebo vyšší územný celok môže poskytnúť návratnú finančnú výpomoc zo svojho rozpočtu právnickej osobe, ktorej je zakladateľom, pričom na tento účel nemôže použiť návratné zdroje financovania.
(7) Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa zostavuje ako vyrovnaný alebo prebytkový. Obec alebo vyšší územný celok sú povinní zostaviť svoj bežný rozpočet ako vyrovnaný alebo prebytkový. Bežný rozpočet sa môže zostaviť ako schodkový, ak sa vo výdavkoch bežného rozpočtu rozpočtuje použitie účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu,17a) nevyčerpaných v minulých rokoch; výška schodku takto zostaveného bežného rozpočtu nesmie byť vyššia ako suma týchto nevyčerpaných prostriedkov. Kapitálový rozpočet sa zostavuje ako vyrovnaný alebo prebytkový; kapitálový rozpočet sa môže zostaviť ako schodkový, ak tento schodok možno kryť zostatkami finančných prostriedkov obce alebo vyššieho územného celku z minulých rokov, návratnými zdrojmi financovania, alebo je tento schodok krytý prebytkom bežného rozpočtu v príslušnom rozpočtovom roku. Ak je bežný rozpočet alebo kapitálový rozpočet zostavený ako prebytkový, možno prebytok príslušného rozpočtu použiť na úhradu návratných zdrojov financovania.
(8) Obec a vyšší územný celok sú povinní pri zostavovaní rozpočtu postupovať okrem tohto zákona aj podľa osobitného predpisu.17b)
(9) Ak v priebehu rozpočtového roka vznikne potreba úhrady bežných výdavkov na odstránenie havarijného stavu majetku obce alebo majetku vyššieho územného celku, alebo na likvidáciu škôd spôsobených živelnými pohromami alebo inou mimoriadnou okolnosťou, ktoré nie sú rozpočtované a kryté príjmami bežného rozpočtu, môže obec alebo vyšší územný celok na základe rozhodnutia svojho zastupiteľstva použiť prostriedky rezervného fondu. Prostriedky rezervného fondu môže obec alebo vyšší územný celok na základe rozhodnutia svojho zastupiteľstva použiť aj na úhradu záväzkov bežného rozpočtu, ktoré vznikli v predchádzajúcich rozpočtových rokoch, maximálne v sume prebytku bežného rozpočtu vykázaného za predchádzajúci rozpočtový rok.
(10) Na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami bežného rozpočtu možno použiť príjmy kapitálového rozpočtu, ak sa vrátia do termínu ich použitia na rozpočtovaný účel, najneskôr však do konca rozpočtového roka.

§ 11
Rozpočtové provizórium
(1) Ak nie je rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok schválený orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov18) do 31. decembra bežného roka, hospodári obec alebo vyšší územný celok podľa schváleného rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku predchádzajúceho rozpočtového roka, pričom výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória nesmú v každom mesiaci rozpočtového roka prekročiť 1/12 celkových výdavkov schváleného rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku predchádzajúceho rozpočtového roka. Výnimku tvoria výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória, ktoré sa uhrádzajú v súlade s termínmi splácania dohodnutými v predchádzajúcom rozpočtovom roku a výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória na povinnú úhradu podľa osobitných predpisov. Počas rozpočtového provizória obec a vyšší územný celok nemôžu poskytovať dotácie podľa § 7 ods. 4 a § 8 ods. 5; to neplatí, ak poskytovanie dotácií obcou a vyšším územným celkom ustanovuje osobitný predpis.17c)
(2) Obec a vyšší územný celok počas rozpočtového provizória schvaľujú rozpočet na príslušný rozpočtový rok najneskôr do 31. decembra bežného roka. Rozpočtové príjmy a výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória sa zúčtujú s rozpočtom obce a s rozpočtom vyššieho územného celku po jeho schválení.

§ 12
Rozpis rozpočtu a rozpočtové hospodárenie
(1) Obec a vyšší územný celok vykonajú po schválení rozpočtu jeho rozpis na rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti vrátane rozpisu výdavkov na programy obce alebo programy vyššieho územného celku.
(2) Obce a vyššie územné celky hospodária s rozpočtovými prostriedkami podľa schváleného rozpočtu a počas roka kontrolujú hospodárenie s rozpočtovými prostriedkami podľa osobitného predpisu18) a monitorujú a hodnotia plnenie programov obce alebo programov vyššieho územného celku.
(3) Obec a vyšší územný celok sledujú v priebehu rozpočtového roka vývoj hospodárenia podľa rozpočtu a v prípade potreby vykonávajú zmeny vo svojom rozpočte, najmä zvýšenie vlastných príjmov alebo zníženie výdavkov, s cieľom zabezpečiť vyrovnanosť bežného rozpočtu ku koncu rozpočtového roka, pričom schodok bežného rozpočtu obce alebo vyššieho územného celku môže vzniknúť len z dôvodu použitia prostriedkov rezervného fondu podľa § 10 ods. 9 alebo použitia účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu,17a) nevyčerpaných v minulých rokoch.
(4) Obec a vyšší územný celok sú povinní poskytovať ministerstvu financií potrebné údaje o svojom hospodárení na účely zostavenia návrhu rozpočtu verejnej správy, návrhu štátneho záverečného účtu a návrhu súhrnnej výročnej správy Slovenskej republiky, ktoré je ministerstvo financií oprávnené zverejňovať na svojom webovom sídle. Údaje na účely zostavenia návrhu rozpočtu verejnej správy poskytujú obec a vyšší územný celok prostredníctvom rozpočtového informačného systému pre samosprávu RIS.SAM v správe ministerstva financií (ďalej len „rozpočtový informačný systém“).
Obec a vyšší územný celok sú povinní poskytovať do rozpočtového informačného systému nasledovné údaje v tomto rozsahu a v týchto termínoch:
a) schválený rozpočet na príslušný rozpočtový rok a rozpočty na nasledujúce roky viacročného rozpočtu najneskôr do 20 kalendárnych dní odo dňa schválenia rozpočtu orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov;18) ak je rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok schválený do 31. decembra bežného roka, obec a vyšší územný celok poskytujú údaje schváleného rozpočtu v členení minimálne na úrovni hlavnej kategórie ekonomickej klasifikácie rozpočtovej klasifikácie najneskôr do 10. januára nasledujúceho rozpočtového roka a schválený rozpočet na príslušný rozpočtový rok a rozpočty na nasledujúce roky viacročného rozpočtu najneskôr do 31. januára nasledujúceho rozpočtového roka, pričom počas rozpočtového provizória obec a vyšší územný celok poskytujú v tomto rozsahu a termínoch údaje schváleného rozpočtu predchádzajúceho rozpočtového roka,
b) upravený rozpočet najneskôr do 30. kalendárneho dňa v mesiaci, ktorý nasleduje po mesiaci, v ktorom bola vykonaná zmena rozpočtu orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov18) a upravený rozpočet v mesiaci december rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka,
c) skutočné plnenie rozpočtu štvrťročne podľa stavu k 31. marcu, k 30. júnu a k 30. septembru rozpočtového roka najneskôr do 30 kalendárnych dní po uplynutí príslušného obdobia a podľa stavu k 31. decembru rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka,
d) za program obce a program vyššieho územného celku iba údaje schváleného programu obce a programu vyššieho územného celku najneskôr v termínoch podľa písmena a) a skutočné plnenie tohto programu podľa stavu k 31. decembru rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka.
(5) Ak obec alebo vyšší územný celok neplnia povinnosti vyplývajúce z tohto zákona, ministerstvo financií môže až do ich splnenia pozastaviť poskytovanie finančných prostriedkov z dotácií zo štátneho rozpočtu.
(6) Odpisovanie hmotného a nehmotného majetku obce a hmotného a nehmotného majetku vyššieho územného celku sa spravuje osobitným predpisom.19)

§ 13
Časové a účelové použitie rozpočtových prostriedkov
(1) Do plnenia rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sa zahrňujú len tie príjmy, výdavky a finančné operácie, ktoré sa uskutočnili v príslušnom rozpočtovom roku. Na zaradenie príjmu alebo výdavku do plnenia rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku v rozpočtovom roku je rozhodujúci deň pripísania alebo odpísania prostriedkov z príslušného účtu obce alebo účtu vyššieho územného celku.
(2) Rozpočtové prostriedky možno použiť len na účely, na ktoré boli v rozpočte obce alebo rozpočte vyššieho územného celku schválené.
(3) Obec alebo vyšší územný celok môže na základe odôvodnenej žiadosti povoliť výnimku z časového použitia rozpočtových prostriedkov poskytnutých obcou alebo vyšším územným celkom v príslušnom rozpočtovom roku formou dotácie s výnimkou rozpočtových prostriedkov z dotácií podľa § 3 ods. 1 písm. b) a c).

§ 14
Zmeny rozpočtu a rozpočtové opatrenia
(1) Zmeny rozpočtu vrátane zmeny programov obce alebo programov vyššieho územného celku schvaľuje orgán obce alebo orgán vyššieho územného celku príslušný podľa osobitných predpisov18) s výnimkou účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z Európskej únie a iných prostriedkov zo zahraničia poskytnutých na konkrétny účel, z rozpočtu iného subjektu verejnej správy a darov, ak darca určí účel daru.
(2) Príslušný orgán obce alebo orgán vyššieho územného celku vykonáva zmeny rozpočtu v priebehu rozpočtového roka rozpočtovými opatreniami, ktorými sú
a) presun rozpočtovaných prostriedkov v rámci schváleného rozpočtu, pričom sa nemenia celkové príjmy a celkové výdavky,
b) povolené prekročenie a viazanie príjmov,
c) povolené prekročenie a viazanie výdavkov,
d) povolené prekročenie a viazanie finančných operácií.
(3) Obec a vyšší územný celok môžu vykonať rozpočtové opatrenia uvedené v odseku 2 písm. d) do 31. augusta príslušného rozpočtového roka. Obec a vyšší územný celok môžu po tomto termíne vykonávať v priebehu rozpočtového roka len také zmeny rozpočtu, ktorými sa nezvýši schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku, s výnimkou zmien rozpočtu z dôvodu potreby úhrady výdavkov na odstránenie havarijného stavu majetku obce alebo majetku vyššieho územného celku, výdavkov na likvidáciu škôd spôsobených živelnými pohromami alebo inou mimoriadnou okolnosťou alebo výdavkov súvisiacich s financovaním spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi.
(4) Obec a vyšší územný celok vedú operatívnu evidenciu o všetkých rozpočtových opatreniach vykonaných v priebehu rozpočtového roka.

§ 15
Peňažné fondy
(1) Obec a vyšší územný celok môžu vytvárať peňažné fondy. Zdrojmi peňažných fondov môžu byť najmä
a) prebytok rozpočtu za uplynulý rozpočtový rok,
b) prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c) zostatky peňažných fondov z predchádzajúcich rozpočtových rokov a zostatky príjmových finančných operácií s výnimkou zostatkov nepoužitých návratných zdrojov financovania.
(2) Zostatky peňažných fondov koncom roka neprepadajú. O použití peňažných fondov rozhoduje obecné zastupiteľstvo a zastupiteľstvo vyššieho územného celku.
(3) Prostriedky peňažných fondov používa obec a vyšší územný celok prostredníctvom svojho rozpočtu okrem prevodov prostriedkov medzi jednotlivými peňažnými fondmi navzájom a okrem prípadov, keď sa prostriedky peňažných fondov použijú len na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami svojho rozpočtu v priebehu rozpočtového roka.
(4) Obec a vyšší územný celok vytvárajú rezervný fond vo výške určenej ich zastupiteľstvom, najmenej však 10% z prebytku rozpočtu zisteného podľa § 16 ods. 6.

§ 16
Záverečný účet obce, záverečný účet vyššieho územného celku
(1) Po skončení rozpočtového roka obec a vyšší územný celok údaje o rozpočtovom hospodárení súhrnne spracujú do záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku.
(2) Obec a vyšší územný celok finančne usporiadajú svoje hospodárenie vrátane finančných vzťahov k zriadeným alebo založeným právnickým osobám a fyzickým osobám – podnikateľom a právnickým osobám, ktorým poskytli prostriedky svojho rozpočtu; ďalej usporiadajú finančné vzťahy k štátnemu rozpočtu, štátnym fondom, rozpočtom iných obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov.
(3) Obec a vyšší územný celok sú povinní dať si overiť účtovnú závierku podľa osobitného predpisu.19) Pri overovaní účtovnej závierky audítor overuje tiež dodržiavanie povinností podľa § 10 ods. 7 a 8, § 16 ods. 12, § 17 a § 19 ods. 1.
(4) Ak audítor pri overovaní podľa odseku 3 zistí porušenie povinností vyplývajúcich z tohto zákona, je povinný tieto skutočnosti písomne oznámiť ministerstvu financií; ministerstvo financií alebo ním poverená správa Úrad vládneho auditu je oprávnená tieto skutočnosti preveriť, pričom postupuje primerane podľa osobitného predpisu.20)
(5) Záverečný účet obce a záverečný účet vyššieho územného celku obsahuje najmä
a) údaje o plnení rozpočtu v členení podľa § 10 ods. 3 v súlade s rozpočtovou klasifikáciou,
b) bilanciu aktív a pasív,
c) prehľad o stave a vývoji dlhu,
d) údaje o hospodárení príspevkových organizácií v ich pôsobnosti,
e) prehľad o poskytnutých dotáciách podľa § 7 ods. 4 a § 8 ods. 5 v členení podľa jednotlivých príjemcov, ak nie sú obcou a vyšším územným celkom zverejnené iným spôsobom,
f) údaje o nákladoch a výnosoch podnikateľskej činnosti,
g) hodnotenie plnenia programov obce a programov vyššieho územného celku.
(6) Ak možno použiť v rozpočtovom roku v súlade s osobitným predpisom20a) nevyčerpané účelovo určené prostriedky poskytnuté v predchádzajúcom rozpočtovom roku zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu,17a) tieto nevyčerpané prostriedky sa na účely tvorby peňažných fondov pri usporiadaní prebytku rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b) z tohto prebytku vylučujú. Prebytok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa prvej vety je zdrojom rezervného fondu, prípadne ďalších peňažných fondov.
(7) Nevyčerpané prostriedky podľa odseku 6 obec alebo vyšší územný celok prevedie na osobitný účet a v nasledujúcich rozpočtových rokoch ich zaradí do rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku ako príjmovú finančnú operáciu. Použitie prostriedkov na určený účel je výdavkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku v nasledujúcich rozpočtových rokoch.
(8) O použití prebytku rozpočtu podľa odseku 6 rozhoduje obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku pri prerokúvaní záverečného účtu obce alebo záverečného účtu vyššieho územného celku. Schodok rozpočtu podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b) obec a vyšší územný celok v priebehu roka financujú predovšetkým z rezervného fondu, z ďalších peňažných fondov alebo z návratných zdrojov financovania; tento spôsob financovania schodku rozpočtu obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku potvrdzuje pri prerokúvaní záverečného účtu obce alebo záverečného účtu vyššieho územného celku.
(9) Pred schválením sa návrh záverečného účtu obce a návrh záverečného účtu vyššieho územného celku predkladá na verejnú diskusiu podľa osobitného predpisu.18)
(10) Prerokovanie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku sa uzatvára jedným z týchto výrokov:
a) celoročné hospodárenie sa schvaľuje bez výhrad,
b) celoročné hospodárenie sa schvaľuje s výhradami.
(11) Ak sa záverečný účet schváli s výhradami, obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku je povinné prijať opatrenia na nápravu nedostatkov.
(12) Návrh záverečného účtu obec a vyšší územný celok sú povinní prerokovať najneskôr do šiestich mesiacov po uplynutí rozpočtového roka.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Pravidlá rozpočtového hospodárenia

§ 17
Pravidlá používania návratných zdrojov financovania
(1) Obec a vyšší územný celok sú povinní pri používaní návratných zdrojov financovania dodržiavať pravidlá uvedené v odsekoch 2 až 7.
(2) Obec a vyšší územný celok môžu použiť návratné zdroje financovania len na úhradu kapitálových výdavkov. Na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami bežného rozpočtu v priebehu rozpočtového roka sa výnimočne môžu použiť tieto zdroje financovania za podmienky, že budú splatené do konca rozpočtového roka z príjmov bežného rozpočtu.
(3) Pri používaní prostriedkov poskytnutých zo štátnych finančných aktív sa ustanovenie odseku 2 neuplatňuje. Na vydávanie komunálnych obligácií sa vzťahuje osobitný predpis.21)
(4) Obec a vyšší územný celok môžu vstupovať len do takých záväzkov vyplývajúcich z návratných zdrojov financovania a záväzkov z investičných dodávateľských úverov,21a) ktorých úhrada dlhodobo nenaruší vyrovnanosť bežného rozpočtu v nasledujúcich rokoch.
(5) Obec a vyšší územný celok nesmú prevziať záväzok z úveru, pôžičky alebo iného dlhu fyzickej osoby alebo právnickej osoby okrem prevzatia záväzku právnickej osoby v zriaďovateľskej pôsobnosti obce a vyššieho územného celku ani záruku za úver, pôžičku, alebo iný dlh fyzickej osoby alebo právnickej osoby, okrem záruky prevzatej obcou za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu.
(6) Obec a vyšší územný celok môžu na plnenie svojich úloh prijať návratné zdroje financovania, len ak
a) celková suma dlhu obce alebo vyššieho územného celku neprekročí 60 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka a
b) suma splátok návratných zdrojov financovania, vrátane úhrady výnosov a suma splátok záväzkov z investičných dodávateľských úverov21a) neprekročí v príslušnom rozpočtovom roku 25 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka znížených o prostriedky poskytnuté v príslušnom rozpočtovom roku obci alebo vyššiemu územnému celku z rozpočtu iného subjektu verejnej správy, prostriedky poskytnuté z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia alebo prostriedky získané na základe osobitného predpisu.17a)
(7) Celkovou sumou dlhu obce alebo vyššieho územného celku sa na účely tohto zákona rozumie súhrn záväzkov vyplývajúcich zo splácania istín návratných zdrojov financovania, záväzkov z investičných dodávateľských úverov21a) a ručiteľských záväzkov obce alebo vyššieho územného celku.
(8) Do celkovej sumy dlhu obce podľa odseku 7 sa nezapočítavajú záväzky z pôžičky poskytnutej z Audiovizuálneho fondu22) a z úveru poskytnutého zo Štátneho fondu rozvoja bývania na obstaranie obecných nájomných bytov23) vo výške splátok úveru, ktorých úhrada je zahrnutá v cene ročného nájomného za obecné nájomné byty. Ďalej sa do celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku nezapočítavajú záväzky z úveru poskytnutého z Environmentálneho fondu22a), záväzky z pôžičky poskytnutej z Fondu na podporu umenia22b) a záväzky z návratných zdrojov financovania prijatých na zabezpečenie predfinancovania realizácie spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi najviac v sume nenávratného finančného príspevku poskytnutého na základe zmluvy uzatvorenej medzi obcou alebo vyšším územným celkom a orgánom podľa osobitného predpisu;23aa) to platí aj, ak obec alebo vyšší územný celok vystupuje v pozícii partnera v súlade s osobitným predpisom23aa) rovnako, najviac v sume poskytnutého nenávratného finančného príspevku. Do sumy splátok podľa odseku 6 písm. b) sa nezapočítava suma ich jednorazového predčasného splatenia.
(9) Obec a vyšší územný celok sledujú v priebehu rozpočtového roka vývoj dlhu a splátok podľa odseku 6. Ak celková suma dlhu obce alebo vyššieho územného celku dosiahne 50 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka, obec a vyšší územný celok sú povinní prijať opatrenia uvedené v odsekoch 10 a 11, ktorých cieľom je zníženie celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku.
(10) Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 50 % a nedosiahne 58 %, starosta obce alebo predseda vyššieho územného celku je povinný do 15 dní od zistenia uvedených skutočností vypracovať a predložiť zastupiteľstvu obce alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku informáciu, v ktorej zdôvodní celkovú sumu dlhu obce alebo vyššieho územného celku spolu s návrhom opatrení na jeho zníženie. Obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku musí prerokovať informáciu starostu obce alebo predsedu vyššieho územného celku do 15 dní odo dňa jej predloženia. V lehote do siedmich dní od predloženia informácie obecnému zastupiteľstvu alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku je povinný starosta obce alebo predseda vyššieho územného celku túto skutočnosť písomne oznámiť ministerstvu financií.
(11) Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 58 % a nedosiahne 60 %, okrem realizácie postupov podľa odseku 10, obec a vyšší územný celok sú povinní do konca rozpočtového roka vykonať také zmeny rozpočtu, ktoré zabezpečia jeho vyrovnanosť a schváliť na nasledujúci rozpočtový rok iba vyrovnaný alebo prebytkový rozpočet podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b), pričom schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku môže vzniknúť len z dôvodu použitia účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu17a) nevyčerpaných v minulých rokoch; schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku môže vzniknúť rovnako z dôvodu použitia prostriedkov peňažných fondov obce alebo prostriedkov peňažných fondov vyššieho územného celku.
(12) Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 60% a viac, okrem realizácie postupov podľa odsekov 10 a 11, obec a vyšší územný celok sú povinní uplatňovať postupy podľa osobitného predpisu.23b) Pokuta za prekročenie dlhu23b) sa ukladá z podielu celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku ku koncu príslušného rozpočtového roka na skutočných bežných príjmoch predchádzajúceho rozpočtového roka; do celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku podľa odsekov 7 a 8 sa nezapočítavajú záväzky z prijatia návratných zdrojov financovania podľa § 19 ods. 25 a záväzky obce v nútenej správe alebo vyššieho územného celku v nútenej správe. Ak sa medziročne podiel dlhu obce alebo vyššieho územného celku na skutočných bežných príjmoch predchádzajúceho rozpočtového roka zvýši, pokuta za prekročenie dlhu23b) sa uloží vo výške 5 % z tohto medziročného zvýšenia. Pokuta za prekročenie dlhu23b) sa neukladá, ak nepresiahne sumu 40 eur.
(13) Povinnosť uplatňovať ustanovenia odsekov 10 a 11 sa nevzťahuje na obdobie 24 mesiacov od prvého mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom sa uskutočnilo ustanovujúce zasadnutie obecného zastupiteľstva alebo zastupiteľstva vyššieho územného celku a v prípadoch ustanovených osobitným predpisom.23c)
(14) Dodržanie podmienok pre prijatie návratných zdrojov financovania podľa odseku 6 preveruje pred ich prijatím hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku. Porušenie podmienok pre prijatie návratných zdrojov financovania obcou alebo vyšším územným celkom podľa odseku 6 je hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.
(15) Hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku sleduje počas rozpočtového roka stav a vývoj dlhu obce alebo vyššieho územného celku. Dosiahnutie hranice celkovej sumy dlhu podľa odsekov 10 až 12 je hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.

§ 17a
Pravidlá uzatvárania zmlúv v osobitných prípadoch
(1) Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby sú povinní pri uskutočňovaní postupov podľa osobitného predpisu23a) dodržiavať pravidlá uvedené v odsekoch 2 až 8.
(2) Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby oznamujú ministerstvu financií začatie zadávania koncesie na stavebné práce podľa osobitného predpisu23a) a predkladajú ministerstvu financií návrh koncesnej zmluvy na stavebné práce pred jej uzavretím.
(3) Vyšší územný celok a ním zriadené a založené právnické osoby postupujú podľa odseku 2, ak hodnota plnenia zo zmluvy podľa odseku 2 za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, prevyšuje sumu 100 000 000 Sk.
(4) Obec a ňou zriadené a založené právnické osoby postupujú podľa odseku 2, ak hodnota plnenia zo zmluvy podľa odseku 2 za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, prevyšuje sumu pri obciach
a) s počtom obyvateľov do 1 000          12 000 000 Sk
b) s počtom obyvateľov od 1 001 do 3 000          20 000 000 Sk
c) s počtom obyvateľov od 3 001 do 5 000          35 000 000 Sk
d) s počtom obyvateľov od 5 001 do 10 000          50 000 000 Sk
e) s počtom obyvateľov od 10 001 do 50 000          65 000 000 Sk
f) s počtom obyvateľov od 50 001 do 100 00          75 000 00 Sk
g) s počtom obyvateľov nad 100 001          100 000 000 Sk
(5) Ministerstvo financií posúdi predložený návrh zmluvy podľa odseku 2 a vydáva k nemu stanovisko z hľadiska dôsledkov realizácie tejto zmluvy na vykazovanie dlhu verejnej správy v jednotnej metodike platnej pre Európsku úniu najneskôr do 60 dní odo dňa doručenia návrhu zmluvy podľa odseku 2. V odôvodnených prípadoch možno túto lehotu predĺžiť o 30 dní.
(6) Ak na základe stanoviska podľa odseku 5 realizácia zmluvy podľa odseku 2 má dôsledky na vykazovanie dlhu verejnej správy, obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby môžu uzatvoriť túto zmluvu, len ak súčet hodnoty plnenia z tejto zmluvy za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, súhrn hodnôt plnenia za stavebné práce z už uzavretých zmlúv podľa odseku 2 s finančnými dôsledkami na rozpočet obce alebo na rozpočet vyššieho územného celku v nasledujúcich rokoch a celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku podľa § 17 ods. 7 neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. a) a súčet sumy ročného peňažného plnenia z týchto zmlúv a sumy ročných splátok návratných zdrojov financovania vrátane úhrady výnosov neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. b).
(7) Ak na základe stanoviska podľa odseku 5 realizácia zmluvy podľa odseku 2 nemá dôsledky na vykazovanie dlhu verejnej správy, obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby môžu uzatvoriť túto zmluvu, len ak súčet sumy ročného peňažného plnenia z tejto zmluvy, sumy ročného peňažného plnenia z už uzavretých zmlúv podľa odseku 2 z rozpočtu obce alebo z rozpočtu vyššieho územného celku a sumy ročných splátok návratných zdrojov financovania vrátane úhrady výnosov neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. b).
(8) Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby predkladajú na žiadosť ministerstva financií aj ďalšie údaje potrebné na účely hodnotenia a vykazovania dlhu verejnej správy.
(9) Dodržanie postupu podľa odsekov 2, 3 a 4 a podmienok podľa odsekov 6 a 7 preveruje hlavný kontrolór obce a hlavný kontrolór vyššieho územného celku.
(10) Nedodržanie postupu podľa odsekov 2, 3 a 4 a porušenie podmienok podľa odsekov 6 a 7 je hlavný kontrolór obce a hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.
(11) Ustanovenia odsekov 2, 5, 6, 7, 9 a 10 sa vzťahujú na návrh dodatku k zmluve podľa odseku 2 rovnako.

§ 18
Osobitosti hospodárenia obcí a vyšších územných celkov
(1) Obec alebo vyšší územný celok môže určiť, že ich subjekty, ktoré nemajú právnu subjektivitu, budú hospodáriť osobitne len so zvereným preddavkom. Zároveň určí výšku preddavku a obdobie, na ktoré sa poskytuje. Obec alebo vyšší územný celok je povinný zúčtovať príjmy a výdavky týchto subjektov najneskôr do konca rozpočtového roka.
(2) Ak obec alebo vyšší územný celok vykonáva podnikateľskú činnosť, príjmy a výdavky na túto činnosť sa nerozpočtujú a sledujú sa na samostatnom mimorozpočtovom účte. Náklady na túto činnosť musia byť kryté výnosmi z nej. Prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi po zdanení používa obec alebo vyšší územný celok ako doplnkový zdroj financovania. Ak je hospodárskym výsledkom podnikateľskej činnosti obce a vyššieho územného celku k 30. septembru rozpočtového roka strata, obec alebo vyšší územný celok sú povinní zabezpečiť, aby bola do konca rozpočtového roka vyrovnaná alebo urobiť také opatrenia na ukončenie podnikateľskej činnosti, aby sa v ďalšom rozpočtovom roku už nevykonávala.
(3) Obec alebo vyšší územný celok môže združovať prostriedky podľa osobitného predpisu.24) Združené prostriedky sa vedú na samostatnom účte.
(4) Obec alebo vyšší územný celok uskutočňuje platby podľa uzavretej zmluvy o združení zo zdrojov, ktoré sú oprávnení použiť na činnosť vymedzenú v predmete tejto zmluvy.
(5) Obec alebo vyšší územný celok vyporiada majetok, ktorý získali výkonom činnosti financovanej zo združených prostriedkov podľa odseku 3, podľa osobitného predpisu.24)

§ 19
Ozdravný režim a nútená správa
(1) Ozdravný režim predchádza zavedeniu nútenej správy s výnimkou podľa odseku 10 písm. a). Obec je povinná zaviesť ozdravný režim, ak celková výška jej záväzkov po lehote splatnosti presiahne 15 % skutočných bežných príjmov obce predchádzajúceho rozpočtového roka a ak neuhradila niektorý uznaný záväzok do 60 dní odo dňa jeho splatnosti. Pre potreby zavedenia ozdravného režimu sa do celkovej výšky záväzkov obce po lehote splatnosti 60 dní nezapočítavajú záväzky z realizácie spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi najviac v sume zmluvne dohodnutého nenávratného finančného príspevku.
(2) Ak nastali skutočnosti podľa odseku 1, obec je povinná do troch dní od ich zistenia oznámiť túto skutočnosť ministerstvu financií a starosta obce (ďalej len „starosta“) je povinný do 15 dní vypracovať návrh na zavedenie ozdravného režimu, ktorý tvorí návrh ozdravného rozpočtu a návrh opatrení na stabilizáciu rozpočtového hospodárenia vrátane časového harmonogramu splácania záväzkov podľa odseku 1. Ozdravný rozpočet nie je obec povinná členiť na bežný rozpočet a kapitálový rozpočet.
(3) Starosta je povinný v lehote do 15 dní odo dňa, keď nastali skutočnosti podľa odseku 1, predložiť návrh na zavedenie ozdravného režimu obecnému zastupiteľstvu. Obecné zastupiteľstvo musí prerokovať návrh na zavedenie ozdravného režimu najneskôr do 15 dní od jeho predloženia.
(4) Počas ozdravného režimu môže obec používať svoje finančné prostriedky len v súlade so schváleným ozdravným rozpočtom, pričom každé použitie finančných prostriedkov obce musí vopred písomne odsúhlasiť hlavný kontrolór obce. Počas ozdravného režimu nesmie byť poslancom obecného zastupiteľstva, hlavnému kontrolórovi ani ostatným zamestnancom obce vyplatená odmena.
(5) Hlavný kontrolór obce je povinný predkladať obecnému zastupiteľstvu písomnú správu k návrhu ozdravného režimu, k návrhu ozdravného rozpočtu a ku každej správe o plnení ozdravného režimu vrátane plnenia ozdravného rozpočtu.
(6) Starosta je povinný pravidelne mesačne predkladať na rokovanie obecného zastupiteľstva správu o plnení ozdravného režimu vrátane plnenia ozdravného rozpočtu.
(7) Po zavedení ozdravného režimu je obec povinná do troch dní od prijatia uznesenia o zavedení ozdravného režimu obecným zastupiteľstvom predložiť ministerstvu financií toto uznesenie.
(8) Počas ozdravného režimu obec nesmie vstupovať do nových záväzkov vyplývajúcich z prijatia návratných zdrojov financovania s výnimkou prijatia návratného zdroja financovania, po predchádzajúcom písomnom súhlase ministerstva financií, poskytnutého subjektom verejnej správy, bankou alebo pobočkou zahraničnej banky na splácanie záväzkov podľa odseku 1; ustanovenie § 17 ods. 2 sa v takomto prípade nepoužije.
(9) V lehote do siedmich dní po uplynutí 90 dní od zavedenia ozdravného režimu je obec povinná oznámiť ministerstvu financií výsledky jeho plnenia vrátane plnenia ozdravného rozpočtu a stavu záväzkov spolu so stanoviskom hlavného kontrolóra obce. Ak obec preukáže, že plnením ozdravného režimu dosiahla zlepšenie výsledkov hospodárenia a zníženie celkových záväzkov uvedených v odseku 1, ministerstvo financií môže na základe žiadosti obce dať súhlas na predĺženie hospodárenia v ozdravnom režime s určením jeho lehoty neprevyšujúcej 90 dní. Obec je povinná aj po uplynutí tejto lehoty predložiť ministerstvu financií výsledky plnenia ozdravného režimu v rozsahu podľa prvej vety. Ak pominuli skutočnosti uvedené v odseku 1, obec môže skončiť ozdravný režim aj pred uplynutím lehôt podľa tohto odseku; obec je povinná do troch dní od prijatia uznesenia o skončení ozdravného režimu obecným zastupiteľstvom predložiť ministerstvu financií toto uznesenie.
(10) Ministerstvo financií je oprávnené rozhodnúť25) o zavedení nútenej správy, ak
a) nastali skutočnosti podľa odseku 1 a obec nezaviedla ozdravný režim,
b) po skončení hospodárenia v ozdravnom režime trvajú skutočnosti podľa odseku 1, a to podľa zistení ministerstva financií alebo na základe oznámenia
1. starostu,
2. hlavného kontrolóra obce,
3. audítora,
4. veriteľa obce alebo
5. štátneho orgánu,
c) obec opakovane nepredložila výkazy podľa osobitného predpisu.21a)
(11) Starosta alebo hlavný kontrolór obce je povinný oznámenie podľa odseku 10 písm. b) prerokovať v obecnom zastupiteľstve a zaslať ministerstvu financií do 15 dní po skončení hospodárenia v ozdravnom režime.
(12) Pred zavedením nútenej správy ministerstvo financií alebo ním poverená Úrad vládneho auditu preverí skutočnosti podľa odseku 10 a dôvody neuhradenia záväzku podľa odseku 1, pričom postupuje primerane podľa osobitného predpisu.20) Obec je povinná poskytnúť na uvedené účely nevyhnutne potrebnú súčinnosť vrátane poskytnutia účtovných a iných dokladov potrebných na tieto účely.
(13) Núteného správcu vymenúva a odvoláva ministerstvo financií. Ministerstvo financií uzatvára s núteným správcom zmluvu o výkone činnosti núteného správcu, ktorá podrobnejšie vymedzí jeho práva a povinnosti. Výšku odmeny núteného správcu určí ministerstvo financií a oznámi ju obci. Náklady spojené s výkonom nútenej správy vrátane odmeny núteného správcu uhrádza obec, nad ktorou sa zaviedla nútená správa.
(14) Núteným správcom môže byť fyzická osoba, ktorá
a) má skončené vysokoškolské vzdelanie a odbornú prax v oblasti financií najmenej päť rokov,
b) nie je starostom, členom iného orgánu obce alebo zamestnancom obce, nad ktorou sa zavádza nútená správa,
c) nie je osobou blízkou26) starostovi, členovi iného orgánu obce alebo zamestnancom obce, nad ktorou sa zavádza nútená správa.
(15) Konanie o zavedení nútenej správy sa začína dňom ukončenia preverenia skutočností podľa odseku 12 ministerstvom financií alebo doručením správy o preverení skutočností podľa odseku 12 Úradom vládneho auditu ministerstvu financií, ak sa týmto preverením preukážu skutočnosti podľa odseku 10. Účastníkom konania o zavedení nútenej správy je obec. Ministerstvo financií rozhodne o zavedení nútenej správy najneskôr do 60 dní odo dňa začatia konania. Ak ministerstvo financií nezavedie nútenú správu, oznámi to v tejto lehote písomne obci. Rozhodnutie o zavedení nútenej správy obsahuje aj meno a priezvisko núteného správcu, adresu jeho trvalého pobytu a číslo preukazu totožnosti. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok. Rozhodnutie o zavedení nútenej správy sa doručí aj miestne príslušnému daňovému úradu.
(16) Počas nútenej správy nesmie byť starostovi, poslancom obecného zastupiteľstva, hlavnému kontrolórovi ani ostatným zamestnancom obce vyplatená odmena.27)
(17) Obec je povinná do siedmich dní od doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy zriadiť v banke a pobočke zahraničnej banky28) osobitný účet nútenej správy a previesť na tento účet všetky zostatky peňažných prostriedkov vedených na doterajších účtoch okrem peňažných prostriedkov, ktoré je obec povinná viesť na samostatných účtoch podľa osobitného zákona.
(18) Počas nútenej správy všetky príjmy obce plynú na osobitný účet nútenej správy okrem príjmov, ktoré je obec povinná viesť na samostatných účtoch podľa osobitného zákona. Peňažné prostriedky vedené na osobitnom účte nútenej správy nepodliehajú výkonu rozhodnutia podľa osobitných predpisov.29) Peňažné prostriedky na všetkých účtoch môže počas nútenej správy obec použiť len s predchádzajúcim písomným súhlasom núteného správcu.
(19) Po zavedení nútenej správy je nútený správca povinný zistiť stav hospodárenia obce, pričom obec je povinná umožniť mu nahliadať do všetkých účtovných a iných dokladov potrebných na účely zistenia stavu hospodárenia obce. Na základe zistených skutočností je oprávnený požadovať od orgánov obce prijatie programu na konsolidáciu hospodárenia obce vrátane organizačných a personálnych opatrení.
(20) Nútený správca je oprávnený zúčastňovať sa s hlasom poradným na zasadnutiach obecného zastupiteľstva a jeho príslušných komisií, na ktorých sa rokuje o rozpočte obce, hospodárení a majetku obce. Správy predkladané na zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré sa týkajú rozpočtu obce, hospodárenia a majetku obce, musia byť doložené stanoviskom núteného správcu.
(21) Obec je povinná do siedmich dní od doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy toto rozhodnutie zverejniť spôsobom v obci obvyklým. V rovnakej lehote je obec povinná zavedenie nútenej správy oznámiť všetkým bankám a pobočkám zahraničných bánk, ktoré vedú účty obce, a všetkým svojim veriteľom.
(22) Obec je povinná do 30 dní odo dňa doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy zostaviť a schváliť krízový rozpočet na obdobie od zavedenia nútenej správy až do konca rozpočtového roka, v ktorom sa zavádza nútená správa. V rovnakej lehote je obec povinná schváliť aj program konsolidácie rozpočtového hospodárenia vrátane časového harmonogramu splácania záväzkov podľa odseku 1.
(23) V krízovom rozpočte sa povinne rozpočtujú finančné prostriedky, ktorými sa zabezpečí zníženie záväzkov podľa odseku 1 v súlade s časovým harmonogramom splácania týchto záväzkov. V krízovom rozpočte sa môžu rozpočtovať len nevyhnutné bežné výdavky podľa § 7 ods. 1 písm. a) až c) a kapitálové výdavky, ak ich úhrada je zabezpečená finančnými prostriedkami zo štátneho rozpočtu alebo z rozpočtu Európskej únie, alebo ich úhrada vyplýva zo zmlúv uzavretých pred zavedením nútenej správy. V krízovom rozpočte sa nesmú rozpočtovať výdavky podľa § 7 ods. 2, 4 a 5. Krízový rozpočet obec nie je povinná členiť na bežný rozpočet a kapitálový rozpočet.
(24) Ak sa nútená správa neskončí v príslušnom rozpočtovom roku, obec je povinná do 31.decembra tohto rozpočtového roka zostaviť a schváliť krízový rozpočet aj na nasledujúci rozpočtový rok. Pri zostavovaní a schvaľovaní krízového rozpočtu na nasledujúci rozpočtový rok obec postupuje rovnako ako pri zostavovaní a schvaľovaní krízového rozpočtu po zavedení nútenej správy, pričom zvýšenie príjmov na splácanie záväzkov podľa odseku 1 je obec povinná zabezpečiť zavedením miestnych daní alebo zvýšením sadzieb už zavedených miestnych daní podľa osobitného zákona.11)
(25) Počas nútenej správy obec nesmie vstupovať do nových záväzkov vyplývajúcich z prijatia návratných zdrojov financovania s výnimkou prijatia návratného zdroja financovania po predchádzajúcom písomnom súhlase núteného správcu poskytnutého subjektom verejnej správy, bankou alebo pobočkou zahraničnej banky na splácanie záväzkov podľa odseku 1; ustanovenia § 17 ods. 2 a 6 sa v takom prípade nepoužijú.
(26) Ak obec neschváli krízový rozpočet v lehotách podľa odseku 22 alebo 24, hospodári podľa krízového rozpočtu zostaveného núteným správcom. Ak krízový rozpočet zostavuje nútený správca, je oprávnený vykonať v priebehu rozpočtového roka zmeny krízového rozpočtu rozpočtovými opatreniami uvedenými v § 14 ods. 2.
(27) Ministerstvo financií môže rozhodnúť o zrušení nútenej správy na základe návrhu núteného správcu, žiadosti obce, alebo ak zistí, že pominuli dôvody na jej trvanie. Konanie o zrušení nútenej správy sa začína dňom doručenia návrhu núteného správcu, žiadosti obce, alebo dňom, v ktorom ministerstvo financií zistí, že pominuli dôvody na jej trvanie. Ministerstvo financií rozhodne o zrušení nútenej správy najneskôr do 60 dní odo dňa začatia konania. Ak ministerstvo financií rozhodne o zrušení nútenej správy, oznámi to v tejto lehote písomne obci a nútenému správcovi. Rozhodnutie o zrušení nútenej správy obsahuje aj dátum, ktorým sa nútená správa zrušuje a zdôvodnenie jej zrušenia. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok. Rozhodnutie o zrušení nútenej správy sa doručí aj miestne príslušnému daňovému úradu.
(28) Príjmy a výdavky uskutočnené počas nútenej správy obec po zrušení nútenej správy zúčtuje so schváleným rozpočtom obce.
(29) Ustanovenia odsekov 1 až 28 sa rovnako vzťahujú aj na mestské časti, ktoré sú právnickými osobami podľa osobitného zákona3); pôsobnosť ministerstva financií vo vzťahu k týmto mestským častiam vykonáva hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice.
(30) Ustanovenia odsekov 1 až 28 sa rovnako vzťahujú aj na vyšší územný celok.


PIATA ČASŤ
Spoločné a prechodné ustanovenia

§ 20
Ministerstvo financií môže subjektu, ktorému vyplývajú povinnosti z tohto zákona, uložiť za ich nesplnenie pokutu až do výšky 33 000 eur podľa všeobecných predpisov o správnom konaní,25) a to v lehotách podľa osobitného predpisu.30)

§ 21
Prechodné ustanovenia
(1) Návrh rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku na rok 2005 sa zostaví s prihliadnutím na platné ustanovenia tohto zákona o zostavení rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku.
(2) Ak sa upravuje rozpočtová klasifikácia na nasledujúci rozpočtový rok, návrh rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok sa zostavuje v súlade s rozpočtovou klasifikáciou platnou na nasledujúci rozpočtový rok.
(3) Viacročný rozpočet obce alebo vyššieho územného celku sa po prvýkrát zostaví v roku 2006 na nasledujúce rozpočtové roky, počnúc rokom 2007.
(4) Na zostavenie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku za rok 2004 sa vzťahuje doterajší predpis.
(5) Ozdravný režim a nútená správa zavedená nad obcou podľa doterajších predpisov sa skončí dňom účinnosti tohto zákona.

§ 21a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2006
(1) Ustanovenia tohto zákona o zostavení záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku účinné od 1. januára 2006 sa po prvýkrát použijú na zostavenie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku za rok 2005.
(2) Ak obec, nad ktorou je zavedená nútená správa, zostavila a schválila krízový rozpočet na rok 2006 podľa doterajších predpisov, je povinná krízový rozpočet zosúladiť s § 19 ods. 22 tohto zákona do 31. januára 2006.

§ 21b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2007
Ustanovenia § 4 ods. 5, § 9 ods. 1, § 12 ods. 1 a 2, § 14 ods. 1 a § 16 ods. 5 písm. g) vo vzťahu k programom obce a programom vyššieho územného celku sa prvýkrát použijú na rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku na roky 2009 až 2011.

§ 21c
Ustanovenia § 10 ods. 7 a podmienky ustanovené v § 10 ods. 9 obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať do 31. decembra 2010; v tomto období obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať vo vzťahu k zabezpečeniu vyrovnanosti bežného rozpočtu ani ustanovenia § 12 ods. 3 a § 14 ods. 2 písm. c). To neplatí vo vzťahu k zostaveniu rozpočtu na roky 2011 až 2013.

§ 21d
(1) Do rozpočtového informačného systému sú obce a vyššie územné celky zapájané postupne, najneskôr do 1. januára 2014. Povinnosť poskytovania údajov do rozpočtového informačného systému sa na obce a vyššie územné celky vzťahuje od 1. januára 2014. Ak je program obce a program vyššieho územného celku na roky 2014 až 2016 schválený do 31. januára 2014, obec a vyšší územný celok poskytnú údaje schváleného programu obce a schváleného programu vyššieho územného celku do rozpočtového informačného systému do 20. februára 2014.
(2) Nútená správa zavedená ministerstvom financií nad mestskou časťou do konca roka 2013 sa skončí najneskôr 31. decembra 2014.

§ 21e
Ustanovenie § 17 ods. 8 v znení účinnom od 1. januára 2016 sa použije prvýkrát v roku 2016 pre zistenie celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku k 31. decembru 2015.

§ 21f
Na právne vzťahy z dodávateľských úverov prijatých obcou alebo vyšším územným celkom, ktoré vznikli pred 1. januárom 2019, sa vzťahuje doterajší predpis.


Čl. IV
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia s výnimkou čl. I § 1 až 20, § 21 ods. 3 až 5, čl. II bodov 1 až 6, bodu 8, čl. III bodov 1 až 4 a bodu 6, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2005.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
2) Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov.
3) § 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 295/1992 Zb.
4) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) Zákon č. 564/2004 Z. z. o rozpočtovom určení výnosu dane z príjmov územnej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6) Zákon č. 150/2001 Z. z. o daňových orgánoch a ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 440/2000 Z. z. o správach finančnej kontroly v znení zákona č. 182/2002 Z. z.
7) Napríklad zákon č. 597/2003 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení.
7a) Čl. 3 a 4 nariadenia Rady (ES) č. 1466/97 zo 7. júla 1997 o posilnení dohľadu nad stavmi rozpočtov a o dohľade nad hospodárskymi politikami a ich koordinácii (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 10/zv.1,Ú. v. ES L 209, 2.8.1997) v platnom znení.
8) § 20 a 20a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení zákona č. 453/2001 Z. z.
9) § 3 zákona č. 523/2004 Z. z.
10) § 4 ods. 4 zákona č. 523/2004 Z. z.
11) Zákon č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady.
12) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
13) Napríklad zákon č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
14) § 2 ods. 2 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
15) Napríklad § 2 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
16) Obchodný zákonník.
16a) § 31 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17) § 5 zákona č. 302/2001 Z. z.
17a) Napríklad § 48 ods. 1 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny.
17aa) Čl. 9 ods. 1 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z. o rozpočtovej zodpovednosti.
17ab) § 4 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 69/2012 Z.z.
17b) Čl.5, 12 a 13 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
17c) Napríklad § 6 a 9 zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
18) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
20) Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
20a) Napríklad § 8 ods. 4 a 5 zákona č. 523/2004 Z. z.
21) Zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov.
21a) § 2b ods. 2 zákona č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Opatrenie Ministerstva financií Slovenskej republiky z 22. novembra 2012 č. MF/21513/2012-31, ktorým sa ustanovuje usporiadanie, obsahové vymedzenie, spôsob, termín a miesto predkladania informácií z účtovníctva a údajov potrebných na účely hodnotenia plnenia rozpočtu verejnej správy (oznámenie č. 375/2012 Z. z.).
22) § 18 ods. 3 písm. b) zákona č. 516/2008 Z. z. o Audiovizuálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22a) § 7 písm. a) zákona č. 587/2004 Z. z. o Environmentálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22b) § 18 ods. 3 písm. c) zákona č. 284/2014 Z. z. o Fonde na podporu umenia a o zmene a doplnení zákona č. 434/2010 Z. z. o poskytovaní dotácií v pôsobnosti Ministerstva kultúry Slovenskej republiky v znení zákona č. 79/2013 Z. z.
23) § 6 ods. 1 písm. b) zákona č. 150/2013 Z. z. o Štátnom fonde rozvoja bývania.
23a) § 66 a 97 zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
23aa) Zákon č. 528/2008 Z. z. o pomoci a podpore poskytovanej z fondov Európskeho spoločenstva v znení neskorších predpisov.
23b) Čl. 6 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
23c) Čl. 5 ods. 11 a 12 a čl. 12 ods. 10 a 11 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
24) § 829 až 841 Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
25) § 1 až 13, § 14 ods. 2, § 15 až 17, § 24 až 26, § 31 až 47, § 51 až 70, § 81 až 85 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
26) § 116 Občianskeho zákonníka.
27) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. o právnom postavení a platových pomeroch starostov obcí a primátorov miest v znení neskorších predpisov, § 18c zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení zákona č. 369/2004 Z. z.
28) § 2 ods. 1, 5 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 603/2003 Z. z.
29) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
30) § 31 ods. 14 zákona č. 523/2004 Z. z.