Módosítva:

Tt. 282/2006., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 102/2007., hatályos 2007. március 13-től

Tt. 232/2008., hatályos 2008. július 1-től

Tt. 232/2008., hatályos 2008. szeptember 15-től

Tt. 442/2008., hatályos 2008. november 15-től

Tt. 442/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 232/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 442/2008., hatályos 2009. július 1-től

Tt. 213/2009., hatályos 2009. július 1-től

Tt. 289/2009., hatályos 2009. július 16-től

Tt. 402/2009., hatályos 2009. december 1-től

Tt. 503/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 73/2010., hatályos 2010. március 9-től

Tt. 73/2010., hatályos 2010. április 1-től

Tt. 129/2010., hatályos 2010. április 2-től

Tt. 58/2011., hatályos 2011. április 1-től

Tt. 158/2011., hatályos 2011. június 15-től

Tt. 182/2011., hatályos 2011. július 20-től

Tt. 223/2011., hatályos 2011. július 20-től

Tt. 231/2011., hatályos 2011. augusztus 1-től

Tt. 348/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 550/2011., hatályos 2012. február 1-től

Tt. 91/2012., hatályos 2012. március 9-től

Tt. 28/2013., hatályos 2013. február 18-től

Tt. 95/2013., hatályos 2013. április 23-től

Tt. 180/2013., hatályos 2013. június 30-től

Tt. 95/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 95/2013., hatályos 2014. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

(1) Jelen törvény szabályozza a beszerzési eljárások meghirdetését áru beszerzése, építési munkák kivitelezése, szolgáltatások nyújtása, tervpályázatok esetére, és a közbeszerzés irányítását.

(2) Jelen törvény nem vonatkozik

a) azon beszerzésekre, melyek megvalósítása során különleges biztonsági intézkedéseket kell érvényesíteni, vagy amelyek esetében elengedhetetlen a Szlovák Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek védelme, összhangban „Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel“,²⁾

b) a hírszerzési tevékenységekkel kapcsolatos beszerzésekre a hírszerző szolgálatok által végzett hírszerzési tevékenységek,^2a) és azon beszerzésekre, amelyek célja a rendőri testület hírszerzési jellegű tevékenységének teljesítése,^2b)

c) a beszerzésre, ha annak meghirdetése csak külön eljárás szerint lehetséges vagy nemzetközi szervezet szabályai szerint zajlik,

d) a beszerzésre, ha annak meghirdetésekor katonaság elhelyezésére vonatkozó nemzetközi szerződés különleges szabályai szerint kell eljárni, és amely az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Közösség szerződő fele (a továbbiakban csak „tagállam“), vagy harmadik ország területén folyó tevékenységet érint,

e) harmadik országban meghirdetett beszerzésre, amely fegyveres erők Európai Unión kívüli bevetése során valósul meg, ha az operatív szükségletek megkövetelik, hogy a beszerzést a hadműveleti térségben található ajánlattevő kapja meg,

f) a választottbírósági eljárásra⁵⁾ és a békéltető eljárásra,

g) munkaszerződések, munkaviszonyon kívüli megbízási szerződések, vagy munkaviszonyhoz hasonló szerződések megkötésére,

h) olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra, melyek eltérnek azoktól, amelyekből kizárólagosan a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek van haszna, saját feladatainak teljesítése során azzal a feltétellel, hogy a nyújtott szolgáltatást teljes mértékben ő finanszírozza,

i) olyan beszerzésre, amely más célokat szolgál, mint a 8. § 3-9. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzése, kivéve a közbeszerző által meghirdetett beszerzéseket,

j) a 8. § 3-9. bekezdésében felsorolt, tevékenységek végzésére vonatkozó beszerzésre harmadik országokban, ha ezen tevékenységek végrehajtása során nem kerülnek felhasználásra Európai Unióban található hálózatok és területek,

k) építési koncesszióra vagy szolgáltatási koncesszióra (a továbbiakban csak „koncesszió”), melyet az ajánlatkérő (beszerző) a 8. § 3-9. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére hirdet meg, azon koncesszió kivételével, melyet e tevékenységek valamelyikét végző közbeszerző hirdet meg,

l) a polgári beszerzésre, ha annak meghirdetésekor a Szlovák Köztársaság és harmadik országok által megkötött nemzetközi szerződésekben foglalt szabályok szerint járnak el, és a beszerzés áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozik egy projekt közös megvalósítása vagy közös hasznosítása érdekében a szerződő felek által, ha ezt a nemzetközi szerződést az Európai Uniónál bejelentették,

m) ingatlan és vele kapcsolatos jogok megszerzésére vagy bérletére, kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat, melyek hozzá kapcsolódnak, amennyiben polgári szerződésről van szó,

n) a polgári szerződésre, melynek tárgyát értékpapír vagy más pénzügyi eszköz⁶⁾ kibocsátásával, eladásával, megvételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások képezik, vagy más pénzpiaci műveletek, főként pénzeszközök és saját finanszírozási források megszerzésére irányuló műveletek, valamint azokra a beszerzésekre, amelyek közvetlenül a Szlovák Nemzeti Bank szolgáltatásainak biztosításával kapcsolatosak fő céljainak és törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében,

o) a polgári szerződésre, melynek fő célja, hogy a közbeszerzőnek lehetővé tegye nyilvános telekommunikációs (hírközlési) hálózat nyújtását vagy igénybe vételét, vagy egy, esetleg több nyilvános telekommunikációs szolgáltatás nyújtását,

p) a polgári megrendelésre, mellyel a műsorszolgáltató televízióadás vagy rádióadás műsoranyagát szerzi be, fejleszti, állítja elő vagy koprodukcióban állítja elő, valamint a polgári szerződésre, mely a műsoridővel kapcsolatos,

q) polgári szolgáltatás-nyújtási szerződésre más közbeszerzőnek vagy közbeszerzők társulásának, törvényből fakadó kizárólagos jog vagy közigazgatási hatósági döntés alapján,

r) polgári áruszállítási szerződésre, mely harmadik személyeknek kerül eladásra vagy bérbe adásra, ha a beszerzőnek nincs kizárólagos jogosultsága ugyanilyen áru értékesítésére vagy bérbe adására azonos feltételek mellett, mint a beszerzőnek,

s) a beszerzők olyan polgári megbízási szerződéseire, amelyek értéke a hozzáadottérték-adó nélkül kisebb, mint a 4. § 2. bekezdésében megszabott értékhatár, kivéve a 7. § szerinti megrendeléseket,

t) a védelmi és biztonsági szféra szerződéseire, ha beszerzési eljárásuk során egy vagy több tagállammal, illetve egy több harmadik országgal, a Szlovák Köztársaság részvételével megkötött nemzetközi szerződés külön szabályai szerint járnak el,

u) a védelmi és biztonsági szféra kutatási és fejlesztési együttműködési programjaiból kiinduló szerződéseire, melyeket közösen végez legalább két tagállam új termék kifejlesztése és esetleges a termék későbbi életciklusának mindegyik vagy valamely szakaszában; az ilyen együttműködési program megkötésekor csak tagállamok között, melynek részese a Szlovák Köztársaság is, a Szlovák Köztársaságot képviselő közbeszerző vagy beszerző bejelenti az Európai Bizottságnak az általa viselt kutatási és fejlesztési költséghányad nagyságát az együttműködési program teljes költségvetésében, a megállapodást a kutatási-fejlesztési költségek megosztásáról és a várható részesedését az esetleges vásárlásokban,

v) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyeket a központi államigazgatási szervek, a nagyobb területi egységek (kerületek) vagy községek adnak más tagországok közhatalmi szerveinek vagy harmadik országok közhatalmi szerveinek,

w) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyek tárgya ingatlan és vele kapcsolatos jogok megszerzése vagy ingatlan bérlése,

x) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyek tárgyát pénzügyi szolgáltatások képezik, kivéve a biztosítási szolgáltatásokat,

y) a védelmi és biztonsági szférán belüli megrendelésekre, melyeknek az értéke a hozzáadottérték-adó nélkül kisebb, mint a 4. § 3. bekezdése a) és b) pontjában megszabott értékhatár.

(3) Ez a törvény nem vonatkozik azokra a közbeszerzési értékhatár alatti megrendelésekre sem, amelyeknek a tárgya

a) szakértői, tolmácsi vagy fordítói tevékenység a polgári peres eljárásokban, a büntetőperes eljárásokban, beleértve az előkészületi szakaszt is, a közigazgatási eljárásban, a döntőbírósági vagy ehhez hasonló eljárásokban, a jogi személy vagy természetes személy szaktevékenysége büntetőperes eljárásokban, beleértve az előkészületi szakaszt is, és az ellenőrzés céljából meghívott személy vagy a közigazgatási eljárás céljai miatt meghívott személy szaktevékenysége, valamint a természetes személy vagy jogi személy külön jogszabályi rendelkezések^6aa) szerinti szaktevékenysége állami szakértői célzattal,

b) könyvtári alap beszerzése,

c) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője a Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatal külföldön, vagy amelyek a hivatalos fejlesztési segélyek részét képezik, humanitárius támogatások vagy logisztikai támogatások a Szlovák Köztársaság feladatteljesítésre a Szlovák Köztársaság területén kívülre kiküldött fegyveres erői részéről,

d) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője közbeszerző a 6. § 1. bekezdésének a) vagy b) pontja szerint, és a kivitelezője

1. a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat elítéltek és vád alá helyezettek foglalkoztatásával biztosítják, vagy

2. középfokú szakiskola, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat a középfokú szakiskola diákjai biztosítják gyakorlati képzésük keretén belül,

e) áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtása a hivatásos nevelőszülői családokban élő gyermekek és fiatal felnőttek költségtérítéseinek biztosítására, valamint a gyermekotthonok étkeztetési és gazdálkodási költségvetéséből az önálló csoportokban élő gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteinek biztosítására külön jogszabályi előírások szerint,^6ab)

f) színpadi díszletek és kosztümök előállítása közbeszerzőnek, mely jogi személy külön jogszabályi előírások értelmében,^6ac) hangszerek beszerzése, művészi teljesítmény nyújtása vagy művészi teljesítmény felhasználása, valamint a színművészek és zeneművészek esetében a szerződéskötés is külön jogszabályi rendelkezések szerint,^6ad)

g) szolgáltatás nyújtása, ha az postai szolgáltatás külön jogszabályban^6ae) részletezett univerzális postai szolgáltatás terjedelemben.

h) építési munkák kivitelezése, ha a megrendelés becsült értéke egyenlő vagy kisebb, mint 200 000 euró, az áruszállítás vagy szolgáltatás, ha az ilyen áruszállításra, építési munka kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak „kormány) kivételt ad az 5. bekezdés szerint.

(4) Jelen törvény nem vonatkozik az egészségügyi ellátás nyújtásáról megkötött szerződésekre, melyeket az egészségbiztosító köt az egészségügyi szolgáltatókkal külön jogszabályi előírások szerint.^6a)

(5) Ha a jelen törvény szerinti eljárás lehetetlenné tenné vagy nagymértékben megnehezítené a közbeszerző külön jogszabályok szerinti feladatainak teljesítését, vagy ezen feladatok teljesítésében eszközei felhasználásában gazdaságtalansághoz vagy rossz hatékonysághoz vezetne, a közbeszerző kivételt kérhet a jelen törvény értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó rendelkezései alól építési munkák megvalósítására, amennyiben a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy kisebb mint 200 000 euró, áruszállításra vagy szolgáltatás nyújtására; a kivétel megadására törvényi alap nincs. A kérvényt a közbeszerző nyújtja be, mely nem lehet minisztérium, annak a minisztériumnak, amelynek tárgyi, alapítói vagy fenntartói hatáskörébe tartozik, és ha ilyen minisztérium nem létezik, akkor a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának, feltüntetve az első mondat szerinti kivétel megadásának indokait. A minisztérium, melyhez a kérvényt beterjesztették, javaslatot tehet a kormánynak a kivétel megadására a közbeszerző kérvénye alapján és legfeljebb annak terjedelmében, ha bizonyítottnak látja, hogy a jelen törvény szerinti eljárás lehetetlenné tenné vagy nagymértékben megnehezítené a külön jogszabályok szerinti közbeszerző feladatainak teljesítését, vagy ezen feladatok teljesítése során eszközei felhasználásában gazdaságtalansághoz vagy rossz hatékonysághoz vezetne; ha a közbeszerző minisztérium, a javaslatot a kormánynak közvetlenül ez a minisztérium terjeszti be. Ha a kormány a kivételt megadja, a kivétel megadásáról szóló határozatában feltünteti a közbeszerző azonosító adatait, és a meghatározza a megadott kivétel terjedelmét. A kormány a kivétel megadásáról szóló határozatát közzéteszi a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján, és kézbesíti azt a közbeszerzőnek, valamint a Közbeszerzési Hivatalnak (a továbbiakban csak „hivatal”); a határozattal együtt a kormány a kivétel megadásának indoklását is nyilvánosságra hozza. A hivatal haladéktalanul nyilvánosságra hozza a kormány határozatát a Közbeszerzési Közlönyben (Vestník verejného obstarávania), és a közbeszerző profiljában a 113. § 3. bekezdése szerint (a továbbiakban csak „profil”). Ha értékhatár alatti megrendelésről van szó, amelyre a kivétel a kormánydöntés alapján vonatkozik, a közbeszerző köteles a beszerzési eljárás során a 9. § 9. bekezdése értelmében eljárni.

(6) Kutatás és fejlesztés a jelen törvény értelmezésében minden alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenység; a kísérleti fejlesztés magába foglalhatja az új elképzelés vagy új technológia teljesítményét bemutató berendezések előállítását a hagyományos környezetben vagy bemutató környezetben.

(7) A közbeszerző és a beszerző nem írhat ki beszerzéseket a 2-5. bekezdés szerint olyan célból, hogy megkerülje a közbeszerzési eljárás jelen törvényben előírt szabályainak használatát.

Közbeszerzés alatt a jelen törvényben rögzített szabályokat és eljárásokat értjük, melyekkel árubeszerzésről, építőmunkák kivitelezéséről, szolgáltatások nyújtásáról és tervpályázatáról szóló ajánlatkérést (közbeszerzést) hirdetnek meg.

(1) Megrendelés a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, melyet egy vagy több közbeszerző (ajánlatkérő) köt az egyik oldalon egy vagy több sikeres ajánlattevővel a másik oldalon, és amelynek a tárgya áruszállítás, építési munkák kivitelezése vagy szolgáltatások nyújtása.

(2) Az árubeszerzés a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya áru vétele, lízingelése, részletfizetéses megvétele vagy bérlése vételi joggal vagy a nélkül; tartalmazhat az áru beállításával és felszerelésével (üzembe helyezésével) kapcsolatos tevékenységeket is.

(3) Az építési munkák beszerzése a jelen törvény céljaira olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési munkák kivitelezése, vagy tervdokumentáció kidolgozása és építési munkák elvégzése a Közös Közbeszerzési Szójegyzék⁷⁾ (a továbbiakban csak „beszerzési szójegyzék”) által taglalt valamely tevékenység kapcsán, vagy építmény kivitelezése. Építmény a jelen törvény céljaira az építési tevékenységek együttes végeredménye, amely teljesíti gazdasági vagy műszaki funkcióját, és amely megfelel a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott elvárásoknak.

(4) Szolgáltatás megrendelése a jelen törvény értelmében olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya szolgáltatások nyújtása, kivéve a 2. és 3. bekezdésben taglalt megrendeléseket. A megrendelés, melynek tárgya szolgáltatás nyújtása, de melléktevékenységként a beszerzési szótár 45. szakaszába foglalt építési tevékenységeket is tartalmaz, szolgáltatásnyújtási beszerzésnek minősül. A megrendelés, melynek tárgya áru szállítása és szolgáltatás nyújtása, szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a szolgáltatás becsült értéke nem haladja meg az áru becsült értékét.

(5) Polgári megrendelés a jelen törvény értelmében minden olyan áruszállítási, építési munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, amely nem a 6. bekezdés szerinti védelmi vagy állambiztonsági célzatú megrendelés.

(6) Védelmi és biztonsági megrendelés a jelen törvény értelmében minden olyan áruszállítási, építési munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, amelynek tárgya

a) katonai felszerelés szállítása, beleértve annak egyes részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,

b) kényes felszerelések szállítása, beleértve azok részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,

c) építési munkák kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása, ha az közvetlenül az a) és b) pont szerinti felszerelések beszerzésével kapcsolatos, ezek életciklusának bármely fázisában; életcikluson a jelen törvény értelmében a termék minden, egymásra épülő és fokozatos fázisát értjük, így a kutatást és fejlesztést, az ipari fejlesztést, a gyártást, a javítást, a korszerűsítést, a módosítást, a karbantartást, a logisztikát, a képzéseket, a tesztelést, a visszavonást és felszámolást (megsemmisítést),

d) építési munkák kivitelezését vagy szolgáltatások nyújtását különleges katonai célokra, vagy

e) építési munkák kivitelezését vagy szolgáltatások nyújtását, ha azoknak kényes jellegük van.

(7) Katonai felszerelés a jelen törvény értelmében a különleges tervezéssel készült vagy hadászati célokra átalakított felszerelés, melyet fegyverként, lőszerként vagy hadászati anyagként kell felhasználni.

(8) Kényesnek a jelen törvény értelmében az a biztonsági célokat szolgáló felszerelés, építési munka vagy szolgáltatás számít, amelyhez titoktartási kötelezettség^7ab) kapcsolódik, titoktartást követel meg vagy részben titokvédelem alá eső elemet tartalmaz.

(9) A szerződésnek írásban megkötöttnek kell lennie, kivéve a 92-99. §-okban taglalt eljárási folyamatban megkötött szerződéseket.

(1) A beszerzés értékhatáron felüli vagy értékhatár alatti a feltételezett értékétől függően.

(2) Értékhatár feletti a közbeszerző vagy beszerző által meghirdetett beszerzés, amelynek feltételezett (becsült) értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a pénzügyi értékhatár, melyet a hivatal általános érvényű jogszabályi előírásban meghatározott.

(3) Értékhatár alatti a közbeszerző vagy beszerző által meghirdetett beszerzés, melynek feltételezett értéke a naptári év folyamán vagy a szerződés érvényességi ideje alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időre kötik meg – kisebb, mint a 2. bekezdésben meghatározott pénzügyi értékhatár, és ha a megrendelés

a) a piacon szabadon hozzáférhető áru szállításáról szól, kivéve az élelmiszert, a piacon szabadon hozzáférhető építési munkák kivitelezéséről és szolgáltatások nyújtásáról szól, melyek feltételezett értéke egyenlő vagy kisebb, mint 1 000 euró,

b) nem az a) pont szerinti megrendelés és feltételezett értéke

1. egyenlő vagy több mint 20 000 euró, amennyiben áruszállításról van szó,

2. egyenlő vagy több mint 30 000 euró, amennyiben építkezési tevékenység kivitelezéséről van szó,

c) árubeszerzésről szól, melynek tárgya élelmiszer szállítása, és a megrendelés feltételezett értéke egyenlő vagy több mint 40 000 euró.

(1) A megrendelés becsült értékét a jelen törvény céljaira az általános forgalmi adó (hozzáadott-értékadó) nélküli árban határozzák meg. A megrendelés becsült értékének abból az árból kell kiindulnia, amelyen általában az azonos vagy hasonló beszerzési tárgy értékesítésre kerül abban az időpontban, amikor a közbeszerzési hirdetmény meghirdetésre kerül, vagy a pályázati versenyfelhívás értesítőjeként használt hirdetményt nyilvánosságra hozatalra elküldik. Ha az ilyen értesítő nem követeli meg, hogy a beszerzés becsült értékének abból az árból kell kiindulnia, amelyen általában a beszerzés tárgyával azonos vagy ahhoz hasonló tárgy értékesítésre kerül, a beszerzés becsült árának a közbeszerzési eljárás kezdeti időpontjában érvényes ilyen árból kell kiindulnia.

(2) A megrendelés becsült árában bele kell számítani

a) az ismétlődő teljesítések értékét is, ha ennek biztosítása is szerepel a tervben,

b) az összes opció minden formáját és az összes esetleges szerződéshosszabbítást,

c) a díjak és jutalmak, amelyeket az ajánlattevőknek és a tervpályázatok résztvevőinek folyósítanak (a továbbiakban csak „résztvevő”),

d) az áru vagy szolgáltatás becsült értékét, melyet a közbeszerző vagy beszerző (ajánlatkérő) nyújt a megrendeléssel kapcsolatosan az építési munkák kivitelezésére.

(3) Áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtása, ha az nem feltétlenül szükséges az építési munka kivitelezéséről szóló törvény teljesítéséhez, nem számítható bele az építési munkák kivitelezéséről szóló megrendelés becsült értékébe, amennyiben annak a következménye az lenne, hogy az ilyen áru vagy ilyen szolgáltatás kikerül a jelen törvény hatálya alól.

(4) Ha egyetlen meghirdetett megrendelés keretén belül az építési munka vagy a szolgáltatás több részegységre van bontva, s ezek mindegyike önálló szerződés tárgyát fogja képezni, a megrendelés becsült értékét az egyes részegységek becsült értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a megrendelés teljes becsült összértéke nem kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, értékhatáron felüli közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Értékhatár alatti közbeszerzési eljárás akkor alkalmazható, ha az építési munkák azon részegységéről van szó, amelynek a becsült értéke kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy a szolgáltatás azon részegységéről van szó, amelynek becsült értéke kisebb, mint 80 000 euró, és ha ezen részegységek összértéke nem haladja meg a megrendelés összes részegysége teljes becsült összértékének 20%-át.

(5) Ha egyetlen meghirdetett megrendelés keretén belül az áruszállítás több részegységre van bontva, s ezek mindegyike önálló szerződés tárgyát fogja képezni, a megrendelés becsült értékét az egyes részegységek becsült értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a megrendelés teljes becsült összértéke nem kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, értékhatáron felüli közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Értékhatár alatti közbeszerzési eljárás akkor alkalmazható, ha az áruszállítás azon részegységéről van szó, amelynek a becsült értéke kisebb, mint 80 000 euró, és ha ezen részegységek összértéke nem haladja meg a megrendelés összes részegysége teljes becsült összértékének 20%-át.

(6) Ha lízing, részletfizetésre történő áruvásárlás vagy árubérlet esete forog fenn megváltás lehetőségével vagy a nélkül, az áruszállítási megrendelés becsült értéke meghatározásának az alapja

a) a megrendelés teljes értéke, ha meghatározott idejű, legfeljebb 12 hónapos vagy annál rövidebb időre megkötött szerződésről van szó,

b) a megrendelés teljes értéke, beleértve a becsült maradványértéket is, ha meghatározott idejű, 12 hónapnál hosszabb időre megkötött szerződésről van szó,

c) a havi törlesztőrészlet 48-szorosa, ha olyan szerződésről van szó, melynek érvényességi ideje nincs záros határidőhöz kötve, vagy amelyre záros határidő nem állapítható meg.

(7) Ha áruszállítási beszerzésről vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésről van szó, mely rendszeresen ismétlődik vagy záros határidőn belül megújul, a beszerzés becsült értékét

a) az azonos vagy hasonló áru vagy szolgáltatás előző naptári évi, vagy legutóbbi 12 hónapos beszerzésének teljes valós költségeiből kiindulva határozzák meg, melyet az elkövetkező 12 hónapban várható mennyiségi változások vagy értékváltozások alapján módosítanak, vagy

b) az áru vagy szolgáltatás 12 hónapos beszerzésére vonatkozó becsült értékéből az első teljesítését követően állapítják meg, vagy a szerződés érvényességének fennállása alatt, ha az több mint 12 hónapra vonatkozik.

(8) A szolgáltatásnyújtási megrendelés becsült értékébe beleszámít, ha

a) biztosítási szolgáltatásról van szó, a befizetendő biztosítási díj és más jutalmak formái,

b) banki szolgáltatásokról vagy más pénzügyi szolgáltatásokról van szó, az illetékek, a províziók, a kamatok és más, a szolgáltatásokkal összefüggő költségek és egyéb jutalomformák,

c) tervezési versenypályázatokról van szó, a tervekért kiosztott díjak és a résztvevőknek kiosztott jutalmak.

(9) A szolgáltatásnyújtási megrendelés becsült értékébe, ha annak végösszege nincs meghatározva, amennyiben meghatározott idejű szerződésről van szó

a) 48 hónappal egyenlő vagy annál rövidebb időtartammal, a megrendelés teljes érvényességi idejének teljes becsült értékét be kell számtani,

b) 48 hónapnál hosszabb időtartammal, vagy meghatározatlan idejű szerződéssel, a havi térítés 48-szorosát kell beszámítani.

(10) Az áruszállítást és szolgáltatásnyújtást magába foglaló megrendelés becsült értékét mint az áru teljes értének és a szolgáltatás teljes értékének az összegét kell kiszámítani, tekintet nélkül megoszlásuk arányára. A megrendelés becsült értékébe bele kell számítani a felszerelés és üzembe helyezés árát is.

(11) A keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer becsült értékét úgy határozzák meg, mint az összes megrendelés maximális együttes becsült értékét a keretszerződés hatályosságának vagy a dinamikus rendszer hatályosságának teljes fennállási ideje alatt.

(12) A megrendelést nem lehet feldarabolni, sem a becsült érték megállapítására olyan módszert meghatározni, amelynek célja a megrendelés becsült értékének a jelen törvény szerinti pénzügyi értékhatár alá történő csökkentése lenne.

(13) Ha a közbeszerző vagy beszerző nem tudja meghatározni a megrendelés becsült értékét, különösen, ha ismétlődő teljesítésekről van szó a közbeszerző vagy beszerző azon kötelezettsége nélkül, hogy konkrét mennyiségű teljesítést rendeljen meg, a megrendelés becsült értékét nem kell konkrét számmal kifejezni, elegendő feltüntetni, hogy a 4. § szerinti melyik értékhatárt lépi át; ez nem vonatkozik azon esetekre, amikor a közbeszerző vagy beszerző a megrendelés becsült értékéhez igazítva határozza meg a részvétel feltételeit a közbeszerzési eljárásban.

(14) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési eljárás dokumentumai közt köteles megőrizni azokat az információkat és alapanyagokat is, amelyek szerint a megrendelés becsült értékét megállapította.

(1) Közbeszerző a jelen törvény céljaira

a) a hatóságai útján képviselt Szlovák Köztársaság,

b) a község,

c) a nagyobb területi egység (önkormányzati kerület),

d) a jogi személy, mely megfelel a 2. bekezdés szerinti követelményeknek,

e) jogi személyek társulása, ha tagjai közül legalább egy a)-d) pontok szerinti közbeszerző,

f) a jogi személy, ha benne közvetlen vagy közvetett kizárólagos ellenőrzői tevékenységet az a)-d) pontok szerinti közbeszerző gyakorol.^7a)

(2) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti jogi személy a meghatározott általános közérdekű szükséglet kielégítése céljából alapított vagy létrehozott jogi személy, mely nem ipari vagy kereskedelmi tevékenység céljából jött létre, és

a) teljes mértékben vagy nagyobb részt az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző finanszírozza,

b) az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző ellenőrzése alatt áll, vagy

c) az 1. bekezdés a)-d) pontja szerinti közbeszerző nevezi ki vagy választja meg az irányító szerve vagy az ellenőrző szerve tagjainak több mint a felét.

(1) Ha a közbeszerző olyan személynek, amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök több mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles eljárni, mint az érintett jelen törvény szerinti közbeszerző, kivéve a 10. § 2. bekezdésében meghatározott kötelességeket.

(2) Ha a közbeszerző olyan személynek, amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök arányának 50 vagy kevesebb mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles eljárni, mint az érintett közbeszerző járna el értékhatár alatti megrendelés meghirdetésekor a 100-102. § szerint.

(3) A 2. bekezdésben taglalt kötelességek nem vonatkoznak azon személyre, amely nem közbeszerző vagy beszerző, és áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására külön jogszabályi előírások^7aa) alapján szerzett pénzeszközöket.

(4) Ha a közbeszerző pénzeszközöket nyújt beszerzőnek áruszállításra, építési munkák kivitelezésére és szolgáltatásnyújtásra, a beszerző úgy köteles eljárni, mint a jelen törvény szerinti közbeszerző.

(1) A jelen törvény céljaira beszerző (ajánlatkérő)

a) az a jogi személy, melyben a közbeszerző közvetlen vagy közvetett döntő befolyással bír tulajdonjoga, pénzügyi részesedése vagy olyan szabályok alapján, melyekkel irányítja azt, és legalább a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek közül legalább egyet ellát; döntő befolyás alatt azt értjük, hogy a közbeszerző közvetlen vagy közvetett módon

1. tulajdonosa a részvények többségének vagy többségi üzletrész tulajdonosa,

2. a szavazattöbbség birtokában van, vagy

3. az irányító szerv vagy más végrehajtó szerv, illetve ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét nevezi ki,

b) az a jogi személy, amely a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek közül legalább egyet ellát különleges jogok alapján vagy kizárólagos jog alapján.

(2) Különleges jog vagy kizárólagos jog alatt törvényből fakadó jogot, bírósági döntésből fakadó jogot vagy az irányító szerv határozatából fakadó jogot értünk, melynek az eredménye a 3-9. bekezdésben taglalt tevékenységek korlátozása egyetlen személyre vagy több személyre, és amely döntő módon befolyásolja ezen tevékenységek más személyek általi végzését.

(3) Energetikai és hőenergia ágazatban végzett tevékenység a jelen törvény céljaira

a) a villamos energia-ágazatban

1. áramszolgáltató rendszerek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztórendszerek üzemeltetése közszolgáltatás nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerhez, vagy

2. villamos áram-termelés közszolgáltatások nyújtása céljából,

b) a gáziparban

1. kitermelő rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy szállító rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztó hálózat üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerekhez,

2. gáztározók üzemeltetése a kitermelési tevékenység biztosítása céljából, a szállító hálózatok üzemeltetői tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy az elosztó hálózatok tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása szolgáltatások céljából, vagy

3. gázelőállítás közszolgáltatások nyújtása céljából,

c) a hőenergia ágazatban

1. hővezeték-hálózatok üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen vezetékekhez, vagy

2. hőenergia-előállítás közszolgáltatások nyújtása céljából,

d) kőolaj-szállítás és kőolaj-raktározás; kőolaj csővezetékes szállítása és tartályokban történő tárolása.

(4) Tevékenységnek számít a jelen törvény céljaira a vízágazatban

a) a közvízvezetékek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, ivóvíz-előállítással, -szolgáltatással, -szállítással és -elosztással kapcsolatosan,

b) közvízvezetékek ellátása ivóvízzel.

(5) A beszerző köteles a beszerzés kiírásakor vagy a tervpályázati verseny meghirdetésekor a jelen törvény szerint eljárni, amennyiben a 4. bekezdés szerinti tevékenységet végez és párhuzamosan olyan tevékenységeket is, amelyek

a) vízügyi építkezésekkel, öntözéssel vagy a talaj vízmentesítésével (lecsapolásával) kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ivóvíz-szolgáltatásra szánt víz mennyisége több mint a 20%-át teszi ki az ilyen építkezések, öntözés vagy lecsapolás során nyert vízmennyiségnek,

b) szennyvíztisztítással, szennyvíz-elvezetéssel vagy szennyvíz-megsemmisítéssel kapcsolatosak.

(6) Közlekedési ágazati tevékenységnek számít a jelen törvény céljaira a közösségi közlekedési szolgáltatások nyújtása és üzemeltetése a vasúti közlekedésben, az automatizált rendszerekben, a villamosközlekedésben, a trolibusz-közlekedésben, a rendszeres közösségi autóbusz-közlekedésben vagy drótkötélpályás közlekedésben.

(7) Amennyiben közlekedési szolgáltatásokról vagy szó, a közlekedési szolgáltató hálózat létezőnek tekintendő, ha a nyújtott közlekedési szolgáltatás teljesíti az illetékes hatóság által előírt követelményeket, mint a rendszeres járatok, befogadóképesség vagy menetrendek.

(8) A postai szolgáltatások ágazatában a jelen törvény céljaira tevékenységnek számít a postai szolgáltatások nyújtása⁸⁾ vagy más mint postai szolgáltatások nyújtása, ha ezt a szolgáltatást a beszerző nyújtja, amely postai szolgáltatásokat is nyújt, és azzal a feltétellel, hogy a postai szolgáltatásokkal kapcsolatosan nem teljesülnek a 152. § szerinti feltételek. Más szolgáltatásnak, mint a postai szolgáltatásnak minősül a jelent törvény értelmében

a) a postaszolgálat-irányítás; a küldemény feladását megelőző és feladását követő szolgáltatások,

b) a hozzáadott értékkel bíró, kizárólag elektronikus úton megvalósított szolgáltatások, beleértve a kódolt dokumentumok biztonságos átvitelét, a címjegyzékek kezelését és az ajánlott elektronikus posta kézbesítését,

c) más, mint postai küldemények kézbesítőszolgáltatása, például címezetlen reklámküldemények kézbesítése,

d) pénzügyi szolgáltatások a 2. sz. melléklet 6. kategóriája és az 1. § 2. bekezdésének n) pontja szerint, beleértve főként a készpénzkímélő postai átutalásokat és a postai pénzesutalványokkal történő átutalásokat,

e) a bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatás,

f) logisztikai szolgáltatás, főként a postai küldemények kézbesítésével kombinált szolgáltatások vagy azok megőrzése és más tevékenységek, melyeknek nincs postai ágazati szolgáltatás jellegük.

(9) A jelen törvény vonatkozik a földrajzilag körülhatárolt területek hasznosításával összefüggő tevékenységekre is, ha azok célja

a) kutatás vagy kőolaj-, gáz-, szénkitermelés, vagy más szilárd fűtőanyag-kitermelés,

b) nyilvános repterek, tengeri kikötők, belföldi folyami kikötők üzemeltetése, vagy egyéb terminálok berendezéseinek működtetése légi forgalom, tengeri forgalom vagy szárazföldi folyami hajóforgalom számára.

(10) Nem számít a 3. bekezdés szerinti tevékenységnek, ha az ilyen tevékenységet nem közbeszerző végzi,

a) az áramtermelés,

1. ha az áramot más, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységek végzéséhez állítják elő, és

2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott villamos áram mennyisége a saját fogyasztástól függ és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos áramtermelésének 30%-át,

b) a gázelőállítás,

1. ha a gáztermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és

2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott mennyiség kizárólag a megtermelt gáz gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának^8a) 20%-át,

c) a hőtermelés,

1. ha a hőtermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és

2. a közvezeték-hálózatnak közszolgáltatási célokra átadott hőmennyiség kizárólag a megtermelt hőenergia gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának^8a) 20%-át.

(11) Nem tekinthető 4. bekezdés szerinti tevékenységnek az a tevékenység, melyet nem közbeszerző végez, és nem számít közvízvezeték ivóvízzel való ellátásának, ha

a) az ivóvíz előállítása más tevékenységek végzését szolgálja, mint a 3-9. bekezdésekben taglalt tevékenységek,

b) a közvízvezeték ellátása csak a saját fogyasztás függvénye, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos ivóvíz-termelésének 30%-át.

(12) Nem tekinthető a 6. bekezdés szerinti közszolgáltatói tevékenységnek a rendszeres közösségi autóbusz-közlekedés területén, ha más szolgáltató ilyen szolgáltatásokat nyújt egy adott földrajzi területen, azonos feltételek mellett, mint a közbeszerző.

(1) A közbeszerző és beszerző köteles a beszerzések meghirdetése során a jelen törvény alapján eljárni.

(2) Ha a közbeszerző a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét gyakorolja, az ezen tevékenységekkel kapcsolatos beszerzéseinek meghirdetése során a beszerzőkre vonatkozó közbeszerzési eljárás szabályai szerint jár el, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(3) A közbeszerzések meghirdetése során érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód elvét, a pályázók vagy érdeklődők diszkriminációmentes elbírálásának elvét, az átláthatóság elvét, valamint a gazdaságosság és hatékonyság elvét.

(4) A tagállami pályázókkal és érdeklődőkkel szemben ugyanolyan kedvező feltételeket kell érvényesíteni a megrendelések meghirdetése során, mint amilyeneket a harmadik országbeli pályázókkal és érdeklődőkkel szemben érvényesítenek a kormányzati beszerzésekről szóló szerződések végrehajtásakor.

(5) Ha a közbeszerző más olyan személynek, mely a jelen törvény értelmében nem közbeszerző, külön jogot vagy kizárólagos jogot biztosít közérdekű szolgáltatások nyújtására, a szerződésben vagy egyéb okiratban ki kell kötnie, hogy ez a személy betartja a diszkriminációmentesség elvét az állampolgárság tekintetében, amikor áruszállítási megrendelést hirdet meg harmadik személy részére.

(6) A szerződéskötést, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötését, a tervpályázati verseny lezárását vagy a közbeszerzési eljárás és a versenypályázat megszüntetését követően a közbeszerző és a beszerző a 23. § 1. bekezdésében meghatározott módon elküldi a közbeszerzési hatóságnak

a) a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek teljesülését vizsgáló jegyzőkönyv másolatát,

b) az összes résztvevő határidőben beérkezett ajánlattételének másolatát,

c) az ajánlattételi borítékok felnyitásáról készült jegyzőkönyv másolatát,

d) az ajánlatok kiértékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát,

e) a bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyv másolatát,

f) a 21. § 2. bekezdése szerinti jelentés másolatát.

(7) A 6. bekezdés b) pontja szerinti eljárást a 20. § szabályozza.

(8) A közbeszerző vagy beszerző és a közbeszerzési hatóság közti kommunikáció céljaira

a) a hatóság köteles biztosítani, amennyiben a jelen törvény a közbeszerzőt vagy beszerzőt okirat beküldésére vagy információ közzétételére kötelezi a hivatallal szemben és saját profiljában is, hogy a közbeszerző és beszerző az elektronikus kommunikációban mindkét kötelezettségét a dokumentum vagy információ hatóságnak való egyszeri beküldésével teljesíthesse,

b) a közbeszerző és beszerző felel olyan intézkedések foganatosításáért, hogy a jelen törvény szerint nyilvánosságra hozott dokumentumok és információk azon részei, amelyek más jogszabályi rendelkezések szerint védettek,^8b) ne kerüljenek nyilvánosságra.

(9) Ha árubeszerzés, építési munka vagy szolgáltatás beszerzéséről van szó, mely nem teljesíti a 4. § 2. vagy 3. bekezdésének feltételeit, a közbeszerző köteles annak meghirdetésekor a 3-5. bekezdésben taglalt kötelességet betartani, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányosak legyenek annak minőségével és árával. Ha az első mondat szerinti beszerzés becsült értéke egyenlő vagy több mint 1 000 euró, a közbeszerző köteles a profiljában legalább három munkanappal a meghirdetése előtt közzétenni az ilyen beszerzés elindítását; ha a közbeszerző időzavarba kerül rajta kívül álló rendkívüli események miatt, melyeket előre nem láthatott, legkésőbb a beszerzés megindítása napján teszi közzé az információt.

(1) A referencia nyilvántartó a közigazgatás informatikai rendszere, melynek kezelője a hivatal, és benne a közbeszerzőktől és beszerzőktől származó véleményeket-minősítéseket vezetik a jelen törvény rendelkezései értelmében.

(2) A referencia a jelen törvény céljaira az az elektronikus dokumentum, melyben a jelen törvény értelmében megkötött szerződések vagy keretmegállapodások alapján teljesített áruszállítási, építésimunka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási bizonylatokat tartják nyilván. A referencia tartalmazza

a) az utó- és családi nevet, az üzleti megnevezést vagy cégnevet, a lakcímet vagy székhelycímet, a kivitelező statisztikai azonosító számát vagy születési dátumát, ha statisztikai azonosító száma nincs,

b) a közbeszerző vagy beszerző megnevezését,

c) a szerződéses vagy keretmegállapodás alapján nyújtott teljesítés rövid jellemzését,

d) a szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás alapján nyújtott teljesítés helyét, árát és határidejét,

e) a teljesítés minőségének kiértékelését a 4. bekezdésben taglalt feltételek szerint,

f) a végső értékelő osztályzatot a 6. bekezdés szerint,

g) az értékelés elkészítésének időpontját.

(3) A közbeszerző és beszerző köteles referenciát készíteni

a) a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás lejártát vagy megszűnését követő 30 napon belül a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás teljesítésével kapcsolatosan,

b) ha azonos teljesítésre nem készült referencia az a) vagy c) pont szerint, a naptári félév végéig az előző naptári félév minden teljesítéséről, az előző naptári félévben megkötött szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés alapján,

c) ha azonos teljesítésre nem készült referencia az a) vagy b) pont szerint, a beszállító szerződéses, koncessziós vagy keretszerződéses teljesítését követően benyújtott kérvénye alapján, mégpedig 5 munkanapon belül a kérvény közbeszerzőnek vagy beszerzőnek történt kézbesítése napját követően,

d) haladéktalanul azt követően, hogy a beszállító késése, melyre a beszállító részén fennálló okokból került sor, meghaladja a 30 napot.

(4) Minőségértékelési mutatók a 2. bekezdés e) pontja szerint:

a) a szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás lejárat előtti felmondása a közbeszerző vagy beszerző részéről a beszállító kötelességszegése miatt,

b) a beszállító késésének időtartama a beszállító részéről fennálló okok miatt, napokban kifejezve,

c) az indokoltan érvényesített reklamációk száma, annak feltüntetésével, a beszállított áru, az építési munka vagy szolgáltatás mely részét érintette a reklamáció, és az egész beszerzéshez képest annak hány százalékát tette ki,

d) szerződésben, koncesszióban vagy keretmegállapodásban rögzített kötelességek betartása a beszállító által, a teljesítés módjának és minőségének vonatkozásában, melyet objektív módon lehet kifejezni vagy számszerűsíteni.

(5) A 4. bekezdés a) pontja szerinti kritérium tartalmazza az adatot, hogy a lejárat előtti szerződésbontásra a beszállító súlyos alapvető kötelességszegése vagy egyéb kötelességszegése miatt került-e sor, és ennek rövid megindoklását. A 4. bekezdés d) pontja szerinti kritérium teljesítését a közbeszerző vagy beszerző százalékosan fejezi ki nullától száz százalékig, rövid indoklás feltüntetésével. A 4. bekezdés c) és d) pontja szerinti kritériumok tájékoztató jellegűek, és nincsenek hatással a végső értékelést megadó, 6. bekezdés szerinti érdemjegyre.

(6) A végső értékelés érdemjegye egy egész szám a nullától százig terjedő skálán, mely automatikusan generálódik a minta referencia-képletben. A végső érdemjegy mindig nulla, ha lejárat előtti szerződésbontásra kerül sor a beszállító alapvető súlyos kötelességszegése miatt; egyéb esetekben az egyes értékelési szempontok súlyozásával és azok fontossági sorrendjének ereszkedő rendszerben való felállításával számítják ki a 4. bekezdés a) pontja szerinti kritériumától a 4. bekezdés b) pontja szerinti kritériumáig.

(7) A referencia-képletet a hivatal az internetes honlapján teszi közzé elektronikus űrlap formájában.

(8) A 3. bekezdés szerinti kötelességét a közbeszerző vagy beszerző elektronikus formában és olyan módon teljesíti, amilyet a hivatal a referencia-nyilvántartás feltételrendszerének keretében meghatároz. A hivatal biztosítja a közbeszerző és beszerző 3. bekezdés szerinti kötelessége teljesítésének műszaki paramétereit a szükséges terjedelemben. A gazdasági szereplőkről vezetett jegyzékben a referenciákat a hivatal tünteti fel.

(9) Amennyiben a kivitelezett teljesítés jótállási ideje alatt változás következik be a 4. bekezdés szerinti tényállásban a 3. bekezdés a) pontja szerint már bejegyzett referenciában, a közbeszerző és beszerző változtatást hajt végre a 2. bekezdés e) pontja szerinti referenciaadatokban; a referencia-módosításra a 4-8. bekezdés rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak.

(10) Ha a közbeszerző és beszerző nem teljesíti 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a kivitelező (beszállító) jogosult írásos kérvényben kérni a közbeszerzőtől vagy beszerzőtől a referencia elkészítését. Ha a közbeszerző vagy beszerző az első mondat szerinti kérvény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a kivitelező jogosult a hivatal tanácsánál (a továbbiakban csak „tanács”) javaslatot tenni a referencia elkészítésére, melyhez mellékeli a bizonylatokat arról, hogy a referencia kidolgozásának feltételeit teljesítette. Amennyiben a tanács arra a következtetésre jut, hogy a referencia elkészítésének 3. bekezdésben felsorolt feltételei teljesültek, a közbeszerző vagy beszerző helyett elkészíti a referenciát a legmagasabb végső értékelő érdemjeggyel, mégpedig 15 munkanapon belül a javaslat tanács általi kézhezvételét követően.

(11) A kivitelező jogosult felkérni a közbeszerzőt vagy beszerzőt a referenciában található hibák kiküszöbölésére, valamint a referencia módosítására, ha az nem a valós helyzetet tükrözi, mégpedig három hónapon belül azt követően, hogy a referencia bejegyzésre került a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékében vezetett adatok közé; a referenciában található hibák kiküszöbölésére és a referencia módosítására egyaránt a 4-8. bekezdés rendelkezései vonatkoznak, és a közbeszerző vagy beszerző ezeket a kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül hajtja végre. A közbeszerző és beszerző jogosult az első mondat értelmében eljárni saját kezdeményezésből is.

(1) A jelen törvény céljaira általános piaci elérhetőséggel bír minden olyan áru, építési munka vagy szolgáltatás, amely

a) nem specifikus és az adott esetre jellemző egyedi követelmények alapján kerül legyártásra, nyújtásra vagy megvalósításra,

b) olyan formában kerül felkínálásra, melyben tulajdonságainak vagy elemeinek nagyobb módosításai nélkül leszállításra, kivitelezésre vagy megvalósításra, párhuzamosan

c) rendszerint olyan formában van, amilyenben azt le kell szállítani, ki kell vitelezni vagy meg kell valósítani a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, de amilyenben azt a fogyasztóknak vagy más piaci szereplőknek is értékesítik.

(2) Általánosan elérhető (beszerezhető) áru, építési munka vagy szolgáltatás az 1. bekezdés értelmében főként az az áru, építési munka vagy szolgáltatás, mely a közbeszerző vagy beszerző szokásos üzemeltetési szükségleteinek kielégítését szolgálja.

(3) Általánosan elérhető áru vagy szolgáltatás az 1. bekezdés értelmében a fogyóeszköz jellegű áru vagy szolgáltatás.

(1) Központi (köz)beszerzési szervezet a jelen törvény céljaira

a) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”), együttműködve a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával, ha értékhatárt meghaladó árubeszerzésről, építési tevékenységről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, mely általánosan elérhető a piacon a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti beszerző számára,

b) ha nem áll fenn az a) pont esete, a közbeszerző, mely árut, építési munkát vagy szolgáltatást biztosít be közbeszerzőknek vagy beszerzéseket hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt közbeszerzők részére,

c) a beszerző, mely árut, építési munkákat vagy szolgáltatásokat biztosít más beszerzőknek, vagy beszerzéseket hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt más beszerzők részére, vagy

d) ha nem áll fenn az a) pont esete, az európai közhatalmi szerv, mely

1. árut, építési munkát vagy szolgáltatást biztosít közbeszerzők vagy beszerzők részére, vagy

2. beszerzést hirdet meg vagy keretmegállapodásokat köt közbeszerzők vagy beszerzők számára.

(2) Amennyiben értékhatárt meghaladó árubeszerzésről, építési tevékenységről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, mely általánosan elérhető a piacon a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző köteles az ilyen árut, építési munkát vagy szolgáltatást az 1. bekezdés a) pontja szerinti központi beszerző szervezet útján vagy közvetítésével beszerezni, ha az 1. bekezdés a) pontja szerinti központi beszerző szervezet és a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző által megkötött írásos szerződésben nem szerepel más megállapodás, vagy ha a 6. § 1. bekezdése a) pontja szerinti közbeszerző piackutatás alapján nem bizonyítja, hogy az ilyen árut, építési munkát vagy szolgáltatást olcsóbb áron is be tudná szerezni. A közbeszerző egyéb esetekben, mint az első mondatban taglaltak, és a beszerző árut, építési munkát vagy szolgáltatás központi beszerzési szervezeten keresztül vagy a központi beszerző szervezettől is vásárolhat.

(3) Ha az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti központi beszerzési szervezet a központi közbeszerzés során a jelen törvénnyel összhangban járt el, érvényes, hogy a közbeszerző vagy beszerző, melynek érdekében vagy melynek terhére a közbeszerzés megvalósult, a jelen törvénnyel összhangban kötött szerződést.

(4) Az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti központi beszerzési szervezet köteles a központi beszerzések során a jelen törvény szerint eljárni.

(1) Tilos a szerződéshez záradékot csatolni, ha az közbeszerzési eljárás eredményeként köttetett meg, és ha annak tartalma

a) alapjaiban változtatná meg a beszerzés eredeti tárgyát,

b) alapvető módon úgy egészítené ki vagy változtatná meg a feltételeket, hogy azok a beszerzés eredeti kiírásában más érdeklődők vagy pályázók részvételét is lehetővé tették volna, vagy amelyek módot adtak volna más ajánlat elfogadására, mint az eredetileg elfogadott ajánlat, vagy

c) emelkedne a teljesítés ára vagy a teljesítés egy részének az ára, vagy a szerződés gazdasági egyensúlya a pályázó javára változna meg, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A szerződés-kiegészítés (záradék), mely közbeszerzési eljárás eredménye, és amely növelné a teljesítés árát vagy a teljesítés egy részének árát, csak a 4. bekezdésben meghatározott feltételek esetén köthető meg.

(3) A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés szerződő fele jogosult indítványt benyújtani a tanácsnak és követelni annak eldöntését, hogy sor került-e a feltételek megváltozására a 4. bekezdés értelmében.

(4) Ha a tanács úgy dönt, hogy a szerződés megkötését követően a körülményekben olyan változások következtek be, amelyek kihatással vannak a teljesítés árára vagy a teljesítés feltételeire, és amelyeket a legnagyobb szakmai gondosság ellenére sem lehetett a szerződéskötés idején előre látni, és a körülmények ezen változásait követően nem követelhető igazságosan a teljesítés eredeti áron vagy eredeti feltételek melletti végrehajtása, a közbeszerző vagy beszerző jogosult szerződés-kiegészítést csatolni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéshez, mely emeli a teljesítés árát, mégpedig legkorábban a tanács döntésének jogerőre emelkedése napjától.

(5) A tanács a 3. bekezdés szerinti indítványról a teljes indítvány tanácsnak való kézbesítése napjától számított 90 napon belül dönt. A tanács döntése bíróságon felülvizsgáltatható; a peres indítványt a tanács döntésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

(1) A keretszerződés, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés és az ismétlődő áruszállítási teljesítések tárgyában megkötött szerződések kötelező eleme a szerződő felek közötti, minden egyes ismétlődő áruszállításra vonatkozó ármegállapítási megállapodása, mely alapján a szerződő felek a keretszerződés vagy szerződés fennállásának teljes időtartama alatt kötelesek az áru árát megállapítani, tekintettel a hasonló áruk árának alakulására a releváns piacokon, miközben ha a piaci árak alacsonyabbak, mint a keretszerződésben vagy szerződésben meghatározott ár, vagy a keretszerződésben vagy szerződésben meghatározott számítási mód, kötelesek az árat legfeljebb a három legalacsonyabb piaci ár átlagának összegében meghatározni. Ha az ajánlatok elemeinek árait vagy értékét elektronikus árlejtésen (árverésen) nyújtják be, az első mondat szerinti keretszerződésnek vagy szerződésnek kötelező eleme a szerződő felek azon megállapodása, hogy az elektronikus árlejtés eredménye az elemek árának vagy értékének az első mondat szerint megállapított ára vagy értéke.

(2) A módszer, mellyel a szerződő felek az árakat megállapítják az 1. bekezdés céljaira, a szerződő felek megállapodásán múlik, miközben árösszevetés céljára

a) az időszak, melynek árait összehasonlítják, az ismétlődő teljesítést közvetlenül megelőző hat hónap árai, és

b) legalább három azonos vagy egyébként megfelelő áru három árajánlatát kell figyelembe venniük, ha a vizsgálat adott időpontjában ezek léteznek.

(3) Az 1. bekezdés szerinti keretszerződés vagy szerződés kötelező kelléke a közbeszerző vagy beszerző felmondáslehetősége meghatározott időn belül, amely nem lehet több három hónapnál, amennyiben a beszállító nem képes teljesíteni vagy nem az 1. bekezdés szerint megállapított áron nyújtja.

Keretszerződés a jelen törvény céljaira az írásos szerződés egy vagy több közbeszerző, vagy egy vagy több beszerző közt az egyik oldalon, és egy vagy több ajánlattevő közt a másik oldalon. A keretszerződés szabályozza a beszerzések megrendelésének feltételeit a fennállás időtartama alatt, főként a beszerzés tárgyának árát és várható mennyiségét illetően.

Ajánlattevő a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amely árut juttat piacra, építési munkákat végez vagy szolgáltatásokat nyújt, és benyújtotta ajánlatát.

Érdeklődő a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amely árut juttat piacra, építési munkákat végez vagy szolgáltatásokat nyújt, és érdeklődést mutat a közbeszerzési eljárásban való részvétel iránt.

Koncesszionárius a jelen törvény céljaira az a természetes személy, jogi személy vagy ezen személyek csoportja, amellyel a közbeszerző koncessziós szerződést kötött építési munkák (a továbbiakban csak „koncessziós munkavégzési szerződés”) vagy koncessziós szerződést kötött szolgáltatások nyújtása céljából a jelen törvény alapján. Koncesszionárius a közbeszerző is lehet.

(1) Az építési koncesszió olyan azonos típusú megrendelés, mint az építési munka kivitelezéséről szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a megvalósítandó építési munkák ellenszolgáltatásaként vagy csak az építmény hasznosítási jogát, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt meghatározott időre az ajánlattevőnek engedik át. A koncessziós szerződésben a közbeszerző és a koncesszionárius megállapodik az építmény hasznosítási jogának mértékéről, s ennek része lehet a belőle származó haszon átengedése, ugyanígy az eseteges pénzbeli teljesítések nagysága és feltételei.

(2) A szolgáltatási koncesszió olyan, azonos típusú megrendelés, mint a szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a nyújtandó szolgáltatások ellenszolgáltatásaként vagy csak a nyújtott szolgáltatásokat meghatározott ideig az ajánlattevő hasznosítja, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt az ajánlattevőnek engedik át. A koncessziós szerződésben a közbeszerző és a koncesszionárius megállapodik a szolgáltatásnyújtás hasznosítási jogának mértékéről, s ennek része lehet a belőle származó haszon átengedése, ugyanígy az eseteges pénzbeli teljesítések nagysága és feltételei.

(1) A kommunikáció olyan módon zajlik, amely biztosítja az ajánlatban, a javaslatban és részvételi kérelemben szereplő adatok teljességét és tartalmát, valamint garantálja a bizalmas és személyi adatok védelmét ezen dokumentumokban. Senki nincs joga átvizsgálni ezen tartalmakat az előterjesztésükre kijelölt határidő előtt.

(2) Az értesítést, az alapanyagok benyújtását és a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó vagy érdeklődő közti eszmecserét írásban postai úton, telefaxon, elektronikus úton vagy telefonon, illetve ezek kombinálásával lehet lebonyolítani. A közbeszerző vagy beszerző úgy határozza meg a kommunikáció eszközét, hogy az általánosan hozzáférhető legyen, és nem korlátozza egyetlen pályázó vagy érdeklődő lehetőségét sem a közbeszerzési eljárásban való részvételben.

(3) Elektronikus úton a jelen törvény céljaira elektronikai adatfeldolgozó – beleértve a digitális tömörítésre és adattárolásra képes – berendezések használatát értjük, melyek adatátvitelre, adattovábbításra és adatfogadásra alkalmasak rádiófrekvenciák, optikai vezetékek vagy egyéb elektromágneses eszközök segítségével.

(4) Írásos formán a jelen törvény céljaira bármiféle szavakból és számokból álló megnyilvánulást értünk, melyet olvasni, reprodukálni és ezt követően továbbítani lehet. Tartalmazhat elektronikus eszközzel továbbított vagy tárolt információkat is.

(5) Fontos írásos dokumentumok kézbesítési pillanatának időpontjára a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő között, főként az írás dokumentumokéra, melyekhez a jelen törvény döntő határidők leteltét köti, arányos mértékben alkalmazandók a közigazgatási eljárás saját kézbe történő kézbesítés pillanatára vonatkozó általános szabályai.²⁷⁾

(1) Részvételi kérelem a jelen törvény céljaira

a) a versenyfeltételre vonatkozó alapanyagok kikérése nyilvános versenypályázat esetén,

b) az érdeklődő kérvénye a közbeszerzési eljárásba történő besorolására, ha szűkebb körű pályázatról, nyilvános tárgyalásos eljárásról és versenypárbeszédről van szó; az érdeklődő kérvényének számít az is, ha előterjeszteni iratait, melyekkel igazolja, hogy teljesíti a közbeszerzési eljárásban való részvétele feltételeit.

(2) A részvételi kérelmet írásban kell benyújtani. Ha a részvételi kérelmet telefaxon nyújtják be, a közbeszerző vagy beszerző kérheti annak megerősítését postai úton vagy elektronikus úton is. Ezt az elvárását – a postai vagy elektronikus úton történő megerősítés határidejével együtt – feltünteti a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetményében vagy a versenyfelhívásról szóló hirdetményében; a dokumentumokat, melyek bizonyítják a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek teljesítését, telefaxon beküldeni nem lehet.

(3) Részvételi kérelem telefonon is benyújtható. A telefonon benyújtott részvételi kérelmet írásos formában is meg kell erősíteni a benyújtás kijelölt határidejének letelte előtt.

(1) Az elektronikus kommunikáció eszközei, azok technikai jellemzői nem lehetnek diszkriminatív jellegűek, általánosan elérhetőknek és az általában forgalomban lévő informatikai termékekkel és kommunikációs technológiákkal összekapcsolhatónak kell lenniük.

(2) Ha az elektronikus kommunikáció megrendelési eljárással kapcsolatos, az érdekelt feleknek rendelkezésére kell bocsátani minden szükséges technikai jellegű információt, beleértve a kódolást és rejtjelezést is. Az ajánlatot külön jogszabályban⁹⁾ szabályozott elektronikus aláírással kell aláírni.

(3) Ha a dokumentumokat, melyekkel a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítését igazolják, elektronikus formában adták ki, a pályázó vagy érdeklődő okirat formájában is beterjeszti azokat az ajánlattétel vagy a részvételi kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül.

(4) A berendezéseknek, melyek által az elektronikus kommunikációt végrehajtják, főként az elektronikus adatátvitelt, ajánlatfogadást és részvételi kérelmet fogadják, technikai berendezésekkel és megfelelő eljárásokkal képessé kell tenni arra, hogy

a) teljesüljenek az elektronikus aláírás lehetőségének feltételei, amelyek az ajánlattételekre és részvételi kérelmekre vonatkoznak,

b) pontosan megállapítható legyen az ajánlattételek és részvételi kérelmek fogadásának dátuma és időpontja,

c) kellően biztosítsa, hogy a megadott határidő előtt senkinek ne legyen hozzáférése a jelen követelményekkel összhangban továbbított információkhoz,

d) kellően biztosítsa, hogy amennyiben a c) pont szerinti hozzáférési tilalom sérül, pontosan azonosítható legyen a tilalom megsértője,

e) csak arra jogosult személyek határozhassák meg vagy változtathassák meg a kézbesített információk hozzáférhetővé tételét,

f) a beszerzés meghirdetése idején csak a jogosult személyek előzetes döntése alapján legyen elérhető az összes benyújtott információ vagy azok egy részének elérhetősége,

g) a jogosult személyek az f) pont szerinti döntése csak az előre meghatározott időpont után tegye elérhetővé a benyújtott információkat,

h) az ezen követelményekkel összhangban benyújtott és hozzáférhetővé tett információk csak azon személyeknek legyenek elérhetők, akik jogosultak azokat megismerni.

Ha a pályázó vagy az érdeklődő okirat formájában terjeszt be dokumentumokat a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, párhuzamosan elektronikus formában is benyújtja azokat elektronikus adathordozón, és amennyiben aláírást vagy bélyegző lenyomatát tartalmazó iratokról van szó, elektronikus formában is be kell nyújtani azokat azon személyek utó- és családi nevének feltüntetésével, akik a dokumentumokat aláírták, valamint az aláírás dátumával, az ezen személyek aláírása és a bélyegző lenyomata nélkül.

(1) A jelen törvény céljaira a napokban megadott határidőkbe nem számítódik bele az a nap, amikor a határidő kezdetét meghatározó tények bekövetkeztek. A hetekben, hónapokban vagy években megadott határidők annak a napnak a végén járnak le, amelyeknek a megjelölése megegyezik azon napéval, amikor a határidő kezdetét jelentő tények bekövetkeztek, s ha ilyen nap a hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő vége szombatra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napja a legközelebbi következő munkanap.

(2) Az ajánlatokat és egyéb dokumentumokat a közbeszerzési eljárásban államnyelven nyújtják be. A közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenypályázati felhívásként használt értesítőben engedélyezheti az ajánlatok más nyelven történő benyújtását is.

(3) A részvételi feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű pályázó vagy érdeklődő köteles az eredeti nyelven előterjeszteni és párhuzamosan államnyelvre lefordított változatban is, kivéve a cseh nyelven kiállított dokumentumokat. Amennyiben tartalmi különbséget állapítanak meg, perdöntő a hivatalos államnyelvű fordítás tartalma.

(4) Az ajánlattételi határidők és a részvételi kérvények benyújtási határidőinek meghatározásakor a közbeszerző vagy beszerző figyelembe veszi a beszerzés tárgyának bonyolultságát és az ajánlat kidolgozásához szükséges időt. Ez nem érinti a jelen törvény szerinti minimális ajánlattétel-benyújtási és részvételi kérelem-benyújtási határidőket.

A közbeszerzőt vagy beszerzőt titoktartási kötelezettség köti az üzleti titok vagy a bizalmasként megjelölt információk vonatkozásában, melyeket a pályázó vagy érdeklődő a rendelkezésére bocsátott; e célból a pályázó vagy érdeklődő megjelöli, mely tények jelentenek üzleti titkot. Bizalmas információnak a jelen törvény céljaira kizárólag műszaki megoldásokat és vázlatokat, használati útmutatásokat, műszaki rajzokat, tervdokumentációt, modelleket, egységár-számítási módokat, s amennyiben egységárakat nem tüntetnek fel, csak árat, az ár kiszámításának módját és képletét lehet feltüntetni. Az első és második mondat rendelkezései nem érintik a jelen törvény rendelkezéseit, melyek a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek kötelességül adják a dokumentumok és egyéb jelentések hivatalnak való átadását vagy a hivatal tájékoztatását ezekről, ahogyan a közbeszerző, beszerző és hivatal kötelességét, hogy a jelen törvény értelmében nyilvánosságra hozza a dokumentumokat és egyéb jelentéseket, valamint a szerződések külön jogszabály szerinti^9aa) nyilvánosságra hozatalának kötelességét.

(1) A közbeszerző és beszerző nyilvántartásba veszi a közbeszerzési eljárás folyamán használt összes iratot és dokumentumot, és megőrzi azokat öt éven át a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számítva, amennyiben értékhatár alatti beszerzésről van szó, és a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számított 10 éven át, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó. A dokumentáció része a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy a gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás vagy nyilvános tárgyalásos eljárás indoklása is.

(2) A közbeszerző és beszerző jelentést dolgoz ki minden megrendelésről, minden keretszerződésről és minden elindított dinamikus beszerzési rendszerről, mely része a dokumentációnak, és a szerződés vagy keretszerződés megkötésétől számított tíz napon belül nyilvánosságra kerül a profiljában; személyi adatokat a jelentésben utó- és családi név, üzleti név vagy megnevezés, lakcím vagy székhely, statisztikai azonosító szám vagy ennek hiányában születési dátum terjedelemben tesz közzé.

(3) A jelentés elsősorban tartalmazza

a) a közbeszerző vagy beszerző azonosító jeleit, a beszerzés, a keretszerződés vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgyát és értékét,

b) a megrendelési eljárás alkalmazott módját,

c) a hirdetmény megjelenési dátumát az Európai Közbeszerzési Közlönyben (a továbbiakban „európai közlöny”) és a Közbeszerzési Közlönyben (a továbbiakban csak „közlöny”), valamint ezen hirdetmények számát,

d) a kiválasztott érdeklődők azonosító jeleit és kiválasztásuk indokait,

e) a kizárt pályázók és érdeklődők azonosító jeleit és kizárásuk indokait,

f) a rendkívül olcsó ajánlatok kizárásának indoklását,

g) a nyertes pályázó azonosító jeleit, és ajánlata kiválasztásának indokait, a megrendelés vagy keretszerződés szerint a győztes pályázó által harmadik személyeknek (alvállalkozóknak) kiadásra szánt hányadot, amennyiben ez ismert,

h) a tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazásának az indoklása,

i) a 108.j § 1. bekezdésének h) és l) pontja szerinti határidő, valamint a 108.j § 1. bekezdésének k) pontja szerinti hányad túllépésének indoklása,

j) a 108.h § 2. bekezdése szerinti határidő túllépésének indoklása,

k) a beszerzési eljárás alkalmazott eljárásmódja megszüntetésének indokai.

(4) A közbeszerző és beszerző köteles dokumentálni azt a közbeszerzési eljárást, amely elektronikus eszközökkel volt végrehajtva.

(5) A közbeszerző és beszerző kérésre köteles a teljes dokumentációt bemutatni a hivatalnak és a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalának, a bíróságoknak és a büntetőjogi hatóságoknak, valamint minden további ellenőrző szervnek, ha a törvény így rendelkezik.

(1) A közbeszerzési eljárásban használatos értesítőket elküldik az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban csak „kiadóhivatal”) és a hivatalnak nyilvánosságra hozatal céljából. A rendszeres tájékoztató jellegű értesítések a beszerző profiljában is közzétehetők.

(2) A beszerző profiljában tájékoztatást tehet közzé ajánlattételi felhívásokról, tervezett áruvásárlásokról, megkötött szerződésekről, a beszerzési eljárási mód megszüntetésének indokairól és egyéb, általános tudnivalókról, amilyenek például a kapcsolattartó személyek, a telefonszámok, a telefax-számok, a postai és e-mail címek. A tájékozottság növelése érdekében a beszerző profiljában teljes terjedelmében közzéteheti a versenypályázati alapanyagokat, a technikai követelményeket és a pótlólagos információkat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a közbeszerzési eljárás eredményéről szól értesítőt a szerződés megkötését, a keretszerződés megkötését és a dinamikus beszerzési rendszerben megkötött összes szerződés elkészültét követően

a) a közbeszerző 12 munkanapon belül,

b) a beszerző 18 munkanapon belül továbbítja.

(4) A közbeszerző és beszerző nem köteles a kiadóhivatalnak elküldeni az értesítőt a keretszerződés alapján megkötött szerződések szerint zajló közbeszerzési eljárások eredményéről. Az értesítőt a keretszerződés alapján megkötött szerződések szerint zajló közbeszerzési eljárások eredményéről a hivatalnak tömegesen, negyedévenként, mindig a negyedév lezárultát követő 48 órán belül küldi meg.

(5) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló értesítőt a dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött összes szerződésről tömegesen, negyedévente, a negyedév lezárultát követő 12 munkanapon belül küldi el.

(6) Ha a közbeszerző vagy a beszerző úgy ítéli meg a beszerzést, hogy annak megrendelésekor nem köteles értesítőt közzétenni a közbeszerzési eljárás, a versenypályázat, az építési munkák kivitelezésére szóló koncesszió vagy a tervpályázat meghirdetéséről, a kiadóhivatalnak és hivatalnak közzétételre a szerződéskötési szándéknyilatkozatot küldheti el. Az értesítőben elsősorban az alábbiakat kell feltünteti:

a) a közbeszerző vagy beszerző elnevezése, székhelycíme, elérhetőségei,

b) a beszerzés tárgyának leírása,

c) a szándék indoklását, amiért a szerződéskötésre vagy munkavégzési koncessziós szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás meghirdetése nélküli eljárásban kerül sor, vagy az értesítőnek versenyfelhívásként való használatát versenypályázat, építési koncesszió vagy tervpályázat esetében,

d) a szerződéskötésre vagy munkavégzési koncesszió megkötésére kiválasztott kivitelező vagy érdeklődő elnevezése, címe és elérhetőségei,

e) egyéb szükséges információk.

(7) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítő kiegészítő információban feltüntetik az ajánlatokat kiértékelő bizottság tagjainak családi és utónevét.

(8) Ha külön jogszabályok másként nem rendelkeznek, a 2., 6. és 7. bekezdésben taglalt személyi adatokon kívül az értesítőben és információban személyi adatok is közzétehetők családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy ha statisztikai azonosító szám kiadására nem került sor, születési dátum terjedelemben.

(1) A közbeszerző és beszerző kidolgozza és elküldi a közbeszerzés során használt értesítőket a kiadóhivatalnak és hivatalnak elektronikusan, olyan formátumban és olyan adatátviteli alkalmazással, amely a kiadóhivatal és hivatal honlapján a számára elérhető.

(2) A beszerző a rendszeres informatív értesítő saját profiljában történő megjelentetését megelőzően értesítőt küld a kiadóhivatalnak és hivatalnak arról, hogy a közzétételre ilyen formában kerül sor.

(3) A közbeszerző és beszerző elküldi a hivatalnak a közbeszerzési eljárásban használt értesítőket közvetlenül azt a napot követő napon, amikor az elküldésre került a kiadóhivatalnak. Az értesítő kiadóhivatalnak és hivatalnak történt továbbítása dátumát a közbeszerző és beszerző igazolja.

(4) A hivatalnak elküldött értesítő nem tartalmazhat más adatokat, kizárólag csak azokat, amelyeket elküldtek a kiadóhivatalnak vagy amelyek megjelentek a közbeszerző vagy a beszerző profiljában. Az értesítő kiadóhivatalnak történt továbbításának dátuma, vagy a közbeszerző profiljában vagy beszerző profiljában való közzétételének dátuma ugyanígy nem változhat.

(5) A közbeszerzési eljárásban használt értesítőt a hivatal legkésőbb az értesítő kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számított hat napon belül teszi közzé, ha a közbeszerző és beszerző a 3. bekezdésbe foglalt kötelességét teljesíti.

(6) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárásban használt értesítőkkel azonos módon közzéteheti azokat az értesítőket is, amelyeket nem köteles nyilvánosságra hozni.

(1) Közbeszerzési eljárások az alábbiak:

a) nyílt eljárás,

b) meghívásos eljárás (verseny),

c) tárgyalásos eljárás,

d) versenypárbeszéd.

(2) A nyílt eljárást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg.

(3) A meghívásos eljárást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyeket ajánlattételre szólít fel.

(4) Tárgyalásos eljárás minden olyan eljárás, melyben a közbeszerző és beszerző kiválasztott érdeklődővel vagy kiválasztott érdeklődőkkel tárgyal a megrendelés feltételeiről. A tárgyalásos eljárás indulhat felhívás közzétételével vagy közvetlen tárgyalásos eljárással.

(5) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás korlátlan számú érdeklődő részére szól. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyeket tárgyalásos ajánlattételre szólít fel.

(6) Közvetlen tárgyalásos eljárással keretszerződés kötése nem lehetséges.

(7) A versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást korlátlan számú érdeklődő részére hirdetik meg. A közbeszerző és beszerző korlátozhatja azon érdeklődők számát, melyekkel párbeszédet folytat azon célból, hogy ennek alapján egy vagy két megfelelő, a közbeszerző vagy beszerző elvárásait teljesítő megoldás szülessen, s ennek alapján a kiválasztott érdeklődőket felszólítják ajánlataik megtételére.

(1) Civil szolgáltatásnyújtási beszerzés meghirdetésekor, melynek tárgya a 2. sz. mellékletben és egyben a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás, döntő fontosságú a 2. sz. mellékletben és egyben a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás feltételezett értéke annak meghatározására, hogy a 2. vagy a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás nyújtásáról van-e szó.

(2) A megrendelés a biztonsági és védelmi terület beszerzési eljárásrendje szerint zajlik, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 5. bekezdése szerint, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.

(3) A beszerzés nem igazodik a jelen törvény szerinti beszerzési eljárásokhoz, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás, melyre nem vonatkoznak a jelen törvényben előírt beszerzési eljárások, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.

(4) A közbeszerző vagy beszerző nem bocsáthat ki megrendelést az 1-3. bekezdések szerint a célból, hogy ezáltal kivonja magát a jelen törvényben előírt beszerzési eljárások használatának kötelezettsége alól.

(1) Közbeszerzési eljárásban csak az vehet részt, aki teljesíti a részvétel alábbi, személyi alkalmassági feltételeit:

a) sem ő, sem statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja nem volt jogerősen elítélve korrupciós bűncselekménykért, az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító bűncselekményért, bűncselekményből származó jövedelem legalizálása (pénzmosás) bűncselekményért, bűnszervezet létrehozása és támogatása bűncselekményért vagy terrorszervezet létrehozása és támogatása bűncselekményért, vagy terrorcselekmény bűncselekményért és a terrorizmusban való részvétel egyes fajtáiért,

b) sem ő, sem statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja nem volt jogerősen elítélve olyan bűncselekményért, amely érdemben a vállalkozásával függ össze,

c) nem indítottak ellene csődeljárást, nem áll felszámolás alatt, nem függesztették fel az ellene indult csődeljárást elégtelen vagyoni fedezet miatt, vagy nem állították le az ellen folyó csődeljárást vagyoni fedezet hiánya miatt,

d) nincs egészségbiztosítási, szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági járuléktartozása, melyre behajtási végzést bocsátottak ki,

e) nincs lejárt adótartozása, melyre behajtási végzést bocsátottak ki,

f) jogosult árut forgalmazni, építési munkát végezni vagy szolgáltatást nyújtani,

g) az előző három évben nem mutattak ki vele szemben komoly szakmai kötelességszegést, melyet a közbeszerző vagy beszerző bizonyítani tud,

h) nem tiltották el jogerősen a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, vagy nem olyan személy,

1. amely társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amelyet jogerősen eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől,

2. amely társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amely ellen akkor vagy a közbeszerzési eljárás idején és azzal kapcsolatosan jogerős, a közbeszerzéstől való eltiltás volt érvényben, mert

2.a társtulajdonos, ismert részvényes, a részvények legalább 34%-ának tulajdonosa ilyen társaságban vagy annak tagja, vagy amelynek statutáris szerve, statutáris szervének tagja, cégvezetője vagy meghatározó személye olyan személy, amelyet jogerősen eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől,

2.b jogutódja olyan személynek, amelyet abban az időben, amikor a jogutódlásra sor került, jogerősen eltiltottak a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől,

3. jogutódja lett olyan személynek, amelyet abban az időben, amikor a jogutódlásra sor került, jogerősen eltiltottak a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől,

i) nem teljesítette közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésből fakadó jutalom- vagy térítés-kifizetési kötelezettségét azon személlyel szemben, amely alvállalkozója vagy alvállalkozója volt a jelen törvény szerinti megrendelés kapcsán, és amelyre jogerős és végrehajtható határozat kötelezi,

j) nincs teljesítetlen kötelezettségek a bérek, fizetések és más munkáért járó jutalmak, bérpótlékok vagy végkielégítések kifizetése terén, melyekre az alkalmazottnak törvényi jogosultsága van, és amelyek jogerős és végrehajtható határozat alapján követelnek.

(2) A pályázó vagy érdeklődő az 1. bekezdés szerinti részvételi feltételek teljesítését az alábbiakkal igazolja:

a) az a) és b) pont esetében három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal,

b) a c) pont esetében az illetékes bíróság három hónapnál nem régebbi igazolásával,

c) a d) pont esetében a Szociális Biztosító és egészségbiztosító három hónapnál nem régebbi igazolásával,

d) az e) pont esetében a helyileg illetések adóhivatal három hónapnál nem régebbi igazolásával,

e) az f) pont esetében áruforgalmazási jogosítvány, építési munkavégzési vagy szolgáltatás-nyújtási jogosultság igazolásával,

f) a h) pont esetében becsületbeli nyilatkozattal,

g) az i) és j) pont esetében becsületbeli nyilatkozattal.

(3) Ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés esete áll fenn, a közbeszerző és beszerző kizárja az eljárásból azt a pályázót vagy érdeklődőt, amelyről bizonyítékerejű információi vagy adatai, a védett forrásokból származó információkat és adatokat is beleértve, hogy nem eléggé megbízható, hogy ezzel kizárja a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos kockázatokat.

(4) Ha a pályázó vagy érdeklődő nem rendelkezik székhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a székhelye szerinti állam nem ad ki a 2. bekezdésben felsorolt okiratokat, sem ezekkel egyenértékű okiratokat, ezek helyettesíthetők a székhely szerinti országban hatályos jogrend szerint kiállított becsületbeli nyilatkozattal.

(5) Ha a pályázó vagy érdeklődő székhelye más tagállamban van, nem a Szlovák Köztársaságban, és ennek a tagállamban a jogrendje nem szabályozza a becsületbeli nyilatkozat intézményét, helyettesíteni lehet azt bíróság, közigazgatási hatóság, közjegyző, más szakmai intézmény vagy kereskedelmi intézmény előtt tett nyilatkozattal a pályázó vagy érdeklődő származási országa vagy székhelyének országa hatályos jogszabályi előírásai szerint.

(6) A szakmai kötelességek komoly megsértésének számít a jelen törvény céljai szempontjából a közbeszerzési eljárásban a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásban való részvétel,^9a) az illegális foglalkoztatás^9ab) tilalmának megsértése, melyért jogerősen bírságot róttak ki, valamint más durva jogsértés vagy a szerződéses kötelezettségek durva megszegése, melyeket az illetékes közhatalmi szerv végleges döntésével lehet bizonyítani. Az 1. bekezdés g) pontja szerinti határidő attól a naptól számítva telik, amikor a döntés véglegessé válik. A kötelezettség megszegése, amennyiben biztonsági és titkos adatok védelmének esete, vagy biztonsági beszállítások esete áll fenn, más eszközökkel is bizonyítható.

(7) Az illetékes közhatalmi szerv végleges döntése alatt a jelen törvény céljaira az alábbiak értendők:

a) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen per nem indítható,

b) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen pert nem indítottak,

c) jogerős bírósági ítélet, melyben a közigazgatási hatóság döntése vagy eljárása elleni indítványt elutasították, vagy amelyben az eljárást leállították, vagy

d) más jogerős bírósági ítélet.

(8) A személyi alkalmasság 1. bekezdés g) pontja szerinti feltételét a részvételre teljesíti az a személy is, amelyre nem róttak ki büntetést, vagy amelyre külön jogszabály^9b) szerint csökkentett összegű büntetést róttak ki.

(1) A pénzügyi és gazdasági alkalmasság rendszerint az alábbiakkal bizonyítható:

a) bank vagy külföldi bank fiókjának nyilatkozatával, mely lehet bank vagy külföldi bankfiók hitelígérvénye,

b) a hivatás végzése során okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás igazolása vagy a vállalkozó által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, ha külön törvény ezt megköveteli,

c) könyvelési mérleggel vagy a vagyonról és kötelezettségekről szóló kimutatással, vagy az ezekből kivonatolt adatokkal, vagy

d) a teljes forgalomról szóló áttekintéssel,^8a) vagy a közbeszerzés tárgyát érintő területen elért forgalomról^8a) szóló áttekintéssel, legfeljebb az utolsó három gazdasági évben, melyből rendelkezésre állnak az alakulás vagy a tevékenység megkezdésének függvényében, miközben a forgalom nagyságára^8a) vonatkozó követelmény egy gazdasági évre számítva nem haladhatja meg a beszerzés 12 hónapra átszámított várható értékének a háromszorosát, amennyiben értékhatár alatti beszerzésről van szó, vagy nem haladhatja meg a beszerzés 12 hónapra átszámított várható értékét, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó.

(2) A pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmasságának bizonyítására más személy pénzügyi forrásait is felhasználhatja, függetlenül a jogviszonyuktól. Ilyen esetben a pályázó vagy érdeklődő köteles a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek bizonyítani, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni is fog annak a személynek a forrásaival, amelynek alkalmasságát saját pénzügyi és gazdasági alkalmassága bizonyítására felhasználja. Ezt a tényt a pályázó vagy érdeklődő az ezen személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, mely tartalmazza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot forrásaival igazoló személy kötelezettségvállalását, hogy ezt a teljesítést a szerződéses viszony teljes időtartamán át rendelkezésre bocsátja. A személynek, melynek forrásait a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására fel kívánják használni, meg kell felelnie a 26. § 1. bekezdése szerinti részvételi feltételeknek a megrendelés tárgyának azon részének vonatkozásában, melyekre a forrásokat az érdeklődő vagy pályázó rendelkezésére bocsátotta. Ha a pályázó vagy érdeklődő más személy forrásaival igazolta pénzügyi és gazdasági alkalmasságát, és a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés fennállása alatt olyan teljesítésre kerül sor, amelyre ez az igazolás vonatkozik, a pályázó vagy érdeklődő jogosult ezt a teljesítést maga nyújtani, vagy azon személy közvetítésével is megteheti, írásos szerződés alapján, amellyel ezt az alkalmasságát bizonyította; az alvállalkozó személyének megváltoztatását ez nem érinti.

(3) Ha a pályázó vagy érdeklődő objektív okokból nem tudja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát a meghatározott okiratokkal bizonyítani, a közbeszerző vagy beszerző más iratot is elfogadhat, mellyel pénzügyi és gazdasági alkalmasságát bizonyítja.

(1) A technikai alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot igazolni lehet az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatás fajtája, mennyisége, fontossága vagy felhasználása szerint, az alábbi iratok egyikével vagy több fajtájával:

a) az áruszállítások vagy szolgáltatásnyújtások jegyzéke az elmúlt három évből, kiegészítve az áruszállítás vagy szolgáltatás minőségének bizonylataival, az árak feltüntetésével, a szállítási határidők és megrendelők feltüntetésével; amennyiben a megrendelő

1. közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény értelmében, a bizonylat a referencia,

2. nem a jelen törvény szerinti közbeszerző vagy beszerző volt, hanem más személy, a teljesítést a megrendelő bizonyítja; ha a pályázónak vagy érdeklődőnek ilyen bizonylat nem áll a rendelkezésére, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről, kiegészítve a teljesítésről szóló olyan bizonylattal, amely a teljesítést vagy a szerződéses viszonyt – mely alapján a teljesítés megvalósult – igazolja,

b) az elmúlt öt év során kivitelezett építési munkák jegyzéke, kiegészítve az elvégzett építési munkák megfelelősségének igazolásával és árával, a munkavégzés helyével és határidejével, a végzett munka üzleti feltételek szerinti értékelésével, amennyiben a megrendelő

1. közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény értelmében, a bizonylat a referencia,

2. nem a jelen törvény szerinti közbeszerző vagy beszerző volt, hanem más személy, a teljesítést a megrendelő bizonyítja; ha a pályázónak vagy érdeklődőnek ilyen bizonylat nem áll a rendelkezésére, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről, kiegészítve a teljesítésről szóló olyan bizonylattal, amely a teljesítést vagy a szerződéses viszonyt – mely alapján a teljesítés megvalósult – igazolja,

c) adatokkal a technikusokról vagy technikai hatóságokról, azokról, akik felelősek a minőségellenőrzésért, tekintet nélkül arra, milyen szerződéses jogviszonyban állnak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munka megrendeléséről van szó, azokról, akikhez a pályázó vagy érdeklődő fordulhat ezen tevékenységek elvégzésének kérvényével,

d) ha áruszállításról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, a műszaki felszerelés leírása, valamint a pályázó vagy érdeklődő által használt minőségbiztosító intézkedések, tanulmányi és kutató létesítmények,

e) ha bonyolult termékek, vagy egyedi rendeltetésű termékek szállításának esete áll fenn, a pályázó vagy érdeklődő termelési kapacitásának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló képzési és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége;

f) ha bonyolult szolgáltatások vagy egyedi rendeltetésű szolgáltatások esete áll fenn, a szolgáltatást nyújtó pályázó vagy érdeklődő technikai alkalmasságának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló képzési és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége;

g) az irányító alkalmazottak műveltségéről és szakmai gyakorlatáról vagy szakképesítéséről szóló adatok, különösképpen az építési munkákat irányító vagy a szolgáltatásnyújtást irányító személyekről,

h) a környezetgazdálkodási intézkedések feltüntetése, melyeket a pályázó vagy érdeklődő alkalmazni fog a szerződés teljesítése során, melynek tárgya építési munka kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, amennyiben az megfelelő,

i) ha építési munkáról vagy szolgáltatásról van szó, az alkalmazottak és vezető alkalmazottak átlagos éves létszámának adatainak feltüntetése az előző három év alapján,

j) adatok és gépi és műszaki felszereltségről, mely a pályázónak vagy érdeklődőnek rendelkezésére áll az építési munkák kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához,

k) a szerződéses teljesítés azon hányada, amelyet a szolgáltatásnyújtó pályázó vagy érdeklődő alvállalkozókkal kíván biztosítani, feltüntetve az alvállalkozó azonosító adatait, ha azok ismertek, családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy a születés dátuma terjedelemben, ha statisztikai azonosító szám nem került kiadásra,

l) ha áruról van szó, mely gyártási végtermék

1. a mintadarabját, leírását vagy fényképét kell benyújtani,

2. megfelelőségi nyilatkozatok és velük kapcsolatos dokumentumok, hiteles szakértők és hiteles jogosult személyek – melyeknek felhatalmazásuk¹⁰⁾ van a termékek megfelelőségének vagy az építőipari termékek műszaki minősítésének elbírálására – által kiadott engedélyek.

(2) A pályázó vagy érdeklődő technikai alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát igazolhatja más személy technikai vagy szakmai kapacitásainak kihasználásával is, függetlenül attól, milyen jogviszonyban állnak. Ez esetben a pályázó vagy érdeklődő a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni fog azon személy kapacitásaival, amelyet technikai alkalmassága vagy szakmai alkalmassága igazolására felhasznál. Ezt a tényt a pályázó vagy érdeklődő a személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, mely tartalmazza azon személy kötelezettségvállalását, amelynek technikai és szakmai kapacitásaival bizonyítani kívánja saját technikai vagy szakmai alkalmasságát, és azt is, hogy ez a személy a szerződéses viszony fennállásának teljes időszakára rendelkezésre bocsátja kapacitásait. Annak a személynek, amelynek kapacitásait a technikai vagy szakmai alkalmasság bizonyítására használják fel, meg kell felelnie a 26. § 1. bekezdésében előírt részvételi feltételeknek a beszerzés tárgyának azon része vonatkozásában, amelyre kapacitásait a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére bocsátotta. Ha a pályázó vagy érdeklődő technikai vagy szakmai alkalmasságát más személy kapacitásaival igazolta, és a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés időtartama alatt az ezen igazoláshoz kötődő teljesítésre kerül sor, a pályázó vagy érdeklődő jogosult ezt a teljesítést önmaga nyújtani, vagy annak a személynek a közvetítésével teljesíteni, amellyel írásos szerződésben igazolta az alkalmasságát; az alvállalkozó személye megváltoztatásának lehetőségét ez a rendelkezés nem érinti.

(3) Ha áruszállítási megrendelés esete áll fenn, mely tartalmazza az áru elhelyezésével és felszerelésével kapcsolatos tevékenységeket is, a pályázó vagy érdeklődő technikai vagy szakmai alkalmasságát ezen tevékenységek elvégzésére elsősorban képességeinek, tapasztalatainak, hatékonyságának és megbízhatóságának kiértékelésével állapítják meg.

Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott minőségi bizonylatot követel meg, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a minőségbiztosítási szabványok teljesítését igazolja, kihasználhatók az európai szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszerek. A közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonylatokat is el kell fogadnia, melyek egyenértékű minőségi és biztonsági intézkedéseket vesznek alapul a minőségi bizonylatok kiállítása során.

Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott minőségi bizonylatot követel meg, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a meghatározott környezetgazdálkodási szabványok teljesítését igazolja, kihasználhatja az Európai Unió környezetgazdálkodási sémáját, vagy az érintett hiteles hatóságok európai szabványokból vagy nemzetközi szabványokról fakadó környezetgazdálkodási vizsgálatait és szabványait. A közbeszerző vagy beszerző egyenértékűnek ismeri el a tagállamok hatóságai által kiállított minősítő bizonylatokat. A közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonylatokat is el kell fogadnia, melyek intézkedéseiket tekintve egyenértékűek a környezetgazdálkodás terén az érintett minősítő bizonylat kiállításának követelményeivel.

(1) Közbeszerzési eljárásban ajánlattevők csoportja is részt vehet.

(2) A közbeszerző vagy beszerző sem követelheti meg az ajánlattevők csoportjától, hogy meghatározott jogi személyiségi formát^10ab) alakítsanak az ajánlatuk megtételének időpontjáig. A közbeszerző és beszerező azonban megkövetelheti a meghatározott jogi személyiségi forma létrehozását, ha az ajánlattevők csoportjának ajánlatát elfogadta, és a jogi személyiségi forma elengedhetetlen a szerződés rendes teljesítése miatt.

(3) Az ajánlattevők csoportja a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolása során a személyi alkalmasság feltételeinek teljesítését a csoport egyes tagjai esetében külön-külön igazolja, a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a technikai és szakmai alkalmassági feltételeit együttesen igazolja. A részvételi feltételek teljesítését a 26. § 1. bekezdésének f) pontja értelmében a csoport tagja csak a megrendelés azon tárgyának vonatkozásában igazolja, amelyet ő fog biztosítani.

(4) Az ajánlattevők csoportja kihasználhatja a csoport tagjainak pénzügyi forrásait vagy más személyek pénzügyi forrásait a 27. § 2. bekezdése értelmében, a csoport tagjainak vagy más személyeknek a technikai és szakmai kapacitásait a 28.§ 2. bekezdése értelmében.

(1) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltünteti mindazokat a feltételeket, amelyek

a) személyi alkalmasságra vonatkoznak a 26. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 27. § szerint,

c) a technikai alkalmasságra vagy szakmai alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 28-30. § szerint.

(2) A beszerző meghatározhatja a közbeszerzésben való részvétel feltételeit és az iratokat, melyekkel azok igazolhatók; ha ezeket meghatározza, feltünteti őket a versenyfelhívásként használt értesítőben. A részvételi feltételek érinthetik

a) személyi alkalmasságot a 26. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot a 27. § szerint,

c) a technikai alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot a 28-30. § szerint.

(3) Megrendelés meghirdetésekor

a) ha az a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikének végzésével kapcsolatos, a közbeszerző köteles meghatározni a részvételi feltételeket a 26. § 1. bek. a) pontja, valamint az okiratokat a 26. § 2. bek. a) pontja szerint,

b) a közbeszerző köteles meghatározni a részvételi feltételeket a 28. § 1. bek. k) pontja szerint azon alvállalkozók vonatkozásában, melyek a teljesítésben részt vesznek legalább a megrendelés összegének

1. 30%-a terjedelmében, a pályázó ajánlatában feltüntetett értékből, amennyiben értékhatáron felüli beszerzésről van szó, melynek feltételezett legkisebb értéke legalább 10 millió euró,

2. 30%-a terjedelmében, a pályázó ajánlatában feltüntetett értékből, amennyiben más jellegű megrendelésről van szó, mint az első pontban taglalt eset,

c) amennyiben azt a megrendelés jellege indokolja, a közbeszerző és beszerző jogosult meghatározni, hogy a teljesítésnek azt a részét vagy részeit, melyek esetében a pályázó vagy érdeklődő nem vehet igénybe alvállalkozót, miközben a kizárás nem vonatkozhat a teljes megrendelésre, sem olyan részre, amelynek alvállalkozó általi teljesítése egyértelműen nem lehet kedvezőtlen hatással az áru időbeni és rendes leszállítására, az építési munka időbeni és rendes elvégzésére vagy a szolgáltatás időbeni és rendes nyújtására,

d) ha az értékhatáron felüli beszerzés legalább 10 millió euró becsült értékkel, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság harmadik személy pénzeszközeivel történő bizonyítására a közbeszerző jogosult csak a 27. § 1. bekezdés a) pontja szerinti bizonylatot figyelembe venni.

(4) Ha a beszerző meghatározza a részvételi feltételeket a 26. § 1. bekezdése értelmében, azok teljesítését a 26. § 2. bekezdés szerint kell igazolni.

(5) Ha a beszerző a részvételi feltételeket a 2. bekezdés b) vagy c) pontja szerint határozza meg, a pályázó vagy érdeklődő, vagy ezek csoportja alkalmasságuk bizonyítása során eljárhatnak a 27. § 2. és 3. bekezdése, valamint a 28. § 2. és 3. bekezdése szerint.

(6) A részvételi feltételeknek, melyeket a közbeszerző és a beszerző a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, valamint a technikai alkalmasság és szakmai alkalmasság bizonyítására ír elő, arányosaknak kell lenniük és a beszerzés tárgyához kell kötődniük. A közbeszerző és beszerző a pályázóktól vagy érdeklődőktől megkövetelheti a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vagy technikai alkalmasság minimális szintjének meglétét. A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben indokolja minden meghatározott részvételi feltétel arányosságát a beszerzés tárgyának vonatkozásában, illetve annak szükségességét a részvételi feltételek besorolása közé.

(7) Ha árubeszerzésről van szó, melyhez az áru elhelyezésével vagy felszerelésével (üzembe helyezésével) kapcsolatos tevékenység is kötődik, vagy építési munkák kivitelezése és szolgáltatások nyújtása a beszerzés tárgya, a közbeszerző és beszerző jogi személyiségű ajánlattevőktől megkövetelheti, hogy a közbeszerzési vagy ajánlattételi eljárásban való részvételi feltételek teljesítésének bizonyítása során megadják azon alkalmazottaik családi és utónevét, illetve szakképzettségét, akik a szerződés teljesítéséért felelősek lesznek.

(8) Ha az árubeszerzés tárgya élelmiszer, a közbeszerző és beszerző megkövetelheti olyan bizonylatok bemutatását, melyek a gyártással, feldolgozással és szállítással kapcsolatos feltételek teljesülését igazolják, s melyeket közhatalmi szerv állított ki, vagy az ezen feltételek teljesülését igazoló, közhatalmi szerv általi ellenőrzés dokumentumát.

(9) Ha a kivitelező nem köteles benyújtani az alvállalkozók 28. § 1. bekezdése k) pontja szerinti jegyzékét az ajánlatában, köteles azt a 3. bekezdés b) pontja szerinti esetekben és a 28. § 1. bekezdése k) pontja szerinti terjedelemben benyújtani a közbeszerzőnek legkésőbb öt nappal azt a napon követően, amelyen az alvállalkozóval a szerződést megkötötte; ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha az alvállalkozó személye változik az ajánlathoz mellékelt alvállalkozók listájához képest.

(10) Amíg az ellenkezőjét nem bizonyították, a részvételi feltétel, mely arányos és a beszerzés tárgyához kapcsolódik, nem diszkriminatív, amennyiben azt a közbeszerzési eljárás meghirdetése idejében legalább öt olyan pályázó vagy érdeklődő teljesíteni tudja, amelynek ajánlata a többi feltételnek is megfelel, és amely részvételi kérvényt nyújtott be.

(11) A részvételi feltételek teljesítése igazolható a pályázó vagy érdeklődő becsületbeli nyilatkozatával is, miközben a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatokat a sikeres pályázó a közbeszerzőnek és beszerzőnek a 44. § 1. bekezdése értelmében a közbeszerző és beszerző által meghatározott időpontban és módon nyújtja be.

(1) A közbeszerző a közbeszerzési eljárásban való részvétel részvételi feltételeinek teljesítését a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel és a verseny alapanyagaival összhangban értékeli ki, miközben ha a részvételi feltételeket a 28. § 1. bekezdése a) vagy b) pontja szerint hirdette meg, mindig köteles elbírálni az adott időszakban keletkezett összes referenciát is. Ha a részvételi feltételeket a verseny alapanyagaiban is feltüntetik, azok nem állhatnak ellentétben a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel.

(2) A beszerző a részvételi feltételek teljesítését azon szabályokkal összhangban állapítja meg, amelyeket előírt, miközben ha a részvételi feltételeket a 28. § 1. bekezdése a) vagy b) pontja szerint hirdette meg, mindig köteles elbírálni az adott időszakban keletkezett összes referenciát is. A részvételi feltételek teljesítésének értékelésére vonatkozó szabályok meghatározása vagy aktualizálása esetén a 32. § 2. bekezdése értelmében a szűkebb körű versenytárgyalás vagy a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás vonatkozásában nem követelheti meg egyes érdeklődőktől az olyan feltételeknek való megfelelést, amilyet nem követelt meg más résztvevőktől, vagy a már rendelkezésére álló dokumentáció ismételt benyújtását.

(3) Védelmi vagy biztonsági területet érintő beszerzés esetén a közbeszerző és beszerző a részvételi feltételeknek való megfelelést a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítéssel összhangban bírálja el.

(4) A közbeszerző és beszerző egyenértékűnek ismeri el a más tagállam hatósága által kiállított igazolást, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítését igazolja. A közbeszerző és beszerző köteles elfogadni más, egyenértékű, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott igazolást is. A közbeszerző és beszerző a 26. § szerinti részvételi feltételek teljesítését a 128. § 3. bekezdése szerinti módon értékelik ki.

(5) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárásban való részvételi feltételek pályázók, érdeklődők és közös ajánlattevők általi teljesítésének értékelésekor, amennyiben ezek üzleti társaságok, megkövetelheti, hogy terjesszék be összes tagjuk és ismert részvényesük jegyzékét, mely nem lehet régebbi 60 napnál, családi és utónevük, üzleti nevük vagy elnevezésük, lakcímük vagy székhelycímük, azonosító számuk vagy születési időpontjuk feltüntetésével, ha személyi (azonosító) számuk nincs. Ha értékhatár feletti beszerzés esete áll fenn, melynek várható értéke eléri legalább a 10 millió eurót, a közbeszerző köteles a közbeszerzési eljárásban való részvételi feltételek teljesítésének kiértékelésekor felkérni a pályázót, az érdeklődőt és a közös ajánlattevők csoportjának tagjait, melyek üzleti társaságot alkotnak, hogy nyújtsák be összes tagjuk és minden ismert részvényesük jegyzékét, akik/amelyek e társaság részvényeinek legalább a 30%-át birtokolják, és amennyiben a társtulajdonos vagy ismert részvényes jogi személy, ennek a jogi személynek is az összes társtulajdonosát vagy a részvények legalább 30%-át birtokló részvényesei jegyzékét.

(6) A közbeszerző és beszerző írásban kéri fel a pályázót vagy érdeklődőt magyarázatra vagy a benyújtott okiratok kiegészítésének benyújtására minden alkalommal, ha a benyújtott iratokból egyértelműen nem állapítható meg azok érvényessége vagy a részvételi feltételek teljesítése. Ha 26. § szerinti iratok kiegészítésének esete áll fenn, a pályázó vagy érdeklődő az iratokat a 132. §-ban taglalt módon egészíti ki, és amennyiben más okiratok kiegészítéséről vagy azok magyarázatáról van szó, a pályázó vagy érdeklődő azt a közbeszerzőnek és beszerzőnek kézbesíti, miközben mindkét esetben köteles megtenni ezt

a) öt munkanapon belül a kérvény kézbesítésétől számítva, ha a közbeszerző és beszerző a pályázóval vagy érdeklődővel postai kézbesítés útján kommunikált, vagy

b) két munkanapon belül a kérvény kézbesítésétől számítva, ha a közbeszerző és beszerző a pályázóval vagy érdeklődővel elektronikus formában kommunikált, amennyiben a közbeszerző és beszerző nem jelölt ki ennél hosszabb határidőt.

(7) A közbeszerző és beszerző kizárja a közbeszerzésből a pályázót vagy érdeklődőt, ha az

a) nem teljesíti a részvételi feltételeket,

b) érvénytelen iratokat nyújtott be,

c) írásos kérvényt követően nem nyújtja be a 6. bekezdés szerinti magyarázatot vagy nem egészíti ki az okiratokat határidőn belül, vagy

d) hamis vagy félrevezető információkat nyújtott be.

(8) Érvénytelen okirat az az okirat,

a) amelynek lejárt az érvényességi ideje,

b) amely hiányos, vagy

c) amely sérült, olvashatatlan vagy hamisított.

(9) Azt a tagországi pályázót vagy érdeklődőt, amely a székhelye szerinti országban jogosult az elvárt tevékenység végzésére, a közbeszerző és beszerző nem zárhatja ki azon okból, hogy a törvény a kívánt tevékenység végzéséhez bizonyos jogi személyiségi formát követel meg.

(10) A részvételi feltételek teljesítésének elbírálását követően jegyzőkönyv készül, mely jegyzékben tartalmazza elsősorban

a) az összes pályázót vagy résztvevőt,

b) a kiválasztott érdeklődőket és kiválasztásuk indokait, mely alapján a szűkebb körű versenybe vagy a nyilvánosan meghirdetett tárgyalásos eljárásban részt vehetnek,

c) a kizárt pályázókat és résztvevőket, kizárásuk okainak feltüntetésével,

d) azon érdeklődőket, melyeket nem szólítanak fel ajánlattételre vagy tárgyalásokra, az indokok feltüntetésével.

(11) A közbeszerző és beszerző haladéktalanul és írásban tudatja a pályázóval vagy érdeklődővel, hogy

a) kizárásra került, az indok és azon határidő feltüntetésével, mely alatt jogorvoslati kérelem nyújtható be 138. § 2. bekezdésének e) pontja szerint,

b) nem szólítja fel őt ajánlattétel benyújtására vagy tárgyalásra, az indokok és azon határidő feltüntetésével, mely alatt jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bekezdésének d) pontja szerint.

(12) A közbeszerző és beszerző bizottságot hozhat létre a közbeszerzési eljárásokban való részvétel feltételeinek pályázók vagy érdeklődők általi teljesítése értékelésére.

(13) A közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § szerinti feltételeinek teljesítését igazoló dokumentumok beterjesztésének vagy kiegészítésének határideje betartottnak tekintendő, ha a pályázó vagy érdeklődő a 129. §-nak vagy a 132. §-nak megfelelő módon terjeszti be vagy egészíti ki legkésőbb a határidő utolsó napján.

(14) A dokumentumokat, melyekkel a részvételi feltételek teljesítését igazolják, a tartalmuk szerint kell elbírálni. A közbeszerző vagy beszerző nem kéri olyan tények igazolását, melyek általánosan köztudomásúak, és a közbeszerző, mely közhatalmi szerv (hatóság), nem kéri olyan tények igazolását sem, amelyek számára a saját tevékenységéből kifolyólag ismertek.

(1) A versenydokumentumok írásos, grafikai és egyéb dokumentumok, amelyek részletesen tartalmazzák a verseny tárgyának meghatározását. Feltüntetik bennük az összes olyan feltételt, mely fontos a szerződés teljesítése és az ajánlattétel kidolgozása szempontjából. A beszerzés tárgyát egyértelműen, teljes terjedelemben és pártatlanul kell leírni az 5. sz.. mellékletben meghatározott technikai (műszaki) követelmények alapján. A technikai követelmények

a) tartalmazzák az egészségkárosult személyek számára való elérhetővé tétel követelményeit, valamint az összes résztvevő számára megfelelő megoldásokat, amennyiben ez lehetséges,

b) meghatározását úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen az összes pályázó vagy érdeklődő esetében az egyenlő bánásmód, valamint a tisztességes gazdasági verseny.

(2) A beszerzés tárgya leírásának kidolgozása során

a) utalni kell a műszaki sajátosságokra a következő sorrendben: szlovák műszaki szabványok, melyek az európai szabványokat jogrendbe emelték, európai műszaki bizonylatok, közös műszaki követelményrendszer, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi hatóságok által bevezetett más műszaki referencia-rendszerek, vagy ha ilyenek nem léteznek, a projektdokumentációra, az építési munkák kivitelezésére és az építőipari termékekre vonatkozó nemzeti műszaki bizonylatok vagy nemzeti műszaki követelményrendszer, az ipari ágazatból származó és az ágazatban általánosan elfogadott műszaki szabályrendszer, a védelmi ágazat szabványai és a védelmi anyagok követelményrendszere, mely hasonló ezen szabványokhoz; az ilyen utalásnak tartalmaznia kell a „vagy ezzel egyenértékű” szókapcsolatot is,

b) taglalni kell a teljesítmény- és üzemelési követelményeket, melyek az environmentális jellemzőket is tartalmazhatják; a műszaki követelményeket úgy kell meghatározni, hogy egyértelmű legyen minden, az ajánlat kidolgozásához fontos feltétel és körülmény,

c) taglalni kell a b) pontban feltüntetett teljesítmény- és üzemelési követelményeket az a) pontban tárgyalt műszaki szabályrendszerekre való utalásokkal együtt, melyek a teljesítmény- és üzemelési követelmények közötti összhang biztosításának eszközei, vagy

d) utalni kell az a) pontban taglalt műszaki szabályrendszerek egyes jellemzőire, valamint a b) pontban tagalt teljesítmény- és üzemeltetési követelményrendszer más jellemzőire.

(3) A közbeszerző és beszerző nem zárhat ki ajánlatot olyan okból, hogy

a) a felajánlott termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a 2. bekezdés a) pontja szerinti műszaki követelményrendszernek, melyekre hivatkozott, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bizonyítja, hogy a megoldás, melyet javasol, egyenértékű azzal, és a közbeszerző és beszerző által meghatározott műszaki követelményrendszert annak megelégedésére teljesíti,

b) az ajánlattevő által kínált termékek, építési munkák és szolgáltatások nem teljesítik a 2. bekezdés b) pontjában megszabott műszaki követelményeket, melyekre hivatkozott, amennyiben azok összhangban állnak azzal a szlovák műszaki szabvánnyal, mellyel az európai szabványt jogrendbe emelték, az európai műszaki bizonylatokkal, a közös műszaki követelményrendszerrel, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi hatóságok által bevezetett más műszaki referencia-rendszerekkel; az ajánlattevőnek ajánlatában bizonyítania kell, hogy a kínált termékek, építési munkák vagy szolgáltatások megfelelnek az előírt szabványoknak, egyben a közbeszerző és beszerző teljes megelégedettségére teljesítik a teljesítmény- és üzemelési követelményeket.

(4) A 3. bekezdésnek megfelelő módnak tekintendő a gyártó műszaki dokumentációjának, vagy a vizsgáló és kalibráló laboratórium, a minőségtanúsító és ellenőrző szerv vizsgálati jegyzőkönyve, mely teljesíti az érvényes európai szabványokat. A közbeszerzőnek és beszerzőnek el kell fogadnia az ilyen, más tagállamban székelő intézetek által kiadott tanúsítványokat.

(5) Ha energetikailag nagy jelentőségű termék^10b) beszerzéséről van szó, a közbeszerző a beszerzés tárgyának leírásában csak olyan energetikailag nagy jelentőségű termékkel kapcsolatos követelményeket határoz meg, amelyek a legnagyobb teljesítmény kritériumainak megfelelnek és a külön törvény^10c) szerinti legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartoznak.

(6) Az 5. bekezdés szerinti kötelesség nem vonatkozik a közbeszerzőre,

a) ha olyan beszerzésről van szó, melynek feltételezett értéke kisebb, mint a 4. § 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár, vagy

b) ha a termék beszerzése az 5. bekezdés szerinti legmagasabb energiahatékonysági osztályban és legnagyobb teljesítménnyel nem felel meg a költséghatékonyság szempontjából, a közbeszerző gazdaságilag nem tudja azt elviselni, műszakilag nem megfelelő vagy nem teszi lehetővé a gazdasági verseny érvényesülését.

(7) Ha a közbeszerző és beszerző az environmentális jellemzőket határoz meg teljesítmény- és működési követelményrendszerrel a 2. bek. b) pontja szerint, részletes műszaki követelményeket fogalmazhat meg, melyek utalnak a műszaki szabályrendszerekre vagy azok egy részére, melyek az európai, a nemzetközi vagy nemzeti environmentális jelölőrendszerben vagy más environmentális jelzésekben meghatározásra kerültek, amennyiben

a) ezek a műszaki követelmények (sajátosságok) alkalmasak a közbeszerzés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

b) a jelölőrendszer használatának követelményeit tudományos ismeretek alapján dolgozták ki,

c) az environmentális jelölőrendszert olyan eljárásban fogadják el, melyekben részt vehet minden érdekelt fél, így az állami szervek, a fogyasztók, a gyártók, a terjesztők és az environmentális szervezetek,

d) általánosan hozzáférhetők.

(8) A közbeszerző vagy beszerző a versenykiírás alapanyagaiban feltüntetheti, hogy az environmentális jellel jelölt termékeket és szolgáltatásokat a versenykiírásban szereplő feltételeknek megfelelőnek tekinti. A közbeszerzőnek és beszerzőnek azonban más, hitelt érdemlő bizonyítékot is figyelembe kell vennie, mint például a gyártó műszaki dokumentációját vagy a 4. bekezdés szerinti hatóság által kiadott bevizsgálási jegyzőkönyvet. A közbeszerző és beszerző köteles elfogadni az ilyen, más tagállamban székelő hatóság által kiállított tanúsítványt is.

(9) A műszaki követelményrendszer nem tartalmazhat konkrét gyártóra, termelési eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, országra, térségre vagy származási, vagy gyártási helyre vonatkozó hivatkozásokat, amennyiben az egyes érdeklődők vagy termékek hátrányba hozatalához vagy kizárásához vezetne, ha a beszerzés tárgya ezt nem követeli meg. Az ilyen utalás csak akkor használható, ha a beszerzés tárgya nem írható le kellő pontossággal és érthetően a 2. és 3. bekezdés a) pontja szerint, és az ilyen utalást mindig ki kell egészíteni a „vagy ezzel egyenértékű” szókapcsolattal.

(10) A versenykiírás alapanyagi tartalmazzák még a dokumentációt, a terveket, a modelleket, a mintákat, a fényképeket, amennyiben mindezek szükségesek az ajánlat kidolgozásához. A versenykiírás alapanyagai tartalmazzák a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretszerződés javaslatát, ezek tartalmának egy része meghatározható az általános üzleti feltételrendszerre történő utalással; ha általános üzleti feltételekre utalás történik, azoknak is részét képezik a versenykiírás alapanyagainak. A versenykiírás alapanyagaiban feltüntetésre kerül, mely alapanyagoknak kell a szerződés részét képezniük. A versenykiírás alapanyagaiban a közbeszerző és beszerző megkövetelheti a pályázóktól vagy érdeklődőktől, hogy ajánlatukban tüntessék fel a beszerzés azon hányadát, amelyet szándékukban áll harmadik személyeknek továbbadni, valamint a javasolt alvállalkozókat és alvállalkozói teljesítéseket, és a becsületbeli nyilatkozatot, hogy mindegyik alvállalkozó teljesíti, vagy legkésőbb a teljesítés bekövetkeztének időpontjában teljesíteni fogja a 26. § 1. bek. szerinti feltételeket; ez a sikeres pályázót vagy pályázókat nem mentesíti a szerződés teljesítéséért viselt felelősség alól. A közbeszerző és beszerző köteles a versenykiírás alapanyagaiban meghatározni az alvállalkozók megváltozására vonatkozó szabályokat a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés teljesítése folyamán, miközben szabályként köteles meghatározni azt is, hogy az alvállalkozó, akit a változtatási javaslat érint, köteles megfelelni a 26. § 1. bek. szerinti feltételeknek. A szerződésben, koncessziós szerződésben vagy keretszerződésben a közbeszerző és beszerző jogosult olyan kötelezettség vállalását kikötni, hogy

a) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt az üzemegység elhelyezkedése és a pályázó vagy alvállalkozóinak szervezete biztosítani fogja a közbeszerző követelményeinek és szükségleteinek hatékony teljesítését a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretszerződés értelmében, és változásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha azoknak semmilyen kedvezőtlen hatása nem lesz e követelmények és szükségletek teljesítésére, vagy

b) az áruszállítással, az építési munkák kivitelezésével vagy szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan és a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés időtartama alatt a pályázó meghatározott számú munkahelyet alakít ki és tart fenn, vagy munkahelyeket meghatározott számú munkanélkülivel tölt be; a munkahelyek számának és a munkanélküliek számának arányban kell állniuk a beszerzés tárgyával.

(11) A közbeszerző vagy beszerző által meghatározott értékelési feltételeknek megkülönböztetés-menteseknek kell lenniük és az igazságos versenyt kell szolgálniuk. Az értékelési szabályok nem tartalmazhatnak másodfokú, harmadfokú vagy ezekhez hasonló egyenleteket.

(12) Mindenki, aki részt vesz a versenykiírási alapanyagok előkészítésében és elkészítésében, titoktartási kötelezettség alá esik azok tartalmát illetően addig a napig, amikor ezek kiadásra kerülnek a pályázóknak vagy érdeklődőknek. E tényről írásos nyilatkozatot tesz a közbeszerzőnek és beszerzőnek, melyben a feldolgozott információk pártatlan és bizalmas kezelését vállalja.

(13) A közbeszerző és beszerző kiadja a versenykiírási alapanyagokat minden érdeklődőnek, ha a jelen törvényben megszabott feltételek teljesülnek. A versenydokumentumokért kért térítés, ha ezt megkövetelik, nem haladhatja meg a sokszorosításukra fordított tényleges költségeket.

(14) Amennyiben az szükségszerű, a közbeszerző és beszerző kiegészítheti a versenydokumentumokban szereplő információkat, melyeket bizonyítható módon egyszerre megküld minden érdeklődőnek; legkésőbb hat nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt. Ezek az információk nem állhatnak ellentétben a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítéssel vagy a versenyfelhívásként használt értesítéssel.

(15) Azon érdeklődőkről, amelyeknek kiadták a versenydokumentumokat, nyilvántartást vezetnek, melyben feltüntetik üzleti nevüket és székhelyüket vagy vállalkozásuk helyét, valamint a versenydokumentumok átadásának időpontját.

(16) Ha a versenydokumentumokkal, tájékoztató dokumentumokkal, kísérő dokumentációval és más kiegészítő alapanyagokkal más személy rendelkezik, nem a közbeszerző vagy beszerző, mely a közbeszerzésért felel, a közbeszerzést meghirdető értesítésben, a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy az ajánlattételi felhívásban feltüntetik azt a címet, amelyen ezek a dokumentumok kikérhetők, és amennyiben úgy alkalmas, a kikérésükre rendelkezésre álló határidőt is, valamint a térítési költséget és a térítés befizetésének módját. Ez a személy az igényelt dokumentumokat az érdeklődőnek a kérvény kézhezvételét követően felesleges halogatás nélkül megküldi, és nyilvántartást vezet az érdeklődőkről a 15. bekezdés szerint. Ez nem befolyásolja a közbeszerző és beszerző felelősségét a jelen törvény rendelkezései szerint.

(17) A közbeszerző vagy beszerző különleges szerződésteljesítési feltételeket határozhat meg abban az esetben, ha ezek a feltételek szerepelnek a közbeszerzést meghirdető értesítésben vagy a versenydokumentumokban. A szerződésteljesítés különleges feltételei főként szociális és environmentális szempontokat érinthetnek; amennyiben védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a különleges szerződésteljesítési feltételek kiterjedhetnek az alvállalkozókra, a biztonságra és a titkos adatok védelmére vagy a teljesítések biztonsági feltételeire.

(18) A közbeszerző és beszerző a versenydokumentumokban feltüntetheti azokat az intézményeket, amelyektől az érdeklődő tájékoztatást kaphat adózást, környezetvédelmet, munkavédelmet és a szerződésteljesítés során végzett építési munkák vagy szolgáltatásnyújtások helyén hatályos munkakörülményeket érintő kötelességeiről. Amennyiben ezeket az információkat közzéteszi, a versenydokumentumokban felkéri az érdeklődőket, hogy ajánlatában mindegyikük mellékelje a nyilatkozatot, hogy ajánlata kidolgozása során figyelembe vette kötelességeit a munkavédelmet és munkakörülményeket illetően. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a 42. § 3. bekezdésének érvényesítését.

(1) A közbeszerző és beszerző az ajánlatokat az ajánlatok értékelésének szabályai szerint értékeli ki. Az ajánlatok kiértékelésének alapja

a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, vagy

b) legalacsonyabb összegű ár.

(2) Az ajánlatok kiértékelésének szabályait

a) a közbeszerző feltünteti a közbeszerzést meghirdető értesítésben,

b) a beszerző feltünteti a versenyfelhívásként alkalmazott értesítésben, az érdeklődés – 78. § 3. bek. szerinti – újbóli megerősítését kérő felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a tárgyalás megkezdéséről szóló felhívásban, illetve a versenydokumentumokban.

(3) Ha az ajánlatok kiértékelésére a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjából kerül sor, a közbeszerző és beszerző a beszerzés tárgyával összefüggő egyes követelményeket úgy határozza meg, hogy azok a beszerzés érték-ár arányt fejezzék ki, miközben főként a minőség, az ár, a műszaki kivitelezés, az esztétikai és funkciós jellemzők, az environmentális mutatók, az üzemeltetési költségek, a ráfordított költségek hatékonysága, a garanciális idő utáni szerviz és technikai segítségnyújtás, az áru leszállításának határideje, az építkezés kivitelezésének határideje, a szolgáltatás nyújtásának határideje a fő követelmény, és amennyiben védelmi és biztonsági beszerzésről van szó, a teljesítés biztonsága, az interoperabilitás és az üzemeltetési jellemzők is. Ha a közbeszerző és beszerző a költséghatékonyságot az életciklus költségeinek vagy a termelési folyamat mutatóinak elvét alkalmazva értékeli ki, az árnak nem szükséges önálló követelményként szerepelnie az értékelési feltételek között. A közbeszerző és beszerző az egyes feltételek mellett meghatározza a feltételek érvényesítésének (súlyozásának) szabályait is, s ezzel biztosítja az egyes feltételek teljesítése közötti minőségi különbségek értékelhetőségét. A közbeszerző és beszerző által meghatározott feltétel-érvényesítési szabályozásnak diszkriminációmentesnek kell lennie és a tisztességes gazdasági versenyt kell támogatnia.

(4) A közbeszerző és beszerző a 3. bekezdés szerinti összes feltételre vonatkozóan relatív súlyozási képletet állít fel, amelyet kifejezhet az érintett maximális intervallum-tartománnyal; ez nem érinti a közbeszerző és beszerző azon lehetőségét, hogy az ajánlatot komplex módon, az életciklus költségeinek vagy a termelési folyamat mutatóinak elvét alkalmazva értékelje ki, amennyiben ezt a közbeszerző és beszerző a megrendelés közbeszerzésének meghirdetéséről szóló értesítésben kikötötte. A relatív súlyszámot feltünteti

a) a közbeszerző a közbeszerzés meghirdetésének értesítőjében, a versenydokumentumokban vagy az ajánlattételi felhívásban, vagy a tájékoztató dokumentumban,

b) a beszerző a versenyfelhívásként használt értesítésben, az érdeklődés 78. § 3. bek. szerinti újbóli megerősítéséről szóló felhívásban, az ajánlat benyújtására felszólító értesítésben, a tárgyalás megkezdéséről szóló felhívásban vagy a versenydokumentumokban.

(5) Ha bizonyítható okokból az egyes feltételek relatív súlyozása nem állapítható meg, csökkenő fontossági sorrendben kell felsorolni azokat.

(6) Az ajánlatok kiértékelésének kritériuma nem lehet a garanciavállalási határidő hossza, az beszállítók számaránya és a számlák megtérítésének határideje.

(7) Az ajánlatok kiértékelésének kritériumai nem lehetnek olyan követelmények, amelyek a pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmassága, technikai vagy szakmai alkalmassága bizonyításának a feltételei, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(8) Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjából értékelik ki, a közbeszerző és a beszerző jogosult meghatározni azon követelmények relatív súlyozását, amelyek a garanciális időn túli szervízelésre és a technikai segítségnyújtásra vonatkoznak, vagy más feltételekre, amelyek teljesítést, szolgáltatást jelentenek a fő teljesítés megvalósulása után vagy azzal kapcsolatosan, legfeljebb az összes ilyen követelmény 30%-a értékében.

(9) A feltételek, amelyeket a közbeszerző és beszerző az ajánlatok kiértékelésére használ fel, abban a formájukban, amelyben kiértékelésre kerültek, a közbeszerzés eredményeként megszületett szerződés, koncessziós szerződés és keretmegállapodás részét képezik.

Ha M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriába tartozó gépkocsik értékhatárt meghaladó beszerzésének esete áll fenn, a közbeszerző és beszerző figyelembe veszi a gépkocsik üzemeltetésének külön jogszabály szerinti^10a) energetikai és environmentális hatásait teljes élettartamuk folyamán a beszerzés tárgyának leírásában vagy az ajánlattételek kiértékelésének feltételrendszerében.

(1) Az ajánlati kötöttség megtartása biztosítékkal biztosítható. A biztosíték bankgarancia nyújtása a pályázónak, vagy a pályázó által a közbeszerző vagy beszerző bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett fizetési számlájára történő pénzösszeg-befizetés. A biztosíték összege nem haladhatja meg

a) a beszerzés feltételezett értékének 5%-át, és nem lehet több 1 000 000 eurónál, amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, amelynek feltételezett értéke eléri legalább a 10 millió eurót,

b) a beszerzés feltételezett értékének 3%-át, és nem lehet több 150 000 eurónál, amennyiben más beszerzésről van szó, mint az a) pontban taglalt eset.

(2) Ha a közbeszerző és a beszerző biztosítékot követel meg a pályázóktól, a versenydokumentumokban meghatározza letételének feltételeit és felszabadításuk vagy visszatérítésük feltételeit. A biztosíték letételének feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a biztosíték letételének módját a pályázó választhassa meg.

(3) Ha a biztosíték letételére a közbeszerző vagy beszerző bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett fizetési számlájára történt pénzösszeg-befizetéssel került sor, a közbeszerző vagy a beszerző kamatostul fizeti vissza a pályázónak a biztosítékot, amennyiben neki ez a bank vagy külföldi bankfiók kamatot fizet. A közbeszerző vagy beszerző a biztosítékot legkésőbb hét nappal a szerződés megkötését követően felszabadítja a pályázók számára.

(4) A biztosíték a közbeszerző vagy a beszerző javára elkobzásra kerül, ha a pályázó

a) visszalép ajánlatától az ajánlati kötöttség időtartama alatt,

b) a 32. § 11. bek. szerinti esetekben nem nyújtja be az okiratokat a közbeszerző vagy beszerző által megszabott időben és módon, vagy olyan okiratokat nyújt be, amelyek hamisak vagy úgy módosítottak, hogy nem felelnek meg a valós tényeknek, és hatással vannak vagy lehetnek a személyi alkalmasság, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, vagy műszaki és szakmai alkalmasság megítélésére a közbeszerzési eljárásban a pályázó javára, vagy

c) megtagadja a 45. § 9. bek. szerinti együttműködést.

(5) A közbeszerző és a beszerző az ajánlati kötöttség lejártának határideje előtt felszabadítja a pályázó biztosítékát hét napon belül, ha

a) a pályázó nem felel meg a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek, és a közbeszerző és beszerző kizárja őt a közbeszerzési eljárásból, miközben a pályázó nem nyújtott be ellenvetést a közbeszerző és beszerző eljárása ellen a 138. § 5. bek. szerinti határidőn belül,

b) kizárta ajánlatát az ajánlatok kiértékelése során, és a pályázó nem nyújtott be ellenvetést a közbeszerző és beszerző eljárása ellen a 138. § 5. bek. szerinti határidőben.

(6) Ha a közbeszerző és a beszerző beszünteti az alkalmazott közbeszerzési eljárást, haladéktalanul visszafizeti a biztosítékot a pályázónak.

(1) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésében vagy a beszerző a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy a versenydokumentumokban feltünteti, hogy engedélyezi-e több változatú megoldás benyújtását. A több változatú ajánlattételt, mely nem volt engedélyezve, figyelmen kívül hagyandó.

(2) A közbeszerző és a beszerző engedélyezheti a több változatú ajánlattételt, ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján értékeli ki. A versenydokumentumokban feltüntetik a minimális követelményeket, melyeket a megoldási változatoknak teljesíteniük kell, és a külön követelményeket a benyújtásukra vonatkozóan.

(3) Kiértékelésre csak azon megoldási változatok kerülnek, amelyek megfelelnek a közbeszerző és a beszerző által meghatározott minimális feltételeknek. Több változatú ajánlat nem zárható ki azon okból, hogy az áruszállítási beszerzés szolgáltatásnyújtási beszerzéssé válik, vagy a szolgáltatásnyújtási beszerzés áruszállítási beszerzéssé alakul át.

A közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenyfelhívásként használt értesítésben feltüntetett követelmények, a közbeszerzési részvételi feltételek, a tájékoztató jellegű versenydokumentum vagy más kísérő dokumentum tartalmának magyarázatát a közbeszerző és a beszerző bizonyíthatóan és haladék nélkül közli az összes érdeklődővel, legkésőbb azonban az ajánlattételei határidő lejárta vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló iratok benyújtásnak határideje lejárta előtt hat nappal, azzal a feltétellel, hogy a magyarázatot megfelelő időtávban kérte, egyébként pedig a közbeszerző és beszerző által megszabott arányos határidőben. Ha időszűke miatt gyorsított eljárást alkalmaznak, a közbeszerző a versenydokumentumok magyarázatát legkésőbb négy nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt bocsátja rendelkezésre.

(1) Az ajánlatot az ajánlattételi határidőben kell kézbesíteni. Amennyiben az ajánlat kézbesítésére

a) postai úton vagy személyesen kerül sor, annak zárt borítékban kell lennie, melyen feltüntetik a pályázó üzleti nevét és székhelyét vagy vállalkozása helyszínét „verseny” jelzéssel és a verseny jelszavával együtt,

b) elektronikus úton kerül sor, fel kell tüntetni a pályázó üzleti nevét és székhelyét vagy vállalkozása helyszínét „verseny” jelzéssel és a verseny jelszavával együtt.

(2) Amennyiben az ajánlatot személyesen kézbesítik, a közbeszerző és a beszerző igazolást ad ki annak átvételéről, melyben feltünteti az ajánlat átvételének dátumát, pontos idejét és helyét. Ha az ajánlatot elektronikus úton nyújtják be, a közbeszerző és a beszerző elektronikus úton igazolja vissza az átvételt a pályázónak.

(3) Az elektronikus ajánlat a dokumentumokat az előre közölt kódolási és rejtjelezési formátumokban és kommunikációs formában tartalmazza. Az ajánlat tartalma csak az ajánlattételi határidő lejárta után válhat hozzáférhetővé.

(4) Az ajánlattételi határidő után benyújtott ajánlatot

a) felbontatlanul visszaadják a pályázónak, amennyiben papír alapú formában nyújtotta be,

b) nem teszik hozzáférhetővé, ha elektronikus formában került benyújtásra.

(5) A pályázó csak egy ajánlatot nyújthat be. A pályázó ugyanabban a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlatot benyújtó kivitelezői csoport tagja is. A közbeszerző és a beszerző kizárja azt a pályázót, aki egyidőben kivitelezői csoport tagja is.

(6) A pályázatot úgy kell benyújtani, hogy tartalmazzon egy elkülönített önálló és zárt részt az ajánlatok kiértékelési feltételeinek teljesítésére vonatkozóan, melyet „Kritériumok” szóval kell megjelölni, valamint egy elkülönített és zárt részt az ajánlat egyéb részeivel, melyet „Egyebek” szóval kell megjelölni. Ha elektronikus formában benyújtott ajánlatról van szó, az elkülönítést és zártságot elektronikus eszközökkel kell biztosítani, összhangban a 3. bekezdéssel úgy, hogy biztosítva legyen az egyes részek sérthetetlensége és integritása, azok elkülöníthetősége és önálló hozzáférhetővé tétele.

(1) A közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelésére legalább háromtagú bizottságot létrehozni. A bizottság tagjainak a közbeszerzés tárgyához illeszkedő szakképzettséggel vagy szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. A bizottság alkalmas a benyújtott ajánlatok kiértékelésére, ha egyidejűleg jelen van tagjainak több mint a fele, legkevesebb azonban három tag, és amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, melynek értéke legalább 10 millió euró, a legkevesebb öttagú bizottság.

(2) A közbeszerző és a beszerző az átláthatóság biztosítása érdekében a bizottságba további tagokat is kinevezhet az ajánlatok kiértékelésében való részvételi jog nélkül.

(3) A bizottság tagjának feddhetetlennek kell lennie. Feddhetetlennek az a személy számít, akit nem ítéltek el jogerősen közbeszerzéssel összefüggő bűncselekmény miatt vagy a 26. § 1. bek. a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmények valamelyike miatt.

(4) Nem lehet a bizottság tagja az a személy, aki a bizottsági taggá való kinevezésekor vagy az azt megelőző egy évben

a) pályázó természetes személy, vagy az volt,

b) pályázó jogi személy statutáris szerve, statutáris szervének tagja, felügyelő szervének tagja vagy más szervének tagja, vagy tagja volt,

c) pályázó jogi személy társtulajdonosa vagy tagja, vagy annak csendestársa, vagy az volt,

d) a pályázó alkalmazottja, a pályázó vállalkozói érdekcsoport tagjának alkalmazottja, vagy az volt,

e) a hivatal alkalmazottja, vagy az volt, kivéve a hivatal saját szükségleteire meghirdetett beszerzések esetét.

(5) Nem lehet a bizottság tagja továbbá

a) a 4. bekezdés a)-d) pontjában taglalt személyek közeli hozzátartozója¹¹⁾ és

b) az a személy, akinek elfogulatlansága a pályázóval vagy érdeklődővel kapcsolatosan kétséges, különösen ha olyan személyről van szó, aki részt vett az érintett közbeszerzés dokumentumainak elkészítésében az érdeklődő vagy pályázó oldalán, vagy akinek előnye vagy hátránya származhatna az ajánlatok kiértékelésének eredményéből.

(6) A bizottság tagja azt követően, hogy megismerte a pályázók jegyzékét, becsületbeli nyilatkozatban igazolja a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy nem állt elő olyan, a jelen törvény szerinti állapot, amely miatt nem lehetne a bizottság tagja, vagy bejelenti a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, hogy olyan, a jelen törvény szerinti állapot állt elő, mely miatt nem lehet tagja a bizottságnak.

(7) A bizottság tagja köteles felesleges haladék nélkül jelenteni a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy olyan helyzet állt elő, amely miatt nem lehet tagja a bizottságnak mindig, ha a közbeszerzési folyamat során ilyen helyzet előáll.

(8) A közbeszerző és a beszerző jogosult a bizottság létrehozásakor póttagokat megnevezni, mégpedig azonos számban, mint a bizottsági tagok létszáma; a póttagnak ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a bizottsági tagnak. Ha a közbeszerzési folyamat során a bizottság tagjainak száma a jelen törvény szerinti minimális létszám alá csökken, a közbeszerző és a beszerző a bizottságot a póttagokból feltölti, amennyiben ilyeneket meghatározott.

(1) Legkésőbb az ajánlatok „Egyebek” jelszóval megjelölt részének felbontása napján, illetve a „Kritériumok” jelszóval megjelölt rész felbontása napján a közbeszerző és beszerző köteles profiljában nyilvánosságra hozni a tájékoztatást a dátum feltüntetésével együtt az ajánlattételi rész felbontásáról; e kötelesség teljesítése nélkül az ajánlattételek felbontása nem hajtható végre. Az ajánlatok felbontását a bizottság úgy hajtja végre, hogy először ellenőrzi az ajánlat sértetlenségét, utána felbontja az ajánlatot és az ajánlatnak az „Egyebek” szóval megjelölt részét. Az összes felnyitott ajánlat „Egyebek” szóval megjelölt részeit a bizottság sorszámmal jelöli meg olyan sorrendben, ahogyan benyújtásra kerültek. Az ajánlatok „Egyebek” szóval megjelölt részeinek felnyitását követően a bizottság végrehajtja a jelen törvényben előírt összes feladatot, melynek lényege az ajánlatok ezen részeinek kiértékelése, magyarázatok nyújtása, ezen részek kiegészítése, közbeszerzés esetén a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése is, valamint az érdeklődők és pályázók kizárása, illetve a pályázók ajánlatainak kizárása.

(2) A „Kritériumok” jelszóval megjelölt ajánlatrészek felbontását követően a bizottság legkorábban azon a napon, amely azt a napot követi, amikor

a) jogvesztő határidővel lejárt a 136. § 1. bek. a)-c) pontja szerinti jogorvoslati kérelembenyújtások vagy a 138. § 2. bek. d) pontja szerinti ellenvetés-benyújtási kérelmek kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő vagy pályázó, illetve ajánlat kizárására sem,

b) jogvesztő határidővel lejárt a 138. § 2. bek. a)-c) pontja szerinti ellenvetések kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő vagy pályázó, illetve ajánlat kizárására sem, miközben legalább egy jogorvoslati kérelem a határidőn belül benyújtásra került,

c) jogvesztő határidővel lejárt a 138. § 2. bek. e) pontja szerinti ellenvetés kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, amennyiben legalább egy érdeklődő vagy pályázó, vagy legalább egy ajánlat kizárására sor került, amennyiben nem nyújtottak be határidőn belül jogorvoslati kérelmet vagy nem nyújtottak be határidőn belül ellenvetést a 138. § 2. bek. a)-c) pontja értelmében,

d) bekövetkezik ezen tényállások valamelyike, amennyiben határidőn belül legalább egy ellenvetés kézbesítésre került:

1. a hivatal 139. § 1. bek. szerinti határozata a közbeszerzőnek és a beszerzőnek,

2. jogvesztő határidővel lejárt a fellebbezés benyújtásának határideje az összes jogosult személy számára, a hivatal döntésének jogerőre emelkedése a 139. § 3. vagy 4. bek. szerint,

3. ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a 142. § 5. bek. szerinti határidő eltelte, amennyiben a 142. § 5. bek. szerinti tanács nem döntött úgy, hogy a benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van,

4. letelik az idő, mely alatt a fellebbezés halasztó hatállyal bírt a 142. § 5. bek. szerint, amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó vagy ha a tanács a 142. § 5. bek. értelmében úgy döntött, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(3) A „Kritériumok” jelszóval megjelölt ajánlatrészek felbontását a bizottság csak azon ajánlatok vonatkozásában hajtja végre, amelyek nem kerültek kizárásra, mégpedig a ki nem zárt ajánlatokat benyújtó pályázók által megadott helyen és időpontban; az értesítés kiküldése és a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrészek felbontása között legalább öt munkanapnak kell eltelnie. A közbeszerző és a beszerző köteles lehetővé tenni a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrészek felbontásán a jelenlétet minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek az ajánlatát nem zárták ki. A bizottság ellenőrzi a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrész sértetlenségét és közzéteszi az összes pályázó üzleti megnevezését, székhelycímét vagy vállalkozása helyszínét, valamint a feltételek teljesítésére tett javaslataikat, melyek számokban kifejezhetők a közbeszerző és a beszerző által meghatározott ajánlat-kiértékelés szerint. A „Kritériumok” szóval jelölt ajánlatrész többi részében szereplő egyéb adatok nem kerülnek nyilvánosságra. A „Kritériumok” szóval megjelölt minden felbontott ajánlatrészt a bizottság ugyanazzal a sorszámmal jelöl meg, mint az azonos pályázó által benyújtott „Egyebek” szóval megjelölt ajánlatrész esetében tette.

(4) Ha az ajánlatot elektronikus úton nyújtották be, az ajánlatok és ajánlatrészek felbontása alatt az ajánlat és az ajánlatrészek bizottság számára történő elérhetővé tételét értjük. A közbeszerző és a beszerző kizárja azt a pályázót, amely nem tartotta be a 39. § 3. bek. szerinti eljárásokat, és az ajánlatát ezért nem lehetséges hozzáférhetővé tenni.

(5) A közbeszerző és a beszerző legkésőbb az ajánlat és a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlatrész felbontását követően minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek ajánlatát nem zárták ki, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok ezen részének felbontásáról. A jegyzőkönyv a 3. bekezdés szerinti nyilvánosságra kerülő adatokat tartalmazza.

(1) Az ajánlatok bizottsági értékelése nem nyilvános. A bizottság az ajánlatokat értékeli a közbeszerző vagy beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeinek teljesítését és az ajánlatok kellékeit, és kizárja azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerző közbeszerzést meghirdető értesítőjében, vagy a versenyfelhívásról szóló értesítőben és a versenydokumentumokban, valamint az ajánlatok kellékeire vonatkozóan a beszerzés tárgyával kapcsolatosan megfogalmazott követelményeknek; ha védelmi és biztonsági területre vonatkozó beszerzésről van szó, a bizottság az ajánlatokat a biztonsági követelmények szempontjából, valamint a titkos adatok védelme, a teljesítések biztonsága szempontjából is értékeli, és kizárja az ajánlatokat, amelyek nem teljesítik a meghatározott követelményeket. Ha a közbeszerző vagy beszerző a pályázóktól biztosítékot követelt meg, a bizottság elbírálja a biztosíték letételét, és kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, aki nem tette le a biztosítékot az előírt feltételeknek megfelelően. A többféle megoldási javaslatot tartalmazó ajánlatok kiértékelésénél a 37. § 3. bek. szerint kell eljárni.

(2) A bizottság írásbeli magyarázatot kérhet az ajánlattal kapcsolatban a pályázótól. Az ajánlat magyarázata nem járhat együtt az ajánlat megváltoztatásával. Nem tekinthető az ajánlat megváltoztatásának a nyilvánvaló elírások vagy számtani hibák kiküszöbölése.

(3) Ha egy bizonyos megrendelés esetében az áruhoz, a munkához vagy szolgáltatáshoz mérten rendkívül alacsony értékajánlat jelenik meg, a bizottság írásban kérheti a pályázót az ajánlat azon részének részletes kifejtésére, amely döntő fontosságú az ár meghatározása szempontjából. A pályázó köteles az alacsony árajánlat megindoklását a kérvény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kézbesíteni, amennyiben a bizottság nem határozott meg ennél hosszabb határidőt. A kifejtendő részletek elsősorban a következők:

a) az építési eljárások gazdaságossága, a gyártási eljárások gazdaságossága vagy a nyújtott szolgáltatások gazdaságossága,

b) a műszaki megoldások vagy a rendkívül előnyös körülmények, melyek a pályázó rendelkezésére állnak az áru szállítása, az építési munkák elvégzése, a szolgáltatás nyújtása esetén,

c) a pályázó által javasolt áru, építési munka vagy szolgáltatások sajátosságai,

d) az összhang a hatályos törvényekkel, melyek a foglalkoztatás védelmére és a munkakörülményekre vonatkoznak az áru leszállításának helyén, az építési munkák kivitelezése helyén vagy a szolgáltatások nyújtásának a helyén,

e) a pályázó állami segítséghez jutásának lehetőségei.

(4) Amennyiben legalább három ajánlat beterjesztésre került olyan pályázóktól, akik teljesítik a részvételi feltételeket, teljesítik a közbeszerző vagy beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeit, mindig rendkívül alacsony árértékű ajánlat az az ajánlat, amely olyan teljesítési árat tartalmaz, amely legalább

a) 30%-kal kisebb, mint a többi ajánlat teljesítési árérték átlaga,

b) 15%-kal kisebb, mint a második legalacsonyabb teljesítési árérték-ajánlatban megadott ár, miközben

c) 15%-kal kevesebb a becsült beszerzési értéknél, ha konkrét abszolút számban kerül kifejezésre.

(5) A bizottság figyelembe veszi a pályázók ajánlathoz fűzött magyarázatait a 2. bekezdéssel összhangban, vagy a rendkívül alacsony árajánlat pályázó általi magyarázatát, mely a beterjesztetett bizonyítékokon alapul. A rendkívül alacsony árajánlat írásbeli indoklását követően a bizottság felszólíthatja a pályázót személyes konzultációra a beterjesztett indoklás megmagyarázása céljából, ennek a kitűzött időpontja azonban legfeljebb a meghívó kézbesítésétől számított öt munkanapot követően lehet. A közbeszerző vagy a beszerző kizárja az ajánlatot, ha a pályázó

a) nem nyújt be írásos magyarázatot a 2. bekezdés szerinti kérés alapján öt munkanapon belüli határidővel a magyarázatkérés kézhezvételétől számítva, amennyiben a bizottság nem szabott meg hosszabb határidőt,

b) ajánlatának benyújtott magyarázata nem áll összhangban a 2. bekezdés szerinti követelményekkel,

c) nem nyújtja be írásban a rendkívül alacsony értékű ajánlata indoklását a 3. bekezdés szerinti határidőn belül,

d) a bizottság felszólítására nem jelenik meg személyes konzultáción a benyújtott rendkívül alacsony értékű ajánlat indoklásának személyes kifejtése céljából,

e) rendkívül ajánlatának rendkívül alacsony értéke indoklásául benyújtott magyarázata tartamilag nincs összhangban a 3. bekezdés szerinti követelményekkel.

(6) Ha a pályázó feltűnően alacsony értékű ajánlatát állami támogatás megszerzésével indokolja, képesnek kell lennie arányos határidőn belül a bizottságnak igazolni, hogy az állami támogatást az érintett jogszabályokkal összhangban megkapta, különben a közbeszerző vagy beszerző kizárja az ajánlatot.

(7) A közbeszerző vagy beszerző köteles írásban értesíteni a pályázót a kizárásról, feltüntetve

a) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat és a beszerzés tárgyára vonatkozóan a közbeszerző vagy beszerző által, a 34. § 2. bek. szerint meghatározott technikai jellemzőinek, hatékonysági követelményeinek és működési követelményeinek meg nem feleléséből fakadnak,

b) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat meg nem feleléséből fakadnak a beszerzés tárgyára vonatkozó, a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott biztonsági és titokvédelmi követelményeknek, vagy a beszállítások biztonságára vonatkoznak, ha védelmi és biztonsági beszerzésről van szó,

c) a határidőket, melyek folyamán jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bekezdésének e) pontja értelmében.

(8) A bizottság kiértékeli a ki nem zárt ajánlatokat, a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőben, vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben vagy a versenydokumentumokban meghatározott kritériumok alapján, és a versenydokumentumokban meghatározott súlyozási szabályzat szerint, mely nem lehet diszkrimináló, és a tisztességes gazdasági versenyt kell szolgálnia.

(9) Az ajánlatok kiértékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság jelenlévő tagjai aláírnak. A jegyzőkönyv elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) a bizottság tagjainak jegyzéke,

b) az összes ajánlatot benyújtó pályázó jegyzéke,

c) a kizárt pályázók jegyzék, a kizárás okának feltüntetésével,

d) feljegyzés a személyes konzultációról a rendkívül alacsony értékű ajánlat benyújtott indoklásának kifejtése érdekében, az összes megjelent aláírásával,

e) a rendkívül alacsony értékű ajánlatok kizárásának okai,

f) a pályázók sorrendje és a sikeres pályázó vagy sikeres pályázók azonosítása, az ajánlat vagy ajánlatok sikerességének indokaival; a beszállítók részaránya, ha van ilyen és ismert;

g) ha közbeszerzésről van szó, a részvételi feltételek teljesítésének kiértékeléséről szóló tájékoztatás,

h) annak indokai, miért nem írta alá a bizottság tagja a jegyzőkönyvet vagy miért fenntartásokkal írta alá.

(10) Az ajánlatok kiértékeléséről szóló jegyzőkönyvet átadják a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek.

(11) A bizottság tagjai nem nyújthatnak tájékoztatást az ajánlatok tartalmáról a kiértékelések folyamán. A bizottság tagjaira a 20. §-ban megszabott kötelesség vonatkozik.

(1) Elektronikus árlejtés a jelen törvény céljaira minden olyan ismétlődő folyamat, mely a 116. § szerint hitelesített elektronikus berendezést használ fel

a) új, olcsóbb árak benyújtására,

b) új, olcsóbb árak és új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik, vagy

c) új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik.

(2) Az elektronikus árlejtés célja az ajánlatok sorrendjének felállítása automatizált értékeléssel, mely a bevezető teljes ajánlatértékelés útján valósul meg. Elektronikus árlejtés nem használható, ha olyan szolgáltatásnyújtási beszerzésről van szó, amelynek jellemző paraméterei és értékei nem számszerűsíthetők, és nem lehet azokat leírni az 5. bekezdés a) pontja szerint.

(3) Közbeszerzésen, meghívásos versenyben vagy nyílt tárgyalásos eljáráson a közbeszerző vagy beszerző köteles elektronikus árlejtést alkalmazni mindig, ha a piacon szabadon hozzáférhető áru beszerzéséről van szó; ugyanez érvényes a dinamikus beszerzési rendszer esetén, valamint a keretmegállapodás résztvevő körében ismételten megnyitott verseny esetén is. Amennyiben olyan áru beszerzéséről van szó, amely a piacon szabadon nem érhető el, vagy építési munkáról vagy szolgáltatás nyújtásáról, a közbeszerző és beszerző alkalmazhatja az elektronikus árlejtést. Elektronikus árlejtés alkalmazása esetén az ajánlatok felbontása nem nyilvános a 41.§ szerint, a 41. § 3. bek. szerinti adatokat a bizottság nem hozza nyilvánosságra és a 41. § 5. bek. szerinti jegyzőkönyv nem kerül továbbításra.

(4) Ha az ajánlatok kiértékelésének a feltétele a legolcsóbb árajánlat, az elektronikus árlejtés kiindulópontja az ár. Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatként kell kiértékelni, az elektronikus árlejtés kiindulópontja

a) az ajánlati elemek ára és új értékei, melyek a műszaki követelményrendszerben felsorolásra kerültek, vagy

b) az ajánlati elemek új értékei, melyek a műszaki követelményrendszerben feltüntetésre kerültek.

(5) Ha a közbeszerző és beszerző elektronikus árlejtést alkalmaz, ezt a tényt feltünteti a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben. A versenyfeltételek elsősorban az alábbiakat tartalmazzák:

a) az elemek, amelyek az elektronikus árlejtés tárgyát fogják képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számokkal vagy százalékban kifejezhetők,

b) az értékhatárokat, melyek beterjeszthetők a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki feltételekből fakadóan,

c) az információkat, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátanak az elektronikus árlejtés folyamán, azt, hogy ez hol jön számításba, az elérhetőségük időpontjának feltüntetésével együtt,

d) az elektronikus árlejtés (árverés) lefolytatásáról szóló fontos információkat,

e) a feltételek, melyek betartása mellett a pályázók benyújthatják ajánlataikat, főként a minimális különbségekre vonatkozókat, melyeket az ajánlattételek során meg fognak követelni, ha az számításba jön,

f) a használt elektronikus berendezésre vonatkozó információkat, a technikai kapcsolatteremtés feltételeit és műszaki sajátosságait.

(6) Az elektronikus árlejtés megindítása előtt a közbeszerző és a beszerző kiértékeli az ajánlatokat a kiértékelési kritériumok szerint és az egyes kritériumok relatív súlyozási mutatói szerint.

(7) A közbeszerző és a beszerző egyidejűleg, elektronikus eszközökön keresztül felszólítja az összes résztvevőt, aki/amely ajánlatával teljesítette a megszabott feltételeket, az árajánlat vagy a 4. bek. szerinti új értékajánlat megtételére. Az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás főleg az alábbiakat tartalmazza

a) minden szükséges információt a használt elektronikus berendezéshez való egyéni hozzáféréshez ,

b) az elektronikus árlejtés (árverés) kezdetének dátumát és időpontját,

c) az elektronikus árlejtés befejezésének módját,

d) a sorrend beérkezett új árajánlatok vagy a 4. bekezdés második mondata szerinti új értékek alapján történő automatikus átértékelésének képletét; a képletnek tartalmaznia kell az egyes kritériumok relatív súlyozását a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásában, mely feltüntetésre került a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenyfelhívásként használt értesítésben vagy a versenydokumentumokban; e célra az esetleges értéktartományt előzetesen egy bizonyos értékre kell redukálni,

e) külön képlet minden megoldási változatra, amennyiben az megengedett.

(8) Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elvén értékelik ki, az elektronikus árlejtésen (árverésen) való részvételi felhíváshoz csatolják az érintett ajánlat 6. bekezdés szerinti teljes kiértékelésének eredményét. A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívásban megszabhatja, hogy az elektronikus árlejtést megismétlik, amennyiben azon legalább három pályázó nem vesz részt.

(9) Az elektronikus árverés megvalósulhat több egymást követő szakaszban. Az elektronikus árverés nem kezdődhet meg hamarabb, mint két nappal az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás szétküldését követően.

(10) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés minden egyes szakasza folyamán haladéktalanul közli minden pályázóval az elégséges tájékoztatást, mely lehetővé teszi számára relatív helyezésének követését bármely pillanatban. A közbeszerző és a beszerző egyéb információkat is közölhet a többi árajánlatról vagy paraméter értékéről, amennyiben ez a versenyfeltételekben szerepel. A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés folyamán bármikor közzé teheti a pályázók számát az elektronikus árlejtés adott szakaszában, a kilétüket azonban nem fedheti fel.

(11) A közbeszerző és a beszerző befejezi az elektronikus árverést (árlejtést),

a) ha az elektronikus árverésen való részvételi felhívás alapján azon határidőn belül, melyet az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívásban meghatározott, egyetlen új árajánlatot vagy új értékajánlatot, mely megfelel a minimális különbségre vonatkozó követelménynek,

b) ha nem kap semmilyen további új árajánlatot vagy új értékajánlatot, mely megfelel a minimális különbségre vonatkozó követelménynek; ilyen esetben az elektronikus árverésen való részvételi felhívásban határidőként az utolsó ajánlat fogadásának időpontja és az elektronikus árlejtés befejezését tüntetik fel, mely nem lehet rövidebb két percnél.

(12) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés (árverés) befejezését követően szerződést köt az elektronikus árlejtés eredménye alapján.

(13) A közbeszerző és a beszerző nem használhatja az elektronikus árlejtést oly módon, amely akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt, nem változtathatja meg a beszerzés tárgyát sem, melyet a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a versenyfelhívásként használt értesítőben vagy a versenydokumentumokban meghatározott.

(1) Amennyiben a 32. § 11. bek. szerinti esetben nem került sor a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatok benyújtására korábban, a közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelését követően kiértékelni a részvételi feltételek teljesítését a sikeres pályázó vagy azon pályázók esetében, amelyek az elsőtől a harmadik helyig helyezkednek el sorrendben; ha pályázó vagy pályázók kizárására kerül sor, azt követően kiértékelik a sorrendben következő további pályázó vagy pályázók esetében a részvételi feltételeknek való megfelelés teljesítését. A közbeszerző és a beszerző a részvételi feltételek teljesítésének első mondatbeli kiértékelése során a 33. § szerint jár el, miközben felszólítja a pályázókat a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatok benyújtására nem rövidebb, mint 10 munkanapos határidővel azt követően, hogy a bizonylatok benyújtására való felszólítást nekik kézbesítette, a bizonylatok ezen határidőn belüli benyújtásának elmulasztását a részvételi feltételeknek történő meg nem felelésként értékelik.

(2) A közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelése, az 1. bekezdés szerinti eljárás befejezése, valamint a pályázó, az érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról szóló összes értesítés kiküldését követően haladéktalanul és írásban tájékoztatni minden pályázót, akinek/amelynek ajánlatát kiértékelték, az ajánlatok értékelésének eredményéről, beleértve a pályázók sorrendjét, egyidejűleg nyilvánosságra hozni az ajánlatok kiértékeléséről és a pályázók sorrendjéről szóló tájékoztatást a saját profiljában is. A sikeres pályázóval vagy pályázókkal közlik, hogy ajánlatát vagy ajánlataikat elfogadták. A sikertelen pályázót értesítik, hogy nem járt sikerrel, s közlik vele ajánlata elutasításának okait. Az értesítésben feltüntetik a sikeres pályázó vagy pályázók azonosító adatait, a tájékoztatást az elfogadott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a határidőt, mely során jogorvoslati kérelem nyújtható be a 138. § 2. bek. f) pontja értelmében. Az ajánlatok kiértékeléséről szóló értesítés kiküldésének időpontját a közbeszerző és a beszerző köteles bizonyítani.

(3) A közbeszerző és a beszerző nem ad ki információkat a megrendelésekről, a keretmegállapodások megkötéséről vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolásról, ha a tájékoztatás törvénybe ütközne, ellentétben állna a közérdekkel vagy sérthetné más személyek jogos érdekeit, vagy akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt.

(4) Ha a megrendelés a sikeres pályázó és az Európai Unió intézményeinek és hatóságainak külön jogszabály szerinti^11a) jóváhagyásához van kötve, az 1. bekezdés szerinti sikeres pályázónak kiküldött értesítésben feltüntetik, hogy ajánlatát azzal a halasztó feltétellel fogadták el, hogy a sikeres pályázót javasolják és jóváhagyják az Európai Unió intézményei és hatóságai is.^11a)

(1) A közbeszerző és a beszerző szerződést vagy keretmegállapodást köt az ajánlat kötelmi idejére. A megkötött szerződés nem állhat ellentétben a versenydokumentumokkal és a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal.

(2) A közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 44. § szerinti ajánlat-kiértékelési eredményt tartalmazó értesítés kiküldését követő tizenhatodik napon kötheti meg, ha nem érkezett be jogorvoslati kérelem, ha a jogorvoslati kérelem a 136. § 3. bek. szerinti határidő letelte után érkezett be, vagy ha nem nyújtottak be ellenvetéseket a 138. § szerint.

(3) Ha jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a 136. § 3. bek. szerinti határidőn belül, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 136. § 6. bek. a) pontja szerinti jóvátételi határidő leteltét követő tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerint.

(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elutasították, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 138. § 6. bek. b) pontja szerinti jóvátételi kérelem elutasításáról szóló értesítésnek a kiküldésétől számított tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerint.

(5) Ha a közbeszerző és a beszerző nem folytatott le jogorvoslati eljárást, és ha nem kerültek benyújtásra ellenvetések a 138. § 5. bek. szerint, a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 136. § 6. bek. szerinti jogorvoslati határidő leteltét követő tizenhatodik napon megkötheti.

(6) Anélkül, hogy a 2-5. bekezdések rendelkezései sérülnének, amennyiben ellenvetések benyújtására került sor a 138. § 2. bek. értelmében, a közbeszerző és a beszerző megkötheti a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal, amennyiben az alábbi tényállások valamelyike fennáll:

a) a hivatal 139. § 1. bekezdés szerinti végzésének kézbesítése a közbeszerzőnek és a beszerzőnek,

b) ha jogvesztően lejárt a fellebbezési határidő minden jogosult személy számára, a hivatal végzésének jogerőre emelkedésével a 139. § 3. vagy 4. bek. szerint,

c) ha értékhatáron aluli beszerzésről van szó, a 142. § 5. bek. szerinti határidő lejártával, amennyiben tanács nem döntött úgy, hogy a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van,

d) letelt az időszak, mely alatt a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezésnek halasztó hatálya volt, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó és ha a tanács úgy döntött, hogy a 142. § 5. bek. szerinti fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van.

(7) Ha a közbeszerző vagy a beszerző értesítést tett közzé a 22. § 6. bek. szerint, a szerződést, a munkavégzésről szóló koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást leghamarabb az értesítés európai közlönyben történt megjelenését követő 11. napon kötheti meg. Ezzel nem sérülnek a 2-7. bekezdés rendelkezései.

(8) A közbeszerző és a beszerző nem használhatja fel a pályázó ajánlatát vagy ajánlatának egyes részeit a pályázó egyetértése nélkül.

(9) A sikeres pályázó vagy pályázók kötelesek szükség szerint és rendesen együttműködni a közbeszerzővel és a beszerzővel a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése során úgy, hogy megkötésükre 30 napon belül azt követően sor kerülhessen, amikor a 2-7. bekezdések szerinti határidők lejártak, amennyiben a szerződéskötésre írásban fel lettek szólítva. Ha a sikeres pályázó vagy pályázók visszautasítják a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás megkötését, vagy nem teljesítik az első mondat szerinti kötelességüket, a közbeszerző és a beszerző azzal a pályázóval vagy pályázókkal kötheti meg azokat, akik/amelyek sorrendben a második helyen végeztek. Ha a második helyen végzett pályázó vagy pályázók elutasítják a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás megkötését, vagy nem működnek együtt megfelelően a közbeszerzővel és a beszerzővel az ezek megkötéséhez megfelelő módon úgy, hogy attól a naptól számítva 30 napon belül megköthetővé váljanak, amikor ezek megkötésére írásban felszólították őket, a közbeszerző és a beszerző szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást köthet a harmadik helyen végzett pályázóval vagy pályázókkal. A sorrendben harmadik helyen végzett pályázó vagy pályázók kötelesek szabályos módon együttműködni a közbeszerzővel és a beszerzővel, mely szükséges a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötéséhez, mégpedig úgy, hogy ezeket attól a naptól számítva 30 napon belül meg lehessen kötni, amikor ezek megkötésére írásban fel lettek szólítva. A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben megrendelések esetén meghatározhatja, hogy az első, a harmadik és a negyedik mondat szerinti határidő 30 napnál hosszabb.

(1) A közbeszerző és a beszerző törli a beszerzési eljárás alkalmazott módját, ha

a) egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesíti a közbeszerzésben való részvétel feltételeit, és egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem élt jogorvoslati kérelemmel a 136. § 3. bek. szerinti határidőben, vagy ellenvetéssel a 138. § 5. bek. szerinti határidőben,

b) nem érkezett be egyetlen egy ajánlat sem,

c) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a 34. § vagy 35.a § szerinti követelményeknek, és a pályázó nem élt jogorvoslati kérelemmel a 136. § 3. bek. szerinti határidőben, vagy nem nyújtott be ellenvetést a 138. § 5. bek. szerinti határidőben,

d) a törlését a hivatal rendeli el.

(2) A közbeszerző és a beszerző megszüntetheti a beszerzés alkalmazott eljárási módját akkor is, ha megváltoztak a feltételek, melyekkel a közbeszerzési eljárást meghirdette, vagy ha nem került benyújtásra kettőnél több ajánlat. Amennyiben csak egy ajánlat érkezik be és a közbeszerző vagy a beszerző nem semmisíti meg a megrendelés alkalmazott eljárását, köteles a profiljában nyilvánosságra hozni, miért nem törölte az alkalmazott eljárást.

(3) A közbeszerző és a beszerző köteles haladék nélkül értesíteni az összes pályázót vagy érdeklődőt a megrendelés meghirdetési eljárásának megszüntetéséről az okok feltüntetésével együtt, és értesítést nyújtani az eljárásról, melyet a beszerzés eredeti tárgyára szóló megrendelésében alkalmazni fog.

(4) A közbeszerző és a beszerző az Európai Bizottság kérésére a Bizottságot is értesíti az alkalmazott beszerzési mód megszüntetésének okairól, és a hivatalnak értesítést küld az alkalmazott eljárásmód megszüntetéséről a közlönyben történő nyilvánosságra hozatal céljából.

(1) Dinamikus beszerzési rendszer alatt a jelen törvény céljaira a piacon szabadon elérhető áru, építési munkák vagy szolgáltatások beszerzésének lebonyolítását szolgáló teljes mértékben elektronikus folyamatot értjük, melynek jellemzői teljesítik a közbeszerző és a beszerző követelményeit. A dinamikus beszerzési rendszer működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely érdeklődő számára elérhetőnek kell lennie, aki/amely megfelel a részvétel alkalmassági követelményeinek, és benyújtotta a versenydokumentációnak megfelelő tájékoztató jellegű ajánlatát.

(2) A közbeszerző és a beszerző beszerzéseinek elérése céljából alkalmazhat dinamikus beszerzési rendszert. A dinamikus beszerzési rendszer nem tarthat tovább négy naptári évnél. A dinamikus beszerzési rendszer nem gátolhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(3) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozására annak minden szakaszában a közbeszerzési eljárást alkalmazzák, beleértve a megrendelések meghirdetését is a dinamikus beszerzési rendszeren belül. A dinamikus beszerzési rendszer létrehozásának céljaira és a beszerzések meghirdetésére e rendszeren belül a közbeszerző és a beszerző kizárólag elektronikus eszközöket használ. A dinamikus beszerzési rendszerbe be kell fogadni minden érdeklődőt, aki/amely a részvételi feltételeknek megfelelt és tájékoztató jellegű ajánlatot nyújtott be, mely összhangban áll a műszaki követelményekkel és az esetleges kiegészítő dokumentumokkal. A tájékoztató jellegű (előzetes) ajánlatot a pályázó a dinamikus beszerzési rendszer időtartama során bármikor javíthatja azzal a kikötéssel, hogy annak továbbra is összhangban kell állnia a műszaki alkalmassági feltételekkel.

(4) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából a közbeszerző és a beszerző

a) értesítést tesz közzé közbeszerzés meghirdetéséről, melyben feltünteti, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz; feltünteti az internetes címet, ahol tájékoztatás szerezhető be a c) pont értelmében,

b) a versenydokumentumokban egyebek mellett feltüntetik a rendszeren belüli beszerzések jellegét, valamint a rendszerre, az elektronikus berendezésre vonatkozó szükséges információkat, a technikai csatlakozás feltételeit és sajátosságait,

c) korlátlan, közvetlen csatlakozást biztosít elektronikus berendezésein a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő anyaghoz az értesítés közzétételétől kezdve a rendszer használatának befejeztéig.

(5) A dinamikus beszerzési rendszer élettartama alatt a közbeszerző és a beszerző minden érdeklődő számára lehetővé teszi tájékoztató (előzetes) ajánlat benyújtását, és besorolását a rendszerbe a 3. bekezdés értelmében. A tájékoztató ajánlatot a közbeszerző és a beszerző a benyújtását követő 15 napon belül kiértékeli. A tájékoztató ajánlatok kiértékelésének határidejét a közbeszerző és beszerző meghosszabbíthatja abban az esetben, ha semmilyen felhívást nem tett közzé az ajánlatok benyújtására vonatkozóan. A közbeszerző és a beszerző haladéktalanul tájékoztatja a pályázót a dinamikus beszerzési rendszerbe történt besorolásáról, vagy értesíti őt elutasításának okairól.

(6) A közbeszerző és a beszerző minden egyes beszerzésre egyszerűsített értesítést tesz közzé, melyben minden egyes érdeklődő pályázót felszólít a tájékoztató jellegű ajánlat benyújtására az 5. bekezdés szerinti határidőben, mely nem lehet rövidebb 15 napnál attól a naptól számítva, amikor az egyszerűsített értesítést közzé tette. A közbeszerző és a beszerző kiértékeli a meghatározott határidőn belül benyújtott összes tájékoztató jellegű (előzetes) ajánlatot.

(7) A tájékoztató jellegű ajánlatok kiértékelését követően a közbeszerző és a beszerző felszólítja a rendszerbe besorolt összes pályázót ajánlattételre külön minden egyes megrendelésre, amelyet a rendszerben közzétesz. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza

a) az ajánlatok benyújtásának határidejét,

b) az ajánlatok kiértékelésének pontosabb leírását, amennyiben az szükséges,

c) az egyéb szükséges információkat.

(8) A határidőn belül benyújtott ajánlatokat a közbeszerzés megindításáról szóló értesítésben meghatározott követelmények szerint kiértékelik. Szerződést azzal a pályázóval kötnek, aki/amely a legjobb ajánlatot nyújtja be.

(1) A közbeszerző és a beszerző köteles jelentést vagy részjelentést küldeni az Európai Bizottságnak a 21. § 3. bek. szerint, ha kizárja a 42. § 6. bek. szerint a rendkívül alacsony árértékű ajánlatot,

(2) A közbeszerző és a beszerző köteles az Európai Bizottság kérésére jelentést vagy részjelentést küldeni a 21. § 3. bek. szerint

a) minden beszerzésről, keretmegállapodásról és minden dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról,

b) a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról az 58. § a) pontja és a 108.j § 1. bek. a) pontja szerint.

(3) A beszerző köteles az Európai Bizottság kérése alapján annak rendelkezésére bocsátani

a) a tájékoztatást a termékek és tevékenységek minden kategóriájáról, amelyeket az 1. § 2. bek. r) pontja értelmében az eljárás alól mentesítettnek tekint,

b) a tájékoztatást a tevékenységekről, melyeket az eljárás alól mentesítettnek tekint az 1. § 2. bek. i) vagy j) pontja alapján,

c) a tájékoztatást a 73. § 1., 2., 4. és 5. bekezdése szerinti beszerzésekről; a beszerző feltünteti az érintett cégek megnevezését, a beszerzések jellegét és értékét, a bizonyítékot arra, hogy a kapcsolat a beszerző és az érintett cég között összhangban áll a 73. § szerinti követelményekkel,

d) a jelentést vagy a részjelentést a 21. § 3. bek. szerint a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról a 108.j § 1. bek. a) pontja értelmében,

e) a jelentést vagy részjelentést a 21. § 3. bek. szerint.

(1) A közbeszerző és a beszerző köteles a hivatal kérésére jelentést vagy részjelentést benyújtani a 21. § 3. bek. szerint.

(2) A közbeszerző és a beszerző köteles tájékoztatót küldeni a hivatalnak megjelentetés céljából a szerződés teljesítéséről, melyet értékhatáron felüli beszerzési eljárás alkalmazásával kötött meg.

(3) A közbeszerző és a beszerző a hivatal kérésére köteles további adatok és információk benyújtására is a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan.

(4) A beszerző köteles a hivatal kérésére adatokat és információkat adni az 1. § 2. bek. s) pontja szerint megkötött szerződésekről.

(5) A közbeszerző és a beszerző a 23. § 1. bek. szerinti módon eljuttatja a hivatalnak

a) a tájékoztatást a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás megkötéséről hét napon belül azt a napot követően, hogy a külön előírásban^11aa) meghatározott módon azt nyilvánosságra hozta, vagy

b) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy a keretmegállapodás másolatát, valamint a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás kiegészítő záradékainak másolatát hét napon belül azt a napot követően, amikor megkötésre kerültek, amennyiben a közbeszerzőre és a beszerzőre nem vonatkozik a külön jogszabály^11aa) szerinti nyilvánosságra hozatal kötelezettsége.

(1) A közbeszerző saját, az egyes közbeszerzések szerint tagolt profiljában közzéteszi

a) versenypályázat, meghívásos versenypályázat, nyílt tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy koncesszió esetében a versenydokumentumokat, mégpedig öt éven keresztül az 50. § 4. bek. szerinti értesítés megjelentésének napjától számítva; ez nem vonatkozik azokra a versenydokumentumokra vagy azok egyes részeire, melyek törvény által védett információkat vagy dokumentumokat tartalmaznak,

b) a szerződéseket, koncessziós szerződéseket vagy keretmegállapodásokat és azok minden mellékletét és záradékát, mégpedig hét munkanapon belül a megkötésük napjától számítva; ez nem vonatkozik a szerződések, koncessziós szerződések és keretmegállapodások, a záradékaik vagy részeik azon elemeire, amelyek külön törvény által védett információkat tartalmaznak, vagy azon információkra, amelyek külön törvényi rendelkezések értelmében nem nyilvánosak,

c) a dokumentumot, mely igazolja, hogy az áru leszállítására és átvételére, a szolgáltatás vagy építési munka nyújtására sor került,

d) a szerződéses vagy keretmegállapodás teljesítésért, a záradékokat beleértve, ténylegesen kifizetett összeget, mégpedig

1. 90 napon át a szerződés vagy keretmegállapodás megszűnését vagy lejártát jelentő naptól számítva,

2. ha egy évnél hosszabb időre megkötött szerződésről vagy keretmegállapodásról van szó, mindig a naptári év márciusának 31. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan,

e) az alvállalkozók jegyzékét, ha azoknak a feltüntetése feltétele volt a közbeszerzési eljárásban való részvételnek, mégpedig

1. 30 napon át a szerződés vagy keretmegállapodás megszűnését vagy lejártát jelentő naptól számítva,

2. ha egy évnél hosszabb időre megkötött szerződésről vagy keretmegállapodásról van szó, mindig a naptári év januárjának 31. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan,

f) az információkat és dokumentumokat, melyeket a jelen törvény előír.

(2) A hivatal a közbeszerző profiljában az egyes közbeszerzések szerinti bontásban közzéteszi

a) az értesítéseket az 50. § 1., 2. és 4. bek. szerint, haladéktalanul azt követően, hogy azokat kézbesítették; ez nem érinti az 50. § 3. és 5. bekezdésének rendelkezéseit,

b) minden, az 1. bekezdés vagy az a) ponton kívüli dokumentumot és egyéb értesítést, vagy ezek részeit, melyeket a közbeszerző a hivatalnak továbbít a jelen törvény értelmében; ez nem vonatkozik azokra a dokumentumokra, értesítésekre vagy azok részeire, amelyek a törvény értelmében nem nyilvánosak vagy a törvény titoktartási kötelezettséget ír elő velük kapcsolatosan,

c) a jogerős határozatokat szankciók alkalmazásáról a jelen törvény értelmében és eljárási bírságok kiszabásáról a jelen törvény értelmében haladéktalanul a jogerőre emelkedést követően.

(3) Amennyiben olyan szerződésről, keretmegállapodásról vagy hozzájuk csatolt záradékról van szó, amelyet törvény alapján nyilvánosságra kell hozni, az 1. bek. b) pontja szerinti kötelességét a közbeszerző teljesítheti a szerződés, keretmegállapodás vagy azok záradékai külön jogszabály^11aa) szerint közzétett szövegére való közvetlen utalással is.

(4) A pályázók ajánlatait a profilban csak a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretszerződés megkötését és a tervpályázatok versenyének lezárását követően teszik közzé. Ha a beszerzési eljárás vagy a tervpályázati verseny törlésre kerül, az ajánlatokat a profilban nem teszik közzé.

(5) Személyes adatokat a profilban közzétenni csak családi és utónév, üzleti név vagy elnevezés, lakcím vagy székhelycím, statisztikai azonosító szám vagy – amennyiben azonosító szám kiadására nem került sor – születési dátum terjedelemben lehetséges.

(1) A közbeszerző előzetes értesítést hoz nyilvánosságra a naptári év elején a lehető legkorábbi időpontban, ha a beszerzéseinek becsült összértéke

a) árubeszerzés vagy árubeszerzési keretmegállapodások esetén az árucsoportok szerint, melyeket be kíván szerezni a naptári év folyamán legkevesebb 750 000 euró, az árucsoportokat a közbeszerzési szójegyzékre történő utalással határozza meg,

b) szolgáltatásnyújtás vagy szolgáltatásnyújtási keretmegállapodások esetén a 2. számú mellékletben taglalt szolgáltatás-kategóriákban, melyeket a naptári év folyamán kíván beszerezni, legkevesebb 750 000 euró.

(2) A közbeszerző előzetes értesítést hoz nyilvánosságra a naptári év elején a lehető legkorábbi időpontban, vagy a tervezett építési munkák beszerzésének jóváhagyását követő legközelebbi lehetséges időpontban a beszerzés tárgyának vagy a keretmegállapodás jellemzőinek a feltüntetésével, melyeket meg kíván hirdetni, ha a beszerzendő építési munkák megvalósításának becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró.

(3) Az 1 és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.

(4) A közbeszerző közbeszerzési eljárást hirdet meg közbeszerzési eljárást megindításáról szóló értesítés közzétételével, ha az a szándéka, hogy

a) megrendelését közbeszerzési eljáráson, meghívásos versenyen, nyilvánosan meghirdetett tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszéden keresztül valósítsa meg,

b) keretmegállapodást közbeszerzési eljárás, meghívásos verseny, nyílt tárgyalásos eljárás vagy versenypályázat eredményeként kössön meg,

c) dinamikus beszerzési rendszert hozzon létre; egyszerűsített értesítés közzétételével hirdetik meg a közbeszerzéseket a dinamikus beszerzési rendszeren belül.

(5) Nem hozandók nyilvánosságra azon közbeszerzések eredményei, amelyek közzététele ellentétben állna a törvénnyel, a közérdekkel, más személy jogos érdekeit sérthetné és gátolná a tisztességes gazdasági versenyt; amennyiben a közzététel tilalmának oka csak az információ egy részére vonatkozik, csak ezt a részt nem hozzák nyilvánosságra, a beszerzés többi részére a nyilvánosságra hozatali tilalom nem vonatkozik.

(1) Az ajánlattétel benyújtásának minimális határideje

a) 45 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést (hirdetményt) a megküldték az azt publikáló hatóságnak, vagy

b) 30 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést megküldték a kiadóhivatalnak, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 52 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül; az ajánlattételi határidő nem lehet 22 napnál kevesebb attól a naptól számítva, hogy a közbeszerzési hirdetmény kiküldésre került.

(2) Az ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen elérhetőséget biztosít elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő alapanyaghoz.

(3) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő tájékoztatások nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 4. bekezdés szerint annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérték azokat, vagy ha az ajánlat kidolgozása terjedelmes dokumentáció tanulmányozását követeli meg, illetve a beszerzési tárgy átadása helyszínének szemléjére is szükség van, a közbeszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt, hogy az érdeklődők megismerhessenek minden információt, amely az ajánlat kidolgozásához szükséges.

(4) Ha a közbeszerző nem tesz lehetővé korlátlan és közvetlen hozzáférést elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és a kísérő dokumentumokhoz a 2. bek. értelmében, köteles azokat elküldeni az érdeklődőnek hat napon belül azt követően, hogy a részvételi kérvényt kézhez kapta, azzal a feltétellel, hogy a kérvényt kellő időelőnnyel adták fel az ajánlattételi határidő lejártához mérten.

(5) A közbeszerző és az által létrehozott bizottság kiértékeli a részvételi feltételek teljesítését a 33. § értelmében. A részvételi feltételeknek megfelelő pályázók ajánlatait a 42. § szerint értékelik ki.

(1) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket felszólít ajánlatuk benyújtására, mégpedig legkevesebb 10-re és legtöbb 20-ra, hogy a gazdasági versenyt lehetővé tegye.

(2) A közbeszerzés megkezdésének meghirdetésében a közbeszerző elsősorban meghatározza

a) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,

b) az érdeklődők számának korlátozását, ha él ezzel a lehetőséggel,

c) a részvételei feltételek kiértékelésének szabályait.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének hirdetményét a kiadóhivatalnak elküldték. Ezt a határidőt 7 nappal le lehet rövidíteni, ha a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a 23. § 1. bekezdése szerint dolgozták ki és küldték tovább.

(4) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, a részvételi kérelmek benyújtási határideje akkor sem lehet rövidebb 10 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a kiadóhivatalnak megküldték.

(1) A közbeszerző kevesebb számú érdeklődőt is felszólíthat ajánlata benyújtására, amennyiben megfelelnek a részvételi feltételeknek és a minimális alkalmassági követelményeknek, ha a meghatározott legkisebb létszámot nem érte el.

(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza

a) a versenydokumentumok kikérésének helyét és időtartamát, ha ez nem része a felhívásnak,

b) a versenydokumentumok rendelkezésre bocsátásának költségtérítését és a befizetés módját, ha ezt megkövetelik,

c) a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés (hirdetmény) közzétételéről szóló tájékoztatást,

d) az ajánlattételi határidőt, a ajánlatok benyújtásának helyét és nyelvét vagy nyelveit, melyeken az ajánlat benyújtható,

e) a kiegészítő iratok meghatározását, melyek szükségesek a nyilatkozat alátámasztására, melyet az érdeklődő benyújt a közbeszerzés megindításáról közzétett értesítéssel összhangban; egyéb követelmények a pénzügyi és gazdasági alkalmassággal, vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatosan nem érvényesíthetők, csak azok, amelyeket a közbeszerző eredetileg meghatározott,

f) az ajánlatok értékelésére szolgáló egyes feltételek relatív súlyozása vagy a követelmények csökkenő fontossági sorrendje, ha a közbeszerzési hirdetményben ezek nincsenek feltüntetve,

g) egyéb szükséges információk.

(3) Az ajánlattételi felhívást a közbeszerző egyidejűleg csak a kiválasztott érdeklődőknek küldi el, akik/amelyek a részvételi feltételeket teljesítették. Ugyanazon eljárás keretében a közbeszerző nem szólíthatja fel ajánlattételre azt, aki nem kérelmezte a részvételt. Ha a versenydokumentumok nem képezik részét az ajánlattételi felhívásnak, a közbeszerző a kikérésüket követően haladéktalanul az érdeklődők rendelkezésére bocsátja azokat. Ajánlatot csak az a pályázó nyújthat be, akit/amelyet a közbeszerző felszólít ajánlata benyújtására.

(1) Az ajánlattételi határidő legkevesebb

a) 40 nap attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték,

b) 36 nap az ajánlattételi felhívás kiküldésétől számítva, amennyiben a közbeszerző előzetes értesítést tett közzé leghamarabb 12 hónappal és legkésőbb 52 nappal hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül; az ajánlattételi határidő nem lehet 22 napnál kevesebb attól a naptól számítva, hogy az ajánlattételi felhívás elküldésre került.

(2) Az ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít elektronikus berendezéseken keresztül a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő dokumentumhoz; a közbeszerzés megindításáról szóló értesítésben feltüntetik az internetes címet, amelyen a versenydokumentumokhoz való hozzáférés biztosított.

(3) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, és az 1. bekezdés szerinti határidők nem tarthatók be, az ajánlattételi határidő akkor sem lehet rövidebb tíz napnál attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték.

(4) Ha a versenydokumentumokat és a kiegészítő információkat nem bocsátják rendelkezésre a 38. § és az 53. § 3. bek. szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy megfelelő időelőnnyel kérték ki azokat, vagy ha az ajánlat kidolgozásához jelentős mennyiségű dokumentumot kell áttanulmányozni vagy szükséges a beszerzés tárgya rendeltetési helyének a szemléje is, a közbeszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt, hogy a kiválasztott érdeklődők megismerhessenek minden információt, mely az ajánlat kidolgozásához szükséges.

(1) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a közbeszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike teljesül:

a) az előző közbeszerzési versenypályázaton, meghívásos versenypályázaton vagy versenypárbeszédben az összes ajánlat szabálytalan volt, vagy más ok miatt elfogadhatatlan volt, s azzal a feltétellel, hogy az eredeti szerződéses feltételek lényegesen nem változnak; a közbeszerző nem köteles hirdetményt közzétenni a közbeszerzési eljárás megkezdéséről, ha tárgyal minden pályázóval, aki/amely az előző közbeszerzési versenypályázaton, meghívásos versenypályázaton vagy versenypárbeszéd során megfelelt a részvételi feltételeknek és ajánlatot nyújtott be a közbeszerző követelményei szerint,

b) az árubeszerzés, az építési munka vagy szolgáltatások jellege vagy a velük kapcsolatos kockázatok kivételesen nem teszik lehetővé az ármegállapítási mód szabályrendszerének meghatározását,

c) a szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények, főleg a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozók nem határozhatók meg elég pontosan, hogy versenypályázatot vagy meghívásos versenypályázatot lehessen alkalmazni,

d) az építési munkák kivitelezésére csak kutatás, tesztelés vagy fejlesztés végett kerül sor, nem azért, hogy általa nyereség keletkezzen a kutatás és fejlesztés költségeinek fedezésére,

e) olyan szolgáltatásnyújtási megrendelésekről van szó, melyek tárgya jogi szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás a 3. sz. melléklet 27. kategóriája szerint, melyek esetében a teljesítés minősége elsősorban az ezeket nyújtó a természetes személy, vagy a jogi személy nevében vagy helyett eljáró személy személyes szakképzettségétől és tapasztalataitól függ.

(2) Szabálytalan vagy más okból elfogadhatatlan ajánlat az az ajánlat, amely

a) nem felel meg a közbeszerző által más szempontból, nem a beszerzés tárgyát érintően megszabott feltételeinek,

b) törvénybe ütközik,

c) egyértelműen hátrányos feltételeket tartalmaz.

(1) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket felszólít ajánlattételre, mégpedig legkevesebb háromra, hogy a gazdasági versenyt lehetővé tegye.

(2) A közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetményben a közbeszerző elsősorban meghatározza

a) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,

b) a résztvevők számának korlátozását, amennyiben él ezzel,

c) a részvételi feltételek teljesítése értékelésének szabályait.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 30 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési hirdetményt a kiadóhivatalnak megküldték.

(4) Ha időhiányban (sürgősséggel) jár el a közbeszerző, melyet bizonyíthatóan nem ő okozott, a részvételi kérelmek benyújtási határideje akkor sem lehet rövidebb 10 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének értesítőjét a kiadóhivatalnak megküldték.

(1) Ha a résztvevők minimális számát nem sikerült elérni, a közbeszerző kisebb számú résztvevőt is felszólíthat ajánlattételre, ha teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági követelményeket.

(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza az 53. § 2. bekezdése szerinti követelményeket, a benyújtott ajánlatról szóló tárgyalás helyét és időpontját.

(3) Az ajánlattételi felhíváskor a közbeszerző az 53. § 3. bekezdése szerint jár el.

(4) Az ajánlattételek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 22 napnál attól a naptól számítva, amikor az ajánlattételi felhívást kiküldték.

(5) A közbeszerző tárgyalást folytat a pályázókkal ajánlataikkal a célból, hogy azokat összhangba hozza a közbeszerzési hirdetményben, a versenydokumentumokban, esetleg a kiegészítő dokumentumokban meghatározott követelményekkel, és hogy a legjobb ajánlatot tudja kiválasztani a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve vagy a legolcsóbb ajánlat elve alapján.

(6) Ha hirdetménnyel indított közbeszerzésről van szó az 55. § 1. bekezdésének a) pontja szerint, a közbeszerző

a) az ajánlattétel értékelési kritériumaként és a részvétel feltételeként használhatja korábbi tapasztalatait a pályázóval vagy résztvevővel, mégpedig a természetes személy vonatkozásában is, aki/amely e szolgáltatásokat nyújtja vagy a jogi személy nevében személyesen végzi,

b) nem köteles elektronikus árlejtést (árverést) alkalmazni,

c) szerződést köthet bármelyik pályázóval, aki/amely megfelel a részvételi feltételeknek, a pályázók sorrendjében az első három hely valamelyikén végez, és ajánlata nem tartalmaz több mint 20%-nál magasabb teljesítési árat, mint az első helyen végzett pályázó ajánlata.

(7) A közbeszerző köteles a tárgyalások folyamán azonos bánásmódot biztosítani minden pályázónak. Tilos információkat adni oly módon, amely valamelyik pályázót előnyhöz juttatná.

(8) A közbeszerző megszabhatja, hogy a tárgyalásos eljárásra néhány, egymást követő szakaszban kerül sor a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében, a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban feltüntetett ajánlatértékelési kritériumok alapján. Ezt a lehetőséget a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban. Ha a közbeszerző él az ajánlatok számának csökkentésével, az utolsó szakaszban elért számnak lehetővé kell tennie a gazdasági versenyt, amennyiben elégséges számú megfelelő pályázó van.

(9) A közbeszerző minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

Közvetlen tárgyalásos eljárás a közbeszerző akkor alkalmazhat, ha legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:

a) az előző versenypályázaton vagy meghívásos versenypályázaton egyetlen egy ajánlatot sem nyújtottak be, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a közbeszerző által a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott követelményeknek, vagy nem került benyújtásra részvételi kérelem az előző versenypályázaton vagy meghívásos pályázaton, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzés feltételei lényegesen nem változnak,

b) az árut, az építési munkákat vagy a szolgáltatásokat műszaki okokból, művészeti okokból vagy kizárólagos jogokból¹²⁾ eredő okokból csak egy meghatározott kivitelező nyújthatja,

c) az árubeszerzési megrendelésre, az építési munka kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtás megrendelésére rendkívüli esemény következtében kerül sor, melyet nem a közbeszerző idézett elő, melyet előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra nem lehet hirdetménnyel induló versenypályázatot, meghívásos versenypályázatot vagy tárgyalásos eljárást lefolytatni; rendkívüli eseményen természeti csapást, katasztrófahelyzetet vagy az életet és emberi egészséget vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető helyzetet értünk; a további kapcsolódó beszerzések közbeszerzési eljárások alkalmazásával, s ha csak lehetséges, sürgősséggel kerülnek végrehajtásra,

d) a kért termékeket kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokra gyártják; ez nem vonatkozik a nagyüzemi gazdasági tevékenységekre, melyek célja a nyereségtermelés vagy a kutatási-fejlesztési költségek fedezetének kitermelése,

e) kiegészítő áru beszerzéséről van szó az eredeti beszállítótól, a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amennyiben a beszállító megváltoztatása a közbeszerzőt arra kényszerítené, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel bíró anyagot vegyen át, mely össze nem illőséget eredményezne, vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben vagy a karbantartásban; a szerződések és az ismétlődő szerződések is, melyek a jelen pont alapján köttetnek meg, nem szólhatnak három évnél hosszabb időre,

f) olyan áru beszerzéséről van szó, amelyek árát a tőzsdén jegyzik és amelyet a terméktőzsdén kell megvásárolni,

g) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól,

h) olyan érdeklődőről van szó, akinek/amelynek a javaslatát a bíráló bizottság győztesként értékelte ki vagy a tervpályázat egyik győzteseként; ha több győztes résztvevő van, a közbeszerző köteles tárgyalásra felszólítani mindegyiket,

i) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek az eredeti szerződésben nem szerepelnek, s amelyek szükségessége előre nem látható körülmények miatt utólag merült fel, és a beszerzést az eredeti kivitelező kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést megvalósítja, és az építési munkák vagy szolgáltatások összértéke nem haladja meg az eredeti szerződéses teljesítés értékének 20%-át, amennyiben a kiegészítő építési tevékenységek és szolgáltatások feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez és

1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől a nélkül, hogy azzal a közbeszerzőnek ne okozzanak aránytalanul nagy nehézségeket, vagy

2. műszakilag és gazdaságilag különválaszthatók az eredeti szerződés teljesítésétől, de elengedhetetlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,

j) új építési tevékenységekről és szolgáltatásokról van szó, melyek azonos vagy egyenértékű hasonló építési munkák vagy szolgáltatások, mint az eredeti kivitelező által megvalósítottak, azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban állnak az alapvető projekttel és az eredeti szerződéses teljesítés versenypályázat vagy meghívásos pályázat alapján lett odaítélve,

2. az eredeti beszerzés becsült értéke az 5. § 2. bek. a) pontja alapján lett megállapítva,

3. a közvetlen tárgyalásos beszerzésről szóló tájékoztatás már része volt a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetménynek az eredeti megrendelés esetében és

4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti beszerzés megkötéséről szóló három éven belül kerül sor.

(1) A közbeszerző egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel az 58. §-ban feltüntetett feltétel függvényében, akivel/amellyel a beszerzés feltételeiről tárgyal, elsősorban a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.

(2) A közbeszerző felkéri az érdeklődőket a részvételi feltételek teljesítéséről szóló bizonylatok benyújtására a beszerzés tárgyának függvényében.

(3) A közbeszerző köteles a tárgyalások folyamán egyenlő bánásmódot biztosítani minden érdeklődőnek. Tilos információkat adni oly módon, amely valamely érdeklődőnek előnyt biztosítana. Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül.

(4) Az 1-3. bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az árutőzsdei beszerzésekre.

(5) A közbeszerző köteles legkésőbb öt munkanappal azt megelőzően, hogy az 1. bekezdés szerinti felhívást kiküldi, értesítést küldeni a hivatalnak, melyben részletesen indokolja a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazását, és feltünteti, hogy az 58. § mely feltétele teljesült, beleértve annak tényszerű behatárolását; ha rendkívüli esemény miatti beszerzésről van szó, az értesítést legkésőbb egy nappal a felhívás kiküldését megelőzően kézbesíti, és ha árutőzsde árubeszerzésről van szó, az értesítést legkésőbb egy nappal az áru tőzsdei beszerzését követően kézbesíti.

(1) A közbeszerző versenypárbeszédet alkalmazhat, ha rendkívül bonyolult projektekről van szó, és nem alkalmazható nyílt versenypályázat vagy meghívásos versenypályázat. A versenypárbeszéd célja a közbeszerző szükségletei kielégítése legmegfelelőbb módjának megtalálása és megfogalmazása. Az ajánlatokat csak a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján kell kiértékelni.

(2) Rendkívül bonyolult beszerzésen olyan beszerzést értendő, amelynek meghirdetésekor a közbeszerző objektív okokból nem képes

a) úgy meghatározni a műszaki követelményeket a 34. § 2. bek. b), c) vagy d) pontja szerint, hogy azok megfeleljenek szükségleteinek és céljainak, vagy

b) a projekt jogi vagy pénzügyi feltételeit körülhatárolni.

(3) A közbeszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket a párbeszédben való részvételre szólít fel, mégpedig legkevesebb háromban, hogy a gazdasági versenyt ezáltal lehetővé tegye. A közbeszerző kevesebb érdeklődőt is felszólíthat a versenypárbeszédben való részvételre, ha teljesítik a részvétel feltételeit és a minimális alkalmassági követelményeket, amennyiben a meghatározott legkisebb létszámot nem tudta elérni. A közbeszerző egyidejűleg csak azon kiválasztott résztvevőket szólítja fel a versenypárbeszédben való részvételre, akik/amelyek teljesítették a részvételi feltételeket. Ugyanazon eljárás keretén belül a közbeszerző nem szólíthatja fel a párbeszéden való részvételre azt, aki nem kérelmezte a részvételt.

(4) A közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetményben a közbeszerző elsősorban feltünteti

a) a projekt leírását és saját követelményeit, ha azokat nem tüntette fel a tájékoztató dokumentumban,

b) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,

c) a részvételi feltételek kiértékelésének szabályait,

d) az egyéb szükséges információkat.

(5) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál a közbeszerzés megkezdéséről szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

(1) A versenypárbeszédben való részvételi felhívás tartalmazza

a) a tájékoztató dokumentum kikérésének helyét és időtartamát, amennyiben az nem része már a hirdetménynek, vagy az ezen dokumentum elérhetőségeire való utalást, ha a közbeszerző korlátlan és közvetlen elérhetést biztosít hozzájuk elektronikus eszközökkel,

b) a tájékoztató dokumentum költségének összegét és térítési módját, ha ezt megköveteli,

c) a tájékoztatást a hirdetmény megjelenéséről és a közbeszerzés meghirdetéséről,

d) a versenypárbeszéd lebonyolításának helyét és időpontját, a nyelvet vagy nyelveken, melyeken lefolytatják,

e) ha szükséges, a kiegészítő dokumentumok meghatározása, melyek a hirdetmény támogatását szolgálják, melyeket az érdeklődő a közbeszerzési hirdetménnyel összhangban benyújtott, vagy a közbeszerzési hirdetményben megkövetelt információkkal kapcsolatosan kiegészítésként benyújtott; más követelményeket alkalmazni a pénzügyi és gazdasági, a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatosan, mint amilyeneket eredetileg meghatározott a közbeszerző, tilos,

f) az ajánlatok értékelési kritériumainak relatív súlyozását vagy a kritériumok fontosság szerinti ereszkedő sorrendjét az ajánlatok értékelésében, amennyiben a közbeszerzési hirdetményben vagy a versenydokumentumokban nincsenek feltüntetve,

g) egyéb szükséges információkat.

(2) Ha a tájékoztató dokumentum nem része a versenypárbeszéden való részvételi felhívásnak, a közbeszerző a kikérést követően haladéktalanul a kiválasztott érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

(3) A versenypárbeszéd során a közbeszerző a kiválasztott érdeklődőkkel a projekt összes szempontját megvitathatja. A közbeszerző meghatározhatja a díjakat vagy a jutalmakat a pályázók részére, akik/amelyek a versenypárbeszéden részt vesznek.

(4) A közbeszerző a versenytárgyalások lefolytatása idején köteles azonos bánásmódot biztosítani minden pályázó számára. Tilos a tájékoztatást diszkriminatív módon nyújtani, mely egyes pályázóknak előnyt jelentene.

(5) A közbeszerző nem bocsáthatja más pályázók rendelkezésére a javasolt megoldásokat, sem a versenypárbeszéd során más pályázótól megszerzett bizalmas információkat annak a beleegyezése nélkül.

(6) A közbeszerző meghatározhatja, hogy a versenypárbeszéd több egymást követő szakaszban kerül lefolytatásra a célból, hogy csökkentese a párbeszéd adott szakaszában megvitatásra kerülő megoldási javaslatok számát, az ajánlattételek kiértékelési kritériumai alapján, melyeket a közbeszerzési eljárás megkezdésének hirdetményében vagy tájékoztató dokumentumában közzé tett. Ezt a lehetőséget a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési eljárás megkezdésének hirdetményében vagy tájékoztató dokumentumában.

(7) Ha a közbeszerző él a megvitatandó megoldási javaslatok csökkentésének lehetőségével, az utolsó szakaszban elért javaslatszámnak lehetővé kell tennie a gazdasági verseny érvényesülését, ha van elegendő ajánlat. A közbeszerző az ilyen versenypárbeszédet mindaddig folytatja, amíg nem találja meg a megoldást, vagy a szükségleteinek megfelelő megoldási javaslatot. Amennyiben arra szükség van, a megoldási javaslatok összevetésével. A közbeszerző a versenypárbeszéd minden tárgyalásáról jegyzőkönyvet készít.

(1) A közbeszerző tájékoztatja a pályázókat a versenypárbeszéd befejezéséről, és felszólítja őket végső ajánlatuk benyújtására a bemutatott megoldási javaslat vagy megoldási javaslatok alapján, melyeket a párbeszéd során pontosítottak. Ezen ajánlatoknak tartalmazniuk kell a megkövetelt paramétereket, melyek a projekt megvalósításához szükségesek.

(2) A végső ajánlat benyújtásának felhívása tartalmazza

a) a tájékoztatást a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetményről,

b) az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel benyújtásának helyét, valamint a nyelvet vagy nyelveket, melyeken az ajánlat benyújtható,

c) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,

d) más szükséges információkat.

(1) Az ajánlatok felbontására a 41. § rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak. Az ajánlatokat a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés hirdetményében vagy a tájékoztató dokumentumban feltüntetett értékelési szabályok alapján értékelik a célból, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elve alapján a legjobb ajánlat kerüljön kiválasztásra.

(2) A bizottság felkérheti a pályázót benyújtott ajánlata magyarázatára vagy pontosítására. Nem szólíthatja fel azonban olyan magyarázatra vagy pontosításra, illetve ilyet nem is fogadhat el, amennyiben azzal az ajánlat vagy az ajánlattételi felhívás alapszempontjai megváltoznának, diszkrimináció következne be, vagy a tisztességes gazdasági verseny akadályoztatása következne be.

(3) A közbeszerző felkérheti a pályázót, akinek/amelynek ajánlatát mint gazdaságilag legelőnyösebbet értékelték ki, ajánlata szempontjainak kifejtésére vagy az ajánlatában szereplő kötelezettségek megerősítésére. Nem szólíthatja fel azonban olyan magyarázatra vagy pontosításra, illetve ilyet nem is fogadhat el, amennyiben azzal az ajánlat vagy az ajánlattételi felhívás fő szempontjai megváltoznának, diszkrimináció következne be, vagy a tisztességes gazdasági verseny akadályoztatása következne be.

(1) Keretmegállapodás megkötésére a megrendelési eljárások szabályai vonatkoznak, beleértve az ajánlatok 35. és 35. a § szerinti kiértékelésének kritériumait is.

(2) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a keretmegállapodás tárgyával indokolt kivételes eseteket, amikor a szerződő fél védelmi vagy közrendészeti vagy biztonsági területen működő közbeszerző. A keretmegállapodás a keretmegállapodásban feltüntetett időpont leteleltével vagy feltételek megszűntével jár le. Keretmegállapodás köthető árubeszerzésre, építési beruházások kivitelezésére és bonyolult műszaki feltételeket nem igénylő szolgáltatások nyújtására. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(3) Keretmegállapodás alapján megrendelést adni csak olyan személynek lehet, aki/amely részese a keretmegállapodásnak. Keretmegállapodás alapján kötött szerződésekben nem hajthatók végre alapvető változások és feltétel-kiegészítések a keretmegállapodásban lefektetettekhez képest.

(4) Ha a keretmegállapodás egyetlen részvevővel köttetett meg, az ilyen megállapodás alapján beszerzések (megrendelések) csak a keretmegállapodásban meghatározott feltételekkel vitelezhetők ki. A beszerzések megrendelését írásbeli konzultáció előzheti meg. Amennyiben az szükséges, a közbeszerző kérheti az ajánlatok kiegészítését.

(5) Ha a keretmegállapodás több résztvevővel köttetett meg, a számuk nem lehet háromnál kevesebb. Keretmegállapodás ennél kevesebb résztvevővel csak akkor köthető, ha a többi benyújtott részvételi kérelem vagy ajánlat elfogadhatatlan. Több résztvevővel megkötött keretmegállapodás alapján beszerzés (megrendelés) megvalósítható

a) a verseny újranyitása nélkül az ezen megállapodásban meghatározott kereteken belül, vagy

b) a verseny újranyitásával, amennyiben a keretmegállapodásban nincs meghatározva az összes feltétel.

(6) A verseny újranyitása esetén ezen megállapodás összes résztvevője újra versenybe száll azonos, és amennyiben az szükséges, a keretszerződésben szereplő feltételek pontosabb meghatározásával az alábbi eljárási móddal:

a) minden beszerzés megvalósítását írásbeli konzultáció előző meg a résztvevőkkel, akik/amelyek képesek a megrendelést teljesíteni,

b) a közbeszerző kellően hosszú határidőt szab meg ajánlattételre; az ajánlattételi határidő megszabásakor figyelembe veszi a beszerzés tárgyának bonyolultságát, az ajánlat kidolgozására és elküldésére szükséges időt,

c) az ajánlatokat írásban nyújtják be, és azok tartalma bizalmasan kezelendő az ajánlattételi határidő lejártának végéig,

d) a közbeszerző az ajánlatokat a keretmegállapodásban feltüntetett feltételek szerint értékeli ki, és a sikeres pályázóval köt szerződést.

(1) Ha olyan megrendelésről van szó, amelynek a tárgya tervdokumentáció kidolgozása és bérlakás-építés, melynek mértéke, bonyolultsága és az építkezés becsült időtartama megköveteli a közbeszerző, a tervezők és kivitelezők képviselőből álló csapat szoros együttműködését, egyedi eljárás választható a partnerek kiválasztásakor, akik/amelyek a csapat tagjai lesznek.

(2) A közbeszerző a közbeszerzés megkezdéséről szóló értesítés hirdetményében a lehető legpontosabban teszi közzé az építési munkák leírását, mely lehetővé teszi, hogy reális kép alakuljon ki a beszerzés tárgyáról, valamint a 26-30. § szerinti részvételi feltételekről.

(1) Koncesszió meghirdetésekor a közbeszerző köteles a 2-4. bekezdés, valamint a 67. és 68. § szerint eljárni, amennyiben a koncesszió becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró. A koncesszió becsült értékét az 5. § szerint kell meghatározni.

(2) A koncesszió időtartama a koncessziós szerződésben meghatározott időtartam, mely alatt a koncessziós jogosultnak jogában áll használni a koncessziós szerződés tárgyát, vagy hasznot szerezni a koncessziós szerződés tárgyából. A koncesszió időtartama az építmény használatba vételét¹⁴⁾ követő hónap első napjától kezd telni, vagy annak folyamatos rendes üzembe helyezésétől, esetleg a koncessziós szerződésbe foglalt más esemény bekövetkeztétől, amennyiben a koncessziós jogosultnak már volt vagy lehetett volna bevétele az építmény üzemeltetéséből vagy a szolgáltatás nyújtásából. A koncesszió időtartama a meghatározott határidő utolsó hónapjának utolsó napján jár le. A koncesszió időtartama nem lehet meghatározatlan idejű.

(3) A koncesszió időtartamának hossza függ a koncessziós szerződés tárgyától, az elvégzendő építési beruházás pénzügyi költségeinek nagyságától, vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesítésének pénzügyi költségeitől, valamint a koncessziós jogosult becsült méltányos nyereségétől a koncessziós szerződés tárgyának használati joga alapján, vagy a koncessziós szerződés tárgyából szerzett haszon alapján a koncessziós szerződés időtartama alatt.

(4) A koncessziós szerződés szabályait nem alkalmazzák, ha az 1. § 2. bek. a), b), d), e) és f) pontja, valamint az 1. § 2. bek. a), c), d), l) és o) pontja szerinti esetekről van szó.

(1) A koncesszió meghirdetésekor a közbeszerző ezen rész első fejezetének első része és második része szerint jár el, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik; nem alkalmazható a 25. §, 36. §, 43. §, 47. §, az 52. § 3. bek., az 56. § 4. bek., az 58. §, 59. §, 64. § és 65. §.

(2) A közbeszerző a koncessziós eljárást a koncesszióról szóló értesítés hirdetményének közzétételével indítja meg. A koncessziós értesítőt

a) építési koncesszió esetén megküldi a kiadóhivatalnak és a hivatalnak,

b) szolgáltatási koncesszió esetén a hivatalnak.

(3) A közbeszerző értesítést küld a hivatalnak a közbeszerzés eredményéről a koncessziós szerződés megkötésétől számított 12 munkanapon belül.

(4) A 2. és 3. bekezdések szerinti értesítések kidolgozása és elküldése során a közbeszerző a 23. § 1. bek. szerint jár el.

(5) A koncessziós kérvények benyújtási határideje nem lehet rövidebb 45 napnál attól a naptól számítva, amikor az értesítést

a) építési koncesszió esetén elküldték a kiadóhivatalnak,

b) szolgáltatási koncesszió esetén a hivatalnak.

(6) A közbeszerző a koncessziós eljárás meghirdetésével párhuzamosan köteles saját profiljában közzétenni az elemzéseket, melyek összehasonlítják mindazokat a változatokat, amelyeket a közbeszerző mérlegelt a koncesszió meghirdetéséről szóló döntése meghozatala előtt, beleértve a közgazdasági adatok számszerűsítését, melyek ahhoz a döntéshez vezették a közbeszerzőt, hogy a koncesszió meghirdetése előnyösebb, mint a beszerzés jelen törvény szerinti más módozatai.

(1) A közbeszerző megkövetelheti

a) a koncesszió jogosultjától, hogy megkötendő koncessziós szerződés alapján az építési munkák vagy szolgáltatások összértékének legalább 30%-át kitevő szerződéseket harmadik személyekkel kösse meg, s egyben tegye lehetővé ezen hányad növelését; a legkisebb százalékos hányadot a koncessziós szerződésben feltüntetik, vagy

b) a pályázóktól, hogy benyújtásra kerülő ajánlataikban maguk határozzák meg az építési munkák vagy szolgáltatások összértékének azt a százalékos hányadát, amelyet harmadik személyekkel fognak biztosítani.

(2) Az 1. bekezdés és a 66. §, valamint a 67. § rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha utólagos építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredetileg tervezett koncessziós projektbe vagy koncessziós szerződésbe nem foglaltak bele, és amelyek előre nem látható körülmények hatására utólag váltak szükségessé. Az ilyen építési tevékenységeket vagy szolgáltatásokat a koncesszió jogosultja azzal a feltétellel kapja meg, hogy azt az eredeti kiviteleztetővel végezteti el, amennyiben

a) műszakilag vagy gazdaságilag nem lehet őket elkülöníteni az eredeti koncessziós szerződés teljesítésétől anélkül, hogy az a közbeszerzőnek aránytalan nehézségeket okozna, vagy

b) műszakilag vagy gazdaságilag elkülöníthetők az eredeti koncessziós szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükségesek az eredeti koncessziós szerződés további teljesítéséhez.

(3) Az utólagos építési munkák vagy szolgáltatások összértéke nem haladhatja meg az eredeti koncessziós szerződés értékének 20%-át.

A koncesszió jogosultja, mely közbeszerző, köteles az építési munkák vagy szolgáltatások harmadik személyektől történő beszerzése során a jelen törvény szerinti közbeszerzési eljárásokat alkalmazni.

(1) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, az építési munkák vagy szolgáltatások harmadik személyektől történő beszerzése során a 71. § rendelkezései szerint jár el, amennyiben ezen beszerzések becsült értéke egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró. Az építési munkák beszerzésének becsült értékét az 5. § szerint kell meghatározni.

(2) Nem tekinthetők harmadik személynek azon személyek csoportjai, amelyek a koncesszió megszerzése céljából jöttek létre, vagy meghatározó befolyás alatt álló cégek.

(3) Befolyás alatt álló cégnek számít a nem közbeszerzői státusú koncessziós jogosult általi építési munka beszerzése szempontjából az a jogi személy, amelyre közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a koncesszió jogosultjának, vagy amely döntő befolyással bír a koncesszió jogosultjára nézve, vagy amely a koncesszió jogosultjával együtt harmadik személy döntő befolyása alatt áll tulajdonjogból, pénzügyi részesedésből vagy az irányítását meghatározó szabályokból kifolyólag.

(4) Befolyás alatt álló cég az a jogi személy is, amelynek közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a koncesszió jogosultjának tagjára, vagy amely döntő befolyással bír a koncesszió jogosultjának tagjára, vagy amely a koncesszió jogosultjának tagjával együtt alárendeltje más jogi személy döntő befolyásának tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy az irányítását meghatározó szabályozás alapján.

(5) Közvetlen vagy közvetett döntő (meghatározó) befolyás alatt azt értjük, ha a jogi személy más jogi személy esetében

a) a részvények többségének tulajdonosa, vagy a többségi üzletrész tulajdonosa, vagy

b) a szavazati jog többségével rendelkezik, vagy

c) az igazgató szerv vagy végrehajtó szerv, vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét maga nevezi ki.

(6) A 2. bekezdés szerinti beszállítók teljes jegyzékét a koncessziós kérvényben tüntetik fel. Ezt a jegyzéket minden változást követően frissíteni kell.

(1) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, a 70. § szerinti beszerzéseknél köteles hirdetményt megjelentetni a közbeszerzési eljárás megindításáról. A hirdetményt építési munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása esetében megküldi a kiadóhivatalnak és a hivatalnak a 23. § 1. bek. értelmében, szolgáltatásnyújtási közbeszerzési eljárás megindítása esetében a hivatalnak a 23. § 1. bek. értelmében. A hirdetményben feltünteti

a) a beszerzés tárgyának leírását,

b) a részvételi kérelmek benyújtásának helyét és határidejét, valamint az ajánlatok benyújtásának határidejét,

c) az ajánlatok kiértékelésének szabályrendszerét,

d) a részvételi feltételeket a 27. és 28. § szerint, ha az szükséges,

e) az egyéb szükséges információkat.

(2) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás hirdetményét elküldték a kiadóhivatalnak.

(3) Az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 40 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét a kiadóhivatalnak elküldték, vagy az ajánlattételi felhívás kiküldésétől számítva. Ez a határidő 5 nappal lerövidíthető, ha a koncesszió jogosultja korlátlan és közvetlen hozzáférést tesz lehetővé elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és a minden kiegészítő dokumentumhoz.

(4) Ha az ajánlat kidolgozásához szükséges versenydokumentumokat és kiegészítő információkat annak ellenére nem bocsátják rendelkezésre a megadott határidőn belül, hogy azokat kellő időben kikérték, vagy ha az ajánlat kidolgozásához nagy terjedelmű dokumentációt kell áttanulmányozni, vagy helyszíni szemle szükséges a beszerzés tárgyának kivitelezése helyén, a koncesszió jogosultja meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt olyan mértékben, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek minden információval, amely az ajánlat kidolgozásához szükséges.

(5) A koncesszió jogosultja, aki/amely nem közbeszerző, nem köteles hirdetményt megjelentetni a közbeszerzési eljárás megindításáról, ha az építési munkák elvégzésre vagy szolgáltatások nyújtására harmadik személynek adott megbízással az 58. §-ban taglalt feltételek egyikét teljesíti.

(6) A beszerzőre a 67. § 6. bek. rendelkezései azonos mértékben vonatkoznak.

A beszerző értékhatáron felüli beszerzés során a második rész szerint köteles eljárni, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik.

(1) Az értékhatáron felüli beszerzésekre vonatkozó eljárást nem alkalmazzák

a) víz megvásárlására, ha azt olyan beszerző szerzi be, amely legalább egy tevékenységet végez a 8. § 4. bek. szerint,

b) energiaszállításra vagy fűtőanyag-szállításra energiatermelés céljára, ha azt olyan beszerző szerzi be, amely legalább egy tevékenységet végez a 8. § 3. bek. vagy a 8. § 9. bek. a) pontja szerint.

(2) Az értékhatáron felüli beszerzések eljárási szabályait nem alkalmazzák áruszállítási, építési munkák kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzések esetén azzal a feltétellel, hogy legalább az átlagos éves forgalom^8a) 80%-át a megelőző három évben a befolyás alatt álló cég az ilyen áruszállításokkal, építési munkákkal vagy szolgáltatások olyan cégeknek való nyújtásával érte el, amelyek befolyása alatt áll, és amelyeket

a) a beszerző befolyás alatt álló cégtől szerez be,

b) a több beszerző társulásával, a 8.§ 3-9. bek. szerinti egyes tevékenységek végzésére létrehozott jogi személy szerez be, amely ezen beszerzők valamelyikének a befolyása alatt áll.

(3) A beszerző általi beszerzések vonatkozásában befolyás alatt álló cég az a jogi személy, amely vonatkozásában összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn külön jogszabályi előírás szerint,¹⁵⁾ vagy amely felett beszerző közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni a 8. § 1. bek. a) pontja szerint, vagy amely a beszerző felett gyakorol döntő befolyást, vagy amely a beszerzővel együtt másik jogi személy döntő befolyása alatt áll tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy irányítási szabályozás miatt.

(4) Ha az átlagos éves forgalom^8a) a befolyás alatt álló cégben az előző három évben nem mutatható ki a 2. bekezdés szerint az alapítás időpontja vagy a tevékenység megkezdése miatt, elsősorban a becsült forgalmat^8a) kell kimutatni.

(5) Ha több mint egy befolyás alatt álló cég szállít azonos vagy hasonló árut, teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást, vagy nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, az ezen befolyás alatt álló cégek teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat^8a) kell figyelembe venni.

(6) Az értékhatáron felüli beszerzésekre vonatkozó eljárásrendet nem alkalmazzák áruszállítás, építési munkák és szolgáltatásnyújtás beszerzésére, ha azokat

a) több, a 8. § 3-9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét végző beszerző által létrehozott jogi személy szerzi be ezen beszerzők valamelyikének, vagy

b) a beszerző mint az a) pont szerinti jogi személy egyik alapítója szerzi be ennek a jogi személynek azzal a feltétellel, hogy

1. ez a jogi személy az adott tevékenység végzésére lett létrehozva legalább hároméves időszakra, és

2. a társasági szerződés meghatározza, hogy a beszerzők, melyek egyben alapítók is, legalább három éven át a tagjai maradnak.

(1) A több tevékenységet magába foglaló beszerzés azon tevékenység hatályos szabályai szerint zajlik, amelyre a legnagyobb mértékben irányul; a beszerző a beszerzést nem oszthatja fel annak érdekében, hogy elkerülje az értékhatár feletti beszerzésre vonatkozó eljárást.

(2) A közbeszerző a beszerzést értékhatár feletti beszerzésként hirdeti meg, amennyiben annak egy részét ilyen eljárásban kell meghirdetni, és az értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó eljárás szabályai szerint kell eljárnia a beszerzőnek azon rész tekintetében is, mely esetében objektív módon nem állapítható meg, hogy a beszerzés mely tevékenységre vonatkozik a legnagyobb (döntő) mértékben.

(3) A beszerző értékhatár feletti beszerzési eljárásban hirdeti meg a beszerzéseket, amennyiben azok egy részének ilyen eljáráshoz kell igazodniuk, a másik részüknek viszont nem kell ilyen eljáráshoz igazodniuk és nem vonatkozik rájuk az értékhatáron felüli beszerzési eljárás kötelezettsége a beszerző részéről, és ha objektív módon nem határozható meg, hogy a beszerzés mely tevékenységre vonatkozik a legnagyobb (döntő) mértékben.

(1) A beszerző kizárhatja az áruszállítási ajánlatot, ha a külön jogszabályok¹⁶⁾ szerint harmadik országból származó termékek részaránya az ajánlatot képező termékek értéke több mint a felét teszi ki. A termékek részarányának megállapításakor termékként kell figyelembe venni a távközlési hálózatok berendezésekben használt szoftvereket is.

(2) Ha az ajánlatok 35. § szerinti kiértékelésekor kettő vagy több ajánlat egyenértékű, előnyt élvez az az ajánlat, amelyet nem lehet kizárni az 1. bekezdés szerint, amennyiben az árak közötti különbség nem több három százaléknál.

(3) A 2. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a beszerző ennek következtében köteles lenne más műszaki tulajdonságokkal rendelkező árut beszerezni a korábban beszerzett áruénál, amelyet műszaki problémák miatt nem tudna használni az üzemében és karbantartási célokra, vagy azért, mert az aránytalanul nagy költségeket okozna neki.

(4) Az 1-3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak azokra az ajánlatokra is, amelyekben a termékek 1. bekezdés szerinti részaránya harmadik országból származik, amellyel az Európai Unió nem kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodást a tagállami piacok hasonló és hatékony elérhetőségének biztosításáról ezen harmadik országból.

(5) Az 1-3. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, amennyiben – összhangban az Európai Unió Tanácsának döntésével – többoldalú vagy kétoldalú megállapodást kötöttek a harmadik országgal, mely a tagállami ajánlattevőknek hasonló és hatékony hozzáférést biztosít ezen állam piacához, vagy amennyiben más kötelezettség nem áll fenn, melyet az Európai Unió vagy annak tagállami teljesíteni kötelesek ezen állammal szemben.

(1) A beszerző (ajánlatkérő) rendszeres időközönként, de évente legalább egyszer tájékoztató jellegű értesítést tesz közzé, ha

a) az árubeszerzések becsült összértéke vagy az árubeszerzési keretmegállapodások termékenkénti becsült összértéke, melyeket az elkövetkező 12 hónap folyamán meghirdetni tervez, eléri legalább a 750 000 eurót; a termékcsoportokat a közös közbeszerzési szójegyzék határozza meg,

b) a szolgáltatásbeszerzések vagy szolgáltatásbeszerzési keretmegállapodások becsült összértéke minden, a 2. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatási kategóriában, amelynek beszerzését az elkövetkező 12 hónap folyamán meghirdetni tervez, eléri legalább a 750 000 eurót,

c) az építési beruházások vagy építési beruházásokra szóló, a fő jellemzőket tartalmazó keretmegállapodások becsült összértéke, melynek beszerzését az elkövetkező 12 hónap folyamán tervez, egyenlő vagy több mint 5 000 000 euró.

(2) A beszerző rendszeres tájékoztató értesítéseket tesz közzé az 1. bekezdés szerint, ha

a) áru és szolgáltatás beszerzéséről van szó, a lehető leghamarabb a naptári év kezdetén,

b) építési beruházásról van szó, a lehető leghamarabb a tervezett építési munkák beszerzési tervének vagy a tervezett építési beruházásra szóló keretmegállapodás tervének a jóváhagyása után.

(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.

(4) A beszerző nyilvánosságra hozhat vagy nyilvánosságra hozatal céljából a kiadóhivatalnak rendszeres tájékoztató értesítéseket is küldhet fontos projektekkel kapcsolatosan, még ha ezeket nem köteles is megjelentetni. Amennyiben az ilyen értesítés nyilvánosságra hozatalra kerül, a benne szereplő információkat már nem köteles megismételni a közbeszerzési eljárás megkezdéséről szóló hirdetményben, elegendő, ha feltünteti, hogy ez a hirdetmény kiegészítő hirdetmény a nyilvánosságra hozott rendszeres tájékoztató jellegű értesítőhöz.

(5) A beszerző a beszerzés megszerzését megcélzó érdeklődő kérésére hozzáférhetővé teszi az árubeszerzési, az építési beruházások kivitelezéséről szóló vagy szolgáltatásnyújtási szerződésben rendszeresen szerepeltett műszaki követelményeket, vagy azon műszaki követelményeket, amelyeket érvényesíteni kíván beszerzésében, melyre az 1. és 2. bekezdés szerinti rendszeres tájékoztató értesítések vonatkoznak. Ha a műszaki követelmények általánosan hozzáférhető műszaki jellemzőkből indulnak ki, elegendő az ezen jellemzőkre való tárhely elérhetőségét feltüntetni.

(1) A versenyfelhívás közzétehető

a) a rendszeres (időszakos) tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívásban,

b) az előminősítési rendszerről szóló hirdetménnyel,

c) közbeszerzés megindításáról szóló hirdetménnyel.

(2) Ha dinamikus beszerzési rendszerről van szó, a versenyfelhívás egyben az 1. bekezdés c) pontja szerinti közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény is ezen a rendszeren belül. Az ezen rendszerben meghirdetett beszerzési versenyfelhívás egyszerűsített közbeszerzési hirdetménynek tekintendő.

(1) Ha a versenyfelhívást a beszerző az időszakos tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívással valósítja meg, az ilyen hirdetményben elsősorban feltünteti

a) a beszerzendő áru, építési munkák vagy szolgáltatások sajátos adatait,

b) a tájékoztatást a meghívásos versenyen alapuló vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban történő beszerzésről, azok további közzététele nélkül,

c) a határidőket, melyek alatt az érdeklődők benyújthatják írásbeli jelentkezésüket.

(2) A rendszeres (időszakos) tájékoztató értesítéshez csatolt versenyfelhívást legkorábban 12 hónappal a 3. bekezdés szerinti hirdetmény elküldésének napja előtt lehet megjelentetni.

(3) A beszerző a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése előtt minden érdeklődőt felszólít, hogy ismételten erősítse meg részvételi szándékát a beszerzés tárgyának részletes tájékoztató leírása alapján. A felszólítás elsősorban tartalmazza

a) a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, beleértve a kiegészítő beszerzések lehetőségét is, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely alatt a kiegészítő beszerzés megvalósítható; ha ismétlődő beszerzésekről van szó, a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely folyamán a későbbi áruszállítási, építési munka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási versenyfelhívások nyilvánosságra hozatalra kerülnek,

b) annak megjelölését, hogy szűkebb körű (meghívásos) versenyeljárásról vagy nyilvános hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásról van-e szó,

c) az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatásnyújtás megkezdésének vagy befejezésének időpontja,

d) a versenyben való részvételi kérelmek benyújtási helyének címe és időpontja, valamint a nyelv vagy nyelvek, melyeken a kérvényeket kell benyújtani,

e) a beszerző (ajánlatkérő) postai címe, valamint a szükséges tájékoztatás a versenydokumentumok és más dokumentumok beszerzéséhez,

f) gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi garanciák és egyéb, az érdeklődőktől megkövetelt információk,

g) a versenydokumentumok költségtérítésének nagysága és befizetési módja, ha ezt megkövetelik,

h) a beszerzés jelölése; vétel, lízing, bérlés vagy áruvásárlás részletfizetésre, vagy ezek bármilyen kombinációja,

i) az ajánlatok kiértékelésének követelményei és azok relatív súlyozása, vagy a kritériumok fontossági sorrendje, ha ezek az információk a rendszeres tájékoztató értesítésben, a versenydokumentumokban, az ajánlattételi felhívásban vagy tárgyalási felhívásban nem szerepelnek.

(4) A részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és az ajánlattételi határidőt a beszerző a 82. és 84. §-sal vagy a 85. és 86. §-sal összhangban határozza meg.

(1) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a beszerző kijelölhet olyan információkat, amelyek nem hozandók nyilvánosságra. Ezek az információk vonatkozhatnak az elfogadott ajánlatokra, a sikeres pályázóra vagy az árakra; egyszerűsített formában csak statisztikai feldolgozásra továbbítják őket.

(2) Ha kutatási és fejlesztési szolgáltatás beszerzéséről van szó a 88. § b) pontja szerint, a közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a beszerző korlátozhatja a nyilvánosságra hozandó információkat, melyek a nyújtott szolgáltatások jellegét és mennyiségét érinti, utalva a kutatási és fejlesztési szolgáltatásra.

(3) Ha kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzéséről van szó, melyek beszerzése során a 88. § b) pontja szerinti követelmény nem alkalmazható, a beszerző a bizalmas üzleti információk védelme érdekében korlátozhatja a nyújtható tájékoztatást az ilyen szolgáltatások jellegét és mennyiségét illetően.

(4) A 2. és 3. bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információknak legalább olyan terjedelműnek kell lenniük, amilyen terjedelemben megjelentek a versenyfelhívásként használt értesítőben. Ha előminősítési rendszerről van szó, legalább olyan terjedelműnek, amilyenben az ilyen szolgáltatások minősített ajánlattevői jegyzékében szerepelnek a 80. § 6. bek. szerint.

(1) A beszerző előminősítési rendszert hozhat létre és vezethet az ajánlattevőkből. A beszerző, mely előminősítési rendszert hozott létre, lehetővé teszi az érdeklődőknek, hogy bármikor kérhessék minősítésüket.

(2) Az előminősítési rendszer létrehozását a minősítési rendszerről szóló hirdetmény tárgyává kell tenni. A hirdetményből egyértelműen kiolvashatónak kell lennie, hogy ennek mi a célja, és érvényesítésének mik a szabályai. Ha az előminősítési rendszer több mind három évig fennáll, a hirdetmény az minősítési rendszerről a beszerző évente közzéteszi. Ha az előminősítési rendszer rövidebb ideig áll fenn, elegendő annak a kezdeti nyilvános meghirdetése.

(3) Az előminősítési rendszert, mely különféle minősítési fokozatokat foglalhat magába, objektív feltételrendszer alapján és a beszerző által meghatározott szabályok szerint kell vezetni. Amennyiben az előminősítési rendszer vezetésének követelményei és szabályai műszaki követelményeket tartalmaznak, azokat a 34. § és a 35. a § szerint kell érvényesíteni. A követelményeket és a szabályokat szükség szerint lehet aktualizálni.

(4) A beszerző határozza meg a részvételi feltételeket a 32. § 2. bek. értelmében; a részvételi feltételek teljesítését a 33. § 2. és 10. bek. szerint értékeli ki.

(5) Az előminősítési rendszer követelményeit és szabályait a beszerző az érdeklő kérésére rendelkezésre bocsátja. A követelmények és szabályok változásait a beszerző az érintett ajánlattevők (beszállítók) tudomására hozza. Ha a beszerző megállapítja, hogy a más személy által használt előminősítési rendszer megegyezik az ő követelményeivel, tudatja az előminősített ajánlattevőkkel és a minősítés iránt érdeklődőkkel ezen személy megnevezését.

(6) A beszerző vezeti az előminősített ajánlattevők jegyzékét. Az előminősített ajánlattevők jegyzéke kategóriákba csoportosítható a beszerzési típusok szerint, melyekre a minősítésük hatályos.

(7) Az előminősítési rendszer létrehozása vagy vezetése során a beszerző a 2. bekezdés szerint jár el. A beszerző a minősítés iránt érdeklődőt az előminősítési rendszerbe történő besorolására vonatkozó döntéséről legkésőbb hat hónappal az előminősítési rendszerbe való besorolási kérelmének kézhezvétele napját követően tájékoztatja. Ha a beszerző négy hónapnál hosszabb idő alatt dönt az előminősítési rendszerbe történő besorolási kérelem kézhezvétele napját követően, a kérvény kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatnia kell a minősítés iránt érdeklődőt azokról az okokról, amelyek indokolják a határidő meghosszabbítását, valamint az időpontról, amikor a döntés a kérvény elfogadásáról vagy elutasításáról megszületik.

(8) Ha a beszerző az előminősítési rendszerbe történő kérvényt elutasítja, tájékoztatnia kell a minősítés iránt érdeklődőt a döntéséről, legkésőbb 15 napon belül azt a napot követően, amikor meghozta a döntést a kérvény elutasításáról, a 3. bekezdés szerinti okok feltüntetésével.

(9) A beszerző, mely előminősítési rendszert hoz létre és vezet, az ajánlattevő minősítését csak olyan okokból szüntetheti meg, amelyek az előminősítési rendszer 3. bekezdés szerinti kritériumaiból erednek. A minősítés megszüntetésének szándékát a beszerző előre, írásban bejelenti az előminősített ajánlattevőnek, együtt azokkal az okokkal, amelyek ezt az eljárást számára lehetővé teszik, mégpedig 15 nappal a minősítése megszüntetésének napja előtt.

(10) Ha a beszerző az előminősítési rendszerről szóló értesítést versenyfelhívásként alkalmazza, az érdeklődőket a meghívásos versenybe vagy a hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásba az előminősített ajánlattevők közül választják ki.

(1) A beszerző a nyilvános versenypályázat során az 51. § 1. bek. a) pontja és az 51. § 2-4. bek. szerint jár el.

(2) Ha a beszerző rendszeres (időszakos) tájékoztató jellegű értesítést jelentetett meg legkorábban 12 hónappal és legkésőbb 52 nappal a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény elküldésének napja előtt, az ajánlattételi határidő legalább 30 nap a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva, de nem lehet rövidebb 22 napnál.

(3) A 2. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő 51. § 2. bek. szerinti lerövidítése az okok együttes hatása következtében sem eredményezhet 15 napnál rövidebb határidőt attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megindításának hirdetményét a kiadóhivatalnak megküldték.

(4) Ha a beszerző meghatározza a részvételi feltételeket, azok teljesítését a 33. § alapján értékeli ki. A részvételi feltételeket teljesítő pályázók ajánlatait a 42. § szerint értékelik.

(1) A beszerző csökkentheti az érdeklődők számát, melyeket ajánlattételre szólít fel, azt azonban szem előtt kell tartania, hogy a gazdasági verseny érvényre juthasson. Az érdeklődők kiválasztását az érdeklődők számára hozzáférhető objektív szabályrendszerrel összhangban hajtja végre. Ezek a szabályok kiindulhatnak a beszerző objektív szükségletéből, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.

(2) A versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató jellegű értesítésben vagy a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben a beszerző meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a részvételi feltételeket, ha ilyeneket megszab.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét vagy a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítést a beszerző a kiadóhivatalnak megküldte; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 15 napnál.

(1) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza

a) a versenydokumentumok kikérésének helyét és határidejét, amennyiben azok nem képezik részét a felhívásnak, vagy a versenydokumentumok tárhelyére való utalást, ha a beszerző korlátlan és közvetlen elektronikus hozzáférést kínál a versenydokumentumokhoz elektronikus berendezésekkel,

b) a versenydokumentumokért kért térítés nagyságát és módját, ha ezt megköveteli,

c) a kiegészítő dokumentumok kikérésének határidejét, ha az számításba jöhet, valamint azok költségtérítését és térítési feltételeit,

d) a tájékoztatást a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítés nyilvánosságra hozataláról,

e) az ajánlattételi határidőket, az ajánlatok benyújtásának helyét, a nyelvet vagy nyelveket, melyeken az ajánlatok benyújthatók,

f) az ajánlatok kiértékelésének feltételrendszerét, ha azok nincsen feltüntetve a versenyfelhívásként használ időszakos tájékoztató értesítésben,

g) az egyes feltételek relatív súlyát az ajánlatok kiértékelésében vagy a kritériumok ereszkedő fontossági sorrendjét, ha azok nincsenek feltüntetve a versenyfelhívásként használt időszakos tájékoztató értesítésben vagy a versenydokumentumokban,

h) az összes, mellékletként megkövetelt dokumentum feltüntetése,

i) egyéb fontos információk.

(2) Az ajánlattételi felhívás során a beszerző az 53. § 3. bekezdése szerint jár el.

(1) A beszerző az ajánlattételi határidőt a kiválasztott érdeklődőkkel történt megegyezés szerint csak akkor határozhatja meg, ha minden érdeklődőnek azonos időtartam fog a rendelkezésére állni az ajánlat előkészítésére és benyújtására.

(2) Ha nem érhető el az ajánlattételi határidő 1. bekezdés szerinti, megegyezéses meghatározása, a beszerző állapítja meg a határidőt, melynek nem lenne szabad rövidebbnek lenni 24 napnál az ajánlattételi felhívás elküldésének napjától számítva, de semmiképpen nem lehet 10 napnál rövidebb.

(3) A 2. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő 5 nappal lerövidíthető, ha a beszerző korlátlan és közvetlen elérhetőséget biztosít elektronikus berendezéseken keresztül az összes versenydokumentumhoz és kiegészítő dokumentumhoz attól a naptól kezdve, amikor a versenyfelhívásként használt időszakos tájékoztató értesítést közzétette, nem lehet azonban rövidebb 10 napnál.

(4) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő dokumentumok nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 83. § 2. bek. szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérésre kerültek, vagy ha az ajánlat kidolgozása nagy terjedelmű dokumentáció áttanulmányozását követeli meg, vagy a beszerzési tárgy rendeltetési helyének szemléjével jár együtt, a beszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt úgy, hogy a kiválasztott érdeklődők minden információt megismerhessenek, amely ajánlatuk kidolgozásához szükséges; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az ajánlattételi határidőt az 1. bekezdés értelmében határozták meg.

(1) A beszerző csökkentheti az érdeklődők számát, akiket/amelyeket tárgyalásra szólít fel, miközben ügyel arra, hogy a gazdasági verseny érvényre juthasson. Az érdeklődők kiválasztását az érdeklődők számára hozzáférhető objektív szabályrendszerrel összhangban hajtja végre. Ezek a szabályok kiindulhatnak a beszerző objektív szükségletéből, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.

(2) A versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítésben vagy a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben a beszerző meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a részvétel feltételeit, ha ilyeneket meghatároz.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményét vagy a versenyfelhívással egybekötött időszakos tájékoztató értesítést a beszerző a kiadóhivatalnak megküldte; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 15 napnál.

(1) Az ajánlattételi felhívás tartalmazza a 83. § 1. bekezdése szerinti kellékeket, a benyújtott ajánlatról szóló tárgyalás helyét és várható időpontját.

(2) Az ajánlattételi felhívás során a beszerző az 53. § 3. bek. szerint jár el.

(3) A beszerző a kiválasztott érdeklődőkkel történő megállapodás szerint csak akkor szabhat meg ajánlattételi határidőt, ha minden résztvevő egyenlő felkészülési és ajánlattételi időt kap.

(4) Ha nem érhető el megállapodás az ajánlattételi határidőről a 3. bekezdés szerint, a beszerző határozza meg a határidőt, amelynek nem kellene 24 napnál rövidebbnek lennie az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számítva, de nem lehet rövidebb 10 napnál.

(5) A 4. bekezdés szerinti ajánlattételi határidő öt nappal lerövidíthető, ha a beszerző korlátlan és közvetlen hozzáférést biztosít elektronikus berendezésekkel a versenydokumentumokhoz és minden kiegészítő anyaghoz a versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítés közzétételének napjától, de nem lehet rövidebb tíz napnál.

(6) Ha a versenydokumentumok és a kiegészítő dokumentumok nem állnak rendelkezésre a 38. § és a 2. bekezdés szerinti határidőkben annak ellenére sem, hogy kellő időelőnnyel kikérésre kerültek, vagy ha az ajánlat kidolgozása nagy terjedelmű dokumentáció áttanulmányozását követeli meg, vagy a beszerzési tárgy rendeltetési helyének szemléjével jár együtt, a beszerző arányos mértékben meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt úgy, hogy a kiválasztott érdeklődők minden információt megismerhessenek, amely ajánlatuk kidolgozásához szükséges; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az ajánlattételi határidőt az 3. bekezdés értelmében határozták meg.

A beszerző tárgyalásokat folytat a pályázókkal a szerződéses feltételekről, és a tárgyalások során köteles az 57. § 7. és 9. bekezdése szerint eljárni. A beszerző az 57. § 6. és 8. bekezdése szerint járhat el, ha ezt a lehetőséget feltünteti a versenyfelhívásként alkalmazott időszakos tájékoztató értesítésben vagy a versenydokumentumokban.

Közvetlen meghívásos tárgyalásos eljárást a beszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike teljesül:

a) a korábbi versenypályázaton, szűkített körű versenyben vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson egy ajánlatot sem nyújtottak be, vagy a benyújtott ajánlatok közül egy sem felelt meg a beszerzőnek a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott követelményeinek, vagy nem került benyújtásra egyetlen részvételi kérelem sem, és azzal a feltétellel, hogy a beszerzés eredeti feltételei lényegesen nem változnak,

b) a beszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokat szolgál, nem irányul nyereség biztosítására vagy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek fedezetének megtermelésére; az ilyen beszerzési eljárás nem lehet akadálya további, ugyanilyen célokat szolgáló beszerzések versenyszerű lebonyolításának,

c) az áru, az építési munka vagy szolgáltatás műszaki okokból, művészeti okokból vagy kizárólagos jogokból¹²⁾ fakadó okokból csak egy előre meghatározott ajánlattevő által nyújtható,

d) az áruszállítási, az építkezési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésre nem a beszerző által előidézett, általa előre nem látható rendkívüli esemény miatt kerül sor, és az így keletkezett időhiány miatt nem lehet versenypályázatot, meghívásos versenyt vagy hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást lefolytatni; rendkívüli esemény alatt természeti csapást, katasztrófahelyzetet (balesetet) vagy emberek életét vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető helyzetet értünk; a további ehhez kapcsolódó beszerzéseket közbeszerzési eljárásokon sürgősségi eljárást alkalmazva hajtják végre, amennyiben az lehetséges,

e) kiegészítő áru szállításának esete áll fenn az eredeti beszállítótól (ajánlattevőtől) a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amikor is a beszállító változása a beszerzőt más műszaki jellemzőkkel bíró áru vagy berendezés megszerzésére kényszerítené, mely a működtetés vagy karbantartás során összeegyeztethetetlen vagy aránytalan műszaki nehézségeket okozna,

f) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredeti szerződés nem tartalmazott, és amelyek utólag, előre nem látható körülmények miatt váltak szükségessé, és a beszerzést az eredeti ajánlattevő kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést végrehajtja, amennyiben a kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások az eredeti szerződés teljesítéséhez elengedhetetlenek, és

1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől anélkül, hogy az a beszerzőnek nem okozzon aránytalanul nagy nehézségeket, vagy

2. műszakilag és gazdaságilag különválaszthatók ugyan az eredeti szerződés teljesítésétől, de elengedhetetlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,

g) új építési munkákról van szó, melyek lényege az eredeti ajánlattevő által végzett azonos vagy hasonló jellegű építési munkák ismétlődése olyan feltétellel, hogy

1. összhangban állnak az alapvető projekttel és az eredeti beszerzés nyilvános versenypályázaton, szűkebb körű versenyen vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson került elnyerésre,

2. a tájékoztatás a közvetlen tárgyalásos eljáráson történő beszerzésről már része volt a versenyfelhívásként használt értesítésnek az eredeti beszerzés meghirdetése során, és

3. az ismétlődő építési munkák becsült értékét beleszámítják az építési munkák kivitelezéséről szóló beszerzés becsült összértékébe,

h) olyan áru beszerzéséről van szó, amelynek tőzsdén jegyzett ára van és árutőzsdén kerül beszerzésre,

i) keretmegállapodás alapján történő beszerzésekről van szó,

j) rendkívül kedvező áron kínált áru beszerzéséről van szó, amely a piaci árnál kisebb, és csak szűk időhatárok közt kerül felkínálásra,

k) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áruról van szó, amit felszámolóbiztos, csődbiztos vagy végrehajtó értékesít,

l) olyan érdeklődőről van szó, akinek/amelynek a tervét a bíráló bizottság győztesként vagy a győztesek egyikeként értékelte ki a tervpályázaton; ha több győztes résztvevő van, a beszerző mindegyiket köteles tárgyalásra felszólítani.

A beszerző tárgyalásra szólít fel egy vagy több kiválasztott érdeklődőt a 88. § feltételeinek függvényében, tárgyal velük a szerződéses feltételekről, főként a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről. A beszerző az 59. § 2-5. bekezdése szerint jár el.

(1) Keretmegállapodás megkötésekor a beszerző a jelen törvényszakasz szerinti beszerzési eljárásokat alkalmazza.

(2) A beszerző a keretmegállapodást tekintheti áruszállítási szerződésnek, építési munkák kivitelezéséről szóló szerződésnek vagy szolgáltatásnyújtási szerződésnek.

(3) Ha a beszerző a jelen törvényszakasz szerint keretmegállapodást kötött, a keretmegállapodás alapján megrendelést adhat ki a 88. § i) pontja szerint.

(4) A keretmegállapodás nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(1) Értékhatár alatti beszerzéseknél a közbeszerző

a) a 92-99. §-ok szerint jár el, ha a piacon szabadon elérhető áru szállításáról, építési munkákról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó,

b) a 100-102. §-ok szerint jár el, ha

1. az a) pontban taglaltaktól eltérő áruról, építési munkáról vagy szolgáltatásról van szó,

2. védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről, vagy

3. a 6. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerzőről vagy a 6. § 2. bek. szerinti jogi személyről van szó, melyet teljes mértékben vagy túlnyomó mértékben a 6. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerző finanszíroz vagy ellenőriz, vagy amelyben ez a közbeszerző nevezi ki vagy választja meg az irányító szerv vagy az ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét, amennyiben a műszaki feltételek objektív okokból nem teszik lehetővé az a) pont szerinti eljárást,

c) eljárhat az első rész, valamint a 102.a § és a 102.b § szerint, ha piacon szabadon hozzáférhető áru szállításáról, építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, valamint

1. a b) pont 3. pontja szerinti közbeszerzőről, amelynek a műszaki lehetőségei objektíve nem teszik lehetővé az a) pont szerinti eljárást, vagy

2. olyan közbeszerzőről, amely jogosult lehet a 98. § szerint eljárni.

(2) Az 1. bekezdés a) vagy c) pontja szerinti eljárás alkalmazásakor nem köthető keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés.

(1) Az elektronikus piac (árlejtés) a közigazgatás informatikai rendszerének része, mely a piacon szabadon elérhető áru, építési munkák és szolgáltatások beszerzésének biztosítását szolgálja, valamint az ezzel összefüggő tevékenységek biztosítását is. Az elektronikus piac fenntartója a belügyminisztérium.

(2) A belügyminisztérium köteles elektronikus piacot létrehozni úgy, hogy a közbeszerző, érdeklődő vagy pályázó, a belügyminisztérium és a hivatal jelen törvény szerinti eljárásaihoz szükséges funkciók biztosítása mellett teljesítse legalább a következő feltételeket:

a) nyilvánosan elérhető legyen a belügyminisztérium honlapjának egységes hozzáférési helyén keresztül,

b) belsőleg legyen részekre tagolva és tartalmazza az áruk, építési munkák és szolgáltatások kínálatát, valamint az egyes részek keretében legyen felosztva az árufajták, az építési munkák és szolgáltatások fajtái vagy ezek kombinációi szerint, összhangban a fő közbeszerzési szójegyzék csoportszintű osztályozásával, miközben minden egyes rész tagolódjon további részekre, melyek tartalmazzák a nyilvánosságra hozott ajánlatokat és a közbeszerzők által megkötött megrendeléseket,

c) a pénzügyi határok betartásának 4. § szerinti ellenőrizhetősége érdekében teremtsen lehetőséget minden közbeszerző esetében automatizált módon nyilvántartásba venni és kiértékelni a beszerzés teljes terjedelmét a b) pontnak megfelelően.

d) nyilvánosan és térítésmentesen hozzáférhetők legyenek az adatok az elektronikus piacon kínált áruk, építési munkák és szolgáltatások árainak alakulásáról, mégpedig havi időközönkénti bontásban és a fő közbeszerzési szójegyzék csoportszintű osztályozásának megfelelően,

e) minden regisztrált érdeklődőnek vagy pályázónak tegye lehetővé, hogy bármikor és térítésmentesen ajánlatot tegyen közzé áru szállítására, építési munka végzésére vagy szolgáltatásnyújtásra,

f) a közbeszerzési eljárásban az elektronikus piacon keresztül részt vehessen ajánlattevők csoportja is,

g) az elektronikus piacra és az érdeklődő személyes profiljába történő belépéshez sikeres hitelesítést (azonosítást) követeljen meg, az érdeklődő érvényes azonosító adatainak és hitelesítő adatainak megadásával,

h) biztosítsa a regisztrált pályázóknak vagy érdeklődőknek olyan lehetőség választását, hogy tájékoztatást kapjanak az elektronikus piac eseményeiről, méghozzá akkora terjedelemben, amilyet maguk választanak ki az elektronikus piac funkciói segítségével,  i) őrizze meg térítésmentesen és nyilvános formában a nyilvántartást az összes szerződésről, melyet a pályázó a közbeszerzővel megkötött az elektronikus piac közvetítésével, a teljesítés tárgyának azonosításával, az árral és a szerződéskötés időpontjával együtt,

j) adjon lehetőséget a 92-99. § szerinti eljárásokkal megkötött szerződések automatikus közzétételére, főként azon szerződésekére, amelyek kötelezően nyilvánosak külön törvényi rendelkezések szerint,^11aa)

k) legalább két év időtartamon keresztül legyenek megőrizve az adatok minden, a rendszert érintő eseményről,

l) tegye lehetővé mindenki számára, hogy figyelmeztetést küldjön a belügyminisztériumnak az elektronikus piaccal történt visszaélés, annak törvénysértő felhasználása vagy az ilyen jellegű tevékenység gyanúja esetén.

(3) Külön törvény szerinti^12a) elektronikus kivonatok és másolatok az elektronikus piacról nem kerülnek kiadásra.

(4) Az elektronikus piac, beleértve az ott megjelent információkat, szabadon hozzáférhető azon személyeknek is, akik nincsenek regisztrálva az elektronikus piacon a jelen törvény értelmében; a 96. § 1. bek. rendelkezéseit ez nem befolyásolja. Az első mondat rendelkezéseinek céljaira a belügyminisztérium lehetőséget biztosít strukturált formában információkat szerezni az elektronikus piacról, és közzéteszi az e célra szolgáló programozási felületet.

(5) A belügyminisztérium a piac egyes részeinek kialakításakor, melyek az áru-, az építésimunka- vagy szolgáltatási kínálatokat fogják megjeleníteni, jogosult együttműködni harmadik személyekkel, miközben ha ezt megteszi, előzetesen és legalább 15 munkanapon keresztül köteles felhívást közzétenni az ilyen együttműködés meghirdetéséről, és együttműködésre kell felszólítania minden személyt, amely érdeklődést mutat, és olyan módon, hogy egyetlen érdeklődő se kerüljön kivételes vagy hátrányos helyzetbe.

(1) A belügyminisztérium kidolgozza és közzéteszi az elektronikus piacon az elektronikus piac üzleti feltételeit, hiteles elektronikus aláírással és időzárral ellátva.

(2) Az elektronikus piac üzleti feltételei – a törvényes terjedelemben – a kapcsolatok alábbi területeit szabályozzák:

a) az elektronikus piac használatának feltételei a biztonság, a személyes adatok és egyéb adatok védelme szempontjából, az áruszállítási, építési munkavégzési és szolgáltatásnyújtási ajánlatok közzétételi eljárása, a napi időtartam, mely alatt az elektronikus piac közbeszerzési eljárások bonyolítására használható, valamint kommunikációra a pályázók vagy érdeklődők és a közbeszerző között,

b) a közbeszerző és az érdeklődő által megkötött szerződések részleteit, melyek elsősorban tartalmazzák

1. a szerződés létrejöttének pillanatát és módját,

2. a szerződéses partnerek kommunikációját,

3. a szerződésbontás lehetőségeit,

4. a szerződéses feltételek megszegésért járó bírságokat,

5. az irányadó törvényt és a szerződésből fakadó viták megoldási módját,

6. a szerződés hatályba lépésének pillanatát, amennyiben kötelezően nyilvános szerződésről van szó külön jogszabályi rendelkezés szerint.^11aa)

(3) A napi időintervallum, mely alatt az elektronikus piac közbeszerzésre használható, nem tartalmazhat államünnepeket és munkaszüneti napokat, ahogyan 18:00 óra utáni és 8:00 óra előtti időpontokat sem.

(4) Az elektronikus piac üzleti feltételei a regisztrált pályázók és érdeklődők számára kötelező érvényűek és a 2. bekezdés b) pontjának terjedelmében részét képezik a közbeszerző és az érdeklődő által megkötött szerződésnek.

(5) Ha változnak az elektronikus piac üzleti feltételei, ez a változás nincs hatással a már nyilvánosságra hozott ajánlatokra vagy kiadott megrendelésekre.

(1) A belügyminisztérium az értesítés beérkezését követően a 130. § 4. bek. szerint haladéktalanul regisztrálja az érdeklődőt az elektronikus piacon.

(2) A belügyminisztérium minden regisztrált érdeklődőnek azonosító adatokat és hitelesítő adatokat ad ki az elektronikus piachoz, valamint saját személyes profiljához való hozzáférésének biztosítása érdekében, és ezt kézbesíti annak a saját kezébe.

(3) Az azonosító adat és a hitelesítő adat jelentéstartalom nélküli, egyedi és végleges jelhalmaz.

(4) Elveszítés, megsemmisülés, lopás vagy visszaélés veszélye esetén minden érdeklődő vagy pályázó jogosult kérni a belügyminisztériumot a kiadott azonosító adatok és hitelesítő adatok érvénytelenítésére és új adatok ismételt kiadására; a belügyminisztérium ezeket az érdeklődő vagy pályázó saját kezébe kézbesíti.

(5) Ha az érdeklődőt vagy pályázót törölték a vállalkozók jegyzékéből, a belügyminisztérium haladéktalanul törli regisztrációját az elektronikus piacon, és személyes profilját inaktívként jelöli meg.

(1) A belügyminisztérium minden regisztrál érdeklődő és pályázó részére személyes profilt hoz létre az elektronikus piacon, mely tartalmazza

a) a 131. § a)-d) pontja szerinti adatokat és az elektronikus kommunikációhoz szükséges kapcsolattartási adatokat,

b) a személyes jogállás adatait a 26. § 2. bek. terjedelmében,

c) a pénzügyi és műszaki helyzetének adatait a 27. § terjedelmében, ha az érdeklődő vagy pályázó feltüntette,

d) a műszaki és szakmai alkalmasság adatait a 28. § terjedelmében, ha az érdeklődő vagy pályázó feltüntette,

e) további adatokat, ha az érdeklődő azokat feltüntette, főként az áruk, az építési munkák vagy szolgáltatások osztályozását, melyek terén nyilvánosságra hozott, vagy szándékában áll nyilvánosságra hozni ajánlatokat.

(2) A belügyminisztérium az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a regisztrált érdeklődő vagy pályázó profiljában vezeti és aktualizálja, miközben e célra a belügyminisztérium jogosult adatokat szerezni a vállalkozói nyilvántartásból, mégpedig automatizált hozzáférés útján és ezen adatok automatizált összevetésével az érdeklődő vagy pályázó személyes profiljában szereplő adatokkal; a hozzáférés részleteit a belügyminisztérium és a hivatal kölcsönös megállapodása rendezi. Az 1. bekezdés c)-e) pontja szerinti adatokat személyes profiljában az érdeklődő vagy pályázó vezeti és aktualizálja (frissíti).

(3) Ha a regisztrált érdeklődő vagy pályázó másként nem rendelkezik, az 1. bekezdés b)-d) pontja szerinti adatok csak a közbeszerző, a hivatal és az elektronikus piac rendszergazdája által hozzáférhetők.

(4) Ha az érdeklődő vagy a pályázó ajánlatot tesz közzé az elektronikus piacon, a belügyminisztérium biztosítja az áru, építési munka vagy szolgáltatás osztályozásának feltüntetését, melyben az ajánlatot benyújtották az 1. bekezdés e) pontjában taglalt adatok szerint.

(1) Az elektronikus piacon történő ajánlattételi lehetőség feltétele a jelen törvény szerinti regisztráció.

(2) A regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult az elektronikus piacon bármikor közzétenni ajánlatot a piacon szabadon elérhető áru szállítására, építési munkára vagy szolgáltatásnyújtásra, miközben köteles azokat besorolni az áruk, építési munkák és szolgáltatások osztályozásának illetékes részébe, valamint feltüntetni legalább az árat vagy a teljesítés egységárát, a teljesítés nyújtása kezdetének vagy a leszállításnak az időpontját és helyét, ahová képes a teljesítést leszállítani; a közzétett ajánlat egyben ajánlati kötelem is.

(3) A közbeszerző előzetesen elfogadhatja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot vagy a legolcsóbb ajánlatot, melyet az elektronikus piacon közzétettek, ha az azonos vagy egyenértékű áru, építési munka vagy szolgáltatás nyújtására az ajánlat elfogadásakor legalább három ajánlat közzé van téve.

(4) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek, amelynek személyes profiljában adat található azonos osztályozású áruról, építési munkáról vagy szolgáltatásról [95.§ 1. bek. e) pont ], mint amilyenben az előzetes ajánlat elfogadásra került, de minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek is, mely erről az eseményről a tájékoztatás megküldésének lehetőségét választotta elektronikus kommunikációs címére küldött küldeménnyel [95. § 1. bek. a) pont], tájékoztatást küld az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadásáról.

(5) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően a közbeszerző által megállapított határidőben, mely nem lehet rövidebb 72 óránál, minden regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult a közbeszerzőnek ajánlatot benyújtani árura, építési munkára vagy szolgáltatásra, mely azonos vagy egyenértékű azzal, amelynek ajánlatát előzetesen elfogadta; az ajánlatok benyújtására oly módon kerül sor, mely lehetővé teszi, hogy mindenki lássa, milyen új ajánlat benyújtására került sor.

(6) Az 5. bekezdés szerinti határidő leteltével a közbeszerző a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot vagy a legolcsóbb ajánlatot fogadja el az ajánlatokból, melyeket az 5. bekezdés szerint nyújtottak be, valamint a 3. bekezdés szerint előzetesen elfogadott ajánlatot.

(7) A 6. bekezdés szerinti elfogadás a közbeszerző szerződéskötési hajlandóságának a megnyilvánulása az áruszállítási, építési vagy szolgáltatási teljesítésről, mely az elfogadott ajánlat tárgyát képezte, mégpedig olyan feltételek mellett, amilyenek ebben az ajánlatban és az elektronikus piac üzleti feltételeiben szerepeltek.

(8) A belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piacon megvalósult közbeszerzési eljárásban egészen a szerződés megkötéséig a pályázó vagy az érdeklődő kizárólag a jelentés nélküli azonosító adatával szerepeljen, és az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően egészen a szerződés megkötéséig mindig csak egy ajánlat jelenjen meg, mégpedig az adott időben gazdaságilag legelőnyösebb vagy legolcsóbb ajánlat.

(1) Ha az ajánlatok száma miatt nem alkalmazható a 96. § 3. bek. szerinti eljárás,

a) a közbeszerző a beszerzést az elektronikus piacon hirdeti meg az áru, az építési munka vagy szolgáltatás osztályozásának megfelelő részben történő közzététellel; a közbeszerző arányos mértékben alkalmazhatja a 32. § és a 34-37. § rendelkezéseit,

b) a regisztrált pályázók és érdeklődők az elektronikus piac közvetítésével nyújtják be ajánlataikat,

c) ha a piacon szabadon elérhető áruról van szó, a közbeszerző eljárására az elektronikus árlejtés 43. § szerinti rendelkezéseit alkalmazzák.

(2) A 96. § 8. bekezdése az 1. bekezdés szerinti eljárás során szintén alkalmazható.

(1) Ha a közbeszerző legalább egyet teljesít az 58. § feltételei közül, egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel, akikkel/amelyekkel a szerződés feltételeiről tárgyal.

(2) A közbeszerző kérheti olyan bizonylatok bemutatását, melyekkel az érdeklődő bizonyítja a részvételi feltételek teljesítését a beszerzés tárgyától függően.

(3) A tárgyalásra az 59. § 3. és 5. bekezdésében megfogalmazott kötelezettség vonatkozik.

(1) A közbeszerző a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti eljáráskor az első rész szerint jár el, amennyiben a 92-99. § másként nem rendelkezik, miközben úgy jár el, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányban álljanak annak minőségével és árával.

(2) A közbeszerző köteles profiljában negyedévente összegező jelentést közzé tenni a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti beszerzéseiről az 1 000 eurónál magasabb árak feltüntetésével, és amelyben minden beszerzésnél feltünteti elsősorban

a) a beszerzés értékét,

b) a beszerzés tárgyát,

c) a sikeres pályázó azonosító adatát.

(3) A 91. § 1. bek. a) pontja szerinti beszerzés esetében nem követelik meg az írásos szerződést, kivéve azon eseteket, amikor a törvény ezt megköveteli. A közbeszerzés eredményét nem küldik el a hivatalnak.

(4) A belügyminisztérium az elektronikus piac működésén keresztül biztosítja az összes szerződés nyilvánosságra hozatalát, amelyet a 92-99. § szerinti eljárásokban megkötöttek a Központi Szerződésregiszterben;^12b) e célból a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala biztosítja a szükséges együttműködést.

(5) A közbeszerző minden dokumentumot és bizonylatot nyilvántartásba vesz és a szerződéskötést követően öt éven át megőriz.

(1) Értékhatáron aluli beszerzések esetén a közbeszerző az első rész szerint jár el és

a) meghatározza a beszerzés becsült értékét az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjában hatályos feltételek mellett,

b) bekéri a részvételi feltételek teljesítését igazoló iratokat a 26. § 2. bek. szerint, esetlegesen további bizonylatokat is, amelyek a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, valamint a műszaki és szakmai alkalmasságot igazolják a 27-30. § szerint, és meghatározza azokat a 32. § 6. bek. összhangban; a 32. § 10-12. bek. arányos mértékben alkalmazzák,

c) elbírálja a részvételi feltételek teljesítését a 33. § szerint és az ajánlattételi felhívással összhangban,

d) feltünteti a versenydokumentumokban az üzleti feltételeket és a beszerzés tárgyának részletes leírását a 34. § értelmében, melyek az érdeklődőket nem diszkriminálhatják,

e) haladéktalanul magyarázatot nyújt az ajánlattételi felhívásban vagy a versenydokumentumokban feltüntetett adatokkal kapcsolatosan, legkésőbb azonban öt munkanapon belül a magyarázatkérés kézbesítését követően, minden érintett érdeklődőnek; az érdeklődő legkésőbb az ajánlattételi határidő letelte előtti hatodik munkanapig folyamodhat magyarázatért,

f) ha olyan beszerzésről van szó, melyre vonatkozóan

1. ellenvetést nyújthat be más személy is, mint államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint, az ajánlattételek benyújtására a 39. § rendelkezéseit, az ajánlatok felbontására a 41. § rendelkezéseit alkalmazzák,

2. más személy nem nyújthat be ellenvetést, csak államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint, az ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban közzétett időpontban és helyen, a 6. bekezdés szerinti módon bontják fel,

g) köteles az ajánlatok kiértékelésére bizottságot létrehozni, ha a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy több mint 40 000 euró amennyiben áruszállításról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, és 200 000 euró építési munkák kivitelezése esetén; a bizottság létrehozásakor a 40. § szerint jár el,

h) az ajánlatok kiértékelésekor a 42. § szerint jár el, valamint az ajánlattételi felhívásban közzé tett kritériumok szerint a 35. § alapján,

i) az ajánlatok kiértékelését követően a 44. § szerint jár el arányos mértékben, a szerződéskötéskor arányos mértékben a 45. § rendelkezéseit alkalmazza; ha megsemmisíti a használt közbeszerzési eljárási módot, értesíti róla az összes pályázót az okok feltüntetésével együtt, és ismerteti az eljárásmódot, melyet alkalmazni fog a beszerzés eredeti tárgyának beszerzésében,

j) meghatározza az ajánlattételi határidőt úgy, hogy az tartalmazza az ajánlat kidolgozására és a versenydokumentumok magyarázatának beszerzésére szükséges időt; a határidő nem lehet 20 napnál rövidebb az ajánlattételi felhívás hivatalnak történő megküldése napjától számítva,

k) meghatározza az ajánlati kötöttség határidejét úgy, hogy figyelembe veszi az ajánlatok kiértékelésére és a sikeres pályázóval történő szerződéskötéshez szükséges időt,

l) előminősítési rendszert hozhat létre és vezethet az ajánlattevőkről a 80. § szerint.

(2) Az ajánlattételi felhívást a közbeszerző elküldi a hivatalnak a 23. § 1. bek. szerinti módon. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza

a) az adatokat a közbeszerzőről és az egyéb kapcsolatteremtési adatokat, elsősorban a címet és a kapcsolattartó helyet, ahol további információk szerezhető be,

b) a beszerzés tárgyáról szóló információkat, főként a beszerzés megnevezését és fajtáját, az áru leszállításának helyét, az építési munkák végzésének vagy a szolgáltatások nyújtásának a helyét, a beszerzés tárgyának rövid leírását,

c) a beszerzés becsült értékét,

d) a versenydokumentumok kikérésének helyét és határidejét, vagy a versenydokumentumok elérhetőségét biztosító tárhelyre való utalást,

e) a közbeszerzésen való részvétel feltételeit,

f) az ajánlatok kiértékelésének kritériumait,

g) annak jelzését, hogy használnak-e elektronikus árlejtést,

h) az ajánlatok benyújtásának határidejét és helyét,

i) az információt, hogy védett műhelyeknek vagy védett munkahelyeknek fenntartott beszerzésről van-e szó,

j) az ajánlatok felbontásának időpontját, óráját és helyét,

k) a szerződés kötelmi idejét (időtartamát), vagy az áru leszállításának, az építési munka megvalósításának vagy a szolgáltatás nyújtásának határidejét,

l) a kiegészítő információkat, ha szükségesek,

m) az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját.

(3) A közbeszerző értékhatár alatti beszerzés esetén köteles elektronikus árlejtést alkalmazni, ha a piacon szabadon elérhető áru szállításáról van szó; ha más beszerzésről van szó, alkalmazhat elektronikus árlejtést.

(4) Az ajánlattételi felhívásban a közbeszerző kizárólagos részvételi jogot köthet ki olyan ajánlattevőknek, amelyeknek védett műhely vagy védett munkahely statútuma van.

(5) A 2. bekezdés szerint kidolgozott és megküldött ajánlattételi felhívást a hivatal a felhívást követő öt napon belül közzéteszi a közlönyben. Az ajánlattételi felhívást az ilyen közzétételt követően legalább három kiválasztott érdeklődőnek is megküldik. Az elküldés időpontját (dátumát) a közbeszerző igazolja.

(6) Ha olyan beszerzésről van szó, melyekkel kapcsolatosan ellenvetést más személy nem nyújthat be, csak államigazgatási hatóság a 137. § 2. bek. b) pontja szerint,

a) a közbeszerző köteles lehetővé tenni a részvételt az ajánlatok felbontásának minden pályázónak, mely az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be,

b) az ajánlatok felbontása előtt ellenőrzik azok sértetlenségét,

c) a közbeszerző vagy a bizottság közzéteszi az összes pályázó üzleti nevét, székhelycímét vagy vállalkozási helyét, valamint javaslatait azon feltételek teljesítésére, melyek számszerűsíthetők a közbeszerző által meghatározott ajánlatértékelési elvek szerint; az ajánlatban feltüntetett többi adat nem nyilvános,

d) a bizottság minden felbontott ajánlatot sorszámmal lát el olyan sorrendben, ahogyan benyújtásra került,

e) a közbeszerző legkésőbb öt nappal az ajánlatok felbontását követően minden pályázónak, mely az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáról; a jegyzőkönyv tartalmazza a c) pont szerint nyilvános adatokat,

f) ha az ajánlatot elektronikus formában nyújtották be, a dokumentumokat az előre közzétett kódolási és rejtjelezési, valamint kommunikációs formában kell benyújtani, és úgy, hogy az ajánlat tartalmát csak az ajánlattételi határidő letelte után lehessen hozzáférhetővé tenni, miközben az ajánlat felbontásán az ajánlat bizottság számára történő elérhetővé tétele értendő; a közbeszerző kizárja azt a pályázót, akinek/amelynek az ajánlata nem tehető elérhetővé.

(7) Ha a beszerzés szolgáltatásnyújtás, melynek tárgya tanácsadói szolgáltatás irányítási területen és ezzel kapcsolatos szolgáltatások, jogi szolgáltatások, képzés és szakirányú képzés, szolgáltatás, melynek tárgya építési felügyelet ellátása vagy egyéb szolgáltatás a 3. sz. melléklet 27. kategóriája szerint, melyek esetében a teljesítés minősége elsősorban az azt nyújtó vagy a jogi személy nevében vagy helyette személyesen végző természetes személy szakképesítésétől és tapasztalataitól függ, a közbeszerző

a) az ajánlattétel értékelési feltételeként használhatja a részvételi kritériumokat és a pályázóval vagy érdeklődővel szerzett korábbi tapasztalatait, mégpedig azon természetes személy vonatkozásában is, aki azt nyújtja, vagy a jogi személy nevében vagy helyette személyesen végzi,

b) nem köteles elektronikus árlejtést alkalmazni és

c) szerződést köthet bármelyik pályázóval, mely teljesítette a részvételi feltételeket, a részvevők sorrendjében az első három hely valamelyikén végzett és ajánlata nem tartalmaz 20%-nál magasabb térítési értéket, mint a sorrendben az első helyen végzett pályázó térítési értéke.

(1) Ha a közbeszerző az 58. §-ban feltüntetett feltételeknek legalább az egyikét teljesíti, egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel, és tárgyal velük a szerződés feltételeiről.

(2) A közbeszerző kidolgozza az értesítést a közvetlen tárgyalásos eljárás megkezdéséről és elküldi azt a hivatalnak a 23. § 1. bekezdésében meghatározott módon, haladéktalanul a tárgyalásokra való felhívás megküldését követően, de legkésőbb 14 nappal a szerződés megkötése előtt. Az értesítésben elsősorban feltünteti

a) a szervezet nevét, címét, statisztikai azonosító számát, a kapcsolattartó személyt, a telefonszámot, a fax-számot, az elektronikus postacímet és a közbeszerző besorolását,

b) a beszerzés tárgyának megnevezését és rövid leírását,

c) a beszerzés becsült értékét,

d) az 58. § használatának feltételét és annak indoklását,

e) az előző, a közbeszerzési eljárásban a beszerzéssel kapcsolatosan használt hirdetményt, ha volt ilyen,

f) a tárgyalásra felszólított érdeklődő vagy érdeklődők nevét, címét, kapcsolattartó személyt, telefonszámát, fax-számát, elektronikus postacímét.

(3) A 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az 58. § c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásokra, ha rendkívüli eseményről van szó külön jogszabály^16a) szerint, és az 58. § e) pontja szerinti eljárásra.

(4) A közbeszerző kérheti bizonylatok benyújtását, melyekkel az érdeklődő igazolja a részvételi feltételek teljesítését a beszerzés tárgyától függően.

(5) A tárgyalásra az 59. § 3. bekezdése szerinti kötelezettségek vonatkoznak.

(1) A közbeszerző értesítést küld a hivatalnak a szerződéskötésről a 23. § 1. bekezdése szerinti módon legkésőbb 14 napon belül a szerzőkötést követően. Az értesítés elsősorban tartalmazza

a) a közbeszerző azonosító adatait,

b) a beszerzés tárgyát,

c) a beszerzés becsült értékét, a szerződéses árat és a szerződéskötés időpontját,

d) az ajánlatot benyújtó pályázók számát,

e) a kizárt pályázók vagy érdeklődők számát,

f) a sikeres pályázó vagy pályázók azonosító adatait,

g) a 101. § szerinti eljárás feltételei bekövetkezésének indoklását.

(2) Az értékhatár alatti beszerzési eljárás összes iratanyagát nyilvántartásba veszik és a szerződéskötéstől számított öt éven át megőrzik.

(1) A hivatal jegyzéket vezet egyes kiválasztott árucikkekről, építési munkákról vagy szolgáltatásokról, melyek a piacon szabadon elérhetők (a továbbiakban „összehasonlító jegyzék”). A piacon szabadon elérhető árucikk, az építési tevékenység vagy szolgáltatás összehasonlító jegyzékbe vételekor a hivatal a leggyakrabban beszerzett, a piacon szabadon elérhető árucikkekből, építési tevékenységekből vagy szolgáltatásokból indul ki. Az összehasonlító jegyzék minden, a piacon szabadon elérhető árucikk, építési tevékenység vagy szolgáltatás esetében tartalmazza annak szóbeli megnevezését, besorolását a fő közbeszerzési szójegyzék szerint, a beszerző azonosító adatait, a piacon szabadon elérhető konkrét árucikk, építési tevékenység vagy szolgáltatás beszerzési árát, és a beszerzési egységárat, melyet az előző naptári negyedév súlyozott átlagos beszerzési árából határoznak meg; a súlyozott átlagárból kiinduló egységár megállapítása céljaira a hivatal az elektronikus piac adataiból, valamint a megvalósult közbeszerzések alapján megszerzett saját tapasztalataiból indul ki.

(2) Az összehasonlító jegyzéket a hivatal közzéteszi a közlönyben és a hivatal honlapján, mindig tíz napon belül azt követően, hogy a megelőző naptári negyedév befejeződött.

(3) A jegyzék létrehozásának, vezetésének, frissítésének és közzétételének részleteit, valamint a szükséges információk beszerzésének módját általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(1) Ha az összehasonlító jegyzékben szerepelő árucikk, építési tevékenység vagy szolgáltatás nyújtásáról van szó, a közbeszerző egy vagy több érdeklődőt tárgyalások megkezdésére szólíthat fel, akikkel/amelyekkel a szerződéses feltételekről tárgyal. A közbeszerző a beszerzés árának meghatározásakor az árat legfeljebb az összehasonlító jegyzékben szereplő súlyozott átlagár összege alapján határozza meg.

(2) A közbeszerző szerződést köt azzal az érdeklődővel, aki/amely a piacon szabadon elérhető árucikket, építési tevékenységet vagy szolgáltatást kisebb áron vagy azonos áron kínálja, mint az 1. bekezdés szerint meghatározott ár.

(3) A szerződés kellékeihez a 99. § 3. bekezdésének első mondatát azonos mértékben alkalmazzák.

(4) Ha a megkötött szerződésekről szóló értesítésekről és az iratanyagok megőrzéséről van szó, a közbeszerző a 102. § rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazza.

(1) A tervpályázat a jelen törvény céljaira az az eljárás, amely lehetővé teszi a tervpályázat meghirdetőjének (a továbbiakban csak „meghirdető”) elsősorban az építőművészet, a területrendezés, az építészet és adatfeldolgozás terén terveket beszerezni, melyeket a bírálóbizottság választ ki a díjazással járó vagy a nélküli tervpályázatra benyújtott tervek közül.

(2) Tervnek a jelen törvény céljaira a résztvevő saját szellemi tevékenységének írásban vagy grafikailag megjelenített eredményét nevezzük, mely a meghirdető számára hasznos mint alapanyag a területfejlesztési dokumentáció, tervdokumentáció vagy más szolgáltatás, főként tanulmány, elemzés, projekt beszerzése esetén.

(3) Meghirdető mindenki, aki tervpályázatot ír ki önkéntesen, vagy ha a törvény így rendelkezik.

(4) Résztvevő mindenki, aki átvette a pályázati feltételeket és azokkal összhangban tervet nyújtott be.

(1) Tervpályázatot alkalmaznak, ha

a) a tervek versenyeztetése része a szolgáltatásnyújtási beszerzéshez vezető eljárásnak, vagy

b) tervek versenyeztetéséről van szó díjak vagy jutalmak odaítélésével.

(2) Kötelezően tervpályázatot alkalmaz

a) a közbeszerző a 6. § 1. bek. a) pontja szerint, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 130 000 euró,

b) a közbeszerző a 6. § 1. bek. b)-f) pontja szerint, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 200 000 euró,

c) a közbeszerző, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 200 000 euró és a tervpályázat

1. távközlési szolgáltatásokra vonatkozik a 2. sz. melléklet 5. kategóriája referenciaszámai szerint, melyek megfelelnek a közbeszerzési szójegyzék CPC 7524, 7525 és 7526-os referenciaszámainak,

2. kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozik a 2. sz. melléklet 8. kategóriája, vagy

3. a 3. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásokra vonatkozik,

d) a beszerző, ha a becsült érték egyenlő vagy több mint 400 000 euró, és a tervpályázat a 8. § 3-9. bek. szerinti tevékenységeket érint.

(3) A becsült érték

a) az 1. bek. a) pontja szerinti tervpályázatok esetén tartalmazza a szolgáltatásnyújtás becsült értékét, beleértve a résztvevők díjainak és jutalmainak értékét,

b) az 1. bek. b) pontja szerinti tervpályázat esetén a résztvevők díjainak és jutalmainak összegét, beleértve a nyújtott szolgáltatás beszerzésének értékét.

(4) A szolgáltatásnyújtási beszerzés becsült értékének kiszámítására az 5. § rendelkezései alkalmazandók.

(5) Tervpályázat esetén nyilvános versenypályázatot vagy szűkített körű versenypályázatot alkalmaznak.

(1) Tervpályázatot rendszerint korlátlan számú résztvevő számára hirdetnek.

(2) Ha a tervpályázat résztvevőinek számát korlátozzák, a tervpályázat hirdetményében meg kell határozni a résztvevők kiválasztásának feltételeit. A résztvevők kiválasztásának feltételeit egyértelműen, érthetően és megkülönböztetés-mentesen kell meghatározni, hogy kellő számú résztvevőnek lehetővé tegye a részvételt, és ezzel hatékony versenyt tegyen lehetővé. A részvevők kiválasztásának feltételei nem korlátozhatják a részvételt a részvevő székhelyének konkrét területhez vagy állam területi részéhez kötésével, sem jogi személyiségi formája iránt támasztott kötelezettséggel.

(3) Nem lehet résztvevője a konkrét tervpályázatnak az, aki a résztvevők kiválasztásának, a benyújtott tervek értékelésének feltételeit kidolgozta, vagy a 106. § 2. bek. l) pontja szerint a versenyfeltételeket hitelesítette, sem hozzá közelálló személy.

(4) A tervpályázaton való részvételért biztosíték letétele nem kérhető.

(5) A tervpályázatot a tervpályázati hirdetményről szóló értesítő közzétételével hirdetik meg.

(6) Ha a 104. § szerinti tervpályázat esete áll fenn, a tervpályázati hirdetmény értesítőjét kézbesítik a kiadóhivatalnak és a hivatalnak. A tervpályázati hirdetmény értesítője közzétételének formájára és módjára a 23. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A tervpályázatot a pályázati feltételek alapján bonyolítják le. A pályázati feltételeknek a tervpályázat hirdetményének nyilvánossá tétele napjától elérhetőeknek kell lenniük. A pályázati feltételek költségei nem haladhatják meg a sokszorosításukkal kapcsolatos kiadások összegét.

(2) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell

a) a pályázat kiírójának azonosító adatait,

b) a tervpályázat tárgyának leírását és terv terjedelmével, tartalmával, formájával kapcsolatos követelményeket,

c) a tervpályázat fajtáját,

d) a résztvevők körét,

e) a pályázati feltételek átvételi határidejét, a tervek benyújtási határidejét és a tervpályázatok kiértékelésének várható határidejét,

f) a bíráló bizottság összetételét, a tagok és póttagok családi és utónevének feltüntetésével,

g) a benyújtott tervek értékelésének szabályait és az egyes kritériumok relatív súlyát,

h) az adatot, hogy a bíráló bizottság döntése kötelező érvényű-e a meghirdetőre nézve, és hogy a megbízást az a résztvevő nyeri-e el, akinek a tervét a bíráló bizottság győztesként hirdette ki, vagy azon résztvevők valamelyike, akiknek a terveit a bíráló bizottság győztesként választotta ki, a bíráló bizottság által felállított sorrendben,

i) a győztes tervért vagy győztes tervekért kiosztható díjak száma és értéke,

j) a pályázati feltételeket teljesítő résztvevőknek kiosztható esetleges jutalmak értéke, amennyiben javaslatukat a bíráló bizottság nem minősítette győztesnek vagy a győztesek egyikének,

k) a résztvevőkkel való kapcsolattartás módja és formája,

l) az adatot, hogy a pályázati feltételeket a nyilvánosságra hozatal előtt külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően¹⁷⁾ hitelesítették, amennyiben az építőművészet, területtervezés vagy építészmérnöki területet érintő tervpályázatról van szó,

m) egyéb adatokat, melyeket a pályázat kiírója célszerűnek tart.

(3) A pályázati feltételeket a tervpályázat kihirdetése után megváltoztatni nem lehet, és egészen a tervpályázati verseny eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírásáig kötelező érvényűek a verseny meghirdetőjére, a bíráló bizottságra és a résztvevőkre nézve.

(1) A meghirdető köteles legkevesebb öttagú bíráló bizottságot összeállítani olyan személyekből, akik képesek lesznek szakmailag elbírálni a pályázati feltételeket és a benyújtott terveket. Ha a résztvevőktől bizonyos szakmai képesítést is megkövetelnek, a bíráló bizottság tagjai legalább egy harmadának azonos vagy egyenértékű szakmai képesítéssel kell bírnia.

(2) A bíráló bizottságnak nem lehet tagja, sem póttagja a konkrét tervpályázaton az a személy, aki a pályázatnak részvevője, vagy résztvevőhöz közel álló személy, annak alkalmazottja, társtulajdonosa vagy munkatársa.

(3) A bíráló bizottság feladata

a) a tervpályázat előtt elbírálni a pályázati feltételeket,

b) ellenőrizni a pályázati feltételek betartását a tervpályázat során,

c) ellenőrizni a benyújtott tervek teljességét a pályázati feltételek szerint,

d) kizárni a határidő után benyújtott terveket vagy a nem megfelelő helyen benyújtott terveket, valamint azon terveket, amelyek esetében sérült az anonimitás követelménye, vagy amelyek más módon nem feleltek meg a pályázati feltételek követelményeinek,

e) kiértékelni a benyújtott terveket a pályázati feltételekben meghatározott követelmények szerint,

f) összeállítani a benyújtott tervek sorrendjét a pályázati feltételekben megállapított követelmények szerint,

g) dönteni a tervekért járó díjak és a részvételi jutalmak odaítéléséről a pályázati feltételek szerint,

h) elkészíteni a jegyzőkönyvet.

(4) A bíráló bizottság a benyújtott terveket az anonimitás megőrzése mellett értékeli és kizárólag a pályázati feltételekben meghatározott követelmények alapján. Az anonimitást egészen a tervek sorrendjéről szóló döntés megszületéséig meg kell őrizni.

(5) A jegyzőkönyvet a bíráló bizottság üléséről, melyen megszületett a döntés a tervek sorrendjéről, valamint a díjak és jutalmak kiosztásáról, a bíráló bizottság összes tagja aláírja. A jegyzőkönyv másolatát kézbesítik a meghirdetőnek és minden résztvevőnek, akinek a tervét a bíráló bizottság értékelte.

(1) A tervpályázat eredményét ugyanolyan módon hozzák nyilvánosságra, ahogyan a tervpályázat meghirdetésére sor került. A tervpályázat eredményét tudatják minden résztvevővel, akinek a tervét a bíráló bizottság értékelte.

(2) Ha a 104. § szerinti tervpályázatról van szó, a tervpályázat eredményéről szóló értesítést kézbesítik a kiadóhivatalnak és a hivatalnak. A tervpályázat eredményeiről szóló értesítés közzétételének formájára és módjára a 22. § 3. bek., a 23. § és az 50. § 5. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(3) A tervek, melyeket díjaztak, vagy amelyekért jutalmat fizettek ki, a pályázat meghirdetőjének tulajdonát képezik. A többi tervet visszaküldik a résztvevőnek.

(4) A terveket, melyek szerzői jogi védelem alá esnek, a pályázat meghirdetője csak a szerző beleegyezésével használhatja. A terv tulajdonjogával együtt nem száll át a pályázat meghirdetőjére a szerzői jog.

(1) A védelmi és biztonsági területet érintő beszerzéskor a közbeszerző vagy beszerző az első cikkely és a második cikkely első része és második része szerint jár el, amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik; nem alkalmazza a 9. § 7. bek., a 22. § 3. bek., a 24. § 1. és 2. bek., a 28. § 1. bek., a 32. §, a 47. §, a 49. § 5. bek., az 50. §, az 51. §, az 55. §, az 58. §, az 59. §, a 64. § 1. és 2. bek., a 65-108. § rendelkezéseit.

(2) Beszállításnak a jelen rész céljaira a védelmi és biztonsági a fő beszerzés bizonyos része minősül, melyet alvállalkozó fog teljesíteni pénzügyi teljesítéssel járó írásos szerződés alapján.

(1) Ha értékhatár feletti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerző és beszerző előzetes időszakos értesítést tehet közzé, melyben feltünteti

a) az áruszállítások vagy áruszállítási keretmegállapodások árucsoportonkénti becsült értékét, melyet az elkövetkező 12 hónapban kíván beszerezni; a termékcsoportokat a közös közbeszerzési szójegyzékre történő utalással határozza meg,

b) a szolgáltatások vagy a szolgáltatásokra kötendő keretmegállapodások becsült értéke a szolgáltatások minden egyes kategóriájában, melyet be kíván szerezni az elkövetkező 12 hónapban,

c) a munkavégzési tevékenységek vagy munkavégzési keretmegállapodások fő jellemzői, melyeket be kíván szerezni.

(2) A közbeszerző és a beszerző előzetes értesítést tesz közzé az 1. bekezdés szerint, minél hamarabb a tervezett beszerzés vagy a beszerzendő keretmegállapodás jóváhagyását követően.

(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.

(4) A közbeszerző és beszerző közbeszerzési eljárást hirdet meg közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés közzétételével, ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzést kíván megvalósítani vagy szűkített körű versenyben, hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben keretmegállapodást kíván kötni.

(5) Ha értékhatár alatti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerzési hirdetményt a közbeszerző és beszerző elküldi a kiadóhivatalnak a közlönyben történő közzététel céljából.

(6) A közbeszerző és beszerző köteles értesítést küldeni a közbeszerzés eredményéről

a) 12 munkanapon belül a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követően a kiadóhivatalnak az európai közlönyben és közlönyben történő közzététel céljából, amennyiben értékhatár feletti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó,

b) 12 munkanapon belül a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követően a közlönyben való megjelentetés céljára, amennyiben értékhatár alatti védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó.

(7) a közbeszerző és beszerző nem küld értesítést tájékoztatás megjelentetése céljából a közbeszerzés eredményéről, ha a közzététel ellentétben állhatna a törvényi rendelkezésekkel, a közérdekekkel, főként a védelmi és biztonsági érdekekkel, sérthetné más személyek jogos érdekeit vagy akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt.

(1) A védelmi és biztonsági terület beszerzési eljárásai a következők

a) meghívásos verseny,

b) nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás,

c) versenypárbeszéd,

d) közvetlen tárgyalásos eljárás.

(2) Versenypárbeszéd alkalmazható, ha rendkívül bonyolult beszerzésről van szó védelmi és biztonsági területen, és meghívásos (szűkebb körű) verseny vagy nyílt hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás nem alkalmazható.

(1) A közbeszerző és beszerző meghatározza a titkos adatok védelmének követelményeit és intézkedéseit, melyeket a pályázó vagy érdeklődő köteles biztosítani. A követelmények és a titkos adatok védelmét szolgáló intézkedések teljesítéséről beterjesztett bizonyítékok a közbeszerzési eljárás minden szakaszában megkövetelhetők. A közbeszerző és beszerző meghatározhatja, hogy a pályázó vagy érdeklődő biztosítsa a titkos adatok védelmét az alvállalkozók részéről is; az köteles követelménynek eleget tenni.

(2) Ha titkos adatokkal egybekötött, titkos adatok védelmét megkövetelő vagy titkos adatokat tartalmazó védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, a közbeszerző és beszerző feltünteti a követelményeket és az intézkedéseket a titkos adatok külön törvény szerinti^17a) biztonságának és védelmének biztosítása érdekében a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről kiadott értesítőben, a versenydokumentumokban és a tájékoztató dokumentumban.

(3) A közbeszerző és beszerző a titkos adatok biztonsága és védelme érdekében megkövetelheti, hogy az ajánlatok rendszeresen tartalmazzák

a) a pályázó és a már kiválasztott alvállalkozó kötelezettségvállalását a titkos adatok biztonságának és védelmének külön törvény szerinti^17a) biztosítása céljából,

b) a pályázó kötelezettségvállalását, hogy az alvállalkozójává váló személytől beszerzi az a) pont szerinti kötelezettségvállalást,

c) az adatokat a már kiválasztott alvállalkozóról, melyek lehetővé teszik, hogy a közbeszerző és a beszerző megállapíthassa, megvannak-e a szükséges kapacitásai számára hozzáférhető vagy az alvállalkozói tevékenysége végzése során elérhetővé váló titkos adatok biztonságának és védelmének biztosítására,

d) a pályázó kötelezettségvállalását a c) pont szerinti adatok rendelkezésre bocsátására közbeszerző és beszerző számára minden új alvállalkozó esetében még az alvállalkozói szerződés megkötését megelőzően.

(4) Amennyiben az összhangban áll a nemzetközi szerződéssel, mely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelmi erővel bír, a közbeszerző és a beszerző elismeri az illetékes tagállami hatóság által kiállított bizonylatot, ha az egyenértékű a külön jogszabály szerint^17a) kiadott bizonylattal. Ez nem befolyásolja az érintett külön jogszabályi^17a) rendelkezéseket.

(1) A közbeszerző és a beszerző a védelmi és biztonsági területet érintő közbeszerzések meghirdetésekor a közbeszerzési hirdetményben, a versenydokumentumokban vagy a tájékoztató dokumentumokban meghatározza a szállítmányok biztonsági követelményeit.

(2) A bizonylatokat, melyekkel a pályázó igazolja képességét a szállítmányok biztonságával kapcsolatos követelmények teljesítésére, az ajánlat részét képezik. A szállítmányok biztonságának teljesítése igazolható

a) igazolással vagy dokumentációval, hogy a pályázó képes teljesíteni a közbeszerző vagy beszerző közbeszerzés tárgyával összefüggő kivitel, szállítás és tranzit kapcsán támasztott követelményeit, beleértve minden, az érintett tagországtól beszerzett támogató dokumentumot is,

b) a teljesítés képességének deklarálásával a közbeszerző és beszerző olyan korlátozásai közepette is, amelyek a termékek és szolgáltatások elárulását, szállítását vagy használatát érintik, vagy olyan következmények közepette, melyek a kivitel ellenőrzéséből vagy biztonsági intézkedésekből fakadnának,

c) a pályázó beszállítói láncának szervezettségéről és elhelyezkedéséről szóló bizonylatokkal és dokumentációval, mely lehetővé teszi a közbeszerző vagy beszerző megrendelései biztonságára vonatkozó, a versenydokumentumokban rögzített követelményeinek teljesítését, és a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy az esetleges változások a beszállítói láncában a szerződés teljesítése folyamán nem fogják kedvezőtlenül befolyásolni a teljesítések biztonságával szemben támasztott követelményeket,

d) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy létrehozza vagy fenntartja a közbeszerző vagy beszerző által megkövetelt kapacitásokat utólagos, válsághelyzet okozta szükségleteinek teljesítésére az egyezményes határidőn belül és feltételek mellett,

e) a pályázó honossági országa hatóságától beszerzett támogató dokumentációjával a közbeszerző vagy beszerző utólagos, válsághelyzet okozta szükségleteinek teljesítésére,

f) a pályázó kötelezettségvállalásával a beszerzés tárgyát képező áruszállítmány karbantartására, korszerűsítésére vagy módosítására,

g) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy haladéktalanul tájékoztatja a közbeszerzőt és a beszerzőt a szervezetében, a beszállítói hálózatában vagy ipari stratégiájában bekövetkező minden változásról, amely hatással lehet a közbeszerzővel vagy beszerzővel szembeni kötelezettségeire,

h) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy a közbeszerzőnek és beszerzőnek rendelkezésére bocsát az egyezményes határidőn belül és feltételek mellett minden speciális eszközt, mely a pótalkatrészek, részelemek, rendszerek legyártásához és a különleges tesztelő berendezések elkészítéséhez szükséges, beleértve a műszaki rajzokat, az engedélyeket és a használati utasításokat, amennyiben elveszíti azt a képességét, hogy ezen árukat maga bocsássa rendelkezésre.

(3) A pályázótól nem követelhető meg, hogy a tagállamtól kötelezettségvállalást szerezzen be, mellyel megsérti az adott tagállam azon jogát, hogy saját belföldi feltételeit juttassa érvényre az áru kiviteli engedélye, a szállítása és tranzitja engedélyezése során a hatályos nemzetközi jog vagy az Európai Unió jogrendje szerinti árukiviteli, -szállítási és -tranzit jogosultság odaítélése idején.

(1) A műszaki alkalmasságot vagy a szakmai alkalmasságot az áru, az építési tevékenység vagy szolgáltatás fajtája, mennyisége, fontossága vagy kihasználása szerint a védelmi és biztonsági beszerzések területén általánosságban bizonyítani lehet

a) a megelőző öt évben leszállított áru vagy nyújtott szolgáltatások jegyzékével, az árak, a szállítási időpontok és a megrendelők feltüntetésével; ha a megrendelő

1. közbeszerző volt a jelen törvény értelmében, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,

2. más személy volt, nem közbeszerző, a teljesítési bizonylatot ez a személy ellenjegyzi; amennyiben ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről,

b) a megelőző öt évben elvégzett építési munkák jegyzékével, csatolva az igazolásokat az építési munkák kielégítő elvégzéséről, az árak, a munkavégzés helyének és határidőnek feltüntetésével, valamint a végrehajtott munkák kereskedelmi feltételek szerinti hozzáadott értével, ha a megrendelő

1. közbeszerző volt a jelen törvény értelmében, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,

2. más személy volt, nem közbeszerző, a teljesítési bizonylatot ez a személy ellenjegyzi; amennyiben ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozik a teljesítésről,

c) a technikusok vagy technikai hatóságok adataival, azok vonatkozásában, akik/amelyek felelősek a minőségellenőrzésért tekintet nélkül arra, milyen szerződéses viszonyban állnak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munka beszerzéséről van szó, azok vonatkozásában, akikhez a pályázó vagy az érdeklődő fordulhat az ezen munkák elvégzése iránti kérelmével,

d) a műszaki felszereltség, valamint a pályázó vagy érdeklődő által használt minőségbiztosítási intézkedések, és tanulmányi vagy kutatási létesítmények leírásával, valamint a szellemi tulajdonjogot érintő belső szabályzattal,

e) a pályázó vagy érdeklődő gyártási kapacitásának ellenőrzésével a közbeszerző vagy beszerző által, vagy annak nevében a pályázó vagy érdeklődő székhelye szerinti ország illetékes hatósága által és e hatóság egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló tanulmányi és kutató eszközök ellenőrzésével, valamint az alkalmazott ellenőrző intézkedések minőségének ellenőrzésével,

f) az irányító alkalmazottak képesítéséről és szakmai gyakorlatáról vagy szakképzettségéről szóló adatokkal, különösen az építési munkák megvalósításáért vagy szolgáltatásnyújtásért felelős személyek vonatkozásában,

g) az environmentális intézkedések feltüntetésével, melyeket a pályázó vagy érdeklődő alkalmaz a szerződés teljesítése során, melynek tárgya építési munka kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, amennyiben az erre alkalmas,

h) ha építési munkákról vagy szolgáltatásról van szó, adatokkal az átlagos éves alkalmazotti létszámról és vezetői alkalmazotti létszámról a korábbi három év alapján,

i) adatokkal a gépi felszereltségről, a műszaki felszereltségről, az anyagellátottságról, az alkalmazotti létszámról, adatokkal a tapasztalatokról, adatokkal a beszállítói forrásokról azok földrajzi elhelyezkedésének feltüntetésével együtt, amennyiben az Európai Unión kívül van a székhelyük, ha a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére állnak a szerződés teljesítése, a közbeszerző vagy beszerző válsághelyzet okozta utólagos szükségleteinek teljesítése, illetve a karbantartás, korszerűsítés vagy a beszerzés tárgyát képező áru kezelése céljából,

j) ha olyan áruról van szó, amely termék, és amelyet

1. mintaként, leírással vagy fényképekkel kell leszállítani,

2. ekvivalencia-nyilatkozattal és kiegészítő dokumentumokkal, a termékek egyezőségének elbírálására jogosult¹⁰⁾ hiteles személyek vagy notifikációs személyek által kiadott minősítő bizonylatokkal,

k) a titkos adatok megkövetelt biztonsága és védelme garantálásának képességét igazoló bizonylattal, ha olyan beszerzésről van szó, amely titkosított adatokkal kapcsolatos, titkosított adatokat követel meg vagy titkosított adatokat tartalmaz.

(2) Ha a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződéssel összhangban áll, a közbeszerző és a beszerző elismeri az illetékes tagállami hatóság által kiállított jogosítványt, amennyiben az egyenértékű a külön jogszabály szerint^17a) kiállított jogosítvánnyal. Ez nem befolyásolja a külön jogszabály szerinti^17a) rendelkezéseket.

(3) A közbeszerző és a beszerző szükség esetén azon érdeklődőknek, akik/amelyek még nem rendelkeznek titkos adatok megismerésére feljogosító engedéllyel, utólagosan biztosíthat időt az ilyen jogosultság megszerzésére. A közbeszerző és a beszerző ezt a lehetőséget és az engedély megszerzésének határidejét feltünteti a közbeszerzési hirdetményben.

(4) A közbeszerző és a beszerző a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződéssel összhangban felkérheti az érdeklődő tagállamának illetések biztonsági hatóságát, hogy vizsgálja felül a felhasználandó helyiségek és berendezések összhangját, a betartandó gyártási és adminisztratív eljárásokat, az információáramlás módszereit és a szerződést végrehajtó alkalmazottak alkalmasságát.

(5) Ha a pályázó vagy érdeklődő objektív okokból nem képes igazolni műszaki alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát a meghatározott bizonylattal, a közbeszerző vagy a beszerző más okiratot is elfogadhat, mely a műszaki alkalmasságot vagy a szakmai alkalmasságot bizonyítja, kivéve az 1. bekezdés k) pontja és a 2. bekezdés szerinti bizonylatot.

(1) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítésben közzéteszi a részvételi feltételeket

a) a személyi alkalmasság vonatkozásának a 26. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vonatkozásában és azok igazolását illetően a 27. § szerint,

c) a műszaki alkalmasság és szakmai alkalmasság vonatkozásában és azok igazolását illetően a 29., 30. és 108. f § szerint.

(2) A részvételi feltételeknek, melyeket a közbeszerző vagy a beszerző meghatároz, arányosaknak kell lenniük és össze kell függeniük a beszerzés tárgyával. A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti a pályázóktól vagy érdeklődőktől a minimális pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassági szint elérését.

(3) A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti, hogy a pályázó vagy érdeklődő bizonyítsa, hogy a székhelye szinti országban jogosult kizárólagos szolgáltatások nyújtására valamely szakma területén, vagy tagja az illetékes szervezetnek; ezt a követelményt a közbeszerző vagy a beszerző közzéteszi a közbeszerzési eljárás hirdetményében.

(4) A közbeszerző és a beszerző az ajánlatok kiértékelésének szempontjait közzéteszi a közbeszerzési eljárás hirdetményében. Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint értékelik ki, a közbeszerző és a beszerző minden egyes kritérium relatív súlyozását meghatározza, amely kifejezhető a maximális értékhatár-tartománnyal. A közbeszerző és a beszerző a relatív súlyozást feltünteti a közbeszerzési eljárásról szóló hirdetményben, a versenydokumentumokban és a tájékoztató dokumentumokban.

(1) Keretmegállapodás megkötéséhez a közbeszerző és a beszerző a 108. c § 1. bekezdése a)-c) pontja szerinti eljárásokat alkalmazza, beleértve az ajánlatok értékeléséhez használt kritériumokat is a 35. és 35. a § szerint.

(2) Keretmegállapodás legfeljebb hétéves időtartamra köthető, a kivételes esetektől eltekintve, amikor a szállított áru, installáció, rendszer becsült élettartama indokolja a hosszabb időt , vagy a technikai problémák, melyeket a beszállító megváltozása okozna. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(3) A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzés eredményéről közzé tett értesítésben feltünteti a keretmegállapodás több mint hétéves időtartamra történő megkötésének indokait.

(4) A közbeszerző és a beszerző a védelmi és biztonsági téren megvalósuló, keretmegállapodáson alapuló beszerzés meghirdetése során a 64. § 3-6. bek. szerint jár el.

(1) Meghívásos versenyben, hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben a közbeszerző és a beszerző korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket/amelyeket ajánlattétel benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre szólít fel, mégpedig legkevesebb háromra. A közbeszerző és a beszerző meghatározhatja az érdeklődők maximális számát is, akiket/amelyeket ajánlattétel benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre szólít fel.

(2) Ha az 1. bekezdés szerint kiválasztott érdeklődők száma a közbeszerző vagy a beszerző szerint nem elégséges a gazdasági versenyhez, a védelmi és biztonsági területen folyó beszerzési eljárást leállíthatja, és újabb hirdetményt küldhet ki közzétételre a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről, mely ugyanolyan adatokat és információkat tartalmaz, mint az eredeti hirdetmény a közbeszerzési eljárás megindításáról, kivéve az új részvételi kérelmek benyújtásának határidejét és a közbeszerzési értesítés megindításáról szóló hirdetmény megküldésének aktuális dátumát.

(3) A közbeszerző és a beszerző felszólítja az eredeti közbeszerzési hirdetmény alapján kiválasztott érdeklődőket, valamint a megismételt közbeszerzési hirdetmény alapján kiválasztott érdeklődőket ajánlattételeik benyújtására vagy a versenypárbeszéden való részvételre. Ez nem befolyásolja a közbeszerzőnek és a beszerzőnek azt a jogát, hogy az eredeti védelmi és biztonsági területen folyó beszerzési eljárást megsemmisítse és új beszerzési eljárást hirdessen meg védelmi és biztonsági területen.

(1) Közvetlen tárgyalásos eljárást védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés esetén a közbeszerző vagy beszerző csak akkor alkalmazhat, ha az alábbi feltételeknek legalább az egyike bekövetkezik:

a) az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben nem került benyújtásra egyetlen ajánlat sem, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a közbeszerző vagy a beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelményeinek, vagy nem került benyújtásra egyetlen részvételi kérelem sem az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzési eljárás feltételei lényegesen nem változnak,

b) az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben benyújtott minden ajánlat szabálysértő volt vagy másként elfogadhatatlan, azzal a feltétellel, hogy az eredeti szerződéses feltételek lényegesen nem változnak; a közbeszerző és a beszerző tárgyal minden pályázóval, aki/amely az előző meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben teljesítette a részvételi feltételeket és a közbeszerző vagy a beszerző követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be,

c) ha válsághelyzet előidézte sürgős okokból nem lehet meghívásos versenyt, sem nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást lefolytatni szűkített határidőkkel sem; válság alatt a jelen törvény céljaira a tagállamban vagy harmadik országban kialakult helyzetet értjük, mely jelentős mértékben meghaladja a mindennapi életben előforduló károkat, és amely komolyan veszélyezteti vagy korlátozza az emberek életét és egészségét, vagy amelynek jelentős hatása van az értéktárgyakra, vagy intézkedéseket követel meg a lakosság létszükségleteinek biztosítása érdekében, vagy fennáll a fenyegetés, hogy ilyen káresemény a közeljövőben bekövetkezik; válság alatt fegyveres konfliktust és háborút is értünk,

d) ha nem a közbeszerző vagy beszerző által okozott rendkívüli esemény miatt, melyet előre látni nem lehetett, valamint a keletkezett időhiány miatt nem valósítható meg szűkített határidős meghívásos verseny, sem nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás,

e) árut, építési tevékenységet vagy szolgáltatásokat műszaki okokból vagy kizárólagos jogokból¹²⁾ fakadó okok miatt csak egy meghatározott ajánlattevő nyújthat,

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatásról van szó, az 1. § 2. bek. h) pontja szerinti kutatási és fejlesztési szolgáltatás kivételével,

g) kizárólag kutatási és fejlesztési célokra legyártott termékekről van szó; ez nem vonatkozik a nyereségszerzést vagy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek fedezetének megteremtését megcélzó gazdasági tevékenységgel összefüggő sorozatgyártásra, h) kiegészítő áruszállításról van szó az eredeti szállítótól a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlására, a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amikor a szállító megváltozása a közbeszerzőt vagy a beszerzőt eltérő műszaki paraméterű anyag megszerzésére kényszerítené, mely össze nem illőséget vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okoznak az üzemeltetésben vagy a karbantartás során; a jelen pont szerinti eljárással megkötött szerződések és az ismétlődő szerződések érvényessége nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a rendkívüli eseteket, amikor a szállított áru, berendezés, rendszerek becsült élettartama azt indokolja, vagy amikor a szállító személyének megváltozásával járó műszaki problémák azt indokolják,

i) olyan áru szállításáról van szó, amelynek árát a tőzsdén jegyzik, és beszerzése az árutőzsdén történik,

j) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól,

k) kiegészítő építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredeti projekt vagy eredeti szerződés nem tartalmaz, és amelyek szükségszerűsége utólag, előre nem látható körülmények miatt merült fel, és a megrendelést az eredeti kivitelező kapja meg, aki/amely az eredeti szerződést teljesíti, az építési munkák vagy szolgáltatások összértéke pedig nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 20%-át, amennyiben a kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez, és

1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől anélkül, hogy azzal a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek aránytalanul nagy nehézségei keletkezzenek, vagy

2. műszakilag és gazdaságilag leválaszthatók ugyan az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,

l) új építési munkákról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek lényege az eredeti kivitelező által megvalósított az azonos vagy hasonló építési munkák vagy szolgáltatások ismétlődése azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban állnak az eredeti projekttel és az eredeti megrendelést meghívásos versenyen, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben adták ki,

2. az eredeti megrendelés becsült értékét az 5. § 2. bek. a) pontja szerint állapították meg,

3. a közvetlen tárgyalásos eljáráson alapuló beszerzésről szóló értesítés már a közbeszerzési eljárás hirdetményének is része volt az eredeti beszerzés meghirdetése során,

4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti beszerzésről megkötött szerződéstől számított öt éven belül kerül sor, kivéve a kivételes eseteket, melyeket a szállított áru, berendezés, rendszer becsült élettartama indokol, vagy azok a műszaki problémák, amelyeket a szállító személyének megváltozása okozna,

m) a Szlovák Köztársaság hadseregének vagy biztonsági erőinek légi vagy tengeri közlekedésével kapcsolatos szolgáltatás beszerzéséről van szó, amennyiben külföldi kiküldetésen vannak vagy kiküldetésre készülnek, és ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek ezt a szolgáltatást olyan ajánlattevőtől kell beszereznie, amely ajánlatának fennállását csak akkora időtartamra garantálja, amely nem teszi lehetővé szűkített határidős meghívásos verseny, sem hirdetménnyel indított közbeszerzés lefolytatását.

(2) Szabálytalan vagy más módon elfogadhatatlan ajánlat a törvény jelen részsének céljaira elsősorban az az ajánlat, amely

a) nem felel meg a közbeszerző vagy a beszerző által támasztott feltételeknek más szempontból, mint a beszerzés tárgya, kivéve a titkos adatok védelmét és biztonságát szolgáló követelményeket,

b) ellentétben áll a törvénnyel,

c) nyilvánvalóan előnytelen feltételeket tartalmaz.

(3) A közbeszerző és a beszerző tárgyalásra szólít fel egy vagy több kiválasztott ajánlattevőt az 1. bekezdésben álló feltételek függvényében, akikkel/amelyekkel a beszerzés feltételeiről folytat tárgyalásokat, főként a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.

(4) A közbeszerző és a beszerző köteles a tárgyalások lefolytatása során egyenlő feltételeket és egyenlő bánásmódot biztosítani minden érdeklődőnek. Tilos információkat adni oly módon, amely valamely érdeklődőket helyzeti előnyhöz juttatna. Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül.

(5) A 3. és 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az árutőzsdén beszerzett áruról folytatott eljárásra.

(1) A sikeres pályázó a védelmi és biztonsági területen elnyert megrendelés egy vagy több részét az általa kiválasztott alvállalkozó(k)nak adhatja ki, ha a közbeszerző vagy a beszerző nem határozott meg követelményeket a harmadik személyek általi alvállalkozói teljesítésekre (a továbbiakban „alvállalkozói teljesítés megrendelése”) vonatkozóan a 2-5. bekezdések szerint, vagy ha az alvállalkozói teljesítés 5. § szerinti becsült értéke kisebb, mint a 4. § 2. bek. meghatározott pénzügyi határérték. Ez nem érinti a közbeszerzőnek és a beszerzőnek azt a jogát, hogy a javasolt alvállalkozót a 6. bekezdés értelmében elutasítsa.

(2) A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti, hogy a pályázók ajánlatukban tüntessék fel a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés összértékéből százalékosan azt a hányadot, amelyet harmadik személyektől kívánnak megrendelni, a beszerzés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyeknek kívánnak kiadni, valamint a javasolt alvállalkozókat a harmadik személyeknek kiadásra szánt beszerzésrész vagy -részek esetében. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, a beszerzés mely javasolt részeire alkalmazza a 108. l § szerinti eljárást, és ezt a pályázók tudomására hozza.

(3) A közbeszerző és a beszerző meghatározhatja a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzés összértékének azt a minimális százalékhányadát (a továbbiakban csak „minimális hányad”), melyet harmadik személyeknek kell kiadni. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázóktól, hogy ajánlataikban feltüntessék a megrendelés azon részét vagy részeit, amelyet harmadik személyeknek kívánnak kiadni a meghatározott minimális hányad keretén belül, és a megrendelés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyéknek terveznek kiadni a meghatározott minimális hányadon felül, és a javasolt alvállalkozókat. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázótól, hogy a meghatározott minimális hányad keretén belüli alvállalkozói részteljesítés megrendelése során a 108. l § szerint járjon el. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, hogy a beszerzés minimális hányadot meghaladó mely részére alkalmazandó a 108. l § szerinti eljárás, és ezt tudatja a pályázókkal.

(4) A 3. bekezdés szerinti minimális hányad a minimális és maximális százalékos hányad értéktartományával kerül kifejezésre, miközben a maximális százalékos hányad nem haladhatja meg a beszerzés értékének 30%-át. A meghatározott minimális hányadnak arányban kell állnia a beszerzés tárgyával, annak értékével, az érintett ipari ágazat jellegével, beleértve az adott piac versenyszínvonalát és az ipari alapstruktúra műszaki kapacitásait.

(5) Ha a közbeszerző és a beszerző meghatározza az alvállalkozói teljesítések odaítélésére vonatkozó követelményeket a 2. vagy a 3. bekezdés szerint, a sikeres pályázót kötelezi, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések kiosztásakor a 108. l § szerint járjon el.

(6) A közbeszerző és a beszerző visszautasíthatja a javasolt alvállalkozót a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzési eljárás folyamatában, vagy a szerződés teljesítése során javasolt alvállalkozót, ha nem felel meg a követelményeknek, amelyeket a közbeszerző vagy a beszerző a közbeszerzési eljárás megindításának hirdetményében meghatározott. A közbeszerző és a beszerző köteles azonnal és írásban tájékoztatni a pályázót vagy a sikeres pályázót a javasolt alvállalkozó elutasításáról, és annak okairól. A sikeres pályázótól nem követelhető meg, hogy megsértse a diszkriminációmentesség elveit az állampolgárság alapján.

(7) A közbeszerző és a beszerző kötelezheti a sikeres pályázót, hogy jelentsen neki minden, az alvállalkozókat érintő változást a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(8) A közbeszerző és a beszerző az 1-7. bekezdés szerint meghatározott feltételeket közzéteszi a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hirdetményben.

(9) Nem tekintendő harmadik személynek a személyek azon csoportja, mely abból a célból jött létre, hogy elnyerje a védelmi és biztonsági területre szóló megrendelést, vagy a döntő befolyás alatt álló cégek.

(10) Döntő befolyás alatt álló cégen az alvállalkozói teljesítés szempontjából olyan jogi személyt értünk, amelyre közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a sikeres pályázónak, vagy amely döntő befolyással bír a sikeres pályázóra, vagy amely a sikeres pályázóval együtt más jogi személy döntő befolyása alatt áll.

(11) Közvetlen vagy közvetett döntő befolyás alatt azt értjük, ha a jogi személy más jogi személy esetében

a) a részvények többségének tulajdonosa, vagy a többségi üzletrész tulajdonosa, vagy

b) a szavazati jog többségével rendelkezik, vagy

c) az igazgató szerv vagy végrehajtó szerv, vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét maga nevezi ki.

(12) A pályázó, aki/amely nem közbeszerző vagy beszerző, ajánlatában feltünteti az alvállalkozók teljes jegyzékét a 9. bekezdés szerint. Ezt a jegyzéket frissíteni kell minden változás esetén.

(1) A sikeres pályázó, mely közbeszerző vagy beszerző, köteles az alvállalkozói teljesítések megrendelése során betartani a védelmi és biztonsági területet érintő beszerzések eljárási rendjét és szabályait.

(2) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, a 108. m § szerint jár el az alvállalkozói teljesítések megrendelése során, ha

a) az alvállalkozói teljesítés becsült értéke egyenlő vagy több mint a 4. § 2. bek. meghatározott pénzügyi határérték, vagy

b) a közbeszerző vagy a beszerző kötelezte a sikeres pályázót, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések megrendelésekor a 108. m § szerint járjon el.

(3) Az alvállalkozói teljesítés becsült értékét az 5. § szerint határozzák meg.

(4) Alvállalkozói teljesítés megrendelésekor, beleértve azt is, amelynek becsült értéke kisebb a 4. § 2. bekezdésében meghatározott pénzügyi határértéknél, az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség és átláthatóság elvét érvényre kell juttatni.

(1) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozói teljesítés megrendelésekor hirdetményt tesz közzé az alvállalkozói teljesítésről. A hirdetmény tartalmazza

a) a sikeres pályázó azonosító adatait és elérhetősége adatait,

b) az áru leszállításának helyét, az építési munkák kivitelezésének helyét vagy a szolgáltatásnyújtás helyét, az alvállalkozói teljesítése tárgyának leírását, annak jellegét, mennyiségét vagy nagyságát, a közbeszerzési szójegyzék szerinti referenciaszámát, a szolgáltatás kategóriáját, ha szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,

c) a szerződés időtartamát vagy az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatásnyújtás megvalósításának határidejét,

d) a szervezet nevét és címét, ahol részletes és kiegészítő anyagok szerezhetők be,

e) a részvételi kérelmek benyújtásának helye és határideje, vagy az ajánlattétel benyújtásának helye és határideje, a nyelv vagy nyelvek, melyeken a részvételi kérelem vagy az ajánlat benyújtható,

f) a megkövetelt biztosítékok vagy garanciák,

g) az alvállalkozók kiválasztásának minőségi feltételei piaci helyzetükre vonatkozóan, valamint az ajánlatok értékelésének kritériumai,

h) egyéb információk, amennyiben szükségesek,

i) a hirdetmény kiküldésének dátuma.

(2) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, kidolgozza az alvállalkozói teljesítés értesítőjét és kiküldi azt a 23. § 1. és 3. bekezdése szerint. A hivatalnak elküldött értesítés nem tartalmazhat más adatokat, csak azokat, amelyeket a kiadóhivatalnak közzétételre elküldött értesítés tartalmazott. Nem változhat a kiadóhivatalnak elküldött értesítés elküldésének keltezése sem.

(3) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, nem köteles hirdetményt közzétenni az alvállalkozói teljesítésről, ha a teljesítés megfelel a 108. j § 1. bek. szerinti közvetlen tárgyalásos eljárás feltételeinek.

(4) A sikeres pályázó, mely nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozási teljesítés hirdetményével azonos módon hirdetmény tehet közzé olyan alvállalkozói teljesítés esetében is, amelyet nem köteles nyilvánosságra hozni.

(5) Az alvállalkozási teljesítés hirdetményében feltüntetik az alvállalkozók kiválasztásának minőségi feltételeit, melyeket a közbeszerző vagy a beszerző határozott meg, esetleg további követelményeket, melyek a kiválasztás céljait szolgálják; ezeknek a kritériumoknak objektívaknak, diszkriminációmentesnek kell lenniük és összhangban kell állniuk a közbeszerző vagy beszerző által érvényesített kritériumokkal a védelmi és biztonsági területet érintő fő beszerzés során. Az alvállalkozó megkövetelt alkalmassági szintjének arányosnak kell lennie az alvállalkozói teljesítés tárgyával és közvetlen kapcsolatban kell állnia azzal.

(6) A sikeres pályázó nem köteles a 108.l § 2. bekezdése szerint eljárni, ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek igazolja, hogy az alvállalkozói teljesítés beszerzési eljárásán egyetlen alvállalkozó sem teljesítette az alvállalkozói hirdetményben közzétett követelményeket, és ezért az ilyen eljárás alkalmazása akadályozná őt abban, hogy a közbeszerző vagy beszerző által a védelmi és biztonsági területet érintő fő beszerzéssel kapcsolatosan megfogalmazott követelményeit teljesíteni tudja.

(1) A hivatal a közbeszerzés központi államigazgatási hatósága. A hivatal székhelye: Pozsony.

(2) A hivatal a székhelyén kívül állandó és ideiglenes munkahelyeket létesíthet. Ezeknek a munkahelyeknek jogalanyiságuk nincs.

(3) A hivatal szervei a következők:

a) a hivatal elnöke,

b) a hivatal két alelnöke,

c) a tanács.

(1) A hivatal élén az elnök áll, akit a kormány javaslatára a Szlovák Köztársaság Nemzeti tanácsa választ meg és hív vissza. A felhívást a hivatal elnöki tisztségére jelölt személyek bejelentésére a kormány legkésőbb 90 nappal a hivatal elnöke megbízatási idejének lejárta előtt teszi közzé, mégpedig a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján és legalább egy országosan terjesztett napilapban. A kormány a hivatal elnöki tisztségére a jelöltet a jelöltek nyilvános meghallgatása alapján választja ki, a meghallgatás része a hivatal irányítási és fejlesztési projektjének bemutatása, melyet a hivatal elnökjelöltje dolgozott ki. A további részleteket a hivatal elnöki tisztségére történő jelölt-kiválasztásról a kormány határozatban szabja meg; a 111.a § 1. bek. a)-c) pontjait arányos mértékben alkalmazzák.

(2) A hivatal elnökét a hivatal alelnökei helyettesítik; a hivatal elnöke meghatározza, hogy mely kérdésekben és milyen sorrendben helyettesítik őt a hivatal alelnökei. A hivatal alelnökeit a kormány nevezi ki és hívja vissza a hivatal elnökének javaslata alapján.

(3) A hivatal elnökének és a hivatal alelnökeinek a megbízatási ideje öt év. Ugyanaz a személy a hivatal elnökét tisztségét vagy a hivatal alelnökének tisztségét legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakon át töltheti be. A hivatal elnöke és alelnökei nem lehetnek politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak a tagjai, nem léphetnek fel nyilvánosan annak nevében vagy nem tevékenykedhetnek azok javára.

(4) A hivatal elnökének hivatali ideje a 3. bekezdés értelmében csak az új elnök kinevezésével jár le.

(1) A hivatal elnökének és alelnökének megbízatása lejár

a) a megbízatási időszak leteltével (110. § 3. és 4. bek.),

b) a tisztségéről való lemondással,

c) a tisztségéből való visszahívással,

d) a halálával, vagy halottá nyilvánításával.

(2) A hivatal elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszahívja hivatalából, ha

a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény elkövetése miatt,

b) jogerős bírói ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől, vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,

c) olyan tisztséget visel vagy tevékenységet végez, mely összeegyeztethetetlen a hivatal elnöki vagy alelnöki tisztségével,¹⁸⁾

d) tisztségét tovább, mint hat egymást követő naptári hónapon keresztül nem látja el,

e) a hivatal nem teljesíti a jelen törvényben előírt feladatait.

(3) A kormány a 2. bekezdésben felsorolt okokból hívja vissza az alelnököt.

(4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa felfüggesztheti a hivatal elnökének tevékenységét a Szlovák Köztársaság kormánya pedig az alelnök tevékenységét, ha ellenük büntetőjogi eljárás indult betöltött tisztségükkel kapcsolatosan.

(1) A tanácsnak kilenc tagja van. A tanács tagja a hivatal elnöke, a hivatal alelnökei és hat személy, akit a kormány nevez ki és hív vissza (a továbbiakban csak „a kormány által kinevezett tanácstagok”). A kormány által kinevezett tanácstagok kiválasztásának módját a kormány határozza meg kormányhatározatban úgy, hogy

a) elegendő időt biztosítva felhívást tesz közzé a kormány által kinevezendő tanácstagok személyére benyújtandó jelöltjavaslatok beterjesztésére,

b) legalább 15 munkanappal a kinevezés előtt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján nyilvánosságra hozza a kormány által kinevezendő tanácstag tisztségére jelölt személyek életrajzát, feltüntetve, hogy hol szereztek szakmai gyakorlatot a közbeszerzés területén és ki jelölte őket,

c) a kinevezést követően a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján tájékoztatást tesz közzé a kormány által kinevezett tanácstagokról, mellékelve minden egyes személy kiválasztásának indokait, és a többi jelölt elutasításának rövid indoklását.

(2) Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztsége lejár a megbízatási idejének letelte miatt, a kormány az új tanácstagot mindig legkésőbb egy hónappal az addigi tanácstag megbízatási idejének letelte előtt nevezi ki, és a kinevezett tanácstag a tisztségét az addigi tanácstag megbízatási ideje lejárati napját követő napon veszi fel.

(3) Nem lehet a tanács tagja a hivatal más alkalmazottja, csak az 1. bekezdés második mondatában érintett.

(4) A tanács elnöke a hivatal elnöke, a tanács alelnökei a hivatal alelnökei.

(5) A tanácsi tagság nem ruházható át más személyre. A kormány által kinevezett tanácstagnak jutalom jár, és joga van a tanács ülésén való részvételével kapcsolatos bizonyított útiköltségei, étkezési és szállásköltségei^18a) megtérítésére.

(6) A kormány által kinevezett tanácstag megbízatási ideje öt év, amennyiben a 7. bekezdés másként nem rendelkezik.

(7) Ha a kormány által kinevezett tanácstag hivatali ideje a megbízatási időszak lejárta előtt véget ér, az új tanácstagot a kormány csak a megbízatási időszak hátralévő részére nevezheti ki.

(8) A részleteket a tanács tevékenységének megszervezéséről, annak ügyrendjéről és a tanácsi határozatok kiadásáról, a kormány által a jelen törvény értelmében kinevezett tanácstagok pénzügyi igényeiről, valamint a kormány által kinevezett tanácstagok jutalmazásáról a tanács statútuma részletezi, melyet a tanács javaslatára a kormány hagy jóvá.

(1) Kormány által kinevezett tanácstaggá az a természetes személy nevezhető ki, aki

a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,

b) jogi cselekvőképessége birtokában van és feddhetetlen,

c) legalább mesterfokú felsőoktatási végzettsége van, és legalább ötéves közbeszerzési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Feddhetetlen személynek számít a jelen törvény céljaira az, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, olyan bűncselekményért, melynél a szabadságvesztés büntetést feltételesen felfüggesztették, vagy közbeszerzéssel összefüggő bűncselekményért; a feddhetetlenséget három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, melyet büntetés-nyilvántartó állít ki.

(1) A kormány által kinevezett tanácstag tisztsége befejeződik

a) a megbízatási időszak leteltével,

b) a tisztségből való visszahívással,

c) a tisztségről történő lemondással,

d) elhalálozással, vagy halottá nyilvánítással.

(2) A kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről történő lemondása akkor válik hatályossá, amikor a tisztségéről való lemondásáról szóló írásbeli értesítést kézbesítik a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének. Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről lemond, tisztségében marad egészen az új tanácstag kinevezéséig.

(3) A kormány visszahívja a kormány által kinevezett tanácstagot. Ha

a) jogerősen elítélték

1. szándékos bűncselekményért,

2. bűncselekményért, mely esetében a szabadságvesztés büntetés végrehajtását feltételesen nem függesztették fel, vagy

3. gondatlanságból elkövetett bűncselekménye közvetlenül összefügg tanácstagi tevékenységével,

b) jogerős bírósági ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől,

c) nem vesz részt a tanács több mint hat egymást követő ülésén, vagy a tanács egyetlen ülésén sem vesz részt egymást követő négy naptári hónapon keresztül.

(1) A tanács dönt a határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről a 139. § 2-4. bekezdése szerint, valamint ügyészi törvényességi óvás esetén, amikor külön jogszabályi előírás szerint^18b) a központi államigazgatási hatóság vezetője hoz döntést.

(2) A tanács dönt a határozatok felülvizsgálatáról is a 139. § 1-4. bekezdése szerint, fellebbezési eljáráson kívül, a 9. a § 10. bekezdése és a 10.a § 3. bekezdése szerinti indítványokról.

(3) A tanács ülését a tanács elnöke hívja össze és vezeti. Távolléte esetén a tanács általa meghatározott alelnöke helyettesíti.

(4) A tanács szavazással dönt. A tanács határozatának elfogadásához az összes tag többségének egyetértése szükséges.

(5) A tanács ülése nem nyilvános.

(6) A tanács szavazásáról jegyzőkönyv készül, melyben feltüntetik az egyes tanácstagok szavazását.

(7) A tanács döntéseit a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke, ha a 142. § 8. bekezdése másként nem rendelkezik. Annak a tanácstagnak, aki nem ért egyet a tanács döntésével, vagy annak indoklásával, jogában áll különvéleményt csatolni a határozathoz. A tanácstag különvéleménye ugyanúgy kézbesítésre és nyilvánosságra hozatalra kerül, mint a határozat többi része.

(8) A tanácstagot kizárják a tárgyalásról és a döntéshozatalból olyan ügyben, amelyben – tekintettel az ügyhöz való viszonyára, az eljárás résztvevőihez vagy azok képviselőihez való viszonyára – kétségbe vonható az elfogulatlansága, vagy ha ugyanezen ügyben az eljárás egy másik szintjén részt vett.

A hivatal

a) kidolgozza a közbeszerzési koncepciót és előkészíti a szakképzési és beiskolázási programokat,

b) államigazgatási feladatot lát el a közbeszerzés területén,

c) felügyeli a közbeszerzéseket,

d) együttműködik az Európai Bizottsággal és biztosítja a tájékoztatási kötelezettségeket az Európai Bizottság felé a jelen törvény terjedelmében,

e) legalább évente egyszer jelentést terjeszt elő a közbeszerzési eredményekről és a közbeszerzés működéséről a kormánynak, kérés esetén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa szakbizottságának is,

f) alkalmi publikációkat ad ki,

g) vezeti a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékét és a közbeszerzésekben való részvételtől eltiltott személyek regiszterét (a továbbiakban csak „eltiltott személyek regisztere”),

h) akkreditálja közbeszerzést végző jogi személyeket és természetes személyeket, valamint engedélyezi és minősíti a közbeszerzés eszközeit és berendezéseit,

i) módszertanilag irányítja a közbeszerzési folyamatok résztvevőit,

j) nyilvánosságra hozza összes módszertani eligazítását a közbeszerzési folyamat résztvevőinek és minden döntését az ellenvetésekről, azok indoklásával együtt,

k) bírságokat ró ki a jogsértésekért,

l) vezeti és a közbeszerző és beszerző számára hozzáférhetővé teszi honlapján az elektronikus dokumentumok mintáit, speciális szoftvereit, melyek megfelelnek a 18. § 4. bekezdése szerinti követelményeknek, és egyéb, az elektronikus kommunikáció biztosításához szükséges kellékeket,

m) közzéteszi honlapján a 101. § 2. bekezdése szerinti közleményeket (hirdetményeket),

n) honlapján információkat tesz közzé a vállalkozókról, akik/amelyek eljárásáról végső döntésben mondták ki, a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatalával együttműködve, hogy a gazdasági verseny korlátozása érdekében szövetkeztek^9a) a közbeszerzés során,

o) a 148. a § szerinti eljárásban a bíróság kérésére állásfoglalást ad ki jogi vagy tárgyi kérdésekben, melyek a jelen törvény megsértésével függenek össze,

p) nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről, koncessziós szerződésekről, keretmegállapodásokról és a szerződésekhez, koncessziós szerződésekhez és keretmegállapodásokhoz csatolt záradékokról a 49. § 5. bekezdése szerint, és közzéteszi azokat,

q) információkat tesz közzé a 9. § 7. bekezdése értelmében, haladéktanul azok kézhezvételét követően,

r) egyéb tevékenységeket végez a jelen törvény értelmében.

(1) A hivatal elektronikus közlönyt ad ki, amelyben nyilvánosságra hozza a közbeszerzésben használt értesítőket (hirdetményeket) és egyéb információkat a jelen törvény értelmében. A hivatal a közlönyt strukturált adatok formájában is elérhetővé teszi, amely lehetővé teszi a további automatizált feldolgozást.

(2) A közlésre beküldött alapanyagok tartalmi és nyelvi helyességéért az a felelős, aki az alapanyagokat közlésre beküldte.

(3) Különleges helye a közlönynek az elektronikus tárhely, amelyen a közbeszerző és a beszerző köteles magának profil létrehozását biztosítani, melyben a törvény által meghatározott információkat és dokumentumokat hozza nyilvánosságra. A közbeszerző és a beszerző elektronikus formában teljesíti profil-létrehozási, valamint azon belüli információ- és dokumentumközlési kötelezettségét, és olyan módon, amilyet a hivatal a közlöny informatikai rendszerének funkció keretében meghatároz.

(4) A hivatal köteles a 3. bekezdés céljainak megfelelően lehetővé tenni a közbeszerzőnek és a beszerzőnek az érintett műszaki határok közt profiljának létrehozását és abban információk és dokumentumok közzétételét.

(5) A hivatal biztosítja a közlöny szabadon elérhető nyilvános részében mindenki számára, hogy aktiválja vagy deaktiválja az információk fogadását a 6. bek. b) pontja szerint minden árura vagy egyes árufajtákra, építési tevékenységekre vagy szolgáltatásokra, összhangban a közbeszerzési szójegyzék osztályozásával a csoportok szintjén. Az információk fogadását az első mondat értelmében aktiválni csak a címnek a hivatal elektronikus kommunikációs rendszerében történő megadását követően lehet.

(6) A hivatal biztosítja

a) minden közbeszerző és beszerző profiljának elérhetőségét ugyanazon a helyen és ugyanazon módon, ahogyan a közlöny elérhetőségét biztosítja, és térítésmentesen szabadon lehetővé teszi a keresést minden profilban és a profilokon át,

b) az információküldést az 5. bekezdés szerinti terjedelemben és címre, közvetlen utalással/elérhetőséggel a 49. a § 1. bek. a) pontja és 2. bek. a) és b) pontja szerint közzétett információra vagy dokumentumra, párhuzamosan közzéteszi azt a profilban,

c) a strukturált információszerzést a közlönyből, és e célra ingyenes közzéteszi az érintett programmodulokat.

(1) A hivatal

a) minden naptári év október 31-éig statisztikai kimutatást dolgoz ki és terjeszt be az Európai Bizottságnak az előző naptári évben megkötött szerződésekről,

b) rendszeresen jelenti az Európai Bizottságnak az összes változást a közbeszerzők jegyzékében és a beszerzők jegyzékében,

c) jelenti az Európai Bizottságnak, hogy a Szlovák Köztársaság mely hatóságai és intézményei állítják ki a 26. § 2. bekezdésében taglalt okiratokat és igazolásokat,

d) tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzés területén hatályos általános érvényű jogszabályok érvényes megfogalmazásáról,

e) jogi személyek vagy természetes személyek bejelentései alapján tájékoztatja az Európai Bizottságot az általános jogi vagy gyakorlati nehézségekről, melyekkel e személyek harmadik országokban találkoztak szolgáltatásnyújtási beszerzések meghirdetése során, vagy amelyek a nemzetközi munkajogi szabályok megsértése miatt keletkeztek harmadik országokban történt beszerzések során,

f) évente tájékoztatja az Európai Bizottságot minden, a 148. a § 8. bekezdése szerint meghozott döntésről,

g) az Európai Bizottság kérésére tájékoztatást ad a jelen törvény szerinti felülvizsgálati eljárásokról,

h) az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tudomására hozza azt a címet, amelyen a gazdasági szereplők (vállalkozók) kérhetik felvételüket a vállalkozói jegyzékbe.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti statisztikai kimutatás tartalmazza,

a) ha közbeszerzőről van szó a 6. § 1. bek. a) pontja értelmében, az adatokat a megkötött értékhatár feletti szerződésekről és a szerződéses árakról

1. az alkalmazott értékhatár feletti beszerzési eljárások szerinti bontásban, elkülönítve az árubeszerzések, az 1. melléklet szerinti építési munkák, valamint a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások szerint, a közös közbeszerzési szójegyzék kategóriái, és a pályázók állampolgársága szerint, akikkel szerződéskötésre került sor, amennyiben ez lehetséges; ha nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásról vagy közvetlen tárgyalásos eljárásról van szó, az 55. § 1. bek., vagy az 58. § szerinti bontásban, a külföldi pályázókkal megkötött szerződések számának feltüntetésével egyenként a tagállamok szerint és külön-külön harmadik országok szerint, valamint a szerződéses árak feltüntetésével.

2. a nemzetközi szerződésből¹⁹⁾ fakadó kivételek alapján,

b) ha közbeszerzőről van szó a 6. § 1. bek. b)-e) pontja értelmében, a közbeszerzők minden kategóriája esetében a tájékoztatást a megkötött értékhatár feletti szerződésekről és a szerződéses árakról az a) pont 1. alpontja és az a) pont 2. alpontja szerinti bontásban,

c) ha beszerzőről van szó, tájékoztatást

1. az értékhatár alatti szerződések összesített árértékéről tagállamok, valamint tevékenységek szerinti tagolásban a 8. § 3-9. bekezdése értelmében,

2. a nemzetközi szerződés20) teljesítésének megfigyeléséhez szükséges adatokról, amennyiben a 8. § 3-7. bek. és 9. bek. b) pontja szerinti tevékenységről van szó, kivéve a 2. sz. melléklet 8. kategóriájában felsorolt szolgáltatásokat, a 2. melléklet 5. kategóriájában található távközlési szolgáltatásokat, melyek megfelelnek a közbeszerzési szójegyzék CPC 7524, 7525 és 7526 kódjának és a 3. sz. melléklet felsorolt szolgáltatásokat,

d) ha védelmi és biztonsági területet érintő beszerzésről van szó, tájékoztatást a megkötött szerződések számáról és a szerződéses árakról, elkülönítve az árucikkek, az építési munkák és a szolgáltatások szerint a közbeszerzési szójegyzék, valamint a közbeszerzési szójegyzék csoport-meghatározó kódjai szerint, az értékhatár feletti beszerzésre alkalmazott eljárások szerinti és tagállamok, valamint harmadik országok szerinti bontásban; ha közvetlen tárgyalásos eljárással megkötött szerződésről van szó, a 108. j § 1. bek. szerinti bontásban is,

e) a nemzetközi szerződések²⁰⁾ alapján megkövetelt információkat.

(1) Ha az Európai Bizottság a szerződéskötés előtt tájékoztatja a Szlovák Köztársaságot azon okokról, melyek a véleménye szerint az Európai Unió kötelező érvényű közös jogi aktusait sértik a közbeszerzés területén, és jóvátételt kér, a 2-4. bekezdés szerint kell eljárni.

(2) A hivatal az 1. bekezdés szerinti tájékoztató kézhezvételét követően 21 napos határidőn belül értesíti az Európai Bizottságot,

a) hogy az 1. bekezdés szerinti jogsértést orvosolta, és mellékeli a bizonyítékot erről a tényről.

b) megalapozott magyarázatot ad, hogy a jogsértés orvoslására miért nem került sor, vagy

c) hogy a beszerzési eljárást felfüggesztette felülvizsgálati eljárás lefolytatása céljából.

(3) A 2. bekezdés c) pontja szerinti megalapozott magyarázatban feltüntethető, hogy az állítólagos, 1. bekezdés szerinti jogsértést a jelen törvény értelmében vetették felülvizsgálat alá. A hivatal köteles az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot.

(4) A hivatal köteles a 2. bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás bejelentését követően haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatása miatt felfüggesztett beszerzési eljárás folytatásáról, vagy az új beszerzési eljárás megindításáról, mely az eredeti beszerzés tárgyára vagy annak egy részére vonatkozik. Ebben az új értesítésben feltünteti, hogy sor került-e jóvátételre, vagy megindokolja, miért nem került sor jóvátételre.

(1) Minősítés alatt a jelen törvény céljaira a közbeszerzésben használt dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek jelen törvénnyel való összhangjának hitelesítését/tanúsítását értjük.

(2) A minősítést a hivatal kérvény alapján végzi el.

(3) A minősítési kérvény tartalmazza

a) a kérelmező üzleti nevét és székhelyét, vagy vállalkozásának helyét,

b) a kérelmező jogi személyiségének formáját,

c) a kérelmező szervezetének statisztikai azonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,

d) a dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek megjelölését, melyeknek a hitelesítését kéri.

(4) A minősítési kérvény mellékletét képezi

a) az összes mintadokumentum, ha dokumentumok hitelesítését kérik,

b) az eljárások és tevékenységek részletes leírása, ha eljárások és tevékenységek hitelesítését kérik,

c) a részletes műszaki sajátosságok leírása, ha eszközök hitelesítését kérik,

d) szakértői vélemény, ha a kérvény elektronikus piac (árlejtés) működtetésének hitelesítésére irányul.

(5) Ha elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszerekről van szó, a hivatal a minősítést kizárólag csak az adott szakterület vagy ágazat szakértőjének vagy szakértői intézetének²¹⁾ az elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszeréről kiadott szakvéleménye alapján hajtja végre.

(6) A szakértő vagy szakértői intézet az elektronikus árlejtés megvalósítását szolgáló rendszer szakmai megítélésekor megvizsgálja és tanúsítja, hogy az elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló rendszer

a) alkalmas elektronikus árlejtés megvalósítására,

b) biztonságos az általa fogadott, kiküldött és feldolgozott adatok védelme szempontjából,

c) teljesíti – a jelen törvénnyel összhangban – az elektronikus árlejtés megvalósításával szemben támasztott követelményeket a 9. § 3. bek. és a 18. § 4. bek. b)-h) pontja szerinti feltételek betartása mellett,

d) képes teljes mértékben, pontosan és kitörölhetetlenül rögzíteni az elektronikus árlejtés teljes lefolyását.

(7) A hivatal a minősítési kérvényről a kérvény kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt. Ha a minősítési kérvény nem felel meg elvárt követelménynek, a hivatal felszólítja a kérvényezőt, hogy a megadott határidőn belül egészítse ki azt. Ha a kérvényező a megadott határidő alatt nem nyújtja be a kiegészítést, a hivatal leállítja az eljárást és a kérvényt az összes melléklettel együtt visszaküldi.

(8) A minősítési határozat tartalmazza a mintadokumentumot, az eljárás vagy tevékenység részletes leírását, vagy az eszköz típusjelölését, melyre a minősítés vonatkozik. A minősítési határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet, és a döntés bíróságon sem vizsgáltatható felül.

(9) A hivatal a minősítési határozatot saját kezdeményezésre megsemmisíti, ha ellentétet állapít meg a minősített dokumentum, eszköz, eljárás vagy tevékenység és a jelen törvény rendelkezései között.

(10) Elektronikus árlejtés csak elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló minősített rendszerrel hajtható végre.

(1) Az a személy, aki/amely a közbeszerzési eljárásban tevékenységéhez minősített dokumentumokat, eljárásokat, tevékenységeket vagy eszközöket használ, kérheti az akkreditációját.

(2) A hivatal adja ki az akkreditációt, mely tartalmazza

a) a 116. § 3. bek. a)-c) pontja szerinti adatokat,

b) a minősített dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek jelzéseit , melyeket a kérvényező használ,

c) a hivatal határozatának jelzését a dokumentumok, eszközök, eljárások és tevékenységek b) pont szerinti akkreditálásáról.

(3) Az akkreditációt az akkreditált személyek jegyzékébe történő felvétellel hajtják végre, a jegyzéket a hivatal vezeti. Az akkreditált személyek jegyzéke minden egyes akkreditált személy esetében tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat.

(4) A hivatal törli az akkreditált személyt az akkreditált személyek jegyzékéből, ha

a) megállapítja, hogy megszegte az 5. bekezdés szerinti kötelességeket,

b) az akkreditált személy ezt kérvényezi,

c) az akkreditált személy megszűnik, elhalálozik, vagy jogerősen halottá nyilvánítják.

(5) Az akkreditált személy köteles tevékenységét a közbeszerzés során kizárólag a minősített dokumentumok, eszközök, eljárások vagy tevékenységet közvetítésével végezni.

(6) Közbeszerzési tevékenységeket a közbeszerző, a beszerző és a 7. § szerinti személy végezhet mint akkreditált személy is, vagy akkreditált személy közvetítésével.

(1) A hivatal vezeti azon gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékét, amelyek igazolták alkalmasságukat a szerződéskötésre vagy keretmegállapodások megkötésére a közbeszerzési eljárásokban, és a jegyzékbe vételt kérték. A gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás részvételi feltételeinek teljesítését a 26. §-ban taglalt adatokkal és iratokkal igazolja, amelyeket a gazdasági szereplők jegyzékében feltüntetnek.

(2) A gazdasági szereplők jegyzéke nyilvános, szabadon hozzáférhető jegyzék, amibe bárki betekinthet és amelyből bárki kivonatot készíthet. Az adatokat a gazdasági szereplők jegyzékéből a 131. § a)-d) pontja szerint a hivatal saját honlapján teszi közzé.

(3) A gazdasági szereplők jegyzékében feltüntetett adatok minden közbeszerző és beszerző számára hatályosak, azokat a közbeszerzési eljárás során nem kell felülvizsgálni, és a közbeszerző vagy a beszerző köteles a közbeszerzési eljárásban való részvételi feltételek megítélése céljából a 26. § értelmében biztosítani, hogy a részvételi feltételek teljesítésének igazolását a gazdasági szereplők jegyzékéből kikért adatok bizonyítsák, vagy a hivatal igazolása arról, hogy az adat nem szerepel a gazdasági szereplők jegyzékében a 133. § 2. bekezdése szerint.

(4) A közbeszerző vagy a beszerző ellen, aki/amely a jegyzékbe vétel megbízhatósága alapján jár el, a gazdasági szereplő, akit/amelyet a bejegyzés érint, nem élhet ellenvetéssel, hogy a bejegyzés nem felel meg a valóságnak.

(5) A jegyzékbe vétel hároméves érvényességi idővel történik meg.

(6) A gazdasági szereplő, amelynek székhelye vagy vállalkozási helye más tagállam területén van, a jegyzékbe vétel céljaira vagy adatváltozások bejegyeztetésekor a gazdasági szereplők jegyzékébe, jogosult egyenértékű iratokat benyújtani, melyeket a másik tagállam illetékes hatóságai állítottak ki, vagy igazolást benyújtani a hasonló jegyzékbe történt felvételről, vagy más egyenértékű okiratot, melyet a másik tagállam illetékes hatósága állított ki és az tartalmazza azon tények igazolását, melyek a bejegyzés tárgyát képezik, vagy az adatváltozásokat érintik a gazdasági szereplők jegyzékében.

(7) A hivatal biztosítja, vagy a gazdasági szereplők jegyzékének funkcióin keresztül lehetővé teszi a keresést a jegyzékben, és tájékoztató jelleggel a vállalkozók csoportosításának olyan módját, mely figyelembe veszi az egyes adatokat és a jegyzékbe felvett értékeket, vagy ezek kombinációit.

(8) A nyilvánosság számára hozzáférhető adatok és dokumentumok gazdasági szereplők jegyzékében történő közzététele céljaira a 20. § első és második mondatának rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.

(9) A gazdasági szereplők jegyzéke a közigazgatási informatikai rendszer része, melynek rendszergazdája a hivatal.

(1) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe való felvétel kérvénye tartalmazza

a) a gazdasági szereplő üzleti nevét vagy a vállalkozás nevét és helyét, vagy a gazdasági szereplő székhelyét,

b) a vállalkozás tárgyát,

c) a vállalkozás jogi formáját,

d) a szervezet statisztikai azonosító számát,

e) a statutáris szerv tagjainak jegyzékét, családi és utónevük, valamint születési dátumuk feltüntetésével,

f) elérhetőségi adatokat elektronikus kommunikáció céljából,

g) ha a gazdasági szereplő regisztráltatni kívánja magát az elektronikus piacon, az egyetértő nyilatkozatát az ilyen regisztrációval és egyetértő nyilatkozatát az elektronikus piac üzleti feltételeivel,

h) a keltezést és a gazdasági szereplő nevében eljárásra jogosult személy hiteles elektronikus aláírását vagy saját kezű aláírását.

(2) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe való felvétel kérvényének mellékletei a 26. § 2. bek. szerinti dokumentumok.

(3) A kérvény elektronikus berendezések közvetítésével is benyújtható, hiteles elektronikus aláírással ellátva. Ha a kérvény mellékleteinek eredeti példánya elektronikus formában nem létezik, papír alapú okiratként kézbesítik azt a hivatalnak.

(4) A kérvény mintáját a hivatal saját honlapján teszi közzé, mégpedig elektronikus formanyomtatványként.

(5) Az 1. bekezdés g) pontja szerinti célra a hivatal köteles elérhetővé tenni az elektronikus piac (árlejtés) üzleti feltételeit a kérvénnyel együtt.

(1) Ha a kérvény nem felel meg az összes megkövetelt elvárásnak, a hivatal felszólítja a gazdasági szereplőt (vállalkozót), hogy a megadott határidőben egészítse ki azt. Ha a megadott határidőben a gazdasági szereplő nem nyújtja be a kiegészítést, a hivatal az eljárást leállítja és a kérvényt a mellékletekkel együtt visszaküldi.

(2) A hivatal a gazdasági szereplőt a kérvény kézbesítése napjától számított 15 napon belül felveszi a jegyzékbe, és ha a kérvény nem felel meg az elvárásoknak, a kiegészítések benyújtásának napján.

(3) A hivatal nem veszi fel a jegyzékbe azt a gazdasági szereplőt, amely nem felel meg a közbeszerzési eljárásban való, a 26. § 1. bekezdésében taglalt részvételi feltételeknek.

(4) Ha a gazdasági szereplő kérvényében egyetértőleg hozzájárul regisztrálásához az elektronikus piacon, a hivatal erről a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzéssel együtt értesíti a belügyminisztériumot.

A gazdasági szereplők jegyzéke tartalmazza

a) a gazdasági szereplő (vállalkozó) üzleti nevét és székhelycímét,

b) a vállalkozás tárgyát,

c) a szervezet statisztikai azonosító számát,

d) a regisztrációs számot,

e) a 26. § 2. bekezdésében taglalt iratok jegyzékét, melyekkel a gazdasági szereplő a személyi alkalmasságra vonatkozó részvételi feltételek teljesítését igazolta,

f) a statutáris szerv tagjainak jegyzéke családi és utónevük feltüntetésével, a jegyzékbe vételi kérvény alapján.

(1) Ha adatváltozás következik be a 129. § 1. bek. a)-e) pontja értelmében, a gazdasági szereplő köteles jelenteni azt a hivatalnak 30 napon belül az adatváltozás beálltát követően, a változást igazoló friss bizonylat mellékelésével. Ha a gazdasági szereplő elektronikus levélcíme változik, vagy regisztráltatni szeretné magát az elektronikus piacon, tudatja azt a hivatallal; a 129. § 5. bek. rendelkezései egyenlő mértékben hatályosak. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti értesítést a gazdasági szereplő az adatváltozásról szóló értesítő alkalmazásával hajtja végre, amelynek mintáját a hivatal saját honlapján közzéteszi, mégpedig elektronikus formanyomtatványként.

(3) Az 1. bekezdés szerinti értesítés elektronikus berendezésekkel is benyújtható, hiteles elektronikus aláírással aláírva. Ha a mellékletek eredeti példánya elektronikus formában nem létezik, papír alapú okiratként kézbesítik azt a hivatalnak.

(4) Az adatváltozási értesítések ügyintézésére és az adatváltozások bejegyzésének határidőire a gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzési kérvényre vonatkozó rendelkezések azonos mértékben érvényesek.

(5) A hivatal a gazdasági szereplők jegyzékében az adatokat a bejelentett változások és beküldött iratok alapján frissíti. Adatfrissítési célokra az informatikai rendszer fenntartója vagy működtetője köteles a hivatalnak az általa kezelt informatikai rendszerből friss adatokat szolgáltatni, külön törvény szerint^12a) készült elektronikus másolat formájában.

(6) A hivatal meghosszabbítja a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzés érvényességét, ha a gazdasági szereplő legkésőbb 30 nappal a bejegyzés érvényességének lejárta előtt új kérvényt nyújt be a 129. §-ban taglalt iratokkal együtt, és ha teljesíti a közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § 1. bek. szerinti feltételeit.

(1) A hivatal a gazdasági szereplőnek (vállalkozónak), akire/amelyre a bejegyzés vonatkozik, kivonatot ad ki a gazdasági szereplők jegyzékéből, mégpedig külön jogszabály szerint^12a) készült elektronikus másolat formájában.

(2) A hivatal térítésmentesen nyújt a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek a pályázóra vagy érdeklődőre vonatkozó adatokat a gazdasági szereplők jegyzékéből, vagy hozzáférést biztosít ezen adatokhoz, vagy igazolást ad ki, hogy a gazdasági szereplők jegyzékébe nincsenek adatok bejegyezve, mégpedig haladéktalanul azt követően, hogy a közbeszerző vagy a beszerző adatokat kér.

(1) A hivatal törli a gazdasági szereplők jegyzékéből

a) a természetes személyt, aki elhalálozott vagy halottá lett nyilvánítva,

b) a jogi személyt, mely megszűnt,

c) azt, aki a törlését írásban kérte.

(2) A hivatal úgy dönt, hogy a törli a gazdasági szereplők jegyzékéből azt, aki megszűnt teljesíteni a közbeszerzési eljárásban való részvétel 26. § 1. bek. szerinti feltételeit.

(3) Ha olyan gazdasági szereplőről (vállalkozóról) van szó, amelyet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltottak, a hivatal a közbeszerzési eljárástól eltiltó határozatában a gazdasági szereplők jegyzékéből való törléséről dönt. Ha más gazdasági szereplőről van, mint amely az első mondatban szerepel, a hivatal értesíti a gazdasági szereplők jegyzékéből való 2. bekezdés szerinti törlésének feltárt okairól, és felszólítja, hogy az értesítés kézbesítését követő 15 napon belül foglaljon állást az ügyben. Ha ezen határidőben a gazdasági szereplő nem foglal állást, vagy állásfoglalásából nem következik egyértelműen, hogy a törlésére nincs ok, a hivatal a gazdasági szereplő jegyzékből való törléséről dönt.

(4) Ha a gazdasági szereplőt törölték a gazdasági szereplők jegyzékéből, ismételten a gazdasági szereplők jegyzékébe csak akkor jegyezhető be, ha megszűnik az ok, amely miatt a gazdasági szereplők jegyzékéből törölték.

(5) Ha olyan gazdasági szereplőről van szó, amely regisztrálva van az elektronikus piacon, a hivatal értesíti a belügyminisztériumot a gazdasági szereplő törléséről a gazdasági szereplő törlésével egyidőben.

Felülvizsgálati eljárás a jelen törvény értelmében:

a) a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, vagy a 7. § szerinti személynek benyújtott jogorvoslati kérelem a szerződés, a keretmegállapodás megkötése előtt vagy a tervpályázatban,

b) a közbeszerzés felügyelete.

(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek/amelynek jogai vagy törvény által védett érdekeit megsértette, vagy megsérthette a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy eljárása, jogorvoslati kérelmet nyújthat be

a) a szerződéskötési vagy koncessziókötési szándék ellen a 22. § 6. bek. alapján közzétett munkák esetében, a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. feltüntetett feltételek ellen,

b) a versenydokumentumokban vagy más, a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy által feltüntetett feltételek ellen az ajánlattételi határidő keretén belül, vagy a tervpályázat közzétett feltételei ellen a tervjavaslatok benyújtási határidején belül.

(2) A jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérvényező azonosító adatait,

b) a közbeszerző, beszerző vagy a 7. § szerinti személy azonosító adatait,

c) a közbeszerzés megjelölését, mely ellen a jogorvoslati kérelem benyújtásra került,

d) az eljárás megsértésének megjelölését az 1. bekezdés szerint,

e) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,

f) a kérvényező javaslatát a jogorvoslati kérelem megoldására,

g) a kérvényező aláírását vagy a kérvényező nevében eljárásra jogosult személy aláírását.

(3) Az írásos jogorvoslati kérelmet kézbesíteni kell a közbeszerzőnek, beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek

a) tíz napon belül a hirdetmény megjelenési napját követően

1. a 22. § 6. bek. szerint az európai közlönyben, ha a jogorvoslati kérelem munkavégzési szerződés vagy koncesszió megkötésének szándéka ellen irányul,

2. az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek. a) pontja, a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint az európai közlönyben, ha értékhatár feletti megrendelésről, építési munkákra vonatkozó koncesszióról és tervpályázatról van szó, és ha a jogorvoslati kérelem a hirdetményben szereplő feltételek ellen irányul,

3. az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek. b) pontja, vagy a 108.b § 4. bek. szerint a közlönyben, ha értékhatár alatti megrendelésről és szolgáltatásnyújtási koncesszióról van szó, és ha a jogorvoslati kérelem a hirdetményben szereplő feltételek ellen irányul,

b) tíz napon belül a versenydokumentumok vagy más dokumentumok átvételét követően, melyeket az ajánlattételi határidőben bocsátottak rendelkezésre, vagy a versenydokumentumokban szereplő feltételek esetén, melyeket a tervpályázat ajánlattételi határidején belül bocsátottak rendelkezésre, ha a jogorvoslati kérelem a versenydokumentumokban vagy más, az ajánlattételi határidőben rendelkezésre bocsátott dokumentumokban szereplő feltételek ellen irányul, vagy az ajánlattételi határidőben rendelkezésre bocsátott versenyfeltételek ellen irányul,

c) tíz napon belül az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívás átvételének vagy közzétételének napjától számítva, ha a jogorvoslati kérelem az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívásban szereplő feltételek ellen irányul.

(4) Ha a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza az előírt kellékeket, a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy legkésőbb három napon belül a jogorvoslati kérelem kézhezvételének napjától számítva a hiányosságok kiküszöbölésére szólítja fel a kérvényezőt. A kiegészített jogorvoslati kérelmet legkésőbb három napon belül kell benyújtani a felhívás kézbesítésének napjától számítva.

(5) Ha a kérvényező a jogorvoslati kérelmet nem nyújtja be a 3. és 4. bekezdés szerinti határidőkön belül, vagy ha a jóvátételi kérelem a hiányosságok kiküszöbölésére történő felszólítás után sem felel meg az előírásoknak, a jóvátételi kérelmet elutasítja, és a kérvényezőnek a jóvátételi kérelem elutasításáról szóló határozatot az indoklással együtt írásban megküldi, öt napon belül a jóvátételi kérelem kézhezvételének napjától számítva, vagy a hiányosságok eltávolítására 4. bekezdés szerint megszabott határidő lejártát követően. Az ellenvetés benyújtásának joga a 138. § 2. bek. a)-c) pontjai értelmében megszűnik, ha a jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra a közbeszerzőnek, a beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek a 3. bekezdésben taglalt határidőn belül.

(6) A közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy a teljes jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül a 3. bekezdés szerinti határidőben kézbesíti

a) a kérvényezőnek és az összes ismert pályázónak, érdeklődőnek vagy résztvevőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről, az indoklással együtt, valamint a jogorvoslat végrehajtásának módjáról és határidejéről, vagy

b) a kérvényezőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem elutasításáról és annak okairól.

(7) A közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy ugyanazon ügyben jogorvoslati kérelemmel már nem foglalkozik, amelyben egyszer már eljárt a 6. bekezdés értelmében. Ezt a tényt a 6. bekezdésben taglalt határidőben a kérvényező tudomására hozza annak feltüntetésével, hogy milyen módon zárult le az ügy. Az ilyen értesítést a jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről szóló értesítésként kell kezelni.

(8) A jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről szóló értesítés, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásos értesítés kézbesítése, vagy a 6. bekezdés, illetve a 7. bekezdés szerinti kötelességek elmulasztása feljogosítja a kérvényezőt, hogy ellenvetést nyújtson be az ügyben.

(9) Ha olyan beszerzésről van szó, mely esetében más személy is nyújthat be ellenvetést, nemcsak a 137. § 2. bek. b) pontja szerinti államigazgatási hatóság, a közbeszerző, beszerző és a 7. § szerinti személy köteles a hivatalnak három napon belül azt követően, hogy e tényről tudomást szerzett, írásbeli tájékoztatást küldeni arról, hogy

a) minden érdeklődőnek kézbesítették az értesítést az érdeklődők kiválasztásának eredményéről az 52. § 1. bek., az 56. § 1. bek., a 60. § 3. bek., a 85. § 1. bek., a 105. § 2. bek. vagy a 108.i § 1. bek. szerint, a kézbesítés időpontjának feltüntetésével, amennyiben érdeklődők kiválasztására sor kerül,

b) minden pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek kézbesítették az értesítést a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról, a kézbesítés időpontjának feltüntetésével,

c) nem került sor egyetlen pályázó, érdeklődő és résztvevő kizárására sem az „Egyebek” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontását követően,

d) nem került sor egyetlen pályázó, érdeklődő és résztvevő kizárására sem a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontását követően,

e) minden pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek kézbesítették az ajánlatok vagy tervjavaslatok kiértékelésének eredményét, a kézbesítés időpontjának feltüntetésével.

(10) A közbeszerző, a beszerző és a 7. § szerinti személy azt követően, hogy az ellenvetéseket neki kézbesítették, a 138. § d)-g) pontja értelmében saját kezdeményezésre jogosult a jóvátételre abban az ügyben, amely tárgya az ellenvetésnek; a 6. bekezdés a) pontjának rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazandók.

(1) A hivatal felügyeletet gyakorol a közbeszerző, beszerző vagy a 7. § szerinti személy (a továbbiakban csak „ellenőrzött”) kötelességeinek betartása felett.

(2) A hivatal a felügyelet során

a) dönt a pályázók, érdeklődők, résztvevők, vagy azon személyek jogorvoslati beadványairól, akiknek/amelyeknek jogait vagy törvény által védett érdekeit sértette vagy sérthette az ellenőrzött eljárása,

b) dönt az államigazgatási hatóságok kifogásairól, melyeket az adott ügyben fennálló törvényes érdekük hitelesít, amennyiben az ellenőrzöttnek pénzeszközöket nyújtottak európai uniós forrásokból áru szállítására, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására,

c) ellenőrzi az ellenőrzött által megszervezett beszerzési eljárások és tervpályázatok lefolytatását,

d) bírságokat szab ki a szabálysértésekért,

e) egyéb tevékenységeket végez a jelen cikkely értelmében.

(3) A felügyeletet végző személyek kötelesek a felügyelet gyakorlása során betartani titoktartási kötelezettségüket azon tényeket illetően, melyekről tisztségük végzésével kapcsolatosan szereztek tudomást, még az ügyben meghozott határozat kiadását követően is, hacsak e kötelességük alól közérdekből, a nyilvánosság írásbeli tájékoztatása céljából a hivatal elnöke fel nem menti őket. Nem tekinthető a titoktartási kötelezettség megszegésének

a) az ilyen információk felhasználása a felügyeleti tevékenység céljaira; ezzel azonban a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség^17a) nem sérül,

b) az ilyen információk bíróságoknak való rendelkezésre bocsátása peres eljárás céljaira; ezzel azonban a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség^17a) nem sérül.

(1) A kifogás benyújtását meg kell előznie a közbeszerzőhöz, beszerzőhöz vagy a 7. § szerinti személyhez benyújtott jogorvoslati kérvénynek. Ez a kötelesség nem vonatkozik a 2. bekezdés d)-g) pontjai szerint benyújtott kifogásokra és az államigazgatási hatóság által, a 137. § 2. bekezdésének b) pontja szerint benyújtott kifogásokra.

(2) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek/amelynek jogai vagy törvény által védett érdekei érintettek voltak vagy lehettek az ellenőrzött eljárásával, vagy az államigazgatási hatóság a 137. § 2. bekezdésének b) pontja szerint (a továbbiakban csak „kezdeményező”) a szerződés, a koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt kifogást nyújthat be

a) a szerződéskötési, koncessziókötési szándék ellen a 22. § 6. bekezdése szerinti munkák esetében, az 50. § 4. bek., 67. § 2. bek., 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerinti hirdetményben feltüntetett feltételek ellen,

b) a versenydokumentumban vagy az ajánlattételi határidőben kiadott más dokumentumokban feltüntetett feltételek ellen, vagy a tervpályázatok versenyfeltételei, illetve a tervpályázatok ajánlattételi vagy tervbenyújtási határidejében kiadott versenyfeltételek ellen,

c) az ajánlattételi vagy tervpályázati felhívásokban kiadott feltételek ellen,

d) az 52. § 1. bek. és a 82. § 1. bek. szerinti meghívásos (szűk körű) verseny, az 56. § 1. bek. és 85. § 1. bek. szerinti nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárás, a 60. § 3. bek. szerinti versenypárbeszéd, a 105. § 2. bek. szerinti tervpályázat érdeklődőinek kiválasztása ellen, vagy a védelmi és biztonsági területet érintő, a 108.i § 1. bek. szerinti beszerzési eljárás érdeklődőinek kiválasztása ellen,

e) a pályázó, az érdeklődő vagy a résztvevő kizárása ellen,

f) az ajánlatok vagy tervjavaslatok kiértékelése ellen,

g) az ellenőrzöttnek másokkal, mint az a)-f) pontokban feltüntetettekkel szembeni lépései ellen.

(3) A kifogáskezelési eljárást külön-külön folytatják le a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogásokról, és a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról; a 21. bekezdés rendelkezéseit ez nem befolyásolja. A kifogáskezelési eljárás kezdőnapja

a) ha a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogásokról van szó, a 136. § 9. bek. a) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, amennyiben érdeklődők kiválasztásáról van szó, vagy a 136. § 9. bek. b) pontja vagy c) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, annak függvényében, hogy melyik tény következik be később,

b) ha a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról van szó, a 136. § 9. bek. e) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, amennyiben érdeklődők kiválasztásáról van szó, vagy a 136. § 9. bek. b) pontja vagy d) pontja szerinti információ kézbesítésétől számított tizenegyedik nap, annak függvényében, hogy melyik tény következik be később.

(4) A kifogáskezelési eljárás résztvevője minden kezdeményező és az ellenőrzött. A hivatal értesítést tesz közzé a kifogáskezelési eljárás megindításáról a közlönyben, legkésőbb három munkanappal azt követően, hogy az eljárás megkezdődött.

(5) A kifogásokat iratként nyújtják be, és kötelezően kézbesíteni kell azokat a hivatalnak és az ellenőrzöttnek legkésőbb tíz napon belül azt a napot követően, amikor

a) a kifogáskezelési kérvény elintézésnek eredményét, vagy a kifogáskezelési kérvény elutasításáról szóló határozatot írásban kézbesítették, ha az ellenőrzött teljesítette 136. § 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességét,

b) letelt a kifogáskezelési kérvény elintézésnek eredményéről, vagy a kifogáskezelési kérvény elutasításáról szóló írásos határozat kézbesítésének határideje, ha az ellenőrzött nem teljesítette 136. § 6. vagy 7. bek. szerinti kötelességét,

c) sor került az érdeklődők kiválasztásáról szóló értesítés átvételére, meghívásos versenyben az 52. § 1. bek. ás a 82. § 1. bek. szerint, nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban az 56. § 1. bek. és a 85. § 1. bek. szerint, versenypárbeszédben a 60. § 3. bek. szerint, a tervpályázatot a 105. § 2. bek. szerint, vagy védelmi és biztonsági beszerzés esetén a 108.i § 1. bek. szerint, amennyiben a kifogások az érdeklődők kiválasztása ellen irányulnak a meghívásos versenyben, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban vagy a versenypárbeszédben, vagy a pályázók kiválasztása ellen a tervpályázatban, vagy a résztvevők kiválasztása ellen a védelmi és biztonsági beszerzés esetén,

d) sor került a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról szóló értesítés átvételére, ha a kifogások a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárása ellen irányulnak,

e) sor került az ajánlattételek vagy tervjavaslatok eredményei kiértékeléséről szól értesítés átvételére, ha a kifogások az ajánlattételek és tervjavaslatok kiértékelésének eredménye ellen irányulnak,

f) az ellenőrzött teljesítette feladatát, vagy a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötéséig annak függvényében, hogy melyik esemény következik be előbb, amennyiben a kifogások az ellenőrzött mással szembeni, nem a 2. bek. a)-f) pontjában feltüntetettel szembeni tevékenysége ellen irányulnak; ez nem érvényes, ha államigazgatási hatóság által a 137. § 2. bek. b) pontja szerint benyújtott kifogásáról van szó, mely jogosult kifogást emelni a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésének időpontjáig.

(6) A hivatalhoz benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell

a) a kezdeményező azonosító adatait,

b) az ellenőrzött azonosító adatait,

c) a közbeszerző megnevezését, aki/amely ellen a kifogások irányulnak,

d) a tények megnevezését, melyek ellen a 2. bekezdés szerinti kifogások irányulnak, miközben ha a kifogás benyújtását meg kell előznie a jogorvoslati kérelem benyújtásának, a kifogások nem haladhatják meg a jogorvoslati kérelem kereteit,

e) a meghatározó tények leírását és a bizonyítékok megnevezését,

f) a kifogásokról szóló határozat javaslatát a 139. § 2. vagy 3. bekezdése szerint,

g) a kezdeményező vagy a kezdeményező nevében eljárásra jogosult személy aláírását.

(7) A kifogások mellékletét képezi

a) ha a 2. bek. a)-c) pontja szerinti kifogásról van szó, a jogorvoslati kérelem intézésnek eredményéről szóló értesítés a 136. § 6. bek. a) pontja szerint, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló értesítés a 136. § 6. bek. b) pontja szerint, vagy a jogorvoslati kérelem benyújtásáról szóló igazolás, ha az ellenőrzött a törvényes határidőben nem intézte el,

b) bizonylat a biztosítéknak a hivatal számlájára történt átutalásáról,

c) bizonylat a kifogások aláírására való feljogosításról a 6. bekezdés g) pontja szerint, ha azt az ellenőrzöttnek nem nyújtották be.

(8) Ha a kifogást olyan személy nyújtja be, akinek/amelynek jogait vagy törvény által védett érdekeit az ellenőrzött eljárása sérti vagy sértheti, a kifogásban fel kell tüntetni, mely jogait vagy törvény által védett érdekeit sérti vagy sértheti az ellenőrzött eljárása.

(9) Az ellenőrzöttnek kézbesített kifogásoknak tartalmazniuk kell a 6. bekezdés szerinti tartozékokat.

(10) A hivatal a kifogásemelési eljárás megkezdését követően haladéktalanul felszólítja az ellenőrzöttet, hogy írásban foglaljon állást a benyújtott kifogásokkal kapcsolatosan, a beszerzés becsült értékének feltüntetésével és a teljes eredeti dokumentáció mellékelésével, és az ellenőrzött köteles a dokumentációt és a kifogásokkal kapcsolatos álláspontját öt munkanapon belül kézbesíteni azon naptól számítva, amikor a hivatal felszólítását neki kézbesítették. A teljes eredeti dokumentáció hivatalnak történő kézbesítése alatt elektronikus kommunikáció esetén a dokumentáció elektronikus formában történő elérhetővé tétele értendő elektronikus kommunikációra használt berendezések és eszközök közvetítésével. Ha az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak az írásos állásfoglalást a benyújtott kifogásokról a beszerzés becsült értékének megadásával, valamint a teljes eredeti dokumentációt a megadott határidőn belül, a hivatal határozatot bocsát ki a kifogásemelési eljárás felfüggesztéséről, melyben az ellenőrzöttel szemben elrendeli a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalás benyújtását a hivatalnak a beszerzés becsült értékével együtt, valamint a teljes eredeti dokumentáció benyújtását a hivatal által megszabott póthatáridőben. A kifogásemelési eljárás felfüggesztése addig tart, míg meg nem szűnnek azok az akadályok, amelyek miatt az eljárás felfüggesztésére sor került, A hivatal kifogás-emelési eljárás felfüggesztéséről szóló határozata kiadásától kezdve a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalás, valamint a teljes eredeti dokumentáció hivatalnak történő benyújtásáig a 139. § 5. bek. szerinti határidő nem telik. Az ellenőrzött betekinthet a hivatalnak benyújtott teljes eredeti dokumentációba a felülvizsgálati feladataival kapcsolatos kötelességei teljesítése érdekében. Ha az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak a kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalást a beszerzés becsült értékével együtt, valamint a teljes eredeti dokumentációt a hivatal által megszabott póthatáridőben sem, a hivatal határozattal elrendeli a beszerzési vagy tervpályázati eljárás megsemmisítését.

(11) A hivatal felfüggesztheti a kifogásemelési eljárást szakmai állásfoglalás vagy szakértő vélemény beszerzése végett. A kifogásemelési eljárást felfüggesztő végzés kibocsátásától a szakmai állásfoglalás vagy a szakértői vélemény hivatalhoz való beérkezéséig a 139. § 5. §-a szerinti határidő nem telik, legfeljebb azonban csak 15 napig.

(12) A kifogás kézbesítésének halasztó hatálya nincs az ellenőrzött eljárását illetően; a 41. § 2. bekezdésének és a 45. § 6. bekezdésének rendelkezéseit ez nem érinti.

(13) A hivatal jogosult bármikor a kifogás kézbesítését követően és a kifogásemelési eljárás megindulása előtt a benyújtott kifogáshoz igényelni a teljes dokumentáció másolatát az ellenőrzöttől.

(14) Az ellenőrzött köteles a hivatalnak beterjeszteni a teljes dokumentációt a 13. bekezdés szerinti, a hivatal által megszabott határidőben, mely nem lehet rövidebb öt munkanapnál.

(15) A határidők, a 10. bek. szerinti határidőt leszámítva, nem telnek az ellenőrzött személy szempontjából a kifogásemelési eljárás 10. és 11. bekezdés szerinti felfüggesztése idején.

(16) Ha kifogást a 2. bekezdés b) pontja szerint más feltételek ellen nyújtották be, nem a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint feltüntettek ellen, az ilyen kifogások benyújtását az ellenőrzött köteles haladéktalanul közölni minden érdeklődővel és résztvevővel, aki/amely a versenydokumentumokat vagy a versenyfeltételeket kikérte.

(17) Ha kifogást a 2. bekezdés b) pontja szerint más feltételek ellen nyújtották be, nem a hirdetményben az 50. § 4. bek., a 67. § 2. bek., a 77. §, a 105. § 5. bek. vagy a 108.b § 4. bek. szerint feltüntettek ellen, az ilyen kifogások benyújtását az ellenőrzött köteles haladéktalanul közölni minden érdeklődővel és résztvevővel, akinek/amelynek ajánlattételi vagy tervjavaslat-benyújtási felszólítást kézbesített.

(18) Ha kifogást a 2. bekezdés d) vagy e) pontja szerint nyújtották be, az ellenőrzött köteles haladéktalanul értesíteni az ilyen kifogás benyújtásáról az összes érdeklődők vagy résztvevőt.

(19) A kifogás benyújtásával egyidőben a kezdeményező köteles a hivatal számlájára elhelyezni a biztosítékot; ez a kötelezettség nem vonatkozik az államigazgatási hatóságra, mely a 137. § 2. bek. b) pontja szerint nyújt be kifogást. A biztosítéknak legkésőbb az 5. bekezdés a)-e) pontjai szerinti kifogás-benyújtási határidő utolsó napján, valamint legkésőbb a kifogás 5. bekezdés f) pontja szerinti kézbesítésének a napján be kell érkeznie a hivatal számlájára. A kifogásemelési biztosíték összege

a) a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt

1. 1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár feletti szolgáltatásnyújtási beszerzés esetén, legfeljebb azonban 4 000 euró,

2. 0,1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 10 000 euró,

3. 3% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár alatti szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén, legfeljebb azonban 2 000 euró,

4. 5% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 5 000 euró,

b) a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után 1% a pályázó által ajánlott árból, legfeljebb azonban 30 000 euró, miközben az ajánlott ár alatt a kezdeményező által a beszerzés tárgyáért felajánlott teljes ár értendő; ajánlati áron az egyszeri vagy ismétlődő kifizetések pillanatnyi nettó értéke is értendő,

c) 3 000 euró, ha a biztosíték értéke az a) vagy b) pont szerint nem állapítható meg,

d) 1% a pályázó által ajánlott árból a rendkívül alacsony árajánlat miatt a 42. § 5. bek. szerint kizárt pályázó esetében, legkevesebb azonban 600 euró és legtöbb 30 000 euró; a b) és c) pont rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók.

(20) A biztosíték teljes befizetett összege az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak a kezdeményező kifogását elutasító határozata jogerőre lép. A biztosíték befizetett összegének 35%-a az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak a kifogásemelési eljárás leállításáról szóló, 139. § 1. bek. d) pontja szerinti határozata jogerőre lép. A hivatal visszautalja a kezdeményezőnek a biztosíték teljes összegét vagy egy részét, mely nem vált az állami költségvetés bevételévé, mégpedig 30 napon belül a kifogásokról meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számítva.

(21) Ha a kifogásemelési eljárás megkezdése előtt, a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása előtt vagy felbontása után kifogás kerül benyújtásra a 2. bekezdés g) pontja értelmében, a hivatal az ilyen kifogás esetében a kifogásemelési eljárás keretében jár el. Ha a 2. bekezdés g) pontja szerinti kifogás kézbesítésére a kifogásemelési eljárás megkezdése után, a „Kritériumok” jeligével megjelölt ajánlatrészek felbontása után kerül sor, a hivatal az ilyen kifogás esetében önálló kifogásemelési eljárásban jár el, amely az ilyen kifogás kézbesítésének a napján indul meg. Ha olyan beszerzést érintő kifogásemelési eljárásról van szó, amely esetében csak államigazgatási hatóság nyújthat be kifogást a 137. § 2. bek. b) pontja értelmében, a hivatal önálló kifogásemelési eljárásban jár el, amely az ilyen kifogás kézbesítésének a napján indul meg.

(1) A hivatal leállítja a kifogásemelési eljárást, amennyiben

a) a kifogást nem a 138. § 2. bek. szerinti arra jogosult személy nyújtotta be,

b) a 138. § 5. bek. szerinti határidő leteltét követően került benyújtásra,

c) nem tartalmazza az összes, a 138. § 6. bekezdése szerinti kelléket és mellékletet a 138. § 7. bekezdése szerint,

d) a kezdeményező visszavonta benyújtott kifogását az ügyben történő határozat meghozatala előtt,

e) az ellenőrzött megsemmisítette a beszerzésben, tervpályázatban használt eljárást, vagy ha a hivatal ugyanazon beszerzési eljárást vagy ugyanazon tervpályázatot illetően már határozatot hozott a 2. bekezdés a) pontja szerint,

f) a kifogást az ellenőrzöttnek nem nyújtották be,

g) ugyanabban az ügyben ugyanazon tény ellen kifogás benyújtására került sor a 138. § 2. bek. a)-c) vagy g) pontja szerint, és a hivatal a kifogásról határozatot hozott a 2., 3. vagy 4. bekezdés értelmében,

h) a biztosítékot nem írták jóvá határidőn belül a hivatal számláján vagy nem a 138. § 9. bek. szerinti összegben került átutalásra,

i) a hivatal nem illetékes a kifogásról történő határozathozatalban,

j) a jogorvoslati kérvényt nem kézbesítették a közbeszerzőnek, a beszerzőnek vagy a 7. § szerinti személynek a 136. § 3. és 4. bekezdése szerinti határidőben, vagy ha a jogorvoslati kérvény a hiányosságok pótlására történő, 136. § 4. bek. szerinti felszólítást követően sem tartalmazza az előírt kellékeket, amennyiben 138. § 2. bek. a)-c) pontja szerinti kifogásról van szó,

k) a kifogásokat a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötését követően nyújtották be,

l) a kifogásokat a 140. §-sal ellentétesen nyújtották be,

m) az ügyben, mely a kifogás témája, jogorvoslatra került sor a 136. § 10. bekezdése értelmében, így az eljárás lefolytatása okafogyottá vált.

(2) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során megállapítja, hogy az ellenőrzött beszerzési eljárása vagy annak egy része megsértette a jelen törvényt, és a törvénysértés, valamint az ajánlatok kiértékelése vagy a résztvevők és az érdeklődők kiválasztása között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, határozatban rendeli el a beszerzéssel vagy annak részével kapcsolatban

a) az alkalmazott beszerzési vagy részbeszerzési, esetleg tervpályázati eljárás megsemmisítését, ha olyan cselekményre került sor, amely ellentétben áll a jelen törvénnyel már a közbeszerzési eljárás hirdetményével, a versenyfelhívásként használt hirdetménnyel vagy a tervpályázat hirdetményével, a versenydokumentumokkal vagy versenyfeltételekkel kapcsolatosan, vagy

b) a jogsértő állapot kiküszöbölését és a közbeszerzés folytatását az adott lépés újbóli megtételével az ellenőrzött által, akit/amelyet a jelen törvénybe ütköző helyzet sújtott.

(3) Ha a jelen törvény megsértése nem befolyásolhatta a közbeszerzés eredményét, a hivatal határozatban elrendelheti a jogellenes állapot kiküszöbölését és a közbeszerzési eljárás folytatását.

(4) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során nem állapítja meg a jelen törvény megsértését, melyet a kezdeményező a benyújtott kifogásokban felvetett és amelyek döntő módon befolyásolhatták volna a közbeszerzés eredményét, a kifogásokat elutasítja.

(5) A hivatal a kifogásokról 30 napon belül dönt attól a naptól számítva, amikor a teljes dokumentációt és a benyújtott kifogásokkal kapcsolatos írásos állásfoglalást, a beszerzés teljes becsült értékével együtt a hivatalnak kézbesítették. A hivatal határozatát az a személy írja alá, akit erre a hivatal belső szabályzata kijelöl. Ha a hivatal nem hozza meg a határozatot az első mondat szerinti határidőben, azt kell feltételezni, hogy a határozatot meghozta, s abban elutasította a kifogásokat; a határozat kikézbesítésének napja ilyen esetben az első mondatban szereplő határidő leteltétől számított harmadik nap.

(6) A hivatal a 2-4. bekezdések szerinti határozatok meghozatala előtt

a) felszólítja az eljárás résztvevőit, hogy a felszólítástól számított öt napon belül szóban vagy írásban fejtsék ki véleményüket az alapanyagáról és megállapításainak módszeréről, esetleg ugyanebben a határidőben javasoljanak hozzá kiegészítéseket, vagy

b) tájékoztatja az eljárás résztvevőit a kifogásemelési eljárás végkövetkeztetéseiről, amelyekre a hivatal a rendelkezésére álló információk és dokumentumok alapján jutott.

(7) A hivatal a kifogásemelési eljárásban csak az ellenőrzött eljárásának törvényességét vizsgálja, a megfontolásait, melyekhez a jelen törvény szerinti eljárása során az ellenőrzött igazodott, a hivatal csak akkor vizsgálja, ha egyértelműen meghaladja azokat a korlátokat, amelyeket a jelen törvény megszab. A hivatalt köti a benyújtott kifogás tartalma; ez nem érvényes, ha a kifogást államigazgatási hatóság emelte a 137. § 2. bek. b) pontja szerint.

(8) A hivatal köteles határozatában, melyben a jelen törvény ellenőrzött általi megsértését mondja ki, tételesen felsorolni a jelen törvény azon rendelkezéseit, amelyeknek a megsértésére sor került, valamint rövid útmutatást adni az ellenőrzöttnek, hogy a fajtájában hasonló ügyekben a jövőben hogyan kerülheti el a jelen törvény megsértését.

(9) Ha a hivatal a 2. bekezdés szerint hozza meg határozatát, a határozatot egyidejűleg kézbesíti a hivatal az összes számára ismert pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek.

(10) A hivatal 1. bekezdés szerint meghozott határozata bíróságon felülvizsgáltatható. A peres indítványt a hivatal határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

Kifogás nem nyújtható be

a) a 91. § 1. bek. a) pontja szerinti értékhatár alatti beszerzéseknél, amelyek során a közbeszerző a 92-99. §-ok szerint járt el,

b) a 91. § 1. bek. b) pontja szerinti értékhatár alatti beszerzéseknél, amelyek során a közbeszerző a 100-102. §-ok szerint járt el, amennyiben a beszerzés becsült értéke egyenlő vagy kisebb, mint 40 000 euró árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás esetén, vagy egyenlő vagy kisebb, mint 200 000 euró építési tevékenység esetén; ez nem érvényes, ha a kifogást államigazgatási hatóság nyújtja be a 137. § 2. bek. b) pontja értelmében.

(1) A hivatal a kifogásemelési eljárásban egyetlen határozatot hoz meg, melyben önálló végzésben dönt

a) az összes kifogásról, melyről a 139. § 1. bek. szerint hoz határozatot,

b) az összes kifogásról, melyről a 139. § 4. bek. szerint hoz határozatot,

c) az összes kifogásról, melyről a 139. § 2. vagy 3. bek. szerint hoz határozatot, miközben egyes kifogásokról dönt a

1. 139. § 2. bek. a) pontja szerint, a többi kifogásról úgy dönt, hogy elfogadja azokat és párhuzamosan meghatározza a tényeket, melyek a jelen törvény megsértését megalapozzák,

2. 139. § 2. bek. b) pontja vagy a 3. bekezdés szerint, elrendeli az adott lépés újbóli végrehajtását, mely a közbeszerzésben a legkorábban végrehajtandó, és a többi kifogásról úgy dönt, hogy elfogadja azokat és párhuzamosan meghatározza, mivel került sor a jelen törvény megsértésére.

(2) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárásban elfogadja az azon dokumentumokra vonatkozó kifogást, amelyek ex ante (előzetes) ellenőrzésen estek át, és a közbeszerző nem tért el a hivatalnak az ex ante ellenőrzés eredményéről kiadott értesítésétől sem a dokumentumok tartalmában, sem azok terjedelmében, a hivatal köteles különleges indoklást megfogalmazni határozatához, miért döntött másképpen a kifogásemelési eljárásban, mint az ex ante ellenőrzés idején, és milyen körülmény megváltozása vezetett ehhez.

(3) A hivatal határozatát elektronikus dokumentum formájában is kiadhatja, hiteles elektronikus aláírással és csatolt időzárral; ilyen esetben a határozat nem tartalmazza a hivatal bélyegzőjének lenyomatát és a jogosult személy aláírását.

(1) A kifogásemelési eljárásban meghozott határozat ellen, kivéve a 139. § 1. bek. szerinti határozatot, a kifogásemelési eljárás résztvevője fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kifogásemelési határozat kézbesítési napjától számított tíz napon belül kell benyújtani a hivatalnak.

(2) A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az eljárás résztvevője köteles a hivatal számláján elhelyezni a biztosítékot; ez a kötelezettség nem vonatkozik a fellebbezés azon eseteire, amikor a hivatal a kifogásemelési eljárásban nem hozott határozatot a 139. § 5. bek. szerinti határidőben. A biztosítéknak legkésőbb az 1. bekezdés szerinti fellebbezési határidő utolsó napján jóváírásra kell kerülnie a hivatal számláján. A biztosíték a hivatal bevételévé válik a fellebbezésről meghozott határozat jogerőre emelkedésének napján, amennyiben a tanács a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben a hivatal a biztosítékot a hivatal határozatának jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül visszatéríti.

(3) A biztosíték nagysága kifogásemelési határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén, amennyiben

a) értékhatár feletti beszerzésről van szó, a kétszerese annak a biztosítékösszegnek, melyet a kezdeményező köteles letétbe helyezni a kifogás benyújtásakor, melynek határozata ellen a fellebbezés irányul,

b) értékhatár alatti beszerzésről van szó, 3 000 euró.

(4) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezési eljárásra arányos mértékben vonatkoznak a 138., 139. és 141. § rendelkezései.

(5) Ha értékhatár feletti beszerzésről van szó, a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van a 8. bekezdés első mondata szerinti határidő idejére, vagy a fellebbezési határozat jogerőre emelkedéséig, a szerint, hogy melyik tény következik be korábban. Ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya csak akkor van a 8. bekezdés első mondata szerinti határidő idejére, vagy a fellebbezési határozat jogerőre emelkedéséig, ha a tanács a fellebbezés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül úgy dönt, hogy a fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van; ha a tanács ezen határidőn belül nem ad ki határozatot, vélelmezni kell, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

(6) A tanács a megtámadott határozatot teljes egészében átvizsgálja; ha szükségszerű, az eddigi eljárást kiegészíti, az esetleges hibákat kiküszöböli.

(7) A tanács a fellebbviteli eljárásban mindig kizárólag az ügyről dönt, miközben ha arra okot lát, a határozatot a tanács megváltoztatja, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja.

(8) A tanács a fellebbezésről 45 napon belül dönt a teljes fellebbezés kézbesítésének napjától számítva. A tanács fellebbviteli határozatát a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke vagy a szolgálati idejét tekintve legidősebb tanácstag.

(9) a tanács köteles felülvizsgálni a késve beérkező fellebbezéseket is, hogy nem indokolnak-e változást vagy határozat-megszüntetést fellebbviteli eljárás lefolytatásán kívül.

(1) Amíg a fellebbezésről nem születik döntés, a fellebbezés visszavonható. Ha az eljárás résztvevője visszavonja fellebbezését, ismételten már nem nyújthatja be.

(2) Ha az eljárás résztvevője lemond fellebbezési jogáról vagy visszavonja fellebbezését, a kifogásemelési eljárásban született határozat jogerőre lép a fellebbezésről való lemondás vagy a fellebbezés-visszavonás hivatalnak történő kézbesítése napján.

(3) A hivatal kifogásokról meghozott határozata jogerőre lép a fellebbezési határidő jogvesztő leteltével vagy a tanács 142. § 7. bek. szerinti határozata kézbesítésének napjával, vagy a hivatal fellebbezésének visszavonásával.

(4) A tanács fellebbezés ügyében meghozott határozata ellen és a tanács 142. § 5. bek. szerinti határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A tanács fellebbezésben meghozott döntése bíróságon felülvizsgáltatható. A perindítványt a tanács fellebbezésben meghozott döntése kézhezvételének napjától számított 30 napon belül kell benyújtani. A tanács 142. § 5. bek. szerinti döntése bíróságon sem vizsgáltatható felül.

Az ügyészi óvásra arányos mértékben alkalmazandók a 138., 139., 141-143. és 145. § rendelkezései.

(1) A 139. § 1-4. bek. szerinti határozatot, mely jogerős, saját kezdeményezésre felülvizsgálhatja a tanács.

(2) A tanács fellebbviteli eljáráson kívül nem vizsgálja felül a tanács fellebbezési döntéseit és az ügyészi óvásra meghozott tanácsi határozatot.

(3) A tanács a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálata során a határozatot megsemmisíti vagy megváltoztatja, ha annak meghozatalára törvénysértő módon került sor. A határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása során a tanács ügyel arra, hogy a jóhiszeműen megszerzett jogok a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.

(4) A határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálata során a tanács a döntés meghozatala idején hatályos jogrendből és tényállásból indul ki. Nem semmisíthet meg vagy változtathat meg határozatot azért, mert meghozatalát követően utólag változtak a döntő feltételek, melyekből az eredeti határozat kiindult.

(5) A tanács a határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálata során nem semmisítheti meg vagy változtathatja meg a határozatot a jogerőre emelkedés napjától számított három év eltelte után.

(6) A tanács határozat fellebbezésen kívüli felülvizsgálatát követően meghozott határozata ellen fellebbezést benyújtani nem lehet. A határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatára arányos mértékben alkalmazandók a 138., 139. és a 141-143. § rendelkezései.

A hivatal kötelezheti az eljárás sikertelen résztvevőjét az eljárási költségek megtérítésére, melyek a hivatalnál keletkeztek a szakmai állásfoglalások vagy szakértői vélemények kidolgozásával kapcsolatban.

(1) Amennyiben értékhatár feletti beszerzésről van szó, amelyet akár részben csak az Európai Unió eszközeiből finanszíroznak, a közbeszerző ex ante (előzetes) ellenőrzést kérhet a hivataltól a közbeszerzés meghirdetése vagy megkezdése előtt, mégpedig a dokumentumok vonatkozásában, melyek ellen ellenvetés nyújtható be a 138. § 2. bek. a)-c) pontjai értelmében; az ex ante ellenőrzés nem vonatkozik a beszerzés tárgya 34. § szerinti műszaki követelményeinek, a működési jellemzőinek és szakmai követelményeinek elbírálására.

(2) A közbeszerzési eljárás ex ante ellenőrzésére nem vonatkozik a 146-146. d §-ok szerinti eljárásrend.

(3) Az ex ante ellenőrzés eredménye a hivatal tájékoztatója a közbeszerzőnek, mely tartalmazza a megállapításokat a benyújtott dokumentumok jelen törvénnyel való összhangjáról vagy ütközéséről, amelyet a hivatal kézbesít a közbeszerzőnek. A hivatal az első mondat szerinti tájékoztatást 30 napon belül azt követően küldi meg, amikor a dokumentumokat a közbeszerző neki kézbesítette. Ha a hivatal az első mondat szerinti értesítésben megállapítja, hogy a benyújtott dokumentumok nem állnak összhangban a jelen törvénnyel, a tájékoztatóban megjelöli azokat a dokumentumrészeket, amelyek a jelen törvénybe ütköznek, és rövid indoklást fűz a törvénysértésekhez.

(4) A hivatal a közbeszerzők és beszerzők tájékoztatása érdekében a jelen törvénnyel összhangban álló eljárásokról értesítőt tesz közzé a 3. bekezdés szerint és honlapján nyilvánosságra hozza a dokumentumokat, melyek alapján az értesítőt kiadta, legkésőbb 30 nappal a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötését követően, mely ennek a közbeszerzésnek az eredménye.

(1) Az ellenőrzéssel az ellenőrzött eljárása és a jelen törvény rendelkezései közti összhangot vizsgálják. Az ellenőrzés során a hivatal a hivatal által előírt rendelkezések teljesítését követi figyelemmel. Az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor az ellenőrzöttnek kézbesítik az értesítést az ellenőrzés megkezdéséről.

(2) A hivatal hivatalból, az ellenőrzött saját beszerzése eljárásrendjének ellenőrzését kérő indítványára vagy a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának indítványára ellenőrzi a beszerzési eljárásrendet a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése és a tervpályázat lezárulása előtt; az ellenőrzött saját beszerzése eljárásrendjének ellenőrzését kérő indítványát legkésőbb hét munkanappal a szerződés, a koncesszió, a keretmegállapodás megkötése, vagy a tervpályázat befejezése előtt kell kézbesíteni a hivatalnak.

(3) Ha a hivatal a kifogásemelési eljárás során megállapítja, hogy a jelen törvényt másként sértették meg, nem abban, amiről a kifogásemelési eljárásban határozatot hozott, tájékoztatja erről a közbeszerzőt és a beszerzőt, feltüntetve a jelen törvény azon rendelkezéseit, amelyek megsértésére sor került, és kifejti, hogy a megállapított törvénysértésnek volt, lehetett volna nem lehetett hatása a közbeszerzés eredményére.

(4) A hivatal olyan természetes személyek vagy jogi személyek indítványára, akik/amelyek kifogás benyújtására nem voltak jogosultak, államigazgatási hatóságok 137. § 2. bek. b) pontja szerinti indítványára, vagy hivatalból (saját kezdeményezésre) ellenőrzi a beszerzési eljárásrendet a szerződés, a koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése után és a beszerzési eljárás megszüntetése, valamint tervpályázat lezárulása után.

(5) Az ellenőrzést a hivatal alkalmazottai a hivatal elnökének írásbeli megbízása alapján végzik el (a továbbiakban „a hivatal alkalmazottai”). A hivatal az ellenőrzés során a 146. a-146. d §-ok szerint jár el, az államigazgatási ellenőrzésre^23aa) vonatkozó külön előírásokat nem alkalmazzák.

(1) A hivatal alkalmazottai ellenőrző tevékenységük végrehajtása érdekében a szükséges mértékben jogosultak

a) belépni az ellenőrzött objektumaiba, létesítményeibe és üzemeibe, területeire és más helyiségeibe,

b) kikérni, átvenni és áthelyezni az ellenőrzött helyiségein kívülre is az ellenőrzött teljes dokumentációját eredeti példányban, az okiratokat és egyéb iratokat, az állásfoglalásokat és más tájékoztatókat, beleértve az ellenőrzéshez szükséges technikai adathordozókat; a titkos adatokat tartalmazó dokumentumok és tájékoztatók kikérése során külön jogszabály szerint^17a) kell eljárni,

c) megkövetelni az ellenőrzött, valamint további állami hatóságok együttműködését, mely az ellenőrzés végrehajtásához szükséges; a jogi személyektől és természetes személyektől együttműködés a szükséges mértékben és beleegyezésükkel kérhető, miközben ezen kötelesek együttműködni akkor, ha az ellenőrzés az Európai Unió vagy az állami költségvetés eszközeiből finanszírozott közbeszerzés folyamatára irányul.

(2) A teljes dokumentáció 1. bek. b) pontja szerinti átvételén elektronikus kommunikáció esetén a dokumentáció elektronikus formában történő elérhetővé tételét értjük az elektronikus kommunikációs eszközök és berendezések közvetítésével.

(3) A hivatal alkalmazottai az ellenőrzés végzésével kapcsolatosan kötelesek

a) tudatni az ellenőrzöttel az ellenőrzés tárgyát és célját,

b) felmutatni az ellenőrzöttnek az ellenőrzés elvégzésére szóló írásos megbízást,

c) szolgálati igazolvánnyal igazolni magukat, ha az ellenőrzésre az ellenőrzött helyiségeiben kerül sor,

d) igazolást adni az ellenőrzöttnek az 1. bek. b) pontja értelmében átvett dokumentumokról, és biztosítani azok rendes védelmét az elkallódás, megsemmisülés, megsérülés és visszaélés ellen,

e) lehetővé tenni az ellenőrzött vezetőjének, hogy megismerje a jegyzőkönyv tartalmát annak megvitatása előtt, és a hivatal alkalmazottai által megszabott méltányos határidőn belüli véleménynyilvánítását az ellenőrzés megállapításairól (a továbbiakban csak „vélemény”); a jegyzőkönyv kézbesítési vagy átvételi napjának a jegyzőkönyv megismerésének napja tekintendő, a megadott határidő utáni vélemény figyelmen kívül hagyandó,

f) felülvizsgálni az ellenőrzés megállapításaihoz fűzött vélemény megalapozottságát,

g) írásban megindokolni az ellenőrzött vezetőjének a vélemény megalapozatlanságát legkésőbb a jegyzőkönyv megvitatásának időpontjáig,

h) megvitatni a jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyv kiegészítését, amennyiben készül ilyen az ellenőrzött vezetőjével,

i) átadni az ellenőrzött vezetőjének a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv kiegészítését, valamint a jegyzőkönyv megvitatásáról szóló jegyzőkönyvet vagy az ellenőrzésről készült feljegyzést.

(1) Az ellenőrzött vezetője jogosult a hivatal alkalmazottai által megszabott határidőn belül írásban véleményezni az ellenőrzés megállapításait.

(2) Az ellenőrzött vezetője köteles

a) együttműködni a hivatallal a hivatal alkalmazottai 146. a § 1. bekezdése szerinti jogosultságainak megfelelő mértékben,

b) a hivatal alkalmazottainak kérésre rendelkezésre bocsátani más hatóságok ellenőrzéseinek eredményeit, melyek kapcsolatosak az ellenőrzés tárgyával,

c) igazolást kiállítani a hivatal alkalmazottainak a visszaszolgáltatott dokumentumok átvételéről,

d) megjelenni a hivatal alkalmazottainak kérésére a jegyzőkönyv megvitatásán.

(1) A lefolytatott ellenőrzésről, mely során hiányosságokat állapítottak meg, a hivatal alkalmazottai az ellenőrzés megkezdésétől számított 90 napon belül jegyzőkönyvet dolgoznak ki, mely elsősorban tartalmazza

a) az ellenőrzött azonosító adatait,

b) a hivatal ellenőrzést végző alkalmazottainak családi és utónevét, szolgálati igazolványának számát,

c) az ellenőrzés lefolytatásának időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát,

e) az ellenőrzött időszakot,

f) az ellenőrzés bizonyított megállapításait,

g) a megsértett törvényi rendelkezések megjelölését,

h) a megállapítást, hogy a törvénysértésnek volt, lehetett vagy nem volt hatása a közbeszerzés eredményére,

i) a jegyzőkönyv kidolgozásának időpontját,

j) a hivatal alkalmazottainak aláírását,

k) az ellenőrzött vezetőjének aláírását.

(2) Ha az ellenőrzés megállapításai ellen megalapozott véleményt nyújtottak be a 146. a § 3. bek. e) pontja szerint, vagy további ellenőrzési megállapítások merülnek fel, a hivatal alkalmazottai kiegészítést készítenek a jegyzőkönyvhöz, mely annak a részét képezi. Kidolgozása során az 1. bekezdés rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.

(3) A jegyzőkönyv megvitatásáról a hivatal alkalmazottai jegyzőkönyvet készítenek, melynek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv ellenőrzött vezetője általi megismerésének időpontját, a jegyzőkönyv megvitatásának időpontját, a megvitatáson jelen lévő személyek családi és utónevét, valamint aláírását.

(4) Ha az ellenőrzés nem állapítja meg a jelen törvény megsértését, feljegyzés készül az ellenőrzésről. Kidolgozása során az 1. bekezdés rendelkezéseit arányos mértékben alkalmazzák.

(5) Az ellenőrzés a jegyzőkönyv megvitatásával lezárul. A jegyzőkönyvet megvitatottnak tekintik akkor is, ha az ellenőrzött vezetője indokolatlanul nem jelenik meg a jegyzőkönyv megvitatásán vagy elutasítja a megvitatásról szóló jegyzőkönyv aláírását. Ezeket a tényeket a hivatal alkalmazottai feltüntetik a megvitatásról készített jegyzőkönyvben. Az ellenőrzés, melyről feljegyzést készítenek, akkor ér véget, amikor azt a hivatal alkalmazottai és az ellenőrzött vezetője aláírja, és az ellenőrzött vezetője átveszi.

(1) Arra, aki nem teljesíti a 146. a § 1. bek. c) pontja vagy a 146. b § 2. bek. szerint rá háruló kötelességeket, és ezzel lehetetlenné teszi az ellenőrzés lefolytatását, a hivatal 1 000 euró összegig terjedő eljárási bírságot róhat ki. A bírság nagyságának megállapításakor a hivatal figyelembe veszi az ellenőrzés akadályozásának mértékét.

(2) Eljárási bírság az 1. bekezdés értelmében ismételten is kiróható, legfeljebb azonban 7 500 euró együttes összegig.

(3) Az eljárási bírság kiszabásáról szóló eljárást az 1. bekezdés szerinti kötelesség megszegésének megállapításától számított második hónap végéig lehet megindítani, legkésőbb azonban egy éven belül az 1. bekezdés szerinti kötelességszegés bekövetkeztének napjától.

(4) Az eljárási bírság kiszabása nem menti fel az ellenőrzöttet 1. bekezdés szerinti kötelességei teljesítése alól.

(5) Az eljárási bírságból származó bevételek az állami költségvetés bevételei.

(1) Az ellenőrzéseket olyan beszerzési eljárások esetében, melyek nem számítanak sem értékhatár feletti, sem értékhatár alatti beszerzésnek, a belső ellenőrző szervek végzik; ez nem befolyásolja a hivatal vagy más ellenőrző hatóságok jogosultságát.

(2) Az ellenőrző hatóságok kötelesek együttműködni a hivatallal ellenőrző tevékenysége során, főként koordinálni ellenőrzéseiket a hivataléival.

Ha a közbeszerző, a beszerző vagy a 7. § szerinti személy a jelen törvényt megsértve köt szerződést, koncessziós szerződést, keretmegállapodást, vagy kiegészítést szerződéshez, koncesszióhoz vagy keretmegállapodáshoz, a hivatal vagy az ügyész a megkötéstől számított egy éven belül indítványt nyújt be a bírósághoz az érvénytelenség kimondása érdekében.

(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek érdeke fűződött a konkrét értékhatár feletti beszerzés megszerzéséhez, és akinek/amelynek jogait vagy törvény által védett érdekeit megsértette vagy sérthette a közbeszerző vagy beszerző eljárása (a továbbiakban csak „jogosult személy”), a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötését követően kérheti a bíróságot, hogy mondja ki a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségét.

(2) A személy, aki/amely az 1. bekezdés szerint pert indít a bíróságon, köteles ezt a tényt jelenteni a hivatalnak.

(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről szóló bírósági peres eljárás résztvevője a jogosult személy, a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó vagy pályázók, melyekkel a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy keretmegállapodást megkötötték.

(4) A közbeszerző vagy a beszerző a bíróság rendelkezésére bocsátja a 21. § 5. bek. szerinti teljes dokumentációt.

(5) A bíróság a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről dönt, ha a közbeszerző vagy beszerző

a) nem tett közzé hirdetményt a közbeszerzés megindításáról, versenyfelhívásként használt értesítőt, hirdetményt építési munkák végzéséről szóló koncesszióról vagy hirdetmény a tervpályázat megindításáról a jelen törvénnyel összhangban,

b) a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésekor nem tartotta be a 45. § 2-7. bek. szerinti határidőket, és ezzel

1. meghiúsította a jogosult személy azon lehetőségét, hogy felülvizsgálati eljárással éljen a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése előtt, vagy meghiúsította a hatékony jóvátételt felülvizsgálati eljárások útján a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás megkötése előtt, valamint

2. oly módon sértette meg a jelen törvényt, mellyel befolyásolta a jogosult személy lehetőségét a megrendelés megszerzésére, vagy

c) nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a 4. bek. szerint a teljes dokumentációt.

(6) Nem mondható ki a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége,

a) ha a közbeszerző vagy a beszerző hirdetményt tett közzé a 22. § 6. bek. szerint szerződéskötési szándékáról, valamint a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy a keretmegállapodást legkorábban ezen hirdetmény európai közlönyben történt megjelenése napját követően a tizenegyedik napon kötötte meg,

b) szolgáltatási koncesszió beszerzésekor.

(7) A szerződés vagy a munkavégzési koncesszió teljesítéséhez kötődő gazdasági érdek tekinthető általános közérdeket érintő oknak, mely megköveteli a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodáson alapuló teljesítések folytatását, de csak kivételes körülmények fennállása esetén, amikor a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenítése aránytalanul súlyos következményekkel járna. A gazdasági érdek nem írhatja felül a közérdeket. Az érintett beszerzéssel közvetlenül összefüggő gazdasági érdek, főként a szerződés teljesítésének vagy a keretmegállapodás alapján létrejövő teljesítések késedelméből fakadó költségek, az új közbeszerzési eljárás megkezdésével járó költségek, a kivitelező személyének változásával járó terhek, valamint a jogi kötelmekből fakadó költségek, melyek a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy a keretmegállapodás érvénytelenítéséből fakadnának, nem tekinthetők közérdeket szolgáló oknak, melyek megkövetelik a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás alapján létrejött teljesítések folytatását. A védelmi érdek és a biztonsági érdek közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés vagy keretmegállapodás alapján keletkezett teljesítések folytatását, amennyiben a szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenítése indokolatlanul súlyos következményekhez vezetne. Közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés vagy a keretmegállapodás alapján keletkezett teljesítések folytatását, a tágabb értelemben vett védelmi vagy biztonsági program védelme, mely alapvető a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekei szempontjából.

(8) Ha a bíróság végzésében érvényben hagyja a szerződést, a munkavégzési koncessziót vagy a keretmegállapodást, mert túlsúlyba kerülnek a közérdeket érintő indokok, melyek megkövetelik a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás folytatását, a hivatal a közbeszerzőre vagy beszerzőre bírságot ró ki

a) a 149. § 1. bek. a) pontja értelmében, ha sérült a jelen törvény az 5. bek. a) pontja szerint,

b) a 149. § 1. bek. e) pontja értelmében, ha a jelen törvény az 5. bek. b) pontja szerint sérült.

(9) A jog a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége kimondásának indítványozására megszűnik, ha nem kerül érvényesítésre

a) 30 nappal a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti közzétételének napját követően, és ha az eredményről szóló értesítő tartalmazza annak indoklását is, hogy miért nem jelent meg hirdetmény a közbeszerzés megindításáról, versenyfelhívásként használt értesítő, építési koncesszióról vagy tervpályázatról szóló hirdetmény,

b) hat hónapos határidőben

1. a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti közzétételének napját követően, ha az eredményről szóló értesítő nem tartalmazza az a) pont szerinti indoklását, vagy

2. a szerződés, a munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésének napjától számítva más esetekben, mint az a) pont alatt és az első pontban feltüntetettek.

(10) A jogosult személy joga a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelensége kimondásának indítványozására megszűnik, ha nem kerül érvényesítésre bíróságon hat hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a közlönyben megjelent az értesítő a szerződés-kiegészítés, a munkavégzési koncesszió kiegészítésének vagy a keretmegállapodás kiegészítésének a megkötéséről.

(11) A bírósági végzést az eljárás résztvevőinek kézbesítik. A bíróság jogerős végzését a hivatalnak kézbesítik.

(12) A 8. bekezdés szerinti bírság kivetéséről szóló eljárást a bíróság jogerős végzése hivatalnak történt kézbesítése napjától számított egy éven belül lehet megindítani.

(1) A hivatal bírságot ró ki a közbeszerzőre vagy a beszerzőre

a) a szerződéses ár 5%-a nagyságában, ha a szerződés vagy munkavégzési koncesszió megkötésekor nem a jelen törvény rendelkezéseit, módszereit és eljárásait alkalmazta, vagy ha tárgyalásos eljárásban kötött szerződést úgy, hogy az eljárás alkalmazásának feltételeit nem teljesítette,

b) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha nem tartotta be az ajánlatok kiértékelésének feltételeit vagy érvényesítésének szabályait,

c) az összesített szerződéses árak 5%-a értékében, ha a beszerzés tárgyát feldarabolta annak érdekében, hogy elkerülje az értékhatár feletti eljárás alkalmazását, vagy értékhatár alatti beszerzés esetén,

d) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha megszegte a 101. § 2. bek. szerinti kötelességét,

e) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha a szerződés, a koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésekor nem tartotta be a 45. § 2-7. bek. szerinti feltételeket,

f) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha megszegte a 10.a § 1. bek. szerinti tilalmat,

g) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha nem teljesítette valamelyik, a 32. §, a 35. § 2. bek. vagy a 108.g § 4. bek. által előírt kötelességét,

h) a szerződéses ár 5%-a értékében, ha a megkötött szerződés vagy koncessziós szerződésellentétben áll a versenydokumentumokkal vagy a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal,

i) a szerződéses ár 2%-a értékében, ha megszegte a 136. § 9. bek. a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti kötelességét és szerződés, koncesszió vagy keretmegállapodás megkötésére került sor,

j) 20 000 euró összegben, ha keretmegállapodást kötött tárgyalásos eljárásban vagy a 64. § 2. bek. vagy a 108.h § 2. bekezdésébe ütköző módon,

k) 20 000 euró összegben minden megkezdett 15 munkanapos késésért a 136. § 9. bek. a), b), c), d) vagy e) pontja szerinti kötelességének teljesítésében, ha nem került sor szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére.

(2) A hivatal 1 000 eurótól 30 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbeszerzőre vagy beszerzőre, ha

a) nem teljesíti a hivatal által határozatban előírt kötelességét,

b) megszegte a 21. § 4. vagy 5. bekezdése szerinti kötelességét,

c) megszegte a 31. § 2. bekezdése szerinti kötelességét,

d) nem a 33. § szerint értékelte ki a közbeszerzésben való részvételi feltételek teljesítését, vagy nem a 42. § szerint értékelte ki az ajánlatokat, amennyiben ennek hatása volt a közbeszerzés eredményére,

e) megszegte a 44. § 2. bekezdése szerinti kötelességét,

f) az ajánlatok kiértékelésére a 35. § 6. vagy 7. bek. szerinti kritériumokat alkalmazta,

g) nem zárta ki a 39. § 5. bek. szerinti pályázót,

h) nem tartotta be 100. § 1. vagy 2. bek. szerinti eljárásrendet,

i) megszegte az átláthatóság elvét, az egyenlő bánásmód elvét vagy a diszkriminációmentesség elvét, kivéve az 1. bek., valamint az a)-h) pontok szerinti adminisztratív jogsértéseket, és ezen jogsértések, valamint az ajánlatok kiértékelése vagy az érdeklődők vagy pályázók kiválasztása között közvetlen okozati összefüggés áll fenn,

j) megszegte a 35.a § szerinti kötelességét,

k) megszegte a 9.a § 3. bekezdése szerinti kötelességét,

l) megszegte a 49.a § 1. bekezdése szerinti kötelességét,

(3) A hivatal

a) bírságot ró ki a pályázóra, érdeklődőre vagy beszállítóra 1 000 eurótól 10 000 euróig terjedő összegben és három évig terjedő időszakra eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől, ha személyes alkalmasságának, pénzügyi és gazdasági alkalmasságának, vagy műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására a közbeszerzési eljárásban vagy a vállalkozók jegyzékébe történő adatbejegyzés céljaira olyan információkat, iratokat vagy becsületbeli nyilatkozatot nyújt be a 32. § 11. bek. szerint, amelyeket a pályázó, az érdeklődő vagy a beszállító meghamisított vagy megváltoztatott úgy, hogy az nem felel meg a valóságnak, és hatással volt vagy lehet a személyes, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, vagy műszaki és szakmai alkalmasság megítélésére a közbeszerzési folyamatban, a saját javára,

b) eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, az érdeklődőt vagy a beszállítót

1. egy évre, ha legalább három egymást követő referenciaértékelés során hússzal egyenlő vagy ennél kisebb osztályzatot ért el.

2. egy évre, ha a beszállítóra a jogalkalmazó hatóság jogerős határozattal bírságot vetett ki, vagy azon okból, hogy időben vagy egyáltalán nem, vagy meghatározó részében nem teljesítette a szerződésből fakadó jutalom-kifizetési vagy térítési kötelességét azon személlyel szemben, aki/amely alvállalkozója volt a beszerzésben, melyet a beszállító a jelen törvény értelmében elnyert,

3. három évre, ha a közbeszerző vagy a beszerző elállt a szerződéstől, koncessziós szerződéstől vagy keretmegállapodástól a beszállító súlyos kötelességszegése miatt,

c) eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, az érdeklődőt vagy a beszállítót egy évre, ha az elektronikus piac kihasználása során megsérti a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piac üzleti feltételeit, ezzel a közbeszerzőnek kárt okoz vagy magának vagyoni előnyt szerez,

d) 5 000 euró bírsággal sújtja a pályázót, érdeklődőt vagy beszállítót, ha az elektronikus piac kihasználása során megsérti a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piac üzleti feltételeit,

e) 5 000 euró bírsággal sújtja a beszállítót, ha megszegi a 32. § 9. bek. szerinti kötelességét,

f) 500 euró bírsággal sújtja a vállalkozót, ha megszegi a 132. § 1. bek. szerinti kötelességét.

(4) A bírság kiszabásakor a hivatal figyelembe veszi a kötelességszegés jellegét, súlyosságát, módját és következményeit. Ha a közbeszerző vagy a beszerző egy közbeszerzési eljáráson belül több adminisztratív jogsértést követ el, a hivatal csak azt az adminisztratív jogsértést bünteti, amelyért a legnagyobb összegű bírság róható ki; ez nem érinti az 1. bek. f) pontja szerint kiróható bírságot. A közbeszerzésen történő részvételtől való eltiltás büntetésének a 3. bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti kiszabásakor a hivatal mindig vizsgálja, hogy a referencia kiállítására a jelen törvény szerint került-e sor.

(5) A hivatal az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság összegének a kétszeresét is kiszabhatja, ha tényállásában azonos ügyben folytat bírságolási eljárást, mint amilyenben még annak megkezdése előtt a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a 136. § szerint, s amelyben a kérvényező tényállásában azonos ügyben kért jogorvoslatot, a közbeszerző vagy a beszerző azonban ennek nem tett eleget.

(6) Szerződéses ár a bírság összegének megállapítása céljaira a szerződésben vagy a koncesszióban a beszerzés teljes tárgyára megállapított ár. Ha a szerződésben vagy koncessziós szerződésben a beszerzés teljes tárgyának ára nincs meghatározva, szerződés ár alatt a közbeszerző vagy beszerző által megállapított becsült mennyiség és az egységár szorzatát értjük a teljes szerződéses vagy koncessziós időtartamon át. Ha ilyen módon nem határozható meg a szerződéses ár, szerződéses ár alatt a beszerzés becsült értéke értendő.

(7) Bírságolási eljárást indítani egy éven belül lehet attól a naptól számítva, amikor a hivatal tudomást szerez a törvénysértésről, legkésőbb azonban három éven belül attól a naptól számítva, amikor a törvénysértés bekövetkezett. Ha a hivatal a 146. § szerinti ellenőrzés során szerez tudomást a törvénysértésről, a bírságolási eljárást egy éven belül indíthatja meg attól a naptól számítva, amikor az ellenőrzés jegyzőkönyvét aláírták.

(8) A bírságok összege az állami költségvetés bevételét képezi.

(1) Az eltiltott személyek regisztere a közigazgatás informatikai rendszerének része, melynek fenntartója a hivatal.

(2) Az eltiltott személyek regisztere adatokat tartalmaz a személyről, akit/amelyet eltiltottak a közbeszerzésben való részvételtől, mégpedig

a) a személy azonosító adatai a 129. § 1. bek. a)-e) pontja terjedelmében,

b) ha jogi személyről van szó és a hivatal számára ismeretek, a társtulajdonosok, ismert részvényesek, tagok, befolyással bíró személyek és a befolyás alatt tartott személyek azonosító adatai a 129. § 1. bek. a)-e) pontja terjedelmében, ha jogi személyekről van szó vagy a 129. § 1. bek. e) pontjának terjedelmében, ha természetes személyről van szó,

c) ha természetes személyről van szó és ha a hivatal számára ismertek, a jogi személyek azonosító adatai, melyekben a közbeszerzésben való részvételi tilalom elrendeléséig társtulajdonos, ismert részvényes, tag, statutáris szerv, statutáris szerv tagja, ellenőrző szerv tagja, a statutáris szerv vagy annak tagja irányítása alá tartozó alkalmazott, cégvezető vagy befolyással bíró személy volt a 129. § 1. bek. a)-e) pontja szerint,

d) a közbeszerzési eljárástól való jogerős eltiltás időszakának kezdete és vége.

(3) A 2. bekezdés b) és c) pontjának céljaira az informatikai rendszer fenntartója vagy rendszergazdája köteles a hivatalnak frissített adatokat nyújtani az informatikai rendszerében vezetett adatok alapján, elektronikus másolat formájában külön jogszabályi előírások szerint.^12a)

(4) Az eltiltott személyek regisztere szabadon elérhető a nyilvánosság számára a hivatal honlapján, kivéve a természetes személyek személyi számait.

(5) A hivatal az eltiltott személyek regiszterébe a 2. bekezdés szerinti adatokat azt követően, hogy a közbeszerzésben való részvételi tilalomról szóló végzés jogerőre lép, haladéktalanul bejegyzi, és frissíti az adatokat, ha a 2. bek. szerinti adatok változásáról tudomást szerez.

(6) A hivatal törli a személyt az eltiltott személyek regiszteréből egy nappal azt a napot követően, amikor lejár az idő, amelyre jogerősen eltiltották a közbeszerzésben való részvételtől.

(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek valamelyike közvetlen gazdasági versenynek van kitéve a piacon, amelyhez a hozzáférés korlátlan, az államigazgatás tárgyban illetékes hatósága a hivatal közvetítésével, vagy a beszerző kérvényt nyújthat be az Európai Bizottságnak döntéshozatal céljából az ügyben.

(2) Az 1. bekezdés szerinti kérvénynek tartalmaznia kell az előírt kellékeket,²⁶⁾ fel kell tüntetni benne az összes lényeges tényt, főként a jogszabályi előírásokra, a közigazgatási hatóságok döntéseire vonatkozókat, vagy annak megítélésével összefüggő megállapodásokat, hogy az érintett, a 8. § 3-9. bekezdésében feltüntetett tevékenység közvetlen gazdasági versenynek van-e kitéve a piacon, amelyhez a hozzáférés korlátlan.

(3) A tárgyban illetékes államigazgatási hatóság köteles a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek valamelyikét végző beszerző kérése esetén, vagy az Európai Bizottság kérésére elbírálni, hogy ezen tevékenység vonatkozásában fennáll-e az 1. bekezdés szerinti megalapozott feltételezés.

(4) Ha a döntéshozatali kérvényt a beszerző nyújtja be, annak másolatát elküldi a hivatalnak és a tárgyban illetékes államigazgatási hatóságnak.

(5) A beszerző nem a jelen törvény rendelkezései szerint jár el a 8. § 3-9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek beszerzésével összefüggésben az Európai Bizottság döntését követően, melynek alapján a 8. § 3-9. bekezdéseiben felsorolt tevékenység kivételt kapott a jelen törvény hatálya alól, vagy az ilyen határozat kiadása határidejének leteltét követő naptól, amennyiben az Európai Bizottság nem hozott döntést határidőn belül.

(1) Az általános közigazgatási eljárási szabályzat²⁷⁾ nem vonatkozik a jelen törvény szerinti eljárásokra, kivéve a 130. §, 132. § 3. bek., a 134. § 2. bek., a 146.d § és 149. § szerinti eljárásokat.

(2) A 138-145. §-ok szerinti eljárásokra az általános közigazgatási eljárási szabályok vonatkoznak,²⁷⁾ amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, párhuzamosan az általános közigazgatási eljárási szabályzat 19., 23., 28-30. §-át, a 32. § 1. bek., a 49., 50., 60. és a 71-80. §-okat nem alkalmazzák.

(3) A közbeszerzési eljárásban való részvételi tilalomról mint büntetésről folyó, a 149. § 3. bek. a)-c) pontja szerinti eljárásban nem alkalmazzák az eljárás előzetes vizsgálat lefolytatása miatti felfüggesztésének rendelkezéseit és az általános közigazgatási eljárási szabályok²⁷⁾ 29. § -a 2. bekezdésének rendelkezéseit.

(1) A közigazgatási eljárásban használt hirdetmények részleteit és azok tartalmát, a tervpályázaton használt hirdetmények részleteit és tartalmát, az értékhatár alatti beszerzések hirdetményeinek mintáit, tartalmát és a 49. § 2. bek. szerinti, a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatás mintáját, a 102. § szerinti szerződéskötésről szóló tájékoztatás mintáját általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(2) A részleteket az építőművészeti, területtervezési és építészeti tervpályázatok fajtáival kapcsolatosan, a versenyfeltételeket és a bíráló bizottság tevékenységét általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(3) A strukturált adatok feldolgozásának részleteit, melyek további automatizált feldolgozást tesznek lehetővé, általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(4) A 9.a § 4. bek. d) pontja szerinti kritériumok értékelésének részleteit és a végső értékelési számjegy 9.a § 6. bek. szerinti kiszámítási módjának részleteit általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(5) A 116. és 117. § szerinti akkreditációs és minősítési eljárás részleteit általános érvényű jogszabályi rendelet határozza meg, melyet a hivatal bocsát ki.

(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást vagy tervpályázatot, melyet 2006. január 31-e előtt hirdettek meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2006. január 31-e előtt kezdődött meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Érvényes keretmegállapodás alapján, melyet az eddig hatályos előírások szerint kötöttek meg, közvetlen tárgyalásos eljárásban részszerződések köthetők legkésőbb 2007. december 31-éig.

(4) Az eljárásban, melyet a hivatal 2006. január 31-e előtt indított, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(5) Az eljárásban, melyeket a hivatal 2006. február 1-je után indít meg az 1-3. bek. szerinti közbeszerzési ügyekben, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(6) A közbeszerzésben való részvétel szakmai alkalmassági kritériuma, melyet a természetes személy az eddigi előírások szerint szerzett meg, fennmarad.

(7) A hivatal 2006. július 31-éig biztosítja a szakmailag jogosult személyek átképzését.

(8) A gazdasági szereplők regiszterébe az eddigi szabályozás értelmében felvett gazdasági szereplő (vállalkozó) köteles

a) a közbeszerzőnek a 26. § 1. bek. szerint a közbeszerzésben való részvétele feltételei teljesítésének igazolása céljából – a gazdasági szereplők jegyzékébe történt felvételét igazoló hivatali bizonylat kivételével – előterjeszteni a 26. § 2. bek. f) pontjában előírt iratokat minden beszerzés alkalmával,

b) a beszerzőnek előterjeszteni az a) pontban taglalt iratokat, ha azokat megköveteli.

(9) A hivatal elnökének és alelnökének megbízatása azon időszak leteltével ér véget, amelyre kinevezték.

(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást vagy tervpályázatot, melyet 2008. június 30-a előtt hirdettek meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2008. június 30-a előtt kezdődött meg, az addig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Az eljárásban, melyet a hivatal 2008. június 30-a előtt indított, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(4) Az eljárásban, melyeket a hivatal 2008. július 1-je után indít meg az 1-2. bek. szerinti közbeszerzési ügyekben, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(6) A közbeszerzésben való részvétel szakmai alkalmassági kritériumai komoly megsértése esetén, melyeket a pályázók 2008. július 1-je előtt követtek le, az eddigi előírások vonatkoznak.

(1) A jogorvoslati kérelmek intézésében, melyeket 2008. november 15-e előtt nyújtottak be, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(2) A kifogásemelési eljárásokban, melyek 2008. november 15-e előtt kezdődtek, az eddigi előírások szerint kell eljárni.

(3) A bírságolási eljárásban a bizonyíthatóan 2008. november 15-e előtt meghirdetett közbeszerzési eljárások esetében az eddigi előírások szerint kell eljárni.

A hivatal azon koncessziós szerződések vagy koncessziós szerződésekhez megkötött kiegészítő szerződések érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a jelen törvény hatályba lépését megelőző egy éven belül kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhet. Más jogosult személyek a koncessziós szerződések vagy koncessziós szerződésekhez megkötött kiegészítő szerződések érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a jelen törvény hatályba lépését megelőző egy éven belül kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhetnek.

(1) A versenypályázatot, a meghívásos versenyt, a nyilvános hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, tervpályázatot, építési koncessziót vagy értékhatár alatti beszerzést, melyet 2009. december 31-e előtt hirdettek meg, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2009. december 31-e előtt kezdődött meg, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal 2009. december 31-e előtt indított, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(4) Az eljárásra és ellenőrzésre, melyet a hivatal 2009. december 31-e után indít, és amely bizonyíthatóan 2009. december 31-e előtt meghirdetett közbeszerzésre vagy 2009. december 31-e előtt megkezdett közbeszerzésre vonatkozik, a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(5) A gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe 2009. december 31-e történt bejegyzésről kiadott igazolások érvényben maradnak.

(6) A 2009. december 31-e után kiadott igazolások a gazdasági szereplők (vállalkozók) jegyzékébe történt bejegyzésről tartalmazzák a 26. § 2. bek. szerinti iratokat is, melyekkel a gazdasági szereplő igazolta, hogy teljesíti a részvételi feltételeket személyes alkalmasságát illetően, valamint a statutáris szervek tagjainak listáját a bejegyzési kérelemben feltüntetett családi és utónevük feltüntetésével.

(7) A jogosult személy indítványt nyújthat be a 148.a § szerint szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás érvénytelenségének kimondására, ha azok bizonyíthatóan 2009. december 31-e után megkezdett értékhatár feletti beszerzések eredményei.

(8) Koncessziós szerződés ellen benyújtott érvénytelenítési indítvány esetén, melyet a közbeszerző 2009. december 31-e előtt kötött meg, és az értesítés a közbeszerzés eredményéről az európai közlönyben 2009. december 31-e után jelent meg, a hivatal a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint jár el.

(9) Koncessziós szerződés záradéka ellen benyújtott érvénytelenítési indítvány esetén, melyet a közbeszerző 2009. december 31-e előtt kötött meg, és az értesítés a koncesszió kiegészítésének megkötéséről a közlönyben 2009. december 31-e után jelent meg, a hivatal a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerint jár el.

A hivatal elnökének a megbízatása, akit a korábbi előírások szerint neveztek ki, az új elnök kinevezésével jár le.

(1) A hivatal azon szerződések, koncessziós szerződések vagy keretmegállapodások érvénytelenségének kimondása ügyében, amelyeket a 2009. április 1-je és 2010. április 1-je közötti időszakban kötöttek meg, törvényességi óvást a bíróságon legfeljebb csak a 2010. április 1-jétől számított 30 napon belül kézbesített indítványban kérhet.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezései vonatkoznak a szerződésekhez, koncessziókhoz és keretmegállapodásokhoz megkötött kiegészítő záradékokra is, melyeket a 2009. április 1-je és 2010. április 1-je közötti időszakban kötöttek.

A jogosult személy 2010. április 2-ától számítva legkésőbb 30 napon belül indítványt nyújthat be a szerződés, munkavégzési koncesszió vagy keretmegállapodás záradékának érvénytelenítésére, melynek megkötéséről a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül értesítés jelenik meg a közlönyben.

(1) A beszerzési eljárások, melyeket bizonyíthatóan 2011. március 31-ig hirdettek meg vagy kezdtek el, a 2011. március 31-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.

(2) A közbeszerző és a beszerző nem köteles 2012. január 1-jétől értékhatár alatti beszerzésnél elektronikus árlejtést használni.

(3) A hivatal nem köteles a közlönyt szerkesztett adatszerkezettel közzétenni a 113. § 1. bekezdése második mondata szerint 2011. szeptember 30-áig.

Ha a személy, aki nem közbeszerző és beszerző, a jelen törvény hatályba lépése előtt pénzügyi eszközökhöz jutott építési tevékenységet szolgáló áru szállítására vagy a 7. § 2. bek. szerinti terjedelemben szolgáltatásnyújtásra külön jogszabályi előírás szerint,^7aa) és ezen pénzeszközök felhasználásával beszerzési eljárásokat folytatott le a jelen törvény alkalmazásával, az eljárást az eddig érvényes előírások szerint fejezi be.

A 26. § 1. bek. c) pontjának rendelkezéseit a 2012. január 1-jétől hatályos formában nem alkalmazzák azon beszerzési eljárásokban, melyeket 2011. december 31-éig hirdettek meg vagy kezdtek meg bizonyíthatóan.

(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást a jelen törvény hatályba lépése előtt továbbították közzétételre, a jelen törvény hatályba lépése előtti jogszabályok szerint fejezik be.

(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan a jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődött el, a jelen törvény hatályba lépése előtti jogszabályok szerint fejezik be.

(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépése előtt indított, a jelen törvény hatályba lépése előtti előírások szerint kell befejezni.

(4) Az eljárásban és ellenőrzés során, melyet a hivatal a jelen törvény hatályba lépése előtt indított meg és amely közbeszerzésre vonatkozik az 1. és 2. bekezdés szerint, a jelen törvény hatályba lépése előtt hatályos előírások vonatkoznak.

(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást 2013. február 17-e előtt továbbították közzétételre, a 2013. február 17-éig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.

(2) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a 2013. február 17-éig indított, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal a 2013. február 17-e után indít, és az az 1. bek. szerinti közbeszerzésre vonatkozik, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(4) A jogorvoslati és kifogásemelési eljárásokban, melyek az 1. bek. szerinti közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak, a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(5) Cselekedetekért, melyekre 2013. február 17-e előtt került sor, jelen törvény szerinti bírságot kiróni a 2013. február 17-éig hatályos előírások szerint lehet.

(1) A közbeszerzést, meghívásos versenyt, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet, koncessziót, tervpályázatot vagy értékhatár alatti beszerzési eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési hirdetményt vagy versenyfelhívásként használt értesítőt vagy ajánlattételi felhívást 2013. június 30-áig továbbították közzétételre, a 2013. június 30-áig hatályos jogszabályok szerint fejezik be.

(2) A közvetlen tárgyalásos eljárást, mely bizonyíthatóan 2013. június 30-a előtt kezdődött meg, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Az eljárást és az ellenőrzést, melyet a hivatal 2013. június 30-a előtt indított, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(4) Az eljárásra és ellenőrzésre, melyet a hivatal 2013. június 30-a után indít, és amely az 1. és 2. bekezdés szerint meghirdetett közbeszerzésre vonatkozik, a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(5) A 2013. június 30-áig benyújtott jogorvoslati kérelmekkel és a 2013. június 30-áig benyújtott kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint folytatják le. A tanács jogosult fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálni a hivatal 2013. június 30-áig meghozott határozatait.

(6) A hivatal 2014. március 1-jétől köteles

a) referencia-nyilvántartást létesíteni a 9. a § szerint és közzétenni a referenciamintákat a 9.a § 6. bek. szerint,

b) elektronikus tárhelyet létesíteni a 113. § 3. bekezdése szerint és legkésőbb 2014. március 1-jén biztosítani a 49. a § 2. bek. és a 113. § 4-6. bek. szerinti kötelességek teljesítését,

c) létrehozni az eltiltott személyek regiszterét a 149. a § szerint és legkésőbb 2014. március 1-jén biztosítani a 149. a § szerinti kötelességek teljesítését.

(7) A közbeszerző és a beszerző nem köteles a 9.a § 3-5. és 8-11. bekezdése szerint eljárni a referencia-nyilvántartás 9.a § szerinti létrehozásának és a 9.a § 6. bek. szerinti referenciaminta megjelentetésének napját követő napig.

(8) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus tárhely létrehozásának és a hivatal 113. § 3. és 4. bek. szerinti kötelességének teljesítése napját követő napig jogosult az információk és dokumentumok közzétételének kötelezettségét, melyre a profilban kerül sor, a honlapján közzétenni.

(9) A 2013. június 30-ig megkötött szerződéskiegészítésekre, a 9. § 3. bekezdése vonatkozik a 2013. június 30-áig hatályos megfogalmazásban.

(10) A keretmegállapodásra és szerződésre, melyet 2013. június 30-áig kötöttek meg, a 10. b § 2013. július 1-jétől hatályos rendelkezései nem alkalmazandók.

(11) A 28. § 1. bek. a) pontja szerinti részvételi feltétel teljesítése, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt, lehetséges – három éven belül az azt követő naptól számítva, amikor a referencia-nyilvántartást a 9.a § szerint létrehozták és a referenciamintát a 9.a § 6. bekezdése szerint közzétették – a teljesítést igazoló bizonylatokkal is, amennyiben olyan beszerzésekről van szó, amelyeket a jelen törvény értelmében a 2013. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint valósítottak meg. A 28. § 1. bek. b) pontja szerinti részvételi feltétel teljesítése, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt, lehetséges – öt éven belül az azt követő naptól számítva, amikor a referencia-nyilvántartást a 9.a § szerint létrehozták és a referenciamintát a 9.a § 6. bekezdése szerint közzétették – a teljesítést igazoló bizonylatokkal is, amennyiben olyan beszerzésekről van szó, amelyeket a jelen törvény értelmében a 2013. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint valósítottak meg. Az első és második mondat céljaira a hivatal a közlönyben tájékoztatást tesz közzé a 9.a § szerinti referencia-nyilvántartás létrehozásának dátumáról és a 9.a § 6. bek. szerinti referenciaminta közzétételének dátumáról.

(12) A belügyminisztérium köteles elektronikus piacot létrehozni 2014. július 1-jétől. A 94. § 1. bek. szerinti kötelességét a 130. § 4. bek. szerinti értesítések vonatkozásában, melyek az elektronikus piac létrehozása előtt kerülte kézbesítésre, a belügyminisztérium az elektronikus piac létrehozását követően haladéktalanul teljesíti.

(13) Ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, a közbeszerző nem köteles a 91. § 1. bek. a) pont szerinti eljárást alkalmazni azon beszerzések esetében, amelyeket bizonyíthatóan legfeljebb egy naptári hónappal az elektronikus piac létrehozása előtt hirdettek meg vagy kezdtek meg. Az első mondat szerinti bekezdésekre a 100-102. § rendelkezéseit alkalmazzák, amennyiben a becsült értékük a naptári év folyamán vagy a szerződés időtartama alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időre kötik meg – nagyobb, mint a 4. § 3. bek. b) pontja szerinti pénzügyi határérték, és ha olyan árucikkről van szó, amely élelmiszer, egyenlő vagy több mint a 4. § 3. bek. c) pontja szerinti pénzügyi határérték; azokra a beszerzésekre, amelyeknek a becsült értéke a naptári év vagy a szerződés futamideje alatt – ha a szerződést egy naptári évnél hosszabb időtartamra kötik meg – kisebb, mint ezek a határértékek, a 9. § 9. bek. rendelkezéseit alkalmazzák.

(14) A kormány 2013. október 1-jéig nevezi ki az első, kormány által kinevezett tanácstagokat, miközben a tanács két tagját hároméves megbízatási idővel nevezi ki, a tanács két tagját négyéves és két tagját ötéves megbízatási idővel nevezi ki.

(15) A cselekményekért, melyek 2013. június 30-a előtt történtek meg, bírságot kiróni a 2013. június 30-áig hatályos előírások szerint lehet.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió kötelező jogi aktusai a 7. sz. melléklet szerint.

Megszüntetésre kerül:

1. a Tt. 523/2003. sz., a közbeszerzésről szóló törvényének I. cikkelye és a Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás felépítéséről szóló törvénye a későbbi módosított, Tt. 82/2005. sz. törvény értelmében.

2. a 86.c §, beleértve a 99. sz. utalást is a Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és egyes más törvények módosításáról szóló törvényére a Tt. 353/2005. sz. törvény értelmében.

3. a Közbeszerzési Hivatal Tt. 575/2003. sz. rendelete a közbeszerzésben használt értesítők tartalmáról és mintáiról.

A jelen törvény 2006. február 1-jén lép hatályba, kivéve a 25. § 3. bek., a 91. § 3. bek. és a 99. § 2. bek. az I. cikkelyből, amely 2007. január 1-jén lép hatályba.

2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkelye

2a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról a későbbi módosítások értelmében. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről a későbbi módosítások értelmében.

2b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz. törvénye a rendőri testületről a későbbi módosítások értelmében.

5) A Tt. 244/2002. sz. törvénye a döntőbírósági eljárásról a Tt. 521/2005. sz. törvénye értelmében.

6) Például a Tt. 566/2001. sz. törvénye az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, 8. §-a és egyes más törvények (az értékpapírokról szóló) a későbbi előírások értelmében, a Tt. 483/2001. sz. törvénye a bankokról és egyes más törvények módosításáról a későbbi előírások szerint.

6a) A Tt. 581/2004. sz. törvénye az egészségbiztosítókról és egészségügyi felügyeletről, 7. § 1-3. bek. és egyes más törvények kiegészítéséről és módosításáról.

6aa) A Tt. 254/1998. sz. törvénye a közmunkákról, 10. § 5. bek., a Tt. 260/2007. sz. törvénye értelmében.

6ab) A Tt. 305/2005. sz. törvénye a gyermekvédelemről és gyámságról, 52. § 1. bek. és 53. § 4. bek., valamint egyes más törvények kiegészítéséről és módosításáról a későbbi változások értelmében.

6ac) A Tt. 384/1997. sz. törvénye a színházak tevékenységéről, 4. és 5. § a Tt. 416/2001. sz. színházi törvénye értelmében.

6ad) A Tt. 618/2003. sz. szerzői jogi és szerzői jogokkal összefüggő jogokról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.

6ae) A Tt. 324/2011. sz. törvénye a postai szolgáltatásokról, 3. § 3 2. bek. és egyes más törvények módosításai.

7) Az Európai Parlament és Tanács 2195/2002. sz. irányelve 2002. november 5-éről a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről (CVP), a hatályos rendelkezések. (Az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 6. fejezet/5. kötet.)

7a) A Tt. 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, 9. § 4. bek., valamint az SZNT Tt. 347/1990. sz. törvénye a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről a későbbi előírások szerint.

A Bizottság koncentráció fogalmáról szóló értesítésének III. cikkelye a Tanács 4064/89. sz. rendelete alapján a vállalatok közti koncentráció ellenőrzéséről (az EU Közlönye, C 66, 1998. 3. 2., 5. oldal).

7aa) A Tt. 561/2007. sz. törvénye a befektetések támogatásáról és néhány más törvény módosítása a későbbi módosítások értelmében.

7ab) A Tt. 215/2004. sz. törvénye a titkos adatok védelméről, 2. § a) pont és egyes más törvényi módosítások. v.

8) A Tt. 507/2001. sz. törvénye a postai szolgáltatásokról, 2. §, a 15/2004. sz. törvény értelmében.

8a) A Tt. 222/2004. sz. törvénye a hozzáadottérték-adóról, 4. § 9. bek, a későbbi módosítások értelmében.

8b) Például a Kereskedelmi törvénykönyv, a Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyi adatok védelméről a későbbi módosítások szerint.

9) A Tt. 215/2002. sz. törvénye az elektronikus aláírásról és egyes törvények módosításáról a Tt. 679/2004. sz. törvénye értelmében.

9a) A Tt. 136/2001. sz. törvénye a gazdasági verseny védelméről, 4. § 3. bek. f) pont, valamint az SZNT 347/1990. sz. törvénye a minisztériumok és a Szlovák Köztársaság központi államigazgatásának felépítéséről a későbbi előírások szerint, a t. 465/2002. sz. törvénye értelmében.

9aa) A Polgári törvénykönyv 47.a §-a.

9ab) A Tt. 82/2005. sz. törvénye az illegális munkavégzésről és foglalkoztatásról, 2. § 2., 4. és 5. bek., valamint egyes más törvények kiegészítése a Tt. 223/2011. sz. törvénye értelmében.

9b) A Tt. 136/2001. sz. törvénye, 38. § 11. és 12. bek., a későbbi módosítások szerint.

10) A Tt. 264/1999. sz. törvénye a termékek műszaki követelményeiről és az ekvivalencia meghatározásáról, 11. §, a későbbi előírások szerint, a Tt. 90/1998. sz. törvénye az építőipari termékekről, 4. § 4. bek. és 15. § 1. bek., a Tt. 134/2002. sz. törvénye értelmében.

10a) A Tt. 158/2011. sz. törvénye az energetikailag és environmentálisan kímélő gépjárművek támogatásáról és más törvények módosításáról.

10ab) Pl. a Polgári törvénykönyv 829. §-a, a Tt. 513/1991. sz. Kereskedelmi törvénykönyve a későbbi módosítások szerint.

10b) A Tt. 182/2011. sz. törvénye az energetikailag fontos termékek energiahatékonysági jelöléséről, 2. § a) pont.

10c) Pl. a Tt. 182/2011. sz. törvénye, az EU Bizottságának 1059/2010. sz. delegált rendelete 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a mosogatógépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1060/2010. sz. delegált rendelete 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a háztartási hűtőgépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1061/2010. sz. delegált irányelve 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a mosógépek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.), az EU Bizottságának 1062/2010. sz. delegált irányelve 2010. szeptember 8-áról, mely kiegészíti az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelvét a televíziókészülékek energetikai jelöléséről (az EU Közlönye, L 314, 2010. 11. 30.).

11) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.

11a) Az Európai központi bankok rendszerének statútumáról és az Európai Központi Bankról szóló jegyzőkönyv 27. cikkelyének 27.1-es bekezdése, csatolva az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez.

11aa) A Tt. 211/2000. sz. törvénye az információ szabad elérhetőségéről, 5.a § és egyes más törvényi módosítások.

12) Pl. a Tt. 618/2003. sz. törvénye a szerzői jogról és a szerzői joggal összefüggő jogokról, 16. §, a Tt. 435/2001. sz. törvénye a szabadalmakról, a kiegészítő védettségi igazolásokról, 14. § és más törvényi módosítások a Tt. 402/2002. törvénye értelmében.

12a) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás informatikai rendszereiről, 7. § és más törvényi módosításokról.

12b) A Tt. 211/2000. sz. törvénye, 5.a § 8. bek. a későbbi módosítások szerint.

14) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építésügyi rendtartásról szóló törvénye (építésügyi törvény) 76. és 77.§-a a Tt. 479/2005. sz. törvénye értelmében.

15) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a könyvvitelről, 22. §, a Tt. 561/2004, sz. törvénye értelmében.

16) A Tanács 2913/92. sz. rendelete 1992. október 12-éről, mely létrehozza a közösség Vámkódexét (az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 2. fejezet/4. kötet), a hatályos változatban.

16a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 42/1994. sz. törvénye a polgári védelemről, 3. §. A Tt. 387/2002. sz. törvénye az ország igazgatásról háborún és hadiállapoton kívüli válsághelyzetben, 4. § 1. bek. d) pont és 6. § 2. bek. c) pont.

17) Az SZNT Tt. 138/1992. sz. törvénye a hiteles építőművészekről és építészmérnökökről, 24. § 2. bek. j) pont és 31. § 2. bek. i) pont a későbbi módosítások értelmében.

17a) A Tt. 215/2004. sz. törvénye és későbbi módosításai szerint.

18) A Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvénye a közérdek védelméről köztisztségviselői tevékenység során, 5. cikkely.

18a) A Tt. 283/2002 . sz. törvénye az útiköltség-térítésekről a későbbi módosítások értelmében.

18b) A Tt. 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról, 63. § 1. bek. és 69. § 2. bek., a későbbi módosítások szerint.

19) A kormányzati beszerzésekről szóló egyezmény V. és XXIII. cikkelye (az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 11. fejezet/21. kötet).

20) A kormányzati beszerzésekről szóló egyezmény XIX. cikkelye.

21) A Tt. 328/2004. sz. törvénye a szakértőkről, hiteles tolmácsokról és fordítókról és egyes más törvényi változásokról a későbbi módosítások értelmében.

23aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsénak Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások értelmében.

26) A Bizottság 2005. január 5-ei határozata az Európai Parlament és Tanács 2004/17/ES irányelve 30. cikkelyének végrehajtásáról a vízgazdálkodási, energetikai, közlekedési és postai szolgáltató ágazatokban működő beszerzők tevékenysége koordinálásáról (2005/15/ES). (Az EU Közlönye, L 7, 2005.1.11.)

27) A Tt. 71/1967. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint.