Módosítva:

Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 551/2010., hatályos 2010. december 30-tól

Tt. 551/2010., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 50/2012., hatályos 2012. március 1-től

Tt. 185/2012., hatályos 2012. június 29-től

Tt. 413/2012., hatályos 2012. december 20-tól

Tt. 413/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 485/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től

Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 376/2014., hatályos 2015. február 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

Ez a törvény rendezi a jogviszonyokat a szociális szolgáltatások nyújtása, a szociális szolgáltatások finanszírozása és a szociális szolgáltatások hatósági felügyelete során.

(1) A szociális szolgáltatás olyan szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység vagy egyéb tevékenység, illetve ezek kombinációja, amelynek célja elsősorban

a) a kedvezőtlen szociális helyzet létrejöttének megelőzése, a kedvezőtlen szociális helyzet megoldása vagy a természetes személy, család vagy közösség kedvezőtlen szociális helyzetének javítása,

b) a természetes személy képességeinek megújítása vagy fejlesztése, hogy önálló életet tudjon élni, és társadalmi betagozódásának elősegítése,

c) a természetes személy alapvető és elengedhetetlen létfeltételeinek biztosítása,

d) a természetes személy és család szociális válsághelyzetének megoldása,

e) a természetes személy és család szociális kirekesztettségének megelőzése.

(2) Jelen törvény értelmében kedvezőtlen szociális helyzetnek tekintendő a természetes személy szociális kirekesztettségének veszélye vagy önálló társadalmi betagozódási és probléma-megoldási képességének elvesztése

a) azon okból, hogy nincsenek biztosítva számára az alapvető feltételek elemi létszükségleteinek fedezésére,

b) életvezetése vagy életmódja, függőséget okozó szerek használata vagy káros függőséget jelentő tevékenységek miatt,

c) az egészségkárosultság kiváltotta fejlődésveszélyeztetés, amennyiben hét éven aluli gyermekről van szó,

d) súlyos egészségkárosodása vagy rossz egészségi állapota miatt,

e) azon okból, hogy elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt külön jogszabály szerint¹⁾ (a továbbiakban csak „nyugdíjkorhatár”),

f) súlyosan egészségkárosult természetes személy ápolása miatt,

g) más természetes személyek magatartása általi veszélyeztetettség miatt, vagy ha más természetes személyek magatartásának áldozatává vált, vagy

h) térbelileg szegregált, koncentrált és nemzedékileg újratermelődő szegénységgel sújtott helyen való tartózkodás esetén.

(3) A természetes személy alapvető létszükségletei biztosítása e törvény értelmében a lakhatás, az étkezés, a szükséges ruházat, lábbeli és az alapvető személyi higiénia biztosítását jelenti.

(4) Szociális válsághelyzetnek e törvény értelmében az életveszély vagy a természetes személy és család egészségének veszélyeztetése számít, amely azonnali beavatkozást tesz szükségessé szociális szolgáltatások útján.

(5) Szociális szolgáltatást elsősorban szociális munkával nyújtanak, a társadalomtudományi ismereteknek, valamint a szociális szolgáltatások állapotának és fejlettségi stádiumának megfelelő eljárásokkal.

(6) Más természetes személyek magatartásán a 2. bekezdés g) pontjának céljaira a házi erőszak, a nemileg aláfestett erőszak és az erőszakos bűncselekmény értendő.

(7) Térbelileg szegregált helyen való tartózkodáson a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a lakóházzal, utcával, városrésszel, településsel térben körülhatárolt helyen való tartózkodás értendő, vagy a községen kívüli, alapvető infrastruktúrát nélkülöző helyen való tartózkodás értendő.

(8) Koncentrált és nemzedékenként újra szegénység alatt a 2. bekezdés h) pontjának céljaira a természetes személyek csoportjának hosszú távú, tartósan fennálló, több negatív tényező együttes hatásaként kialakult kedvezőtlen szociális helyzete értendő, a negatív tényezők elsősorban a hosszú ideje fennálló munkanélküliség, a szociális szükséghelyzet, az alacsony műveltség, az elégtelen higiéniai szokások, az áruk és szolgáltatások elérhetetlensége, a szociálpatológiai jelenségek előfordulása és nagyfokú tolerálása.

(1) Jelen törvény értelmében a jogviszonyok szereplői

a) a szociális szolgáltatások alanyai, 

b) a szociális szolgáltatók, 

c) a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”), 

d) a község,

e) a nagyobb területi egység (’megye’),

f) a partnerek,

g) más személy, akinek a jelen törvényből kifolyólag jogai és kötelességei keletkeznek a szociális szolgáltatásnyújtás során.

(2) A szociális szolgáltatás alanya az a természetes személy, akinek a jelen törvényben meghatározott módon szociális szolgáltatást nyújtanak, és aki

a) a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye van vagy külön jogszabály szerint²⁾ átmeneti tartózkodási helye van,

b) külföldi személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Közösség államának és a Svájci Konföderációnak (a továbbiakban csak „Európai Gazdasági Közösség”) állampolgára, és külön jogszabály szerint³⁾ regisztrált tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,³⁾ munkaviszonyban van vagy a Szlovák Köztársaság államilag elismert oktatási intézményében tanul,

c) külföldi személy, aki az Európai Gazdasági Közösség államának állampolgára, és meghatározatlan időre szóló regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,⁴⁾

d) a b) pontban taglalt külföldi személy családtagja, akinek engedélyezett állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,⁵⁾

e) külföldi személy, aki a Szlovák Köztársaság állandó lakhellyel bíró állampolgárának családtagja, és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint,⁶⁾

f) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de a jelen törvényből fakadó jogait olyan nemzetközi egyezmény garantálja, amely a Szlovák Köztársaságot kötelezi, és amely megjelent a Törvénytárban,

g) külföldi, aki külön jogszabály értelmében⁷⁾ menedékjogot kapott, 

h) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,⁸⁾

i) külföldi, aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint⁹⁾ és akinek e törvényben taglalt jogait nemzetközi egyezmény nem szabályozza, 

j) külföldi, akinek pótlólagos védelem lett nyújtva külön jogszabály értelmében,⁷⁾ 

k) külföldi, akinek ideiglenes menedéket nyújtottak külön jogszabály szerint,⁷⁾ 

l) külföldön élő szlovák,¹⁰⁾ aki egy naptári éven belül megszakítás nélkül legalább 180 napon át a Szlovák Köztársaság területén; e feltétel teljesülését a külföldi szlovák minden naptári évben igazolni köteles a jelen törvényből fakadó igények érvényesítése végett.

(3) A szociális szolgáltató a jelen törvényben megszabott feltételek mellett a község, a község által alapított vagy létrehozott jogi személy, a megye által alapított vagy létesített jogi személy (a továbbiakban csak „közösségi szociális szolgáltató”) és más személy (a továbbiakban csak „magán szociális szolgáltató”).

(4) A megye csak akkor lehet szociális szolgáltató, ha alapvető szociális tanácsadást nyújt.

(5) Magán szociális szolgáltató lehet

a) külföldi, aki az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, és regisztrált állandó tartózkodási helye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály értelmében,⁹⁾

b) természetes személy, aki külföldi és aki nem az Európai Gazdasági Közösség országának állampolgára, de ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélye van a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály szerint,¹⁰⁾

c) jogi személy, akinek székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül van, de egy szervezeti egységének a Szlovák Köztársaság területén is van székhelye.

(6) A 2. bekezdés b) pontjának céljaira a foglalkoztatást a külön törvényben¹¹⁾ meghatározott foglalkoztatás jelenti.

(7) A 2. bekezdés d) és e) pontja szerinti családtagon a férjet, a feleséget, a szülőket és az eltartott gyermekeket kell érteni.¹²⁾

(1) Partnerségen a jelen törvény céljaira személyek olyan csoportosulását értjük, amely projektek vagy programok megvalósítására alakul meg természetes személyek kedvezőtlen szociális helyzetének megelőzése vagy javítása céljából, illetve az ilyen helyzetekkel kapcsolatos projektek és programok vagy a közösségi munkaprogramok megoldására. A partnerséget főleg község, megye, munka-, szociális és családügyi hivatal hozhat létre a közösség képviselőinek vagy más személynek a részvételével.

(2) Az 1. bekezdés szerinti partnerség projektjének vagy programjának megvalósításáról a partnerség tagjai írásos szerződést kötnek,¹³⁾ amely tartalmazza a partnerség tagjait, a partnerség céljait, a partnerség létrejöttének időpontját, a partnerség időtartamát, annak céljait, a partnerség tagjainak jogait és kötelességeit, valamint a projekt vagy program finanszírozásának módját.

(3) Közösségen a jelen törvény céljaira személyek azon csoportját kell érteni, amely egy meghatározott csoportban él főként egy utcában, egy városrészben, egy községben, városban, s amelyeket közös érdekek, értékek és célok kapcsolnak össze.

A jelen törvényben meghatározott jogok egyformán garantáltak mindenkinek az egyenlő bánásmód elvének külön törvényben meghatározott érvényesítése mellett.¹⁴⁾

(1) A természetes személynek a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett jogában áll megválasztani a szociális szolgáltatást és annak nyújtási formáját, valamint joga van megválasztani a szociális szolgáltatót is.

(2) A természetes személynek joga van

a) olyan szociális szolgáltatásra, amely jellegénél fogva, formájával és biztosításának módjával lehetővé teszi számára alapvető emberi jogainak és szabadságjogainak érvényesítését, emberi méltóságának megőrzését, aktivizálja önellátó képességének javítását, megakadályozza szociális kirekesztettségét és elősegíti társadalmi betagozódását,

b) elérhető módon és érthető formában tájékoztatást kapni a nyújtható szociális szolgáltatások fajtáiról, helyéről, céljairól és nyújtásának módjáról, a szociális szolgáltatás térítési díjáról és a célcsoportról, melynek az nyújtásra kerül.

(3) Az intézeti szociális szolgáltatás (a továbbiakban csak „intézet”) alanyának joga van továbbá, hogy

a) feltételt teremtsenek számára a személyes, a telefonos és írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra azzal a személlyel, akit ő megjelöl, főként jogainak és törvénnyel védett érdekeinek érvényesítése, családjával vagy közösségével tartandó szociális kapcsolatainak és partnerkapcsolatának megtartása céljából,

b) intim személyes terét ne sértsék meg, kivéve azon eseteket, amikor ez halaszthatatlan és a belépés elengedhetetlen életének, egészségének vagy vagyonának védelme, illetve más természetes személyek jogainak és szabadságának, vagy az intézet vagyonának védelme érdekében,

c) részt vegyen az intézeten belüli létfeltételek alakításában a 34-39. §-okban felsoroltak szerint, a szolgáltatás alanyainak sorából megválasztott képviselőin keresztül az intézeti házirend kialakításában, a szociális szolgáltatások feltételeivel és minőségével kapcsolatos kérdések megoldásában, a szabadidős tevékenységek meghatározásában; ha a szociális szolgáltatás alanya gyermek, joga van az intézeti feltételek kialakításában személyesen vagy törvényes képviselőjén, illetve más, a gyermek nevelésével bírósági döntéssel megbízott természetes személyen keresztül részt venni.¹⁵⁾

(4) A szociális szolgáltatás alanya kártérítésre jogosult, ha a szociális szolgáltató a szolgáltatások nyújtása során vagy ehhez kapcsolódóan kárt okoz neki.

(5) A 3. bekezdésben taglalt jogok nem vonatkoznak a szociális szolgáltatás azon alanyára, aki ambuláns szociális szolgáltatásban részesül.

A szociális szolgáltató köteles

a) szem előtt tartani a szociális szolgáltatás alanyának egyéni szükségleteit,

b) képességeinek és lehetőségeinek arányában aktivizálni a szociális szolgáltatás alanyát,

c) szakszerű szociális szolgáltatást nyújtani,

d) együttműködni a családdal, a községgel és a közösséggel, hogy a szociális szolgáltatások alanya az egész éves ellátást nyújtó szociális intézményből visszatérhessen természetes családi körébe vagy közösségébe, s ott a terepen kapjon elsőbbségi szociális gondozást eseti, ambuláns vagy hetes intézeti formában, személyes beleegyezését követően, személyes szükségleteinek, céljainak, képességeinek és egészségi állapotának megfelelően.

(1) A község és a megye saját hatáskörében annak a természetes személynek teszi elérhetővé a szociális szolgáltatásokat, aki a szociális szolgáltatásokra rászorul, és a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult a szociális szolgáltatás megválasztására. Ha az ilyen természetes személy szociális szolgáltatást igényel vagy szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását igényli a 34-41. §-okban feltüntetettek szerint, közösségi forrásokból támogatott pénzügyi hozzájárulással, írásbeli kérvényt nyújt be szociális szolgáltatás biztosítására a községnek vagy a megyének (nagyobb területi egységnek), mely tartalmazza

a) a természetes személy utónevét és családi nevét, akinek a szociális szolgáltatást nyújtani fogják, születésének dátumát és tartózkodási helyének címét,

b) a szociális szolgáltató elnevezését és a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét, amit az érintett természetes személy kiválasztott,

c) a szociális szolgáltatás fajtáját és a szociális szolgáltatás formáját,

d) a szociális szolgáltatás-nyújtás megkezdésének feltételezett kezdőnapját és a szociális szolgáltatás-nyújtás idejét, valamint

e) a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó jogerős végzést, ha ilyen kiadásra került.

(2) A község saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás nyújtásáról és a természetes személy által szerint kiválasztott szociális szolgáltató alapján

a) biztosítja a szociális szolgáltatást, ha a szolgáltató be van jegyezve a szociális szolgáltatók regiszterébe (a továbbiakban csak „regiszter”), vagy

b) biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel.

(3) A megye saját hatáskörében annak a természetes személynek, aki szerződést kíván kötni szociális szolgáltatás biztosítása érdekében, és az általa kiválasztott szociális szolgáltatóval, biztosítja a szociális szolgáltatást olyan szolgáltatónál, amely a szociális szolgáltatók regiszterében szerepel.

(4) Ha a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságot kimondó jogerős végzéssel rendelekzik, a község vagy a megye ennek a természetes személynek saját hatáskörében szociális szolgáltatást nyújt, vagy biztosítja a szociális szolgáltatás nyújtását a 34-41. §-ban feltüntetettek szerinti várólista alapján, az előre meghatározott és a lista sorrendjére vonatkozó nyilvános feltételrendszer szerint, amennyiben a 6. bekezdés másként nem rendelkezik.

(5) Ha intézeti szociális gondoskodásról van szó, a község vagy megye a 2. és 3. bekezdés értelmében nyújthat, vagy biztosíthat szociális gondozást saját területi hatáskörében, vagy ha községről van szó, az illetékes megye területén, melyben a község fekszik. A természetes személlyel kötött kölcsönös megállapodás alapján a község vagy a megye az érintett szociális szolgáltatás biztosításárról szóló kérelmére a szociális szolgáltatást a 2. és 3. bekezdés szerint más megye területén működő intézetben is biztosíthatja.

(6) A község és a megye saját hatáskörében haladéktalanul nyújt vagy biztosít szociális szolgáltatást a ter-mészetes személynek, ha élete vagy egészsége komoly veszélyben van, ha a természetes személy alapvető létszükségletei nincsenek biztosítva, vagy ha a természetes személy más személy gondozására szorul azt követően, hogy a külön jogszabályban¹⁶⁾ meghatározott intézményt, ahol ellátást kapott, és nincs biztosítva számára, hogy természetes családi körben éljen. A természetes személy élete vagy egészsége komoly veszélyeztetettségének tekintendő, ha ezt a természetes személyt más természetes személy magatartása veszélyezteti, ha más természetes személy segítségére szorul és nincs semmilyen közeli hozzátartozója,^16a) vagy akinek a közeli hozzátartozója,^16a) akinek a segítségét igénybe vette, meghal, vagy ha e természetes személynek nincs biztosítva a személyes gondoskodás vagy ezt a személyes gondoskodást férjjel vagy feleséggel, nagykorú gyermekkel vagy szülővel vagy más természetes személy útján, akit a bíróság gondnoknak²²⁾ kijelölt, biztosítani nem lehet. A szociális szolgáltatás haladéktalan nyújtása vagy a szociális szolgáltatás-nyújtás haladéktalan biztosítása esetén a természetes személy az 1. bekezdés a) pontja szerinti adatokat tünteti fel és az 1. bekezdés szerinti írásbeli kérvényt utólag nyújtja be.

(7) A természetes személy, aki az általa kiválasztott szociális szolgáltatótól kíván szociális gondozást igénybe venni, amely községi, vagy olyan jogi személytől, melynek alapítója vagy fenntartója a község vagy a nagyobb területi egység, nem nyújt be szociális gondozás iránti írásbeli kérelmet az 1. bekezdés szerint, hanem közvetlenül ennek a községnek vagy a község vagy nagyobb területi egység által alapított vagy fenntartott jogi személynek nyújtja be a 74. § 3. bek. szerint a kérvényt a jelen törvény szerinti szociális szolgáltatás-nyújtási szerődéskötésre.

(8) A község vagy a megye a jelen törvény értelmében úgy biztosítja a szociális gondozást, hogy bizonyítható módon megkéri a leendő szociális szolgáltatót e szolgáltatás nyújtására. Ez nem vonatkozik a községre vagy megyére, ha a szociális gondozást olyan jogi személyiségű intézményben biztosítja, amelyet e célra maga alapított vagy hozott létre.

(9) Ha a község vagy megye a ráutalt természetes személy szabad választása alapján kijelölt magán szociális szolgáltatót kér fel szerződéskötésre, a magán szociális szolgáltató köteles gondozási szerződést kötni ezzel a természetes személlyel, ha nyújt olyan ellátást, amelyre az érintett személy rászorul, és ha van szabad férőhelye. Az első mondatban megfogalmazott kötelező hatály nem vonatkozik olyan magán szociális szolgáltatóra, aki nyereségszerzés céljából nyújt szociális gondozást.

(1) A 34-40. és 57. §-ban taglalt szolgáltató a szociális gondozást az érintett személy egyéni szükségletei, képességei és céljai szerint köteles megtervezni, köteles azok nyúj-tásáról írásos egyéni feljegyzéseket vezetni és a szociális szolgáltatás alanyának részvételével kiértékelni a szolgáltatásokat (a továbbiakban csak „egyéni fejlesztési terv”). Ha a szociális szolgáltatás alanya súlyosan egészségkárosult természetes személy vagy más természetes személy segítségére szoruló természetes személy, az egyéni fejlesztési terv része a szociális rehabilitációs program is. 

(2) Az 1. bekezdésben taglalt egyéni terv komplex, rugalmas és összehangolt eszköz a szociális szolgáltató, a szociális gondozás alanya, annak családja és közössége aktív együttműködésének megtermtésére. Az egyéni terv céljai a szociális gondozás alanyának egyéni szükségleteiből és a szociális gondozás alanyának és a szociális szolgáltatónak az együttműködéséből indulnak ki. Az egyéni tervet az az alkalmazott koordinálja, aki a szociális gondozás alanyát támogatja és kíséri az egyéni tervezés folyamatában (a továbbiakban csak „kulcsszereplő”). Az egyéni tervezés folyamata magába foglalja az egyéni szükségletek meghatározását, az egyéni terv céljainak megválasztását, az egyéni terv céljai elérésének módszereit, a tevékenységi tervet és az egyéni terv teljesítésének aktivitásait, valamint az egyéni terv értékelését.

(3) A 26., 27., 29., 32., 34-39. §-ban taglalt szociális szolgáltatások nyújtója köteles betartani az egy alkalmazottra eső maximális páciensi létszámot, valamint az 1. melléklet szerinti minimális szakdolgozói százalékot az alkalmazotti létszámban. Szakdolgozónak az első mondat követelménye alapján elsősorban a szociális munkás, a nevelő, a munkaterapeuta, a gyógypedagógus, a speciális pedagógus, a szociálpedagógus, a pszichológus, az ápoló, a fizioterapeuta, a dietetikus, a szakápolást nyújtó egészségügyi nővér, a szociális rehabilitációs instruktor tekinthető.

(4) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni az általános építészeti műszaki előírásokat és a korlátozott mozgásképességű személyek által használt épületekre vonatkozó műszaki előírásokat, melyekről külön jogszabály¹⁷⁾ rendelkezik.

(5) A 34-40. § szerinti szociális szolgáltató köteles teljesíteni

a) az épületek belső környezetére és az alacsonyabb minőségű lakásokra és tömegszállásokra vonatkozó, külön törvényben¹⁸⁾ szabályozott feltételeket,

b) a közétkeztetésre vonatkozó, külön törvényben¹⁹⁾ szabályozott feltételeket.

(6) A szociális szolgáltató köteles teljesíteni a nyújtott szociális szolgáltatásnak a 2. számú melléklet A pontja szerinti minőségi feltételeit.

(7) A szociális szolgáltató köteles a 2. számú melléklet A) pontja szerinti eljárási, személyi és üzemeltetési feltételeket megismertetni az alkalmazottakat és a szociális szolgáltatás alanyait számukra érthető formában.

(8) A szociális szolgáltató köteles lehetővé tenni a nyújtott szociális gondoskodás minőségének értékelését és együttműködni ezen érékelés elkészítésében.

(9) A község vagy a megye, amely alapítója vagy fenntartója a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személynek, illetve a magán szociális szolgáltató köteles alapító levelében vagy annak híján belső előírásban meghatározni az általa nyújtott szociális szolgáltatás fajtáját és formáját, az intézmény nevét, tevékenységének tárgyát és szakirányát, és amennyiben az célszerű és méltányos, az érintett lakossági célcsoportot is.

(10) A szociális szolgáltató köteles az általa nyújtott szociális ellátás szakmai színvonalának növelése és minőségének emelése céljából felügyeleti programot kidolgozni és végrehajtani. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 42-47., az 56. és az 58-60. §-ban taglalt szociális szolgáltatásokra.

(11) A 28. és 32. §-ban taglalt szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás nyújtásának megkezdését bejelenteni a külön jogszabály szerinti illetékes hatóságnak.²⁰⁾

(12) Az éves bentlakásos vagy hetes bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató köteles írásos szerződést kötni az értéktárgyak megőrzéséről,²¹⁾ ha a szociális szolgáltatás alanya az értéktárgyainak megőrzésére felkéri őt.

(1) Az intézeti szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a szociális szolgáltatás alanyát testi vagy szellemi értelemben korlátozni. Ha a kliens vagy más személy élete vagy egészsége közvetlen veszélyben forog, alkalmazható korlátozó intézkedés a szolgáltatás alanyával szemben, de kizárólag arra az időre, ami a közvetlen veszély elhárítására szükséges. 

(2) Nem testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a verbális kommunikációt, a kliens figyelmének elterelését vagy aktív meghallgatását kell tekinteni a vészhelyzet elhárítása érdekében.

(3) A testi korlátozás eszközének az 1. bekezdés második mondata értelmében főként a különböző speciális fogásokat, a kliens biztonságos helyiségben történő elhelyezését vagy a pszichiátria szakképesítésű szakorvos által rendelt gyógyszer beadását kell tekinteni, a vészhelyzet elhárítása érdekében. 

(4) Nem testi korlátozás eszközének alkalmazása előnyt élvez a klienssel szemben alkalmazott testi korlátozás eszközével szemben. A feltétlenül szükséges testi korlátozást a pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos rendeli el, hagyja jóvá előzetesen vagy utólag – azonnali hatállyal, és írásban véleményt mond róla az intézet szociális munkása is. Gyógyszer alkalmazása a 3. bekezdés szerint utólagosan nem hagyható jóvá. A testi és szellemi korlátozás alkalmazását klienssel szemben kötelezően be kell jegyezni az e célra létrehozott testi és szellemi korlátozások nyilvántartásába (a továbbiakban csak „korlátozási nyilvántartás”), melyet a szociális szolgáltató kötelezően vezet. 

(5) A korlátozási nyilvántartás tartalmazza a klienssel szembeni minden egyes korlátozó intézkedést a családi és utóneve, születésének pontos dátuma, a korlátozás okainak és módjának, dátumának és időtartamának feltüntetése mellett, valamint a körülmények leírását, melyek a korlátozás alkalmazásához vezettek, az intézkedéseket, melyeket a korlátozást előidéző helyzet megismétlésének elkerülésére foganatosítottak, a korlátozást azonnal vagy utólagos jóváhagyással elrendelő pszichiátriai szakképesítéssel rendelkező szakorvos családi és utónevét, a szociális dolgozó aláírását, aki a korlátozásról írásos jelentést tett, valamint az összes érintett személy által elszenvedett sérülések leírását.

(6) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes feljegyzést és a korlátozási nyilvántartásban rögzített adatokat haladéktalanul, vagyis a korlátozó eszközök alkalmazását követően jelenteni a minisztériumnak.

(7) A szociális szolgáltató köteles a kliens korlátozásáról szóló minden egyes esetről haladéktalanul értesíteni annak törvényes képviselőjét vagy bírósági döntéssel kijelölt gondozóját.²²⁾ Ha a bírósági döntéssel kijelölt gyám intézmény, a szociális szolgáltató köteles a korlátozó eszközök klienssel szembeni alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni annak közeli hozzátartozóját is.

A szociális szolgáltatás fajtája, a szociális szolgáltatás módja és a szociális szolgáltatás-nyújtás terjedelme a kedvezőtlen szociális helyzet mértékének megfelelően, a 34-41. §-ban meghatározott szociális szolgáltatások esetében és a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának foka szerint kerül meghatározásra.

(1) A szociális szolgáltatások fajtái

a) szociális szolgáltatások válsághelyzetben történő beavatkozások esetén a következők: 

1. terepen végzett azonnali válságkezelő szociális szolgáltatás,

2. intézményi szociális szolgáltatás, melyek az alábbiak:

2.1. alacsony ingerküszöbű nappali központ,

2.2. integrációs központ,

2.3. közösségi központ,

2.4. éjjeli menedékhely,

2.5. menhely,

2.6. átmeneti otthon,

2.7. szükséglakás,

3. alacsony ingerküszöbű szolgáltatás gyermekes családoknak,

b) a gyermekes családoknak szóló szociális szolgálta-tások az alábbiak:

1. a gyermekről való személyes gondoskodás segítése, a családi élet és a munkaviszony összehangolásának támogatása,

2. szociális szolgáltatás a gyermekekről való átmeneti intézményi gondoskodással,

3. sürgősségi beavatkozó szolgáltatás,

c) szociális szolgáltatások a súlyos egészségkárosultság, rossz egészségi állapot vagy a nyugdíjkorhatár elérése következtében kialakult kedvezőtlen szociális helyzet miatt

1. szociális szolgáltatás nyújtása intézményben olyan személyeknek, akik más személyek segítségére vannak ráutalva, vagy a nyugdíjkorhatárt elért személyeknek,

2. házi gondozószolgálat (a továbbiakban csak „gondozó szolgálat”),

3. szállító szolgálat,

4. személyes kísérő és felolvasó szolgálat,

5. tolmácsszolgálat,

6. tolmácsszolgálat-közvetítés,

7. személyi asszisztens-közvetítés,

8. segédeszköz-kölcsönzés,

d) telekommunikációs technológiákon alapuló szociális szolgáltatások

1. segélyhívó megfigyelő és vészjelző rendszerek,

2. válságkezelés távközlési technológiák segítségével,

e) támogató szolgáltatások

1.tehermentesítő szolgáltatás,

2. az ápolói jogok és kötelességek biztosításában nyújtott segítség,

3. szociális szolgáltatás napi központokban,

4. az önálló lakás fenntartásának segítése,

5. közétkeztetési szociális szolgáltatás,

6. mosodai szociális szolgáltatás,

7. közfürdői személyi higiénés szociális szolgáltatás.

(2) Az 1. bekezdésben taglalt szolgáltatások a célnak megfelelően társíthatók.

(1) Szociális szolgáltatást nyújtani ambulánsan, terepen, bentlakásos formában vagy módon lehet nyújtani a szociális helyzet és környezet függvényében, melyben a természetes személy tartózkodik.

(2) Az ambuláns szociális szolgáltatás olyan természetes személynek nyújtható, aki képes bejárni kísérettel vagy más személy által szállítva a szolgáltatás nyújtásának helyszínére. Az ambuláns szociális szolgáltatás nyújtója intézmény is lehet. Ambuláns szociális szolgáltatásnyújtás esetén mosodai, vasalási, fehérnemű és ruhakarbantartási szolgáltatást nem nyújtanak.

(3) A terepen nyújtott szociális szolgáltatás a természetes személynek saját, megszokott környezetében vagy az otthonában történő ellátást jelent.

(4) Terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában biztosíthatók területi programok is, melyeknek célja a rossz szociális helyzetbe került természetes személy, a család és közösség kirekesztődésének megakadályozása. A területi programokat szakmai vagy más, e törvényben taglalt programokkal valósítják meg.

(5) A bentlakásos szociális szolgáltatás intézményi ellátás, amennyiben a szociális szolgáltatásnak része a bentlakás is. A bentlakásos szociális szolgáltatás lehet éves szociális ellátás vagy hetes szociális szolgáltatás. Kiskorú gyermeket bentlakásos szociális szolgáltatásban csak törvényes képviselőjének írásos engedélyével lehet részesíteni, a cselekvőképességétől megfosztott személy esetében a bíróságilag kirendelt gondnok írásos egyetértésével.²²⁾

(6) A terepen vagy ambulánsan nyújtott szociális szolgáltatás előnyt élvez a bentlakásos szociális szolgáltatással szemben. Ha a házi szociális szolgáltatás vagy az ambuláns szociális szolgáltatás nem célravezető, nem megfelelő vagy nem kezeli elégségesen a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személyt, bentlakásos szociális gondozást kell biztosítani a számára. A bentlakásos szociális gondozás esetén előnyt élvez a hetes ellátás az éves ellátással szemben.

(7) A 6. bekezdést a természetes személy szabad szociális szolgáltatás-választási jogával összhangban érvényesítendő.

(8) Szociális szolgáltatás más módon is nyújtható, elsősorban telefonon vagy távközlési technológiák közvetítésével, amennyiben ez a célszerű.

Szociális szolgáltatás meghatározatlan vagy meghatározott ideig nyújtható.

(1) A szociális szolgáltató köteles a szakmai, kiszolgáló és egyéb tevékenységeket elvégezni, ezeket biztosítani, vagy megteremteni a feltételeket nyújtásukhoz a jelen törvényben megszabott terjedelemben, az általa nyújtott szociális szolgáltatás jellegének megfelelően.

(2) A szociális szolgáltató a kötelezően végzett, biztosított tevékenységek, vagy a szociális szolgáltatás fajtájának végzésére általa megteremtett feltételeken kívül nyújthat, biztosíthat vagy feltételt teremthet olyan más tevékenységek nyújtására is, amelyek a 16-18. §-ban szerepelnek, de a nyújtott szociális szolgáltatás fajtája szerint nem kötelező azokat végezni, biztosítani vagy nyújtásukhoz a feltételeket nem kötelező megteremteni az 1. bekezdés értelmében.

(3) A szociális szolgáltató végezhet, biztosíthat olyan más tevékenységeket, vagy feltételeket teremthet más tevékenységek végzésére is, melyeket a jelen törvény nem szabályoz, de a szolgáltatás minőségét emelik.

(1) Szaktevékenység alatt értendő főként

a) az alapvető szociális tanácsadás,

b) a speciális szociális tanácsadás,

c) a más személy segítségére szoruló természetes személynek nyújtott segítség a 3. sz. melléklet szerint, a 4. mellékletben meghatározott terjedelemben,

d) jogérvényesítésben és törvény által védett jogok érvényesítésében nyújtott segítség,

e) szociális rehabilitáció,

f) intézményen belüli gondozás,

g) munkaterápia,

h) tolmácsolás,

i) közvetítő szolgáltatás:

1. tolmácsolás;

2. személyi asszisztencia

j) a gyámsági jogok és kötelességek ellátásában nyújtott segítség.

k) nevelés,

l) megelőző tevékenység,

m) segítség a munkaerő-piaci érvényesülésben,

n) segítség a tankötelezettségre és a tanítási órára való felkészülésben és a gyermek kísérete az oktatási intézménybe és intézményből,

o) az egészségkárosult gyermek komplex fejlődésének ösztönzése,

p) segítségnyújtás a háztartás működtetésében, a pénzzel való gazdálkodásban, támogatás az időbeosztás megszervezésében, támogatás a társadalmi életbe és a munka világába történő bekapcsolódásban, az egyéni érdeklődés fejlesztésének támogatása, a válsághelyzetek megelőzésének és megoldásának támogatása és a megfelelő társadalmi viselkedésmódok elsajátításának támogatása az egyéni lakhatás megteremtésének keretében.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 64. §-ban taglalt regisztrációt követően végezhető.

(3) Az 1. bekezdés b) és e) pontja szerinti szaktevékenység önállóan, a 88. §-ban taglalt akkreditáció megszerzése után végezhető.

(4) A szociális szolgáltató nem biztosíthat szaktevékenységeket, kivéve az 1. bekezdés f) pontja szerinti intézeti ápolói tevékenységet más személy közreműködésével polgárjogi vagy kereskedelmi jogi viszony létesítése alapján.

(1) Kiszolgáló tevékenység az elszállásolás, az étkeztetés, a takarítás, a mosás, a vasalás, a fehérnemű és felsőruházat karbantartása, valamint az ambuláns szolgáltatás során a közös térben nyújtott dologi teljesítések.

(2) Szállásadáson az 1. bekezdés értelmében lakóhelyiségben vagy annak egy felszerelt részében történő lakhatás biztosítása értendő, a közös terek használatának lehetőségével, valamint az elszállásolással kapcsolatos tárgyi eszközök biztosításával, illetve éjszakai szállásnyújtással.

(3) Étkeztetésen az 1. bekezdés értelmében az egészséges táplálkozás elveivel összhangban nyújtott, az életkori sajátosságokat, az egészségi állapotot figyelembe vevő étel nyújtása értendő az étkezési normatíváknak megfelelően. Étkezési normatíva alatt az étel alapanyagaira költött egységárat értjük. Az étel teljes árát a nyersanyagokra fordított költség és az étel elkészítésének rezsiköltsége teszi ki. Ambuláns szociális ellátás esetén étkezést biztosítani nem kötelező.

(4) Egészéves bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás és hetes bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás esetén a szociális szolgáltató köteles egész napos étkezést biztosítani, mely tartalmazza a reggelit, az ebédet és vacsorát, valamint két kiegészítő étket; diabetikus diéta, fehérje diéta és feljavító diéta esetén három kiegészítő étket. A szociális szolgáltatás alanya az egészéves bentlakásos vagy hetes bentlakásos intézményi, étkeztetéssel járó szociális szolgáltatás esetén köteles ezen étkeztetési szociális szolgáltatásból legalább napi két ételt megrendelni, melyek egyikének ebédnek vagy vacsorának kell lennie. Ambuláns szociális szolgáltatást nyújtó, étkeztetést biztosító intézmény által nyújtott szociális gondozás esetén a szociális szolgáltató köteles étkezést biztosítani, mely reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát tartalmaz. A szociális szolgáltatás alanya az ambuláns, étkezést biztosító szociális szolgáltató intézményben köteles ezen szociális szolgáltatás részeként legalább napi egy étkezést igénybe venni.

(5) Az étkezést biztosító intézmény szociális szolgáltatását igénybe vevő alanyának a 4. bekezdésben meghatározott kötelessége a szolgáltatáson belüli étkezés megrendelésére nem vonatkozik a szociális gondozás azon alanyára, aki nem szorul rá más természetes személy segítségére az önellátása során a 3. sz. melléklet első pontja szerinti tevékenységekben és háztartásának vezetésében a 4. sz. melléklet II. része a)-d) és f) pontjának tevékenységeiben, aki nem eltartott gyermek, nem fosztatott meg jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében nem lett korlátozva, amennyiben ennek az intézménynek a térbeli, anyagi és higiéniai feltételei adottak a szociális szolgáltatás ezen alanya számára az étel elkészítésére vagy ha a szociális szolgáltatás alanya az étkezését más módon biztosítja.

(1) További tevékenységek a következők:

a) a feltételek megteremtése

1. az ételek elkészítésére, kiadására és az élelmiszerek kiosztására,

2. az alapvető személyi higiénés szükségletek biztosítására,

3. a szükséges ruhanemű és lábbeli biztosítására,

4. az értéktárgyak őrzésére,

5.a művelődésre,

6. a szakköri tevékenységre,

b) biztosítani

1. a személyes eszközöket-felszerelést,

2.a szükséges ruházatot és lábbelit,

3. a szállítást,

c) az ételek házhoz szállítása,

d) segédeszközök kölcsönzése,

e) szakköri tevékenységek biztosítása.

(2) A 2. pontban taglalt alapvető személyi higiénés szükségletek feltételeinek az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése magába foglalja olyan alapvető higiénés szükségletek nyújtásának biztosítását is, amelyre azoknak a természetes személyeknek van szüksége, akik másként nem tudják vagy nem képesek emberi méltóságukat a szükséges mértékben megőrizni.

(3) Az 5. pontban taglalt művelődés biztosítása az 1. bekezdés a) pontja szerinti megteremtése a szociális szolgáltatás alanyának képzését jelenti külön jogszabályi rendelkezés szerint.²³⁾

(4) A 6. pontban taglalt szakköri tevékenység az 1. bekezdés e) pontja értelmében kulturális tevékenységet, társadalmi tevékenységet, sporttevékenységet és rekreációs tevékenységet jelent, melynek célja a szociális szolgáltatás alanya képességeinek és készségeinek fejlesztése.

(5) A 6. pontban taglalt személyes felszerelés alatt az 1. bekezdés b) pontja értelmében a ruházatot, a lábbelit, a higiéniai eszközöket, a tanszereket és egyéb, személyi szükségleteket szolgáló eszközöket kell érteni. Személyes felszerelés annak a természetes személynek nyújtható, akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak, ha ez a személy a személyes felszerelést önállóan biztosítani magának nem képes.

(6) A feltétlenül szükséges lábbeli és ruházat az 1. bekezdés b) pontja szerint annak a természetes személynek jár, aki nem tudja vagy nem képes a szükséges ruhát és lábbelit az emberi méltósága megőrzéséhez kellő mértékben saját maga biztosítani. Szüksége ruházatnak és lábbelinek tekintendő a használt ruházat és lábbeli is.

(1) A szociális tanácsadás olyan szaktevékenység, amely a kedvezőtlen élethelyzetben került természetes személy megsegítésére irányul. A szociális tanácsadás lehet alapszintű szociális tanácsadás és specifikus szociális tanácsadás.

(2) Az alapszintű szociális tanácsadás felméri a természetes személy, a család vagy közösség/csoport problémáinak jellegét, alapvető tájékoztatást nyújt a problémák megoldásának lehetőségeiről és további szakirányú tanácsadást közvetít neki. Az alapszintű szociális tanácsadás része minden, e törvény alapján nyújtott szociális tanácsadói tevékenységnek.

(3) A specifikus szociális tanácsadás meghatározza a természetes személy, család vagy közösség/csoport problémái keletkezésének okát, azok jellegét és terjedelmét, és konkrét szakszerű segítséget nyújt neki.

(4) A szociális tanácsadás történhet ambuláns formában, e célra létrehozott szociális tanácsadó intézmény tanácsadójában, vagy terepen megvalósított programok közvetítésével.

A segítségnyújtás a jogérvényesítés vagy a törvényben védett jogok érvényesítése során olyan szaktevékenység, amely a nagykorú természetes személy belegyezésével történik, és főként a hivatali ügyek intézésében, a személyi okmányok beszerzésének folyamatában, írásos beadványok elkészítésében és benyújtásában, űrlapok kitöltésében, a hivatalos írásbeli kommunikációban és a természetes személy érdekeit szolgáló egyéb ügyek intézésében nyújt segítséget.

(1) A szociális rehabilitáció olyan szaktevékenység, amely a természetes személy önállóságának, függetlenségének, önellátó képességének helyreállítására irányul, meghatározott készségek begyakorlásával, vagy képességek aktivizálásával, az önellátás, a háztartásvezetés és alapvető szociális teendők során szükséges szokások erősítésével a családban és közösségben meglévő természetes források maximális kihasználása mellett.

(2) Ha a természetes személy más személy segítségére szorul, az 1. bekezdésben taglalt szociális rehabilitáció elsősorban a segédeszközök használatának a begyakorlására, a háztartási teendők begyakorlására, a térbeli tájékozódás begyakorlására, a Braille-írás és -olvasás, valamint a szociális kommunikáció elsajátítatására irányul.

(1) A 35., 36., 38. és 39. §-ban felsorolt intézményben a jelen törvény értelmében a szociális szolgáltatásokon kívül betegápolási gondoskodás^23a) is nyújtható, melyet egészségügyi ellátás nyújtására jogosult intézmény^23b) alkalmazottai nyújtanak.

(2) A külön jogszabályban^23c) meghatározott egészségügyi szolgáltatói tevékenységek a közegészségügyi biztosítás alapján kerülnek térítésre, ha az 1. bekezdés szerinti intézmény rendelkezik szociális szolgáltatást nyújtó intézményben nyújtható ápolási gondoskodásról szóló, aláírt szerződéssel.

(3) Ha az 1. bekezdés szerinti intézmény közegészségügyi biztosítás alapján térített ápolási gondoskodást nyújt, legalább egy, az ápolási gondoskodási szaktevékenységért felelős személyt kell kijelölnie (a továbbiakban csak „felelős személy”).

(4) A felelős személy olyan természetes személy, aki ápolási tanulmányi szakon másodfokú felsőfokú végzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és szakmailag alkalmas az alábbi speciális munkatevékenységek elvégzésére

a) közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják,

b) gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirány vagy közösségi ápolási gondoskodás szakirány, ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják.

(5) A felelős személynek munkaviszonyban kell állnia az intézménnyel és a felelős személy tevékenységét csak egy intézményben végezheti.

(6) A felelős személy nem végezheti egészségügyi szolgáltatás nyújtójának szakképviselői tevékenységét.

(7) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket – ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják – olyan nővér végzi, aki belgyógyászati ápolási gondoskodás szak-irányban, közösségi ápolási gondoskodás szakirányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést.

(8) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi tevékenységeket – ha az 1. bekezdés szerinti intézményekről van szó, amelyekben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják – olyan nővér végzi, aki gyermekgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, közösségi ápolási gondoskodás szak-irányban vagy pszichiátriai ápolási gondoskodás szak-irányban szerzett szakképesítést, vagy olyan nővér, aki diplomás gyermekápolói tanulmányi szakon felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(9) Az 1. bekezdés szerint ápolási gondoskodást nyújtó intézmény köteles

a) az ápolási gondoskodást helyesen nyújtani,

b) rendelkezni a 9. bekezdés szerinti anyagi-technikai alapfelszereléssel,

c) vezetni az ápolási dokumentációt a nyújtott ápolási gondoskodás terjedelmében.

A munkaterápia szaktevékenység, melynek célja a munkavégzési szokások és készségek elsajátíttatása a természetes személlyel munkatevékenységek során, a fizikai és mentális munkavégzési képesség helyreállítása és fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedés érdekében.

A megelőző tevékenység olyan szaktevékenység, mely a természetes személy, a család vagy közösség kockázatos magatartásának és a kockázatos helyzetek kialakulásának megelőzésére, ezek leküzdésére és megoldására irányul.

Az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése szaktevékenység, mely a gyermek komplex fejlesztésének támogatására és kibontakoztatására irányul a gyermek hetedik életévéig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetett egészkárosultság miatt, a fejlesztés összhangban áll a gyermek egyéni szükségleteivel és családtagjainak szükségleteivel, érősíti a család tagjainak képességeit a kedvezőtlen szociális helyzet leküzdésére és támogatja szociális betagolódásukat.

(1) Válságelhárító szociális szolgáltatást a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a 2. § 2. bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint.

(2) A válságkezelő szociális szolgáltatások alacsony ingerküszöbűek is lehetnek.

(3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatásnak a jelen törvény céljaira az a szociális szolgáltatás tekintendő, amely a természetes személy számára könnyen elérhető főként a helyszíne vonatkozásában, ahol a természetes személy tartózkodik, és a szociális szolgáltatás térítési díja tekintetében. A szociális szolgáltatás nyújtására anonim módon kerül sor, az érintett természetes személy kilétének igazolása nélkül és tekintet nélkül arra, hogy tapasztalhatók-e nála függőséget okozó anyag fogyasztása. Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse a természetes személy kapcsolatteremtését szociális környezetével, vagy támogatást és segítséget nyújtson neki külön jogszabályi előírások szerint, ezzel támogassa a társadalomba történő beilleszkedését.

Válságelhárító szociális szolgáltatást terepen a természetes személynek kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében nyújtanak a 2. § 2. bek. a), b), d), g) és h) pontja szerint, és annak tartalma az ilyen természetes személyek felkutatására kifejtett tevékenység, a szaktevékenységek, a kiszolgáló tevékenységek és egyéb, elsősorban megelőző tevékenység végzését célzó tevékenységek, szociális tanácsadás nyújtása, a szociális rehabilitáció, segítség a jogok és törvény által védett érdekek érvényesítésében, valamint ételkiadás feltételeinek megteremtése vagy élelmiszerosztás.

Alacsony ingerküszöbű nappali központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. a), b) és h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzete esetén napközben

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a segítséget jogainak és törvény által védett érdekeinek érvényesítésében,

b) feltételeket teremtenek

1. étel készítésére, étel kiadására vagy élelmiszer kiadására,

2. az alapvető személyes higiéna elvégzésére.

Az integrációs központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. a) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a szociális rehabilitációt,

b) feltételeket teremtenek

1. munkaterápiára,

2. szakköri tevékenységre.

(1) A közösségi központban a természetes személynek a 2. § 2. bek. h) pontja szerinti kedvezőtlen szociális helyzetben

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében,

3. a segítséget a tankötelezettségre való felkészülésben és tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,

b) megelőző tevékenységet folytatnak,

c) szakköri tevékenységet biztosítanak.

(2) A közösségi központban közösségi munka és közösségi rehabilitáció folyik.

(3) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti szaktevékenységek ambuláns szociális szolgáltatásként is nyújthatók a közösségi központon keresztül, valamint terepen végzett szociális szolgáltatásként is terepprogram közvetítésével.

Az éjjeli menedékhelyen a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja,

a) biztosítják

1. az elszállásolást fedél alatt az éjszaka eltöltése idejére,

2. a szociális tanácsadást,

3. a feltétlenül szükséges ruházatot és lábbelit,

b) feltételt teremtenek

1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,

2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre.

(1) A menhelyen a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek, akinek nincs szálláshelye vagy korábbi lakóhelyét nem használhatja,

a) biztosítják

1. meghatározott időre a lakhatást,

2. a szociális tanácsadást,

3. a segítséget jogai és törvényben védett érdekei érvényesítésében,

4. a munkaterápiát,

5. a szükséges ruházatot és lábbelit,

b) feltételt teremtenek

1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,

2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,

3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,

4. szakköri tevékenységre.

(2) A szociális szolgáltató a szolgáltatásait a menhelyen elkülönítve nyújtja az egyedülállóknak és elkülönítve a gyermekes családoknak vagy az egyedülálló gyermekes személyeknek.

(1) Az átmeneti otthonban a 2. § 2. bek. a) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek nyújtanak meghatározott ideig szociális szolgáltatást, akinek nincs lakóhelye az intézeti szociális szolgáltatásnyújtás lejártát követően, a gyermekvédelmi vagy szociális gondnoksági intézeti ellátás leteltével.¹⁵⁾

(2) Az átmeneti otthonban

a) biztosítják

1. a meghatározott idejű lakhatást,

2. a szociális tanácsadást,

3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek védelmében,

b) biztosítják

1. a munkaterápiát, 

2. a munkaerő-piaci elhelyezkedést,

c) feltételt teremtenek

1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,

2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,

3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,

4. szakköri tevékenységre.

(3) Az átmeneti otthoni szociális szolgáltatás nem nyújtható gyermekotthonban vagy gyermekotthon területén.

(1) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatást gyermekenek és családoknak a 2. § 2. bek. b) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek és a családjának nyújtanak.

(2) Az alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás során a gyermekeknek és családoknak

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a szociális rehabilitációt,

3. a preventív tevékenységet,

b) biztosítják

1. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében,

2. a segítséget a tankötelezettségre való felkészülésben és tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,

3. a szakköri tevékenységet.

(3) Alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatás gyermekeknek és családoknak nyújtható ambuláns szociális szolgáltatás és terepen nyújtott szociális szolgáltatás formájában, terepre kidolgozott programokon keresztül.

(1) Szükséglakásban a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek 

a) biztosítják

1. a meghatározott idejű lakhatást,

2. a szociális tanácsadást,

3. a segítséget a jogok és törvényben védett érdekek érvényesítésében,

b) feltételt teremtenek

1. ételkészítésre, ételkiadásra vagy élelmiszer kiadására,

2. az alapvető személyi higiénés tevékenységekre,

3. mosásra, vasalásra, a fehérnemű és ruházat karbantartására,

4. szakköri tevékenységre.

(2) Ha a 2. § 2. bek. g) pontja értelmében kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy életét és egészségét kell védeni, biztosítani kell a szükséglakás helyének titkosítását és az érintett névtelenségét. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy felkéri a szükséglakás fenntartóját személyazonosságának titkosítására az intézményben való tartózkodásával kapcsolatosan magánélete és családi élete védelmében.

(3) Ha az megfelelő és célravezető, a szükséglakásban nyújtható szociális szolgáltatás a 2. § 2. bek. g) pontja szerinti természetes személyek egyes csoportjainak különállóan is.

(4) A szükséglakás-létesítmény nyújthat szociális tanácsadást is a természetes személynek, akinek kedvezőtlen szociális helyzete a 2. § 2. bek. g) pontja szerint alakult ki. Az első mondat szerinti szociális szolgáltatás nem nyújtható olyan létesítményen belül, ahol szociális szolgáltatást nyújtanak a 2. § 2. bek. g) pontja szerint kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személynek.

Ha a magán szociális szolgáltató válságelhárító szociális szolgáltatást nyújt, és ha az célszerű és megfelelő, nyújthat szolgáltatásokat a külön törvényben²⁰⁾ szabályozott akkreditáció megszerzése alapján.

(1) A személyes gyermekgondozás segítése formailag terepen nyújtott szociális szolgáltatás a gyermek szülőjének vagy más természetes személynek – akinek a gyermeket bírósági döntéssel¹⁵⁾ adták gondozásba –, aki egyedül vagy családja segítségével sem képes rendesen gondoskodni a gyermekről, s közben nem állnak fenn egyéb okok, melyek miatt a gyermek érdekében külön előírások²⁰⁾ szerint kellene eljárni.

(2) A családi élet és a munkaviszony összeegyeztetésében nyújtott támogatás a jelen törvény értelmében ambuláns szociális szolgáltatás vagy formailag terepen nyújtott szociális szolgáltatás a gyermek szülőjének vagy más természetes személynek – akinek bírósági döntéssel¹⁵⁾ a gyermeket a gondjaira bízták – a munkapiacon, illetve egyéb tevékenységekben, melyek a munkaerő-piacra lépéssel vagy az oda való visszatéréssel kapcsolatosak.

(3) Az 1. bekezdés szerinti segítségnek a gyermekről való személyes gondoskodás, illetve a 2. bekezdés szerinti támogatásnak a családi élet és a munkaviszony összehangolása terén elsősorban a szokásos gyermekgondozási és háztartásvezetési tevékenységek, a személyi higiénés teendők, az étkeztetés, az öltöztetés és vetkőztetés terén nyújtott segítség, a gyermek iskolai felkészülésének és kísérésének segítése tekintendő.

(4) Komoly indoknak, mely miatt a gyermek szülője vagy más nagykorú személy – akinek személyes gondozásába adták bírósági döntéssel¹⁵⁾ a gyermeket – nem képes egyedül vagy hozzátartozói segítségével a gyermeket ellátni, elsősorban az alábbiak tekinthetők

a) betegség, baleset, a szülő vagy szülők gyógyfürdői kezelése, az egyik szülő vagy a bírósági döntés alapján¹⁵⁾ a gyermek gondozásával megbízott személy halála,

b) a gyermek anyjának vagy a bírósági döntés alapján¹⁵⁾ a gyermek gondozásával megbízott nőnek a szülése,

c) hármas ikrek születése, vagy ikerszülés, vagy több gyermek születése két naptári éven belül, mégpedig az érintett legkisebb gyermek harmadik életévének betöltése előtt.

(5) Ha az 1. bekezdés szerinti segítségre a gyermekgondozás során folyamatosan van szükség, azt legfeljebb 30 naptári napon át lehet nyújtani.

(1) Ideiglenes gyermekgondozási intézetben az a kiskorú ellátatlan gyermek kap szociális szolgáltatást, akinek a szülője vagy bírósági döntéssel¹⁵⁾ kijelölt személyes gondozója komoly okokból nem tudja biztosítani a személyes törődést önmaga vagy családtagjai segítségével, és nem állnak fenn más olyan okok, amelyek miatt a gyermek érdekében külön jogszabályi rendelkezések²⁰⁾ szerint kellene eljárni.

(2) Az ideiglenes gyermekgondozási intézetben a gyermeknek

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a lakhatást meghatározott időre,

3. az étkezést,

4. a takarítást, a mosást, a vasalást, a fehérnemű és ruházat karbantartását,

b) biztosítják a szakköri tevékenységet.

(3) Az 1. bekezdés értelmében komoly indoknak számítanak a 31. § 4. bekezdésében felsorolt okok, valamint a börtönbüntetés vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a megkezdése.

(4) Az átmeneti gyermekgondozási intézetben a gyermeket nevelik, segítik az iskolai felkészülésben, és kíséretet kap.

(1) Korai válságelhárító szolgáltatást a gyermeknek nyújtanak hetedik életéve betöltéséig, amennyiben a fejlődése veszélyeztetve van egészségkárosultsága vagy a gyermek családja miatt.

(2) A korai válságelhárító szolgáltatás keretében

a) biztosítják

1. a speciális szociális tanácsadást,

2. a szociális rehabilitációt,

b) megvalósítják

1. az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének ösztönzését,

2. a megelőző tevékenységet.

(3) A korai válságelhárító szolgáltatás nyújtható ambuláns szociális szolgáltatásként vagy formailag terepen nyújtott, terepre kidolgozott programon alapuló szociális szolgáltatásként.

(4) Az 1. bekezdés szerinti egészségkárosultságot a természetes személy az külön jogszabály szerinti²⁴⁾ egészségügyi szolgáltató igazolásával igazolja.

(1) Az életvitelt segítő lakólétesítményekben a természetes személynek 16. életévétől kezdve a nyugdíjkorhatár betöltéséig nyújtanak szociális szolgáltatást, ha ez a természetes személy a 3. törvénymelléklet szerint más személy segítségére szorul, és olyan felügyeletre van szüksége, melynek biztosításával önálló életvitelre képes. Ha a természetes személy az életvitelt segítő lakólétesítményben a szolgáltatásnyújtás ideje előtt eléri a nyugdíjkorhatárt, ezt a szociális szolgáltatást továbbra is biztosítani fogják neki.

(2) A felügyelet az életvitelt segítő lakólétesítményben olyan szociális szolgáltatás, mely az 1. bekezdésben taglalt természetes személy figyelését és irányítását foglalja magába önellátó tevékenységeinek végzése, a háztartásának ellátása során az intézményen belül, és a 4. törvénymellékletben felsorolt alapvető szociális tevékenységek során.

(3) Az életvitelt segítő lakóépületben nyújtott felügyelet mértékét munkaórákban vagy azon tevékenységek összegében határozzák meg, melyekhez a természetes személynek felügyeletre van szüksége.

(4) Az életvitelt segítő lakólétesítményben a felügyeleten kívül

a) biztosítják

1. az elszállásolást,

2. a szociális tanácsadást,

3. a segítséget a törvényes jogok és törvényben garantált érdekek érvényesítésében,

b) megteremtik a feltételeket az ételek elkészítésére,

c) szociális rehabilitációt nyújtanak.

(5) Életvitelt segítő lakólétesítményben járó szociális szolgáltatás csak lakásban vagy családi házban nyújtható. Ha ezt a szociális szolgáltatást lakásban nyújtják, legfeljebb

a) a szociális szolgáltatás hat alanyának nyújtható egy lakáson belül, vagy

b) a szociális szolgáltatás tizenkét alanyának két lakásban, mindenegyes külön bejáratú, önálló házszámmal bíró egységes lakóépületben vagy családi házban.

(1) Az idősellátó intézmények az alábbi személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatásokat

a) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki más személy segítségére szorul és ráutaltsági mértéke legalább IV. fokozatú a 3. mellékletben felsoroltak értelmében, vagy

b) a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személynek, aki az intézményben nyújtott szociális szolgáltatásokra egyéb komoly okokból szorul rá.

(2) Az idősellátó intézmények

a) biztosítják

1. a segítséget a más személy segítségére szorulónak,

2. a szociális tanácsadást,

3. a szociális rehabilitációt,

4. a lakhatást,

5. az étkezést,

6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,

7. a személyi eszközöket,

b) feltételt teremtenek az értéktárgyak megőrzésére,

c) biztosítják a szakköri tevékenységeket.

(3) Az időseknek fenntartott létesítményekben ápolási gondoskodást is nyújtanak, amennyiben az idősek létesítménye nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.

(4) Az időseknek fenntartott létesítményekben szociális szolgáltatás legfeljebb a szociális szolgáltatás 40 alanyának nyújtható ezen létesítmény egy épületén belül.

(1) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény meghatározott idejű szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, amennyiben gondozói szolgálattal nem látható el.

(2) A gondozószolgáltatást nyújtó intézmény

a) biztosítja

1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,

2. a szociális tanácsadást,

3. a szociális rehabilitációt,

4. a lakhatást,

5. az étkezést,

6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,

b) feltételt teremt az értéktárgyak megőrzésére.

(3) A gondozói szolgáltatást nyújtó létesítményekben ápolási gondoskodást is biztosítanak, amennyiben a gondozói szolgáltatást nyújtó létesítmény nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.

(1) A rehabilitációs központ szociális szolgáltatást nyújt annak a természetes személynek, aki más személy segítségére szorul a 3. mellékletben felsoroltak szerint, valamint a gyengénlátó, a siket és a súlyos kétoldali nagyothallásban szenvedő személyeknek.

(2) A rehabilitációs központ biztosítja

a) a szociális rehabilitációt,

b) a szociális tanácsadást,

c) a segítséget más személy segítségére való ráutaltság esetén,

d) a lakhatást,

e) az étkezést,

f) a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását.

(3) Ha a rehabilitációs központ ambuláns szociális szolgáltatásokat nyújt, az intézmény nem köteles biztosítani az étkezést, a szállást, a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását.

(4) Ha a rehabilitációs központ bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújt, azokat csak meghatározott időtartamban nyújthatja; legfeljebb három hónapon át; ezt az időtartamot csak egyszer lehet meghosszabbítani, legfeljebb három hónappal.

(5) A rehabilitációs központ szociális tanácsadást nyújt a családoknak és egyéb természetes személyeknek is, akik a segítségükre szoruló természetes személy ellátását biztosítják otthoni környezetében, a szociális rehabilitációban való közreműködés céljából.

(1) A szociális otthon szociális szolgáltatásokat nyújt heti bentlakásos szociális szolgáltatás vagy ambuláns szociális szolgáltatás formájában a természetes személynek a nyugdíjkorhatár eléréséig, amennyiben ez a természetes személy

a) más személy segítségére szorul, és ráutaltsági szintje legalább V. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében, illetve 

b) vak vagy gyengénlátó, és ráutaltsági szintje legalább III. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében.

(2) A szociális otthon

a) biztosítja

1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,

2. a szociális tanácsadást,

3. a szociális rehabilitációt,

4. a lakhatást,

5. az étkezést,

6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,

7. a személyi eszközöket,

b) biztosítja

1. a munkaterápiát,

2. a szakköri tevékenységet,

c) feltételt teremt

1. a művelődésre,

2. az értéktárgyak megőrzésére.

(3) Ha a szociális otthon gyermekeknek nyújt szociális szolgáltatást, köteles biztosítani a nevelésüket is.

(4) Az első bekezdés 2. pontjának c) alpontja szerinti művelődésre nem kell megteremteni a feltételeket olyan szociális otthonban, ahol nagykorú természetes személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatást.

(5) A szociális otthonban ápolási gondoskodást is biztosítanak, amennyiben a szociális otthon nem nyújt ápolási gondoskodást a 22. § szerint.

(6) Ha a természetes személy a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás tartama alatt betölti a nyugdíjkorhatárt, ebben a szociális szolgáltatásban a későbbiekben is részesül.

(7) A szociális otthonban legfeljebb 40 szociális szolgáltatási alany számára nyújtható szociális szolgáltatás a létesítmény egy épületén belül.

(8) A szociális otthonban nem nyújtható szociális szolgáltatás egészéves bentlakásos szociális szolgáltatásként.

(1) A speciális intézményben szociális szolgáltatásokat nyújtanak olyan természetes személynek, aki más személy segítségére szorul, és ráutaltsági szintje legalább V. fokozatú a 3. számú melléklet értelmében, és párhuzamosan egészségkárosult is, főként Parkinson-kórban, Alzheimer-kórban, halmozott fejlődési rendellenességekben, szklerózis multiplexben, skizofréniában, különböző etiológiájú demenciákban szenved, vak-siket, AIDS-es vagy súlyos fokozatú organikus pszichoszindrómában szenved.

(2) A speciális intézmény

a) biztosítja

1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,

2. a szociális tanácsadást,

3. a szociális rehabilitációt,

4. a lakhatást,

5. az étkezést,

6. a takarítást, a mosást, vasalást, valamint a fehérnemű és ruházat karbantartását,

7. a személyi eszközöket,

b) biztosítja

1. a munkaterápiát,

2. a szakköri tevékenységet,

c) feltételt teremt

1. a művelődésre,

2. az értéktárgyak megőrzésére.

(3) Az első bekezdés 2. pontjának c) alpontja szerinti művelődésre nem kell megteremteni a feltételeket olyan szociális otthonban, ahol nagykorú természetes személyeknek nyújtanak szociális szolgáltatást.

(4) A speciális létesítményben ápolási szolgáltatást is biztosítanak, ha a speciális létesítmény a 22. § értelmében nem nyújt ápolási gondoskodást.

(5) A speciális létesítményben legfeljebb 40 szociális szolgáltatási alany számára nyújtható szociális szolgáltatás a létesítmény egy épületén belül.

(1) A nappali ellátó szociális szolgáltatásokat nyújt olyan természetes személyeknek, akik más személyek segítségére szorulnak a 3. számú törvénymelléklet értelmében, de intézményi szociális szolgáltatásra csak a nap egy meghatározott időszakában van szükségük.

(2) A nappali ellátó

a) biztosítja

1. a segítséget a más személy segítéségre szorulónak,

2. a szociális tanácsadást,

3. a szociális rehabilitációt,

4. az étkezést,

b) biztosítja

1. a munkaterápiát,

2. a szakköri tevékenységet.

(3) A nappali ellátó szociális tanácsadást nyújt a családoknak és egyéb természetes személyeknek is, akik a segítségükre szoruló természetes személy ellátását biztosítják otthoni környezetében, a szociális rehabilitációban való közreműködés céljából.

(1) A gondozói szolgálat szociális szolgáltatás annak a természetes személynek, aki

a) más természetes személy segítségére szorul, és ráutaltságának szintje a 3. számú törvénymelléklet értelmében legalább II. fokozatú, valamint

b) segítségre szorul önmaga ellátása, háztartásának vezetése és az alapvető szociális tevékenységek végzése során a 4. törvénymelléklet értelmében.

(2) A gondozói szolgálat a 4. törvénymellékletben meghatározott tevékenységeket nyújtja. A nyújtott szolgáltatások terjedelmét a szociális felülvizsgálati tevékenység alapján a község határozza meg konkrét óraszámban vagy a 4. törvénymellékletben felsorolt egyes tevékenységek szerint. Az önellátás minimális időtartama nem lehet kevesebb, mint a 3. számú törvénymelléklet szerint meghatározott ráutaltsági szintnek megfelelő minimális időtartam, amennyiben a szociális szolgáltató a szolgáltatás igénylőjével, annak kezdeményezésére másként nem állapodik meg a gondozói szolgáltatás igénybevételéről kötött szerződésben. 

(3) Gondozói szolgálatot nem vehet igénybe az a természetes személy

a) akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak,

b) akit más természetes személy gondoz, aki pénzbeli térítést kap a gondozásért külön jogszabály szerint,¹¹⁾ amennyiben ez a törvény nem határoz másként,

c) akinek pénzbeli hozzájárulást folyósítanak személyi asszisztensre külön jogszabály szerint,¹¹⁾

d) akit vesztegzár alá helyeztek fertőző betegség gyanúja miatt vagy fertőző betegség diagnózisával.

(4) A 3. bekezdés b) pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a természetes személy,

a) aki a gondozást ellátja, intézeti egészségügyi ellátásban részesül egészségügyi intézményben,

b) aki a gondozást ellátja, tehermentesítő szolgáltatást kap,

c) aki olyan más személy gondoskodását veszi igénybe, akinek ezért pénzbeli hozzájárulást folyósítanak külön jogszabály¹¹⁾ szerint, és gondozói szolgáltatásban részesül legalább havi 8 órán át.

(1) A szállító szolgáltatás olyan, a súlyosan egészségkárosult vagy rossz egészségi állapotban lévő, sík területen való mozgásában és tájékozódásában korlátozott természetes személynek nyújtott szociális szolgáltatás, aki individuális szállításra szorul személygépkocsival.

(2) A személygépkocsival történő individuális szállításra való 1. bekezdés szerinti ráutaltságot az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által kiadott felülvizsgálati bizonylat igazolja a súlyosan egészségkárosultaknak más jogszabály¹¹⁾ szerint járó szociális kompenzációs járadék folyósításának céljaira.

(3) Az 1. bekezdés szerinti kedvezőtlen egészségi állapotot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti²⁴⁾ igazolásával bizonyítja.

(1) A személyes kísérő és felolvasó szolgálatot a vak vagy erőteljesen látássérült, illetve mentálisan sérült természetes személy veheti igénybe.

(2) A személyes kísérő szolgálat a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének a) pontjába foglalt alapvető szociális tevékenységek során vehető igénybe. A felolvasó szolgálat felolvasási tevékenységet biztosít a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének b) pontja értelmében. 

(3) Az 1. bekezdésben taglalt egészségkárosultságot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti²⁴⁾ igazolásával bizonyítja.

(4) Személyes kísérő és felolvasó szolgálat nem nyújtható annak a természetes személynek, 

a) aki pénzbeli támogatást kap személyes asszisztenciára külön jogszabály szerint,¹¹⁾

b) aki a gondozó szolgálat keretében kísérő és felolvasó szolgáltatást is kap a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének a) és b) pontja szerint.

(1) A tolmácsszolgálat 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás a tolmácsolásra szoruló természetes személynek.

(2) A tolmácsszolgálat jeltolmácsolást, artikulációs/hangzó jeltolmácsolást és taktilis jeltolmácsolást nyújt.

(3) Ráutalt a természetes személy

a) a jelnyelvi tolmácsolásra, ha siket vagy kétoldali súlyosan nagyothalló, és kommunikációs eszköze a jelnyelv,

b) az artikulációs/hangzó jeltolmácsolásra, ha siket, vagy kétoldali súlyosan nagyothallását a beszéd elsajátítása után, vagy még annak előtte szerezte, de nem ismeri a hallássérültek kommunikációs eszközeit, főként a jelnyelvet, a szlovák jelnyelvet, vagy

c) taktilis jeltolmácsolásra, ha siketvak és veleszületett vagy két érzékszervét érintő szerzett egészségkárosodása van, melyek miatt speciális, a hallás- és látásvesztés fokának megfelelő kommunikációs rendszerre szorul a társadalmi érintkezés során.

(4) Jelnyelvi tolmácsszolgálatot nem vehet igénybe az a természetes személy,

a) aki pénzbeli támogatást kap személyes asszisztenciára külön jogszabály szerint,¹¹⁾

b) aki a gondozó szolgálat keretében tolmácsszolgáltatást is kap a 4. törvénymelléklet III. bekezdésének c) pontja szerint.

(5) A 3. bekezdésben taglalt egészségkárosultságot a természetes személy az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti²⁴⁾ igazolásával bizonyítja.

(1) A tolmácsszolgálat-közvetítés szociális szolgáltatás az egészségkárosult természetes személyek részére, akiknek a 44. § értelmében tolmácsszolgálat nyújtandó; végzi az adminisztratív teendőket, adatbázist készít a jelnyelvi tolmácsolásra szoruló egészségkárosult személyekről, a tolmácsokról és az ezen szolgáltatás végzése iránt érdeklődő személyekről, szociális alaptanácsadást végez, tanfolyamokat szervez az egészségkárosult személyeknek és a tolmácsoknak.

(2) Adminisztratív tevékenységekben nyújtott segítség alatt főként az alábbiak értendők:

a) előkészíti a szerződéstervezetet tolmácsszolgálat nyújtásáról az egészségkárosult személy és a tolmácsszolgálat nyújtója között,

b) tolmácsokat keres, találkozást közvetít az egészségkárosult személy és a tolmács között,

c) segít a tolmácsszolgáltatási tevékenység kimutatásának elkészítésében,

d) segít a tolmácsszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos konfliktusok megoldásában a tolmács és az egészségkárosult személy között,

e) helyettesítő tolmácsot biztosít, ha a tolmács komoly okból nem tudja elvégezni munkáját,

f) képzéseket közvetít az egészségkárosult személyeknek és a tolmácsoknak.

(3) Tolmácsszolgálat-közvetítői tevékenységet végezhet szociális szolgáltató is az e célra létrehozott tolmácsszolgálati ügynökségen keresztül.

(1) A személyi asszisztens-közvetítés szociális szolgáltatás súlyosan egészségkárosult személynek, aki pénzügyi támogatást kap személyi asszisztenciára, vagy súlyosan egészségkárosult személynek, aki személyi asszisztensre szorul más jogszabályi rendelkezések¹¹⁾ szerint; ellátja az adminisztratív teendőket, adatbázist vezet a személyi asszisztensek igénylőiről, a személyi asszisztensekről és az e munka iránt érdeklődőkről, alapvető szociális tanácsadást nyújt, képezi a személyi asszisztensek igénylőit és a személyi asszisztenseket, valamint segít a személyi asszisztenciáról megkötött szerződéssel kapcsolatos konfliktusok megoldásában a személyi asszisztens és az egészségkárosult személy között.

(2) Adminisztratív tevékenységekben nyújtott segítség alatt főként az alábbiak értendők:

a) előkészíti a szerződéstervezetet a személyi asszisztencia nyújtásáról az egészségkárosult személy és a személyi asszisztens között,

b) segít a személyi asszisztens ledolgozott munkaórái kimutatásának elkészítésében,

c) kifizeti a külön törvényben¹¹⁾ meghatározott jutalmat a személyi asszisztenseknek.

(3) Személyi asszisztens-közvetítői tevékenységet végezhet szociális szolgáltató is az e célra létrehozott személyi asszisztensi ügynökségen keresztül.

(1) A segédeszköz-kölcsönzés súlyosan egészségkárosult, vagy kedvezőtlen egészségi állapotú, segédeszközre szoruló személynek nyújtott szociális szolgáltatás.

(2) Az 1. bekezdésben taglalt személyeknek segédeszköz meghatározott időre kölcsönözhető, legfeljebb azonban addig, amíg az egészségbiztosítás alapján a közgyógyellátási rendszerből a segédeszközt be nem biztosítják a segédeszköz beszerzésére külön jogszabályban¹¹⁾ meghatározott pénzügyi térítés fejében vagy más forrásokból, vagy a segédeszköz-kölcsönzés feltételeinek fennállása idejére.

(3) Az 1. bekezdésben taglalt természetes személy kedvezőtlen egészségi állapotát az egészségügyi ellátás szolgáltatójának más jogszabály szerinti²⁴⁾ igazolásával bizonyítja. A súlyosan egészségkárosult személy ráutaltságát a segédeszközre az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által kiadott felülvizsgálati bizonylat igazolja a súlyosan egészségkárosultaknak más jogszabály¹¹⁾ szerint járó szociális kompenzációs járadék folyósításának céljaira.

A 34-41. §-okban taglalt szociális szolgáltatások céljaira szolgáló felülvizsgálati tevékenység az egészségügyi felülvizsgálati tevékenység és a szociális felülvizsgálati tevékenység. A felülvizsgálati tevékenység célja a súlyosan egészségkárosult természetes személy ráutaltságának megállapítása,¹¹⁾ vagy a kedvezőtlen egészségi állapotú személy intézeti szociális szolgáltatásra való ráutaltságának a megállapítása, amennyiben az érintett természetes személy más személy segítségére vagy gondozói szolgálatra szorul.

(1) Az orvosi felülvizsgálati tevékenység annak megállapítása céljából, hogy az érintett természetes személy rászorul-e más személy segítségére, az érintett személy egészségi állapotának, valamint a személy egészségi állapotában bekövetkezett változásoknak a kiértékelése és elbírálása, amelyet az egészségügyi dolgozó, aki megfelel a 84. § 18. és 19. bekezdésében taglalt követelményeknek, a községgel vagy a kerülettel megkötött szerződés alapján végez (a továbbiakban: „felülvizsgáló egészségügyi dolgozó”).

(2) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a felülvizsgálati tevékenység során együttműködik a község vagy a kerület szociális dolgozójával úgy, hogy a felülvizsgálat 10. bekezdés szerinti eredményei ne álljanak ellentétben az 50. § 7. bekezdése szerinti szociális felülvizsgálati tevékenység eredményeivel.

(3) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó az orvosi felülvizsgálati tevékenység végrehajtása során az orvosi leletből, diagnózisból, a betegség vagy egészségkárosodás lefolyásáról és kialakulásáról szóló jelentésből, valamint az egészségügyi dokumentáció alapján készült kivonatból (a továbbiakban: „az egészségügyi szolgáltató dokumentuma a kedvezőtlen egészségi állapotról”) indul ki, mely nem öregebb hat hónapnál, és amelyet az a természetes személy nyújtott be, aki kéri a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának megállapítását. Ha az egészségügyi szolgáltató dokumentuma a kedvezőtlen egészségi állapotról nem elégséges az első mondat szerinti orvosi felülvizsgálati tevékenységhez, a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó felkéri a ráutaltság kimondását kérő személlyel szerződéses viszonyban álló orvost²⁶⁾ (a továbbiakban ”szerződéses orvos”) új orvosi lelet kidolgozására, melynek mintája a külön jogszabály¹¹⁾ 1. számú mellékletében található, mégpedig a szociális szolgáltatások céljaihoz mért, arányos formában. Ha a szerződéses orvos orvosi lelete nem teljes, a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó felkéri a szerződéses orvost az adatok kiegészítésére.

(4) A felülvizsgálat eredményei alapján a felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a 10. bekezdés rendelkezései szerinti orvosi véleményezést készít, mely tartalmazza a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának fokát és a személy egészségi állapota újbóli felülvizsgálatának időpontját.

(5) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a természetes személy által előterjesztett, az egészségügyi szolgáltató kedvezőtlen egészségi állapotról szóló dokumentumából indul ki, mely nem öregebb hat hónapnál, vagy a szerződéses orvos orvosi leletéből, amelyből a legutóbbi felülvizsgálatkor is kiindult, amennyiben a természetes személy 3. bekezdés szerinti felülvizsgálata óta kevesebb mint hat hónap telt el és annak egészségi állapotával kapcsolatosan nem merültek fel új tények, amelyek a más személy segítségére való ráutaltság fokán érdemben változtatnának.

(6) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó kiindulhat a természetes személy által előterjesztett, az egészségügyi szolgáltató kedvezőtlen egészségi állapotról szóló dokumentumából is, mely öregebb hat hónapnál, vagy a szerződéses orvos orvosi leletéből, mely hat hónapnál öregebb, ha a természetes személy egészségi állapota idült és tartósan károsodott és más személyre való ráutaltságának foka is tartós, és ebben javulás nem várható.

(7) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó berendelheti a természetes személyt egészségi állapotának felülvizsgálatára, ha kétségei vannak a szerződéses orvos által kiállított diagnosztikai következtéseket illetően, vagy ha szükségesnek tartja a diagnózis objektivitása hitelességének, illetve a diagnózis teljességének megvizsgálását. A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó a felülbírálatot általában az érintett természetes személy jelenléte nélkül végzi el.

(8) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó köteles meghívni a természetes személyt egészségi állapotának felülvizsgálatára, ha azt az érintett személy írásban kéri.

(9) A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó meghatározza a természetes személy egészségi állapota ismételt felülvizsgálatának időpontját, a község vagy a megye pedig felszólítja a természetes személyt egészségi állapota újbóli felülvizsgáltatására, ha feltételezhető, hogy változás állt be a más személy segítségére szoruló természetes személy egészségi állapotában. A felülvizsgáló egészségügyi dolgozó nem határozza meg a természetes személy egészségi állapota ismételt felülvizsgálatának időpontját, ha annak egészségi állapota krónikus és tartós károsodást jelent, és a további gyógykezelésektől sem várható annak javulása.

(10) A más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokát a 3. törvénymelléklet szerint állapítják meg. A más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokának megállapítása során a 3. melléklet A) bekezdése 1-12. pontja szerint elért pontok összeadódnak. A más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokát és a szolgáltatások arányos tartamát az összpontszám alapján órákban határozzák meg.

(11) A más személy segítségére szoruló természetes személy akkor számít ráutaltnak, ha ráutaltsági foka a 3. törvénymelléklet alapján II-VI. fokozatú.

(12) Ha a más személy segítségére szoruló természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági fokának megállapítása során a 3. melléklet A) bekezdése 1-12. pontja szerint 0 pontot ér el és ráutaltsági foka VI-os, a 3. melléklet A) bekezdése 1-11. pontja szerint elért pontokat nem veszik figyelembe.

(13) A más személy segítségére szoruló kiskorú természetes személy ráutaltsági fokának megállapításakor nem veszik figyelembe a 3. törvénymelléklet A) bekezdésében taglalt tevékenységeket, melyeket egy vele azonos életkorú és nemű, teljesen ép és egészséges természetes személy sem tud önállóan biztosítani.

(14) A más személy segítségére szoruló természetes személy 3. törvénymelléklet szerinti ráutaltsági fokát nem vizsgálják olyan személy esetében, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és az idősotthoni szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának kimondását egyéb komoly okokból kéri.

(1) Szociális felülvizsgálati tevékenység a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltságának meghatározása céljából 

a) a természetes személy egyéni jellemzőinek elbírálása,

b) a természetes személy családi körülményeinek elbírálása,

c) a környezet felmérése, mely kihat a személy társadalmi beilleszkedésének lehetőségeire, és

d) a természetes személy más természetes személy segítségére való ráutaltságának elbírálása a 3. melléklet és a 4. melléklet II. és III. része szerinti tevékenységek során.

(2) A szociális felülvizsgálati tevékenység eredménye a szociális jelentés, amely tartalmazza az önellátás korlátait a 3. melléklet szerint, a háztartásvezetési és az alapvető társadalmi érintkezési akadályoztatottság jellemzőit a 4. törvénymelléklet szerint, melyekben a természetes személy más természetes személy segítségére szorul a vele azonos korú és nemű teljesen ép és egészséges személyekhez mérten. A szakvélemény tartalmazza az első mondat szerinti egyes tevékenységekben való ráutaltság mértékét is, a feltételezett óraszámban kifejezve a 3. sz. melléklet B pontja szerint meghatározott kereteken belül.

(3) A szociális felülvizsgálati tevékenységet a szociális szolgáltatásokra való ráutaltság fokának meghatározása céljából a község vagy a megye szociális dolgozója végzi, illetve a község vagy a megye megbízása alapján a község által alapított vagy működtetett, illetve az önkormányzati kerület által alapított vagy működtetett jogi személy szociális dolgozója.

(4) A természetes személy egyéni adottságainak felülvizsgálata tartalmazza képességeinek értékelését és saját kedvezőtlen szociális helyzete megoldása érdekében tett igyekezetét.

(5) A természetes személy családi környezetének felülvizsgálata tartalmazza a család által nyújtott segítség és segítőképesség lehetőségeit. Családnak a természetes személy családi környezetének elbírálása szempontjából a férj vagy feleség, a szülők és a gyermekek tekintendők.

(6) A környezet értékelése során, mely hatással van a természetes személy társadalmi beilleszkedésére, főként a lakáskörülményeket, a vele kapcsolatosan elérhető közszolgáltatásokat és a külön jogszabályban¹⁷⁾ taglalt közszolgáltatási-közösségi létesítmények elérhetőségét.

(7) A természetes személynek a más természetes személy segítségére való ráutaltsága 3. melléklet szerinti elbírálása során a szociális felülvizsgálati tevékenység keretében a 49. § 10. bek. szerint járnak el. Az első mondat szerinti felülvizsgálati eredmények nem állhatnak ellentétben a 49. § 10. bek. szerinti egészségügyi felülvizsgálati tevékenység eredményével.

(8) Kiskorú ráutalt természetes személy esetén a környezeti tanulmány nem veszi figyelembe azokat a szükségleteket, amelyek a szokásos szülői gondoskodás részét képezik²⁷⁾ és általában véve velejárói az azonos korú és nemű ép és egészséges személy ellátásának.

(9) A szociális felülvizsgálati tevékenységet a szociális szolgáltatást kérő személy jelenlétében végzik el; ennek a természetes személynek joga van kifejteni szükségleteit és javaslatot tenni kedvezőtlen szociális helyzete rendezése érdekében. A szociális felülvizsgálati tevékenység végzése során jelen lehet az a természetes személy is, akit a szociális szolgáltatást kérő személy e célból megnevez.

Az egészségügyi és szociális jelentés alapján határozat készül a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, mely tartalmazza

a) a természetes személy más személy segítségére való ráutaltságának mértékét/fokát,

b) az önellátási feladatok jegyzékét, a háztartásvezetési feladatok jegyzékét és az alapvető szociális tevékenységek jegyzékét, melyek során természetes személy más személy segítségére szorul, és ezek terjedelmét is feltételezett óraszámban kifejezve a 3. sz. melléklet B pontjában meghatározott terjedelmi keretek közt,

c) a szociális szolgáltatás fajtájának javaslatát tekintettel a természetes személy szükségleteire és javaslataira az 50. § 9. bek. szerint,

d) az egészségi állapot újbóli felülvizsgálatának időpontját.

A jelen törvény szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha olyan természetes személynek nyújtják a szociális szolgáltatást, aki a szociális szolgáltatásokért térítést fizet legalább a gazdaságilag indokolt költségek teljes összegében, illetve ha a szolgáltatást a más személy segítségére való ráutaltság mellett veszi igénybe.

(1) A monitorozás és segélyhívó jelzőrendszer szociális szolgáltatás olyan természetes személynek, akinek az egészségi állapota kedvezőtlen, annak érdekében, hogy megelőzzék a válságos szociális helyzet kialakulását vagy biztosítsák annak megoldását.

(2) A monitorozás és segélyhívó jelzőrendszer folyamatos, távolsági hangos, írásos (rövid szöveges üzenet) vagy elektronikus kapcsolattartás az 1. bekezdésben taglalt természetes személlyel jelzőberendezés vagy audiovizuális készülék segítségével, mely egy központi diszpécserszolgálathoz kapcsolódik, amely biztosítja a szükséges segítséget a küldött segélyhívó jelzés alapján.

(3) Az 1. bekezdés szerinti természetes személy a szociális szolgáltatásra való ráutaltságát orvosi szakvéleménnyel igazolja külön jogszabály²⁴⁾ értelmében.

(1) A válsághelyzetben, távközlési technológia segítségével nyújtott szociális szolgáltatás a válsághelyzetbe vagy más, nehéz élethelyzetbe került s azt saját erejéből megoldani nem tudó természetes személynek elsősorban szociális tanácsadást jelent.

(2) Távközlési eszköznek az 1. bekezdés értelmében főként a telefont, a telefaxot és az internetet kell tekinteni.

(1) A tehermentesítő szolgálat szociális szolgáltatás olyan természetes személynek, aki más jogszabályi rendelkezések szerint¹¹⁾ súlyosan egészségkárosult személyről gondoskodik (a továbbiakban csak „az ápoló személy”), a súlyosan egészségkárosult személy ellátásában arra az időre, amíg az ápoló személy a gondozást nem tudja ellátni.

(2) A tehermentesítő szolgáltatás célja az ápoló személy testi-lelki egészségének megőrzéséhez és fenntartásához szüksége pihenőidő biztosítása.

(3) A tehermentesítő szolgáltatást teljes napokra biztosítják, legfeljebb azonban 30 napon át egy naptári évben. A naptári évben ki nem használt tehermentesítő szolgálati napok nem vihetők át a következő naptári évre. A tehermentesítő szolgálat idején a község köteles saját hatáskörében biztosítani a súlyosan egészségkárosult személynek az általa kiválasztott szociális szolgáltatást, éspedig a szociális szolgáltatás terepen nyújtott formáját, az ambuláns szociális szolgáltatást vagy a bentlakásos szociális szolgáltatást legalább napi 12 órában. A súlyosan egészségkárosult természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságának feltétele az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás igénybe vételéhez teljesültnek tekintendő az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal kiadott határozta alapján.

(4) Ha az ápoló személy csak a naptári év bizonyos hányadában részesült ápolási járadékban, a 3. bekezdésben taglalt tehermentesítő szolgáltatást csak e napok arányában veheti igénybe. Az arányos hányad meghatározásakor a nap egy bizonyos részében nyújtott szolgáltatás is egész napnak tekintendő.

(5) A más személy segítségére szoruló természetes személynek a tehermentesítő szolgálat keretében a szociális szolgáltatás terepen nyújtott formájába beletartozik a háztartási teendőkben nyújtott segítség és a 4. sz. törvénymelléklet II. és III. részében taglalt szociális alaptevékenységekben nyújtott segítség biztosítása is.

(1) A pártfogói jogok és kötelességek gyakorlásában nyújtott segítség szociális szolgáltatás a pártfogónak,²⁸⁾ aki egyedül nem képes érvényre juttatni és védeni a jogokat és törvényben védett érdekeket.

(2) Az 1. bekezdés szerinti segítségnek számít

a) a természetes személy képviselete a jogi cselekvőképességtől való megfosztása vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárásban,

b) az együttműködés a jogi cselekvőképességtől való megfosztásra vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárást kezdeményező bírósági beadvány megfogalmazásában,

c) szociális tanácsadás nyújtása vagy annak közvetítése azon célból, hogy a természetes személy jogai és törvényben védett érdekei érvényesülhessenek akkor is, ha azok érvényesítésére és védelmére maga nem képes,

d) együttműködés az intézményekkel, munka-, szociális és családügyi hivatalokkal, a bíróságokkal és más személyekkel a jogi cselekvőképességtől való megfosztásra vagy annak korlátozására, illetve a jogi cselekvőképesség visszaállítására irányuló eljárás megkezdése előtt és annak folyamán,

e) azon magánszemélyek megkeresése és felkészítése, akik érdeklődnek a pártfogói tisztség betöltése iránt,²⁸⁾ a pártfogók felkészítése a pártfogói jogok és kötelességek gyakorlására.

(1) A nappali ellátóban napközben nyújtanak szociális szolgáltatásokat annak a természetes személynek, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, a súlyosan egészségkárosult vagy súlyos egészségi állapotban lévő természetes személynek, a gyermekes szülőnek vagy a nagyszülőnek és unokájának.

(2) A nappali ellátóban leginkább

a) szociális tanácsadást nyújtanak,

b) szakköri tevékenységet biztosítanak.

(1) Az önálló lakásban való lakás támogatása a természetes személy önállóságát, függetlenségét és önellátását támogató szociális szolgáltatás elsősorban segítségnyújtás a háztartásvezetésben, a pénzzel való gazdálkodásban, az időbeosztás megszervezésében, támogatás a társadalmi életbe és a munka világába történő bekapcsolódásban, az egyéni érdeklődési körök fejlesztésében, a válsághelyzetek megelőzésében, a társadalmilag elfogadható viselkedés kialakításában.

(2) Az önálló lakásban lakás támogatása keretében az 1. bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül

a) biztosítják

1. a szociális tanácsadást,

2. a jogok és törvény által védett érdekek érvényre juttatásának segítését,

b) végeznek

1. negelőző tevékenységet,

2. szociális rehabilitációt.

(1) Az étkezdében étkezést biztosítanak annak a természetes személynek, akinek

a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 

b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy

c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

(2) Az étkezde biztosíthatja az étkezést az 1. bekezdés b) és c) pontjában taglalt természetes személy háztartásába történő étel-kiszállítással is.

A mosodában megteremtik a feltételeket a természetes személy ruházatának és fehérneműjének mosására, vasalására és karbantartására, ha az érintett személynek

a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 

b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy

c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

A személyi higiéniai központban megteremtik a feltételeket az alapvető személyi higiénia elvégzésére annak a természetes személynek, akinek

a) nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételeinek kielégítését szolgáló feltételek, 

b) súlyos egészségkárosodása van vagy kedvezőtlen az egészségi állapota, vagy

c) aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

(1) Ha a természetes személy szociális válsághelyzetbe kerül, mely beavatkozást és azonnali segítséget igényel, a kedvezőtlen szociális helyzete jellegéből fakadó szociális szolgáltatást kell nyújtani neki.

(2) Az egyes intézmények célirányosan és megfelelő módon összevonhatók.

(3) Nem nyújtható intézeti szociális szolgáltatás annak a természetes személynek, akinek egészségi állapota intézményi egészségügyi ellátást követel meg egészségügyi intézményben. Szociális szolgáltatás a 30-40. §-ban felsorolt intézményekben nem nyújtható olyan természetes személynek, akinél a bíróság intézeti egészségügyi ellátónál védő gyógykezelést, védő nevelést rendelt el, vagy elrendelte a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben történő elhelyezést külön jogszabályi előírás szerint,^28a) mégpedig az ezen védőintézkedések alkalmazásának a befejeztéig. Felülvizsgálati tevékenységet a jelen törvény szerint a második mondatban taglalt természetes személyek esetében nem fejtenek ki; ez nem érvényes a fiatalkorú személyek tizennyolcadik életévének betöltését megelőző egy év folyamán, amennyiben a védő nevelés a fiatalkorú tizennyolcadik életévének betöltéséig tart, vagy egy éven át a tizenkilencedik életév betöltését megelőzően meghosszabbított védő nevelés esetén, vagy ha megkezdődött az eljárás

a) a védő gyógykezelés végrehajtási módjának megváltozásáról,

b) a védő gyógykezelés elengedéséről,

c) a védő gyógykezelésből való elbocsátásról,

d) a védő gyógykezelés befejezéséről,e) a védő nevelés végrehajtásának elengedéséről,

f) a nevelőintézeten kívüli átmeneti elhelyezésről,

g) a védő nevelésből történő elbocsátásról,

h) a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetből való elbocsátásról, amennyiben a bíróság felülvizsgálja a kényszer-gyógykezelés indokoltságát.

(4) Ha a szociális szolgáltatónak, aki egész éves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújt a jelen törvény 34-36. és 39. §-a szerint, megvannak hozzá a feltételei, átmeneti időre, a családi, partneri és szélesebb körű társadalmi kapcsolatok fenntartása érdekében bentlakást biztosíthat a családtag, a partner vagy a szociális szolgáltatásokban részesülő természetes személy által megnevezett személy részére. Az első mondat szerinti bentlakás feltételeit a szociális szolgáltató üzemeltetési rendszabályában vagy a házirendjében szabályozza.

(5) A szociális szolgáltató által felhatalmazott alkalmazottnak jogában áll az intézetben belépni a lakóhelyiségekbe és mellékhelyiségekbe a benne elszállásolt természetes személy beleegyezése nélkül is, ha az ügy nem tűr halasztást és a belépés elengedhetetlen az érintett természetes személy életének, egészségének és vagyonának védelme, más természetes személy jogainak és szabadságának védelme, valamint az intézet vagyonának védelme szempontjából.

(6) A 34-40. §-okban taglalt, 40 férőhelynél kisebb kapacitású intézményekben nyújtott szociális szolgáltatások előnyt élveznek a nagyobb kapacitású szociális szolgáltató intézményekkel szemben.

(7) Ha a szociális szolgáltató megfelelő feltételeket teremtett hozzá, a nyújtott szociális szolgáltatások minőségének emelése érdekében zeneterápiát, művészeti terápiát, kutyaterápiát, hippoterápiát (lovas terápiát), biblioterápiát (irodalom-terápia), hidroterápiát, aromaterápiát és ergoterápiát (célzott tevékenységi terápia) is biztosíthat.

A 3. § 3. és. 5. bekezdésében taglalt szociális szolgáltató kizárólag csak nyilvántartásba vételt követően nyújthat szociális szolgáltatást, a nyilvántartást a nagyobb területi egység (az önkormányzati megye) vezeti.

(1) A természetes személynek, aki kérvényezi a nyilvántartásba vételt, és a természetes személynek, aki jogi személy statutáris szerveként kérvényezi a nyilvántartásba vételt, teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában és feddhetetlennek kell lennie. Az első mondatban taglalt természetes személyeknek szakmailag alkalmasaknak kell lenniük szociális szolgáltatások nyújtására, amennyiben nem más természetes személyt bíznak meg felelős helyettesnek a 3. bekezdés értelmében.

(2) Feddhetetlennek az 1. bekezdés szerint a jelen törvény céljaira az a természetes személy tekinthető, akit jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekmény miatt.²⁹⁾ A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, mely nem régebbi három hónaposnál. A feddhetetlenség követelményét teljesítenie kell a szociális szolgáltató felelős képviselőjének és annak a természetes személynek is, aki a szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős.

(3) Ha a regisztráció kérelmet jogi személy nyújtja be, a jogi személy törvényes szerve által kijelölt, a szociális szolgáltatások nyújtásáért felelős természetes személynek teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában, feddhetetlennek és szakmailag alkalmasnak kell lennie. Ha a regisztrációs kérelmet természetes személy nyújtja be, a természetes személynek, aki a regisztrációt a szociális szolgáltatásokért felelős természetes személy megbízásából kéri, teljes értékű jogi cselekvőképességének birtokában, feddhetetlennek és szakmailag alkalmasnak kell lennie. Az első és második mondatban taglalt természetes személyeknek a szociális szolgáltatások nyújtásának során munkajogviszonyban kell állniuk a szociális szolgáltatóval; ez alól kivételt képez az a természetes személy, aki jogi személy társtulajdonosa vagy jogi személy tagja.

(4) Az 1-3. bekezdés szerinti szakmai alkalmasságnak tekintendő a 24.a-24.d, a 27-29., a 31-41., az 53-55. és 57. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások nyújtása szempontjából a másodfokú felsőszintű végzettség megszerzése, valamint a 25., 26., 42-47., 52., 56., 58-60. §-ban feltüntetett szociális szolgáltatások nyújtása esetében a teljes általános középfokú végzettség vagy a teljes szakközépiskolai végzettség. A képzettségi feltétel teljesítését a külön jogszabályban előírt okiratok alapján bírálják el.³⁰⁾

(5) Ha a regisztrációs kérelmet a Szlovák Köztársaság területén kívül székelő jogi személy nyújtja be, az 1. bekezdésben taglalt feltételeket a Szlovák Köztársaság területén székelő leányvállalatát vezető természetes személynek kell teljesítenie.

(6) Ha a regisztrációs kérelmet olyan személy nyújtja be, aki speciális szociális tanácsadást, szociális rehabilitációt vagy az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének ösztönzését kívánja nyújtani, a nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a minisztériumtól megkapja a szakmai tevékenység végzésére jogosító engedélyt (akkreditációt).

(1) A regisztrációs kérelmet írásban nyújtják be ahhoz a megyei önkormányzathoz, amelynek területi fennhatósága alá a szociális szolgáltatás nyújtásának helyszíne. Ha ilyen helyszínt beazonosítani nem lehet, vagy ha a szociális szolgáltatást egyszerre több önkormányzati megye területén nyújtják, a regisztrációs kérelmet annak az önkormányzati megyének kell benyújtani, amelynek a területi fennhatósága alá tartozó helyen van annak a jogi személynek a székhelye, amely a nyilvántartásba vételt kéri, vagy amelyiknek a területén van annak a természetes személynek az állandó vagy ideiglenes lakhelye, aki a nyilvántartásba vételt kéri.

(2) A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza

a) a jogi személy üzleti nevét, székhelyét, statisztikai (azonosító) számát és jogi formáját, ha a kérelmező jogi személy, vagy a családi és utónevet, a születés időpontját, az állandó vagy átmeneti lakcímet, ha a regisztrációt természetes személy kéri,

b) a családi és utónevet, a születés időpontját, az állandó vagy átmeneti lakcímet

1. a jogi személy jogi szervét képviselő természetes személy esetében,

2. a 63. § 3. bekezdése szerint javasolt felelős képviselő esetében.

c) a nyújtandó szociális szolgáltatás fajtáját és formáját,

d) a természetes személyek célcsoportját, amelynek a szociális szolgáltatást nyújtják,

e) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyszínét,

f) a férőhelyek számát, ha a szociális szolgáltatást intézetben nyújtják,

g) a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének feltételezett napját,

h) a szociális szolgáltatás nyújtásának idejét, ha a szociális szolgáltatásnyújtást meghatározott idejűre tervezik.

(3) A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell

a) az erkölcsi feddhetetlenségi bizonyítvány másolatát

1. a nyilvántartásba vételt kérő személyt illetően, és a természetes személyt illetően, aki a nyilvántartásba vételt kérő jogi személy statutáris szerve,

2. a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó természetes személyt illetően, aki a regisztrációt a szociális szolgáltatásokért felelős jogi személy jogi szervének vagy a szociális szolgáltatásokért felelős természetes személynek a megbízásából kéri,

b) a szakmai alkalmassági bizonyítvány másolatát

1. a nyilvántartásba vételt kérő személyt illetően és a természetes személyt illetően, aki a nyilvántartásba vételt kérő jogi személy statutáris szerve, vagy

2. a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó természetes személyt illetően, aki a regisztrációt a szociális szolgáltatásokért felelős jogi személy jogi szervének, vagy a szociális szolgáltatásokért felelős természetes személynek a megbízásából kéri,

c) a szociális szolgáltatás fajtájának megfelelően az adatokat a térbeli feltételekről, a személyi feltételekről, az anyagi feltételekről és a higiéniai feltételekről, a szociális szolgáltatás formájáról, a szociális szolgáltatást igénybe vevők létszámáról,

d) a határozatot vagy más okiratot a nyilvántartásba vételről egyéb jogszabály szerint,³¹⁾ vagy a bizonylatot a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által a szervezetnek kiadott statisztikai (azonosító) számról, mely bizonyítja a jogi személy létrejöttét,

e) az alapszabályzatot vagy okiratot, amely bizonyítja a jogi személy jogi szervének jogosultságát jogviszonyokban való eljárásra,

f) az okirat másolatát, mely igazolja, hogy a személynek nincs adóhátraléka, tartozása a szociális biztosítási járulékok és kötbérek tekintetében, az öregségi nyugdíj-takarékossági járulékfizetésben, valamint az egészségbiztosítási járulékok és kötbérek tekintetében,

g) a szociális szolgáltatások árjegyzékét, a szociális szolgáltatásokért járó térítések befizetésének módját és a szociális szolgáltatásokért járó térítések feltételeit,

h) az adatokat a pénzügyi feltételekről, amelyek tartalmazzák az egységnyi teljesítésre vonatkozó tényleges költségkalkulációt a nyújtott szociális szolgáltatások minden egyes fajtájának vonatkozásában, a feltételezett bevételek és kiadások kalkulációját, beleértve a szociális szolgáltatások saját forrásokból történő finanszírozását, valamint a szociális szolgáltatások finanszírozásának feltételezett forrásait.

i) a szakmai tevékenységek, kiszolgáló tevékenységek és egyéb tevékenységek nyújtási terjedelmének és feltételeinek leírását.

(4) A 3. bekezdés c) pontjában taglalt célokra a térbeli feltételek adatait a három hónaposnál nem régebbi tulajdonlap másolatával, vagy a bérleti szerződés³²⁾ vagy kölcsönzési szerződés³³⁾ másolatával igazolják, amennyiben ezek tárgya olyan helyiségek bérlése vagy kikölcsönzése, melyben a szociális szolgáltatást nyújtják, és ha a szociális szolgáltatás nyújtására intézményben kerül sor, a jogerős használatbavételi határozat másolatát is. A bérleti szerződésnek vagy a kölcsönzési szerződésnek legalább olyan időtartamra kell szólnia, ameddig a szociális szolgáltatást nyújtják, egész éves bentlakásos szociális szolgáltatás esetén legkevesebb három évre.

(5) A 3. bekezdés c) pontjában taglalt célokra a személyi feltételekről szóló adatnak tekintendő a nyilvántartásba vételt kérvényező szervezet szervezési felépítése, mely feltünteti az alkalmazottak foglalkozását, 84. § szerinti szakképzettségét és a létszámukat, külön-külön minden nyújtott szociális szolgáltatás vonatkozásában.

(6) A higiéniai feltételekről szóló, 3. bek. c) pontja szerinti adatokat az illetékes közegészségügyi hatóság által kiállított jogerős döntésnek vagy kötelező érvényű állásfoglalásnak a másolatával bizonyítják, melyet a létesítmény használatba vételekor vagy az üzemeltetésben bekövetkezett változáskor és a működési szabályzat jóváhagyásakor vagy ennek változásakor adott ki a közegészségügyi hatóság külön jogszabályi rendelkezés szerint.^33a)

(7) A 2. és 3. bekezdésben tárgyalt adatokat és okiratokat államnyelven kell benyújtani.

(8) Ha a megyei önkormányzat megállapítja, hogy a regisztrációs kérelem nem tartalmazza a 2. és 3. bekezdés szerinti követelményeket, írásban felszólítja a nyilvántartásba vételt kérelmező személyt, hogy egészítse ki az adatokat és a hiányzó dokumentumokat, és meghatározza a hiányosságok kiküszöbölésének határidejét, amely nem lehet kevesebb mint 30 naptári nap az írásos felszólítás kézbesítésének időpontjától számítva.

(9) A szociális szolgáltató, aki másfajta szociális szolgáltatást is nyújtani akar, mint amelyet már nyújt, vagy a szociális szolgáltató, aki meg akarja változtatni a szociális szolgáltatásnyújtás helyszínét, köteles nyilvántartásba vételi kérvényt benyújtani a 63. § 1-8. bekezdései szerint.

(1) Szociális szolgáltatás nyújtására a nyilvántartásba vétel napján keletkezik jogosultság.

(2) A nyilvántartásba vételről a megyei önkormányzat nem készít határozatot és a bejegyzést legkésőbb 30 nappal azt a napot követően megteszi, amikor kézhez kapta a 64. § 2. és 3. bekezdése szerinti összes dokumentumot.

(3) A nyilvántartásba történt bejegyzés tényét a megyei önkormányzat haladéktalanul közli a szociális szolgáltatóval úgy, hogy az értesítést a nyilvántartási bejegyzés kivonatával együtt kézbesíti annak saját kezébe. Ha a szociális szolgáltatást más megye területén is nyújtani fogják vagy egyszerre több megye területén, az a megye, amely a nyilvántartásba vételt végrehajtja, haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartásba vétel tényéről a többi megyét is, amelynek területén e szociális szolgáltatásnak kiszolgáló helye lesz; ugyanígy vonatkozik ez az értesítési kötelezettség a nyilvántartásból történő törlés és a nyilvántartásban eszközölt változások esetére is.

(4) A szociális szolgáltató köteles a 63. és 64. § szerinti minden változást nyolc napon belül jelenteni a megyei önkormányzatnak.

(5) A szociális szolgáltatás nyújtására való jogosultság nem ruházható át más személyre, sem a szociális szolgáltató jogutódjára, amennyiben az jogi személy.

(6) A megyei önkormányzat elutasítja a nyilvántartásba vételt, ha

a) a regisztrációs kérelem kiegészítésére vagy a hiányzó bizonylatok pótlására történt írásos felszólítást követően a kérelmező a megszabott határidőn belül nem pótolja a hiányt,

b) a regisztrációs kérelmet nem a jogi személy jogi képviselője nyújtotta be,

c) a szolgáltatás, melyet nyújtani kívánnak, nem szociális szolgáltatás a jelen törvény értelmében,

d) a szociális szolgáltatás nyújtásához nincsenek megteremtve a térbeli feltételek, a személyzeti feltételek, a dologi feltételek, a pénzügyi feltételek és a higiéniai feltételek,

e) nem teljesülnek a 9. § 4. és 5. bekezdése szerinti követelmények.

f) ha nem teljesülnek a 34. § 5. bek., a 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek. és a 39. § 5. bek. szerinti feltételek,

g) a 64. § 2. bek. c) pontja szerinti regisztrációs kérvény tartalmazza a szociális szolgáltatás fajtáját, amely egész éves bentlakásos szociális otthoni szociális ellátás esetén nyújtott szociális szolgáltatás.

(1) A nyilvántartásban a következő adatokat és azok változásait kell rögzíteni:

a) az üzleti név vagy megnevezés, a székhely, a statisztikai (azonosító) szám és a jogi személy üzleti vállalkozási formája, ha a szociális szolgáltató jogi személy; a családi és utónév, az állandó vagy átmeneti lakcím, ha a szociális szolgáltató természetes személy,

b) a jogi személy statutáris szervét jelentő természetes személy utóneve és családi neve, és a 63. § 3. bekezdésében taglalt felelős jogi képviselőjének családi és utóneve, ezek állandó vagy átmeneti lakcíme,

c) a 3. § 5. bekezdése c) pontjában taglalt jogi személy székhelyének címe és a Szlovák Köztársaság területén működő szervezeti egységének székhelycíme, valamint az ezen szervezeti egység vezetőjének családi és utóneve és lakcíme,

d) a szociális szolgáltatás fajtája, melyet a szociális szolgáltatás nyújt, a szociális szolgáltatások célcsoportját képező természetes személyek köre, a szociális szolgáltatói tevékenység megkezdésének napja, a szolgáltatói tevékenység időtartama, terjedelme és nyújtásának helye,

e) a nyilvántartásba vétel dátuma,

f) a nyilvántartásból való törlés dátuma és a nyilvántartásból való törlés jogi indoka a 68. § értelmében.

(2) A nyilvántartó nyilvános, mindenkinek joga van abba beletekinteni és kivonatot kérni belőle.

(1) Ha a szociális szolgáltató szociális szolgáltatás nyújt a 29. és 34. §-ban feltüntetett létesítmények kivételével más létesítményekben is, köteles a szociális szolgáltatásnyújtás helyét megjelölni megfelelő és folyamatosan jól látható helyen.

(2) A szociális szolgáltatásnyújtás helyét az 1. bekezdés szerint meg kell jelölni

a) az üzleti névvel vagy elnevezéssel, ha a szociális szolgáltató jogi személy,

b) a családi és utónévvel, ha a szociális szolgáltató természetes személy,

c) a nyújtott szociális szolgáltatás fajtájával és formájával,

d) a létesítmény elnevezésével és

e) a szociális szolgáltatásnyújtás helyének címével.

(1) A magán szociális szolgáltató és a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, köteles kidolgozni és a könyvelési zárszámadások regiszterének^33b) nyilvános részében elhelyezni évzáró jelentését a szociális szolgáltató tevékenységéről és gazdálkodásáról (a továbbiakban csak „évzáró jelentés”) az előző naptári évre vonatkozóan a folyó naptári év júliusának 15. napjáig.

(2) A megye az évzáró jelentés tartalmát kiértékeli annak eldöntése céljából, hogy az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató olyan szociális szolgáltatást nyújt-e, amilyennel a nyilvántartásba vételére sor került, és hogy nem szűnt-e meg teljesíteni a szociális szolgáltatásnyújtás jelen törvényben meghatározott pénzügyi feltételeit. Egyéb hatóságok ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem befolyásolja.

(3) Az évzáró jelentés tartalmazza főként

a) a nyújtott szociális szolgáltatások áttekintetését és az egyéb tevékenységek tárgyának vagy vállalkozásoknak az áttekintését a naptári évben,

b) az éves könyvelési zárszámadást és a benne található alapvető adatok értékelését,

c) az éves könyvelési zárszámadás könyvvizsgálói minősítését, ha azt könyvvizsgáló hitelesítette,

d) az éttekintést a jövedelmekről (bevételekről) és a kiadásokról (költségekről),

f) a vagyoni és kötelezettségi helyzetet és mozgásokat,

g) a gazdaságilag indokolt költségeket a szociális szolgáltatások egy alanyára átszámítva a nyújtott szociális szolgáltatások fajtája szerint az adott naptári évben.

(4) Az éves könyvelési zárszámadást könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, ha

a) a közforrásokból származó bevételek az év folyamán, melyre az éves könyvelési zárszámadás készül, meghaladta a 33 193 eurós összeget,

b) az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató összbevétele meghaladta a 165 969 eurót.

(5) Az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató könyvelést vezet külön jogszabályi rendelkezés szerint.^33c)

(6) Az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltató köteles a könyvelésében külön vezetni a szociális szolgáltatással kapcsolatos jövedelmeket (bevételeket) és a kiadásokat (költségeket), valamint az egyéb tevékenységével kapcsolatos jövedelmeket (bevételeket) és a kiadásokat (költségeket).

(1) A megyei önkormányzat a nyilvántartásból való törlés mellett dönt, ha a szociális szolgáltató

a) hamis vagy nem teljes adatok alapján került bejegyzésre a nyilvántartásban,

b) már nem teljesíti a nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeit,

c) nem teljesíti a szociális szolgáltatásnyújtás 5. bekezdés szerinti pénzügyi feltételeit; ez kizárólag a magán szociális szolgáltatóra és a község vagy megye által alapított szociális szolgáltatóra vonatkozik,

d) a minisztérium által megszabott határidőben nem küszöböli ki a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi hiányosságait és nem hozza összhangba a 2. sz. mellékletben előírtakkal,

e) a megye által megszabott határidőn belül nem csökkenti a férőhelyek számát a 69. § 2. bek. szerint,

f) írásban nem jelenti a megyének a 65§ 4. bek. szerinti változásokat, s ezt nem teszi meg a megye írásos figyelmeztetését követően sem a megadott határidőn belül,

g) nem nyújt szociális szolgáltatásokat 12 egymást követő hónapon keresztül, vagy

h) kéri a nyilvántartásból való törlést; ezt a kérvényt legalább 30 nappal a szociális szolgáltatásnyújtás megszüntetése előtt kell benyújtani.

(2) A megyei önkormányzat törli a nyilvántartásból a szociális szolgáltatót, ha

a) a szociális szolgáltató a nyilvántartásba vétel napjától számított hatodik naptári hónapig nem kezdi meg a szolgáltatásnyújtást,

b) lejár a szociális szolgáltatásnyújtás időtartama,

c) a természetes személy, aki szociális szolgáltató, elhalálozik, vagy

d) a jogi személy, amely szociális szolgáltató, megszűnik.

e) a magán szociális szolgáltató vagy a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, nem helyezi el éves jelentését a könyvelési zárszámadások regiszterének nyilvános részében, és ezt a megye írásos felszólítását követően sem teszi meg a megadott határidőn belül.

(3) A szociális szolgáltató szolgáltatói jogosultsága azon a napon szűnik meg, amikor jogerőre emelkedik a döntés a nyilvántartásból való törlésről az 1. bekezdés szerint, vagy azon a napon, amikor a törlés a 2. bekezdés szerint megtörténik.

(4) Ha a megyei önkormányzat az 1. bekezdés a) és c) pontja alapján hajtotta végre a törlést a nyilvántartásból, a személyt leghamarabb a törlési határozat jogerőre emelkedését követő két naptári év eltelte után lehet újra nyilvántartásba venni.

(5) A szociális szolgáltató nem teljesíti a szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi feltételeit, ha

a) felszámolás alatt áll, csődeljárás folyik ellene, vagy vagyonhiány miatt elutasították javaslatát a csődeljárás megindítására,

b) nyilvántartott adótartozása, egészségbiztosítási járuléktartozása, szociális biztosítási járuléktartozása és kötelező nyugdíjtakarékossági járuléktartozása van, melyeknek a végrehajtása megkezdődött.

(1) Ha a szociális szolgáltató nem küszöböli ki a megyei önkormányzat 81. § r) pontja szerint végrehajtott szolgáltatási minőségellenőrzésen, illetve a 81. § s) pontja szerint végrehajtott, az önellátó tevékenységében más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személy ápolási segélyének és az üzemeltetési költségekre folyósított pénzügyi támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapított hiányosságokat a megadott határidőn belül, a megyei önkormányzat döntést hoz a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásáról arra az időre, míg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, legfeljebb azonban két naptári évre a tilalmi döntés meghozatalának jogerőre emelkedése napjától számítva. Ha ezen idő alatt a szociális szolgáltató a hiányosságokat nem küszöböli ki, a megyei önkormányzat döntést hoz a szociális szolgáltató nyilvántartásba vételének törléséről.

(2) Ha a szociális szolgáltató, mely életvitelt segítő lakólétesítményben, idősotthonban, szociális szolgáltató otthonban vagy speciális létesítményben nyújt szolgáltatást, a 110.l § 12. bek. ellentétesen jár el, a megye felszólítja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított három hónapon belül csökkentse a létesítmény férőhelyeinek számát annyi férőhelyre, amennyivel a megnövelése előtt rendelkezett.

(1) A jelen törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtható szociális szolgáltatás a természetes személynek egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során²⁴⁾ azt követően is, ha megszűntek azok az okok, amelyek miatt intézeti egészségügyi ellátásra került sor, ha a magánszemély kedvezőtlen egészségi állapota miatt más személy segítségére szorul és nem bocsátható el az egészségügyi intézeti egészségügyi ellátásból, mivel saját természetes családi környezetében vagy a jelen törvény szerinti szociális szolgáltató intézetben nem biztosíthatók számára a szociális szolgáltatások.

(2) Az 1. bekezdés szerinti egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során nyújtott szociális szolgáltatásokra ugyanúgy a 62-69. § rendelkezései vonatkoznak.

(3) Ha a szociális szolgáltatás nyújtására egészségügyi intézeti egészségügyi ellátás során kerül sor, az a helyiség, amelyben a szociális szolgáltatást nyújtják, nem lehet azonos azzal a helyiséggel, amelyben az intézeti egészségügyi ellátás folyik.

(1) A közösségi szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozhatók

a) a közösségi szociális szolgáltató költségvetéséből,

b) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő által, a szociális szolgáltatás nyújtásáról megkötött szerződés alapján fizetett térítési díjból és a 15. § 3. bek. szerinti más tevékenységek térítési díjaiból, melyek a 74. § 8. bek. szerinti külön szerződésben szerepelnek,

c) a szociális szolgáltató nyújtott szolgáltatásai gazdaságilag indokolt költségeinek térítési díjából a 7. bekezdés szerint,

d) a minisztériumnak a költségvetésből az intézeti szociális szolgáltatásokra nyújtott pénzügyi támogatásából a 6. bekezdés szerint,

e) írásos ajándékozási szerződés alapján befolyt összegekből,

f) társult községek, társult megyék vagy társult személyek forrásaiból,

g) községi vagy megyei alapítású és fenntartású intézetek melléktevékenységeinek gazdasági eredményeiből a község vagy megyei önkormányzat egyetértésével,

h) a szociális üzem bevételeiből,³⁴⁾

i) egyéb forrásokból.

(2) A község vagy megye által alapított vagy fenntartott önálló jogi személyiségű szociális szolgáltatók finanszírozása az 1. bekezdés b) pontja szerint csak az ezen jogi személyt alapító vagy fenntartó község vagy megye egyetértésével történhet.

(3) A magán szociális szolgáltatók által nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozhatók

a) az önellátás során más személy segítségére szoruló magánszemélynek folyósított ráutaltsági támogatásból és a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett a nyújtott szociális szolgáltatásokra folyósított üzemeltetési támogatásból,

b) a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő által, a szociális szolgáltatás nyújtásáról megkötött szerződés alapján fizetett térítési díjból és a 15. § 3. bek. szerinti más tevékenységek térítési díjaiból, melyek a 74. § 8. bek. szerinti külön szerződésben szerepelnek,

c) a minisztérium költségvetéséből a szociális szolgáltatásra a 78.a § szerint nyújtott pénzügyi támogatásból,

d) a magán szociális szolgáltató saját forrásaiból,

e) írásos ajándékozási szerződés alapján befolyt összegekből,³⁵⁾

f) a magán szociális szolgáltató külön jogszabályok szerint³⁶⁾ végzett vállalkozói tevékenységének jövedelemadózás utáni gazdasági eredményeiből,

g) a szociális üzem bevételeiből,³⁴⁾

h) más forrásokból.

(4) Az egészségügyi szolgáltatói tevékenységek közegészségügyi biztosítás alapján történő finanszírozásának mértékét külön jogszabály állapítja meg.^23c)

(5) A szociális szolgáltatás nyújtójának ajándékozott pénzeszközöket csak az írásos ajándékozási szerződésben az adományozó által megjelölt célra lehet felhasználni.³⁵⁾ Ha az írásos ajándékozási szerződésben az adakozó ilyen célt nem jelöl meg, az ajándékozási szerződésben szerzett eszközöket a szociális szolgáltató alapító okmányában vagy alapszabályzatában meghatározott tevékenységekre vagy a nyújtott szociális szolgáltatások céljaival összhangban kell felhasználni.

(6) Annak a községnek, amely a 25-27., 29., 32., 34-40. §-ok szerinti intézményt hozott létre vagy alapított, vagy annak a községnek, amely szociális szolgáltatásokat nyújt ezen intézményekben, a minisztérium célirányos támogatási forrásaiból pénzügyi támogatás jár az ezen intézményekben nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozására a 4.a sz. törvénymelléklet szerinti nagyságban, a szociális szolgáltatás fajtájától és az intézeti helyek számától függően.

(7) Ha a megyei önkormányzat a területén állandó lakhellyel rendelkező természetes személynek a 34. és 37-39. § szerinti szociális szolgáltatásokat egy másik megye által létrehozott vagy alapított szociális szolgáltatónál biztosítja, a megyei önkormányzat a másik megye által létesített vagy alapított szociális szolgáltatónak megtéríti az ezen szolgáltatásokkal járó gazdaságilag megalapozott költségeket a 72. § 5. bekezdése szerint, levonva belőle azt a térítési összeget, amelyet a szociális szolgáltatás igénybevevője fizet.

(8) A szociális szolgáltató köteles a megyei önkormányzat írásos kérelme alapján kimutatni a 7. bekezdés szerint kapott pénzeszközök felhasználásnak célszerűségét.

(1) A szociális szolgáltatás címzettje köteles térítést fizetni a szociális szolgáltatásért, mégpedig a szociális szolgáltató által megszabott összegben, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A szociális szolgáltatás térítési díjába nem számítható bele a 15. § 3. bekezdése szerinti más tevékenységek térítési díja, vagy az ezek biztosításához és végzéséhez szükséges feltételek megteremtésének térítési díja.

(2) A közösségi szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás térítési díját, annak megszabási és befizetési módját a 74. § értelmében a községi vagy megyei rendelettel összhangban állapítja meg, legfeljebb azonban a gazdaságilag indokolt költségek nagyságában, melyeket csökkent a 71. § 6. bek. értelmében az intézményi szociális szolgáltatásra folyósított pénzügyi támogatásból származó bevétellel, valamint a 71. § 7. bek. szerinti, a szociális szolgáltatások gazdaságilag indokolt költségeiért fizetett térítésekből származó bevétellel.

(3) A magán szolgáltató a szociális szolgáltatás térítési összegét, annak meghatározási módját és befizetési formáját a 74. §-ban taglalt szerződésben határozza meg, összhangban az aktuális szociális szolgáltatási árjegyzékkel, melyet honlapján vagy más, nyilvánosan hozzáférhető helyen tesz közzé, legfeljebb a gazdaságilag indokolt költségek nagyságában, melyeket csökkent a 76. § szerinti, az önellátásban más személy segítségére szoruló természetes személyre folyósított járadék, a 77. § értelmében a nyújtott szociális szolgáltatás fenntartására folyósított pénzügyi támogatásból származó bevétel és a 78.a § szerinti, a szociális szolgáltatásnyújtásra folyósított pénzügyi támogatás összegével.

(4) A térítési összegnek a 3. bekezdés szerinti maximalizálása nem vonatkozik azokra a magán szociális szolgáltatókra, amelyek nyereségszerzés céljából üzemeltetnek szociális szolgáltatásokat.

(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti gazdaságilag indokolt költségek a 16-18. §-okban taglalt tevékenységek költségei, mégpedig a következők:

a) a bérek, a fizetések és egyéb személyi kiadások olyan nagyságban, amely megfelel a külön jogszabály szerinti³⁸⁾ fizetések és egyéb személyi kiadások nagyságának,

b) a szociális biztosítási járulék, a kötelező egészségbiztosítási járulék, a kötelező nyugdíjtakarékossági járulék munkáltató által befizetett része az a) pontban taglalt mértékben,

c) a belföldi útiköltség-térítések, 

d) az energia-, víz- és távközlési költségek,

e) a dologi kiadások, kivéve a reprezentációs helyiségek berendezését,

f) a szállítási költségek,

g) a szokásos és általános karbantartási költségek, kivéve a létesítmények vagy azok egy részének egyszeri karbantartási műveleteit vagy a vészhely-zetek kiküszöbölését,

h) bérleti díj az ingatlan és dologi bérleményekért, kivéve a közlekedési eszközök és speciális gépek, berendezések, műszerek, technikai eszközök, szerszámok és anyagok bérleti díját, legfeljebb a szokásos bérleti díjak összegéig, melyért az adott időpontban és az adott helyen az azonos fajtájú tárgyakat vagy hasonló tárgyakat bérbe adják,

i) szolgáltatási költségek,

j) a folyó átutalásokra fordított kiadások a külön jogszabály szerinti zsebpénz,²⁰⁾ a végkielégítések, a külön jogszabály szerint az alkalmazott betegállománya idején kifizetett bérpótló juttatások³⁹⁾ terjedelmében,

k) a szociális szolgáltató könyvelési szabályzat szerinti állóeszközeinek és szellemi javainak amortizációja, melyről a szociális szolgáltató mint könyvelési egység könyvelést és jóváírást vezet;^33c) az anyagi vagyon amortizációja, azaz az újonnan beszerzett építmények, lakások és nem lakáscélú helyiségek, melyek a szociális szolgáltatásnyújtás céljait szolgálják intézményekben, vagy azonak a műszaki értéknövelését, legfeljebb a szokásos bérleti díjak összegéig, melyért az adott időpontban és az adott helyen az azonos fajtájú tárgyakat vagy hasonló tárgyakat bérbe adják.

(6) A szociális szolgáltatás címzettje nem fizet térítést

a) a tolmácsolásért,

b) a távközlési eszközökkel nyújtott segítségért vészhelyzetben, 

c) az önálló lakásfenntartási támogatásért,

d) a preventív tevékenységért,

e) a segítségnyújtásért jogai és törvénnyel védett érdekei érvényesítésében,

f) a segítségnyújtásért a munkaerő-piaci érvényesülésben,

g) a segítséget a tankötelezettségre való felkészülésben és tanításra való felkészülésben, valamint a gyermek kíséretét az oktatási intézménybe és az oktatási intézményből,

h) az egészségkárosult gyermek komplex fejlődésének ösztönzéséért,

i) szociális tanácsadásért,

j) szociális rehabilitációért,

k) munkaterápiáért.

(7) A 6. bekezdés érvényesítésétől el kell tekinteni, ha a magán szociális szolgáltató nyereségszerzési céllal nyújt szociális szolgáltatásokat.

(8) A 31. és a 34-41. §-ban taglalt szociális szolgáltatások címzettje köteles térítést fizetni a neki nyújtott szociális szolgáltatásokért jövedelme és vagyoni helyzete függvényében. A szociális szolgáltatások térítési díjának fizetésekor a jövedelmet külön jogszabály szerint bírálják el és határozzák meg,¹¹⁾ ha a 18. bekezdés és a 72.a § másként nem rendelkezik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szociális szolgáltatás azon címzettjére, akinek a magán szociális szolgáltató úgy nyújt szolgáltatásokat, hogy azt nem a község vagy a megye kérte, és a szociális szolgáltatás azon címzettjére sem, akinek olyan magán szociális szolgáltató nyújt szolgáltatásokat, amely nyereségszerzési céllal nyújt szociális szolgáltatásokat.

(9) A szociális szolgáltatás címzettje távolléte idején nem fizet térítést a szaktevékenységekért, a kiszolgáló tevékenységért és más tevékenységekért, kivéve a szállásköltségeket, ha az átmeneti időre szabaddá vált helyet nem foglalja el más természetes személy, vagy ha a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató másként nem állapodott meg.

(10) A 31. és a 34-41. §-ban taglalt szociális szolgáltatásokért kivetendő térítés megállapításának céljára vagyonnak számítanak az ingatlanok és ingóságok, beleértve a megtakarított pénzösszeget is, és ha ezt annak a jellege lehetővé teszi, más vagyonjogi érdekeltségek és vagyoni értékek is, ha azoknak az összesített értéke meghaladja a 10 000 eurót. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek a vagyoni helyzetük elbírálásának céljából kötelesek kimutatni vagyonukat, melyet abban az időpontban birtokolnak, amikor a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésére javaslatot tesznek és a szociális szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek vagyonaként csak az a vagyonrész kezelhető, amely a szociális szolgáltatások címzettjének és az érintett személyeknek a vagyonhányada.

(11) Azt a tényállást, hogy a vizsgált vagyon összértéke meghaladja a 10 000 eurót, a 4.b jelzésű törvénymelléklet szerinti külön nyomtatványon hitelesített aláírással kell bizonyítani. Ha kétségek merülnek fel a vagyon értékével kapcsolatosan, a község vagy a megye biztosítja a vagyon hiteles szakértői felértékelését, és viseli a szakvélemény elkészítésének költségeit. A szociális szolgáltatások címzettje és a 73. § 10. bekezdésében szereplő természetes személyek a szakértői vélemény előkészítése során kötelesek lehetővé tenni a szakértőnek a vagyon megtekintését és a rendelkezésére bocsátani a vagyonnal kapcsolatos okiratokat.

(12) A szociális szolgáltatások térítési összegének megállapítása során ezt a vagyont figyelmen kívül hagyják

a) az ingatlant, ha azt a szociális szolgáltatások címzettje állandó lakhelyként használja, ha a 13. bekezdés másként nem rendelkezik,

b) az ingatlant, ha azt állandó lakhelyként használja

1. a szociális szolgáltatás címzettjének házastársa,

2. a szociális szolgáltatás címzettjének gyermekei,

3. a szociális szolgáltatás címzettjének szülei, 

4. más természetes személy, az ingatlant terhelő jogcímen (haszonélvezet),

c) a mezőgazdasági földterületet vagy az erdőterületet, ha a szociális szolgáltatások címzettje saját szükségleteinek kielégítésére használja,

d) a garázst, ha azt a szociális szolgáltatások címzettje bizonyíthatóan használja,

e) az ingóságokat, amelyek feltétlenül szükséges háztartási berendezési tárgyak, az ingóságokat, melyek a ruházatot és lábbelit jelentik, az ingóságokat, melyekre egyszeri segélyt utaltak ki szociális ráutaltság címén, vagy amelyekre pénzügyi támogatást folyósítottak a súlyosan egészségkárosult személynek kompenzációként, 

f) a személygépkocsit, ha azt a súlyosan egészségkárosult személy egyéni szállítására használják,

g) az ingóságokat, amelyeknek eladása vagy más módon történő elidegenítése a jó erkölcsökbe ütközne.

(13) A 34., 35. és 39. §-ban taglalt, egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásokért kivetendő térítés megállapításának céljára figyelembe veszik azt az ingatlant is, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje állandó lakhelyként használ a szociális szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt.

(14) A 12.bekezdés b) pontjában taglalt természetes személyek esetében a 12. bekezdés b)-g) pontjai szerint vagyont figyelmen kívül hagyják. Ha ezek a természetes személyek más ingatlanvagyont is birtoklóknak azon az ingatlanon kívül, amelyet állandó lakhelyként használnak, ezt a további vagyont figyelembe kell venni. Ha a szociális szolgáltatás címzettje az ingatlant állandó lakhelyeként használja és ezt az ingatlanvagyont közösen mint osztatlan közös tulajdont birtokolja más személlyel, aki nem tartozik a 12. bekezdés b) pontjában felsorolt személyek közé, csak a szociális szolgáltatás címzettjére eső vagyonhányadot veszik figyelembe.

(15) A szociális szolgáltatás nyújtásáért kivetendő térítési összeg megállapításakor létező ingatlanvagyon számbavétele során figyelembe veszik a szociális szolgáltatás címzettje által eladott vagy más jogi eljárással elidegenített ingatlanvagyon értékét is, amellyel a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent. A döntő időszak, amelyre kiterjed a szociális szolgáltatás címzettje által eladott vagy más jogi eljárással elidegenített ingatlanvagyon értékének vizsgálata, az az egymást követő öt naptári év, amely megelőzi azt a naptári évet, melyben a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyonát és jövedelmét a térítési díj megállapításának céljából a 8., a 10-18. bekezdés és a 72.a § szerint elbírálják és meghatározzák. Az első mondat szerinti ingatlan értéke a külön jogszabály szerinti^40a) általános ingatlanérték az eladás bekövetkeztének napján vagy a más jogi eljárásban végrehajtott elidegenítés napján, amikor a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent.

(16) Jogi eljárásnak, melyben a szociális szolgáltatás címzettjének ingatlanvagyona megfelelő ellentételezés nélkül csökkent, számít a jelen törvény céljaira a térítésmentes vagy térítéses jogi aktus, amely alapján a szociális szolgáltatás címzettje nem kapott térítést vagy csak alacsony összegű térítést kapott, mely nem felel meg a külön jogszabály szerinti általános vagyonértéknek.^40a)

(17) A 15. és 16. bekezdések szerinti tényállásokat a szociális szolgáltatás címzettje hiteles aláírással ellátott becsületbeli nyilatkozatban, az ingatlan eladása esetén pedig azzal az adásvételi szerződéssel is igazolja, amely alapján az ingatlan tulajdonjogát a kataszteri nyilvántartásba bejegyezték.

(18) A szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetése céljából az elbírálás alatt álló természetes személy és a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy jövedelméből levonják a térítési díjat, melyet

a) másfajta szociális szolgáltatásért kifizetett vagy annak egy részét, melyet az érintett természetes személy vagy a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy köteles fizetni e szociális szolgáltatás nyújtójának,

b) szociális szolgáltatásért vagy annak egy részéért az érintett természetes személy vagy a 73. § 10. bek. szerinti természetes személy köteles fizetni e szociális szolgáltatás nyújtójának a szociális szolgáltatás alanya helyett, akiért köteles a szociális szolgáltatási térítési díjat vagy annak egy részét fizetni a jelen törvény értelmében.

(1) A jövedelmet a szociális szolgáltatási térítési díj fizetésének céljaira mint a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdését megelőző naptári hónap jövedelmét állapítják meg, ha a 2. bekezdés másként nem rendelkezik.

(2) Rendszertelen jövedelem esetén a jövedelmet a szociális szolgáltatási térítési díj fizetésének céljaira mint a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdését megelőző naptári év havi átlagos jövedelmét állapítják meg. Az így meghatározott jövedelmet minden év júliusában felülvizsgálják, és mindig a következő naptári év júniusának végéig marad érvényben; a jövedelem felülvizsgálata alá eső időszak az a naptári év, mely megelőzi azt a naptári évet, amelyben a jövedelem felülvizsgálatára sor kerül.

(3) Ha a szociális szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó tények változására kerül sor, a szociális szolgáltatási díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmet mint azon naptári hónap jövedelmét állapítják meg, melyben a tényállás változására sor került. Ez a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó változás a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét csak a következő naptári hónapban érinti.

(4) Nem számít a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés szempontjából meghatározó tényállás-változásnak és a jelen törvény céljaira nem számít döntő hatással bíró ténynek a havi jövedelem legfeljebb öt eurós csökkenése vagy emelkedése. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a jövedelmet a 2. bekezdés szerint állapítják meg.

(5) A jövedelem 2. bekezdés szerinti felülvizsgálata céljából a szociális szolgáltató felszólítja a természetes személyt a jövedelmét igazoló bizonylatok benyújtására.

(6) A naptári hónap alapján történő jövedelem-megállapításkor figyelembe veszik azon jövedelmeket, melyek az érintett természetes személyt megillették és kifizetésre kerültek neki, valamint azon személyekét is, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe az 1. bekezdés szerinti naptári hónap időszakában.

(7) A jövedelem naptári év alapján történő megállapításakor vagy felülvizsgálatakor figyelembe veszik azon jövedelmeket, melyek az érintett természetes személyt megillették és kifizetésre kerültek neki, valamint azon személyekét is, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe az 2. bekezdés szerinti naptári év időszakában.

(8) A szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira közösen bírálják el és közösen veszik figyelembe 

a) a vizsgált természetes személyt és jövedelmét, valamint a férje vagy felesége jövedelmét,

b) a vizsgált eltartott gyermeket nevelő szülőket,¹²⁾ ezen szülők jövedelmeit és a velük közös háztartásban elő eltartott gyermek jövedelmét,^40b)

c) a vizsgált szülőket, akik maguk is eltartott gyermekek, a jövedelmeiket és azon jövedelmeket, melyeket rájuk más természetes személynek folyósítanak, és a velük közös háztartásban élő eltartott gyermek jövedelmét,^40b)

d) a vizsgált eltartott gyermeket és jövedelmét, valamint a szülei jövedelmét, ha velük közös háztartásban él,^40b) és ha ez a gyermek csak az egyik szülőjével él közös háztartásban, más természetes személlyel vagy önállóan, a gyermek jövedelmét, a szülő jövedelmét és azt a jövedelmet, amit más természetes személynek a gyermekre folyósítanak,

e) a vizsgált eltartott kiskorú gyermeket és annak jövedelmét.

(9) A megmaradó jövedelem 73. § szerinti megállapítása során, melynek a szociális szolgáltatás alanyánál kell maradnia havi jövedelméből a szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően, a szociális szolgáltatás térítési díjfizetése céljaira a külön jogszabályi előírásban⁴¹⁾ egy nagykorú természetes személy esetére meghatározott létminimum jövedelemvizsgálat idején vagy jövedelem-felülvizsgálat idején hatályos összegét kell használni.

(10) Ha a 8. bekezdésben taglalt személyek azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmét csak a naptári hónap egy részében bírálják el együtt és számolják el együtt a vizsgált természetes személy jövedelmével a vizsgált hónapban, melynek a jövedelmét az 1. bekezdés szerint megállapítják, a jövedelmüket az egész naptári hónap alapján veszik figyelembe, melyben azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a vizsgált természetes személyével.

(11) Ha a 8. bekezdésben taglalt személyek azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmét csak a naptári év egy részében bírálják el együtt és számolják el együtt a vizsgált természetes személy jövedelmével, amikor a jövedelmét a 2. bekezdés szerint megállapítják vagy felülvizsgálják, a jövedelmüket csak a naptári évazon érintett időszakához kötötten veszik figyelembe, melyben azon személyek körébe tartoztak, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a vizsgált természetes személyével.

(12) A jövedelem 2. bekezdés szerinti vizsgálatakor vagy felülvizsgálatakor szociális szolgáltatás térítési díj fizetésének céljaira figyelembe veszik azon személyek körének naptári év leteltével bekövetkezett változását, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el abban a naptári évben, amelynek jövedelmét a 2. bekezdés alapján vizsgálják vagy felülvizsgálják.

(13) A vizsgált természetes személy jövedelmét úgy állapítják meg, hogy a vizsgált természetes személy jövedelmét és azon személyek jövedelmét, akiknek a jövedelmeit közösen bírálják el és közösen számolják el a 8. bekezdés szerint, összeadják és elosztják azon személyek számával, akiknek a jövedelmeit együtt bírálják el és együtt számolják el a 8. bekezdés szerint.

(1) A gondozó szolgálat és a gyermekről való személyes gondoskodásban nyújtott segítség térítési díjának kifizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon jövedelméből legalább a létminimum 1,4-szeresének összege a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.⁴¹⁾

(2) Az egész éves bentlakásos intézeti szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelmének legalább a 25%-a a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.⁴¹⁾ Az egész éves bentlakásos, étkezést nem nyújtó szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően a szociális szolgáltatás címezztjénél meg kell hogy maradjon jövedelméből havonta legalább az egy nagykorú személy külön jogszabályban⁴¹⁾ megállapított létminimumának 75%-a.

(3) A hetes bentlakásos szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelmének legalább az 60%-a a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.⁴¹⁾ A hetes bentlakásos, étkezést nem nyújtó szociális szolgáltatás térítési díjának befizetését követően a szociális szolgáltatás címezztjénél meg kell hogy maradjon jövedelméből havonta legalább az egy nagykorú személy külön jogszabályban⁴¹⁾ megállapított létminimumának 85%-a.

(4) Az ambuláns szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után olyan intézményben, ahol étkeztetést is nyújtanak, a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havi jövedelméből legalább a nagykorú természetes személy külön jogszabályban előírt létminimumának összege.⁴¹⁾

(5) Az ambuláns szociális szolgáltatás térítési díjainak befizetése után olyan intézményben, ahol étkeztetést nem nyújtanak, a szociális szolgáltatás címzettjének havi jövedelméből meg kell hogy maradjon havonta legalább a létminimum 1,3-szorosának összege a nagykorú természetes személyre vonatkozóan, amit külön jogszabály ír elő.⁴¹⁾

(6) A szociális szolgáltatás címzettje nem köteles térítési díjat fizetni a szociális szolgáltatásért, ha jövedelme kisebb vagy egyenlő az 1-5. bekezdésben taglalt összegekkel, a nyújtott szociális szolgáltatások formájától és fajtájától függően, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(7) A szociális szolgáltatás címzettje csak a szociális szolgáltatási díj egy részét fizeti, ha jövedelme több, mint az 1-5. bekezdésben taglalt összegek, de annak összege nem elégséges a szociális szolgáltatás meghatározott térítési díjának kifizetésére, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(8) Ha a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmét más olyan személyekével együtt vizsgálják és együtt számolják el, akiknek a jövedelmei együtt elbírálandó és együtt elszámolandó jövedelmek, a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetését követően a szociális szolgáltatás címzettjének meg kell hogy maradjon havonta a 2-5. bekezdésben meghatározott összeg, azon személyeknek pedig, akiknek a jövedelmét együtt bírálták el és együtt számolták el a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmével, a jövedelmükből havonta legalább akülön jogszabály szerinti létminimum összege 1,65-szörösének kell megmaradnia.⁴²⁾

(9) Ha a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelme nincs, vagy jövedelmének összege nem elég a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetésére, a szociális szolgáltatás térítési díját vagy annak egy részét más személy is fizetheti; az 1-5. bekezdést ilyenkor nem alkalmazzák. Az első bekezdés szerinti személy szerződést köthet a szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatások térítési díjának fizetéséről.

(10) Ha az 1-5. bekezdés szerint a szociális szolgáltatás címezettjének nem keletkezik törvényi kötelessége a szociális szolgáltatások térítési díjának vagy azok egy részének megfizetésére, ez a kötelesség lépcsőzetesen hárul át a nagykorú önellátó gyermekekre és a szülőkre, ha az ő jövedelmeiket nem a szociális szolgáltatás címzettjének jövedelmi viszonyaival együtt bírálják el és számolják el; a nagykorú önellátó gyermekeknek vagy a szülőknek a szociális szolgáltatás térítési díjának kifizetését követően jövedelmükből legalább a külön jogszabály szerinti létminimum összege 1,65-szörösének meg kell maradnia havonta.⁴²⁾ Az első mondatban felsorolt személyek szociális szolgáltatási térítési díjfizetési vagy részleges díjfizetési kötelességére a 72. § 10., 12. és 14. bekezdésének rendelkezései egyaránt vonatkoznak. A nagykorú önellátó gyermekek vagy a szülők szerződést köthetnek a szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetéséről külön jogszabályi előírások szerint.¹³⁾

(11) Ha nem kerül sor szerződéskötésre a 10. bekezdés szerint a szociális szolgáltató és az önellátó nagykorú gyermekek vagy a szülők között, a község vagy megye dönt saját hatáskörében ezen természetes személyek szociális térítési díjfizetési vagy részleges díjfizetési kötelességéről a szociális szolgáltatás olyan címzettjére vonatkozóan, akinek nem keletkezik törvényi kötelessége a szociális szolgáltatások térítési díjának vagy azok egy részének megfizetésére. Az első mondat szerinti döntés meghozatalának céljaira az önellátó nagykorú gyermek, a szülő és a szociális szolgáltató az eljárás résztvevőjének számít. A szociális szolgáltatás címzettje ezen döntés meghozatalának céljaira az eljárásügyfelének számít.

(12) Ha az 1-5. bekezdések szerint a szociális szolgáltatás címzettjének térítési díjfizetési vagy részleges térítési díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, és ilyen kötelessége az önellátó nagykorú gyermekeknek vagy a szülőknek sem keletkezik, a szociális szolgáltatások címzettjének elhalálozása esetén a szociális szolgáltatások be nem fizetett térítési díja vagy annak a hányada a szociális szolgáltató követeléseként legkésőbb az örökösödési eljárásban kerül érvényesítésre.

(13) Az 1-12. bekezdésekben taglaltak nem érvényesíthetők, ha a magán szociális szolgáltató olyan szociális szolgáltatást nyújt, amelynek nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község vagy a megye nem kérte, illetve ha a magán szociális szolgáltató nyereségszerzés céljából nyújt szociális szolgáltatást.

(14) A jövedelmi helyzet megítélése során a jelen törvény céljaira a 3. § 2. bekezdése szerinti természetes személy esetében közös elbírálás alá eső természetes személynek számítanak mindazok, akik ezzel a személlyel közös elbírálás alá esnek külön jogszabályi rendelkezés szerint.⁴²⁾

(15) Ha a 3. § 2. bekezdése szerinti személyeknél komoly okokból nem állapíthatók meg a jövedelmi viszonyaik, jövedelmükként az egy nagykorú személyre vonatkozó létminimum külön törvényben szabályozott⁴¹⁾ összegét kell feltételezni.

(16) A 24.b-29., 32. és 56. § szerinti, intézeti szociális szolgáltatások nyújtására a 2-5. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak.

(17) Az 1-8. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás címzettje a 72. § 10-14. bekezdésében tárgyalt vagyon tulajdonosa.

(18) Az 1-8. bekezdéseket nem alkalmazzák, ha a 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás címzettje ingatlan vagyonát eladta visszamenőlegesen öt egymást követő naptári évvel azelőtt a naptári év előtt, amelyben vagyoni helyzetét elbírálják és vizsgálják a 72. § 8., 10-18. bekezdése, valamint a 72.a § szerint, mégpedig egészen az ezen eladásból származó bevétele összegének teljes kimerítéséig a szociális szolgáltatási térítési díjfizetésre. Az ingatlanvagyon eladásának és az ingatlanvagyon eladásából származó bevételnek az igazolására a 72. § 17. bekezdésének rendelkezései egyként vonatkoznak.

(19) Az 1-19. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a szociális szolgáltatás címzettje olyan természetes személy, akinek legalább a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdaságilag indokolt költségek értékében kell térítési díjat fizetnie.

(1) A szociális szolgáltató a szociális szolgáltatást a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés alapján nyújtja.¹³⁾ A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződést olyan módon kell megkötni, hogy az a szociális szolgáltatás címzettje számára érthető legyen. A szerződő felek a jelen törvény e szerződésre vonatkozó rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha a jelen törvény ezt a lehetőséget kimondottan megengedi. A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződést írásos formában kell megkötni és nem lehet vegyes szerződés jellege.

(2) A szociális szolgáltató köteles írásos szerződést kötni a szociális szolgáltatásnyújtásról az alábbi esetekben:

a) a gyermek személyes ellátásban nyújtott segítségről, a családi élet és a munkahelyi kötelességek összehangolásáról,

b) gyermekes családokat támogató szociális szolgáltatás átmeneti gyermekgondozási intézményben,

c) a más személyek segítségére szoruló természetes személyeknek intézetben nyújtott szociális szolgáltatásokról, a nyugdíjkorhatárt betöltött természetes személyeknek intézetben nyújtott szociális szolgáltatásokról, az időskorúaknak létesített intézetben más okokból nyújtott szociális szolgáltatásokról,

d) a gondozói szolgálatról,

e) a személyes kísérői és felolvasó szolgálatról,

f) a segédeszköz-kölcsönzésről, 

g) a monitorozásról és a segélyhívó-riasztásról,

h) a gondozói jogok és kötelességek teljesítésének segítéséről.

(3) Ha a természetes személy igényt tart a 2. bekezdésben taglalt szociális szolgáltatásokra, köteles a szociális szolgáltatónak a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötésének céljaira rendelkezésre bocsátani az alábbi adatokat és beterjeszteni az alábbi igazolásokat és okiratokat:

a) a szociális szolgáltatás címzettjének családi és utónevét, születésének dátumát és állandó lakcímét,

b) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét, 

c) a szociális szolgáltatásfajtáját és a szociális szolgáltatás formáját,

d) a szociális szolgáltatásnyújtás megkezdésének napját és a szociális szolgáltatásnyújtás idejét, valamint

e) a természetes személynek, a szociális szolgáltatás címzettjének, valamint a többi, vele együtt elbírálásra és elszámolásra kerülő személynek a jövedelméről és vagyoni helyzetéről szóló bizonylatokat; ez nem vonatkozik arra a természetes személyre, aki a térítési díjat legalább a gazdaságilag indokolt költségek mértékeiben fogja téríteni.

(4) Ha a természetes személy a 2. bekezdés, e)-h) pontjai szerinti a szociális szolgáltatások nyújtása iránt érdeklődik, nem köteles feltüntetni a 3. bekezdés e) pontja szerinti adatokat.

(5) Ha a természetes személy a 2. bekezdés c) és d) pontjai szerinti a szociális szolgáltatások nyújtása iránt érdeklődik,köteles bemutatni a jogerős határozatot a szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról; ez nem vonatkozik arra a természetes személyre, akinek sürgősségi okokból kell szociális szolgáltatást nyújtani a 8. § 6. bekezdése szerint, a 35. § 1. bekezdése b) pontjában szereplő természetes személyre és arra a természetes személyre, aki a térítési díjat legalább a gazdaságilag indokolt költségek mértékeiben fogja téríteni.

(6) A szociális szolgáltató nem kötheti a szociális szolgáltatásról szóló szerződés megkötését pénzügyi vagy dologi teljesítéshez.

(7) A szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés tartalmazza

a) a szerződő felek azonosítóit,

b) a nyújtandó szociális szolgáltatás fajtáját,

c) a szociális szolgáltatás dologi tartalmát a 15. § szerint és a szociális szolgáltatásnyújtás formáját,

d) a megrendelt ételek számát a 17. § 4. és 5. bek. szerint, ha intézményi étkezést biztosító szociális szolgáltatás nyújtásáról van szó,

e) a szociális szolgáltatás megkezdésének napját,

f) a szociális szolgáltatásnyújtás időtartamát,

g) a szociális szolgáltatás nyújtásának helyét,

h) a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét, annak címzettjét és befizetési módját,

i) a szociális szolgáltatás térítési díjának összegét a 73. § 1-7. bek. szerint és annak meghatározási módját, visszafizetésének feltételeit, elszámolásának feltételeit és az elszámolás határidejét.

j) a szociális szolgáltatás térítési díja emelésének feltételeit,

k) a szerződés egyoldalú felmondásának indokait és

l) a szociális szolgáltatás be nem fizetett összegének megtérítését a 73. § 12. bekezdése értelmében.

(8) A 7. bekezdés h) és i) pontja szerinti szociális szolgáltatási térítési díj összegének tartalmaznia kell a térítési díjakat az egyes szaktevékenységekért, az egyes kiszolgáló tevékenységekért és az egyes egyéb tevékenységekért. Ha a szociális szolgáltató a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységeket végez, ilyeneket biztosít vagy feltételt teremt ezek végzésére, az ezen más tevékenységek térítési díjainak összegét külön szerződés tartalmazza.¹³⁾

(9) A szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződésben más tevékenységekről is meg lehet állapodni a nyújtott szociális szolgáltatás jellege szerint.

(10) Ha a szociális szolgáltató, melyet a község vagy a megye kér fel a szociális szolgáltatás nyújtására, olyan szociális szolgáltatásnyújtási szerződésjavaslatot terjeszt elő, amely összhangban van a jelen törvénnyel, de a természetes személy elutasítja annak a megkötését, a község vagy a megye 8. § 2. és 4. bekezdés szerinti kötelességei teljesítettnek tekintendők.

(11) Ha megváltoznak a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés tárgyát képező tények, ezeket a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéshez csatolt kiegészítésben lehet módosítani, ha a szerződő felek a szerződésben így állapodtak meg.

(12) Ha a szociális szolgáltatás térítési díjának meghatározására és fizetésére befolyással bíró döntő tényállás megváltozik, a szociális szolgáltató és a szociális szolgáltatás címzettje köteles szerződés-kiegészítést kötni a szociális szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződéshez.

(13) A szociális szolgáltatás címzettje bármikor, indoklás nélkül is egyoldalúan felmondhatja a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést, a felmondási idő nem lehet több 30 naptári napnál.

(14) A szociális szolgáltató egyoldalúan felmondhatja a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést, de csak az alábbi okokból:

a) a szociális szolgáltatás címzettje durván megsérti a szociális szolgáltatásnyújtási szerződéses kötelezettségeit főként azzal, hogy durván megsérti a jó erkölcsöket, ezzel megzavarja a társadalmi együttélés szabályait, vagy nem fizeti be a szociális szolgáltatás szerződéses térítési díját, vagy ha egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásról van szó, főként azzal, hogy nem fizeti be a szociális szolgáltatás szerződéses térítési díját három hónapnál hosszabb időn keresztül, vagy ha csak a térítési díj egy részét fizeti be, az így felhalmozott tartozás együttes összege meghaladja a havi térítési díj összegének háromszorosát; gondozó szolgáltatás nyújtása esetén a szerződéses kötelesség megszegésének számít a jó erkölcsök durva megsértése is, mely megzavarja társadalmi együttélést, melyet a szociális szolgáltatás címzettjének férje, felesége, szülője vagy önellátó nagykorú gyermeke követ el a gondozó szolgálat alkalmazottjával szemben,

b) a szociális szolgáltatás címzettje nem köti meg a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés-kiegészítést a 12. bekezdés értelmében,

c) az intézet működését alapvetően korlátozzák, vagy a nyújtott szociális szolgáltatás jellege változik meg úgy, hogy a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés fenntartása a szociális szolgáltatóra nézve egyértelmű hátrányokkal járna, 

d) a község vagy a megye megszünteti a természetes személy szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági állapotát.

(15) A 14. bekezdés szerinti egyoldalú szerződésbontás esetén a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjének írásban kézbesíteni a felmondást, amelynek tartalmaznia kell az indoklást is.

(16) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés a), b) és d) pontjában taglalt okokból mondja fel és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a község és a megye köteles saját hatáskörében együttműködni a szociális szolgáltatóval az érintett természetes személy alapvető létfeltételeinek biztosítása érdekében, amennyiben ezeknek a bebiztosítására maga nem képes.

(17) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés d) pontjában taglalt okokból egyoldalúan mondja fel, és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a felmondási határidő nem lehet rövidebb 30 naptári napnál. A a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjével írásban tudatni, hogy mikortól kezd telni a felmondási idő.

(18) Ha a szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést a 14. bekezdés c) pontjában taglalt okokból mondja fel, és egész éves bentlakásos szociális szolgáltatásnyújtás esete áll fenn, a szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás címzettjének azonos fajtájú és hasonló feltételekkel működő szociális szolgáltatásnyújtást biztosítani más szociális szolgáltatónál. Ha a magán szociális szolgáltató nem képes a szociális szolgáltatás címzettjének szociális szolgáltatásnyújtást biztosítani más szociális szolgáltatónál, a jelen törvényben megszabott feltételek mellett a község és a megye köteles saját hatáskörében biztosítani a szociális szolgáltatásnyújtást más szociális szolgáltatónál. Ha a magán szociális szolgáltató nem képes teljesíteni a szociális szolgáltatásnyújtás feltételeit, vagy a megye megtiltja neki a szociális szolgáltatásnyújtást, a magán szociális szolgáltató köteles felmondani a szerződést.

(19) A magán szociális szolgáltató köteles írásban előre jelezni a hatáskörileg illetékes községnek vagy megyének a nyújtott szociális szolgáltatások változásait vagy a szociális szolgáltatásnyújtás megszüntetését a 14. bekezdés c) pontja szerinti okból, és köteles mellékelni hozzá a szociális szolgáltatások címzettjeinek listáját, mégpedig legkésőbb három naptári hónappal a szociális szolgáltatás megváltozásának vagy a szolgáltatásnyújtás megszűnésének kezdőnapja előtt. Ugyanilyen kötelesség terheli a magán szociális szolgáltatót a szociális szolgáltatás címzettjével szemben is, ha a szociális szolgáltatásnyújtásról előzőleg írásban nem meghatározott időre állapodtak meg.

(20) Ha a magán szociális szolgáltató jogutód nélkül szünteti meg a szociális szolgáltatásnyújtást a megyének a magán szociális szolgáltató nyilvántartásból való törléséről szóló döntésével, vagy a megye a 68. § 2. bekezdése c) és e) pontja szerint törli a magán szociális szolgáltatót a nyilvántartásból, vagy dönt a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásáról a 69. § 1. bek. szerint a szociális szolgáltatásnyújtás szerződéses időtartamának lejárta előtt, a község vagy a megye saját hatáskörében a jelen törvény szerinti terjedelemben biztosítja e szociális szolgáltatás nyújtását.

(1) A község köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és

a) az a szociális szolgáltatást intézményben nyújtja, amely

1. alacsony ingerküszöbű nappali központ,

2. alacsony ingerküszöbű nappali központ gyerekeknek és szülőknek,

b) segítségnyújtás a gyermekről való személyes gondoskodásban,

c) gondozói szolgálat,

d) szállító szolgálat.

(2) A község köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és az gondozói szolgáltatást nyújt.

(3) A megye köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és

a) az szociális szolgáltatást intézményben nyújtja, amely

1. menhely,

2. átmeneti otthon,

3. szükséglakás,

4. átmeneti gyermekgondozó intézmény,

5. életvitelt segítő lakólétesítmény,

6. rehabilitációs központ,

7. szociális otthon,

8. speciális intézet,

b) tolmácsszolgálat,

c) szociális szolgáltatás integrációs központban.

(4) A megye köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és az olyan intézetben nyújt szolgáltatást, amely

a) életvitelt segítő lakólétesítmény,

b) rehabilitációs központ,

c) szociális otthon,

d) speciális intézet.

(5) A megye köteles pénzügyi támogatás nyújtani a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, amennyiben a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és

a) speciális szociális tanácsadást nyújt önálló szaktevékenységként,

b) szociális rehabilitációt nyújt önálló szaktevékenységként.

(6) A község és a megye az 1-5. bekezdés szerint köteles pénzügyi támogatást nyújtani az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan a neki szociális szolgáltatást nyújtó magán szociális szolgáltatónak, ha az kézbesítette neki a 34-41. §-ban taglalt, a szociális szolgáltatásnyújtásról megkötött szerződéseket, vagy kézbesítette neki a 94. § 4. bekezdése a)-c) pontjában taglalt személyek jegyzékét és személyi adatait, akiknek szociális szolgáltatást nyújtott vagy nyújt, amennyiben a szociális szolgáltató nem köteles szerződést kötni a szociális szolgáltatás nyújtásáról.

(7) A község vagy a megye pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, és olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely

a) életvitelt segítő szociális szolgáltatás

1. nappali központban,

2. közétkezdében,

3. közmosodában,

4. személyi higiéniai központban,

b) tolmácsszolgálat közvetítése,

c) személyi asszisztens-közvetítés

d) személyi kísérő és felolvasó szolgálat,

e) eszközkölcsönzés,

f) megfigyelő és segélyhívó-riasztás,

g) segítségnyújtás válsághelyzetben távközlési eszköz segítségével,

h) segítség pártfogói jogok érvényesítése és kötelességek teljesítése során,

i) alapvető szociális tanácsadás mint önálló szaktevékenység,

j) helyszíni válságelhárító szociális szolgáltatás ,

k) szociális szolgáltatás közösségi központban.

l) megelőző beavatkozó szolgáltatás,

m) az önálló lakásfenntartás segítése.

(8) A község pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan, és pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, ha a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a község kérte, és a 3-5. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat nyújt, amennyiben ezekre nem nyújt neki pénzügyi támogatást a megye vagy a 78.a § értelmében a minisztérium.

(9) A megye pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló ráutalt természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást nyújthat a magán szociális szolgáltató által működtetett szociális szolgáltatások fenntartására, ha az a szociális szolgáltatást nem nyereségszerzés céljából üzemelteti, ha a szociális szolgáltatás nyújtását a magán szociális szolgáltatónál a megye kérte, és az 1. és 2. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat nyújt, amennyiben ezekre nem nyújt neki pénzügyi támogatást a község.

(10) A szociális szolgáltatás, mely a jelen törvény alapján nyújtásra kerül, közérdekű szociális szolgáltatásnak számít.

(11) Közérdekűnek elsősorban az a magán szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatás számít, amelyet a szociális szolgáltatás címzettje a szolgáltatásra való rászorultsága miatt kap, vagy a magán szociális szolgáltató által nyújtott olyan szociális szolgáltatás, amely az érintett községben vagy érintett megyében nem áll rendelkezésre vagy csak szűkösen áll rendelkezésre.

(12) A magán szociális szolgáltató írásban nyújtja be a pénzügyi támogatás iránti kérelmét az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy vonatkozásában, valamint a 8. és 9. bekezdés szerint nyújtott szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatására.

(13) Illetékes községnek vagy illetékes megyének az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy pénzügyi támogatásának céljaira, valamint a 31., 32., és a 34-42. §-ban felsorolt szociális szolgáltatások fenntartása pénzügyi támogatásának céljaira az a község vagy megye számít, ahol a szociális szolgáltatás címzettjének utolsó állandó lakhelye van, tekintet nélkül arra, hogy melyik község adta ki a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, vagy melyik megye adta ki a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról.

(14) Illetékes községnek vagy illetékes megyének a 24.a-29., 44. és 57. §-ban felsorolt szociális szolgáltatások fenntartása pénzügyi támogatásának céljaira, valamint a speciális szociális tanácsadás és szociális rehabilitáció mint önálló szaktevékenység üzemeltetésének pénzügyi támogatása céljaira az a hatásköre szerint illetékes község vagy megye számít, amelynek területi fennhatósága alatt található a szociális szolgáltatásnyújtás helyszíne, tekintet nélkül a szociális szolgáltatás címzettjének állandó lakhelyére.

(15) A pénzügyi támogatást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy vonatkozásában, valamint a szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatására írásban megkötött szerződés alapján folyósítják¹³⁾ leghamarabb az ezen pénzügyi támogatási szerződés megkötésének napjától. Az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre és a nyújtott szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó pénzügyi támogatási összeg megállapítása során a szerződő felekre a 76. és 77. § rendelkezései vonatkoznak.

(16) Az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személynek járó pénzügyi támogatást és az üzemeltetési pénzügyi támogatást a magán szociális szolgáltatónak teljes összegben folyósítják bentlakásos szociális szolgáltatás esetén akkor is, ha a szociális szolgáltatás címzettjének legtöbb 30 egymást követő napon át nem nyújt szociális szolgáltatást azon okból, hogy a szociális szolgáltatás címzettje nincs jelen az intézményben.

Pénzügyi támogatást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után legkevesebb az 5. mellékletben feltüntetett összegben folyósítanak a szociális szolgáltatás formája, a szociális szolgáltatás címzettjeinek létszáma és ráutaltsági fokozata szerint.

(1) A nyújtott szociális szolgáltatás fenntartásának pénzügyi támogatását a szociális szolgáltatás fajtája szerint határozzák meg, és ha intézményi szociális szolgáltatásról van szó, a szociális szolgáltatás formája és az intézmény kapacitása szerint is, mégpedig átszámítva a szociális szolgáltatás címzettjeinek létszámára, a szociális tanácsadás óraszámára, a szállítási szolgáltatás kilométereinek számára, a személyi kísérői szolgálat és felolvasó-szolgálat óraszámára, a tolmácsolás óraszámára vagy más teljesítményegységére.

(2) Az 1. bekezdés szerint nyújtott szociális szolgáltatásfenntartás pénzügyi támogatásának nagyságát az adott költségvetési évre határozzák meg a község vagy a megye hatáskörében az előző költségvetési évben ezen szociális szolgáltatásokra fordított átlagos folyó kiadások és

a) az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy után a 76. § szerint a magán szociális szolgáltatónak a költségvetési évben folyósított pénzügyi támogatás különbségeként és

b) a község vagy megye hatáskörében az előző költségvetési évben az ezen szociális szolgáltatás térítési díjfizetéseiből elért valós átlagos bevételek különbségeként.

(3) A község és a megye a község és a megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a szociális szolgáltatásnyújtás térítési díjából származó tényleges jövedelmeit az előző költségvetési évre vonatkoztatva megállapítja az egyes nyújtott szociális szolgáltatásfajták szerint, és ha intézményben nyújtott szociális szolgáltatásról van szó, a szociális szolgáltatásnyújtás formája és az intézmény kapacitása szerint is, átszámítva a szociális szolgáltatás címzettjére, a szociális tanácsadás óraszámára, a gondozói szolgálat óraszámára, a szállítói szolgálat kilométereire, a kísérői és felolvasói szolgálat óraszámára, a tolmácsolás óraszámára vagy a teljesítmény más, egységnyi mértékegységére. Az első mondat céljaira a szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a térítési díjból származó tényleges átlagjövedelmet annak függvényében határozzák meg, hogy az intézmény befogadóképessége 40 fő vagy ennél kevesebb, 41-től 100 főig terjed vagy 100 főnél nagyobb. A szociális szolgáltatások átlagos folyó költségeit és a szociális szolgáltatási térítési díjból származó tényleges átlagjövedelmet az első és a második mondat szerint a község és a megye közzéteszi saját honlapján, a hivatalos hirdetőtábláján vagy a községben és a megyében szokásos módon, és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a községi hivatalban vagy a megyei hivatalban legkésőbb az érintett költségvetési év február hónapjának végéig.

(4) Ha az előző költségvetési évben nem kerültek megtérítésre olyan folyó költségek, amelyek az előző költségvetési év január-december hónapjaiban keletkeztek, a község vagy a megye a hatáskörébe tartozó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtásban ezeket a folyó kiadásokat beszámítja az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásfenntartási pénzügyi támogatás céljaira meghatározásra kerülő összegbe a következő költségvetési évre vonatkozóan. Az első mondat megállapításai vonatkoznak a visszatérítésekre vagy a tartozásokra is, melyek a folyó kiadásokban keletkeztek.

(5) Ha az előző költségvetési évben nem kerültek ténylegesen megtérítésre olyan szociális szolgáltatási térítési díjak, amelyeknek az előző költségvetési év január-december hónapjaiban kellett volna befolyniuk, a község vagy a megye a hatáskörébe tartozó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtás szociális szolgáltatási térítési díjakból származó ezen jövedelmeit beszámítja az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásfenntartási pénzügyi támogatás céljaira meghatározásra kerülő összegbe a következő költségvetési évre vonatkozóan. Az első mondat megállapításai vonatkoznak a visszatérítésekre vagy a tartozásokra is, melyek a szociális szolgáltatási térítési díjak befizetésében keletkeztek.

(6) Az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személyre a 76. § szerint járó pénzügyi támogatási összeg az ezen pénzügyi támogatás összege az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsága alapján e pénzügyi támogatásról az érintett költségvetési évre megkötött szerződés szerint.

(7) Ha a magán szociális szolgáltató nyújt szociális szolgáltatást, melyet a község vagy a megye az előző költségvetési évben saját alapítású jogi személyen keresztül nem biztosított, átlagos folyó költségnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató tényleges folyó költségeit az előző költségvetési évben, és ténylegesen elért átlagos jövedelemnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató bevételét az ezen szociális szolgáltatások befizetett térítési díjaiból az előző költségvetési évben; ha a magán szociális szolgáltató ezt a szociális szolgáltatást az előző költségvetési évben nem nyújtotta, átlagos folyó költségnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató becsült folyó költségeit az érintett költségvetési évre vonatkozóan, és ténylegesen elért átlagos jövedelemnek kell tekinteni a magán szociális szolgáltató becsült bevételét az ezen szociális szolgáltatások befizetett térítési díjaiból az érintett költségvetési évre vonatkozóan.

(8) A szociális szolgáltatásnyújtás átlagos folyó kiadásaiba, tényleges folyó kiadásaiba és becsült folyó kiadásaiba nem számítandók bele a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységek feltételei megteremtésének, biztosításának vagy végzésének a folyó kiadásai vagy becsült kiadásai.

(9) A szociális szolgáltatásnyújtás térítési díjaiból elért átlagos jövedelembe, a tényleges átlagos jövedelembe és a becsült jövedelembe nem számítandók bele a 15. § 3. bek. szerinti egyéb tevékenységek feltételei megteremtésének, biztosításának vagy végzésének a térítési díjából származó jövedelmek vagy a becsült térítési dijából származó jövedelmek.

(10) Ha a magán szociális szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatás időtartama egy költségvetési évnél rövidebb, a szociális szolgáltatás fenntartására nyújtott pénzügyi támogatás összegét arányosan állapítják meg.

(11) Ha a magán szociális szolgáltató szociális szolgáltatási térítési díjakból elért tényleges bevétele az érintett költségvetési évben több, mint a tényleges átlagos bevétel a szociális szolgáltatási térítési díjakból a község vagy megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások esetében az előző költségvetési évben, a szociális szolgáltatás fenntartására a 2. bek. értelmében nyújtott pénzügyi támogatás összegét csökkentik a magán szociális szolgáltató adott költségvetési évben szociális szolgáltatási térítési díjakból elért tényleges bevétele és a község vagy megye hatáskörében nyújtott szociális szolgáltatások esetében a szociális szolgáltatási térítési díjakból az előző költségvetési évben elért ténylegesen átlagos bevétel közti különbséggel.

(1) Ha a magán szociális szolgáltatónak pénzügyi támogatást folyósítanak szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után az adott költségvetési évben, a község vagy megye köteles ezeket a pénzügyi támogatásokat megelőlegezve folyósítani és az első előleget legkésőbb az adott költségvetési év februárjának a végéig kiutalni. Ezen pénzügyi támogatások elszámolására külön jogszabályi előírás vonatkozik.⁴³⁾

(2) Ha a magán szociális szolgáltatónak a pénzügyi támogatást szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után az adott költségvetési év folyamán kezdik folyósítani, a község vagy megye köteles ezeket a pénzügyi támogatásokat megelőlegezve folyósítani, leghamarabb annak a naptári hónapnak az első napjától, amikor a jogigény a pénzügyi támogatásokra keletkezett, és legkésőbb annak a naptári hónapnak az utolsó napjától, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a jogigény a pénzügyi támogatásokra keletkezett. 

(3) Ha a magán szociális szolgáltató a költségvetési év közben befejezi a szociális szolgáltatásnyújtást, köteles elszámolni a szociális szolgáltatás üzemeltetésére és önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személy után neki nyújtott pénzügyi támogatással a szolgáltatásnyújtás befejezésének napjáig szólóan.

(1) A minisztérium saját hatáskörben nyújt pénzügyi támogatást szociális szolgáltatás nyújtására a magán szociális szolgáltatónak, aki nem nyereségszerzés céljából nyújt szociális szolgáltatást, és a szociális szolgáltatást az alábbi intézményekben nyújtja:

a) éjjeli menedékhely,

b) idősotthon,

c) gondozószolgálati intézet,

d) nappali ellátó.

(2) A minisztérium pénzügyi támogatást nyújt szociális szolgáltatás nyújtásához, ha a magán szociális szolgáltató a pénzügyi támogatást írásban kéri.

(3) A pénzügyi támogatást a 6. törvénymellékletben szereplő összegben folyósítják a szociális szolgáltatás fajtájának és a nyilvántartásba felvett intézmény férőhelyei számának függvényében.

(4) A község a községi költségvetés eszközeiből pénzügyi támogatást folyósíthat szociális szolgáltatás nyújtására az adott költségvetési évben az 1-3. bekezdésben taglalt feltételek mellett a magán szociális szolgáltatónak, amely ezt a támogatást írásban kérvényezi, és ha ezt a támogatást a magán szociális szolgáltatónak az adott költségvetési évre a minisztérium nem ítélte meg. 

(1) A pénzügyi támogatást a 71.§ 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozására az adott költségvetési évben a 7. sz. törvénymellékletben taglalt írásos kérvény benyújtása alapján folyósítják, és a pénzeszközöket a szociális szolgáltatások nyújtásának bebiztosítására a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásokra a 8. sz. törvénymellékletben található írásos kérvény alapján nyújtják.

(2) Az 1. bekezdés szerinti kérvény mellékletét képezi:

a) három hónaposnál nem régebbi bizonylat a nyilvántartásba történt felvételről,

b) három hónaposnál nem régebbi bizonylat arról, hogy a szociális szolgáltató azon létesítményének, amelyre a pénzügyi támogatást folyósítják, nincsenek adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék, a szociális biztosítási járulék és a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén, melyekre végrehajtási határozatot adtak ki.

(3) Az 1. bekezdés szerinti írásos kérvényt a 2. bekezdésben taglalt mellékletekkel együtt az adott költségvetési évre vonatkozóan a község vagy a magán szociális szolgáltató az előző költségvetési év augusztusának 1. és szeptemberének 30. napja között nyújtja be. Ha a község vagy a magán szociális szolgáltató nem nyújtja be a kérvényt a mellékletekkel együtt a minisztériumnak az első mondatban meghatározott határidőben, a joga a 71. § 6. bek. szerinti intézményben nyújtott szociális szolgáltatás pénzügyi támogatásának megszerzésére az adott költségvetési évben, valamint a 78.a § szerinti szociális szolgáltatás fenntartásához való pénzügyi támogatásra az adott naptári évre vonatkozóan az előző költségvetési év szeptemberének 30. napjától számítva megszűnik.

(4) A szerződés a 71. § 6. bekezdése szerinti intézetben történő szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásáról, melyet a minisztérium köt a községgel, és a szerződés a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásáról, melyet a minisztérium köt a magán szociális szolgáltatóval, tartalmazza:

a) a szerződő felek azonosítóit,

b) a szerződés tárgyát és a célt, amelyre a pénzügyi támogatást nyújtják a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatás finanszírozására, vagy a pénzügyi támogatást a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtásra,

c) a 71. § 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozása pénzügyi támogatásának vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatás kifizetésének időpontját és folyósításának módját, merítésének feltételeit és összegét,

d) a 71. § 6. bekezdése szerinti szociális szolgáltatás finanszírozása pénzügyi támogatásának vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatásának elszámolási feltételeit, valamint a támogatások visszafizetésének feltételeit,

e) a község vagy a magán szociális szolgáltató kötelezettségvállalását az el nem foglalt férőhelyek a szociális szolgáltatónál vezetett nyilvántartására a 6. és 7. bekezdések céljaira,

f) a 71. § 6. bekezdése szerinti intézményi szociális szolgáltatás pénzügyi támogatása és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatás gazdaságos és célirányos felhasználásának ellenőrzését, 

g) az időszak meghatározása, melyre a szerződés megköttetik,

h) a határidő megszabása, amely alatt a 71. § 6. bekezdése szerinti intézményi szociális szolgáltatás pénzügyi támogatása vagy a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatása felhasználható, valamint az elszámolásuk határideje, és

i) egyéb szerződéses kellékek a jelen törvény értelmében.

(5) A 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást negyedévente fizetik ki a 4. bekezdés c) pontja szerint megkötött szerződésben szereplő összeg 25%-ának mértékében. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatásoknak az adott költségvetési év minden következő negyedévére történő kifizetésének feltétele, hogy a szociális szolgáltatónak nincsenek nyilvántartott adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék, a szociális biztosítási járulék és a kötelező öregségi nyugdíjtakarékossági járulék terén, melyekre végrehajtási határozatot adtak ki, ellenkező esetben a jogosultság az ezen pénzügyi támogatások adott negyedévre történő folyósítására megszűnik.

(6) A község vagy a magán szociális szolgáltató köteles a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást és a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtási pénzügyi támogatást vagy annak időarányos részét visszafizetni arra az időre, amíg a szociális szolgáltatónál el nem foglalt férőhely volt az intézetben.

(7) El nem foglalt intézeti férőhelynek számít a pénzügyi támogatás 4. bekezdés d) pontja és a 6. bekezdés szerinti elszámolása és visszatérítse szempontjából minden olyan intézeti férőhely, amely esetében 30 és több egymást követő napon át nem nyújtottak szociális szolgáltatást.

(8) Nem keletkezik jogigény a 71.§ 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatására a férőhelyre, ha az adott férőhelyért a támogatást vagy azonos fajtájú járulékot a szociális szolgáltatás címzettjének vagy a szociális szolgáltatás ezen címzettje vonatkozásában más állam illetékes intézménye folyósítja.

(9) Nem keletkezik jogigény a 78.a § szerinti intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatására a férőhelyre, ha az adott férőhelyért a támogatást vagy azonos fajtájú járulékot a szociális szolgáltatás címzettjének vagy a szociális szolgáltatás ezen címzettje vonatkozásában más állam illetékes intézménye folyósítja.

(1) A minisztérium mint a Szlovák Köztársaság központi államigazgatási szerve a szociális szolgáltatásnyújtás terén

a) kidolgozza és nyilvánosságra hozza a szociális szolgáltatásfejlesztés nemzeti prioritásait,

b) biztosítja a nemzetközi együttműködést a szociális szolgáltatásnyújtás terén,

c) meghatározza az egyes munkatevékenységek betöltéséhez szükséges szakképzettségi feltételek tartalmát és időtartamát, valamint a továbbképzési feltételeket,

d) felügyeli a szociális szolgáltatásnyújtást,

e) értékeli a nyújtott szociális szolgáltatások minőségét,

f) ellenőrzi a képzési programokat, melyeket akkreditáltak,

g) közigazgatási szervként jár el

1. a szociális szolgáltatások terén működő képzési programok (a továbbiakban csak „képzési programok akkreditálása”) akkreditációjának megadásában vagy annak megtagadásában, a képzési programok akkreditálásának módosításában, a képzési program akkreditálásának meghosszabbításában vagy a képzési program akkreditálásának megvonásában,

2. a szaktevékenység végzésének akkreditálásában vagy annak megtagadásában, a szaktevékenység akkreditálásának módosításában, a szaktevékenységi akkreditáció érvényességének meghosszabbításában, a szaktevékenységi akkreditáció visszavonásában,

3. a személy tevékenységének leállításában a 99. § 5. bekezdése szerint,

4. a szabálysértések megbírságolásában.

h) nyilvántartást vezet a szociális szolgáltatókról és a nyilvántartásból törölt szociális szolgáltatókról (a továbbiakban csak „központi nyilvántartó”),

i) vezeti azon személyek jegyzékét, akiknek akkreditációt adtak ki képzési tevékenységre, akiknek a képzési tevékenységre szóló akkreditációját visszavonták, és akiknek a képzési tevékenységre szóló akkreditációja lejárt,

j) vezeti azon személyek jegyzékét, akiknek akkreditációt adtak ki szaktevékenységre, akiknek a szaktevékenységre szóló akkreditációját visszavonták, és akiknek a szaktevékenységre szóló akkreditációja lejárt,

k) további feladatokat is ellát a jelen törvény értelmében.

(2) A minisztérium honlapján nyilvánossá teszi a központi nyilvántartót, az 1. bekezdés i) pontja szerinti jegyzéket és az 1. bekezdés j) pontja szerinti jegyzéket.

(3) A központi nyilvántartó tartalmazza

a) a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,

b) a szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét,

c) a szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy jogi szervének családi és utónevét, vagy a szociális szolgáltató felelős képviselőjének családi és utónevét,

d) a nyilvántartásba vétel dátumát,

e) a nyilvántartásból törölt szociális szolgáltatást nyújtó jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését és székhelyét, melyet szociális szolgáltatóként töröltek a jegyzékből, a törlés dátumát, és a nyilvántartásból való törlés 68. § szerinti törvényes okát,

f) a nyilvántartásból szociális szolgáltatást nyújtó természetes személyként törölt személy családi és utónevét, a törlés dátumát, és a nyilvántartásból való törlés 68. § szerinti törvényes okát,

g) a szociális szolgáltatás fajtáját, melyet a szociális szolgáltató nyújt, a nyújtott szociális szolgáltatás terjedelmét és formáját, 

h) a természetes személyek célcsoportját, akiknek a szociális szolgáltatást szánják,

i) az intézeti férőhelyek számát,

j) a nyújtott szociális szolgáltatás minőségének szintjét a 2. törvénymelléklet C pontja szerint, amennyiben a szociális szolgáltatások színvonalát már értékelték.

(4) Az 1. bekezdés i) pontja szerinti jegyzék tartalmazza

a) a képzési programjára akkreditációt szerzett, a képzési programja akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú képzési programmal bíró jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,

b) a képzési tevékenységre akkreditációt szerzett, a képzési tevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú képzési tevékenységgel bíró szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét, tevékenységvégzésének helyszínét,

c) a képzési program neve, fajtája, formája és terjedelme, melyre kiadták az akkreditációt,

d) a képzési program akkreditálásának dátuma, a képzési program akkreditációja megvonásának vagy lejártának a dátuma.

(5) Az 1. bekezdés j) pontja szerinti jegyzék tartalmazza

a) a) a szaktevékenységre akkreditációt szerzett, a szaktevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú szaktevékenységgel bíró jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosító számát,

b) a szaktevékenységre akkreditációt szerzett, a szaktevékenysége akkreditációjától megfosztott, vagy a lejárt akkreditációjú szaktevékenységgel bíró szociális szolgáltatást nyújtó természetes személy családi és utónevét, tevékenységvégzésének helyszínét,

c) a szaktevékenység végzéséért felelős természetes személy családi és utóneve,

d) a szaktevékenység fajtája, melyre kiadták az akkreditációt,

e) a természetes személyek célcsoportja, akiknek a szaktevékenységet szánják,

f) a szaktevékenység akkreditálásának dátuma, a szaktevékenység akkreditációja megvonásának vagy lejártának a dátuma.

(6) A minisztérium a jelen törvényben szabályozott feltételek mellett pénzügyi támogatás keretében a községnek és a magán szociális szolgáltatóknak

a) nyújt

1. pénzügyi támogatást az intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására a 71. § 6. bekezdése szerint,

2. pénzügyi támogatást a szociális szolgáltatások nyújtását biztosító pénzügyi támogatásra a 78.a § szerint,

b) szerződést köt 

1. a 78.b. § 4. bekezdése szerint a községgel pénzügyi támogatás nyújtásáról a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására, 

2. a 78.b. § 4. bekezdése szerint a magán szociális szolgáltatóval pénzügyi támogatás nyújtásáról a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásokra,

c) ellenőrzi a gazdálkodást a 71. § 6. bekezdése szerinti intézeti szociális szolgáltatások finanszírozására nyújtott pénzügyi támogatással, valamint a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásokra nyújtott pénzügyi támogatással és annak célirányos felhasználását,

d) intézkedéseket kényszerít ki a c) pontban taglalt jogkörei gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében és ellenőrzi azok végrehajtását.

A község

a) kidolgozza és jóváhagyja saját illetékességi területére vonatkozóan a szociális szolgáltatások közösségi tervét,

b) megteremti a feltételeket a közösség fejlődésének támogatására,

c) mint közigazgatási hatóság eljár

1. az idősotthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság, az intézeti gondozószolgálatra való ráutaltság, a nappali ellátói szociális szolgáltatásra való ráutaltság, a gondozószolgálatra való ráutaltság megállapításában,

2. az 1. pontban tagalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megszűnésének kimondásában,

3. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság kimondásában a rászorultsági fok megváltozása után,

4. az önellátó nagykorú gyermekek vagy szülők teljes vagy részleges szociális szolgáltatási térítésidíj-fizetési kötelezettségének kimondásában a 73. § 11. bekezdése szerint,

d) jelentést készít a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról az 51. § értelmében,

e) szociális szolgáltatást nyújt, vagy biztosítja annak nyújtását

1. alacsony ingerküszöbű nappali központban, éjjeli menedékhelyen, idősotthonban, gondozószolgálati létesítményben vagy nappali ellátóban,

2. alacsony ingerküszöbű központban gyerekeknek és családoknak,

3. gondozó szolgálat által,

4. szállító szolgálatot biztosít,

5. tehermentesítő szolgálatot biztosít,

6. segítséget biztosít gyermekről való személyes gondoskodásban,

f) alapvető szociális tanácsadást nyújt,

g) más szociális szolgáltatásokat nyújthat, vagy azok nyújtását biztosíthatja a 12. § értelmében,

h) szerződést köt

1. szociális szolgáltatás nyújtásáról,

2. pénzügyi támogatás nyújtásáról az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és a szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek pénzügyi támogatásáról a magán szociális szolgáltatóval,

3. a szociális szolgáltatás nyújtásának biztosításáról a leendő szociális szolgáltatóval a 8. § 8. bekezdése szerint,

i) éjjeli menedékhelyet, alacsony ingerküszöbű nappali központot, alacsony ingerküszöbű szociális szolgáltatást gyermekeknek és családoknak ambuláns szociális szolgáltatással, idősotthont, gondozószolgálatot nyújtó intézményt és nappali ellátót alapít, létesít és ellenőriz,

j) létrehozhat, alapíthat és ellenőrizhet más, a jelen törvény alapján működő intézményeket is,

k) pénzügyi támogatást nyújthat a 78.a § 4. bekezdése értelmében, külön törvény szerint megkötött írásos szerződés alapján,¹³⁾ és ellenőrzi a vele való gazdálkodást,

l) a 75. § 1. és 2. bekezdése szerint pénzügyi támogatást nyújt az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,

m) a 75. § 7. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat a szociális szolgáltatás üzemeltetésére is a magán szociális szolgáltatónak, 

n) a 75. § 8. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,

o) ellenőrzi a pénzügyi támogatással való gazdálkodást az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan, és a gazdálkodást szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására nyújtott pénzügyi támogatással,

p) intézkedéseket kényszerít ki az o) pontban taglalt jogkörei gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében és ellenőrzi azok végrehajtását,

g) nyilvántartást vezet

1. a szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági jelentésekről a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági foka szerint,

2. a c) pont értelmében meghozott döntésekről,

3. a szociális szolgáltatások területi illetékessége alá eső címzettjeiről,

r) megkeresi azokat a természetes személyeket, akik szociális szolgáltatásokra szorulnak,

s) statisztikai adatokat szolgáltat a szociális szolgáltatások nyújtásáról a szociális szolgáltatások állami szerveinek statisztikai feldolgozások és igazgatási adatforrások céljából,⁴⁴⁾

t) megtéríti az egészségügyi ellátás nyújtójának a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megállapítása során végzett tevékenysége költségeit,

u) saját alapítású vagy létesítésű jogi személyt bízhat meg a szociális felülvizsgálati tevékenység elvégzésével a d) pont szerinti jelentés elkészítése céljából.

A megye

a) kidolgozza és elfogadja a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepcióját a fennhatósága alatt álló területen,

b) közigazgatási hatóságként jár el

1. a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondásában életvitelt segítő lakólétesítményi ellátásban, rehabilitációs központban, szociális otthonban és speciális intézetben,

2. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság megszűnésének kimondásában,

3. az 1. pontban taglalt szociális szolgáltatásokra való ráutaltság kimondásában a rászorultsági fok megváltozása után,

4. az önellátó nagykorú gyermekek vagy szülők teljes vagy részleges szociális szolgáltatási térítésidíj-fizetési kötelezettségének kimondásában a 73. § 11. bekezdése szerint,

5. a nyilvántartásba vétel elutasítása során,

6. a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltásában,

7. a szociális szolgáltatók nyilvántartásából való törléskor,

c) jelentést készít a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról az 51. § értelmében,

d) biztosítja

1. a szociális szolgáltatást menhelyen, átmeneti otthonban, szükséglakásban, átmeneti gyermekgondozási intézetben, életvitelt segítő lakhelyen, rehabilitációs központban, szociális otthonban, speciális intézetben és integrációs központban,

2. az önálló lakásfenntartási támogatást,

3. a tolmácsszolgálatot,

e) alapvető szociális tanácsadást nyújt,

f) biztosítja a szociális tanácsadás nyújtását és az azonnali preventív beavatkozási szolgáltatást,

g) másfajta szociális szolgáltatásokat is biztosíthat a 12. § szerint,

h) szerződést köt

1. pénzügyi támogatás nyújtásáról az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és a szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek pénzügyi támogatásáról a magán szociális szolgáltatóval,

2. a 71.§ 7. bekezdése szerinti, gazdaságilag indokolt költségek megtérítéséről más megyével vagy szociális szolgáltatóval, melynek az alapítója vagy létrehozója a megye,

i) menhelyet, átmeneti otthont, szükséglakást, átmeneti gyermekgondozó intézményt, életvitelt segítő lakólétesítményt, szociális otthont, speciális intézetet és integrációs központot létesít, alakít ki és tart felügyelet alatt,

j) létesíthet, alapíthat és felügyelhet más, a jelen törvény céljainak megfelelő intézeteket is,

k) köteles megtéríteni a 71.§ 7. bekezdése szerinti indokolt gazdasági költségeket,

l) a 75. § 3. és 5. bekezdése szerint pénzügyi támogatást nyújt az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan és pénzügyi támogatást ad a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,

m) a 75. § 7. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat a szociális szolgáltatás üzemeltetésére is a magán szociális szolgáltatónak, 

n) a 75. § 9. bekezdése értelmében pénzügyi támogatást nyújthat az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozóan, és pénzügyi támogatást adhat a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetési költségeinek biztosítására a magán szociális szolgáltatónak,

o) megejti a nyilvántartásba való bejegyzést, kihirdeti a nyilvántartásba történt bejegyzést, kiadja a nyilvántartási kivonatot, megejti a nyilvántartásból való törlést,

p) vezeti a nyilvántartást, megejti benne a szükséges változtatásokat saját területére vonatkozóan,

q) negyedévente a minisztérium elé terjeszti az aktualizált regisztert,

r) ellenőrzi a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalát,

s) ellenőrzi az önellátásában más személy segítségére szoruló természetes személyre vonatkozó és az üzemeltetési költségekre folyósított pénzügyi támogatás felhasználását,

t) intézkedéseket foganatosít az r) és s) pontban taglalt jogköreinek végzése során megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében, és ellenőrzi azok végrehajtását,

u) ellenőrzi a 71. § 7. bekezdése szerint nyújtott pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát,

v) nyilvántartást vezet

1. a szociális szolgáltatásokra való ráutaltsági jelentésekről a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági foka szerint,

2. a b) pont értelmében meghozott döntésekről,

3. a szociális szolgáltatások területi illetékessége alá eső címzettjeiről,

w) statisztikai adatokat szolgáltat a szociális szolgáltatások nyújtásáról a szociális szolgáltatások állami szerveinek statisztikai feldolgozások és igazgatási adatforrások céljából,⁴⁴⁾

x) megtéríti az egészségügyi ellátás nyújtójának a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megállapítása során végzett tevékenysége költségeit,

y) saját alapítású vagy létesítésű jogi személyt bízhat meg a szociális felülvizsgálati tevékenység elvégzésével a c) pont szerinti jelentés elkészítése céljából.

(1) A község a jelen törvény értelmében megteremti a feltételeket a közösség fejlesztéséhez a szociális szolgáltatásnyújtás terén, a közösségi munkavégzésre és közösségrehabilitációra azon célból, hogy megelőzze a kedvezőtlen szociális helyzetek bekövetkeztét és megoldja a helyi szociális problémákat.

(2) A szociális szolgáltatások terén a közösségi munka a helyi közösség tagjai önkéntes, a szociális problémák megoldására irányuló tevékenységének támogatását jelenti a helyi közösségben, főként a szociális szolgáltatások fejlesztésével. 

(3) A közösségrehabilitáció a szociális szolgáltatások terén az egyes résztvevők tevékenységének koordinálását jelenti, így a családét, a községét, az oktatási intézményét, a munkaközvetítőkét, a szociális szolgáltatókét és egészségügyi szolgáltatókét. A közösségrehabilitáció célja a testi, szellemi képességek megújítása vagy fejlesztése, a kedvezőtlen szociális helyzetbe lévő természetes személy munkavégző képességének megújítása és fejlesztése, és a társadalomba való betagozódásának támogatása.

(1) A község kidolgozza a szociális szolgáltatások közösségi tervét, a megye kidolgozza a szociális szolgáltatások fejlesztésének koncepcióját együttműködve

a) a területén működő más szociális szolgáltatókkal,

b) a szociális szolgáltatások területén élő címzettjeivel.

(2) A község kidolgozza és jóváhagyja a szociális szolgáltatások közösségi tervét a szociális szolgáltatások nemzeti fő irányvonalai szerint, melyben szem előtt tartja a területén élő természetes személyek szociális szolgáltatások terén megnyilvánuló helyi specialitásait és szükségleteit, meghatározza a szociális szolgáltatásfejlesztés szükségleteit, és meghatározza a működtetésük személyi feltételeit, pénzügyi feltételeit, üzemeltetési és szervezési feltételeit.

(3) A megye kidolgozza és elfogadja a szociális szolgáltatásfejlesztési koncepciót a nemzeti szociális szolgáltatásfejlesztési fő irányelvek szem előtt tartásával, valamint a területi fennhatóságában lévő községek szociális szolgáltatási közösségi terveinek figyelembe vételével.

(4) A község és a megye köteles a közösségi szociálisszolgáltatás-fejlesztési tervet és a szociálisszolgáltatás-fejlesztési koncepciót társadalmi vitára bocsátani.

(5) A közösségi szociálisszolgáltatás-fejlesztési terv és a szociálisszolgáltatás-fejlesztési koncepció elsősorban tartalmazza

a) a község vagy a megye területén nyújtott szociális szolgáltatások helyzetelemzését, beleértve a szociális szolgáltatások anyagi-műszaki helyzetének kiértékelését és a szociális szolgáltatók személyi állománya műveltségi struktúrájának helyzetét,

b) a község vagy a megye területén szociális szolgáltatásokat igénybe vevő lakosok elvárásainak elemzését az egyes szolgáltatásfajták és célcsoportok szerint,

c) a község vagy a megye szociológiai és demográfiai adatainak értékelését,

d) a szociálisszolgáltatás-fejlesztés prioritásainak és céljainak meghatározását a község vagy a megye területére vonatkozóan,

e) a szociális szolgáltatások közösségi tervének vagy a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepciójának megvalósítási időtervét, beleértve a személyi, a pénzügyi, az üzemeltetési és szervezési feltételek megvalósításának határidőit,

f) a szociális szolgáltatások közösségi terve vagy a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepciója teljesítésének értékelési módját.

(6) A község és a megye a helyileg szokásos módon nyilvánosságra hozza a szociális szolgáltatások közösségi tervét és a szociális szolgáltatások fejlesztési koncepcióját.

(1) A szociális szolgáltatások terén való munkavégzés szakképzettségi követelményeinek elbírálása külön jogszabály szerint történik,⁴⁵⁾ amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A jelen törvény szerint szociális szolgáltatási tevékenységet természetes személy folytat, aki teljes mértékben jogképes és szakmailag is alkalmas e tevékenységek végzésére.

(3) A szociális szolgáltatások terén való munkavégzés céljaira a feddhetetlenség elbírálására vonatkozóan a 63. § 2. bekezdésének rendelkezései érvényesek.

(4) Az alapvető szociális tanácsadást és a törvényesen védett jogok és érdekek érvényesítésének segítését természetes személy végzi, akinek

a) felsőfokú szakvégzettsége van, melyet a külön jogszabály szerint²³⁾ akkretidált képzés elvégzésével szerzett meg szociális munkára irányuló tanszakokon, szociális pedagógia, gyógypedagógia, andragógia (felnőttoktatás), szociális és humanitárius munka, szociális-jogi tevékenység vagy karitatív-missziós tevékenység szakon,

b) aki felsőfokú képzettséget szerzett felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben szociális munka, szociális szolgáltatás és tanácsadás, szociális pedagógia, speciális pedagógia, gyógypedagógia, pszichológia, külön jogszabály szerint⁴⁶⁾ akkreditált tanszakon, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okiratot tud felmutatni végzettségéről,

c) az a) és b) pontokban taglalt szakterületeken legalább 150 órás elvégzett szakképző tanfolyama van és legalább hároméves szociális munkási gyakorlatot tud felmutatni, amennyiben felsőfokú mesterképzéssel befejeződött olyan végzettsége van, amely a b) pontban nem került felsorolásra.

(5) Speciális szociális tanácsadást olyan természetes személy végezhet, akinek legalább hároméves gyakorlata van a célcsoporttal, és

a) alapfokú vagy mesterfokú végzettsége van felsőoktatási intézményből külön jogszabály szerint akkreditált⁴⁶⁾ szociális munkára, szociális szolgáltatásra és tanácsadásra irányuló, külön jogszabály szerint⁴⁶⁾ akkreditált tanszakon, vagy

b) alapfokú vagy mesterfokú végzettsége van felsőoktatási intézményből külön jogszabály szerint akkreditált⁴⁶⁾ tanszakon, mely olyan tevékenységre irányul, amelyet a speciális tanácsadás során nyújtani fog.

(6) Speciális szociális tanácsadást súlyosan egészségkárosult természetes személynek középiskolai szakirányú végzettséggel rendelkező természetes személy is nyújthat, ha a speciális szociális tanácsadásnak részét képezik olyan tevékenységek is, amelyekhez nincs előírva szakvégzettségi követelmény az 5. bekezdés szerint, és ha ez a természetes személy legalább egyéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a speciális szociális tanácsadás szakterületének megfelelő tevékenységben.

(7) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a szociális munka végzésére külön jogszabályi előírások vonatkoznak.^46a)

(8) Felügyelői tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki megfelel a 4. bekezdés b) pontja szerinti követelményeknek és akkreditált szakmai felügyelői tanfolyamot végzett szociális munkási vagy szociális tanácsadási szakon.

(9) Gondozó a jelen törvény értelmében az a természetes személy, aki

a) emelt szintű szakképesítést szerzett gondozói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon,

b) teljes szakközépiskolai végzettséget (érettségit) szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 

c) középfokú szakiskolai végzettséget szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 

d) alacsonyabb szintű szakképesítést szerzett ápolói vagy egészségügyi betegápolói tanszakon, 

e) akkreditált ápolói tanfolyamot végzett legkevesebb 220 órás terjedelemben.

(10) Tolmácsszolgáltatást végez a jelen törvény értelmében

a) a jeltolmács,

b) az artikulációs jeltolmács, aki speciális képességeit, készségeit és tapasztalatai kihasználva, módosított feltételek mellett egyirányú vagy kétirányú kommunikációt tesz lehetővé a hallássérült személlyel, aki a beszélt nyelvet nem hallja, de igényt tart a tolmácsolás ezen fajtájára,

c) a siketvaktolmács, aki speciális képességeit, készségeit és tapasztalatai kihasználva lehetővé teszi a kommunikációt olyan természetes személlyel, akinek kombinált hallás- és látássérülése van.

(11) A 10. bekezdésben tagalt tolmács a tolmácsminimum elvégzését olyan jogalany által kiállított tanúsítvánnyal igazolja, amely a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának engedélyével képez jeltolmácsokat, artikulációs jeltolmácsokat vagy siketvaktolmácsokat.⁴⁷⁾

(12) A 10. bekezdésben taglalt tolmács továbbképzésen vesz részt ötévente egyszer.

(13) Pártfogói jogokat és kötelességeket a jelen törvény céljaira csak természetes személy végezhet, akinek alap- vagy mesterszintű felsőfokú szakképzettsége van szociális munka, pszichológia, jog szakon, vagy pedagógiai tanulmányi szakokon, esetleg érvényes oklevelet tud felmutatni külföldi felsőoktatási intézményben szerzett ilyen irányú végzettségéről.

(14) A pedagógiai dolgozókra és a szakdolgozókra^47a) a szociális szolgáltató intézményekben külön jogszabályi előírások vonatkoznak.^47b)

(15) Munkaterápiás tevékenységet a jelen törvény céljaira természetes személy végezhet, akinek középfokú szakirányú végzettsége van a végzett tevékenységétől függő tanulmányi szakon, főként kertészet, dekoratőr, famegmunkáló, fazekasság, festészet, kosárfonás és fényképezés szakon, és aki elvégezte az akkreditált szociális munkási tanfolyamot is legalább 150 óra terjedelemben.

(16) A szociális munkás, a szociális munkás asszisztense, a speciális pedagógus, vagy a teljes középiskolai végzettségű természetes személy, aki elvégezte az akkreditált szociális rehabilitáció tanfolyamot legalább 150 óra terjedelemben, a jelen törvény céljaira szociális rehabilitációs instruktor (oktató).

(17) A szociális rehabilitációs tevékenységek nyújtását a jelen törvény céljaira szociális munkás vagy a 4. bekezdés b) és c) pontjainak eleget tevő természetes személy koordinálja.

(18) Az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági felülvizsgálatát a 3. sz. melléklet értelmében

a) a felülvizsgálati orvoslás⁴⁸⁾ szakirányra szakosodott orvos végzi,

b) a felülvizsgálati orvoslás szakirányú szakképesítési tanulmányaiba besorolt orvos végzi,

c) általános orvoslás⁴⁹⁾ szakirányra szakosodott orvos végzi, vagy gyermekorvosi⁵⁰⁾ szakirányra szakosodott orvos végzi, aki be van sorolva a minősített képzésbe a felülvizsgálati orvoslás⁵¹⁾ munkatevékenységeinek elsajátítása érdekében,

d) geriártria, neurológia, pszichiátria vagy ortopédia szakirányra szakosodott orvos végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tíz éves gyakorlatot, vagy

e) betegápolási szakirányú felsőoktatásban megszerzett másodfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi nővér végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tízéves gyakorlatot és közösségi betegápolói gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést, amennyiben nagykorú természetes személy felülvizsgálatáról van szó, vagy betegápolási szakirányú felsőoktatásban megszerzett másodfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi nővér végzi, aki intézményi egészségügyi ellátást nyújtó létesítményben szerzett legalább tízéves gyakorlatot és gyermekgyógyászati betegápolói gondoskodás szakirányban szerzett szakképesítést, amennyiben kiskorú természetes személy felülvizsgálatáról van szó.

(19) Az intézeti egészségügyi alkalmazottnak a külön jogszabályban előírt szakvégzettségi feltételeknek kell megfelelnie.²⁴⁾

(20) A továbbképzés a jelen törvény céljaira a szakalkalmazottak képzettségének elmélyítését jelenti. A továbbképzés célja a szociális szolgáltatások nyújtása során végzett tevékenységek színvonalának folyamatos szinten tartása, tökéletesítése, az ismeretek és készségek kiegészítése és fejlesztése.

(21) A szociális szolgáltatások terén tevékenykedő alkalmazottak továbbképzése megvalósítható

a) a megszerzett végzettséghez kötődő középiskolák és felsőoktatási intézmények által biztosított szakirányú továbbképzésekkel,

b) akkreditált tanfolyamokon való részvétellel,

c) a szociális szféra által szervezett tanfolyamokon való részvétellel,

d) szociálpszichológiai gyakorlatokon való részvétellel, vagy

e) rendszeres lektori és publikációs tevékenységgel.

(22) A szakképesítés vagy más alkalmassági jogosítvány elismerése során az Európai Gazdasági Közösség tagállamának állampolgárai esetében külön jogszabály értelmében kell eljárni.⁵²⁾

A képzési programok a szociális szolgáltatások terén egyes meghatározott munkatevékenységek végzésére vonatkoznak, illetve a továbbképzésekre, ha erre a képzési programra az akkreditáció kiadásra került.

(1) Az írásos kérvényt a képzési program akkreditálására a minisztériumnak nyújtják be, és az tartalmazza

a) az akkreditációt kérő jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és jogi személyiségi formáját, vagy az akkreditációt kérő természetes személy családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakcímét, 

b) a családi és utónevét, születési dátumát, állandó vagy ideiglenes lakcímét

1. a természetes személynek, aki a képzési program akkreditációját kérő jogi személy felelős képviselője

2. a képzési program megvalósításáért felelős személy képviselőjének,

c) a képzési program akkreditálását kérvényező személy eddigi tevékenységének áttekintését,

d) annak a bizonylatnak a másolatát, amely igazolja, hogy a jogi személynek tevékenységi körébe tartozik a képzési tevékenység végzése, vagy annak a bizonylatnak a másolatát, amely igazolja, hogy a természetes személynek tevékenységi körébe tartozik a képzési tevékenység végzése,

e) a képzési program projektjét, mely magába foglalja a kérvényező által megvalósítandó képzési program elnevezését, fajtáját, formáját és módszereit,melyek a képzés során felhasználásra kerülnek, a képzési program terjedelmét és a képzési program tartalmát, melyet a személy, aki kérvényezi az akkreditációt, végezni fog; a képzési program modulokra osztható,

f) bizonylatokat a képzési program anyagi, műszaki és személyzeti feltételeinek meglétéről,

g) a tulajdonlap vagy a bérleti szerződés,³²⁾ esetleg a kölcsönzési szerződés³³⁾ másolatát, melyek arra vonatkoznak, hogy a bérlet vagy objektumkölcsönzés tárgyát képező helyiségek a képzési program megvalósítását szolgálják,

h) a képzési program feltételezett költségvetését és finanszírozásának módját, és

i) azon természetes személyek jegyzékét, akik részt vesznek a képzési folyamatban, szakirányú alkalmasságuk dokumentumainak vagy szakképzettségi bizonyítványaiknak és gyakorlatuk bizonyítékainak másolatát, valamint egyetértő hozzájárulásukat azon természetes személyek listájára való besorolásukkal, akik az oktatásban részt fognak venni.

(2) Az 1. bekezdés b) pontjában taglalt felelős képviselő természetes személy, aki szakmailag alkalmas a feladatra és felelős a képzési program szakszerű végrehajtásáért a jogi személy statutáris szervének megbízása alapján, mely kéri a képzési program akkreditálását, vagy a természetes személy megbízása alapján, aki kéri a képzési program akkreditálását. Az első mondat szerinti szakmailag alkalmas természetes személynek tekintendő az a természetes személy, akinek legalább teljes középfokú szakképesítése vagy teljes középfokú általános műveltséget szerzett.

(3) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program tartalmának minősül a képzési program elméleti és gyakorlati része. Ha a képzési program jellege megkívánja, a tartalom része az intézményi gyakorlat vagy külön jogszabály szerinti intézményi gyakorlat.²⁴⁾ A képzési program minden része esetében fel kell tüntetni annak a természetes személynek a családi és utónevét, aki közreműködni fog a képzés ezen részében.

(4) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program moduljának tekintendő a képzési program időben és tartalmilag önálló, egészet alkotó, kötelező képzési egysége, mely legalább 20 tanítási órának felel meg.

(5) Az 1. bekezdés e) pontja szerinti képzési program anyagi-műszaki feltételeinek biztosítottságát az ingó vagyon jegyzékével és a képzési programban használt segédeszközök jegyzékével kell bizonyítani.

(6) A természetes személyeknek, akik a képzésben közreműköfognak, teljesíteniük kell a 2. bekezdésben előírt szakmai alkalmassági feltételeket, és legalább 3-éves gyakorlattal kell rendelkezniük azon a szakterületen, amely a képzés tartalma.

(7) A 2. és 6. bekezdés szerinti szakmai alkalmasságot és végzettségi előfeltételeket külön jogszabályban előírt okiratokkal kell bizonyítani.²³⁾

(1) A képzési program akkreditálásáról kiadott határozat tartalmazza

a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és jogi személyiségi formáját, vagy a természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát és állandó vagy ideiglenes lakcímét, 

b) a képzési program elnevezését, fajtáját, formáját és tartalmát, melyre az akkreditációt kiadják,

c) a képzési prpgram megvalósításáért felelős képviselő családi és utónevét,

d) az akkreditáció érvényességének időtartama.

(2) A személy, aki akkreditációt szerzett képzési programra, dokumentációt vezet a képzési programról és nyilvántartást vezet a képzési program elvégzéséről kiadott bizonylatokról és ezek másolatairól.

(3) A képzési program dokumentációja alatt értjük

a) a képzési programra benyújtott jelentkezéseket,

b) a képzésen részt vevő természetes személyek jelenléti ívét az egyes képzéseken, valamint a képzésben közreműködő természetes személyek listáját, 

c) a képzés időbeosztását és tárgyi beosztását,

d) a képzésben részt vevő természetes személynek a képzési program gyakorlati részének elvégzését igazoló tanúsítványa,

e) a képzésben részt vevő természetes személy letett vizsgájának jegyzőkönyve,

f) a záró jegyzőkönyv, mely tartalmazza a vizsgákon részt vevő összes természetes személy vizsgaeredményeit.

(4) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti akkreditáció hatályossági ideje az azt követő napon kezd el telni, amikor a képzési program akkreditálását kimondó határozat jogerőre emelkedett.

(1) A speciális szociális tanácsadás, a szociális rehabilitáció és az egészségkárosult gyermek komplex fejlesztését ösztönzőtevékenység mint önálló szaktevékenység szaktevékenységi akkreditáció alapján végezhető.

(2) Az írásos kérvényt szaktevékenység akkreditálására a minisztériumhoz kell benyújtani, s annak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét, statisztikai azonosító számát és a z akkreditációt kérelmező jogi személy jogi személyiségi formáját, vagy az akkreditációt kérelmező természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát és állandó vagy ideiglenes lakcímét, 

b) a családi és utónevet, a születési dátumot és az állandó vagy ideiglenes lakcímet

1. a természetes személy esetében, aki jogi személy statutáris szerve, és aki akkreditációt kér szaktevékenység végzésére,

2. a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő esetében,

c) a szaktevékenység akkreditálását kérvényező természetes személy erkölcsi feddhetetlensége és szakmai alkalmassága bizonylatainak másolatait,

d) a szaktevékenység akkreditálását kérvényező jogi személy statutáris képviselője erkölcsi feddhetetlensége és szakmai alkalmassága bizonylatainak másolatait,

e) a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő erkölcsi feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági bizonylatainak másolatait, valamint munkajogi szerződése másolatát, mely a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személyhez fűződő jogviszonyát igazolja,

f) a szaktevékenység végzését közvetlenül végrehajtó természetes személyek erkölcsi feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági bizonylatainak másolatait, valamint munkajogi szerződésük másolatát, mely a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személyhez fűződő jogviszonyukat igazolja,

g) a szaktevékenység fajtáját, melyet az akkreditációt kérő személy végezni fog,

h)a szaktevékenység akkreditálását kérvényező személy eddigi tevékenységének áttekintését,

i) azon okirat másolatát, mely bizonyítja, hogy a jogi személynek vagy a természetes személynek tevékenységi körébe tartozik annak a szaktevékenységnek a végzése, melyre akkreditációt kér,

j) a szaktevékenység végzésének tervezetét, mely tartalmazza a módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekkel a szaktevékenységet végezni fogják a kiválasztott célcsoport irányába,

k) a szaktevékenység végzésének anyagi-műszaki feltételei biztosításáról szóló bizonylatot és

l) a tulajdonlap vagy a bérleti szerződés,³²⁾ esetleg a kölcsönzési szerződés³³⁾ másolatát, melyek arra vonatkoznak, hogy a bérlet vagy objektumkölcsönzés tárgyát képező helyiségek a szaktevékenység megvalósítását szolgálják.

(3) A 2. bekezdés b) pontja második alpontja szerinti felelős képviselő természetes személy, aki szakmailag alkalmas és a szaktevékenységi akkreditáció megadását kérő jogi személy statutáris szervének megbízása alapján vagy a szaktevékenységi akkreditációt kérvényező természetes személy megbízása alapján felel a szaktevékenység szakszerű végzéséért. A2. bekezdés c)-f) pontjai szerinti természetes személyek feddhetetlensége elbírálásának céljaira vonatkozóan a 63. § 2. bekezdésének rendelkezései érvényesek.

(4) A 2. bekezdés c), e) és f) pontja szerinti természetes személyek szakmai alkalmassága elbírálásának céljaira a 84. § 1., 5., 6., 16. és 17. bekezdései egyformán vonatkoznak a szaktevékenység fajtájától függően. Az első mondat szerinti szakmai alkalmasságot a jelen törvény ismeretével, az általános érvényű rendeletek és a végzett szaktevékenységek szakismeretek ismeretével is bizonyítani kell. Az első és második mondat szerinti ismeretek és szakismeretek tudása az akkreditációs bizottsággal lefolytatott szóbeli megbeszélésen kerül bizonyításra.

(1) A szaktevékenység végzésére kiadott akkreditáció tartalmazza

a) a jogi személy nevét vagy elnevezését, székhelyét és jogi személyiségi formáját, vagy a természetes személy családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakcímét, 

b) a szaktevékenység fajtáját, melyre az akkreditációt kiadják,

c) a célcsoportot, melynek érdekében a szaktevékenységet végzi,

d) a szaktevékenység végzésének helyszínét.

e) a szaktevékenység végzéséért felelős képviselő családi és utónevét,

f) a szaktevékenységi akkreditáció érvényességének időtartamát.

(2) A szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat másolatát, a szaktevékenységi akkreditáció módosítását, a szaktevékenységi akkreditáció meghosszabbítását és az akkreditáció megszűnéséről szóló jelentést a minisztérium megküldi a megyének, amelynek területi fennhatósága alatt a határozatban szereplő szaktevékenység végzésének helyszíne van.

(3) Az akkreditáció 1. bekezdés f) pontja szerinti érvényességi ideje az azt követő napon kezd telni, amikor a szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat jogerőre lép.

(1) A minisztérium a képzési program akkreditálását nem adja meg, ha

a) a képzési program akkreditálásának kérvényezője az írásos felszólításban megszabott határidőn belül nem egészíti ki a képzés program akkreditációs kérvényét, vagy nem nyújtja be a hiányzó dokumentumokat,

b) a képzési program akkreditációs kérvényét nem a jogi személy statutáris szerve nyújtja be,

c) a képzési program, melyre az akkreditációt meg kellene adni, fajtája, formája, terjedelme és képzési tartalma, valamint a képzési program megvalósítási célcsoportja vonatkozásában nem a szociális szolgáltatások kiválasztott munkatevékenységeire és továbbképzésre irányuló képzési program,

d) a képzési program végzésének szakmai feltételei, térigénye, anyagi-műszaki feltételei, személyi feltételei vagy pénzügyi feltételei nincsenek biztosítva.

(2) A minisztérium nem adja meg a szaktevékenység akkreditálását, ha

a) a szaktevékenység akkreditálásának kérvényezője az írásos felszólításban megszabott határidőn belül nem egészíti ki a szaktevékenység akkreditációs kérvényét, vagy nem nyújtja be a hiányzó dokumentumokat,

b) a szaktevékenység akkreditációs kérvényét nem a jogi személy statutáris szerve nyújtja be,

c) a szaktevékenység, melyre az akkreditációt meg kellene adni, a szaktevékenység fajtája, módszerei, technikái és eljárásai, valamint a célcsoportja, mely számára a szaktevékenységet végezni fogja, nem speciális szociális tanácsadás, szociális rehabilitáció, vagy egészségkárosult gyermek komplex fejlesztésének serkentése, mint jelen törvény szerinti önálló szaktevékenység,

d) a szaktevékenység végzésének szakmai feltételei, térigénye, anyagi-műszaki feltételei vagy személyi feltételei nincsenek biztosítva.

(1) A képzési program és a szaktevékenység akkreditációjának megadásáról, megtagadásáról, módosításáról, meghosszabbításáról és elvételéről a minisztérium dönt a külön jogszabály szerint létrehozott tanácsadó testület előzetes állásfoglalását követően.²⁰⁾

(2) A képzési program és a szaktevékenység akkreditációját legfeljebb öt évre adják ki. A képzési program és a szaktevékenység akkreditációját öt évvel meg lehet hosszabbítani annak a személynek a kérésére, akinek az akkreditációt kiadták, ha a kérvényt legkésőbb 90 nappal a hatályos akkreditáció lejárta előtt benyújtották.

(3) A személy, aki akkreditációt kapott képzési program működtetésére, köteles a minisztériumnak nyolc napon belül bejelenti minden olyan tényállást, amelynek következtében megváltozik a képzési program elnevezése, a képzési program fajtája, a képzési program formája, a képzési program terjedelme és a képzési program tartalma, a képzési program befejezése, és minden olyan tényt is, amelynek következtében a képzési program akkreditációs határozatában szereplő adatok változnak.

(4) A személy, aki akkreditációt kapott szaktevékenység végzésére, köteles a minisztériumnak nyolc napon belül bejelenti minden olyan tényállást, amelynek következtében megváltozik a szaktevékenység kiterjedése, a szaktevékenység végzésének helyszíne, a természetes személy személye, aki a szaktevékenységért felelős, ha a szaktevékenység végzése befejeződik, és minden olyan tényt is, amelynek következtében a szaktevékenység akkreditációs határozatában szereplő adatok változnak.

(5) A képzési program vagy szaktevékenység akkreditációja módosításra kerül, ha annak a 3. és 4. bekezdésben taglalt okai fennállnak.

(6) Ha a minisztérium a képzési program akkreditációjának meghosszabbításáról vagy a szaktevékenység akkreditációjának meghosszabbításáról dönt, a képzési programra vagy a szaktevékenységre vonatkozó akkreditáció meghosszabbításának érvényességi ideje az azt követő napon kezd telni, amikor a képzési programra vagy a szaktevékenységre kiadott akkreditációs határozat hatályossága lejárt.

(7) A képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megvonják, ha

a) a képzési program nem valósul meg a képzési program akkreditációja szerint egy naptári éven belül, vagy a szaktevékenység nem valósul meg a szaktevékenység akkreditációja szerint egy naptári éven belül,

b) a képzési program vagy a szaktevékenység nem a képzési program akkreditációjával és a szaktevékenység akkreditációjával összhangban kerül megvalósításra,

c) a személy, akinek a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációját kiadták, nem teljesíti a 3. és 4. bekezdésben taglalt kötelességeit.

(8) A képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációja megszűnik

a) a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációja lejártának napján, ha az akkreditált jogalany nem kérte annak meghosszabbítását a 2. bekezdés szerint,

b) azon a napon, amelyen kézbesítésre kerül a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerzett személy írásos kérvénye a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációjának megszüntetéséről,

c) a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerző természetes személy elhalálozásával, vagy a képzési program vagy szaktevékenység akkreditációját megszerző jogi személy megszűnésével,

d) azon a napon, amikor a minisztérium közzéteszi a képzési program vagy a szaktevékenység akkreditációjának megszűntetéséről szóló határozatát.

(1) A válságbeavatkozást jelentő szociális szolgáltatásnyújtásra, a gyermekes családokat támogató szociális szolgáltatásokra, a szállító szolgálatra, a személyi kísérő és felolvasó szolgálatra, a tolmácsszolgálatra, a tolmácsszolgálat-közvetetítésre, a személyi asszisztens-közvetítésre, a segédeszköz-kölcsönzésre, a távközlési technológiákkal nyújtott szociális szolgáltatásokra, a pártfogói jogok és kötelességek érvényesítésében nyújtott segítségre, a nappali központban, a reintegrációs központokban, az étkezdében, a mosodában és a személyi higiéniai központokban nyújtott szociális szolgáltatásokra nem vonatkoznak az általános közigazgatási eljárásra vonatkozó előírások. A közigazgatási eljárás általános előírásai nem vonatkoznak a 8. § 1. bek. szerinti szociális szolgáltatásnyújtás biztosítása iránti kérvényre sem.

(2) A helyi illetékességet a megye azon kötelezettségének vonatkozásában, hogy a szociális szolgáltatás gazdaságilag indokolt kiadásait megtérítse, leszámítva belőle a szociális szolgáltatás címzettje által a 71. § 7. bekezdése szerint fizetett térítési összeget, a szociális szolgáltatás címzettjének állandó lakhelycíme alapján határozzák meg.

(3) A szociális szolgáltatásokra való rászorultsági ügyekben folyó eljárásra, a nyilvántartásba való bejegyzés megtagadása ügyében, a szociális szolgáltatásnyújtás megtiltása ügyében, a szociális szolgáltató nyilvántartásból való törlése ügyében, a 99. § 5. bekezdésében taglalt személy tevékenységének leállításában, a képzési programok és szaktevékenységek akkreditácójának megvonásában folyó eljárásokban az általános érvényű közigazgatási eljárás rendelkezéseit alkalmazzák a 60. § és a 62-68. § kivételével.

(4) A büntetések kiszabásáról a 99. és 102. § értelmében folyó eljárásokra az általános érvényű közigazgatási eljárás rendelkezései vonatkoznak.

(1) Az életvitelt segítő lakólétesítményben történő elhelyezésre való ráutaltságról, az idősotthoni elhelyezésre való ráutaltságról, a rehabilitációs központban történő elhelyezésre való ráutaltságról, a szociális szolgáltatóházban történő elhelyezésre való ráutaltságról, a speciális intézetben és nappali központban történő elhelyezésre való ráutaltságról, valamint a gondozó szolgálatra való ráutaltságról az eljárást a természetes személynek, vagy a kiskorú gyermek szülőjének, illetve a bírósági határozattal¹⁵⁾ neki kirendelt gyámnak az írásbeli kérelme alapján indítják meg, illetve olyan szerv indítványára, amely jogosult a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kérdésében dönteni.

(2) A gondozó szolgálatra való ráutaltság, az idősotthoni elhelyezésre való ráutaltság, az intézeti gondozószolgálatban történő elhelyezésre való ráutaltság és a nappali központban való elhelyezés elbírálásáról szóló kérvényt a községnek kell benyújtani.

(3) A kérvényt az életvitelt segítő lakólétesítményben történő elhelyezés, a rehabilitációs központban történő elhelyezés, a szociális otthonban történő elhelyezés és a speciális intézetben történő elhelyezés elbírálására a megyének kell benyújtani.

(4) A helyi illetékességet a község és a megye vonatkozásában a 2. és 3. bekezdés szerint a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának elbírálását kérő természetes személy állandó lakcíme alapján határozzák meg.

(5) A község és megye helyi illetékességét a 73. § 11. bekezdése szerinti célokra a szociális szolgáltató szociális szolgáltatásnyújtásának a helyszíne alapján határozzák meg.

(6) Ha a természetes személy egészségi állapotára való tekintettel önmaga nem képes kérvényt benyújtani a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának elbírálása érdekében, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításáról szóló kérvényt, a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötését, vagy a beleegyezést tehermentesítő szociális szolgáltatás nyújtására a kezelőorvosnak az érintett természetes személy egészségi állapotáról kiadott igazolása alapján a kérvényt benyújthatja, a szerződést megkötheti vagy a beleegyezést a nevében megadhatja más természetes személy.

(7) A szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő beadványnak tartalmaznia kell a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő természetes személy családi és utónevét, születésének dátumát, tartózkodási helyének a címét, családi állapotát, állampolgárságát, a szociális szolgáltatás fajtáját, a szociális szolgáltatás formáját, az egészségügyi szolgáltatónak a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondását kérő természetes személy egészségi állapotáról kiadott igazolását. Az első mondatban felsorolt tényeken kívül az a kérvény, amelyet a 3. § 2. bek. b) pontjában szereplő külföldi nyújt be, tartalmazza az arra illetékes hatóság által kiadott tartózkodási engedélyt és a munkáltató vagy iskola igazolását, egyéb külföldi személyek esetében az illetékes hatóság által kiadott tartózkodási engedélyt, illetve külföldön élő szlovák esetében a 3. § 2. bek. l) pontja szerinti feltétel teljesülésének az igazolását is.

(9) A szociális szolgáltatásra való ráutaltságról szóló felülvizsgálati jelentés alapanyaga a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzésnek. A szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megállapító döntési folyamatban a község vagy megye a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzés alapanyagaként felhasználhatja az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal által, külön jogszabály szerint¹¹⁾ kiállított komplex jelentést, mely a súlyosan egészségkárosult személy állapotának szociális kompenzálására készült, ha annak tartalmaznia kell a más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokát is, vagy a végzést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról más község vagy megye adta ki. A község vagy a megye a természetes személynek, akinek a szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról döntött, kézbesíti a végzéssel együtt a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati szakvéleményt is, mely alapanyagul szolgált a végzés meghozatalához. A szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megállapító döntési folyamatban a község vagy megye a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó végzés meghozatalának alapanyagaként felhasználhatja az ezen község vagy megye, vagy más község vagy más megye által kiadott, a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati jelentést vagy más szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó felülvizsgálati jelentést annak megállapítása érdekében, hogy az érintett természetes személy milyen mértékben szorul rá más természetes személy segítségére.

(10) A szociális szolgáltatásnyújtást megtiltó határozat vagy a 99. § 5. bekezdése szerint megtiltott szociális szolgáltatásnyújtó tevékenységről szóló határozat ellen benyújtott jogorvoslati eszköz nem jár halasztó hatállyal.

(11) Nem képezheti végrehajtás tárgyát

a) a szociális szolgáltatás címzettje által befizetett pénzösszeg, ha azt a szociális szolgáltatás térítési díjaként fizették be,

b) a 76. § szerint az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személyre folyósított pénzügyi támogatás,

c) a 77. § szerint a fenntartásra folyósított pénzügyi támogatás,

d) az ingóságok, melyeket a szociális szolgáltatás címzettje használ az intézetben mint szükséges lakberendezési tárgyakat, így az ágy, az asztal, a szék, a fotel, a fűtőtest, a takaró, az ágynemű, a rádiókészülék, a televízió és a segédeszközök, melyeket a szociális szolgáltatás címzettje kedvezőtlen egészségi állapota vagy súlyos egészségkárosodása miatt használ.

(12) A szociális szolgáltatás térítési díjában felhalmozott tartozások behajtását a szociális szolgáltató harmadik személyre nem ruházhatja át.

(1) A szociális szolgáltatás címzettje köteles nyolc napon belül írásban jelenteni a községnek vagy a megyének azokat a változásokat, amelyek döntő kihatással vannak a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának fennállására, valamint a szociális szolgáltatónak a jövedelmi és tulajdonjogi viszonyaiban beállt változásokat, melyek döntő befolyással bírnak a szociális szolgáltatásokért kivetett térítési díjfizetésre.

(2) A szociális szolgáltatás címzettje köteles a község vagy megye felszólítására igazolni a szociális szolgáltatásra való ráutaltsága fennállását, mégpedig nyolcnapos határidőn belül azt követően, hogy a felszólítást neki kézbesítették, amennyiben a község vagy megye ennél hosszabb határidőt nem szabott meg. Ha a természetes személy a záros határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak, a szociális szolgáltatásra való ráutaltság megszűnéséről adnak ki végzést, amennyiben erre a következményre a felszólításban külön figyelmeztetés került megfogalmazásra.

(3) A természetes személy, aki a szociális szolgáltatást kéri, vagy a szociális szolgáltatás címzettje a jelen törvény értelmében köteles a község vagy megye felszólítására részt venni egészségi állapotának felülvizsgálatán vagy ismételt felülvizsgálatán az egészségügyi alkalmazott által megszabott határidőben. Ha az első mondatban taglalt természetes személyek a felülvizsgálaton nem vesznek részt, a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kimondásáról folyó eljárást leállítják, vagy a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot megszüntetik.

(4) A szociális szolgáltatás címzettje vagy a 73. § 10. bekezdésében tagalt természetes személyek kötelesek a szociális szolgáltatónak jelenteni jövedelmeik összegét és becsületbeli nyilatkozatban közölni megtakarításaik összegét, valamint vagyonuk értékét, jelenteni a jövedelmük, a megtakarításaik, a vagyonuk értékének nagyságában bekövetkezett változásokat, amelyek döntő befolyással bírnak a szociális szolgáltatás térítési díjfizetésére, és kötelesek lehetővé tenni a szakértőnek vagyonuk megtekintését, valamint előterjeszteni a vagyonukra vonatkozó okirataikat. Ha a szociális szolgáltatás címzettje vagy a 73. § 10. bekezdésében tagalt természetes személyek az első mondatban taglalt kötelességeiknek nem tesznek eleget, a 73. § 1-8. és 10. bekezdésének rendelkezéseit a szociális szolgáltatás térítési díjfizetésében nem alkalmazzák.

(1) A jelen törvény céljaira személyes adatkezelő a község, a megye, a szociális szolgáltató és a minisztérium.

(2) A község, a megye, a szociális szolgáltató és a minisztérium személyes adatokat szolgáltatnak, melyeket kezelnek, a közhatalmi szerveknek azok írásbeli kérvénye alapján, amennyiben ez elengedhetetlenül szükséges külön jogszabály szerinti feladataik teljesítéséhez.

(3) A község a 94.a § 1. bekezedése, a megye a 94.b § 1. bekezdése, a szociális szolgáltató a 94.c § 1. bekezdése és a minisztérium a 94.d § 1. bekezdése szerinti célokra az érintett személy beleegyezése nélkül is beszerezheti személyes adatait másolással, szkenneléssel vagy hivatalos okiratok adathordozón történő rögzítésével.

(1) A község személyes adatokat kezel a 3. bekezdés értelmében a 2. bekezdés szerinti személyekről szükséges célhoz mérten és terjedelemben

a) a 80. § c) pontja szerinti döntéshozatali eljárásokban,

b) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság 51. § és 80. § c) pontja szerinti felülvizsgálati jelentésének elkészítése során,

c) a 80. § e)-g) pontja szerinti szociális szolgáltatásnyújtás vagy szolgáltatásbiztosítás során,

d) a pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötés során az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személlyel, vagy a magán szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó a 80. § h) pontjának második alpontja és a 80. § m) és n) pontja szerinti pénzügyi támogatásról, 

e) a 78.a § 4. bek. és a 80. § k) pontja szerinti pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötés során,

f) a 80. § q) pontja szerinti nyilvántartás vezetése során.

(2) A község személyes adatokat kezel

a) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálását kérő személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak törvényes képviselőiről,

b) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,

c) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását kéri, és a természetes személyről, akinek szociális szolgáltatást kell nyújtani, valamint az ő törvényes képviselőikről,

d) a természetes személyről, aki az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,

e) a természetes személyről, aki olyan jogi személy statutáris képviselője, amely az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.

(3) Személyes adatok, melyeket a község a 2. bekezdésben taglalt természetes személyekről kezel:

a) családi és utónév, titulus,

b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím,

c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma,

d) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,

e) állampolgárság,

f) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,

g) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,

h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,

i) a 2. bekezdés a)-c) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,

j) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek lakásviszonyai, kivéve a törvényes képviselőket,

k) telefonszámok, tartózkodási hely és elektronikus levélcím,

l) a 2. bekezdés d) pontja szerinti természetes személy bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számlájának száma és a bank vagy külföldi bank fiókjának kódja, 

m) egyéb adatok, melyek az adatkezeléssel összhangban állnak és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás céljaira, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításához vagy a pénzügyi támogatás nyújtásához az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében, vagy pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.

(1) A megye adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben szereplő személyekről olyan célra és mértékben, mely szükséges

a) a 81. § b) pontja szerinti eljárásokban a döntéshozatalhoz,

b) a szociális szolgáltatásra való 51. § és 81. § c) pontja szerinti ráutaltság felülvizsgálati jelentésének kidolgozásához,

c) szociális szolgáltatás nyújtásához vagy biztosításához a 81. § d)-g) pontjai szerint,

d) a pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötéshez az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személlyel, vagy a magán szociális szolgáltatóval a szociális szolgáltatás fenntartására folyósítandó pénzügyi támogatásról szóló szerződéskötéshez a 81. § h) pontjának első alpontja és a 81. § m) és n) pontja szerint,

e) a nyilvántartás vezetéséhez és a változások nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a 81. § o) ontjai szerint.

f) a nyilvántartás vezetéséhez a 81. § v) pontja szerint.

(2) A megye személyes adatokat kezel

a) a szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálását kérő személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről és annak törvényes képviselőiről,

b) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,

c) a természetes személyről, aki kéri felvételét a nyilvántartásba,

d) a természetes személyről, aki a nyilvántartásba történő felvételt kérő jogi személy statutáris szerve,

e) a 63. § 3. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,

f) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatás nyújtásának biztosítását kéri, és a természetes személyről, akinek szociális szolgáltatást kell nyújtani, valamint az ő törvényes képviselőikről,

g) a természetes személyről, aki az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,

h) a természetes személyről, aki olyan jogi személy statutáris képviselője, amely az önellátásban más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében pénzügyi támogatást kérvényez, vagy pénzügyi támogatást kérvényez szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására,

i) a természetes személyről, akit bejegyeztek a nyilvántartásba,

j) a természetes személyről, aki nyilvántartásba bejegyzett jogi személy statutáris szerve,

k) a 63. § 3. bekezdésében taglalt felelős képviselő.

(3) A személyes adatok, melyeket a 2. bekezdésben feltüntetett személyekről a megye kezel, a következők:

a) családi és utónév, titulus,

b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím,

c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma,

d) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,

e) állampolgárság,

f) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,

g) a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,

h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés b) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,

i) a 2. bekezdés a) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,

j) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek lakásviszonyai, kivéve a törvényes képviselőket,

k) telefonszámok, tartózkodási hely és elektronikus levélcím,

l) a 2. bekezdés d) pontja szerinti természetes személy bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számlájának száma és a bank vagy külföldi bank fiókjának kódja, 

m) egyéb adatok, melyek az adatkezeléssel összhangban állnak és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás céljaira, a szociális szolgáltatásnyújtás biztosításához vagy a pénzügyi támogatás nyújtásához az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy esetében, vagy pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatásnyújtás fenntartására.

(1) A szociális szolgáltató személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben felsorolt személyekről olyan cálra és mértékben, mely szükséges

a) a 74. § szerinti szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötéséhez,

b) a szociális szolgáltatás térítési díjfizetéséről szóló szerződés megkötéséhez a 73. § 9. és 10. bek. szerint,

c) a korlátozások regiszterének vezetéséhez a 10. § szerint,

d) a szociális szolgáltatás címzettje által, a 61. § 4. bek. szerint meghatározott családtag, partner vagy természetes személy elszállásolásához,

e) a szociális szolgáltatásnyújtás helyszínének megjelöléséhez a 67. § szerint,

f) a 31., 34-41. § szerinti szociális szolgáltatás térítési díjfizetéséhez a 72., a 72.a és 73. § értelmében,

g) személyes segítőszolgálat végzéséhez személyes segítői ügynökség közreműködésével,

h) tolmácsszolgáltatás végzéséhez tolmácsügynökségen keresztül,

i) a szociális szolgáltatás címzettjei nyilvántartásának vezetéséhez a 95. § szerint.

(2) A szociális szolgáltató személyes adatokat kezel

a) a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötését kérvényező személyről és a szociális szolgáltatás címzettjéről, valamint annak törvényes képviselőiről,

b) a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el a szociális szolgáltatásnyújtó kérő személyével vagy a szociális szolgáltatás címzettjéével, és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,

c) a természetes személyről, aki a szociális szolgáltatás térítési díját vagy annak egy részét fizeti a szociális szolgáltatás címzettje helyett a 73. § 9. bek. szerint,

d) a szociális szolgáltatás címezettjének nagykorú ellátott gyermekeiről és szüleiről, valamint a természetes személyekről, akiknek a jövedelmét közösen bírálják el és közösen számolják össze a 72.a § 8. bek. és a 73. § 10. bek. értelmében, illetve az ő törvényes képviselőikről,

e) a családtagról, partnerről vagy természetes személyről, akit a szociális szolgáltatás címzettje elszállásolásakor maga meghatározott a 61. § értelmében, 

f) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtás helyének 67. § szerinti meghatározásakor,

g) a természetes személyről, aki személyi segítői tevékenységet végez személyi segítői ügynökség közreműködésével,

h) a természetes személyről, aki tolmácsszolgálatot lát el tolmácsügynökség közreműködésével.

(3) A személyes adatok, melyeket a 2. bek. taglalt természetes személyekről a szociális szolgáltató kezel, a következők

a) családi és utónév, titulus,

b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy lakcímét,

c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy adatait,

d) a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, kivéve a törvényes képviselők családi állapotát,

e) állampolgárság, kivéve a 2. bek. f) pontjában taglat természetes személy adatait,

f) a 2. bekezdés a), b) és f) pontjában feltüntetett természetes személyek szociális helyzete, kivéve a törvényes képviselők szociális helyzetét,

g) a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személyek jövedelmi viszonyai, kivéve a törvényes képviselők jövedelemi viszonyait,

h) adatok a birtokolt ingó vagyonról, ingatlan vagyonról és a 2. bekezdés a), b) és d) pontjában feltüntetett természetes személy egyéb vagyonjogi viszonyairól, kivéve a törvényes képviselőket,

i) a 2. bekezdés a) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, kivéve a törvényes képviselők egészségi állapotát,

j) telefonszámok, tartózkodási hely címe és elektronikus levélcím,

k) egyéb adatok, melyek összhangban állnak a kezelés céljával és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtási szerződés megkötéséhez, a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetéséhez és a szociális szolgáltatás nyújtásához.

(1) A minisztérium személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben felsorolt személyekről olyan célból és olyan mértékben, mely szükséges

a) a döntéshozatalhoz a 79. § 1. bek. g) pontja szerinti eljárásokban,

b) a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzéséhez a 79. § 1. bek. d) pontja szerint,

c) a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeinek értékeléséhez a 79. § 1. bek. e) pontja szerint,

d) a szociális szolgáltatók nyilvántartásának vezetéséhez a 79. § 1. bek. h) pontja szerint,

e) a személyek jegyzékének vezetéséhez a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,

f) a személyek jegyzékének vezetéséhez a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,

g) pénzügyi támogatás nyújtásához az intézményi szociális szolgáltatás finanszírozásához a 71. § 6. bek. és a 79. § 6. bek. a) pontjának első alpontja szerint,

h) pénzügyi támogatás nyújtásához szociális szolgáltatás finanszírozása céljából a 78.a § és a 79. § 6. bek. a) pontjának második alpontja szerint,

i) a korlátozó intézkedések eszközeinek felhasználásáról szóló jelentések fogadásához a 10. § 6. bek. szerint.

(2) A minisztérium személyes adatokat kezel

a) a természetes személyről, aki képzési program akkreditációját kérvényezi,

b) a természetes személyről, aki képzési program akkreditációját kérő jogi személy statutáris képviselője,

c) a természetes személyekről, akik közreműködnek a képzésben,

d) a 86. § 2. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,

e) a természetes személyről, aki szaktevékenység végzésének akkreditálását kérvényezi,

f) a természetes személyről, aki szaktevékenység végzésének akkreditálását kérvényező jogi személy statutáris képviselője,

g) a természetes személyekről, akik a szaktevékenységet közvetlenül végezni fogják,

h) a 88. § 3. bekezdésében taglalt javasolt felelős képviselőről,

i) a természetes személyről, aki szabálysértési bírságolási eljárás résztvevője,

j) a természetes személyről, aki szaktevékenység jellegű tevékenységeket, kiszolgáló tevékenységeket vagy más egyéb tevékenységeket végez a 16-18. § szerint, vagy ilyen tevékenységek összességét végzi térítés fejében a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,

k) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,

l) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzése során,

m) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató, a szociális szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek értékelésekor,

n) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, a szociális szolgáltatásnyújtás minőségi feltételeinek értékelésekor,

o) a természetes személyről, aki szociális szolgáltató a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,

p) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,

q) a szociális szolgáltatásnyújtás 63. § 3. bek. szerinti felelős képviselőjéről a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor,

r) a természetes személyről, akinek akkreditációt ítéltek oda képzési programra, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,

s) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, melynek akkreditációt ítéltek oda képzési programra, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. i) pontja szerint,

t) a természetes személyről, akinek akkreditációt ítéltek oda szaktevékenységre, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,

u) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, melynek akkreditációt ítéltek oda szaktevékenységre, a központi nyilvántartásba történő bejegyzéskor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,

v) a szaktevékenységért felelős személyről a jegyzékbe vételkor a 79. § 1. bek. j) pontja szerint,

w) a természetes személyről, aki szociális szolgáltatásnyújtás pénzügy támogatását kéri a 78.a § szerint,

x) a természetes személyről, aki jogi személy statutáris szerve, mely intézeti szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatását kéri a 71. § 6. bek. szerint,

y) a szociális szolgáltatás címezettjéről, akinek esetében korlátozó eszközöket vezettek be a 10. § 5. bek. értelmében.

(3) Személyes adatok, melyeket a minisztérium kezel a 2. bekezdésben felsorolt személyekről:

a) családi és utónév, titulus,

b) állandó lakcím, vagy átmeneti lakcím, 

c) személyi szám, ha kiosztásra került és a születés dátuma, 

d) a 2. bekezdés y) pontjában feltüntetett természetes személyek családi állapota, 

e) állampolgárság, 

f) szociális helyzet,

g) a 2. bekezdés y) pontjában feltüntetett természetes személyek egészségi állapotáról szóló adatok, a szociális szolgáltatásnyújtás céljai eléréséhez szükséges mértékben, 

h) telefonszámok, tartózkodási hely címe és elektronikus levélcím,

i) egyéb adatok, melyek összhangban állnak a kezelés céljával és feltétlenül szükségesek a szociális szolgáltatásnyújtás felett gyakorolt felügyelet végzéséhez, a szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek értékeléséhez, az intézeti a szociális szolgáltatás finanszírozásának pénzügyi támogatásához a 71. § 6. bek. szerint és a szociális szolgáltatásnyújtás pénzügyi támogatásához a 78.a § szerint.

(4) A minisztérium a 94.a § 2. bek., a 94.b § 2. bek., a 94.c § 2. bek., a 94.d § 2. bek. szerinti személyek személyes adatait elemzési és statisztikai célokra is feldolgozza a 94.a § 3. bek., a 94.b § 3. bek., a 94.c § 3. bek., a 94.d § 3. bek. által megszabott mértékben.

(1) A szociális szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a szociális szolgáltatások címzettjeiről (a továbbiakban csak „nyilvántartás”). A nyilvántartás tartalmazza a 94.c § 3. bekezdése szerinti adatokat olyan terjedelem-ben, amilyenre a szociális szolgáltatásnyújtás végett szükség van.

(2) Az a szociális szolgáltató, amely olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akinek nincsenek biztosítva az alapvető létfeltételei az alapvető létszükségleteinek kielégítéséhez, olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akit szociális kirekesztődés fenyeget, vagy akinek korlátozottak a képességei a társadalmi beilleszkedésre és problémái önálló megoldására szokásai és életmódja, vagy függőséget okozó anyagok használata vagy függőséget okozó káros tevékenységek végzése miatt, vagy térben elkülönülő vagy szegregált helyen való tartózkodása miatt, ahol halmozottan és nemzedékeken át újratermelődő szegénységben élnek, vagy olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, aki más természetes személyek viselkedése miatt veszélyeztetett, vagy más természetes személyek viselkedésének áldozatává vált, nem köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely a 94.c § 3. bekezdése szerinti személyes adatokat tartalmazza.

(3) A szociális tanácsadás mint önálló szaktevékenység nyújtása esetén a nyilvántartásban fel kell tüntetni a konzultációk számát, a konzultációval eltöltött összes óra számát, a probléma jellemzését és a kedvezőtlen szociális helyzet megoldásának módját.

(4) Gondozói szolgálat nyújtása esetén a nyilvántartásnak része a gondozószolgálati órák száma és a térítés összege egy gondozószolgálati óráért vagy az egyes gondozószolgálati tevékenységekért a 4. számú törvénymelléklet szerint.

(5) Szállító szolgálat nyújtása esetén a nyilvántartás része a szállítás során megtett kilométerek száma is, az átlagos üzemanyag-fogyasztás kilométerenként, az átlagos üzemanyagár és a kilométerenkénti egységnyi térítési díj.

(6) Tolmácsszolgáltatás esetén a nyilvántartás részét képezi a tolmácsolás órákban kifejezett időtartama és a tolmácsolás tárgya is.

(7) A magán szociális szolgáltató negyedévente egyszer köteles benyújtani a hatáskörileg illetékes községnek vagy megyének a szociális szolgáltatás címzettjeinek nyilvántartását a 94.c § 3. bekezdésének a)-c) pontja szerint.

A szociális szolgáltató külön jogszabály szerint⁵⁴⁾ köteles a nyilvánosságot tájékoztatni, és köteles biztosítani a személyi adatok külön jogszabály szerinti⁵³⁾ védelmét.

(1) A munka-, szociális és családügyi központ, a munka-, szociális és családügyi hivatalok, a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, az egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, az adóhatóságok és a közhatalom más szervei kötelesek együttműködni a községekkel, a megyékkel, a szociális szolgáltatókkal és a minisztériummal, és ingyenesen tájékoztatást és értesítést nyújtani nekik a szociális szolgáltatási ügyekben, beleértve a 94.a § 3., a 94.b § 3., a 94.c § 3. és a 94.d § 3. bekezdésben taglalt személyi adatok átadását. Ugyanilyen kölcsönös kötelesség terheli a községet, a megyét és a szociális szolgáltatókat is, mégpedig akkora mértékben, amekkorában a jelen törvény alapján szociális szolgáltatásokat nyújtanak.

(2) A Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága, az egészségbiztosítók és a Szociális Biztosító a minisztérium kérésére a minisztériumnak köteles bizonylatot kiadni és kézbesíteni a 78.b § 2. bek. b) pontja szerint annak a jogigénynek a bizonyítására, hogy a község vagy a magán szociális szolgáltató a 78.b § 5. bek. szerint jogosult az intézeti szociális szolgáltatás finanszírozására a 71. § 6. bek. szerint folyósított pénzügyi támogatásra és a szociális szolgáltatásnyújtásra a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásra az érintett költségvetési év második – negyedik negyedévében, legkésőbb annak a naptári hónapnapnak az utolsó napjáig, amely a második – negyedik negyedévet megelőzi az érintett intézeti szociális szolgáltatóról, mely az adott pénzügyi támogatás címzettje; ez a bizonylat ingyenes.

(3) A község, a megye és a szociális szolgáltatók a szociális szolgáltatásnyújtás során együttműködnek a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a vallási közösségekkel és más személyekkel.

(1) A minisztérium felügyeli a jelen törvény betartását, valamint az általános érvényű rendeletek betartását

a) a szociális szolgáltatások nyújtása során és módjában, elsősorban az alapvető emberi és szabadságjogok betartása szempontjából, 

b) a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésében,

c) a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglalt kötelezettségek betartását,

d) az akkreditált szaktevékenységek nyújtása során.

(2) A szociális szolgáltatások felügyeletének minősül a jelen törvény betartásának felügyelete, valamint az általános érvényű rendeletek betartásának a felügyelete olyan tevékenységek végzése során, amelyek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység jellegűek, vagy további, a 16-18. § szerinti tevékenységek, melyeket térítés fejében nyújtanak, és amelyeket a személy nyilvántartásba történő felvétel nélkül végez.

(3) A minisztérium a szociális szolgáltatások nyújtása terén a felügyeletet megbízott állami alkalmazottakon keresztül gyakorolja. A minisztérium a szociális szolgáltatások feletti felügyelet gyakorlásában szakértőt vehet igénybe. Az első mondat szerinti szakértő természetes személy, akinek felsőfokú alapszintű vagy mesterképzésben szerzett végzettsége van külön jogszabály szerint akkreditált tanulmányi szakon,⁴⁶⁾ amely arra a szakterületre nyújt képzést, amelyen az 1. bekezdés szerinti felügyeletet gyakorolni fogja, és akinek az adott szakterületen hároméves gyakorlata van.

(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti felügyelet gyakorlása során az állami alkalmazott és a 3. bekezdés szerint felkért szakértő a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának megbízó levelével igazolja magát, melyben feltüntetik a felügyeleti eljárás célját.

(5) A minisztérium a szociális szolgáltatásnyújtási felügyeletével kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében kihelyezett részlegeket alapíthat és szüntethet meg székhelyén kívül, és meghatározhatja azok területi illetékességét.

(6) A minisztérium az intézményi szociális szolgáltatásnyújtás felügyeletével kapcsolatosan, ha ezek gondozó szolgálatot működtetnek a 22. § szerint, együttműködik az egészségügyi minisztériummal és az Egészségügyi Felügyeleti Hatósággal.⁵⁵⁾

(7) A minisztérium az 1. bekezdés szerinti szociális szolgáltatásnyújtás felügyeletének ellátása során a külön jogszabályban szabályozott ellenőrző tevékenység alapelveinek a szellemében jár el.⁵⁶⁾

(1) Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást hajtottak végre, nem teljesíti a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedéseket a megszabott határidőn belül és mértékben, a minisztérium 170 eurótól 670 euróig terjedő bírságot róhat ki rá.

(2) Az 1. bekezdés szerinti bírságot az azt követő egy évben lehet kiszabni, amikor a minisztérium megállapítja, hogy a hiányosságok kiküszöbölésére megszabott intézkedéseket nem teljesítették, legkésőbb azonban az azt követő harmadik év leteltéig, amikorra a hiányosságok kiküszöbölésére megszabott intézkedéseket végre kellett volna hajtani.

(3) A bírságról szóló végzésben a minisztérium megszabja a hiányosságok kiküszöbölésének határidejét. Ha ezen határidőben a szociális szolgáltató, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást hajtottak végre, nem küszöböli ki a hiányosságokat, a minisztérium ismételten bírságot vet ki.

(4) Az 1. és 3. bekezdés szerinti bírság összegének meghatározásakor a jelen törvény rendelkezései megsértésének és a többi általános érvényű jogi előírás megsértésének komolyságát, az ebből fakadó következmények méretét, a kötelességsértés ismétlődését és több kötelesség megsértését, valamint a szabálysértésben való bűnösség mértékét szem előtt tartva döntenek.

(5) Ha a minisztérium megállapítja, hogy valamely személy olyan tevékenységet folytat, amelynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység jellege van, vagy egyéb tevékenységeket folytat a 16-18. §-ok szerint, illetve ezen tevékenységek csoportját nyújtja térítés fejében, de regisztráció nélkül, 35 000 euró bírságot vet ki rá és az ezen tevékenységek leállítására kötelező végzésben megtiltja neki, hogy ezen tevékenységeket folytassa.

(6) A minisztérium 300 euróig terjedő eljárási bírságot róhat ki, ha a személy, amelynél szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást akarnak végrehajtani, nem teszi lehetővé ennek megvalósítását, vagy ha a személy, szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárást akarnak végrehajtani, meghiúsítja az eljárást.

(7) A szociális szolgáltatásnyújtási felügyeleti eljárás során kirótt bírságokból származó bevételek a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének a bevételei.

(1) A község és a megye megbízott alkalmazottja ellenőrzi a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalát és a szociális szolgáltató gazdálkodását a 75. § és a 78.a § 4. bek. szerint megszerzett pénzügyi eszközökkel.

(2) Az 1. bekezdés szerinti ellenőrzés során az ellenőrző tevékenységek alapelvei⁵⁶⁾ és a külön jogszabályok értelmében járnak el.⁵⁷⁾

(3) A 79. § 6. bek, c) és d) pontja értelmében végzett ellenőrzés során a minisztérium külön jogszabályi előírás szerint jár el.⁵⁷⁾ Más hatóságok ellenőrzési jogköreit ez nem érinti.^57a)

A minisztérium a szociális szolgáltatóra bírságot ró ki, ha

a) nem teljesíti a 8. § 9. bekezdésében taglalt kötelességét,

b) a szociális szolgáltatás nyújtása során nem tartja be a 9. § 1., 3-5. bekezdése és a 10. § által taglalt kötelességeit,

c) nem végzi el, nem biztosítja, és nem teremti meg a feltételeket a szaktevékenységek, kiszolgáló tevékenységek és más, a jelen törvényben meghatározott tevékenységek nyújtását az általa biztosított szociális szolgáltatási fajtához kapcsolódóan,

d) a szociális szolgáltatási térítési díj meghatározásakor nem a 72. § és a 72.a § szerint jár el és a szociális szolgáltatás térítési díjának fizetésekor nem a 73. § 1-10. bekezdéseit alkalmazza,

e) a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés megkötésekor és felmondásakor nem a 74. § 1., 2., 6-8., valamint 14-19. bekezdése szerint jár el.

(1) Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató adminisztratív jogsértést követett el, a szociális szolgáltatóra 2 000 eurós bírságot ró ki.

(2) Az 1. bekezdés szerinti bírságot az azt követő egy évben lehet kiszabni, amikor a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató adminisztratív jogsértést követett el, legkésőbb az azt követő harmadik év leteltéig, amikor a szociális szolgáltató az adminisztratív jogsértést elkövette.

(3) Az 1. bekezdés szerinti bírság összegének megállapításakor figyelembe veszik az adminisztratív jogsértés komolyságát, következményeinek nagyságát, vagy a többszörös adminisztratív jogsértést és a bűnösség mértékét.

(4) Az adminisztratív jogsértésért kirótt bírságok a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételei.

(1) A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeit a 2. törvénymelléklet szerint értékelik. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek értékelésekor a 2. törvénymelléklet B pontjában meghatározott értékskálát használják. A 2. törvénymelléklet A pontjának I-IV. része alapján megszerzett pontokat összeadják. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek színvonalát a 2. törvénymelléklet C pontja szerint, a megszerzett összes pontszám alapján határozzák meg.

(2) A nyújtott szociális szolgáltatás minőségi feltételeit a 2. törvénymelléklet A pontjának III. része alapján nem értékelik, ha a szociális szolgáltató természetes személy, akinek alkalmazottja nincs. A nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ilyen jellegű értékelésekor a 2. törvénymelléklet C pontja szerinti pontozásos értékeléskor 33 pontot le kell számítani az egyes minőségi követelményekből és az elért maximális pontszám 147 lesz.

(3) Ha a szociális szolgáltató a 2. törvénymelléklet C része szerinti értékelésekor százalékarányban a nyújtott szociális szolgáltatás minőségi színvonalára vonatkozóan 60 %-nál kevesebbet ér el, a szociális szolgáltatás elvárt minőségi feltételeit nem teljesíti.

(4) A minisztérium a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeit megbízott állami alkalmazottak útján értékeli.

(5) A minisztérium a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ellenőrzésébe szakértőt is bevonhat. Az első mondat szerinti szakértő olyan természetes személy, akinek felsőfokú szakirányú végzettsége van mesterfokon, külön jogszabály szerint⁴⁶⁾ akkreditált tanulmányi szakon, olyan szakterületen, amelyben a nyújtott szociális szolgáltatások minőségi feltételeinek ellenőrzése zajlik, és hároméves gyakorlattal bír e szakterületen. Ha a minisztérium megállapítja, hogy a szociális szolgáltató nem teljesíti a szociális szolgáltatás 3. bek. szerinti minőségi feltételeit, határidőt szab meg a szociális szolgáltatónak ezek teljesítésére; ha a szociális szolgáltató ezen határidőn belül sem teljesíti a 3. bekezdés szerinti minőségi feltételeket, a minisztérium javaslatot nyújthat be a megyének ezen szociális szolgáltató nyilvántartásból való törlésére.

(1) A község, a megye és a szociális szolgáltató megbízott alkalmazottja jogosult meglátogatni azt a természetes személyt, aki a szociális szolgáltatásra való ráutaltságának kimondását, szociális szolgáltatás nyújtását vagy szociális szolgáltatásnyújtás biztosítását kéri, vagy a szociális szolgáltatás címzettjét, annak beleegyezésével a saját lakásában.

(2) A minisztérium, a község, a megye és a szociális szolgáltató alkalmazottja köteles a szociális szolgáltatásnyújtás során titokban tartani azokat a tényeket, amelyek a szociális szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan, vagy a jelen törvényben megszabott feladatok teljesítése során jutottak a tudomására. Ez a titoktartási kötelezettség az alkalmazotti munkaviszony vagy állami hivatalnoki viszony megszűnését követően is fennmarad. Tájékoztatás róluk csak akkor adható, ha a titoktartás a szociális szolgáltatás címzettjének életét vagy egészségét veszélyeztetné, vagy ha az ilyen kötelességet külön jogszabály előírja.⁵⁸⁾ Ellenkező esetben ezek az információk más személyekkel csak a szociális szolgáltatás címzettjének beleegyezésével adhatók ki.

(3) Általánosított információkat és összesített információkat, melyeket a minisztérium, a község és a megye a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatosan beszerez, a konkrét személyi adatok feltüntetése nélkül tudományos, publicisztikai, pedagógiai célokra felhasználhatnak a minisztérium, a község és a megye alkalmazottai, vagy felhasználhatók a minisztérium, a község és a megye elemző és tervező tevékenyégének céljaira is.

(1) A szociális szolgáltatásnyújtásról szóló kérelmet, melyet 2008. december 31-éig nem zárt le jogerős döntés, a 2009. január 1-től hatályos törvény szerint elbírálandó, a szociális szolgáltatásra való ráutaltságot elbíráló kérvénynek kell tekinteni. Az első mondat szerinti szociális szolgáltatásnyújtásról szóló kérelmet, melyet a jogi személyiségű szociális intézményhez vagy annak szervéhez nyújtottak be, ha az nem község vagy megye, mely illetékes dönteni a szociális szolgáltatásra való rászorultság kimondásáról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, az intézet vagy szerv köteles haladék nélkül továbbítani a hozzá kapcsolódó összes iratanyaggal együtt a községnek vagy megyének, amely illetékes a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint meghozni a döntést a szociális szolgáltatásra való ráutaltság kérdésében.

(2) A természetes személy, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján gondozószolgálati ellátást nyújtanak, szociális szolgáltatásra ráutalt személynek tekintendő mindaddig, amíg jogerőre lép a gondozó szolgálatra való ráutaltságát kimondó határozat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, legkésőbb azonban 2010. december 31-éig.

(3) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján a tankötelessége lejártáig gondozószolgálati ellátásban részesülő gyermeknek nyújtott gondoskodást, amennyiben személyes, egész napos és rendes gondoskodást komoly okból nem biztosíthatnak neki a szülei vagy más személy, aki a szülői gondoskodást helyettesítő gondozásba vette az illetékes szerv döntése alapján, a gyermekről való személyes gondoskodásban való segítségnek kell tekinteni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

(4) A természetes személyt, akinek szállító szolgálatot nyújtanak a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az ezen szociális szolgáltatásra ráutalt személynek kell tekinteni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint is.

(5) A természetes személyt, akinek szociális szolgáltatásnyújtási végzés alapján, vagy a természetes személyt, akinek szociális szolgáltatásnyújtási szerződés alapján szociális szolgáltató intézetben nyújtanak ellátást a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, vagy aki a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerinti határozattal várólistán szerepel az intézeti szociális ellátás tekintetében, az ezen szociális szolgáltatásra rászorulónak tekintendő olyan mértékben, amely megfelel a minimális rászorultsági foknak, hogy az ellátást ezen szociális szolgáltató intézetben megkapja a 2009. január 1-je után hatályos törvény szerint is egészen addig, míg jogerőre nem emelkedik a döntés az ezen szociális szolgáltató intézet ellátására való rászorultságáról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, legkésőbb azonban 2011. december 31-éig.

(6) A szociális szolgáltató, mely 2008. december 31-éig szociális szolgáltató intézetben nyújtott ellátást egészéves bentlakásos formában természetes személynek, aki 2008. december 31-e után jogerős végzés alapján nem szorul rá erre az ellátásra a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles ennek a természetes személynek továbbra is nyújtani a szociális szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(7) A szociális szolgáltatásokat, melyeket a természetes személynek 2008. december 31-éig nyújtottak, e napot követően is a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtják mindaddig, amíg jogerőre nem emelkedik a döntés a természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságáról, és meg nem köttetik a szerződés a szociális szolgáltatásnyújtásról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint. A szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatásnyújtási szerződést megkötni a 2009. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint azt követően, hogy a természetes személy szociális szolgáltatásra való ráutaltságát kimondó végzés jogerőre emelkedett.

(8) A község és a megye köteles legkésőbb 2010. szeptember 30-áig saját kezdeményezésre eljárni az 5. bekezdésben taglalt természetes személyek rászorultsági ügyeiben a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján, és köteles szociális szolgáltatásra való ráutaltsági végzést kiadni legkésőbb 2010. november 30-áig.

(9) A közös étkeztetés megszervezése a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nem tekinthető szociális szolgáltatásnak a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(10) A szociális szolgáltató intézeti ellátás a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint is intézeti szociális ellátásnak tekintendő, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(11) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított idősotthon vagy nyugdíjas-panzió/otthon a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében idősotthonnak tekintendő.

(12) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított védett lakóhelyek a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján életvitelt segítő lakólétesítménynek tekintendők. 

(13) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított egyedülálló szülők otthona a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján szükséglakásnak tekintendő.

(14) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított gondozószolgálati állomás a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján átmeneti gyermekgondozó intézetnek tekintendő.

(15) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított nyugdíjasklub a 2009. január 1-jétől hatályos törvény alapján nappali központnak tekintendő.

(16) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján alapított nyugdíjas-étkezde a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint közétkezdének tekintendő.

(17) A 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján szociális szolgáltatást, szociális prevenciót és szociális tanácsadást végző jogalanynak nyújtott pénzügyi támogatást a szociális szolgáltatások, szociális prevenció vagy szociális tanácsadás költségeire 2008. december 31-e után is folyósítják az eddigi szabályok mellett 2009. december 31-éig. Ez akkor is érvényes, ha a jogalany, aki a szociális szolgáltatást nyújtja és akinek pénzügyi támogatást folyósítottak a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, olyan természetes személynek nyújt szociális szolgáltatást, akinek a szociális szolgáltatásra való ráutaltságát a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint mondták ki jogerős végzésben.

(18) A magán szociális szolgáltatónak, aki 2008. december 31-éig szociális szolgáltató intézményben nyújtott egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást, szociális szolgáltatásnyújtási szerződés alapján a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, 2010. január 1-jétől pénzügyi támogatást folyósítanak a nyújtott szociális szolgáltatás üzemeltetésére és pénzügyi támogatást folyósítanak az önellátásában más természetes személy segítségére szoruló természetes személy után, valamint a természetes személyre, akinek 2008. december 31-éig szerződés alapján nyújtott ellátást a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint és akinek 2010. január 1-jét követően is nyújt szociális szolgáltatásokat az intézményben a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, amennyiben a szociális szolgáltatásokat nem nyereségszerzés céljával nyújtja. A feltétel, hogy a szociális szolgáltatást a község vagy a megye szociális szolgáltatás biztosítását kérő kérvényére nyújtsák, ezen esetekben teljesítettnek tekintendő.

(19) A község és a megye nyújtani és finanszírozni köteles 2008. december 31-e után is azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyeket 2008. december 31-éig nyújtottak, még akkor is, ha ezeket a szociális szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint nem kötelesek nyújtani; a szolgáltatásokat a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint és értelmében kell nyújtani. A természetes személyek jegyzékét, akiknek az 1. mondatban taglalt szociális szolgáltatást nyújtják, a község és a megye köteles a 8. bekezdés céljaira megküldeni a községnek vagy megyének, amely illetékes meghozni a döntést a szociális szolgáltatásra való ráutaltságról a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(20) A község, a megye vagy a szociális szolgáltató intézmény, melyet költségvetési vagy támogatott szervezetként hoztak létre, hatásköre a szociális szolgáltatási várólistára történő besorolásnál a szociális szolgáltató intézményben a 2008. december 31-éig hatályos jogszabály szerint marad fenn 2015. december 31-éig.

(21) A döntések a szociális szolgáltatási várólistára történő besorolásról a szociális szolgáltató intézményben a 2008. december 31-éig hatályos jogszabály szerint 2015. december 31-én érvényüket vesztik.

(22) A szociális hitelről 2008. december 31-éig megkötött szerződés érvényben marad 2008. december 31-e után is.

(23) A szociális szolgáltatásnyújtás feletti állami felügyelet-gyakorlás során kivetett bírságokról folyó eljárásokban, főként a magánszemélyek alapvető emberi jogait és szabadságjogait érintő, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint indult eljárásokban, ha azokat jogerősen nem zárták le 2008. december 31-éig, a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kell eljárni.

(24) A speciális képzettségi feltételek meglétének felülvizsgálatára benyújtott kérelmek intézését, ha azokat nem zárták le tanúsítvány kiadásával 2008. december 31-éig, e napot követően leállítják.

(1) Az egy alkalmazottra eső szociális szolgáltatásban részesülő személy maximális létszáma betartásának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális százalékarányának betartását az alkalmazottak összlétszámán belül az 1. számú törvénymelléklet értelmében a 26., 29., 32. és a 35-39. §-ban taglalt szociális szolgáltató, mely a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott szociális szolgáltatást, 2012. december 31-éig köteles teljesíteni.

(2) Az építményekre és a mozgásukban és tájékozódásukban korlátozott természetes személyek által használt épületekre vonatkozó, külön törvényben előírt¹⁹⁾ általános műszaki követelményeket a szociális szolgáltató a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 9. §-a 4. bekezdése szerint legkésőbb 2013. december 31-éig köteles teljesíteni.

(3) Ha a szociális szolgáltatást természetes személynek nyújtják, aki a jelen törvény hatályba lépése előtt a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kapott ellátást, a 71. § 6. bekezdése szerinti kötelezettség a községre és a megyére nem vonatkozik.

(1) A jogi személyek vagy a természetes személyek, melyek 2008. december 31-éig mint regisztrált szociális szolgáltatók nyújtottak szociális szolgáltatást, a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint magán szociális szolgáltatónak számítanak.

(2) A község és az önálló jogi személyiségű intézmény, esetleg a község vagy a megye által alapított intézmény, amely 2008. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtott, 2009. január 1-jét követően köteles regisztrációért folyamodni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(3) A megye, amely 2008. december 31-éig nem nyújtott szociális szolgáltatást az e célra alapított vagy létrehozott jogi személyen keresztül, köteles szociális szolgáltatásnyújtás céljából szociális szolgáltató jogi személyt alapítani vagy létrehozni 2009. június 30-áig.

(4) A szociális prevenció végzésére vagy szociális tanácsadó szolgálat működtetésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint kiadott engedély 2009. december 31-én érvényét veszti.

(5) A jogi személy vagy a természetes személy, mely 2008. december 31-éig szociális megelőzést működtetett vagy szociális tanácsadást végzett a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, és szociális tanácsadást fog nyújtani a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles 2009. június 30-áig kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését, amennyiben a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nem volt regisztrálva.

(6) A jogi személy vagy a természetes személy, mely 2008. december 31-éig szociális megelőzést működtetett vagy szociális tanácsadást végzett a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, és speciális szociális tanácsadást fog nyújtani a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles 2009. június 30-áig szaktevékenység-végzési akkreditációért folyamodni a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(1) Az alkalmazott, aki 2008. december 31-éig szociális munkási tevékenységet végzett és teljesítette a 2008. december 31-éig hatályos képzettségi feltételeket, teljesíti a szociális munkási tevékenységhez szükséges képzettségi feltételeket a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében is.

(2) A természetes személy, aki gondozó szolgálati tevékenységet végez a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint köteles teljesíteni a 84. § 9. bekezdésében megszabott feltételt 2011. december 31-éig.

(3) A tolmács, aki 2008. december 31-éig tolmácsolást végzett, köteles bizonyítani a 84. § 10. és 11. bekezdésében megszabott feltételek teljesítését legkésőbb 2011. december 31-éig.

(4) A természetes személy, aki 2008. december 31-éig munkaterápiát nyújtott, köteles a 84. § 15. bekezdése szerinti feltételt 2011. december 31-éig teljesíteni.

(5) Az általános orvoslásra szakosodott orvos, vagy a gyermekorvoslásra szakosodott orvos, legkevesebb 10 éves szakmai gyakorlattal, aki orvosi felülvizsgálati tevékenységet folytat a más személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltságának elbírálása terén, a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében köteles teljesíteni a feltételt, hogy felvegyék a hiteles felülvizsgáló orvosi tevékenység végzésére feljogosító minősítési előkészítőbe legkésőbb 2009. december 31-éig.

Ha egyéb jogszabályokban a „szociális segítség” fogalom szerepel, azon szociális szolgáltatást kell érteni a jelen törvény szerint.

(1) A szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszony és vagyoni viszonyok megállapítása során a 2012. február 29-éig hatályos törvény szerint kell eljárni azon természetes személyeknél, akik legkésőbb 2012. február 29-én váltak a szociális szolgáltatások címzettjévé, amennyiben a második mondat másként nem rendelkezik. Azon természetes személyeknél, akik legkésőbb 2012. február 29-én váltak a szociális szolgáltatások címzettjévé, a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszony és vagyoni viszonyok megállapítása során a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint járnak el, amennyiben 2012. február 29-ét követően megváltoztak a döntő feltételek, melyeknek kihatása van a szociális szolgáltatási térítési díj nagyságára, kivéve a vagyoni viszonyok megállapítása során a 72. §-a 14., 16-18. bekezdését; ezen természetes személyeknél a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira szolgáló jövedelmi viszonyok megállapításánál nem a 2012. március 1-jétől hatályos jogszabály 73. §-a 18. és 19. bekezdése szerint fognak eljárni.

(2) Az egy alkalmazottra eső maximális szociális gondozotti létszám követelményének betartása és a szakalkalmazottak minimális hányadának betartása az 1. számú törvénymelléklet szerint arra a szociális szolgáltatóra nézve kötelező, amely a 26., 29. 35-39. §-ban van felsorolva, és amely szociális szolgáltató volt a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint; ezt a kötelezettségét 2015. december 31-éig köteles teljesíteni. A 107. § 1. bekezdését 2012. március 1-jétől nem alkalmazzák.

(3) Az építményekre vonatkozó általános műszaki előírásokat és a mozgásukban vagy tájékozódásukban akadályozott természetes személyek által használt építményekre vonatkozó, külön joszabályban¹⁷⁾ taglalt általános műszaki előírásokat a szociális szolgáltató a 2012. március 1-jétől hatályos törvény 9. §-ának 4. bekezdése szerint legkésőbb 2015. december 31-éig köteles teljesíteni. A 107. § 2. bekezdését 2012. március 1-jétől nem alkalmazzák.

A természetes személy, aki 2012. február 29-éig betöltötte 55. életévét és gondozói tevékenységet végzett, mely alatt a más személy segítségére szoruló természetes személynek nyújtott segítséget kell érteni legalább három éven át, nem köteles teljesíteni a 2012. március 1-jétől hatályos törvény 84. §-a 9. bekezdésében taglalt feltételt.

(1) Ha az idősotthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató 2012. február 29-éig egész éves bentlakásos ellátásról és szociális szolgáltatásról megkötött szerződés alapján nyújtott szociális szolgáltatást a szociális szolgáltatás címzettjének, aki 2012. március 1-jét követően nem teljesíti az ezen szolgáltatásra való ráutaltság feltételeit a 35. § szerint, a szociális szolgáltató köteles ennek a címzettnek továbbra is biztosítani a szociális szolgáltatást a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint.

(2) A természetes személy, akit jogerős végzéssel 2012. február 29-éig idősotthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személynek tartottak, de 2012. február 29-ét követően a szociális szolgáltatásra való ráutaltsági feltételt a 35. § szerint nem teljesíti, és ezt a szolgáltatást 2012. február 29-én nem nyújtják neki, a 2012. március 1-jétől hatályos törvény szerint gondozói szolgáltató intézményi ellátásra, nappali ellátóra és gondozói szolgálatra ráutalt személynek tekintendő.

(3) A 78.b § 1. bekezdése szerinti írásos kérvényeknek 2012. március 31-éig kell beérkezniük.

A 2012. március 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban a minisztérium nem értékeli a nyújtott szociális szolgáltatások minőségét a 79. § 1. bekezdésének e) pontja szerint.

A szociális szolgáltatásra való ráutaltsági kérvényekről, melyeket 2013. december 31-éig nyújtottak be és amelyekről 2013. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2013. december 31-ét követően a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint döntenek.

A szociális szolgáltatásnyújtásért felelős személy, aki 2013. december 31-éig szakmailag alkalmas személy volt a2013. december 31-éig hatályos 63. § 4. bek. szerint, 2013. december 31-e után is szakmailag alkalmas személy a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

A 35. § 4. bek. és a 39. § 5. bek. nem alkalmazzák 2014. január 1-jétől, ha a szociális szolgáltató egészéves bentlakásos szociális otthonban nyújt szociális szolgáltatást, ha a szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2013. december 31-éig

a) módosítja a férőhelyek számát a szociális otthonban úgy, hogy az intézet ezen létesítményben 2014. január 1-jétől idősotthoni intézeti szociális szolgáltatásokat kezd nyújtani vagy speciális intézeti szociális szolgáltatásokat, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, és a férőhelyek száma nem haladja meg azt a számot, ami a szociális otthonban a 2013. december 31-ei regisztrált állapot volt, vagy

b) befejezi a szociális szolgáltatásnyújtást a szociális otthonban és az intézet ezen objektumában 2014. január 1-jétől idősotthoni intézeti szociális szolgáltatásokat kezd nyújtani vagy speciális intézeti szociális szolgáltatásokat, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, és a férőhelyek száma nem haladja meg azt a számot, ami a szociális otthonban a 2013. december 31-ei regisztrált állapot volt.

A 78.a § szerint a szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére a 2013. december 31-éig hatályos törvény alapján benyújtott pénzügyi támogatási kérvény, melyet a község a 2014. költségvetési évre nyújtott be a 2013. december 31-éig hatályos törvény 78.b §-a értelmében, a 78.a § szerinti szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére benyújtott pénzügyi támogatási kérvénynek minősül a 2014-es költségvetési évre a magán szociális szolgáltató általi szociális szolgáltatásnyújtás biztosítására szolgáló pénzügyi támogatás fedezetére benyújtott pénzügyi támogatási kérvénynek minősül a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 78.b §-a szerint. Az intézeti magán szociális szolgáltató, melyre a község kérvényt nyújtott be az első mondat értelmében, köteles legkésőbb 2014. január 31-éig három hónapnál nem régebbi bizonylatot benyújtani a minisztériumnak arról, hogy szociális szolgáltató azon intézetben, mely a pénzügyi támogatás címzettje, nincsenek nyilvántartott adótartozásai, tartozásai a kötelező egészségbiztosítási járulék fizetésében, a szociális biztosítási járulék fizetésében és a kötelező nyugdíjtakarékossági járulék fizetésében, amelyek végrehajtási eljárás alatt állnak, megadni a magán szociális szolgáltató banki kapcsolatait, a bankszámlaszámát és banki kódját, és a magán szociális szolgáltató statutáris képviselőjének becsületbeli nyilatkozatát, hogy a kérvényben feltüntetett minden adat valós, pontos és teljes, valamint hogy a pénzeszközöket azokra a célokra fordítják, amelyekre folyósításra kerülnek, ellenkező esetben a jogigény a szociális szolgáltatásnyújtáshoz a 2014-es költségvetési évre a 78.a § szerint folyósított pénzügyi támogatásra megszűnik.

A magán szociális szolgáltató és a szociális szolgáltató, mely község vagy megye által alapított jogi személy, amely 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújt, köteles kidolgozni és a költségvetési zárszámadások nyilvános részébe elhelyezni éves jelentését a 67.a § értelmében és a 2014. január 1-jétől hatályos törvény rendelkezése szerint először a 2014. naptári évben 2014. július 15-éig.

(1) Az a személy, aki 2013. december 31-éig olyan tevékenységet végez, melynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység és egyéb, közösségi központban végzett tevékenység jellege van a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését 2014. június 30-áig a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(2) Az a személy, aki 2013. december 31-éig olyan tevékenységet végez, melynek szaktevékenység, kiszolgáló tevékenység és egyéb, válságkezelő, terepen nyújtott szociális szolgáltatási tevékenység jellege van a a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint, köteles kérni a nyilvántartásba történő bejegyzését 2014. június 30-áig a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

A 110.a § 3. bekezdése 2014. január 1-jétől nem vonatkozik a természetes személyekre és jogi személyekre, akik/amelyek 2013. december 31-e után nyújtották be kérvényüket a nyilvántartásba történő bejegyezésre a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint.

(1) Ha az átmeneti otthonban, a szükséglakásban, az életvitelt segítő lakólétesítményben és szociális szolgáltató otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2013. december 31-éig szolgáltatást nyújtott az ezen szociális szolgáltatásnyújtásról kötött szerződés alapján a szociális szolgáltatás címzettjének, aki 2013. december 31-ét követően a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint nem jogosult erre a szociális szolgáltatásra, mert nem teljesíti annak feltételeit, az érintett szociális szolgáltató köteles a szociális szolgáltatás ezen címzettjének továbbra is nyújtani ezt a szociális szolgáltatást a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint a szociális szolgáltatásnyújtásról megkötött szerződés lejártáig. A szociális szolgáltató köteles haladéktalanul figyelmeztetni a szociális szolgáltatás címzettjét az első mondatban felsorolt tényekre.

(2) Ha a szociális otthonban és a speciális intézetben nyújtott szociális szolgáltatást 2014. január 1-jei dátumhoz kötötten elrendelt intézeti gondoskodásban lévő gyermeknek nyújtják, akinek egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak a 2013. december 31-éig hatályos törvény értelmében, az érintett gyermeknek zsebpénzt és tárgyi ajándékokat juttatnak külön jogszabályi előírások szerint.²⁰⁾ Ha a szociális szolgáltatást egészéves bentlakásos szociális szolgáltatás formájában 2014. január 1-jei dátumhoz kötötten elrendelt intézeti gondoskodásban lévő gyermeknek nyújtják, az ezen szociális szolgáltatás térítési díjösszegének megállapításánál ezen gyermek esetében 2014. január 1-jét követően külön jogszabály szerint kell eljárni.²⁰⁾

(3) A szociális otthonban egészéves bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, aki ezt a szociális szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta, jogosult nyújtani ezt a szociális szolgáltatást 2014. január 1-je után is.

(4) A szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó 3. bekezdés szerinti szociális szolgáltató 2014. január 1-jét követően megkezdheti az egészéves bentlakásos formában nyújtott szociális szolgáltatást a 2013. december 31-éig regisztrált férőhelyek el nem foglalt helyein 18. életévét betöltött és nyugdíjkorhatárt be nem töltött természetes személynek, ha ez a természetes személy

a) más természetes személy segítségére ráutalt és ráutaltságának mértéke legalább V minősítésű a 3. sz. melléklet szerint, vagy

b) vak vagy gyakorlatilag szinte vak, és ráutaltságának mértéke legalább III-as a 3. sz. melléklet szerint.

(5) A szociális otthonban egészéves bentlakásos formában nyújtott 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás a 2014. január 1-jétől hatályos törvény alapján kerül nyújtásra. A 38. § 2-6. bek., a 61. § 4. bek. és a 72. § 12. bek. esetére a szociális otthonban egészéves bentlakásos formában nyújtott 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás jogviszonyai azonos mértékben vonatkoznak.

(6) A szociális szolgáltatás címzettjeinek egy alkalmazottra eső maximális létszámának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális arányának betartását az alkalmazottak összlétszáma vonatkozásában a 2013. december 31-éig hatályos törvény 1. sz. melléklete szerint, a szociális otthonban egészéves bentlakásos formában a 3. és 4. bekezdés szerinti szociális szolgáltatás esetében a szociális szolgáltató, aki a szolgáltatást a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján nyújtotta, legkésőbb 2015. december 31-éig köteles teljesíteni.

(7) A szociális otthonban egészéves bentlakásos formában 3. és 4. bekezdés szerint szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, amely nem a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatást, köteles betartani a szociális szolgáltatás címzettjeinek egy alkalmazottra eső maximális létszámának kötelezettségét és a szakdolgozók minimális arányának betartását az alkalmazottak összlétszáma vonatkozásában a 2013. december 31-éig hatályos törvény 1. sz. melléklete szerint.

(8) Ha az életvitelt segítő lakólétesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 34. § 5. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.

(9) Ha az idősotthonban 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 35. § 4. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.

(10) Ha a szociális szolgáltató létesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 38. § 7. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.

(11) Ha a speciális létesítményben 2013. december 31-éig szociális szolgáltatást nyújtottak a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 39. § 5. bek. rendelkezéseit nem érvényesítik.

(12) A 8-11. bekezdés szerinti szociális szolgáltató nem jogosult arra, hogy 2014. január 1-jétől a férőhelyek számát az adott szociális szolgáltatási formában a jelen törvényben meghatározott létszámhatár fölé emelje.

(13) A szociális szolgáltató létesítményben a 3. bekezdés szerint szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató 2014. január 1-jétől megkezdheti a szociális szolgáltatásnyújtást egészéves bentlakásos formában a 2013. december 31-éig regisztrált férőhelyek el nem foglalt helyein olyan természetes személynek is, aki szociális szolgáltatásra való ráutaltságot kimondó jogerős végzés alapján

a) 2013. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személy, és ez a természetes személy 2013. december 31-e után életkora miatt nem teljesíti a 2014. január 1-jétől hatályos törvény feltételeit a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtáshoz, vagy

b) 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra ráutalt személy, és ez a természetes személy életkora miatt nem teljesíti a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-ának feltételeit a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtáshoz.

(14) A 13. bekezdés szerinti szociális szolgáltató a szociális szolgáltatás ezen címzettjének köteles szociális szolgáltatást nyújtani a 2014. január 1-jétől hatályos törvény alapján a szociális szolgáltatásról megkötött szerződés érvényességének lejártáig.

(15) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálása során 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig és a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtási várólistára való felvételről történő döntés során 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltság céljaira az életkor feltétele teljesítettnek tekintendő.

(16) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról 2013. december 31-éig a 2013. december 31-éig hatályos törvény alapján a természetes személynek kiadott jogerős végzések a 13. bekezdés a) pontja szerint 2015. január 1-jén érvényüket vesztik, amennyiben az érintett természetes személy nem kérvényezi a megyénél szociális otthoni szociális szolgáltatás nyújtását 2014. december 31-éig, vagy nem kéri fel a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatót szerződéskötésre 2014. december 31-éig.

(17) A szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig a természetes személynek kiadott jogerős végzések a 13. bekezdés b) pontja szerint 2015. január 1-jén érvényüket vesztik, amennyiben az érintett természetes személy ezen végzés alapján nem kérvényezi a megyénél szociális otthoni szociális szolgáltatás nyújtását 2014. december 31-éig, vagy nem kéri fel a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatót szerződéskötésre 2014. december 31-éig.

(18) A megye, mely a 16. és 17. bekezdésben taglalt természetes személynek kiadta a végzést a szociális otthoni szociális szolgáltatásra való ráutaltságról, köteles haladéktalanul tudatni ezzel a természetes személlyel írásban közölni ezen végzés érvényességvesztését és egyidejűleg szociális tanácsadást nyújtani neki másfajta szociális szolgáltatásnyújtás lehetőségeiről. A felülvizsgálati jelentés, mely az első mondat szerinti jogerős döntés kibocsátásának alapanyaga volt, a 16. és 17. bekezdésben taglalt természetes személy más szociális szolgáltatásra való ráutaltsága eldöntése során 2014. december 31-ét követően a megyének vagy a községnek alapanyagul szolgálhat az ezen másfajta szociális szolgáltatásra való ráutaltság elbírálásához az érintett természetes személy más személy segítségére való ráutaltsági fokának megállapításakor.

(19) Az életkor feltétele teljesítettnek tekintendő a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás céljaira a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-a szerint annak a természetes személynek az esetében, akit jogerős végzés alapján besoroltak a szociális otthoni szociális szolgáltatási ellátás várólistájára a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint, vagy akit jogerős végzés alapján besoroltak a szociális otthoni szociális szolgáltatási ellátás várólistájára a 2014. január 1-je és 2014. december 31-e között, és ez a természetes személy 2014. december 31-ét követően életkora miatt nem teljesíti a szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás céljaira a 2014. január 1-jétől hatályos törvény 38. §-a szerinti korhatár feltételét.

A szociális szolgáltatás térítési díjfizetésének céljaira a természetes személyek jövedelmi viszonyainak megállapítása és felülvizsgálata során azon személyek esetében, akiknek legkésőbb 2013. december 31-éig megkezdték a szociális szolgáltatásnyújtást, 2014. június 30-áig a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint járnak el. Ha a szociális szolgáltatásnyújtásról szóló szerződéskötési javaslatot 2013. december 31-ét követően nyújtották be és a szociális szolgáltatásnyújtás nem kezdődött meg 2013. december 31-e előtt, a jövedelmi viszonyok megállapítása és felülvizsgálata a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik.

A gyermekek és szüleik számára a 2013. december 31-ég hatályos törvény szerint létesített alacsony ingerküszöbű nappali központ gyermekek és szüleik számára a 2014. január 1-jétől hatályos törvény szerint létesített alacsony ingerküszöbű nappali központnak számít 2013. december 31-ét követően.

A 2013. december 31-éig a 8. § 8. bekezdése szerint megkötött szerződés a leendő szociális szolgáltatóval szociális szolgáltatás nyújtásáról a 2013. december 31-éig hatályos törvény értelmében érvényben marad 2013. december 31-ét követően is, és a 8. § 8. bekezdésében taglalt feltételek teljesítettnek tekintendők a 2014. január 1-jétől hatályos törvény értelmében is.

Ha a szociális otthonban szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató a 2014. költségvetési évre a 71. § 6. bek. vagy a 78.a § értelmében kérvényt nyújtott be pénzügyi támogatásra, a 2015. költségvetési évben vagy a 2016. költségvetési évben a szociális otthonban úgy változtatja meg a férőhelyek számát, hogy az intézet ezen létesítményében idősotthoni vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást is kezd nyújtani a pénzügyi támogatás elszámolásának hatáidején belül megejtett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján, és közben megőrzi az eredeti férőhelyszámot, mellyel a szociális otthon rendelkezett, a minisztérium az ilyen szociális szolgáltatónak pénzügyi támogatást nyújt a 71. § 6. bek. vagy a 78.a § értelmében ugyanannyi férőhelyre és ugyanakkora összegben, mint amilyenben a 2014-es költségvetési évre vonatkozóan, a 2015-ös költségvetési évre vagy a 2016-os költségvetési évre a 78.b § 4. bek. szerint megkötött pénzügyi támogatási szerződésben megállapodtak, miközben a cél, melyre ezt a pénzügyi támogatást folyósítják, teljesítettnek tekintendő. Az első mondat szerinti szociális otthoni férőhelyek számának változását és a nyújtott szociális szolgáltatások fajtájának változását a szociális szolgáltató köteles haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak, mellékelve a nyilvántartási kivonatokat, melyek az érintett bejegyzést a nyilvántartásba igazolják. Az első mondat rendelkezése érvényes akkor is, ha a szociális szolgáltató befejezi a szociális otthonban a szociális szolgáltatásnyújtást a regiszterből való törlés útján a a pénzügyi támogatás 71. § 6. bek. vagy a 78.a § szerinti elszámolásának határidején belül, és az érintett létesítményben speciális intézeti szociális szolgáltatást vagy idősotthoni szociális szolgáltatást kezd nyújtani a pénzügyi támogatás elszámolásának határidején belül megejtett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján, , és közben megőrzi az eredeti férőhelyszámot, mellyel a szociális otthon rendelkezett. A szociális otthoni szociális szolgáltatásnyújtás ilyen módon történő befejezését és a szociális szolgáltatás fajtájának megváltozását a szociális szolgáltató köteles haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak, mellékelve a nyilvántartási kivonatokat, melyek az érintett bejegyzést a nyilvántartásba igazolják.

Azon építményekre, amelyeket a 34., 35., 38. és 39. §-ban taglalt létesítményekként fognak használni, és megépítéssel, ráépítéssel, beépítéssel, hozzáépítéssel vagy kiegészítéssel fognak kivitelezni, és amelyekre a jogerős építési engedélyt 2013. december 31-éig adták meg, a 34. § 5. bek., a 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek., a 39. § 5. bek. és a 65. § 6. bek. f) és g) pontjai nem vonatkoznak. Az első mondatban taglalt intézetben megkezdett szociális szolgáltatásnyújtást követően a szociális szolgáltató nem jogosult a férőhelyek számát a jelen törvényben ezen szociális szolgáltatásfajtára megszabott férőhely-határérték fölé emelni.

A szociális szolgáltató, mely intézeti szociális szolgáltatást nyújt 2013. december 31-éig és amely megváltoztatja a nyújtott szociális szolgáltatás helyét vagy fajtáját a Szlovák Köztársaság kormánya által elfogadott „A szociális szolgáltatórendszer deinstitucionalizálásának és a nevelőszülői gondoskodásnak a stratégiája a Szlovák Köztársaságban” stratégia végrehajtása keretében, nem köteles teljesíteni és betartani az egy alkalmazottjára eső szociális ellátotti létszám felső határát, sem a szakalkalmazottak minimális arányát az alkalmazotti összlétszámon belül az 1. sz. melléklet szerint a jóváhagyott transzformációs terv végrehajtása idején.

Az egy alkalmazottjára eső maximális szociális ellátotti létszámot és a szakalkalmazottak minimális arányát az alkalmazotti összlétszámon belül az 1. sz. melléklet szerint a 27. és 34. §-ban taglalt szociális szolgáltató, amely a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott szociális szolgáltatást, köteles 2015. december 31-éig teljesíteni.

A 2013. december 31-éig, a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint kiadott orvosi felülvizsgálati jelentés egészségügyi felülvizsgálati jelentésnek tekintendő a 2014. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

(1) Ha az 1. bekezdés szerinti intézményben, amelyben a szociális szolgáltatást felnőtt természetes személyek részére nyújtják, nem áll alkalmazásban olyan természetes személy, aki teljesíti a 22. § 4. bekezdés a) pontja szerinti feltételeket, a felelős személy tevékenységét olyan természetes személy is végezheti, aki ápolói tanulmányi szakon másodfokú főiskolai végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek elvégzésére pszichiátriai szakirányban vagy belgyógyászati ápolási gondoskodás szakirányban, de legkésőbb 2017. július 1-ig.

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti intézményben, amelyben a szociális szolgáltatást gyermekek részére nyújtják, nem áll alkalmazásban olyan természetes személy, aki teljesíti a 22. § 4. bekezdés b) pontja szerinti feltételeket, a felelős személy tevékenységét olyan természetes személy is végezheti, aki ápolói tanulmányi szakon másodfokú főiskolai végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek elvégzésére pszichiátriai szakirányban, de legkésőbb 2017. július 1-ig.

(1) A 38. § 7. bek. és a 65. § 6. bek. f) és g) pontjának rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák, ha a szociális otthonban egész éves, bentlakásos ellátást nyújtó  szociális szolgáltató, aki ezt a szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta és 2014. január 1-jét követően a 110.g § a) pontja szerint járt el, úgy változtatja meg a férőhelyek számát a szociális otthonban, hogy az adott létesítményben a férőhelyek száma az idősek részére változik, vagy a speciális intézményben változik, vagy a férőhelyek száma az ilyen fajta intézményekben egyidejűleg változik, de nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 35. § 4. bek. és a 39. § 5. bek. ez esetekben nem kerül alkalmazásra.

(2) A 35. § 4. bek., a 38. § 7. bek. és a 39.§ 5. bek. rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák, ha a szociális otthonban egész éves, bentlakásos ellátást nyújtó  szociális szolgáltató, aki ezt a szolgáltatást 2013. december 31-éig is nyújtotta és 2014. január 1-jét követően nem a 110.g § a) pontja szerint járt el,

a) úgy változtatja meg a férőhelyek számát a szociális otthonban, hogy ebben a létesítményben 2015. január 31-e után szociális szolgáltatást kezd nyújtani idősek részére, vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást kezd nyújtani, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, de a férőhelyek száma nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 65. § 6. bek. f) pontjának rendelkezéseit ezen esetben nem alkalmazzák,

b) befejezi a szociális otthonban a szociális szolgáltatásnyújtást, és ebben a létesítményben az intézmény 2015. január 31-e után szociális szolgáltatást kezd nyújtani idősek részére, vagy speciális intézeti szociális szolgáltatást kezd nyújtani, vagy ezeket a szociális szolgáltatásfajtákat egyidejűleg, de a férőhelyek száma nem haladja meg azt a férőhelyszámot, amellyel a szociális otthonban ellátást nyújtó szolgáltató a 2013. december 31-ei nyilvántartás szerint bírt; a 65. § 6. bek. f) pontjának rendelkezéseit ezen esetben nem alkalmazzák.

(3) A 110.g § rendelkezéseit 2015. február 1-jétől nem alkalmazzák.

(4) A 2015. február 1-je előtt, a 2015. január 31-éig hatályos törvény szerint megindított nyilvántartásba vételi eljárást, mely nem zárult le 2015. január 31-éig, a 2015. február 1-jétől hatályos törvény szerint fejezik be.

Megszűnik a Tt. 195/1998. sz., a szociális segítségről szóló törvény a Tt. 389/1998. sz. változta, a Tt. 155/1999. sz. törvénye, a Tt. 450/2000., a Tt. 416/2001., Tt. 507/2002., a Tt. 534/2002., a Tt. 724/2002., a Tt. 453/2003., a Tt. 599/2003., a Tt. 45/2004., a Tt. 141/2004., a Tt. 191/2004., a Tt. 365/2004., a Tt. 453/2004., a Tt. 564/2004., a Tt. 721/2004., a Tt. 257/2005., a Tt. 305/2005., a Tt. 471/2005., a Tt. 573/2005. és a Tt. 674/2006. sz. törvénye.

Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikkely 8. §-ának 4. bekezdését, amely 2013. január 1-jén lép hatályba, és a 79. § 1. bekezdésének e) pontját, amely 2011. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.

2) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének jelentéséről és a Szlovák Köztársaság polgárai nyilvántartásba vételéről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

3) A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 45.a és 45.c §. 

4) A Tt. 48/2002. sz. törvényének 45.c §-a

5) A Tt. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 45.a, 45.b és 45.d §.

6) A Tt.. 48/2002. sz., idegenrendészeti törvénye és későbbi módosításai, 35., 38.a és 45.a §.

7) A Tt. 480/2002. sz. menekültügyi törvénye és más törvények későbbi módosításai és kiegészítései.

8) A Tt. 48/2002. sz. törvényének 45.a §-a a későbbi módosítások szerint.

9) A Tt. 48/2002. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, 34 – 42. §.

10) A Tt. 474/2005. sz., a külföldi szlovákokról szóló törvénye és más törvények kiegészítése és módosításai.

11) A Tt.. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosultság pénzügyi kompenzálásáról és egyes törvények kiegészítéséről szóló törvénye.

12) A Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvényének kiegészítése a Tt. 532/2007. sz. törvényében megfogalmazott formában.

13) A Polgári Törvénykönyv 51. §-a.

14) A Tt. 365/2004. sz., az egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye (antidiszkriminációs törvény) a későbbi módosítások szerint.

15) A Tt. 36/2005. sz., családjogi törvénye és későbbi módosításai. A Polgári Perrendtartás 75. és 75. a §-a.

16) A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és a szociális gondnokságról szóló törvénye és későbbi módosításai, 59. § 5. bekezdés.

16a) § 116 Občianskeho zákonníka.

17) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról szóló törvénye (építkezési törvény) 143. §-a 1. bekezdésének d) pontja, a Tt. 237/2000. sz. törvényében megfogalmazott formában.

18) A Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvény 21., 24., 26. és 62. §-a és más törvények változásai és kiegészítései a Tt. 140/2008. sz. törvényében megfogalmazott formában

19) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 62. §-ának l) pontja.

20) A Tt. 305/2005. sz. törvénye és későbbi módosításai.

21) A Polgári Törvénykönyv 742 – 753. §-ai.

22) Polgári perrendtartás.

23) A Tt. 245/2008. sz., az oktatási-nevelési folyamatról szóló törvénye (közoktatási törvény) és egyes törvények későbbi módosításai.

23a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7. §-ának 8. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.

23b) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról és egészségügyi szakmai szervezetekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 31. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

23c) A Tt. 577/2004. sz., a közegészségügyi biztosítás alapján térített egészségügyi ellátás mértékéről és az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatások térítéséről szóló törvényének 7. sz. melléklete a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.

23d) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, egészségügyi felügyeletről valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7.a §-ának 1. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye értelmében.

24) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról és egészségügyi szakmai szervezetekről szóló törvénye, más törvények módosításai a későbbi változások szerint.

26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényének 12. §-a, és egyéb törvényi változások a későbbi módosítások szerint.

27) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 28. §-a.

28) A Polgári Törvénykönyv 27. §-ának 2. bekezdése.

28a) Büntetőperes rendtartás.

29) Büntető-törvénykönyv.

31) Pl. a Tt. 34/2002. sz., az alapítványokról szóló törvénye és a Polgári Törvénykönyv módosításának későbbi változatai, a Tt. 213/1997. sz., a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 530/2003. sz., a cégbírósági bejegyzésekről szóló törvénye és későbbi változásai.

32) A Polgári Törvénykönyv 663-670. §-ai.

33) A Polgári Törvénykönyv 659-662. §-ai.

33a) A Tt. 355/2007. sz. törvénye 13. §-a 4. bekezdésének a) és b) pontja

33b) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló többször módosított törvényének 23. §-a.

33c) A Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló többször módosított törvénye.

34) A Tt. 5/2004. sz., a munkaerő-piaci szolgáltatásokról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye 50.b §-a a Tt. 139/2004. sz. törvényben megfogalmazott formájában.

35) A Polgári Törvénykönyv 628. §-a.

36) Pl. a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásról szóló törvénye (iparostörvény) és későbbi módosításai, 23. §-a.

38) A Tt. 553/2003. sz., a közérdekű munkavégzésben dolgozó alkalmazottak jutalmazásáról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

39) A Tt. 462/2003. sz., az alkalmazott átmeneti munkaképtelenségi jövedelempótló jövedelméről szóló törvénye és egyes más törvényi változások a későbbi módosítások szerint.

40a) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma Tt. 492/2004. sz. rendelete a vagyon általános értékének megállapításáról, 3. melléklet.

40b) A Polgári törvénykönyv 115. §-a

41) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról szóló törvénye 2. §-a 2. bekezdésének a) pontja, a későbbi módosítások szerint. 

42) A Tt. 601/2003. sz. törvénye és későbbi módosításai.

43) A Tt. 34/2002., a Tt. 213/1997. sz. törvényei és későbbi módosításaik.

44) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye és későbbi módosításai.

45) Pl. a Tt. 553/2003. sz. törvényének 2. és 3. §-a a Tt. 131/2005. sz. törvényének megfogalmazása szerint.

46) A Tt. 131/2002. sz. törvénye és későbbi módosításai.

46a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális ügyek és családügyek területén végzett szaktevékenységek feltételeiről, valamint egyes törvények kiegészítéséről szóló törvénye.

47) A Tt. 386/1997. sz., a továbbképzésről szóló törvénye és a Tt. 387/1996. sz. foglalkoztatási törvénye a tt. 70/1997. sz. törvényének megfogalmazásában és későbbi módosításai szerint.

47a) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógiai dolgozókról és szakdolgozókról szóló törvénye 12. és 19. §-a a későbbi módosítások szerint.

47b) A Tt. 317/2009. sz. törvénye.

48) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz., az egészségügyi hivatások végzésére való szakmai alkalmasságról, az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről, a szakirányú szakképesítések rendszeréről és az engedélyhez kötött tevékenységekről szóló, többször módosított rendeletének 3. sz. melléklete A része, d) pontja.

49) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, c) pontja.

50) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, b) pontja.

51) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 296/2010. sz. többször módosított rendelete 3. sz. mellékletének A része, e) pontja.

52) A Tt. 477/2002. sz., a szakképzettségek elismeréséről szóló törvénye, valamint a Tt. 145/1995. sz., az illetékekről szóló törvénye a későbbi változások szerint.

54) A Tt. 211/2000. sz., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és egyes más jogszabályi változások (infótörvény) a későbbi módosítások szerint.

55) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, egészségügyi felügyeletről szóló törvénye 18. §-a 1. bek. b) pontja és egyes más jogszabályi változások a későbbi módosítások szerint

56) A Tt. 10/1996. sz., az államigazgatási ellenőrzésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

57) A Tt. 502/2001. sz. a pénzügyi ellenőrzésről, a belső könyvvizsgálatról szóló törvénye és más további törvényi változások a későbbi módosítások szerint.

57a) Pl. Az SZK NT Tt. 39/1993. sz. törvénye az SZK Állami Számvevőszékéről a későbbi módosítások szerint, a Tt. 502/2001. sz. törvénye és későbbi módosításai

58) Pl. a Büntető perrendtartás 129. és 130. §-a.

A kritérium súlya:

4 – a kritérium maximális fontosságú és jelentőségű a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára

2 – a kritérium nagyon fontos a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára 

1 – a kritérium fontos a szociális szolgáltatás címzettje és a szociális szolgáltató számára 

A mutatók pontértéke:

3 – teljes mértékben megfelel

2 – részben megfelel

0 – nem felel meg

A. A más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokának megállapítás egyes tevékenységek szerint

Étkezési tevékenységek

0 pont = a természetes személy étkezési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két étkezési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy az étkezési tevékenységek mindegyikében önálló

Húgyhólyag-kiürítési tevékenységek

0 pont = a természetes személy húgyhólyag-ürítési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két húgyhólyag-ürítési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy a húgyhólyag-ürítési tevékenységek mindegyikében önálló

Vastagbél-kiürítési tevékenységek

0 pont = a természetes személy vastagbél-ürítési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két vastagbél-ürítési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy a vastagbél-ürítési tevékenységek mindegyikében önálló

Személyi higiéniai tevékenységek

0 pont = a természetes személy személyi higiénia tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább három személyi higiéniai tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy a személyi higiéniai tevékenységek mindegyikében önálló

 

A fürdetési tevékenységek

0 pont = a természetes személy fürdési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két fürdési tevékenységben más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy a fürdési tevékenységek mindegyikében önálló

Öltözködési és vetkőzési tevékenységek

0 pont = a természetes személy öltözködési és vetkőzési tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két öltözködési és vetkőzési tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy az öltözködési és vetkőzési tevékenységek mindegyikében önálló

Testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységek

0 pont = fa természetes személy a testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységében zömmel más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy legalább két testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységében más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy a testhelyzet-változtatási, ülési és állási tevékenységek mindegyikében önálló

Lépcsőjárási tevékenységek

0 pont = a természetes személy nem képes lépcsőn közlekedni, még segédeszköz vagy más természetes személy segítségével sem

5 pont = a természetes személy lépcsőjárás közben más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy képes önállóan közlekedni lépcsőn is, segédeszközzel vagy a nélkül

Az egyenes felületen való mozgás tevékenységei

0 pont = a természetes személy sík felületen való közlekedés során más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy sík felületen való járás közben legalább egy tevékenységben más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy képes önállóan közlekedni sík felületen

Térbeli tájékozódási tevékenységek

0 pont = fyzická osoba je pri väčšine úkonov orientácie v prirodzenom prostredí odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby / a természetes személy a természetes környezetében való tájékozódási tevékenységek zömében más természetes személy segítségére szorul

5 pont = fyzická osoba je minimálne pri dvoch úkonoch orientácie v prirodzenom prostredí odkázaná na pomoc inej fyzickej osoby / a természetes személy a környezetében való tájékozódási tevékenységei közül legalább kettőben más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy képes önállóan tájékozódni természetes környezetében

A gyógyászati terápiák betartásának tevékenységei

0 pont = a természetes személy a terápiás tevékenységek zömében más természetes személy segítségére szorul

5 pont = a természetes személy a terápiás tevékenységek közül legalább kettőben más természetes személy segítségére szorul

10 pont = a természetes személy képes önállóan végezni a terápiás tevékenységeket

Felügyeleti tevékenységek

0 pont = a természetes személy állandó felügyeletre szorul a tevékenységek zömében, vagy a cisztás fibrózisban szenvedő természetes személy felügyeltre szorul legalább négy tevékenységben

5 pont = a természetes személy napközben legalább három tevékenységben felügyeltre szorul

10 pont = a természetes személy semmilyen tevékenységében nem szorul felügyeletre

B. A más természetes személy segítségére szoruló természetes személy ráutaltsági fokozata az elért pontok szerint, és a ráutaltság terjedelmének megállapítása

a) Higiénia

1. személyi higiénia

az egyes testrészek higiéniájával való törődés: kéz, arc, fogak, körmök (borotválkozás, fésülködés, mosdás, make-up, festéklemosás, körömvágás kézen-lábon, krémek, kenőcsök, gyógykészítmények alkalmazása),

2. fürdés

higiéniai törődés az egész testtel, kádban, esetleg zuhany alatt, hajmosással (fürdésre mindig kádban vagy zuhanyozóban kerül sor),

b) Étkezés és folyadékpótlás

1. az étel adagolása,

2. kiszolgálás (az étel és ital elszállítása az ügyfél közelébe),

3. etetés és itatás,

c) A húgyhólyag és a vastagbél kiürítése

1. elkísérés a toalettre,

2. segítség a ruha le- és felhúzásánál,

3. célzott tisztálkodás toalett után,

4. elkísérés a toalettről,

5. az ágytál, a kacsa elhelyezése, azt követően pedig a megtisztítása,

6. a személyi fehérnemű és ágynemű védelme a bepiszkolódás ellen (pelenka felhelyezése és cseréje),

d) Öltöztetés, vetkőztetés

1. az öltözék kiválasztása (helyes rétegezés és színek),

2. öltöztetés, a cipő felhúzása,

3. vetkőztetés, a cipő levetése.

e) Mobilitás, mozgás

1. kíséret járás közben (sík felületen, lépcsőn),

2. segítség ágyból való felkelésnél, ágyba való lefekvésnél,

3. testhelyzet-változtatás,

4. segítség tárgyak mozgatásánál (pl. a kanál megfogása, begombolkozás),

5. kiszolgálás és a napi használati tárgyak mozgatása.

f) A terápiás rend betartása

1. otthoni környezetben

1.1. gyógyszervásárlás, gyógyszerbeadás és kenőcsök alkalmazása,

1.2. a vércukorszint ellenőrzése várcukorszint-mérővel,

1.3. vérnyomásmérés, pulzusmérés és testhőmérséklet-mérés,

1.4. gyógyszer alkalmazása bőr alá (pl. inzulin),

1.5. testhelyzet változtatása,

2. intézményben

2.1. gyógyszervásárlás.

2.2. testhelyzet változtatása.

a) élelmiszer és kisebb fogyasztási cikkek vásárlása,

b) ételkészítés, főzés, ételmelegítés,

c) étel házhoz szállítása,

d) mosogatás,

e) szokásos napi takarítás,

f) a háztartási fogyasztók kezelése,

g) ágynemű rendben tartása (mosás, vasalás),

h) az ágy rendben tartása,

i) a háztartási hulladék kukába helyezése,

j) szén, fa bekészítése, a hamu kivitele, vízhordás, fűtés a fűtőberendezésekben és ezek takarítása,

k) további egyszerű tevékenységek a háztartásvezetéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatosan (adminisztratív ügyek, pl. a számlák befizetése).

a) kíséret

1. orvosi vizsgálatra,

2. hivatali ügyek intézésére,

3. iskolába, iskolából, munkahelyre, munkahelyről,

4. szakköri tevékenységekre,

b) felolvasás természetes személynek, aki vak vagy szinte vak, főként hivatali ügyek intézése során, hivatali és személyes levelezéskor vagy bevásárláskor,

c) tolmácsolás

1. természetes személynek, aki siket, vagy természetes személynek, aki kétoldali súlyosan nagyothalló, főként hivatali ügyek intézése során, orvosi vizsgálaton, szakköri tevékenység során,

2. természetes személynek, aki siketvak, főként hivatali ügyek intézése során, hivatali és személyes levelezéskor, bevásárláskor, orvosi vizsgálaton, szakköri tevékenység során.

a) felügyelet szükséges meghatározott időpontban,

b) megszakítás nélküli állandó felügyelet szükséges.

NYILATKOZAT a természetes személy vagyoni helyzetéről a szociális szolgáltatási térítési díjfizetés céljaira Melléklet letöltése

Minta

Kérvény az intézeti szociális szolgáltatás finanszírozásának támogatására a 71. § 6. bek. szerint Melléklet letöltése

Minta

Kérvény a szociális szolgáltatásnyújtás támogatására a 78.a § szerint Melléklet letöltése

Egészségügyi szolgáltatói tevékenység nyújtásához szükséges anyagi-technikai alapfelszerelés

a) vérnyomás-mérő és fonendoszkóp,

b) glükométer (vércukorszint-mérő),

c) lázmérő,

d) nyelvlapoc (orvosi spatula),

e) vesetál,

f) szabóméter,

g) egyszerhasználatos tűk, egyszerhasználatos fecskendők, IV-kanülök (intravénás kanülök, vénakanülök)

h) Esmarch-pólya,

i) bőrfertőtlenítő tampon,

j) fertőtlenítőszer,

k) indikátor-papír vizelet kivizsgálására,

l) steril és nem steril mull-lapok,

m) steril sebészeti eszközök (csipesz, olló, peán/érfogó)

n) steril és nem steril kötözőpólyák,

o) kötszerolló,

p) ragtapasz,

q) egyszerhasználatos alátétek,

r) steril és nem steril, egyszerhasználatos kesztyűk,

s) szájmaszk,

t) hulladékgyűjtő edény vagy zacskó,

u) infúziós gyógykezelés nyújtásához szükséges segédeszközök,

v) váladékszívó/nyákszívó és steril leszívó katéterek,

w) steril nazogasztrikus szondák és Janet-fecskendők,

x) gyógyszerek tárolására szolgáló hűtőszekrény,

y) eszközök és egészségügyi felszerelés tárolására szolgáló szekrény,

z) kartotékszekrény.