+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o ochrane pred požiarmi
Zákon o ochrane pred požiarmi (314/2001)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 02.07.2001
Platnosť od: 11.08.2001
Účinnosť od: 01.04.2002
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2016. január 1-től

Tt. 314/2001.

Törvény
A TŰZVÉDELEMRŐL


Kelt: 2001. július 2.


Módosítva:
Tt. 438/2002., hatályos 2003. január 1-től
Tt. 215/2004., hatályos 2004. május 1-től
Tt. 347/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 562/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 519/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 199/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 400/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 37/2014., hatályos 2014. április 1-től 
Tt. 129/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 129/2015., hatályos 2016. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
(1) A jelen törvény a természetes személyek élete és egészsége védelmének feltételeiről, a tulajdon és a környezet1) tűzvédelméről rendelkezik, valamint meghatározza az államigazgatási szervek hatáskörét a nem kívánt események folyamán a tűzvédelemmel és a tűzoltó egységek mentési munkájának végzésével kapcsolatban.
(2) A jelen törvény a továbbiakban az alábbiakkal kapcsolatban rendelkezik
a) a központi államigazgatási szervek,2) egyéb központi szervek, (továbbiakban, mint „központi hatóságok“), községek, jogi személyek, vállalkozó természetes személyek és a természetes személyek kötelezettségeiről a tűzvédelem terén,
b) a tűzvédelem terén végzett tevékenységekre vonatkozó szakmai képzés és szakmai alkalmasság követelményeiről,
c) az államigazgatási feladatok végrehajtásáról a tűzvédelem terén,
d) a tűzoltó egységek fajtáiról, azok létrehozásáról, valamint kötelezettségeiről a tűz megfékezése és műszaki mentés folyamán,
e) a segítségnyújtásról a tűz megfékezése folyamán,
f) a Szlovák Köztársaság Önkéntes Tűzoltósága (továbbiakban, mint „Önkéntes Tűzoltóság“) és más polgári szervezetek feladatairól a tűzvédelem terén,
g) a tűzvédelmi jogszabályokban meghatározott kötelezettségek megszegése következményeként kirótt szankciókról.

2. §
Egyes fogalmak meghatározása
(1) Tűznek nevezünk valamennyi olyan nem kívánt égési folyamatot, mely emberek vagy állatok életét, illetve testi épségét, anyagi javakat és a környezetet közvetlenül veszélyeztet, mely során vagyoni és környezeti károk keletkeznek, vagy amely ember vagy állat sérülését, illetve halálát idézi elő.
(2) A tűzoltóállomás tárgyi és műszaki felszereltséggel rendelkező épület, mely a tűzoltó egység feladatellátását hivatott szolgálni, melyben a technikai tűzoltóeszközök kerülnek elhelyezésre, egyben a szakmai képzés és gyakorlat helyszínéül szolgál.
(3) A tűzoltószertár tárgyi és műszaki felszereltséggel rendelkező, alapvetően személyzet nélküli, a technikai tűzoltóeszközök tárolására, valamint szakmai képzés és kiképzés helyszíneként szolgáló épület.
(4) Tűzvédelmi berendezések alatt olyan tűzvédelmi műszaki berendezéseket, tűzvédelmi berendezéseket, tűzterjedés-gátló lezárásokat, pneumatikus szállítószalagok szikraoltó berendezéseit, oltóvízellátó berendezéseket, tűz esetén a villanyáram folyamatos ellátását biztosító berendezéseket, tűzfelvonókat, menekülési felvonókat, vészvilágítást és egyéb berendezéseket értünk, melyek személyek evakuálása vagy tűzvédelmi bevetések esetén használatosak.
(5) A tűzoltó-technikai berendezések a beépített tűzvédelmi berendezések, a részlegesen beépített tűzvédelmi berendezések, hő és égéstermékek elvezetésére kialakított rendszerek és elektromos tűzjelzők, a hangjelzőket beleértve.
(6) Jelen törvény alkalmazásában
a) a nem kívánt esemény olyan állapot, amikor haláleset vagy egészségkárosodás, vagyoni vagy környezeti kár következik be vagy azokra irányuló közvetlen veszély vagy közvetlen életveszély fenyeget,
b) tűzoltó-technikai berendezés kivitelezője az a jogi vagy vállalkozó természetes személy, amely az ilyen berendezést, mely a piacra előírt módon, bevezetett2a) alkatrészekből került összeszerelésre, megtervezi és a jóváhagyásra került tervdokumentáció értelmében azt az épületbe szereli, valamint az előírásoknak megfelelően üzembe helyezi,
c) bevetés a tűz eloltása és a nem kívánt események esetén felmerülő műszaki mentési feladatok elvégzése érdekében elvégzett tevékenységek összessége; a tűzoltó egység riasztásától a tűzoltó egység bevetés helyszínéről való távozásáig tart,
d) műszaki mentésnek nevezzük azon tevékenységeket, melyek gátolják vagy elhárítják a tűz vagy egy nem kívánt esemény emberekre, állatokra, anyagi javakra vagy a környezetre irányuló közvetlen hatása kifejtését vagy annak következményeit; ezáltal külön jogszabály rendelkezései nem sérülnek,2b)
e) tűzoltó egység cselekvőképessége a hatékony bevetés végrehajtását biztosító szervezési, műszaki és szakmai felkészültség,
f) műveletirányítás alatt a műveletirányítási központba vagy a műveletirányítási helyre érkező segélyhívásokat és azok feldogozását követő jogkörök és irányító tevékenységek összességét értjük; célja a tűzoltó egység erőinek és eszközeinek bevetésre küldése, valamint a bevetési parancsnokkal folytatott kommunikáció értelmében további tevékenységek végzése,
g) operatív irányítás alatt a bevetés helyszínén végrehajtott jogkörök és irányítási tevékenységek összességét értjük,
h) az irányítástámogatás és adatfeldolgozás automatizált rendszere olyan műszaki feltételek és szervezési intézkedések összessége, melyek információs és kommunikációs technológiák, valamint szoftverek segítségével a tűzoltó egységek tevékenységét biztosítják,
i) objektum alatt rendeltetésszerűen használt építményt vagy épületek, létesítmények és térségek együttesét értjük,
j) katonai objektum a katonai körzetben, a Szlovák Köztársaság fegyveres erői térségeiben vagy létesítményeiben (továbbiakban, mint „ fegyveres erők“), a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma térségeiben vagy létesítményeiben, valamint a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma illetékessége alá tartozó jogi személyek létesítményeiben megtalálható objektum.

3. §
A központi szervek kötelezettségei
(1) A központi hatóságok az irányításuk alá tartozó jogi személyeknél ellenőrző tevékenységet folytatnak a tűzvédelem terén. A tűzvédelem fejlesztési koncepciója kidolgozásával kapcsolatban hatáskörükön belül együttműködnek a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával (továbbiakban, mint „minisztérium“).
(2) A központi hatóságok a tulajdonukban levő, kezelésük alá tartozó vagy általuk használt vagyonnal kapcsolatban egyidejűleg a jogi személyek jelen törvénybe foglalt kötelességeit is teljesítik.
(3) Azon központi hatóságok, melyek hatáskörébe az államigazgatás feladatai végrehajtásának irányítása tartozik az iskolaügy területén,3) biztosítják, hogy valamennyi típusú iskolában a nevelés és oktatás a megfelelő terjedelemben tartalmazza a tűzvédelem témakörét.


MÁSODIK RÉSZ
Jogi személyek, vállalkozó természetes személyek, természetes személyek és községek kötelezettségei

Jogi személyek és vállalkozó természetes személyek kötelezettségei

4. §
Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, a jogi személyek és vállalkozó természetes személyek kötelesek tűzmegelőzés céljából
a) az objektumokban és térségekben megelőző tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtását biztosítani és orvosolni a feltárt hiányosságokat; a megelőző tűzvédelmi ellenőrzések tartalma és határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
b) a fokozottan tűzveszélyes helyeken, fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzése esetén vagy tűz kialakulásának fokozott veszélye idején, valamint a nagyobb számú résztvevővel tartandó rendezvényeken tűzvédelmi intézkedések foganatosítását biztosítani; az intézkedések, a fokozottan tűzveszélyes helyek és tevékenységek, a fokozottan tűzveszélyes időszakok, valamint azon rendezvények, melyeken nagyobb számú személy vesz részt, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
c) meghatározni a fokozottan tűzveszélyes helyeket, és a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály értelmében az erre vonatkozó figyelmeztetéssel, tiltással és útmutatással jelölni azokat,
d) a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került munkaidőn kívüli tűzvédelmi intézkedések foganatosítását biztosítani,
e) az alkalmazottak és olyan személyek tűzvédelmi oktatását és elsajátított ismereteik ellenőrzését biztosítani, akik a jogi személy, illetve a vállalkozó természetes személy tudomásával tartózkodnak az objektumaiban és térségeiben; a tűzvédelmi oktatás tartalmát, terjedelmét, határidőit csakúgy, mint azon személyek körét, akik az oktatáson és az elsajátított ismereteik ellenőrzésén részt hivatottak venni, valamint az ellenőrzés módját a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg,
f) az objektumok és térségek tényleges állapotának megfelelő és a szükséges tűzbiztonsági megoldásokat tartalmazó tűzvédelmi dokumentációt kidolgozni, vezetni és fenntartani; a dokumentáció fajtái, tartalma, célja, módja, kidolgozása és archiválásának szükségessége csakúgy, mint az ellenőrzésének határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
g) biztosítani a belépést az állami tűzvédelmi felügyeletet végző hatóság és a község számára az objektumaiba és térségeibe a tűzvédelmi kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából, az igényelt iratokat, tűzvédelmi dokumentációt, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat és adatokat azok rendelkezésére bocsátani,
h) az állami tűzvédelmi felügyeleti szerv vagy a község által meghatározott, a feltárt hiányosságok orvoslását biztosító intézkedéseket végrehajtani a meghatározásra került határidőkön belül,
i) műszaki és technológiai berendezéseket tűzbiztonsági szempontból a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került feltételek és a gyártó utasítása szerint működtetni,3a)
j) termékek és anyagok tűzveszélyességi jellemzőit, valamint azok biztonságos használatát és raktározását meghatározni és hozzáférhetővé tenni, amennyiben ezeknek a gyártójáról van szó,
k) biztosítani az épületek tűzbiztonsági követelményeinek teljesítését és betartását az építmények építészeti-műszaki tervdokumentációja kidolgozásánál, az építkezés folyamán, az építmények használata folyamán, valamint azok másfajta hasznosításakor; az épületek tervezése folyamán, azok megépítése, használata folyamán és azok másfajta hasznosítása esetén a tűzbiztonsági követelmények a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
l) az épületek másfajta hasznosításakor biztosítani, hogy a hasznosítás módosításakor az épület vagy épületrész tűzbiztonsága,4) a személyek biztonsága ne csökkenjen, illetve a tűzoltó egységek bevetése ne ütközzön akadályba,
m) a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését biztosítani; a fűtőanyag meghajtású fogyasztó központi vagy etázsfűtési hőforrásra történő csatlakoztatása előtt, a fűtőanyag meghajtású fogyasztó cseréje előtt és a kéménytest építészeti módosításait követően biztosítani a kémények szakszerű ellenőrzését szakmai alkalmassággal5) rendelkező személyek által; a kémények tisztítása és ellenőrzése részletei, tisztításuk és ellenőrzésük határidői, a kémény szakszerű vizsgálatának elvégzése, csakúgy, mint a kémények tisztításáról szóló igazolás mintája, a kémény szakszerű vizsgálatának elvégzését tanúsító igazolás mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
n) fűtőanyag meghajtású fogyasztó, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése során, kémények és füstelvezetők építése és használata során a tűzvédelmi műszaki feltételeket és követelményeket betartani, a kéményt címkével megjelölni; a fűtőanyag meghajtású fogyasztó, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése, kémények és füstelvezetők építése és használata tűzvédelmi műszaki feltételei és követelményei, valamint a kémény megépítését jelző címke mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
o) tűzveszélyes és égést tápláló anyagok, tűzveszélyes és égést tápláló anyagokat tartalmazó műszaki eszközök kezelése, elhelyezése és raktározása során a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került tűzvédelmi követelményeket betartani,
p) a megkövetelt szakmai alkalmassággal és külön jogosultsággal rendelkező személyek által biztosítani a tűzvédelem terén meghatározásra került kötelezettségeket és feladatokat.

5. §
A tűz hatékony megfékezése feltételeinek biztosítása céljából a jogi és vállalkozó természetes személy, amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, köteles
a) tűzeset keletkezése veszélyére való tekintettel beszerezni és az objektumokba, térségekbe és létesítményekbe megfelelő fajta tűzvédelmi berendezést, oltóanyagot, tűzoltó-technikai eszközt, tűzvédelmi tárgyi eszközt telepíteni, azokat üzemkész állapotban üzemeltetni, szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi ellenőrzésüket és karbantartásukat biztosítani, amennyiben jelen törvény ily módon rendelkezik, üzemeltetésükről dokumentációt vezetni és azt megőrizni; a tűzvédelmi berendezések tervezése, telepítése, megjelölése jellemzői és feltételei, a tűzoltó-technikai eszközök, tűzvédelmi tárgyi eszközök üzemeltetése jellemzői és feltételei, ideértve üzemképességük feltételeit, valamint azokat a feltételeket, melyek mellett az adott berendezések üzemeltetését időszakosan szüneteltetni lehetséges, az ellenőrzések tartalma, beleértve azok határidejét, a karbantartás terjedelme, az üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció vezetésének módja, ezen berendezések karbantartása és ellenőrzésére vonatkozó okmányok mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
b) megjelölni és karbantartani a tartósan szabadon tartandó menekülési útvonalakat, vészkijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat, tűzoltási felvonulási területeket, valamint azok hozzáférését, csakúgy, mint a villamos energia-, gáz- és vízelosztó berendezések zárószerkezeteihez és a tűzvédelmi berendezésekhez való hozzáférést,
c) tűzvédelmi célból elhelyezésre került jelző- vagy riasztóberendezés elhelyezését megfelelő térítés ellenében eltűrni; a kártérítéssel kapcsolatos külön jogszabályok rendelkezései ezáltal nem sérülnek,
d) tűzoltás céljából a vízforrásokat olyan állapotban tartani, hogy azok csapolhatóak legyenek,
e) a jogi vagy vállalkozó természetes személy objektumaiban, melyek kiürítése egyszerű feltételek mellett nem kivitelezhető, legalább egyszer 12 havonta tűzriadó gyakorlatot tartani; azokat a ismérveket, melyek mentén a kiürítés szempontjából az objektumok megítélésre kerülnek, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
f) kellő számú tűzjelzés fogadó helyet kialakítani és felszerelni; a kialakítás és felszerelés feltételei valamint a tűzjelzés fogadó helyek száma a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
g) a Tűzoltó és Műszaki Mentő Szolgálat Kerületi Igazgatósága (továbbiakban, mint „kerületi igazgatóság“) döntése értelmében az objektumait és térségeit illetően tűz keletkezésének veszélyére vonatkozó elemzést kidolgozni, majd ez alapján tűzoltó egységet létrehozni, amennyiben a kerületi igazgatóság ilyen értelemben határozatot hozott,
h) tűzvédelmi őrjáratokat létesíteni és azok feladatai teljesítését, valamint szakmai képzését biztosítani; a tűzvédelmi őrjáratok fajtái, feladatai, szakmai képzésük tartalma és terjedelme, valamint végzése határidői a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
i) a Tűzoltó és Műszaki Mentő Szolgálat Járási Igazgatóságán (továbbiakban, mint „járási igazgatóság“) a tulajdonában, kezelésében vagy használatában levő objektumban, térségben keletkezett vagy tárgyat érintő valamennyi tűzesetet halasztás nélkül bejelenteni,
j) a tűz keletkezési okainak vizsgálatához szükséges valamennyi iratba betekintést nyújtani, együttműködni és segítséget nyújtani.

6. §
(1) A jogi személy kötelezettségei teljesítéséért annak hivatalos képviselője felel. Amennyiben a jogi személy élén kollektív szerv áll, az határozza meg a a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok teljesítéséért felelős személyt. Vállalkozó természetes személyek esetében az adott személy vagy annak felelős képviselője felel a a tűzvédelmi feladatok telesítéséért.
(2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője), aki az ingatlant bérbe adja, köteles biztosítani a tűzvédelmi feladatok teljesítését jelen törvény értelmében, amennyiben ezen feladatok teljesítéséről a bérleti szerződésben a bérlővel más értelemben nem egyezett meg.

6.a §
A lakóház tulajdonosa, a lakóházban található lakások és nem lakás céljából használt térségek tulajdonosi közössége, valamint a lakóház kezelője5a) kötelesek a lakóház kezelése folyamán azon tűzvédelmi feladatok ellátását biztosítani, melyek a lakóház közös térségeire, valamint közös berendezéseire vonatkoznak, a 4. § a) pontjától c) pontjáig terjedően, g) pontjától i) pontjáig és k) pontjától p) pontjáig terjedően, valamint az 5. § a) pontjától c) pontjáig terjedően, i), j) pontja és a 8. § f) pontja rendelkezései értelmében, egyúttal a 4. § a) pontjában meghatározott kötelességek teljesítéséről a tűzvédelmi technikus jegyzőkönyvet készít; a lakóház megelőző tűzvédelmi ellenőrzési jegyzőkönyve tartalma, valamint a lakóházak dokumentációjának fajtái a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

6.b §
(1) Erdőtűz kialakulásának megelőzése céljából az erdő tulajdonosa, az erdőgondnok5b) vagy az erdőgazdálkodó5c) köteles
a) erdőgazdasági hasznosítású földeken a kijelölt helyeken csak a tűz szabad terjedése ellen biztosított tűzrakó helyeket kialakítani, azok megjelölését biztosítani, valamint biztosítani a kijelölt biztonságos tűzrakó helyeken kívüli tűzrakást tiltó jelzések elhelyezését,
b) térképeket készíteni, melyek valamennyi tűzvédelmi szempontból fontos adatot tartalmaznak, azok aktualizálását és igény szerint a járási igazgatósághoz történő benyújtását biztosítani,
c) kiemelten tűzveszélyes időszakokban őrjárati tevékenységet biztosítani,
d) természeti katasztrófa által sújtott erdőterületekre vonatkozóan külön tűzvédelmi intézkedéseket foganatosítani.5d)
(2) Az erdőtűz hatékony eloltása céljából az erdő tulajdonosa, erdőgondnok5b) vagy az erdőgazdálkodó5c) köteles
a) kellő számú tűzvédelmi szerszámot biztosítani,
b) biztosítani, hogy valamennyi fa-, és fakitermelési melléktermék feldolgozására használt munkagép rendelkezzen legalább egy megfelelő típusú, legalább 5 kg oltóanyag töltetű hordozható tűzoltó készülékkel,
c) a tűzoltó járművek általi hozzáférhetőség és bevetés céljából az erdei közlekedési hálózatot és a tűzoltó vízforrásokat megfelelő állapotban tartani,
d) az erdőben tűzvédelmi pásztákat és sávokat kialakítani.
(3) A térképek készítése és tartalma részletei, kiemelten tűzveszélyes időszakokban a járőri tevékenység szervezése és módja részletei, természeti katasztrófa által sújtott erdőterületekre vonatkozóan külön tűzvédelmi intézkedések kidolgozása részletei,5d) tűzvédelmi szerszámok fajtái, száma, elhelyezése, a tűzoltó egység beavatkozása esetén történő hasznosítása szempontjából az összekötő utak, gyűjtőutak, tűzoltó vízforrások, tűzpászták és -sávok állapotával kapcsolatos követelmények részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

7. §
(1) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy csupán jelen törvény 4. §-a e) pontjába foglalt, valamint a természetes személy kötelezettségeit köteles teljesíteni, amennyiben
a) tevékenysége céljából nem használ lakóházban vagy családi házban levő lakáson vagy mozgóbolton és kiegészítő szolgáltatások vagy kereskedés céljából árusító bódén és sátron, valamint szolgáltatások vagy kereskedés céljából legfeljebb 100 m2 területű térségen kívül más objektumot vagy térséget, melynek tulajdonosa vagy üzemeltetője,
b) az objektumban legfeljebb öt alkalmazottja van és
c) nem végez fokozottan tűzveszélyes tevékenységet és nincsenek fokozottan tűzveszélyes helyei.
(2) Ha a az erdő tulajdonosa, az erdőgondnok5b) vagy az erdőgazdálkodó5c) megfelel az 1. bekezdésben foglalt feltételeknek, a tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek közül a 6.b § 1. bekezdésében és 2. bekezdésében valamint a 4. § e) pontjában foglaltakat köteles csak teljesíteni.

8. §
Jogi személy és vállalkozó természetes személy számára tilos
a) fák, bokrok, lágyszárú növényzet felégetése,
b) tűz rakása olyan térségekben és azon helyeken ahol tűz keletkezésének veszélye fennállhat,
c) kiemelten tűzveszélyes időszakokban tűzveszélyes anyagok szabadtéri égetése,
d) a járási igazgatóság előzetes beleegyezése nélkül nagyobb számú résztvevő részvételével olyan objektumokban rendezvényeket tartani, melyek nem e célra rendeltettek,
e) szakmai képzést nyújtani és olyan tevékenységet végezni, melyre nincs jogosultsága vagy külön jogosultsága, amennyiben tűzbiztonsági szempontból ezek esetében erre szükség van,
f) olyan tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok, tűzoltó-technikai eszközök és tűzvédelmi tárgyi eszközök használata, melyek tanúsítvánnyal, teljesítménynyilatkozattal és megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkeznek, amennyiben ezekre külön jogszabályokban2a) meghatározottak értelmében szükség van,
g) a kerületi igazgatóság előzetes engedélye nélkül tűzoltó egységet megszüntetni vagy annak létszámát, tárgyi-műszaki felszerelését csökkenteni.

Tűzvédelmi technikus, kiemelt tűzvédelmi technikus és községi tűzvédelmi-megelőzési biztos

9 . §
(1) Tűzvédelmi technikus, kiemelt tűzvédelmi technikus és községi tűzvédelmi-megelőzési biztos csak szakmai alkalmassággal rendelkező természetes személy lehet.
(2) A központi szerv, jogi személy vagy vállalkozó természetes személy a tűzvédelmi technikus közreműködésével az alábbi kötelességek teljesítését biztosítja:
a) megelőző tűzvédelmi vizsgálatok végrehajtása,
b) a tűz keletkezése szempontjából fokozottan veszélyes helyek és a tűzvédelmi őrjáratok járőrei számának meghatározása,
c) tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi járőrök szakmai képzésének biztosítása,
d) a valós helyzettel összhangban tűzvédelmi dokumentáció kidolgozása, vezetése és tartása,
e) a tűzbiztonsági feltételek meghatározása az építmények használata során és az építmények megváltozott használati módja esetén,
f) tűzriadó gyakorlatok szervezése és kiértékelése.
(3) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy a kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével az alábbi kötelezettségek teljesítését biztosítja:
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációban a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozása,
b) termékek megfelelőségi tanúsítványa megítélése vagy tanúsítása során elvégzésre kerülő tevékenységek,
c) új termékek fejlesztésére és használatukkal kapcsolatos tűzvédelmi követelményekre vonatkozó megoldások,
d) a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozása technológiai berendezések elhelyezése során és olyan termékek esetén, melyekre külön jogszabály értelmében a megfelelőségértékelés követelménye nem vonatkozik,6) valamint anyagok és azok biztonságos használati feltételei a tűzbiztonság szemszögéből,
e) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaiban tűzkeletkezési veszélyelemzése elkészítése.
(4) A természetes személy a kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével az építészeti-műszaki tervdokumentációban a tűzbiztonság elérésére irányuló megoldások kidolgozását biztosítja.
(5) A központi szerv, jogi személy vagy vállalkozó természetes személy kiemelt tűzvédelmi technikus közreműködésével is biztosíthatja a 2. bekezdésben meghatározott kötelezettségeit.
(6) A község a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos révén a 15. § 2. bek. értemében az alábbi kötelezettségeket teljesíti:
a) megelőző tűzvédelmi vizsgálatok szervezése és kiértékelése a községben,
b) a községben vizsgálatokat végző csoportok oktatása,
c) a tűzoltó egység dokumentációján kívül, a község egyéb tűzvédelmi dokumentációi kidolgozása,
d) a községben oktató-megelőző tevékenység végzése.
(7) A község az 5. bekezdésben foglalt kötelezettségeit tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus révén is teljesítheti.

11. §
Szakmai alkalmasság a tűzvédelem szakterületén
(1) A szakmai alkalmasság a tűzvédelem szakterületén (továbbiakban, mint „szakmai alkalmasság“) azon elméleti képzés és ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és az általánosan kötelező érvényű jogszabályok ismeretének összessége, mely a tűzvédelmi-megelőzési biztos, a kiemelt tűzvédelmi technikus vagy a tűzvédelmi technikus tevékenysége végzéséhez szükséges.
(2) Kiemelt tűzvédelmi technikusi munkakör ellátására szakmailag az a természetes személy válhat alkalmassá, aki tűzvédelmi szakon legalább felsőfokú szakmai végzettséggel vagy I. fokú műszaki szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkezik.
(3) Községi tűzvédelmi-megelőzési biztos munkakör ellátására szakmailag az a természetes személy válhat alkalmassá, aki teljes középfokú végzettséggel rendelkezik.
(4) Az a természetes személy, aki meghatározott terjedelmű szakmai képzésen vett részt, legfeljebb hat hónappal a szakmai képzés befejezése után szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti alá magát, amennyiben erről a 8-tól a 10-ig terjedő bekezdések, valamint a 14. bekezdés nem rendelkezik másként.
(5) A járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus, a minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmasságát vizsgálja felül és kiadja a szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(6) A tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége a vizsga sikeres letételétől számított öt évig terjed, amennyiben a 7. és 10. bekezdés, a 11.a § 9. bek. és a 11.b § 3. és 4. bek. nem rendelkeznek másként. Ha a tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzésen vesz részt és a szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége idején szakképzettsége felülvizsgálatára vonatkozóan kérelmet nyújt be, legfeljebb szakmai alkalmassága felülvizsgálatára vonatkozó kérelme benyújtása időpontjától számított 12 hónapig, a felülvizsgálat céljából, szakmai alkalmassággal rendelkező személynek tekintendő.
(7) A tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványának érvényessége korlátlan annak harmadszori megszerzését követően, amennyiben az adott személy egyidejűleg legalább tíz egymást követő éven keresztül tűzvédelmi technikusi vagy kiemelt tűzvédelmi technikusi tevékenységet folytatott; a tíz egymást követő év időtartamába beleszámít a 6. bekezdés második mondatában meghatározott időszak is.
(8) Tűzvédelmi szakirányú középiskolát végzett személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme magába foglalja a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeit, a középiskola sikeres elvégzését követő hat hónapon belül, további szakmai képzés elvégzése nélkül, tűzvédelmi-megelőzési biztosi vagy tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti magát alá. Az adott középiskola tűzvédelmi szakiránya tartalmát és terjedelmét, csakúgy mint az elsajátított ismeretek ellenőrzése módját a minisztériummal kell megtárgyalni.
(9) Tűzvédelmi szakirányú felsőfokú szakmai végzettséget szerzett személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeinek megfelel, vagy tűzvédelmi irányzatú főiskolai végzettséggel rendelkező személy, amennyiben az oktatás tartalma és terjedelme a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai képzése feltételeinek megfelel, további szakmai képzés elvégzése nélkül, tanulmányai sikeres elvégzését követő hat hónapon belül községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi, tűzvédelmi technikusi vagy kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassága felülvizsgálatának vetheti magát alá. Az adott iskola tűzvédelmi szakiránya tartalmát és terjedelmét csakúgy, mint az elsajátított ismeretek ellenőrzése módját, a minisztériummal kell megtárgyalni.
(10) Községi tűzvédelmi-megelőzési biztos vagy tűzvédelmi technikus munkakör ellátására szakmai alkalmassággal rendelkező személy az a személy is, aki a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület állományának tagja volt (továbbiakban, mint „az állomány tagja“) és az állami tűzvédelmi felügyelet végzésére speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik, egyúttal a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül legalább tíz egymást követő éven keresztül állami tűzvédelmi felügyelettel kapcsolatos tevékenységeket folytatott a 25. § 1. bek. a) és b) pontja vagy a 29. § értelmében, vagy azon személy, aki az állomány tagja volt, és a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül, legalább tíz egymást követő éven keresztül a 25. § 1.bek. a)-tól c)-ig terjedő pontjaiba foglalt tevékenységekre vonatkozó oktatást folytatott. Kiemelt tűzvédelmi technikus munkakör ellátására szakmai alkalmassággal rendelkező személy az a személy is, aki az állomány tagja volt, és az állami tűzvédelmi felügyelet végzésére speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik, egyúttal szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül legalább tíz egymást követő éven keresztül állami tűzvédelmi felügyelettel kapcsolatos tevékenységeket folytatott a 25. § 1.bek. a)-tól c)-ig terjedő rendelkezései vagy a 29. § értelmében, vagy azon személy, aki az állomány tagja volt, és a szolgálati jogviszonya megszűnése előtt közvetlenül, legalább tíz egymást követő éven keresztül a 25. § 1.bek. a)-tól c) pontjáig terjedő tevékenységekre vonatkozó oktatást folytatott. Arra vonatkozó kérelem benyújtása esetén a járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos részére, a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus részére, a minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus részére szakmai alkalmassági bizonyítványt állít ki a szolgálati jogviszony megszűnését követően, az ismeretek felülvizsgálata nélkül. A szakmai alkalmassági bizonyítvány korlátlan időre kerül kiállításra.
(11) Azon, szakmai alkalmassággal bíró személy, aki részére korlátlan időre szóló szakmai alkalmassági bizonyítvány kerül kiállításra, aktualizáló szakmai képzésen köteles részt venni az utolsó szakmai alkalmassága felülvizsgálatát követő öt éven belül, majd az aktualizáló szakmai képzést követően legalább egyszer öt évenként. Községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi munkakör ellátására szakmailag alkalmas személy a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiállítását követően legalább ötévente egyszer aktualizáló szakmai képzésen köteles részt venni. Az aktualizáló szakmai képzés részvételéről szóló igazolás nélkül a szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényét veszti.
(12) A kiemelt tűzvédelmi technikus tevékenysége végzése folyamán a 9. § 3. bek. értelmében az általa készített okiratok valósságát kiemelt tűzvédelmi technikusi pecsétlenyomattal és sajátkezű aláírásával hitelesíti.
(13) A minisztérium a kiemelt tűzvédelmi technikus a kerületi igazgatóság a tűzvédelmi technikus, a járási igazgatóság a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonásáról dönt, amennyiben a szakmai alkalmassággal rendelkező személy
a) cselekvőképességétől megfosztásra került vagy cselekvőképességében korlátozva lett, vagy
b) jelen törvényből fakadó kötelezettségeit súlyos módon vagy ismételten megszegte.
(14) Az a természetes személy, akinek a 13. bekezdés b) pontja értelmében szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonására került sor, szakmai alkalmassága felülvizsgálatának a szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonásáról szóló határozat érvénybe lépésétől számított legalább egy év elteltével vetheti alá magát.
(15) A szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényét veszti
a) szakmai alkalmassági bizonyítvány érvényessége leteltével,
b) a 11. bekezdés értelmében az aktualizáló szakmai képzésen való részvétel hiánya esetén,
c) a 13. bekezdés értelmében szakmai alkalmassági bizonyítványa bevonása esetén,
d) a szakmailag alkalmas személy halála esetén vagy szakmailag alkalmas személy elhunyttá nyilvánítása esetén.
(16) A minisztérium által kiadásra kerülő általánosan kötelező érvényű jogszabály a
a) a 9. § 2., 3. és 6. bekezdésében meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai alkalmasság elérésére, valamint annak fenntartására szolgáló szakmai képzés tartalmáról és terjedelméről,
b) a szakmai alkalmasság felülvizsgálatára való jelentkezőlap alaki követelményeiről és azon iratok jegyzékéről, melyek alapján a jelentkező a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának alávetheti magát,
c) a szakmai alkalmasság felülvizsgálati vizsgabizottsága eljárásáról, összetételéről és tagjai kinevezéséről,
d) a szakmai alkalmassági vizsga terjedelméről és lefolyásáról,
e) az írásos dokumentumok hitelesítése részleteiről,
f) a kiemelt tűzvédelmi technikus pecsétlenyomata mintájáról,
g) szakmai alkalmassági bizonyítvány mintájáról rendelkezik.

11.a §
A szakmai képesítés elismerése
(1) A minisztérium írásos kérelem alapján dönt a szakmai képesítés elismeréséről, melyhez a kérvényező az alábbiakat csatolja
a) külön jogszabályba foglaltak értelmében6a) a tanulmányokat igazoló okmány elismeréséről szóló határozat,
b) a származási országban kiállításra került szakmai képesítésről szóló okmány hiteles másolata,
c) a származási országban, arra illetékes hatóság által kiállításra került, ilyen jellegű szolgáltatások nyújtása jogosultságáról szóló okmány és arra vonatkozó okirat, hogy a szolgáltatás nyújtásában a szolgáltató nem korlátozott vagy attól eltiltásra nem került,
d) hiteles másolat azon okmányról, mely igazolja jelen törvény értelmében a községi tűzvédelmi megelőzési szakelőadó, a tűzvédelmi technikus vagy a kiemelt tűzvédelmi technikus tevékenységnek megfelelő, legalább öt éves szakmai gyakorlat szolgáltatását, a hasonló tevékenységet végzett országban,
e) személyazonosságot igazoló okirat hiteles másolata.
(2) Amennyiben a minisztérium arra a megállapításra jut, hogy a kérvényező teljesíti a szakmai képzettség követelményeit a származási országban, ám a Szlovák Köztársaság területén a tűzvédelmi technikusi illetve a kiemelt tűzvédelmi technikusi tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképzettségre vonatkozó követelményt nem teljesíti, kompenzációs mechanizmust határozhat meg részére.
(3) A kompenzációs mechanizmus egy intézkedés, melynek célja a szakmai képzettség előfeltételei, a hiányos tanulmányok vagy szakmai felkészülés kiegészítése, pótlása; ennek formái
a) vizsga letétele vagy
b) adaptációs időszak.
(4) A kompenzációs mechanizmus formáját a kérvényező választhatja ki. A vizsga egy, a minisztérium által alakított bizottság előtt zajlik.
(5) A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. A vizsga tartalma a pályázó tudásszintje felmérése annak szakmai alkalmassága elnyerése céljából. A kompenzációs mechanizmus alkalmazása során a szakmai alkalmasság felülvizsgálata részleteit, ideértve a vizsgafeltételeket és a vizsgabizottság összetételét, a minisztérium által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabály határozza meg.
(6) Adaptációs időszak a Szlovák Köztársaság területén munkaviszonyban, tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus felügyelete alatt végzett, legalább hároméves szakmai gyakorlat.
(7) Az adaptációs időszak végeztével a tűzvédelmi technikus vagy tűzvédelmi szakelőadó, aki a pályázó szakmai gyakorlatát felügyelte, a kérelmező részére írásos igazolást állít ki az elvégzett szakmai tevékenységek tartalmáról és terjedelméről.
(8) A minisztérium a kompenzációs mechanizmus alkalmazása során figyelembe veszi a kérelmező szakmai gyakorlatát és megítéli, hogy a szakmai gyakorlata során szerzett ismeretek és készségek teljesen vagy részlegesen tanúsítják a képesítés előfeltételei lényeges különbségei elhárítását.
(9) Ha a kérelmező a kompenzációs mechanizmus teljesítését igazolja, a minisztérium korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítványt állít ki részére; azonban e személyre vonatkozóan is érvényesek a 11. § 11. bek. rendelkezései.

11.b §
Kiküldött tűzvédelmi technikus és kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus
(1) A kiküldött tűzvédelmi technikus vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus olyan természetes személy, aki hasonlóképpen szakmailag alkalmas a 9. § 2., 3. és 6. bek. értelmében végzett tevékenységek végzésére az Európai unió tagállamai, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok és Svájci Államközösség államai egyikében (továbbiakban, mint „tagállam“), és aki számára kiküldött tűzvédelmi technikusi vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassági bizonyítvány került kiállításra a Szlovák Köztársaság területén.
(2) Kiküldött tűzvédelmi technikusi vagy a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusi szakmai alkalmassági bizonyítványt kérelem ellenében a minisztérium bocsát ki. A kiküldött tűzvédelmi technikusok és a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusok jegyzékét a minisztérium vezeti. A Szlovák Köztársaság területén tevékenységet végző kiküldött tűzvédelmi technikusok és a kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikusokra a nyilvántartásba vétel ideje alatt a 9. § rendelkezései egyaránt vonatkoznak.
(3) A kiküldött tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége időtartama a kiállításától számított hat hónap.
(4) A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa 12 hónapos időtartamra kerül kiállításra. A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényessége időtartama legfeljebb további 12 hónappal hosszabbítható meg, amennyiben az erre vonatkozó kérelem a bizonyítvány érvényessége időtartama alatt kerül benyújtásra.
(5) A kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus a szolgáltatásnyújtás során általa elkészített okiratok hitelességét 35 mm átmérőjű, kiemelt tűzvédelmi technikusi körpecsétlenyomattal igazolja. A pecsét szövege tartalmazza a címet, utó- és vezetéknevet, a bizonyítvány nyilvántartási számát, érvényességét, valamint a „kiküldött kiemelt tűzvédelmi technikus“ kifejezést.
(6) A minisztérium a szakmai alkalmassági bizonyítványa érvényességének lejártával a kiküldött tűzvédelmi technikust vagy a kiküldött tűzvédelmi főelőadót törli a nyilvántartásból.

11.c §
Külön jogosultságok
(1) Tűzoltó készülékek javítását és töltését, valamint ellenőrzését csak olyan természetes személy végezheti, aki a gyártó által meghatározott tartamú és tartalmú szakmai képzésen vett részt, ismeretei felülvizsgálatának alávetette magát és szakmai alkalmasságát külön engedéllyel tanúsítja. Tűzoltó készülékek javítására és töltésére, valamint ellenőrzésére feljogosító szakmai alkalmasságot a gyártó vagy amennyiben annak székhelye valamelyik tagországban található meg, annak megbízott képviselője ellenőrzi, valamint az ezt tanúsító, öt ves időtartamra szóló külön engedélyt kiadja. Azon gyártó, melynek székhelye nem valamelyik tagország területén található, a Szlovák Köztársaság területén az említett tevékenységek elvégzésével meghatalmazott képviselőjét bízza meg.
(2) A gyártó és meghatalmazott képviselője az 1. bekezdés értelmében információs anyagaiban vagy internetes oldalán köteles nyilvánosságra hozni azon természetes személyek jegyzékét, akik külön engedéllyel rendelkeznek; a jegyzék tartalmazza a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utó- és vezetéknevét, állandó lakhelye címét, a külön engedély számát, valamint a külön engedély nyilvántartási számát és a tevékenységet, amelyre a külön engedély kiadásra került.
(3) A hordozható oltóberendezések ellenőrzésére jogosult az a természetes személy is, aki a gyártó által kiállításra került külön engedéllyel rendelkezik olyan oltóberendezés ellenőrzésére, mely műszakilag és működését tekintve megegyezik az ellenőrzés tárgyát képező oltóberendezéssel, és amennyiben az azonos műszaki előírás alapján került kivitelezésre.
(4) Beépített és félig beépített oltóberendezéseket, hő és égéstermék elvezetésére szolgáló berendezéseket tervezni csak olyan természetes személy jogosult, aki
a) külön jogszabályban6b) meghatározott tevékenységek elvégzésére jogosult, az említett tűzvédelmi műszaki berendezések tervezése terén legalább három év gyakorlata van, vagy
b) teljes középfokú műszaki szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább öt év gyakorlata van az említett tűzvédelmi műszaki berendezések tervezése terén, valamint a tűzvédelmi műszaki berendezések készítője által kiadott külön engedély került számára kiadásra.
(5) Elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezésére csak olyan természetes személy jogosult, aki rendelkezik az elektromos tűzjelző központ6c) és a hangjelző központ gyártója által kiadott külön engedéllyel
a) külön jogszabályban6b) meghatározott tevékenységek elvégzésére jogosult, elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezése terén legalább három év gyakorlata van, vagy
b) teljes középfokú műszaki irányzatú végzettséggel rendelkezik és elektromos tűzjelzők, ideértve a hangjelzőket, tervezése terén legalább öt év gyakorlata van.
(6) Tűz esetén folyamatos villamosenergia-ellátást biztosító berendezést csak azon természetes személy tervezhet, aki a külön jogszabályban6b) meghatározott, az elektromos berendezések tervezésére vonatkozó követelményeknek megfelel.
(7) Építménybe tűzvédelmi műszaki berendezéseket csak olyan természetes személy építhet be, aki a tűzvédelmi műszaki berendezés alkatrészei gyártójának külön engedélyével rendelkezik, amennyiben a gyártó ilyen engedély kiállítását kikötötte.
(8) Tűzvédelmi műszaki berendezések javítására és ellenőrzésére csak olyan természetes személy jogosult, aki szakmai képzésen vett részt, ismeretei ellenőrzésének vetette alá magát és a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője által kiállított külön engedéllyel rendelkezik. A külön engedélyt, ötéves időtartamra, a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója, kivitelezője vagy azok meghatalmazott képviselője állítja ki, amennyiben valamelyik tagországban székhellyel rendelkezik. Amennyiben a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője valamely tagországban székhellyel nem rendelkezik, a Szlovák Köztársaság területén az említett tevékenységek elvégzésével meghatalmazott képviselőjét bízza meg.
(9) Az a természetes személy, aki számára tűzvédelmi műszaki berendezés épületbe történő beépítése, valamint tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása céljából külön engedély került kiállításra, köteles betartani a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője által meghatározott technológiai eljárásokat. A természetes személy, aki tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzésére és javítására külön engedéllyel rendelkezik, a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása során köteles kizárólag olyan szerszámot használni, melyet a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője erre a célra elrendelt.
(10) A minisztérium a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzésével és javításával kapcsolatos szakmai képzés és külön engedélyek kiállítása céljára jogi vagy vállalkozó természetes személyt határozhat meg, mely az azt megelőző legalább öt év alatt hasonló tevékenységet folytatott, amennyiben
a) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője vagy azok jogutódja e szakterületen befejezte működését,
b) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője jogutód nélkül szűnt meg, vagy
c) a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője vagy azok jogutódja a jelen törvény rendelkezéseiben megszabott kötelezettségeit nem teljesíti.
(11) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy azon feltételek teljesítésével kapcsolatosan, melyek szakmai képzésre és külön engedély kiállítására jogosítják fel olyan tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője nevében, mely jogutód nélkül szűnt meg vagy e szakterületen befejezte a működését, a minisztériumnak az alábbi okmányokat nyújtja be
a) cégjegyzék-kivonat és vállalkozási engedély,
b) épületek jegyzéke azok elhelyezése címével, melyek az utóbbi öt egymást követő évben a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője tevékenysége végzésének bizonyítékául szolgálnak,
c) azon dokumentumok, melyek alapján a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója vagy kivitelezője az utóbbi öt egymást követő évben külön engedély kiadására vonatkozó szakmai képzést végzett,
d) a külön engedéllyel rendelkező természetes személyek jegyzékét, azok utóneve, vezetékneve, születése ideje és helye, állandó lakcíme feltüntetésével.
(12) A 10. és 11. bekezdésbe foglalt feltételek teljesítése esetén a minisztérium a jogi személyt vagy a vállakozó természetes személyt külön engedély kiállítására jogosítja fel.
(13) A külön engedély mintájáról a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály rendelkezik.

11.d §
A tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezőjének kötelességei és a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásba vétele
(1) A tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője köteles a berendezést nyilvántartásba vétetni, annak az első, épületbe történő beépítését megelőzően.
(2) A tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásba vételi kérelme tartalmazza a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezőjének nevét, székhelye címét, a társaság azonosító számát (továbbiakban, mint „azonosító szám“), a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáját és típusát, valamint megjelölését, a tervezésével kapcsolatos műszaki előírás feltüntetése mellett. A kérelemhez a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője az alábbi okmányokat csatolja:
a) a nyilvántartásba kerülő tűzvédelmi műszaki berendezést alkotó alkatrészek jegyzékét, a gyártó és a berendezés tervezésével kapcsolatos műszaki előírás feltüntetése mellett,
b) a külön jogszabályba2a) foglalt lényeges tulajdonságok paramétereinek teljesítését igazoló okmányokat, vagy a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés alkatrészei műszaki szabványoknak vagy műszaki előírásoknak megfelelését igazoló okmányokat,
c) a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetési szabályát, mely rögzíti
1. a tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetése és működése feltételeit,
2. a tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása módját és feltételeit,
d) természetes személy szakmai képzése tartalma és terjedelme és ismeretei ellenőrzésének módját a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés ellenőrzése és javítása elvégzéséhez szükséges külön engedély megszerzése céljából,
e) külön engedéllyel rendelkező természetes személy kötelességei körét a nyilvántartásba vett tűzvédelmi műszaki berendezés beépítése, javítása ellenőrzése során,
f) a nyilvántartott tűzvédelmi műszaki berendezés beépítése, javítása ellenőrzése során használatos szerszámok jegyzékét,
g) a nyilvántartott tűzvédelmi műszaki berendezés javítására és ellenőrzésére jogosult természetes személyek jegyzékét, azok utóneve, vezetékneve, születése ideje és helye, állandó lakcíme feltüntetésével.
(3) A tűzvédelmi műszaki berendezés üzemeltetése során a kivitelező köteles biztosítani
a) a tűzvédelmi műszaki berendezés javításával és üzemképessége fenntartásával kapcsolatos folyamatos szervizszolgáltatást,
b) a tűzvédelmi műszaki berendezés egyes alkatrészeiből kellő, hozzáférhető mennyiséget az alkatrészek azon gyártóitól, melyek a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásában szerepelnek.
(4) A tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője és a tűzvédelmi műszaki berendezés gyártója információs anyagaiban vagy a honlapján köteles közzé tenni azon természetes személyek jegyzékét, akik külön engedéllyel rendelkeznek; a jegyzék tartalmazza a természetes személy utónevét, vezetéknevét, állandó lakhelye címét, külön engedélye nyilvántartási számát, valamint a tevékenység jellegét, melyre vonatkozóan a külön engedély kiállításra került.
(5) A minisztérium a 2. bekezdés értelmében a hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül a tűzvédelmi műszaki berendezést nyilvántartásba veszi és a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezőjének ezen berendezés nyilvántartásba vételéről igazolást ad. A nyilvántartásba vételről szóló igazolásban a minisztérium feltünteti
a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője nevét, székhelyét, azonosító számát,
b) a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáját és típusát, valamint a tervezésével kapcsolatos műszaki előírást,
c) az általános érvényű jogszabály vonatkozó rendeletét, mely alapján a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartásba vételre kerül,
d) a tűzvédelmi műszaki berendezés megjelölését,
e) a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartási számát,
f) a nyilvántartásba vétel időpontját,
g) a jogosult személy pecsétlenyomatát és aláírását.
(6) A minisztérium vezeti a tűzvédelmi műszaki berendezések és kivitelezői nyilvántartását, valamint e jegyzéket a honlapján teszi közzé. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője neve, székhelye, azonosító száma,
b) a tűzvédelmi műszaki berendezés fajtája és típusa,
c) a tűzvédelmi műszaki berendezés tervezésével kapcsolatos műszaki előírás,
d) a tűzvédelmi műszaki berendezést azonosító megjelölés,
e) a tűzvédelmi műszaki berendezés nyilvántartási száma,
f) a nyilvántartásba vétel időpontja.
(7) A tűzvédelmi műszaki berendezés fajtáira és típusaira vonatkozó részletek a minisztérium által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

12. §
(1) A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, tűzvédelmi technikus, kiemelt tűzvédelmi technikus, a tűzoltó egység alkalmazottai vagy a tűzoltó egység tagjai szakmai képzését (30. §) a minisztérium által kiadott, erre vonatkozó engedéllyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy végzi.
(2) Az 1. bekezdésben meghatározott engedély az alábbi feltételekhez kötött:
a) a tűzvédelem területén szakmai alkalmassággal és az adott területen legalább öt év tapasztalattal rendelkező szakmai felelős biztosítása,
b) ) a tűzvédelem területén szakmai alkalmassággal rendelkező vagy a szakmai képzés egyes szakterületeire vonatkozóan pedagógiai végzettséggel, az adott szakterületen legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkező szakelőadók biztosítása,
c) a szakmai képzés tervezete kidolgozása,
d) oktatási anyagok kidolgozása,
e) az oktatási folyamat tárgyi-műszaki felszerelése biztosítása, a szakmai képzés szakterülete szerint,
f) egyes épületek tűzbiztonsága elérésére irányuló megoldási minták kidolgozása, a megoldások menete leírása a kiemelt tűzvédelmi technikusok szakmai képzése céljából.
(3) A szakmai felelős kidolgozza a szakmai képzés mintatervét. A szakmai felelős kizárólag a szakmai képzés szolgáltatására vonatkozó kérelmező alkalmazottja, annak ügyvezetője vagy társtulajdonosa lehet.
(4) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy a szakmai képzés szolgáltatására vonatkozó kérelmében feltünteti
a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,
b) a hivatalos képviselője utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,
c) a szakmai felelős utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,
d) a szakelőadó utónevét, vezetéknevét és tudományos címét,
e) a szakmai képzés megjelölését, mely szolgáltatása engedélyét kérvényezi.
(5) A 4. bekezdés szerinti kérelemhez a jogi személy, vagy vállalkozó természetes személy csatolja,
a) a szakmai felelős szakmai alkalmassága igazolását és a szakelőadó oktatói alkalmassági igazolását,
b) jogi személy, vagy vállalkozó természetes személy mint munkáltató, vagy szolgáltatói munkavégzés esetén mint megrendelő által kiállított igazolást arról, hogy a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai gyakorlata időtartama azon tevékenység gyakorlásában, amelyek szakmai képzésére engedély kiadását igényli, megfelel a feltételben kívánt időtartamnak,
c) valamennyi igényelt szakmai képzés egyedileg kidolgozott szakmai tervét,
d) a szakmai képzés tárgyi-műszaki bebiztosításáról szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza a tárgyi-műszaki felszerelés jegyzékét, a szakmai képzés helyszínét és a szakmai képzés helyéül szolgáló ingatlan tulajdoni lapja másolatát, vagy amennyiben a kérvényező nem az ingatlan tulajdonosa, az ingatlan bérléséről szóló szerződést.
(6) A feltételek teljesítése után a minisztérium a kérvény leadásától számított 60 napon belül a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyt ad ki a kérvényezőnek. A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély öt évre szól és tartalmazza
a) a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,
b) a szakmai képzés fajtáját, amelyre az engedély kiadásra kerül,
c) az általános érvényű jogszabály rendelkezését, amely alapján a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadásra kerül,
d) az engedély nyilvántartási számát,
e) a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadása időpontját és érvényessége időpontját,
f) a bélyegző lenyomatát és a jogosult személy aláírását.
(7) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, amely szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedéllyel rendelkezik, köteles
a) a szakmai képzést azon elfogadott szakmai terv mintatervével és az általánosan érvényes rendelkezésekkel összhangban végezni, amelyek alapján a szakmai képzés végzésére feljogosító engedély kiadásra került,
b) létrehozni és vezetni a szakmai képzés szolgáltatása dokumentációját és ezt a képzés befejezésétől számított öt évig megőrizni,
c) a szakmai képzést kizárólag a 2. bekezdés b) pontja szerinti szakelőadókkal végeztetni,
d) a szakmai képzés kezdete előtt 14 nappal értesíteni a minisztériumot a szakmai képzés időpontjáról és helyéről,
e) a szakmai képzés végzősének a szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolást kiállítani,
f) a szakmai képzés végzőseiről nyilvántartást vezetni, amely nyilvántartás tartalmazza az igazolás nyilvántartási számát, azon természetes személy utónevét, családi nevét és születési idejét, aki számára szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolás kiadásra került, a szakmai képzés kezdése és befejezése időpontját és a szakmai képzés elvégzését tanúsító igazolás kiadása időpontját,
g) az f) pont szerinti személyek névsorát a szakmai képzés befejezésétől számított 14 napon belül elküldeni a minisztériumnak.
(8) A minisztérium megvonja a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyét, amennyiben ez súlyosan vagy ismételten megszegi a jelen törvény rendelkezéseibe foglalt kötelezettségeit.
(9) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, amelytől a 8. bekezdés szerint visszavonásra került a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély, legkorábban a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély megvonásáról szóló határozat jogerőre lépése napjától számított egy év leteltével kérvényezheti újra annak azonos tárgyú tevékenységre történő kiadását.
(10) A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély érvényessége megszűnik
a) a jogi személy cégjegyzékből történő törlésével,
b) a vállalkozó természetes személy vállalkozói engedélye megszűnésével,
c) a szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedély 8. bekezdés szerinti megvonásáról szóló határozat jogerőre lépésével.
(11) A szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedéllyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy köteles a 4. bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatai változását a változás időpontjától számított 15 napon belül a minisztériumnak írásban jelenteni és okmányokkal igazolni.
(12) A minisztérium a kiadott és visszavont szakmai képzés szolgáltatására feljogosító engedélyekről nyilvántartást vezet és a jegyzéket a honlapján nyilvánosságra hozza. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és azonosító számát,
b) a képviseleti szerv utótnevét, családi nevét és tudományos címét,
c) a szakmai felelős utótnevét, családi nevét és tudományos címét,
d) a szakelőadó utótnevét, családi nevét és tudományos címét,
e) a szakmai képzés megjelölését és az engedély érvényességét.
(13) A szakmai képzés szakmai terve tartalma, a tanulmányi szövegek, beleértve a szakmai képzés elvégzése igazolásának mintája, a szakmai képzés terjedelme és tartalma és az egyes szakmai képzések tárgyi-műszaki felszereltségének mennyiségi részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

13. §
Tűzvédelmi őrjárat
(1) A jogi személyek és a vállalkozó természetes személyek tűzvédelmi őrjáratokat hoznak létre
a) fokozottan tűzveszélyes területeken,
b) fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzésekor,
c) olyan rendezvényeken, amelyeken nagyobb számú résztvevő vesz részt.
(2) A tűzvédelmi járőrök felügyelik a tűz keletkezése meggátolására hozott rendeletek betartását, és a személyek evakuálásara és a tűz megfékezésére elengedhetetlen intézkedéseket foganatosítanak.
(3) A tűzvédelmi őrjáratok létrehozása, feladataik és szakmai képzésük részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerünek meghatározásra.

14. §
A természetes személyek kötelezettségei
(1) A természetes személy köteles
a) az építkezés és az építmény használata folyamán, valamint az építmény megváltozott használati módja esetén biztosítani a tűzbiztonság elérésére irányuló követelmények teljesítését és betartását; a tűzbiztonság elérésére irányuló követelmények az építkezés és az építmény használata folyamán, valamint az építmény megváltozott használati módja esetén a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
b) olyan módon eljárni, hogy a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések és más készülékek üzemeltetése során, tűzveszélyes anyagok elhelyezése, raktározása és felhasználása során és nyílt tűzzel történő manipuláció során ne keletkezzen tűz, valamint betartani a feltüntetett tilalmakat és végrehajtani a tűzvédelemre vonatkozó rendelkezéseket és utasításokat,
c) a tűzveszélyre való tekintettel tűzvédelmi berendezéseket, egyéb oltóanyagokat, tűzvédelmi tárgyi eszközöket szerezni be és telepíteni az objektumokba, térségekbe és létesítményekbe, azokat működőkész állapotban üzemeltetni, szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi ellenőrzésüket és karbantartásukat biztosítani, amennyiben jelen törvény arról rendelkezik, üzemeltetésükről dokumentációt vezetni és azt megőrizni; a tűzvédelmi berendezések és a tűzvédelmi tárgyi eszközök üzemeltetése jellemzői és feltételei, ideértve a működőképesség feltételeit, az ellenőrzések tartalma, beleértve azok határidejét, a karbantartás terjedelme, az üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció vezetése módja, ezen berendezések karbantartására és ellenőrzésére vonatkozó okmányok mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
d) családi házakban és más építményekben, olyan lakások kivételével, amelyek természetes személyek tulajdonát képezik vagy az ő használatukban vannak, lehetővé tenni az ellenőrzési csoportok számára preventív tűzvédelmi ellenőrzések végzését és a feltárt hiányosságok orvoslását,
e) fokozottan tűzveszélyes tevékenységek végzése során, vagy kiemelten tűzveszélyes időszakban a betartani a tűzbiztonság elveit; a kiemelten tűzveszélyes időszak, a fokozottan tűzveszélyesnek minősülő tevékenységek és a tűzbiztonság elvei a kiemelten tűzveszélyes időszakban, vagy a fokozottan tűzveszélyesnek minősülő tevékenységek végzése során a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
f) tűzvédelmi célból elhelyezésre került jelző vagy riasztóberendezés elhelyezését megfelelő térítés ellenében eltűrni; a kártérítéssel kapcsolatos külön jogszabályok rendelkezései ezáltal nem sérülnek,
g) haladék nélkül jelenteni az illetékes járási igazgatóságnak valamennyi tűzesetet, amely a járási igazgatóság tulajdonában vagy használatában lévő objektumokban, térségekben vagy tárgyain keletkezett,
h) a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését biztosítani; biztosítani a kémények szakszerű ellenőrzését szakmai alkalmassággal5) rendelkező személyek által, a fűtőanyag meghajtású fogyasztó központi vagy etázs hőforrásra történő csatlakoztatása előtt, az üzemanyag fajtája változtatása előtt és a kéménytest építészeti módosításait követően; a kémények tisztítása és ellenőrzése részletei, a tisztításuk és ellenőrzésük határidői, a kémény szakszerű vizsgálata elvégzése, csakúgy, mint a kémények tisztításáról szóló tanúsítványminta, a kémény szakszerű vizsgálata elvégzését igazoló tanúsítványminta a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
i) fűtőanyag meghajtású fogyasztók, elektromos hőtermelő készülékek, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése során, kémények és füstelvezetők építése és használata során betartani a tűzvédelmi műszaki feltételeket és követelményeket, a kéményt címkével megjelölni; fűtőanyag meghajtású fogyasztók, elektromos hőtermelő berendezések, központi fűtőberendezések telepítése és üzemeltetése, kémények és füstelvezetők építése és használata tűzvédelmi műszaki feltételei és követelményei, a kémény megépítését jelző címke mintája a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerül meghatározásra,
j) a műszaki és technológiai berendezéseket a tűzbiztonság szempontjából a gyártó utasításai és a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került a működtetés és ellenőrzés feltételei szerint működtetni,
k) tűzveszélyes és égést tápláló anyagok, tűzveszélyes vagy égést tápláló anyagokat tartalmazó műszaki eszközök kezelése, elhelyezése és raktározása során betartani a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározásra került tűzvédelmi követelményeket,
l) megőrizni és benyújtani a község ellenőrzési csoportjaihoz a kémények szakszerű ellenőrzését igazoló tanúsítványt, a tűzvédelmi műszaki berendezések és a tűzoltó készülékek ellenőrzését igazoló tanúsítványt,
m) lehetővé tenni az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szervek számára a tűz keletkezése okai vizsgálatára vonatkozó szükséges műveletek elvégzését,
n) biztosítani a tulajdonában lévő, kezelése alá tartozó vagy általa használt erdők tűzbiztonságával kapcsolatos intézkedések teljesítését a 6. § b) pontja értelmében; az intézkedések részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra,
o) biztosítani a tulajdonában lévő, általa bérbe adott építmények működtetésével kapcsolatos tűzbiztonsági intézkedések teljesítését, amennyiben a bérlővel nem egyezik meg más módon az intézkedések teljesítését illetőleg; az intézkedések részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.
(2) A természetes személy számára nem megengedett
a) a dohányozás vagy a nyílt tűz használata fokozottan tűzveszélyes területeken,
b) a fák, bokrok és a lágyszárú növényzet felégetése,
c) tűz rakása olyan térségekben és helyeken, ahol fennállhat a tűz szétterjedése veszélye,
d) olyan tevékenységek végzése, amelyek végzésére nem rendelkezik a tűzbiztonság szempontjából a külön jogszabályok rendelkezései szerint megkövetelt szakmai alkalmassággal, vagy külön jogosultsággal,
e) a tűzvédelmi berendezések vagy tűzvédelmi tárgyi eszközök, és főként a villamos energia, gáz vagy víz elosztó berendezéseinek a zárószerkezeteihez való hozzáférés megrongálása, megnehezítése, a velük való visszaélés,
f) a tűzriadó indokolatlan előidézése, a tűzoltó egység ok nélküli riasztása, vagy a segélyhívó vonal használatával való visszaélés.

15. §
A község kötelezettségei
(1) A község köteles
a) a saját hatáskörében részt venni az általa létrehozott jogi személyek tűzvédelmi feladatai teljesítése feltételei megteremtésében,
b) a tűz megfékezésére és a műszaki mentési feladatok végzésére megalapítani a község önkéntes tűzoltó testületét, amennyiben ez a továbbiakban nem kerül más módon meghatározásra; megőrizni az önkéntes tűzoltó testület cselekvőképességét és biztosítani a tárgyi-műszaki felszerelését,
c) biztosítani a község önkéntes tűzoltó testülete szakmai képzését,
d) kidolgozni és vezetni a község tűzvédelemre vonatkozó dokumentációját,
e) biztosítani a tűzoltóállomás és a tűzoltó szertár építését és karbantartását, tűzoltásra alkalmas vízforrásokat biztosítani és megőrizni azok működőképes állapotát, tűzeset-bejelentő helyet és egyéb, a tűzeset bejelentésére alkalmas helyeket hozni létre,
f) a tűzoltó egységek bevetéséhez megjelölni és tartósan karbantartani a tűzoltási felvonulási területeket és a tűzoltási felvonulási utak részét képező hozzáférési útvonalakat,
g) teljesíteni a jogi személy és vállalkozó természetes személy saját vagyonára vonatkozó e törvény által meghatározott feladatait,
h) megelőzési és nevelési tevékenységet végezni.
(2) A község tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására szakmailag alkalmas községi tűzvédelmi-megelőzési biztost jelölhet ki. A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos szakmai képzésen történő részvétele saját munkaideje alatt a közérdek védelme érdekében történő munkavégzés akadályoztatásának minősül az alkalmazott részéről.7)
(3) A község tűzvédelemre vonatkozó dokumentációja részletei, típusai, tartalma és a tűzoltási felvonulási terület kidolgozása és megjelölése módja részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.


HARMADIK RÉSZ
Államigazgatás a tűzvédelem terén

A tűzvédelem terén működő államigazgatási szervek és hatásköreik

16. §
(1) A tűzvédelem terén működő államigazgatási szervek:
a) minisztérium,
b) kerületi igazgatóság,
c) járási igazgatóság.
(2) A község a jelen törvény által meghatározott terjedelemben végez államigazgatási tevékenységet a tűzvédelem terén. 

Minisztérium

17. §
(1) A minisztérium, mint központi államigazgatási szerv a tűzvédelem terén
a) államigazgatási feladatok végrehajtása irányítását látja el a tűzvédelem terén,
b) kidolgozza a tűzvédelem szervezése és fejlesztése koncepcióját,
c) meghatározza a tűzoltó alakulatok erői és eszközei a Szlovák Köztársaság területén történő országos szintű széthelyezésének feltételeit (a továbbiakban, "az erők és eszközök országos szintű széthelyezése"),
d) jóváhagyja az erők és eszközök országos szintű széthelyezését,
e) állami tűzvédelmi felügyeletet és állami tűzvédelmi főfelügyeletet végez,
f) irányítja és megszabott terjedelemben végzi a kiemelt tűzvédelmi technikus és a tűzoltó egységek parancsnoki funkcióiban lévő meghatározott személyek szakmai képzését és szakmai alkalmassága felülvizsgálatát, szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat ad ki és von vissza.
g) fellebviteli szerv a kerületi igazgatóság első fokon meghozott határozatai ügyében,
h) amennyiben a helyzet megköveteli, a tűz megszüntetése és a műszaki mentési feladatok ellátása céljával több kerület tűzoltó egységeit összpontosítja és veti be; bevetési parancsnokot jelöl ki,
i) biztosítja a tűzoltó egységeknek a Szlovák Köztársaság területén történő bevetéseiről szóló információk folyamatos gyűjtését és kiértékelését,
j) szakmailag irányítja a tűzoltó egységek szolgálata teljesítését,
k) biztosítja a műveletirányítás, az operatív irányítás és a velük összefüggő tevékenységek végzését,
l) együttműködik a többi központi szervvel a jogosultság megítélése, a megfelelőségértékelés, műszaki tanúsítás, a meghatározott termékek piacfelügyelete, valamint jelen törvény és a végrehajtását szolgáló rendeletek egységes érvényesítése biztosítása területén,
m) az arra jogosult személyek együttműködésével biztosítja a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározott tűzoltó-technikai eszközök és a tűzvédelmi tárgyi eszközök vizsgálatát,
n) biztosítja és részt vesz a tűzvédelmi technikai előírások előkészítésében és kidolgozásában,
o) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartásait, és feladatokat tölt be az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszer keretein belül,
p) meghatározza a megelőzési és nevelési tevékenység, a propaganda tevékenység és a kiadói tevékenység irányultságát és részt vesz annak biztosításában,
q) jogi személy és vállalkozó természetes személy számára létesítményi alakulat létrehozására és működtetésére szóló engedélyt ad ki,
r) a 11. § 8. bekezdése értelemében megvitatja a középiskolai, a 11. § 9. bekezdése értelmében a főiskolai tűzvédelmi oktatás anyaga tartalmát, terjedelmét és az ismeretek felmérése módját,
s) teljesíti a Szlovák Köztársaság Európai Uniós tagságából következő feladatait a tűzvédelem terén és biztosítja ezen feladatok koordinációját az illetékes államigazgatási szervekkel,
t) tűzvédelmi műszaki berendezéseket vesz nyilvántartásba,
u) felügyeli a 12. § 6. bekezdése értelmében jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését.
(2) A minisztérium természeti környezetben keletkezett nagy kiterjedésű tüzek oltása, nehezen hozzáférhető terepen keletkezett tüzek oltása, a műszaki mentési feladatok ellátása és államok közti segítségnyújtás céljából Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület egységet tarthat fenn.

18. §
A minisztérium indítványozza az államigazgatás illetékes hatóságánál azon tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok, tűzoltó-technikai eszközök, tűzvédelmi tárgyi eszközök megfelelőségértékelése6) engedélyezését, amelyekre vonatkozik az engedélyeztetés követelménye.

19. §
(1) A minisztérium tűzvédelmi középiskolákat hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja a tananyag terjedelmét és tárgyát, biztosítja a működésük gazdasági hátterét, valamint tűzvédelmi középiskolák államigazgatási szerveként biztosítja és végzi a nevelés és oktatás ellenőrzését.
(2) A tanulmányok irányítása és szervezése, a tanulmányok fajtái, hossza és a tanulmányok befejezése részletei a minisztérium és a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztérium közötti megállapodást követően kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

20. §
Kerületi igazgatóság
A kerületi igazgatóság a saját illetékességi területén
a) irányítja az államigazgatási feladatok végrehajtását a tűzvédelem területén,
b) állami tűzvédelmi felügyeletet végez,
c) dönt a jogi személy és vállalkozó természetes személy objektumaiban keletkező tűz veszélyelemzése kidolgozásáról,
d) határozat útján jóváhagyja a jogi személy és vállalkozó természetes személy objektumaiban keletkező tűz keletkezése veszélyelemzését,
e) jogi személy és vállalkozó természetes személy esetében a tűz keletkezése jóváhagyott veszélyelemzése alapján tűzoltó egység létrehozása, változása és megszűnése ügyében hoz döntést,
f) kidolgozza az erők és eszközök országos szintű széthelyezését,
g) a község kérelme alapján a község önkéntes tűzoltó testületét a község önkéntes tűzoltó testületei kategóriájába sorolja,
h) amennyiben a helyzet megköveteli, a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása céljából több járás tűzoltó egységeit összpontosítja és veti be; bevetési parancsnokot jelöl ki,
i) biztosítja a műveletirányítást, az operatív irányítást és az ezekkel összefüggő tevékenységek végzését,
j) a tűzvédelmi technikusok és a tűzoltó egységek parancsnoki funkcióiban lévő meghatározott személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát végzi, szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki és von vissza,
k) a minisztérium által meghatározott terjedelemben irányítja, szervezi és a végzi a tűzvédelem terén történő szakmai képzést és a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát,
o) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartását, és feladatokat tölt be az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszer keretein belül,
m) a minisztérium által megszabott terjedelemben tűzvédelmi dokumentációt dolgoz ki,
n) megelőzési és nevelési tevékenységet és propagációs tevékenységet szervez és végez,
o) taktikai gyakorlatok végzését rendeli el,
p) fellebviteli szerv a járási igazgatóság vagy a község első fokon meghozott határozatai ügyében,
q) felügyeli azon jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését, amely a 12. § 6. bekezdése értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok, vagy tűzvédelmi technikusok szakmai képzése jogosultságával rendelkezik,
r) megtéríti a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása során felmerült költségeket.

21. §
Járási igazgatóság
A járási igazgatóság a saját illetékességi területén
a) irányítja a tűzvédelmi államigazgatási feladatok végrehajtását,
b) állami tűzvédelmi felügyeletet végez,
c) az erők és eszközök országos szintű széthelyezése kidolgozásához szükséges adatokat dolgoz ki és szolgáltat a kerületi parancsnokság számára,
d) biztosítja a műveletirányítást, az operatív irányítást és az ezekkel összefüggő tevékenységek végzését,
e) amennyiben a helyzet megköveteli, tűzoltó egységeket összpontosít és vet be a tűz likvidálása és a műszaki mentési feladatok ellátása céljával a járás területén; bevetési parancsnokot jelöl ki,
f) a minisztérium által meghatározott terjedelemben irányítja, szervezi és végzi a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos és a község önkéntes tűzoltó testületei parancsnokai tűzvédelmi szakmai képzését és szakmai alkalmassága felülvizsgálatát,
g) megtárgyalja a tűzvédelem terén elkövetett szabálysértések ügyét,
h) a községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok és a község önkéntes tűzoltó testületei parancsnokai számára szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki és von vissza,
i) feldolgozza és vezeti a tűzvédelem nyilvántartásait és végzi az automatizált irányítástámogatási és adatfeldolgozási rendszeren belüli feladatait,
j) segíti a községeket a tűzvédelem területén betöltött feladataik ellátásában, főképpen tanácsokat ad a jelen törvény és a törvény végrehajtó intézkedései alkalmazása ügyében, a tűzvédelmi nyilvántartásból szolgáltatja a szükséges adatokat, valamint figyelmezteti a községeket a tevékenységükben felfedezett hiányosságokra, 
k) a község tudomására hozza az alanyok nevét, amelyekben tűzvédelmi ellenőrzést végez,
l) megelőzési és nevelési tevékenységet végez,
m) engedélyt ad ki rendezvények tartására nagyobb számú résztvevő részvételével nem e célra rendeltetett objektumokban és meghatározza ezek megrendezése feltételeit,
n) felügyeli a 12. § 6. bekezdése értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosok szakmai képzése jogosultságával rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy 12. § 7. bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését,
o) bejelenti és visszavonja a kiemelten tűzveszélyes időszak időpontját.

22. §
(1) A minisztérium a járási igazgatóságot más járások illetékességi területén is államigazgatási feladatok végrehajtásával bízhatja meg.
(2) A Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony (Bratislava) területén a járási igazgatóság hatáskörét a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata tölti be. 

Község

23. §
(1) A község
a) megelőző tűzvédelmi ellenőrzéseket végez,
b) határozatban rendeli el azon hiányosságok orvoslását, amelyek tűz keletkezéséhez vezethetnek, vagy nehezíthetik a személyek és a vagyontárgyak mentését, és ellenőrzi a határozatban elrendelt intézkedések betartását,
c) dönt a dologi tárgyak használatból történő kivonásáról,
d) bevetési parancsnokot jelöl ki.
(2) A megelőző tűzvédelmi ellenőrzések tartalmának és határidőinek részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

24. §
(1) A 23. §-ban foglalt megelőző tűzvédelmi intézkedések célja a jelen törvény által elrendelt kötelezettségek ellenőrzése
a) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy olyan objektumaiban, amelyekben a járási igazgatóság nem végez állami tűzvédelmi felügyeletet a 25. § 1. bekezdése a)-h) pontjai szerint,
b) a családi házakban és a lakóházakban a lakások kivételével és más, természetes személyek tulajdonában vagy használatában lévő építményekben.
(2) A község a megelőző tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtására létrehozza a község ellenőrzési csoportjait, amelyekbe főképp szakmai rátermettségüket figyelembe véve, saját beleegyezésük alapján sorol be természetes személyeket. Az Önkéntes Tűzoltósággal és a tűzvédelem terén működő más polgári társulásokkal történő egyeztetés után a község kijelöli az ellenőrzési csoport vezetőjét és biztosítja annak iskolázását.
(3) A megelőző tűzvédelmi ellenőrzések során a község a község ellenőrzési csoportjai által figyelmezteti a természetes személyeket, valamint a jogi személy és a vállalkozó természetes személy alkalmazottait a feltárt hiányosságokra, megköveteli azok haladéktalan orvoslását és megadja az erre a célra szükséges információkat és magyarázatokat. A haladék nélkül nem orvosolható hiányosságokról az ellenőrzési csoportok tájékoztatják a községet, amely határozatban rendeli el a hiányosságok orvoslási határidőit.


NEGYEDIK RÉSZ
Állami tűzvédelmi felügyelet

25. §
Az állami tűzvédelmi felügyelet végzése
(1) Az állami tűzvédelmi felügyelet végrehajtásra kerül
a) a jogi személy és a vállalkozó természetes személy tűzvédelmi kötelességteljesítésének ellenőrzése útján, olyan családi házak és olyan lakótömbök kivételével, amelyek legfeljebb nyolcemeletesek,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával és az építmények elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációba foglalt tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából, azon eljárások terjedelmében, melyekről az építési törvény rendelkezik,
c) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonsági szempontból történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint,
d) a tűz keletkezési okainak vizsgálatával,
e) a község ellenőrzésével a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok végrehajtása terén,
f) a tűzoltó egységek felkészültsége és cselekvőképessége, valamint az anyagi-műszaki felszerelésük jogi személynél, vállalkozó természetes személynél és a községeknél történő ellenőrzésével,
g) a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések elrendelésével és ezen intézkedések végrehajtásának ellenőrzésével,
h) a külön jogszabályok alapján6) forgalomba kerülő meghatározott termékek felügyeletével.
(2) Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv a megbízott személy kíséretében tűzbiztonsági ellenőrzés céljából vagy a tűz keletkezési okainak vizsgálata céljából jogosult belépni a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy objektumaiba és létesítményeibe és megkövetelni a szükséges együttműködést a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy vezető alkalmazottai és többi alkalmazottja részéről. A tűzvédelmi felügyelet során képfelvétel készíthető a tűzvédelmi felügyelet során feltárt hiányosságokkal összefüggő tényekről, vagy a tűz keletkezési okainak vizsgálatával összefüggő tényekről, beleértve a tűzvédelem dokumentumairól készült másolatok készítését. Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv köteles a tűzbiztonsági ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés végzésére szóló felhatalmazással igazolni magát.
(3) Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv az 1. bekezdés a), d), f)-h) pontja értelmében elvégzett tűzvédelmi felügyeletről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti az ellenőrzött alany megjelölését, az ellenőrzés helyét és időpontját, az ellenőrzést végző személy nevét, az ellenőrzés megállapításait, beleértve a feltárt hiányosságokat. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerülnek az elrendelt intézkedések és a feltárt hiányosságok orvoslása céljából megszabott határidők, a jegyzőkönyv megvitatásának időpontja, a jogi személy felelős képviselőjének aláírása vagy a vállalkozó természetes személy felelős képviselőjének aláírása. A jegyzőkönyv mellékletét a 2. bekezdés 2. mondata szerinti képfelvétel képezi.
(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontja szerinti állami tűzvédelmi felügyelet nem kerül elvégzésre az egyszerű építmények és melléképületek4) esetében.
(5) Az állami tűzvédelmi felügyelet végrehajtásának részletei a minisztérium által kiadott általánosan érvényes jogszabályban kerülnek meghatározásra.

Az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szervek

26. §
(1) A minisztérium állami tűzvédelmi felügyeletet végez
a) a központi szerveknél azok 3. § 1. és 3. bekezdés szerint történő kötelességteljesítése szempontjából,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával és az építmények elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációba foglalt tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából, azon eljárások terjedelmében, melyekről az építési törvény rendelkezik, azon létesítmények esetében, amelyek két vagy több kerület illetékességi területén kerülnek létrehozásra, és azon épületek építészeti-műszaki tervdokumentációja elbírálásával, amelyek esetében tűzbiztonsági előírások nem kerültek meghatározásra, vagy olyan létesítmények építészeti-műszaki tervdokumentációja elbírálásával, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,
c) használatbavételi eljárás alatt lévő olyan létesítmények tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyek esetében nem kerültek meghatározásra a tűzbiztonság szabályai, vagy olyan létesítmények elbírálásával, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,
d) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyek esetében nem kerültek meghatározásra a tűzbiztonság szabályai,
e) olyan forgalomba kerülő termékek tűzbiztonsági szempontból történő elbírálásával, amelyek nem külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek,6) amennyiben fenntartja az ilyen termékek elbírálásának jogát,
f) a különösen súlyos tűzesetek keletkezési okai vizsgálatával,
g) külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek6) tűzbiztonság szempontjából történő felügyeletével.
(2) Amennyiben a minisztérium az állami tűzvédelmi felügyelet végzése közben megállapítja, hogy a forgalomba kerülő termék valamely tulajdonságait tekintve tűzvédelmi szempontból komoly hiányosságokkal bír, felkérheti a gyártót vagy a forgalmazót,8a) hogy ezen tulajdonságok ellenőrzése céljából a terméket az okvetlenül szükséges mennyiségben és a kívánt dokumentációval együtt saját költségén bocsássa az akkreditált személy rendelkezésére.
(3) Ha az elbírálás alatt lévő termék nem rendelkezik a kívánt tulajdonságokkal, a minisztérium határozatban tiltja meg a gyártását, forgalmazását vagy behozatalát, vagy más intézkedés foganatosítását rendeli el.

27. §
A kerületi igazgatóság állami tűzvédelmi felügyeletet végez
a) olyan elvi építési engedélyezési eljárás és építési eljárás alatt lévő építmények kivitelezési dokumentációja tűzbiztonság szempontjából történő elbírálásával, amelyek két vagy több kerület illetékességi területén kerülnek létrehozásra, vagy amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,
b) használatbavételi eljárás alatt lévő olyan létesítmények tűzbiztonsági követelmények teljesítése szempontjából történő elbírálásával a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,
c) a folyamatban lévő építkezések tűzbiztonság szempontjából történő ellenőrzésével a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint, amelyeket egyedi gazdasági vagy társadalmi jelentőségük miatt kiemelten kezel,
d) a kiemelten kezelt jogi személy vagy vállalkozó természetes személy tűzbiztonság szempontjából történő ellenőrzésével,
e) a különösen súlyos tűzesetek keletkezési okainak vizsgálatával,
f) az üzemi tűzoltó alakulat felkészültségének és cselekvőképességének, valamint tárgyi-műszaki felszerelésének jogi személynél és vállalkozó természetes személynél történő ellenőrzésével,
g) külön jogszabályok alapján forgalomba kerülő meghatározott termékek6) tűzbiztonság szempontjából történő felügyeletével.

28. §
A járási igazgatóság állami tűzvédelmi felügyeletet végez a 25. § 1. bekezdése terjedelmében, amennyiben ez az ellenőrzés nem tartozik a minisztérium vagy a kerületi igazgatóság hatáskörébe.

29. §
Állami tűzvédelmi főfelügyelet
(1) A minisztérium a kerületi igazgatóság, járási igazgatóság, a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata és a község vonatkozásában végez állami tűzvédelmi főfelügyeletet. Ennek végzése közben megvizsgálja, a kerületi igazgatóság, járási igazgatóság, a Szlovák Köztársaság fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata állami tűzvédelmi felügyeletből fakadó feladatai teljesítésének módját, és a község feladatteljesítésének módját a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok terén; ugyanakkor jogosult bármely jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy község ellenőrzésére.
(2) A kerületi igazgatóság felügyeli a járási igazgatóság és a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata állami tűzvédelmi felügyeletből fakadó feladatteljesítésének módját, és a község feladatteljesítésének módját a ráruházott tűzvédelmi államigazgatási feladatok terén; ugyanakkor jogosult bármely jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy a saját illetékességi területén lévő község ellenőrzésére.


ÖTÖDIK RÉSZ
A tűzoltó egységek

ELSŐ FEJEZET
A tűzoltó egységek fajtái, létrehozásuk és bevetés során történő irányításuk

30. §
A tűzoltó egységek
(1) A Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület tűzoltást és műszaki mentési feladatokat lát el, állományi tagokból áll és külön jogszabály útján kerül megszervezésre.9)
(2) Az 1. bekezdés szerinti feladatok az alábbi tűzoltó egységek által is ellátásra kerülnek:
a) létesítményi /üzemi tűzoltó egység, amely jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaiból áll,
b) létesítményi tűzoltó alakulat, amelynek tagsága a jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaiból áll,
c) a község önkéntes tűzoltó testülete.
(3) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottai, akik a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe kerültek besorolásra, az egységen belüli feladataikat alkalmazotti munkaviszony keretein belül látják el (továbbiakban, „alkalmazott“).
(4) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy azon alkalmazottai, akik a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe kerültek besorolásra, valamint a 2. bekezdés c) pontjában feltüntetett tűzoltó egységbe sorolt természetes személyek az egységen belüli feladataikat általában nem alkalmazotti munkaviszonyban végzik (továbbiakban, „tag“); a község önkéntes tűzoltó testületében ezek rendszerint az Önkéntes Tűzoltóság tagjai.
(5) A jelen törvény 2. bekezdése a) és b) pontja szerinti tűzoltó egységekre vonatkozó rendelkezések arányosan vonatkoznak a fegyveres erők, fegyveres testületek, fegyveres biztonsági testületek és biztonsági szolgálatok tűzoltó egységeire.
(6) Az 5. bekezdésben feltüntetett tűzoltó egységek szervezése és irányítása részletei az illetékes központi szerv és a minisztérium közötti megállapodást követően az illetékes központi szerv által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

31. §
A jogi személy és a vállalkozó természetes személy tűzoltó egysége
(1) Saját objektumai vagy szolgáltatások nyújtása céljából a jogi személy és a vállalkozó természetes személy létesítményi tűzoltó alakulatot hozhat létre. Amennyiben az objektumok jellege ezt megköveteli, a tűzoltó testület már az építkezés során létrehozásra kerülhet. A létesítményi tűzoltó alakulat létrehozása kötelezettségéről a kerületi igazgatóság is döntést hozhat a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezési veszélyelemzése alapján. A kerületi igazgatóság határozatában egyúttal megszabja az alkalmazottak minimális számát és a létesítményi tűzoltó alakulat tárgyi-műszaki alapfelszerelését.
(2) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy abban az esetben hoz létre vagyona védelmére létesítményi tűzoltó testület, amennyiben nem megkövetelt a létesítményi tűzoltó alakulat létrehozása, de a beavatkozás végrehajtására nem elégséges a tűzvédelmi őrjárat létrehozása. A létesítményi tűzoltó testület létrehozása kötelezettségéről a kerületi igazgatóság is döntést hozhat a jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezési veszélyelemzése alapján. A kerületi igazgatóság határozatában egyúttal megszabja az alkalmazottak minimális számát és a létesítményi tűzoltó alakulat tárgyi-műszaki alapfelszerelését.
(3) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy tűzoltó egysége létrehozása nem megkövetelt, ha a jogi személyek vagy vállalkozó természetes személyek közötti írásbeli megegyezés alapján az egyik szerződő fél tűzvédelmi egysége a többi szerződő fél számára is ellátja a tűzvédelmi egység feladatait. Az ilyen megállapodás érvényességéhez a kerületi parancsnokság beleegyezése szükséges. 
(4) A jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy csak a kerületi parancsnokság előzetes engedélyével szüntetheti meg a tűzoltó egységet, vagy csökkentheti annak alkalmazotti vagy taglétszámát.
(5) A jogi személy és a vállalkozó természetes személy objektumaira vonatkozó tűzkeletkezései veszélyelemzés kidolgozása részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

33. §
A község önkéntes tűzoltó testülete
(1) A műszaki mentési feladatok ellátására és a tűzoltás feladatának ellátására a község önkéntes tűzoltó testületet hoz létre.
(2) A község nem köteles önkéntes tűzoltó testületet létrehozni, amennyiben a község lakosságszáma kevesebb, mint 500, vagy ha a község és a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület, a községben székhellyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt polgári társulás közti megállapodás alapján a Tűzoltó és Műszaki Mentő Testület, a községben székhellyel rendelkező jogi személy vagy vállalkozó természetes személy, az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt polgári társulás ellátja a község önkéntes tűzoltó testülete feladatait is.
(3) A községek írásban történt egyezségük alapján, a területileg illetékes kerületi igazgatósággal történt megvitatás után közös tűzoltó testületet hozhatnak létre. Ha a község nem hoz létre önkéntes tűzoltó testületet, vagy nem rendelkezik közösen létrehozott önkéntes tűzoltó testülettel, tűzvédelmi őrjáratot hoz létre.
(4) A község tűzoltó testületének parancsnokát a község nevezi ki és hívja vissza.
(5) A község önkéntes tűzoltó testülete tagja csak 18 évnél idősebb, egészségileg alkalmas,11) cselekvőképes személy lehet.
(6) A község az Önkéntes Tűzoltóság közvetítésével kérvényezheti a község önkéntes tűzoltó testülete besorolását a község önkéntes tűzoltó testületei kategóriába. Az Önkéntes Tűzoltóság október 31-ig a községek minden kérvényét a területileg illetékes kerületi igazgatóság elé terjeszti.
(7) Amennyiben az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe sorolt község önkéntes tűzoltó testülete nem képes eleget tenni a besorolása feltételeinek, a község köteles ezt a tényt haladéktalanul a kerületi igazgatóság tudomására hozni.
(8) Az önkéntes tűzoltó testület létrehozása, a község önkéntes tűzoltó testületeinek kategóriái, a község tűzoltó testületei kategóriákba sorolása, a község önkéntes tűzoltó testülete taglétszámának meghatározási módja és a tárgyi-műszaki felszerelés részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

34. §
Az erők és eszközök országos szintű széthelyezése
(1) Az erők és eszközök országos szintű széthelyezése a tűzoltó egységek szervezési és széthelyezési rendszere az egyes községek kataszteri területeinek kockázati szintje függvényében. Az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe a tűzoltó egységeken kívül olyan polgári társulások is besorolhatók, amelyek részt vesznek a jelen törvényből fakadó feladatok ellátásában.
(2) Az erők és eszközök országos szintű széthelyezése kidolgozásának módja és az erők és eszközök országos szintű széthelyezésébe való besorolás részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

35. §
A tűzoltó egység feladatai
(1) A tűzoltó egység a 30. § 1. bekezdésében feltüntetetteken kívül főképp
a) biztosítja a tűzoltó-technikai eszközök és a tűzvédelmi tárgyi eszközök működőképességét,
b) meghatározott terjedelemben végzi az alkalmazottai és tagjai szakmai képzését,
c) a bevetésre történő kiszállásról haladék nélkül értesíti és a bevetésekről jelentéseket küld a kerületi igazgatóságnak,
d) kidolgozza és vezeti a tűzoltó egység dokumentációját.
(2) A tűzoltó egységek feladatai, cselekvőképességük biztosítása, szakmai szolgáltatásaik és dokumentációjuk részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

36. §
A tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja kötelezettségei
(1) A tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja köteles
a) tevékenysége során alárendelni magát a tűzoltó egység parancsnoka utasításainak,
b) a meghatározott mértékben részt venni a szakmai képzésen és a fizikai állóképesség és szakmai ismeretek felmérésén,
c) alávetni magát a megelőző egészségügyi szűrővizsgálatnak.
(2) A tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja kizárólag az alapfokú szakmai képzés és a záróvizsga letétele után végezhet önálló munkát a tűz megfékezése és a műszaki mentési feladatok ellátása során.
(3) Amennyiben a tűzoltó egység alkalmazottja vagy tagja alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyagok befolyása alatt áll, nem végezhet munkát a tűz megfékezése és a mentési feladatok végzése során.
(4) A tűzoltó egység parancsnoka az egység tevékenységéért és felkészültségéért az egység fenntartójának felelős.
(5) Az 1. bekezdésben feltüntetett kötelezettségek elmulasztása a tag tűzoltó egységből történő kizárását vonhatja maga után.

37. §
A tűzoltó egység fenntartójának kötelezettségei
(1) A tűzoltó egység fenntartója köteles
a) kialakítani a tűzoltó egység feladat-teljesítésének szervezési, helyi és személyi feltételeit, erre a célra tűzoltóállomást vagy tűzoltó szertárat létesíteni és szakmai szolgáltatásokat létrehozni,
b) biztosítani a tűzvédelmi egység szükséges tárgyi-műszaki felszerelését a tűz megfékezése és műszaki mentési feladatok ellátása céljából,
c) kellő mértékben biztosítani az alkalmazottak és a tűzoltó egység tagjai egyéni munkavédelmi eszközökkel12) történő ellátását,
d) tűzbejelentő helyet létrehozni,
e) biztosítani a tűzoltó-technikai eszközök és tűzvédelmi tárgyi eszközök működőképességét,
f) bevetési tevékenység végzése céljából biztosítani a üzenetek és információk fogadását és közvetítését,
g) biztosítani az alkalmazottak és a tagok szakmai képzését,
h) biztosítani az alkalmazottak és tagok megelőző egészségügyi szűrővizsgálatát a külön jogszabályok értelmében,13)
i) a területileg illetékes járási igazgatóság számára saját kérelme alapján adatokat biztosítani a tűzoltó egység tárgyi és műszaki felszereléséről és bevetési tevékenységéről.
(2) A létesítményi tűzvédelmi alakulat fenntartója köteles az alkalmazottak szolgálatellátását olyan módon biztosítani, hogy a tűzjelzés-fogadóhely által a bevetésre való kiszállás szükségességét jelző hír vételét és az azt követő riadót követően betartásra kerüljön a legfeljebb egy perc időtartamú indulási idő.
(3) A létesítményi tűzvédelmi alakulat fenntartója köteles az alkalmazottak szolgálatellátását olyan módon biztosítani, hogy a tűzjelzés-fogadóhely által a bevetésre való kiszállás szükségességét jelző hír vételét és az azt követő riadót követően betartásra kerüljön a legfeljebb öt perc időtartamú kiszállási idő.
(4) A tűzoltó egység szervezése és a tűzjelzés-fogadóhelyre vonatkozó részletek a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

38. §
A tűzoltó egységek más célokra történő használata
A tűzoltó egységek, tűzvédelmi tárgyi eszközeik és tűzoltó-technikai eszközeik kizárólag abban az esetben használhatóak tűzvédelemmel nem összefüggő feladat ellátására, amennyiben használatukkal nem csökken a a tűzvédelmi egység cselekvőképessége és felkészültsége a jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladatai ellátására.

39. §
Az egyenruha és a tisztség megjelölése
(1) Az önkéntes tűzoltó testület egyenruháját, annak részeit, használata és kiosztása elveit a fenntartó határozza meg, aki a bebiztosításukról is gondoskodik.
(2) Az egyenruha nem lehet összetéveszthető a Tűzoltó és Mentő Testület, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a fegyveres biztonsági testületek egyenruhájával.
(3) Az egyenruhán szerepelnie kell a tűzoltó egységhez tartozás megjelölésének és a község önkéntes tűzoltó testületi tagja tisztsége megjelölésének.
(4) Az egyenruha a hovatartozás és a község önkéntes tűzoltó testületi tagja tisztsége szerinti megjelölésének részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

40. §
Szakmai képzés és az ismeretek felülvizsgálata
(1) A tűzoltó egységek alkalmazottainak és tagjainak szakmai képzése elméleti képzésből, gyakorlati képzésből és erőnléti felkészülésből áll. Az alkalmazottak erőnléti felkészülése részét alkotja a tűzoltósport is.
(2) A tűzoltó egységek alkalmazottai és tagjai szakmai képzésének tagozódása
a) alap,
b) tökéletesítő,
c) specializált,
d) ciklikus.
(3) A tűzoltó egységek alapképzését és specializált képzését olyan jogi személy vagy vállalkozó természetes személy végzi, amely erre a minisztérium által kiadott engedéllyel rendelkezik.
(4) A tűzoltó egységek tagjainak szakmai képzésen való részvétele a közérdek védelme érdekében történő munkavégzési akadályoztatásának minősül,7) amennyiben ez a külön jogszabályokból nem következik másképp. A tűzoltó egységek tagjainak bérpótléka az fenntartójuk által kerül térítésre.
(5) A tűzoltó egységek meghatározott tisztségeit csak azok az alkalmazottak és tagok tölthetik be, akik a megkövetelt szakmai alkalmassággal rendelkeznek.
(6) A tűzoltó egységek alkalmazottai ismereteinek felülvizsgálatát az alapképzés befejeztével a minisztérium végzi.
(7) A tűzoltó egységek tagjai ismereteinek felülvizsgálatát az alapképzés befejeztével a fenntartó végzi.
(8) A tűzoltó egységek szakmai képzésének megvalósítása, annak terjedelme és tárgya, fizikai erőnléti alkalmasság és szakmai ismeretek ellenőrzése, a tűzoltósport végzésének részletei, azon tisztségek köre, amelyek szakmai alkalmassági felülvizsgálat alá esnek és a szakmai alkalmassági felülvizsgálati eljárás részletei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

41. §
A bevetési parancsnok jogköre és kötelezettségei
(1) A tűzoltó egységek tevékenységét a bevetés helyén a bevetési parancsnok irányítja.
(2) A bevetési parancsnok
a) felel a tűzoltó egységek tevékenységeinek szervezéséért, tárgyi eszközeiknek a bevetés helyszínén történő felhasználásáért, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem elveinek betartása ellenőrzéséért,
b) betartja az elsőbbségi irányítás elveit,
c) a tűz megfékezése kapcsán, vagy a tűzvédelmi egység gyakorlata során elrendelheti a bevetés helyén nem szükséges személyek távozását a bevetés helyéről, vagy azt, hogy ezek alávessék magukat más, a bevetés szempontjából elengedhetetlen korlátozásoknak,
d) a tűzoltó egységek nagy számú erői és eszközei bevetése mellett történő beavatkozásoknál irányító törzset hoz létre,
e) felszólíthatja a tűzvédelem szabályait megszegő természetes személyt, hogy igazolja személyazonosságát; amennyiben ezt nem igazolja hitelt érdemlően, jogosult ezt a személyt a rendőrségre előállítani, mindeközben ez a természetes személy köteles az előállítást eltűrni.
(3) A bevetési parancsnok rendszerint a raj parancsnoka, a műszak parancsnoka, a szakasz parancsnoka vagy a tűzoltó egység parancsnoka; amennyiben egyikük sem vesz részt a bevetésen, a bevetési parancsnok a tűzoltó egység állományának tagja, alkalmazottja, vagy azon tagja, aki a bevetésre küldött jármű parancsnokaként került meghatározásra.
(4) Az elsőbbségi irányítást végző parancsnok meghatározása esetében a következő elvek alapján szükséges eljárni:
a) a Tűzoltó és Mentő Testületből származó bevetési parancsnok a b) pontban feltüntetett eset kivételével elsőbbséget élvez a létesítményi tűzoltó egységekből származó bevetési parancsnokok előtt és a község önkéntes tűzoltó testületei bevetési parancsnokai előtt,
b) a létesítményi tűzoltó alakulatból származó bevetési parancsnok elsőbbséget élvez a község önkéntes tűzoltó testületei bevetési parancsnokai előtt; amennyiben a létesítményi tűzoltó alakulat fenntartójának objektumaiban keletkezik tűz, ezen alakulat bevetési parancsnoka elsőbbséget élvez tűzoltó egységek összes többi bevetési parancsnoka előtt,
c) a község önkéntes tűzoltó testületéből származó bevetési parancsnok a d) pontban feltüntetett eset kivételével elsőbbséget élvez a létesítményi tűzoltó testületből származó bevetési parancsnokkal szemben,
d) amennyiben a tűz a létesítményi tűzoltó testület fenntartója objektumaiban keletkezik, a létesítményi tűzoltó testületből származó bevetési parancsnok elsőbbséget élvez a község önkéntes tűzoltó testületéből származó bevetési parancsnokkal szemben.
(5) Két vagy több azonos típusú tűzoltó egység bevetése esetén az irányítást a helyi illetékességű tűzoltó egységből származó bevetési parancsnok köteles átvenni.
(6) A Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége elnöke,9) a területileg illetékes kerületi igazgatóság igazgatója,9) a területileg illetékes járási igazgatóság igazgatója,9) a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Tűzoltó és Mentő Alakulata parancsnoka9) jogosultak átvenni a bevetés irányítását, vagy a 4. bekezdésben foglaltaktól eltérő módon meghatározni a bevetés parancsnokát.
(7) Az irányítást átvevő bevetési parancsnok jelenti az irányítás átvételét az addigi bevetési parancsnoknak és a körülmények függvényében a bevetésen részt vevő állományi tagnak, alkalmazottaknak és tagoknak. Az irányítást átvevő bevetési parancsnok ezzel egy időben köteles átvenni a 8. bekezdés szerinti megjelölést. Amennyiben a bevetés parancsnoka nem ilyen módon vette át a bevetés parancsnokságát, nem adhat ki utasításokat.
(8) A bevetés parancsnoka jogosultságát a felszerelésén jól látható helyen elhelyezett VELITEĽ ZÁSAHU / BEVETÉS PARANCSNOKA felirattal tanúsítja.
(9) Az állomány tagja a feladatok teljesítése közben szolgálati igazolvánnyal tanúsítja jogosultságait. Tűzoltás közben, amennyiben ezt a körülmények nem engedik meg, lehetőség van eltekinteni ettől a kötelességtől.
(10) A vállalati tűzoltó alakulat parancsnoka, a vállalati tűzoltó testület parancsnoka és a község önkéntes tűzoltó testületének parancsnoka a feladatok teljesítése közben az fenntartó által kiadott igazolvánnyal tanúsítják a jogosultságaikat.
(11) A tűzvédelmi egység szervezésének részletei a bevetés helyszínén és az irányító törzs tevékenysége elvei a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

42. §
A tűzoltó egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag kötelezettségei
A tűzoltó egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag
a) teljesíti a bevetési parancsnok parancsait és tartja vele a kapcsolatot,
b) betartja a munkabiztonsági és egészségvédelmi irányelveket, és használja az előírt személyi biztonsági munkaeszközöket,12)
c) segíti a bevetés további résztvevőit feladataik teljesítésében, amennyiben ezáltal nincs akadályozva saját, az a) pontban foglalt feladatainak teljesítésében.

43. §
Bevetés teljesítése különleges esetekben
(1) Tűzoltó egység bevetése katonai létesítményekben, államvédelmi objektumokban és építményekben,13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság objektumaiban13ab) csakis az adott objektum felelős alkalmazottjának (parancsnokának, vezetőjének vagy igazgatójának) jóváhagyásával történhet, akik tájékoztatják a bevetés parancsnokát valamennyi, a bevetés kivitelezése szempontjából elengedhetetlen, illetve a bevetésben résztvevő, az egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag személyi biztonságát érintő körülményről.
(2) A tűzoltó egység külképviseletek területén történő bevetését nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényűek.

44. §
Tűz megfékezése a tűzoltó egységek által
(1) A községek, a jogi személyek, valamint a vállalkozó természetes személyek kötelesek kölcsönös segítséget nyújtani egymásnak a tűzesetek felszámolása során tűzoltó egységeik révén.
(2) A kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság sürgős esetekben, a tűzeset felszámolása során jogosult a területi fennhatóságuk alá tartozó tűzoltó egységeket készenlétbe helyezni és bevetni tekintet nélkül arra, mely szervnek vannak alárendelve, tárgyi eszközeiket felhasználni attól függetlenül, mely szerv rendelkezik fölöttük. Hasonló, különböző kerületek fennhatósága alá tartozó tűzoltó egységek és eszközök felhasználásának ideiglenes jogosultságával rendelkezik a minisztérium olyan esetekben, amikor késedelem veszélye forog fenn.
(3) Az a szerv, amely a 2. bekezdésben foglalt intézkedések során döntést hoz, köteles figyelembe venni, hogy a szükséges mértékben biztosítva legyen a tűzvédelem azon községek területén, illetve azon jogi személyek és vállalkozó természetes személyek objektumaiban, amelyek ilyen jellegű segítséget nyújtanak.
(4) Amennyiben több helyen egy időben válik szükségessé a segítségnyújtás, azon esetek részesülnek előnyben, amelyekben közvetlenül veszélyeztetett személyek megmentéséről van szó, és a különleges események felszámolása olyan helyszínen esedékes, ahol fennáll a tűz továbbterjedése, illetve annak lehetősége, hogy nagyszámú személy kerül veszélybe vagy jelentős anyagi kár keletkezik.
(5) A tűz megfékezése során a tűzoltó egységek a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a fegyveres biztonsági testületek, a biztonsági szolgálatok alakulataival és létesítményeivel, valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervekkel dolgoznak együtt.14)
(6) A tűzeset megfékezésére irányuló államközi segítségnyújtást nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényűek.15)

45. §
Ingatlanhoz való hozzáférés
(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles biztosítani az ingatlanhoz való hozzáférést a tűz megfékezését vagy továbbterjedése megakadályozását, illetve egyéb mentési munkálatok kivitelezését célzó intézkedések foganatosítása érdekében; ez főképp a terület kiürítésére és a kiürítés eltűrésére, illetve építmény, építményrészek vagy a növényzet eltávolítására és az eltávolítás eltűrésére vonatkozik. Ezen intézkedések foganatosításának szükségességéről és terjedelméről a bevetés parancsnoka dönt.
(2) Amennyiben a tűzoltó egység gyakorlatának kivitelezése azt szükségessé teszi, az ingatlanra való belépés a tulajdonos, a kezelő vagy a használó engedélyéhez kötött. Szem előtt kell tartani, hogy a tűzoltó egység gyakorlata a lehető legkisebb mértékben korlátozza az ingatlanhasználatot, és hogy ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetők.
(3) A katonai létesítményekbe, az állambiztonságot szolgáló létesítményekbe és építményekbe,13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság létesítményeibe13ab) történő belépést külön előírások szabályozzák.14)

MÁSODIK FEJEZET
Segítségnyújtás tűzeset megfékezése esetén

46. §
Személyi segítségnyújtás
Tűzeset megfékezése során mindenki köteles
a) a veszélyeztetett személyek megmentésére irányuló elengedhetetlen intézkedések foganatosítására,
b) eloltani a tüzet, amennyiben az lehetséges, vagy a tűz továbbterjedését megakadályozó elengedhetetlen intézkedések foganatosítására,
c) fölösleges késedelem nélkül jelenteni az adott helyen keletkezett tüzet vagy gondoskodni annak eloltásáról,
d) személyi segítséget nyújtani a bevetési parancsnok, a tűzoltó egység parancsnoka vagy az önkormányzati tűzoltó egység bevetési parancsnokának felszólítására.

47. §
Tárgyi segítségnyújtás
A bevetési parancsnok, a tűzoltó egység parancsnoka, a járási igazgatóság vagy önkormányzati tűzoltó egység bevetési parancsnokának felszólítására mindenki köteles közlekedési eszközökkel, a tűz oltását szolgáló vízforrással, távközlési eszközökkel és más tárgyi eszközökkel rendelkezésre állni.

48. §
Személyi és tárgyi segítségnyújtás kötelezettsége alóli felmentés
(1) A 46. és a 47. §-okban foglalt segítségnyújtás kötelezettsége nem vonatkozik
a) a fegyveres erők kötelékének tagjaira, állami alkalmazottaira, az államvédelmi létesítmények és építmények,13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság kötelékeinek tagjaira és alkalmazottaira,13ab) ha a segítségnyújtás súlyosan veszélyeztetné a harci feladat végrehajtását vagy a szolgálat teljesítését,
b) a nyilvános tömegközlekedés, az energetika és a távközlés terén tevékenységet kifejtő jogi személy vagy vállalkozó természetes személy alkalmazottaira, ha a segítségnyújtás más személyek egészségének, életének vagy tulajdonának súlyos károsodását, súlyos üzemzavart vagy más egyéb súlyos következményt idézne elő,
c) az egészségügyi intézmény alkalmazottaira, ha a segítségnyújtás súlyosan veszélyeztetné az önálló rendelkezések által szabályozott feladatok teljesítését,16)
d) a fizikailag és mentálisan alkalmatlan személyekre, a 18 évnél fiatalabb személyekre, az állapotos nőkre és a külképviseletek alkalmazottaira.
(2) A természetes személyre nem vonatkozik a 46. és a 47. §-okban foglalt segítségnyújtás kötelezettsége, amennyiben abban valamely fontos körülmény akadályozza vagy amennyiben azzal súlyos veszélynek tenné ki magát vagy a hozzá közelálló személyeket.17)

49. §
Védőital-ellátás és élelmezés biztosítása
(1) Mindenki, aki a személyi segítségnyújtás keretében közvetlenül részt vesz a tűz megfékezésében, térítésmentes védőital- és élelem-ellátásra jogosult, amennyiben a segítségnyújtás időtartama meghaladta az öt órát.
(2) A védőital- és élelem-ellátással kapcsolatos kiadásokat azon jogi személy vagy vállalkozó természetes személy téríti, melynek javára a segítségnyújtás történt. Amennyiben a segítségnyújtás természetes személy javára történt, az azzal összefüggő kiadások érvényesítése a járási igazgatóságon történik, amennyiben az a segítségnyújtást igényelte, miközben a térítése azon kerületi igazgatóságot terheli, amelynek illetékességi területén a tűz keletkezett; amennyiben a segítségnyújtás a község javára történt, az azzal összefüggő kiadásokat a község téríti.
(3) A védőital- és élelem-ellátással kapcsolatos részletek a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabályban kerülnek meghatározásra.

50. §
Rendkívüli helytállás elismerése
(1) A tűzoltó egységek tagjai és alkalmazottai és a természetes személyek által az élet- és vagyonmentés során tanúsított rendkívüli helytállás és odaadás elismeréseképp a Szlovák Köztársaság belügyminisztere kitüntetést, tárgyi vagy pénzbeli jutalmat ítélhet meg.
(2) A tárgyi és pénzbeli jutalmazás alapelveit a Szlovák Köztársaság kormánya kormányrendelettel szabályozza.


HATODIK RÉSZ
Kártérítés

51. §
Balesetek kárenyhítése
(1) Az állam a munkahelyi balesetek kártérítésére vonatkozó előírások értelmében18) kárenyhítést fizet azon természetes személynek, amely a tűzoltó egységben vagy a község tűzvédelmi csoportjában kifejtett tevékenysége, illetve a tűzoltás, a tűzeset következményeinek felszámolásához kapcsolódó segítségnyújtás vagy a tűzoltó egység gyakorlata során (a továbbiakban „károsult“) egészségkárosodást szenvedett, amennyiben a károsultnak ez a kárigénye nem eleve a munkajogviszonyból fakad.
(2) Az 1. bekezdésben foglalt kárenyhítést az állam képviseletében azon kerületi igazgatóság folyósítja, amely illetékességi területén a károsult egészségkárosodást szenvedett.
(3) Az 1. és 2. bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a hivatásos kötelék tagjára.

52. §
Egyszeri rendkívüli kártérítés
(1) A fenntartó egyszeri rendkívüli kártérítést folyósít a tűzoltó egység alkalmazottainak és tagjainak, valamint a jogi személy és a vállalkozó természetes személy más alkalmazottainak vagy hátramaradott hozzátartozóinak, amennyiben az egészségkárosodás a tűzoltó egységeknek a fenntartó intézményeiben vagy a tűzvédelmi felügyelet ellátásáról szóló szerződés tárgyát képező objektumaiban kifejtett tevékenységével összefüggésben keletkezett. Egyéb esetekben az egyszeri rendkívüli kártérítést a minisztérium folyósítja.
(2) A kártérítésre vonatkozó igény a káresemény keletkezte napjától számított három év múltán elévül.
(3) A Szlovák Köztársaság kormánya rendelettel szabályozza, mely esetekben és milyen nagyságrendben illeti meg a károsultat vagy annak hátramaradt hozzátartozóit a munkahelyi balesetek kárenyhítésére vonatkozó előírások által szabályozott igényeken kívül eső egyszeri rendkívüli kártérítés, és mely esetekben részesülhetnek ilyen kártérítésben a károsult által eltartott személyek; jelen rendelet szabályozza a tűzoltó egység kötelékéhez tartozó személy, alkalmazott vagy tag és azok fennmaradt hozzátartozói számára folyósítható egyszeri rendkívüli kártérítést is.
(4) Az 1. és 3. bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a hivatásos kötelék tagjára.

Kártérítés

53. §
(1) A természetes személy kártérítésre jogosult, amennyiben a tűz megfékezése során nyújtott segítség vagy a tűzoltó egység gyakorlatával összefüggésben kára keletkezett. A természetes személy a kárigényét a járási igazgatóság felé érvényesíti, miközben azt a kerületi igazgatóság téríti. Amennyiben a természetes személy jogi személy vagy vállalkozó természetes személy javára fejtett ki segítséget, a kerületi igazgatóság visszatérítési igénnyel léphet fel a jogi személlyel vagy a vállalkozó természetes személlyel szemben.
(2) Egyedi, indokolt esetekben költségtérítés számítható fel, ha a költség sérült tárgyi dolog új tárgyi dologgal történő pótlását célozza.

54. §
Amennyiben jogi személy vagy vállalkozó természetes személy a más jogi személy vagy vállalkozó természetes személy javára kifejtett segítségnyújtás során kárt szenved, kártérítést igényelhet azon jogi személytől vagy vállalkozó természetes személytől, aki javára segítséget fejtett ki.

55. §
(1) A jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy természetes személy kártérítésben részesül, ha a tűz megfékezése, terjedésének megakadályozása vagy a bevetési parancsnok, illetve a tűzoltó egység parancsnoka utasítására végrehajtott mentési munkálatok, vagy a tűzoltó egység gyakorlata során a kára keletkezett. A tűzoltó egységek nem felelnek azon károkért, amelyek a oltóanyagoknak a tűz megfékezése során indokolt mértékben történő felhasználásából származnak.
(2) Az 1. bekezdésben foglalt kártérítésre nem jogosult azon jogi személy, vállalkozó természetes személy vagy természetes személy, amelynek objektuma tűzeset helyszíne volt.
(3) Az 1. bekezdésben foglalt kárigény azon jogi személynél vagy vállalkozó természetes személynél érvényesíthető, amely érdekében a bevetésre sor került; a kártérítést ezen jogi személy vagy vállalkozó természetes személy folyósítja. Amennyiben a bevetésre természetes személy érdekében került sor, a kárigény a járási igazgatóság felé érvényesíthető, miközben a kártérítést azon kerületi igazgatóság folyósítja, amely illetékességi területén a tűzeset keletkezett. Amennyiben a természetes személy javára történt bevetést a község eszközölte, ezen jogigény a községgel szemben érvényesíthető, amely a kártérítést is folyósítja.
(4) Az 53. és az 55. §-ban foglalt kártérítés határideje külön jogszabály által kerül meghatározásra.19)

56. §
Költségtérítés
(1) Amennyiben a segítségnyújtás költségekkel jár, a segítséget nyújtó felet költségtérítés illeti meg.
(2) A jogosult a jogigény keletkezésének napjától számított három hónapon belül, legkésőbb a jogigény keletkezésétől számított két éven belül igényelhet költségtérítést; ellenkező esetben ez a joga megszűnik.
(3) A költségtérítési jogigény azon jogi személlyel vagy vállalkozó természetes személlyel szemben érvényesíthető, amely érdekében a bevetésre sor került; a költségtérítést ezen jogi személy vagy vállalkozó természetes személy folyósítja. Amennyiben a bevetésre természetes személy érdekében került sor, a költségigény a járási igazgatóság felé érvényesíthető, miközben a költségtérítést azon kerületi igazgatóság folyósítja, amelynek körzetében a tűzeset keletkezett. Amennyiben a természetes személy javára történt bevetést a község eszközölte, ezen költségigény a községgel szemben érvényesíthető, amely a költségtérítést is folyósítja.
(4) Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az külön jogszabályban meghatározott kártérítésre való jogosultságot.20)


HETEDIK RÉSZ
Az Önkéntes Tűzoltóság és más polgári társulások szerepe a tűzvédelem rendszerében

57. §
A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása céljából a természetes személyek az Önkéntes Tűzoltóságba vagy más polgári társulásokba tömörülhetnek. Ezen társulások feladata az állami hatóságok, a községek, a jogi személyek és a vállalkozó természetes személyek segítése a jelen törvény által szabályozott, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladataik ellátása során.

58. §
(1) A minisztérium és más központi szervek, valamint az Önkéntes Tűzoltóság együttműködése főképp az alábbi feladatok ellátásában merül ki
a) a község önkéntes tűzoltó testületei, a községi tűzvédelmi-megelőzési biztosai és ellenőrzési csoportjai tevékenységével összefüggő tűzvédelmi előírás-javaslatok kidolgozása,
b) a megelőzési és nevelési, propagációs és kiadói tevékenység irányultságának meghatározása, bebiztosítása és megvalósítása,
c) a községi önkéntes tűzoltó egyesületek parancsnokai szakképzésének biztosítása,
d) a gyerekek és a tanuló ifjúság tűzvédelmi képzésének biztosítása.
(2) A község, valamint az Önkéntes Tűzoltóság együttműködése főképp az alábbi feladatok ellátásában merül ki
a) a községi önkéntes tűzoltó egyesület gépészei és tagjai, valamint a községi ellenőrzési csoport tagjai szakképzésének biztosítása,
b) községi önkéntes tűzoltó egyesületek létrehozása, tevékenységük biztosítása, valamint tárgyi-műszaki felszerelésük karbantartása,
c) a község tűzvédelmi szabályzata kidolgozása és a községi önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységének dokumentálása,
d) a községi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai fizikai erőnléti alkalmasságának fejlesztése taktikai gyakorlatok, valamint fizikai erőnléti alkalmasságuk és szakmai felkészültségük színvonalának felmérése által,
e) a községi önkéntes tűzoltó egyesületek tárgyi-műszaki felszerelésének biztosítása,
f) a szakmailag alkalmas személyek a községi önkéntes tűzoltó egyesületek parancsnoki posztjára és a községi tűzvédelmi-megelőzési biztos posztjára történő kiválasztása,
g) a polgári személyek védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása.


NYOLCADIK RÉSZ
Szankciók

A jogi személyre és a vállalkozó természetes személyre kiróható bírságok

59. §
(1) A kerületi igazgatóság vagy a járási igazgatóság 8 298 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy
a) elmulasztja a rendszeres megelőző tűzvédelmi ellenőrzést,
b) elmulasztja biztosítani a jelen törvényben, valamint a végrehajtó intézkedésekben foglalt, a munkaidőn túli tűzvédelemre irányuló intézkedések foganatosítását,
c) elmulasztja megfelelő számú és felszereltségű tűzeset-bejelentő hely létrehozását,
d) a területileg illetékes járási igazgatóság felé elmulaszt késedelem nélkül jelenteni minden tűzesetet, amely a tulajdonában, gondnokságában vagy használatában lévő objektumokban, helyiségekben és dologi tárgyakban keletkezett,
e) elmulaszt mindazokban az objektumokban, létesítményekben és térségekben, amelyekben fennáll a tűzkeletkezés veszélye, tűzvédelmi berendezéseket, oltóanyagot, tűzoltó-technikai eszközöket, tűzvédelmi tárgyi eszközöket beszerezni és felszerelni, elmulasztja azok használatképes állapotának fenntartását, elmulasztja biztosítani azok megfelelően képesített személy általi ellenőrzését és karbantartását, ha azt jelen jogszabály úgy szabályozza, elmulasztja az üzemeltetésükről szóló dokumentáció vezetését és megőrzését,
f) elmulasztja biztosítani, hogy az építkezések megvalósítása és az építmények használata vagy a használatban beállt változása során a tűzbiztonsági feltételek teljesüljenek, vagy elmulasztja biztosítani, hogy az építmények használata vagy a használatban beállt változása ne az építmények vagy azok részeinek tűzbiztonsága, a személyi biztonság vagy a tűzoltó egységek bevetési körülményeinek kárára valósuljon meg,
g) elmulasztja a tűzvédelmi őrjárat létrehozását, illetve tagjai jelen törvény és a vonatkozó végrehajtó intézkedések által szabályozott szakmai felkészítését,
h) elmulasztja az alkalmazottak tűzvédelmi képzése és tudásszintje felmérése biztosítását,
i) elmulasztja a termékek tűzvédelmi műszaki jellemzői, valamint biztonságos használatuk és raktározásuk elvei meghatározását,
j) elmulasztja meghatározni a fokozottan tűzveszélyes területeket vagy nem jelöli meg azokat jelen törvény és a vonatkozó végrehajtó intézkedések által szabályozott rendelkezésekkel, tiltásokkal és utasításokkal,
k) elmulasztja a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések és a központi fűtés berendezéseinek telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó, jelen törvényi és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott alapelvei betartását,
l) elmulasztja az előírt tűzvédelmi dokumentáció kidolgozását és vezetését vagy azt nem a valós állapottal összhangban vezeti,
m) olyan tűzvédelmi berendezéseket, oltóanyagokat, tűzoltó-technikai eszközöket és tűzvédelmi-tárgyi eszközöket használ, amelyek nem rendelkeznek tanúsítvánnyal, bár használatuk a vonatkozó külön jogszabály2a) értelmében tanúsítványhoz kötött,
n) elmulasztja a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok biztosítását azok ellátására megfelelő képesítéssel vagy külön jogosultsággal rendelkező személyek által,
o) nem teszi lehetővé tűzvédelmi jelző vagy riasztó berendezés kihelyezését megfelelő ellentételezés fejében,
p) nem teszi lehetővé vagy hátráltatja az állami tűzvédelmi felügyelet gyakorlását,
q) a tűzeset keletkezése okainak vizsgálata során nem mutatja fel a szükséges iratokat, nem tanúsít együttműködési és segítő szándékot,
r) elmulasztja a tulajdonában, gondozásában vagy használatában lévő objektumokban és helyiségekben a kémények rendszeres tisztítását és ellenőrzését vagy a fogyasztónak a kéményre történő csatlakoztatását, lokális fűtőtestnek központi vagy lakásonkénti központi fűtőtestre történő cseréjét vagy fűtőanyagról történő átállást megelőzően annak bevizsgálását arra külön jogosultsággal rendelkező személy,5)
s) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, jelen törvény és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott, az erdőtüzek megelőzésére irányuló intézkedések foganatosítását.
(2) A kerületi igazgatóság vagy a járási igazgatóság 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy természetes személyt-vállalkozót, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy
a) elmulasztja a tűzvédelmi berendezések, műszaki és technológiai berendezések, tűzoltó-technikai és tűzvédelmi-tárgyi eszközök állapotának rendszeres ellenőrzését,
b) elmulasztja jelen törvényből és végrehajtó intézkedéseiből fakadó, a fokozottan tűzveszélyes területekre, a fokozottan tűzveszélyes tevékenységre, a kiemelten tűzveszélyes időszakokra vagy a tömegrendezvényekre vonatkozó intézkedéseinek foganatosítását,
c) elmulasztja tűzoltó egység létrehozását, amennyiben arról a kerületi igazgatóság úgy rendelkezett, nem gondoskodik annak felkészültségéről és cselekvőképességéről, felszámolja a tűzoltó egységet vagy csökkenti annak tagállományát a kerületi igazgatóság jóváhagyása nélkül,
d) elmulasztja a vészkijáratok, menekülési útvonalak és a tűzoltási felvonulási utak, a megközelítési és tűzoltási felvonulási területek, az elektromos áram, a gáz és a víz központi elosztó berendezéseinek és a tűzvédelmi berendezéseknek a megjelölését és azok folyamatos hozzáférhetőségének biztosítását,
e) elmulasztja a tárgy használatból történő kivonására vagy az üzemeltetés leállításáról szóló határozat teljesítését,
f) elmulasztja a jelen törvény és végrehajtó intézkedései által szabályozott, a tűzveszélyes anyagok raktározására, tárolására és kezelésére vonatkozó elvek betartását,
g) a bevetés parancsnoka utasítása ellenére elmulaszt tárgyi segítséget nyújtani, vagy nem teszi lehetővé a belépést az ingatlanra, annak ellenére, hogy azt a tűz megfékezése, terjedése megakadályozása vagy a mentési munkálatok indokolttá teszik,
h) elmulasztja az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv vagy a község által hozott rendelkezés rá vonatkoztatott kötelezettségei teljesítését,
i) olyan tevékenységet fejt ki, amelyre nincs jogosultsága, jóllehet a tevékenység kifejtése tűzbiztonsági szempontból jogosultsághoz kötött,
j) lágyszárú növényzetet, bokrokat és fákat éget vagy olyan térségben vagy helyeken idéz elő tüzet, ahol fennáll a továbbterjedés lehetősége,
k) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, jelen törvény és a kapcsolódó végrehajtó intézkedések által szabályozott, az erdőtüzek hatékony megfékezésére irányuló intézkedések foganatosítását.
(3) A kerületi igazgatóság 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy
a) elmulasztja a létesítményi tűzoltó alakulat felkészültségének és cselekvőképességének és tárgyi-műszaki felszereltségének biztosítását,
b) felszámolja a létesítményi tűzoltó alakulatot, csökkenti annak tagállományát vagy tárgyi-műszaki felszereltségét a kerületi igazgatóság előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül,
c) elmulasztja a kerületi igazgatóság által hozott rendelkezés rá vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.
(4) A minisztérium 16 596 euró nagyságrendig terjedő bírsággal sújthatja azt a jogi személyt vagy vállakozó természetes személyt, amely megsérti jelen jogszabályból eredő kötelezettségét azáltal, hogy
a) az elbírálás során tűzbiztonsági szempontból jelentős hiányosságokat mutató termékek esetében az azok előállítását, forgalomba hozatalát és behozatalát tiltó, vagy egyéb intézkedések foganatosítását előirányzó határozattal ellentétben cselekszik,
b) jogosultság hiányában folytat szakmai képzést,
c) az építménybe, melynek kivitelezője, az előzetes nyilvántartásba vétel mellőzésével épít be tűzvédelmi műszaki berendezést,
d) nem teljesíti a 11.d § 3. bekezdéséből fakadó kötelezettségeit.
(5) Azon jogi személyt vagy vállalkozó természetes személyt, amely ismételten megsérti azon kötelezettségét, amely miatt a korábbi három év során bírságolva volt, a járási igazgatóság, a kerületi igazgatóság vagy a minisztérium ismételten bírsággal sújthatja, mégpedig az 1. és 4. bekezdésekben foglalt bírság kétszereséig terjedő összeggel.
(6) A bírság összegének meghatározása során elsősorban a jogsérelem súlyosságát és tartamát kell figyelembe venni.
(7) A bírságnak az 1. és 4. bekezdésekben foglaltak alapján történt kirovása nem mentesíti a jogi személyt és a vállalkozó természetes személyt az okozott kár és az alkalmazottakat ért sérelem külön jogszabályokban22) meghatározott felelőssége alól.

60. §
Az 59. § értelmében a bírság egy évig róható ki azon naptól számítva, amelyen az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv tudomást szerzett a kötelezettség megszegéséről, illetve legkésőbb a kötelezettség megszegésének dátumától számított harmadik év végéig.

Kihágások

61. §
(1) A járási igazgatóság a tűzvédelem terén elkövetett kihágások okán
a) megrovást,
b) a 2. és 4. bekezdések értelmében bírságot szabhat ki.
(2) Megrovásban vagy 99 euróig terjedő bírság kiszabásában az a természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy
a) nem tarja be a feltüntetett tűzvédelmi tiltásokat és utasításokat, vagy elmulasztja a tűzvédelmi berendezések, oltóanyagok vagy a tűzvédelem más tárgyi eszközeinek beszerzését, beszerelését vagy használatképes állapotának fenntartását, vagy nem biztosítja azok ellenőrzése elvégzését,
b) lehetetlenné teszi vagy nehezíti a megelőző tűzvédelmi ellenőrzés kivitelezését vagy más tűzvédelmi intézkedések foganatosítását,
c) a területileg illetékes járási igazgatóság felé elmulasztja késedelem nélkül jelenteni a tűzesetet, amely a tulajdonában vagy használatában lévő objektumban keletkezett,
d) nem teszi lehetővé tűzvédelmi jelző vagy riasztó berendezés kihelyezését megfelelő térítés ellenében,
e) hátráltatja az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerveket a tűzeset oka kivizsgálását célzó intézkedések foganatosításában,
f) megszegi a hőtermelő, elektromos, gázfogyasztó és egyéb berendezések biztonságos üzemeltetése alapelveit,
g) elmulasztja a kémények ellenőrzése, tisztítása és bevizsgálása biztosítását.
(3) Megrovásban vagy 165 euróig terjedő bírság kiszabásában azon természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy
a) határidőn belül elmulasztja a község által a 23. § b) pontjában foglalt intézkedések foganatosítását,
b) megrongálja, eltávolítja, nem rendeltetésszerűen használja, vagy más módon csökkenti a tűzvédelmi berendezések hatékonyságát, nehezíti az azokhoz történő hozzáférést, indokolatlanul kihívja a tűzoltó egységet, indokolatlanul kelt tűzriadót vagy nem rendeltetésszerűen használja a telefonos segélyhívó vonalat,
c) elmulasztja a személyi vagy tárgyi-dologi segítségnyújtást a tűz megfékezése során a bevetés parancsnoka felszólítása ellenére, még ha arra a 46. § d) bekezdése vagy a 47. § kötelezi is,
d) elmulasztja a tűzveszélyes és égést tápláló anyagok raktározására, mozgatására és a velük történő manipulálásra vonatkozó előírások betartását vagy nem teszi hozzáférhetővé az elektromos áram, a gáz és a víz központi elosztó berendezéseit,
e) elmulasztja az építmények tűzvédelmére vonatkozó követelmények foganatosítását az építkezés kivitelezése, az építmények használata vagy a használatban beállt változások során.
(4) Megrovásban vagy 331 euróig terjedő bírság kiszabásában azon természetes személy részesíthető, amely kihágást követ el a tűzvédelem terén azáltal, hogy
a) fokozottan tűzveszélyes területeken megszegi a nyílt láng használatát szabályozó utasításokat és tiltásokat, vagy megszegi a dohányzást tiltó előírásokat, vagy tevékenységével tűzesetet okoz,
b) a tűzoltó egység számára nem teszi lehetővé az ingatlanra történő belépést a tűz megfékezése során vagy más módon nehezíti a tűz megfékezésével vagy a mentési munkálatok kivitelezésével kapcsolatosan foganatosított intézkedések foganatosítását,
c) megszegi a tárgyi eszközök használatból történt kivételére vonatkozó határozatot,
d) olyan tevékenységet folytat, amelynek végzésére nincs külön engedélye, vagy arra vonatkozó szakmai alkalmassága, amelyhez az adott tevékenység végzése kötött,
e) fokozottan tűzveszélyes tevékenység végzése során vagy fokozottan tűzveszélyes időszakban nem tartja be a tűzbiztonság elveit,
f) lágyszárú növényzetet, bokrokat és fákat éget vagy olyan térségben vagy területen idéz elő tüzet, ahol fennáll a továbbterjedés lehetősége,
g) elmulasztja az erdők birtoklásával, művelésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatosan fennálló, az erdőtüzek megelőzésére és megfékezésére irányuló intézkedések foganatosítását.

62. §
Helyszíni bírságolás
(1) A járási igazgatóság tűzvédelmi szabálysértés megállapítása esetén helyszíni bírságolási eljárásban helyszíni bírságot szabhat ki és bevételezhet.23)
(2) Tűzvédelmi szabálysértés esetén helyszíni bírságolási eljárás keretében 100 euróig terjedő bírság szabható ki.

63. §
Amennyiben jelen jogszabály nem szabályozza másképp, a kihágásokra és a kihágási eljárásokra a kihágásokra vonatkozó általános előírások vonatkoznak.23)

Tárgyi eszközök használatból történő kivonása és az üzemeltetés megszüntetése

64. §
(1) Amennyiben a tárgyi eszköz vagy az üzem közvetlen tűzveszélyt idéz elő, amelynek megszüntetésére más intézkedések elégtelennek bizonyulnak, az állami tűzvédelmi felügyeletet végző szerv dönt
a) a tárgyi eszköz használatból való kivételéről,
b) az üzemeltetés megszüntetéséről azon objektumokban, amelyek ezt a veszélyt előidézik.
(2) Az üzemeltetés megszüntetéséről olyan esetben is születhet döntés, ha a tűzeset során lehetetlenné válna a személyek vagy a vagyon mentése.
(3) Amennyiben azt a helyzet sürgőssége indokolttá teszi, az 1. és a 2. bekezdések értelmében hozott rendelkezés szóbelileg is közölhető, majd a jegyzőkönyvben feltüntethető; az írásba adott rendelkezés fölösleges késedelem nélkül kikézbesítendő.
(4) Az 1. és a 2. bekezdésekben foglaltak értelmében foganatosított intézkedések ellen az írásba adott rendelkezés kézbesítésétől számított három napon belül lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal; a fellebbviteli szerv fölösleges késedelem nélkül hoz döntést a fellebbezés ügyében.

65. §
Azon tárgyi eszköz használata, amely a 64. § 1. bekezdésének a) pontja értelmében használaton kívül volt helyezve, vagy a 64. § 1. bekezdésének b) pontja alapján újbóli beüzemelésre kerül, csak a közvetlen tűzveszély okainak megszüntetését követően lehetséges azon szerv írásos beleegyezésével, amely a tárgyi eszközt használaton kívül helyezte, vagy elrendelte üzemeltetése megszüntetését.


KILENCEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

Közös rendelkezések

66. §
(1) A minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság illetékessége az állami tűzvédelmi felügyelet ellátása során, valamint a község illetékessége a tűzmegelőzési ellenőrzések során nem terjed ki
a) a katonai létesítményekre, az állambiztonságot szolgáló létesítményekre és építményekre,13a) a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a pénzügyi igazgatóság létesítményeire;13ab) ezen objektumokban a felsorolt feladatok ellátását és biztosítását külön előírások szabályozzák,14)
b) az állami bányafelügyeleti szervek ellenőrzése alá tartozó bányaművekre, földalatti berendezésekre, munkahelyekre és tevékenységre,25)
c) a vasúti járművekre, a folyami vízi járművekre, a tengerjáró hajókra és a polgári légi közlekedési eszközökre; ezen közlekedési eszközök vonatkozásában a felsorolt feladatok ellátását és biztosítását külön előírások szabályozzák,26)
d) a Szlovák Köztársaság külföldi külképviseleti objektumaira.
(2) A minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság illetékessége a tűzeset okai feltárása során nem terjed ki az 1. bekezdésben foglalt esetekre, ez alól csupán a vasúti járművek és a folyami vízi járművek képeznek kivételt.
(3) Az 1. bekezdés a) és d) pontjában foglalt objektumok tűzvédelmi felügyeletéről a minisztériummal történt egyeztetést követően az illetékes központi szerve rendelkezik, amennyiben a pénzügyi felügyelet objektumairól van szó, a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, külön rendelkezés által.

67. §
(1) A vasúti, vízi és légi közlekedésre jelen törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, amennyiben azt a Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényű nemzetközi szerződések másképp nem szabályozzák.
(2) A jogi személyek és vállalkozó természetes személyek jelen törvény által szabályozott kötelezettségei nem vonatkoznak a Szlovák Köztársaság külföldi külképviseleti objektumaira; ezen objektumok tűzvédelméről a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma rendelkezik a minisztériummal történt egyeztetést követően.

68. §
A Szlovák Köztársaság számára is kötelező érvényű nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések által biztosított kiváltságokra és mentességekre jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak.

69. §
(1) A községek ellenőrzési csoportjai tagjai a tűzmegelőzési ellenőrzések gyakorlása során jogosultak az objektumokba, intézményekbe való belépésre, a szükséges ellenőrzési eljárások és intézkedések elvégzésére, betekintést nyerhetnek a vonatkozó dokumentációba, jogosultak a jogi személy és a vállalkozó természetes személy vezető és más alkalmazottaitól, illetve a természetes személyektől igényelni a szükséges adatokat és felvilágosítást, valamint az együttműködést.
(2) Az 1. bekezdésben foglalt jogosultság írásos meghatalmazás felmutatásával érvényesíthető, amelyet a község állít ki, és amely csak személyazonossági igazolvánnyal érvényes.

70. §
Titoktartási kötelezettség
(1) A tűzvédelem terén feladatokat ellátó személyekre a titoktartás kötelezettsége vonatkozik minden olyan körülmény tekintetében, amelyek a közérdek vagy az érintett személyek érdekeinek védelmében titkosítva kell maradniuk jogosulatlan személyek előtt. A titoktartási kötelezettség a feladat elvégzésétől vagy a munkaviszony befejeztétől számított három évig van hatályban.
(2) A titoktartási kötelezettség feloldása és alkalmazási köre a következő személyek hatáskörébe tartozik
a) a Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége elnöke, amennyiben a Tűzoltó és Mentő Testület Elnöksége és a kerületi igazgatóság kötelékének tagjáról van szó,
b) a kerületi parancsnok, amennyiben a kötelék beosztott tagjáról van szó,
c) a jogi személy illetékes szerve vagy a vállalkozó természetes személy felelős képviselője, amennyiben a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott személyekről van szó,
d) a község polgármestere, amennyiben a község által tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott személyekről van szó.

71. §
Természeti katasztrófák és más különleges események
Amennyiben azt a vonatkozó külön előírások27) másképp nem szabályozzák, jelen törvény személyi és tárgyi segítségnyújtásra, a tűzoltó egységekre, a tűzoltó egységek köteléki tagjai, alkalmazottai vagy tagjai bevetés során fennálló jogaira és kötelezettségeire, a kártalanításra és a költségtérítésre, valamint a rendkívüli helytállás elismerésére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a nemkívánatos események beállta során foganatosított műszaki mentés kivitelezésére és irányítására is.

72. §
A tűzoltó egységek azon tárgyi-műszaki berendezése, amely közvetlenül az alkalmazottak élete és egészsége és a tűzoltó egység fenntartója vagyona megóvását szolgálja, nem képezheti végrehajtási eljárás tárgyát.28)

72.a §
(1) Jelen törvény értelmében a városi rangú községek esetében a községi önkéntes tűzoltó testület feladatait a városi önkéntes tűzoltó testület látja el.
(2) Amennyiben a korábbi előírások a „községi tűzoltó testület“ meghatározást és annak más formáit használják, az alatt a jelen törvény által meghatározott „községi önkéntes tűzoltó testület“ értendő.

72.b §
Személyi adatok és egyéb adatok feldolgozása jelen törvény alkalmazásában
(1) A szakmai alkalmasság a 11. és a 40. §-okban foglaltak értelmében történő ellenőrzése céljából a minisztérium, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság a következő személyi adatok feldolgozására jogosult:
a) utónév, családi név és tudományos cím,
b) a születés időpontja és helye,
c) állandó lakhely címe,
d) a személyazonossági igazolvány vagy más azonosító okmány száma,
e) a legmagasabb megszerzett képesítés és az oktatási intézmény elnevezése.
(2) A szakmai képesítésnek a 11.a és a 11.b §-okban foglaltak értelmében történő elismerése okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:
a) utónév, családi név és tudományos cím,
b) a születés időpontja és helye,
c) állandó lakhely címe,
d) az azonosító okmány száma,
e) a legmagasabb megszerzett képesítés és szakképesítés,
f) a szakmai gyakorlatra vonatkozó adatok.
(3) Az engedélynek a 11.c §-ban foglaltak értelmében történő kiadása okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:
a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy megnevezése, a székhely címe és a statisztikai azonosító száma,
b) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utó- és családi neve,
c) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy születési időpontja és helye,
d) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy állandó lakcíme.
(4) A tűzvédelmi műszaki berendezésnek a 11.d §-sal összhangban történő beiktatása és a hivatalosan használatban lévő tűzvédelmi műszaki berendezésekről és azok kivitelezőiről szóló nyilvántartás vezetése okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:
a) a tűzvédelmi műszaki berendezés kivitelezője megnevezése, a székhely címe és statisztikai azonosító száma,
b) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utóneve és családi neve,
c) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy születési időpontja és helye,
d) a külön engedéllyel rendelkező természetes személy állandó lakcíme.
(5) A szakmai képzés megvalósítására és a nyilvántartás vezetésére feljogosító engedélynek a 12. §-sal összhangban történő kiadása okán a minisztérium a következő személyi adatok és más adatok feldolgozására jogosult:
a) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy megnevezése, a székhely címe és statisztikai azonosító száma,
b) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által kinevezett felelős szerv utóneve, családi neve és tudományos címe,
c) a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy által kinevezett felelős szerv állandó lakcíme,
d) a szakfelelős és a szakelőadó utóneve, családi neve és tudományos címe,
e) a szakmai felelős és a szakelőadó születésének időpontja és helye,
f) a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai alkalmasságára vonatkozó adatok,
g) a szakmai felelős és a szakelőadó szakmai gyakorlatára vonatkozó adatok.
(6) A személyi adatok védelmét külön jogszabály szabályozza.28a)

73. §
Jelen törvény és a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános rendeletek viszonya
A tűzvédelmi műszaki berendezéseknek a 11.d §-a értelmében történő nyilvántartásba vétele és a 25. § 1. bekezdése b) és c) pontja, a 44. § 2. bekezdése, a 45. § 1. bekezdése, a 46. § d) pontja és a 47. § értelmében hozott rendelkezések a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános rendeletek hatályán kívül esnek.29)

Átmeneti rendelkezések

74. §
(1) A jogi személy vagy természetes személy által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott létesítményi tűzvédelmi alakulat létesítményi tűzoltó alakulatnak minősül. Az létesítményi tűzvédelmi alakulat alkalmazottainak a megelőző előírások értelmében adományozott rangfokozatai jelen törvény hatályba lépésével érvényességüket vesztik.
(2) A jogi személy vagy vállalkozó természetes személy által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott létesítményi önkéntes tűzvédelmi testület jelen törvény értelmében létesítményi tűzoltó testületnek minősül.
(3) A község által jelen törvény hatályba lépését megelőzően létrehozott önkéntes nyilvános tűzvédelmi testület jelen törvény értelmében önkéntes tűzoltó testületnek minősül.
(4) A városi képviselő-testület által a korábbi előírások értelmében létrehozott, a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Városi Tűzvédelmi Testülete jelen törvény értelmében a Szlovák Köztársaság Fővárosa – Pozsony Városi Tűzoltó és Mentő Testületének minősül.

75. §
(1) A korábbi előírások értelmében kiadott szakmai alkalmassági tanúsítványok és külön engedélyek hatályosságuk lejártáig érvényesek maradnak.
(2) A minisztérium által kiadott engedély alapján tűzvédelmi szakmai képzést folytató jogi személy vagy vállalkozó természetes személy köteles legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül új engedélyért folyamodni; ellenkező esetben az engedély érvényességét veszti.

76. §
Mindazok a műszaki előírások,30) amelyeket a minisztérium a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz. törvényének 24. § 2. bekezdése és 24. § 5. bekezdése b) pontja értelmében adott ki, érvényben maradnak.

77. §
(1) A jelen törvény hatályba lépését megelőzően kezdeményezett eljárásokat a korábbi előírások alapján kell lefolytatni.
(2) Azokat az ügyeket, amelyeket a kerületi hivatalok tűzvédelmi ügyosztályai és a járási hivatalok tűzvédelmi ügyosztályai nem zártak le jelen törvény hatályba lépéséig, a kerületi igazgatóság és a járási igazgatóság folytatják le.

77.a §
2009. július 1-étől hatályos átmeneti rendelkezés
A használatban lévő ingatlan tűzbiztonsági jellemzőinek dokumentációját, amennyiben annak tervdokumentációja nem tartalmazza az építmény tűzbiztonságára vonatkozó megoldásokat, a jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó legkésőbb 2010. május 31-éig köteles biztosítani.

77.b §
Átmeneti rendelkezések a 2015. szeptember 1-étől hatályos szabályozásokhoz
(1) A 11. § 2. bekezdésében foglalt feltétel nem vonatkozik azon természetes személyre, amely a 2015. augusztus 31-én hatályba lépett előírások értelmében kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassági jogosultságot szerzett, ha szakmai alkalmassági jogosultsága a 11. § 15. bekezdése értelmében nem szűnt meg és egyben nem minősül a szakmai alkalmasság hitelesítésére jogosult szakmai alkalmassági jogosultsággal rendelkező személynek a 11. § 6. bekezdése alapján.
(2) A 11. § 3. bekezdésében foglalt feltétel nem vonatkozik azon természetes személyre, amely a 2015. augusztus 31-én hatályba lépett előírások értelmében községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi szakmai alkalmassági jogosultságot szerzett, ha szakmai alkalmassági jogosultsága a 11. § 15. bekezdése értelmében nem szűnt meg.
(3) Azon természetes személy, amely 2011. augusztus 31-éig szerzett községi tűzvédelmi-megelőzési biztosi szakmai alkalmassági jogosultságot, köteles 2017. augusztus 31-éig szakirányú képzésen részt venni.
(4) Azon tűzvédelmi technikus vagy kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmasságával rendelkező személy, amely teljesíti a 11. § 7. vagy 10. bekezdésében foglalt feltételeket, a szakmai alkalmassági tanúsítvány érvényességi ideje alatt korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítványért folyamodhat, amennyiben a szakmai alkalmassági utolsó hitelesítése óta részt vett szakirányú képzésen; az ilyen személy a korlátlan érvényességű szakmai alkalmassági bizonyítvány kiadását követő öt éven belül köteles elvégezni az aktualizáló szakirányú tanfolyamot.
(5) A községi tűzvédelmi-megelőzési biztos, a tűzvédelmi technikus és a kiemelt tűzvédelmi technikus szakmai alkalmassága hitelesítését szolgáló, 2015. szeptember 1-e előtt kezdeményezett eljárást a 2015. augusztus 31-e előtt hatályos előírások értelmében kell lefolytatni.
(6) A 2015. augusztus 31-e előtt kiadott külön engedélyek teljes érvényességi idejük alatt hatályosak maradnak, de legkésőbb 2016. december 31-én hatályosságukat vesztik.
(7) A 2015. augusztus 31-e előtt kiadott, szakirányú képzés szolgáltatására feljogosító engedélyek teljes érvényességi idejük alatt hatályosak maradnak, de legkésőbb 2016. december 31-én hatályosságukat vesztik.
(8) A szakirányú képzés szolgáltatására feljogosító engedély kiadását szolgáló, 2015. szeptember 1-e előtt kezdeményezett eljárást a 2015. augusztus 31-e előtt hatályos előírások értelmében kell lefolytatni.
(9) A jogi személy és a természetes személy-vállalkozó a 11.c § 2., a 11.d § 4. és a 77.b § 11. bekezdése értelmében 2015. december 31-éig köteles nyilvánosságra hozni a jegyzéket.
(10) Azon gyártó, amely 2015. augusztus 31-ét megelőzően telepített az építménybe tűzvédelmi műszaki berendezést és 2015. szeptember 1-étől kizárólag karbantartási szolgáltatást végez, tájékoztató anyagaiban vagy a honlapján köteles nyilvánosságra hozni azon természetes személyek jegyzékét, amelyek külön engedéllyel rendelkeznek. A jegyzékben a külön engedéllyel rendelkező természetes személy utónevét és családi nevét, állandó lakcímét, a külön engedély nyilvántartási számát, illetve azon tevékenységi területeket tünteti fel, amelyek szolgáltatása a külön engedély tárgyát képezik.

Záró rendelkezések

78. §
Hatályon kívül helyeztetik:
1. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 126/1985. sz., a tűzvédelemről szóló törvénye, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 525/1990. sz. törvényével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 490/1992. sz. törvényének IV. cikkelyével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 99/1995. sz. törvényével, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatási szervekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye VII. cikkelyével,
2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatási szervekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye függelékének 3. §-a 1. bekezdésének d), valamint 16-tól 28-ig pontjai,
3. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 66/1995. sz., a tűzvédelmi középiskolákról szóló rendelete, módosítva a Tt. 108/1999. sz. rendelettel,
4. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 82/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tűzvédelemről szóló törvénye némely, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 86/1997. sz. rendeletével módosított rendelkezésének végrehajtásáról szóló rendelete,
5. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 83/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tűzvédelemről szóló törvényének a tűzoltó egységeket érintő, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 85/1997. sz. rendeletével módosított rendelkezésének végrehajtásáról szóló rendelete,
6. a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 175/1996. sz., a rangfokozatokat, a rangjelzéseket és a tűzvédelmi egységek dolgozóinak és tagjainak egyenruháit pontosító rendelete.

78.a §
Hatályon kívül helyeztetik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 605/2007. sz., az elektromos berendezések tűzvédelmi biztonsági ellenőrzéséről szóló, a Tt. 152/2009. sz. rendeletével módosított rendelete.

79. §
Hatályba lépés
Jelen törvény 2002. április 1-én lép hatályba.


Rudolf Schuster s. k.
Jozef Migaš s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) A Tt. 17/1992. sz., a környezet védelméről szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 287/1994. törvényével módosított törvény 2. §-a.
2) A Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének szervezéséről szóló, többször módosított törvénye.
2a) A Tt. 264/1999. sz., a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség-értékelésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 133/2013. sz., az építési termékekről, valamint némely törvények módosításáról szóló törvénye.
2b) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 42/1994. sz., a polgári lakosság védelméről szóló, többször módosított törvénye 3. §-ának 6. bekezdése.
3) A Tt. 29/1984. sz., az alapfokú és középiskolák rendszeréről (oktatási törvény) szóló, többször módosított törvény.
3a) A Tt. 264/1999. sz., a Tt. 436/2001. sz. törvényével módosított törvényének 2. §-a 1. bekezdésének b) pontja.
4) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építészeti törvény) szóló, többször módosított törvény. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Tt. 453/2000. sz., az építészeti törvény némely rendelkezését végrehajtó rendelete.
5) A Tt. 161/1998. sz., a Szlovák Kéményseprő Kamaráról szóló, valamint a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvény (vállalkozói törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
5a) A Tt. 182/1993. sz., a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonlásáról szóló, többször módosított törvénye.
5b) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló törvénye 2. §-ának q) pontja.
5c) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló törvénye 2. §-ának p) pontja.
5d) A Tt. 42/1994 sz., a civil lakosság védelméről szóló, a Tt. 252/2001 sz. törvénye által módosított 3. §-a 2. bekezdésének a) pontja.
6) A Tt. 264/1999. sz., a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség-értékelésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
6a) A Tt. 293/2007. sz., a szakképzésről szóló, többször módosított törvénye.
6b) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 138/1992. sz., az autorizált építészekről és autorizált építőmérnökökről szóló, többször módosított törvénye 5. §-a 1. bekezdése b) pontjának negyedik alpontja.
6c) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 726/2002. sz., az elektromos tűzjelzők tulajdonságait, üzemeltetésük feltételeit és rendszeres ellenőrzésük bebiztosítását szabályozó rendeletének 3. §-a.
7) A Munka Törvénykönyvének 136. §-a.
8) A Tt. 17/1992. sz., többször módosított törvénye.
8a) A Tt. 264/1999. sz. törvénye 2. §-a 1. bekezdésének e) pontja.
9) A Tt. 315/2001. sz., a Tűzoltó és mentő-testületről szóló, többször módosított törvénye.
11) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
12) Például a Tt. 124/2006. sz., a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
13) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 273/1994. sz. törvénye az egészségügyi biztosításról, az egészségügyi biztosítás finanszírozásáról, az Általános Egészségbiztosító alapításáról és a minisztériumi, ágazati, vállalati egészségügyi biztosítók és nép-egészségügyi biztosítók alapításáról a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 280/1997. sz. törvénye a Közös Egészségbiztosítóról a későbbi jogszabályok értelmében.
13a) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 417/2003. sz. törvénye által módosított törvénye 139.b §-a 9. bekezdése.
13ab) A Tt. 333/2011 sz., az államigazgatási szerveknek az adó-, illeték- és vámügyekben betöltött szerepéről szóló, a Tt. 441/2012. sz törvénye által módosított törvénye 2. §-ának 2. bekezdése.
14) Például a Tt. 321/2002. sz., a Szlovák Köztársaság fegyveres erőiről szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1993. sz., a Szlovák Információs Szolgálatról szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló, többször módosított törvénye, a Tt. 4/2001. sz., a Büntetés-végrehajtási Rendészetről szóló, többször módosított törvénye. A Tt. 73/1998. sz., a Rendőri Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Büntetés-végrehajtási Rendészet és a Vasúti rendőrség köteléki tagjainak állami szolgálatáról szóló, többször módosított törvénye.
15) Például a Szlovák Köztársaság és Ukrajna közötti, a szlovák-ukrán határközi forgalomról, a határokat érintő kérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségről szóló államközi szerződés (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 2/1995. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti, a határon átívelő együttműködésről szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 44/1995. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti, a közös határközi forgalomról és együttműködésről szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 269/1996. sz. közleménye), a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar köztársaság Kormánya közötti, a katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó egyezménye (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma Tt. 315/1997. sz. közleménye).
16) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 272/1994. sz., az egészség védelméről szóló, többször módosított törvénye. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló, többször módosított törvénye.
17) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
18) A Munka Törvénykönyve 35. §-a, 195-től 209-ig terjedő §-a.
19) A Polgári Törvénykönyv 106. §-a, módosítva a Tt. 131/1982. sz. törvénye által.
20) Például a Polgári Törvénykönyv 415. §-a és az azt követő jogszabályok, a Munka Törvénykönyve 179. §-a és az azt követő jogszabályok.
22) A Munka Törvénykönyve 179. §-a és az azt követő jogszabályok.
23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., a kihágásokról szóló, többször módosított törvénye.
25) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányaművelésről, a robbanóanyagokról és az állami bányafelügyeletről szóló, többször módosított törvénye.
26) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 164/1996. sz., a vasutakról szóló törvénye, módosítva a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló (kisvállalkozói törvény), többször módosított törvényével, a Tt. 143/1998. sz., a polgári légi forgalomról (légiforgalmi törvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye, a Tt. 338/2000. sz., a belvízi közlekedésről, valamint némely törvényeknek a Tt. 580/2003. sz. törvénye által történt módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye és a Tt. 435/2000. sz., a tengerhajózásról szóló, a Tt. 581/2003. sz. törvénye által módosított törvénye.
27) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 42/1994. sz., a polgári személyek védelméről szóló, többször módosított törvénye.
28) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló, némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 114. és 115. §-a.
28a) A Tt. 122/2013. sz., a személyi adatok védelméről, valamint némely törvényeknek a Tt. 84/2014. sz. törvénye által történt módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
29) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatásról szóló (közigazgatási rendtartás), többször módosított törvénye.
30) Például a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 84/1997. sz., a fűtőanyag meghajtású fogyasztók, az elektromos hőtermelő berendezések és a központi fűtés berendezéseinek, valamint a kémények és füstelvezetők telepítésének és üzemeltetésének műszaki feltételeit és tűzbiztonsági követelményeit szabályozó közleménye, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 86/1999. sz., a tűzveszélyes folyadékok, nehéz fűtőolajok, valamint a növényi és állati eredetű zsiradékok és olajok kezelésének és raktározásának tűzbiztonsági alapelveit szabályozó közleménye.
Časová verzia účinná od 1. januára 2016

314/2001 Z. z.

Zákon
O OCHRANE PRED POŽIARMI


z 2. júla 2001


Zmena:
438/2002 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2003
215/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2004
347/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
562/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
519/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
199/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009
400/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2012
37/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2014
129/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2015
129/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje podmienky na ochranu života a zdravia fyzických osôb, majetku a životného prostredia1) pred požiarmi a ustanovuje pôsobnosť orgánov štátnej správy a obcí na úseku ochrany pred požiarmi a hasičských jednotiek pri vykonávaní záchranných prác pri nežiaducich udalostiach.
(2) Tento zákon ďalej upravuje
a) povinnosti ústredných orgánov štátnej správy2) a ďalších ústredných orgánov (ďalej len „ústredné orgány“), obcí, právnických osôb, fyzických osôb-podnikateľov a fyzických osôb na úseku ochrany pred požiarmi,
b) požiadavky na odbornú prípravu a odbornú spôsobilosť na výkon činností na úseku ochrany pred požiarmi,
c) výkon štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi,
d) druhy hasičských jednotiek, ich zriaďovanie a povinnosti pri zdolávaní požiarov a vykonávaní záchranných prác,
e) poskytovanie pomoci pri zdolávaní požiarov,
f) úlohy Dobrovoľnej požiarnej ochrany Slovenskej republiky (ďalej len „Dobrovoľná požiarna ochrana“) a iných občianskych združení na úseku ochrany pred požiarmi,
g) sankcie za porušovanie povinností vyplývajúcich z predpisov o ochrane pred požiarmi.

§ 2
Vymedzenie niektorých pojmov
(1) Požiar je každé nežiaduce horenie, pri ktorom sú bezprostredne ohrozené životy alebo zdravie fyzických osôb alebo zvierat, majetok alebo životné prostredie, pri ktorom vznikajú škody na majetku, životnom prostredí alebo ktorého následkom je zranená alebo usmrtená fyzická osoba alebo zviera.
(2) Hasičská stanica je budova s materiálnym vybavením a technickým zabezpečením určená na výkon služby hasičskej jednotky, umiestnenie hasičskej techniky a vecných prostriedkov a na vykonávanie odbornej prípravy a výcviku.
(3) Hasičská zbrojnica je budova s materiálnym vybavením a technickým zabezpečením, ktorá je spravidla bez personálu, určená na uskladnenie hasičskej techniky a vecných prostriedkov a na vykonávanie odbornej prípravy a výcviku.
(4) Požiarne zariadenia sú požiarnotechnické zariadenia, hasiace prístroje, požiarne uzávery, zariadenia na hasenie iskier v pneumatických dopravníkoch, zariadenia na dodávku vody na hasenie požiarov, zariadenia na trvalú dodávku elektrickej energie pri požiari, požiarne výťahy, evakuačné výťahy, núdzové osvetlenie a iné zariadenia slúžiace na evakuáciu osôb a zásah.
(5) Požiarnotechnické zariadenia sú stabilné hasiace zariadenia a polostabilné hasiace zariadenia, zariadenia na odvod tepla a splodín horenia a elektrická požiarna signalizácia vrátane hlasovej signalizácie požiaru.
(6) Na účely tohto zákona
a) nežiaduca udalosť je stav, keď dôjde k úmrtiu alebo k poškodeniu zdravia, majetku alebo životného prostredia alebo k ich bezprostrednému ohrozeniu, alebo k bezprostrednému ohrozeniu života,
b) zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia je právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá toto zariadenie, zložené z komponentov, ktoré boli uvedené na trh predpísaným spôsobom,2a) naprojektuje, zabuduje do stavby podľa schválenej projektovej dokumentácie a uvedie do prevádzky predpísaným spôsobom,
c) zásah je súbor činností zameraných na likvidáciu požiaru a na vykonávanie záchranných prác pri nežiaducich udalostiach; trvá od vyhlásenia poplachu hasičskej jednotke po odchod hasičskej jednotky z miesta zásahu,
d) záchranné práce sú činnosti na odvrátenie alebo obmedzenie bezprostredného pôsobenia účinkov alebo následkov požiaru alebo nežiaducej udalosti na osoby, zvieratá a majetok alebo životné prostredie; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu,2b)
e) akcieschopnosť hasičskej jednotky je organizačná, technická a odborná pripravenosť hasičskej jednotky na vykonanie účinného zásahu,
f) operačné riadenie je súbor právomocí a riadiacich činností realizovaných na operačnom stredisku alebo operačnom pracovisku po príjme tiesňového volania a jeho ďalšom spracovaní; jeho cieľom je vyslať sily a prostriedky hasičskej jednotky na zásah a vykonať ďalšie činnosti na základe komunikácie s veliteľom zásahu,
g) operatívne riadenie je súbor právomocí a riadiacich činností realizovaných na mieste zásahu,
h) automatizovaný systém podpory riadenia a spracúvania informácií je súhrn technických podmienok a organizačných opatrení nevyhnutných na zabezpečovanie činnosti hasičských jednotiek prostredníctvom informačno-komunikačných technológií a programového vybavenia,
i) objekt je alebo súbor stavieb, zariadení a priestorov, ktoré sa užívajú na účel, na ktorý boli určené,
j) vojenský objekt je objekt vo vojenskom obvode, v priestoroch a zariadeniach ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len „ozbrojené sily“), v priestoroch a zariadeniach Ministerstva obrany Slovenskej republiky a v priestoroch právnických osôb patriacich do pôsobnosti Ministerstva obrany Slovenskej republiky.

§ 3
Povinnosti ústredných orgánov
(1) Ústredné orgány vykonávajú kontrolu na úseku ochrany pred požiarmi u právnických osôb, ktoré riadia. V rozsahu svojej pôsobnosti spolupracujú s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) pri spracúvaní koncepcie rozvoja ochrany pred požiarmi.
(2) Ústredné orgány súčasne plnia povinnosti uložené týmto zákonom právnickým osobám vo vzťahu k majetku, ktorý majú vo vlastníctve, v správe alebo v užívaní.
(3) Ústredné orgány, do ktorých pôsobnosti patrí riadenie výkonu štátnej správy na úseku školstva,3) zabezpečujú, aby obsah výchovy a vzdelávania na všetkých druhoch a typoch škôl zahŕňal v primeranom rozsahu oblasť ochrany pred požiarmi.


DRUHÁ ČASŤ
Povinnosti právnických osôb, fyzických osôb-podnikateľov, fyzických osôb a obcí

Povinnosti právnických osôb a fyzických osôb-podnikateľov

§ 4
Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ na účely predchádzania vzniku požiarov je povinná, ak tento zákon neustanovuje inak,
a) zabezpečiť v objektoch a v priestoroch vykonávanie preventívnych protipožiarnych prehliadok a odstraňovať zistené nedostatky; obsah a lehoty preventívnych protipožiarnych prehliadok ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
b) zabezpečiť plnenie opatrení na ochranu pred požiarmi na miestach so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru, pri činnostiach spojených so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru alebo v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru, ako aj opatrenia na zabezpečenie ochrany pred požiarmi pri podujatiach, na ktorých sa zúčastňuje väčší počet osôb; opatrenia, miesta a činnosti so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru, čas so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru a podujatia, na ktorých sa zúčastňuje väčší počet osôb, ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
c) určovať miesta so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru a označovať ich príslušnými príkazmi, zákazmi a pokynmi podľa všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorý vydá ministerstvo,
d) zabezpečovať plnenie opatrení na ochranu pred požiarmi v mimopracovnom čase ustanovených vo všeobecne záväznom právnom predpise, ktorý vydá ministerstvo,
e) zabezpečovať školenie a overovanie vedomostí o ochrane pred požiarmi zamestnancov a osôb, ktoré sa s vedomím právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa zdržujú v jej objektoch a priestoroch; obsah, rozsah, lehoty školenia o ochrane pred požiarmi, vymedzenie okruhu osôb podliehajúcich školeniu a overovaniu a spôsob overovania ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
f) vypracúvať, viesť a udržiavať dokumentáciu ochrany pred požiarmi v súlade so skutočným stavom a potrebou riešenia protipožiarnej bezpečnosti objektov a priestorov; druhy dokumentácie, jej obsah, účel, spôsob a potrebu jej vypracovania a uloženia a lehoty jej kontroly ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
g) umožniť orgánu vykonávajúcemu štátny požiarny dozor a obci vstup do objektov a priestorov na účely vykonania kontroly plnenia povinností na úseku ochrany pred požiarmi, poskytovať mu požadované doklady, dokumentáciu ochrany pred požiarmi a súvisiace podklady a informácie,
h) splniť opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov uložené orgánom vykonávajúcim štátny požiarny dozor alebo obcou v nimi určených lehotách,
i) prevádzkovať technické zariadenia a technologické zariadenia z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti podľa podmienok ustanovených všeobecne záväzným právnym predpisom, ktorý vydá ministerstvo a podľa pokynov výrobcu,3a)
j) určovať a mať k dispozícii požiarnotechnické charakteristiky výrobkov a látok a zásady ich bezpečného používania a skladovania, ak je ich výrobcom,
k) zabezpečiť, aby sa pri vypracúvaní projektovej dokumentácie stavieb, pri uskutočňovaní stavieb a pri ich užívaní, ako aj pri zmene užívania stavieb riešili a dodržiavali požiadavky protipožiarnej bezpečnosti stavieb; požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť stavieb pri projektovaní stavieb, uskutočňovaní stavieb, užívaní stavieb a zmene v užívaní stavieb ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
l) zabezpečiť, aby pri zmene užívania stavby nedošlo k zníženiu protipožiarnej bezpečnosti stavby alebo jej časti,4) bezpečnosti osôb alebo k sťaženiu zásahu hasičských jednotiek,
m) zabezpečovať pravidelné čistenie a kontrolu komínov; zabezpečiť odborné preskúšanie komínov osobami s odbornou spôsobilosťou5) pred pripojením palivového spotrebiča na komín, zámenou lokálneho palivového spotrebiča na ústredný zdroj tepla alebo etážový zdroj tepla, zmenou druhu paliva a po stavebných úpravách na telese komína; podrobnosti o čistení komínov a vykonávaní ich kontrol, o lehotách ich čistenia a vykonávania kontrol, ako aj o vykonávaní odborného preskúšania komína a vzor potvrdenia o vykonaní čistenia komína a potvrdenia o vykonaní odborného preskúšania komína ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
n) dodržiavať technické podmienky a požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť pri inštalácii a prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania a pri výstavbe a používaní komínov a dymovodov a zabezpečiť označenie komínu štítkom; technické podmienky a požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť pri inštalácii a prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania a pri výstavbe a používaní komínov a dymovodov a vzor štítku o vyhotovení komína ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
o) dodržiavať pri manipulácii s horľavými látkami a horenie podporujúcimi látkami, s technickými prostriedkami obsahujúcimi horľavé látky alebo horenie podporujúce látky, ako aj pri ich ukladaní a skladovaní požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť ustanovené vo všeobecne záväznom právnom predpise, ktorý vydá ministerstvo,
p) zabezpečiť plnenie ustanovených povinností a určených úloh na úseku ochrany pred požiarmi osobami, ktoré majú požadovanú odbornú spôsobilosť alebo osobitné oprávnenie.

§ 5
Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ na účely zabezpečenia podmienok na účinné zdolávanie požiarov je povinná, ak tento zákon neustanovuje inak,
a) obstarávať a inštalovať v objektoch, zariadeniach a priestoroch so zreteľom na nebezpečenstvo vzniku požiaru vhodné druhy požiarnych zariadení, hasiace látky, hasičskú techniku, vecné prostriedky ochrany pred požiarmi, prevádzkovať ich v akcieschopnom stave, zabezpečovať vykonávanie ich kontroly a údržby osobou s odbornou spôsobilosťou, ak tak ustanovuje tento zákon, viesť a uchovávať dokumentáciu o ich prevádzkovaní; vlastnosti, podmienky projektovania, inštalácie, označovania a prevádzkovania požiarnych zariadení a vlastnosti a podmienky prevádzkovania hasičskej techniky, vecných prostriedkov ochrany pred požiarmi vrátane podmienok zabezpečenia ich akcieschopnosti a podmienok, za ktorých je možné dočasne neprevádzkovať uvedené zariadenia, obsah kontroly vrátane lehôt, rozsah údržby, spôsob vedenia dokumentácie o ich prevádzkovaní, vzory dokladov o údržbe a kontrole týchto zariadení ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
b) označovať a udržiavať trvale voľné únikové cesty, únikové východy a zásahové cesty, nástupné plochy a prístup k nim, ako aj prístup k uzáverom rozvodných zariadení elektrickej energie, plynu, vody a k požiarnym zariadeniam,
c) strpieť umiestnenie signalizačného zariadenia alebo poplachového zariadenia slúžiaceho na účely ochrany pred požiarmi za primeranú náhradu; ustanovenia osobitných predpisov o náhrade škody týmto nie sú dotknuté,
d) udržiavať zdroje vody na hasenie požiarov v takom stave, aby bola zabezpečená možnosť jej čerpania,
e) vykonať najmenej raz za 12 mesiacov cvičný požiarny poplach v objektoch právnickej osoby a fyzickej osobe-podnikateľa, v ktorých nie sú jednoduché podmienky na evakuáciu osôb; zásady posudzovania objektov z hľadiska podmienok evakuácie osôb ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
f) zriadiť a vybaviť potrebný počet ohlasovní požiarov; podmienky zriaďovania a vybavenia a počet ohlasovní požiarov ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
g) spracovať na základe rozhodnutia krajského riaditeľstva Hasičského a záchranného zboru (ďalej len „krajské riaditeľstvo“) analýzu nebezpečenstva vzniku požiaru vo svojich objektoch a priestoroch a na jej základe zriadiť hasičskú jednotku, ak tak rozhodlo krajské riaditeľstvo,
h) zriaďovať protipožiarne hliadky a zabezpečiť plnenie ich úloh a odbornú prípravu; druhy protipožiarnych hliadok, ich úlohy a obsah a rozsah odbornej prípravy a lehoty jej vykonávania ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
i) oznámiť bez zbytočného odkladu príslušnému okresnému riaditeľstvu Hasičského a záchranného zboru (ďalej len „okresné riaditeľstvo“) každý požiar, ktorý vznikol v objektoch, priestoroch alebo na veciach v jej vlastníctve, správe alebo v užívaní,
j) poskytovať potrebné doklady, súčinnosť a pomoc pri zisťovaní príčiny vzniku požiaru.

§ 6
(1) Za plnenie povinností právnickej osoby na úseku ochrany pred požiarmi zodpovedá jej štatutárny orgán. Ak je na čele právnickej osoby kolektívny orgán, ten určí, kto zodpovedá za plnenie úloh na úseku ochrany pred požiarmi. Ak ide o fyzickú osobu-podnikateľa, zodpovedá za ochranu pred požiarmi táto osoba alebo jej zodpovedný zástupca.
(2) Vlastník (správca) nehnuteľností, ktorý prenajíma nehnuteľnosť, je povinný zabezpečiť úlohy ochrany pred požiarmi podľa ustanovení tohto zákona, ak sa v nájomnej zmluve nedohodne s nájomcom o zabezpečení týchto úloh inak.

§ 6a
Vlastník bytového domu, spoločenstvo vlastníkov bytov a nebytových priestorov v bytovom dome a správca bytového domu5a) sú povinní zabezpečiť pri správe bytového domu plnenie úloh ochrany pred požiarmi, ktoré sa týkajú spoločných častí bytového domu a spoločných zariadení bytového domu, podľa § 4 písm. a) až c), g) až i) a k) až p), § 5 písm. a) až c), i) a j) a § 8 písm. f) s tým, že o splnení povinnosti podľa § 4 písm. a) vyhotoví technik požiarnej ochrany záznam; obsah záznamu o vykonaní preventívnej protipožiarnej prehliadky a druhy dokumentácie pre bytové domy ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 6b
(1) Vlastník lesa, správca5b) alebo obhospodarovateľ lesa5c) na účely predchádzania vzniku požiaru lesa je povinný
a) budovať na lesných pozemkoch na vyznačených miestach len ohniská zabezpečené proti voľnému šíreniu ohňa, zabezpečovať ich označenie a označenie zákazu zakladania ohňa mimo zabezpečených ohnísk,
b) spracúvať mapové podklady, do ktorých vyznačí všetky dôležité údaje z hľadiska ochrany pred požiarmi, vykonávať ich aktualizáciu a na požiadanie ich poskytovať okresnému riaditeľstvu,
c) zabezpečovať v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru hliadkovaciu činnosť,
d) spracúvať osobitné protipožiarne opatrenia pre plochy lesa postihnuté živelnou pohromou.5d)
(2) Vlastník lesa, správca5b) alebo obhospodarovateľ lesa5c) na účinné zdolávanie požiaru lesa je povinný
a) zabezpečovať potrebné množstvo protipožiarneho náradia,
b) zabezpečovať, aby každý pracovný stroj používaný pri spracovaní dreva a zvyškov po ťažbe bol vybavený aspoň jedným prenosným hasiacim prístrojom vhodného druhu s hmotnosťou náplne hasiacej látky najmenej 5 kg,
c) udržiavať lesnú dopravnú sieť a zdroje vody na hasenie požiarov v stave umožňujúcom príjazd hasičskej techniky a uskutočnenie zásahu,
d) vytvárať rozčleňovacie pásy a prieseky v lese.
(3) Podrobnosti o spracúvaní a obsahu mapových podkladov, spôsobe a organizácii hliadkovacej činnosti v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru, rozsahu spracovania osobitných protipožiarnych opatrení pre plochy lesa postihnuté živelnou pohromou,5d) druhoch, počtoch a umiestnení protipožiarneho náradia, požiadavkách na vlastnosti prejazdových ciest, zvážnic, zdrojov vody na hasenie požiarov a rozčleňovacích pásov a priesekov z hľadiska ich využiteľnosti pre zásah hasičskej jednotky ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 7
(1) Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ sú povinné plniť len povinnosť podľa § 4 písm. e) a povinnosti fyzickej osoby ustanovené v tomto zákone, ak
a) nepoužívajú na svoju činnosť okrem bytu v bytovom dome alebo v rodinnom dome alebo okrem pojazdnej predajne a predajného stánku doplnkových služieb a obchodu a priestoru na predaj a na poskytovanie služieb s plochou najviac 100 m2 iné objekty alebo iné priestory, ktoré majú vo vlastníctve alebo v užívaní,
b) zamestnávajú najviac piatich zamestnancov v objekte a
c) nevykonávajú činnosti so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru a nemajú miesta so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru.
(2) Ak vlastník lesa, správca5b) alebo obhospodarovateľ lesa5c) spĺňa podmienky podľa odseku 1, je povinný plniť na úseku ochrany pred požiarmi len povinnosti podľa § 6b ods. 1 a 2 a povinnosť podľa § 4 písm. e).

§ 8
Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ nesmú
a) vypaľovať porasty bylín, kríkov a stromov,
b) zakladať oheň v priestoroch alebo na miestach, kde by mohlo dôjsť k vzniku požiaru,
c) spaľovať horľavé látky na voľnom priestranstve v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru,
d) usporiadať podujatie, na ktorom sa zúčastňuje väčší počet osôb v objektoch, ktoré nie sú na tieto účely určené, bez predchádzajúceho súhlasu okresného riaditeľstva,
e) vykonávať odbornú prípravu a činnosti, na ktorých vykonávanie nemá oprávnenie alebo osobitné oprávnenie, ktoré sa z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti na ich vykonávanie vyžaduje,
f) používať požiarne zariadenia, hasiace látky, hasičskú techniku a vecné prostriedky na ochranu pred požiarmi, na ktoré nebol vydaný certifikát, nebolo vydané vyhlásenie o parametroch a vyhlásenie o zhode, ak sa podľa osobitných predpisov2a) vyžadujú,
g) zrušiť hasičskú jednotku alebo znížiť jej početný stav alebo materiálno-technické vybavenie bez predchádzajúceho písomného rozhodnutia krajského riaditeľstva.

Technik požiarnej ochrany, špecialista požiarnej ochrany a preventivár požiarnej ochrany obce

§ 9
(1) Technikom požiarnej ochrany, špecialistom požiarnej ochrany alebo preventivárom požiarnej ochrany obce môže byť len fyzická osoba s odbornou spôsobilosťou.
(2) Ústredný orgán, právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ zabezpečuje prostredníctvom technika požiarnej ochrany plnenie týchto povinností:
a) vykonávanie preventívnych protipožiarnych prehliadok,
b) určovanie miest so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru a počtu členov protipožiarnych hliadok,
c) vykonávanie školenia o ochrane pred požiarmi a odbornej prípravy protipožiarnych hliadok,
d) vypracúvanie, vedenie a udržiavanie dokumentácie ochrany pred požiarmi v súlade so skutočným stavom,
e) určovanie požiadaviek na protipožiarnu bezpečnosť pri užívaní stavby a pri zmene v užívaní stavby,
f) organizovanie a vyhodnocovanie cvičných požiarnych poplachov.
(3) Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ zabezpečuje prostredníctvom špecialistu požiarnej ochrany plnenie týchto povinností:
a) vypracúvanie riešenia protipožiarnej bezpečnosti v projektovej dokumentácii stavieb,
b) vykonávanie činností pri posudzovaní zhody výrobkov alebo pri ich certifikácii,
c) riešenie požiadaviek protipožiarnej bezpečnosti pri vývoji nových výrobkov a pri ich používaní,
d) riešenie protipožiarnej bezpečnosti pri umiestňovaní technologických zariadení a riešenie protipožiarnej bezpečnosti výrobkov, ktoré nie sú určenými výrobkami ustanovenými na posudzovanie zhody podľa osobitných predpisov,6) a posudzovanie materiálov a podmienok na ich bezpečné používanie z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti,
e) spracúvanie analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa.
(4) Fyzická osoba zabezpečuje prostredníctvom špecialistu požiarnej ochrany vypracovanie riešenia protipožiarnej bezpečnosti stavby v projektovej dokumentácii stavieb.
(5) Ústredný orgán, právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ môže zabezpečovať plnenie povinností podľa odseku 2 aj špecialistom požiarnej ochrany.
(6) Obec zabezpečuje prostredníctvom preventivára požiarnej ochrany obce podľa § 15 ods. 2 plnenie týchto povinností:
a) organizovanie a vyhodnocovanie preventívnych protipožiarnych kontrol v obci,
b) školenie kontrolných skupín obce,
c) vypracovanie dokumentácie ochrany pred požiarmi obce okrem dokumentácie hasičskej jednotky,
d) vykonávanie preventívno-výchovnej činnosti v obci.
(7) Obec môže zabezpečovať plnenie povinností podľa odseku 5 aj technikom požiarnej ochrany alebo špecialistom požiarnej ochrany.

§ 11
Odborná spôsobilosť na úseku ochrany pred požiarmi
(1) Odborná spôsobilosť na úseku ochrany pred požiarmi (ďalej len „odborná spôsobilosť“) je vzdelanie a súhrn teoretických vedomostí, praktických skúseností a znalosť všeobecne záväzných právnych predpisov, ktoré sú potrebné na vykonávanie činností preventivára požiarnej ochrany, technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany.
(2) Odbornú spôsobilosť špecialistu požiarnej ochrany môže získať fyzická osoba, ktorá má najmenej vyššie odborné vzdelanie v študijnom odbore požiarna ochrana alebo vysokoškolské vzdelanie I. stupňa technického smeru.
(3) Odbornú spôsobilosť preventivára požiarnej ochrany obce alebo technika požiarnej ochrany môže získať fyzická osoba s úplným stredným vzdelaním.
(4) Overeniu odbornej spôsobilosti sa môže podrobiť fyzická osoba, ktorá absolvovala odbornú prípravu vo vymedzenom rozsahu, a to najneskôr do šiestich mesiacov od skončenia odbornej prípravy, ak odseky 8 až 10 a 14 neustanovujú inak.
(5) Odbornú spôsobilosť overuje a osvedčenie o odbornej spôsobilosti vydáva preventivárovi požiarnej ochrany obce okresné riaditeľstvo, technikovi požiarnej ochrany krajské riaditeľstvo a špecialistovi požiarnej ochrany ministerstvo.
(6) Platnosť osvedčenia o odbornej spôsobilosti technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany je päť rokov od úspešného overenia odbornej spôsobilosti, ak odseky 7 a 10, § 11a ods. 9 a § 11b ods. 3 a 4 neustanovujú inak. Ak technik požiarnej ochrany alebo špecialista požiarnej ochrany absolvuje odbornú prípravu a požiada o overenie odbornej spôsobilosti počas platnosti osvedčenia o odbornej spôsobilosti, považuje sa na účel overenia za osobu s odbornou spôsobilosťou, najviac však na 12 mesiacov odo dňa podania žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti.
(7) Platnosť osvedčenia o odbornej spôsobilosti technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany po treťom získaní odbornej spôsobilosti, ktorý zároveň vykonával činnosti technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany najmenej desať po sebe nasledujúcich rokov, je bez časového obmedzenia; do obdobia desiatich po sebe nasledujúcich rokov sa započítava aj obdobie podľa odseku 6 druhej vety.
(8) Absolvent strednej školy so študijným zameraním požiarna ochrana, ktorej obsah a rozsah spĺňa podmienky odbornej prípravy na získanie odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce alebo technika požiarnej ochrany, môže sa podrobiť overeniu odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce alebo technika požiarnej ochrany bez absolvovania odbornej prípravy do šiestich mesiacov od úspešného ukončenia štúdia na strednej škole. Obsah a rozsah študijného zamerania požiarna ochrana príslušnej strednej školy, ako aj spôsob overenia vedomostí sa musia prerokovať s ministerstvom.
(9) Absolvent vyššieho odborného vzdelania v študijnom odbore požiarna ochrana, ktorej obsah a rozsah spĺňa podmienky odbornej prípravy na získanie odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce, technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany alebo absolvent vysokej školy so študijným zameraním požiarna ochrana, ktorej obsah a rozsah spĺňa podmienky odbornej prípravy na získanie odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce, technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany, môže sa podrobiť overeniu odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce, technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany bez absolvovania odbornej prípravy do šiestich mesiacov od úspešného ukončenia štúdia. Obsah a rozsah študijného zamerania požiarna ochrana príslušnej školy, ako aj spôsob overenia vedomostí sa musia prerokovať s ministerstvom.
(10) Osoba s odbornou spôsobilosťou preventivára požiarnej ochrany obce a technika požiarnej ochrany je tiež osoba, ktorá bola príslušníkom Hasičského a záchranného zboru (ďalej len „príslušník“) a získala osobitnú odbornú spôsobilosť na vykonávanie štátneho požiarneho dozoru a zároveň vykonávala činnosti spojené so štátnym požiarnym dozorom uvedené v § 25 ods. 1 písm. a) a b) alebo v § 29 najmenej desať po sebe nasledujúcich rokov bezprostredne pred skončením služobného pomeru, alebo osoba, ktorá bola príslušníkom a vykonávala vzdelávanie na činnosti podľa § 25 ods. 1 písm. a) a b) najmenej desať po sebe nasledujúcich rokov bezprostredne pred skončením služobného pomeru. Osoba s odbornou spôsobilosťou špecialistu požiarnej ochrany je tiež osoba, ktorá bola príslušníkom a získala osobitnú odbornú spôsobilosť na vykonávanie štátneho požiarneho dozoru a zároveň vykonávala činnosti spojené so štátnym požiarnym dozorom uvedené v § 25 ods. 1 písm. a) až c) alebo v § 29 najmenej desať po sebe nasledujúcich rokov bezprostredne pred skončením služobného pomeru, alebo osoba, ktorá bola príslušníkom a vykonávala vzdelávanie na činnosti podľa § 25 ods. 1 písm. a) až c) najmenej desať po sebe nasledujúcich rokov bezprostredne pred skončením služobného pomeru. Osvedčenie o odbornej spôsobilosti vydá preventivárovi požiarnej ochrany obce na žiadosť okresné riaditeľstvo, technikovi požiarnej ochrany krajské riaditeľstvo a špecialistovi požiarnej ochrany ministerstvo po skončení služobného pomeru bez overenia vedomostí. Osvedčenie o odbornej spôsobilosti sa vydáva bez časového obmedzenia platnosti.
(11) Osoba s odbornou spôsobilosťou, ktorá má vydané osvedčenie o odbornej spôsobilosti bez časového obmedzenia platnosti, je povinná absolvovať aktualizačnú odbornú prípravu do piatich rokov od posledného overenia odbornej spôsobilosti a následne najmenej raz za päť rokov od absolvovania aktualizačnej odbornej prípravy. Osoba s odbornou spôsobilosťou preventivára požiarnej ochrany obce je povinná najmenej raz za päť rokov od vydania osvedčenia o odbornej spôsobilosti absolvovať aktualizačnú odbornú prípravu. Bez potvrdenia o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je osvedčenie o odbornej spôsobilosti neplatné.
(12) Špecialista požiarnej ochrany pri vykonávaní činností podľa § 9 ods. 3 osvedčuje pravosť písomností, ktoré vyhotovil, odtlačkom pečiatky špecialistu požiarnej ochrany a vlastnoručným podpisom.
(13) Ministerstvo rozhodne o odobratí osvedčenia o odbornej spôsobilosti špecialistu požiarnej ochrany, krajské riaditeľstvo rozhodne o odobratí osvedčenia o odbornej spôsobilosti technika požiarnej ochrany a okresné riaditeľstvo rozhodne o odobratí osvedčenia o odbornej spôsobilosti preventivára požiarnej ochrany obce, ak osoba s odbornou spôsobilosťou
a) bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo jej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená alebo
b) závažným spôsobom alebo opakovane porušila povinnosti vyplývajúce z tohto zákona.
(14) Fyzická osoba, ktorej bolo odobraté osvedčenie o odbornej spôsobilosti podľa odseku 13 písm. b), môže sa podrobiť overeniu odbornej spôsobilosti najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí osvedčenia o odbornej spôsobilosti.
(15) Platnosť osvedčenia o odbornej spôsobilosti zaniká
a) uplynutím platnosti osvedčenia o odbornej spôsobilosti,
b) neabsolvovaním aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 11,
c) odobratím osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odseku 13,
d) smrťou odborne spôsobilej osoby alebo vyhlásením odborne spôsobilej osoby za mŕtvu.
(16) Ministerstvo vydá všeobecne záväzný právny predpis, ktorý ustanoví
a) obsah a rozsah odbornej prípravy na získanie odbornej spôsobilosti a zachovanie odbornej spôsobilosti na výkon činnosti podľa § 9 ods. 2, 3 a 6,
b) náležitosti prihlášky na overenie odbornej spôsobilosti a zoznam dokladov, na základe ktorých je možné absolvovať overenie odbornej spôsobilosti,
c) postup, zloženie a vymenovanie členov skúšobnej komisie na overovanie odbornej spôsobilosti,
d) rozsah a priebeh skúšky na overovanie odbornej spôsobilosti,
e) podrobnosti o osvedčovaní písomností,
f) vzor odtlačku pečiatky špecialistu požiarnej ochrany,
g) vzor osvedčenia o odbornej spôsobilosti.

§ 11a
Uznávanie odbornej kvalifikácie
(1) Ministerstvo rozhodne o uznaní odbornej kvalifikácie na základe písomnej žiadosti, ku ktorej žiadateľ priloží
a) rozhodnutie o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitného predpisu,6a)
b) úradne osvedčenú kópiu dokladu o odbornej kvalifikácii vydaného v štáte pôvodu,
c) doklad o oprávnení poskytovať služby tohto druhu vydaný oprávneným orgánom v štáte pôvodu a doklad o tom, že poskytovanie služieb nie je poskytovateľovi obmedzené alebo zakázané,
d) úradne osvedčenú kópiu dokladu o doterajšej vykonávanej odbornej praxi v trvaní najmenej piatich rokov v štáte, v ktorom vykonával obdobnú činnosť, ako je činnosť preventivára požiarnej ochrany obce, technika požiarnej ochrany alebo činnosť špecialistu požiarnej ochrany podľa tohto zákona,
e) úradne osvedčenú kópiu dokladu totožnosti.
(2) Ak ministerstvo zistí, že žiadateľ spĺňa kvalifikačné predpoklady v štáte pôvodu, ale nespĺňa všetky kvalifikačné predpoklady, ktoré podmieňujú vykonávanie činností technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany v Slovenskej republike, môže uložiť kompenzačný mechanizmus.
(3) Kompenzačný mechanizmus je opatrenie, ktorého účelom je doplnenie kvalifikačných predpokladov, chýbajúceho vzdelania alebo odbornej prípravy; vykonáva sa vo forme
a) preskúšania alebo
b) adaptačného obdobia.
(4) Formu kompenzačného mechanizmu si môže vybrať žiadateľ. Preskúšanie sa vykonáva pred komisiou zriadenou ministerstvom.
(5) Preskúšanie pozostáva z písomnej časti, ústnej časti a z praktickej časti. Obsahom preskúšania je preverenie vedomostí žiadateľa na získanie odbornej spôsobilosti na úseku ochrany pred požiarmi. Podrobnosti o overovaní odbornej spôsobilosti vrátane podmienok preskúšania a zloženie skúšobnej komisie pri uložení kompenzačného mechanizmu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(6) Adaptačným obdobím je vykonanie odbornej praxe v pracovnom pomere v Slovenskej republike pod dohľadom technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany v trvaní najmenej troch rokov.
(7) Po ukončení adaptačného obdobia technik požiarnej ochrany alebo špecialista požiarnej ochrany, pod dohľadom ktorého žiadateľ absolvoval odbornú prax, vydá žiadateľovi písomné potvrdenie o obsahu a rozsahu vykonávaných odborných činností.
(8) Ministerstvo pri uplatňovaní kompenzačného mechanizmu zohľadňuje odbornú prax žiadateľa a posudzuje, či vedomosti alebo zručnosti, ktoré získal v priebehu svojej odbornej praxe, úplne alebo čiastočne preukazujú odstránenie podstatných rozdielov v kvalifikačných predpokladoch.
(9) Ak žiadateľ preukáže splnenie kompenzačného mechanizmu, ministerstvo vydá osvedčenie o odbornej spôsobilosti bez časového obmedzenia platnosti; na túto osobu platí § 11 ods. 11 rovnako.

§ 11b
Hosťujúci technik požiarnej ochrany a hosťujúci špecialista požiarnej ochrany
(1) Hosťujúci technik požiarnej ochrany alebo hosťujúci špecialista požiarnej ochrany je fyzická osoba, ktorá má obdobnú odbornú spôsobilosť na vykonávanie činností podľa § 9 ods. 2, 3 a 6 v niektorom z členských štátov Európskej únie alebo zo štátov, ktoré sú zmluvnými stranami Dohody o Európskom hospodárskom priestore, a Švajčiarskej konfederácie (ďalej len „členský štát“), a ktorá má vydané osvedčenie o odbornej spôsobilosti hosťujúceho technika požiarnej ochrany alebo osvedčenie o odbornej spôsobilosti hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany v Slovenskej republike.
(2) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti hosťujúceho technika požiarnej ochrany a osvedčenie o odbornej spôsobilosti hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany vydáva na základe žiadosti ministerstvo. Ministerstvo vedie evidenciu hosťujúcich technikov požiarnej ochrany a hosťujúcich špecialistov požiarnej ochrany. Na hosťujúceho technika požiarnej ochrany a hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany, ktorí poskytujú služby na území Slovenskej republiky, platí počas zapísania v evidencii § 9 rovnako.
(3) Platnosť osvedčenia o odbornej spôsobilosti hosťujúceho technika požiarnej ochrany je šesť mesiacov odo dňa jeho vydania.
(4) Osvedčenie o odbornej spôsobilosti hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany sa vydáva na 12 mesiacov. Platnosť osvedčenia o odbornej spôsobilosti hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany možno predĺžiť najviac o 12 mesiacov s tým, že žiadosť o predĺženie platnosti sa musí podať počas platnosti osvedčenia.
(5) Hosťujúci špecialista požiarnej ochrany používa na osvedčovanie pravosti písomností, ktoré vyhotovil počas poskytovania služieb, odtlačok okrúhlej pečiatky špecialistu požiarnej ochrany s priemerom 35 mm. V texte pečiatky sa uvedie titul, meno a priezvisko, evidenčné číslo osvedčenia, platnosť osvedčenia a slová „hosťujúci špecialista požiarnej ochrany“.
(6) Ministerstvo vyradí z evidencie hosťujúceho technika požiarnej ochrany alebo hosťujúceho špecialistu požiarnej ochrany po zániku platnosti jeho osvedčenia o odbornej spôsobilosti.

§ 11c
Osobitné oprávnenia
(1) Opravovať a plniť hasiace prístroje a vykonávať ich kontrolu môže len fyzická osoba, ktorá absolvovala odbornú prípravu v rozsahu a obsahu ustanovenom výrobcom, podrobila sa overeniu vedomostí a má vydané osobitné oprávnenie o odbornej spôsobilosti. Overenie odbornej spôsobilosti na opravu, plnenie a kontrolu hasiacich prístrojov vykonáva a osobitné oprávnenie na obdobie piatich rokov vydáva výrobca a jeho splnomocnený zástupca, ak majú sídlo v niektorom členskom štáte. Výrobca, ktorý nemá sídlo na území členského štátu, určí na území Slovenskej republiky na vykonávanie uvedených činností svojho splnomocneného zástupcu.
(2) Výrobca a splnomocnený zástupca podľa odseku 1 sú povinní zverejňovať vo svojich informačných materiáloch alebo na svojom webovom sídle zoznam fyzických osôb, ktoré majú vydané osobitné oprávnenie; zoznam obsahuje meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie, adresu trvalého bydliska, evidenčné číslo osobitného oprávnenia a druh činnosti, na ktorú je osobitné oprávnenie vydané.
(3) Kontrolovať prenosné hasiace prístroje môže tiež fyzická osoba, ktorá má vydané osobitné oprávnenie od výrobcu na kontrolovanie hasiaceho prístroja, ktorý je technicky a funkčne zhodný s kontrolovaným hasiacim prístrojom a je vyrobený podľa zhodného technického predpisu.
(4) Projektovať stabilné hasiace zariadenia a polostabilné hasiace zariadenia a zariadenia na odvod tepla a splodín horenia môže len fyzická osoba, ktorá
a) je oprávnená vykonávať činnosti podľa osobitného predpisu,6b) má prax najmenej tri roky v oblasti projektovania uvedených požiarnotechnických zariadení, alebo
b) má úplné stredné vzdelanie technického smeru, prax najmenej päť rokov v oblasti projektovania uvedených požiarnotechnických zariadení a má vydané osobitné oprávnenie od zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia.
(5) Projektovať zariadenia elektrickej požiarnej signalizácie vrátane hlasovej signalizácie požiaru môže len fyzická osoba, ktorá má vydané osobitné oprávnenie od výrobcu ústredne elektrickej požiarnej signalizácie6c) a ústredne hlasovej signalizácie požiaru a
a) je oprávnená vykonávať činnosti podľa osobitného predpisu,6b) má prax najmenej tri roky v oblasti projektovania elektrickej požiarnej signalizácie vrátane hlasovej signalizácie požiaru, alebo
b) má úplné stredné vzdelanie technického smeru a prax najmenej päť rokov v oblasti projektovania elektrickej požiarnej signalizácie vrátane hlasovej signalizácie požiaru.
(6) Projektovať zariadenia na trvalú dodávku elektrickej energie pri požiari môže len fyzická osoba, ktorá spĺňa ustanovenia osobitných predpisov6b) na projektovanie elektrických zariadení.
(7) Zabudovávať požiarnotechnické zariadenia do stavby môže len fyzická osoba, ktorá má vydané osobitné oprávnenie od výrobcu komponentov, z ktorých požiarnotechnické zariadenie pozostáva, ak si výrobca vydanie takéhoto osobitného oprávnenia vyhradil.
(8) Opravovať požiarnotechnické zariadenia a vykonávať ich kontrolu môže len fyzická osoba, ktorá absolvovala odbornú prípravu, podrobila sa overeniu vedomostí a má vydané osobitné oprávnenie od výrobcu požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia. Osobitné oprávnenie vydáva výrobca požiarnotechnického zariadenia, zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia a ich splnomocnený zástupca, ak majú sídlo v niektorom členskom štáte na obdobie piatich rokov. Výrobca požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia, ktorý nemá sídlo na území členského štátu, určí na vykonanie uvedených činností na území Slovenskej republiky svojho splnomocneného zástupcu.
(9) Fyzická osoba, ktorá má vydané osobitné oprávnenie na zabudovávanie požiarnotechnického zariadenia do stavby a na vykonávanie kontroly a opravy požiarnotechnického zariadenia, je povinná dodržiavať technologické postupy určené výrobcom požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľom požiarnotechnického zariadenia. Fyzická osoba, ktorá má vydané osobitné oprávnenie na vykonávanie kontroly a opravy požiarnotechnického zariadenia, je na vykonávanie kontroly alebo opravu požiarnotechnického zariadenia povinná používať len náradie určené výrobcom požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľom požiarnotechnického zariadenia.
(10) Ministerstvo môže určiť na vykonávanie odbornej prípravy a vydávanie osobitných oprávnení na opravu a kontrolu požiarnotechnického zariadenia právnickú osobu alebo fyzickú osobu – podnikateľa, ktorá vykonávala obdobnú činnosť počas najmenej piatich predchádzajúcich rokov, ak
a) výrobca požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia alebo ich právny nástupca prestal pôsobiť v tejto oblasti,
b) výrobca požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia zanikol bez právneho nástupcu alebo
c) výrobca požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia alebo ich právny nástupca si neplní povinnosti podľa tohto zákona.
(11) Právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ v súvislosti s preukázaním podmienok na získanie oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy a vydávanie osobitných oprávnení výrobcu požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia, ktorý zanikol alebo prestal pôsobiť v tejto oblasti, predloží ministerstvu
a) výpis z obchodného registra alebo živnostenský list,
b) zoznam stavebných objektov s adresou umiestnenia preukazujúci realizáciu činnosti výrobcu požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia za posledných päť po sebe nasledujúcich rokov,
c) dokumentáciu, na základe ktorej výrobca požiarnotechnického zariadenia alebo zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia vykonával v priebehu posledných piatich rokov odbornú prípravu pre vydanie osobitných oprávnení,
d) zoznam fyzických osôb, ktoré majú vydané osobitné oprávnenie s uvedením ich mena a priezviska, dátumu a miesta narodenia a adresy trvalého bydliska.
(12) Ministerstvo po splnení podmienok uvedených v odsekoch 10 a 11 určí právnickú osobu alebo fyzickú osobu – podnikateľa ako oprávnenú na vydávanie osobitných oprávnení.
(13) Vzor osobitného oprávnenia ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 11d
Povinnosti zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia a registrácia požiarnotechnického zariadenia
(1) Zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia je povinný zaregistrovať požiarnotechnické zariadenie pred jeho prvým zabudovaním do stavby.
(2) Žiadosť o registráciu požiarnotechnického zariadenia obsahuje názov a sídlo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia, identifikačné číslo organizácie (ďalej len „identifikačné číslo“), druh a typ požiarnotechnického zariadenia a jeho označenie s uvedením technického predpisu na jeho projektovanie. K žiadosti zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia priloží
a) zoznam komponentov, z ktorých bude registrované požiarnotechnické zariadenie pozostávať, vrátane uvedenia ich výrobcu a uvedenia technického predpisu na jeho projektovanie,
b) doklady preukazujúce splnenie parametrov podstatných vlastností podľa osobitných predpisov2a) alebo doklady o overení zhody vlastností komponentov registrovaného požiarnotechnického zariadenia s technickými normami alebo s technickými špecifikáciami,
c) prevádzkový predpis registrovaného požiarnotechnického zariadenia, ktorého obsahom bude ustanovenie
1. podmienok na prevádzkovanie a obsluhu požiarnotechnického zariadenia,
2. podmienok a spôsobu vykonávania kontroly a opravy požiarnotechnického zariadenia,
d) obsah a rozsah odbornej prípravy a spôsob overovania vedomostí fyzickej osoby na získanie osobitného oprávnenia na vykonávanie opravy a kontroly registrovaného požiarnotechnického zariadenia,
e) okruh povinností fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie, pri vykonávaní činností spojených so zabudovávaním, opravou a kontrolou registrovaného požiarnotechnického zariadenia,
f) zoznam náradia potrebného na zabudovávanie, opravu a kontrolu registrovaného požiarnotechnického zariadenia,
g) zoznam fyzických osôb, ktoré majú vydané osobitné oprávnenie na vykonávanie opravy a kontroly registrovaného požiarnotechnického zariadenia, s uvedením ich mena a priezviska, dátumu a miesta narodenia a adresy trvalého bydliska.
(3) Zhotoviteľ je povinný počas prevádzkovania požiarnotechnického zariadenia zabezpečiť
a) nepretržitý servis na vykonanie opravy požiarnotechnického zariadenia a jeho uvedenie do akcieschopného stavu,
b) dostupné a dostatočné množstvo jednotlivých komponentov, z ktorých požiarnotechnické zariadenie pozostáva, od výrobcov týchto komponentov, ktorí sú uvedení pri registrácii požiarnotechnického zariadenia.
(4) Zhotoviteľ požiarnotechnického zariadenia a výrobca požiarnotechnického zariadenia sú povinní zverejňovať vo svojich informačných materiáloch alebo na svojom webovom sídle zoznam fyzických osôb, ktoré majú vydané osobitné oprávnenie; zoznam obsahuje meno a priezvisko fyzickej osoby, adresu trvalého bydliska, evidenčné číslo osobitného oprávnenia a druh činnosti, na ktorú je osobitné oprávnenie vydané.
(5) Ministerstvo zaregistruje požiarnotechnické zariadenie do 30 dní od doručenia úplnej žiadosti podľa odseku 2 a vydá zhotoviteľovi požiarnotechnického zariadenia potvrdenie o registrácii tohto zariadenia. V potvrdení o registrácii ministerstvo uvedie
a) názov, sídlo a identifikačné číslo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia,
b) druh a typ požiarnotechnického zariadenia a uvedenie technického predpisu na jeho projektovanie,
c) ustanovenie všeobecne záväzného právneho predpisu, na základe ktorého sa požiarnotechnické zariadenie registruje,
d) označenie požiarnotechnického zariadenia,
e) evidenčné číslo registrácie požiarnotechnického zariadenia,
f) dátum registrácie,
g) odtlačok pečiatky a podpis oprávnenej osoby.
(6) Ministerstvo vedie evidenciu registrovaných požiarnotechnických zariadení a ich zhotoviteľov a zverejňuje ich zoznam na svojom webovom sídle. Evidencia obsahuje tieto údaje:
a) názov, sídlo a identifikačné číslo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia,
b) druh a typ požiarnotechnického zariadenia,
c) technický predpis na projektovanie požiarnotechnického zariadenia,
d) identifikačné označenie požiarnotechnického zariadenia,
e) evidenčné číslo registrácie požiarnotechnického zariadenia,
f) dátum registrácie.
(7) Podrobnosti o druhoch a typoch požiarnotechnických zariadení ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 12
(1) Odbornú prípravu preventivárov požiarnej ochrany obce, technikov požiarnej ochrany, špecialistov požiarnej ochrany, zamestnancov hasičskej jednotky alebo členov hasičskej jednotky (§ 30) vykonáva právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá má na jej vykonávanie oprávnenie vydané ministerstvom.
(2) Podmienky na udelenie oprávnenia podľa odseku 1 sú:
a) zabezpečenie odborného garanta s odbornou spôsobilosťou na úseku ochrany pred požiarmi a odbornou praxou v danej oblasti najmenej päť rokov,
b) zabezpečenie lektorov s odbornou spôsobilosťou na úseku ochrany pred požiarmi, alebo pedagogickým vzdelaním pre jednotlivé oblasti odbornej prípravy a odbornou praxou v danej oblasti najmenej tri roky,
c) spracovanie projektu odbornej prípravy,
d) vypracovanie učebných textov,
e) zabezpečenie materiálno-technického vybavenia procesu vzdelávania podľa druhu odbornej prípravy,
f) spracovanie vzorového riešenia protipožiarnej bezpečnosti pre jednotlivé druhy stavieb s popisom postupu jeho riešenia na vykonávanie odbornej prípravy špecialistov požiarnej ochrany.
(3) Odborný garant je spracovateľom vzorového projektu odbornej prípravy. Odborný garant musí byť k žiadateľovi o vydanie oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy v pracovnom pomere alebo musí byť jeho konateľom alebo spoločníkom.
(4) V žiadosti o vydanie oprávnenia na odbornú prípravu právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ uvedie
a) názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
b) meno, priezvisko a titul štatutárneho orgánu,
c) meno, priezvisko a titul odborného garanta,
d) meno, priezvisko a titul lektora,
e) označenie odbornej prípravy, na ktorú žiada vydať oprávnenie.
(5) K žiadosti podľa odseku 4 právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ priloží
a) osvedčenie o odbornej spôsobilosti odborného garanta a doklad o lektorskej spôsobilosti lektora,
b) doklad o splnení podmienky dĺžky odbornej praxe odborného garanta a lektora v činnosti, na ktorú žiada vydať oprávnenie na odbornú prípravu, vydaný právnickou osobou alebo fyzickou osobou – podnikateľom ako zamestnávateľom alebo ako odberateľom ich služieb pri dodávateľskom spôsobe výkonu ich činnosti,
c) projekt odbornej prípravy vypracovaný osobitne na každú požadovanú odbornú prípravu,
d) vyhlásenie o materiálno-technickom zabezpečení odbornej prípravy, ktoré obsahuje zoznam materiálno-technického vybavenia, miesto realizácie odbornej prípravy a kópiu listu vlastníctva nehnuteľnosti, kde sa bude odborná príprava vykonávať, alebo zmluvu o prenájme nehnuteľnosti, ak nie je žiadateľ jej vlastníkom.
(6) Ministerstvo vydá žiadateľovi po splnení podmienok oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy do 60 dní od podania žiadosti. Oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy sa vydáva na obdobie piatich rokov a obsahuje
a) názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
b) druh odbornej prípravy, na ktorú sa oprávnenie vydáva,
c) ustanovenie všeobecne záväzného právneho predpisu, na základe ktorého sa oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy vydáva,
d) evidenčné číslo oprávnenia,
e) dátum vydania oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy a dátum jeho platnosti,
f) odtlačok pečiatky a podpis oprávnenej osoby.
(7) Právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá má vydané oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy, je povinná
a) vykonávať odbornú prípravu v súlade so schváleným vzorovým projektom odbornej prípravy a všeobecne záväznými právnymi predpismi, na základe ktorých bolo oprávnenie vydané,
b) založiť a viesť dokumentáciu o vykonávaní odbornej prípravy a uchovávať ju po jej skončení najmenej päť rokov,
c) vykonávať odbornú prípravu len lektormi s odbornou spôsobilosťou podľa odseku 2 písm. b),
d) oznámiť ministerstvu dátum a miesto vykonávania odbornej prípravy 14 dní pred jej začatím,
e) vydať absolventovi odbornej prípravy potvrdenie o absolvovaní odbornej prípravy,
f) viesť evidenciu absolventov odbornej prípravy, ktorá obsahuje evidenčné číslo potvrdenia, meno a priezvisko a dátum narodenia fyzickej osoby, ktorá má vydané potvrdenie o absolvovaní odbornej prípravy, dátum začatia a ukončenia odbornej prípravy a dátum vydania potvrdenia o vykonaní odbornej prípravy,
g) zaslať ministerstvu zoznam osôb podľa písmena f) do 14 dní od ukončenia odbornej prípravy.
(8) Ministerstvo odoberie právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy, ak závažným spôsobom alebo opakovane porušuje povinnosti podľa tohto zákona.
(9) Právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorej bolo odobraté oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy podľa odseku 8, môže opätovne požiadať o vydanie oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy v rozsahu tej istej činnosti najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy.
(10) Platnosť oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy zaniká
a) výmazom právnickej osoby z obchodného registra,
b) zánikom živnostenského oprávnenia fyzickej osoby – podnikateľa,
c) nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy podľa odseku 8.
(11) Právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá má vydané oprávnenie na vykonávanie odbornej prípravy, je povinná ministerstvu písomne oznámiť a dokladmi preukázať zmenu údajov uvedených v odseku 4 písm. a) až d) do 15 dní od vzniku tejto zmeny.
(12) Ministerstvo vedie evidenciu vydaných oprávnení a odobratých oprávnení na vykonávanie odbornej prípravy a zverejňuje ich zoznam na svojom webovom sídle. Evidencia obsahuje
a) názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
b) meno, priezvisko a titul štatutárneho orgánu,
c) meno, priezvisko a titul odborného garanta,
d) meno, priezvisko a titul lektora,
e) označenie odbornej prípravy a platnosť oprávnenia.
(13) Podrobnosti o obsahu projektu odbornej prípravy, učebných textov vrátane vzoru potvrdenia o absolvovaní odbornej prípravy, rozsahu a obsahu odbornej prípravy a o rozsahu materiálno-technického vybavenia pre jednotlivé odborné prípravy ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 13
Protipožiarna hliadka
(1) Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ zriaďujú protipožiarnu hliadku
a) na miestach so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru,
b) pri činnostiach spojených so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru,
c) pri podujatiach, na ktorých sa zúčastňuje väčší počet osôb.
(2) Členovia protipožiarnej hliadky dozerajú na dodržiavanie opatrení na zamedzenie vzniku požiaru a vykonávajú nevyhnutné opatrenia na evakuáciu osôb a zdolávanie požiaru.
(3) Podrobnosti o zriaďovaní, úlohách a o odbornej príprave protipožiarnych hliadok ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 14
Povinnosti fyzických osôb
(1) Fyzická osoba je povinná
a) zabezpečiť, aby sa pri uskutočňovaní stavby a pri jej užívaní, ako aj pri zmene v užívaní stavby riešili a dodržiavali požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť stavby; požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť stavby pri uskutočňovaní stavby, užívaní stavby a zmene v užívaní stavby ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
b) konať tak, aby nedošlo k vzniku požiaru pri prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov, zariadení ústredného vykurovania a iných spotrebičov, pri skladovaní, ukladaní a pri používaní horľavých látok a pri manipulácii s otvoreným ohňom, a dodržiavať vyznačené zákazy a plniť príkazy a pokyny týkajúce sa ochrany pred požiarmi,
c) obstarávať a inštalovať v objektoch, zariadeniach a priestoroch so zreteľom na nebezpečenstvo vzniku požiaru požiarne zariadenia, ďalšie hasiace látky, vecné prostriedky ochrany pred požiarmi, prevádzkovať ich v akcieschopnom stave, zabezpečovať vykonávanie ich kontroly a údržby osobou s odbornou spôsobilosťou, ak tak ustanovuje tento zákon, viesť a uchovávať o ich prevádzkovaní dokumentáciu; vlastnosti a podmienky prevádzkovania požiarnych zariadení a vecných prostriedkov ochrany pred požiarmi vrátane podmienok akcieschopnosti, obsah kontroly vrátane lehôt, rozsah údržby, spôsob vedenia dokumentácie o ich prevádzkovaní a vzory dokladov o údržbe a kontrole týchto zariadení ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
d) umožniť kontrolným skupinám vykonávať v rodinných domoch okrem bytov a v iných stavbách okrem bytov vo vlastníctve alebo užívaní fyzických osôb preventívne protipožiarne kontroly a odstrániť zistené nedostatky,
e) dodržiavať zásady protipožiarnej bezpečnosti pri činnostiach spojených so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru alebo v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru; čas zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru, činnosti, ktoré sa považujú za činnosti so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru, a zásady protipožiarnej bezpečnosti v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru alebo pri činnosti so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
f) strpieť umiestnenie signalizačného alebo poplachového zariadenia slúžiaceho na účely ochrany pred požiarmi za primeranú náhradu; ustanovenia osobitných predpisov o náhrade škody týmto nie sú dotknuté,
g) oznámiť bez zbytočného odkladu príslušnému okresnému riaditeľstvu požiar, ktorý vznikol v objektoch, priestoroch alebo na veciach v jej vlastníctve alebo užívaní,
h) zabezpečovať pravidelné čistenie a kontrolu komínov; zabezpečiť odborné preskúšanie komínov osobami s odbornou spôsobilosťou5) pred pripojením palivového spotrebiča na komín, zámenou lokálneho palivového spotrebiča na ústredný zdroj tepla alebo etážový zdroj tepla, zmenou druhu paliva a po stavebných úpravách na telese komína; podrobnosti o čistení komínov a vykonávaní ich kontrol, o lehotách ich čistenia a vykonávania kontrol, ako aj o vykonávaní odborného preskúšania komína a vzor potvrdenia o vykonaní čistenia komína a potvrdenia o vykonaní odborného preskúšania komína ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
i) dodržiavať technické podmienky a požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť pri inštalácii a prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania a pri výstavbe a používaní komínov a dymovodov a zabezpečiť označenie komínu štítkom; technické podmienky a požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť pri inštalácii a prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania a pri výstavbe a používaní komínov a dymovodov a vzor štítku o vyhotovení komína ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
j) prevádzkovať technické zariadenia a technologické zariadenia z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti podľa pokynov výrobcu a podmienok prevádzkovania a kontroly ustanovených všeobecne záväzným právnym predpisom, ktorý vydá ministerstvo,
k) dodržiavať pri manipulácii s horľavými látkami a horenie podporujúcimi látkami, s technickými prostriedkami obsahujúcimi horľavé látky alebo horenie podporujúce látky, ako aj pri ich ukladaní a skladovaní požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť ustanovené vo všeobecne záväznom právnom predpise, ktorý vydá ministerstvo,
l) uchovávať a predkladať kontrolným skupinám obce potvrdenia o vykonaní odborného preskúšania komína a potvrdenia o vykonaní kontroly požiarnotechnických zariadení a hasiacich prístrojov,
m) umožniť orgánom štátneho požiarneho dozoru vykonanie potrebných úkonov pri zisťovaní príčin vzniku požiarov,
n) zabezpečovať plnenie opatrení v súvislosti s ochranou lesov pred požiarmi, ktoré sú v jej vlastníctve, správe alebo v užívaní podľa § 6b; podrobnosti o opatreniach ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
o) zabezpečovať plnenie opatrení v súvislosti s prevádzkovaním stavieb z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti, ktoré sú v jej vlastníctve, pri ich prenájme, ak sa s nájomcom nedohodne na zabezpečení plnenia povinností inak; podrobnosti o opatreniach ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(2) Fyzická osoba nesmie
a) fajčiť alebo používať otvorený plameň na miestach so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru,
b) vypaľovať porasty bylín, kríkov a stromov,
c) zakladať oheň v priestoroch alebo na miestach, kde môže dôjsť k jeho rozšíreniu,
d) vykonávať činnosti, na ktorých výkon nemá osobitné oprávnenie alebo odbornú spôsobilosť, ktoré sa z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti vyžadujú na ich vykonávanie podľa osobitných predpisov,
e) poškodzovať, zneužívať alebo sťažovať prístup k požiarnym zariadeniam alebo k vecným prostriedkom na ochranu pred požiarmi a k uzáverom rozvodných zariadení, najmä elektrickej energie, plynu alebo vody,
f) vyvolať bezdôvodne požiarny poplach, privolať bezdôvodne hasičskú jednotku alebo zneužiť linku tiesňového volania.

§ 15
Povinnosti obce
(1) Obec je povinná
a) podieľať sa v rozsahu svojej pôsobnosti na vytváraní podmienok na plnenie úloh ochrany pred požiarmi u právnických osôb, ktoré zriadila,
b) zriadiť dobrovoľný hasičský zbor obce na zdolávanie požiarov a vykonávanie záchranných prác, ak ďalej nie je ustanovené inak; udržiavať jeho akcieschopnosť a zabezpečovať jeho materiálno-technické vybavenie,
c) zabezpečovať odbornú prípravu dobrovoľného hasičského zboru obce,
d) vypracovať a viesť dokumentáciu ochrany pred požiarmi obce,
e) zabezpečiť výstavbu a údržbu hasičskej stanice alebo hasičskej zbrojnice, zabezpečiť zdroje vody na hasenie požiarov a udržiavať ich v použiteľnom stave, zriadiť ohlasovňu požiarov a ďalšie miesta, odkiaľ možno ohlásiť požiar,
f) označovať a trvalo udržiavať voľné nástupné plochy a prístupové komunikácie, ktoré sú súčasťou zásahových ciest, na vykonanie hasiaceho zásahu hasičských jednotiek,
g) plniť úlohy právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa ustanovené týmto zákonom vo vzťahu k vlastnému majetku,
h) vykonávať preventívno-výchovnú činnosť.
(2) Obec môže ustanoviť preventivára požiarnej ochrany obce s odbornou spôsobilosťou na plnenie úloh na úseku ochrany pred požiarmi. Účasť preventivára požiarnej ochrany obce na odbornej príprave v jeho pracovnom čase sa považuje za prekážku v práci na strane zamestnanca z dôvodu všeobecného záujmu.7)
(3) Podrobnosti o dokumentácii obce na ochranu pred požiarmi, jej druhoch, obsahu a o spôsobe vypracovania a o označovaní nástupných plôch a prístupových komunikácií ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.


TRETIA ČASŤ
Štátna správa na úseku ochrany pred požiarmi

Orgány štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi a ich pôsobnosť

§ 16
(1) Orgány štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi sú:
a) ministerstvo,
b) krajské riaditeľstvo,
c) okresné riaditeľstvo.
(2) Obec vykonáva štátnu správu na úseku ochrany pred požiarmi v rozsahu ustanovenom v tomto zákone.

Ministerstvo

§ 17
(1) Ministerstvo ako ústredný orgán štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi
a) riadi výkon štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi,
b) vypracúva koncepciu organizácie a rozvoja ochrany pred požiarmi,
c) určuje podmienky celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov hasičských jednotiek na území Slovenskej republiky (ďalej len „celoplošné rozmiestnenie síl a prostriedkov“),
d) schvaľuje celoplošné rozmiestnenie síl a prostriedkov,
e) vykonáva štátny požiarny dozor a hlavný štátny požiarny dozor,
f) riadi a vo vymedzenom rozsahu vykonáva odbornú prípravu a overovanie odbornej spôsobilosti a vydáva a odníma osvedčenia o odbornej spôsobilosti špecialistom požiarnej ochrany a určeným osobám vo veliteľských funkciách v hasičských jednotkách,
g) je odvolacím orgánom proti rozhodnutiam vydaným v prvom stupni krajským riaditeľstvom,
h) sústreďuje a nasadzuje hasičské jednotky, ak to situácia vyžaduje, na likvidáciu požiarov a na vykonávanie záchranných prác z viacerých krajov; určuje veliteľa zásahu,
i) zabezpečuje nepretržitý príjem a vyhodnocovanie informácií o zásahoch hasičských jednotiek na území Slovenskej republiky,
j) usmerňuje po odbornej stránke výkon služby v hasičských jednotkách,
k) zabezpečuje výkon operačného riadenia, operatívneho riadenia a činnosti s nimi súvisiace,
l) spolupracuje s ostatnými ústrednými orgánmi vo veciach udeľovania autorizácie, posudzovania zhody, technického osvedčovania, výkonu dohľadu nad trhom určených výrobkov a pri zabezpečovaní jednotného uplatňovania tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie,
m) zabezpečuje v súčinnosti s autorizovanými osobami skúšanie určených vlastností hasičskej techniky a vecných prostriedkov hasičských jednotiek ustanovených vo všeobecne záväznom právnom predpise, ktorý vydá ministerstvo,
n) zabezpečuje a podieľa sa na príprave a tvorbe technických noriem v oblasti ochrany pred požiarmi,
o) spracúva a vedie evidencie ochrany pred požiarmi a plní úlohy v rámci automatizovaného systému podpory riadenia a spracúvania informácií,
p) určuje zameranie preventívno-výchovnej, propagačnej a edičnej činnosti a podieľa sa na jej zabezpečovaní,
q) vydáva oprávnenie právnickej osobe a fyzickej osobe – podnikateľovi na zriaďovanie a prevádzkovanie závodného hasičského útvaru,
r) prerokúva obsah a rozsah študijného zamerania požiarna ochrana a spôsob overovania vedomostí na stredných školách podľa § 11 ods. 8 a na vysokých školách podľa § 11 ods. 9,
s) plní úlohy vyplývajúce z členstva Slovenskej republiky v Európskej únii v oblasti ochrany pred požiarmi a zabezpečuje koordináciu týchto úloh s príslušnými ústrednými orgánmi štátnej správy,
t) registruje požiarnotechnické zariadenia,
u) dozerá, ako právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorej bolo vydané oprávnenie podľa § 12 ods. 6, plní povinnosti podľa § 12 ods. 7.
(2) Ministerstvo môže zriadiť jednotku Hasičského a záchranného zboru na účely likvidácie požiarov v prírodnom prostredí na veľkých plochách alebo požiarov na ťažko prístupných miestach a na vykonávanie záchranných prác, ako aj na poskytovanie medzištátnej pomoci.

§ 18
Ministerstvo predkladá návrhy príslušnému orgánu štátnej správy na udelenie autorizácie na posudzovanie zhody6) požiarnych zariadení, hasiacich látok, hasičskej techniky a vecných prostriedkov na ochranu pred požiarmi, na ktoré sa udelenie autorizácie vyžaduje.

§ 19
(1) Ministerstvo zriaďuje a zrušuje stredné školy požiarnej ochrany,3) schvaľuje rozsah a obsah štúdia, hospodársky ich zabezpečuje a vykonáva v nich inšpekciu výchovy a vzdelávania ako orgán štátnej správy vo veciach stredných škôl požiarnej ochrany.
(2) Podrobnosti o riadení a organizácii štúdia, o druhoch, formách, dĺžke a o ukončovaní štúdia ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo po dohode s Ministerstvom školstva Slovenskej republiky.

§ 20
Krajské riaditeľstvo
Krajské riaditeľstvo vo svojom územnom obvode
a) riadi výkon štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi,
b) vykonáva štátny požiarny dozor,
c) rozhoduje o spracovaní analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby – podnikateľa,
d) schvaľuje rozhodnutím analýzu nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby – podnikateľa,
e) rozhoduje na základe schválenej analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru o zriadení, zmene a zrušení hasičskej jednotky, ak ide o právnickú osobu alebo fyzickú osobu – podnikateľa,
f) vypracúva celoplošné rozmiestnenie síl a prostriedkov,
g) zaraďuje na žiadosť obce dobrovoľný hasičský zbor obce do kategórie dobrovoľných hasičských zborov obce,
h) sústreďuje a nasadzuje hasičské jednotky, ak to situácia vyžaduje, na likvidáciu požiarov a na vykonávanie záchranných prác z viacerých okresov; určuje veliteľa zásahu,
i) zabezpečuje výkon operačného riadenia, operatívneho riadenia a činnosti s nimi súvisiace,
j) overuje odbornú spôsobilosť a vydáva a odníma osvedčenia o odbornej spôsobilosti technikom požiarnej ochrany a určeným osobám vo funkciách v hasičských jednotkách,
k) riadi, organizuje a vykonáva odbornú prípravu na úseku ochrany pred požiarmi a overovanie odbornej spôsobilosti v rozsahu vymedzenom ministerstvom,
l) spracúva a vedie evidenciu na úseku ochrany pred požiarmi a plní úlohy v rámci automatizovaného systému podpory riadenia a spracúvania informácií,
m) vypracúva dokumentáciu ochrany pred požiarmi v rozsahu vymedzenom ministerstvom,
n) organizuje a vykonáva preventívno-výchovnú a propagačnú činnosť,
o) nariaďuje vykonanie taktických cvičení,
p) je odvolacím orgánom proti rozhodnutiam vydaným v prvom stupni okresným riaditeľstvom alebo obcou,
q) dozerá, ako právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá má vydané oprávnenie podľa § 12 ods. 6 na vykonávanie odbornej prípravy preventivárov požiarnej ochrany obce alebo technikov požiarnej ochrany, plní povinnosti podľa § 12 ods. 7,
r) poskytuje náhradu výdavkov, ktoré vznikli v súvislosti s poskytnutím pomoci pri likvidácii požiaru a s vykonávaním záchranných prác.

§ 21
Okresné riaditeľstvo
Okresné riaditeľstvo vo svojom územnom obvode
a) riadi výkon štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi,
b) vykonáva štátny požiarny dozor,
c) vypracúva a poskytuje podklady pre krajské riaditeľstvo na vypracovanie celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov,
d) zabezpečuje výkon operačného riadenia, operatívneho riadenia a činnosti s nimi súvisiace,
e) sústreďuje a nasadzuje hasičské jednotky, ak to situácia vyžaduje, na likvidáciu požiarov a na vykonávanie záchranných prác v rámci okresu; určuje veliteľa zásahu,
f) riadi, organizuje a vykonáva odbornú prípravu na úseku ochrany pred požiarmi a overuje odbornú spôsobilosť preventivárov požiarnej ochrany obce a veliteľov dobrovoľných hasičských zborov obce v rozsahu vymedzenom ministerstvom,
g) prejednáva priestupky na úseku ochrany pred požiarmi,
h) vydáva a odníma osvedčenia o odbornej spôsobilosti preventivárom požiarnej ochrany obce a veliteľom dobrovoľných hasičských zborov obce,
i) spracúva a vedie evidencie ochrany pred požiarmi a plní úlohy v rámci automatizovaného systému podpory riadenia a spracúvania informácií,
j) pomáha obciam pri plnení úloh na úseku ochrany pred požiarmi, najmä poskytuje im rady vo veciach aplikácie ustanovení tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonávanie, potrebné údaje z evidencie ochrany pred požiarmi a upozorňuje na nedostatky, ktoré zistí v ich činnosti,
k) oznamuje obci subjekty, v ktorých vykonáva protipožiarne kontroly,
l) vykonáva preventívno-výchovnú činnosť,
m) vydáva súhlas a ustanovuje podmienky na usporiadanie podujatí, na ktorých sa zúčastňuje väčší počet osôb v objektoch, ktoré nie sú na tento účel určené,
n) dozerá, ako právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorej bolo vydané oprávnenie podľa § 12 ods. 6 na vykonávanie odbornej prípravy preventivárov požiarnej ochrany obce, plní povinnosti podľa § 12 ods. 7,
o) vyhlasuje a odvoláva čas zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru.

§ 22
(1) Ministerstvo môže poveriť okresné riaditeľstvo výkonom štátnej správy aj v územných obvodoch iných okresov.
(2) Na území hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy vykonáva pôsobnosť okresného riaditeľstva Hasičský a záchranný útvar hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy.

Obec

§ 23
(1) Obec
a) vykonáva preventívne protipožiarne kontroly,
b) rozhodnutím ukladá opatrenia na odstránenie nedostatkov, ktoré môžu viesť k vzniku požiaru alebo k sťaženiu záchrany osôb a majetku a kontroluje plnenie týchto opatrení,
c) rozhoduje o vylúčení veci z používania,
d) určuje veliteľa zásahu.
(2) Podrobnosti o obsahu a o lehotách vykonávania preventívnych protipožiarnych kontrol ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 24
(1) Účelom preventívnych protipožiarnych kontrol podľa § 23 je preverovanie dodržiavania povinností ustanovených v tomto zákone
a) v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa, v ktorých nevykonáva štátny požiarny dozor podľa § 25 ods. 1 písm. a) a h) okresné riaditeľstvo,
b) v rodinných domoch okrem bytov, obytných domoch okrem bytov a v iných stavbách vo vlastníctve alebo v užívaní fyzických osôb.
(2) Obec vytvára na vykonávanie preventívnych protipožiarnych kontrol kontrolné skupiny obce, do ktorých zaraďuje fyzické osoby s ich súhlasom, pričom prihliada najmä na ich odborné predpoklady. Obec ustanovuje vedúceho kontrolnej skupiny obce po prerokovaní s Dobrovoľnou požiarnou ochranou a s inými občianskymi združeniami na úseku ochrany pred požiarmi a zabezpečuje ich školenie.
(3) Obec upozorňuje prostredníctvom kontrolných skupín obce pri vykonávaní preventívnych protipožiarnych kontrol fyzické osoby a príslušných zamestnancov právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa na zistené nedostatky, požaduje ich odstránenie bez zbytočného odkladu a na tieto účely poskytuje potrebné informácie a vysvetlenia. Nedostatky, ktoré nemožno odstrániť bez zbytočného odkladu, kontrolné skupiny obce oznamujú obci, ktorá rozhodnutím uloží lehoty na odstránenie nedostatkov.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Štátny požiarny dozor

§ 25
Vykonávanie štátneho požiarneho dozoru
(1) Štátny požiarny dozor sa vykonáva
a) protipožiarnou kontrolou dodržiavania povinností právnickej osoby a fyzickej osoby – podnikateľa, okrem rodinných domov a bytových domov, ktoré majú najviac osem nadzemných podlaží,
b) posudzovaním projektovej dokumentácie stavieb z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti a posudzovaním stavieb z hľadiska splnenia požiadaviek protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie v rozsahu konaní, ktoré upravuje stavebný zákon,
c) vykonávaním kontrol stavieb v priebehu ich uskutočňovania z hľadiska dodržiavania protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie,
d) zisťovaním príčin vzniku požiarov,
e) kontrolou obce vo veciach zvereného výkonu štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi,
f) kontrolou pripravenosti a akcieschopnosti hasičských jednotiek a ich materiálno -technického vybavenia u právnickej osoby a fyzickej osoby – podnikateľa a v obciach,
g) ukladaním opatrení na odstránenie zistených nedostatkov a kontrolou plnenia týchto opatrení,
h) dohľadom nad určenými výrobkami uvádzanými na trh podľa osobitných predpisov.6)
(2) Orgán vykonávajúci štátny požiarny dozor je oprávnený vstupovať do objektov a zariadení právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa na účely vykonania protipožiarnej kontroly alebo zisťovania príčin vzniku požiarov v sprievode poverenej osoby a požadovať potrebnú súčinnosť od vedúcich a ostatných zamestnancov právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa. Pri vykonávaní štátneho požiarneho dozoru môže byť vyhotovovaný obrazový záznam o skutočnostiach, ktoré súvisia s nedostatkami zistenými protipožiarnou kontrolou, alebo o skutočnostiach súvisiacich so zisťovaním príčin vzniku požiaru, vrátane vyhotovovania kópií dokumentácie na úseku ochrany pred požiarmi. Orgán vykonávajúci štátny požiarny dozor je povinný pred začiatkom protipožiarnej kontroly preukázať sa poverením na jej vykonanie.
(3) O vykonanej protipožiarnej kontrole podľa odseku 1 písm. a), d), f) až h) vyhotoví orgán vykonávajúci štátny požiarny dozor zápisnicu, v ktorej uvedie označenie kontrolovaného subjektu, miesto a čas vykonania kontroly, kto kontrolu vykonal, preukázané kontrolné zistenia vrátane zistených nedostatkov. V zápisnici sa uvedú uložené opatrenia a lehoty na odstránenie zistených nedostatkov, dátum prerokovania zápisnice, vyjadrenie a podpis štatutárneho zástupcu právnickej osoby alebo zodpovedného zástupcu fyzickej osoby – podnikateľa. Prílohou zápisnice je obrazový záznam podľa odseku 2 druhej vety.
(4) Štátny požiarny dozor podľa odseku 1 písm. b) a c) sa nevykonáva na jednoduchých stavbách a drobných stavbách.4)
(5) Podrobnosti o vykonávaní štátneho požiarneho dozoru ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

Orgány vykonávajúce štátny požiarny dozor

§ 26
(1) Ministerstvo vykonáva štátny požiarny dozor
a) v ústredných orgánoch z hľadiska plnenia ich povinností podľa § 3 ods. 1 a 3,
b) posudzovaním projektovej dokumentácie stavieb z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti a posudzovaním stavieb z hľadiska splnenia požiadaviek protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie v rozsahu konaní, ktoré upravuje stavebný zákon, pri stavbách, ktoré sa majú uskutočniť v územných obvodoch dvoch alebo viacerých krajov, a posudzovaním projektovej dokumentácie stavieb, pre ktoré nie sú upravené zásady protipožiarnej bezpečnosti, alebo posudzovaním projektovej dokumentácie stavieb, ktoré si vyhradí z hľadiska osobitného hospodárskeho alebo spoločenského významu,
c) posudzovaním stavieb v kolaudačnom konaní z hľadiska splnenia požiadaviek protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie stavieb, pre ktoré nie sú upravené zásady protipožiarnej bezpečnosti, alebo stavieb, ktoré si vyhradí z hľadiska osobitného hospodárskeho alebo spoločenského významu,
d) vykonávaním kontrol stavieb v priebehu ich uskutočňovania z hľadiska dodržiavania protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie stavieb, pre ktoré nie sú upravené zásady protipožiarnej bezpečnosti,
e) posudzovaním výrobkov uvádzaných na trh z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti, ktoré nie sú určenými výrobkami uvádzanými na trh podľa osobitných predpisov,6) ak si posúdenie takéhoto výrobku vyhradí,
f) zisťovaním príčin vzniku požiarov v obzvlášť závažných prípadoch,
g) dohľadom nad určenými výrobkami uvádzanými na trh z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti podľa osobitných predpisov.6)
(2) Ak ministerstvo pri vykonávaní štátneho požiarneho dozoru zistí, že výrobok uvádzaný na trh má z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti závažné nedostatky v určitých vlastnostiach, môže požiadať výrobcu alebo distribútora8a), aby na svoje náklady predložil výrobok v nevyhnutne potrebnom množstve a s požadovanou dokumentáciou akreditovanej osobe na overenie týchto vlastností.
(3) Ak posudzovaný výrobok nevyhovuje požadovaným vlastnostiam, ministerstvo rozhodnutím zakáže jeho výrobu, uvedenie na trh alebo dovoz, alebo uloží vykonanie iných opatrení.

§ 27
Krajské riaditeľstvo vykonáva štátny požiarny dozor
a) posudzovaním dokumentácie stavieb v rámci územného a stavebného konania z hľadiska ich protipožiarnej bezpečnosti, ktoré sa majú uskutočniť v územných obvodoch dvoch alebo viacerých okresných riaditeľstiev alebo ktoré si vyhradí z hľadiska osobitného hospodárskeho alebo spoločenského významu,
b) posudzovaním stavieb v kolaudačnom konaní z hľadiska splnenia požiadaviek protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie stavieb, ktoré si vyhradí z hľadiska osobitného hospodárskeho alebo spoločenského významu,
c) vykonávaním kontrol stavieb v priebehu ich uskutočňovania z hľadiska dodržiavania protipožiarnej bezpečnosti podľa schválenej projektovej dokumentácie stavieb, ktoré si vyhradí z hľadiska osobitného hospodárskeho alebo spoločenského významu,
d) protipožiarnou kontrolou dodržiavania povinností právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorú si vyhradí,
e) zisťovaním príčin vzniku požiarov v závažných prípadoch,
f) kontrolou pripravenosti a akcieschopnosti závodného hasičského útvaru a jeho materiálno-technického vybavenia u právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa,
g) vykonávaním dohľadu nad určenými výrobkami uvádzanými na trh podľa osobitných predpisov.6)

§ 28
Okresné riaditeľstvo vykonáva štátny požiarny dozor v rozsahu podľa § 25 ods. 1, ak tento dozor nepatrí do pôsobnosti ministerstva alebo krajského riaditeľstva.

§ 29
Hlavný štátny požiarny dozor
(1) Ministerstvo vo vzťahu ku krajskému riaditeľstvu, k okresnému riaditeľstvu, Hasičskému a záchrannému útvaru hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a k obci vykonáva hlavný štátny požiarny dozor. Pri vykonávaní tohto dozoru zisťuje, ako krajské riaditeľstvo, okresné riaditeľstvo a Hasičský a záchranný útvar hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy plní úlohy štátneho požiarneho dozoru a ako obec plní úlohy zvereného výkonu štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi; pritom je oprávnené vykonať kontrolu u ktorejkoľvek právnickej osoby, fyzickej osoby-podnikateľa alebo v obci.
(2) Krajské riaditeľstvo dozerá, ako okresné riaditeľstvo a Hasičský a záchranný útvar hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy plnia úlohy pri vykonávaní štátneho požiarneho dozoru a ako obec plní úlohy zvereného výkonu štátnej správy na úseku ochrany pred požiarmi; pritom je oprávnené vykonať kontrolu u ktorejkoľvek právnickej osoby, fyzickej osoby-podnikateľa alebo v obci vo svojom územnom obvode.


PIATA ČASŤ
Hasičské jednotky

PRVÁ HLAVA
Druhy a zriaďovanie hasičských jednotiek a riadenie pri zásahu

§ 30
Hasičské jednotky
(1) Zdolávanie požiarov, záchranné práce vykonáva Hasičský a záchranný zbor, ktorý je zložený z príslušníkov a je zriadený osobitným predpisom.9)
(2) Činnosti podľa odseku 1 vykonávajú tiež hasičské jednotky:
a) závodný hasičský útvar, ktorý je zložený zo zamestnancov právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa,
b) závodný hasičský zbor, ktorý je zložený zo zamestnancov právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa,
c) dobrovoľný hasičský zbor obce.
(3) Zamestnanci právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa zaradení v hasičskej jednotke uvedenej v odseku 2 písm. a) vykonávajú činnosti v tejto jednotke ako svoje zamestnanie (ďalej len „zamestnanec“).
(4) Zamestnanci právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa zaradení v hasičskej jednotke uvedenej v odseku 2 písm. b) a fyzické osoby zaradené v hasičskej jednotke uvedenej v odseku 2 písm. c) spravidla nevykonávajú činnosti v týchto jednotkách ako svoje zamestnanie (ďalej len „člen“); v dobrovoľnom hasičskom zbore obce sú to spravidla členovia Dobrovoľnej požiarnej ochrany.
(5) Na hasičské jednotky ozbrojených síl, ozbrojených zborov, ozbrojených bezpečnostných zborov a bezpečnostných služieb sa primerane vzťahujú ustanovenia tohto zákona týkajúce sa hasičských jednotiek uvedených v odseku 2 písm. a) a b).
(6) Podrobnosti o organizácii a riadení hasičských jednotiek uvedených v odseku 5 ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá po dohode s ministerstvom príslušný ústredný orgán.

§ 31
Hasičská jednotka právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa
(1) Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ môže zriadiť závodný hasičský útvar na ochranu svojich objektov alebo na poskytovanie služieb. Ak to charakter objektov vyžaduje, môže byť závodný hasičský útvar zriadený už počas výstavby. O povinnosti zriadiť závodný hasičský útvar môže rozhodnúť aj krajské riaditeľstvo na základe analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa. Krajské riaditeľstvo v rozhodnutí zároveň určí minimálny počet zamestnancov a základné materiálno-technické vybavenie závodného hasičského útvaru.
(2) Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ zriaďuje závodný hasičský zbor na ochranu svojho majetku v prípade, ak sa nevyžaduje zriadenie závodného hasičského útvaru a na vykonanie zásahu nepostačuje zriadenie protipožiarnej hliadky. O povinnosti zriadiť závodný hasičský zbor môže rozhodnúť aj krajské riaditeľstvo na základe analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa. Krajské riaditeľstvo v rozhodnutí zároveň určí minimálny počet členov a základné materiálno-technické vybavenie ného hasičského zboru.
(3) Zriadenie hasičskej jednotky právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa sa nevyžaduje, ak na základe písomnej dohody medzi právnickými osobami alebo fyzickými osobami-podnikateľmi hasičská jednotka jednej zo zmluvných strán bude plniť jej úlohy aj pre ostatné zmluvné strany. Na platnosť takejto dohody je potrebný súhlas krajského riaditeľstva.
(4) Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ môže zrušiť hasičskú jednotku alebo znížiť početný stav jej zamestnancov alebo členov iba po predchádzajúcom súhlase krajského riaditeľstva.
(5) Podrobnosti o spracovaní analýzy nebezpečenstva vzniku požiaru v objektoch právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 33
Dobrovoľný hasičský zbor obce
(1) Obec zriadi na plnenie úloh súvisiacich s likvidáciou požiarov a vykonávaním záchranných prác dobrovoľný hasičský zbor obce.
(2) Obec nemusí zriadiť dobrovoľný hasičský zbor obce, ak počet obyvateľov obce je menší ako 500 alebo ak na základe dohody medzi obcou a Hasičským a záchranným zborom, právnickou osobou alebo fyzickou osobou – podnikateľom so sídlom v obci alebo občianskym združením zaradeným do celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov bude plniť aj úlohy dobrovoľného hasičského zboru obce Hasičský a záchranný zbor, hasičská jednotka právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa alebo občianske združenie zaradené do celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov.
(3) Obce môžu zriadiť na základe písomnej dohody spoločný dobrovoľný hasičský zbor obce po prerokovaní s územne príslušným krajským riaditeľstvom. Ak obec nezriaďuje dobrovoľný hasičský zbor obce alebo nemá spoločne zriadený dobrovoľný hasičský zbor obce, zriaďuje protipožiarnu hliadku obce.
(4) Veliteľa dobrovoľného hasičského zboru obce vymenúva a odvoláva obec.
(5) Členom dobrovoľného hasičského zboru obce môže byť len osoba staršia ako 18 rokov, zdravotne spôsobilá11) a spôsobilá na právne úkony.
(6) Obec môže požiadať o zaradenie dobrovoľného hasičského zboru obce do kategórie dobrovoľných hasičských zborov obce prostredníctvom Dobrovoľnej požiarnej ochrany. Dobrovoľná požiarna ochrana predloží všetky žiadosti obcí do 31. októbra územne príslušnému krajskému riaditeľstvu.
(7) Ak dobrovoľný hasičský zbor obce zaradený do celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov nie je schopný plniť podmienky jeho zaradenia, obec musí bez zbytočného odkladu túto skutočnosť oznámiť krajskému riaditeľstvu.
(8) Podrobnosti o zriaďovaní dobrovoľného hasičského zboru obce, kategórie dobrovoľných hasičských zborov obce, podrobnosti o zaraďovaní dobrovoľných hasičských zborov obce do kategórií, postupe pri určovaní počtu členov dobrovoľného hasičského zboru obce a o materiálno-technickom vybavení dobrovoľného hasičského zboru obce ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 34
Celoplošné rozmiestnenie síl a prostriedkov
(1) Celoplošné rozmiestnenie síl a prostriedkov je systém organizácie a rozmiestnenia hasičských jednotiek v závislosti od stupňa nebezpečenstva katastrálneho územia jednotlivých obcí. Do celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov môžu byť, okrem hasičských jednotiek, zaradené aj občianske združenia, ktoré sa zúčastňujú na plnení úloh podľa tohto zákona.
(2) Podrobnosti o postupe pri vypracovaní celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov a o zaraďovaní do celoplošného rozmiestnenia síl a prostriedkov ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 35
Úlohy hasičskej jednotky
(1) Hasičská jednotka okrem činností uvedených v § 30 ods. 1 najmä
a) zabezpečuje akcieschopnosť hasičskej techniky a vecných prostriedkov,
b) vykonáva v určenom rozsahu odbornú prípravu svojich zamestnancov a členov,
c) informuje bez zbytočného odkladu o výjazde na zásah a zasiela správy o svojich zásahoch krajskému riaditeľstvu,
d) vypracúva a vedie dokumentáciu hasičskej jednotky.
(2) Podrobnosti o úlohách hasičských jednotiek, zabezpečovaní akcieschopnosti, odborných službách a o dokumentácii hasičských jednotiek ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 36
Povinnosti zamestnanca alebo člena hasičskej jednotky
(1) Zamestnanec alebo člen hasičskej jednotky je povinný
a) podriadiť sa pri svojej činnosti príkazom veliteľa hasičskej jednotky,
b) zúčastňovať sa v určenom rozsahu na odbornej príprave a preverení fyzickej zdatnosti a odborných znalostí,
c) podrobiť sa preventívnej zdravotnej prehliadke.
(2) Zamestnanec alebo člen hasičskej jednotky môže samostatne vykonávať práce pri zdolávaní požiarov a pri vykonávaní záchranných prác až po absolvovaní základnej odbornej prípravy a po vykonaní záverečnej skúšky.
(3) Zamestnanec alebo člen hasičskej jednotky nemôže vykonávať práce pri zdolávaní požiarov a pri vykonávaní záchranných prác pod vplyvom alkoholu, omamných látok alebo psychotropných látok.
(4) Veliteľ hasičskej jednotky zodpovedá za jej činnosť a pripravenosť zriaďovateľovi.
(5) Neplnenie povinností uvedených v odseku 1 môže byť dôvodom na vylúčenie člena z hasičskej jednotky.

§ 37
Povinnosti zriaďovateľa hasičskej jednotky
(1) Zriaďovateľ hasičskej jednotky je povinný
a) vytvoriť personálne, organizačné a priestorové podmienky na plnenie úloh hasičskej jednotky a na ten účel zriadiť hasičskú stanicu alebo hasičskú zbrojnicu a zriadiť odborné služby,
b) zabezpečiť materiálno-technické vybavenie hasičskej jednotky na zdolávanie požiarov a vykonávanie záchranných prác,
c) zabezpečiť v potrebnom rozsahu vybavenie zamestnancov a členov hasičskej jednotky osobnými ochrannými pracovnými prostriedkami,12)
d) zriadiť ohlasovňu požiarov,
e) zabezpečiť akcieschopnosť hasičskej techniky a vecných prostriedkov,
f) zabezpečiť príjem a prenos správ a informácií na vykonávanie zásahovej činnosti,
g) zabezpečiť odbornú prípravu zamestnancov a členov hasičskej jednotky,
h) zabezpečiť vykonanie preventívnych zdravotných prehliadok zamestnancov a členov hasičskej jednotky podľa osobitných predpisov,13)
i) poskytovať na vyžiadanie územne príslušnému okresnému riaditeľstvu údaje o materiálno -technickom vybavení a zásahovej činnosti hasičskej jednotky.
(2) Zriaďovateľ závodného hasičského útvaru je povinný zabezpečiť vykonávanie služieb zamestnancami tak, aby po prijatí správy ohlasovňou požiaru o potrebe výjazdu na zásah a po nasledujúcom vyhlásení poplachu sa dodržal časový limit výjazdu do jednej minúty.
(3) Zriaďovateľ závodného hasičského zboru je povinný zabezpečiť zvolávanie členov tak, aby po prijatí správy ohlasovňou požiaru o potrebe výjazdu na zásah a po nasledujúcom vyhlásení poplachu sa dodržal časový limit výjazdu do piatich minút.
(4) Podrobnosti o vnútornej organizácii hasičskej jednotky a o ohlasovni požiarov ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 38
Používanie hasičských jednotiek na iné účely
Hasičské jednotky, ich vecné prostriedky a hasičskú techniku možno použiť na činnosť nesúvisiacu s ochranou pred požiarmi iba vtedy, ak ich použitím nebude znížená akcieschopnosť a pripravenosť hasičskej jednotky na plnenie jej úloh podľa tohto zákona.

§ 39
Rovnošata a funkčné označenie
(1) Rovnošatu člena dobrovoľného hasičského zboru obce, jej súčasti a zásady používania a poskytovania určuje zriaďovateľ, ktorý ich aj zabezpečuje.
(2) Rovnošata nesmie byť zameniteľná s rovnošatou Hasičského a záchranného zboru, ozbrojených síl, ozbrojených zborov a ozbrojených bezpečnostných zborov.
(3) Rovnošata musí mať označenie príslušnosti k hasičskej jednotke a funkčné označenie člena dobrovoľného hasičského zboru obce.
(4) Podrobnosti o označení príslušnosti a o funkčnom označení rovnošaty člena dobrovoľného hasičského zboru obce ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 40
Odborná príprava a overovanie vedomostí
(1) Odbornú prípravu zamestnancov a členov hasičských jednotiek tvorí teoretická príprava, praktický výcvik a fyzická príprava. Súčasťou fyzickej prípravy zamestnancov je tiež hasičský šport.
(2) Odborná príprava zamestnancov a členov hasičských jednotiek sa člení na
a) základnú,
b) zdokonaľovaciu,
c) špecializovanú,
d) cyklickú.
(3) Základnú prípravu a špecializovanú prípravu zamestnancov hasičských jednotiek vykonáva právnická osoba alebo fyzická osoba-podnikateľ, ktorá má na túto činnosť oprávnenie vydané ministerstvom.
(4) Účasť členov hasičských jednotiek na odbornej príprave vo svojom pracovnom čase sa považuje za prekážku v práci z dôvodu všeobecného záujmu,7) ak z osobitných predpisov nevyplýva inak. Náhradu mzdy členom hasičských jednotiek uhrádza ich zriaďovateľ.
(5) Určené funkcie v hasičských jednotkách môžu vykonávať len zamestnanci a členovia, ktorí majú požadovanú odbornú spôsobilosť.
(6) Overovanie vedomostí zamestnancov hasičských jednotiek pri skončení základnej prípravy vykonáva ministerstvo.
(7) Overovanie vedomostí členov hasičských jednotiek pri skončení základnej prípravy vykonáva zriaďovateľ.
(8) Podrobnosti o vykonávaní odbornej prípravy hasičských jednotiek, jej rozsahu a obsahu, o preverovaní fyzickej zdatnosti a odborných znalostí a o vykonávaní hasičského športu, okruh funkcií, ktoré sa podrobujú overovaniu odbornej spôsobilosti, a postup overovania odbornej spôsobilosti ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 41
Právomoc a povinnosti veliteľa zásahu
(1) Činnosť hasičských jednotiek riadi na mieste zásahu veliteľ zásahu.
(2) Veliteľ zásahu
a) zodpovedá za organizáciu činnosti hasičských jednotiek a za využitie ich vecných prostriedkov na mieste zásahu a kontrolu dodržiavania zásad bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci,
b) dodržiava zásady prednostného velenia,
c) môže nariadiť v súvislosti so zdolávaním požiaru alebo pri cvičení hasičskej jednotky, aby sa z miesta zásahu vzdialili osoby, ktorých prítomnosť nie je potrebná, alebo aby sa podriadili iným obmedzeniam nevyhnutným na vykonanie zásahu,
d) zriaďuje riadiaci štáb pri zásahoch s nasadením veľkého počtu síl a prostriedkov hasičských jednotiek,
e) môže vyzvať fyzickú osobu, ktorá porušila predpisy o ochrane pred požiarmi, aby preukázala svoju totožnosť; ak ju hodnoverne nepreukáže, je oprávnený predviesť túto fyzickú osobu na útvar Policajného zboru, pričom táto fyzická osoba je povinná predvedenie strpieť.
(3) Veliteľom zásahu je spravidla veliteľ družstva, veliteľ zmeny, veliteľ čaty alebo veliteľ hasičskej jednotky; ak sa na zásahu nezúčastní ani jeden z nich, veliteľom zásahu je príslušník, zamestnanec alebo člen hasičskej jednotky určený ako veliteľ vozidla vyslaného na zásah.
(4) Pri určovaní veliteľa zásahu s prednostným velením sa postupuje podľa týchto zásad:
a) veliteľ zásahu z Hasičského a záchranného zboru má prednosť pred veliteľmi zásahu zo závodných hasičských jednotiek okrem prípadu uvedeného v písmene b) a pred veliteľmi zásahu z dobrovoľných hasičských zborov obce,
b) veliteľ zásahu zo závodného hasičského útvaru má prednosť pred veliteľmi zásahu z dobrovoľných hasičských zborov obce; ak je požiar v objektoch zriaďovateľa závodného hasičského útvaru, má prednosť veliteľ zásahu z tohto útvaru pred všetkými veliteľmi zásahu z hasičských jednotiek,
c) veliteľ zásahu z dobrovoľného hasičského zboru obce má prednosť pred veliteľom zásahu zo závodného hasičského zboru okrem prípadu uvedeného v písmene d),
d) veliteľ zásahu zo závodného hasičského zboru má prednosť pred veliteľom zásahu z dobrovoľného hasičského zboru obce, ak je požiar v objektoch zriaďovateľa závodného hasičského zboru.
(5) Pri zásahu dvoch alebo viacerých hasičských jednotiek rovnakého druhu je povinný prevziať velenie veliteľ zásahu z miestne príslušnej hasičskej jednotky.
(6) Prezident Prezídia Hasičského a záchranného zboru,9) riaditeľ územne príslušného krajského riaditeľstva9), riaditeľ územne príslušného okresného riaditeľstva9) a veliteľ Hasičského a záchranného útvaru hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy9) sú oprávnení prevziať velenie zásahu alebo určiť veliteľa zásahu odchylne od ustanovení uvedených v odseku 4.
(7) Preberajúci veliteľ zásahu oznámi prevzatie riadenia doterajšiemu veliteľovi zásahu a podľa podmienok tiež príslušníkom, zamestnancom a členom zúčastneným na zásahu. Preberajúci veliteľ zásahu je súčasne povinný prevziať príslušné označenie podľa odseku 8. Ak preberajúci veliteľ zásahu neprevzal velenie zásahu takýmto spôsobom, nemôže vydávať rozkazy.
(8) Veliteľ zásahu svoje oprávnenia preukazuje nápisom VELITEĽ ZÁSAHU umiestneným na viditeľnej časti výstroja.
(9) Príslušník pri plnení úloh preukazuje svoje oprávnenia služobným preukazom. V prípade zdolávania požiaru, ak to okolnosti nedovoľujú, možno od tejto povinnosti upustiť.
(10) Veliteľ závodného hasičského útvaru, veliteľ závodného hasičského zboru a veliteľ dobrovoľného hasičského zboru obce pri plnení úloh preukazujú svoje oprávnenie preukazom, ktorý vydáva zriaďovateľ.
(11) Podrobnosti o organizácii činnosti hasičskej jednotky na mieste zásahu a zásady činnosti riadiaceho štábu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 42
Povinnosti príslušníka, zamestnanca alebo člena hasičskej jednotky
Príslušník, zamestnanec alebo člen hasičskej jednotky
a) plní rozkazy veliteľa zásahu a udržiava s ním spojenie,
b) dodržuje zásady bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci a používa určené osobné ochranné pracovné prostriedky,12)
c) pomáha pri plnení úloh ostatným zasahujúcim, ak sa tým neobmedzí plnenie jeho úloh uvedených v písmene a).

§ 43
Vykonávanie zásahu v niektorých osobitných prípadoch
(1) Zásah hasičskej jednotky vo vojenských objektoch, v objektoch a v stavbách pre bezpečnosť štátu,13a) v objektoch Zboru väzenskej a justičnej stráže a objektoch finančnej správy13ab) sa vykonáva len so súhlasom príslušného zodpovedného zamestnanca (veliteľa, náčelníka alebo riaditeľa) týchto objektov, ktorí zabezpečujú informovanie veliteľa zásahu o všetkých dôležitých skutočnostiach potrebných na vykonanie zásahu, ako aj na osobnú bezpečnosť zasahujúcich príslušníkov, zamestnancov a členov hasičských jednotiek.
(2) Zásah hasičskej jednotky na území zastupiteľských úradov sa riadi medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná.

§ 44
Zdolávanie požiaru hasičskými jednotkami
(1) Obce, právnické osoby a fyzické osoby-podnikatelia sú povinné poskytovať si navzájom pomoc pri zdolávaní požiarov svojimi hasičskými jednotkami.
(2) Krajské riaditeľstvo a okresné riaditeľstvo sú oprávnené vo svojom územnom obvode v prípade naliehavej potreby pri zdolávaní požiarov sústreďovať a nasadzovať hasičské jednotky bez ohľadu na to, komu sú podriadené, a vecné prostriedky bez ohľadu na to, kto nimi disponuje. Obdobné oprávnenie má ministerstvo pri potrebe nasadenia hasičských jednotiek a ich vecných prostriedkov z viacerých krajov alebo ak hrozí nebezpečenstvo z omeškania.
(3) Orgán, ktorý rozhoduje o opatreniach podľa odseku 2, je povinný prihliadať na to, aby bola v nevyhnutnom rozsahu zabezpečená ochrana pred požiarmi v územných obvodoch obcí alebo v objektoch právnických osôb a fyzických osôb-podnikateľov, ktoré takúto pomoc poskytnú.
(4) Pri vyžiadaní pomoci súčasne z viacerých miest majú prednosť prípady, v ktorých ide o záchranu bezprostredne ohrozených osôb a o likvidáciu mimoriadnych udalostí v miestach, kde hrozí ich rozšírenie a je predpoklad ohrozenia veľkého počtu osôb alebo veľkých strát na majetku.
(5) Pri zdolávaní požiaru hasičské jednotky spolupracujú s útvarmi a zariadeniami ozbrojených síl, ozbrojených zborov, ozbrojených bezpečnostných zborov, bezpečnostných služieb a s ďalšími orgánmi podľa osobitných predpisov.14)
(6) Pri poskytovaní medzištátnej pomoci pri zdolávaní požiarov sa postupuje v súlade s medzinárodnými dohodami, ktorými je Slovenská republika viazaná.15)

§ 45
Vstup na nehnuteľnosti
(1) Vlastník, správca alebo užívateľ nehnuteľnosti je povinný umožniť vstup na nehnuteľnosť na vykonanie opatrení nevyhnutných na zdolanie požiaru alebo na zamedzenie jeho šírenia, prípadne na vykonanie iných záchranných prác, najmä vypratať alebo strpieť vypratanie pozemku, odstrániť alebo strpieť odstránenie stavieb, ich častí alebo porastov. O potrebe a rozsahu týchto opatrení rozhoduje veliteľ zásahu.
(2) Ak je to nevyhnutné na účely cvičenia hasičskej jednotky, vstup na nehnuteľnosť je možný len so súhlasom vlastníka, správcu alebo užívateľa nehnuteľnosti. Pritom sa musí dbať, aby cvičením hasičskej jednotky bolo čo najmenej rušené užívanie nehnuteľnosti a aby nevznikli škody, ktorým možno zabrániť.
(3) Na vstup do vojenských objektov, objektov a stavieb pre bezpečnosť štátu,13a) objektov Zboru väzenskej a justičnej stráže a objektov finančnej správy13ab) platia osobitné predpisy.14)


DRUHÁ HLAVA
Pomoc pri zdolávaní požiarov

§ 46
Osobná pomoc
Každý je povinný v súvislosti so zdolávaním požiaru
a) vykonať nevyhnutné opatrenia na záchranu ohrozených osôb,
b) uhasiť požiar, ak je to možné, alebo vykonať nevyhnutné opatrenia na zamedzenie jeho šírenia,
c) ohlásiť bez zbytočného odkladu na určenom mieste zistený požiar alebo zabezpečiť jeho uhasenie,
d) poskytnúť hasičskej jednotke osobnú pomoc na výzvu veliteľa zásahu, veliteľa hasičskej jednotky alebo obce.

§ 47
Vecná pomoc
Každý je povinný na výzvu veliteľa zásahu, veliteľa hasičskej jednotky, okresného riaditeľstva alebo obce poskytnúť dopravné prostriedky, zdroje vody na hasenie požiarov, spojovacie prostriedky a iné vecné prostriedky na zdolávanie požiarov.

§ 48
Vyňatie z povinnosti poskytnúť osobnú a vecnú pomoc
(1) Povinnosť poskytnúť pomoc podľa § 46 a 47 sa nevzťahuje na
a) príslušníkov, štátnych zamestnancov a zamestnancov ozbrojených síl, príslušníkov a zamestnancov v objektoch a stavbách pre bezpečnosť štátu,13a) v objektoch Zboru väzenskej a justičnej stráže a v objektoch finančnej správy,13ab), ak by poskytnutím pomoci bolo vážne ohrozené plnenie bojovej úlohy alebo výkon služby,
b) zamestnancov právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa vo verejnej hromadnej doprave, energetike a spojoch, ak by poskytnutie pomoci mohlo mať za následok vážne ohrozenie zdravia, života alebo majetku iných osôb, závažnú poruchu prevádzky alebo iný závažný následok,
c) zamestnancov zdravotníckeho zariadenia, ak by poskytnutím pomoci bolo vážne ohrozené plnenie úloh podľa osobitných predpisov,16)
d) osoby telesne alebo duševne nespôsobilé, osoby mladšie ako 18 rokov, tehotné ženy a zamestnanci cudzích zastupiteľských úradov.
(2) Fyzická osoba nie je povinná poskytnúť pomoc uvedenú v § 46 a 47, ak jej v tom bráni dôležitá okolnosť alebo ak by tým vystavila vážnemu ohrozeniu seba alebo blízke osoby.17)

§ 49
Poskytnutie ochranných nápojov a stravovania
(1) Každý, kto sa bezprostredne podieľa v rámci poskytnutej osobnej pomoci pri zdolávaní požiaru, má nárok na bezplatné poskytnutie ochranných nápojov a stravovania, ak jeho osobná pomoc trvala viac ako päť hodín.
(2) Výdavky spojené s poskytnutím ochranných nápojov a stravovania uhrádza právnická osoba alebo fyzická osoba-podnikateľ, v ktorej záujme sa pomoc poskytla. Ak sa takáto pomoc poskytla v záujme fyzickej osoby, výdavky s tým spojené sa uplatňujú na okresnom riaditeľstve, ak o poskytnutie pomoci požiadalo, pričom ich uhrádza krajské riaditeľstvo, v ktorého územnom obvode požiar vznikol; ak o poskytnutie pomoci požiadala obec, uhrádza výdavky s tým spojené obec.
(3) Podrobnosti o poskytovaní ochranných nápojov a stravovania ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 50
Ocenenie mimoriadnej odvahy
(1) Na ocenenie mimoriadnej odvahy a obetavosti zamestnancov a členov hasičských jednotiek a fyzických osôb pri záchrane života a majetku môže minister vnútra Slovenskej republiky udeliť vyznamenanie, vecný dar alebo peňažný dar.
(2) Zásady poskytovania vecných darov a peňažných darov ustanoví vláda Slovenskej republiky nariadením.


ŠIESTA ČASŤ
Náhrada škody

§ 51
Odškodňovanie úrazov
(1) Štát uhradí fyzickej osobe škodu na zdraví, ktorá jej vznikla pri činnosti v hasičskej jednotke alebo v kontrolnej skupine obce alebo jej vznikla v súvislosti s pomocou, ktorú poskytovala pri zdolávaní požiaru alebo pri odstraňovaní jeho následkov, alebo pri cvičení hasičskej jednotky (ďalej len „poškodený“), a to podľa predpisov o odškodňovaní pracovných úrazov,18) ak poškodenému nevznikol nárok na náhradu tejto škody už z pracovnoprávneho vzťahu.
(2) Náhradu škody podľa odseku 1 poskytuje v zastúpení štátu krajské riaditeľstvo, v ktorého územnom obvode došlo ku škode na zdraví poškodeného.
(3) Odseky 1 a 2 sa nevzťahujú na príslušníka.

§ 52
Jednorazové mimoriadne odškodnenie
(1) Jednorazové mimoriadne odškodnenie zamestnancom a členom hasičskej jednotky, ako aj ďalším zamestnancom právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa alebo pozostalým po nich poskytuje zriaďovateľ, ak ku škode na zdraví došlo v súvislosti s činnosťou hasičských jednotiek v objektoch zriaďovateľa alebo v zmluvne ochraňovaných objektoch. V ostatných prípadoch poskytuje jednorazové mimoriadne odškodnenie ministerstvo.
(2) Nárok na odškodnenie sa premlčuje po uplynutí troch rokov odo dňa vzniku škody.
(3) Vláda Slovenskej republiky ustanoví nariadením, v ktorých prípadoch a v akom rozsahu prislúcha poškodenému alebo pozostalým po poškodenom, okrem nárokov podľa predpisov o odškodňovaní pracovných úrazov, aj jednorazové mimoriadne odškodnenie a kedy možno takéto odškodnenie priznať osobám, ktoré boli na poškodeného odkázané výživou; v tomto nariadení sa upraví tiež jednorazové mimoriadne odškodnenie príslušníkovi, zamestnancovi a členovi hasičskej jednotky a pozostalým po nich.
(4) Odseky 1 až 3 sa nevzťahujú na príslušníka.

Náhrada škody

§ 53
(1) Fyzická osoba má nárok na náhradu škody, ktorá jej vznikla pri poskytovaní pomoci pri zdolávaní požiaru alebo pri cvičení hasičskej jednotky. Fyzická osoba uplatňuje právo na náhradu škody na okresnom riaditeľstve, pričom ju uhrádza krajské riaditeľstvo. Ak pomoc poskytla fyzická osoba v záujme právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa, má krajské riaditeľstvo právo voči tejto právnickej osobe alebo fyzickej osobe na náhradu toho, čo fyzickej osobe poskytlo.
(2) V osobitne odôvodnených prípadoch možno priznať náhradu výdavkov spojených s obstaraním novej veci za vec poškodenú.

§ 54
Ak vznikla právnickej osobe alebo fyzickej osobe-podnikateľovi škoda v súvislosti s pomocou poskytnutou v záujme inej právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa, má právo uplatniť náhradu škody u právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa, v ktorej záujme sa pomoc poskytla.

§ 55
(1) Právnickej osobe, fyzickej osobe-podnikateľovi alebo fyzickej osobe sa nahrádza tiež škoda, ktorá jej vznikla v dôsledku opatrení nevyhnutných na zdolanie požiaru, zamedzenie jeho šírenia alebo záchranných prác vykonaných na príkaz veliteľa zásahu alebo veliteľa hasičskej jednotky, alebo pri cvičení hasičskej jednotky. Hasičské jednotky nezodpovedajú za škodu, ktorá vznikla primeraným použitím hasiacich látok v súvislosti so zdolávaním požiaru.
(2) Náhrada škody podľa odseku 1 sa neposkytuje právnickej osobe, fyzickej osobe-podnikateľovi a ani fyzickej osobe, ktorej objekty boli zasiahnuté požiarom.
(3) Právo na náhradu škody podľa odseku 1 sa uplatňuje u právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa, v ktorej záujme sa zásah vykonal; táto právnická osoba alebo fyzická osoba-podnikateľ aj náhradu škody poskytuje. Ak sa zásah vykonal v záujme fyzickej osoby, uplatňuje sa právo na náhradu škody na okresnom riaditeľstve, ak toto zásah vykonalo, pričom ho uhrádza krajské riaditeľstvo, v ktorého územnom obvode požiar vznikol. Ak zásah v záujme fyzickej osoby vykonala obec, uplatňuje sa toto právo u obce, ktorá aj náhradu škody poskytuje.
(4) Lehoty na uplatnenie náhrady škody podľa § 53 až 55 upravuje osobitný predpis.19)

§ 56
Náhrada výdavkov
(1) Ak sú s poskytnutím pomoci spojené výdavky, patrí tomu, kto pomoc poskytol, náhrada týchto výdavkov.
(2) Právo na náhradu výdavkov môže oprávnený uplatniť do troch mesiacov odo dňa, keď ich zistil, najneskôr do dvoch rokov od ich vzniku; inak toto právo zanikne.
(3) Právo na náhradu výdavkov sa uplatňuje u právnickej osoby alebo fyzickej osoby-podnikateľa, v ktorej záujme sa pomoc poskytla; táto právnická osoba alebo fyzická osoba-podnikateľ aj náhradu výdavkov poskytuje. Ak sa pomoc poskytla v záujme fyzickej osoby, uplatňuje sa právo na náhradu výdavkov na okresnom riaditeľstve, ak o poskytnutie pomoci požiadalo, pričom ho uhrádza krajské riaditeľstvo, v ktorého územnom obvode požiar vznikol. Ak o poskytnutie pomoci požiadala obec, uplatňuje sa toto právo u obce, ktorá aj náhradu výdavkov poskytuje.
(4) Ustanoveniami odsekov 1 až 3 nie je dotknuté právo na náhradu škody podľa osobitných predpisov.20)


SIEDMA ČASŤ
Dobrovoľná požiarna ochrana a iné občianske združenia na úseku ochrany pred požiarmi

§ 57
Na plnenie úloh na úseku ochrany pred požiarmi sa fyzické osoby môžu združovať v Dobrovoľnej požiarnej ochrane a v iných občianskych združeniach. Úlohou týchto združení je pomáhať štátnym orgánom, obciam, právnickým osobám a fyzickým osobám-podnikateľom pri plnení ich úloh na úseku ochrany pred požiarmi podľa tohto zákona.

§ 58
(1) Ministerstvo a iné ústredné orgány spolupracujú s Dobrovoľnou požiarnou ochranou najmä pri
a) spracúvaní návrhov predpisov o ochrane pred požiarmi, ktoré súvisia s činnosťou dobrovoľných hasičských zborov obce, preventivárov požiarnej ochrany obcí a kontrolných skupín obcí,
b) určovaní zamerania, zabezpečovaní a vykonávaní preventívno-výchovnej, propagačnej a edičnej činnosti,
c) zabezpečovaní odbornej prípravy veliteľov dobrovoľných hasičských zborov obce,
d) zabezpečovaní výchovy detí a mládeže v oblasti ochrany pred požiarmi.
(2) Obec spolupracuje s Dobrovoľnou požiarnou ochranou najmä pri
a) zabezpečovaní odbornej prípravy strojníkov a členov dobrovoľného hasičského zboru obce a členov kontrolných skupín obce,
b) zriaďovaní a zabezpečovaní činnosti dobrovoľných hasičských zborov obce a pri údržbe ich materiálno-technického vybavenia,
c) vypracúvaní požiarneho poriadku obce a dokumentácie o činnosti dobrovoľného hasičského zboru obce,
d) rozvíjaní fyzickej zdatnosti členov dobrovoľných hasičských zborov obce prostredníctvom taktických cvičení a previerok fyzickej zdatnosti a odbornej pripravenosti,
e) zabezpečovaní materiálno-technického vybavenia dobrovoľných hasičských zborov obce,
f) výbere odborne spôsobilých osôb do funkcie veliteľa dobrovoľných hasičských zborov obce a preventivárov požiarnej ochrany obce,
g) plnení úloh na úseku civilnej ochrany obyvateľstva.


ÔSMA ČASŤ
Sankcie

Pokuty právnickej osobe a fyzickej osobe-podnikateľovi

§ 59
(1) Krajské riaditeľstvo alebo okresné riaditeľstvo môže uložiť pokutu do 8 298 eur právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť ustanovenú v tomto zákone tým, že
a) nevykonáva pravidelnú preventívnu protipožiarnu prehliadku,
b) nezabezpečí podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonávanie opatrenia na zabezpečenie ochrany pred požiarmi v mimopracovnom čase,
c) nezriadi a nevybaví potrebný počet ohlasovní požiarov,
d) neoznámi bez zbytočného odkladu príslušnému okresnému riaditeľstvu každý požiar, ktorý vznikol v objektoch, priestoroch a na veciach v jej vlastníctve, správe alebo užívaní,
e) neobstaráva a neinštaluje v objektoch, zariadeniach a v priestoroch so zreteľom na nebezpečenstvo vzniku požiaru požiarne zariadenia, hasiace látky, hasičskú techniku, vecné prostriedky ochrany pred požiarmi, neprevádzkuje ich v akcieschopnom stave, nezabezpečuje vykonávanie ich kontroly a údržby osobou s odbornou spôsobilosťou, ak tak ustanovuje tento zákon, nevedie a neuchováva o ich prevádzkovaní dokumentáciu,
f) nezabezpečí, aby pri uskutočňovaní stavieb a ich užívaní alebo zmene ich užívania boli splnené požiadavky na protipožiarnu bezpečnosť, alebo nezabezpečí, aby pri užívaní stavieb a zmene ich užívania nedošlo k zníženiu protipožiarnej bezpečnosti stavieb alebo ich častí, bezpečnosti osôb alebo k sťaženiu zásahu hasičských jednotiek,
g) nezriadi protipožiarne hliadky a nezabezpečí odbornú prípravu ich členov podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie,
h) nezabezpečuje školenie zamestnancov o ochrane pred požiarmi a overovanie ich vedomostí,
i) neurčí požiarnotechnické charakteristiky výrobkov a zásady ich bezpečného používania a skladovania,
j) neurčí miesta so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru alebo ich neoznačí príkazmi, zákazmi a pokynmi podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie,
k) nedodrží zásady inštalácie a prevádzkovania palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie,
l) nevypracuje a nevedie ustanovenú dokumentáciu o ochrane pred požiarmi alebo ju neudržiava v súlade so skutočným stavom,
m) používa požiarne zariadenia, hasiace látky, hasičskú techniku a vecné prostriedky ochrany pred požiarmi, na ktoré nebol vydaný certifikát, ak sa certifikát podľa osobitných predpisov2a) vyžaduje,
n) nezabezpečí plnenie úloh na úseku ochrany pred požiarmi osobami, ktoré majú požadovanú odbornú spôsobilosť alebo osobitné oprávnenie,
o) neumožní umiestnenie signalizačného alebo poplachového zariadenia slúžiaceho na účely ochrany pred požiarmi za primeranú náhradu,
p) neumožní alebo sťaží výkon štátneho požiarneho dozoru,
q) neposkytne potrebné doklady, súčinnosť a pomoc pri zisťovaní príčin vzniku požiarov,
r) nezabezpečí v objektoch a priestoroch v jej vlastníctve, správe alebo užívaní pravidelné čistenie a kontrolu komínov alebo nezabezpečí osobou s odbornou spôsobilosťou5) odborné preskúšanie komínov pred pripojením spotrebiča na komín, pred zámenou lokálneho spotrebiča palív na ústredný alebo etážový zdroj tepla, alebo pred zmenou druhu paliva,
s) nezabezpečí v súvislosti s vlastníctvom lesov, so správou lesov alebo s hospodárením v lesoch plnenie opatrení na predchádzanie vzniku požiarov lesa podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie.
(2) Krajské riaditeľstvo alebo okresné riaditeľstvo môže uložiť pokutu do 16 596 eur právnickej osobe alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť ustanovenú v tomto zákone tým, že
a) nezabezpečí vykonávanie pravidelnej kontroly stavu požiarnych zariadení, technických a technologických zariadení, hasičskej techniky a vecných prostriedkov ochrany pred požiarmi,
b) nezabezpečí vykonávanie opatrení podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie na miestach so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru, pri činnostiach spojených so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru, v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru alebo pri podujatiach, na ktorých sa zúčastňuje väčší počet osôb,
c) nezriadi hasičskú jednotku, ak tak rozhodlo krajské riaditeľstvo, nezabezpečí jej pripravenosť a akcieschopnosť, zruší hasičskú jednotku alebo zníži jej početný stav bez súhlasu krajského riaditeľstva,
d) neoznačí a neudržiava trvale voľné únikové východy, únikové a zásahové cesty, nástupné plochy a prístup k nim, prístup k uzáverom rozvodných zariadení elektrickej energie, plynu a vody a k požiarnym zariadeniam,
e) nesplní rozhodnutie o vylúčení veci z používania alebo o zastavení prevádzky,
f) nedodrží zásady skladovania, ukladania a manipulácie s horľavými látkami podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonávanie,
g) neposkytne na výzvu veliteľa zásahu potrebnú vecnú pomoc alebo neumožní vstup na nehnuteľnosti v súvislosti so zdolávaním požiaru, zamedzením jeho šírenia alebo s vykonávaním záchranných prác,
h) nesplní povinnosti vyplývajúce pre ňu z opatrení uložených orgánom vykonávajúcim štátny požiarny dozor alebo obcou,
i) vykonáva činnosti, na ktorých výkon nemá oprávnenie, ktoré sa z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti vyžaduje na ich vykonávanie,
j) vypaľuje porasty bylín, kríkov a stromov alebo zakladá oheň v priestoroch alebo na miestach, kde by mohlo dôjsť k jeho rozšíreniu,
k) nezabezpečí v súvislosti s vlastníctvom lesov, so správou lesov alebo hospodárením v lesoch plnenie opatrení na účinné zdolávanie požiarov lesa podľa tohto zákona a predpisov vydaných na jeho vykonanie.
(3) Krajské riaditeľstvo môže uložiť pokutu do 16 596 eur právnickej osobe a fyzickej osobe-podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť ustanovenú v tomto zákone tým, že
a) nezabezpečí pripravenosť a akcieschopnosť závodného hasičského útvaru a jeho materiálno-technické vybavenie,
b) zruší závodný hasičský útvar, zníži jeho početný stav alebo jeho materiálno-technické vybavenie bez predchádzajúceho písomného rozhodnutia krajského riaditeľstva,
c) nesplní povinnosti vyplývajúce pre ňu z opatrení uložených krajským riaditeľstvom.
(4) Ministerstvo môže uložiť pokutu do 16 596 eur právnickej osobe a fyzickej osobe-podnikateľovi, ktorá poruší povinnosť ustanovenú v tomto zákone, že
a) koná pri posudzovaných výrobkoch vykazujúcich závažné nedostatky z hľadiska protipožiarnej bezpečnosti v rozpore s rozhodnutím, ktorým jej bola zakázaná ich výroba, uvádzanie do obehu a dovoz alebo ktorým jej bolo uložené vykonanie iných opatrení,
b) vykonáva odbornú prípravu bez oprávnenia,
c) zabuduje do stavby požiarnotechnické zariadenie, ktorého je zhotoviteľom, bez jeho predchádzajúcej registrácie,
d) si neplní povinnosti podľa § 11d ods. 3.
(5) Právnickej osobe a fyzickej osobe-podnikateľovi, ktorá opätovne porušila povinnosť, za ktorú jej bola v predchádzajúcich troch rokoch uložená pokuta, môže okresné riaditeľstvo, krajské riaditeľstvo alebo ministerstvo uložiť ďalšiu pokutu až do dvojnásobku pokuty uloženej podľa odsekov 1 až 4.
(6) Pri určovaní pokuty sa prihliada najmä na závažnosť a čas trvania protiprávneho konania a na rozsah spôsobenej škody.
(7) Uložením pokuty podľa odsekov 1 až 4 zostáva nedotknutá zodpovednosť právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa za spôsobenú škodu a postih jej zamestnancov podľa osobitných predpisov.22)

§ 60
Pokutu podľa § 59 možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa o porušení povinnosti dozvedel orgán vykonávajúci štátny požiarny dozor, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti.

Priestupky

§ 61
(1) Okresné riaditeľstvo môže za priestupok na úseku ochrany pred požiarmi uložiť
a) pokarhanie,
b) pokutu podľa odsekov 2 až 4.
(2) Pokarhanie alebo pokutu do 99 eur možno uložiť fyzickej osobe, ktorá sa dopustí priestupku na úseku ochrany pred požiarmi tým, že
a) nedodržiava vyznačené zákazy alebo príkazy týkajúce sa ochrany pred požiarmi alebo neobstaráva, neinštaluje alebo neudržiava v akcieschopnom stave požiarne zariadenia, hasiace látky alebo iné vecné prostriedky ochrany pred požiarmi, alebo nezabezpečí vykonanie ich kontroly,
b) neumožní alebo sťaží vykonanie preventívnej protipožiarnej kontroly alebo iných opatrení na úseku ochrany pred požiarmi,
c) neoznámi bez zbytočného odkladu príslušnému okresnému riaditeľstvu požiar, ktorý vznikol v objekte v jej vlastníctve alebo užívaní,
d) neumožní umiestnenie signalizačného alebo poplachového zariadenia slúžiaceho na účely ochrany pred požiarmi za primeranú náhradu,
e) neumožní orgánom štátneho požiarneho dozoru vykonanie potrebných úkonov pri zisťovaní príčin vzniku požiarov,
f) poruší zásady bezpečnej prevádzky tepelných, elektrických, plynových a iných spotrebičov,
g) nezabezpečí kontrolu, čistenie a odborné preskúšanie komínov.
(3) Pokarhanie alebo pokutu do 165 eur možno uložiť fyzickej osobe, ktorá sa dopustí priestupku na úseku ochrany pred požiarmi tým, že
a) nevykoná v určenej lehote opatrenia uložené obcou podľa § 23 písm. b),
b) poškodí, odstráni, zneužije alebo inak zníži účinnosť požiarnych zariadení, sťažuje k nim prístup, bezdôvodne privolá hasičskú jednotku, bezdôvodne vyvolá požiarny poplach alebo zneužije linku tiesňového volania,
c) neposkytne osobnú pomoc alebo vecnú pomoc v súvislosti so zdolávaním požiaru, hoci je na to povinná na základe výzvy veliteľa zásahu podľa § 46 písm. d) alebo § 47,
d) nedodrží predpisy o skladovaní, ukladaní a manipulácii s horľavými látkami a horenie podporujúcimi látkami alebo znemožní prístup k rozvodným zariadeniam elektrickej energie, plynu a vody,
e) nezabezpečí riešenie a dodržiavanie požiadaviek na protipožiarnu bezpečnosť stavieb pri uskutočňovaní stavieb, pri ich užívaní alebo pri zmene užívania stavieb.
(4) Pokarhanie alebo pokutu do 331 eur možno uložiť fyzickej osobe, ktorá sa dopustí priestupku na úseku ochrany pred požiarmi tým, že
a) poruší príkazy alebo zákazy týkajúce sa manipulácie s otvoreným ohňom na miestach so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru alebo poruší zákaz fajčenia, alebo svojím konaním spôsobí vznik požiaru,
b) neumožní hasičskej jednotke vstup na nehnuteľnosť pri zdolávaní požiaru alebo inak sťaží vykonanie opatrení nevyhnutných na zdolanie požiaru alebo pri záchranných prácach,
c) poruší rozhodnutie o vylúčení veci z používania,
d) vykonáva činnosti, na ktorých výkon nemá osobitné oprávnenie alebo odbornú spôsobilosť, ktoré sa vyžadujú na výkon takýchto činností,
e) nedodrží zásady protipožiarnej bezpečnosti pri činnostiach spojených so zvýšeným nebezpečenstvom vzniku požiaru alebo v čase zvýšeného nebezpečenstva vzniku požiaru,
f) vypaľuje porasty bylín, kríkov a stromov alebo zakladá oheň v priestoroch alebo na miestach, kde by mohlo dôjsť k jeho rozšíreniu,
g) nezabezpečí plnenie opatrení v súvislosti s ochranou lesov pred požiarmi, ktoré sú v jej vlastníctve, správe alebo v užívaní.

§ 62
Blokové konanie
(1) Okresné riaditeľstvo je oprávnené ukladať a vyberať pokuty v blokovom konaní za priestupky na úseku ochrany pred požiarmi.23)
(2) V blokovom konaní možno za priestupky na úseku ochrany pred požiarmi uložiť pokutu do 100 eur.

§ 63
Ak sa v tomto zákone neustanovuje inak, platia o priestupkoch a ich prejednávaní všeobecné predpisy o priestupkoch.23)

Vylúčenie veci z používania a zastavenie prevádzky

§ 64
(1) Ak vec alebo prevádzka vyvolávajú bezprostredné nebezpečenstvo vzniku požiaru a na odstránenie tohto nebezpečenstva nestačia iné opatrenia, orgán vykonávajúci štátny požiarny dozor rozhodne
a) o vylúčení veci z používania,
b) o zastavení prevádzky v objektoch, ktoré toto nebezpečenstvo vyvolávajú.
(2) O zastavení prevádzky sa môže rozhodnúť aj vtedy, ak by bola v prípade vzniku požiaru znemožnená záchrana osôb alebo majetku.
(3) Ak to vyžaduje naliehavosť situácie, možno rozhodnutie podľa odsekov 1 a 2 oznámiť ústne a uviesť ho do zápisnice; písomné vyhotovenie tohto rozhodnutia je potrebné doručiť bez zbytočného odkladu.
(4) Proti rozhodnutiu o opatreniach uvedených v odsekoch 1 a 2 možno podať odvolanie do troch dní odo dňa doručenia písomného vyhotovenia tohto rozhodnutia. Odvolanie nemá odkladný účinok; odvolací orgán o ňom rozhodne bez zbytočného odkladu.

§ 65
Používať vec, ktorá bola vylúčená z používania podľa § 64 ods. 1 písm. a), alebo obnoviť prevádzku podľa § 64 ods. 1 písm. b) možno až po odstránení nedostatkov vyvolávajúcich bezprostredné nebezpečenstvo vzniku požiaru a len s písomným súhlasom orgánu, ktorý vylúčil vec z používania alebo rozhodol o zastavení prevádzky.


DEVIATA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

Spoločné ustanovenia

§ 66
(1) Pôsobnosť ministerstva, krajského riaditeľstva a okresného riaditeľstva pri vykonávaní štátneho požiarneho dozoru, ako aj pôsobnosť obce pri vykonávaní preventívnych protipožiarnych kontrol sa nevzťahuje na
a) vojenské objekty, objekty a stavby pre bezpečnosť štátu,13a) objekty Zboru väzenskej a justičnej stráže a objekty finančnej správy,13ab); v týchto objektoch sa zabezpečujú a vykonávajú uvedené úlohy podľa osobitných predpisov,14)
b) banské diela, zariadenia, pracoviská a činnosti pod zemou podliehajúce dozoru orgánov štátnej banskej správy,25)
c) dráhové vozidlá, vnútrozemské plavidlá, námorné lode a civilné lietadlá; v týchto dopravných prostriedkoch sa zabezpečujú a vykonávajú uvedené úlohy podľa osobitných predpisov,26)
d) objekty zastupiteľských úradov Slovenskej republiky v zahraničí.
(2) Pôsobnosť ministerstva, krajského riaditeľstva a okresného riaditeľstva pri zisťovaní príčin vzniku požiarov sa nevzťahuje na prípady uvedené v odseku 1 s výnimkou dráhových vozidiel a vnútrozemských plavidiel.
(3) Vykonávanie požiarneho dozoru v objektoch uvedených v odseku 1 písm. a) a d) ustanoví po dohode s ministerstvom príslušný ústredný orgán, a ak ide o objekty finančnej správy, Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky, v osobitnom predpise.

§ 67
(1) Na železničnú, vodnú a leteckú dopravu sa ustanovenia tohto zákona vzťahujú primerane, ak medzinárodné zmluvy, ktorými je Slovenská republika viazaná, neustanovujú inak.
(2) Povinnosti právnických osôb a fyzických osôb-podnikateľov ustanovené v tomto zákone sa nevzťahujú na objekty zastupiteľských úradov Slovenskej republiky v zahraničí; spôsob zabezpečenia ochrany pred požiarmi v týchto objektoch ustanoví Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky po prerokovaní s ministerstvom.

§ 68
Na výsady a imunity priznávané podľa medzinárodného práva alebo medzinárodných zmlúv, ktorými je Slovenská republika viazaná, sa ustanovenia tohto zákona nevzťahujú.

§ 69
(1) Členovia kontrolných skupín obce pri vykonávaní preventívnych protipožiarnych kontrol sú oprávnení vstupovať do objektov, zariadení, vykonávať potrebné zisťovania a úkony, nazerať do príslušnej dokumentácie, požadovať potrebné údaje a vysvetlenia a potrebnú súčinnosť od vedúcich a ostatných zamestnancov právnickej osoby a fyzickej osoby-podnikateľa a fyzických osôb.
(2) Oprávnenie podľa odseku 1 sa preukazuje písomným poverením, ktoré vydá obec a platí len spolu s občianskym preukazom.

§ 70
Povinnosť mlčanlivosti
(1) Osoby poverené plnením úloh na úseku ochrany pred požiarmi sú povinné zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré vo všeobecnom záujme alebo v záujme zúčastnených osôb majú zostať utajené pred nepovolanými osobami. Povinnosť mlčanlivosti trvá aj po splnení úlohy alebo po skončení pracovného pomeru tri roky.
(2) O oslobodení od mlčanlivosti a jeho rozsahu rozhoduje
a) prezident Prezídia Hasičského a záchranného zboru, ak ide o príslušníkov zaradených na Prezídiu Hasičského a záchranného zboru a riaditeľa krajského riaditeľstva,
b) riaditeľ krajského riaditeľstva, ak ide o podriadených príslušníkov,
c) štatutárny orgán právnickej osoby alebo zodpovedný zástupca fyzickej osoby-podnikateľ, ak ide o osoby poverené právnickou osobou alebo fyzickou osobou-podnikateľom plnením úloh na úseku ochrany pred požiarmi,
d) starosta obce, ak ide o osoby poverené obcou plnením úloh na úseku ochrany pred požiarmi.

§ 71
Živelné pohromy a iné mimoriadne udalosti
Ak osobitné predpisy27) neustanovujú inak, ustanovenia tohto zákona o poskytovaní osobnej pomoci a vecnej pomoci, o hasičských jednotkách, právach a povinnostiach príslušníkov, zamestnancov a členov hasičských jednotiek pri riadení zásahu, náhrade škody a výdavkov a ustanovenia o ocenení mimoriadnej odvahy sa primerane vzťahujú aj na vykonávanie a riadenie záchranných prác pri nežiaducich udalostiach.

§ 72
Materiálno-technické vybavenie hasičských jednotiek, ktoré slúži bezprostredne na ochranu života a zdravia zamestnancov a na ochranu majetku zriaďovateľa hasičskej jednotky, nemožno postihnúť exekúciou.28)

§ 72a
(1) Úlohy dobrovoľného hasičského zboru obce podľa tohto zákona plní v obciach, ktoré sú mestami, dobrovoľný hasičský zbor mesta.
(2) Ak sa v doterajších predpisoch používa pojem „obecný hasičský zbor“ vo všetkých tvaroch, rozumie sa tým „dobrovoľný hasičský zbor obce“ v príslušnom tvare podľa tohto zákona.

§ 72b
Spracúvanie osobných údajov a iných údajov na účely tohto zákona
(1) Na účely overovania odbornej spôsobilosti podľa § 11 a 40 ministerstvo, krajské riaditeľstvo a okresné riaditeľstvo sú oprávnené spracúvať tieto osobné údaje:
a) meno, priezvisko a titul,
b) dátum a miesto narodenia,
c) adresa trvalého pobytu,
d) číslo občianskeho preukazu alebo iného identifikačného dokladu,
e) najvyšší stupeň ukončeného vzdelania a názov školy.
(2) Na účely uznávania odbornej kvalifikácie podľa § 11a a 11b je ministerstvo oprávnené spracúvať tieto osobné údaje a iné údaje:
a) meno, priezvisko a titul,
b) dátum a miesto narodenia,
c) adresa trvalého pobytu,
d) číslo identifikačného dokladu,
e) najvyšší stupeň vzdelania a odbornej kvalifikácie,
f) o odbornej praxi.
(3) Na účely vydania oprávnenia podľa § 11c je ministerstvo oprávnené spracúvať tieto osobné údaje a iné údaje:
a) názov, sídlo, právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa a identifikačné číslo,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie,
c) dátum a miesto narodenia fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie,
d) adresa trvalého pobytu fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie.
(4) Na účely registrácie požiarnotechnického zariadenia a vedenia evidencie registrovaných požiarnotechnických zariadení a ich zhotoviteľov podľa § 11d je ministerstvo oprávnené spracúvať tieto osobné údaje a iné údaje:
a) názov, sídlo a identifikačné číslo zhotoviteľa požiarnotechnického zariadenia,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie,
c) dátum a miesto narodenia fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie,
d) adresa trvalého pobytu fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie.
(5) Na účely vydania oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy a vedenie evidencie podľa § 12 je ministerstvo oprávnené spracúvať tieto osobné údaje a iné údaje:
a) názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
b) meno, priezvisko a titul štatutárneho orgánu právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
c) adresa trvalého pobytu štatutárneho orgánu právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa,
d) meno, priezvisko a titul odborného garanta a lektora,
e) dátum a miesto narodenia odborného garanta a lektora,
f) o odbornej spôsobilosti odborného garanta a lektora,
g) o odbornej praxi odborného garanta a lektora.
(6) Na ochranu osobných údajov sa vzťahuje osobitný predpis.28a)

§ 73
Vzťah zákona k všeobecným predpisom o správnom konaní
Na registráciu požiarnotechnického zariadenia podľa § 11d a rozhodovanie podľa § 25 ods. 1 písm. b) a c), § 44 ods. 2, § 45 ods. 1, § 46 písm. d) a § 47 tohto zákona sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.29)

Prechodné ustanovenia

§ 74
(1) Závodný požiarny útvar, ktorý bol ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona zriadený právnickou osobou alebo fyzickou osobou-podnikateľom, sa považuje za závodný hasičský útvar. Hodnosti zamestnancov závodného požiarneho útvaru udelené podľa doterajších predpisov zanikajú odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(2) Dobrovoľný závodný požiarny zbor, ktorý bol ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona zriadený právnickou osobou alebo fyzickou osobou-podnikateľom, sa považuje za závodný hasičský zbor podľa tohto zákona.
(3) Dobrovoľný verejný požiarny zbor, ktorý bol ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona zriadený v obci, sa považuje za dobrovoľný hasičský zbor obce podľa tohto zákona.
(4) Mestský požiarny zbor hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy zriadený mestským zastupiteľstvom podľa doterajších predpisov sa považuje za Mestský hasičský a záchranný zbor hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy podľa tohto zákona.

§ 75
(1) Osvedčenia o odbornej spôsobilosti a osobitné oprávnenia vydané podľa doterajších predpisov zostávajú v platnosti na dobu, na ktorú boli vydané.
(2) Právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ, ktorá vykonáva odbornú prípravu na úseku ochrany pred požiarmi na základe oprávnenia vydaného ministerstvom, je povinná požiadať o vydanie nového oprávnenia najneskôr do jedného roka odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona; inak oprávnenie zaniká.

§ 76
Technické predpisy,30) ktoré vydalo ministerstvo podľa § 24 ods. 2 a § 24 ods. 5 písm. b) zákona Slovenskej národnej rady č. 126/1985 Zb. o požiarnej ochrane v znení neskorších predpisov, zostávajú v platnosti.

§ 77
(1) V konaniach začatých do dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa postupuje podľa doterajších predpisov.
(2) Veci, ktoré odbory požiarnej ochrany krajských úradov a odbory požiarnej ochrany okresných úradov nevybavili do nadobudnutia účinnosti tohto zákona, vybavia krajské riaditeľstvá a okresné riaditeľstvá.

§ 77a
Prechodné ustanovenie účinné od 1. júla 2009
Vypracovanie dokumentácie o požiarnobezpečnostnej charakteristike užívanej stavby, ak jej projektová dokumentácia neobsahuje riešenie protipožiarnej bezpečnosti stavby, zabezpečí právnická osoba a fyzická osoba-podnikateľ najneskôr do 31. mája 2010.

§ 77b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. septembra 2015
(1) Podmienka uvedená v § 11 ods. 2 sa nevzťahuje na fyzickú osobu, ktorá získala odbornú spôsobilosť špecialistu požiarnej ochrany podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015, ak jej odborná spôsobilosť nezanikla podľa § 11 ods. 15 a zároveň sa nepovažuje za osobu s odbornou spôsobilosťou na účel overenia odbornej spôsobilosti podľa § 11 ods. 6.
(2) Podmienka uvedená v § 11 ods. 3 sa nevzťahuje na fyzickú osobu, ktorá získala odbornú spôsobilosť preventivára požiarnej ochrany obce podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015, ak jej odborná spôsobilosť nezanikla podľa § 11 ods. 15.
(3) Fyzická osoba, ktorá získala do 31. augusta 2011 odbornú spôsobilosť preventivára požiarnej ochrany obce, je povinná absolvovať odbornú prípravu do 31. augusta 2017.
(4) Osoba s odbornou spôsobilosťou technika požiarnej ochrany alebo špecialistu požiarnej ochrany, ktorá spĺňa podmienky podľa § 11 ods. 7 alebo ods. 10, môže počas platnosti osvedčenia o odbornej spôsobilosti požiadať o vydanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti s neobmedzenou platnosťou, ak od posledného overenia odbornej spôsobilosti absolvovala odbornú prípravu; takáto osoba je povinná po vydaní osvedčenia s neobmedzenou platnosťou absolvovať aktualizačnú odbornú prípravu do piatich rokov od absolvovania poslednej odbornej prípravy.
(5) Konanie o overení odbornej spôsobilosti na výkon činnosti preventivára požiarnej ochrany obce, technika požiarnej ochrany a špecialistu požiarnej ochrany začaté pred 1. septembrom 2015 sa ukončí podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015.
(6) Osobitné oprávnenia vydané podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015 zostávajú v platnosti na dobu, na ktorú boli vydané, najviac však do 31. decembra 2016.
(7) Oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy vydané podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015 zostávajú v platnosti na dobu, na ktorú boli vydané, najviac však do 31. decembra 2016.
(8) Konanie o vydaní oprávnenia na vykonávanie odbornej prípravy začaté pred 1. septembrom 2015 sa ukončí podľa predpisov účinných do 31. augusta 2015.
(9) Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ sú povinní zverejniť zoznam podľa § 11c ods. 2, § 11d ods. 4 a § 77b ods. 11 do 31. decembra 2015.
(10) Výrobca, ktorý zabudoval požiarnotechnické zariadenie do stavby do 31. augusta 2015 a od 1. septembra 2015 poskytuje len servisné služby, je povinný zverejňovať vo svojich informačných materiáloch alebo na svojej webovej stránke zoznam fyzických osôb, ktoré majú vydané osobitné oprávnenie. V zozname uvedie meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá má vydané osobitné oprávnenie, adresu trvalého bydliska, evidenčné číslo osobitného oprávnenia a druh činnosti, na ktorú je osobitné oprávnenie vydané.

Záverečné ustanovenia

§ 78
Zrušujú sa:
1. zákon Slovenskej národnej rady č. 126/1985 Zb. o požiarnej ochrane v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 525/1990 Zb., čl. IV zákona Slovenskej národnej rady č. 490/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 48/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 99/1995 Z. z. a čl. VII zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov,
2. § 3 ods. 1 písm. d) a body 16 až 28 prílohy zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov,
3. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 66/1995 Z. z. o stredných školách požiarnej ochrany v znení vyhlášky č. 108/1999 Z. z.,
4. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 82/1996 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona Slovenskej národnej rady o požiarnej ochrane v oblasti prevencie v znení vyhlášky Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 86/1997 Z. z.,
5. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 83/1996 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona Slovenskej národnej rady o požiarnej ochrane týkajúce sa jednotiek požiarnej ochrany v znení vyhlášky Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 85/1997 Z. z.,
6. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 175/1996 Z. z., ktorou sa upravujú podrobnosti o hodnostiach, funkčných označeniach a rovnošatách pracovníkov a členov jednotiek požiarnej ochrany.

§ 78a
Zrušuje sa vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 605/2007 Z. z. o vykonávaní kontroly protipožiarnej bezpečnosti elektrického zariadenia v znení vyhlášky č.152/2009 Z. z.

§ 79
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. apríla 2002.


Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) § 2 zákona č. 17/1992 Zb. o životnom prostredí v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z.
2) Zákon č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
2a) Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 133/2013 Z. z. o stavebných výrobkoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2b) § 3 ods. 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
3) Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení neskorších predpisov.
3a) § 2 ods. 1 písm. b) zákona č. 264/1999 Z. z. v znení zákona č. 436/2001 Z. z.
4) Zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.Vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 453/2000 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia stavebného zákona.
5) Zákon č. 161/1998 Z. z. o Komore kominárov Slovenska a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
5a) Zákon č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
5b) § 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch.
5c) § 2 písm. p) zákona č. 326/2005 Z. z.
5d) § 3 ods. 2 písm. a) zákona č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení zákona č. 252/2001 Z. z.
6) Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6a) Zákon č. 293/2007 Z. z. o uznávaní odborných kvalifikácií v znení neskorších predpisov.
6b) § 5 ods. 1 písm. b) štvrtého bodu zákona Slovenskej národnej rady č. 138/1992 Zb. o autorizovaných architektoch a autorizovaných stavebných inžinieroch v znení neskorších predpisov.
6c) § 3 vyhlášky Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 726/2002 Z. z., ktorou sa ustanovujú vlastnosti elektrickej požiarnej signalizácie, podmienky jej prevádzkovania a zabezpečenia jej pravidelnej kontroly.
7) § 136 Zákonníka práce.
8) Zákon č. 17/1992 Zb. v znení neskorších predpisov.
8a) § 2 ods. 1 písm. e) zákona č. 264/1999 Z. z.
9) Zákon č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore v znení neskorších predpisov.
11) Zákon č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
12) Napríklad zákon č. 124/2006 Z. z. o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. o zdravotnom poistení, financovaní zdravotného poistenia, o zriadení Všeobecnej zdravotnej poisťovne a zriaďovaní rezortných, odvetvových, podnikových a občianskych zdravotných poisťovní v znení neskorších predpisov, zákon č. 280/1997 Z. z. o Spoločnej zdravotnej poisťovni v znení neskorších predpisov.
13a) § 139b ods. 9 zákona č. 50/1976 Z. z. v znení zákona č. 417/2003 Z. z.
13ab) § 2 ods. 2 zákona č. 333/2011 Z. z. o orgánoch štátnej správy v oblasti daní, poplatkov a colníctva v znení zákona č. 441/2012 Z. z.
14) Napríklad zákon č. 321/2002 Z. z. o ozbrojených silách Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, zákon č. 4/2001 Z. z. o Zbore väzenskej a justičnej stráže v znení neskorších predpisov.§ 138 zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov.
15) Napríklad Zmluva medzi Slovenskou republikou a Ukrajinou o režime na slovensko-ukrajinských štátnych hraniciach, spolupráci a vzájomnej pomoci v hraničných otázkach (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 2/1995 Z. z.), Dohoda medzi vládou Slovenskej republiky a vládou Poľskej republiky o cezhraničnej spolupráci (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 44/1995 Z. z.), Zmluva medzi Slovenskou republikou a Maďarskou republikou o režime a spolupráci na spoločnej štátnej hranici (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 269/1996 Z. z.), Dohoda medzi vládou Slovenskej republiky a vládou Maďarskej republiky o spolupráci a vzájomnej pomoci pri katastrofách (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 315/1997 Z. z.).
16) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1994 Z. z. o ochrane zdravia ľudí v znení neskorších predpisov.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
17) § 116 Občianskeho zákonníka.
18) § 35, § 195 až 209 Zákonníka práce.
19) § 106 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 131/1982 Zb.
20) Napríklad § 415 a nasl. Občianskeho zákonníka, § 179 a nasl. Zákonníka práce.
22) § 179 a nasl. Zákonníka práce.
23) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
25) Zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
26) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 164/1996 Z. z. o dráhach a o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 580/2003 Z. z. a zákon č. 435/2000 Z. z. o námornej plavbe v znení zákona č. 581/2003 Z. z.
27) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
28) § 114 a 115 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
28a) Zákon č. 122/2013 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 84/2014 Z. z.
29) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
30) Napríklad vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 84/1997 Z. z., ktorou sa ustanovujú technické podmienky a požiadavky požiarnej bezpečnosti pri inštalácii a prevádzkovaní palivových spotrebičov, elektrotepelných spotrebičov a zariadení ústredného vykurovania a pri výstavbe a používaní komínov a dymovodov, vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 86/1999 Z. z., ktorou sa ustanovujú zásady požiarnej bezpečnosti pri manipulácii a skladovaní horľavých kvapalín, ťažkých vykurovacích olejov a rastlinných a živočíšnych tukov a olejov.