+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o voľbách do Európskeho parlamentu
Zákon o voľbách do Európskeho parlamentu (204/2011)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 28.06.2011
Platnosť od: 01.07.2011
Účinnosť od: 01.07.2011
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
05.08.2003   331/2003
Hatályos 2011. július 1-től 2013. december 31-ig

Tt. 331/2003.

Törvény
AZ EURÓPAI PARLAMENTBE TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSOKRÓL 


Kelt: 2003. július 10.


Módosítva:
Tt. 515/2003. hatályos 2004. január 1-től
Tt. 324/2004. hatályos 2004. június 1-től
Tt. 464/2005. hatályos 2006. január 1-től
Tt. 445/2008. hatályos 2009. január 1-től
Tt. 599/2008. hatályos 2009. február 1-től
Tt. 126/2009. hatályos 2009. április 1-től
Tt. 58/2010. hatályos 2010. március 15-től
Tt. 204/2011. hatályos 2011. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


ELSŐ RÉSZ
A választói jogról, a választások idejéről, a választókerületekről, választókörzetekről, a választói névjegyzékekről és a választási szervekről szóló rendelkezések

1. §
Alapvető rendelkezések
(1) Az Európai Parlamentbe történő választások a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban csak „választások”) az általános, egyenlő és közvetlen választójog gyakorlásával, titkos szavazással történnek az arányos képviselet elve alapján.
(2) Az Európai Parlament képviselőit ötéves megbízatási időszakra választják, amely az Európai Parlament választások utáni első ülésének napjától számítódik.

Választói jog

2. §
(1) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon a Szlovák Köztársaság állampolgárai jogosultak választani, akik legkésőbb a választások napján betöltötték 18. életévüket, állandó lakhellyel bírnak a Szlovák Köztársaság területén, és az Európai Unió más tagországainak polgárai (a továbbiakban csak „más tagország polgárai), akik a választások napján betöltötték 18. életévüket és a Szlovák Köztársaság területén legális állandó lakhellyel1) rendelkeznek (a továbbiakban csak „választópolgár”).
(2) A Szlovák Köztársaság polgárai, akik legkésőbb a választás napján betöltötték 18. életévüket és nem rendelkeznek állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, jogosultak választani, ha a választások napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodnak.
(3) Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában
a) ha a törvényben meghatározott módon korlátozzák a személyi szabadságot az emberek egészségének védelme érdekében,2)
b) a szabadságvesztés-büntetés töltése3) különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt,3a)
c) a cselekvőképességtől való megfosztás.4)
(4) A választhatósági jog gyakorlásában akadályoztatást jelent a 3. § 1. bekezdése értelmében a szabadságvesztés-büntetésének töltése.3)
(5) Nem jogosultak választani más tagországok polgárai, akiket megfosztottak választói joguktól az Európai Unió azon országában, amelynek állampolgárai.
(6) Az Európai Parlamentbe ugyanazon a választáson csak az Európai Unió egy tagországában lehet részt venni.

3. §
(1) Az Európai Parlament képviselőjévé (a továbbiakban csak „képviselő”) választható
a) a Szlovák Köztársaság polgára, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 21. életévét, állandó lakhellyel bír a Szlovák Köztársaság területén, és akinek esetében nem merült fel akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 3. bekezdése c) pontja és 4. bekezdése szerint és
b) más tagország polgára, aki legkésőbb a választás napján betöltötte 21. életévét, a Szlovák Köztársaság területén legális állandó lakhellyel bír, akit nem fosztottak meg attól a jogától, hogy jelöltesse magát az Európai Unió azon tagországában, amelyiknek állampolgára, és nem merült fel nála akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 3. bekezdése. b) és c) pontja szerint.
(2) Az Európai Parlament képviselőjelöltjeként ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy országában lehet fellépni.

4. §
A választások időpontja
(1) A választásokat és a választások időpontját a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az Európai Unió Tanácsa határozata alapján hirdeti ki, illetve határozza meg, legkésőbb 90 nappal a választások előtt. A választások meghirdetését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában teszik közzé.5) A közzétételben szerepel a képviselők száma, akiket az Európai Parlamentbe a Szlovák Köztársaság területén lehet megválasztani.
(2) A választásokra a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a szombati napon kerül sor.
(3) A választások a meghatározott napon hét órától huszonkét óráig tartanak. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község vagy a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony főpolgármestere és Kassa városában a városrész polgármestere (a továbbiakban csak „a község polgármestere“) korábbi időpontot is meghatározhat a választások időpontjaként.

5. §
Választókerület
A Szlovák Köztársaság területe az Európai Parlamentbe történő választások céljára egyetlen választókerületet képez.

6. §
Választókörzetek
(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a község vagy város, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész polgármestere (a továbbiakban csak „község“) kijelöli a választókörzeteket.
(2) A választókörzeteket és minden választókörzetben a választási helyiségeket a község polgármestere legkésőbb a választások előtt 50 nappal határozza meg.
(3) A választókörzetet úgy alakítják ki, hogy hozzávetőleg 1000 választópolgár tartozzon hozzá. A község távolabb eső részein önálló választókörzeteket lehet kialakítani, ha legalább 50 választó tartozik hozzájuk.
(4) Az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben és más hasonló intézetekben levő személyek, a vizsgálati fogságba vett őrizetesek celláiban6) vagy olyan helyeken, ahol fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést töltenek személyek, az intézmény helyszíne szerint illetékes körzeti szavazatszedő bizottság vezetőjével együttműködve teszik lehetővé a választójog gyakorlását. Ha ezek a személyek az adott választókörzetben nem bírnak állandó lakhellyel, választói igazolvánnyal szavazhatnak, ha kikérték azt. A választói igazolványok kiadásáról külön törvény7) rendelkezik.
(5) A választókörzeteket a községen belül összefüggő számsorban arab számjegyekkel, sorrendben jelölik. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában önálló számsorokban jelölik, külön minden városrészben. A választókörzetet akkor is sorszámmal jelölik, ha a községben egy választókörzetet alakítottak ki.

7. §
A választókörzet választásra jogosult választóinak névjegyzéke
(1) Az egyes választókörzetek választásra jogosult választóinak névjegyzékét (a továbbiakban csak „választói névjegyzék“) a község az állandó választói névjegyzék alapján készíti el.8)
(2) A község felveszi a választói névjegyzékbe a választót, aki más tagország állampolgára, éspedig az ő saját kérelmére, amelyet ahhoz a községhez kell benyújtani, amelyben a választónak állandó lakhelye van, legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, egyébként megszűnik a választói névjegyzékbe való felvétel joga; a választói névjegyzékbe való bejegyzésről vagy be nem jegyzésről a község haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt.
(3) Más tagország állampolgára a választói névjegyzékbe való felvétel során nyilatkozatot terjeszt a község elé, amelyben feltünteti állampolgárságát és azon európai uniós tagország választókerületét, amelynek állampolgára, s amelyben legutóbb szerepelt a választói névjegyzékben, hogy ebben a tagországban nem fosztották meg választójogától, s hogy választójogát csak a Szlovák Köztársaság területén fogja gyakorolni, továbbá feltünteti úti okmánya számát és szlovákiai állandó lakhelyének címét. A választói névjegyzékbe való bejegyzés kérelmét a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) által kiadott nyomtatványon kell benyújtani. Az ilyen választó addig marad a választói névjegyzéken, amíg nem kéri a községet a jegyzékből való törlésre, vagy addig, amíg a község nem törli a névjegyzékből abból az okból, hogy már nem teljesíti a választójog gyakorlásának követelményeit.
(4) A választói névjegyzékre vonatkozó óvási eljárásról külön törvény9) jogszabályai rendelkeznek.
(5) A község a választói névjegyzékbe felvett más tagország állampolgárai jegyzékét a 2. bekezdés szerinti határidő letelte után három napon belül elküldi a belügyminisztériumnak, az pedig azonnal kézbesíti a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának. A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes tagországait állampolgáraiknak a Szlovák Köztársaság választói névjegyzékébe való felvételéről. Egyúttal tájékoztatja a belügyminisztériumot a Szlovák Köztársaság állampolgárainak az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe való beírásáról.
(6) A község a belügyminisztérium jelentése alapján törli a választói névjegyzékből a Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki az Európai Unió más tagországa választási névjegyzékén szerepel.
(7) A község két hiteles másolatban átadja a választókörzeti választási bizottságnak a választói névjegyzéket, legkésőbb két órával a szavazás elkezdése előtt.
(8) A választókörzeti választási bizottság tagjait titoktartás kötelezi az általuk kezelt személyi adatokat illetően.9a)

Választási szervek

8. §
Általános rendelkezések
(1) A választások lebonyolítására a következő választási szerveket hozzák létre:
a) Központi Választási Bizottság,
b) választókerületi választási bizottságok,
c) választókörzeti választási bizottságok.
(2) A választóbizottság tagja kizárólag választópolgár lehet. A választópolgár csak egy választási bizottságának lehet a tagja. Képviselőjelölt (a továbbiakban csak „jelölt“) nem lehet tagja választási bizottságnak.
(3) A választási bizottságokat politikai párt vagy politikai mozgalom (a továbbiakban csak „politikai párt“), vagy politikai pártok választási koalíciója (a továbbiakban csak „koalíció“) azonos számú képviselőiből alakítják ki, amelyek jelöltlistát nyújtanak be. A képviseletet ellátó személyt és a tartalékszemélyt utó- és családi nevének, valamint állandó lakhelye pontos címének feltüntetésével jelenti be a politikai párt vagy koalíció a 10. § 1. bekezdése, a 11. §. 1. bekezdése és a 12. §. 1. bekezdése alapján annak, aki összehívja a választási bizottság első ülését. A törvényes határidőn túli bejelentéseket figyelmen kívül hagyják.
(4) A jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasítása vagy annak visszavonása a politikai párt vagy koalíció által maga után vonja az ezen politikai párt vagy koalíció képviseletét ellátó személy választási bizottsági tagságának megszűnését.
(5) A választási bizottsági tagság megszűnik a tagot delegáló párt vagy koalíció visszahívásról szóló írásos értesítésének kézhez vétele napján is, vagy a választási bizottsági tag választási bizottsági elnöknek benyújtott írásos lemondásával, vagy ha a politikai párt vagy koalíció által delegált képviseletet ellátó személy a választási bizottság második ülésén sem teszi le a fogadalmat. A választási bizottság elnöke berendeli a póttagot, ha megszűnt a választási bizottsági tagjának tagsága.
(6) A választási bizottság tagjai tisztségüket a következő fogadalom letételével veszik fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom végezni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.“ A fogadalmat a választási bizottság tagja annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság ülését összehívja. A fogadalom letételét a választási bizottság tagja aláírásával igazolja.
(7) A választási bizottság határozatképes, ha összes tagjának több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.
(8) A választási bizottság első ülésén sorsolással dönti el összes tagja közül az elnök és az alelnök személyét. A sorsolást a bizottság jegyzőkönyvvezetője irányítja.
(9) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választási eredményfeldolgozás előkészítésére és a választási eredmények feldolgozása céljából szakmai (szavazatösszesítő) csoportokat hoz létre a Központi Választási Bizottság és a választókerületi választási bizottság részére. A választási bizottságok szakmai (szavazatösszesítő) csoportjainak tagjai a 6. bekezdésben tárgyaltak szerint fogadalmat tesznek.

9. §
A választási bizottság jegyzője
(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság tanácskozása előkészítésével és lefolyásával kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendők ellátását, részt vesz a választási bizottság ülésein és a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti.
(2) A jegyző kinevezése és visszahívása
a) A Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki és hívja vissza,
b) a választókerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza, 
c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester nevezi ki és hívja vissza.
(3) A jegyzők kinevezésének időpontja
a) a Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság kormánya legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nevezi ki,
b) a választókerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt nevezi ki,
c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt nevezi ki.
(4) A jegyző fogadalmat tesz a 8. § 6. bekezdésébe foglaltak szerint.

10. §
A Központi Választási Bizottság
(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be, legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt bejelenti a Szlovák Köztársaság elnökének a Központi Választási Bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.
(2) A Központi Választási Bizottság első ülésére az 1. bekezdésben feltüntetett határidő letelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.
(3) A Központi Választási Bizottság 
a) megvizsgálja a jelöltlistákat és dönt azok nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételük elutasításáról,
b) figyelemmel kíséri az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét a jelen törvényből fakadó feladatai ellátására,
c) dönt a választókerületi választási bizottságok eljárása ellen benyújtott panaszokról,
d) megállapítja és nyilvánosságra hozza a választások eredményét,
e) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről és átadja azt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének,
f) kiadja a bizonylatot a megválasztott jelölteknek a megválasztásukról,
g) bejelenti a póttagok belépését,
h) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a belügyminisztériumnak.
(4) A belügyminisztérium a Központi Választási Bizottság feladatainak végzését segítendő szakmai-adminisztratív részleget hoz létre.

11. §
Választókerületi választási bizottság
(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be, legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt bejelenti a kerületi hivatal elöljárójának a választókerületi választási bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.
(2) A választókerületi választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókerületi választási bizottság ebben a létszámban nem az 1. bekezdésbe foglaltak alapján jön létre, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és nem áll rendelkezésére póttag, a fennmaradó tagokat a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.
(3) A kerületi választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben foglalt határidő eltelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.
(4) A választókerületi választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét az ezen törvény szerinti feladatok teljesítésére,
b) dönt a választókörzeti választási bizottságok eljárása ellen benyújtott panaszokról,
c) felügyeli a választókörzeti szavazási eredmények feldolgozásának menetét,
d) jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről és haladéktalanul átadja azt a Központi Választási Bizottságnak,
e) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a körzeti hivatalnak.
(5) A választókerületi választási bizottság területi körzete megegyezik a körzeti hivatal területi körzetével.

12. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amelynek jelöltlistáját bejegyezték, legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt bejelenti a község polgármesterének a választókörzeti választási bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.
(2) A választókörzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókörzeti választási bizottság ebben a létszámban nem az 1. bekezdésbe foglaltak alapján jön létre, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és nem áll rendelkezésére póttag, a fennmaradó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(3) A választókörzeti választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben foglalt határidő eltelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(4) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását, főleg ügyel a szavazócédulák helyes módon történő leadására,
b) kiegészíti a választási névjegyzéket és átveszi a választói igazolványokat,
c) megítéli a szavazócédulák érvényességét,
d) összeszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről a választókörzetben, s haladéktalanul átadja azt az illetékes választókerületi választási bizottságnak.


MÁSODIK RÉSZ
Jelöltlisták, szavazás és a választási eredmények megállapítása

13. §
A jelöltlisták benyújtása
(1) A jelöltlistát a külön törvény10) alapján bejegyzett politikai párt az általa meghatalmazott személy közvetítésével két egyenértékű példányban és elektronikus formában legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt kézbesíti a Központi Választási Bizottság jegyzőjének.
(2) A politikai pártok megegyezhetnek közös jelöltlista benyújtásáról, és koalícióra léphetnek. A koalícióra az e törvény politikai pártokra vonatkozó rendelkezései érvényesek, ha ez a törvény nem rendelkezik másképp.
(3) A jelöltlista tartalmazza
a) a politikai párt vagy koalíció teljes, nem rövidített megnevezését,
b) a jelöltek jegyzékét, amely tartalmazza a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, születési dátumát, foglalkozását és állandó lakhelyének címét,
c) a jelöltek sorszámát a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,
d) a politikai párt statutáris képviselőjének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát; koalíció jelöltlistája esetén a koalíciót alkotó összes politikai párt statutáris képviselőjének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát,
e) bizonylatot az 1659 eurós választási letét (a továbbiakban csak „letét“) befizetéséről,
f) a jelöltlistán szereplő összes jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, amelyben 
1. a Szlovák Köztársaság polgára kinyilvánítja, hogy egyetért a jelölésével, hogy nem adta beleegyezését személye más párt vagy koalíció jelöltlistáján való feltüntetésére, és hogy nincs tudatában jelölését gátló okoknak,
2. más tagország polgára feltünteti állampolgárságát, kinyilvánítja, hogy egyetért a jelölésével, hogy nem adta beleegyezését személye más párt vagy koalíció jelöltlistáján való feltüntetésére, hogy nincs tudatában jelölését gátló okoknak, és hogy nem jelölteti magát az európai parlamenti választásokon az Európai Unió más tagországában; egyúttal szlovák nyelven előterjeszti azon európai uniós tagország illetékes közigazgatási szerveinek igazolását arról, hogy ebben a tagországban nem fosztották meg a választásokon való jelöltségi jogától, vagy hogy ezeknek a szerveknek nincs tudomásuk ilyen alkalmatlansági okról.
(4) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció annyi jelöltet tüntethet fel, ahány képviselő választható a Szlovák Köztársaságban az Európai Parlamentbe.
(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét.
(6) A politikai párt vagy koalíció a választási letétet legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt fizeti be. A letétet külön számlára utalják, amelyet e célra a belügyminisztérium hoz létre. A számlaszámot a Központi Választási Bizottság jegyzője adja meg a jelöltlistát benyújtani szándékozó politikai párt vagy koalíció kérésére. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választási eredmények kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelyiknek visszautasították jelöltlistája bejegyzését a 15. § szerint, vagy annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelyik megszerezte a leadott érvényes szavazatok legalább két százalékát. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.
(7) A jelöltlista mellékletében a politikai párt vagy koalíció meghatározza meghatalmazottját és annak helyettesét, feltünteti utó- és családi nevüket és állandó lakhelyük címét. A jelölt nem lehet megbízott, sem annak helyettese. Meghatalmazottja döntései a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényűek. A meghatalmazott helyettesének belépését a politikai párt vagy koalíció a Központi Választási Bizottságnak jelenti be.
(8) A jegyző megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták megfelelnek-e a meghatározott feltételeknek. Ha nem így van, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy a jelöltlistát három napon belül rendezze.
(9) A jelöltlista benyújtását a jegyző igazolja a politikai párt meghatalmazottjának a jelöltlista másik egyenértékű példányán. A jegyző a jelöltlistákat előterjeszti a Központi Választási Bizottság elé felülvizsgálat és bejegyzés céljából a bizottság első ülésén.

14. § 
A jelöltlisták felülvizsgálata a Központi Választási Bizottság által
(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt kezdi felülvizsgálni a benyújtott jelöltlistákat.
(2) A Központi Választási Bizottság felülvizsgálja a jelöltlistát, hogy megfelel-e az e törvény szerinti feltételeknek, és törli azokat a jelölteket,
a) akik nem felelnek meg a 3. § 1. bekezdésében foglalt feltételeknek
b) akik nem mellékelték nyilatkozatukat a 13. § 3. bekezdése f) pontja első vagy második alpontja szerint,
c) akik több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepelnek, olyan jelöltlistán, amelyhez nem mellékelték a nyilatkozatot a 13. § 3. bekezdése f) pontja első vagy második alpontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, mindegyik jelöltlistáról törli,
d) akik az Európai Unió más tagországának jelöltlistáján szerepelnek, 
e) akik a jelöltlistán a 13. § 4. bekezdésében megadott legnagyobb jelöltszámot meghaladó helyen szerepelnek.

15. §
A jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, amelyek összhangban állnak ezen törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat is, amelyeket a 14. § 2. bekezdése értelmében módosítottak. A nyilvántartásba vétel a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(2) A Központi Választási Bizottság az 1. bekezdésben feltüntetett határidőben elutasítja azt a jelöltlistát, amely nincs összhangban ezen törvénnyel, és amelyet nem lehet a 14. § 2. bekezdése értelmében módosítani.
(3) A Központi Választási Bizottság jegyzője a Központi Választási Bizottság döntésétől számított 24 órán belül kézbesíti az 1. és 2. bekezdés szerinti határozatot az érintett politikai pártnak vagy koalíciónak.
(4) A Központi Választási Bizottságnak a jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a 14. § 2. bekezdése értelmében módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről szóló határozata ellen az érintett jelölő politikai párt vagy koalíció indítványt nyújthat be a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához11) döntés meghozására a jelölt jelöltlistán való meghagyásáról vagy indítványt nyújthat be döntés meghozására a jelöltlista nyilvántartásba vételének törléséről. Az indítványt a Központi Választási Bizottság döntését követő három napon belül lehet benyújtani. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az indítvány benyújtását követő öt napon belül köteles döntést hozni. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának döntése ellen nem lehet fellebbezni.
(5) A belügyminisztérium legkésőbb 25 nappal a választások előtt elküldi a községeknek a nyilvántartásba vett jelöltlistákon szereplő jelöltek jegyzékét. A községek biztosítják, hogy hogy a jegyzék legkésőbb 20 nappal a választások előtt minden választóhoz eljusson.
(6) Más tagországok polgárai jegyzékét, akik a nyilvántartásba vett jelöltlistán szerepelnek, a belügyminisztérium legkésőbb 30 nappal a választások előtt elküldi a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának az Európai Unió illetékes tagországainak tájékoztatása céljából.
(7) A Szlovák Köztársaság polgárairól, akik más tagország jelöltlistáján jelöltetik magukat, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma az Európai Unió tagországának tájékoztatása alapján tájékoztatja a belügyminisztériumot, az pedig e polgárok jegyzékét előterjeszti a Központi Választási Bizottságnak.
(8) Ha a Központi Választási Bizottság a 7. bekezdés szerinti jegyzékről megállapítja, hogy a jelölt, akit nyilvántartásba vett, az Európai Unió más országában is jelölteti magát, haladék nélkül biztosítja ezen tény közzétételét a választási helyiségekben. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

16. §
A jelöltlista visszavonása, a jelölt visszalépése vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt meghatalmazottja által írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt írásban visszaléphet jelöltségétől. Legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt a politikai párt vagy koalíció is visszahívhatja az általa indított jelöltet.
(3) A jelöltlista visszavonását politikai párt vagy koalíció által, a jelölt visszalépését vagy visszahívását nem lehet visszavonni. Ezeket a tényeket írásban kell kézbesíteni a Központi Választási Bizottság elnökének, aki biztosítja azok közzétételét.
(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vétele után lépett vissza vagy az után került sor visszahívására, adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

17. §
A jelöltlista számozása
A Központi Választási Bizottság legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt sorsolással meghatározza a jelöltlisták számát, amelyet feltüntetnek minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján. Annak a jelöltlistának, amelyet utólag, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága döntése alapján vesznek nyilvántartásba, a Központi Választási Bizottság határozza meg a számát, amely a legmagasabb kisorsolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták számát a Központi Választási Bizottság haladéktalanul írásban közli a jelölő politikai pártokkal és koalíciókkal, és biztosítja a nyilvánosságra hozatalukat.

18. §
A szavazólapok
(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.
(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján elegendő mennyiségű szavazólapot készít. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a politika párt vagy koalíció teljes, nem rövidített megnevezését, a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni.
(3) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni ugyanolyan színű, minőségű és méretű papíron. A szavazólapokat el kell látni a belügyminisztérium bélyegzőjének lenyomatával.
(4) A belügyminisztérium a szavazólapokat elküldi a községek polgármestereinek, akik biztosítják, hogy azokat legkésőbb a választások napján kézbesítsék az összes választókörzeti választási bizottságnak.
(5) A választópolgár a szavazólapokat a választási helyiségben kapja meg a választások napján.
(6) Ha a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően kerül sor a politikai párt12) betiltására, a párt által a jelöltlista visszavonására, nem nyomtatják ki ezen politikai párt szavazólapjait, s ha már kinyomtatták, a választási bizottságok biztosítják, hogy azokat a választóhelyiségekben ne osszák ki, s ha már kiosztották, a szavazatok összeszámolásánál figyelmen kívül hagyják azokat. Ugyanez érvényes, ha a koalíció jelöltlistája visszavonására kerül sor, vagy ha a koalíciót alkotó pártok egyikét megszüntetik.

19. §
Politikai reklám sugárzása és politikai plakátok kihelyezése
(1) A Szlovák Rádió13) és a Szlovák Televízió,14) illetve az a műsorszóró, mely engedély birtokában jogosult adás sugárzására (a továbbiakban csak „kereskedelmi média“)15) legfeljebb 30 perc adásidőt szab meg, illetve biztosít a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak, együttesen azonban maximálisan öt óra adásidőt. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók viselik. A Szlovák Rádió, Szlovák Televízió és a kereskedelmi média biztosítja, hogy ez az adás a többi műsortól jól el legyen különítve és külön megjelölve, közléssel hangsúlyozva, hogy fizetett politikai hirdetésről van szó.
(2) A politikai reklám sugárzása 21 nappal a választások napja előtt kezdődik.
(3) A politikai reklám költségeit, amelyet a Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média sugároz, a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók viselik. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles az összes politikai pártnak vagy koalíciónak azonos üzleti feltételeket biztosítani az adásidő megvételére, azonos árakkal és fizetési feltételekkel.
(4) Nem tekinthetők politikai reklámnak a hírműsorok és publicisztikai műsorok, ha összhangban állnak a programszolgáltatással.16) A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles biztosítani, hogy a hírműsorok és publicisztikai műsorok kiegyensúlyozottak és pártatlanok legyenek.
(5) Más műsorok sugárzása a 4. bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzásán és az 1. bekezdés szerinti politikai reklám sugárzásán kívül, amelyek befolyásolhatják a választók szavazását a választáson induló politikai párt vagy koalíció javára vagy ellenére, a politikai reklám számára fenntartott időben tilos.
(6) A jelen törvény szerinti politikai reklám szabályainak megsértését külön jogszabály szerint büntetik.17)
(7) Választási plakátokat és más információhordozókat közterületeken 21 nappal a választások előtt lehet kezdeni elhelyezni csak azokon a helyeken, amelyeket a község jelölt ki saját általános érvényű rendeletével. A kijelölt helynek teljesítenie kell a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók esélyegyenlőségének elvét.
(8) Tilos információkat sugározni vagy közzétenni a választásokon induló politikai pártokról vagy koalíciókról, javukra vagy ellenükre szóban, írásban, hanganyaggal vagy képi ábrázolással rádióközvetítésben és televíziós közvetítésben, a tömegtájékoztatási eszközökben, azokban az épületekben, amelyekben a választókörzeti választási bizottságok székelnek és azok közvetlen környezetében 48 órával a választások elkezdése előtt és a választások napján.
(9) A választások napján tilos választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.

20. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt meghatározza a választások végrehajtásának idejét és helyét a községben. Ha a község területén több választókörzet alakult ki, azt is meghatározza, a község mely részei tartoznak az egyes választókörzetekhez. A község legkésőbb 20 nappal a választások napja előtt értesítést küld minden, a választói névjegyzékben szereplő választónak, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és annak helyét, ahol a választópolgár választhat; az értesítésben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a választópolgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvánnyal és feltünteti a szavazólap kezelésének módját.
(2) A község külön jogszabály17a) értelmében az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

21. §
A szavazóhelyiség előkészítése
A választások megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát, majd mindkettőt lezárva lepecsételi. Ellenőrzi a szavazóhelyiség felszerelését, hogy a választói névjegyzék megvan-e két egyenértékű példányban, elegendő mennyiségű szavazólap és ugyanolyan nagyságú nem átlátszó, azonos színű és minőségű, a község hivatalos bélyegzőjével lepecsételt boríték áll-e rendelkezésre (a későbbiekben csak „boríték“). Ezt követően a szavazást megkezdettnek nyilvánítja.

22. §
A szavazólapok kezelésére szolgáló helyek 
(1) A választási helyiségeket úgy alakítják ki, hogy biztosítva legyen a választás titkossága. Minden választópolgárnak át kell haladnia a szavazólapokkal egy elkülönített fülkén, amely a szavazólapok kezelésére van fenntartva. E fülkék számát a választókörzetben szavazó választópolgárok számához mérten határozzák meg.
(2) A szavazólapok kezelésére kijelölt fülkében a választópolgárral egyidejűleg senki sem lehet jelen, kivéve a 23. § 6. bekezdésében tárgyalt esetet.

23. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárok személyesen állnak a választókörzeti választási bizottság elé és személyesen szavaznak. Helyettesítés nincs megengedve. A választókörzeti választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapját.
(2) A választópolgár a választási helyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzék mindkét példányába történt bejegyzése után a választókörzeti választási bizottság átadja a választópolgárnak az üres borítékot és a szavazólapokat. Ha a választópolgár nem igazolja személyazonosságát, a szavazást nem teszik lehetővé számára.
(3) Azt a választópolgárt, aki választói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság felveszi a választói névjegyzék mindkét egyenértékű példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke és a bizottság további két tagja írja alá; a választói igazolványt a választói névjegyzék első példányához csatolják. Ezt követően a bizottság kiadja a választópolgárnak az üres borítékot és a szavazólapokat.
(4) A Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki legkésőbb a választások napjáig betöltötte 18. életévét, nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, s a választások napján megjelenik a választóhelyiségben, a választókörzeti választási bizottság felveszi a választókörzetében választásra jogosult választók névjegyzékébe. A névjegyzékbe való beírást bejegyzi szlovák úti okmányába. A névjegyzékbe való beírás csak a választások idejére érvényes.
(5) Azt követően, hogy a választópolgár megkapta a borítékot és a szavazólapokat, belép a szavazólapok kezelésére kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár a borítékba helyez egy szavazólapot. A szavazólapon, amelyet a borítékba helyez, a szavazólapon szereplő jelöltek közül legtöbb két jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le. Minden más módosítást figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az a választó, aki egyedül nem tudja módosítani a szavazólapot egészségkárosodás miatt, vagy azért, mert nem tud írni vagy olvasni, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe másik választópolgárt vigyen magával, de nem a választókörzeti választási bizottság tagját, hogy helyette a szavazólapot az ő utasítása alapján módosítsa és a borítékba helyezze.
(7) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül módosított szavazólap helyett más szavazólapot ad.
(8) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólap módosítására és borítékba helyezésére szolgáló szavazófülke elhagyását követően a borítékot a választókörzeti választási bizottság előtt a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem ment be a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(9) A választókörzeti választási bizottságot a választópolgár komoly, elsősorban egészségügyi okokból kérheti, hogy a választóhelyiségen kívül szavazhasson, éspedig kizárólag annak a választókörzetnek a körzetébe tartozó területen, amely számára a választókörzeti választási bizottságot létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság kiküldi a választópolgárhoz legalább két tagját a mozgóurnával, borítékkal és szavazólapokkal; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a szavazás titkossága fennmaradjon.
(10) Annak a választópolgárnak a nevében, aki egyedül nem tudja a szavazóurnába helyezni a borítékot, felkérésére a jelenlétében egy másik szavazópolgár is megteheti ezt, de nem a választókörzeti választási bizottság tagja.

24. §
A szavazás megszakítása
Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság elhalaszthatja a szavazás megkezdését egy későbbi órára, vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás megszabott összidőtartama (4. § 3. bekezdése) azonban nem rövidíthető le ezen intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság az ilyen intézkedésről az adott helyen szokásos módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazást megszakítják, a választókörzeti választási bizottság elnöke a választási dokumentumokat és a választási urnákat lepecsételi. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében meggyőződik a pecsétek sértetlenségéről. Az okokat, amelyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, a választókörzeti választási bizottság feltünteti a jegyzőkönyvben, amely a választókörzeti szavazás lefolyásáról és eredményeiről készül.

25. §
A szavazás befejezése
A szavazás befejezésére meghatározott órán túl már csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják, és a választókörzeti választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.

26. §
Rendtartás a választási helyiségben
(1) A választási helyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, távollétében pedig az alelnök.
(2) A választókörzeti választási bizottság elnökének vagy alelnökének a rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítása minden jelenlévőre nézve kötelező.
(3) A választási helyiségben a választókörzeti választási bizottság tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain, a szakmai (adatösszesítő) alakulatok tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni olyan más személyeknek is, akik jelezték érdeklődésüket a választások lefolyásának és a szavazatok összeszámolásának figyelemmel követése iránt, valamint a nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelőinek. Ezek a személyek a választási helyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerül a közrend, vagy a választási helyiség befogadóképessége okán.
(4) A választási helyiségben tilos a jelöltek bárminemű propagálása.

27. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottságban
(1) A szavazás befejezését követően a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételéssel zároltatja a fennmaradó, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd ez után kinyittatja a választási urnát. Abban az esetben, ha a választókörzeti választási bizottság a szavazópolgárok kérésére mozgóurnát is használt, az urnák tartalmát felnyitásukat követően összekeveri.
(2) A választókörzeti választási bizottság kiveszi a szavazóurnából a borítékokat, megszámolja a borítékokat, és azok számát összeveti a választói névjegyzéken eszközölt bejegyzések számával. A borítékokat, amelyek nem felelnek meg a 21. § követelményeinek, és azokat a szavazólapokat, amelyek nem borítékban voltak, a választókörzeti választási bizottság kizárja a számlálásból.
(3) A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság csoportosítja és megszámolja a szavazólapokat, melyeket az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadtak, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy a politikai párt vagy koalíció hány választója adott le elsőbbségi szavazatot. Majd összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, melyeket a szavazólapon szereplő egy-egy jelöltre adtak le.

28. §
A szavazólapok elbírálása 
(1) A politikai párt vagy koalíció javára érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken a jelöltek nevét kihúzták, megváltoztatták vagy továbbiakat írtak hozzájuk. Az ilyen módosításokat figyelmen kívül hagyják. Ha a választópolgár a szavazólapon több mint két jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat figyelmen kívül hagyják.
(2) Ha a borítékban több szavazólap van, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelenek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt nyomtatványon szerepelnek, valamint a 18. § 6. bekezdésében tárgyalt politikai párt vagy koalíció szavazólapjai.
(3) Ha kétség támad a boríték, a szavazólap vagy az elsőbbségi szavazat hitelességét illetően, a végérvényes döntést a választókörzeti választási bizottság hozza meg.

29. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve a választás lefolyásáról és eredményéről a választókörzetben
(1) A választókörzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választás lefolyásáról és eredményéről a választókörzetben. A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság többi tagja és a jegyző írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.
(2) A jegyzőkönyvben feltüntetik
a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleges megszakítását,
b) a választókörzet választópolgárainak számát, akik a választási névjegyzéken szerepelnek,
c) a választópolgárok számát, akiknek kiadták a borítékokat,
d) a leadott borítékok számát,
e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
f) a politikai párt vagy koalíció elsőbbségi szavazatot leadó választóinak számát,
g) az egyes jelöltekre leadott elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint,
h) a határozatok áttekintését, amelyeket a bizottság elfogadott, és rövid indoklásukat.

30. §
A választókörzeti választási bizottság tevékenységének befejezése 
(1) A szavazatok összeszámolása és a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv két egyenértékű példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét és a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a választókerületi választási bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére.
(2) Ha a választókörzeti választási bizottság elnöke nem teljesíti a választókerületi választási bizottság felhívására az 1. bekezdésben foglalt kötelességeket a szavazás befejezése utáni 24 órán belül, a választókerületi választási bizottság átadhatja a Központi Választási Bizottságnak a többi választókörzet választási eredményeit.
(3) A választókörzeti választási bizottság lepecsételi a leadott borítékokat, szavazólapokat és a választói névjegyzék mindkét példányát, majd átadja ezeket az összes többi választási dokumentációval együtt a községnek megőrzésre.

31. §
A választási eredmények összegyűjtése a választókerületi választási bizottság által
A választókerületi választási bizottság saját szakmai (adatösszesítő) alakulata által meggyőződik a választókörzeti választási bizottságok választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyvei teljességéről, amelyeket a 30. § 1. bekezdése alapján kézbesítettek. Ennél a tevékenységnél joga van jelen lenni a bizottság tagjain kívül a választókerületi választási bizottság jegyzőjének, szakmai (adatösszesítő) alakulata tagjainak, a Központi Választási Bizottság tagjainak és szakmai (adatösszesítő) alakulata tagjainak, valamint azoknak a személyeknek, akiknek erre a választókerületi bizottság engedélyt adott. Ha kétségek merülnek fel, a választókerületi választási bizottságnak jogában áll magyarázatot és más információkat kérni a választókerületi választási bizottságtól; a nyilvánvaló hibákat a választókerületi választási bizottság elnökével való megegyezés alapján kijavítja, egyébként felszólítja a választókörzeti választási bizottságot, hogy hárítsa el a hiányosságokat.

32. §
A választókerületi választási bizottság jegyzőkönyve a választások lefolyásáról és eredményéről
(1) A választókerületi választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választás lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság többi tagja és a jegyző írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.
(2) A jegyzőkönyvben feltüntetik 
a) a választókörzetek számát és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményét,
b) a választói névjegyzékben szereplő személyek számát,
c) a választópolgárok számát, akiknek kiadták a borítékokat,
d) a leadott borítékok számát,
e) az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
f) az egyes politikai pártok vagy koalíciók választóinak leadott elsőbbségi szavazatai számát,
g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint,
h) határozatok áttekintését, amelyeket a bizottság elfogadott, és rövid indoklásukat.
(3) A választások lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a választókerületi választási bizottság elnöke haladéktalanul kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Központi Választási Bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére. A jegyzőkönyv másik példányát a választókerületi választási bizottság a többi választási dokumentációval megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

33. §
A mandátumok elosztásának feltételei
(1) A Központi Választási Bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazatot kapott egy-egy politikai párt vagy koalíció.
(2) A Központi Választási Bizottság továbbá megállapítja, melyik politika párt vagy koalíció szerezte meg a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát. Az érvényes szavazatok kevesebb, mint 5 százalékát megszerezett pártot vagy koalíciót és az általa megszerzett érvényes szavazatokat a választási eredmények további megállapításánál és a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

34. §
A mandátumok elosztása
(1) A 33. § 2. bekezdése alapján a további számlálásba bejutó politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják a mandátumok számát eggyel megnövelt összeggel. A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
(2) Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szavazatszám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.
(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.
(4) Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.
(5) Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok legkevesebb tíz százaléka, aki erre a politikai pártra vagy koalícióra szavazott, élt az elsőbbségi szavazatok lehetőségével, először az a jelölt kap mandátumot, aki az elsőbbségi szavazatok legalább tíz százalékát szerezte meg a politikai pártra vagy mozgalomra leadott összes érvényes szavazatból. Abban az esetben, ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, s jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Elsőbbségi szavazategyenlőség esetén a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.
(6) A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.

35. §
A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyve és a választások eredményének kihirdetése
(1) A Központi Választási Bizottság a mandátumok elosztását követően jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a bizottság többi tagja és jegyzője írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.
(2) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv feltünteti 
a) a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok összesített számát,
b) a választópolgárok összesített számát, akiknek kiadták a borítékokat,
c) az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
d) a megválasztott jelöltek utó- és családi nevét, az elsőbbségi szavaztok adataival együtt, valamint a tartalékká vált jelöltek utó- és családi nevét 
(3) A Központi Választási Bizottság a választások összesített végeredményét csak azután hozza nyilvánosságra, ha az Európai Unió azon tagországában, amelynek választópolgárai utolsóként adják le szavazatukat, befejezik a választást.
(4) A Központi Választási Bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvét átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének, aki a Szlovák Köztársaság területén lezajlott választás eredményeit átadja az Európai Parlamentnek.

36. §
Bizonylat a megválasztásról
A Központi Választási Bizottság bizonylatot ad ki a megválasztott képviselőknek a megválasztásukról.

36.a §
Új választások 
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke e törvény értelmében új választásokat hirdet meg a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága döntése kézbesítését követő 30 napon belül, amely döntés az Európai Parlamentbe történő választásokat érvénytelennek ítéli meg.

37. §
Pótképviselők belépése
(1) Ha az Európai Parlamentben a megbízatási időszak folyamán megürül egy mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a tartalékosa kapja azt meg, akinek a személyét a politikai párt vagy koalíció határozza meg. Ha viszont a jelöltlistán elsőbbségi szavazatok érvényesültek, az a jelölt kapja a mandátumot, aki a 34. § 5. bekezdése értelmében szükséges mennyiségű szavazatot kapott.
(2) Ha ugyanannak a pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a megbízatási idő végéig betöltetlen marad.
(3) Ha a politikai pártot betiltották,12) a pótképviselő nem kap mandátumot, és a mandátum a megbízatási idő végéig betöltetlen marad.
(4) A pótjelölt mandátumhoz jutását a Központi Választási Bizottság az Európai Parlamentnek a mandátum megüresedéséről szóló értesítését követő 15 napon belül hirdeti ki. A pótjelöltnek átadja a bizonylatot, amely feltünteti, melyik naptól kezdve lett képviselő. A pótjelölt belépését, vagy a mandátum üresen hagyását a Központi Választási Bizottság haladék nélkül jelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.
(5) A pótjelölt mandátumhoz jutását vagy a mandátum üresen hagyását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a Központi Választási Bizottság tájékoztatása utáni 15 napon belül jelenti az Európai Parlamentnek.


HARMADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

38. §
A segédeszközök biztosítása
(1) Az összes segédeszközt, főleg a választóhelyiségeket és felszerelésüket, de a segéd munkaerőt is a választókörzeti választási bizottság részére azon községek biztosítják, amelyek területi körzetében létrehozták azokat.
(2) A választókerületi választási bizottságok számára a segédeszközöket és a segéd munkaerőt a körzeti hivatalok és a Központi Választási Bizottság számára a belügyminisztérium biztosítja.

39. §
A közhatalmi szervek együttműködése
A közhatalmi szervek kötelesek ezen törvény végrehajtásában együttműködni.

40. §
A választások eredményeinek feldolgozása számítástechnika segítségével
(1) A választások eredményeinek számítástechnika segítségével történő feldolgozásához szükséges program- és technikai eszközöket a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala biztosítja.
(2) A belügyminisztérium és a választási szervek kötelesek idejében értesíteni az illetékes állami statisztikai szervet minden tényről, amely befolyásolja a választások eredményei számítástechnika segítségével történő feldolgozásának feltételeit.

41. §
A választási bizottságok tagjainak igényei
(1) A választási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottság tagja tisztsége miatt nem szenvedhet hátrányt munkajogi viszonyából vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadó jogaiban és igényeiben. A választási bizottság tagjának tisztsége a közérdek egyéb műveletének20) minősül.
(2) A választási bizottság tagjának joga van fizetett szabadságra átlagkeresetével arányos fizetés mellett,21) esetleg, ha önfoglalkoztató személyről van szó, olyan térítésre, amely megfelel a munkaviszonyban minimálbéren foglalkoztatott személyek havi bérével arányos kifizetésének.
(3) A munkáltatónak, akinek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van (a továbbiakban csak „munkáltató), s aki a 2. bekezdés alapján bérpótló térítést fizetett ki, saját kérésére köteles a község, a körzeti hivatal vagy a belügyminisztérium a kifizetett bérpótló térítés összegét megtéríteni.22)
(4) A választókörzeti választási bizottság tagja és jegyzője jutalomra jogosult a tisztség betöltéséért arra az időre, amikor nem jogosult az 1. bekezdés értelmében bérpótló térítésre. A jutalmat a község fizeti ki.
(5) A jutalmat olyan összegben állapítják meg, amilyen a nemzetgazdasági átlagbért kereső alkalmazott egy munkanapi keresete az utolsó előtti naptári negyedévben, a választásokat megelőző naptári negyedév előtt.

42. §
A jelöltek igényei
(1) A tény, hogy valaki jelölt, nem lehet a kárára munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyában, vagy állami alkalmazotti jogviszonyában. A jelöltnek joga van rá, hogy munkáltatója, akivel munkajogi viszonyban vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyban áll, a jelöltlista nyilvántartásba vételétől, amelyen szerepel, a választásokat megelőző nap végéig fizetett szabadságot biztosítson számára. A nyilvántartásba vett jelölt tevékenysége munkahelyi akadályoztatásnak számít a közérdek egyéb műveletének20) okán.
(2) A politikai pártok és koalíciók jelöltjei bérpótló térítéséről és az alkalmazottnak kifizetett bérről jogszabály rendelkezik.23) A munkáltató visszaigényli a kifizetett bért a politikai pártnál vagy koalíciónál, amelynek jelöltlistáján a jelölt szerepelt.
(3) A jelöltnek, aki nincs munkajogi viszonyban, sem ehhez hasonló munkaviszonyban, a bértérítést az a politikai párt vagy koalíció fizeti ki, amelyiknek a listáján a jelölt szerepelt.
(4) A jelölt bértérítését a 41. § 2. bekezdése alapján számítják ki.

43. §
A választás költségeinek megtérítése
(1) Az Európai Parlamentbe történő választások költségeit a Szlovák Köztársaság állami költségvetése téríti.
(2) A választással kapcsolatos egyes költségeket, amelyeket az állami költségvetésből térítenek, és a térítés módját általános érvényű jogi rendelet szabályozza, amelyet a belügyminisztérium és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala ad ki a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával való egyeztetés után.
(3) Az Európai Parlamentbe történő választások költségeinek térítésére a körzeti hivatalnak, a községnek és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Kerületi Igazgatóságának előleget folyósítanak.
(4) Nem számítanak az 1. bekezdés szerinti költségeknek a politikai pártok vagy koalíciók politikai reklám sugárzásával és plakátkihelyezésével kapcsolatos költségei.

44. §
A határidők számítása
A határidők múlására e törvényben nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásokban általánosan érvényes jogszabályi előírások.24)

45. §
Intézkedések tétlenség esetén
Ha a község vagy a község polgármestere nem teljesíti a feladatokat a 7. §, 9. § 3. bekezdése c) pontja, a 12. §. 2. és 3. bekezdése, a 15.§ 5. bekezdése, a 18. § 4. bekezdése, a 19. § 7. bekezdése, a 20. §, a 22. § 1. bekezdése és a 38. § 1. bekezdése értelmében, a körzeti hivatal elöljárója haladék nélkül biztosítja azok teljesítését.

46. §
Szervezési intézkedések
(1) A belügyminisztérium
a) biztosítja a szavazólapok kinyomtatását elegendő mennyiségben,
b) irányítja az államigazgatás helyi szerveit
1. a választókörzetek kialakításánál,
2. a választói névjegyzék összeállításánál,
3. a segédeszközök biztosításánál a 38. § szerint,
4. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzésénél,
c) kiadja a nyomtatványok mintáit és biztosítja előállításukat,
d) legkésőbb 80 nappal a választások előtt honlapján nyilvánosságra hozza a Szlovák Köztársaság területén az Európai Parlamentbe történő választások kapcsán a jelöléssel és a szavazással kapcsolatos tudnivalókat.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a belügyminisztériummal való egyeztetés után kiadja a szavazás eredményei feldolgozásának módszertanát.

47. §
A törvény hatályossága
Ez a törvény közzététele napján lép hatályba, kivéve a 2 §. 1. és 4. bekezdését, a 3. § 1. bekezdése b) pontját, a 7. § 2-5. bekezdéseit, a 13. § 3. bekezdése f) pontja 2. alpontját, a 14. § 2. bekezdése b)-d) pontjait, a 15. § 6. és 8. bekezdését és a 21-37. §-okat, amelyek a Szlovák Köztársaság Európai Unióba lépéséről szóló szerződés érvénybe lépése napjával lépnek hatályba.


Rudolf Schuster s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) A Tt. 48/2002. számú, az idegen állampolgárok tartózkodásáról szóló törvénye 34. §-a és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.
2) A Tt. 355/2007. számú, a közegészségügy védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvénye 12.a és 51. §-a és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.
3) A Tt. 475/2005. számú, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.
3a) Büntető Törvénykönyv.
4) A Polgári Törvénykönyv 10. és 855. §-a.
5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 1/1993. számú, a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról szóló törvénye 1. §-a 2. bekezdése d) pontja.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 171/1993. számú, a rendőrségről szóló törvénye 42. §-a a későbbi módosítások szerint.
7) A Tt. 333/2004. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvénye 9. §-a a későbbi módosítások szerint.
8) A Tt. 333/2004. számú törvénye 4-6. §-ai a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 333/2004. számú törvénye 7. §-a a későbbi módosítások szerint.
9a) A Tt. 428/2002. számú, a személyes adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a.
10) A Tt. 85/2005. számú, a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
11) A Polgári Perrendtartás 250.za §-a.
12) A Tt. 85/2005. számú törvénye 13-16. §-ai.
13) A Tt. 619/2003. számú, a Szlovák Rádióról szóló törvénye 5. §-a 1. bekezdése i) pontja a későbbi módosítások szerint.
14) A Tt. 16/2004. számú, a Szlovák Televízióról szóló törvénye 5. §-a 1. bekezdése k) pontja a későbbi módosítások szerint.
15) A Tt. 308/2000. számú, a sugárzásról és műsorszórásról szóló törvénye 2. §-a 1. bekezdése b) pontja a Tt. 195/2000. számú, a távközlésről szóló törvénye szerint.
16) A Tt. 308/2000. számú törvénye 3. §-a e) pontja.
17) A Tt. 308/2000. számú törvénye 16. §-a, 64-67. §-ai.
17a) A Tt. 184/1999. számú, a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
20) A Munkatörvénykönyv 136. §-a 4. bekezdése.
21) A Munkatörvénykönyv 138. §-a 1. bekezdése.
22) A Munkatörvénykönyv 138. §-a 2. bekezdése.
23) A Munkatörvénykönyv 138. §-a.
24) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a 215/2002. számú törvénnyel módosítva.


A Tt. 331/2003. számú törvénye melléklete

AZ ÁTVETT IRÁNYELVEK JEGYZÉKE
Ez a törvény teljes mértékben átveszi a következő irányelvet:
A Tanács 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó egyes részletes rendelkezései tekintetében történő módosításáról, az Európai Unió Hivatalos Lapjában L329 közzétéve 1993. december 6-án, 0034-0038. oldal.
Časová verzia účinná od 1. júla 2011 do 31. decembra 2013

331/2003 Z. z.

Zákon
O VOĽBÁCH DO EURÓPSKEHO PARLAMENTU


z 10. júla 2003


Zmena:
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
324/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2004
464/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
599/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2009
126/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
58/2010 Z. z. s účinnosťou od 15. marca 2010
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Ustanovenia o volebnom práve, čase konania volieb, volebnom obvode, volebných okrskoch, zoznamoch voličov a volebných orgánoch

§ 1
Základné ustanovenie
(1) Voľby do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky (ďalej len „voľby“) sa konajú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním podľa zásady pomerného zastúpenia.
(2) Poslanci Európskeho parlamentu sú volení na päťročné volebné obdobie, ktoré začína plynúť dňom začiatku prvej schôdze Európskeho parlamentu po vykonaných voľbách.

Volebné právo

§ 2
(1) Právo voliť do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky (ďalej len „občan iného členského štátu“) majú občania Slovenskej republiky, ktorí najneskôr v deň volieb dovŕšili 18 rokov veku a majú na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, a občania iných členských štátov Európskej únie (ďalej len „občan iného členského štátu“), ktorí najneskôr v deň volieb dovŕšili 18 rokov veku a majú povolený na území Slovenskej republiky trvalý pobyt1) (ďalej len „volič“).
(2) Občania Slovenskej republiky, ktorí najneskôr v deň volieb dovŕšili 18 rokov veku a nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ani na území iného členského štátu Európskej únie, majú právo voliť, ak sa v deň volieb zdržiavajú na území Slovenskej republiky.
(3) Prekážkou vo výkone volebného práva je
a) zákonom ustanovené obmedzenie osobnej slobody z dôvodov ochrany zdravia ľudí,2)
b) výkon trestu odňatia slobody3) uložený za spáchanie obzvlášť závažného zločinu,3a)
c) pozbavenie spôsobilosti na právne úkony.4)
(4) Prekážkou vo výkone práva byť volený podľa § 3 ods. 1 je aj výkon trestu odňatia slobody.3)
(5) Právo voliť nemajú občania iného členského štátu, ktorí boli pozbavení volebného práva v členskom štáte Európskej únie, ktorého sú štátnymi občanmi.
(6) Voliť do Európskeho parlamentu v tých istých voľbách možno len v jednom členskom štáte Európskej únie.

§ 3
(1) Za poslanca Európskeho parlamentu (ďalej len „poslanec“) môže byť zvolený
a) občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň volieb dovŕšil 21 rokov veku, má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a nenastali u neho prekážky vo výkone volebného práva podľa § 2 ods. 3 písm. c) a ods. 4, a
b) občan iného členského štátu, ktorý najneskôr v deň volieb dovŕšil 21 rokov veku, má povolený na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, nebol pozbavený práva kandidovať v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, a nenastali u neho prekážky vo výkone volebného práva podľa § 2 ods. 3 písm. b) a c).
(2) Kandidovať za poslanca Európskeho parlamentu v tých istých voľbách možno len v jednom členskom štáte Európskej únie.

§ 4
Čas konania volieb
(1) Voľby vyhlasuje a deň volieb určuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky na základe rozhodnutia Rady Európskej únie najneskôr 90 dní pred ich konaním. Vyhlásenie volieb sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.5) Vo vyhlásení sa uvedie počet poslancov, ktorí sa majú voliť do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky.
(2) Voľby sa konajú na celom území Slovenskej republiky v jeden deň v sobotu.
(3) Voľby sa konajú v určený deň od siedmej do dvadsiatej druhej hodiny. Ak to miestne podmienky vyžadujú, môže starosta obce, primátor mesta, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava a v meste Košice starosta mestskej časti (ďalej len „starosta obce“) určiť začiatok volieb na skoršiu hodinu.

§ 5
Volebný obvod
Územie Slovenskej republiky tvorí na účely volieb do Európskeho parlamentu jeden volebný obvod.

§ 6
Volebné okrsky
(1) Na odovzdávanie hlasovacích lístkov a na sčítanie hlasov sa utvárajú v obciach, mestách, v mestských častiach hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a mesta Košice (ďalej len „obec“) volebné okrsky.
(2) Volebné okrsky a volebnú miestnosť v každom volebnom okrsku určí starosta obce najneskôr 50 dní predo dňom volieb.
(3) Volebný okrsok sa utvorí tak, aby zahŕňal spravidla 1 000 voličov. Pre vzdialené časti obce možno utvoriť samostatné volebné okrsky, ak je v nich aspoň 50 voličov.
(4) Osobám, ktoré sa nachádzajú v zdravotníckych zariadeniach, v zariadeniach sociálnych služieb a v obdobných zariadeniach, v celách policajného zaistenia6) alebo v miestach, kde sa vykonáva väzba alebo trest odňatia slobody, zabezpečí možnosť výkonu volebného práva v spolupráci s vedúcim príslušného zariadenia okrsková volebná komisia, v ktorej obvode je toto zariadenie. Ak tieto osoby nemajú v tomto volebnom okrsku trvalý pobyt, volia na základe voličského preukazu, ak si ho vyžiadali. O vydávaní voličských preukazov platia ustanovenia osobitného zákona.7)
(5) Volebné okrsky sa označia v rámci obce poradovým číslom v súvislom číselnom rade arabskými číslami. V hlavnom meste Slovenskej republiky v Bratislave a v meste Košice sa volebné okrsky očíslujú v samostatných číselných radoch v každej mestskej časti. Poradovým číslom sa volebný okrsok označí aj vtedy, ak je v obci utvorený len jeden volebný okrsok.

§ 7
Zoznam voličov oprávnených hlasovať vo volebnom okrsku
(1) Zoznam voličov oprávnených hlasovať v jednotlivých volebných okrskoch (ďalej len „zoznam voličov“) vyhotoví obec na základe stáleho zoznamu voličov.8)
(2) Do zoznamu voličov obec dopíše voliča, ktorý je občanom iného členského štátu, a to na jeho vlastnú žiadosť, ktorú je potrebné predložiť obci, v ktorej má volič trvalý pobyt, najneskôr 40 dní predo dňom volieb, inak právo na zápis do zoznamu voličov zaniká; o zapísaní alebo nezapísaní do zoznamu voličov informuje obec žiadateľa bezodkladne.
(3) Občan iného členského štátu predloží obci pri zápise do zoznamu voličov vyhlásenie, v ktorom uvedie svoju štátnu príslušnosť a volebný obvod členského štátu Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, v ktorom bol naposledy zapísaný v zozname voličov, že nebol v tomto členskom štáte zbavený práva voliť a vykoná svoje právo voliť len na území Slovenskej republiky, číslo platného cestovného dokladu a adresu trvalého pobytu na území Slovenskej republiky. Žiadosť o zapísanie do zoznamu voličov sa podáva na tlačive, ktoré vydá Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“). Takýto volič zostane v tomto zozname zapísaný dovtedy, kým nepožiada obec o vyčiarknutie zo zoznamu voličov, alebo dovtedy, kým nebude obcou zo zoznamu voličov vyčiarknutý preto, že už nespĺňa požiadavky na výkon práva voliť.
(4) O námietkovom konaní k zoznamu voličov platia ustanovenia osobitného zákona.9)
(5) Zoznam občanov iného členského štátu zapísaných v obci do zoznamu voličov zašle obec do troch dní po uplynutí lehoty podľa odseku 2 ministerstvu vnútra, ktoré ho ihneď doručí Ministerstvu zahraničných vecí Slovenskej republiky. Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky bezodkladne informuje príslušné členské štáty Európskej únie o zapísaní ich štátnych občanov do zoznamu voličov v Slovenskej republike. Zároveň informuje ministerstvo vnútra o zapísaní občanov Slovenskej republiky do zoznamu voličov iného členského štátu Európskej únie.
(6) Obec na základe oznámenia ministerstva vnútra vyčiarkne zo zoznamu voličov občana Slovenskej republiky, ktorý je zapísaný v zozname voličov iného členského štátu Európskej únie.
(7) Obec odovzdá okrskovej volebnej komisii zoznam voličov v dvoch rovnopisoch najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(8) Členovia okrskovej volebnej komisie sú povinní zachovávať mlčanlivosť o osobných údajoch, ktoré spracúvajú.9a)

Volebné orgány

§ 8
Všeobecné ustanovenia
(1) Pre voľby sa zriaďujú tieto volebné orgány:
a) Ústredná volebná komisia,
b) obvodné volebné komisie,
c) okrskové volebné komisie.
(2) Členom volebnej komisie môže byť volič. Volič môže byť členom len jednej volebnej komisie. Kandidát na poslanca (ďalej len „kandidát“) nemôže byť členom volebnej komisie.
(3) Volebné komisie sa utvoria z rovnakého počtu zástupcov politických strán alebo politických hnutí (ďalej len „politická strana“), alebo volebných koalícií politických strán (ďalej len „koalícia“), ktoré podávajú kandidátnu listinu. Meno a priezvisko zástupcu a náhradníka s uvedením presnej adresy ich trvalého pobytu oznamuje politická strana alebo koalícia v lehotách podľa § 10 ods. 1, § 11 ods. 1 a § 12 ods. 1 tomu, kto zvoláva prvé zasadanie volebnej komisie. Na oznámenia doručené po zákonom ustanovených lehotách sa neprihliada.
(4) Nezaregistrovanie kandidátnej listiny alebo jej vzatie späť politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva zástupcov tejto politickej strany alebo koalície vo volebných komisiách.
(5) Funkcia člena volebnej komisie zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi volebnej komisie, alebo ak delegovaný zástupca politickej strany alebo koalície nezloží sľub ani na druhom zasadaní volebnej komisie. Predseda volebnej komisie povolá náhradníka, ak zanikla funkcia člena vo volebnej komisii.
(6) Členovia volebnej komisie sa ujímajú svojej funkcie zložením sľubu tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.“. Sľub skladá člen volebnej komisie do rúk toho, kto zvolá jej zasadanie. Zloženie sľubu potvrdí člen volebnej komisie svojím podpisom.
(7) Volebná komisia je uznášaniaschopná, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Na prijatie platného uznesenia je potrebná väčšina hlasov prítomných členov. V prípade rovnosti hlasov sa návrh považuje za odmietnutý. O priebehu zasadania vyhotovuje volebná komisia zápisnicu.
(8) Volebná komisia si na svojom prvom zasadaní určí žrebom zo všetkých členov svojho predsedu a podpredsedu. Žrebovanie riadi zapisovateľ volebnej komisie.
(9) Štatistický úrad Slovenskej republiky na prípravu spracovania a spracovanie výsledkov volieb utvára pre Ústrednú volebnú komisiu a obvodné volebné komisie odborné (sumarizačné) útvary. Členovia odborných (sumarizačných) útvarov volebných komisií skladajú sľub v znení a spôsobom uvedeným v odseku 6.

§ 9
Zapisovateľ volebnej komisie
(1) Zapisovateľ volebnej komisie zabezpečuje organizačné a administratívne záležitosti súvisiace s prípravou a priebehom rokovania volebnej komisie, zúčastňuje sa na zasadaniach volebnej komisie a plní funkciu odborného poradcu volebnej komisie.
(2) Zapisovateľa
a) Ústrednej volebnej komisie vymenúva a odvoláva vláda Slovenskej republiky,
b) obvodnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta obvodného úradu,
c) okrskovej volebnej komisie vymenúva a odvoláva starosta obce.
(3) Zapisovateľa
a) Ústrednej volebnej komisie vymenuje vláda Slovenskej republiky najneskôr 70 dní predo dňom volieb,
b) obvodnej volebnej komisie vymenuje prednosta obvodného úradu najneskôr 50 dní predo dňom volieb,
c) okrskovej volebnej komisie vymenuje starosta obce najneskôr 35 dní predo dňom volieb.
(4) Zapisovateľ skladá sľub v znení a spôsobom uvedeným v § 8 ods. 6.

§ 10
Ústredná volebná komisia
(1) Každá politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu, oznámi najneskôr 65 dní predo dňom volieb meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena a jedného náhradníka do Ústrednej volebnej komisie predsedovi vlády Slovenskej republiky.
(2) Prvé zasadanie Ústrednej volebnej komisie sa uskutoční do piatich dní po uplynutí lehoty uvedenej v odseku 1; zasadanie zvolá predseda vlády Slovenskej republiky.
(3) Ústredná volebná komisia
a) preskúmava kandidátne listiny a rozhoduje o ich registrácii alebo o odmietnutí ich registrácie,
b) dohliada na pripravenosť volebných komisií nižších stupňov zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
c) rozhoduje o sťažnostiach na postup obvodných volebných komisií,
d) zisťuje a uverejňuje výsledky volieb,
e) vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb a odovzdá ju predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky,
f) vydá zvoleným kandidátom osvedčenie o zvolení,
g) vyhlasuje nastúpenie náhradníkov,
h) odovzdá volebné dokumenty do úschovy ministerstvu vnútra.
(4) Ministerstvo vnútra utvára na pomoc pri plnení úloh Ústrednej volebnej komisie odborno-administratívny útvar.

§ 11
Obvodná volebná komisia
(1) Každá politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu, oznámi najneskôr 45 dní predo dňom volieb meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena a jedného náhradníka do obvodnej volebnej komisie prednostovi obvodného úradu.
(2) Obvodná volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak obvodná volebná komisia nie je v tomto počte utvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak počet jej členov klesne pod päť a nie je náhradník, vymenuje zostávajúcich členov prednosta obvodného úradu.
(3) Prvé zasadanie obvodnej volebnej komisie sa uskutoční do piatich dní po uplynutí lehoty uvedenej v odseku 1; zasadanie zvolá prednosta obvodného úradu.
(4) Obvodná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup okrskových volebných komisií,
c) dozerá na spracovanie výsledkov hlasovania vo volebných okrskoch,
d) vyhotoví zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania a bezodkladne ju odovzdá Ústrednej volebnej komisii,
e) odovzdá volebné dokumenty do úschovy obvodnému úradu.
(5) Územný obvod obvodnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom obvodného úradu.

§ 12
Okrsková volebná komisia
(1) Každá politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná, oznámi najneskôr 30 dní predo dňom volieb meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena a jedného náhradníka do okrskovej volebnej komisie starostovi obce.
(2) Okrsková volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak okrsková volebná komisia nie je v tomto počte utvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak počet jej členov klesne pod päť a nie je náhradník, vymenuje zostávajúcich členov starosta obce.
(3) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční do siedmich dní po uplynutí lehoty uvedenej v odseku 1; zasadanie zvolá starosta obce.
(4) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania, najmä dozerá na správne odovzdávanie hlasovacích lístkov,
b) dopĺňa zoznam voličov a odoberá voličské preukazy,
c) posudzuje platnosť hlasovacích lístkov,
d) sčíta hlasy a vyhotoví zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku a bezodkladne ju odovzdá príslušnej obvodnej volebnej komisii,
e) odovzdá volebné dokumenty do úschovy obci.


DRUHÁ ČASŤ
Kandidátne listiny, hlasovanie a zisťovanie výsledkov volieb

§ 13
Podávanie kandidátnych listín
(1) Kandidátnu listinu doručí politická strana registrovaná podľa osobitného zákona10) prostredníctvom svojho splnomocnenca v dvoch rovnopisoch a v elektronickej forme najneskôr 65 dní predo dňom volieb zapisovateľovi Ústrednej volebnej komisie.
(2) Politické strany sa môžu dohodnúť na podaní spoločnej kandidátnej listiny a utvoriť koalíciu. Pre koalíciu sa použijú ustanovenia tohto zákona týkajúce sa politickej strany, ak tento zákon neustanovuje inak.
(3) Kandidátna listina obsahuje
a) neskrátený názov politickej strany alebo koalície,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, akademický titul, dátum narodenia, zamestnanie a adresu trvalého pobytu,
c) poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
d) podpis štatutárneho zástupcu politickej strany a odtlačok jej pečiatky; na kandidátnej listine koalície sa uvedie podpis štatutárneho zástupcu každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačky ich pečiatok,
e) potvrdenie o uhradení volebnej kaucie 1659 eur (ďalej len „kaucia“),
f) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, v ktorom
1. občan Slovenskej republiky uvedie, že súhlasí so svojou kandidatúrou, že nedal súhlas, aby bol uvedený na kandidátnej listine inej politickej strany alebo koalície, a že nie sú mu známe prekážky voliteľnosti,
2. občan iného členského štátu uvedie svoju štátnu príslušnosť, že súhlasí so svojou kandidatúrou, že nedal súhlas, aby bol uvedený na kandidátnej listine inej politickej strany alebo koalície, že nie sú mu známe prekážky voliteľnosti a že nekandiduje vo voľbách do Európskeho parlamentu v inom členskom štáte Európskej únie; súčasne predloží v slovenskom jazyku osvedčenie kompetentných správnych orgánov členského štátu Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, potvrdzujúce, že v tomto členskom štáte nebol zbavený práva kandidovať vo voľbách alebo že týmto orgánom nie je známa takáto príčina nespôsobilosti.
(4) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť najviac toľko kandidátov, koľko poslancov má byť zvolených za Slovenskú republiku do Európskeho parlamentu.
(5) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť svoj grafický znak.
(6) Politická strana alebo koalícia uhradí kauciu najneskôr 65 dní predo dňom volieb. Kaucia sa uhrádza na osobitný účet, ktorý na tento účel zriadi ministerstvo vnútra. Číslo účtu oznámi zapisovateľ Ústrednej volebnej komisie na požiadanie tej politickej strane alebo koalícii, ktorá mieni podať kandidátnu listinu. Ministerstvo vnútra vráti uhradenú kauciu do jedného mesiaca po vyhlásení výsledku volieb politickej strane alebo koalícii, ak kandidátna listina politickej strany alebo koalície nebola zaregistrovaná podľa § 15 alebo ak politická strana alebo koalícia získala aspoň dve percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Kaucie, ktoré sa nevracajú, sú príjmom štátneho rozpočtu.
(7) V prílohe ku kandidátnej listine určí politická strana alebo koalícia svojho splnomocnenca a jeho náhradníka a uvedie ich mená, priezviská a adresy trvalého pobytu. Splnomocnencom ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát. Úkonmi svojho splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná. Nastúpenie náhradníka na miesto splnomocnenca oznámi politická strana alebo koalícia Ústrednej volebnej komisii.
(8) Zapisovateľ zistí, či predložené kandidátne listiny spĺňajú ustanovené náležitosti. Ak to tak nie je, vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, aby v lehote do troch dní kandidátnu listinu upravil.
(9) Podanie kandidátnej listiny zapisovateľ potvrdí splnomocnencovi politickej strany alebo koalície na druhom rovnopise kandidátnej listiny. Zapisovateľ predloží kandidátne listiny Ústrednej volebnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.

§ 14
Preskúmavanie kandidátnych listín Ústrednou volebnou komisiou
(1) Ústredná volebná komisia začne preskúmavať predložené kandidátne listiny najneskôr 55 dní predo dňom volieb.
(2) Ústredná volebná komisia preskúma kandidátnu listinu, či spĺňa podmienky podľa tohto zákona, a vyčiarkne kandidátov,
a) ktorí nespĺňajú podmienky uvedené v § 3 ods. 1,
b) pri ktorých nie je pripojené vyhlásenie podľa § 13 ods. 3 písm. f) prvého bodu alebo druhého bodu,
c) ktorí sú uvedení na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií, na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 13 ods. 3 písm. f) prvého bodu alebo druhého bodu; ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
d) ktorí sú uvedení na kandidátnej listine v inom členskom štáte Európskej únie,
e) ktorí sú uvedení na kandidátnej listine nad najvyššie ustanovený počet podľa § 13 ods. 4.

§ 15
Registrácia kandidátnych listín
(1) Ústredná volebná komisia zaregistruje najneskôr 45 dní predo dňom volieb kandidátne listiny, ktoré sú v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátne listiny, ktoré boli upravené podľa § 14 ods. 2. Registrácia je podmienkou vyhotovenia hlasovacích lístkov.
(2) Ústredná volebná komisia v lehote podľa odseku 1 odmietne registráciu kandidátnej listiny, ktorá nie je v súlade s týmto zákonom a nemožno ju upraviť podľa § 14 ods. 2.
(3) Zapisovateľ Ústrednej volebnej komisie do 24 hodín od rozhodnutia Ústrednej volebnej komisie doručí rozhodnutie podľa odsekov 1 a 2 dotknutej politickej strane alebo koalícii.
(4) Proti rozhodnutiu Ústrednej volebnej komisie o registrácii kandidátnej listiny, o registrácii kandidátnej listiny s úpravami podľa § 14 ods. 2 a proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia podať návrh na vydanie rozhodnutia o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidátnej listiny, alebo návrh na vydanie rozhodnutia o zrušení registrácie kandidátnej listiny na Najvyšší súd Slovenskej republiky.11) Návrh treba podať do troch dní odo dňa rozhodnutia Ústrednej volebnej komisie. Najvyšší súd Slovenskej republiky je povinný rozhodnúť do piatich dní odo dňa podania návrhu. Proti rozhodnutiu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky sa nemožno odvolať.
(5) Ministerstvo vnútra zašle obciam zoznam kandidátov uvedených na zaregistrovaných kandidátnych listinách najneskôr 25 dní predo dňom volieb. Obce zabezpečia, aby bol zoznam zaslaný každému voličovi najneskôr 20 dní predo dňom volieb.
(6) Zoznam občanov iných členských štátov uvedených na zaregistrovaných kandidátnych listinách doručí ministerstvo vnútra v lehote do 30 dní predo dňom volieb Ministerstvu zahraničných vecí Slovenskej republiky pre potreby informovania príslušných členských štátov Európskej únie.
(7) O občanoch Slovenskej republiky kandidujúcich v inom členskom štáte Európskej únie informuje Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky na základe oznámenia členského štátu Európskej únie ministerstvo vnútra, ktoré zoznam takýchto občanov predloží Ústrednej volebnej komisii.
(8) Ak Ústredná volebná komisia zo zoznamu podľa odseku 7 zistí, že kandidát, ktorého zaregistrovala, kandiduje aj v inom členskom štáte Európskej únie, bezodkladne zabezpečí zverejnenie tejto skutočnosti vo volebných miestnostiach. Údaje o kandidátovi zostávajú na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 16
Vzatie kandidátnej listiny späť, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry
(1) Politická strana alebo koalícia môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať svoju kandidátnu listinu späť.
(2) Kandidát sa môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne vzdať svojej kandidatúry. Najneskôr 48 hodín pred začatím volieb môže kandidatúru kandidáta písomne odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Vzatie kandidátnej listiny späť politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť. Tieto skutočnosti je potrebné písomne doručiť predsedovi Ústrednej volebnej komisie, ktorý zabezpečí ich zverejnenie.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátnej listiny, údaje o kandidátovi zostávajú na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 17
Číslovanie kandidátnych listín
Ústredná volebná komisia najneskôr 40 dní predo dňom volieb určí žrebom číslo, ktorým sa označí zaregistrovaná kandidátna listina každej politickej strany alebo koalície. Kandidátnej listine, ktorá je dodatočne zaregistrovaná na základe rozhodnutia Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, pridelí Ústredná volebná komisia číslo, ktoré nasleduje za najvyšším vyžrebovaným číslom. Čísla kandidátnych listín bezodkladne oznámi Ústredná volebná komisia kandidujúcim politickým stranám a koalíciám a zabezpečí ich zverejnenie.

§ 18
Hlasovacie lístky
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví pre každú politickú stranu a koalíciu, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečí na základe zaregistrovaných kandidátnych listín potrebný počet hlasovacích lístkov. Na hlasovacom lístku musí byť uvedené vyžrebované číslo kandidátnej listiny, neskrátený názov politickej strany alebo koalície, meno a priezvisko kandidáta, akademický titul, vek, zamestnanie a obec jeho trvalého pobytu. Poradie kandidátov na hlasovacom lístku musí byť zhodné s poradím na kandidátnej listine. Ak politická strana alebo koalícia na kandidátnej listine uviedla svoj grafický znak, uvedie sa aj na hlasovacom lístku.
(3) Hlasovacie lístky musia byť vyhotovené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov. Hlasovacie lístky sú opatrené odtlačkom pečiatky ministerstva vnútra.
(4) Ministerstvo vnútra zašle hlasovacie lístky starostom obcí, ktorí zabezpečia, aby boli doručené najneskôr v deň volieb všetkým okrskovým volebným komisiám.
(5) Volič dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.
(6) Ak dôjde k zrušeniu politickej strany12) alebo k vzatiu späť kandidátnej listiny politickou stranou v čase po zaregistrovaní kandidátnej listiny, hlasovacie lístky tejto politickej strany sa nevyhotovia, a ak sú vyhotovené, volebné komisie zabezpečia, aby sa voličom vo volebných miestnostiach nerozdávali; ak už rozdané boli, pri sčítaní hlasov sa na ne neprihliada. To isté platí, ak dôjde k vzatiu späť kandidátnej listiny koalíciou alebo dôjde k zrušeniu jednej z politických strán, ktorá tvorí koalíciu.

§ 19
Vysielanie politickej reklamy a umiestňovanie volebných plagátov
(1) Slovenský rozhlas13) a Slovenská televízia14) vyhradia a vysielateľ, ktorý má oprávnenie na vysielanie na základe licencie (ďalej len „vysielateľ s licenciou“),15) môže vyhradiť na politickú reklamu najviac po 30 minút vysielacieho času pre kandidujúcu politickú stranu alebo koalíciu, spolu však najviac päť hodín vysielacieho času. Zodpovednosť za obsah relácií vysielaných v rámci politickej reklamy počas určeného času majú kandidujúce politické strany alebo koalície. Slovenský rozhlas, Slovenská televízia a vysielateľ s licenciou zabezpečia zreteľné označenie a oddelenie tohto vysielania od ostatných relácií odvysielaním oznamu, že ide o platenú politickú reklamu.
(2) Vysielanie politickej reklamy sa začína 21 dní predo dňom volieb.
(3) Náklady na politickú reklamu vo vysielaní Slovenského rozhlasu, Slovenskej televízie a vysielateľa s licenciou uhrádzajú kandidujúce politické strany alebo koalície. Slovenský rozhlas, Slovenská televízia a vysielateľ s licenciou sú povinní zabezpečiť pre všetky kandidujúce politické strany alebo koalície rovnaké podmienky nákupu vysielacieho času a rovnaké cenové a platobné podmienky.
(4) Za politickú reklamu sa nepovažuje vysielanie spravodajských a publicistických relácií, ak sú v súlade s programovou službou.16) Slovenský rozhlas, Slovenská televízia a vysielateľ s licenciou sú povinní zabezpečiť, aby spravodajské a publicistické relácie boli vyvážené a nestranné.
(5) Vysielanie iných relácií s výnimkou spravodajských a publicistických relácií podľa odseku 4 a tých, ktoré sú venované politickej reklame podľa odseku 1, ktoré by mohli ovplyvniť hlasovanie voličov v prospech alebo v neprospech kandidujúcej politickej strany alebo koalície, je v čase vyhradenom na vysielanie politickej reklamy zakázané.
(6) Porušenie pravidiel o vysielaní politickej reklamy podľa tohto zákona sa postihuje podľa osobitných predpisov.17)
(7) Umiestňovať volebné plagáty a iné nosiče informácií na verejných priestranstvách možno začať 21 dní predo dňom volieb len na tých miestach, ktoré vyhradila obec svojím všeobecne záväzným nariadením. Vyhradená plocha musí zodpovedať zásadám rovnosti kandidujúcich politických strán alebo koalícií.
(8) Vysielať alebo zverejňovať informácie o kandidujúcich politických stranách alebo koalíciách v ich prospech alebo v ich neprospech slovom, písmom, zvukom alebo obrazom v rozhlasovom vysielaní a televíznom vysielaní, v hromadných informačných prostriedkoch, v budovách, kde sídlia okrskové volebné komisie, a v ich bezprostrednom okolí je 48 hodín pred začiatkom volieb a v deň volieb zakázané.
(9) V deň volieb je zakázané zverejňovať výsledky volebných prieskumov.

§ 20
Informovanie voličov
(1) Obec najneskôr 50 dní predo dňom volieb určí čas a miesto konania volieb v obci. Ak sa na území obce zriadilo viac volebných okrskov, ustanoví tiež, ktoré časti obce patria k jednotlivým volebným okrskom. Obec najneskôr 20 dní predo dňom volieb zašle každému voličovi zapísanému v zozname voličov oznámenie, v ktorom uvedie čas konania volieb, volebný okrsok a miesto, kde môže volič voliť; v oznámení tiež upozorní na povinnosť preukázať sa pred hlasovaním preukazom totožnosti a uvedie spôsob úpravy hlasovacieho lístka.
(2) Obec podľa osobitného predpisu17a) zašle oznámenie podľa odseku 1 v štátnom jazyku a v jazyku národnostnej menšiny.

§ 21
Prípravy vo volebnej miestnosti
Pred začatím volieb predseda okrskovej volebnej komisie za prítomnosti členov komisie skontroluje volebnú schránku a prenosnú volebnú schránku a potom obidve schránky zapečatí. Skontroluje aj vybavenie volebnej miestnosti, či je pripravený v dvoch rovnopisoch zoznam voličov a dostačujúci počet hlasovacích lístkov a nepriehľadných obálok rovnakej veľkosti, akosti a farby opatrených odtlačkom úradnej pečiatky obce (ďalej len „obálka“). Potom vyhlási hlasovanie za začaté.

§ 22
Priestory určené na úpravu hlasovacích lístkov
(1) Volebné miestnosti sú upravené tak, aby bola zaručená tajnosť hlasovania. Každý volič s hlasovacími lístkami musí prejsť priestorom určeným na ich úpravu. Počet týchto priestorov určí obec s prihliadnutím na počet voličov vo volebnom okrsku.
(2) V priestore určenom na úpravu hlasovacích lístkov nesmie byť súčasne s voličom okrem prípadu podľa § 23 ods. 6 nikto prítomný.

§ 23
Spôsob hlasovania
(1) Voliči predstupujú pred okrskovú volebnú komisiu a hlasujú osobne. Zastúpenie nie je prípustné. Členovia okrskovej volebnej komisie nesmú voličom upravovať hlasovacie lístky.
(2) Volič po príchode do volebnej miestnosti preukáže svoju totožnosť a po zázname v oboch rovnopisoch zoznamu voličov vydá okrsková volebná komisia voličovi prázdnu obálku a hlasovacie lístky. Ak volič nepreukáže svoju totožnosť, hlasovanie sa mu neumožní.
(3) Voliča, ktorý sa dostavil do volebnej miestnosti s voličským preukazom, dopíše okrsková volebná komisia do oboch rovnopisov zoznamu voličov. Zápis podpíše predseda a dvaja členovia komisie; voličský preukaz sa pripojí k prvému rovnopisu zoznamu voličov. Potom komisia vydá voličovi prázdnu obálku a hlasovacie lístky.
(4) Občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň volieb dovŕšil 18 rokov veku, nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ani na území iného členského štátu Európskej únie a dostaví sa v deň volieb do volebnej miestnosti, bude dopísaný okrskovou volebnou komisiou do zoznamu voličov oprávnených hlasovať v jej volebnom okrsku. Zápis do zoznamu komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade. Zápis do zoznamu platí iba na čas konania volieb.
(5) Po tom, čo volič prevzal obálku a hlasovacie lístky, vstúpi do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov. V tomto priestore vloží do obálky jeden hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky, môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u dvoch kandidátov vyznačiť, ktorému kandidátovi dáva prednosť. Na iné úpravy hlasovacieho lístka sa neprihliada.
(6) Volič, ktorý nemôže sám upraviť hlasovací lístok pre zdravotné postihnutie alebo preto, že nemôže čítať alebo písať, má právo vziať so sebou do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov iného voliča, nie však člena okrskovej volebnej komisie, aby zaňho hlasovací lístok podľa jeho pokynov upravil a vložil do obálky.
(7) Na požiadanie voliča mu okrsková volebná komisia vydá za nesprávne upravený hlasovací lístok iné hlasovacie lístky.
(8) Volič hlasuje tak, že po opustení priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov vloží obálku pred okrskovou volebnou komisiou do volebnej schránky. Voličovi, ktorý sa neodobral do tohto priestoru, komisia hlasovanie neumožní.
(9) Volič môže požiadať zo závažných, najmä zdravotných dôvodov okrskovú volebnú komisiu o to, aby mohol hlasovať mimo volebnej miestnosti, a to len v územnom obvode volebného okrsku, pre ktorý bola okrsková volebná komisia zriadená. V takom prípade okrsková volebná komisia vyšle k voličovi dvoch svojich členov s prenosnou volebnou schránkou, obálkou a hlasovacími lístkami; vyslaní členovia okrskovej volebnej komisie zabezpečia, aby aj v tomto prípade bola zachovaná tajnosť hlasovania.
(10) Za voliča, ktorý nemôže pre zdravotné postihnutie sám vložiť obálku do volebnej schránky, môže ju do nej na jeho požiadanie a v jeho prítomnosti vložiť iný volič, nie však člen okrskovej volebnej komisie.

§ 24
Prerušenie hlasovania
Ak nastanú okolnosti, ktoré znemožňujú začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho ukončiť, môže okrsková volebná komisia odročiť začatie hlasovania na neskoršiu hodinu alebo predĺžiť čas hlasovania. Celkový čas hlasovania (§ 4 ods. 3) sa však týmto opatrením nesmie skrátiť. Okrsková volebná komisia o takom opatrení upovedomí voličov spôsobom v mieste obvyklým. Ak sa hlasovanie preruší, zapečatí okrsková volebná komisia volebné dokumenty a volebné schránky. Pri opätovnom začatí hlasovania predseda okrskovej volebnej komisie za prítomnosti členov komisie overí neporušenosť pečatí. Okolnosti, ktoré znemožnili začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho ukončiť, uvedie okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 25
Ukončenie hlasovania
Po uplynutí hodiny určenej na ukončenie hlasovania môžu hlasovať už len voliči, ktorí sú vo volebnej miestnosti alebo pred ňou. Potom sa volebná miestnosť uzavrie a predseda okrskovej volebnej komisie vyhlási hlasovanie za ukončené.

§ 26
Poriadok vo volebnej miestnosti
(1) Za poriadok vo volebnej miestnosti zodpovedá predseda okrskovej volebnej komisie, počas jeho neprítomnosti jej podpredseda.
(2) Pokyny predsedu okrskovej volebnej komisie alebo jej podpredsedu na zachovanie poriadku vo volebnej miestnosti a dôstojný priebeh hlasovania sú záväzné pre všetkých prítomných.
(3) Vo volebnej miestnosti majú právo byť prítomné okrem členov okrskovej volebnej komisie, jej zapisovateľa, členov volebných komisií vyšších stupňov, členov ich odborných (sumarizačných) útvarov a voličov aj iné osoby, ktoré prejavili záujem o sledovanie priebehu volieb a sčítania hlasov, a pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami. Tieto osoby možno z volebnej miestnosti vylúčiť len v prípade, ak by bol ohrozený verejný poriadok, alebo z dôvodu kapacitných možností volebnej miestnosti.
(4) Vo volebnej miestnosti je zakázaná akákoľvek propagácia kandidátov.

§ 27
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
(1) Po ukončení hlasovania dá predseda okrskovej volebnej komisie zapečatiť zvyšné nepoužité hlasovacie lístky a obálky a potom dá otvoriť volebnú schránku. V prípade, že okrsková volebná komisia na žiadosť voličov použila aj prenosnú volebnú schránku, obsah schránok po ich otvorení zmieša.
(2) Okrsková volebná komisia vyberie obálky z volebnej schránky, sčíta obálky a porovná ich počet so záznamami v zozname voličov. Obálky, ktoré nespĺňajú náležitosti podľa § 21, a hlasovacie lístky, ktoré neboli v obálke, okrsková volebná komisia vylúči.
(3) Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdelí a sčíta hlasovacie lístky, ktoré boli odovzdané pre jednotlivé politické strany alebo koalície, vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí, koľko voličov politickej strany alebo koalície využilo právo prednostného hlasu. Ďalej sčíta prednostné hlasy, ktoré boli odovzdané jednotlivým kandidátom na hlasovacích lístkoch.

§ 28
Posudzovanie hlasovacích lístkov
(1) Na prospech politickej strany alebo koalície sa rátajú i také hlasovacie lístky, na ktorých sú mená kandidátov prečiarknuté, menené alebo dopisované. Na takéto úpravy sa neprihliada. Ak volič dal na hlasovacom lístku prednostný hlas viac ako dvom kandidátom, takýto hlasovací lístok sa ráta v prospech politickej strany alebo koalície, na prednostné hlasy sa však neprihliada.
(2) Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive, a hlasovacie lístky politických strán alebo koalícií podľa § 18 ods. 6.
(3) Ak vzniknú pochybnosti o platnosti obálky, hlasovacieho lístka alebo prednostného hlasu, rozhoduje s konečnou platnosťou okrsková volebná komisia.

§ 29
Zápisnica okrskovej volebnej komisie o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku
(1) Okrsková volebná komisia vyhotoví dvojmo zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Zápisnicu podpíše predseda, ostatní členovia komisie a zapisovateľ. Dôvody odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(2) V zápisnici sa uvedie
a) čas začiatku a ukončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) celkový počet osôb vo volebnom okrsku zapísaných do zoznamu voličov,
c) počet voličov, ktorým boli vydané obálky,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
f) počet voličov politickej strany alebo koalície, ktorí využili právo prednostného hlasu,
g) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií,
h) prehľad uznesení, ktoré komisia prijala, a ich stručné odôvodnenie.

§ 30
Ukončenie činnosti okrskovej volebnej komisie
(1) Po sčítaní hlasov a podpísaní oboch vyhotovení zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku predseda okrskovej volebnej komisie oznámi výsledok hlasovania a jedno vyhotovenie zápisnice bezodkladne doručí obvodnej volebnej komisii a počká na jej pokyn na ukončenie činnosti.
(2) Ak nesplní predseda okrskovej volebnej komisie na výzvu obvodnej volebnej komisie povinnosti podľa odseku 1 do 24 hodín po ukončení hlasovania, môže obvodná volebná komisia výsledky hlasovania v ostatných volebných okrskoch odovzdať Ústrednej volebnej komisii.
(3) Okrsková volebná komisia zapečatí odovzdané obálky, hlasovacie lístky a oba rovnopisy zoznamu voličov a odovzdá ich spolu s ostatnými volebnými dokumentmi obci do úschovy.

§ 31
Zber výsledkov hlasovania v obvodnej volebnej komisii
Obvodná volebná komisia prostredníctvom svojho odborného (sumarizačného) útvaru overí úplnosť zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku doručených podľa § 30 ods. 1. Pri tejto činnosti majú právo byť prítomní okrem jej členov zapisovateľ obvodnej volebnej komisie, členovia jej odborného (sumarizačného) útvaru, členovia Ústrednej volebnej komisie a členovia jej odborného (sumarizačného) útvaru, ako aj osoby, ktorým na to dala súhlas obvodná volebná komisia. Ak vzniknú pochybnosti, obvodná volebná komisia má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlenia a iné informácie; zjavné chyby opraví po dohode s predsedom okrskovej volebnej komisie, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby nedostatky odstránila.

§ 32
Zápisnica obvodnej volebnej komisie o priebehu a výsledku hlasovania
(1) Obvodná volebná komisia vyhotoví dvojmo zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania. Zápisnicu podpíše predseda, ostatní členovia komisie a zapisovateľ. Dôvody odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(2) V zápisnici sa uvedie
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet osôb zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorým boli vydané obálky,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
f) počet voličov politickej strany alebo koalície, ktorí využili právo prednostného hlasu,
g) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií,
h) prehľad uznesení, ktoré komisia prijala, a ich stručné odôvodnenie.
(3) Po podpísaní oboch vyhotovení zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania predseda obvodnej volebnej komisie bezodkladne doručí jedno vyhotovenie zápisnice Ústrednej volebnej komisii a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti. Druhé vyhotovenie zápisnice spolu s ostatnými volebnými dokumentmi odovzdá obvodná volebná komisia do úschovy obvodnému úradu.

§ 33
Podmienky prideľovania mandátov
(1) Ústredná volebná komisia zistí, koľko platných hlasov celkove bolo odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu.
(2) Ústredná volebná komisia ďalej zistí, ktorá politická strana alebo koalícia získala aspoň päť percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Na politické strany alebo koalície, ktoré získali menej než päť percent platných hlasov, a na nimi získané platné hlasy sa pri ďalšom zisťovaní volebných výsledkov a prideľovaní mandátov neprihliada.

§ 34
Prideľovanie mandátov
(1) Súčet platných hlasov odovzdaných pre politické strany alebo koalície postupujúce do ďalšieho sčítania podľa § 33 ods. 2 sa vydelí počtom mandátov zväčšeným o číslo jeden. Číslo, ktoré vyšlo týmto delením, zaokrúhlené na celé číslo je republikovým volebným číslom.
(2) Celkový počet platných hlasov, ktorý dostala politická strana alebo koalícia, sa delí republikovým volebným číslom a politickej strane alebo koalícii sa pridelí toľko mandátov, koľkokrát je republikové volebné číslo obsiahnuté v súčte platných hlasov, ktoré táto politická strana alebo koalícia získala.
(3) Ak sa takýmto spôsobom pridelilo o jeden mandát viac, než sa malo prideliť, odpočíta sa prebytočný mandát tej politickej strane alebo koalícii, ktorá vykázala najmenší zostatok delenia. Pri rovnakom zostatku delenia sa mandát odpočíta politickej strane alebo koalícii, ktorá získala menší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(4) Ak neboli týmto spôsobom pridelené všetky mandáty alebo ak politická strana alebo koalícia kandidovala menej kandidátov, ako jej má byť pridelených mandátov, Ústredná volebná komisia pridelí tieto mandáty postupne tým politickým stranám alebo koalíciám, ktoré majú najväčší zostatok delenia. Pri rovnosti zostatkov hlasov sa pridelí mandát politickej strane alebo koalícii, ktorá získala väčší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(5) V rámci jednotlivých politických strán alebo koalícií kandidáti dostanú mandáty pridelené politickej strane alebo koalícii v poradí, v akom sú uvedení na hlasovacom lístku. Ak však najmenej desatina z celkového počtu voličov, ktorí odovzdali platný hlas pre túto politickú stranu alebo koalíciu, využila právo prednostného hlasu, dostane najskôr mandát ten z kandidátov, ktorý získal najmenej desať percent prednostných hlasov z celkového počtu platných hlasov odovzdaných pre politickú stranu alebo koalíciu. V prípade, že politickej strane alebo koalícii je pridelených viac mandátov a viac kandidátov splnilo podmienku podľa predchádzajúcej vety, mandáty dostanú kandidáti postupne v poradí podľa najvyššieho počtu získaných prednostných hlasov. V prípade rovnosti prednostných hlasov je rozhodujúce poradie na hlasovacom lístku.
(6) Kandidáti, ktorí nedostali mandát, sa stávajú náhradníkmi.

§ 35
Zápisnica Ústrednej volebnej komisie o výsledku volieb a uverejnenie výsledku volieb
(1) Ústredná volebná komisia po rozdelení mandátov vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb. Zápisnicu podpíše predseda, ostatní členovia komisie a zapisovateľ. Dôvody odmietnutia podpisu sa poznamenajú.
(2) V zápisnici o výsledku volieb sa uvedie
a) celkový počet osôb zapísaných v zoznamoch voličov,
b) celkový počet voličov, ktorým boli vydané obálky,
c) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu a pre každú koalíciu,
d) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania, ako aj mená a priezviská kandidátov, ktorí sa stali náhradníkmi.
(3) Ústredná volebná komisia uverejní celkový výsledok volieb až po ukončení volieb v tom členskom štáte Európskej únie, ktorého voliči odovzdávajú hlasy ako poslední.
(4) Ústredná volebná komisia odovzdá zápisnicu o výsledku volieb predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky, ktorý odovzdá výsledky volieb konaných na území Slovenskej republiky Európskemu parlamentu.

§ 36
Osvedčenie o zvolení
Ústredná volebná komisia vydá kandidátom zvoleným za poslancov osvedčenie o zvolení.

§ 36a
Nové voľby
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási nové voľby podľa tohto zákona do 30 dní od doručenia nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky, ktorým bola vyslovená neplatnosť volieb do Európskeho parlamentu.

§ 37
Nastupovanie náhradníkov
(1) Ak sa v Európskom parlamente uprázdni počas volebného obdobia mandát, nastupuje náhradník tej istej politickej strany alebo koalície, ktorého určí politická strana alebo koalícia. Ak však boli na kandidátnej listine uplatnené prednostné hlasy, nastupuje kandidát, ktorý získal potrebný počet prednostných hlasov podľa § 34 ods. 5.
(2) Ak nie je náhradník tej istej politickej strany alebo koalície, zostane mandát uprázdnený do konca volebného obdobia.
(3) Ak bola politická strana zrušená,12) náhradník nenastupuje a mandát zostáva uprázdnený až do konca volebného obdobia.
(4) Nastúpenie náhradníka vyhlási Ústredná volebná komisia do 15 dní od doručenia oznámenia Európskeho parlamentu o uprázdnení mandátu. Náhradníkovi odovzdá osvedčenie, v ktorom sa uvedie, od ktorého dňa sa stal poslancom. Nastúpenie náhradníka alebo neuplatňovanie mandátu bezodkladne oznámi Ústredná volebná komisia predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.
(5) O nastúpení náhradníka alebo o neuplatňovaní mandátu informuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky Európsky parlament do 15 dní od doručenia oznámenia Ústrednej volebnej komisie.


TRETIA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 38
Zabezpečenie pomocných prostriedkov
(1) Všetky pomocné prostriedky, najmä volebné miestnosti a ich vybavenie, ako aj pomocné pracovné sily zabezpečia pre okrskové volebné komisie obce, v ktorých územnom obvode sú zriadené.
(2) Pre obvodné volebné komisie zabezpečia všetky pomocné prostriedky a pomocné pracovné sily obvodné úrady a pre Ústrednú volebnú komisiu ministerstvo vnútra.

§ 39
Spolupráca orgánov verejnej moci
Orgány verejnej moci sú povinné spolupracovať pri vykonávaní tohto zákona.

§ 40
Zabezpečenie spracovania výsledkov volieb pomocou výpočtovej techniky
(1) Programové a technické prostriedky potrebné na spracovanie výsledkov volieb pomocou výpočtovej techniky zabezpečí Štatistický úrad Slovenskej republiky.
(2) Ministerstvo vnútra a volebné orgány sú povinné včas písomne oznámiť príslušnému orgánu štátnej štatistiky každú skutočnosť, ktorá má vplyv na zabezpečovanie podmienok na spracovanie výsledkov volieb pomocou výpočtovej techniky.

§ 41
Nároky členov volebných komisií
(1) Funkcia člena volebnej komisie je čestnou funkciou. Člen volebnej komisie nesmie byť pre výkon svojej funkcie obmedzený v právach a nárokoch vyplývajúcich z jeho pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu. Výkon funkcie člena volebnej komisie je iným úkonom vo všeobecnom záujme.20)
(2) Člen volebnej komisie má nárok na pracovné voľno s náhradou mzdy,21) prípadne, ak ide o samostatne zárobkovo činnú osobu, na náhradu, ktorá sa rovná pomernej časti minimálnej mzdy zamestnancov v pracovnom pomere odmeňovaných mesačnou mzdou.
(3) Zamestnávateľovi so sídlom v Slovenskej republike (ďalej len „zamestnávateľ“), ktorý vyplatil náhradu mzdy podľa odseku 2, je povinná obec, obvodný úrad alebo ministerstvo vnútra na jeho žiadosť uhradiť poskytnutú náhradu mzdy za čas uvoľnenia.22)
(4) Člen a zapisovateľ okrskovej volebnej komisie majú nárok na odmenu za výkon funkcie v čase, keď nemajú nárok na náhradu mzdy podľa odseku 1. Odmenu vyplatí obec.
(5) Odmena sa ustanovuje v sume, ktorá pripadá na jeden deň z priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v hospodárstve za predposledný kalendárny štvrťrok pred kalendárnym štvrťrokom, v ktorom sa konajú voľby.

§ 42
Nároky kandidátov
(1) Okolnosť, že niekto je kandidátom, mu nesmie byť na úkor v jeho pracovnoprávnych alebo obdobných vzťahoch. Kandidát má právo, aby mu odo dňa nasledujúceho po registrácii kandidátnej listiny, na ktorej je uvedený, do konca dňa predchádzajúceho voľbám zamestnávateľ, u ktorého je v pracovnom pomere alebo obdobnom pracovnom vzťahu, poskytol pracovné voľno. Činnosť registrovaného kandidáta je prekážkou v práci z dôvodov všeobecného záujmu ako iný úkon vo všeobecnom záujme.20)
(2) Pri poskytovaní náhrady mzdy kandidátom politických strán alebo koalícií a pri náhrade vyplatenej mzdy zamestnávateľovi sa postupuje podľa osobitného predpisu.23) Zamestnávateľ uplatňuje náhradu vyplatenej mzdy u politickej strany alebo koalície, na kandidátnej listine ktorej je kandidát uvedený.
(3) Kandidátovi, ktorý nie je v pracovnom pomere alebo obdobnom pracovnom vzťahu, vyplatí náhradu mzdy politická strana alebo koalícia, na kandidátnej listine ktorej je uvedený.
(4) Náhrada mzdy kandidáta sa vypočíta podľa § 41 ods. 2.

§ 43
Úhrada výdavkov spojených s voľbami
(1) Výdavky spojené s voľbami do Európskeho parlamentu sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky.
(2) Jednotlivé druhy výdavkov spojených s voľbami, ktoré sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu, a spôsob ich úhrady ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo vnútra a Štatistický úrad Slovenskej republiky po dohode s Ministerstvom financií Slovenskej republiky.
(3) Na úhradu výdavkov spojených s voľbami do Európskeho parlamentu sa obvodnému úradu, obci a krajskej správe Štatistického úradu Slovenskej republiky poskytujú preddavky.
(4) Výdavkami podľa odseku 1 nie sú výdavky politických strán alebo koalícií spojené s vysielaním politickej reklamy alebo umiestňovaním politických plagátov.

§ 44
Počítanie lehôt
Na plynutie lehôt podľa tohto zákona sa nevzťahujú ustanovenia všeobecných predpisov o správnom konaní.24)

§ 45
Opatrenia proti nečinnosti
Ak obec alebo starosta obce neplní úlohy podľa § 7, § 9 ods. 3 písm. c), § 12 ods. 2 a 3, § 15 ods. 5, § 18 ods. 4, § 19 ods. 7, § 20, § 22 ods. 1 a § 38 ods. 1, bezodkladne zabezpečí ich splnenie prednosta obvodného úradu.

§ 46
Organizačné opatrenia
(1) Ministerstvo vnútra
a) zabezpečí tlač hlasovacích lístkov v potrebnom množstve,
b) usmerní obce a miestne orgány štátnej správy pri
1. utváraní volebných okrskov,
2. zostavovaní zoznamov voličov,
3. zabezpečovaní pomocných prostriedkov podľa § 38,
4. úschove hlasovacích lístkov a iných volebných dokumentov,
c) vydá vzory tlačív a zabezpečí ich vyhotovenie,
d) zverejní najneskôr 80 dní predo dňom volieb na svojej internetovej stránke informáciu o podmienkach kandidatúry a informáciu o podmienkach hlasovania vo voľbách do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky.
(2) Štatistický úrad Slovenskej republiky po dohode s ministerstvom vnútra vydá metodiku spracovania výsledkov hlasovania.

§ 47
Účinnosť zákona
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia okrem § 2 ods. 1 a 4, § 3 ods. 1 písm. b), § 7 ods. 2 až 5, § 13 ods. 3 písm. f) bodu 2, § 14 ods. 2 písm. b) až d), § 15 ods. 6 a 8 a § 21 až 37, ktoré nadobúdajú účinnosť dňom nadobudnutia platnosti zmluvy o vstupe Slovenskej republiky do Európskej únie.


Rudolf Schuster v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) § 34 zákona č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2) § 12 a 51 zákona č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3) Zákon č. 475/2005 Z. z. o výkone trestu odňatia slobody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3a) Trestný zákon.
4) § 10 a 855 Občianskeho zákonníka.
5) § 1 ods. 2 písm. d) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 1/1993 Z. z. o Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
6) § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
7) § 9 zákona č. 333/2004 Z. z. o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
8) § 4 až 6 zákona č. 333/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9) § 7 zákona č. 333/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9a) § 18 zákona č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov.
10) Zákon č. 85/2005 Z. z. o politických stranách a politických hnutiach v znení neskorších predpisov.
11) § 250za Občianskeho súdneho poriadku.
12) § 13 až 16 zákona č. 85/2005 Z. z.
13) § 5 ods. 1 písm. i) zákona č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení neskorších predpisov.
14) § 5 ods. 1 písm. k) zákona č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení neskorších predpisov.
15) § 2 ods. 1 písm. b) zákona č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách.
16) § 3 písm. e) zákona č. 308/2000 Z. z.
17) § 16, § 64 až 67 zákona č. 308/2000 Z. z.
17a) Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
20) § 136 ods. 4 Zákonníka práce.
21) § 138 ods. 1 Zákonníka práce.
22) § 138 ods. 2 Zákonníka práce.
23) § 138 Zákonníka práce.
24) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 215/2002 Z. z.


Príloha k zákonu č. 331/2003 Z. z.

ZOZNAM TRANSPONOVANÝCH SMERNÍC
Týmto zákonom sa úplne transponuje táto smernica:
Smernica Rady č. 93/109/ES zo 6. decembra 1993 stanovujúca podrobné pravidlá na výkon práva voliť a kandidovať vo voľbách do Európskeho parlamentu pre občanov únie s trvalým pobytom v členskom štáte, ktorého nie sú štátnymi príslušníkmi, Úradný vestník Európskych spoločenstiev L 329, uverejnená 30. decembra 1993, strana 0034 až 0038.