+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o sociálnych službách
Zákon o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov (448/2008)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 30.10.2008
Platnosť od: 20.11.2008
Účinnosť od: 01.01.2009
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.03.2017 40/2017  
01.01.2014 485/2013  
01.07.2014 185/2014  
01.07.2016 91/2016, 125/2016  
15.12.2015 345/2015  
01.01.2015 219/2014  
01.02.2015 376/2014  
Hatályos 2017. március 1-től

Tt. 448/2008.

Törvény
A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL
és a Tt. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2008. október 30.


Módosítva:
Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 551/2010., hatályos 2010. december 30-tól
Tt. 551/2010., hatályos 2011. március 1-től
Tt. 50/2012., hatályos 2012. március 1-től
Tt. 185/2012., hatályos 2012. június 29-től
Tt. 413/2012., hatályos 2012. december 20-tól
Tt. 413/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 485/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től
Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 376/2014., hatályos 2015. február 1-től
Tt. 345/2015., hatályos 2015. december 15-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 40/2017., hatályos 2017. március 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések

ELSŐ FEJEZET
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
Ez a törvény rendezi a jogviszonyokat a szociális szolgáltatások nyújtása, a szociális szolgáltatások finanszírozása és a szociális szolgáltatások hatósági felügyelete során.

2. §
A szociális szolgáltatás definíciója
(1) A szociális szolgáltatás olyan szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb tevékenység, illetve ezek kombinációja, amelynek célja elsősorban
a) a kedvezőtlen szociális helyzet létrejöttének megelőzése, a kedvezőtlen szociális helyzet megoldása vagy a természetes személy, család vagy közösség kedvezőtlen szociális helyzetének javítása,
b) a természetes személy képességeinek megújítása vagy fejlesztése, hogy önálló életet tudjon élni, és társadalmi betagozódásának elősegítése,
c) a természetes személy alapvető és elengedhetetlen létfeltételeinek biztosítása,
d) a természetes személy és család szociális válsághelyzetének megoldása,
e) a természetes személy és család szociális kirekesztettségének megelőzése,
f) a családi élet és a munka és a munkavégzési kötelességek összehangolása.
(2) Jelen törvény értelmében kedvezőtlen szociális helyzetnek tekintendő a természetes személy szociális kirekesztettségének veszélye vagy önálló társadalmi betagozódási és probléma-megoldási képességének elvesztése
a) azon okból, hogy nincsenek biztosítva számára az alapvető feltételek elemi létszükségleteinek fedezésére,
b) életvezetése vagy életmódja, függőséget okozó szerek használata vagy káros függőséget jelentő tevékenységek miatt,
c) az egészségkárosultság kiváltotta fejlődésveszélyeztetés, amennyiben hét éven aluli gyermekről van szó,
d) súlyos egészségkárosodása vagy rossz egészségi állapota miatt,
e) azon okból, hogy elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt külön jogszabály szerint1) (a továbbiakban csak „nyugdíjkorhatár”),
f) súlyosan egészségkárosult természetes személy ápolása miatt,
g) más természetes személyek magatartása általi veszélyeztetettség miatt, vagy ha más természetes személyek magatartásának áldozatává vált, vagy
h) térbelileg szegregált, koncentrált és nemzedékileg újratermelődő szegénységgel sújtott helyen való tartózkodás esetén.
(3) A természetes személy alapvető létszükségletei biztosítása e törvény értelmében a lakhatás, az étkezés, a szükséges ruházat, lábbeli és az alapvető személyi higiénia biztosítását jelenti.
(4) Szociális válsághelyzetnek e törvény értelmében az életveszély vagy a természetes személy és család egészségének veszélyeztetése számít, amely azonnali beavatkozást tesz szükségessé szociális szolgáltatások útján.
(5) A családi élet és a munkavégzési kötelességek összehangolása a jelen törvény céljaira vonatkozóan a gyermekről való gondoskodás biztosítását jelenti, amennyiben a szülő vagy a természetes személy, akinek a gyermek gondoskodás céljából, bírósági döntéssel1a) a személyes gondjaira lett bízva, középiskolában vagy felsőoktatási intézményben a jövendő hivatására készül, a munkaerő-piaci érvényesülésre készül vagy a munkaerőpiacra való belépéssel vagy visszatéréssel kapcsolatos tevékenységet végez, vagy jövedelemszerző tevékenységet végez.
(6) Szociális szolgáltatást elsősorban szociális munkával nyújtanak, a társadalomtudományi ismereteknek, valamint a szociális szolgáltatások állapotának és fejlettségi stádiumának megfelelő eljárásokkal.
(7) Más természetes személyek magatartásán a 2. bekezdés g) pontjának céljaira a házi erőszak, a nemileg aláfestett erőszak és az erőszakos bűncselekmény értendő.
(8) Térbelileg szegregált helyen való tartózkodáson a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a lakóházzal, utcával, városrésszel, településsel térben körülhatárolt helyen való tartózkodás értendő, vagy a községen kívüli, alapvető infrastruktúrát nélkülöző helyen való tartózkodás értendő.
(9) Koncentrált és nemzedékenként újra szegénység alatt a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a természetes személyek csoportjának hosszú távú, tartósan fennálló, több negatív tényező együttes hatásaként kialakult kedvezőtlen szociális helyzete értendő, a negatív tényezők elsősorban a hosszú ideje fennálló munkanélküliség, a szociális szükséghelyzet, az alacsony műveltség, az elégtelen higiéniai szokások, az áruk és szolgáltatások elérhetetlensége, a szociálpatológiai jelenségek előfordulása és nagyfokú tolerálása.

MÁSODIK FEJEZET
A jogviszonyok szereplői a szociális szolgáltatások nyújtása terén

3. §
(1) Jelen törvény értelmében a jogviszonyok szereplői
a) a szociális szolgáltatások alanyai, 
b) a szociális szolgáltatók, 
c) a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”), 
d) a község,
e) a nagyobb területi egység (’megye’),
f) a partnerek,
g) más személy, akinek a jelen törvényből kifolyólag jogai és kötelességei keletkeznek a szociális szolgáltatásnyújtás során.
(2) A szociális szolgáltatás alanya az a természetes személy, akinek a jelen törvényben meghatározott módon szociális szolgáltatást nyújtanak, és aki
a) a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye van vagy külön jogszabály szerint2) átmeneti tartózkodási helye van,
b) külföldi személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Közösség államának és a Svájci Konföderációnak (a továbbiakban csak „Európai Gazdasági Közösség”) állampolgára, és külön jogszabály szerint3) regisztrált tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,3) munkaviszonyban van vagy a Szlovák Köztársaság államilag elismert oktatási intézményében tanul,
c) külföldi személy, aki az Európai Gazdasági Közösség államának állampolgára, és meghatározatlan időre szóló regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,4)
d) a b) pontban taglalt külföldi személy családtagja, akinek engedélyezett állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,5)
e) külföldi személy, aki a Szlovák Köztársaság állandó lakhellyel bíró állampolgárának családtagja, és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint,6)
f) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de a jelen törvényből fakadó jogait olyan nemzetközi egyezmény garantálja, amely a Szlovák Köztársaságot kötelezi, és amely megjelent a Törvénytárban,
g) külföldi, aki külön jogszabály értelmében7) menedékjogot kapott, 
h) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,8)
i) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint9) és akinek e törvényben taglalt jogait nemzetközi egyezmény nem szabályozza, 
j) külföldi, akinek pótlólagos védelem lett nyújtva külön jogszabály értelmében,7) 
k) külföldi, akinek ideiglenes menedéket nyújtottak külön jogszabály szerint,7) 
l) külföldön élő szlovák,10) aki egy naptári éven belül megszakítás nélkül legalább 180 napon át a Szlovák Köztársaság területén; e feltétel teljesülését a külföldi szlovák minden naptári évben igazolni köteles a jelen törvényből fakadó igények érvényesítése végett.
(3) A szociális szolgáltató a jelen törvényben megszabott feltételek mellett a község, a község által alapított vagy létrehozott jogi személy, a megye által alapított vagy létesített jogi személy (a továbbiakban csak „közösségi szociális szolgáltató”) és más személy (a továbbiakban csak „magán szociális szolgáltató”).
(4) A megye csak akkor lehet szociális szolgáltató, ha alapvető szociális tanácsadást nyújt.
(5) Magán szociális szolgáltató lehet
a) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,9)
b) természetes személy, aki külföldi és aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint,10)
c) jogi személy, akinek székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül van, de egy szervezeti egységének a Szlovák Köztársaság területén is van székhelye.
(6) A 2. bekezdés b) pontjának céljaira a foglalkoztatást a külön törvényben11) meghatározott foglalkoztatás jelenti.
(7) A 2. bekezdés d) és e) pontja szerinti családtagon a férjet, a feleséget, a szülőket és az eltartott gyermekeket kell érteni.12)

4. §
Partnerség
(1) Partnerségen a jelen törvény céljaira személyek olyan csoportosulását értjük, amely projektek vagy programok megvalósítására alakul meg természetes személyek kedvezőtlen szociális helyzetének megelőzése vagy javítása céljából, illetve az ilyen helyzetekkel kapcsolatos projektek és programok vagy a közösségi munkaprogramok megoldására. A partnerséget főleg község, megye, munka-, szociális és családügyi hivatal hozhat létre a közösség képviselőinek vagy más személynek a részvételével.
(2) Az 1. bekezdés szerinti partnerség projektjének vagy programjának megvalósításáról a partnerség tagjai írásos szerződést kötnek,13) amely tartalmazza a partnerség tagjait, a partnerség céljait, a partnerség létrejöttének időpontját, a partnerség időtartamát, annak céljait, a partnerség tagjainak jogait és kötelességeit, valamint a projekt vagy program finanszírozásának módját.
(3) Közösségen a jelen törvény céljaira személyek azon csoportját kell érteni, amely egy meghatározott csoportban él főként egy utcában, egy városrészben, egy községben, városban, s amelyeket közös érdekek, értékek és célok kapcsolnak össze.

5. §
Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a szociális szolgáltatások nyújtása terén
A jelen törvényben meghatározott jogok egyformán garantáltak mindenkinek az egyenlő bánásmód elvének külön törvényben meghatározott érvényesítése mellett.14)

HARMADIK FEJEZET
Jogok és kötelességek a szociális szolgáltatások nyújtása során

6. §
Jogok a szociális szolgáltatások nyújtása során
(1) A természetes személynek a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett jogában áll megválasztani a szociális szolgáltatást és annak nyújtási formáját, valamint joga van megválasztani a szociális szolgáltatót is.
(2) A természetes személynek joga van
a) olyan szociális szolgáltatásra, amely jellegénél fogva, formájával és biztosításának módjával lehetővé teszi számára alapvető emberi jogainak és szabadságjogainak érvényesítését, emberi méltóságának megőrzését, aktivizálja önellátó képességének javítását, megakadályozza szociális kirekesztettségét és elősegíti társadalmi betagozódását,
b) elérhető módon és érthető formában tájékoztatást kapni a nyújtható szociális szolgáltatások fajtáiról, helyéről, céljairól és nyújtásának módjáról, a szociális szolgáltatás térítési díjáról és a célcsoportról, melynek az nyújtásra kerül.
(3) Az intézeti szociális szolgáltatás (a továbbiakban csak „intézet”) alanyának joga van továbbá, hogy
a) feltételt teremtsenek számára a személyes, a telefonos és írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra azzal a személlyel, akit ő megjelöl, főként jogainak és törvénnyel védett érdekeinek érvényesítése, családjával vagy közösségével tartandó szociális kapcsolatainak és partnerkapcsolatának megtartása céljából,
b) intim személyes terét ne sértsék meg, kivéve azon eseteket, amikor ez halaszthatatlan és a belépés elengedhetetlen életének, egészségének vagy vagyonának védelme, illetve más természetes személyek jogainak és szabadságának, vagy az intézet vagyonának védelme érdekében,
c) részt vegyen az intézeten belüli létfeltételek alakításában a 34-39. §-okban felsoroltak szerint, a szolgáltatás alanyainak sorából megválasztott képviselőin keresztül az intézeti házirend kialakításában, a szociális szolgáltatások feltételeivel és minőségével kapcsolatos kérdések megoldásában, a szabadidős tevékenységek meghatározásában; ha a szociális szolgáltatás alanya gyermek, joga van az intézeti feltételek kialakításában személyesen vagy törvényes képviselőjén, illetve a gyermek nevelésével bírósági döntéssel megbízott természetes személyen keresztül részt venni.
(4) A szociális szolgáltatás alanya kártérítésre jogosult, ha a szociális szolgáltató a szolgáltatások nyújtása során vagy ehhez kapcsolódóan kárt okoz neki.
(5) A 3. bekezdésben taglalt jogok nem vonatkoznak a szociális szolgáltatás azon alanyára, aki ambuláns szociális szolgáltatásban részesül.

A szociális szolgáltató kötelességei

7. §
A szociális szolgáltató köteles
a) szem előtt tartani a szociális szolgáltatás alanyának egyéni szükségleteit,
b) képességeinek és lehetőségeinek arányában aktivizálni a szociális szolgáltatás alanyát,
c) szakszerű szociális szolgáltatást nyújtani,
d) együttműködni a családdal, a községgel és a közösséggel, hogy a szociális szolgáltatások alanya az egész éves ellátást nyújtó szociális intézményből visszatérhessen természetes családi körébe vagy közösségébe, s ott a terepen kapjon elsőbbségi szociális gondozást eseti, ambuláns vagy hetes intézeti formában, személyes beleegyezését követően, személyes szükségleteinek, céljainak, képességeinek és egészségi állapotának megfelelően.

8. §
(1) A község és a megye saját hatáskörében annak a természetes személynek teszi elérhetővé a szociális szolgáltatásokat, aki a szociális szolgáltatásokra rászorul, és a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult a szociális szolgáltatás megválasztására. Ha az ilyen természetes személy szociális szolgáltatást igényel vagy szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását igényli a 34-41. §-okban feltüntetettek szerint, közösségi forrásokból támogatott pénzügyi hozzájárulással, írásbeli kérvényt nyújt be szociális szolgáltatás biztosítására a községnek vagy a megyének (nagyobb területi egységnek), mely tartalmazza
a) a természetes személy utónevét és családi nevét, akinek a szociális szolgáltatást nyújtani fogják, születésének dátumát és tartózkodási helyének címét,
b) a szociális szolgáltató elnevezését és a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét, amit az érintett természetes személy kiválasztott,
c) a szociális szolgáltatás fajtáját és a szociális szolgáltatás formáját,
d) a szociális szolgáltatás-nyújtás megkezdésének feltételezett kezdőnapját és a szociális szolgáltatás-nyújtás idejét, valamint
e) a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó jogerős végzést, ha ilyen kiadásra került.
(2) A község saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás nyújtásáról és a természetes személy által szerint kiválasztott szociális szolgáltató alapján
a) biztosítja a szociális szolgáltatást, ha a szolgáltató be van jegyezve a szociális szolgáltatók regiszterébe (a továbbiakban csak „regiszter”), vagy
b) biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel.
(3) A megye saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás biztosítása érdekében, és az általa kiválasztott szociális szolgáltatóval, biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel.
(4) Ha a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságot kimondó jogerős végzéssel rendelekzik, a község vagy a megye ennek a természetes személynek saját hatáskörében szociális szolgáltatást nyújt, vagy biztosítja a szociális szolgáltatás nyújtását a 34-41. §-ban feltüntetettek szerinti várólista alapján, az előre meghatározott és a lista sorrendjére vonatkozó nyilvános feltételrendszer szerint, amennyiben a 6. bekezdés másként nem rendelkezik.
(5) Ha intézeti szociális gondoskodásról van szó, a község vagy megye a 2. és 3. bekezdés értelmében nyújthat, vagy biztosíthat szociális gondozást saját területi hatáskörében, vagy ha községről van szó, az illetékes megye területén, melyben a község fekszik. A természetes személlyel kötött kölcsönös megállapodás alapján a község vagy a megye az érintett szociális szolgáltatás biztosításárról szóló kérelmére a szociális szolgáltatást a 2. és 3. bekezdés szerint más megye területén működő intézetben is biztosíthatja.
(6) A község és a megye saját hatáskörében haladéktalanul nyújt vagy biztosít szociális szolgáltatást a ter-mészetes személynek, ha élete vagy egészsége komoly veszélyben van, ha a természetes személy alapvető létszükségletei nincsenek biztosítva, vagy ha a természetes személy más személy gondozására szorul azt követően, hogy a külön jogszabályban16) meghatározott intézményt, ahol ellátást kapott, és nincs biztosítva számára, hogy természetes családi körben éljen. A természetes személy élete vagy egészsége komoly veszélyeztetettségének tekintendő, ha ezt a természetes személyt más természetes személy magatartása veszélyezteti, ha más természetes személy segítségére szorul és nincs semmilyen közeli hozzátartozója,16a) vagy akinek a közeli hozzátartozója,16a) akinek a segítségét igénybe vette, meghal, vagy ha e természetes személynek nincs biztosítva a személyes gondoskodás vagy ezt a személyes gondoskodást férjjel vagy feleséggel, nagykorú gyermekkel vagy szülővel vagy más természetes személy útján, akit a bíróság gondnoknak22) kijelölt, biztosítani nem lehet. A szociális szolgáltatás haladéktalan nyújtása vagy a szociális szolgáltatás-nyújtás haladéktalan biztosítása esetén a természetes személy az 1. bekezdés a) pontja szerinti adatokat tünteti fel és az 1. bekezdés szerinti írásbeli kérvényt utólag nyújtja be.
(7) A természetes személy, aki az általa kiválasztott szociális szolgáltatótól kíván szociális gondozást igénybe venni, amely községi, vagy olyan jogi személytől, melynek alapítója vagy fenntartója a község vagy a nagyobb területi egység, nem nyújt be szociális gondozás iránti írásbeli kérelmet az 1. bekezdés szerint, hanem közvetlenül ennek a községnek vagy a község vagy nagyobb területi egység által alapított vagy fenntartott jogi személynek nyújtja be a 74. § 3. bek. szerint a kérvényt a jelen törvény szerinti szociális szolgáltatás-nyújtási szerődéskötésre.
(8) A község vagy a megye a jelen törvény értelmében úgy biztosítja a szociális gondozást, hogy bizonyítható módon megkéri a leendő szociális szolgáltatót e szolgáltatás nyújtására. Ez nem vonatkozik a községre vagy megyére, ha a szociális gondozást olyan jogi személyiségű intézményben biztosítja, amelyet e célra maga alapított vagy hozott létre.
(9) Ha a község vagy megye a ráutalt természetes személy szabad választása alapján kijelölt magán szociális szolgáltatót kér fel szerződéskötésre, a magán szociális szolgáltató köteles gondozási szerződést kötni ezzel a természetes személlyel, ha nyújt olyan ellátást, amelyre az érintett személy rászorul, és ha van szabad férőhelye. Az első mondatban megfogalmazott kötelező hatály nem vonatkozik olyan magán szociális szolgáltatóra, aki nyereségszerzés céljából nyújt szociális gondozást.

9. §
(1) A 34-40. és 57. §-ban taglalt szolgáltató a szociális gondozást az érintett személy egyéni szükségletei, képességei és céljai szerint köteles megtervezni, köteles azok nyúj-tásáról írásos egyéni feljegyzéseket vezetni és a szociális szolgáltatás alanyának részvételével kiértékelni a szolgáltatásokat (a továbbiakban csak „egyéni fejlesztési terv”). Ha a szociális szolgáltatás alanya súlyosan egészségkárosult természetes személy vagy más természetes személy segítségére szoruló természetes személy, az egyéni fejlesztési terv része a szociális rehabilitációs program is. 
(2) Az 1. bekezdésben taglalt egyéni terv komplex, rugalmas és összehangolt eszköz a szociális szolgáltató, a szociális gondozás alanya, annak családja és közössége aktív együttműködésének megtermtésére. Az egyéni terv céljai a szociális gondozás alanyának egyéni szükségleteiből és a szociális gondozás alanyának és a szociális szolgáltatónak az együttműködéséből indulnak ki. Az egyéni tervet az az alkalmazott koordinálja, aki a szociális gondozás alanyát támogatja és kíséri az egyéni tervezés folyamatában (a továbbiakban csak „kulcsszereplő”). Az egyéni tervezés folyamata magába foglalja az egyéni szükségletek meghatározását, az egyéni terv céljainak megválasztását, az egyéni terv céljai elérésének módszereit, a tevékenységi tervet és az egyéni terv teljesítésének aktivitásait, valamint az egyéni terv értékelését.
(3) A szociális szolgáltatások nyújtója köteles a gyermeknek szociális szolgáltatást és gondoskodást nyújtani a jelen törvény értelmében a gyermek sokoldalú testi és lelki fejlődése érdekében, a gyermek érdekeinek legkedvezőbb tiszteletben tartása mellett.
(4) A 26., 27., 29., 32., 32.b és 34 – 40. §-ban felsorolt szociális szolgáltató köteles betartani az egy alkalmazottra eső maximális szociálisszolgáltatás- igénylői létszámot, valamint az 1. sz. melléklet szerinti minimális szakdolgozói hányadot az összalkalmazotti  létszámon belül. Szakdolgozónak számít az első mondat céljaira az az alkalmazott, aki
a) a 16. § értelmében végez vagy irányít szaktevékenységeket,
b) közvetlen kiszolgáló tevékenységet nyújt a kliensnek a 17. § értelmében, vagy ennek a tevékenységnek a végzését irányítja, vagy
c) egyéb tevékenységet végez a 18. § értelmében közvetlenül a klienssel vagy ezt a tevékenységet irányítja.
(5) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni az általános építészeti műszaki előírásokat és a korlátozott mozgásképességű személyek által használt épületekre vonatkozó műszaki előírásokat, melyekről külön jogszabály17) rendelkezik.
(6) A 32.b §-ban taglalt szociális szolgáltató köteles eleget tenni a lakókörnyezettel szemben támasztott követelményeknek, a célszerű beosztásra, berendezésre, üzemeltetésre, napirendre, étkezési rendszerre és folyadékpótlási rendre vonatkozó előírásoknak, valamint a külön jogszabályban17a) taglalt működtetési rend követelményeinek.
(7) A 34-40. § szerinti szociális szolgáltató köteles teljesíteni
a) az épületek belső környezetére és az alacsonyabb minőségű lakásokra és tömegszállásokra vonatkozó, külön törvényben18) szabályozott feltételeket,
b) a közétkeztetésre vonatkozó, külön törvényben19) szabályozott feltételeket.
(8) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni a nyújtott szociális szolgáltatásnak a 2. számú melléklet A pontja szerinti minőségi feltételeit.
(9) A szociális szolgáltató köteles a 2. számú melléklet A) pontja szerinti eljárási, személyi és üzemeltetési feltételeket megismertetni az alkalmazottakat és a szociális szolgáltatás alanyait számukra érthető formában.
(10) A szociális szolgáltató köteles lehetővé tenni a nyújtott szociális gondoskodás minőségének értékelését és együttműködni ezen érékelés elkészítésében.
(11) A község vagy a megye, amely alapítója vagy fenntartója a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személynek, illetve a magán szociális szolgáltató köteles alapító levelében vagy annak híján belső előírásban meghatározni az általa nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját és formáját, az intézmény nevét, tevékenységének tárgyát és szakirányát, és amennyiben az célszerű és méltányos, az érintett lakossági célcsoportot is.
(12) A szociális szolgáltató köteles az általa nyújtott szociális ellátás szakmai színvonalának növelése és minőségének emelése céljából felügyeleti programot kidolgozni és végrehajtani. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 32.a, 32.b, 42-47., az 56. és az 58-60. §-ban taglalt szociális szolgáltatásokra.
(13) A 28. és 32. §-ban taglalt szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás nyújtásának megkezdését bejelenteni a külön jogszabály szerinti illetékes hatóságnak.20)
(14) Az éves bentlakásos vagy hetes bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató köteles írásos szerződést kötni az értéktárgyak megőrzéséről,21) ha a szociális szolgáltatás alanya az értéktárgyainak megőrzésére felkéri őt.

10. §
A szociális szolgáltató kötelességei a szolgáltatás alanya életének, egészségének és emberi méltóságának védelme terén 
(1) Az intézeti szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a szociális szolgáltatás alanyát testi vagy szellemi értelemben korlátozni. Ha a kliens vagy más személy élete vagy egészsége közvetlen veszélyben forog, alkalmazható korlátozó intézkedés a szolgáltatás alanyával szemben, de kizárólag arra az időre, ami a közvetlen veszély elhárítására szükséges. 
(2) Nem testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a verbális kommunikációt, a kliens figyelmének elterelését vagy aktív meghallgatását kell tekinteni a vészhelyzet elhárítása érdekében.
(3) A testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a különböző speciális fogásokat, a kliens biztonságos helyiségben történő elhelyezését vagy a pszichiátria szakképesítésű szakorvos által rendelt gyógyszer beadását kell tekinteni, a vészhelyzet elhárítása érdekében. 
(4) Nem testi korlátozás eszközének alkalmazása előnyt élvez a klienssel szemben alkalmazott testi korlátozás eszközével szemben. A feltétlenül szükséges testi korlátozást a pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos rendeli el, hagyja jóvá előzetesen vagy utólag – azonnali hatállyal, és írásban véleményt mond róla az intézet szociális munkása is. Gyógyszer alkalmazása a 3. bekezdés szerint utólagosan nem hagyható jóvá. A testi és szellemi korlátozás alkalmazását klienssel szemben kötelezően be kell jegyezni az e célra létrehozott testi és szellemi korlátozások nyilvántartásába (a továbbiakban csak „korlátozási nyilvántartás”), melyet a szociális szolgáltató kötelezően vezet. 
(5) A korlátozási nyilvántartás tartalmazza a klienssel szembeni minden egyes korlátozó intézkedést a családi és utóneve, születésének pontos dátuma, a korlátozás okainak és módjának, dátumának és időtartamának feltüntetése mellett, valamint a körülmények leírását, melyek a korlátozás alkalmazásához vezettek, az intézkedéseket, melyeket a korlátozást előidéző helyzet megismétlésének elkerülésére foganatosítottak, a korlátozást azonnal vagy utólagos jóváhagyással elrendelő pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos családi és utónevét, a szociális dolgozó aláírását, aki a korlátozásról írásos jelentést tett, valamint az összes érintett személy által elszenvedett sérülések leírását.
(6) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes feljegyzést és a korlátozási nyilvántartásban rögzített adatokat haladéktalanul, vagyis a korlátozó eszközök alkalmazását követően jelenteni a minisztériumnak.
(7) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes esetről haladéktalanul értesíteni annak törvényes képviselőjét vagy bírósági döntéssel kijelölt gondozóját.22) Ha a bírósági döntéssel kijelölt gyám intézmény, a szociális szolgáltató köteles a korlátozó eszközök klienssel szembeni alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni annak közeli hozzátartozóját is.
(8) Az ezen törvény szerint gyermeknek nyújtott szociális szolgáltatás vagy gondoskodás esetén a szociális szolgáltató köteles betartani a testi fenyítések és büntetések mindennemű tilalmának előírását, és csak olyan nevelési eszközöket és módszereket használhat, amelyek semmilyen módon nem alázzák meg, nem sértik, nem mellőzik a gyermeket, beleértve a hanyag bánásmódot is, vagy amelyek más formában nem sértik a gyermek méltóságát és nem veszélyeztetik az életét, egészségét, testi, érzelmi, észbeli és erkölcsi fejlődését.


MÁSODIK RÉSZ
Szociális szolgáltatások

ELSŐ FEJEZET
A szociális szolgáltatások fajtái, formái, és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme

11. § 
A szociális szolgáltatás fajtájának, a szociális szolgáltatás módjának és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme
A szociális szolgáltatás fajtája, a szociális szolgáltatás módja és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme a kedvezőtlen szociális helyzet mértékének megfelelően, a 34-41. §-ban meghatározott szociális szolgáltatások esetében és a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának foka szerint kerül meghatározásra.

12. §
A szociális szolgáltatás fajtája
(1) A szociális szolgáltatások fajtái
a) szociális szolgáltatások válsághelyzetben történő beavatkozások esetén a következők: 
1. terepen végzett azonnali válságkezelő szociális szolgáltatás,
2. intézményi szociális szolgáltatás, melyek az alábbiak:
2.1. alacsony ingerküszöbű nappali központ,
2.2. integrációs központ,
2.3. közösségi központ,
2.4. éjjeli menedékhely,
2.5. menhely,
2.6. átmeneti otthon,
2.7. szükséglakás,
3. alacsony ingerküszöbű szolgáltatás gyermekes családoknak,
b) a gyermekes családoknak nyújtott szociális szolgáltatások, melyek a következők:
1. a gyermekről való személyes gondoskodás segítése,
2. a gyermekről való személyes gondoskodás segítése, átmeneti intézményi gyermekgondozóban,
3. a gyermekről való személyes gondoskodás segítése a családi és munkahelyi élet összehangolásának támogatása céljából,
4. a családi és munkahelyi élet összehangolásának céljából nyújtott szolgáltatás három éven aluli gyermekeknek létesített intézményekben,
5. korai (sürgősségi) beavatkozó szolgáltatás,
c) szociális szolgáltatások a súlyos egészségkárosultság, rossz egészségi állapot vagy a nyugdíjkorhatár elérése következtében kialakult kedvezőtlen szociális helyzet miatt
1. intézményi szociális szolgáltatásnyújtás egyéneknek, akik más személy segítségére szorulnak és egyéneknek, akik elérték a nyugdíjkorhatárt:
1.1. támogatott lakhatás intézményei,
1.2. idősotthonok,
1.3. gondozói szolgáltató intézetek,
1.4. rehabilitációs központok,
1.5. szociális otthonok,
1.6.speciális intézetek,
1.7. nappali ellátó,
2. házi gondozószolgálat (a továbbiakban csak „gondozó szolgálat”),
3. szállító szolgálat,
4. személyes kísérő és felolvasó szolgálat,
5. tolmácsszolgálat,
6. tolmácsszolgálat-közvetítés,
7. személyi asszisztens-közvetítés,
8. segédeszköz-kölcsönzés,
d) telekommunikációs technológiákon alapuló szociális szolgáltatások
1. segélyhívó megfigyelő és vészjelző rendszerek,
2. válságkezelés távközlési technológiák segítségével,
e) támogató szolgáltatások
1.tehermentesítő szolgáltatás,
2. az ápolói jogok és kötelességek biztosításában nyújtott segítség,
3. szociális szolgáltatás napi központokban,
4. az önálló lakás fenntartásának segítése,
5. közétkeztetési szociális szolgáltatás,
6. mosodai szociális szolgáltatás,
7. közfürdői személyi higiénés szociális szolgáltatás.
(2) Az 1. bekezdésben taglalt szolgáltatások a célnak megfelelően társíthatók.

13. §
A szociális szolgáltatások formái
(1) Szociális szolgáltatást nyújtani ambulánsan, terepen, bentlakásos formában vagy módon lehet nyújtani a szociális helyzet és környezet függvényében, melyben a természetes személy tartózkodik.
(2) Az ambuláns szociális szolgáltatás olyan természetes személynek nyújtható, aki képes bejárni kísérettel vagy más személy által szállítva a szolgáltatás nyújtásának helyszínére. Az ambuláns szociális szolgáltatás nyújtója intézmény is lehet. Ambuláns szociális szolgáltatásnyújtás esetén mosodai, vasalási, fehérnemű és ruhakarbantartási szolgáltatást nem nyújtanak. Az ambuláns szociális szolgáltatás a 32.b, 35., 36. és 38–40. §-ban taglalt intézményben legalább nyolc óra időtartamban kerül nyújtásra munkaidőben; rövidebb idejű ilyen szolgáltatásnyújtás csak kliens kezdeményezésére megkötött szociálisszolgáltatás-nyújtási szerződés alapján lehetséges.
(3) A terepen nyújtott szociális szolgáltatás a természetes személynek saját, megszokott környezetében vagy az otthonában történő ellátást jelent.
(4) Terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában biztosíthatók területi programok is, melyeknek célja a rossz szociális helyzetbe került természetes személy, a család és közösség kirekesztődésének megakadályozása. A területi programokat szakmai vagy más, e törvényben taglalt programokkal valósítják meg.
(5) A bentlakásos szociális szolgáltatás intézményi ellátás, amennyiben a szociális szolgáltatásnak része a bentlakás is. A bentlakásos szociális szolgáltatás lehet éves szociális ellátás vagy hetes szociális szolgáltatás. A hetes szociális szolgáltatást szombaton és vasárnap, államünnepeken vagy más munkaszüneti napokon nem nyújtják; ha az államünnep vagy további munkaszüneti nap munkanapra esik, a hetes szociális szolgáltatás e napokon is nyújtható. Kiskorú gyermeket bentlakásos szociális szolgáltatásban csak törvényes képviselőjének írásos engedélyével lehet részesíteni, a cselekvőképességétől megfosztott személy esetében a bíróságilag kirendelt gondnok írásos egyetértésével.22)
(6) A terepen vagy ambulánsan nyújtott szociális szolgáltatás előnyt élvez a bentlakásos szociális szolgáltatással szemben. Ha a házi szociális szolgáltatás vagy az ambuláns szociális szolgáltatás nem célravezető, nem megfelelő vagy nem kezeli elégségesen a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személyt, bentlakásos szociális gondozást kell biztosítani a számára. A bentlakásos szociális gondozás esetén előnyt élvez a hetes ellátás az éves ellátással szemben.
(7) A 6. bekezdést a természetes személy szabad szociális szolgáltatás-választási jogával összhangban érvényesítendő.
(8) Szociális szolgáltatás más módon is nyújtható, elsősorban telefonon vagy távközlési technológiák közvetítésével, amennyiben ez a célszerű.

14. §
A szociális szolgáltatás időtartama
Szociális szolgáltatás meghatározatlan vagy meghatározott ideig nyújtható.

MÁSODIK FEJEZET
Szociális szolgáltatások nyújtása

15. §
Szakmai, kiszolgáló és egyéb tevékenységek végzése
(1) A szociális szolgáltató köteles a szakmai, kiszolgáló és egyéb tevékenységeket elvégezni, ezeket biztosítani, vagy megteremteni a feltételeket nyújtásukhoz a jelen törvényben megszabott terjedelemben, az általa nyújtott szociális szolgáltatás jellegének megfelelően.
(2) A szociális szolgáltató a kötelezően végzett, biztosított tevékenységek, vagy a szociális szolgáltatás fajtájának végzésére általa megteremtett feltételeken kívül nyújthat, biztosíthat vagy feltételt teremthet olyan más tevékenységek nyújtására is, amelyek a 16-18. §-ban szerepelnek, de a nyújtott szociális szolgáltatás fajtája szerint nem kötelező azokat végezni, biztosítani vagy nyújtásukhoz a feltételeket nem kötelező megteremteni az 1. bekezdés értelmében.
(3) A szociális szolgáltató végezhet, biztosíthat olyan más tevékenységeket, vagy feltételeket teremthet más tevékenységek végzésére is, melyeket a jelen törvény nem szabályoz, de a szolgáltatás minőségét emelik.

16. §
Szaktevékenységek
(1) Szaktevékenység alatt értendő főként
a) az alapvető szociális tanácsadás,
b) a speciális szociális tanácsadás,
c) a más személy segítségére szoruló természetes személynek nyújtott segítség a 3. sz. melléklet szerint, a 4. mellékletben meghatározott terjedelemben,
d) jogérvényesítésben és törvény által védett jogok érvényesítésében nyújtott segítség,
e) szociális rehabilitáció,
f) intézményen belüli gondozás,
g) a munkavégzési készségek fejlesztése,
h) tolmácsolás,
i) közvetítő szolgáltatás:
1. tolmácsolás;
2. személyi asszisztencia
j) a gyámsági jogok és kötelességek ellátásában nyújtott segítség.
k) nevelés,
l) megelőző tevékenység,
m) segítség a munkaerő-piaci érvényesülésben,
n) segítség a tanítási órára való felkészülésben és a gyermek kísérete az oktatási intézménybe és intézményből,
o) az egészségkárosult gyermek komplex fejlődésének ösztönzése,
p) segítségnyújtás a háztartás működtetésében, a pénzzel való gazdálkodásban, támogatás az időbeosztás megszervezésében, támogatás a társadalmi életbe és a munka világába történő bekapcsolódásban, az egyéni érdeklődés fejlesztésének támogatása, a válsághelyzetek megelőzésének és megoldásának támogatása és a megfelelő társadalmi viselkedésmódok elsajátításának támogatása az egyéni lakhatás megteremtésének keretében,
q) egyéb szokásos gyermekápolási tevékenységek a 4. sz. melléklet alapján.
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 64. §-ban taglalt regisztrációt követően végezhető.
(3) Az 1. bekezdés b) és e) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 88. §-ban taglalt akkreditáció megszerzése után végezhető.
(4) A szociális szolgáltató nem biztosíthat szaktevékenységeket, kivéve az 1. bekezdés f) pontja szerinti intézeti ápolói tevékenységet más személy közreműködésével polgárjogi vagy kereskedelmi jogi viszony létesítése alapján.

17. §
Kiszolgáló tevékenységek
(1) Kiszolgáló tevékenység az elszállásolás, az étkeztetés, a takarítás, a mosás, a vasalás, a fehérnemű és felsőruházat karbantartása, valamint az ambuláns szolgáltatás során a közös térben nyújtott dologi teljesítések.
(2) Szállásadáson az 1. bekezdés értelmében lakóhelyiségben vagy annak egy felszerelt részében történő lakhatás biztosítása értendő, a közös terek használatának lehetőségével, valamint az elszállásolással kapcsolatos tárgyi eszközök biztosításával, illetve éjszakai szállásnyújtással.
(3) Étkeztetésen az 1. bekezdés értelmében az egészséges táplálkozás elveivel összhangban nyújtott, az életkori sajátosságokat, az egészségi állapotot figyelembe vevő étel nyújtása értendő az étkezési normatíváknak megfelelően. Étkezési normatíva alatt az étel alapanyagaira költött egységárat értjük. Az étel teljes árát a nyersanyagokra fordított költség és az étel elkészítésének rezsiköltsége teszi ki. Ambuláns szociális ellátás esetén étkezést biztosítani nem kötelező.
(4) Egészéves bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás és hetes bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás esetén a szociális szolgáltató köteles egész napos étkezést biztosítani, mely tartalmazza a reggelit, az ebédet és vacsorát, valamint két kiegészítő étket; diabetikus diéta, fehérje diéta és feljavító diéta esetén három kiegészítő étket. A szociális szolgáltatás alanya az egészéves bentlakásos vagy hetes bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás esetén köteles ezen étkeztetési szociális szolgáltatásból legalább napi két ételt megrendelni, melyek egyikének ebédnek vagy vacsorának kell lennie. Ambuláns szociális szolgáltatást nyújtó, étkeztetést biztosító intézmény által nyújtott szociális gondozás esetén a szociális szolgáltató köteles étkezést biztosítani, mely reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát tartalmaz. A szociális szolgáltatás alanya az ambuláns, étkezést biztosító szociális szolgáltató intézményben köteles ezen szociális szolgáltatás részeként legalább napi egy étkezést igénybe venni.
(5) Az étkezést biztosító intézmény szociális szolgáltatását igénybe vevő alanyának a 4. bekezdésben meghatározott kötelessége a szolgáltatáson belüli étkezés megrendelésére nem vonatkozik a szociális gondozás azon alanyára, aki nem szorul rá más természetes személy segítségére az önellátása során a 3. sz. melléklet első pontja szerinti tevékenységekben és háztartásának vezetésében a 4. sz. melléklet II. része a)-d) és f) pontjának tevékenységeiben, aki nem eltartott gyermek, nem fosztatott meg jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében nem lett korlátozva, amennyiben ennek az intézménynek a térbeli, anyagi és higiéniai feltételei adottak a szociális szolgáltatás ezen alanya számára az étel elkészítésére vagy ha a szociális szolgáltatás alanya az étkezését más módon biztosítja.

18. §
További tevékenységek
(1) További tevékenységek a következők:
a) a feltételek megteremtése
1. az ételek elkészítésére, kiadására és az élelmiszerek kiosztására,
2. az alapvető személyi higiénés szükségletek biztosítására,
3. a szükséges ruhanemű és lábbeli biztosítására,
4. az értéktárgyak őrzésére,
5.a művelődésre,
6. a szakköri tevékenységre,
b) biztosítani
1. a személyes eszközöket-felszerelést,
2.a szükséges ruházatot és lábbelit,
3. a szállítást,
c) az ételek házhoz szállítása,
d) segédeszközök kölcsönzése,
e) szakköri tevékenységek biztosítása.
(2) A 2. pontban taglalt alapvető személyi higiénés szükségletek feltételeinek az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése magába foglalja olyan alapvető higiénés szükségletek nyújtásának biztosítását is, amelyre azoknak a természetes személyeknek van szüksége, akik másként nem tudják vagy nem képesek emberi méltóságukat a szükséges mértékben megőrizni.
(3) Az 5. pontban taglalt művelődés biztosítása az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése a szociális szolgáltatás alanyának képzését jelenti külön jogszabályi rendelkezés szerint.23)
(4) A 6. pontban taglalt szakköri tevékenység az 1. bekezdés e) pontja értelmében kulturális tevékenységet, társadalmi tevékenységet, sporttevékenységet és rekreációs tevékenységet jelent, melynek célja a szociális szolgáltatás alanya képességeinek és készségeinek fejlesztése.
(5) A 6. pontban taglalt személyes felszerelés alatt az 1. bekezdés b) pontja értelmében a ruházatot, a lábbelit, a higiéniai eszközöket, a tanszereket és egyéb, személyi szükségleteket szolgáló eszközöket kell érteni. Személyes felszerelés annak a természetes személynek nyújtható, akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, ha ez a személy a személyes felszerelést önállóan biztosítani magának nem képes.
(6) A feltétlenül szükséges lábbeli és ruházat az 1. bekezdés b) pontja szerint annak a természetes személynek jár, aki nem tudja vagy nem képes a szükséges ruhát és lábbelit az emberi méltósága megőrzéséhez kellő mértékben saját maga biztosítani. Szüksége ruházatnak és lábbelinek tekintendő a használt ruházat és lábbeli is.

19. §
Szociális tanácsadás
(1) A szociális tanácsadás olyan szaktevékenység, amely a kedvezőtlen élethelyzetben került természetes személy megsegítésére irányul. A szociális tanácsadás lehet alapszintű szociális tanácsadás és specifikus szociális tanácsadás.
(2) Az alapszintű szociális tanácsadás felméri a természetes személy, a család vagy közösség/csoport problémáinak jellegét, alapvető tájékoztatást nyújt a problémák megoldásának lehetőségeiről és további szakirányú tanácsadást közvetít neki. Az alapszintű szociális tanácsadás része minden, e törvény alapján nyújtott szociális tanácsadói tevékenységnek.
(3) A specifikus szociális tanácsadás meghatározza a természetes személy, család vagy közösség/csoport problémái keletkezésének okát, azok jellegét és terjedelmét, és konkrét szakszerű segítséget nyújt neki.
(4) A szociális tanácsadás történhet ambuláns formában, e célra létrehozott szociális tanácsadó intézmény tanácsadójában, vagy terepen megvalósított programok közvetítésével.

20. §
Segítségnyújtás jogérvényesítés vagy törvényben védett jogok érvényesítése során
A segítségnyújtás a jogérvényesítés vagy a törvényben védett jogok érvényesítése során olyan szaktevékenység, amely a nagykorú természetes személy belegyezésével történik, és főként a hivatali ügyek intézésében, a személyi okmányok beszerzésének folyamatában, írásos beadványok elkészítésében és benyújtásában, űrlapok kitöltésében, a hivatalos írásbeli kommunikációban és a természetes személy érdekeit szolgáló egyéb ügyek intézésében nyújt segítséget.

21. §
Szociális rehabilitáció
(1) A szociális rehabilitáció olyan szaktevékenység, amely a természetes személy önállóságának, függetlenségének, önellátó képességének helyreállítására irányul, meghatározott készségek begyakorlásával, vagy képességek aktivizálásával, az önellátás, a háztartásvezetés és alapvető szociális teendők során szükséges szokások erősítésével a családban és közösségben meglévő természetes források maximális kihasználása mellett.
(2) Ha a természetes személy más személy segítségére szorul, az 1. bekezdésben taglalt szociális rehabilitáció elsősorban a segédeszközök használatának a begyakorlására, a háztartási teendők begyakorlására, a térbeli tájékozódás begyakorlására, a Braille-írás és -olvasás, valamint a szociális kommunikáció elsajátítatására irányul.

22. §
Intézményi ápolási tevékenység
(1) A 35., 36., 38. és 39. §-ban felsorolt intézményben a jelen törvény értelmében a szociális szolgáltatásokon kívül betegápolási gondoskodás23a) is nyújtható, melyet egészségügyi ellátás nyújtására jogosult intézmény23b) alkalmazottai nyújtanak.
(2) A külön jogszabályban23c) meghatározott egészségügyi szolgáltatói tevékenységek a közegészségügyi biztosítás alapján kerülnek térítésre, ha az 1. bekezdés szerinti intézmény rendelkezik szociális szolgáltatást nyújtó intézményben nyújtható ápolási gondoskodásról szóló, aláírt szerződéssel.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti intézmény közegészségügyi biztosítás alapján térített ápolási gondoskodást nyújt, legalább egy, az ápolási gondoskodási szaktevékenységért felelős személyt kell kijelölnie (a továbbiakban csak „felelős személy”).
(4) A felelős személy olyan természetes személy, aki ápolási tanulmányi szakon másodfokú felsőfokú végzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és szakmailag alkalmas az alábbi speciális munkatevékenységek elvégzésére
a) közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják,
b) gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirány vagy közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják.
(5) A felelős személynek munkaviszonyban kell állnia az intézménnyel és a felelős személy tevékenységét csak egy intézményben végezheti.
(6) A felelős személy nem végezheti egészségügyi szolgáltatás nyújtójának szakképviselői tevékenységét.
(7) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket – ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják – olyan nővér végzi, aki belgyógyászati ápolási gondoskodás szak-irányban, közösségi ápolási gondoskodás szakirányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést.
(8) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket – ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják – olyan nővér végzi, aki gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, közösségi ápolási gondoskodás szak-irányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szak-irányban szerzett szakképesítést, vagy olyan nővér, aki diplomás gyermekápolói tanulmányi szakon felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(9) Az 1. bekezdés szerint ápolási gondoskodást nyújtó intézmény köteles
a) az ápolási gondoskodást helyesen nyújtani,
b) rendelkezni a 9. bekezdés szerinti anyagi-technikai alapfelszereléssel,
c) vezetni az ápolási dokumentációt a nyújtott ápolási gondoskodás terjedelmében.

23. §
A munkavégzési készségek fejlesztése
A munkavégzési készségek fejlesztése szaktevékenység, melynek célja a munkavégzési szokások és készségek elsajátíttatása a természetes személlyel munkatevékenységek során, a fizikai és mentális munkavégzési képesség helyreállítása és fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedés érdekében.

23.a §
Megelőző tevékenység
A megelőző tevékenység olyan szaktevékenység, mely a természetes személy, a család vagy közösség kockázatos magatartásának és a kockázatos helyzetek kialakulásának megelőzésére, ezek leküzdésére és megoldására irányul.

23.b §
Az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése
Az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése szaktevékenység, mely a gyermek komplex fejlesztésének támogatására és kibontakoztatására irányul a gyermek hetedik életévéig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetett egészkárosultság miatt, a fejlesztés összhangban áll a gyermek egyéni szükségleteivel és családtagjainak szükségleteivel, érősíti a család tagjainak képességeit a kedvezőtlen szociális helyzet leküzdésére és támogatja szociális betagolódásukat.

HARMADIK FEJEZET
Válságelhárító szociális szolgáltatások

24. §
(1) Válságelhárító szociális szolgáltatást a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a 2. § 2. bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint.
(2) A válságkezelő szociális szolgáltatások alacsony ingerküszöbűek is lehetnek.
(3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatásnak a jelen törvény céljaira az a szociális szolgáltatás tekintendő, amely a természetes személy számára könnyen elérhető főként a helyszíne vonatkozásában, ahol a természetes személy tartózkodik, és a szociális szolgáltatás térítési díja tekintetében. A szociális szolgáltatás nyújtására anonim módon kerül sor, az érintett természetes személy kilétének igazolása nélkül és tekintet nélkül arra, hogy tapasztalhatók-e nála függőséget okozó anyag fogyasztása. Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse a természetes személy kapcsolatteremtését szociális környezetével, vagy támogatást és segítséget nyújtson neki külön jogszabályi előírások szerint, ezzel támogassa a társadalomba történő beilleszkedését.

24.a §
Válságelhárító szociális terepmunka
Válságelhárító szociális szolgáltatást terepen a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a 2. § 2. bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint, és annak tartalma az ilyen természetes személyek felkutatására kifejtett tevékenység, a szaktevékenységek, a kiszolgáló tevékenységek és egyéb, elsősorban megelőző tevékenység végzését célzó tevékenységek, szociális tanácsadás nyújtása, a szociális rehabilitáció, segítség a jogok és törvény által védett érdekek érvényesítésében, valamint ételkiadás feltételeinek megteremtése vagy élelmiszerosztás.

24.b §
Alacsony ingerküszöbű nappali központ
Alacsony ingerküszöbű nappali központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. a), b) és h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzete esetén napközben
a) biztosítják
1. a szociális tanácsadást,
2. a segítséget jogainak és törvény által védett érdekeinek érvényesítésében,
b) feltételeket teremtenek
1. étel készítésére, étel kiadására vagy élelmiszer kiadására,
2. az alapvető személyes higiéna elvégzésére.

24.c §
Integrációs központ
Az integrációs központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. a) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben
a) biztosítják
1. a szociális tanácsadást,
2. a szociális rehabilitációt,
b) feltételeket teremtenek
1. a munkavégzési készségek fejlesztésére,
2. szakköri tevékenységre.

24.d §
Közösségi központ
(1) A közösségi központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben
a) biztosítják
1. a szociális tanácsadást,
2. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében,
3. a segítséget a tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,
b) megelőző tevékenységet folytatnak,
c) szakköri tevékenységet biztosítanak.
(2) A közösségi központban közösségi munka és közösségi rehabilitáció folyik.
(3) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenységek ambuláns szociális szolgáltatásként is nyújthatók a közösségi központon keresztül, valamint terepen végzett szociális szolgáltatásként is terepprogram közvetítésével.

25. §
Éjjeli menedékhely
Az éjjeli menedékhelyen a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja,
a) biztosítják
1. az elszállásolást fedél alatt az éjszaka eltöltése idejére,
2. a szociális tanácsadást,
3. a feltétlenül szükséges ruházatot és lábbelit,
b) feltételt teremtenek
1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,
2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre.

26. §
Menhely
(1) A menhelyen a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja,
a) biztosítják
1. meghatározott időre a lakhatást,
2. a szociális tanácsadást,
3. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében,
4. a munkavégzési készségek fejlesztését,
5. a szükséges ruházatot és lábbelit,
b) feltételt teremtenek
1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,
2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,
3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,
4. szakköri tevékenységre.
(2) A szociális szolgáltató a szolgáltatásait a menhelyen elkülönítve nyújtja az egyedülállóknak és elkülönítve a gyermekes családoknak vagy az egyedülálló gyermekes személyeknek.

27. §
Átmeneti otthon
(1) Az átmeneti otthonban a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek nyújtanak meghatározott ideig szociális szolgáltatást, akinek nincs lakóhelye az intézeti szociális szolgáltatásnyújtás lejártát követően, a gyermekvédelmi vagy szociális gondnoksági intézeti ellátás leteltével.1a)
(2) Az átmeneti otthonban
a) biztosítják
1. a meghatározott idejű lakhatást,
2. a szociális tanácsadást,
3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek védelmében,
b) biztosítják
1. a munkavégzési készségek fejlesztését, 
2. a munkaerő-piaci elhelyezkedést,
c) feltételt teremtenek
1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,
2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,
3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,
4. szakköri tevékenységre.
(3) Az átmeneti otthoni szociális szolgáltatás nem nyújtható gyermekotthonban vagy gyermekotthon területén.

28. §
Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás gyermekeknek és családoknak
(1) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatást gyermekenek és családoknak a 2. § 2. bek. b) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek és a családjának nyújtanak.
(2) Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás során a gyermekeknek és családoknak
a) biztosítják
1. a szociális tanácsadást,
2. a szociális rehabilitációt,
3. a preventív tevékenységet,
b) biztosítják
1. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében,
2. a segítséget a tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,
3. a szakköri tevékenységet.
(3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás gyermekeknek és családoknak nyújtható ambuláns szociális szolgáltatás és terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában, terepre kidolgozott programokon keresztül.

29. §
Szükséglakás
(1) Szükséglakásban a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek 
a) biztosítják
1. a meghatározott idejű lakhatást,
2. a szociális tanácsadást,
3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében,
b) feltételt teremtenek
1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,
2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,
3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,
4. szakköri tevékenységre.
(2) Ha a 2. § 2. bek. g) pontja értelmében kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy életét és egészségét kell védeni, biztosítani kell a szükséglakás helyének titkosítását és az érintett névtelenségét. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy felkéri a szükséglakás fenntartóját személyazonosságának titkosítására az intézményben való tartózkodásával kapcsolatosan magánélete és családi élete védelmében.
(3) Ha az megfelelő és célravezető, a szükséglakásban nyújtható szociális szolgáltatás a 2. § 2. bek. g) pontja szerinti természetes személyek egyes csoportjainak különállóan is.
(4) A szükséglakás-létesítmény nyújthat szociális tanácsadást is a természetes személynek, akinek kedvezőtlen szociális helyzete a 2. § 2. bek. g) pontja szerint alakult ki. Az első mondat szerinti szociális szolgáltatás nem nyújtható olyan létesítményen belül, ahol szociális szolgáltatást nyújtanak a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek.

30. §
Ha a magán szociális szolgáltató válságelhárító szociális szolgáltatást nyújt, és ha az célszerű és megfelelő, nyújthat szolgáltatásokat a külön törvényben20) szabályozott akkreditáció megszerzése alapján.

NEGYEDIK FEJEZET
Szociális szolgáltatások gyermekes családoknak

31. §
A személyes gyermekgondozás segítése
(1) Segítséget a személyes gyermekgondozásnál akkor nyújtanak, ha a gyermek szülője vagy a természetes személy, akinek gondozására bírósági döntéssel rábízták a gyermeket, önmaga vagy családja segítségével nem tudja a személyes gondoskodást nyújtani a gyermeknek vagy kiskorú személynek, de semmilyen más ok nem áll fenn, mely miatt külön jogszabály20) szerint kellene eljárni.
(2) A személyes gyermekgondozás segítése keretében
a) segítséget nyújtanak
1. a szokásos gyermekápolási tevékenységekben,
2. az iskolai oktatásra való felkészítésben,3. a nevelésben,
b) biztosítják a szakköri tevékenységet.
(3) Elismert indoknak tekinthető, mely miatt a gyermek szülője vagy a természetes személy, akinek gondozására bírósági döntéssel rábízták a gyermeket, önmaga vagy családja segítségével nem tudja a személyes gondoskodást nyújtani a gyermeknek vagy kiskorú személynek, elsősorban
a) a gyermek szülőjének vagy a természetes személynek, akinek gondozására bírósági döntéssel rábízták a gyermeket a betegsége, balesete vagy gyógyfürdői kezelése, illetve az egyik szülő halála,
b) az anya vagy azon nő szülése, akinek gondoskodásra bízták bírósági döntéssel a gyermeket,
c) három gyermek egyidejű születése, vagy két gyermek vagy több gyermek születése két éven belül, mégpedig a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltéséig.
(4) A személyes gyermekgondozásban segítséget  terepen végzett szociális  szolgáltatásként nyújtják.
(5) A személyes gyermekgondozásban legfeljebb 30 egymást követő napon át nyújtanak segítséget.

32. §
Ideiglenes gyermekgondozó intézet
(1) Ideiglenes gyermekgondozó intézetben segítséget nyújtanak a gyermekről való személyes törődésben, ha a szülő vagy az a természetes személy, akinek bírósági döntéssel személyes gondozására bízták a gyermeket, komoly okokból nem tudja biztosítani a személyes gondoskodást a kiskorú gyermeknek maga vagy családtagjai segítségével sem, egyéb más okok azonban nem állnak fenn, melyek miatt a gyermek érdekében különös jogszabályi rendelkezések20) szerint kellene eljárni.
(2) Ideiglenes gyermekgondozó intézetben a gyermek
a) megkapja
1. a szokásos gondozási tevékenységeket,
2. a szociális tanácsadást,
3. a meghatározott idejű szállást,
4. az étkezést,
5. a takarítást, mosást, vasalást, fehérnemű- és ruházat-karbantartást,
6. a segítséget az iskolai felkészülésben,
7. a nevelést,
b) biztosítják neki a szakköri tevékenységet.
(3) Az 1. bekezdés szerinti komoly oknak számít a 31. § 3. bekezdésében felsorolt minden ok vagy az őrizetbe vétel, illetve a szabadságvesztés-büntetés letöltésének megkezdése.

32.a §
A családi élet és a munkahelyi élet összehangolását segítő szociális szolgáltatás
(1) Családi életet és munkahelyi életet összehangoló szolgáltatást nyújtanak a szülőnek vagy a természetes személynek, akinek bírósági döntéssel a gondjaira bízták a gyermeket, abban az időben
a) amikor a munkapiacra való visszatérésre készül vagy a munkapiaci belépéssel vagy visszatéréssel kapcsolatos tevékenységeket végez, a kiskorú gyermekről való gondoskodással,
b) amikor középiskolában vagy felsőoktatási intézményben a jövendő hivatására készül vagy jövedelemszerző tevékenységet végez a gyermekről való gondoskodással hároméves korig vagy hatéves korig, ha a gyermek kedvezőtlen egészségi állapotú.23e)
(2) Családi életet és munkahelyi életet összehangoló szolgáltatás keretében a gyermek
a) megkapja
1. a szokásos gondozási tevékenységeket,
2. a felkészítést az iskolai oktatásra,
3 a nevelést,
b) biztosítják neki a szakköri tevékenységet.
(3) Családi élet és munkahelyi élet összehangolását segítő szolgáltatás, ha három éven aluli gyermekről, vagy hat éven aluli, kedvezőtlen egészségi állapotú gyermekről van szó,
a) azon naptári év utolsó napjáig nyújtandó, melyben a gyermek betölti a harmadik életévét vagy a hatodik életévét, ha kedvezőtlen egészségi állapotú gyermek,
b) egy személy által legfeljebb három gyermeknek nyújtandó; ez alól kivétel képeznek a testvérek.
(4) A családi élet és munkahelyi élet összehangolását segítő szolgáltatás szociális terepmunka formájában nyújtják, vagy ambuláns szociális szolgáltatásként, intézeten kívül. Ha a családi élet és munkahelyi élet összehangolását segítő szolgáltatás intézeten kívüli ambuláns szociális szolgáltatás, annak a természetes személynek a családi környezetében nyújtják, aki a gyermekről gondoskodik. Az 1. bekezdés b) pontja szerinti, a családi élet és munkahelyi élet összehangolását segítő szolgáltatás nyújtható intézeten kívüli ambuláns szociális szolgáltatásként olyan környezetben, mely a szülő vagy a gyermekről bírósági döntés alapján gondoskodó természetes személy munkáltatójának elkülönített környezete az alkalmazottak gyermekei gondozásának biztosítására.

32.b §
Három éven aluli gyermekeket gondozó intézmények
(1) Három éven aluli gyermekeket gondozó, a családi élet és munkahelyi élet összehangolását segítő szolgáltatást nyújtó intézményekben a gyermekről azon naptári év végéig gondoskodnak, amelyben a gyermek betölti harmadik életévét, amennyiben a szülő vagy a természetes személy, akinek a gyermek gondoskodás céljából, bírósági döntéssel a személyes gondjaira lett bízva, középiskolában vagy felsőoktatási intézményben a jövendő hivatására készül, a munkaerő-piaci érvényesülésre készül vagy a munkaerőpiacra való belépéssel vagy visszatéréssel kapcsolatos tevékenységet végez, vagy jövedelemszerző tevékenységet végez.
(2) A három éven aluli gyermekeket gondozó intézményben a gyermeknek
a) szokásos ellátó tevékenységet,
b) étkezést,
c) nevelést nyújtanak.
(3) A három éven aluli gyermekeket gondozó intézményben ellátást legfeljebb 12 gyermeknek nyújtható egy olyan nappali helyiségen belül, mely megfelel a játszóhely és hálóhely követelményeinek; ugyanez érvényes akkor is, ha a háló építészetileg le van választva a játszóhelyről és a gyermekek mindkét helyiséget használják. Az első mondat szerinti gyermeklétszám legfeljebb három fővel növelhető, ha a nappali helyiségben, vagy a háló- és játszóhelyiségben egy éven aluli gyermeknek nem nyújtanak szolgáltatást.

33. §
Korai válságelhárító szolgáltatás
(1) Korai válságelhárító szolgáltatást a gyermeknek nyújtanak hetedik életéve betöltéséig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetve van egészségkárosultsága vagy a gyermek családja miatt.
(2) A korai válságelhárító szolgáltatás keretében
a) biztosítják
1. a speciális szociális tanácsadást,
2. a szociális rehabilitációt,
b) megvalósítják
1. az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének ösztönzését,
2. a megelőző tevékenységet.
(3) A korai válságelhárító szolgáltatás nyújtható ambuláns szociális szolgáltatásként vagy formailag terepen nyújtott, terepre kidolgozott programon alapuló szociális szolgáltatásként.
(4) Az 1. bekezdés szerinti egészségkárosultságot a természetes személy az külön jogszabály szerinti24) egészségügyi szolgáltató igazolásával igazolja.

33.a §
Közös rendelkezések a gyermekes családok támogatására nyújtott szociális szolgáltatások során
(1) Gyermekről való gondoskodásnak számít a 31., 32., 32.a és 32.b §-ban taglalt szociális szolgáltatások nyújtásának céljaira az olyan szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység és további tevékenység, vagy ezen tevékenységek összességének nyújtása a jelen törvényben az adott szociális szolgáltatásra megszabott terjedelemben, mely megfelel a gyermek életkorának és egészségi állapotának, egyéni szükségleteinek és képességeinek, a képesség- és személyiségfejlesztés, a társadalmi szokások elsajátítása érdekében.
(2) Gyermekről való gondoskodást a gyermek hároméves koráig vagy hatéves koráig, ha a gyermek egészségi állapota kedvezőtlen, a 31., 32., 32.a és 32.b §-ban taglalt szociális szolgáltatások esetén a gyermek gondozója nyújtja.
(3) A 31., 32., 32.a és 32.b §-ban taglalt szociális szolgáltatásokat a törvényben megszabott feltételek szerint a szülőnek vagy a gyermekről bírósági döntés alapján gondoskodó természetes személynek nyújtják.

ÖTÖDIK FEJEZET
Szociális szolgáltatások a súlyos egészségkárosultak, a fogyatékosok vagy az időskorúak kedvezőtlen szociális helyzetének javítására

ELSŐ SZAKASZ
Intézmények a más személyek segítségére szoruló természetes személyeknek és a nyugdíjkorhatárt elért személyeknek

34. §
Életvitelt segítő lakólétesítmények
(1) Az életvitelt segítő lakólétesítményekben a természetes személynek 16. életévétől kezdve a nyugdíjkorhatár betöltéséig nyújtanak szociális szolgáltatást, ha ez a természetes személy a 3. törvénymelléklet szerint más személy segítségére szorul, és olyan felügyeletre van szüksége, melynek biztosításával önálló életvitelre képes. Ha a természetes személy az életvitelt segítő lakólétesítményben a szolgáltatásnyújtás ideje előtt eléri a nyugdíjkorhatárt, ezt a szociális szolgáltatást továbbra is biztosítani fogják neki.
(2) A felügyelet az életvitelt segítő lakólétesítményben olyan szociális szolgáltatás, mely az 1. bekezdésben taglalt természetes személy figyelését és irányítását foglalja magába önellátó tevékenységeinek végzése, a háztartásának ellátása során az intézményen belül, és a 4. törvénymellékletben felsorolt alapvető szociális tevékenységek során.
(3) Az életvitelt segítő lakóépületben nyújtott felügyelet mértékét munkaórákban vagy azon tevékenységek összegében határozzák meg, melyekhez a természetes személynek felügyeletre van szüksége.
(4) Az életvitelt segítő lakólétesítményben a felügyeleten kívül
a) biztosítják
1. az elszállásolást,
2. a szociális tanácsadást,
3. a segítséget a törvényes jogok és törvényben garantált érdekek érvényesítésében,
b) megteremtik a feltételeket az ételek elkészítésére,
c) szociális rehabilitációt nyújtanak.
(5) Életvitelt segítő lakólétesítményben járó szociális szolgáltatás csak lakásban vagy családi házban nyújtható. Ha ezt a szociális szolgáltatást lakásban nyújtják, legfeljebb
a) a szociális szolgáltatás hat alanyának nyújtható egy lakáson belül, vagy
b) a szociális szolgáltatás tizenkét alanyának két lakásban, mindenegyes külön bejáratú, önálló házszámmal bíró egységes lakóépületben vagy családi házban.

35. §
Idősellátó intézmények
(1) Az idősellátó intézmények az alábbi személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatásokat
a) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki más személy segítségére szorul és ráutaltsági mértéke legalább IV. fokozatú a 3. mellékletben felsoroltak értelmében, vagy
b) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki az intézményben nyújtott szociális szolgáltatásokra egyéb komoly okokból szorul rá.
(2) Az idősellátó intézmények
a) biztosítják
1. a segítséget a más személy segítségére szorulónak,
2. a szociális tanácsadást,
3. a szociális rehabilitációt,
4. a lakhatást,
5. az étkezést,
6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,
7. a személyi eszközöket,
b) feltételt teremtenek az értéktárgyak megőrzésére,
c) biztosítják a szakköri tevékenységeket.
(3) Az időseknek fenntartott létesítményekben ápolási gondoskodást is nyújtanak, amennyiben az idősek létesítménye nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.
(4) Az időseknek fenntartott létesítményekben szociális szolgáltatás legfeljebb a szociális szolgáltatás 40 alanyának nyújtható ezen létesítmény egy épületén belül.

36. §
Gondozószolgáltatást nyújtó intézmény
(1) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény meghatározott idejű szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, amennyiben gondozói szolgálattal nem látható el.
(2) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény
a) biztosítja
1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,
2. a szociális tanácsadást,
3. a szociális rehabilitációt,
4. a lakhatást,
5. az étkezést,
6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,
b) feltételt teremt az értéktárgyak megőrzésére.
(3) A gondozói szolgáltatást nyújtó létesítményekben ápolási gondoskodást is biztosítanak, amennyiben a gondozói szolgáltatást nyújtó létesítmény nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.

37. §
Rehabilitációs központ
(1) A rehabilitációs központ szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, valamint a gyengénlátó, a siket és a súlyos kétoldali nagyothallásban szenvedő személyeknek.
(2) A rehabilitációs központ biztosítja
a) a szociális rehabilitációt,
b) a szociális tanácsadást,
c) a segítséget más személy segítségére való ráutaltság esetén,
d) a lakhatást,
e) az étkezést,
f) a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását.
(3) Ha a rehabilitációs központ ambuláns szociális szolgáltatásokat nyújt, az intézmény nem köteles biztosítani az étkezést, a szállást, a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását.
(4) Ha a rehabilitációs központ bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújt, azokat csak meghatározott időtartamban nyújthatja; legfeljebb három hónapon át; ezt az időtartamot csak egyszer lehet meghosszabbítani, legfeljebb három hónappal.
(5) A rehabilitációs központ szociális tanácsadást nyújt a családoknak és egyéb természetes személyeknek is, akik a segítségükre szoruló természetes személy ellátását biztosítják otthoni környezetében, a szociális rehabilitációban való közreműködés céljából.

38. §
Szociális otthon 
(1) A szociális otthon szociális szolgáltatásokat nyújt heti bentlakásos szociális szolgáltatás vagy ambuláns szociális szolgáltatás formájában a természetes személynek a nyugdíjkorhatár eléréséig, amennyiben ez a természetes személy
a) más személy segítségére szorul, és ráutaltsági szintje legalább V. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében, illetve 
b) vak vagy gyengénlátó, és ráutaltsági szintje legalább III. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében.
(2) A szociális otthon
a) biztosítja
1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,
2. a szociális tanácsadást,
3. a szociális rehabilitációt,
4. a lakhatást,
5. az étkezést,
6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,
7. a személyi eszközöket,
b) biztosítja
1. a munkavégzési készségek fejlesztését,
2. a szakköri tevékenységet,
c) feltételt teremt
1. a művelődésre,
2. az értéktárgyak megőrzésére.
(3) Ha a szociális otthon gyermekeknek nyújt szociális szolgáltatást, köteles biztosítani a nevelésüket is.
(4) Az első bekezdés 2. pontjának c) alpontja szerinti művelődésre nem kell megteremteni a feltételeket olyan szociális otthonban, ahol nagykorú természetes személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatást.
(5) A szociális otthonban ápolási gondoskodást is biztosítanak, amennyiben a szociális otthon nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.
(6) Ha a természetes személy a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás tartama alatt betölti a nyugdíjkorhatárt, ebben a szociális szolgáltatásban a későbbiekben is részesül.
(7) A szociális otthonban legfeljebb 40 szociális szolgáltatási alany számára nyújtható szociális szolgáltatás a létesítmény egy épületén belül.
(8) A szociális otthonban nem nyújtható szociális szolgáltatás egészéves bentlakásos szociális szolgáltatásként.

39. §
Speciális intézmény
(1) A speciális intézményben szociális szolgáltatásokat nyújtanak olyan természetes személynek, aki más személy segítségére szorul, és ráutaltsági szintje legalább V. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében, és párhuzamosan egészségkárosult is, főként Parkinson-kórban, Alzheimer-kórban, halmozott fejlődési rendellenességekben, szklerózis multiplexben, skizofréniában, különböző etiológiájú demenciákban szenved, vak-siket, AIDS-es vagy súlyos fokozatú organikus pszichoszindrómában szenved.
(2) A speciális intézmény
a) biztosítja
1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,
2. a szociális tanácsadást,
3. a szociális rehabilitációt,
4. a lakhatást,
5. az étkezést,
6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,
7. a személyi eszközöket,
b) biztosítja
1. a munkavégzési készségek fejlesztését,
2. a szakköri tevékenységet,
c) feltételt teremt
1. a művelődésre,
2. az értéktárgyak megőrzésére.
(3) Az első bekezdés 2. pontjának c) alpontja szerinti művelődésre nem kell megteremteni a feltételeket olyan szociális otthonban, ahol nagykorú természetes személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatást.
(4) A speciális létesítményben ápolási szolgáltatást is biztosítanak, ha a speciális létesítmény a 22. § értelmében nem nyújt ápolási gondoskodást.
(5) A speciális létesítményben legfeljebb 40 szociális szolgáltatási alany számára nyújtható szociális szolgáltatás a létesítmény egy épületén belül.

40. §
Nappali ellátó
(1) A nappali ellátó szociális szolgáltatásokat nyújt olyan természetes személyeknek, akik más személyek segítségére szorulnak, amennyiben ráutaltságiuk legalább III. fokozatú a 3. számú törvénymelléklet értelmében, de intézményi szociális szolgáltatásra csak a nap egy meghatározott időszakában van szükségük.
(2) A nappali ellátó
a) biztosítja
1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,
2. a szociális tanácsadást,
3. a szociális rehabilitációt,
4. az étkezést,
b) biztosítja
1. a munkavégzési készségek fejlesztését,
2. a szakköri tevékenységet.
(3) A nappali ellátó szociális tanácsadást nyújt a családoknak és egyéb természetes személyeknek is, akik a segítségükre szoruló természetes személy ellátását biztosítják otthoni környezetében, a szociális rehabilitációban való közreműködés céljából.

MÁSODIK SZAKASZ

41. §
Gondozói szolgálat
(1) A gondozói szolgálat szociális szolgáltatás annak a természetes személynek, aki
a) más természetes személy segítségére szorul, és ráutaltságának szintje a 3. számú törvénymelléklet értelmében legalább II. fokozatú, valamint
b) segítségre szorul önmaga ellátása, háztartásának vezetése és az alapvető szociális tevékenységek végzése során a 4. törvénymelléklet értelmében.
(2) A gondozói szolgálat a 4. törvénymellékletben meghatározott tevékenységeket nyújtja. A nyújtott szolgáltatások terjedelmét a szociális felülvizsgálati tevékenység alapján a község határozza meg konkrét óraszámban vagy a 4. törvénymellékletben felsorolt egyes tevékenységek szerint. Az önellátás minimális időtartama nem lehet kevesebb, mint a 3. számú törvénymelléklet szerint meghatározott ráutaltsági szintnek megfelelő minimális időtartam, amennyiben a szociális szolgáltató a szolgáltatás igénylőjével, annak kezdeményezésére másként nem állapodik meg a gondozói szolgáltatás igénybevételéről kötött szerződésben. 
(3) Gondozói szolgálatot nem vehet igénybe az a természetes személy
a) akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak,
b) akit más természetes személy gondoz, aki pénzbeli térítést kap a gondozásért külön jogszabály szerint,11) amennyiben ez a törvény nem határoz másként,
c) akinek pénzbeli hozzájárulást folyósítanak személyi asszisztensre külön jogszabály szerint,11)
d) akit vesztegzár alá helyeztek fertőző betegség gyanúja miatt vagy fertőző betegség diagnózisával.
(4) A 3. bekezdés b) pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a természetes személy,
a) aki a gondozást ellátja, intézeti egészségügyi ellátásban részesül egészségügyi intézményben,
b) aki a gondozást ellátja, tehermentesítő szolgáltatást kap,
c) aki olyan más személy gondoskodását veszi igénybe, akinek ezért pénzbeli hozzájárulást folyósítanak külön jogszabály11) szerint, és gondozói szolgáltatásban részesül legalább havi 8 órán át.

42. §
Szállító szolgáltatás
(1) A szállító szolgáltatás olyan, a súlyosan egészségkárosult vagy rossz egészségi állapotban lévő, sík területen való mozgásában és tájékozódásában korlátozott természetes személynek nyújtott szociális szolgáltatás, aki individuális szállításra szorul személygépkocsival.
(2) A személygépkocsival történő individuális szállításra való 1. bekezdés szerinti ráutaltságot az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által kiadott felülvizsgálati bizonylat igazolja a súlyosan egészségkárosultaknak más jogszabály11) szerint járó szociális kompenzációs járadék folyósításának céljaira.
(3) Az 1. bekezdés szerinti kedvezőtlen egészségi állapotot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti24) igazolásával bizonyítja.

43. §
Személyes kísérő és felolvasó szolgálat
(1) A személyes kísérő és felolvasó szolgálatot a vak vagy erőteljesen látássérült, illetve mentálisan sérült természetes személy veheti igénybe.
(2) A személyes kísérő szolgálat a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének a) pontjába foglalt alapvető szociális tevékenységek során vehető igénybe. A felolvasó szolgálat felolvasási tevékenységet biztosít a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének b) pontja értelmében. 
(3) Az 1. bekezdésben taglalt egészségkárosultságot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti24) igazolásával bizonyítja.
(4) Személyes kísérő és felolvasó szolgálat nem nyújtható annak a természetes személynek, 
a) aki pénzbeli támogatást kap személyes asszisztenciára külön jogszabály szerint,11)
b) aki a gondozó szolgálat keretében kísérő és felolvasó szolgáltatást is kap a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének a) és b) pontja szerint.

44. §
Tolmácsszolgálat
(1) A tolmácsszolgálat 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás a tolmácsolásra szoruló természetes személynek.
(2) A tolmácsszolgálat jeltolmácsolást, artikulációs/hangzó jeltolmácsolást és taktilis jeltolmácsolást nyújt.
(3) Ráutalt a természetes személy
a) a jelnyelvi tolmácsolásra, ha siket vagy kétoldali súlyosan nagyothalló, és kommunikációs eszköze a jelnyelv,
b) az artikulációs/hangzó jeltolmácsolásra, ha siket, vagy kétoldali súlyosan nagyothallását a beszéd elsajátítása után, vagy még annak előtte szerezte, de nem ismeri a hallássérültek kommunikációs eszközeit, főként a jelnyelvet, a szlovák jelnyelvet, vagy
c) taktilis jeltolmácsolásra, ha siketvak és veleszületett vagy két érzékszervét érintő szerzett egészségkárosodása van, melyek miatt speciális, a hallás- és látásvesztés fokának megfelelő kommunikációs rendszerre szorul a társadalmi érintkezés során.
(4) Jelnyelvi tolmácsszolgálatot nem vehet igénybe az a természetes személy,
a) aki pénzbeli támogatást kap személyes asszisztenciára külön jogszabály szerint,11)
b) aki a gondozó szolgálat keretében tolmácsszolgáltatást is kap a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének c) pontja szerint.
(5) A 3. bekezdésben taglalt egészségkárosultságot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti24) igazolásával bizonyítja.

45. §
Tolmácsszolgálat közvetítése
(1) A tolmácsszolgálat-közvetítés szociális szolgáltatás az egészségkárosult természetes személyek részére, akiknek a 44. § értelmében tolmácsszolgálat nyújtandó; végzi az adminisztratív teendőket, adatbázist készít a jelnyelvi tolmácsolásra szoruló egészségkárosult személyekről, a tolmácsokról és az ezen szolgáltatás végzése iránt érdeklődő személyekről, szociális alaptanácsadást végez, tanfolyamokat szervez az egészségkárosult személyeknek és a tolmácsoknak.
(2) Adminisztratív tevékenységekben nyújtott segítség alatt főként az alábbiak értendők:
a) előkészíti a szerződéstervezetet tolmácsszolgálat nyújtásáról az egészségkárosult személy és a tolmácsszolgálat nyújtója között,
b) tolmácsokat keres, találkozást közvetít az egészségkárosult személy és a tolmács között,
c) segít a tolmácsszolgáltatási tevékenység kimutatásának elkészítésében,
d) segít a tolmácsszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos konfliktusok megoldásában a tolmács és az egészségkárosult személy között,
e) helyettesítő tolmácsot biztosít, ha a tolmács komoly okból nem tudja elvégezni munkáját,
f) képzéseket közvetít az egészségkárosult személyeknek és a tolmácsoknak.
(3) Tolmácsszolgálat-közvetítői tevékenységet végezhet szociális szolgáltató is az e célra létrehozott tolmácsszolgálati ügynökségen keresztül.

46. §
Személyi asszisztens-közvetítés
(1) A személyi asszisztens-közvetítés szociális szolgáltatás súlyosan egészségkárosult személynek, aki pénzügyi támogatást kap személyi asszisztenciára, vagy súlyosan egészségkárosult személynek, aki személyi asszisztensre szorul más jogszabályi rendelkezések11) szerint; ellátja az adminisztratív teendőket, adatbázist vezet a személyi asszisztensek igénylőiről, a személyi asszisztensekről és az e munka iránt érdeklődőkről, alapvető szociális tanácsadást nyújt, képezi a személyi asszisztensek igénylőit és a személyi asszisztenseket, valamint segít a személyi asszisztenciáról megkötött szerződéssel kapcsolatos konfliktusok megoldásában a személyi asszisztens és az egészségkárosult személy között.
(2) Adminisztratív tevékenységekben nyújtott segítség alatt főként az alábbiak értendők:
a) előkészíti a szerződéstervezetet a személyi asszisztencia nyújtásáról az egészségkárosult személy és a személyi asszisztens között,
b) segít a személyi asszisztens ledolgozott munkaórái kimutatásának elkészítésében,
c) kifizeti a külön törvényben11) meghatározott jutalmat a személyi asszisztenseknek.
(3) Személyi asszisztens-közvetítői tevékenységet végezhet szociális szolgáltató is az e célra létrehozott személyi asszisztensi ügynökségen keresztül.

47. §
Segédeszköz-kölcsönzés
(1) A segédeszköz-kölcsönzés súlyosan egészségkárosult, vagy kedvezőtlen egészségi állapotú, segédeszközre szoruló személynek nyújtott szociális szolgáltatás.
(2) Az 1. bekezdésben taglalt személyeknek segédeszköz meghatározott időre kölcsönözhető, legfeljebb azonban addig, amíg az egészségbiztosítás alapján a közgyógyellátási rendszerből a segédeszközt be nem biztosítják a segédeszköz beszerzésére külön jogszabályban11) meghatározott pénzügyi térítés fejében vagy más forrásokból, vagy a segédeszköz-kölcsönzés feltételeinek fennállása idejére.
(3) Az 1. bekezdésben taglalt természetes személy kedvezőtlen egészségi állapotát az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti24) igazolásával bizonyítja. A súlyosan egészségkárosult személy ráutaltságát a segédeszközre az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által kiadott felülvizsgálati bizonylat igazolja a súlyosan egészségkárosultaknak más jogszabály11) szerint járó szociális kompenzációs járadék folyósításának céljaira.

HARMADIK SZAKASZ
Felülvizsgálati tevékenység

48. §
A 34-41. §-okban taglalt szociális szolgáltatások céljaira szolgáló felülvizsgálati tevékenység az egészségügyi felülvizsgálati tevékenység és a szociális felülvizsgálati tevékenység. A felülvizsgálati tevékenység célja a súlyosan egészségkárosult természetes személy ráutaltságának megállapítása,11) vagy a kedvezőtlen egészségi állapotú személy intézeti szociális szolgáltatásra való ráutaltságának a megállapítása, amennyiben az érintett természetes személy más személy segítségére vagy gondozói szolgálatra szorul.

49. §
Orvosi felülvizsgálati tevékenység
(1) Az orvosi felülvizsgálati tevékenység annak megállapítása céljából, hogy az érintett természetes személy rászorul-e más személy segítségére, az érintett személy egészségi állapotának, valamint a személy egészségi állapotában bekövetkezett változásoknak a kiértékelése és elbírálása, amelyet az egészségügyi dolgozó, aki megfelel a 84. § 19. és 20. bekezdésében taglalt követelményeknek, a községgel vagy a kerülettel megkötött szerződés alapján végez (a továbbiakban: „felülvizsgáló egészségügyi dolgozó”).
(2) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a felülvizsgálati tevékenység során együttműködik a község vagy a kerület szociális dolgozójával úgy, hogy a felülvizsgálat 10. bekezdés szerinti eredményei ne álljanak ellentétben az 50. § 7. bekezdése szerinti szociális felülvizsgálati tevékenység eredményeivel.
(3) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó az orvosi felülvizsgálati tevékenység végrehajtása során az orvosi leletből, diagnózisból, a betegség vagy egészségkárosodás lefolyásáról és kialakulásáról szóló jelentésből, valamint az egészségügyi dokumentáció alapján készült kivonatból (a továbbiakban: „az egészségügyi szolgáltató dokumentuma a kedvezőtlen egészségi állapotról”) indul ki, mely nem öregebb hat hónapnál, és amelyet az a természetes személy nyújtott be, aki kéri a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának megállapítását. Ha az egészségügyi szolgáltató dokumentuma a kedvezőtlen egészségi állapotról nem elégséges az első mondat szerinti orvosi felülvizsgálati tevékenységhez, a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó felkéri a ráutaltság kimondását kérő személlyel szerződéses viszonyban álló orvost26) (a továbbiakban ”szerződéses orvos”) új orvosi lelet kidolgozására, melynek mintája a külön jogszabály11) 1. számú mellékletében található, mégpedig a szociális szolgáltatások céljaihoz mért, arányos formában. Ha a szerződéses orvos orvosi lelete nem teljes, a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó felkéri a szerződéses orvost az adatok kiegészítésére.
(4) A felülvizsgálat eredményei alapján a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a 10. bekezdés rendelkezései szerinti orvosi véleményezést készít, mely tartalmazza a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának fokát és a személy egészségi állapota újbóli felülvizsgálatának időpontját.
(5) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a természetes személy által előterjesztett, az egészségügyi szolgáltató kedvezőtlen egészségi állapotról szóló dokumentumából indul ki, mely nem öregebb hat hónapnál, vagy a szerződéses orvos orvosi leletéből, amelyből a legutóbbi felülvizsgálatkor is kiindult, amennyiben a természetes személy 3. bekezdés szerinti felülvizsgálata óta kevesebb mint hat hónap telt el és annak egészségi állapotával kapcsolatosan nem merültek fel új tények, amelyek a más személy segítségére való ráutaltság fokán érdemben változtatnának.
(6) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó kiindulhat a természetes személy által előterjesztett, az egészségügyi szolgáltató kedvezőtlen egészségi állapotról szóló dokumentumából is, mely öregebb hat hónapnál, vagy a szerződéses orvos orvosi leletéből, mely hat hónapnál öregebb, ha a természetes személy egészségi állapota idült és tartósan károsodott és más személyre való ráutaltságának foka is tartós, és ebben javulás nem várható.
(7) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó berendelheti a természetes személyt egészségi állapotának felülvizsgálatára, ha kétségei vannak a szerződéses orvos által kiállított diagnosztikai következtéseket illetően, vagy ha szükségesnek tartja a diagnózis objektivitása hitelességének, illetve a diagnózis teljességének megvizsgálását. A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a felülbírálatot általában az érintett természetes személy jelenléte nélkül végzi el.
(8) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó köteles meghívni a természetes személyt egészségi állapotának felülvizsgálatára, ha azt az érintett személy írásban kéri.
(9) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó meghatározza a természetes személy egészségi állapota ismételt felülvizsgálatának időpontját, a község vagy a megye pedig felszólítja a természetes személyt egészségi állapota újbóli felülvizsgáltatására, ha feltételezhető, hogy változás állt be a más személy segítségére szoruló természetes személy egészségi állapotában. A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó nem határozza meg a természetes személy egészségi állapota ismételt felülvizsgálatának időpontját, ha annak egészségi állapota krónikus és tartós károsodást jelent, és a további gyógykezelésektől sem várható annak javulása.
(10) A más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokát a 3. törvénymelléklet szerint állapítják meg. A más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokának megállapítása során a 3. melléklet A) bekezdése 1-12. pontja szerint elért pontok összeadódnak. A más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokát és a szolgáltatások arányos tartamát az összpontszám alapján órákban határozzák meg.
(11) A más személy segítségére szoruló természetes személy akkor számít ráutaltnak, ha ráutaltsági foka a 3. törvénymelléklet alapján II-VI. fokozatú.
(12) Ha a más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokának megállapítása során a 3. melléklet A) bekezdése 1-12. pontja szerint 0 pontot ér el és ráutaltsági foka VI-os, a 3. melléklet A) bekezdése 1-11. pontja szerint elért pontokat nem veszik figyelembe.
(13) A más személy segítségére szoruló kiskorú természetes személy ráutaltsági fokának megállapításakor nem veszik figyelembe a 3. törvénymelléklet A) bekezdésében taglalt tevékenységeket, melyeket egy vele azonos életkorú és nemű, teljesen ép és egészséges természetes személy sem tud önállóan biztosítani.
(14) A más személy segítségére szoruló természetes személy 3. törvénymelléklet szerinti ráutaltsági fokát nem vizsgálják olyan személy esetében, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és az idősotthoni szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának kimondását egyéb komoly okokból kéri.

50. §
Szociális felülvizsgálati tevékenység
(1) Szociális felülvizsgálati tevékenység a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának meghatározása céljából 
a) a természetes személy egyéni jellemzőinek elbírálása,
b) a természetes személy családi körülményeinek elbírálása,
c) a környezet felmérése, mely kihat a személy társadalmi beilleszkedésének lehetőségeire, és
d) a természetes személy más természetes személy segítségére való ráutaltságának elbírálása a 3. melléklet és a 4. melléklet II. és III. része szerinti tevékenységek során.
(2) A szociális felülvizsgálati tevékenység eredménye a szociális jelentés, amely tartalmazza az önellátás korlátait a 3. melléklet szerint, a háztartásvezetési és az alapvető társadalmi érintkezési akadályoztatottság jellemzőit a 4. törvénymelléklet szerint, melyekben a természetes személy más természetes személy segítségére szorul a vele azonos korú és nemű teljesen ép és egészséges személyekhez mérten. A szakvélemény tartalmazza az első mondat szerinti egyes tevékenységekben való ráutaltság mértékét is, a feltételezett óraszámban kifejezve a 3. sz. melléklet B pontja szerint meghatározott kereteken belül.
(3) A szociális felülvizsgálati tevékenységet a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság fokának meghatározása céljából a község vagy a megye szociális dolgozója végzi, illetve a község vagy a megye megbízása alapján a község által alapított vagy működtetett, illetve az önkormányzati kerület által alapított vagy működtetett jogi személy szociális dolgozója.
(4) A természetes személy egyéni adottságainak felülvizsgálata tartalmazza képességeinek értékelését és saját kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében tett igyekezetét.
(5) A természetes személy családi környezetének felülvizsgálata tartalmazza a család által nyújtott segítség és segítőképesség lehetőségeit. Családnak a természetes személy családi környezetének elbírálása szempontjából a férj vagy feleség, a szülők és a gyermekek tekintendők.
(6) A környezet értékelése során, mely hatással van a természetes személy társadalmi beilleszkedésére, főként a lakáskörülményeket, a vele kapcsolatosan elérhető közszolgáltatásokat és a külön jogszabályban17) taglalt közszolgáltatási-közösségi létesítmények elérhetőségét.
(7) A természetes személynek a más természetes személy segítségére való ráutaltsága 3. melléklet szerinti elbírálása során a szociális felülvizsgálati tevékenység keretében a 49. § 10. bek. szerint járnak el. Az első mondat szerinti felülvizsgálati eredmények nem állhatnak ellentétben a 49. § 10. bek. szerinti egészségügyi felülvizsgálati tevékenység eredményével.
(8) Kiskorú ráutalt természetes személy esetén a környezeti tanulmány nem veszi figyelembe azokat a szükségleteket, amelyek a szokásos szülői gondoskodás részét képezik27) és általában véve velejárói az azonos korú és nemű ép és egészséges személy ellátásának.
(9) A szociális felülvizsgálati tevékenységet a szociális szolgáltatást kérő személy jelenlétében végzik el; ennek a természetes személynek joga van kifejteni szükségleteit és javaslatot tenni kedvezőtlen szociális helyzete rendezése érdekében. A szociális felülvizsgálati tevékenység végzése során jelen lehet az a természetes személy is, akit a szociális szolgáltatást kérő személy e célból megnevez.

51. §
Határozat a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról
Az egészségügyi és szociális jelentés alapján határozat készül a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, mely tartalmazza
a) a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának mértékét/fokát,
b) az önellátási feladatok jegyzékét, a háztartásvezetési feladatok jegyzékét és az alapvető szociális tevékenységek jegyzékét, melyek során természetes személy más személy segítségére szorul, és ezek terjedelmét is feltételezett óraszámban kifejezve a 3. sz. melléklet B pontjában és a 4. sz. mellékletben meghatározott terjedelmi keretek közt,
c) a szociális szolgáltatás fajtájának javaslatát tekintettel a természetes személy szükségleteire és javaslataira az 50. § 9. bek. szerint,
d) az egészségi állapot újbóli felülvizsgálatának időpontját.

51.a §
A felülvizsgálati tevékenység kizárása
A jelen törvény szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha olyan természetes személynek nyújtják a szociális szolgáltatást, aki a szociális szolgáltatásokért térítést fizet legalább a gazdaságilag indokolt költségek teljes összegében, illetve ha a szolgáltatást a más személy segítségére való ráutaltság mellett veszi igénybe.

HATODIK FEJEZET
Szociális szolgáltatások távközlési technológiák segítségével

52. §
Monitorozás és segélyhívó jelzőrendszer
(1) A monitorozás és segélyhívó jelzőrendszer szociális szolgáltatás olyan természetes személynek, akinek az egészségi állapota kedvezőtlen, annak érdekében, hogy megelőzzék a válságos szociális helyzet kialakulását vagy biztosítsák annak megoldását.
(2) A monitorozás és segélyhívó jelzőrendszer folyamatos, távolsági hangos, írásos (rövid szöveges üzenet) vagy elektronikus kapcsolattartás az 1. bekezdésben taglalt természetes személlyel jelzőberendezés vagy audiovizuális készülék segítségével, mely egy központi diszpécserszolgálathoz kapcsolódik, amely biztosítja a szükséges segítséget a küldött segélyhívó jelzés alapján.
(3) Az 1. bekezdés szerinti természetes személy a szociális szolgáltatásra való ráutaltságát orvosi szakvéleménnyel igazolja külön jogszabály24) értelmében.

53. §
Válsághelyzetben nyújtott segítség távközlési technológia közvetítésével
(1) A válsághelyzetben, távközlési technológia segítségével nyújtott szociális szolgáltatás a válsághelyzetbe vagy más, nehéz élethelyzetbe került s azt saját erejéből megoldani nem tudó természetes személynek elsősorban szociális tanácsadást jelent.
(2) Távközlési eszköznek az 1. bekezdés értelmében főként a telefont, a telefaxot és az internetet kell tekinteni.

HETEDIK FEJEZET
Támogató szolgáltatások

54. §
Tehermentesítő szolgálat
(1) A tehermentesítő szolgálat szociális szolgáltatás olyan természetes személynek, aki más jogszabályi rendelkezések szerint11) súlyosan egészségkárosult személyről gondoskodik (a továbbiakban csak „az ápoló személy”), a súlyosan egészségkárosult személy ellátásában arra az időre, amíg az ápoló személy a gondozást nem tudja ellátni.
(2) A tehermentesítő szolgáltatás célja az ápoló személy testi-lelki egészségének megőrzéséhez és fenntartásához szüksége pihenőidő biztosítása.
(3) A tehermentesítő szolgáltatást teljes napokra biztosítják, legfeljebb azonban 30 napon át egy naptári évben. A naptári évben ki nem használt tehermentesítő szolgálati napok nem vihetők át a következő naptári évre. A tehermentesítő szolgálat idején a község köteles saját hatáskörében biztosítani a súlyosan egészségkárosult személynek az általa kiválasztott szociális szolgáltatást, éspedig a szociális szolgáltatás terepen nyújtott formáját, az ambuláns szociális szolgáltatást vagy a bentlakásos szociális szolgáltatást legalább napi 12 órában. A súlyosan egészségkárosult természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságának feltétele az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás igénybe vételéhez teljesültnek tekintendő az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal kiadott határozta alapján.
(4) Ha az ápoló személy csak a naptári év bizonyos hányadában részesült ápolási járadékban, a 3. bekezdésben taglalt tehermentesítő szolgáltatást csak e napok arányában veheti igénybe. Az arányos hányad meghatározásakor a nap egy bizonyos részében nyújtott szolgáltatás is egész napnak tekintendő.
(5) A más személy segítségére szoruló természetes személynek a tehermentesítő szolgálat keretében a szociális szolgáltatás terepen nyújtott formájába beletartozik a háztartási teendőkben nyújtott segítség és a 4. sz. törvénymelléklet II. és III. részében taglalt szociális alaptevékenységekben nyújtott segítség biztosítása is.

55. §
A pártfogói jogok és kötelességek gyakorlásában nyújtott segítség
(1) A pártfogói jogok és kötelességek gyakorlásában nyújtott segítség szociális szolgáltatás a pártfogónak,28) aki egyedül nem képes érvényre juttatni és védeni a jogokat és törvényben védett érdekeket.
(2) Az 1. bekezdés szerinti segítségnek számít
a) a természetes személy képviselete a jogi cselekvőképességtől való megfosztása vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárásban,
b) az együttműködés a jogi cselekvőképességtől való megfosztásra vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárást kezdeményező bírósági beadvány megfogalmazásában,
c) szociális tanácsadás nyújtása vagy annak közvetítése azon célból, hogy a természetes személy jogai és törvényben védett érdekei érvényesülhessenek akkor is, ha azok érvényesítésére és védelmére maga nem képes,
d) együttműködés az intézményekkel, munka-, szociális és családügyi hivatalokkal, a bíróságokkal és más személyekkel a jogi cselekvőképességtől való megfosztásra vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárás megkezdése előtt és annak folyamán,
e) azon magánszemélyek megkeresése és felkészítése, akik érdeklődnek a pártfogói tisztség betöltése iránt,28) a pártfogók felkészítése a pártfogói jogok és kötelességek gyakorlására.

56. §
Nappali ellátó
(1) A nappali ellátóban napközben nyújtanak szociális szolgáltatásokat annak a természetes személynek, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, a súlyosan egészségkárosult vagy súlyos egészségi állapotban lévő természetes személynek, a gyermekes szülőnek vagy a nagyszülőnek és unokájának.
(2) A nappali ellátóban leginkább
a) szociális tanácsadást nyújtanak,
b) szakköri tevékenységet biztosítanak.

57. §
Az önálló lakásban való lakás támogatás
(1) Az önálló lakásban való lakás támogatása a természetes személy önállóságát, függetlenségét és önellátását támogató szociális szolgáltatás elsősorban segítségnyújtás a háztartásvezetésben, a pénzzel való gazdálkodásban, az időbeosztás megszervezésében, támogatás a társadalmi életbe és a munka világába történő bekapcsolódásban, az egyéni érdeklődési körök fejlesztésében, a válsághelyzetek megelőzésében, a társadalmilag elfogadható viselkedés kialakításában.
(2) Az önálló lakásban lakás támogatása keretében az 1. bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül
a) biztosítják
1. a szociális tanácsadást,
2. a jogok és törvény által védett érdekek érvényre juttatásának segítését,
b) végeznek
1. negelőző tevékenységet,
2. szociális rehabilitációt.

58. §
Étkezde
(1) Az étkezdében étkezést biztosítanak annak a természetes személynek, akinek
a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 
b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy
c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.
(2) Az étkezde biztosíthatja az étkezést az 1. bekezdés b) és c) pontjában taglalt természetes személy háztartásába történő étel-kiszállítással is.

59. §
Mosoda
A mosodában megteremtik a feltételeket a természetes személy ruházatának és fehérneműjének mosására, vasalására és karbantartására, ha az érintett személynek
a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 
b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy
c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

60. §
Személyi higiéniai központ / közfürdő
A személyi higiéniai központban megteremtik a feltételeket az alapvető személyi higiénia elvégzésére annak a természetes személynek, akinek
a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 
b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy
c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

NYOLCADIK FEJEZET
Közös rendelkezések szociális szolgáltatások nyújtása során

61. §
(1) Ha a természetes személy szociális válsághelyzetbe kerül, mely beavatkozást és azonnali segítséget igényel, a kedvezőtlen szociális helyzete jellegéből fakadó szociális szolgáltatást kell nyújtani neki.
(2) Az egyes intézmények célirányosan és megfelelő módon összevonhatók.
(3) Nem nyújtható intézeti szociális szolgáltatás annak a természetes személynek, akinek egészségi állapota intézményi egészségügyi ellátást követel meg egészségügyi intézményben. Szociális szolgáltatás a 30-40. §-ban felsorolt intézményekben nem nyújtható olyan természetes személynek, akinél a bíróság intézeti egészségügyi ellátónál védő gyógykezelést, védő nevelést rendelt el, vagy elrendelte a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben történő elhelyezést külön jogszabályi előírás szerint,28a) mégpedig az ezen védőintézkedések alkalmazásának a befejeztéig. Felülvizsgálati tevékenységet a jelen törvény szerint a második mondatban taglalt természetes személyek esetében nem fejtenek ki; ez nem érvényes a fiatalkorú személyek tizennyolcadik életévének betöltését megelőző egy év folyamán, amennyiben a védő nevelés a fiatalkorú tizennyolcadik életévének betöltéséig tart, vagy egy éven át a tizenkilencedik életév betöltését megelőzően meghosszabbított védő nevelés esetén, vagy ha megkezdődött az eljárás
a) a védő gyógykezelés végrehajtási módjának megváltozásáról,
b) a védő gyógykezelés elengedéséről,
c) a védő gyógykezelésből való elbocsátásról,
d) a védő gyógykezelés befejezéséről,e) a védő nevelés végrehajtásának elengedéséről,
f) a nevelőintézeten kívüli átmeneti elhelyezésről,
g) a védő nevelésből történő elbocsátásról,
h) a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetből való elbocsátásról, amennyiben a bíróság felülvizsgálja a kényszer-gyógykezelés indokoltságát.
(4) Ha a szociális szolgáltatónak, aki egész éves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújt a jelen törvény 34-36. és 39. §-a szerint, megvannak hozzá a feltételei, átmeneti időre, a családi, partneri és szélesebb körű társadalmi kapcsolatok fenntartása érdekében bentlakást biztosíthat a családtag, a partner vagy a szociális szolgáltatásokban részesülő természetes személy által megnevezett személy részére. Az első mondat szerinti bentlakás feltételeit a szociális szolgáltató üzemeltetési rendszabályában vagy a házirendjében szabályozza.
(5) A szociális szolgáltató által felhatalmazott alkalmazottnak jogában áll az intézetben belépni a lakóhelyiségekbe és mellékhelyiségekbe a benne elszállásolt természetes személy beleegyezése nélkül is, ha az ügy nem tűr halasztást és a belépés elengedhetetlen az érintett természetes személy életének, egészségének és vagyonának védelme, más természetes személy jogainak és szabadságának védelme, valamint az intézet vagyonának védelme szempontjából.
(6) A 34-40. §-okban taglalt, 40 férőhelynél kisebb kapacitású intézményekben nyújtott szociális szolgáltatások előnyt élveznek a nagyobb kapacitású szociális szolgáltató intézményekkel szemben.
(7) Ha a szociális szolgáltató megfelelő feltételeket teremtett hozzá, a nyújtott szociális szolgáltatások minőségének emelése érdekében zeneterápiát, művészeti terápiát, kutyaterápiát, hippoterápiát (lovas terápiát), biblioterápiát (irodalom-terápia), hidroterápiát, aromaterápiát és ergoterápiát (célzott tevékenységi terápia) is biztosíthat.


HARMADIK RÉSZ
Szociális szolgáltatást nyújtók regisztrációja

ELSŐ FEJEZET
A regisztráció feltételei

62. §
A 3. § 3. és. 5. bekezdésében taglalt szociális szolgáltató kizárólag csak nyilvántartásba vételt követően nyújthat szociális szolgáltatást, a nyilvántartást a nagyobb területi egység (az önkormányzati megye) vezeti.

63. §
(1) A személynek, aki/amely kérvényezi a nyilvántartásba vételt, és a természetes személynek, aki jogi személy statutáris szerveként kérvényezi a nyilvántartásba vételt, feddhetetlennek kell lennie; a feddhetetlenségi feltétel teljesítettnek tekintendő, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek büntetőjogi felelőssége ki van zárva. Az első mondatban taglalt természetes személyeknek
a) teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában kell lenniük és
b) szakmailag alkalmasaknak kell lenniük szociális szolgáltatások nyújtására, amennyiben nem más természetes személyt bíznak meg felelős helyettesnek a 3. bekezdés értelmében.
(2) Feddhetetlennek a jelen törvény céljaira az a személy tekinthető, akit/amelyet jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekmény miatt.29) A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, mely nem régebbi három hónaposnál. A feddhetetlenség követelményét teljesítenie kell a szociális szolgáltató felelős képviselőjének és annak a természetes személynek is, aki a szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős.
(3) Ha a regisztráció kérelmet jogi személy nyújtja be, a jogi személy törvényes szerve által kijelölt, a szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős természetes személynek teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában, feddhetetlennek és szakmailag alkalmasnak kell lennie. Ha a regisztrációs kérelmet természetes személy nyújtja be, a természetes személynek, aki a regisztrációt a szociális szolgáltatásokért felelős természetes személy megbízásából kéri, teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában, feddhetetlennek és szakmailag alkalmasnak kell lennie. Az első és második mondatban taglalt természetes személyeknek a szociális szolgáltatások nyújtásának során munkajogviszonyban kell állniuk a szociális szolgáltatóval; ez alól kivételt képez az a természetes személy, aki jogi személy társtulajdonosa vagy jogi személy tagja.
(4) Az 1-3. bekezdés szerinti szakmai alkalmasságnak tekintendő a 24.a-24.d, a 27-29., a 32., 32.b-41., az 53-55. és 57. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások nyújtása szempontjából a másodfokú felsőszintű végzettség megszerzése, valamint a 25., 26., 31., 32.a 42-47., 52., 56., 58-60. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások nyújtása esetében a teljes általános középfokú végzettség vagy a teljes szakközépiskolai végzettség. A képzettségi feltétel teljesítését a külön jogszabályban előírt okiratok alapján bírálják el.30)
(5) Ha a regisztrációs kérelmet a Szlovák Köztársaság területén kívül székelő jogi személy nyújtja be, az 1. bekezdésben taglalt feltételeket a Szlovák Köztársaság területén székelő leányvállalatát vezető természetes személynek kell teljesítenie.
(6) Ha a regisztrációs kérelmet olyan személy nyújtja be, aki speciális szociális tanácsadást, szociális rehabilitációt vagy az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének ösztönzését kívánja nyújtani, a nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a minisztériumtól megkapja a szakmai tevékenység végzésére jogosító engedélyt (akkreditációt).

64. §
A nyilvántartásba történő bejegyzési kérelem
(1) A regisztrációs kérelmet írásban nyújtják be ahhoz a megyei önkormányzathoz, amelynek területi fennhatósága alá a szociális szolgáltatás nyújtásának helyszíne. Ha ilyen helyszínt beazonosítani nem lehet, vagy ha a szociális szolgáltatást egyszerre több önkormányzati megye területén nyújtják, a regisztrációs kérelmet annak az önkormányzati megyének kell benyújtani, amelynek a területi fennhatósága alá tartozó helyen van annak a jogi személynek a székhelye, amely a nyilvántartásba vételt kéri, vagy amelyiknek a területén van annak a természetes személynek az állandó vagy ideiglenes lakhelye, aki a nyilvántartásba vételt kéri.
(2) A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza
a) a jogi személy üzleti nevét, székhelyét, statisztikai (azonosító) számát és jogi formáját, ha a kérelmező jogi személy, vagy a családi és utónevet, a születés időpontját, az állandó vagy átmeneti lakcímet, ha a regisztrációt természetes személy kéri,
b) a családi és utónevet, a születés időpontját, az állandó vagy átmeneti lakcímet
1. a jogi személy jogi szervét képviselő természetes személy esetében,
2. a 63. § 3. bekezdése szerint javasolt felelős képviselő esetében,
c) a nyújtandó szociális szolgáltatás fajtáját és formáját,
d) a természetes személyek célcsoportját, amelynek a szociális szolgáltatást nyújtják,
e) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyszínét,
f) a férőhelyek számát, ha a szociális szolgáltatást intézetben nyújtják,
g) a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének feltételezett napját,
h) a szociális szolgáltatás nyújtásának idejét, ha a szociális szolgáltatásnyújtást meghatározott idejűre tervezik,
i) további külön jogszabályi előírás szerint30a) szükséges adatokat, melyek a büntetés-nyilvántartási hatóságtól kikérendő erkölcsi bizonyítványhoz szükségesek
1. azon személy esetében, aki/amely a nyilvántartásba vételt kéri és a természetes személy esetében, aki jogi személy statutáris szerve és a nyilvántartásba vételt kéri,
2. természetes személy esetében, aki jogi személy statutáris szervének meghatalmazása alapján vagy természetes személy megbízásából, aki/amely a nyilvántartásba vételt kéri, szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős.
(3) A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell
a) a feddhetetlenséget bizonyító irat másolatát
1. azon személy esetében, aki/amely a nyilvántartásba vételt kéri, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek a székhelye a Szlovák Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térség más országának területén kívül található vagy olyan természetes személyről van szó, aki nem a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy az Európai Gazdasági Térség más államának állampolgára és nincs tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabályok szerint,30b)
2. természetes személy esetében, aki azon jogi személy statutáris képviselője, amely a nyilvántartásba vételt kéri, ha olyan jogi személyről van szó aki nem a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy az Európai Gazdasági Térség más államának állampolgára és nincs tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabályok szerint,30b)
3. természetes személy esetében, aki jogi személy statutáris szervének meghatalmazása alapján vagy természetes személy megbízásából, aki/amely a nyilvántartásba vételt kéri, szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős, ha a természetes személy nem a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy nem az Európai Gazdasági Közösség más államának állampolgára és nincs tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabályi előírások szerint,30b)
b) a szakmai alkalmassági bizonyítvány másolatát
1. a nyilvántartásba vételt kérő személyt illetően és a természetes személyt illetően, aki a nyilvántartásba vételt kérő jogi személy statutáris szerve, vagy
2. a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó természetes személyt illetően, aki a regisztrációt a szociális szolgáltatásokért felelős jogi személy jogi szervének, vagy a szociális szolgáltatásokért felelős természetes személynek a megbízásából kéri,
c) a szociális szolgáltatás fajtájának megfelelően az adatokat a térbeli feltételekről, a személyi feltételekről, az anyagi feltételekről és a higiéniai feltételekről, a szociális szolgáltatás formájáról, a szociális szolgáltatást igénybe vevők létszámáról,
d) a határozatot vagy más okiratot a nyilvántartásba vételről egyéb jogszabály szerint,31) vagy a bizonylatot a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által a szervezetnek kiadott statisztikai (azonosító) számról, mely bizonyítja a jogi személy létrejöttét,
e) az alapszabályzatot vagy okiratot, amely bizonyítja a jogi személy jogi szervének jogosultságát jogviszonyokban való eljárásra,
f) az okirat másolatát, mely igazolja, hogy a személynek nincs adóhátraléka, tartozása a szociális biztosítási járulékok és kötbérek tekintetében, az öregségi nyugdíj-takarékossági járulékfizetésben, valamint az egészségbiztosítási járulékok és kötbérek tekintetében,
g) a szociális szolgáltatások árjegyzékét, a szociális szolgáltatásokért járó térítések befizetésének módját és a szociális szolgáltatásokért járó térítések feltételeit,
h) az adatokat a pénzügyi feltételekről, amelyek tartalmazzák az egységnyi teljesítésre vonatkozó tényleges költségkalkulációt a nyújtott szociális szolgáltatások minden egyes fajtájának vonatkozásában, a feltételezett bevételek és kiadások kalkulációját, beleértve a szociális szolgáltatások saját forrásokból történő finanszírozását, valamint a szociális szolgáltatások finanszírozásának feltételezett forrásait.
i) a szakmai tevékenységek, kiszolgáló tevékenységek és egyéb tevékenységek nyújtási terjedelmének és feltételeinek leírását.
(4) A 3. bekezdés c) pontjában taglalt célokra a térbeli feltételek adatait a három hónaposnál nem régebbi tulajdonlap másolatával, vagy a bérleti szerződés32) vagy kölcsönzési szerződés33) másolatával igazolják, amennyiben ezek tárgya olyan helyiségek bérlése vagy kikölcsönzése, melyben a szociális szolgáltatást nyújtják, és ha a szociális szolgáltatás nyújtására intézményben kerül sor, a jogerős használatbavételi határozat másolatát is. A bérleti szerződésnek vagy a kölcsönzési szerződésnek legalább olyan időtartamra kell szólnia, ameddig a szociális szolgáltatást nyújtják, egész éves bentlakásos szociális szolgáltatás esetén legkevesebb három évre.
(5) A 3. bekezdés c) pontjában taglalt célokra a személyi feltételekről szóló adatnak tekintendő a nyilvántartásba vételt kérvényező szervezet szervezési felépítése, mely feltünteti az alkalmazottak foglalkozását, 84. § szerinti szakképzettségét és a létszámukat, külön-külön minden nyújtott szociális szolgáltatás vonatkozásában.
(6) A higiéniai feltételekről szóló, 3. bek. c) pontja szerinti adatokat az illetékes közegészségügyi hatóság által kiállított jogerős döntésnek vagy kötelező érvényű állásfoglalásnak a másolatával bizonyítják, melyet a létesítmény használatba vételekor vagy az üzemeltetésben bekövetkezett változáskor és a működési szabályzat jóváhagyásakor vagy ennek változásakor adott ki a közegészségügyi hatóság külön jogszabályi rendelkezés szerint.33a)
(7) A 2. és 3. bekezdésben tárgyalt adatokat és okiratokat államnyelven kell benyújtani.
(8) Ha a megyei önkormányzat megállapítja, hogy a regisztrációs kérelem nem tartalmazza a 2. és 3. bekezdés szerinti követelményeket, írásban felszólítja a nyilvántartásba vételt kérelmező személyt, hogy egészítse ki az adatokat és a hiányzó dokumentumokat, és meghatározza a hiányosságok kiküszöbölésének határidejét, amely nem lehet kevesebb mint 30 naptári nap az írásos felszólítás kézbesítésének időpontjától számítva.
(9) A szociális szolgáltató, aki másfajta szociális szolgáltatást is nyújtani akar, mint amelyet már nyújt, vagy a szociális szolgáltató, aki meg akarja változtatni a szociális szolgáltatásnyújtás helyszínét, köteles nyilvántartásba vételi kérvényt benyújtani a 63. § 1-8. bekezdései szerint.

Nyilvántartásba vétel

65. §
(1) Szociális szolgáltatás nyújtására a nyilvántartásba vétel napján keletkezik jogosultság.
(2) A nyilvántartásba vételről a megyei önkormányzat nem készít határozatot és a bejegyzést legkésőbb 30 nappal azt a napot követően megteszi, amikor kézhez kapta a 64. § 2. és 3. bekezdése szerinti összes dokumentumot.
(3) A nyilvántartásba történt bejegyzés tényét a megyei önkormányzat haladéktalanul közli a szociális szolgáltatóval úgy, hogy az értesítést a nyilvántartási bejegyzés kivonatával együtt kézbesíti annak saját kezébe. Ha a szociális szolgáltatást más megye területén is nyújtani fogják vagy egyszerre több megye területén, az a megye, amely a nyilvántartásba vételt végrehajtja, haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartásba vétel tényéről a többi megyét is, amelynek területén e szociális szolgáltatásnak kiszolgáló helye lesz; ugyanígy vonatkozik ez az értesítési kötelezettség a nyilvántartásból történő törlés és a nyilvántartásban eszközölt változások esetére is.
(4) A szociális szolgáltató köteles a 63. és 64. § szerinti minden változást nyolc napon belül jelenteni a megyei önkormányzatnak.
(5) A szociális szolgáltatás nyújtására való jogosultság nem ruházható át más személyre, sem a szociális szolgáltató jogutódjára, amennyiben az jogi személy. Ez nem érvényes, ha a szociális szolgáltató község által alapított jogi személy és jogutódja az érintett község.
(6) A megyei önkormányzat elutasítja a nyilvántartásba vételt, ha
a) a regisztrációs kérelem kiegészítésére vagy a hiányzó bizonylatok pótlására történt írásos felszólítást követően a kérelmező a megszabott határidőn belül nem pótolja a hiányt,
b) a regisztrációs kérelmet nem a jogi személy jogi képviselője nyújtotta be,
c) a szolgáltatás, melyet nyújtani kívánnak, nem szociális szolgáltatás a jelen törvény értelmében,
d) a szociális szolgáltatás nyújtásához nincsenek megteremtve a térbeli feltételek, a személyzeti feltételek, a dologi feltételek, a pénzügyi feltételek és a higiéniai feltételek,
e) nem teljesülnek a 9. § 5. és 7. bekezdése szerinti követelmények.
f) ha nem teljesülnek a 32.b § 3. bek., 34. § 5. bek., a 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek. és a 39. § 5. bek. szerinti feltételek,
g) a 64. § 2. bek. c) pontja szerinti regisztrációs kérvény tartalmazza a szociális szolgáltatás fajtáját, amely egész éves bentlakásos szociális otthoni szociális ellátás esetén nyújtott szociális szolgáltatás.

66. §
(1) A nyilvántartásban a következő adatokat és azok változásait kell rögzíteni:
a) az üzleti név vagy megnevezés, a székhely, a statisztikai (azonosító) szám és a jogi személy üzleti vállalkozási formája, ha a szociális szolgáltató jogi személy; a családi és utónév, az állandó vagy átmeneti lakcím, ha a szociális szolgáltató természetes személy,
b) a jogi személy statutáris szervét jelentő természetes személy utóneve és családi neve, és a 63. § 3. bekezdésében taglalt felelős jogi képviselőjének családi és utóneve, ezek állandó vagy átmeneti lakcíme,
c) a 3. § 5. bekezdése c) pontjában taglalt jogi személy székhelyének címe és a Szlovák Köztársaság területén működő szervezeti egységének székhelycíme, valamint az ezen szervezeti egység vezetőjének családi és utóneve és lakcíme,
d) a szociális szolgáltatás fajtája, melyet a szociális szolgáltató nyújt, a szociális szolgáltatások célcsoportját képező természetes személyek köre, a szociális szolgáltatói tevékenység megkezdésének napja, a szolgáltatói tevékenység időtartama, terjedelme és nyújtásának helye,
e) a férőhelyek száma az intézetben,
f) a nyilvántartásba vétel dátuma,
g) a nyilvántartásból való törlés dátuma és a nyilvántartásból való törlés jogi indoka a 68. § értelmében.
(2) A nyilvántartó nyilvános, mindenkinek joga van abba beletekinteni és kivonatot kérni belőle.

67. §
A szociális szolgáltatásnyújtás helyszínének megjelölése
(1) Ha a szociális szolgáltató szociális szolgáltatás nyújt a 29. és 34. §-ban feltüntetett létesítmények kivételével más létesítményekben is, köteles a szociális szolgáltatásnyújtás helyét megjelölni megfelelő és folyamatosan jól látható helyen.
(2) A szociális szolgáltatásnyújtás helyét az 1. bekezdés szerint meg kell jelölni
a) az üzleti névvel vagy elnevezéssel, ha a szociális szolgáltató jogi személy,
b) a családi és utónévvel, ha a szociális szolgáltató természetes személy,
c) a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájával és formájával,
d) a létesítmény elnevezésével és
e) a szociális szolgáltatásnyújtás helyének címével.

67.a §
A könyvelés vezetése és az évzáró jelentés a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról
(1) A magán szociális szolgáltató, mely jogi személy, és a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, köteles kidolgozni és a könyvelési zárszámadások regiszterének33b) nyilvános részében elhelyezni évzáró jelentését a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról (a továbbiakban csak „évzáró jelentés”) az előző naptári évre vonatkozóan a folyó naptári év júliusának 15. napjáig.
(2) A megye az évzáró jelentés tartalmát kiértékeli annak eldöntése céljából, hogy az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató olyan szociális szolgáltatást nyújt-e, amilyennel a nyilvántartásba vételére sor került, és hogy nem szűnt-e meg teljesíteni a szociális szolgáltatásnyújtás jelen törvényben meghatározott pénzügyi feltételeit. Egyéb hatóságok ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem befolyásolja.
(3) Az évzáró jelentés tartalmazza főként
a) a nyújtott szociális szolgáltatások áttekintetését és az egyéb tevékenységek tárgyának vagy vállalkozásoknak az áttekintését a naptári évben,
b) az éves könyvelési zárszámadást és a benne található alapvető adatok értékelését,
c) az éves könyvelési zárszámadás könyvvizsgálói minősítését, ha azt könyvvizsgáló hitelesítette,
d) az éttekintést a jövedelmekről (bevételekről) és a kiadásokról (költségekről),
f) a vagyoni és kötelezettségi helyzetet és mozgásokat,
g) a gazdaságilag indokolt költségeket a szociális szolgáltatások egy alanyára átszámítva a nyújtott szociális szolgáltatások fajtája szerint az adott naptári évben.
(4) Az éves könyvelési zárszámadást könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, ha
a) a közforrásokból származó bevételek az év folyamán, melyre az éves könyvelési zárszámadás készül, meghaladta a 33 193 eurós összeget,
b) az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató összbevétele meghaladta a 165 969 eurót.
(5) Az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató könyvelést vezet külön jogszabályi rendelkezés szerint.33c)
(6) Az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató köteles a könyvelésében külön vezetni a szociális szolgáltatással kapcsolatos jövedelmeket (bevételeket) és a kiadásokat (költségeket), valamint az egyéb tevékenységével kapcsolatos jövedelmeket (bevételeket) és a kiadásokat (költségeket).
(7) A magán szociális szolgáltató, mely természetes személy, köteles a 2. bekezdésben taglaltak céljára áttekintést benyújtani a megyének a nyújtott szociális szolgáltatásokról, és adatokat szolgáltatni a 3. bekezdés d)–g) pontjai szerint az előző naptári év vonatkozásában a folyó naptári év júliusának 15. napjáig.

68. §
Törlés a nyilvántartásból és a szociális szolgáltatói jogosultság megszűnése
(1) A megyei önkormányzat a nyilvántartásból való törlés mellett dönt, ha a szociális szolgáltató
a) hamis vagy nem teljes adatok alapján került bejegyzésre a nyilvántartásban,
b) már nem teljesíti a nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeit,
c) nem teljesíti a szociális szolgáltatásnyújtás 5. bekezdés szerinti pénzügyi feltételeit; ez kizárólag a magán szociális szolgáltatóra és a község vagy megye által alapított szociális szolgáltatóra vonatkozik,
d) a minisztérium által megszabott határidőben nem küszöböli ki a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi hiányosságait és nem hozza összhangba a 2. sz. mellékletben előírtakkal,
e) a megye által megszabott határidőn belül nem csökkenti a férőhelyek számát a 69. § 2. bek. szerint,
f) írásban nem jelenti a megyének a 65§ 4. bek. szerinti változásokat, s ezt nem teszi meg a megye írásos figyelmeztetését követően sem a megadott határidőn belül,
g) nem nyújt szociális szolgáltatásokat 12 egymást követő hónapon keresztül, vagy
h) kéri a nyilvántartásból való törlést; ezt a kérvényt legalább 30 nappal a szociális szolgáltatásnyújtás megszüntetése előtt kell benyújtani.
(2) A megyei önkormányzat törli a nyilvántartásból a szociális szolgáltatót, ha
a) a szociális szolgáltató a nyilvántartásba vétel napjától számított hatodik naptári hónapig nem kezdi meg a szolgáltatásnyújtást,
b) lejár a szociális szolgáltatásnyújtás időtartama,
c) a természetes személy, aki szociális szolgáltató, elhalálozik, vagy
d) a jogi személy, amely szociális szolgáltató, megszűnik.
e) a magán szociális szolgáltató vagy a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, nem helyezi el éves jelentését a könyvelési zárszámadások regiszterének nyilvános részében, és ezt a megye írásos felszólítását követően sem teszi meg a megadott határidőn belül.
(3) A szociális szolgáltató szolgáltatói jogosultsága azon a napon szűnik meg, amikor jogerőre emelkedik a döntés a nyilvántartásból való törlésről az 1. bekezdés szerint, vagy azon a napon, amikor a törlés a 2. bekezdés szerint megtörténik.
(4) Ha a megyei önkormányzat az 1. bekezdés a) és c) pontja alapján hajtotta végre a törlést a nyilvántartásból, a személyt leghamarabb a törlési határozat jogerőre emelkedését követő két naptári év eltelte után lehet újra nyilvántartásba venni.
(5) A szociális szolgáltató nem teljesíti a szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi feltételeit, ha
a) felszámolás alatt áll, csődeljárás folyik ellene, vagy vagyonhiány miatt elutasították javaslatát a csődeljárás megindítására,
b) nyilvántartott adótartozása, egészségbiztosítási járuléktartozása, szociális biztosítási járuléktartozása és kötelező nyugdíjtakarékossági járuléktartozása van, melyeknek a végrehajtása megkezdődött.

69. §
(1) Ha a szociális szolgáltató nem küszöböli ki a megyei önkormányzat 81. § r) pontja szerint végrehajtott szolgáltatási minőségellenőrzésen, illetve a 81. § s) pontja szerint végrehajtott, az önellátó tevékenységében más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személy ápolási segélyének és az üzemeltetési költségekre folyósított pénzügyi támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapított hiányosságokat a megadott határidőn belül, a megyei önkormányzat döntést hoz a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásáról arra az időre, míg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, legfeljebb azonban két naptári évre a tilalmi döntés meghozatalának jogerőre emelkedése napjától számítva. Ha ezen idő alatt a szociális szolgáltató a hiányosságokat nem küszöböli ki, a megyei önkormányzat döntést hoz a szociális szolgáltató nyilvántartásba vételének törléséről.
(2) Ha a szociális szolgáltató, mely életvitelt segítő lakólétesítményben, idősotthonban, szociális szolgáltató otthonban vagy speciális létesítményben nyújt szolgáltatást, a 110.l § 12. bek. ellentétesen jár el, a megye felszólítja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított három hónapon belül csökkentse a létesítmény férőhelyeinek számát annyi férőhelyre, amennyivel a megnövelése előtt rendelkezett.

MÁSODIK FEJEZET

70. §
Egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során nyújtott szociális szolgáltatás
(1) A jelen törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtható szociális szolgáltatás a természetes személynek egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során24) azt követően is, ha megszűntek azok az okok, amelyek miatt intézeti egészségügyi ellátásra került sor, ha a magánszemély kedvezőtlen egészségi állapota miatt más személy segítségére szorul és nem bocsátható el az egészségügyi intézeti egészségügyi ellátásból, mivel saját természetes családi környezetében vagy a jelen törvény szerinti szociális szolgáltató intézetben nem biztosíthatók számára a szociális szolgáltatások.
(2) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során nyújtott szociális szolgáltatásokra ugyanúgy a 62-69. § rendelkezései vonatkoznak.
(3) Ha a szociális szolgáltatás nyújtására egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során kerül sor, az a helyiség, amelyben a szociális szolgáltatást nyújtják, nem lehet azonos azzal a helyiséggel, amelyben az intézeti egészségügyi ellátás folyik.


NEGYEDIK RÉSZ
A szociális szolgáltatások finanszírozása, a szociális szolgáltatásokért járó térítési díjak és a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés

ELSŐ FEJEZET
A szociális szolgáltatások finanszírozása

71. §
(1) A közösségi szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozhatók
a) a közösségi szociális szolgáltató költségvetéséből,
b) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő által, a szociális szolgáltatás nyújtásáról megkötött szerződés alapján fizetett térítési díjból és a 15. § 3. bek. szerinti más tevékenységek térítési díjaiból, melyek a 74. § 8. bek. szerinti külön szerződésben szerepelnek,
c) a szociális szolgáltató nyújtott szolgáltatásai gazdaságilag indokolt költségeinek térítési díjából a 7. bekezdés szerint,
d) a minisztériumnak a költségvetésből az intézeti szociális szolgáltatásokra nyújtott pénzügyi támogatásából a 6. bekezdés szerint,
e) írásos ajándékozási szerződés alapján befolyt összegekből,
f) társult községek, társult megyék vagy társult személyek forrásaiból,
g) községi vagy megyei alapítású és fenntartású intézetek melléktevékenységeinek gazdasági eredményeiből a község vagy megyei önkormányzat egyetértésével,
h) a szociális üzem bevételeiből,34)
i) egyéb forrásokból.
(2) A község vagy megye által alapított vagy fenntartott önálló jogi személyiségű szociális szolgáltatók finanszírozása az 1. bekezdés b) pontja szerint csak az ezen jogi személyt alapító vagy fenntartó község vagy megye egyetértésével történhet.
(3) A magán szociális szolgáltatók által nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozhatók
a) az önellátás során más személy segítségére szoruló magánszemélynek folyósított ráutaltsági támogatásból és a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett a nyújtott szociális szolgáltatásokra folyósított üzemeltetési támogatásból,
b) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő által, a szociális szolgáltatás nyújtásáról megkötött szerződés alapján fizetett térítési díjból és a 15. § 3. bek. szerinti más tevékenységek térítési díjaiból, melyek a 74. § 8. bek. szerinti külön szerződésben szerepelnek,
c) a minisztérium költségvetéséből a szociális szolgáltatásra a 78.a § szerint nyújtott pénzügyi támogatásból,
d) a magán szociális szolgáltató saját forrásaiból,
e) írásos ajándékozási szerződés alapján befolyt összegekből,35)
f) a magán szociális szolgáltató külön jogszabályok szerint36) végzett vállalkozói tevékenységének jövedelemadózás utáni gazdasági eredményeiből,
g) a szociális üzem bevételeiből,34)
h) más forrásokból.
(4) Az egészségügyi szolgáltatói tevékenységek közegészségügyi biztosítás alapján történő finanszírozásának mértékét külön jogszabály állapítja meg.23c)
(5) A szociális szolgáltatás nyújtójának ajándékozott pénzeszközöket csak az írásos ajándékozási szerződésben az adományozó által megjelölt célra lehet felhasználni.35) Ha az írásos ajándékozási szerződésben az adakozó ilyen célt nem jelöl meg, az ajándékozási szerződésben szerzett eszközöket a szociális szolgáltató alapító okmányában vagy alapszabályzatában meghatározott tevékenységekre vagy a nyújtott szociális szolgáltatások céljaival összhangban kell felhasználni.
(6) Annak a községnek, amely a 25-27., 29., 32., 34-40. §-ok szerinti intézményt hozott létre vagy alapított, vagy annak a községnek, amely szociális szolgáltatásokat nyújt ezen intézményekben, a minisztérium célirányos támogatási forrásaiból pénzügyi támogatás jár az ezen intézményekben nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozására a 4.a sz. törvénymelléklet szerinti nagyságban, a szociális szolgáltatás fajtájától és az intézeti helyek számától függően.
(7) Ha a megyei önkormányzat a területén állandó lakhellyel rendelkező természetes személynek a 34. és 37-39. § szerinti szociális szolgáltatásokat egy másik megye által létrehozott vagy alapított szociális szolgáltatónál biztosítja, a megyei önkormányzat a másik megye által létesített vagy alapított szociális szolgáltatónak megtéríti az ezen szolgáltatásokkal járó gazdaságilag megalapozott költségeket a 72. § 5. bekezdése szerint, levonva belőle azt a térítési összeget, amelyet a szociális szolgáltatás igénybevevője fizet.
(8) A szociális szolgáltató köteles a megyei önkormányzat írásos kérelme alapján kimutatni a 7. bekezdés szerint kapott pénzeszközök felhasználásnak célszerűségét.

A szociális szolgáltatás térítési díja

72. §
(1) A szociális szolgáltatás címzettje köteles térítést fizetni a szociális szolgáltatásért, mégpedig a szociális szolgáltató által megszabott összegben, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A szociális szolgáltatás térítési díjába nem számítható bele a 15. § 3. bekezdése szerinti más tevékenységek térítési díja, vagy az ezek biztosításához és végzéséhez szükséges feltételek megteremtésének térítési díja.
(2) A közösségi szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás térítési díját, annak megszabási és befizetési módját a 74. § értelmében a községi vagy megyei rendelettel összhangban állapítja meg, legfeljebb azonban a gazdaságilag indokolt költségek nagyságában, melyeket csökkent a 71. § 6. bek. értelmében az intézményi szociális szolgáltatásra folyósított pénzügyi támogatásból származó bevétellel, valamint a 71. § 7. bek. szerinti, a szociális szolgáltatások gazdaságilag indokolt költségeiért fizetett térítésekből származó bevétellel.
(3) A magán szolgáltató a szociális szolgáltatás térítési összegét, annak meghatározási módját és befizetési formáját a 74. §-ban taglalt szerződésben határozza meg, összhangban az aktuális szociális szolgáltatási árjegyzékkel, melyet honlapján vagy más, nyilvánosan hozzáférhető helyen tesz közzé, legfeljebb a gazdaságilag indokolt költségek nagyságában, melyeket csökkent a 76. § szerinti, az önellátásban más személy segítségére szoruló természetes személyre folyósított járadék, a 77. § értelmében a nyújtott szociális szolgáltatás fenntartására folyósított pénzügyi támogatásból származó bevétel és a 78.a § szerinti, a szociális szolgáltatásnyújtásra folyósított pénzügyi támogatás összegével.
(4) A térítési összegnek a 3. bekezdés szerinti maximalizálása nem vonatkozik azokra a magán szociális szolgáltatókra, amelyek nyereségszerzés céljából üzemeltetnek szociális szolgáltatásokat.
(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti gazdaságilag indokolt költségek a 16-18. §-okban taglalt tevékenységek költségei, mégpedig a következők:
a) a bérek, a fizetések és egyéb személyi kiadások olyan nagyságban, amely megfelel a külön jogszabály szerinti38) fizetések és egyéb személyi kiadások nagyságának,
b) a szociális biztosítási járulék, a kötelező egészségbiztosítási járulék, a kötelező nyugdíjtakarékossági járulék munkáltató által befizetett része az a) pontban taglalt mértékben,
c) a belföldi útiköltség-térítések, 
d) az energia-, víz- és távközlési költségek,
e) a dologi kiadások, kivéve a reprezentációs helyiségek berendezését,
f) a szállítási költségek,
g) a szokásos és általános karbantartási költségek, kivéve a létesítmények vagy azok egy részének egyszeri karbantartási műveleteit vagy a vészhely-zetek kiküszöbölését,
h) bérleti díj az ingatlan és dologi bérleményekért, kivéve a közlekedési eszközök és speciális gépek, berendezések, műszerek, technikai eszközök, szerszámok és anyagok bérleti díját, legfeljebb a szokásos bérleti díjak összegéig, melyért az adott időpontban és az adott helyen az azonos fajtájú tárgyakat vagy hasonló tárgyakat bérbe adják,
i) szolgáltatási költségek,
j) a folyó átutalásokra fordított kiadások a külön jogszabály szerinti zsebpénz,20) a végkielégítések, a külön jogszabály szerint az alkalmazott betegállománya idején kifizetett bérpótló juttatások39) terjedelmében,
k) a szociális szolgáltató könyvelési szabályzat szerinti állóeszközeinek és szellemi javainak amortizációja, melyről a szociális szolgáltató mint könyvelési egység könyvelést és jóváírást vezet;33c) az anyagi vagyon amortizációja, azaz az újonnan beszerzett építmények, lakások és nem lakáscélú helyiségek, melyek a szociális szolgáltatásnyújtás céljait szolgálják intézményekben, vagy azonak a műszaki értéknövelését, legfeljebb a szokásos bérleti díjak összegéig, melyért az adott időpontban és az adott helyen az azonos fajtájú tárgyakat vagy hasonló tárgyakat bérbe adják.
(6) A szociális szolgáltatás címzettje nem fizet térítést
a) a tolmácsolásért,
b) a távközlési eszközökkel nyújtott segítségért vészhelyzetben, 
c) az önálló lakásfenntartási támogatásért,
d) a preventív tevékenységért,
e) a segítségnyújtásért jogai és törvénnyel védett érdekei érvényesítésében,
f) a segítségnyújtásért a munkaerő-piaci érvényesülésben,
g) a segítséget a tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,
h) az egészségkárosult gyermek komplex fejlődésének ösztönzéséért,
i) szociális tanácsadásért,
j) szociális rehabilitációért,
k) a munkavégzési készségek fejlesztéséért.
(7) A 6. bekezdés érvényesítésétől el kell tekinteni, ha a magán szociális szolgáltató nyereségszerzési céllal nyújt szociális szolgáltatásokat.
(8) A 31. és a 34-41. §-ban taglalt szociális szolgáltatások címzettje köteles térítést fizetni a neki nyújtott szociális szolgáltatásokért jövedelme és vagyoni helyzete függvényében. A szociális szolgáltatások térítési díjának fizetésekor a jövedelmet külön jogszabály szerint bírálják el és határozzák meg,11) ha a 18. bekezdés és a 72.a § másként nem rendelkezik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szociális szolgáltatás azon címzettjére, akinek a magán szociális szolgáltató úgy nyújt szolgáltatásokat, hogy azt nem a község vagy a megye kérte, és a szociális szolgáltatás azon címzettjére sem, akinek olyan magán szociális szolgáltató nyújt szolgáltatásokat, amely nyereségszerzési céllal nyújt szociális szolgáltatásokat.
(9) A szociális szolgáltatás címzettje távolléte idején nem fizet térítést a szaktevékenységekért, a kiszolgáló tevékenységért és más tevékenységekért, kivéve a szállásköltségeket, ha az átmeneti időre szabaddá vált helyet nem foglalja el más természetes személy, vagy ha a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató másként nem állapodott meg.
(10) A 31. és a 34-41. §-ban taglalt szociális szolgáltatásokért kivetendő térítés megállapításának céljára vagyonnak számítanak az ingatlanok és ingóságok, beleértve a megtakarított pénzösszeget is, és ha ezt annak a jellege lehetővé teszi, más vagyonjogi érdekeltségek és vagyoni értékek is, ha azoknak az összesített értéke meghaladja a 10 000 eurót. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek a vagyoni helyzetük elbírálásának céljából kötelesek kimutatni vagyonukat, melyet abban az időpontban birtokolnak, amikor a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésére javaslatot tesznek és a szociális szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek vagyonaként csak az a vagyonrész kezelhető, amely a szociális szolgáltatások címzettjének és az érintett személyeknek a vagyonhányada.
(11) Azt a tényállást, hogy a vizsgált vagyon összértéke meghaladja a 10 000 eurót, a 4.b jelzésű törvénymelléklet szerinti külön nyomtatványon hitelesített aláírással kell bizonyítani. Ha kétségek merülnek fel a vagyon értékével kapcsolatosan, a község vagy a megye biztosítja a vagyon hiteles szakértői felértékelését, és viseli a szakvélemény elkészítésének költségeit. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek a szakértői vélemény előkészítése során kötelesek lehetővé tenni a szakértőnek a vagyon megtekintését és a rendelkezésére bocsátani a vagyonnal kapcsolatos okiratokat.
(12) A szociális szolgáltatások térítési összegének megállapítása során ezt a vagyont figyelmen kívül hagyják
a) az ingatlant, ha azt a szociális szolgáltatások címzettje állandó lakhelyként használja, ha a 13. bekezdés másként nem rendelkezik,
b) az ingatlant, ha azt állandó lakhelyként használja
1. a szociális szolgáltatás címzettjének házastársa,
2. a szociális szolgáltatás címzettjének gyermekei,
3. a szociális szolgáltatás címzettjének szülei, 
4. más természetes személy, az ingatlant terhelő jogcímen (haszonélvezet),
c) a mezőgazdasági földterületet vagy az erdőterületet, ha a szociális szolgáltatások címzettje saját szükségleteinek kielégítésére használja,
d) a garázst, ha azt a szociális szolgáltatások címzettje bizonyíthatóan használja,
e) az ingóságokat, amelyek feltétlenül szükséges háztartási berendezési tárgyak, az ingóságokat, melyek a ruházatot és lábbelit jelentik, az ingóságokat, melyekre egyszeri segélyt utaltak ki szociális ráutaltság címén, vagy amelyekre pénzügyi támogatást folyósítottak a súlyosan egészségkárosult személynek kompenzációként, 
f) a személygépkocsit, ha azt a súlyosan egészségkárosult személy egyéni szállítására használják,
g) az ingóságokat, amelyeknek eladása vagy más módon történő elidegenítése a jó erkölcsökbe ütközne.
(13) A 34., 35. és 39. §-ban taglalt, egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásokért kivetendő térítés megállapításának céljára figyelembe veszik azt az ingatlant is, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje állandó lakhelyként használ a szociális szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt.
(14) A 12.bekezdés b) pontjában taglalt természetes személyek esetében a 12. bekezdés b)-g) pontjai szerint vagyont figyelmen kívül hagyják. Ha ezek a természetes személyek más ingatlanvagyont is birtoklóknak azon az ingatlanon kívül, amelyet állandó lakhelyként használnak, ezt a további vagyont figyelembe kell venni. Ha a szociális szolgáltatás címzettje az ingatlant állandó lakhelyeként használja és ezt az ingatlanvagyont közösen mint osztatlan közös tulajdont birtokolja más személlyel, aki nem tartozik a 12. bekezdés b) pontjában felsorolt személyek közé, csak a szociális szolgáltatás címzettjére eső vagyonhányadot veszik figyelembe.
(15) A szociális szolgáltatás nyújtásáért kivetendő térítési összeg megállapításakor létező ingatlanvagyon számbavétele során figyelembe veszik a szociális szolgáltatás címzettje által eladott vagy más jogi eljárással elidegenített ingatlanvagyon értékét is, amellyel a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent. A döntő időszak, amelyre kiterjed a szociális szolgáltatás címzettje által eladott vagy más jogi eljárással elidegenített ingatlanvagyon értékének vizsgálata, az az egymást követő öt naptári év, amely megelőzi azt a naptári évet, melyben a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyonát és jövedelmét a térítési díj megállapításának céljából a 8., a 10-18. bekezdés és a 72.a § szerint elbírálják és meghatározzák. Az első mondat szerinti ingatlan értéke a külön jogszabály szerinti40a) általános ingatlanérték az eladás bekövetkeztének napján vagy a más jogi eljárásban végrehajtott elidegenítés napján, amikor a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent.
(16) Jogi eljárásnak, melyben a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent, számít a jelen törvény céljaira a térítésmentes vagy térítéses jogi aktus, amely alapján a szociális szolgáltatás címzettje nem kapott térítést vagy csak alacsony összegű térítést kapott, mely nem felel meg a külön jogszabály szerinti általános vagyonértéknek.40a)
(17) A 15. és 16. bekezdések szerinti tényállásokat a szociális szolgáltatás címzettje hiteles aláírással ellátott becsületbeli nyilatkozatban, az ingatlan eladása esetén pedig azzal az adásvételi szerződéssel is igazolja, amely alapján az ingatlan tulajdonjogát a kataszteri nyilvántartásba bejegyezték.
(18) A szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetése céljából az elbírálás alatt álló természetes személy és a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy jövedelméből levonják a térítési díjat, melyet
a) másfajta szociális szolgáltatásért kifizetett vagy annak egy részét, melyet az érintett természetes személy vagy a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy köteles fizetni e szociális szolgáltatás nyújtójának,
b) szociális szolgáltatásért vagy annak egy részéért az érintett természetes személy vagy a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy köteles fizetni e szociális szolgáltatás nyújtójának a szociális szolgáltatás alanya helyett, akiért köteles a szociális szolgáltatási térítési díjat vagy annak egy részét fizetni a jelen törvény értelmében.

72.a §
(1) A jövedelmet a szociális szolgáltatási térítési díj fizetésének céljaira mint a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdését megelőző naptári hónap jövedelmét állapítják meg, ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik.
(2) Rendszertelen jövedelem esetén a jövedelmet a szociális szolgáltatási térítési díj fizetésének céljaira mint a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdését megelőző naptári év havi átlagos jövedelmét állapítják meg. Az így meghatározott jövedelmet minden év júliusában felülvizsgálják, és mindig a következő naptári év júniusának végéig marad érvényben; a jövedelem felülvizsgálata alá eső időszak az a naptári év, mely megelőzi azt a naptári évet, amelyben a jövedelem felülvizsgálatára sor kerül.
(3) Ha a szociális szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó tények változására kerül sor, a szociális szolgáltatási díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmet mint azon naptári hónap jövedelmét állapítják meg, melyben a tényállás változására sor került. Ez a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó változás a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét csak a következő naptári hónapban érinti.
(4) Nem számít a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó tényállás-változásnak és a jelen törvény céljaira nem számít döntő hatással bíró ténynek a havi jövedelem legfeljebb öt eurós csökkenése vagy emelkedése. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a jövedelmet a 2. bekezdés szerint állapítják meg.
(5) A jövedelem 2. bekezdés szerinti felülvizsgálata céljából a szociális szolgáltató felszólítja a természetes személyt a jövedelmét igazoló bizonylatok benyújtására.
(6) A naptári hónap alapján történő jövedelem-megállapításkor figyelembe veszik azon jövedelmeket, melyek az érintett természetes személyt megillették és kifizetésre kerültek neki, valamint azon személyekét is, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe az 1. bekezdés szerinti naptári hónap időszakában.
(7) A jövedelem naptári év alapján történő megállapításakor vagy felülvizsgálatakor figyelembe veszik azon jövedelmeket, melyek az érintett természetes személyt megillették és kifizetésre kerültek neki, valamint azon személyekét is, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe az 2. bekezdés szerinti naptári év időszakában.
(8) A szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe 
a) a vizsgált természetes személyt és jövedelmét, valamint a férje vagy felesége jövedelmét,
b) a vizsgált eltartott gyermeket nevelő szülőket,12) ezen szülők jövedelmeit és a velük közös háztartásban elő eltartott gyermek jövedelmét,40b)
c) a vizsgált szülőket, akik maguk is eltartott gyermekek, a jövedelmeiket és azon jövedelmeket, melyeket rájuk más természetes személynek folyósítanak, és a velük közös háztartásban élő eltartott gyermek jövedelmét,40b)
d) a vizsgált eltartott gyermeket és jövedelmét, valamint a szülei jövedelmét, ha velük közös háztartásban él,40b) és ha ez a gyermek csak az egyik szülőjével él közös háztartásban, más természetes személlyel vagy önállóan, a gyermek jövedelmét, a szülő jövedelmét és azt a jövedelmet, amit más természetes személynek a gyermekre folyósítanak,
e) a vizsgált eltartott kiskorú gyermeket és annak jövedelmét.
(9) A megmaradó jövedelem 73. § szerinti megállapítása során, melynek a szociális szolgáltatás alanyánál kell maradnia havi jövedelméből a szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően, a szociális szolgáltatás térítési díjfizetése céljaira a külön jogszabályi előírásban41) egy nagykorú természetes személy esetére meghatározott létminimum jövedelemvizsgálat idején vagy jövedelem-felülvizsgálat idején hatályos összegét kell használni.
(10) Ha a 8. bekezdésben taglalt személyek azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmét csak a naptári hónap egy részében bírálják el együtt és számolják el együtt a vizsgált természetes személy jövedelmével a vizsgált hónapban, melynek a jövedelmét az 1. bekezdés szerint megállapítják, a jövedelmüket az egész naptári hónap alapján veszik figyelembe, melyben azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a vizsgált természetes személyével.
(11) Ha a 8. bekezdésben taglalt személyek azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmét csak a naptári év egy részében bírálják el együtt és számolják el együtt a vizsgált természetes személy jövedelmével, amikor a jövedelmét a 2. bekezdés szerint megállapítják vagy felülvizsgálják, a jövedelmüket csak a naptári évazon érintett időszakához kötötten veszik figyelembe, melyben azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a vizsgált természetes személyével.
(12) A jövedelem 2. bekezdés szerinti vizsgálatakor vagy felülvizsgálatakor szociális szolgáltatás térítési díj fizetésének céljaira figyelembe veszik azon személyek körének naptári év leteltével bekövetkezett változását, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el abban a naptári évben, amelynek jövedelmét a 2. bekezdés alapján vizsgálják vagy felülvizsgálják.
(13) A vizsgált természetes személy jövedelmét úgy állapítják meg, hogy a vizsgált természetes személy jövedelmét és azon személyek jövedelmét, akiknek a jövedelmeit közösen bírálják el és közösen számolják el a 8. bekezdés szerint, összeadják és elosztják azon személyek számával, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a 8. bekezdés szerint.

73. §
(1) A gondozó szolgálat és a gyermekről való személyes gondoskodásban nyújtott segítség térítési díjának kifizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon jövedelméből legalább a létminimum 1,4-szeresének összege a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.41)
(2) Az egész éves bentlakásos intézeti szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelmének legalább a 25%-a a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.41) Az egész éves bentlakásos, étkezést nem nyújtó szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően a szociális szolgáltatás címezztjénél meg kell hogy maradjon jövedelméből havonta legalább az egy nagykorú személy külön jogszabályban41) megállapított létminimumának 75%-a.
(3) A hetes bentlakásos szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelmének legalább az 60%-a a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.41) A hetes bentlakásos, étkezést nem nyújtó szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően a szociális szolgáltatás címezztjénél meg kell hogy maradjon jövedelméből havonta legalább az egy nagykorú személy külön jogszabályban41) megállapított létminimumának 85%-a.
(4) Az ambuláns szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után olyan intézményben, ahol étkeztetést is nyújtanak, a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelméből legalább a nagykorú természetes személy külön jogszabályban előírt létminimumának összege.41)
(5) Az ambuláns szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után olyan intézményben, ahol étkeztetést nem nyújtanak, a szociális szolgáltatás címzettjének havi jövedelméből meg kell hogy maradjon havonta legalább a létminimum 1,3-szorosának összege a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.41)
(6) A szociális szolgáltatás címzettje nem köteles térítési díjat fizetni a szociális szolgáltatásért, ha jövedelme kisebb vagy egyenlő az 1-5. bekezdésben taglalt összegekkel, a nyújtott szociális szolgáltatások formájától és fajtájától függően, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(7) A szociális szolgáltatás címzettje csak a szociális szolgáltatási díj egy részét fizeti, ha jövedelme több, mint az 1-5. bekezdésben taglalt összegek, de annak összege nem elégséges a szociális szolgáltatás meghatározott térítési díjának kifizetésére, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(8) Ha a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmét más olyan személyekével együtt vizsgálják és együtt számolják el, akiknek a jövedelmei együtt elbírálandó és együtt elszámolandó jövedelmek, a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havonta a 2-5. bekezdésben meghatározott összeg, azon személyeknek pedig, akiknek a jövedelmét együtt bírálták el és együtt számolták el a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmével, a jövedelmükből havonta legalább akülön jogszabály szerinti létminimum összege 1,65-szörösének kell megmaradnia.42)
(9) Ha a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelme nincs, vagy jövedelmének összege nem elég a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetésére, a szociális szolgáltatás térítési díját vagy annak egy részét más személy is fizetheti; az 1-5. bekezdést ilyenkor nem alkalmazzák. Az első bekezdés szerinti személy szerződést köthet a szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatások térítési díjának fizetéséről.
(10) Ha az 1-5. bekezdés szerint a szociális szolgáltatás címezettjének nem keletkezik törvényi kötelessége a szociális szolgáltatások térítési díjának vagy azok egy részének megfizetésére, ez a kötelesség lépcsőzetesen hárul át a nagykorú önellátó gyermekekre és a szülőkre, ha az ő jövedelmeiket nem a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmi viszonyaival együtt bírálják el és számolják el; a nagykorú önellátó gyermekeknek vagy a szülőknek a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetését követően jövedelmükből legalább a külön jogszabály szerinti létminimum összege 1,65-szörösének meg kell maradnia havonta.42) Az első mondatban felsorolt személyek szociális szolgáltatási térítési díjfizetési vagy részleges díjfizetési kötelességére a 72. § 10., 12. és 14. bekezdésének rendelkezései egyaránt vonatkoznak. A nagykorú önellátó gyermekek vagy a szülők szerződést köthetnek a szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetéséről külön jogszabályi előírások szerint.13)
(11) Ha nem kerül sor szerződéskötésre a 10. bekezdés szerint a szociális szolgáltató és az önellátó nagykorú gyermekek vagy a szülők között, a község vagy megye dönt saját hatáskörében ezen természetes személyek szociális térítési díjfizetési vagy részleges díjfizetési kötelességéről a szociális szolgáltatás olyan címzettjére vonatkozóan, akinek nem keletkezik törvényi kötelessége a szociális szolgáltatások térítési díjának vagy azok egy részének megfizetésére. Az első mondat szerinti döntés meghozatalának céljaira az önellátó nagykorú gyermek, a szülő és a szociális szolgáltató az eljárás résztvevőjének számít. A szociális szolgáltatás címzettje ezen döntés meghozatalának céljaira az eljárásügyfelének számít.
(12) Ha az 1-5. bekezdések szerint a szociális szolgáltatás címzettjének térítési díjfizetési vagy részleges térítési díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, és ilyen kötelessége az önellátó nagykorú gyermekeknek vagy a szülőknek sem keletkezik, a szociális szolgáltatások címzettjének elhalálozása esetén a szociális szolgáltatások be nem fizetett térítési díja vagy annak a hányada a szociális szolgáltató követeléseként legkésőbb az örökösödési eljárásban kerül érvényesítésre.
(13) Az 1-12. bekezdésekben taglaltak nem érvényesíthetők, ha a magán szociális szolgáltató olyan szociális szolgáltatást nyújt, amelynek nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község vagy a megye nem kérte, illetve ha a magán szociális szolgáltató nyereségszerzés céljából nyújt szociális szolgáltatást.
(14) A jövedelmi helyzet megítélése során a jelen törvény céljaira a 3. § 2. bekezdése szerinti természetes személy esetében közös elbírálás alá eső természetes személynek számítanak mindazok, akik ezzel a személlyel közös elbírálás alá esnek külön jogszabályi rendelkezés szerint.42)
(15) Ha a 3. § 2. bekezdése szerinti személyeknél komoly okokból nem állapíthatók meg a jövedelmi viszonyaik, jövedelmükként az egy nagykorú személyre vonatkozó létminimum külön törvényben szabályozott41) összegét kell feltételezni.
(16) A 24.b-29., 32. és 56. § szerinti, intézeti szociális szolgáltatások nyújtására a 2-5. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak.
(17) Az 1-8. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás címzettje a 72. § 10-14. bekezdésében tárgyalt vagyon tulajdonosa.
(18) Az 1-8. bekezdéseket nem alkalmazzák, ha a 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás címzettje ingatlan vagyonát eladta visszamenőlegesen öt egymást követő naptári évvel azelőtt a naptári év előtt, amelyben vagyoni helyzetét elbírálják és vizsgálják a 72. § 8., 10-18. bekezdése, valamint a 72.a § szerint, mégpedig egészen az ezen eladásból származó bevétele összegének teljes kimerítéséig a szociális szolgáltatási térítési díjfizetésre. Az ingatlanvagyon eladásának és az ingatlanvagyon eladásából származó bevételnek az igazolására a 72. § 17. bekezdésének rendelkezései egyként vonatkoznak.
(19) Az 1-19. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a szociális szolgáltatás címzettje olyan természetes személy, akinek legalább a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdaságilag indokolt költségek értékében kell térítési díjat fizetnie.

MÁSODIK FEJEZET

74. §
Szerződés a szociális szolgáltatás nyújtásáról
(1) A szociális szolgáltató a szociális szolgáltatást a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés alapján nyújtja.13) A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződést olyan módon kell megkötni, hogy az a szociális szolgáltatás címzettje számára érthető legyen. A szerződő felek a jelen törvény e szerződésre vonatkozó rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha a jelen törvény ezt a lehetőséget kimondottan megengedi. A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződést írásos formában kell megkötni és nem lehet vegyes szerződés jellege.
(2) A szociális szolgáltató köteles írásos szerződést kötni a szociális szolgáltatásnyújtásról az alábbi esetekben:
a) a gyermek személyes ellátásban nyújtott segítségről,
b) a gyermek személyes ellátásban nyújtott segítségről átmeneti gyermekgondozó intézetben,
c) a családi élet és a munkahelyi élet összehangolásában nyújtott támogató szolgáltatásról
d) a családi élet és a munkahelyi élet összehangolásában nyújtott támogató szolgáltatásról a három éven aluli gyermekek gondozására szolgáló intézményben,
e) a más személyek segítségére szoruló természetes személyeknek intézetben nyújtott szociális szolgáltatásokról és a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személyeknek nyújtott  szociális szolgáltatásokról, melyek a következők:
1. támogatott lakhatási intézet,
2. idősotthon,
3. gondozószolgálati intézet,
4. rehabilitációs központ,
5. szociális otthon,
6. speciális intézet,
7. nappali ellátó,
f) a gondozói szolgálatról,
g) a személyes kísérői és felolvasó szolgálatról,
h) a segédeszköz-kölcsönzésről, 
i) a monitorozásról és a segélyhívó-riasztásról,
j) a gondozói jogok és kötelességek teljesítésének segítéséről.
(3) Ha a természetes személy igényt tart a 2. bekezdésben taglalt szociális szolgáltatásokra, köteles a szociális szolgáltatónak a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötésének céljaira rendelkezésre bocsátani az alábbi adatokat és beterjeszteni az alábbi igazolásokat és okiratokat:
a) a szociális szolgáltatás címzettjének családi és utónevét, születésének dátumát és állandó lakcímét,
b) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét, 
c) a szociális szolgáltatásfajtáját és a szociális szolgáltatás formáját,
d) a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének napját és a szociális szolgáltatásnyújtás idejét, valamint
e) a természetes személynek, a szociális szolgáltatás címzettjének, valamint a többi, vele együtt elbírálásra és elszámolásra kerülő személynek a jövedelméről és vagyoni helyzetéről szóló bizonylatokat; ez nem vonatkozik arra a természetes személyre, aki a térítési díjat legalább a gazdaságilag indokolt költségek mértékeiben fogja téríteni.
(4) Ha a természetes személy a 2. bekezdés, g)-j) pontjai szerinti a szociális szolgáltatások nyújtása iránt érdeklődik, nem köteles feltüntetni a 3. bekezdés e) pontja szerinti adatokat.
(5) Ha a természetes személy a 2. bekezdés e) és f) pontjai szerinti a szociális szolgáltatások nyújtása iránt érdeklődik,köteles bemutatni a jogerős határozatot a szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról; ez nem vonatkozik arra a természetes személyre, akinek sürgősségi okokból kell szociális szolgáltatást nyújtani a 8. § 6. bekezdése szerint, a 35. § 1. bekezdése b) pontjában szereplő természetes személyre és arra a természetes személyre, aki a térítési díjat legalább a gazdaságilag indokolt költségek mértékeiben fogja téríteni.
(6) A szociális szolgáltató nem kötheti a szociális szolgáltatásról szóló szerződés megkötését pénzügyi vagy dologi teljesítéshez.
(7) A szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés tartalmazza
a) a szerződő felek azonosítóit,
b) a nyújtandó szociális szolgáltatás fajtáját,
c) a szociális szolgáltatás dologi tartalmát a 15. § szerint és a szociális szolgáltatásnyújtás formáját,
d) a megrendelt ételek számát a 17. § 4. és 5. bek. szerint, ha intézményi étkezést biztosító szociális szolgáltatás nyújtásáról van szó,
e) a szociális szolgáltatás megkezdésének napját,
f) a szociális szolgáltatásnyújtás időtartamát,
g) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét,
h) a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét, annak címzettjét és befizetési módját,
i) a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét a 73. § 1-7. bek. szerint és annak meghatározási módját, visszafizetésének feltételeit, elszámolásának feltételeit és az elszámolás határidejét.
j) a szociális szolgáltatás térítési díja emelésének feltételeit,
k) a szerződés egyoldalú felmondásának indokait és
l) a szociális szolgáltatás be nem fizetett összegének megtérítését a 73. § 12. bekezdése értelmében.
(8) A 7. bekezdés h) és i) pontja szerinti szociális szolgáltatási térítési díj összegének tartalmaznia kell a térítési díjakat az egyes szaktevékenységekért, az egyes kiszolgáló tevékenységekért és az egyes egyéb tevékenységekért. Ha a szociális szolgáltató a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységeket végez, ilyeneket biztosít vagy feltételt teremt ezek végzésére, az ezen más tevékenységek térítési díjainak összegét külön szerződés tartalmazza.13)
(9) A szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződésben más tevékenységekről is meg lehet állapodni a nyújtott szociális szolgáltatás jellege szerint.
(10) Ha a szociális szolgáltató, melyet a község vagy a megye kér fel a szociális szolgáltatás nyújtására, olyan szociális szolgáltatásnyújtási szerződésjavaslatot terjeszt elő, amely összhangban van a jelen törvénnyel, de a természetes személy elutasítja annak a megkötését, a község vagy a megye 8. § 2. és 4. bekezdés szerinti kötelességei teljesítettnek tekintendők.
(11) Ha megváltoznak a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés tárgyát képező tények, ezeket a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéshez csatolt kiegészítésben lehet módosítani, ha a szerződő felek a szerződésben így állapodtak meg.
(12) Ha a szociális szolgáltatás térítési díjának meghatározására és fizetésére befolyással bíró döntő tényállás megváltozik, a szociális szolgáltató és a szociális szolgáltatás címzettje köteles szerződés-kiegészítést kötni a szociális szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződéshez.
(13) A szociális szolgáltatás címzettje bármikor, indoklás nélkül is egyoldalúan felmondhatja a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést, a felmondási idő nem lehet több 30 naptári napnál.
(14) A szociális szolgáltató egyoldalúan felmondhatja a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést, de csak az alábbi okokból:
a) a szociális szolgáltatás címzettje durván megsérti a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéses kötelezettségeit főként azzal, hogy durván megsérti a jó erkölcsöket, ezzel megzavarja a társadalmi együttélés szabályait, vagy nem fizeti be a szociális szolgáltatás szerződéses térítési díját, vagy ha egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásról van szó, főként azzal, hogy nem fizeti be a szociális szolgáltatás szerződéses térítési díját három hónapnál hosszabb időn keresztül, vagy ha csak a térítési díj egy részét fizeti be, az így felhalmozott tartozás együttes összege meghaladja a havi térítési díj összegének háromszorosát; gondozó szolgáltatás nyújtása esetén a szerződéses kötelesség megszegésének számít a jó erkölcsök durva megsértése is, mely megzavarja társadalmi együttélést, melyet a szociális szolgáltatás címzettjének férje, felesége, szülője vagy önellátó nagykorú gyermeke követ el a gondozó szolgálat alkalmazottjával szemben,
b) a szociális szolgáltatás címzettje nem köti meg a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés-kiegészítést a 12. bekezdés értelmében,
c) az intézet működését alapvetően korlátozzák, vagy a nyújtott szociális szolgáltatás jellege változik meg úgy, hogy a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés fenntartása a szociális szolgáltatóra nézve egyértelmű hátrányokkal járna, 
d) a község vagy a megye megszünteti a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági állapotát.
(15) A 14. bekezdés szerinti egyoldalú szerződésbontás esetén a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjének írásban kézbesíteni a felmondást, amelynek tartalmaznia kell az indoklást is.
(16) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés a), b) és d) pontjában taglalt okokból mondja fel és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a község és a megye köteles saját hatáskörében együttműködni a szociális szolgáltatóval az érintett természetes személy alapvető létfeltételeinek biztosítása érdekében, amennyiben ezeknek a bebiztosítására maga nem képes.
(17) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés d) pontjában taglalt okokból egyoldalúan mondja fel, és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a felmondási határidő nem lehet rövidebb 30 naptári napnál. A a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjével írásban tudatni, hogy mikortól kezd telni a felmondási idő.
(18) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés c) pontjában taglalt okokból mondja fel, és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjének azonos fajtájú és hasonló feltételekkel működő szociális szolgáltatásnyújtást biztosítani más szociális szolgáltatónál. Ha a magán szociális szolgáltató nem képes a szociális szolgáltatás címzettjének szociális szolgáltatásnyújtást biztosítani más szociális szolgáltatónál, a jelen törvényben megszabott feltételek mellett a község és a megye köteles saját hatáskörében biztosítani a szociális szolgáltatásnyújtást más szociális szolgáltatónál. Ha a magán szociális szolgáltató nem képes teljesíteni a szociális szolgáltatásnyújtás feltételeit, vagy a megye megtiltja neki a szociális szolgáltatásnyújtást, a magán szociális szolgáltató köteles felmondani a szerződést.
(19) A magán szociális szolgáltató köteles írásban előre jelezni a hatáskörileg illetékes községnek vagy megyének a nyújtott szociális szolgáltatások változásait vagy a szociális szolgáltatásnyújtás megszüntetését a 14. bekezdés c) pontja szerinti okból, és köteles mellékelni hozzá a szociális szolgáltatások címzettjeinek listáját, mégpedig legkésőbb három naptári hónappal a szociális szolgáltatás megváltozásának vagy a szolgáltatásnyújtás megszűnésének kezdőnapja előtt. Ugyanilyen kötelesség terheli a magán szociális szolgáltatót a szociális szolgáltatás címzettjével szemben is, ha a szociális szolgáltatásnyújtásról előzőleg írásban nem meghatározott időre állapodtak meg.
(20) Ha a magán szociális szolgáltató jogutód nélkül szünteti meg a szociális szolgáltatásnyújtást a megyének a magán szociális szolgáltató nyilvántartásból való törléséről szóló döntésével, vagy a megye a 68. § 2. bekezdése c) és e) pontja szerint törli a magán szociális szolgáltatót a nyilvántartásból, vagy dönt a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásáról a 69. § 1. bek. szerint a szociális szolgáltatásnyújtás szerződéses időtartamának lejárta előtt, a község vagy a megye saját hatáskörében a jelen törvény szerinti terjedelemben biztosítja e szociális szolgáltatás nyújtását.

HARMADIK FEJEZET
A közérdekű szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatópénzügyi támogatása

75. §
(1) A község köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és
a) az a szociális szolgáltatást intézményben nyújtja, amely
1. alacsony ingerküszöbű nappali központ,
2. alacsony ingerküszöbű nappali központ gyerekeknek és szülőknek,
b) segítségnyújtás a gyermekről való személyes gondoskodásban a 31. § szerint,
c) gondozói szolgálat,
d) szállító szolgálat.
(2) A község köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és az gondozói szolgáltatást nyújt.
(3) A megye köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és
a) az szociális szolgáltatást intézményben nyújtja, amely
1. menhely,
2. átmeneti otthon,
3. szükséglakás,
4. átmeneti gyermekgondozó intézmény,
5. életvitelt segítő lakólétesítmény,
6. rehabilitációs központ,
7. szociális otthon,
8. speciális intézet,
b) tolmácsszolgálat,
c) szociális szolgáltatás integrációs központban.
(4) A megye köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és az olyan intézetben nyújt szolgáltatást, amely
a) életvitelt segítő lakólétesítmény,
b) rehabilitációs központ,
c) szociális otthon,
d) speciális intézet.
(5) A megye köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és
a) speciális szociális tanácsadást nyújt önálló szaktevékenységként,
b) szociális rehabilitációt nyújt önálló szaktevékenységként.
(6) A község és a megye az 1-5. bekezdés szerint köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az kézbesítette neki a 34-41. §-ban taglalt, a szociális szolgáltatásnyújtásról megkötött szerződéseket, vagy kézbesítette neki a 94. § 4. bekezdése a)-c) pontjában taglalt személyek jegyzékét és személyi adatait, akiknek szociális szolgáltatást nyújtott vagy nyújt, amennyiben a szociális szolgáltató nem köteles szerződést kötni a szociális szolgáltatás nyújtásáról.
(7) A község vagy a megye pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, és olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely
a) életvitelt segítő szociális szolgáltatás
1. nappali központban,
2. közétkezdében,
3. közmosodában,
4. személyi higiéniai központban,
b) tolmácsszolgálat közvetítése,
c) személyi asszisztens-közvetítés
d) személyi kísérő és felolvasó szolgálat,
e) eszközkölcsönzés,
f) megfigyelő és segélyhívó-riasztás,
g) segítségnyújtás válsághelyzetben távközlési eszköz segítségével,
h) segítség pártfogói jogok érvényesítése és kötelességek teljesítése során,
i) alapvető szociális tanácsadás mint önálló szaktevékenység,
j) helyszíni válságelhárító szociális szolgáltatás ,
k) szociális szolgáltatás közösségi központban.
l) megelőző beavatkozó szolgáltatás,
m) az önálló lakásfenntartás segítése,
n) a családi élet és a munkahelyi élet összehangolásában nyújtott támogató szolgáltatás,
o) a családi élet és a munkahelyi élet összehangolásában nyújtott támogatás három éven aluli gyermekekről gondoskodó intézetben.
(8) A község pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan, és pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, ha a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és a 3-5. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat nyújt, amennyiben ezekre nem nyújt neki pénzügyi támogatást a megye.
(9) A megye pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, ha a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és az 1. és 2. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat nyújt, amennyiben ezekre nem nyújt neki pénzügyi támogatást a község.
(10) A szociális szolgáltatás, mely a jelen törvény alapján nyújtásra kerül, közérdekű szociális szolgáltatásnak számít.
(11) Közérdekűnek elsősorban az a magán szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatás számít, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje a szolgáltatásra való rászorultsága miatt kap, vagy a magán szociális szolgáltató által nyújtott olyan szociális szolgáltatás, amely az érintett községben vagy érintett megyében nem áll rendelkezésre vagy csak szűkösen áll rendelkezésre.
(12) A magán szociális szolgáltató írásban nyújtja be a pénzügyi támogatás iránti kérelmét az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy vonatkozásában, valamint a 8. és 9. bekezdés szerint nyújtott szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatására.
(13) Illetékes községnek vagy illetékes megyének az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy pénzügyi támogatásának céljaira, valamint a 23.b, 31., 32., 32.a, 32.b, 33-42., 47., 52., 54-56. § felsorolt szociális szolgáltatások fenntartása pénzügyi támogatásának céljaira az a község vagy megye számít, ahol a szociális szolgáltatás címzettjének utolsó állandó lakhelye van, tekintet nélkül arra, hogy melyik község adta ki a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, vagy melyik megye adta ki a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról.
(14) Illetékes községnek vagy illetékes megyének a 24.a-24.d, 25-29., 43-46., 53., 57-60. §-ban felsorolt szociális szolgáltatások fenntartása pénzügyi támogatásának céljaira, valamint a speciális szociális tanácsadás és szociális rehabilitáció mint önálló szaktevékenység üzemeltetésének pénzügyi támogatása céljaira az a hatásköre szerint illetékes község vagy megye számít, amelynek területi fennhatósága alatt található a szociális szolgáltatásnyújtás helyszíne, tekintet nélkül a szociális szolgáltatás címzettjének állandó lakhelyére.
(15) A pénzügyi támogatást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy vonatkozásában, valamint a szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatására írásban megkötött szerződés alapján folyósítják13) leghamarabb az ezen pénzügyi támogatási szerződés megkötésének napjától. Az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre és a nyújtott szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó pénzügyi támogatási összeg megállapítása során a szerződő felekre a 76. és 77. § rendelkezései vonatkoznak.
(16) Az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személynek járó pénzügyi támogatást és az üzemeltetési pénzügyi támogatást a magán szociális szolgáltatónak teljes összegben folyósítják bentlakásos szociális szolgáltatás esetén akkor is, ha a szociális szolgáltatás címzettjének legtöbb 30 egymást követő napon át nem nyújt szociális szolgáltatást azon okból, hogy a szociális szolgáltatás címzettje nincs jelen az intézményben.

76. §
Pénzügyi támogatás az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után
Pénzügyi támogatást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után legkevesebb az 5. mellékletben feltüntetett összegben folyósítanak a szociális szolgáltatás formája, a szociális szolgáltatás címzettjeinek létszáma és ráutaltsági fokozata szerint.

77. §
Pénzügyi támogatás a szociális szolgáltatás fenntartására
(1) A nyújtott szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatását a szociális szolgáltatás fajtája szerint határozzák meg, és ha intézményi szociális szolgáltatásról van szó, a szociális szolgáltatás formája és az intézmény kapacitása szerint is, mégpedig átszámítva a szociális szolgáltatás címzettjeinek létszámára, a szociális tanácsadás óraszámára, a szállítási szolgáltatás kilométereinek számára, a személyi kísérői szolgálat és felolvasó-szolgálat óraszámára, a tolmácsolás óraszámára vagy más teljesítményegységére.
(2) Az 1. bekezdés szerint nyújtott szociális szolgáltatásfenntartás pénzügyi támogatásának nagyságát az adott költségvetési évre határozzák meg a község vagy a megye hatáskörében az előző költségvetési évben ezen szociális szolgáltatásokra fordított átlagos folyó kiadások és
a) az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy után a 76. § szerint a magán szociális szolgáltatónak a költségvetési évben folyósított pénzügyi támogatás különbségeként és
b) a község vagy megye hatáskörében az előző költségvetési évben az ezen szociális szolgáltatás térítési díjfizetéseiből elért valós átlagos bevételek különbségeként.
(3) A község és a megye a község és a megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a szociális szolgáltatásnyújtás térítési díjából származó tényleges jövedelmeit az előző költségvetési évre vonatkoztatva megállapítja az egyes nyújtott szociális szolgáltatásfajták szerint, és ha intézményben nyújtott szociális szolgáltatásról van szó, a szociális szolgáltatásnyújtás formája és az intézmény kapacitása szerint is, átszámítva a szociális szolgáltatás címzettjére, a szociális tanácsadás óraszámára, a gondozói szolgálat óraszámára, a szállítói szolgálat kilométereire, a kísérői és felolvasói szolgálat óraszámára, a tolmácsolás óraszámára vagy a teljesítmény más, egységnyi mértékegységére. Az első mondat céljaira a szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a térítési díjból származó tényleges átlagjövedelmet annak függvényében határozzák meg, hogy az intézmény befogadóképessége 40 fő vagy ennél kevesebb, 41-től 100 főig terjed vagy 100 főnél nagyobb. A szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a szociális szolgáltatási térítési díjból származó tényleges átlagjövedelmet az első és a második mondat szerint a község és a megye közzéteszi saját honlapján, a hivatalos hirdetőtábláján vagy a községben és a megyében szokásos módon, és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a községi hivatalban vagy a megyei hivatalban legkésőbb az érintett költségvetési év február hónapjának végéig.
(4) Ha az előző költségvetési évben nem kerültek megtérítésre olyan folyó költségek, amelyek az előző költségvetési év január-december hónapjaiban keletkeztek, a község vagy a megye a hatáskörébe tartozó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtásban ezeket a folyó kiadásokat beszámítja az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásfenntartási pénzügyi támogatás céljaira meghatározásra kerülő összegbe a következő költségvetési évre vonatkozóan. Az első mondat megállapításai vonatkoznak a visszatérítésekre vagy a tartozásokra is, melyek a folyó kiadásokban keletkeztek.
(5) Ha az előző költségvetési évben nem kerültek ténylegesen megtérítésre olyan szociális szolgáltatási térítési díjak, amelyeknek az előző költségvetési év január-december hónapjaiban kellett volna befolyniuk, a község vagy a megye a hatáskörébe tartozó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtás szociális szolgáltatási térítési díjakból származó ezen jövedelmeit beszámítja az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásfenntartási pénzügyi támogatás céljaira meghatározásra kerülő összegbe a következő költségvetési évre vonatkozóan. Az első mondat megállapításai vonatkoznak a visszatérítésekre vagy a tartozásokra is, melyek a szociális szolgáltatási térítési díjak befizetésében keletkeztek.
(6) Az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személyre a 76. § szerint járó pénzügyi támogatási összeg az ezen pénzügyi támogatás összege az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsága alapján e pénzügyi támogatásról az érintett költségvetési évre megkötött szerződés szerint.
(7) Ha a magán szociális szolgáltató nyújt szociális szolgáltatást, melyet a község vagy a megye az előző költségvetési évben saját alapítású jogi személyen keresztül nem biztosított, átlagos folyó költségnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató tényleges folyó költségeit az előző költségvetési évben, és ténylegesen elért átlagos jövedelemnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató bevételét az ezen szociális szolgáltatások befizetett térítési díjaiból az előző költségvetési évben; ha a magán szociális szolgáltató ezt a szociális szolgáltatást az előző költségvetési évben nem nyújtotta, átlagos folyó költségnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató becsült folyó költségeit az érintett költségvetési évre vonatkozóan, és ténylegesen elért átlagos jövedelemnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató becsült bevételét az ezen szociális szolgáltatások befizetett térítési díjaiból az érintett költségvetési évre vonatkozóan.
(8) A szociális szolgáltatásnyújtás átlagos folyó kiadásaiba, tényleges folyó kiadásaiba és becsült folyó kiadásaiba nem számítandók bele a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységek feltételei megteremtésének, biztosításának vagy végzésének a folyó kiadásai vagy becsült kiadásai.
(9) A szociális szolgáltatásnyújtás térítési díjaiból elért átlagos jövedelembe, a tényleges átlagos jövedelembe és a becsült jövedelembe nem számítandók bele a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységek feltételei megteremtésének, biztosításának vagy végzésének a térítési díjából származó jövedelmek vagy a becsült térítési dijából származó jövedelmek.
(10) Ha a magán szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatás időtartama egy költségvetési évnél rövidebb, a szociális szolgáltatás fenntartására nyújtott pénzügyi támogatás összegét arányosan állapítják meg.
(11) Ha a magán szociális szolgáltató szociális szolgáltatási térítési díjakból elért tényleges bevétele az érintett költségvetési évben több, mint a tényleges átlagos bevétel a szociális szolgáltatási térítési díjakból a község vagy megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások esetében az előző költségvetési évben, a szociális szolgáltatás fenntartására a 2. bek. értelmében nyújtott pénzügyi támogatás összegét csökkentik a magán szociális szolgáltató adott költségvetési évben szociális szolgáltatási térítési díjakból elért tényleges bevétele és a község vagy megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások esetében a szociális szolgáltatási térítési díjakból az előző költségvetési évben elért ténylegesen átlagos bevétel közti különbséggel.

78. §
(1) Ha a magán szociális szolgáltatónak pénzügyi támogatást folyósítanak szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után az adott költségvetési évben, a község vagy megye köteles ezeket a pénzügyi támogatásokat megelőlegezve folyósítani és az első előleget legkésőbb az adott költségvetési év februárjának a végéig kiutalni. Ezen pénzügyi támogatások elszámolására külön jogszabályi előírás vonatkozik.43)
(2) Ha a magán szociális szolgáltatónak a pénzügyi támogatást szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után az adott költségvetési év folyamán kezdik folyósítani, a község vagy megye köteles ezeket a pénzügyi támogatásokat megelőlegezve folyósítani, leghamarabb annak a naptári hónapnak az első napjától, amikor a jogigény a pénzügyi támogatásokra keletkezett, és legkésőbb annak a naptári hónapnak az utolsó napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a jogigény a pénzügyi támogatásokra keletkezett. 
(3) Ha a magán szociális szolgáltató a költségvetési év közben befejezi a szociális szolgáltatásnyújtást, köteles elszámolni a szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után neki nyújtott pénzügyi támogatással a szolgáltatásnyújtás befejezésének napjáig szólóan.

78.a §
Pénzügyi támogatás szociális szolgáltatásnyújtásra
(1) A minisztérium saját hatáskörben nyújt pénzügyi támogatást szociális szolgáltatás nyújtására a magán szociális szolgáltatónak, aki nem nyereségszerzés céljából nyújt szociális szolgáltatást, és a szociális szolgáltatást az alábbi intézményekben nyújtja:
a) éjjeli menedékhely,
b) idősotthon,
c) gondozószolgálati intézet,
d) nappali ellátó.
(2) A minisztérium pénzügyi támogatást nyújt szociális szolgáltatás nyújtásához, ha a magán szociális szolgáltató a pénzügyi támogatást írásban kéri.
(3) A pénzügyi támogatást a 6. törvénymellékletben szereplő összegben folyósítják a szociális szolgáltatás fajtájának és a nyilvántartásba felvett intézmény férőhelyei számának függvényében.
(4) A község a községi költségvetés eszközeiből pénzügyi támogatást folyósíthat szociális szolgáltatás nyújtására az adott költségvetési évben az 1-3. bekezdésben taglalt feltételek mellett a magán szociális szolgáltatónak, amely ezt a támogatást írásban kérvényezi, és ha ezt a támogatást a magán szociális szolgáltatónak az adott költségvetési évre a minisztérium nem ítélte meg. 

78.b §
(1) A pénzügyi támogatást a 71.§ 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozására az adott költségvetési évben a 7. sz. törvénymellékletben taglalt írásos kérvény benyújtása alapján folyósítják, és a pénzeszközöket a szociális szolgáltatások nyújtásának bebiztosítására a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásokra a 8. sz. törvénymellékletben található írásos kérvény alapján nyújtják.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kérvény mellékletét képezi:
a) három hónaposnál nem régebbi bizonylat a nyilvántartásba történt felvételről,
b) három hónaposnál nem régebbi bizonylat arról, hogy a szociális szolgáltató azon létesítményének, amelyre a pénzügyi támogatást folyósítják, nincsenek adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék, a szociális biztosítási járulék és a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén, melyekre végrehajtási határozatot adtak ki.
(3) Az 1. bekezdés szerinti írásos kérvényt a 2. bekezdésben taglalt mellékletekkel együtt az adott költségvetési évre vonatkozóan a község vagy a magán szociális szolgáltató az előző költségvetési év augusztusának 1. és szeptemberének 30. napja között nyújtja be. Ha a község vagy a magán szociális szolgáltató nem nyújtja be a kérvényt a mellékletekkel együtt a minisztériumnak az első mondatban meghatározott határidőben, a joga a 71. § 6. bek. szerinti intézményben nyújtott szociális szolgáltatás pénzügyi támogatásának megszerzésére az adott költségvetési évben, valamint a 78.a § szerinti szociális szolgáltatás fenntartásához való pénzügyi támogatásra az adott naptári évre vonatkozóan az előző költségvetési év szeptemberének 30. napjától számítva megszűnik.
(4) A szerződés a 71. § 6. bekezdése szerinti intézetben történő szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásáról, melyet a minisztérium köt a községgel, és a szerződés a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásáról, melyet a minisztérium köt a magán szociális szolgáltatóval, tartalmazza:
a) a szerződő felek azonosítóit,
b) a szerződés tárgyát és a célt, amelyre a pénzügyi támogatást nyújtják a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatás finanszírozására, vagy a pénzügyi támogatást a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtásra,
c) a 71. § 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozása pénzügyi támogatásának vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatás kifizetésének időpontját és folyósításának módját, merítésének feltételeit és összegét,
d) a 71. § 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozása pénzügyi támogatásának vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatásának elszámolási feltételeit, valamint a támogatások visszafizetésének feltételeit,
e) a község vagy a magán szociális szolgáltató kötelezettségvállalását az el nem foglalt férőhelyek a szociális szolgáltatónál vezetett nyilvántartására a 6-8. bekezdések céljaira,
f) a 71. § 6. bekezdése szerinti intézményi szociális szolgáltatás pénzügyi támogatása és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatás gazdaságos és célirányos felhasználásának ellenőrzését, 
g) az időszak meghatározása, melyre a szerződés megköttetik,
h) a határidő megszabása, amely alatt a 71. § 6. bekezdése szerinti intézményi szociális szolgáltatás pénzügyi támogatása vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatása felhasználható, valamint az elszámolásuk határideje, és
i) egyéb szerződéses kellékek a jelen törvény értelmében.
(5) A 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást negyedévente fizetik ki a 4. bekezdés c) pontja szerint megkötött szerződésben szereplő összeg 25%-ának mértékében. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatásoknak az adott költségvetési év minden következő negyedévére történő kifizetésének feltétele, hogy a szociális szolgáltatónak nincsenek nyilvántartott adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék, a szociális biztosítási járulék és a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén, melyekre végrehajtási határozatot adtak ki, ellenkező esetben a jogosultság az ezen pénzügyi támogatások adott negyedévre történő folyósítására megszűnik.
(6) A község vagy a magán szociális szolgáltató köteles a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást vagy annak időarányos részét visszafizetni arra az időre, amíg a szociális szolgáltatónál el nem foglalt férőhely volt az intézetben.
(7) El nem foglalt bentlakásos szociális szolgáltatói intézeti férőhelynek számít a pénzügyi támogatás 4. bekezdés d) pontja és 6. bekezdés szerinti elszámolása és visszatérítése szempontjából minden olyan intézeti férőhely, amely esetében 30 és több egymást követő napon át nem nyújtottak szociális szolgáltatást azon okból, hogy
a) nem került sor szerződés megkötésére, vagy
b) nem volt jelen a szociális szolgáltatás célszemélye, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtásáról a szerződése megkötésre került.
(8) El nem foglalt férőhelynek számít ambuláns szociális szolgáltató intézetben a pénzügyi támogatás 4. bekezdés d) pontja és 6. bekezdés szerinti elszámolása és visszatérítése szempontjából minden olyan intézeti férőhely, amely esetében 20 és több egymást követő munkanapon át
a) nem kerül sor szociális szolgáltatás nyújtására szociális szolgáltatásnyújtási szerződés hiányában,
b) nem kerül sor szociális szolgáltatás nyújtására, mert nincs jelen annak a célszemélye, amennyiben a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megköttetett, vagy
c) kevesebb mint 80 órában kerül sor szociális szolgáltatás nyújtására.
(9) Nem keletkezik jogigény a 71.§ 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatására a férőhelyre, ha az adott férőhelyért a támogatást vagy azonos fajtájú járulékot a szociális szolgáltatás címzettjének vagy a szociális szolgáltatás ezen címzettje vonatkozásában más állam illetékes intézménye folyósítja.
(10) Nem keletkezik jogigény a 78.a § szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatására a férőhelyre, ha az adott férőhelyért a támogatást vagy azonos fajtájú járulékot a szociális szolgáltatás címzettjének vagy a szociális szolgáltatás ezen címzettje vonatkozásában más állam illetékes intézménye folyósítja.


ÖTÖDIK RÉSZ
A minisztérium és a megyei önkormányzat hatáskörei a szociális szolgáltatásnyújtás terén

79. §
A minisztérium hatáskörei
(1) A minisztérium mint a Szlovák Köztársaság központi államigazgatási szerve a szociális szolgáltatásnyújtás terén
a) kidolgozza és nyilvánosságra hozza a szociális szolgáltatásfejlesztés nemzeti prioritásait,
b) biztosítja a nemzetközi együttműködést a szociális szolgáltatásnyújtás terén,
c) meghatározza az egyes munkatevékenységek betöltéséhez szükséges szakképzettségi feltételek tartalmát és időtartamát, valamint a továbbképzési feltételeket,
d) felügyeli a szociális szolgáltatásnyújtást,
e) értékeli a nyújtott szociális szolgáltatások minőségét,
f) ellenőrzi a képzési programokat, melyeket akkreditáltak,
g) közigazgatási szervként jár el
1. a szociális szolgáltatások terén működő képzési programok (a továbbiakban csak „képzési programok akkreditálása”) akkreditációjának megadásában vagy annak megtagadásában, a képzési programok akkreditálásának módosításában, a képzési program akkreditálásának meghosszabbításában vagy a képzési program akkreditálásának megvonásában,
2. a szaktevékenység végzésének akkreditálásában vagy annak megtagadásában, a szaktevékenység akkreditálásának módosításában, a szaktevékenységi akkreditáció érvényességének meghosszabbításában, a szaktevékenységi akkreditáció visszavonásában,
3. a személy tevékenységének leállításában a 99. § 5. bekezdése szerint,
4. a szabálysértések megbírságolásában.
h) nyilvántartást vezet a szociális szolgáltatókról és a nyilvántartásból törölt szociális szolgáltatókról (a továbbiakban csak „központi nyilvántartó”),
i) vezeti azon személyek jegyzékét, akiknek akkreditációt adtak ki képzési tevékenységre, akiknek a képzési tevékenységre szóló akkreditációját visszavonták, és akiknek a képzési tevékenységre szóló akkreditációja lejárt,
j) vezeti azon személyek jegyzékét, akiknek akkreditációt adtak ki szaktevékenységre, akiknek a szaktevékenységre szóló akkreditációját visszavonták, és akiknek a szaktevékenységre szóló akkreditációja lejárt,
k) további feladatokat is ellát a jelen törvény értelmében.
(2) A minisztérium honlapján nyilvánossá teszi a központi nyilvántartót, az 1. bekezdés i) pontja szerinti jegyzéket és az 1. bekezdés j) pontja szerinti jegyzéket.
(3) A központi nyilvántartó tartalmazza
a) a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét,
c) a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy jogi szervének családi és utónevét, vagy a szociális szolgáltató felelős képviselőjének családi és utónevét,
d) a nyilvántartásba vétel dátumát,
e) a nyilvántartásból törölt szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését és székhelyét, melyet szociális szolgáltatóként töröltek a jegyzékből, a törlés dátumát, és a nyilvántartásból való törlés 68. § szerinti törvényes okát,
f) a nyilvántartásból szociális szolgáltatást nyújtó természetes személyként törölt személy családi és utónevét, a törlés dátumát, és a nyilvántartásból való törlés 68. § szerinti törvényes okát,
g) a szociális szolgáltatás fajtáját, melyet a szociális szolgáltató nyújt, a nyújtott szociális szolgáltatás terjedelmét és formáját, 
h) a természetes személyek célcsoportját, akiknek a szociális szolgáltatást szánják,
i) az intézeti férőhelyek számát,
j) a nyújtott szociális szolgáltatás minőségének szintjét a 2. törvénymelléklet C pontja szerint, amennyiben a szociális szolgáltatások színvonalát már értékelték.
(4) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti jegyzék tartalmazza
a) a képzési programjára akkreditációt szerzett, a képzési programja akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú képzési programmal bíró jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a képzési tevékenységre akkreditációt szerzett, a képzési tevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú képzési tevékenységgel bíró szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét, tevékenységvégzésének helyszínét,
c) a képzési program neve, fajtája, formája és terjedelme, melyre kiadták az akkreditációt,
d) a képzési program akkreditálásának dátuma, a képzési program akkreditációja megvonásának vagy lejártának a dátuma.
(5) Az 1. bekezdés j) pontja szerinti jegyzék tartalmazza
a) a) a szaktevékenységre akkreditációt szerzett, a szaktevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú szaktevékenységgel bíró jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,
b) a szaktevékenységre akkreditációt szerzett, a szaktevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú szaktevékenységgel bíró szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét, tevékenységvégzésének helyszínét,
c) a szaktevékenység végzéséért felelős természetes személy családi és utóneve,
d) a szaktevékenység fajtája, melyre kiadták az akkreditációt,
e) a természetes személyek célcsoportja, akiknek a szaktevékenységet szánják,
f) a szaktevékenység akkreditálásának dátuma, a szaktevékenység akkreditációja megvonásának vagy lejártának a dátuma.
(6) A minisztérium a jelen törvényben szabályozott feltételek mellett pénzügyi támogatás keretében a községnek és a magán szociális szolgáltatóknak
a) nyújt
1. pénzügyi támogatást az intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására a 71. § 6. bekezdése szerint,
2. pénzügyi támogatást a szociális szolgáltatások nyújtását biztosító pénzügyi támogatásra a 78.a § szerint,
b) szerződést köt 
1. a 78.b. § 4. bekezdése szerint a községgel pénzügyi támogatás nyújtásáról a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására, 
2. a 78.b. § 4. bekezdése szerint a magán szociális szolgáltatóval pénzügyi támogatás nyújtásáról a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásokra,
c) ellenőrzi a gazdálkodást a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására nyújtott pénzügyi támogatással, valamint a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásokra nyújtott pénzügyi támogatással és annak célirányos felhasználását,
d) intézkedéseket kényszerít ki a c) pontban taglalt jogkörei gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében és ellenőrzi azok végrehajtását.

80. §
A község hatáskörei
A község
a) kidolgozza és jóváhagyja saját illetékességi területére vonatkozóan a szociális szolgáltatások közösségi tervét,
b) megteremti a feltételeket a közösség fejlődésének támogatására,
c) mint közigazgatási hatóság eljár
1. az idősotthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság, az intézeti gondozószolgálatra való ráutaltság, a nappali ellátói szociális szolgáltatásra való ráutaltság, a gondozószolgálatra való ráutaltság megállapításában,
2. az 1. pontban tagalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megszűnésének kimondásában,
3. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság kimondásában a rászorultsági fok megváltozása után,
4. az önellátó nagykorú gyermekek vagy szülők teljes vagy részleges szociális szolgáltatási térítésidíj-fizetési kötelezettségének kimondásában a 73. § 11. bekezdése szerint,
d) jelentést készít a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról az 51. § értelmében,
e) szociális szolgáltatást nyújt, vagy biztosítja annak nyújtását
1. alacsony ingerküszöbű nappali központban, éjjeli menedékhelyen, idősotthonban, gondozószolgálati létesítményben vagy nappali ellátóban,
2. alacsony ingerküszöbű központban gyerekeknek és családoknak,
3. gondozó szolgálat által,
4. szállító szolgálatot biztosít,
5. tehermentesítő szolgálatot biztosít,
6. segítséget biztosít gyermekről való személyes gondoskodásban a 31. § szerint,
f) alapvető szociális tanácsadást nyújt,
g) más szociális szolgáltatásokat nyújthat, vagy azok nyújtását biztosíthatja a 12. § értelmében,
h) szerződést köt
1. szociális szolgáltatás nyújtásáról,
2. pénzügyi támogatás nyújtásáról az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és a szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek pénzügyi támogatásáról a magán szociális szolgáltatóval,
3. a szociális szolgáltatás nyújtásának biztosításáról a leendő szociális szolgáltatóval a 8. § 8. bekezdése szerint,
i) éjjeli menedékhelyet, alacsony ingerküszöbű nappali központot, alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatást gyermekeknek és családoknak ambuláns szociális szolgáltatással, idősotthont, gondozószolgálatot nyújtó intézményt és nappali ellátót alapít, létesít és ellenőriz,
j) létrehozhat, alapíthat és ellenőrizhet más, a jelen törvény alapján működő intézményeket is,
k) pénzügyi támogatást nyújthat a 78.a § 4. bekezdése értelmében, külön törvény szerint megkötött írásos szerződés alapján,13) és ellenőrzi a vele való gazdálkodást,
l) a 75. § 1. és 2. bekezdése szerint pénzügyi támogatást nyújt az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,
m) a 75. § 7. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat a szociális szolgáltatás üzemeltetésére is a magán szociális szolgáltatónak, 
n) a 75. § 8. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,
o) ellenőrzi a pénzügyi támogatással való gazdálkodást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan, és a gazdálkodást szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására nyújtott pénzügyi támogatással,
p) intézkedéseket kényszerít ki az o) pontban taglalt jogkörei gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében és ellenőrzi azok végrehajtását,
g) nyilvántartást vezet
1. a szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági jelentésekről a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági foka szerint,
2. a c) pont értelmében meghozott döntésekről,
3. a szociális szolgáltatások területi illetékessége alá eső címzettjeiről,
r) megkeresi azokat a természetes személyeket, akik szociális szolgáltatásokra szorulnak,
s) statisztikai adatokat szolgáltat a szociális szolgáltatások nyújtásáról a szociális szolgáltatások állami szerveinek statisztikai feldolgozások és igazgatási adatforrások céljából,44)
t) megtéríti az egészségügyi ellátás nyújtójának a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megállapítása során végzett tevékenysége költségeit,
u) saját alapítású vagy létesítésű jogi személyt bízhat meg a szociális felülvizsgálati tevékenység elvégzésével a d) pont szerinti jelentés elkészítése céljából.

81. §
A megye hatáskörei
A megye
a) kidolgozza és elfogadja a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepcióját a fennhatósága alatt álló területen,
b) közigazgatási hatóságként jár el
1. a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondásában életvitelt segítő lakólétesítményi ellátásban, rehabilitációs központban, szociális otthonban és speciális intézetben,
2. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megszűnésének kimondásában,
3. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság kimondásában a rászorultsági fok megváltozása után,
4. az önellátó nagykorú gyermekek vagy szülők teljes vagy részleges szociális szolgáltatási térítésidíj-fizetési kötelezettségének kimondásában a 73. § 11. bekezdése szerint,
5. a nyilvántartásba vétel elutasítása során,
6. a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásában,
7. a szociális szolgáltatók nyilvántartásából való törléskor,
c) jelentést készít a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról az 51. § értelmében,
d) biztosítja
1. a szociális szolgáltatást menhelyen, átmeneti otthonban, szükséglakásban, átmeneti gyermekgondozási intézetben, életvitelt segítő lakhelyen, rehabilitációs központban, szociális otthonban, speciális intézetben és integrációs központban,
2. az önálló lakásfenntartási támogatást,
3. a tolmácsszolgálatot,
e) alapvető szociális tanácsadást nyújt,
f) biztosítja a szociális tanácsadás nyújtását és az azonnali preventív beavatkozási szolgáltatást,
g) másfajta szociális szolgáltatásokat is biztosíthat a 12. § szerint,
h) szerződést köt
1. pénzügyi támogatás nyújtásáról az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és a szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek pénzügyi támogatásáról a magán szociális szolgáltatóval,
2. a 71.§ 7. bekezdése szerinti, gazdaságilag indokolt költségek megtérítéséről más megyével vagy szociális szolgáltatóval, melynek az alapítója vagy létrehozója a megye,
i) menhelyet, átmeneti otthont, szükséglakást, átmeneti gyermekgondozó intézményt, életvitelt segítő lakólétesítményt, szociális otthont, speciális intézetet és integrációs központot létesít, alakít ki és tart felügyelet alatt,
j) létesíthet, alapíthat és felügyelhet más, a jelen törvény céljainak megfelelő intézeteket is,
k) köteles megtéríteni a 71.§ 7. bekezdése szerinti indokolt gazdasági költségeket,
l) a 75. § 3. és 5. bekezdése szerint pénzügyi támogatást nyújt az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,
m) a 75. § 7. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat a szociális szolgáltatás üzemeltetésére is a magán szociális szolgáltatónak, 
n) a 75. § 9. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan, és pénzügyi támogatást adhat a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,
o) megejti a nyilvántartásba való bejegyzést, kihirdeti a nyilvántartásba történt bejegyzést, kiadja a nyilvántartási kivonatot, megejti a nyilvántartásból való törlést,
p) vezeti a nyilvántartást, megejti benne a szükséges változtatásokat saját területére vonatkozóan,
q) negyedévente a minisztérium elé terjeszti az aktualizált regisztert,
r) ellenőrzi a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalát,
s) ellenőrzi az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozó és az üzemeltetési költségekre folyósított pénzügyi támogatás felhasználását,
t) intézkedéseket foganatosít az r) és s) pontban taglalt jogköreinek végzése során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében, és ellenőrzi azok végrehajtását,
u) ellenőrzi a 71. § 7. bekezdése szerint nyújtott pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát,
v) nyilvántartást vezet
1. a szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági jelentésekről a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági foka szerint,
2. a b) pont értelmében meghozott döntésekről,
3. a szociális szolgáltatások területi illetékessége alá eső címzettjeiről,
w) statisztikai adatokat szolgáltat a szociális szolgáltatások nyújtásáról a szociális szolgáltatások állami szerveinek statisztikai feldolgozások és igazgatási adatforrások céljából,44)
x) megtéríti az egészségügyi ellátás nyújtójának a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megállapítása során végzett tevékenysége költségeit,
y) saját alapítású vagy létesítésű jogi személyt bízhat meg a szociális felülvizsgálati tevékenység elvégzésével a c) pont szerinti jelentés elkészítése céljából,
z) kikéri az erkölcsi feddhetetlenségi bizonyítványt a büntetés-nyilvántartótól a személyek 63. § szerinti feddhetetlenségének ellenőrzése céljából.


HATODIK RÉSZ
Közösségfejlesztés és közösségtervezés a szociális szolgáltatásnyújtás terén

82. §
Közösségfejlesztés, közösségi tervezés és közösségrehabilitáció
(1) A község a jelen törvény értelmében megteremti a feltételeket a közösség fejlesztéséhez a szociális szolgáltatásnyújtás terén, a közösségi munkavégzésre és közösségrehabilitációra azon célból, hogy megelőzze a kedvezőtlen szociális helyzetek bekövetkeztét és megoldja a helyi szociális problémákat.
(2) A szociális szolgáltatások terén a közösségi munka a helyi közösség tagjai önkéntes, a szociális problémák megoldására irányuló tevékenységének támogatását jelenti a helyi közösségben, főként a szociális szolgáltatások fejlesztésével. 
(3) A közösségrehabilitáció a szociális szolgáltatások terén az egyes résztvevők tevékenységének koordinálását jelenti, így a családét, a községét, az oktatási intézményét, a munkaközvetítőkét, a szociális szolgáltatókét és egészségügyi szolgáltatókét. A közösségrehabilitáció célja a testi, szellemi képességek megújítása vagy fejlesztése, a kedvezőtlen szociális helyzetbe lévő természetes személy munkavégző képességének megújítása és fejlesztése, és a társadalomba való betagozódásának támogatása.

83. §
A szociális szolgáltatások koncepciójának és fejlesztésének közösségi tervezése
(1) A község kidolgozza a szociális szolgáltatások közösségi tervét, a megye kidolgozza a szociális szolgáltatások fejlesztésének koncepcióját együttműködve
a) a területén működő más szociális szolgáltatókkal,
b) a szociális szolgáltatások területén élő címzettjeivel.
(2) A község kidolgozza és jóváhagyja a szociális szolgáltatások közösségi tervét a szociális szolgáltatások nemzeti fő irányvonalai szerint, melyben szem előtt tartja a területén élő természetes személyek szociális szolgáltatások terén megnyilvánuló helyi specialitásait és szükségleteit, meghatározza a szociális szolgáltatásfejlesztés szükségleteit, és meghatározza a működtetésük személyi feltételeit, pénzügyi feltételeit, üzemeltetési és szervezési feltételeit.
(3) A megye kidolgozza és elfogadja a szociális szolgáltatásfejlesztési koncepciót a nemzeti szociális szolgáltatásfejlesztési fő irányelvek szem előtt tartásával, valamint a területi fennhatóságában lévő községek szociális szolgáltatási közösségi terveinek figyelembe vételével.
(4) A község és a megye köteles a közösségi szociálisszolgáltatás-fejlesztési tervet és a szociálisszolgáltatás-fejlesztési koncepciót társadalmi vitára bocsátani.
(5) A közösségi szociálisszolgáltatás-fejlesztési terv és a szociálisszolgáltatás-fejlesztési koncepció elsősorban tartalmazza
a) a község vagy a megye területén nyújtott szociális szolgáltatások helyzetelemzését, beleértve a szociális szolgáltatások anyagi-műszaki helyzetének kiértékelését és a szociális szolgáltatók személyi állománya műveltségi struktúrájának helyzetét,
b) a község vagy a megye területén szociális szolgáltatásokat igénybe vevő lakosok elvárásainak elemzését az egyes szolgáltatásfajták és célcsoportok szerint,
c) a község vagy a megye szociológiai és demográfiai adatainak értékelését,
d) a szociálisszolgáltatás-fejlesztés prioritásainak és céljainak meghatározását a község vagy a megye területére vonatkozóan,
e) a szociális szolgáltatások közösségi tervének vagy a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepciójának megvalósítási időtervét, beleértve a személyi, a pénzügyi, az üzemeltetési és szervezési feltételek megvalósításának határidőit,
f) a szociális szolgáltatások közösségi terve vagy a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepciója teljesítésének értékelési módját.
(6) A község és a megye a helyileg szokásos módon nyilvánosságra hozza a szociális szolgáltatások közösségi tervét és a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepcióját.


HETEDIK RÉSZ
Szakképzettségi követelmények és továbbképzés

84. §
(1) A szociális szolgáltatások terén való munkavégzés szakképzettségi követelményeinek elbírálása külön jogszabály szerint történik,45) amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A jelen törvény szerint szociális szolgáltatási tevékenységet természetes személy folytat, aki teljes mértékben jogképes és szakmailag is alkalmas e tevékenységek végzésére.
(3) A szociális szolgáltatások terén való munkavégzés céljaira a feddhetetlenség elbírálására vonatkozóan a 63. § 2. bekezdésének rendelkezései érvényesek.
(4) Az alapvető szociális tanácsadást és a törvényesen védett jogok és érdekek érvényesítésének segítését természetes személy végzi, akinek
a) felsőfokú szakvégzettsége van, melyet a külön jogszabály szerint23) akkretidált képzés elvégzésével szerzett meg szociális munkára irányuló tanszakokon, szociális pedagógia, gyógypedagógia, andragógia (felnőttoktatás), szociális és humanitárius munka, szociális-jogi tevékenység vagy karitatív-missziós tevékenység szakon,
b) aki felsőfokú képzettséget szerzett felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben szociális munka, szociális szolgáltatás és tanácsadás, szociális pedagógia, speciális pedagógia, gyógypedagógia, pszichológia, külön jogszabály szerint46) akkreditált tanszakon, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okiratot tud felmutatni végzettségéről,
c) az a) és b) pontokban taglalt szakterületeken legalább 150 órás elvégzett szakképző tanfolyama van és legalább hároméves szociális munkási gyakorlatot tud felmutatni, amennyiben felsőfokú mesterképzéssel befejeződött olyan végzettsége van, amely a b) pontban nem került felsorolásra.
(5) Speciális szociális tanácsadást olyan természetes személy végezhet, akinek legalább hároméves gyakorlata van a célcsoporttal, és
a) alapfokú vagy mesterfokú végzettsége van felsőoktatási intézményből külön jogszabály szerint akkreditált46) szociális munkára, szociális szolgáltatásra és tanácsadásra irányuló, külön jogszabály szerint46) akkreditált tanszakon, vagy
b) alapfokú vagy mesterfokú végzettsége van felsőoktatási intézményből külön jogszabály szerint akkreditált46) tanszakon, mely olyan tevékenységre irányul, amelyet a speciális tanácsadás során nyújtani fog.
(6) Speciális szociális tanácsadást súlyosan egészségkárosult természetes személynek középiskolai szakirányú végzettséggel rendelkező természetes személy is nyújthat, ha a speciális szociális tanácsadásnak részét képezik olyan tevékenységek is, amelyekhez nincs előírva szakvégzettségi követelmény az 5. bekezdés szerint, és ha ez a természetes személy legalább egyéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a speciális szociális tanácsadás szakterületének megfelelő tevékenységben.
(7) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a szociális munka végzésére külön jogszabályi előírások vonatkoznak.46a)
(8) Felügyelői tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki megfelel a 4. bekezdés b) pontja szerinti követelményeknek és akkreditált szakmai felügyelői tanfolyamot végzett szociális munkási vagy szociális tanácsadási szakon.
(9) Gondozó a jelen törvény értelmében az a természetes személy, aki
a) emelt szintű szakképesítést szerzett gondozói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon,
b) teljes szakközépiskolai végzettséget (érettségit) szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 
c) középfokú szakiskolai végzettséget szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 
d) alacsonyabb szintű szakképesítést szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 
e) akkreditált ápolói tanfolyamot végzett legkevesebb 220 órás terjedelemben.
(10) Gyermekgondozó a 33.a § 2. bekezdése értelmében az a természetes személy, aki legalább
a) teljeskörű középfokú szakiskolai végzettséget szerzett gyermekgondozói szakirányú képzésben a jelen törvény követelményei szerint, vagy
b) teljeskörű középfokú általános műveltséget nyújtó vagy szakközépiskolában és elvégezte az akkreditált gyermekgondozói tanfolyamot legalább 220 óra terjedelemben.
(11) Tolmácsszolgáltatást végez a jelen törvény értelmében
a) a jeltolmács,
b) az artikulációs jeltolmács, aki speciális képességeit, készségeit és tapasztalatai kihasználva, módosított feltételek mellett egyirányú vagy kétirányú kommunikációt tesz lehetővé a hallássérült személlyel, aki a beszélt nyelvet nem hallja, de igényt tart a tolmácsolás ezen fajtájára,
c) a siketvaktolmács, aki speciális képességeit, készségeit és tapasztalatai kihasználva lehetővé teszi a kommunikációt olyan természetes személlyel, akinek kombinált hallás- és látássérülése van.
(12) A 11. bekezdésben tagalt tolmács a tolmácsminimum elvégzését olyan jogalany által kiállított tanúsítvánnyal igazolja, amely a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának engedélyével képez jeltolmácsokat, artikulációs jeltolmácsokat vagy siketvaktolmácsokat.47)
(13) A 11. bekezdésben taglalt tolmács továbbképzésen vesz részt ötévente egyszer.
(14) Pártfogói jogokat és kötelességeket a jelen törvény céljaira csak természetes személy végezhet, akinek alap- vagy mesterszintű felsőfokú szakképzettsége van szociális munka, pszichológia, jog szakon, vagy pedagógiai tanulmányi szakokon, esetleg érvényes oklevelet tud felmutatni külföldi felsőoktatási intézményben szerzett ilyen irányú végzettségéről.
(15) A pedagógiai dolgozókra és a szakdolgozókra47a) a szociális szolgáltató intézményekben külön jogszabályi előírások vonatkoznak.47b)
(16) A munkavégzési készségek fejlesztése tevékenységet a jelen törvény céljaira természetes személy végezhet, akinek középfokú szakirányú végzettsége van a végzett tevékenységétől függő tanulmányi szakon, főként kertészet, dekoratőr, famegmunkáló, fazekasság, festészet, kosárfonás és fényképezés szakon, és aki elvégezte az akkreditált szociális munkási tanfolyamot is legalább 150 óra terjedelemben.
(17) A szociális munkás, a szociális munkás asszisztense, a speciális pedagógus, vagy a teljes középiskolai végzettségű természetes személy, aki elvégezte az akkreditált szociális rehabilitáció tanfolyamot legalább 150 óra terjedelemben, a jelen törvény céljaira szociális rehabilitációs instruktor (oktató).
(18) A szociális rehabilitációs tevékenységek nyújtását a jelen törvény céljaira szociális munkás vagy a 4. bekezdés b) és c) pontjainak eleget tevő természetes személy koordinálja.
(19) Az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági felülvizsgálatát a 3. sz. melléklet értelmében
a) a felülvizsgálati orvoslás48) szakirányra szakosodott orvos végzi,
b) a felülvizsgálati orvoslás szakirányú szakképesítési tanulmányaiba besorolt orvos végzi,
c) általános orvoslás49) szakirányra szakosodott orvos végzi, vagy gyermekorvosi50) szakirányra szakosodott orvos végzi, aki be van sorolva a minősített képzésbe a felülvizsgálati orvoslás51) munkatevékenységeinek elsajátítása érdekében,
d) geriártria, neurológia, pszichiátria vagy ortopédia szakirányra szakosodott orvos végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tíz éves gyakorlatot, vagy
e) betegápolási szakirányú felsőoktatásban megszerzett másodfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi nővér végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tízéves gyakorlatot és közösségi betegápolói gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést, amennyiben nagykorú természetes személy felülvizsgálatáról van szó, vagy betegápolási szakirányú felsőoktatásban megszerzett másodfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi nővér végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tízéves gyakorlatot és gyermekgyógyászati betegápolói gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést, amennyiben kiskorú természetes személy felülvizsgálatáról van szó.
(20) Az intézeti egészségügyi alkalmazottnak a külön jogszabályban előírt szakvégzettségi feltételeknek kell megfelelnie.24)
(21) A továbbképzés a jelen törvény céljaira a szakalkalmazottak képzettségének elmélyítését jelenti. A továbbképzés célja a szociális szolgáltatások nyújtása során végzett tevékenységek színvonalának folyamatos szinten tartása, tökéletesítése, az ismeretek és készségek kiegészítése és fejlesztése.
(22) A szociális szolgáltatások terén tevékenykedő alkalmazottak továbbképzése megvalósítható
a) a megszerzett végzettséghez kötődő középiskolák és felsőoktatási intézmények által biztosított szakirányú továbbképzésekkel,
b) akkreditált tanfolyamokon való részvétellel,
c) a szociális szféra által szervezett tanfolyamokon való részvétellel,
d) szociálpszichológiai gyakorlatokon való részvétellel, vagy
e) rendszeres lektori és publikációs tevékenységgel.
(23) A szakképesítés vagy más alkalmassági jogosítvány elismerése során az Európai Gazdasági Közösség tagállamának állampolgárai esetében külön jogszabály értelmében kell eljárni.52)


NYOLCADIK RÉSZ
Akkreditációk

85. §
Képzési programok akkreditálása
A képzési programok a szociális szolgáltatások terén egyes meghatározott munkatevékenységek végzésére vonatkoznak, illetve a továbbképzésekre, ha erre a képzési programra az akkreditáció kiadásra került.

86. §
(1) Az írásos kérvényt a képzési program akkreditálására a minisztériumnak nyújtják be, és az tartalmazza
a) az akkreditációt kérő jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és jogi személyiségi formáját, vagy az akkreditációt kérő természetes személy családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakcímét, 
b) a családi és utónevét, születési dátumát, állandó vagy ideiglenes lakcímét
1. a természetes személynek, aki a képzési program akkreditációját kérő jogi személy felelős képviselője
2. a képzési program megvalósításáért felelős személy képviselőjének,
c) a képzési program akkreditálását kérvényező személy eddigi tevékenységének áttekintését,
d) annak a bizonylatnak a másolatát, amely igazolja, hogy a jogi személynek tevékenységi körébe tartozik a képzési tevékenység végzése, vagy annak a bizonylatnak a másolatát, amely igazolja, hogy a természetes személynek tevékenységi körébe tartozik a képzési tevékenység végzése,
e) a képzési program projektjét, mely magába foglalja a kérvényező által megvalósítandó képzési program elnevezését, fajtáját, formáját és módszereit,melyek a képzés során felhasználásra kerülnek, a képzési program terjedelmét és a képzési program tartalmát, melyet a személy, aki kérvényezi az akkreditációt, végezni fog; a képzési program modulokra osztható,
f) bizonylatokat a képzési program anyagi, műszaki és személyzeti feltételeinek meglétéről,
g) a tulajdonlap vagy a bérleti szerződés,32) esetleg a kölcsönzési szerződés33) másolatát, melyek arra vonatkoznak, hogy a bérlet vagy objektumkölcsönzés tárgyát képező helyiségek a képzési program megvalósítását szolgálják,
h) a képzési program feltételezett költségvetését és finanszírozásának módját, és
i) azon természetes személyek jegyzékét, akik részt vesznek a képzési folyamatban, szakirányú alkalmasságuk dokumentumainak vagy szakképzettségi bizonyítványaiknak és gyakorlatuk bizonyítékainak másolatát, valamint egyetértő hozzájárulásukat azon természetes személyek listájára való besorolásukkal, akik az oktatásban részt fognak venni.
(2) Az 1. bekezdés b) pontjában taglalt felelős képviselő természetes személy, aki szakmailag alkalmas a feladatra és felelős a képzési program szakszerű végrehajtásáért a jogi személy statutáris szervének megbízása alapján, mely kéri a képzési program akkreditálását, vagy a természetes személy megbízása alapján, aki kéri a képzési program akkreditálását. Az első mondat szerinti szakmailag alkalmas természetes személynek tekintendő az a természetes személy, akinek legalább teljes középfokú szakképesítése vagy teljes középfokú általános műveltséget szerzett.
(3) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program tartalmának minősül a képzési program elméleti és gyakorlati része. Ha a képzési program jellege megkívánja, a tartalom része az intézményi gyakorlat vagy külön jogszabály szerinti intézményi gyakorlat.24) A képzési program minden része esetében fel kell tüntetni annak a természetes személynek a családi és utónevét, aki közreműködni fog a képzés ezen részében.
(4) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program moduljának tekintendő a képzési program időben és tartalmilag önálló, egészet alkotó, kötelező képzési egysége, mely legalább 20 tanítási órának felel meg.
(5) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program anyagi-műszaki feltételeinek biztosítottságát az ingó vagyon jegyzékével és a képzési programban használt segédeszközök jegyzékével kell bizonyítani.
(6) A természetes személyeknek, akik a képzésben közreműköfognak, teljesíteniük kell a 2. bekezdésben előírt szakmai alkalmassági feltételeket, és legalább 3-éves gyakorlattal kell rendelkezniük azon a szakterületen, amely a képzés tartalma.
(7) A 2. és 6. bekezdés szerinti szakmai alkalmasságot és végzettségi előfeltételeket külön jogszabályban előírt okiratokkal kell bizonyítani.23)

87. §
(1) A képzési program akkreditálásáról kiadott határozat tartalmazza
a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és jogi személyiségi formáját, vagy a természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát és állandó vagy ideiglenes lakcímét, 
b) a képzési program elnevezését, fajtáját, formáját és tartalmát, melyre az akkreditációt kiadják,
c) a képzési prpgram megvalósításáért felelős képviselő családi és utónevét,
d) az akkreditáció érvényességének időtartama.
(2) A személy, aki akkreditációt szerzett képzési programra, dokumentációt vezet a képzési programról és nyilvántartást vezet a képzési program elvégzéséről kiadott bizonylatokról és ezek másolatairól.
(3) A képzési program dokumentációja alatt értjük
a) a képzési programra benyújtott jelentkezéseket,
b) a képzésen részt vevő természetes személyek jelenléti ívét az egyes képzéseken, valamint a képzésben közreműködő természetes személyek listáját, 
c) a képzés időbeosztását és tárgyi beosztását,
d) a képzésben részt vevő természetes személynek a képzési program gyakorlati részének elvégzését igazoló tanúsítványa,
e) a képzésben részt vevő természetes személy letett vizsgájának jegyzőkönyve,
f) a záró jegyzőkönyv, mely tartalmazza a vizsgákon részt vevő összes természetes személy vizsgaeredményeit.
(4) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti akkreditáció hatályossági ideje az azt követő napon kezd el telni, amikor a képzési program akkreditálását kimondó határozat jogerőre emelkedett.

Szaktevékenység akkreditálása

88. §
(1) A speciális szociális tanácsadás, a szociális rehabilitáció és az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztését ösztönzőtevékenység mint önálló szaktevékenység szaktevékenységi akkreditáció alapján végezhető.
(2) Az írásos kérvényt szaktevékenység akkreditálására a minisztériumhoz kell benyújtani, s annak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és a z akkreditációt kérelmező jogi személy jogi személyiségi formáját, vagy az akkreditációt kérelmező természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát és állandó vagy ideiglenes lakcímét, 
b) a családi és utónevet, a születési dátumot és az állandó vagy ideiglenes lakcímet
1. a természetes személy esetében, aki jogi személy statutáris szerve, és aki akkreditációt kér szaktevékenység végzésére,
2. a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő esetében,
c) a szaktevékenység akkreditálását kérvényező természetes személy erkölcsi feddhetetlensége és szakmai alkalmassága bizonylatainak másolatait,
d) a szaktevékenység akkreditálását kérvényező jogi személy és annak statutáris képviselője erkölcsi feddhetetlensége és szakmai alkalmassága bizonylatainak másolatait,
e) a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő erkölcsi feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági bizonylatainak másolatait, valamint munkajogi szerződése másolatát, mely a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személyhez fűződő jogviszonyát igazolja,
f) a szaktevékenység végzését közvetlenül végrehajtó természetes személyek erkölcsi feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági bizonylatainak másolatait, valamint munkajogi szerződésük másolatát, mely a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személyhez fűződő jogviszonyukat igazolja,
g) a szaktevékenység fajtáját, melyet az akkreditációt kérő személy végezni fog,
h)a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személy eddigi tevékenységének áttekintését,
i) azon okirat másolatát, mely bizonyítja, hogy a jogi személynek vagy a természetes személynek tevékenységi körébe tartozik annak a szaktevékenységnek a végzése, melyre akkreditációt kér,
j) a szaktevékenység végzésének tervezetét, mely tartalmazza a módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekkel a szaktevékenységet végezni fogják a kiválasztott célcsoport irányába,
k) a szaktevékenység végzésének anyagi-műszaki feltételei biztosításáról szóló bizonylatot és
l) a tulajdonlap vagy a bérleti szerződés,32) esetleg a kölcsönzési szerződés33) másolatát, melyek arra vonatkoznak, hogy a bérlet vagy objektumkölcsönzés tárgyát képező helyiségek a szaktevékenység megvalósítását szolgálják.
(3) A 2. bekezdés b) pontja második alpontja szerinti felelős képviselő természetes személy, aki szakmailag alkalmas és a szaktevékenységi akkreditáció megadását kérő jogi személy statutáris szervének megbízása alapján vagy a szaktevékenységi akkreditációt kérvényező természetes személy megbízása alapján felel a szaktevékenység szakszerű végzéséért. A 2. bekezdés c)-f) pontjai szerinti személyek feddhetetlensége elbírálásának céljaira vonatkozóan a 63. § 1. bek. első mondatának és a 2. bek. rendelkezései érvényesek.
(4) A 2. bekezdés c), e) és f) pontja szerinti természetes személyek szakmai alkalmassága elbírálásának céljaira a 84. § 1., 5., 6., 17. és 18. bekezdései egyformán vonatkoznak a szaktevékenység fajtájától függően. Az első mondat szerinti szakmai alkalmasságot a jelen törvény ismeretével, az általános érvényű rendeletek és a végzett szaktevékenységek szakismeretek ismeretével is bizonyítani kell. Az első és második mondat szerinti ismeretek és szakismeretek tudása az akkreditációs bizottsággal lefolytatott szóbeli megbeszélésen kerül bizonyításra.

89. §
(1) A szaktevékenység végzésére kiadott akkreditáció tartalmazza
a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét és jogi személyiségi formáját, vagy a természetes személy családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakcímét, 
b) a szaktevékenység fajtáját, melyre az akkreditációt kiadják,
c) a célcsoportot, melynek érdekében a szaktevékenységet végzi,
d) a szaktevékenység végzésének helyszínét.
e) a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő családi és utónevét,
f) a szaktevékenységi akkreditáció érvényességének időtartamát.
(2) A szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat másolatát, a szaktevékenységi akkreditáció módosítását, a szaktevékenységi akkreditáció meghosszabbítását és az akkreditáció megszűnéséről szóló jelentést a minisztérium megküldi a megyének, amelynek területi fennhatósága alatt a határozatban szereplő szaktevékenység végzésének helyszíne van.
(3) Az akkreditáció 1. bekezdés f) pontja szerinti érvényességi ideje az azt követő napon kezd telni, amikor a szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat jogerőre lép.

89.a §
(1) A minisztérium a képzési program akkreditálását nem adja meg, ha
a) a képzési program akkreditálásának kérvényezője az írásos felszólításban megszabott határidőn belül nem egészíti ki a képzés program akkreditációs kérvényét, vagy nem nyújtja be a hiányzó dokumentumokat,
b) a képzési program akkreditációs kérvényét nem a jogi személy statutáris szerve nyújtja be,
c) a képzési program, melyre az akkreditációt meg kellene adni, fajtája, formája, terjedelme és képzési tartalma, valamint a képzési program megvalósítási célcsoportja vonatkozásában nem a szociális szolgáltatások kiválasztott munkatevékenységeire és továbbképzésre irányuló képzési program,
d) a képzési program végzésének szakmai feltételei, térigénye, anyagi-műszaki feltételei, személyi feltételei vagy pénzügyi feltételei nincsenek biztosítva.
(2) A minisztérium nem adja meg a szaktevékenység akkreditálását, ha
a) a szaktevékenység akkreditálásának kérvényezője az írásos felszólításban megszabott határidőn belül nem egészíti ki a szaktevékenység akkreditációs kérvényét, vagy nem nyújtja be a hiányzó dokumentumokat,
b) a szaktevékenység akkreditációs kérvényét nem a jogi személy statutáris szerve nyújtja be,
c) a szaktevékenység, melyre az akkreditációt meg kellene adni, a szaktevékenység fajtája, módszerei, technikái és eljárásai, valamint a célcsoportja, mely számára a szaktevékenységet végezni fogja, nem speciális szociális tanácsadás, szociális rehabilitáció, vagy egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése, mint jelen törvény szerinti önálló szaktevékenység,
d) a szaktevékenység végzésének szakmai feltételei, térigénye, anyagi-műszaki feltételei vagy személyi feltételei nincsenek biztosítva.

90. §
(1) A képzési program és a szaktevékenység akkreditációjának megadásáról, megtagadásáról, módosításáról, meghosszabbításáról és elvételéről a minisztérium dönt a külön jogszabály szerint létrehozott tanácsadó testület előzetes állásfoglalását követően.20)
(2) A képzési program és a szaktevékenység akkreditációját legfeljebb öt évre adják ki. A képzési program és a szaktevékenység akkreditációját öt évvel meg lehet hosszabbítani annak a személynek a kérésére, akinek az akkreditációt kiadták, ha a kérvényt legkésőbb 90 nappal a hatályos akkreditáció lejárta előtt benyújtották.
(3) A személy, aki akkreditációt kapott képzési program működtetésére, köteles a minisztériumnak nyolc napon belül bejelenti minden olyan tényállást, amelynek következtében megváltozik a képzési program elnevezése, a képzési program fajtája, a képzési program formája, a képzési program terjedelme és a képzési program tartalma, a képzési program befejezése, és minden olyan tényt is, amelynek következtében a képzési program akkreditációs határozatában szereplő adatok változnak.
(4) A személy, aki akkreditációt kapott szaktevékenység végzésére, köteles a minisztériumnak nyolc napon belül bejelenti minden olyan tényállást, amelynek következtében megváltozik a szaktevékenység kiterjedése, a szaktevékenység végzésének helyszíne, a természetes személy személye, aki a szaktevékenységért felelős, ha a szaktevékenység végzése befejeződik, és minden olyan tényt is, amelynek következtében a szaktevékenység akkreditációs határozatában szereplő adatok változnak.
(5) A képzési program vagy szaktevékenység akkreditációja módosításra kerül, ha annak a 3. és 4. bekezdésben taglalt okai fennállnak.
(6) Ha a minisztérium a képzési program akkreditációjának meghosszabbításáról vagy a szaktevékenység akkreditációjának meghosszabbításáról dönt, a képzési programra vagy a szaktevékenységre vonatkozó akkreditáció meghosszabbításának érvényességi ideje az azt követő napon kezd telni, amikor a képzési programra vagy a szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat hatályossága lejárt.
(7) A képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megvonják, ha
a) a képzési program nem valósul meg a képzési program akkreditációja szerint egy naptári éven belül, vagy a szaktevékenység nem valósul meg a szaktevékenység akkreditációja szerint egy naptári éven belül,
b) a képzési program vagy a szaktevékenység nem a képzési program akkreditációjával és a szaktevékenység akkreditációjával összhangban kerül megvalósításra,
c) a személy, akinek a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációját kiadták, nem teljesíti a 3. és 4. bekezdésben taglalt kötelességeit.
(8) A képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációja megszűnik
a) a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációja lejártának napján, ha az akkreditált jogalany nem kérte annak meghosszabbítását a 2. bekezdés szerint,
b) azon a napon, amelyen kézbesítésre kerül a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerzett személy írásos kérvénye a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációjának megszüntetéséről,
c) a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerző természetes személy elhalálozásával, vagy a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerző jogi személy megszűnésével,
d) azon a napon, amikor a minisztérium közzéteszi a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációjának visszavonásáról szóló határozatát.


KILENCEDIK RÉSZ
Közigazgatási eljárások szociális szolgáltatási ügyekben

91. §
Közigazgatási eljárások szociális szolgáltatási ügyekben
(1) A válságbeavatkozást jelentő szociális szolgáltatásnyújtásra, a gyermekes családokat támogató szociális szolgáltatásokra, a szállító szolgálatra, a személyi kísérő és felolvasó szolgálatra, a tolmácsszolgálatra, a tolmácsszolgálat-közvetetítésre, a személyi asszisztens-közvetítésre, a segédeszköz-kölcsönzésre, a távközlési technológiákkal nyújtott szociális szolgáltatásokra, a pártfogói jogok és kötelességek érvényesítésében nyújtott segítségre, a nappali központban, a reintegrációs központokban, az étkezdében, a mosodában és a személyi higiéniai központokban nyújtott szociális szolgáltatásokra nem vonatkoznak az általános közigazgatási eljárásra vonatkozó előírások. A közigazgatási eljárás általános előírásai nem vonatkoznak a 8. § 1. bek. szerinti szociális szolgáltatásnyújtás biztosítása iránti kérvényre sem.
(2) A helyi illetékességet a megye azon kötelezettségének vonatkozásában, hogy a szociális szolgáltatás gazdaságilag indokolt kiadásait megtérítse, leszámítva belőle a szociális szolgáltatás címzettje által a 71. § 7. bekezdése szerint fizetett térítési összeget, a szociális szolgáltatás címzettjének állandó lakhelycíme alapján határozzák meg.
(3) A szociális szolgáltatásokra való rászorultsági ügyekben folyó eljárásra, a nyilvántartásba való bejegyzés megtagadása ügyében, a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltása ügyében, a szociális szolgáltató nyilvántartásból való törlése ügyében, a 99. § 5. bekezdésében taglalt személy tevékenységének leállításában, a képzési programok és szaktevékenységek akkreditácójának megvonásában folyó eljárásokban az általános érvényű közigazgatási eljárás rendelkezéseit alkalmazzák a 60. § és a 62-68. § kivételével.
(4) A büntetések kiszabásáról a 99. és 102. § értelmében folyó eljárásokra az általános érvényű közigazgatási eljárás rendelkezései vonatkoznak.

92. §
(1) Az életvitelt segítő lakólétesítményben történő elhelyezésre való ráutaltságról, az idősotthoni elhelyezésre való ráutaltságról, a rehabilitációs központban történő elhelyezésre való ráutaltságról, a szociális szolgáltatóházban történő elhelyezésre való ráutaltságról, a speciális intézetben és nappali központban történő elhelyezésre való ráutaltságról, valamint a gondozó szolgálatra való ráutaltságról az eljárást a természetes személynek, vagy a kiskorú gyermek szülőjének, illetve a bírósági határozattal neki kirendelt gyámnak az írásbeli kérelme alapján indítják meg, illetve olyan szerv indítványára, amely jogosult a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kérdésében dönteni.
(2) A gondozó szolgálatra való ráutaltság, az idősotthoni elhelyezésre való ráutaltság, az intézeti gondozószolgálatban történő elhelyezésre való ráutaltság és a nappali központban való elhelyezés elbírálásáról szóló kérvényt a községnek kell benyújtani.
(3) A kérvényt az életvitelt segítő lakólétesítményben történő elhelyezés, a rehabilitációs központban történő elhelyezés, a szociális otthonban történő elhelyezés és a speciális intézetben történő elhelyezés elbírálására a megyének kell benyújtani.
(4) A helyi illetékességet a község és a megye vonatkozásában a 2. és 3. bekezdés szerint a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának elbírálását kérő természetes személy állandó lakcíme alapján határozzák meg.
(5) A község és megye helyi illetékességét a 73. § 11. bekezdése szerinti célokra a szociális szolgáltató szociális szolgáltatásnyújtásának a helyszíne alapján határozzák meg.
(6) Ha a természetes személy egészségi állapotára való tekintettel önmaga nem képes kérvényt benyújtani a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának elbírálása érdekében, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításáról szóló kérvényt, a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötését, vagy a beleegyezést tehermentesítő szociális szolgáltatás nyújtására a kezelőorvosnak az érintett természetes személy egészségi állapotáról kiadott igazolása alapján a kérvényt benyújthatja, a szerződést megkötheti vagy a beleegyezést a nevében megadhatja más természetes személy.
(7) A szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő beadványnak tartalmaznia kell a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát, tartózkodási helyének a címét, családi állapotát, állampolgárságát, a szociális szolgáltatás fajtáját, a szociális szolgáltatás formáját, az egészségügyi szolgáltatónak a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő természetes személy egészségi állapotáról kiadott igazolását. Az első mondatban felsorolt tényeken kívül az a kérvény, amelyet a 3. § 2. bek. b) pontjában szereplő külföldi nyújt be, tartalmazza az arra illetékes hatóság által kiadott tartózkodási engedélyt és a munkáltató vagy iskola igazolását, egyéb külföldi személyek esetében az illetékes hatóság által kiadott tartózkodási engedélyt, illetve külföldön élő szlovák esetében a 3. § 2. bek. l) pontja szerinti feltétel teljesülésének az igazolását is.
(9) A szociális szolgáltatásra való ráutaltságról szóló felülvizsgálati jelentés alapanyaga a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzésnek. A szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megállapító döntési folyamatban a község vagy megye a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzés alapanyagaként felhasználhatja az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által, külön jogszabály szerint11) kiállított komplex jelentést, mely a súlyosan egészségkárosult személy állapotának szociális kompenzálására készült, ha annak tartalmaznia kell a más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokát is, vagy a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról más község vagy megye adta ki. A község vagy a megye a természetes személynek, akinek a szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról döntött, kézbesíti a végzéssel együtt a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati szakvéleményt is, mely alapanyagul szolgált a végzés meghozatalához. A szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megállapító döntési folyamatban a község vagy megye a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzés meghozatalának alapanyagaként felhasználhatja az ezen község vagy megye, vagy más község vagy más megye által kiadott, a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati jelentést vagy más szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati jelentést annak megállapítása érdekében, hogy az érintett természetes személy milyen mértékben szorul rá más természetes személy segítségére.
(10) A szociális szolgáltatásnyújtást megtiltó határozat vagy a 99. § 5. bekezdése szerint megtiltott szociális szolgáltatásnyújtó tevékenységről szóló határozat ellen benyújtott jogorvoslati eszköz nem jár halasztó hatállyal.
(11) Nem képezheti végrehajtás tárgyát
a) a szociális szolgáltatás címzettje által befizetett pénzösszeg, ha azt a szociális szolgáltatás térítési díjaként fizették be,
b) a 76. § szerint az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személyre folyósított pénzügyi támogatás,
c) a 77. § szerint a fenntartásra folyósított pénzügyi támogatás,
d) az ingóságok, melyeket a szociális szolgáltatás címzettje használ az intézetben mint szükséges lakberendezési tárgyakat, így az ágy, az asztal, a szék, a fotel, a fűtőtest, a takaró, az ágynemű, a rádiókészülék, a televízió és a segédeszközök, melyeket a szociális szolgáltatás címzettje kedvezőtlen egészségi állapota vagy súlyos egészségkárosodása miatt használ.
(12) A szociális szolgáltatás térítési díjában felhalmozott tartozások behajtását a szociális szolgáltató harmadik személyre nem ruházhatja át.

93. §
(1) A szociális szolgáltatás címzettje köteles nyolc napon belül írásban jelenteni a községnek vagy a megyének azokat a változásokat, amelyek döntő kihatással vannak a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának fennállására, valamint a szociális szolgáltatónak a jövedelmi és tulajdonjogi viszonyaiban beállt változásokat, melyek döntő befolyással bírnak a szociális szolgáltatásokért kivetett térítési díjfizetésre.
(2) A szociális szolgáltatás címzettje köteles a község vagy megye felszólítására igazolni a szociális szolgáltatásra való ráutaltsága fennállását, mégpedig nyolcnapos határidőn belül azt követően, hogy a felszólítást neki kézbesítették, amennyiben a község vagy megye ennél hosszabb határidőt nem szabott meg. Ha a természetes személy a záros határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak, a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megszűnéséről adnak ki végzést, amennyiben erre a következményre a felszólításban külön figyelmeztetés került megfogalmazásra.
(3) A természetes személy, aki a szociális szolgáltatást kéri, vagy a szociális szolgáltatás címzettje a jelen törvény értelmében köteles a község vagy megye felszólítására részt venni egészségi állapotának felülvizsgálatán vagy ismételt felülvizsgálatán az egészségügyi alkalmazott által megszabott határidőben. Ha az első mondatban taglalt természetes személyek a felülvizsgálaton nem vesznek részt, a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondásáról folyó eljárást leállítják, vagy a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megszüntetik.
(4) A szociális szolgáltatás címzettje vagy a 73. § 10. bekezdésében tagalt természetes személyek kötelesek a szociális szolgáltatónak jelenteni jövedelmeik összegét és becsületbeli nyilatkozatban közölni megtakarításaik összegét, valamint vagyonuk értékét, jelenteni a jövedelmük, a megtakarításaik, a vagyonuk értékének nagyságában bekövetkezett változásokat, amelyek döntő befolyással bírnak a szociális szolgáltatás térítési díjfizetésére, és kötelesek lehetővé tenni a szakértőnek vagyonuk megtekintését, valamint előterjeszteni a vagyonukra vonatkozó okirataikat. Ha a szociális szolgáltatás címzettje vagy a 73. § 10. bekezdésében tagalt természetes személyek az első mondatban taglalt kötelességeiknek nem tesznek eleget, a 73. § 1-8. és 10. bekezdésének rendelkezéseit a szociális szolgáltatás térítési díjfizetésében nem alkalmazzák.


TIZEDIK RÉSZ
A személyes adatok kezelése

94. §
(1) A jelen törvény céljaira személyes adatkezelő a község, a megye, a szociális szolgáltató és a minisztérium.
(2) A község, a megye, a szociális szolgáltató és a minisztérium személyes adatokat szolgáltatnak, melyeket kezelnek, a közhatalmi szerveknek azok írásbeli kérvénye alapján, amennyiben ez elengedhetetlenül szükséges külön jogszabály szerinti feladataik teljesítéséhez.
(3) A község a 94.a § 1. bekezedése, a megye a 94.b § 1. bekezdése, a szociális szolgáltató a 94.c § 1. bekezdése és a minisztérium a 94.d § 1. bekezdése szerinti célokra az érintett személy beleegyezése nélkül is beszerezheti személyes adatait másolással, szkenneléssel vagy hivatalos okiratok adathordozón történő rögzítésével.

94.a §
(1) A község személyes adatokat kezel a 3. bekezdés értelmében a 2. bekezdés szerinti személyekről szükséges célhoz mérten és terjedelemben
a) a 80. § c) pontja szerinti döntéshozatali eljárásokban,
b) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság 51. § és 80. § c) pontja szerinti felülvizsgálati jelentésének elkészítése során,
c) a 80. § e)-g) pontja szerinti szociális szolgáltatásnyújtás vagy szolgáltatásbiztosítás során,
d) a pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötés során az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személlyel, vagy a magán szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó a 80. § h) pontjának második alpontja és a 80. § m) és n) pontja szerinti pénzügyi támogatásról, 
e) a 78.a § 4. bek. és a 80. § k) pontja szerinti pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötés során,
f) a 80. § q) pontja szerinti nyilvántartás vezetése során.
(2) A község személyes adatokat kezel
a) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálását kérő személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak törvényes képviselőiről, valamint a szociális szolgáltatás célszemélyének gyermekéről a 31., 32., 32.a és 32.b § értelmében,
b) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,
c) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását kéri, és a természetes személyről, akinek szociális szolgáltatást kell nyújtani, valamint az ő törvényes képviselőikről, valamint a szociális szolgáltatást kérvényező személynek a gyermekéről a 31., 32., 32.a és 32.b § értelmében,
d) a természetes személyről, aki az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,
e) a természetes személyről, aki olyan jogi személy statutáris képviselője, amely az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.
(3) Személyes adatok, melyeket a község a 2. bekezdésben taglalt természetes személyekről kezel:
a) családi és utónév, titulus,
b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím,
c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma,
d) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,
e) állampolgárság,
f) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,
g) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,
h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,
i) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,
j) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek lakásviszonyai, kivéve a törvényes képviselőket,
k) telefonszámok, tartózkodási hely és elektronikus levélcím,
l) a 2. bekezdés d) pontja szerinti természetes személy bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számlájának száma és a bank vagy külföldi bank fiókjának kódja, 
m) egyéb adatok, melyek az adatkezeléssel összhangban állnak és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás céljaira, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításához vagy a pénzügyi támogatás nyújtásához az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében, vagy pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.

94.b §
(1) A megye adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben szereplő személyekről olyan célra és mértékben, mely szükséges
a) a 81. § b) pontja szerinti eljárásokban a döntéshozatalhoz,
b) a szociális szolgáltatásra való 51. § és 81. § c) pontja szerinti ráutaltság felülvizsgálati jelentésének kidolgozásához,
c) szociális szolgáltatás nyújtásához vagy biztosításához a 81. § d)-g) pontjai szerint,
d) a pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötéshez az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személlyel, vagy a magán szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötéshez a 81. § h) pontjának első alpontja és a 81. § m) és n) pontja szerint,
e) a nyilvántartás vezetéséhez és a változások nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a 81. § o) ontjai szerint.
f) a nyilvántartás vezetéséhez a 81. § v) pontja szerint.
(2) A megye személyes adatokat kezel
a) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálását kérő személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak törvényes képviselőiről, valamint a szociális szolgáltatás célszemélyének gyermekéről a 31., 32., 32.a és 32.b § értelmében,
b) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,
c) a természetes személyről, aki kéri felvételét a nyilvántartásba,
d) a természetes személyről, aki a nyilvántartásba történő felvételt kérő jogi személy statutáris szerve,
e) a 63. § 3. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,
f) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását kéri, és a természetes személyről, akinek szociális szolgáltatást kell nyújtani, valamint az ő törvényes képviselőikről, valamint a szociális szolgáltatást kérvényező személynek a gyermekéről a 31., 32., 32.a és 32.b § értelmében,
g) a természetes személyről, aki az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,
h) a természetes személyről, aki olyan jogi személy statutáris képviselője, amely az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,
i) a természetes személyről, akit bejegyeztek a nyilvántartásba,
j) a természetes személyről, aki nyilvántartásba bejegyzett jogi személy statutáris szerve,
k) a 63. § 3. bekezdésében taglalt felelős képviselő.
(3) A személyes adatok, melyeket a 2. bekezdésben feltüntetett személyekről a megye kezel, a következők:
a) családi és utónév, titulus,
b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím,
c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma,
d) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,
e) állampolgárság,
f) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,
g) a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,
h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,
i) a 2. bekezdés a) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,
j) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek lakásviszonyai, kivéve a törvényes képviselőket,
k) telefonszámok, tartózkodási hely és elektronikus levélcím,
l) a 2. bekezdés d) pontja szerinti természetes személy bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számlájának száma és a bank vagy külföldi bank fiókjának kódja, 
m) egyéb adatok, melyek az adatkezeléssel összhangban állnak és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás céljaira, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításához vagy a pénzügyi támogatás nyújtásához az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében, vagy pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.

94.c §
(1) A szociális szolgáltató személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben felsorolt személyekről olyan cálra és mértékben, mely szükséges
a) a 74. § szerinti szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötéséhez,
b) a szociális szolgáltatás térítési díjfizetéséről szóló szerződés megkötéséhez a 73. § 9. és 10. bek. szerint,
c) a korlátozások regiszterének vezetéséhez a 10. § szerint,
d) a szociális szolgáltatás címzettje által, a 61. § 4. bek. szerint meghatározott családtag, partner vagy természetes személy elszállásolásához,
e) a szociális szolgáltatásnyújtás helyszínének megjelöléséhez a 67. § szerint,
f) a 31., 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás térítési díjfizetéséhez a 72., a 72.a és 73. § értelmében,
g) személyes segítőszolgálat végzéséhez személyes segítői ügynökség közreműködésével,
h) tolmácsszolgáltatás végzéséhez tolmácsügynökségen keresztül,
i) a szociális szolgáltatás címzettjei nyilvántartásának vezetéséhez a 95. § szerint.
(2) A szociális szolgáltató személyes adatokat kezel
a) a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötését kérvényező személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről, valamint annak törvényes képviselőiről, valamint a szociális szolgáltatás megkötését kérvényező személynek a gyermekéről a 31., 32., 32.a és 32.b § értelmében,
b) a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el a szociális szolgáltatásnyújtó kérő személyével vagy a szociális szolgáltatás címzettjéével, és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,
c) a természetes személyről, aki a szociális szolgáltatás térítési díját vagy annak egy részét fizeti a szociális szolgáltatás címzettje helyett a 73. § 9. bek. szerint,
d) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. és a 73. § 10. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,
e) a családtagról, partnerről vagy természetes személyről, akit a szociális szolgáltatás címzettje elszállásolásakor maga meghatározott a 61. § értelmében, 
f) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtás helyének 67. § szerinti meghatározásakor,
g) a természetes személyről, aki személyi segítői tevékenységet végez személyi segítői ügynökség közreműködésével,
h) a természetes személyről, aki tolmácsszolgálatot lát el tolmácsügynökség közreműködésével.
(3) A személyes adatok, melyeket a 2. bek. taglalt természetes személyekről a szociális szolgáltató kezel, a következők
a) családi és utónév, titulus,
b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy lakcímét,
c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy adatait,
d) a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,
e) állampolgárság, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy adatait,
f) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,
g) a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,
h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,
i) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,
j) telefonszámok, tartózkodási hely címe és elektronikus levélcím,
k) egyéb adatok, melyek összhangban állnak a kezelés céljával és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötéséhez, a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetéséhez és a szociális szolgáltatás nyújtásához.

94.d §
(1) A minisztérium személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben felsorolt személyekről olyan célból és olyan mértékben, mely szükséges
a) a döntéshozatalhoz a 79. § 1. bek. g) pontja szerinti eljárásokban,
b) a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzéséhez a 79. § 1. bek. d) pontja szerint,
c) a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeinek értékeléséhez a 79. § 1. bek. e) pontja szerint,
d) a szociális szolgáltatók nyilvántartásának vezetéséhez a 79. § 1. bek. h) pontja szerint,
e) a személyek jegyzékének vezetéséhez a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,
f) a személyek jegyzékének vezetéséhez a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,
g) pénzügyi támogatás nyújtásához az intézményi szociális szolgáltatás finanszírozásához a 71. § 6. bek. és a 79. § 6. bek. a) pontjának első alpontja szerint,
h) pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatás finanszírozása céljából a 78.a § és a 79. § 6. bek. a) pontjának második alpontja szerint,
i) a korlátozó intézkedések eszközeinek felhasználásáról szóló jelentések fogadásához a 10. § 6. bek. szerint.
(2) A minisztérium személyes adatokat kezel
a) a természetes személyről, aki képzési program akkreditációját kérvényezi,
b) a természetes személyről, aki képzési program akkreditációját kérő jogi személy statutáris képviselője,
c) a természetes személyekről, akik közreműködnek a képzésben,
d) a 86. § 2. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,
e) a természetes személyről, aki szaktevékenység végzésének akkreditálását kérvényezi,
f) a természetes személyről, aki szaktevékenység végzésének akkreditálását kérvényező jogi személy statutáris képviselője,
g) a természetes személyekről, akik a szaktevékenységet közvetlenül végezni fogják,
h) a 88. § 3. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,
i) a természetes személyről, aki szabálysértési bírságolási eljárás résztvevője,
j) a természetes személyről, aki szaktevékenység jellegű tevékenységeket, kiszolgáló tevékenységeket vagy más egyéb tevékenységeket végez a 16-18. § szerint, vagy ilyen tevékenységek összességét végzi térítés fejében a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,
k) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,
l) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,
m) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató, a szociális szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek értékelésekor,
n) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, a szociális szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek értékelésekor,
o) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,
p) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,
q) a szociális szolgáltatásnyújtás 63. § 3. bek. szerinti felelős képviselőjéről a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,
r) a természetes személyről, akinek akkreditációt ítéltek oda képzési programra, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,
s) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, melynek akkreditációt ítéltek oda képzési programra, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,
t) a természetes személyről, akinek akkreditációt ítéltek oda szaktevékenységre, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,
u) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, melynek akkreditációt ítéltek oda szaktevékenységre, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,
v) a szaktevékenységért felelős személyről a jegyzékbe vételkor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,
w) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatásnyújtás pénzügy támogatását kéri a 78.a § szerint,
x) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, mely intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatását kéri a 71. § 6. bek. szerint,
y) a szociális szolgáltatás címezettjéről, akinek esetében korlátozó eszközöket vezettek be a 10. § 5. bek. értelmében.
(3) Személyes adatok, melyeket a minisztérium kezel a 2. bekezdésben felsorolt személyekről:
a) családi és utónév, titulus,
b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím, 
c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma, 
d) a 2. bekezdés y) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, 
e) állampolgárság, 
f) szociális helyzet,
g) a 2. bekezdés y) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, 
h) telefonszámok, tartózkodási hely címe és elektronikus levélcím,
i) egyéb adatok, melyek összhangban állnak a kezelés céljával és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzéséhez, a szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek értékeléséhez, az intézeti a szociális szolgáltatás finanszírozásának pénzügyi támogatásához a 71. § 6. bek. szerint és a szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásához a 78.a § szerint.
(4) A minisztérium a 94.a § 2. bek., a 94.b § 2. bek., a 94.c § 2. bek., a 94.d § 2. bek. szerinti személyek személyes adatait elemzési és statisztikai célokra is feldolgozza a 94.a § 3. bek., a 94.b § 3. bek., a 94.c § 3. bek., a 94.d § 3. bek. által megszabott mértékben.

95. §
A szociális szolgáltatás címzettjeinek nyilvántartása
(1) A szociális szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a szociális szolgáltatások címzettjeiről (a továbbiakban csak „nyilvántartás”). A nyilvántartás tartalmazza a 94.c § 3. bekezdése szerinti adatokat olyan terjedelem-ben, amilyenre a szociális szolgáltatásnyújtás végett szükség van.
(2) Az a szociális szolgáltató, amely olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akinek nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételei az alapvető létszükségleteinek kielégítéséhez, olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akit szociális kirekesztődés fenyeget, vagy akinek korlátozottak a képességei a társadalmi beilleszkedésre és problémái önálló megoldására szokásai és életmódja, vagy függőséget okozó anyagok használata vagy függőséget okozó káros tevékenységek végzése miatt, vagy térben elkülönülő vagy szegregált helyen való tartózkodása miatt, ahol halmozottan és nemzedékeken át újratermelődő szegénységben élnek, vagy olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, aki más természetes személyek viselkedése miatt veszélyeztetett, vagy más természetes személyek viselkedésének áldozatává vált, nem köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely a 94.c § 3. bekezdése szerinti személyes adatokat tartalmazza.
(3) A szociális tanácsadás mint önálló szaktevékenység nyújtása esetén a nyilvántartásban fel kell tüntetni a konzultációk számát, a konzultációval eltöltött összes óra számát, a probléma jellemzését és a kedvezőtlen szociális helyzet megoldásának módját.
(4) Gondozói szolgálat nyújtása esetén a nyilvántartásnak része a gondozószolgálati órák száma és a térítés összege egy gondozószolgálati óráért vagy az egyes gondozószolgálati tevékenységekért a 4. számú törvénymelléklet szerint.
(5) Szállító szolgálat nyújtása esetén a nyilvántartás része a szállítás során megtett kilométerek száma is, az átlagos üzemanyag-fogyasztás kilométerenként, az átlagos üzemanyagár és a kilométerenkénti egységnyi térítési díj.
(6) Tolmácsszolgáltatás esetén a nyilvántartás részét képezi a tolmácsolás órákban kifejezett időtartama és a tolmácsolás tárgya is.
(7) A magán szociális szolgáltató negyedévente egyszer köteles benyújtani a hatáskörileg illetékes községnek vagy megyének a szociális szolgáltatás címzettjeinek nyilvántartását a 94.c § 3. bekezdésének a)-c) pontja szerint.

96. §
A szociális szolgáltató nyilvános tájékoztatási kötelességei
A szociális szolgáltató külön jogszabály szerint54) köteles a nyilvánosságot tájékoztatni, és köteles biztosítani a személyi adatok külön jogszabály szerinti53) védelmét.

97. §
Közreműködés és együttműködés a szociális szolgáltatási ügyekben
(1) A munka-, szociális és családügyi központ, a munka-, szociális és családügyi hivatalok, a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, az egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, az adóhatóságok és a közhatalom más szervei kötelesek együttműködni a községekkel, a megyékkel, a szociális szolgáltatókkal és a minisztériummal, és ingyenesen tájékoztatást és értesítést nyújtani nekik a szociális szolgáltatási ügyekben, beleértve a 94.a § 3., a 94.b § 3., a 94.c § 3. és a 94.d § 3. bekezdésben taglalt személyi adatok átadását. Ugyanilyen kölcsönös kötelesség terheli a községet, a megyét és a szociális szolgáltatókat is, mégpedig akkora mértékben, amekkorában a jelen törvény alapján szociális szolgáltatásokat nyújtanak.
(2) A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, az egészségbiztosítók és a Szociális Biztosító a minisztérium kérésére a minisztériumnak köteles bizonylatot kiadni és kézbesíteni a 78.b § 2. bek. b) pontja szerint annak a jogigénynek a bizonyítására, hogy a község vagy a magán szociális szolgáltató a 78.b § 5. bek. szerint jogosult az intézeti szociális szolgáltatás finanszírozására a 71. § 6. bek. szerint folyósított pénzügyi támogatásra és a szociális szolgáltatásnyújtásra a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásra az érintett költségvetési év második – negyedik negyedévében, legkésőbb annak a naptári hónapnapnak az utolsó napjáig, amely a második – negyedik negyedévet megelőzi az érintett intézeti szociális szolgáltatóról, mely az adott pénzügyi támogatás címzettje; ez a bizonylat ingyenes.
(3) A község, a megye és a szociális szolgáltatók a szociális szolgáltatásnyújtás során együttműködnek a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a vallási közösségekkel és más személyekkel.


TIZENEGYEDIK RÉSZ
A szociális szolgáltatások felügyelete és a szociális szolgáltatási ügyek ellenőrzése

ELSŐ FEJEZET
A szociális szolgáltatások felügyelete

98. §
(1) A minisztérium felügyeli a jelen törvény betartását, valamint az általános érvényű rendeletek betartását
a) a szociális szolgáltatások nyújtása során és módjában, elsősorban az alapvető emberi és szabadságjogok betartása szempontjából, 
b) a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésében,
c) a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglalt kötelezettségek betartását,
d) az akkreditált szaktevékenységek nyújtása során.
(2) A szociális szolgáltatások felügyeletének minősül a jelen törvény betartásának felügyelete, valamint az általános érvényű rendeletek betartásának a felügyelete olyan tevékenységek végzése során, amelyek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység jellegűek, vagy további, a 16-18. § szerinti tevékenységek, melyeket térítés fejében nyújtanak, és amelyeket a személy nyilvántartásba történő felvétel nélkül végez.
(3) A minisztérium a szociális szolgáltatások nyújtása terén a felügyeletet megbízott állami alkalmazottakon keresztül gyakorolja. A minisztérium a szociális szolgáltatások feletti felügyelet gyakorlásában szakértőt vehet igénybe. Az első mondat szerinti szakértő természetes személy, akinek felsőfokú alapszintű vagy mesterképzésben szerzett végzettsége van külön jogszabály szerint akkreditált tanulmányi szakon,46) amely arra a szakterületre nyújt képzést, amelyen az 1. bekezdés szerinti felügyeletet gyakorolni fogja, és akinek az adott szakterületen hároméves gyakorlata van.
(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti felügyelet gyakorlása során az állami alkalmazott és a 3. bekezdés szerint felkért szakértő a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának megbízó levelével igazolja magát, melyben feltüntetik a felügyeleti eljárás célját.
(5) A minisztérium a szociális szolgáltatásnyújtási felügyeletével kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében kihelyezett részlegeket alapíthat és szüntethet meg székhelyén kívül, és meghatározhatja azok területi illetékességét.
(6) A minisztérium az intézményi szociális szolgáltatásnyújtás felügyeletével kapcsolatosan, ha ezek gondozó szolgálatot működtetnek a 22. § szerint, együttműködik az egészségügyi minisztériummal és az Egészségügyi Felügyeleti Hatósággal.55)
(7) A minisztérium az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtás felügyeletének ellátása során a külön jogszabályban szabályozott ellenőrző tevékenység alapelveinek a szellemében jár el.56)

99. §
(1) Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást hajtottak végre, nem teljesíti a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket a megszabott határidőn belül és mértékben, a minisztérium 170 eurótól 670 euróig terjedő bírságot róhat ki rá.
(2) Az 1. bekezdés szerinti bírságot az azt követő egy évben lehet kiszabni, amikor a minisztérium megállapítja, hogy a hiányosságok kiküszöbölésére megszabott intézkedéseket nem teljesítették, legkésőbb azonban az azt követő harmadik év leteltéig, amikorra a hiányosságok kiküszöbölésére megszabott intézkedéseket végre kellett volna hajtani.
(3) A bírságról szóló végzésben a minisztérium megszabja a hiányosságok kiküszöbölésének határidejét. Ha ezen határidőben a szociális szolgáltató, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást hajtottak végre, nem küszöböli ki a hiányosságokat, a minisztérium ismételten bírságot vet ki.
(4) Az 1. és 3. bekezdés szerinti bírság összegének meghatározásakor a jelen törvény rendelkezései megsértésének és a többi általános érvényű jogi előírás megsértésének komolyságát, az ebből fakadó következmények méretét, a kötelességsértés ismétlődését és több kötelesség megsértését, valamint a szabálysértésben való bűnösség mértékét szem előtt tartva döntenek.
(5) Ha a minisztérium megállapítja, hogy valamely személy olyan tevékenységet folytat, amelynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység jellege van, vagy egyéb tevékenységeket folytat a 16-18. §-ok szerint, illetve ezen tevékenységek csoportját nyújtja díjfizetés fejében, de regisztráció nélkül, 35 000 euró bírságot vet ki rá és az ezen tevékenységek leállítására kötelező végzésben megtiltja neki, hogy ezen tevékenységeket folytassa.
(6) A minisztérium 300 euróig terjedő eljárási bírságot róhat ki, ha a személy, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást akarnak végrehajtani, nem teszi lehetővé ennek megvalósítását, vagy ha a személy, szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást akarnak végrehajtani, meghiúsítja az eljárást.
(7) A szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárás során kirótt bírságokból származó bevételek a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének a bevételei.

MÁSODIK FEJEZET
A szociális szolgáltatási ügyek ellenőrzése

100. §
(1) A község és a megye megbízott alkalmazottja ellenőrzi a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalát és a szociális szolgáltató gazdálkodását a 75. § és a 78.a § 4. bek. szerint megszerzett pénzügyi eszközökkel.
(2) Az 1. bekezdés szerinti ellenőrzés során az ellenőrző tevékenységek alapelvei56) és a külön jogszabályok értelmében járnak el.57)
(3) A 79. § 6. bek, c) és d) pontja értelmében végzett ellenőrzés során a minisztérium külön jogszabályi előírás szerint jár el.57) Más hatóságok ellenőrzési jogköreit ez nem érinti.57a)


TIZENKETTEDIK RÉSZ
Adminisztratív jogsértések

101. §
Adminisztratív (eljárási) jogsértések
A minisztérium a szociális szolgáltatóra bírságot ró ki, ha
a) nem teljesíti a 8. § 9. bekezdésében taglalt kötelességét,
b) a szociális szolgáltatás nyújtása során nem tartja be a 9. § 1., 4-7. bekezdése és a 10. § által taglalt kötelességeit,
c) nem végzi el, nem biztosítja, és nem teremti meg a feltételeket a szaktevékenységek, kiszolgáló tevékenységek és más, a jelen törvényben meghatározott tevékenységek nyújtását az általa biztosított szociális szolgáltatási fajtához kapcsolódóan,
d) a szociális szolgáltatási térítési díj meghatározásakor nem a 72. § és a 72.a § szerint jár el és a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetésekor nem a 73. § 1-10. bekezdéseit alkalmazza,
e) a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötésekor és felmondásakor nem a 74. § 1., 2., 6-8., valamint 14-19. bekezdése szerint jár el.

102. §
(1) Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató adminisztratív jogsértést követett el, a szociális szolgáltatóra 2 000 eurós bírságot ró ki.
(2) Az 1. bekezdés szerinti bírságot az azt követő egy évben lehet kiszabni, amikor a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató adminisztratív jogsértést követett el, legkésőbb az azt követő harmadik év leteltéig, amikor a szociális szolgáltató az adminisztratív jogsértést elkövette.
(3) Az 1. bekezdés szerinti bírság összegének megállapításakor figyelembe veszik az adminisztratív jogsértés komolyságát, következményeinek nagyságát, vagy a többszörös adminisztratív jogsértést és a bűnösség mértékét.
(4) Az adminisztratív jogsértésért kirótt bírságok a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételei.


TIZENHARMADIK RÉSZ
A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek értékelése

104. §
(1) A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeit a 2. törvénymelléklet szerint értékelik. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek értékelésekor a 2. törvénymelléklet B pontjában meghatározott értékskálát használják. A 2. törvénymelléklet A pontjának I-IV. része alapján megszerzett pontokat összeadják. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek színvonalát a 2. törvénymelléklet C pontja szerint, a megszerzett összes pontszám alapján határozzák meg.
(2) A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeit a 2. törvénymelléklet A pontjának III. része alapján nem értékelik, ha a szociális szolgáltató természetes személy, akinek alkalmazottja nincs. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ilyen jellegű értékelésekor a 2. törvénymelléklet C pontja szerinti pontozásos értékeléskor 33 pontot le kell számítani az egyes minőségi követelményekből és az elért maximális pontszám 147 lesz.
(3) A 2. sz. melléklet A pontja II. részének 2.5 alpontjában megfogalmazott követelmények szerint értékelik a 33 – 40. §-ban és az 55. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások nyújtásának minőségét; a 19. §, 21.§, 23.b §, 24.a – 24.d §, 25 – 29. §, 31. §, 32. §, 32.a, 32.b §, 41 – 47. §, 52 –56. § és az 58 – 60. § által taglalt szociális szolgáltatások megkövetelt minőségének kiértékelése szempontjából a mutatók pontértéke mindenképpen teljesültnek tekintendő.
(4) A 2. sz. melléklet A pontja III. részének 3.4 alpontjában megfogalmazott követelmények szerint értékelik a 19. §, 21.§, 23.b §, 24.a – 24.d §, 25 – 29. §, 31., 32., 33-41. §, 52 –55. § és az 57 által taglalt szociális szolgáltatások nyújtásának minőségét; a 32.a, 32.b, 42.-47. §, az 56., az 58 – 60. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások minőségének értékelése szempontjából a mutatók pontértéke mindenképpen teljesültnek tekintendő.
(5) Ha a szociális szolgáltató a 2. törvénymelléklet C része szerinti értékelésekor százalékarányban a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi színvonalára vonatkozóan 60 %-nál kevesebbet ér el, a szociális szolgáltatás elvárt minőségi feltételeit nem teljesíti.
(6) A minisztérium a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeit megbízott állami alkalmazottak útján értékeli.
(7) A minisztérium a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ellenőrzésébe szakértőt is bevonhat. Az első mondat szerinti szakértő olyan természetes személy, akinek felsőfokú szakirányú végzettsége van mesterfokon, külön jogszabály szerint46) akkreditált tanulmányi szakon, olyan szakterületen, amelyben a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ellenőrzése zajlik, és hároméves gyakorlattal bír e szakterületen. Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató nem teljesíti a szociális szolgáltatás 5. bek. szerinti minőségi feltételeit, határidőt szab meg a szociális szolgáltatónak ezek teljesítésére; ha a szociális szolgáltató ezen határidőn belül sem teljesíti a 5. bekezdés szerinti minőségi feltételeket, a minisztérium javaslatot nyújthat be a megyének ezen szociális szolgáltató nyilvántartásból való törlésére.


TIZENNEGYEDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

105. §
(1) A község, a megye és a szociális szolgáltató megbízott alkalmazottja jogosult meglátogatni azt a természetes személyt, aki a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának kimondását, szociális szolgáltatás nyújtását vagy szociális szolgáltatásnyújtás biztosítását kéri, vagy a szociális szolgáltatás címzettjét, annak beleegyezésével a saját lakásában.
(2) A minisztérium, a község, a megye és a szociális szolgáltató alkalmazottja köteles a szociális szolgáltatásnyújtás során titokban tartani azokat a tényeket, amelyek a szociális szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan, vagy a jelen törvényben megszabott feladatok teljesítése során jutottak a tudomására. Ez a titoktartási kötelezettség az alkalmazotti munkaviszony vagy állami hivatalnoki viszony megszűnését követően is fennmarad. Tájékoztatás róluk csak akkor adható, ha a titoktartás a szociális szolgáltatás címzettjének életét vagy egészségét veszélyeztetné, vagy ha az ilyen kötelességet külön jogszabály előírja.58) Ellenkező esetben ezek az információk más személyekkel csak a szociális szolgáltatás címzettjének beleegyezésével adhatók ki.
(3) Általánosított információkat és összesített információkat, melyeket a minisztérium, a község és a megye a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatosan beszerez, a konkrét személyi adatok feltüntetése nélkül tudományos, publicisztikai, pedagógiai célokra felhasználhatnak a minisztérium, a község és a megye alkalmazottai, vagy felhasználhatók a minisztérium, a község és a megye elemző és tervező tevékenyégének céljaira is.


TIZENÖTÖDIK RÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések

106. §
(1) A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló kérelmet, melyet 2008. december 31-éig nem zárt le jogerős döntés, a 2009. január 1-től hatályos törvény szerint elbírálandó, a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot elbíráló kérvénynek kell tekinteni. Az első mondat szerinti szociális szolgáltatásnyújtásról szóló kérelmet, melyet a jogi személyiségű szociális intézményhez vagy annak szervéhez nyújtottak be, ha az nem község vagy megye, mely illetékes dönteni a szociális szolgáltatásra való rászorultság kimondásáról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, az intézet vagy szerv köteles haladék nélkül továbbítani a hozzá kapcsolódó összes iratanyaggal együtt a községnek vagy megyének, amely illetékes a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint meghozni a döntést a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kérdésében.
(2) A természetes személy, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján gondozószolgálati ellátást nyújtanak, szociális szolgáltatásra ráutalt személynek tekintendő mindaddig, amíg jogerőre lép a gondozó szolgálatra való ráutaltságát kimondó határozat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, legkésőbb azonban 2010. december 31-éig.
(3) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján a tankötelessége lejártáig gondozószolgálati ellátásban részesülő gyermeknek nyújtott gondoskodást, amennyiben személyes, egész napos és rendes gondoskodást komoly okból nem biztosíthatnak neki a szülei vagy más személy, aki a szülői gondoskodást helyettesítő gondozásba vette az illetékes szerv döntése alapján, a gyermekről való személyes gondoskodásban való segítségnek kell tekinteni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.
(4) A természetes személyt, akinek szállító szolgálatot nyújtanak a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az ezen szociális szolgáltatásra ráutalt személynek kell tekinteni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint is.
(5) A természetes személyt, akinek szociális szolgáltatásnyújtási végzés alapján, vagy a természetes személyt, akinek szociális szolgáltatásnyújtási szerződés alapján szociális szolgáltató intézetben nyújtanak ellátást a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, vagy aki a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerinti határozattal várólistán szerepel az intézeti szociális ellátás tekintetében, az ezen szociális szolgáltatásra rászorulónak tekintendő olyan mértékben, amely megfelel a minimális rászorultsági foknak, hogy az ellátást ezen szociális szolgáltató intézetben megkapja a 2009. január 1-je után hatályos törvény szerint is egészen addig, míg jogerőre nem emelkedik a döntés az ezen szociális szolgáltató intézet ellátására való rászorultságáról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, legkésőbb azonban 2011. december 31-éig.
(6) A szociális szolgáltató, mely 2008. december 31-éig szociális szolgáltató intézetben nyújtott ellátást egészéves bentlakásos formában természetes személynek, aki 2008. december 31-e után jogerős végzés alapján nem szorul rá erre az ellátásra a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles ennek a természetes személynek továbbra is nyújtani a szociális szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.
(7) A szociális szolgáltatásokat, melyeket a természetes személynek 2008. december 31-éig nyújtottak, e napot követően is a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtják mindaddig, amíg jogerőre nem emelkedik a döntés a természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról, és meg nem köttetik a szerződés a szociális szolgáltatásnyújtásról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint. A szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést megkötni a 2009. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint azt követően, hogy a természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságát kimondó végzés jogerőre emelkedett.
(8) A község és a megye köteles legkésőbb 2010. szeptember 30-áig saját kezdeményezésre eljárni az 5. bekezdésben taglalt természetes személyek rászorultsági ügyeiben a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján, és köteles szociális szolgáltatásra való ráutaltsági végzést kiadni legkésőbb 2010. november 30-áig.
(9) A közös étkeztetés megszervezése a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nem tekinthető szociális szolgáltatásnak a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.
(10) A szociális szolgáltató intézeti ellátás a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint is intézeti szociális ellátásnak tekintendő, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(11) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított idősotthon vagy nyugdíjas-panzió/otthon a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében idősotthonnak tekintendő.
(12) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított védett lakóhelyek a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján életvitelt segítő lakólétesítménynek tekintendők. 
(13) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított egyedülálló szülők otthona a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján szükséglakásnak tekintendő.
(14) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított gondozószolgálati állomás a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján átmeneti gyermekgondozó intézetnek tekintendő.
(15) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított nyugdíjasklub a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján nappali központnak tekintendő.
(16) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított nyugdíjas-étkezde a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint közétkezdének tekintendő.
(17) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján szociális szolgáltatást, szociális prevenciót és szociális tanácsadást végző jogalanynak nyújtott pénzügyi támogatást a szociális szolgáltatások, szociális prevenció vagy szociális tanácsadás költségeire 2008. december 31-e után is folyósítják az eddigi szabályok mellett 2009. december 31-éig. Ez akkor is érvényes, ha a jogalany, aki a szociális szolgáltatást nyújtja és akinek pénzügyi támogatást folyósítottak a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akinek a szociális szolgáltatásra való ráutaltságát a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint mondták ki jogerős végzésben.
(18) A magán szociális szolgáltatónak, aki 2008. december 31-éig szociális szolgáltató intézményben nyújtott egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást, szociális szolgáltatásnyújtási szerződés alapján a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, 2010. január 1-jétől pénzügyi támogatást folyósítanak a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetésére és pénzügyi támogatást folyósítanak az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy után, valamint a természetes személyre, akinek 2008. december 31-éig szerződés alapján nyújtott ellátást a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint és akinek 2010. január 1-jét követően is nyújt szociális szolgáltatásokat az intézményben a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, amennyiben a szociális szolgáltatásokat nem nyereségszerzés céljával nyújtja. A feltétel, hogy a szociális szolgáltatást a község vagy a megye szociális szolgáltatás biztosítását kérő kérvényére nyújtsák, ezen esetekben teljesítettnek tekintendő.
(19) A község és a megye nyújtani és finanszírozni köteles 2008. december 31-e után is azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyeket 2008. december 31-éig nyújtottak, még akkor is, ha ezeket a szociális szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint nem kötelesek nyújtani; a szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint és értelmében kell nyújtani. A természetes személyek jegyzékét, akiknek az 1. mondatban taglalt szociális szolgáltatást nyújtják, a község és a megye köteles a 8. bekezdés céljaira megküldeni a községnek vagy megyének, amely illetékes meghozni a döntést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.
(20) A község, a megye vagy a szociális szolgáltató intézmény, melyet költségvetési vagy támogatott szervezetként hoztak létre, hatásköre a szociális szolgáltatási várólistára történő besorolásnál a szociális szolgáltató intézményben a 2008. december 31-éig hatályos jogszabály szerint marad fenn 2015. december 31-éig.
(21) A döntések a szociális szolgáltatási várólistára történő besorolásról a szociális szolgáltató intézményben a 2008. december 31-éig hatályos jogszabály szerint 2015. december 31-én érvényüket vesztik.
(22) A szociális hitelről 2008. december 31-éig megkötött szerződés érvényben marad 2008. december 31-e után is.
(23) A szociális szolgáltatásnyújtás feletti állami felügyelet-gyakorlás során kivetett bírságokról folyó eljárásokban, főként a magánszemélyek alapvető emberi jogait és szabadságjogait érintő, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint indult eljárásokban, ha azokat jogerősen nem zárták le 2008. december 31-éig, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kell eljárni.
(24) A speciális képzettségi feltételek meglétének felülvizsgálatára benyújtott kérelmek intézését, ha azokat nem zárták le tanúsítvány kiadásával 2008. december 31-éig, e napot követően leállítják.

107. §
(1) Az egy alkalmazottra eső szociális szolgáltatásban részesülő személy maximális létszáma betartásának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális százalékarányának betartását az alkalmazottak összlétszámán belül az 1. számú törvénymelléklet értelmében a 26., 29., 32. és a 35-39. §-ban taglalt szociális szolgáltató, mely a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott szociális szolgáltatást, 2012. december 31-éig köteles teljesíteni.
(2) Az építményekre és a mozgásukban és tájékozódásukban korlátozott természetes személyek által használt épületekre vonatkozó, külön törvényben előírt19) általános műszaki követelményeket a szociális szolgáltató a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 9. §-a 4. bekezdése szerint legkésőbb 2013. december 31-éig köteles teljesíteni.
(3) Ha a szociális szolgáltatást természetes személynek nyújtják, aki a jelen törvény hatályba lépése előtt a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kapott ellátást, a 71. § 6. bekezdése szerinti kötelezettség a községre és a megyére nem vonatkozik.

108. §
(1) A jogi személyek vagy a természetes személyek, melyek 2008. december 31-éig mint regisztrált szociális szolgáltatók nyújtottak szociális szolgáltatást, a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint magán szociális szolgáltatónak számítanak.
(2) A község és az önálló jogi személyiségű intézmény, esetleg a község vagy a megye által alapított intézmény, amely 2008. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtott, 2009. január 1-jét követően köteles regisztrációért folyamodni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.
(3) A megye, amely 2008. december 31-éig nem nyújtott szociális szolgáltatást az e célra alapított vagy létrehozott jogi személyen keresztül, köteles szociális szolgáltatásnyújtás céljából szociális szolgáltató jogi személyt alapítani vagy létrehozni 2009. június 30-áig.
(4) A szociális prevenció végzésére vagy szociális tanácsadó szolgálat működtetésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kiadott engedély 2009. december 31-én érvényét veszti.
(5) A jogi személy vagy a természetes személy, mely 2008. december 31-éig szociális megelőzést működtetett vagy szociális tanácsadást végzett a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, és szociális tanácsadást fog nyújtani a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles 2009. június 30-áig kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését, amennyiben a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nem volt regisztrálva.
(6) A jogi személy vagy a természetes személy, mely 2008. december 31-éig szociális megelőzést működtetett vagy szociális tanácsadást végzett a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, és speciális szociális tanácsadást fog nyújtani a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles 2009. június 30-áig szaktevékenység-végzési akkreditációért folyamodni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

109. §
(1) Az alkalmazott, aki 2008. december 31-éig szociális munkási tevékenységet végzett és teljesítette a 2008. december 31-éig hatályos képzettségi feltételeket, teljesíti a szociális munkási tevékenységhez szükséges képzettségi feltételeket a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében is.
(2) A természetes személy, aki gondozó szolgálati tevékenységet végez a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint köteles teljesíteni a 84. § 9. bekezdésében megszabott feltételt 2011. december 31-éig.
(3) A tolmács, aki 2008. december 31-éig tolmácsolást végzett, köteles bizonyítani a 84. § 10. és 11. bekezdésében megszabott feltételek teljesítését legkésőbb 2011. december 31-éig.
(4) A természetes személy, aki 2008. december 31-éig munkaterápiát nyújtott, köteles a 84. § 15. bekezdése szerinti feltételt 2011. december 31-éig teljesíteni.
(5) Az általános orvoslásra szakosodott orvos, vagy a gyermekorvoslásra szakosodott orvos, legkevesebb 10 éves szakmai gyakorlattal, aki orvosi felülvizsgálati tevékenységet folytat a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltságának elbírálása terén, a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében köteles teljesíteni a feltételt, hogy felvegyék a hiteles felülvizsgáló orvosi tevékenység végzésére feljogosító minősítési előkészítőbe legkésőbb 2009. december 31-éig.

110. §
Ha egyéb jogszabályokban a „szociális segítség” fogalom szerepel, azon szociális szolgáltatást kell érteni a jelen törvény szerint.

2012. március 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezések

110.a §
(1) A szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszony és vagyoni viszonyok megállapítása során a 2012. február 29-éig hatályos törvény szerint kell eljárni azon természetes személyeknél, akik legkésőbb 2012. február 29-én váltak a szociális szolgáltatások címzettjévé, amennyiben a második mondat másként nem rendelkezik. Azon természetes személyeknél, akik legkésőbb 2012. február 29-én váltak a szociális szolgáltatások címzettjévé, a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszony és vagyoni viszonyok megállapítása során a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint járnak el, amennyiben 2012. február 29-ét követően megváltoztak a döntő feltételek, melyeknek kihatása van a szociális szolgáltatási térítési díj nagyságára, kivéve a vagyoni viszonyok megállapítása során a 72. §-a 14., 16-18. bekezdését; ezen természetes személyeknél a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszonyok megállapításánál nem a 2012. március 1-jétől hatályos jogszabály 73. §-a 18. és 19. bekezdése szerint fognak eljárni.
(2) Az egy alkalmazottra eső maximális szociális gondozotti létszám követelményének betartása és a szakalkalmazottak minimális hányadának betartása az 1. számú törvénymelléklet szerint arra a szociális szolgáltatóra nézve kötelező, amely a 26., 29. 35-39. §-ban van felsorolva, és amely szociális szolgáltató volt a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint; ezt a kötelezettségét 2017. december 31-éig köteles teljesíteni. A 107. § 1. bekezdését 2012. március 1-jétől nem alkalmazzák.
(3) Az építményekre vonatkozó általános műszaki előírásokat és a mozgásukban vagy tájékozódásukban akadályozott természetes személyek által használt építményekre vonatkozó, külön joszabályban17) taglalt általános műszaki előírásokat a szociális szolgáltató a 2012. március 1-jétől hatályos törvény 9. §-ának 4. bekezdése szerint legkésőbb 2017. december 31-éig köteles teljesíteni. A 107. § 2. bekezdését 2012. március 1-jétől nem alkalmazzák.

110.b §
A természetes személy, aki 2012. február 29-éig betöltötte 55. életévét és gondozói tevékenységet végzett, mely alatt a más személy segítségére szoruló természetes személynek nyújtott segítséget kell érteni legalább három éven át, nem köteles teljesíteni a 2012. március 1-jétől hatályos törvény 84. §-a 9. bekezdésében taglalt feltételt.

110.c §
(1) Ha az idősotthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató 2012. február 29-éig egész éves bentlakásos ellátásról és szociális szolgáltatásról megkötött szerződés alapján nyújtott szociális szolgáltatást a szociális szolgáltatás címzettjének, aki 2012. március 1-jét követően nem teljesíti az ezen szolgáltatásra való ráutaltság feltételeit a 35. § szerint, a szociális szolgáltató köteles ennek a címzettnek továbbra is biztosítani a szociális szolgáltatást a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint.
(2) A természetes személy, akit jogerős végzéssel 2012. február 29-éig idősotthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személynek tartottak, de 2012. február 29-ét követően a szociális szolgáltatásra való ráutaltsági feltételt a 35. § szerint nem teljesíti, és ezt a szolgáltatást 2012. február 29-én nem nyújtják neki, a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint gondozói szolgáltató intézményi ellátásra, nappali ellátóra és gondozói szolgálatra ráutalt személynek tekintendő.
(3) A 78.b § 1. bekezdése szerinti írásos kérvényeknek 2012. március 31-éig kell beérkezniük.

110.d §
A 2012. március 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a minisztérium nem értékeli a nyújtott szociális szolgáltatások minőségét a 79. § 1. bekezdésének e) pontja szerint.

2014. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezések

110.e §
A szociális szolgáltatásra való ráutaltsági kérvényekről, melyeket 2013. december 31-éig nyújtottak be és amelyekről 2013. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2013. december 31-ét követően a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint döntenek.

110.f §
A szociális szolgáltatásnyújtásért felelős személy, aki 2013. december 31-éig szakmailag alkalmas személy volt a2013. december 31-éig hatályos 63. § 4. bek. szerint, 2013. december 31-e után is szakmailag alkalmas személy a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

110.g §
A 35. § 4. bek. és a 39. § 5. bek. nem alkalmazzák 2014. január 1-jétől, ha a szociális szolgáltató egészéves bentlakásos szociális otthonban nyújt szociális szolgáltatást, ha a szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2013. december 31-éig
a) módosítja a férőhelyek számát a szociális otthonban úgy, hogy az intézet ezen létesítményben 2014. január 1-jétől idősotthoni intézeti szociális szolgáltatásokat kezd nyújtani vagy speciális intézeti szociális szolgáltatásokat, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, és a férőhelyek száma nem haladja meg azt a számot, ami a szociális otthonban a 2013. december 31-ei regisztrált állapot volt, vagy
b) befejezi a szociális szolgáltatásnyújtást a szociális otthonban és az intézet ezen objektumában 2014. január 1-jétől idősotthoni intézeti szociális szolgáltatásokat kezd nyújtani vagy speciális intézeti szociális szolgáltatásokat, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, és a férőhelyek száma nem haladja meg azt a számot, ami a szociális otthonban a 2013. december 31-ei regisztrált állapot volt.

110.h §
A 78.a § szerint a szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére a 2013. december 31-éig hatályos törvény alapján benyújtott pénzügyi támogatási kérvény, melyet a község a 2014. költségvetési évre nyújtott be a 2013. december 31-éig hatályos törvény 78.b §-a értelmében, a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére benyújtott pénzügyi támogatási kérvénynek minősül a 2014-es költségvetési évre a magán szociális szolgáltató általi szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére benyújtott pénzügyi támogatási kérvénynek minősül a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 78.b §-a szerint. Az intézeti magán szociális szolgáltató, melyre a község kérvényt nyújtott be az első mondat értelmében, köteles legkésőbb 2014. január 31-éig három hónapnál nem régebbi bizonylatot benyújtani a minisztériumnak arról, hogy szociális szolgáltató azon intézetben, mely a pénzügyi támogatás címzettje, nincsenek nyilvántartott adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék fizetésében, a szociális biztosítási járulék fizetésében és a kötelező nyugdíjtakarékossági járulék fizetésében, amelyek végrehajtási eljárás alatt állnak, megadni a magán szociális szolgáltató banki kapcsolatait, a bankszámlaszámát és banki kódját, és a magán szociális szolgáltató statutáris képviselőjének becsületbeli nyilatkozatát, hogy a kérvényben feltüntetett minden adat valós, pontos és teljes, valamint hogy a pénzeszközöket azokra a célokra fordítják, amelyekre folyósításra kerülnek, ellenkező esetben a jogigény a szociális szolgáltatásnyújtáshoz a 2014-es költségvetési évre a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásra megszűnik.

110.i §
A magán szociális szolgáltató és a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, amely 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújt, köteles kidolgozni és a költségvetési zárszámadások nyilvános részébe elhelyezni éves jelentését a 67.a § értelmében és a 2014. január 1-jétől hatályos törvény rendelkezése szerint először a 2014. naptári évben 2014. július 15-éig.

110.j §
(1) Az a személy, aki 2013. december 31-éig olyan tevékenységet végez, melynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység és egyéb, közösségi központban végzett tevékenység jellege van a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését 2014. június 30-áig a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.
(2) Az a személy, aki 2013. december 31-éig olyan tevékenységet végez, melynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység és egyéb, válságkezelő, terepen nyújtott szociális szolgáltatási tevékenység jellege van a a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését 2014. június 30-áig a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

110.k §
A 110.a § 3. bekezdése 2014. január 1-jétől nem vonatkozik a természetes személyekre és jogi személyekre, akik/amelyek 2013. december 31-e után nyújtották be kérvényüket a nyilvántartásba történő bejegyezésre a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

110.l §
(1) Ha az átmeneti otthonban, a szükséglakásban, az életvitelt segítő lakólétesítményben és szociális szolgáltató otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2013. december 31-éig szolgáltatást nyújtott az ezen szociális szolgáltatásnyújtásról kötött szerződés alapján a szociális szolgáltatás címzettjének, aki 2013. december 31-ét követően a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint nem jogosult erre a szociális szolgáltatásra, mert nem teljesíti annak feltételeit, az érintett szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás ezen címzettjének továbbra is nyújtani ezt a szociális szolgáltatást a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint a szociális szolgáltatásnyújtásról megkötött szerződés lejártáig. A szociális szolgáltató köteles haladéktalanul figyelmeztetni a szociális szolgáltatás címzettjét az első mondatban felsorolt tényekre.
(2) Ha a szociális otthonban és a speciális intézetben nyújtott szociális szolgáltatást 2014. január 1-jei dátumhoz kötötten elrendelt intézeti gondoskodásban lévő gyermeknek nyújtják, akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak a 2013. december 31-éig hatályos törvény értelmében, az érintett gyermeknek zsebpénzt és tárgyi ajándékokat juttatnak külön jogszabályi előírások szerint.20) Ha a szociális szolgáltatást egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás formájában 2014. január 1-jei dátumhoz kötötten elrendelt intézeti gondoskodásban lévő gyermeknek nyújtják, az ezen szociális szolgáltatás térítési díjösszegének megállapításánál ezen gyermek esetében 2014. január 1-jét követően külön jogszabály szerint kell eljárni.20)
(3) A szociális otthonban egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, aki ezt a szociális szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta, jogosult nyújtani ezt a szociális szolgáltatást 2014. január 1-je után is.
(4) A szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltató 2014. január 1-jét követően megkezdheti az egészéves bentlakásos formában nyújtott szociális szolgáltatást a 2013. december 31-éig regisztrált férőhelyek el nem foglalt helyein 18. életévét betöltött és nyugdíjkorhatárt be nem töltött természetes személynek, ha ez a természetes személy
a) más természetes személy segítségére ráutalt és ráutaltságának mértéke legalább V minősítésű a 3. sz. melléklet szerint, vagy
b) vak vagy gyakorlatilag szinte vak, és ráutaltságának mértéke legalább III-as a 3. sz. melléklet szerint.
(5) A szociális otthonban egészéves bentlakásos formában nyújtott 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás a 2014. január 1-jétől hatályos törvény alapján kerül nyújtásra. A 38. § 2-6. bek., a 61. § 4. bek. és a 72. § 12. bek. esetére a szociális otthonban egészéves bentlakásos formában nyújtott 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás jogviszonyai azonos mértékben vonatkoznak.
(6) A szociális szolgáltatás címzettjeinek egy alkalmazottra eső maximális létszámának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális arányának betartását az alkalmazottak összlétszáma vonatkozásában a 2013. december 31-éig hatályos törvény 1. sz. melléklete szerint, a szociális otthonban egészéves bentlakásos formában a 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás esetében a szociális szolgáltató, aki a szolgáltatást a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján nyújtotta, legkésőbb 2017. december 31-éig köteles teljesíteni.
(7) A szociális otthonban egészéves bentlakásos formában 3. és 4. bekezdés szerint szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, amely nem a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatást, köteles betartani a szociális szolgáltatás címzettjeinek egy alkalmazottra eső maximális létszámának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális arányának betartását az alkalmazottak összlétszáma vonatkozásában a 2013. december 31-éig hatályos törvény 1. sz. melléklete szerint.
(8) Ha az életvitelt segítő lakólétesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 34. § 5. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.
(9) Ha az idősotthonban 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 35. § 4. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.
(10) Ha a szociális szolgáltató létesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 38. § 7. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.
(11) Ha a speciális létesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 39. § 5. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.
(12) A 8-11. bekezdés szerinti szociális szolgáltató nem jogosult arra, hogy 2014. január 1-jétől a férőhelyek számát az adott szociális szolgáltatási formában a jelen törvényben meghatározott létszámhatár fölé emelje.
(13) A szociális szolgáltató létesítményben a 3. bekezdés szerint szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2014. január 1-jétől megkezdheti a szociális szolgáltatásnyújtást egészéves bentlakásos formában a 2013. december 31-éig regisztrált férőhelyek el nem foglalt helyein olyan természetes személynek is, aki szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó jogerős végzés alapján
a) 2013. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személy, és ez a természetes személy 2013. december 31-e után életkora miatt nem teljesíti a 2014. január 1-jétől hatályos törvény feltételeit a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtáshoz, vagy
b) 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személy, és ez a természetes személy életkora miatt nem teljesíti a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-ának feltételeit a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtáshoz.
(14) A 13. bekezdés szerinti szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás ezen címzettjének köteles szociális szolgáltatást nyújtani a 2014. január 1-jétől hatályos törvény alapján a szociális szolgáltatásról megkötött szerződés érvényességének lejártáig.
(15) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálása során 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig és a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtási várólistára való felvételről történő döntés során 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság céljaira az életkor feltétele teljesítettnek tekintendő.
(16) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról 2013. december 31-éig a 2013. december 31-éig hatályos törvény alapján a természetes személynek kiadott jogerős végzések a 13. bekezdés a) pontja szerint 2015. január 1-jén érvényüket vesztik, amennyiben az érintett természetes személy nem kérvényezi a megyénél szociális otthoni szociális szolgáltatás nyújtását 2014. december 31-éig, vagy nem kéri fel a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatót szerződéskötésre 2014. december 31-éig.
(17) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig a természetes személynek kiadott jogerős végzések a 13. bekezdés b) pontja szerint 2015. január 1-jén érvényüket vesztik, amennyiben az érintett természetes személy ezen végzés alapján nem kérvényezi a megyénél szociális otthoni szociális szolgáltatás nyújtását 2014. december 31-éig, vagy nem kéri fel a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatót szerződéskötésre 2014. december 31-éig.
(18) A megye, mely a 16. és 17. bekezdésben taglalt természetes személynek kiadta a végzést a szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, köteles haladéktalanul tudatni ezzel a természetes személlyel írásban közölni ezen végzés érvényességvesztését és egyidejűleg szociális tanácsadást nyújtani neki másfajta szociális szolgáltatásnyújtás lehetőségeiről. A felülvizsgálati jelentés, mely az első mondat szerinti jogerős döntés kibocsátásának alapanyaga volt, a 16. és 17. bekezdésben taglalt természetes személy más szociális szolgáltatásra való ráutaltsága eldöntése során 2014. december 31-ét követően a megyének vagy a községnek alapanyagul szolgálhat az ezen másfajta szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálásához az érintett természetes személy más személy segítségére való ráutaltsági fokának megállapításakor.
(19) Az életkor feltétele teljesítettnek tekintendő a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás céljaira a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-a szerint annak a természetes személynek az esetében, akit jogerős végzés alapján besoroltak a szociális otthoni szociális szolgáltatási ellátás várólistájára a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, vagy akit jogerős végzés alapján besoroltak a szociális otthoni szociális szolgáltatási ellátás várólistájára a 2014. január 1-je és 2014. december 31-e között, és ez a természetes személy 2014. december 31-ét követően életkora miatt nem teljesíti a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás céljaira a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-a szerinti korhatár feltételét.

110.m §
A szociális szolgáltatás térítési díjfizetésének céljaira a természetes személyek jövedelmi viszonyainak megállapítása és felülvizsgálata során azon személyek esetében, akiknek legkésőbb 2013. december 31-éig megkezdték a szociális szolgáltatásnyújtást, 2014. június 30-áig a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint járnak el. Ha a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződéskötési javaslatot 2013. december 31-ét követően nyújtották be és a szociális szolgáltatásnyújtás nem kezdődött meg 2013. december 31-e előtt, a jövedelmi viszonyok megállapítása és felülvizsgálata a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik.

110.n §
A gyermekek és szüleik számára a 2013. december 31-ég hatályos törvény szerint létesített alacsony ingerküszöbű nappali központ gyermekek és szüleik számára a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint létesített alacsony ingerküszöbű nappali központnak számít 2013. december 31-ét követően.

110.o §
A 2013. december 31-éig a 8. § 8. bekezdése szerint megkötött szerződés a leendő szociális szolgáltatóval szociális szolgáltatás nyújtásáról a 2013. december 31-éig hatályos törvény értelmében érvényben marad 2013. december 31-ét követően is, és a 8. § 8. bekezdésében taglalt feltételek teljesítettnek tekintendők a 2014. január 1-jétől hatályos törvény értelmében is.

110.p §
Ha a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató a 2014. költségvetési évre a 71. § 6. bek. vagy a 78.a § értelmében kérvényt nyújtott be pénzügyi támogatásra, a 2015. költségvetési évben vagy a 2016. költségvetési évben a szociális otthonban úgy változtatja meg a férőhelyek számát, hogy az intézet ezen létesítményében idősotthoni vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást is kezd nyújtani a pénzügyi támogatás elszámolásának hatáidején belül megejtett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján, és közben megőrzi az eredeti férőhelyszámot, mellyel a szociális otthon rendelkezett, a minisztérium az ilyen szociális szolgáltatónak pénzügyi támogatást nyújt a 71. § 6. bek. vagy a 78.a § értelmében ugyanannyi férőhelyre és ugyanakkora összegben, mint amilyenben a 2014-es költségvetési évre vonatkozóan, a 2015-ös költségvetési évre vagy a 2016-os költségvetési évre a 78.b § 4. bek. szerint megkötött pénzügyi támogatási szerződésben megállapodtak, miközben a cél, melyre ezt a pénzügyi támogatást folyósítják, teljesítettnek tekintendő. Az első mondat szerinti szociális otthoni férőhelyek számának változását és a nyújtott szociális szolgáltatások fajtájának változását a szociális szolgáltató köteles haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak, mellékelve a nyilvántartási kivonatokat, melyek az érintett bejegyzést a nyilvántartásba igazolják. Az első mondat rendelkezése érvényes akkor is, ha a szociális szolgáltató befejezi a szociális otthonban a szociális szolgáltatásnyújtást a regiszterből való törlés útján a a pénzügyi támogatás 71. § 6. bek. vagy a 78.a § szerinti elszámolásának határidején belül, és az érintett létesítményben speciális intézeti szociális szolgáltatást vagy idősotthoni szociális szolgáltatást kezd nyújtani a pénzügyi támogatás elszámolásának határidején belül megejtett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján, , és közben megőrzi az eredeti férőhelyszámot, mellyel a szociális otthon rendelkezett. A szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás ilyen módon történő befejezését és a szociális szolgáltatás fajtájának megváltozását a szociális szolgáltató köteles haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak, mellékelve a nyilvántartási kivonatokat, melyek az érintett bejegyzést a nyilvántartásba igazolják.

110.r §
Azon építményekre, amelyeket a 34., 35., 38. és 39. §-ban taglalt létesítményekként fognak használni, és megépítéssel, ráépítéssel, beépítéssel, hozzáépítéssel vagy kiegészítéssel fognak kivitelezni, és amelyekre a jogerős építési engedélyt 2013. december 31-éig adták meg, a 34. § 5. bek., a 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek., a 39. § 5. bek. és a 65. § 6. bek. f) és g) pontjai nem vonatkoznak. Az első mondatban taglalt intézetben megkezdett szociális szolgáltatásnyújtást követően a szociális szolgáltató nem jogosult a férőhelyek számát a jelen törvényben ezen szociális szolgáltatásfajtára megszabott férőhely-határérték fölé emelni.

110.s §
A szociális szolgáltató, mely intézeti szociális szolgáltatást nyújt 2013. december 31-éig és amely megváltoztatja a nyújtott szociális szolgáltatás helyét vagy fajtáját a Szlovák Köztársaság kormánya által elfogadott „A szociális szolgáltatórendszer deinstitucionalizálásának és a nevelőszülői gondoskodásnak a stratégiája a Szlovák Köztársaságban” stratégia végrehajtása keretében, nem köteles teljesíteni és betartani az egy alkalmazottjára eső szociális ellátotti létszám felső határát, sem a szakalkalmazottak minimális arányát az alkalmazotti összlétszámon belül az 1. sz. melléklet szerint a jóváhagyott transzformációs terv végrehajtása idején.

110.t §
Az egy alkalmazottjára eső maximális szociális ellátotti létszámot és a szakalkalmazottak minimális arányát az alkalmazotti összlétszámon belül az 1. sz. melléklet szerint a 27. és 34. §-ban taglalt szociális szolgáltató, amely a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott szociális szolgáltatást, köteles 2017. december 31-éig teljesíteni.

110.u §
A 2013. december 31-éig, a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint kiadott orvosi felülvizsgálati jelentés egészségügyi felülvizsgálati jelentésnek tekintendő a 2014. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

110.v §
Átmeneti rendelkezések a 2014. július 1-jétől hatályba lépő módosításokhoz
(1) Ha az 1. bekezdés szerinti intézményben, amelyben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják, nem áll alkalmazásban olyan természetes személy, aki teljesíti a 22. § 4. bekezdés a) pontja szerinti feltételeket, a felelős személy tevékenységét olyan természetes személy is végezheti, aki ápolói tanulmányi szakon másodfokú főiskolai végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek elvégzésére pszichiátriai szakirányban vagy belgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, de legkésőbb 2017. július 1-ig.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti intézményben, amelyben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják, nem áll alkalmazásban olyan természetes személy, aki teljesíti a 22. § 4. bekezdés b) pontja szerinti feltételeket, a felelős személy tevékenységét olyan természetes személy is végezheti, aki ápolói tanulmányi szakon másodfokú főiskolai végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek elvégzésére pszichiátriai szakirányban, de legkésőbb 2017. július 1-ig.

110.w §
2015. február 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezések
(1) A 38. § 7. bek. és a 65. § 6. bek. f) és g) pontjának rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák, ha a szociális otthonban egész éves, bentlakásos ellátást nyújtó  szociális szolgáltató, aki ezt a szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta és 2014. január 1-jét követően a 110.g § a) pontja szerint járt el, úgy változtatja meg a férőhelyek számát a szociális otthonban, hogy az adott létesítményben a férőhelyek száma az idősek részére változik, vagy a speciális intézményben változik, vagy a férőhelyek száma az ilyen fajta intézményekben egyidejűleg változik, de nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 35. § 4. bek. és a 39. § 5. bek. ez esetekben nem kerül alkalmazásra.
(2) A 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek. és a 39.§ 5. bek. rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák, ha a szociális otthonban egész éves, bentlakásos ellátást nyújtó  szociális szolgáltató, aki ezt a szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta és 2014. január 1-jét követően nem a 110.g § a) pontja szerint járt el,
a) úgy változtatja meg a férőhelyek számát a szociális otthonban, hogy ebben a létesítményben 2015. január 31-e után szociális szolgáltatást kezd nyújtani idősek részére, vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást kezd nyújtani, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, de a férőhelyek száma nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 65. § 6. bek. f) pontjának rendelkezéseit ezen esetben nem alkalmazzák,
b) befejezi a szociális otthonban a szociális szolgáltatásnyújtást, és ebben a létesítményben az intézmény 2015. január 31-e után szociális szolgáltatást kezd nyújtani idősek részére, vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást kezd nyújtani, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, de a férőhelyek száma nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 65. § 6. bek. f) pontjának rendelkezéseit ezen esetben nem alkalmazzák.
(3) A 110.g § rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák.
(4) A 2015. február 1-je előtt, a 2015. január 31-éig hatályos törvény szerint megindított nyilvántartásba vételi eljárást, mely nem zárult le 2015. január 31-éig, a 2015. február 1-jétől hatályos törvény szerint fejezik be.

110.x §
Átmeneti rendelkezések a 2015. december 15-étől hatályos módosításokhoz
(1) A 110.a § (3) bek. 2015. december 15-étől nem vonatkozik azokra a személyekre, akik/amelyek a nyilvántartásba vételi kérelmet 2015. december 14-e után a 2015. december 15-éig hatályos törvény szerint nyújtották be; ez nem vonatkozik azon szociális szolgáltatóra, aki/amely 2015. december 14-e után a 110.w § szerint jár el. A 110.k § rendelkezéseit 2015. december 15-e után nem alkalmazzák.
(2) Az 1. sz. melléklet szerinti kötelességet az egy alkalmazottra eső maximális szociális szolgáltatási címzetti létszáma és a szakképzett alkalmazottak alkalmazotti összlétszámon belüli minimális aránya vonatkozásában az a szociális szolgáltató, aki 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott szociális szolgáltatást és 2015. december 14-e után a 110.w § szerint jár el, 2017. december 31-éig köteles teljesíteni, amennyiben szociális otthonban egész éves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatóról van szó, az egy alkalmazottra eső maximális szociális szolgáltatási címzetti létszám és a szakképzett alkalmazottak alkalmazotti összlétszámon belüli minimális aránya vonatkozásában fennálló kötelezettség betartását az 1. sz. melléklet 2013. december 31-től hatályos változata szerint bírálják el.
(3) A 2015. december 15-e előtt, a 110.w § értelmében, a 2015. december 14-éig hatályos törvény szerint megindított nyilvántartásba vételi eljárást, mely 2015. december 144-éig nem zárult le, a 2015. december 15-étől hatályos törvény szerint fejezik be.

110.y §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1-je előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárásokban a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

Átmeneti rendelkezések a 2017. március 1-től hatályos módosításokhoz

110.z §
(1) Az a személy, aki 2017. február 28-án térítés fejében olyan tevékenységet nyújt, mely jellegénél fogva szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb tevékenység a 16–18. § értelmében, vagy ezen tevékenységek összessége a 32.a § 1. bek. b) pontja vagy a 32.b § szerint szociális szolgáltatásnak minősülő terjedelemben, és ezt a tevékenységet 2017. február 28-a után is végzi, de nincs bejegyezve a nyilvántartásba, jogosult ezt a tevékenységet folytatni a nyilvántartásba való bejegyzés feltételének teljesítése nélkül is vagy a nyilvántartásba történő bejegyzés elutasításának jogerőre emelkedéséig, ha 2017. december 31-ig kérvényezi a nyilvántartásba vételt, különben csak 2017. december 31-ég; a 99. § 5. bek. rendelkezései ez esetben nem érvényesek.
(2) A gyermekről való személyes gondoskodás segítésében, valamint a családi élet és a munkaviszony összehangolásának segítésében 2017. február 28-áig nyújtott szolgáltatás a 31. § szerinti, a gyermekről való személyes gondoskodás segítésében, valamint a 32.a § szerinti, a családi élet és a munkaviszony összehangolásának segítésében nyújtott szolgáltatásnak minősül. Azok a személyek, akik nyilvántartásba való bejegyzés alapján segítséget nyújtottak a gyermekről való személyes gondoskodásban, valamint a családi élet és a munkaviszony összehangolásában 2017. február 28-áig, és ezt a szociális szolgáltatást 2017. február 28-a után is nyújtják, kötelesek az ezen szolgáltatásnyújtás feltételeit összehangolni a 31. és 32.a §-ban taglalt követelményekkel 2017. december 31-éig.
(3) A szociális szolgáltatásnyújtása szempontjából a 32.b §-ban meghatározott életkori feltételt teljesítettnek kell tekinteni azon gyermek esetében, akinek az érintett személy szerződés alapján – melynek tárgya a gyermekről való gondoskodás – 2017. február 28-áig ilyen gondoskodást nyújtott a 32.b §-ban meghatározott terjedelemben és ezt a gondoskodást ugyanez a személy az érintett gyermeknek 2017. február 28-a után is nyújtja, mégpedig egészen a szerződés hatályosságának lejártáig, legkésőbb azonban 2017. december 31-éig. Az első mondat szerinti szerződés érvényességi idejét 2017. február 28-a után nem lehet meghosszabbítani.
(4) Az a személy, aki díjfizetés ellenében 2017. február 28-án olyan tevékenységeket nyújt, melyeknek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb, a 16–18. § szerinti tevékenység jellege van, vagy ezen tevékenységek összessége a 32. §-ban meghatározott szociális szolgáltatások terjedelmében, és ezeket a tevékenységeket 2017. február 28-a után is nyújtani fogja, köteles teljesíteni a 32.b § 3. bekezdésében taglalt feltételt legkésőbb 2019. december 31-éig; a 65. § 6. bek. f) pontja ez esetben nem érvényes. Az első mondat szerinti személy nem jogosult 2017. március 1-jét követően megemelni a gyermekek számát a 32.b § 3. pontjában meghatározott gyermeklétszám fölé.
(5) A 63. § 4. bekezdése szerinti szakmai alkalmassági feltétel teljesítettnek tekintendő azon természetes személy esetében, aki 2017. február 28-án díjtérítés ellenében nyújt olyan tevékenységeket, melyeknek  szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb, a 16–18. § szerinti tevékenység jellege van, vagy ezen tevékenységek összessége a 32.b §-ban meghatározott szociális szolgáltatások terjedelmében, és ezeket a tevékenységeket 2017. február 28-a után is nyújtani fogja, és teljes középfokú általános műveltséget vagy teljes középfokú szakirányú műveltséget szerzett. Ugyanez vonatkozik arra a természetes személyre is, aki statutáris képviselője olyan jogi személynek, mely díjfizetés ellenében 2017. február 28-án olyan tevékenységeket nyújt, melyeknek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb, a 16–18. § szerinti tevékenység jellege van, vagy ezen tevékenységek összessége a 32.b §-ban meghatározott szociális szolgáltatások terjedelmében, és ezeket a tevékenységeket 2017. február 28-a után is nyújtani fogja, és teljes középfokú általános műveltséget vagy teljes középfokú szakirányú műveltséget szerzett.
(6) Az 1. bekezdés szerinti személy, amennyiben jogi személy, köteles kidolgozni és az évzáró könyvelési zárszámadások regiszterének nyilvános részében közzétenni a 67.a § szerinti évzáró jelentését, mégpedig először a 2018-as naptári évre vonatkozóan. Az 1. bekezdés szerinti személy, amennyiben természetes személy, köteles a 67.a § 7. bekezdése szerinti adatokat benyújtani a megyének, mégpedig először a 2018-as naptári évre vonatkozóan.
(7) A természetes személy, aki 2017. február 28-án gyermeknek nyújt gondoskodást 1. bekezdés szerinti személynél, vagy 1. bekezdés szerinti személy, és ezt a gondoskodást 2017. február 28-át követően is nyújtani fogja, köteles teljesíteni a 84. § 10. bekezdése szerinti képzettségi feltételeket 2019. december 31-éig. Ez vonatkozik arra a természetes személyre is, aki 2017. február 28-án három éven aluli gyermekről, vagy hat éven aluli, kedvezőtlen egészségi állapotú gyermekről gondoskodik, szociális szolgáltatással segíti a családi élet és a munkaviszony összehangolását, szociális szolgáltatást nyújt gyermekes családoknak és ezt a gondoskodást a 2017. március 1-jétől hatályos törvény értelmében is nyújtani fogja. Ha az első mondat vagy a második mondat szerinti természetes személy, aki nem teljesíti a 84. § 10. bek. szerinti, megszerzett képzettségre vonatkozó feltételt, 2017. február 28-áig betöltötte legalább az 50. életévét, 2017. március 1-jét megelőzően legalább három éven át gyermekgondozási tevékenységet végzett jövedelemszerző tevékenységként és 2019. december 31-éig elvégzi az akkreditált gyermekgondozási tanfolyamot legalább 220 óra terjedelemben, az ilyen személynél a 84. § 10. bek. szerinti, megszerzett képzettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni.
(8) Az a személy, aki díjfizetés ellenében 2017. február 28-án olyan tevékenységeket nyújt, melyeknek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb, a 16–18. § szerinti tevékenység jellege van, vagy ezen tevékenységek összessége a 32.b §-ban meghatározott szociális szolgáltatások terjedelmében, és ezeket a tevékenységeket 2017. február 28-a után is nyújtani fogja, köteles teljesíteni az 1. sz. melléklet szerint a szociális szolgáltatások célszemélyeinek maximális létszámára vonatkozó feltételt egy-egy alkalmazottja, vagy a minimális szakdolgozói hányadot  az alkalmazottainak összlétszáma vonatkozásában
a) 2018. január 1-től, ha 2017. december 1-jéig felvételt nyert a nyilvántartásba,
b) a nyilvántartásba vétel napjától, ha 2017. december 31-éig nem volt bejegyezve a nyilvántartásba.
(9) Az a személy, aki díjfizetés ellenében 2017. február 28-án olyan tevékenységeket nyújt, melyeknek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb, a 16–18. § szerinti tevékenység jellege van, vagy ezen tevékenységek összessége a 32.b §-ban meghatározott szociális szolgáltatások terjedelmében, és ezeket a tevékenységeket 2017. február 28-a után is nyújtani fogja, köteles 2019. január 1-jéig teljesíteni a külön jogszabály szerinti,17) a korlátozott mozgás- és tájékozódóképességű személyek által használt építményekre vonatkozó általános műszaki feltételeket.>

110.aa §
(1) A nappali ellátóban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, aki 2017. február 28-áig szociális szolgáltatásnyújtási szerződés alapján szociális szolgáltatást nyújt  a szociális szolgáltatás célszemélyének és ezt a szolgáltatást 2017. február 28-a után is nyújtani akarja, köteles  a célszemélynek, aki 2017. február 28-át követően nem teljesíti az e szolgáltatásra való ráutaltsági fok 40. § szerinti feltételét, a szociális szolgáltatást 2017. február 28-a után is nyújtani a 2017. március 1-jétől hatályos törvény szerint.  Az első mondat szerinti szerződés érvényességét 2017. február 28-a után meghosszabbítani nem lehetséges.
(2) A természetes személynek nappali ellátóban történő szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról szóló, 2017. február 28-áig kiadott határozat, mely 2017. február 28-a után azon okból, hogy a ráutaltság II. fokozatú, nem felel meg  a 2017. március 1-től hatályos törvény 3. sz. melléklete szerinti, nappali ellátóban nyújtandó szociális szolgáltatásra jogosító feltételnek, 2017. március 1-je után érvényét veszti.
(3) A község, mely a nappali ellátóban nyújtott szociális szolgáltatásra való jogosultságról szóló határozatot kiadta a 2. bekezdésben említett természetes személynek, köteles haladéktalanul, írásban értesíteni ezt a személyt a határozat érvényének megszűnéséről és egyidejűleg alapvető szociális tanácsadást nyújtani neki az igénybe vehető másfajt szociális szolgáltatási lehetőségekről. A szakvéleményt, mely az első mondat szerinti jogerős döntés alapját képezte, a község vagy a megye 2017. február 28-át követően felhasználhatja a 2. bekezdésben említett természetes személy másfajta szociális szolgáltatásra való jogosultsága elbírálásánál, az ezen személy más személy segítségére való ráutaltsági fokának megállapításakor mint a más szociális szolgáltatásra való jogosultságról meghozott határozat alapanyagát.
(4) A nappali ellátóban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, mely a 2017. február 28-ig hatályos törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatást és nyújtani fogja azt 2017. február 28-a után is, köteles 2017. május 1-jétől teljesíteni a szociális szolgáltatások célszemélyeinek maximális létszámára vonatkozó feltételt egy-egy alkalmazottja, vagy a minimális szakdolgozói hányadot  az alkalmazottainak összlétszáma vonatkozásában.

110.ab §
A magán szociális szolgáltató, mely természetes személy, kivéve a 110.z § 1. bekezdése szerinti természetes személyt, a megyének a 67.a § 7. bekezdése szerinti adatokat először a 2016-os naptári évre vonatkozóan nyújtja be.

111. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
Megszűnik a Tt. 195/1998. sz., a szociális segítségről szóló törvény a Tt. 389/1998. sz. változta, a Tt. 155/1999. sz. törvénye, a Tt. 450/2000., a Tt. 416/2001., Tt. 507/2002., a Tt. 534/2002., a Tt. 724/2002., a Tt. 453/2003., a Tt. 599/2003., a Tt. 45/2004., a Tt. 141/2004., a Tt. 191/2004., a Tt. 365/2004., a Tt. 453/2004., a Tt. 564/2004., a Tt. 721/2004., a Tt. 257/2005., a Tt. 305/2005., a Tt. 471/2005., a Tt. 573/2005. és a Tt. 674/2006. sz. törvénye.


III. cikkely
Hatályosság
Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikkely 8. §-ának 4. bekezdését, amely 2013. január 1-jén lép hatályba, és a 79. § 1. bekezdésének e) pontját, amely 2011. január 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s.k.
Pavol Paška, s.k.
Robert Fico, s.k.


1) A Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
1a) A Tt. 36/2005. sz., a családról és egyéb törvényi módosításokról szóló törvénye a hatályos formában.
2) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének jelentéséről és a Szlovák Köztársaság polgárai nyilvántartásba vételéről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
3) A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 45.a és 45.c §. 
4) A Tt. 48/2002. sz. törvényének 45.c §-a
5) A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 45.a, 45.b és 45.d §.
6) A Tt.. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 35., 38.a és 45.a §.
7) A Tt. 480/2002. sz. menekültügyi törvénye és más törvények későbbi módosításai és kiegészítései.
8) A Tt. 48/2002. sz. törvényének 45.a §-a a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 48/2002. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, 34 – 42. §.
10) A Tt. 474/2005. sz., a külföldi szlovákokról szóló törvénye és más törvények kiegészítése és módosításai.
11) A Tt.. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosultság pénzügyi kompenzálásáról és egyes törvények kiegészítéséről szóló törvénye.
12) A Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvényének kiegészítése a Tt. 532/2007. sz. törvényében megfogalmazott formában.
13) A Polgári Törvénykönyv 51. §-a.
14) A Tt. 365/2004. sz., az egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye (antidiszkriminációs törvény) a későbbi módosítások szerint.
16) A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és a szociális gondnokságról szóló törvénye és későbbi módosításai, 59. § 5. bekezdés.
16a) § 116 Občianskeho zákonníka.
17) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról szóló törvénye (építkezési törvény) 143. §-a 1. bekezdésének d) pontja, a Tt. 237/2000. sz. törvényében megfogalmazott formában.
17a) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvénye 62. §-ának i) pontja.
A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának Tt.527/2007. sz. rendelete a gyermek- és ifjúsági intézmények működtetéséről.
18) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvény 21., 24., 26. és 62. §-a és más törvények változásai és kiegészítései a Tt. 140/2008. sz. törvényében megfogalmazott formában
19) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 62. §-ának l) pontja.
20) A Tt. 305/2005. sz. törvénye és későbbi módosításai.
21) A Polgári Törvénykönyv 742 – 753. §-ai.
22) Polgári nemperes rendtartás.
23) A Tt. 245/2008. sz., az oktatási-nevelési folyamatról szóló törvénye (közoktatási törvény) és egyes törvények későbbi módosításai.
23a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7. §-ának 8. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.
23b) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról és egészségügyi szakmai szervezetekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 31. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.
23c) A Tt. 577/2004. sz., a közegészségügyi biztosítás alapján térített egészségügyi ellátás mértékéről és az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatások térítéséről szóló törvényének 7. sz. melléklete a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.
23d) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, egészségügyi felügyeletről valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7.a §-ának 1. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.
23e) A Tt. 600/2003. sz. törvényének 5. §-a
24) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról és egészségügyi szakmai szervezetekről szóló törvénye, más törvények módosításai a későbbi változások szerint.
26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényének 12. §-a, és egyéb törvényi változások a későbbi módosítások szerint.
27) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 28. §-a.
28) A Polgári Törvénykönyv 27. §-ának 2. bekezdése.
28a) Büntetőperes rendtartás.
29) Büntető-törvénykönyv.
30a) a Tt. 330/2007. sz., a bűnügyi nyilvántartásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 10. §-ának 4. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.
30b) A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodásáról és egyes más törvények módosításairól szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
A Tt. 480/2002. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
31) Pl. a Tt. 34/2002. sz., az alapítványokról szóló törvénye és a Polgári Törvénykönyv módosításának későbbi változatai, a Tt. 213/1997. sz., a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 530/2003. sz., a cégbírósági bejegyzésekről szóló törvénye és későbbi változásai.
32) A Polgári Törvénykönyv 663-670. §-ai.
33) A Polgári Törvénykönyv 659-662. §-ai.
33a) A Tt. 355/2007. sz. törvénye 13. §-a 4. bekezdésének a) és b) pontja
33b) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló többször módosított törvényének 23. §-a.
33c) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló többször módosított törvénye.
34) A Tt. 5/2004. sz., a munkaerő-piaci szolgáltatásokról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye 50.b §-a a Tt. 139/2004. sz. törvényben megfogalmazott formájában.
35) A Polgári Törvénykönyv 628. §-a.
36) Pl. a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásról szóló törvénye (iparostörvény) és későbbi módosításai, 23. §-a.
38) A Tt. 553/2003. sz., a közérdekű munkavégzésben dolgozó alkalmazottak jutalmazásáról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
39) A Tt. 462/2003. sz., az alkalmazott átmeneti munkaképtelenségi jövedelempótló jövedelméről szóló törvénye és egyes más törvényi változások a későbbi módosítások szerint.
40a) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma Tt. 492/2004. sz. rendelete a vagyon általános értékének megállapításáról, 3. melléklet.
40b) A Polgári törvénykönyv 115. §-a
41) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról szóló törvénye 2. §-a 2. bekezdésének a) pontja, a későbbi módosítások szerint. 
42) A Tt. 601/2003. sz. törvénye és későbbi módosításai.
43) A Tt. 34/2002., a Tt. 213/1997. sz. törvényei és későbbi módosításaik.
44) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye és későbbi módosításai.
45) Pl. a Tt. 553/2003. sz. törvényének 2. és 3. §-a a Tt. 131/2005. sz. törvényének megfogalmazása szerint.
46) A Tt. 131/2002. sz. törvénye és későbbi módosításai.
46a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális ügyek és családügyek területén végzett szaktevékenységek feltételeiről, valamint egyes törvények kiegészítéséről szóló törvénye.
47) A Tt. 386/1997. sz., a továbbképzésről szóló törvénye és a Tt. 387/1996. sz. foglalkoztatási törvénye a tt. 70/1997. sz. törvényének megfogalmazásában és későbbi módosításai szerint.
47a) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógiai dolgozókról és szakdolgozókról szóló törvénye 12. és 19. §-a a későbbi módosítások szerint.
47b) A Tt. 317/2009. sz. törvénye.
48) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz., az egészségügyi hivatások végzésére való szakmai alkalmasságról, az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről, a szakirányú szakképesítések rendszeréről és az engedélyhez kötött tevékenységekről szóló, többször módosított rendeletének 3. sz. melléklete A része, d) pontja.
49) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, c) pontja.
50) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, b) pontja.
51) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, e) pontja.
52) A Tt. 477/2002. sz., a szakképzettségek elismeréséről szóló törvénye, valamint a Tt. 145/1995. sz., az illetékekről szóló törvénye a későbbi változások szerint.
54) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és egyes más jogszabályi változások (infótörvény) a későbbi módosítások szerint.
55) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, egészségügyi felügyeletről szóló törvénye 18. §-a 1. bek. b) pontja és egyes más jogszabályi változások a későbbi módosítások szerint
56) A Tt. 10/1996. sz., az államigazgatási ellenőrzésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
57) A Tt. 502/2001. sz. a pénzügyi ellenőrzésről, a belső könyvvizsgálatról szóló törvénye és más további törvényi változások a későbbi módosítások szerint.
57a) Pl. Az SZK NT Tt. 39/1993. sz. törvénye az SZK Állami Számvevőszékéről a későbbi módosítások szerint, a Tt. 502/2001. sz. törvénye és későbbi módosításai
58) Pl. a Büntető perrendtartás 129. és 130. §-a.


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 1. sz. törvénye

Egy alkalmazottra eső maximális szociális ellátotti létszám és minimális szakdolgozói százalékarány az alkalmazottak összlétszámához viszonyítva

A szociális intézmény fajtája Egy alkalmazottra eső maximális szociális ellátotti létszám Minimális szakdolgozói százalékarány az alkalmazottak összlétszámához viszonyítva
menhely 6,0 50%
átmeneti otthon 6,0 50%
szükséglakás 6,0 50%
átmeneti gyermekintézmény 2,3 60%
életvitelt segítő lakóhely 2,5 50%
idősotthonok, ahol a más személy segítségére szoruló természetes személyek létszáma IV-VI-os fokozatú ráutaltsággal kevesebb, mint 50% a szociális szolgáltatás címzettjeinek összlétszámából egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás 2,3 52%
hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 2,5 52%
ambuláns szociális szolgáltatás 3,5 52%
idősotthonok, ahol a más személy segítségére szoruló természetes személyek létszáma IV-VI-os fokozatú ráutaltsággal több, mint 50 % a szociális szolgáltatás címzettjeinek összlétszámából egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás 2,0 52%
hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 2,3 52%
ambuláns szociális szolgáltatás 3,0 52%
gondozószolgálati intézmény 2,0 52%
rehabilitációs központ egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás 1,5 70%
hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 1,8 70%
ambuláns szociális szolgáltatás 2,2 70%
szociális otthon, ahol nagykorú természetes személynek nyújtanak szociális szolgáltatásokat hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 2,3 60%
ambuláns szociális szolgáltatás 3,0 60%
szociális otthon, ahol gyermeknek nyújtanak szociális szolgáltatásokat hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 2,0 60%
ambuláns szociális szolgáltatás 3,0 60%
speciális intézmény egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás 1,3 65%
hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 1,5 65%
ambuláns szociális szolgáltatás 2,0 65%
speciális intézet, ahol siketvaksággal sújtott egészségkárosult természetes személy kap ellátást egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás 0,5 80%
hetes bentlakásos szociális szolgáltatás 1 80%
ambuláns szociális szolgáltatás 1,5 80%
Nappali ellátó Ambuláns szociális szolgáltatás 6,0 80%
gyermekgondzó intézmény három éven aluliaknak
5,0 75%


Tt. 448/2008. sz. törvényének 2. sz. melléklete a Tt. 485/2013. sz. törvénye értelmében

A. A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételei A kritérium súlya / pontszám Maximális pontszám
I. terület: Az alapvető emberi és szabadságjogok betartása
1.1 Kritérium: Alapvető emberi és szabadságjogok4 12
Standard: A szociális szolgáltatásokat az alapvető emberi és szabadságjogokkal összhangban nyújtják, tisztelve a természetes emberi méltóság, a nemi, faji, bőrszín, nyelv szerinti, vallási és felekezeti diszkriminácótól mentesen, a más nemzeti gondolkodást vagy szociális eredetet, a nemzetiségi vagy etnikai csoporthoz való tartozást méltányolva, a szociális szolgáltatás címezettjének vagyoni, rendi vagy más társadalmi helyzetétől függetlenül, és a szociális szolgáltatást olyan környezetben nyújtják, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje kiválasztott.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta az alapvető emberi és szabadságjogok betartásának folyamatát, szabályait és feltételeit, és aktívan biztosítja azok betartását összhangban a természetes emberi méltósággal és diszkriminációmentességgel abban a környezetben, melyet a szociális szolgáltatás címzettje kiválasztott. A szociális szolgáltató aktívan biztosítja a diszkrimináció elleni, az embertelen bánásmód vagy megalázó bánásmód elleni védelmet, a védelmet a büntetés, a kizsákmányolás, az erőszak vagy kihasználás ellen. A szociális szolgáltató megteremti a feltételeket az emberi jogok és szabaságok nemzetközi szerződésekben, a Szlovák Köztársaság Alkotmányában és a jelen törvényben szavatolt érvényesüléséhez.3 
A szociális szolgáltatónak részben írásban kidolgozott eljárásrendje, szabályzata és feltételrendszere van az alapvető emberi és szabadságjogok betartásáról és biztosítja azok betartását a természetes emberi méltósággal és diszkriminációmentességgel összhangban abban a környezetben, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje kiválasztott. A szociális szolgáltató biztosítja a védelmet diszkrimináció, az embertelen vagy megalázó bánásmód ellen, a büntetés, kizsákmányolás, erőszak és visszaélés ellen. A szociális szolgáltató megteremti a feltételeket az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítéséhez a nemzetközi egyezményeknek, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának és ezen törvénynek megfelelően. 2  
A szociális szolgáltató írásban nem dolgozta ki az alapvető emberi és szabadságjogok betartásának folyamatát, szabályait és feltételeit, és nem biztosítja azok betartását összhangban a természetes emberi méltósággal és diszkriminációmentességgel abban a környezetben, melyet a szociális szolgáltatás címzettje kiválasztott. A szociális szolgáltató nem biztosítja vagy csak részben biztosítja a diszkrimináció elleni, az embertelen bánásmód vagy megalázó bánásmód elleni védelmet, a védelmet a büntetés, a kizsákmányolás, az erőszak vagy kihasználás ellen. A szociális szolgáltató nem teremti meg a feltételeket az emberi jogok és szabadságok nemzetközi szerződésekben, a Szlovák Köztársaság Alkotmányában és a jelen törvényben szavatolt érvényesüléséhez. 0  
 
1.2 Kritérium: A szociális szolgáltatás címzettjének szociális státusa4 12
Standard: A szociális szolgáltató tiszteletben tartja és támogatja a szociális szolgáltatás címzettje képességeinek, készségeinek és tudásának fejlesztését, identitásának, személyi integritásának, személyi függetlenségének, egyéni egyediségének megőrzését és támogatja, hogy róla kedvező kép alakuljon ki.
Mutatók:
A szociális szolgáltató tiszteletben tartja és támogatja a szociális szolgáltatás címzettje identitásának, személyi integritásának, személyi függetlenségének, egyéni egyediségének megőrzését, és aktívan biztosítja jogát a művelődésre, a hivatásra való felkészüléshez és egyéni támogatásban részesíti. A szociális szolgáltató írásban kidolgozta a szociális szolgáltatás címzettje képességei, készségei és tudása fejlesztésének folyamatát és aktívan, egyénre szabottan megvalósítja azt. A szociális szolgáltató tudatosan és aktívan támogatja, hogy pozitív kép alakuljon ki a szociális szolgáltatás címzettjeiről vele kapcsolatosan, a többi címzettel kapcsolatosan és a nyilvánosság felé.3  
A szociális szolgáltató tiszteletben tartja és támogatja a szociális szolgáltatás címzettje identitásának, személyi integritásának, személyi függetlenségének, egyéni egyediségének megőrzését, és részben biztosítja jogát a művelődésre, a hivatásra való felkészüléshez és egyéni támogatásban részesíti. A szociális szolgáltató írásban részlegesen kidolgozta a szociális szolgáltatás címzettje képességei, készségei és tudása fejlesztésének folyamatát és részben, egyénre szabottan meg is valósítja azt. A szociális szolgáltató egyes esetekben támogatja, hogy pozitív kép alakuljon ki a szociális szolgáltatás címzettjeiről vele kapcsolatosan, a többi címzettel kapcsolatosan és a nyilvánosság felé.2  
A szociális szolgáltató nem tartja tiszteletben és nem támogatja a szociális szolgáltatás címzettje identitásának, személyi integritásának, személyi függetlenségének, egyéni egyediségének megőrzését, és csak kivételes esetben biztosítja jogát a művelődésre, a hivatásra való felkészüléshez és egyéni támogatásban részesíti. A szociális szolgáltató írásban nem dolgozta ki a szociális szolgáltatás címzettje képességei, készségei és tudása fejlesztésének folyamatát és egyénre szabottan sem valósítja meg azt. A szociális szolgáltató nem támogatja, hogy pozitív kép alakuljon ki a szociális szolgáltatás címzettjeiről vele kapcsolatosan, a többi címzettel kapcsolatosan és a nyilvánosság felé.0  
 
1.3 Kritérium: Kapcsolatok, család és közösség4 12
Standard: A szociális szolgáltató támogatja a szociális szolgáltatás címzettjét a teljes és hatékony társadalmi beilleszkedésben, tiszteletben tartva természetes kapcsolatait a családján és közösségén belül, összhangban az esélyegyenlőséghez való joggal.
Mutatók:
A szociális szolgáltató kidolgozta a szociális szolgáltatás címzettje támogatási stratégiáját és lépéseit a teljes és hatékony társadalmi beilleszkedés érdekében és aktívan végrehajtja azt, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja természetes kapcsolatait a családján és közösségén belül. A szociális szolgáltató betartja az egyenlő bánásmód elveit. 3  
A szociális szolgáltató részlegesen kidolgozta a szociális szolgáltatás címzettje támogatási stratégiáját és lépéseit a teljes és hatékony társadalmi beilleszkedés érdekében, és egyes esetekben végrehajtja azt, miközben tiszteletben tartja természetes kapcsolatait a családján és közösségén belül. A szociális szolgáltató betartja az egyenlő bánásmód elveit.2  
A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a szociális szolgáltatás címzettje támogatási stratégiáját és lépéseit a teljes és hatékony társadalmi beilleszkedés érdekében és nem dolgozik azon, hogy a szociális szolgáltatás címzettje beilleszkedjen a társadalomba. A szociális szolgáltató nem tartja tiszteletben a szociális szolgáltatás címzettjének természetes kapcsolatait a családján és közösségén belül. A szociális szolgáltató nem tartja be az egyenlő bánásmód elveit. 0  
 
II. terület: Ügyviteli feltételek
2.1 Kritérium: A szociális szolgáltatás céljának és tartalmának (stratégiai vízió, küldetés, célok), valamint a szociális szolgáltatás címzettjéhez való viszonynak a meghatározása4 12
Standard: A szociális szolgáltató kidolgozta a stratégiai víziót, meghatározta a küldetését és a célokat a szociális szolgáltatások címzettjei egyéni szükségletek szerinti támogatására és fejlesztésére, és rendelkezik szociális szolgáltatásnyújtási stratégiával, tervvel és célkitűzéssel a szociális szolgáltatás címzettjei képességeinek és készségeinek megőrzéséhez, megújításához és fejlesztéséhez, hogy önálló életvitelt vezethessenek, valamint társadalmi beilleszkedésük támogatásához. A szociális szolgáltató partneri, egyéni és aktív viszonyt szorgalmaz a szociális szolgáltatás címzettjével, mely a szociális szolgáltatás címzettjét a felelősség megosztásához, a közös döntéshozatalhoz, a felhatalmazáshoz és annak felismeréséhez vezeti, milyen társadalmi értéket jelent most és jelenthet a jövőben.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta és nyilvánosságra hozta pontosan meghatározott stratégiai vízióját (küldetés, értékrend), a szociális szolgáltatásnyújtás céljait, stratégiáját és tervét, mely a szociális szolgáltatások címzettjeinek egyéni szükségleteiből indulnak ki, aktívan teljesíti és megvalósítja ezeket. A szociális szolgáltató partneri, egyéni és aktív viszonyt szorgalmaz a szociális szolgáltatás címzettjével, mely a szociális szolgáltatás címzettjét a felelősség megosztásához, a közös döntéshozatalhoz, a felhatalmazáshoz és annak felismeréséhez vezeti, milyen társadalmi értéket jelent most és jelenthet a jövőben. A szociális szolgáltató megteremti a feltételeket a szociális szolgáltatás címzettjei, családja és más természetes személyek számára, hogy javaslataikkal és visszajelzéseikkel véleményt mondjanak a stratégiai vízióról, a szociális szolgáltatásnyújtás céljairól, stratégiájáról és tervéről, ezáltal biztosítja az összhangot a szociális szolgáltatás céljai és tartalma, valamint a szociális szolgáltatás címzettjeinek szükségletei között.3  
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta és nyilvánosságra hozta pontosan meghatározott stratégiai vízióját (küldetés, értékrend), a szociális szolgáltatásnyújtás céljait, stratégiáját és tervét, mely a szociális szolgáltatások címzettjeinek egyéni szükségleteiből indulnak ki, de csak részben teljesíti és valósítja meg ezeket. A szociális szolgáltató egyes esetekben partneri, egyéni és aktív viszonyt szorgalmaz a szociális szolgáltatás címzettjével, mely a szociális szolgáltatás címzettjét a felelősség megosztásához, a közös döntéshozatalhoz, a felhatalmazáshoz. A szociális szolgáltató részlegesen teremti meg a feltételeket a szociális szolgáltatás címzettjei, családja és más természetes személyek számára, hogy javaslataikkal és visszajelzéseikkel véleményt mondjanak a stratégiai vízióról, a szociális szolgáltatásnyújtás céljairól, stratégiájáról és tervéről, ezáltal biztosítja az összhangot a szociális szolgáltatás céljai és tartalma, valamint a szociális szolgáltatás címzettjeinek szükségletei között.2  
A szociális szolgáltató nem határozta meg a stratégiai víziót (küldetés és értékrend), és a szociális szolgáltatások céljait, stratégiáját és tervét, melynek a szociális szolgáltatások címzettjeinek egyéni szükségleteiből kell kiindulnia. A szociális szolgáltató nem szorgalmaz partneri és egyéni viszonyt a szociális szolgáltatás címzettjével. 0  
 
2.2 Kritérium: A szociális szolgáltatás eljárásainak és feltételeinek (beleértve a helyet és időt), mértékének és formáinak meghatározása 4 12
Standard: A szociális szolgáltatás címzettje szükségleteinek megfelelő szociális szolgáltatás nyújtásának fajtája, formája, mértéke, helye és ideje, tekintettel az érintett természetes kapcsolataira, családjára és közösségére, összhangban a szubszidiaritás elveivel.
Mutatók:
A szociális szolgáltatás nyújtása teljes mértékben megfelel a szociális szolgáltatás címzettje szükségleteinek fajtája, formája, mértéke, helye és ideje vonatkozásában, tekintettel van az érintett természetes kapcsolataira, családjára és közösségére, összhangban áll a szubszidiaritás elveivel. 3  
A szociális szolgáltatás nyújtása részlegesen megfelel a szociális szolgáltatás címzettje szükségleteinek fajtája, formája, mértéke, helye és ideje vonatkozásában, tekintettel van az érintett természetes kapcsolataira, családjára és közösségére, összhangban áll a szubszidiaritás elveivel. 2  
A szociális szolgáltatás nyújtása nem felel meg a szociális szolgáltatás címzettje szükségleteinek fajtája, formája, mértéke, helye és ideje vonatkozásában, és nincs tekintettel az érintett természetes kapcsolataira, családjára és közösségére. 0  
 
2.3 Kritérium: A szociális szolgáltatásnyújtási szerződéskötés menetének meghatározása2 6
Standard: A szociális szolgáltató írásban kidolgozta a világos és a szociális szolgáltatás címzettje számára érthető szociális szolgáltatásnyújtási szerződéskötési eljárást a 74. §-nak megfelelően.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta a világos és a szociális szolgáltatás címzettje számára érthető szociális szolgáltatásnyújtási szerződéskötési eljárást a 74. §-nak megfelelően. A szociális szolgáltató belső szabályzata szerint, a meghatározott felelős alkalmazotton keresztül aktívan, átláthatóan és érthetően tájékoztat minden potenciális érdeklődőt a kínált szociális szolgáltatásról és minden jogról és kötelességről, mely a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötését követően megilletik, beleértve a nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját, formáját, mértékét és az érte fizetendő térítési díjat. A szociális szolgáltató dokumentációt vezet a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének folyamatáról. 3  
A szociális szolgáltató meghatározta a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéskötési eljárást A szociális szolgáltató tájékoztat minden potenciális érdeklődőt a kínált szociális szolgáltatásról és minden jogról és kötelességről, mely a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötését követően megilletik, beleértve a nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját, formáját, mértékét és az érte fizetendő térítési díjat. A szociális szolgáltató dokumentációt vezet a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének folyamatáról. 2 
A szociális szolgáltató nem határozta meg és nem dolgozta ki a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéskötési eljárást, vagy szerződést a minta típusszerződések szerint köt egyéni viszonyulás nélkül a természetes személyhez, aki később a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés résztvevője lesz. A szociális szolgáltató nem tájékoztat minden potenciális érdeklődőt a kínált szociális szolgáltatásról és minden jogról és kötelességről, mely a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötését követően megilletik, beleértve a nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját, formáját, mértékét és az érte fizetendő térítési díjat. A szociális szolgáltató nem vezet dokumentációt a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének folyamatáról. 0  
 
2.4 Kritérium: A szociális munka módszerei, technikái és eljárásai közvetítésével nyújtott szociális szolgáltatások eljárásainak és szabályainak meghatározása a kitűzött cél és szakmai irányvonal elérése érdekében, valamint a szociális szolgáltatásnyújtás elveinek meghatározása4 12
Standard: A kitűzött cél és szakmai irányultság elérését szolgáló eljárások és szabályok szakszerűen kerülnek végrehajtásra, szociális munka módszerei és technikái közvetítésével, olyan eljárással, mely megfelel a humán tudományos ismereteknek és a szociális szolgáltatások állapotáról és fejlődéséről szóló ismereteknek. Ezeket célzottan és átláthatóan alkalmazzák, a szociális szolgáltatás címzettjének szükségleteinek biztosítása érdekében, betartva a holisztikus (az ember egészét látó) szemléletet, aktív részvételét és együttdöntését támogatva.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban meghatározta és nyilvánosságra hozta a kitűzött cél és szakmai irányultság elérését szolgáló szociális szolgáltatásnyújtási eljárásokat és szabályokat, melyek szakszerűen kerülnek végrehajtásra a szociális munka, a speciális pedagógia, a betegápolás és más segédtudományok módszerei és technikái közvetítésével, olyan eljárással, mely megfelel a humán tudományos ismereteknek és a szociális szolgáltatások állapotáról és fejlődéséről szóló ismereteknek, és ezeket aktívan alkalmazza. A szociális szolgáltató az innovatív, tudományosan hiteles ismereteket alkalmazza és rugalmasan felhasználja. A szakmai eljárásokat célzottan és átláthatóan használják fel, a szociális szolgáltatás címzettjének szükségleteinek biztosítása érdekében, betartva a holisztikus (az ember egészét látó) szemléletet, aktív részvételét és együttdöntését támogatva. 3  
A szociális szolgáltató részben meghatározta a kitűzött cél és szakmai irányultság elérését szolgáló szociális szolgáltatásnyújtási eljárásokat és szabályokat, melyek szakszerűen kerülnek végrehajtásra a szociális munka, a speciális pedagógia, a betegápolás és más segédtudományok módszerei és technikái közvetítésével, s ezeket megvalósítja. A szakmai eljárásokat célzottan és átláthatóan használják fel, a szociális szolgáltatás címzettjének szükségleteinek biztosítása érdekében, betartva a holisztikus (az ember egészét látó) szemléletet, aktív részvételét és együttdöntését támogatva.2  
A szociális szolgáltató nem határozta meg a kitűzött cél és szakmai irányultság elérését szolgáló szociális szolgáltatásnyújtási eljárásokat és szabályokat, melyek szakszerűen kerülnek végrehajtásra a szociális munka, a speciális pedagógia, a betegápolás és más segédtudományok módszerei és technikái közvetítésével, s ezeket nem is valósítja meg. A szakmai eljárásokat nem alkalmazza célzottan és átláthatóan, a szociális szolgáltatás címzettjének szükségleteinek biztosítása érdekében, betartva a holisztikus (az ember egészét látó) szemléletet, aktív részvételét és együttdöntését támogatva.0 
 
2.5 Kritérium: A szociális szolgáltatás címzettjére vonatkozó egyéni terv kidolgozása, megvalósítása és értékelése, vagy a szociális szolgáltatás címzettjével való munka eljárásai és szabályai alapelvei meghatározásának kidolgozása4 12
Standard: A szociális szolgáltatásokat (33 – 40. § és 57. §) egyéni tervek alapján nyújtják, melyek a szociális szolgáltatás alanyának egyéni szükségleteiből, képességeiből és céljaiból indulnak ki. Az egyéni terv a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató alkalmazottai közötti együttműködés eszköze.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban vagy audiovizuális formában köteles kidolgozni egyéni tervet a szociális szolgáltatás minden címzettje számára úgy, hogy az a szociális szolgáltatás címzettje és annak családja és közössége számára is érthető legyen. A szociális szolgáltató biztosítja, hogy az egyéni terv a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni terve is legyen, aki aktívan részt vesz a terv kidolgozásában és megvalósításában, Az egyéni tervezésben való részvétel a szociális szolgáltatás címzettjének szabad választásán múlik, akinek erről írásban is nyilatkoznia kell. A szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás címzettjével közösen megtervezi, megvalósítja és értékeli a szociális szolgáltatásnyújtást, tekintettel annak személyes céljaira és lehetőségeire. Ha a szociális szolgáltatás címzettje kiskorú gyermek, döntő szerepet kap a családja, és a tervezéskor a szociális szolgáltatás címzettje családjának az egyéni szükségleteiből indulnak ki. Az egyéni terv célja olyan támogatás kialakítása, hogy a szociális szolgáltatás címzettje értelmes és a lehető legönállóbb életet élhessen. A szociális szolgáltató meghatározza a kulcsalkalmazottat, akit a szociális szolgáltatás címzettje személyes preferenciái alapján kiválasztott az egyéni tervezés során. A szociális szolgáltató az egy kulcsalkalmazottja által koordinált egyéni tervek meghatározásakor figyelembe veszi a szociális szolgáltatás címzettjei szükséges támogatási mértékének intenzitását.3 
Az egyéni tervezési folyamatnak a következő alapelvekből kell kiindulnia:
1. A szociális szolgáltató címzettjének, családjának egyéni szükségletei és természetes támogatásforrásai,
2. A célok megválasztása – az egyéni terv céljai és a szociális szolgáltatás céljai a szociális szolgáltató címzettjének, családjának egyéni szükségleteiből indulnak ki. Az egyéni terv a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni terve, és úgy van meghatározva mint a kulcsalkalmazottal való együttműködés „együttműködési célja”. A szociális szolgáltatás címzettjével végzett munka során, ha azoknak szükségük van a szociális szolgáltatás céljainak meghatározásában és szavakba öntésében a segítségre, nagy figyelmet kell fordítani a speciális kommunikációs technikákra és a szociális szolgáltatás címzettje szükségleteinek feltérképezésére.
  
2.1. Az egyéni terv céljait logikusan állítják össze és az általánostól a konkrét célok felé haladnak
2.2. Az egyéni terv céljai az emberi személyiség holisztikus megközelítéséből indulnak ki.
2.3. A konkrét célok (a legalacsonyabb színvonal, melyre konkrét célokat és módszereket dolgoznak ki) kötelesek teljesíteni az alábbi követelményeket:
   a) specifikus, konkrét cél,
   b) a cél mérhetősége,
   c) a cél elfogadhatósága a szociális szolgáltatás címzettje által,
   d) a cél megvalósíthatósága és
   e) a cél elérésének időhatára.
  
3. A módszerek megválasztása és leírása – az együttműködési módszereket a szociális szolgáltatás címzettje és családja, valamint más személyek elfogadják. Az együttműködés módszereit a szociális szolgáltatások címzettjével világosan és érthetően leírják, s ezeket betartják a csoportos együttműködés és multidiszciplináris együttműködés során.
4. Tevékenységi terv – a szociális szolgáltató köteles írásban kidolgozni, az egyéni terv konkrét céljai megvalósításának megkezdése előtt, megtervezett konkrét hely, idő, megvalósítási módszer, és a meghatározott személyek konkretizálása, akik a szociális szolgáltatás címzettjének az előre meghatározott mértékű támogatást nyújtani fogják.
5. Értékelés – az egyéni terv értékelése egyénileg van kidolgozva az együttműködés és a szociális szolgáltatás címzettjének szükségletei alapján, legalább félévente egyszer sor kerül rá.
  
A szociális szolgáltató részben írásban vagy audiovizuális formában dolgozott ki egyéni tervet a szociális szolgáltatás minden címzettje számára úgy, hogy az a szociális szolgáltatás címzettje és annak családja és közössége számára is érthető legyen.
A szociális szolgáltató formális egyéni tervezést végez. Kivételes esetekben biztosítja, hogy az egyéni terv a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni terve legyen. A szociális szolgáltató tervez, végrehajt és értékeli a nyújtott szociális szolgáltatás folyamatát a szociális szolgáltatás címzettjének bevonása nélkül. Az egyéni terv célja nem olyan támogatás kialakítása, hogy a szociális szolgáltatás címzettje értelmes és a lehető legönállóbb életet élhessen.
2 
A szociális szolgáltató nem dolgozott ki egyéni tervet a szociális szolgáltatás minden címzettje számára.
A szociális szolgáltató nem hajt végre individuális tervezést a szociális szolgáltatások címzettjeivel. A szociális szolgáltató csak csoportos aktivitásokat hajt végre és vitelez ki egyéni viszonyulás nélkül a szociális szolgáltatások címzettjeihez, és munkamódszerei nincsenek tekintettel a szociális szolgáltatások címzettjeinek egyéni szükségleteire.
0 
 
2.6 Kritérium: A válsághelyzet megelőzésének eljárásai és szabályai. A testi korlátozás és nem testi korlátozás eszközhasználatának módjai és szabályai 412
Standard:  A szociális szolgáltató kidolgozza a válsághelyzetek megoldásának módjait és szabályait, és a válsághelyet kialakulása megelőzésének módszereit és szabályait. Szociális szolgáltatásnyújtás esetére megvannak a módszerei és szabályai a testi és nem testi korlátozó eszközök alkalmazására a világosan meghatározott esetekre, amikor a használatukra sor kerülhet.
Mutatók:
A szociális szolgáltató feltérképezte a kockázatos területeket, melyeken az alapvető emberi és szabadságjogok sérülnek, és írásban kidolgozta a belső megelőző intézkedéseket a jogsértések elkerülése érdekében. A szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás címzettjével és annak családjával, valamint más személyekkel együtt javasolja, egyezteti és kidolgozza a válságbeavatkozás módját a válsághelyzetek kezelésére, kidolgozta a módokat és szabályokat a válság megoldására a szociális szolgáltatás címzettjénél és a megfelelő szolgáltatások biztosítását.3 
A szociális szolgáltató részben feltérképezte a kockázatos területeket, melyeken az alapvető emberi és szabdságjogok sérülnek, és kidolgozta a belső megelőző intézkedéseket a jogsértések elkerülése érdekében. A szociális szolgáltató csak kivételes esetben a szociális szolgáltatás címzettjével és annak családjával, valamint más személyekkel együtt javasolja, egyezteti és dolgozza ki a válságbeavatkozás módját a válsághelyzetek kezelésére, kidolgozta a módokat és szabályokat a válság megoldására a szociális szolgáltatás címzettjénél és a megfelelő szolgáltatások biztosítását. 2 
A szociális szolgáltató nem térképezte fel a kockázatos területeket, melyeken az alapvető emberi és szabadságjogok sérülnek, és nem dolgozta ki a belső megelőző intézkedéseket a jogsértések elkerülése érdekében. A szociális szolgáltatónak nincsenek módszerei és szabályai a válsághelyzetek kezelésére.0 
 
2.7 Kritérium: A szociális szolgáltatásnyújtás iránt érdeklődők tájékoztatása számukra érthető formában, egyéni szükségleteik és képességeik szerint 2 6
Standard: 
A szociális szolgáltatás iránt érdeklődőnek, a szociális szolgáltatás címzettjének és családjának, valamint más személyeknek a szociális szolgáltató komplex, elérhető, érthető és valós információkat nyújt, számukra elérhető és megérthető kommunikáció útján, szükségleteik és képességük szerint.
Mutatók:
A szociális szolgáltató aktívan kommunikál a szociális szolgáltatás iránt érdeklődővel és a szociális szolgáltatás címzettjével, kihasználja a verbális, nonverbális kommunikációs formákat és alternatív kommunikációs módszereket és módokat, és a kommunikáció a partnerség és egyenlő bánásmód elvei szerint folyik.
A szociális szolgáltató aktívan tájékoztatja a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt és a szociális szolgáltatás címzettjét az aktuális helyzetről és a szociális szolgáltatásnyújtás feltételeiről.
A szociális szolgáltató biztosítja, hogy a közvetlen kapcsolatot tartó alkalmazottai ismerjék azon kommunikációs módot és módszert, mellyel szem előtt tarthatják a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni szükségleteit.
A szociális szolgáltató biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás iránt érdeklődő, a szociális szolgáltatás címzettje és annak családja tájékoztatást kapjon a szociális szolgáltatásnyújtás legújabb trendjeiről és eljárásairól, a szociális szolgáltatások fajtáiról, formáiról és a szociális szolgáltatásnyújtás módszereiről.
A szociális szolgáltató aktívan biztosítja, hogy a személyes jellegű információk a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőről, a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak családjáról megfelelő módon legyenek kommunikálva, megfelelő helyen és időben, és az ezért felelős, kompetens alkalmazott által.
3  
A szociális szolgáltató részlegesen kommunikál a szociális szolgáltatás iránt érdeklődővel és a szociális szolgáltatás címzettjével, kivételes esetekben kihasználja a verbális, nonverbális kommunikációs formákat és alternatív kommunikációs módszereket és módokat, és a kommunikáció esetenként a partnerség és egyenlő bánásmód elvei szerint folyik.
A szociális szolgáltató egyes esetekben tájékoztatja a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt és a szociális szolgáltatás címzettjét az aktuális helyzetről és a szociális szolgáltatásnyújtás feltételeiről. 
A szociális szolgáltató részben biztosítja, hogy a közvetlen kapcsolatot tartó alkalmazottai ismerjék azon kommunikációs módot és módszert, mellyel szem előtt tarthatják a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni szükségleteit.
A szociális szolgáltató részben biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás iránt érdeklődő, a szociális szolgáltatás címzettje és annak családja tájékoztatást kapjon a szociális szolgáltatásnyújtás legújabb trendjeiről és eljárásairól, a szociális szolgáltatások fajtáiról, formáiról és a szociális szolgáltatásnyújtás módszereiről.
A szociális szolgáltató egyes esetekben biztosítja, hogy a személyes jellegű információk a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőről, a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak családjáról megfelelő módon legyenek kommunikálva, megfelelő helyen és időben, és az ezért felelős, kompetens alkalmazott által.
2  
A szociális szolgáltató nem kommunikál a szociális szolgáltatás iránt érdeklődővel és a szociális szolgáltatás címzettjével, nem használja ki a verbális, nonverbális kommunikációs formákat és alternatív kommunikációs módszereket és módokat, és a kommunikáció csak részben folyik a partnerség és egyenlő bánásmód elvei szerint.
A szociális szolgáltató nem tájékoztatja a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőt és a szociális szolgáltatás címzettjét az aktuális helyzetről és a szociális szolgáltatásnyújtás feltételeiről. 
A szociális szolgáltató nem biztosítja, hogy a közvetlen kapcsolatot tartó alkalmazottai ismerjék azon kommunikációs módot és módszert, mellyel szem előtt tarthatják a szociális szolgáltatás címzettjének egyéni szükségleteit.
A szociális szolgáltató nem biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás iránt érdeklődő, a szociális szolgáltatás címzettje és annak családja tájékoztatást kapjon a szociális szolgáltatásnyújtás legújabb trendjeiről és eljárásairól, a szociális szolgáltatások fajtáiról, formáiról és a szociális szolgáltatásnyújtás módszereiről.
A szociális szolgáltató nem biztosítja, hogy a személyes jellegű információk a szociális szolgáltatás iránt érdeklődőről, a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak családjáról megfelelő módon legyenek kommunikálva, megfelelő helyen és időben, és az ezért felelős, kompetens alkalmazott által.
0  
 
2.8 Kritérium: Támogatás és segítségnyújtás a szociális szolgáltatás címzettjének más közszolgáltatás igénybe vételében a szükségeletinek és képességeinek megfelelően. 2 6
Standard: A szociális szolgáltató aktívan teremti meg a feltételeket a szociális szolgáltató címzettjének az elérhető közszolgáltatásokhoz való jogának érvényesítésében, segítséget nyújt neki a közszolgáltatások kihasználásában, a jogi és természetes személyekkel való kapcsolataiban, családjával és természetes környezetével való kapcsolataiban, a címzett egyéni szükségleteiből, képességeiből és céljaiból kiindulva.
Mutatók:
A szociális szolgáltató biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás címzettje megkapjon minden szükséges információt az általánosan elérhető közösségi közszolgáltatások működtetőiről. A szociális szolgáltató aktívan teremti meg a feltételeket arra, hogy a szociális szolgáltatás címzettje más közösségi közszolgáltatásokat is kihasználhasson. A szociális szolgáltató aktívan támogatja a szociális szolgáltatás címzettjét azon szolgáltatások kihasználásában, melyek a közösségben szabadon elérhetők. A szociális szolgáltató biztosítja a szociális szolgáltatás címzettjének jogát a kíséretre a közösségben szabadon elérhető közszolgáltatások kihasználása során, és jogát a családjával és a speciális külső szervezetekkel való kapcsolattartásra. 3  
A szociális szolgáltató részben biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás címzettje megkapjon minden szükséges információt az általánosan elérhető közösségi közszolgáltatások működtetőiről. A szociális szolgáltató csak részben teremti meg a feltételeket arra, hogy a szociális szolgáltatás címzettje más közösségi közszolgáltatásokat is kihasználhasson. A szociális szolgáltató kivételes esetekben támogatja a szociális szolgáltatás címzettjét azon szolgáltatások kihasználásában, melyek a közösségben szabadon elérhetők. A szociális szolgáltató kivételes esetekben biztosítja a szociális szolgáltatás címzettjének jogát a kíséretre a közösségben szabadon elérhető közszolgáltatások kihasználása során, és jogát a családjával és a speciális külső szervezetekkel való kapcsolattartásra.2  
A szociális szolgáltató nem biztosítja, hogy a szociális szolgáltatás címzettje megkapjon minden szükséges információt az általánosan elérhető közösségi közszolgáltatások működtetőiről. A szociális szolgáltató nem teremti meg a feltételeket arra, hogy a szociális szolgáltatás címzettje más közösségi közszolgáltatásokat is kihasználhasson. A szociális szolgáltató nem támogatja a szociális szolgáltatás címzettjét azon szolgáltatások kihasználásában, melyek a közösségben szabadon elérhetők. A szociális szolgáltató nem biztosítja a szociális szolgáltatás címzettjének jogát a kíséretre a közösségben szabadon elérhető közszolgáltatások kihasználása során, és jogát a családjával és a speciális külső szervezetekkel való kapcsolattartásra.0  
 
2.9 Kritérium: A szociális szolgáltatásnyújtás minden összatevőjével (környezet, gondoskodás, étkezés stb.) való elégedettség mérésének eljárása és szabályai a szociális szolgáltatás címzettjei körében, és a kapott eredmények hasznosítása a nyújtott szociális szolgáltatás minőségének javításában, valamint a szociális szolgáltatással összefüggő panasztétel benyújtásának módja.4 12
Standard: A szociális szolgáltató tiszteletben tartja a szociális szolgáltatás címzettjének jogát elégedettsége vagy elégedetlensége kifejezésére a nyújtott és biztosított szociális szolgáltatás minőségével. A szociális szolgáltatás címzettjének szolgáltatással való kifejezett elégedetlensége nem jár következményekkel, melyek valamilyen kárt okozhatnának a szociális szolgáltatás címzettjének. A szociális szolgáltató rendszeresen kikéri a szociális szolgáltatások címzettjeinek véleményét a nyújtott szociális szolgáltatásokról. Az a személy, aki úgy véli, hogy a szociális szolgáltatás címzettjének törvényes és törvény által védett jogai sérültek a szociális szolgáltató tevékenysége vagy tétlensége következtében, panaszt nyújthat be.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozott panasztételi, észrevételezési, ellenvetési és minőségbírálati rendszerrel rendelkezik, mely a benyújtási módot is szabályozza, komolyan veszi ezeket, és intézkedésrendszere van az aktív megoldásukra. A szociális szolgáltató írásban kidolgozta a személyzet és a szolgáltatás színvonala elleni panaszbenyújtás és panaszmegoldás belső szabályait, s e szerint a szabályzat szerint jár el. A belső szabályzat érthető a szociális szolgáltatás címzettjei számára (könnyen olvasható szöveg). A szociális szolgáltató az elégedettség megállapítása érdekében kidolgozta az aktív adatgyűjtés formáit – a visszajelzés érdekében a szociális szolgáltatás címzettjeitől, családjuktól és más személyektől. Az elégedettség méréséhez a szociális szolgáltató az életkornak és a szociális szolgáltatás címzettjei kedvezőtlen léthelyzetének megfelelő módszert használ. A szociális szolgáltató aktívan reagál az észrevételekre, melyek a szociális szolgáltatás címzettjeinek, családjuknak vagy más személyeknek az elégedetlenségét fejezik ki, levonja a következtetéseket és ezek alapján tervezi és valósítja meg a változásokat a nyújtott szociális szolgáltatások egyes összetevői vonatkozásában. A szociális szolgáltató az észrevételeket és javaslatokat az általa nyújtott szociális szolgáltatások színvonalának javítására használja fel.3  
A szociális szolgáltató kidolgozott panasztételi, észrevételezési, ellenvetési és minőségbírálati rendszerrel rendelkezik, és intézkedésrendszere van a megoldásukra. A szociális szolgáltató kidolgozta a személyzet és a szolgáltatás színvonala elleni panaszbenyújtás és panaszmegoldás belső szabályait, s e szerint a szabályzat szerint jár el. A szociális szolgáltató csak részben dolgozta ki a szociális szolgáltatás címzettjeitől, családjuktól és más személyektől érkező visszajelzések megszerzésének módját. A szociális szolgáltató csak kivételes esetben reagál az észrevételekre, melyek a szociális szolgáltatás címzettjeinek, családjuknak vagy más személyeknek az elégedetlenségét fejezik ki, levonja a következtetéseket és ezek alapján tervezi és valósítja meg a változásokat a nyújtott szociális szolgáltatások egyes összetevői vonatkozásában.2  
A szociális szolgáltató nem dolgozott ki panasztételi, észrevételezési, ellenvetési és minőségbírálati rendszerrel rendelkezik, és nincs intézkedésrendszere a megoldásukra. A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a személyzet és a szolgáltatás színvonala elleni panaszbenyújtás és panaszmegoldás belső szabályait. A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a szociális szolgáltatás címzettjeitől, családjuktól és más személyektől érkező visszajelzések megszerzésének módját. A szociális szolgáltató nem reagál az észrevételekre, melyek a szociális szolgáltatás címzettjeinek, családjuknak vagy más személyeknek az elégedetlenségét fejezik ki, nem vonja le a következtetéseket és nem ezek alapján tervezi és valósítja meg a változásokat a nyújtott szociális szolgáltatások egyes összetevői vonatkozásában.0  
 
2.10 Kritérium: A szociális szolgáltató értékelése, hogy a szociális szolgáltatásnyújtás módja összhangban van-e a szociális szolgáltatás címzettjeinek szükségleteivel és a nyújtott szociális szolgáltatás céljaival 2 6
Standard: A szociális szolgáltató rendszeresen értékeli, hogy a szociális szolgáltatásnyújtás fajtája, formája, mértéke és feltételei összhangban állnak-e a nyújtott szociális szolgálgatás céljaival. A szociális szolgáltató rendszeresen elemzi, hogy az általa nyújtott szociális szolgáltatások lehetőségei nem korlátozzák-e a szociális szolgáltatások címzettjeinek egyéni céljait, és intézkedéseket von le. Az összhang hiánya e téren változást ösztönöz.
Mutatók:
A szociális szolgáltató kidolgozta a szociális szolgáltatásnyújtás belső értékelési lépéseit és aktívan végrehajtja azt. A rendszeres felülvizsgálat minden szinten (a szervezet felülvizsgálata, a menedzsment irányításának felülvizsgálata, az egyéni és csoportos felülvizsgálat minden alkalmazott esetében) a szociális szolgáltatónál szilárd, és mint a tanuló szervezet eszköze működik. A szociális szolgáltató rendszeresen értékeli szakmaiság, a szociális munka módszertani fejlődése és eljárásai szempontjából, aktívan keresi és kínálja a lehetőséget hazai és külföldi tanulmányutakra. Lehetővé teszi alkalmazottainak a tanulmányutakat összhangban az alkalmazottak egyéni továbbképzési tervével. A szociális szolgáltató aztán összeveti az általuk nyújtott szociális szolgáltatás színvonalát a tanulmányokon szerzett ismeretekkel és az élménypedagógiai tapasztalatokkal. A szociális szolgáltató hasznosítja a nyújtott szociális szolgáltatások értékeléséből fakadó tényeket a szociális szolgáltatások címzettjei elégedettségéhez vezető változások bevezetése során. Az értékelésből fakadó következtetések és a változásokhoz vezető intézkedések a szociális szolgáltatás címzettje, családja és közössége rendelkezésére állnak.3  
A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a szociális szolgáltatásnyújtás belső értékelési lépéseit és nem hajtja végre aktívan. A felülvizsgálat rendszertelen. A szociális szolgáltató rendszertelenül értékeli szakmaiság, a szociális munka módszertani fejlődése és eljárásai szempontjából, ritkán keresi és kínálja a lehetőséget hazai és külföldi tanulmányutakra. Csak kivételes esetben teszi lehetővé alkalmazottainak a tanulmányutakat. A szociális szolgáltató csak egyes esetekben veti össze az általuk nyújtott szociális szolgáltatás színvonalát a tanulmányokon szerzett ismeretekkel és az élménypedagógiai tapasztalatokkal. A szociális szolgáltató csak részben hasznosítja a nyújtott szociális szolgáltatások értékeléséből fakadó tényeket a szociális szolgáltatások címzettjei elégedettségéhez vezető változások bevezetése során. Az értékelésből fakadó következtetések csak részben vezetnek változásokhoz és csak részben állnak a szociális szolgáltatás címzettje, családja és közössége rendelkezésére.2  
A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a szociális szolgáltatásnyújtás belső értékelési lépéseit. Felülvizsgálat nincs. A szociális szolgáltató nem értékeli szakmaiság, a szociális munka módszertani fejlődését. Nem ad módot hazai és külföldi tanulmányutakra. A szociális szolgáltató nem veti össze az általuk nyújtott szociális szolgáltatás színvonalát a tanulmányokon szerzett ismeretekkel és az élménypedagógiai tapasztalatokkal. A szociális szolgáltató nem hasznosítja a nyújtott szociális szolgáltatások értékeléséből fakadó tényeket a szociális szolgáltatások címzettjei elégedettségéhez vezető változások bevezetése során. Az értékelésből fakadó következtetések nem vezetnek változásokhoz, és nem állnak a szociális szolgáltatás címzettje, családja és közössége rendelkezésére.0  
 
III. terület: Személyi feltételek
3.1 Kritérium: A munkahelyek rendszerének és számának, a betöltésükhöz szükséges képesítési feltételek kidolgozása összhangban a 84. §-sal, a szerkezetnek, az egyes alkalmazottak kötelességeinek és jogköreinek meghatározásával, az alkalmazottak létszáma arányos a szociális szolgáltatás címzettjeinek létszámával és szükségleteivel 4 12
Standard: A szociális szolgáltató írásban kidolgozta az alkalmazottak rendszerét és a munkahelyek számát, amely megfelel a meghatározott stratégiai víziónak, a szervezet küldetésének és céljainak, valamint a szociális szolgáltatás címzettjei aktuális létszámának. Az alkalmazottak képzettségi követelményeinek, a kötelességeinek és kompetenciáinak összhangban kell állniuk az általános érvényű jogszabályokkal és a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteivel. A szociális szolgáltató megteremtette a feltételeket a szociális szolgáltatás címzettjeivel való egyéni együttműködéshez, nem lépi túl az egy szakdolgozóra jutó szociális ellátottak maximális létszámát, és betartja az alkalmazotti összlétszámon belül a szakalkalmazottak minimális százalékarányát.
Mutatók:
A szociális szolgáltató aktívan és folyamatosan tájékoztatja az összes alkalmazottat és önkéntest a stratégiai vízióról, küldetéséről, céljairól, szervezési szerkezetéről és az alkalmazottak kompetenciáiról és ezek változásairól. A szociális szolgáltató aktív a megfelelő alkalmazotti és szakalkalmazotti létszám biztosításában a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében a hatályos általános érvényű jogszabályok értelmében. A szociális szolgáltató céltudatosan és aktívan teremt feltételeket a különböző szakmájú alkalmazottak, az egyes részlegek és részek együttműködéséhez a szociális szolgáltatások minőségének emelése érdekében. A szociális szolgáltató aktívan juttatja érvényre a multidiszciplináris és csapatközi együttműködést minden szervezeti egysége között a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében. A szociális szolgáltató szakszerűen és írásban kidolgozta a tervezési alapanyagokat és az alkalmazotti létszámváltozást a más természetes személy segítségére ráutalt szociális ellátottak számával és a szociális szolgáltatások aktuális címzettjeinek támogatási szükségletei arányában.3  
A szociális szolgáltató részlegesen tájékoztatja az összes alkalmazottat és önkéntest a stratégiai vízióról, küldetéséről, céljairól, szervezési szerkezetéről és az alkalmazottak kompetenciáiról és ezek változásairól. A szociális szolgáltató törekszik a megfelelő alkalmazotti és szakalkalmazotti létszám biztosítására a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében a hatályos általános érvényű jogszabályok értelmében. A szociális szolgáltató csak részben teremtette meg a feltételeket a különböző szakmájú alkalmazottak, az egyes részlegek és részek együttműködéséhez a szociális szolgáltatások minőségének emelése érdekében. A szociális szolgáltató csak kivételesen juttatja érvényre a multidiszciplináris és csapatközi együttműködést minden szervezeti egysége között a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében. A szociális szolgáltató részlegesen dolgozta ki a tervezési alapanyagokat és az alkalmazotti létszámváltozást a más természetes személy segítségére ráutalt szociális ellátottak számával és a szociális szolgáltatások aktuális címzettjeinek támogatási szükségletei arányában.2  
A szociális szolgáltató nem tájékoztatja az összes alkalmazottat és önkéntest a stratégiai vízióról, küldetéséről, céljairól, szervezési szerkezetéről és az alkalmazottak kompetenciáiról és ezek változásairól. A szociális szolgáltató nem alakítja ki a feltételeket a megfelelő alkalmazotti és szakalkalmazotti létszám biztosítására a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében a hatályos általános érvényű jogszabályok értelmében. A szociális szolgáltató nem teremtette meg a feltételeket a különböző szakmájú alkalmazottak, az egyes részlegek és részek együttműködéséhez a szociális szolgáltatások minőségének emelése érdekében. A szociális szolgáltató nem juttatja érvényre a multidiszciplináris és csapatközi együttműködést minden szervezeti egysége között a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni szükségleteinek ellátása érdekében A szociális szolgáltató nem dolgozta ki a tervezési alapanyagokat és az alkalmazotti létszámváltozást a más természetes személy segítségére ráutalt szociális ellátottak számával és a szociális szolgáltatások aktuális címzettjeinek támogatási szükségletei arányában.0  
 
3.2 Kritérium: Az alkalmazottak felvételének, az alkalmazottak betanításának eljárása, szabályai és feltételei, melyek összhangban állnak az általános érvényű jogszabályokkal 1 3
Standard: A szociális szolgáltató alkalmazottainak felvételekor az eljárás, a szabályozás és feltételek során döntő szerepet játszik a szakképzettség az adott munkabeosztásra és az alkalmazott személyi előfeltételei. A szociális szolgáltató alkalmazottainak betanítása az általános érvényű jogszabályi előírásokkal összhangban történik, és az új alkalmazottnak a szociális szolgáltató lehetővé teszi megszerezni a legszükségesebb szakismereteket és készségeket munkatevékenységéhez mérten, és szakmailag irányítja őt az adaptációs időszakban.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta a szociális szolgáltató új alkalmazottjai beilleszkedésének lépéseit, és biztosítja, hogy az ilyen új alkalmazotthoz a szociális szolgáltató tapasztalt alkalmazottja legyen beosztva, aki segíti őt az adaptációs folyamatban legalább három naptári hónapon keresztül. A szociális szolgáltató biztosítja, hogy az újonnan felvett alkalmazott belépését követően együttműködjön vele betanítása és adaptációs folyamata egyéni tervének írásos elkészítésében. A szociális szolgáltató aktívan megteremti a feltételeket az alkalmazottnak ezen terv megvalósítására.3  
A szociális szolgáltatónak van kidolgozott adaptációs terve a szociális szolgáltató új alkalmazottjai beilleszkedésének segítésére, és biztosítja, hogy az ilyen új alkalmazotthoz a szociális szolgáltató tapasztalt alkalmazottja legyen beosztva, aki támogatja és segíti őt az adaptációs folyamatban legalább három naptári hónapon keresztül. 2  
A szociális szolgáltatónak nincs kidolgozott adaptációs terve a szociális szolgáltató új alkalmazottjai beilleszkedésének segítésére, és nem biztosítja, hogy az ilyen új alkalmazotthoz a szociális szolgáltató tapasztalt alkalmazottja legyen beosztva, aki támogatja és segíti őt az adaptációs folyamatban legalább három naptári hónapon keresztül. 0  
 
3.3 Kritérium: A módszerek, szabályok és feltételek meghatározása a szociális szolgáltató alkalmazottainak továbbképzése és szakmai alkalmasság-növelése érdekében, melyek összhangban állnak az általános érvényű jogszabályokkal, valamint az alkalmazottak értékelése érdekében, mely tartalmazza a személyes célok, feladatok és továbbképzések szükségletét és ezek megvalósítási módját2 6
Standard: A személyzeti irányítás alapdokumentuma a szociális szolgáltató alkalmazottainak írásban kidolgozott továbbképzési fejlesztési és szakképzés-növelési készségfejlesztési terve, mely lehetőséget teremt a szervezet céljainak és küldetésének optimális teljesítésére. Az alkalmazottak értékelésének módjai és szabályai a konkrét céljaikból és tevékenységi területükből indulnak ki, valamint az szociális szolgáltatás címzettjeivel való együttműködésük színvonalából, és hozadékot jelentenek a személyzeti menedzsmentnek, erősítik a szociális szolgáltatások minőségét és a gazdasági források hatékony kihasználását.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta alkalmazottainak továbbképzési fejlesztési és szakképzés-növelési készségfejlesztési tervét. A szociális szolgáltató minden szakalkalmazottja esetére írásban kidolgozta annak egyéni továbbképzési, szakképzés-növelési és felülvizsgálati tervét (a továbbiakban csak „az alkalmazott egyéni továbbképzési terve”). A szociális szolgáltató aktívan teremti meg az alkalmazottnak a feltételeket egyéni továbbképzési terve megvalósításához, melyet rendszeresen kiértékel az alkalmazott bevonásával, és évente legalább egyszer aktualizál. A szociális szolgáltató aktívan biztosítja alkalmazottjainak a hozzáférést az aktuális szakismeretekhez és a nyújtott szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi feltételekhez, és bizonyíthatóan figyelmezteti őket a készülő és végrehajtott változásokra a szociális szolgáltatások terén. Lehetővé teszi alkalmazottainak a részvételt a továbbképzéseken összhangban egyéni továbbképzési terveikkel.3  
A szociális szolgáltató írásban részlegesen kidolgozta alkalmazottainak továbbképzési fejlesztési és szakképzés-növelési készségfejlesztési tervét. A szociális szolgáltató néhány szakalkalmazottja esetére írásban kidolgozta annak egyéni továbbképzési, szakképzés-növelési és felülvizsgálati tervét. A szociális szolgáltató részlegesen teremti meg az alkalmazottnak a feltételeket egyéni továbbképzési terve megvalósításához, melyet rendszeresen kiértékel az alkalmazott bevonásával, és évente legalább egyszer aktualizál. A szociális szolgáltató részben biztosítja alkalmazottjainak a hozzáférést az aktuális szakismeretekhez és a nyújtott szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi feltételekhez, és bizonyíthatóan figyelmezteti őket a készülő és végrehajtott változásokra a szociális szolgáltatások terén. 2  
A szociális szolgáltató nem dolgozta ki alkalmazottainak továbbképzési fejlesztési és szakképzés-növelési készségfejlesztési tervét. A szociális szolgáltatónak nincs minden szakalkalmazottja esetére írásban kidolgozott egyéni továbbképzési terve. A szociális szolgáltató nem teremti meg az alkalmazottnak a feltételeket egyéni továbbképzési terve megvalósításához, melyet rendszeresen ki kell értékelni az alkalmazott bevonásával, és évente legalább egyszer aktualizálni kell. A szociális szolgáltató nem biztosítja alkalmazottjainak a hozzáférést az aktuális szakismeretekhez és a nyújtott szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi feltételekhez.0  
 
3.4 Kritérium: Szupervíziós rendszer a szociális szolgáltatónál4 12
Standard: A 19. §, 21.§, 23.b §, 24.a – 24.d §, 25 – 29. §, 31-41. §, 52 –56. § és az 57. § által taglalt szociális szolgáltatónak kidolgozott személyiségfejlesztő rendszere van a szociális szolgáltatások nyújtására, melyet tevőlegesen megvalósít és rendszeresen értékel. A szupervízió rendszeresen megtörténik a szervezet szupervíziója szintjén és az irányító menedzsment , valamint a szociális szolgáltatás címzettjével közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottai szintjén, csoportosan vagy egyéni formában.
Mutatók:
A szociális szolgáltatónak írásban kidolgozott komplex szupervíziós terve van, melyet tevőlegesen végrehajt és rendszeresen értékel. A szociális szolgáltató tevőlegesen megteremti a feltételeket a rendszeres szupervízióhoz, minden szinten: a szervezet szupervíziója, a vezetés szupervíziója és a szociális szolgáltatás címzettjével közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottak szupervíziója csoportos vagy egyéni formában. A szociális szolgáltató rendszeres külső vagy belső szupervíziót biztosít a szervezetnek vagy vezetői szupervíziót a menedzsmentnek évente egyszer, vagy külső vagy belső szupervíziót a szociális szolgáltatás címzettjével közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottainak csoportos vagy egyéni formában, évente legalább egyszer. .3  
A szociális szolgáltatónak írásban kidolgozott komplex szupervíziós terve van, melyet végrehajt és értékel. A szociális szolgáltató csak részben teremti meg a rendszeres szupervízió feltételeit. A szociális szolgáltató külső irányítási szupervíziót biztosít a menedzsmentnek. A szociális szolgáltató szupervíziót biztosít a szociális szolgáltatás címzettjével közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottainak csoportos vagy egyéni formában, évente legalább egyszer. 2  
A szociális szolgáltatónak nincs kidolgozott szupervíziós terve. A szociális szolgáltató nem teremti meg a rendszeres szupervízió feltételeit. A szociális szolgáltató nem biztosít rendszeres külső irányítási szupervíziót a menedzsmentnek. A szociális szolgáltató nem biztosít szupervíziót a szociális szolgáltatás címzettjével közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottainak csoportos vagy egyéni formában, évente legalább egyszer. 0  
 
IV. terület: Üzemeltetési feltételek
4.1 Kritérium: A működési feltételek biztosítása (főként az elérhetőség az univerzális tervezés értelmében, az anyagi felszereltség, a szociális berendezésekkel való ellátottság, hő- és fénykényelem) a kapacitásnak megfelelően, a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájának és a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteinek megfelelően, összhangban az általános érvényű jogszabályokkal 2 6
Standard: A szociális szolgáltatásnyújtás helye és működési feltételei (térbeli feltételek, elérhetőség az univerzális tervezés értelmében, anyagi felszereltség, szociális berendezésekkel való felszereltség, fény- és hőkomfort) megfelelnek a szociális szolgáltatás címzettjei létszámának, a nyújtott szolgáltatás fajtájának, a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteinek, és összhangban vannak a hatályos jogszabályi előírásokkal.
Mutatók:
A térbeli feltételek megfelelnek a szociális szolgáltatás címzettjei létszámának, a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájának és a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteinek. A környezet hozzáférhetőségének mértéke, melyben a szociális szolgáltatást nyújtják, összhangban áll a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel és a hatályos jogszabályokkal, és az univerzális tervezés elveiből indul ki. Az anyagi felszereltség és a helyiségek berendezése, melyekben a szociális szolgáltatást nyújtják, arányos a nyújtott szociális szolgáltatásfajtával, szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel. A helyiségek és a helyiségek berendezése, melyekben a szociális szolgáltatást nyújtják, lehetővé teszik a szociális szolgáltatás címzettjeinek a magánélethez való jog érvényesítését. Az üzemeltetési feltételek rugalmasan igazodnak a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteihez, és megfelelő feltételeket teremtenek a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni céljainak és terveinek megvalósításához. A bentlakásos szociális szolgáltatás esetén a lakóhelyiség és annak berendezése (célszerűség, kényelmesség, rendelkezésre állás) a szokásos háztartáséra emlékeztet. A szociális szolgáltatás címzettje, akinek bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, lehetőséget kap szobája saját bútorral való berendezésére úgy, hogy ez a berendezés megfeleljen egészségi állapota támogatásának, biztonságának, és nem korlátozza a szociális szolgáltatás más címzettjeit.3  
A térbeli feltételek megfelelnek a szociális szolgáltatás címzettjei létszámának, a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájának és a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteinek. A környezet hozzáférhetőségének mértéke, melyben a szociális szolgáltatást nyújtják, csak részben áll összhangban a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel és a hatályos jogszabályokkal. Az anyagi felszereltség és a helyiségek berendezése, melyekben a szociális szolgáltatást nyújtják, részlegesen arányos a nyújtott szociális szolgáltatás jellegével, a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel és életkorával. A helyiségek és berendezésük csak kivételes esetekben teszik lehetővé a magánélethez való jog érvényesítését. Az anyagi felszereltség és a helyiségek berendezése, melyekben a szociális szolgáltatást nyújtják, arányos a nyújtott szociális szolgáltatásfajtával, szociális szolgáltatás címzettjének a magánélethez való jog érvényesítését. Az üzemeltetési feltételek részben igazodnak a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteihez, és megfelelő feltételeket teremtenek a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni céljainak és terveinek megvalósításához. A szociális szolgáltatás címzettje, akinek bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, kevés lehetőséget kap szobája saját bútorral való berendezésére úgy, hogy ez a berendezés megfeleljen egészségi állapota támogatásának, biztonságának, és nem korlátozza a szociális szolgáltatás más címzettjeit.2  
A térbeli feltételek megfelelnek a szociális szolgáltatás címzettjei létszámának, a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájának és a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteinek. A környezet hozzáférhetőségének mértéke, melyben a szociális szolgáltatást nyújtják, nem áll összhangban a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel és a hatályos jogszabályokkal. Az anyagi felszereltség és a helyiségek berendezése, melyekben a szociális szolgáltatást nyújtják, nem arányos a nyújtott szociális szolgáltatás jellegével, a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteivel és életkorával. A helyiségek és berendezésük csak kivételes esetekben teszik lehetővé magánélethez való jog érvényesítését. Az üzemeltetési feltételek nem igazodnak a szociális szolgáltatás címzettjei szükségleteihez, és nem teremtenek megfelelő feltételeket a szociális szolgáltatás címzettjei egyéni céljainak és terveinek megvalósításához. A szociális szolgáltatás címzettje, akinek bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, semmilyen lehetőséget kap szobája saját bútorral való berendezésére. 0  
 
4.2 Kritérium: A nyújtott szociális szolgáltatásról szóló információk feldolgozási folyamatáról és módjáról, az információk közzétételének formáiról szóló (információs stratégia) lépések meghatározása, melyek elérhetők a szociális szolgáltatás címzettje, annak családja, közössége és a nyilvánosság számára, érthető formában (írásban, audiovizuálisan vagy videofelvételen, internetes honlapon). 1 3
Standard: A szociális szolgáltatás címzettjének, családjának, közösségének és a nyilvánosságnak a szociális szolgáltató olyan információkat nyújt szociális szolgáltatásairól, amelyek elérhetők, teljesek és érthetők.
Mutatók:
A szociális szolgáltató írásban kidolgozta az információnyújtás folyamatát és az információfeldolgozás módját, valamint az információnyújtást a szociális szolgáltatás helyén, ahol a szociális szolgáltatást nyújtják, a helyi közösségben és a nyilvánosság számára, s e szerint jár el. A szociális szolgáltató lehetőséget teremt a szociális szolgáltatás címzettjeinek bevonására a szociális szolgáltatásról szóló információk feldolgozásába, kiegészítésébe, véglegesítésébe és ellenőrzésébe a szociális szolgáltatásról szóló információnyújtás során. A szociális szolgáltatásról szóló információ könnyen olvasható szövegként is elkészült. A szociális szolgáltatásról szóló információnyújtásra felhasználják a jelenleg ismert összes információs technológiát. A szociális szolgáltató ellenőrzi a szociális szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét, teljességét és érthetőségét, és a szerzett tapasztalatokat leképezi információs stratégiájában is.3  
A szociális szolgáltatónak van kidolgozott információnyújtási és információfeldolgozási módja, amit az információnyújtásban alkalmaz azon a helyen, ahol a szociális szolgáltatást nyújtják, a helyi közösségben és a nyilvánosság előtt azonban nem e szerint jár el. A szociális szolgáltató részben lehetőséget teremt a szociális szolgáltatás címzettjeinek bevonására a szociális szolgáltatásról szóló információk feldolgozásába, kiegészítésébe, véglegesítésébe és ellenőrzésébe a szociális szolgáltatásról szóló információnyújtás során. A szociális szolgáltatásról szóló információnyújtásra felhasználják a jelenleg ismert összes információs technológiát. A szociális szolgáltató részben ellenőrzi a szociális szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét, teljességét és érthetőségét.2  
A szociális szolgáltatónak nincs kidolgozott információnyújtási és információfeldolgozási módja, amit az információnyújtásban alkalmaz azon a helyen, ahol a szociális szolgáltatást nyújtják, a helyi közösségben és a nyilvánosság előtt. A szociális szolgáltató nem teremt lehetőséget a szociális szolgáltatás címzettjeinek bevonására a szociális szolgáltatásról szóló információk feldolgozásába, kiegészítésébe, véglegesítésébe és ellenőrzésébe a szociális szolgáltatásról szóló információnyújtás során. A szociális szolgáltatásról szóló információnyújtásra nem használják a jelenleg ismert összes információs technológiát. 0  
 
4.3 Kritérium: Az évzáró jelentés kidolgozásának értékelése összhangban a jelen törvénnyel és az éves zárszámadással 1 3
Standard: A magán szociális szolgáltató és a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, írásban kidolgozta évzáró jelentését a 67.a §-sal összhangban. A szolgáltató, amely község vagy község vagy megye által alapított jogi személy, kidolgozta az éves zárszámadást összhangban az általános érvényű jogszabályokkal (a Tt. 583/2004. sz. törvénye a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól). Az évzáró jelentés és a zárszámadás nyilvánosan hozzáférhető, közzétéve időben és érthető formában.
Mutatók:
Az évzáró jelentés és éves zárszámadás a szociális szolgáltatás címzettjének, családjának, közösségének és a nyilvánosságnak releváns, érthető és hiteles információkat ad a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról az elmúlt naptári évben. A szociális szolgáltató pontosan kidolgozta és meghatározta az évzáró jelentés elkészítésének menetét és módját, a törvénnyel és a folyamatért kijelölt felelős alkalmazottakkal összhangban. Az évzáró jelentés vagy az éves zárszámadás hozzáférhető nyomtatott formában a szokásos, szabadon hozzáférhető nyilvános helyen a szociális szolgáltató helyiségei területén, és elektronikus formában a szociális szolgáltató honlapján.3  
Az évzáró jelentés és éves zárszámadás a szociális szolgáltatás címzettjének, családjának, közösségének és a nyilvánosságnak releváns, érthető és hiteles információkat ad a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról az elmúlt naptári évben. Az évzáró jelentés vagy az éves zárszámadás hozzáférhető nyomtatott formában. 2  
Az évzáró jelentés és éves zárszámadás a szociális szolgáltatás címzettjének, családjának, közösségének és a nyilvánosságnak nem nyújt releváns, érthető és hiteles információkat a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról az elmúlt naptári évben. Az évzáró jelentés vagy az éves zárszámadás nem hozzáférhető. 0  
 
4.4 Kritérium: Az ajándékok fogadásának szabályai1 3
Standard: A szociális szolgáltató írásban kidolgozta az ajándékok fogadásának menetét és szabályait, a pénzbeli és tárgyi ajándékok felhasználásának és közzétételének módját
Mutatók:
A szociális szolgáltató kizárólag írásbeli az ajándékozóval megkötött ajándékozási szerződés alapján fogad el pénzbeli vagy tárgyi ajándékot, a szerződést szabad akaratból és az ajándékozó és a szociális szolgáltató döntése alapján kötik meg. A szociális szolgáltató pontosan és írásban meghatározta a lehetséges érdekütközések területeit, melyek a pénzügy vagy tárgyi ajándék elfogadásából adódhatnak, és meghatározta a hatékony intézkedéseket keletkezésük megelőzése érdekében. A szociális szolgáltató írásban kidolgozta az elfogadott pénzbeli és tárgyi ajándékok, valamint ajándékozási szerződések transzparens közzétételének módját, és a pénzbeli és tárgyi ajándékok felhasználási célját.3  
A szociális szolgáltató kizárólag írásbeli az ajándékozóval megkötött ajándékozási szerződés alapján fogad el pénzbeli vagy tárgyi ajándékot, a szerződést szabad akaratból és az ajándékozó és a szociális szolgáltató döntése alapján kötik meg. A szociális szolgáltató csak részben határozta meg a lehetséges érdekütközések területeit, melyek a pénzügy vagy tárgyi ajándék elfogadásából adódhatnak, és meghatározta a hatékony intézkedéseket keletkezésük megelőzése érdekében. A szociális szolgáltató csak részben dolgozta ki az elfogadott pénzbeli és tárgyi ajándékok, valamint ajándékozási szerződések transzparens közzétételének módját, és a pénzbeli és tárgyi ajándékok felhasználási célját. 2  
A szociális szolgáltató az ajándékozóval megkötött ajándékozási szerződés nélkül fogad el ajándékot. A szociális szolgáltató nem határozta meg a lehetséges érdekütközések területeit, melyek a pénzügy vagy tárgyi ajándék elfogadásából adódhatnak, és nem határozta meg a hatékony intézkedéseket keletkezésük megelőzése érdekében. A szociális szolgáltató írásban nem dolgozta ki az elfogadott pénzbeli és tárgyi ajándékok, valamint ajándékozási szerződések transzparens közzétételének módját, és a pénzbeli és tárgyi ajándékok felhasználási célját.0  
ÖSSZPONTSZÁM/SZÁZALÉKARÁNY:180 pont %

B. A nyújtott szociális szolgáltatás minőségének értékelési skálája
A kritérium súlya:
4 – a kritérium maximális fontosságú és jelentőségű a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára
2 – a kritérium nagyon fontos a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára 
1 – a kritérium fontos a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára 
A mutatók pontértéke:
3 – teljes mértékben megfelel
2 – részben megfelel
0 – nem felel meg

C. A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeinek értékelése
Elért pontszám jogi személyiségű szolgáltatónál Elért pontszám természetes személy-szolgáltatónálA nyújtott szociális szolgáltatás minőségi színvonala százalékban A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi színvonala A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeinek összegező értékelése
180 – 162 147 – 132 100 – 90% 3 kiválóan teljesít
161 – 135 131 – 110 89 – 75% 2 nagyon jól teljesít
134 – 108 109 – 88 74 – 60% 1 elégségesen teljesít
107 – 0 87 – 0 59 – 0% 0 nem felel meg


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 3. sz. melléklete

A. A más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokának megállapítás egyes tevékenységek szerint

1. Étkezés és folyadékpótlás
Étkezési tevékenységek
  • az étel tányérra tétele,
  • az ital pohárba, csészébe öntése és elvitelének képessége,
  • az étel és folyadék biztonságos elvitele egyik helyről a másikra,
  • az étel és a folyadék fogyasztásra való előkészítése (pl. kicsomagolása, a gyümölcs-zöldség meghámozása, a palack kinyitása),
  • az étel feldarabolása kisebb darabokra,
  • az étel és ital eljuttatása a szájba,
  • az étel és ital szokásos módon történő elfogyasztása,
  • az étel és ital hőfokának felismerése,
  • a becsomagolt ételek és italok tartalmának felismerése a csomagolás alapján,
  • az étel és ital csomagolásán feltüntetett szavatossági idő felismerése,
  • emésztőenzimek adagolása és fogyasztása az elfogyasztott étel mennyiségéhez és összetételéhez mérten,
  • a folyadékpótlási rend betartása.
0 pont = a természetes személy étkezési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két étkezési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy az étkezési tevékenységek mindegyikében önálló

2. A húgyhólyag kiürítése
Húgyhólyag-kiürítési tevékenységek
  • elszállítás a toalettre és a toalettről,
  • állandó ellenőrzés és segítség a húgyhólyag kiürítése során,
  • az öltözék le- és felsegítése a húgyhólyag-ürítéskor, a ruházat elszennyeződésének megelőzése,
  • a megfelelő testhelyzetbe hozás a húgyhólyag-ürítéskor (a WC-, ágytál- vagy kacsahasználatkor),
  • tisztálkodás a húgyhólyag-ürítést követően.
0 pont = a természetes személy húgyhólyag-ürítési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két húgyhólyag-ürítési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy a húgyhólyag-ürítési tevékenységek mindegyikében önálló

3. A vastagbél kiürítése
Vastagbél-kiürítési tevékenységek
  • elszállítás a toalettre és a toalettről,
  • állandó ellenőrzés és segítség, beleértve a masszírozást is a vastagbél kiürítése során,
  • az öltözék le- és felsegítése a vastagbél-ürítéskor, a ruházat elszennyeződésének megelőzése,
  • a megfelelő testhelyzetbe hozás a vastagbél-ürítéskor (a WC-, ágytál-használatkor),
  • tisztálkodás a vastagbél-ürítést követően.
0 pont = a természetes személy vastagbél-ürítési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két vastagbél-ürítési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy a vastagbél-ürítési tevékenységek mindegyikében önálló

4. Személyi higiénia
Személyi higiéniai tevékenységek
  • a kéz, a láb, az arc, a hónalj, a külső nemi szervek megmosása,
  • a higiéniai betétek és pelenkák cseréje,
  • a fogmosás és protézistisztítás,
  • a borotválkozási eszközök előkészítése és borotválás,
  • a haj megfésülése, hajmosás és frizurakészítés,
  • a fül, az orr, az orrmelléküregek megtisztítása (pl. a felső légúti váladék leszívása),
  • az alsó légutak megtisztítása (pl. a nyálka hígítása és köptetés),
  • a kéz körmeinek tisztítása, vágása, reszelése,
  • a láb körmeinek tisztítása, vágása, reszelése,
  • make-up.
0 pont = a természetes személy személyi higiénia tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább három személyi higiéniai tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy a személyi higiéniai tevékenységek mindegyikében önálló
5. Fürdetés
A fürdetési tevékenységek
  • a teljes fürdetés, beleértve a hajmosást is,
  •  a fürdővíz hőmérsékletének felismerése,
  • segédeszközök használata a fürdetéshez (szivacs, sampon, tusfürdő, ecset stb.),
  • törülközés és bekrémezés.
0 pont = a természetes személy fürdési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két fürdési tevékenységben más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy a fürdési tevékenységek mindegyikében önálló

6. Öltözködés, vetkőzés
Öltözködési és vetkőzési tevékenységek
  • a helyzethez, környezethez és időjáráshoz illő öltözék kiválasztása,
  • az egyes ruházati elemek felismerése és helyes rétegezése,
  • önálló felöltözködés és levetkőzés,
  • a lábbeli felhúzása és levetése (beleértve a cipőfűző bekötését és eloldását),
  • a merevítő elemek felvétele és levétele,
  • a ruházat színbeli összehangolása,
  • az öltözék és cipő tisztaságának felismerése.
0 pont = a természetes személy öltözködési és vetkőzési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két öltözködési és vetkőzési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy az öltözködési és vetkőzési tevékenységek mindegyikében önálló

7. Testhelyzet-változtatás, ülés és állás
Testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységek
  • a testhelyzet megváltoztatása fekvésből ülésbe vagy állásba, vagy fordítva, esetleg segédeszköz-használattal,
  • testhelyzet-változtatás ülésből ülésbe (pl. tolókocsiból gépkocsiba, tolókocsiból ágyba, tolókocsiból toalettre),
  • testhelyzet-változtatás egyik oldalról a másikra, a hátra vagy hasra fordulás,
  • a testhelyzet megtartása legalább 30 percen át,
  • állás és álló helyzetben maradás legalább 10 percen át, esetleg támaszkodva vagy segédeszközzel.
0 pont = fa természetes személy a testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy legalább két testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységében más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy a testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységek mindegyikében önálló

8. Lépcsőjárás
Lépcsőjárási tevékenységek
  • közlekedés lépcsőn felfelé vagy lefelé, eszköz vagy más természetes személy segítségével.
0 pont = a természetes személy nem képes lépcsőn közlekedni, még segédeszköz vagy más természetes személy segítségével sem
5 pont = a természetes személy lépcsőjárás közben más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy képes önállóan közlekedni lépcsőn is, segédeszközzel vagy a nélkül

9. Mozgás egyenes/sík felületen
Az egyenes felületen való mozgás tevékenységei
  • legalább 50 lépés megtétele segítség és segédeszköz – mankó, járóbot, járókeret, rollátor/ kerekes járókeret – nélkül, vagy tolókocsival 50 méteren át, segítség nélkül,
  • a járás irányának vagy a tolókocsis közlekedés kívánt irányának a megtartása,
  • járás vagy tolókocsis közlekedés akadályok között vagy akadályokon keresztül.
0 pont = a természetes személy sík felületen való közlekedés során más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy sík felületen való járás közben legalább egy tevékenységben más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy képes önállóan közlekedni sík felületen

10. Térbeli tájékozódás
Térbeli tájékozódási tevékenységek
  • tájékozódás a lakótérben vagy lakóházban,
  • tájékozódás a lakás vagy lakóház, iskola, munkahely közvetlen környékén,
  • tájékozódás ismeretlen környezetben,
  • tájékozódás a közúti közlekedésben.
  • a közeli hozzátartozók felismerése,
  • a lakás, a ház vagy intézmény elhagyása, ahol a természetes személy el van szállásolva,
  • visszatérés a lakásba, a házba vagy az intézménybe, ahol a természetes személy el van szállásolva,
  • a hangok megkülönböztetése és hangok irányának felismerése,
  • az idő múlásának tudatosítása, tájékozódás az időben,
  • a lakás, ház vagy a természetes személy szálláshelyéül szolgáló intézmény egyes tereinek felismerése és megkülönböztetése.
0 pont = fyzická osoba je pri väčšine úkonov orientácie v prirodzenom prostredí odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby / a természetes személy a természetes környezetében való tájékozódási tevékenységek zömében más természetes személy segítségére szorul
5 pont = fyzická osoba je minimálne pri dvoch úkonoch orientácie v prirodzenom prostredí odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby / a természetes személy a környezetében való tájékozódási tevékenységei közül legalább kettőben más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy képes önállóan tájékozódni természetes környezetében

11. A terápiák betartása
A gyógyászati terápiák betartásának tevékenységei
  • a kezelőorvos utasításainak betartása,
  • a helyes gyógyszer felismerése, a helyes adag és gyógyszer-előkészítés képessége,
  • a gyógyszer rendszeres használata és gyógykenőcs alkalmazása,
  • az injekció beadása bőr alá (pl. inzulin),
  • a diéta betartása.
0 pont = a természetes személy a terápiás tevékenységek zömében más természetes személy segítségére szorul
5 pont = a természetes személy a terápiás tevékenységek közül legalább kettőben más természetes személy segítségére szorul
10 pont = a természetes személy képes önállóan végezni a terápiás tevékenységeket

12. Felügyelet
Felügyeleti tevékenységek
  • az 1-11. pontokban taglalt tevékenységek figyelemmel kísérése.
0 pont = a természetes személy állandó felügyeletre szorul a tevékenységek zömében, vagy a cisztás fibrózisban szenvedő természetes személy felügyeltre szorul legalább négy tevékenységben
5 pont = a természetes személy napközben legalább három tevékenységben felügyeltre szorul
10 pont = a természetes személy semmilyen tevékenységében nem szorul felügyeletre

B. A más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokozata az elért pontok szerint, és a ráutaltság terjedelmének megállapítása

Fokozat Pontszám Átlagos ráutaltsági időtartam (óra/nap) Átlagos ráutaltsági dőtartam (óra/hónap)
I. 105 - 120 0 0
II. 85 - 104 2 - 4 60 - 120
III. 65 - 84 4 - 6 120 - 180
IV. 45 - 64 6 - 8 180 - 240
V. 25 - 44 8 - 12 240 - 360
VI. 0 - 24 több mint 12 több mint 360


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 4. sz. melléklete

Önellátó tevékenységek, háztartásvezetési tevékenységek és alapvető szociális/társadalmi tevékenységek

I. rész
Önellátó tevékenységek
a) Higiénia
1. személyi higiénia
az egyes testrészek higiéniájával való törődés: kéz, arc, fogak, körmök (borotválkozás, fésülködés, mosdás, make-up, festéklemosás, körömvágás kézen-lábon, krémek, kenőcsök, gyógykészítmények alkalmazása),
2. fürdés
higiéniai törődés az egész testtel, kádban, esetleg zuhany alatt, hajmosással (fürdésre mindig kádban vagy zuhanyozóban kerül sor),
b) Étkezés és folyadékpótlás
1. az étel adagolása,
2. kiszolgálás (az étel és ital elszállítása az ügyfél közelébe),
3. etetés és itatás,
c) A húgyhólyag és a vastagbél kiürítése
1. elkísérés a toalettre,
2. segítség a ruha le- és felhúzásánál,
3. célzott tisztálkodás toalett után,
4. elkísérés a toalettről,
5. az ágytál, a kacsa elhelyezése, azt követően pedig a megtisztítása,
6. a személyi fehérnemű és ágynemű védelme a bepiszkolódás ellen (pelenka felhelyezése és cseréje),
d) Öltöztetés, vetkőztetés
1. az öltözék kiválasztása (helyes rétegezés és színek),
2. öltöztetés, a cipő felhúzása,
3. vetkőztetés, a cipő levetése.
e) Mobilitás, mozgás
1. kíséret járás közben (sík felületen, lépcsőn),
2. segítség ágyból való felkelésnél, ágyba való lefekvésnél,
3. testhelyzet-változtatás,
4. segítség tárgyak mozgatásánál (pl. a kanál megfogása, begombolkozás),
5. kiszolgálás és a napi használati tárgyak mozgatása.
f) A terápiás rend betartása
1. otthoni környezetben
1.1. gyógyszervásárlás, gyógyszerbeadás és kenőcsök alkalmazása,
1.2. a vércukorszint ellenőrzése várcukorszint-mérővel,
1.3. vérnyomásmérés, pulzusmérés és testhőmérséklet-mérés,
1.4. gyógyszer alkalmazása bőr alá (pl. inzulin),
1.5. testhelyzet változtatása,
2. intézményben
2.1. gyógyszervásárlás.
2.2. testhelyzet változtatása.

II. rész
Háztartásvezetési tevékenységek
a) élelmiszer és kisebb fogyasztási cikkek vásárlása,
b) ételkészítés, főzés, ételmelegítés,
c) étel házhoz szállítása,
d) mosogatás,
e) szokásos napi takarítás,
f) a háztartási fogyasztók kezelése,
g) ágynemű rendben tartása (mosás, vasalás),
h) az ágy rendben tartása,
i) a háztartási hulladék kukába helyezése,
j) szén, fa bekészítése, a hamu kivitele, vízhordás, fűtés a fűtőberendezésekben és ezek takarítása,
k) további egyszerű tevékenységek a háztartásvezetéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatosan (adminisztratív ügyek, pl. a számlák befizetése).

III. rész
Alapvető szociális/társadalmi tevékenységek
a) kíséret
1. orvosi vizsgálatra,
2. hivatali ügyek intézésére,
3. iskolába, iskolából, munkahelyre, munkahelyről,
4. szakköri tevékenységekre,
b) felolvasás természetes személynek, aki vak vagy szinte vak, főként hivatali ügyek intézése során, hivatali és személyes levelezéskor vagy bevásárláskor,
c) tolmácsolás
1. természetes személynek, aki siket, vagy természetes személynek, aki kétoldali súlyosan nagyothalló, főként hivatali ügyek intézése során, orvosi vizsgálaton, szakköri tevékenység során,
2. természetes személynek, aki siketvak, főként hivatali ügyek intézése során, hivatali és személyes levelezéskor, bevásárláskor, orvosi vizsgálaton, szakköri tevékenység során.

IV. rész
Felügyelet önellátó tevékenységek végzése, a háztartással való törődés és az alapvető szociális/társadalmi tevékenységek során (a továbbiakban csak „felügyelet”)
a) felügyelet szükséges meghatározott időpontban,
b) megszakítás nélküli állandó felügyelet szükséges.


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 4.a sz. melléklete a Tt. 50/2012. sz. törvénye értelmében

A pénzügyi hozzájárulás nagysága az intézeti szociális szolgáltatás finanszírozására a 71. § 6. bek. szerint
A szociális szolgáltatás fajtája A pénzügyi támogatás nagysága havonta egy intézményi férőhelyre A pénzügyi támogatás nagysága egy intézményi férőhelyre a költségvetési évben
éjjeli menedékhely 120 EUR 1440 EUR
menhely 120 EUR 1440 EUR
átmeneti otthon 150 EUR 1800 EUR
szükséglakás 150 EUR 1800 EUR
átmeneti gyermekintézmény 180 EUR 2160 EUR
életvitelt segítő lakóhely 200 EUR 2400 EUR
idősotthon 320 EUR 3840 EUR
gondozószolgálati intézet 320 EUR 3840 EUR
rehabilitációs központ 184 EUR 2208 EUR
szociális otthon 330 EUR 3960 EUR
speciális intézmény 330 EUR 3960 EUR
nappali ellátó/napközi 184 EUR 2208 EUR


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 4.b sz. melléklete a Tt. 50/2012. sz. törvénye értelmében

NYILATKOZAT a természetes személy vagyoni helyzetéről a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira Melléklet letöltése


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 5. sz. melléklete

Az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági pénzügyi támogatásának összege a ráutaltság foka és a nyújtott szociális szolgáltatás formája szerint
A más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági foka Pénzügyi támogatás bentlakásos és ambuláns szociális szolgáltatás esetén, havonta Pénzügyi támogatás terepen nyújtott szociális szolgáltatás esetén, havonta
II. 62, 21 EUR 89, 82 EUR
III. 124,41 EUR 179,68 EUR
IV. 177,65 EUR 269,47 EUR
V. 248,82 EUR 359,29 EUR
VI. 310,99 EUR 449,18 EUR


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 6. sz. melléklete a Tt. 50/2012. sz. törvénye értelmében

A pénzügyi hozzájárulás nagysága a szociális szolgáltatásnyújtás finanszírozására a 78.a § szerint
A szociális szolgáltatás fajtája a A pénzügyi támogatás nagysága havonta egy intézményi férőhelyre A pénzügyi támogatás nagysága egy intézményi férőhelyre a költségvetési évben
éjjeli menedékhely 120 EUR 1440 EUR
idősotthon 320 EUR 3840 EUR
gondozószolgálati intézet 320 EUR 3840 EUR
nappali ellátó/napközi 184 EUR 2208 EUR


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 7. sz. melléklete a Tt. 50/2012. sz. törvénye értelmében

Minta
Kérvény az intézeti szociális szolgáltatás finanszírozásának támogatására a 71. § 6. bek. szerint Melléklet letöltése


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 8. sz. melléklete a Tt. 485/2013. sz. törvénye értelmében

Minta
Kérvény a szociális szolgáltatásnyújtás támogatására a 78.a § szerint Melléklet letöltése


A Tt. 448/2008. sz. törvényének 9. sz. melléklete

Egészségügyi szolgáltatói tevékenység nyújtásához szükséges anyagi-technikai alapfelszerelés
a) vérnyomás-mérő és fonendoszkóp,
b) glükométer (vércukorszint-mérő),
c) lázmérő,
d) nyelvlapoc (orvosi spatula),
e) vesetál,
f) szabóméter,
g) egyszerhasználatos tűk, egyszerhasználatos fecskendők, IV-kanülök (intravénás kanülök, vénakanülök)
h) Esmarch-pólya,
i) bőrfertőtlenítő tampon,
j) fertőtlenítőszer,
k) indikátor-papír vizelet kivizsgálására,
l) steril és nem steril mull-lapok,
m) steril sebészeti eszközök (csipesz, olló, peán/érfogó)
n) steril és nem steril kötözőpólyák,
o) kötszerolló,
p) ragtapasz,
q) egyszerhasználatos alátétek,
r) steril és nem steril, egyszerhasználatos kesztyűk,
s) szájmaszk,
t) hulladékgyűjtő edény vagy zacskó,
u) infúziós gyógykezelés nyújtásához szükséges segédeszközök,
v) váladékszívó/nyákszívó és steril leszívó katéterek,
w) steril nazogasztrikus szondák és Janet-fecskendők,
x) gyógyszerek tárolására szolgáló hűtőszekrény,
y) eszközök és egészségügyi felszerelés tárolására szolgáló szekrény,
z) kartotékszekrény.
Časová verzia účinná od 1. marca 2017

448/2008 Z. z.

Zákon
O SOCIÁLNYCH SLUŽBÁCH
a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní v znení neskorších predpisov


z 30. októbra 2008


Zmena:
317/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
551/2010 Z. z. s účinnosťou od 30. decembra 2010
551/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2011
50/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2012
185/2012 Z. z. s účinnosťou od 29. júna 2012
413/2012 Z. z. s účinnosťou od 20. decembra 2012
413/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013 
485/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
185/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2014
219/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
376/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2015
345/2015 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2015
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
40/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Všeobecné ustanovenia

PRVÁ HLAVA
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje právne vzťahy pri poskytovaní sociálnych služieb, financovanie sociálnych služieb a dohľad nad poskytovaním sociálnych služieb.

§ 2
Vymedzenie sociálnej služby
(1) Sociálna služba je odborná činnosť, obslužná činnosť alebo ďalšia činnosť alebo súbor týchto činností, ktoré sú zamerané na
a) prevenciu vzniku nepriaznivej sociálnej situácie, riešenie nepriaznivej sociálnej situácie alebo zmiernenie nepriaznivej sociálnej situácie fyzickej osoby, rodiny alebo komunity,
b) zachovanie, obnovu alebo rozvoj schopnosti fyzickej osoby viesť samostatný život a na podporu jej začlenenia do spoločnosti,
c) zabezpečenie nevyhnutných podmienok na uspokojovanie základných životných potrieb fyzickej osoby,
d) riešenie krízovej sociálnej situácie fyzickej osoby a rodiny,
e) prevenciu sociálneho vylúčenia fyzickej osoby a rodiny,
f) zosúlaďovanie rodinného života a pracovného života.
(2) Nepriaznivá sociálna situácia podľa tohto zákona je ohrozenie fyzickej osoby sociálnym vylúčením alebo obmedzenie jej schopnosti sa spoločensky začleniť a samostatne riešiť svoje problémy
a) z dôvodu, že nemá zabezpečené nevyhnutné podmienky na uspokojovanie základných životných potrieb,
b) pre svoje životné návyky, spôsob života, závislosť od návykových látok alebo návykových škodlivých činností,
c) pre ohrozenie jej vývoja z dôvodu jej zdravotného postihnutia, ak ide o dieťa do siedmich rokov veku,
d) pre ťažké zdravotné postihnutie alebo nepriaznivý zdravotný stav,
e) z dôvodu, že dovŕšila vek potrebný na nárok na starobný dôchodok podľa osobitného predpisu1) (ďalej len "dôchodkový vek"),
f) pre výkon opatrovania fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím,
g) pre ohrozenie správaním iných fyzických osôb alebo, ak sa stala obeťou správania iných fyzických osôb, alebo
h) pre zotrvávanie v priestorovo segregovanej lokalite s prítomnosťou koncentrovanej a generačne reprodukovanej chudoby.
(3) Zabezpečenie nevyhnutných podmienok na uspokojovanie základných životných potrieb fyzickej osoby na účely tohto zákona je zabezpečenie ubytovania, stravy, nevyhnutného ošatenia, obuvi a nevyhnutnej základnej osobnej hygieny.
(4) Krízová sociálna situácia podľa tohto zákona je ohrozenie života alebo zdravia fyzickej osoby a rodiny, ktoré vyžaduje bezodkladné riešenie sociálnou službou.
(5) Zosúlaďovanie rodinného života a pracovného života na účely tohto zákona je zabezpečenie starostlivosti o dieťa, ak sa rodič alebo fyzická osoba, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu,1a) pripravuje na povolanie štúdiom na strednej škole alebo vysokej škole, pripravuje na trh práce alebo vykonáva aktivity spojené so vstupom alebo s návratom na trh práce alebo vykonáva zárobkovú činnosť.
(6) Sociálna služba sa vykonáva najmä prostredníctvom sociálnej práce, postupmi zodpovedajúcimi poznatkom spoločenských vied a poznatkom o stave a vývoji poskytovania sociálnych služieb.
(7) Správaním iných fyzických osôb podľa odseku 2 písm. g) sa rozumie domáce násilie, rodovo podmienené násilie alebo násilný trestný čin.
(8) Zotrvávanie v priestorovo segregovanej lokalite podľa odseku 2 písm. h) je zotrvávanie v priestore vymedzenom bytovým domom, ulicou, mestskou časťou, obcou alebo zotrvávanie v lokalite mimo územia obce bez základnej občianskej vybavenosti.
(9) Koncentrovaná a generačne reprodukovaná chudoba podľa odseku 2 písm. h) je dlhodobo pretrvávajúca nepriaznivá sociálna situácia skupiny fyzických osôb z dôvodu výskytu viacerých negatívnych javov súčasne, ktorými sú najmä vysoká miera dlhodobej nezamestnanosti, hmotná núdza, nízka úroveň vzdelanosti, nedostatočné hygienické návyky, nedostupnosť tovarov a služieb a výskyt sociálnopatologických javov s vysokou toleranciou k nim.

DRUHÁ HLAVA
Účastníci právnych vzťahov pri poskytovaní sociálnych služieb

§ 3
(1) Účastníci právnych vzťahov podľa tohto zákona sú
a) prijímateľ sociálnej služby,
b) poskytovateľ sociálnej služby,
c) Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo"),
d) obec,
e) vyšší územný celok,
f) partnerstvo,
g) iná osoba, ktorej vznikajú práva a povinnosti podľa tohto zákona pri poskytovaní sociálnej služby.
(2) Prijímateľ sociálnej služby je fyzická osoba, ktorej sa za podmienok ustanovených týmto zákonom poskytuje sociálna služba, a ktorou je
a) občan Slovenskej republiky, ktorý má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt alebo prechodný pobyt hlásený podľa osobitného predpisu,2)
b) cudzinec, ktorý je občan členského štátu Európskej únie, štátu, ktorý je zmluvnou stranou dohody o Európskom hospodárskom priestore a Švajčiarskej konfederácie (ďalej len "Európsky hospodársky priestor"), má registrovaný trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu3) a je zamestnaný alebo študuje na štátom uznanej škole na území Slovenskej republiky,
c) cudzinec, ktorý je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a má registrovaný trvalý pobyt na neobmedzený čas na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,4)
d) rodinný príslušník cudzinca uvedeného v písmene b), ktorý má povolenie na trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,5)
e) cudzinec, ktorý je rodinný príslušník občana Slovenskej republiky s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky a ktorý má povolenie na trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,6)
f) cudzinec, ktorý nie je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a ktorého práva vyplývajúce podľa tohto zákona zaručuje medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná a ktorá bola uverejnená v Zbierke zákonov,
g) cudzinec, ktorému bol udelený azyl podľa osobitného predpisu,7)
h) cudzinec, ktorý je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a ktorý má registrovaný trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,8)
i) cudzinec, ktorý nie je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru, má povolenie na prechodný pobyt alebo trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu9) a ktorého práva podľa tohto zákona nie sú upravené medzinárodnou zmluvou,
j) cudzinec, ktorému sa poskytla doplnková ochrana podľa osobitného predpisu,7)
k) cudzinec, ktorému sa poskytlo dočasné útočisko podľa osobitného predpisu,7)
l) Slovák žijúci v zahraničí,10) ktorý sa zdržiava na území Slovenskej republiky v priebehu jedného kalendárneho roka nepretržite aspoň 180 dní; splnenie tejto podmienky je Slovák žijúci v zahraničí povinný preukázať na účely trvania nárokov získaných podľa tohto zákona každý kalendárny rok.
(3) Poskytovateľom sociálnej služby je za podmienok ustanovených týmto zákonom obec, právnická osoba zriadená obcou alebo založená obcou, právnická osoba zriadená vyšším územným celkom alebo založená vyšším územným celkom (ďalej len "verejný poskytovateľ sociálnej služby") a iná osoba (ďalej len "neverejný poskytovateľ sociálnej služby").
(4) Vyšší územný celok je poskytovateľom sociálnej služby, len ak poskytuje základné sociálne poradenstvo.
(5) Neverejný poskytovateľ sociálnej služby môže byť aj
a) cudzinec, ktorý je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a má registrovaný trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,9)
b) fyzická osoba, ktorá je cudzinec a nie je občanom štátu Európskeho hospodárskeho priestoru, ak má povolenie na prechodný pobyt alebo trvalý pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu,10)
c) právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, ktorej organizačná zložka má sídlo na území Slovenskej republiky.
(6) Zamestnanie na účely odseku 2 písm. b) je zamestnanie podľa osobitného predpisu.11)
(7) Rodinný príslušník podľa odseku 2 písm. d) a e) je manžel, manželka, rodičia a nezaopatrené deti.12)

§ 4
Partnerstvo
(1) Partnerstvo podľa tohto zákona je zoskupenie osôb vytvorené na účel realizácie projektov alebo programov na predchádzanie vzniku alebo zmiernenie nepriaznivých sociálnych situácií fyzických osôb alebo na riešenie týchto situácií a projekty alebo programy komunitnej práce. Partnerstvo môže byť vytvorené najmä obcou, vyšším územným celkom, úradom práce, sociálnych vecí a rodiny, zástupcami komunity a inou osobou.
(2) O vytvorení partnerstva na realizáciu projektu alebo programu podľa odseku 1 členovia partnerstva uzatvárajú písomnú zmluvu,13) ktorá obsahuje najmä členov partnerstva, dátum vzniku partnerstva, dĺžku trvania partnerstva, účel partnerstva, práva a povinnosti členov partnerstva a spôsob financovania projektu alebo programu.
(3) Komunita podľa tohto zákona je skupina osôb, ktorá žije v určitom zoskupení určenom najmä ulicou, mestskou časťou, obcou, mestom a ktorú spájajú spoločné záujmy, hodnoty a ciele.

§ 5
Zásada rovnakého zaobchádzania pri poskytovaní sociálnych služieb
Práva ustanovené týmto zákonom sa zaručujú rovnako každému v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou osobitným predpisom.14)

TRETIA HLAVA
Práva a povinnosti pri poskytovaní sociálnej služby

§ 6
Práva pri poskytovaní sociálnej služby
(1) Fyzická osoba má za podmienok ustanovených týmto zákonom právo výberu sociálnej služby a formy jej poskytovania a právo výberu poskytovateľa sociálnej služby.
(2) Fyzická osoba má právo
a) na poskytovanie sociálnej služby, ktorá svojím rozsahom, formou a spôsobom poskytovania umožňuje realizovať jej základné ľudské práva a slobody, zachováva jej ľudskú dôstojnosť, aktivizuje ju k posilneniu sebestačnosti, zabraňuje jej sociálnemu vylúčeniu a podporuje jej začlenenie do spoločnosti,
b) na zabezpečenie dostupnosti informácií v jej zrozumiteľnej forme o druhu, mieste, cieľoch a spôsobe poskytovania sociálnej služby, o úhrade za sociálnu službu a o cieľovej skupine, ktorej je poskytovaná.
(3) Prijímateľ sociálnej služby v zariadení sociálnych služieb (ďalej len "zariadenie") má právo aj
a) na utvorenie podmienok na zabezpečenie osobného kontaktu, telefonického kontaktu, písomného kontaktu alebo elektronického kontaktu s osobou, ktorú si sám určí, najmä na účel ochrany jeho práv a právom chránených záujmov, nadväzovania a udržiavania sociálnych väzieb s rodinou a komunitou a udržiavania partnerských vzťahov,
b) na nenarušovanie svojho osobného priestoru okrem situácie, ktorá neznesie odklad a vstup je nevyhnutný na ochranu jeho života, zdravia alebo majetku, na ochranu práv a slobôd iných fyzických osôb alebo ochranu majetku zariadenia,
c) podieľať sa na určovaní životných podmienok v zariadení uvedenom v § 34 až 39 prostredníctvom zvolených zástupcov prijímateľov sociálnej služby pri úprave domáceho poriadku, pri riešení vecí súvisiacich s podmienkami a kvalitou poskytovania sociálnych služieb a výbere aktivít vykonávaných vo voľnom čase; ak je prijímateľom sociálnej služby dieťa, má právo podieľať sa na určovaní životných podmienok v zariadení samo alebo prostredníctvom svojho zákonného zástupcu alebo fyzickej osoby, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu.
(4) Prijímateľ sociálnej služby má právo na náhradu škody spôsobenej poskytovateľom sociálnej služby pri poskytovaní sociálnej služby alebo v priamej súvislosti s ňou.
(5) Práva ustanovené v odseku 3 sa nevzťahujú na prijímateľa sociálnej služby, ktorému sa poskytuje ambulantná sociálna služba.

Povinnosti poskytovateľa sociálnej služby

§ 7
Poskytovateľ sociálnej služby je povinný
a) prihliadať na individuálne potreby prijímateľa sociálnej služby,
b) aktivizovať prijímateľa sociálnej služby podľa jeho schopností a možností,
c) poskytovať sociálnu službu na odbornej úrovni,
d) spolupracovať s rodinou, obcou a komunitou pri utváraní podmienok na návrat prijímateľa sociálnej služby poskytovanej v zariadení s celoročnou pobytovou formou do prirodzeného rodinného prostredia alebo komunitného prostredia s prednostným poskytovaním sociálnej služby terénnou formou, ambulantnou formou alebo týždennou pobytovou formou, a to so súhlasom prijímateľa sociálnej služby a pri rešpektovaní jeho osobných cieľov, potrieb, schopností a zdravotného stavu.

§ 8
(1) Obec a vyšší územný celok v rozsahu svojej pôsobnosti zabezpečuje dostupnosť sociálnej služby pre fyzickú osobu, ktorá je odkázaná na sociálnu službu, a právo výberu sociálnej služby za podmienok ustanovených týmto zákonom. Ak má táto fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby alebo zabezpečenie poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 s finančnou podporou poskytovania tejto sociálnej služby z verejných prostriedkov za podmienok ustanovených týmto zákonom, doručí obci alebo vyššiemu územnému celku v rozsahu ich pôsobnosti písomnú žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby, ktorá obsahuje
a) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorej sa má poskytovať sociálna služba, dátum narodenia a adresu jej pobytu,
b) názov poskytovateľa sociálnej služby a miesto poskytovania sociálnej služby, ktoré si táto fyzická osoba vybrala,
c) druh sociálnej služby a formu sociálnej služby,
d) predpokladaný deň začatia poskytovania sociálnej služby a čas poskytovania sociálnej služby a
e) právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu, ak bolo vydané.
(2) Obec v rozsahu svojej pôsobnosti fyzickej osobe, ktorá žiada o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby a na základe výberu poskytovateľa sociálnej služby touto fyzickou osobou,
a) poskytne sociálnu službu, ak je zapísaná do registra poskytovateľov sociálnych služieb (ďalej len "register"), alebo
b) zabezpečí poskytovanie sociálnej služby u poskytovateľa sociálnej služby zapísaného do registra.
(3) Vyšší územný celok v rozsahu svojej pôsobnosti zabezpečí fyzickej osobe, ktorá žiada o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby a na základe výberu poskytovateľa sociálnej služby touto fyzickou osobou, poskytovanie sociálnej služby u poskytovateľa sociálnej služby zapísaného do registra.
(4) Ak fyzická osoba má vydané právoplatné rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu, obec alebo vyšší územný celok v rozsahu svojej pôsobnosti poskytne fyzickej osobe sociálnu službu alebo zabezpečí poskytovanie sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 podľa poradia na základe vopred určených a zverejnených podrobností vedenia tohto poradia, ak odsek 6 neustanovuje inak.
(5) Ak ide o sociálnu službu v zariadení, obec alebo vyšší územný celok môže poskytnúť alebo zabezpečiť poskytovanie sociálnej služby podľa odsekov 2 a 3 vo svojom územnom obvode, alebo ak ide o obec, v územnom obvode príslušného vyššieho územného celku, v ktorom sa obec nachádza. Na základe dohody obce alebo vyššieho územného celku s fyzickou osobou, ktorá žiada o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby, môže obec a vyšší územný celok zabezpečiť poskytovanie sociálnej služby podľa odsekov 2 a 3 v zariadení aj v územnom obvode iného vyššieho územného celku.
(6) Obec a vyšší územný celok v rozsahu svojej pôsobnosti poskytne alebo zabezpečí poskytovanie sociálnej služby fyzickej osobe bezodkladne, ak je jej život alebo zdravie vážne ohrozené, ak fyzická osoba nemá zabezpečené nevyhnutné podmienky na uspokojovanie základných životných potrieb, alebo ak fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby skončila pobyt v zariadení podľa osobitného predpisu16) a nemá zabezpečené podmienky na bývanie v prirodzenom rodinnom prostredí. Za vážne ohrozenie života alebo zdravia fyzickej osoby podľa prvej vety sa považuje najmä, ak táto fyzická osoba je ohrozená správaním inej fyzickej osoby, je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a nemá žiadnu blízku osobu16a) alebo jej blízka osoba,16a) na ktorej pomoc bola odkázaná, zomrie alebo táto fyzická osoba nemá zabezpečenú osobnú starostlivosť alebo jej nemožno túto osobnú starostlivosť zabezpečiť manželom alebo manželkou, plnoletým dieťaťom alebo rodičom alebo inou fyzickou osobou, ktorú súd ustanovil za opatrovníka.22) Pri bezodkladnom poskytnutí alebo zabezpečení poskytovania sociálnej služby fyzická osoba uvedie údaje podľa odseku 1 písm. a) a písomnú žiadosť podľa odseku 1 predloží dodatočne.
(7) Fyzická osoba, ktorá má záujem o poskytovanie sociálnej služby ňou vybraným poskytovateľom sociálnej služby, ktorým je obec alebo právnická osoba zriadená alebo založená obcou alebo vyšším územným celkom, nedoručuje písomnú žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby podľa odseku 1, ale priamo uvedie tejto obci alebo tejto právnickej osobe zriadenej alebo založenej obcou alebo vyšším územným celkom údaje uvedené v § 74 ods. 3 na účely uzatvorenia zmluvy o poskytovaní sociálnej služby podľa tohto zákona.
(8) Obec alebo vyšší územný celok zabezpečí poskytovanie sociálnej služby podľa tohto zákona tak, že preukázateľným spôsobom požiada budúceho poskytovateľa sociálnej služby o poskytovanie tejto sociálnej služby. To sa nevzťahuje na obec alebo vyšší územný celok, ak zabezpečuje poskytovanie sociálnej služby prostredníctvom právnickej osoby, ktorú zriadil alebo založil na tento účel.
(9) Ak obec alebo vyšší územný celok na základe výberu fyzickej osoby požiada neverejného poskytovateľa sociálnej služby o poskytnutie sociálnej služby fyzickej osobe, ktorá je na ňu odkázaná, neverejný poskytovateľ sociálnej služby je povinný uzatvoriť s touto fyzickou osobou zmluvu o poskytovaní sociálnej služby, ak poskytuje sociálnu službu, na ktorú je táto fyzická osoba odkázaná a ak má voľné miesto na poskytovanie sociálnej služby. Povinnosť podľa prvej vety sa nevzťahuje na neverejného poskytovateľa sociálnej služby, ktorý poskytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk.

§ 9
(1) Poskytovateľ sociálnej služby uvedenej v § 33 až 40 a 57 je povinný plánovať poskytovanie sociálnej služby podľa individuálnych potrieb, schopností a cieľov prijímateľa sociálnej služby, viesť písomné individuálne záznamy o priebehu poskytovania sociálnej služby a hodnotiť priebeh poskytovania sociálnej služby za účasti prijímateľa sociálnej služby (ďalej len „individuálny plán“). Ak je prijímateľ sociálnej služby fyzická osoba s ťažkým zdravotným postihnutím alebo fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby, súčasťou individuálneho plánu je aj program sociálnej rehabilitácie.
(2) Individuálny plán podľa odseku 1 je komplexný, flexibilný a koordinovaný nástroj na aktívnu spoluprácu poskytovateľa sociálnej služby, prijímateľa sociálnej služby, jeho rodiny a komunity. Ciele individuálneho plánu vychádzajú z individuálnych potrieb prijímateľa sociálnej služby a spolupráce prijímateľa sociálnej služby a poskytovateľa sociálnej služby. Individuálny plán je koordinovaný pracovníkom, ktorý podporuje a sprevádza prijímateľa sociálnej služby v procese individuálneho plánovania (ďalej len „kľúčový pracovník“). Proces individuálneho plánovania zahŕňa identifikáciu individuálnych potrieb, voľbu cieľov individuálneho plánu, voľbu metód dosahovania cieľov individuálneho plánu, plán činností a aktivít napĺňania individuálneho plánu a hodnotenie individuálneho plánu.
(3) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný poskytovať sociálnu službu dieťaťu a poskytovať starostlivosť o dieťa podľa tohto zákona v záujme všestranného fyzického vývinu a psychického vývinu dieťaťa a pri rešpektovaní najlepšieho záujmu dieťaťa.
(4) Poskytovateľ sociálnej služby uvedenej v § 26, 27, 29, 32, 32b a § 34 až 40 je povinný dodržiavať maximálny počet prijímateľov sociálnej služby na jedného svojho zamestnanca a minimálny percentuálny podiel odborných zamestnancov na celkovom počte zamestnancov podľa prílohy č. 1. Za odborného zamestnanca na účely prvej vety sa považuje zamestnanec, ktorý
a) vykonáva alebo riadi vykonávanie odbornej činnosti podľa § 16,
b) vykonáva obslužnú činnosť podľa § 17 v priamom styku s prijímateľom sociálnej služby alebo riadi vykonávanie tejto činnosti, alebo
c) vykonáva ďalšiu činnosť podľa § 18 v priamom styku s prijímateľom sociálnej služby alebo riadi vykonávanie tejto činnosti.
(5) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný splniť všeobecné technické požiadavky na výstavbu a všeobecné technické požiadavky na stavby užívané fyzickými osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie podľa osobitného predpisu.17)
(6) Poskytovateľ sociálnej služby uvedenej v § 32b je povinný splniť požiadavky na priestorové usporiadanie, funkčné členenie, vybavenie, prevádzku, režim dňa, režim stravovania a pitný režim a na náležitosti prevádzkového poriadku v zariadení ustanovené osobitným predpisom.17a)
(7) Poskytovateľ sociálnej služby uvedenej v § 34 až 40 je povinný splniť
a) požiadavky na vnútorné prostredie budov a minimálne požiadavky na byty nižšieho štandardu a na ubytovacie zariadenia podľa osobitného predpisu,18)
b) požiadavky na zariadenia spoločného stravovania podľa osobitného predpisu.19)
(8) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný plniť podmienky kvality poskytovanej sociálnej služby podľa prílohy č. 2 písm. A.
(9 Poskytovateľ sociálnej služby je povinný s postupmi, pravidlami a podmienkami spracovanými v súlade s prílohou č. 2 písm. A oboznámiť svojich zamestnancov a prijímateľov sociálnej služby v im zrozumiteľnej forme.
(10) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný umožniť vykonanie hodnotenia podmienok kvality poskytovanej sociálnej služby a poskytnúť súčinnosť pri tomto hodnotení.
(11) Obec alebo vyšší územný celok, ktorý zriadil alebo založil právnickú osobu na účely poskytovania sociálnej služby v zariadení a neverejný poskytovateľ sociálnej služby v zariadení sú povinní určiť v zriaďovacej listine alebo vo vnútornom predpise, ak sa zriaďovacia listina nevydáva, druh a formu poskytovanej sociálnej služby a názov zariadenia, predmet jeho činnosti a jeho odborné zameranie, a ak je to účelné a vhodné, aj cieľovú skupinu fyzických osôb.
(12) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný na účel zvýšenia odbornej úrovne a kvality poskytovanej sociálnej služby vypracovať a uskutočňovať program supervízie. Toto ustanovenie sa nevzťahuje na sociálne služby uvedené v § 32a, 32b, § 42 až 47, § 56 a § 58 až 60.
(13) Poskytovateľ sociálnej služby uvedenej v § 28 a 32 je povinný oznámiť začatie poskytovania sociálnej služby príslušnému orgánu podľa osobitného predpisu.20)
(14) Poskytovateľ celoročnej pobytovej formy sociálnej služby a týždennej pobytovej formy sociálnej služby je povinný uzatvoriť písomnú dohodu o úschove cenných vecí,21) ak ho o úschovu cenných vecí prijímateľ sociálnej služby požiada.

§ 10
Povinnosti poskytovateľa sociálnej služby pri ochrane života, zdravia a dôstojnosti prijímateľa sociálnej služby
(1) Pri poskytovaní sociálnych služieb v zariadení nemožno používať prostriedky netelesného a telesného obmedzenia prijímateľa sociálnej služby. Ak je priamo ohrozený život alebo priamo ohrozené zdravie prijímateľa sociálnej služby alebo iných fyzických osôb, možno použiť prostriedky obmedzenia prijímateľa sociálnej služby, a to len na čas nevyhnutne potrebný na odstránenie priameho ohrozenia.
(2) Za prostriedky netelesného obmedzenia sa považuje zvládnutie situácie podľa odseku 1 druhej vety najmä verbálnou komunikáciou, odvrátením pozornosti alebo aktívnym počúvaním.
(3) Za prostriedky telesného obmedzenia sa považuje zvládnutie situácie podľa odseku 1 druhej vety použitím rôznych špeciálnych úchopov, umiestnením prijímateľa sociálnej služby do miestnosti, ktorá je určená na bezpečný pobyt alebo použitím liekov na základe pokynu lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria.
(4) Použitie prostriedkov obmedzenia netelesnej povahy prijímateľa sociálnej služby má prednosť pred použitím prostriedkov telesného obmedzenia prijímateľa sociálnej služby. Nevyhnutné telesné obmedzenie nariaďuje, schvaľuje alebo dodatočne bezodkladne schvaľuje lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria a písomne sa k nemu vyjadruje sociálny pracovník zariadenia. Použitie liekov podľa odseku 3 nemožno dodatočne schvaľovať. Telesné a netelesné obmedzenie prijímateľa sociálnej služby musí byť zaznamenané v registri telesných a netelesných obmedzení (ďalej len "register obmedzení") zriadenom na tento účel, ktorý je povinný viesť poskytovateľ sociálnej služby.
(5) Register obmedzení obsahuje zápis každého obmedzenia prijímateľa sociálnej služby s uvedením jeho mena, priezviska a dátumu narodenia, spôsob a dôvody obmedzenia prijímateľa sociálnej služby, dátum a čas trvania tohto obmedzenia, opis okolností, ktoré viedli k obmedzeniu prijímateľa sociálnej služby, s uvedením príčiny nevyhnutného obmedzenia, opatrenia prijaté na zamedzenie opakovania situácie, pri ktorej bolo nevyhnutné použiť obmedzenie, meno, priezvisko a podpis lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria, ktorý obmedzenie nariadil a schválil, alebo dodatočne bezodkladne schválil, meno, priezvisko a podpis sociálneho pracovníka, ktorý sa k použitiu obmedzenia písomne vyjadril a popis zranení, ktoré utrpeli zúčastnené fyzické osoby.
(6) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný každý zápis obmedzenia prijímateľa sociálnej služby a údaje uvedené v registri obmedzení bezodkladne po použití prostriedkov obmedzenia oznámiť ministerstvu.
(7) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný o použití prostriedkov obmedzenia prijímateľa sociálnej služby informovať bezodkladne zákonného zástupcu prijímateľa sociálnej služby alebo súdom ustanoveného opatrovníka.22) Ak je súdom ustanovený opatrovník prijímateľa sociálnej služby zariadenie, poskytovateľ sociálnych služieb je povinný o použití prostriedkov obmedzenia prijímateľa sociálnej služby informovať bezodkladne blízku osobu prijímateľa sociálnej služby.
(8) Pri poskytovaní sociálnej služby dieťaťu a pri poskytovaní starostlivosti o dieťa podľa tohto zákona je poskytovateľ sociálnej služby povinný dodržiavať zákaz používania všetkých foriem telesných trestov a sankcií a používať len také výchovné prostriedky a metódy, ktoré akýmkoľvek spôsobom dieťa neponižujú, neurážajú, nezanedbávajú, vrátane nedbanlivostného zaobchádzania, alebo ktoré sa inak nedotýkajú dôstojnosti dieťaťa a neohrozujú jeho život, zdravie, telesný, citový, rozumový a mravný rozvoj.


DRUHÁ ČASŤ
Sociálne služby

PRVÁ HLAVA
Druh sociálnej služby, forma sociálnej služby a rozsah poskytovania sociálnej služby

§ 11
Určenie druhu sociálnej služby, formy sociálnej služby a rozsahu poskytovania sociálnej služby
Druh sociálnej služby, forma sociálnej služby a rozsah poskytovania sociálnej služby sa určia podľa nepriaznivej sociálnej situácie a pri sociálnej službe uvedenej v § 34 až 41 aj podľa stupňa odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby.

§ 12
Druh sociálnej služby
(1) Sociálne služby podľa druhu sú
a) sociálne služby krízovej intervencie, ktorými sú:
1. terénna sociálna služba krízovej intervencie,
2. poskytovanie sociálnej služby v zariadeniach, ktorými sú:
2.1. nízkoprahové denné centrum,
2.2. integračné centrum,
2.3. komunitné centrum,
2.4. nocľaháreň,
2.5. útulok,
2.6. domov na polceste,
2.7. zariadenie núdzového bývania,
3. nízkoprahová sociálna služba pre deti a rodinu,
b) sociálne služby na podporu rodiny s deťmi, ktorými sú:
1. pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa,
2. pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa v zariadení dočasnej starostlivosti o deti,
3. služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života,
4. služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života v zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa,
5. služba včasnej intervencie,
c) sociálne služby na riešenie nepriaznivej sociálnej situácie z dôvodu ťažkého zdravotného postihnutia, nepriaznivého zdravotného stavu alebo z dôvodu dovŕšenia dôchodkového veku, ktorými sú
1. poskytovanie sociálnej služby v zariadeniach pre fyzické osoby, ktoré sú odkázané na pomoc inej fyzickej osoby a pre fyzické osoby, ktoré dovŕšili dôchodkový vek, ktorými sú
1.1. zariadenie podporovaného bývania,
1.2. zariadenie pre seniorov,
1.3. zariadenie opatrovateľskej služby,1.4. rehabilitačné stredisko,
1.5. domov sociálnych služieb,
1.6. špecializované zariadenie,
1.7. denný stacionár,
2. domáca opatrovateľská služba (ďalej len „opatrovateľská služba“),
3. prepravná služba,
4. sprievodcovská služba a predčitateľská služba,
5. tlmočnícka služba,
6. sprostredkovanie tlmočníckej služby,
7. sprostredkovanie osobnej asistencie,
8. požičiavanie pomôcok,
d) sociálne služby s použitím telekomunikačných technológií, ktorými sú
1. monitorovanie a signalizácia potreby pomoci,
2. krízová pomoc poskytovaná prostredníctvom telekomunikačných technológií,
e) podporné služby, ktorými sú
1. odľahčovacia služba,
2. pomoc pri zabezpečení opatrovníckych práv a povinností,
3. poskytovanie sociálnej služby v dennom centre,
4. podpora samostatného bývania,
5. poskytovanie sociálnej služby v jedálni,
6. poskytovanie sociálnej služby v práčovni,
7. poskytovanie sociálnej služby v stredisku osobnej hygieny.
(2) Sociálne služby podľa odseku 1 možno účelne a vhodne spájať.

§ 13
Forma sociálnej služby
(1) Sociálna služba sa poskytuje ambulantnou formou, terénnou formou, pobytovou formou alebo inou formou podľa nepriaznivej sociálnej situácie a prostredia, v ktorom sa fyzická osoba zdržiava.
(2) Ambulantná forma sociálnej služby (ďalej len "ambulantná sociálna služba") sa poskytuje fyzickej osobe, ktorá dochádza, je sprevádzaná alebo je dopravovaná do miesta poskytovania sociálnej služby. Miestom poskytovania ambulantnej sociálnej služby môže byť aj zariadenie. Pri ambulantnej sociálnej službe sa neposkytuje pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva. Ambulantná sociálna služba v zariadeniach uvedených v § 32b, 35, 36 a § 38 až 40 sa poskytuje najmenej v rozsahu ôsmich hodín ambulantnej prevádzky počas pracovného dňa; menší rozsah poskytovania tejto sociálnej služby možno dohodnúť v zmluve o poskytovaní sociálnej služby na návrh prijímateľa sociálnej služby.
(3) Terénna forma sociálnej služby sa poskytuje fyzickej osobe v jej prirodzenom sociálnom prostredí alebo v jej domácom prostredí.
(4) Terénnu formu sociálnej služby možno poskytovať aj prostredníctvom terénnych programov, ktorých cieľom je predchádzať sociálnemu vylúčeniu fyzickej osoby, rodiny a komunity, ktoré sú v nepriaznivej sociálnej situácii. Terénne programy sa vykonávajú odbornými činnosťami alebo ďalšími činnosťami podľa tohto zákona.
(5) Pobytová forma sociálnej služby v zariadení (ďalej len "pobytová sociálna služba") sa poskytuje, ak súčasťou sociálnej služby je ubytovanie. Pobytová sociálna služba sa poskytuje ako celoročná sociálna služba alebo týždenná sociálna služba. Týždenná sociálna služba sa neposkytuje počas sobôt a nedieľ, štátnych sviatkov a ďalších dní pracovného pokoja; ak štátny sviatok alebo ďalší deň pracovného pokoja pripadne na pracovný deň, možno týždennú sociálnu službu poskytovať aj počas týchto dní. Pobytovú sociálnu službu možno maloletému dieťaťu poskytnúť len s písomným súhlasom zákonného zástupcu, osobe pozbavenej spôsobilosti na právne úkony len s písomným súhlasom fyzickej osoby, ktorú súd ustanovil za opatrovníka.22)
(6) Poskytovanie terénnej formy sociálnej služby alebo ambulantnej sociálnej služby má prednosť pred pobytovou sociálnou službou. Ak terénna forma sociálnej služby alebo ambulantná sociálna služba nie je vhodná, účelná alebo dostatočne nerieši nepriaznivú sociálnu situáciu fyzickej osoby, poskytuje sa pobytová sociálna služba. Pri pobytovej sociálnej službe má prednosť týždenná pobytová sociálna služba pred celoročnou pobytovou sociálnou službou.
(7) Odsek 6 sa uplatňuje v súlade s právom fyzickej osoby na výber formy poskytovanej sociálnej služby.
(8) Sociálnu službu možno poskytovať aj inou formou, najmä telefonicky alebo s použitím telekomunikačných technológií, ak je to účelné.

§ 14
Rozsah poskytovania sociálnej služby
Sociálna služba sa poskytuje na neurčitý čas alebo na určitý čas.

DRUHÁ HLAVA
Poskytovanie sociálnych služieb

§ 15
Vykonávanie odborných činností, obslužných činností a ďalších činností
(1) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný vykonávať odborné činnosti, obslužné činnosti a ďalšie činnosti, zabezpečovať vykonávanie týchto činností alebo utvárať podmienky na ich vykonávanie v rozsahu ustanovenom týmto zákonom, pre druh sociálnej služby, ktorý poskytuje.
(2) Poskytovateľ sociálnej služby popri činnostiach, ktoré je povinný vykonávať, zabezpečovať ich vykonávanie alebo utvárať podmienky na ich vykonávanie pre druh sociálnej služby, ktorý poskytuje, môže vykonávať, zabezpečovať vykonávanie alebo utvárať podmienky na vykonávanie aj iných činností uvedených v § 16 až 18, ktoré pre druh sociálnej služby, ktorý poskytuje, nie je povinný vykonávať, zabezpečovať ich vykonávanie alebo utvárať podmienky na ich vykonávanie podľa odseku 1.
(3) Poskytovateľ sociálnej služby môže vykonávať, zabezpečovať alebo utvárať podmienky na vykonávanie iných činností, ktoré tento zákon neupravuje a zvyšujú kvalitu sociálnej služby.

§ 16
Odborné činnosti
(1) Odborné činnosti sú najmä
a) základné sociálne poradenstvo,
b) špecializované sociálne poradenstvo,
c) pomoc pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 v rozsahu podľa prílohy č. 4,
d) pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
e) sociálna rehabilitácia,
f) ošetrovateľská starostlivosť v zariadení,
g) rozvoj pracovných zručností,
h) tlmočenie,
i) sprostredkovanie
1. tlmočenia,
2. osobnej asistencie,
j) pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností.
k) výchova,
l) preventívna aktivita,
m) pomoc pri pracovnom uplatnení,
n) pomoc pri príprave na školské vyučovanie a sprevádzanie dieťaťa do a zo školského zariadenia,
o) stimulácia komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím,
p) pomoc pri prevádzke domácnosti, pomoc pri hospodárení s peniazmi, podpora pri organizovaní času, podpora pri zapojení sa do spoločenského a pracovného života, podpora rozvoja osobných záujmov, predchádzanie a riešenie krízových situácií a podpora spoločensky primeraného správania v rámci podpory samostatného bývania,
q) bežné úkony starostlivosti o dieťa v rozsahu podľa prílohy č. 4.
(2) Odbornú činnosť podľa odseku 1 písm. a) možno vykonávať samostatne na základe zápisu do registra podľa § 64.
(3) Odborné činnosti podľa odseku 1 písm. b) a e) možno vykonávať samostatne na základe akreditácie podľa § 88.
(4) Poskytovateľ sociálnej služby nemôže zabezpečovať odborné činnosti, okrem ošetrovateľskej starostlivosti v zariadení podľa odseku 1 písm. f), prostredníctvom inej osoby na základe občianskoprávneho vzťahu alebo obchodnoprávneho vzťahu.

§ 17
Obslužné činnosti
(1) Obslužné činnosti sú ubytovanie, stravovanie, upratovanie, pranie, žehlenie, údržba bielizne a šatstva a poskytovanie vecných plnení spojených s poskytovaním ambulantnej sociálnej služby v spoločných priestoroch.
(2) Ubytovanie podľa odseku 1 je poskytovanie bývania v obytnej miestnosti alebo v jej časti s príslušenstvom, užívanie spoločných priestorov a poskytovanie vecných plnení spojených s ubytovaním alebo poskytnutie prístrešia na účel prenocovania.
(3) Stravovanie podľa odseku 1 je poskytovanie stravy v súlade so zásadami zdravej výživy a s prihliadnutím na vek a zdravotný stav fyzických osôb podľa stravných jednotiek. Za stravnú jednotku sa považujú náklady na suroviny. Za celkovú hodnotu stravy sa považujú náklady na suroviny a režijné náklady na prípravu stravy. Pri ambulantnej sociálnej službe v zariadení sa stravovanie nemusí poskytovať.
(4) Pri poskytovaní sociálnej služby v zariadení s celoročnou pobytovou sociálnou službou alebo týždennou pobytovou sociálnou službou s poskytovaním stravovania je poskytovateľ sociálnej služby povinný poskytovať celodenné stravovanie, za ktoré sa považujú raňajky, obed, večera a dve vedľajšie jedlá; pri diabetickej diéte, pri bielkovinovej diéte a pri výživnej diéte tri vedľajšie jedlá. Prijímateľ sociálnej služby v zariadení s celoročnou pobytovou sociálnou službou alebo týždennou pobytovou sociálnou službou s poskytovaním stravovania je povinný odobrať v rámci tejto sociálnej služby aspoň dve jedlá denne, z ktorých jedno musí byť obed alebo večera. Pri poskytovaní sociálnej služby v zariadení s ambulantnou sociálnou službou s poskytovaním stravovania je poskytovateľ sociálnej služby povinný poskytovať stravovanie, ktoré zahŕňa raňajky, desiatu, obed a olovrant. Prijímateľ sociálnej služby v zariadení s ambulantnou sociálnou službou s poskytovaním stravovania je povinný odobrať v rámci tejto sociálnej služby aspoň jedno jedlo denne.
(5) Povinnosť prijímateľa sociálnej služby v zariadení s poskytovaním stravovania odobrať v rámci tejto sociálnej služby jedlo ustanovená v odseku 4 sa nevzťahuje na prijímateľa sociálnej služby, ktorý nie je odkázaný na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy podľa prílohy č. 3 prvého bodu a pri úkonoch starostlivosti o svoju domácnosť podľa prílohy č. 4 časti II písm. a) až d) a f), nie je nezaopatreným dieťaťom, nebol pozbavený spôsobilosti na právne úkony a jeho spôsobilosť na právne úkony nebola obmedzená, ak má toto zariadenie vytvorené priestorové podmienky, materiálne podmienky a hygienické podmienky na prípravu stravy týmto prijímateľom sociálnej služby alebo tento prijímateľ sociálnej služby si stravovanie zabezpečí inak.

§ 18
Ďalšie činnosti
(1) Ďalšie činnosti sú
a) utváranie podmienok na
1. prípravu stravy, výdaj stravy a výdaj potravín,
2. vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny,
3. poskytovanie nevyhnutného ošatenia a obuvi,
4. úschovu cenných vecí,
5. vzdelávanie,
6. záujmovú činnosť,
b) poskytovanie
1. osobného vybavenia,
2. nevyhnutného ošatenia a obuvi,
3. prepravy,
c) donáška stravy,
d) požičiavanie pomôcok,
e) zabezpečenie záujmovej činnosti.
(2) Utváranie podmienok na vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny podľa odseku 1 písm. a) druhého bodu zahŕňa poskytnutie základných hygienických potrieb fyzickej osobe, ktorá si ich nevie alebo nemôže zabezpečiť v rozsahu potrebnom na zachovanie ľudskej dôstojnosti.
(3) Vzdelávanie podľa odseku 1 písm. a) piateho bodu je utváranie podmienok na vzdelávanie prijímateľa sociálnej služby podľa osobitného predpisu.23)
(4) Záujmová činnosť podľa odseku 1 písm. a) šiesteho bodu a na účely odseku 1 písm. e) je kultúrna činnosť, spoločenská činnosť, športová činnosť a rekreačná činnosť, ktoré sú zamerané na rozvoj schopností a zručností prijímateľa sociálnej služby.
(5) Osobným vybavením podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu je šatstvo, obuv, hygienické potreby, školské potreby a iné veci osobnej potreby. Osobné vybavenie sa poskytuje fyzickej osobe, ktorej sa poskytuje celoročná pobytová sociálna služba, ak táto fyzická osoba si osobné vybavenie nemôže zabezpečiť sama.
(6) Nevyhnutné ošatenie a obuv podľa odseku 1 písm. b) druhého bodu sa poskytuje fyzickej osobe, ktorá si nevie alebo nemôže zabezpečiť nevyhnutné ošatenie a obuv v rozsahu potrebnom na zachovanie ľudskej dôstojnosti. Za nevyhnutné ošatenie a obuv sa považuje aj použité ošatenie a obuv.

§ 19
Sociálne poradenstvo
(1) Sociálne poradenstvo je odborná činnosť zameraná na pomoc fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii. Sociálne poradenstvo sa vykonáva na úrovni základného sociálneho poradenstva a špecializovaného sociálneho poradenstva.
(2) Základné sociálne poradenstvo je posúdenie povahy problému fyzickej osoby, rodiny alebo komunity, poskytnutie základných informácií o možnostiach riešenia problému a podľa potreby aj odporúčanie a sprostredkovanie ďalšej odbornej pomoci. Základné sociálne poradenstvo je súčasťou každej sociálnej služby poskytovanej podľa tohto zákona.
(3) Špecializované sociálne poradenstvo je zistenie príčin vzniku, charakteru a rozsahu problémov fyzickej osoby, rodiny alebo komunity a poskytnutie im konkrétnej odbornej pomoci.
(4) Sociálne poradenstvo možno vykonávať ambulantnou formou prostredníctvom poradní sociálneho poradenstva zriadených na tento účel a terénnou formou prostredníctvom terénnych programov.

§ 20
Pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov
Pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov je odborná činnosť, ktorá sa vykonáva so súhlasom plnoletej fyzickej osoby a je zameraná najmä na poradenstvo pri vybavovaní úradných záležitostí, pomoc pri vybavovaní osobných dokladov, pri spisovaní a podávaní písomných podaní, vypisovaní tlačív, pri písomnej komunikácii v úradnom styku a vybavovaní iných vecí v záujme fyzickej osoby.

§ 21
Sociálna rehabilitácia
(1) Sociálna rehabilitácia je odborná činnosť na podporu samostatnosti, nezávislosti, sebestačnosti fyzickej osoby rozvojom a nácvikom zručností alebo aktivizovaním schopností a posilňovaním návykov pri sebaobsluhe, pri úkonoch starostlivosti o domácnosť a pri základných sociálnych aktivitách s maximálnym využitím prirodzených zdrojov v rodine a komunite.
(2) Ak je fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby, sociálna rehabilitácia podľa odseku 1 je najmä nácvik používania pomôcky, nácvik prác v domácnosti, nácvik priestorovej orientácie a samostatného pohybu, výučba písania a čítania Braillovho písma a sociálna komunikácia.

§ 22
Ošetrovateľská starostlivosť v zariadení
(1) Zariadenie uvedené v § 35, 36, 38 a 39 môže okrem poskytovania sociálnych služieb podľa tohto zákona poskytovať ošetrovateľskú starostlivosť,23a) ktorú poskytujú zamestnanci zariadenia spĺňajúci podmienky na výkon zdravotníckeho povolania.23b)
(2) Zdravotné výkony ošetrovateľskej starostlivosti ustanovené osobitným predpisom23c) sa uhrádzajú na základe verejného zdravotného poistenia, ak má zariadenie podľa odseku 1 uzatvorenú zmluvu o poskytovaní ošetrovateľskej starostlivosti v zariadeniach sociálnych služieb.23d)
(3) Ak zariadenie podľa odseku 1 poskytuje ošetrovateľskú starostlivosť uhrádzanú na základe verejného zdravotného poistenia, musí si ustanoviť najmenej jednu kvalifikovanú osobu zodpovednú za odborné poskytovanie ošetrovateľskej starostlivosti (ďalej len „zodpovedná osoba“).
(4) Zodpovedná osoba je fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, má päťročnú odbornú prax a má odbornú spôsobilosť na výkon špecializovaných pracovných činností
a) v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite, ak ide o zariadenia podľa odseku 1, v ktorých sa poskytuje sociálna služba plnoletým fyzickým osobám,
b) v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v pediatrii alebo v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite, ak ide o zariadenia podľa odseku 1, v ktorých sa poskytuje sociálna služba deťom.
(5) Zodpovedná osoba musí byť v pracovnom pomere k zariadeniu a činnosť zodpovednej osoby môže vykonávať len v jednom zariadení.
(6) Zodpovedná osoba nesmie vykonávať činnosť odborného zástupcu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti.
(7) Zdravotné výkony podľa odseku 2, ak ide o zariadenia podľa odseku 1, v ktorých sa poskytuje sociálna služba plnoletým fyzickým osobám, vykonáva sestra so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v odboroch vnútorného lekárstva alebo so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite alebo so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v psychiatrii.
(8) Zdravotné výkony podľa odseku 2, ak ide o zariadenia podľa odseku 1, v ktorých sa poskytuje sociálna služba deťom, vykonáva sestra so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v pediatrii alebo so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite alebo so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v psychiatrii alebo sestra s vyšším odborným vzdelaním v študijnom odbore diplomovaná detská sestra.
(9) Zariadenie podľa odseku 1, ktoré poskytuje ošetrovateľskú starostlivosť, musí
a) poskytovať ošetrovateľskú starostlivosť správne,
b) mať základné materiálno-technické vybavenie podľa prílohy č. 9,
c) viesť ošetrovateľskú dokumentáciu v rozsahu poskytovanej ošetrovateľskej starostlivosti.

§ 23
Rozvoj pracovných zručností
Rozvoj pracovných zručností je odborná činnosť na osvojenie pracovných návykov a zručností fyzickej osoby pri vykonávaní pracovných aktivít pod odborným vedením na účel obnovy, udržania alebo rozvoja jej fyzických schopností, mentálnych schopností a pracovných schopností a jej začlenenia do spoločnosti.

§ 23a
Preventívna aktivita
Preventívna aktivita je odborná činnosť zameraná na predchádzanie rizikovému správaniu fyzickej osoby, rodiny alebo komunity a na predchádzanie rizikovým situáciám a na ich prekonanie alebo riešenie.

§ 23b
Stimulácia komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím
Stimulácia komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím je odborná činnosť zameraná na podporu a rozvoj komplexného vývoja dieťaťa do siedmich rokov jeho veku, ktorého vývoj je ohrozený z dôvodu zdravotného postihnutia, v súlade s jeho individuálnymi potrebami a potrebami členov jeho rodiny, na posilnenie vlastných schopností členov jeho rodiny pri prekonávaní nepriaznivej sociálnej situácie a na podporu ich sociálneho začlenenia.

TRETIA HLAVA
Sociálne služby krízovej intervencie

§ 24
(1) Sociálne služby krízovej intervencie sa poskytujú na riešenie nepriaznivej sociálnej situácie fyzickej osoby podľa § 2 ods. 2 písm. a), b), d), g) a h).
(2) Sociálne služby krízovej intervencie môžu mať nízkoprahový charakter.
(3) Za sociálnu službu, ktorá má nízkoprahový charakter, sa na účely tohto zákona považuje sociálna služba, ktorá je pre fyzickú osobu ľahko dostupná najmä vzhľadom na miesto, v ktorom sa fyzická osoba zdržiava, a na výšku úhrady za sociálnu službu. Sociálna služba sa poskytuje anonymne bez preukazovania identity tejto fyzickej osoby dokladom totožnosti a bez ohľadu na prejavy požitia návykovej látky. Cieľom sociálnej služby s nízkoprahovým charakterom je uľahčiť fyzickej osobe kontakt so sociálnym prostredím, prístup k sociálnym službám alebo k podpore a pomoci poskytovanej podľa osobitných predpisov, a tým podporiť jej začlenenie do spoločnosti.

§ 24a
Terénna sociálna služba krízovej intervencie
Terénna sociálna služba krízovej intervencie sa poskytuje fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a), b), d), g) a h) a jej obsahom je činnosť zameraná na vyhľadávanie takýchto fyzických osôb, odborné činnosti, obslužné činnosti a ďalšie činnosti zamerané najmä na vykonávanie preventívnej aktivity, poskytovanie sociálneho poradenstva, sociálnej rehabilitácie, pomoci pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov a utváranie podmienok na výdaj stravy alebo výdaj potravín.

§ 24b
Nízkoprahové denné centrum
V nízkoprahovom dennom centre sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a), b) a h) počas dňa
a) poskytuje
1. sociálne poradenstvo,
2. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
b) utvárajú podmienky na
1. prípravu stravy, výdaj stravy alebo výdaj potravín,
2. vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny.

§ 24c
Integračné centrum
V integračnom centre sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a)
a) poskytuje
1. sociálne poradenstvo,
2. sociálna rehabilitácia,
b) utvárajú podmienky na
1. rozvoj pracovných zručností,
2. záujmovú činnosť.

§ 24d
Komunitné centrum
(1) V komunitnom centre sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. h)
a) poskytuje
1. sociálne poradenstvo,
2. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
3. pomoc pri príprave na školské vyučovanie a sprevádzanie dieťaťa do a zo školského zariadenia,
b) vykonáva preventívna aktivita,
c) zabezpečuje záujmová činnosť.
(2) V komunitnom centre sa vykonáva komunitná práca a komunitná rehabilitácia.
(3) Odborné činnosti uvedené v odseku 1 písm. a) možno poskytovať ambulantnou sociálnou službou prostredníctvom komunitného centra a terénnou formou sociálnej služby prostredníctvom terénneho programu.

§ 25
Nocľaháreň
V nocľahárni sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a), ktorá nemá zabezpečené ubytovanie alebo nemôže doterajšie bývanie užívať,
a) poskytuje
1. ubytovanie poskytnutím prístrešia na účel prenocovania,
2. sociálne poradenstvo,
3. nevyhnutné ošatenie a obuv,
b) utvárajú podmienky na
1. prípravu stravy, výdaj stravy alebo výdaj potravín,
2. vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny.

§ 26
Útulok
(1) V útulku sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a), ktorá nemá zabezpečené ubytovanie alebo nemôže doterajšie bývanie užívať,
a) poskytuje
1. ubytovanie na určitý čas,
2. sociálne poradenstvo,
3. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
4. rozvoj pracovných zručností,
5. nevyhnutné ošatenie a obuv,
b) utvárajú podmienky na
1. prípravu stravy, výdaj stravy alebo výdaj potravín,
2. vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny,
3. pranie, žehlenie a údržbu bielizne a šatstva,
4. záujmovú činnosť.
(2) Poskytovateľ sociálnej služby v útulku poskytuje túto sociálnu službu oddelene pre jednotlivcov a oddelene pre rodiny s dieťaťom alebo jednotlivcov s dieťaťom.

§ 27
Domov na polceste
(1) V domove na polceste sa poskytuje sociálna služba na určitý čas fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. a), ktorá nemá zabezpečené ubytovanie po skončení poskytovania sociálnej služby v inom zariadení, po skončení náhradnej starostlivosti alebo po skončení ochrannej výchovy.1a)
(2) V domove na polceste sa
a) poskytuje
1. ubytovanie na určitý čas,
2. sociálne poradenstvo,
3. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
b) zabezpečuje
1. rozvoj pracovných zručností,
2. pomoc pri pracovnom uplatnení,
c) utvárajú podmienky na
1. prípravu stravy, výdaj stravy alebo výdaj potravín,
2. vykonávanie základnej osobnej hygieny,
3. pranie, žehlenie a údržbu bielizne a šatstva,
4. záujmovú činnosť.
(3) Sociálnu službu v domove na polceste nemožno poskytovať v priestoroch alebo v areáli detského domova.

§ 28
Nízkoprahová sociálna služba pre deti a rodinu
(1) Nízkoprahová sociálna služba pre deti a rodinu sa poskytuje fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. b) a jej rodine.
(2) V rámci nízkoprahovej sociálnej služby pre deti a rodinu sa
a) poskytuje
1. sociálne poradenstvo,
2. sociálna rehabilitácia,
3. preventívna aktivita,
b) zabezpečuje
1. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
2. pomoc pri príprave na školské vyučovanie a sprevádzanie dieťaťa do a zo školského zariadenia,
3. záujmová činnosť.
(3) Nízkoprahovú sociálnu službu pre deti a rodinu možno poskytovať ambulantnou sociálnou službou a terénnou formou sociálnej služby prostredníctvom terénneho programu.

§ 29
Zariadenie núdzového bývania
(1) V zariadení núdzového bývania sa fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. g)
a) poskytuje
1. ubytovanie na určitý čas,
2. sociálne poradenstvo,
3. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
b) utvárajú podmienky na
1. prípravu stravy, výdaj stravy alebo výdaj potravín,
2. vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny,
3. pranie, žehlenie a údržbu bielizne a šatstva,
4. záujmovú činnosť.
(2) Ak je potrebné chrániť život a zdravie fyzickej osoby v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. g), zabezpečuje sa v zariadení núdzového bývania utajenie miesta jej ubytovania a jej anonymita. To platí aj vtedy, ak fyzická osoba v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. g) požiada zariadenie núdzového bývania o utajenie svojej totožnosti v súvislosti s pobytom v tomto zariadení na účely ochrany jej súkromia a rodinného života.
(3) Ak je to vhodné a účelné, sociálnu službu v zariadení núdzového bývania možno poskytovať aj oddelene len pre niektorú vybranú cieľovú skupinu z fyzických osôb uvedených v § 2 ods. 2 písm. g).
(4) Zariadenie núdzového bývania môže poskytovať sociálne poradenstvo aj fyzickej osobe, ktorá spôsobila nepriaznivú sociálnu situáciu podľa § 2 ods. 2 písm. g). Sociálne poradenstvo podľa prvej vety nemožno poskytovať v objekte zariadenia, v ktorom sa poskytuje sociálna služba fyzickej osobe v nepriaznivej sociálnej situácii podľa § 2 ods. 2 písm. g).

§ 30
Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálne služby krízovej intervencie, a je to vhodné a účelné, môže vykonávať na základe udelenej akreditácie opatrenia podľa osobitného predpisu.20)

ŠTVRTÁ HLAVA
Sociálne služby na podporu rodiny s deťmi

§ 31
Pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa
(1) Pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa sa poskytuje, ak rodič dieťaťa alebo fyzická osoba, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, nemôže zabezpečiť osobnú starostlivosť o maloleté dieťa sama alebo s pomocou rodiny a nie sú ďalšie dôvody, pre ktoré je potrebné v záujme dieťaťa postupovať podľa osobitného predpisu.20)
(2) V rámci pomoci pri osobnej starostlivosti o dieťa sa
a) poskytujú
1. bežné úkony starostlivosti o dieťa,
2. pomoc pri príprave na školské vyučovanie,
3. výchova,
b) zabezpečuje záujmová činnosť.
(3) Za dôvody, pre ktoré nemôže rodič dieťaťa alebo fyzická osoba, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, zabezpečiť osobnú starostlivosť o maloleté dieťa sama alebo s pomocou rodiny, sa považujú najmä
a) choroba, úraz alebo kúpeľná liečba rodiča alebo fyzickej osoby, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, alebo úmrtie jedného z rodičov,
b) pôrod matky dieťaťa alebo ženy, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu,
c) narodenie najmenej troch detí súčasne alebo narodenie dvoch detí alebo viac detí súčasne v priebehu dvoch rokov, a to až do troch rokov veku najmladších detí.
(4) Pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa sa poskytuje terénnou formou sociálnej služby.
(5) Pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa sa poskytuje najviac v rozsahu 30 po sebe nasledujúcich dní.

§ 32
Zariadenie dočasnej starostlivosti o deti
(1) V zariadení dočasnej starostlivosti o deti sa poskytuje pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa, ak rodič dieťaťa alebo fyzická osoba, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, nemôže z vážnych dôvodov zabezpečiť osobnú starostlivosť o maloleté dieťa sama alebo s pomocou rodiny a nie sú ďalšie dôvody, pre ktoré je potrebné v záujme dieťaťa postupovať podľa osobitného predpisu.20)
(2) V zariadení dočasnej starostlivosti o deti sa
a) poskytujú
1. bežné úkony starostlivosti o dieťa,
2. sociálne poradenstvo,
3. ubytovanie na určitý čas,
4. stravovanie,
5. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva,
6. pomoc pri príprave na školské vyučovanie,
7. výchova,
b) zabezpečuje záujmová činnosť.
(3) Za vážne dôvody podľa odseku 1 sa považujú dôvody uvedené v § 31 ods. 3 a vzatie do väzby alebo nástup do výkonu trestu odňatia slobody.

§ 32a
Služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života
(1) Služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života sa poskytuje rodičovi alebo fyzickej osobe, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, v čase
a) prípravy na trh práce alebo v čase vykonávania aktivít spojených so vstupom alebo s návratom na trh práce, poskytovaním starostlivosti o maloleté dieťa,
b) prípravy na povolanie štúdiom na strednej škole alebo na vysokej škole alebo v čase vykonávania zárobkovej činnosti, poskytovaním starostlivosti o dieťa do troch rokov veku alebo do šiestich rokov veku, ak je dieťaťom s nepriaznivým zdravotným stavom.23e)
(2) V rámci služby na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života sa
a) poskytujú
1. bežné úkony starostlivosti o dieťa,
2. pomoc pri príprave na školské vyučovanie,
3. výchova,
b) zabezpečuje záujmová činnosť.
(3) Služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života, ak ide o dieťa do troch rokov veku alebo do šiestich rokov veku, ak je dieťaťom s nepriaznivým zdravotným stavom, sa poskytuje
a) do konca kalendárneho roka, v ktorom dieťa dovŕši tri roky veku alebo šesť rokov veku, ak je dieťaťom s nepriaznivým zdravotným stavom,
b) jedným opatrovateľom detí najviac trom deťom; to neplatí, ak ide o súrodencov.
(4) Služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života sa poskytuje terénnou formou sociálnej služby alebo ambulantnou sociálnou službou mimo zariadenia. Ak sa služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života poskytuje ambulantnou sociálnou službou mimo zariadenia, poskytuje sa v rodinnom prostredí fyzickej osoby, ktorá poskytuje starostlivosť o dieťa. Služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života podľa odseku 1 písm. b) sa môže poskytovať ambulantnou sociálnou službou mimo zariadenia aj v prostredí, ktorým je priestor zamestnávateľa rodiča alebo zamestnávateľa fyzickej osoby, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, vyčlenený na zabezpečenie tejto starostlivosti o dieťa zamestnanca.

§ 32b
Zariadenie starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa
(1) V zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa sa poskytuje služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života poskytovaním starostlivosti o dieťa do konca kalendárneho roka, v ktorom dovŕši tri roky veku, ak sa rodič alebo fyzická osoba, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu, pripravuje na povolanie štúdiom na strednej škole alebo na vysokej škole, pripravuje na trh práce alebo vykonáva aktivity spojené so vstupom alebo s návratom na trh práce alebo vykonáva zárobkovú činnosť.
(2) V zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa sa poskytujú
a) bežné úkony starostlivosti o dieťa,
b) stravovanie,
c) výchova.
(3) V zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa možno poskytovať starostlivosť najviac o 12 detí v jednej dennej miestnosti, ktorá spĺňa funkciu herne a spálne; to platí aj ak je spálňa stavebne oddelená od herne a deti užívajú oba tieto priestory. Počet detí podľa prvej vety možno zvýšiť najviac o tri deti, ak sa v dennej miestnosti alebo v priestoroch spálne a herne neposkytuje starostlivosť o dieťa do jedného roku veku.

§ 33
Služba včasnej intervencie
(1) Služba včasnej intervencie sa poskytuje dieťaťu do siedmich rokov jeho veku, ak je jeho vývoj ohrozený z dôvodu zdravotného postihnutia a rodine tohto dieťaťa.
(2) V rámci služby včasnej intervencie sa
a) poskytuje
1. špecializované sociálne poradenstvo,
2. sociálna rehabilitácia,
b) vykonáva
1. stimulácia komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím,
2. preventívna aktivita.
(3) Službu včasnej intervencie možno poskytovať ambulantnou sociálnou službou a terénnou formou sociálnej služby prostredníctvom terénneho programu.
(4) Zdravotné postihnutie podľa odseku 1 fyzická osoba preukazuje potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24)

§ 33a
Spoločné ustanovenia pri poskytovaní sociálnych služieb na podporu rodiny s deťmi
(1) Starostlivosť o dieťa na účely poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 31, 32, § 32a a 32b je vykonávanie odborných činností, obslužných činností a ďalších činností alebo vykonávanie súboru týchto činností v rozsahu ustanovenom týmto zákonom pre poskytovaný druh sociálnej služby, primeraných veku dieťaťa a zdravotnému stavu dieťaťa podľa jeho individuálnych potrieb a schopností s cieľom rozvíjať schopnosti dieťaťa, osobnosť dieťaťa, osvojovanie návykov a jeho socializáciu.
(2) Starostlivosť o dieťa do troch rokov veku alebo do šiestich rokov veku, ak je dieťaťom s nepriaznivým zdravotným stavom, pri poskytovaní sociálnej služby uvedenej v § 31, 32, § 32a a 32b poskytuje opatrovateľ detí.
(3) Sociálna služba uvedená v § 31, § 32, § 32a a 32b sa za zákonom ustanovených podmienok poskytuje rodičovi alebo fyzickej osobe, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu.

PIATA HLAVA
Sociálne služby na riešenie nepriaznivej sociálnej situácie z dôvodu ťažkého zdravotného postihnutia, nepriaznivého zdravotného stavu alebo z dôvodu dovŕšenia dôchodkového veku

PRVÝ DIEL
Zariadenia pre fyzické osoby odkázané na pomoc inej fyzickej osoby a pre fyzické osoby, ktoré dovŕšili dôchodkový vek

§ 34
Zariadenie podporovaného bývania
(1) V zariadení podporovaného bývania sa poskytuje sociálna služba fyzickej osobe od 16. roku veku do dovŕšenia dôchodkového veku, ak je táto fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 a na dohľad, pod ktorým je schopná viesť samostatný život. Ak fyzická osoba dovŕši dôchodkový vek počas poskytovania sociálnej služby v zariadení podporovaného bývania, táto sociálna služba sa jej poskytuje aj naďalej.
(2) Dohľad na účely poskytovania sociálnej služby v zariadení podporovaného bývania je usmerňovanie a monitorovanie fyzickej osoby uvedenej v odseku 1 pri zabezpečovaní sebaobslužných úkonov, úkonov starostlivosti o svoju domácnosť v rámci zariadenia a základných sociálnych aktivít podľa prílohy č. 4.
(3) Rozsah dohľadu poskytovaného v zariadení podporovaného bývania sa určuje v hodinách alebo súhrnom úkonov, pri ktorých fyzická osoba potrebuje dohľad.
(4) V zariadení podporovaného bývania sa okrem dohľadu
a) poskytuje
1. ubytovanie,
2. sociálne poradenstvo,
3. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
b) utvárajú podmienky na prípravu stravy,
c) vykonáva sociálna rehabilitácia.
(5) Sociálnu službu v zariadení podporovaného bývania možno poskytovať v byte alebo rodinnom dome. Ak sa táto sociálna služba poskytuje v byte, možno ju poskytovať najviac
a) pre šesť prijímateľov sociálnej služby v jednom byte alebo
b) pre dvanásť prijímateľov sociálnej služby v dvoch bytoch na každý samostatný vchod s orientačným číslom v jednom bytovom dome alebo rodinnom dome.

§ 35
Zariadenie pre seniorov
(1) V zariadení pre seniorov sa poskytuje sociálna služba
a) fyzickej osobe, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a jej stupeň odkázanosti je najmenej IV podľa prílohy č. 3, alebo
b) fyzickej osobe, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a poskytovanie sociálnej služby v tomto zariadení potrebuje z iných vážnych dôvodov.
(2) V zariadení pre seniorov sa
a) poskytuje
1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
2. sociálne poradenstvo,
3. sociálna rehabilitácia,
4. ubytovanie,
5. stravovanie,
6. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva,
7. osobné vybavenie,
b) utvárajú podmienky na úschovu cenných vecí,
c) zabezpečuje záujmová činnosť.
(3) V zariadení pre seniorov sa zabezpečuje aj ošetrovateľská starostlivosť, ak neposkytuje zariadenie pre seniorov ošetrovateľskú starostlivosť podľa § 22.
(4) V zariadení pre seniorov možno poskytovať sociálnu službu najviac pre 40 prijímateľov sociálnej služby v jednej budove tohto zariadenia.

§ 36
Zariadenie opatrovateľskej služby
(1) V zariadení opatrovateľskej služby sa poskytuje sociálna služba na určitý čas plnoletej fyzickej osobe, ktorá je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3, ak jej nemožno poskytnúť opatrovateľskú službu.
(2) V zariadení opatrovateľskej služby sa
a) poskytuje
1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
2. sociálne poradenstvo,
3. sociálna rehabilitácia,
4. ubytovanie,
5. stravovanie,
6. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva,
b) utvárajú podmienky na úschovu cenných vecí.
(3) V zariadení opatrovateľskej služby sa zabezpečuje aj ošetrovateľská starostlivosť, ak neposkytuje zariadenie opatrovateľskej služby ošetrovateľskú starostlivosť podľa § 22.

§ 37
Rehabilitačné stredisko
(1) V rehabilitačnom stredisku sa poskytuje sociálna služba fyzickej osobe, ktorá je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3, fyzickej osobe, ktorá je slabozraká a fyzickej osobe, ktorá je nepočujúca alebo ktorá má ťažkú obojstrannú nedoslýchavosť.
(2) V rehabilitačnom stredisku sa poskytuje
a) sociálna rehabilitácia,
b) sociálne poradenstvo,
c) pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
d) ubytovanie,
e) stravovanie,
f) pranie, upratovanie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva.
(3) Ak sa poskytuje v rehabilitačnom stredisku ambulantná sociálna služba, zariadenie nie je povinné poskytovať stravovanie, ubytovanie, pranie, žehlenie a údržbu bielizne a šatstva.
(4) Ak sa poskytuje pobytová sociálna služba v rehabilitačnom stredisku, možno ju poskytovať len na určitý čas; najdlhšie na tri mesiace; túto lehotu možno predĺžiť len raz, najviac o tri mesiace.
(5) V rehabilitačnom stredisku sa poskytuje sociálne poradenstvo aj rodine alebo inej fyzickej osobe, ktorá zabezpečuje pomoc fyzickej osobe odkázanej na pomoc inej fyzickej osoby v domácom prostredí, na účel spolupráce pri sociálnej rehabilitácii.

§ 38
Domov sociálnych služieb
(1) V domove sociálnych služieb sa poskytuje sociálna služba týždennou pobytovou sociálnou službou alebo ambulantnou sociálnou službou fyzickej osobe do dovŕšenia dôchodkového veku, ak je táto fyzická osoba
a) odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a jej stupeň odkázanosti je najmenej V podľa prílohy č. 3, alebo
b) nevidiaca alebo prakticky nevidiaca a jej stupeň odkázanosti je najmenej III podľa prílohy č. 3.
(2) V domove sociálnych služieb sa
a) poskytuje
1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
2. sociálne poradenstvo,
3. sociálna rehabilitácia,
4. ubytovanie,
5. stravovanie,
6. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva,
7. osobné vybavenie,
b) zabezpečuje
1. rozvoj pracovných zručností,
2. záujmová činnosť,
c) utvárajú podmienky na
1. vzdelávanie,
2. úschovu cenných vecí.
(3) Ak sa v domove sociálnych služieb poskytuje sociálna služba deťom, poskytuje sa im výchova.
(4) Na vzdelávanie podľa odseku 2 písm. c) prvého bodu sa neutvárajú podmienky v domove sociálnych služieb, v ktorom sa poskytuje sociálna služba plnoletej fyzickej osobe.
(5) V domove sociálnych služieb sa zabezpečuje aj ošetrovateľská starostlivosť, ak neposkytuje domov sociálnych služieb ošetrovateľskú starostlivosť podľa § 22.
(6) Ak fyzická osoba dovŕši dôchodkový vek počas poskytovania sociálnej služby v domove sociálnych služieb, táto sociálna služba sa jej poskytuje aj naďalej.
(7) V domove sociálnych služieb možno poskytovať sociálnu službu najviac pre 40 prijímateľov sociálnej služby v jednej budove tohto zariadenia.
(8) Sociálnu službu v domove sociálnych služieb nemožno poskytovať ako celoročnú pobytovú sociálnu službu.

§ 39
Špecializované zariadenie
(1) V špecializovanom zariadení sa poskytuje sociálna služba fyzickej osobe, ktorá je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby, jej stupeň odkázanosti je najmenej V podľa prílohy č. 3 a má zdravotné postihnutie, ktorým je najmä Parkinsonova choroba, Alzheimerova choroba, pervazívna vývinová porucha, skleróza multiplex, schizofrénia, demencia rôzneho typu etiológie, hluchoslepota, AIDS alebo organický psychosyndróm ťažkého stupňa.
(2) V špecializovanom zariadení sa
a) poskytuje
1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
2. sociálne poradenstvo,
3. sociálna rehabilitácia,
4 ubytovanie,
5. stravovanie,
6. upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva,
7. osobné vybavenie,
b) zabezpečuje
1. rozvoj pracovných zručností,
2. záujmová činnosť,
c) utvárajú podmienky na
1. vzdelávanie,
2. úschovu cenných vecí.
(3) Na vzdelávanie podľa odseku 2 písm. c) prvého bodu sa neutvárajú podmienky v špecializovanom zariadení, v ktorom sa poskytuje sociálna služba plnoletej fyzickej osobe.
(4) V špecializovanom zariadení sa zabezpečuje aj ošetrovateľská starostlivosť, ak neposkytuje špecializované zariadenie ošetrovateľskú starostlivosť podľa § 22.
(5) V špecializovanom zariadení možno poskytovať sociálnu službu najviac pre 40 prijímateľov sociálnej služby v jednej budove tohto zariadenia.

§ 40
Denný stacionár
(1) V dennom stacionári sa poskytuje sociálna služba fyzickej osobe, ktorá je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby, ak jej stupeň odkázanosti je najmenej III podľa prílohy č. 3 a je odkázaná na sociálnu službu v zariadení len na určitý čas počas dňa.
(2) V dennom stacionári sa
a) poskytuje
1. pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby,
2. sociálne poradenstvo,
3. sociálna rehabilitácia,
4. stravovanie,
b) zabezpečuje
1. rozvoj pracovných zručností,
2. záujmová činnosť.
(3) V dennom stacionári sa poskytuje sociálne poradenstvo aj rodine alebo inej fyzickej osobe, ktorá zabezpečuje pomoc fyzickej osobe v domácom prostredí, na účel spolupráce pri sociálnej rehabilitácii.

DRUHÝ DIEL

§ 41
Opatrovateľská služba
(1) Opatrovateľská služba je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe, ktorá
a) je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a jej stupeň odkázanosti je najmenej II podľa prílohy č. 3 a
b) je odkázaná na pomoc pri úkonoch sebaobsluhy, úkonoch starostlivosti o svoju domácnosť a základných sociálnych aktivitách podľa prílohy č. 4.
(2) Opatrovateľskou službou sa poskytujú úkony podľa prílohy č. 4. Rozsah úkonov na základe sociálnej posudkovej činnosti určuje obec v hodinách alebo podľa jednotlivých úkonov podľa prílohy č. 4. Minimálny rozsah úkonov sebaobsluhy nesmie byť nižší, ako je minimálny rozsah zodpovedajúci stupňu odkázanosti fyzickej osoby posúdený podľa prílohy č. 3, ak sa poskytovateľ sociálnej služby s prijímateľom sociálnej služby na návrh prijímateľa sociálnej služby nedohodne inak v zmluve o poskytovaní sociálnej služby.
(3) Opatrovateľskú službu nemožno poskytovať fyzickej osobe,
a) ktorej sa poskytuje celoročná pobytová sociálna služba,
b) ktorá je opatrovaná fyzickou osobou, ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na opatrovanie podľa osobitného predpisu,11) ak tento zákon neustanovuje inak,
c) ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na osobnú asistenciu podľa osobitného predpisu,11)
d) ktorej je nariadená karanténa pre podozrenie z nákazy prenosnou chorobou a pri ochorení touto nákazou.
(4) Ustanovenie odseku 3 písm. b) sa nepoužije, ak fyzickej osobe
a) vykonávajúcej opatrovanie sa poskytuje ústavná zdravotná starostlivosť v zdravotníckom zariadení,
b) vykonávajúcej opatrovanie sa poskytuje odľahčovacia služba,
c) ktorá je opatrovaná fyzickou osobou, ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na opatrovanie podľa osobitného predpisu,11) sa poskytuje opatrovateľská služba v rozsahu najviac osem hodín mesačne.

§ 42
Prepravná služba
(1) Prepravná služba je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím odkázanej na individuálnu prepravu osobným motorovým vozidlom alebo fyzickej osobe s nepriaznivým zdravotným stavom s obmedzenou schopnosťou pohybu po rovine alebo po schodoch a obmedzenou schopnosťou orientácie.
(2) Odkázanosť na individuálnu prepravu osobným motorovým vozidlom podľa odseku 1 sa preukazuje posudkom vydaným príslušným úradom práce, sociálnych vecí a rodiny na účely kompenzácie sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia podľa osobitného predpisu.11)
(3) Nepriaznivý zdravotný stav podľa odseku 1 fyzická osoba preukazuje potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24)

§ 43
Sprievodcovská služba a predčitateľská služba
(1) Sprievodcovská služba a predčitateľská služba je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe, ktorá je nevidiaca alebo prakticky nevidiaca a fyzickej osobe s mentálnym postihnutím.
(2) Sprievodcovskou službou sa poskytuje sprievod na základné sociálne aktivity uvedené prílohe č. 4 časti III písm. a). Predčitateľskou službou sa poskytuje predčítavanie podľa prílohy č. 4 časti III písm. b).
(3) Zdravotné postihnutie podľa odseku 1 fyzická osoba preukazuje potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24)
(4) Sprievodcovskú službu a predčitateľskú službu nemožno poskytovať fyzickej osobe,
a) ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na osobnú asistenciu podľa osobitného predpisu,11)
b) ktorej sa v rámci opatrovateľskej služby poskytuje sprievod a predčítanie podľa prílohy č. 4 časti III písm. a) a b).

§ 44
Tlmočnícka služba
(1) Tlmočnícka služba je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe odkázanej na tlmočenie podľa odseku 3.
(2) Tlmočníckou službou sa poskytuje tlmočenie v posunkovej reči, artikulačné tlmočenie alebo taktilné tlmočenie.
(3) Fyzická osoba je odkázaná na
a) tlmočenie v posunkovej reči, ak je nepočujúca alebo má ťažkú obojstrannú nedoslýchavosť a jej komunikačným prostriedkom je posunková reč,
b) artikulačné tlmočenie, ak je nepočujúca alebo má ťažkú obojstrannú nedoslýchavosť získanú po osvojení si reči alebo pred jej osvojením a neovláda formy komunikácie sluchovo postihnutých najmä posunkovú reč, posunkovanú slovenčinu, alebo
c) taktilné tlmočenie, ak je hluchoslepá a má vrodené alebo získané postihnutie dvoch zmyslových orgánov, ktoré pre komunikáciu so spoločnosťou vyžadujú špecifický komunikačný systém viazaný na stupeň straty sluchu a stupeň straty zraku.
(4) Tlmočnícku službu nemožno poskytovať fyzickej osobe,
a) ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na osobnú asistenciu podľa osobitného predpisu,11)
b) ktorej sa v rámci opatrovateľskej služby poskytuje tlmočenie podľa prílohy č. 4 časti III písm. c).
(5) Fyzická osoba preukazuje zdravotné postihnutie uvedené v odseku 3 potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24)

§ 45
Sprostredkovanie tlmočníckej služby
(1) Sprostredkovanie tlmočníckej služby je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe so zdravotným postihnutím, ktorej sa poskytuje tlmočnícka služba podľa § 44, pri vykonávaní administratívnych úkonov, vedenie databázy fyzických osôb so zdravotným postihnutím odkázaných na komunikáciu prostredníctvom tlmočenia, tlmočníkov a záujemcov o vykonávanie tejto sociálnej služby, vykonávanie základného sociálneho poradenstva a školení fyzických osôb so zdravotným postihnutím a tlmočníkov.
(2) Pomoc pri vykonávaní administratívnych úkonov je najmä
a) príprava návrhov zmlúv o poskytovaní tlmočníckej služby medzi fyzickou osobou so zdravotným postihnutím a poskytovateľom tlmočníckej služby,
b) vyhľadávanie tlmočníkov, sprostredkovanie stretnutia fyzickej osoby so zdravotným postihnutím s tlmočníkom,
c) pomoc pri spracúvaní výkazov tlmočníckej služby,
d) riešenie konfliktov vzniknutých medzi fyzickou osobou so zdravotným postihnutím a tlmočníkom v súvislosti s uzatvorenou zmluvou o poskytovaní tlmočníckej služby,
e) zabezpečenie náhradného tlmočníka, ak tlmočník z vážnych dôvodov nemôže tlmočiť,
f) sprostredkovanie vzdelávania fyzických osôb so zdravotným postihnutím a tlmočníkov.
(3) Sprostredkovanie tlmočníckej služby môže vykonávať poskytovateľ sociálnej služby aj prostredníctvom agentúry tlmočníckej služby zriadenej na tento účel.

§ 46
Sprostredkovanie osobnej asistencie
(1) Sprostredkovanie osobnej asistencie je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím, ktorej sa poskytuje peňažný príspevok na osobnú asistenciu alebo fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím, ktorá je odkázaná na osobnú asistenciu podľa osobitného predpisu11) pri vykonávaní administratívnych úkonov, vedenie databázy užívateľov osobnej asistencie, vedenie databázy osobných asistentov a záujemcov o vykonávanie osobnej asistencie, vykonávanie základného sociálneho poradenstva a vzdelávanie užívateľov osobnej asistencie a osobných asistentov a pomoc pri riešení konfliktov vzniknutých medzi fyzickou osobou s ťažkým zdravotným postihnutím a osobným asistentom v súvislosti s uzatvorenou zmluvou o výkone osobnej asistencie.
(2) Pomoc pri vykonávaní administratívnych úkonov je najmä
a) príprava návrhov zmlúv o výkone osobnej asistencie medzi fyzickou osobou s ťažkým zdravotným postihnutím a osobným asistentom,
b) pomoc pri spracúvaní výkazov odpracovaných hodín osobným asistentom,
c) vyplácanie odmien osobným asistentom podľa osobitného predpisu.11)
(3) Sprostredkovanie osobnej asistencie môže vykonávať poskytovateľ sociálnej služby aj prostredníctvom agentúry osobnej asistencie zriadenej na tento účel.

§ 47
Požičiavanie pomôcok
(1) Požičiavanie pomôcok je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím a fyzickej osobe s nepriaznivým zdravotným stavom odkázaným na pomôcku.
(2) Pomôcka sa môže požičiavať fyzickým osobám uvedeným v odseku 1 na dohodnutý čas, najdlhšie do zabezpečenia pomôcky na základe verejného zdravotného poistenia, formou peňažného príspevku na zaobstaranie pomôcky podľa osobitného predpisu, 11) z iných zdrojov alebo do doby trvania podmienok pre poskytnutie pomôcky.
(3) Nepriaznivý zdravotný stav podľa odseku 1 fyzická osoba preukazuje potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24) Fyzická osoba s ťažkým zdravotným postihnutím preukazuje odkázanosť na pomôcku posudkom vydaným príslušným úradom práce, sociálnych vecí a rodiny na účely kompenzácie sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia podľa osobitného predpisu.11)

TRETÍ DIEL
Posudková činnosť

§ 48
Posudková činnosť na účely poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 je zdravotná posudková činnosť a sociálna posudková činnosť. Posudkovou činnosťou sa zisťuje odkázanosť fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím11) alebo fyzickej osoby s nepriaznivým zdravotným stavom na sociálnu službu v zariadení pre fyzické osoby, ktoré sú odkázané na pomoc inej fyzickej osoby a na opatrovateľskú službu.

§ 49
Lekárska posudková činnosť
(1) Lekárska posudková činnosť na účely posúdenia odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby je hodnotenie a posudzovanie zdravotného stavu fyzickej osoby a zmien zdravotného stavu fyzickej osoby, ktoré vykonáva zdravotnícky pracovník, ktorý spĺňa kvalifikačné predpoklady podľa § 84 ods. 19 a 20, na základe zmluvy s obcou alebo vyšším územným celkom (ďalej len "posudzujúci zdravotnícky pracovník").
(2) Posudzujúci zdravotnícky pracovník pri vykonávaní lekárskej posudkovej činnosti spolupracuje so sociálnym pracovníkom obce alebo vyššieho územného celku tak, aby výsledky posúdenia podľa odseku 10 neboli v rozpore s výsledkami sociálnej posudkovej činnosti podľa § 50 ods. 7
(3) Posudzujúci zdravotnícky pracovník pri výkone lekárskej posudkovej činnosti vychádza z lekárskeho nálezu, posudku, správy o priebehu a vývoji choroby a zdravotného postihnutia alebo výpisu zo zdravotnej dokumentácie (ďalej len "doklad poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o nepriaznivom zdravotnom stave") nie staršieho ako šesť mesiacov, ktoré predložila fyzická osoba, ktorá žiada o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu. Ak je doklad poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o nepriaznivom zdravotnom stave podľa prvej vety na účely lekárskej posudkovej činnosti nedostačujúci, posudzujúci zdravotnícky pracovník požiada lekára, s ktorým má fyzická osoba, ktorá žiada o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu, uzatvorenú dohodu o poskytovaní zdravotnej starostlivosti26) (ďalej len "zmluvný lekár"), o vypracovanie lekárskeho nálezu, ktorého vzor uvedený v prílohe č. 1 osobitného predpisu11) sa použije na účely sociálnych služieb primerane. Ak je lekársky nález zmluvného lekára neúplný, posudzujúci zdravotnícky pracovník požiada zmluvného lekára o jeho doplnenie.
(4) Na základe výsledkov posúdenia podľa odseku 10 vypracuje posudzujúci zdravotnícky pracovník lekársky posudok, ktorý obsahuje stupeň odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby a termín opätovného posúdenia zdravotného stavu fyzickej osoby.
(5) Posudzujúci zdravotnícky pracovník vychádza z dokladu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o nepriaznivom zdravotnom stave nie staršieho ako šesť mesiacov, ktorý predložila fyzická osoba, alebo z lekárskeho nálezu zmluvného lekára, z ktorého vychádzal pri ostatnom posúdení, ak od posúdenia fyzickej osoby podľa odseku 3 neuplynulo šesť mesiacov a nie sú známe nové skutočnosti o jej zdravotnom stave, ktoré podmieňujú zmenu stupňa odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby.
(6) Posudzujúci zdravotnícky pracovník môže vychádzať aj z dokladu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o nepriaznivom zdravotnom stave staršieho ako šesť mesiacov, ktorý predložila fyzická osoba, alebo z lekárskeho nálezu zmluvného lekára, ktorý je starší ako šesť mesiacov, ak je zdravotný stav fyzickej osoby chronický s trvalým poškodením a stupeň odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby je trvalý a nemožno očakávať zlepšenie.
(7) Posudzujúci zdravotnícky pracovník môže pozvať fyzickú osobu na posúdenie jej zdravotného stavu, ak sú pochybnosti o správnosti diagnostického záveru vyplývajúceho z predloženého lekárskeho nálezu zmluvného lekára alebo je potrebné overiť objektívnosť alebo úplnosť diagnostického záveru. Posudzujúci zdravotnícky pracovník vykonáva posúdenie spravidla bez prítomnosti posudzovanej fyzickej osoby.
(8) Posudzujúci zdravotnícky pracovník je povinný pozvať fyzickú osobu na posúdenie jej zdravotného stavu, ak o to fyzická osoba písomne požiada.
(9) Posudzujúci zdravotnícky pracovník určí termín opätovného posúdenia zdravotného stavu fyzickej osoby a obec alebo vyšší územný celok vyzve fyzickú osobu na opätovné posúdenie zdravotného stavu fyzickej osoby, ak je predpoklad, že dôjde k zmene zdravotného stavu fyzickej osoby odkázanej na pomoc inej fyzickej osoby. Posudzujúci zdravotnícky pracovník neurčí termín opätovného posúdenia zdravotného stavu fyzickej osoby, ak je zdravotný stav fyzickej osoby chronický s trvalým poškodením a od ďalšej liečby nemožno očakávať jeho zlepšenie.
(10) Odkázanosť fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby na účely poskytnutia sociálnej služby sa posudzuje podľa prílohy č. 3. Pri posudzovaní odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby sa dosiahnuté body podľa prílohy č. 3 písm. A v prvom bode až dvanástom bode sčítajú. Stupeň odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby a priemerný rozsah odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby v hodinách sa určí na základe celkového počtu bodov.
(11) Fyzická osoba je odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby, ak jej stupeň odkázanosti je II až VI podľa prílohy č. 3.
(12) Ak fyzická osoba pri posudzovaní odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 písm. A dvanásteho bodu dosiahne 0 bodov, jej stupeň odkázanosti je VI a na body dosiahnuté podľa prílohy č. 3 písm. A prvého bodu až jedenásteho bodu sa neprihliada.
(13) Pri posudzovaní odkázanosti neplnoletej fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby sa neprihliada na jednotlivé činnosti uvedené podľa prílohy č. 3 písm. A, ktoré si nevie zabezpečiť neplnoletá fyzická osoba rovnakého veku a pohlavia bez zdravotného postihnutia alebo bez nepriaznivého zdravotného stavu.
(14) Odkázanosť fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 sa neposudzuje u fyzickej osoby, ktorá dovŕšila dôchodkový vek a o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu v zariadení pre seniorov žiada z iných vážnych dôvodov.

§ 50
Sociálna posudková činnosť
(1) Sociálna posudková činnosť na účely posúdenia odkázanosti na sociálnu službu je posudzovanie
a) individuálnych predpokladov fyzickej osoby,
b) rodinného prostredia fyzickej osoby,
c) prostredia, ktoré ovplyvňuje začlenenie fyzickej osoby do spoločnosti, a
d) odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch podľa prílohy č. 3 a prílohy č. 4 časti II a III.
(2) Výsledkom sociálnej posudkovej činnosti je sociálny posudok, ktorý obsahuje zoznam úkonov sebaobsluhy podľa prílohy č. 3, zoznam úkonov starostlivosti o svoju domácnosť a zoznam základných sociálnych aktivít podľa prílohy č. 4, pri ktorých je fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby v porovnaní s fyzickou osobou rovnakého veku a pohlavia bez zdravotného postihnutia alebo nepriaznivého zdravotného stavu. Obsahom posudku je aj rozsah odkázanosti pri jednotlivých úkonoch podľa prvej vety vyjadrený predpokladaným rozsahom hodín v rámci určeného rozpätia podľa prílohy č. 3 písm. B.
(3) Sociálnu posudkovú činnosť na účely posudzovania odkázanosti na sociálnu službu vykonáva sociálny pracovník obce alebo vyššieho územného celku alebo na základe poverenia obce alebo vyššieho územného celku sociálny pracovník právnickej osoby zriadenej obcou alebo založenej obcou, alebo zriadenej vyšším územným celkom, alebo založenej vyšším územným celkom.
(4) Posudzovanie individuálnych predpokladov fyzickej osoby zahŕňa najmä hodnotenie jej schopností a úsilia riešiť svoju nepriaznivú sociálnu situáciu vlastným pričinením.
(5) Posudzovanie rodinného prostredia fyzickej osoby zahŕňa najmä hodnotenie schopností a rozsahu pomoci, ktorú jej poskytuje rodina. Za rodinu na účely posudzovania rodinného prostredia fyzickej osoby sa považuje jej manžel alebo manželka, rodičia a deti.
(6) Posudzovanie prostredia, ktoré ovplyvňuje začlenenie fyzickej osoby do spoločnosti, zahŕňa najmä hodnotenie podmienok bývania vrátane dostupnosti verejných služieb a prístupnosti stavieb občianskeho vybavenia podľa osobitného predpisu.17)
(7) Pri posudzovaní odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 v rámci sociálnej posudkovej činnosti sa postupuje podľa § 49 ods. 10. Výsledky posudzovania podľa prvej vety nesmú byť v rozpore s výsledkami zdravotnej posudkovej činnosti podľa § 49 ods. 10.
(8) Pri posudzovaní neplnoletej fyzickej osoby sa neprihliada na potrebu pomoci, ktorá vyplýva z bežnej rodičovskej starostlivosti27) poskytovanej neplnoletej fyzickej osobe rovnakého veku a pohlavia bez zdravotného postihnutia alebo bez nepriaznivého zdravotného stavu.
(9) Sociálna posudková činnosť sa vykonáva za účasti fyzickej osoby, ktorá požiada o poskytnutie sociálnej služby; táto fyzická osoba má právo vyjadrovať svoje potreby a návrhy na riešenie svojej nepriaznivej sociálnej situácie. Sociálna posudková činnosť sa môže vykonávať aj za účasti fyzickej osoby, ktorú si fyzická osoba žiadajúca o poskytnutie sociálnej služby určí.

§ 51
Posudok o odkázanosti na sociálnu službu
Na základe zdravotného posudku a sociálneho posudku sa vyhotovuje posudok o odkázanosti na sociálnu službu, ktorý obsahuje
a) stupeň odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby,
b) zoznam úkonov sebaobsluhy, zoznam úkonov starostlivosti o svoju domácnosť a zoznam základných sociálnych aktivít, pri ktorých je fyzická osoba odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a ich rozsah vyjadrený predpokladaným rozsahom hodín v rámci určeného rozpätia podľa prílohy č. 3 písm. B a prílohy č. 4,
c) návrh druhu sociálnej služby s prihliadnutím na potreby a návrhy fyzickej osoby uvedenej v § 50 ods. 9,
d) určenie termínu opätovného posúdenia zdravotného stavu.

§ 51a
Vylúčenie vykonávania posudkovej činnosti
Posudková činnosť podľa tohto zákona sa nevykonáva, ak sa bude poskytovať sociálna služba fyzickej osobe, ktorá bude platiť úhradu za sociálnu službu najmenej vo výške ekonomicky oprávnených nákladov spojených s poskytovaním tejto sociálnej služby, a ak sa jej bude poskytovať pomoc pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby.

ŠIESTA HLAVA
Sociálne služby s použitím telekomunikačných technológií

§ 52
Monitorovanie a signalizácia potreby pomoci
(1) Monitorovanie a signalizácia potreby pomoci je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe, ktorá má nepriaznivý zdravotný stav, s cieľom zabrániť vzniku krízovej sociálnej situácie alebo zabezpečiť jej riešenie.
(2) Monitorovanie a signalizácia potreby pomoci je poskytovanie nepretržitej, dištančnej, hlasovej, písomnej (krátka textová správa) alebo elektronickej komunikácie s fyzickou osobou uvedenou v odseku 1 prostredníctvom signalizačného zariadenia alebo audiovizuálneho zariadenia napojeného na centrálny dispečing, ktorý zabezpečí potrebnú pomoc na základe vyslaného signálu potreby pomoci.
(3) Potrebu poskytovania sociálnej služby podľa odseku 1 fyzická osoba preukazuje potvrdením poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.24)

§ 53
Krízová pomoc poskytovaná prostredníctvom telekomunikačných technológií
(1) Krízová pomoc poskytovaná prostredníctvom telekomunikačných technológií je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe, ktorá je v krízovej sociálnej situácii, alebo v inej obtiažnej životnej situácii, ktorú nemôže riešiť vlastnými silami a zabezpečuje sa najmä poskytnutím sociálneho poradenstva.
(2) Za telekomunikačné technológie podľa odseku 1 sa považuje najmä telefón, fax, internet.

SIEDMA HLAVA
Podporné služby

§ 54
Odľahčovacia služba
(1) Odľahčovacia služba je sociálna služba poskytovaná fyzickej osobe, ktorá opatruje fyzickú osobu s ťažkým zdravotným postihnutím podľa osobitného predpisu11) (ďalej len "fyzická osoba, ktorá opatruje"), ktorou sa poskytuje alebo zabezpečuje fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím sociálna služba počas obdobia, v ktorom fyzická osoba, ktorá opatruje, nemôže opatrovanie vykonávať.
(2) Cieľom odľahčovacej služby je umožniť fyzickej osobe, ktorá opatruje, nevyhnutný odpočinok na účel udržania jej fyzického zdravia a duševného zdravia a prevencie jeho zhoršenia.
(3) Odľahčovacia služba sa poskytuje na celé dni, najviac 30 dní v kalendárnom roku. Nevyčerpané dni odľahčovacej služby v kalendárnom roku nemožno poskytnúť v nasledujúcom kalendárnom roku. Počas poskytovania odľahčovacej služby je obec povinná v rámci svojej pôsobnosti poskytnúť alebo zabezpečiť fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím sociálnu službu podľa jej výberu, a to terénnu formu sociálnej služby, ambulantnú sociálnu službu alebo pobytovú sociálnu službu v rozsahu najmenej 12 hodín denne. Podmienka odkázanosti fyzickej osoby s ťažkým zdravotným postihnutím na sociálnu službu sa na účely poskytnutia sociálnej služby z dôvodu uvedeného v odseku 1 považuje za splnenú na základe posudku vydaného príslušným úradom práce, sociálnych vecí a rodiny.
(4) Ak fyzická osoba poberá peňažný príspevok na opatrovanie len za časť kalendárneho roka, poskytuje sa jej odľahčovacia služba v pomernej časti z rozsahu dní uvedených v odseku 3. Pri určení pomernej časti sa aj časť dňa považuje za celý deň.
(5) Súčasťou pomoci, ktorá sa poskytuje fyzickej osobe odkázanej na pomoc inej fyzickej osoby v rámci odľahčovacej služby terénnou formou sociálnej služby, je aj poskytovanie úkonov starostlivosti o jej domácnosť a zabezpečenie základných sociálnych aktivít podľa prílohy č. 4 časti II a III.

§ 55
Pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností
(1) Pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností je sociálna služba poskytovaná opatrovníkovi,28) fyzickej osobe, ktorá má záujem vykonávať funkciu opatrovníka a fyzickej osobe, ktorá si sama nedokáže uplatňovať a chrániť práva a právom chránené záujmy.
(2) Za pomoc podľa odseku 1 sa považuje
a) zastupovanie fyzickej osoby v konaní o pozbavení spôsobilosti na právne úkony, obmedzení spôsobilosti na právne úkony alebo vrátení spôsobilosti na právne úkony,
b) súčinnosť pri spisovaní návrhov na súd na začatie konania o pozbavení spôsobilosti na právne úkony, obmedzení spôsobilosti na právne úkony alebo vrátení spôsobilosti na právne úkony,
c) poskytovanie alebo sprostredkovanie sociálneho poradenstva alebo iného poradenstva s cieľom nájsť možnosti pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov fyzických osôb, ktoré si ich nedokážu sami uplatňovať a chrániť,
d) spolupráca so zariadeniami, úradmi práce, sociálnych vecí a rodiny, súdmi a ďalšími osobami pred začatím konania a počas konania o pozbavení spôsobilosti na právne úkony, obmedzení spôsobilosti na právne úkony alebo vrátení spôsobilosti na právne úkony,
e) vyhľadávanie a príprava fyzických osôb, ktoré majú záujem vykonávať funkciu opatrovníka28) a príprava opatrovníkov na výkon opatrovníckych práv a povinností.

§ 56
Denné centrum
(1) V dennom centre sa poskytuje sociálna služba počas dňa fyzickej osobe, ktorá dovŕšila dôchodkový vek, fyzickej osobe s ťažkým zdravotným postihnutím alebo nepriaznivým zdravotným stavom, rodičovi s dieťaťom alebo starému rodičovi s vnukom alebo vnučkou.
(2) V dennom centre sa najmä
a) poskytuje sociálne poradenstvo,
b) zabezpečuje záujmová činnosť.

§ 57
Podpora samostatného bývania
(1) Podpora samostatného bývania je sociálna služba na podporu samostatnosti, nezávislosti a sebestačnosti fyzickej osoby zameraná najmä na pomoc pri prevádzke domácnosti, pomoc pri hospodárení s peniazmi, podporu pri organizovaní času, podporu pri zapojení sa do spoločenského a pracovného života, podporu rozvoja osobných záujmov, predchádzanie a riešenie krízových situácií, podporu spoločensky primeraného správania.
(2) V rámci podpory samostatného bývania sa okrem činností uvedených v odseku 1
a) poskytuje
1. sociálne poradenstvo,
2. pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
b) vykonáva
1. preventívna aktivita,
2. sociálna rehabilitácia.

§ 58
Jedáleň
(1) V jedálni sa poskytuje stravovanie fyzickej osobe, ktorá
a) nemá zabezpečené nevyhnutné podmienky na uspokojovanie základných životných potrieb,
b) má ťažké zdravotné postihnutie alebo nepriaznivý zdravotný stav, alebo
c) dovŕšila dôchodkový vek.
(2) Jedáleň môže poskytovať stravovanie aj prostredníctvom donášky stravy do domácnosti fyzickej osoby uvedenej v odseku 1 písm. b) a c).

§ 59
Práčovňa
V práčovni sa utvárajú podmienky na pranie, žehlenie a údržbu bielizne a šatstva fyzickej osobe, ktorá
a) nemá zabezpečené nevyhnutné podmienky na uspokojovanie základných životných potrieb,
b) má ťažké zdravotné postihnutie alebo nepriaznivý zdravotný stav, alebo
c) dovŕšila dôchodkový vek.

§ 60
Stredisko osobnej hygieny
V stredisku osobnej hygieny sa utvárajú podmienky na vykonávanie nevyhnutnej základnej osobnej hygieny fyzickej osobe, ktorá
a) nemá zabezpečené nevyhnutné podmienky na uspokojovanie základných životných potrieb,
b) má ťažké zdravotné postihnutie alebo nepriaznivý zdravotný stav, alebo
c) dovŕšila dôchodkový vek.

ÔSMA HLAVA
Spoločné ustanovenia pri poskytovaní sociálnych služieb

§ 61
(1) Ak je fyzická osoba v krízovej sociálnej situácii, ktorá vyžaduje intervenciu a okamžitú pomoc, poskytne sa jej sociálna služba podľa povahy nepriaznivej sociálnej situácie.
(2) Zariadenia možno účelne a vhodne zlučovať.
(3) Sociálnu službu v zariadení nemožno poskytovať fyzickej osobe, ktorej zdravotný stav si vyžaduje ústavnú zdravotnú starostlivosť v zdravotníckom zariadení. Sociálnu službu v zariadeniach uvedených v § 34 až 40 nemožno poskytovať fyzickej osobe, ktorej súd uložil ochranné liečenie v zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti, ochrannú výchovu alebo jej nariadil umiestnenie v detenčnom ústave podľa osobitného predpisu,28a) a to do skončenia vykonávania týchto ochranných opatrení. Posudková činnosť podľa tohto zákona sa u fyzických osôb podľa druhej vety nevykonáva; to neplatí počas jedného roka pred dovŕšením osemnásteho roku veku mladistvého, ak ochranná výchova trvá do dovŕšenia osemnásteho roku veku mladistvého alebo počas jedného roka pred dovŕšením devätnásteho roku veku po predĺžení ochrannej výchovy alebo ak bolo začaté konanie o
a) zmene spôsobu výkonu ochranného liečenia,
b) upustení od výkonu ochranného liečenia,
c) prepustení z ochranného liečenia,
d) ukončení ochranného liečenia,
e) upustení od výkonu ochrannej výchovy,
f) podmienečnom umiestnení mimo výchovného zariadenia,
g) prepustení z ochrannej výchovy,
h) prepustení z detenčného ústavu, ak súd preskúmava dôvodnosť detencie.
(4) Ak má poskytovateľ sociálnej služby, ktorý poskytuje celoročnú pobytovú sociálnu službu v zariadení uvedenom v § 34 až 36 a 39, na to vytvorené podmienky, môže na prechodnú dobu poskytnúť, na účel udržiavania sociálnych väzieb s rodinou, partnerom a širším spoločenským prostredím, ubytovanie pre člena rodiny, partnera alebo fyzickú osobu, ktorú si prijímateľ sociálnej služby sám určí. Podmienky poskytnutia ubytovania podľa prvej vety poskytovateľ sociálnej služby určí v prevádzkovom poriadku alebo v domácom poriadku.
(5) Poverený zamestnanec poskytovateľa sociálnej služby má právo v zariadení vstúpiť do obytnej miestnosti a príslušenstva obytnej miestnosti aj bez súhlasu fyzickej osoby, ktorej sa v nej poskytuje ubytovanie, ak vec neznesie odklad a vstup je nevyhnutný na ochranu života, zdravia alebo majetku tejto fyzickej osoby, na ochranu práv a slobôd iných fyzických osôb alebo ochranu majetku zariadenia.
(6) Poskytovanie sociálnej služby v zariadení uvedenom v § 34 až 40 s kapacitou nižšou ako 40 miest má prednosť pred poskytovaním sociálnej služby v zariadení s vyššou kapacitou.
(7) Ak má poskytovateľ sociálnej služby na to vytvorené podmienky, môže vykonávať na účel zvýšenia kvality poskytovanej sociálnej služby muzikoterapiu, arteterapiu, hipoterapiu, canisterapiu, biblioterapiu, hydroterapiu, aromaterapiu a činnostnú terapiu.


TRETIA ČASŤ
Registrácia poskytovateľov sociálnych služieb

PRVÁ HLAVA
Podmienky zápisu do registra

§ 62
Poskytovateľ sociálnej služby uvedený v § 3 ods. 3 a 5 môže poskytovať sociálne služby len na základe zápisu do registra, ktorý vedie vyšší územný celok.

§ 63
(1) Osoba, ktorá žiada o zápis do registra, a fyzická osoba, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, musia byť bezúhonné; podmienka bezúhonnosti sa považuje za splnenú, ak ide o právnickú osobu, ktorej trestná zodpovednosť je vylúčená. Fyzické osoby uvedené v prvej vete musia byť
a) spôsobilé na právne úkony v plnom rozsahu a
b) odborne spôsobilé na poskytovanie sociálnej služby, ak nepoveria inú fyzickú osobu za zodpovedného zástupcu podľa odseku 3.
(2) Za bezúhonnú osobu sa na účely tohto zákona považuje osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin.29) Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace. Podmienku bezúhonnosti musí spĺňať aj zodpovedný zástupca poskytovateľa sociálnej služby a fyzická osoba, ktorá je zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby.
(3) Ak žiadosť o zápis do registra podáva právnická osoba, musí byť fyzická osoba, ktorá je na základe poverenia štatutárneho orgánu právnickej osoby zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby, spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu, bezúhonná a odborne spôsobilá. Ak žiadosť o zápis do registra podáva fyzická osoba, musí byť fyzická osoba, ktorá je na základe poverenia fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu, bezúhonná a odborne spôsobilá. Fyzické osoby uvedené v prvej vete a druhej vete musia byť pri poskytovaní sociálnych služieb v pracovnoprávnom vzťahu k poskytovateľovi sociálnej služby; to neplatí, ak je táto fyzická osoba spoločník právnickej osoby alebo člen právnickej osoby.
(4) Za odbornú spôsobilosť podľa odsekov 1 a 3 sa považuje na účely poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 24a až 24d, 27 až 29, § 32, § 32b až 41, 53 až 55 a 57 získanie vysokoškolského vzdelania druhého stupňa a na účely poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 25, 26, 31, § 32a, 42 až 47, 52, 56, 58 až 60 získanie úplného stredného všeobecného vzdelania alebo úplného stredného odborného vzdelania. Splnenie kvalifikačného predpokladu sa posudzuje a preukazuje dokladmi podľa osobitného predpisu.30)
(5) Ak žiada o zápis do registra právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky, musí podmienky podľa odseku 1 spĺňať fyzická osoba poverená vedením jej pobočky, ktorá má sídlo na území Slovenskej republiky.
(6) Ak žiada o zápis do registra osoba, ktorá má záujem vykonávať špecializované sociálne poradenstvo, sociálnu rehabilitáciu alebo stimuláciu komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím, podmienkou zápisu do registra je akreditácia na túto odbornú činnosť udelená ministerstvom.

§ 64
Žiadosť o zápis do registra
(1) Žiadosť o zápis do registra sa podáva písomne vyššiemu územnému celku, v ktorého územnom obvode je miesto poskytovania sociálnej služby. Ak takéto miesto nemožno určiť, alebo ak sa sociálna služba bude poskytovať v územnom obvode viacerých vyšších územných celkov, žiadosť o zápis do registra sa podáva vyššiemu územnému celku, v ktorého územnom obvode má sídlo právnická osoba, ktorá žiada o zápis do registra, alebo v ktorého územnom obvode má trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzická osoba, ktorá žiada o zápis do registra.
(2) Žiadosť o zápis do registra obsahuje
a) obchodné meno alebo názov právnickej osoby, sídlo, identifikačné číslo a právnu formu, ak o zápis žiada právnická osoba, alebo meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt, ak o zápis žiada fyzická osoba,
b) meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt
1. fyzickej osoby, ktorá je štatutárny orgán právnickej osoby,
2. navrhovaného zodpovedného zástupcu uvedeného v § 63 ods. 3,
c) druh sociálnej služby, ktorá sa má poskytovať, a jej formu,
d) cieľovú skupinu fyzických osôb, ktorým sa má poskytovať sociálna služba,
e) miesto poskytovania sociálnej služby,
f) počet miest, ak sa sociálna služba má poskytovať v zariadení,
g) predpokladaný deň začatia poskytovania sociálnej služby,
h) čas poskytovania sociálnej služby, ak sa sociálna služba má poskytovať na určitý čas,
i) ďalšie údaje potrebné podľa osobitného predpisu30a) na vyžiadanie výpisu z registra trestov
1. osoby, ktorá žiada o zápis do registra, a fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra,
2. fyzickej osoby, ktorá na základe poverenia štatutárneho orgánu právnickej osoby alebo na základe poverenia fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, je zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby.
(3) K žiadosti o zápis do registra sa prikladá
a) kópia dokladu preukazujúceho bezúhonnosť
1. osoby, ktorá žiada o zápis do registra, ak ide o právnickú osobu so sídlom mimo územia Slovenskej republiky alebo iného štátu Európskeho hospodárskeho priestoru alebo fyzickú osobu, ktorá nie je občanom Slovenskej republiky alebo iného štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a nemá pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitných predpisov,30b)
2. fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, ak ide o fyzickú osobu, ktorá nie je občanom Slovenskej republiky alebo iného štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a nemá pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitných predpisov,30b)
3. fyzickej osoby, ktorá na základe poverenia štatutárneho orgánu právnickej osoby alebo na základe poverenia fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, je zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby, ak ide o fyzickú osobu, ktorá nie je občanom Slovenskej republiky alebo iného štátu Európskeho hospodárskeho priestoru a nemá pobyt na území Slovenskej republiky podľa osobitných predpisov,30b)
b) kópia dokladu o odbornej spôsobilosti
1. fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra a fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, alebo
2. fyzickej osoby, ktorá na základe rozhodnutia štatutárneho orgánu právnickej osoby alebo na základe rozhodnutia fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do registra, je zodpovedná za poskytovanie sociálnej služby,
c) údaje o priestorových podmienkach, personálnych podmienkach, materiálnych podmienkach a hygienických podmienkach zodpovedajúcich druhu sociálnej služby, forme sociálnej služby a počtu prijímateľov sociálnej služby,
d) rozhodnutie alebo iný doklad o zápise do registra podľa osobitného predpisu31) alebo potvrdenie o pridelení identifikačného čísla organizácie vydané Štatistickým úradom Slovenskej republiky, ktoré preukazuje vznik právnickej osoby,
e) štatút alebo iný doklad, ktorým sa preukazuje oprávnenie na právne úkony štatutárneho orgánu právnickej osoby,
f) kópia dokladu, ktorý preukazuje, že osoba nemá daňové nedoplatky, nedoplatky na poistnom a na penále na sociálne poistenie, na príspevku na starobné dôchodkové sporenie a na poistnom a na penále na verejné zdravotné poistenie,
g) cenník sociálnej služby, spôsob platenia úhrady za sociálnu službu a podmienky platenia za sociálnu službu,
h) údaje o finančných podmienkach, ktoré obsahujú kalkuláciu skutočných nákladov na jednotku výkonu každého druhu sociálnej služby, ktorá sa má poskytovať, kalkuláciu predpokladaných príjmov a výdavkov vrátane údajov o vlastných zdrojoch financovania sociálnej služby a predpokladané zdroje financovania sociálnej služby.
i) opis rozsahu a podmienok poskytovania odbornej činnosti, obslužnej činnosti alebo ďalšej činnosti.
(4) Údaje o priestorových podmienkach na účely odseku 3 písm. c) sa preukazujú kópiou listu vlastníctva nie staršieho ako tri mesiace alebo kópiou nájomnej zmluvy32) alebo zmluvy o výpožičke,33) ktorých predmetom je nájom alebo výpožička priestorov, v ktorých sa sociálna služba poskytuje, a ak sa sociálna služba má poskytovať v zariadení, aj kópiou právoplatného kolaudačného rozhodnutia. Nájomná zmluva alebo zmluva o výpožičke musí byť uzatvorená najmenej na čas poskytovania sociálnej služby alebo pri poskytovaní celoročnej pobytovej sociálnej služby najmenej na tri roky.
(5) Za údaje o personálnych podmienkach na účely odseku 3 písm. c) sa považuje organizačná štruktúra žiadateľa o zápis do registra, v ktorej je uvedené povolanie zamestnancov, ich kvalifikačné predpoklady podľa § 84 a ich počet osobitne na každý druh sociálnej služby.
(6) Údaje o hygienických podmienkach na účely odseku 3 písm. c) sa preukazujú kópiou právoplatného rozhodnutia alebo záväzného stanoviska príslušného orgánu verejného zdravotníctva o uvedení priestorov do prevádzky alebo o zmene v ich prevádzkovaní a o schválení prevádzkového poriadku alebo jeho zmeny príslušným orgánom verejného zdravotníctva podľa osobitného predpisu.33a)
(7) Údaje a doklady uvedené v odsekoch 2 a 3 sa predkladajú v štátnom jazyku.
(8) Ak vyšší územný celok zistí, že žiadosť o zápis do registra neobsahuje náležitosti podľa odsekov 2 a 3, písomne vyzve žiadateľa o zápis do registra, aby doplnil údaje alebo priložil chýbajúce doklady a určí lehotu na odstránenie týchto nedostatkov; lehota nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa doručenia písomnej výzvy.
(9) Poskytovateľ sociálnej služby, ktorý má záujem poskytovať iný druh sociálnej služby ako ten, ktorý už poskytuje, alebo poskytovateľ sociálnej služby, ktorý má záujem zmeniť miesto poskytovania sociálnej služby, je povinný podať žiadosť o zápis do registra podľa odsekov 1 až 8 a § 63.

Zápis do registra

§ 65
(1) Oprávnenie poskytovať sociálnu službu vzniká odo dňa zápisu do registra.
(2) O zápise do registra vyšší územný celok nevyhotovuje rozhodnutie a zápis do registra vykoná najneskôr do 30 dní odo dňa predloženia všetkých dokladov uvedených v § 64 ods. 2 a 3.
(3) Vykonanie zápisu do registra spolu s výpisom z registra vyšší územný celok bezodkladne oznámi poskytovateľovi sociálnej služby doručením oznámenia do vlastných rúk. Ak sa sociálna služba bude poskytovať aj v územnom obvode iného vyššieho územného celku alebo vo viacerých vyšších územných celkov, vyšší územný celok, ktorý vykoná zápis do registra, bezodkladne oznámi vykonanie zápisu do registra každému vyššiemu územnému celku, v ktorého územnom obvode bude miesto poskytovania tejto sociálnej služby; to platí rovnako aj na oznámenie o výmaze z registra a na oznámenie o vykonaní zmien v registri.
(4) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný do ôsmich dní písomne oznámiť vyššiemu územnému celku všetky zmeny skutočností uvedených v § 63 a 64.
(5) Oprávnenie poskytovať sociálnu službu nemožno previesť na inú osobu a neprechádza na právneho nástupcu poskytovateľa sociálnej služby, ak je ním právnická osoba. To neplatí, ak právnym nástupcom poskytovateľa sociálnej služby, ktorý je právnickou osobou zriadenou obcou, je táto obec.
(6) Vyšší územný celok rozhodne o nezapísaní do registra, ak
a) v lehote určenej v písomnej výzve žiadateľ o zápis nedoplní žiadosť o zápis do registra alebo nepriloží chýbajúce doklady,
b) žiadosť o zápis do registra nepredložil štatutárny orgán právnickej osoby,
c) služba, ktorá sa má poskytovať, nie je sociálna služba podľa tohto zákona,
d) na poskytovanie sociálnej služby nie sú vytvorené priestorové podmienky, personálne podmienky, materiálne podmienky, finančné podmienky a hygienické podmienky,
e) nie sú splnené podmienky ustanovené podľa § 9 ods. 5 až 7.
f) nie sú splnené podmienky ustanovené v § 32b ods. 3, § 34 ods. 5, § 35 ods. 4, § 38 ods. 7 a § 39 ods. 5,
g) žiadosť o zápis do registra podľa § 64 ods. 2 písm. c) obsahuje druh sociálnej služby, ktorým je poskytovanie sociálnej služby v domove sociálnych služieb s celoročnou pobytovou sociálnou službou.

§ 66
(1) Do registra sa zapisujú tieto údaje vrátane ich zmien:
a) obchodné meno alebo názov, sídlo, identifikačné číslo a právna forma právnickej osoby, ak je poskytovateľom sociálnej služby právnická osoba, a meno, priezvisko a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzickej osoby, ak je poskytovateľom sociálnej služby fyzická osoba,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, a zodpovedného zástupcu uvedeného v § 63 ods. 3 a ich trvalý pobyt alebo prechodný pobyt,
c) adresa právnickej osoby uvedenej v § 3 ods. 5 písm. c) a adresa sídla jej organizačnej zložky na území Slovenskej republiky a meno, priezvisko a adresa pobytu vedúceho tejto organizačnej zložky,
d) druh sociálnej služby, ktorú poskytovateľ sociálnej služby poskytuje, cieľová skupina fyzických osôb, ktorým sa poskytuje sociálna služba, deň začatia poskytovania sociálnej služby, rozsah poskytovanej sociálnej služby, jej formu a miesto poskytovania sociálnej služby,
e) počet miest v zariadení,
f) dátum zápisu do registra,
g) dátum výmazu z registra a právny dôvod výmazu z registra podľa § 68.
(2) Register je verejný, každý má právo nazrieť do neho a požadovať z neho výpis.

§ 67
Označenie miesta poskytovania sociálnej služby
(1) Ak poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu v zariadení okrem zariadení uvedených v § 29 a 34, je povinný miesto poskytovania sociálnej služby označiť na vhodnom a trvale viditeľnom mieste.
(2) Miesto poskytovania sociálnej služby podľa odseku 1 musí byť označené
a) obchodným menom alebo názvom, ak je poskytovateľom sociálnej služby právnická osoba,
b) menom a priezviskom, ak je poskytovateľom sociálnej služby fyzická osoba,
c) druhom a formou poskytovanej sociálnej služby,
d) názvom zariadenia a
e) adresou miesta poskytovania sociálnej služby.

§ 67a
Vedenie účtovníctva a výročná správa o činnosti a hospodárení poskytovateľa sociálnej služby
(1) Neverejný poskytovateľ sociálnej služby, ktorým je právnická osoba, a poskytovateľ sociálnej služby, ktorým je právnická osoba založená obcou alebo vyšším územným celkom, sú povinní vypracovať a uložiť do verejnej časti registra účtovných závierok33b) výročnú správu o činnosti a hospodárení poskytovateľa sociálnej služby (ďalej len „výročná správa“) za predchádzajúci kalendárny rok do 15. júla príslušného kalendárneho roka.
(2) Vyšší územný celok vyhodnocuje obsah výročnej správy na účel posudzovania, či poskytovateľ sociálnej služby podľa odseku 1 poskytuje sociálnu službu, na ktorej poskytovanie bol zapísaný do registra, a či neprestal spĺňať finančné podmienky ustanovené týmto zákonom na poskytovanie sociálnej služby. Kontrolná pôsobnosť iných orgánov týmto nie je dotknutá.
(3) Výročná správa obsahuje najmä
a) prehľad o poskytovaní sociálnej služby a o inom predmete činnosti alebo podnikania vykonávaných v kalendárnom roku,
b) ročnú účtovnú závierku a zhodnotenie základných údajov v nej obsiahnutých,
c) výrok audítora k ročnej účtovnej závierke, ak ju audítor overoval,
d) prehľad o príjmoch (výnosoch) a výdavkoch (nákladoch),
e) prehľad príjmov v členení podľa zdrojov,
f) stav a pohyb majetku a záväzkov,
g) ekonomicky oprávnené náklady na jedného prijímateľa sociálnej služby podľa druhu poskytovanej sociálnej služby za kalendárny rok.
(4) Ročná účtovná závierka musí byť overená audítorom, ak
a) príjmy z verejných prostriedkov v roku, za ktorý je ročná účtovná závierka zostavená, prekročia sumu 33 193 eur,
b) všetky príjmy poskytovateľa sociálnej služby podľa odseku 1 prekročia sumu 165 969 eur.
(5) Poskytovateľ sociálnej služby podľa odseku 1 vedie účtovníctvo podľa osobitného predpisu.33c)
(6) Poskytovateľ sociálnej služby podľa odseku 1 musí viesť vo svojom účtovníctve oddelene príjmy (výnosy) a výdavky (náklady) spojené s poskytovaním sociálnej služby a príjmy (výnosy) a výdavky (náklady) spojené s inou činnosťou.
(7) Neverejný poskytovateľ sociálnej služby, ktorým je fyzická osoba, je povinný na účely podľa odseku 2 doručiť vyššiemu územnému celku prehľad o poskytovaní sociálnej služby a údaje podľa odseku 3 písm. d) až g) za predchádzajúci kalendárny rok do 15. júla príslušného kalendárneho roka.

§ 68
Výmaz z registra a zánik oprávnenia na poskytovanie sociálnej služby
(1) Vyšší územný celok rozhodne o výmaze z registra, ak poskytovateľ sociálnej služby
a) bol zapísaný do registra na základe nepravdivých údajov alebo neúplných údajov,
b) prestal spĺňať podmienky na zápis do registra,
c) nespĺňa finančné podmienky na poskytovanie sociálnej služby podľa odseku 5; to platí len pre neverejného poskytovateľa sociálnej služby a poskytovateľa sociálnej služby, ktorým je právnická osoba založená obcou alebo vyšším územným celkom,
d) v lehote určenej ministerstvom neodstránil nedostatky plnenia podmienok kvality poskytovanej sociálnej služby v súlade s prílohou č. 2,
e) v lehote určenej vyšším územným celkom neznížil počet miest podľa § 69 ods. 2,
f) písomne neoznámil vyššiemu územnému celku zmeny skutočností podľa § 65 ods. 4, a to ani po písomnej výzve vyššieho územného celku v lehote ním určenej,
g) neposkytoval sociálnu službu dlhšie ako 12 po sebe nasledujúcich mesiacov alebo
h) požiadal o výmaz z registra; táto žiadosť musí byť podaná najmenej 30 dní pred dňom skončenia poskytovania sociálnej služby.
(2) Vyšší územný celok vymaže z registra poskytovateľa sociálnej služby, ak
a) poskytovateľ sociálnej služby nezačal poskytovať sociálnu službu najneskôr do šiestich kalendárnych mesiacov odo dňa zápisu do registra,
b) uplynie čas trvania poskytovania sociálnej služby,
c) fyzická osoba, ktorá je poskytovateľom sociálnej služby, zomrela, alebo
d) právnická osoba, ktorá je poskytovateľom sociálnej služby, zanikla.
e) neverejný poskytovateľ sociálnej služby alebo poskytovateľ sociálnej služby, ktorým je právnická osoba založená obcou alebo vyšším územným celkom, neuložil výročnú správu do verejnej časti registra účtovných závierok, a to ani po písomnej výzve vyššieho územného celku v lehote ním určenej.
(3) Oprávnenie na poskytovanie sociálnej služby poskytovateľovi sociálnej služby zaniká odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o výmaze z registra podľa odseku 1 alebo odo dňa výmazu z registra podľa odseku 2.
(4) Ak vyšší územný celok vykonal výmaz z registra podľa odseku 1 písm. a) a c), osoba môže byť zapísaná do registra najskôr po uplynutí dvoch rokov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o výmaze.
(5) Poskytovateľ sociálnej služby nespĺňa finančné podmienky na poskytovanie sociálnej služby, ak
a) je v likvidácií, v konkurze alebo bol proti nemu zamietnutý návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
b) má evidované daňové nedoplatky, nedoplatky na poistnom na verejné zdravotné poistenie, nedoplatky na poistnom na sociálne poistenie a nedoplatky na povinných príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia.

§ 69
(1) Ak poskytovateľ sociálnej služby neodstráni v určenej lehote nedostatky zistené vyšším územným celkom pri kontrole úrovne poskytovania sociálnych služieb podľa § 81 písm. r) a pri kontrole hospodárenia s finančným príspevkom pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančným príspevkom na prevádzku podľa § 81 písm. s), vyšší územný celok rozhodne o zákaze poskytovať sociálnu službu až do doby odstránenia zistených nedostatkov najdlhšie do dvoch rokov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o zákaze. Ak v tejto lehote poskytovateľ sociálnej služby neodstránil zistené nedostatky, vyšší územný celok rozhodne o výmaze poskytovateľa sociálnej služby z registra.
(2) Ak poskytovateľ sociálnej služby v zariadení podporovaného bývania, zariadení pre seniorov, domove sociálnych služieb a v špecializovanom zariadení postupuje v rozpore s § 110l ods. 12, vyšší územný celok vyzve tohto poskytovateľa sociálnej služby, aby v lehote do troch mesiacov od doručenia výzvy znížil počet miest v zariadení na počet miest, ktoré mal pred ich zvýšením.

DRUHÁ HLAVA

§ 70
Sociálna služba poskytovaná v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti
(1) Za podmienok ustanovených týmto zákonom možno poskytovať sociálnu službu fyzickej osobe v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti24) aj po zániku dôvodov, pre ktoré bola prevzatá do ústavnej zdravotnej starostlivosti, ak je vzhľadom na svoj nepriaznivý zdravotný stav odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby a nemôže byť prepustená zo zdravotníckeho zariadenia ústavnej zdravotnej starostlivosti z dôvodu, že jej nemožno zabezpečiť poskytovanie sociálnej služby v jej prirodzenom rodinnom prostredí alebo poskytnúť sociálnu službu v zariadení podľa tohto zákona.
(2) Na poskytovanie sociálnej služby zdravotníckym zariadením ústavnej zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 platia § 62 až 69 rovnako.
(3) Ak je sociálna služba poskytovaná v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti, nemôže byť priestor, v ktorom je sociálna služba poskytovaná, súčasťou priestoru, v ktorom sa poskytuje ústavná zdravotná starostlivosť.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Financovanie sociálnych služieb, platba za poskytovanie sociálnych služieb a zmluva o poskytovaní sociálnej služby

PRVÁ HLAVA
Financovanie sociálnych služieb

§ 71
(1) Sociálne služby poskytované verejným poskytovateľom sociálnej služby môžu byť financované
a) z rozpočtu verejného poskytovateľa sociálnej služby,
b) z úhrad za sociálne služby od prijímateľa sociálnej služby na základe zmluvy o poskytovaní sociálnej služby a z úhrad za iné činnosti podľa § 15 ods. 3 uvedených v osobitnej zmluve podľa § 74 ods. 8,
c) z úhrady ekonomicky oprávnených nákladov spojených s poskytovaním sociálnej služby podľa odseku 7,
d) z finančného príspevku poskytnutého z rozpočtu ministerstva na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa odseku 6,
e) z prostriedkov prijatých na základe písomnej darovacej zmluvy,
f) z prostriedkov združenia obcí, združenia vyšších územných celkov a združenia osôb,
g) z výsledku hospodárenia z vedľajšej činnosti, ktorú vykonávajú zariadenia v zriaďovateľskej pôsobnosti alebo zakladateľskej pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku s jeho súhlasom,
h) z príjmu zo sociálneho podniku,34)
i) z iných zdrojov.
(2) Sociálne služby poskytované právnickou osobou zriadenou alebo založenou obcou alebo vyšším územným celkom môžu byť financované podľa odseku 1 písm. b) len so súhlasom obce alebo vyššieho územného celku, ktorý takúto právnickú osobu zriadil alebo založil.
(3) Sociálne služby poskytované neverejným poskytovateľom sociálnej služby môžu byť financované
a) z finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a z finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby za podmienok ustanovených týmto zákonom,
b) z úhrad za sociálne služby od prijímateľa sociálnej služby na základe zmluvy o poskytovaní sociálnej služby a z úhrad za iné činnosti podľa § 15 ods. 3 uvedených v osobitnej zmluve podľa § 74 ods. 8,
c) z finančného príspevku poskytnutého z rozpočtu ministerstva na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a,
d) z vlastných zdrojov neverejného poskytovateľa sociálnej služby,
e) z prostriedkov prijatých na základe písomnej darovacej zmluvy,35)
f) z výsledku hospodárenia z podnikateľskej činnosti po zdanení daňou z príjmov, ktorú vykonáva neverejný poskytovateľ sociálnej služby podľa osobitných predpisov,36)
g) zo zisku zo sociálneho podniku,34)
h) z iných zdrojov.
(4) Rozsah úhrady zdravotných výkonov ošetrovateľskej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia ustanovuje osobitný predpis.23c)
(5) Finančné prostriedky darované poskytovateľovi sociálnej služby možno použiť len na účel určený darcom v písomnej darovacej zmluve.35) Ak účel nie je darcom v písomnej darovacej zmluve určený, prostriedky získané touto darovacou zmluvou sa použijú v súlade s predmetom činnosti definovaným v zriaďovacej listine alebo zakladacej listine poskytovateľa sociálnej služby alebo v súlade so zámermi poskytovanej sociálnej služby.
(6) Obci, ktorá zriadila alebo založila zariadenie uvedené v § 25 až 27, § 29, § 32 a § 34 až 40, alebo obci, ktorá poskytuje sociálne služby v týchto zariadeniach, sa z účelovej dotácie ministerstva poskytuje finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v tomto zariadení vo výške podľa prílohy č. 4a, podľa druhu sociálnej služby a počtu miest v tomto zariadení.
(7) Ak vyšší územný celok zabezpečí fyzickej osobe s trvalým pobytom vo svojom územnom obvode poskytovanie sociálnej služby uvedenej v § 34 a § 37 až 39 u poskytovateľa sociálnej služby, ktorého zriadil alebo založil iný vyšší územný celok, vyšší územný celok uhrádza poskytovateľovi sociálnej služby, ktorého zriadil alebo založil iný vyšší územný celok, ekonomicky oprávnené náklady spojené s poskytovaním tejto sociálnej služby uvedené v § 72 ods. 5 znížené o výšku úhrady za sociálnu službu platenú prijímateľom sociálnej služby.
(8) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný na základe písomnej žiadosti vyššieho územného celku preukázať účelnosť využitia finančných prostriedkov poskytnutých podľa odseku 7.

Úhrada za sociálnu službu

§ 72
(1) Prijímateľ sociálnej služby je povinný platiť úhradu za sociálnu službu v sume určenej poskytovateľom sociálnej služby, ak tento zákon neustanovuje inak. Do úhrady za sociálnu službu nemožno započítať úhradu za vykonávanie, zabezpečovanie alebo utváranie podmienok na vykonávanie iných činností podľa § 15 ods. 3.
(2) Verejný poskytovateľ sociálnej služby určuje sumu úhrady za sociálnu službu, spôsob jej určenia a platenia úhrady zmluvou podľa § 74 v súlade so všeobecne záväzným nariadením obce alebo vyššieho územného celku, najviac vo výške ekonomicky oprávnených nákladov znížených o príjem z finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a príjem z úhrady ekonomicky oprávnených nákladov spojených s poskytovaním sociálnej služby podľa § 71 ods. 7.
(3) Neverejný poskytovateľ určuje sumu úhrady za sociálnu službu, spôsob jej určenia a platenia úhrady zmluvou podľa § 74 v súlade s aktuálnym cenníkom sociálnej služby, ktorý zverejnení na svojom webovom sídle alebo na inom verejne dostupnom mieste, najviac vo výške ekonomicky oprávnených nákladov znížených o príjem z finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy podľa § 76, príjem z finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa § 77 a príjem z finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a.
(4) Určovanie sumy úhrady najviac vo výške podľa odseku 3 sa nevzťahuje na neverejného poskytovateľa sociálnej služby, ktorý poskytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk.
(5) Ekonomicky oprávnené náklady podľa odsekov 2 a 3 sú náklady poskytovateľa sociálnej služby na činnosti uvedené v § 16 až 18, ktoré tvoria
a) mzdy, platy a ostatné osobné vyrovnania vo výške, ktorá zodpovedá výške platu a ostatných osobných vyrovnaní podľa osobitného predpisu,38)
b) poistné na verejné zdravotné poistenie, poistné na sociálne poistenie a povinné príspevky na starobné dôchodkové sporenie platené zamestnávateľom v rozsahu určenom podľa písmena a),
c) tuzemské cestovné náhrady,
d) výdavky na energie, vodu a komunikácie,
e) výdavky na materiál okrem reprezentačného vybavenia nových interiérov,
f) dopravné,
g) výdavky na rutinnú údržbu a štandardnú údržbu okrem jednorazovej údržby objektov alebo ich častí a riešenia havarijných stavov,
h) nájomné za prenájom nehnuteľnosti alebo inej veci okrem dopravných prostriedkov a špeciálnych strojov, prístrojov, zariadení, techniky, náradia a materiálu najviac vo výške obvyklého nájomného, za aké sa v tom čase a na tom mieste prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci,
i) výdavky na služby,
j) výdavky na bežné transfery v rozsahu vreckového podľa osobitného predpisu,20) odstupného, odchodného, náhrady príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca podľa osobitného predpisu,39)
k) odpisy hmotného majetku a nehmotného majetku podľa účtovných predpisov, o ktorom poskytovateľ sociálnej služby účtuje a odpisuje ho ako účtovná jednotka;33c) odpis hmotného majetku, ktorým sú novoobstarané stavby, byty a nebytové priestory užívané na účely poskytovania sociálnych služieb v zariadeniach alebo ich technické zhodnotenie, najviac vo výške obvyklého nájomného, za aké sa v tom čase a na tom mieste prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci.
(6) Prijímateľ sociálnej služby neplatí úhradu za
a) tlmočenie,
b) krízovú pomoc poskytovanú prostredníctvom telekomunikačných technológií,
c) podporu samostatného bývania,
d) preventívnu aktivitu,
e) pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov,
f) pomoc pri pracovnom uplatnení,
g) pomoc pri príprave na školskú dochádzku a školské vyučovanie a sprevádzanie dieťaťa do a zo školského zariadenia,
h) stimuláciu komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím,
i) sociálne poradenstvo,
j) sociálnu rehabilitáciu,
k) rozvoj pracovných zručností.
(7) Ustanovenie odseku 6 sa neuplatňuje, ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk.
(8) Prijímateľ sociálnej služby uvedenej v § 31 a 34 až 41 je povinný platiť úhradu za poskytovanú sociálnu službu podľa svojho príjmu a majetku. Príjem na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa posudzuje a zisťuje podľa osobitného predpisu,11) ak odsek 18 a § 72a neustanovujú inak. To sa nevzťahuje na prijímateľa sociálnej služby, ktorému neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu, o ktorej poskytovanie nepožiadali obec alebo vyšší územný celok, a na prijímateľa sociálnej služby, ktorému poskytuje sociálnu službu neverejný poskytovateľ sociálnej služby, ktorý poskytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk.
(9) Prijímateľ sociálnej služby neplatí úhradu za odborné činnosti, obslužné činnosti a ďalšie činnosti v čase jeho neprítomnosti okrem úhrady za ubytovanie, ak voľné miesto nie je na prechodný čas obsadené inou fyzickou osobou a prijímateľ sociálnej služby a poskytovateľ sociálnej služby sa nedohodnú inak.
(10) Za majetok sa na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu uvedenú v § 31 a § 34 až 41 považujú nehnuteľné veci a hnuteľné veci, vrátane peňažných úspor, a ak to ich povaha pripúšťa, aj práva a iné majetkové hodnoty, ktorých súčet hodnoty je vyšší ako suma 10 000 eur. Prijímateľ sociálnej služby a fyzické osoby uvedené v § 73 ods. 10 preukazujú na účely posúdenia majetok, ktorý vlastnia v čase podania žiadosti o uzatvorenie zmluvy o poskytovaní sociálnej služby a počas poskytovania sociálnej služby. Za majetok prijímateľa sociálnej služby a fyzických osôb uvedených v § 73 ods. 10 možno považovať len podiel majetku pripadajúci na tohto prijímateľa sociálnej služby a na tieto osoby.
(11) Skutočnosť, či súčet hodnoty posudzovaného majetku presahuje sumu 10 000 eur, sa preukazuje na osobitnom tlačive uvedenom v prílohe č. 4b s osvedčeným podpisom. Ak sú pochybnosti o hodnote majetku, obec alebo vyšší územný celok zabezpečí overenie jeho hodnoty znaleckým posudkom a uhradí náklady súvisiace s vyhotovením tohto posudku. Prijímateľ sociálnej služby a fyzické osoby uvedené v § 73 ods. 10 sú povinní pri vypracovaní znaleckého posudku umožniť znalcovi vykonať obhliadku majetku a predložiť doklady týkajúce sa majetku.
(12) Na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu sa neprihliada na tento majetok:
a) nehnuteľnosť, ktorú prijímateľ sociálnej služby užíva na trvalé bývanie, ak odsek 13 neustanovuje inak,
b) nehnuteľnosť, ktorú užívajú na trvalé bývanie
1. manžel (manželka) prijímateľa sociálnej služby,
2. deti prijímateľa sociálnej služby,
3. rodičia prijímateľa sociálnej služby,
4. iná fyzická osoba na základe práva zodpovedajúceho vecnému bremenu,
c) poľnohospodársku pôdu a lesnú pôdu, ktorú prijímateľ sociálnej služby užíva pre svoju potrebu,
d) garáž, ktorú prijímateľ sociálnej služby preukázateľne užíva,
e) hnuteľné veci, ktoré tvoria nevyhnutné vybavenie domácnosti, hnuteľné veci, ktorými sú ošatenie a obuv a hnuteľné veci, na ktoré sa poskytla jednorazová dávka v hmotnej núdzi alebo peňažný príspevok na kompenzáciu sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia,
f) osobné motorové vozidlo, ktoré sa využíva na individuálnu prepravu z dôvodu ťažkého zdravotného postihnutia,
g) hnuteľné veci, ak by bol ich predaj alebo iné nakladanie s nimi v rozpore s dobrými mravmi.
(13) Na účely platenia úhrady za celoročnú pobytovú sociálnu službu uvedenú v § 34, 35 a 39 sa prihliada aj na nehnuteľnosť, ktorú prijímateľ sociálnej služby užíva na trvalé bývanie pred začatím poskytovania sociálnej služby.
(14) U fyzických osôb uvedených v odseku 12 písm. b) sa na majetok uvedený v odseku 12 písm. b) až g) neprihliada. Ak tieto fyzické osoby vlastnia ďalšiu nehnuteľnosť okrem nehnuteľnosti, ktorú užívajú na trvalé bývanie, na túto ďalšiu nehnuteľnosť sa prihliada. Ak prijímateľ sociálnej služby nehnuteľnosť užíva na trvalé bývanie a túto nehnuteľnosť má v podielovom spoluvlastníctve s inou osobou, ako je fyzická osoba uvedená v odseku 12 písm. b), zohľadňuje sa len spoluvlastnícky podiel prijímateľa sociálnej služby.
(15) Na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu sa pri posudzovaní nehnuteľného majetku prihliada aj na predaj tohto nehnuteľného majetku prijímateľom sociálnej služby alebo na iný právny úkon prijímateľa sociálnej služby, ktorým sa zmenšil jeho majetok bez primeraného protiplnenia. Rozhodujúce obdobie, za ktoré sa prihliada na predaj nehnuteľného majetku alebo iný právny úkon, ktorým sa zmenšil nehnuteľný majetok prijímateľa sociálnej služby bez primeraného protiplnenia, je obdobie piatich po sebe nasledujúcich kalendárnych rokov, ktoré predchádzajú kalendárnemu roku, v ktorom sa príjem a majetok na účely platenia úhrady podľa odsekov 8, 10 až 18 a § 72a posudzujú a zisťujú. Hodnota nehnuteľného majetku podľa prvej vety je všeobecná hodnota majetku podľa osobitného predpisu40a) určená ku dňu predaja alebo uskutočnenia iného právneho úkonu prijímateľa sociálnej služby, ktorým sa zmenšil jeho nehnuteľný majetok bez primeraného protiplnenia.
(16) Právny úkon, ktorým sa zmenšil nehnuteľný majetok bez primeraného protiplnenia, je na účely tohto zákona bezodplatný právny úkon alebo odplatný právny úkon, na ktorého základe prijímateľ sociálnej služby nezískal plnenie alebo získal plnenie, ktorého hodnota je podstatne nižšia ako všeobecná hodnota majetku podľa osobitného predpisu.40a)
(17) Skutočnosti podľa odsekov 15 a 16 preukazuje prijímateľ sociálnej služby vyhlásením s osvedčeným podpisom a pri predaji nehnuteľného majetku aj kúpnou zmluvou, na ktorej základe bolo zapísané právo k nehnuteľnosti do katastra nehnuteľností.
(18) Na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa od príjmu posudzovanej fyzickej osoby a fyzickej osoby uvedenej v § 73 ods. 10 odpočítava úhrada za
a) iný druh sociálnej služby alebo jej časť, ktorú je posudzovaná fyzická osoba alebo fyzická osoba uvedená v § 73 ods. 10 povinná platiť poskytovateľovi tejto sociálnej služby,
b) sociálnu službu alebo jej časť, ktorú je posudzovaná fyzická osoba alebo fyzická osoba uvedená v § 73 ods. 10 povinná platiť poskytovateľovi tejto sociálnej služby za prijímateľa sociálnej služby, za ktorého má povinnosť platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť podľa tohto zákona.

§ 72a
(1) Príjem na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa zisťuje ako príjem za kalendárny mesiac predchádzajúci kalendárnemu mesiacu, v ktorom sa sociálna služba začne poskytovať, ak odsek 2 neustanovuje inak.
(2) Ak ide o nepravidelný príjem, tento príjem sa na účely platenia úhrady za sociálnu službu zisťuje ako priemerný mesačný príjem za kalendárny rok, ktorý predchádza kalendárnemu roku, v ktorom sa sociálna služba začne poskytovať. Takto zistený príjem sa každoročne prehodnocuje vždy v júli a platí do konca júna nasledujúceho kalendárneho roka; za obdobie, za ktoré sa príjem prehodnocuje, sa považuje kalendárny rok, ktorý predchádza kalendárnemu roku, v ktorom sa prehodnocovanie príjmu vykonáva.
(3) Ak sa zmení skutočnosť rozhodujúca na platenie úhrady za sociálnu službu v priebehu poskytovania sociálnej služby, príjem na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa zisťuje ako príjem za kalendárny mesiac, v ktorom nastala zmena tejto skutočnosti. Táto zmena skutočnosti rozhodujúcej na platenie úhrady za sociálnu službu ovplyvní výšku úhrady za sociálnu službu až v nasledujúcom kalendárnom mesiaci.
(4) Za zmenu skutočnosti, ktorá má rozhodujúci vplyv na platenie úhrady za sociálnu službu, sa na účely tohto zákona nepovažuje zníženie mesačného príjmu alebo zvýšenie mesačného príjmu najviac o sumu päť eur. To neplatí, ak sa príjem zisťuje podľa odseku 2.
(5) Na účely prehodnocovania príjmu podľa odseku 2 poskytovateľ sociálnej služby vyzve fyzickú osobu predložiť doklady o výške príjmu.
(6) Pri zisťovaní príjmu za kalendárny mesiac sa započítavajú príjmy, ktoré patrili a boli vyplatené posudzovanej fyzickej osobe a osobám, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú za obdobie kalendárneho mesiaca podľa odseku 1.
(7) Pri zisťovaní príjmu alebo pri prehodnocovaní príjmu za kalendárny rok sa započítavajú príjmy, ktoré patrili a boli vyplatené posudzovanej fyzickej osobe a osobám, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú za obdobie január až december kalendárneho roka podľa odseku 2.
(8) Na účely platenia úhrady za sociálnu službu sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú príjmy u
a) posudzovanej fyzickej osoby jej príjem a príjem jej manžela alebo manželky,
b) posudzovaných rodičov s nezaopatreným dieťaťom12) príjmy týchto rodičov a príjem nezaopatreného dieťaťa žijúceho s nimi v domácnosti,40b)
c) posudzovaných rodičov, ktorí sú sami nezaopatrenými deťmi, ich príjmy a príjmy, ktoré na nich poberá iná fyzická osoba a príjem nezaopatreného dieťaťa žijúceho s nimi v domácnosti,40b)
d) posudzovaného nezaopatreného dieťaťa jeho príjem a príjem jeho rodičov, ak s ním žijú v domácnosti,40b) a ak toto dieťa žije v domácnosti len s jedným rodičom, s inou fyzickou osobou alebo samostatne, príjem dieťaťa, príjem rodiča a príjem, ktorý na dieťa poberá iná fyzická osoba,
e) posudzovaného zaopatreného neplnoletého dieťaťa jeho príjem.
(9) Pri zisťovaní zostatku z príjmu podľa § 73, ktorý musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu po zaplatení úhrady za sociálnu službu, sa na účely platenia úhrady za sociálnu službu použije suma životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovená osobitným predpisom41) platná v čase zisťovania príjmu alebo v čase prehodnocovania príjmu.
(10) Ak osoby uvedené v odseku 8 patrili do okruhu osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú s príjmom posudzovanej fyzickej osoby len časť kalendárneho mesiaca, za ktorý sa zisťuje príjem podľa odseku 1, započítava sa ich príjem za celý kalendárny mesiac, v ktorom patrili do okruhu osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú s príjmom posudzovanej fyzickej osoby.
(11) Ak osoby uvedené v odseku 8 patrili do okruhu osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú s príjmom posudzovanej fyzickej osoby len časť kalendárneho roka, za ktorý sa zisťuje príjem alebo prehodnocuje príjem podľa odseku 2, započítava sa ich príjem len za časť kalendárneho roka, počas ktorého patrili do okruhu osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú s príjmom posudzovanej fyzickej osoby.
(12) Pri zisťovaní príjmu alebo pri prehodnocovaní príjmu posudzovanej fyzickej osoby na účely platenia úhrady za sociálnu službu podľa odseku 2 sa prihliada na zmeny v okruhu osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú, ku ktorým došlo po uplynutí kalendárneho roka, za ktorý sa zisťuje príjem alebo prehodnocuje príjem podľa odseku 2.
(13) Príjem posudzovanej fyzickej osoby sa určí tak, že súčet príjmu posudzovanej fyzickej osoby a príjmov osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú podľa odseku 8, sa vydelí počtom osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú podľa odseku 8.

§ 73
(1) Po zaplatení úhrady za opatrovateľskú službu a pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 1,4-násobku sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41)
(2) Po zaplatení úhrady za celoročnú pobytovú sociálnu službu musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 25% sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41) Po zaplatení úhrady za celoročnú pobytovú sociálnu službu v zariadení bez poskytovania stravovania musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 75% sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41)
(3) Po zaplatení úhrady za týždennú pobytovú sociálnu službu musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 60% sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41) Po zaplatení úhrady za týždennú pobytovú sociálnu službu v zariadení bez poskytovania stravovania musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 85% sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41)
(4) Po zaplatení úhrady za ambulantnú sociálnu službu v zariadení s poskytovaním stravovania musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej suma životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41)
(5) Po zaplatení úhrady za ambulantnú sociálnu službu v zariadení bez poskytovania stravovania musí prijímateľovi sociálnej služby zostať mesačne z jeho príjmu najmenej 1,3 násobku sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovenej osobitným predpisom.41)
(6) Prijímateľ sociálnej služby nie je povinný platiť úhradu za sociálnu službu, ak jeho príjem je nižší alebo sa rovná sume ustanovenej v odsekoch 1 až 5, a to v závislosti od druhu a formy sociálnej služby, ak tento zákon neustanovuje inak.
(7) Prijímateľ sociálnej služby platí len časť úhrady za sociálnu službu, ak jeho príjem je vyšší, ako sú sumy ustanovené v odsekoch 1 až 5 a jeho výška nepostačuje na zaplatenie určenej úhrady za sociálnu službu, ak tento zákon neustanovuje inak.
(8) Ak sa príjem prijímateľa sociálnej služby spoločne posudzuje a spoločne započítava s príjmami osôb, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú, po zaplatení úhrady za sociálnu službu musí prijímateľovi sociálnej služby zostať suma uvedená v odsekoch 2 až 5 a fyzickým osobám, ktorých príjmy sa spoločne posudzujú a spoločne započítavajú s príjmom prijímateľa sociálnej služby, musí zostať mesačne z ich príjmu najmenej 1,65-násobok sumy životného minima ustanovenej osobitným predpisom.42)
(9) Ak prijímateľ sociálnej služby nemá príjem alebo jeho príjem nepostačuje na platenie úhrady za sociálnu službu, môže úhradu za sociálnu službu alebo jej časť platiť aj iná osoba; odseky 1 až 5 sa nepoužijú. Osoba podľa prvej vety môže uzatvoriť s poskytovateľom sociálnej služby zmluvu o platení úhrady za sociálnu službu.
(10) Ak podľa odsekov 1 až 5 nevznikne prijímateľovi sociálnej služby povinnosť platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť, prechádza táto povinnosť postupne na zaopatrené plnoleté deti a rodičov, ak sa ich príjem spoločne neposudzuje a spoločne nezapočítava s príjmom prijímateľa sociálnej služby; zaopatreným plnoletým deťom alebo rodičom po zaplatení úhrady za sociálnu službu musí mesačne zostať 1,65-násobok sumy životného minima ustanovenej osobitným predpisom.42) Na účely povinnosti platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť u osôb uvedených v prvej vete platia ustanovenia § 72 ods. 10, 12 a 14 rovnako. Zaopatrené plnoleté deti alebo rodičia môžu uzatvoriť s poskytovateľom sociálnej služby písomnú zmluvu o platení úhrady za sociálnu službu podľa osobitného predpisu.13)
(11) Ak nedôjde k uzatvoreniu zmluvy podľa odseku 10 medzi poskytovateľom sociálnej služby a zaopatrenými plnoletými deťmi alebo rodičmi, obec alebo vyšší územný celok vydá rozhodnutie v rozsahu svojej pôsobnosti o povinnosti týchto fyzických osôb zaplatiť úhradu tomuto poskytovateľovi sociálnej služby za sociálnu službu alebo jej časť za prijímateľa sociálnej služby, ktorému nevznikne povinnosť platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť. Na účely rozhodovania podľa prvej vety má v konaní zaopatrené plnoleté dieťa, rodič a poskytovateľ sociálnej služby podľa prvej vety postavenie účastníka konania. Prijímateľ sociálnej služby má na účely tohto rozhodovania postavenie zúčastnenej osoby.
(12) Ak podľa odsekov 1 až 5 nevznikne prijímateľovi sociálnej služby povinnosť platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť a táto povinnosť nevznikne ani zaopatreným plnoletým deťom alebo rodičom, , nezaplatená úhrada za sociálnu službu alebo jej časť je pohľadávka poskytovateľa sociálnej služby, ktorá sa uplatňuje najneskôr v konaní o dedičstve.
(13) Odseky 1 až 12 sa neuplatňujú, ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu, o poskytovanie ktorej neverejného poskytovateľa sociálnej služby obec alebo vyšší územný celok nepožiadali, a ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk.
(14) Na účely zisťovania príjmu podľa tohto zákona u fyzických osôb uvedených v § 3 ods. 2 sa za fyzické osoby, ktoré sa s týmito osobami spoločne posudzujú, považujú osoby podľa osobitného predpisu.42)
(15) Ak u osôb uvedených v § 3 ods. 2 nemožno zo závažných dôvodov zistiť ich príjem, za ich príjem sa považuje suma životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu ustanovená osobitným predpisom.41)
(16) Na poskytované sociálne služby v zariadení podľa § 24.b až 29, 32 a 56 sa odseky 2 až 5 nepoužijú.
(17) Odseky 1 až 8 sa nepoužijú, ak prijímateľ sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 vlastní majetok uvedený v § 72 ods. 10 až 14.
(18) Odseky 1 až 8 sa nepoužijú, ak prijímateľ sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 predal nehnuteľný majetok v období piatich po sebe nasledujúcich kalendárnych rokov, ktoré predchádzajú kalendárnemu roku, v ktorom sa jeho príjem a majetok posudzujú a zisťujú podľa § 72 ods. 8, 10 až 18 a § 72a, a to až do vyčerpania sumy získanej z predaja tohto nehnuteľného majetku na účely platenia úhrady za poskytovanú sociálnu službu. Na účely preukázania predaja nehnuteľného majetku a hodnoty predaného nehnuteľného majetku ustanovenie § 72 ods. 17 platí rovnako.
(19) Odseky 1 až 19 sa nepoužijú, ak sa má poskytovať sociálna služba fyzickej osobe, ktorá má platiť úhradu za sociálnu službu najmenej vo výške ekonomicky oprávnených nákladov spojených s poskytovaním tejto sociálnej služby.

DRUHÁ HLAVA

§ 74
Zmluva o poskytovaní sociálnej služby
(1) Poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu na základe zmluvy o poskytovaní sociálnej služby.13) Zmluva o poskytovaní sociálnej služby musí byť uzatvorená spôsobom, ktorý je pre prijímateľa sociálnej služby zrozumiteľný. Zmluvné strany sa môžu odchýliť od ustanovení tohto zákona uvedených pre túto zmluvu, len ak tento zákon takúto možnosť výslovne pripúšťa. Zmluva o poskytovaní sociálnej služby uzatvorená písomnou formou nesmie mať charakter zmiešanej zmluvy.
(2) Poskytovateľ sociálnej služby je povinný uzatvoriť písomnú zmluvu o poskytovaní sociálnej služby, ktorou je
a) pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa,
b) pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa v zariadení dočasnej starostlivosti o deti,
c) služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života,
d) služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života v zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa,
e) sociálna služba v zariadeniach pre fyzické osoby, ktoré sú odkázané na pomoc inej fyzickej osoby a pre fyzické osoby, ktoré dovŕšili dôchodkový vek, ktorými sú
1. zariadenie podporovaného bývania,
2. zariadenie pre seniorov,
3. zariadenie opatrovateľskej služby,
4. rehabilitačné stredisko,
5. domov sociálnych služieb,
6. špecializované zariadenie,
7. denný stacionár,
f) opatrovateľská služba,
g) sprievodcovská služba a predčitateľská služba,
h) požičiavanie pomôcok,
i) monitorovanie a signalizácia potreby pomoci,
j) pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností.
(3) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby uvedenej v odseku 2, je povinná poskytovateľovi sociálnej služby na účely uzatvorenia zmluvy o poskytovaní sociálnej služby uviesť tieto údaje a predložiť tieto potvrdenia a doklady:
a) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorej sa má poskytovať sociálna služba, dátum narodenia a adresu jej pobytu,
b) miesto poskytovania sociálnej služby,
c) druh sociálnej služby a formu sociálnej služby,
d) deň začatia poskytovania sociálnej služby a čas poskytovania sociálnej služby a
e) potvrdenie o príjme a doklady o majetkových pomeroch fyzickej osoby, ktorej sa má poskytovať sociálna služba, a osôb, ktorých príjmy sa s ňou spoločne posudzujú a spoločne započítavajú; to neplatí pre fyzickú osobu, ktorá bude platiť úhradu najmenej vo výške ekonomicky oprávnených nákladov.
(4) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby uvedenej v odseku 2 písm. g) až j), nie je povinná uviesť údaje uvedené v odseku 3 písm. e).
(5) Ak má fyzická osoba záujem o poskytovanie sociálnej služby uvedenej v odseku 2 písm. e) a f), je povinná predložiť aj právoplatné rozhodnutie o jej odkázanosti na sociálnu službu; to neplatí pre fyzickú osobu, ktorej sa má poskytovať sociálna služba bezodkladne podľa § 8 ods. 6, fyzickú osobu uvedenú v § 35 ods. 1 písm. b) a fyzickú osobu, ktorá bude platiť úhradu najmenej vo výške ekonomicky oprávnených nákladov.
(6) Poskytovateľ sociálnej služby nesmie podmieniť uzatvorenie zmluvy o poskytovaní sociálnej služby peňažným plnením alebo nepeňažným plnením.
(7) Zmluva o poskytovaní sociálnej služby obsahuje
a) označenie zmluvných strán,
b) druh poskytovanej sociálnej služby,
c) vecný rozsah sociálnej služby podľa § 15 a formu poskytovania sociálnej služby,
d) počet odoberaných jedál podľa § 17 ods. 4 a 5, ak ide o poskytovanie sociálnej služby v zariadení s poskytovaním stravovania,
e) deň začatia poskytovania sociálnej služby,
f) čas poskytovania sociálnej služby,
g) miesto poskytovania sociálnej služby,
h) sumu úhrady za sociálnu službu, spôsob jej určenia a spôsob jej platenia,
i) sumu úhrady za sociálnu službu po uplatnení § 73 ods. 1 až 7 a spôsob jej určenia, podmienky jej vrátenia, podmienky jej zúčtovania a lehotu na jej zúčtovanie,
j) podmienky zvyšovania sumy úhrady za sociálnu službu,
k) dôvody jednostrannej výpovede zmluvy a
l) sumu nezaplatenej úhrady za sociálnu službu podľa § 73 ods. 12.
(8) Suma úhrady za sociálnu službu podľa odseku 7 písm. h) a i) musí obsahovať sumu úhrady za jednotlivé odborné činnosti, jednotlivé obslužné činnosti a jednotlivé ďalšie činnosti. Ak poskytovateľ sociálnej služby vykonáva, zabezpečuje alebo utvára podmienky na vykonávanie iných činností podľa § 15 ods. 3, sumu úhrady za tieto iné činnosti obsahuje osobitná zmluva.13)
(9) V zmluve o poskytovaní sociálnej služby sa môžu dohodnúť aj ďalšie náležitosti podľa druhu sociálnej služby.
(10) Ak poskytovateľ sociálnej služby, ktorého požiadala obec alebo vyšší územný celok o poskytovanie sociálnej služby, predloží návrh zmluvy o poskytovaní sociálnej služby, ktorý je v súlade s týmto zákonom a fyzická osoba odmietne uzatvoriť túto zmluvu, povinnosť obce a vyššieho územného celku podľa § 8 ods. 2 a 4 sa považuje za splnenú.
(11) Ak sa zmenia skutočnosti, ktoré sú predmetom zmluvy o poskytovaní sociálnej služby, možno tieto skutočnosti zmeniť dodatkom k zmluve o poskytovaní sociálnej služby, ak si to účastníci v tejto zmluve dohodli.
(12) Ak sa zmenia skutočnosti rozhodujúce, na určenie sumy úhrady a platenie úhrady za sociálnu službu, poskytovateľ sociálnej služby a prijímateľ sociálnej služby sú povinní uzatvoriť dodatok k zmluve o poskytovaní sociálnej služby.
(13) Prijímateľ sociálnej služby môže jednostranne vypovedať zmluvu o poskytovaní sociálnej služby kedykoľvek aj bez uvedenia dôvodu; výpovedná lehota nesmie byť dlhšia ako 30 dní.
(14) Poskytovateľ sociálnej služby môže jednostranne vypovedať zmluvu o poskytovaní sociálnej služby len z týchto dôvodov: 
a) prijímateľ sociálnej služby hrubo porušuje povinnosti vyplývajúce zo zmluvy o poskytovaní sociálnej služby najmä tým, že hrubo porušuje dobré mravy, čím narúša občianske spolužitie alebo nezaplatí dohodnutú úhradu za sociálnu službu, a ak ide o poskytovanie celoročnej pobytovej sociálnej služby najmä tým, že nezaplatí dohodnutú úhradu za sociálnu službu za čas dlhší ako tri mesiace alebo platí len časť dohodnutej úhrady a dlžná suma presiahne trojnásobok dohodnutej mesačnej úhrady; pri poskytovaní opatrovateľskej služby sa za porušenie povinnosti vyplývajúcej zo zmluvy považuje aj hrubé porušenie dobrých mravov, ktoré narúša občianske spolužitie, ktorého sa dopustí manžel, manželka, rodič alebo plnoleté dieťa prijímateľa tejto sociálnej služby vo vzťahu k pracovníkovi opatrovateľskej služby,
b) prijímateľ sociálnej služby neuzatvorí dodatok k zmluve o poskytovaní sociálnej služby podľa odseku 12,
c) prevádzka zariadenia je podstatne obmedzená alebo je zmenený účel poskytovanej sociálnej služby tak, že zotrvanie na zmluve o poskytovaní sociálnej služby by pre poskytovateľa sociálnej služby znamenalo zrejmú nevýhodu,
d) obec alebo vyšší územný celok rozhodne o zániku odkázanosti fyzickej osoby na sociálnu službu.
(15) Pri jednostrannom vypovedaní zmluvy podľa odseku 14 je poskytovateľ sociálnej služby povinný doručiť prijímateľovi sociálnej služby písomnú výpoveď s uvedením dôvodu výpovede.
(16) Ak poskytovateľ sociálnej služby vypovedá zmluvu o poskytovaní sociálnej služby z dôvodu uvedeného v odseku 14 písm. a), b) a d) a ide o poskytovanie celoročnej pobytovej sociálnej služby, sú obec a vyšší územný celok v rámci svojej pôsobnosti povinné v spolupráci s poskytovateľom sociálnej služby zabezpečiť fyzickej osobe nevyhnutné podmienky na zabezpečenie základných životných potrieb, ak si ich nevie zabezpečiť sama.
(17) Ak poskytovateľ sociálnej služby jednostranne vypovedá zmluvu podľa odseku 14 písm. d) a ide o poskytovanie celoročnej pobytovej sociálnej služby, výpovedná lehota nesmie byť kratšia ako 30 dní. Poskytovateľ sociálnej služby je povinný vopred písomne oznámiť prijímateľovi sociálnej služby začiatok plynutia výpovednej lehoty.
(18) Ak poskytovateľ sociálnej služby vypovedá zmluvu o poskytovaní sociálnej služby z dôvodu uvedeného v odseku 14 písm. c) a ide o poskytovanie celoročnej pobytovej sociálnej služby, je poskytovateľ povinný zabezpečiť prijímateľovi sociálnej služby poskytovanie sociálnej služby rovnakého druhu za porovnateľných podmienok u iného poskytovateľa sociálnej služby. Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby nemôže zabezpečiť poskytovanie sociálnej služby u iného poskytovateľa sociálnej služby, zabezpečí poskytovanie tejto sociálnej služby obec alebo vyšší územný celok v rozsahu pôsobnosti ustanovenej týmto zákonom. Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby prestane spĺňať podmienky na poskytovanie sociálnej služby, alebo ak vyšší územný celok rozhodne o zákaze poskytovať sociálnu službu, neverejný poskytovateľ sociálnej služby je povinný vypovedať zmluvu.
(19) Neverejný poskytovateľ sociálnej služby je povinný vopred písomne oznámiť obci alebo vyššiemu územnému celku podľa ich pôsobnosti zmenu poskytovania sociálnej služby alebo skončenie poskytovania sociálnej služby z dôvodu uvedeného v odseku 14 písm. c) a priložiť zoznam prijímateľov sociálnej služby, a to najneskôr tri mesiace pred predpokladaným dňom zmeny poskytovania sociálnej služby alebo skončenia poskytovania sociálnej služby. Túto povinnosť má neverejný poskytovateľ sociálnej služby aj voči prijímateľovi sociálnej služby, ak sa vopred písomne nedohodli o poskytovaní sociálnej služby na určitý čas.
(20) Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby skončí poskytovanie sociálnej služby bez právneho nástupníctva na základe rozhodnutia vyššieho územného celku o výmaze neverejného poskytovateľa sociálnej služby z registra alebo vyšší územný celok vymaže neverejného poskytovateľa sociálnej služby podľa § 68 ods. 2 písm. c) až e) alebo rozhodne o zákaze poskytovať sociálnu službu podľa § 69 ods. 1 pred uplynutím času trvania poskytovania sociálnej služby dohodnutého v zmluve o poskytovaní sociálnej služby, obec alebo vyšší územný celok v rozsahu pôsobnosti ustanovenej týmto zákonom zabezpečí poskytovanie tejto sociálnej služby.

TRETIA HLAVA
Finančná podpora neverejného poskytovateľa sociálnej služby poskytujúceho sociálnu službu vo verejnom záujme

§ 75
(1) Obec je povinná poskytovať finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadala obec a poskytuje
a) sociálnu službu v zariadení, ktorým je
1. nízkoprahové denné centrum,
2. nízkoprahové denné centrum pre deti a rodinu,
b) pomoc pri osobnej starostlivosti o dieťa podľa § 31,
c) opatrovateľskú službu,
d) prepravnú službu.
(2) Obec je povinná poskytovať finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy pri poskytovaní sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadala obec a poskytuje opatrovateľskú službu.
(3) Vyšší územný celok je povinný poskytovať finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadal vyšší územný celok a poskytuje
a) sociálnu službu v zariadení, ktorým je
1. útulok,
2. domov na pol ceste,
3. zariadenie núdzového bývania,
4. zariadenie dočasnej starostlivosti o dieťa,
5. zariadenie podporovaného bývania,
6. rehabilitačné stredisko,
7. domov sociálnych služieb,
8. špecializované zariadenie,
b) tlmočnícku službu,
c) sociálnu službu v integračnom centre.
(4) Vyšší územný celok je povinný poskytovať finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy pri poskytovaní sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadal vyšší územný celok a poskytuje sociálnu službu v zariadení, ktorým je
a) zariadenie podporovaného bývania,
b) rehabilitačné stredisko,
c) domov sociálnych služieb,
d) špecializované zariadenie.
(5) Vyšší územný celok je povinný poskytovať finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadal vyšší územný celok a poskytuje
a) špecializované sociálne poradenstvo ako samostatnú odbornú činnosť,
b) sociálnu rehabilitáciu ako samostatnú odbornú činnosť.
(6) Obec a vyšší územný celok sú podľa odsekov 1 až 5 povinné poskytnúť finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý im doručil zmluvy o poskytovaní sociálnej služby uvedenej v § 34 až 41 alebo doručil zoznam osôb s uvedením osobných údajov uvedených v § 94 ods. 4 písm. a) až c), ktorým sociálnu službu poskytuje alebo poskytol, ak poskytovateľ sociálnej služby nie je povinný uzatvoriť písomnú zmluvu o poskytovaní sociálnej služby.
(7) Obec alebo vyšší územný celok môže poskytovať finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk a poskytuje sociálnu službu, ktorou je
a) podporná sociálna služba v zariadení, ktorým je
1. denné centrum,
2. jedáleň,
3. práčovňa,
4. stredisko osobnej hygieny,
b) sprostredkovanie tlmočníckej služby,
c) sprostredkovanie osobnej asistencie,
d) sprievodcovská a predčitateľská služba,
e) požičiavanie pomôcok,
f) monitorovanie a signalizácia potreby pomoci,
g) krízová pomoc poskytovaná prostredníctvom telekomunikačných technológií,
h) pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností,
i) základné sociálne poradenstvo ako samostatná odborná činnosť,
j) terénna sociálna služba krízovej intervencie,
k) sociálna služba v komunitnom centre,
l) služba včasnej intervencie,
m) podpora samostatného bývania,
n) služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného životao) služba na podporu zosúlaďovania rodinného života a pracovného života v zariadení starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa.
(8) Obec môže poskytovať finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadala obec a poskytuje sociálnu službu uvedenú v odsekoch 3 až 5, ak tieto finančné príspevky neposkytuje vyšší územný celok.
(9) Vyšší územný celok môže poskytovať finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, ak o poskytovanie tejto sociálnej služby neverejného poskytovateľa sociálnej služby požiadal vyšší územný celok a poskytuje sociálnu službu uvedenú v odsekoch 1 a 2, ak tieto finančné príspevky neposkytuje obec.
(10) Sociálna služba, ktorá sa poskytuje podľa tohto zákona, sa považuje za sociálnu službu poskytovanú vo verejnom záujme.
(11) Za verejný záujem sa považuje najmä poskytovanie sociálnej služby neverejným poskytovateľom sociálnej služby prijímateľovi sociálnej služby, ktorý je na sociálnu službu odkázaný, alebo poskytovanie sociálnej služby neverejným poskytovateľom sociálnej služby, ktorá v príslušnej obci alebo v príslušnom vyššom územnom celku chýba alebo je nedostatková.
(12) Neverejný poskytovateľ sociálnej služby podáva písomnú žiadosť o poskytnutie finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa odsekov 8 a 9.
(13) Za príslušnú obec alebo príslušný vyšší územný celok na účely poskytovania finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby uvedenej v § 23b, 31, 32, 32a, 32b, § 33 až 42, § 47, 52, § 54 až 56 sa považuje obec alebo vyšší územný celok, kde má prijímateľ sociálnej služby trvalý pobyt, bez ohľadu na to, ktorá obec vydala rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu alebo ktorý vyšší územný celok vydal rozhodnutie o odkázanosti na sociálnu službu.
(14) Za príslušnú obec alebo príslušný vyšší územný celok na účely poskytovania finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby uvedenej v  § 24a až 24d, § 25 až 29, § 43 až 46, § 53, § 57 až 60 a finančného príspevku na prevádzku špecializovaného sociálneho poradenstva a sociálnej rehabilitácie poskytovaných ako samostatné odborné činnosti sa považuje obec alebo vyšší územný celok podľa svojej pôsobnosti, v ktorého územnom obvode sa nachádza miesto poskytovania sociálnej služby, bez ohľadu na trvalý pobyt prijímateľa sociálnej služby.
(15) Finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby sa poskytuje na základe písomnej zmluvy,13) najskôr odo dňa uzatvorenia zmluvy o poskytovaní tohto finančného príspevku. Pri určovaní výšky finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby pre účastníkov zmluvy platia ustanovenia § 76 a 77.
(16) Finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy sa poskytuje neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby a finančný príspevok na prevádzku sa poskytuje neverejnému poskytovateľovi pobytovej sociálnej služby v plnej výške aj vtedy, ak sa prijímateľovi sociálnej služby neposkytuje sociálna služba najviac 30 po sebe nasledujúcich dní z dôvodu neprítomnosti prijímateľa sociálnej služby.

§ 76
Finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy
Finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby sa poskytuje na zabezpečenie úkonov sebaobsluhy najmenej vo výške podľa prílohy č. 5 podľa formy sociálnej služby, počtu prijímateľov sociálnej služby a stupňa ich odkázanosti.

§ 77
Finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby
(1) Finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby sa určí podľa druhu sociálnej služby, a ak ide o sociálnu službu poskytovanú v zariadení, aj podľa formy sociálnej služby a kapacity zariadenia, v prepočte na počet prijímateľov sociálnej služby, na počet hodín sociálneho poradenstva, na počet hodín opatrovateľskej služby, na počet kilometrov prepravnej služby, na počet hodín sprievodcovskej služby a predčitateľskej služby, na počet hodín tlmočenia alebo na inú jednotku výkonu.
(2) Výška finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa odseku 1 sa určí na príslušný rozpočtový rok vo výške rozdielu medzi priemernými bežnými výdavkami na poskytovanie tejto sociálnej služby v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku za predchádzajúci rozpočtový rok a
a) sumou finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy podľa § 76 poskytnutého neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby na príslušný rozpočtový rok a
b) priemernými skutočne dosiahnutými príjmami z platenia úhrad za túto sociálnu službu poskytovanú v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku za predchádzajúci rozpočtový rok.
(3) Obec a vyšší územný celok zisťujú priemerné bežné výdavky a priemerné skutočne dosiahnuté príjmy z platenia úhrady za sociálnu službu poskytovanú v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku za predchádzajúci rozpočtový rok, v členení podľa jednotlivých druhov poskytovaných sociálnych služieb, a ak ide o sociálne služby poskytované v zariadení, aj podľa formy sociálnej služby a kapacity zariadenia, v prepočte na prijímateľa sociálnej služby, na hodinu sociálneho poradenstva, na hodinu opatrovateľskej služby, na kilometer prepravnej služby, na hodinu sprievodcovskej služby a predčitateľskej služby, na hodinu tlmočenia alebo na inú jednotku výkonu. Na účely prvej vety sa priemerné bežné výdavky a priemerné skutočne dosiahnuté príjmy zisťujú v závislosti od toho, či kapacita zariadenia je do 40 miest, od 41 do 100 miest alebo nad 100 miest. Priemerné bežné výdavky a priemerné skutočne dosiahnuté príjmy z platenia úhrady za sociálnu službu podľa prvej vety a druhej vety obec a vyšší územný celok zverejní na svojom webovom sídle, na úradnej tabuli alebo spôsobom v obci a vo vyššom územnom celku obvyklým a musia byť každému prístupné na obecnom úrade alebo úrade samosprávneho kraja najneskôr do konca februára príslušného rozpočtového roka.
(4) Ak neboli v predchádzajúcom rozpočtovom roku uhradené bežné výdavky, ktoré vznikli za obdobie január až december predchádzajúceho rozpočtového roka, pri zisťovaní priemerných bežných výdavkov na poskytovanie sociálnej služby v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa tieto bežné výdavky započítavajú na účely určenia výšky finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa odseku 1 na nasledujúci rozpočtový rok. Ustanovenie prvej vety platí rovnako aj na vratky alebo nedoplatky vzniknuté v rámci bežných výdavkov.
(5) Ak neboli v predchádzajúcom rozpočtovom roku skutočne zaplatené úhrady za sociálnu službu, ktoré mali byť prijaté za obdobie január až december predchádzajúceho rozpočtového roka, pri zisťovaní priemerných skutočne dosiahnutých príjmov z platenia úhrad za sociálnu službu v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa príjmy z platenia týchto úhrad započítavajú na účely určenia výšky finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa odseku 1 až na nasledujúci rozpočtový rok. Ustanovenie prvej vety platí rovnako aj na vratky alebo nedoplatky vzniknuté v rámci platenia úhrady za sociálnu službu.
(6) Za sumu finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy podľa § 76 sa považuje suma tohto finančného príspevku podľa uzatvorenej zmluvy o poskytnutí finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy na príslušný rozpočtový rok.
(7) Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby poskytuje sociálnu službu, ktorú obec alebo vyšší územný celok v predchádzajúcom rozpočtovom roku neposkytovali alebo nezabezpečovali prostredníctvom právnickej osoby, ktorú zriadili alebo založili, za priemerné bežné výdavky sa považujú skutočné bežné výdavky neverejného poskytovateľa sociálnej služby za predchádzajúci rozpočtový rok a za priemerné skutočne dosiahnuté príjmy sa považujú skutočne dosiahnuté príjmy neverejného poskytovateľa sociálnej služby z platenia úhrad za túto sociálnu službu za predchádzajúci rozpočtový rok; ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby neposkytoval túto sociálnu službu v predchádzajúcom rozpočtovom roku, za priemerné bežné výdavky sa považujú predpokladané bežné výdavky neverejného poskytovateľa sociálnej služby na príslušný rozpočtový rok a za priemerné skutočne dosiahnuté príjmy sa považujú predpokladané príjmy neverejného poskytovateľa sociálnej služby z platenia úhrad za túto sociálnu službu na príslušný rozpočtový rok.
(8) Do priemerných bežných výdavkov, do skutočných bežných výdavkov a do predpokladaných bežných výdavkov na poskytovanie sociálnej služby sa nezapočítajú bežné výdavky a predpokladané bežné výdavky na vykonávanie, zabezpečovanie alebo utváranie podmienok na vykonávanie iných činností podľa § 15 ods. 3.
(9) Do priemerných skutočne dosiahnutých príjmov, do skutočne dosiahnutých príjmov a do predpokladaných príjmov z platenia úhrad za sociálnu službu sa nezapočítajú skutočne dosiahnuté príjmy a predpokladané príjmy z platenia úhrad za vykonávanie, zabezpečovanie alebo utváranie podmienok na vykonávanie iných činností podľa § 15 ods. 3.
(10) Ak je čas trvania poskytovania sociálnej služby neverejným poskytovateľom sociálnej služby kratší než rozpočtový rok, určí sa výška finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby pomerne.
(11) Ak skutočne dosiahnuté príjmy z platenia úhrad za sociálnu službu poskytovanú neverejným poskytovateľom sociálnej služby sú v príslušnom rozpočtovom roku vyššie ako priemerné skutočné dosiahnuté príjmy z platenia úhrad za sociálnu službu poskytovanú v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku za predchádzajúci rozpočtový rok, výška finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby podľa odseku 2 sa zníži o rozdiel medzi skutočne dosiahnutými príjmami z platenia úhrad za sociálnu službu poskytovanú neverejným poskytovateľom sociálnej služby v príslušnom rozpočtovom roku a priemernými skutočne dosiahnutými príjmami z platenia úhrad za sociálnu službu poskytovanú v pôsobnosti obce alebo vyššieho územného celku za predchádzajúci rozpočtový rok.

§ 78
(1) Ak sa neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby poskytuje finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby a finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy na príslušný rozpočtový rok, obec alebo vyšší územný celok tieto finančné príspevky poskytuje preddavkovo a prvý preddavok sa poskytne najneskôr do konca februára príslušného rozpočtového roka. Na zúčtovanie týchto finančných príspevkov sa vzťahuje osobitný predpis.43)
(2) Ak sa začne poskytovať neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby a finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy v priebehu rozpočtového roka, obec alebo vyšší územný celok tieto finančné príspevky poskytuje preddavkovo, najskôr od prvého dňa kalendárneho mesiaca, v ktorom nárok na tieto finančné príspevky vznikol a najneskôr do posledného dňa kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom vznikol nárok na tieto finančné príspevky.
(3) Ak neverejný poskytovateľ sociálnej služby skončí poskytovanie sociálnej služby v priebehu rozpočtového roka, zúčtuje poskytnutý finančné príspevky na prevádzku poskytovanej sociálnej služby a finančný príspevok pri odkázanosti na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy ku dňu skončenia poskytovania sociálnej služby.

§ 78a
Finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby
(1) Ministerstvo v rozsahu svojej pôsobnosti poskytuje finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý neposkytuje sociálnu službu s cieľom dosiahnuť zisk, a poskytuje sociálnu službu v zariadení, ktorým je
a) nocľaháreň,
b) zariadenie pre seniorov,
c) zariadenie opatrovateľskej služby,
d) denný stacionár.
(2) Ministerstvo poskytuje finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby, ak ho neverejný poskytovateľ sociálnej služby o poskytnutie tohto finančného príspevku písomne požiada.
(3) Finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby sa poskytuje vo výške uvedenej v prílohe č. 6 podľa druhu sociálnej služby a počtu miest v zariadení zapísanom v registri.
(4) Obec môže z príjmov rozpočtu obce poskytovať finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby na príslušný rozpočtový rok za podmienok uvedených v odsekoch 1 až 3 neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby, ktorý ju o poskytnutie tohto príspevku požiada, a tento príspevok neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby na tento rozpočtový rok ministerstvo neposkytlo.

§ 78b
(1) Finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 sa poskytuje na príslušný rozpočtový rok na základe písomnej žiadosti uvedenej v prílohe č. 7 a finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a sa poskytuje na príslušný rozpočtový rok na základe písomnej žiadosti uvedenej v prílohe č. 8.
(2) Prílohy k žiadostiam podľa odseku 1 sú:
a) výpis z registra, nie starší ako tri mesiace,
b) doklad o tom, že poskytovateľ sociálnej služby v zariadení, na ktoré je finančný príspevok určený, nemá evidované daňové nedoplatky, nedoplatky na poistnom na verejné zdravotné poistenie, nedoplatky na poistnom na sociálne poistenie a nedoplatky na povinných príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia, nie starší ako tri mesiace.
(3) Písomnú žiadosť podľa odseku 1 spolu s prílohami podľa odseku 2 na príslušný rozpočtový rok obec alebo neverejný poskytovateľ sociálnej služby podáva ministerstvu v termíne od 1. augusta do 30. septembra predchádzajúceho rozpočtového roka. Ak obec alebo neverejný poskytovateľ sociálnej služby nepodá ministerstvu písomnú žiadosť spolu s prílohami v termíne podľa prvej vety, právo na poskytnutie finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 na príslušný rozpočtový rok a finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a na príslušný rozpočtový rok po 30. septembri predchádzajúceho rozpočtového roka zanikne.
(4) Zmluva o poskytnutí finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6, ktorú uzatvára ministerstvo s obcou, a zmluva o poskytnutí finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a, ktorú uzatvára ministerstvo s neverejným poskytovateľom sociálnej služby, obsahujú
a) označenie zmluvných strán,
b) predmet zmluvy a účel, na ktorý sa poskytuje finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a,
c) termíny vyplácania a spôsob vyplácania finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a, podmienky ich čerpania a ich sumu,
d) podmienky zúčtovania finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a a podmienky vrátenia týchto príspevkov,
e) záväzok obce alebo neverejného poskytovateľa sociálnej služby viesť u poskytovateľa sociálnej služby evidenciu počtu neobsadených miest na účely odsekov 6 až 8,
f) spôsob kontroly hospodárneho a účelného použitia finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a,
g) vymedzenie času, na ktorý sa zmluva uzatvára,
h) lehotu, v ktorej možno použiť finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a a lehotu na ich zúčtovanie a
i) ďalšie dohodnuté náležitosti podľa tohto zákona.
(5) Finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a sa vyplácajú štvrťročne vo výške 25% zo sumy uvedenej v zmluve podľa odseku 4 písm. c). Podmienkou vyplatenia finančných príspevkov podľa prvej vety na každý nasledujúci štvrťrok príslušného rozpočtového roka je, že poskytovateľ sociálnej služby nemá evidované daňové nedoplatky, nedoplatky na poistnom na verejné zdravotné poistenie, nedoplatky na poistnom na sociálne poistenie a nedoplatky na povinných príspevkoch na starobné dôchodkové sporenie, ktoré sa vymáhajú výkonom rozhodnutia, inak nárok na vyplatenie týchto finančných príspevkov na príslušný štvrťrok zaniká.
(6) Obec alebo neverejný poskytovateľ sociálnej služby je povinný vrátiť finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a alebo ich pomernú časť za obdobie, v ktorom mal poskytovateľ sociálnej služby neobsadené miesto v zariadení.
(7) Za neobsadené miesto pri poskytovaní pobytovej sociálnej služby v zariadení na účely zúčtovania a vrátenia finančných príspevkov podľa odseku 4 písm. d) a odseku 6 sa považuje každé miesto v zariadení, na ktorom sa počas 30 a viac po sebe nasledujúcich dní neposkytuje sociálna služba z dôvodu
a) neuzatvorenia zmluvy o poskytovaní sociálnej služby alebo
b) neprítomnosti prijímateľa sociálnej služby, ak zmluva o poskytovaní sociálnej služby bola uzatvorená.
(8) Za neobsadené miesto pri poskytovaní ambulantnej sociálnej služby v zariadení na účely zúčtovania a vrátenia finančných príspevkov podľa odseku 4 písm. d) a odseku 6 sa považuje každé miesto v zariadení, na ktorom sa počas 20 a viac po sebe nasledujúcich pracovných dní
a) neposkytuje sociálna služba z dôvodu neuzatvorenia zmluvy o poskytovaní sociálnej služby,
b) neposkytuje sociálna služba z dôvodu neprítomnosti prijímateľa sociálnej služby, ak zmluva o poskytovaní sociálnej služby bola uzatvorená, alebo
c) poskytuje sociálna služba v menšom rozsahu ako 80 hodín.
(9) Nárok na finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 nevzniká na miesto v zariadení, ak na toto miesto príspevok alebo dávku toho istého druhu vypláca prijímateľovi sociálnej služby alebo na tohto prijímateľa sociálnej služby príslušná inštitúcia iného štátu.
(10) Nárok na finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78 a nevzniká na miesto v zariadení, ak na toto miesto príspevok alebo dávku toho istého druhu vypláca prijímateľovi sociálnej služby alebo na tohto prijímateľa sociálnej služby príslušná inštitúcia iného štátu.


PIATA ČASŤ
Pôsobnosť ministerstva a územnej samosprávy pri poskytovaní sociálnych služieb

§ 79
Pôsobnosť ministerstva
(1) Ministerstvo ako ústredný orgán štátnej správy Slovenskej republiky pri poskytovaní sociálnych služieb
a) vypracúva a zverejňuje národné priority rozvoja sociálnych služieb,
b) zabezpečuje medzinárodnú spoluprácu pri poskytovaní sociálnych služieb,
c) určuje obsah a rozsah odbornej prípravy pre vybrané pracovné činnosti a na účely ďalšieho vzdelávania,
d) vykonáva dohľad nad poskytovaním sociálnych služieb,
e) hodnotí podmienky kvality poskytovanej sociálnej služby,
f) kontroluje vzdelávacie programy, na ktoré bola udelená akreditácia,
g) je správnym orgánom v konaniach o
1. udelení alebo neudelení akreditácie na vzdelávacie programy v oblasti sociálnych služieb (ďalej len "akreditácia vzdelávacieho programu"), o zmene akreditácie vzdelávacieho programu, o predĺžení platnosti akreditácie vzdelávacieho programu a o odňatí akreditácie vzdelávacieho programu,
2. udelení alebo neudelení akreditácie na odbornú činnosť, o zmene akreditácie na odbornú činnosť, o predĺžení platnosti akreditácie na odbornú činnosť a o odňatí akreditácie na odbornú činnosť,
3. zastavení činností osobe podľa § 99 ods. 5,
4. pokute za správne delikty,
h) vedie register poskytovateľov sociálnej služby a poskytovateľov sociálnej služby, ktorí boli vymazaní z registra (ďalej len "centrálny register"),
i) vedie zoznam osôb, ktorým bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu, ktorým bola akreditácia vzdelávacieho programu odňatá a ktorým akreditácia vzdelávacieho programu zanikla,
j) vedie zoznam osôb, ktorým bola udelená akreditácia na odbornú činnosť, ktorým bola akreditácia na odbornú činnosť odňatá a ktorým akreditácia na odbornú činnosť zanikla,
k) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona.
(2) Ministerstvo na na svojom webovom sídle zverejňuje centrálny register, zoznam podľa odseku 1 písm i) a zoznam podľa odseku 1 písm j).
(3) Centrálny register obsahuje
a) obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ktorá je poskytovateľom sociálnej služby,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá je poskytovateľom sociálnej služby,
c) meno a priezvisko štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorá je poskytovateľom sociálnej služby alebo meno a priezvisko zodpovedného zástupcu poskytovateľa sociálnej služby,
d) dátum zápisu do registra,
e) obchodné meno alebo názov právnickej osoby a jej sídlo, ktorá ako poskytovateľ sociálnej služby bola vymazaná z registra, dátum výmazu z registra a právny dôvod výmazu z registra podľa § 68,
f) meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá ako poskytovateľ sociálnej služby bola vymazaná z registra, dátum výmazu z registra a právny dôvod výmazu z registra podľa § 68,
g) druh sociálnej služby, ktorú poskytovateľ sociálnej služby poskytuje, rozsah poskytovanej sociálnej služby a jej formu,
h) cieľovú skupinu fyzických osôb, ktorým je poskytovaná sociálna služba určená,
i) počet miest v zariadení,
j) dosiahnutú úroveň kvality poskytovanej sociálnej služby podľa prílohy č. 2 písm. C, ak boli podmienky kvality poskytovanej sociálnej služby hodnotené.
(4) Zoznam podľa odseku 1 písm. i) obsahuje
a) obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu, ktorej bola akreditácia vzdelávacieho programu odňatá a ktorej akreditácia vzdelávacieho programu zanikla,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby a miesto výkonu činnosti, na ktorú jej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu, meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorej bola akreditácia vzdelávacieho programu odňatá a ktorej akreditácia vzdelávacieho programu zanikla,
c) názov, druh, formu a rozsah vzdelávacieho programu, na ktorý bola akreditácia vzdelávacieho programu udelená,
d) dátum udelenia akreditácie vzdelávacieho programu a dátum odňatia alebo zániku akreditácie vzdelávacieho programu.
(5) Zoznam podľa odseku 1 písm. j) obsahuje
a) obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia na odbornú činnosť, ktorej bola akreditácia na odbornú činnosť odňatá a ktorej akreditácia na odbornú činnosť zanikla,
b) meno a priezvisko fyzickej osoby a miesto výkonu činnosti, na ktorú jej bola udelená akreditácia na odbornú činnosť, meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorej bola akreditácia na odbornú činnosť odňatá a ktorej akreditácia na odbornú činnosť zanikla,
c) meno a priezvisko fyzickej osoby zodpovednej za vykonávanie odbornej činnosti,
d) druh odbornej činnosti, na ktorú bola akreditácia na odbornú činnosť udelená,
e) cieľovú skupinu fyzických osôb, ktorým je odborná činnosť určená,
f) dátum udelenia akreditácie na odbornú činnosť a dátum odňatia alebo zániku akreditácie na odbornú činnosť.
(6) Ministerstvo za podmienok ustanovených týmto zákonom v rámci finančnej podpory obce a neverejného poskytovateľa sociálnej služby
a) poskytuje
1. finančný príspevok na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6,
2. finančný príspevok na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a,
b) uzatvára
1. zmluvu podľa § 78b ods. 4 s obcou o poskytnutí finančného príspevku na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6,
2. zmluvu podľa § 78b ods. 4 s neverejným poskytovateľom sociálnej služby o poskytnutí finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a,
c) kontroluje hospodárenie s finančným príspevkom na financovanie sociálnej služby v zariadení podľa § 71 ods. 6 a finančným príspevkom na poskytovanie sociálnej služby podľa § 78a a účelnosť ich použitia,
d) ukladá opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov pri výkone pôsobnosti ustanovenej v písmene c) a kontroluje ich plnenie.

§ 80
Pôsobnosť obce
Obec
a) vypracúva, schvaľuje komunitný plán sociálnych služieb vo svojom územnom obvode,
b) utvára podmienky na podporu komunitného rozvoja,
c) je správnym orgánom v konaniach o
1. odkázanosti na sociálnu službu v zariadení pre seniorov, v zariadení opatrovateľskej služby, v dennom stacionári, o odkázanosti na opatrovateľskú službu,
2. zániku odkázanosti na sociálnu službu uvedenú v prvom bode,
3. odkázanosti na sociálnu službu uvedenú v prvom bode po zmene stupňa odkázanosti,
4. povinnosti zaopatrených plnoletých detí alebo rodičov platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť podľa § 73 ods. 11,
d) vyhotovuje posudok o odkázanosti na sociálnu službu podľa § 51,
e) poskytuje alebo zabezpečuje poskytovanie
1. sociálnej služby v nízkoprahovom dennom centre, nocľahárni, zariadení pre seniorov, zariadení opatrovateľskej služby a v dennom stacionári,
2. nízkoprahovej sociálnej služby pre deti a rodinu,
3. opatrovateľskej služby,
4. prepravnej služby,
5. odľahčovacej služby,
6. pomoci pri osobnej starostlivosti o dieťa podľa § 31,
f) poskytuje základné sociálne poradenstvo,
g) môže poskytovať alebo zabezpečovať poskytovanie aj iných druhov sociálnej služby podľa § 12,
h) uzatvára zmluvu
1. o poskytovaní sociálnej služby,
2. o poskytovaní finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
3. o zabezpečení poskytovania sociálnej služby s budúcim poskytovateľom sociálnej služby podľa § 8 ods. 8,
i) zriaďuje, zakladá a kontroluje nocľaháreň, nízkoprahové denné centrum, nízkoprahovú sociálnu službu pre deti a rodinu s ambulantnou sociálnou službou, zariadenie pre seniorov, zariadenie opatrovateľskej služby a denný stacionár,
j) môže zriaďovať, zakladať a kontrolovať aj iné zariadenia podľa tohto zákona,
k) môže poskytnúť finančný príspevok podľa § 78a ods. 4 na základe písomnej zmluvy podľa osobitného predpisu13) a kontroluje hospodárenie s ním,
l) poskytuje podľa § 75 ods. 1 a 2 finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
m) môže poskytovať podľa § 75 ods. 7 finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
n) môže poskytovať podľa § 75 ods. 8 finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
o) kontroluje hospodárenie s finančným príspevkom pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy, a s finančným príspevkom na prevádzku poskytovanej sociálnej služby,
p) ukladá opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov pri výkone pôsobnosti ustanovenej v písmene
o) a kontroluje ich plnenie,
q) vedie evidenciu
1. posudkov o odkázanosti na sociálnu službu podľa stupňa odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby,
2. rozhodnutí podľa písmena c),
3. prijímateľov sociálnych služieb vo svojom územnom obvode,
r) vyhľadáva fyzické osoby, ktorým treba poskytnúť sociálnu službu,
s) poskytuje štatistické údaje z oblasti poskytovania sociálnych služieb štátnym orgánom sociálnych služieb na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov,44)
t) uhrádza poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti zdravotné výkony na účely posúdenia odkázanosti na sociálnu službu,
u) môže poveriť právnickú osobu, ktorú zriadila alebo založila, vykonávaním sociálnej posudkovej činnosti na účely vyhotovenia posudku podľa písmena d),

§ 81
Pôsobnosť vyššieho územného celku
Vyšší územný celok
a) vypracúva, schvaľuje koncepciu rozvoja sociálnych služieb vo svojom územnom obvode,
b) je správnym orgánom v konaniach o
1. odkázanosti na sociálnu službu poskytovanú v zariadení podporovaného bývania, v rehabilitačnom stredisku, v domove sociálnych služieb a v špecializovanom zariadení,
2. zániku odkázanosti na sociálnu službu uvedenú v prvom bode,
3. odkázanosti na sociálnu službu uvedenú v prvom bode po zmene stupňa odkázanosti,
4. povinnosti zaopatrených plnoletých detí alebo rodičov platiť úhradu za sociálnu službu alebo jej časť podľa § 73 ods. 11,
5. nezapísaní do registra,
6. zákaze poskytovať sociálnu službu,
7. výmaze poskytovateľa sociálnej služby z registra,
c) vyhotovuje posudok o odkázanosti na sociálnu službu podľa § 51,
d) zabezpečuje poskytovanie
1. sociálnej služby v útulku, v domove na polceste, v zariadení núdzového bývania, v zariadení dočasnej starostlivosti o deti, v zariadení podporovaného bývania, v rehabilitačnom stredisku, v domove sociálnych služieb, v špecializovanom zariadení a v integračnom centre,
2. podpory samostatného bývania,
3. tlmočníckej služby,
e) poskytuje základné sociálne poradenstvo,
f) zabezpečuje poskytovanie sociálneho poradenstva a služby včasnej intervencie,
g) môže zabezpečiť poskytovanie aj iných druhov sociálnej služby podľa § 12,
h) uzatvára zmluvu
1. o poskytovaní finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
2. o uhradení ekonomicky oprávnených nákladov podľa § 71 ods. 7 s iným vyšším územným celkom alebo s poskytovateľom sociálnej služby, ktorého zriadil alebo založil vyšší územný celok,
i) zriaďuje, zakladá a kontroluje útulok, domov na pol ceste, zariadenie núdzového bývania, zariadenie dočasnej starostlivosti o deti, zariadenie podporovaného bývania, rehabilitačné stredisko, domov sociálnych služieb, špecializované zariadenie a integračné centrum,
j) môže zriaďovať, zakladať a kontrolovať aj iné zariadenia podľa tohto zákona,
k) je povinný uhradiť ekonomicky oprávnené náklady podľa § 71 ods. 7,
l) poskytuje podľa § 75 ods. 3 až 5 finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
m) môže poskytovať podľa § 75 ods. 7 finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
n) môže poskytovať podľa § 75 ods. 9 finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančný príspevok na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby,
o) vykonáva zápis do registra, oznamuje vykonanie zápisu do registra, vydáva výpis z registra, vykonáva výmaz z registra,
p) vedie register a vykonáva zmeny v registri vo svojom územnom obvode,
q) predkladá štvrťročne aktualizovaný register ministerstvu,
r) kontroluje úroveň poskytovania sociálnej služby,
s) kontroluje hospodárenie s finančným príspevkom pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančným príspevkom na prevádzku,
t) ukladá opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov pri výkone pôsobnosti ustanovenej v písmenách r) a s) a kontroluje ich plnenie,
u) kontroluje účelnosť využitia finančných prostriedkov poskytnutých podľa § 71 ods. 7,
v) vedie evidenciu
1. vyhotovených posudkov o odkázanosti na sociálnu službu podľa stupňa odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby,
2. rozhodnutí podľa písmena b),
3. prijímateľov sociálnej služby vo svojom územnom obvode,
w) poskytuje štatistické údaje z oblasti poskytovania sociálnych služieb štátnym orgánom na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov,44)
x) uhrádza poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti zdravotné výkony na účely posúdenia odkázanosti na sociálnu službu.
x) uhrádza poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti zdravotné výkony na účely posúdenia odkázanosti na sociálnu službu,
y) môže poveriť právnickú osobu, ktorú zriadil alebo založil, vykonávaním sociálnej posudkovej činnosti na účely vyhotovenia posudku podľa písmena c),
z) žiada o vydanie výpisu z registra trestov na účely overenia splnenia podmienky bezúhonnosti osôb podľa § 63.


ŠIESTA ČASŤ
Komunitný rozvoj a komunitný plán v oblasti poskytovania sociálnych služieb

§ 82
Komunitný rozvoj, komunitná práca a komunitná rehabilitácia
(1) Obec utvára podmienky na podporu komunitného rozvoja v oblasti poskytovania sociálnych služieb podľa tohto zákona, na komunitnú prácu a komunitnú rehabilitáciu na účel predchádzania vzniku alebo predcházania zhoršenia nepriaznivých sociálnych situácií a riešenia miestnych sociálnych problémov.
(2) Komunitná práca v oblasti poskytovania sociálnych služieb je podpora aktivít členov miestnej komunity k svojpomocnému riešeniu sociálnych problémov v rámci miestneho spoločenstva, najmä rozvojom sociálnych služieb.
(3) Komunitná rehabilitácia v oblasti poskytovania sociálnych služieb je koordinácia činnosti subjektov, ktorými sú najmä rodina, obec, vzdelávacie inštitúcie, poskytovatelia služieb zamestnanosti, poskytovatelia sociálnych služieb a poskytovatelia zdravotnej starostlivosti. Cieľom komunitnej rehabilitácie je obnova alebo rozvoj fyzických schopností, mentálnych schopností a pracovných schopností fyzickej osoby v nepriaznivej sociálnej situácii a podpora jej začlenenia do spoločnosti.

§ 83
Komunitný plán sociálnych služieb a koncepcia rozvoja sociálnych služieb
(1) Obec vypracúva komunitný plán sociálnych služieb a vyšší územný celok vypracúva koncepciu rozvoja sociálnych služieb v spolupráci
a) s inými poskytovateľmi sociálnych služieb v ich územnom obvode,
b) s prijímateľmi sociálnych služieb v ich územnom obvode.
(2) Obec vypracúva a schvaľuje komunitný plán sociálnych služieb na základe národných priorít rozvoja sociálnych služieb, v ktorom zohľadňuje miestne špecifiká a potreby fyzických osôb v oblasti sociálnych služieb poskytovaných v jej územnom obvode, určuje potreby rozvoja sociálnych služieb a určuje personálne podmienky, finančné podmienky, prevádzkové podmienky a organizačné podmienky na ich zabezpečenie.
(3) Vyšší územný celok vypracúva a schvaľuje koncepciu rozvoja sociálnych služieb na základe národných priorít rozvoja sociálnych služieb a komunitných plánov sociálnych služieb obcí vo svojom územnom obvode.
(4) Obec a vyšší územný celok sú povinné predložiť návrh komunitného plánu sociálnych služieb a návrh koncepcie rozvoja sociálnych služieb na verejnú diskusiu.
(5) Komunitný plán sociálnych služieb a koncepcia rozvoja sociálnych služieb obsahuje najmä
a) analýzu stavu poskytovaných sociálnych služieb v územnom obvode obce alebo vyššieho územného celku vrátane vyhodnotenia materiálno-technického vybavenia sociálnych služieb a vzdelanostnej štruktúry zamestnancov poskytovateľa sociálnej služby,
b) analýzu požiadaviek prijímateľov sociálnej služby a ďalších obyvateľov v územnom obvode obce alebo vyššieho územného celku na rozvoj sociálnych služieb podľa jednotlivých druhov sociálnych služieb a cieľových skupín,
c) analýzu sociologických údajov a demografických údajov v územnom obvode obce alebo vyššieho územného celku,
d) určenie cieľov a priorít rozvoja sociálnych služieb v územnom obvode obce alebo vyššieho územného celku,
e) časový plán realizácie komunitného plánu sociálnych služieb alebo koncepcie rozvoja sociálnych služieb vrátane určenia personálnych podmienok, finančných podmienok, prevádzkových podmienok a organizačných podmienok na ich realizáciu,
f) spôsob vyhodnocovania plnenia komunitného plánu sociálnych služieb alebo koncepcie rozvoja sociálnych služieb.
(6) Obec a vyšší územný celok zverejňuje komunitný plán sociálnych služieb a koncepciu rozvoja sociálnych služieb vhodným a v mieste obvyklým spôsobom.


SIEDMA ČASŤ
Kvalifikačné predpoklady a ďalšie vzdelávanie

§ 84
(1) Plnenie kvalifikačných predpokladov potrebných na vykonávanie pracovných činností v oblasti sociálnych služieb sa posudzuje podľa osobitných predpisov,45) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Činnosti v oblasti sociálnych služieb podľa tohto zákona vykonáva fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu a odborne spôsobilá na výkon týchto činností.
(3) Na účely posudzovania bezúhonnosti na výkon pracovných činností v oblasti sociálnych služieb platí § 63 ods. 2 rovnako.
(4) Základné sociálne poradenstvo a pomoc pri uplatňovaní práv a právom chránených záujmov vykonáva fyzická osoba, ktorá má
a) vyššie odborné vzdelanie získané absolvovaním vzdelávacieho programu akreditovaného podľa osobitného predpisu23) v študijných odboroch zameraných na sociálnu prácu, sociálnu pedagogiku, špeciálnu pedagogiku, liečebnú pedagogiku, andragogiku, sociálnu a humanitárnu prácu, sociálno- právnu činnosť a charitatívno-misijnú činnosť,
b) vysokoškolské vzdelanie získané štúdiom v bakalárskom študijnom programe alebo magisterskom študijnom programe zameranom na sociálnu prácu, sociálne služby a poradenstvo, sociálnu pedagogiku, špeciálnu pedagogiku, liečebnú pedagogiku, psychológiu akreditovanom podľa osobitného predpisu46) alebo uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou,
c) akreditovaný vzdelávací kurz v oblastiach uvedených v písmenách a) a b) v rozsahu najmenej 150 hodín a prax pri výkone povolania v oblasti sociálnej práce v trvaní najmenej troch rokov, ak má skončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa, ktoré nie je uvedené v písmene b).
(5) Špecializované sociálne poradenstvo vykonáva fyzická osoba, ktorá má trojročnú prax s cieľovou skupinou a má
a) vysokoškolské vzdelanie získané štúdiom v bakalárskom študijnom programe alebo magisterskom študijnom programe zameranom na sociálnu prácu alebo sociálne služby a poradenstvo akreditovanom podľa osobitného predpisu,46) alebo
b) vysokoškolské vzdelanie získané v bakalárskom študijnom programe alebo magisterskom študijnom programe akreditovanom podľa osobitného predpisu,46) zameranom na činnosť, ktorá sa poskytuje v rámci špecializovaného sociálneho poradenstva.
(6) Špecializované sociálne poradenstvo pre fyzickú osobu s ťažkým zdravotným postihnutím vykonáva aj fyzická osoba so stredoškolským vzdelaním príslušného zamerania, ak má byť súčasťou špecializovaného sociálneho poradenstva poskytovanie poradenstva prostredníctvom činností, na vykonávanie ktorých sa nevyžaduje vzdelanie podľa odseku 5, a ak táto fyzická osoba má jednoročnú prax zodpovedajúcu obsahu činnosti v rámci poskytovaného špecializovaného sociálneho poradenstva.
(7) Ak tento zákon neustanovuje inak, na výkon sociálnej práce sa vzťahuje osobitný predpis.46a)
(8) Supervíziu vykonáva fyzická osoba, ktorá splnila podmienku podľa odseku 4 písm. b) a absolvovala odbornú akreditovanú prípravu supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce.
(9) Opatrovateľ podľa tohto zákona je fyzická osoba, ktorá
a) má vyššie odborné vzdelanie získané v odbore vzdelávania so zameraním na opatrovanie alebo na poskytovanie zdravotnej starostlivosti,
b) má úplné stredné odborné vzdelanie získané v odbore vzdelávania so zameraním na opatrovanie alebo na poskytovanie zdravotnej starostlivosti,
c) má stredné odborné vzdelanie získané v odbore vzdelávania so zameraním na opatrovanie alebo na poskytovanie zdravotnej starostlivosti,
d) má nižšie stredné odborné vzdelanie získané v odbore vzdelávania so zameraním na opatrovanie alebo na poskytovanie zdravotnej starostlivosti, alebo
e) absolvovala akreditovaný kurz opatrovania najmenej v rozsahu 220 hodín.
(10) Opatrovateľ detí podľa § 33a ods. 2 je fyzická osoba, ktorá má najmenej
a) úplné stredné odborné vzdelanie získané v odbore vzdelávania s odborným zameraním aj na oblasť starostlivosti o dieťa v rozsahu podľa tohto zákona, alebo
b) úplné stredné všeobecné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie a absolvovala akreditovaný kurz opatrovania detí najmenej v rozsahu 220 hodín.
(11) Tlmočnícku službu podľa tohto zákona vykonáva
a) tlmočník posunkovej reči,
b) artikulačný tlmočník, ktorý využívaním svojich špecifických schopností, zručností a skúseností umožňuje za upravených podmienok jednosmernú komunikáciu alebo obojsmernú komunikáciu pre sluchovo postihnutú fyzickú osobu, ktorá nepočuje hovorenú reč a má záujem o túto formu tlmočenia,
c) tlmočník pre hluchoslepé osoby, ktorý využívaním svojich špecifických schopností, zručností a skúseností umožňuje komunikáciu s fyzickou osobou, ktorá má kombinované postihnutie zraku a sluchu.
(12) Tlmočník uvedený v odseku 11 preukazuje absolvovanie tlmočníckeho minima certifikátom vydaným subjektom, ktorý má oprávnenie Ministerstva školstva Slovenskej republiky na vzdelávanie tlmočníkov posunkovej reči, artikulačných tlmočníkov alebo tlmočníkov pre hluchoslepé osoby.47)
(13) Tlmočník uvedený v odseku 11 sa zúčastňuje ďalšieho vzdelávania najmenej raz za päť rokov.
(14) Pomoc pri výkone opatrovníckych práv a povinností podľa tohto zákona vykonáva len fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie prvého stupňa alebo druhého stupňa v študijnom odbore sociálna práca, psychológia, právo alebo v študijných odboroch pedagogického zamerania, alebo má uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(15) Na pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca47a) v zariadení sociálnych služieb sa vzťahuje osobitný predpis.47b)
(16) Činnosť rozvoja pracovných zručností môže podľa tohto zákona vykonávať fyzická osoba, ktorá získala stredné odborné vzdelanie v príslušnom študijnom odbore v závislosti od vykonávanej činnosti, najmä v odbore záhradníctvo, aranžérstvo, drevovýroba, hrnčiarstvo, maliarstvo, košikárstvo a fotografia, a ktorá absolvovala akreditovaný vzdelávací kurz v oblasti sociálnej práce v rozsahu najmenej 150 hodín.
(17) Sociálny pracovník, asistent sociálnej práce, špeciálny pedagóg alebo fyzická osoba s úplným stredným vzdelaním, ktorá absolvovala akreditovaný vzdelávací kurz v oblasti sociálnej rehabilitácie v rozsahu 150 hodín, je na účely tohto zákona inštruktor sociálnej rehabilitácie.
(18) Koordináciu výkonu poskytovania sociálnej rehabilitačnej činnosti podľa tohto zákona vykonáva sociálny pracovník alebo fyzická osoba, ktorá splnila podmienku podľa odseku 4 písm. b) a c).
(19) Posudzovanie odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby podľa prílohy č. 3 vykonáva
a) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore posudkové lekárstvo,48)
b) lekár zaradený do špecializačného štúdia v špecializačnom odbore posudkové lekárstvo,
c) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo49) alebo lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore pediatria,50) ktorý je zaradený do certifikačnej prípravy v certifikovanej pracovnej činnosti posudkové lekárstvo,51)
d) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore geriatria, neurológia, psychiatria alebo ortopédia, ktorý má odbornú prax v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti najmenej desať rokov, alebo
e) sestra s vysokoškolským vzdelaním druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, ktorá má odbornú prax v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti najmenej desať rokov a špecializáciu v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite, ak ide o posudzovanie plnoletej fyzickej osoby, alebo sestra s vysokoškolským vzdelaním druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, ktorá má odbornú prax v zdravotníckom zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti najmenej desať rokov a špecializáciu v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v pediatrii, ak ide o posudzovanie neplnoletej fyzickej osoby.
(20) Zdravotnícky zamestnanec v zariadení musí spĺňať kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu.24)
(21) Ďalšie vzdelávanie na účely tohto zákona je prehlbovanie kvalifikácie odborných zamestnancov. Cieľom ďalšieho vzdelávania je priebežné udržiavanie, zdokonaľovanie a dopĺňanie požadovaných vedomostí a schopností potrebných na vykonávanie pracovných činností v oblasti sociálnych služieb.
(22) Ďalšie vzdelávanie zamestnancov vykonávajúcich pracovné činnosti v oblasti sociálnych služieb sa môže realizovať ako
a) špecializačné vzdelávanie zabezpečované strednými školami alebo vysokými školami nadväzujúce na získanú kvalifikáciu,
b) účasť na akreditovaných kurzoch,
c) účasť na školiacich akciách v sociálnej oblasti,
d) účasť na sociálno-psychologických výcvikoch, alebo
e) pravidelná lektorská činnosť a publikačná činnosť.
(23) Pri uznávaní odbornej kvalifikácie alebo inej spôsobilosti štátnych príslušníkov štátov Európskeho hospodárskeho priestoru sa postupuje podľa osobitného právneho predpisu.52)


ÔSMA ČASŤ
Akreditácie

§ 85
Akreditácia vzdelávacích programov
Vzdelávací program v oblasti sociálnych služieb zameraný na vykonávanie vybraných pracovných činností a na ďalšie vzdelávanie sa vykonáva, ak na tento vzdelávací program bola udelená akreditácia.

§ 86
(1) Písomná žiadosť o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu sa podáva ministerstvu a obsahuje
a) meno alebo názov, sídlo, identifikačné číslo a právnu formu právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie, alebo meno, priezvisko, dátum narodenia, trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie,
b) meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt
1. fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu,
2. zodpovedného zástupcu za vykonávanie vzdelávacieho programu,
c) prehľad o doterajšej činnosti osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu,
d) kópiu dokladu o tom, že právnická osoba má v predmete svojej činnosti vykonávanie vzdelávania, alebo kópiu dokladu o tom, že fyzická osoba má v predmete svojej činnosti vykonávanie vzdelávania, ak vykonáva podnikateľskú činnosť,
e) projekt vzdelávacieho programu, ktorý obsahuje názov, druh, formu, metódy využívané pri vzdelávaní, rozsah vzdelávacieho programu a obsah vzdelávacieho programu, ktorý osoba, ktorá žiada o udelenie akreditácie, bude vykonávať; vzdelávací program môže byť členený na moduly,
f) doklady o materiálno-technickom zabezpečení vzdelávacieho programu,
g) kópiu listu vlastníctva, nájomnej zmluvy32) alebo zmluvy o výpožičke,33) ktorých predmetom je nájom alebo výpožička priestorov, v ktorých sa bude vzdelávací program vykonávať,
h) predpokladaný rozpočet vzdelávacieho programu a spôsob jeho financovania a
i) zoznam fyzických osôb, ktoré sa budú podieľať na vzdelávaní, kópie dokladov o ich odbornej spôsobilosti a o praxi a ich súhlas so zaradením do zoznamu fyzických osôb, ktoré sa budú podieľať na vzdelávaní.
(2) Zodpovedný zástupca podľa odseku 1 písm. b) druhého bodu je fyzická osoba, ktorá je odborne spôsobilá a zodpovedá na základe poverenia štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu alebo na základe poverenia fyzickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu, za odborné vykonávanie vzdelávacieho programu. Za odborne spôsobilú fyzickú osobu podľa prvej vety sa považuje fyzická osoba, ktorá má najmenej úplné stredné odborné vzdelanie alebo úplné stredné všeobecné vzdelanie.
(3) Za obsah vzdelávacieho programu podľa odseku 1 písm. e) sa považuje náplň teoretickej časti a praktickej časti vzdelávacieho programu. Ak si to charakter vzdelávacieho programu vyžaduje, súčasťou obsahu je aj prax v zariadeniach alebo v zariadeniach podľa osobitného predpisu.24) Pri každej časti vzdelávacieho programu je potrebné uviesť meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorá sa bude podieľať na vzdelávaní v tejto časti.
(4) Za modul vzdelávacieho programu podľa odseku 1 písm. e) sa považuje samostatná, ucelená, záväzná, časová a obsahová vzdelávacia jednotka vzdelávacieho programu, ktorá zodpovedá minimálne 20 vyučovacím hodinám.
(5) Materiálno-technické zabezpečenie vzdelávacieho programu podľa odseku 1 písm. f) sa preukazuje zoznamom hnuteľného majetku a zoznamom pomôcok využívaných pri vzdelávacom programe.
(6) Fyzické osoby, ktoré sa budú podieľať na vzdelávaní, musia spĺňať odbornú spôsobilosť podľa odseku 2 a najmenej tri roky praxe v oblasti, ktorá je obsahom vzdelávania.
(7) Odborná spôsobilosť a kvalifikačné predpoklady podľa odsekov 2 a 6 sa preukazujú dokladmi podľa osobitného predpisu.23)

§ 87
(1) Rozhodnutie o udelení akreditácie vzdelávacieho programu obsahuje
a) meno alebo názov, sídlo, identifikačné číslo a právnu formu právnickej osoby alebo meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzickej osoby,
b) názov, druh, formu, rozsah a obsah vzdelávacieho programu, na ktorý sa udeľuje akreditácia,
c) meno a priezvisko zodpovedného zástupcu za vykonávanie vzdelávacieho programu a
d) čas platnosti akreditácie.
(2) Osoba, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu, vedie dokumentáciu vzdelávacieho programu a evidenciu vydaných osvedčení o absolvovaní vzdelávacieho programu a ich fotokópie.
(3) Za dokumentáciu vzdelávacieho programu sa považuje najmä
a) prihláška do vzdelávacieho programu,
b) prezenčné listiny o dochádzke fyzických osôb, ktoré sa zúčastňujú na vzdelávaní, a fyzických osôb, ktoré sa podieľajú na vzdelávaní,
c) časový a vecný harmonogram vzdelávania,
d) potvrdenie o absolvovaní praktickej časti vzdelávacieho programu fyzickou osobou, ktorá sa zúčastňuje na vzdelávaní,
e) protokol o vykonanej skúške fyzickou osobou, ktorá sa zúčastňuje na vzdelávaní,
f) záverečný protokol, ktorého obsahom sú výsledky o skúške všetkých fyzických osôb, ktoré sa jej zúčastnili.
(4) Čas platnosti akreditácie podľa odseku 1 písm. d) začína plynúť dňom nasledujúcim po dni, ktorým nadobudlo právoplatnosť rozhodnutie o udelení akreditácie vzdelávacieho programu.

Akreditácia na odbornú činnosť

§ 88
(1) Špecializované sociálne poradenstvo, sociálna rehabilitácia a stimulácia komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím ako samostatné odborné činnosti sa vykonávajú na základe akreditácie na odbornú činnosť.
(2) Písomná žiadosť o udelenie akreditácie na odbornú činnosť sa podáva ministerstvu a obsahuje
a) meno alebo názov, sídlo, identifikačné číslo a právnu formu právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie, alebo meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie,
b) meno, priezvisko, dátum narodenia a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt
1. fyzickej osoby, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť,
2. zodpovedného zástupcu za vykonávanie odbornej činnosti,
c) kópie dokladov o bezúhonnosti a odbornej spôsobilosti fyzickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť,
d) kópiu dokladu o bezúhonnosti právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť, a jej štatutárneho zástupcu,
e) kópie dokladov o bezúhonnosti a odbornej spôsobilosti zodpovedného zástupcu za vykonávanie odbornej činnosti a kópie dokladov o jeho pracovnoprávnom vzťahu s osobou, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť,
f) kópie dokladov o bezúhonnosti a odbornej spôsobilosti fyzických osôb, ktoré budú odbornú činnosť priamo vykonávať, a kópie dokladov o ich pracovnoprávnom vzťahu s osobou, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť,
g) druh odbornej činnosti, ktorú osoba, ktorá žiada o udelenie akreditácie, bude vykonávať,
h) prehľad o doterajšej činnosti osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť,
i) kópiu dokladu o tom, že právnická osoba alebo fyzická osoba má v predmete svojej činnosti vykonávanie odbornej činnosti, na ktorú žiada udelenie akreditácie,
j) projekt odbornej činnosti, ktorý obsahuje metódy, techniky a postupy odbornej činnosti, ktorými sa bude odborná činnosť vykonávať pre vybranú cieľovú skupinu,
k) doklady o materiálno-technickom zabezpečení vykonávania odbornej činnosti a
l) kópiu listu vlastníctva, nájomnej zmluvy32) alebo zmluvy o výpožičke,33) ktorých predmetom je nájom alebo výpožička priestorov, v ktorých sa bude odborná činnosť vykonávať.
(3) Zodpovedný zástupca podľa odseku 2 písm. b) druhého bodu je fyzická osoba, ktorá je odborne spôsobilá a zodpovedá na základe poverenia štatutárneho orgánu právnickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť alebo na základe poverenia fyzickej osoby, ktorá žiada o udelenie akreditácie na odbornú činnosť, za odborné vykonávanie odbornej činnosti. Na účely posúdenia bezúhonnosti osôb podľa odseku 2 písm. c) až f) platí § 63 ods. 1 prvá veta a ods. 2 rovnako.
(4) Na preukázanie odbornej spôsobilosti fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. c), e) a f) platí § 84 ods. 1, 5, 6, 17 a 18 rovnako v závislosti od druhu odbornej činnosti. Odborná spôsobilosť podľa prvej vety sa preukazuje aj znalosťou tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov a odborných vedomostí súvisiacich s vykonávanou odbornou činnosťou. Preukazovanie znalostí a odborných vedomostí podľa prvej vety a druhej vety sa preukazuje ústnym pohovorom s členmi akreditačnej komisie.

§ 89
(1) Rozhodnutie o udelení akreditácie na odbornú činnosť obsahuje
a) meno alebo názov, sídlo a právnu formu právnickej osoby alebo meno, priezvisko a trvalý pobyt alebo prechodný pobyt fyzickej osoby,
b) druh odbornej činnosti, na ktorú sa udeľuje akreditácia,
c) cieľovú skupinu, pre ktorú bude odborná činnosť vykonávaná,
d) miesto vykonávania odbornej činnosti,
e) meno a priezvisko zodpovedného zástupcu za vykonávanie odbornej činnosti,
f) čas platnosti akreditácie na odbornú činnosť.
(2) Kópiu rozhodnutia o udelení akreditácie na odbornú činnosť, zmene akreditácie na odbornú činnosť, predĺžení akreditácie na odbornú činnosť a o odňatí akreditácie na odbornú činnosť a oznámenie o zániku akreditácie na odbornú činnosť ministerstvo doručí vyššiemu územnému celku, v ktorého územnom obvode je miesto výkonu odbornej činnosti, o ktorej sa rozhodovalo.
(3) Az akkreditáció 1. bekezdés f) pontja szerinti érvényességi ideje az azt követő napon kezd telni, amikor a szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat jogerőre lép.

§ 89a
(1) Ministerstvo rozhodne o neudelení akreditácie vzdelávacieho programu, ak
a) v lehote určenej v písomnej výzve žiadateľ o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu nedoplní žiadosť o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu alebo nepredloží chýbajúce doklady,
b) žiadosť o udelenie akreditácie vzdelávacieho programu nepredložil štatutárny orgán právnickej osoby,
c) vzdelávací program, ktorému má byť udelená akreditácia, nie je vzhľadom na druh, formu, rozsah a obsah vzdelávacieho programu a cieľovú skupinu, pre ktorú sa bude vzdelávací program vykonávať, vzdelávacím programom v oblasti sociálnych služieb zameraným na vykonávanie vybraných pracovných činností a na ďalšie vzdelávanie,
d) na vykonávanie vzdelávacieho programu nie sú vytvorené odborné podmienky, priestorové podmienky, materiálno-technické podmienky, personálne podmienky alebo finančné podmienky.
(2) Ministerstvo rozhodne o neudelení akreditácie na odbornú činnosť, ak
a) v lehote určenej v písomnej výzve žiadateľ o udelenie akreditácie na odbornú činnosť nedoplní žiadosť o udelenie akreditácie na odbornú činnosť alebo nepredloží chýbajúce doklady,
b) žiadosť o udelenie akreditácie na odbornú činnosť nepredložil štatutárny orgán právnickej osoby,
c) odborná činnosť, na ktorú má byť udelená akreditácia, nie je vzhľadom na druh, metódy, techniky a postupy odbornej činnosti a cieľovú skupinu, pre ktorú sa bude odborná činnosť vykonávať, špecializovaným sociálnym poradenstvom, sociálnou rehabilitáciou alebo stimuláciou komplexného vývoja dieťaťa so zdravotným postihnutím, ako samostatnou odbornou činnosťou podľa tohto zákona,
d) na vykonávanie odbornej činnosti nie sú vytvorené odborné podmienky, priestorové podmienky, materiálno-technické podmienky alebo personálne podmienky.

§ 90
(1) O udelení, o neudelení, o zmene, o predĺžení a o odňatí akreditácie vzdelávacieho programu a akreditácie na odbornú činnosť rozhoduje ministerstvo po predchádzajúcom vyjadrení komisie zriadenej podľa osobitného predpisu.20)
(2) Akreditácia vzdelávacieho programu a akreditácia na odbornú činnosť sa udeľuje najviac na päť rokov. Platnosť akreditácie vzdelávacieho programu a akreditácie na odbornú činnosť možno predĺžiť o päť rokov na žiadosť osoby, ktorej bola akreditácia udelená, ak žiadosť bola podaná najneskôr 90 dní pred skončením platnosti tejto akreditácie.
(3) Osoba, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu, je povinná oznámiť ministerstvu do ôsmich dní skutočnosti, ktoré majú za následok zmenu názvu vzdelávacieho programu, druhu vzdelávacieho programu, formy vzdelávacieho programu, rozsahu vzdelávacieho programu a obsahu vzdelávacieho programu, skončenie vzdelávacieho programu a skutočnosti, ktoré majú za následok zmenu ďalších údajov uvedených v rozhodnutí o udelení akreditácie vzdelávacieho programu.
(4) Osoba, ktorej bola udelená akreditácia na odbornú činnosť, je povinná oznámiť ministerstvu do ôsmich dní skutočnosti, ktoré majú za následok zmenu rozsahu odbornej činnosti, zmenu miesta vykonávania odbornej činnosti, zmenu fyzickej osoby, ktorá zodpovedá za jej vykonávanie, skončenie vykonávania odbornej činnosti a skutočnosti, ktoré majú za následok zmenu ďalších údajov uvedených v rozhodnutí o udelení akreditácie na odbornú činnosť.
(5) O zmene akreditácie vzdelávacieho programu alebo akreditácie na odbornú činnosť sa rozhodne, ak sú na to dôvody uvedené v odsekoch 3 a 4.
(6) Ak ministerstvo rozhodne o predĺžení platnosti akreditácie vzdelávacieho programu alebo o predĺžení platnosti akreditácie na odbornú činnosť, čas predĺženia platnosti akreditácie vzdelávacieho programu alebo akreditácie na odbornú činnosť začína plynúť dňom nasledujúcim po dni, ktorým uplynula platnosť akreditácie vzdelávacieho programu alebo platnosť akreditácie na odbornú činnosť.
(7) Akreditácia vzdelávacieho programu alebo akreditácia na odbornú činnosť sa odníme, ak
a) sa vzdelávací program neuskutočňuje na základe akreditácie vzdelávacieho programu v rámci jedného kalendárneho roka alebo ak sa nevykonáva odborná činnosť na základe akreditácie na odbornú činnosť počas jedného kalendárneho roka,
b) sa vzdelávací program neuskutočňuje alebo sa nevykonáva odborná činnosť v súlade s akreditáciou vzdelávacieho programu alebo s akreditáciou na odbornú činnosť,
c) osoba, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu alebo akreditácia na odbornú činnosť, nesplnila povinnosti podľa odsekov 3 a 4.
(8) Akreditácia vzdelávacieho programu a akreditácia na odbornú činnosť zaniká
a) dňom skončenia platnosti akreditácie vzdelávacieho programu alebo akreditácie na odbornú činnosť, ak akreditovaný subjekt nepožiadal o predĺženie jej platnosti podľa odseku 2,
b) dňom doručenia písomnej žiadosti osoby, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu alebo akreditácia na odbornú činnosť, o zrušenie akreditácie vzdelávacieho programu alebo akreditácie na odbornú činnosť,
c) smrťou fyzickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu alebo akreditácia na odbornú činnosť, alebo zánikom právnickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia vzdelávacieho programu alebo akreditácia na odbornú činnosť,
d) dňom oznámenia ministerstva o odňatí akreditácie vzdelávacieho programu alebo akreditácie na odbornú činnosť.


DEVIATA ČASŤ
Konanie vo veciach sociálnych služieb

§ 91
Konanie vo veciach sociálnych služieb
(1) Na poskytovanie sociálnych služieb krízovej intervencie, sociálnych služieb na podporu rodiny s deťmi, prepravnej služby, sprievodcovskej a predčitateľskej služby, tlmočníckej služby, sprostredkovanie tlmočníckej služby, sprostredkovanie osobnej asistencie, požičiavanie pomôcok, sociálnej služby s použitím telekomunikačných technológii, pomoci pri zabezpečení opatrovníckych práv a povinností, sociálnej služby v dennom centre, v reintegračnom centre, v jedálni, v práčovni a v stredisku osobnej hygieny sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní. Všeobecný predpis o správnom konaní sa nevzťahuje na žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby podľa § 8 ods. 1.
(2) Miestna príslušnosť vyššieho územného celku pri povinnosti uhradiť ekonomicky oprávnené náklady spojené s poskytovaním sociálnej služby, znížené o sumu úhrady za sociálnu službu platenú prijímateľom sociálnej služby podľa § 71 ods. 7 sa spravuje podľa miesta trvalého pobytu prijímateľa sociálnej služby.
(3) Na konanie vo veciach odkázanosti na sociálnu službu, nezapísania do registra, zákazu poskytovať sociálnu službu, výmazu poskytovateľa sociálnej služby z registra, zastavenia činností osobe uvedenej v § 99 ods. 5, akreditácie vzdelávacích programov a akreditácie na odbornú činnosť sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní okrem § 60 a § 62 až 68.
(4) Na konanie vo veciach o uložení pokuty podľa § 99 a 102 sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.

§ 92
(1) Konanie o odkázanosti na sociálnu službu v zariadení podporovaného bývania, v zariadení pre seniorov, v zariadení opatrovateľskej služby, v rehabilitačnom stredisku, v domove sociálnych služieb, v špecializovanom zariadení a v dennom stacionári a konanie o odkázanosti na opatrovateľskú službu sa začína na základe písomnej žiadosti fyzickej osoby alebo na základe písomnej žiadosti rodiča maloletého dieťaťa alebo fyzickej osoby, ktorá má dieťa zverené do osobnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu alebo na podnet orgánu, ktorý je príslušný rozhodovať o odkázanosti na sociálnu službu.
(2) Žiadosť o posúdenie odkázanosti na opatrovateľskú službu, na sociálnu službu v zariadení pre seniorov, v zariadení opatrovateľskej služby a v dennom stacionári sa podáva obci.
(3) Žiadosť o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu v zariadení podporovaného bývania, v rehabilitačnom stredisku, v domove sociálnych služieb a v špecializovanom zariadení sa podáva vyššiemu územnému celku.
(4) Miestna príslušnosť obce a vyššieho územného celku podľa odsekov 2 a 3 sa spravuje podľa miesta trvalého pobytu fyzickej osoby, ktorej odkázanosť na sociálnu službu sa posudzuje.
(5) Miestna príslušnosť obce a vyššieho územného celku na účely § 73 ods. 11 sa spravuje podľa miesta poskytovania sociálnej služby poskytovateľom sociálnej služby.
(6) Ak fyzická osoba vzhľadom na svoj zdravotný stav nemôže sama podať žiadosť o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu, podať žiadosť o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby , uzatvoriť zmluvu o poskytovaní sociálnej služby alebo udeliť súhlas na poskytnutie sociálnej služby na účely odľahčovacej služby, môže v jej mene a na základe potvrdenia ošetrujúceho lekára o zdravotnom stave tejto fyzickej osoby podať žiadosť, uzatvoriť zmluvu alebo udeliť súhlas aj iná fyzická osoba.
(7) Žiadosť o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu obsahuje meno a priezvisko fyzickej osoby, ktorej odkázanosť na sociálnu službu sa má posudzovať, dátum jej narodenia, adresu pobytu, rodinný stav, štátne občianstvo, druh sociálnej služby, formu sociálnej služby, potvrdenie poskytovateľa zdravotnej starostlivosti o zdravotnom stave fyzickej osoby, ktorá žiada o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu. Okrem skutočností podľa prvej vety obsahuje žiadosť, ktorú podá cudzinec uvedený v § 3 ods. 2 písm. b), aj povolenie príslušného orgánu na pobyt a potvrdenie od zamestnávateľa alebo školy, u ostatných cudzincov povolenie príslušného orgánu na pobyt a u Slováka žijúceho v zahraničí aj potvrdenie o splnení podmienky podľa § 3 ods. 2 písm. l).
(8) Sociálnu službu uvedenú v § 34 až 41, ktorá sa poskytuje bezodkladne z dôvodov uvedených v § 8 ods. 6, možno poskytovať aj pred nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu.
(9) Posudok o odkázanosti na sociálnu službu je podkladom na vydanie rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu. Pri rozhodovaní o odkázanosti na sociálnu službu môže obec alebo vyšší územný celok použiť ako podklad na vydanie rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu komplexný posudok vydaný príslušným úradom práce, sociálnych vecí a rodiny na účely kompenzácie sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia podľa osobitného predpisu,11) ak je jeho obsahom aj posúdenie stupňa odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby alebo posudok o odkázanosti na sociálnu službu vydaný inou obcou alebo iným vyšším územným celkom. Obec alebo vyšší územný celok doručí fyzickej osobe, o ktorej odkázanosti na sociálnu službu rozhodoval, spolu s rozhodnutím aj posudok o odkázanosti na sociálnu službu, ktorý bol podkladom na vydanie tohto rozhodnutia. Pri rozhodovaní o odkázanosti na sociálnu službu môže obec alebo vyšší územný celok použiť ako podklad na vydanie rozhodnutia o odkázanosti na sociálnu službu posudok vydaný touto obcou alebo týmto vyšším územným celkom alebo inou obcou alebo iným vyšším územným celkom o odkázanosti na inú sociálnu službu na účel posúdenia stupňa odkázanosti tejto fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby.
(10) Opravný prostriedok proti rozhodnutiu o zákaze poskytovateľa sociálnej služby poskytovať sociálnu službu a o zastavení činností osobe podľa § 99 ods. 5, nemá odkladný účinok.
(11) Exekúcii nepodliehajú
a) finančné prostriedky zaplatené prijímateľom sociálnej služby ako úhrada za sociálnu službu,
b) finančný príspevok pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy poskytovaný podľa § 76,
c) finančný príspevok na prevádzku poskytovaný podľa § 77,
d) hnuteľné veci, ktoré užíva prijímateľ sociálnej služby v zariadení ako nevyhnutné vybavenie obytnej miestnosti, a to posteľ, stôl, stolička, kreslo, vykurovacie teleso, periny, posteľná bielizeň, rádioprijímač, televízor a pomôcky, ktoré potrebuje prijímateľ sociálnej služby vzhľadom na svoj nepriaznivý zdravotný stav alebo vzhľadom na svoje ťažké zdravotné postihnutie.
(12) Pohľadávku na úhrade za sociálnu službu nemôže poskytovateľ sociálnej služby postúpiť tretej osobe.

§ 93
(1) Prijímateľ sociálnej služby je povinný písomne oznámiť obci alebo vyššiemu územnému celku do ôsmich dní zmeny v skutočnostiach rozhodujúcich na trvanie odkázanosti na sociálnu službu a poskytovateľovi sociálnej služby zmeny v príjmových pomeroch a majetkových pomeroch rozhodujúcich na platenie úhrady za sociálnu službu.
(2) Prijímateľ sociálnej služby je povinný na výzvu obce alebo vyššieho územného celku, osvedčiť skutočnosti rozhodujúce na trvanie odkázanosti na sociálnu službu, a to v lehote do ôsmich dní odo dňa doručenia výzvy, ak obec alebo vyšší územný celok neurčili dlhšiu lehotu. Ak fyzická osoba nevyhovie výzve v určenej lehote, rozhodne sa o zániku odkázanosti fyzickej osoby na sociálnu službu, ak bola vo výzve na tento následok upozornená.
(3) Fyzická osoba, ktorá žiada o poskytovanie sociálnej služby, alebo prijímateľ sociálnej služby sú povinní na výzvu obce alebo vyššieho územného celku zúčastniť sa posúdenia zdravotného stavu a opätovného posúdenia zdravotného stavu v termíne určenom zdravotníckym pracovníkom podľa tohto zákona. Ak sa fyzické osoby uvedené v prvej vete tohto posúdenia nezúčastnia, konanie o odkázanosti na sociálnu službu sa zastaví alebo sa rozhodne o zániku odkázanosti na sociálnu službu.
(4) Prijímateľ sociálnej služby a fyzické osoby uvedené v § 73 ods. 10 sú povinní poskytovateľovi sociálnej služby oznámiť výšku svojich príjmov a čestným vyhlásením preukázať výšku úspor a hodnotu majetku, ohlásiť zmeny vo výške príjmu, úspor a zmeny v hodnote majetku, ktoré sú rozhodujúce na platenie úhrady za sociálnu službu, a umožniť znalcovi vykonať obhliadku majetku a predložiť doklady týkajúce sa majetku. Ak prijímateľ sociálnej služby a fyzické osoby uvedené v § 73 ods. 10 nesplnia povinnosť podľa prvej vety, § 73 ods. 1 až 8 a 10 sa na účely platenia úhrady za sociálnu službu nepoužije.


DESIATA ČASŤ
Spracúvanie osobných údajov

§ 94
(1) Osobné údaje na účely tohto zákona spracúva obec, vyšší územný celok, poskytovateľ sociálnej služby a ministerstvo.
(2) Obec, vyšší územný celok, poskytovateľ sociálnej služby a ministerstvo poskytujú osobné údaje, ktoré spracúvajú, orgánu verejnej moci na základe písomnej žiadosti, ak je to nevyhnutné na plnenie úloh podľa osobitného predpisu.
(3) Obec na účely podľa § 94a ods. 1, vyšší územný celok na účely podľa § 94b ods. 1, poskytovateľ sociálnej služby na účely podľa § 94c ods. 1 a ministerstvo na účely podľa § 94d ods. 1 môžu získavať bez súhlasu dotknutej osoby osobné údaje kopírovaním, skenovaním alebo iným zaznamenávaním úradných dokladov na nosič informácií.

§ 94a
(1) Obec spracúva osobné údaje podľa odseku 3 o osobách podľa odseku 2 na účely a v rozsahu potrebnom na
a) rozhodovanie v konaniach podľa § 80 písm. c),
b) vyhotovenie posudku o odkázanosti na sociálnu službu podľa § 51 a § 80 písm. d),
c) poskytnutie alebo zabezpečenie poskytovania sociálnych služieb podľa § 80 písm. e) až g),
d) uzatvorenie zmluvy o poskytovaní finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy alebo finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby podľa § 80 písm. h) druhého bodu a § 80 písm. m) a n),
e) uzatvorenie zmluvy o poskytovaní finančného príspevku podľa § 78a ods. 4 a § 80 písm. k),
f) vedenie evidencie podľa § 80 písm. q).
(2) Obec spracúva osobné údaje o
a) žiadateľovi o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu a prijímateľovi sociálnej služby a ich zákonných zástupcoch a o dieťati prijímateľa sociálnej služby uvedenej v § 31, 32, § 32a a 32b,
b) zaopatrených plnoletých deťoch a rodičoch prijímateľa sociálnej služby a fyzických osobách, ktorých príjmy sa s nimi spoločne posudzujú a spoločne započítavajú podľa § 72a ods. 8, a ich zákonných zástupcoch,
c) fyzickej osobe, ktorá je žiadateľom o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby, a fyzickej osobe, ktorej sa má poskytovať sociálna služba, a ich zákonných zástupcoch a o dieťati žiadateľa o zabezpečenie poskytovania sociálnej služby uvedenej v § 31, 32, § 32a a 32b,
d) fyzickej osobe, ktorá je žiadateľom o poskytnutie finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy alebo finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby,
e) fyzickej osobe, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá je žiadateľom o poskytnutie finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy alebo finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby.
(3) Osobné údaje, ktoré obec spracúva o fyzických osobách uvedených v odseku 2, sú:
a) meno, priezvisko a titul,
b) adresa trvalého alebo prechodného pobytu,
c) rodné číslo, ak je pridelené, a dátum narodenia,
d) rodinný stav fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. a) až c) okrem zákonných zástupcov,
e) štátne občianstvo,
f) sociálne postavenie fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. a) až c) okrem zákonných zástupcov,
g) údaje o príjme fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. b) okrem zákonných zástupcov,
h) údaje o hnuteľnom majetku, nehnuteľnom majetku a iných majetkových právach fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. b) okrem zákonných zástupcov,
i) údaje o zdravotnom stave v rozsahu nevyhnutnom na dosiahnutie účelu poskytovania sociálnej služby u fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. a) a c) okrem zákonných zástupcov,
j) údaje o bytových pomeroch fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. a) okrem zákonných zástupcov,
k) telefónne číslo, adresa pobytu a elektronická adresa,
l) číslo účtu banky alebo pobočky zahraničnej banky a kód banky alebo kód pobočky zahraničnej banky fyzických osôb uvedených v odseku 2 písm. d),
m) ďalšie údaje, ktoré sú v súlade s účelom spracúvania a sú nevyhnutné na účel poskytovania sociálnej služby, zabezpečenia poskytovania sociálnej služby a poskytnutia finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy a finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby.

§ 94b
(1) Vyšší územný celok spracúva osobné údaje podľa odseku 3 o osobách podľa odseku 2 na účely a v rozsahu potrebnom na
a) rozhodovanie v konaniach podľa § 81 písm. b),
b) vyhotovenie posudku o odkázanosti na sociálnu službu podľa § 51 a § 81 písm. c),
c) poskytovanie alebo zabezpečenie poskytovania sociálnych služieb podľa § 81 písm. d) až g),
d) uzatvorenie zmluvy o poskytovaní finančného príspevku pri odkázanosti fyzickej osoby na pomoc inej fyzickej osoby pri úkonoch sebaobsluhy alebo finančného príspevku na prevádzku poskytovanej sociálnej služby neverejnému poskytovateľovi sociálnej služby podľa § 81 písm. h) prvého bodu a § 81 písm. m) a n),
e) vedenie registra a vykonávanie zmien v registri podľa § 81 písm. o) až q),
f) vedenie evidencie podľa § 81 písm. v).
(2) Vyšší územný celok spracúva osobné údaje o
a) žiadateľovi o posúdenie odkázanosti na sociálnu službu a prijímateľovi sociálnej služby a ich zákonných zástupcoch a o dieťati prijímateľa sociálnej služby uvedenej v § 31, 32, § 32a a 32b,
b) zaopatrených plnoletých deťoch a rodičoch prijímateľa sociálnej služby a fyzických osobách, ktorých príjmy sa s nimi spoločne posudzujú a spoločne započítavajú podľa § 72a ods. 8, a ich zákonných zástupcoch,
c) fyzickej osobe, ktorá je žiadateľom o zápis do registra,
d) fyzickej osobe, ktorá je štatutárnym orgánom právnickej osoby, ktorá je žiadateľom o zápis do registra,