+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o odpadoch
Zákon o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov (79/2015)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 17.03.2015
Platnosť od: 21.04.2015
Účinnosť od: 01.07.2016
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2017 *, 313/2016  
01.05.2017 90/2017  
01.01.2018 90/2017  
01.12.2017 292/2017  
00.00.0000 *  
01.01.2016 *  
01.07.2016 *, 91/2016  
Hatályos 2018. január 1-től

A Tt. 79/2015. számú törvénye

A HULLADÉKOKRÓL
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2015. március 17.


Módosítva:
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 79/2015., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 313/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 90/2017., hatályos 2017. május 1-től
Tt. 292/2017., hatályos 2017. december 1-től
Tt. 90/2017., hatályos 2018. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza
a) a hulladékgazdálkodás programdokumentumait,
b) a hulladékkeletkezés megelőzésének intézkedéseit,
c) a jogi személyek és természetes személyek jogait és kötelességeit a hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékkezelés terén, 
d) a gyártók felelősségének kiterjesztését,
e) a megkülönböztetett termékek és hulladékáramok kezelését, 
f) a háztartási hulladék kezelését,
g) a hulladék országhatárokon átlépő mozgatását,
h) a hulladékgazdálkodás informatikai rendszerét,
i) az államigazgatási hatóságok és települések jogköreit a hulladékgazdálkodási államigazgatásban,
j) a felelősséget a hulladékgazdálkodás területén hatályos kötelességek megsértéséért és
k) az Újrahasznosítási (Reciklációs) Alap tevékenységét, megszüntetésének és megszűnésének folyamatát.
(2) A jelen törvény nem vonatkozik
a) a trágyára,1) szalmára vagy más természetes mezőgazdasági anyagra vagy erdészeti anyagra, melynek nincsenek veszélyes tulajdonságai, és a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban kerülnek felhasználásra, vagy ezen anyagokból történő energianyerésre olyan folyamatokkal vagy módokkal, amelyek nem károsítják a környezetet és nem veszélyeztetik az emberek egészségét,
b) a légszennyezést okozó anyagok kezelésére,2)
c) a szén-dioxid kezelésére, összegyűjtésére, szállítására és geológiai környezetben való tartós elhelyezésére külön jogszabályok szerint,3)
d) a nemesfémhulladék kezelésére,4)
e) a radioaktív hulladék kezelésére,5)
f) a leselejtezett robbanószerek és gyártási robbanószer-maradványok kezelésére,6)
g) a talajra (in situ), beleértve a ki nem termelt szennyezett földet és a földfelszínnel tartósan összekapcsolt építményeket,7)
h) a szennyezetlen talajra és más, építési munkálatok során kitermelt természetes anyagokra, amennyiben biztos, hogy az anyagot természetes formájában építkezési célra használják fel a kitermelés helyén, 
i) a felszíni vizeken vízgazdálkodási, mederszabályozási vagy árvízvédelmi célból áthelyezett üledékekre, vagy árvíz és aszály következményeinek mérséklése, vagy talajrekultiválás céljából, amennyiben igazolható, hogy az üledéknek nincsenek veszélyes tulajdonságai a külön jogszabály mellékletében feltüntetettek szerint.8)
(3) Ha külön jogszabályok9) másként nem rendelkeznek, a jelen törvény vonatkozik
a) a bányászati hulladék kezelésére,10)
b) a hulladék derítőkben történő elhelyezésére,
c) az állati tetemek és azok részeinek kezelésére, amennyiben más módon hullottak el, mint emberi fogyasztásra szánt levágás útján, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit, melyeket külön jogszabály szerint kell ártalmatlanítani,11)
d) az állati melléktermékek kezelésére, ideértve a külön jogszabályban12) szabályozott feldolgozott termékeket,
e) a szennyvizekre és különleges vizekre.13)
(4) Ha a 3. bekezdés d) pontja szerinti állati melléktermékeket, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket égetésre, hulladéklerakóban történő lerakásra, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, a jelen törvényt mindig kötelező érvényesíteni.

Értelmező rendelkezések

2. §
Hulladék
(1) A hulladék olyan ingó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles a jelen törvénnyel vagy külön jogszabállyal14) összhangban.
(2) Nem hulladék
a) az ingó tárgy vagy anyag, amely melléktermék,
b) a speciális hulladék, amely elérte a hulladéklánc végső állapotát,
c) a hulladék, amely újrahasznosítási előkészítő folyamaton esett át és megfelel a külön jogszabály15) szerint piacra vihető termék követelményének, vagy
d) a háztartásban történő hasznosításra átadott hulladék.
(3) A hulladékáram hasonló tulajdonságú hulladékok csoportja, mely lehetővé teszi további közös kezelésüket.
(4) A melléktermék anyag vagy ingó tárgy, mely teljesíti az alábbi követelményeket:
a) gyártási folyamat eredménye, melynek elsődleges célja nem ennek az anyagnak vagy tárgynak az előállítása,
b) a további felhasználása biztosított,
c) közvetlenül felhasználható további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül,
d) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
e) további használata összhangban áll a jelen törvénnyel és a külön jogszabályokkal, melyek tartalmazzák a termékre,15) a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes követelményt annak konkrét használata szempontjából, és összességében a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti,
f) megfelel a külön követelményeknek, ha ilyenek az anyag vagy a tárgy vonatkozásában külön jogszabályban meghatározásra kerültek, és
g) megkapták a hozzájárulást [97. § 1. bek. o) pont].
(5) A hulladékstátusz megszűnése az az állapot, amikor valamely speciális hulladék, amennyiben hulladékhasznosítási tevékenységen megy keresztül, ideértve az újrahasznosítást, és egyidejűleg olyan hulladékról van szó, melyre külön jogszabályi16) vagy végrehajtó rendeleti [105. § 3. bek. p pont] egyedi feltételek vonatkoznak, és amelyek megfelelnek ezen feltételeknek. Az egyedi feltételek az alábbi feltételekkel összhangban dolgozandók ki:
a) az anyag vagy dolog általánosan használatos specifikus célokra,
b) az anyagnak vagy dolognak van piaca vagy van rá kereslet,
c) az anyag vagy dolog teljesíti a specifikus célokra vonatkozó műszaki követelményeket és a termékre vonatkozó jogszabályokban és műszaki szabványokban meghatározott követelményeket, és
d) az anyag vagy dolog használata összességében a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti.
(6) Biológiailag lebomló hulladék az a hulladék, mely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, elsősorban az élelmiszer-hulladék, a papír- és kartonhulladék, a parkokból származó és kerti hulladék.
(7) Biológiai hulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, az élelmiszer-hulladék, a háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő ezekhez hasonló hulladék.
(8) Biológiailag lebomló háztartási hulladék a biológiailag lebomló hulladék összes fajtája, mely besorolható a 20 Háztartási (Kommunális) hulladék [105. § 3. bek. b pont] csoportba.
(9) Veszélyes hulladék a külön jogszabály8) mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.

3. §
A hulladék kezelése és a vele kapcsolatos tevékenységek
(1) A hulladékgazdálkodás a hulladékképződés megelőzésével és korlátozásával, illetve a hulladék környezeti veszélyességének csökkentésével, továbbá a hulladék jelen törvény szerinti kezelésével kapcsolatos tevékenységek összessége. 
(2) A hulladékkezelés a hulladék gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, ideértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladékártalmatlanító létesítmények utógondozását, valamint tartalmazza a kereskedői vagy közvetítői tevékenységet is.
(3) A hulladék tárolása a hulladék ideiglenes elhelyezése valamely hulladékhasznosítási tevékenység elvégzése vagy a hulladék ártalmatlanítása előtt olyan létesítményben, ahol a hulladékot hasznosítják vagy ártalmatlanítják. 
(4) Hulladék gyűjtése a hulladék ideiglenes elhelyezése a hulladék termelőjénél a további kezelés előtt, mely nem tekinthető hulladéktárolásnak.
(5) A hulladékgyűjtés a hulladék összegyűjtése más személyektől, ideértve annak előzetes osztályozását és a hulladék ideiglenes elhelyezését a hulladékfeldolgozó létesítménybe történő elszállítás céljából.
(6) A hulladékfelvásárlás hulladékgyűjtés, amennyiben a hulladék átvételét jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó végzi egyezményes áron vagy más ellenérték nyújtása fejében.
(7) A hulladék osztályozása a hulladék összetevőinek hulladékfajták, -kategóriák vagy más szempontok szerinti különválasztása, mely a szétválasztást követően önálló hulladéktípusként sorolható be.
(8) Az osztályozotthulladék-gyűjtés az osztályozott hulladék gyűjtése.
(9) A hulladék-előkészítés olyan tevékenység, mely megváltoztatja a hulladék kémiai, biológiai vagy fizikai tulajdonságait azon célból, hogy lehetővé vagy könnyebbé váljon a szállítása, hasznosítása, feldolgozása, vagy csökkenjen a tömege vagy csökkenjenek a káros hatásai.
(10) A hulladék újrahasználatra történő előkészítése ellenőrzéssel, tisztítással vagy javítással végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen.
(11) A hulladék újrafeldolgozása hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet, ideértve a hulladék hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtti előkezelését is, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. 
(12) Az újrahasználat olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált.
(13) A hulladék hasznosítása olyan művelet, amelynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál más anyagok helyettesítőjeként a termelésben vagy a tágabb értelemben vett gazdaságban, vagy ilyen konkrét funkció betöltésére alkalmassá válik; a hulladékhasznosítási műveletek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(14) Újrafeldolgozás (reciklálás) az összes hulladékhasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot ismételten termékké, anyaggá vagy alapanyaggá alakítják annak eredeti használati céljára vagy más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok újrafeldolgozását is. Az újrafeldolgozás nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő ismételt feldolgozást, amelyet fűtőanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel, amennyiben a 42. § 12., az 52. § 18-19. és a 60. § 15. bekezdése másként nem rendelkezik.
(15) A hulladékártalmatlanítás olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás, s még abban az esetben is ártalmatlanítás, ha másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; az ártalmatlanítási műveletek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(16) A tárolás a hulladéknak a telephelyen történő elhelyezése. 
(17) A leginkább hozzáférhető technikákról külön jogszabály rendelkezik.17)

4. §
A hulladék termelője és a hulladékot kezelő személyek
(1) A hulladék termelője
a) minden eredeti termelő, akinek tevékenysége hulladékot eredményez, vagy
b) az, aki a hulladékot kezeli, keveri vagy más műveletet végez vele, melynek eredménye a hulladék jellegének vagy összetételének megváltozása.
(2) Hulladékbirtokos a hulladéktermelő, vagy bármely személy, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van.
(3) Kereskedő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely a hulladékot saját nevében és saját felelősségére megvásárolja és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.
(4) Közvetítő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely más nevében szervezi meg a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

5. §
Hulladékgazdálkodási létesítmények
(1) A hulladékgyűjtő létesítmény kerítéssel határolt, vagy építményben lévő vagy más, a hulladék gyűjtésére kijelölt terület, mely megfelelő módon be van biztosítva a hulladék eltulajdonításának megakadályozására és idegen személyek belépése ellen.
(2) A hulladékhasznosító létesítmény olyan létesítmény, mely az 1. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékhasznosító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.
(3) A hulladékártalmatlanító létesítmény olyan létesítmény, mely a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékártalmatlanító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.
(4) Mozgó létesítmény a jelen törvény céljaira a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló létesítmény, amennyiben egy adott helyen hat egymást követő hónapnál rövidebb ideig üzemeltetik, s amely
a) szerkezetileg és műszakilag az egyik helyről a másikra történő gyakori áthelyezésre alkalmas,
b) szerkezeti megoldását tekintve nem lehet és nincs is szilárdan összekapcsolva a talajjal vagy építménnyel,
c) hulladék hasznosítására vagy hulladék ártalmatlanítására szolgál elsősorban annak keletkezése helyszínén és
d) nem építésiengedély-köteles vagy bejelentésköteles külön jogszabály szerint.18)
(5) A hulladéklerakat olyan, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló berendezéssel bíró terület, ahol a hulladék tartós elhelyezésre kerül a talaj felszínén vagy a talajban. Hulladéklerakónak minősül a belső lerakat is, melyen a hulladék termelője saját hulladéka ártalmatlanítását végzi a termelés helyszínén, valamint az a hely is, amit tartósan, azaz egy évnél hosszabb időn át a hulladék átmeneti tárolására használ. Nem tekintendő hulladéklerakatnak az a létesítmény vagy létesítménnyel bíró hely, ahol hulladék lerakására kerül sor az olyan helyre történő továbbszállítást megelőző előkészítés céljából, ahol feldolgozzák, hasznosítják vagy ártalmatlanítják, ha a tárolásuk ideje a hasznosítást vagy feldolgozást megelőzően általában nem haladja meg a három évet, vagy az ártalmatlanításukat megelőző tárolás időszaka nem haladja meg az egy évet.

6. §
Hulladékgazdálkodási hierarchia, a hulladékgazdálkodás céljai és kötelező korlátai
(1) A hulladékgazdálkodási hierarchia az alábbi tevékenységek kötelező elsőbbségi sorrendje:
a) a hulladékképződés megelőzése,
b) a hulladék újrahasználatra előkészítése,
c) a hulladék újrafeldolgozása,
d) a hulladék egyéb hasznosítása, például energetikai hasznosítása, 
e) a hulladék ártalmatlanítása.
(2) A hulladékgazdálkodási hierarchiától csak bizonyos hulladékáramok esetében lehet eltérni, ha ennek indokoltságát a hulladékképződés és hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló elemzés igazolja, és ha a jelen törvény így rendelkezik.
(3) A hulladékképződés megelőzése intézkedések olyan sora, melyeket azt megelőzően fogadnak el, hogy az alapanyag, az anyag vagy a termék hulladékká válna, és ami csökkenti
a) a hulladék mennyiségét a termék ismételt felhasználása útján vagy a termék élettartamának meghosszabbításával,
b) a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, vagy
c) a károsanyag-tartalmat az alapanyagokban, anyagokban és termékekben.
(4) A csomagolóanyagokból keletkező hulladék csökkentése
a) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése,
b) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése a gyártási folyamatban, az értékesítésben, a forgalmazásban, hasznosításban és a kiküszöbölésben; a megelőzés különösképpen érvényesül a termékek és a környezetbarát technológiák fejlesztésében, és
c) könnyű műanyag hordtasakok felhasználási szintjének csökkentése.
(5) A jogi személy és a természetes személy-vállalkozó, mely termékeket gyárt, szem előtt tartja, hogy
a) a gyártás során előnyt kell kapniuk a természeti forrásokat kímélő technológiáknak és eljárásoknak, valamint az ezen termékekből keletkező, nem hasznosítható hulladék korlátozásának, különösképpen a veszélyes hulladékénak,
b) szükséges tájékoztatni a közvéleményt a termékből vagy annak részéből keletkező hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának módjáról, főként a termék csomagolásának, a használati utasításának és egyéb dokumentumainak kivitelezése közvetítésével.
(6) A hulladék termelője köteles tevékenysége során megelőzni a hulladék keletkezését és korlátozni annak mennyiségét és veszélyes tulajdonságait. A hulladékot, melynek keletkezését megakadályozni nem lehet, hasznosítani, esetleg ártalmatlanítani kell az 1. bekezdéssel összhangban álló módon, mely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezet és összhangban áll a jelen törvénnyel, valamint más általános érvényű jogszabályokkal.
(7) Az anyagokat és termékeket ismételt felhasználással kell hasznosítani, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a hulladék keletkezésének megelőzése.
(8) A hulladék újrahasznosítással történő, nyersanyag előállítását célzó értékesítése megengedett, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. bekezdés szerinti eljárás.
(9) A hulladék energiaforrásként használható fel, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. és 8. bekezdés szerinti eljárás.
(10) A hulladék ártalmatlanítása olyan módon lehetséges, amely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7-9. bekezdés szerinti eljárás.
(11) A hulladékgazdálkodás céljai és kötelező korlátai a 3. sz. mellékletben kerültek meghatározásra.


MÁSODIK RÉSZ
A hulladékgazdálkodási programdokumentumok

7. §
A hulladékkeletkezés megelőzésének programja
(1) A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentuma olyan programdokumentum, melyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) dolgoz ki az érintett központi államigazgatási szervekkel együttműködve. A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentumát a környezeti hatások19) elbírálását követően a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak „kormány”) hagyja jóvá és a jóváhagyást követően a minisztérium hozza nyilvánosságra a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Közlönyében (a továbbiakban csak „közlöny”) és honlapján.
(2) A hulladékkezelés megelőzésének programját a minisztérium rendszerint tízéves időszakra dolgozza ki. 
(3) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja tartalmazza a hulladékkeletkezés, beleértve a csomagolóanyag-hulladék megelőzésének céljait, az ezen célok elérését szolgáló meglévő intézkedéseket és szükség esetén új intézkedési javaslatokat is a célok elérése érdekében. E programok céljai és intézkedései arra irányulnak, hogy kizárják a közvetlen kapcsolatot a gazdasági növekedés és a hulladékkeletkezés negatív environmentális hatásai között. A hulladékkeletkezés megelőzési programjának része a 4. mellékletben felsorolt intézkedések és egyéb létező intézkedések hatékonyságának kiértékelése is.
(4) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja specifikus mennyiségi és minőségi referenciaértékeket tartalmaz a hulladékkeletkezést megelőző intézkedésekre vonatkozóan, amelyek célja a fejlődés figyelése és értékelése, valamint a mennyiségi vagy minőségi célok és mutatók figyelése és értékelése.
(5) A minisztérium legkésőbb hat évvel a hulladékkeletkezés megelőzési programjának hatályba lépésétől számítva a kormány elé terjeszti a hulladékkeletkezés megelőzési programja céljainak folyó teljesítését és értékelését a mennyiségi vagy minőségi célok és mutatók alapján.
(6) A minisztérium szükség esetén biztosítja a hulladékkeletkezés megelőzési programjának időszerűsítését (frissítését).

Hulladékgazdálkodási programok

8. §
Alapvető rendelkezések
(1) A hulladékgazdálkodási program (a továbbiakban csak „program”) olyan programdokumentum, amelyet egy adott területi egységre dolgoznak ki, összhangban a hulladékgazdálkodási hierarchiával és célokkal, és amely tartalmazza a hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotának elemzését e területi egységben, valamint az intézkedéseket, melyeket foganatosítani kell az environmentálisan jobb hulladék-előkészítés érdekében az újrafelhasználás, reciklálás, hasznosítás és ártalmatlanítás folyamatában, s ugyanígy azt is, hogy miként fogja e program elősegíteni a jelen törvény céljainak és rendelkezéseinek teljesítését.
(2) A programot a „Hulladékok és poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenil tartalmú berendezések katalógusában” felsorolt hulladékokra kell kidolgozni.
(3) A program tartalmazza
a) a szervezet nevét, mely a programot kidolgozza és az alapvető adatokat a területről, melyre vonatkozóan a program készül, vagy az alapvető adatokat a poliklórozott bifenilek tulajdonosáról vagy a községről, mely a programot kidolgozza,
b) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotának jellemzését,
c) a kötelező részt és az irányadó részt,
d) az előző program kiértékelését.

9. §
A Szlovák Köztársaság programja és a kerület programja
(1) A Szlovák Köztársaság programját a minisztérium dolgozza ki, rendszerint tízéves időtartamra, és legfőként a kerületi székhelyeken működő járási hivatalok, a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai alapján. A Szlovák Köztársaság programját a környezetvédelmi hatások19) elbírálása után a kormány hagyja jóvá, majd a jóváhagyást követően a minisztérium a közlönyben és saját honlapján közzéteszi azt.
(2) A Szlovák Köztársaság programja elsősorban tartalmazza
a) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotát és a meghatározott hulladékáramok várható jövőbeli alakulását,
b) a tájékoztatást a Szlovák Köztársaság területén keletkezett hulladék fajtáiról, mennyiségéről és forrásairól kerületek szerinti lebontásban, a tájékoztatást a hulladékról, melyet valószínűleg kivisznek a Szlovák Köztársaság területéről, átszállítanak a Szlovák Köztársaság területén, vagy behoznak a Szlovák Köztársaság területére,
c) a létező hulladékgyűjtő rendszerek leírását,
d) a hulladékfeldolgozó létesítmények elhelyezkedéséről,
e) a meghatározott hulladékáramok és hulladékmennyiségek kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,
f) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,
g) az intézkedéseket a biológiailag lebomló háztartási hulladék hulladéklerakatokon elhelyezett mennyiségének csökkentésére,
h) az intézkedéseket a háztartási hulladék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,
i) az intézkedéseket a bontásokból származó építési törmelék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,
j) az önálló fejezetet a csomagolóanyagokkal és a csomagolóanyagokból származó hulladék kezeléséről, beleértve a megelőző intézkedések és a csomagolóanyagok újrafelhasználási rendszereinek támogatását,
k) az új hulladékfeldolgozó létesítmények építésének, meglévő hulladékfeldolgozó létesítmények kapacitásnövelésének vagy bezárásuk szükségességének a felülbírálatát,
l) új hulladékgyűjtési rendszerek építésének elbírálását,
m) javaslatokat régiók feletti jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésére,
n) a meghozott intézkedések hasznosságának kiértékelését,
o) a tájékoztatást a közvélemény hulladékkezelési tudatosságának növelését célzó kampányok kihasználásáról,
p) a program pénzügyi igényességének nagyságát.
(3) A Szlovák Köztársaság programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e)-j) pontjában feltüntetett adatokat. A Szlovák Köztársaság programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k)-p) pontjában feltüntetett adatokat. 
(4) A Szlovák Köztársaság 1. bekezdés szerinti programjának jóváhagyását követően a kerületi székhely járási hivatala három hónapon belül előterjeszti a kerület programját e program környezetvédelmi hatásainak elbírálására;19) a kerület programját elsősorban a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai szerint dolgozzák ki. A környezetvédelmi hatások19) elbírálását követően a kerület kötelező programját a kerületi székhely járási hivatala teszi közzé hirdetményben, a Szlovák Köztársaság programjának időtartamával megegyező időszakra, és továbbítja azt a minisztériumnak közzététel céljából.
(5) A kerület programjának összhangban kell állnia a Szlovák Köztársaság programjával, tartalmaznia kell 2. bekezdés szerinti tényeket – a g), m) és o) pontok kivételével – azon kerület területének vonatkozásában, amelyre kidolgozták. A kerület programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e), f), h), i) és j) pontja szerinti adatokat. A kerület programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k), l), n) és p) pontja szerinti adatokat és a regionális jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésének javaslatait.
(6) A Szlovák Köztársaság hatályos programja és a kerület programja az alapja a hulladékkeletkezést megelőző intézkedéseknek, a hulladékkezelésnek, az ártalmatlanításnak és az elvi területi építési (területtervezési) dokumentumok kidolgozásának. 
(7) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok jelen törvény szerint kiadott döntései és véleményei nem mondhatnak ellent az adott kerület programjának.
(8) Ha a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának kihirdetését követő időszakban alapvetően megváltoznak azok a tényállások, melyek döntően befolyásolták a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának a tartalmát, a minisztérium és a kerületi székhely járási hivatala köteles frissíteni a kidolgozott programot. A programok frissítésére azonos mértékben vonatkoznak az 1-6. bekezdés rendelkezései.
(9) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok vagy az általuk megbízott személyek jogosultak mindenkitől, aki csomagolóanyagokat kezel, hulladékbirtokos, hulladékkezelő vagy poliklórozott bifenilek birtokosa információkat kérni a program kidolgozásához és frissítéséhez. A külön jogszabály szerinti adatvédelmi rendelkezéseket20) ez nem érinti.
(10) A minisztérium jóváhagyásra a kormány elé terjeszti a Szlovák Köztársaság hatályos programja teljesítésének értékelését, mégpedig a program jóváhagyásának napjától számítva ötévenként egyszer.

10. §
A község programja
(1) A község, melynek területén az évente keletkezett háztartási hulladék mennyisége, az építési törmeléket is beleértve meghaladja a 350 tonnát, vagy ahol a lakosok lélekszáma meghaladja az 1000 főt, köteles községi programot kidolgozni.
(2) A község programja elsősorban tartalmazza
a) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotát,
b) a keletkező háztartási hulladék és építési törmelék várható mennyiségét,
c) az adatokat a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtőrendszereiről és a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének biztosításáról,
d) a keletkező háztartási hulladék mennyiségének csökkentésére, valamint a háztartási hulladék osztályozásának növelésére és ezt követő hasznosítására meghozott intézkedéseket,
e) az intézkedéseket a hulladéklerakókba kerülő biológiailag lebomló háztartási hulladékmennyiség csökkentésére,
f) az intézkedéseket a lakosság tájékoztatásának biztosítására a csomagolóanyag-hulladékok osztályozott gyűjtéséről és a csomagolásokon látható azon jelek jelentéséről, amelyek arra vonatkoznak, hogy a csomagolás hasznosítható,
g) az információkat a háztartásihulladék-feldolgozó létesítmények elérhetőségéről és arról, hogy a háztartási hulladék feldolgozására szolgáló létesítmények mely típusait kellene kiépíteni,
h) az információkat a lakosság hulladékkezelési tudatossága növelését célzó kampányok kihasználásáról,
i) a program költségigényét.
(3) A községi program kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés d)-f) pontjában felsorolt adatokat. A községi program iránykijelölő része tartalmazza 2. bekezdés g)-i) pontja szerinti adatokat. A község programjának összhangban kell állnia az adott kerületi program kötelező részével.
(4) A község köteles a község kidolgozott programját előterjeszteni négy hónapon belül azt követően, hogy a kerületi programot közzétették, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a jelen törvénnyel és az adott kerület programjának kötelező részével való összhangja felülbírálatára. Az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság a felülbírálat eredményét a községi program kézhezvételétől számított 30 napon belül kézbesíti a községnek; a felülvizsgálati eredmény a községre nézve kötelező érvényű. Ha az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság felülvizsgálati eredménye kedvező, a község 
a) a község programját környezeti hatásvizsgálati elbírálásra19) terjeszti be, amennyiben a község programja ilyen elbírálás alá esik, és ezt a felülbírálatot követően jóváhagyja azt,
b) jóváhagyja a község programját, mely nem esik környezeti hatásvizsgálati elbírálás alá.
(5) Ha az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság 4. bekezdés szerinti felülvizsgálati eredményében a jelen törvénnyel ellentétes vagy az illetékes kerületi program kötelező részébe ütköző tényekre figyelmezteti a községet, a község a programot átdolgozza. Azon községi program jóváhagyása, mely nincs összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, érvénytelen.
(6) Az új községi program kihirdetésével a korábbi program érvényessége megszűnik.
(7) A község köteles a község programját úgy kidolgozni, hogy annak érvényessége azonos legyen a kerület programjának érvényességi idejével; esetlegesen a 8. bekezdés értelmében a község köteles biztosítani programja érvényességi ideje és a kerület programja érvényességi ideje végének azonosságát.
(8) Ha a községnek az 1. bekezdés értelmében kötelezettsége keletkezett a kerület programjának hatályossága idején, köteles teljesíteni az adott kötelezettséget a 4. és 5. bekezdéssel összhangban, a bennük feltüntetett határidőkön belül, mely az ezen kötelezettség keletkezésétől számított kezdeti időponttal kezd telni.
(9) Ha a község programjának jóváhagyását követő időszakban alapvetően megváltoznak azok a tények, amelyek döntő fontosságúak a tartalmát illetően, a község köteles programját frissíteni és haladéktalanul előterjeszteni felülvizsgálatra az illetékes államigazgatási hatóságnak.
(10) A község a község programját kidolgozhatja egy vagy több községgel együttműködve együttműködési szerződés alapján.21) A közös programban a községek a célokat az egyes községekre vonatkozóan egyenként is megfogalmazhatják.
(11) A község a község programjának összeállításakor és frissítésekor jogosult térítésmentesen kérni mindenkitől, aki a területén háztartási hulladék vagy építési törmelék tulajdonosa, vagy háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezel, a szükséges tájékoztatást a községi program összeállításához és frissítéséhez. A külön jogszabály szerinti adatvédelmi rendelkezéseket20) ez nem érinti.
(12) A község köteles a jóváhagyott községi programot a jóváhagyást követő 30 napon belül nyilvánosságra hozni a saját honlapján.

11. §
A poliklórozott bifenilek birtokosának programja
(1) A poliklórozott bifenilek birtokosa, akinél poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések találhatók, köteles haladéktalanul kidolgozni a poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések méregtelenítése és a használt poliklórozott bifenilek kezelése céljából, és a kidolgozott programot előterjeszteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak jóváhagyás végett. A poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenilek birtokosa köteles betartani.
(2) A poliklórozott bifenilek birtokosának programja a 105. § 3. bek. a) pontjában előírt adatokat tartalmazza.
(3) Ha a poliklórozott bifenilek birtokosának programjában feltüntetett tényadatok a 2. bekezdéssel összhangban megváltoznak, poliklórozott bifenilek birtokosa köteles négy hónapon belül kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni a poliklórozott bifenilek birtokosának új programját, amennyiben 2. bekezdéssel összhangban feltüntetett tényadatok megváltozása ellenére továbbra is poliklórozott bifenilek birtokosa.


HARMADIK RÉSZ
A jogi személyek és természetes személyek kötelességei

12. §
A hulladékkezelés általános követelményei
(1) Mindenki köteles a hulladékot a jelen törvénnyel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni; az, akire a jelen törvény alapján kibocsátott végzések kötelességet rónak, köteles a hulladékot e végzésekkel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni.
(2) Mindenki köteles a hulladékot oly módon kezelni vagy vele más műveletet végezni, amely nem veszélyezteti az emberek egészségét és nem károsítja a környezetet, mégpedig úgy, hogy ne következzen be
a) víz, levegő, talaj, ásványlelőhely, növény- és állatvilág szennyezésének kockázata,
b) környezetterhelés zajjal vagy bűzzel, és
c) káros hatás a tájra vagy különleges jelentőségű helyekre.22)
(3) A hulladékkezelés és a vele kapcsolatos tevékenységek költségviselési kötelezettségét – ha a 4. bekezdés másként nem rendelkezik – e személyek kötelesek teljesíteni az alábbi sorrendben:
a) a hulladékbirtokos, aki számára a hulladékkezelést végzik, amennyiben ismert személy, vagy
b) az utolsó ismert hulladékbirtokos.
(4) A (3) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a háztartási hulladék szelektíven (elkülönítve), megkülönböztetett hulladékáramba (27. § 3. bek.) gyűjtött összetevőire, melyekre meghatározott mértékben vonatkozik a gyártók kiterjesztett költségviselési felelőssége a hulladékkezelési tevékenységek és vele kapcsolatos műveletek terén.
(5) Ha a hulladékbirtokos ismert, de nem tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén, a hulladékkezelést a hulladékbirtokos költségére az a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság biztosítja, amelynek a területén a hulladék található.
(6) Természetes személyek nem kezelhetnek vagy mozgathatnak mást, csak háztartási hulladékot és építési törmeléket, kivéve a 63. § 1. bek. és a 72. § műveleteket.

13. §
Tilalmak
Tilos
a) hulladékot elhelyezni vagy elhagyni más, mint a jelen törvénnyel összhangban kijelölt helyen, 
b) hulladékot más módon, mint a jelen törvénnyel összhangban, ártalmatlanítani vagy hasznosítani,
c) a hulladékot ártalmatlanítani a 2. mellékletben szereplő D4, D6 és D7 tevékenységekkel,
d) a 97. § 1. bekezdése szerinti hozzájárulás nélkül vagy vele ellentétesen hozzájárulást megkövetelő tevékenységet végezni,
e) lerakaton történő elhelyezéssel ártalmatlanítani
1. a cseppfolyós hulladékot,
2. a hulladékot, mely a hulladéktároló közegében robbanásveszélyes, korrodálódik, oxigént fejleszt, nagymértékben gyúlékony vagy gyúlékony,
3. az egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból származó hulladékot, melynek feldolgozás előtti katalógusszáma a 8. számú mellékletben szerepel; az ilyen hulladék feldolgozása és ezt követő katalógusszám-változása nem befolyásolja a lerakón történő tárolása tilalmát,
4. a hulladék gumiabroncsokat, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyeket szerkezeti építőanyagként használnak fel a tározó kiépítésekor, a kerékpár-abroncsokat és az 1400 mm-nél nagyobb külső átmérőjű gumiabroncsokat,
5. a hulladékot, melynek károsanyag-tartalma meghaladja az 5. sz. mellékletben szereplő károsanyag-koncentráció határértékeit,
6. az osztályozott, biológiailag lebomló háztartási és vendéglői hulladékot,
7. a háztartási hulladék osztályozott összetevőit, melyekre a gyártók kibővített felelőssége vonatkozik, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,
8. a biológiailag lebomló háztartási hulladékot a kertekből és parkokból, beleértve a temetők biológiailag lebomló hulladékát, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,
f) hígítani vagy keverni a hulladékot az 5. sz. mellékletben meghatározott károsanyag-koncentráció határértékének elérése céljából,
g) a biológiailag lebomló hulladékot égetéssel ártalmatlanítani, kivéve azt az esetet, amelyhez a 97. § 1. bek. b) pontja szerint hozzájárulást bocsátottak ki,
h) a háztartási hulladékot szabad téren vagy háztartási tüzelőberendezésben elégetni.

14. §
A hulladékbirtokos kötelességei
(1) A hulladékbirtokos köteles
a) helyesen besorolni a hulladékot vagy biztosítani a hulladékbesorolás helyességét a Hulladékjegyzék (katalógus) szerint,
b) gyűjteni a hulladékfajták szerint osztályozott hulladékot és biztonságosan kezelni az ártalmatlanítás előtt, védeni az eltulajdonítás vagy más, nem kívánatos környezetbe jutás ellen,
c) elkülönítve gyűjteni a veszélyes hulladékot fajták szerint, megjelölni azokat az előírt módon és a jelen törvénnyel, valamint a külön jogszabályokkal23) összhangban kezelni azokat,
d) biztosítani a hulladék feldolgozását a hulladékgazdálkodási hierarchia értelmében, mégpedig
1. a hulladék újrafelhasználásra való előkészítésével tevékenységén belül; az így fel nem használt hulladékot újrafelhasználásra való előkészítésre másnak felajánlani,
2. reciklációval a saját tevékenységén belül, ha nem lehetséges vagy nem célszerű a hulladék újrafelhasználásra való előkészítése; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra másnak felajánlani,
3. tevékenységén belüli hasznosítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra felkínálni másnak,
4. ártalmatlanítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás vagy másfajta hasznosítás,
e) a hulladékot átadni kizárólag a jelen törvény szerint hulladékkezelésre jogosult személynek, ha az 5. bekezdés, a 38. § 1. bek. a) és d) pontja, a 49. § a) és b) pontja, valamint a 72. § másként nem rendelkezik, és ha a hasznosítást vagy ártalmatlanítást nem maga biztosítja,
f) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladékok fajtáiról és kezeléséről,
g) a nyilvántartás adatait bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak és megőrizni a bejelentett adatokat,
h) az előző hulladéktulajdonos kérésére bemutatni a hulladékkezeléssel kapcsolatos, teljes és valós információkat tartalmazó bizonylatokat, mégpedig legkésőbb az írásos kérelem kézhezvételétől számított 30. napig; az előző hulladéktulajdonos kérvénye alapján kiadni a bizonylatok másolatait,
i) legtovább egy évig tárolni a hulladékot vagy legtovább egy évig gyűjteni a hulladékot annak ártalmatlanítása előtt, vagy legtovább három évig az újrahasznosítása előtt; a hosszabb ideig tartó gyűjtésre a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság csak a hulladéktermelőnek adhat engedélyt,
j) biztonságosan elzárni a hulladékot a barnamedve (Ursus arctos) elől a kijelölt térségekben [105. § 3. bek. q) pont],
k) lehetővé tenni a hulladékgazdálkodási állami felügyeleti hatóságoknak a belépést a telkeire, épületeibe, építményeibe és létesítményeibe, lehetővé tenni a mintavételt a hulladékokból és kérésükre bemutatni a dokumentumokat, valamint teljes és valós tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodásról; a külön jogszabályok szerinti rendelkezéseket24) ez nem érinti,
l) javító intézkedéseket hozni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság utasítása alapján (116. § 3. bek.),
m) biztosítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye alapján azon hulladékok értékesítésében, amelyek a vámrendszeren belüli feldolgozó műveletekben keletkeztek, az aktív finomítást,25) vagy a kivitelüket a jelen törvény értelmében,
n) az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általuk megbízott személy kérésére térítésmentesen információkat nyújtani, melyek a program kidolgozásához vagy frissítéséhez, vagy a hulladékkeletkezés megelőzési programjához szükségesek.
(2) A természetes személyre, aki nem vállalkozó, az 1. bekezdés rendelkezései, a j) pont kivételével nem vonatkoznak.
(3) Ha a hulladékbirtokos olyan személy, aki idegen szükségletekre vagy saját szükségletre szállítást üzemeltet (a továbbiakban csak „szállítmányozó”), a hulladék szállításakor rá csak az 1. bekezdés h) és j)-l) pontjai vonatkoznak.
(4) Az 1. bekezdés b), c), i) és j) pontjában felsorolt hulladékbirtokosi kötelezettségek nem vonatkoznak arra a kereskedőre vagy közvetítőre, akinek a hulladék fizikailag nincs a birtokában. A kereskedőre és közvetítőre, aki ténylegesen is birtokolja a hulladékot, az 1. bekezdésben felsorolt kötelezettségek vonatkoznak.
(5) A hulladékbirtokos, aki hozzájárulást szerzett a 97. § 1. bek. n) pontja szerint, jogosult a hulladékot átadni más személynek is, mint az 1. bek. e) pontjában meghatározottnak, ha a hulladék felhasználható a háztartásban mint alapanyag, fűtőanyag26) vagy más, végső felhasználásra való tárgy, kivéve az elektromos hulladékot, hulladék gumiabroncsokat és használt szárazelemeket és akkumulátorokat; végső felhasználáson a fogyasztást értjük, melynek következtében háztartási hulladék keletkezik. Ilyen eljárás során a hulladékbirtokosra nem vonatkoznak az 1. bekezdés d) és e) pontjának kötelező rendelkezései. A külön jogszabályok szerinti rendelkezéseket27) ez nem érinti.
(6) Az a személy, akinek az 5. bekezdés szerint átadták a hulladékot, köteles vele az 5. bekezdés szerinti módon és célok szerint bánni; a hulladékbirtokostól történt 5. bekezdés szerinti átvételt követően ez a tárgy már nem számít hulladéknak.
(7) Ha a hulladék gumiabroncsok, elektromos hulladék vagy használt szárazelemek és akkumulátorok birtokosa hulladékkereskedő, mely visszagyűjtést is végez, de nem nyújt szervízszolgáltatásokat, csak az 1. bekezdés b), e), i), k) és l) pontjának rendelkezései vonatkoznak rá.
(8) Ha a hulladéktermelő az 1. bekezdés i) pontja értelmében hozzájárulást kapott, a hulladéktermelőnél folyó hulladékgyűjtés helye nem minősül hulladéktárolónak.

15. §
A törvénysértő hulladékelhelyezésért viselt felelősség
(1) Bejelentést a hulladék ingatlanon történt jelen törvénybe ütköző elhelyezéséről (a továbbiakban csak „hulladék törvénysértő elhelyezése”) bármely természetes személy vagy jogi személy tehet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek területén az érintett ingatlan található.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője haladéktalanul azt követően, hogy észlelte ingatlanán a hulladék törvénysértő elhelyezését, jelenti e tényt az 1. bekezdésben feltüntetett hatóságnak.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekről a község vagy az állami hulladékgazdálkodási hatóság kölcsönösen tájékoztatják egymást, legkésőbb a bejelentést követő hetedik munkanapig.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekből az következik, hogy a törvénysértő hulladék-elhelyezésre folyómederben, folyóparti területeken vagy ártéri területeken került sor, az, aki a bejelentést átvette, köteles haladéktalanul tájékoztatni e tényről az illetékes állami vízügyi hatóságot.
(5) Azon ingatlan a tulajdonosának, kezelőjének vagy bérlőjének bejelentése alapján, ahol a hulladék törvénysértő elhelyezésére sor került, saját kezdeményezésként vagy más államigazgatási szerv indítványára az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság kivizsgálja, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék mennyisége28) felveti-e a bűncselekmény gyanúját,29) és szakvéleményt30) ad ki róla.
(6) Ha az 5. bekezdésben taglalt személyeken kívüli más személy bejelentése alapján feltételezhető, hogy bűncselekmény történt, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az 5. és 7. bekezdés szerint jár el. 
(7) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság olyan tényt állapít meg, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, külön jogszabály szerint31) kihirdeti ezt és az eljárást a felelős személy kilétének megállapítása érdekében nem indítja meg.
(8) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem állapít meg olyan tényt, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, eljárást indít a felelős személy kilétének megállapítása érdekében, mely során a 9-12. bekezdések értelmében jár el.
(9) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban
a) megállapítja a törvénysértő hulladékelhelyezésért felelős személy kilétét, 
b) megállapítja, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, ahol a hulladék törvénysértő elhelyezésére sor került, elhanyagolta-e a külön jogszabály szerinti32) ingatlanvédelmi kötelességeit vagy bírósági döntésben előírt kötelességeit,33) vagy hogy ebből a hulladéklerakásból volt-e vagyoni vagy egyéb haszna, amennyiben nem tudja megállapítani az a) pont szerinti személy kilétét.
(10) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja a hulladék törvénysértő elhelyezéséért felelős személy kilétét a 9. bekezdés a) pontja szerint, kötelezi őt mint kijelölt személyt a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosítására.
(11) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja, hogy a 9. bekezdés b) pontjában feltüntetett tényállás bekövetkezett, meghatározza azon ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét, melynek a területén törvénysértő hulladékelhelyezésre került sor, mint a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személyt.
(12) Ha a 10. és 11. bekezdés szerinti eljárás eredményeként nem kerül meghatározásra a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személy, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy megállapításáról lefolytatott eljárást olyan határozattal zárja le, melyben kimondja ezt a tényállást.
(13) A 10. és 11. bekezdéssel összhangban a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelősnek kimondott személy saját költségei terhére köteles biztosítani e hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jelen törvénnyel összhangban; ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó, kizárólag olyan személy közreműködésével teszi meg ezt, amelynek a 81. § 13. bek. szerint erre szerződése van a községgel, vagy a község közreműködésével, ha e tevékenységet a maga a község biztosítja.
(14) A 12. bekezdésben taglalt esetben a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jelen törvénnyel összhangban saját költségeire biztosítja
a) a község, melynek területén hulladékot helyzetek el a jelen törvénybe ütköző módon, ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó,
b) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság, amennyiben más fajta hulladékokról van szó, nem az a) pontban feltüntetettekről.
(15) Ha a 7. bekezdés szerinti bejelentést követően a rendőri testület szerve értesíti az állami hulladékgazdálkodási hatóságot, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék miatt hasznosítás- vagy ártalmatlanítás-biztosítás rendelhető el, a 14. bekezdés szerint járnak el.
(16) Aki a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a 14. bekezdéssel összhangban biztosította, jogosult a ráfordított költségei megtérítésére azon személy által, mely felelős a hulladék törvénysértő elhelyezéséért.
(17) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a 9. bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során együttműködésre kérheti a rendőri testület szerveit a törvénysértő hulladékelhelyezés körülményeinek feltárásához.
(18) A község a jelen törvénnyel összhangban jogosult a törvénysértő módon elhelyezett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, amennyiben az háztartási hulladék vagy építési törmelék, haladéktalanul a felfedezését követően, miközben ebben az esetben a 3-17. bekezdés szerinti eljárásrendet nem kell érvényre juttatni; a község köteles erről három munkanapon belül értesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot.

16. §
A hulladék gyűjtése és a hulladék felvásárlása
(1) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez, a 14. § 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles
a) közzétenni a gyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáit, beleértve a hulladékok gyűjtésének vagy felvásárlásának feltételeit,
b) megjelölni a hulladékok gyűjtésére vagy felvásárlására szolgáló létesítményeket.
(2) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez természetes személyektől, az 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles
a) az ilyen személytől átvett hulladékot háztartási hulladékként besorolni; ez a rendelkezés nem vonatkozik a régi gépkocsik és hulladék gumiabroncsok gyűjtésére,
b) jelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtés vagy hulladékfelvásárlás megvalósul, az adatokat az összegyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáiról és mennyiségéről [105. § 3. bek. a] pont].
(3) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt (27. § 3. bek.) hulladékgyűjtő létesítményben vagy hulladékgyűjtő létesítményen kívül, köteles szerződést kötni a gyártói felelősséget közvetítőként ellátó illetékes szervezettel, az illetékes harmadik személlyel, vagy az illetékes megkülönböztetett termék gyártójával; ez a rendelkezés nem vonatkozik a hulladék gépjárművek gyűjtésére, a 4. bekezdésben taglalt személyre és a visszagyűjtést végző forgalmazókra.
(4) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot vásárol fel, köteles legkésőbb 15 munkanappal a negyedév befejeződését követően bejelenteni a felvásárolt hulladékfajtát és -mennyiséget, valamint tájékoztatni annak hasznosításáról az első hulladékhasznosító létesítményben az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, ahol biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységei valamelyikével elért hulladékhasznosítás eredményeivel,
a) a termékek csomagolóanyaga és csomagolóanyag-hulladékai esetében (73. § 3. bek.) az illetékes gyártói felelősségi szervezeteknek, melynek aláírt szerződése van a községgel, melyben a felvásárlást megvalósítja,
b) elektromos hulladék és használt szárazelemek és akkumulátorok esetében az illetékes koordinációs központnak, amennyiben a létrehozásra került.
(5) Tilos fémhulladékot más módon gyűjteni és felvásárolni, mint azt a 6-8. bekezdések előírják.
(6) Az, aki fémhulladékot gyűjt vagy felvásárol, köteles úgy gyűjteni vagy felvásárolni 
a) a kötöttpályás rendszerek alkatrészeiből és berendezéseiből, a biztonságtechnikai és jelzőrendszerekből, a kötöttpályás közlekedési eszközök kocsijaiból és vezetékeinek felszereléseiből vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak az ilyen pálya üzemeltetőjétől és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,
b) a közlekedési közúti jelzőtáblákat és jelzőberendezéseket, a közúti vezetőkorlátokat vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak a közútkezelő igazgatóságtól és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,
c) a csatornafedelekből és csatornalefolyók fedeléből származó hulladékot, hogy azt kizárólag csak a víz- és szennyvízhálózat tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől veszi át,
d) az öntöző rendszerek alkatrészeit, az öntöző rendszerek szivattyúiból, mezőgazdasági és erdőgazdasági gépekből és alkatrészeikből származó elemeket, mezőgazdasági műszaki berendezések tartozékait és fém szerkezeti elemeit vagy olyan elemeket, melyekről feltételezhető, hogy ilyen berendezésekből származnak, hogy kizárólagosan csak mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vállalkozásoktól, magángazdáktól vagy velük szerződéses viszonyban együttműködő vállalkozásoktól veszi át,
e) a villamos vezetékekből, transzformátorokból vagy ezek részeiből származó vagy ilyen eredtre mutató hulladékot, hogy csak olyan személyektől veszi át, akik/amelyek a kezelésükre jogosultak vagy olyan vállalkozásoktól, amelyek az ilyen személlyel szerződéses viszonyban állnak. 
(7) Az, aki fém hulladékot vásárol fel, köteles azt úgy felvásárolni, hogy 
a) az öreg autókból és azok részeiből származó alkatrészeket, vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére, valamint a gépkocsikból és azok részeiből származó alkatrészeket vagy ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak a gépkocsi tulajdonosától vagy a gépkocsi-szervizelést végző vállalkozói jogalanyoktól vásárolja fel,
b) az elektromos hulladékot (32. § 6. bek.), annak részét vagy alkatrészeit vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére vagy vele szerződéses viszonyban álló személy.
(8) Az, aki fémhulladék-gyűjtést és -felvásárlást végez a 6. bekezdés, vagy fémhulladék-felvásárlást végez a 7. bekezdés szerint, köteles
a) attól a személytől, akitől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja, amennyiben 
1. természetes személyről van szó kérni a személyazonossága igazolását személyi igazolvány felmutatásával családi és utónév, állandó lakcím és a személyazonosító okmány száma terjedelmében,
2. jogi vagy természetes személy képviseletét ellátó természetes személyről, illetve a nevükben eljárni jogosult személyről vagy természetes személy-vállalkozóról van szó kérni a személyazonossága igazolását az 1. pont szerinti terjedelemben, valamint a szervezet üzleti nevét, statisztikai azonosító számát és a jogi személy székhelyének vagy a természetes személy-vállalkozó székhelyének címét,
b) nyilvántartást vezetni a személyekről, akiktől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja az a) pont szerinti terjedelemben, a tőlük átvett vagy felvásárolt fémhulladék fajtájáról és mennyiségéről, és ezt megőrizni,
c) leírást vagy fotó-, illetve videódokumentációt vezetni és megőrizni a fémhulladékról a hulladékgyűjtő telepre érkezéstől annak végső elhelyezéséig a gyűjtőlétesítményben,
d) a fémhulladék felvásárlási árát pénzesutalvány kiállításával vagy készpénzkímélő átutalással kifizetni,
e) a természetes személytől felvásárolt fémhulladék vételára után kiszámolni és átutalni a külön jogszabály által előírt adót,34)
f) az átvett fémhulladék mennyiségének megállapításakor kizárólag az előírt mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használni és teljesíteni a mérőeszköz vonatkozásában támasztott követelményeket,35)
g) az átvett fémhulladékot legalább hét napon át tárolni az átvétel napját követően és a további hulladéktulajdonosnak hasznosításra történő átadás előtt,
h) kamerarendszerrel figyelni a fémhulladék tárolására szolgáló területet, megőrizni a kamerarendszer felvételeit a készítésüktől számított 14 napon át, és kérésre kiadni azokat az állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak.
(9) A 7. bekezdésben taglalt fémhulladék-gyűjtésre, mely nem jelent felvásárlást, a 8. bekezdés c), f), g) és h) pontja vonatkozik.

17. §
A hulladékhasznosító vagy hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetőjének kötelességei
(1) A hulladékhasznosító vagy hulladékártalmatlanító létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”) üzemeltetője a 16. §-ban taglalt kötelességek betartásán kívül köteles
a) hasznosítani vagy ártalmatlanítani a hulladékot azon határozattal összhangban, amely őt feljogosítja a létesítmény üzemeltetésére,
b) a létesítményt a jóváhagyott működtetési renddel összhangban üzemeltetni,
c) üzemeletetési dokumentációt vezetni a létesítményről,
d) közzétenni a feltételeket, melyek szerint a hulladékot a létesítmény átveszi,
e) a hatályos dokumentumokkal és műszaki követelményekkel összhangban üzembe helyezni és működtetni a gépeket, technológiai berendezéseket, valamint végezni a jogos tevékenységét,
f) teljesíteni a nyilvántartási és bejelentési kötelességeit, a nyilvántartások és bejelentések megőrzésének kötelességét; ha használt poliklórozott bifenilek ártalmatlanítására szolgáló létesítményről van szó, az ilyen hulladék poliklórozottbifenil-tartalmát is,
g) teljesíteni a hulladéktulajdonosi kötelességeket a kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,
h) ha mozgó létesítmény üzemeletetőjéről van szó, legkésőbb hét nappal korábban írásban jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, mely területi körzetben kerül sor a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, a helyet, ahol e tevékenységre sor kerül, a hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő hulladék várható mennyiségét, fajtáját és kategóriáját, valamint a tevékenység végzésének várható időtartamát,
i) közzétenni a hulladék fajtáit, amelyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult (105. § 3. bek. d) pont),
j) ha használt poliklórozott bifenilek ártalmatlanítására szolgáló létesítményről van szó, a használt poliklórozott bifenilek birtokosának vagy a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezés tulajdonosának, aki ezeket a létesítményben leadja, igazolást kiadni ezek átvételéről, 
k) az állami hulladékgazdálkodási hatóság döntése alapján rendkívüli esetekben, leginkább akkor, ha az az emberi egészség és a környezet védelme végett elengedhetetlen, ártalmatlanítani vagy hasznosítani a hulladékot, amennyiben az üzemeltető műszaki lehetőségei erre módot adnak; a költségeket, melyek az ilyen határozat alapján történő hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkeznek, a hulladéktulajdonos viseli,
l) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a létesítményben a 2. sz. mellékletben szereplő D1, D5 és D10 tevékenységekkel történő hulladékártalmatlanításra át nem vett hulladékot,
m) közzétenni a honlapján az összes hatályos döntést, melyet neki a jelen törvény szerint kiadtak.
(2) Ha az 1. bekezdés k) pontja szerinti hulladéktulajdonos ismeretlen vagy nem tudja megtéríteni a hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkezett költségeket méltányos időn belül és teljes összegben, az eset vészhelyzetnek minősül és a költségtérítés során külön jogszabályok szerint lehet eljárni.36)

18. §
Hulladékégetés
(1) A háztartási hulladék elégetése égetőművekben az 1. sz. melléklet szerinti R1-es hulladékhasznosítási tevékenységnek minősül, ha az energia hő vagy villamos áram formájában üzleti célú hasznosításra készül és ha az ilyen létesítmény energetikai hatásfoka egyenlő vagy nagyobb, mint
a) 0,60, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e előtt kapott működési engedélyt, összhangban az általános érvényű jogszabályokkal,37) vagy
b) 0,65, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e után kapott működési engedélyt.
(2) Más mint háztartási hulladék égetőműben történő elégetése akkor minősül 1. sz. melléklet szerinti R1-es energetikai hasznosítási tevékenységnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a 3. § 13. bekezdése szerinti tevékenységről van szó,
b) az égetés célja energiatermelés,
c) a hulladékégetésből származó energia mennyisége több, mint amit a hulladék elégetése során felhasználnak,
d) a hulladékégetés során a hulladék túlnyomó része felhasználásra kerül, valamint
e) a hulladékégetésből származó energiamennyiség zöme hasznosul és valóban felhasználásra kerül, miközben a hasznosulás vagy azonnali az égetésből felszabaduló hő hasznosításával, vagy villamos árammá való feldolgozás után.

19. §
A hulladéklerakat üzemeltetőjének kötelességei
(1) A hulladéklerakat üzemeltető a 14. és 17. §-ban felsoroltakon kívül köteles még 
a) kidolgozni és készenlétben tartani a hulladéklerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének jóváhagyott tervdokumentációját és gondoskodni a lerakatról a bezárást követően; a kérelmező csatolja a kidolgozott tervdokumentációt a hulladéklerakat üzemeltetésére a 97. § 1. bek. a) pontja értelmében benyújtott hozzájárulási kérelemhez,
b) biztosítani a hulladéklerakat üzemeltetését vele munkaviszonyban vagy más jogviszonyban38) álló, legalább érettségivel végződő középiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal bíró személlyel, amennyiben ezt a követelményt maga a hulladéklerakat üzemeltetője nem teljesíti,
c) biztosítani a szakmai és műszaki képzést a hulladéklerakat személyzetének,
d) bezárni, rekultiválni, megfigyelni a hulladéklerakatot és a bezárást követően gondoskodni arról a tervdokumentációval összhangban,
e) jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a hulladéklerakat üzemeltetése idején és bezárása után megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
f) kiküszöbölni a hulladéklerakókban megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
g) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek kataszteri területén a hulladéklerakó található, igazolni három munkanapon belül a szakosodott pénzügyi tartalék (24. §) pillanatnyi nagyságát,
h) minden évben a naptári év február havának 15. napjáig kézbesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az általa aláírt, bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett egyedi bankszámlakivonatát, melyen a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit gyűjti és amely igazolja a számla mozgásait az előző naptári évben,
i) megőrizni a felvételeket a hulladéklerakó üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,
j) teljesíteni a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét, valamint megőrizni a nyilvántartást a bejelentett adatokról és a veszélyes hulladékok lerakón való tárolásának helyéről,
k) szükség szerint biztosítani a véletlenszerű hulladékminta-vételt, vizsgálatokat és elemezéseket a hulladéktulajdonos által a hulladék eredetéről, tulajdonságairól és összetételéről szóló nyilatkozata valóságtartalmának hitelesítése céljából.
(2) A hulladéklerakó bezárási módjának tervét, a rekultiválási, megfigyelési és a lerakó bezárás utáni kezelési tervét kötelező a környezeti hatások19) elbírálási dokumentációjának részeként előterjeszteni.
(3) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles legkésőbb hat hónappal a hulladéklerakó megtelésének napjától vagy a 97. § 1. bek. a) pontja szerint kiadott üzemeltetési engedélyről szóló határozat érvényességének letelte napjától kérvényezni a hozzájárulást a 97. § 1. bek. j) pontja szerint.

A fémhigany kezelése

20. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen törvény fémhigany kezelésére vonatkozó rendelkezése a külön jogszabályban39) feltüntetett higany fémre is vonatkoznak, mely 2011. március 15-e óta hulladéknak minősül (a továbbiakban csak „higany”), melyet ártalmatlanítani kell.
(2) A higanyt a 2. sz. melléklet D12 vagy D15 jelzésű tevékenységével ártalmatlanítják úgy, hogy biztosítva legyen a környezet és az emberi egészség nagyfokú védelme.
(3) A higanyt átmenetileg több mint egy éven át e célra kialakított földfelszíni létesítményekben tárolják, erre a célra alkalmassá tett sóbányákban vagy mély fekvésű föld alatti kemény kőzettalapzatú masszívumokban (a továbbiakban csak „ideiglenes higanylerakó”) a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett.
(4) A jelen törvény hulladéklerakókra és szakosodott pénzügyi tartalékokra (24. §) vonatkozó rendelkezéseit arányos mértékben kell alkalmazni a higany átmeneti tárolóhelyeire is, ha a 20-22. § másképp nem rendelkezik.

21. §
Az átmeneti higanytároló lerakatok üzemeltetőjének kötelességei
(1) Az átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetője köteles a higanyt és az átmeneti higanytároló lerakatot a kiadott üzemeltetési határozattal (97. § 1. bek. q) pont) és a jelen törvénnyel összhangban működtetni.
(2) Tilos olyan átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetése, amely nem felel meg az 1. bekezdés szerinti követelményeknek.
(3) Az átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetője az üzemeltető 17. §-ban felsorolt kötelességein kívül köteles
a) kidolgozni és jóváhagyni az átmeneti higanytároló lerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének és az átmeneti higanytároló lerakat bezárást követő kezelésének tervdokumentumait; a kidolgozott tervdokumentumokat a 97. § 1. bek. q) pontja szerinti átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetéséhez való hozzájárulást kérelmező mellékeli a hozzájárulást kérő beadványához,
b) az átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetését munkajogi vagy egyéb jogviszony keretében38) legalább érettségivel végződő középiskolai végzettségű és hároméves szakgyakorlattal bíró személlyel biztosítani, amennyiben ezt a feltételt maga a lerakat üzemeltetője nem teljesíti,
c) biztosítani a szakképzést és műszaki képzést az átmeneti higanytároló lerakat személyzetének,
d) biztosítani az átmeneti higanytároló lerakat folyamatos megfigyelését a működés teljes ideje alatt, azon időszakban, amikor a bezárását előkészítő munkálatok folynak, valamint a működtetés befejezése után,
e) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt higanyszivárgást, kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,
f) haladéktalanul kiküszöbölni az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat, valamint higanyszivárgást,
g) haladéktalanul intézkedni higanyszivárgás észlelése esetén, mellyel megakadályozható, hogy a higany bármilyen módon kikerüljön a környezetbe,
h) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a község - melynek kataszteri területén az átmeneti higanytároló lerakat található – kérésére három munkanapon belül igazolni a szakosodott pénzügyi tartalék pillanatnyi összegét,
i) minden naptári év februárjának 15. napjáig kézbesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az általa aláírt, bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett egyedi bankszámlakivonatát, melyen a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit gyűjti és amely igazolja a számla mozgásait az előző naptári évben,
j) a higanyt tartalmazó tartályokat úgy tárolni, hogy
1. könnyen és biztonságosan, az emberi egészség és élet veszélyeztetése nélkül hozzá lehessen férni minden tartályhoz, melyben higany található, és
2. repedésmentes és szigetelt gyűjtőedényekben legyenek, melyeknek a felülete meggátolja a higany szivárgását, űrtartalma pedig megfelel a tárolt higany mennyiségének,
k) azonnal jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a higanyt tartalmazó tartály átvételének elutasítását,
l) biztosítani legalább havonta egyszer az átmeneti higanytároló lerakat ás a tartályok ellenőrzését az üzemeltetésért felelős személy által,
m) az átmeneti higanytároló lerakatot bezárni, rekultiválni, megfigyelni és biztosítani a bezárás utáni kezelését az elfogadott tervdokumentációval összhangban,
n) az átmeneti higanytároló lerakat bezárási módjának, rekultiválásának és bezárás utáni megfigyelésének javaslatát a környezetvédelmi hatástanulmány19) részeként előterjeszteni, 
o) megőrizni a felvételeket az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,
p) teljesíteni a nyilvántartási és bejelentési kötelességét, valamint megőrizni a nyilvántartást és a bejelentett adatokat,
q) megőrizni a higany lerakón való átvételéhez a 22. § 3. és 4. bekezdése szerint szükséges dokumentumokat,
r) felvételt készíteni a higany kirakásáról és átadásáról, azt haladéktalanul továbbítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak és megőrizni,
s) kérni a 23. § 6. bekezdésében feltüntetett dokumentumokat és azokat megőrizni,
t) a higanyt a többi hulladéktól elkülönítve raktározni.
(4) Minden higanyszivárgás nagy hatású környezetvédelmi esemény.

22. §
A higany leadása és átvétele az ideiglenes higanytároló lerakatban
(1) Az, aki a higany tulajdonosa, köteles leadni a higanyt az ideiglenes higanytároló lerakóban vagy biztosítani annak tartós elhelyezését a jelen törvény higany kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője kizárólag 99,9 tömegszázaléknál nagyobb higanytartalmú higanyt jogosult átvenni, mely meg van tisztítva a szennyező anyagoktól, melyek kiválthatnák a szénacél vagy rozsdamentes acél korrózióját, vagyis elsősorban az salétromsav- és kloridsó-oldatoktól.
(3) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője csak ideiglenes elhelyezésre jogosult higanyt átvenni, mégpedig azt követően, hogy bemutatásra kerül
a) a bizonylat a higany mennyiségéről,
b) a veszélyes hulladék kísérőlevele és azonosító lapja,
c) a higany tulajdonságainak és összetételének adatai,
d) a bizonylat a tartályról.
(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője és az, aki a higany tulajdonosa, köteles írásos szerződést kötni az ideiglenes higanytárolásról. A szerződést meghatározott időre, legfeljebb öt évre kötik meg, egyszeri, további öt évre szóló meghosszabbítási lehetőséggel.
(5) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője csak olyan higanyt jogosult ideiglenes tárolásra átvenni, amely sértetlen, szigetelt és korróziómentes fémtartályban van.
(6) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles a tartályt, melyben a higany található az átvétel előtt szemrevételezéssel ellenőrizni. A sérült, nem szigetelt vagy korrodált tartály ideiglenes tárolásra való átvételét köteles visszautasítani.

23. §
A higany kitárolása (átadása)
(1) Az, aki a higanyt átmeneti tárolásra átadta (a továbbiakban csak „az eredeti higanytulajdonos”) köteles biztosítani a higany visszavételét az átmenetei higanytároló lerakat üzemeltetőjétől és azt követően a higany végleges elhelyezését.
(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles legkésőbb az ideiglenes higanytárolási időszak végéig kitárolni és átadni a higanyt az eredeti higanytulajdonosnak, jogutódjának vagy az ő beleegyezésével más, ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek, mégpedig kizárólag csak tartós betárolás céljából.
(3) Ha az eredeti higanytulajdonos elhalálozott vagy jogutód nélkül megszűnt, az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője a 2. bekezdés szerinti kötelességét kitárolással és az ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek kizárólag csak tartós elhelyezés céljából történő átadásával teljesíti.
(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles az ideiglenesen tárolt higanyt az ideiglenes tárolási időszak letelte előtt kitárolni az eredeti higanytulajdonos, annak jogutódja, vagy az egyetértést bíró más, a higany kezelésére jogosult személy kérésére, és ennek a személynek átadni azt, mégpedig kizárólag csak tartós betárolás céljából.
(5) A kitárolt higanyt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles kizárólag személyesen átadni, az ideiglenes higanytároló lerakat területén, mégpedig a 2. vagy 3. bekezdésben feltüntetett személynek, vagy annak a személynek, aki a kitárolást a 4. bekezdés szerint kérte, amennyiben mint a kitárolt higany átvevői jogosultak annak kezelésére és ezt a tényt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjének megfelelő módon bizonyították; a jogosultság igazolásának elmulasztása esetén a 3. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával kell eljárni.
(6) Az, akinek a kitárolt higanyt az 5. bekezdés szerint átadják, köteles az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjének igazolni, hogy szerződéssel biztosította ennek a higanynak a tartós elhelyezését, és a kérésére bemutatni a tartós higanytároló lerakat üzemeltetője által kiállított és aláírt bizonylatot.
(7) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a higany kitárolása, átadása és átvevője általi átvétele, beleértve az összefüggő felvétel elkészítését is, egyetlen nap alatt megtörténjen.

Szakosodott pénzügyi tartalék

24. §
(1) A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakó üzemeltetése során köteles szakosodott pénzügyi tartalékot létrehozni, melynek eszközeit a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra, valamint a fenyegető vészhelyzetekkel kapcsolatos elhárító munkákra, vagy a fenyegető vagy kialakult balesetek következményeinek korlátozására fordít. Az, aki több mint egy hulladéklerakót üzemeltet, a szakosodott pénzügyi tartalékot mindegyik hulladéklerakóra külön hozza létre.
(2) A szakosodott pénzügyi tartalékot évente a költségek (kiadások) terhére hozzák létre40) a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra fordítandó összköltség meghatározott hányada értékében.
(3) A szakosodott pénzügyi tartalék éves nagyságát a meghatározott módon (105. § 3. bek. h) pont) kell kiszámítani.
(4) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit elkülönített számlán kell vezetni vagy a hulladéklerakó üzemeltetőjének elkülönített számláján. A hulladéklerakó üzemeltetője a szakosodott pénzügyi tartalék első részletének levonása előtt köteles bankban vagy külföldi bank fiókjában a minisztérium mint kedvezményezett javára külön bankszámlát vagy külön bankszámlákat nyitni, melyekre minden évben befizeti a szakosodott pénzügyi tartalékot, egyben biztosítani a befizetett szakosodott pénzügyi tartalékeszközök kizárólagos kötöttségét az 1. bekezdésben feltüntetett célokhoz.
(5) A hulladéklerakó üzemeltetője nem rendelkezhet a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeivel, melyeket a szakosodott pénzügyi tartalék létrehozására átutalt, és az a külön számlán jóváírásra került. Mindez nem vonatkozik a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeiből származó kamatok vagy hozamok kezelésére.
(6) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit a 97. § 1. bek. j) pontja értelmében kiadott hozzájárulást követően lehet felhasználni olyan tevékenységre, melyre a hozzájárulás szól. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit akkora nagyságban merítheti ki, amekkorát az írásos bizonylat tartalmaz, mellyel az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság előre igazolta ezen eszközök merítésének jogszerűségét.
(7) A hulladéklerakó tulajdonosa a szakosodott pénzügyi tartalék éves eszközeit minden rákövetkező év január 31-éig utalja át. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedély megadása iránti kérelem benyújtásáig el kell érnie a hulladéklerakó vagy egy része bezárásának, rekultiválásának, bezárás utáni megfigyelésének és kezelése biztosításának az összköltségét.
(8) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és gondoskodás előtt úgy dönt, hogy vállalkozását jogutód nélkül befejezi, a felszámolási eljárásba való belépést vagy a vállalkozási jogosítvány megszüntetését megelőző naptól a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos összes joga és kötelessége arra a községre száll át, amelynek területén a hulladéklerakó található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával a 6. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.
(9) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője csődeljárásba került, a csődeljárás lefolytatását azonban vagyonhiány miatt elutasították, vagy ha a hulladéklerakó üzemeltetőjének engedélyezték a szerkezetátalakítást41) a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és gondoskodás befejezése előtt, a csődeljárást engedélyező határozat, a csődeljárást vagyonhiány miatt elutasító határozat vagy a szerkezetátalakítást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző naptól a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos összes jog és kötelesség arra a községre száll át, amelynek területén a lerakó nagyobb része található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával a 6. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.
(10) A hulladéklerakó 8. vagy 9. bekezdésben taglalt üzemeltetője köteles a felszámolási eljárásba való belépést vagy a vállalkozási jogosítvány megszüntetését megelőző napig, vagy a csődeljárást engedélyező határozat, a csődeljárást vagyonhiány miatt elutasító határozat vagy a szerkezetátalakítást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napig annak a községnek a számlájára átutalni a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit, amelyre az eszközök kezelésének joga átruházódik a 6. bekezdéssel összhangban. 
(11) A csődeljárás megszüntetéséről,42) a szerkezetátalakítás befejeződéséről43) szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján visszaszáll a hulladéklerakó üzemeltetőjére az összes, bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jog és kötelesség, beleértve a 9. bekezdés értelmében a községre átruházott szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését; ez nem érvényes, ha a csődeljárás megszüntetése következtében az üzemeltető külön jogszabály alapján44) megszüntetésre kerül. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jogok és követelések visszavételét, beleértve a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését is, a községnek a hulladéklerakó üzemeltetője jelenti be, mégpedig haladéktalanul.
(12) A község, melyre a jogok és kötelességek átszálltak, beleértve a szakosodott pénzügyi tartalék kezelésének jogát a 9. bekezdés értelmében, köteles a 11. bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 14 napon belül a szakosodott pénzügyi tartalék átutalt eszközeit visszautalni a hulladéklerakó kezelőjének külön számlájára.
(13) A szakosodott pénzügyi tartalék tulajdonosa a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedélyben megszabott, bezárás utáni hulladéklerakó-megfigyelési határidő leteltével az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság igazolása alapján jogosult a szakosodott pénzügyi tartalék ki nem merített eszközeit szabadon felhasználni. 
(14) A hulladéklerakó üzemeltetője vagy a község, melyre a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jogok és követelések átszálltak, köteles az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti szerveknek és az illetékes adó- és illetékügyi államigazgatási ellenőrző hatóságoknak lehetővé tenni a szakosodott pénzügyi tartalék létrehozása és merítése helyességének ellenőrzését.
(15) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközei nem sújthatók bírósági végrehajtási határozattal és mentesülnek a végrehajtás alól külön jogszabályok értelmében.45)
(16) A hulladéklerakó üzemeltetője megváltozásakor az eredeti üzemeltető köteles a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit teljes összegben átutalni az új hulladéklerakó üzemeltetőjének a szakosodott pénzügyi tartaléknak létrehozott külön számlájára, mégpedig 45 napon belül azt követően, hogy a hulladéklerakó üzemeltetőjének változására sor került.
(17) A hulladéklerakó üzemeltetésének megkezdése előtt a lerakó üzemeltetője köteles egyszeri részletet letenni a szakosodott pénzügyi tartalékból legalább a hulladéklerakó bezárásának és rekultiválásának, bezárás utáni megfigyelésének és kezelése biztosításának kiszámított költségei 5 %-ának értékében.
(18) A szakosodott pénzügyi tartalék létrehozásának kötelessége vonatkozik az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjére is, mégpedig a tároló bezárása, rekultiválása, bezárás utáni megfigyelése és kezelése biztosításának céljából, valamint a bezárás utáni baleset-elhárítási munkák és baleset-következmények, fenyegető, illetve bekövetkezett balesetek elhárítása céljából.

25. §
Veszélyes hulladékok kezelése
(1) Tilos hígítani és összekeverni
a) különböző fajta veszélyes hulladékokat,
b) a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, valamint
c) a veszélyes hulladékot olyan anyagokkal, amelyek nem hulladékok.
(2) Az 1. bekezdés nem érvényes, ha a veszélyes hulladékok keverése
a) fontos a hulladék biztonságossága végett az újrahasznosítási vagy ártalmatlanítási folyamatban,
b) összhangban áll az elérhető legjobb technikákkal,
c) nem fenyegeti az emberek egészségét vagy környezetet és a 12. § 2. bekezdése szerinti feltételek betartása biztosított, valamint
d) az összhangban áll a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott hozzájárulással.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdést megszegve hulladékkeverésre került sor, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság dönt a veszélyes hulladékok kötelező szétválasztásáról, amennyiben az műszakilag és gazdaságilag lehetséges és szükséges az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából.
(4) A begyűjtés, szállítás és raktározás során a veszélyes hulladékot megfelelő csomagolásba kell helyezni46) és azt külön jogszabály47) szerint rendesen meg kell jelölni.
(5) A veszélyes hulladék birtokosa köteles minden újfajta veszélyes hulladék keletkezésekor, vagy a veszélyes hulladék kezelése során keletkező hulladék esetében, valamint az újrahasznosítás és ártalmatlanítás során előállított veszélyes hulladék esetén is szakképzett személy által48) biztosítani mintavételt a veszélyes tulajdonságok megállapításának és a kezelési módok pontos meghatározásának, a tulajdonságai és összetétele megállapításának céljából, kivéve, ha a veszélyes tulajdonságok és a kezelés részletes módja megállapítható a termék biztonsági bizonylatának adataiból49) vagy a termék kísérő dokumentumaiból, amennyiben a terméknek biztonsági bizonylata nincs.
(6) A veszélyes hulladék újrafeldolgozása és ártalmatlanítása előnyt élvez a többi hulladékkal szemben.
(7) Meghatározott esetekben [105. § 3. bek. d) pont] tilos a veszélyes hulladék lerakása előzetes feldolgozás nélkül, mellyel jelentős mértékben csökken a veszélyessége, a köbtartalma vagy tömege; a 13. § f) pontja szerinti tilalom érvényben marad.
(8) A jelen törvény veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezései vonatkoznak arra a hulladékra is, amely egy vagy több káros anyagú összetevőt tartalmaz és legalább a Hulladékkatalógus szerinti veszélyestulajdonság-elbírálás egy feltételét teljesíti.
(9) Szakmai alkalmasságot50) a veszélyeshulladék-kezelés területén való vállalkozás vonatkozásában a felsőfokú alapképzettség vagy mesterképzés megszerzése jelent műszaki, természettudományos, gyógyszerészeti, mezőgazdasági, állatorvosi vagy orvosi tanulmányi szakon, legalább hároméves szakmai gyakorlattal a veszélyeshulladék-kezelés terén, vagy középiskolai végzettség műszaki, mezőgazdasági vagy egészségügyi szakon, legalább ötéves gyakorlattal veszélyeshulladék-kezelés terén.
(10) A veszélyeshulladék-tároló hulladéklerakó kezelőjének balesetelhárítási tervet kell kidolgoznia, hogy biztosítsa
a) az idejében jött és kellő mértékű reakciót a közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett balesetre vagy más rendkívüli eseményre (a továbbiakban csak „esemény”),
b) az élet-, egészség-, vagyon- és környezetvédelmet szolgáló elengedhetetlen intézkedéseket az esemény hatásaival szemben és ezeknek a hatásoknak a korlátozását, beleértve a környezet megújítását is,
c) az alkalmazottak, az esemény következményeit esetleg elszenvedő nyilvánosság kellő tájékoztatását, illetve az illetékes szervek és más szervezetek tájékoztatását, amelyeknek az együttműködésére számít.
(11) A 10. bekezdés szerinti balesetelhárítási terv lehet külön jogszabályok51) szerint kidolgozott balesetelhárítási terv is, ha az megfelel a jelen törvény előírásainak.
(12) A veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetője köteles a balesetelhárítási tervet és dokumentumokat frissíteni minden komolyabb feltételváltozáskor vagy legalább háromévente egyszer.

26. §
Kötelességek a veszélyes hulladék szállítása során a Szlovák Köztársaság területén
(1) Az, aki fuvarozóval szerződést kötött, melynek tárgya veszélyes hulladék szállítása,52) vagy maga, saját járművel veszélyeshulladék-szállítást végez (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék feladója”), köteles
a) biztosítani a veszélyes hulladék jelen törvénnyel, és amennyiben a veszélyes hulladék szállításához szükséges a 97. § 1. bek. f) pontja szerinti hozzájárulás is, az ebben lefektetettekkel összhangban álló szállítását,
b) a veszélyes hulladék szállítását a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó nemzetközi szerződéseknek53) eleget tevő gépjárművel biztosítani, amennyiben a szállítást nem saját maga végzi, köteles azt a külön jogszabályok szerint54) jogosult fuvarozó által biztosítani.
(2) A veszélyes hulladék feladója és az, akinek a veszélyes hulladékot szállítják (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék fogadója”), köteles
a) nyilvántartást vezetni és megőrizni a szállított veszélyes hulladékról,
b) bejelenteni a nyilvántartás a) pontban előírt adatait a veszélyes hulladék berakási, illetve a veszélyes hulladék kirakási helye szerinti, területileg illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is,
c) lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóságoknak (112. §) a szállítás közbeni hulladékkezelés ellenőrzését; ezek kérésére bemutatni a dokumentációt,55) valamint valós és teljes tájékoztatást nyújtani a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan,
d) végrehajtani az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság által előírt javító intézkedéseket.
(3) A veszélyes hulladék feladója, átvevője és szállítója a veszélyes hulladék szállítása során köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelét ellenjegyezni.
(4) A veszélyes hulladék feladója köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.
(5) A veszélyes hulladék átvevője a 3. bekezdés szerinti ellenjegyzést követően köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.
(6) A 2. bekezdés b) pontjában és a 3-5. bekezdésben feltüntetett kötelességek nem vonatkoznak a hulladékká vált gépkocsik roncsautó-gyűjtőkből és kijelölt parkolókból a hulladékká vált gépkocsik feldolgozójához történő szállítására.


NEGYEDIK RÉSZ
Kiterjesztett gyártói felelősség

Első szakasz

27. §
Alapvető rendelkezések
(1) Megkülönböztetett termék a törvény ezen részének második és harmadik szakaszában szabályozott termékek csoportjába tartozó termék, melyre a kiterjesztett gyártói felelősség elve vonatkozik.
(2) Megkülönböztetett termék gyártója alatt elektroberendezések (32. §), elemek és akkumulátorok (42. §), csomagolóanyagok (52. §) gyártója, gépkocsigyártó (60. §), autógumi-gyártó (69. §), nem csomagolóanyag-jellegű termék gyártója (73. §) értendő.
(3) A kiterjesztett gyártói felelősség a megkülönböztetett termék gyártója kötelességeinek összessége, melyek a törvény ezen részében vagy külön jogszabályban meghatározásra kerültek,56) a termékre életciklusa minden szakaszában vonatkozik, célja pedig, hogy az megkülönböztetett termékből (a továbbiakban csak „megkülönböztetett hulladékáram”) ne keletkezzen hulladék és erősödjön a hulladékáram újrafelhasználása, újrahasznosítása vagy másfajta hasznosítása. A kiterjesztetett gyártói felelősség tartalmát a megkülönböztetett termék anyagösszetételére vagy szerkezetére vonatkozó követelmények, az összetételről való tájékoztatás és a megkülönböztetett hulladékáram kezelésére vonatkozó tájékoztatás, a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének biztosítása és a felsorolt tevékenységek pénzügyi biztosításának rendelkezései alkotják.
(4) A megkülönböztetett termék gyártója köteles
a) nyilvántartásba vetetni magát a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába és jelenteni a bejegyzett adatok változásait,
b) felhatalmazott képviselőt állítani a 18-20. bekezdéssel összhangban, amennyiben a 18. bekezdésben feltüntetett megkülönböztetett termék gyártója,
c) biztosítani a megkülönböztetett termék anyagösszetételét, szerkezeti felépítését és a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban annak megjelölését, amennyiben ilyen kötelesség rá vonatkozik,
d) teljesíteni tájékoztatási kötelességét a nyilvánosság és a megkülönböztetett termékek hulladékáramának feldolgozói vonatkozásában, a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban,
e) biztosítani a 3. sz. mellékletben meghatározott célok teljesülését,
f) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram jelen törvényi szakasz külön részével összhangban történő kezelését,
g) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram hasznosítását és újrahasznosítását legalább az ezen megkülönböztetett hulladékáramra megszabott kötelező hasznosítási és újrahasznosítási értékhatárig a 3. sz. melléklet rendelkezései szerint,
h) nyilvántartást vezetni és megőrizni, a minisztériumnak a benne szereplő meghatározott adatokat jelenteni, a jelentett adatok jegyzékét megőrizni,
i) teljesíteni tájékoztatási kötelezettségét a megkülönböztetett termék végső felhasználója vonatkozásában a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és az ott meghatározott módon [105. § 3. bek. i) pont],
j) kiszámítani begyűjtői hányadát és piaci részesedési hányadát a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és azon adatok szerint, amelyeket a minisztérium a honlapján legkésőbb júliusig 15-éig közzétesz,
k) biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten gyűjtött elemei teljes mennyiségének átvételét a községben, melyben ő felel a megkülönböztetett hulladékáramért; az e) és g) pontok rendelkezéseit ez nem érinti.
(5) A megkülönböztetett termék gyártója viseli a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítve összegyűjtött hulladék begyűjtési, szállítási, ismételt felhasználásra, újrahasznosításra és hasznosításra való előkészítésének, feldolgozásának és ártalmatlanításának költségeit, kivéve, ha ezeket a kötelességeket a 37. § 3. bek., 48. § 3. bek., 56. § 8. bek., 71. § 2. bek. és 73. § 10. bekezdése szerinti személy teljesíti. Amennyiben ezt a kötelességet a hulladékgyűjtésre vagy -hasznosításra jogosult személynek fizetett költségtérítés útján valósítja meg, a költségtérítés mértéke csökken az érintett személynek a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereségével. A pénzügyi kiadásokba, melyeket az első mondat értelmében a megkülönböztetett termék gyártója visel, nem tartoznak bele a hulladékgyűjtő kiépítési költségei, a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító berendezések költségei, beleértve a mobil berendezéseket is, sem az ezen tevékenységekhez beszerzett technikai és technológiai berendezések költségei; a 81. § 4. bek. rendelkezései továbbra is érvényesek.
(6) Ha a jelen törvényi szakasz külön része másképpen nem rendelkezik, a megkülönböztetett termék gyártója biztosítja a 4. bekezdés d)-k) pontjában lefektetett kötelességek teljesítését (a továbbiakban „megkülönböztetett kötelesség”) az alábbi módok valamelyikével:
a) egyéni kezelési rendszert (a továbbiakban csak „egyéni”) hoz létre a megkülönböztetett hulladékáramra, vagy
b) a gyártói felelősség egyik szervezetével és annak megkülönböztetett hulladékáram-kezelésre társult rendszerével közösen (a továbbiakban csak „közösségi”) végzi.
(7) A megkülönböztetett termék gyártójára, kivéve a csomagolóanyag és a csomagolóanyag-hulladék jellegű termék gyártóját, nem vonatkoznak a 6. és a 4. bekezdés a), c), g) és h) pontjának rendelkezései, ha
a) ezt a terméket kizárólag a Szlovák Köztársaság piacán és saját vállalkozása céljaira forgalmazza,
b) ha biztosítja, hogy a termék teljes életciklusa során a tulajdonában marad,
c) ezen az megkülönböztetett termékből származó hulladék termelőjévé válik, és
d) mint annak tulajdonosa biztosítja ennek a hulladéknak a kezelését a jelen törvénnyel összhangban.
(8) A megkülönböztetett termék 7. bekezdésben taglalt gyártója köteles a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának jelenteni:
a) az adatokat termelése mennyiségéről, az Európai Unió más tagállamából származó (a továbbiakban csak „tagállam”), a Szlovák Köztársaság határát átlépő forgalomról, a behozatalról, a Szlovák Köztársaságból más tagállamba irányuló forgalomról vagy a megkülönböztetett termék kiviteléről,
b) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, valamint
c) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, melynek tulajdonosként biztosítja a begyűjtését és hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, melyben biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel elérhető eredménnyel.
(9) A megkülönböztetett hulladékáram egyedi kezelési rendszere olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melynek célja a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása az ezeket egyedi rendszerben kezelő gyártó esetében, aki a megkülönböztetett kötelességeit a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel – a gyártói felelősség szervezetit kivéve – közösen teljesíti.
(10) A megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerben történő kezelése olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melyek a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása érdekében a gyártói felelősség szervezete a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel kötött.
(11) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről a megkülönböztetett termék gyártója és az illetékes gyártói felelősség szervezete között megkötött szerződéssel a megkülönböztetett termék gyártójának termékével kapcsolatos megkülönböztetett kötelességei az érintett gyártói felelősség szervezetére szállnak át, a 4. bekezdés e) és g) pontjában taglaltak kivételével.
(12) A megkülönböztetett termék gyártója, mely megkülönböztetett kötelességét közösségi rendszerben teljesíti, köteles a gyártói felelősség szervezetének, mellyel megkülönböztetett kötelességei teljesítése céljából szerződést kötött,
a) megtéríteni a termékeiből származó megkülönböztetett hulladékáram tényleges költségeit, leszámítva a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereséget, a szelektíven összegyűjtött hulladék begyűjtése, szállítása, újbóli felhasználása, hasznosítása, reciklálása, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítésének biztosítására fordított költségeket,
b) valós és teljes adatokat és tájékoztatást, valamint együttműködést nyújtani, mely számára az adott gyártó megkülönböztetett kötelességeinek teljesítéséhez szükséges,
c) haladéktalanul jelenteni minden változást az azonosító adatokban, a jogállásban vagy tevékenységi tárgya vagy fajtája esetében, a megkülönböztetett termék összetételében, mennyiségében és tulajdonságaiban, amennyiben annak hatása lehet a megkülönböztetett kötelességek rendes teljesítésére,
d) kérésre bemutatni a bizonylatokat a Szlovák Köztársaságban piacra vitt megkülönböztetett termék mennyiségéről nyújtott adatok helyességéről, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül.
(13) A gyártói felelősség szervezete, mely időben és az elvárt terjedelemben nem teszi közzé a 28. § 4. bek. p) pontja szerinti tevékenységi jelentésének adatait, köteles a megkülönböztetett termék gyártójának, mellyel szerződést kötött a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről, saját költségére engedélyezni a ráfordításai hatékonyságának ellenőrzését, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül.
(14) A megkülönböztetett termék gyártója jogosult felbontani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével
a) a szerződés felmondásával, kizárólag
1. 30 naptári napon belül a gyártói felelősség szervezete általi kötelességszegés megállapítását követően a 28. § 4. bek. a)-c), e)-g), k) vagy o) pontja szerinti kötelesség esetében; a felmondási idő 30 naptári nap, mely a felmondás kézbesítésének másnapjától kezd letelni,
2. a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül,
b) a szerződéstől való elállással, ha a minisztérium jogerősen megszünteti a gyártói felelősségi szervezet 94. § (2) bek. szerinti engedélyét.
(15) A község jogosult felmondani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül.
(16) A 14. bekezdés a) pontjának 2. alpontja és a 15. bekezdés szerinti felmondást a gyártói felelősség szervezetének írásban kell kézbesíteni legalább 60 naptári nappal a szerződéses viszony befejezésének napja előtt.
(17) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt vagy annak a gyűjtését biztosítja háztartási hulladékból és egyben nem háztartási hulladékból is, köteles biztosítani, hogy a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram pénzügyileg és nyilvántartásilag el legyen választva és függetlenítve legyen a nem háztartási hulladékból származó hulladéktól; tilos az adott megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének keresztfinanszírozása.
(18) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy vállalkozási helyszíne, a jelen törvényben lefektetett kötelességeinek teljesítése céljából meghatalmazással állít meghatalmazott képviselőt a 19. bekezdés szerint, mely jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó és a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói helyszínnel rendelkezik.
(19) A meghatalmazást írásban és olyan terjedelemben kell megadni, hogy az biztosítsa a meghatalmazott képviselőnek a hozzáférést minden joghoz és kötelességhez, amit a jelen törvény a megkülönböztetett termék gyártójának előír. A meghatalmazást legalább egyéves időszakra adják meg.
(20) A 19. bekezdés szerinti meghatalmazás alapján a meghatalmazott képviselő felel a megkülönböztetett termék gyártója jelen törvény szerinti kötelességeinek teljesítéséért, miközben a saját nevében jár el.
(21) A hulladékot hasznosításra vagy reciklálásra átadni más tagállamnak vagy másnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon keresztüli szállítást vagy kivitelt biztosítja,57) bizonyítja, hogy a hulladék szállítása vagy kivitele összhangban áll a külön jogszabályokkal,58) és ha írásos bizonylata van rá, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenrangú módon történik a belső piac helyes működésének tiszteletben tartása mellett. Az ilyen átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak vagy reciklálásnak számít.

28. §
A gyártói felelősség szervezete és a megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása
(1) A gyártói felelősség szervezete a Szlovák Köztársaságban székelő jogi személy, melyet kizárólag a megkülönböztetett termékek tagállamok valamelyikében székhellyel bíró gyártói alapítottak, birtokolnak vagy üzemeltetnek. A gyártói felelősség szervezete összhangban a neki kiadott engedéllyel, a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói esetében. A gyártói felelősség szervezetének nem célja nyereséget képezni.
(2) A gyártó felelősség szervezetének alapítója, tulajdonosa vagy üzemeltetője nem lehet olyan személy, aki/amely
a) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír olyan megkülönböztetett hulladékáramot gyűjtő, hasznosító, újrafeldolgozó, feldolgozó vagy ártalmatlanító létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, amely az engedélye szerinti tárgykörbe tartozik; mindezek nem vonatkoznak a hulladékot az 1. sz. melléklet R12-es tevékenységével kezelő létesítményre, mely saját tevékenységből származó hulladékot dolgoz fel,
b) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír más gyártói felelősségi szervezetben, mely azonos megkülönböztetett hulladékáram esetében jogosult tevékenységre,
c) a b) pont szerinti szervezettel összefonódásban áll ezen szervezet valamely szervében tevékenykedő személyen keresztül,
d) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír az a) pontban érintett létesítmény olyan tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, mely más tagállamban tevékenykedik.
(3) Gyártói felelősségi szervezetet nem hozhat létre, vagy nem lehet társtulajdonosa, nem lehet személyes résztvevője vagy szavazati jog birtokosa, illetve vagyonjogilag vagy személyileg nem állhat kapcsolatban
a) olyan személlyel, aki/amely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel,
b) más gyártói felelősségi szervezettel, mely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel.
(4) A gyártói felelősség szervezete köteles
a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működő közösségi rendszerét jogszerű működésének teljes időtartama alatt,
b) egyenlő feltételek mellett szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről az engedélyezése tárgyába tartozó megkülönböztetett termék gyártójával, amennyiben ez a gyártó érdeklődést mutat erre, kivéve a 8. bekezdésben taglalt eseteket; a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződést meghatározott időre kötik meg,
c) betartani a kiadott engedélyben szereplő feltételeket,
d) az összes képviselt gyártó nevében közösen teljesíteni a megkülönböztetett kötelességeket, és 
1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében
1.1 nyilvántartást vezetni az egyes képviselt gyártók helyett egyenként is,
1.2 összegező jelentést benyújtani a képviselt gyártók nevében és megőrizni a bejelentett adatokat,
1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók egyedi nyilvántartásait,
2. biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram kezelését a képviselt gyártóknak olyan terjedelemben, amely megfelel az egyes gyártók által az ezen gyártói felelősség szervezetére átruházott kötelességek összességének és amellyel biztosítja számukra a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti kötelességek teljesítését,
e) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, a háztartási hulladék szelektíven összegyűjtött összetevőinek teljes mennyiségét a községtől, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felelős,
f) szerződést kötni az érintett megkülönböztetett hulladékáramért felelős koordinációs központtal, ha az létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit,
g) országos népszerűsítő és népművelő tevékenységet folytatni a végfelhasználók körében a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtéséről és a hulladékkeletkezés megelőzéséről,
h) kézbesíteni a minisztériumnak minden év január 31-ig a képviselt gyártók jegyzékét,
i) legkésőbb a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességek teljesítésének mértékéről, mely a nevében történt,
j) rendszeresen ellenőrizni a képviselt gyártók által a 27. § 12. bek. b) és c) pontja szerint benyújtott adatokat legalább a képviselt gyártók öt százalékának terjedelmében három éven keresztül, és ezt követően jelezni a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (a továbbiakban csak „felügyelet”) koordinációs központjának az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat,
k) évente legkésőbb április 30-ig benyújtani a minisztériumnak azon községek jegyzékét, amelyekkel az érintett naptári évben szerződést kötött a megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerű kezelésében való részvételről; az elektromos hulladék, használt elemek és akkumulátorok és hulladék autóabroncsok esetében a gyűjtési helyükről készült listát is,
l) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan helyzet állt be, mely a tevékenység megszüntetéséhez vezet,
m) a megkülönböztetett hulladékáram jelen törvény szerinti közösségi rendszerű kezelésében végzett tevékenység során keletkező esetleges hasznot kizárólag a jelen törvényben megszabott kötelességek teljesítésére fordítani,
n) minden évben legkésőbb július 31-ig kézbesíteni a minisztériumnak a 9. bekezdés szerinti beszámolót az előző naptári évről,
o) megőrizni az adatokat, melyek alapul szolgáltak a 9. bekezdés szerinti beszámoló elkészítéséhez, legalább három évig a minisztériumnak történt kézbesítéstől számítva,
p) évente nyilvánosságra hozni a saját honlapján a 9. bekezdés szerinti beszámoló adatait a 10. bekezdésben előírt terjedelemben a naptári év július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan,
q) teljesíteni azokat a kötelességeket, melyeket a koordinációs központ a felelősségmegosztás keretében szétoszt a községből átvett megkülönböztetett hulladékáram részével kapcsolatosan az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek az e) ponttal összhangban, a megkülönböztetett termék gyártójának, aki megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy harmadik személy közvetítésével teljesíti, mely meghaladja a gyártói felelősség érintett szervezetének összesített begyűjtési hányadát vagy a harmadik személy által képviselt gyártók, vagy a megkülönböztetett termék megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő gyártójának begyűjtési hányadát (a továbbiakban csak „többletmennyiség”), és teljesíteni a kötelességeket a koordinációs központ által megjelölt köteles személy helyett, összhangban a 31. § 11. bek. d) és a 12. bek. a) és c) pontjával,
r) jelenteni a többletmennyiséget a koordinációs központnak; az f) pont szerinti szerződéses kapcsolatok alapján ezeket a mennyiségeket lehetséges a gyártói felelősségi szervezeteknek, a harmadik személy által képviselt gyártóknak és a megkülönböztetett termékek azon gyártóinak rendelkezésére bocsátani, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket és amelyek tagjai a koordinációs központnak (a továbbiakban csak „ügyfelek”),
s) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat a bírságokról, melyeket a jelen törvény megsértése miatt róttak ki,
t) bejelenteni a koordinációs központnak minden képviselt gyártót, amely késik a szerződéses viszonyból származó térítés megfizetésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,
u) rögzíteni az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetének a képviselt gyártóval megkötött szerződésében a megkülönböztetett kötelességért a gyártó által fizetett térítés elszámolásának kötelességét az elektroberendezések azon mennyisége esetében, melynél határon átnyúló szállítást igazol más tagállamba vagy tagállamon kívüli országba.
(5) A gyártói felelősség szervezete a megkülönböztetett hulladékáram közösségi kezelésére szolgáló rendszer megalakítását, finanszírozását, üzemeltetését és működőképességének fenntarthatóságát teljes jogosult élettartama folyamán a minisztériumnak igazolja, első alkalommal ezt a gyártó felelősségi szervezeti tevékenység engedélyezésének megadásakor teszi meg, elsősorban
a) a gyártói felelősségi szervezet megalakítását és létrejöttét igazoló jogi kellékek bemutatásával, az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesítését beleértve,
b) a megkülönböztetett hulladékáram kijelölésével, mely a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerének tárgya lesz, megkülönböztetve a háztartási hulladékot és a nem háztartási hulladékot,
c) a képviselt gyártók listájának bemutatásával,
d) a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az 1. pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,
e) a gyártói felelősség szervezete számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,
f) azon községek listáját, melyekkel a gyártó felelősség szervezete szerződéses viszonyban áll a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-részek közösségi kezelése érdekében; a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezete igazolja, hogy a feltüntetett szerződéses viszonyok megfelelnek a begyűjtési kapacitásnak, mellyel teljesíthető a megkülönböztetett kötelesség a képviselt gyártók 52. § 25. bek. szerinti összegezett visszagyűjtési hányadának mértékében,
g) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
h) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének kiépítése érdekében hozott részletezett intézkedéseket és bizonyítani azok megvalósulását, ha háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről van szó; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
i) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából.
(6) A gyártói felelősségi szervezeti tevékenység hitelesítésére benyújtott kérvény esetében az 5. bekezdés d)-i) pontjai szerinti feltételek igazolása az egyes feltételek vonatkozásában
a) a d) pont esetében a feltételek elképzelt teljesítési módjainak feltüntetésével, főként az előszerződések megkötésével,
b) az e) pont esetében az a) pontban szereplő szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
c) az f) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával
d) a g) pont esetében a feltételezett költségek számszerűsítésével,
e) a h) pont esetében a tervezett intézkedések felsorolásával,
f) a h) pont esetében a várható területi lefedettség adataival valósul meg.
(7) A feltételek teljesítésének 6. bekezdésben előírtak szerinti igazolásával a gyártói felelősség szervezete köteles a minisztérium által kiadott hitelesítés jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül bizonyítani az 5. bekezdés d)-i) pontjaiban megadott módon a feltételek teljesülését.
(8) A gyártói felelősség szervezete nem köteles a 4. bekezdés b) pontja értelmében szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó megkülönböztetett termék gyártójával, ha a megkülönböztetett termék gyártója
a) nem hajlandó elfogadni a képviselt gyártóknál egységesen érvényesítetett általános szerződéses feltételeket,
b) csődbe ment,
c) a gyártói felelősségi szervezetek bármelyikével szemben tartozása van, melyet az illetékes koordinációs központ nyilvántartása vezet, vagy
d) tevékenységét akkora mértékben fejti ki, hogy a gyártói felelősség szervezeténél megalapozott annak a kockázata, hogy nem lenne képes rendesen és időben teljesíteni szerződéses kötelességeit a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói vonatkozásában, főként a 3. sz. melléklet szerinti begyűjtési célokat és hulladékgazdálkodási kötelező határértékeket.
(9) A gyártói felelősség szervezete köteles a minisztériumnak a 4. bekezdés n) pontja szerint kézbesíteni „A gyártói felelősség szervezete előző naptári évről szóló beszámolóját”, mely főként az alábbiakat tartalmazza:
a) az adatokat a megkülönböztetett hulladékáram mennyiségéről, mely esetében biztosította a begyűjtést, a szállítást, az újrafelhasználásra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítést az egyes hulladékfajták szerint,
b) a személyek azonosító jeleit, akikkel/melyekkel biztosította az a) pontban szereplő tevékenységeket, konkrétan feltüntetve a hulladék mennyiségét és fajtáját az egyes személyeknél; ez a rendelkezés vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyekre is, ha a felsorolt tevékenységek teljesítésére a közreműködésükkel került sor,
c) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének, hasznosításának, reciklálásának, feldolgozásának és ártalmatlanításának biztosítása módjáról,
d) a tájékoztatást a 3. sz. melléklet szerinti célok és kötelező határértékek teljesítéséről és a többletmennyiségről,
e) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram általa képviselt gyártók által piacra juttatott mennyiségéről,
f) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési költségeinek finanszírozási módjáról és a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében végzett tevékenységek költségeiről,
g) a tájékoztatást a nyereség elosztásáról vagy az esetleges veszteség kiegyenlítéséről,
h) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységekre fordított kiadások összegét, és ezen tevékenységek rövid leírását,
i) a helyszínek és létesítmények jegyzékét, melyek közreműködésével a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésre kerül.
(10) A gyártói felelősség szervezete közzéteszi a 9. bekezdés szerinti jelentést az a), a c)-h) pontok szerinti terjedelemben. Ez a rendelkezés a személyi adatok védelméről szóló külön jogszabály59) előírásait nem érinti.
(11) A gyártói felelősség szervezete köteles a községnek – melyben a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését biztosítja – lehetővé tenni, hogy a helyi háztartásihulladék-kezelő rendszere bekapcsolódjon a gyártói felelősség szervezete által működtetett megkülönböztetett hulladékáramot kezelő közös rendszerbe.

29. §
A megkülönböztetett kötelességek egyéni teljesítése
(1) A megkülönböztetett termék gyártója, aki a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, a megkülönböztetett hulladékáram viszonylatában a saját megkülönböztetett termékeiből származó hulladékhoz a 27. § 4. bekezdése szerint kötődő kötelességeken kívül köteles még
a) létrehozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működőképes rendszerét, egyéni kötelességteljesítésének teljes időszaka alatt,
b) betartani a megszerzett engedélyben szereplő feltételeket,
c) szerződést kötni a megkülönböztetett hulladékáram illetékes koordinációs központjával – amennyiben az létezik – a saját megkülönbözetett termékeiből származó hulladékról, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit,
d) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységet folytatni a járásban, melyben hulladékgyűjtést biztosít, a végfelhasználók vonatkozásában a megkülönböztetett hulladékáram kezelésével kapcsolatosan, az osztályozott gyűjtésről és a hulladék keletkezésének megelőzéséről,
e) a minisztérium és a koordinációs központ kérésére bemutatni a bizonylatokat a 27. § 4. bek. h) pontja nyújtott információk és adatok helyességéről,
f) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot arról, hogy olyan helyzet következett be, mely a tevékenysége beszüntetéséhez vezet,
g) kézbesíteni a minisztériumnak minden évben legkésőbb a naptári év július 31. napjáig a beszámolót az egyéni kezelési rendszer működőképességéről az előző naptári év vonatkozásában,
h) a meghatározott terjedelemben közzé tenni a g) pont szerinti beszámoló adatait a saját honlapján a naptári év július 31. napjáig az előző naptári év vonatkozásában,
i) megőrizni az adatokat, melyek a g) pont szerinti beszámoló alapját képezték legalább három éven át a beszámoló minisztériumnak történt kézbesítésétől számítva,
j) jelenteni a minisztériumnak minden változást a megkülönböztetett hulladékára egyéni kezelésében legkésőbb a változás beálltát követő 30. napig, és a minisztérium kérésre ezt a változást adatolni,
k) teljesíteni a kötelességeket, melyek a koordinációs központ általi felelősségelosztás alapján a 31. § 11. bek. c) pontja szerinti többletmennyiséghez kötődnek, és amely őt határozta meg felelősként a pótlólag hulladékelszállítás biztosítására a 31. § 11. bek. d) pontja szerint,
l) bejelenteni a többletmennyiségeket a koordinációs központnak; a c) pont szerinti szerződéses viszonyok alapján ezeket a mennyiségeket felajánlhatja a koordinációs központ többi ügyfele javára.
(2) A megkülönböztetett termék gyártója, aki/amely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti a megkülönböztetett hulladékáram működőképes egyéni rendszerének kialakítását, üzemeltetését és fenntartását, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelését az egyéni teljesítés egész időtartama alatt igazolja a minisztériumnak, legelőször az egyéni kötelességteljesítés hitelesítését indítványozó kérvénye benyújtásakor, elsősorban
a) a megkülönböztetett termék meghatározásával, mely esetében biztosítani fogja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését,
b) a megkülönböztetett hulladékáram meghatározásával, mely a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerének tárgya lesz,
c) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,
d) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszere számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,
e) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabály20) rendelkezéseit ez nem érinti,
f) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából,
g) elektroberendezések gyártója esetén az összes garancia nagyságának és fajtájának bemutatásával, mégpedig bank vagy külföldi bankfiók által kiállított igazolással a bankszámlán a Környezetvédelmi Alap60) javára zárolt pénzeszközök nagyságáról, vagy biztosítótól a megfelelő biztosítás megkötéséről.
(3) A kötelességek egyéni teljesítésének tevékenységeihez engedélyezést kérő kérvény benyújtásakor a 2. bekezdés c)-f) pontjaiban feltüntetett feltételek teljesítését igazolni az alábbi módon kell:
a) a c) pont vonatkozásában a tervezett teljesítési mód feltüntetésével, mégpedig főként az előszerződés bemutatásával,
b) a d) pont vonatkozásában az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
c) az e) pont vonatkozásában a várható költségek részletezésével,
d) az f) pont vonatkozásában a várható területi lefedettség adataival.
(4) A feltételek teljesítésének 3. bekezdésben megadott módon történő igazolását követően a megkülönböztetett termék gyártója a minisztérium által kiadott engedély hatályba lépésétől számított három hónapon belül köteles bizonyítani a feltételek teljesítését a 2. bekezdés c)-f) pontja szerinti módszerrel.

30. §
A megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzése és törlése a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásában
(1) A megkülönböztetett termék gyártója termékének a Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése előtt köteles a minisztériumnak kézbesíteni kérvényét, egyben mellékelni nyilatkozatát, hogy teljesíteni fogja egyénileg a megkülönböztetett kötelességeit, vagy mellékelni az igazolást a 3. bekezdés szerint. A megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint teljesíti kötelességeit a megkülönböztetett termék vonatkozásában, köteles a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába (regiszterébe) való felvételéről szóló kérvényéhez mellékelni a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot. A megkülönböztetett termék azon gyártója, mely nincs felvéve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, nem hozhat forgalomba megkülönbözetett terméket a Szlovák Köztársaság piacán.
(2) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit egyénileg fogja teljesíteni, legkésőbb a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történt bejegyzésétől számított 6. hónap végéig köteles megszerezni a jogosultságot a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséhez szükségek tevékenységek végzésére. Ha ez alatt az idő alatt a megkülönböztetett termékek gyártója nem szerzi meg a jogosultságot, a nyilvántartásba vétele csak akkor érvényes, ha ugyanezen időszakban igazolást nyújt be a 3. bekezdés értelmében.
(3) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit közös rendszerben fogja teljesíteni, az 1. bekezdés szerinti kérvényéhez köteles mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességei teljesítésére a gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésről. Ha az elemek és akkumulátorok gyártója megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy közreműködésével fogja teljesíteni, köteles az 1. bekezdés szerinti kérvényhez egyidejűleg mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződésről.
(4) A nyilatkozatnak, melyet a megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint fogja teljesíteni kötelességeit a megkülönböztetett termékkel kapcsolatosan, tartalmaznia kell
a) az adatot, hogy mely megkülönböztetett termékek esetében fogja kötelességeit egyedi módon teljesíteni,
b) tényekkel alátámasztani, hogy képes a 27. § 7. bekezdése szerinti feltételek megtartására.
(5) A minisztérium a megkülönböztetett termék gyártóját bejegyzi a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába az 1. bekezdéssel összhangban álló kérvény kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül, és a megkülönböztetett termék gyártójának a bejegyzés napjától számított tíz munkanapon belül igazolást ad ki a bejegyzés tényéről.
(6) A megkülönböztetett termék gyártója köteles a minisztériumnak bejelenteni az 1. bekezdés szerinti kérvényben vagy annak mellékletében szereplő nyilvántartásba vett adatok minden változását, mégpedig 30 napon belül a változás bekövetkeztétől számítva, a minisztérium felszólítására pedig a bejelentetett változást megfelelő módon adatolni is kell. 
(7) Ha a 6. bekezdés szerinti adatváltozás a megkülönböztetett kötelességek egyéni teljesítésére való áttérést, a megkülönböztetett kötelességek harmadik személy általi teljesítésére vagy a kötelességteljesítés 27. § 7. bek. szerinti teljesítésére való áttérést érinti, a megkülönböztetett termék gyártója köteles az ilyen változást 15 napos határidőn belül jelenteni a változás bekövetkeztétől számítva. Ha a változás a kötelességek közös teljesítésére vagy harmadik személy általi teljesítésére való áttérésről szól, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 3. bekezdés szerinti igazolást is benyújtani. Ha a változás a 27. § 7. bekezdése szerinti kötelességteljesítésre való áttérést jelent, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot is benyújtani.
(8) A minisztérium a nyilvántartott adatok változásait a megkülönböztetett termék gyártójának 6. bekezdés szerinti bejelentése alapján bejegyzi, vagy saját kezdeményezésre, ha a nyilvántartásba vett adatok nem állnak összhangban a valós állapottal. A minisztérium a megkülönböztetett termékek gyártójának új bizonylatot ad ki a nyilvántartásba vételről, ha a nyilvántartásba vételi bizonylatban kiadott adatok megváltozásáról van szó.
(9) A minisztérium törli a megkülönböztetett termék gyártóját a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásából legkésőbb 30 napon belül azt követően, ha bekövetkezik az alábbi tényállások valamelyike:
a) a minisztérium megállapítja a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártójának megszűnését,
b) a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártója kéri a törlést,
c) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 2. bek. szerinti kötelességét,
d) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 7. bek. szerinti kötelességét,
e) a megkülönböztetett termék gyártója már nem teljesíti megkülönböztetett kötelességeit a 27. § 6., 7. bekezdésével vagy a 44. § 2. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, és
1. nem nyújtotta be a 3. bek. szerinti igazolást,
2. nem szerzett jogosultságot a kötelességek egyéni teljesítésére, vagy
3. nem vált vagy nem is volt olyan személy, mely a 27. § 7. bek.-ben feltüntetett feltételeknek megfelel.
(10) A Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartása szabadon elérhető a minisztérium honlapján, kivéve a külön jogszabályok20) által védett adatokat.

31. §
Koordinációs központ
(1) A koordinációs központ külön jogszabály61) szerint létrehozott jogi személy a jelen törvényben a megkülönböztetett hulladékáramra vonatkozóan meghatározott kötelességek teljesítése céljából, és nem nyereségorientált.
(2) Minden egyes megkülönböztetett hulladékáramra csak egy koordinációs központ hozható létre; ha elektromos hulladékról van szó, tekintet nélkül a 6. sz. mellékletben felsorolt kategóriákra, ha használt elemekről és akkumulátorokról, tekintet nélkül a 42. § 3. bekezdésében feltüntetett tagolódásra. A csomagolásból és nem csomagolóanyagokból származó hulladékokra egy közös koordinációs központ is alapítható. 
(3) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának alapítói kizárólag gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett terméke gyártói lehetnek, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket ezen megkülönböztetett hulladékáram vonatkozásában; amennyiben használt elemekről és akkumulátorokról van szó, alapító lehet harmadik személy (44. §) is.
(4) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központját a 3. bekezdés szerinti azon személyek alapítják meg együttesen, amelyek a minisztérium honlapján közzétett felhívás megjelenésétől számított egy hónapos határidőn belül írásban jelzik a minisztériumnak részvételi szándékukat a koordinációs központ megalapításában. A minisztérium ezen határidő leteltét követően haladéktalanul értesítést küld a megkülönböztetett termékek összes gyártójának és az összes gyártói felelősségi szervezetnek a bejelentkezett személyek azonosító adatairól és elérhetőségeiről.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti felhívás közzétételi napjától számított négy hónapos határidőn belül nem alakul meg a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja, a minisztérium az ezen hulladékáram koordinációs központjának megalapítására kötelezi az érintett gyártói felelősségi szervezeteket és azon megkülönböztetett termékek gyártóit, melyek megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítik, mégpedig úgy, hogy együttvéve a megkülönböztetett termék gyártóinak legalább a 60%-os piaci lefedettséget elérő hányadát képviseljék. A csomagolásokból és a csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram esetében ebbe a piaci hányad meghatározásába csak az 52. § 24. bekezdése szerinti piaci hányadok számítandók be.
(6) A koordinációs központ alapítói kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot a központ létrehozásáról.
(7) Ha nem alakul koordinációs központ a 4. és 5. bekezdés értelmében, a minisztérium független harmadik személyt bíz meg a koordinációs központ feladatainak teljesítésével, annak előzetes hozzájárulását követően.
(8) A koordinációs központ megalapításáról szóló szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell
a) a koordinációs központ nevét és székhelyét,
b) a kötelességteljesítési jogköreit a 11-15. bekezdés szerint,
c) a szervek megnevezését, azok jogköreit és létrehozásuk módját,
d) a koordinációs központot megalapító személyek (jogalanyok) jegyzékét és a 3. bekezdés szerinti feltételek teljesítésének bizonyítási módját,
e) a koordinációs központ szervei első tagjainak azonosító adatait,
f) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártói, a gyártói felelősségi szervezetek és harmadik személyek finanszírozási hányadának meghatározási rendszerét a koordinációs központ finanszírozásában,
g) a többletmennyiségek koordinációs központ többi ügyfelének javára történő átadási módját és az azt követő felelősségmegosztást a többletmennyiség vonatkozásában,
h) a koordinációs központ gazdálkodásának és igazgatásának alapelveit,
i) a koordinációs központi tagság keletkezésének és megszűnésének feltételeit,
j) a koordinációs központ önkéntes megszüntetésének módját és formáját.
(9) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja és megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékek gyártói [29. § 1. bek. c) pont], a megkülönböztetett termékek gyártóit tömörítő gyártói felelősségi szervezetek [28. § 4. bek. f) pont] és harmadik személyek [44. § 8. bek. d) pont] között megkötött szerződés megszűnik az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével. A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának alapítói vagy tagjai az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével elveszítik jogosultságukat a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja (11)–(15) bekezdések szerinti kötelességeinek teljesítésében való részvételre.
(10) A részleteket a koordinációs központ szervezési felépítéséről az alapszabályzat (statútum) tartalmazza, melyet a koordinációs központ a honlapján közzétesz.
(11) A koordinációs központ köteles
a) telefonos ügyfélvonalat létrehozni és működtetni a községek, a hulladéktermelők és hulladéktulajdonosok számára,
b) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók, harmadik személyek és a gyártói felelősségi szervezetek adatai alapján nyilvántartani és kiértékelni a Szlovák Köztársaság területi lefedettségét harmadik személyek rendszereivel, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszereivel és a megkülönböztetett hulladékáram közös rendszereivel azon célból, hogy azonosítani lehessen, mely községek nem tartoznak bele ezekbe a rendszerekbe,
c) megosztani a felelősséget, a pénzügyi felelősséget beleértve a felkínált többletmennyiség vonatkozásában a gyártói felelősségi szervezetek, harmadik személyek és a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók között, a felelősségük hányadának megállapítása érdekében, összhangban a koordinációs központ létrehozásáról szóló szerződéssel, diszkriminációmentes feltételek mellett és piaci részesedésük arányában, 
d) fogadni az információkat az elszállítás biztosításának hiányáról, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladék jelen törvény szerinti gyűjtési helyről történő elszállítása folyamatosságának megszakadásáról, és biztosítani az ilyen állapot jóvátételét pótlólagos elszállításért felelős személy kijelölésével; ha a szerződéses kötelesség megsértése miatt nem volt biztosítva az elszállítás, az ilyen szállítás költségei azt a személyt terhelik, mely a szerződéses kötelességét megsértette; ez a kötelesség nem vonatkozik az elöregedett gépkocsikra,
e) fogadni és feldolgozni az adatokat a gyártói felelősségi szervezetektől, harmadik személyektől és a megkülönböztetett termékekkel kapcsolatos, megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártóktól a piacra vitt megkülönböztetett termékek mennyiségéről és a termékeikből származó hulladék mennyiségéről, melynek vonatkozásában a begyűjtést biztosították,
f) vezetni és frissíteni a 28. § 4. bek. t) pontja szerint bejelentetett az adósok jegyzékét és abból a gyártói felelősség szervezetének kérésére tájékoztatást adni a megkülönböztetett termék konkrét gyártójának pénzügyi megbízhatósága ellenőrzése céljából,
g) alapanyagokat nyújtani a minisztériumnak Európai Unióval szembeni bejelentési kötelezettségei teljesítéséhez, mégpedig a gyártói felelősségi szervezetektől, harmadik személyektől és a megkülönböztetett termékekkel kapcsolatos, megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártóktól kapott adatok alapján,
h) együttműködni a minisztériummal és a felügyelettel a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába be nem jegyzett megkülönböztetett termékgyártók és azon megkülönböztetett termékgyártók felderítésében, melyek nem teljesítik a jelen törvény szerinti megkülönböztetett kötelességeiket,
i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot és a felügyeletet az egyes gyártói felelősségi szerveztek, harmadik személyek tevékenységében tapasztalt fennakadásokról, és a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékgyártók adatnyilvántartásában és –kimutatásaiban tapasztalt hiányosságokról,
j) titoktartásra kötelezni minden személyt, aki munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyban áll a koordinációs központtal, és aki ezen jogviszonyából eredően kapcsolatba kerül az ügyfelek adataival.
(12) A csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglaltakon kívül köteles
a) a község kérésére a c) pontban megadott módon meghatározni, mely gyártói felelősségi szervezet fogja biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten összegyűjtött összetevőjének kezelését azon községben, mely nem kötött szerződést semmilyen gyártói felelősségi szervezettel, 
b) a község kérésére közvetíteni és koordinálni a kommunikációt a megkülönböztetett hulladékáram összes gyártói felelősségi szervezetével a célból, hogy a község szerződést köthessen gyártói felelősségi szervezettel,
c) sorsolást rendezni, mellyel meghatározható a község szerződéses partnere a megkülönböztetett hulladékára gyártói felelősségi szervezetei közül olyan község esetében, amellyel önkéntesen a csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram egyetlen gyártói felelősségi szervezete sem kötött szerződést a közösségi hulladékkezelési rendszerbe való bekapcsolódásról, 
d) független személyt62) biztosítani, ha ez szükséges, a viták rendezése érdekében a község és a c) pont szerint kisorsolt gyártói felelősségi szervezet szerződéskötése során.
(13) Az elektromos hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglalt kötelességeken kívül köteles
a) a háztartásokból származó történelmi elektromos hulladékkal kapcsolatos felelősséget megosztani az egyes gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett termékgyártók között a piaci részesedésük arányában,
b) a 16. § 4. bek. b) és a 41. § n) pontja szerint bejelentetett elektromos hulladékmennyiségeket szétosztani az érintetett elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetei és az érintett elektroberendezések gyártói között, melyek a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítik, mégpedig a 32. § 28. bek. értelmében vett piaci részesedésük szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni.
(14) A használt elemek és akkumulátorok hulladékáramának koordinációs központja a 11. bekezdés szerinti kötelességeken kívül köteles
a) a naptári negyedév elteltétől számított 25 napon belül közzétenni az adott naptári negyedévben összegyűjtött és újrahasznosított elemek és akkumulátorok mennyiségét a 42. § 3. bekezdése szerinti lebontásban,
b) a 16. § 4. bek. b) pontja szerint bejelentett használtelem- és használtakkumulátor-mennyiségeket szétosztani az elem- és akkumulátorgyártók érintetett gyártói felelősségi szervezetei, az érintett harmadik személyek és azon érintett elem- és akkumulátorgyártók között, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket, mégpedig piaci részesedésük arányában a 42. § 20. bek. szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni.
(15) A hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja a (11) bekezdésbe foglalt kötelességek teljesítésén kívül köteles jelenteni a minisztériumnak az összegyűjtött hulladék gumiabroncsok mennyiségeit a naptári évre vonatkozóan a következő év április 30-áig.
(16) Ha a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja megszűnik, a minisztérium felhívást tesz közzé a 4. bekezdés szerint, és a koordinációs központ létrehozatali folyamatában a 4-7. bekezdésben leírt eljárás szerint jár el.

Második szakasz
Elektroberendezések és elektromos hulladék

32. §
Alapvető rendelkezések
(1) Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak az elektromos hulladék feldolgozására, az elektromos hulladék kezelésére és az elektromos hulladék feldolgozásából származó hulladék kezelésére. A jelen szakasz rendelkezései nem érintik a külön jogszabályokban szabályozott biztonsági és egészségvédelmi követelményeket63) a vegyi anyagokra64) és ökodizájnra56) (’környezettudatos tervezés’) vonatkozó követelményeket.
(2) A jelen rendelkezések vonatkoznak
a) 2018. augusztus 14-éig a 6. sz. melléklet I. részében feltüntetett elektromos és elektronikus berendezésekre (a továbbiakban csak „elektroberendezések”),
b) 2018. augusztus 15-étől a 6. sz. melléklet II. részében feltüntetett elektroberendezésekre.
(3) A jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azon elektroberendezések kezelésére,
a) amelyek a Szlovák Köztársaság biztonságát érintő fontos érdekek védelméhez szükségesek, beleértve a fegyvereket, lőszereket és különleges katonai célokat szolgáló hadianyagokat,
b) melyek egyedileg tervezettek és alkatrészeként vannak felszerelve más típusú berendezésben, mely nem tartozik a jelen szakasz joghatálya alá, vagy körébe, és amely csak akkor teljesíti rendeltetését, ha az ilyen berendezés része,
c) amelyek izzók.
(4) 2018. augusztus 15-étől a jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a 3. bekezdésben felsorolt elektroberendezések mellett az alábbi elektroberendezések kezelésére sem:
a) a világűrbe való felbocsátásra tervezett elektroberendezések,
b) a nagyméretű stabil ipari berendezések,
c) a nagyméretű szilárdkötésű szerelvények azon berendezések kivételével, amelyek nem egyedileg tervezettek és az említett szerelvények alkatrészeként vannak felszerelve,
d) személyszállító vagy teherszállító közlekedési eszközök, kivéve a kétkerekű elektromos gépkocsikat, melyek nem estek át típusengedélyezésen,
e) kizárólag hivatásos felhasználásra szánt nem közúti közlekedési eszközök,
f) kizárólag kutatási és fejlesztési célra tervezetett elektroberendezések, csak üzemek közti hozzáféréssel,
g) gyógyászati segédeszközök és egészségügyi diagnosztikai in vitro segédeszközök, amennyiben várható, hogy ezek az eszközök fertőzötté válnak életciklusuk lejárta előtt, valamint beültethető gyógyászati segédeszközök.
(5) Az elektroberendezések olyan berendezések, melyek tevékenységükhöz villamos áramot vagy elektromágneses teret igényelnek, valamint berendezések olyan áram vagy mágnesmező előállítására, átvitelére és mérésére, melyek 1 000 V értékig terjedő feszültségre vannak tervezve váltóáram és 1 500 V feszültségre egyenáram esetén.
(6) Elektromos hulladék az elektroberendezés, mely hulladék, minden alkatrészét, szerkezeti elemét és felhasznált anyagait beleértve, mely az elektroberendezés része abban az időpontban, amikor a tulajdonosa megválik tőle.
(7) Háztartási elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely háztartásból és kereskedelmi, ipari, intézményi és más forrásból származik, mely jellegénél és mennyiségénél fogva hasonló a háztartásból származóhoz; az olyan elektromos berendezésből származó hulladék, melyet valószínűsíthetően háztartások vagy más felhasználók fognak felhasználni, mindig háztartási elektromos hulladéknak tekintendők.
(8) Más, tehát nem háztartási elektromos hulladék minden elektromos hulladék, mely nincs feltüntetve a 7. bekezdésben.
(9) Történelmi elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely 2005. augusztus 31-e előtt piacra bocsátott elektroberendezésből származik.
(10) A nagyméretű stabil ipari szerszámok nagy gépi szerelvények, berendezések és alkatrészek, melyek együttesen működnek specifikus rendeltetéssel, meghatározott helyükön állandó jelleggel kerültek felszerelésre és leszerelésre a szakszerű működésüket biztosító személyek által, szakszerű működésüket biztosító személyek használják és tartják karban azokat ipari termelési folyamat keretében vagy kutató-fejlesztő intézményben.
(11) A nagyméretű szilárd szerelvény műszerek, esetleg más berendezések bonyolult kombinációja, melyet
a) szaktevékenységet biztosító személyek állítottak össze, szereltek fel vagy szereltek le,
b) folyamatos használatra szántak épület vagy szerkezet részeként, előre meghatározott és kijelölt helyen, valamint
c) csak hasonló, egyedi tervezésű berendezéssel lehet helyettesíteni.
(12) A nem közúti közlekedő eszközök fedélzeti energiaforrással rendelkező gépi berendezések, melyek üzemeltetése munka közben mozgást vagy folyamatos, vagy majdnem folyamatos mozgást követel meg a szilárdan elhelyezett munkapontok sora között.
(13) Az eltávolítás kézi, mechanikus, vegyi vagy kohászati eljárás, melynek eredményeként a veszélyes anyagokat, keverékeket és alkatrészeket a feldolgozási folyamatban ellenőrizni lehet azonosítható áramként vagy áramrészként. Az anyag, a keverék vagy alkatrész azonosítható, ha lehetséges a megfigyelése annak ellenőrzése céljából, hogy feldolgozása biztonságos a környezeti hatások szempontjából.
(14) Elektroberendezés piaci elérhetővé tétele az elektroberendezés forgalmazása, értékesítése vagy felhasználása a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében, akár térítés fejében, akár ingyenesen.
(15) Elektroberendezés piaci bevezetése az elektroberendezés legelső elérhetővé tétele a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében. 
(16) Elektroberendezés gyártója minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely tekintet nélkül a felhasznált értékesítési formára, a csomagküldő kereskedelmet és az internetes kereskedelmet beleértve,
a) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és elektroberendezést gyárt saját neve vagy saját védjegye alatt, esetleg elektroberendezést terveztet vagy gyártat és azt a saját neve vagy védjegye alatt vezeti be a piacra,
b) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és a Szlovák Köztársaság területén ismételten értékesít a saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott elektroberendezéseket; az értékesítő, mely viszonteladó nem tekinthető gyártónak, ha az elektroberendezésen rajta van az a) pont szerinti gyártó jelzése,
c) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenység keretében a Szlovák Köztársaság piacára más tagállam vagy más, mint tagállam elektroberendezését vezeti be,
d) elektroberendezést értékesít a Szlovák Köztársaság területén távközlési eszközök közvetítésével közvetlenül a háztartásoknak vagy más felhasználóknak, és a székhelye vagy vállalkozási helye más tagállamban vagy más államban van (a továbbiakban csak „ külföldi elektroberendezés-gyártó”), 
e) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenysége keretében távértékesítési szerződés megkötése alapján elektroberendezést értékesít közvetlenül a felhasználónak más tagállamban (a továbbiakban csak „távértékesítő elektroberendezés-gyártó”).
(17) Megkülönböztetett termék alatt az elektroberendezések esetében a jelen törvény céljaira a 6. sz. mellékletben taglalt elektroberendezési kategóriákat értjük.
(18) Az a személy, aki kizárólag vagy szerződés keretében finanszírozást nyújt a 19. bekezdés szerinti finanszírozási szerződés alapján nem tekintendő elektroberendezések gyártójának, amennyiben egyidejűleg nem tevékenykedik 16. bekezdés szerinti gyártóként is.
(19) Finanszírozási szerződés minden hitel-, bérleti, bérbeadási, részletfizetési szerződés vagy más szerződés, mely valamilyenfajta berendezést érint tekintet nélkül arra, hogy az ilyen szerződés, megállapodás, utólagos szerződés vagy utólagos megállapodás feltételei kimondják-e, hogy a berendezés vonatkozásában tulajdonjog-átruházás jön vagy jöhet létre.
(20) Az elektroberendezés forgalmazója az értékesítési láncban minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely elektroberendezést tesz elérhetővé a piacon vállalkozói tevékenysége keretében; a forgalmazó egyidejűleg lehet az elektroberendezés gyártója is.
(21) Az elektromos hulladék feldolgozása az a tevékenység, mely az elektromos hulladék feldolgozónak történő átadását követi a veszélyes anyagok eltávolítása, a szétszerelése, felaprítása, hasznosítása, környezetbarát ártalmatlanítása céljából, és további tevékenységek, melyek a más módon újra nem hasznosítható hulladékrészek hasznosítását és környezetbarát ártalmatlanítását eredményezik. 
(22) Nagyon kis méretű elektromos hulladék a legfeljebb 25 cm külső átmérőjű elektromos hulladék.
(23) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektromos hulladék háztartási hulladékbirtokostól történő közvetlen átvétele az elektroberendezés forgalmazója által
a) új elektroberendezés vásárlásakor cserealapon, darab darabért, külön illeték vagy más szolgáltatás igénylése nélkül, ha a leadott elektromos hulladék azonos kategóriájú és azonos rendeltetésű elektroberendezés, mint a vásárolt elektroberendezés,
b) nagyon kis méretű elektromos hulladék és fényforrásokból származó elektromos hulladék esetében térítésmentesen és új elektroberendezés vásárlásának kötelezettsége nélkül, kiskereskedelmi egységekben vagy azok közvetlen közelében, ha az elektroberendezések értékesítésére fenntartott bolti alapterületük legalább 400 m2
(24) Elkülönített hulladékgyűjtés az elektromos hulladék 6. sz. melléklet szerinti felosztásban történő gyűjtése.
(25) Az elektromos hulladék gyűjtőhelye az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésben meghatározott hely, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó ingyen leadhatja a nagyon kis méretű elektromos hulladékot vagy fényforrásokból származó elektromos hulladékot az e célra kihelyezett gyűjtőedényekbe; nem gyűjtőhely az a hely, ahol az elektromos hulladék visszagyűjtése folyik.
(26) A világítótestek és fotovoltaikus panelek nem tekinthetők a nagyméretű szilárd szerelvények részének.
(27) Az elektromos hulladék feldolgozója vállalkozó, mely engedélyt kapott az elektromos hulladék feldolgozására.
(28) Az elektroberendezés gyártójának piaci részesedése az elektroberendezés gyártója által az adott naptári évben piacra juttatott mennyiség százalékos aránya az adott naptári évben piacra vitt elektroberendezések összmennyiségéből. 
(29) Az elektroberendezés gyártójának gyűjtési hányada az adott naptári évben az előző naptári évi begyűjtött elektromos hulladék összmennyiségének és az elektroberendezés-gyártó előző naptári évi piaci részesedésének a szorzata.
(30) A gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban65) van meghatározva.
(31) Az in vitro diagnosztikai gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban66) van meghatározva.
(32) Az aktív beültethető gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban67) van meghatározva.

33. §
Tilalmak
Tilos
a) ártalmatlanítani az elektromos hulladék visszagyűjtési rendszerében vagy az elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszerében leadott elektromos hulladékot feldolgozása előtt,
b) keverni a háztartási elektromos hulladékot a háztartási hulladék egyéb összetevőivel,
c) szétszedni vagy más módon beavatkozni az elektromos hulladékba az újbóli felhasználásra történő előkészítésre jogosult személynek vagy az elektromos hulladék feldolgozójának való átadás előtt; ez a tilalom nem vonatkozik az elektromos hulladék újbóli felhasználására jogosult személyre vagy az elektromos hulladék feldolgozójára.

34. §
Az elektroberendezések gyártóinak kötelességei
(1) Az elektroberendezés gyártója a 27. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel összhangban köteles
a) biztosítani, hogy az elektroberendezés a külön jogszabályokkal68) összhangban kerüljön megtervezésre és legyártásra úgy, hogy könnyű legyen a szétszerelése és hasznosítása, főként az elektromos hulladék újbóli felhasználása és reciklálása, nem alkalmazhat különleges szerkezeti elemeket vagy gyártási eljárásokat, amelyek gátolnák az elektromos hulladék újbóli felhasználását, ha ilyen különleges szerkezeti elemek vagy gyártási eljárások nem nyújtanak fontos előnyöket a környezetvédelem vagy a biztonsági és egészségvédelmi követelmények szempontjából,
b) az elektroberendezés piaci bevezetésekor védjeggyel vagy olyan jelöléssel ellátni azt, amit a gyártó önmaga azonosítására használ, valamint időkóddal ellátni olyan értelemben, hogy 2005. augusztus 13-a után került piaci forgalomba; az elektroberendezés időkód-jelölése teljesíthető c) pont szerinti grafikai jelzéssel is,
c) piaci bevezetésekor az elektroberendezést grafikai jelzéssel ellátni,
d) az elektroberendezés értékesítésekor annak csomagolásán vagy címkéjén, esetleg az értékesítéskor kiállított adódokumentumán vagy ehhez hasonló dokumentumán feltüntetni a reciklációs illetéket (’környezetvédelmi termékdíjat’), mely az adott elektroberendezésből a háztartásokban keletkező elektromos hulladék gyűjtésének, szállításának és feldolgozásának költségeit fedezi; a reciklációs illeték nagysága nem haladhatja meg a tényleges költségek legkedvezőbb becsült értékét, és a reciklációs illetékből származó bevételt az elektroberendezés gyártója nem használhatja fel a rendeltetésével ellentétesen,
e) biztosítani az elektromos hulladék összegyűjtését a Szlovák Köztársaság egész területén a következő formákban:
1. ha háztartási elektromos hulladékról van szó
1.1 az elektromos hulladék visszagyűjtésével,
1.2 az elektromos hulladék elkülönített gyűjtésével a községekben,
1.3 elkülönített gyűjtéssel olyan vállalkozás közvetítésével, mely jogosult az elektromos hulladék begyűjtésére és mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig járásonként legalább egy helyen,
1.4 gyűjtéssel elektromoshulladék-gyűjtő helyen,
2. ha nem háztartási elektromos hulladékról van szó
2.1 a leadott történelmi elektromos hulladékot pótló elektroberendezés gyártója, amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik (36. § 2. bek.),
2.2 szelektív gyűjtés az elektromos hulladékgyűjtés jogosult vállalkozó által, mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig legalább járásonként egy helyen,
3. ha fényforrások elektromos hulladékáról van szó,
3.1 az elektromos hulladék visszagyűjtése, mégpedig legalább egy visszagyűjtő helyen 5000 lakosonként,
3.2 szelektív gyűjtés az elektromos hulladékgyűjtés jogosult vállalkozó által, mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig legalább járásonként egy helyen,
3.3 háztartási hulladékból szelektív gyűjtéssel a községekben,
3.4 gyűjtéssel az elektromos hulladék gyűjtőhelyén, mégpedig legalább egy visszagyűjtő helyen 5000 lakosonként,
f) biztosítani az elektromos hulladék elsőbbségi újrahasználatát az elektromos hulladék újbóli felhasználásra való előkészítésével,
g) biztosítani azon összegyűjtött elektromos hulladék leadását, mely nem alkalmas a jelen törvény szerinti újrafelhasználásra történő előkészítésre,
h) biztosítani az összegyűjtött elektromos hulladék leadását az elektromos hulladék feldolgozójának,
i) biztosítani, hogy az elektromos hulladék gyűjtése, feldolgozása és reciklálása a környezet- és egészségvédelem szempontjából legjobb elérhető technikákkal történjen,
j) biztosítani a 3. sz. melléklet szerinti mértékben az elektromos hulladék teljes feldolgozását, beleértve az ismételt felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újbóli felhasználását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását, főként a reciklálását és a hasznosíthatatlan maradékok ártalmatlanítását,
k) biztosítani a folyamatosságot a gyűjtés, szállítás, elektromoshulladék-feldolgozónak történő átadás és elektromoshulladék-feldolgozás végzése során,
l) teljesíteni a b-g) pont szerinti kötelességeit úgy, hogy az elektromos hulladék újbóli felhasználása vagy reciklálása ne váljon nehezebbé és az egyes alkotóelemek vagy az elektromos hulladék egésze, valamint a veszélyes anyagok szigetelése szempontjából az újrahasznosítás előkészítése, a recikláció támogatást kapjon, és amennyiben az lehetséges, biztosítani az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás előtt,
m) biztosítani az ingyenes tájékoztatást az elektromos hulladék újbóli használatra és környezetbarát feldolgozásra való előkészítéséről minden új típusú elektroberendezés esetében, mely első alkalommal kerül piacra, legkésőbb egy éven belül az elektroberendezés forgalomba helyezésétől, minden, engedéllyel rendelkező elektromoshulladék-feldolgozó számára a 89. § 1. bek. a) pontjának 4-6. alpontja szerint; ezt a tájékoztatást az érintetett jogalanyoknak kézikönyv vagy elektronikus média közvetítésével kell biztosítani.
(2) Az elektroberendezés távoli (’külföldi’) gyártójára nem vonatkoznak az elektroberendezés-gyártók az 1. bekezdésben és a negyedik rész első szakaszában felsorolt kötelességek, kivéve a 27. § 4. bek. b) és c) pontja szerinti kötelességeket.
(3) Az elektroberendezések távoli gyártója, aki más tagállam piacán hoz forgalomba elektroberendezést, köteles a neki mint gyártónak előírt kötelességek biztosítása érdekében az adott tagállamban és kizárólag mindig arra az egy tagállamra vonatkozóan, ahol az elektroberendezést forgalomba hozza, egy általa kiválasztott, az ezen tagállamban székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkező jogi személyt vagy természetes személy-vállalkozót felhatalmazni az ezen kötelességek teljesítésére.
(4) Az elektroberendezés gyártója a 6. sz. melléklet szerinti elektroberendezési kategóriák mindegyikére csak az elektroberendezés-gyártókat képviselő egy gyártó felelősségi szervezettel köthet szerződést.
(5) Ha az elektroberendezés gyártója az elektroberendezést a végfogyasztónak postázóáruházi kereskedéssel – az elektronikus értékesítést is beleértve – értékesíti, köteles legalább egy helyet biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtésére a raktározás vagy az árukiadás helyszínén.
(6) Az elektroberendezés gyártója, mely világítóberendezéseket forgalmaz a piacon, köteles saját költségeire biztosítani az elektromos hulladék egyéni vagy közös kezelését függetlenül elektroberendezés piacra bocsátásának helyétől és dátumától.

35. §
Háztartási elektromos hulladék kezelése
(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott elektromos hulladék esetében [34. § 1. bek. e) pont, első és harmadik alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.
(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott történelmi elektromos hulladék esetében az elektroberendezés-gyártó piaci részesedése arányában, melyet a koordinációs központ a 31. § 13. bekezdése szerint meghatároz az elektroberendezések minden kategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja szerinti jelentés alapján.
(3) Az elektroberendezés gyártója a többi elektroberendezés-gyártó rovására nem biztosíthatja a közös történelmi háztartási elektromoshulladék-kezelést piaci részesedését meghaladóan az elektroberendezések minden kategóriája és alkategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja, a 28. § 4. bek. q) pontja szerinti kötelességeivel összhangban.

36. §
A nem háztartási elektromos hulladék kezelése
(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a leadott új elektromos hulladék vonatkozásában, mely nem háztartási elektromos hulladék [34. § 1. bek. e) pont, második alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.
(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös történelmi elektromoshulladék-kezelést, mely nem háztartási elektromos hulladék, ha az ilyen elektromos hulladék azonos kategóriájú vagy azonos rendeltetésű elektroberendezésből származik, mint a helyettesítő elektroberendezés, mégpedig annak eladásakor [34. § 1. bek. e) pont, második alpont].
(3) A történelmi elektromos hulladék kezelését, mely nem háztartási elektromos hulladék és nem szerepel a 2. bekezdésben, a birtokosa biztosítja.
(4) Az elektroberendezés gyártója és az elektroberendezés felhasználója az elektroberendezés értékesítésekor írásban kölcsönösen megállapodhatnak az elektroberendezés gyártójának és az elektromos hulladék tulajdonosának felelősségi mértékéről a belőle származó elektromos hulladék kezelésében, amennyiben az 1-3. bekezdésben lefektetettől eltérő nem háztartási elektromos hulladékról van szó.

37. §
Az elektroberendezés-forgalmazó kötelességei és jogai
(1) Az elektroberendezés forgalmazója köteles 
a) az elektroberendezés eladásakor feltüntetni az újrahasznosítási illetéket [34. § 1. bek. d) pont], ha azt az elektroberendezés gyártója a termék piaci bevezetésekor feltüntette,
b) az elektroberendezés eladásakor jól látható és a nyilvánosságnak szabadon hozzáférhető helyen tájékoztatni a végfelhasználót az elektromos hulladék visszagyűjtésének lehetőségéről,
c) biztosítani saját értékesítési helyein az elektromos hulladék visszagyűjtését az egész üzemidő alatt,
d) biztosítani a visszagyűjtött elektromos hulladék leadását az elektroberendezés gyártójával kötött szerződéssel összhangban, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy az elektromos hulladék kezelését biztosító gyártói felelősség szervezete útján biztosítja az elektromos hulladék gyűjtőhelyen vagy az elektromos hulladék feldolgozójának történő leadását; az elektroberendezés gyártójának kérésére mindig biztosítani az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből vagy importból 2005. augusztus 13-a után piaci forgalomba hozott háztartási elektromos hulladék leadását ennek az elektroberendezés-gyártónak vagy az általa megbízott gyártói felelősségi szervezetnek,
e) teljesíteni c) és d) pont szerinti kötelességét, hogy ne kerüljön sor az elektromos hulladék újbóli felhasználásának vagy reciklálásának megnehezítésére és támogatást kapjon az összetevőnek vagy az elektromos hulladéknak mint egésznek az újbóli felhasználásra, reciklálására való előkészítése és a veszélyes anyagok elkülönítése, és ha az lehetséges, biztosítva legyen az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék (40. §) elkülönítése a többi elektromos hulladéktól még a továbbszállítás előtt,
f) biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtését azon a helyen, ahol az elektroberendezés kiadásra kerül, vagy olyan helyen, ahol a raktár van, amennyiben az elektroberendezést a végfelhasználónak postázó kereskedés keretében forgalmazzák, beleértve az elektronikus értékesítést is; ha ilyen raktár nem létezik, az elektroberendezés gyártójával meghatározott helyen.
(2) Az elektroberendezés forgalmazójának jogában áll
a) elutasítani az elektromos hulladék átvételét visszagyűjtés keretében, ha a leadandó elektromos hulladék nem tartalmazza az elektroberendezés alapvető alkatrészeit, melyekből összeállításra került, vagy szennyeződés miatt veszélyt jelent a személyzet biztonságára és egészségére, vagy ha más hulladékot is tartalmaz az elektromos hulladékon kívül; az elutasított elektromos hulladék további kezelésére a hulladéktulajdonos jelen törvény harmadik részében taglalt kötelességei vonatkoznak,
b) az elektromos hulladék 32. § 23. bek. b) pontja szerinti visszagyűjtését kiskereskedelmi üzlethelyiségben vagy annak a közvetlen közelében végrehajtani, ha az elektroberendezések árusítására fenntartott bolti terület 400 m2-nél kevesebb, és ha ez a következik az elektroberendezés gyártójával vagy a gyártót képviselő gyártói felelősség szervezetével megkötött szerződéséből.
(3) Az elektroberendezés forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználóknak elektroberendezést annak olyan gyártójától, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az érintett elektroberendezés és a belőle keletkezett hulladék vonatkozásában rá ruházódnak át a jelen törvény szerint az elektroberendezések gyártóira kirótt kötelességek.

38. §
Az elektromos hulladék tulajdonosának kötelességei
(1) A háztartási elektromos hulladék birtokosa köteles leadni az elektromos hulladékot
a) a forgalmazónak az elektromos hulladék visszagyűjtésére,
b) a község által meghatározott helyen a háztartási hulladékból származó elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszere keretében, melyet a községben az elektroberendezések gyártója vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezet vezetett be,
c) az elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek,
d) ha fényforrásokból származó elektromos hulladékról és nagyon kis méretű elektromos hulladékról van szó, az a)-c) pontokban taglalt helyeken kívül az elektromoshulladék-gyűjtő helyekre is.
(2) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles biztosítani az elektromos hulladék kezelését, amennyiben
a) az elektroberendezés gyártója a értékesítéskor a végfelhasználóval írásban megállapodott az elektroberendezés gyártója és a berendezésből származó elektromos hulladék birtokosa közti, más módon történő felelősségmegosztásról, mint az elektroberendezés gyártójának teljeskörű hulladékkezelési felelőssége, vagy
b) történelmi elektromos hulladékról van szó a 38. § 3. bek. értelmében.
(3) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles leadni ezt az elektromos hulladékot kizárólag elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek. Ha az ilyen elektromos hulladék birtokosa a 2. bekezdésben taglalt személy, az elektromos hulladékot leadhatja elektromoshulladék-feldolgozónak is.

39. §
Az elektromos hulladék gyűjtése
(1) A hulladék gyűjtése csak a másfajta hulladéktól elkülönítve lehetséges.
(2) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektroberendezések forgalmazója által és az elektromos hulladék gyűjtőhelyének üzemeltetése nem engedélyköteles a 97. § és nyilvántartásba vételre nem kötelezett a 98. § értelmében.
(3) Az elektromos hulladék begyűjtését az elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, a visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól csak az végezheti, aki szerződést kötött az elektroberendezés gyártójával, mely az elektromos hulladékot egyénileg kezeli, vagy az elektroberendezés gyártóit képviselő gyártói felelősség szervezetével, mégpedig az e szerződésben meghatározott mértékben.
(4) Az, aki elektromos hulladékgyűjtést végez elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól, köteles a 14. és 16. §-ban taglalt kötelességein kívül
a) biztosítani az elektromos hulladék kezelését egyénileg végző elektroberendezés gyártójával megkötött, vagy az elektromos hulladék kezelését közösen végző gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződés alapján átvett elektromos hulladék leadását az elektromos hulladék feldolgozójának; a c) pont rendelkezéseit ez nem befolyásolja,
b) biztosítani, hogy az elektromos hulladék begyűjtése és szállítása során optimális feltételek legyenek és támogatást nyerjen az egyes összetevők vagy az elektromos hulladék egészének újbóli felhasználása, reciklálása, valamint a veszélyes anyagok elkülönítése,
c) biztosítani az újrafelhasználásra való előkészítésre alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás és az újrafelhasználásra való előkészítés végzésére jogosult személynek történő átadás előtt,
d) nyilvántartást vezetni és megőrizni az összegyűjtött elektromos hulladék mennyiségéről kilogrammokban és kategóriák szerint; a háztartásokból származó elektromos hulladék tömegét és kategóriáit külön feltüntetni,
e) a d) pont szerinti nyilvántartás alapján negyedévente bejelenteni a meghatározott adatokat az elektroberendezés gyártójának vagy a gyártói felelősségi szervezetnek, mellyel szerződéses jogviszonyban áll.
(5) Az elektroberendezés gyártója vagy az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezete köteles biztosítani, hogy a gyűjtőhelyi elektromoshulladék-gyűjtés a vele megkötött szerződés esetében összhangban álljon a jelen törvénnyel.

40. §
Az elektromos hulladék előkészítése az újbóli használatra
(1) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban csak „újbóli használatot előkészítő létesítmény”) természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által üzemeltetett létesítmény, melyben az arra alkalmas elektromos hulladékot újbóli használatra készítik elő, beleértve a raktározását, osztályozását, tesztelését, vagy kiválogatását más elektromos hulladék közül, mely már nem használható fel újra.
(2) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény üzemeltetője a 14 és 17. § szerinti kötelességeken kívül köteles
a) átvenni az elektromos hulladékot az 1. bekezdés szerint az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítménybe és alávetni a felsorolt tevékenységeknek
b) az elektromos hulladék viszonylatában, mely újbóli használatra történő előkészítésen esett át és mint elektroberendezés újra piaci forgalomba kerül, ellátni az elektroberendezés gyártójának kötelességeit a jelen törvény értelmében, valamint teljesíteni az elektroberendezések elektromos és környezetvédelmi biztonsági követelményeit a külön jogszabályok15) szerint.

41. §
Az elektromos hulladék feldolgozója
Az elektromos hulladék feldolgozója a 14. és 17. §-ban taglalt kötelességeken kívül köteles
a) feldolgozni az elektromos hulladékot a kiadott hozzájárulással [97. § 1. bek. c) pont] és engedéllyel összhangban [97. § 1. bek. a) pont 4. alpontja] és betartani az elektromos hulladék feldolgozására vonatkozó követelményeket,
b) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján a meghatározott adatokat jelenteni a hulladékgazdálkodási államigazgatósági hatóságnak, a elektroberendezés gyártójának, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, valamint az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetének, mellyel szerződéses viszonyban áll, és megőrizni a nyilvántartást, benne a bejelentett adatokat is,
c) üzemeltetési dokumentációt vezetni az elektromos hulladék feldolgozásáról és megőrizni azt írott formában vagy elektronikus formában legalább öt éven át,
d) közzétenni a feltételeket, melyek teljesülése esetén átveszi feldolgozásra az elektromos hulladékot,
e) teljesíteni a hulladékbirtokos kötelességeit az általa termelt hulladékkal kapcsolatosan,
f) az elektromos hulladék feldolgozására szolgáló létesítmény megépítésekor vagy felújításakor az elérhető legjobb műszaki eszközöket kiválasztani, figyelembe véve a beszerzési és üzemeltetési költségek mértékét is,
g) az elektromos hulladékfeldolgozó gépeket és technológiákat a hatályos dokumentációval, a kiadott hozzájárulással és az engedélyben feltüntetettekkel összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,
h) biztosítani minden elektromos hulladék feldolgozását, melyre kötelezettséget vállalt az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződésben,
i) teljes mértékben feldolgozni a h) pontban szereplő elektromos hulladékot, beleértve az újbóli felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újrahasználatának biztosítását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását főként reciklálással és a nem hasznosítható maradékok ártalmatlanításával,
j) úgy kezelni az elektromos hulladékot, hogy azt mindenekelőtt megszabadítsa a környezetre ártalmas anyagoktól, elsősorban eltávolítva az elektromos hulladékból a cseppfolyós anyagokat és elemeket, és további intézkedésekkel csökkenteni a környezetkárosító hatásokat,
k) a feldolgozás előtt és alatt a műszaki követelményekkel összhangban tárolni és kezelni az elektromos hulladékot,
l) az elektromos hulladékból elsőbbséggel eltávolítani a használt elemeket és akkumulátorokat, ha annak részét képezik, és biztosítani ezek átadását a h) pont szerinti szerződésben meghatározottak szerint az érintett feldolgozónak,
m) negyedévente jelenteni a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának a begyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségét az l) pont szerint, ezek típusmegoszlását a 42. § 3. bek. értelmében, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának megnevezését, melynek ezeket átadta, mégpedig 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően,
n) negyedévente jelenteni az elektromos hulladék hulladékárama koordinációs központjának a nem háztartási eredetű hulladékbirtokostól a 38. § 3. bek. összhangban átvett elektromos hulladék mennyiségét és kategóriáit 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően.

Harmadik szakasz
Elemek és akkumulátorok

42. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz vonatkozik a piacon forgalmazott elemre és akkumulátorra, alakjától, térfogatától, tömegétől, anyagi összetételétől vagy felhasználásától függetlenül, anélkül, hogy ez a használt gépkocsik és az elektromos hulladék jogi szabályozását befolyásolná. A törvény ezen része nem érinti az olyan berendezésekben használt elemek és akkumulátorok kezelését, amelyek a Szlovák Köztársaság fontos biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatosak, fegyverekben, lőszerekben és hadianyagokban használatosak – azon termékek kivételével, amelyek nem katonai célokra szolgálnak –, valamint a világűrbe történő kilövésre szolgáló berendezések részei, és az ezen elemekből és akkumulátorokból keletkező hulladék kezelését.
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a törvény általános rendelkezései vonatkoznak az 1. bekezdés szerinti elemekre és akkumulátorokra, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására, a használt elemek és akkumulátorok kezelésére és a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásából származó hulladékék kezelésére.
(3) Az elem vagy az akkumulátor közvetlen vegyi energia átalakításával működő villamosenergia-forrás, egy vagy több elsődleges fel nem tölthető cellából, vagy egy vagy több másodlagos feltölthető cellából áll. Az elemek és akkumulátorok felosztása:
a) hordozható,
b) gépkocsi-akkumulátorok,
c) ipari.
(4) Megkülönböztetett termék alatt, ha elemről és akkumulátorról van szó, a jelen törvény céljaira az összes elem- és akkumulátortípust értjük, a 3. bekezdés szerinti felosztásban.
(5) Az elemkészlet elemek vagy akkumulátorok kölcsönösen összekötött vagy zárt külső tokban elhelyezett együttese, mely egységes egészet alkot, a végfelhasználó által szét nem szedhető. 
(6) A használt elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, mely a 2. § 1. bek. értelmében hulladék.
(7) A hordozható elem vagy akkumulátor elem, gombelem, elemegyüttes vagy akkumulátor, mely
a) légmentesen zárt,
b) kézileg áthelyezhető,
c) nem ipari elem vagy akkumulátor, nem gépkocsi-elem vagy -akkumulátor.
(8) A gombelem kisméretű kerek hordozható elem vagy akkumulátor nagyobb átmérővel, mint magassággal, mely különleges rendeltetésű, elsősorban hallókészülékekben, órákban, kisméretű hordozható berendezésekben és tartalék- energiaforrásokban használják.
(9) A gépkocsi-elem vagy -akkumulátor elem vagy akkumulátor, melyet az indítómű, a világítás vagy a gépkocsimotor-indító69) és ennek világítása használ.
(10) Az ipari elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, amely kizárólag ipari vagy professzionális használatra szolgál, vagy elektromos meghajtású gépkocsiban kerül felhasználásra.
(11) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozása minden olyan tevékenység, melyet használt elemeken és akkumulátorokon végeznek azt követően, hogy azokat leadták az osztályozást, a reciklálásra való előkészítést vagy ártalmatlanítást végző létesítményben.
(12) Használt elemek és akkumulátorok reciklálása a hulladékanyagok újrafeldolgozása gyártási folyamatban eredeti céloknak megfelelően vagy más célra, kivéve az energianyerést.
(13) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozója az a vállalkozó, aki engedélyt kapott a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására.
(14) Elemek és akkumulátorok gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül az alkalmazott értékesítési technikára, beleértve a távolsági szerződéses értékesítési formát70) is – elsőként hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaságban készült vagy külföldön beszerzett elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerekbe vagy gépkocsikba beépítetett elemeket és akkumulátorokat.
(15) Elemek és akkumulátorok forgalmazója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében végfogyasztóknak juttat el elemeket és akkumulátorokat.
(16) Elemek és akkumulátorok piaci bevezetése az elemek és akkumulátorok más személyeknek való szállítása vagy elérhetővé tétele térítés fejében vagy ingyenesen a Szlovák Köztársaságban.
(17) A műszer olyan villamos berendezés, mely teljes egészében vagy részlegesen elemekből és akkumulátorokból nyeri vagy nyerheti az energiát.
(18) Vezeték nélküli villamos szerszám az elemmel vagy akkumulátorral táplált, karbantartást szolgáló, építkezést vagy kerti tevékenységet segítő kézi szerszám.
(19) Gazdasági szereplő az elem és akkumulátor gyártója, az elem és akkumulátor forgalmazója, a hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője, a vállalkozó, mely jogosult használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozója.
(20) Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedése az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben általa piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok hányada a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok összmennyiségéből. Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedését önállóan számítják ki az elemek és akkumulátorok egyes típusai szerint, a 3. bekezdésben taglalt felosztás értelmében.
(21) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének hányada a gyűjtési százalékarány az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén, melyet úgy számítanak ki, hogy az adott naptári évben összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok össztömegét elosztják a használt hordozható elemek és akkumulátorok átlagos tömegével, melyet az elemek és akkumulátorok gyártói az adott naptári év folyamán és a két az előző naptári évben közvetlenül a végfelhasználóknak vagy az elemek és akkumulátorok forgalmazóinak értékesítettek. A gyűjtési hányadba beleszámítják azokat a hordozható elemeket és akkumulátorokat is, amelyek műszerek alkatrészeként kerültek piaci forgalomba.
(22) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelye az elemek és akkumulátorok gyártóival, harmadik személlyel vagy az elemek és akkumulátorok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján kijelölt hely, mely szabadon hozzáférhető helyen van, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó térítésmentesen leadhatja a hordozható használt elemeket és akkumulátorokat az e célra szolgáló edénybe; nem minősül gyűjtőhelynek az a hely, ahol visszagyűjtést végeznek.
(23) A hordozható használt elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok, valamint használt, nem üzleti célokat szolgáló, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsik már nem használt gépkocsi-akkumulátorainak térítésmentes gyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok birtokosától, melyet az ezen elemek és akkumulátorok forgalmazója végez új elem vagy akkumulátor vagy más árucikk vásárlásának kötelezettsége nélkül.

43. §
Tilalmak
(1) Tilos piaci forgalomba hozni
a) elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaznak; ez a tilalom 201. október 1-ig nem vonatkozik a két tömegszázaléknyi higanytartalmat meg nem haladó gombelemekre,
b) hordozható elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,002 tömegszázaléknál több kadmiumot tartalmaznak; ez a tilalom nem vonatkozik a vészjelző és riasztóberendezésekben, a vészvilágításokban, az egészségügyi műszerekben használt hordozható elemekre és akkumulátorokra, valamint 2016. december 31-ig a vezeték nélküli villamos szerszámokban használt hordozható elemekre sem,
c) hordozható elemeket és akkumulátorokat, melyek nem felelnek meg a jelen törvény követelményeinek.
(2) Az elemeket és akkumulátorokat, melyek 2008. szeptember 26-a előtt kerültek piaci forgalomba és nem felelnek meg az 1. bekezdésben lefektetett követelményeknek, a készletek kimerítéséig lehet forgalmazni.
(3) Tilos
a) keverni a használt elemeket és akkumulátorokat más hulladékfajtákkal,
b) használt elemeket és akkumulátorokat ártalmatlanítani vagy energianyerésre használni, kivéve a 2. sz. melléklet D1-es és D10-es tevékenységével feldolgozáson és recikláláson átesett használt elemek és akkumulátorok hasznosíthatatlan maradékainak ártalmatlanítását, 
c) megbontani az elemek és akkumulátorok, beleértve a használt elemek és akkumulátorok külső burkolatát; a tilalom nem vonatkozik a használt elemek és akkumulátorok feldolgozóira.

44. §
Különleges rendelkezések a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről
(1) Harmadik személy a Szlovák Köztársaságban székhellyel bíró vállalkozó, mely jogosult a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, illetve feldolgozására és reciklálására, és amely engedélyt kapott harmadik személyi tevékenységre és a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését az elemek és akkumulátorok gyártója nevében.
(2) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés megkötésével a harmadik személy és az elemek és akkumulátorok gyártója között ennek a gyártónak a megkülönböztetett kötelességei erre a harmadik személyre szállnak át, kivéve a 27. § 4. bek. e) és g) pontja szerinti kötelességeket.
(3) Az elemek és akkumulátorok gyártója, mely megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy útján teljesíti, köteles vele szemben teljesíteni a 27. § 12. bekezdésében taglalt kötelességeit.
(4) Az elemek és akkumulátorok gyártója jogosult felmondani a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződést
a) 30 naptári napon belül azt követően, hogy megállapítja, sérültek a 8. bek. a), b), e), f), k) vagy l) pontja szerinti kötelességei; a felmondási idő 30 naptári nap,
b) a naptári év december hónap 31. napjával indoklás nélkül.
(5) Ha a községnek hatályos szerződése van harmadik személlyel és használt hordozható elemek és akkumulátorok, vagy használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó, a szerződéses jogviszonyra a 27. § 15. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(6) A 4. bekezdés b) és az 5. bekezdés szerinti felmondást a harmadik személynek legkésőbb 60 naptári nappal a szerződéses jogviszony megszűnése előtt kell kézbesíteni.
(7) A 27. § 17. bekezdésében taglalt kötelesség vonatkozik a harmadik személyre is, amennyiben használt hordozható elemek és akkumulátorok, valamint használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó.
(8) A harmadik személy köteles
a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a használt elemek és akkumulátorok kezelésének működőképes rendszerét jogosultságának teljes időtartama során,
b) betartani a kiadott engedélybe foglalt feltételeket,
c) az összes képviselt gyártó nevében együttesen teljesíteni azok megkülönböztetett kötelességeit, és
1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében
1.1 önálló nyilvántartást is vezetni az egyes képviselt gyártók nevében,
1.2 összegező jelentést benyújtani az összes képviselt gyártó nevében és megőrizni a bejelentetett adatokat,
1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók önálló nyilvántartásait,
2. biztosítani a képviselt gyártók használt elemeinek és akkumulátorainak kezelését az ezen szakaszban előírtak szerint és akkora mértékben, amely megfelel a megkülönböztetett kötelességek együttes nagyságának, és amely biztosítja a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerinti kötelességeik teljesítését,
d) szerződést kötni az adott megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjával, ha ilyen létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeket,
e) országos lefedettségű népszerűsítő és oktató tevékenységet folytatni a végfelhasználók közt az ilyen hulladék kezeléséről,
f) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év januárjának 31. napjáig a képviselt gyártók frissítetett jegyzékét,
g) a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót megkülönböztetett kötelességei teljesítésének mértékéről a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerint, melyet neki biztosított az előző naptári évben,
h) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári év vonatkozásában a Harmadik személy jelentését a 12. bekezdés értelmében,
i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan körülmények következtek be, melyek miatt befejezi tevékenységét,
j) megőrizni az adatokat, melyek alapján a 12. bekezdés szerinti jelentést kidolgozta, legalább három éven át a minisztériumnak történt kézbesítést követően,
k) közzétenni a 12. bekezdés szerinti jelentés adatait a 13. bekezdés szerinti terjedelemben a honlapján évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári évre vonatkozóan,
l) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat azon bírságokról, melyeket a jelen törvényi szakasz megsértése miatt kiróttak rá,
m) szerződést kötni az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó elem és akkumulátor gyártójával diszkriminációmentes feltételek mellett a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről; a 28. § 8. bekezdésének rendelkezése megfelelő mértékben érvényesítendő,
n) évente, legkésőbb a naptári év áprilisának 30. napjáig benyújtani a minisztériumnak a községek jegyzékét, melyekkel az adott naptári évre megkötötte a szerződést a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében való részvételről, valamint azon községek jegyzékét, melyekben biztosítja a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését,
o) jelenteni az illetékes koordinációs központnak minden képviselt gyártót, mely késik a vele fennálló szerződéses jogviszonyból fakadó térítési kötelességének teljesítésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,
p) biztosítani az azon község háztartási hulladékából szelektíven összegyűjtött teljes használt elem- és akkumulátormennyiség átvételét, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felel,
q) jelenteni a koordinációs központnak a többletmennyiséget; a d) pont szerinti szerződéses feltételek mellett ezeket a mennyiségeket felkínálhatja a koordinációs központ többi ügyfelének,
r) teljesíteni a koordinációs központ által meghatározott felelősség-megosztásból fakadó feladatokat a használt elemek és akkumulátorok többletmennyiségeivel kapcsolatosan a 31. § 11. bek. c) pontja értelmében, és felelős személlyé való kijelölése alapján biztosítani a pótlólagos elszállítást a 31. § 11. bek. d) pontja szerint.
(9) A használt elemek és akkumulátorok kezelése működőképes rendszerének létrehozását, finanszírozását, üzemeltetését és fenntartását a harmadik személy jogosult tevékenykedése teljes időtartama alatt bizonyítja a minisztériumnak, legelőször azonban a harmadik személyként való tevékenységének engedélye kiadásakor, elsősorban
a) azon használt elemek és akkumulátorok típusának pontosításával a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban, melyeknek a kezelését biztosítja,
b) a képviselt gyártók jegyzékének bemutatásával,
c) a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig
1. a biztosításuk módjának leírásával, beleértve a technikai kapacitásokat, melyek alátámasztják a műszaki alkalmasságot a végzett tevékenység megvalósítására legalább a begyűjtés, a szállítás, a reciklálás, a használt elemek és akkumulátorok hasznosítása és ártalmatlanítása, egyben újbóli használatuk és reciklálásuk előkészítése terjedelmében,
2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsoroltakat, a gyűjtés módjának, a gyűjtőkapacitásoknak és gyűjtőhelyeknek feltüntetésével, valamint a gyűjtési célok teljesíthetőségének alátámasztásával vagy a használt elemek és akkumulátorok 3. sz. mellékletében meghatározott kötelező határértékeinek bizonyításával,
d) a harmadik személy számára a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését, szállítását, újbóli használatra való előkészítését, hasznosítását, feldolgozását és reciklációját, valamint a megkülönböztetett hulladékáram feldolgozását biztosító szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,
e) azon községek jegyzékének benyújtásával, melyekkel a harmadik személy szerződéses jogviszonyban áll a községi háztartási hulladékból elkülönítetten begyűjtött használt elemek és akkumulátorok kezelésére,
f) a kiadott engedéllyel összhangban álló használt elem és akkumulátor kezelésének biztosítására szolgáló pontosított költségek; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerén belüli egyes tevékenységek pontosított költségeit is; a külön jogszabályok20) rendelkezéseit ez nem érinti,
g) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtési rendszere létrehozásának támogatására meghozott intézkedések pontosítása és megvalósításának alátámasztása, ha háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok kezeléséről van szó; a külön jogszabályok20) változatlanul érvényesek,
h) az adatokkal a Szlovák Köztársaság területei lefedettsége vonatkozásában a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének biztosítása céljából.
(10) A harmadik személyi tevékenység végzésének engedélyezési kérvénye benyújtásakor a 9. bekezdés c)-h) pontjaiban felsorolt feltételek alátámasztása a feltétel vonatkozásában valósul meg, 
a) a c) pont esetében az ezen feltételek teljesítésének szándékolt módjáról, elsősorban előszerződések megkötésével,
b) a d) pont esetében az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének felsorolásával,
c) az e) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával,
d) az f) pont a becsült költségek részletezésével,
e) a g) pont esetében a tervezett intézkedések részletezésével,
f) a h) pont esetében a becsült területi lefedettség adataival.
(11) A feltételek teljesítésének 10. bekezdés szerinti alátámasztását követően a harmadik személy a minisztériumi engedély hatályba lépésének napját követő három hónapon belül köteles a minisztériumnak bizonyítani a feltételek teljesítését a 9. bekezdés c)-h) pontjai szerint.
(12) A harmadik személy köteles kézbesíteni a minisztériumnak a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését az előző naptári évről, mely mindenképpen tartalmazza
a) az adatokat a használt elemekről és akkumulátorokról, megkülönböztetve a hordozható, ipari és gépkocsiba szerelhető fajtákat, melyeknek a gyűjtését, szállítását, reciklálását és feldolgozását biztosította, 
b) a személyek azonosítóit, melyek közreműködésével biztosította az a) pontban felsorolt tevékenységeket, tételesen feltüntetve a használt elemek és akkumulátorok fajtáját és mennyiségét külön-külön minden személynél; ez a kitétel vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyek azonosító adataira is, ha a közvetítésükkel biztosította az érintett tevékenységek teljesítését,
c) a tájékoztatást a használt elemek és akkumulátorok gyűjtési, szállítási, feldolgozási és reciklálási módjának biztosításáról,
d) a tájékoztatást az elemek és akkumulátorok mennyiségéről, melyet az általa képviselt gyártók piaci forgalomba hoztak a 42. § 3. bek. szerinti bontásban,
e) a népszerűsítésre és képzési tevékenységre fordított pénzeszközöket, valamint a tevékenységek rövid leírását,
f) a helyszíneket és létesítményeket, melyeken keresztül a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja,
g) a tájékoztatást a 3. sz. mellékletben felsorolt célok és kötelező határértékek teljesítéséről, valamint a többletmennyiségekről,
h) a tájékoztatást a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerének finanszírozási módjáról és a rendszerben végzett tevékenységek költségeiről.
(13) A harmadik személy köteles közzétenni a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését a 12. bekezdés szerinti terjedelemben, kivéve a b) és f) pontokat. Ez a kötelezettség nem érinti a külön jogszabály59) szerinti személyesadat-védelmi kötelességet.
(14) A harmadik személy köteles lehetővé tenni a községnek, melyben a háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja, hogy a község helyi háztartásihulladék-gyűjtő rendszerével bekapcsolódjon a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerébe.

45. §
Az elemek és akkumulátorok gyártóinak kötelességei
(1) Az elemek és akkumulátorok gyártója összhangban a 24. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel köteles
a) grafikai jelzéssel [105. § 3. bek. l) pont] megjelölni az elemeket, akkumulátorokat és elemtelepeket,
b) a gépkocsielemeken és -akkumulátorokon, valamint a hordozható elemeken és akkumulátorokon láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetni az adatot a kapacitásukról a külön jogszabályoknak megfelelően,71)
c) a piaci forgalomba jellel ellátott elemeket, akkumulátorokat és gombelemeket hozni, Hg, Cd vagy Pb vegyjellel, a végrehajtó rendelkezésekben [105. § 3. bek. l) pont], meghatározott esetekben és módon,
d) az elemek és akkumulátorok piaci bevezetésekor a használt elemek és akkumulátorok kérésére haladéktalanul megadni az elemek és akkumulátorok vegyi összetételét és anyagait a feldolgozásuk és reciklálásuk technológiai és műszaki eljárásának meghatározhatósága érdekében,
e) biztosítani az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok átadását a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának,
f) biztosítani, hogy a használt elemek és akkumulátorok gyűjtése, feldolgozása és reciklálása az emberi egészségvédelem és környezetvédelem szempontjából az elérhető legjobb technikával történjen,
g) haladéktalanul jelenteni a koordinációs központnak az adott naptári évre vonatkozó, a 3. sz. melléklet feltüntetett gyűjtési cél elérését.
(2) A műszerek gyártója köteles
a) biztosítani, hogy a műszer, melyet piaci forgalomba hoz, úgy legyen megtervezve és legyártva, hogy a benne használt elemek és akkumulátorok könnyen kivehetők legyenek,
b) biztosítani, hogy a gyártótól független szakember könnyen ki tudja venni a felhasznált elemeket és akkumulátorokat, amennyiben azokat a végfelhasználó nem tudja egyszerűen eltávolítani,
c) használati utasítást mellékelni a műszerhez, hogy az a) és b) pontok szerinti esetekben hogyan lehet az elemeket és akkumulátorokat biztonságosan eltávolítani, és ha az szükséges, a tájékoztatást a végfelhasználónak a műszer alkatrészét képező elem és akkumulátor típusáról.
(3) A 2. bekezdés szerinti kötelességek nem vonatkoznak azon műszerek  gyártójára, melyek esetén biztonsági, teljesítményi vagy gyógyászati okokból, illetve az adategyesítés okán folyamatos villamosenergia-ellátásra van szükség és állandó kapcsolatnak kell lennie a készülék és az elem vagy akkumulátor között.
(4) Az elem és akkumulátor gyártója megkülönböztetett kötelességét egyénileg, közösségben vagy harmadik személy beiktatásával teljesíti; a gyártó a megkülönböztetett kötelességteljesítésnek csak az egyik módját választhatja az adott megkülönböztetett termék vonatkozásában, a megválasztott mód pedig a teljesítés kizárólagos módja.

46. §
A hordozható elemek és akkumulátorok gyártójának kötelességei
(1) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója a 45. §-ban meghatározott kötelességeken kívül és a 27. § 4. bekezdése szerinti kötelességekkel összhangban köteles biztosítani
a) a használt hordozható elemek és akkumulátorok végfelhasználóktól való begyűjtését a Szlovák Köztársaság egész területén
1. a használt hordozható elemek visszagyűjtésével,
2. a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyen történő gyűjtésével,
b) az a) pont szerinti helyeken leadott összes használt hordozható elem és akkumulátor begyűjtésével és további kezelésével,
c) a gyűjtési hányadának teljesítésével, mely megfelel a 3. sz. mellékletben feltüntetett gyűjtési célnak,
d) az összes használt hordozható elem és akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek a begyűjtését köteles biztosítani,
e) a Szlovák Köztársaságban a hordozható elemek és akkumulátorok gyártóira a c) pont szerint kirótt és a koordinációs központnak bejelentett összesített begyűjtési kötelesség feletti használt hordozható elem- és akkumulátormennyiség feldolgozását és reciklálását, mégpedig a piaci részesedésük arányában.
(2) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója az új hordozható elemek és akkumulátorok végfogyasztónak történő értékesítésekor nem tüntetheti fel külön tételként a gyűjtés, feldolgozás és recikláció költségeit.

47. §
A gépkocsielem- és akkumulátorgyártók, valamint az ipari elem- és akkumulátorgyártók kötelességei
(1) A gépkocsielem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani
a) a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság minden járásában
1. a gépkocsielemek és -akkumulátorok visszagyűjtésével,
2. legalább egy olyan személy általi gyűjtéssel, mely jogosult a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére, de más személy, mint a gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója,
b) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor begyűjtését, melyet az a) pont szerinti helyeken leadtak, valamint azok további kezelését,
c) gyűjtési részesedését teljesíteni, mely megfelel a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési célnak,
d) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek begyűjtését biztosítania kell,
e) a használt gépkocsielemek és akkumulátorok feldolgozását és reciklálását a Szlovák Köztársaságban a gépkocsielem- és -akkumulátorgyártók összesített gyűjtési kötelezettségén felüli, a c) pont szerint begyűjtött és a koordinációs központnak bejelentett mennyiséget, mégpedig a piaci részesedése arányában. 
(2) Az ipari elem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani
a) a használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtését a végfelhasználótól történő átvétellel a Szlovák Köztársaság egész területén, tekintet nélkül annak vegyi összetételére és eredetére, használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére feljogosított személy közvetítésével,
b) az összes használt ipari elem és akkumulátor gyűjtését az a) pont szerinti személynek történő leadással, és ezek további kezelését,
c) gyűjtési hányadának teljesítését, mely megfelel a 3. sz. mellékletben lefektetett gyűjtési célnak,
d) a használt ipari elemek és akkumulátorok – melyek összegyűjtését biztosítani köteles – feldolgozását és reciklálását,
e) a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött használt ipari elemek és akkumulátorok c) pont szerinti, ipari elem- és akkumulátorgyártói kötelességen felüli és a koordinációs központnak bejelentett többletmennyiségének feldolgozását és reciklálását piaci részesedésének arányában.

48. §
Az elemek és akkumulátorok forgalmazóinak kötelességei
(1) A hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazója köteles a használt elemek és akkumulátorok vonatkozásában
a) biztosítani azok visszagyűjtését az értékesítési helyein, tekintet nélkül ezek gyártási márkájára és piacra helyezésük időpontjára a teljes üzemelési idő alatt,
b) tájékoztatni a végfelhasználót az ingyenes visszagyűjtési lehetőségről honlapján keresztül, ha ilyennel rendelkezik, valamint azon a helyen, amely a hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető,
c) biztosítani a visszagyűjtést azon a helyen, ahol a hordozható elemek és akkumulátorok kiadásra kerülnek vagy olyan helyen, ahol raktára van, ha kizárólag postázó áruházként – az elektronikus kereskedést beleértve – forgalmaz végfelhasználóknak hordozható elemeket és akkumulátorokat; ha ilyen hellyel vagy raktárral nem rendelkezik, a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójával egyeztetett helyen,
d) mellőzni a használt hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor a gyűjtési, feldolgozási és reciklációs költségek különálló feltüntetését,
e) biztosítani az összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok átadását a hordozható elemek és akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének vagy a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt hordozható elemeket és akkumulátort gyűjtő helynek vagy bármely használt elemet és akkumulátort feldolgozó vállalkozásnak.
(2) A gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója köteles a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok vonatkozásában
a) teljesíteni az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelességeket,
b) biztosítani az összegyűjtött használt gépkocsielemek és -akkumulátorok átadását a gépkocsielemek és -akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket egyénileg teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy bármelyik feldolgozónak.
(3) Az elem és akkumulátor forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználónak elemet és akkumulátort, mely a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásában nem szereplő elem- és akkumulátorgyártótól származik, átruházódnak az ezen elemekhez és akkumulátorokhoz, valamint a belőlük keletkező hulladékhoz kapcsolódó gyártói kötelességek.

49. §
A használt elemek és akkumulátorok tulajdonosának kötelességei
A használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa köteles leadni ezeket, amennyiben használt
a) hordozható elemről és akkumulátorról van szó a 46. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen vagy a gyűjtésükre jogosult személynek,
b) gépkocsielemről vagy -akkumulátorról van szó, a 47. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen,
c) ipari elemről vagy akkumulátorról van szó, a 47. § 2. bek. a) pontjában kijelölt helyen.

50. §
Használt elemek és akkumulátorok gyűjtése
(1) Használt elemet és akkumulátort gyűjteni csak az egyéb hulladékfajtáktól elkülönítve lehet, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek elektromos hulladék vagy használt gépjármű részét képezik és e hulladékkal együtt kerülnek gyűjtésre.
(2) A használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtését az üzleti célokra nem használt, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsikból nem lehet új elem vagy akkumulátor, esetleg más árucikk megvásárlásához kötni, esetükben a végfelhasználótól való gyűjtés ingyenes.
(3) A használt elemek és akkumulátorok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez és a használt hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazó általi gyűjtőhelyének üzemeltetéséhez nem szükséges a 97. § szerinti jóváhagyás, sem a 98. § szerinti nyilvántartásba vétel.
(4) A használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője és a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személy a 14. és 16. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles
a) nyilvántartást vezetni és azt megőrizni az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségéről kilogrammokban, elemek és akkumulátorok szerinti felosztásban a 42. § 3. bek. értelmében,
b) negyedévente bejelenteni a nyilvántartás meghatározott adatait az a) pont szerint, a negyedév leteltét követő 20 napon belül az elemek és akkumulátorok gyártójának, az érintett gyártói felelősségi szervezetnek vagy a harmadik személynek, mellyel szerződéses viszonyban áll, valamint a koordinációs központnak.

51. §
Használt elemek és akkumulátorok feldolgozása és reciklálása
A használt elemek és akkumulátorok feldolgozója a 14. és 17. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles
a) feldolgozni és reciklálni a használt elemeket és akkumulátorokat a neki megadott jóváhagyással (97. § 1. bek. c) pont) és engedéllyel (89. § 1. bek. a) pont 1. alpontja) összhangban, valamint betartani a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására vonatkozó követelményeket,
b) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására építendő létesítmények esetében vagy a meglévő létesítmények korszerűsítésekor a leginkább elérhető technikákat választani, különös tekintettel a beszerzési és üzemeltetési költségeik arányosságára,
c) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedéllyel és jogosítványba foglalt feltételek mellett üzembe helyezni,
d) végrehajtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság által előírt jobbító intézkedéseket,
e) üzemeltetési dokumentációt vezetni a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásáról és reciklálásáról,
f) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, valamint a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő elem- és akkumulátorgyártónak, az akkumulátor- és elemgyártók gyártói felelősségi szervezetének és a vele szerződésben álló harmadik személynek jelenteni a meghatározott adatokat,
g) köteles megőrizni az f) pont szerinti nyilvántartást, a továbbított adatokat beleértve,
h) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa előállított hulladék viszonylatában,
i) kiszámítani és biztosítani a minimális reciklációs hatékonyságot,72)
j) bejelenteni a minimális reciklációs hatékonysági értéket a minisztériumnak.

Negyedik szakasz
Csomagolások és csomagolási hulladékok

52. §
Alapvető rendelkezések
(1) Jelen szakasz szabályozza a csomagolások összetételére, tulajdonságaira és megjelölésére vonatkozó követelményeket, valamint a csomagolások kezeléséhez kapcsolódó jogokat és kötelességeket azon célból, hogy
a) megelőzze a csomagolási hulladék keletkezését és ártalmait, csökkentse a mennyiségét és környezeti veszélyeit,
b) korlátozza a kereskedelmi akadályokat, a gazdasági verseny megsértését és korlátozását.
(2) Amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános érvényű rendelkezései vonatkoznak az összes csomagolásfajtára és a csomagolási hulladék kezelésére, mely a Szlovák Köztársaságban piacra vagy forgalmazásra kerül, tekintet nélkül a keletkezése helyére, a használatára és a felhasznált anyagára.
(3) A csomagolás olyan termék, mely az áru csomagolására, megóvására, mozgathatóságára, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagtól kezdve a késztermékig, a gyártótól a felhasználóig vagy fogyasztóig, és amely megfelel a 7. sz. mellékletben feltüntetett követelményeknek; csomagolásnak tekintendők az ugyanazon célra használt vissza nem váltható (egyutas) csomagolásrészek is.
(4) Fogyasztói csomagolás az a termék, mely az áru vagy árucsoport közvetlen védelmét szolgálja, és amely az értékesítés helyszínén az áruval értékesítési egységet képez a felhasználó vagy végfogyasztó számára.
(5) Gyűjtőcsomagolás az a csomagolás. Mely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, tekintet nélkül arra, hogy felhasználónak vagy végfogyasztónak kerül-e értékesítésre, vagy ezek az egységek csupán a kínálat feltöltésére szolgálnak az árusítás folyamán; a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani.
(6) Szállítási csomagolás az a csomagolás, amely megkönnyíti bizonyos mennyiségű értékesítési áruegység vagy gyűjtőcsomagolás mozgatását és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai károsodástól megóvja mozgatás és szállítás közben; nem tekinthető szállítási csomagolásnak a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos konténer.
(7) Ismételten felhasznált csomagolás az a csomagolás, mely legalább két szállítási út alkalmával vagy teljes életciklusa során ismételten ugyanazon célt teljesíti vagy ugyanarra a célra használatos, mint amelyre előállították; az ilyen csomagolás akkor válik csomagolási hulladékká, amikor már nem használják fel újra, mégpedig a leselejtezése pillanatában.
(8) Ismételt felhasználás az a tevékenység az ismételten felhasznált használt csomagolás esetében, mely során a csomagolást ismételten újratöltik vagy ugyanarra a célra használják, melyre az első felhasználás előtt szánták, mégpedig az újratöltést vagy újrahasználatot elősegítő piaci forgalomban lévő melléktermékek felhasználásával, vagy a nélkül. 
(9) Betétdíjas csomagolás az áru azon csomagolása, mely esetében az értékesítéskor az áru árán kívül az áru csomagolásához kötődő különleges pénzösszeget számolnak fel (a továbbiakban csak „betétdíj”), melynek célja a használt csomagolás visszaszolgáltatása. Betétdíjas
a) az italok újrahasználható csomagolása,
b) az italok azon csomagolása, mely ismételten nem használható fel, de mennyisége és tulajdonságai miatt, vagy mennyisége és összetétele miatt ártalmas a környezetre.
(10) A csomagolás betétdíjassá tétele olyan tevékenység az áru betétdíjas csomagolásban történő eladása során, mellyel az áru árát megtérítő személynek betétdíjat számolnak fel és a betétdíjas csomagolás visszaszolgáltatásakor ezt a betétdíjat visszaadják annak a személynek, aki a csomagolás visszaadását biztosítja; a betétdíj visszaadásának minősül annak beszámítása más pénzügyi követelés teljesítésébe.
(11) A csomagolás gyártója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely 
a) csomagolást használt árucsomagolásra vagy árut tölt csomagolásba, és ezt az árut saját kereskedelmi jelzése alatt hozza piaci forgalomba,
b) olyan személy, melynek árut csomagol vagy tölt csomagolásba, és amelynek kereskedelmi jelzése alatt az piaci forgalomba kerül,
c) árut hoz piaci forgalomba az a) és b) pontokba foglaltaktól eltérő módon,
d) mint forgalmazó térítéses vagy térítésmentes formában csomagolást ad át a végfelhasználónak áru csomagolására,
e) mint forgalmazó csomagolást használ fel a forgalmazott áru vagy árurész csomagolására, vagy a csomagolás forgalmazott áruval való feltöltésére, vagy
f) csomagolást hoz piaci forgalomba, kivéve azon személyeket, melyek új üres csomagolásokat szállítanak az a), b), c), d) vagy e) pontban taglalt személyeknek, vagy azon személynek, mely a b) pont szerinti személy számára árut csomagol vagy csomagolást áruval tölt fel.
(12) A csomagolás piaci forgalomba hozása a Szlovák Köztársaság területén az a pillanat, amikor a csomagolás vagy a csomagolt áru első alkalommal kerül térítéses vagy térítésmentes formában a gyártási szakaszból, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba határon átlépő szállítással vagy nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatallal forgalmazásra vagy felhasználásra.
(13) A csomagolás forgalmazása a csomagolás vagy csomagolt áru térítéses vagy térítésmentes átadása más személynek leszállítás, értékesítés céljából vagy a csomagolás vagy a csomagolt áru felhasználása céljából a kereskedelmi hálózatban, beleértve a végfogyasztónak történő értékesítést, kivéve a piaci forgalomba hozást.
(14) A csomagolás forgalmazója az, aki tevékenysége körének keretében csomagolásforgalmazást végez.
(15) Csomagolási hulladék a csomagolás vagy a csomagolási anyag, mely hulladékká vált, kivéve a csomagolásgyártásból származó hulladékot és az árucsomagolásból származó hulladékot.
(16) A csomagolás kezelése a csomagolás gyártása, a csomagolás vagy csomagolt áru piaci forgalomba hozása, forgalmazása, a csomagolás felhasználása, az ismételten felhasználható csomagolások átvétele, a csomagolások javítása és csomagolások ismételt felhasználása.
(17) A használt, ismételten felhasználható csomagolások átvétele a fogyasztóktól vagy végfogyasztóktól történő átvétel a Szlovák Köztársaság területén az ismételt felhasználás céljából vagy az ismételt felhasználási folyamatból történő kivonás céljából.
(18) A csomagolási hulladék reciklálása a gyártási folyamat hulladékanyagainak minden újbóli feldolgozása az eredeti célnak megfelelően vagy más célokra, beleértve a szerves reciklálást is, kivéve azonban az energetikai hasznosítást.
(19) Szerves reciklálás a biológiailag lebomló csomagolási hulladékrészek irányított kezelése levegő jelenlétében (komposztálással) vagy levegő kizárásával (biogáz-előállító) mikroorganizmusok felhasználásával, amelyek állandósult szerves maradékot vagy metánt termelnek; a hulladéklerakón történő elhelyezés nem jelent szerves reciklációs formát. 
(20) Energetikai hasznosítás az éghető csomagolási hulladék felhasználása energia előállítására közvetlen égetéssel, más hulladékkal együtt vagy csak magában, a hőenergia felhasználásával.
(21) A csomagolási hulladék anyagárama a csomagolási hulladék mozgása a keletkezés helyétől az első hulladékhasznosító létesítményig az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével, vagy az első hulladékhasznosító létesítményig más állam területén, melyben biztosítható, hogy a hulladék hasznosításának eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével elérhető hasznosítási eredménnyel.
(22) A csomagolási hulladék keletkezési helye az eredeti hulladékbirtokosnál lévő keletkezési hely; ha háztartási hulladék összetevőjéről van szó, az ilyen hely a község.
(23) A csomagolás viszonylatában gazdasági szereplők a csomagolóanyagok szállítói, azok a személyek, melyek csomagolásokat behoznak, azok jellegét módosítják, a csomagolások gyártói, a csomagolások forgalmazói, a csomagoláskereskedők, a csomagolásfelhasználók, a hatóságok és a közhasznú szervezetek.
(24) A csomagolásgyártó piaci részesedése az adott naptári évben a csomagolásgyártó által az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolásmennyiség százalékos aránya az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolás összmennyiségéből. 
(25) A csomagolási hulladék gyűjtési hányada az adott naptári évre a háztartási hulladék összetevője vonatkozásában, a Szlovák Köztársaságban a háztartási hulladékból összegyűjtött csomagoláshulladék összmennyiségének és a csomagolásgyártó megfelelő naptári évi piaci részesedésének szorzata.
(26) A műanyag polimer,72a) amely adalékanyagokat és más anyagokat tartalmazhat és képes a tasakok fő szerkezeti összetevőjeként működni.
(27) A műanyag hordtasak olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére.
(28) A könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb.
(29) A nagyon könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak az élelmiszerpazarlás megelőzésének céljából.
(30) A minisztérium honlapján közzéteszi a Szlovák Köztársaságban piaci forgalomba hozott csomagolások összmennyiségét, valamint a háztartási hulladékból kigyűjtött csomagolási hulladék mennyiségét az előző naptári év vonatkozásában, mégpedig legkésőbb július 15-ig.

53. §
A csomagolások összetételére és tulajdonságaira vonatkozó követelmények
(1) A csomagolásokat úgy kell megtervezni, legyártani és piacra vinni vagy forgalmazni, hogy megfeleljenek az összetételükre és tulajdonságaikra vonatkozó alapkövetelményeknek, és hogy lehetővé tegyék az ismételt használatukat vagy hasznosításukat, reciklációjukat és szerves reciklálásukat, az energetikai hasznosítást beleértve, és teljesítsék a harmonizált szabványokat.73)
(2) Ólom, kadmium, higany és hat vegyértékű krómötvözet szándékos hozzáadása (a továbbiakban csak „nehézfém”) ezeknek a felhasználása a jelenlétüket megkívánó csomagolás gyártásakor egy meghatározott tulajdonság, megjelenés vagy minőség biztosítása érdekében; nem tekinthető nehézfém szándékos hozzáadásának az újrahasznosításából származó nehézfém-tartalmú anyagok csomagolási alapanyagként történő felhasználása.
(3) Tilos olyan csomagolást gyártani vagy piaci forgalomba hozni, melyeknek a nehézfém-tartalma összességében meghaladja a 100 mg/kg tömegértéket (a továbbiakban csak „határérték”).
(4) A 3. bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik
a) a kizárólag ólomkristályból készült csomagolásra,
b) a műanyag rekeszekre és raklapokra, amennyiben
1. a gyártási folyamatban nem kerül sor szándékos nehézfém-hozzáadásra,
2. ellenőrzött újrahasznosító eljárással kerültek legyártásra, melyben az újrahasznosított anyag kizárólag műanyag rekeszből vagy raklapból származik és amelyben az egyéb felhasznált anyagok legfeljebb az össztömeg 20 %-át teszik ki, vagy
3. a nehézfémek határértékének túllépésére kizárólag nehézfém-tartalmú újrahasznosított anyagok hozzáadása miatt került sor,
c) a csomagolási célú üvegre, ha
1. a gyártási folyamatban szándékos nehézfém-hozzáadásra nem kerül sor,
2. határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált újrahasznosított anyagok nehézfémtartalma okozza, vagy 
3. ha a csomagolás gyártója rendszeres havi ellenőrző méréseket végez a gyártási folyamatban az üvegolvasztó kemencékben a nehézfém-koncentráció megállapítása céljából; a mérési eredményeknek és a felhasznált mérési módszereknek bármikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére kell állniuk.
(5) A nehézfém-tartalom határértékét meghaladó nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és műanyag raklapokat jól láthatóan és tartósan meg kell jelölni a külön jogszabály értelmében.74)
(6) A 4. bekezdés b) pontja szerinti nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és raklapokat, melyek hulladékká válnak, kötelezően fel kell dolgozni újrahasznosítási folyamatban, melyben az újrahasznosított anyag csak műanyag rekeszekből vagy műanyag raklapokból származik, vagy amelyben a más felhasznált anyag csak az össztömeg 20 százalékát teszi ki.
(7) Az, aki a 4. bekezdés b) pontjában taglalt csomagolást gyártja vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, köteles megőrizni a csomagolás piaci forgalomba történő bevezetése feltételeinek teljesítését igazoló műszaki dokumentumokat56) legalább négy éven keresztül.
(8) Az üvegből csomagolószereket gyártó személy, vagy ha ilyen személy a Szlovák Köztársaságban nincs, akkor az üveg csomagolószerekbe árut töltő gyártó köteles jelenteni a nehézfém-tartalom mennyiségét az üvegcsomagolásokban az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, amennyiben az átlagos nehézfém-tartalom a 4. bekezdés c) pontjának 3. alpontja szerint elvégzett 12 egymást követő ellenőrzés alkalmával meghaladta a 200 mg/kg össztömeg határértéket. Az üvegcsomagolások nehézfém-tartalmáról szóló jelentésben feltüntetik a nehézfém-össztartalom mért értékeit, a használt mérési módszereket, az összesített nehézfém-tartalom feltételezett forrásait és a meghozott intézkedések részletes leírását, melyekkel a nehézfém-tartalom csökkentését célozták meg.
(9) A csomagolásokra és csomagolóanyagok tulajdonságaira, valamint használatukra vonatkozó különleges követelményeket külön jogszabályok írják elő.75)

54. §
A csomagolások gyártóinak kötelességei
(1) A gyártó összhangban a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel, köteles biztosítani
a) a csomagolást az anyagösszetételét jelző adattal megjelölni a külön jogszabály szerint,74) ha a csomagolás megjelölése mellett dönt; a csomagolást a kezelés módjára vonatkozó adattal is megjelölheti [105. §, 3. bek. m) pont],
b) a betétdíjas (’visszaváltható’) csomagolás megjelölését, ha betétdíjas italcsomagolásban helyez piaci forgalomba árut, kivéve a 0 eurós betétdíjú csomagolásokat,
c) hogy az a) és b) pont szerinti jelölés jól látható és könnyen olvasható legyen, párhuzamosan megfelelően tartós és állandó, a csomagolás felnyitása után is,
d) az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési hányada mértékében,
e) a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött összetevőkből származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a gyűjtési hányada mértékében,
f) tájékoztatni a fogyasztókat a csomagolási hulladék gyűjtésének módjáról.
(2) Ha a csomagolószerek gyártója nem igazolja, hogy az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolások felhasználásuk után nem a háztartási hulladék közé kerülnek, az ilyen csomagolási hulladék a háztartási hulladék részének tekintendő.
(3) A csomagolószerek gyártója megkülönböztetett kötelességeit csak akkor teljesítheti egyénileg, ha az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó hulladék nem válik a háztartási hulladék részévé; a megkülönböztetett kötelességeinek 27. § 7. bekezdése szerinti teljesítésének lehetőségét ez nem befolyásolja.
(4) Az ismételten felhasználható csomagolások az 1. bekezdés d) pontja szerinti kötelességek teljesítése szempontjából csak egyszer számítandók bele abba a csomagolásmennyiségbe, melyet a gyártó piacra helyezett vagy forgalmazott, mégpedig az első használatuk időpontjában; a fentiek nem vonatkoznak a fa raklapokra, melyeket akkor számítanak bele a csomagolásmennyiségbe, amikor hulladékká válnak.
(5) A csomagolások gyártója, amely könnyű műanyag hordtasakokat nyújt az áruk vagy termékek vásárlásához, köteles
a) térítés fejében nyújtani őket; ez a kötelesség nem vonatkozik a nagyon könnyű műanyag hordtasakokra,
b) más fajtájú hordtasakokat is nyújtani.

55. §
A csomagolások gyártóinak kötelességei betétdíjas csomagolás esetén
(1) Ha a csomagolás gyártója betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles a csomagolásra betétdíjat kivetni és betartani a betétdíj megszabott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].
(2) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette.
(3) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.
(4) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, változást tervez az áruk csomagolásfajtájában, köteles tájékoztatni a csomagolások forgalmazóit, melyek ilyen csomagolásokban forgalmaznak árut, a csomagolásfajta készülő változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.
(5) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas italcsomagolásban helyez piacra árut, az addigi betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban.
(6) A csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut, köteles biztosítani a visszagyűjtött csomagolások ismételt felhasználását, amennyiben azok az ismételt használatra alkalmas állapotban vannak.

56. §
A csomagolások forgalmazóinak kötelességei
(1) A csomagolások forgalmazója, mely betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles betétdíjat kivetni a csomagolásra és betartani a betétdíj meghatározott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].
(2) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette. Az első mondat szerinti kötelessége teljesítésekor a csomagolás forgalmazója köteles úgy eljárni, hogy elegendő és elérhető elfogadási helyet biztosítson, s ennek meg kell felelnie a csomagolásokban forgalmazott áruk értékesítési helyei számának.
(3) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.
(4) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles tájékoztatni azon más forgalmazókat, melyek ilyen csomagolásban forgalmaznak árut az ismételten használatos csomagolásfajta tervezett változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.
(5) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas italcsomagolásban forgalmaz árut, ha megszünteti az addig használt betétdíjas csomagolást, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban. Az értesítésnek a csomagolások visszavételének teljes időszaka alatt nyilvánosnak kell lennie.
(6) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut, köteles biztosítani a visszavett ismételten használatos csomagolás átadását annak a csomagolásgyártónak vagy csomagolásforgalmazónak, mely betétdíjat számolt fel érte.
(7) A csomagolás forgalmazója, mely italt forgalmaz más, mint ismételten használatos csomagolásban fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles az árusítás helyén azonos fajtájú italt ismételten használatos csomagolásban is forgalmazni, ha ilyen italokat abban is piacra helyeztek a Szlovák Köztársaságban. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a csomagolások azon forgalmazójára, mely ezeket az italokat 200 m2-nél kisebb alapterületű üzlethelyiségben értékesíti.
(8) A csomagolás forgalmazójára, mely közvetlenül a végfogyasztónak forgalmaz olyan csomagolásgyártótól származó csomagolást, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, ezen csomagolás és a belőle keletkező hulladék vonatkozásában átruházódnak a csomagolásgyártó jelen törvény szerinti kötelességei.
(9) A 8. bekezdés szerinti kötelesség teljesítésének céljából a csomagolás gyártója az ő 8. bekezdés szerinti kötelességeit helyette teljesítő csomagolás forgalmazójának írásbeli kérésére köteles kiadni a 27. § 4. bekezdésének h) pontja szerinti adatokat.
(10) A csomagolás forgalmazója, mely biztosította az ismételten használatos csomagolások kivitelét a Szlovák Köztársaság területéről, vagy annak kivonását az ismételt felhasználás alól, köteles e tényről haladéktalanul tájékoztatni a csomagolás gyártóját, mely ezt a csomagolást piacra helyezte vagy forgalmazta, abban az esetben, ha a csomagolás gyártójának azonosító adatai ezen csomagolásról megállapíthatók.

57. §
A csomagolási hulladék gyűjtése és hasznosítása
(1) A csomagolási hulladék keletkezési helyét és mennyiségét gyűjtési bizonylat céljára és az anyagáram kimutatásának céljára az eredeti hulladékbirtokos, ha háztartási hulladékról van szó, a község, vagy amennyiben felvásárolt háztartási hulladékról van szó a 16. § 4. bekezdésében feltüntetett személy mutatja ki; ha felvásárolt háztartási hulladékról van szó; egy csomagolási hulladékmennyiség csak egy anyagáramban mutatható ki.
(2) Az 54. § 1. bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének céljából a gyűjtést, hasznosítást és reciklálást a csomagolási anyagáramból származó iratokkal igazolják; a csomagolási hulladékból összegyűjtött mennyiség csak a hasznosítás vagy reciklálás évében számítható bele a csomagolási hulladék anyagáramába. Az 54. § 1. bek. e) pontja szerinti kötelességek teljesítését kizárólag a község által a nála összegyűjtött mennyiségként visszaigazolt mennyiség szolgál, valamint a háztartási hulladék mennyisége, melyről értesítést kapott a 16. § 4. bek. szerint; a csomagolásból összegyűjtött hulladékmennyiség a csomagolási hulladékgyűjtési hányadba csak az összegyűjtés évében számítható be.
(3) A hulladékhasznosító létesítmények által átvett csomagolási hulladék mennyisége a 2. bek. szerinti kötelességek teljesítésének tekintendő a csomagolási hulladék hasznosított mennyisége szempontjából, amennyiben e létesítmény üzemeltetési és műszaki intézkedései biztosítják, hogy a szétválogatott csomagolási hulladék mennyisége nagyobb veszteségek nélkül bekerül az újrahasznosítási vagy reciklálási folyamatba.
(4) Az ismételten felhasználható csomagolás, mely nem alkalmas újbóli használatra, hulladékként kezelendő.
(5) Az újrahasznosítási és reciklálási mérték megállapításánál a 3. sz. melléklet szerint figyelembe veszik az energetikai hasznosítás támogatását, ha environmentális és gazdasági okokból ez élvez előnyt a reciklálással szemben.

59. §
A csomagolási gyártói felelősségi szervezetek kötelességei és jogai
(1) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolási hulladék közös kezelésének rendszerét működteti, a 28. § 4. bekezdésében taglalt kötelességeken kívül köteles
a) ebbe a rendszerbe befogadni a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését a jelen törvényszakasz hetedik szakasza szerint,
b) ebbe a rendszerbe befogadni a csomagolási és a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését, mely a háztartási hulladék elkülönítetten gyűjtött összetevőiből származik, beleértve ennek a gyűjtését is,
c) biztosítani a 27. § 4. bek. f) és k) pontja szerinti tevékenységeket annak közvetítésével, aki a községben az osztályozott gyűjtést végzi.
(2) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött csomagolási hulladék és nem csomagolás jellegű termékek hulladékának közös kezelési rendszerét működteti, a községben ezt a tevékenységet csak a községgel megkötött szerződés alapján biztosíthatja.
(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek az általános követelmények mellett tartalmaznia kell még
a) az osztályozott gyűjtési rendszer leírását, beleértve az osztályozott gyűjtés tevékenységeinek végrehajtását,
b) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből a háztartási hulladékból elkülönítve összegyűjtött összetevők hányada megállapításának módszertanát; az adott hányadmegállapítás az érintett gyártói felelősségi szervezet költségére történik,
c) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó anyagáram kimutatási módját és formáját,
d) a község területén megvalósításra kerülő tájékoztató tevékenység végrehajtásának feltételeit,
e) az osztályozott gyűjtés költségeinek nagyságát a községben.
(4) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, a szerződést a költségek nagyságáról szóló megállapodás szerint köti meg a 2. bekezdés rendelkezései értelmében, a szokásos üzleti szabályok betartása mellett, s az elsősorban tartalmazza:
a) az osztályozott gyűjtés költségeiről szóló tételes megállapodást, annak nagyságát, térítési feltételeit és számlázási módját,
b) a háztartási hulladékból szétválasztva összegyűjtött összetevők mennyiségének és az osztályozott gyűjtés során végzett tevékenységek hitelesítési módját,
c) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék anyagáramának kimutatási módját és formáját.
(5) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete jogosult a községben, melyben mint szerződéses partner a 31. § 12. bek. c) pontja szerint került kijelölésre, megbizonyosodni az osztályozott gyűjtés működőképességéről és költségességéről (a továbbiakban csak „az osztályozott gyűjtés működőképességének vizsgálata”) annál az alanynál, mely az adott községben az 1. bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtés, szállítás, a háztartási hulladékból osztályozva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők hasznosítása és újrahasznosítása költségeinek arányossága megállapításának céljából.
(6) Az, aki az 5. bekezdés értelmében a községben a háztartási hulladékból szétválasztva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők gyűjtését végzi, köteles az osztályozott gyűjtés működőképességének felülvizsgálatakor biztosítani annak végrehajtását és együttműködni a csomagolási gyártói felelősségi szervezettel, mely az osztályozott gyűjtés működőképességét vizsgálja.
(7) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll az osztályozott hulladékgyűjtési rendszer működőképességének felülvizsgálata alapján az 5. bekezdés szerint javaslatot tenni a községnek és annak, aki a területén az osztályozott gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtési rendszer megváltoztatását az 1. bekezdés b) pontja értelmében a jobb működtetés céljából.
(8) Ha a község vagy az, aki a háztartási hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, nem hajtja végre a 7. bekezdés alapján javasolt változásokat, a csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll a községi osztályozott gyűjtést végző szervezetnek csak az adott régióban szokásos összegű költségtérítést fizetni, az átlagos régiós költségszintet meghaladó kiadásokért ennek a személynek a község köteles megfizetni.
(9) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll folyamatosan ellenőrizni a háztartási hulladékból elkülönítetten gyűjtött elemek valós összetételét a neki szánt gyűjtőedényekben; ha megállapítja, hogy annak 50 %-nál nagyobb arányban más háztartási hulladék is a része, mint amire az adott gyűjtőedény ki van jelölve, a gyűjtőedényben lévő így összegyűjtött háztartásihulladék-összetevő kezeléséért ez a gyártói felelősségi szervezet nem felelős.
(10) A községi osztályozott hulladékgyűjtés működőképességének javítására tett javaslatok nem állhatnak ellentétben a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének követelményeivel.

Ötödik szakasz
Gépjárművek és hulladék gépjárművek

60. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz a gépjárművekre és hulladékká vált gépjárművekre vonatkozik, beleértve az alkatrészeiket és anyagaikat, függetlenül attól, milyen karbantartást és javításokat végeztek rajtuk használatuk idején, és függetlenül attól is, hogy a gyártó által beszerelt elemekkel vannak-e felszerelve, vagy más részekkel, melyek pótalkatrészként való használata összhangban áll a gépkocsik karbantartására vagy javítására vonatkozó külön jogszabályokkal.76)
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak a hulladékká vált gépjárművek feldolgozására, kezelésére és a feldolgozásból származó hulladék kezelésére.
(3) A háromkerekű gépjárművekre nem vonatkoznak a 61. §-ának, a 64. § 2. bek. c) pontjának és a 65. § 1. bek. 1) pontjának a rendelkezései.
(4) A speciális kizárólagosan egyetlen rendeltetésű gépjárművekre77) nem vonatkoznak a 65. § (1) bek. h) és m) pontjának rendelkezései.
(5) Gépjárműnek minősül a jelen törvény céljaira az M1 vagy N1 kategóriájú gépjármű,78) valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikliket.79)
(6) Hulladék gépjármű a hulladékká vált gépjármű.
(7) Teljes hulladék gépjármű a jelen törvény céljaira az a hulladék jármű, amely eléri a piacra adásakor feltüntetett tömegének legalább a 90 %-át és tartalmazza a motort, a váltóművet, az alvázat, a karosszériát, az elemet vagy akkumulátort és a katalizátort, ha az része volt a gépjárműnek a Szlovák Köztársaság piacára történt bevezetésekor.
(8) A hulladék gépjármű tulajdonosa az a személy, akinél a hulladék gépjármű található.
(9) A gépjármű gyártója a gyártó80) vagy a gyártó képviselője.81)
(10) A gépjármű Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése a jelen törvény céljaira az a pillanat, amikor – térítés fejében vagy ingyenesen – a gépkocsi első alkalommal a Szlovák Köztársaságban a gyártási szakaszból, határon átnyúló szállítással más tagállamból, vagy behozatalból az értékesítési szakaszba vagy használatba kerül.
(11) Megelőzésnek azokat az intézkedéseket nevezzük, amelyek célja a hulladék gépjárművek, anyagaik vagy összetevőik környezetkárosító hatásainak és mennyiségének csökkentése.
(12) Hulladék gépjárművek gyűjtése ezeknek az összegyűjtése a hulladék gépjárművek feldolgozójának (bontójának) történő átadás előtt.
(13) Hulladék gépjárművek feldolgozója (bontója) az a vállalkozó, mely jogosultságot kapott a hulladék gépjárművek feldolgozására.
(14) A hulladék gépjármű feldolgozása az a tevékenység, mely azt követően történik, hogy a hulladék gépjármű a feldolgozónak átadásra kerül a szennyeződések eltávolítása (szárazra fektetés), a szétbontás, darabolás, aprítás, zúzás, anyagában történő hasznosítás vagy az aprítógépből származó hulladék ártalmatlanítása, illetve a hulladék gépjármű vagy eleme más tevékenységgel történő hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából. 
(15) A hulladék gépjármű újrahasznosítása (reciklálása) a hulladék gépjármű bontásából származó anyaghulladék vagy gépelem ismételt feldolgozása a gyártási folyamatban az eredeti céljának vagy más célnak megfelelően, az energetikai hasznosítást leszámítva.
(16) A hulladék gépjárművek elemeinek és alkatrészeinek újrafelhasználása minden olyan tevékenység, amelynek következtében a gépelemek és alkatrészek ugyanarra a célra használhatók fel, mint amelyre készültek.
(17) Osztályozó berendezés az a berendezés, amely a hulladék gépjármű egyes elemeinek osztályozására vagy szétválasztására szolgál, beleértve az újrahasználatra közvetlenül alkalmas fémhulladék kinyerésére szolgáló berendezést.
(18) Érintett gazdasági szereplők a gépjárművek gyártói, forgalmazói, a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személyek, a biztosítók, melyek gépjármű-biztosítást kötnek, a hulladék gépjárművek hasznosítására, újrahasznosítására jogosult személyek és más, a hulladék gépjárművek, alkatrészeik és anyagaik feldolgozásának végzésére jogosult személyek.
(19) Bontási tájékoztatás minden, a hulladék gépjármű helyes és környezetbarát bontását szolgáló információ.
(20) Kijelölt parkolóhely az azon személy által üzemeltetett parkolóhely, mely jogosult a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy feldolgozására, miközben a parkolási felületet kijelölt parkolóhelyként az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság határozta meg kérvény alapján.

61. §
A gépjármű gyártójának kötelességei
(1) A gépjármű gyártója – összhangban a 27. § 4. bekezdésével – köteles
a) kódolást használni az újrahasznosításra vagy újbóli használatra alkalmas gépjárműrészek, bennük felhasznált anyagok és felszerelések azonosításának megkönnyítése érdekében,
b) a gépjármű gyártásakor nem használni nehézfémet tartalmazó anyagokat és alkatrészeket és piaci forgalomba nem helyezni nehézfém-tartalmú anyagokból és alkatrészekből álló gépjárműveket, kivéve a 105. § 3. bek. n) pontjában felsorolt eseteket,
c) gépjármű-gyártáskor nem használni olyan anyagokat, részeket és szerkezeti elemeket, amelyek használata nem teljesíti a külön jogszabályban megállapított kötelességeket,82)
d) biztosítani a hulladék gépjárművek begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság egész területén, legalább egy hulladék-gépjármű gyűjtőhely létesítésével minden járás területén,
e) biztosítani, hogy a hulladékgépjármű-gyűjtőhelyet üzemeltető személy
1. ne utasítsa el a hulladék gépjármű átvételét a tulajdonostól,
2. térítésmentesen átvegye a hulladék gépjárművet, amennyiben az megbontatlan állapotú,
f) biztosítani az összegyűjtött hulladék gépjárművek átadását a d) pont szerint a hulladék gépjárművek feldolgozójának, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek,
g) tájékoztatást közzétenni
1. a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik tervezett hasznosítási és újbóli használatának lehetőségeiről,
2. a hulladék gépjárművek, gépjárműrészek, szerkezeti elemek újbóli használata lehetőségeinek és módjainak fejlesztéséről és optimalizálásáról, valamint a hasznosításáról és reciklálásáról, a haladásról, melyet a gépjárműrészek és szerkezeti elemek hasznosítása és reciklálása mértékének növekedésével kapcsolatosan elért annak érdekében, hogy csökkenjen a hulladék gépjárművek bontásából származó, ártalmatlanításra szánt hulladék mennyisége,
3. a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról, főleg a bontás, a szárazra fektetés (cseppfolyós anyagok eltávolítása) és a veszélyes anyagok eltávolítása során,
h) a g) pontban meghatározott tájékoztatást a potenciális vásárló rendelkezésére bocsátani már a népszerűsítő brosúrában,
i) a hulladék gépjármű bontójának tájékoztatást nyújtani a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikációs eszköz útján, mégpedig hat hónapon belül az általa gyártott vagy behozott új gépjárműtípus piacra helyezését követően,
j) a végfelhasználó részére a gépjármű bontónak történő átadása szükségességéről, valamint az elérhető gyűjtőhelyekről.
(2) Az egyedileg behozott83) gépjárműből – melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, de a tulajdonosa nem a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó, vagy amely egyedileg legyártott gépjármű84) – származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja állítja ki. Ha a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja nem létezik, az ilyen gépjármű számára bármely gépjárműgyártó kiállíthatja az érintett igazolást.
(3) Az egyedileg behozott83) gépjárműből származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást azon gépjármű esetében, melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, és a tulajdonosa a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó, a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére ez a gépjárműgyártó köteles kiállítani.
(4) A nyilvántartási bizonylat II. részének gyártó általi kiállítása vagy kiadása a külön jogszabály szerint85) vagy a gépjármű bejelentése az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás által a külön jogszabállyal86) összhangban olyan cselekménynek tekintendő, mellyel a gépjármű gyártója vállalja a felelősséget az 1. bekezdés szerinti kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.
(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti igazolás kiállítása megalapozza annak a felelősségét, aki azt kiállította, az 1. bekezdés d)-f) pontjaiban feltüntetett kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.
(6) A 2-4. bekezdések szerinti igazolás kiállítása lehet ingyenes vagy térítésköteles. Ha az adott igazolás kiállítása térítésköteles, a díj összege nem haladhatja meg a hulladék gépjármű bontásának biztosításához szükséges tényleges költségek nagyságát, melyből levonásra kerül a hulladék gépjármű bontásából származó lehetséges haszon összege, legfeljebb azonban azt az összeget, melyet az adott gépjárműgyártó fizet a gépjárműgyártók felelősségi szervezetének a gépjármű után a bontás biztosítása érdekében.
(7) Az 1. bek. h)-j) pontjainak rendelkezései nem befolyásolják az adatok külön jogszabályok20) szerinti védelmét.
(8) A gépjárműgyártó 1. bekezdés d)-f) pontjai szerinti kötelességei azokra a gépjárművekre is vonatkoznak, amelyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt hoztak piaci forgalomba.

62. §
Egyéb szereplők kötelességei és jogai
(1) A gépjárműgyártók 61. § 1. bek. g) pontjában megfogalmazott kötelességei arányos mértékben vonatkoznak a gépjárműelemek gyártóira, a bennük felhasznált anyagok és beépített felszerelések gyártóira.
(2) A gépjármű azon alkatrészeinek gyártója, melyeket a gépjárműben felhasználtak, köteles a hulladék gépjárművek bontójának kérésére haladéktalanul biztosítani műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikáció útján a szétszereléshez, ártalmatlanításhoz és az újra felhasználható alkatrészek teszteléséhez szükséges adatokat. 
(3) Az a személy, aki egyedileg gyártott gépjármű87) jóváhagyását kérvényezi, valamint az a személy, aki egyedileg behozott gépjármű88) jóváhagyását kéri, köteles biztosítani a 61. § 2. és 3. bekezdése szerinti igazolás kiállítását ezen gépjármű számára.
(4) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt személyek és a hulladék gépjárművek bontásából származó hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmények üzemeltetői megkeresésre kötelesek együttműködni a gépjármű gyártójával 61. § 1. bek. g) pontjának második alpontja szerinti kötelessége teljesítése során.
(5) Az 1., 2. és 4. bekezdés rendelkezései nem befolyásolják a külön jogszabályok20) szerinti adatvédelmet.
(6) Hulladék gépjárművet szétbontani tilos; ez a tilalom nem vonatkozik a hulladék gépjárművek bontójára.

63. §
A hulladék gépjármű tulajdonosának kötelességei
(1) A hulladék gépjármű tulajdonosa köteles haladéktalanul biztosítani a hulladék gépjármű átadását a hulladék gépjárműveket gyűjtő vagy feldolgozó személynek.
(2) A hulladék gépjármű forgalomból történő kivonása külön jogszabály89) szerint történik.

64. §
Hulladék gépjárművek gyűjtése
(1) A hulladék gépjárművek begyűjtését a hulladék gépjárművek feldolgozója végezheti a neki a 89. § 1. bekezdés 3. pontja szerint kiadott tanúsítványban meghatározott mértékig, vagy az, akinek engedélyes van a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében és szerződéses jogviszonyban áll a gépjárművek bontóival.
(2) A hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személy a 14-16. §-okban meghatározottakon kívül köteles még
a) nyilvántartást vezetni és megőrizni az átvett hulladék gépjárművekről és megőrizni a bejelentett adatokat,
b) negyedévente az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak bejelenteni a meghatározott nyilvántartási adatokat az a) pont értelmében,
c) átvenni a tulajdonostól minden hulladék gépjárművet; amennyiben megbontatlan hulladék gépjárműről van szó, térítési díj vagy egyéb szolgáltatás megkövetelése nélkül,
d) a hulladék gépjármű átvételekor nyugtát kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről és ennek egy példányát átadni a hulladék gépjármű tulajdonosának,
e) a gyűjtést kizárólag a hulladék gépjárművek bontóba történő elszállítása céljából végezni, kivéve azon eseteket, amikor a gyűjtést maga a hulladék gépjárművek bontója végzi,
f) 30 napon belül átadni minden átvett hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek bontójának, mely megfelel a jelen törvény előírásainak,
g) a hulladék gépjárművek gyűjtését kizárólag olyan létesítményben végezni, mely úgy van felszerelve és úgy működik, hogy ne veszélyeztesse a környezetet, valamint ahonnan nem lehet a hulladék gépjárművet vagy annak alkatrészét ellopni,
h) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási lap I. részét, a nyilvántartási lap II. részét, és haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,
i) elektronikus formában elküldeni a rendőrségnek az adatokat a bontásra átvett gépjárműről és a gépjármű neki történt átadásáról, ezt követően kézbesíteni a rendőrségnek a nyilvántartási lap I. és II. részét,
j) a nyilvántartási feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, köteles az okiratokat és gépjárműveket ellenőrizni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben.

65. §
A hulladékgépjármű-bontó kötelességei
(1) A hulladék gépjármű bontója a 14. és 17. §-ba foglaltakon kívül köteles még
a) a hulladék gépjárművet a kiadott engedéllyel összhangban feldolgozni és betartani a hulladék gépjármű bontási jogosítványában megfogalmazott kötelezettségeket,
b) szerződéses jogviszonyban állni a hulladék gépjárművek bontását illetően a gépjárműgyártókkal vagy a gépjárműgyártók gyártói felelősségi szervezetével,
c) a hulladék gépjárművek bontására szolgáló létesítmény megépítése vagy korszerűsítése során a lehető legjobb műszaki megoldásokat választani, szem előtt tartva a beszerzési és üzemeltetési költségek arányosságát,
d) a hulladék gépjárművek feldolgozására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedélyben lévő feltételekkel és a jogosítvánnyal összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,
e) üzemviteli dokumentációt vezetni a hulladék gépjárművek bontásáról,
f) nyilvántartást vezetni az újrahasználatra kerülő gépelemekről és alkatrészekről,
g) úgy bánni a hulladék gépjárművel, hogy azt megtisztítsa a környezetkárosító anyagoktól, és további intézkedésekkel mérsékelni a kedvezőtlen környezeti hatásokat,
h) biztosítani a hulladék gépjármű teljes feldolgozását az átvételétől számított egy éven belül, beleértve a hulladék gépjármű gépelemeinek és alkatrészeinek újrahasználatát, valamint a hulladék gépjármű feldolgozásából származó hulladék hasznosítását, főként a hulladék gépjármű reciklálását és a már fel nem használható maradékok ártalmatlanítását,
i) sürgőséggel kiszerelni az gépjárműelemeket és -akkumulátorokat, ha azok részét képezik a hulladék gépjárműnek, és biztosítani az átadásukat a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok b) pont szerinti szerződésben kijelölt kezelőjének,
j) eltávolítani a működéshez szükséges folyadékokat és átadni azokat a kezelésükre a b) pont szerinti szerződésben kijelölt jogosult személynek,
k) jelenteni a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának az i) pont szerint kiszerelt használt gépjárműelemek és -akkumulátorok mennyiségét, a 42. § 3. bekezdése szerinti felosztásban, valamint a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok kezelőjének nevét, melynek leadta ezeket,
l) biztosítani tevékenysége során a reciklációs, a hulladék gépjármű-elemek és -alkatrészek újrahasználati, valamint hulladékhasznosítási követelményeinek betartását a végrehajtó rendeletben [105. § 3. bek. n) pontja] meghatározottak értelmében,
m) biztosítani tevékenysége során a 3. sz. mellékletben megadott kötelező határértékek és határidők betartását a hulladék gépjárművek gépjármű-elemei és -alkatrészei újrahasználata, a bontási hulladékok hasznosítása és a hulladék gépjárművek reciklálása vonatkozásában,
n) bontásra átvenni üzemében minden hulladék gépjárművet annak tulajdonosától; ha megbontatlan kompakt hulladék gépjárműről van szó, térítésmentesen vagy egyéb szolgáltatás igénylése nélkül,
o) a hulladék gépjármű átvételekor igazolást kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről [105. § 3. bek. n) pontja] és egy példányt kiadni annak a személynek, akitől a hulladék gépjárművet átvette; ez a kötelesség nem érvényesül, ha a hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személytől veszi át,
p) közzétenni a tájékoztatást a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerint,
q) kérésre szükséges mértékig együttműködni a gépjárműgyártóval, annak a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerinti kötelességei teljesítése érdekében, 
r) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladék gépjárművek bontásáról,
s) jelenteni a meghatározott nyilvántartási adatokat az r) pont szerint az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak és gépjárműgyártóknak, valamint a gépjárművek gyártói felelősségi szervezetének, melyekkel szerződéses jogviszonyban áll, és megőrizni a bejelentett adatokat,
t) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,
u) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási bizonylat I. részét és II. részét, majd haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,
v) a hulladék gépjármű bontásra történt átvételét követően elektronikus úton elküldeni a rendőri testület illetékes szervének a hulladék gépjármű bontási adatait, ezt követően kézbesíteni neki a nyilvántartási bizonylat I. és II. részét,
w) a nyilvántartással kapcsolatok feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, az okiratokat és gépjárművek hitelességéről a belügyminisztérium nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben.
(2) Az 1. bekezdés p) és q) pontjainak rendelkezéseivel nem sérülnek a külön jogszabály szerinti20) adatvédelmi rendelkezések.

66. §
Kijelölt parkolóhely
(1) A kijelölt parkolóhelyet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság jelöli ki azon személy írásbeli kérvénye alapján, amely engedélyt kapott a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében, vagy engedélyt kapott a hulladék gépjárművek bontására a 97. § 1. bek. c) pontja értelmében; ha a kijelölt parkoló kijelölésének kérvénye része a hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy a hulladék gépjárművek bontásának engedélyezését igénylő kérvénynek, az érintett szerv a kijelölt parkolóhelyet kijelölheti a határozatban, mellyel engedélyezi a hulladék gépjárművek gyűjtését vagy hulladék gépjárművek bontását. 
(2) A kijelölt parkolót úgy kell berendezni és üzemeltetni, hogy ne kerülhessen sor a környezet veszélyeztetésére vagy megkárosítására, sem a gépjárművek vagy azok alkatrészeinek eltulajdonítására.
(3) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője köteles
a) a 2. bekezdés értelmében felszerelni és működtetni a kijelölt parkolót,
b) nyilvántartást vezetni a kijelölt parkolókra szánt gépjárművek átvételéről és átadásáról,
c) a nyilvántartási adatok felvételekor ellenőrizni a gépjármű adatainak hitelességét a belügyminisztérium nyilvános körözési informatikai rendszerében.
(4) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője jogosult a gépjármű elhelyezésével és kijelölt parkolóra történő szállításával kapcsolatos, gazdaságilag indokolt költségei megtéríttetésére
a) a gépjármű tulajdonosa90) által,
b) azon személy által, aki/amely a gépjármű kijelölt parkolóhelyen való elhelyezéséről döntött, ha a tulajdonosának kilétét nem sikerült megállapítani vagy a tulajdonos nem létezik.
(5) A hulladék gépjármű kijelölt parkolóra történő átvételét köteles biztosítani
a) a gépjármű gyártója, mely a 61. § 2. vagy 3. bek. szerinti igazolást kiállította,
b) a gépjármű gyártója, mely a gépjárműről kiállította és kiadta a nyilvántartás II. részének bizonylatát vagy végrehajtotta a gépjármű nyilvántartásba történő bejelentését a 61. § 6. bek. szerint,
c) a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja, ha igazolást állított ki a 61. § 2. bek. értelmében.

67. §
A gépjármű kijelölt parkolóhelyen történő elhelyezése és a gépjármű-tulajdonos kötelességei
(1) A gépjármű tulajdonosa90) köteles
a) saját költségére biztosítani a gépjármű elszállítását arról a helyről, ahol károsítja vagy veszélyezteti a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj91) összképét, valamint
b) a gépjárművet úgy elhelyezni vagy tárolni, hogy ne rongálja vagy veszélyeztesse a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj összképét.
(2) Ha a gépjármű tulajdonosa nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontjában leírt kötelességét és a gépjármű károsítja a környezetet, a 3. és 4. bekezdés szerint kell eljárni.
(3) A 2. bekezdés szerinti gépjárművet köteles elszállítani, majd a kijelölt parkolóhelyen elhelyezni
a) az útfenntartó, ha a gépjárművet közútról vagy közterületről kell elszállítani,
b) a község az ingatlantulajdonos egyetértésével, melynek területéről a gépjárművet elszállítják, ha nem az a) pont szerinti területről van szó, vagy
c) a b) pontban érintett ingatlan tulajdonosa, ha nem adott engedélyt a községnek a gépjármű elszállítására.
(4) A 3. bekezdés szerinti köteles személy rögtön azt követően, hogy megállapította, a 2. bekezdés szerinti eset áll fenn, biztosítja a 3. bekezdés szerinti kötelességek teljesítését; az ezzel járó költségeket a gépjármű tulajdonosa köteles megtéríteni. A gépjármű kijelölt parkolóhelyre történő elszállításáról és elhelyezéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a tevékenység végrehajtója
a) a gépjármű üzemeltetőjét, ha kiléte ismert, egyben tudomására hozza mulasztásának következményeit,
b) a gépjármű tulajdonosát, ha az ismert, de nem azonos az üzemeltetővel, és tájékoztatja az a) pont szerinti tényállásról, valamint a gépjármű üzemeltetője tétlenségének következményeiről,
c) az illetékese állami hulladékgazdálkodási hatóságot,
d) a községet, kivéve azt az esetet, amikor a 3. bekezdés szerinti kötelességet maga a község teljesíti.
(5) Ha a gépjármű üzemeltetője ismert és az értesítést követően egy hónapon belül nem veszi át a gépjárművet a kijelölt parkolóhelyről, sem a gépjármű tulajdonosa – mely nem üzemeltető – nem veszi át a gépjárművet ugyanilyen határidőn belül, a határidő leteltével azonnali hatállyal eljárást indít az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság annak érdekében, hogy a gépjármű tulajdonjoga az államra szálljon át. Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga átszáll az államra, az állam lesz a gépjármű tulajdonosa a határozat jogerőre emelkedésének napjától.
(6) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az eljárásban úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga nem száll át az államra, a határozatban azt is kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.
(7) Az, akinek a gépjárművét az 5. bekezdés értelmében az állam megszerezte, térítésre jogosult akkora összegben, amennyi az állami tulajdonba kerülés napján a gépjármű ára volt, levonva belőle az 5. bekezdés szerinti eljárás költségeinek és a 4. bekezdés szerinti eljárás be nem fizetett költségeinek összegét, melyeket az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az ezen költségek viselője jelentett be. Ezen térítési igényt azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál kell érvényesíteni, mely kiadta az 5. bekezdés szerinti határozatot, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
(8) Az, akinek a gépjármű üzemeltetője nem térítette meg a 4. bekezdés szerinti eljárással kapcsolatos költségeket, ezen költségei pótlólagos megtérítésének igényét azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál érvényesítheti, amely az 5. bekezdés szerinti határozatot kiadta, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül és a (7) bekezdésbe foglaltak szerint bejelentett költségek mértékében; ezen igény kielégítésével a gépjármű üzemeltetőjének 4. bekezdés szerinti költségtérítési kötelezettsége teljesültnek tekintendő.
(9) Ha a gépjármű üzemeltetője, sem a tulajdonosa, aki nem az üzemeltetője, nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a Rendőri Testület92) szervének segítségével sem azon okból, hogy ezt nem teszi lehetővé a gépjármű rendszáma vagy VIN azonosító száma sem, az 5-8. bekezdés szerinti eljárást az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem folytatja le és határozattal kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.
(10) Ha a gépjármű üzemeltetője nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességét és a gépjármű a környezet veszélyezteti vagy rontja a község vagy a különlegesen védett tájkörzet esztétikáját, a 3. bekezdésben meghatározott személy felszólítja az ilyen gépjármű tulajdonosát 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességei teljesítésére, Erről a felszólításról a 3. bekezdésben meghatározott személy tájékoztatja a gépjármű tulajdonosát, amennyiben az nem azonos az üzemeltetővel.
(11) Ha a 10. bekezdésben taglalt felszólítást követően a gépjármű üzemeltetője 60 napon belül nem tesz eleget kötelességeinek, a 3-9. bekezdések szerinti eljárásra kerül sor.
(12) Az 1-8. bekezdés rendelkezései kerülnek alkalmazásra abban az esetben is, ha a gépjármű üzemeltetőjének kérése nélkül kerül sor a gépjármű forgalomból történő kivonására.93)

68. §
Határozat az ismeretlen sorsú gépjárműről
(1) Az ismeretlen sorsú gépjármű üzemeltetője, ha a gépjármű a külön jogszabály szerinti forgalomból történő kivonás89) előtt megszűnt létezni, vagy azon gépjármű üzemeltetője, mely nem tudja bizonyítani, mi történt a gépjárművel, mely állítása szerint már nem létezik, jogosult annak forgalomból történő kivonása céljából kérvényt benyújtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak határozat kiadására, hogy a gépjármű már nem létezik.
(2) A kérvényező köteles az 1. bekezdés szerinti kérvény benyújtásakor befizetni a hozzájárulási díjat a Környezetvédelmi Alapba.94)
(3) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az 1. bekezdés szerinti kérvény alapján és a hozzájárulási díj Környezetvédelmi Alapnak történt befizetését követően kibocsátja a határozatot a gépjármű fizikai megszűnéséről, amennyiben az eljárás során nem merült fel alapos gyanú a gépjármű megsemmisülésének hamis voltáról, sem a kérvényező által a nem létező gépjárművel kapcsolatosan megadott adatok meghamisításáról, ellenkező esetben az eljárást leállítja.
(4) A gépjármű létezésének megszűnéséről szóló határozat tartalmazza
a) a kérvényező azonosító adatait,
b) a gépjármű azonosító adatait, a gépjármű-kategóriát beleértve,
c) a gépjármű létezésének megszűnéséhez fűzött magyarázatot,
d) az adatot, hogy az eljárás során nem kérdőjeleződtek meg a kérvényező által feltüntetett, a gépjármű megszűnésével kapcsolatos adatok.
(5) Ha az üzemeltető örökléssel jut hozzá nem létező gépjárműhez, a 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak rá.

Hatodik szakasz
Gumiabroncsok és hulladék gumiabroncsok

69. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz vonatkozik a gumiabroncsokra, melyek a Szlovák Köztársaság területén kerültek piaci forgalomba különállóan vagy gépjárművek95) és nem motoros közlekedési eszközök96) kerekeire szerelve, tekintet nélkül a márkájukra vagy piacra helyezésük időpontjára, valamint azokra a használt motoros és nem motoros járműabroncsokra, amelyek határon átnyúló szállítással más tagállamból kerültek a Szlovák Köztársaság piacára vagy behozatallal újrafutózás céljára és hulladék gépjárműabroncs-kezelésre.
(2) Ha a jelen törvényszakasz másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gumiabroncsokra a jelen törvény hulladék gumiabroncs-kezelési általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Gumiabroncs a jelen törvény céljaira a motoros és nem motoros járművek kerékrendszerének alkotóeleme, mely természetes kaucsukból vagy szintetikus kaucsukból készült, a kerékpánt (felni) nélkül. Gumiabroncs az újrafutózott gumiabroncs is.
(4) Újrafutózott gumiabroncs a jelen törvény céljaira az a gumiabroncs, amelynek megkopott részeit hideg futózási technológiával vagy meleg futózási technológiával felújították.
(5) Hulladék gumiabroncs a hulladékká vált gumiabroncs.
(6) Gumiabroncsgyártó a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül a használt értékesítési technikára, beleértve a szerződéses alapon folytatott távkereskedést is – gumiabroncsot hoz forgalomba a Szlovák Köztársaság piacán. Nem tekintendő gumiabroncsgyártónak az a személy, mely vállalkozói tevékenysége keretén belül motoros vagy nem motoros járműgyártónak szállít gumiabroncsokat, melyeket ezt követően felszerelnek a járművekre mint standard tartozékot.
(7) Gumiabroncs piaci bevezetésén a jelen törvény céljaira a gumiabroncs első alkalommal történő megjelenését értjük a gyártási szakaszt, az újrafutózást és a más országból történő határon átnyúló szállítást követően a Szlovák Köztársaságban, vagy nem tagállamból történő behozatalt követően a Szlovák Köztársaságba továbbértékesítésre, fogyasztásra vagy a Szlovák Köztársaság piacán való felhasználásra vállalkozói tevékenység keretében térítés fejében vagy térítésmentesen.
(8) Hulladék gumiabroncs visszagyűjtésén a hulladék gumiabroncs térítésmentes összegyűjtését értjük a gumiabroncs forgalmazója által a gumiabroncs tulajdonosától, új gumiabroncs vásárlásához vagy más áru vásárlásához való kötöttség nélkül; a hulladék gumiabroncs visszagyűjtése a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen is végrehajtható.
(9) A gumiabroncs forgalmazója a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói hellyel rendelkező természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében gumiabroncsot szolgáltat végfogyasztóknak, önállóan vagy szervizelés keretében; forgalmazónak az tekintendő, aki a gumiabroncs cseréjét annak eladása nélkül végzi.
(10) A gumiabroncsgyártó piaci részesedése az adott naptári évre az általa az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gumiabroncs mennyiségének és az előző naptári évben összesítve piaci forgalomba hozott gumiabroncs mennyiségének a hányadaként számolandó ki; a gumiabroncs mennyiségét tömegmértékegységekben fejezzük ki. 

70. §
A gumiabroncsgyártó kötelességei
A gumiabroncs gyártója, összhangban a 27. § (4) bekezdésében taglaltakkal köteles biztosítani
a) az adott naptári évben a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött hulladék gumiabroncs kezelését az adott naptári évi piaci részesedésének arányában,
b) a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését,
c) a 71. § bek. (1) bek. d) és e) pontjai szerinti kötelességek teljesítését a községgel kötött szerződés alapján, ha a község meghatározza, hogy a visszagyűjtés a hulladékgyűjtő udvarban vagy más kijelölt helyen fog folyni,
d) a visszagyűjtés során átvett hulladék gumiabroncsok átvételét,
e) a c) pont szerint átvett hulladék gumiabroncsok leadását elsősorban a hulladék gumiabroncsok anyagát hasznosító létesítményeknek, amelyek megfelelnek a jelen törvény követelményeinek; ha ilyen eljárás nem lehetséges, akkor a hulladék gumiabroncsok energetikai hasznosítását végző létesítménynek, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek; a fentiek nem befolyásolják az e) pont rendelkezéseit,
f) hogy a hulladék gumiabroncsok anyaghasznosítási és energetikai hasznosítási hányada a c) ponttal összhangban átvett hulladék gumiabroncsok összmennyiségéből elérje legalább azt a hányadot, melyet a Szlovák Köztársaság hatályos programja előír; ha az adott időszakban nem létezik hatályos program, a jóváhagyásáig a Szlovák Köztársaság előző hatályos programjának rendelkezései érvényesek,
g) az összegyűjtött hulladék gumiabroncs mennyiségének jelentését a hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja részére a naptári évre vonatkozóan a következő év február 28-áig.

71. §
A gumiabroncs forgalmazójának kötelességei
(1) A gumiabroncs forgalmazója köteles
a) biztosítani árusító helyein a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését, tekintet nélkül azok márkájára és piaci forgalomba helyezésüknek időpontjára, a teljes nyitvatartási idő alatt, 
b) tájékoztatni a hulladék gumiabroncsok végfogyasztóit a honlapján, ha ilyennel rendelkezik, és olyan helyen, mely az értékesítéskor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető, az ingyenes visszagyűjtés lehetőségéről,
c) biztosítani a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését legalább egy helyen minden járásban, amennyiben kizárólag távértékesítéssel – beleértve az elektronikus kereskedelmet is - forgalmaz gumiabroncsokat végfogyasztóknak, 
d) a végfogyasztóval pótlólagos időpontban és átvételi módban megállapodni a hulladék gumiabroncsok átvételét illetően, amennyiben azok mennyisége meghaladja a raktározási lehetőségeit,
e) átadni az összegyűjtött, a 70. § c) pontjával összhangban átvett hulladék gumiabroncsokat a hulladék gumiabroncsok hasznosító létesítményének vagy a hulladék gumiabroncsok ártalmatlanító létesítményének.
(2) A gumiabroncs forgalmazójára, mely közvetlenül a gumiabroncs olyan gyártójától értékesít végfelhasználóknak gumiabroncsot, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az ezen gumiabroncsokkal és a belőlük keletkező hulladékkal kapcsolatos kötelességek a jelen törvény értelmében átruházódnak rá.
(3) A hulladék gumiabroncsok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez nem kell beszerezni a 97. § szerinti engedélyt, sem végrehajtani a 98. § szerinti nyilvántartásba vételt.

72. §
Egyéb személyek kötelességei
A gumiabroncs végfelhasználója azt követően, hogy a gumiabroncs hulladék gumiabronccsá válik, köteles a gumiabroncs-forgalmazónak, a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen leadni, kivéve a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy kezelésére jogosult személynek átadásra kerülő hulladék gépjárművek kerekein lévő hulladék gumiabroncsokat.

Hetedik szakasz
Csomagolásszerű anyagok és a belőlük származó hulladékok

73. §
Alapvető rendelkezések
(1) A jelen szakasz rendelkezései vonatkoznak a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű, de nem csomagolás minősülő termékekre, melyeket a Szlovák Köztársaság területén hoznak piaci forgalomba, valamint a belőlük keletkezett, a háztartási hulladék részét képező hulladék kezelésére.
(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű anyagokra a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Csomagolásszerű termék a jelen törvény céljaira az a termék [105. § (3) bek. i) pont], amely nem csomagolás és nem csomagolási célokat szolgál és az alábbi termékcsoportok valamelyikébe tartozik, illetve a hulladék, mely a háztartási hulladék részét fogja képezni,
a) a polietilén-tereftalát alapanyagú műanyag termékek az ipari célra gyártott nyersanyagok, félkész sajtolmányok és műszálak kivételével, valamint a polietilén, polipropilén, polisztirol, polivinilklorid vagy poliamid alapanyagú műanyag termékek, az ipari célra szánt nyersanyagok, műszálak és termékek kivételével,
b) a papír és a kartonpapír, a papír és hullámpapír import termékek, beleértve a nyomdaipari termékeket, kivéve 
1. az egészségügyi és tisztasági papírt,
2. az egészségügyi és tisztasági célra használt papír termékeket,
3. a cigarettapapírt,
4. a karbon másolópapírokat,
5. a szűrőpapírokat,
6. a kátrány- vagy aszfaltbevonatú papír készítésére szolgáló papírt és kartont,
7. a postabélyegeket,
c) üveg, beleértve a táblás síküveget (ablaküveg),
d) több rétegű, karton alapú kombinált anyagok (kompozitok).
(4) A csomagolásszerű termék gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében csomagolásszerű terméket helyez piacra, függetlenül az alkalmazott értékesítési technikától, beleértve a szerződéses távértékesítést is.
(5) A jelen törvényszakasz céljaira csomagolásszerű termék piaci bevezetése a csomagolásszerű termék gyártási folyamatot, a más tagállamból határon keresztüli szállítást követő legelső piaci forgalomba hozása a Szlovák Köztársaság területén, vagy behozatala a Szlovák Köztársaságba más mint tagállamból forgalomba hozatalra, felhasználásra vagy a Szlovák Köztársaság piacán történő használatra vállalkozói tevékenység keretében, térítés fejében vagy térítésmentesen.
(6) A jelen törvényszakasz céljaira a nyersanyagok, félkész sajtolmányok, fonalak vagy termékek ipari felhasználásának tekintendő mindezeknek a szilárd beledolgozása egy jellegében eltérő termékbe, melynek oszthatatlan részévé válnak, beépítésük egy szerkezetbe, vagy komponensként vagy alkatrészként való felhasználásuk más termék szerelése vagy összeszerelése során.
(7) Az adott naptári évre vonatkozó gyűjtési hányad a csomagolásszerű termékek hulladékából, mely a háztartási hulladék részét képezi, a háztartási hulladékból származó csomagolásszerű termékhulladék Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben összegyűjtött összmennyiségének és a csomagolásszerű hulladék gyártója előző naptári évi gyűjtési hányadának szorzata.
(8) A csomagolásszerű termékek hulladékának anyagárama a csomagolásszerű termékek hulladékának mozgása a keletkezése helyétől az első, az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységgel működő hulladékhasznosító létesítményig, vagy az első, más állam területén működő létesítményig, mely biztosítja, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz azzal, mintha az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységével hasznosították volna.
(9) A csomagolásszerű termékek forgalmazója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, melynek székhelye vagy vállalkozási helye a Szlovák Köztársaság területén van, s amely vállalkozói tevékenysége keretében csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak.
(10) A csomagolásszerű termékek forgalmazójára, mely csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak olyan csomagolásszerűtermék-gyártótól, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, átszállnak a csomagolásszerű termék gyártójának ezen csomagolásszerű termékekkel és a belőlük származó hulladékkal kapcsolatos kötelességei. 
(11) A (10) bekezdés szerinti kötelességek teljesítése céljából a csomagolásszerű termék gyártója írásos megkeresést követően köteles a csomagolásszerű termék forgalmazójának, mely helyette a gyártói kötelességeket a (10) bekezdés értelmében teljesíti, megadni a 27. § (4) bek. h) pontja szerinti adatokat.
(12) Többrétegű kombinált anyag a jelen törvény céljaira a legalább két kompakt módon összekapcsolt rétegből álló anyag, mely az áru mozgatását és szállítását szolgálja.

74. §
A csomagolásszerű termék gyártójának kötelességei
(1) A csomagolásszerű termék gyártójának a 27. § (4) bekezdésében feltüntetett kötelességekkel összhangban biztosítania kell
a) az általa piacra helyezett és a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék teljes mértékű begyűjtését, szállítását, hasznosítását, reciklálását és ártalmatlanítását, legalább a gyűjtési hányada mértékéig, valamint
b) a végfelhasználók tájékoztatását a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék begyűjtésének módjáról. 
(2) Ha a csomagolásszerű termék gyártója nem tudja bizonyítani, hogy az általa piacra helyezett csomagolásszerű termékek a felhasználást követően nem fogják a háztartási hulladék részét képezni, ezek a hulladékok a háztartási hulladék részének tekintendők.
(3) A csomagolásszerű termék gyártója jelen törvényben megszabott megkülönböztetett kötelességeit kizárólag csak kollektív módon, a csomagolási hulladékok közös kezelési rendszerét biztosító csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján teljesítheti.

75. §
A csomagolásszerű termékből származó hulladék hasznosítása
(1) A csomagolásszerű termékből származó hulladék keletkezési helyét és mennyiségét a gyűjtési célok igazolására közvetlenül az eredeti hulladéktulajdonos vagy a község mutatja ki.
(2) A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítése végett a gyűjtést, a hasznosítást és reciklálást a csomagolásszerű termékek hulladékáramának bizonylataival igazolják; a csomagolásszerű termékből származó, összegyűjtött hulladékmennyiségbe csak a csomagolásszerű termékből származó hulladék hasznosított vagy reciklált anyagárama számítható be. A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítésére kizárólag a községek által kimutatott, a háztartási hulladék részeként összegyűjtött mennyiségek szolgálnak, melyekről a 16. § (4) bekezdése értelmében értesítés lett kézbesítve; a csomagolásszerű termékek hulladékából kigyűjtött hulladékmennyiség a csomagolásszerű termékekből származó hulladék gyűjtési hányadába csak az összegyűjtés évében sorolható be.
(3) A csomagolásszerű termékekből származó hulladékmennyiség, melyet a hulladékhasznosító létesítmények átvettek, csomagolásszerű termék hulladékából származó hasznosított hulladékmennyiségnek minősül a (2) bekezdés szerinti kötelességek szempontjából, amennyiben a létesítmény műszaki és üzemeltetési feltételei biztosítják, hogy a csomagolásszerű termékek osztályozottan csoportosított hulladéka nagyobb veszteségek nélkül kerül hasznosításra vagy újrafeldolgozásra.


ÖTÖDIK RÉSZ
Különleges hulladékáramok

76. §
Hulladékolajok kezelése
(1) Hulladékolaj (fáradt olaj) a jelen törvény céljaira az összes ásványi kenőolaj, a szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, mely eredeti céljának megfelelő további használatra már nem alkalmas, elsősorban a robbanómotorok használt kenőolajai, differenciálolajok, kenőolajok, turbinák és hidraulikus berendezések olajai.
(2) A hulladékolaj regenerálása minden olyan újrahasznosítást megcélzó tevékenység, mely során finomításával, főleg a szennyező anyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával a hulladékolajból alapolaj nyerhető.
(3) A hulladékolaj feldolgozója az a vállalkozó, amely engedélyt kapott a hulladékolajok hasznosítására vagy ártalmatlanítására. 
(4) Tilos
a) keverni
1. a hulladékolajat más hulladékfajtákkal,
2. az egyes hulladékolaj-fajtákat egymással, amennyiben a keverés gátolná a hulladékolajok további feldolgozását,
3. a hulladékolajat más anyaggal,
b) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot felszíni vizekbe, talajvizekbe vagy csatornahálózatba kibocsátani,
c) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot a földben tárolva elhelyezni vagy a talajba kibocsátani,
d) a hulladékolajat más, mint hulladékégető vagy hulladékok együttégetésére szolgáló97) égetőműben elégetni.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti keverési tilalom nem alkalmazandó, ha a keverés nem gátolja a hulladékolajok további feldolgozását.
(6) A hulladékolaj csak a másfajta hulladékoktól elkülönítve gyűjthető, szállítható, hasznosítható vagy ártalmatlanítható.
(7) A hulladékolaj-tulajdonos köteles elsődlegesen biztosítani a hulladékolaj regenerálással történő hasznosítását, ha ezt a műszaki, gazdasági és szervezési körülményei lehetővé teszik. Ha a regenerálás nem lehetséges, a hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani az energetikai hasznosítást. Ha a hasznosítás nem lehetséges, a hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani az ártalmatlanítást.
(8) A hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani a hulladékolaj (7) bekezdés szerinti kezelését a hulladékolaj-kezelő által.
(9) A hulladékolaj-tulajdonos köteles a hulladékolajat leadni
a) a gyűjtőudvaron vagy a község által kijelölt helyen, ha háztartási hulladékról van szó,
b) a hulladékolaj gyűjtésére jogosult személynek, vagy
c) a hulladékolaj feldolgozójának.
(10) Hulladékolaj átadása hasznosítás céljaira más tagállamnak vagy más államnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon átnyúló szállítást vagy kivitelt végzi,57) bizonyítja, hogy a szállítás vagy kivitel összhangban áll a külön jogszabállyal58) és írásos okirata van arról, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenértékű módon valósul meg. Az ilyen hulladékolaj-átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak és reciklálásnak minősül.

77. §
Építkezési és bontási hulladék kezelése
(1) Építkezési és bontási hulladék az a hulladék, mely építési munkálatok,98) biztonsági tevékenységek,99) valamint építmények karbantartási munkálatai,100) átépítése,101) vagy építmények eltávolítása102) (a továbbiakban csak „építési és bontási tevékenység”) során keletkezik.
(2) A hulladékbirtokos, ha javítási, tisztítási vagy karbantartási munkák, építkezés és bontás során keletkezett hulladékról van szó, s e munkákat a jogi személy, a természetes személy-vállalkozó székhelyén vagy vállalkozása helyszínén, szervezeti egységében vagy más üzemegységében végzik, az a jogi személy vagy természetes személy - vállalkozó, mely számára a munkák végső stádiuma készül; természetes személyeknek végzett hasonló munkák esetén a hulladékbirtokos az, akinek az adott munkát végzik. A hulladékbirtokos felel a jelen törvény szerinti hulladékkezelésért és teljesíti a 14. § szerinti kötelességeket.
(3) A hulladékok jelen törvény szerinti kezeléséért, ha az útépítés, -karbantartás, -felújítás vagy -bontás során keletkezett, az a személy felelős, akinek a számára az útépítési, -karbantartási, -felújítási vagy -bontási engedélyt kiállították és a 14. § szerinti kötelességeket teljesíti; a (2) bekezdés rendelkezései itt nem érvényesek.
(4) A (3) bekezdésben feltüntetett személy köteles az ezen tevékenységből és a bontásból származó építési törmeléket anyagában hasznosítani útépítés. Felújítás vagy -karbantartás során.

78. §
A titán-dioxid gyártási hulladékainak kezelése
(1) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai ártalmatlanítását a 2. sz. melléklet alábbi tevékenységei jelentik:
a) raktározás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazásáig a D15-ös tétel szerint,
b) D1-es tevékenység,
c) D3-as tevékenység; a titán-dioxid gyártási hulladékai ártalmatlanításának fajtája a hulladék összegyűjtése, beleértve az osztályozást, a szállítást és előkészítést, beleértve az ismételt felhasználásra, a hasznosításra és a reciklációra történő előkészítést.
(2) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai általi környezetszennyezés a titán-dioxid–gyártás melléktermékeinek közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe, mely veszélyt jelent az emberi egészségre, károsítja a természetet, a környezetet és az ökoszisztémákat, különösképpen a védett természeti területeket és tájkörzeteket, vagy akadályozza a környezet vagy egyes részei külön jogszabályokkal103) szabályozott használatát.
(3) Tilos kibocsátással vagy kihelyezéssel befogadó víztestben, tengerben és óceánban ártalmatlanítani
a) szilárd hulladékot,
b) a TiOSO4 oldat hidrolízisét követő szűrési folyamatban keletkezett anyalúgokat olyan berendezésekből, melyek szulfátos folyamatokkal működnek; beleértve az ilyen lúgot tartalmazó savas oldatokat, melyek több mint 0,5% szabad kénsavat és egyéb nehézfémeket tartalmaznak, valamint az olyan anyalúgokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb kénsavtartalmat,
c) a sósavas eljárásokat alkalmazó berendezésekből származó hulladékokat, melyek több mint 0,5% szabad sósavat és különféle nehézfémeket tartalmaznak, beleértve azokat a hulladékokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb szabad sósavtartalmat,
d) a szűrési sókat, üledékeket és folyékony hulladékot, mely a b) és c) pont szerinti hulladékkezeléskor (sűrítés vagy közömbösítés) keletkezik és különféle nehézfémeket tartalmaz, nem tartalmazza viszont a közömbösített és leszűrt vagy dekantált hulladékot, mely csak nyomokban tartalmaz nehézfémeket és bármilyen fajta hígítás előtti pH-értéke nagyobb mint 5,5.
(4) Az, aki a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanítását végzi, köteles a külön jogszabályokkal104) összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles
a) a megadott heveny mérgezési határértékek betartására,
b) az ilyen hulladék rendszeresen ismétlődő megfigyelésére, és azon környezet periodikus megfigyelésére, ahol a hulladék kibocsátásra, tárolásra vagy mélységi injektálásra kerül, valamint
c) tevékenysége során úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor az engedélyben megadott feltételek megsértésére [97. §, 8. bek. c) pont].
(5) A titán-dioxidot gyártó létesítmény üzemeltetője köteles a külön jogszabályokkal103) összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles
a) megakadályozni a savcseppek emisszióját a berendezésből,
b) a berendezésből származó lég- vagy vízszennyező emisszióval kapcsolatosan teljesíteni a külön jogszabályokkal105) összhangban álló megfigyelési kötelességeket és betartani a kibocsátási határértékeket,
c) biztosítani a létesítmény összhangját az elérhető legjobb műszaki feltételeknek és a gyártásban olyan anyagokat használni, melyek a legkevésbé károsítják a környezetet és nem okoznak környezetszennyezést a titán-dioxid gyártási hulladékai által.
(6) A titán-dioxid gyártási hulladékainak a 2. sz. mellékletben előírt D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítása során, a D1-es vagy D3-es tevékenységgel történő hulladéklerakón való elhelyezése során az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általa megbízott személy rendszeres megfigyelést folytat mind a hulladék, mind a környezet vonatkozásában, ahová a hulladék kibocsátásra vagy injektálásra kerül; a 112. § (3) és (4) bekezdése érvényben marad.

79. §
A poliklórozott bifenilek kezelése
(1) A poliklórozott bifenilek a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek, a monometil-tetraklór-difenil-metán, a monometil-diklór-difenil-metán, a monometil-dibróm-difenil-metán, továbbá bármilyen keverék, amely ezen anyagok legalább egyikét tartalmazza, összesen 0,005 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban.
(2) Ha a jelen paragrafus másként nem rendelkezik, a használt poliklórozott bifenilek kezelésére, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezésekre és a poliklórozott bifenilt 5 dm3-nél kisebb mennyiségben tartalmazó berendezésekre (a továbbiakban csak „poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések”) a törvény általános rendelkezései vonatkoznak.
(3) Megtisztítás (dekontamináció) a jelen törvény céljaira minden olyan tevékenység vagy műveletegyüttes, mely lehetővé teszi a használt, poliklórozott bifenilekkel szennyezett berendezések, tárgyak, anyagok és folyadékok biztonságos körülmények között végezhető újbóli használatát, reciklálását vagy ártalmatlanítását, beleértve azokat a tevékenységeket, melyek során a poliklórozott bifenilt tartalmazó folyadékot poliklórozott bifenilt nem tartalmazó alkalmas folyadékkal cserélik fel.
(4) Poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés az a berendezés, amely poliklórozott bifenilt tartalmaz vagy poliklórozott bifenilt tartalmazott és nem volt megtisztítva, ilyenek elsősorban a transzformátorok, a kondenzátorok, maradék készleteket tartalmazó gyűjtőedények; a berendezéseket, melyek típusuktól függően poliklórozott bifenilt tartalmazhatnak, poliklórozott bifenil tartalmú berendezésnek kell tekinteni mindaddig, míg nem válik megalapozottá az ellenkező feltételezés.
(5) Használt poliklórozott bifenilek azok a poliklórozott bifenilek, melyek hulladékká váltak.
(6) A poliklórozott bifenil birtokosa az a személy, akinek a birtokában poliklórozott bifenil, használt poliklórozott bifenil vagy a (4) bekezdésben feltüntetett berendezés van.
(7) Poliklórozott bifenil ártalmatlanítása a használt poliklórozott bifenil és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés ártalmatlanítása a 2. sz. melléklet D8, D9, D10 és D15 jelzésű tevékenységei valamelyikével. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket, melyeket nem lehet megtisztítani, a 2. sz. melléklet D12-es műveletével is szabad ártalmatlanítani, ha ezt a tevékenységet biztonságos mélységű száraz kőzetmasszívumban létesített föld alatti raktárakban végzik.
(8) A több mint 5 dm3-nél nagyobb mennyiségű poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosa köteles
a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,
b) megjelölni az ilyen berendezést és jelezni az olyan helyiségbe történő belépést, ahol ilyen berendezés van elhelyezve.
(9) Az 5 dm3-es tömeghatár az erősáramú kondenzátorok esetében az összekapcsolt berendezés különálló részei tömegeinek az összege képezi.
(10) A (8) bekezdésben taglalt berendezés birtokosa, amennyiben feltételezhető, hogy a berendezésben folyékony poliklórozott bifenil található 0,005-0,05 tömegszázalékos koncentrációban, köteles
a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,
b) megjelölni az ilyen berendezést,
c) ártalmatlanítani az ilyen berendezést a (7) bekezdés szerint, vagy megtisztítani azt.
(11) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentések alapján folyamatosan frissíti a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzékét. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzéke a bejelentett adatokon kívül tartalmazza a bejelentés beérkezésének dátumát is. 
(12) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentés beérkezési napjától számított egy hónapon belül értesítést küld a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosának a (11) bekezdés szerinti jegyzékbe történt felvételről; ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (energia)átviteli rendszer106) része, a másolatot megküldi a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnek.
(13) A poliklórozott bifenileket és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket meg kell tisztítani vagy ártalmatlanítani kell, a használt poliklórozott bifenileket a lehető leggyorsabban kell ártalmatlanítani. 
(14) A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (8) bekezdésben taglalt birtokosa, mely nem biztosította az ártalmatlanítást vagy megtisztítást 2010. december 31-ig, köteles azt haladéktalanul megtenni, mégpedig csak azokban a létesítményekben, amelyeknek az ilyen tevékenységre engedélyük van a 97. § (1) bek. k) vagy l) pontja szerint, amennyiben az ártalmatlanítás vagy tisztítás nem az ilyen tevékenységre feljogosított, de más tagállamban található létesítményben történik meg; a fenti kötelezettség vonatkozik olyan berendezés birtokosára is, aki a jelzett időpontot követően vált birtokossá.
(15) A poliklórozott bifenilek, a használt poliklórozott bifenilek és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésében a hulladékártalmatlanító létesítménybe történő leadásukig úgy kell eljárni, hogy ki legyen zárva tűz keletkezésének a veszélye, főként pedig a gyúlékony anyagokkal való érintkezésük.
(16) Tilos hasznosítani olyan berendezéseket, melyek poliklórozott bifenilt tartalmaznak, vagy fennáll a gyanúja, hogy bennük poliklórozott bifenilt tartalmazó kisebb berendezések találhatók.
(17) Poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések csak a 2. sz. melléklet D10-es műveletével ártalmatlaníthatók.
(18) A használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések égetéssel történő ártalmatlanítására külön jogszabály vonatkozik.107) Más ártalmatlanítási módok csak akkor használhatók, ha biztosítva van a környezetvédelem legalább olyan színvonala, mint az égetésnél, és amennyiben az elérhető legjobb szintű műszaki technológiának megfelelő eljárást használják fel.
(19) A poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok karbantartása csak a megtisztításukig, a működésből való kivonásukig vagy a jelen törvénnyel összhangban álló ártalmatlanításukig végezhető, mégpedig ha garantált, hogy a transzformátorok működőképesek, nem szivárognak, és amennyiben a karbantartás célja az összhang megteremtése a bennük lévő poliklórozott bifenilek vonatkozásában a szlovák műszaki szabványokkal és a dielektromos minőségi követelményekkel.
(20) Ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezés más berendezés része, mely fő berendezésnek számít, a fő berendezés működésének lezárultáig használható. A fő berendezés működésének lezárultával annak birtokosa a működésből való kivonásig, a reciklálásig vagy ártalmatlanításig köteles a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések vonatkozásában biztosítani az eltávolításukat a fő berendezésből, az elkülönített összegyűjtésüket és a 2. sz. melléklet D10-es műveletével történő ártalmatlanításukat, vagy mint hulladékot átadni olyan személynek, mely az ilyen hulladék kezelésére jogosult.
(21) A több mint 0,05 tömegszázaléknyi poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok megtisztíthatók, amennyiben
a) a megtisztítás célja a poliklórozott bifenilek koncentrációjának 0,05 tömegszázalék alá csökkentése, s ha az lehetséges, a 0,005 tömegszázalékot meg nem haladó értékre való csökkentése,
b) a helyettesítő folyadék nem tartalmaz poliklórozott bifenilt és jelentősen csökkenti a kockázatokat,
c) a folyadékcsere nem teszi lehetetlenné a használt poliklórozott bifenilek későbbi ártalmatlanítását,
d) biztosítva van, hogy a poliklórozott bifenil-tartalom eredeti jelzését a transzformátoron a megtisztítást követően azonnali hatállyal kicserélik a megszabott megjelölésre [105. § (3) bek. o) pont].
(22) A transzformátorok, melyek dielektrikum-folyadékai 0,005-0,05 tömegszázalék koncentrációjú poliklórozott bifenilt tartalmaznak, a (21) bekezdés b)-d) pontjainak feltételeivel összhangban megtisztíthatók; ha megtisztításra nem kerül sor, az ilyen transzformátor birtokosa az élettartam lejártát követően köteles biztosítani annak ártalmatlanítását a (7) bekezdés rendelkezései szerint.
(23) A poliklórozott bifenilek birtokosa köteles lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy az általa megbízott személynek a minisztériumnak a (8) vagy (10) bekezdés szerint bejelentett poliklórozott bifenilek mennyiségének ellenőrzését; a 112. § (4) bekezdésének rendelkezései érvényben maradnak.
(24) Tilos
a) poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket más anyagokról vagy hulladékokról leválasztani újbóli felhasználás céljára,
b) transzformátorokat poliklórozott bifenilekkel utántölteni,
c) hajókon poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket égetni.


HATODIK RÉSZ
Háztartási hulladék

80. §
Alapvető rendelkezések
(1) Háztartási hulladék a község területén, természetes személyek tevékenységekor a háztartásokban keletkező hulladék, valamint a hasonló tulajdonságú és összetételű hulladék, melynek birtokosa jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó, kivéve a közvetlen vállalkozói tevékenységből származó hulladékot a jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó esetében; háztartási hulladéknak minősül a természetes személyek egyéni üdülésére szolgáló ingatlanjaiból származó hulladék, például a kertekből, nyaralókból, víkendházakból, vagy a háztartást szolgáló gépkocsik parkoltatására és tárolására szolgáló helyekről, főként garázsokból, fedett beállókból és parkolóhelyekről származó hulladék. Háztartási hulladék minden, a községben a községi tulajdonú vagy kezelésű közutak és közterületek tisztításakor keletkezett hulladék is, valamint a községi tulajdonú vagy kezelésű zöldterületeken, parkokban, temetőkben vagy más természetes személyek telkein keletkezett zöld hulladék. 
(2) Háztartási hulladék összetevője az az összetevő, amely mechanikusan elkülöníthető és önálló hulladékfajtaként osztályozható. A háztartási hulladék összetevője osztályozottnak minősül, ha másfajta hulladék-összetevőt vagy önálló hulladékfajtaként osztályozható szennyezést nem tartalmaz.
(3) A háztartási hulladék osztályozott gyűjtése az a tevékenység, mely során különválasztva gyűjtik a háztartási hulladék összetevőit.
(4) Vegyes háztartási hulladék a nem osztályozott háztartási hulladék, vagy az osztályozottan gyűjtött összetevők után fennmaradó háztartási hulladék.
(5) Építési törmelék a természetes személy által vagy természetes személy részére végzett szokásos karbantartási munkák során keletkező hulladék, melyért helyi hulladék- és építésitörmelék-kezelési illetéket kell fizetni.108)
(6) Gyűjtőudvar a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére szolgáló létesítmény, melyet község, községek társulása vagy a községgel vagy községek társulásával szerződéses viszonyban álló személy alapított vagy üzemeltet e tevékenység végzésének céljából; a gyűjtőudvar üzemeltetéséhez szükséges az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság beleegyezése. A gyűjtőudvaron a természetes személyek leadhatnak építési törmeléket, nagyobb térfogatú hulladékot, olyan hulladékot, amelynek gyűjtését a hulladékgyűjtő udvarban a jelen törvény lehetővé teszi, és osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű rendeletében meghatározott mennyiségben.
(7) A naptári rendszerű gyűjtés a szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-összetevők meghatározott időpontban történő összegyűjtése a község általános érvényű rendeletének megfelelően. A gyűjtés lényege a megfelelő gépkocsi vagy gyűjtőedény kihelyezése a megadott időben, legfeljebb egy napra, miközben a község az ilyen hulladékgyűjtésről előre, a helyi viszonyoknak megfelelő módon értesíti a lakosságot.
(8) Mennyiségi gyűjtés a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtése, melyért a hulladékbirtokos külön jogszabályban108) megszabott helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetéket fizet olyan összegben, amely egyenesen arányos az ilyen, a hulladékbirtokos által az adott időszakban kitermelt hulladék mennyiségével; ez a rendelkezés nem befolyásolja a 81. § (12) bekezdésének rendelkezéseit.

81. §
A háztartási hulladék és építési törmelék kezelése
(1) A község területén keletkezett háztartási hulladék és építési törmelék kezeléséért a község felel, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A háztartási hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket, a Hulladékkatalógus alapján a 20. csoportba tartoznak.
(3) A vegyes háztartási hulladék gyűjtőedényének költségeit az eredeti hulladékbirtokos viseli. A község általános érvényű helyi rendeletben határozza meg ezen költségek nagyságát és beleépíti azokat a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe, vagy meghatározza a térítés más módját.
(4) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, a megkülönböztetett termék gyártója, az illetékes gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy viseli.
(5) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve nem vonatkozik, a község viseli és beépítheti azt a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe.
(6) Tilos
a) a község által vegyes háztartási hulladék gyűjtésére kijelölt gyűjtőedényekbe mást, mint vegyes háztartási hulladékot elhelyezni, és a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényekbe mást, mint azon háztartásihulladék-összetevőt elhelyezni, melyre a gyűjtőedényt kijelölték,
b) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött elemeit, melyekre a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, és a biológiailag lebomló osztályozott háztartási hulladékot hulladéklerakón elhelyezni, kivéve az utóválogatást követően fennmaradó hasznosíthatatlan részeket,
c) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött, a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó összetevőnek gyűjtése hulladékgyűjtő létesítmény nélkül olyan személynek, aki nem teljesíti a jelen törvényben előírt követelményeket.
(7) A község a 10. § (1) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében megszabott kötelességeken kívül köteles még
a) biztosítani a területén keletkezett vegyes háztartási hulladék gyűjtését és szállítását annak hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából a jelen törvénnyel összhangban, beleértve a községi vegyes háztartásihulladék-gyűjtési rendszernek megfelelő gyűjtőedények biztosítását,
b) biztosítani az alábbi esetekben az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását:
1. biológiailag lebomló konyhai hulladék, kivéve azt, amelynek birtokosa természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely közétkeztetési létesítményt109) üzemeltet (a továbbiakban csak „konyha üzemeltetője”) [83. § (1) bek.],
2. háztartási étolajok és zsírok, valamint
3. biológiailag lebomló kerti és parki hulladékok, beleértve a temetői hulladékot is,
c) biztosítani az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását a háztartási hulladékon belül a papír, a műanyag, a fémek, üveg és a kartonpapír alapú, többrétegű társított anyagok esetében, legalább a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésére megállapított követelményekből fakadó mértékben,
d) lehetővé tenni az elektroberendezések és a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójának, az illetékes harmadik személynek vagy az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek, hogy saját költségükre
1. a község területén bevezessék és működtessék az elektromos hulladék, a használt hordozható elemek és akkumulátorok osztályozott gyűjtését a háztartásokból,
2. a szükséges mértékben kihasználhassák ezen célból a háztartási hulladékgyűjtés létező létesítményeit,
e) lehetővé tenni a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetének, hogy saját költségre megvalósítsa a háztartási hulladékon belüli osztályozott gyűjtést azon összetevők esetében, melyekre a kibővített gyártói felelősség vonatkozik, mégpedig a vele megkötött szerződés alapján; a (22) bekezdés rendelkezései változatlanul érvényesek,
f) a gyártói felelősségi szervezet kérésére adatot szolgáltatni a 28. § (5) bekezdése d) pontjának második alpontja szerint,
g) szükség szerint, de évente legalább kétszer biztosítani a nagy méretű hulladék gyűjtését és elszállítását, valamint a háztartási hulladékból szelektíven kigyűjtött, veszélyesanyag-tartalmú összetevők elszállítását hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából; nem vonatkozik mindez arra a községre, melynek 5 000 főnél kevesebb lakosa van és a területén gyűjtőudvar található,
h) honlapján közzétenni a háztartási hulladék kezelésének, a községi osztályozott gyűjtést beleértve, a részletes és közérthető leírását.
(8) A község általános érvényű helyi rendeletben a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban szabályozza
a) a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének részleteit,
b) a háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának módját,
c) a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésének részleteit,
d) a biológiailag lebomló konyhai hulladék és a vendéglői konyhaüzemeltetők hulladékának kezelését,
e) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének módját és feltételeit, elsősorban
1. az elektromos hulladék gyűjtését a háztartásokból,
2. a csomagolási hulladék és a vele együtt összegyűjtött csomagolásszerű termékek hulladékainak gyűjtése
3. a használt hordozható elemek és akkumulátorok, gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtése,
4. állatgyógyászati és humán gyógyszerek fel nem használt maradékainak, valamint gyógyászati segédeszközöknek a gyűjtése természetes személyektől,
5. étkezési olajok és zsírok gyűjtése,
f) nagyméretű hulladékok és károsanyag-tartalmú háztartási hulladékok gyűjtésének módját,
g) a hulladék gumiabroncs visszagyűjtésének módját,
h) az illegálisan lerakott hulladék bejelentésének módját,
i) a gyűjtőudvar üzemeltetését,
j) az építési törmelék gyűjtésének módját,
k) a biológiailag lebomló konyhai hulladék gyűjtése be nem vezetésének okait a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése keretében, összhangban a (21) bekezdéssel.
(9) A háztartási hulladék birtokosa köteles
a) a község általános érvényű helyi rendeletével összhangban kezelni vagy bánni a hulladékkal,
b) bekapcsolódni a községi háztartási hulladékgyűjtési rendszerbe,
c) a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényeket használni,
d) a vegyes háztartási hulladékot, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit és az építési törmeléket a gyűjtésükre a község által kijelölt helyen lerakni és a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényekben elhelyezni.
(10) A vegyes háztartási hulladék és biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos költségeket, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, melyekre nem vonatkozik a kibővített gyártói felelősség elve, és a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött, de nem következetesen osztályozott, kibővített gyártói felelősség alá eső összetevőivel kapcsolatosan keletkező, az 59. § (8) bekezdése szerinti költségeket meghaladó többletkiadásokat a község fedezi a külön jogszabály szerinti108) helyi háztartási hulladékért és építési törmelékért kivetett illetékből.
(11) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, ha azok a megkülönböztetett hulladékáramba tartoznak, beleértve a hulladékudvarokon gyűjtött osztályozott hulladékot is, a megkülönböztetett termékek gyártói, harmadik személyek vagy a gyártói felelősség szervezetei viselik, amelyek az adott községben a megkülönböztetett hulladékáram kezelésért felelnek.
(12) A község a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékének megszabásakor108) a a háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének valós községi költségeiből indul ki, beleértve a (10) bekezdés szerinti költségeket is. A helyi illetékbe a község nem számolhatja be a (11) bekezdés szerinti költségeket. A háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékéből származó bevételt a község kizárólag a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására fordíthatja.
(13) A község területén háztartási hulladékot – az üzemeltetőtől származó biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kivételével – gyűjthet – mozgó gyűjtéssel is – és szállíthat maga a község vagy az a személy, aki erre a tevékenységre szerződést kötött a községgel; ez a rendelkezés nem vonatkozik a visszagyűjtést végző forgalmazókra és a gyűjtőhelyek fenntartásával végzett használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtésére. Ha csomagolóanyag-hulladékok és csomagolásszerű termékek hulladékainak gyűjtéséről van szó, a gyűjtésüket a község területén csak az végezheti, akinek az első mondat szerinti szerződésen kívül birtokában van az 59. § (4) bekezdése szerinti szerződés is a gyártói felelősségi szervezettel, mellyel a község szerződéses viszonyban áll az 59. § (2) bekezdése értelmében.
(14) A szerződésnek a község és a között a személy között, aki a területén a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtését végzi papír, műanyag, fém és üveg esetében, az általános kellékeken kívül tartalmaznia kell a község által az 59. § (8) bekezdése értelmében térített költségek megfizetési módját és feltételeit is. 
(15) A község a (13) bekezdés szerinti szerződésben részletesen szabályozza a (13) bekezdésbe foglalt hulladékok gyűjtésének és szállításának feltételeit úgy, hogy az összhangban álljon a község hatályos programjával és (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletével. A szerződést meghatározott időre kötik, általában öt évre, vagy meghatározatlan időre általában 12 hónapos felmondási határidővel.
(16) A községnek jogában áll megkövetelni a szükséges tájékoztatást a 14. § (1) bek. f) és g) pontja szerinti kötelességek teljesítéséről a konyha üzemeltetőjétől, a háztartási hulladék birtokosától és az építési törmelék birtokosától vagy attól, aki a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli a község területén.
(17) A konyha üzemeltetője, a háztartási hulladék birtokosa és az építési törmelék birtokosa vagy az, aki a községben a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli, köteles a község kérésére valós és teljes adatokat szolgáltatni a háztartási hulladék és az építési törmelék kapcsán.
(18) Ha a község saját területén vagy a település egyes részein bevezeti a mennyiségi gyűjtést a vegyes háztartási hulladék esetében az összes háztartásihulladék-birtokosra vagy a háztartásihulladék-birtokosok valamely csoportjára vonatkozóan, köteles lehetővé tenni azon háztartásihulladék-birtokosnak, akiket ez a gyűjtés érint
a) a háztartási hulladék elszállítása időintervallumainak egyéni meghatározását a község által a (9) bekezdés d) pontja értelmében meghatározott helyről, miközben a más, mint biológiailag lebomló háztartási hulladék esetében ez az időintervallum 14 napnál hosszabb is lehet, vagy
b) a gyűjtőedény nagyságának megválasztását legalább három fajta közül, melyeket a község a (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletben határoz meg; ha olyan háztartásihulladék-birtokosokról van szó, akik ingatlan társtulajdonosai, vagy ha társasházakról van szó, a gyűjtőedény nagyságának meghatározása csak az összes hulladékbirtokos megállapodásával határozható meg, és ha ők nem tudnak megállapodni, akkor a község hoz döntést.
(19) Az a község, amelynek területén nem került bevezetésre a vegyes háztartási hulladék mennyiségi gyűjtése, külön kérvény alapján köteles mennyiségi gyűjtést bevezetni olyan jogi személynél vagy természetes személy- vállalkozónál, aki igazolja, hogy
a) az általa kitermelt háztartási hulladék mennyisége pontosan mérhető,
b) a háztartási hulladék az elszállításig megfelelő módon be van biztosítva elveszítés, ellopás vagy másfajta nem kívánatos eltűnés ellen.
(20) A község köteles bevezetni az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.
(21) A biológiailag lebomló konyhai hulladék háztartási hulladékból történő osztályozott gyűjtését nem köteles bevezetni és biztosítani az a község, amely 
a) biztosítja az ilyen hulladék energetikai hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-es tevékenységével működő hulladékhasznosító létesítményben,
b) igazolja, hogy a lakosok legalább 50%-a komposztálja a saját hulladékát,
c) igazolja, hogy ezt műszaki problémák nem teszik lehetővé, különösen városok történelmi központjaiban vagy ritkán lakott területeken; a kivétel csak a községek ezen csoportjára vonatkozik,
d) igazolja, hogy az gazdaságilag kivitelezhetetlen, mert a biológiailag lebomló konyhai hulladék kezelési költségei akkor sem fedezhetők, ha a helyi hulladékkezelési illetéket a helyi illeték lehetséges törvényi felső határának 50 %-ában állapítják meg.
(22) A község a csomagolási hulladékok és a velük együtt gyűjtött, csomagolásszerű termékekből származó hulladékok kezelésére csak egyetlen csomagolási gyártói felelősségi szervezettel köthet szerződést legalább egy naptári évre szóló időszakra.
(23) Amennyiben az, aki a községben a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű termékek hulladékainak osztályozott gyűjtését végzi, nem köt szerződést a községgel az 59. § (4) bek, megfelelően a csomagolási gyártói szervezettel az 59. § (2) bek. alapján megkötött szerződés hatályba lépését követő 45. nap lejártáig és annak ellenére sem, hogy a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének finanszírozása a jelen törvény értelmében biztosítva van, a községnek jogában áll felmondani a szerződést a (13) bekezdésre vagy annak azon részére hivatkozva, amely alapján területén az osztályozott gyűjtés biztosításra került; a felmondási idő 45 nap és a felmondás kézbesítését követő napon kezd letelni.
(24) A község köteles lehetővé tenni annak, aki a konyha üzemeltetőjétől gyűjti, szállítja, hasznosítja és ártalmatlanítja a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, annak költségeire és a község hatályos általános érvényű helyi rendeletével összhangban
a) területén bevezetni és üzemeltetni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtésének rendszerét,
b) az e cél eléréséhez szükséges mértékben a háztartási hulladék meglévő gyűjtőlétesítményeinek használatát.

82. §
Hulladékgyűjtő-udvar
(1) A természetes személy térítésmentesen adhatja le a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit a hulladékgyűjtő-udvaron,
a) mely annak a községnek a területén található, melynek az adófizetője,
b) melynek az üzemeltetését községek társulása biztosítja, amelynek tagja az a község, melynek adófizetője.
(2) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit a hulladékgyűjtő-udvaron az (1) bekezdésben nem szereplő személy térítés fejében adhatja le.
(3) A hulladékgyűjtő-udvar üzemeltetője a (14) bekezdésben szereplő kötelességeken kívül köteles még
a) nyilvántartást vezetni a hulladékgyűjtő-udvaron leadott háztartási hulladékról, bejelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtő-udvar található vagy a községek társulásának a nyilvántartási adatokat és megőrizni a bejelentett adatokat,
b) tájékoztatni az érintett községet a lakosaitól az ezen hulladékgyűjtő-udvaron átvett háztartási hulladék összetevőiről és mennyiségéről,
c) külön helyet kijelölni az újbóli használatra alkalmas háztartási hulladék előkészítésére,
d) átvenni az (1) és (2) bekezdésben szereplő személyektől az építési törmeléket, a nagyméretű hulladékot, a hulladék gumiabroncsot és az osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű helyi rendeletében meghatározott mennyiségben.

83. §
A közkonyha üzemeltetője
(1) A közkonyha üzemeltetője felelős a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kezeléséért, melynek a termelője.
(2) A közkonyha üzemeltetője a 14. §-ban és a 81. § (9) és (16) bekezdésében rögzített kötelességeken kívül köteles bevezetni és biztosítani az általa megtermelt biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtését.
(3) A közkonyha üzemeltetőjének tilos
a) a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, melynek megtermelője, a község által háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedénybe elhelyezni,
b) a közösségi csatornahálózatra kapcsolt hulladékőrlőt használni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék esetében; ez a tilalom nem érvényes, ha a közösségi csatornahálózat tulajdonosa, melybe a hulladék kibocsátásra kerülne, egyetért a hulladékőrlő használatával, és a hulladékőrlő használata szabályozva van a külön jogszabály szerint110) megkötött, a szennyvizek elvezetéséről szóló szerződésben,
c) a használt étolajakat és zsírokat a csatornahálózatba kibocsátani.


HETEDIK RÉSZ
A hulladék országhatárokon átnyúló mozgása

84. §
Alapvető rendelkezések
(1) A hulladék országhatáron átnyúló szállítását más tagállamból a Szlovák Köztársaságba, országhatáron átnyúló szállítását más tagállamba a Szlovák Köztársaságból, a hulladék behozatalát nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba, kivitelét a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba, valamint a hulladék keresztülszállítását a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban csak „a hulladék országhatáron átnyúló mozgását”) külön jogszabályok58) rendezik.
(2) A Szlovák Köztársaság területén a hulladék országhatáron átnyúló mozgásának illetékes hatósága111) a minisztérium. A minisztérium egyben ellátja a megbízott szerepét is.112)
(3) Tilos a hulladék országhatáron átnyúló szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba és a hulladék behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba ezen hulladék ártalmatlanítása céljából, ha a nemzetközi szerződés, mely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező hatályú, másként nem rendelkezik.
(4) A Szlovák Köztársaság területén keletkező hulladékot elsősorban a Szlovák Köztársaságban kell ártalmatlanítani.
(5) Tilos
a) közvetítőként vagy más módon részt venni a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásában, ha az ellentétes a jelen törvény ezen szakaszának rendelkezéseivel,
b) behozni vagy beszállítani a Szlovák Köztársaság területére vagy a Szlovák Köztársaság területéről kivinni vagy kiszállítani hulladékot a jelen törvény ezen szakaszának rendelkezéseibe ütközően.

85. §
Bejelentési kötelezettség
(1) Bejelentést a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról a bejelentő113) tesz külön jogszabályok114) szerint.
(2) A hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról szóló bejelentés, beleértve az utólagos tájékoztatást és utólagos dokumentációt115) a bejelentő nyújtja be a minisztériumnak szlovák nyelven vagy felülhitelesítetett szlovák nyelvű hiteles fordításban. A „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatása/szállítása bejelentéséről” és a külön jogszabály szerinti116) „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról/szállításáról” a hulladék országhatáron átnyúló, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő mozgatásáról szóló bejelentés céljaira, nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatal céljaira vagy a hulladék Szlovák Köztársaság területén történő átszállítása céljaira benyújtható más, mint szlovák nyelven is.
(3) Ha a bejelentő nem egészíti ki bejelentését a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról 60 napon belül a bejelentés kiegészítéséről szóló felszólítás kézhezvételét követően, a minisztérium a bejelentést visszaküldheti a bejelentőnek.

86. §
Ellenvetések, kifogások
(1) A minisztérium kifogást emelhet117) az ártalmatlanításra szállítandó hulladék bejelentése ellen és a hasznosításra szánt hulladék szállításának bejelentése ellen.
(2) Ha a minisztérium kifogást emel,118) a Szlovák Köztársaság kötelező érvényű programjából indul ki.
(3) A minisztérium megtilthatja a hulladék országhatáron átnyúló mozgatását, ha a bejelentő, a fogadó vagy a bejelentő, illetve a fogadó nevében eljárni jogosult személy, aki/amely a hulladék érintett országhatáron átnyúló mozgatásában részt vesz, jogerős határozattal
a) bűnösnek volt elismerve szabálysértés elkövetésében, melyre törvényellenes szállítás144) miatt került sor,
b) bűnösnek volt elismerve szabálysértés elkövetésében a legutóbbi három évben az a) pontban taglalttól eltérő, egyéb törvényellenes cselekmény miatt a hulladékkezelés területén, vagy
c) a legutóbbi három évben elítélték környezetvédelem ellen elkövetett bűncselekmény miatt.118)

87. §
Pénzügyi fedezet
(1) A minisztérium meghatározza a pénzügyi fedezetet pénzügyi letét (a továbbiakban csak „kaució”) formájában vagy külön jogszabály szerinti119) egyenértékű biztosítás formájában, ha hulladékok országhatáron átnyúló szállításáról van szó a Szlovák Köztársaságból más tagállamba és hulladék kiviteléről van szó a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba; a minisztérium utólagos pénzügyi biztosítékot határoz meg a külön jogszabályban120) előírt esetben.
(2) A kaució összegét a minisztérium határozza meg az igazolt hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségek felülvizsgálatát követően, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költséget 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében. A minisztérium által kiszabott kauciót a bejelentő helyezi letétbe bankban vagy külföldi bankfiókban, meghatározatlan időre lekötve a minisztérium javára. A bejelentő a minisztériumnak bemutatja a kaució letétbe helyezéséről szóló bizonylat eredetijét azt megelőzően, hogy a minisztérium kiadja számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.
(3) Egyenértékű biztosítéknak tekintendő a biztosítás, ha a biztosítási teljesítés összege bizonyíthatóan fedezi a hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségeket, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költségét 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében; ezt a biztosítást a bejelentőnek azt megelőzően kell megkötnie, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést. A bejelentő bemutatja a minisztériumnak a biztosítás megkötéséről szóló irat eredetijét azt megelőzően, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.
(4) A (2) bekezdés szerinti kauciót a bejelentőnek visszafizetik, kivéve a külön jogszabályban119) előírt eseteket, ha a bejelentő
a) benyújtja a kaució visszafizetéséről vagy törléséről szóló kérvényt és a bizonylatot, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása megtörtént, mégpedig igazoló ellenjegyzés formájában a „Bizonylat a hulladék országhatáron keresztüli mozgatásáról/szállításáról” szóló iraton vagy a hozzá csatolt igazolás formájában,
b) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása a Szlovák Köztársaságból más tagállamba vagy a hulladék kivitele a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba nem történt meg vagy nem fog megtörténni, vagy
c) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba vagy behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba nem valósult meg vagy nem fog megvalósulni.

88. §
Elektromos hulladék és használt elektroberendezések országhatáron átnyúló mozgatása
(1) Ha használt elektroberendezések szállítására kerül sor vagy ilyen valósul meg, melyeknek a tulajdonosa azt állítja, hogy a tervezett vagy megvalósított szállítás tárgya nem hulladék, mégis fennáll a gyanú, hogy elektromos hulladékról van szó (a továbbiakban csak „gyanús elektroberendezés”), az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ezt a szállítmányt megfigyelés alatt tartja és a gyanús elektroberendezés birtokosától kéri a (2) bekezdés szerinti dokumentumok bemutatását.
(2) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles arra az esetre, ha ezek gyanús elektroberendezéssé válnának, annak bizonyítása érdekében, hogy nem elektromos hulladékról van szó, három éven át biztosítani és megőrizni, illetve az érintett hulladékgazdálkodási hatóság felszólítására haladéktalanul bemutatni a rájuk vonatkozó
a) előírt kísérő iratokat, tesztelési és értékelési eredményeket,
b) a külön jogszabály120) szerinti szállítási bizonylatokat,
c) a nyilatkozatot a felelősség átvállalásáról,
d) a nyilatkozatot, hogy határon átnyúló szállítás tárgyát képező berendezés egyik anyaga sem hulladék.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt a használt elektroberendezések tulajdonosa helyettesítheti olyan dokumentációval, mely egyértelműen bizonyítja, hogy a használt elektroberendezések határon átnyúló szállítása vállalkozói jogalanyok közti szállítási megállapodás alapján valósult vagy valósul meg, és teljesül a következő feltételek legalább egyike:
a) a használt elektroberendezések gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek kerülnek visszaszállításra, mint hibás termékek garanciális javítása céljából, az újbóli használatuk szándékával,
b) a professzionális felhasználásra szánt használt elektroberendezések küldése folyik a gyártónak, a nevében eljáró harmadik személynek vagy harmadik személy létesítményébe olyan államba, melyre külön jogszabály vonatkozik,121) korszerűsítés vagy hatályos szerződésen alapuló javítás céljából, az újbóli használatuk szándékával, vagy
c) a professzionális felhasználásra szánt hibás használt elektroberendezéseknek, például gyógyászati segédeszközöknek vagy ezek részeinek küldése folyik a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek a hatályos szerződés értelmében az alapvető ok kielemzése céljából olyan esetekben, amikor az ilyen elemzést csak a gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy végezheti el.
(4) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles megfelelő károsodás elleni védelmet biztosítani a használt elektroberendezéseknek a szállítás, ki- és berakodás során, elsősorban megfelelő csomagolással és a teher biztonságos elhelyezésével.
(5) Ha a használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek gyanús elektroberendezéssé váltak, nem bizonyítja a (2) és (3) bekezdésben előírt dokumentációval, hogy nem elektromos hulladékról van szó, vagy nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti kötelességeit, a gyanús elektroberendezés elektromos hulladéknak minősül, a rakomány pedig törvénysértő küldeménnyé válik. E pillanattól kezdve az ilyen rakományra külön jogszabály58) szerinti eljárás vonatkozik, mely a hulladék határokon átnyúló szállítását szabályozza.


NYOLCADIK RÉSZ
Adminisztratív eszközök

Első szakasz
Autorizáció

89. §
Autorizációhoz kötött tevékenységek és az autorizáció megadása
(1) Az autorizáció feljogosítás kiadása
a) a vállalkozónak a hulladékfeldolgozás valamely tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „feldolgozó tevékenységi autorizáció”, mégpedig
1. használt elemek és akkumulátorok bontására és reciklálására,
2. hulladékolajok hasznosítására és ártalmatlanítására,
3. hulladék gépjárművek bontására,
4. elektromos hulladék feldolgozására,
5. elektromos hulladék újrahasznosítási előkészítésére,
6. használt elemek és akkumulátorok újbóli használatra való előkészítésére,
b) jogi személynek a gyártói felelősségi szervezet tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „gyártói felelősségi szervezeti autorizáció”) vagy harmadik személy tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „harmadik személy tevékenységére szóló autorizáció”),
c) a megkülönböztetett termék gyártójának a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelésével járó tevékenység végzésére (a továbbiakban csak „autorizáció az egyéni kötelességteljesítés végzésére”).
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek csak a minisztérium által kiadott autorizáció birtokában végezhetők.
(3) Az autorizációt a minisztérium meghatározott időre adja ki, legfeljebb öt évre; az (1) bekezdés b) pontja szerinti autorizáció esetében úgy, hogy az érvényességi határidő december 31-én járjon le.
(4) Ha az autorizáció kiadását egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére megkülönböztetett termék gyártója kéri, mely a megkülönböztetett kötelességeit kollektív módon teljesíti, a minisztérium ezt az autorizációt a jelen törvénnyel összhangban adja ki azon naptól kezdődően, amikor a megkülönböztetett kötelességek gyártói felelősségi szervezet általi teljesítéséről megkötött szerződés lejár.
(5) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti azon személyek jegyzékét, amelyeknek autorizációt adott ki az (1) bekezdés szerint (a továbbiakban csak „autorizáció birtokosa”). Az autorizáció birtokosainak érvényes jegyzékét a honlapján közzéteszi. 

90. §
Az autorizáció megszerzésének feltételei
(1) Az autorizáció kiadásának feltétele a természetes személy vállalkozó esetében feldolgozási tevékenységre 
a) a feddhetetlenség,
b) az állandó tartózkodási hely a Szlovák Köztársaság területén vagy lakhely valamely tagállamban vagy olyan államban, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek,
c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése, amennyiben maga a feldolgozó tevékenység autorizációjának kérelmezője vagy a felelős képviselője122) nem ilyen szakember,
d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,
e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.
(2) Az autorizáció kiadásának feltétele a jogi személy esetében feldolgozási tevékenységre 
a) a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
b) székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,
c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése,
d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,
e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.
(3) Az autorizáció megadásának feltétele a 89. § (1) bek. b) pontja szerint
a) a gyártói felelősségi szervezet esetében
1. a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
2. székhely a Szlovák Köztársaság területén,
3. a 28. § 1-3. és 6. bek. szerinti feltételek teljesítése,
b) harmadik személy esetében
1. a harmadik személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
2. vállalkozási helyszín vagy székhely a Szlovák Köztársaság területén,
3. jogosultság használt elemek vagy akkumulátorok gyűjtésére, vagy feldolgozására és reciklálására.
(4) Az autorizáció kiadásának feltétele egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére a megkülönböztetett termék gyártójának
a) a gyártó és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,
b) vállalkozási helyszín székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,
c) a 29. § (3) bek. szerinti feltételek teljesítése.
(5) Feddhetetlennek a jelen törvény céljaira az tekinthető, akit nem ítéltek el jogerősen környezet elleni bűncselekményért.118)
(6) A 89. § (1) bekezdés a) pontjában feltüntetett tevékenységek – melyekre az autorizációt kiadják – műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságát az arra jogosult személy szakvéleményével igazolják a jelen törvény értelmében (100. § (1) bek.).
(7) A 89. § (1) bekezdés a) pontjának második alpontjában rögzített feldolgozói tevékenység autorizációja során, amikoris hulladékolajok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról van szó, a műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságnak része a természeti környezet- és emberi egészségvédelmet szolgáló intézkedések biztosítása; ha külön jogszabály123) szerint engedélyezett és üzemeltett berendezések használatáról van szó, az alkalmazott technológiának az elérhető legjobb műszaki felszereltség17) színvonalának kell megfelelnie.

91. §
Határozat az autorizáció megadásáról
(1) Az autorizáció iránti kérvényt a kérelmező a minisztériumnak nyújtja be államnyelven.
(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek mindegyikére különálló határozatban adja meg az autorizációt.
(3) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre természetes személy-vállalkozónak tartalmazza
a) a vállalkozás üzleti nevét és helyszínét,
b) a természetes személy vagy ha ilyen létezik, a kijelölt képviselő személyes adatait, valamint az autorizált tevékenység szakmai felelősének személyes adatait,
c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait.
(4) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre jogi személynek tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet,
b) azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai, a felelős képviselő személyes adatait, ha ilyen kijelölésre került, valamint az autorizált tevékenység szakmai felelősének személyes adatait,
c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait.
(5) A 89. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott autorizációs határozat tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet,
b) azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai,
c) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint harmadik személy vagy gyártói felelősségi szervezet a közös kezelési rendszeren belül; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,
g) a 31. § (12) bek. c) pontja szerinti sorsolásból fakadó és a 135. § (26) bekezdés szerinti kötelességek teljesítésének kötelességét.
(6) Az autorizáció megadásáról szóló határozat megkülönböztetett termék gyártójának egyéni kötelességteljesítési tevékenységre tartalmazza
a) az üzleti megnevezést és székhelyet vagy vállalkozási helyszínt,
b) a természetes személy-vállalkozó és felelős képviselője személyes adatait, ha ilyen kijelölésre került, vagy azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai, 
c) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint gyártói felelősségét egyénileg teljesítő személy; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,
d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,
e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,
f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait.
(7) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csomagolási gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizáció megadásáról szóló határozat kiadásakor szem előtt tartja, hogy biztosítva van-e a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű hulladékok begyűjtése minden községből.

92. §
Az autorizáció érvényességének meghosszabbítása
(1) Az autorizáció érvényessége legfeljebb olyan terjedelemben hosszabbítható meg, amilyenben kiadásra került, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Az autorizáció ismételten is meghosszabbítható.
(2) Az autorizáció tulajdonosa kérheti annak meghosszabbítását legkésőbb hat hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt. Az autorizáció meghosszabbítási kérvényében a kérés indokait kell feltüntetni. Az autorizáció meghosszabbítására benyújtott minden kérvény esetében igazolni kell a feddhetetlenséget a 90. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja értelmében.
(3) A minisztérium meghosszabbítja a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizáció érvényességét a külön jogszabály szerinti124) environmentális menedzsment-rendszer tanúsítványának hatályossági idejével azonos időtartamra, ha az érvényesség meghosszabbítását az olyan autorizáció tulajdonosa kéri, amely az említett rendszert a tevékenységet végrehajtó üzemében bevezette és ha erről a minisztérium elé terjeszti a megkövetelt bizonylatokat.
(4) A feldolgozói tevékenységre kiadott autorizáció tulajdonosa köteles ötévente egyszer biztosítani jogosult személy szakvéleményét a jelen törvényben és más általános érvényű környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséről, ugyanígy a kiadott autorizációs határozatban megfogalmazott feltételek és követelmények teljesítéséről azon tevékenységekkel kapcsolatosan, melyekre az autorizáció vonatkozik. A szakvélemény másolatát a minisztériumnak a jogosult személytől történt átvételtől számított 14 napon belül kell kézbesíteni.
(5) A (4) bekezdésben megszabott kötelesség nem vonatkozik a feldolgozói tevékenységről szóló autorizáció azon tulajdonosára, mely bevezette a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert; ha az ilyen autorizáció tulajdonosának a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles biztosítani a szakvéleményt és kézbesíteni a minisztériumnak azt legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, amelytől a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vétel szünetel vagy megszűnt, mindez akkor nem érvényes, ha ezen határidőn belül a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert ismét elnyeri.
(6) Ha sor került az autorizáció (3) bekezdés szerinti meghosszabbítására és a nyilvántartásba vétel érvényességi ideje alatt a tulajdonos (3) bekezdésben feltüntetett rendszerben való nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles az elvételtől, felfüggesztéstől vagy megszüntetéstől számított 30 napon belül új kérvényt benyújtani az autorizáció érvényességének meghosszabbítása érdekében; ilyen esetben a (2) bekezdésben megadott határidő nem érvényes.

93. §
Változások az autorizációban
(1) Az autorizáció tulajdonosa köteles jelenteni a minisztériumnak minden adatváltozást, ami az autorizációs határozathoz képest bekövetkezett, mégpedig a változás beálltát követő 30 napon belül.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján vagy saját hatáskörben eljárva megváltoztatja az autorizációs határozatot, ha
a) az üzleti név, a székhely, a vállalkozási helyszín vagy az autorizációs határozatban feltüntetett személyes adatok változásáról van szó és ezek az adatok nem egyeznek a valós helyzettel,
b) az autorizáció tulajdonosa a tevékenységi körei szűkítését kéri, melyekre az autorizációt megkapta,
c) változik a hulladékkezelési technológia módja és az autorizáció tulajdonosa a kérvényhez mellékeli az autorizált tevékenység műszaki bebiztosítottságát igazoló szakvéleményt, vagy
d) az autorizált tevékenység végzésében vagy bebiztosításában következtek be módszertani és eljárási változások.

94. §
Az autorizáció megszüntetése és megszűnése
(1) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feldolgozói tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el,
c) az autorizált feldolgozói tevékenységre kijelölt szakmailag képesített személy többé nem felel meg a szakmai alkalmassági követelményeknek,
d) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét,
e) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 12 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, vagy
f) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását.
(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
f) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 28. § (4) bekezdés a), c), e)-g), h) vagy r) pontjában meghatározott kötelességét, vagy
g) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 28. § (7) bekezdésében meghatározott kötelességét.
(3) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harmadik személyi tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
e) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 44. § (8) bekezdés a), c), e) vagy f) pontjában meghatározott kötelességét.
(4) A minisztérium megszünteti az egyéni kötelességteljesítési tevékenységre kiadott autorizációt, ha
a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,
b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 
c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,
d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,
e) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 29. § (1) bekezdés a) és c), e) vagy k) pontjában meghatározott kötelességét,
f) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el, vagy
g) a megkülönböztetett termék gyártójára ismételten bírságot vetettek ki a 27. § (4) bekezdés e)-g) pontjainak vagy a 29. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt.
(5) Megszűnik a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységre kiadott autorizáció
a) az autorizációt birtokló természetes személy-vállalkozó elhalálozásával, holttá nyilvánításával, ha autorizált tevékenységét nem folytatja az örökség kinevezett gondnoka vagy az örökös a (6) és (7) bekezdés értelmében,
b) az autorizációt birtokló jogi személy megszűnésével,
c) a minisztérium autorizációt megszüntető határozatával,
d) az engedélyezési határidő leteltével,
e) az autorizáció tulajdonosára bejelentett csődeljárás megszüntetésével a törlesztési kalendáriumról szóló határozat teljesülése következtében, vagy a csődeljárás megszüntetésével azon okból, hogy az autorizáció tulajdonosának vagyona nem elegendő a csődbiztos költségeinek és jutalmának fedezésére, vagy a csődeljárás meghirdetésének elutasításával az autorizáció tulajdonosának vagyonhiánya miatt, 
f) az autorizációs határozat hatályba lépésének napjától számított harmadik hónap végén, ha nem teljesülnek a 29. § (4) bekezdéséből vagy a 44. § (11) bekezdéséből fakadó kötelességek,
g) egyéni kötelességteljesítési tevékenységre szóló autorizáció esetén a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés hatályba lépésével az autorizációval rendelkező megkülönböztetett termék gyártója és az érintett gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy között.
(6) Ha a természetes személy-vállalkozó elhalálozása esetén, amennyiben autorizáció tulajdonosa volt és nem volt kijelölt képviselője, nem lesz hagyatéki gondnok kijelölve, a minisztérium dönt a kiadott autorizációban szereplő feldolgozási tevékenység felfüggesztéséről egészen az örökösödési eljárás lezárultáig.
(7) Ha a természetes személy-vállalkozó örököse folytatni akarja a tevékenységet, melyre az autorizáció szólt, igazolnia kell a 90. § (1) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja vagy (4) bekezdése szerinti feltételek teljesítését; párhuzamos köteles a minisztériumnak az örökösödési eljárás lezárultától számított 30 napon belül bemutatni a jogerős okiratot arról, hogy ő az örökös. 

95. §
Az autorizált feldolgozói tevékenység szakértője
(2) A 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizált feldolgozói tevékenység szakértője felel a tevékenység szakszerű végzéséért, melyre az autorizáció kiadásra került.
(2) Az autorizált feldolgozói tevékenység szakértője tevékenység végzőjétől megkövetelik
a) a feddhetetlenséget; a feddhetetlenséget háromévente igazolni kell,
b) a másodfokú, műszaki vagy természettudományi főiskolai végzettséget és legalább hároméves gyakorlatot a veszélyes hulladékok kezelésében, vagy másodfokú nem műszaki vagy természettudományi irányzatú főiskolai végzettséget, vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább ötéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén, nem vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább nyolcéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén; a gyakorlati időbe a tanulmányi évek nem számíthatók be,
c) a minisztérium által kijelölt szervezet biztosította szakképzés elvégzését,
d) a (3) bekezdés szerinti vizsga sikeres letételét.
(3) A vizsga tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és általános érvényű jogszabályok, valamint egyéb ezekhez kapcsolódó általános érvényű jogszabályok és műszaki szabványok összességének ismerete. A vizsgatételi lehetőséget a minisztérium legalább évente egyszer biztosítja.
(4) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasságot a minisztérium igazolja a vizsga sikeres letételét követően az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmassági bizonylat kiadásával (a továbbiakban csak „autorizált tevékenységi bizonylat”). Az autorizált tevékenységi bizonylat legfeljebb tíz évre adható ki. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényessége nem hosszabbítható meg. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességének lejártát követően a természetes személy, aki teljesíti a (2) bekezdésben megadott feltételeket, ismételten kérheti az autorizált tevékenységi bizonylat kiadását.
(5) A minisztérium a honlapján vezeti és folyamatosan frissíti az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személyek nyilvántartását.
(6) Az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személyek a minisztérium felszólítása alapján átképzéseken vagy új szakmai alkalmassági vizsgákon vesznek részt, amennyiben alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki feltételeiben vagy a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályaiban.

96. §
Az autorizált tevékenységi bizonylat változása, megszüntetése és megszűnése
(1) A minisztérium megváltoztatja az autorizált tevékenységre kiadott jogosítványt, ha az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személy írásban kéri az autorizált tevékenységi bizonylatban szereplő személyes adatok módosítását és ha ezek az adatok nem állnak összhangban a valós helyzettel, vagy ha a kiadott autorizált tevékenységi bizonylatban szereplő tevékenységi körök szűkítését kérik.
(2) A minisztérium az autorizált tevékenységi bizonylatot megszünteti, ha az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személy
a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességét korlátozták,
b) feddhetetlensége megszűnt,
c) az autorizált tevékenységi bizonylatot a kérvényében vagy annak mellékleteiben feltüntetett hamis adatok megadásával szerezte meg,
d) írásban kéri a megszüntetést,
e) a minisztérium felszólítására nem vesz részt az átképzésen vagy a szakmai alkalmassági vizsgán a 95. § (6) bekezdése értelmében, vagy
f) nem tudja az érintett tevékenységet rendesen elvégezni.
(3) Az autorizált tevékenységi bizonylat változásainak vagy megszűnésének következményei az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásába való bejegyzésének napján állnak be.
(4) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasság megszűnik az autorizált tevékenységre szakmailag alkalmas személy halálával vagy az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességi idejének lejártával. Az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyt, akinek szakmai alkalmassága megszűnt, törlik az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásából.

Második szakasz
Hozzájárulások

97. §
Hozzájárulás megadása
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok megadják a hozzájárulást (engedélyt)
a) hulladékártalmatlanító létesítmények üzemeltetésére, kivéve a hulladékégetőket és az együttégető létesítményeket, valamint a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
b) a hulladék ártalmatlanítására, melyre nem került kiadásra engedély az a) pont szerint, és a hulladék hasznosítására, melyre nem került kiadásra engedély a c) pont szerint, kivéve a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását hulladékégetőben és együttégetőkben, valamint a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását vízi építményekben, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
c) hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetésére, kivéve
1. a hulladékégetőket, a hulladék-együttégető létesítményeket,
2. a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,125)
3. a biológiailag lebomló zöld háztartási hulladékot hasznosító létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg a 100 tonnát, és
4. a háztartási hulladék térfogatát zömítő létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg az 50 tonnát,
d) hulladékgyűjtő létesítmények üzemeltetésére, ha olyan létesítményről van szó, amely nem kapta meg az engedélyt az a) és c) pont szerint, beleértve a gyűjtőudvart is,
e) az üzemelési rend kiadására
1. hulladékártalmatlanító létesítményre,
2. hulladékhasznosító létesítményre és
3. mozgó hulladékártalmatlanító vagy hulladékhasznosító létesítményre,
f) veszélyes hulladék kezelésére, beleértve annak szállítását, ha az nem része a jelen szakasz más pontja szerint kiadott engedélynek, mégpedig abban az esetben, ha a hulladék előállítója vagy a hulladék tulajdonosa évente összesen több mint 1 tonna mennyiséget kezel vagy a szállító évente több mint 1 tonna veszélyes hulladékot fuvaroz,
g) veszélyes hulladék gyűjtésére a hulladék előállítójánál, ha 1 tonna veszélyes hulladéknál nagyobb mennyiséget gyűjt össze,
h) hulladékhasznosításra vagy hulladékártalmatlanításra mozgó (mobil) létesítményben; ez esetben az a) és c) pontok rendelkezéseit nem alkalmazzák,
i) hulladékgyűjtésre hulladéktulajdonosnak előzetes hulladékosztályozás nélkül, ha ezt követően a hasznosítás vagy ártalmatlanítás módja miatt az osztályozás vagy szétválogatott gyűjtés nem lehetséges vagy nem célszerű,
j) hulladéklerakó vagy egy részének bezárására, a rekultiválás elvégzésére és az azt követő megfigyelésre,
k) dekontaminálásra,
l) használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések ártalmatlanítására, ha ez nem képezi az a), b) vagy f) pont szerinti engedély részét,
m) titán-dioxid gyártási hulladékainak ártalmatlanítására,
n) háztartási felhasználásra alkalmas hulladék leadására,
o) ahhoz, hogy az érintett anyag vagy dolog mellékterméknek minősül, nem hulladéknak,
p) újbóli használatra való előkészítés végzéséhez; ilyen esetben a b) és c) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,
q) higany átmeneti lerakójának üzemeltetéséhez; ilyen esetben az a) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,
r) higany átmeneti lerakójának vagy egy részének bezárásához és ezt követő megfigyeléséhez,
s) hulladék felhasználására tereprendezéshez,
t) hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez ártalmatlanítás előtt, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez hasznosítás előtt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat (engedély) az (1) bekezdés k), o) és p) pontja szerinti egyetértésen kívül tartalmazza
a) a hulladék fajtáját és kategóriáját, amennyiben az (1) bekezdés a)-c), f), g), l), m) n), s) és t) pontja szerinti engedélyről van szó, a hulladék mennyiségét is,
b) a hulladék kezelésének helyszínét; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés h), n) és o) pontja szerinti engedélyről van szó,
c) a hulladék kezelésének módját, vagy ha az (1) bekezdés n) pontja szerinti engedélyről van szó, a célt, amelyre a hulladék átadásra kerül,
d) az időszakot, melyre az engedély szól,
e) létesítmények esetében a létesítmény tevékenysége befejezésének módját is, valamint a tevékenység helyszínéről való ezt követő gondoskodást,
f) szükség szerint a tevékenység helyszíne ellenőrzésének és a tevékenység végzésének feltételeit,
g) az engedélyezett tevékenység végzésének feltételeit.
(3) Az (1) bek. a)–d), f), h), i), q) és s) pontjai szerint kiadott engedély a (2) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még
a) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzése helyszínének műszaki feltételeit,
b) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzésének biztonsági feltételeit.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még a mozgó létesítmények elhelyezéséről szóló követelményeket is, ha a hasznosítás vagy ártalmatlanítás tárgya veszélyes hulladék.
(5) A hulladéklerakó üzemeltetésére kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még
a) a hulladéklerakó osztályát,
b) a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetési eljárásainak ellenőrzését, beleértve a vészhelyzet elhárítási tervet,
c) a paramétereket, melyeket mérni kell, valamint az anyagokat, melyeket elemezni kell a szivárgó vizekben és a megfigyelt létesítményekből vett mintákban,
d) a hulladéklerakó bezárási tervdokumentációjának, rekultiválási és bezárás utáni megfigyelési tervének jóváhagyását,
e) a kötelességet az illetékes járási hivatalnak évente, mindig a következő naptári év január 31-éig benyújtandó jelentésről, mely a tárolt hulladék fajtáit és mennyiségét, valamint a hulladéklerakó megfigyelésének eredményeit tartalmazza,
f) a célirányos pénzügyi tartalék valós nagyságát. 
(6) Az (1) bekezdés j) pontja szerint kiadott engedély tartalmazza a határidőit is, ameddig legkésőbb a hulladéklerakó üzemeltetője köteles megkezdeni a hulladéklerakó bezárását és rekultiválását; ez a határidő nem lehet hosszabb hat hónapnál az engedély jogerőre lépésének napjától számítva.
(7) Az (1) bekezdés k) pontja szerint kiadott engedély tartalmazza
a) a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések típusát és számát vagy a használt és dekontaminálásra kerülő poliklórozott bifenilek fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,
b) a dekontamináció helyének és módjának meghatározását,
c) az időszakot, melyre az engedélyt kibocsátják és a dekontaminációt elvégző berendezés tevékenysége befejezésének módját,
d) az engedélyezett tevékenység végzésének egyéb feltételeit.
(8) Az engedélyt a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanításéra D15-ös tevékenységgel, hulladéklerakón való elhelyezésére D1-es vagy D3-as tevékenységgel a 2. sz. melléklet értelmében csak akkor lehet megadni, ha
a) a hulladék jobb módszerrel nem ártalmatlanítható,
b) a környezetvédelmi hatástanulmány19) értékelése bizonyítottam hogy az ártalmatlanításnak nem lesz azonnali vagy később megmutatkozó káros hatása a talajvizekre, talajra és légkörre,
c) az ártalmatlanításnak nem lesznek káros hatásai a rekreációs tevékenységekre, a nyersanyagbányászatra, a növényzetre és az állatvilágra, a különleges tudományos jelentőségű22) lokalitásokra, helyekre vagy területekre, vagy az érintett terület más jellegű jogos használatára.
(9) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti engedély tartalmazza
a) a melléktermék leírását és a tevékenység leírását, mely során keletkezik,
b) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,
c) a tájékoztatási kötelességet, ha bármilyen változás következik be a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítésében, mely a melléktermék biztonságos használatának csökkenéséhez vezet,
d) a melléktermék kezelési módját vagy a célt, amelyre a melléktermék átadásra kerül,
e) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.
(10) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti engedély tartalmazza
a) a hulladék fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,
b) az újbóli használatra történő előkészítés helyének meghatározását,
c) az újbóli használatra történő előkészítési tevékenységek leírását,
d) az újbóli használatra történő előkészítés helyszínének műszaki követelményeit,
e) az újbóli használatra történő előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek végzésének biztonsági feltételeit,
f) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,
g) az újbóli használatra történő előkészítésen átment termékek vagy termékösszetevők felhasználásának módját,
h) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.
(11) Az engedélyezés, hogy az anyag vagy dolog mellékterméknek minősül, nem pedig hulladéknak az (1) bekezdés o) pontja szerint, amennyiben külön jogszabály szerint126) engedélyezett berendezés üzemeltetéséről van szó, nem szükséges.
(12) Hulladéklerakó üzemeltetésének engedélyét és higany átmeneti lerakója üzemeltetési engedélyét az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a helyszíni szemlét követően, mely során megbizonyosodik az engedélyezési kérelem tárgyát képező dolog valós állapotáról.
(13) A hulladéklerakó (1) bekezdés j) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a hulladéklerakó bezárásáról.
(14) A higany átmeneti lerakójának az (1) bekezdés r) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a higany átmeneti lerakójának bezárásáról.
(15) Hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére az ártalmatlanítást megelőzően, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére a hasznosítást megelőzően az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a hulladék kitermelőjének azt követően, hogy bizonyította, a Szlovák Köztársaság területén nem található alkalmas létesítmény ezen hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, vagy az a hulladékbirtokos számára kapacitási okokból gazdaságos. 
(16) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak meghatározott időre adható ki, legfeljebb öt évre.
(17) A (16) bekezdés szerinti engedély érvényessége meghosszabbítható, mégpedig ismétlődően is, ha nem változnak azok a tények, amelyek az engedély szempontjából meghatározó jelentőségűek, és amennyiben az engedély meghosszabbításának kérvényét legkésőbb a lejárta előtti harmadik hónapban kézbesítik illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak.
(18) Ha a hulladékkezelés javasolt módja nincs összhangban a jelen törvény és az általános érvényű jogszabályok rá vonatkozó végrehajtási rendelkezéseivel vagy a kerület programjának kötelező érvényű részével, az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megtagadják, vagy az engedély érvényességét a (17) bekezdés értelmében nem hosszabbítják meg.

Harmadik szakasz

98. §
Nyilvántartásba vétel
(1) Az, aki hulladékgyűjtést végez hulladékgyűjtő létesítmény vagy hulladékszállítói vállalkozás fenntartása nélkül, köteles e tevékenység megkezdésétől számított 14 napon belül nyilvántartásba vetetni magát az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál a székhelyén vagy a vállalkozása helyszínén; ez nem érvényes, ha a hulladékgyűjtéshez vagy -szállításhoz szükséges a 97. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés vagy a 89. § (1) bekezdése szerinti autorizáció. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség ugyanúgy vonatkozik a kereskedőre vagy közvetítőre, ha tevékenységét nem olyan tevékenységi kör részeként végzi, amelyre engedélyt kapott a 97. § (1) bekezdése vagy autorizációt szerzett a 89. § (1) bekezdése szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik a biológiailag lebomló háztartási zöldhulladékot hasznosító olyan létesítményt üzemeltető személyre is, melynek az éves teljesítménye nem haladja meg a 100 tonnát.
(4) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1)-(3) bekezdések szerinti nyilvántartásba vételt azt követően végzi el, hogy a vállalkozó írásban értesíti azon tevékenység megkezdéséről, amely alapján a nyilvántartásba vételi kötelezettsége létrejött; a vállalkozó igazolást kap a nyilvántartásba vételről.
(5) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1)-(3) bekezdések szerint nyilvántartásba vett személyekről nyilvántartási jegyzéket vezet.

Negyedik szakasz

99. §
Véleményezési jog
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleményezi
a) a hulladékégető és hulladék-együttégető létesítményeket, vagy ezek változásait a külön jogszabály127) engedély megadásának részeként,
b) a hulladékgazdálkodási létesítmények megépítését, mégpedig
1. az elvi építési engedélyben szereplő dokumentációt,128)
2. az építésügyi eljárásban szereplő tervdokumentációt,129) amennyiben elvi építési engedélyezés nem történt,
3. az építmény eltávolításáról szóló eljárásban a javasolt hulladékkezelési módot,130)
4. a tereprendezési munkák131) engedélyezési eljárásának dokumentációját, ha a megvalósulás során feltételezhető építkezési és bontási törmelék felhasználása a 77. § (1) bekezdése értelmében,
5. a használatbavételi eljárás132) dokumentációját, 
c) a gyártásban tervezett, a hulladékkezeléssel összefüggő változásokat,
d) annak a hulladéknak átvételét a Szlovák Köztársaság vámszabad forgalmába, mely az aktív vámrendszerben behozott anyag finomító feldolgozása során keletkezett,133)
e) bányák és felszíni bányák dokumentációját és felszámolási tervét, valamint régi bányák felszámolási terveit, melyeket bányászati tevékenység engedélyezésével kapcsolatosan nyújtottak be,134) amennyiben a bányabezárással vagy régi bányákkal kapcsolatosan hulladék-felhasználást terveznek,
f) az elvi építési engedély (területfejlesztés) dokumentációját a megtárgyaláskor.135)
(2) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett eljárásokban érintett hatóságként vesz részt; véleménye, mely a feltüntetett eljárások eredménye, a külön jogszabály125) szerinti eljárások esetében kötelező érvényű véleményt jelent.136)

Ötödik szakasz
Szakmai elbírálói alkalmasság

100. §
A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat kiadása
(1) A jelen törvény szerinti határozatkiadás iránti kérelem és az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye iránti kérelem, valamint a feldolgozói tevékenység autorizálásának megadása iránti kérelem része meghatározott esetekben [105. § (3) bek. v) pont] szakvélemény, melyet a szakmai bírálat kiállítására jogosult személy állít ki.
(2) A szakmai bírálat kiadására jogosult személyt a minisztérium határozza meg a szakmai alkalmassági vizsga letételével járó felülvizsgálatot követően.
(3) A szakmai bírálatok kiadására jogosult személy az a természetes személy lehet, aki
a) feddhetetlen,
b) másodfokú műszaki vagy természettudományos irányzatú felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal bír azon szakterület tevékenységének vonatkozásában, melyre a bizonylat kiadását kéri, vagy alapszintű természettudományos irányzatú felsőfokú végzettséggel, vagy érettségivel záruló, műszaki szakirányú középfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal bír a azon szakterület tevékenységének vonatkozásában, melyre a bizonylat kiadását kéri, vagy felsőfokú végezettsége van és legalább hatéves szakmai gyakorlattal bír azon szakterület tevékenységének vonatkozásában, melyre a bizonylat kiadását kéri, vagy érettségivel végződő középfokú végzettséggel és legalább tízéves szakmai gyakorlattal bír a azon szakterület tevékenységének vonatkozásában, melyre a bizonylat kiadását kéri; a gyakorlati időbe nem számítható be a tanulmányok ideje,
c) sikeresen letette a vizsgát,
d) elvégezte a minisztérium megbízott szervezete által biztosított szakmai előkészítőt. 
(4) Szakmai elbírálói alkalmasság alatt a jelen törvény céljaira a műveltséget, a szakmai gyakorlatot és elméleti ismereteket, valamint a hulladékgazdálkodási terület általános érvényű jogszabályainak és a jelenlegi műszaki lehetőségeinek ismeretét értjük.
(5) A szakmai elbírálói alkalmasságot a minisztérium szakmai elbírálói bizonylat kiadásával igazolja. 
(6) a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat érvényessége legfeljebb ötéves időszakra szól. A bizonylat érvényességét a minisztérium csak egyszer hosszabbíthatja meg, legfeljebb olyan időszakra, amilyenre eredetileg kiállították, amennyiben a jogosult személy ezt legkésőbb három hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt kéri és párhuzamosan benyújtja a minisztériumnak a három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványát is; a kérvény elbírálásakor a minisztérium köteles figyelembe venni a jogosult személy által eddig végzett szakmai elbírálói tevékenység minőségét és színvonalát, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelességek teljesítését.
(7) Jogi személyek és természetes személy-vállalkozók szakvéleményeket csak szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével bocsáthatnak ki.
(8) Rendkívüli esetekben, ha a szakvélemény kiadása nem biztosítható szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével, a minisztérium a szakvélemény kiadására való alkalmasságot elbíráló Vizsgabizottság ajánlása alapján engedélyezheti egyszeri szakvélemény kiadását olyan személynek is, aki nem jogosult személy, de a szakvélemény kiadásához szükséges szakmai előfeltételeknek a birtokában van.
(9) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti a szakvélemény kiadására jogosult személyek nyilvántartását. A szakvélemény kiadására jogosult személyek érvényes nyilvántartását a minisztérium a honlapján közzéteszi.

101. §
A szakvélemény kiadására jogosult személy kötelességei
A szakvélemény kiadására jogosult személy köteles
a) haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak azoknak az adatoknak a változásait, amelyek alapján megkapta a szakvélemény kiadására feljogosító bizonylatot,
b) betartani a szakvéleményezési tevékenység jelen törvényben lefektetett szabályait,
c) a minisztérium felszólítására részt venni az átképzéseken vagy a szakmai elbírálói alkalmasság új felülvizsgálatán, amennyiben alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki állapotában vagy a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályaiban,
d) az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére kiegészíteni a szakvéleményt, melyet kibocsátott,
e) a naptári év januárjának 31. napjáig beküldeni a minisztériumnak minden szakvéleményt annak csatolmányával együtt, melyet az előző naptári évben kiállított.

102. §
A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat módosítása és megszüntetése
(1) A minisztérium módosíthatja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha
a) olyan tényállások következnek be, amelyek miatt a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy szakértői tevékenységét nem tudja rendesen elvégezni minden, a bizonylatban szereplő területen és annak megfelelő mértékben, vagy 
b) a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy bizonyíthatóan és ismétlődően olyan szakértői véleményt adott ki a bizonylatában szereplő területre vonatkozóan, amely elégtelen színvonalú.
(2) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy
a) nem teljesítette a 110. § a), b), d) vagy e) pontja szerinti kötelességét,
b) a neki kiadott szakmai elbírálási alkalmassági bizonylattal ellentétes szakértői véleményt adott ki.
(3) A minisztérium módosítja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha
a) a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatban szereplő személyes adatok változnak és ezek az adatok összhangban állnak a valós tényekkel,
b) a jogosult személy kéri a tartalmának szűkítését.
(4) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy
a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,
b) jogerős ítélet alapján már nem feddhetetlen,
c) a bizonylatot hamis adatok alapján szerezte meg,
d) a szakvéleményt a valós tényállással ellentétesen vagy nem megfelelő minőségben állította ki, s mindezt ellenőrző szakvélemény bizonyította, melyet a minisztériumnak jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével beszerezni,
e) nem teljesítette a 101. § c) pontja szerinti kötelességét, vagy
f) írásban kérte a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat megszüntetését.
(5) Ha a minisztériumnak kételye támad, hogy a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy a szakvéleményt nem a valós tényállással összhangban vagy nem megfelelő szakmai minőségben állította ki, jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével ellenőrző szakvéleményt beszerezni erről az érintett szakvéleményről.
(6) Ha az ellenőrző szakvélemény olyan tényt tár fel, amely a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat (4) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetését indokolja, az ellenőrző szakvélemény elkészítésének költségeit az érintett szakmailag jogosult személy viseli, akinek a feltüntetett okból a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylatát megszüntetik.
(7) A szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat, az érvényessége meghosszabbításának, módosításának vagy a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylat megszüntetésének következményei a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásába történt bejegyzés napjától válnak érvényessé.
(8) A szakmai elbírálói alkalmasság a jogosult személy elhalálozásával vagy a szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat érvényességi határidejének lejártával szűnik meg. A jogosult személyt, akinek szakmai elbírálói alkalmassága megszűnt, a minisztérium törli a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásából.

Hatodik szakasz

103. §
A hulladékgazdálkodás informatikai rendszere
(1) Létrehozásra kerül a hulladékgazdálkodás informatikai rendszere (a továbbiakban csak „informatikai rendszer”), mely biztosítja az adatgyűjtést a hulladékgazdálkodás területén és az adatszolgáltatást a meghatározott mértéig. Az informatikai rendszer része az egységes környezetvédelmi informatikai rendszernek.
(2) Az informatikai rendszert a minisztérium hozza létre. Az informatikai rendszer működtetését és a belőle származó adatszolgáltatást a minisztérium vagy az általa megbízott szervezet biztosítja.
(3) Az informatikai rendszerben nyilvántartják
a) a bejelentett adatokat a hulladékbirtokosok és hulladékkezelők nyilvántartásaiból,
b) a bejelentetett adatokat a veszélyes hulladék belföldi szállításáról és a határon átnyúló hulladékszállításról,
c) a bejelentetett adatokat a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőinek nyilvántartásaiból, 
d) az állami hulladékgazdálkodási hatóság által a 97. § (1) bekezdése és külön jogszabályok126) értelmében kiadott engedélyekről szóló tájékoztatásokat és az engedélyek meghosszabbítását,
e) a megkülönböztetett termékek gyártóinak nyilvántartásaiból származó bejelentetett adatokat,
f) a gyártó felelősségi szervezetek és harmadik személyek nyilvántartásából származó bejelentetett adatokat, 
g) az autorizáció kiadásáról szóló adatokat, ezek érvényességének meghosszabbítását, az autorizáció változásait, megszűnését és megszüntetését, valamint a tevékenység felfüggesztését,
h) az adatokat a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékének nagyságáról,108)
i) az adatokat az állami hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabott büntetésekről,
j) az adatokat az új üzemeltetőkről, melyekre a 114. § (4) bekezdése értelmében átszálltak a jogok és kötelességek. 
(4) Az informatikai rendszer része a nyilvántartás
a) az autorizált (engedélyhez kötött) feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyekről,
b) a személyekről, akinek kiadták az engedélyt a 89. § (1) bekezdése a) pontja szerint,
c) a megkülönböztetett termékek gyártóiról,
d) a gyártói felelősségi szervezetekről,
e) a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékek gyártóiról,
f) a harmadik személyekről,
g) a hulladékhasznosító létesítményekről,
h) a hulladékártalmatlanító létesítményekről,
i) a hulladékgyűjtő létesítményekről,
j) a hulladékgyűjtő udvarokról,
k) a 98. § (1) és (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett személyekről,
l) a szakvélemény kiadására jogosult személyekről,
m) az állami hulladékgazdálkodási hatóságokról,
n) a határon átnyúló hulladékmozgásokról,
o) a veszélyes hulladék belföldi szállításáról,
p) a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezésekről.
(5) Az informatikai rendszerbe kötelező bejelenteni
a) a nyilvántartás meghatározott adatait, így
1. a hulladéktermelőt és hulladéktulajdonost,
2. a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőit,
3. a megkülönböztetett termékek gyártóit,
4. a gyártó felelősségi szervezeteket,
5. a veszélyes hulladékok küldőit és fogadóit,
6. a jelen törvény hetedik része szerinti bejelentőket, átvevőket és létesítményeket,
b) az állami hulladékgazdálkodási hatóságok részéről az adatokat
1. a 97. § (1) bekezdése értelmében kiadott engedélyekről és azok érvényességének meghosszabbításáról,
2. a kiadott autorizációkról, érvényességük meghosszabbításáról, az autorizáció módosításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről, valamint a tevékenység felfüggesztéséről,
3. a nyilvántartásokról,
4. a kirótt büntetésekről,
c) a községek részéről a háztartási hulladék és gyűjtőudvar helyi illetékeiről,
d) a 114. § (4) bekezdése szerinti létesítmény új üzemeltetője részéről az üzemeltető megváltozását és az új üzemeltető azonosító adatait.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti informatikai rendszerbe adatokat bejelenteni köteles jogalanyok kötelesek térítésmentesen bejelenteni a meghatározott adatokat az informatikai rendszerbe a megadott feltételeknek megfelelően.
(7) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok kötelesek az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat haladéktalanul bejelenteni. A községek kötelesek az (5) bekezdés c) pontja szerinti adatokat évente egyszer bejelenteni, legkésőbb január 31-éig, vagy minden, köteles bejelentési adat változását követően legkésőbb 30 naptári napon belül a változás beálltát követően.
(8) A minisztérium vagy az általa megbízott szervezet köteles az informatikai rendszerből nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a meghatározott terjedelemben az adatokat; a külön jogszabályok137) szerinti rendelkezéseket ez nem érinti.


KILENCEDIK RÉSZ
Állami hulladékgazdálkodási hatóságok

104. §
Alapvető rendelkezések
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok a következők:
a) minisztérium,
b) felügyelet,
c) a kerületi székhely járási hivatala,
d) a járási hivatal.
(2) Hulladékgazdálkodási államigazgatási jogköröket végeznek a községek (109. §), a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség (110. §), az adóügyekben, illetékügyekben és vámügyekben eljáró államigazgatási hatóságok (111. §).

105. §
Minisztérium
(1) A minisztérium az állami hulladékgazdálkodási hatóság központi szerve.
(2) A minisztérium
a) irányítja és ellenőrzi az államigazgatás végrehajtását a hulladékgazdálkodás területén,
b) kidolgozza, kiadja, frissíti és nyilvánosságra hozza a Szlovák Köztársaság Programját és Hulladék-megelőzési Programját,
c) észrevételeket tesz, engedélyeket ad ki és meghatározza a hulladék határon átívelő mozgatásának feltételeit a jelen törvény hetedik része szerint,
d) vezeti és frissíti a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartását, a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések jegyzékét (79. § (11) bek.) és igazolásokat ad ki a 79. § (12) bekezdése szerint,
e) együttműködik a központi államigazgatási hatóságokkal és más jogi személyekkel a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályainak egységes érvényesítése érdekében,
f) állami felügyeleti hatóság a hulladékgazdálkodás területén,
g) konzultálja az illetékes államigazgatási szervekkel a 112. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben más államban végzett tevékenység hatásairól van szó, kérheti a titán-dioxid–hulladék D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanításának, hulladéklerakón D1-es vagy D3-as tevékenységgel történő tárolásának – mind a 2. sz. melléklet szerint – a leállítását, 
h) nyilvántartást vezet a jelen törvény hetedik része szerinti határon átnyúló hulladékmozgásokról és megfigyeli a gyanús elektromos hulladék határon átnyúló szállítását, felszólít a 88. § (2) bekezdése szerinti iratok bemutatására,
i) kiadja, meghosszabbítja, megváltoztatja és megszünteti az autorizációt a 89-94. §-ok szerint, valamint felfüggeszti a tevékenységeket, melyekre autorizációt adott ki (94. § (6) bek.),
j) vezeti az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartását (95. § (5) bek.), azon személyek nyilvántartását, akik autorizációt kaptak (89. § (5) bek.) és a szakértői vélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartását (100. § (9) bek.),
k) biztosítja az autorizált feldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmassági vizsgatételt (93. § (3) bek.) és a szakértői vélemények kiadására jogosult személyek vizsgáztatását [100. § (3) bek. c) pont], megbízott szervezeten keresztül biztosítja a szakmai alkalmassági szakképzést az autorizált feldolgozási tevékenységet végző személyeknek [95. § (2) bek. c) pont és (6) bek.] és a szakértői vélemény kiadására jogosult személyeknek, kijelöli a szakmailag alkalmas személyt az autorizált feldolgozói tevékenységre (95. § (4) bek.) és a szakértői vélemény kiadására jogosult személyt (100. § (2) és (5) bek.), kiadja, módosítja és megszünteti az autorizált tevékenységre szóló szakmai alkalmassági bizonylatokat a 95. § (4) bekezdése és a 96. § (1) és (2) bekezdése szerint,
l) biztosítja az információnyújtást a hulladékgazdálkodás területéről a nemzetközi szervezeteknek, melyeknek tagja a Szlovák Köztársaság, vagy ha ilyen kötelesség származik a nemzetközi egyezményekből, melyek a Szlovák Köztársaságot kötik,
m) biztosítja a fókuszpont tevékenységét az államhatáron átnyúló hulladékszállítás esetében,138)
n) kérésre tájékoztatást nyújt a hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítményekről,
o) megbízott szervezeten keresztül biztosítja a szakmai felkészítést a szakértői vélemény kiadására jogosult személy tevékenységének végzéséhez (100. §), kiadja, módosítja és megszünteti a szakértői véleményezés végzésére feljogosító bizonylatokat a 100. § (5) és (6) bek. és a 102. § szerint, engedélyezi a szakértői vélemény kiadását a 100. § (8) bekezdése szerinti személynek, valamint ellenőrző szakvéleményt készíttet a 102. § (5) bekezdése szerint,
p) tájékoztatja az Európai Bizottságot a Szlovák Köztársaság poliklórozott bifenileket és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseit érintő programjáról, valamint a szennyezetett létesítmények jegyzékéről a 79. § (11) bek. szerint,
q) végrehajtja a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzését és törlését a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, és igazolást ad ki erről (30. §),
r) vezeti a 27. § (4) bekezdés h) pontja, a 28. § (4) bekezdés d) pontja, a 41. § b) pontja, a 44. § (8) bekezdés c) pontja, az 51. § f) pontja, a 65. § (1) bekezdés s) pontja szerint bejelentetett adatok nyilvántartását, a bejelentetett adatok alapján ellenőrzi a kötelességek teljesítését a 27. § (4) bekezdés e) és g) pontja értelmében, és évente egyszer összegezve kiértékeli ezek teljesítését az Európai Unió vonatkozásában (105. § (4) bekezdés),
s) véleményt mond Szlovákia területfejlesztési koncepciójáról,139)
t) meghatározza az elektromos és elektronikus termékek gyártóinak piaci részesedését a 27. § (4) bekezdés h) pontja szerint bejelentett adatok alapján,
u) döntést hoz kétes ügyekben, hogy a berendezés olyan elektroberendezés-e vagy sem, melyre vonatkozik a jelen törvény negyedik része,
v) nyilvántartást vezet az 51. § j) pontja szerint bejelentetett reciklációs hatékonyságról,
w) figyelemmel kíséri a 3. sz. bekezdésben feltüntetett célok és kötelező határértékek teljesítését,
x) bizonytalanság esetén dönt arról, hogy a termék csomagolás-e vagy sem,
y) biztosítja a fókuszpont tevékenységét a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében,140)
z) közzéteszi a 27. § (4) bekezdés j) pontja szerinti gyűjtési hányad és a piaci részesedési hányad kiszámításához szükséges adatokat a honlapján,
aa) közzéteszi a kerület hulladékgazdálkodási programját a 9. § (4) bek. szerint,
ab) felszólítja a gyártói felelősségi szervezeteket a megkülönböztetett hulladékáram 28. § (5) bek. szerinti közös kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,
ac) felszólítja a harmadik személyt a használt elemek és akkumulátorok 44. § (9) bek. szerinti kezelési rendszere működőképességének bizonyítására, 
ad) felszólítja a megkülönböztetett termék gyártóját a megkülönböztetett hulladékáram 29. § (2) bek. szerinti egyéni kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,
ae) közzéteszi a kiadott autorizációkról szóló döntéseket,
af) közzéteszi a felhívást koordinációs központ megalakítására, átveszi az írásos bejelentéseket és további feladatokat teljesít a 31. § (4) bekezdése szerint, kijelöli a gyártói felelősségi szervezeteket és a megkülönböztetett termékek gyártóit, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket és amelyek kötelesek koordinációs központot létrehozni.
(3) Az általános érvényű jogszabály, melyet a minisztérium kiad, meghatározza
a) a programok tartalmának és a kerületi, községi, a poliklórozott bifenil-birtokosi programok kidolgozásának részleteit, valamint a hulladékkeletkezés-megelőzési programok részleteit,
b) a hulladékok jegyzékét, a veszélyes tulajdonságok jegyzékét a Bázeli Jegyzőkönyv értelmében, a hulladékcsoportok jegyzékét és a káros anyagok jegyzékét a Bázeli Jegyzőkönyv értelmében, valamint a hulladékok veszélyes tulajdonságai elbírálásának feltételeit, melyek a Hulladékkatalógust képezik,
c) a nyilvántartás vezetésének tartalmát és módját, a hulladék-nyilvántartás megőrzési követelményeit, a hulladékbirtokos nyilvántartási, a veszélyes hulladék feladójának, a fogadójának és szállítójának, a hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetőjének, a hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetőjének, valamint a hulladékgyűjtő és -felvásárló üzemeltetőjének adatbejelentési adatait, a nyilvántartás vezetésének és megőrzésének tartalmát és módját a hulladék gyűjtéséről és egyes hulladékfajták felvásárlásáról, a belőlük készülő bejelentések adatairól, a koordinációs központtal szembeni bejelentési kötelezettség részleteiről,
d) a hulladékkezelés részleteit, a hulladékkezelő létesítmények létesítésének és üzemeltetésének követelményeit, a hulladékkezelő berendezések, a veszélyeshulladék-kezelő technológiák megjelölésének módját, a hulladékgyűjtés és -tárolás részleteit, a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésének részleteit, a feltételek közzétételének formáját, melyek betartása mellett feldolgozásra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra átveszi a hulladékot, a hulladékgyűjtő és -tároló létesítmények jelölési módját, a természetes személyeknek szóló értesítések részleteit hulladékgyűjtésre vagy hulladékfelvásárlásra vonatkozóan, a hulladékfajták közzétételét, melyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult, az energetikai hatékonyság kiszámításának képletét, a titán-dioxid gyártásából származó hulladék és az ezen hulladék környezetbe történt kibocsátásának, elhelyezésének vagy beinjektálásának mennyiségi megfigyelését és megfigyelésének módját, a toxikussági határértékeket, azon hulladékok jegyzékét, melyeket előzetes kezelés nélkül tárolni tilos,
e) a hulladék analitikus ellenőrzésének egységes módszertanát,
f) a részleteket a hulladéklerakók vonatkozásában, üzemeltetésüket, ellenőrzési eljárásaikat és a hulladéklerakók üzemelés közbeni megfigyelését, valamint bezárás utáni megfigyelését, a hulladéklerakó bezárásának eljárását és az azt követő gondoskodást a hulladéklerakóról, a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségek részleteit és a nyilvántartás megőrzésének részleteit,
g) az átmeneti higanylerakók üzemeltetésének részleteit, az üzemeltetési rend részleteit, melyet az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak kell jóváhagynia, a higany megfigyelésének mértékét és módját, a hulladékká vált higany nyilvántartásának tartalmát, vezetésének módját, bejelentésének és megőrzésének feltételeit az átmeneti higanylerakó üzemeltetője által, a higany tárolásának feltételeit, a tartályról szóló bizonylatot, 
h) az éves célirányos pénzügyi tartalék kiszámításának képletét,
i) a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába való bejegyzés kérvényének részleteit és a bejegyzésről kiadott igazolás mintáját, a megkülönböztetett termék gyártójának bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége részleteit, a termelés mennyiségéről, a megkülönböztetett termékek és hulladék Szlovák Köztársaságba más tagállamból irányuló határon átnyúló szállításairól, mennyiségeiről, behozataláról készített nyilvántartás tartalmát, vezetésének módját és megőrzési idejének feltételeit, a 125. § (7) bek. a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség részleteit, a megkülönböztetett termék végfelhasználóival szembeni tájékoztatási kötelességeinek részleteit, a végfelhasználóknak szóló, országos lefedettségű népszerűsítő és képzési tevékenységek részleteit a megkülönböztetett hulladékáramok kezelése, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése és a hulladékkeletkezés megelőzése vonatkozásában, a gyártói felelősségi szervezet tevékenységéről szóló jelentés tartalmának részleteit és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, az egyéni kezelői rendszer működőképességi jelentése tartalmának részleteit, és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, a Szlovák Köztársaság területi lefedettségének mértékével kapcsolatos részleteket a megkülönböztetett hulladékáramok gyűjtésének biztosítása céljából, a 29. § (2) bek. g) pontja szerinti letét összege kiszámításának részleteit és a garancia fajtáját, valamint ennek igazolását a minisztérium felé, a csomagolásszerű termékhulladékok kezelésének részleteit, a termékek jegyzékét, melyek csomagolásszerű termékké válhatnak, 
j) a hulladékhasznosító létesítményekben történő hasznosítás mód kimutatásának részletei a tagállamok területén és a tagállamokon kívüli területeken is,
k) a részleteket az elektroberendezések és elektromos hulladék kezeléséről, a részleteket az elektromos hulladék felosztásáról az osztályozott gyűjtés céljaira és feldolgozás előtti tárolására, a részleteket az elektroberendezések grafikai szimbólummal történő megjelöléséről a piaci bevezetéskor, a részleteket gyűjtőhelyi gyűjtőedényről, a részleteket az elektromos hulladék tárolásáról, az átmeneti tárolást beleértve, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozójának bejelentési kötelezettségéről, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozásának műszaki követelményeiről, a részleteket az elektromos hulladékfeldolgozás műszaki dokumentációjáról, a feltételeket, melyeket teljesítenie kell az újbóli használatra előkészítő létesítménynek, a részleteket az újbóli használatra előkészítő feldolgozó által nyújtott információkról és minden új típusú elektroberendezés feldolgozásáról, az elektromos hulladékkategóriákról, melyek alkalmasak újbóli használatra és az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítését végző személy alkalmasságáról, a nagyon kis méretű elektromos hulladék vagy fényforrásokból származó hulladék leadására szolgáló edényekről, a háztartási és nem háztartási elektromos hulladék példáit, a részleteket a használt elektroberendezések határokon átnyúló szállításáról, a kísérő okmányokról, a használt elektroberendezések teszteléséről és értékeléséről, beleértve a tesztelési eredményeket, azok tartalmát, elhelyezését és a felvétel megőrzését,
l) a részleteket az elemek, az akkumulátorok és elemcsaládok grafikai jelöléséről, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásának és reciklálásának követelményeit, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozása és reciklálása üzemi dokumentációjáról, a részleteket a reciklálási hatékonyság kimutatási módjáról a hulladékhasznosító létesítményekben más tagállamok területén és tagállamokon kívüli területeken, a használt elemek és akkumulátorok reciklálási hatékonyságának mértékét,
m) az ismételten felhasználható betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát és a betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát, ha azok nem ismételten felhasználhatók, a csomagolások tulajdonságaival és összetételével kapcsolatos követelményeket, a részleteket a csomagolás anyagösszetételének jelöléséről, a részleteket a csomagolás betétdíjas csomagolásként való megjelöléséről, a részleteket az anyagáram kimutatásának módjáról,
n) a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó létesítményekkel és a régi gépjárműveket gyűjtő létesítményekkel szemben támasztott követelményekről, a részleteket a régi gépjárművek kezeléséről bontásuk során, a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó személy nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a részleteket a hulladék gépjárműbontás üzemeltetési dokumentációjának vezetéséről, a részleteket a kijelölt parkolón tárolt hulladék gépjármű bontási üzemeltetési dokumentációjának vezetéséről, a részleteket a gépjármű-alkatrészek, a gépjárműben használt anyagok és felszerelések jelölésének módjáról és a jelölések jegyzékét, a reciklálási, a hulladék gépjármű újrahasznosításéra és újbóli használatára támasztott követelményeket, az anyagok és alkatrészek 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jegyzékét, beleértve a megengedett legfelsőbb határértékeket a nehézfémtartalom szempontjából, a kivételek érvényesíthetőségének határidőit és azon eseteket, amikor ezeket az anyagokat és alkatrészeket a további feldolgozást megelőzően eltávolítják, beleértve a jelölésük módját is, a feldolgozásra átvett hulladék gépjárműről kiadott igazolás mintáját, a részleteket a gépjárműgyártó közzétételi és tájékoztatási kötelezettségéről, a részleteket a hulladék gépjármű feldolgozójának tájékoztatási kötelezettségéről [65. § 1. bek. p] pont], a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvényről, a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvény benyújtásakor a Környezetvédelmi Alapba befizetendő hozzájárulásról, 
o) a részleteket a poliklórozott bifenilek közömbösítéséről, a megtisztított berendezések, létesítmények, anyagok és folyadékok poliklórozott bifeniltartalma megállapításának referencia-módszeréről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés tárolóhelyiségébe történő belépés jelzésmódjáról, az ilyen berendezések jelölési módjáról, a megtisztított berendezések jelölésének módjáról és a poliklórozott bifenilek – égetésen kívüli – ártalmatlanítási módszereinek műszaki követelményeiről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtoklását tartalmazó bejelentés módjáról és tartalmáról, a poliklórozott bifenilek 17. § (1) bekezdés j) pontja szerinti átvételét igazoló bizonylat mintáját,
p) a külön követelményeket a hulladékstátus végső állapotának meghatározására,
q) a barnamedve előfordulási helyének behatárolását, mely helyre vonatkozik a hulladék különleges módon történő bebiztosítása, valamint a bebiztosítás módjának részletei,
r) a nyilvántartásba vett személyek jegyzékének (98. §) tartalmát és vezetési módját,
s) a részleteket a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadását célzó kérvény tartalmáról,
t) a követelményeket a hulladék felületi tereprendezési célokra vonatkozó engedély kiadásáról, beleértve az e célra alkalmas hulladékokkal kapcsolatos részleteket,
u) az autorizációs kérvény tartalmának részleteit és mintáját, az autorizáció meghosszabbításához szükséges iratok részleteit, kellékeit és az autorizációt megszerző személyek nyilvántartásának vezetési módját és tartalmát,
v) a részleteket az autorizált feldolgozói tevékenység műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságáról, valamint a szakmai alkalmasságról való meggyőződés módjáról és tartalmáról, a szerződéses kapcsolatok rendszerének biztosítottságáról, az autorizációra szakmailag alkalmas személyek regisztere vezetésének tartalma és módja, az esetek, amikor a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadása iránti kérvény vagy az autorizációs kérvény része vagy része lehet a szakvélemény a tervezett tevékenység hatásairól vagy a létesítmény környezeti hatásairól, a részleteket a jogosult személy kijelölési eljárásáról, a szakvélemény kellékeit, a részleteket a szakértői tevékenység ellátásának feltételeiről, a részleteket a jogosult személyek nyilvántartásának vezetéséről,
w) a részleteket a gyűjtőudvarok felszereltségéről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének részleteit, a községben szokásos gyűjtési költségek kiszámítását,
x) a részleteket a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről,
y) az adatbejelentés feltételeit az informatikai rendszerbe, az informatikai rendszerből származó adatnyilvánosság mértékét,
z) a Reciklációs Alapba történő befizetési tarifák kiszámítását, a termékek, anyagok és berendezések jegyzékét, melyek után hozzájárulást kell fizetni a Reciklációs Alapba, valamint a Reciklációs Alapból támogatást kérő kérvény tartalmának részleteit.
(4) A minisztérium az Európai Unió vonatkozásában a hulladékkezeléssel kapcsolatosan jelentéstevő hatóság, és az Európai Bizottságnak megküldi elsősorban
a) kétévente a (2) bekezdés r) pontja szerint vezetett nyilvántartás adatait,
b) az adatokat és jelentéseket az Európai Bizottság kérdőíve, iránymutatása vagy alapelvei szerint,
c) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési mértékéről az előző naptári évben, valamint az ezen adatok beszerzésének módjáról, mégpedig a naptári év végétől számított hat hónapon belül,
d) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési hatékonyságáról és elért mértékéről.

106. §
Felügyelet
A felügyelet
a) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),
b) bírságokat vet ki (117. §),
c) vitás esetekben dönt arról, hogy az adott árucikk a határon átnyúló szállításkor hulladéknak tekintendő-e,
d) jogosult a hulladék a határon átnyúló szállításkor ellenőrzést végezni külön jogszabályok58) szerint és a jelen törvény értelmében, fizikailag ellenőrizni a hulladékot, mintát venni a hulladékból és elemezni a mintákat, mégpedig a hulladék keletkezésének helyszínén, a bejelentőnél, a hulladék fogadójánál, a létesítményekben, a határátkelőkön és a Szlovák Köztársaság egész területén. 

107. §
A kerületi székhely járási hivatala
A kerületi székhely járási hivatala a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyek vonatkozásában
a) kidolgozza, kiadja, frissíti és közzéteszi a kerület programját és megvalósítja a program javaslatának társadalmi vitáját,
b) kérésre tájékoztat a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a kerület területén,
c) kétség esetén dönt arról, hogy a dolog hulladék-e vagy sem, kivéve a 106. § c) pontja szerinti esetet,
d) elbírálja a község programját és jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha meghaladják a járási hivatal körzetének területét,
e) véleményt mond a hulladékégető-mű vagy hulladékegyüttégető-mű létesítéséről és ezek változásairól a 99. § (1) bekezdés a) pontja szerint,
f) véleményt mond a hulladékgazdálkodást érintő építkezésekről a 99. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha hatásukkal meghaladják a járási hivatal területi körzetét,
g) engedélyt ad veszélyes hulladék szállítására a járási hivatal területi körzetét meghaladó esetekben és engedélyezi a veszélyes hulladék szállítását a kerület területét meghaladó esetekben, ha az engedély kiadását a minisztérium nem vonta kizárólagos saját hatáskörébe,
h) dönt a hulladék besorolásáról, ha a hulladékbirtokos nem tudja egyértelműen besorolni a Hulladékkatalógus szerint,
i) jogosult a hiba eltávolításáig megtiltani a tevékenységet
1. a hulladéktulajdonosnak, ha nem biztosította a hulladékhasznosítást vagy hulladékártalmatlanítást és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,141)
2. a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetőjének, ha az nem teljesíti a jelen törvényben megszabott kötelességeit és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,
j) vezeti a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleinek nyilvántartását a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerint,
k) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága,
l) büntetéseket vet ki (117. §),
m) feladatul adja a hulladékhasznosító üzemeltetőjének vagy a hulladékártalmatlanító üzemeltetőjének rendkívüli esetekben a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását [17. § (1) bek. k) pont], nyilvántartást vezet a bejelentett adatokról a 17. § (1) bek. l) pontja szerint,
n) engedélyt ad ki hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra mobil berendezéssel [97. § (1) bek. h) pont],
o) véleményt mond a hulladék vámrendszeren belüli szabad áramoltásáról a Szlovák Köztársaságban berendezéssel [97. § (1) bek. d) pont],
p) engedélyt ad ki a hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra szolgáló mobil berendezés üzemeltetésére,
q) véleményezi a régiók területfejlesztési terveit (elvi építési engedélyeit),
r) engedélyt ad arra, hogy az anyag vagy a dolog mellékterméknek minősül, nem pedig hulladéknak, ha nem olyan létesítményről van szó, amelynek üzemeltetését külön jogszabályok szerint engedélyezik,126)
s) engedélyt ad újbóli használatra való előkészítés végzésére,
t) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el olyan ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a járási hivatalok vagy a kerületi székhelyek járási hivatalai látják el. 

108. §
Járási hivatal
(1) A járási hivatal az állami hulladékgazdálkodási igazgatási ügyekben
a) az alapanyagokat a kerület programjának és a Szlovák Köztársaság programjának kidolgozásához,
b) igazolást ad ki a hulladéklerakó bezárásáról a 97. § (13) bekezdése szerint, igazolást ad ki a célirányos pénzügyi tartalék merítésére a 24. § (6) bekezdése szerint, ha ezt a lerakót engedélyezte, igazolást ad ki a lerakóhely bezárásáról a 97. § (14) bekezdése szerint,
c) végrehajtja a nyilvántartásba vételt a 98. § szerint,
d) elbírálja a község programját és jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha a programok nem haladják meg a járási hivatal területi körzetét, valamint véleményezi a külön jogszabály szerinti142) bányászati hulladék kezelési tervét,
e) nyilvántartást vezet
1. a hulladék keletkezéséről és kezeléséről szóló jelentésekről a 14. § (1) bek. g) pontja és a 17. § (1) bek. f) pontja szerint,
2. a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleiről a 26. § (2) bek. b) pontja szerint,
3. a jelen törvény alapján kiadott határozatokról, 
4. a kiadott véleményezésekről a 99. § szerint,
f) jóváhagyja a tervdokumentumokat a hulladéklerakó (19. §) és tárolóhely (21. §) bezárásra, rekultiválására és megfigyelésére,
g) határoz a veszélyes hulladék különválasztásának kötelezettségéről (25. § (3) bek.), 
h) lefolytatja az eljárást a 67. § (5)-(9) bekezdése szerint, dönt arról, hogy a gépjármű tulajdonjogát az állam kapja meg, meghatározza, hogy a gépjármű hulladék gépjármű-e és lefolytatja az eljárást a 68. § szerint,
i) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),
j) büntetéseket vet ki (115., 117. §),
k) kérésre tájékoztatást ad a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a járási hivatal körzetének területén,
l) megtárgyalja a szabálysértéseket (115. §),
m) közigazgatási eljárásban elsőfokon dönt a jelen törvény szerinti ügyekben és véleményez, kivéve az állami hulladékgazdálkodási hatóság más szerveihez tartozó ügyeket,
n) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el azon ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a község folytatja le, 
o) megfigyelést végez a 78. § (6) bekezdése szerint,
p) véleményezi a községek területfejlesztési terveit és övezetfejlesztési terveit,
q) biztosítja a 15. § (8)-(16) bekezdése szerinti eljárásokat.
(2) A hulladékgazdálkodási államigazgatási feladatokat, melyek a jelen törvény szerint más állami hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe nem tartoznak, a járási hivatalok látják el.

109. §
Község
A hulladékgazdálkodás államigazgatási ügyeiben a községek
a) tárgyalják meg a hulladékgazdálkodási szabálysértési ügyeket [115. § (3) bek. a) pont] és vetik ki a szabálysértési bírságokat [115. § (2) bek. a) pont],
b) a hulladékbirtokosnak tájékoztatást nyújt a község területén lévő hulladékkezelő létesítmény tevékenységéről és helyéről.

110. §
Szlovák Kereskedelmi Felügyelet
(1) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyekben
a) állami felügyeletei hatóság a hulladékgazdálkodásban (112. §) a 34. § (1) bek. a)-d) pontja, a 43. § (1) bek., a 45. § (1) bek. a)-d) pontja, a 45. § 45 (2) bek., az 53. §, az 54. § (1) bek. a)-c) pontja és az (5) bek., az 55. és 56. §, a 61. § (1) bek. a)-c) és h) pontja, a 79. § (8) bek., a 79. § (10) bek. a) és b) pontja, a 79. § (21) bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének terén, amennyiben poliklórozott bifenil-tartalmú berendezésekről van szó, melyek nem hulladékok a jelen törvény szabályai szerint és amelyek elektromosáram-szolgáltató rendszerek részét képezik vagy fogyasztói csatlakozóberendezés részei,143)
b) bírságokat vet ki (117. §) az a) pont szerinti kötelességek megsértéséért,
c) az a) pont szerinti létesítményekben megfigyeli a poliklórozott bifenilek mennyiségét, melyeket a tulajdonosuk jelentett be a 79. § (8) és (10) bekezdése szerint, és a mennyiségről megállapított adatokat továbbítja a járási hivatalnak.
(2) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet ellenőrei az állami felügyelet ellátása során jogosultak
a) belépni a raktárakba és kereskedelmi helyiségekbe,
b) mintát venni a berendezésekből és termékekből vizsgálatok elvégzése céljából,
c) elkérni a berendezések és termékek kísérőleveleit,
d) ellenőrizni a forgalomba hozott berendezések és termékek jelölését,
e) figyelmeztetni a gyártókat a megállapított hiányosságokra és kötelezni őket ezek kiküszöbölésére a megadott határidőn belül,
f) megállítani a szállítást vagy megtiltani a berendezések és termékek árusítását és használatát, ha azok nem felelnek meg a jelen törvény rendelkezéseinek,
g) elrendelni a villamos berendezés vagy termék kivonását a forgalomból, ha bebizonyosodik, hogy nem felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek.

111. §
Adóügyi, illetékügyi és vámügyi államigazgatási hatóságok
(1) A hulladék határon átnyúló közúti fuvarozása során a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala ellenőrzi, hogy
a) a hulladék rendelkezik a külön jogszabály szerinti58) iratokkal,
b) a szállított áru, mely nem rendelkezik a külön jogszabály szerint58) megkövetelt kísérő iratokkal, nem minősül hulladéknak,
c) a hulladék határon átnyúló szállítása nem ellentétes a külön jogszabályokkal,58)
d) a szállított hulladék megfelel a kísérő iratokban feltüntetett tényeknek.
(2) Ellenőrzéskor a vámhivatal és a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala jogosult megállítani a gépjárműveket, elrendelni a gépjármű megfelelő helyre történő félreállítását, ellenőrizni az iratokat és a szállított hulladékot, valamint fotódokumentációt készíteni.
(3) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja, hogy a hulladék határon átnyúló szállítása törvénytelen szállításnak minősül a külön jogszabályok szerint,144) vagy hogy a hulladék határon átnyúló szállítása az engedéllyel ellentétesen történik, szóban elrendeli a szállítás megszakítását és ideiglenesen félreállítja a gépjárművet.
(4) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja a külön jogszabályok57) megsértését a hulladék határon átnyúló szállítása során, telefonon vagy elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot vagy a felügyeletet. A minisztérium vagy a felügyelet a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a további eljárásról, közben meghatározhatja a fuvarozó számára a gépjármű félreállításának a helyét arra az időre, míg megtörténik a hulladék visszavétele, hasznosítása vagy ártalmatlanítása a külön jogszabály szerint.145)
(5) A szállítás ideiglenes megszakításának és a gépjármű (3) bekezdés szerinti ideiglenes félreállításának, a (4) bekezdés szerinti helyre való elvitelének, a gépjármű parkoltatásának és a hulladék esetleges átrakásának, tárolásának vagy másfajta mozgatásának költségei a fuvarozót terhelik. A minisztérium, a felügyelet és a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala nem felel a fuvarozónak okozott kárért, mely annak a gépjármű (3) és (4) bekezdés szerinti félreállításának elrendelése következtében keletkezett.

112. §
Állami felügyelet a hulladékgazdálkodásban
(1) Az állami felügyelet a hulladékgazdálkodásban (a továbbiakban csak „állami felügyelet”) a kötelességbetartás felügyelete a jogi személyek és természetes személy-vállalkozók (a továbbiakban csak „ellenőrzött személyek”) által, a jelen törvény rendelkezései, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerint, valamint a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességek terén. Az állami felügyeletet azon személyeknél, akiknek/amelyeknek engedélyt (97. §) vagy autorizációt (89. §) adtak ki, legalább négyévente egyszer végrehajtják. 
(2) Ha az állami felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy megsértette a jelen törvényben megszabott, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerinti, vagy a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességeit, bírságot vet ki rá a 117. § értelmében.
(3) Az állami felügyeleti hatóságnak jogában áll jóvátételi intézkedést kivetni arra, aki titán-dioxid–hulladékot ártalmatlanít a 2. sz. melléklet D15, D1 vagy D3 jelzésű tevékenységével, amennyiben
a) a megfigyelési eredmények bebizonyítják, hogy nem teljesültek az engedélyben a 97. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszabott feltételek,
b) a heveny mérgezési tesztek eredménye bebizonyítja, hogy túllépték a megadott határértékeket [105. § (3) bek. d) pont],
c) a megfigyelési eredmények a helyzet romlását tárták fel a megfigyelt területen,
d) a D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítás, a hulladéklerakón D1-es és D3-as tevékenységgel történő elhelyezés – a 2. sz. melléklet értelmében – az üdülési tevékenységekre, a nyersanyag-bányászatra, a növény- és állatvilágra, a különleges tudományos értékkel bíró lokalitásokra, helyekre és területekre, illetve az érintett terület jogszerű kihasználására káros következményekkel járt. 
(4) Az állami felügyeletet ellátó személynek feladati teljesítése során jogában áll
a) az ellenőrzött személy megbízottja kíséretében és összhangban az ellenőrzött személy munkahelyein és területein hatályos munkabiztonsági és egészségvédelmi utasításokkal szabadon és bármikor belépni a telkekre, az üzemcsarnokokba, építményekbe és az ellenőrzött személy más területeire,
b) kérni az ellenőrzött személy kilétének azonosítását, az alkalmazottjai vagy azon személyek kilétének azonosítását, akik a nevében eljárnak,
c) kérni az üzemeltetési nyilvántartás és az ellenőrzött személy okmányainak bemutatását, betekinteni ezekbe és másolatot kérni róluk,
d) végrehajtani a szükséges vizsgálatokat, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint kérni az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat és magyarázatokat.
(5) Az állami felügyeletet ellátó személy szolgálati igazolvánnyal igazolja magát, kérésre lehetővé teszi ennek megtekintését.
(6) Az ellenőrzött személy köteles
a) eltűrni az állami ellenőrzés végrehajtását,
b) az állami felügyeletet végző személynek és a meghívott személyeknek lehetővé tenni a belépést a telkeire, az üzemcsarnokaiba, építményeibe, létesítményeibe és más térségeibe,
c) igazolni a kilétét, az alkalmazottai és a nevében eljáró személyek kilétét,
d) bemutatni üzemeltetési nyilvántartásának és okmányainak eredeti példányát, lehetővé tenni a betekintést ezekbe, másolatot készíteni és bemutatni róluk,
e) lehetővé tenni a szükséges vizsgálatok elvégzését, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint rendelkezésre bocsátani a szükséges írásos anyagokat, magyarázatokat és valós és teljes tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, illetve a megkülönböztetett termék gyártójának kötelességteljesítésével kapcsolatosan.
(7) A Rendőri Testület szerve az állami felügyeletet végrehajtó személy kérésére együttműködést és védelmet nyújt az állami ellenőrzés végzése során. Az együttműködés és védelem akkor kérhető, ha megalapozottan feltételezhető az állami felügyeletet ellátó személy életének vagy egészségének veszélyeztetése vagy az állami ellenőrzés meghiúsítása, vagy ha veszélybe kerül az állami felügyelet ellátó személy élete vagy egészsége, vagy meghiúsítják az állami ellenőrzést.
(8) Az állami ellenőrzés során külön jogszabályok146) szerint kell eljárni, amennyiben az (1)-(7) bekezdések másként nem rendelkeznek. A külön jogszabály24) előírásait a (4)-(6) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják.
(9) Annak a napnak, amelyen az állami felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jelen törvény szerinti kötelességek megszegéséről, az ellenőrzési jegyzőkönyv147) megvitatásának a napja tekintendő.

113. §
Eljárásrend
(1) Ha a jelen törvény nem rendelkezik kimondottan másként, a jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabály148) vonatkozik.
(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabályok, leszámítva a helyi illetékességet, nem vonatkoznak
a) a Szlovák Köztársaság programjának, a kerület programjának kiadására a 9. § szerint,
b) a 97. § (13), (14) bek. és a 24. § (6) és (13) bekezdése szerinti igazolások kiadására,
c) a 98. § szerinti nyilvántartásba vételre, 
d) a 15. § (5) bekezdése és a 99. § szerint kiadott véleményre,
e) a letéti biztosíték nagyságának meghatározására a 87. § (2) bekezdése szerint,
f) a jelen törvény hetedik része szerinti eljárásokra,
g) a 106. § c) pontja szerinti döntéshozatalra,
h) a szakmai véleményezési alkalmassági bizonylat 100. § (5) bekezdése szerinti kiadására és az autorizált tevékenység végzésére feljogosító bizonylat 95. § (4) bekezdése szerinti kiadására,
i) a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárására a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába a 30. § szerint,
j) a gépjármű megsemmisüléséről szóló eljárásra a 68. § szerint,
k) a kétes esetekben arról lefolytatott döntési eljárásra, hogy az adott termék csomagolás-e vagy sem [105. § (2) bek. x) pont],
l) a 111. § (4) bekezdése szerinti döntéshozatalra,
m) a Reciklációs Alapból történő eszköznyújtási döntési eljárásra a 129. § szerint,
n) a községi program elbírálására a 10. § (4) bekezdése szerint.
(3) A hulladék rendkívüli esetekben történő megsemmisítéséről a 17. § (1) bekezdés k) pontja szerint kiadott határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatása.
(4) A 97. § (1) bekezdés a), c), j)-n), p)-t) pontjai szerinti engedélyezési eljárás résztvevője minden esetben az a község is, amelynek területén a hulladékártalmatlanító vagy hulladékhasznosító létesítmény található vagy tervezve van, vagy amelynek a területén a használt poliklórozott bifenilek vagy a szennyezett berendezések dekontaminálása vagy ártalmatlanítása folyik vagy tervezve van.
(5) A jóvátételi vagy bírságolási eljárást az állami hulladékgazdálkodási hatóság azon szerve folytatja le, amely elsőként elindította az eljárást. Ha egyidejűleg két vagy több állami hulladékgazdálkodási hatóság indít eljárást és nem állapodnak meg, hogy melyik fejezi be azt, az eljárás befejezésére a legközelebb fekvő magasabb szintű közös államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság illetékes; ha azonban az egyik szerv a felügyelet, az eljárást a felügyelet fejezi be; ha ezen szervek egyike vagy közülük több járási hivatal és kerületi székhely járási hivatala, az eljárást a kerületi székhely járási hivatala viszi végig.
(6) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot hulladékszállítás esetén a hulladék célállomása szerint határozzák meg.
(7) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot a hulladék mobil berendezéssel való hasznosításának vagy ártalmatlanításának engedélyezésére a 97. § (1) bekezdés h) pontja szerint annak alapján határozzák meg,
a) hogy hol székel a vállalkozó, amennyiben jogi személyről van szó, vagy
b) hogy hol van a vállalkozás helyszíne, amennyiben természetes személy-vállalkozóról van szó.
(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerveihez benyújtott határozat vagy vélemény kiadása iránti kérvényekből világosan ki kell tűnnie, ki a benyújtójuk, milyen, a hulladékgazdálkodás körébe tartozó hulladékokat vagy tevékenységeket érint, és milyen megoldásokat javasol. 
(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve, mely illetékes a 97. § (1) bekezdés a), c)-g), j) és o) pontja szerinti engedély kiadására, a 99. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti véleményezésre és a 108. § b) pontja szerinti igazolás kiadására, az integrált engedélyezési rendszerben123) érintett hatóságnak számít.
(10) A minisztérium az autorizációs eljárást leállítja a megkülönböztetett hulladékáram való egyéni kezelésének engedélyezése ügyében, ha a megkülönböztetett termék gyártója igazolást nyújtott be a 30. § (2) bekezdése értelmében és egyidejűleg nem vonta vissza ezt az autorizációs kérvényt.
(11) Ismételten az kérheti az engedélyt a 97. § (1) bekezdés d) pontja szerint fémhulladékot gyűjtő létesítmény üzemeltetésére, akinek ezt az engedélyét megszüntették, leghamarabb három év elteltével attól a naptól számítva, amikor az előző beleegyezést megszüntették.

114. §
A határozat érvényességének módosítása, megszüntetése, és hatályvesztése
(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve saját kezdeményezésre vagy az eljárás résztvevőjének indítványára a kiadott határozatot
a) megváltoztathatja, ha
1. azt a környezetvédelmi, emberi életvédelmi vagy egészségvédelmi követelmények vagy más társadalmi érdekek megkövetelik,
2. változás következik be a határozat kiadása szempontjából döntő fontosságú tényekben,
3. nem tartják be a határozatban megszabott feltételeket,
b) megsemmisítheti
1. az a) pontban feltüntetett esetekben, amennyiben komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk következtek be vagy fenyegetnek,
2. amennyiben a használt műszaki berendezések nem képesek biztosítani az általános érvényű jogszabályban vagy műszaki szabványokban előírt környezetvédelmi feltételeket,
3. ha a jogosult komoly ok nélkül az engedélyt több mint egy éven keresztül nem használja ki,
4. ha a kötelezett személy nem teljesíti a rá kirótt jóvátételi intézkedéseket és a tevékenység folytatása közvetlen életveszélyt vagy az egészség veszélyeztetését jelenti az emberek és állatok esetében, vagy komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk bekövetkezésének lehetősége fenyeget,
5. ha a hulladéklerakó üzemeltetője, akire bírságot szabtak ki a 117. § (5) bekezdése szerint, nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalékot teljes összegben a jóvátételi intézkedésben meghatározott póthatáridőben a 116. § (3) bekezdése szerint, vagy ismételten nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalék éves összegét határidőn belül a 24. § (7) bekezdése szerint.
(2) Az eljárás (1) bekezdés értelmében keletkezett költségeit az eljárás résztvevője fizeti, kivéve azt az esetet, amikor a döntő tény változása rajta kívülálló okokból következik be; ilyen esetben a költségeket az viseli, aki a döntő tény változását előidézte. Ha az eljárásnak több résztvevője van, a költségeket az viseli, aki közülük a döntő tény változását előidézte.
(3) A jelen törvény értelmében kiadott határozat érvényét veszti
a) az időtartam lejártával, melyre kiadták,
b) a létesítmény megszűnésével, melynek tevékenységére kiadták,
c) a tevékenység befejezésével, melyre kiadták,
d) a létesítményt üzemeltető személy megváltozásának (4) bekezdés szerinti határidőn belüli be nem jelentése miatt.
(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatában másként nem rendelkezett, a létesítmény üzemeltetésére kiadott határozatból fakadó jogok és kötelességek átszállnak az ezen berendezés új üzemeltetőjére, amennyiben ez a létesítmény továbbra is ugyanarra a tevékenységre szolgál, amelyre a határozat kiadásra került. Az új üzemeltető köteles jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, hogy az üzemeltető megváltozott, mégpedig a változás napjától számított 30 napon belül.


TIZEDIK RÉSZ
A kötelességszegésért viselt felelősség

115. §
Szabálysértések
(1) Szabálysértést az követ el, aki
a) máshol helyezi el a hulladékot, nem a község által kijelölt helyen [13. § a) pont],
b) az osztályozott hulladékgyűjtésre kijelölt gyűjtőedénybe más hulladékfajtát helyez el, mint amilyenre az edény ki van jelölve [81. § (6) bek. a) pont],
c) a jelen törvénybe ütköző módon hasznosítja vagy ártalmatlanítja a hulladékot [13. § b) pont],
d) nem teljesíti a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelességeit,
e) a 33. § b) pontjával ellentétes módon cselekszik,
f) a hulladék gumiabroncsokat a 72. §-ba ütközően kezeli,
g) az építési és bontási törmeléket a 77. § (4) bekezdésébe ütközően kezeli,
h) a 81. § (6) bekezdés b) pontjába ütközően cselekszik,
i) a 81. § (9) bekezdésébe ütközően cselekszik,
j) a 81. § (13) bekezdésébe ütközően cselekszik,
k) visszatartja a község által a 81. § (17) bekezdése értelmében kért adatokat,
l) a nem háztartási hulladékot a 12. § (6) bekezdésébe ütköző módon kezeli,
m) nem teljesíti hulladékhasznosítási vagy –ártalmatlanítási kötelességét a 15. § (13) bekezdése szerint,
n) a 14. § (6) bekezdésbe ütközően cselekszik,
o) a veszélyes hulladékot a 25. §-ba ütköző módon kezeli,
p) az elektromos hulladékot a 38. § (1) bekezdésébe ütköző módon kezeli,
q) a használt elemeket és akkumulátorokat a 49. §-ba ütköző módon kezeli,
r) nem teljesíti a 63. § (1) bekezdése, a 67. § (1) bekezdése szerinti kötelességét,
s) a hulladék olajokat a 76. § (9) bekezdésébe ütköző módon kezeli,
t) a törvény hetedik részével ellentétesen hajtja végre hulladék határokon átnyúló mozgatását (84-88. §).
(2) A szabálysértésért
a) az (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti esetben 1 500 euróig terjedő bírság szabható ki,
b) az (1) bekezdés l)-t) pontja szerinti esetben 2 500 euróig terjedő bírság szabható ki.
(3) A szabálysértést
a) az (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti esetben a község tárgyalja meg,
b) az (1) bekezdés l)-t) pontja szerinti esetben a járási hivatal tárgyalja meg.
(4) A szabálysértés megtárgyalására jogosult (3) bekezdés szerinti szerv elrendelheti a (1) bekezdés szerinti szabálysértésért felelős személy tárgyának elkobzását, mely hasznosítható hulladék; a (3) bekezdés szerinti eljárást ez nem befolyásolja. Az elkobzott dolog az állam vagy község tulajdonává válik a szerint, hogy az elkobzásról a járási hivatal vagy a község döntött-e.
(5) A hatóság, mely elrendelte a dolog elkobzását a (4) bekezdés szerint, haladéktalanul átadja az elkobzott dolgot, mely hulladék, a kezelésére a jelen törvény értelmében jogosult személynek; a hulladék átadásából befolyó pénzeszköz azon költségvetés bevétele, melyből a dolog elkobzását elrendelő hatóságot finanszírozzák.
(6) A szabálysértésekre és a megtárgyalásukra a szabálysértési eljárásokra vonatkozó általános érvényű jogszabály149) vonatkozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért kivetett bírságok hozama, ha megtárgyalásukra
a) a (3) bekezdés a) pontja szerint került sor, a községi költségvetés bevétele,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerint került sor, a Környezetvédelmi Alap bevétele.

116. §
A bírságok kivetése
(1) A bírságkivetési eljárást jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó esetében egy éven belül lehet megkezdeni attól a naptól számítva, amikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három évvel azt a napot követően, amikor a kötelességszegés bekövetkezett.
(2) A bírság kiszabásakor főként a jogellenes állapot súlyosságát, nagyságát és időtartamát veszik figyelembe.
(3) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a bírság kiszabását elrendelő határozatban a köteles személynek feladatul adhatja egyben azt is, hogy meghatározott határidőn belül intézkedéseket hozzon a bírság kiszabását megalapozó jogellenes állapot következményeinek jóvátétele érdekében. Ha a köteles személy az adott határidőn belül ezeket az intézkedéseket nem hajtja végre, az állami hulladékgazdálkodási hatóság újabb bírságot vethet ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.
(4) Ha a köteles személy a jelen törvény értelmében kiszabott bírságról szóló határozat jogerőre emelkedését követően egy éven belül újra elköveti a szabálysértést, amelyért megbírságolták, vagy nem hajtja végre a jóvátételi intézkedéseket, további bírságot vetnek ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.
(5) A bírság hozama a Környezetvédelmi Alap bevétele. 

117. §
Egyéb közigazgatási szabálysértések
(1) 500 eurótól 50 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 14. § (1) bek. a), f), g), h), n) pontja; 15. § (2), (18) bek.; 16. § (1), (2) bek.; 16. § (4) bek.; 16. § (8) bek. b) pontja; 17. § (1) bek. c), d), f), h), i), j), l), m) pontja; 19. § (1) bek. b), c), e), g), h), j) pontja; 21. § (3) bek. b), c), e), h), i), k), p), q), r), s) pontja; 26. § (2) bek. a), b) pontja; 26. § (3), (4), (5) pontja; 27. § (4) bek. h) pontja; 28. § (4) bek. h), i), k), n), o), p), s), t) pontja; 28. § (9), (10), (11) bek.; 29. § (1) bek. e), g), h), i), j) pontja; 30. § (6), (7) pontja; 34. § (1) bek. m) pontja; 38. § (1) bek.; 39. § (4) bek. d), e) pontja; 41. § a), b), c), d), m), n) pontja; 44. § (8) bek. f), g), h), j), k), l), n), o) pontja; 44. § (12), (13), (14) bek.; 46. § (2) bek.; 50. § (4) bek.; 51. § e), f), g), j) pontja; 53. § (7), (8) bek.; 54. § (1) bek. f) pontja, (5) bek.; 55. § (3), (4), (5) bek.; 56. § (4), (5), (9), (10) bek.; 61. § (1) bek. h), i), j) pontja; 61. § (2), (3), (6) bek.; 62. § (2),(3), (4) bek.; 64. § (2) bek. a), b), d), i), j) pontja; 65. § (1) bek. e), f), o), p), q), r), s), v), w) pontja; 67. § (1), (3), (4) bek.; 74. § (1) bek. b) pontja; 79. § (8), (10) bek.; 81. § (2), (3), (15) bek.; 82. § (3) bek. a), b) pontja; 92. § (4) bek.; 93. § (1) bek.; 103. § (5), (6) bek.; 125. § (5) bek. szerinti kötelességét.
(2) 1 200 eurótól 120 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 6. § (6), (7), (8), (9) bek.; 10. § (1),(4), (5), (7), (8), (9), (12) bek.; 11. §-a; 16. § (8) bek. a), d) pontja; 17. § (1) bek. e) pontja; 19. § (1) bek. i), k) pontja; 21. § (3) bek. d), o) pontja; 25. § (5) bek.; 28. § (4) bek. j) pontja; 37. §-a; 41. § e), f) pontja; 48. §-a; 51. § b), c) pontja; 55. § (1), (2), (6) bek.; 56. § (1), (2), (3), (6), (7) bek.; 64. § (2) bek. c), h) pont; 65. § (1) bek. c), d), n), u) pontja; 71. §-a; 81. § (6), (7), (8), (12), (13), (17), (18), (19), (20), (22), (24) bek.; 82. § (3) bek. c), d) pontja; 83. §-a; 98. §-a; 135. §-a szerinti kötelességét.
(3) 1 200 eurótól 120 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 6. § (10) bek.; 12. § (1), (2) bek.; 14. § (1) bek. b), c), d), e), i), j), m) pontja; 14. § (6) bek.; 15. § (13) bek.; 16. § (3) bek.; 16. § (8) bek. c), e), f), g), h) pontja; 17. § (1) bek. g) pontja; 21. § (3) bek. j), l), t) pontja; 22. §-a; 23. §-a; 25. § (4), (6), (10), (12) bek.; 26. § (1) bek. b) pontja; 27. § (4) bek. a), b), c), d), i) pontja; 27. § (8), (12), (13), (17), (18), (19), (21) bek.; 28. § (4) bek. a), b), f), g), m), q), r) pontja; 28. § (5) bek.; 29. § (1) bek. a), c), d), k), l) pontja; 29. § (2) bek.; 30. § (1), (2), (3), (4) bek.; 31. § (6), (11), (12), (13), (14), (15), (14) bek.; 34. § (1) bek. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k), l) pontja; 34. § (3), (4), (5), (6) bek.; 35. §; 36. §; 38. § (2), (3) bek.; 39. § (1), (3) bek.; 39. § (4) bek. a), b), c) pontja; 40. § (2) bek.; 41. § g), h), i), j), k), l) pontja; 44. § (3) bek.; 44. § (8) bek. a), d), e), m), q), r) pontja; 44. § (9) bek.; 45. §-a; 46. § (1) bek. d), e) pontja; 47. § (1) bek. d), e) pontja; 47. § (2) bek. d), e) pontja; 49. §-a; 50. § (1), (2) bek.; 51. § h), i) pontja; 53. § (1), (5), (6) bek.; 54. § (1) bek. a), b), c) pontja; 57. § (2), (3), (5) pontja; 59. §-a; 61. § (1) bek. a), b), c), d), e), f), g) pontja; 63. § (1) bek.; 64. § (2) bek. e), f), g) pontja; 65. § (1) bek. b), g), h), i), j), k), l), m), t) pontja; 66. § (2), (3), (5) bek.; 70. §-a; 72. §-a; 74. § (1) bek. a) pontja, (2) és (3) bek.; 75. § (2), (3) bek.; 76. § (6), (7), (8), (9), (10) bek.; 77. § (4) bek.; 78. §-a; 79. § (15), (19) bek.; 81. § (9) bek.; 125. § (1), (2), (3), (4) bek. szerinti kötelességét.
(4) 1 500 eurótól 200 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti vagy ellentétesen cselekszik a 17. § (1) bek. a), b), k) pontja; a 19. § (3) bek.; a 21. § (1) bek.; a 21. § (3) bek. a), m), n) pontja; a 26. § (1) bek. a) pontja; a 28. § (4) bek. c), d) pontja; a 29. § (1) bek. b) pontja; a 44. § (8) bek. b), c) pontja; az 51. § a) pontja; a 64. § (1) bek.; a 65. § (1) bek. a) pontja; a 89. § (1) bek.; a 97. §-ának rendelkezéseivel.
(5) 2 000 eurótól 250 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 14. § (1) bek. a), l) pontja; a 16. § (6), (7) bek.; a 20. § (2), (3) bek.; a 24. §-a; a 26. § (2) bek. c), d) pontja; a 27. § (4) bek. e), f), g), j), k) pontja; a 27. § (4) bek. e), l) pontja; a 28. § (7) bek.; a 29. § (1) bek. f) pontja; a 29. § (4) bek.; a 34. § (1) bek. e) pontja; a 44. § (8) bek. i), p) pontja; a 44. § (11) bek.; a 46. § (1) bek. a), b), c) pontja; a 47. § (1) bek. a), b), c) pontja; a 47. § (2) bek. a), b), c) pontja; az 51. § d) pontja; az 54. § (1) bek. d), e) pontja; a 79. § (14), (18), (20), (21), (22), (23) bek.; a 84. § (4) bek.; a 88. § (2), (4) bek. szerinti kötelességeit.
(6) 4 000 eurótól 350 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 13. §; 16. § (5) bek,; 19. § (1) bek. f) pontja; 21. § (2) bek.; 21. § (3) bek. f), g) pontja; 25. § (1), (7) bek.; 43. §; 53. § (3) bek.; 62. § (6) bek.; 76. § (4) bek.; 79. § (16), (24) bek.; 84. § (3), (5) bek. szerinti kötelességeit.


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Reciklációs (Újrahasznosítási) Alap

ELSŐ FEJEZET
A Reciklációs Alap tevékenysége

Első szakasz
A Reciklációs Alap szerkezeti felépítése

118. §
(1) A Reciklációs Alap nem állami célirányos alap, melyben pénzeszközöket halmoznak fel a gyűjtés, hasznosítás és feldolgozás támogatására
a) használt elemek és akkumulátorok,
b) hulladék olajok,
c) használt gumiabroncsok,
d) többrétegű kombinált anyagú csomagolási hulladékok,
e) elektromos hulladék,
f) műanyag hulladék,
g) papírhulladék,
h) üveghulladék,
i) hulladék gépjárművek, 
j) fém csomagolási hulladékok esetében.
(2) A Reciklációs Alap belső felépítése szerint központból és az alábbi ágazatokból áll:
a) elemek és akkumulátorok,
b) olajok,
c) gumiabroncsok,
d) többrétegű kombinált anyagú csomagolások,
e) elektroberendezések,
f) műanyagok,
g) papír,
h) üveg, 
i) gépjárművek,
j) fém csomagolások,
k) általános.
(3) A Reciklációs Alap jogi személy, a székhelye Pozsony (Bratislava), és be van jegyezve a kereskedelmi (cégbírósági) nyilvántartásba.150)

119. §
A Reciklációs Alap szervei
(1) A Reciklációs Alap szervei
a) az igazgatótanács,
b) a felügyelőtanács,
c) az igazgató.
(2) A jelen törvény céljaira a vállalkozók képviselőjén az igazgatótanács vagy felügyelőtanács azon tagját kell érteni, akit a Szlovák Köztársaság gazdasági minisztere (a továbbiakban csak „gazdasági miniszter”) nevezett ki a munkáltatók151) reprezentatív érdekképviseleti szövetségeinek javaslatára, az állam képviselője alatt pedig az igazgatótanács vagy felügyelőtanács azon tagját, akit a Szlovák Köztársaság pénzügyminisztere ( a továbbiakban csak „pénzügyminiszter”), gazdasági minisztere – a vállalkozók képviselője kivételével – vagy a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere (a továbbiakban csak „miniszter”) nevezett ki, a felügyelőtanács azon tagjának kivételével, akit a környezetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, valamint a városok és falvak reprezentatív országos hatáskörű érdekvédelmi szervezetinek javaslatára nevezett ki.

120. §
Igazgatótanács
(1) Az igazgatótanács a Reciklációs Alap legfelsőbb szerve. Igazgatja a Reciklációs Alapot és irányítja annak tevékenységét.
(2) Az igazgatótanácsnak tizenhat tagja van, közülük
a) tíz tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza a munkáltatók reprezentatív szövetségeinek javaslatára úgy, hogy benne meglegyen a képviselete minden külön ágazat gyártóinak és importőreinek [118. § (2) bek. a)-j) pont], miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,
b) egy tagot a miniszter nevez ki és hív vissza,
c) egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki és hív vissza,
d) három tagot a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek javaslatára a miniszter nevez ki és hív vissza, miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,
e) egy tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza. 
(3) Az igazgatótanácsi tagság nem látható el helyettes útján.
(4) Nem lehet az igazgatótanács tagja a felügyelőtanács tagja, az igazgató és a Reciklációs Alap alkalmazottja.
(5) Az igazgatótanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Ha az elnöki tisztségre a vállalkozók képviselőjét választják meg, az alelnöki tisztségbe a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek képviselőjét vagy az állam képviselőjét választják meg. 
(6) Az igazgatótanács elsősorban
a) jóváhagyja a Reciklációs Alap költségvetését és dönt a Reciklációs Alap tevékenységfejlesztésének és politikájának elvi kérdéseiben, valamint felel a Reciklációs Alap eszközeinek gazdaságos felhasználásáért, 
b) dönt a Reciklációs Alap eszközeiből nyújtott támogatásokról a 128. és 129. §-okkal összhangban,
c) jóváhagyja a naptári év évzáró jelentését a Reciklációs Alap gazdálkodásáról legkésőbb a következő naptári év májusának 31. napjáig,
d) jóváhagyja és közzéteszi a Reciklációs Alap éves, könyvvizsgáló által hitelesített könyvelési zárását,
e) intézkedéseket fogad el a Reciklációs Alap tevékenysége és gazdálkodása hiányosságainak kiküszöbölése érdekében,
f) jóváhagyja a Reciklációs Alap alapszabályzatát és az igazgatótanács tanácsokozási rendszabályát,
g) kinevezi és visszahívja az igazgatót és meghatározza a jutalmazását a külön jogszabály152) szerint.
(7) A Reciklációs Alap alapszabályzata rendezi elsősorban
a) az igazgatótanács és a felügyelőtanács tagjainak feladatait,
b) az ágazatok jogállását, feladataikat, kölcsönös kapcsolataikat és viszonyukat a Reciklációs Alap szerveihez,
c) azon ügyek körének meghatározását, melyek kizárólagosan az igazgatótanács és a felügyelőtanács jogkörébe tartoznak,
d) azon esetek körét, melyekben az igazgatótanács döntéshozatala során más többségre van szükség, mint az igazgatótanács tagjai többségének szavazat,
e) a Reciklációs Alap eszközei odaítélésének szabályait,
f) a pénzügyi gazdálkodás alapelveit,
g) a felügyelőtanács és igazgatótanács ülésezésének gyakoriságát és az ülések összehívásának módját,
h) a Reciklációs Alap szervezési felépítését.
(8) Az igazgatótanács tagjainak ezen tisztségük ellátásával kapcsolatosan jövedelempótlás jár a külön jogszabályok153) szerint.

121. §
Felügyelőtanács
(1) A felügyelőtanács a Reciklációs Alap ellenőrző és felügyelő szerve, mely figyelemmel kíséri a Reciklációs Alap gazdálkodását, főként a Reciklációs Alap eszközeinek kiosztását és felhasználását, valamint az igazgatótanács és az igazgató tevékenységét.
(2) A felügyelőtanácsnak hét tagja van, közülük
a) három tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza, közülük kettőt a gyártói és importőr munkáltatói reprezentatív szervezetek javaslatára, miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,
b) három tagot a miniszter nevez ki és hív vissza, közülük egyet a környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek javaslatára, egyet pedig a városok és falvak érdekvédelmi szervezeti javaslatára, miközben a benyújtott javaslatok kötelezik őt,
c) egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki és hív vissza.
(3) A felügyelőtanácsi tagság nem látható el helyettes útján.
(4) A felügyelőtanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Ha az elnöki tisztségre a vállalkozók képviselőjét választják meg, az alelnöki tisztségbe a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek képviselőjét vagy az állam képviselőjét, vagy a környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek képviselőjét választják meg. 
(5) Nem választható meg a felügyelőtanács elnökévé az állam képviselője, ha párhuzamosan az állam képviselője lenne az igazgatótanács elnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács elnökévé a vállalkozók képviselője, ha párhuzamosan a vállalkozók képviselője lenne az igazgatótanács elnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács alelnökévé az állam képviselője, ha párhuzamosan az állam képviselője lenne az igazgatótanács alelnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács alelnökévé a vállalkozók képviselője, ha párhuzamosan a vállalkozók képviselője lenne az igazgatótanács alelnöke is.
(6) Nem lehet a felügyelőtanács tagja az igazgatótanács tagja, az igazgató és a Reciklációs Alap alkalmazottja.
(7) A felügyelőtanács elsősorban
a) felügyeli a Reciklációs Alap eszközeinek gazdaságos és célirányos kezelését,
b) megvizsgálja a Reciklációs Alap költségvetési javaslatát, évzáró könyvelési zárását, a Reciklációs Alap naptári évi évzáró gazdálkodási és tevékenységi jelentését és állásfoglalást nyújt be hozzájuk az igazgatótanácsnak, 
c) ellenőrzi az igazgató tevékenységét az igazgatótanács döntéseinek teljesítése és a Reciklációs Alappal összefüggő tevékenysége során,
d) az illetékes minisztereknek jelentéseket nyújt be a felügyelőtanács tevékenységéről, az ellenőrzések eredményeiről és a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedési javaslatokról,
e) javaslatot nyújt be az igazgatótanácsnak az igazgató visszahívására,
f) javaslatot tesz az igazgatótanács tagjának visszahívására azon személynek, aki igazgatótanácsi taggá való kinevezésére javaslatot tett,
g) jóváhagyja a felügyelőtanács tanácskozási rendszabályát,
h) jóváhagyja a kiválasztott könyvvizsgálót,
i) az igazgatótanácsnak intézkedési feladatot ad a felügyelőbizottsági ellenőrzés során megállapított hiányosságok kiküszöbölésére.
(8) A felügyelőbizottság tagjainak joguk van betekinteni a Reciklációs Alap összes tevékenységét és gazdálkodását érintő dokumentumba.
(9) A felügyelőbizottság tagjának tisztsége végzésével összefüggésben jövedelempótlás jár külön jogszabályok153) értelmében.

122. §
Az igazgatótanácsi tagság és felügyelőtanácsi tagság megszűnése
(1) Az igazgatótanácsi tagság vagy felügyelőtanácsi tagság megszűnik
a) a tag visszahívásával,
b) a tisztségről való lemondással,
c) elhalálozással,
d) holttá nyilvánítással, vagy
e) a Reciklációs Alap felszámolásának kezdőnapjával. 
(2) Az igazgatótanácsi tagot vagy felügyelőtanácsi tagot tisztségéből visszahívja az a miniszter, amelyik kinevezte, amennyiben
a) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték vagy jogerősen elítélték a tisztsége végzésével kapcsolatos vagy tisztségével közvetlenül összefüggő bűncselekmény miatt,
b) nem teljesíti kötelességeit, melyek az alapszabályzatból fakadnak,
c) olyan tisztség végzésébe kezdett, mely nem egyeztethető össze az igazgatótanácsi vagy felügyelőtanácsi tagsággal.
(3) Az igazgatótanácsi tagot vagy felügyelőtanácsi tagot tisztségéből az a miniszter, amelyik kinevezte, a (2) bekezdésben taglaltak mellett más okokból is visszahívhatja; ha olyan tagról van szó, akit nem az állam képviselőjeként neveztek ki, visszahívásakor a minisztert, aki őt kinevezte, kötelezi a kinevezésre jelölő szubjektum által benyújtott visszahívási javaslat.
(4) Az igazgatótanács új tagját és a felügyelőtanács új tagját annak az ágazatnak a minisztere nevezi ki tisztségébe, amely az eredeti tagot kinevezte; a 120. § (2) bek. a) pontja és a 121. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben ezt 10 napon belül teszi meg a reprezentatív munkáltató szervezetek javaslatának benyújtásától számítva, a többi esetben 30 napon belül. 
(5) A tisztségéről lemondó igazgatótanácsi tag vagy felügyelőtanácsi tag megbízatási ideje az új tag (4) bekezdés szerinti kinevezésének napjával ér véget.

123. §
Igazgató
(1) Az igazgató a Reciklációs Alap statutáris szerve; a Reciklációs Alap nevében jár el, miközben dönt az összes ügyben, kivéve azokat az ügyeket, melyeket a jelen törvény vagy a Reciklációs Alap alapszabályzata az igazgatótanácsnak vagy a felügyelőtanácsnak tart fenn. Tevékenységéért az igazgatótanácsnak felel.
(2) Az igazgatónak joga van részt venni az igazgatótanács ülésén tanácskozási mandátummal.
(3) Az igazgató felel
a) a Reciklációs Alap könyvelésének vezetéséért,154)
b) az igazgatótanács döntéseinek végrehajtásáért,
c) az eszközök felszabadításáért az igazgatótanács döntése alapján a 128. § szerinti célokra,
d) a szerződéskötésekért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról a Reciklációs Alaphoz eszköznyújtásért folyamodó kérelmezőkkel, összhangban az igazgatótanács döntésével,
e) a szerződéses feltételek betartásának ellenőrzéséért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról megkötött szerződés érvényessége alatt,
f) a szerződéses bírságok behajtásáért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról megkötött szerződések alapján és a Reciklációs Alap más követeléseinek behajtásáért,
g) a Reciklációs Alap éves könyvelési zárásának kidolgozásáért, valamint igazgatótanács és felügyelőtanács elé terjesztéséért a következő év márciusának 31. napjáig,
h) a Reciklációs Alap gazdálkodásáról és tevékenységéről szóló évzáró jelentés kidolgozásáért, valamint igazgatótanács és felügyelőtanács elé terjesztéséért a következő év áprilisának 30. napjáig,
i) a Reciklációs Alap gazdálkodásában és tevékenységében feltárt hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések végrehajtásáért,
j) a statutáris szerv külön jogszabályok155) szerinti feladatainak teljesítéséért,
k) az igazgatótanács által elrendelt többi feladat teljesítéséért.
(4) A (3) bekezdés g) és h) pontja szerinti anyagokon kívül az igazgató az igazgatótanács elé terjeszti
a) a Reciklációs Alap költségvetési javaslatát,
b) a kérvényeket a Reciklációs Alapból történő eszközfolyósításra (129. § (4) bek.).
(5) Az igazgató állapítja meg a béreket és dönt az alkalmazottak, az igazgatótanácsi tagok és felügyelőtanácsi tagok útiköltség-térítéseiről a külön jogszabályok153) értelmében.
(6) Az igazgató köteles tájékoztatni évente két alkalommal a nyilvánosságot a Reciklációs Alap befizetéseinek összegéről és a Reciklációs Alap eszközeinek felhasználásáról.
(7) A Reciklációs Alap igazgatójának megbízatási ideje a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napján ér véget.

Második szakasz
A Reciklációs Alappal szembeni kötelességek teljesítése

124. §
Értelmező rendelkezések
(1) A jelen törvényszakasz céljaira gyártónak tekintendő
a) a Szlovák Köztársaságban önállóan vagy járműkerékre felszerelve értékesített motoros gépjárművek és motor nélküli járművek gumiabroncsainak gyártója és importőre, valamint a motoros gépjárművek és motor nélküli járművek futózásra szánt használt gumiabroncsainak importőre,
b) a karton alapú többrétegű kombinált anyagok gyártója és importőre, valamint az ezen anyagokba csomagolt termékek importőre,
c) a fém csomagolások gyártója és importőre, valamint az ilyen csomagolásba csomagolt termékek importőre,
d) a polietilén-tereftalát termékek gyártója és importőre, valamint az ilyen anyagba csomagolt termékek importőre,
e) a polietilén, polipropilén, polisztirol és polivinil-klorid termékek gyártója és importőre, valamint az ilyen anyagokba csomagolt termékek importőre,
f) papír és karton gyártója és importőre, valamint papír és karton termékek importőre (beleértve a nyomdaipari termékeket) és a papírba és kartonba csomagolt termékek importőre, kivéve a higiéniai és szaniter papírt, valamint a higiéniai és szaniter célra használt papírból készült termékeket, a cigarettapapírt, a karbon másolópapírt, a szűrőpapírt, illetve a kátránypapír vagy aszfaltbevonatú papír gyártására használt kartonpapírt,
g) az üveg gyártója és importőre, beleértve az üvegcsomagolást és táblaüveget, valamint az üvegbe csomagolt termékek importőre is,
h) az elemek és akkumulátorok gyártója,
i) gépjárművek gyártója és importőre, kivéve az egyedileg legyártott gépkocsikat87) és az egyedileg behozott gépkocsikat;88) az ilyen jogalanynak nincsenek egyidejűlej gyártói kötelességei a jelen törvényszakasz alapján a szerkezet részét képező gépjármű-alkatrészek vonatkozásában,
j) az elektroberendezések gyártója,
k) robbanómotorok ásványi kenőolajainak, sebességváltó-olajoknak, turbinaolajok, hidraulikus olajok gyártói és importőrei, valamint az ilyen olajokat tartalmazó berendezések importőrei.
(2) Elem és akkumulátorgyártó a jelen törvényszakasz céljaira az a személy, aki/amely vállalkozása keretén belül – tekintet nélkül az értékesítési technikára, beleértve a szerződéses távértékesítést – piaci forgalomba hoz mobil, gépjármű- vagy ipari elemeket vagy akkumulátorokat, melyeket a Szlovák Köztársaság területén gyártottak vagy a Szlovák Köztársaság területére behoztak, beleértve a műszerekbe vagy gépjárművekbe beszerelt elemeket és akkumulátorokat.
(3) Elektroberendezés gyártója a jelen törvényszakasz céljaira az a személy, aki/amely vállalkozása keretén belül tekintet nélkül az értékesítési technikára, beleértve a szerződéses távértékesítést
a) saját márkajele alatt gyárt és értékesít elektroberendezést,
b) saját márkajele alatt továbbértékesít más beszállítók által gyártott elektroberendezést; az értékesítő, aki továbbértékesít, nem tekintendő gyártónak, ha az elektroberendezésen rajta van a gyártó márkajele az a) pontban lefektetettek szerint,
c) vállalkozása keretében elektroberendezést hoz be vagy visz ki az Európai Unióban.
(4) A termék ipari célú felhasználásának számít a jelen törvényszakasz céljaira szilárd beépítése más, jellegében eltérő termékbe, melynek leválaszthatatlan részévé válik, beépítése szerkezetekbe vagy felhasználása komponensként vagy alkatrészként más termék szerelésére vagy összerakására.

125. §
A gyártó és más jogalanyok kötelességei
(1) A gyártó köteles hozzájárulást fizetni a Reciklációs Alapba a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A Reciklációs Alapba történő hozzájárulás-fizetési kötelesség nem vonatkozik az alábbi rendelkezésekben feltüntetett termékek gyártóira
a) a 124. § (1) bekezdés d) pontja, ha ipari felhasználásra szánt nyersanyagokról, elősajtolt féltermékekről és rostokról van szó, 
b) a 124. § (1) bekezdés e) pontja, ha ipari felhasználásra szánt nyersanyagokról, rostokról és termékekről van szó, 
c) a 124. § (1) bekezdés f) pontja, ha az általa piaci forgalomba hozott termékek mennyisége nem haladja meg a 10 tonnát évente, 
d) a 124. § (1) bekezdés g) pontja, ha az általa piaci forgalomba hozott termékek mennyisége nem haladja meg a 10 tonnát évente,
e) a 124. § (1) bekezdés h) pontja, ha motoros gépjárművekbe beépített elemekről vagy akkumulátorokról van szó.
(2) A gyártó a hozzájárulást naptári negyedévenként fizeti, mely a következő negyedév harmincadik napján esedékes, a 126. § szerint meghatározott összegben a valós termelési mennyiség, a más államból a Szlovák Köztársaságba határon átnyúló szállítás vagy behozatal után az illetékköteles negyedévben, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.
(3) A gyártó a hozzájárulást naptári évért fizeti, az esedékesség napja a naptári év április 20-a, a 126. § szerint meghatározott összegben a megszabott határérték nem teljesített mértéke nagyságában, ha mint gyártó
a) a 124. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerint csomagolást gyárt vagy hoz be,
b) a 124. § (1) bekezdés h) pontja szerint mobil elemet vagy akkumulátort gyárt vagy hoz be,
c) a 124. § (1) bekezdés i) pontja szerint elektroberendezést gyárt vagy hoz be, melynek a hulladéka háztartási elektrohulladékká válik, vagy elektroberendezést, mely világítótest.
(4) A gyártó, mely köteles hozzájárulást fizetni a Reciklációs Alapba, felel annak helyes kiszámításáért.
(5) A gyártó köteles nyilvántartásba vetetni magát a Reciklációs Alapnál 30 napon belül azt követően, hogy megkezdte a termelést, a határon átnyúló szállítást más államból a Szlovák Köztársaságba vagy a 124. § (1) bekezdésében taglalt termékek vagy anyagok behozatalát, melyekért köteles hozzájárulást fizetni, köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok változásait a Reciklációs Alapnál 30 napon belül a változások beálltát követően, valamint lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási felügyeletnek a nyilvántartásba vételének ellenőrzését a Reciklációs Alapnál, a hozzájárulás kiszámításának helyességét és annak befizetését.

126. §
A gyártói hozzájárulás Reciklációs Alapba fizetendő összegének kiszámítása
(1) A Reciklációs Alapba fizetendő gyártói hozzájárulás összegét mint a járulékköteles termékek vagy anyagok mennyiségének vagy tömegének és a tarifának a szorzatát számítják ki. A tarifát azon termékből származó hulladékok feltételezett hulladékgyűjtési és -hasznosítási költségei alapján határozzák meg, melyek után a Reciklációs Alapba hozzájárulást kell fizetni, és bevezetésre kerültek a Szlovák Köztársaság piacán.
(2) A Szlovák Köztársaság piacára került termékmennyiségbe a hozzájárulás kiszámításának és a tarifa meghatározásának céljából nem számít bele a Szlovák Köztársaság területéről kiszállított termékek mennyisége. Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást csökkenti a ténylegesen kivitt termékmennyiség.
(3) A gyártó hozzájárulási összege csökken a Reciklációs Alap vonatkozásában hozzájárulás-köteles termékekből és anyagokból keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő hozzájárulás összegével, melyről a gyártó bizonyítja, hogy annak hasznosítását olyan személy által biztosította, amelyik rendelkezik az állami hulladékgazdálkodási hatóság által a hulladék 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységei valamelyikével történő hulladékhasznosításhoz szükséges jogosítvánnyal, vagy a hulladék gépjárművek bontását biztosította és ennek a hasznosításnak vagy bontásnak az eredménye nem hulladék; erre a tevékenységre a szerződéses partnernek nem nyújtható támogatás a Reciklációs Alapból.
(4) Ha a gyártó bizonyítja, hogy a hozzájárulás Reciklációs Alap történt befizetését követően a naptári évben a (3) bekezdés szerinti módon hasznosítja a terméke hulladékait, melyek után ezt a hozzájárulást befizette, a Reciklációs Alap megtéríti neki a befizetett hozzájárulás azon részét, amelyre a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás-csökkentési lehetőség vonatkozik, legfeljebb azonban csak a befizetett hozzájárulási összeg nagyságáig. A Reciklációs Alapba a termékekért, a Szlovák Köztársaságban határon átnyúló szállítással más tagállamból történő beszállításért vagy megvalósult behozatalért a naptári évben befizetett hozzájárulás visszafizetésére való jogosultság megszűnik, ha a gyártó nem nyújtja be a Reciklációs Alapnak a következő naptári év első negyedéve végéig a befizetett hozzájárulás visszatérítését megalapozó bizonylatokat a hulladék hasznosításáról.
(5) A Reciklációs Alap igazolást ad ki a nyilvántartásba vételről és a hozzájárulás befizetéséről azon személyeknek, amelyeknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Reciklációs Alapnál.
(6) A vámhatóságok havonta jelentik a minisztériumnak, mindig a következő hónap tizedik napjáig a vámstatisztikai adatokat azon árukról, melyekre vonatkozik a Reciklációs Alapba történő hozzájárulás-fizetés kötelessége.

Harmadik szakasz
A Reciklációs Alap eszközeinek megszerzése és felhasználása az átmeneti időszak alatt

127. §
A Reciklációs Alap forrásai
(1) A Reciklációs Alap bevételi forrásai
a) a gyártók hozzájárulásai
1. az elemek és akkumulátorok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
2. olajok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
3. gumiabroncsok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
4. többrétegű kombinált anyagok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
5. elektroberendezések piaci forgalomba hozása után,
6. műanyagok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
7. papír gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
8. üveg gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
9. gépjármű gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
10. fém csomagolások gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,
b) hazai és külföldi jogi személyek és természetes személyek ajándékai és befizetései,
c) a szerződések alapján kivetett bírságokból származó bevételek,
d) a Reciklációs Alap által nyújtott hitelek kamatai,
e) a Reciklációs Alap illetéktelenül felhasznált vagy visszatartott eszközeinek visszaszolgáltatása,
f) a saját vagyon kezeléséből származó jövedelmek,
g) a Reciklációs Alap bankban elhelyezett eszközeinek kamatai.
(2) A Reciklációs Alap (1) bekezdés a) pontjában szereplő jövedelmek forrásként 75 %-ban abba az ágazatba kerülnek, mely a keletkezésükért felel, 25 %-ban pedig az általános ágazatba. A Reciklációs Alap (1) bekezdés b), f) és g) pontjában szereplő jövedelmek az általános ágazat forrásai. Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában szereplő jövedelmek abba az ágazatba kerülnek forrásként, mely a keletkezésükért felel.

128. §
A Reciklációs Alap eszközeinek felhasználása
(1) A Reciklációs Alap forrásai a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban felhasználhatók
a) a hulladékgyűjtés és -hasznosítás, valamint a hulladék gépjárművek feldolgozása biztosításához szükséges beruházási és üzemeltetési költségek fedezésére,
b) egyes hulladék gépjárművek szállításával összefüggő gazdaságilag indokolt költségek fedezésére elsősorban olyan esetekben, amikor a tulajdonosuk ismeretlen vagy nem létezik,
c) a kijelölt parkolóhely üzemeltetésének biztosításával összefüggő gazdaságilag indokolt költségek fedezésére,
d) a Reciklációs Alap irányításával összefüggő költségek fedezésére, beleértve a Reciklációs Alap titkárságának tevékenységét,
e) a csomagolási hulladékok átvételével és feldolgozásával vagy reciklálásával kapcsolatos költségek fedezésére,
f) a hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás népszerűsítésére,
g) a hulladék gumiabroncsok gyűjtésére és hasznosítására a község által kijelölt helyekről, ahol az összegyűjtésükre sor kerül,
h) az elektromos hulladék gyűjtésére a község áltan meghatározott helyről, ahol az összegyűjtésére sor kerül,
i) társult községek gyűjtőudvar-építésének támogatására,
j) a hulladékgazdálkodás informatikai rendszere kiépítésének támogatására,
k) az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek támogatására országos, regionális vagy helyi szinten.
(2) A Reciklációs Alap egyes ágazatok külön bankszámláin vezetett eszközeit (130. § (3) bek.) csak a belső tagolással összhangban lehet felhasználni; ez nem vonatkozik az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására, vagy ha az igazgatótanács másként dönt. A Reciklációs Alap általános ágazata külön bankszámláján vezetett eszközeit minden ágazatban fel lehet használni a (3) bekezdés szerinti célokra és az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására. Az igazgatótanács dönthet a Reciklációs Alap eszközeinek átcsoportosításáról az egyes ágazatok külön bankszámlái között.
(3) A Reciklációs Alap általános ágazata külön bankszámláján vezetett eszközeit fel lehet használni azon termékek és anyagok hulladékaira, melyek után hozzájárulást kell fizetni a Reciklációs Alapba, mégpedig
a) a hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás népszerűsítésére,
b) az osztályozott hulladékgyűjtés támogatására,
c) az (1) bekezdés j) pontja szerinti célokra ágazati kötöttség nélkül.
(4) A Reciklációs Alap igazgatási költségei a naptári évben nem haladhatják meg a Reciklációs Alap 2014. december 31-ei könyvelési zárása szerint rendelkezésre álló eszközeinek hat százalékát.
(5) A Reciklációs Alap (4) bekezdés szerinti igazgatási kiadásaira szánt összeget és az alap 133. és 134. § szerinti felszámolása megvalósításának a költségeire (a továbbiakban csak „felszámolási tartalék”) szánt összeget külön bankszámlán vezetik. Ezek az eszközök és kiadások az igazgatótanács által jóváhagyott költségvetésben az általános ágazat eszközei és kiadásai.
(6) A Reciklációs Alap a számláin vezetett rendelkezésre álló eszközeinek 80%-át 2016. június 30-ával átutalja a Környezetvédelmi Alapnak, legkésőbb azonban 30 napon belül az említett napot követően.

129. §
A Reciklációs Alap eszközeinek megítélése
(1) A község támogatási jogosultsága létrejön, ha hitelt érdemlően bizonyítja az adott termék osztályozott gyűjtését és hasznosítását hulladékhasznosító létesítményben, melyben az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével hasznosították a hulladékot. A támogatást szerződés alapján folyósítják, melyet a községgel a Reciklációs Alapnak kell megkötnie. Ez a jogosultság nem terjed ki a háztartásokból származó elektromos hulladékra és a használt elemekre és akkumulátorokra, melyek háztartási hulladékok.
(2) A Reciklációs Alap eszközeinek folyósítására törvényben megalapozott jogigény nincs.
(3) A Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról az igazgatótanács dönt, kivéve a hozzájárulások visszatérítését a 126. § (4) bekezdése értelmében, melyre törvényben megalapozott igény áll fenn. 
(4) Az igazgatótanács a Reciklációs Alap eszközeinek odaítéléséről a benyújtott írásbeli kérvény alapján dönt. A körvény tartalmazza
a) a kérelmező azonosító adatait; jogi személyek esetében a kereskedelmi nyilvántartói kivonatot, természetes személy-vállalkozó esetében az iparengedélyt vagy más, vállalkozásra feljogosító okiratot,
b) a Reciklációs Alaptól igényelt összeg nagyságát és tervezett célját, valamint felhasználási módját,
c) a kérvény indoklását, beleértve az érintett iratok mellékelését és a tevékenységi tervet, melyre a Reciklációs Alap eszközeit kérvényezik.
(5) A kérelmező a kérvényhez mellékeli az autorizációs határozat (91. §) másolatát, ha olyan tevékenységről van szó, melyhez a törvény megköveteli az autorizációt (engedélyezést).
(6) A Reciklációs Alap eszközöket nyújthat az Environmentális (Környezetvédelmi) Alapnak az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására, írásbeli kérvény alapján, mely tartalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint szükséges kellékeket.
(7) A Reciklációs Alap eszközeit a 128. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célokra célirányos támogatásként vagy hitel formájában folyósítják.
(8) A Reciklációs Alap a kérvény kézbesítésétől számított 90 napon dönt az eszközök folyósításáról. Ha a kérvényből hiányoznak a (4) és (5) bekezdés szerinti kellékek, vagy más hiányosságai vannak, az igazgató legkésőbb 15 napon belül felszólítja a Reciklációs Alap támogatását kérelmező személyt, hogy a megszabott határidőn belül küszöbölje ki a hiányosságokat; ha a kérelmező a hiányosságokat a megadott határidőben nem küszöböli ki, az igazgatótanács elutasítja a kérvényt.
(9) A Reciklációs Alap eszközei folyósításáról szóló döntési eljárás során az igazgatótanács elsősorban a javasolt eszközfelhasználás és a hulladékgazdálkodási hierarchia összhangját, a Reciklációs Alap költségvetésével való összhangot, a Szlovák Köztársaság jóváhagyott állami environmetális politikája prioritásaival és a Szlovák Köztársaság jóváhagyott programjával való összhangot tartja szem előtt. Az igazgatótanács Reciklációs Alapból történő eszközfolyósítási döntése során alapdokumentumként szolgál az érintett ágazatban megvalósításra kerülő gyűjtési és hasznosítási rendszer projektje az ágazat érintett termékprogramja vonatkozásában, melynek összhangban kell állnia a programmal.
(10) Ha az igazgatótanács úgy dönt, hogy eszközöket folyósít a kérelmezőnek a Reciklációs Alapból, az igazgató az igazgatótanács döntését aláírásra a miniszter elé terjeszti. Ha az igazgatótanács a kérelemnek nem tesz eleget, az igazgató ezt írásban tudatja a kérelmezővel az igazgatótanácsi döntést követő öt napon belül. Ha a miniszter az igazgatótanács döntését a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról aláírja, az igazgató az igazgatótanácsi döntést miniszter általi aláírását követő 15 napon belül felszólítja a kérelmezőt a szerződéskötésre. Ha a miniszter az igazgatótanács döntését a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról 60 nappal a döntést követően sem írja alá, a határozatot visszaküldi az igazgatótanácsnak és megindokolja, hogy miért nem írta alá. Az igazgatótanács a miniszter által alá nem írt határozatot ismételten is megvitathatja és jóváhagyhatja. A megismételt jóváhagyás elfogadásához legalább az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatása szükséges; az igazgatótanácsi határozat megismételt, az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatásával történt elfogadása esetén a miniszteri aláírást nem követelik meg.
(11) Az igazgatótanács döntése alapján és a miniszteri aláírást követően, vagy az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatásával történt ismételt elfogadást követően az igazgató a Reciklációs Alap nevében írásos szerződést köt a Reciklációs Alap eszközeit kérelmezővel a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról. Ez a szerződés elsősorban tartalmazza
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a Reciklációs Alapból folyósított eszközök célját, fajtáját és összegét,
c) a Reciklációs Alapból folyósított eszközök felhasználásának feltételeit,
d) a szerződő felek kötelmei teljesítésének módját,
e) a Reciklációs Alapból eszközöket kérő kérelmező kötelmeinek biztosítékait,
f) hitel nyújtása esetén a törlesztőrészletek összegét és esedékességük időpontjait,
g) a szerződéses bírságot, esetleg más szankciókat a szerződéses feltételek megsértése esetére.
(12) A Reciklációs Alap eszközei csak arra a célra használhatók fel, amelyre folyósításukra sor került az igazgatótanácsi döntés alapján, és csak a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló szerződésben szereplő feltételek szerint. A fel nem használt eszközöket a Reciklációs Alapból eszközöket kérő kérelmező köteles késlekedés nélkül visszautalni a Reciklációs Alapnak.
(13) Ha a kérelmező jogosulatlanul használta fel vagy visszatartotta a Reciklációs Alap eszközeit, ellentétesen meghatározott vagy egyezményes feltételekkel, köteles azt visszafizetni a Reciklációs Alapnak és befizetni a szerződéses bírságot, esetleg a többi bírságot a szerződéses feltételek megszegése miatt.
(14) 2016. július 1-től a Reciklációs alap eszközei csak olyan projektekre folyósíthatók, amelyek legkésőbb a Reciklációs Alap felszámolási eljárása megkezdésének napjáig befejeződnek.

130. §
A Reciklációs Alap gazdálkodása (az átmeneti időszak idején)
(1) A Reciklációs Alap gazdálkodása a Reciklációs Alap költségvetéséhez igazodik. 60 napon belül a 2015-ös könyvelési zárás Reciklációs Alap szervei általi jóváhagyását követően az igazgatótanács jóváhagyja a Reciklációs Alap egyetlen költségvetését a 2016. december 31-éig terjedő időszakra. Ennek a költségvetésnek része lesz a felszámolási tartalék kialakítása a Reciklációs Alap 2014. december 31-én készült könyvelési zárásának rendelkezésre álló eszközeinek két százaléka nagyságában. A Reciklációs Alap ezen költségvetésének jóváhagyásával befejeződik a Reciklációs Alap az adott naptári évre addig érvényes költségvetésének hatályossága.
(2) A Reciklációs Alap eszközeit különálló bankszámlákon vezetik a Szlovák Köztársaság területén.
(3) A Reciklációs Alap bevételi forrásait a 118. § (2) bekezdésében feltüntetett egyes ágazatokban önálló számlákon vezetik.
(4) A gyártó és importőr hozzájárulás-fizetési kötelezettsége a Reciklációs Alapba és a meghatározott adatok Reciklációs Alapnak történő bejelentési kötelessége az általa gyártott vagy behozott, a 124. § (1) bekezdésében meghatározott érintett termékek és berendezések után 2016. június 30-ával megszűnik.

131. §
Tájékoztatás
(1) A Reciklációs Alap szerveinek tagjai, a Reciklációs Alap alkalmazottai és más személyek, akik bizalmas adatokkal kerülnek kapcsolatba tisztségük ellátása során vagy a Reciklációs Alap tevékenységével kapcsolatosan, kötelesek a titoktartásra és az elektronikus adathordozókon lévő információk bebiztosítására a visszaélések ellen. A titoktartási kötelezettség fennmarad a Reciklációs Alap szerveiben betöltött tagság megszűnése, a Reciklációs Alappal fennálló munkajogi alkalmazotti viszony vagy ehhez hasonló jogviszony megszűnése után is.
(2) A jelen törvény értelmében bizalmas információ az az információ, amelyet a Reciklációs Alap vagy a Reciklációs Alap eszközei iránt kérelmet benyújtó kérelmező bizalmasnak jelölt meg, meghatározta vele kapcsolatosan a titoktartás időtartamát, és amelynek a nyilvánosságra hozatal jelentős előnyt hozna más személyeknek, vagy amelynek kedvezőtlen hatása lenne arra a személyre, aki az ilyen információt kiadta, vagy akit az információ érint.
(3) A titoktartás kötelezett személyt a bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartás alól közérdekű indokok miatt csak az a személy mentheti fel, aki az információt közölte és bizalmasnak jelölte meg, vagy az a személy, akire az információ vonatkozik, vagy a bíróság.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály szerinti156) tájékoztatási kötelezettségre.
(5) A Reciklációs Alap havonta egyszer benyújtja a minisztériumnak az időszerű, teljes és működőképes adatbázisát a benne nyilvántartott gyártókról és az ezen gyártók neki bejelentett nyilvántartásai adatairól és azon személyek nyilvántartásai adatairól, amelyek a gyűjtést, a reciklálást vagy a hulladék másfajta hasznosítását vagy ártalmatlanítását biztosítják. 

MÁSODIK FEJEZET
A Reciklációs Alap megszüntetése

132. §
(1) A Reciklációs Alap 2016. december 31-én szűnik meg.
(2) A Reciklációs Alap jogutód nélkül szűnik meg. A Reciklációs Alap megszűnése napján megkezdődik a felszámolása. 
(3) Ha a jelen törvény 133. vagy 134. §-ában másként nem rendelkezik, a Reciklációs Alap felszámolására arányos mértékben alkalmazandók a Kereskedelmi Törvénykönyv157) rendelkezései. A külön jogszabály158) rendelkezéseit nem alkalmazzák.

133. §
(1) A felszámolóbiztost a miniszter nevezi ki a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napjával. A javaslatot a felszámolóbiztos kereskedelmi nyilvántartóba történő bejegyzésére a miniszter vagy az általa meghatalmazott személy nyújtja be.
(2) A felszámolóbiztos kinevezésének napján a Reciklációs Alap szerveinek jogkörei a felszámolóbiztos feladatát ellátó személyre szállnak át. A felszámolóbiztos tisztsége ellátása során szakmai gondossággal köteles eljárni és a Reciklációs Alap nevében csak a Reciklációs Alap felszámolására irányuló lépéseket tehet.
(3) A felszámolóbiztos jutalma legfeljebb a 130. § (1) bek. szerinti felszámolási tartalék 15%-ig terjed. A felszámolóbiztos jutalmát a Reciklációs Alap vagyonából fedezik.
(4) A felszámolóbiztos tevékenysége végzéséért a miniszternek felel. Ha a felszámolóbiztos megsérti tisztségéből fakadó kötelességeit, a miniszter a felszámolóbiztost leválthatja és új felszámolóbiztost nevezhet ki.

134. §
(1) A felszámolóbiztos tisztségbe való kinevezését követően 60 napon belül a miniszter elé terjeszti a felszámolás időrendi tervét, a könyvvizsgáló által hitelesített nyitó egyenleget a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napjával és az áttekintést a Reciklációs Alap törzsvagyonáról. A felszámolóbiztos a felszámolást a jóváhagyott időrendi terv szerint hajtja végre.
(2) A felszámolóbiztos a felszámolás folyamán háromhavonta jelentést tesz a miniszternek. A felszámolás befejezésének napjával a felszámolóbiztos összeállítja és a miniszter elé terjeszti jóváhagyásra a könyvvizsgáló által hitelesített könyvelési zárást a felszámolás lefolytatásáról készített zárójelentéssel és a felszámolásból származó maradék vagyon felosztásának javaslatával együtt (a továbbiakban csak „felszámolási maradék”).
(3) A felszámolóbiztos a felszámolás lezárását követő 60 napon belül javaslatot nyújt be a cégbíróságnak a Reciklációs Alap kereskedelmi nyilvántartásból való törlésére.
(4) A Környezetvédelmi Alapra átruházódik
a) a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló, 2015. december 31-e előtt megkötött szerződésekből vagy a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló, a 129. § 11. bek. értelmében megkötött szerződésekből eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,
b) a bírósági eljárásokból eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,
c) a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap felszámolása során a hitelezők által bejelentett követelésekből eredő minden jog és kötelezettség,
d) a Reciklációs Alap irattárának kezeléséből származó minden jog és kötelezettség,
e) az irattár kezelésének bebiztosítása céljából megkötött szerződésekből eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,
f) a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap minden irattári anyaga, melyek maradandó értékű iratnak számítanak és a Szlovák Nemzeti Levéltárnak kerültek átadásra.
(5) A felszámolás alatt álló Reciklációs Alap 2017. december 10-ig átutalja a Környezetvédelmi Alapnak az összes rendelkezésre álló eszközét a számláiról, kivéve a 130. § 1. bek. szerinti felszámolási tartalékot.
(6) Átruházódik a Környezetvédelmi Alapra minden olyan jog és kötelezettség, melyek információs rendszereket érintő szerződéses jogviszonyból erednek, és amelyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap, a cégjegyzékből történő törlés napjával.
(7) A Környezetvédelmi Alap köteles együttműködést biztosítani a felszámolóbiztosnak a meghatározott jogok és kötelezettségek átruházása során, valamint a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap rendelkezésre álló eszközeinek a Környezetvédelmi Alap részére történő átutalása során.
(8) A felszámolóbiztos tisztségét ellátó személy jogkörei átszállnak a Környezetvédelmi Alap statutáris szervére a 4. és 6. bekezdésben meghatározott terjedelemben.
(4) A felszámolási maradékvagyon az Environmetális (Környezetvédelmi) Alap bevétele.


TIZENKETTEDIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések

135. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A 2016. január 1-je előtt megkezdett eljárásokat az eddigi jogszabályok szerint folytatják le.
(2) A hatályos Hulladék-keletkezés megelőzési program, a Szlovák Köztársaság programja, a kerület programja és a község programja, melyet az eddigi jogszabályok szerint dolgoztak ki, érvényben marad.
(3) A poliklórozott bifenilek tulajdonosa, melynek kidolgozott és jóváhagyott poliklórozott bifenil-tulajdonosi programja van az eddig hatályos jogszabályok szerint, köteles kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni új poliklórozott bifenil-tulajdonosi programját hat hónapon belül a jelen törvény szerinti tartalmi követelmények meghatározásának napjától számítva. 
(4) A határozatok, melyekkel jóváhagyásra kerültek a hulladék keletkezéséért felelős személyek programjai, 2016. január 1-jén hatályukat vesztik.
(5) A tulajdonos 14. § (1) bek. i) pontja szerinti kötelessége esetében, hogy legfeljebb egy évig tárolhatja vagy gyűjtheti a hulladékot az ártalmatlanítás előtt, vagy legfeljebb három éven át a hasznosítás előtt, melyre az eddigi jogszabályok szerint ez a kötelesség nem vonatkozott, a hulladékgyűjtés érintett határideje 2016. január 1-jével kezdődik.
(6) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, melyre a jelen törvény értelmében szerződéses jogviszony fennállása szükséges a megkülönböztetett termék gyártójával, a gyártói felelősségi szervezettel vagy a 16. § (3) bek. szerinti harmadik személlyel, köteles szerződést kötni az érintett termék gyártójával vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel 2016. június 30-áig, különben megkülönböztetett hulladékáram-gyűjtői tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(7) Az, aki fém hulladékot gyűjt vagy vásárol fel az eddigi jogszabályok szerint, melynek végzésére a jelen törvény 16. § (8) bek. f) pontja értelmében az átvett fémhulladék tömegének megállapítására kizárólag a hitelesített mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használhat, mely megfelel a hiteles mérőeszközökkel35) szemben támasztott követelményeknek, köteles ezt a feltételt 2016. június 30-áig teljesíteni, különben tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(8) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, köteles 2016. február 29-éig tájékoztatni erről a minisztériumot.
(9) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy telephelye, és amely 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok szerint megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles teljesíteni a meghatalmazott képviselő kinevezésének kötelességét a 27. § (18) bekezdése értelmében 2016. június 30-áig; a nyilvántartási kötelességét a meghatalmazott képviselő útján köteles teljesíteni.
(10) Az a gyártó, mely 2016. január 1-jén megkülönböztetett termék gyártójának minősül és amely ehhez a naphoz számítva olyan terméket helyez piacra, mely megkülönböztetett termék a jelen törvény értelmében, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre 2016. január 31-éig, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét, valamint a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. Amennyiben ez a gyártó 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok értelmében be volt jegyezve a minisztérium által vezetett nyilvántartásba, a Megkülönböztetett Hulladékáram Gyártóinak Nyilvántartása vonatkozásában bejegyzettnek minősül a jelen törvény szerint, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét és a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.
(11) A megkülönböztetett termék gyártója, mely 2016. június 30-ig megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre egy hónapon belül az érintett megkülönböztetett termék piaci bevezetésének napját követően, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése szerinti kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.
(12) A gépjármű gyártójának 66. § (5) bekezdés szerinti, hulladék gépjármű kijelölt parkolóhelyről történő átvételére és feldolgozására vonatkozó kötelessége kiterjed a kijelölt parkolóhelyen elhelyezett és 2016. január 1-jéig a feldolgozónak át nem adott hulladék gépjárművekre is.
(13) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a község háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelésének biztosításával kapcsolatos költségeinek megtérítése vagy annak pénzügyi támogatása ezen a területen, és amelyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre, a szerződő feleknek jogában áll írásban felmondani a szerződésben feltüntetett felmondási indokok mellett a jelen törvény hatályba lépésének az okán is, mégpedig legkésőbb 2016. december 31-éig, miközben a felmondási határidő az ilyen felmondás esetén egy hónapos és az írásos felmondás szerződéses félnek történt kézbesítése napját követő naptári hónap első napján kezd letelni.
(14) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a gyűjtési tevékenység, szállítás, a háztartási hulladék és építési törmelék hasznosítása vagy ártalmatlanítása a községi háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési rendszer keretében, melyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre és ellentétben állnak a jelen törvénnyel, a szerződéses felek kötelesek összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. december 31-éig; ha ez közvetlenül a szerződésből nem következik, az ilyen jogalany köteles a községnek, annak kérésére rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat a 81. § (10) és (11) bekezdése szerinti költségek azonosítása és elkülönítése céljára. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén a szerződéses felek kötelesek a megadott határidőn belül összhangba hozni a viszony fennállásának idejét a 81. § (15) bekezdésének rendelkezésével úgy, hogy a felmondási idő legfeljebb 12 hónapos legyen.
(15) A község köteles az eddigi jogszabályok szerinti, háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési általános érvényű helyi rendeletét összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. június 30-áig.
(16) A megkülönböztetett termék gyártójára a 27. § (6) bekezdésében feltüntetett megkülönböztetett kötelességek teljesítési módjának követelményei 2016. június 30-áig nem vonatkoznak, és az ezen kötelességek egyéni vagy kollektív teljesítése helyett egyénileg vagy olyan személyeken keresztül köteles teljesíteni ezeket, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint. Azok a személyek, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint, az első mondat szerinti tevékenységeket 2016. június 30-áig jogosultak végezni.
(17) Aki olyan tevékenységet végez, melyhez az eddigi jogszabályok szerint nem volt szükség állami hulladékgazdálkodási hatósági határozatra, de amelynek végzéséhez a jelen törvény szerint határozat szükséges, javaslatot nyújt be az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatósághoz határozatkiadási eljárás megindítása végett 2016. június 30-áig, ellenkező esetben a tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.
(18) A határozatokat, melyeket az eddigi jogszabályok szerint adtak ki, a jelen törvény szerinti határozatoknak kell tekinteni és hatályban maradnak, kivéve azokat a határozatokat, amelyek hatályukat vesztik a (19), (21) és (22) bekezdés értelmében. Ha az eddigi jogszabályok szerinti autorizációs határozatról van szó, a benne feltüntetett autorizáció érvényességi idejét a 89. § (3) bekezdése nem érinti.
(19) 2016. január 1-jével hatályát veszíti minden, az eddig hatályos jogszabályok szerint kiadott hozzájárulás/engedély, mely a jelen törvény értelmében a (20) bekezdésben feltüntetett engedélyeken kívül más engedélyezést nem követel meg.
(20) Arra, aki veszélyes hulladék termelőjeként olyan tevékenységet folytat, melyre a jelen törvény értelmében veszélyes hulladék termelőnél történő felhalmozására szóló engedély szükséges, nem vonatkozik a (17) bekezdés rendelkezése és jogosult az említett tevékenység végzésére, amennyiben ezen tevékenység engedélyezése részét képezi a hatályos engedélynek, melyet az eddigi jogszabályok szerint neki kiadtak a veszélyes hulladék kezelésével és szállításával kapcsolatosan. Az ilyen engedély módosításakor vagy meghosszabbításakor az állami hulladékgazdálkodási hatóság végrehajtja a változtatást a határozat rendelkező részében is, és összhangba hozza azt a 97. § (1) bekezdés g) pontjával.
(21) Aki olyan tevékenységet végez, mely az eddigi jogszabályok szerint engedélyköteles volt hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy bontásának végzéséhez, vagy elektroberendezések hulladékának gyűjtéséhez vagy feldolgozásához, köteles kérvényezni az érintett engedély kiadását ezen tevékenységéhez a jelen törvény szerint 2016. március 30-áig, különben a tevékenysége a jelen törvénnyel ellentétesnek tekintendő. Ezen határidő leteltét követően a fent említett engedélyek érvényüket vesztik.
(22) Az újrafelhasználásra való előkészítési tevékenység eddigi jogszabályok szerint kiadott engedélyét annak tulajdonosa köteles az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak felülvizsgálásra benyújtani 2016. június 30-áig. Az engedélyek, melyeket be kellett volna mutatni, de nem nyújtották be őket felülvizsgálatra az első mondat értelmében, érvényüket vesztik.
(23) A 28. § (1) bekezdése értelmében azonos árucikkeket gyártó gyártók gyártói felelősségi szervezet alapításáról szóló követelménye vagy a 28. § (2) bekezdése szerinti, az alapító személyére vonatkozó követelmény nem érinti a jogi személyt, mely az eddig hatályos jogszabályok értelmében jött létre mint közös szervezet vagy jogosult szervezet az eddigi jogszabályokból fakadó kötelességek kollektív teljesítése céljából, s amely gyártói felelősségi szervezetként akar működni a jelen törvény értelmében, amennyiben benyújtotta kérvényét gyártó felelősségi szervezeti tevékenység autorizálására a (24) bekezdés szerinti határidőben. A 90. § szerinti autorizáció megszerzéséhez szükséges többi feltételt ez a rendelkezés nem érinti és azokat teljesíteni kell.
(24) Aki gyártói felelősségi szervezeti tevékenységet akar végezni 2016. július 1-jét követően, autorizációs kérvényét 2016. március 31-ig be kell nyújtani a minisztériumnak.
(25) A (24) bekezdés szerinti kérvény alapján meghozott összes határozat hatályosságát a gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizáció megadásáról a minisztérium 2016. július 1-jében jelöli meg; a minisztérium gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizációról szóló határozatot ad ki a 89. (1) bekezdés b) pontja szerint a csomagolásokra úgy, hogy biztosítva legyen a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyűjtése minden községben.
(26) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a minisztérium biztosítja az eljárást a 31. § (12) bekezdés c) és d) pontja szerint a községek és a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez a (24) bekezdés szerint autorizációt kérvényezők vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet vonatkozásában. A minisztérium köteles 2016. április 8-áig végrehajtani a sorsolást a 31. § (12) bekezdés c) pontja értelmében azon községek esetében, amelyek nem szerepelnek a (24) bekezdés szerint benyújtott kérvényekben. A csomagolási hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez autorizációt kérvényező vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet köteles ennek a sorsolásnak az eredményeit tudomásul venni.
(27) A Reciklációs Alap adatbázisában található, meghatározott árucikkek gyártóit és importőreit érintő információk, melyekre a Reciklációs Alapban történő kötelező nyilvántartásba vétel vonatkozott az eddigi jogszabályok szerint és a Reciklációs Alap által nyilvántartott további információk, melyeket a hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatosan szereztek be a gyártóktól, importőröktől, feldolgozóktól, a gyűjtőszervezetektől, városoktól és községektől, esetleg városok és községek társulásaitól, a Reciklációs Alap megszűnésének napján az állam tulajdonává válnak és a minisztériumhoz kerülnek.
(28) A bizalmas adatok eddigi jogszabályok szerinti védelmének kötelességét a (27) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják és az vonatkozik a minisztérium alkalmazottaira és más személyekre, akik a (27) bekezdés szerinti információkkal tisztségükből kifolyólag kapcsolatba kerülnek. 
(29) A Reciklációs Alap a jelen törvény értelmében a Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerinti változata alapján létrehozott Reciklációs Alap. Az igazgatótanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az igazgatótanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart. A felügyelőtanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az felügyelőtanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart.
(30) A gyűjtőudvar eddigi jogszabályok szerinti üzemeltetője köteles engedély kiadását kérni a 97. § (1) bekezdés d) pontja értelmében 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.
(31) A hulladéklerakó üzemeltetője, ha a hulladéklerakó befogadóképessége 2016. január 1-jével megtelt vagy ha 2016. január 1-jével lejárt az üzemeltetési idejének érvényessége, köteles engedélyt kérni a 97. § (1) bekezdés j) pontja szerint 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.
(32) A 27. § (4) bekezdés f) és k) pontja és (5) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés e) pontja, a 74. § (1) bekezdése, a 81. § (4), (10)-(12) bekezdése szerinti kötelességek 2016. június 30-áig nem vonatkoznak a csomagolások és csomagolásszerű termékek gyártóira a csomagolási és csomagolásszerű háztartási hulladék vonatkozásában. A papír, műanyag, fém és üveg osztályozott gyűjtésének finanszírozása és bebiztosítása 2016. június 30-áig az eddigi jogszabályok szerint történik.
(33) A minisztérium honlapján közzéteszi a gyártói gyűjtési hányad és piaci hányad kiszámításához szükséges adatokat a megkülönböztetett termék esetére a 2016-os évben először 2016. január 10-éig, miközben a 2014-es év adataiból indul ki.
(34) Az eddigi jogszabályok alapján kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylat a jelen törvény értelmében kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylatnak minősül.
(35) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a csomagolási hulladék termelője köteles az adatokat az 58. § (2) bekezdése szerinti anyagáramról a minisztériumnak jelenteni. A minisztérium biztosítja az 58. § (4) bekezdése szerinti eljárást a csomagolási hulladékáram koordinációs központjának létrejöttéig.

135.a §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 2016. július 1-je előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárások esetén a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók.

135.b §
Átmeneti rendelkezés a 2017. május 1-től hatályos szabályozáshoz
A 70. § g) pontja szerinti kötelességét a gyártó először a 2017-es évre vonatkozóan köteles teljesíteni.

136. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik:
1. A Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 553/2001. sz. törvénye előírások szerinti változatának I. cikkelye, a Tt. 96/2002. sz. törvénye, a Tt. 261/2002. sz. törvénye, a Tt. 393/2002. sz. törvénye, a Tt. 529/2002. sz. törvénye, a Tt. 188/2003. sz. törvénye, a Tt. 245/2003. sz. törvénye, a Tt. 525/2003. sz. törvénye, a Tt. 24/2004. sz. törvénye, a Tt. 443/2004. sz. törvénye, a Tt. 587/2004. sz. törvénye, a Tt. 733/2004. sz. törvénye, a Tt. 479/2005. sz. törvénye, a Tt. 532/2005. sz. törvénye, a Tt. 571/2005. sz. törvénye, a Tt. 127/2006. sz. törvénye, a Tt. 514/2008. sz. törvénye, a Tt. 515/2008. sz. törvénye, a Tt. 519/2008. sz. törvénye, a Tt. 160/2009. sz. törvénye, a Tt. 386/2009. sz. törvénye, a Tt. 119/2010. sz. törvénye, a Tt. 145/2010. sz. törvénye, a Tt. 258/2011. sz. törvénye, a Tt. 343/2012. sz. törvénye, a Tt. 180/2013. sz. törvénye, a Tt. 290/2013. sz. törvénye, a Tt. 346/2013. sz. törvénye, a Tt. 388/2013. sz. törvénye, a Tt. 484/2013. sz. törvénye és a Tt. 399/2014. sz. törvénye.
2. A Tt. 119/2010. sz., a csomagolásokról és a Tt. 223/2001. sz., a hulladékokról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 547/2011. sz., a Tt. 343/2012. sz. és a Tt. 484/2013. sz. törvénye szerinti változatának I. cikkelye.

Zárórendelkezés

137. §
A jelen törvény az Európai Unió műszaki szabványainak és műszaki előírásainak jogilag kötelező érvényű aktusaival160) összhangban került elfogadásra.

138. §
A jelen törvénnyel átvételre kerültek az Európai Unió 9. sz. mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.


VIII. CIKKELY
A jelen törvény 2016. január 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikkely 13. § e) pontja hatodik alpontját, a 14. § (1) bekezdés j) pontját és az V. cikkely első és második pontját, mely 2016. július 1-jén lép hatályba, valamint az I. cikkely 83. § (3) bekezdés b) pontját, mely 2017. január 1-jén lép hatályba. 


Andrej Kiska s. k.
Peter Pellegrini s. k.
Robert Fico s. k.


1) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1069/2009. sz., 2009. október 21-én kelt rendelete 3. cikkelyének 20. pontja, mely megalapozza az egészségügyi előírásokat az állati melléktermékek és emberi fogyasztásra nem szánt származéktermékek estében, és amely törli az (ES) 1774/2002. sz. rendeletét (rendelet az állati eredetű melléktermékekről), (EU HL L 300, 2009. 11. 14.) a hatályos változatban.
2) A Tt. 137/2010. sz., a levegővédelemről szóló törvénye 2. § b) pontja. 
3) A Tt. 258/2011. sz., a szén-dioxid geológiai környezetben történő tartós elhelyezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 
4) A Tt. 94/2013. sz., a nemesfémek jelöléséről és vizsgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (fémjelzési törvény), 2. § (1) bekezdés. 
5) A Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (nukleáris törvény), 2. § k) pont. 
6) A Tt. 58/2014. sz., a robbanószerekről, robbanó tárgyakról és lőszerekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 44. §.
A Tt. 514/2008. sz., a bányaipari hulladékok kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
7) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építésügyi rendtartásról szóló törvényi (építési törvény) 43. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
8) A Bizottság (EU) 1357/2014. sz. rendelete 2014. december 18-áról, mely az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES sz., a hulladékokról és egyes irányelvek törléséről szóló rendelete III. mellékletének helyére lép (EU HL L 365, 2014. 12. 19.). 
9) A Tt. 44/1998. sz., az ásványkincsek védelméről és kihasználásáról szóló törvénye (bányászati törvény) a későbbi jogszabályok szerint. 
A Szlovák nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányászati tevékenységről, a robbanószerekről és az állami bányaigazgatásról szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint. 
A Tt. 364/2004. sz., a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint (vízügyi törvény).
A Tt. 39/1990. sz., az állategészségügyről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
10) A Tt. 514/2008. sz. törvényének 2. § c) pontja a Tt. 255/2010. sz. törvénye értelmében. 
11) Az 1069/2009. sz. (ES) rendelet 19. cikkelye 1. bek. a) és e) pontja a hatályos változatban.
12) Az 1069/2009. sz. (ES) rendelet hatályos változatban.
13) A Tt. 364/2004. sz. törvénye 2. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.
14) Pl. a Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye és a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 362/2011. sz., a gyógyszerekről és gyógyászati segédeszközökről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
15) A Tt. 264/1999. sz., a termékek műszaki követelményéről és megfelelőségük elbírálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2. § (1) bek. i) pont, a Tt. 254/2003. sz. törvénye értelmében. 
16) Pl. a Tanács (EU) 333/2011. sz. rendelete 2011. március 31-éről, mely meghatározza a követelményeket annak megállapítására, mikor szűnik meg egyes fémhulladékfajták hulladékstátusa az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 94, 2011. 4. 8.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 1179/2012. sz., 2012. december 10-én kelt rendelete szerint, mely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az őrölt üveg mikor szűnik meg hulladék lenni az az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 337, 2012. 12. 11.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 715/2013. sz., 2013. július 25-én kelt rendelete, mely meghatározza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a rész hulladékfém megszűnjön hulladék lenni az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES irányelve szerint (EU HL L 201, 2013. 7. 26.).
17) A Tt. 39/2013. sz., a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2. § 1) pont.
18) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 57. és 66. §-a.
19) A Tt. 24/2006. sz., a környezeti hatások elbírálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
20) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a.
21) Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 20. §-a a Tt. 453/2001. sz. törvénye értelmében.
22) Pl. a Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, A világörökség és természeti örökség védelméről szóló nemzetközi szerződés (Szövetségi Külügyminisztérium, Tt. 159/1991.), a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
23) Pl. a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 541/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 345/2006. sz. rendelete a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni alapvető egészségvédelmi biztonsági követelményeiről.
24) Pl. a Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye és a törvény, mellyel módosul a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 215/2004. sz., a titokvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint. 
25) A Tanács (ES) 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye az Európai Közösség Vámkódexéről (EU HL rendkívüli kiadás, 2. fejezet 4. kötet) a hatályos változatban.
26) A Szlovák Köztársaság környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 228/2014. sz. hirdetménye, mely rögzíti az üzemanyagok minőségére vonatkozó követelményeket és az üzemanyagokról vezetett nyilvántartások feltételeit. 
27) Pl. a Tt. 264/1999. sz. törvénye, a Tt. 250/2007. sz. törvénye a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
28) Pl. a Büntető-törvénykönyv 124. §-ának (3) bekezdése, a Tt. 17/2004. sz. törvénye a hulladéktárolás illetékeiről a későbbi jogszabályok szerint. 
29) A Büntető-törvénykönyv 300-302. §-a.
30) A Büntető-törvénykönyv 126. §-a.
31) A Büntető-törvénykönyv 3. §-ának (2) bek.
32) A Szlovák Munkabiztonsági Hivatal Tt. 59/1982. sz. hirdetménye, mely meghatározza az alapvető munkabiztonsági és műszaki biztonsági követelményeket, a későbbi jogszabályok szerint.
A Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának Tt. 147/2013. sz. hirdetménye, mely meghatározza az építési munkák és vele összefüggő tevékenységek végzése során a biztonsági és egészségvédelmi feltételeket és a szakmai alkalmassági feltételeket egyes tevékenységek végzéséhez. 
33) Polgári Törvénykönyv.
34) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvénye 43. §-a, a későbbi jogszabályok szerint.
35) A Tt. 142/2000. sz. méréstani törvénye és más törvényi módosítások, 8. §-a a Tt. 431/2004. sz. törvénye szerint. 
36) A Tt. 587/2004. sz., a Környezetvédelmi Alapról szóló törvénye és más törvényi változások, 9. §-a, a későbbi jogszabályok szerint. 
37) A Tt. 39/2013. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
38) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 566. és 577. §-a, a Polgári Törvénykönyv 724. §-a.
39) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1102/2008. sz., 2008. október 22-én kelt rendelete a fém higany, egyes higanyoldatok és -keverékek kivitelének tilalmáról és a fém higany tárolásának biztonsági feltételeiről, 2. cikkely (EU HL L 304, 2008. 11. 14.). 
40) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 20. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
41) A Tt. 7/2005. sz., a csődeljárásról és szerkezetátalakításról szóló, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről törvénye, 116. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
42) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 102. §-a.
43) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 153. §-a. 
44) A Kereskedelmi Törvénykönyv 68. §-a (3) bek. e) pontja.
45) Pl. a Polgári perrendtartás 251. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (Végrehajtási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (adózási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint. 
46) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. 
Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 
Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője).
A Tt. 67/2010. sz., a vegyi anyagok és vegyületek piaci forgalomba hozásának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (vegyészeti törvény) 3. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
Az (EK) 1272/2008. sz. rendelete 2008.december 16-áról az anyagok osztályozásáról, jelöléséről, az anyagok és keverékek csomagolásáról, az EGK 67/548/EGK és 1999/548/EGK irányelvének módosításáról, kiegészítéséről és eltörléséről, valamint az 1907/2006. sz. (ES) rendelet módosításáról és kiegészítéséről (EU HL L 353, 2008. 12. 31.) a hatályos változatban.
47) Pl. a Tt. 124/2006. sz., a munkavégzés közben biztonságról és egészségvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 314/2001. sz., a tűzvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 67/2001. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, az EU 1272/2008. sz. (ES) rendelete a hatályos változatban. 
48) A Tt. 505/2009. sz., a megfelelőséget elbíráló szervezetek akkreditálásáról szóló törvénye és más törvényi változások, 2. § c) pontja.
49) A Tt. 67/2010. sz. törvényének 6. §-a. 
50) A Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló törvénye (iparostörvény) 7. §-a.
51) Pl. a Tt. 261/2002. sz. törvénye a komoly ipari balesetek megelőzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 514/2008. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
52) A Kereskedelmi Törvénykönyv 610-629. és 638-641. §.
A Polgári Törvénykönyv 765-771. §-a.
53) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 
Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője). 
54) Pl. a Tt. 512/2009. sz., valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
55) Pl. a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
56) A Tt. 529/2010. sz., az environmentális tervezésről szóló törvénye (törvény az ökodizájnról). 
57) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1013/2006. sz., a hulladékszállításról szóló rendelete 2. cikkelyének 15. bekezdése (EU HL L 190, 2006. 7.12.) a hatályos változatban.
A Bizottság 1418/2007 sz. rendelete bizonyos, a rendelet III. vagy IIIA mellékletében feltüntetett hulladék kiviteléről és hasznosításáról meghatározott országokba, melyekre nem vonatkozik az OECD döntése a hulladék államhatárokon át történő mozgatásának irányításáról (EU HL L 316, 2007. 12. 4.), a hatályos változatban.
58) Az EU 1013/2006. sz. rendelete, hatályos változatban.
Az EU 1418/2007. sz. rendelete, hatályos változatban.
59) Pl. a Tt. 122/2013. sz., a személyi adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló a Tt. 84/2014. sz. törvénye és a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a értelmében. 
60) A Tt. 587/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
61) A Kereskedelmi Törvénykönyv.
A Tt. 213/1997. sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a későbbi jogszabályok szerint. 
62) Pl. a Tt. 420/2004. sz. törvénye a békéltetésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint.
63) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
64) A Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
65) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (19) bekezdése. 
66) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (20) bekezdése. 
67) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (22) bekezdése. 
68) Pl. az Európai Parlament és Tanács 786/2008/ES sz. döntése 2008. július 9-éről a termékek piacra helyezésének egységes keretéről és a 93/465/ES sz. döntés megszüntetéséről (EU HL L 218, 2008. 8. 13.), a Tt. 246/1999. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 529/2010. sz. törvénye.
69) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának a) és b) pontja. 
70) A Tt. 102/2014. sz., a fogyasztó védelméről szóló törvénye áru eladása vagy szolgáltatás nyújtása során távkapcsolatban megkötött szerződés alapján vagy az értékesítő üzemhelyiségein kívül megkötött szerződés alapján, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2 § (1) bekezdés.
71) A Bizottság (EU) 1103/2010. sz., 2010. november 29-én kelt rendelete, mellyel az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve alapján meghatározásra kerülnek a hordozható szekunder (feltölthető) és gépjármű-elemek és akkumulátorok kapacitásjelölései (EU HL L 313, 2010. 11. 30.).
72) A Bizottság (EU) 493/2012. sz., 2012. június 11-én kelt rendelete, mellyel meghatározásra kerülnek a használt elemek és akkumulátorok reciklálási eljárásainak reciklálási hatékonysági számítási szabályainak részletei az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve (EU HL L 151, 2012. 6. 12.) alapján .
72a) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30.)
73) A Tt. 264/1999. sz. törvénye 5. §-ának (5) bekezdése a Tt. 245/2003. sz. törvénye értelmében. 
74) A Bizottság 1997. január 28-ai határozata, mely meghatározza a csomagolóanyagok azonosító rendszerét az az Európai Parlament és Tanács 94/62/ES sz., a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló irányelve alapján (EU HL rendkívüli kiadás, 15. fejezet 3. kötet, L 50, 1997. 2. 20.)
(75) Pl. a Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz. élelmiszertörvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
76) A Bizottság (ES) 461/2010. sz. rendelete A gépjármű ágazat vertikális egyezményei egyes kategóriáira vonatkozó szerződésről és az eljárások összehangolásáról, a 101. cikkely 3. bekezdése érvényesítéséről.
77) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 140/2009. sz. rendelete, mellyel szabályozza a gépjárművek és utánfutók típusengedélyezésének részleteit, az ezen gépjárművek rendszereit, komponenseit és önálló műszaki egységeit, 8. § (1) bekezdés b) pontja a későbbi jogszabályok szerint. 
78) A Szlovák Köztársaság kormánya Tt. 140/2009. sz. rendeletének 1. sz. melléklete. 
79) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 168/2013. sz., 2013. január 15-én kelt rendelete a két- és háromkerekű járművek és négykerekűek piacfelügyeletéről (EU HLL 60, 2013. 3. 2.).
80) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának ab) pontja. 
81) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának ac) pontja. 
82) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 34/2010. sz. rendelete a gépjárművek műszaki követelményeiről, tekintettel az ismételt felhasználhatóságra, újrahasznosíthatóságra és hasznosíthatóságra. 
83) A Tt. 725/2004. sz. törvényének 16. §-a
84) A Tt. 725/2004. sz. törvényének 14. §-a 
85) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 5. §-ának (8), (13) és (19) bek. és 6. §-ának (5), (7) és (9) bek. 
86) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 5. §-ának (26) bek. és 6. §-ának (16) bek. 
87) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 14. §-ának (9) és (10) bek.
88) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 16.a. §-ának (1), (2), (7), (9), (15) bek. és 16.b §-ának (2), (3), (7) és (8) bek. 
89) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 120. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
90) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. c) pontja.
91) A Tt. 543/2002. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. o) pontja. 
92) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 113. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
93) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 121. §-ának (3) bek.
94) A Tt. 587/2004. sz. törvénye 3. §-ának u) pontja. 
95) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. l) pontja.
96) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. m) pontja.
97) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. i) pontja.
98) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 43.g §-a.
99) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 94. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
100) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 86. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 
101) Pl. a 50/1976. sz. törvényének 87. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 
102) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88-93. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
103) Pl. a Tt. 543/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint , a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint . 
104) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 269/2010. sz. rendeletének, mely meghatározza a vizek jó minőségének követelményeit, 6. sz. melléklete B részének 7.7 pontja, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 398/2012. sz. rendelete értelmében. 
105) Pl. a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
106) A Tt. 251/2012. sz. energetikai törvénye és más törvénymódosítások, 2. § b) pontja harmadik alpontja a későbbi jogszabályok szerint.
107) A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
108) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről a későbbi jogszabályok szerint. 
109) a Tt. 377/2004. sz., a nemdohányzók védelméről szóló törvénye és más törvényi módosítások, 2. § (4) bek. i) pontja a későbbi jogszabályok szerint. 
110) A Tt. 442/2002. sz., a vízvezeték- és csatornahálózatokról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
111) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 53. cikkelye hatályos változatban. 
112) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 54. cikkelye hatályos változatban. 
113) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 2. cikkelyének 15. pontja hatályos változatban. 
114) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 4. cikkelye hatályos változatban. 
115) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének II. melléklete hatályos változatban. 
116) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének IA és IB melléklete hatályos változatban. 
117) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 11. és 12. cikkelye hatályos változatban. 
118) A Büntető-törvénykönyv 300-309. §-a. 
119) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 6. cikkelye hatályos változatban. 
120) A nemzetközi közúti teherfuvarozási egyezmény (CMR), (a külügyminisztérium Tt. 11/1975. sz. hirdetménye). 
121) Az OECD Tanácsának (2001) 107. határozata a C(92)39. döntés felülvizsgálatáról a hasznosításra szánt hulladék országhatárokon keresztüli mozgatásáról (OECD-határozat). (EK HL L16, 1992. 01. 23.) 
122) A Tt. 455/1991. sz. törvényének 11. és 12. §-a a későbbi jogszabályok szerint. 
123) A Tt. 39/2013. sz. törvényének 19. §-a.
124) A Tt. 351/2012. sz., a szervezetek európai uniós séma szerinti environmentális átvilágításáról és nyilvántartásba vételről szóló törvénye az environmentális menedzsment és könyvvizsgálat céljaira, és egyes mást törvényi módosítások. 
125) A Tt. 364/2004. sz. törvényének 36. §-a. 
126) A Tt. 39/2013. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
127) A Tt. 137/2010. sz. törvénye 18. §-ának (3) bekezdése. 
128) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 32-42. §-a. 
129) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 60-65. §-a. 
130) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88. §-a. 
131) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 71. §-a (1) bek. a) pontja. 
132) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 76-84. §-a. 
133) Az EGK 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye hatályos változatban 
134) A Szlovák Bányászati Hivatal Tt. 89/1988. sz. hirdetményének 6. § (2) bek. b), d) és f) pontja. 
135) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-23. §-a. 
136) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 140.b §-a a Tt. 479/2005. sz. törvénye értelmében. 
137) A Tt. 122/2013. sz. törvénye a Tt. 84/2014. sz. törvénye értelmében. 
138) Bázeli egyezmény a veszélyes hulladék országhatárokon átlépő mozgatásának irányításáról és ártalmatlanításáról, 5. cikkely (Tt. 60/1995. sz. értesítő). 
139) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-22. §-a a későbbi jogszabályok szerint.
140) Stockholmi egyezmény a perzisztens szerves anyagokról, 9. cikkely. (Tt. 593/2004. sz. értesítő) 
141) A Tt. 17/1999. sz. környezetvédelmi törvényének 10. §-a. 
142) A Tt. 514/2008. sz. törvénye a a későbbi jogszabályok szerint.
143) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 39. §-a. 
144) Az EU 1013/2006. sz. rendelete 2. cikkelyének 35. bekezdése hatályos változatban. 
145) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 22-25. cikkelye hatályos változatban. 
146) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi jogszabályok szerint.
147) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye 13. §-ának (8) bekezdése a Tt. 164/2008. sz. törvénye értelmében. 
148) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint. 
149) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint.
150) A Kereskedelmi Törvénykönyv 27. §-a. 
151) A Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése a későbbi jogszabályok szerint. 
152) A Munka Törvénykönyve.
153) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
154) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
155) Pl. a Munka Törvénykönyve.
156) A Tt. 211/2000. sz., az információk szabad eléréséről szóló törvénye és egyes más törvényi változások (infótörvény) a későbbi jogszabályok szerint. 
157) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §-a a későbbi jogszabályok szerint. 
158) A Tt. 7/2005. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 
159) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 526/2004. sz. hirdetménye a felszámolóbiztosi tisztség ellátása költségei nagyságának és jutalmának meghatározásáról a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 533/2008. sz. hirdetménye értelmében. 
160) Az Európai Parlament és Tanács 98/34/ES sz., 1998. június 22-én kelt irányelve, mely meghatározza az eljárás rendjét a műszaki szabványokról és előírásokról nyújtandó tájékoztatás területén, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat (EU HL, rendkívüli kiadás, 13. fejezet 20. kötet), a hatályos változatban.
161) STN EN ISO 14001 Environmentális menedzsmentrendszer. Követelmények és használati utasítások (ISO 14001: 2004) (83 9001).


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 1. sz. melléklete

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS
R1 Tüzelőanyagként vagy energiaszerzésre más módon történő kihasználás.
R2 Oldószerek kinyerése vagy regenerálása.
R3 Oldószerként nem használt szerves anyagok reciklálása vagy kinyerése (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakító folyamatokat). (*)
R4 Fémek és fémötvözetek reciklálása vagy kinyerése.
R5 Más szervetlen anyagok reciklálása vagy kinyerése. (**)
R6 Savak és lúgok regenerálása.
R7 Szennyezések eltávolítására használt komponensek kinyerése. 
R8 Katalizátor-összetevők visszanyerése.
R9 Olajok megtisztítása vagy ismételt felhasználása más módon.
R10 Talajregenerálás mezőgazdasági haszon céljából vagy a környezet javítása érdekében. 
R11 Az R1-R11-es tevékenységekkel során keletkezett hulladékok hasznosítása. 
R12 Az R1-R11-es tevékenységekkel feldolgozásra kerülő hulladékok kezelése. (***)
R13 Az R1-R12-es tevékenységekkel felhasználásra kerülő hulladékok tárolása (kivéve az átmeneti tárolást a keletkezés helyén a gyűjtést megelőzően) (****)

Megjegyzések:
(*) Ide tartozik az elgázosítás és a pirolízis is, mely az összetevőket vegyi anyagként használja fel.
(**) Ide tartozik a talaj megtisztítása is, melynek eredménye annak megújulása, és a szervetlen építőanyagok reciklálása.
(***) Ha más megfelelő R-kód nem áll rendelkezésre, ide tartozhatnak a hasznosítást megelőző tevékenységek, beleértve az előzetes kezeléseket, többek közt például a bontást, osztályozást, aprítást, sajtolást, pelletkészítést, szárítást, darálást, kondicionálást, újracsomagolást, osztályozást, keverést és vegyítést az R1-R11-es tevékenységek valamelyikének történő alávetés előtt. 
(****) (3. § (5) bekezdés)


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 2. sz. melléklete

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS
D1 Elhelyezés földben vagy földfelszínen (pl. hulladéklerakó).
D2 Kezelés talajtani folyamatokkal (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék biológiai lebontása a talajban).
D3 Mélységi beinjekciózás (pl. szivattyúzható hulladékok injektálása mélyfuratokba, sóbányákba vagy természetes tárolóhelyekre stb.).
D4 Elhelyezés felszíni tárolókba (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék elhelyezése gödrökben, derítőkben stb.).
D5 Speciálisan kiépített hulladéktárolók (pl. elhelyezés önálló falfelületkezelt egységekben, melyek zártak és egymástól és a környezettől is el vannak szigetelve).
D6 Befogadó víztestbe történő kibocsátás és kiszórás, tengerek és óceánok kivételével..
D7 Kibocsátás és kiszórás tengerekbe és óceánokba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést.
D8 A jelen mellékletben nem taglalt speciális biológiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók. 
D9 A jelen mellékletben nem taglalt speciális fizikai-kémiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók (pl. elpárologtatás, szárítás, pörkölés). 
D10 Elégetés szárazföldön.
D11 Égetés tengeren. (*)
D12 Végleges elhelyezés (pl. konténerek elhelyezése bányákban).
D13 Vegyítés vagy keverés a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. (**)
D14 Újabb csomagolásban való elhelyezés a D1-D13-as tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. 
D15 Tárolás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt (kivéve a gyűjtés előtti tárolást a keletkezés helyén). (***)

Megjegyzések:
(*) Ez a tevékenység az Európai Unió kötelező jogi aktusai és a nemzetközi egyezmények alapján be van tiltva.
(**) Ha más megfelelő D-kód nem áll rendelkezésre, ide tartozhatnak az ártalmatlanítást megelőző tevékenységek, beleértve az előzetes kezeléseket, többek közt például az osztályozást, aprítást, sajtolást, pelletkészítést, szárítást, darálást, kondicionálást, vagy osztályozást a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének történő alávetés előtt.
(***) (3. § (5) bekezdés).


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 3. sz. melléklete

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS CÉLJAI ÉS KÖTELEZŐ HATÁRÉRTÉKEI
I. Az elektromos hulladékgyűjtés céljai és minimális hasznosítási és reciklációs céljai
1. Az elektromos hulladékgyűjtés célja
Az elektromos hulladékgyűjtés célja a gyűjtés mértéke, melyet a Szlovák Köztársaságnak – összhangban az elektromos termékek gyártóinak kiterjesztett felelőssége elvével az adott naptári évben el kell érnie, az elektromos hulladék alábbi minimális tömegmértékében kifejezve: 
a) a 2014-es és 2015-ös évben a háztartásokból származó elektromos hulladék négy kilogramm lakosonként vagy az elektromos hulladék Szlovák Köztársaságban összegyűjtött átlagos tömege az előző három évben a szerint, hogy melyik érték magasabb, 
b) a 2016-os évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 48%-os tömeghányad,
c) a 2017-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 49%-os tömeghányad,
d) a 2018-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 50%-os tömeghányad,
e) a 2019-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 55%-os tömeghányad,
f) a 2020-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 60%-os tömeghányad,
g) a 2021-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 65%-os tömeghányad.
2. Az elektromos hulladék minimális reciklálási és hasznosítási céljai
2. 1 A kategóriák szerinti minimális célok 2012. augusztus 13-tól 2015. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve:
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   80 % és
– reciklálás   75 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   75 % és
– reciklálás   65 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   70 % és
– reciklálás   50 %
d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke   80 %.
2. 2 A kategóriák szerinti minimális célok 2015. augusztus 15-től 2018. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve: 
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    85 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    80 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    80 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    70 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    75 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    55 %
d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke    80 %.
2. 3 A kategóriák szerinti minimális célok 2018. augusztus 15-től, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet II. részében vannak feltüntetve: 
a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 1. vagy 4. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   85 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   80 %
b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 2. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás    80 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   70 %
c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 5. vagy 6. kategóriájába tartozik 
– hasznosítás   75 % és
– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   55 %
d) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 3. kategóriájába tartozik 
– reciklálás   80 %.

II. Használt elemek és akkumulátorok gyűjtési és reciklálási céljai
1. Használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja
1.1. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes mobil elemek és akkumulátorok gyártója esetében az érintett naptári évben a használt mobil elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az általa az előző évben a Szlovák Köztársaság piacán forgalmazott használt mobil elemek és akkumulátorok alábbi hányadának
a) 40 % a 2015-ös évben,
b) 45 % a 2016-os évben,
1.2. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja a Szlovák Köztársaságban az adott naptári évre a használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési mértéke 
a) 25 %-os nagyságban 2012. szeptember 26-ig,
b) 45 %-os nagyságban 2016. szeptember 26-ig.
2. Használt gépjárműelemek és akkumulátorok gyűjtési célja
A használt gépjárműelemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes gépjárműelemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt gépjárműelemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gépjárműelemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 
3. Használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtési célja
A használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes ipari elemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt ipari elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott ipari elemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 
4. Használt elemek és akkumulátorok reciklációs céljai
A használt elemek és akkumulátorok reciklációs célja az adott naptári év vonatkozásában az előző naptári évben összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségének 100%-a. 

III. Hulladékgazdálkodási célok a csomagolási hulladék kezelésében 
Hulladékgazdálkodás célja a csomagolási hulladék kezelésében, hogy elérje:
a) a teljes mértékű hasznosítást legalább az alábbi mértékben
1. 60% a csomagolási hulladék tömegéből,
b) a teljes mértékű reciklálást legalább 55 %-os mértékben és legfeljebb az alábbi mértékben
80% a csomagolási hulladék teljes tömegéből,
c) az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) hasznosítási hányada legalább az alábbi mértékben:
1. 60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,
2. 68% a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),
3. 55% a fém csomagolási hulladék tömegéből,
4. 48% a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,
5. 35% a fa csomagolási hulladék tömegéből,
d) az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) reciklálási hányada legalább az alábbi mértékben:
1. 60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,
2. 60% a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),
3. 55% a fém csomagolási hulladék tömegéből,
4. 45% a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,
5. 25% a fa csomagolási hulladék tömegéből.

IV. Kötelező határértékek és határidők a hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata, bontási hulladékainak hasznosítása és reciklálása esetében
Tevékenység
Határérték és határidő a tevékenységi körök minimális növelésére:1)
2006. január 1.
2015. január 1.
1980. január 1-e előtt gyártott gépjárművek
1980. január 1-től gyártott gépjárművek
minden gépjármű
Hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata, bontási hulladékainak hasznosítása
75% 85% 95%
Hulladék gépjárművek alkatrészeinek újbóli használata és hulladék gépjárművek reciklálása
70% 80% 85%
Megjegyzés
1) egy gépjármű átlagos tömege vonatkozásában évente

V. Hulladékgazdálkodási cél a háztartási hulladék kezelésében 
A hulladékgazdálkodás célja a háztartási hulladék kezelése terén 2020-ig növelni az előkészületeket az olyan háztartási hulladékok, mint a papír, fém, műanyag és üveg újbóli használatára és reciklálására, valamint a más forrásokból származó ilyen hulladékokéra, amennyiben ezek a források hasonló hulladékot tartalmaznak, mint a háztartási hulladék, legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen hulladék tömegének az 50%-ára.

VI. A hulladékgazdálkodás célja az építési törmelék és bontási hulladék kezelése terén 
Hulladékgazdálkodási cél az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében 2020-ig növelni az előkészületeket az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében az újbóli felhasználásra, reciklálásra és az építési törmelék és bontási hulladék hasznosítására, beleértve a feltöltési munkákat mint más anyagok pótlását, naptári évenként legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen építési törmelék és bontási hulladék tömegének a 70%-ára; ez a cél érvényesül a Hulladékkatalógus 17. sz. csoportjában szereplő hulladékokra, kivéve a veszélyes hulladékokat és a 17 05 04-es katalógusszám alatt szereplő hulladékot. 

VII. Hulladék, melynek a hulladékstátusa megszűnt
A hulladék, melynek hulladékstátusa a 2. § (5) bekezdése (hulladékstátus vége), a 3. § (10) bekezdése (újrahasználatra való előkészítés) vagy a 14. § (5) bekezdése (átadás háztartásoknak) megszűnik, megszűnik hulladék lenni a jelen mellékletben meghatározott hasznosítási célok szempontjából is, amennyiben a hasznosítási és reciklációs tevékenységek megfelelnek a megszabott követelményeknek. 


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 4. sz. melléklete

HULLADÉKKELETKEZÉST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSI PÉLDATÁR
Intézkedések, melyek befolyásolhatják a hulladékkeletkezés keretrendszerét 
1. Tervezési intézkedések vagy más gazdasági eszközök alkalmazása a források hatékony kihasználása érdekében. 
2. A kutatás és fejlesztés támogatása a tisztább termékek és technológiák elérése érdekében, azon termékek és technológiák támogatása, melyekből kevesebb hulladék keletkezik, az ilyen kutatási és fejlesztési eredmények terjesztése és használata.
3. A hulladékkeletkezéssel kapcsolatos releváns environmentális mutatók fejlesztése, melyeknek elő kell mozdítaniuk a hulladékmegelőzést minden szinten, az Európai Unió termékeivel való összehasonlítás szintjétől kezdve a helyi szervek tevékenységén keresztül a belföldi intézkedésekig.
Intézkedések, melyek befolyásolhatják a termékek tervezési és forgalmazási folyamatát 
4. Az ökodizájn támogatása (az ökodizájn a környezetbarát szempontok rendszerszerű beépítése a termékek megtervezésébe a minél jobb környezeti hatás elérése céljából a termék teljes életciklusán keresztül). 
5. Tájékoztatás nyújtása a hulladékkeletkezést megelőző technikákról a célból, hogy az ipar a elérhető legjobb technikákat alkalmazza. 
6. Képzések szervezése az illetékes hatóságok szintjén a hulladékmegelőzési követelmények besorolásáról a jelen törvény és külön jogszabályok szerinti engedélyezési folyamatokba.126)
7. Hulladékmegelőzési intézkedések besorolása azon létesítményekben, melyek nem tartoznak a külön jogszabály hatálya alá.126) Szükség esetén az ilyen intézkedések tartalmazhatják a hulladékkeletkezés megelőzési programok és a felülbírálatok vizsgálatát is. 
8. A cégek számára tudatosító kampányok, vagy pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb ösztönzők nyújtása. Az ilyen intézkedések különösen hatékonyak, ha a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg és rájuk szabottak, valamint ha bejáratott vállalkozói hálózatok közvetítésével működnek. 
9. Önkéntes megállapodások, gyártói bizottságok vagy ágazati tanácskozások kihasználása a célból, hogy az érintett gazdasági vagy ipari ágazatok maguk határozzák meg saját programjaikat vagy hulladékmegelőzési céljaikat, vagy javítsák termékeiket és csomagolásaikat, melyek túlzott mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezetnek. 
10. A hiteles environmetális irányítási rendszerek, így az EMAS és műszaki szabványok támogatása.161)
Intézkedések, melyek a fogyasztási és felhasználási folyamatot befolyásolhatják 
11. Gazdasági eszközök alkalmazása, például a környezetbarát beszerzések ösztönzése vagy kötelező térítés bevezetése a fogyasztók számára az egyébként ingyenes csomagolásért vagy annak egy részéért.
12. Tudatosító kampányok és tájékoztatók a széles nyilvánosságnak vagy fogyasztók csoportjainak.
13. Az environmentálisan hiteles (környezetbarát) márkák támogatása
14. Megállapodások gyártókkal, például a terméktanácsok kihasználása útján, például azon tanácsoké kihasználása, melyek az integrált termékpolitika keretében alakultak meg, vagy megállapodás a kiskereskedőkkel a hulladékkeletkezést csökkentő tájékoztatás elérése vagy a környezeti hatás szempontjából kedvezőbb termékek megismerése céljából. 
15. A közbeszerzés vonatkozásában az environmentális feltételek integrálása a közbeszerzési eljárásokba és a hulladékmegelőzési feltételek bevonása az ajánlattételi felhívásokba és a szerződésekbe, összhangban az Environmentális közbeszerzés kézikönyvével, melyet az Európai Unió 2004. október 29-én tett közzé. 
16. Az újrafelhasználás támogatása és/vagy az arra alkalmas, leselejtezésre ítélt termékek vagy alkatrészek javítása, főként képzési, gazdasági, logisztikai vagy más intézkedések útján, például akkreditált javító és újrafelhasználó központok támogatásával vagy létrehozásával, leginkább a sűrűn lakott térségekben.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 5. sz. melléklete

VESZÉLYESANYAG-KONCENTRÁCIÓ HATÁRÉRTÉKEI A HULLADÉKBAN

Mutató
Határérték (mg/kg szárazanyag)
1 összes policiklus aromás szénhidrogén (PAU)
100
2 összes poliklórozott bifenil (PCB)
50
3 kinyerhető szerves halogénve-gyületek (kinyert)
100
4 könnyen felszabaduló cianidok 10 000
5 összes szénhidrogén (ásványolaj) (kinyerhető hexán)
50 000
6 benzol, toluol, xilol
5 000
7 fenolok
10 000
8 merkaptán
1 000
9 higany 3 000
10 arzén1)
5 000
11 ólom1)
10 000
12 kadmium
5 000
13 nikkel1)
5 000
14 oldódó anyagtartalom (20 C)2) 300 000
1) A megadott határértékek nem vonatkoznak az üveges vagy félig megüvegesedett formájú hulladékra (fedőlakkok megszilárdult maradványai, zománcok, üveg-, kerámia- vagy cementipari termékekbe beledolgozott hulladékok). 
2) A hulladékoldat szűrését követő elpárologtatás után fennmaradt szűrt szárazanyagra vonatkoztatva.


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 6. sz. melléklete

AZ ELEKTROBERENDEZÉSEK KATEGÓRIÁI
I. rész: Elektroberendezések kategóriái, melyekre a jelen törvény vonatkozik 2018. augusztus 14-ig (átmeneti időszak)
1. Háztartási nagyfogyasztók
2. Háztartási kisfogyasztók
3. Informatikai technológiák és telekommunikációs berendezések
4. Szórakoztató elektronika és fotovoltaikus panelek
5a. Világítástechnikai berendezések
5b. Fényforrások
6. Villamos és elektronikus szerszámok (kivéve a nagy, szilárdan rögzített ipari szerszámokat) 
7. Játékok, sportolási és rekreációs célú berendezések
8. Egészségügyi műszerek (kivéve a beültetett és fertőzött termékeket)
9. Megfigyelő és ellenőrző műszerek
10. Áruautomaták.
II. rész: Elektroberendezések kategóriái, melyekre a jelen törvény vonatkozik 
2018. augusztus 15-től 
1. Hőcserélő berendezések
2. Képernyők, monitorok és berendezések, melyek100 cm2-nél nagyobb felületű képernyőt tartalmaznak
3. Fényforrások
4. Nagy berendezések (bármilyen 50 cm-nél nagyobb külső méret), beleértve, de nem csak:
a háztartási fogyasztók; IT és telekommunikációs berendezések; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések; villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. kategóriába besorolt berendezések.
5. Kis források (bármilyen 50 cm-nél kisebb külső méret), beleértve, de nem csak:
a háztartási fogyasztók; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések (zenegép); villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. és 6. kategóriába besorolt berendezések.
6. Kis IT és telekommunikációs berendezések (bármilyen 50 cm-nél kisebb külső méret).


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 7. sz. melléklete

A CSOMAGOLÁS MEGHATÁROZÁSÁNAK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI
1. követelmény
A termék anélkül bizonyul csomagolásnak, hogy az érintené a csomagolás további szerepei, ha
a) a termék különválasztható része,
b) nem elengedhetetlenül szükséges a termék megőrzése, támogatása vagy fennmaradása szempontjából annak élettartama idején, és 
c) annak összes része nem közös használatra, fogyasztásra vagy ártalmatlanításra rendeltetett.
Az 1. követelmény érvényesítési példája
Csomagolások
Édességet tartalmazó dobozok
Műanyag CD-borítók, -tokok
Katalógusok és folyóiratok küldésére használt csomagolások (a folyóirat belül van)
Cukrászsüteménnyel együtt árusított papír sütőkosárkák 
Csövek, tubusok és hengerek, melyekre rugalmas anyag van feltekerve (pl. fólia, alufólia, papír), kivéve a csöveket, tubusokat és hengereket, melyek gyártóberendezések részeként szolgálnak és amelyeket nem termékbemutatóra használnak értékesítendő egységként
Virágcserepek, melyek csak a növény eladását és szállítását szolgálják, nem a növény teljes életciklusát 
Injekciós oldatos üvegcsék
Hengeres CD-tokok (CD-vel együtt árulva, mely nem CD-archiválásra szolgál)
Ruhafogasok (ruházattal együtt árusítva)
Gyufásdoboz
Steril védőcsomagolás-rendszerek (zacskók, tálcák és a termék csíramentességét megóvó anyagok)
Italkapszulák (pl. kávé, kakaó, tej), melyek felhasználás után kiürülnek
Újratölthető acél hengeres edények különféle gázokra, a tűzoltó-készülékek kivételével 
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Virágcserepek a növény teljes életciklusára szánva
Szerszámosdobozok
Teafilterek
Sajtok védő viaszrétege
Hurkabél
Ruhafogas (önállóan árusítva)
Kávéskapszulák italkészítésre, fóliás kávészacskók és kávéfilterek (szűrőpapírok), melyek a felhasznált kávával együtt kidobásra kerülnek 
Nyomtatóbetétek
CD-, DVD- és videokazetta-borítók (a CD-vel, DVD-vel és videokazettával együtt árusítják)
Hengeres CD-tokok (üresen árulva, CD-archiválásra szánva)
Vízben oldódó mosószeres kapszulák (vánkoskák)
Temetői fényforrások (gyertyatartók)
Kézi daráló (újratölthető edénnyel, pl. újratölthető borsőrlő)
2. követelmény
Az értékesítés helyén történő megtöltésre szolgáló tételek és a vissza nem váltható tételek, melyeket az értékesítés helyén töltenek meg vagy adnak el, csomagolásnak tekintendők, amennyiben csomagolás szerepét látják el. 
A 2. követelmény érvényesítésének példái
Csomagolás
Papír vagy műanyag táska
Egyszerhasználatos tányér vagy csésze
Fólia
Tízórais zacskó
Alufólia
Műanyag védőfólia a tisztítóban kitisztított ruhán
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Keverőpálcák
Egyszerhasználatos evőeszközök
Csomagolópapír (önállóan árusítva)
Papír sütőformák (üresen árusítva)
Papír sütőkosárkák cukrászsütemény nélkül árusítva
3. követelmény
A csomagolás csomagolásba beépített összetevői és segédelemei a csomagolás részei. A csomagolás közvetlenül a termékhez csatolt vagy rögzített segédelemei, melyek a csomagolás szerepét látják el, csomagolásnak tekintendők, ha 
a) a terméktől elkülöníthetők és
b) minden egyes része nincs közös használatra vagy ártalmatlanításra szánva. 
A 3. követelmény érvényesítésének példái
Csomagolások
A termékre függesztett vagy hozzá csatolt címkék
Csomagolásrészek
Szempillakefe, mely a zárókupak része
Más csomagolásrészre ragasztott matricák
Fűzőgép kapcsai
Műanyag iratvédő
Mérőedény, mely mosószerek kupjának a része
Mechanikus kézi daráló (termékkel töltött, egyben újratölthető edény is, pl. újratölthető borsőrlő)
Tárgyak, melyek nem csomagolások
Rádiofrekvencia-azonosító címkék (RFID)


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 8. sz. melléklete

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK, MELYNEK ÁRTALMATLANÍÁSA HULLADÉKLERAKÓN TILOS
18 Egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból, diagnosztikából, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 
18 01 Szülészeti ellátásból, diagnosztikai ellátásból, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 
18 01 01 éles tárgyak, kivéve az 18 01 03-as számú tételt
18 01 02 test- és szervrészek, beleértve a vétzsákokat és vérkonzerveket, kivéve az 18 01 03-as számú tételt
18 01 03 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés megelőzése végett 
18 01 08 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek
18 01 09 más, mint a 18 01 08-as tételben feltüntetett gyógyszerek
18 01 10 fogászati amalgámhulladék
18 02 Állategészségügyi kutatási, diagnosztikai, gyógyászati és preventív ellátási hulladék
18 02 01 egyéb tárgyak, a 18 02 02-as tételt kivéve
18 02 02 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés/járvány megelőzése végett 
18 02 07 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 
18 02 08 más, mint a 18 02 07-es tételben taglat gyógyszerek
20 01 31 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 
20 01 32 más, mint a 20 01 31-es tételben felsorolt gyógyszerek


A Tt. 79/2015. sz. törvényének 9. sz. melléklete

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1. A Tanács 1991. december 23-i 91/692/EK irányelve, mely standardizálja és észszerűsíti a jelentéseket bizonyos irányelvek végrehajtásáról, melyek a környezettel kapcsolatosak (az EU HL rendkívüli kiadása 5 . fej. 2. kötet) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003 . sz., 2003. szeptember 29-ei rendelete értelmében (EU HL rendkívüli kiadás, 1. fej. 4. k.).
2. Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1991. december 20-i 91/692/EK irányelve a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról (EU HL rendkívüli kiadás, 13. fej. 13. k.; HL ES L365, 1994. 12. 31.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szeptember 29-ei rendelete értelmében (EU HL rendkívüli kiadás, 1. fej. 4. k.; HL EU L284, 2003. 10. 31.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2004/12/ES, 2004. február 11-én kelt irányelve (EU HL rk. kiadás,13. fej. 34. k.;HL EU L 47, 2005. 2. 18.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2005/20/ES, 2005. március 9-én kelt irányelve (EU HL L 70, 2005. 3. 16.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 219/2009. sz., 2009. március 11-én kelt rendelete értelmében (EU HL L 87, 2009. 3. 31.) és a Bizottság 2013/2/EU, 2013. február 7-én kelt irányelve (EU HL L 37, 2013. 2. 8.).
3. A Tanács 96/59/ES irányelve 1999. szeptember 16-áról a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terefenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (EU HL rendk. Kiadás, 15. fej. 3. k.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 596/2009. sz., 2009. június 18-án kelt rendelete értelmében (EU HL L 188, 2011. 12. 10.).
4. A Tanács 1999/31/ES, 1999. április 26-án kelt irányelve a hulladéklerakókról (EU HL, rendk. kiadás, 15. fej., 4. k., HL ES L 182, 1999. 7. 16.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szeptember 29-én kelt rendelete értelmében (EU HL, rendk. kiadás, 1. fej. 4. k.; EU HL L 284, 2003. 10. 30.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 1137/2008. sz., 2008. október 22-én kelt rendelete (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) és a Tanács 2011/97/EU, 2011. december 5-ei irányelve (EU HL L 328, 2011.12. 10.).
5. Az Európai Parlament és Tanács 2000/53/ES 2000. szeptember 18-ai irányelve a hulladékká vált gépjárművekről (EU HL rendk. kiadás 15. fej. 5. k.; ES HL L 269, 2000. 10. 21.) a Bizottság 2002/525/ES sz. 2002. június 27-én kelt határozata értelmében (EU HL rendk. kiadás 15. fej. 7. k.; EU HL L 170, 2002. 6. 29.), a Bizottság 2005/63/ES, 2005. január 24-ei döntése (EU HL L25, 2005. 1. 28.), a Bizottság 2005/438/ES, 2005. június 10-én kelt határozata (EU HL L 152, 2005. 6. 15.), a Bizottság 2005/673/ES, 2005. szeptember 20-án kelt határozata (EU HL L 245, 2008. 9. 30.), a Bizottság 2008/689/ES, 2008. augusztus 1-jén kelt határozata (EU HL L 225, 2008. 8. 23.), az Európai Parlament és Tanács 2008/112/ES, 2008. március 11-ei irányelve (EU HL L 81, 2008. 3. 20.), az Európai Parlament és Tanács 2008/112/ES, 2008. december 16-án kelt irányelv (EU HL L 345, 2008. 12. 23.), a bizottság 2010/115/EU, 2010. február 23-án kelt határozata (EU HL L 48, 2010. 2. 25.), a Bizottság 2011/37/ES, 2011. március 30-án kelt irányelve (EU HL L 85, 2011. 3. 31.) és a Bizottság 2013/28/ES, 2013. május 17-én kelt irányelve (EU HL L 135, 2013. 5. 22.).
6. Az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve 2006. szeptember 6-áról, az elemekről és akkumulátorokról, a használt elemekről és akkumulátorokról, mely törli a 91/157/ES irányelvet (EU HL L 266, 2006. 9. 26.) az Európai Parlament és Tanács 2008/12/ES, 2008. március 11-én kelt irányelve (EU HL L 76, 2008. 3. 19.), Európai Parlament és Tanács 2008/103/ES, 2008. november 19-én kelt irányelve (EU HL L 327, 2008. 12. 5.) és az Európai Parlament és Tanács 2013/56/EU, 2013. november 13-án kelt irányelve (EU HL L 329, 2013. 12. 10.).
7. Az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES, 2008. november 19-én kelt irányelve a hulladékról és egyes irányelvek eltörléséről (EU HL L 312, 2008. 11. 22.).
8. Az Európai Parlament és Tanács 2010/75/EU, 2010. november 24-én kelt irányelve az ipari kibocsátásokról ( a környezetszennyezés integrált megelőzése és ellenőrzése), (EU HL L 334, 2010. 12. 17.).
9. Az Európai Parlament és Tanács 2012/19/EU, 2012. július 4-én kelt irányelve az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékokról (EU HL L 197, 2012. 7. 24.).
10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2015.5.6.).
Časová verzia účinná od 1. januára 2018

Zákon č. 79/2015 Z. z

O ODPADOCH
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


zo 17. marca 2015


Zmena:
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
79/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
313/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
90/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2017
292/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2017
90/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje
a) programové dokumenty v odpadovom hospodárstve,
b) opatrenia na predchádzanie vzniku odpadu,
c) práva a povinnosti právnických osôb a fyzických osôb pri predchádzaní vzniku odpadov a pri nakladaní s odpadmi,
d) rozšírenú zodpovednosť výrobcov,
e) nakladanie s vyhradenými výrobkami a prúdmi odpadov,
f) nakladanie s komunálnym odpadom,
g) cezhraničný pohyb odpadov,
h) informačný systém odpadového hospodárstva,
i) pôsobnosť orgánov štátnej správy a obcí vo veciach štátnej správy odpadového hospodárstva,
j) zodpovednosť za porušenie povinností na úseku odpadového hospodárstva a
k) činnosť Recyklačného fondu, proces jeho zrušenia a zániku.
(2) Tento zákon sa nevzťahuje na
a) hnoj,1) slamu alebo iný prírodný poľnohospodársky materiál alebo lesnícky materiál, ktorý nevykazuje nebezpečné vlastnosti a používa sa v poľnohospodárstve, lesníctve alebo na získanie energie z tohto materiálu procesmi alebo spôsobmi, ktoré nepoškodzujú životné prostredie ani neohrozujú zdravie ľudí,
b) nakladanie s látkami znečisťujúcimi ovzdušie,2)
c) nakladanie, zachytávanie, prepravu a trvalé ukladanie oxidu uhličitého do geologického prostredia podľa osobitného predpisu,3)
d) nakladanie s odpadmi z drahých kovov,4)
e) nakladanie s rádioaktívnymi odpadmi,5)
f) nakladanie s vyradenými výbušninami a zvyškami z výroby výbušnín,6)
g) pôdu (in situ) vrátane nevykopanej kontaminovanej zeminy a stavby7) trvalo spojené so zemou,
h) nekontaminovanú zeminu a iný prirodzene sa vyskytujúci materiál vykopaný počas stavebných prác, ak je isté, že sa materiál použije na účely výstavby v prirodzenom stave na mieste, na ktorom bol vykopaný,
i) sedimenty premiestňované v rámci povrchových vôd na účely vodného hospodárstva a riadenia vodných tokov alebo na zabránenie záplavám, alebo na zmiernenie účinkov povodní a období sucha, alebo na rekultiváciu pôdy, ak sa preukáže, že sedimenty nevykazujú nebezpečné vlastnosti uvedené v prílohe osobitného predpisu.8)
(3) Ak osobitné predpisy9) neustanovujú inak, tento zákon sa vzťahuje aj na
a) nakladanie s ťažobným odpadom,10)
b) ukladanie odpadov na odkaliská,
c) nakladanie s telami zvierat a ich časťami, ktoré uhynuli iným spôsobom ako zabitím pre ľudskú spotrebu vrátane zvierat usmrtených na účely eradikácie epizootických chorôb a ktoré sú zneškodňované podľa osobitného predpisu,11)
d) nakladanie s vedľajšími živočíšnymi produktmi vrátane odvodených produktov upravených v osobitnom predpise,12)
e) nakladanie s odpadovými vodami a osobitnými vodami.13)
(4) Ak sa vedľajšie živočíšne produkty vrátane odvodených produktov podľa odseku 3 písm. d) spaľujú, skládkujú alebo použijú v zariadeniach na výrobu bioplynu alebo kompostu, tento zákon sa uplatní vždy.

Vymedzenie základných pojmov

§ 2
Odpad
(1) Odpad je hnuteľná vec alebo látka, ktorej sa jej držiteľ zbavuje, chce sa jej zbaviť alebo je v súlade s týmto zákonom alebo osobitnými predpismi14) povinný sa jej zbaviť.
(2) Odpadom nie je
a) látka alebo hnuteľná vec, ktorá je vedľajším produktom,
b) špecifický odpad, ktorý dosiahol stav konca odpadu,
c) odpad, ktorý prešiel procesom prípravy na opätovné použitie a spĺňa požiadavky na výrobok uvádzaný na trh ustanovené osobitným predpisom,15) alebo
d) odpad odovzdaný na použitie do domácnosti.
(3) Prúd odpadu je skupina druhov odpadov s podobnými vlastnosťami, ktoré umožňujú ich ďalšie spoločné nakladanie.
(4) Vedľajší produkt je látka alebo hnuteľná vec, ktorá spĺňa tieto podmienky:
a) je výsledkom výrobného procesu, ktorého primárnym cieľom nie je výroba tejto látky alebo veci,
b) jej ďalšie používanie je zabezpečené,
c) môže sa použiť priamo bez ďalšieho spracovania iného ako bežný priemyselný postup,
d) vzniká ako neoddeliteľná súčasť výrobného procesu,
e) jej ďalšie použitie je v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi, ktoré ustanovujú požiadavky na výrobok,15) ochranu životného prostredia a ochranu zdravia ľudí z hľadiska jeho konkrétneho použitia, a nepovedie k celkovým nepriaznivým vplyvom na životné prostredie alebo zdravie ľudí,
f) spĺňa osobitné kritériá, ak boli pre látku alebo vec ustanovené osobitným predpisom, a
g) bol udelený súhlas [§ 97 ods. 1 písm. o)].
(5) Stav konca odpadu je stav, ktorý dosiahne niektorý špecifický odpad, ak prejde niektorou z činností zhodnocovania odpadu vrátane recyklácie a ak zároveň ide o odpad, pre ktorý boli ustanovené osobitné kritériá v osobitnom predpise16) alebo vo vykonávacom predpise [§ 105 ods. 3 písm. p)] a ktorý spĺňa tieto kritériá. Osobitné kritériá sa vypracujú v súlade s týmito podmienkami:
a) látka alebo vec sa bežne používa na špecifické účely,
b) pre látku alebo vec existuje trh alebo je po nej dopyt,
c) látka alebo vec spĺňa technické požiadavky na špecifické účely a spĺňa požiadavky ustanovené v právnych predpisoch a technických normách, ktoré sa uplatňujú na výrobky, a
d) použitie látky alebo veci nepovedie k celkovým nepriaznivým vplyvom na životné prostredie alebo zdravie ľudí.
(6) Biologicky rozložiteľný odpad je odpad, ktorý je schopný rozložiť sa anaeróbnym spôsobom alebo aeróbnym spôsobom, ako je najmä odpad z potravín, odpad z papiera a lepenky, odpad zo záhrad a parkov.
(7) Biologický odpad je biologicky rozložiteľný odpad zo záhrad a z parkov, odpad z potravín a kuchynský odpad z domácností, reštaurácií, zo stravovacích a z maloobchodných zariadení a porovnateľný odpad z potravinárskych podnikov.
(8) Biologicky rozložiteľné komunálne odpady sú všetky druhy biologicky rozložiteľných odpadov, ktoré je možné zaradiť do skupiny 20 Komunálne odpady [§ 105 ods. 3 písm. b)].
(9) Nebezpečný odpad je odpad, ktorý má aspoň jednu nebezpečnú vlastnosť uvedenú v prílohe osobitného predpisu.8)

§ 3
Nakladanie a iné zaobchádzanie s odpadom
(1) Odpadové hospodárstvo je súbor činností zameraných na predchádzanie a obmedzovanie vzniku odpadov a znižovanie ich nebezpečnosti pre životné prostredie a na nakladanie s odpadmi v súlade s týmto zákonom.
(2) Nakladanie s odpadom je zber, preprava, zhodnocovanie a zneškodňovanie odpadu vrátane dohľadu nad týmito činnosťami a nasledujúcej starostlivosti o miesta zneškodňovania a zahŕňa aj konanie obchodníka alebo sprostredkovateľa.
(3) Skladovanie odpadu je dočasné uloženie odpadu pred niektorou z činností zhodnocovania odpadu alebo zneškodňovania odpadu v zariadení, v ktorom má byť tento odpad zhodnotený alebo zneškodnený.
(4) Zhromažďovanie odpadu je dočasné uloženie odpadu u držiteľa odpadu pred ďalším nakladaním s ním, ktoré nie je skladovaním odpadu.
(5) Zber odpadu je zhromažďovanie odpadu od inej osoby vrátane jeho predbežného triedenia a dočasného uloženia odpadu na účely prepravy do zariadenia na spracovanie odpadov.
(6) Výkup odpadu je zber odpadu, ak je odpad odoberaný právnickou osobou alebo fyzickou osobou – podnikateľom za dohodnutú cenu alebo inú protihodnotu.
(7) Triedenie odpadov je delenie odpadov podľa druhov, kategórií alebo iných kritérií alebo oddeľovanie zložiek odpadov, ktoré možno po oddelení zaradiť ako samostatné druhy odpadov.
(8) Triedený zber je zber vytriedených odpadov.
(9) Úprava odpadu je činnosť, ktorá vedie k zmene chemických vlastností, biologických vlastností alebo fyzikálnych vlastností odpadu za účelom umožnenia alebo uľahčenia jeho prepravy, zhodnotenia, spracovania alebo za účelom zmenšenia objemu alebo zníženia jeho nebezpečných vlastností.
(10) Príprava odpadu na opätovné použitie je činnosť zhodnocovania súvisiaca s kontrolou, čistením alebo opravou, pri ktorej sa výrobok alebo časť výrobku, ktoré sa stali odpadom, pripravia, aby sa opätovne použili bez akéhokoľvek iného predbežného spracovania.
(11) Spracovanie odpadu je činnosť zhodnocovania alebo zneškodňovania odpadu vrátane prípravy odpadu pred zhodnocovaním alebo zneškodňovaním, ak nie je v tomto zákone ustanovené inak.
(12) Opätovné použitie je činnosť, pri ktorej sa výrobok alebo časť výrobku, ktorý nie je odpadom, znova použije na ten istý účel, na ktorý bol určený.
(13) Zhodnocovanie odpadu je činnosť, ktorej hlavným výsledkom je prospešné využitie odpadu za účelom nahradiť iné materiály vo výrobnej činnosti alebo v širšom hospodárstve, alebo zabezpečenie pripravenosti odpadu na plnenie tejto funkcie; zoznam činností zhodnocovania odpadu je uvedený v prílohe č. 1.
(14) Recyklácia je každá činnosť zhodnocovania odpadu, ktorou sa odpad opätovne spracuje na výrobky, materiály alebo látky určené na pôvodný účel alebo na iné účely; zahŕňa aj opätovné spracovanie organického materiálu. Recyklácia nezahŕňa energetické zhodnocovanie a opätovné spracovanie na materiály, ktoré sa majú použiť ako palivo alebo na činnosti spätného zasypávania, ak nie je v § 42 ods. 12, § 52 ods. 18 a 19 a § 60 ods. 15 ustanovené inak.
(15) Zneškodňovanie odpadu je činnosť, ktorá nie je zhodnocovaním, a to aj vtedy, ak je druhotným výsledkom činnosti spätné získanie látok alebo energie; zoznam činností zneškodňovania odpadu je uvedený v prílohe č. 2.
(16) Skládkovanie odpadov je ukladanie odpadov na skládku odpadov.
(17) Najlepšie dostupné techniky sú uvedené v osobitnom predpise.17)

§ 4
Pôvodca odpadu a osoby nakladajúce s odpadom
(1) Pôvodca odpadu je
a) každý pôvodný pôvodca, ktorého činnosťou odpad vzniká, alebo
b) ten, kto vykonáva úpravu, zmiešavanie alebo iné úkony s odpadmi, ak ich výsledkom je zmena povahy alebo zloženia týchto odpadov.
(2) Držiteľ odpadu je pôvodca odpadu alebo osoba, ktorá má odpad v držbe.
(3) Obchodník na účely tohto zákona je podnikateľ, ktorý pri kúpe a následnom predaji odpadu koná vo vlastnom mene a na vlastnú zodpovednosť, vrátane obchodníka, ktorý tento odpad nemá fyzicky v držbe.
(4) Sprostredkovateľ na účely tohto zákona je podnikateľ, ktorý organizuje zhodnocovanie odpadu alebo zneškodňovanie odpadu v mene iných osôb, vrátane sprostredkovateľa, ktorý tento odpad nemá fyzicky v držbe.

§ 5
Zariadenia na nakladanie s odpadom
(1) Zariadenie na zber odpadov je priestor ohraničený plotom alebo nachádzajúci sa v stavbe, alebo inak primerane zabezpečený pred odcudzením odpadu a vstupom cudzích osôb, v ktorom sa vykonáva zber odpadov.
(2) Zariadenie na zhodnocovanie odpadov je zariadenie určené na výkon aspoň jednej z činností uvedených v prílohe č. 1, ktoré je tvorené technickou jednotkou so súborom strojov a zariadení prevádzkovaných podľa dokumentácie k nim, pričom činnosti nimi vykonávané navzájom súvisia a majú technickú nadväznosť; ak je takéto zariadenie vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie pevne spojené so stavbou, za zariadenie na zhodnocovanie odpadov sa považuje aj priestor, v ktorom sa zariadenie nachádza.
(3) Zariadenie na zneškodňovanie odpadov je zariadenie určené na výkon aspoň jednej z činností uvedených v prílohe č. 2, ktoré je tvorené technickou jednotkou so súborom strojov a zariadení prevádzkovaných podľa dokumentácie k nim, pričom činnosti nimi vykonávané navzájom súvisia a majú technickú nadväznosť; ak je takéto zariadenie vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie pevne spojené so stavbou, za zariadenie na zneškodňovanie odpadov sa považuje aj priestor, v ktorom sa zariadenie nachádza.
(4) Mobilné zariadenie na účely tohto zákona je zariadenie na zhodnocovanie odpadov alebo zariadenie na zneškodňovanie odpadov, ak je prevádzkované na jednom mieste kratšie ako šesť po sebe nasledujúcich mesiacov, ktoré
a) je konštrukčne a technicky prispôsobené na častý presun z miesta na miesto,
b) vzhľadom na jeho konštrukčné riešenie nemá byť a ani nie je pevne spojené so zemou alebo stavbou,
c) je určené na zhodnocovanie odpadov alebo na zneškodňovanie odpadov najmä v mieste ich vzniku a
d) nevyžaduje stavebné povolenie ani ohlásenie podľa osobitného predpisu.18)
(5) Skládka odpadov je miesto so zariadením na zneškodňovanie odpadov, kde sa odpady trvalo ukladajú na povrchu zeme alebo do zeme. Za skládku odpadov sa považuje aj interná skládka, na ktorej pôvodca odpadu vykonáva zneškodňovanie svojich odpadov v mieste výroby, ako aj miesto, ktoré sa trvalo, teda dlhšie ako jeden rok, používa na dočasné uloženie odpadov. Za skládku odpadov sa nepovažuje zariadenie alebo miesto so zariadením, kde sa ukladajú odpady na účel ich prípravy pred ich ďalšou prepravou na miesto, kde sa budú upravovať, zhodnocovať alebo zneškodňovať, ak čas ich uloženia pred ich zhodnotením alebo upravením nepresahuje spravidla tri roky, alebo čas ich uloženia pred ich zneškodnením nepresahuje jeden rok.

§ 6
Hierarchia odpadového hospodárstva, ciele a záväzné limity odpadového hospodárstva
(1) Hierarchia odpadového hospodárstva je záväzné poradie týchto priorít:
a) predchádzanie vzniku odpadu,
b) príprava na opätovné použitie,
c) recyklácia,
d) iné zhodnocovanie, napríklad energetické zhodnocovanie,
e) zneškodňovanie.
(2) Od hierarchie odpadového hospodárstva je možné odkloniť sa iba pre určité prúdy odpadov, ak je to odôvodnené úvahami o životnom cykle výrobku vo vzťahu k celkovým vplyvom vzniku a nakladania s takým odpadom a ak to ustanoví tento zákon.
(3) Predchádzanie vzniku odpadu sú opatrenia, ktoré sa prijmú predtým, ako sa látka, materiál alebo výrobok stanú odpadom, a ktoré znižujú
a) množstvo odpadu aj prostredníctvom opätovného použitia výrobkov alebo predĺženia životnosti výrobkov,
b) nepriaznivé vplyvy vzniknutého odpadu na životné prostredie a zdravie ľudí alebo
c) obsah škodlivých látok v materiáloch a vo výrobkoch.
(4) Predchádzaním vzniku odpadu z obalov je znižovanie
a) množstva materiálov a látok obsiahnutých v obaloch a odpadoch z obalov a ich škodlivosti pre životné prostredie,
b) množstva obalov a odpadov z obalov a ich škodlivosti pre životné prostredie v etape výrobného procesu, predaja, distribúcie, využitia a ich eliminácia; prevencia sa uplatňuje osobitne pri vývoji výrobkov a technológií priaznivejších pre životné prostredie, a
c) spotreby ľahkých plastových tašiek.
(5) Právnická osoba a fyzická osoba – podnikateľ, ktorá vyrába výrobky, prihliada
a) pri ich výrobe na potrebu uprednostniť technológie a postupy šetriace prírodné zdroje a obmedzujúce vznik nevyužiteľného odpadu z týchto výrobkov, obzvlášť nebezpečného odpadu,
b) na potrebu informovanosti verejnosti o spôsobe zhodnotenia alebo zneškodnenia odpadu z výrobku a jeho častí, predovšetkým pri vyhotovovaní obalu výrobku, návodu na použitie alebo inej dokumentácie k výrobku.
(6) Pôvodca odpadu je povinný predchádzať vzniku odpadu zo svojej činnosti a obmedzovať jeho množstvo a nebezpečné vlastnosti. Odpad, vzniku ktorého nie je možné zabrániť, musí byť zhodnotený, prípadne zneškodnený v súlade s odsekom 1 spôsobom, ktorý neohrozuje ľudské zdravie, životné prostredie a ktorý je v súlade s týmto zákonom a ďalšími všeobecne záväznými právnymi predpismi.
(7) Materiály a výrobky je potrebné využívať opätovným použitím, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie vzniku odpadu.
(8) Zhodnocovať odpad recykláciou umožňujúcou získavanie surovín je prípustné, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odseku 7.
(9) Odpad je možné využívať ako zdroj energie, ak nie je možné alebo účelné predchádzanie jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odsekov 7 a 8.
(10) Zneškodňovať odpad je možné spôsobom, ktorý neohrozuje zdravie ľudí a nepoškodzuje životné prostredie, ak nie je možné a účelné predchádzať jeho vzniku alebo nie je možný a účelný postup podľa odsekov 7 až 9.
(11) Ciele a záväzné limity odpadového hospodárstva sú ustanovené v prílohe č. 3.


DRUHÁ ČASŤ
Programové dokumenty odpadového hospodárstva

§ 7
Program predchádzania vzniku odpadu
(1) Program predchádzania vzniku odpadu je programový dokument, ktorý vypracúva Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) v spolupráci s dotknutými ústrednými orgánmi štátnej správy. Program predchádzania vzniku odpadu po posúdení jeho vplyvov na životné prostredie19) schvaľuje vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“) a po jeho schválení ho ministerstvo uverejňuje vo Vestníku Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „vestník“) a na svojom webovom sídle.
(2) Program predchádzania vzniku odpadu vypracúva ministerstvo spravidla na obdobie desiatich rokov.
(3) Program predchádzania vzniku odpadu obsahuje ciele predchádzania vzniku odpadu vrátane odpadu z obalov, existujúce opatrenia na dosiahnutie týchto cieľov a v prípade potreby návrhy nových opatrení na dosiahnutie týchto cieľov. Ciele a opatrenia v tomto programe sú zamerané na vylúčenie priamej väzby medzi hospodárskym rastom a negatívnymi environmentálnymi vplyvmi spojenými so vznikom odpadu. Súčasťou programu predchádzania vzniku odpadu je aj vyhodnotenie efektívnosti opatrení uvedených v prílohe č. 4 alebo iných existujúcich opatrení.
(4) Program predchádzania vzniku odpadu obsahuje špecifické kvalitatívne alebo kvantitatívne referenčné hodnoty pre opatrenia na predchádzanie vzniku odpadu, ktoré sú ustanovené za účelom monitorovania a posudzovania pokroku, ako aj kvalitatívne alebo kvantitatívne ciele a ukazovatele.
(5) Ministerstvo najneskôr do šiestich rokov od nadobudnutia platnosti programu predchádzania vzniku odpadu predloží vláde vyhodnotenie priebežného plnenia cieľov programu predchádzania vzniku odpadu na základe vyhodnotenia kvalitatívnych alebo kvantitatívnych cieľov a ukazovateľov.
(6) Ministerstvo v prípade potreby zabezpečí aktualizáciu programu predchádzania vzniku odpadu.

Programy odpadového hospodárstva

§ 8
Základné ustanovenia
(1) Program odpadového hospodárstva (ďalej len „program“) je programový dokument, ktorý sa vypracúva pre určenú územnú oblasť v súlade s hierarchiou a cieľmi odpadového hospodárstva obsahujúci analýzu súčasného stavu odpadového hospodárstva tejto územnej oblasti a opatrenia, ktoré je potrebné prijať na zlepšenie environmentálne vhodnej prípravy na opätovné použitie, recyklácie, zhodnocovania a zneškodňovania odpadu, ako aj hodnotenie, ako bude program podporovať plnenie týchto cieľov a ustanovení tohto zákona.
(2) Program sa vypracúva pre odpady uvedené v Katalógu odpadov a pre polychlórované bifenyly a zariadenia obsahujúce polychlórované bifenyly.
(3) Program obsahuje
a) názov orgánu, ktorý program vypracúva a základné údaje o území, pre ktoré sa program vypracúva, alebo základné údaje o držiteľovi polychlórovaných bifenylov alebo o obci, ktorí program vypracúvajú,
b) charakteristiku aktuálneho stavu odpadového hospodárstva,
c) záväznú časť a smernú časť,
d) vyhodnotenie predchádzajúceho programu.

§ 9
Program Slovenskej republiky a program kraja
(1) Program Slovenskej republiky vypracúva ministerstvo spravidla na obdobie desiatich rokov, a to najmä na základe podkladov od okresných úradov v sídle kraja, okresných úradov a územnej samosprávy. Program Slovenskej republiky po posúdení jeho vplyvov na životné prostredie19) schvaľuje vláda a po jeho schválení ho ministerstvo uverejňuje vo vestníku a na svojom webovom sídle.
(2) Program Slovenskej republiky obsahuje najmä
a) charakteristiku aktuálneho stavu odpadového hospodárstva a odhad budúceho vývoja určených prúdov odpadu,
b) informácie o druhu, množstve a zdroji odpadu vzniknutého na území Slovenskej republiky s rozlíšením na kraje, informácie o odpade, ktorý sa pravdepodobne vyvezie z územia Slovenskej republiky, prepraví alebo dovezie na územie Slovenskej republiky,
c) opis existujúcich systémov zberu odpadov,
d) rozmiestnenie zariadení na spracovanie odpadov,
e) cieľové smerovanie nakladania s určenými prúdmi odpadov a množstvami odpadov v určenom čase a opatrenia na ich dosiahnutie,
f) cieľové smerovanie nakladania s polychlórovanými bifenylmi a zariadeniami obsahujúcimi polychlórované bifenyly v určenom čase a opatrenia na ich dosiahnutie,
g) opatrenia na znižovanie množstva biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov ukladaných na skládky odpadov,
h) opatrenia na zvyšovanie prípravy na opätovné použitie a recyklácie komunálnych odpadov,
i) opatrenia na zvyšovanie prípravy na opätovné použitie a recyklácie stavebných odpadov a odpadov z demolácií,
j) osobitnú kapitolu o nakladaní s obalmi a odpadom z obalov vrátane podpory preventívnych opatrení a systémov opätovného použitia obalov,
k) posúdenie potreby budovania nových zariadení na spracovanie odpadov, potreby zvýšenia kapacity alebo uzatvorenia existujúcich zariadení na spracovanie odpadov,
l) posúdenie potreby budovania nových systémov zberu odpadov,
m) návrhy na vybudovanie zariadení na nakladanie s odpadmi nadregionálneho významu,
n) vyhodnotenie užitočnosti prijatých opatrení,
o) informácie o využívaní kampaní na zvyšovanie povedomia verejnosti v oblasti nakladania s odpadmi,
p) rozsah finančnej náročnosti programu.
(3) Záväzná časť programu Slovenskej republiky obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. e) až j). Smerná časť programu Slovenskej republiky obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. k) až p).
(4) Okresný úrad v sídle kraja predloží do troch mesiacov od schválenia programu Slovenskej republiky podľa odseku 1 návrh programu kraja na posúdenie jeho vplyvov na životné prostredie;19) návrh programu kraja vypracúva najmä na základe podkladov od okresných úradov a územnej samosprávy. Po posúdení vplyvov na životné prostredie19) záväznú časť programu kraja vydáva okresný úrad v sídle kraja vyhláškou na obdobie zhodné s obdobím platnosti programu Slovenskej republiky a zašle ho na uverejnenie ministerstvu.
(5) Program kraja musí byť v súlade s programom Slovenskej republiky a obsahuje skutočnosti uvedené v odseku 2 okrem písm. g), m) a o) so zameraním na územie kraja, pre ktorý sa vypracúva. Záväzná časť programu kraja obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. e), f), h), i) a j). Smerná časť programu kraja obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. k), l), n) a p) a návrhy na vybudovanie zariadení na nakladanie s odpadmi regionálneho významu.
(6) Platný program Slovenskej republiky a program kraja sú podkladom pre opatrenia na predchádzanie vzniku odpadov, nakladanie s odpadmi, dekontamináciu a na spracúvanie územnoplánovacej dokumentácie.
(7) Rozhodnutia a vyjadrenia orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva vydávané podľa tohto zákona nesmú byť v rozpore s programom príslušného kraja.
(8) Ak sa v čase po vydaní programu Slovenskej republiky a programu kraja zásadným spôsobom zmenia skutočnosti, ktoré sú rozhodujúce pre obsah programu Slovenskej republiky a programu kraja, ministerstvo a okresný úrad v sídle kraja sú povinné aktualizovať nimi vypracovaný program. Na aktualizáciu týchto programov platia rovnako ustanovenia odsekov 1 až 6.
(9) Orgány štátnej správy odpadového hospodárstva alebo nimi poverené osoby sú oprávnené od každého, kto nakladá s obalmi, je držiteľom odpadu, nakladá s odpadmi alebo je držiteľom polychlórovaných bifenylov, požadovať informácie potrebné na vypracovanie a aktualizáciu programu. Osobitné predpisy na ochranu údajov20) nie sú dotknuté.
(10) Ministerstvo predloží vláde na schválenie vyhodnotenie plnenia platného programu Slovenskej republiky raz za päť rokov odo dňa jeho schválenia.

§ 10
Program obce
(1) Obec, na území ktorej ročná produkcia komunálnych odpadov vrátane drobných stavebných odpadov presahuje 350 ton alebo ktorej počet obyvateľov prevyšuje 1000, je povinná vypracúvať program obce.
(2) Program obce obsahuje najmä
a) charakteristiku aktuálneho stavu odpadového hospodárstva,
b) predpokladané množstvo vzniku komunálneho odpadu a drobného stavebného odpadu,
c) údaje o systéme zberu komunálnych odpadov a drobných stavebných odpadov a o zabezpečovaní triedeného zberu komunálnych odpadov,
d) ciele a opatrenia zamerané na zníženie množstva vzniknutých komunálnych odpadov a na zvýšenie podielu triedeného zberu komunálnych odpadov a ich následného zhodnotenia,
e) opatrenia na znižovanie množstva biologicky rozložiteľných komunálnych odpadov ukladaných na skládky odpadov,
f) opatrenia na zabezpečenie informovanosti obyvateľov o triedenom zbere komunálnych odpadov z obalov a o význame značiek na obaloch, ktoré znamenajú, že obal je možné zhodnotiť,
g) informácie o dostupnosti zariadení na spracovanie komunálnych odpadov a o tom, aké typy spracovateľských zariadení pre komunálny odpad je vhodné vybudovať,
h) informácie o využívaní kampaní na zvyšovanie povedomia obyvateľov v oblasti nakladania s komunálnymi odpadmi,
i) rozsah finančnej náročnosti programu.
(3) Záväzná časť programu obce obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. d) až f). Smerná časť programu obce obsahuje údaje uvedené v odseku 2 písm. g) až i). Program obce musí byť v súlade so záväznou časťou programu príslušného kraja.
(4) Obec je povinná predložiť vypracovaný program obce do štyroch mesiacov od vydania programu kraja príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva na posúdenie súladu s ustanoveniami tohto zákona a so záväznou časťou programu príslušného kraja. Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva oznámi obci výsledok posúdenia do 30 dní od doručenia programu obce; výsledok posúdenia je pre obec záväzný. Ak je výsledok posúdenia príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva kladný, obec
a) predloží program obce na posúdenie jeho vplyvu na životné prostredie,19) ak program obce podlieha tomuto posúdeniu, a následne po ukončení tohto posúdenia ho schváli,
b) schváli program obce, ktorý nepodlieha posúdeniu vplyvu na životné prostredie.
(5) Ak príslušný orgán štátnej správy v posúdení podľa odseku 4 upozorní obec na nesúlad s ustanoveniami tohto zákona alebo so záväznou časťou programu príslušného kraja, obec program upraví. Schválenie programu obce, ktorý nie je v súlade s týmto zákonom je neplatné.
(6) Vydaním nového programu obce platnosť predchádzajúceho programu obce zanikne.
(7) Obec je povinná vypracovať program obce tak, aby jeho obdobie platnosti bolo zhodné s obdobím platnosti programu kraja; v prípade podľa odseku 8 je obec povinná zabezpečiť zhodu konca obdobia platnosti svojho programu s koncom obdobia platnosti programu kraja.
(8) Ak obci vznikla povinnosť podľa odseku 1 počas platnosti programu kraja, je povinná plniť uvedenú povinnosť v súlade s odsekmi 4 a 5, v lehotách v ňom uvedených a so začiatkom ich plynutia od vzniku tejto povinnosti.
(9) Ak sa v čase po schválení programu obce zásadným spôsobom zmenia skutočnosti, ktoré sú rozhodujúce pre jeho obsah, obec je povinná svoj program aktualizovať a bezodkladne ho predložiť na posúdenie príslušnému orgánu štátnej správy.
(10) Obec môže vypracovať program obce v spolupráci s jednou obcou alebo viacerými obcami na základe zmluvnej spolupráce.21) V spoločnom programe si obce môžu určiť ciele jednotlivo pre každú obec.
(11) Obec je pri zostavovaní a aktualizovaní programu obce oprávnená bezplatne požadovať od každého, kto je držiteľom komunálneho odpadu alebo drobného stavebného odpadu alebo nakladá s komunálnymi odpadmi alebo drobnými stavebnými odpadmi na jej území, informácie potrebné na zostavenie a aktualizáciu programu obce. Osobitné predpisy na ochranu údajov20) nie sú dotknuté.
(12) Obec je povinná schválený program obce zverejniť do 30 dní od jeho schválenia na svojom webovom sídle.

§ 11
Program držiteľa polychlórovaných bifenylov
(1) Držiteľ polychlórovaných bifenylov, u ktorého sa nachádzajú polychlórované bifenyly alebo zariadenie obsahujúce polychlórované bifenyly, je povinný bezodkladne vypracovať program držiteľa polychlórovaných bifenylov so zameraním na dekontamináciu zariadení obsahujúcich polychlórované bifenyly a na nakladanie s použitými polychlórovanými bifenylmi a predložiť vypracovaný program na schválenie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva. Schválený program držiteľa polychlórovaných bifenylov je držiteľ polychlórovaných bifenylov povinný dodržiavať.
(2) Program držiteľa polychlórovaných bifenylov obsahuje ustanovené údaje [§ 105 ods. 3 písm. a)].
(3) Ak dôjde k zmene skutočností uvedených v programe držiteľa polychlórovaných bifenylov v súlade s odsekom 2, je držiteľ polychlórovaných bifenylov povinný do štyroch mesiacov vypracovať a predložiť na schválenie nový program držiteľa polychlórovaných bifenylov, ak je napriek zmene skutočností uvedených v súlade s odsekom 2 stále držiteľom polychlórovaných bifenylov.


TRETIA ČASŤ
Povinnosti právnických osôb a fyzických osôb

§ 12
Všeobecné povinnosti spojené s nakladaním s odpadmi
(1) Každý je povinný nakladať s odpadmi alebo inak s nimi zaobchádzať v súlade s týmto zákonom; ten, komu vyplývajú z rozhodnutia vydaného na základe tohto zákona povinnosti, je povinný nakladať s odpadmi alebo inak s nimi zaobchádzať aj v súlade s týmto rozhodnutím.
(2) Každý je povinný nakladať s odpadom alebo inak s ním zaobchádzať takým spôsobom, ktorý neohrozuje zdravie ľudí a nepoškodzuje životné prostredie, a to tak, aby nedochádzalo k
a) riziku znečistenia vody, ovzdušia, pôdy, horninového prostredia a ohrozenia rastlín a živočíchov,
b) obťažovaniu okolia hlukom alebo zápachom a
c) nepriaznivému vplyvu na krajinu alebo miesta osobitného významu.22)
(3) Povinnosť znášať náklady na činnosti nakladania s odpadom a činnosti k nim smerujúce sú povinné plniť osoby v nasledujúcom poradí, ak nie je v odseku 4 ustanovené inak:
a) držiteľ odpadu, pre ktorého sa nakladanie s odpadom vykonáva, ak je známy, alebo
b) posledný známy držiteľ odpadu.
(4) Ustanovenie odseku 3 sa nevzťahuje na oddelene zbierané zložky komunálneho odpadu patriace do vyhradeného prúdu odpadu (§ 27 ods. 3), na ktoré sa v ustanovenom rozsahu vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov znášajúcich náklady na činnosti nakladania s odpadom a na činnosti k nim smerujúce.
(5) Ak je držiteľ odpadu známy, ale nezdržiava sa na území Slovenskej republiky, zabezpečí nakladanie s odpadom na náklady držiteľa odpadu orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, na ktorého území sa odpad nachádza.
(6) Fyzické osoby nesmú nakladať a inak zaobchádzať s iným ako s komunálnym odpadom a drobným stavebným odpadom s výnimkou zaobchádzania podľa § 63 ods. 1 a § 72.

§ 13
Zákazy
Zakazuje sa
a) uložiť alebo ponechať odpad na inom mieste ako na mieste na to určenom v súlade s týmto zákonom,
b) zneškodniť odpad alebo zhodnotiť odpad inak ako v súlade s týmto zákonom,
c) zneškodniť odpad činnosťami D4, D6 a D7 uvedenými v prílohe č. 2,
d) vykonávať bez súhlasu podľa § 97 ods. 1 alebo v rozpore s ním činnosť, na ktorú sa súhlas vyžaduje,
e) zneškodňovať skládkovaním
1. kvapalné odpady,
2. odpady, ktoré sú v podmienkach skládky výbušné, korozívne, okysličujúce, vysoko horľavé alebo horľavé,
3. odpad zo zdravotnej starostlivosti a veterinárnej starostlivosti, ktorého katalógové číslo pred jeho spracovaním je uvedené v prílohe č. 8; spracovanie takéhoto odpadu a následná zmena jeho katalógového čísla nemá vplyv na zákaz jeho skládkovania,
4. odpadové pneumatiky okrem pneumatík, ktoré sú použité ako konštrukčný materiál pri budovaní skládky, pneumatík z bicyklov a pneumatík s väčším vonkajším priemerom ako 1400 mm,
5. odpady, ktorých obsah škodlivých látok presahuje hraničné hodnoty koncentrácie škodlivých látok podľa prílohy č. 5,
6. vytriedený biologicky rozložiteľný kuchynský a reštauračný odpad,
7. vytriedené zložky komunálneho odpadu, na ktoré sa vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcov, okrem nezhodnotiteľných odpadov po dotriedení,
8. biologicky rozložiteľný komunálny odpad zo záhrad a parkov, vrátane biologicky rozložiteľného odpadu z cintorínov, okrem nezhodnotiteľných odpadov po dotriedení,
f) riediť alebo zmiešavať odpady s cieľom dosiahnuť hraničné hodnoty koncentrácie škodlivých látok podľa prílohy č. 5,
g) zneškodňovať spaľovaním biologicky rozložiteľný odpad s výnimkou prípadu, na ktorý bol vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. b),
h) spaľovať komunálny odpad na voľnom priestranstve a vo vykurovacích zariadeniach v domácnostiach.

§ 14
Povinnosti držiteľa odpadu
(1) Držiteľ odpadu je povinný
a) správne zaradiť odpad alebo zabezpečiť správnosť zaradenia odpadu podľa Katalógu odpadov,
b) zhromažďovať odpady vytriedené podľa druhov odpadov a zabezpečiť ich pred znehodnotením, odcudzením alebo iným nežiaducim únikom,
c) zhromažďovať oddelene nebezpečné odpady podľa ich druhov, označovať ich určeným spôsobom a nakladať s nimi v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi,23)
d) zabezpečiť spracovanie odpadu v zmysle hierarchie odpadového hospodárstva, a to jeho
1. prípravou na opätovné použitie v rámci svojej činnosti; odpad takto nevyužitý ponúknuť na prípravu na opätovné použitie inému,
2. recykláciou v rámci svojej činnosti, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho prípravu na opätovné použitie; odpad takto nevyužitý ponúknuť na recykláciu inému,
3. zhodnotením v rámci svojej činnosti, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho recykláciu; odpad takto nevyužitý ponúknuť na zhodnotenie inému,
4. zneškodnením, ak nie je možné alebo účelné zabezpečiť jeho recykláciu alebo iné zhodnotenie,
e) odovzdať odpady len osobe oprávnenej nakladať s odpadmi podľa tohto zákona, ak nie je v odseku 5, § 38 ods. 1 písm. a) a d), § 49 písm. a) a b) a § 72 ustanovené inak a ak nezabezpečuje ich zhodnotenie alebo zneškodnenie sám,
f) viesť a uchovávať evidenciu o druhoch a množstve odpadov a o nakladaní s nimi,
g) ohlasovať údaje z evidencie príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a uchovávať ohlásené údaje,
h) predložiť na vyžiadanie predchádzajúceho držiteľa odpadu doklady s úplnými a pravdivými informáciami preukazujúce spôsob nakladania s odpadom, a to najneskôr do 30 dní odo dňa doručenia písomnej žiadosti; na základe žiadosti predchádzajúceho držiteľa poskytnúť aj kópie dokladov,
i) skladovať odpad najdlhšie jeden rok alebo zhromažďovať odpad najdlhšie jeden rok pred jeho zneškodnením alebo najdlhšie tri roky pred jeho zhodnotením; na dlhšie zhromažďovanie môže dať   orgán štátnej správy odpadového hospodárstva len pôvodcovi odpadu,
j) zabezpečiť odpad pred prístupom medveďa hnedého (Ursus arctos) v ustanovených oblastiach [§ 105 ods. 3 písm. q)],
k) umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve prístup na pozemky, do stavieb, priestorov a zariadení, odoberanie vzoriek odpadov a na ich vyžiadanie predložiť dokumentáciu a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s odpadovým hospodárstvom; ustanovenia osobitného predpisu týmto nie sú dotknuté,24)
l) vykonať opatrenia na nápravu uložené orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 116 ods. 3),
m) zabezpečiť na základe vyjadrenia príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva zhodnotenie odpadov, ktoré vznikli pri spracovateľskej operácii v colnom režime aktívny zušľachťovací styk,25) alebo ich vývoz podľa tohto zákona,
n) na žiadosť orgánov štátnej správy odpadového hospodárstva alebo nimi poverenej osoby bezplatne poskytnúť informácie potrebné na vypracovanie a aktualizáciu programu alebo programu predchádzania vzniku odpadu.
(2) Na fyzickú osobu, ktorá nie je podnikateľom, sa ustanovenia odseku 1 nevzťahujú s výnimkou písmena j).
(3) Ak je držiteľom odpadov osoba prevádzkujúca dopravu pre cudziu potrebu alebo vlastnú potrebu (ďalej len „dopravca“), vzťahujú sa na neho pri preprave odpadov iba ustanovenia odseku 1 písm. h) a j) až l).
(4) Povinnosti držiteľa odpadu uvedené v odseku 1 písm. b), c), i) a j) sa nevzťahujú na obchodníka a sprostredkovateľa, ktorí nemajú tento odpad vo fyzickej držbe. Na obchodníka a sprostredkovateľa, ktorí majú tento odpad vo fyzickej držbe, sa vzťahujú povinnosti uvedené v odseku 1.
(5) Držiteľ odpadu, ktorému bol vydaný súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. n), je oprávnený odovzdať odpad aj inej osobe ako osobe uvedenej v odseku 1 písm. e), ak ide o odpad vhodný na využitie v domácnosti, ako je materiál, palivo26) alebo iná vec určená na konečnú spotrebu okrem nebezpečného odpadu, elektroodpadu, odpadových pneumatík a použitých batérií a akumulátorov; konečnou spotrebou sa rozumie spotreba, v dôsledku ktorej vznikne komunálny odpad. Pri takomto postupe sa na držiteľa odpadov nevzťahujú povinnosti podľa odseku 1 písm. d) a e). Ustanovenia osobitných predpisov27) týmto nie sú dotknuté.
(6) Osoba, ktorej bol odovzdaný odpad podľa odseku 5, je povinná s ním zaobchádzať spôsobom a na účel podľa odseku 5; po prevzatí od držiteľa odpadu podľa odseku 5 sa táto vec nepovažuje za odpad.
(7) Ak je držiteľom odpadových pneumatík, elektroodpadu alebo použitých batérií a akumulátorov distribútor, ktorý vykonáva ich spätný zber, ale ktorý nevykonáva servis, vzťahujú sa na neho iba ustanovenia odseku 1 písm. b), e), i), k) a l).
(8) Ak bol udelený súhlas podľa odseku 1 písm. i) pôvodcovi odpadu, nepovažuje sa miesto zhromažďovania odpadu u pôvodcu odpadu za skládku odpadov.

§ 15
Zodpovednosť za nezákonné umiestnenie odpadu
(1) Oznámiť umiestnenie odpadu na nehnuteľnosti, ktoré je v rozpore s týmto zákonom (ďalej len „nezákonné umiestnenie odpadu“) môže akákoľvek fyzická osoba alebo právnická osoba príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obci, v ktorej územnom obvode sa táto nehnuteľnosť nachádza.
(2) Vlastník, správca alebo nájomca nehnuteľnosti je povinný bezodkladne po zistení, že na jeho nehnuteľnosti bol nezákonne umiestnený odpad, oznámiť túto skutočnosť orgánu uvedenému v odseku 1.
(3) O oznámeniach podaných podľa odsekov 1 a 2 sa obec a orgán štátnej správy odpadového hospodárstva navzájom informujú najneskôr do siedmich pracovných dní odo dňa oznámenia.
(4) Ak z oznámenia podľa odsekov 1 a 2 vyplýva, že ide o nezákonné umiestnenie odpadu do vodného toku, na pobrežných pozemkoch alebo v inundačných územiach, je ten, kto oznámenie prijal, povinný bezodkladne o uvedenej skutočnosti informovať príslušný orgán štátnej vodnej správy.
(5) Na podklade oznámenia vlastníka, správcu alebo nájomcu nehnuteľnosti, na ktorej bol nezákonne umiestnený odpad, z vlastného podnetu alebo podnetu iného orgánu štátnej správy príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva overí, či rozsah nezákonne umiestneného odpadu28) nasvedčuje tomu, že bol spáchaný trestný čin,29) a vydá o tom odborné vyjadrenie.30)
(6) Ak z oznámenia inej osoby ako uvedenej v odseku 5 možno predpokladať, že bol spáchaný trestný čin, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva postupuje podľa odsekov 5 a 7.
(7) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva zistí skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, vykoná jej oznámenie podľa osobitného predpisu31) a konanie o určenie zodpovednej osoby nezačne.
(8) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva nezistí skutočnosť nasvedčujúcu tomu, že bol spáchaný trestný čin, začne konanie o určenie zodpovednej osoby, v ktorom postupuje podľa odsekov 9 až 12.
(9) Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby
a) zisťuje osobu zodpovednú za nezákonné umiestnenie odpadu,
b) zisťuje, či vlastník, správca alebo nájomca nehnuteľnosti, na ktorej došlo k nezákonnému umiestneniu odpadu, zanedbal povinnosť urobiť všetky opatrenia na ochranu svojej nehnuteľnosti podľa osobitného predpisu32) alebo povinnosť podľa rozhodnutia súdu,33) alebo či mal z tohto umiestnenia odpadu majetkový prospech alebo iný prospech, ak nezistí osobu podľa písmena a).
(10) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby zistí osobu zodpovednú za nezákonné umiestnenie odpadu podľa odseku 9 písm. a), určí ju za osobu povinnú zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom.
(11) Ak príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva v konaní o určenie zodpovednej osoby zistí, že nastali skutočnosti uvedené v odseku 9 písm. b), určí vlastníka, správcu alebo nájomcu nehnuteľnosti, na ktorej došlo k nezákonnému umiestneniu odpadu, za osobu povinnú zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom.
(12) Ak výsledkom postupu podľa odsekov 10 a 11 nebola určená osoba povinná zabezpečiť nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva ukončí konanie o určenie zodpovednej osoby rozhodnutím, v ktorom konštatuje uvedenú skutočnosť.
(13) Osoba určená ako zodpovedná za nakladanie s nezákonne umiestneným odpadom v súlade s odsekom 10 alebo 11 je povinná zabezpečiť zhodnotenie alebo zneškodnenie tohto odpadu v súlade s týmto zákonom na vlastné náklady; ak ide o komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady, urobí tak výlučne prostredníctvom osoby, ktorá má na túto činnosť uzatvorenú zmluvu s obcou podľa § 81 ods. 13 alebo prostredníctvom obce, ak túto činnosť obec zabezpečuje sama.
(14) V prípade uvedenom v odseku 12 zabezpečí zhodnotenie alebo zneškodnenie odpadu v súlade s týmto zákonom na vlastné náklady
a) obec, na ktorej území bol umiestnený odpad v rozpore s týmto zákonom, ak ide o komunálne odpady alebo drobné stavebné odpady,
b) príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva, ak ide o iné odpady ako odpady uvedené v písmene a).
(15) Ak po oznámení podľa odseku 7 orgán policajného zboru oznámi orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, že pre nezákonne umiestnený odpad je možné zabezpečiť zhodnotenie alebo zneškodnenie, postupuje sa podľa odseku 14.
(16) Kto zabezpečil zhodnotenie odpadu alebo zneškodnenie odpadu v súlade s odsekom 14, má nárok na náhradu vynaložených nákladov voči osobe, ktorá je zodpovedná za nezákonné umiestnenie odpadu.
(17) Príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva môže požiadať v konaní podľa odseku 9 o súčinnosť orgány policajného zboru pri objasňovaní nezákonného umiestnenia odpadu.
(18) Obec je oprávnená zabezpečiť v súlade s týmto zákonom zhodnotenie alebo zneškodnenie nezákonne umiestneného odpadu, ktorý je komunálnym odpadom alebo drobným stavebným odpadom, bezodkladne po jeho zistení, pričom v tomto prípade sa postup podľa odsekov 3 až 17 neuplatní; obec je povinná o tom informovať príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva najneskôr do troch pracovných dní.

§ 16
Zber odpadu a výkup odpadu
(1) Ten, kto vykonáva zber odpadu alebo výkup odpadu, je okrem povinností podľa § 14 ods. 1 povinný
a) zverejňovať druhy zbieraných alebo vykupovaných odpadov vrátane podmienok zberu odpadov alebo výkupu odpadov,
b) označiť zariadenie na zber odpadov alebo výkup odpadov.
(2) Ten, kto vykonáva zber odpadu alebo výkup odpadu od fyzickej osoby, je okrem povinností podľa odseku 1 povinný
a) zaradiť odpad odobratý od takejto osoby ako komunálny odpad; toto ustanovenie sa nevzťahuje na zber starých vozidiel a odpadových pneumatík,
b) oznamovať obci, na ktorej území sa zber odpadu alebo výkup odpadu uskutočňuje, údaje o druhu a množstve vyzbieraného odpadu alebo vykúpeného odpadu [§ 105 ods. 3 písm. d)].
(3) Ten, kto vykonáva zber vyhradeného prúdu odpadu (§ 27 ods. 3) v zariadení na zber odpadov alebo bez zariadenia na zber odpadov, je povinný mať uzatvorenú zmluvu s príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov, príslušnou treťou osobou, alebo výrobcom príslušného vyhradeného výrobku; toto ustanovenie sa nevzťahuje na zber starých vozidiel, na osobu uvedenú v odseku 4 a na distribútorov vykonávajúcich spätných zber.
(4) Ten, kto vykonáva výkup vyhradeného prúdu odpadu, je povinný najneskôr do 15 pracovných dní po ukončení štvrťroka oznamovať druh a množstvo vykúpeného odpadu a informácie o jeho zhodnotení v prvom zariadení na zhodnocovanie odpadov činnosťami R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo v prvom inom zariadení na zhodnocovanie odpadu na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R 1 až R 11 podľa prílohy č. 1,
a) v prípade odpadov z obalov a odpadu z neobalových výrobkov (§ 73 ods. 3) príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov, ktorá má podpísanú zmluvu s obcou, v ktorej sa výkup realizuje,
b) v prípade elektroodpadu a použitých batérií a akumulátorov príslušnému koordinačnému centru, ak je zriadené.
(5) Zakazuje sa zbierať a vykupovať kovový odpad inak, ako je uvedené v odsekoch 6 až 8.
(6) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu, je povinný zbierať alebo vykupovať kovový odpad
a) pochádzajúci zo súčiastok a častí zariadení z koľajových vedení, zabezpečovacej techniky a oznamovacej techniky, koľajových vozidiel a výstroja tratí alebo javiace znaky, že z takýchto zariadení pochádzajú, iba od prevádzkovateľov dráh a podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
b) pochádzajúci z dopravných značiek a dopravných zariadení, zvodidiel, alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od správcov pozemných komunikácií a podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
c) pochádzajúci z kanalizačných poklopov a krytov kanalizačných vpustí iba od vlastníka alebo prevádzkovateľa vodovodu a kanalizácie,
d) pochádzajúci zo závlahových detailov, závlahových čerpacích staníc, poľnohospodárskych strojov a lesníckych strojov a ich súčastí, poľnohospodárskych technických zariadení a kovové časti konštrukčných celkov stavieb alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od poľnohospodárskych a lesných subjektov, súkromne hospodáriacich roľníkov alebo od podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe,
e) pozostávajúci z elektrických rozvodov, elektrických transformátorov a ich súčastí alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od subjektov, ktoré sú oprávnené s nimi pracovať, alebo od podnikateľských subjektov pracujúcich s nimi na zmluvnom základe.
(7) Ten, kto vykonáva výkup kovového odpadu, je povinný vykupovať kovový odpad pochádzajúci
a) zo starých vozidiel a ich častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od osôb, ktoré sú oprávnené s nimi nakladať a z vozidiel a ich častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z nich pochádza, iba od držiteľa vozidla alebo od podnikateľských subjektov vykonávajúcich servis vozidiel,
b) z elektroodpadu (§ 32 ods. 6) a jeho častí a súčiastok alebo javiaci znaky, že z neho pochádza, iba od osôb, ktoré sú oprávnené s ním nakladať, alebo od podnikateľských subjektov spolupracujúcich s nimi na zmluvnom základe.
(8) Ten, kto vykonáva zber alebo výkup kovového odpadu podľa odseku 6 alebo výkup kovového odpadu podľa odseku 7, je povinný
a) vyžadovať od osoby, od ktorej sa odpad zbiera alebo vykupuje, ak ide o
1. fyzickú osobu, preukázanie totožnosti predložením jej dokladu totožnosti, a to v rozsahu meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu a číslo dokladu totožnosti,
2. fyzickú osobu, ktorá je zodpovedným zástupcom právnickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa alebo je osobou oprávnenou konať v ich mene alebo ide o fyzickú osobu – podnikateľa, preukázanie totožnosti predložením jej dokladu totožnosti v rovnakom rozsahu ako v prvom bode a obchodné meno, identifikačné číslo organizácie a sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa,
b) viesť a uchovávať evidenciu o osobách, od ktorých odpad zbiera alebo vykupuje, v rozsahu uvedenom podľa písmena a), o druhoch a množstve kovových odpadov od nich odobratých alebo vykúpených,
c) viesť a uchovávať opis a dokumentáciu, ktorú tvorí fotodokumentácia alebo videodokumentácia o kovovom odpade od vstupu do zariadenia na zber odpadov až po jeho konečné umiestnenie v zariadení na zber odpadov,
d) uhrádzať platbu za výkup kovového odpadu formou peňažného poukazu na výplatu alebo formou bezhotovostného platobného styku,
e) pri platbách za výkup kovového odpadu od fyzickej osoby vypočítať a odviesť daň podľa osobitného predpisu,34)
f) používať pri zisťovaní hmotnosti preberaného kovového odpadu výlučne váhy zaradené do skupiny určených meradiel a spĺňajúce požiadavky na určené meradlo,35)
g) zhromažďovať prevzatý kovový odpad aspoň sedem dní odo dňa jeho prevzatia pred jeho odovzdaním ďalšiemu držiteľovi na ďalšie nakladanie,
h) monitorovať priestor s umiestneným kovovým odpadom kamerovým systémom, uchovávať záznam z kamerového systému počas 14 dní odo dňa jeho zhotovenia a na vyžiadanie tento záznam poskytnúť orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva.
(9) Na zber kovového odpadu uvedeného v odseku 7, ktorý nie je výkupom, sa vzťahuje odsek 8 písm. c), f), g) a h).

§ 17
Povinnosti prevádzkovateľa zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov
(1) Prevádzkovateľ zariadenia na zhodnocovanie odpadov alebo zneškodňovanie odpadov (ďalej len „zariadenie“) je okrem plnenia povinností podľa § 14 povinný
a) zhodnocovať odpady alebo zneškodňovať odpady v súlade s rozhodnutím, ktoré ho oprávňuje na prevádzkovanie zariadenia,
b) prevádzkovať zariadenie v súlade so schváleným prevádzkovým poriadkom,
c) viesť prevádzkovú dokumentáciu zariadenia,
d) zverejniť podmienky, za ktorých preberá odpad do zariadenia,
e) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje, technológiu a vykonávať oprávnenú činnosť v súlade s platnou dokumentáciou a s technickými požiadavkami,
f) plniť evidenčnú a ohlasovaciu povinnosť a povinnosť uchovávania evidencie a uchovávania ohlasovaných údajov; ak ide o zariadenie na zneškodňovanie použitých polychlórovaných bifenylov, aj o obsahu polychlórovaných bifenylov v týchto odpadoch,
g) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
h) ak ide o prevádzkovateľa mobilného zariadenia, najneskôr sedem dní vopred písomne ohlásiť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, v ktorého územnom obvode bude zhodnocovať alebo zneškodňovať odpady, miesto, kde bude túto činnosť vykonávať, druh, kategóriu a predpokladané množstvo odpadu, ktorý bude zhodnocovaný alebo zneškodňovaný, a predpokladaný čas výkonu činnosti,
i) zverejňovať druhy odpadov, na ktorých zneškodňovanie alebo zhodnocovanie je oprávnený [§ 105 ods. 3 písm. d)],
j) ak ide o zariadenie na zneškodňovanie použitých polychlórovaných bifenylov, vydať držiteľovi použitých polychlórovaných bifenylov alebo držiteľovi zariadenia obsahujúceho polychlórované bifenyly, ktorý ich do tohto zariadenia dodal, potvrdenie o ich prijatí,
k) na základe rozhodnutia orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva v mimoriadnych prípadoch, najmä ak je to nevyhnutné z hľadiska starostlivosti o zdravie ľudí a životné prostredie, zneškodniť odpad alebo zhodnotiť odpad, ak je to pre prevádzkovateľa technicky možné; náklady, ktoré vznikli pri zhodnotení odpadu alebo zneškodnení odpadu na základe takéhoto rozhodnutia, uhrádza držiteľ odpadu,
l) oznamovať bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva neprevzatie odpadov do zariadenia na zneškodňovanie odpadov činnosťami D1, D5 a D10 uvedenými v prílohe č. 2,
m) zverejniť všetky platné rozhodnutia, ktoré mu boli vydané podľa tohto zákona, na svojom webovom sídle.
(2) Ak podľa odseku 1 písm. k) je držiteľ odpadu neznámy alebo ak nemôže uhradiť náklady spojené so zneškodnením odpadov alebo zhodnotením odpadov v primeranom čase a v plnej výške, považuje sa tento prípad za haváriu a pri úhrade nákladov možno postupovať podľa osobitného predpisu.36)

§ 18
Spaľovanie odpadov
(1) Spaľovanie komunálneho odpadu v spaľovniach komunálnych odpadov sa považuje za zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 podľa prílohy č. 1, ak sa energia vo forme tepla alebo elektriny vyrába na komerčné účely a ak energetická účinnosť takéhoto zariadenia sa rovná alebo je vyššia ako
a) 0,60, ak ide o zariadenie, ktoré získalo povolenie na prevádzku do 31. decembra 2008 v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi,37) alebo
b) 0,65, ak ide o zariadenie, ktoré získalo povolenie na prevádzku po 31. decembri 2008.
(2) Spaľovanie iného ako komunálneho odpadu v spaľovniach odpadov sa považuje za energetické zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 podľa prílohy č. 1, ak sú splnené uvedené podmienky:
a) ide o činnosť uvedenú v § 3 ods. 13,
b) účelom spaľovania odpadu je výroba energie,
c) energia získaná týmto spaľovaním odpadu je väčšia ako energia spotrebovaná počas procesu jeho spaľovania,
d) počas spaľovania odpadu sa musí spotrebovať väčšia časť odpadu a
e) väčšia časť energie získanej počas spaľovania odpadu sa musí zhodnotiť a skutočne využiť, pričom uvedené využitie je buď okamžité v podobe tepla získaného spaľovaním, alebo po spracovaní v podobe elektrickej energie.

§ 19
Povinnosti prevádzkovateľa skládky odpadov
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovať a mať schválenú projektovú dokumentáciu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie skládky odpadov a zabezpečovať starostlivosť o skládku odpadov po jej uzavretí; spracovanú projektovú dokumentáciu prikladá žiadateľ o udelenie súhlasu na prevádzkovanie skládky odpadov podľa § 97 ods. 1 písm. a) k žiadosti o udelenie tohto súhlasu,
b) zabezpečovať prevádzkovanie skládky odpadov osobou v pracovnoprávnom alebo inom právnom vzťahu38) s minimálne stredoškolským vzdelaním ukončeným maturitou a s najmenej tromi rokmi praxe v odbore, ak uvedenú podmienku nespĺňa sám prevádzkovateľ skládky odpadov,
c) zabezpečovať odborné vzdelávanie a technické vzdelávanie personálu skládky odpadov,
d) skládku odpadov uzavrieť, rekultivovať, monitorovať a zabezpečiť starostlivosť o ňu po jej uzavretí v súlade so schválenou projektovou dokumentáciou,
e) oznámiť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom počas prevádzkovania skládky odpadov a po jej uzavretí,
f) odstraňovať negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom skládky odpadov,
g) preukázať na žiadosť príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obce, v katastrálnom území ktorej sa skládka odpadov nachádza, do troch pracovných dní aktuálnu výšku účelovej finančnej rezervy (§ 24),
h) doručiť každoročne do 15. februára kalendárneho roka príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva ním podpísaný výpis z osobitného účtu vedeného v banke alebo pobočke zahraničnej banky, na ktorom sústreďuje finančné prostriedky viazané ako účelová finančná rezerva, ktorý dokladuje pohyby na tomto účte za predchádzajúci kalendárny rok,
i) uchovávať záznamy z monitoringu počas prevádzkovania skládky odpadov a po jej uzavretí a každoročne do 31. januára nasledujúceho roka ohlasovať výsledky monitoringu za predchádzajúci kalendárny rok príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
j) plniť evidenčnú a ohlasovaciu povinnosť a povinnosť uchovávania evidencie o ohlasovaných údajoch a o umiestnení nebezpečných odpadov na skládke odpadov,
k) zabezpečiť podľa potreby kontrolné náhodné odbery vzoriek odpadu a skúšky a analýzy odpadu s cieľom overiť deklarované údaje držiteľa odpadu o pôvode, vlastnostiach a zložení odpadu.
(2) Návrh riešenia spôsobu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí musí byť predložený ako súčasť dokumentácie pri posudzovaní vplyvov na životné prostredie.19)
(3) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa naplnenia kapacity skládky odpadov alebo odo dňa uplynutia doby platnosti rozhodnutia na jej prevádzkovanie vydaného podľa § 97 ods. 1 písm. a) požiadať o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j).

Nakladanie s kovovou ortuťou

§ 20
Základné ustanovenia
(1) Ustanovenia tohto zákona o nakladaní s kovovou ortuťou sa vzťahujú na kovovú ortuť uvedenú v osobitnom predpise,39) ktorá sa od 15. marca 2011 považuje za odpad (ďalej len „ortuť“) a ktorá sa musí zneškodniť.
(2) Ortuť sa zneškodňuje činnosťami D 12 alebo D 15 podľa prílohy č. 2 tak, aby bola zabezpečená vysoká úroveň ochrany životného prostredia a zdravia ľudí.
(3) Ortuť sa dočasne uskladňuje na viac ako rok v povrchových zariadeniach určených a vybavených na tento účel, v soľných baniach na to prispôsobených alebo v hlboko položených podzemných masívoch tvrdých hornín s rovnakou úrovňou bezpečnosti a uzavretia ako soľné bane (ďalej len „úložisko dočasného uskladnenia ortuti“) za podmienok ustanovených v tomto zákone.
(4) Ustanovenia tohto zákona týkajúce sa skládky odpadov a účelovej finančnej rezervy (§ 24) sa primerane uplatnia aj na úložisko dočasného uskladnenia ortuti, ak nie je v § 20 až 22 ustanovené inak.

§ 21
Povinnosti prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia ortuti
(1) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný nakladať s ortuťou a prevádzkovať úložisko dočasného uskladnenia ortuti v súlade s rozhodnutím udeleným na jeho prevádzkovanie [§ 97 ods. 1 písm. q)] a týmto zákonom.
(2) Zakazuje sa prevádzkovať úložisko dočasného uskladnenia ortuti, ktoré nespĺňa požiadavky podľa odseku 1.
(3) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je okrem povinností prevádzkovateľa zariadenia podľa § 17 povinný
a) spracovať a mať schválenú projektovú dokumentáciu na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o úložisko dočasného uskladnenia ortuti po jeho uzavretí; spracovanú projektovú dokumentáciu prikladá žiadateľ o udelenie súhlasu na prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti podľa § 97 ods. 1 písm. q) k žiadosti o udelenie tohto súhlasu,
b) prevádzkovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti zabezpečovať osobou v pracovnoprávnom alebo inom právnom vzťahu38) s minimálne stredoškolským vzdelaním ukončeným maturitou a s najmenej tromi rokmi praxe v odbore, ak uvedenú podmienku nespĺňa sám prevádzkovateľ úložiska,
c) zabezpečovať odborné vzdelávanie a technické vzdelávanie personálu úložiska dočasného uskladnenia ortuti,
d) zabezpečiť nepretržité monitorovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti počas celej doby jeho prevádzky, v čase, keď sú vykonávané úkony na ukončenie jeho prevádzky a po ukončení jeho prevádzky,
e) oznámiť bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva únik ortuti, negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom počas prevádzkovania úložiska dočasného uskladnenia ortuti a po jeho uzavretí,
f) odstraňovať bezodkladne negatívne stavy a vplyvy na životné prostredie zistené monitoringom úložiska dočasného uskladnenia ortuti a únikom ortuti a obnoviť bezpečnosť dočasného uskladnenia ortuti,
g) bezodkladne prijať opatrenia v prípade zistenia úniku ortuti, ktorými sa predíde akýmkoľvek ďalším emisiám ortuti do životného prostredia,
h) preukázať na žiadosť príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva alebo obce, v katastrálnom území ktorej sa úložisko dočasného uskladnenia ortuti nachádza, do troch pracovných dní aktuálnu výšku účelovej finančnej rezervy,
i) doručiť každoročne do 15. februára kalendárneho roka príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva ním podpísaný výpis z osobitného účtu vedeného v banke alebo pobočke zahraničnej banky, na ktorom sústreďuje finančné prostriedky viazané ako účelová finančná rezerva, ktorý dokladuje pohyby na tomto účte za predchádzajúci kalendárny rok,
j) uskladňovať kontajnery, v ktorých sa nachádza ortuť tak, aby
1. bol zaistený ľahký a bezpečný prístup ku všetkým kontajnerom, v ktorých sa nachádza ortuť bez ohrozenia zdravia a života ľudí, a
2. sa nachádzali v zberných nádržiach bez prasklín a netesností s povrchom, ktorý neprepúšťa ortuť a ich objem zodpovedá množstvu uskladnenej ortuti,
k) oznamovať bezodkladne príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva neprevzatie kontajnera, v ktorom sa nachádza ortuť,
l) zabezpečiť aspoň raz mesačne kontrolu úložiska dočasného uskladnenia ortuti a kontajnerov osobou zodpovednou za jeho prevádzku,
m) úložisko dočasného uskladnenia ortuti uzavrieť, rekultivovať, monitorovať a zabezpečiť starostlivosť oň po jeho uzavretí v súlade so schválenou projektovou dokumentáciou,
n) návrh riešenia spôsobu na uzavretie, rekultiváciu a monitorovanie úložiska dočasného uskladnenia ortuti po jeho uzavretí predložiť ako súčasť dokumentácie pri posudzovaní vplyvov na životné prostredie,19)
o) uchovávať záznamy z monitoringu počas prevádzkovania úložiska dočasného uskladnenia ortuti a po jeho uzavretí a každoročne do 31. januára nasledujúceho roka ohlasovať výsledky monitoringu príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva,
p) plniť evidenčnú a ohlasovaciu povinnosť a povinnosť uchovávania evidencie a ohlasovaných údajov,
q) uchovávať doklady potrebné na prevzatie ortuti na úložisko podľa § 22 ods. 3 a 4,
r) vyhotoviť záznam o vyskladnení a odovzdaní ortuti, bezodkladne ho zaslať príslušnému orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a uchovávať ho,
s) požiadať o predloženie dokladov uvedených v § 23 ods. 6 a uchovávať ich,
t) uskladňovať ortuť oddelene od iného odpadu.
(4) Každý únik ortuti je udalosťou s významným vplyvom na životné prostredie.

§ 22
Odovzdanie ortuti a prevzatie ortuti na úložisko dočasného uskladnenia ortuti
(1) Ten, kto je pôvodcom ortuti, je povinný odovzdať ortuť na úložisko dočasného uskladnenia ortuti alebo zabezpečiť jej trvalé uloženie v súlade s ustanoveniami tohto zákona o nakladaní s ortuťou.
(2) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je oprávnený prevziať na dočasné uskladnenie výlučne ortuť s obsahom vyšším ako 99,9 hmotnostného percenta, ktorá je zbavená nečistôt, ktoré môžu spôsobiť koróziu uhlíkovej ocele alebo nehrdzavejúcej ocele, akou sú predovšetkým roztok kyseliny dusičnej a roztoky chloridových solí.
(3) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je oprávnený prevziať ortuť iba na dočasné uskladnenie, a to po predložení
a) dokladu o množstve ortuti,
b) sprievodného listu a identifikačného listu nebezpečného odpadu,
c) údajov o vlastnostiach a zložení ortuti a
d) potvrdenia o kontajneri.
(4) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti a ten, kto je pôvodcom ortuti, sú povinní uzavrieť písomnú zmluvu o dočasnom uskladnení ortuti. Zmluva sa uzatvára na dobu určitú, a to najviac na obdobie piatich rokov s možnosťou jej predĺženia najviac o ďalších päť rokov.
(5) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je oprávnený prevziať na dočasné uskladnenie iba ortuť, ktorá sa nachádza v nepoškodenom, utesnenom a neskorodovanom kovovom kontajneri.
(6) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný kontajner, v ktorom sa nachádza ortuť, pred jeho prevzatím vizuálne skontrolovať. Poškodené, netesniace alebo skorodované kontajnery je povinný odmietnuť prevziať na dočasné uskladnenie.

§ 23
Vyskladnenie ortuti
(1) Ten, kto ortuť odovzdal na dočasné uskladnenie (ďalej len „pôvodný držiteľ ortuti“) je povinný zabezpečiť spätné prevzatie ortuti od prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia ortuti a jej následné trvalé uloženie.
(2) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný najneskôr ku koncu doby dočasného uskladnenia ortuti vyskladniť a odovzdať túto ortuť pôvodnému držiteľovi ortuti, jeho právnemu nástupcovi alebo s jeho súhlasom inej osobe oprávnenej na nakladanie s touto ortuťou, a to výlučne iba na účely jej následného trvalého uloženia.
(3) Ak pôvodný držiteľ ortuti zomrel alebo zanikol bez právneho nástupcu, prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti splní povinnosť podľa odseku 2 vyskladnením a odovzdaním tejto ortuti osobe oprávnenej na nakladanie s ňou na účel jej následného trvalého uloženia.
(4) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný vyskladniť ortuť pred uplynutím doby, na ktorú bola dočasne uskladnená, na žiadosť pôvodného držiteľa ortuti alebo jeho právneho nástupcu alebo s jeho súhlasom na žiadosť inej osoby oprávnenej na nakladanie touto ortuťou a tejto osobe ju odovzdať na účely jej následného trvalého uloženia.
(5) Vyskladnenú ortuť je prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti povinný odovzdať výlučne osobne, v areáli úložiska dočasného uskladnenia ortuti, a to osobe uvedenej v odseku 2 alebo 3 alebo osobe, ktorá o vyskladnenie požiadala podľa odseku 4, ak sú ako prijímatelia vyskladnenej ortuti oprávnení na nakladanie s ňou a túto skutočnosť prevádzkovateľovi úložiska dočasného uskladnenia ortuti náležite preukázali; v prípade nepreukázania tejto skutočnosti sa primerane uplatní postup podľa odseku 3.
(6) Ten, komu sa podľa odseku 5 odovzdáva vyskladnená ortuť, je povinný prevádzkovateľovi úložiska dočasného uskladnenia ortuti preukázať, že má zmluvne zabezpečené trvalé uloženie tejto ortuti a na jeho žiadosť predložiť o tom doklad vystavený a podpísaný osobou, ktorá trvalé uloženie ortuti vykoná.
(7) Prevádzkovateľ úložiska dočasného uskladnenia ortuti je povinný zabezpečiť, aby sa vyskladnenie ortuti, jej odovzdanie a prevzatie prijímateľom, vrátane vyhotovenia súvisiaceho záznamu, vykonalo v jeden deň.

Účelová finančná rezerva

§ 24
(1) Prevádzkovateľ skládky odpadov je povinný počas prevádzky skládky odpadov vytvárať účelovú finančnú rezervu, ktorej prostriedky sa použijú na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí a na práce súvisiace s odvrátením havárie alebo obmedzením dôsledkov havárie hroziacej alebo vzniknutej po uzavretí skládky. Ten, kto prevádzkuje viac ako jednu skládku odpadov, vytvára účelovú finančnú rezervu pre každú skládku odpadov osobitne.
(2) Účelová finančná rezerva sa vytvára ročne na ťarchu výdavkov (nákladov)40) vo výške určeného podielu z celkových nákladov na uzavretie, rekultiváciu a monitorovanie skládky odpadov a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí.
(3) Ročná výška účelovej finančnej rezervy sa vypočíta ustanoveným spôsobom [§ 105 ods. 3 písm. h)].
(4) Prostriedky tvoriace účelovú finančnú rezervu sa vedú na osobitnom účte alebo osobitných účtoch prevádzkovateľa skládky odpadov. Prevádzkovateľ skládky odpadov je pred odvedením prvej splátky účelovej finančnej rezervy povinný zabezpečiť vytvorenie osobitného účtu alebo osobitných účtov, ktoré sú viazané v prospech ministerstva v banke alebo v pobočke zahraničnej banky, na ktoré bude prostriedky účelovej finančnej rezervy každoročne odvádzať, a zároveň zabezpečiť viazanosť použitia odvedených prostriedkov účelovej finančnej rezervy na účel uvedený v odseku 1.
(5) Prevádzkovateľ skládky odpadov nesmie disponovať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy, ktoré ním boli odvedené na tvorbu účelovej finančnej rezervy a pripísané na osobitný účet. Uvedené sa nevzťahuje na disponovanie s úrokmi ako výnosmi z prostriedkov účelovej finančnej rezervy.
(6) Prostriedky účelovej finančnej rezervy možno použiť po vydaní súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) na činnosť, na ktorú bol tento súhlas vydaný. Prostriedky účelovej finančnej rezervy možno čerpať do výšky určenej v písomnom potvrdení, ktorým príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva vopred potvrdí oprávnenosť čerpania týchto prostriedkov.
(7) Prevádzkovateľ skládky odpadov odvádza ročnú výšku prostriedkov účelovej finančnej rezervy do 31. januára nasledujúceho kalendárneho roka. Účelová finančná rezerva ku dňu podania žiadosti o udelenie súhlasu podľa § 97 ods. 1 písm. j) musí dosiahnuť výšku celkových nákladov na uzavretie, rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov alebo jej časti po jej uzavretí.
(8) Ak sa prevádzkovateľ skládky odpadov rozhodol pred ukončením uzavretia, rekultivácie, monitorovania alebo zabezpečenia starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí ukončiť svoje podnikanie bez právneho nástupcu, prechádzajú ku dňu predchádzajúcemu deň vstupu do likvidácie alebo deň zrušenia živnostenského oprávnenia všetky práva a povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov na obec, na ktorej území sa prevažná časť skládky odpadov nachádza; na túto obec prejde dňom prechodu práv a povinností aj právo nakladať s prostriedkami vytvorenej účelovej finančnej rezervy v súlade s odsekom 6. Povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov prechádzajú na obec len do výšky reálne vytvorenej účelovej finančnej rezervy.
(9) Ak bol na prevádzkovateľa skládky odpadov vyhlásený konkurz, návrh na vyhlásenie konkurzu bol zamietnutý pre nedostatok majetku alebo ak bola prevádzkovateľovi skládky odpadov povolená reštrukturalizácia41) pred ukončením uzavretia, rekultivácie, monitorovania alebo zabezpečenia starostlivosti o skládku odpadov po jej uzavretí, prechádzajú ku dňu predchádzajúcemu deň právoplatnosti uznesenia o vyhlásení konkurzu, uznesenia o zamietnutí návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku alebo uznesenia o povolení reštrukturalizácie všetky práva a povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov na obec, na ktorej území sa prevažná časť skládky odpadov nachádza; na túto obec prejde dňom prechodu práv a povinností aj právo nakladať s prostriedkami vytvorenej účelovej finančnej rezervy v súlade s odsekom 6. Povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov prechádzajú na obec len do výšky reálne vytvorenej účelovej finančnej rezervy.
(10) Prevádzkovateľ skládky odpadov uvedený v odseku 8 alebo 9 je povinný ku dňu predchádzajúcemu deň vstupu do likvidácie alebo deň zrušenia živnostenského oprávnenia alebo deň právoplatnosti uznesenia o vyhlásení konkurzu, uznesenia o zamietnutí návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku alebo uznesenia o povolení reštrukturalizácie previesť prostriedky vytvorenej účelovej finančnej rezervy na účet obce, na ktorú prechádza právo nakladať s týmito prostriedkami v súlade s odsekom 6.
(11) V deň nadobudnutia právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu,42) uznesenia súdu o skončení reštrukturalizácie43) prechádzajú na prevádzkovateľa skládky odpadov späť všetky práva a povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov vrátane práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy, ktoré prešli na obec podľa odseku 9; to neplatí, ak sa v dôsledku zrušenia konkurzu prevádzkovateľ zrušuje podľa osobitného predpisu.44) Prechod práv a povinností súvisiacich s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov vrátane prechodu práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy z obce na prevádzkovateľa skládky oznámi obci prevádzkovateľ skládky odpadov bezodkladne.
(12) Obec, na ktorú prešli práva a povinnosti vrátane práva nakladať s prostriedkami účelovej finančnej rezervy podľa odseku 9, je povinná previesť prevedené prostriedky účelovej finančnej rezervy na osobitný účet prevádzkovateľa skládky odpadov do 14 dní od doručenia oznámenia podľa odseku 11.
(13) Vlastník prostriedkov účelovej finančnej rezervy je po skončení monitorovania skládky odpadov v lehote určenej v súhlase podľa § 97 ods. 1 písm. j) oprávnený na základe potvrdenia príslušného orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva s nevyčerpanou časťou účelovej finančnej rezervy voľne nakladať.
(14) Prevádzkovateľ skládky odpadov alebo obec, na ktorú prešli práva a povinnosti súvisiace s uzavretím, rekultiváciou, monitorovaním a zabezpečením starostlivosti o skládku odpadov, sú povinní umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve a príslušným orgánom štátnej správy v oblasti daní a poplatkov kontrolu správnosti tvorby účelovej finančnej rezervy a správnosti jej čerpania.
(15) Prostriedky tvoriace účelovú finančnú rezervu nemôžu byť postihnuté výkonom rozhodnutia ani exekúciou podľa osobitných predpisov.45)
(16) Pri zmene prevádzkovateľa skládky odpadov je predchádzajúci prevádzkovateľ skládky odpadov povinný prostriedky účelovej finančnej rezervy previesť v plnej výške na účet účelovej finančnej rezervy nového prevádzkovateľa skládky odpadov, a to do 45 dní odo dňa, keď ku zmene prevádzkovateľa skládky odpadov došlo.
(17) Pred začatím prevádzky skládky odpadov je prevádzkovateľ skládky odpadov povinný jednorazovo zložiť časť účelovej finančnej rezervy vo výške minimálne 5 % z rozpočtových nákladov na uzavretie a rekultiváciu, monitorovanie a zabezpečenie starostlivosti o skládku odpadov.
(18) Povinnosť vytvárať účelovú finančnú rezervu sa vzťahuje aj na prevádzkovateľa úložiska dočasného uskladnenia ortuti, a to za účelom uzavretia, rekultivácie, monitorovania a zabezpečenia starostlivosti o úložisko po jeho uzavretí a na práce súvisiace s odvrátením havárie alebo obmedzením dôsledkov havárie hroziacej alebo vzniknutej po uzavretí úložiska.

§ 25
Nakladanie s nebezpečnými odpadmi
(1) Zakazuje sa riediť a zmiešavať
a) jednotlivé druhy nebezpečných odpadov navzájom,
b) nebezpečné odpady s odpadmi, ktoré nie sú nebezpečné, a
c) nebezpečné odpady s látkami alebo s materiálmi, ktoré nie sú odpadom.
(2) Odsek 1 sa neuplatní, ak zmiešavanie nebezpečných odpadov
a) je potrebné na zvýšenie bezpečnosti počas zhodnocovania alebo zneškodňovania odpadu,
b) je v súlade s najlepšími dostupnými technikami,
c) nebude viesť k ohrozeniu zdravia ľudí a životného prostredia a sú dodržané podmienky uvedené v § 12 ods. 2 a
d) je v súlade so súhlasom udeleným podľa § 97 ods. 1 písm. i).
(3) Ak v rozpore s odsekmi 1 a 2 došlo k zmiešaniu odpadov, príslušný orgán štátnej správy odpadového hospodárstva rozhodne o povinnosti nebezpečné odpady oddeliť, ak je to technicky a ekonomicky možné a ak je to nevyhnutné na ochranu zdravia ľudí a životného prostredia.
(4) Pri zbere, preprave a skladovaní musí byť nebezpečný odpad zabalený vo vhodnom obale46) a riadne označený podľa osobitného predpisu.47)
(5) Pôvodca nebezpečného odpadu je povinný pri vzniku každého nového druhu nebezpečného odpadu alebo odpadu, ktorý vznikol pri úprave nebezpečného odpadu, ako aj pred zhodnotením alebo zneškodnením ním vyprodukovaného nebezpečného odpadu zabezpečiť na účely určenia jeho nebezpečných vlastností a bližších podmienok nakladania s ním odber vzoriek a analýzu jeho vlastností a zloženia kvalifikovanou osobou,48) s výnimkou, ak jeho nebezpečné vlastnosti a bližšie podmienky nakladania s ním je možné zistiť z karty bezpečnostných údajov výrobku49) alebo zo sprievodnej dokumentácie výrobku, ak výrobok kartu bezpečnostných údajov nemá.
(6) Nebezpečné odpady sa zhodnocujú a zneškodňujú prednostne pred ostatnými odpadmi.
(7) Nebezpečné odpady sa v ustanovených prípadoch [§ 105 ods. 3 písm. d)] zakazuje skládkovať bez ich predchádzajúcej úpravy, ktorá zabezpečí podstatné zníženie ich nebezpečnosti, objemu alebo hmotnosti; zákaz podľa § 13 písm. f) nie je týmto dotknutý.
(8) Ustanovenia tohto zákona o nakladaní s nebezpečnými odpadmi sa vzťahujú na nakladanie s odpadmi, ktoré obsahujú jednu alebo viac škodlivých látok a spĺňajú aspoň jedno kritérium na posudzovanie nebezpečných vlastností podľa Katalógu odpadov.
(9) Odbornou spôsobilosťou50) na podnikanie v oblasti nakladania s nebezpečnými odpadmi je vysokoškolské vzdelanie prvého alebo druhého stupňa technického, prírodovedného, farmaceutického, poľnohospodárskeho, veterinárneho alebo lekárskeho smeru a najmenej tri roky praxe v oblasti nakladania s nebezpečnými odpadmi alebo skončené stredoškolské vzdelanie technického, poľnohospodárskeho alebo zdravotníckeho smeru a najmenej päť rokov praxe v oblasti nakladania s nebezpečnými odpadmi.
(10) Prevádzkovateľ skládky odpadov na nebezpečný odpad musí vypracovať havarijný plán tak, aby zabezpečoval
a) včasnú a primeranú reakciu na bezprostredne hroziacu alebo vzniknutú haváriu alebo inú mimoriadnu udalosť (ďalej len „udalosť“),
b) vykonanie opatrení potrebných na zaistenie ochrany života, zdravia, majetku a životného prostredia pred účinkami udalostí a na obmedzenie týchto účinkov vrátane obnovy poškodeného životného prostredia,
c) dostatočnú informovanosť zamestnancov, verejnosti, ktorá môže byť dotknutá následkami udalosti, ako aj príslušných orgánov a iných subjektov, s ktorých súčinnosťou sa uvažuje.
(11) Havarijným plánom podľa odseku 10 môže byť aj havarijný plán vypracovaný podľa osobitných predpisov,51) ak spĺňa požiadavky podľa tohto zákona.
(12) Prevádzkovateľ skládky odpadov na nebezpečný odpad je povinný aktualizovať havarijný plán a podklady pri každej závažnej zmene podmienok alebo najmenej raz za tri roky.

§ 26
Povinnosti pri preprave nebezpečného odpadu na území Slovenskej republiky
(1) Ten, kto uzatvoril s dopravcom zmluvu, ktorej predmetom je preprava nebezpečného odpadu,52) alebo ten, kto vykoná prepravu nebezpečného odpadu sám prostredníctvom vlastnej dopravy (ďalej len „odosielateľ nebezpečného odpadu“), je povinný
a) zabezpečiť prepravu nebezpečného odpadu v súlade s týmto zákonom, a ak sa na prepravu nebezpečného odpadu vyžaduje súhlas podľa § 97 ods. 1 písm. f), aj v súlade s týmto súhlasom,
b) vykonať prepravu nebezpečného odpadu dopravnými prostriedkami, ktoré vyhovujú ustanoveniam medzinárodných zmlúv o preprave nebezpečných vecí;53) ak nevykonáva prepravu sám, je povinný zabezpečiť ju u dopravcu oprávneného podľa osobitných predpisov.54)
(2) Odosielateľ nebezpečného odpadu a ten, komu je nebezpečný odpad určený (ďalej len „príjemca nebezpečného odpadu“), sú povinní
a) viesť a uchovávať evidenciu o prepravovanom nebezpečnom odpade,
b) ohlasovať ustanovené údaje z evidencie podľa písmena a) okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu,
c) umožniť orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 112) kontrolu nakladania s odpadom v priebehu prepravy; na ich vyžiadanie predložiť dokumentáciu55) a poskytnúť pravdivé a úplné informácie súvisiace s odpadovým hospodárstvom,
d) vykonať opatrenie na nápravu uložené orgánom štátneho dozoru v odpadovom hospodárstve (§ 116 ods. 3).
(3) Odosielateľ nebezpečného odpadu, príjemca nebezpečného odpadu a dopravca sú pri preprave nebezpečného odpadu povinní potvrdiť sprievodný list nebezpečného odpadu.
(4) Odosielateľ nebezpečného odpadu je povinný zaslať fotokópiu sprievodného listu nebezpečného odpadu okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu.
(5) Príjemca nebezpečného odpadu je povinný zaslať sprievodný list nebezpečného odpadu potvrdený podľa odseku 3 odosielateľovi nebezpečného odpadu, okresnému úradu príslušnému podľa miesta nakládky nebezpečného odpadu a miesta vykládky nebezpečného odpadu; ak súhlas na prepravu nebezpečného odpadu vydal okresný úrad v sídle kraja, aj tomuto úradu.
(6) Povinnosti uvedené v odseku 2 písm. b) a v odsekoch 3 až 5 sa nevzťahujú na prepravu starých vozidiel z miesta zberu starých vozidiel a z určeného parkoviska ku spracovateľovi starých vozidiel.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Rozšírená zodpovednosť výrobcov

Prvý oddiel

§ 27
Základné ustanovenia
(1) Vyhradený výrobok je výrobok patriaci do skupiny výrobkov upravenej v druhom až treťom oddiele tejto časti zákona, na ktoré sa vzťahuje rozšírená zodpovednosť výrobcu.
(2) Výrobcom vyhradeného výrobku sa rozumie výrobca elektrozariadení (§ 32), výrobca batérií a akumulátorov (§ 42), výrobca obalov (§ 52), výrobca vozidiel (§ 60), výrobca pneumatík (§ 69), výrobca neobalového výrobku (§ 73).
(3) Rozšírená zodpovednosť výrobcu je súhrn povinností výrobcu vyhradeného výrobku, ustanovených v tejto časti zákona alebo v osobitnom predpise,56) vzťahujúcich sa na výrobok počas všetkých fáz jeho životného cyklu, ktorých cieľom je predchádzanie vzniku odpadu z vyhradeného výrobku (ďalej len „vyhradený prúd odpadu“) a posilnenie opätovného použitia, recyklácie alebo iného zhodnotenia tohto prúdu odpadu. Obsah rozšírenej zodpovednosti výrobcu tvoria ustanovené požiadavky na zabezpečenie materiálového zloženia alebo konštrukcie vyhradeného výrobku, informovanosti o jeho zložení a o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a na zabezpečenie finančného krytia uvedených činností.
(4) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný
a) zaregistrovať sa v Registri výrobcov vyhradeného výrobku a oznamovať zmeny registrovaných údajov,
b) ustanoviť splnomocneného zástupcu v súlade s odsekmi 18 až 20, ak je výrobcom vyhradeného výrobku uvedeným v odseku 18,
c) zabezpečiť materiálové zloženie vyhradeného výrobku, jeho konštrukciu a jeho označenie v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona, pokiaľ mu táto povinnosť z nej vyplýva,
d) plniť informačnú povinnosť vo vzťahu k verejnosti a k spracovateľovi vyhradeného prúdu odpadu v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona,
e) zabezpečiť plnenie cieľov ustanovených v prílohe č. 3,
f) zabezpečiť nakladanie s vyhradeným prúdom odpadu v rozsahu a spôsobom uvedenom v osobitnom oddiele tejto časti zákona,
g) zabezpečiť zhodnotenie a recykláciu vyhradeného prúdu odpadu najmenej vo výške záväzných cieľov a limitov zhodnocovania a recyklácie pre vyhradený prúd odpadu, ustanovených v prílohe č. 3,
h) viesť a uchovávať evidenciu a ohlasovať ministerstvu údaje z nej v ustanovenom rozsahu a uchovávať ohlasované údaje,
i) plniť informačnú povinnosť vo vzťahu ku konečným používateľom vyhradeného výrobku v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona a ustanoveným spôsobom [§ 105 ods. 3 písm. i)],
j) vypočítať si svoj zberový podiel a trhový podiel v súlade s osobitným oddielom tejto časti zákona, na základe údajov, ktoré zverejní ministerstvo na svojom webovom sídle najneskôr do 15. júla,
k) zabezpečiť odobratie celého množstva oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za vyhradený prúd odpadu; ustanovenia písmen e) a g) týmto nie sú dotknuté.
(5) Výrobca vyhradeného výrobku znáša všetky finančné náklady spojené so zberom, prepravou, prípravou na opätovné použitie, zhodnotením, recykláciou, spracovaním a zneškodnením oddelene vyzbieraného odpadu patriaceho do vyhradeného prúdu odpadu s výnimkou, ak tieto povinnosti plní osoba podľa § 37 ods. 3, § 48 ods. 3, § 56 ods. 8, § 71 ods. 2 a § 73 ods. 10. Ak sa uvedená povinnosť realizuje formou úhrady nákladov osobe oprávnenej na zber odpadov alebo zhodnocovanie odpadov, rozsah tejto úhrady sa zníži o výnosy tejto osoby získané z uhrádzaného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu. Za finančné náklady, ktoré podľa prvej vety znáša výrobca vyhradeného výrobku, sa nepovažujú výdavky na vybudovanie alebo výstavbu zariadenia na zber odpadov, zariadenia na zhodnocovanie odpadov, zariadenia na zneškodňovanie odpadov vrátane mobilného zariadenia, ako aj náklady na obstaranie techniky a technológie na vykonávanie uvedených činností; ustanovenie § 81 ods. 4 nie je týmto dotknuté.
(6) Ak v osobitnom oddiele tejto časti zákona nie je ustanovené inak, zabezpečuje výrobca vyhradeného výrobku plnenie povinností ustanovených v odseku 4 písm. d) až k) (ďalej len „vyhradené povinnosti“) jedným z týchto spôsobov:
a) vytvorením systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu (ďalej len „individuálne“) alebo
b) prostredníctvom jednej organizácie zodpovednosti výrobcov a jej systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu (ďalej len „kolektívne“).
(7) Na výrobcu vyhradeného výrobku, okrem výrobcu obalov a výrobcu neobalových výrobkov, sa nevzťahujú povinnosti uvedené v odseku 6 a v odseku 4 okrem písmen a), c), g) a h), ak
a) tento výrobok uvádza na trh Slovenskej republiky výlučne pre potrebu vlastného podnikania,
b) zabezpečí zotrvanie tohto výrobku po celú jeho dobu životnosti vo svojej držbe,
c) sa stane pôvodcom odpadu z tohto vyhradeného výrobku a
d) ako jeho držiteľ zabezpečí nakladanie s odpadom z tohto výrobku v súlade s týmto zákonom.
(8) Výrobca vyhradeného výrobku uvedený v odseku 7 je povinný ohlasovať koordinačnému centru pre vyhradený prúd odpadu:
a) údaje o objeme svojej výroby, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu Európskej únie (ďalej len „členský štát“) do Slovenskej republiky, dovozu, cezhraničnej prepravy do iného členského štátu zo Slovenskej republiky alebo vývozu vyhradeného výrobku,
b) druh a množstvo odpadu z vyhradeného výrobku a
c) druh a množstvo odpadu z vyhradeného výrobku, pre ktorý ako jeho držiteľ zabezpečil zber a zhodnotenie v prvom zariadení na zhodnocovanie odpadov činnosťou R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo v prvom inom zariadení na zhodnocovanie odpadov na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1.
(9) Systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu je súbor na seba nadväzujúcich, vzájomne súvisiacich a podmienených aktivít účastníkov hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve, ktorých cieľom je komplexné zabezpečenie zberu a spracovania vyhradeného prúdu odpadu vrátane prípravy na opätovné použitie a recyklácie vyhradeného prúdu odpadu, ktorý je vytvorený zmluvnými vzťahmi, ktoré na účel zabezpečenia plnenia vyhradených povinností v rozsahu udelenej autorizácie uzavrel výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, s ostatnými účastníkmi hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve okrem organizácie zodpovednosti výrobcov.
(10) Systém združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu je súbor na seba nadväzujúcich, vzájomne súvisiacich a podmienených aktivít účastníkov hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve, ktorých cieľom je komplexné zabezpečenie zberu a spracovania vyhradeného prúdu odpadu vrátane prípravy na opätovné použitie a recyklácie vyhradeného prúdu odpadu, ktorý je vytvorený zmluvnými vzťahmi, ktoré na účel zabezpečenia plnenia vyhradených povinností v rozsahu udelenej autorizácie uzavrela organizácia zodpovednosti výrobcov s ostatnými účastníkmi hospodárskej súťaže v odpadovom hospodárstve.
(11) Uzatvorením zmluvy o plnení vyhradených povinností medzi výrobcom vyhradeného výrobku a príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov prechádza zodpovednosť výrobcu vyhradeného výrobku za splnenie vyhradených povinností na túto organizáciu zodpovednosti výrobcov, okrem povinností podľa odseku 4 písm. e) a g).
(12) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý si vyhradené povinnosti plní kolektívne, je povinný organizácii zodpovednosti výrobcov, s ktorou uzavrel zmluvu o plnení vyhradených povinností,
a) uhradiť skutočné náklady, po odpočítaní výnosov z uhrádzaného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, vzniknuté zo zabezpečenia zberu, prepravy, prípravy na opätovné použitie, zhodnotenia, recyklácie, spracovania a zneškodnenia oddelene vyzbieraného odpadu patriaceho do vyhradeného prúdu odpadu z jeho výrobkov,
b) poskytovať pravdivé a úplné údaje a informácie potrebné na plnenie vyhradených povinností za tohto výrobcu a nevyhnutne potrebnú súčinnosť,
c) bezodkladne oznámiť každú zmenu v identifikačných údajoch, právnom postavení či v predmete činnosti alebo v druhu, zložení, množstve a vlastnostiach vyhradeného výrobku, pokiaľ to môže mať vplyv na riadne plnenie vyhradených povinností,
d) predložiť na vyžiadanie doklady preukazujúce správnosť poskytnutých údajov o množstve vyhradeného výrobku uvedeného na trh Slovenskej republiky, a to do 30 dní odo dňa doručenia písomnej žiadosti.
(13) Organizácia zodpovednosti výrobcov, ktorá nezverejní riadne a včas údaje zo správy o činnosti podľa § 28 ods. 4 písm. p), je povinná výrobcovi vyhradeného výrobku, s ktorým uzavrela zmluvu o plnení vyhradených povinností, umožniť na jeho náklady riadny výkon kontroly efektivity ňou vynaložených prostriedkov, a to do 30 dní odo dňa doručenia jeho písomnej žiadosti.
(14) Výrobca vyhradeného výrobku je oprávnený zmluvný vzťah s organizáciou zodpovednosti výrobcov ukončiť
a) výpoveďou, a to len:
1. do 30 kalendárnych dní po zistení porušenia povinností organizácie zodpovednosti výrobcov vyplývajúcich z § 28 ods. 4 písm. a) až c), e) až g, k) alebo o); výpovedná doba je 30 kalendárnych dní a začína plynúť dňom nasledujúcim po doručení výpovede,
2. k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu,
b) odstúpením od zmluvy, ak ministerstvo právoplatne zruší autorizáciu organizácii zodpovednosti výrobcov podľa § 94 ods. 2.
(15) Obec je oprávnená vypovedať zmluvu s organizáciou zodpovednosti výrobcov k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu.
(16) Výpoveď podľa odseku 14 písm. a) druhého bodu a odseku 15 sa musí doručiť organizácii zodpovednosti výrobcov najneskôr 60 kalendárnych dní pred ukončením zmluvného vzťahu.
(17) Ten, kto vykonáva alebo zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu z komunálneho odpadu a zároveň aj z iného odpadu ako komunálneho odpadu, je povinný zabezpečiť, aby zber príslušného vyhradeného prúdu odpadu z komunálneho odpadu bol finančne a evidenčne oddelený a nezávislý od jeho zberu z iného ako komunálneho odpadu; krížové financovanie nákladov na zber príslušného vyhradeného prúdu odpadu sa zakazuje.
(18) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý nemá sídlo alebo miesto podnikania v Slovenskej republike, ustanoví na plnenie povinností uložených týmto zákonom, prostredníctvom splnomocnenia podľa odseku 19, splnomocneného zástupcu, ktorým je právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ a ktorá má sídlo alebo miesto podnikania v Slovenskej republike.
(19) Splnomocnenie musí byť udelené v písomnej forme a v rozsahu, ktorý zabezpečí vstup splnomocneného zástupcu do všetkých práv a povinností výrobcu vyhradeného výrobku vyplývajúcich mu z tohto zákona. Splnomocnenie sa udeľuje najmenej na dobu jedného roka.
(20) Na základe splnomocnenia podľa odseku 19 zodpovedá za plnenie všetkých povinností výrobcu vyhradeného výrobku podľa tohto zákona splnomocnený zástupca, ktorý pri tom koná vo vlastnom mene.
(21) Odovzdať odpady za účelom ich zhodnotenia a recyklácie do iného členského štátu alebo iného ako členského štátu je možné, iba ak ten, kto zabezpečuje cezhraničnú prepravu alebo vývoz,57) preukáže, že preprava alebo vývoz odpadov je v súlade s osobitným predpisom58) a existuje písomný doklad o tom, že ich zhodnotenie a recyklácia sa uskutoční za podmienok rovnocenných s podmienkami podľa tohto zákona pri rešpektovaní potreby zabezpečiť správne fungovanie vnútorného trhu. Takéto odovzdanie sa považuje za zhodnotenie a recykláciu podľa tohto zákona.

§ 28
Organizácia zodpovednosti výrobcov a zabezpečovanie plnenia vyhradených povinností
(1) Organizácia zodpovednosti výrobcov je právnická osoba so sídlom v Slovenskej republike založená, vlastnená a prevádzkovaná výlučne výrobcami vyhradených výrobkov so sídlom v niektorom z členských štátoch. Organizácia zodpovednosti výrobcov, v súlade s udelenou autorizáciou, zabezpečuje na základe zmluvy o plnení vyhradených povinností plnenie týchto povinností za zastúpených výrobcov vyhradeného výrobku. Účelom organizácie zodpovednosti výrobcov nie je dosahovanie zisku.
(2) Zakladateľom, vlastníkom ani prevádzkovateľom organizácie zodpovednosti výrobcov nesmie byť osoba, ktorá
a) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach k vlastníkovi alebo prevádzkovateľovi zariadenia na zber, zhodnocovanie, recykláciu, spracovanie alebo zneškodňovanie takého vyhradeného prúdu odpadu, ktorý patrí do predmetu jej autorizácie; uvedené sa nevzťahuje na zariadenie na úpravu odpadu činnosťou R12 podľa prílohy č. 1, ktorý pochádza z jeho vlastnej činnosti,
b) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach v inej organizácii zodpovednosti výrobcov oprávnenej pôsobiť pre zhodný vyhradený prúd odpadu,
c) je s organizáciou podľa písmena b) prepojená prostredníctvom osôb pôsobiacich v akomkoľvek orgáne tejto organizácie,
d) má priamo alebo nepriamo akýkoľvek podiel na vlastníckych, rozhodovacích či hlasovacích právach k vlastníkovi alebo prevádzkovateľovi zariadenia uvedenom v písmene a), ktorý pôsobí v inom členskom štáte.
(3) Organizácia zodpovednosti výrobcov nesmie založiť alebo mať majetkovú účasť alebo osobnú účasť alebo účasť na hlasovacích právach alebo byť majetkovo alebo personálne prepojená vo vzťahu k
a) osobe, ktorá vykonáva nakladanie so zhodným vyhradeným prúdom odpadu,
b) inej organizácii zodpovednosti výrobcov pre zhodný vyhradený prúd odpadu.
(4) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná
a) vytvoriť, financovať, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu počas celej doby jej oprávneného pôsobenia,
b) uzavrieť za nediskriminačných podmienok s výrobcom vyhradeného výrobku patriaceho do predmetu jej autorizácie, ak o to tento výrobca prejaví záujem, zmluvu o plnení vyhradených povinností, s výnimkou prípadov uvedených v odseku 8; zmluva o plnení vyhradených povinností sa uzatvára na dobu určitú,
c) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
d) plniť spoločne za všetkých zastúpených výrobcov ich vyhradené povinnosti a v prípade
1. evidenčných a ohlasovacích povinností
1.1. viesť evidenciu aj samostatne za jednotlivých zastúpených výrobcov,
1.2. podávať sumárne hlásenie za všetkých zastúpených výrobcov a uchovávať ohlasované údaje,
1.3. na vyžiadanie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva predložiť evidenciu vedenú samostatne za jednotlivého zastúpeného výrobcu,
2. zabezpečenia nakladania s vyhradeným prúdom odpadu za zastúpených výrobcov v rozsahu, ktorý zodpovedá súhrnnému objemu týchto povinností jednotlivých zastúpených výrobcov prenesených na organizáciu zodpovednosti výrobcov a ktorý im zabezpečí splnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g),
e) zabezpečiť odobratie celého množstva oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za vyhradený prúd odpadu,
f) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce,
g) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity s celoslovenským pôsobením so zameraním na konečného používateľa o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, triedenom zbere komunálnych odpadov a predchádzaní vzniku odpadov,
h) doručiť ministerstvu každoročne do 31. januára kalendárneho roka aktuálny zoznam zastúpených výrobcov,
i) najneskôr do 31. marca kalendárneho roka informovať zastúpeného výrobcu o rozsahu splnenia vyhradených povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) a g), ktoré za neho plnila v predchádzajúcom kalendárnom roku,
j) vykonávať pravidelne overenie správnosti údajov poskytnutých zastúpenými výrobcami podľa § 27 ods. 12 písm. b) a c) v rozsahu minimálne päť percent z počtu zastúpených výrobcov v priebehu troch rokov a následne ohlasovať koordinačnému centru a Slovenskej inšpekcii životného prostredia (ďalej len „inšpekcia“) nedostatky zistené týmto overením,
k) každoročne najneskôr do 30. apríla kalendárneho roka zaslať ministerstvu zoznam obcí, s ktorými má na príslušný kalendárny rok uzatvorené zmluvy o účasti v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu; v prípade elektroodpadu, použitých batérií a akumulátorov a odpadových pneumatík aj zoznam miest ich zberu,
l) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jej činnosti,
m) prípadný zisk hospodárenia z činností súvisiacich so združeným nakladaním s vyhradeným prúdom odpadov v zmysle tohto zákona použiť výlučne na plnenie povinností vyplývajúcich z tohto zákona,
n) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok správu podľa odseku 9,
o) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa odseku 9, najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
p) zverejniť údaje zo správy podľa odseku 9 v rozsahu podľa odseku 10 na svojom webovom sídle každoročne do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci rok,
q) plniť povinnosti, vyplývajúce z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom vo vzťahu k tej časti vyhradeného prúdu odpadu odobratej z obce príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov v súlade s písmenom e), výrobcom vyhradeného výrobku, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne alebo treťou osobou, ktorá presahuje súhrnný zberový podiel zastúpených výrobcov príslušnej organizácie zodpovednosti výrobcov alebo zastúpených výrobcov tretej osoby alebo zberový podiel výrobcu vyhradeného výrobku, ktorý si plní vyhradené povinnosti individuálne (ďalej len „presahujúce množstvo“), a plniť povinnosti vyplývajúce z jej určenia za povinnú osobu koordinačným centrom v súlade s postupmi podľa § 31 ods. 11 písm. d) a ods. 12 písm. a) a c),
r) oznámiť presahujúce množstvá koordinačnému centru; na základe zmluvných podmienok podľa písmena f) môže tieto množstvá poskytnúť v prospech organizácií zodpovedností výrobcov, výrobcov zastúpených treťou osobou a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne a ktorí sú členmi koordinačného centra (ďalej len „klienti“),
s) bezodkladne informovať zastúpených výrobcov o sankcii, ktorá jej bola uložená za porušenie tohto zákona,
t) ohlasovať koordinačnému centru každého zastúpeného výrobcu, ktorý mešká s úhradou záväzku vyplývajúceho zo zmluvného vzťahu s ňou v trvaní dlhšom ako 30 kalendárnych dní,
u) zakotviť v zmluve organizácie zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia so zastúpeným výrobcom povinnosť odpočtu úhrady, ktorú platí výrobca za výkon vyhradených povinností, za množstvá elektrozariadení, pri ktorých preukáže cezhraničnú prepravu do členského štátu alebo vývoz do iného ako členského štátu.
(5) Vytvorenie, financovanie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu preukazuje organizácia zodpovednosti výrobcov počas celej doby jej oprávneného pôsobenia ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov, najmä
a) predložením právneho aktu preukazujúceho založenie a vznik organizácie zodpovednosti výrobcov vrátane preukázania splnenia podmienky uvedenej v odseku 1,
b) špecifikovaním vyhradeného prúdu odpadu, ktorý bude predmetom systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, s rozlíšením komunálneho odpadu a iného ako komunálneho odpadu,
c) predložením zoznamu zastúpených výrobcov,
d) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia, vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, zhodnotenia a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu vrátane jeho prípravy na opätovné použitie a recyklácie,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode, uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov zberu a záväzných limitov ustanovených pre vyhradené prúdy odpadu v prílohe č. 3,
e) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre organizáciu zodpovednosti výrobcov zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
f) predložením zoznamu obcí, s ktorými je organizácia zodpovednosti výrobcov v zmluvnom vzťahu vo veci zabezpečenia združeného nakladania s oddelene vyzbieranou zložkou komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu; organizácia zodpovednosti výrobcov pre obaly preukazuje, že uvedené zmluvné zabezpečenie zodpovedá objemu zberu, ktorý zaručuje splnenie vyhradených povinností v rozsahu súhrnného zberového podielu zastúpených výrobcov podľa § 52 ods. 25,
g) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj ďalšiu špecifikáciu nákladov na činnosti vykonávané v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
h) špecifikovaním opatrení na podporu budovania systémov triedeného zberu komunálneho odpadu a preukázanie ich realizácie, ak zabezpečuje nakladanie s vyhradeným prúdom odpadu patriaceho do komunálneho odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) nie sú týmto dotknuté,
i) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu vyhradeného prúdu odpadu.
(6) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť organizácie zodpovednosti výrobcov sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 5 písm. d) až i) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. d) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. e) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. f) preukázaním uzavretia zmlúv o budúcej zmluve so zmluvnými partnermi,
d) písm. g) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
e) písm. h) špecifikáciou zamýšľaných opatrení,
f) písm. i) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(7) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 6 je organizácia zodpovednosti výrobcov povinná do troch mesiacov odo dňa platnosti autorizácie udelenej ministerstvom preukázať splnenie podmienok postupom podľa odseku 5 písm. d) až i).
(8) Organizácia zodpovednosti výrobcov nie je povinná uzavrieť zmluvu o plnení vyhradených povinností v zmysle odseku 4 písm. b) s výrobcom vyhradeného výrobku patriaceho do predmetu jej autorizácie, ak výrobca vyhradeného výrobku
a) nie je ochotný akceptovať jej všeobecné zmluvné podmienky jednotne uplatňované vo vzťahu k zastúpeným výrobcom,
b) je v úpadku,
c) má voči akejkoľvek organizácii zodpovednosti výrobcov neuhradené záväzky evidované v registri vedenom príslušným koordinačným centrom, alebo
d) vykonáva svoju činnosť v takom rozsahu, ktorý by pre organizáciu zodpovednosti výrobcov predstavoval odôvodnené riziko, že nebude môcť riadne a včas plniť svoje zmluvné záväzky voči zastúpeným výrobcom vyhradených výrobkov, najmä však príslušné ciele zberu a záväzné limity odpadového hospodárstva podľa prílohy č. 3.
(9) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná doručiť ministerstvu podľa odseku 4 písm. n) Správu o činnosti organizácie zodpovednosti výrobcov za predchádzajúci kalendárny rok, ktorá obsahuje najmä
a) údaje o množstve vyhradeného prúdu odpadu, pre ktorý zabezpečila zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie s rozlíšením na jednotlivé druhy odpadov,
b) identifikáciu osôb, prostredníctvom ktorých zabezpečila činnosti uvedené v písmene a) s konkrétnym uvedením druhu a množstva odpadu pri jednotlivej osobe; uvedené sa vzťahuje aj na identifikáciu osôb pôsobiacich mimo územia Slovenskej republiky, ak si prostredníctvom nich zabezpečila plnenie uvedených činností,
c) informácie o spôsobe zabezpečenia zberu, zhodnotenia, recyklácie, spracovania a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu,
d) informácie o splnení cieľov a záväzných limitov uvedených v prílohe č. 3 a o presahujúcom množstve,
e) informácie o množstve vyhradených výrobkov uvedených na trh ňou zastúpenými výrobcami,
f) informácie o spôsobe financovania systému združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a nákladoch na činnosti vykonávané v systéme združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu,
g) informácie o návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnaní straty,
h) výšku finančných prostriedkov vynaložených na propagačné a vzdelávacie aktivity a stručný popis týchto aktivít,
i) zoznam miest a zariadení, prostredníctvom ktorých zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu.
(10) Organizácia zodpovednosti výrobcov zverejní správu podľa odseku 9 v rozsahu písm. a) a c) až h). Týmto nie sú dotknuté osobitné predpisy o ochrane osobných údajov.59)
(11) Organizácia zodpovednosti výrobcov je povinná umožniť obci, v ktorej zabezpečuje zber vyhradeného prúdu odpadu pochádzajúceho z komunálneho odpadu, zapojenie jej miestneho systému nakladania s komunálnym odpadom do systému združeného nakladania s týmto vyhradeným prúdom odpadu prevádzkovaného organizáciou zodpovednosti výrobcov.

§ 29
Individuálne plnenie vyhradených povinností
(1) Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, je vo vzťahu k vyhradenému prúdu odpadu pochádzajúcemu z jeho vyhradeného výrobku okrem povinností podľa § 27 ods. 4 ďalej povinný
a) vytvoriť, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu počas celej doby individuálneho plnenia si povinností,
b) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
c) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu pochádzajúceho z jeho vyhradeného výrobku, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce,
d) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity v okrese, v ktorom zabezpečuje zber odpadu, so zameraním na konečného používateľa o nakladaní s vyhradeným prúdom odpadu, triedenom zbere komunálnych odpadov a prevencii vzniku odpadov,
e) predložiť na vyžiadanie ministerstva a koordinačného centra doklady preukazujúce správnosť údajov a informácií poskytnutých podľa § 27 ods. 4 písm. h),
f) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jeho činnosti,
g) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok Správu o funkčnosti systému individuálneho nakladania,
h) zverejniť v ustanovenom rozsahu údaje zo správy podľa písmena g) na svojom webovom sídle každoročne do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci rok,
i) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa písmena g), najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
j) oznámiť ministerstvu každú zmenu v systéme individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu do 30 dní odo dňa vzniku zmeny a na vyžiadanie ministerstva oznámenú zmenu preukázať,
k) plniť povinnosti, ktoré vyplývajú z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom vo vzťahu k presahujúcemu množstvu podľa § 31 ods. 11 písm. c) a z jeho určenia za osobu zodpovednú za zabezpečenie náhradného odvozu podľa § 31 ods. 11 písm. d),
l) oznámiť presahujúce množstvá koordinačnému centru; na základe zmluvných podmienok podľa písmena c) môže tieto množstvá poskytnúť v prospech ostatných klientov koordinačného centra.
(2) Vytvorenie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému individuálneho nakladania a zaobchádzania s vyhradeným prúdom odpadu preukazuje výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, počas celej doby jeho individuálneho plnenia vyhradených povinností ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie individuálneho plnenia povinností, najmä
a) špecifikovaním vyhradeného výrobku, pre ktorý bude zabezpečovať plnenie vyhradených povinností,
b) špecifikovaním vyhradeného prúdu odpadu, ktorý bude predmetom jeho systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu,
c) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia, vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, zhodnotenia a zneškodnenia vyhradeného prúdu odpadu vrátane jeho prípravy na opätovné použitie a recyklácie,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov a záväzných limitov ustanovených pre vyhradené prúdy odpadu v prílohe č. 3,
d) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre jeho systém individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, recykláciu, spracovanie a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
e) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s vyhradeným prúdom odpadu v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj špecifikáciu nákladov; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
f) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu vyhradeného prúdu odpadu,
g) v prípade výrobcu elektrozariadení preukázaním výšky a druhu záruky, a to formou potvrdenia banky alebo pobočky zahraničnej banky o zodpovedajúcej výške finančných prostriedkov na viazanom bankovom účte v prospech Environmentálneho fondu60) alebo potvrdenia poisťovne o uzatvorení zodpovedajúceho poistenia.
(3) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť individuálneho plnenia povinností sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 2 písm. c) až f) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. c) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. d) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. e) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
d) písm. f) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(4) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 3 je výrobca vyhradeného výrobku povinný do troch mesiacov odo dňa platnosti autorizácie udelenej ministerstvom preukázať splnenie podmienok postupom podľa odseku 2 písm. c) až f).

§ 30
Zápis a výmaz výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku
(1) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný doručiť na ministerstvo pred uvedením vyhradeného výrobku na trh Slovenskej republiky písomnú žiadosť o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku a zároveň priložiť vyhlásenie výrobcu, že bude plniť vyhradené povinnosti individuálne alebo priložiť potvrdenie podľa odseku 3. Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý plní povinnosti vo vzťahu k vyhradenému výrobku podľa § 27 ods. 7, je povinný k žiadosti o zápis do Registra výrobcov vyhradeného výrobku priložiť vyhlásenie podľa odseku 4. Výrobca vyhradeného výrobku, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného prúdu odpadu, nesmie uvádzať vyhradený výrobok na trh v Slovenskej republike.
(2) Ak výrobca vyhradeného výrobku bude plniť vyhradené povinnosti individuálne, je povinný najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa zápisu do Registra výrobcov vyhradeného výrobku získať autorizáciu na činnosť individuálneho plnenia povinností. Ak v tejto lehote výrobca vyhradeného výrobku nezískal uvedenú autorizáciu, jeho registrácia platí, ak v tejto lehote predloží potvrdenie podľa odseku 3.
(3) Ak výrobca vyhradeného výrobku bude plniť vyhradené povinnosti kolektívne, je povinný k žiadosti podľa odseku 1 priložiť potvrdenie o uzavretí zmluvy o plnení vyhradených povinností s organizáciou zodpovednosti výrobcov. Ak výrobca batérií a akumulátorov bude plniť vyhradené povinnosti prostredníctvom tretej osoby, je povinný súčasne k žiadosti podľa odseku 1 priložiť potvrdenie o uzavretí zmluvy o plnení vyhradených povinností s treťou osobou.
(4) Vyhlásenie, ktoré prikladá výrobca vyhradeného výrobku, ktorý bude plniť povinnosti vo vzťahu k vyhradenému výrobku podľa § 27 ods. 7, musí obsahovať
a) údaj o tom, pre ktoré vyhradené výrobky bude uplatňovať plnenie povinností osobitným spôsobom,
b) preukázanie schopnosti dodržiavania podmienok uvedených v § 27 ods. 7.
(5) Ministerstvo vykoná zápis výrobcu vyhradeného výrobku do Registra výrobcov vyhradeného výrobku do desiatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti, ktorá je v súlade s odsekom 1, a výrobcovi vyhradeného výrobku vydá do desiatich pracovných dní odo dňa vykonania zápisu potvrdenie o vykonanom zápise.
(6) Výrobca vyhradeného výrobku je povinný ministerstvu oznámiť každú zmenu registrovaných údajov, ktoré uviedol v žiadosti podľa odseku 1 alebo v jej prílohách, do 30 dní odo dňa vzniku zmeny a na vyžiadanie ministerstva oznámenú zmenu náležite preukázať.
(7) Ak sa zmena údajov uvedených v odseku 6 týka prechodu na individuálne plnenie vyhradených povinností, kolektívne plnenie vyhradených povinností, plnenie vyhradených povinností prostredníctvom tretej osoby alebo na plnenie povinností podľa § 27 ods. 7, je výrobca vyhradeného výrobku povinný takúto zmenu oznámiť v lehote 15 dní odo dňa vzniku zmeny. Ak ide o zmenu, ktorou je prechod na kolektívne plnenie povinností alebo na plnenie povinností prostredníctvom tretej osoby, je výrobca vyhradeného výrobku povinný súčasne s týmto oznámením predložiť potvrdenie podľa odseku 3. Ak ide o zmenu, ktorou je prechod na plnenie povinností podľa § 27 ods. 7, je výrobca vyhradeného výrobku povinný súčasne s týmto oznámením predložiť vyhlásenie podľa odseku 4.
(8) Ministerstvo vykoná zmenu registrovaných údajov na základe oznámenia výrobcu vyhradeného výrobku podľa odseku 6 alebo z vlastného podnetu, ak registrované údaje nie sú v súlade so skutočným stavom. Ministerstvo vydá výrobcovi vyhradeného výrobku nové potvrdenie o vykonaní registrácie, ak ide o zmenu registrovaných údajov uvedených v potvrdení o vykonaní registrácie.
(9) Ministerstvo vykoná výmaz výrobcu vyhradeného výrobku z Registra výrobcov vyhradeného výrobku v lehote najneskôr do 30 dní odo dňa, keď nastala nasledujúca skutočnosť:
a) ministerstvo zistilo zánik registrovaného výrobcu vyhradeného výrobku,
b) registrovaný výrobca vyhradeného výrobku požiadal o tento výmaz,
c) výrobca vyhradeného výrobku nesplnil povinnosť podľa odseku 2,
d) výrobca vyhradeného výrobku nesplnil povinnosť podľa odseku 7,
e) výrobca vyhradeného výrobku prestal plniť vyhradené povinnosti v súlade s ustanoveniami § 27 ods. 6, 7 alebo § 44 ods. 2 a
1. nepredložil potvrdenie podľa odseku 3,
2. nezískal autorizáciu na individuálne plnenie povinností alebo
3. nestal sa alebo nie je osobou spĺňajúcou podmienky uvedené v § 27 ods. 7.
(10) Register výrobcov vyhradeného výrobku je verejne prístupný na webovom sídle ministerstva s výnimkou údajov chránených podľa osobitných predpisov.20)

§ 31
Koordinačné centrum
(1) Koordinačné centrum je právnická osoba založená podľa osobitných predpisov61) na plnenie povinností ustanovených podľa tohto zákona pre vyhradený prúd odpadu, nezaložená na dosahovanie zisku.
(2) Pre každý vyhradený prúd odpadu môže byť založené iba jedno koordinačné centrum; ak ide o elektroodpad, bez ohľadu na kategórie uvedené v prílohe č. 6, ak ide o použité batérie a akumulátory, bez ohľadu na členenie uvedené v § 42 ods. 3. Pre odpad z obalov a neobalových výrobkov môže byť založené iba jedno spoločné koordinačné centrum.
(3) Zakladateľmi koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu môžu byť výlučne organizácie zodpovednosti výrobcov a výrobcovia vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne pre tento vyhradený prúd odpadu; ak ide o použité batérie a akumulátory, môže byť zakladateľom aj tretia osoba (§ 44).
(4) Koordinačné centrum pre vyhradený prúd odpadu spoločne zakladajú všetky osoby podľa odseku 3, ktoré v lehote jedného mesiaca odo dňa zverejnenia výzvy ministerstva na jeho webovom sídle písomne oznámili ministerstvu svoj záujem podieľať sa na zakladaní koordinačného centra. Ministerstvo bezodkladne po uplynutí tejto lehoty oznámi všetkým prihláseným výrobcom vyhradených výrobkov a organizáciám zodpovednosti výrobcov identifikačné a kontaktné údaje prihlásených osôb.
(5) Ak v lehote štyroch mesiacov odo dňa zverejnenia výzvy podľa odseku 4 nebude koordinačné centrum pre vyhradený prúd odpadu založené, ministerstvo uloží povinnosť založenia koordinačného centra pre tento prúd odpadov určeným organizáciám zodpovednosti výrobcov a výrobcom vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, tak aby spolu zastupovali výrobcov vyhradených výrobkov so súhrnným trhovým podielom v minimálnej výške 60 %. Pri koordinačnom centre pre prúd odpadov z obalov a z neobalových výrobkov sa do určenia tohto trhového podielu započítavajú iba trhové podiely podľa § 52 ods. 24.
(6) Zakladatelia koordinačného centra sú povinní bezodkladne informovať ministerstvo o jeho založení.
(7) Ak nevznikne koordinačné centrum podľa odsekov 4 a 5, ministerstvo poverí po predchádzajúcom súhlase plnením funkcie koordinačného centra nezávislú tretiu stranu.
(8) Zmluva o založení koordinačného centra musí obsahovať najmä
a) názov a sídlo koordinačného centra,
b) vymedzenie pôsobnosti na plnenie povinností podľa odsekov 11 až 15,
c) orgány, ich právomoc a spôsob ich vzniku,
d) zoznam osôb zakladajúcich koordinačné centrum a spôsob preukázania splnenia podmienky podľa odseku 3,
e) identifikačné údaje prvých členov orgánov koordinačného centra,
f) systém určenia podielov výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí si plnia vyhradené povinnosti individuálne, organizácií zodpovednosti výrobcov a tretej osoby na financovaní činnosti koordinačného centra,
g) spôsob poskytnutia presahujúceho množstva v prospech ostatných klientov koordinačného centra a následného rozdelenia zodpovednosti vo vzťahu k presahujúcemu množstvu,
h) zásady hospodárenia a správy majetku koordinačného centra,
i) spôsob a formu vzniku a zániku členstva v koordinačnom centre,
j) spôsob a formu dobrovoľného zániku koordinačného centra.
(9) Zmluva uzatvorená medzi koordinačným centrom pre vyhradený prúd odpadu a výrobcom vyhradeného výrobku, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne [§ 29 ods. 1 písm. c)], organizáciou zodpovednosti výrobcov združujúcou výrobcov vyhradených výrobkov [§ 28 ods. 4 písm. f)] alebo treťou osobou [§ 44 ods. 8 písm. d)] zaniká dňom právoplatného zrušenia autorizácie alebo zánikom autorizácie podľa § 94 ods. 2 až 5. Zakladatelia alebo členovia koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu strácajú dňom právoplatného zrušenia autorizácie alebo zánikom autorizácie podľa § 94 ods. 2 až 5 oprávnenie zúčastňovať sa na plnení povinností koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu podľa odsekov 11 až 15.
(10) Podrobnosti o organizačnej štruktúre koordinačného centra upraví jeho štatút, ktorý koordinačné centrum zverejní na svojom webovom sídle.
(11) Koordinačné centrum je povinné
a) vytvoriť a prevádzkovať klientskú linku pre obce, pôvodcov odpadu a držiteľov odpadu,
b) na základe údajov od výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, tretích osôb a organizácií zodpovednosti výrobcov evidovať a vyhodnocovať rozsah plošného pokrytia územia Slovenskej republiky systémami tretích osôb, systémami individuálneho nakladania s vyhradeným prúdom odpadu a systémami združeného nakladania s vyhradeným prúdom odpadu s cieľom identifikácie obcí, ktoré nie sú zahrnuté do týchto systémov,
c) rozdeliť zodpovednosť vrátane finančnej zodpovednosti vo vzťahu k ponúknutému presahujúcemu množstvu medzi organizácie zodpovednosti výrobcov, tretie osoby a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, určením podielu ich zodpovednosti v súlade so zmluvou o založení koordinačného centra a za nediskriminačných podmienok a podľa ich trhového podielu,
d) prijímať informácie o nezabezpečení odvozu vrátane prerušenia kontinuity odvozu oddelene zbieraného odpadu z miest ich zberu určených v súlade s týmto zákonom a zabezpečiť nápravu takéhoto stavu formou určenia osoby zodpovednej za zabezpečenie náhradného odvozu; ak nebol odvoz zabezpečený v dôsledku porušenia zmluvnej povinnosti, znáša náklady takéhoto odvozu osoba, ktorá zmluvnú povinnosť porušila; táto povinnosť sa nevzťahuje na staré vozidlá,
e) prijímať a spracovávať údaje od organizácií zodpovednosti výrobcov, tretích osôb a od výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia povinnosti individuálne, o množstve vyhradených výrobkov, ktoré uviedli na trh, a o množstve odpadu pochádzajúceho z ich výrobkov, pre ktorý zabezpečili zber,
f) viesť a aktualizovať register neplatičov oznámených podľa § 28 ods. 4 písm. t) a poskytovať z neho informácie na požiadanie organizácie zodpovednosti výrobcov na účely overenia finančnej spoľahlivosti konkrétneho výrobcu vyhradeného výrobku,
g) poskytovať ministerstvu podklady na účely plnenia jeho ohlasovacích povinností vo vzťahu k Európskej únii, a to na základe údajov od organizácií zodpovednosti výrobcov, tretích osôb a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne,
h) spolupracovať s ministerstvom a inšpekciou pri zisťovaní výrobcov vyhradených výrobkov nezapísaných do Registra výrobcov vyhradeného výrobku a výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí neplnia vyhradené povinnosti ustanovené týmto zákonom,
i) bezodkladne informovať ministerstvo a inšpekciu o zistených nezrovnalostiach v činnosti jednotlivých organizácií zodpovednosti výrobcov, tretích osôb a v evidencii a vykazovaní údajov u výrobcov vyhradených výrobkov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne,
j) zaviazať mlčanlivosťou každú osobu, ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu alebo obdobnom právnom vzťahu ku koordinačnému centru, ktorá v rámci tohto vzťahu prichádza do kontaktu s údajmi o jeho klientoch.
(12) Koordinačné centrum pre prúd odpadov z obalov a z neobalových výrobkov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) na žiadosť obce určiť spôsobom podľa písmena c), ktorá organizácia zodpovednosti výrobcov zabezpečí odvoz oddelene vyzbieranej zložky komunálneho odpadu patriacej do vyhradeného prúdu odpadu z obce, ktorá nemá uzatvorenú zmluvu so žiadnou organizáciou zodpovednosti výrobcov,
b) na žiadosť obce sprostredkovať a koordinovať komunikáciu so všetkými organizáciami zodpovednosti výrobcov pre vyhradený prúd odpadu s cieľom umožniť obci uzatvorenie zmluvy s organizáciou zodpovednosti výrobcov,
c) organizovať zlosovanie, ktorým sa určuje zmluvný partner obce spomedzi organizácií zodpovednosti výrobcov pre vyhradený prúd odpadu, v prípade obce, s ktorou žiadna organizácia zodpovednosti výrobcov zmluvu o zapojení sa do systému združeného nakladania s odpadmi z obalov a s odpadmi z neobalových výrobkov dobrovoľne neuzavrela,
d) zabezpečiť, ak je to potrebné, nezávislú osobu62) na riešenie sporov pri uzatváraní zmluvy medzi obcou a organizáciou zodpovednosti výrobcov, vylosovanou podľa písmena c).
(13) Koordinačné centrum pre prúd elektroodpadov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) rozdeliť zodpovednosť vo vzťahu k historickému elektroodpadu z domácností určením podielov zodpovednosti jednotlivých organizácií zodpovednosti výrobcov a výrobcov vyhradených výrobkov podľa ich trhového podielu,
b) množstvá elektroodpadu ohlásené podľa § 16 ods. 4 písm. b) a § 41 písm. n) rozdeliť medzi príslušné organizácie zodpovednosti výrobcov elektrozariadení a príslušných výrobcov elektrozariadení, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, na základe trhového podielu podľa § 32 ods. 28; tieto osoby sú oprávnené im pridelené množstvá použiť na preukázanie plnenia povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. e).
(14) Koordinačné centrum pre prúd použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa odseku 11 povinné
a) zverejniť do 25 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka množstvo použitých batérií a akumulátorov, ktoré sa v danom kalendárnom štvrťroku vyzbierali a zrecyklovali, v členení podľa § 42 ods. 3,
b) množstvá použitých batérií a akumulátorov ohlásené podľa § 16 ods. 4 písm. b) rozdeliť medzi príslušné organizácie zodpovednosti výrobcov batérií a akumulátorov, príslušné tretie osoby a príslušných výrobcov batérií a akumulátorov, ktorí plnia vyhradené povinnosti individuálne, na základe trhového podielu podľa § 42 ods. 20; tieto osoby sú oprávnené im pridelené množstvá použiť na preukázanie plnenia povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. e).
((15) Koordinačné centrum pre prúd odpadových pneumatík je okrem povinností podľa odseku 11 povinné ohlásiť množstvá vyzbieraných odpadových pneumatík ministerstvu za obdobie kalendárneho roka do 30. apríla nasledujúceho roka.
(16) Ak dôjde k zániku koordinačného centra pre vyhradený prúd odpadu, ministerstvo zverejní výzvu podľa odseku 4 a na ďalší postup zriaďovania koordinačného centra sa uplatní postup podľa odsekov 4 až 7.

Druhý oddiel
Elektrozariadenia a elektroodpad

§ 32
Základné ustanovenia
(1) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na spracovanie elektroodpadu, na nakladanie s elektroodpadom a na nakladanie s odpadmi zo spracovania elektroodpadu. Ustanoveniami tohto oddielu nie sú dotknuté osobitné predpisy upravujúce požiadavky na bezpečnosť a ochranu zdravia,63) chemické látky64) a ekodizajn.56)
(2) Ustanovenia tohto oddielu sa vzťahujú
a) do 14. augusta 2018 na elektrické a elektronické zariadenia (ďalej len „elektrozariadenie“) uvedené v prílohe č. 6 časti I,
b) od 15. augusta 2018 na všetky elektrozariadenia uvedené v prílohe č. 6 časti II.
(3) Ustanovenia tohto oddielu sa nevzťahujú na nakladanie s elektrozariadeniami,
a) ktoré sú potrebné na ochranu dôležitých záujmov týkajúcich sa bezpečnosti Slovenskej republiky, vrátane zbraní, munície a vojenského materiálu určeného na osobitné vojenské účely,
b) osobitne navrhnutými a nainštalovanými ako súčasť iného typu zariadenia, ktoré je vyňaté z rozsahu pôsobnosti tohto oddielu alebo doň nepatrí, ktoré môžu plniť svoju funkciu, len ak sú súčasťou takéhoto zariadenia,
c) ktorými sú žiarovky.
(4) Od 15. augusta 2018 sa ustanovenia tohto oddielu nevzťahujú, popri elektrozariadeniach uvedených v odseku 3, ani na nakladanie s nasledujúcimi elektrozariadeniami
a) elektrozariadenia navrhnuté na vypustenie do vesmíru,
b) veľké stacionárne priemyselné zariadenia,
c) veľké pevné inštalácie s výnimkou zariadení, ktoré nie sú osobitne navrhnuté a namontované ako súčasť uvedených inštalácií,
d) osobné alebo nákladné dopravné prostriedky s výnimkou elektrických dvojkolesových vozidiel, ktoré nie sú typovo schválené,
e) necestné pojazdné stroje sprístupnené výlučne na profesionálne používanie,
f) elektrozariadenia osobitne navrhnuté výlučne na účely výskumu a vývoja, sprístupnené len medzi podnikmi,
g) zdravotnícke pomôcky a diagnostické zdravotnícke pomôcky in vitro, ak sa očakáva, že tieto pomôcky budú infekčné pred koncom životného cyklu, a aktívne implantovateľné zdravotnícke pomôcky.
(5) Elektrozariadenia sú zariadenia, ktoré na svoju činnosť potrebujú elektrický prúd alebo elektromagnetické pole a zariadenia na výrobu, prenos a meranie takého prúdu a poľa, ktoré sú navrhnuté na použitie pri hodnote napätia do 1 000 V pre striedavý prúd a do 1 500 V pre jednosmerný prúd.
(6) Elektroodpad sú elektrozariadenia, ktoré sú odpadom vrátane všetkých súčiastok, konštrukčných častí a spotrebných materiálov, ktoré sú súčasťou elektrozariadenia v čase, keď sa ho držiteľ zbavuje.
(7) Elektroodpad z domácností je elektroodpad, ktorý pochádza z domácností a z obchodných, priemyselných, inštitucionálnych a iných zdrojov, ktorý je svojím charakterom a množstvom podobný tomu, ktorý pochádza z domácností; odpad z elektrozariadení, ktoré pravdepodobne budú používať domácnosti a iní používatelia ako domácnosti, sa vždy považuje za elektroodpad z domácností.
(8) Elektroodpad iný ako z domácností je každý elektroodpad, ktorý nie je uvedený v odseku 7.
(9) Historický elektroodpad je elektroodpad, ktorý pochádza z elektrozariadenia uvedeného na trh do 13. augusta 2005.
(10) Veľké stacionárne priemyselné náradia sú veľké zostavy strojov, zariadení a súčiastok, ktoré spoločne fungujú na špecifické použitie, natrvalo ich na určenom mieste nainštalovali a z neho odinštalovali osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť a používajú a udržiavajú ich osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť v rámci priemyselnej výrobnej prevádzky alebo výskumnej a vývojovej inštitúcie.
(11) Veľká pevná inštalácia je rozsiahla kombinácia niekoľkých typov prístrojov a prípadne iných zariadení, ktoré
a) zostavili, nainštalovali a odinštalovali osoby zabezpečujúce profesionálnu činnosť,
b) sú určené na stále používanie ako súčasť budovy alebo konštrukcie na vopred určenom a vyhradenom mieste a
c) je možné nahradiť len rovnakým osobitne navrhnutým zariadením.
(12) Necestné pojazdné stroje sú strojové zariadenia s palubným zdrojom energie, ktorých prevádzka si pri práci vyžaduje pohybovanie alebo nepretržitý či takmer nepretržitý pohyb medzi sledom pevných pracovných umiestnení.
(13) Odstránenie je manuálne, mechanické, chemické alebo metalurgické zaobchádzanie, výsledkom ktorého je, že nebezpečné látky, zmesi a súčiastky je možné v rámci procesu spracovania kontrolovať ako identifikovateľný prúd alebo identifikovateľnú súčasť prúdu. Látka, zmes alebo súčiastka je identifikovateľná, ak je možné jej monitorovanie s cieľom overiť, či je spracovanie bezpečné z hľadiska vplyvu na životné prostredie.
(14) Sprístupnenie elektrozariadenia na trhu je dodanie elektrozariadenia na distribúciu, spotrebu alebo používanie na trhu Slovenskej republiky v rámci podnikania, či už za poplatok alebo bezplatne.
(15) Uvedenie elektrozariadenia na trh je prvé sprístupnenie elektrozariadenia na trhu v Slovenskej republike v rámci podnikateľskej činnosti.
(16) Výrobca elektrozariadení je každá fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá bez ohľadu na používané techniky predaja vrátane zásielkového obchodu a internetového predaja
a) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a vyrába elektrozariadenia pod svojím menom alebo ochrannou známkou, prípadne si dá elektrozariadenia navrhnúť alebo vyrobiť, a uvádza ich na trh pod svojím menom alebo ochrannou známkou,
b) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a na území Slovenskej republiky opätovne predáva pod svojím menom alebo ochrannou známkou elektrozariadenie vyrobené inými dodávateľmi; predajca, ktorý ďalej predáva, sa nepovažuje za výrobcu, ak sa na elektrozariadení nachádza značka výrobcu podľa písmena a),
c) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a uvádza v rámci podnikateľskej činnosti na trh Slovenskej republiky elektrozariadenia z iného členského štátu alebo z iného ako členského štátu,
d) predáva na území Slovenskej republiky elektrozariadenia prostriedkami diaľkovej komunikácie priamo domácnostiam alebo aj iným používateľom a má sídlo alebo miesto podnikania v inom členskom štáte alebo v inom ako v členskom štáte (ďalej len „zahraničný výrobca elektrozariadení“),
e) má sídlo alebo miesto podnikania na území Slovenskej republiky a v rámci svojej podnikateľskej činnosti na základe zmluvy uzatváranej na diaľku predáva elektrozariadenie priamo používateľovi v inom členskom štáte (ďalej len „diaľkový výrobca elektrozariadení“).
(17) Vyhradeným výrobkom, ak ide o elektrozariadenia, sa na účely tohto zákona rozumie kategória elektrozariadení podľa prílohy č. 6.
(18) Osoba, ktorá poskytuje financovanie výlučne na základe alebo v rámci zmluvy o financovaní podľa odseku 19, sa nepovažuje za výrobcu elektrozariadení, ak súčasne nekoná ako výrobca elektrozariadení podľa odseku 16.
(19) Zmluva o financovaní je každá zmluva o pôžičke, nájme, prenájme, predaji na splátky alebo iná dohoda týkajúca sa akéhokoľvek zariadenia bez ohľadu na to, či podmienky takej zmluvy, dohody, dodatočnej zmluvy alebo dodatočnej dohody ustanovujú, že sa uskutoční alebo sa môže uskutočniť prevod vlastníctva takéhoto zariadenia.
(20) Distribútor elektrozariadenia je každá fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba v dodávateľskom reťazci, ktorá sprístupňuje elektrozariadenie v rámci svojej podnikateľskej činnosti na trhu; distribútor môže byť súčasne výrobcom elektrozariadení.
(21) Spracovanie elektroodpadu je činnosť nasledujúca po tom, čo bol elektroodpad odovzdaný spracovateľovi elektroodpadu na odstránenie nebezpečných látok, demontáž, šrotovanie, zhodnotenie, environmentálne vhodné zneškodnenie a ďalšie činnosti vedúce k zhodnoteniu a environmentálne vhodnému zneškodneniu častí elektroodpadu, ktoré nie je možné inak opätovne materiálovo zhodnotiť.
(22) Veľmi malý elektroodpad je elektroodpad s vonkajším rozmerom najviac 25 cm.
(23) Spätný zber elektroodpadu je odobratie elektroodpadu z domácností od jeho držiteľa priamo distribútorom elektrozariadenia
a) pri predaji nového elektrozariadenia na výmennom základe kus za kus, bez požadovania poplatku alebo inej služby, ak odovzdávaný elektroodpad pochádza z elektrozariadenia rovnakej kategórie a je rovnakého funkčného určenia ako predávané elektrozariadenie,
b) v prípade veľmi malého elektroodpadu a elektroodpadu zo svetelných zdrojov bezplatne a bez povinnosti zakúpiť si elektrozariadenie, vykonávané v maloobchodnej predajni, ktorej predajná plocha vyhradená elektrozariadeniam je aspoň 400 m2, alebo v jej bezprostrednej blízkosti.
(24) Oddelený zber je zber elektroodpadu v členení podľa prílohy č. 6.
(25) Zberné miesto elektroodpadu je miesto určené na základe zmluvy s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení, zriadené na dostupnom mieste, v blízkosti konečného používateľa, kde môže konečný používateľ bezplatne odovzdať veľmi malý elektroodpad alebo elektroodpad zo svetelných zdrojov do nádoby určenej na tento účel; zberné miesto nie je miesto, kde sa vykonáva spätný zber elektroodpadu.
(26) Osvetľovacie telesá a fotovoltaické panely sa nepovažujú za súčasť veľkých pevných inštalácií.
(27) Spracovateľ elektroodpadu je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na spracovanie elektroodpadu.
(28) Trhový podiel výrobcu elektrozariadenia je percentuálny podiel množstva elektrozariadení uvedených výrobcom elektrozariadení na trh v danom kalendárnom roku k celkovému množstvu elektrozariadení uvedených na trh v danom kalendárnom roku.
(29) Zberový podiel výrobcu elektrozariadení pre príslušný kalendárny rok je súčin celkového množstva vyzbieraného elektroodpadu v predchádzajúcom kalendárnom roku a trhového podielu výrobcu elektrozariadení za predchádzajúci kalendárny rok.
(30) Zdravotnícka pomôcka je uvedená v osobitnom predpise.65)
(31) Diagnostická zdravotnícka pomôcka in vitro je uvedená v osobitnom predpise.66)
(32) Aktívna implantovateľná zdravotnícka pomôcka je uvedená v osobitnom predpise.67)

§ 33
Zákazy
Zakazuje sa
a) zneškodňovať elektroodpad odovzdaný do systému spätného zberu elektroodpadu alebo oddeleného zberu elektroodpadu pred jeho spracovaním,
b) zmiešavať elektroodpad z domácností s inými zložkami komunálneho odpadu,
c) rozoberať či inak zasahovať do elektroodpadu pred jeho odovzdaním osobe oprávnenej na prípravu na opätovné použitie elektroodpadu alebo spracovateľovi elektroodpadu; uvedený zákaz sa nevzťahuje na osobu oprávnenú na opätovné použitie elektroodpadu a spracovateľa elektroodpadu.

§ 34
Povinnosti výrobcov elektrozariadení
(1) Výrobca elektrozariadení je v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 povinný
a) zabezpečiť, aby elektrozariadenie bolo vyrobené a navrhnuté v súlade s osobitným predpisom68) tak, aby sa uľahčila demontáž a zhodnotenie, najmä opätovné použitie a recyklácia elektroodpadu, nesmie použiť špecifické konštrukčné prvky alebo výrobné postupy, ktoré by bránili opätovnému použitiu elektroodpadu, ak takéto špecifické konštrukčné prvky alebo výrobné postupy neposkytujú dôležité výhody vo vzťahu k ochrane životného prostredia alebo k požiadavkám na zaistenie bezpečnosti a zdravia,
b) označiť elektrozariadenie pri jeho uvedení na trh ochrannou známkou alebo označením, ktoré výrobca používa na svoju identifikáciu, a časovým údajom, že elektrozariadenie bolo uvedené na trh po 13. auguste 2005; povinnosť označiť elektrozariadenie časovým údajom možno splniť aj označením elektrozariadenia grafickým symbolom podľa písmena c),
c) uvádzať na trh elektrozariadenie označené grafickým symbolom,
d) pri predaji elektrozariadenia uvádzať na jeho obale alebo etikete alebo na daňovom či inom obdobnom doklade vyhotovenom pri jeho predaji výšku recyklačného poplatku určeného na úhradu nákladov na zber, prepravu a spracovanie elektroodpadu z domácností pochádzajúceho z týchto elektrozariadení; výška recyklačného poplatku nesmie presiahnuť najlepší odhad skutočných nákladov a príjem z recyklačného poplatku nesmie výrobca elektrozariadenia použiť v rozpore s jeho účelom,
e) zabezpečiť zber elektroodpadu na celom území Slovenskej republiky nasledujúcimi formami:
1. ak ide o elektroodpad z domácností,
1.1 spätným zberom elektroodpadu,
1.2 oddeleným zberom z komunálnych odpadov v obciach,
1.3 oddeleným zberom prostredníctvom podnikateľa oprávneného na zber elektroodpadu, s ktorým má uzavretý zmluvný vzťah, a to najmenej na jednom mieste v každom okrese,
1.4 zberom na zbernom mieste elektroodpadu,
2. ak ide o elektroodpad iný ako z domácností,
2.1 výrobcom elektrozariadenia dodávajúceho elektrozariadenie nahrádzajúce odovzdávaný historický elektroodpad, ak nie je v tomto oddiele ustanovené inak (§ 36 ods. 2),
2.2 oddeleným zberom prostredníctvom podnikateľa oprávneného na zber elektroodpadu, s ktorým má uzavretý zmluvný vzťah, a to najmenej na jednom mieste v každom okrese,
3. ak ide o elektroodpad zo svetelných zdrojov,
3.1 spätným zberom elektroodpadu, a to najmenej na jednom mieste spätného zberu na 5000 obyvateľov,
3.2 oddeleným zberom prostredníctvom podnikateľa oprávneného na zber elektroodpadu, s ktorým má uzavretý zmluvný vzťah, a to najmenej na jednom mieste v každom okrese,
3.3 oddeleným zberom z komunálnych odpadov v obciach,
3.4 zberom na zbernom mieste elektroodpadu, a to najmenej na jednom zbernom mieste na 5000 obyvateľov,
f) zabezpečiť prednostné opätovné použitie elektroodpadu prostredníctvom jeho prípravy na opätovné použitie elektroodpadu,
g) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraného elektroodpadu, ktorý nie je vhodný na prípravu na opätovné požitie na spracovanie podľa tohto zákona,
h) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraného elektroodpadu spracovateľovi elektroodpadu,
i) zabezpečiť, aby sa zber, spracovanie a recyklácia elektroodpadov vykonávala s použitím najlepších dostupných techník z hľadiska ochrany zdravia a životného prostredia,
j) zabezpečiť v rozsahu podľa prílohy č. 3 kompletné spracovanie elektroodpadu vrátane zabezpečenia opätovného použitia častí elektroodpadu vhodných na opätovné použitie, zhodnotenia odpadov zo spracovania elektroodpadu najmä recykláciou a zneškodnenia nevyužiteľných zvyškov,
k) zabezpečiť plynulú nadväznosť výkonu jednotlivých foriem zberu, prepravy, odovzdania spracovateľovi elektroodpadu a spracovania elektroodpadu,
l) plniť povinnosti podľa písmen b) až g) tak, aby nedochádzalo k sťaženiu opätovného použitia alebo recyklácie elektroodpadu a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok, a ak je to možné, zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou,
m) zabezpečiť bezplatné poskytnutie informácií o príprave na opätovné použitie a správne a environmentálne šetrné spracovanie elektroodpadu pre každý typ nového elektrozariadenia, ktoré prvýkrát uviedol na trh, najneskôr do jedného roku od uvedenia elektorozariadenia na trh všetkým spracovateľom elektroodpadov s vydanou autorizáciou podľa § 89 ods. 1 písm. a) bodov 4 až 6; tieto informácie poskytnú výrobcovia príslušným subjektom vo forme manuálu alebo prostredníctvom elektronických médií.
(2) Na diaľkového výrobcu elektrozariadení sa nevzťahujú povinnosti výrobcu elektrozariadení uvedené v odseku 1 a v prvom oddiele štvrtej časti okrem povinnosti uvedenej v § 27 ods. 4 písm. b) a c).
(3) Diaľkový výrobca elektrozariadení, ktorý uvádza elektrozariadenia na trh iného členského štátu, je povinný na účely zabezpečenia plnenia povinností uložených mu ako výrobcovi elektrozariadení v uvedenom členskom štáte a vždy výhradne len pre jeden členský štát, na ktorého trh elektrozariadenia uvádza, splnomocniť ním vybranú právnickú osobu alebo fyzickú osobu – podnikateľa so sídlom alebo miestom podnikania v tomto členskom štáte na plnenie týchto povinností.
(4) Výrobca elektrozariadení môže mať zmluvu iba s jednou organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení pre každú kategóriu elektrozariadenia podľa prílohy č. 6.
(5) Ak výrobca elektrozariadení dodáva elektrozariadenia konečnému používateľovi v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja, je povinný zabezpečiť minimálne jedno miesto spätného zberu elektroodpadu v mieste skladu alebo výdaja tovaru.
(6) Výrobca elektrozariadení, ktorý uvádza na trh osvetľovacie zariadenia, je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne alebo kolektívne nakladanie s elektroodpadom bez ohľadu na miesto vzniku a dátum uvedenia elektrozariadenia na trh.

§ 35
Nakladanie s elektroodpadom z domácností
(1) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne alebo kolektívne nakladanie s odovzdaným elektroodpadom z domácností [§ 34 ods. 1 písm. e) prvý a tretí bod], ak pochádza z elektrozariadení z jeho výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu uvedených na trh po 13. auguste 2005.
(2) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady kolektívne nakladanie s historickým elektroodpadom z domácností, podľa podielu výrobcov elektrozariadení na trhu, ktorý určí koordinačné centrum podľa § 31 ods. 13 pre každú kategóriu elektrozariadení v kalendárnom roku na základe hlásení podľa § 27 ods. 4 písm. h).
(3) Výrobca elektrozariadení nesmie na úkor ostatných výrobcov elektrozariadení zabezpečovať kolektívne nakladanie s historickým elektroodpadom z domácností nad rozsah svojho podielu na trhu pre každú kategóriu a podkategóriu elektrozariadení v kalendárnom roku v súlade s povinnosťami uvedenými v § 27 ods. 4 písm. j), § 28 ods. 4 písm. q).

§ 36
Nakladanie s elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností
(1) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne nakladanie alebo kolektívne nakladanie s odovzdaným novým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností [§ 34 ods. 1 písm. e) druhý bod], ak pochádza z elektrozariadení z jeho výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu uvedených na trh po 13. auguste 2005.
(2) Výrobca elektrozariadení je povinný zabezpečiť na vlastné náklady individuálne nakladanie s historickým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností, ak takýto elektroodpad pochádza z elektrozariadenia rovnakej kategórie alebo rovnakého funkčného určenia, ako je nahradzujúce elektrozariadenie, a to pri jeho predaji [§ 34 ods. 1 písm. e) druhý bod].
(3) Nakladanie s historickým elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácností a nie je uvedený v odseku 2, zabezpečí jeho držiteľ.
(4) Výrobca elektrozariadení a používateľ elektrozariadenia môžu na základe písomnej zmluvy pri predaji elektrozariadenia vzájomne dohodnúť podiel zodpovednosti výrobcu elektrozariadení a držiteľa elektroodpadu z neho pochádzajúceho za nakladanie s elektroodpadom, ktorý nie je elektroodpadom z domácnosti inak, ako je ustanovené v odsekoch 1 až 3.

§ 37
Povinnosti a práva distribútora elektrozariadení
(1) Distribútor elektrozariadení je povinný
a) uvádzať pri predaji elektrozariadenia recyklačný poplatok [§ 34 ods. 1 písm. d)], ak bol uvedený výrobcom elektrozariadení pri uvedení elektrozariadenia na trh,
b) informovať na mieste, ktoré je pri predaji elektrozariadení viditeľné a pre verejnosť prístupné, konečných používateľov o možnosti bezplatného spätného zberu elektroodpadu,
c) zabezpečiť na svojich predajných miestach spätný zber elektroodpadu po celú prevádzkovú dobu,
d) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraného elektroodpadu v súlade so zmluvou s výrobcom elektrozariadení, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zabezpečujúcou nakladanie s elektroodpadom na zberné miesto elektroodpadu, alebo spracovateľovi elektroodpadu; na žiadosť výrobcu elektrozariadení vždy zabezpečiť odovzdanie elektroodpadu z domácností pochádzajúceho z výroby, predaja, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu elektrozariadení ním uvedených na trh po 13. auguste 2005 tomuto výrobcovi elektrozariadení alebo ním poverenej organizácii zodpovednosti výrobcov,
e) plniť povinnosti podľa písmen c) a d) tak, aby nedochádzalo k sťaženiu opätovného použitia alebo recyklácie elektroodpadu a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok, a ak je to možné, zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie (§ 40) od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou,
f) zabezpečiť spätný zber elektroodpadu v mieste, kde vydáva elektrozariadenia, alebo na mieste, kde má sklad, ak distribuuje elektrozariadenia konečnému používateľovi v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja; ak takýto sklad nemá, tak na mieste dohodnutom s výrobcom elektrozariadení.
(2) Distribútor elektrozariadenia je oprávnený
a) odmietnuť prevzatie elektroodpadu v rámci spätného zberu, ak odovzdávaný elektroodpad neobsahuje základné komponenty elektrozariadenia, z ktorého pochádza, alebo ak z dôvodu kontaminácie predstavuje riziko pre zdravie a bezpečnosť personálu alebo ak obsahuje iný odpad ako elektroodpad; na ďalšie nakladanie s odmietnutým elektroodpadom sa vzťahujú povinnosti držiteľa odpadu podľa tretej časti tohto zákona,
b) uskutočňovať spätný zber elektroodpadu podľa § 32 ods. 23 písm. b) v maloobchodnej predajni alebo v jej bezprostrednej blízkosti, ak jej predajná plocha vyhradená elektrozariadeniam je menej ako 400 m2, ak to vyplýva z jeho zmluvného vzťahu s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení.
(3) Na distribútora elektrozariadení, ktorý poskytuje priamo konečnému používateľovi elektrozariadenia pochádzajúce od výrobcu elektrozariadení, ktorý nie je zapísaný v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto elektrozariadeniam a odpadu z nich pochádzajúcemu povinnosti výrobcu elektrozariadení podľa tohto zákona.

§ 38
Povinnosti držiteľa elektroodpadu
(1) Držiteľ elektroodpadu z domácností je povinný odovzdať elektroodpad
a) distribútorovi do spätného zberu elektroodpadu,
b) na miesto určené obcou v rámci systému oddeleného zberu elektroodpadu z komunálnych odpadov, ktorý bol zavedený v obci výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení,
c) osobe oprávnenej na zber elektroodpadu,
d) ak ide o elektroodpad zo svetelných zdrojov a veľmi malý elektroodpad, okrem miest uvedených v písmenách a) až c) aj na zberné miesto elektroodpadu.
(2) Držiteľ elektroodpadu iného ako z domácností je povinný zabezpečiť nakladanie s týmto elektroodpadom, ak
a) výrobca elektrozariadení pri jeho predaji s jeho konečným používateľom písomne dohodol podiel zodpovednosti výrobcu elektrozariadení a držiteľa elektroodpadu z neho pochádzajúceho za nakladanie s týmto elektroodpadom inak než je plná zodpovednosť výrobcu elektrozariadení za toto nakladanie alebo
b) ide o historický elektroodpad uvedený v § 36 ods. 3.
(3) Držiteľ elektroodpadu iného ako z domácností je povinný odovzdať tento elektroodpad iba osobe oprávnenej na zber elektroodpadu. Ak je takýmto držiteľom elektroodpadu osoba uvedená v odseku 2, môže odovzdať tento elektroodpad aj spracovateľovi elektroodpadu.

§ 39
Zber elektroodpadu
(1) Zber odpadu možno vykonávať len oddelene od ostatných druhov odpadov.
(2) Na vykonávanie spätného zberu elektroodpadu distribútorom elektrozariadení a na prevádzkovanie zberného miesta elektroodpadu sa nevyžaduje súhlas podľa § 97 ani registrácia podľa § 98.
(3) Zber elektroodpadu zo zberných miest elektroodpadu, od distribútorov vykonávajúcich spätný zber elektroodpadu alebo priamo od konečných používateľov môže vykonávať len ten, kto má uzavretú zmluvu s výrobcom elektrozariadení, ktorý zabezpečuje nakladanie s elektroodpadom individuálne, alebo s organizáciou zodpovednosti výrobcov zastupujúcou výrobcov elektrozariadení, a to v rozsahu tejto zmluvy.
(4) Ten, kto vykonáva zber elektroodpadu zo zberných miest elektroodpadu, od distribútorov vykonávajúcich spätný zber elektroodpadu alebo priamo od konečných používateľov, je okrem povinností podľa § 14 a 16 povinný
a) zabezpečiť odovzdanie prevzatého elektroodpadu, ktorý sa zaviazal prevziať na základe zmluvy s výrobcom elektrozariadení, ktorý zabezpečuje nakladanie s elektroodpadom individuálne, alebo s organizáciou zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, ktorá zabezpečuje združené nakladanie s elektroodpadom, spracovateľovi elektroodpadu; ustanovenie písmena c) nie je týmto dotknuté,
b) zabezpečiť, aby počas zberu a prepravy elektroodpadu boli vytvorené optimálne podmienky a bola podporená príprava na opätovné použitie, recyklácia komponentov alebo elektroodpadu ako celku a izolácia nebezpečných látok,
c) zabezpečiť oddelenie elektroodpadu vhodného na prípravu na opätovné použitie od ostatného elektroodpadu pred jeho ďalšou prepravou a odovzdať ho osobe oprávnenej na výkon prípravy na opätovné použitie elektroodpadu,
d) viesť a uchovávať evidenciu o množstve vyzbieraného elektroodpadu v kilogramoch podľa kategórií; množstvo a kategóriu elektroodpadu z domácností uvádzať samostatne,
e) ohlasovať ustanovené údaje z evidencie podľa písmena d) štvrťročne výrobcovi elektrozariadení alebo organizácii zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, s ktorými má uzavretú zmluvu.
(5) Výrobca elektrozariadení a organizácia zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia je povinná zabezpečiť, aby vykonávanie zberu elektroodpadu na zbernom mieste elektroodpadu, určenom na základe zmluvy s ňou, bolo v súlade s týmto zákonom.

§ 40
Príprava na opätovné použitie elektroodpadu
(1) Zariadenie na výkon prípravy na opätovné použitie elektroodpadu (ďalej len „zariadenie prípravy na opätovné použitie“) je zariadenie prevádzkované fyzickou osobou – podnikateľom alebo právnickou osobou, v ktorom sa elektroodpad vhodný na prípravu na opätovné použitie, pripravuje na opätovné použitie, vrátane jeho skladovania, triedenia alebo testovania, alebo jeho vytrieďovania od elektroodpadu, ktorý sa nedá opätovne použiť.
(2) Prevádzkovateľ zariadenia prípravy na opätovné použitie je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) prevziať elektroodpad podľa odseku 1 do zariadenia prípravy na opätovné použitie a podrobiť ho uvedenej činnosti,
b) plniť vo vzťahu k elektroodpadu, ktorý prešiel procesom prípravy na opätovné použitie a je ako elektrozariadenie opätovne uvádzané na trh, povinnosti výrobcu elektrozariadení podľa tohto zákona a podmienky elektrickej a environmentálnej bezpečnosti elektrozariadení podľa osobitných predpisov.15)

§ 41
Spracovateľ elektroodpadu
Spracovateľ elektroodpadu je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovávať elektroodpad v súlade s udeleným súhlasom [§ 97 ods. 1 písm. c)] a udelenou autorizáciou [§ 89 ods. 1 písm. a) bod 4] a dodržiavať požiadavky na spracovanie elektroodpadu,
b) viesť evidenciu a na základe evidencie ohlasovať ustanovené údaje orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva, výrobcovi elektrozariadení, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, a organizácii zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia, s ktorými má uzavretú zmluvu, a uchovávať evidenciu vrátane ohlasovaných údajov,
c) viesť prevádzkovú dokumentáciu o spracovaní elektroodpadu a uchovávať ju v písomnej forme alebo elektronickej forme najmenej päť rokov,
d) zverejniť podmienky, za ktorých preberá elektroodpad na spracovanie,
e) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
f) voliť pri výstavbe zariadenia na spracovanie elektroodpadu alebo jeho modernizácii najlepšie dostupné techniky s prihliadnutím na primeranosť výdavkov na ich obstaranie a prevádzku,
g) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje a technológiu zariadenia na spracovanie elektroodpadu v súlade s platnou dokumentáciou, s podmienkami určenými v udelenom súhlase a v udelenej autorizácii,
h) zabezpečiť spracovanie všetkého elektroodpadu, ktorý sa zaviazal spracovať na základe zmluvného vzťahu s výrobcom elektrozariadení alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov pre elektrozariadenia,
i) spracovať kompletne elektroodpad uvedený v písmene h) vrátane zabezpečenia opätovného použitia častí elektroodpadu vhodných na prípravu na opätovné použitie, zhodnotenia odpadov zo spracovania elektroodpadu najmä recykláciou a zneškodnenia nevyužiteľných zvyškov,
j) nakladať s elektroodpadom tak, aby bol predovšetkým zbavený látok nebezpečných pre životné prostredie, prednostne odobrať z elektroodpadu všetky kvapaliny a komponenty, vykonať ďalšie opatrenia na zníženie negatívnych vplyvov na životné prostredie,
k) skladovať a zaobchádzať s elektroodpadom pred jeho spracovaním a počas jeho spracovania v súlade s technickými požiadavkami,
l) prednostne odobrať z elektroodpadu použité batérie a akumulátory, ak sú jeho súčasťou, a zabezpečiť ich odovzdanie spracovateľovi určenému v zmluve podľa písmena h),
m) ohlasovať štvrťročne koordinačnému centru pre prúd použitých batérií a akumulátorov množstvo odobratých použitých batérií a akumulátorov podľa písmena l), ich členenie na typy podľa § 42 ods. 3 a názov spracovateľa použitých batérií a akumulátorov, ktorým ich odovzdal, a to do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka a bez nároku na odplatu,
n) ohlasovať štvrťročne koordinačnému centru pre prúd elektroodpadov množstvo a kategóriu elektroodpadu iného ako z domácností odobratého od jeho držiteľa v súlade s § 38 ods. 3 do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka a bez nároku na odplatu.

Tretí oddiel
Batérie a akumulátory

§ 42
Základné ustanovenia
(1) Tento oddiel sa vzťahuje na všetky batérie a akumulátory uvádzané na trh bez ohľadu na ich tvar, objem, hmotnosť, materiálové zloženie alebo použitie bez toho, aby bola dotknutá právna úprava starých vozidiel a elektroodpadu. Táto časť zákona sa nevzťahuje na nakladanie s batériami a akumulátormi použitými v zariadeniach, ktoré sú spojené s ochranou dôležitých záujmov týkajúcich sa bezpečnosti Slovenskej republiky, v zbraniach, munícii a vojenskom materiáli, okrem výrobkov, ktoré nie sú osobitne určené na vojenské účely, a v zariadeniach určených na vyslanie do vesmíru a na nakladanie s odpadom z týchto batérií a akumulátorov.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na batérie a akumulátory podľa odseku 1, na spracovanie použitých batérií a akumulátorov, na nakladanie s použitými batériami a akumulátormi a na nakladanie s odpadmi zo spracovania použitých batérií a akumulátorov.
(3) Batéria alebo akumulátor je zdroj elektrickej energie vyrobenej priamou premenou chemickej energie, pozostávajúci z jedného alebo viacerých primárnych nedobíjateľných článkov alebo z jedného alebo viacerých sekundárnych dobíjateľných článkov. Batérie a akumulátory sa členia na
a) prenosné,
b) automobilové,
c) priemyselné.
(4) Vyhradeným výrobkom, ak ide o batérie a akumulátory, sa na účely tohto zákona rozumie každý jednotlivý typ batérií a akumulátorov v členení podľa odseku 3.
(5) Sada batérií je súbor batérií alebo akumulátorov navzájom prepojených alebo uzavretých vo vonkajšom obale tak, aby tvorili jeden celok, ktorý nie je určený na rozoberanie konečným používateľom.
(6) Použitá batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sú odpadom podľa § 2 ods. 1.
(7) Prenosná batéria alebo akumulátor je batéria, gombíkový článok, sada batérií alebo akumulátor, ktoré
a) sú hermeticky uzavreté,
b) môžu sa ručne prenášať,
c) nie sú priemyselnou batériou alebo akumulátorom ani automobilovou batériou alebo akumulátorom.
(8) Gombíkový článok je malá okrúhla prenosná batéria alebo akumulátor s priemerom väčším ako ich výška, ktoré sa používajú na osobitné účely, najmä v prístrojoch pre nepočujúcich, hodinách, malých prenosných zariadeniach a záložných zdrojoch.
(9) Automobilová batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sa používajú pre štartér, osvetlenie alebo spúšťanie motora vozidla69) a jeho osvetlenie.
(10) Priemyselná batéria alebo akumulátor je batéria alebo akumulátor, ktoré sú určené výhradne na priemyselné alebo profesionálne použitie alebo sú použité v dopravnom prostriedku poháňanom elektrickou energiou.
(11) Spracovanie použitých batérií a akumulátorov znamená akúkoľvek činnosť vykonávanú na použitých batériách a akumulátoroch po tom, ako boli odovzdané do zariadenia na triedenie, prípravu na recykláciu alebo prípravu na zneškodnenie.
(12) Recyklácia použitých batérií a akumulátorov je opätovné spracovanie odpadových materiálov vo výrobnom procese na ich pôvodný účel alebo na iné účely okrem spätného získavania energie.
(13) Spracovateľ použitých batérií a akumulátorov je podnikateľ, ktorému bola udelená autorizácia na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov.
(14) Výrobca batérií a akumulátorov je osoba, ktorá v rámci svojej podnikateľskej činnosti bez ohľadu na použitú techniku predaja, vrátane predaja na základe zmluvy uzatváranej na diaľku,70) uvádza prvýkrát na trh batérie alebo akumulátory vyrobené na území Slovenskej republiky alebo získané zo zahraničia vrátane batérií a akumulátorov začlenených do prístrojov alebo motorových vozidiel.
(15) Distribútor batérií a akumulátorov je osoba, ktorá poskytuje batérie a akumulátory v rámci svojej podnikateľskej činnosti konečnému používateľovi.
(16) Uvedenie batérií a akumulátorov na trh je dodávanie alebo sprístupnenie batérií a akumulátorov inej osobe, za úhradu alebo bezplatne v Slovenskej republike.
(17) Prístroj je elektrozariadenie, ktoré je úplne alebo čiastočne napájané z batérií alebo akumulátorov alebo tak môže byť napájané.
(18) Bezšnúrový elektrický nástroj je ručný prístroj napájaný z batérie alebo akumulátora a určený na údržbu, výstavbu alebo záhradnícke činnosti.
(19) Hospodársky subjekt je výrobca batérií a akumulátorov, distribútor batérií a akumulátorov, prevádzkovateľ zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov, podnikateľ, ktorý je oprávnený vykonávať zber použitých batérií a akumulátorov, a spracovateľ použitých batérií a akumulátorov.
(20) Trhový podiel výrobcu batérií a akumulátorov pre príslušný kalendárny rok je podiel množstva batérií a akumulátorov ním uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku a celkového množstva batérií a akumulátorov uvedených na trh Slovenskej republiky v predchádzajúcom kalendárnom roku. Trhový podiel výrobcu batérií a akumulátorov sa vypočítava samostatne pre jednotlivý typ batérií a akumulátorov podľa členenia uvedeného v odseku 3.
(21) Miera zberu použitých prenosných batérií a akumulátorov na území Slovenskej republiky je percentuálny podiel na zbere pre daný kalendárny rok vypočítaný tak, že sa celková hmotnosť použitých prenosných batérií a akumulátorov zozbieraných v danom kalendárnom roku vydelí priemernou hmotnosťou prenosných batérií a akumulátorov, ktoré výrobcovia batérií a akumulátorov priamo predali konečným používateľom alebo dodali distribútorom batérií a akumulátorov počas daného kalendárneho roka a počas dvoch predchádzajúcich kalendárnych rokov. Do miery zberu sa započítavajú aj prenosné batérie a akumulátory, ktoré sú uvádzané na trh ako súčasť prístrojov.
(22) Zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov je miesto určené na základe zmluvy s výrobcom batérií a akumulátorov, treťou osobou alebo organizáciou zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory, zriadené na dostupnom mieste, v blízkosti konečného používateľa, kde môže konečný používateľ bezplatne odovzdať použité prenosné batérie a akumulátory do nádoby určenej na tento účel; zberným miestom nie je miesto, kde sa vykonáva spätný zber.
(23) Spätný zber použitých batérií a akumulátorov je bezplatný zber použitých prenosných batérií a akumulátorov od ich držiteľa a použitých automobilových batérií z motorových vozidiel nevyužívaných na komerčné účely vo vlastníctve fyzickej osoby, ktorý vykonáva distribútor týchto batérií a akumulátorov bez viazania tohto zberu na kúpu novej batérie alebo akumulátora alebo iného tovaru.

§ 43
Zákaz
(1) Zakazuje sa uvádzať na trh
a) batérie alebo akumulátory vrátane tých, ktoré sú súčasťou prístrojov, ktoré obsahujú viac ako 0,0005 hmotnostného percenta ortuti; tento zákaz sa do 1. októbra 2015 nevzťahuje na gombíkové články s obsahom ortuti neprevyšujúcim dve hmotnostné percentá,
b) prenosné batérie alebo akumulátory vrátane tých, ktoré sú súčasťou prístrojov, ktoré obsahujú viac ako 0,002 hmotnostného percenta kadmia; tento zákaz sa nevzťahuje na prenosné batérie a akumulátory určené na použitie v núdzových a poplašných systémoch vrátane núdzového osvetlenia, zdravotníckych prístrojov a do 31. decembra 2016 na prenosné batérie určené na použitie v bezšnúrových elektrických nástrojoch,
c) batérie alebo akumulátory, ktoré nespĺňajú požiadavky tohto zákona.
(2) Batérie a akumulátory, ktoré boli uvedené na trh pred 26. septembrom 2008 a nespĺňajú požiadavky uvedené v odseku 1, sa môžu uvádzať do obehu až do vyčerpania zásob.
(3) Zakazuje sa
a) zmiešavať použité batérie a akumulátory s ostatnými druhmi odpadov,
b) zneškodňovať alebo energeticky zhodnocovať použité batérie a akumulátory okrem zneškodňovania nezhodnotiteľných zvyškov použitých batérií a akumulátorov, ktoré prešli procesom spracovania a recyklácie, činnosťami D1 a D10 podľa prílohy č. 2,
c) narúšať celistvosť batérií a akumulátorov vrátane použitých batérií a akumulátorov; zákaz neplatí pre spracovateľa použitých batérií a akumulátorov.

§ 44
Osobitné ustanovenia o plnení vyhradených povinností
(1) Tretia osoba je podnikateľ so sídlom v Slovenskej republike, ktorý je oprávnený na zber alebo spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov a ktorej bola udelená autorizácia na činnosť tretej osoby a ktorá na základe zmluvy o plnení vyhradených povinností zabezpečuje plnenie vyhradených povinností pre výrobcu batérií a akumulátorov.
(2) Uzatvorením zmluvy o plnení vyhradených povinností medzi treťou osobou a výrobcom batérií a akumulátorov prechádza zodpovednosť tohto výrobcu za splnenie vyhradených povinností na túto tretiu osobu, s výnimkou povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) a g).
(3) Výrobca batérií a akumulátorov, ktorý si vyhradené povinnosti plní prostredníctvom tretej osoby, je voči nej povinný plniť povinnosti uvedené v § 27 ods. 12.
(4) Výrobca batérií a akumulátorov je oprávnený vypovedať zmluvu o plnení vyhradených povinností s treťou osobou
a) do 30 kalendárnych dní po zistení porušenia jej povinnosti vyplývajúcej z odseku 8 písm. a), b), e), f), k) alebo l); výpovedná doba je 30 kalendárnych dní,
b) k 31. decembru kalendárneho roka bez udania dôvodu.
(5) Ak má obec uzavretú zmluvu s treťou osobou a ide o nakladanie s použitými prenosnými batériami a akumulátormi alebo použitými automobilovými batériami a akumulátormi, vzťahuje sa na tento zmluvný vzťah ustanovenie § 27 ods. 15.
(6) Výpoveď podľa odseku 4 písm. b) a odseku 5 musí byť doručená tretej osobe najneskôr 60 kalendárnych dní pred ukončením zmluvného vzťahu.
(7) Povinnosť uvedená v § 27 ods. 17 sa vzťahuje aj na tretiu osobu, ak ide o nakladanie s použitými prenosnými batériami a akumulátormi a s použitými automobilovými batériami a akumulátormi.
(8) Tretia osoba je povinná
a) vytvoriť, financovať, prevádzkovať a udržiavať funkčný systém nakladania s použitými batériami a akumulátormi počas celej doby jej oprávneného pôsobenia,
b) dodržiavať podmienky udelenej autorizácie,
c) plniť spoločne za všetkých zastúpených výrobcov ich vyhradené povinnosti a v prípade
1. evidenčných a ohlasovacích povinností
1.1. viesť evidenciu aj samostatne za jednotlivých zastúpených výrobcov,
1.2. podávať sumárne hlásenie za všetkých zastúpených výrobcov a uchovávať ohlasované údaje,
1.3. na vyžiadanie orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva predložiť evidenciu vedenú samostatne za jednotlivého zastúpeného výrobcu,
2. zabezpečenie nakladania s použitými batériami a akumulátormi za zastúpených výrobcov spôsobom uvedeným v tomto oddiele a v rozsahu, ktorý zodpovedá súhrnnému objemu týchto vyhradených povinností a ktorý im zabezpečí splnenie povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g),
d) uzatvoriť zmluvu s koordinačným centrom príslušným podľa vyhradeného prúdu odpadu, ak je zriadené, a plniť povinnosti z nej vyplývajúce,
e) vykonávať propagačné a vzdelávacie aktivity s celoslovenským pôsobením so zameraním na konečného používateľa o nakladaní s týmto odpadom,
f) doručiť ministerstvu každoročne do 31. januára kalendárneho roka aktuálny zoznam zastúpených výrobcov,
g) informovať do 31. marca kalendárneho roka zastúpeného výrobcu o rozsahu splnenia vyhradených povinností podľa § 27 ods. 4 písm. e) až g), ktoré za neho zabezpečila v predchádzajúcom kalendárnom roku,
h) doručiť ministerstvu každoročne najneskôr do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci kalendárny rok Správu o činnosti tretej osoby podľa odseku 12,
i) bezodkladne informovať ministerstvo o tom, že nastali skutočnosti, ktoré vedú k ukončeniu výkonu jej činnosti,
j) uchovávať údaje, ktoré boli podkladom na vypracovanie správy podľa odseku 12, najmenej počas troch rokov od jej doručenia ministerstvu,
k) zverejniť údaje zo správy podľa odseku 12 v rozsahu odseku 13 na svojom webovom sídle každoročne do 31. júla kalendárneho roka za predchádzajúci rok,
l) bezodkladne informovať zastúpených výrobcov o sankcii, ktorá jej bola uložená za porušenie tejto časti zákona,
m) uzavrieť za nediskriminačných podmienok s výrobcom batérií a akumulátorov patriacich do predmetu jeho autorizácie, ak o to tento výrobca prejaví záujem, zmluvu o plnení vyhradených povinností; ustanovenie § 28 ods. 8 sa uplatní primerane,
n) každoročne, najneskôr do 30. apríla kalendárneho roka zaslať ministerstvu zoznam obcí, s ktorými má na príslušný kalendárny rok uzatvorené zmluvy o účasti v systéme nakladania s použitými batériami a akumulátormi a zoznam miest, z ktorých zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov,
o) ohlasovať príslušnému koordinačnému centru každého zastúpeného výrobcu, ktorý mešká s úhradou záväzku vyplývajúceho zo zmluvného vzťahu s ňou v trvaní dlhšom ako 30 kalendárnych dní,
p) zabezpečiť odobratie celého množstva použitých batérií a akumulátorov oddelene vyzbieraných z komunálneho odpadu z obce, v ktorej zodpovedá za tento vyhradený prúd odpadu,
q) oznámiť presahujúce množstvá koordinačnému centru; na základe zmluvných podmienok podľa písmena d) môže tieto množstvá poskytnúť v prospech ostatných klientov koordinačného centra,
r) splniť úlohy vyplývajúce z rozdelenia zodpovednosti určeného koordinačným centrom vo vzťahu k presahujúcemu množstvu použitých batérií a akumulátorov podľa § 31 ods. 11 písm. c) a z jej určenia za osobu zodpovednú za zabezpečenie náhradného odvozu podľa § 31 ods. 11 písm. d).
(9) Vytvorenie, financovanie, prevádzkovanie a udržiavanie funkčného systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi preukazuje tretia osoba počas celej doby jej oprávneného pôsobenia ministerstvu, prvýkrát však pri žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť tretej osoby, najmä
a) špecifikovaním typu použitých batérií a akumulátorov v členení podľa § 42 ods. 3, pre ktoré zabezpečuje nakladanie,
b) predložením zoznamu zastúpených výrobcov,
c) uvedením údajov o činnostiach zabezpečovaných v rámci systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi, a to
1. opisom spôsobu ich zabezpečenia vrátane opisu technických kapacít, ktoré preukazujú technickú spôsobilosť na realizáciu činnosti vykonávanej minimálne v rozsahu zberu, prepravy, spracovania, recyklácie, zhodnotenia a zneškodnenia použitých batérií a akumulátorov vrátane ich prípravy na opätovné použitie a recykláciu,
2. vo vzťahu k zberu, okrem skutočností uvedených v prvom bode, uvedením spôsobu zberu, zberových kapacít a miest zberu, ako aj preukázaním spôsobu plnenia cieľov zberu alebo záväzných limitov ustanovených pre použité batérie a akumulátory v prílohe č. 3,
d) predložením zoznamu zmluvných partnerov zabezpečujúcich pre tretiu osobu zber, prepravu, prípravu na opätovné použitie, zhodnotenie, spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov a zneškodnenie vyhradeného prúdu odpadu,
e) predložením zoznamu obcí, s ktorými je tretia osoba v zmluvnom vzťahu vo veci zabezpečenia nakladania s použitými batériami a akumulátormi oddelene vyzbieranými z komunálneho odpadu z obce,
f) špecifikáciou nákladov na zabezpečenie nakladania s použitými batériami a akumulátormi v súlade s udelenou autorizáciou; na vyžiadanie ministerstva predložiť aj špecifikáciu nákladov na činnosti vykonávané v systéme nakladania s použitými batériami a akumulátormi; ustanovenia osobitného predpisu20) týmto nie sú dotknuté,
g) špecifikovaním opatrení na podporu budovania systémov triedeného zberu komunálneho odpadu a preukázanie ich realizácie, ak zabezpečuje nakladanie s použitými batériami a akumulátormi patriacimi do komunálneho odpadu; ustanovenia osobitného predpisu20) nie sú týmto dotknuté,
h) údajmi o rozsahu územného pokrytia Slovenskej republiky na účely zabezpečenia zberu použitých batérií a akumulátorov.
(10) Pri podaní žiadosti o udelenie autorizácie na činnosť tretej osoby sa preukázanie podmienok uvedených v odseku 9 písm. c) až h) uskutočňuje vo vzťahu k podmienke podľa
a) písm. c) uvedením zamýšľaného spôsobu plnenia týchto podmienok, a to najmä uzavretím zmlúv o budúcej zmluve,
b) písm. d) predložením zoznamu zmluvných partnerov podľa zmlúv uvedených v písmene a),
c) písm. e) preukázaním uzavretia zmlúv o budúcej zmluve so zmluvnými partnermi,
d) písm. f) špecifikáciou predpokladaných nákladov,
e) písm. g) špecifikáciou zamýšľaných opatrení,
f) písm. h) údajmi o predpokladanom rozsahu územného pokrytia.
(11) Po preukázaní splnenia podmienok postupom podľa odseku 10 je tretia osoba povinná do troch mesiacov odo dňa platnosti autorizácie udelenej ministerstvom preukázať splnenie podmienok podľa odseku 9 písm. c) až h).
(12) Tretia osoba je povinná doručiť ministerstvu Správu o činnosti tretej osoby za predchádzajúci kalendárny rok, ktorá obsahuje najmä
a) údaje o množstve použitých batérií a akumulátorov s rozlíšením na prenosné, priemyselné a automobilové, pre ktoré zabezpečila zber, prepravu, recykláciu a spracovanie použitých batérií a akumulátorov,
b) identifikáciu osôb, prostredníctvom ktorých zabezpečila činnosti uvedené v písmene a) s konkrétnym uvedením druhu a množstva použitých batérií a akumulátorov pri jednotlivej osobe; uvedené sa vzťahuje aj na identifikáciu osôb pôsobiacich mimo územia Slovenskej republiky, ak si prostredníctvom nich zabezpečila plnenie uvedených činností,
c) informácie o spôsobe zabezpečenia zberu, spracovania a recyklácie použitých batérií a akumulátorov,
d) informácie o množstve batérií a akumulátorov uvedených na trh ňou zastúpenými výrobcami v členení podľa § 42 ods. 3,
e) výšku finančných prostriedkov vynaložených na propagačné a vzdelávacie aktivity a stručný popis týchto aktivít,
f) zoznam miest a zariadení, prostredníctvom ktorých zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov,
g) informácie o splnení cieľov a záväzných limitov uvedených v prílohe č. 3 a o presahujúcom množstve,
h) informácie o spôsobe financovania systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi tretej osoby a nákladoch na činnosti vykonávané v tomto systéme.
(13) Tretia osoba je povinná zverejniť Správu o činnosti tretej osoby v rozsahu odseku 12 okrem písm. b) a f). Tým nie sú dotknuté osobitné predpisy o ochrane osobných údajov.59)
(14) Tretia osoba je povinná umožniť obci, v ktorej zabezpečuje zber použitých batérií a akumulátorov pochádzajúcich z komunálneho odpadu, zapojenie jej miestneho systému nakladania s komunálnym odpadom do systému nakladania s použitými batériami a akumulátormi tretej osoby.

§ 45
Povinnosti výrobcov batérií a akumulátorov
(1) Výrobca batérií a akumulátorov je v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný
a) označovať batérie, akumulátory a sady batérií grafickým symbolom [§ 105 ods. 3 písm. l)],
b) uvádzať na automobilových batériách a akumulátoroch a prenosných batériách a akumulátoroch údaj o ich kapacite viditeľne, čitateľne a neodstrániteľne podľa osobitného predpisu,71)
c) uvádzať na trh označované batérie, akumulátory a gombíkové články chemickou značkou Hg, Cd alebo Pb v ustanovených prípadoch a ustanoveným spôsobom vykonávacím predpisom [§ 105 ods. 3 písm. l)],
d) pri uvedení batérií a akumulátorov na trh bezodkladne na žiadosť spracovateľa použitých batérií a akumulátorov dodať chemické zloženie a materiálové zloženie batérií a akumulátorov pre potreby určenia technologického postupu a technického postupu ich spracovania a recyklácie,
e) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých batérií a akumulátorov spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov,
f) zabezpečiť, aby sa zber, spracovanie a recyklácia použitých batérií a akumulátorov vykonávala s použitím najlepších dostupných techník z hľadiska ochrany zdravia ľudí a životného prostredia,
g) bezodkladne oznámiť koordinačnému centru splnenie cieľa zberu uvedeného v prílohe č. 3 na príslušný kalendárny rok.
(2) Výrobca prístrojov je povinný
a) zabezpečiť, aby bol prístroj, ktorý je uvádzaný na trh, navrhnutý a vyrobený tak, aby sa použité batérie a akumulátory dali jednoducho vybrať,
b) ak sa použité batérie a akumulátory nedajú jednoducho vybrať konečným používateľom, zabezpečiť, aby ich mohol jednoducho vybrať kvalifikovaný odborník nezávislý od výrobcu,
c) priložiť k prístroju návod, ako možno v prípadoch podľa písmen a) a b) batérie a akumulátory z prístroja bezpečne vybrať, a ak je to potrebné aj informácie pre konečného spotrebiteľa o type batérie a akumulátora, ktoré sú súčasťou prístroja.
(3) Povinnosti podľa odseku 2 sa nevzťahujú na výrobcu prístrojov, pri ktorých je z dôvodov bezpečnosti, výkonu, z medicínskych dôvodov alebo z dôvodu integrity údajov potrebný stály prísun elektrickej energie a vyžaduje sa stále spojenie medzi prístrojom a batériou alebo akumulátorom.
(4) Výrobca batérií a akumulátorov zabezpečuje plnenie vyhradených povinností individuálne, kolektívne alebo prostredníctvom tretej osoby; výrobca si môže zvoliť iba jeden spôsob plnenia vyhradených povinností pre tento vyhradený výrobok, pričom zvolený spôsob ich plnenia je výlučným spôsobom.

§ 46
Povinnosti výrobcu prenosných batérií a akumulátorov
(1) Výrobca prenosných batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých prenosných batérií a akumulátorov od konečných používateľov v každom okrese Slovenskej republiky
1. spätným zberom použitých prenosných batérií,
2. zberom na zbernom mieste použitých batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých prenosných batérií a akumulátorov odovzdaných na miestach podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých prenosných batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých prenosných batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrnný rozsah zberových povinností výrobcov prenosných batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.
(2) Výrobca prenosných batérií a akumulátorov nesmie pri predaji nových prenosných batérií a akumulátorov konečnému používateľovi uvádzať oddelene náklady na zber, spracovanie a recykláciu.

§ 47
Povinnosti výrobcu automobilových batérií a akumulátorov a priemyselných batérií a akumulátorov
(1) Výrobca automobilových batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých automobilových batérií a akumulátorov od konečných používateľov v každom okrese Slovenskej republiky
1. spätným zberom použitých automobilových batérií a akumulátorov,
2. zberom najmenej jednou osobou oprávnenou na zber použitých automobilových batérií a akumulátorov, ktorou je iná osoba ako distribútor automobilových batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých automobilových batérií a akumulátorov odovzdávaných na miestach podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých automobilových batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých automobilových batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrnný rozsah zberových povinností výrobcov automobilových batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.
(2) Výrobca priemyselných batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 45 a v súlade s povinnosťami podľa § 27 ods. 4 povinný zabezpečiť
a) zber použitých priemyselných batérií a akumulátorov odobratím od konečného používateľa na celom území Slovenskej republiky bez ohľadu na ich chemické zloženie a pôvod prostredníctvom osoby oprávnenej na zber týchto použitých batérií a akumulátorov,
b) zber všetkých použitých priemyselných batérií a akumulátorov odovzdávaných osobe podľa písmena a) a ďalšie nakladanie s nimi,
c) splnenie svojho zberového podielu, ktorý zodpovedá cieľu zberu uvedenému v prílohe č. 3,
d) spracovanie a recykláciu všetkých použitých priemyselných batérií a akumulátorov, ktorých zber je povinný zabezpečiť,
e) spracovanie a recykláciu použitých priemyselných batérií a akumulátorov zozbieraných v Slovenskej republike nad súhrny rozsah zberových povinností výrobcov priemyselných batérií a akumulátorov podľa písmena c) a ohlásených koordinačnému centru, a to v rozsahu svojho trhového podielu.

§ 48
Povinnosti distribútorov batérií a akumulátorov
(1) Distribútor prenosných batérií a akumulátorov je povinný vo vzťahu k použitým prenosným batériám a akumulátorom
a) zabezpečiť ich spätný zber na svojich predajných miestach bez ohľadu na ich výrobnú značku a na dátum ich uvedenia na trh po celú prevádzkovú dobu,
b) informovať konečných používateľov o možnosti ich bezplatného spätného zberu na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, a na mieste, ktoré je pri predaji prenosných batérií a akumulátorov viditeľné a pre verejnosť prístupné,
c) zabezpečiť ich spätný zber v mieste, kde vydáva prenosné batérie a akumulátory alebo na mieste, kde má sklad, ak distribuuje prenosné batérie a akumulátory konečnému používateľovi výlučne v rámci zásielkového obchodu vrátane elektronického predaja; ak také miesto alebo taký sklad nemá, tak na mieste dohodnutom s výrobcom prenosných batérií a akumulátorov,
d) neuvádzať oddelene náklady na zber, spracovanie a recykláciu použitých prenosných batérií a akumulátorov pri predaji prenosných batérií a akumulátorov,
e) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých prenosných batérií a akumulátorov v súlade so zmluvou s výrobcom prenosných batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, príslušnou treťou osobou alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov na zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov, alebo spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov; ak takú zmluvu nemá, tak na ktorékoľvek zberné miesto použitých prenosných batérií a akumulátorov alebo ktorémukoľvek spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov.
(2) Distribútor automobilových batérií a akumulátorov je povinný vo vzťahu k použitým automobilovým batériám a akumulátorom
a) plniť povinnosti uvedené v odseku 1 písm. a) až c),
b) zabezpečiť odovzdanie vyzbieraných použitých automobilových batérií a akumulátorov v súlade so zmluvou s výrobcom automobilových batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, príslušnou treťou osobou alebo príslušnou organizáciou zodpovednosti výrobcov osobe oprávnenej na ich zber alebo spracovateľovi použitých automobilových batérií a akumulátorov; ak takú zmluvu nemá, tak ktorejkoľvek osobe oprávnenej na ich zber alebo ktorémukoľvek spracovateľovi použitých batérií a akumulátorov.
(3) Na distribútora batérií a akumulátorov, ktorý dodáva priamo konečnému používateľovi batérie a akumulátory, pochádzajúce od výrobcu batérií a akumulátorov nezapísaného v Registri výrobcov vyhradeného výrobku, prechádzajú vo vzťahu k týmto batériám a akumulátorom a odpadu z nich pochádzajúcemu povinnosti výrobcu batérií a akumulátorov podľa tohto zákona.

§ 49
Povinnosti držiteľa použitých batérií a akumulátorov
Držiteľ použitých batérií a akumulátorov je povinný ich odovzdať, ak ide o použité
a) prenosné batérie a akumulátory, na mieste uvedenom v § 46 ods. 1 písm. a) alebo osobe oprávnenej na ich zber,
b) automobilové batérie a akumulátory, na mieste uvedenom v § 47 ods. 1 písm. a),
c) priemyselné batérie a akumulátory, osobe uvedenej v § 47 ods. 2 písm. a).

§ 50
Zber použitých batérií a akumulátorov
(1) Použité batérie a akumulátory možno zbierať len oddelene od ostatných druhov odpadov s výnimkou prípadu, ak sú súčasťou elektroodpadu alebo starého vozidla, keď sa zbierajú spolu s týmto odpadom.
(2) Zber použitých automobilových batérií a akumulátorov z motorových vozidiel nevyužívaných na komerčné účely vo vlastníctve fyzickej osoby nemožno viazať na kúpu novej batérie alebo akumulátora, alebo iného tovaru a musí byť pre konečného používateľa bezplatný.
(3) Na vykonávanie spätného zberu použitých batérií a akumulátorov distribútorom batérií a akumulátorov a na prevádzkovanie zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov sa nevyžaduje súhlas podľa § 97 ani registrácia podľa § 98.
(4) Prevádzkovateľ zberného miesta použitých prenosných batérií a akumulátorov a osoba oprávnená na zber použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 14 a 16 povinná
a) viesť a uchovávať evidenciu o množstvách vyzbieraných použitých batérií a akumulátorov v kilogramoch v členení batérií a akumulátorov podľa § 42 ods. 3,
b) ohlasovať štvrťročne ustanovené údaje z evidencie podľa písmena a) do 20 dní po uplynutí kalendárneho štvrťroka výrobcovi batérií a akumulátorov, príslušnej organizácii zodpovednosti výrobcov alebo tretej osobe, s ktorými má uzavretú zmluvu, a koordinačnému centru.

§ 51
Spracovanie a recyklácia použitých batérií a akumulátorov
Spracovateľ použitých batérií a akumulátorov je okrem povinností podľa § 14 a 17 povinný
a) spracovávať a recyklovať použité batérie a akumulátory v súlade s udeleným súhlasom [§ 97 ods. 1 písm. c)] a udelenou autorizáciou [§ 89 ods. 1 písm. a) prvý bod] a dodržiavať požiadavky na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov,
b) zvoliť pri výstavbe nových zariadení na spracovanie a recykláciu použitých batérií akumulátorov alebo pri modernizácii existujúcich zariadení najlepšie dostupné techniky s prihliadnutím na primeranosť výdavkov na ich obstaranie a prevádzku,
c) uvádzať do prevádzky a prevádzkovať stroje a zariadenia na spracovanie a recykláciu použitých batérií a akumulátorov v súlade s platnou dokumentáciou, s podmienkami určenými v udelenom súhlase a v udelenej autorizácii,
d) vykonať opatrenia na nápravu uložené príslušným orgánom štátnej správy odpadového hospodárstva,
e) viesť prevádzkovú dokumentáciu o spracovaní a recyklácii použitých batérií a akumulátorov,
f) viesť evidenciu a na základe evidencie ohlasovať ustanovené údaje orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva a výrobcovi batérií a akumulátorov, ktorý plní vyhradené povinnosti individuálne, organizácii zodpovednosti výrobcov pre batérie a akumulátory a tretej osobe, s ktorými má uzavretú zmluvu,
g) uchovávať evidenciu podľa písmena f) vrátane ohlasovaných údajov,
h) plniť povinnosti pôvodcu odpadu vo vzťahu k ním produkovaným odpadom,
i) vypočítať a zabezpečiť minimálnu recyklačnú efektivitu,72)
j) oznamovať recyklačnú efektivitu ministerstvu.

Štvrtý oddiel
Obaly a odpady z obalov

§ 52
Základné ustanovenie
(1) Tento oddiel upravuje požiadavky na zloženie, vlastnosti a označovanie obalov a práva a povinnosti pri nakladaní s obalmi s cieľom
a) predchádzať vzniku a škodlivosti odpadov z obalov a znižovať ich množstvo a nebezpečnosť pre životné prostredie,
b) zamedziť prekážkam v obchodovaní, narušeniu a obmedzeniu hospodárskej súťaže.
(2) Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, vzťahujú sa všeobecné ustanovenia tohto zákona na všetky druhy obalov a na nakladanie s odpadmi z obalov, ktoré sa uvádzajú na trh alebo do distribúcie v Slovenskej republike, bez ohľadu na miesto ich vzniku, na ich používanie a na použitý materiál.
(3) Obalom je výrobok, ktorý sa používa na balenie tovaru, jeho ochranu, manipuláciu s ním, dodávanie a prezentáciu, od surovín po výrobky, od výrobcu po používateľa alebo spotrebiteľa, ktorý spĺňa kritériá uvedené v prílohe č. 7; za obaly sa považujú aj nevratné časti obalov používané na tie isté účely.
(4) Spotrebiteľským obalom je obal určený na bezprostrednú ochranu tovaru alebo skupiny tovarov, ktorý v mieste nákupu tvorí tovarovú jednotku pre konečného používateľa alebo pre spotrebiteľa.
(5) Skupinovým obalom je obal určený na to, aby tvoril v mieste nákupu skupinu určitého počtu tovarových jednotiek bez ohľadu na to, či sa predáva konečnému používateľovi alebo spotrebiteľovi, alebo slúži ako prostriedok na dopĺňanie tovarov do ponuky počas predaja; môže sa z tovaru odstrániť bez porušenia jeho vlastností.
(6) Prepravným obalom je obal určený na uľahčenie manipulácie a prepravu určitého množstva tovarových jednotiek alebo skupinových balení s cieľom predchádzať fyzickému poškodeniu pri manipulácii a preprave; prepravným obalom nie je cestný kontajner, železničný kontajner, lodný kontajner ani letecký kontajner.
(7) Opakovane použiteľným obalom je obal určený na vykonanie najmenej dvoch ciest alebo obehov počas svojej životnosti, ktorý sa opakovane plní alebo opakovane použije na ten istý účel, na ktorý bol určený; taký obal sa stane odpadom z obalov, ak sa už opakovane nepoužije, a to okamihom jeho vyradenia.
(8) Opakovaným použitím je činnosť s použitým opakovane použiteľným obalom, pri ktorej sa taký obal opakovane naplní alebo použije na ten istý účel, na ktorý bol pred prvým použitím určený, a to s využitím alebo bez využitia pomocných výrobkov prítomných na trhu, ktoré umožňujú opakované naplnenie alebo použitie obalu.
(9) Zálohovaným obalom je obal tovaru, pri ktorého predaji sa okrem ceny za tovar účtuje osobitná peňažná čiastka viazaná na obal tovaru (ďalej len „záloh“), ktorej účelom je zabezpečiť vrátenie použitého obalu. Zálohujú sa
a) opakovane použiteľné obaly na nápoje,
b) obaly na nápoje, ktoré nie sú opakovane použiteľné a ktoré sú z hľadiska ich množstva a vlastností alebo množstva a zloženia nebezpečné pre životné prostredie.
(10) Zálohovaním obalu je činnosť pri predaji tovaru v zálohovanom obale, ktorou je naúčtovanie zálohu osobe uhrádzajúcej cenu tovaru a činnosť pri vrátení zálohovaného obalu spočívajúca vo vydaní tohto zálohu osobe, ktorá zabezpečuje vrátenie použitého obalu; za vrátenie zálohu sa považuje aj jeho započítanie na účely vysporiadania inej peňažnej pohľadávky.
(11) Výrobcom obalov je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá
a) používa obaly na balenie tovaru alebo plní tovar do obalov a uvádza na trh tento tovar pod svojou obchodnou značkou,
b) je osobou, pre ktorú sa tovar balí alebo plní a pod ktorej obchodnou značkou sa tovar uvádza na trh,
c) uvádza na trh tovar v obaloch iným spôsobom, ako podľa písmen a) a b),
d) ako distribútor uskutočňuje odplatné alebo bezodplatné odovzdanie obalu konečnému používateľovi na bezprostredné zabalenie tovaru,
e) ako distribútor používa obal na zabalenie distribuovaného tovaru alebo jeho časti alebo na naplnenie distribuovaným tovarom, alebo
f) uvádza na trh obaly s výnimkou osoby, ktorá dodáva nepoužité prázdne obaly osobám uvedeným v písmene a), b) c), d) alebo e) alebo osobe, ktorá balí alebo plní tovar pre osobu podľa písmena b).
(12) Uvedením obalov na trh v Slovenskej republike je okamih, keď obal alebo tovar v obale prvýkrát prechádza odplatne alebo bezodplatne z etapy výroby, cezhraničnej prepravy z iného členského štátu do Slovenskej republiky alebo dovozu z iného ako členského štátu do Slovenskej republiky do etapy distribúcie alebo použitia.
(13) Distribúciou obalov je odplatné alebo bezodplatné odovzdanie obalu alebo tovaru v obale inej osobe na účely dodania, predaja alebo použitia obalu alebo tovaru v obale v obchodnej sieti vrátane predaja konečnému používateľovi s výnimkou uvedenia na trh.
(14) Distribútorom obalov je ten, kto v rámci predmetu svojej činnosti uskutočňuje distribúciu obalov.
(15) Odpadom z obalov je obal alebo obalový materiál, ktorý sa stal odpadom, okrem odpadu z výroby obalov a odpadu z procesu balenia tovarov.
(16) Nakladaním s obalmi je výroba obalov, uvedenie obalov alebo tovarov v obaloch na trh, ich distribúcia, použitie obalov, odber opakovane použiteľných obalov, úprava obalov a opakované použitie obalov.
(17) Odberom použitých opakovane použiteľných obalov je ich odber od spotrebiteľov alebo konečných používateľov na území Slovenskej republiky na účely ich opakovaného použitia alebo vyradenia z procesu opakovaného používania.
(18) Recykláciou odpadov z obalov je každé opätovné spracovanie odpadových materiálov vo výrobnom procese na pôvodné určenie alebo na iné účely vrátane organickej recyklácie, ale okrem energetického zhodnocovania.
(19) Organickou recykláciou je aeróbne (kompostovanie) alebo anaeróbne (biometanizácia) nakladanie s biodegradovateľnou časťou odpadov z obalov za riadených podmienok s využitím mikroorganizmov, ktoré produkujú stabilizované organické zvyšky alebo metán; ukladanie na skládku sa nepovažuje za formu organickej recyklácie.
(20) Energetické zhodnocovanie je použitie spaľovateľných odpadov z obalov s cieľom získavať energiu prostredníctvom priameho spaľovania s iným odpadom alebo bez neho s využitím tepla.
(21) Materiálový tok odpadov z obalov je pohyb odpadu z obalov z miesta jeho pôvodu do prvého zariadenia na zhodnocovanie odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1 alebo do prvého iného zariadenia na území iného štátu, v ktorom je zabezpečené, že výsledok zhodnotenia odpadov bude rovnocenný s výsledkom zhodnotenia odpadov niektorou z činností R1 až R11 podľa prílohy č. 1.
(22) Miesto pôvodu odpadov z obalov je miesto jeho vzniku u pôvodného pôvodcu odpadu; ak ide o súčasť komunálnych odpadov, je takým miestom obec.
(23) Hospodárske subjekty vo vzťahu k obalom sú dodávatelia obalových materiálov, osoby, ktoré dovážajú alebo menia povahu a vlastnosti obalov, výrobcovia obalov, distribútori obalov, obchodníci s obalmi, používatelia obalov, orgány a verejnoprávne organizácie.
(24) Trhový podiel výrobcu obalov pre príslušný kalendárny rok je percentuálny podiel množstva obalov uvedených na trh výrobcom obalov v predchádzajúcom kalendárnom roku k celkovému množstvu obalov uvedených na trh v predchádzajúcom kalendárnom roku.
(25) Zberový podiel pre odpady z obalov, ktoré sú súčasťou komunálnych odpadov pre príslušný kalendárny rok, je súčin celkového množstva vyzbieraných odpadov z obalov z komunálnych odpadov v Slovenskej republike v predchádzajúcom kalendárnom roku a trhového podielu výrobcu obalov za príslušný kalendárny rok.
(26) Plast je polymér,72a) ktorý môže obsahovať prídavné látky alebo iné látky a ktorý je schopný fungovať ako hlavná štrukturálna zložka tašiek.
(27) Plastová taška je taška s uchami alebo bez nich, vyrobená z plastu, ktorá sa poskytuje spotrebiteľom na mieste predaja tovaru alebo výrobkov.
(28) Ľahká plastová taška je plastová taška s hrúbkou steny menšou ako 50 mikrometrov.
(29) Veľmi ľahká plastová taška je plastová taška s hrúbkou steny menšou ako 15 mikrometrov, ktorá sa vyžaduje z hygienických dôvodov alebo sa poskytuje ako primárny obal pre nebalené potraviny, s cieľom predchádzať plytvaniu potravinami.
(30) Ministerstvo zverejní na svojom webovom sídle celkové množstvo obalov uvedených na trh Slovenskej republiky, ako aj celkové množstvo vyzbieraných odpadov z obalov z komunálnych odpadov za predchádzajúci kalendárny rok, a to najneskôr do 15. júla.

§ 53
Požiadavky na zloženie a vlastnosti obalov
(1) Obaly musia byť navrhnuté, vyrábané a uvádzané na trh alebo do distribúcie tak, aby spĺňali základné požiadavky na ich zloženie a vlastnosti a aby umožňovali ich opakované použitie alebo zhodnocovanie vrátane energetického využitia, recyklácie a organickej recyklácie a spĺňali požiadavky ustanovené harmonizovanými normami.73)
(2) Zámerným zavedením olova, kadmia, ortuti a zlúčenín šesťmocného chrómu (ďalej len „ťažké kovy“) je ich použitie pri výrobe z dôvodu potreby ich prítomnosti v obale na zabezpečenie požadovanej vlastnosti, vzhľadu alebo kvality obalu; za zámerné zavedenie ťažkých kovov sa nepovažuje využívanie recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov ako suroviny na výrobu obalových materiálov.
(3) Zakazuje sa vyrábať a uvádzať na trh obaly, v ktorých obsah ťažkých kovov presahuje sumárne 100 mg/kg hmotnosti (ďalej len „limitná hodnota“).
(4) Zákaz podľa odseku 3 sa nevzťahuje na
a) obaly vyrábané výlučne z oloveného krištáľového skla,
b) plastové debny a plastové palety, ak
1. počas výrobného procesu nedochádza k zámernému zavedeniu ťažkých kovov,
2. boli vyrobené v kontrolovanom recyklačnom procese, v ktorom recyklovaný materiál pochádza len z takých plastových debien alebo plastových paliet a v ktorom použitie iných materiálov tvorí najviac 20 % z celkovej hmotnosti alebo
3. je limitná hodnota ťažkých kovov prekročená výlučne pridávaním recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov,
c) obaly zo skla, ak
1. počas výrobného procesu nedochádza k zámernému zavedeniu ťažkých kovov,
2. je limitná hodnota ťažkých kovov prekročená výlučne pridávaním recyklovaných materiálov s obsahom ťažkých kovov alebo
3. ten, kto obaly vyrába, vykonáva pravidelné mesačné kontroly výrobnej činnosti na sklárskej peci zamerané na zistenie koncentrácie ťažkých kovov; výsledky meraní a použité metódy merania musia byť orgánu štátnej správy odpadového hospodárstva na požiadanie kedykoľvek k dispozícii.
(5) Plastové debny a plastové palety s obsahom ťažkých kovov vyšším ako je limitná hodnota musia byť viditeľne a trvalo označené v súlade s osobitným predpisom.74)
(6) Plastové debny a plastové palety s obsahom ťažkých kovov podľa odseku 4 písm. b), ktoré sa stanú odpadom, musia byť recyklované v recyklačnom procese, v ktorom sa recyklovaný materiál vyrába len z plastových debien alebo plastových paliet a v ktorom použitie iných materiálov tvorí najviac 20 % z celkovej hmotnosti.
(7) Ten, kto obaly uvedené v odseku 4 písm. b) vyrába alebo jeho spln