+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o podmienkach výkonu volebného práva
Zákon o podmienkach výkonu volebného práva a o zmene a doplnení niektorých zákonov (165/2017)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 13.06.2017
Platnosť od: 28.06.2017
Účinnosť od: 01.07.2017
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.07.2015   180/2014
Hatályos 2017. július 1-től 2020. december 31-ig

Tt. 180/2014.

Törvény
A VÁLASZTÓJOG GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt 2014. május 29.


Módosítva:
Tt. 356/2015., hatályos 2015. december 9-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 69/2017., hatályos 2017. március 31-től
Tt. 130/2017., hatályos 2017. május 31-től
Tt. 131/2017., hatályos 2017. május 31-től
Tt. 165/2017., hatályos 2017. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
Jelen törvény szabályozza a választójog gyakorlásának feltételeit, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások, az Európai Parlamentbe történő választások, a Szlovák Köztársaság elnöke megválasztásásól és a Szlovák Köztársaság elnöke visszahívásáról szóló népszavazás, a területi önkormányzatok szerveibe történő választások szervezésének feltételeit és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 93-99. cikkelye értelmében kiírt népszavazás megrendezésének módját (a továbbiakban „választások“).

2. §
A választójog alapelve
A választások az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással zajlanak.

3. §
Választójog
Mindenkinek, aki legkésőbb a választások napjáig az önálló részekben meghatározott feltételek szerint betölti 18. életévét, jogában áll a választásokon részt venni (a továbbiakban „választópolgár“).

4. §
Akadályoztatás a választójog gyakorlásában
Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában
a) ha a közegészség védelme érdekében a törvényben meghatározott módon a személyi szabadság korlátozásra kerül,

5. §
Választhatóság joga
A törvény a választhatóság jogát önálló részekben határozza meg.

6. §
Akadályoztatás a választhatóság jogának gyakorlásában
Akadályoztatást jelent a választhatóság jogának gyakorlásában
a) a szabadságvesztés-büntetés töltése,
b) jogerős ítélet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, amennyiben az ítélet nem került törlésre,
c) a cselekvőképességtől való megfosztottság.

7. §
Választókerületek
A választókerületeket a törvény önálló részekben határozza meg.

8. §
Választókörzetek
(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község vagy a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész polgármestere (a továbbiakban „a község polgármestere”) kijelöli a választókörzeteket és a szavazóhelyiségeket. A szavazóhelyiségek kijelölése során a község polgármestere figyelembe veszi azok egészségkárosodott választópolgárok általi akadálymentes megközelíthetőségét.
(2) A választókörzetet általában úgy jelölik ki, hogy 1 000 választópolgár tartozzon hozzá.
(3) A választókörzeteket arab számjeggyel írt sorszámmal jelölik meg, folyamatosan egymást követő sorrendben. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassán minden városrészben önálló számsorokkal jelölik meg a választókörzeteket. A választókörzetet akkor is meg kell jelölni sorszámmal, ha csak egyetlen választókörzet van kialakítva.

9. §
Állandó választói névjegyzék
(1) Állandó választói névjegyzéket (a továbbiakban „állandó jegyzék“) a község állítja össze és vezeti, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrész (a továbbiakban „község“). Az állandó jegyzékbe a község azokat a választópolgárokat írja be, akiknek állandó lakhelyük van a községben. Egy választópolgár csak egy állandó jegyzékbe lehet beírva.
(2) Az állandó jegyzékben a választópolgárokat családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(3) A választópolgárról az állandó jegyzékben ezeket az adatokat tüntetik fel:
a) az utónevet és családi nevet,
b) a személyazonosító számot, személyazonosító számmal nem rendelkező külföldiek esetében a születése dátumát,
c) az állampolgárságot,
d) a község nevét, az utca nevét, ha a község utcákra van osztva, az állandó lakhely épületének helyrajzi számát és orientációs számát (házszámát).
(4) A község törli az állandó jegyzékből azt a választópolgárt, aki
a) más községbe jelentkezett be állandó lakhelyre,
b) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva,
c) megszűnt az állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.
(5) A község módosítást hajt végre az állandó jegyzékben, ha a választópolgár megváltoztatta az utónevét vagy családi nevét, vagy az állandó lakhelyét a községen belül.
(6) A község figyelemmel kíséri azokat a tényeket, amelyek miatt meg kell változtatni az állandó jegyzéket. A község a változtatásokat
a) a saját nyilvántartásai,
b) a közhatalmi szervek bejelentései,
c) óvási eljárás eredményei alapján hajtja végre.
(7) A közhatalmi szervek, amelyek a választópolgárok személyes állapotát érintően döntenek, vagy más nyilvántartást vezetnek a választópolgárokról, mint az államigazgatás, kötelesek haladéktalanul tudatni az érintett községgel a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését vagy elvesztését, a választópolgár elhalálozását vagy halottá nyilvánítását, a 18. életév betöltését, a cselekvőképességtől való megfosztás tényét, az állandó lakhely megváltozásának tényét, külföldieknél az állandó lakhely megszűnésének tényét a Szlovák Köztársaság területén.
(8) Az állandó jegyzékben elegendő helyet kell hagyni a hibák kijavítására és a választójog gyakorlásában felmerülő akadályoztatás feltüntetésére is.

10. §
Óvási eljárás
(1) A választópolgár a községi hivatal nyitvatartási ideje alatt meggyőződhet arról, hogy be van-e jegyezve az állandó jegyzékbe, hogy a róla vezetett adatok teljesek és helyesek-e, és kérheti az adatai kiegészítését vagy javítását. A község köteles eleget tenni a kérésének, vagy három napon belül írásban értesíteni a választópolgárt az okokról, amik miatt nem tehet eleget a kérésének.
(2) Ha a község maga nem javítja ki a hibákat vagy a hiányosságokat az állandó jegyzékben, az érintett választópolgár a közigazgatási bíróságon az állandó választói névjegyzék javítására vagy kiegészítésére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja. Az eljárásra külön törvényi rendelkezés vonatkozik. A közigazgatási bíróság határozata alapján a változtatást az állandó jegyzékben a község hajtja végre; a választások napján a változásokat a választókörzet választói névjegyzékében (a továbbiakban „választói névjegyzék”) a választókörzeti választási bizottság hajtja végre.

11. §
Választói névjegyzék
(1) A választói névjegyzéket az egyes választókörzetek számára a község az állandó jegyzék alapján készíti el; ha az európai parlamenti választások választói névjegyzékéről van szó, a 75. § is alkalmazásra kerül.
(2) A választói névjegyzéket a község legkésőbb egy órával a szavazás megkezdése előtt leadja a választókörzeti választási bizottságnak.
(3) A választói névjegyzékbe a választókörzeti választási bizottság a választások napján beírja a választópolgárt, akiről ezt a törvény a külön részekben meghatározza.
(4) Mindenki, aki jogosult megismerkedni a választói névjegyzék adataival, köteles betartani velük kapcsolatban a bizalmas adatkezelés szabályait.
(5) A speciális választói névjegyzék készítését a törvény külön részekben határozza meg.

12. §
Általános rendelkezések
(1) A választásokat A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága irányítja.
(2) A választásokra járási választási bizottságok és választókörzeti választási bizottságok kerülnek kialakításra; további választási bizottságok kialakítását a törvény önálló részekben határozza meg.
(3) Választási szervek jelen törvény alkalmazásában továbbá
a) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban „belügyminisztérium”),
b) a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (a továbbiakban „statisztikai hivatal”),
c) járási hivatal,
d) önkormányzati kerület,
e) község.

A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága

13. §
(1) Kialakításra kerül A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága (a továbbiakban „állami bizottság”), mint független testület a politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban, „politikai párt”) finanszírozásának ellenőrzésére, a választások irányítására és a választások eredményének megállapítása céljából. Az állami bizottságnak 14 tagja van. Az állami bizottságba tíz tagot azok a politikai pártok delegálnak, amelyek a legutóbbi választásokon képviseletet szereztek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, méghozzá a megszerzett képviselői mandátumok számával arányosan. Az állami bizottság kormányalkotó politikai pártok által delegált tagjai számának meg kell egyeznie az állami bizottság azon tagjainak a számával, amelyeket a többi, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező párt delegált. Ezt az egyenlőséget meg kell őrizni az állami bizottság egész hivatali ideje alatt. Az állami bizottság egy-egy tagját a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke delegálják.
(2) Az érintett politikai pártok elnökei, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke legkésőbb a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások eredményeinek kihirdetése után 60 nappal értesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az állami bizottsági tag utónevéről és családi nevéről, születése dátumáról, végzettségéről és az állandó lakhelye címéről; az értesítéshez csatolják az állami bizottsági tag erkölcsi bizonyítványát, amely nem lehet három hónapnál régebbi, és a végzettségét igazoló okmányt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság tagjainak az állami bizottsági tagságukat igazoló okiratot ad a határidő lejárásától számított 15 napon belül az első mondat értelmében. Az állami bizottság elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa titkos szavazással választja meg az állami bizottság összes tagja közül.
(3) Az állami bizottság hivatali időszaka az állami bizottság tagjai hivatali fogadalomtételének napjával kezdődik a 18 § 3. bek. szerint, és az új állami bizottság tagjai hivatali fogadalomtételének napjával végződik. A fogadalmat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének kezébe teszik le az állami bizottságbeli tagságot igazoló okirat átadásának napján.
(4) Az állami bizottsági tagság közéleti tisztségnek minősül. Az állami bizottság tagja a Szlovák Köztársaság olyan polgára lehet, aki állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, feddhetetlen, teljes mértékben cselekvőképes, II. fokú főiskolai végzettsége van és betöltötte a 35. életévét. Ugyanaz a személy legtöbb két egymást követő választási időszakban lehet az állami bizottság tagja.
(5) Jelen törvény alkalmazásában az bizonyul feddhetetlennek, aki nem volt bűncselekmény miatt jogerősen elítélve. A feddhetetlenség nem régibb, mint három hónapos erkölcsi bizonyítvánnyal bizonyítandó.
(6) Az állami bizottsági tag megbízatása megszűnik
a) a hivatali időszak lejártával,
b) a tisztségről való lemondással,
c) ha az állami bizottsági tag már nem teljesíti a tisztsége ellátásának feltételeit a 4. bekezdés vagy a 14. § szerint,
d) a politikai erőviszonyok megváltozása miatt az őt delegáló politikai párt döntése alapján az 1. bekezdés szerint,
e) az őt delegáló döntése alapján.
(7) Ha megüresedik az állami bizottsági tag helye, a hivatali időszak hátralévő részére új tag kerül kinevezésre. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az új tagról legkésőbb hét nappal a hely megüresedése után az értesíti, aki azt a tagot delegálta az állami bizottságba, akinek a helye megüresedett; ha megváltoznak a politikai erőviszonyok, az állami bizottság új tagját az a politikai párt delegálja, akinek erre joga van az arányos képviselet szerint. A fogadalom letételének napján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság új tagjának az állami bizottsági tagságát igazoló okiratot ad.
(8) Az állami bizottsági tag tisztsége nem látható el munkaviszony keretein belül.
(9) Az állami bizottsági tag feladatai ellátása ellenében havi díjazásra jogosult, amelynek összege a Szlovák Köztársaság gazdasági alkalmazottja előző naptári évi havi nominális átlagbére 1,5-szörösének felel meg, egész euróra felfelé kerekítve. Az állami bizottság elnökét külön juttatás illeti, a havi átalánydíj 30%-a értékében. Az állami bizottsági tag jogosult a feladatai ellátásához köthető kimutatott utazási költségek térítésére és napidíjra külön törvényi rendelkezés alapján.
(10) Az állami bizottsági tag ugyanúgy az egészségügyi biztosítás, betegbiztosítás és nyugdíjbiztosítás biztosítottjának tekintendő, mint a munkaviszonyban lévő alkalmazott.
(11) Az állami bizottsági tag köteles haladéktalanul közölni minden olyan tényt, amely miatt nem tudja ellátni a feladatait azzal, aki delegálta az állami bizottságba. Egyidejűleg köteles átadni az állami bizottság tagságát igazoló okiratot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.
(12) Az állami bizottsági tagságra, az állami bizottsági tagság tisztsége megszűnésére, a politikai pártok általi delegálás módjára és az állami bizottság elnöke megválasztásának szabályaira vonatkozó részleteket az állami bizottság alapokmánya rögzíti, amelyet Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hagy jóvá.

14. §
Az állami bizottsági tag tisztsége nem egyeztethető össze a következő tisztségekre való jelöltséggel és tisztséggel
a) a Szlovák Köztársaság elnöke,
b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője,
c) az Európai Parlament képviselője,
d) az önkormányzati kerület elnöke,
e) az önkormányzati kerület képviselő-testületének képviselője,
f) a község polgármestere,
g) a községi képviselő-testület képviselője.

15. §
(1) Az állami bizottság tevékenységét az elnök irányítja. Az elnököt távollétében az általa írásban megbízott állami bizottsági tag helyettesíti. Az elnököt helyettesítő állami bizottsági tag nem jogosult a 13. § 9. bek. szerinti külön juttatásra és nincs a 2. bekezdés utolsó mondata szerinti joga sem.
(2) Az állami bizottság testületileg dönt. Az állami bizottság határozatképes, ha legalább a tagjai háromnegyede jelen van az ülésen. A határozat érvényességéhez a bizottság összes tagja szavazatának több mint felére van szükség. Ha az állami bizottság arról szavaz, nem sérült-e a választási moratórium, a közvélemény-kutatások kiírására vonatkozó moratórium, a jelöltek listájának nyilvántartásáról, vagy a jelöltlistáról való eltávolításáról szóló moratórium, a határozat elfogadásához az állami bizottság összes tagja szavazatának háromnegyedére van szükség. Szavazategyenlőség esetén az állami bizottság elnökének szavazata dönt.
(3)Az állami bizottság tárgyalására, határozathozatalára és a tárgyalásain való részvételre vonatkozó részleteket az eljárási szabályzat rögzíti, amelyet az állami bizottság az összes tagja szavazatának több mint háromnegyedével hagy jóvá.
(4) A belügyminisztériumban kialakításra kerül az Állami Bizottság Hivatala (a továbbiakban „hivatal”) mint speciális szervezeti egység. A hivatal vezetője részt vesz az állami bizottság ülésein, szavazati jog nélkül.
(5) A hivatal struktúráját az állami bizottsággal való egyeztetés után a belügyminisztérium határozza meg. A hivatal állami alkalmazottja állami alkalmazotti státusának befejezését, illetve megváltozását és az alkalmazott munkaviszonyának megszűnését vagy megváltozását közérdekű munkavégzés esetén a belügyminisztérium előre megtanácskozza az állami hivatal elnökével.
(6) Az állami bizottság és hivatal tevékenységét fedező kiadások a belügyminisztérium költségvetéséből kerülnek térítésre. Az állami bizottság és hivatal tevékenységére szánt költségvetést a belügyminisztérium megtárgyalja az állami bizottsággal. A belügyminisztérium biztosítja az állami bizottság és hivatal működéséhez szükséges szervezeti, eszközberuházási és személyi feltételeket.
(7) A belügyminisztérium
a) választási ügyekben az állami bizottság szakmai és igazgatási egységének feladatait tölti be,
b) bebiztosítja a szavazólapok nyomtatását,
c) a választási formanyomtatványok és borítékok mintáit bocsátja ki és bebiztosítja a gyártásukat,
d) irányítja a községeket a választókörzetek kijelölésénél, a választói névjegyzékek összeállításánál, a szavazóhelyiségek felszerelésénél és a választási dokumentumok megőrzésénél,
e) meghatározza a választási szervek elektronikus kommunikációs rendszerét,
f) bebiztosítja a községek és választási szervek tevékenységéhez szükséges módszertani és adatközlési segédeszközöket,
g) az európai parlamenti választások ügyében együttműködik az Európai Bizottság szerveivel,
h) további feladatokat lát el a törvény önálló részei alapján.
(8) A belügyminisztérium a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával való egyeztetést követően általánosan kötelező érvényű jogszabályban határozza meg
a) a választási bizottságok tagjai és jegyzői díjazásának összegét,
b) részleteket a választási bizottságok tagjai és jegyzői díjazásának térítéséről.
(9) A statisztikai hivatal a választások eredményei feldolgozásának előkészítésére és a választások eredményei feldolgozására az állami bizottság, a járási választási bizottságok, önkormányzati kerületi választási bizottságok, választókerületi választási bizottságok számára szavazatösszesítő testületeket alakít ki. A statisztikai hivatal a szavazatösszesítő testületeket a helyi választási bizottságok számára is kialakítja, amennyiben több, mint 50 választókörzet választási eredményeit mérik fel
(10) A választási bizottság szavazatösszesítő testületének tagja következő szövegű fogadalmat teszi le: „Becsületemre ígérem, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni a tisztségemet a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint eljárva.”
(11) A választási bizottságok szavazatösszesítő testületei feladataikat a választási eredmények feldolgozása programi és szervezeti feltételei szerint látják el, a további feladatokat pedig az illetékes választási bizottság utasításai szerint látják el. A szavazatösszesítő testület tevékenységét fedező kiadások a statisztikai hivatal költségvetéséből kerülnek térítésre.
(12) Az állami bizottság minden olyan esetben meghívja tanácskozásaira a szavazatösszesítő testületek elnökét, amikor a tanácskozás tárgya a választások eredményeinek feldolgozására való felkészülés és a választások eredményeinek feldolgozását érintő kérdések, valamint a szavazatösszesítő testület felkészültsége feladatai ellátására jelen törvény értelmében.
(13) A statisztikai hivatal a belügyminisztériummal való egyeztetés után adja ki a választási eredmények feldolgozásának módszertanát.

16. §
(1) Az állami bizottság
a) megvizsgálja és nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő és az európai parlamenti választásokra,
b) felügyeli az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
c) irányítja a szavazatösszesítő testületet feladatai ellátásánál jelen törvény értelmében,
d) ellenőrzi a politikai pártok finanszírozását,
e) ellenőrzi a választási kampány finanszírozását és lefolytatását,
f) fellebviteli szerv a belügyminisztérium külön jogszabályok alapján kiadott határozatai esetében a politikai pártok finanszírozása és a választási kampány ügyében,
g) megvitatja a műsorszolgáltató által felajánlott adásidők elosztását a televízió- és rádióadásban a választási kampány ideje alatt,
h) megállapítja azon, választásra jogosult személyek postai úton történő választásának végeredményét, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és jegyzőkönyvet készít azon, választásra jogosult személyek postai úton történő szavazása eredményéről, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén,
i) megállapítja és nyilvánosságra hozza a részleges és végleges választási eredményeket,
j) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről,
k) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és az Európai Parlament képviselőjévé választott
jelöltek számára a megválasztásukat igazoló okiratot állít ki,
l) bejelenti a pótképviselő belépését az Európai Parlament képviselőjévé,
m) bejelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a pótképviselő belépését, vagy a képviselői mandátum alkalmazásának hiányát az esetben, amikor ezt a törvény az önálló részekben határozza meg,
n) irányítja a szavazás eredményeinek feldolgozását,
o) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a belügyminisztériumnak,
p) további feladatokat lát el a törvény önálló részei és a külön jogszabályok alapján.
(2) Az állami bizottság a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatai teljesítésénél együttműködik a belügyminisztériummal és a statisztikai hivatallal.
(3) Az állami bizottság a politikai pártok és a jelöltek számára módszertani segítséget és tanácsadást nyújt a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának szabályairól.
(4) Az állami bizottság a párt kérésére állásfoglalást ad ki a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának szabályairól. Az állami bizottság a jelölt kérésére állásfoglalást ad ki a választási kampány finanszírozásának szabályairól. Az első mondat vagy a  második mondat szerinti állásfoglalást az állami bizottság a kérvény kézbesítését követő 30 napon, választási kampány idején 15 napon belül elküldi; az állásfoglalást egyben közzéteszi a belügyminisztérium webhelyén is.
(4) A hivatal
a) ellátja az állami bizottság titkárságának feladatait,
b) ellenőrzi azon, természetes és jogi személyekre vonatkozó feladatok teljesítését, amelyek a politikai pártok és a választási kampány finanszírozását szabályozó jogszabályokból fakadnak,
c) teljesíti a különleges jogszabályok által meghatározott feladatait,
d) további feladatokat lát el az állami bizottság utasításai szerint.

17. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjelöltje, az Európai Parlament képviselőjelöltje, a Szlovák Köztársaság elnökjelöltje, az önkormányzati kerület elnökjelöltje, az önkormányzati kerület képviselőjelöltje, a község polgármesterjelöltje és a községi képviselő-testület képviselőjelöltje nem lehet a választási bizottság tagja azokban a választásokban, amelyekben jelöltként lép fel.

18. §
(1) A választási bizottság tagja lehet az, aki betöltötte a 18. életévét, cselekvőképes és állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A választási bizottságnak legkevesebb öt tagból kell állnia. A választási bizottságok kialakításának módját a törvény az önálló részekben határozza meg.
(3) A választási bizottsági tag tisztségét a következő fogadalom letételével veszi fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.”
(4) A választási bizottság határozatképes, ha az összes tagjának több mint a fele jelen van. Az érvényes határozathoz a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés menetéről a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.
(5) A választási bizottság első ülésén az összes tagja közül sorsolás útján jelöli ki az elnökét és az alelnökét. A sorsolást a választási bizottság jegyzője irányítja.

19. §
(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság ülésének előkészítésével és tanácskozásával kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendők ellátását, valamint a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti. A választási bizottság tanácskozása során a jegyzőnek tanácskozási joga van. A jegyző és a választási bizottság tevékenységével kapcsolatos költségeket jelen törvény értelmében az állami költségvetésből térítik.
(2) A jegyző a következő fogadalmat teszi le: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.”.
(3) A jegyzőt a választások lefolytatására a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki; javaslatot az állami bizottsággal való egyeztetés után a Szlovák Köztársaság belügyminisztere tesz. Az állami bizottság jegyzőjének a Szlovák Köztársaság gazdaságában foglalkoztatott alkalmazott előző naptári évi havi átlag nominálbérének megfelelő havi juttatás jár, egész euróra felfelé kerekítve. Az állami bizottság jegyzője tevékenységének ellátásához szükséges feltételeket a belügyminisztérium alakítja ki. A járási választási bizottság, önkormányzati kerületi választási bizottság, a választókerületi választási bizottság, helyi választási bizottság és városi választási bizottság jegyzője kinevezését és visszahívását a törvény az önálló részekben határozza meg.
(4) A választókörzet választási bizottságának jegyzőjét a község polgármestere nevezi ki és hívja vissza.
(5) A jegyzőt az illetékes szerv nevezi ki és hívja vissza kellő időben úgy, hogy teljesíteni tudja a feladatait jelen törvény értelmében.

20. §
A választások kiírása és időpontja
(1) A választások kiírásáról szóló határozat a Szlovák Köztársaság Törvénytárában kerül közzétételre.
(2) A választások kiírásáról szóló határozatban szerepel
a) a választások napja,
b) a választókörzetek kialakításának és a szavazóhelyiségek kijelölésének határideje,
c) a választási bizottságok kialakításának és az első ülésük megtartásának határideje,
d) más tények, amelyeket a törvény az önálló részekben határoz meg.
(3) A választásokra a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a szombati napon kerül sor. A választások a meghatározott napon hét órától huszonkét óráig tartanak. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község polgármestere korábbi időpontot is meghatározhat a választások időpontjaként, viszont legtöbb két órával korábbit.

21. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb a választások kiírása után tíz nappal közzéteszi a község hirdetőtábláján és honlapján, ha rendelkezik ilyennel, a választójog és választhatóság joga feltételeit. A község külön törvényi rendelkezés alapján az 1. bekezdésben szereplő értesítést a nemzeti kisebbség nyelvén is közzéteszi. Az értesítés mintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja a járási hivatal közreműködésével, valamint közzéteszi a honlapján is.
(2) Ha európai parlamenti választásokról van szó, a község legkésőbb az európai parlamenti választások kiírása után tíz nappal informálja a választójog és a választhatóság joga feltétételeiről azokat a választópolgárokat, akik az Európai Unió más tagországainak állampolgárai. Az értesítés mintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja. A belügyminisztérium az 1. bekezdésben szereplő értesítést szlovák és angol nyelven teszi közzé a honlapján.
(3) A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt értesítést küld az összes háztartásba, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és a szavazóhelyiséget, tömören leírja a szavazólap kezelésének módját és figyelmeztet arra, hogy a választópolgár köteles a szavazás előtt személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolni. A község külön törvényi rendelkezés alapján az információkat a nemzeti kisebbség nyelvén is feltünteti.
(4) Az olyan helyeken, ahol fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést töltenek (a továbbiakban, „intézet”), az intézet tájékoztatja a gyanúsítottakat és az elítélteket a választásokról és bizonyíthatóan felvilágosítja őket a választás módjáról és jogáról a jelen törvény értelmében az intézeti körülmények között. Ezzel egy időben az intézet felvilágosítja a gyanúsítottakat és elítélteket arról, hogy írásban kérhetik a községtől, amelyiknek az állandó jegyzékében szerepelnek, a választói igazolványuk elküldését, amelyet a község a jelen törvény önálló részei alapján ad ki. A kérvény formanyomtatványát az intézet biztosítja.

22. §
A szavazóhelyiség és felszereltsége
(1) A szavazóhelyiség bejáratánál a „szavazóhelyiség” felirat és a választókörzet száma kerül elhelyezésre. A község külön törvényi rendelkezés alapján megjelöli a szavazóhelyiséget a nemzeti kisebbség nyelvén is.
(2) A szavazóhelyiségben az elülső falra a Szlovák Köztársaság nemzeti zászlaja és állami címere kerül elhelyezésre.
(3) A szavazóhelyiségben lennie kell szavazóurnának, mozgó szavazóurnának, urnának a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére, választói névjegyzéknek, ki nem töltött választói névjegyzék formanyomtatványnak a választópolgárok utólagos bejegyzéséhez, megfelelő számú szavazólapnak és nem áttetsző, egyező méretű, minőségű és színű, a község hivatali bélyegzőjével ellátott borítéknak (a továbbiakban, „boríték”), és megfelelő számú formanyomtatványnak a választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyvéből a választókörzetben lezajlott szavazás menetének és eredményének feljegyzéséhez.
(4) A szavazóhelységben, vagy a szavazóhelység bejárata előtt kötelező „minta” felirattal ellátott szavazólapokat és a választópolgárokat a választások módjáról tájékoztató információt kihelyezni. A községben külön törvényi rendelkezés értelmében az első mondat szerinti információ a nemzeti kisebbség nyelvén is kihelyezésre kerül, népszavazás esetén pedig a javaslatok is szerepelnek a nemzeti kisebbség nyelvén, melyekről a választópolgárok döntenek. A népszavazás javaslatai szövegét a nemzeti kisebbség nyelvén a belügyminisztérium biztosítja be a járási hivatalok közreműködésével; egyúttal a honlapján is közzé teszi.
(5) A szavazóhelyiségeknek rendelkezniük kell a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területekkel (fülkével) és írószerekkel. A szavazólapok módosítására kijelölt elkülönített területek számát a község határozza meg, a választókörzet választópolgárai számától függően.
(6) A szavazóhelyiség felszerelését a község biztosítja.

23. §
A szavazás megkezdése
A szavazás megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi, hogy a szavazóhelyiség a 22. § szerint van-e felszerelve, hogy a szavazóurna, a mozgó szavazóurna és a fel nem használt, vagy a helytelenül kittöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urna üresek-e, és lepecsételi őket. A választókörzeti választási bizottság elnöke akkor nyilvánítja megkezdettnek a szavazást, ha nem észlel semmiféle hiányosságot a szavazóhelyiség felszerelésében, vagy a hiányosságok felszámolása után.

A szavazás módja

24. §
(1) A választópolgár szavazóhelyiségbe érkezés sorrendjében szavaz. A választópolgár személyesen szavaz, helyettesítése nem engedélyezett.
(2) A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát a személyazonossági igazolványa, vagy más, hivatalos irat segítségével, amelyik tartalmazza a választópolgár fényképét és minden adatot, amely a választói névjegyzékben szerepel, amennyiben ez az önálló részekben nincs másképp meghatározva. A választókörzeti választási bizottság bekarikázza a választópolgár sorszámát a választói névjegyzékben és rendelkezésére bocsátja a szavazólapot és a borítékot. A szavazólap és a boríték átvételét a választópolgár saját kezű aláírásával igazolja; amennyiben ezt nem teheti meg vagy ha megtagadja a szavazólap és a boríték átvételét aláírásával igazolni, a választókörzeti választási bizottsági elnöke jelzi ezt a tényt a választói névjegyzékben. A választókörzeti választási bizottság a választópolgár aláírása során megteszi a szükséges intézkedéseket a választói névjegyzékben szereplő többi választópolgár személyes adatainak védelme érdekében. Ha a választópolgár nem igazolja a személyazonosságát a szavazás végéig, nem teszik számára lehetővé a szavazást. Ez érvényes a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás esetében is. Gyanúsított vagy elítélt esetében, a személyazonosságát az elítélti, vagy gyanúsítotti igazolványával igazolja, vagy az Igazságügyi Rendészeti és a Büntetés-végrehajtási Alkalmazotti Kar két tagja tanúvallomásával, akik jelen vannak az intézet szavazásra kijelölt termében.
(3) A szavazólap és a boríték átvétele után a választópolgár belép szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területre, amelyben kitölti a szavazólapot olyan módon, ahogy azt a törvény az önálló részekben meghatározza. A választópolgárnak, aki nem lép be a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területre, a választókörzeti választási bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(4) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül kitöltött szavazólapok helyett másokat bocsát a rendelkezésére. A helytelenül kitöltött szavazólapokat a választópolgár a fel nem használt szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezi.
(5) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített terület elhagyása után a borítékot a választókörzeti választási bizottság jelenlétében a szavazóurnába dobja.
(6) Az a választópolgár, aki egészségkárosodása miatt, vagy azért, mert nem képes írni vagy olvasni, nem tudja önállóan kitölteni a szavazólapot, és ezt a tényt szavazás előtt közli a választókörzeti választási bizottsággal, jogosult arra, hogy a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területre más, a szavazólapokat kitölteni képes személyt vigyen magával, aki a szavazólapot az ő és a törvény utasításai szerint kitölti és borítékba helyezi; ez a személy nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja. A szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területre való belépésük előtt a választókörzeti választási bizottság tagja mindkét személyt felvilágosítja a szavazás módjáról és a választások, valamint a népszavazás előkészítésének és menetének akadályozása bűncselekményi voltáról.
(7) Elsősorban egészségügyi, vagy más, komoly okokból kérheti a választópolgár maga, vagy más személy közreműködésével a községet, vagy a választások napján a választókörzeti választási bizottságot, hogy a választóhelyiségen kívül szavazhasson, éspedig kizárólag annak a választókörzetnek az illetékességi területén, amely számára a választókörzeti választási bizottságot létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság kiküldi a választópolgárhoz két tagját a mozgó szavazóurnával, szavazólapokkal, borítékkal és azon választópolgárok jegyzékével, akik kérvényezték a választóhelyiségen kívüli szavazást; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a szavazás titkossága fennmaradjon, és hogy az, aki szavazott, aláírásával igazolja a szavazólap és boríték átvételét; amennyiben ezt a választópolgár nem tudja megtenni, vagy ha megtagadja a szavazólap és a boríték átvételének igazolását aláírásával, a választókörzeti választási bizottság tagja feljegyzi ezt a tényt a névjegyzékben. A választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai a választópolgár aláírása során megteszik a szükséges intézkedéseket a választói névjegyzékben szereplő többi választópolgár személyes adatainak védelme érdekében. Ezt a választói névjegyzéket csatolja a választói névjegyzékhez. A mozgó szavazóurnával kiküldött választókörzeti választási bizottsági tagok visszatérése után a szavazóhelyiségbe a választókörzeti választási bizottság bekarikázza a választópolgár sorszámát.
(8) Ha intézetben kerül sor a szavazásra, az intézet egyezteti az illetékes választókörzeti választási bizottsággal a mozgó szavazóurnába való szavazás időpontját.
(9) Az a választópolgár, aki egészségkárosodása miatt nem tudja a szavazóurnába helyezni a borítékot, kérheti, hogy egy más személy helyezze a borítékot a szavazóurnába, de nem a választókörzeti választási bizottság tagja.
(10) A szavazópolgár köteles a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapokat a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezni; amennyiben a szavazóhelyiségen kívül történik a szavazás, a választópolgár a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöltött szavazólapokat megsemmisíti a választókörzeti választási bizottság tagjai előtt.

25. §
Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság későbbi órára halaszthatja a szavazás megkezdését, vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás megszabott össz-időtartama azonban nem rövidíthető ezzel az intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság az ilyen intézkedésről az adott helyen megszokott módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazás meg van szakítva, a választókörzeti választási bizottság lepecsételi a fel nem használt szavazólapokat, borítékokat, a választói névjegyzéket, valamint a szavazóurna és a mozgó szavazóurna szavazólapok behelyezésére szolgáló nyílását. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság meggyőződik a pecsétek sértetlenségéről. Az okokat, melyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, valamint a pecsétek sértetlenségét a választókörzeti választási bizottság feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

26. §
A szavazóhelyiség rendje fenntartása
A szavazóhelyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, az ő távollétében az alelnök. A szavazóhelyiségben való rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítások minden jelenlévőre nézve kötelezőek.

27. §
A szavazóhelyiségben való jelenlét és a választások megfigyelése
(1) A szavazóhelyiségben a választókörzeti választási bizottsági tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain és jegyzőin, a szavazatösszesítő testületeik tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelőinek is.
(2) A független jelölt képviselőjének joga van jelen lenni a szavazóhelyiségben a választások ideje és a szavazatok számlálása alatt. A község köteles az első pont szerint jelenlevők és a nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelői számára elkülönített helyet biztosítani. Ezek a személyek a szavazóhelyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerülne szavazás lefolytatása és a szavazatok számlálása.
(3) A szavazóhelyiségben joga van tartózkodni más személyeknek is, akik érdeklődést mutattak a választások menete és a szavazatok számlálása iránt. Ezek a személyek a szavazóhelyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerülne szavazás lefolytatása, a szavazatok számlálása, vagy a szavazóhelyiség szűkös befogadóképessége miatt.

28. §
A szavazás befejezése
A szavazás meghatározott idejének lejárta után már csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a szavazóhelyiségben, vagy a szavazóhelyiség előtt tartózkodnak. Ez után a szavazóhelyiséget lezárják, és a választókörzeti választási bizottság elnöke a szavazást befejezettnek nyilvánítja. A fel nem használt és a helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnát elkülönített helyre helyezi olyan módon, hogy meggátolja a velük való manipulációt.

29. §
A szavazás befejezése utáni ügymenet és a szavazólapok és borítékok érvényességének elbírálása
(1) A szavazás befejezése után a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételteti a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, és ez után felnyittatja a szavazóurnát. Amennyiben a választókörzeti választási bizottság kérésre mozgó szavazóurnát is használt, az urnák tartalmát felnyitásuk után összekeverik.
(2) A választókörzeti választási bizottság megszámlálja a borítékokat és a kapott adatot összehasonlítja a választói névjegyzékben szereplő adatokkal. A borítékokat, amelyek nem felelnek meg a 22. § 3. bek. szerinti tartalmi és alaki kellékeknek, és a szavazólapokat, amelyek nem voltak borítékban, a választókörzeti választási bizottság kizárja.
(3) A szavazólap vagy boríték sérülése nem befolyásolja az érvényességüket. A szavazólap áthúzását vagy a hozzáírásokat nem veszik figyelembe.
(4) Vitás esetekben a szavazólap érvényességéről vagy érvénytelenségéről a választókörzeti választási bizottság hoz végleges döntést.

30. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság írásban, két eredeti példányban jegyzőkönyvet készít a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről. A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvet az elnök és a választókörzeti választási bizottság többi tagja aláírásával látja el.
(2) A választókörzeti választási bizottságnak lehetősége van az 1. bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a statisztikai hivatal által meghatározott, elektronikus formában elkészíteni. Erre a célra a statisztikai hivatal a jegyzőkönyvnek egyedi azonosítási kódot utal ki. Az elektronikus jegyzőkönyv elkészülte után a jegyzőkönyv két kinyomtatott, eredeti példányát a választókörzeti választási bizottság elnöke és többi tagja írják alá. Ezt követően az elektronikus jegyzőkönyvet elküldi és egy kinyomtatott másolatot kézbesít az illetékes választási bizottságnak.
(3) A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság valamelyik tagja a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.

31. §
A választókörzeti választási bizottság tevékenysége a jegyzőkönyv aláírás után
(1) A választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét eredeti példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a szavazás eredményét.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

32. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a szavazás eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet a szavazás eredményéről az elnök és a járási választási bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a járási választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.

33. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve és a választások eredményeinek nyilvánosságra hozatala
(1) Az állami bizottság a választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben az állami bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyv aláírása után nyilvánosságra hozza a választások végleges eredményét; nyilvánosságra hozhatja a választások részeredményeit is. Az állami bizottság az első pont szerinti az eredményeket a szavazatösszesítő testületek közreműködésével a statisztikai hivatal honlapján hozza nyilvánosságra.
(3) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és alaki kellékek a törvény önálló részeibe vannak foglalva.

34. §
A választási bizottságok anyagi és személyi bebiztosítása
(1) A választási bizottságok munkájának anyagi feltételeit, valamint a választások szervezési és technikai előkészítését és lefolytatását végző személyeket
a) az állami bizottság számára a belügyminisztérium,
b) a járási választási bizottság számára a járási hivatal,
c) a választókerületi választási bizottság és az önkormányzati kerület választási bizottsága számára az önkormányzati kerületi hivatal,
d) a választókörzeti választási bizottság és a helyi választási bizottság számára a község, a városi választási bizottság számára az a város biztosítja, amely illetékességi területén a bizottság létre lett hozva.
(2) Az 1. bekezdés a) pontjától c) pontjáig terjedő szervek bebiztosítják a választási bizottság szavazatösszesítő testületének elhelyezését.

35. §
A közhatalmi szervekkel való együttműködés
A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni jelen törvény érvényesítésénél.

36. §
A választási bizottságok tagjainak igényei
(1) A választási bizottság tagja és jegyzője tisztsége ellátása miatt nem lehet akadályoztatva munkaviszonyából vagy hasonló munkaviszonyából fakadó jogai és kötelességei gyakorlásában; joga van munkából való távolmaradásra bértérítéssel vagy fizetéstérítéssel az átlagos keresete összegében. Az önálló vállalkozónak joga van kompenzációra, amelynek értéke megegyezik a munkaviszonyban lévő, hónapos bérezéssel díjazott alkalmazottak minimálbére arányos részével. A választási bizottság tagjának feladatellátása közérdekből végzett egyéb tevékenységnek minősül.
(2) Az a munkáltató, aki kifizette a bértérítést vagy fizetéstérítést az 1. bekezdés szerint, jogosult ennek visszatérítésére. A munkáltató és az önálló vállalkozó érvényesítik a jogosultságukat az 1. bekezdés szerint
a) az illetékes járási hivatalban, ha a járási választási bizottság tagjáról van szó,
b) az illetékes önkormányzati kerületi hivatalban, ha a választókerületi, vagy az önkormányzati kerületi választási bizottság tagjáról van szó,
c) az illetékes községben, ha a választókerületi választási bizottság tagjáról, helyi választási bizottság tagjáról, vagy a városi választási bizottság tagjáról van szó.
(3) A kompenzációt az 1. bekezdés szerint az illetékes szerv fizeti, az igénylés benyújtásától számított 30 napon belül.
(4) A választókörzeti választási bizottság tagja, a helyi választási bizottság tagja, a városi választási bizottság tagja és választási bizottság jegyzője a választások napjáért díjazásra jogosultak, amennyiben ezen a napon nem jogosultak az 1. bekezdés szerinti kompenzációra. A választási bizottsági tag díjazásának összegét a község téríti. A jegyző díjazását az a szerv téríti, amely a 34. § szerint az illetékes választási bizottság tevékenységét biztosítja.

37. §
A választásokkal kapcsolatos kiadások térítése
(1) A választások költségei az állami költségvetésből kerülnek térítésre.
(2) A belügyminisztérium irányítja a községeket, önkormányzati kerületeket és járási hivatalokat a választások előkészítésére, lefolytatására és a választási eredmények vizsgálatára szánt pénzügyi eszközök felhasználásánál.

38. §
Eljárás és intézkedés tétlenség esetén
(1) Az eljárásra jelen törvény értelmében, a 40. § és 41. §-on kívül, nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály rendelkezései.
(2) Ha a község nem teljesíti feladatait jelen törvény értelmében, a járási hivatal vezetője haladéktalanul elvégezteti őket a község számára a választásokra kiszabott állami költségvetésből. A járási hivatal elöljárójának felhatalmazása van e célból irányítani a községeket és feladatokat osztani nekik.

39. §
A választási dokumentumok megőrzése
(1) A választási bizottságok átadják a választási dokumentumokat megőrzésre a községeknek, a járási hivataloknak, önkormányzati kerületeknek és a belügyminisztériumnak. A választási dokumentumok átadását a törvény az önálló részekben határozza meg. A választási dokumentumok átadásáról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az átadott választási dokumentumok jegyzékét. A jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottságok elnökei és az átvételükért felelős személyek írják alá.
(2) Az 1. bekezdés szerint a választási dokumentumok az átvétel napjától azon szerv irattárának részét képezik, amely azokat megőrzésre átvette és ennek iratkezelési szabályzata szerint kezelik őket.
(3) A választási eredmények jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalára külön jogszabály vonatkozik, a többi választási dokumentumba csak a bíróság és a bűnüldöző szerv nyerhet betekintést.

Szabálysértések

40. §
Szabálysértést követ el az, aki
a) a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapokat nem helyezi az erre kijelölt urnába,
b) nem tartja be a álasztóhelyiség rendjének megtartását szolgáló utasításokat a 26. § szerint,
c) az európai parlamenti választásokkor az Európai Unió más tagállamában és egyidejűleg a Szlovák Köztársaságban is kéri a választói névjegyzékbe való bejegyzését,
d) a jelöltlistához tartozó becsületbeli nyilatkozatban hamis tényt tüntet fel.

41. §
(1) A járási hivatal a 40. § a) és b) pontja szerinti szabálysértésért 33 euró, a 40. § c) és d) pontja szerinti szabálysértésért 100 euró büntetést szab ki.
(2) A szabálysértésekre és megtárgyalásukra a szabálysértésekről szóló általános jogszabály vonatkozik.


MÁSODIK RÉSZ
Választások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába

42. §
Választójog
Választani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába a Szlovák Köztársaság polgárának van joga.

43. §
Választhatóság joga
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőjévé (a továbbiakban, „képviselő“) a Szlovák Köztársaság olyan polgára választható, aki legkésőbb a választások napján betölti a 21. életévét és állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén.

44. §
Választókerület
A Szlovák Köztársaság területe a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások szempontjából egy választókerületnek tekintendő.

45. §
Speciális választói névjegyzék
(1) A speciális választói névjegyzéket a belügyminisztérium állítja össze és vezeti. A speciális választói névjegyzékbe azokat a választópolgárokat jegyzik be, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A választópolgárokat a speciális választói névjegyzékben családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(3) A speciális választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárról a következő adatok vannak feltüntetve:
a) utónév és családi név
b) személyazonosító szám, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátuma
c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.
(4) A választópolgárt a speciális választói névjegyzékbe a postai úton történő választás kérvényezése alapján jegyzik be. A kérvényt okirat formájában vagy elektronikusan lehet benyújtani.
(5) Amennyiben a postai úton történő választás kérvénye nem tartalmazza a törvény által meghatározott adatokat, vagy nincsenek hozzá csatolva a meghatározott mellékletek, a belügyminisztérium szorgalmazza, hogy a postai úton történő választásokat kérvényező személy pótolja a hiányzó adatokat. Ha a kérvényező legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal nem pótolja a hiányzó adatokat, a belügyminisztérium a speciális választói névjegyzékbe nem jegyzi be.
(6) A belügyminisztérium a speciális választói névjegyzéket a választások napján két eredeti példányban az állami bizottságnak adja át.

46. §
Szavazói igazolvány
(1) A választópolgárnak, aki nem választhat abban a választókörzetben, amelynek választói névjegyzékébe be van írva, a község a saját kérésére szavazói igazolványt ad ki és kihúzza a választói névjegyzékből azzal a megjegyzéssel, hogy számára szavazói igazolvány lett kiállítva.
(2) A választópolgár személyesen legkésőbb a választások napja előtti munkanapon, a községi hivatal nyitvatartási óráiban kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását. A község haladéktalanul kiadja a szavazói igazolványt.
(3) A választópolgár a szavazói igazolvány okirat formájában történő kiadását úgy kérvényezheti, hogy a kérvénye a választások napja előtt legkésőbb 15 munkanapon belül kézbesítésre kerüljön a község részére. A kérvénynek tartalmaznia kell a választópolgár adatait a 9. § 3. bekezdés szerint. A kérvényező által meghatalmazott személy legkésőbb a választások napját megelőző napon kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását.
(4) Elektronikus úton a választópolgár legkésőbb a választások napját megelőző 15 nappal kérvényezheti a szavazói igazolvány kiadását. A község erre a célra nyilvánosságra hozza a honlapján a kérvények kézbesítésére szolgáló e-mail címet. Ha a községnek nincs honlapja, a kérvények kézbesítésére szolgáló e-mail címet a község hirdetőtábláján teszi közzé. A kérvénynek tartalmaznia kell
a) a választópolgár adatait a 9. § 3. bekezdése szerint,
b) a levelezési címet, amelyre a község kézbesíti a szavazói igazolványt.
(5) Amennyiben a választópolgár nem ad meg más címet, a község a szavazói igazolványt a választópolgár állandó lakhelye címére küldi, legkésőbb három munkanappal a kérvény kézbesítése után.
(6) Ha a választópolgár az írásbeli, vagy elektronikus kérelmében feltünteti, hogy a szavazói igazolványt más személy veszi át, a kérvényben fel kell tüntetnie e személy utónevét és családi nevét és személyi igazolványának számát. Ez a személy köteles a szavazói igazolvány átvételét saját aláírásával igazolni.
(7) A szavazói igazolvány formanyomtatványát a belügyminisztérium biztosítja. A belügyminisztérium a szavazói igazolványokat a községeknek a járási hivatalok közreműködésével kézbesíti. A járási hivatal a szavazói igazolványokat külön törvényi rendelkezés alapján a nemzeti kisebbség nyelvén is kézbesíti. A szavazói igazolvány formanyomtatványának a 9. § 3. bek. szerint biztonsági elemeket kell tartalmaznia, és a választópolgár adatainak kitöltésére alkalmas helyet. A szavazói igazolványt a község a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazói igazolványon ezen kívül helyet kell, hogy kapjon az igazolványt kiadó személy utóneve és családi neve, az aláírása, a kiadás időpontja és az, milyen választásokra kerül kiadásra a szavazói igazolvány.
(8) A kiadott szavazói igazolványokról a község nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szavazói igazolvány számát, a választópolgár adatait a 9. § 3. bek. szerint és a kiadás időpontját.
(9) A szavazói igazolvány feljogosít a választói névjegyzékbe való bejegyzésre bármely választókörzetben.

47. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.
(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(8) A járási választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményeinek feldolgozását,
e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,
f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak
(9) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

48. §
A járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

49. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.
(7)A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(8) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes menetét,
b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,
c) összeszámlálja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,
d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

50. §
Jelöltlista
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének. A jelöltlista benyújtásának határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A politikai pártok a választások céljára koalíciót alakíthatnak ki, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. Koalíció részét képező politikai párt nem nyújthat be önálló jelöltlistát.
(3) A jelöltlista tartalmazza
a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését,
b) a jelöltek névjegyzékét, amely tartalmazza az utónevet és családi nevet, tudományos címet, a születése dátumát, a jelölt aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, az állandó lakhelye címét és a sorszámot a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,
c) az utónevet és családi nevet, tisztséget, azon személy aláírását, aki a politikai párt nevében eljárhat és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét és aláírását, valamint a koalíciót alkotó összes politikai párt bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A jelöltlistához csatolni kell
a) a jelöltlistán szereplő minden egyes jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,
b) a bizonylatot a 17 000 eurós választási letét (a továbbiakban, „letét”) befizetéséről,
c) az értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve, családi neve és postai értesítési címe feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet jelölt.
(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció legfeljebb 150 jelöltet tüntethet fel.
(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét; a koalíció jelöltlistáján feltüntethető az összes, a koalíciót alkotó politikai párt grafikai jele.
(7) Az állami bizottság jegyzője megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Amennyiben ez nem így van, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy az általa megszabott határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki. Az állami bizottság jegyzője az állami bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.
(8) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendjének módosítására.
(9) A letétet költségvetésen kívüli számlára utalják, melyet e célra a belügyminisztérium hoz létre; ezt a számlaszámot a belügyminisztérium közzéteszi a saját honlapján. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelynek jelöltlistája nem volt bejegyezve, vagy ha a politikai párt vagy koalíció legalább két százalékot szerzett az összes leadott érvényes szavazatból. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.

51. §
A jelöltlisták felülvizsgálata
(1) Az állami bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat. A jelöltlisták felülvizsgálatát az állami bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közreműködésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez nincs csatolva a letét befizetéséről szóló bizonylat, az állami bizottság nem vizsgálja.
(2) Az állami bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,
a) aki akadályoztatva van választhatósági joga gyakorlásában a 6. § szerint,
b) aki nem felel meg a 43. §-ban meghatározott követelményeknek,
c) aki nem mellékelte a nyilatkozatát az 50. § 4. bek. a) pontja szerint,
d) ha több politikai párt, vagy koalíció jelöltlistáján is fel van tüntetve, amelyhez nincs mellékelve nyilatkozata az 50. § 4. bek. a) pontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik, vagy
e) aki a jelöltlistán az 50. § 5. bekezdésben megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

52. §
A jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) Az állami bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak e törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyeket az 51. § 2. bekezdése szerint módosítottak. A jelöltlisták nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(2) Az állami bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban e törvénnyel, valamint azt a jelöltlistát is, amelyet nem lehet az 51. § 2. bekezdése értelmében módosítani.
(3) A jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az állami bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat és koalíciókat, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy koalíció a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.
(4) Az állami bizottság a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét eldöntő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt vagy koalíció a jelölt jelöltlistán való megtartásának vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének kimondása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.
(5) Ha a bíróság kimondja a jelölt jelöltlistán való meghagyását vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételét, az állami bizottság a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.
(6) Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vétele után a jelöltek politikai pártok és koalíciók szerinti névjegyzékét benyújtja a belügyminisztériumnak, amely bebiztosítja a megfelelő számban történő nyomtatását, és a járási hivatalok közreműködésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a jelöltek névjegyzéke legkésőbb 25 nappal a választások megkezdése előtt kézbesítve legyen minden háztartásba. A névjegyzékben szerepel a jelöltlista kisorsolt sorszáma, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezése, a jelölt sorszáma, utóneve és családi neve, tudományos címe, életkora, foglalkozása a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településneve. Ha a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok a jelöltlistájukon feltüntették a grafikai jelüket, a jelöltek névjegyzékén is fel kell tüntetni a grafikai jelet. A járási hivatal külön törvényi rendelkezés alapján nemzeti kisebbség nyelvén írt címlappal is kézbesíti ezt a névjegyzéket a községeknek. A postai úton történő választás céljaira a járási hivatal legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt közzéteszi a honlapján a jelöltek névsorát.

53. §
A jelöltlisták számozása
Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a számot, amellyel minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáját megjelölik. Annak a jelöltlistának, mely a közigazgatási bíróság határozata alapján van nyilvántartásba véve, az állami bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait az állami bizottság azonnali hatállyal közzéteszi a belügyminisztérium honlapján.

54. §
A jelöltlista visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az állami bizottság elnökének kötelező kézbesíteni, aki bebiztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

55. §
A szavazólapok
(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.
(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján bebiztosítja a megfelelő mennyiségű szavazólap elkészítését.
(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a választások napját, a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését, a sorszámot, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.
(5) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.
(6) A belügyminisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(7) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez a választások napján.
(8) Ha a politikai párt vagy koalíció visszavonja a jelöltlistáját vagy a politikai pártot vagy koalíció részét képező politikai pártot betiltják a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően, e párt szavazólapjait nem nyomtatják ki, és ha már kinyomtatásra kerültek, a választókörzeti választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámlálásakor nem veszik őket figyelembe.

56. §
A választások kiírása
(1) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartása előtt kiírja.
(2) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke választásokat ír ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába 30 napon belül az után, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

57. §
A választások módja
(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat
a) a választókörzetben, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy
b) bármely más választókörzetben szavazói igazolvány alapján.
(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton választhat.
(3) Postai úton választhat
a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki saját kérelmére speciális választói névjegyzékbe lett bejegyezve,
b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, de a választások napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő választás lehetőségét kérvényezte a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

58. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(4) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen egy szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.

59. §
Postai úton történő választás olyan választópolgár esetében, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén
(1) Azon választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, írásban vagy elektronikus formában kérvényezheti a postai úton történő választást. A kérvényt a választások napja előtt legkésőbb 50 nappal kötelező kézbesíteni a belügyminisztériumnak. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.
(2) A postai úton történő választás kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:
a) utónevet és családi nevet,
b)személyazonosító számot, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátumát,
c) a külföldi tartózkodási hely postacímét
(3) A választópolgár a kérvényéhez csatolja
a) államnyelven a becsületbeli nyilatkozatot, hogy nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén,
b) a Szlovák Köztársaság által kiadott, érvényes úti okmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonyítványáról készült fénymásolatot.
(4) A belügyminisztérium legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal elküldi a postai úton történő választást kérvényező választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére
a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot, a belügyminisztérium hivatali bélyegzőjének lenyomatával,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(5) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a belügyminisztérium, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.
(6) A választópolgár az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.
(7) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(8) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapon a belügyminisztérium részére kézbesítésre kerültek. A postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a belügyminisztérium a választások napján adja át az állami bizottságnak.
(9) Az állami bizottság a választások napján bekarikázza a választópolgárok sorszámát és megjelöli a postai úton történő választást a speciális választói névjegyzékben. A postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.
(10) A szavazás eredményeinek megállapítására a 29. § 2-4. bekezdései, valamint a 61. és 62. § rendelkezései megfelelően vonatkoznak.
(11) Az állami bizottság jegyzőkönyvet készít azon választópolgárok postai úton történő szavazásáról, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben az állami bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírása megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(12) Az állami bizottság a postai úton történő szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a speciális névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
b) a külföldről visszaküldésre szolgáló borítékot küldő választópolgárok számát,
c) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
d) a politikai pártokra vagy koalíciókra elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,
e) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.
(13) Az állami bizottság 12. bekezdés szerinti jegyzőkönyve egyben a járási választási bizottság jegyzőkönyve is.

60. §
Postai úton történő választás olyan választópolgár esetében, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások időpontjában a területén kívül tartózkodik
(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások időpontjában a területén kívül tartózkodik, írásban vagy elektronikus úton kérvényezheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai úton történő választást. A kérvényt a választás napja előtt legkésőbb 50 nappal kézbesíteni kell. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.
(2) A kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:
a) utónevet és családi nevet,
b) személyazonosító számot,
c) állandó lakhelyének címét,
d) a külföldi tartózkodási hely postacímét.
(3) A község legkésőbb a választások napja előtt 35 nappal elküldi választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére
a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(4) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a községi hivatal székhelye, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.
(5) A választópolgár az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb négy esetében a nevük előtt álló sorszám bekarikázásával elsőbbségi szavazatot adhat le.
(6) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(7) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapon a választópolgár állandó lakhelye szerinti község részér e kézbesítésre kerültek.
(8) A 7. bekezdés szerinti határidőn belül kézbesített, postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a község az illetékes választókörzeti választási bizottságnak adja át a szavazás megkezdésének kihirdetése után.
(9) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzékben a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és feltünteti, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

61. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottság által
A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság a szavazólapokat politikai pártok és koalíciók szerint csoportosítja. Megszámlálja az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott szavazólapokat, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy hány választópolgár adott le elsőbbségi szavazatot a politikai pártra vagy koalícióra. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, amelyeket az egyes jelöltekre adtak le a szavazólapokon. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

62. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
(1) Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek és a politikai párok és koalíciók szavazólapjai az 55. § 8. bekezdése szerint.
(2) Ha a választópolgár a szavazólapon több mint négy jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt vagy koalíció javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat nem veszik figyelembe.

63. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
g) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,
h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak.
(3) A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

64. §
A jegyzőkönyvek felülvizsgálata a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

65. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményét kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
g) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,
h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.
(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

A mandátumok elosztásának feltételei

66. §
(1) Az állami bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazat volt leadva egy-egy politikai pártra vagy koalícióra.
(2) Az állami bizottság megállapítja továbbá, hogy
a) mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatból,
b) mely, két vagy három politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint hét százalékot az összes leadott érvényes szavazatból,
c) mely, legalább négy politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint tíz százalékot az összes leadott érvényes szavazatból.
(3) Azok a politikai pártok vagy koalíciók, amelyek a 2. bekezdésben meghatározottnál több szavazatot kaptak az összes leadott érvényes szavazatból, a választási eredmények felmérésének következő körébe lépnek. A politikai pártokra és koalíciókra a 2. bekezdés szerint leadott érvényes szavazatokat az állami bizottság nem veszi figyelembe.

67. §
(1) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási eredmények összegezésének következő körébe a 66. § szerint nem lép be egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti
a) az ötszázalékos küszöböt négy százalékra a 66. § 2. bek. a) pontja szerinti politikai párt esetében,
b) a hétszázalékos küszöböt hat százalékra a 66. § 2. bek. b) pontja szerinti koalíció esetében,
c) a tízszázalékos küszöböt kilenc százalékra a 66. § 2. bek. c) pontja szerinti koalíció esetében.
(2) Az állami bizottság fokozatosan alacsonyabbra helyezi a százalékküszöböt az 1. bekezdés szerint olyan módon, hogy a választási eredmények következő megállapításának körébe legalább két politikai párt, vagy két koalíció vagy egy politikai párt és egy koalíció továbblépjen.

68. §
A mandátumok elosztása
(1) A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel. Az így kapott, egész számra kerekített szám az országos megválaszthatósági szavazatszám.
(2) A politikai párt vagy koalíció által elért összes érvényes szavazat osztódik az országos megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat magában foglalja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül elosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól vonják meg, amely esetében az osztás maradéka a legkisebb volt. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.
(4) Ha ezzel a módszerrel nem került elosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumra jogosult, az állami bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak adja, amelyek esetében az osztás maradéka a legnagyobb. Azonos maradék esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.
(5) A pártokon vagy koalíciókon belül a jelöltek a kiosztott mandátumokból a szavazólapon elfoglalt sorrendben részesülnek. Ha azonban a választópolgárok, akik erre a politikai pártra vagy koalícióra adtak le érvényes szavazatot, éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, először az a jelölt kap mandátumot, aki az e politikai pártra vagy koalícióra leadott összes érvényes szavazatból az elsőbbségi szavazatok legalább három százalékát megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut és jelöltjei közül többen megfelelnek előző mondatban foglalt feltételnek, a mandátumokat egymást követő sorrendben kapják a megszerzett elsőbbségi szavazatok számától függően, a legtöbb kapott szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatok számában, a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.
(6) A mandátumot nem szerzett jelöltek póttagnak minősülnek.

69. §
A választások eredménye
(1) Az állami bizottság jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről, amelyben feltünteti
a) a jegyzőkönyvet beküldő járási választási bizottságok számát,
b) a választókörzetek számát,
c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
f) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
g) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
h) a képviselőknek választott jelöltek utónevét és családi nevét, az elsőbbségi szavazás adataival együtt, ebből a megválasztott nők és férfiak számát,
i) a pótképviselőként szereplő jelöltek utónevét és családi nevét az elsőbbségi szavazás adataival együtt.
(2) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának adja át.
(3) A képviselőválasztás hitelesítését követően a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumát az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról.

70. §
A megválasztást igazoló okirat
Az állami bizottság a képviselőkké választott jelölteknek megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

71. §
Pótképviselők belépése
(1) Ha a választási időszak folyamán megüresedik egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a pótképviselője szerez mandátumot olyan sorrendben, amelyben a jelöltlistán fel volt tüntetve. Ha azonban éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, a három százalék elsőbbségi szavazatot megszerző jelöltek közül először az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb elsőbbségi szavazatot kapta.
(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.
(3) Ha a politikai pártot betiltották, a pótképviselő nem lép be és a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.
(4) Ha a képviselő mandátuma nem kerül betöltésre, pótképviselő lép a helyére.
(5) A pótképviselő belépését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke jelenti be legkésőbb 15 nappal a mandátum megüresedése után, vagy a 4. bekezdés szerinti esemény bekövetkeztével. A pótképviselőnek igazoló okiratot ad arról, hogy képviselő lett és melyik naptól lett az; a 4. bekezdés szerint a pótképviselő igazoló okiratában az is fel van tüntetve, hogy képviselői mandátuma csak annak a képviselőnek a tisztségi ideje alatt tart, akinek be nem töltött mandátumát pótképviselőként átvette, vagy csak annak a képviselőnek a fogva tartása idejére szól, akinek a mandátumát pótképviselőként átvette. A mandátumának megszűnése után pótképviselő marad ugyanazon a jelöltlistán az eredeti sorrend szerint.


HARMADIK RÉSZ
Az Európai Parlamentbe történő választások

72. §
Választójog
(1) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon a Szlovák Köztársaság azon állampolgára gyakorolhatja választójogát, aki állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén, és az Európai Unió más tagországa polgára, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban, „más tagország polgára”).
(2) A Szlovák Köztársaság polgára, aki nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, akkor gyakorolhatja választójogát, ha a választások napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik.
(3) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon nem gyakorolhatja választójogát az Európai Unió más tagországa azon polgára, aki meg lett fosztva a választójogától az Európai Unió azon tagországában, amelynek állampolgára.
(4) Az Európai Parlamentbe választani ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy tagországában lehet.

73. §
Választhatóság joga
(1) Az Európai Parlament képviselőjévé választható
a) a Szlovák Köztársaság polgára, aki legkésőbb a választások napján betölti 21. életévét,
b) más tagország polgára, aki legkésőbb a választás napján betölti 21. életévét, és akit nem fosztottak meg választhatósági jogától az Európai Unió azon tagországában, amelyiknek állampolgára.
(2) Az Európai Parlament képviselőjelöltjeként ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy tagországában lehet fellépni.
(3) Az Európai Parlament képviselőit ötéves megbízatási időszakra választják, amely az Európai Parlament választásokat követő első ülése napjától számítódik.

74. §
Választókerület
A Szlovák Köztársaság területe az Európai Parlamentbe történő választások szempontjából egy választókerületnek tekintendő.

75. §
Más tagország polgárának bejegyzése a választói névjegyzékbe
(1) Más tagország polgárát saját kérvénye alapján az a község jegyzi be a választói névjegyzékbe, amely területén állandó lakhellyel rendelkezik; a kérvényt legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt be kell nyújtania, másképp elveszíti a választói névjegyzékbe való bejegyzése jogát.
(2) A más tagország polgára a kérvényében feltünteti
a) utónevét és családi nevét, nők esetében a születési családi nevét is,
b) személyazonosító számát, személyazonosító szám hiányában a születése dátumát,
c) születése helyét,
d) nemét.
(3) A más tagország polgára kérvényéhez nyilatkozatot csatol, amelyben feltünteti
a) állampolgárságát és állandó lakhelyét a Szlovák Köztársaság területén,
b) utolsó lakhelye címét az Európai Unió tagországa területén, amelynek állampolgára,
c) a választókerületet, amely választói listáján legutolsó alkalommal szerepelt, az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára,
d) hogy csak a Szlovák Köztársaság területén gyakorolja választójogát,
e) hogy nem volt megfosztva választójoga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.
(4) A választói névjegyzékbe való bejegyzés kérvénymintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja a járási hivatalok közreműködésével, valamint közzéteszi saját honlapján is.
(5) A választói névjegyzékbe való bejegyzésről vagy be nem jegyzésről a község haladéktalanul informálja a kérvényezőt. Az óvási eljárásra a 10. § vonatkozik.
(6) A község választói névjegyzékébe bejegyzett, más tagország polgárainak névjegyzékét a 2. és 3. bekezdés szerinti adatokkal a község az 1. bekezdés szerinti határidő letelte után kézbesíti a belügyminisztériumnak, amely kézbesíti az Európai Unió illetékes tagországának. Ha az illetékes tagország értesíti a belügyminisztériumot, hogy a kézbesített választói névjegyzékben szereplő állampolgárai közül valamelyik nem élhet a választójogával az európai parlamenti választásokon, a belügyminisztérium haladéktalanul értesíti erről a tényről azt a községet, amelynek területén ez a személy állandó lakhellyel rendelkezik.
(7) A belügyminisztérium ellenőrzi a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nyilatkozatát, aki az Európai Unió más tagországa területén kérvényezte a választói névjegyzékbe történő bejegyzését, hogy a Szlovák Köztársaság területén nem fosztották-e meg választójogától és az ellenőrzés eredményét a kérvény kézbesítését követő öt napon belül elküldi az Európai Unió tagországa illetékes szervének, melynek területén a Szlovák Köztársaság állampolgára kérvényezte a választói névjegyzékbe történő bejegyzését.
(8) A belügyminisztérium haladéktalanul értesíti a községet, amely területén a Szlovák Köztársaság állampolgárának állandó lakhelye van az ilyen polgár bejegyzéséről az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe. A község a belügyminisztérium jelentése alapján törli a választói névjegyzékből a Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki be van jegyezve az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe.
(9) A község az Európai Unió más tagországa polgárát az 1. bekezdés szerinti névjegyzékből saját kérvénye alapján törli, amelyet kötelező okirat formájában kézbesíteni a községnek, és aminek tartalmaznia kell a 2. bekezdés szerinti adatokat.

76. §
Szavazói igazolvány
A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

77. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.
(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(8) A járási választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
e) jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményeiről,
(9) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal illetékességi területével.

78. §
A járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

79. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba nyilvántartásba vett jelöltlistával rendelkező politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy aláírását, aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét és aláírását, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha annak tagjai száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.
(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(8) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes menetét,
b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,
c) összeszámlálja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,
d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

80. §
Jelöltlista
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének. A jelöltlista benyújtásának határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja leteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A politikai pártok a választások céljára koalíciót alakíthatnak ki és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. Koalíció részét képező politikai párt nem nyújthat be önálló jelöltlistát.
(3) A jelöltlista tartalmazza
a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését,
b) a jelöltek névjegyzékét, amely tartalmazza az utónevet és családi nevet, tudományos címet, a születése dátumát, a jelölt aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején,
c) az állandó lakhelye címét és a sorszámot a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,
d) az utónevet és családi nevet, tisztséget, azon személy aláírását, aki a politikai párt nevében eljárhat és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát; amennyiben koalícióról van szó, az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét és aláírását, valamint a koalíciót alkotó összes politikai párt bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A jelöltlistához csatolni kell
a) a bizonylatot a 1 700 eurós választási letét (a továbbiakban, „letét”) befizetéséről,
b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve, családi neve és postai értesítési címe feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet jelölt,
c) a jelöltlistán szereplő minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, amelyben
1. a Szlovák Köztársaság állampolgára feltünteti az utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése helyét, állandó lakhelyének címét, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján a Szlovák Köztársaság területén és az Európai Unió más tagországa területén sem és nincs akadályoztatva választójoga gyakorlásában,
2. a más tagország polgára feltünteti az utónevét, vagy neveit, családi nevét, születése dátumát és helyét, állandó lakhelye címét a Szlovák Köztársaság területén, utolsó lakhelye címét az Európai Unió tagországa területén, amelynek állampolgára, a választókerületet, amely választói névjegyzékébe legutóbb be volt jegyezve, az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára, hogy jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján a Szlovák Köztársaság területén és az Európai Unió más tagországa területén sem, nincs akadályoztatva választójoga gyakorlásában és nem volt megfosztva választhatósági joga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.
(5) A politikai párt vagy koalíció legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány európai parlamenti képviselő megválasztható a Szlovák Köztársaságból az Európai Parlamentbe.
(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét; a koalíció jelöltlistáján feltüntethető az összes, a koalíciót alkotó politikai párt grafikai jele.
(7) Az állami bizottság jegyzője megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti tartalmi és alaki kellékeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Amennyiben ez nem így van, az állami bizottság jegyzője felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy a megszabott határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki. Az állami bizottság jegyzője az állami bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.
(8) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.
(9) Ha a politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján más tagország állampolgárát tüntette föl jelöltként, az állami bizottság ezt a tényt haladéktalanul közli a belügyminisztériummal. A belügyminisztérium haladéktalanul információt küld az Európai Unió más tagországának az állampolgára jelöltségéről a Szlovák Köztársaság területén és kérvényezi azon állítása ellenőrzését, hogy nem volt megfosztva választhatósági joga gyakorlásától az Európai Unió azon tagországa területén, amelynek állampolgára.
(10) A belügyminisztérium ellenőrzi a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nyilatkozatát, aki az Európai Unió más tagországa területén jelölteti magát, hogy a Szlovák Köztársaság területén nem fosztották meg választhatósági jogától, és az ellenőrzés eredményét a kérvény kézbesítésétől számított öt napon belül elküldi az Európai Unió tagországának, melynek területén a Szlovák Köztársaság állampolgára jelölteti magát.
(11) A letétet költségvetésen kívüli számlára utalják, melyet e célra a minisztérium hoz létre; ezt a számlaszámot a belügyminisztérium közzéteszi a saját honlapján. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely jelöltlistája nem volt bejegyezve, vagy ha a politikai párt vagy koalíció legalább 2 százalékot szerzett az összes leadott érvényes szavazatból. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.

81. §
A jelöltlisták felülvizsgálata
(1) Az állami bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat. A jelöltlisták felülvizsgálatát az állami bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közreműködésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez nincs csatolva a letét befizetéséről szóló nyilatkozat, az állami bizottság nem vizsgálja.
(2) Az állami bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,
a) aki akadályoztatva van választhatósági joga gyakorlásában a 6. § szerint,
b) aki nem felel meg a 73. §-ban meghatározott követelményeknek,
c) akinek a 80. § 4. bek. c) pontja szerinti nyilatkozata nincs mellékelve a jelöltlistához,
d) akinek a 80. § 4. bek. c) második pontja szerinti nyilatkozata nincs összhangban a 80. § 9. bek. szerinti ellenőrzés eredményével,
e) ha több politikai párt vagy koalíció olyan jelöltlistáján is fel van tüntetve, amelyhez nincs mellékelve a 80. § 4. bek. a) pont szerinti nyilatkozat; amennyiben a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
f) aki az Európai Unió más tagországának jelöltlistáján szerepel, vagy
g) aki a jelöltlistán az 80. § 5. bekezdésben megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

82. §
A jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) Az állami bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak e törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyek módosítva lettek a 81. § 2. bekezdése szerint. A jelöltlista nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(2) Az állami bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban e törvénnyel, valamint azt a jelöltlistát is, amelyet nem lehet a 81. § 2. bekezdése értelmében módosítani.
(3) A jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az állami bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat és koalíciókat, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy koalíció a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna
(4) Az állami bizottság, a 81. § 2. bekezdés szerint módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét eldöntő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt vagy koalíció a jelölt jelöltlistán való megtartásának vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének kimondása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.
(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt jelöltlistán való meghagyását vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételét, az állami bizottság a bírósági határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.
(6) Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vétele után a jelöltek politikai pártok és koalíciók szerinti névjegyzékét benyújtja a belügyminisztériumnak, amely bebiztosítja a névjegyzék megfelelő számban történő nyomtatását, és a járási hivatalok közreműködésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti a községeknek. A járási hivatal külön törvényi rendelkezés alapján nemzeti kisebbség nyelvén írt címlappal is kézbesíti ezt a névjegyzéket a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a jelöltek névjegyzéke legkésőbb 25 nappal a választások megkezdése előtt kézbesítésre kerüljön minden háztartásba. A névjegyzékben szerepel a jelöltlista kisorsolt sorszáma, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezése, a jelölt sorszáma, utóneve és családi neve, tudományos címe, életkora, foglalkozása a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településneve. Ha a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok a jelöltlistájukon feltüntették a grafikai jelüket, a jelöltek névjegyzékén is fel kell tüntetni a grafikai jelet.
(7) A belügyminisztérium kommunikációs központ szerepét tölti be el az Európai Unió más tagországaival való kölcsönös információcserénél.
(8) Az Európai Unió más tagországa azon polgárainak névjegyzékét, akik a nyilvántartott jelöltlistákon szerepelnek a 75. § 2. és 3. bek. a) – d) pontjai szerinti adatokkal, a belügyminisztérium legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt kézbesíti az Európai Unió illetékes tagországának.
(9) Az Európai Unió más tagországában jelöltként fellépő Szlovák Köztársaság állampolgárainak névjegyzékét a belügyminisztérium az Európai Unió más tagországa illetékes szerve értesítése alapján haladéktalanul benyújtja az állami bizottságnak.
(10) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy nyilvántartott jelöltlistán feltüntetett jelölt az Európai Unió más tagországában is jelölteti magát, haladéktalanul bebiztosítja e tény a közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.
(11) Ha az Európai Unió más tagországa által lefolytatott ellenőrzés eredményéből az állami bizottság tudomására jut, hogy az Európai Unió más tagországának nyilvántartott jelöltlistán szereplő polgára az Európai Unió más tagországában, amelynek állampolgára, meg lett fosztva a választhatósági jogától, haladéktalanul bebiztosítja ennek a ténynek a közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

83. §
A jelöltlisták számozása
Az állami bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a számot, amellyel minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáját megjelölik. Annak a jelöltlistának, amely a közigazgatási bíróság határozata alapján van nyilvántartásba véve, az állami bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait az állami bizottság azonnali hatállyal közzéteszi a belügyminisztérium honlapján.

84. §
A jelöltlista visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az állami bizottság elnökének kötelező kézbesíteni, aki bebiztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

85. §
A szavazólapok
(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették.
(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján bebiztosítja a megfelelő mennyiségű szavazólap készítését.
(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a választások napját, a politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését, a sorszámot, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.
(5) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.
(6) A belügyminisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(7) A választópolgár a szavazólapot a választás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.
(8) Ha a politikai párt vagy koalíció visszavonja a jelöltlistáját vagy a politikai pártot vagy koalíció részét képező politikai pártot betiltják a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően, e párt szavazólapjait nem nyomtatják ki, és ha már kinyomtatásra kerültek, a választókörzeti választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámlálásakor nem veszik őket figyelembe.

86. §
A választások kiírása
(1) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az Európai Unió Tanácsa határozata alapján, legkésőbb 110 nappal a választások előtt kiírja. A kiírásban szerepel a képviselők száma, akiket az Európai Parlamentbe a Szlovák Köztársaság területén lehet megválasztani.
(2) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke választásokat ír ki az Európai Parlamentbe 30 napon belül azután, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

87. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és nem szerepel a választói névjegyzékben, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa, vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.
(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy az Európai Unió állampolgára számára kiadott tartózkodási kártya bemutatása után bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.
(4) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül kitöltött szavazólapok helyett másokat bocsát a rendelkezésére. A helytelenül kitöltött szavazólapokat a választópolgár a fel nem használt, vagy helytelenül kitöltött szavazólapok elhelyezésére kijelölt urnába helyezi.
(5) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a választás napján betölti 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén és a választások napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár úti okmányában. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapokat és az üres borítékot.
(6) A választópolgár egy szavazólapot helyez a borítékba a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, az egy szavazólapon feltüntetett jelöltek közül legtöbb két jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le a neve előtt álló sorszám bekarikázásával.

88. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottság által
A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság a szavazólapokat politikai pártok és koalíciók szerint csoportosítja. Megszámlálja az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott szavazólapokat, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy hány választópolgár adott le elsőbbségi szavazatot a politikai pártra vagy koalícióra. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, amelyeket az egyes jelöltekre adtak le a szavazólapokon. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

89. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
(1) Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek és a politikai párok és koalíciók szavazólapjai a 85. § 8. bekezdése szerint.
(2) Ha a választópolgár a szavazólapon több mint két jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt vagy koalíció javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat nem veszik figyelembe.

90. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
f) a politikai pártokra vagy koalíciókra elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,
g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.
(2) A választókörzeti választás bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

91. §
A jegyzőkönyvek felülvizsgálata a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

92. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazás eredményét kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
f) a politikai párt vagy koalíció jelöltjeire elsőbbségi szavazatot leadó választópolgárok számát,
g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint.
(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat a járási hivatalnak megőrzésre átadja.

93. §
A mandátumok elosztásának feltételei
(1) Az állami bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazat volt leadva egy-egy politikai pártra vagy koalícióra.
(2) Az állami bizottság megállapítja továbbá, mely politikai párt szerzett legalább öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatból. Azon politikai pártok és koalíciók érvényes szavazatait, amelyek kevesebb, mint öt százalékot szereztek az érvényes szavazatokból, a választások eredményének további vizsgálatánál az állami bizottság nem veszi figyelembe.

93.a §
(1) Ha az állami bizottság megállapítja, hogy a választási eredmények összegezésének következő körébe a 93. § szerint nem jut be egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti az ötszázalékos küszöböt négy százalékra a 93. § 2. bek. szerint.
(2) Az állami bizottság fokozatosan alacsonyabbra helyezi a százalékküszöböt az 1. bekezdés szerint olyan módon, hogy a választási eredmények következő megállapításának körébe legalább két politikai párt, vagy két koalíció, vagy egy politikai párt és egy koalíció bejusson.

94. §
A mandátumok elosztása
(1) A szavazatszámlálás további körébe lépő parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összege elosztásra kerül a 86. § 1. bek. szerinti mandátumok számával, a mandátumok számát eggyel növelve. Az így kapott, egész számra kerekített szám az országos megválaszthatósági szavazatszám.
(2) A politikai párt vagy koalíció által elért összes érvényes szavazat osztódik az országos megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat magában foglalja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül elosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól vonják meg, amely esetében az osztás maradéka a legkisebb volt. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.
(4) Ha ezzel a módszerrel nem került elosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumra jogosult, az állami bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak adja, amelyek esetében az osztás maradéka a legnagyobb. Azonos maradék esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyforma, sorsolás dönt.
(5) A pártokon vagy koalíciókon belül a jelöltek a kiosztott mandátumokból a szavazólapon elfoglalt sorrendben részesülnek. Ha azonban a választópolgárok, akik erre a politikai pártra vagy koalícióra adtak le érvényes szavazatot, éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, először az a jelölt kap mandátumot, aki az e politikai pártra vagy koalícióra leadott összes érvényes szavazatból az elsőbbségi szavazatok legalább három százalékát megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut és jelöltjei közül többen megfelelnek előző mondatban foglalt feltételnek, a mandátumokat egymást követő sorrendben kapják a megszerzett elsőbbségi szavazatok számától függően, a legtöbb kapott szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatok számában, a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.
(6) A mandátumot nem szerzett jelöltek póttagnak minősülnek.

95. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
(1) Az állami bizottság választások eredményéről szóló jegyzőkönyve feltünteti
a) a jegyzőkönyveket beküldő járási választási bizottságok számát,
b) a választókörzetek számát,
c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
f) a politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatok számát,
g) az európai parlamenti képviselőkké választott jelöltek utónevét és családi nevét, ebből a megválasztott nők és férfiak számát, az elsőbbségi szavazás adataival együtt,
h) a pótképviselőként szereplő jelöltek utónevét és családi nevét, az elsőbbségi szavazás adataival együtt.
(2) Az állami bizottság a választások összesített végeredményét csak az után hozza nyilvánosságra, ha az Európai Unió azon tagországában, amelynek választópolgárai utolsóként adják le szavazatukat, befejezik a választást.
(3) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvét átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének, aki a Szlovák Köztársaság területén lezajlott választás eredményeit átadja az Európai Parlamentnek.

96. §
A megválasztást igazoló okirat
Az állami bizottság az Európai Parlamenti képviselőkké választott jelölteknek megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

97. §
A pótképviselők belépése
(1) Ha az Európai Parlamentben a választási időszak folyamán megüresedik egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a pótképviselője lép be olyan sorrendben, amilyenben a jelöltlistán fel volt tüntetve. Ha azonban éltek az elsőbbségi szavazatok leadásának jogával, az a jelölt lép be, aki a 94. § 5. bekezdésében foglaltak szerint megfelelő számú elsőbbségi szavazatot szerzett.
(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.
(3) Ha a politikai pártot betiltották, a pótképviselő nem lép be és a mandátum a választási időszak végéig megüresedett marad.
(4) A pótképviselő belépését az állami bizottság jelenti be legkésőbb 15 nappal az európai parlamenti mandátum megüresedéséről szóló értesítése kézbesítése után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. A pótképviselőnek igazoló okiratot ad arról, hogy az Európai Parlament képviselője lett, és melyik naptól. A pótképviselő belépését az állami bizottság haladéktalanul bejelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.
(5) A pótképviselő belépéséről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa tájékoztatja az Európai Parlamentet legkésőbb 15 nappal az értesítés állami bizottságnak való kézbesítése után.


NEGYEDIK RÉSZ
A Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása

98. §
Választójog
A Szlovák Köztársaság elnökének (a továbbiakban „elnök”) megválasztása során választójogát gyakorolhatja a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, aki választójogát gyakorolhatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választásokkor.

99. §
Szavazói igazolvány
A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

100. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában és a petíciós bizottságban. A tag és póttag delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a petíciós bizottság a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását,
1. aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. aki a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó,
3. aki a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra van kijelölve, ha a petíciós bizottságról van szó.
(3) A tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy petíciós bizottság részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A járási választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja a járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,
f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak
(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

101. §
Járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

102. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, és a petíciós bizottság. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció, vagy petíciós bizottság a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) Az tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását,
1. aki jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. aki a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó,
3. aki a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra van kijelölve, ha a petíciós bizottságról van szó.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy petíciós bizottság részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes menetét,
b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,
c) összeszámlálja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,
d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

103. §
Jelöltállítás
(1) A jelöltállító javaslatnak tartalmaznia kell
a) a jelölt utónevét és családi nevét és tudományos címét,
b) születése dátumát,
c) aktuális foglalkozását a javaslat benyújtása idején,
d) a jelölt állandó lakhelye címét,
e) a jelölt arra vonatkozó, saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelölésével egyetért és megfelel az elnökjelöltekre vonatkozó feltételeknek.
(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a kézbesítéstől számított hét napon belül megvizsgálja, hogy az jelöltállító javaslat tartalmazza-e a törvény által meghatározott adatokat; petíció esetében azt vizsgálja meg, hogy a petíció tartalmazza-e az 1. bekezdés szerinti tartalmi és alaki kellékeket, illetve azt is, hogy a petíció megfelel-e a külön törvényben meghatározott követelményeknek, illetve, hogy minden petíciós ív alapján egyértelmű-e, hogy az adott jelöltre vonatkozó petícióról van szó. Ha a javaslat eleget tesz a meghatározott feltételeknek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslatot elfogadja; egyéb esetben elutasítja azt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat elfogadásáról szóló értesítést közzéteszi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján és ezt követően kézbesíti az elnökjelöltnek az általa megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelye címére. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat elutasításáról szóló értesítést a javaslat elutasításától számított 24 órán belül kézbesíti az elnökjelöltnek az általa megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelye címére és ezzel egy időben közzéteszi a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján; amennyiben az elnökjelölt nem veszi át az értesítést vagy nem tartózkodik az általa megadott címen vagy az állandó lakhelye címén, a kézbesítés idejének az az időpont minősül, amikor az ilyen értesítés közzé lett téve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa honlapján.
(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a jelöltállító javaslat elfogadását követő 24 órán belül értesíti az állami bizottságot a jelölt utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, életkoráról, foglalkozásáról, állandó lakhelye címéről.
(4) A jelöltállító javaslat elutasítása ellen az érintett jelölt a jelöltállító javaslata elfogadása érdekében bírósági indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.
(5) Ha a közigazgatási bíróság a jelöltállító javaslat elfogadása mellett határoz, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül értesíti az állami bizottságot a 3. bekezdés szerinti tényekről.

104. §
A jelöltségről való lemondás
(1) Az elnökjelölt írásban lemondhat a jelöltségről. A jelöltségről való lemondásról szóló nyilatkozatot a jelölt legkésőbb 48 órával az első választási forduló kezdete előtt kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke haladéktalanul közli ezt a tényt az állami bizottsággal, amely bebiztosítja a lemondásról szóló nyilatkozat közzétételét a szavazóhelyiségekben és a belügyminisztérium honlapján. A jelöltségről való lemondást visszavonni nem lehet.
(2) Ha a köztársaságielnök-jelölt a szavazólapok elkészítése után lépett vissza a jelöltségtől, az adatai a szavazólapon maradnak.

105. §
Szavazólap
(1) Egy közös szavazólap készül valamennyi jelölt feltüntetésével, akik jelöltállítási javaslata el lett fogadva. A szavazólapon szerepel a választások napja, valamint a jelöltek ábécésorrendben a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, aktuális foglalkozásuk a jelöltlista benyújtása idején és az állandó lakhelyük szerinti község feltüntetésével. A jelöltek a szavazólapon családnevük szerinti betűrendben vannak feltüntetve.
(2) A belügyminisztérium elegendő mennyiségű szavazólapot biztosít be.
(3) A szavazólapon feltüntetett adatok helyességét az állami bizottság ellenőrzi és az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.
(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(6) A választópolgár a szavazólapot a választás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

106. §
A választások kiírása
(1) Az elnökválasztást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke írja ki legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt.
(2) Amennyiben a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelennek nyilvánította a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke köztársaságielnök-választást ír ki 30 napon belül az után, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatát kézbesítik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.

107. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a választások napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.
(3) A választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.
(4) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a választás napján betöltötte 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a választások napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár úti okmányában és a külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozatot csatolja a választói névjegyzékhez. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(5) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon csak egyetlen jelölt sorszámát karikázza be.

108. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottság által
A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja az érvénytelen szavazólapokat és megállapítja az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

109. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
A szavazólap érvénytelen, ha nem az elrendelt módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

110. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,
f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
g) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

111. §
A jegyzőkönyvek felülvizsgálata a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

112. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, melyek a szavazás eredményét kézbesítették,
b) a választási névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,
f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
g) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát.
(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

113. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
(1) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,
b) a választókörzetek számát,
c) a jegyzőkönyvet kézbesítő választókörzeti választási bizottságok számát,
d) a választási névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
e) az összes jelöltre leadott érvényes szavazat számát,
f) a választhatósági jogát elveszített jelölt szavazatai számát és a jelöltségéről lemondott jelölt szavazatai számát,
g) a jelöltek sorrendjét a megszerzett érvényes szavazatszám szerint,
h) az elnökké választott jelölt utónevét és családi nevét, vagy az arra vonatkozó adatot, hogy a jelöltek egyike sem szerezte meg a megfelelő számú érvényes szavazatot.
(2) Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának adja át.

114. §
A választások eredményei kihirdetése
A választások eredményei kihirdetésének tartalmaznia kell 
a) az elnökké választott jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, a többi jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, az elért érvényes szavazataik számával együtt, vagy
b) azt a megállapítást, hogy tekintettel a választások eredményeire, megrendezésre kerül a választások második fordulója, adatokat a második fordulóba került jelöltek utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, és a többi jelölt sorrendjét a megszerzett érvényes szavazatok száma közlésével.

115. §
A választások második fordulója
(1) Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a választópolgárok érvényes szavazatának több, mint felét, 14 napon belül sor kerül a választások második fordulójára. A választások második fordulóját és második forduló napját a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki.
(2) A második választási fordulóban a 99. §, 104. §, 105. §, 107-113. § és a 114. § a) bekezdés értelmében, megfelelően kell eljárni.
(3) A választások második fordulójának időpontjáról és helyéről a községek az adott helyen megszokott módon tájékoztatják a választópolgárokat.
(4) Az elnökjelölt az első forduló eredményeinek kihirdetése után írásban visszaléphet a jelöltségétől.


ÖTÖDIK RÉSZ
Az elnök visszahívásáról szóló népszavazás

116. §
Szavazójog
Az elnök visszahívásáról szóló népszavazáson (a továbbiakban, ”népszavazás”) a Szlovák Köztársaság polgára jogosult szavazni.

117. §
Szavazói igazolvány
A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

118. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kihirdetéséről szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A járási választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja a járási hivatal információit a népszavazás szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
e) jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményeiről,
f) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.
(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal külön törvényi rendelkezés meghatározott illetékességi területével.

119. §
A járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

120. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a község polgármesterének kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. a koalíciót alkotó összes párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere elöljárója hívja össze.
(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes menetét,
b) a választások napján bejegyzi a választókat a választói névjegyzékbe,
c) összeszámlálja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,
d) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a községnek.

121. §
A népszavazás kiírása
A népszavazást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki.

122. §
A szavazólap
(1)A szavazólapon kötelező feltüntetni a népszavazás napját és a következő kérdést: „Egyetért Szlovák Köztársaság elnöke tisztségéből való visszahívásával?” A kérdés mellett „igen” és „nem” válaszok vannak feltüntetve.
(2) A belügyminisztérium elegendő mennyiségű szavazólapot biztosít be.
(3) Az állami bizottság az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.
(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek biztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(6) A választópolgár a szavazólapot a népszavazás napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

123. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a népszavazás napján szavazói igazolvánnyal érkezik a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(3) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az illetékes választási helyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak kiadja a szavazólapot és az üres borítékot.
(4) A Szlovák Köztársaság polgárát, aki legkésőbb a népszavazás napján betöltötte 18. életévét, nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén és a népszavazás napján felkereste a szavazóhelyiséget, szlovákiai úti okmány és külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozat bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a becsületbeli nyilatkozat mintáját a belügyminisztérium közzéteszi a honlapján. A választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a választókörzeti választási bizottság jelzi a választópolgár szlovákiai úti okmányában, és a külföldi állandó lakhelyről szóló becsületbeli nyilatkozatot csatolja a választói névjegyzékhez. A választókörzeti választási bizottság kiadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(5) A szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen a választópolgár szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, amelyet a borítékba helyez, az „igen“ vagy a „nem“ választ karikázza be.

124. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottság által
A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja az „igen” és a „nem” szavazatok számát. Az eredményt feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

125. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
A szavazólap érvénytelen, ha nem az elrendelt módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

126. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a leadásra került borítékok számát,
e) a leadásra került szavazólapok számát,
f) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,
g) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy eredeti példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait a megőrzésre átadja a községnek.

127. §
A jegyzőkönyvek felülvizsgálata a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság a szavazás eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

128. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményét kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a leadásra került borítékok számát,
e) a leadásra került szavazólapok számát,
f) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,
g) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.
(2) A járási választási bizottság a szavazások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

129. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
(1) Az állami bizottság a népszavazásról szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,
b) a választókörzeti választási bizottságok számát,
c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
d) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
e) a leadásra került borítékok számát,
f) a leadásra került szavazólapok számát,
g) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,
h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.
(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

130. §
A népszavazás eredményének kihirdetése
A népszavazás eredményének kihirdetése magában kell, hogy foglalja
a) a népszavazás napját,
b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,
c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
d) az „igen“ -nel szavazó választópolgárok számát,
e) a „nem“-mel szavazó választópolgárok számát,
f) annak megállapítását, hogy az elnök visszahívásra került, vagy nem került visszahívásra.


HATODIK RÉSZ
Az önkormányzati kerületi szervek megválasztása

131. §
Választójog
Az önkormányzati kerületi szervek megválasztásában a Szlovák Köztársaság polgárai és azon külföldi személyek jogosultak részt venni, akiknek az önkormányzati kerület területéhez tartozó községben állandó lakhelyük van, vagy akiknek az állandó lakhelye olyan katonai körzetben van, amely az önkormányzati kerületi szervek megválasztásának céljaira annak illetékességi területéhez tartozik (a továbbiakban „az önkormányzati kerület lakosa”).

Választhatóság joga

132. §
Az önkormányzati kerület képviselő-testületének (a továbbiakban „a képviselő-testület”) képviselőjévé az önkormányzati kerület olyan lakosa választható meg, akinek állandó lakóhelye van olyan községben vagy katonai körzetben, amely azon választási kerület illetékességi területéhez tartozik, amelyben jelölteti magát, és aki legkésőbb a választások napján betölti 18. életévét.

133. §
Az önkormányzati kerület elnökévé az önkormányzati kerület azon lakosa választható meg, aki legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét.

134. §
Választókerületek
(1) A képviselő-testületi választások céljaira minden önkormányzati kerületben egymandátumos választókerületeket vagy többmandátumos választókerületeket hoznak létre, melyekben a képviselő-testület képviselőit az önkormányzati kerület lakosságának arányához viszonyítva választják meg.
(2) A választókerületeket, a képviselő-testületükbe választható képviselők számát, valamint a választókerületek választási bizottságai székhelyeit a képviselő-testület a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül határozza meg és hozza nyilvánosságra.
(3) Az önkormányzati kerület a választókerületek jegyzékét, a képviselő-testületükbe választható képviselők számát, az egyes választókerületekbe tartozó községek jegyzékét, valamint a választókerületek választási bizottságai székhelyei jegyzékét haladéktalanul elküldi az állami bizottság jegyzőjének, valamint az önkormányzati kerületbe tartozó községeknek. Ezeket az adatokat egyúttal a honlapján is közzé teszi.
(4) Az önkormányzati kerület elnöke megválasztása céljából minden önkormányzati kerület egy egymandátumos választókerületet alkot.

135. §
Az önkormányzati kerület választási bizottsága
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottságába egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra az önkormányzati kerület választókerületeinek legalább egy harmadában. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az önkormányzati kerület elnökének kézbesíti.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben az önkormányzati kerület választási bizottsága nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki.
(5) Az önkormányzati kerület választási bizottsága első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést az önkormányzati kerület elnöke hívja össze.
(6) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjét az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki és hívja vissza.
(7) A politikai párt vagy a koalíció, a képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát az önkormányzati kerületi választási bizottságban.
(8) Az önkormányzati kerület választási bizottsági tagsága egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek az önkormányzati kerület választási bizottsága elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak az önkormányzati kerületi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. Az önkormányzati kerületi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.
(9) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.
(10) Az önkormányzati kerület választási bizottsága
a) megvizsgálja a jelöltlistákat és dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről,
b) felügyeli a választókerületek és választókörzetek választási bizottságai felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
c) megvitatja az önkormányzati kerület hivatala információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
d) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
e) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
f) a választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,
g) kihirdeti az önkormányzati kerületi választások eredményeit,
h) a megválasztott jelölteknek a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki,
i) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja az önkormányzati kerületnek.

136. §
Választókerületi választási bizottság
(1) A választókerületi választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra a választókerületben. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül az önkormányzati kerület elnökének kézbesíti.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókerületi választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki.
(5) A választókerületi választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést az önkormányzati kerület elnöke hívja össze.
(6) A politikai párt vagy a koalíció, a képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén, az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókerületi választási bizottságban.
(7) A választókerületi választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókerületi választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókerületi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókerületi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.
(8) A választókerületi választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.
(9) A választókerületi választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja az önkormányzati kerület hivatala információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
e) a választókerületi választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,
f) kihirdeti a választókerület választási eredményeit,
g) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja az önkormányzati kerületnek.
(10) A választókerületi választási bizottság illetékességi területe megegyezik a választókerületével.

137. §
A választókerület jegyzője
A választókerületi választási bizottság jegyzőjét az önkormányzati kerület elnöke nevezi ki és hívja vissza.

138. §
A választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a képviselő-testületi választásokra abban a választókerületben, melynek része az adott választókörzet. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint annak bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzet választási bizottsága nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma ötnél kevesebb és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) Amennyiben a politikai párt vagy a koalíció visszavonja jelöltlistáját, melyet a képviselő-testületi választásokra nyújtott be, ennek következményeként az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.
(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(8) A választókörzeti választási bizottság
a) bebiztosítja a választások szabályszerű menetét,
b) bejegyzi a választópolgárokat a választások napján a választási névjegyzékbe,
c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről,
d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.
(9) A választókörzeti választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

139. §
A képviselő-testületi választások jelöltlistája
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt, valamint független jelölt nyújthat be. A politikai párt írásban, levélben, valamint elektronikus formában, meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A választások céljából a politikai pártok koalícióra léphetnek és az 1. bekezdés szerint eljárva közös jelöltlistát nyújthatnak be.
(3) Amennyiben két vagy több választókerület képviselő-testületébe választanak képviselőket, a politikai párt vagy koalíció minden választókerületben nyújthat be jelöltlistát. Ha a politikai párt önállóan nyújt be jelöltlistát egy választókerületben, ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben nem nyújthat be koalíciós jelöltlistát; ha a politikai párt koalíciós jelöltlistát nyújt be, jelöltlistát ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben csak ugyanazon koalíció keretein belül nyújthat be.
(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt megnevezését vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését és a választókerület számát,
b) a jelöltek jegyzékét, mely tartalmazza minden egyes jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, a jelölt állandó lakhelye címét, valamint sorszámát a jelöltlistán arab számmal kifejezve,
c) a politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt meghatalmazottjának utó- és család nevét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát.
(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell
a) minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,
b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve és postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.
(6) A politikai párt legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány képviselő megválasztható az adott választókerület képviselő-testületébe.
(7) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a választókerület számát, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, állandó lakhelye címét és saját kezű aláírását.
(8) A független jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.
(9) Valamennyi független jelölt jelöltlistája részét alkotja az a külön okirat, melyet a jelöltségét támogató választópolgárok írtak alá, akik állandó lakhellyel rendelkeznek olyan községben vagy katonai körzetben, amely abba a választókerületbe tartozik, ahol jelölteti magát (továbbiakban, mint „külön okirat”), mely 400 aláírást tartalmaz. E külön okiratban minden választópolgár az aláírásán kívül feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelye címét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. A külön okirat valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy külön okirattal csak egy jelölt támogatható.
(10) A képviselő-testületi képviselőjelöltnek olyan községben kell állandó lakhellyel rendelkeznie, amely azon választókerület területén van, amelyben jelölteti magát.
(11) A képviselőjelölt a képviselő-testületi választásokon csak egy választókerületben indulhat.
(12) A képviselő-testület képviselőjelöltje jelöltetheti magát az önkormányzati kerület elnöki tisztségére is.
(13) Az önkormányzati kerület jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 4. és 7. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 5., 8. és 9. bekezdésben meghatározott iratokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a független jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(14) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.
(15) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője az önkormányzati kerület választási bizottsága első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.
(16) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője az önkormányzati kerület hivatala közreműködésével az 1. bekezdésben meghatározott határidő elteltével haladéktalanul megküldi az egyes választási kerületek képviselő-testülete jelöltjei névjegyzékét valamennyi, az önkormányzati kerület területén megtalálható községnek.

140. §
A képviselő-testületi választások jelöltjeinek nyilvántartásba vétele
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az előterjesztett jelöltlistákat felülvizsgálja. Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelöltlistákat szavazatösszesítő testülete közreműködésével vizsgálja meg.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága nem veszi nyilvántartásba a jelöltet,
a) aki nem felel meg a 132. §-ban meghatározott követelményeknek,
b) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,
c) aki nem csatolta a jelöltlistához a 139. § 5. bek. a) pontja vagy a 8. bek. szerinti nyilatkozatot,
d) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 139. § 5. bek. a) pontja vagy 8. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
e) ha a jelöltlistán a megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel,
f) ha nem mellékelte a külön okiratot a 139. § 9. bek. értelmében, vagy a mellékelt külön okirata nem hiánytalan.
(3) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(4) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az önkormányzati kerület választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártok és koalíciók meghatalmazottjait és a független képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a független képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.
(5) Az önkormányzati kerület választási bizottságának a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett független képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.
(6) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül az önkormányzati kerület választási bizottsága a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

141. §
A képviselő-testületi választások nyilvántartásba vett jelöltjeinek névjegyzéke
(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében, állandó lakcíme községe megnevezését és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, vagy az adatot, hogy a jelölt független, a választókerület számát, valamint az adott választókerületben választásra kerülő képviselők számát. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt megküldi az állami bizottságnak és az önkormányzati kerület területén megtalálható valamennyi községnek a nyilvántartásba vett jelöltek választókerületek szerinti névjegyzékét. A szükséges számú névjegyzéket az önkormányzati kerület közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.
(3) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

142. §
A képviselő-testületi választások jelöltlistája visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos dokumentum formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást az önkormányzati kerület választási bizottsága elnökének kötelező kézbesíteni, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelöltek nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, vagy ha a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai párt azt követően szűnik meg, hogy a jelölteket nyilvántartásba vették, a jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik figyelembe.

143. §
A képviselő-testületi választások szavazólapjai
(1) A képviselő-testületi választások esetében minden választókerületben egy közös szavazólap készül valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet kizárólag a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az önkormányzati kerület választási bizottsága ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a belügyminisztérium közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.
(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy független jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni. A szavazólapon fel kell tüntetni a választókerület számát, valamint az adott választókerületben megválasztásra kerülő képviselők számát.
(4) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.
(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével biztosítja a szavazólapok kézbesítését a községeknek; úgy, hogy azok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(6) A választópolgár a szavazólapokat a választások napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

144. §
Az önkormányzati kerületek elnökválasztásának jelöltlistája
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint nyilvántartott politikai párt, valamint független jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában, valamint elektronikusan, meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerületi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A politikai pártok a választások céljaira koalícióra léphetnek, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint eljárva. Ha a politikai párt önálló jelöltlistát nyújt be, nem nyújthat be koalíció részeként jelöltlistát az önkormányzati kerületi elnökválasztására.
(3) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét,
b) a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, a jelöltlista benyújtása idején aktuális foglalkozását, a jelölt állandó lakhelye címét,
c) a politikai párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó minden politikai párt esetében a nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát, mely a koalíciót alkotja.
(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell
a) a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,
b) az értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve, valamint postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.
(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján legfeljebb egy jelöltet tüntethet fel.
(6) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, állandó lakhelye címét és saját kezű aláírását.
(7) A független jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.
(8) Minden független jelölt jelöltlistája részét alkotja az a külön okirat, melyet a jelöltségét támogató, a választókerületbe tartozó választópolgárok írtak alá, mely 1 000 aláírást tartalmaz. E külön okiratban minden választópolgár az aláírásán kívül feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelye címét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. A külön okirat valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy külön okirattal csak egy jelölt támogatható.
(9) Az önkormányzati kerület elnökjelöltjének olyan községben vagy katonai körzetben kell állandó lakhellyel rendelkeznie, amely azon választókerület területén van, amelyben jelölteti magát.
(10) Az önkormányzati kerület elnökjelöltje jelöltetheti magát a képviselő-testület képviselőjelölti tisztségére is.
(11) Az önkormányzati kerület jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. és 6. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk a 4., 7. és 8. bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a független jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőn belül a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(12) Az önkormányzati kerületi választási bizottság jegyzője a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak az önkormányzati kerületi választási bizottság első ülésén.

145. §
Az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltjei nyilvántartásba vétele
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az előterjesztett jelöltlistákat felülvizsgálja. Az önkormányzati kerületi választási bizottság a jelöltlistákat szavazatösszesítő testülete közreműködésével vizsgálja meg.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága nem veszi nyilvántartásba a jelöltet,
a) ha választhatósági joga gyakorlásának a 6. §-ban foglaltak szerint akadálya van,
b) aki nem felel meg a 133. §-ban meghatározott követelményeknek,
c) aki nem csatolta a jelöltlistához a 144. § 4. bek. a) pontja vagy a 7. bek. szerinti nyilatkozatot,
d) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 144. § 4. bek. a) pontja vagy 7. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
e) aki a jelöltlistához nem mellékelte a külön okiratot a 144. § 8. bek. értelmében, vagy a mellékelt külön okirata nem hiánytalan.
(3) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(4) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról az önkormányzati kerület választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat, koalíciókat és a független jelölteket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a független jelölt a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.
(5) Az önkormányzati kerület választási bizottságának a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett független jelölt indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében.
(6) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül az önkormányzati kerület választási bizottsága a határozatot végrehajtja és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

146. §
Az önkormányzati kerületi elnökválasztás nyilvántartásba vett jelöltjeinek névjegyzéke
(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében, állandó lakcíme községe megnevezését és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, vagy az adatot, hogy a jelölt független. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt megküldi az állami bizottságnak és az önkormányzati kerület területén megtalálható valamennyi községnek a nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét. A szükséges számú névjegyzéket az önkormányzati kerület közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.
(3) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

147. §
Az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltlistájának visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
A 142. § az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében is érvényben van.

148. §
Az önkormányzati kerületi elnökválasztás szavazólapjai
(1) Az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével közös szavazólap készül. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet kizárólag a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét az önkormányzati kerület választási bizottsága ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a belügyminisztérium közreműködésével az önkormányzati kerület választási bizottsága biztosítja.
(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy független jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni.
(4) A 143. § 4-től a 6. bekezdéséig terjedő rendelkezések az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében is érvényben vannak.

149. §
A választások kiírása
(1) Az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartásának napja előtt kiírja.
(2) A képviselő-testületi választások és az elnökválasztás a megbízatási időszak utolsó 14 napjában kerülnek megtartásra.
(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke akkor is kihirdeti az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat, ha
a) valamelyik önkormányzati kerületben bármilyen okból kifolyólag jelen törvény értelmében nem tartottak választásokat,
b) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelenítette a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét,
c) az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltjei a választások során azonos számú szavazatot szereztek,
d) az önkormányzati kerületi elnökválasztás második fordulójában nincs két jelölt vagy az önkormányzati kerületi elnökválasztás jelöltjei a második fordulóban azonos számú szavazatot szereztek,
e) a képviselő-testület képviselője mandátuma megszűnt és erre a mandátumra nincs pótképviselő, vagy ha az önkormányzati kerület elnökének mandátuma megszűnt.
(4) Ha a 3. bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósultak, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az állami bizottság általi választási eredmények nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül kiírja a választásokat.
(5) A 3. bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokra vonatkozó kérvényt az önkormányzati kerület a belügyminisztériumnak nyújtja be.
(6) A 3. bekezdés értelmében megtartott választásokra vonatkozó határidőket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke választások kiírásáról szóló határozatának melléklete tartalmazza.
(7) A 3. bekezdés értelmében kiírandó, az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokat a választási időszak utolsó hat hónapja alatt nem tartják meg.

150. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az illetékes szavazóhelyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben és a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodására jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodásra jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(3) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területen az üres borítékba helyezi a képviselő-testületi választások egy szavazólapját és az önkormányzati kerületi elnökválasztások egy szavazólapját. A képviselő-testületi választások szavazólapján szereplő jelöltek neve előtt álló sorszám bekarikázásával megjelöli azokat a jelölteket, akikre a szavazatát leadja. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltet karikázhat be, amennyi az adott választási körzetben megválasztható. Az önkormányzati elnökválasztási szavazólapon a választópolgár a sorszám bekarikázásával jelöli ki azt az egy jelöltet, akire a szavazatát leadja.

151. §
A szavazatok összeszámolása a választókörzeti választási bizottság által 
A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság különválasztja a képviselő-testületi választásokra és az elnökválasztásra leadott szavazólapokat. Ezt követően megállapítja a képviselő-testületi választáson az egyes képviselőjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát, és az önkormányzati elnökválasztáson az egyes elnökjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. Az eredményeket feltünteti a választókörzetben megtartott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

152. §
A szavazólapok érvényessége elbírálása
(1) A szavazólap érvénytelen, ha a választópolgár nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha az adott választókerületben a képviselő-testületbe megválasztható megszabott számú képviselőnél több jelöltet jelölt meg karikázással, vagy ha az önkormányzati kerületi elnökválasztáson nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha egynél többet jelölt meg karikázással az önkormányzati kerületi elnökválasztáson.
(2) Ha a borítékban a képviselő-testületi választások esetében több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Ha az önkormányzati kerületi elnökválasztás esetében a borítékban több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

153. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékében szereplő választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
f) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladék nélkül kézbesíti a választókerületi választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a választókerületi választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

154. §
A választások eredményének megállapítása a választókerületi választási bizottság által
A választókerületi választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a választókerületi választási bizottság engedélyt adott.

155. §
A választókerületi választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a választókerületi választási bizottság elnöke és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a választókerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a választókerület választókörzetei számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a szavazások eredményeit megküldték,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őket jelölték, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
g) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őket jelölték, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
h) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.
(3) A választókerületi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet haladéktalanul kézbesíti az önkormányzati kerületi választási bizottságnak. A választókerületi választási bizottság az önkormányzati kerületi választási bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választókerületi választási bizottság a választási dokumentumokat megőrzésre átadja önkormányzati kerületnek.

156. §
Az önkormányzati kerületi választási bizottság jegyzőkönyve
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az önkormányzati kerületi választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet az önkormányzati kerületi választási bizottság elnöke, valamint többi tagja az aláírásával látja el. Amennyiben az önkormányzati kerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a választókerületek számát és a választókerületi választási bizottságok számát,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a képviselő-testületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé választókerületek szerint, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
g) választókerületenként a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
h) az önkormányzati kerületi elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
i) az önkormányzati kerület megválasztott elnöke utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amelyek őt jelölték, vagy a tényt, hogy független jelöltként indult.
(3) Az önkormányzati kerületi választási bizottság az önkormányzati kerületi választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. Az önkormányzati kerületi választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat az önkormányzati kerületnek megőrzésre átadja.

157. §
A választások eredménye
(1) A képviselő-testület képviselőjévé azokat a jelölteket választják meg, akik a választókerületben sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
(2) Amennyiben a választókerületben ugyanazon párt vagy koalíció két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a jelölt az érintett politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján elfoglalt sorrendje szerint válik képviselővé.
(3) Amennyiben a választókerületben több politikai párt, koalíció több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a választókerületi választási bizottság a képviselő-testület képviselőjéről sorsolással dönt.
(4) Az önkormányzati kerület elnökévé azt a jelöltet választják meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte.

158. §
A választások eredményének nyilvánosságra hozatala 
(1) Az önkormányzati kerületi választási bizottság a képviselő-testületi választások és az önkormányzati kerületi elnökválasztás eredményét az önkormányzati kerületben szokásos módon közzéteszi. A választások eredményét egyúttal az önkormányzati kerület honlapján is közzé teszi.
(2) Az önkormányzati kerület a képviselő-testületi választások és az önkormányzati kerületi elnökválasztás eredményét megküldi minden egyes községnek, mely az önkormányzati kerület illetékességi területéhez tartozik. A községek helyileg szokásos módon biztosítják a választások eredményének közzé tételét.

159. §
A megválasztást igazoló okirat
Az önkormányzati kerület választási bizottsága a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki a képviselő-testület megválasztott képviselőinek és az önkormányzati kerületi megválasztott elnökének.

160. §
Póttagok
(1) Ha a képviselő-testületben megüresedik egy mandátum, a képviselő-testület képviselője póttagként az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta abban a választókerületben, amelyben a mandátum megüresedett. Szavazategyenlőség esetén a 157. § 2. és 3. bekezdése értelmében járnak el.
(2) A póttag hivatalba lépését a képviselő-testület 15 nappal az után hirdeti ki az önkormányzati kerület hirdetőtábláján, hogy a mandátum megüresedett, és átadja a póttagnak az igazoló okiratot arról, hogy képviselő lett. Az igazoló okiratot az önkormányzati kerület elnöke írja alá.

161. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) az önkormányzati kerületi választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a képviselő-testületi választásokon az egyes politikai pártok, koalíciók jelöltjei, valamint a független jelöltek számát, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,
f) az önkormányzati kerületek számát, ahol a képviselő-testület megválasztására sor került,
g) az önkormányzati kerületek elnökei számát az egyes politikai pártok, koalíciók megválasztott jelöltjei, valamint a független jelöltek közül.


HETEDIK RÉSZ
A községi önkormányzati szervek megválasztása

163. §
Választójog
A községi önkormányzati szervek megválasztásában a község azon lakosa jogosult részt venni, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik.

Választhatóság joga

164. §
A községi képviselő-testület, valamint a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a helyi képviselő-testület (a továbbiakban csak „községi képviselő-testület“) képviselőjévé az a helyi lakos választható meg, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik és legkésőbb a választások napján betölti 18. életévét.

165. §
A község polgármesterévé az a helyi lakos választható meg, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik és legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét.

166. §
Választókerületek
(1) A községi képviselő-testületi képviselőválasztások céljára minden községben többmandátumos választókerületeket hoznak létre, melyekben a községi képviselő-testület képviselőit a község lakossága számaránya szerint választják meg, legfeljebb azonban 12 községi képviselő-testületi képviselőt egy választókerületen belül; a városrészekre osztott városokban egymandátumos választókörzetek is létrehozhatók, amennyiben a városrész lakosságszámára csak egy képviselő jut.
(2) A községben, ahol 12 vagy kevesebb képviselőt kell megválasztani a községi képviselő-testületbe, egyetlen választókörzet is kialakítható.
(3) A választókerületek képviselői számát a községi képviselő-testület határozza meg és teszi közzé a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(4) A község polgármesterének megválasztása céljára minden község egy egymandátumos választókörzetet képez.

167. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba a járási választási bizottság illetékességi körzetébe tartozó községek legalább egy harmadában jelöltlistát állító politikai párt vagy koalíció egy tagot és egy póttagot delegálhat. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt vagy koalíció a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül.
(2) A tag és póttag delegálásáról szóló határozat tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetők,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A politikai párt vagy a koalíció jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a járási választási bizottságban.
(7) A járási választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.
(8) A járási választási bizottság
a) felügyeli a helyi választási bizottságok és a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja járási hivatal információit a választások szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményeinek feldolgozását,
e) a választások eredményéről jegyzőkönyvet készít,
f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.
(9) A járási választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.
(10) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal önálló jogszabályban meghatározott illetékességi területével.

168. §
A járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

169. §
A helyi választási bizottság és a városi választási bizottság
(1) A helyi választási bizottságba és a városokban a városi választási bizottságba (továbbiakban, „helyi választási bizottságba“) egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a községi képviselő-testületi választásokra. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a helyi választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A helyi választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) A helyi választási bizottság jegyzőjét a község polgármestere nevezi ki és hívja vissza.
(7) A politikai párt vagy a koalíció, a községi képviselő-testületi választásokra benyújtott jelöltlistája visszavonása esetén az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a helyi választási bizottságban.
(8) A helyi választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a helyi választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a helyi választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A helyi választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.
(9) A helyi választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.
(10) A helyi választási bizottság
a) felülvizsgálja a jelöltlistákat és dönt a jelöltek bejegyzéséről,
b) felügyeli a választókörzetek választási bizottságai felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladatai ellátására,
c) jegyzőkönyvet készít a választókerületben és községben lezajlott választások eredményéről,
d) közzé teszi a községi választások eredményét,
e) a megválasztott jelölteknek a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki,
f) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.

170. §
A választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be a községi képviselő-testületi választásokra. A politikai párt vagy koalíció a tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül a község polgármesterének kézbesíti.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint a tag postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) annak a személynek az utónevét és családi nevét valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni, valamint a politikai párt bélyegzője lenyomatát,
2. koalíció esetén jogosult valamennyi, a koalíciót alkotó politikai párt nevében eljárni, valamint a koalíció bélyegzője lenyomatát.
(3) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikusan kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzeti választási bizottság első ülését a választások kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) Amennyiben a politikai párt vagy a koalíció visszavonja jelöltlistáját, ennek következményeként az adott politikai párt vagy koalíció elveszíti tagságát a választókörzeti választási bizottságban.
(7) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt vagy koalíció részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le fogadalmát legkésőbb tíz nappal a választások napja előtt; ez a póttagra nem vonatkozik.
(8) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a választások szabályszerű menetét,
b) a választások napján bejegyzi a választópolgárokat a választási névjegyzékbe,
c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről a választókörzetben,
d) a választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.
(9) Választókörzeti választási bizottságot nem hoznak létre azon községben, ahol csak egy választókörzet került kialakításra; a helyi választási bizottság jegyzője teljesíti a választókörzeti választási bizottság jegyzője feladatait is.
(10) A választókörzeti választási bizottság az egész választási időszakra vonatkozóan kerül létrehozásra.

171. §
A községi képviselő-testületi választások jelöltlistája
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt valamint független jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában, meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt a helyi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A választások céljából a politikai pártok koalícióra léphetnek és az 1. bekezdés szerint eljárva közös jelöltlistát nyújthatnak be.
(3) Amennyiben a községi képviselő-testületbe két vagy több választókerületben választanak képviselőket, a politikai párt vagy koalíció minden választókerületben nyújthat be jelöltlistát. Ha a politikai párt önállóan nyújt be jelöltlistát egy választókerületben, ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben nem nyújthat be koalíciós jelöltlistát; ha a politikai párt koalíciós jelöltlistát nyújt be, jelöltlistát ugyanabba a képviselő-testületbe más választókerületben csak ugyanazon koalíció keretein belül nyújthat be.
(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt megnevezését vagy a koalíciót alkotó politikai pártok megnevezését és a választókerület számát,
b) a jelöltek névjegyzékét, mely tartalmazza minden egyes jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, a jelölt állandó lakhelye címét, valamint sorszámát a jelöltlistán arab számmal kifejezve,
c) a politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát.
(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell
a) minden jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján, és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,
b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve és postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem helyi választási bizottság jegyzője.
(6) A politikai párt legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány képviselő megválasztható az adott község képviselő-testületébe az adott választási kerületben.
(7) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a választókerület számát, a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, állandó lakhelye címét és saját kezű aláírását.
(8) A független jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.
(9) Valamennyi független jelölt jelöltlistája részét képezi az azon választópolgárok által aláírt okirat, akik a jelöltségét támogatják, és állandó lakhellyel rendelkeznek abban a községben, ahol jelölteti magát (továbbiakban, „aláírásgyűjtő ív”). Az aláírásgyűjtő íven minden választópolgár az aláírása mellett feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelyét mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. Az aláírásgyűjtő ív valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy aláírásgyűjtő ívvel csak egy jelölt támogatható. A aláírások szükséges számát az 1. számú melléklet tartalmazza. A választások a község lakosai számát a község a helyben szokásos módon teszi közzé legkésőbb 85 nappal a választások napja előtt.
(10) A községi képviselő-testületi képviselőjelöltjének állandó lakhellyel kell rendelkeznie abban a községben, amelyben jelöltként indul.
(11) Ugyanazon a választáson a községi képviselő-testületbe a jelölt csak egy választókerületben indulhat.
(12) A községi képviselő-testület képviselőjelöltje egyaránt jelöltetheti magát a község polgármesteri tisztségére is.
(13) A helyi választási bizottság jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 4. és 7. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 5., 8. és 9. bekezdésben meghatározott iratokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját vagy a független jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(14) A jelöltlista benyújtását követően nincs mód a jelöltlista további jelöltekkel történő kiegészítésére vagy a jelöltek sorrendje módosítására.
(15) A helyi választási bizottság jegyzője a helyi választási bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

172. §
A községi képviselő-testületi választások jelöltjeinek nyilvántartásba vétele
(1) A helyi választási bizottság a benyújtásra került jelöltlistákat felülvizsgálja és azt a jelöltet nem veszi nyilvántartásba,
a) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,
b) aki nem felel meg a 164. §-ban meghatározott követelményeknek,
c) aki nem csatolta a jelöltlistához a 171. § 5. bek. a) pontja vagy a 8. bek. szerinti nyilatkozatot,
d) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 171. § 5. bek. a) pontja vagy 8. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
e) ha a jelöltlistán a megszabott jelöltszámot meghaladó helyen szerepel,
f) ha nem mellékelte az aláírásgyűjtő ívet a 171. § 9. bek. értelmében, vagy a mellékelt aláírásgyűjtő íve nem hiánytalan.
(2) A helyi választási bizottság a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(3) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról a helyi választási bizottság haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártok és koalíciók meghatalmazottjait és a független képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a független képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.
(4) A helyi választási bizottságnak a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett független képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz.
(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a helyi választási bizottság a határozatot végrehajtja, és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

173. §
A községi képviselő-testületi választások nyilvántartásba vett jelöltjeinek névjegyzéke
(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét vagy az adatot, hogy a jelölt független, a választókerület számát, valamint az adott választókerületben megválasztásra kerülő községi képviselő-testületi képviselők számát. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(2) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

174. §
A községi képviselő-testületi választások jelöltlistájának visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt visszaléphet a jelöltségétől; visszalépését írásos okirat formájában kell közölnie, és az aláírásának hatóságilag hitelesítésre kell kerülnie. Legkésőbb 48 órával a választások kezdete előtt a jelölt jelölését visszavonhatja meghatalmazottja által a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást a helyi választási bizottság elnökének kell kézbesíteni, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelöltek nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, vagy ha a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai párt azt követően szűnik meg, hogy a jelölteket nyilvántartásba vették, a jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok elosztásánál nem veszik őt figyelembe.

175. §
A községi képviselő-testületi választások szavazólapjai
(1) A községi képviselő-testületi választások esetében minden választókerületben egy közös szavazólap készül az összes nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét a helyi választási bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát a község hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a járási hivatal közreműködésével a helyi választási bizottság biztosítja.
(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai pártok megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy független jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni. A szavazólapon fel kell tüntetni a választókerület számát, valamint az adott választókerületben választásra kerülő községi képviselő-testületi képviselők számát.
(4) Amennyiben a politikai párt a nevében nagybetűket alkalmaz, a nevét a szavazólapon ugyanolyan módon tüntetik fel, mint a többi politikai párt nevét.
(5) A járási hivatal szavazólapokat a községeknek kézbesíti, amelyek biztosítják, hogy azok legkésőbb a választások napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(6) A választópolgár a szavazólapokat a választások napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

176. §
A község polgármester-választási jelöltlistája
(1) Jelöltlistát külön törvényi rendelkezés szerint bejegyzett politikai párt, valamint független jelölt nyújthat be. A politikai párt okirat formájában valamint elektronikusan, meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt a helyi választási bizottság jegyzőjének. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A fentiekben meghatározott módtól eltérő módon kézbesített, valamint a határidő letelte után kézbesítésre kerülő jelöltlistákat nem veszik figyelembe.
(2) A politikai pártok a választások céljaira koalícióra léphetnek, és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint eljárva. Ha a politikai párt önálló jelöltlistát nyújt be, nem nyújthat be koalíció részeként jelöltlistát a község polgármester-választására.
(3) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét,
b) a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, a jelölt aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, a jelölt állandó lakhelye címét,
c) a politikai párt nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, valamint aláírását és a politikai párt bélyegzője lenyomatát; koalíció esetén minden, a koalíciót alkotó politikai párt esetében a nevében eljárni jogosult személy utónevét és családi nevét, tisztségét, aláírását és valamennyi politikai párt bélyegzője lenyomatát, mely a koalíciót alkotja.
(4) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistájához csatolni kell
a) a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában,
b) értesítést a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjáról és helyetteséről, azok utóneve és családi neve, valamint postai értesítési címük feltüntetésével, amelyre iratok kézbesíthetőek; a meghatalmazott eljárása a választásokkal kapcsolatban a politikai párt vagy koalícióra nézve kötelező érvényű, mindemellett a meghatalmazott vagy annak helyettese nem lehet sem jelölt, sem az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzője.
(5) A politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján legfeljebb egy jelöltet tüntethet fel.
(6) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát, aktuális foglalkozását a jelöltlista benyújtása idején, állandó lakhelye címét és saját kezű aláírását.
(7) A független jelölt jelöltlistájához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért, nem jelölteti magát más párt jelöltlistáján és nincs akadályoztatva választhatósági joga gyakorlásában.
(8) A független jelölt jelöltlistája részét alkotja az aláírásgyűjtő ív, azon választópolgárok által aláírva, akik a jelöltségét támogatják, és állandó lakhellyel rendelkeznek abban a községben, ahol jelölteti magát. Az aláírásgyűjtő ívben minden választópolgár az aláírása mellett feltünteti az utónevét és családi nevét, születése dátumát, az állandó lakhelyét, mely alatt a község megnevezését, az utca megnevezését, amennyiben a község utcákra tagolódik, valamint a házszámot értjük. Az aláírásgyűjtő ív valamennyi lapján feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, születése dátumát és állandó lakhelye címét. Egy aláírásgyűjtő ívvel csak egy jelölt támogatható. Az aláírások szükséges számát az 1. számú melléklet tartalmazza. A választások napjára vonatkozóan a község lakosai létszámát a község a helyben szokásos módon teszi közzé legkésőbb 85 nappal a választások napja előtt.
(9) A polgármesterjelölt jelöltetheti magát a képviselő-testület képviselőjelölti tisztségére is.
(10) A helyi választási bizottság jegyzője megállapítja, hogy a benyújtásra került jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. és 6. bekezdés szerinti alaki és tartalmi kellékeket, valamint hogy mellékelték-e hozzájuk az 4., 7. és 8. bekezdésben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, vagy a független jelöltet, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(11) A helyi választási bizottság jegyzője a helyi választási bizottság első ülésén a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre beterjeszti a bizottságnak.

177. §
A község polgármester-választása jelöltjeinek nyilvántartásba vétele
(1) A helyi választási bizottság a benyújtásra került jelöltlistákat felülvizsgálja és azt a jelöltet nem veszi nyilvántartásba,
a) aki választhatósági joga gyakorlásában a 6. §-ban foglaltak szerint akadályoztatva van,
b) aki nem felel meg a 165. §-ban meghatározott követelményeknek,
c) aki nem csatolta a jelöltlistához a 176. § 4. bek. a) pontja vagy a 7. bek. szerinti nyilatkozatot,
d) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata 176. § 4. bek. a) pontja vagy 7. bek. szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
f) aki jelöltlistájához nem csatolták külön jogszabály értelmében a polgármesteri tisztség ellátása követelményei teljesítését igazoló okiratot.
(2) A helyi választási bizottság a jelölteket legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt jelzi a jelöltlistákon. A jelöltek nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(3) A jelöltek nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vétele elutasításáról a helyi választási bizottsága haladéktalanul határozatot készít, melyet annak elnöke ír alá, majd felszólítja a politikai pártokat, koalíciókat és a független képviselőket, hogy a határozatot 24 órán belül vegyék át. Ha a politikai párt vagy a koalíció vagy a független képviselő a megadott határidőn belül a határozatot nem veszi át, úgy tekintenek rá, mintha az átvételre került volna.
(4) A helyi választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételét elutasító határozata ellen az érintett politikai párt, koalíció vagy az érintett független képviselő a jelölt nyilvántartásba vételének kimondása érdekében indítványt nyújthat be a közigazgatási bírósághoz. Az indítványt a helyi választási bizottság határozata kézhezvételét követő három napon belül lehet benyújtani.
(5) Ha a közigazgatási bíróság kimondja a jelölt nyilvántartásba vételét, a közigazgatási bíróság határozatának kézhezvételétől számított 24 órán belül a helyi választási bizottság a határozatot végrehajtja, és a nyilvántartásba vételt a jelöltlistán feltünteti.

178. §
A községi polgármester-választás nyilvántartásba vett jelöltjeinek névjegyzéke
(1) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékében feltüntetik a jelölt sorszámát, utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását a jelöltlistában foglaltak értelmében és az őt jelölő politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét vagy az adatot, hogy a jelölt független, a választókerület számát, valamint az adott választókerületben megválasztásra kerülő községi képviselő-testület képviselői számát. A névjegyzékben a jelölteket családnevük szerinti betűrendben tüntetik fel.
(2) A nyilvántartásba vett jelöltek névjegyzékét a község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt a helyi szokásoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

179. §
A községi polgármester-választás jelöltlistája visszavonása, a jelölt lemondása vagy visszahívása
A 174. § rendelkezései a polgármester-választásra is vonatkoznak.

180. §
A községi polgármester-választás szavazólapjai
(1) A községi polgármester-választás esetében valamennyi nyilvántartásba vett jelölt feltüntetésével közös szavazólap készül. Az összes nyilvántartásba vett jelöltet a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokon feltüntetett adatok helyességét a helyi választási bizottság ellenőrzi, majd a szavazólap eredeti példányát a község hivatalos bélyegzője lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya alapján kerülnek a szavazólapok nyomtatásra.
(2) Az 1. bekezdés szerinti szavazólapokat a szükséges mennyiségben a járási hivatal közreműködésével a helyi választási bizottság biztosítja.
(3) A szavazólapon a választások napját, valamint a jelölteket betűrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk a jelöltlista értelmében, az állandó lakhelyük községe, és az őket jelölő politikai párt vagy koalíciót alkotó politikai párt megnevezésével, vagy azon adat megadásával, hogy független jelöltről van szó. A szavazólapon a jelölteket a családnevük szerint betűrendben kell feltüntetni.
(4) A 175. § rendelkezései a 4. bek.-től a 6-ig a községi polgármester-választásra is vonatkoznak.

181. §
A választások kiírása
(1) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb 110 nappal azok megtartása előtt kiírja.
(2) A községi önkormányzatok szerveibe történő választások a megbízatási időszakuk utolsó 14 napjában kerülnek megtartásra.
(3) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke akkor is kiírja, ha
a) valamelyik községben bármilyen okból kifolyólag jelen törvény értelmében nem tartottak választásokat,
b) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvénytelenítette a választásokat vagy megsemmisítette a választások eredményét,
c) a község polgármesterjelöltjei azonos számú szavazatot szereztek,
d) a képviselő-testület képviselőjének mandátuma megszűnt és erre a mandátumra nincs pótképviselő, vagy ha a polgármester mandátuma megszűnt.
(4) Ha a 3. bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósultak, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke az állami bizottság általi választási eredmények nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül kiírja a választásokat.
(5) A 3. bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében a községi önkormányzatok szerveibe történő választásokra vonatkozó kérvényt a község a belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(6) A 3. bekezdés értelmében megtartott választásokra vonatkozó határidőket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke a választások kiírásáról szóló határozatának melléklete tartalmazza.
(7) A 3. bekezdés értelmében megtartandó, a községi önkormányzatok szerveibe történő választásokat a választási időszak utolsó hat hónapja alatt nem tartják meg.

182. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodására jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a választások napján felkereste az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa vagy a külföldiek tartózkodásra jogosító okmánya felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(3) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt elkülönített területen az üres borítékba helyezi a községi képviselő-testületi választások egy szavazólapját és a községi polgármester-választások egy szavazólapját. A községi képviselő-testületi választások szavazólapján szereplő jelöltek neve előtt álló sorszám bekarikázásával megjelöli azokat a jelölteket, akikre a szavazatát leadja. Legfeljebb annyi jelöltet karikázhat be, amennyi az adott választókerületben a községi képviselő-testületbe megválasztható. A községi polgármester-választás szavazólapján a választópolgár a sorszám bekarikázásával jelöli ki azt az egy jelöltet, akire a szavazatát leadja.

183. §
A szavazatok összeszámolása a választókörzeti választási bizottság által 
A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság különválasztja a községi képviselő-testületi választásokra és a községi polgármester-választásra leadott szavazólapokat. Ezt követően megállapítja a községi képviselő-testületi választáson az egyes képviselőjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát, és külön az egyes polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatokat. Az eredményeket feltünteti a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készült jegyzőkönyvben.

184. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
(1) A szavazólap érvénytelen, ha a választópolgár nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha az adott választókerületben a községi képviselő-testületbe megválasztható megszabott számú képviselőnél több jelöltet jelölt meg karikázással, vagy ha a polgármester-választáson nem jelölt meg karikázással egy jelöltet sem, vagy ha egynél több jelöltet jelölt meg karikázással a polgármester-választáson.
(2) Ha a borítékban a helyi képviselő-testületi választások több szavazólapja található, valamennyi érvénytelennek minősül. Ha a községi polgármester-választás esetében a borítékban több szavazólap található, valamennyi érvénytelen. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

185. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleges megszakításának időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a politikai pártokra és koalíciók egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,
f) az egyes polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.
(2) A választókörzeti választási bizottság a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyve egy példányát haladék nélkül átadja a helyi választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a helyi választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

186. §
A választások eredményének megállapítása a választókerületi választási bizottság által
A helyi választási bizottság a választások eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a helyi választási bizottság engedélyt adott.

187. §
A helyi választási bizottság jegyzőkönyve a választások eredményéről a választókerületben
(1) A helyi választási bizottság a választókerületi választások eredményéről két eredeti példányban jegyzőkönyvet készít. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság elnöke és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben a választókerületi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választókerületi választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) A helyi választási bizottság a választókerületben lezajlott választások menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a választókerület választókörzetei számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,
f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a községi képviselő-testület képviselőjévé, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
g) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
h) a községi polgármester-választáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.
(3) Azon községben, ahol csak egy választókerület került kialakításra, az 1. bekezdés értelmében megírandó jegyzőkönyv nem készül.

188. §
A helyi választási bizottság jegyzőkönyve a községben megtartott választások eredményéről
(1) A helyi választási bizottság a községben megtartott választások eredményéről két eredeti példányban készít jegyzőkönyvet. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság elnöke, valamint többi tagja az aláírásával látja el. Amennyiben a helyi választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(2) A helyi választási bizottság a községben lezajlott választások menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a választókerületek számát,
b) a választókörzetek számát és azon választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,
c) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát a községi képviselő-testületi választásokon,
g) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a megválasztottak a képviselő-testület képviselőjévé, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
h) a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őket jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indultak,
i) a községi polgármester-választáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
j) a község megválasztott polgármestere utónevét és családi nevét, a politikai párt vagy a koalíciót alkotó politikai pártok nevét, amely őt jelölte, vagy a tényt, hogy független jelöltként indult.
(3) A helyi választási bizottság a községben megtartott választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A helyi választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a községnek.
(4) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony, valamint Kassa városi választási bizottsága a választások eredményéről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak és biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városi választási bizottsága és Kassa városi választási bizottsága az állami bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a városnak.

189. §
A választások eredménye
(1) A községi képviselő-testület képviselőjévé azokat a jelölteket választják meg, akik a választókerületben sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
(2) Amennyiben a választókerületben ugyanazon párt vagy koalíció két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a jelölt az érintett politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján elfoglalt sorrendje szerint válik képviselővé.
(3) Amennyiben a választókerületben több politikai párt, koalíció több jelöltje vagy független jelöltek azonos számú érvényes szavazatot szereznek, közülük a helyi választási bizottság a képviselő-testület képviselőjéről sorsolással dönt.
(4) A község polgármesterévé azt a jelöltet választják meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte meg. Szavazategyenlőség esetén új választások megtartására kerül sor.

190. §
A választások eredményének nyilvánosságra hozatala
A helyi választási bizottság a helyileg szokásos módon biztosítja a község képviselő-testületi választása és polgármester-választása eredménye közzé tételét.

191. §
A megválasztást igazoló okirat
A helyi választási bizottság a községi képviselő-testület megválasztott képviselőinek és az önkormányzati kerület megválasztott polgármesterének a megválasztásukat igazoló okiratot ad ki.

192. §
Póttagok
(1) Ha a községi képviselő-testületben megüresedik egy mandátum, a képviselő-testület képviselője póttagként az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta abban a választókerületben, amelyben a mandátum megüresedett. Szavazategyenlőség esetén a 189. § 2. és 3. bekezdése értelmében, megfelelően járnak el.
(2) A póttag hivatalba lépését a község polgármestere 15 nappal az után hirdeti ki a község hirdetőtábláján, hogy a mandátum megüresedett, és átadja a póttagnak az igazoló okiratot arról, hogy képviselő lett a községi képviselő-testületben. Az igazoló okiratot a polgármester írja alá.

193. §
A jegyzőkönyvek felülvizsgálata a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság összegyűjti a helyi választási bizottságok jegyzőkönyveit a választások menetéről a községben, és szavazatösszesítő testülete közreműködésével azok hiánytalan voltát vizsgálja. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvben foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a helyi választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a helyi választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a helyi választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

194. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a helyi választási bizottságok számát, amelyek a községben lezajlott választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítettek,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a községi képviselő-testületi választásokon megválasztott képviselők számát az egyes politikai pártok, koalíciók, valamint a független jelöltek szerint, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,
f) azon községek számát, ahol községi képviselő-testület megválasztására került sor,
g) a községek megválasztott polgármesterei számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a független jelöltek közül, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát.
(2) A járási választási bizottság a választások eredményéről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására befejezi tevékenységét. A választási dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

195. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
Az állami bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a járási választási bizottságok számát, amelyek a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le,
e) a községi képviselő-testületi választásokon megválasztott képviselők számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a független jelöltek számát, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát,
f) azon községek számát, ahol községi képviselő-testület megválasztására került sor,
g) a községek megválasztott polgármesterei számát az egyes politikai pártok, koalíciók szerint, valamint a független jelöltek közül, ebből a megválasztott nők és a megválasztott férfiak számát.


NYOLCADIK RÉSZ
Népszavazás

196. §
Választójog
A népszavazáson a Szlovák Köztársaság minden olyan polgárának joga van szavazni, aki a jogosult a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokon részt venni.

197. §
Speciális választói névjegyzék
(1) A speciális választói névjegyzéket a belügyminisztérium állítja össze és vezeti. A speciális választói névjegyzékbe azokat a választópolgárokat írják be, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A választópolgárok a speciális választói névjegyzékben betűrendben vannak vezetve, a családnevük szerint.
(3) A speciális választói névjegyzékbe beírt választópolgárokról a következő adatok vannak feltüntetve:
a) utónév és családi név,
b) személyazonosító szám, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátuma,
c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.
(4) A választópolgárt a speciális választói névjegyzékbe a postai úton történő választás kérvényezése alapján jegyzik be. A kérvényt okirat formájában vagy elektronikusan lehet benyújtani.
(5) Amennyiben a postai úton történő választás kérvénye nem tartalmazza a törvény által meghatározott adatokat, vagy nincsenek hozzá csatolva a meghatározott mellékletek, a belügyminisztérium szorgalmazza, hogy a postai úton történő választásokat kérvényező személy pótolja a hiányzó adatokat. Ha a kérvényező legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal nem pótolja a hiányzó adatokat, a belügyminisztérium a speciális választói névjegyzékbe nem jegyzi be.
(6) A belügyminisztérium a speciális választói névjegyzéket a választások napján két eredeti példányban az állami bizottságnak adja át.

198. §
Szavazói igazolvány
A szavazói igazolványra a 46. § rendelkezései vonatkoznak.

199. §
Járási választási bizottság
(1) A járási választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Amennyiben a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján került sor, a népszavazás petíciós bizottsága is delegálhat egy tagot és egy póttagot. A delegálásról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a népszavazás petíciós bizottsága a járási hivatal elöljárójának kézbesíti a népszavazás kiírásáról szóló határozatban foglalt határidőn belül.
(2) Az tag és póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.
3. amennyiben a népszavazás petíciós bizottságáról van szó, a kapcsolatot biztosítja a közigazgatási szervvel.
(3) A tag és póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a járási választási bizottság nem az 1. bekezdés értelmében kerül kialakításra, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken, és póttaggal nem rendelkezik, a hiányzó tagokat a járási hivatal elöljárója nevezi ki.
(5) A járási választási bizottság első ülését a népszavazás kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a járási hivatal elöljárója hívja össze.
(6) A járási választási bizottsági tagság megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek a járási választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy népszavazás petíciós bizottsága részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a járási választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A járási választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a népszavazás napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A járási választási bizottság
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét jelen törvény rendelkezéseibe foglalt feladataik ellátására,
b) megvitatja a járási hivatal információit a népszavazás szervezési és technikai előkészítéséről,
c) megvitatja a szavazatösszesítő testülete működése biztosításáról szóló információkat,
d) felügyeli a szavazás eredményei feldolgozását,
e) jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről,
f) a népszavazásra vonatkozó dokumentumokat megőrzésre átadja a járási hivatalnak.
(8) A járási választási bizottság illetékességi területe megegyezik a járási hivatal illetékességi területével.

200. §
A járási választási bizottság jegyzője
A járási választási bizottság jegyzőjét a járási választási hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza.

201. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba egy tagot és egy póttagot delegálhat az a politikai párt vagy koalíció, amely képviselteti magát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Amennyiben a népszavazás kiírására a polgárok petíciója alapján került sor, a népszavazás petíciós bizottsága is delegálhat egy tagot és egy póttagot. A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítést a politikai párt, koalíció vagy a népszavazás petíciós bizottsága a község polgármesterének kézbesíti a népszavazás kiírásáról szóló határozatban foglalt határidőn belül.
(2) A tag és a póttag delegálásáról szóló értesítés tartalmazza
a) a tag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
b) a póttag utónevét és családi nevét, születése dátumát, valamint postai értesítési címét, amelyre iratok kézbesíthetőek,
c) azon személy utónevét és családi nevét, valamint aláírását, aki
1. jogosult a politikai párt nevében eljárni és a politikai párt bélyegzőjének lenyomatát;
2. az összes, koalíciót alkotó párt nevében eljárhat, valamint a koalíció bélyegzőjének lenyomatát, amennyiben koalícióról van szó.
3. amennyiben a népszavazás petíciós bizottságáról van szó, a kapcsolatot biztosítja a közigazgatási szervvel.
(3) A tag vagy póttag delegálásáról szóló értesítés okirat formájában vagy elektronikus úton kézbesíthető. A kézbesítés határideje a meghatározásra került időtartam utolsó napja elteltével jár le. A határidő lejárta után kézbesítésre kerülő értesítéseket nem veszik figyelembe.
(4) Amennyiben a választókörzet választási bizottsága nem az 1. bekezdésben megszabott módon kerül kialakításra, vagy a taglétszáma öt alá csökken, és nem rendelkezik póttaggal, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(5) A választókörzet választási bizottságának első ülését a népszavazás kiírásáról szóló határozatban megszabott határidőn belül tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(6) A választókörzeti választási bizottsági tagság egyaránt megszűnik azzal a nappal, amikor írásbeli értesítést kézbesítenek választókörzeti választási bizottság elnökének a tag visszahívásáról az őt delegáló párt, koalíció vagy népszavazás petíciós bizottsága részéről, vagy a választási bizottsági tagnak a választókörzeti választási bizottság elnökéhez benyújtott írásos lemondásával, aki póttagot rendel be. A választókörzeti választási bizottsági tagság megszűnik abban az esetben is, ha a tag nem teszi le a fogadalmát legkésőbb tíz nappal a népszavazás napja előtt; ez nem érinti a póttagot.
(7) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás megfelelő menetét,
b) a népszavazás napján bejegyzi a választópolgárokat a választási névjegyzékbe,
c) megszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről a választókörzetben,
d) a népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a községnek.

A népszavazás kiírása

202. §
(1) A népszavazást a köztársasági elnök írja ki.
(2) A népszavazás kiírásáról szóló határozatban feltüntetik, kinek a javaslatára írják ki a népszavazást, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata meghozatalának napját vagy a petíció átvételének napját, valamint hogy milyen javaslatról vagy javaslatokról hoznak a polgárok döntést. Amennyiben a népszavazás tárgya szélesebb körű és szükség van a javaslatok magyarázatára, ezt a javaslat melléklete tartalmazza; a melléklet a határozat részét képezi.
(3) A népszavazáson eldöntendő javaslatot vagy javaslatokat úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen rájuk válaszolni, és a javaslatok nem következhetnek egymásból.
(4) A népszavazás kiírására a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tesz javaslatot az elnöknek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartásáról szóló határozata elfogadása utáni öt napon belül.
(5) Ha a népszavazás kiírására petíció alapján kerül sor, az eljárás külön jogszabály értelmében a petíciós joggyakorlat alapján történik. A népszavazást indítványozó petíciót a polgárok a Szlovák Köztársaság elnökéhez nyújtják be.

203. §
(1) A köztársasági elnök felülvizsgálja, hogy a petíció tartalma megfelel-e a Szlovák Köztársaság Alkotmányának és a külön törvénynek, valamint hogy tartalmazza-e az előírt alaki és tartalmi kellékeket.
(2) Ha az 1. bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek, a köztársasági elnök elutasítja a népszavazás kihirdetését. Döntéséről értesíti a népszavazás petíciós bizottságának képviselőjét.

204. §
Szavazólapok
(1) A szavazólapon feltüntetésre kerül a javaslat vagy javaslatok, sorszámmal megjelölt kérdések formájában. Minden egyes javaslat mellett szerepel az „igen” és a „nem” válasz.
(2) A belügyminisztérium biztosítja a kellő mennyiségű szavazólapot.
(3) Az állami bizottság az eredeti szavazólapot hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szavazólap eredeti példánya szolgál mintaként a szavazólapok nyomtatásánál.
(4) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron.
(5) A belügyminisztérium a járási hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községeknek. A községek bebiztosítják, hogy a szavazólapok legkésőbb a népszavazás napján kézbesítésre kerüljenek a választókörzetek választási bizottságai részére.
(6) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez.

205. §
A választások módja
(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat
a) a választókörzetében, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy
b) bármely más választókörzetben szavazói igazolvánnyal.
(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton választhat.
(3) Postai úton választhat
a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki saját kérelmére speciális választói névjegyzékbe lett bejegyezve,
b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, de a népszavazás napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő szavazás lehetőségét kéri a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

206. §
A szavazás módja
(1) A választópolgárt, aki a népszavazás napján szavazói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, személyazonossági igazolványa bemutatása után a választókörzeti választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A választókörzeti választási bizottság a szavazói igazolványt csatolja a választói névjegyzékhez és átadja a választópolgárnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(2) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkereste az állandó lakhelye szerinti szavazóhelyiséget és nincs bejegyezve a választói névjegyzékbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.
(3) A választópolgárt, aki a népszavazás napján felkeresi az állandó lakhelye szerinti illetékes szavazóhelyiséget és a 10. § 2. bek. értelmében meghozott bírósági határozatot mutat fel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzékbe. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság a választópolgárnak átadja a szavazólapot és az üres borítékot.
(4) A választópolgár a szavazólapok kitöltésére kijelölt, elkülönített területen egy szavazólapot helyez a borítékba. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, bekarikázza az „igen” vagy a „nem” választ.
(5) Amennyiben a népszavazáson több javaslatról döntenek, a 4. bekezdésben rögzítettek valamennyi javaslat esetében önállóan érvényesek.

207. §
Postai úton történő választás olyan választópolgár esetében, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén
(1) Azon választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, írásban vagy elektronikus formában kérvényezheti a postai úton történő választást. A kérvényt a népszavazás napja előtt legkésőbb 50 nappal kötelező kézbesíteni a belügyminisztériumnak. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.
(2) A postai úton történő szavazás kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:
a) utónevet és családi nevet,
b) személyazonosító számot, és ha ilyennel nem rendelkezik, a születése dátumát,
c) a külföldi tartózkodási hely postacímét.
(3) A választópolgár a kérvényéhez csatolja
a) államnyelven a becsületbeli nyilatkozatot, hogy nem rendelkezik állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén,
b) az érvényes, Szlovák Köztársaság által kiadott úti okmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonyítványáról készült fénymásolatot.
(4) A belügyminisztérium legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal elküldi a postai úton történő választást kérvényező választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére
a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot, a belügyminisztérium hivatali bélyegzőjének lenyomatával,
b) a szavazólapot,
c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(5) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a belügyminisztérium, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.
(6) A választópolgár a szavazólapon bekarikázza az „igen“ vagy a „nem“ választ.
(7) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(8) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a népszavazás napja előtti utolsó munkanapon a belügyminisztérium részére kézbesítésre kerültek. A postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a belügyminisztérium a népszavazás napján adja át az állami bizottságnak.
(9) Az állami bizottság a választások napján bekarikázza a választópolgárok sorszámát és megjelöli a postai úton történő választást a speciális választói névjegyzékben. A postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.
(10) A szavazás eredményeinek megállapítására a 29. § 2-4. bekezdései, valamint a 209. és 210. § rendelkezései megfelelően vonatkoznak.
(11) Az állami bizottság jegyzőkönyvet készít a postai úton történő szavazás eredményéről. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság többi tagja aláírásával látja el. Amennyiben az állami bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, annak okait a jegyzőkönyvben feltüntetheti. A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét.
(12) Az állami bizottság a postai úton történő szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvben feltünteti
a) a speciális névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
b) a külföldről visszaküldésre szolgáló borítékot küldő választópolgárok számát,
c) a leadásra került szavazólapok számát,
d) a leadásra került érvényes szavazólapok számát,
e) az „igen“ és „nem“ szavazatok számát.
(13) Az állami bizottság jegyzőkönyve a 12. bekezdés szerint egyben a járási választási bizottság jegyzőkönyve is.

208. §
Postai úton történő választás olyan választópolgár esetében, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a népszavazás időpontjában a területén kívül tartózkodik
(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a népszavazás időpontjában e területen kívül tartózkodik, írásban vagy elektronikus úton kérvényezheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai úton történő választást. A kérvényt a választás napja előtt legkésőbb 50 nappal kézbesíteni kell. A határidő letelte után kézbesítésre kerülő kérvényeket nem veszik figyelembe.
(2) A kérvényének tartalmaznia kell a választópolgár ezen adatait:
a) utónevet és családi nevet,
b) személyazonosító számot,
c) állandó lakhelyének címét,
d) a külföldi tartózkodási hely postacímét.
(3) A község legkésőbb a népszavazás napja előtt 35 nappal elküldi választópolgár külföldi tartózkodási hely postacímére
a) a 22. § 3 bekezdése szerinti borítékot,
b) a szavazólapot,
c) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(4) A postai visszaküldésre szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelező feltüntetni rajta a községi hivatal székhelye, mint címzett címét és a választópolgár, mint feladó címét.
(5) A választópolgár a szavazólapon bekarikázza az „igen“ vagy a „nem“ választ.
(6) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva elküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(7) A szavazás eredményéhez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat, amelyek legkésőbb a népszavazás napja előtti utolsó munkanapon a választópolgár állandó lakhelye szerinti község részére kézbesítésre kerültek.
(8) A 7. bekezdés szerinti határidőn belül kézbesített, postai visszaküldésre szolgáló borítékokat a község az illetékes választókörzeti választási bizottságnak adja át a szavazás megkezdésének kihirdetése után.
(9) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzékben a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és feltünteti, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a postai visszaküldésre szolgáló borítékok kinyitása és belőlük a szavazólapot tartalmazó borítékok kivétele után a borítékokat a szavazóurnába helyezi.

209. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottság által
A szavazólapok borítékokból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság kizárja az érvénytelen szavazólapokat és megállapítja az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát minden javaslatra vonatkozóan. Az eredményeket a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és végeredményéről szóló jegyzőkönyvben tünteti fel.

210. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
A szavazólap érvénytelen, ha nem a megszabott módon van kitöltve. Ha a borítékban több szavazólap található, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelennek minősülnek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt formanyomtatvány alapján készültek.

211. §
A választókörzeti választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyvben feltünteti
a) a szavazás kezdetének és befejezésének, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
f) az leadott és megküldött szavazólapok számát,
g) az érvényes szavazólapok számát,
h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.
(2) A népszavazás részvételi aránya megállapításakor mérvadó a szavazáskor borítékot átvevő választópolgárok száma, valamint a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok száma, amely a népszavazást megelőző utolsó munkanapon került kézbesítésre.
(3) A választókörzeti választási bizottság a választókörzetben lezajlott népszavazás menetéről és eredményéről készített jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a járási választási bizottságnak. A választókörzeti választási bizottság a járási választási bizottság utasítására fejezi be tevékenységét.

212. §
A jegyzőkönyv hitelesítése a járási választási bizottság által
A járási választási bizottság a népszavazás eredményét a választókörzeti választási bizottságok a választókörzeti választások menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján állapítja meg. Amennyiben kétségek merülnek fel a jegyzőkönyvbe foglalt adatokkal kapcsolatban, jogában áll a választókörzeti választási bizottságtól magyarázatot és egyéb adatokat kérni; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy küszöbölje ki a megállapításra került hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületeik szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre a járási választási bizottság engedélyt adott.

213. §
A járási választási bizottság jegyzőkönyve
(1) A járási választási bizottság a választások végeredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a választókörzetek és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek a választókörzetben lezajlott szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet kézbesítették,
b) a választói névjegyzékekbe bejegyzett választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
e) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
f) a leadásra került és megküldött szavazólapok számát,
g) az érvényes szavazólapok számát,
h) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.
(2) A járási választási bizottság a választások eredményeiről szóló aláírt jegyzőkönyvet haladéktalanul elektronikusan kézbesíti az állami bizottságnak, valamint biztosítja a jegyzőkönyv egy eredeti példánya postai úton történő kézbesítését az állami bizottság részére három napon belül. A járási választási bizottság az állami bizottság utasítására fejezi be tevékenységét. A népszavazás dokumentumait megőrzésre átadja a járási hivatalnak.

214. §
Az állami bizottság jegyzőkönyve
(1) Az állami bizottság a népszavazásról szóló jegyzőkönyvében feltünteti
a) a jegyzőkönyvet megküldő járási választási bizottságok számát,
b) a választókörzetek számát,
c) a választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok számát,
d) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
e) a választópolgárok számát, akik borítékot adtak le a 24. § szerint,
f) a postai visszaküldésre szolgáló borítékot külföldről visszaküldő választópolgárok számát,
g) a leadásra került és megküldött szavazólapok számát,
h) az érvényes szavazólapok számát,
i) az „igen“ és a „nem“ szavazatok számát.
(2) Az állami bizottság a jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.

215. §
A népszavazás eredményének kihirdetése
(1) A népszavazás eredményének kihirdetése a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által, magában kell, hogy foglalja
a) a népszavazás napját,
b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,
c) a szavazáson részt vett választópolgárok számát,
d) az „igen“-nel szavazó választópolgárok számát,
e) a „nem“-mel szavazó választópolgárok számát,
f) a népszavazáson elfogadott javaslat megállapítását.
(2) Több javaslat esetén az 1. bekezdés d) és e) pontjait minden javaslatra vonatkozóan, külön fel kell tüntetni.


KILENCEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

216. §
A belügyminisztérium a statisztikai hivatallal és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával kötött megegyezése alapján általános érvényű rendeletben megszabja a választásokkal összefüggő kiadásokat és azok fajtáit, melyek az állami költségvetésből kerülnek kifizetésre, valamint a kifizetésük módját.

217. §
(1) A belügyminisztérium
a) biztosítja a módszertani és információs anyagok, útmutatók és borítékok nyomtatását,
b) irányítja a községeket és a járási hivatalokat
1. a választókörzetek kialakításával,
2. a választói névjegyzék összeállításával,
3. a szavazóhelyiségek biztosításával és felszerelésével,
4. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzésével kapcsolatban.
(2) A statisztikai hivatal módszertani útmutatót ad ki a szavazás eredményeinek feldolgozásához.

218. §
(1) Ha a község szétválik, vagy a községek egyesülnek, a község, a községi képviselő-testület, valamint a község polgármestere a jelen törvényben megszabott feladatait az újonnan kialakított község vagy községek számára a járási hivatal teljesíti a szétvált községgel vagy az egyesült községekkel közreműködve.
(2) A feladatok, melyeket a község vagy az önkormányzati kerület teljesít a jelen törvény értelmében, az államigazgatás átruházott feladatai.

219. §
(1) A községi önkormányzatok szerveibe történő választásokra 2014-ben létrehozott választási bizottságok az eddig érvényben levő jogszabályok szerint teljesítik feladataikat a községi önkormányzatok szerveibe történő választások 2018-as kiírásáig.
(2) Az önkormányzati kerületek szerveibe történő választásokra 2013-ban létrehozott választási bizottságok az eddig érvényben levő jogszabályok szerint teljesítik feladataikat az önkormányzati kerületek szerveibe történő választások 2017-es kiírásáig.
(3) Amennyiben választásokat szükséges tartani a folyó választási időszakban a területi önkormányzati szervekbe, ezeket a választásokat az eddig érvényben levő jogszabályok alapján tartják meg.
(4) A 2015. június 30-ig kiírt választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, az elnökválasztást, az elnök visszahívásáról tartott népszavazást, valamint a népszavazást, amennyiben azokat 2015. július 1-e után tartják, az eddig érvényben levő jogszabályok alapján hajtják végre.
(5) Jelen törvény értelmében az első állami bizottság 2015. augusztus 31-én kerül létrehozásra a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába 2012-ben lezajlott választások eredménye alapján. Az illetékes politikai pártok elnökei, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöke, a főügyész és a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal elnöke legkésőbb 2015. július 31-én tájékoztatják a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökét az állami bizottság tagja utónevéről és családi nevéről, tudományos címéről, születése dátumáról, legmagasabb képzettségéről és állandó tartózkodási helye címéről; az értesítéshez csatolják az állami bizottság tagja három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, valamint a képzettségét igazoló okiratot.

219.a §
A 219. § 3. bek. szerinti választásokat 2017. október 31-ig lehet kihirdetni.

220. §
Az általánosan kötelező érvényű jogszabályokban előforduló „Szlovák Választási Bizottság”, vagy „Központi Választási Bizottság” kifejezések alatt az „A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága” értendő.

221. §
Átültetési rendelkezés
Jelen törvénnyel átültetésre kerülnek a 2. mellékletben szereplő európai uniós kötelező érvényű jogi aktusok.

222. §
Hatálytalanító rendelkezések
Megszűnik
(1) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 346/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatok szerveinek megválasztásáról a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 60/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 252/1994 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 222/1996 sz. és a Tt. 233/1998 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 318/1998. sz. határozata, a Tt. 331/1998 sz. törvénye, Tt. 389/1999 sz. törvénye, Tt. 302/2000 sz. törvénye, Tt. 36/2002 sz. törvénye, Tt. 515/2003 sz. törvénye, Tt. 335/2007 sz. törvénye, Tt. 112/2010 sz. törvénye, Tt. 204/2011 sz. törvénye, Tt. 180/2014 sz. törvénye értelmében.
(2) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 564/1992. sz. törvénye a népszavazás végrehajtásának módjáról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 158/1994. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 269/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 153/1996. sz. határozata, Tt. 515/2003. sz. törvénye, Tt. 192/2007. sz. törvénye, Tt. 204/2011 értelmében.
(3) A Tt. 46/1999. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztásáról és visszahívásáról szóló népszavazásról és egyéb törvények módosításáról a Tt. 515/2003. sz. törvénye, a Tt. 445/2008 sz. törvénye és a Tt. 204/2011. sz. törvénye értelmében.
(4) a Tt. 303/2001. sz. törvénye az önkormányzati kerületi szervek megválasztásáról és a Polgári perrendtartás módosításáról a Tt. 335/2007 sz. törvénye és a Tt. 204/2011 sz. törvénye értelmében.
(5) a Tt. 331/2003. sz. törvénye az Európai parlamentbe történő választásokról a Tt. 515/2003. sz. törvénye, a Tt. 324/2004. sz. törvénye, a Tt. 464/2005. sz. törvénye, a Tt. 445/2008. sz. törvénye, a Tt. 599/2008 sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 126/2009. sz. határozata, a Tt. 58/2010 sz. törvénye, a 204/2011. sz. törvénye és a Tt. 495/2013. sz. törvénye értelmében.
(6) A Tt. 333/2004. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról a Tt. 464/2005. sz. törvény, Tt. 192/2007. sz. törvény, a Tt. 445/2008. sz. törvény, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 126/2009. sz. határozata, a Tt. 58/2010 sz. törvény, a Tt. 266/2010. sz. törvény és a Tt. 204/2011. sz. törvény értelmében.
(7) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma Tt. 122/1994 sz. rendelete a választási bizottságok tagjainak díjazásáról, illetve díjazásuk és költségeik kifizetésének és térítésének módjáról, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának a Tt. 372/1998. sz. és 609/2006 sz. rendelete szerint.
(8) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 467/2001 sz. rendelete a választási bizottságok tagjai javadalmazásáról az önkormányzati választások esetén,
(9) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Tt. 443/2009. rendelete, amelyben az önkormányzati kerületi szervek megválasztásával kapcsolatos költségek fajtái és térítésük módja kerül meghatározásra,
(10) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Tt. 313/2004. sz. rendelete az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos költségekről a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Tt. 562/2007. sz. rendelete értelmében.


II. cikkely
A Tt. 99/1963. sz.,a Polgári perrendtartásról szóló törvénye a Tt. 36/1967. sz. törvénye, a Tt. 158/1969. sz. törvénye, a Tt. 49/1973. sz. törvénye, a Tt. 20/1975. sz. törvénye, a Tt. 133/1982. sz. törvénye, a Tt. 180/1990. sz. törvénye, a Tt. 328/1991. sz. törvénye, a Tt. 519/1991. sz. törvénye, a Tt. 263/1992. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 5/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 46/1994. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 190/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 232/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 233/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 22/1996. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 58/1996. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 281/1996. sz. határozata, a Tt. 211/1997. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 359/1997. sz. határozata, a Tt. 124/1998. sz. törvénye, a Tt. 144/1998. sz. törvénye, a Tt. 169/1998. sz. törvénye, a Tt. 187/1998. sz. törvénye, a Tt. 225/1998 sz. törvénye, a Tt. 233/1998. sz. törvénye, a Tt. 235/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 318/1998. sz. határozata, a Tt. 331/1998. sz. törvénye, a Tt. 46/1999. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 66/1999. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 166/1999. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 185/1999. sz. határozata, a Tt. 223/1999. sz. törvénye, a Tt. 303/2001. sz. törvénye, a Tt. 501/2001. sz. törvénye, a Tt. 215/2002. sz. törvénye, a Tt. 232/2002. sz. törvénye, a Tt. 424/2002. sz. törvénye, a Tt. 451/2002. sz. törvénye, a Tt. 480/2002. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 620/2002. sz. határozata, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 75/2003. sz. határozata, a Tt. 353/2003. sz. törvénye, a Tt. 530/2003. sz. törvénye, a Tt. 589/2003. sz. törvénye, a Tt. 204/2004. sz. törvénye, a Tt. 371/2004. sz. törvénye, a Tt. 382/2004. sz. törvénye, a Tt. 420/2004. sz. törvénye, a Tt. 428/2004. sz. törvénye, a Tt. 613/2004. sz. törvénye, a Tt. 757/2004. sz. törvénye, a Tt. 36/2005. sz. törvénye, a Tt. 290/2005. sz. törvénye, a Tt. 341/2005. sz. törvénye, a Tt. 24/2007. sz. törvénye, a Tt. 84/2007. sz. törvénye, a Tt. 273/2007. sz. törvénye, a Tt. 335/2007. sz. törvénye, a Tt. 643/2007. sz. törvénye, a Tt. 384/2005. sz. törvénye, a Tt. 477/2008. sz. törvénye, a Tt. 484/2008. sz. törvénye, a Tt. 491/2008. sz. törvénye, a Tt. 487/2009. sz. törvénye, a Tt. 495/2009. sz. törvénye, a Tt. 575/2009. sz. törvénye, a Tt. 151/2010. sz. törvénye, a Tt. 183/2011. sz. törvénye, a Tt. 332/2011. sz. törvénye, a Tt. 348/2011. sz. törvénye, a Tt. 388/2011. sz. törvénye, a Tt. 335/2012. sz. törvénye, a Tt. 64/2013. sz. törvénye, a Tt. 75/2013. sz. törvénye, a Tt. 180/2013. sz. törvénye, a Tt. 106/2014. sz. törvénye, a Tt. 150/2014. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:
a 250.z §-tól a 250.zd-ig, a címeket beleértve így szól:
„250.z § Eljárás a választói névjegyzékkel kapcsolatban
(1) Ha a község maga nem hozza helyre a hibákat és hiányosságokat az állandó választói névjegyzékben, az érintett választópolgár a választókörzet szerinti illetékes járásbíróságon az állandó választói névjegyzék javítására vagy kiegészítésére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.
(2) Az eljárás résztvevői az indítványozó és a község.
(3) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesíti az eljárás résztvevőinek.
(4) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.
250.za § A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába és az Európai Parlamentbe történő választások jelöltlistái nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások
(1) Ha a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága határozott
a) a módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről, 33) az érintett politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok és mozgalmak koalíciója a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és a jelölt választói névjegyzékben való meghagyására vonatkozó határozat maghozatalát indítványozhatja,
b) a jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasításáról, az érintett politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok és mozgalmak koalíciója a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és a jelöltlista nyilvántartásba vételére vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága határozatának kézhezvételét követő három napon belül lehet benyújtani.
(3) Az eljárás résztvevője az a politikai párt, politikai mozgalom, vagy politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója, amely benyújtotta az 1. bekezdés szerinti javaslatot, és a Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága.
(4) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesítik az eljárás résztvevőinek.
(5) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.
250zb. § Eljárás a Szlovák Köztársaság elnökjelölt-állító javaslataelfogadásának ügyében
(1) Amennyiben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke elutasította a jelöltállító javaslatot a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségére, az érintett jelölt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és elnökjelölt-állító javaslata elfogadására vonatkozó határozat meghozatalát indítványozhatja.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslatot benyújtani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a Szlovák Köztársaság elnökjelölt-állító javaslatot elutasító határozata kézbesítésre kerülését követő 3 napon belül lehet.
(3) Az eljárás résztvevői a Szlovák Köztársaság elnökjelöltje és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke.
(4) A bíróság a beadványt követő öt napon belül határozatot hoz. A határozatot haladéktalanul kézbesítik az eljárás résztvevőinek.
(5) A bíróság határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség.


IV. cikkely
A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 96/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 421/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 500/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 11/1992. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 295/1992, sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 43/1993. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 252/1994. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 287/1994. sz. törvénye, Tt. 229/1997. sz. törvénye, Tt. 225/1998. sz. törvénye, Tt. 233/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 185/1999. sz. határozata, Tt. 389/1999. sz. törvénye, Tt. 6/2001. sz. törvénye, Tt. 453/2001. sz. törvénye, Tt. 205/2003. sz. törvénye, Tt. 515/2003. sz. törvénye, Tt. 369/2004. sz. törvénye, Tt. 535/2004. sz. törvénye, Tt. 583/2004. sz. törvénye, Tt. 615/2004. sz. törvénye, Tt. 757/2004. sz. törvénye, Tt. 171/2005. sz. törvénye, Tt. 628/2005. sz. törvénye, Tt. 267/2006. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 616/2006. sz., Tt. 330/2007. sz., Tt. 334/2007. sz., Tt. 335/2007. sz. határozatai, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 205/2008. sz. határozata, Tt. 384/2008. sz. törvénye, Tt. 445/2008. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 511/2009. sz. határozata, Tt. 102/2010. sz. törvénye, Tt. 204/2011. sz. törvénye, Tt. 361/2012. sz. törvénye, Tt. 160/2014. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:
A 13. § 1. bek. második mondata után új mondat kerül beillesztésre, amely így hangzik: ”A polgármester tisztsége ellátásának feltétele a legalább középfokú végzettség megszerzése.12aa)”.
„12aa) a Tt. 245/2008. sz. törvény 16. § 4.bek., a nevelésről és oktatásról (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 324/2012. sz. törvény értelmében“.


V. cikkely
A Tt. 595/2003. sz. jövedelemadóról szóló törvénye, a Tt. 43/2004. sz. törvénye, a Tt. 177/2004. sz. törvénye, a Tt. 191/2004. sz. törvénye, a Tt. 391/2004. sz. törvénye, a Tt. 538/2004. sz. törvénye, a Tt. 539/2004. sz. törvénye, a Tt. 659/2004. sz. törvénye, a Tt. 659/2004. sz. törvénye, a Tt. 314/2005. sz. törvénye, a Tt. 534/2005. sz. törvénye, a Tt. 660/2005. sz. törvénye, a Tt. 688/2006. sz. törvénye, a Tt. 76/2007. sz. törvénye, a Tt. 209/2007. sz. törvénye, a Tt. 519/2007. sz. törvénye, a Tt. 530/2007. sz. törvénye, a Tt. 561/2007. sz. törvénye, a Tt. 621/2007. sz. törvénye, a Tt. 653/2007. sz. törvénye, a Tt. 168/2008. sz. törvénye, a Tt. 465/2008. sz. törvénye, a Tt. 514/2008. sz. törvénye, a Tt. 563/2008. sz. törvénye, a Tt. 567/2008. sz. törvénye, a Tt. 60/2009. sz. törvénye, a Tt. 184/2009. sz. törvénye, a Tt. 185/2009. sz. törvénye, a Tt. 504/2009. sz. törvénye, a Tt. 563/2009. sz. törvénye, a Tt. 374/2010. sz. törvénye, a Tt. 548/2010. sz. törvénye, a Tt. 129/2011. sz. törvénye, a Tt. 231/2011. sz. törvénye, a Tt. 250/2011. sz. törvénye, a Tt. 331/2011. sz. törvénye, a Tt. 362/2011. sz. törvénye, a Tt. 406/2011. sz. törvénye, a Tt. 547/2011. sz. törvénye, a Tt. 548/2011. sz. törvénye, a Tt. 69/2012. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 188/2012. sz., Tt. 189/2012. sz., Tt. 252/2012. sz., Tt. 288/2012. sz., Tt. 395/2012. sz., Tt. 70/2013. sz., Tt. 135/2013. sz., Tt. 318/2013. sz., Tt. 463/2013. sz. törvénye az alábbiak szerint módosul:
„k) jutalmak az 1. bekezdés j) pontja szerint“


VI. cikkely
Ez a törvény 2004. október 1-én lép hatályba az I. és a II. cikkelyen kívül, amelyek 2015. július 1-én lépnek hatályba, és az V. cikkelyen kívül, amelyik 2016. január 1-én lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s.k.
Pavol Paška, s.k.
Robert Fico, s.k.


A Tt.180/2014. sz. törvény 1. sz. melléklete

Községi képviselő-testületi képviselői és községi-polgármesteri választáson fellépő független jelöltet támogató választópolgári aláírások minimális száma

A község lakóinak száma A választópolgárok aláírásszáma az aláírásgyűjtő íven
50-ig 10
51 – 100 20
101 – 500 40
501 – 2 000 100
2001 – 20 000 200
20 001 – 100 000 500
100 000-en felül 1 000


A Tt.180/2014. sz. törvény 2. sz. melléklete

Az átvételre kerülő jogilag kötelező érvényű aktusok jegyzéke
1. A Tanács 1993. december 6-án kelt 93/109/EK sz. irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, 20.fej./1.kötet, EK HL L 329, 1993.12.30) a Tanács 2012. december 20-án kelt 2013/1/EU sz. irányelve értelmében (EU HL L 26, 2013.1.26)
2. A Tanács 1994. december 19-én kelt, 94/80/EK sz. irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, 20.fej./1.kötet, EK HL L 368, 1994.12.31) a Tanács 1996. május 13-án kelt, 96/30/EK sz. irányelve értelmében (az EU HL különkiadása, 1.fej./1.kötet, EK HL L 122, 1996.5.27), A Cseh Köztársaság, az Észt Köz-társaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány értelmében (EU HL L 236, 2003.9.23) , a Tanács 2006. november 20-án kelt, 2006/106/EK sz. irányelve (EU HL L 363, 2006. 12. 20), a Bizottság 2012. július 19-én kelt, 2012/412/EU sz. végrehajtási határozata (EU HL L 192, 2012. 7. 20), a Tanács 2013. május 13-án kelt 2013/19/EU sz.irányelve (EU HL L 158, 2013. 6. 10).
Časová verzia účinná od 1. júla 2017 do 31. decembra 2020

180/2014 Z. z.

Zákon
O PODMIENKACH VÝKONU VOLEBNÉHO PRÁVA
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 29. mája 2014


Zmena:
356/2015 Z. z. s účinnosťou od 9. decembra 2015
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
69/2017 Z. z. s účinnosťou od 31. marca 2017
130/2017 Z. z. s účinnosťou od 31. mája 2017
131/2017 Z. z. s účinnosťou od 31. mája 2017
165/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Všeobecné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje podmienky výkonu volebného práva a organizáciu volieb do Národnej rady Slovenskej republiky, volieb do Európskeho parlamentu, volieb prezidenta Slovenskej republiky, ľudového hlasovania o odvolaní prezidenta Slovenskej republiky, volieb do orgánov územnej samosprávy a spôsob vykonania referenda vyhláseného podľa článku 93 až 99 Ústavy Slovenskej republiky (ďalej len „voľby“).

§ 2
Zásady volebného práva
Voľby sa konajú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním.

§ 3
Právo voliť
Právo voliť má každý, kto najneskôr v deň konania volieb dovŕši 18 rokov veku podľa podmienok ustanovených v osobitných častiach (ďalej len „volič“).

§ 4
Prekážky práva voliť
Prekážkou práva voliť je
a) zákonom ustanovené obmedzenie osobnej slobody z dôvodov ochrany verejného zdravia,

§ 5
Právo byť volený
Podmienky práva byť volený ustanovuje zákon v osobitných častiach.

§ 6
Prekážky práva byť volený
Prekážkou práva byť volený je
a) výkon trestu odňatia slobody,
b) právoplatné odsúdenie za úmyselný trestný čin, ak odsúdenie nebolo zahladené,
c) pozbavenie spôsobilosti na právne úkony.

§ 7
Volebné obvody
Volebné obvody ustanovuje zákon v osobitných častiach.

§ 8
Volebné okrsky
(1) Na odovzdávanie hlasovacích lístkov a na sčítanie hlasov voličov utvára starosta obce, primátor mesta, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice starosta mestskej časti (ďalej len „starosta obce“) volebné okrsky a určuje volebné miestnosti v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb. Starosta obce pri určovaní volebnej miestnosti prihliada na to, aby do volebnej miestnosti mali čo najľahší prístup aj zdravotne postihnutí voliči.
(2) Volebný okrsok sa utvára tak, aby zahŕňal spravidla 1 000 voličov.
(3) Volebné okrsky sa označujú poradovým číslom v súvislom číselnom rade arabskými číslami. V hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice sa volebné okrsky číslujú v samostatných číselných radoch v každej mestskej časti. Poradovým číslom sa volebný okrsok označuje aj vtedy, ak je vytvorený len jeden volebný okrsok.

§ 9
Stály zoznam voličov
(1) Stály zoznam voličov (ďalej len „stály zoznam“) zostavuje a vedie obec, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice mestská časť (ďalej len „obec“). Do stáleho zoznamu zapisuje obec voličov, ktorí majú trvalý pobyt v obci. Volič môže byť zapísaný len v jednom stálom zozname.
(2) V stálom zozname sa voliči vedú v abecednom poradí podľa priezviska.
(3) O voličovi sa v stálom zozname uvádzajú tieto údaje:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, ak ide o cudzinca, dátum narodenia, pokiaľ rodné číslo nemá pridelené,
c) štátna príslušnosť,
d) názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, súpisné číslo a orientačné číslo domu trvalého pobytu.
(4) Obec vyčiarkne zo stáleho zoznamu voliča, ktorý
a) sa prihlásil na trvalý pobyt v inej obci,
b) zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho,
c) skončil trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(5) Obec vykoná zmenu v stálom zozname, ak volič zmenil meno, priezvisko alebo trvalý pobyt v obci.
(6) Obec priebežne zisťuje skutočnosti, ktoré sú dôvodom na zmeny v stálom zozname. Obec vykonáva zmeny na základe
a) vlastných evidencií,
b) oznámení orgánov verejnej moci,
c) výsledkov námietkového konania.
(7) Orgány verejnej moci, ktoré rozhodujú o osobnom stave voličov alebo vedú inú evidenciu o voličoch ako výkon štátnej správy, sú povinné bezodkladne oznámiť príslušnej obci nadobudnutie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky, úmrtie voliča alebo jeho vyhlásenie za mŕtveho, zmenu mena alebo zmenu priezviska, dovŕšenie 18 rokov veku, pozbavenie spôsobilosti na právne úkony a zmenu trvalého pobytu, u cudzincov zmenu a skončenie trvalého pobytu na území Slovenskej republiky a štátnu príslušnosť.
(8) V stálom zozname musí byť miesto na opravu chýb a vyznačenie prekážky práva voliť.

§ 10
Námietkové konanie
(1) Volič si môže v úradných hodinách obce overiť, či je zapísaný v stálom zozname, či údaje o ňom sú úplné a pravdivé a môže požadovať doplnenie údajov alebo vykonanie opráv. Obec je povinná žiadosti vyhovieť alebo do troch dní písomne oznámiť voličovi dôvody, pre ktoré žiadosti nemôže vyhovieť.
(2) Ak obec sama neodstráni chyby alebo nedostatky v stálom zozname, môže sa volič, ktorý je tým dotknutý, obrátiť na správny súd s návrhom na vydanie rozhodnutia o vykonaní opravy alebo o doplnení stáleho zoznamu. Na konanie sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu. Na základe rozhodnutia správneho súdu vykonáva zmenu v stálom zozname obec; v deň konania volieb vykonáva zmenu v zozname voličov vo volebnom okrsku (ďalej len „zoznam voličov“) okrsková volebná komisia.

§ 11
Zoznam voličov
(1) Zoznam voličov pre jednotlivé volebné okrsky vyhotoví obec zo stáleho zoznamu; ak ide o zoznam voličov pre voľby do Európskeho parlamentu, použije sa aj § 75.
(2) Zoznam voličov odovzdá obec okrskovej volebnej komisii najneskôr hodinu pred začatím hlasovania.
(3) Do zoznamu voličov okrsková volebná komisia dopíše v deň konania volieb voliča, o ktorom to ustanovuje zákon v osobitných častiach.
(4) Každý, kto je oprávnený oboznamovať sa s údajmi v zozname voličov, je povinný zachovávať o nich mlčanlivosť.
(5) Vyhotovenie osobitného zoznamu voličov ustanovuje zákon v osobitných častiach.

§ 12
Všeobecné ustanovenia
(1) Voľby riadi Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán.
(2) Pre voľby sa zriaďujú okresné volebné komisie a okrskové volebné komisie; zriadenie ďalších volebných komisií ustanovuje zákon v osobitných častiach.
(3) Volebnými orgánmi na účely tohto zákona sú aj
a) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“),
b) Štatistický úrad Slovenskej republiky (ďalej len „štatistický úrad“),
c) okresný úrad,
d) samosprávny kraj,
e) obec.

Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán

§ 13
(1) Zriaďuje sa Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán (ďalej len „štátna komisia“) ako nezávislý orgán na kontrolu financovania politických strán a politických hnutí (ďalej len „politická strana“), riadenie volieb a zisťovanie výsledkov volieb. Štátna komisia má 14 členov. Desať členov delegujú do štátnej komisie politické strany, ktoré v ostatných voľbách získali zastúpenie v Národnej rade Slovenskej republiky, a to úmerne podľa počtu získaných poslaneckých mandátov. Počet členov štátnej komisie delegovaných politickými stranami, ktoré vytvorili vládu, sa musí rovnať počtu členov štátnej komisie delegovaných ostatnými politickými stranami zastúpenými v Národnej rade Slovenskej republiky. Táto rovnosť musí byť zachovaná počas celého funkčného obdobia štátnej komisie. Po jednom členovi štátnej komisie deleguje predseda Ústavného súdu Slovenskej republiky, predseda Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, generálny prokurátor a predseda Najvyššieho kontrolného úradu.
(2) Predsedovia príslušných politických strán, predseda Ústavného súdu Slovenskej republiky, predseda Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, generálny prokurátor a predseda Najvyššieho kontrolného úradu oznámia predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 60 dní po vyhlásení výsledkov volieb do Národnej rady Slovenskej republiky meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, dosiahnuté vzdelanie a adresu trvalého pobytu člena štátnej komisie; k oznámeniu priložia výpis z registra trestov člena štátnej komisie nie starší ako tri mesiace a doklad o dosiahnutom vzdelaní člena štátnej komisie. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vydá členom štátnej komisie osvedčenie o tom, že sú členmi štátnej komisie, do 15 dní od uplynutia lehoty podľa prvej vety. Predsedu štátnej komisie volí Národná rada Slovenskej republiky v tajných voľbách zo všetkých členov komisie.
(3) Funkčné obdobie štátnej komisie sa začína dňom zloženia sľubu podľa § 18 ods. 3 členmi štátnej komisie a končí sa dňom zloženia sľubu členmi novej štátnej komisie. Sľub sa skladá do rúk predsedu Národnej rady Slovenskej republiky v deň odovzdania osvedčení o členstve v štátnej komisii.
(4) Členstvo v štátnej komisii je verejnou funkciou. Členom štátnej komisie môže byť občan Slovenskej republiky, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, je bezúhonný, spôsobilý na právne úkony v plnom rozsahu, má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a dosiahol vek najmenej 35 rokov. Tá istá osoba môže byť členom štátnej komisie najviac v dvoch po sebe nasledujúcich funkčných obdobiach.
(5) Bezúhonný na účely tohto zákona je ten, kto nebol právoplatne odsúdený za trestný čin. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace.
(6) Funkcia člena štátnej komisie zaniká
a) uplynutím funkčného obdobia,
b) vzdaním sa funkcie,
c) ak člen štátnej komisie prestal spĺňať podmienky na výkon funkcie podľa odseku 4 alebo podľa § 14,
d) z dôvodu zmeny pomeru politických síl podľa odseku 1 na základe rozhodnutia politickej strany, ktorá ho delegovala,
e) na základe rozhodnutia toho, kto ho delegoval.
(7) Ak sa uprázdni miesto člena štátnej komisie, ustanoví sa nový člen na zvyšné funkčné obdobie. Nového člena oznámi predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky ten, kto delegoval člena štátnej komisie, ktorého funkcia sa uprázdnila, najneskôr sedem dní po uprázdnení funkcie; ak dôjde k zmene pomeru politických síl, nového člena štátnej komisie na zvyšné funkčné obdobie deleguje tá politická strana, ktorej patrí právo podľa pomerného zastúpenia. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vydá osvedčenie o členstve v štátnej komisii novému členovi štátnej komisie v deň zloženia sľubu.
(8) Funkcia člena štátnej komisie sa nevykonáva v pracovnoprávnom vzťahu.
(9) Člen štátnej komisie má nárok na paušálnu mesačnú odmenu za výkon funkcie v sume 1,5-násobku priemernej nominálnej mesačnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok zaokrúhlený nahor na celé euro. Predsedovi štátnej komisie patrí osobitný príplatok vo výške 30 % mesačnej odmeny. Člen štátnej komisie má nárok na úhradu preukázaných cestovných výdavkov spojených s výkonom funkcie a stravného podľa osobitného predpisu.
(10) Člen štátnej komisie je zúčastnený na zdravotnom poistení, na nemocenskom poistení a na dôchodkovom poistení rovnako ako zamestnanec v pracovnom pomere.
(11) Člen štátnej komisie je povinný bezodkladne oznámiť všetky skutočnosti, pre ktoré nemôže vykonávať svoju funkciu tomu, kto ho do štátnej komisie delegoval. Zároveň je povinný odovzdať osvedčenie o členstve v štátnej komisii predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.
(12) Podrobnosti o členstve v štátnej komisii, zániku funkcie člena štátnej komisie, postupy politických strán pri delegovaní členov štátnej komisie a pravidlá voľby predsedu štátnej komisie upraví štatút štátnej komisie, ktorý schvaľuje Národná rada Slovenskej republiky.

§ 14
Funkcia člena štátnej komisie je nezlučiteľná s kandidatúrou na funkciu a s funkciou
a) prezidenta Slovenskej republiky,
b) poslanca Národnej rady Slovenskej republiky,
c) poslanca Európskeho parlamentu,
d) predsedu samosprávneho kraja,
e) poslanca zastupiteľstva samosprávneho kraja,
f) starostu obce,
g) poslanca obecného zastupiteľstva.

§ 15
(1) Činnosť štátnej komisie riadi jej predseda. Predsedu počas jeho neprítomnosti zastupuje ním písomne poverený člen štátnej komisie. Členovi štátnej komisie, ktorý zastupuje predsedu, nepatrí príplatok podľa § 13 ods. 9 a nemá ani právo podľa odseku 2 posledná veta.
(2) Štátna komisia rozhoduje v zbore. Štátna komisia je uznášaniaschopná, ak sú na zasadnutí prítomné aspoň tri štvrtiny jej členov. Na platnosť rozhodnutia je potrebná nadpolovičná väčšina hlasov všetkých členov. Ak štátna komisia hlasuje o tom, či bolo porušené volebné moratórium, či bolo porušené moratórium na zverejňovanie prieskumov verejnej mienky, o registrácii kandidátnej listiny alebo o vyčiarknutí kandidáta z kandidátnej listiny, sú potrebné na schválenie uznesenia tri štvrtiny hlasov všetkých členov štátnej komisie. Ak dôjde k rovnosti hlasov, rozhodujúci je hlas predsedu štátnej komisie.
(3) Podrobnosti o rokovaní, rozhodovaní štátnej komisie a o účasti na jej zasadnutiach upravuje rokovací poriadok, ktorý štátna komisia schvaľuje trojštvrtinovou väčšinou všetkých členov.
(4) Na ministerstve vnútra sa zriaďuje Úrad štátnej komisie (ďalej len „úrad“) ako osobitný organizačný útvar. Vedúci úradu sa zúčastňuje zasadnutí štátnej komisie bez práva hlasovať.
(5) Ministerstvo vnútra určuje štruktúru úradu po prerokovaní so štátnou komisiou. Skončenie alebo zmenu štátnozamestnaneckého pomeru štátneho zamestnanca úradu a skončenie alebo zmenu pracovného pomeru zamestnanca pri výkone práce vo verejnom záujme ministerstvo vnútra vopred prerokuje s predsedom štátnej komisie.
(6) Výdavky na činnosť štátnej komisie a úradu sa uhrádzajú z rozpočtu ministerstva vnútra. Rozpočet finančných prostriedkov na činnosť štátnej komisie a úradu prerokuje ministerstvo vnútra so štátnou komisiou. Ministerstvo vnútra zabezpečuje organizačné, materiálno-technické a personálne podmienky pre činnosť štátnej komisie a úradu.
(7) Ministerstvo vnútra
a) plní úlohy odborného a administratívneho útvaru štátnej komisie vo volebných veciach,
b) zabezpečuje tlač hlasovacích lístkov,
c) vydáva vzory volebných tlačív a obálok a zabezpečuje ich vyhotovenie,
d) usmerňuje obce pri utváraní volebných okrskov, zostavovaní zoznamov voličov, vybavení volebných miestností a úschove volebných dokumentov,
e) určuje systém elektronického komunikačného spojenia volebných orgánov,
f) zabezpečuje pre obce a volebné orgány metodické a informačné pomôcky potrebné na ich činnosť,
g) spolupracuje s orgánmi Európskej komisie vo veciach volieb do Európskeho parlamentu,
h) plní ďalšie úlohy podľa osobitných častí tohto zákona.
(8) Ministerstvo vnútra upraví po dohode s Ministerstvom financií Slovenskej republiky všeobecne záväzným právnym predpisom
a) výšku odmeny členov a zapisovateľov volebných komisií,
b) podrobnosti o úhrade odmeny členov a zapisovateľov volebných komisií.
(9) Štatistický úrad utvára na prípravu spracovania a spracovanie výsledkov volieb pre štátnu komisiu, okresné volebné komisie, volebné komisie samosprávnych krajov, obvodné volebné komisie odborné sumarizačné útvary. Odborný sumarizačný útvar utvára štatistický úrad aj pre miestne volebné komisie, ak zisťujú výsledky hlasovania za viac ako 50 volebných okrskov.
(10) Člen odborného sumarizačného útvaru volebnej komisie skladá sľub tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.“.
(11) Odborné sumarizačné útvary volebných komisií plnia úlohy podľa programového a organizačného zabezpečenia spracovania výsledkov volieb a ďalšie úlohy plnia podľa pokynov príslušnej volebnej komisie. Výdavky na činnosť odborného sumarizačného útvaru sa uhrádzajú z rozpočtu štatistického úradu.
(12) Štátna komisia prizýva vedúceho odborného sumarizačného útvaru na svoje zasadnutia vždy, keď sú predmetom rokovania veci týkajúce sa prípravy spracovania a spracovania výsledkov volieb a pripravenosti odborných sumarizačných útvarov volebných komisií na plnenie úloh podľa tohto zákona.
(13) Štatistický úrad po dohode s ministerstvom vnútra vydá metodiku spracovania výsledkov hlasovania.

§ 16
(1) Štátna komisia
a) preskúmava a registruje kandidátne listiny pre voľby do Národnej rady Slovenskej republiky a pre voľby do Európskeho parlamentu,
b) dohliada na pripravenosť volebných komisií nižších stupňov zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
c) riadi odborný sumarizačný útvar pri plnení úloh podľa tohto zákona,
d) kontroluje financovanie politických strán,
e) kontroluje financovanie a vedenie volebnej kampane,
f) je odvolacím orgánom proti rozhodnutiam ministerstva vnútra vydaným podľa osobitných predpisov vo veciach financovania politických strán a vo veciach volebnej kampane,
g) prerokúva pridelenie vysielacích časov v televíznom vysielaní a rozhlasovom vysielaní počas volebnej kampane na základe návrhu vysielateľa,
h) zisťuje výsledky volieb poštou osobami oprávnenými voliť, ktoré nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, a vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania poštou osobami oprávnenými voliť, ktoré nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
i) zisťuje a zverejňuje priebežné a celkové výsledky volieb,
j) vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb,
k) vydáva kandidátom zvoleným za poslancov Národnej rady Slovenskej republiky a poslancov Európskeho parlamentu osvedčenia o zvolení,
l) vyhlasuje nastúpenie náhradníka za poslanca Európskeho parlamentu,
m) oznamuje predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky nastúpenie náhradníka alebo neuplatňovanie mandátu v prípade, v ktorom to ustanovuje zákon v osobitných častiach,
n) usmerňuje spracovanie výsledkov hlasovania,
o) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy ministerstvu vnútra,
p) plní ďalšie úlohy podľa osobitných častí tohto zákona a podľa osobitných predpisov.
(2) Štátna komisia pri plnení úloh podľa tohto zákona a osobitných predpisov spolupracuje s ministerstvom vnútra a štatistickým úradom.
(3) Štátna komisia poskytuje politickým stranám a kandidátom metodickú pomoc a poradenstvo o pravidlách financovania politických strán a o pravidlách financovania volebnej kampane.
(4) Štátna komisia poskytne politickej strane na jej žiadosť stanovisko k pravidlám financovania politických strán a k pravidlám financovania volebnej kampane. Štátna komisia poskytne kandidátovi na jeho žiadosť stanovisko k pravidlám financovania volebnej kampane. Stanovisko k žiadosti podľa prvej vety alebo stanovisko k žiadosti podľa druhej vety zašle štátna komisia do 30 dní a v čase volebnej kampane do 15 dní od doručenia žiadosti; stanovisko zverejní zároveň na webovom sídle ministerstva vnútra.
(4) Úrad
a) plní úlohu sekretariátu štátnej komisie,
b) kontroluje plnenie úloh, ktoré fyzickým osobám a právnickým osobám vyplývajú z právnych predpisov upravujúcich financovanie politických strán, a volebnú kampaň,
c) plní úlohy ustanovené osobitnými predpismi,
d) plní ďalšie úlohy podľa pokynov štátnej komisie.

§ 17
Kandidát na poslanca Národnej rady Slovenskej republiky, na poslanca Európskeho parlamentu, na prezidenta Slovenskej republiky, na predsedu samosprávneho kraja, na poslanca zastupiteľstva samosprávneho kraja, na starostu obce a na poslanca obecného zastupiteľstva nesmie byť členom volebnej komisie vo voľbách, v ktorých kandiduje.

§ 18
(1) Členom volebnej komisie môže byť ten, kto dovŕšil 18 rokov veku a je spôsobilý na právne úkony a má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(2) Volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Spôsob utvorenia volebných komisií ustanovuje zákon v osobitných častiach.
(3) Člen volebnej komisie sa ujíma svojej funkcie podpísaním sľubu tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.“.
(4) Volebná komisia je uznášaniaschopná, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Na platnosť uznesenia je potrebná väčšina hlasov prítomných členov. Pri rovnosti hlasov sa návrh považuje za odmietnutý. O priebehu rokovania vyhotoví volebná komisia zápisnicu.
(5) Volebná komisia si na svojom prvom zasadaní určí zo všetkých členov komisie svojho predsedu a podpredsedu žrebom. Žrebovanie riadi zapisovateľ volebnej komisie.

§ 19
(1) Zapisovateľ volebnej komisie zabezpečuje organizačné a administratívne záležitosti súvisiace s prípravou a priebehom rokovania volebnej komisie a plní funkciu jej odborného poradcu. Zúčastňuje sa rokovania volebnej komisie. Pri rokovaní volebnej komisie má poradný hlas. Náklady na činnosť zapisovateľa volebnej komisie na plnenie úloh podľa tohto zákona sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu.
(2) Zapisovateľ volebnej komisie skladá sľub tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.“.
(3) Zapisovateľa štátnej komisie na vykonanie volieb vymenuje vláda Slovenskej republiky; návrh podáva minister vnútra Slovenskej republiky po prerokovaní so štátnou komisiou. Zapisovateľovi štátnej komisie patrí mesačná odmena vo výške priemernej nominálnej mesačnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok zaokrúhlený nahor na celé euro. Podmienky na činnosť zapisovateľa štátnej komisie utvára ministerstvo vnútra. Vymenovanie a odvolanie zapisovateľa okresnej volebnej komisie, volebnej komisie samosprávneho kraja, obvodnej volebnej komisie, miestnej volebnej komisie a mestskej volebnej komisie ustanovuje zákon v osobitných častiach.
(4) Zapisovateľa okrskovej volebnej komisie vymenúva a odvoláva starosta obce.
(5) Zapisovateľa volebnej komisie vymenúva príslušný orgán v dostatočnom časovom predstihu tak, aby mohol plniť úlohy podľa tohto zákona.

§ 20
Vyhlásenie volieb a čas ich konania
(1) Rozhodnutie o vyhlásení volieb sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(2) V rozhodnutí o vyhlásení volieb sa uvádza
a) deň konania volieb,
b) lehota na utvorenie volebných okrskov a určenie volebných miestností,
c) lehota na utvorenie volebných komisií a na ich prvé zasadanie,
d) ďalšie skutočnosti, ktoré ustanovuje zákon v osobitných častiach.
(3) Voľby sa konajú v jeden deň v sobotu. Voľby sa konajú v určený deň od siedmej do dvadsiatej druhej hodiny. Ak to miestne podmienky vyžadujú, môže starosta obce určiť začiatok hlasovania na skoršiu hodinu, najviac však o dve hodiny.

§ 21
Informovanie voličov
(1) Obec najneskôr desať dní po vyhlásení volieb zverejní na úradnej tabuli obce a na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, informáciu o podmienkach práva voliť a práva byť volený. Obec podľa osobitného predpisu informáciu podľa prvej vety zverejní aj v jazyku národnostnej menšiny. Vzor informácie zabezpečí pre obec ministerstvo vnútra prostredníctvom okresného úradu a zverejní ho na svojom webovom sídle.
(2) Ak ide o voľby do Európskeho parlamentu, obec najneskôr desať dní po vyhlásení volieb do Európskeho parlamentu zasiela informáciu o podmienkach práva voliť a práva byť volený voličom, ktorí sú občanmi iného členského štátu Európskej únie. Vzor informácie zabezpečí pre obec ministerstvo vnútra. Ministerstvo vnútra zverejňuje informáciu podľa prvej vety v slovenskom jazyku a anglickom jazyku na svojom webovom sídle.
(3) Obec doručuje najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb do každej domácnosti oznámenie, v ktorom uvedie čas konania volieb, volebný okrsok, volebnú miestnosť, stručný spôsob úpravy hlasovacieho lístka a povinnosť voliča preukázať sa pred hlasovaním preukazom totožnosti. V obci podľa osobitného predpisu sa informácie v oznámení uvádzajú aj v jazyku národnostnej menšiny.
(4) Tam, kde sa vykonáva väzba, a tam, kde sa vykonáva trest odňatia slobody (ďalej len „ústav“), zabezpečí informovanie obvinených a odsúdených o konaní volieb a preukázateľne ich poučí o spôsobe a práve voliť podľa tohto zákona v podmienkach ústavu tento ústav. Ústav zároveň poučí obvinených a odsúdených o tom, že môžu písomne požiadať obec, v ktorej stálom zozname sú vedení, o vydanie a zaslanie voličského preukazu, ktorý obec vydáva podľa osobitných častí tohto zákona. Tlačivo žiadosti na tento účel zabezpečí ústav.

§ 22
Volebná miestnosť a jej vybavenie
(1) Pri vchode do volebnej miestnosti sa umiestňuje nápis „volebná miestnosť“ a číslo volebného okrsku. Obec podľa osobitného predpisu označí volebnú miestnosť aj v jazyku národnostnej menšiny.
(2) Vo volebnej miestnosti sa umiestňujú na čelnú stenu štátna vlajka Slovenskej republiky a štátny znak Slovenskej republiky.
(3) Vo volebnej miestnosti musí byť volebná schránka, prenosná volebná schránka, schránka na odloženie nepoužitých alebo nesprávne upravených hlasovacích lístkov, zoznam voličov a čisté tlačivá zoznamu voličov na dopísanie voličov, dostatočný počet hlasovacích lístkov a nepriehľadných obálok rovnakej veľkosti, akosti a farby opatrených odtlačkom úradnej pečiatky obce (ďalej len „obálka“) a dostatočný počet tlačív zápisnice okrskovej volebnej komisie o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.
(4) Vo volebnej miestnosti alebo pred vchodom do volebnej miestnosti musia byť vystavené hlasovacie lístky s označením „vzor“ a informácia pre voliča o spôsobe hlasovania. V obci podľa osobitného predpisu sa informácia podľa prvej vety uvádza aj v jazyku národnostnej menšiny; ak ide o referendum, v jazyku národnostnej menšiny sa uvedú aj návrhy, o ktorých sa v referende rozhoduje. Text návrhov v jazyku národnostnej menšiny zabezpečí ministerstvo vnútra prostredníctvom okresných úradov; zároveň ho zverejní aj na svojom webovom sídle.
(5) Volebná miestnosť musí byť vybavená osobitnými priestormi na úpravu hlasovacích lístkov a písacími potrebami na úpravu hlasovacích lístkov. Počet osobitných priestorov na úpravu hlasovacích lístkov určuje obec s prihliadnutím na počet voličov vo volebnom okrsku.
(6) Vybavenie volebnej miestnosti zabezpečuje obec.

§ 23
Začatie hlasovania
Pred začatím hlasovania skontroluje predseda okrskovej volebnej komisie za prítomnosti členov komisie, či je volebná miestnosť vybavená podľa § 22 a či sú volebná schránka, prenosná volebná schránka a schránka na odloženie nepoužitých alebo nesprávne upravených hlasovacích lístkov prázdne a zapečatí ich. Predseda okrskovej volebnej komisie vyhlási hlasovanie za začaté, ak nezistí nedostatky vo vybavení volebnej miestnosti alebo po ich odstránení.

Spôsob hlasovania

§ 24
(1) Volič hlasuje v poradí, v akom sa dostavil do volebnej miestnosti. Volič hlasuje osobne, zastúpenie nie je prípustné.
(2) Volič po príchode do volebnej miestnosti preukazuje svoju totožnosť občianskym preukazom alebo iným úradným dokladom, ktorý obsahuje podobizeň voliča a všetky údaje uvedené o ňom v zozname voličov, ak v osobitnej časti nie je ustanovené inak. Okrsková volebná komisia zakrúžkuje poradové číslo voliča v zozname voličov a vydá mu hlasovací lístok a obálku. Prevzatie hlasovacieho lístka a obálky potvrdí volič v zozname voličov vlastnoručným podpisom; ak tak urobiť nemôže alebo ak prevzatie hlasovacieho lístka a obálky odmietne podpísať, predseda okrskovej volebnej komisie poznamená túto skutočnosť v zozname voličov. Okrsková volebná komisia vykoná pri podpise voliča opatrenia na ochranu osobných údajov ostatných voličov zapísaných v zozname voličov. Ak volič nepreukáže svoju totožnosť do skončenia hlasovania, hlasovanie sa mu neumožní. To platí aj pre hlasovanie mimo volebnej miestnosti. Ak ide o obvineného alebo odsúdeného, preukazuje sa jeho totožnosť preukazom odsúdeného, alebo preukazom obvineného, alebo svedectvom dvoch príslušníkov Zboru väzenskej a justičnej stráže prítomných v miestnosti ústavu, v ktorej sa má hlasovanie vykonať.
(3) Po prevzatí hlasovacieho lístka a obálky vstupuje volič do osobitného priestoru na úpravu hlasovacích lístkov, v ktorom upravuje hlasovací lístok spôsobom, ktorý ustanovuje zákon v osobitných častiach. Voličovi, ktorý nevstúpi do osobitného priestoru na úpravu hlasovacích lístkov, okrsková volebná komisia hlasovanie neumožní.
(4) Na požiadanie voliča mu okrsková volebná komisia vydá za nesprávne upravené hlasovacie lístky iné. Nesprávne upravené hlasovacie lístky vloží volič do schránky na odloženie nepoužitých hlasovacích lístkov.
(5) Volič hlasuje tak, že po opustení osobitného priestoru na úpravu hlasovacích lístkov vkladá obálku pred okrskovou volebnou komisiou do volebnej schránky.
(6) Volič, ktorý nemôže sám upraviť hlasovací lístok pre zdravotné postihnutie alebo preto, že nemôže čítať alebo písať a oznámi pred hlasovaním túto skutočnosť okrskovej volebnej komisii, má právo vziať so sebou do osobitného priestoru na úpravu hlasovacích lístkov inú osobu spôsobilú upraviť hlasovací lístok podľa jeho pokynov a zákona a vložiť do obálky; takouto osobou nemôže byť člen okrskovej volebnej komisie. Obidve osoby pred vstupom do osobitného priestoru na úpravu hlasovacích lístkov člen okrskovej volebnej komisie poučí o spôsobe hlasovania a o skutkovej podstate trestného činu marenia prípravy a priebehu volieb a referenda.
(7) Zo závažných, najmä zdravotných dôvodov, môže volič požiadať sám alebo prostredníctvom inej osoby obec a v deň konania volieb okrskovú volebnú komisiu o hlasovanie mimo volebnej miestnosti, a to len v územnom obvode volebného okrsku, pre ktorý bola okrsková volebná komisia zriadená. V takom prípade okrsková volebná komisia vyšle k voličovi dvoch svojich členov s prenosnou volebnou schránkou, hlasovacími lístkami, obálkou a so zoznamom tých voličov, ktorí požiadali o hlasovanie mimo volebnej miestnosti. Vyslaní členovia okrskovej volebnej komisie zabezpečia, aby bola zachovaná tajnosť hlasovania a aby ten, kto hlasoval, podpísal prevzatie hlasovacieho lístka a obálky; ak tak volič nemôže urobiť, alebo ak prevzatie hlasovacieho lístka a obálky odmietne podpísať, člen okrskovej volebnej komisie poznamená túto skutočnosť v zozname. Vyslaní členovia okrskovej volebnej komisie vykonajú pri podpise voliča opatrenia na ochranu osobných údajov ostatných voličov zapísaných v zozname. Tento zoznam voličov sa pripojí k zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia zakrúžkuje poradové číslo voliča v zozname voličov ihneď po návrate členov komisie vyslaných s prenosnou volebnou schránkou do volebnej miestnosti.
(8) Ak sa má hlasovať v ústave, dohodne ústav čas hlasovania do prenosnej volebnej schránky s príslušnou okrskovou volebnou komisiou.
(9) Volič, ktorý nemôže pre zdravotné postihnutie sám vložiť obálku do volebnej schránky, môže požiadať, aby obálku do volebnej schránky vložila iná osoba, nie však člen okrskovej volebnej komisie.
(10) Volič je povinný odložiť nepoužité hlasovacie lístky alebo nesprávne upravené hlasovacie lístky do zapečatenej schránky na odloženie nepoužitých alebo nesprávne upravených hlasovacích lístkov; ak ide o hlasovanie mimo volebnej miestnosti, volič nepoužité hlasovacie lístky alebo nesprávne upravené hlasovacie lístky znehodnotí pred členmi okrskovej volebnej komisie.

§ 25
Ak nastanú okolnosti, ktoré znemožňujú začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho skončiť, môže okrsková volebná komisia posunúť začiatok hlasovania na neskoršiu hodinu alebo predĺžiť čas hlasovania. Celkový čas hlasovania však nesmie byť týmto opatrením skrátený. Okrsková volebná komisia o takomto opatrení vyrozumie voličov spôsobom v mieste obvyklým. Ak je hlasovanie prerušené, zapečatí okrsková volebná komisia nepoužité hlasovacie lístky, obálky, zoznam voličov a otvor na vkladanie hlasovacích lístkov na volebnej schránke a prenosnej volebnej schránke. Pri opätovnom začatí hlasovania predseda okrskovej volebnej komisie za prítomnosti členov komisie overuje neporušenosť pečatí. Okolnosti, ktoré znemožnili začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho skončiť, ako aj neporušenosť pečatí uvedie okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 26
Poriadok vo volebnej miestnosti
Za poriadok vo volebnej miestnosti zodpovedá predseda okrskovej volebnej komisie, počas jeho neprítomnosti jej podpredseda. Pokyny na zachovanie poriadku vo volebnej miestnosti a dôstojný priebeh hlasovania sú záväzné pre všetkých prítomných.

§ 27
Prítomnosť vo volebnej miestnosti a pozorovanie volieb
(1) Vo volebnej miestnosti majú právo byť prítomní, okrem členov okrskovej volebnej komisie, jej zapisovateľa, členov a zapisovateľov volebných komisií vyšších stupňov, členov ich odborných sumarizačných útvarov a voličov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami.
(2) Zástupca nezávislého kandidáta má právo byť prítomný v priebehu volieb a sčítavania hlasov vo volebnej miestnosti. Obec je povinná vo volebnej miestnosti vyčleniť pre zástupcov podľa prvej vety a pozorovateľov vyslaných medzinárodnými organizáciami osobitný priestor. Tieto osoby možno z volebnej miestnosti vylúčiť, len ak by bol ohrozený priebeh hlasovania a sčítavania hlasov.
(3) Vo volebnej miestnosti majú právo byť prítomné aj iné osoby, ktoré prejavili záujem o pozorovanie priebehu a sčítavania hlasov. Tieto osoby možno z volebnej miestnosti vylúčiť, len ak by bol ohrozený priebeh hlasovania, sčítavania hlasov alebo z dôvodu nedostatočnej kapacity volebnej miestnosti.

§ 28
Skončenie hlasovania
Po uplynutí času určeného na hlasovanie môžu hlasovať už len tí voliči, ktorí sú vo volebnej miestnosti alebo pred ňou. Potom sa volebná miestnosť uzavrie a predseda okrskovej volebnej komisie vyhlási hlasovanie za skončené. Schránku na odloženie nepoužitých a nesprávne upravených hlasovacích lístkov uloží na osobitné miesto tak, aby bola s nimi vylúčená manipulácia.

§ 29
Postup po skončení hlasovania a posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov a obálok
(1) Po skončení hlasovania dá predseda okrskovej volebnej komisie zapečatiť nevydané hlasovacie lístky a obálky a potom dá otvoriť volebnú schránku. Ak okrsková volebná komisia na žiadosť použila aj prenosnú volebnú schránku, obsah schránok po ich otvorení zmieša.
(2) Okrsková volebná komisia sčíta obálky a porovná ich počet so záznamami v zozname voličov. Obálky, ktoré nemajú náležitosti podľa § 22 ods. 3, a hlasovacie lístky, ktoré neboli v obálke, okrsková volebná komisia vylúči.
(3) Poškodenie hlasovacieho lístka alebo obálky nemá vplyv na ich platnosť. Na prečiarknutie a dopisovanie hlasovacieho lístka sa neprihliada.
(4) V sporných prípadoch rozhoduje o platnosti hlasovacieho lístka a obálky okrsková volebná komisia s konečnou platnosťou.

§ 30
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia vyhotoví písomne zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku podpisuje predseda a ostatní členovia okrskovej volebnej komisie.
(2) Okrsková volebná komisia môže zápisnicu podľa odseku 1 vyhotoviť v elektronickej forme určenej štatistickým úradom. Na tento účel jej štatistický úrad pridelí osobitný identifikačný kód zápisnice. Po vyhotovení zápisnice v elektronickej forme podpisuje dva rovnopisy vytlačenej zápisnice predseda a ostatní členovia okrskovej volebnej komisie. Následne elektronicky vyhotovenú zápisnicu zašle a jeden rovnopis vytlačenej a podpísanej zápisnice doručí príslušnej volebnej komisii.
(3) Náležitosti zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku sú ustanovené v osobitných častiach zákona.
(4) Ak niektorý z členov okrskovej volebnej komisie zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku nemá vplyv na jej platnosť.

§ 31
Činnosť okrskovej volebnej komisie po podpísaní zápisnice
(1) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku vyhlasuje predseda okrskovej volebnej komisie výsledky hlasovania.
(2) Okrsková volebná komisia odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.

§ 32
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku hlasovania v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku hlasovania podpisuje predseda a ostatní členovia okresnej volebnej komisie. Ak niektorý z členov okresnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku hlasovania nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Náležitosti zápisnice o výsledku hlasovania sú ustanovené v osobitných častiach zákona.

§ 33
Zápisnica štátnej komisie a zverejňovanie výsledkov volieb
(1) Štátna komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku volieb podpisuje predseda a ostatní členovia štátnej komisie. Ak niektorý z členov štátnej komisie zápisnicu o výsledku volieb nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku volieb nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Štátna komisia zverejní celkové výsledky volieb po podpísaní zápisnice o výsledku volieb; môže zverejňovať aj priebežné výsledky volieb. Štátna komisia výsledky podľa prvej vety zverejní prostredníctvom odborných sumarizačných útvarov na webovom sídle štatistického úradu.
(3) Náležitosti zápisnice o výsledku volieb sú ustanovené v osobitných častiach zákona.

§ 34
Materiálne a personálne zabezpečenie volebných komisií
(1) Materiálne prostriedky potrebné na činnosť volebných komisií a osoby na organizačnú a technickú prípravu volieb a ich vykonanie zabezpečuje pre
a) štátnu komisiu ministerstvo vnútra,
b) okresnú volebnú komisiu okresný úrad,
c) obvodnú volebnú komisiu a pre volebnú komisiu samosprávneho kraja úrad samosprávneho kraja,
d) okrskovú volebnú komisiu a miestnu volebnú komisiu obec, v meste pre mestskú volebnú komisiu mesto, v ktorého územnom obvode je zriadená.
(2) Orgány podľa odseku 1 písm. a) až c) zabezpečujú umiestnenie odborného sumarizačného útvaru volebnej komisie.

§ 35
Spolupráca orgánov verejnej moci
Orgány verejnej moci sú povinné spolupracovať pri vykonávaní tohto zákona.

§ 36
Nároky členov volebných komisií
(1) Člen volebnej komisie a zapisovateľ volebnej komisie nesmie byť pre výkon svojej funkcie obmedzený v právach a nárokoch vyplývajúcich z jeho pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu; má nárok na pracovné voľno s náhradou mzdy alebo s náhradou platu v sume jeho priemerného zárobku. Samostatne zárobkovo činná osoba má nárok na náhradu, ktorá sa rovná pomernej časti minimálnej mzdy zamestnancov v pracovnom pomere odmeňovaných mesačnou mzdou. Výkon funkcie člena volebnej komisie a zapisovateľa volebnej komisie je iným úkonom vo všeobecnom záujme.
(2) Zamestnávateľ, ktorý vyplatil náhradu mzdy alebo náhradu platu podľa odseku 1, má nárok na úhradu vyplatenej náhrady mzdy alebo náhrady platu. Zamestnávateľ a samostatne zárobkovo činná osoba uplatnia nárok podľa odseku 1
a) na príslušnom okresnom úrade, ak ide o člena okresnej volebnej komisie.
b) na príslušnom úrade samosprávneho kraja, ak ide o člena obvodnej volebnej komisie alebo volebnej komisie samosprávneho kraja,
c) v príslušnej obci, ak ide o člena okrskovej volebnej alebo miestnej volebnej komisie alebo mestskej volebnej komisie.
(3) Náhradu podľa odseku 1 vypláca príslušný orgán do 30 dní od uplatnenia nároku.
(4) Člen okrskovej volebnej komisie, člen miestnej volebnej komisie, člen mestskej volebnej komisie a zapisovateľ volebnej komisie majú za deň konania volieb nárok na odmenu, ak v tento deň nemajú nárok na náhradu podľa odseku 1. Odmenu členovi volebnej komisie podľa prvej vety vypláca obec. Odmenu zapisovateľovi volebnej komisie vypláca orgán, ktorý podľa § 34 zabezpečuje činnosť príslušnej volebnej komisie.

§ 37
Úhrada výdavkov spojených s voľbami
(1) Výdavky spojené s voľbami sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu.
(2) Ministerstvo vnútra usmerňuje obce, samosprávne kraje a okresné úrady pri vynakladaní finančných prostriedkov na prípravu, vykonanie a zisťovanie výsledkov volieb.

§ 38
Konanie a opatrenia proti nečinnosti
(1) Na konanie podľa tohto zákona, okrem § 40 a 41, sa nevzťahujú ustanovenia všeobecného predpisu o správnom konaní.
(2) Ak obec nesplní úlohy podľa tohto zákona, bezodkladne zabezpečí ich splnenie prednosta okresného úradu z prostriedkov pridelených obci na voľby zo štátneho rozpočtu. Prednosta okresného úradu je za týmto účelom oprávnený usmerňovať obce a ukladať im úlohy.

§ 39
Úschova volebných dokumentov
(1) Volebné komisie odovzdávajú volebné dokumenty do úschovy obciam, okresným úradom, samosprávnym krajom a ministerstvu vnútra. Odovzdanie volebných dokumentov ustanovuje zákon v osobitných častiach. O odovzdaní volebných dokumentov sa vyhotoví protokol, ktorého súčasťou sú zoznamy odovzdávaných volebných dokumentov. Protokol podpíšu predsedovia príslušných volebných komisií a osoby zodpovedné za ich prevzatie.
(2) Dňom prevzatia volebných dokumentov podľa odseku 1 sa volebné dokumenty stávajú súčasťou registratúry toho orgánu, ktorý ich prevzal do úschovy a spravujú sa podľa jeho registratúrneho poriadku.
(3) Na sprístupňovanie zápisníc o výsledkoch volieb sa vzťahuje osobitný predpis, do ostatných volebných dokumentov môžu nahliadať len súd a orgán činný v trestnom konaní.
Priestupky

§ 40
Priestupku sa dopustí ten, kto
a) neodloží po hlasovaní nepoužité hlasovacie lístky do schránky na to určenej,
b) neuposlúchne pokyny na zachovanie poriadku vo volebnej miestnosti podľa § 26,
c) požiada pre voľby do Európskeho parlamentu o zápis do zoznamu voličov v inom členskom štáte Európskej únie a zároveň požiada o zápis do zoznamu voličov v Slovenskej republike,
d) uvedie v čestnom vyhlásení ku kandidátnej listine nepravdivý údaj.

§ 41
(1) Okresný úrad uloží za priestupok podľa § 40 písm. a) a b) pokutu 33 eur a za priestupok podľa § 40 písm. c) a d) pokutu 100 eur.
(2) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.


DRUHÁ ČASŤ
Voľby do Národnej rady Slovenskej republiky

§ 42
Právo voliť
Právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky má občan Slovenskej republiky.

§ 43
Právo byť volený
Za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky (ďalej len „poslanec“) môže byť zvolený občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕši 21 rokov veku a má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.

§ 44
Volebný obvod
Územie Slovenskej republiky tvorí pre voľby do Národnej rady Slovenskej republiky jeden volebný obvod.

§ 45
Osobitný zoznam voličov
(1) Osobitný zoznam voličov zostavuje a vedie ministerstvo vnútra. Do osobitného zoznamu voličov sa zapisujú voliči, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(2) V osobitnom zozname voličov sa voliči vedú v abecednom poradí podľa priezviska.
(3) O voličovi zapísanom do osobitného zoznamu voličov sa uvádzajú tieto údaje:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, a ak mu nebolo pridelené, dátum narodenia,
c) adresa miesta pobytu v cudzine.
(4) Volič sa do osobitného zoznamu voličov zapisuje na základe žiadosti o voľbu poštou. Žiadosť o voľbu poštou možno podať v listinnej forme alebo v elektronickej forme.
(5) Ak žiadosť o voľbu poštou neobsahuje zákonom ustanovené údaje alebo nie sú k nej pripojené ustanovené prílohy, ministerstvo vnútra vykoná opatrenia na to, aby žiadateľ o voľbu poštou doplnil chýbajúce údaje. Ak žiadateľ nedoručí údaje alebo ustanovené prílohy najneskôr 35 dní predo dňom konania volieb, ministerstvo vnútra ho do osobitného zoznamu voličov nezapíše.
(6) Ministerstvo vnútra odovzdá osobitný zoznam voličov štátnej komisii v dvoch rovnopisoch v deň konania volieb.

§ 46
Hlasovací preukaz
(1) Voličovi, ktorý nebude môcť voliť vo volebnom okrsku, v ktorého zozname voličov je zapísaný, vydá obec na jeho žiadosť hlasovací preukaz a zo zoznamu voličov ho vyčiarkne s poznámkou o vydaní hlasovacieho preukazu.
(2) Volič môže požiadať o vydanie hlasovacieho preukazu osobne najneskôr posledný pracovný deň pred konaním volieb v úradných hodinách obce. Obec vydá hlasovací preukaz bezodkladne.
(3) Volič môže požiadať o vydanie hlasovacieho preukazu v listinnej forme tak, aby žiadosť o vydanie bola doručená obci najneskôr 15 pracovných dní predo dňom konania volieb. Žiadosť musí obsahovať údaje o voličovi podľa § 9 ods. 3. Prostredníctvom osoby splnomocnenej žiadateľom možno požiadať o vydanie hlasovacieho preukazu najneskôr v posledný deň predo dňom konania volieb.
(4) Volič môže požiadať o vydanie hlasovacieho preukazu elektronicky najneskôr 15 pracovných dní predo dňom konania volieb. Obec na tieto účely zverejňuje na svojom webovom sídle elektronickú adresu na doručovanie žiadostí. Ak obec nemá webové sídlo, zverejní elektronickú adresu na doručovanie žiadosti na úradnej tabuli obce. Žiadosť musí obsahovať
a) údaje o voličovi podľa § 9 ods. 3,
b) korešpondenčnú adresu, na ktorú obec doručí hlasovací preukaz.
(5) Obec zašle hlasovací preukaz voličovi na adresu trvalého pobytu, ak v žiadosti neuvedie inú korešpondenčnú adresu, najneskôr tri pracovné dni od doručenia žiadosti.
(6) Ak volič v písomnej žiadosti alebo elektronickej žiadosti uvedie, že hlasovací preukaz prevezme iná osoba, musí v žiadosti uviesť jej meno, priezvisko a číslo občianskeho preukazu. Táto osoba je povinná prevzatie hlasovacieho preukazu potvrdiť svojím podpisom.
(7) Tlačivá hlasovacích preukazov zabezpečuje ministerstvo vnútra. Ministerstvo vnútra doručí hlasovacie preukazy obciam prostredníctvom okresných úradov. Okresný úrad doručí obciam podľa osobitného predpisu hlasovací preukaz aj v jazyku národnostnej menšiny. Tlačivo hlasovacieho preukazu musí mať ochranné prvky a miesto pre údaje o voličovi podľa § 9 ods. 3. Hlasovací preukaz opatrí obec odtlačkom úradnej pečiatky obce. Na hlasovacom preukaze musí byť ďalej miesto pre údaje o mene a priezvisku osoby, ktorá ho vydala, pre jej podpis, dátum jeho vydania a miesto pre údaj, pre aké voľby sa vydáva.
(8) O vydaných hlasovacích preukazoch vedie obec evidenciu. Evidencia obsahuje číslo hlasovacieho preukazu, údaje o voličovi podľa § 9 ods. 3 a dátum jeho vydania. Súčasťou evidencie je žiadosť voliča o vydanie hlasovacieho preukazu.
(9) Hlasovací preukaz oprávňuje na zápis do zoznamu voličov v ktoromkoľvek volebnom okrsku.

§ 47
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručuje politická strana alebo koalícia prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) podpis osoby oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, podpis osoby oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronickej forme. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okresnej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania,
f) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy okresnému úradu.
(9) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu podľa osobitného predpisu.

§ 48
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 49
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) podpis osoby oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, podpis osoby oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronickej forme. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená podľa odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okrskovej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.

§ 50
Kandidátna listina
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu. Politická strana podáva kandidátnu listinu prostredníctvom svojho splnomocnenca v listinnej forme aj elektronickej forme najneskôr 90 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi štátnej komisie. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1. Politická strana, ktorá je súčasťou koalície, nemôže podať kandidátnu listinu samostatne.
(3) Kandidátna listina obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu kandidáta a poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
c) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; v prípade koalície meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(4) Ku kandidátnej listine musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený,
b) potvrdenie o uhradení volebnej kaucie 17 000 eur (ďalej len „kaucia“),
c) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát.
(5) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť najviac 150 kandidátov.
(6) Na kandidátnej listine môže politická strana uviesť svoj grafický znak; na kandidátnej listine koalície sa môžu uviesť grafické znaky politických strán, ktoré tvoria koalíciu.
(7) Zapisovateľ štátnej komisie zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odseku 3 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odseku 4. Ak to tak nie je, zapisovateľ štátnej komisie vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, aby v lehote, ktorú určí, kandidátnu listinu upravil alebo doplnil. Zapisovateľ štátnej komisie predkladá kandidátne listiny štátnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.
(8) Po podaní kandidátnej listiny nie je možné dopĺňať kandidátnu listinu o ďalších kandidátov ani meniť ich poradie.
(9) Kaucia sa uhrádza na mimorozpočtový účet, ktorý na tento účel zriadi ministerstvo vnútra; číslo tohto účtu zverejní ministerstvo vnútra na svojom webovom sídle. Ministerstvo vnútra vráti uhradenú kauciu do jedného mesiaca po vyhlásení výsledku volieb politickej strane alebo koalícii, ktorej kandidátna listina nebola zaregistrovaná, alebo politickej strane alebo koalícii, ktorá získala aspoň dve percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Kaucie, ktoré sa nevracajú, sú príjmom štátneho rozpočtu.

§ 51
Preskúmavanie kandidátnych listín
(1) Štátna komisia preskúmava predložené kandidátne listiny najneskôr 80 dní predo dňom konania volieb. Preskúmavanie kandidátnych listín vykonáva štátna komisia prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru. Kandidátnu listinu, ku ktorej nie je pripojené potvrdenie o uhradení kaucie, štátna komisia nepreskúmava.
(2) Štátna komisia vyčiarkne z kandidátnej listiny kandidáta,
a) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
b) ktorý nespĺňa podmienky uvedené v § 43,
c) ktorý nepripojil vyhlásenie podľa § 50 ods. 4 písm. a),
d) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 50 ods. 4 písm. a); ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách, alebo
e) ktorý je uvedený na kandidátnej listine nad ustanovený počet kandidátov podľa § 50 ods. 5.

§ 52
Registrácia kandidátnych listín
(1) Štátna komisia zaregistruje najneskôr 70 dní predo dňom konania volieb kandidátne listiny, ktoré sú v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátne listiny, ktoré boli upravené podľa § 51 ods. 2. Registrácia kandidátnych listín je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(2) Štátna komisia v lehote podľa odseku 1 odmietne registráciu kandidátnej listiny, ktorá nie je v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátnu listinu, ktorú nemožno upraviť podľa § 51 ods. 2.
(3) O zaregistrovaní kandidátnej listiny, o zaregistrovaní kandidátnej listiny s úpravami alebo o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny vyhotoví štátna komisia bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany a koalície, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak politická strana alebo koalícia neprevezme rozhodnutie v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(4) Proti rozhodnutiu štátnej komisie o zaregistrovaní kandidátnej listiny s úpravami a proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia podať návrh na vydanie rozhodnutia o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidátnej listiny na správny súd.
(5) Ak súd rozhodne o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo o zaregistrovaní kandidátnej listiny, štátna komisia vykoná rozhodnutie správneho súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.
(6) Štátna komisia po zaregistrovaní kandidátnych listín odovzdáva zoznam kandidátov podľa politických strán a koalícií ministerstvu vnútra, ktoré zabezpečí jeho tlač v potrebnom počte a prostredníctvom okresných úradov ho doručuje obciam najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb. Obce zabezpečujú, aby najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb bol zoznam kandidátov doručený do každej domácnosti. V zozname sa uvádza vyžrebované číslo kandidátnej listiny, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a obec jeho trvalého pobytu. Ak politická strana alebo politické strany tvoriace koalíciu na kandidátnej listine uviedli svoj grafický znak, uvádza sa grafický znak aj v zozname kandidátov. Okresný úrad doručí obciam podľa osobitného predpisu tento zoznam s titulnou stranou aj v jazyku národnostnej menšiny. Na účely voľby poštou uverejňuje ministerstvo vnútra zoznam kandidátov najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb na svojom webovom sídle.

§ 53
Číslovanie kandidátnych listín
Štátna komisia bezodkladne po zaregistrovaní kandidátnych listín určí žrebom číslo, ktorým sa označí kandidátna listina každej politickej strany alebo koalície. Kandidátnej listine, ktorá je zaregistrovaná rozhodnutím správneho súdu, pridelí štátna komisia číslo, ktoré nasleduje za najvyšším vyžrebovaným číslom. Vyžrebované čísla kandidátnych listín štátna komisia zverejnení na webovom sídle ministerstva vnútra.

§ 54
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry
(1) Politická strana alebo koalícia môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať späť svoju kandidátnu listinu.
(2) Kandidát sa môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb svojej kandidatúry vzdať; vzdanie musí urobiť v listinnej forme a jeho podpis musí byť úradne osvedčený. Najneskôr 48 hodín pred začatím volieb môže kandidáta prostredníctvom splnomocnenca odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry musí byť doručené predsedovi štátnej komisie, ktorý zabezpečí ich zverejnenie vo volebných miestnostiach a na webovom sídle ministerstva vnútra. Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátnej listiny, zostávajú údaje o ňom na kandidátnej listine, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 55
Hlasovacie lístky
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví pre každú politickú stranu a koalíciu, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečuje na základe zaregistrovaných kandidátnych listín potrebný počet hlasovacích lístkov.
(3) Na hlasovacom lístku musí byť uvedené vyžrebované číslo kandidátnej listiny, deň konania volieb, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, poradové číslo, meno a priezvisko kandidáta, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a obec jeho trvalého pobytu. Poradie kandidátov na hlasovacom lístku musí byť zhodné s poradím na zaregistrovanej kandidátnej listine. Ak politická strana alebo politické strany tvoriace koalíciu na kandidátnej listine uviedli svoj grafický znak, uvádza sa grafický znak aj na hlasovacom lístku. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje štátna komisia a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(4) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov.
(5) Ak politická strana používa vo svojom názve veľké písmená, uvádza sa jej názov na hlasovacom lístku rovnakým spôsobom ako názvy ostatných politických strán.
(6) Ministerstvo vnútra doručuje hlasovacie lístky prostredníctvom okresných úradov obciam najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb. Starostovia obcí zabezpečia, aby boli hlasovacie lístky doručené najneskôr v deň konania volieb okrskovým volebným komisiám.
(7) Volič, ktorý hlasuje na území Slovenskej republiky, dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.
(8) Ak dôjde k späťvzatiu kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, k zrušeniu politickej strany alebo politickej strany, ktorá je súčasťou koalície, v čase po zaregistrovaní kandidátnej listiny, hlasovacie lístky tejto politickej strany alebo koalície sa nevytlačia, a ak sú vytlačené, okrskové volebné komisie zabezpečia, aby sa vo volebných miestnostiach nerozdávali; ak už boli rozdané, pri sčítaní hlasov sa na ne neprihliada.

§ 56
Vyhlásenie volieb
(1) Voľby do Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 110 dní predo dňom ich konania.
(2) Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlásil voľby za neplatné alebo zrušil výsledok volieb, predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje voľby do Národnej rady Slovenskej republiky do 30 dní odo dňa doručenia nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky Národnej rade Slovenskej republiky.

§ 57
Spôsob voľby
(1) Volič môže voliť na území Slovenskej republiky
a) vo volebnom okrsku, v ktorého zozname voličov je zapísaný, alebo
b) v ktoromkoľvek volebnom okrsku na základe hlasovacieho preukazu.
(2) Volič môže voliť mimo územia Slovenskej republiky poštou.
(3) Poštou môže voliť
a) volič, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorý bol na základe žiadosti zapísaný do osobitného zoznamu voličov,
b) volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, v čase volieb sa zdržiava mimo jej územia a o voľbu poštou požiada obec, v ktorej má trvalý pobyt.

§ 58
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do volebnej miestnosti s hlasovacím preukazom, dopisuje okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu do zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia hlasovací preukaz pripája k zoznamu voličov a vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(3) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(4) Volič vkladá v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov do obálky jeden hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky, môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u štyroch kandidátov uvedených na jednom hlasovacom lístku vyznačiť, ktorému z kandidátov dáva prednosť.

§ 59
Voľba poštou voličom, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky
(1) Volič, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, môže požiadať písomne alebo elektronicky o voľbu poštou. Žiadosť o voľbu poštou musí byť doručená ministerstvu vnútra najneskôr 50 dní predo dňom konania volieb. Na žiadosť doručenú po ustanovenej lehote sa neprihliada.
(2) Žiadosť o voľbu poštou musí obsahovať tieto údaje o voličovi:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, a ak mu nebolo pridelené, dátum narodenia,
c) adresu miesta pobytu v cudzine.
(3) Volič k žiadosti o voľbu poštou pripája
a) čestné vyhlásenie v štátnom jazyku, že nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
b) fotokópiu časti cestovného dokladu Slovenskej republiky s osobnými údajmi voliča alebo fotokópiu osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky.
(4) Ministerstvo vnútra zasiela najneskôr 35 dní predo dňom konania volieb voličovi, ktorý požiadal o voľbu poštou, na adresu miesta pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 22 ods. 3 opatrenú odtlačkom úradnej pečiatky ministerstva vnútra,
b) hlasovacie lístky,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(5) Návratná obálka musí byť označená heslom „VOĽBA POŠTOU“. Musí byť na nej uvedená adresa sídla ministerstva vnútra ako adresáta a adresa voliča ako odosielateľa.
(6) Volič na hlasovacom lístku môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u štyroch kandidátov uvedených na jednom hlasovacom lístku vyznačiť, ktorému z kandidátov dáva prednosť.
(7) Volič vkladá hlasovací lístok do obálky a zalepenú obálku vkladá do návratnej obálky, ktorú odosiela. Poštovné uhrádza volič.
(8) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené ministerstvu vnútra najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom konania volieb. Návratné obálky odovzdá ministerstvo vnútra štátnej komisii v deň konania volieb.
(9) Štátna komisia v deň konania volieb zakrúžkuje poradové čísla voličov a vyznačuje voľbu poštou v osobitnom zozname voličov. Po otvorení návratných obálok a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami vkladá obálky do volebnej schránky.
(10) Na postup pri zisťovaní výsledkov hlasovania sa vzťahujú ustanovenia § 29 ods. 2 až 4 a § 61 a 62 primerane.
(11) Štátna komisia vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania poštou voličmi, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky. Zápisnicu podpisuje predseda a ostatní členovia štátnej komisie. Ak niektorý z členov štátnej komisie túto zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku hlasovania nemá vplyv na jej platnosť.
(12) Štátna komisia v zápisnici o výsledku hlasovania poštou uvádza
a) počet voličov zapísaných v osobitnom zozname voličov,
b) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
c) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
d) počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície,
e) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(13) Zápisnica štátnej komisie podľa odseku 12 je zároveň zápisnicou okresnej volebnej komisie.

§ 60
Voľba poštou voličom, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase volieb sa zdržiava mimo jej územia
(1) Volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase volieb sa zdržiava mimo jej územia, môže požiadať písomne alebo elektronicky obec trvalého pobytu o voľbu poštou. Žiadosť musí byť doručená najneskôr 50 dní predo dňom konania volieb. Na žiadosť doručenú po ustanovenej lehote sa neprihliada.
(2) Žiadosť musí obsahovať tieto údaje o voličovi:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo,
c) adresu trvalého pobytu,
d) adresu miesta pobytu v cudzine.
(3) Obec zasiela voličovi najneskôr 35 dní predo dňom konania volieb na adresu miesta pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 22 ods. 3,
b) hlasovacie lístky,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(4) Návratná obálka musí byť označená heslom „VOĽBA POŠTOU“. Musí byť na nej uvedená adresa sídla obecného úradu obce ako adresáta a adresa voliča ako odosielateľa.
(5) Volič na hlasovacom lístku môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u štyroch kandidátov uvedených na jednom hlasovacom lístku vyznačiť, ktorému z kandidátov dáva prednosť.
(6) Volič vkladá hlasovací lístok do obálky a zalepenú obálku vkladá do návratnej obálky, ktorú odosiela. Poštovné uhrádza volič.
(7) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené obci trvalého pobytu voliča najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom konania volieb.
(8) Návratné obálky doručené v lehote podľa odseku 7 odovzdáva obec príslušnej okrskovej volebnej komisii po vyhlásení hlasovania za začaté.
(9) Okrsková volebná komisia za prítomnosti zástupcu obce zakrúžkuje poradové čísla voličov a vyznačuje hlasovanie poštou v zozname voličov. Po otvorení návratných obálok a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami vkladá zástupca obce tieto obálky do volebnej schránky.

§ 61
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdeľuje hlasovacie lístky podľa politických strán a koalícií. Sčítava hlasovacie lístky odovzdané pre každú politickú stranu a koalíciu, vylúči neplatné hlasovacie lístky a zisťuje počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície. Ďalej okrsková volebná komisia sčítava prednostné hlasy, ktoré boli odovzdané jednotlivým kandidátom na hlasovacích lístkoch. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 62
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive, a hlasovacie lístky politických strán alebo koalícií podľa § 55 ods. 8.
(2) Ak volič dal na hlasovacom lístku prednostný hlas viac ako štyrom kandidátom, hlasovací lístok sa počíta v prospech politickej strany alebo koalície, na prednostné hlasy sa však neprihliada.

§ 63
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
g) počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície,
h) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku okresnej volebnej komisii.
(3) Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie.

§ 64
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zisťuje výsledky volieb na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, zástupcovia kandidujúcich politických strán a koalícií, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 65
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku hlasovania uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
g) počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície,
h) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(2) Okresná volebná komisia bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku hlasovania a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy okresnému úradu.

Podmienky prideľovania mandátov

§ 66
(1) Štátna komisia zisťuje, koľko platných hlasov celkovo bolo odovzdaných pre každú politickú stranu a koalíciu.
(2) Štátna komisia ďalej zisťuje,
a) ktoré politické strany získali menej ako päť percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov,
b) ktoré koalície zložené z dvoch alebo troch politických strán získali menej ako sedem percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov,
c) ktoré koalície zložené najmenej zo štyroch politických strán získali menej ako desať percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov.
(3) Politické strany alebo koalície, ktoré získali viac hlasov z celkového počtu odovzdaných platných hlasov, ako je uvedené v odseku 2, postupujú do ďalšieho zisťovania volebných výsledkov. Na platné hlasy odovzdané politickým stranám a koalíciám podľa odseku 2 štátna komisia neprihliada.

§ 67
(1) Ak štátna komisia zistí, že podľa § 66 nepostupuje do ďalšieho zisťovania volebných výsledkov žiadna politická strana alebo koalícia, zníži
a) hranicu piatich percent na hranicu štyroch percent, ak ide o politickú stranu podľa § 66 ods. 2 písm. a),
b) hranicu siedmich percent na hranicu šiestich percent, ak ide o koalíciu podľa § 66 ods. 2 písm. b)
c) hranicu desiatich percent na hranicu deviatich percent, ak ide o koalíciu podľa § 66 ods. 2 písm. c)
(2) Štátna komisia postupne znižuje percentuálnu hranicu podľa odseku 1 tak, aby do ďalšieho zisťovania volebných výsledkov postúpili aspoň dve politické strany alebo dve koalície alebo aspoň jedna politická strana a jedna koalícia.

§ 68
Prideľovanie mandátov
(1) Súčet platných hlasov odovzdaných pre postupujúce politické strany alebo koalície sa vydelí číslom 151. Číslo, ktoré vyšlo týmto delením, zaokrúhlené na celé číslo je republikovým volebným číslom.
(2) Celkový počet platných hlasov, ktorý získala politická strana alebo koalícia, sa delí republikovým volebným číslom a politickej strane alebo koalícii sa pridelí toľko mandátov, koľkokrát je republikové volebné číslo obsiahnuté v súčte platných hlasov, ktoré táto politická strana alebo koalícia získala.
(3) Ak sa takým spôsobom pridelil o jeden mandát viac, než sa mal prideliť, odpočíta sa prebytočný mandát tej politickej strane alebo koalícii, ktorá vykázala najmenší zostatok delenia. Pri rovnakom zostatku delenia sa mandát odpočíta politickej strane alebo koalícii, ktorá získala menší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhoduje žreb.
(4) Ak neboli tým spôsobom pridelené všetky mandáty alebo ak politická strana alebo koalícia kandidovala menej kandidátov, ako jej má byť pridelených mandátov, štátna komisia pridelí tieto mandáty postupne tým politickým stranám alebo koalíciám, ktoré majú najväčší zostatok delenia. Pri rovnosti zostatkov hlasov sa pridelí mandát politickej strane alebo koalícii, ktorá získala väčší počet hlasov. Ak je aj počet hlasov rovnaký, rozhoduje žreb.
(5) V rámci jednotlivých politických strán alebo koalícií kandidáti dostanú mandáty pridelené strane v poradí, v akom sú uvedení na hlasovacom lístku. Ak však voliči, ktorí odovzdali platný hlas pre túto politickú stranu alebo koalíciu, využili právo prednostného hlasu, dostane najskôr mandát ten z kandidátov, ktorý získal aspoň tri percentá prednostných hlasov z celkového počtu platných hlasov odovzdaných pre politickú stranu alebo koalíciu. Ak politickej strane alebo koalícii je pridelených viac mandátov a viac kandidátov splnilo podmienku podľa predchádzajúcej vety, mandáty dostanú kandidáti postupne v poradí podľa najvyššieho počtu získaných prednostných hlasov. Ak je rovnosť prednostných hlasov, je rozhodujúce poradie na hlasovacom lístku.
(6) Kandidáti, ktorí nedostali mandát, sa stávajú náhradníkmi.

§ 69
Výsledky volieb
(1) Štátna komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb, v ktorej uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré zaslali zápisnice,
b) počet volebných okrskov,
c) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
d) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
e) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
f) počet voličov, ktoré zaslali návratnú obálku z cudziny,
g) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
h) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov,
i) mená a priezviská kandidátov, ktorí sa stali náhradníkmi, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania.
(2) Štátna komisia odovzdáva zápisnicu o výsledku volieb Národnej rade Slovenskej republiky.
(3) Po overení volieb Národnou radou Slovenskej republiky oznámi jej predseda Ministerstvu financií Slovenskej republiky údaje o počtoch platných hlasov odovzdaných pre jednotlivé politické strany alebo koalície.

§ 70
Osvedčenie o zvolení
Štátna komisia vydá kandidátom zvoleným za poslancov osvedčenie o zvolení.

§ 71
Nastupovanie náhradníkov
(1) Ak sa uprázdni počas volebného obdobia mandát, nastupuje náhradník tej istej politickej strany alebo koalície podľa poradia, v akom bol uvedený na kandidátnej listine. Ak však boli na hlasovacom lístku uplatnené prednostné hlasy, nastupuje z kandidátov, ktorí získali aspoň tri percentá prednostných hlasov, ten kandidát, ktorý dostal najvyšší počet prednostných hlasov.
(2) Ak nie je náhradník tej istej politickej strany alebo koalície, zostane mandát uprázdnený do konca volebného obdobia.
(3) Ak bola politická strana zrušená, náhradník nenastupuje a mandát zostane uprázdnený do konca volebného obdobia.
(4) Ak sa mandát poslanca neuplatňuje, nastupuje náhradník.
(5) Nastúpenie náhradníka vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky do 15 dní po dni, v ktorom sa mandát uprázdnil, alebo keď nastala skutočnosť podľa odseku 4. Náhradníkovi odovzdá osvedčenie o tom, že sa stal poslancom, a od ktorého dňa; náhradníkovi podľa odseku 4 sa v osvedčení uvedie aj to, že jeho mandát poslanca trvá len počas výkonu funkcie poslanca, na ktorého neuplatňovaný mandát nastúpil ako náhradník, alebo len počas výkonu väzby poslanca, na ktorého neuplatňovaný mandát nastúpil ako náhradník. Po zániku mandátu náhradníka zostáva náhradník na tej istej kandidátnej listine a v pôvodnom poradí.


TRETIA ČASŤ
Voľby do Európskeho parlamentu

§ 72
Právo voliť
(1) Právo voliť do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky má občan Slovenskej republiky, ktorý má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, a občan iného členského štátu Európskej únie, ktorý má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt (ďalej len „občan iného členského štátu“).
(2) Občan Slovenskej republiky, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ani na území iného členského štátu Európskej únie, má právo voliť do Európskeho parlamentu, ak sa v deň konania volieb zdržiava na území Slovenskej republiky.
(3) Právo voliť do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky nemá občan iného členského štátu, ktorý bol pozbavený práva voliť v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom.
(4) Voliť do Európskeho parlamentu v tých istých voľbách možno len v jednom členskom štáte Európskej únie.

§ 73
Právo byť volený
(1) Za poslanca Európskeho parlamentu môže byť zvolený
a) občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕši 21 rokov veku,
b) občan iného členského štátu, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕši 21 rokov veku a nebol zbavený práva byť volený v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom.
(2) Kandidovať za poslanca Európskeho parlamentu v tých istých voľbách možno len v jednom členskom štáte Európskej únie.
(3) Poslanci Európskeho parlamentu sú volení na päťročné volebné obdobie, ktoré začína plynúť dňom začiatku prvej schôdze Európskeho parlamentu po vykonaných voľbách.

§ 74
Volebný obvod
Územie Slovenskej republiky tvorí pre voľby do Európskeho parlamentu jeden volebný obvod.

§ 75
Zápis občana iného členského štátu do zoznamu voličov
(1) Občana iného členského štátu zapisuje do zoznamu voličov obec, v ktorej má občan iného členského štátu trvalý pobyt, na základe jeho žiadosti; žiadosť musí predložiť najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb, inak právo na zápis do zoznamu voličov zaniká.
(2) Občan iného členského štátu uvádza v žiadosti
a) meno a priezvisko, u žien aj rodné priezvisko,
b) rodné číslo, alebo dátum narodenia, ak nemá rodné číslo,
c) miesto narodenia,
d) pohlavie.
(3) Občan iného členského štátu k žiadosti pripája vyhlásenie, v ktorom uvádza
a) svoju štátnu príslušnosť a adresu trvalého pobytu na území Slovenskej republiky,
b) poslednú adresu pobytu v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom,
c) volebný obvod členského štátu Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, v ktorom bol naposledy zapísaný v zozname voličov,
d) že vykoná svoje právo voliť len na území Slovenskej republiky,
e) že nebol pozbavený práva voliť v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom.
(4) Vzor žiadosti o zapísanie do zoznamu voličov zabezpečí pre obec ministerstvo vnútra prostredníctvom okresných úradov a zverejní ho na svojom webovom sídle.
(5) O zapísaní alebo nezapísaní do zoznamu voličov písomne informuje obec žiadateľa bezodkladne. Na námietkové konanie sa vzťahuje § 10.
(6) Zoznam občanov iného členského štátu zapísaných v obci do zoznamu voličov s údajmi podľa odsekov 2 a 3 zasiela obec do troch dní po uplynutí lehoty podľa odseku 1 ministerstvu vnútra, ktoré ho doručí príslušnému členskému štátu Európskej únie. Ak príslušný členský štát Európskej únie oznámi ministerstvu vnútra, že niektorá z osôb uvedená v doručenom zozname voličov, ktorá je jeho občanom, nemá právo voliť do Európskeho parlamentu, ministerstvo vnútra oznámi bezodkladne túto skutočnosť obci, v ktorej má táto osoba trvalý pobyt.
(7) Ministerstvo vnútra overuje vyhlásenie občana Slovenskej republiky, ktorý požiadal o zapísanie do zoznamu voličov na území iného členského štátu Európskej únie, že nebol na území Slovenskej republiky pozbavený práva voliť, a výsledok overenia zasiela do piatich dní od doručenia žiadosti príslušnému orgánu členského štátu Európskej únie, na území ktorého občan Slovenskej republiky požiadal o zapísanie do zoznamu voličov.
(8) Ministerstvo vnútra oznámi bezodkladne obci, v ktorej má občan Slovenskej republiky trvalý pobyt, zapísanie takéhoto občana do zoznamu voličov iného členského štátu Európskej únie. Obec trvalého pobytu na základe oznámenia ministerstva vnútra vyčiarkne zo zoznamu voličov občana Slovenskej republiky, ktorý je zapísaný v zozname voličov iného členského štátu Európskej únie.
(9) Obec vyčiarkne zo zoznamu podľa odseku 1 občana iného členského štátu Európskej únie na základe jeho žiadosti, ktorá musí byť doručená obci v listinnej forme a musí obsahovať údaje podľa odseku 2.

§ 76
Hlasovací preukaz
Na hlasovací preukaz sa vzťahujú ustanovenia § 46.

§ 77
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) podpis osoby oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, podpis osoby oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená podľa odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okresnej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania.
(9) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu.

§ 78
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 79
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) podpis osoby oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, podpis osoby oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená podľa odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okrskovej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.

§ 80
Kandidátna listina
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu. Politická strana podáva kandidátnu listinu prostredníctvom svojho splnomocnenca v listinnej forme aj elektronickej forme najneskôr 90 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi štátnej komisie. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1. Politická strana, ktorá je súčasťou koalície, nemôže podať kandidátnu listinu samostatne.
(3) Kandidátna listina obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny,
c) adresu trvalého pobytu kandidáta a poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
d) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(4) Ku kandidátnej listine musí byť pripojené
a) potvrdenie o uhradení kaucie 1 700 eur,
b) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát,
c) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, v ktorom
1. občan Slovenskej republiky uvádza meno, priezvisko, titul, dátum a miesto narodenia, adresu trvalého pobytu, že súhlasí so svojou kandidatúrou, že nekandiduje na inej kandidátnej listine na území Slovenskej republiky ani v inom členskom štáte Európskej únie a že nemá prekážky vo výkone volebného práva,
2. občan iného členského štátu uvádza meno alebo mená, priezvisko, dátum a miesto narodenia, svoju štátnu príslušnosť a adresu trvalého pobytu na území Slovenskej republiky, poslednú adresu pobytu v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, volebný obvod v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom, v ktorom bol naposledy zapísaný do zoznamu voličov, že súhlasí so svojou kandidatúrou, že nekandiduje na inej kandidátnej listine na území Slovenskej republiky ani v inom členskom štáte Európskej únie, že nemá prekážky vo výkone volebného práva a že nebol pozbavený práva byť volený vo voľbách v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom.
(5) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť najviac toľko kandidátov, koľko poslancov Európskeho parlamentu má byť zvolených za Slovenskú republiku do Európskeho parlamentu.
(6) Na kandidátnej listine môže politická strana uviesť svoj grafický znak; na kandidátnej listine koalície sa môžu uviesť grafické znaky politických strán, ktoré tvoria koalíciu.
(7) Zapisovateľ štátnej komisie zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odseku 3 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odseku 4. Ak to tak nie je, zapisovateľ štátnej komisie vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, aby v určenej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil. Zapisovateľ štátnej komisie predkladá kandidátne listiny štátnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.
(8) Po podaní kandidátnej listiny nie je možné dopĺňať kandidátnu listinu o ďalších kandidátov ani meniť ich poradie.
(9) Ak politická strana alebo koalícia uviedla na svojej kandidátnej listine ako kandidáta občana iného členského štátu, štátna komisia bezodkladne túto skutočnosť oznámi ministerstvu vnútra. Ministerstvo vnútra bezodkladne zasiela inému členskému štátu Európskej únie informáciu o kandidatúre jeho občana na území Slovenskej republiky so žiadosťou o overenie jeho vyhlásenia, že nebol pozbavený práva byť volený vo voľbách v členskom štáte Európskej únie, ktorého je štátnym občanom.
(10) Ministerstvo vnútra overuje vyhlásenie občana Slovenskej republiky, ktorý kandiduje na území iného členského štátu Európskej únie, že nebol na území Slovenskej republiky pozbavený práva byť volený a výsledok overenia zasiela do piatich dní od doručenia žiadosti členskému štátu Európskej únie, na území ktorého kandiduje občan Slovenskej republiky.
(11) Kaucia sa uhrádza na mimorozpočtový účet, ktorý na tento účel zriadi ministerstvo vnútra; číslo tohto účtu zverejní ministerstvo vnútra na svojom webovom sídle. Ministerstvo vnútra vráti uhradenú kauciu do jedného mesiaca po vyhlásení výsledku volieb politickej strane alebo koalícii, ktorej kandidátna listina nebola zaregistrovaná, alebo politickej strane alebo koalícii, ktorá získala aspoň dve percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Kaucie, ktoré sa nevracajú, sú príjmom štátneho rozpočtu.

§ 81
Preskúmavanie kandidátnych listín
(1) Štátna komisia preskúmava predložené kandidátne listiny najneskôr 80 dní predo dňom konania volieb. Preskúmavanie kandidátnych listín vykonáva štátna komisia prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru. Kandidátnu listinu, ku ktorej nie je pripojené potvrdenie o uhradení kaucie, štátna komisia nepreskúmava.
(2) Štátna komisia vyčiarkne z kandidátnej listiny kandidáta,
a) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
b) ktorý nespĺňa podmienky uvedené v § 73,
c) ktorého vyhlásenie podľa § 80 ods. 4 písm. c) nie je pripojené ku kandidátnej listine,
d) ktorého vyhlásenie podľa § 80 ods. 4 písm. c) druhého bodu je v rozpore s výsledkom overenia podľa § 80 ods. 9,
e) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 80 ods. 4 písm. c); ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
f) ktorý je uvedený na kandidátnej listine v inom členskom štáte Európskej únie, alebo
g) ktorý je uvedený na kandidátnej listine nad ustanovený počet kandidátov podľa § 80 ods. 5.

§ 82
Registrácia kandidátnych listín
(1) Štátna komisia zaregistruje najneskôr 70 dní predo dňom konania volieb kandidátne listiny, ktoré sú v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátne listiny, ktoré boli upravené podľa § 81 ods. 2. Registrácia kandidátnych listín je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(2) Štátna komisia v lehote podľa odseku 1 odmietne registráciu kandidátnej listiny, ktorá nie je v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátnu listinu, ktorú nemožno upraviť podľa § 81 ods. 2.
(3) O zaregistrovaní kandidátnej listiny, o zaregistrovaní kandidátnej listiny s úpravami alebo o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny vyhotoví štátna komisia bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany a koalície, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak politická strana alebo koalícia neprevezme rozhodnutie v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(4) Proti rozhodnutiu štátnej komisie o zaregistrovaní kandidátnej listiny s úpravami podľa § 81 ods. 2 a proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia podať návrh na vydanie rozhodnutia o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidátnej listiny na správny súd.
(5) Ak správny súd rozhodne o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo o zaregistrovaní kandidátnej listiny, štátna komisia vykoná rozhodnutie súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.
(6) Štátna komisia po zaregistrovaní kandidátnych listín odovzdáva zoznam kandidátov podľa politických strán a koalícií ministerstvu vnútra, ktoré zabezpečí jeho tlač v potrebnom počte a prostredníctvom okresných úradov ho doručí obciam najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb. Okresný úrad doručí obciam podľa osobitného predpisu tento zoznam s titulnou stranou aj v jazyku národnostnej menšiny. Obce zabezpečujú, aby najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb bol zoznam kandidátov doručený do každej domácnosti. V zozname sa uvádza vyžrebované číslo kandidátnej listiny, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a obec jeho trvalého pobytu. Ak politická strana alebo politické strany tvoriace koalíciu na kandidátnej listine uviedli svoj grafický znak, uvádza sa grafický znak aj v zozname kandidátov.
(7) Ministerstvo vnútra plní úlohu komunikačnej centrály pre vzájomnú výmenu informácií s inými členskými štátmi Európskej únie.
(8) Zoznam občanov iného členského štátu Európskej únie uvedených na zaregistrovaných kandidátnych listinách s údajmi podľa § 75 ods. 2 a ods. 3 písm. a) až d) doručí ministerstvo vnútra najneskôr 30 dní predo dňom konania volieb príslušnému členskému štátu Európskej únie.
(9) Zoznam občanov Slovenskej republiky kandidujúcich v inom členskom štáte Európskej únie predloží ministerstvo vnútra na základe oznámenia príslušného orgánu iného členského štátu Európskej únie bezodkladne štátnej komisii.
(10) Ak štátna komisia zistí, že kandidát uvedený na zaregistrovanej kandidátnej listine kandiduje aj v inom členskom štáte Európskej únie, bezodkladne zabezpečí zverejnenie tejto skutočnosti vo volebných miestnostiach a na webovom sídle ministerstva vnútra. Údaje o kandidátovi zostávajú na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.
(11) Ak štátna komisia zistí z výsledku overenia iného členského štátu Európskej únie, že občan iného členského štátu Európskej únie uvedený na zaregistrovanej kandidátnej listine bol v členskom štáte Európskej únie, ktorého je občanom, zbavený práva byť volený, bezodkladne zabezpečí uverejnenie tejto skutočnosti vo volebných miestnostiach a na webovom sídle ministerstva vnútra. Údaje o kandidátovi zostávajú na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 83
Číslovanie kandidátnych listín
Štátna komisia bezodkladne po zaregistrovaní kandidátnych listín určí žrebom číslo, ktorým sa označí kandidátna listina každej politickej strany alebo koalície. Kandidátnej listine, ktorá je zaregistrovaná rozhodnutím správneho súdu, pridelí štátna komisia číslo, ktoré nasleduje za najvyšším vyžrebovaným číslom. Vyžrebované čísla kandidátnych listín štátna komisia zverejnení na webovom sídle ministerstva vnútra.

§ 84
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry
(1) Politická strana alebo koalícia môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať späť svoju kandidátnu listinu.
(2) Kandidát sa môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb svojej kandidatúry vzdať; vzdanie musí urobiť v listinnej forme a jeho podpis musí byť úradne osvedčený. Najneskôr 48 hodín pred začatím volieb môže kandidáta prostredníctvom splnomocnenca odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry musí byť doručené predsedovi štátnej komisie, ktorý zabezpečí ich zverejnenie vo volebných miestnostiach a na webovom sídle ministerstva vnútra. Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátnej listiny, zostávajú údaje o ňom na kandidátnej listine, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 85
Hlasovacie lístky
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví pre každú politickú stranu a koalíciu, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečuje na základe zaregistrovaných kandidátnych listín potrebný počet hlasovacích lístkov.
(3) Na hlasovacom lístku musí byť uvedené vyžrebované číslo kandidátnej listiny, deň konania volieb, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, poradové číslo, meno a priezvisko kandidáta, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a obec jeho trvalého pobytu. Poradie kandidátov na hlasovacom lístku musí byť zhodné s poradím na zaregistrovanej kandidátnej listine. Ak politická strana alebo politické strany tvoriace koalíciu na kandidátnej listine uviedli svoj grafický znak, uvádza sa grafický znak aj na hlasovacom lístku. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje štátna komisia a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(4) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov.
(5) Ak politická strana používa vo svojom názve veľké písmená, uvedie sa jej názov na hlasovacom lístku rovnakým spôsobom ako názvy ostatných politických strán.
(6) Ministerstvo vnútra doručuje hlasovacie lístky prostredníctvom okresných úradov obciam najneskôr 40 dní predo dňom konania volieb. Starostovia obcí zabezpečia, aby boli hlasovacie lístky doručené najneskôr v deň konania volieb okrskovým volebným komisiám.
(7) Volič dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.
(8) Ak dôjde k späťvzatiu kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, k zrušeniu politickej strany alebo politickej strany, ktorá je súčasťou koalície, v čase po zaregistrovaní kandidátnej listiny, hlasovacie lístky tejto politickej strany alebo koalície sa nevytlačia, a ak sú vytlačené, okrskové volebné komisie zabezpečia, aby sa vo volebných miestnostiach nerozdávali; ak už boli rozdané, pri sčítaní hlasov sa na ne neprihliada.

§ 86
Vyhlásenie volieb
(1) Voľby do Európskeho parlamentu vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky na základe rozhodnutia Rady Európskej únie najneskôr 110 dní predo dňom ich konania. Vo vyhlásení sa uvádza počet poslancov Európskeho parlamentu, ktorí sa majú voliť do Európskeho parlamentu na území Slovenskej republiky.
(2) Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlásil voľby za neplatné alebo zrušil výsledok volieb, predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje voľby do Európskeho parlamentu do 30 dní odo dňa doručenia nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky Národnej rade Slovenskej republiky.

§ 87
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do volebnej miestnosti s hlasovacím preukazom, dopisuje okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu alebo pobytového preukazu občana Európskej únie do zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia hlasovací preukaz pripája k zoznamu voličov a vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu alebo pobytového preukazu občana Európskej únie. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(3) Volič, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu alebo pobytového preukazu občana Európskej únie. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(4) Na požiadanie voliča mu okrsková volebná komisia vydá za nesprávne upravené hlasovacie lístky iné. Nesprávne upravené hlasovacie lístky volič vloží do schránky na odloženie nepoužitých alebo nesprávne upravených hlasovacích lístkov.
(5) Občana Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕši 18 rokov veku, nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ani na území iného členského štátu Európskej únie a dostavil sa v deň konania volieb do volebnej miestnosti, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení slovenského cestovného dokladu a čestného vyhlásenia o trvalom pobyte v cudzine; vzor čestného vyhlásenia zverejní ministerstvo vnútra na svojom webovom sídle. Zápis do zoznamu voličov okrsková volebná komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(6) Volič vkladá v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov do obálky jeden hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky, môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u dvoch kandidátov uvedených na jednom hlasovacom lístku vyznačiť, ktorému z kandidátov dáva prednosť.

§ 88
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdeľuje hlasovacie lístky podľa politických strán a koalícií. Sčítava hlasovacie lístky odovzdané pre každú politickú stranu a koalíciu, vylúči neplatné hlasovacie lístky a zisťuje počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície. Potom okrsková volebná komisia sčítava prednostné hlasy, ktoré boli odovzdané jednotlivým kandidátom na hlasovacích lístkoch. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 89
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive, a hlasovacie lístky politických strán alebo koalícií podľa § 85 ods. 8.
(2) Ak volič dal na hlasovacom lístku prednostný hlas viac ako dvom kandidátom, hlasovací lístok sa počíta v prospech politickej strany alebo koalície, na prednostné hlasy sa však neprihliada.

§ 90
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
f) počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície,
g) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku okresnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie.

§ 91
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zisťuje výsledky volieb na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, zástupcovia kandidujúcich politických strán a koalícií, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 92
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku hlasovania uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
f) počet voličov, ktorí využili právo prednostného hlasu pre kandidátov politickej strany alebo koalície,
g) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(2) Okresná volebná komisia štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku volieb a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy okresnému úradu.

§ 93
Podmienky prideľovania mandátov
(1) Štátna komisia zisťuje, koľko platných hlasov celkovo bolo odovzdaných pre každú politickú stranu a koalíciu.
(2) Štátna komisia ďalej zistí, ktorá politická strana alebo koalícia získala aspoň päť percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Na platné hlasy odovzdané politickým stranám a koalíciám, ktoré získali menej než päť percent platných hlasov, štátna komisia pri ďalšom zisťovaní výsledkov volieb neprihliada.

§ 93a
(1) Ak štátna komisia zistí, že podľa § 93 nepostupuje do ďalšieho zisťovania volebných výsledkov žiadna politická strana alebo koalícia, zníži hranicu piatich percent podľa § 93 ods. 2 na hranicu štyroch percent.
(2) Štátna komisia postupne znižuje percentuálnu hranicu podľa odseku 1 tak, aby do ďalšieho zisťovania volebných výsledkov postúpili aspoň dve politické strany alebo dve koalície alebo aspoň jedna politická strana a jedna koalícia.

§ 94
Prideľovanie mandátov
(1) Súčet platných hlasov odovzdaných pre postupujúce politické strany alebo koalície postupujúce do ďalšieho sčítania sa vydelí počtom mandátov podľa § 86 ods. 1 zväčšeným o číslo jeden. Číslo, ktoré vyšlo týmto delením, zaokrúhlené na celé číslo je republikovým volebným číslom.
(2) Celkový počet platných hlasov, ktorý získala politická strana alebo koalícia, sa delí republikovým volebným číslom a politickej strane alebo koalícii sa pridelí toľko mandátov, koľkokrát je republikové volebné číslo obsiahnuté v súčte platných hlasov, ktoré táto politická strana alebo koalícia získala.
(3) Ak sa takýmto spôsobom pridelilo o jeden mandát viac, než sa malo prideliť, odpočíta sa prebytočný mandát tej politickej strane alebo koalícii, ktorá vykázala najmenší zostatok delenia. Pri rovnakom zostatku delenia sa mandát odpočíta politickej strane alebo koalícii, ktorá získala menší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(4) Ak neboli týmto spôsobom pridelené všetky mandáty alebo ak politická strana alebo koalícia kandidovala menej kandidátov, ako jej má byť pridelených mandátov, štátna komisia pridelí tieto mandáty postupne tým politickým stranám alebo koalíciám, ktoré majú najväčší zostatok delenia. Pri rovnosti zostatkov hlasov sa pridelí mandát politickej strane alebo koalícii, ktorá získala väčší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(5) V rámci jednotlivých politických strán alebo koalícií kandidáti dostanú mandáty pridelené strane v poradí, v akom sú uvedení na hlasovacom lístku. Ak však voliči, ktorí odovzdali platný hlas pre túto politickú stranu alebo koalíciu, využili právo prednostného hlasu, dostane najskôr mandát ten z kandidátov, ktorý získal aspoň tri percentá prednostných hlasov z celkového počtu platných hlasov odovzdaných pre politickú stranu alebo koalíciu. Ak politickej strane alebo koalícii je pridelených viac mandátov a viac kandidátov splnilo podmienku podľa predchádzajúcej vety, mandáty dostanú kandidáti postupne v poradí podľa najvyššieho počtu získaných prednostných hlasov. Ak je rovnosť prednostných hlasov, je rozhodujúce poradie na hlasovacom lístku.
(6) Kandidáti, ktorí nedostali mandát, sa stávajú náhradníkmi.

§ 95
Zápisnica štátnej komisie
(1) Štátna komisia v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré zaslali zápisnice,
b) počet volebných okrskov,
c) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
d) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
e) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
g) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov Európskeho parlamentu, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania,
h) mená a priezviská kandidátov, ktorí sa stali náhradníkmi, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania.
(2) Štátna komisia zverejní celkový výsledok volieb až po ukončení volieb v tom členskom štáte Európskej únie, ktorého voliči odovzdávajú hlasy ako poslední.
(3) Štátna komisia odovzdá zápisnicu o výsledku volieb predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky, ktorý odovzdá výsledky volieb konaných na území Slovenskej republiky Európskemu parlamentu.

§ 96
Osvedčenie o zvolení
Štátna komisia vydá kandidátom zvoleným za poslancov Európskeho parlamentu osvedčenie o zvolení.

§ 97
Nastupovanie náhradníkov
(1) Ak sa v Európskom parlamente uprázdni počas volebného obdobia mandát, nastupuje náhradník tej istej politickej strany alebo koalície podľa poradia, v akom bol uvedený na kandidátnej listine. Ak však boli na hlasovacom lístku uplatnené prednostné hlasy, nastupuje kandidát, ktorý získal potrebný počet prednostných hlasov podľa § 94 ods. 5.
(2) Ak nie je náhradník tej istej politickej strany alebo koalície, zostane mandát uprázdnený do konca volebného obdobia.
(3) Ak bola politická strana zrušená, náhradník nenastupuje a mandát zostane uprázdnený až do konca volebného obdobia.
(4) Nastúpenie náhradníka vyhlasuje štátna komisia do 15 dní od doručenia oznámenia Európskeho parlamentu o uprázdnení mandátu Národnej rade Slovenskej republiky. Náhradníkovi odovzdá osvedčenie, v ktorom sa uvedie, od ktorého dňa sa stal poslancom Európskeho parlamentu. Nastúpenie náhradníka bezodkladne oznámi štátna komisia Národnej rade Slovenskej republiky.
(5) O nastúpení náhradníka informuje Národná rada Slovenskej republiky Európsky parlament do 15 dní od doručenia oznámenia štátnej komisie.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Voľby prezidenta Slovenskej republiky

§ 98
Právo voliť
Právo voliť prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „prezident“) má občan Slovenskej republiky, ktorý má právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky.

§ 99
Hlasovací preukaz
Na hlasovací preukaz sa vzťahujú ustanovenia § 46.

§ 100
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, a petičný výbor jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana, koalícia alebo petičný výbor prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu,
3. určenej pre styk s orgánom verejnej správy, ak ide o petičný výbor.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou, koalíciou alebo petičným výborom, ktorý ho delegoval, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(7) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania,
f) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy okresnému úradu.
(8) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu podľa osobitného predpisu.

§ 101
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 102
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, a petičný výbor jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana, koalícia alebo petičný výbor starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu,
3. určenej pre styk s orgánom verejnej správy, ak ide o petičný výbor.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou, koalíciou alebo petičným výborom, ktorý ho delegoval, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(7) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotoví zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.

§ 103
Návrh na kandidáta
(1) Návrh na kandidáta musí obsahovať
a) meno, priezvisko a titul kandidáta,
b) dátum narodenia,
c) zamestnanie kandidáta, ktoré vykonáva v čase podania návrhu,
d) adresu trvalého pobytu kandidáta,
e) vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou a že spĺňa podmienky na zvolenie za prezidenta.
(2) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky preskúmava do siedmich dní od doručenia návrhu na kandidáta, či návrh obsahuje zákonom ustanovené údaje; pri petícii preskúmava, či spĺňa náležitosti podľa odseku 1, ako aj to, či petícia spĺňa požiadavky ustanovené osobitným zákonom a či z každého petičného hárku je zrejmé, že ide o petíciu za určitého kandidáta. Ak návrh spĺňa ustanovené podmienky, predseda Národnej rady Slovenskej republiky návrh prijme, inak ho odmietne. Oznámenie o prijatí návrhu zverejní predseda Národnej rady Slovenskej republiky na webovom sídle Národnej rady Slovenskej republiky a následne ho doručí kandidátovi na prezidenta na adresu, ktorú uvedie, inak na adresu jeho trvalého pobytu. Oznámenie o odmietnutí návrhu predseda Národnej rady Slovenskej republiky doručí do 24 hodín od odmietnutia návrhu kandidátovi na prezidenta na adresu, ktorú uvedie, inak na adresu jeho trvalého pobytu, a súčasne ho zverejní na webovom sídle Národnej rady Slovenskej republiky; ak kandidát na prezidenta oznámenie neprevezme alebo sa na adrese, ktorú uviedol alebo na adrese trvalého pobytu nezdržiava, za čas doručenia sa považuje čas, kedy bolo takéto oznámenie zverejnené na webovom sídle Národnej rady Slovenskej republiky.
(3) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky do 24 hodín od prijatia návrhu na kandidáta oznamuje štátnej komisii meno, priezvisko, titul kandidáta, vek, zamestnanie a adresu trvalého pobytu kandidáta.
(4) Proti odmietnutiu návrhu na kandidáta môže dotknutý kandidát podať návrh na vydanie rozhodnutia o prijatie jeho návrhu na kandidáta na správny súd.
(5) Ak správny súd rozhodne o prijatí návrhu na kandidáta, predseda Národnej rady Slovenskej republiky do 24 hodín od doručenia rozhodnutia oznamuje štátnej komisii skutočnosti podľa odseku 3.

§ 104
Vzdanie sa kandidatúry
(1) Kandidát na prezidenta sa môže písomne vzdať kandidatúry. Vyhlásenie o vzdaní sa kandidatúry kandidát doručí najneskôr 48 hodín pred začatím prvého kola volieb predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky túto skutočnosť bezodkladne oznámi štátnej komisii, ktorá zabezpečí zverejnenie vzdania sa kandidatúry vo volebných miestnostiach a na webovom sídle ministerstva vnútra. Vzdanie sa kandidatúry nemožno vziať späť.
(2) Ak sa kandidát na prezidenta vzdal kandidatúry po vyhotovení hlasovacích lístkov, zostávajú údaje o ňom na hlasovacom lístku.

§ 105
Hlasovací lístok
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví spoločný pre všetkých kandidátov, ktorých návrhy na kandidáta boli prijaté. Na hlasovacom lístku sa uvedie deň konania volieb, kandidáti v abecednom poradí s uvedením poradového čísla, mena, priezviska, titulu, veku, zamestnania kandidáta podľa návrhu na kandidáta a obce jeho trvalého pobytu. Kandidáti sa na hlasovacom lístku uvádzajú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečí potrebný počet hlasovacích lístkov.
(3) Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje štátna komisia a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(4) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov.
(5) Ministerstvo vnútra doručuje hlasovacie lístky prostredníctvom okresných úradov obciam. Obce zabezpečia, aby boli hlasovacie lístky doručené najneskôr v deň konania volieb okrskovým volebným komisiám.
(6) Volič dostane hlasovací lístok vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.

§ 106
Vyhlásenie volieb
(1) Voľby prezidenta vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 55 dní predo dňom ich konania.
(2) Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlásil voľby za neplatné, predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje voľby prezidenta do 30 dní odo dňa doručenia nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.

§ 107
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do volebnej miestnosti s hlasovacím preukazom, dopisuje okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu do zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia hlasovací preukaz pripája k zoznamu voličov a vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(3) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(4) Občana Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕšil 18 rokov veku, nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a dostavil sa v deň konania volieb do volebnej miestnosti, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení slovenského cestovného dokladu a čestného vyhlásenia o trvalom pobyte v cudzine; vzor čestného vyhlásenia zverejní ministerstvo vnútra na svojom webovom sídle. Zápis do zoznamu voličov okrsková volebná komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade a čestné vyhlásenie o trvalom pobyte v cudzine pripojí k zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(5) Volič vkladá v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov do obálky hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku zakrúžkuje poradové číslo len jedného kandidáta.

§ 108
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 109
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
Hlasovací lístok je neplatný, ak nie je upravený ustanoveným spôsobom. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive.

§ 110
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov,
g) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku okresnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie.

§ 111
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zisťuje výsledky volieb na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 112
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku hlasovania uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov,
g) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal.
(2) Okresná volebná komisia bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku hlasovania a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončuje svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy okresnému úradu.

§ 113
Zápisnica štátnej komisie
(1) Štátna komisia v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré zaslali zápisnicu,
b) počet volebných okrskov,
c) počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu,
d) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
f) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal,
g) poradie kandidátov podľa počtu získaných platných hlasov,
h) meno, priezvisko a titul kandidáta, ktorý bol zvolený za prezidenta, alebo údaj o tom, že žiaden z kandidátov nezískal potrebný počet platných hlasov.
(2) Štátna komisia odovzdáva zápisnicu Národnej rade Slovenskej republiky.

§ 114
Vyhlásenie výsledkov volieb
Vyhlásenie výsledkov volieb musí obsahovať
a) meno, priezvisko a titul kandidáta, ktorý bol zvolený za prezidenta, a meno, priezvisko a titul ďalších kandidátov s uvedením počtu platných hlasov, ktoré získali, alebo
b) konštatovanie, že vzhľadom na výsledky volieb sa uskutoční druhé kolo volieb, údaje o mene, priezvisku a titule kandidátov, ktorí postúpili do druhého kola, a poradie ďalších kandidátov s uvedením počtu platných hlasov, ktoré získali.

§ 115
Druhé kolo volieb
(1) Ak v prvom kole volieb nezískal ani jeden z kandidátov nadpolovičnú väčšinu platných hlasov voličov, koná sa do 14 dní druhé kolo volieb. Druhé kolo volieb a deň ich konania vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky.
(2) V druhom kole volieb sa postupuje podľa § 99, § 104, § 105, § 107 až 113 a podľa 114 písm. a) primerane.
(3) O čase a mieste konania druhého kola volieb informujú obce voličov spôsobom v mieste obvyklým.
(4) Kandidát na prezidenta sa môže po vyhlásení výsledkov prvého kola volieb písomne vzdať kandidatúry.


PIATA ČASŤ
Ľudové hlasovanie o odvolaní prezidenta

§ 116
Právo hlasovať
Právo hlasovať v ľudovom hlasovaní o odvolaní prezidenta (ďalej len „ľudové hlasovanie“) má občan Slovenskej republiky.

§ 117
Hlasovací preukaz
Na hlasovací preukaz sa vzťahujú ustanovenia § 46.

§ 118
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(7) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave ľudového hlasovania,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania,
f) odovzdáva dokumenty z ľudového hlasovania okresnému úradu.
(8) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu podľa osobitného predpisu.

§ 119
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 120
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(7) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva dokumenty z ľudového hlasovania do úschovy obci.

§ 121
Vyhlásenie ľudového hlasovania
Ľudové hlasovanie vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky.

§ 122
Hlasovací lístok
(1) Na hlasovacom lístku musí byť uvedený deň konania ľudového hlasovania a otázka „Ste za odvolanie prezidenta Slovenskej republiky z jeho funkcie?“ Pri otázke je uvedená odpoveď „áno“ a odpoveď „nie“.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečí potrebný počet hlasovacích lístkov.
(3) Štátna komisia opatrí originál hlasovacieho lístka odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(4) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov.
(5) Ministerstvo vnútra doručuje hlasovacie lístky prostredníctvom okresných úradov obciam. Obce zabezpečia, aby boli hlasovacie lístky doručené najneskôr v deň volieb okrskovým volebným komisiám.
(6) Volič dostane hlasovací lístok vo volebnej miestnosti v deň konania ľudového hlasovania.

§ 123
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania ľudového hlasovania dostavil do volebnej miestnosti s hlasovacím preukazom, dopisuje okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu do zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia hlasovací preukaz pripája k zoznamu voličov a vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania ľudového hlasovania dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(3) Voliča, ktorý sa v deň konania ľudového hlasovania dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(4) Občana Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň konania ľudového hlasovania dovŕšil 18 rokov veku, nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a dostavil sa v deň konania ľudového hlasovania do volebnej miestnosti, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení slovenského cestovného dokladu a čestného vyhlásenia o trvalom pobyte v cudzine; vzor čestného vyhlásenia zverejní ministerstvo vnútra na svojom webovom sídle. Zápis do zoznamu voličov okrsková volebná komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade a čestné vyhlásenie o trvalom pobyte v cudzine pripojí k zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(5) V priestore na úpravu hlasovacích lístkov vkladá volič do obálky hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky, zakrúžkuje odpoveď „áno“ alebo odpoveď „nie“.

§ 124
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 125
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
Hlasovací lístok je neplatný, ak nie je upravený ustanoveným spôsobom. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive.

§ 126
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
f) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov,
g) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku okresnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie. Dokumenty z ľudového hlasovania odovzdáva do úschovy obci.

§ 127
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zisťuje výsledky hlasovania na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 128
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku hlasovania uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
f) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov,
g) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Okresná volebná komisia bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku hlasovania a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Dokumenty z ľudového hlasovania odovzdáva do úschovy okresnému úradu.

§ 129
Zápisnica štátnej komisie
(1) Štátna komisia v zápisnici o výsledku ľudového hlasovania uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré zaslali zápisnice,
b) počet volebných okrskov,
c) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
d) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
e) počet odovzdaných obálok,
f) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
g) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov,
h) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Štátna komisia odovzdáva zápisnicu Národnej rade Slovenskej republiky.

§ 130
Vyhlásenie výsledku ľudového hlasovania
Vyhlásenie výsledkov ľudového hlasovania musí obsahovať
a) deň konania ľudového hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličoch,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí na otázku odpovedali „áno“,
e) počet voličov, ktorí na otázku odpovedali „nie“,
f) konštatovanie, že prezident bol odvolaný, alebo že prezident nebol odvolaný.


ŠIESTA ČASŤ
Voľby do orgánov samosprávnych krajov

§ 131
Právo voliť
Právo voliť do orgánov samosprávnych krajov má občan Slovenskej republiky a cudzinec, ktorý má trvalý pobyt v obci, ktorá patrí do územia samosprávneho kraja, alebo má trvalý pobyt vo vojenskom obvode, ktorý patrí na účely volieb do orgánov samosprávneho kraja do jeho územia (ďalej len „obyvateľ samosprávneho kraja“).

Právo byť volený

§ 132
Za poslanca zastupiteľstva samosprávneho kraja (ďalej len „zastupiteľstvo“) môže byť zvolený obyvateľ samosprávneho kraja, ktorý má trvalý pobyt v obci alebo vo vojenskom obvode, ktoré patria do územia volebného obvodu, v ktorom kandiduje, a najneskôr v deň volieb dovŕši 18 rokov veku.

§ 133
Za predsedu samosprávneho kraja môže byť zvolený obyvateľ samosprávneho kraja, ktorý najneskôr v deň konania volieb dovŕši 25 rokov veku.

§ 134
Volebné obvody
(1) Pre voľby poslancov zastupiteľstiev sa v každom samosprávnom kraji utvoria jednomandátové volebné obvody alebo viacmandátové volebné obvody, v ktorých sa volia poslanci zastupiteľstva pomerne k počtu obyvateľov samosprávneho kraja.
(2) Volebné obvody, počet poslancov zastupiteľstva v nich a sídla obvodných volebných komisií určí a zverejní zastupiteľstvo v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(3) Samosprávny kraj zašle bezodkladne zapisovateľovi štátnej komisie a obciam, ktoré patria do územného obvodu samosprávneho kraja, zoznam volebných obvodov, počet poslancov zastupiteľstva, ktorí sa v nich má voliť, zoznam obcí patriacich do jednotlivých volebných obvodov a zoznam sídiel obvodných volebných komisií. Súčasne tieto informácie zverejní na svojom webovom sídle.
(4) Pre voľby predsedu samosprávneho kraja tvorí každý samosprávny kraj jeden jednomandátový volebný obvod.

§ 135
Volebná komisia samosprávneho kraja
(1) Do volebnej komisie samosprávneho kraja môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do zastupiteľstva aspoň v jednej tretine volebných obvodov samosprávneho kraja, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručuje politická strana alebo koalícia predsedovi samosprávneho kraja v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno urobiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak volebná komisia samosprávneho kraja nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenuje predseda samosprávneho kraja.
(5) Prvé zasadanie volebnej komisie samosprávneho kraja sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva predseda samosprávneho kraja.
(6) Zapisovateľa volebnej komisie samosprávneho kraja vymenúva a odvoláva predseda samosprávneho kraja.
(7) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, ktorú podala pre voľby do zastupiteľstva, má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície vo volebnej komisii samosprávneho kraja.
(8) Členstvo vo volebnej komisii samosprávneho kraja zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi volebnej komisie samosprávneho kraja, ktorý povolá náhradníka. Členstvo vo volebnej komisii samosprávneho kraja zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(9) Volebná komisia samosprávneho kraja je zriadená na celé volebné obdobie.
(10) Volebná komisia samosprávneho kraja
a) preskúmava kandidátne listiny a rozhoduje o registrácii kandidátov,
b) dohliada na pripravenosť obvodných volebných komisií a okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
c) prerokúva informácie úradu samosprávneho kraja o organizačnej a technickej príprave volieb,
d) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
e) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
f) vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb,
g) uverejňuje výsledky volieb v samosprávnom kraji,
h) vydáva zvoleným kandidátom osvedčenie o zvolení,
i) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy samosprávnemu kraju.

§ 136
Obvodná volebná komisia
(1) Do obvodnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do zastupiteľstva vo volebnom obvode, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručuje politická strana alebo koalícia predsedovi samosprávneho kraja v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak obvodná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva predseda samosprávneho kraja.
(5) Prvé zasadanie obvodnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva predseda samosprávneho kraja.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, ktorú podala pre voľby do zastupiteľstva, má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v obvodnej volebnej komisii.
(7) Členstvo v obvodnej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi obvodnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v obvodnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Obvodná volebná komisia je zriadená na celé volebné obdobie.
(9) Obvodná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie úradu samosprávneho kraja o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode,
f) uverejňuje výsledky volieb vo volebnom obvode,
g) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy samosprávnemu kraju.
(10) Územný obvod obvodnej volebnej komisie je zhodný s volebným obvodom.

§ 137
Zapisovateľ obvodnej volebnej komisie
Zapisovateľa obvodnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva predseda samosprávneho kraja.

§ 138
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do zastupiteľstva vo volebnom obvode, súčasťou ktorého je volebný okrsok, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručuje politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, ktorú podala pre voľby do zastupiteľstva, má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okrskovej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.
(9) Okrsková volebná komisia je zriadená na celé volebné obdobie.

§ 139
Kandidátna listina pre voľby do zastupiteľstva
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu, a nezávislý kandidát. Politická strana podáva kandidátnu listinu v listinnej forme aj elektronickej forme prostredníctvom svojho splnomocnenca a nezávislý kandidát osobne najneskôr 60 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi volebnej komisie samosprávneho kraja. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1.
(3) Ak sa volia poslanci zastupiteľstva vo dvoch alebo viacerých volebných obvodoch, môže politická strana alebo koalícia podať kandidátnu listinu v každom volebnom obvode. Ak podáva politická strana kandidátnu listinu v jednom volebnom obvode samostatne, nemôže v ďalšom volebnom obvode pre voľby do toho istého zastupiteľstva podať kandidátnu listinu v rámci koalície; ak podáva politická strana kandidátnu listinu v rámci koalície, môže v ďalšom volebnom obvode pre voľby do toho istého zastupiteľstva podať kandidátnu listinu len v rámci tej istej koalície.
(4) Kandidátna listina politickej strany alebo koalície obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu a číslo volebného obvodu,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu kandidáta a poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
c) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; v prípade koalície meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(5) Ku kandidátnej listine politickej strany alebo koalície musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený,
b) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát ani zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja.
(6) Politická strana môže na kandidátnej listine uviesť najviac toľko kandidátov, koľko má byť v príslušnom volebnom obvode zvolených poslancov zastupiteľstva.
(7) Kandidátna listina nezávislého kandidáta obsahuje číslo volebného obvodu, meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu a vlastnoručný podpis kandidáta.
(8) Ku kandidátnej listine nezávislého kandidáta musí byť pripojené vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený.
(9) Súčasťou kandidátnej listiny každého nezávislého kandidáta je osobitná listina podpísaná voličmi, ktorí podporujú jeho kandidatúru a majú trvalý pobyt v obci alebo vo vojenskom obvode, ktoré patria do územia volebného obvodu, v ktorom kandiduje (ďalej len „osobitná listina“), v počte 400 podpisov. V osobitnej listine každý volič pri podpise uvedie meno a priezvisko, dátum narodenia, trvalý pobyt, ktorým sa rozumie názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a číslo domu. Na každom hárku osobitnej listiny sa uvedie meno, priezvisko, titul, dátum narodenia a adresa trvalého pobytu kandidáta. Jednou osobitnou listinou možno podporiť len jedného kandidáta.
(10) Kandidát na poslanca zastupiteľstva musí mať trvalý pobyt v obci alebo vo vojenskom obvode, ktoré patria do územia volebného obvodu, v ktorom kandiduje.
(11) Kandidát pre voľby do toho istého zastupiteľstva môže kandidovať iba v jednom volebnom obvode.
(12) Kandidát na poslanca zastupiteľstva môže kandidovať aj na predsedu samosprávneho kraja.
(13) Zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odsekov 4 a 7 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odsekov 5, 8 a 9. Ak to tak nie je, zapisovateľ vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, alebo nezávislého kandidáta, aby v ním určenej primeranej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil.
(14) Po podaní kandidátnej listiny nie je možné dopĺňať kandidátnu listinu o ďalších kandidátov ani meniť ich poradie.
(15) Zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja predkladá kandidátne listiny volebnej komisii samosprávneho kraja na preskúmanie a registráciu kandidátov na jej prvom zasadaní.
(16) Zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja zašle bezodkladne, prostredníctvom úradu samosprávneho kraja, po uplynutí lehoty podľa odseku 1 každej obci, ktorá patrí do územného obvodu samosprávneho kraja, zoznam politických strán a koalícií, ktoré podali kandidátnu listinu pre voľby do zastupiteľstva v jednotlivých volebných obvodoch.

§ 140
Registrácia kandidátov pre voľby do zastupiteľstva
(1) Volebná komisia samosprávneho kraja predložené kandidátne listiny preskúma. Preskúmavanie kandidátnych listín vykonáva volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru.
(2) Volebná komisia samosprávneho kraja nezaregistruje kandidáta,
a) ktorý nespĺňa podmienky uvedené v § 132,
b) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
c) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil vyhlásenie podľa § 139 ods. 5 písm. a) alebo ods. 8,
d) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 139 ods. 5 písm. a) alebo ods. 8; ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
e) ktorý je uvedený na kandidátnej listine nad určený počet kandidátov,
f) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil osobitnú listinu podľa § 139 ods. 9 alebo osobitná listina ktorého je neúplná.
(3) Volebná komisia samosprávneho kraja zaregistruje kandidátov najneskôr 45 dní predo dňom konania volieb a registráciu kandidátov vyznačí na kandidátnej listine. Registrácia kandidátov je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(4) O zaregistrovaní kandidátov alebo nezaregistrovaní kandidátov vyhotoví volebná komisia samosprávneho kraja bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany, koalície a nezávislých kandidátov, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak si politická strana alebo koalícia, alebo nezávislý kandidát rozhodnutie neprevezmú v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(5) Proti rozhodnutiu volebnej komisie samosprávneho kraja o nezaregistrovaní kandidáta môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia a dotknutý nezávislý kandidát podať návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidáta na správny súd.
(6) Ak správny súd rozhodne o zaregistrovaní kandidáta, volebná komisia samosprávneho kraja vykoná rozhodnutie správneho súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.

§ 141
Zoznam zaregistrovaných kandidátov pre voľby do zastupiteľstva
(1) V zozname zaregistrovaných kandidátov sa uvádza poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny, obec trvalého pobytu kandidáta a názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom, číslo volebného obvodu a počet poslancov zastupiteľstva, ktorý sa má vo volebnom obvode voliť. Kandidáti sa v zozname uvádzajú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) Volebná komisia samosprávneho kraja zasiela štátnej komisii a každej obci, ktorá patrí do územného obvodu samosprávneho kraja, najneskôr 35 dní predo dňom konania volieb zoznam zaregistrovaných kandidátov podľa volebných obvodov. Potrebný počet vyhotovení zoznamu zabezpečuje volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom samosprávneho kraja.
(3) Obec uverejní zoznam zaregistrovaných kandidátov najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb spôsobom v mieste obvyklým.

§ 142
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry pre voľby do zastupiteľstva
(1) Politická strana alebo koalícia môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať späť svoju kandidátnu listinu.
(2) Kandidát sa môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb svojej kandidatúry vzdať; vzdanie musí urobiť v listinnej forme a jeho podpis musí byť úradne osvedčený. Najneskôr 48 hodín pred začatím volieb môže kandidáta prostredníctvom splnomocnenca odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry musí byť doručené predsedovi volebnej komisie samosprávneho kraja, ktorý zabezpečuje ich zverejnenie vo volebných miestnostiach. Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátov, alebo ak došlo k zrušeniu politickej strany, alebo k zrušeniu politickej strany tvoriacej koalíciu po zaregistrovaní kandidátov, zostávajú údaje o kandidátovi na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 143
Hlasovacie lístky pre voľby do zastupiteľstva
(1) Pre voľby do zastupiteľstva sa pre každý volebný obvod vyhotoví hlasovací lístok spoločný pre všetkých zaregistrovaných kandidátov. Všetci zaregistrovaní kandidáti musia byť uvedení na jednej strane hlasovacieho lístka. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje volebná komisia samosprávneho kraja a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(2) Potrebný počet hlasovacích lístkov podľa odseku 1 zabezpečuje volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom ministerstva vnútra.
(3) Na hlasovacom lístku sa uvádza deň konania volieb, kandidáti v abecednom poradí s uvedením poradového čísla, mena a priezviska, titulu, veku, zamestnania kandidáta podľa kandidátnej listiny, obce trvalého pobytu a názvu politickej strany alebo názvov politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo sa uvedie, že je nezávislým kandidátom. Kandidáti musia byť na hlasovacom lístku uvádzaní v abecednom poradí podľa priezviska. Na hlasovacom lístku musí byť uvedené číslo volebného obvodu a počet poslancov zastupiteľstva, ktorý má byť vo volebnom obvode zvolený.
(4) Ak politická strana používa vo svojom názve veľké písmená, uvádza sa jej názov na hlasovacom lístku rovnakým spôsobom ako názvy ostatných politických strán.
(5) Ministerstvo vnútra prostredníctvom okresných úradov doručuje hlasovacie lístky obciam, ktoré zabezpečujú, aby boli najneskôr v deň konania volieb doručené okrskovým volebným komisiám.
(6) Volič dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.

§ 144
Kandidátna listina pre voľby predsedu samosprávneho kraja
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu, a nezávislý kandidát. Politická strana podáva kandidátnu listinu v listinnej forme aj elektronickej forme prostredníctvom svojho splnomocnenca a nezávislý kandidát osobne najneskôr 60 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi volebnej komisie samosprávneho kraja. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1. Ak podáva politická strana kandidátnu listinu samostatne, nemôže pre voľby predsedu samosprávneho kraja podať kandidátnu listinu v rámci koalície.
(3) Kandidátna listina politickej strany alebo koalície obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu,
b) meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu kandidáta,
c) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; v prípade koalície meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(4) Ku kandidátnej listine politickej strany alebo koalície musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený,
b) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát ani zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja.
(5) Politická strana alebo koalícia môže na kandidátnej listine uviesť iba jedného kandidáta.
(6) Kandidátna listina nezávislého kandidáta obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu a vlastnoručný podpis kandidáta.
(7) Ku kandidátnej listine nezávislého kandidáta musí byť pripojené vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený.
(8) Súčasťou kandidátnej listiny každého nezávislého kandidáta je osobitná listina podpísaná voličmi samosprávneho kraja, ktorí podporujú jeho kandidatúru, v počte 1 000 podpisov. V osobitnej listine každý volič pri podpise uvedie meno a priezvisko, dátum narodenia, trvalý pobyt, ktorým sa rozumie názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a číslo domu. Na každom hárku osobitnej listiny sa uvedie meno, priezvisko, titul, dátum narodenia a adresa trvalého pobytu kandidáta. Jednou osobitnou listinou možno podporiť len jedného kandidáta.
(9) Kandidát na predsedu samosprávneho kraja musí mať trvalý pobyt v obci alebo vo vojenskom obvode, ktoré patria do územného obvodu samosprávneho kraja, v ktorom kandiduje.
(10) Kandidát na predsedu samosprávneho kraja môže kandidovať aj na poslanca zastupiteľstva.
(11) Zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odsekov 3 a 6 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odsekov 4, 7 a 8. Ak to tak nie je, zapisovateľ vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, alebo nezávislého kandidáta, aby v ním určenej primeranej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil.
(12) Zapisovateľ volebnej komisie samosprávneho kraja predkladá kandidátne listiny volebnej komisii samosprávneho kraja na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.

§ 145
Registrácia kandidátov pre voľby predsedu samosprávneho kraja
(1) Volebná komisia samosprávneho kraja predložené kandidátne listiny preskúma. Preskúmavanie kandidátnych listín vykonáva volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru.
(2) Volebná komisia samosprávneho kraja nezaregistruje kandidáta,
a) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
b) ktorý nespĺňa podmienky uvedené v § 133,
c) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil vyhlásenie podľa § 144 ods. 4 písm. a) alebo ods. 7,
d) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 144 ods. 4 písm. a) alebo ods. 7; ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
e) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil osobitnú listinu podľa § 144 ods. 8 alebo osobitná listina ktorého je neúplná.
(3) Volebná komisia samosprávneho kraja zaregistruje kandidátov najneskôr 45 dní predo dňom konania volieb a registráciu kandidátov vyznačí na kandidátnej listine. Registrácia kandidátov je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(4) O zaregistrovaní kandidátov alebo nezaregistrovaní kandidátov vyhotoví volebná komisia samosprávneho kraja bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany, koalície a nezávislých kandidátov, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak si politická strana alebo koalícia, alebo nezávislý kandidát rozhodnutie neprevezmú v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(5) Proti rozhodnutiu volebnej komisie samosprávneho kraja o nezaregistrovaní kandidáta môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia a dotknutý nezávislý kandidát podať návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidáta na správny súd.
(6) Ak správny súd rozhodne o zaregistrovaní kandidáta, volebná komisia samosprávneho kraja vykoná rozhodnutie správneho súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.

§ 146
Zoznam zaregistrovaných kandidátov pre voľby predsedu samosprávneho kraja
(1) V zozname zaregistrovaných kandidátov sa uvádza poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny, obec trvalého pobytu kandidáta a názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom. Kandidáti sa v zozname uvádzajú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) Volebná komisia samosprávneho kraja zasiela zoznam zaregistrovaných kandidátov štátnej komisii a každej obci, ktorá patrí do územného obvodu samosprávneho kraja, najneskôr 35 dní predo dňom konania volieb. Potrebný počet vyhotovení zoznamu zabezpečuje volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom samosprávneho kraja.
(3) Obec uverejní zoznam zaregistrovaných kandidátov najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb spôsobom v mieste obvyklým.

§ 147
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry pre voľby predsedu samosprávneho kraja
Ustanovenie § 142 platí rovnako aj pre voľby predsedu samosprávneho kraja.

§ 148
Hlasovacie lístky pre voľby predsedu samosprávneho kraja
(1) Pre voľby predsedu samosprávneho kraja sa vyhotoví jeden hlasovací lístok spoločný pre všetkých zaregistrovaných kandidátov. Všetci zaregistrovaní kandidáti sa uvádzajú na jednej strane hlasovacieho lístka. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje volebná komisia samosprávneho kraja a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(2) Potrebný počet hlasovacích lístkov podľa odseku 1 zabezpečuje volebná komisia samosprávneho kraja prostredníctvom ministerstva vnútra.
(3) Na hlasovacom lístku sa uvádza deň konania volieb, kandidáti v abecednom poradí s uvedením poradového čísla, mena a priezviska, akademického titulu, veku, zamestnania podľa kandidátnej listiny, obce trvalého pobytu a názvu politickej strany alebo názvov politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo sa uvedie, že je nezávislým kandidátom. Kandidáti musia byť na hlasovacom lístku uvádzaní v abecednom poradí podľa priezviska.
(4) Ustanovenia § 143 ods. 4 až 6 platia rovnako aj pre voľby predsedu samosprávneho kraja.

§ 149
Vyhlásenie volieb
(1) Voľby do orgánov samosprávnych krajov vyhlási predseda Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 110 dní predo dňom ich konania.
(2) Voľby do orgánov samosprávnych krajov sa konajú v posledných 14 dňoch ich volebného obdobia.
(3) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási voľby do orgánov samosprávnych krajov aj vtedy, ak
a) sa v niektorom samosprávnom kraji z akýchkoľvek dôvodov nevykonali voľby podľa tohto zákona,
b) Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlásil voľby za neplatné alebo zrušil výsledok volieb,
c) kandidáti na predsedu samosprávneho kraja získali vo voľbách rovnaký počet hlasov,
d) pre druhé kolo volieb predsedu samosprávneho kraja nie sú dvaja kandidáti alebo kandidáti na predsedu samosprávneho kraja získali v druhom kole volieb rovnaký počet hlasov,
e) zanikol mandát poslanca zastupiteľstva a na toto miesto nie je náhradník alebo ak zanikol mandát predsedu samosprávneho kraja.
(4) Ak nastala skutočnosť podľa odseku 3 písm. a), predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási voľby do 30 dní od uverejnenia výsledkov volieb štátnou komisiou.
(5) Žiadosť o vyhlásenie volieb do orgánov samosprávnych krajov podľa odseku 3 písm. d) predkladá samosprávny kraj ministerstvu vnútra.
(6) Lehoty na vykonanie volieb podľa odseku 3 sú prílohou k rozhodnutiu predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení volieb.
(7) Voľby do orgánov samosprávnych krajov podľa odseku 3 sa nevykonávajú v posledných šiestich mesiacoch ich volebného obdobia.

§ 150
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu alebo dokladu o pobyte pre cudzinca. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu alebo dokladu o pobyte pre cudzinca. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(3) Volič v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov vkladá do obálky jeden hlasovací lístok pre voľby do zastupiteľstva a jeden hlasovací lístok pre voľby predsedu samosprávneho kraja. Na hlasovacom lístku pre voľby do zastupiteľstva zakrúžkovaním poradových čísiel označí kandidátov, pre ktorých hlasuje. Zakrúžkovať môže najviac taký počet kandidátov, aký má byť v príslušnom volebnom obvode zvolený počet poslancov zastupiteľstva. Na hlasovacom lístku pre voľby predsedu samosprávneho kraja zakrúžkovaním poradového čísla označí jedného kandidáta, pre ktorého hlasuje.

§ 151
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdeľuje hlasovacie lístky osobitne pre voľby do zastupiteľstva a osobitne pre voľby predsedu samosprávneho kraja. Potom zisťuje počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov pre voľby do zastupiteľstva a osobitne pre voľby predsedu samosprávneho kraja. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 152
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Ak volič neoznačil zakrúžkovaním ani jedného kandidáta alebo ak označil zakrúžkovaním viac kandidátov, než má byť vo volebnom obvode zvolených poslancov zastupiteľstva, alebo neoznačil zakrúžkovaním ani jedného kandidáta pre voľby predsedu samosprávneho kraja, alebo ak zakrúžkovaním označil viac ako jedného kandidáta pre voľby predsedu samosprávneho kraja, je hlasovací lístok neplatný.
(2) Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov pre voľby poslancov zastupiteľstva, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov pre voľby predsedu samosprávneho kraja, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive.

§ 153
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov zastupiteľstva,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na predsedu samosprávneho kraja.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku obvodnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn obvodnej volebnej komisie.

§ 154
Zisťovanie výsledkov volieb v obvodnej volebnej komisii
Obvodná volebná komisia zisťuje výsledky volieb na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas obvodná volebná komisia.

§ 155
Zápisnica obvodnej volebnej komisie
(1) Obvodná volebná komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode podpisuje predseda a ostatní členovia obvodnej volebnej komisie. Ak niektorý z členov obvodnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku volieb vo volebnom obvode nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Obvodná volebná komisia v zápisnici o výsledku volieb vo volebnom obvode uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov zastupiteľstva,
f) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov zastupiteľstva, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá ich navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
g) mená a priezviská náhradníkov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá ich navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
h) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na predsedu samosprávneho kraja.
(3) Obvodná volebná komisia bezodkladne doručí zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode volebnej komisii samosprávneho kraja. Obvodná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn volebnej komisie samosprávneho kraja. Obvodná volebná komisia odovzdáva volebné dokumenty do úschovy samosprávnemu kraju.

§ 156
Zápisnica volebnej komisie samosprávneho kraja
(1) Volebná komisia samosprávneho kraja vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku volieb podpisuje predseda a ostatní členovia volebnej komisie samosprávneho kraja. Ak niektorý z členov volebnej komisie samosprávneho kraja zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku volieb nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Volebná komisia samosprávneho kraja v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet volebných obvodov a počet obvodných volebných komisií,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov zastupiteľstva,
f) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov zastupiteľstva podľa volebných obvodov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá ich navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
g) mená a priezviská náhradníkov podľa volebných obvodov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
h) počet platných hlasov odovzdaných pre každého kandidáta na predsedu samosprávneho kraja,
i) meno a priezvisko zvoleného predsedu samosprávneho kraja, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá ho navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom.
(3) Volebná komisia samosprávneho kraja bezodkladne zašle elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku volieb a zabezpečí doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Volebná komisia samosprávneho kraja ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdá do úschovy samosprávnemu kraju.

§ 157
Výsledky volieb
(1) Za poslancov zastupiteľstva sú zvolení kandidáti, ktorí získali vo volebnom obvode v poradí najviac platných hlasov.
(2) Ak vo volebnom obvode získajú viacerí kandidáti tej istej politickej strany alebo koalície rovnaký počet platných hlasov, je zvolený za poslanca zastupiteľstva kandidát v poradí uvedenom na kandidátnej listine príslušnej politickej strany alebo koalície.
(3) Ak vo volebnom obvode získajú viacerí kandidáti viacerých politických strán, koalícií alebo nezávislí kandidáti rovnaký počet platných hlasov, obvodná volebná komisia určuje z nich poslanca zastupiteľstva žrebom.
(4) Za predsedu samosprávneho kraja je zvolený ten kandidát, ktorý získal najviac platných hlasov.

§ 158
Uverejnenie výsledkov volieb
(1) Volebná komisia samosprávneho kraja uverejní spôsobom v mieste obvyklým výsledky volieb poslancov zastupiteľstva a výsledky volieb predsedu samosprávneho kraja. Súčasne výsledky volieb uverejní na webovom sídle samosprávneho kraja.
(2) Samosprávny kraj zasiela obciam, ktoré patria do územného obvodu samosprávneho kraja, výsledky volieb poslancov zastupiteľstva a výsledky volieb predsedu samosprávneho kraja. Výsledky volieb uverejní obec spôsobom v mieste obvyklým.

§ 159
Osvedčenie o zvolení
Volebná komisia samosprávneho kraja vydá kandidátom zvoleným za poslancov zastupiteľstva a kandidátovi zvolenému za predsedu samosprávneho kraja osvedčenie o zvolení.

§ 160
Náhradníci
(1) Ak zanikol mandát poslanca zastupiteľstva, nastupuje ako náhradník kandidát, ktorý získal najviac platných hlasov vo volebnom obvode, v ktorom zanikol mandát. V prípade rovnosti hlasov sa postupuje primerane podľa § 157 ods. 2 a 3.
(2) Nastúpenie náhradníka vyhlási predseda samosprávneho kraja do 15 dní po tom, čo zanikol mandát, na úradnej tabuli samosprávneho kraja a odovzdá mu osvedčenie o tom, že sa stal poslancom zastupiteľstva. Osvedčenie podpisuje predseda samosprávneho kraja.

§ 161
Zápisnica štátnej komisie
Štátna komisia v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet volebných komisií samosprávnych krajov, ktoré doručili zápisnicu o výsledku volieb,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet poslancov zastupiteľstiev zvolených podľa politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov,
f) počet samosprávnych krajov, v ktorých bolo zvolené zastupiteľstvo,
g) počet predsedov samosprávnych krajov zvolených podľa politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov.


SIEDMA ČASŤ
Voľby do orgánov samosprávy obcí

§ 163
Právo voliť
Právo voliť do orgánov samosprávy obce má obyvateľ obce, ktorý má trvalý pobyt v obci.

Právo byť volený

§ 164
Za poslanca obecného zastupiteľstva, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice miestneho zastupiteľstva (ďalej len „obecné zastupiteľstvo“) môže byť zvolený obyvateľ obce, ktorý má trvalý pobyt v obci, v ktorej kandiduje, a najneskôr v deň volieb dovŕši 18 rokov veku.

§ 165
Za starostu obce môže byť zvolený obyvateľ obce, ktorý má trvalý pobyt v obci a najneskôr v deň konania volieb dovŕši 25 rokov veku.

§ 166
Volebné obvody
(1) Pre voľby poslancov obecných zastupiteľstiev sa v každej obci utvoria viacmandátové volebné obvody, v ktorých sa volia poslanci obecného zastupiteľstva pomerne k počtu obyvateľov obce, najviac však 12 poslancov obecného zastupiteľstva v jednom volebnom obvode; v mestách, ktoré sa členia na mestské časti, možno utvoriť aj jednomandátové volebné obvody, ak na počet obyvateľov mestskej časti pripadá iba jeden poslanec obecného zastupiteľstva.
(2) V obci, v ktorej sa má zvoliť 12 alebo menej poslancov obecného zastupiteľstva, sa môže utvoriť jeden volebný obvod.
(3) Volebné obvody a počet poslancov obecného zastupiteľstva v nich určí a zverejní obecné zastupiteľstvo v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(4) Pre voľby starostu obce tvorí každá obec jeden jednomandátový volebný obvod.

§ 167
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do obecného zastupiteľstva aspoň v jednej tretine obcí patriacich do územného obvodu okresnej volebnej komisie, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana a koalícia prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okresnej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť miestnych volebných komisií a okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb,
f) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy okresnému úradu.
(9) Okresná volebná komisia je zriadená na celé volebné obdobie.
(10) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu podľa osobitného predpisu.

§ 168
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 169
Miestna volebná komisia a mestská volebná komisia
(1) Do miestnej volebnej komisie a v mestách do mestskej volebnej komisie (ďalej len „miestna volebná komisia“) môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do obecného zastupiteľstva, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno urobiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak miestna volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenuje starosta obce.
(5) Prvé zasadanie miestnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Zapisovateľa miestnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva starosta obce.
(7) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, ktorú podala pre voľby do obecného zatupiteľstva, má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v miestnej volebnej komisii.
(8) Členstvo v miestnej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi miestnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v miestnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(9) Miestna volebná komisia je zriadená na celé volebné obdobie.
(10) Miestna volebná komisia
a) preskúmava kandidátne listiny a rozhoduje o registrácii kandidátov,
b) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
c) vyhotovuje zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode a zápisnicu o výsledku volieb v obci,
d) uverejňuje výsledky volieb v obci,
e) vydáva zvoleným kandidátom osvedčenie o zvolení,
f) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.

§ 170
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu pre voľby do obecného zastupiteľstva, jedného člena a jedného náhradníka. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana alebo koalícia starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení volieb; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva tejto politickej strany alebo koalície v okrskovej volebnej komisii.
(7) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania volieb; to sa netýka náhradníka.
(8) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania volieb do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.
(9) V obci, v ktorej je utvorený iba jeden volebný okrsok, sa okrsková volebná komisia neutvára; jej úlohy plní miestna volebná komisia; zapisovateľ miestnej volebnej komisie plní aj úlohy zapisovateľa okrskovej volebnej komisie.
(10) Okrsková volebná komisia je zriadená na celé volebné obdobie.

§ 171
Kandidátna listina pre voľby do obecného zastupiteľstva
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu, a nezávislý kandidát. Politická strana doručí kandidátnu listinu v listinnej forme prostredníctvom svojho splnomocnenca a nezávislý kandidát osobne najneskôr 60 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi miestnej volebnej komisie. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1.
(3) Ak sa volia poslanci obecného zastupiteľstva vo dvoch alebo viacerých volebných obvodoch, môže politická strana alebo koalícia podať kandidátnu listinu v každom volebnom obvode. Ak podáva politická strana kandidátnu listinu v jednom volebnom obvode samostatne, nemôže v ďalšom volebnom obvode pre voľby do toho istého obecného zastupiteľstva podať kandidátnu listinu v rámci koalície; ak podáva politická strana kandidátnu listinu v rámci koalície, môže v ďalšom volebnom obvode pre voľby do toho istého obecného zastupiteľstva podať kandidátnu listinu len v rámci tej istej koalície.
(4) Kandidátna listina politickej strany alebo koalície obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, číslo volebného obvodu,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu kandidáta a poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
c) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(5) Ku kandidátnej listine politickej strany alebo koalície musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený,
b) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát ani zapisovateľ miestnej volebnej komisie.
(6) Politická strana môže na kandidátnej listine uviesť najviac toľko kandidátov, koľko má byť v príslušnom volebnom obvode zvolených poslancov obecného zastupiteľstva.
(7) Kandidátna listina nezávislého kandidáta obsahuje číslo volebného obvodu, meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu a vlastnoručný podpis kandidáta.
(8) Ku kandidátnej listine nezávislého kandidáta musí byť pripojené vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený.
(9) Súčasťou kandidátnej listiny každého nezávislého kandidáta je listina podpísaná voličmi, ktorí podporujú jeho kandidatúru a majú trvalý pobyt v obci, v ktorej kandiduje (ďalej len „podpisová listina“). V podpisovej listine každý volič pri podpise uvedie meno a priezvisko, dátum narodenia, trvalý pobyt, ktorým sa rozumie názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a číslo domu. Na každom hárku podpisovej listiny sa uvedie meno, priezvisko, titul, dátum narodenia a adresa trvalého pobytu kandidáta. Jednou podpisovou listinou možno podporiť len jedného kandidáta. Potrebný počet podpisov je uvedený v prílohe č. 1. Počet obyvateľov obce ku dňu vyhlásenia volieb zverejní obec spôsobom v mieste obvyklým najneskôr 85 dní predo dňom konania volieb.
(10) Kandidát na poslanca obecného zastupiteľstva musí mať trvalý pobyt v obci, v ktorej kandiduje.
(11) Kandidát pre voľby do toho istého obecného zastupiteľstva môže kandidovať iba v jednom volebnom obvode.
(12) Kandidát na poslanca obecného zastupiteľstva môže kandidovať aj na starostu obce.
(13) Zapisovateľ miestnej volebnej komisie zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odsekov 4 a 7 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odsekov 5, 8 a 9. Ak to tak nie je, zapisovateľ vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, alebo nezávislého kandidáta, aby v ním určenej primeranej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil.
(14) Po podaní kandidátnej listiny nie je možné dopĺňať kandidátnu listinu o ďalších kandidátov ani meniť ich poradie.
(15) Zapisovateľ miestnej volebnej komisie predkladá kandidátne listiny miestnej volebnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.

§ 172
Registrácia kandidátov pre voľby do obecného zastupiteľstva
(1) Miestna volebná komisia predložené kandidátne listiny preskúma a nezaregistruje kandidáta,
a) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
b) ktorý nespĺňa podmienku uvedenú v § 164,
c) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil vyhlásenie podľa § 171 ods. 5 písm. a) alebo ods. 8,
d) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 171 ods. 5 písm. a) alebo ods. 8; ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
e) ktorý je uvedený na kandidátnej listine nad určený počet kandidátov,
f) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil podpisovú listinu podľa § 171 ods. 9 alebo podpisová listina ktorého je neúplná.
(2) Miestna volebná komisia zaregistruje kandidátov najneskôr 45 dní predo dňom konania volieb a registráciu kandidátov vyznačí na kandidátnej listine. Registrácia kandidátov je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(3) O zaregistrovaní kandidátov alebo nezaregistrovaní kandidátov vyhotoví miestna volebná komisia bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany, koalície a nezávislých kandidátov, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak politická strana alebo koalícia, alebo nezávislý kandidát neprevezmú rozhodnutie v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(4) Proti rozhodnutiu miestnej volebnej komisie o nezaregistrovaní kandidáta môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia a dotknutý nezávislý kandidát podať návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidáta na správny súd.
(5) Ak správny súd rozhodne o zaregistrovaní kandidáta, miestna volebná komisia vykoná rozhodnutie správneho súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.

§ 173
Zoznam zaregistrovaných kandidátov pre voľby do obecného zastupiteľstva
(1) V zozname zaregistrovaných kandidátov sa uvádza poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom, číslo volebného obvodu a počet poslancov obecného zastupiteľstva, ktorý sa má vo volebnom obvode voliť. Kandidáti sa v zozname uvádzajú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) Obec uverejní zoznam zaregistrovaných kandidátov najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb spôsobom v mieste obvyklým.

§ 174
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry pre voľby do obecného zastupiteľstva
(1) Politická strana alebo koalícia môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať späť svoju kandidátnu listinu.
(2) Kandidát sa môže najneskôr 48 hodín pred začatím volieb svojej kandidatúry vzdať; vzdanie musí urobiť v listinnej forme a jeho podpis musí byť úradne osvedčený. Najneskôr 48 hodín pred začatím volieb môže kandidáta prostredníctvom splnomocnenca odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry musí byť doručené predsedovi miestnej volebnej komisie, ktorý zabezpečuje ich zverejnenie vo volebných miestnostiach. Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátov, alebo ak došlo k zrušeniu politickej strany, alebo k zrušeniu politickej strany tvoriacej koalíciu po zaregistrovaní kandidátov, zostávajú údaje o kandidátovi na hlasovacom lístku, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 175
Hlasovacie lístky pre voľby do obecného zastupiteľstva
(1) Pre voľby do obecného zastupiteľstva sa pre každý volebný obvod vyhotoví hlasovací lístok spoločný pre všetkých zaregistrovaných kandidátov. Všetci zaregistrovaní kandidáti musia byť uvedení na jednej strane hlasovacieho lístka. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje miestna volebná komisia a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom úradnej pečiatky obce. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(2) Potrebný počet hlasovacích lístkov podľa odseku 1 zabezpečuje miestna volebná komisia prostredníctvom okresného úradu.
(3) Na hlasovacom lístku sa uvádza deň konania volieb, kandidáti v abecednom poradí s uvedením poradového čísla, mena a priezviska, titulu, veku, zamestnania kandidáta podľa kandidátnej listiny a názvu politickej strany alebo názvov politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo sa uvedie, že je nezávislým kandidátom. Kandidáti musia byť na hlasovacom lístku uvádzaní v abecednom poradí podľa priezviska. Na hlasovacom lístku musí byť uvedené číslo volebného obvodu a počet poslancov obecného zastupiteľstva, ktorý má byť vo volebnom obvode zvolený.
(4) Ak politická strana používa vo svojom názve veľké písmená, uvádza sa jej názov na hlasovacom lístku rovnakým spôsobom ako názvy ostatných politických strán.
(5) Okresný úrad doručí hlasovacie lístky obciam, ktoré zabezpečujú, aby boli najneskôr v deň konania volieb doručené okrskovým volebným komisiám.
(6) Volič dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.

§ 176
Kandidátna listina pre voľby starostu obce
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného predpisu, a nezávislý kandidát. Politická strana doručí kandidátnu listinu v listinnej forme prostredníctvom svojho splnomocnenca a nezávislý kandidát osobne najneskôr 60 dní predo dňom konania volieb zapisovateľovi miestnej volebnej komisie. Lehota na podanie kandidátnej listiny sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na kandidátne listiny, ktoré neboli doručené ustanoveným spôsobom, a na kandidátne listiny doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(2) Politické strany môžu na účely volieb utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1. Ak podáva politická strana kandidátnu listinu samostatne, nemôže pre voľby starostu obce podať kandidátnu listinu v rámci koalície.
(3) Kandidátna listina politickej strany alebo koalície obsahuje
a) názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu,
b) meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, a adresu trvalého pobytu kandidáta,
c) meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene politickej strany a odtlačok pečiatky politickej strany; ak ide o koalíciu, meno, priezvisko, funkciu, podpis osoby oprávnenej konať v mene každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačok pečiatky každej politickej strany tvoriacej koalíciu.
(4) Ku kandidátnej listine politickej strany alebo koalície musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený,
b) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením mena, priezviska a adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti; úkonmi splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná, pričom splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát ani zapisovateľ miestnej volebnej komisie.
(5) Politická strana alebo koalícia môže na kandidátnej listine uviesť iba jedného kandidáta.
(6) Kandidátna listina nezávislého kandidáta obsahuje meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, zamestnanie, ktoré kandidát vykonáva v čase podania kandidátnej listiny, adresu trvalého pobytu a vlastnoručný podpis kandidáta.
(7) Ku kandidátnej listine nezávislého kandidáta musí byť pripojené vlastnoručne podpísané vyhlásenie kandidáta, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nemá prekážky práva byť volený.
(8) Súčasťou kandidátnej listiny každého nezávislého kandidáta je podpisová listina podpísaná voličmi, ktorí podporujú jeho kandidatúru a majú trvalý pobyt v obci, v ktorej kandiduje. V podpisovej listine každý volič pri podpise uvedie meno a priezvisko, dátum narodenia, trvalý pobyt, ktorým sa rozumie názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a číslo domu. Na každom hárku podpisovej listiny sa uvedie meno, priezvisko, titul, dátum narodenia a adresa trvalého pobytu kandidáta. Jednou podpisovou listinou možno podporiť len jedného kandidáta. Potrebný počet podpisov je uvedený v prílohe č. 1. Počet obyvateľov obce ku dňu vyhlásenia volieb zverejní obec spôsobom v mieste obvyklým najneskôr 85 dní predo dňom konania volieb.
(9) Kandidát na starostu obce môže kandidovať aj na poslanca obecného zastupiteľstva.
(10) Zapisovateľ miestnej volebnej komisie zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odsekov 3 a 6 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odsekov 4, 7 a 8. Ak to tak nie je, zapisovateľ vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, alebo nezávislého kandidáta, aby v ním určenej primeranej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil.
(11) Zapisovateľ miestnej volebnej komisie predkladá kandidátne listiny miestnej volebnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.

§ 177
Registrácia kandidátov pre voľby starostu obce
(1) Miestna volebná komisia predložené kandidátne listiny preskúma a nezaregistruje kandidáta,
a) ktorý má prekážku práva byť volený podľa § 6,
b) ktorý nespĺňa podmienku uvedenú v § 165,
c) ktorý ku kandidátnej listine nepripojil vyhlásenie podľa § 176 ods. 4 písm. a) alebo ods. 7,
d) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 176 ods. 4 písm. a) alebo ods. 7; ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách,
f) ku ktorého kandidátnej listine nie je pripojený doklad osvedčujúci splnenie predpokladu na výkon funkcie starostu podľa osobitného predpisu.
(2) Miestna volebná komisia zaregistruje kandidátov najneskôr 45 dní predo dňom konania volieb a registráciu kandidátov vyznačí na kandidátnej listine. Registrácia kandidátov je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(3) O zaregistrovaní kandidátov alebo nezaregistrovaní kandidátov vyhotoví miestna volebná komisia bezodkladne rozhodnutie, ktoré podpíše jej predseda, a vyzve politické strany, koalície a nezávislých kandidátov, aby si rozhodnutie prevzali do 24 hodín. Ak politická strana alebo koalícia, alebo nezávislý kandidát rozhodnutie neprevezmú v ustanovenej lehote, považuje sa rozhodnutie za prevzaté.
(4) Proti rozhodnutiu miestnej volebnej komisie o nezaregistrovaní kandidáta môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia a dotknutý nezávislý kandidát podať návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidáta na správny súd. Návrh možno podať do troch dní odo dňa prevzatia rozhodnutia miestnej volebnej komisie.
(5) Ak správny súd rozhodne o zaregistrovaní kandidáta, miestna volebná komisia vykoná rozhodnutie správneho súdu do 24 hodín od jeho doručenia vyznačením registrácie na kandidátnej listine.

§ 178
Zoznam zaregistrovaných kandidátov pre voľby starostu obce
(1) V zozname zaregistrovaných kandidátov sa uvádza poradové číslo, meno a priezvisko, titul, vek, zamestnanie kandidáta podľa kandidátnej listiny a názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom, číslo volebného obvodu a počet poslancov obecného zastupiteľstva, ktorý sa má vo volebnom obvode voliť. Kandidáti sa v zozname uvádzajú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) Obec uverejní zoznam zaregistrovaných kandidátov najneskôr 25 dní predo dňom konania volieb spôsobom v mieste obvyklým.

§ 179
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry pre voľby starostu obce
Ustanovenie § 174 platí aj pre voľby starostu obce.

§ 180
Hlasovacie lístky pre voľby starostu obce
(1) Pre voľby starostu obce sa vyhotoví hlasovací lístok spoločný pre všetkých zaregistrovaných kandidátov. Všetci zaregistrovaní kandidáti musia byť uvedení na jednej strane hlasovacieho lístka. Správnosť údajov, ktoré sa uvádzajú na hlasovacom lístku, overuje miestna volebná komisia a originál hlasovacieho lístka opatrí odtlačkom úradnej pečiatky obce. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(2) Potrebný počet hlasovacích lístkov podľa odseku 1 zabezpečuje miestna volebná komisia prostredníctvom okresného úradu.
(3) Na hlasovacom lístku sa uvádza deň konania volieb, kandidáti v abecednom poradí s uvedením poradového čísla, mena a priezviska, titulu, veku, zamestnania kandidáta podľa kandidátnej listiny a názvu politickej strany alebo názvov politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo sa uvedie, že je nezávislým kandidátom. Kandidáti musia byť na hlasovacom lístku uvádzaní v abecednom poradí podľa priezviska.
(4) Ustanovenia § 175 ods. 4 až 6 platia aj pre voľby starostu obce.

§ 181
Vyhlásenie volieb
(1) Voľby do orgánov samosprávy obcí vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 110 dní predo dňom ich konania.
(2) Voľby do orgánov samosprávy obcí sa konajú v posledných 14 dňoch ich volebného obdobia.
(3) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje voľby do orgánov samosprávy obcí aj vtedy, ak
a) sa v niektorej obci z akýchkoľvek dôvodov nevykonali voľby podľa tohto zákona,
b) Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlásil voľby za neplatné alebo zrušil výsledok volieb,
c) kandidáti na starostu obce získali rovnaký počet hlasov,
d) zanikol mandát poslanca obecného zastupiteľstva a na toto miesto nie je náhradník alebo ak zanikol mandát starostu obce.
(4) Ak nastala skutočnosť podľa odseku 3 písm. a), predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlasuje voľby do 30 dní od uverejnenia výsledkov volieb štátnou komisiou.
(5) Žiadosť o vyhlásenie volieb do orgánov samosprávy obcí podľa odseku 3 písm. d) predkladá obec ministerstvu vnútra.
(6) Lehoty na vykonanie volieb podľa odseku 3 sú prílohou k rozhodnutiu predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení volieb.
(7) Voľby do orgánov samosprávy obcí podľa odseku 3 sa nevykonávajú v posledných šiestich mesiacoch ich volebného obdobia.

§ 182
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu alebo dokladu o pobyte pre cudzinca. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania volieb dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu alebo dokladu o pobyte pre cudzinca. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(3) Volič vkladá v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov do obálky jeden hlasovací lístok pre voľby do obecného zastupiteľstva a jeden hlasovací lístok pre voľby starostu obce. Na hlasovacom lístku pre voľby do obecného zastupiteľstva zakrúžkovaním poradových čísiel označí kandidátov, pre ktorých hlasuje. Zakrúžkovať môže najviac taký počet kandidátov, aký má byť v príslušnom volebnom obvode zvolený počet poslancov obecného zastupiteľstva. Na hlasovacom lístku pre voľby starostu obce zakrúžkovaním poradového čísla označí jedného kandidáta, pre ktorého hlasuje.

§ 183
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdeľuje hlasovacie lístky osobitne pre voľby do obecného zastupiteľstva a osobitne pre voľby starostu obce. Potom zisťuje počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov pre voľby do obecného zastupiteľstva a osobitne pre voľby starostu obce. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 184
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Ak volič neoznačil zakrúžkovaním ani jedného kandidáta alebo ak označil zakrúžkovaním viac kandidátov, než má byť vo volebnom obvode zvolených poslancov obecného zastupiteľstva, alebo neoznačil zakrúžkovaním ani jedného kandidáta pre voľby starostu obce, alebo ak zakrúžkovaním označil viac ako jedného kandidáta pre voľby starostu obce, je hlasovací lístok neplatný.
(2) Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov pre voľby do obecného zastupiteľstva, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov pre voľby starostu obce, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive.

§ 185
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov obecného zastupiteľstva,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na starostu obce.
(2) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku miestnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn miestnej volebnej komisie.

§ 186
Zisťovanie výsledkov volieb v miestnej volebnej komisii
Miestna volebná komisia zisťuje výsledky volieb na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas miestna volebná komisia.

§ 187
Zápisnica miestnej volebnej komisie o výsledku volieb vo volebnom obvode
(1) Miestna volebná komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku volieb vo volebnom obvode podpíše predseda a ostatní členovia miestnej volebnej komisie. Ak niektorý z členov miestnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku volieb vo volebnom obvode nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Miestna volebná komisia v zápisnici o výsledku volieb vo volebnom obvode uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov obecného zastupiteľstva,
f) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov obecného zastupiteľstva, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidátov navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
g) mená a priezviská náhradníkov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidátov navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
h) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na starostu obce.
(3) V obci, v ktorej sa utvoril iba jeden volebný obvod, sa zápisnica podľa odseku 1 nevyhotoví.

§ 188
Zápisnica miestnej volebnej komisie o výsledku volieb v obci
(1) Miestna volebná komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku volieb v obci v dvoch rovnopisoch. Zápisnicu o výsledku volieb v obci podpíše predseda a ostatní členovia miestnej volebnej komisie. Ak niektorý z členov miestnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku volieb v obci nemá vplyv na jej platnosť.
(2) Miestna volebná komisia v zápisnici o výsledku volieb v obci uvádza
a) počet volebných obvodov,
b) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
c) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
d) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
e) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na poslancov obecného zastupiteľstva,
g) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli zvolení za poslancov obecného zastupiteľstva, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidátov navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
h) mená a priezviská náhradníkov, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidátov navrhla, alebo údaj o tom, že sú nezávislými kandidátmi,
i) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov na starostu obce,
j) meno a priezvisko zvoleného starostu obce, názov politickej strany alebo názvy politických strán tvoriacich koalíciu, ktorá kandidáta navrhla, alebo údaj o tom, že je nezávislým kandidátom.
(3) Miestna volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o výsledku volieb v obci okresnej volebnej komisii. Miestna volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy obci.
(4) Mestská volebná komisia v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a mestská volebná komisia v meste Košice bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku volieb a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Mestská volebná komisia v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a Mestská volebná komisia v meste Košice ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy mestu.

§ 189
Výsledky volieb
(1) Za poslancov obecného zastupiteľstva sú zvolení kandidáti, ktorí získali vo volebnom obvode v poradí najviac platných hlasov.
(2) Ak vo volebnom obvode získajú viacerí kandidáti tej istej politickej strany alebo koalície rovnaký počet platných hlasov, je zvolený za poslanca obecného zastupiteľstva kandidát v poradí uvedenom na kandidátnej listine príslušnej politickej strany alebo koalície.
(3) Ak vo volebnom obvode získajú viacerí kandidáti viacerých politických strán, koalícií alebo nezávislí kandidáti rovnaký počet platných hlasov, miestna volebná komisia určí z nich poslanca obecného zastupiteľstva žrebom.
(4) Za starostu obce je zvolený ten kandidát, ktorý získal najviac platných hlasov. Pri rovnosti hlasov sa vykonajú nové voľby.

§ 190
Uverejnenie výsledkov volieb
Miestna volebná komisia uverejní spôsobom v mieste obvyklým výsledky volieb do obecného zastupiteľstva a výsledky volieb starostu obce.

§ 191
Osvedčenie o zvolení
Miestna volebná komisia vydá kandidátom zvoleným za poslancov obecného zastupiteľstva a kandidátovi zvolenému za starostu obce osvedčenie o zvolení.

§ 192
Náhradníci
(1) Ak zanikol mandát poslanca obecného zastupiteľstva, nastupuje ako náhradník kandidát, ktorý získal najväčší počet platných hlasov vo volebnom obvode, v ktorom zanikol mandát. V prípade rovnosti hlasov sa postupuje primerane podľa § 189 ods. 2 a 3.
(2) Nastúpenie náhradníka oznámi starosta obce do 15 dní po tom, čo zanikol mandát, na úradnej tabuli obce a odovzdá mu osvedčenie o tom, že sa stal poslancom obecného zastupiteľstva. Osvedčenie podpisuje starosta obce.

§ 193
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zhromažďuje zápisnice miestnych volebných komisií o výsledku volieb v obci a prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru overuje ich úplnosť. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od miestnej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opraví po dohode s miestnou volebnou komisiou sama, inak požiada miestnu volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 194
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet miestnych volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu o výsledku volieb v obci,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet poslancov zvolených do obecných zastupiteľstiev podľa jednotlivých politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov,
f) počet obcí, v ktorých bolo zvolené obecné zastupiteľstvo,
g) počet starostov obcí zvolených podľa jednotlivých politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov.
(2) Okresná volebná komisia bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku volieb a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Volebné dokumenty odovzdáva do úschovy okresnému úradu.

§ 195
Zápisnica štátnej komisie
Štátna komisia v zápisnici o výsledku volieb uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu o výsledku volieb,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku,
e) počet poslancov zvolených do obecných zastupiteľstiev podľa jednotlivých politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov,
f) počet obcí, v ktorých bolo zvolené obecné zastupiteľstvo,
g) počet starostov obcí zvolených podľa jednotlivých politických strán, koalícií a nezávislých kandidátov, z toho počet zvolených žien a počet zvolených mužov.


ÔSMA ČASŤ
Referendum

§ 196
Právo voliť
Právo hlasovať v referende má občan Slovenskej republiky, ktorý má právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky.

§ 197
Osobitný zoznam voličov
(1) Osobitný zoznam voličov zostavuje a vedie ministerstvo vnútra. Do osobitného zoznamu voličov sa zapisujú voliči, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(2) V osobitnom zozname voličov sa voliči vedú v abecednom poradí podľa priezviska.
(3) O voličovi zapísanom do osobitného zoznamu voličov sa uvádzajú tieto údaje:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, a ak mu nebolo pridelené, dátum narodenia,
c) adresa miesta pobytu v cudzine.
(4) Volič sa do osobitného zoznamu voličov zapisuje na základe žiadosti o voľbu poštou. Žiadosť možno podať v listinnej forme alebo v elektronickej forme.
(5) Ak žiadosť o voľbu poštou neobsahuje zákonom ustanovené údaje alebo nie sú k nej pripojené ustanovené prílohy, ministerstvo vnútra vykoná opatrenia na to, aby žiadateľ o voľbu poštou doplnil chýbajúce údaje. Ak žiadateľ nedoručí údaje alebo ustanovené prílohy najneskôr 35 dní predo dňom konania referenda, ministerstvo vnútra ho do osobitného zoznamu voličov nezapíše.
(6) Ministerstvo vnútra odovzdá osobitný zoznam voličov štátnej komisii v dvoch rovnopisoch v deň konania referenda.

§ 198
Hlasovací preukaz
Na hlasovací preukaz sa vzťahujú ustanovenia § 46.

§ 199
Okresná volebná komisia
(1) Do okresnej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, jedného člena a jedného náhradníka. Ak bolo referendum vyhlásené na základe petície občanov, môže delegovať jedného člena a jedného náhradníka aj petičný výbor za referendum. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana, koalícia alebo petičný výbor za referendum prednostovi okresného úradu v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení referenda.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu,
3. určenej pre styk s orgánom verejnej správy, ak ide o petičný výbor za referendum.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okresná volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva prednosta okresného úradu.
(5) Prvé zasadanie okresnej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení referenda; zasadanie zvoláva prednosta okresného úradu.
(6) Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou, koalíciou alebo petičným výborom za referendum, ktorý ho delegoval, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okresnej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okresnej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania referenda; to sa netýka náhradníka.
(7) Okresná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie okresného úradu o organizačnej a technickej príprave referenda,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dohliada na spracovanie výsledkov hlasovania,
e) vyhotovuje zápisnicu o výsledku hlasovania,
f) odovzdáva dokumenty z referenda do úschovy okresnému úradu.
(8) Územný obvod okresnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom okresného úradu.

§ 200
Zapisovateľ okresnej volebnej komisie
Zapisovateľa okresnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta okresného úradu.

§ 201
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorá je zastúpená v Národnej rade Slovenskej republiky, jedného člena a jedného náhradníka. Ak bolo referendum vyhlásené na základe petície občanov, môže delegovať jedného člena a jedného náhradníka aj petičný výbor za referendum. Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka doručí politická strana, koalícia alebo petičný výbor za referendum starostovi obce v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení referenda.
(2) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka obsahuje
a) meno, priezvisko a dátum narodenia člena s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
b) meno, priezvisko a dátum narodenia náhradníka s uvedením adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti,
c) meno, priezvisko a podpis osoby
1. oprávnenej konať za politickú stranu a odtlačok pečiatky politickej strany,
2. oprávnenej konať za každú politickú stranu tvoriacu koalíciu a odtlačok jej pečiatky, ak ide o koalíciu,
3. určenej pre styk s orgánom verejnej správy, ak ide o petičný výbor za referendum.
(3) Oznámenie o delegovaní člena a náhradníka možno doručiť v listinnej forme alebo elektronicky. Lehota na doručenie oznámenia sa končí uplynutím posledného dňa lehoty. Na oznámenia doručené po uplynutí tejto lehoty sa neprihliada.
(4) Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom ustanoveným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod päť a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenúva starosta obce.
(5) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyhlásení referenda; zasadanie zvoláva starosta obce.
(6) Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou, koalíciou alebo petičným výborom za referendum, ktorý ho delegoval, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi okrskovej volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Členstvo v okrskovej volebnej komisii zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr desať dní predo dňom konania referenda; to sa netýka náhradníka.
(7) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania,
b) dopisuje voličov v deň konania referenda do zoznamu voličov,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
d) odovzdáva dokumenty z referenda do úschovy obci.

Vyhlásenie referenda

§ 202
(1) Referendum vyhlasuje prezident.
(2) V rozhodnutí o vyhlásení referenda sa uvádza, na návrh koho sa referendum vyhlasuje, deň prijatia uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky alebo deň prijatia petície, aký návrh alebo aké návrhy sa občanom predkladajú na rozhodnutie. Ak je predmet referenda obsiahlejší a návrhy predložené v referende potrebujú vysvetlenie, uvádza sa to v prílohe návrhu; príloha je súčasťou rozhodnutia.
(3) Návrh alebo návrhy predložené na rozhodnutie v referende musia byť formulované tak, aby na ne bolo možné jednoznačne odpovedať „áno“ alebo „nie“ a nesmú byť navzájom podmienené.
(4) Návrh na vyhlásenie referenda predkladá predseda Národnej rady Slovenskej republiky prezidentovi do piatich dní od prijatia uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o jeho vyhlásení.
(5) Ak sa má referendum vyhlásiť na základe petície občanov, postupuje sa pri výkone petičného práva podľa osobitného predpisu. S petíciou, ktorá žiada vyhlásenie referenda, sa občania obracajú na prezidenta.

§ 203
(1) Prezident preskúma, či návrh na vyhlásenie referenda svojím obsahom zodpovedá Ústave Slovenskej republiky a osobitnému predpisu a či má predpísané náležitosti.
(2) Ak podmienky uvedené v odseku 1 neboli splnené, prezident vyhlásenie referenda odmietne. O svojom rozhodnutí informuje zástupcu petičného výboru za referendum.

§ 204
Hlasovací lístok
(1) Na hlasovacom lístku je uvedený návrh alebo návrhy vo forme otázky označenej poradovým číslom. Pri každom návrhu je uvedená odpoveď „áno“ a odpoveď „nie“.
(2) Ministerstvo vnútra zabezpečuje potrebný počet hlasovacích lístkov.
(3) Štátna komisia opatrí originál hlasovacieho lístka odtlačkom svojej úradnej pečiatky. Originál hlasovacieho lístka je podkladom na tlač hlasovacích lístkov.
(4) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov.
(5) Ministerstvo vnútra doručí hlasovacie lístky prostredníctvom okresných úradov obciam. Obce zabezpečujú, aby hlasovacie lístky boli doručené najneskôr v deň konania referenda okrskovým volebným komisiám.
(6) Volič, ktorý hlasuje na území Slovenskej republiky, dostane hlasovací lístok vo volebnej miestnosti.

§ 205
Spôsob voľby
(1) Volič môže voliť na území Slovenskej republiky
a) vo volebnom okrsku, v ktorého zozname voličov je zapísaný, alebo
b) v ktoromkoľvek volebnom okrsku na základe hlasovacieho preukazu.
(2) Volič môže voliť mimo územia Slovenskej republiky poštou.
(3) Poštou môže voliť
a) volič, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorý bol na základe žiadosti zapísaný do osobitného zoznamu voličov,
b) volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, v čase referenda sa zdržiava mimo jej územia a o voľbu poštou požiada obec, v ktorej má trvalý pobyt.

§ 206
Spôsob hlasovania
(1) Voliča, ktorý sa v deň konania referenda dostavil do volebnej miestnosti s hlasovacím preukazom, dopisuje okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu do zoznamu voličov. Okrsková volebná komisia hlasovací preukaz pripája k zoznamu voličov a vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(2) Voliča, ktorý sa v deň konania referenda dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(3) Voliča, ktorý sa v deň konania referenda dostavil do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu s rozhodnutím súdu podľa § 10 ods. 2, dopisuje okrsková volebná komisia do zoznamu voličov po predložení občianskeho preukazu. Okrsková volebná komisia vydá voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(4) Volič v osobitnom priestore na úpravu hlasovacích lístkov vkladá do obálky hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky zakrúžkuje odpoveď „áno“ alebo odpoveď „nie“.
(5) Ak sa v referende rozhoduje o viacerých návrhoch, platí ustanovenie odseku 4 pre každý z týchto návrhov samostatne.

§ 207
Voľba poštou voličom, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky
(1) Volič, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, môže požiadať písomne alebo elektronicky o voľbu poštou. Žiadosť o voľbu poštou musí byť doručená ministerstvu vnútra najneskôr 50 dní predo dňom konania referenda. Na žiadosť doručenú po ustanovenej lehote sa neprihliada.
(2) Žiadosť o voľbu poštou musí obsahovať tieto údaje o voličovi:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, a ak mu nebolo pridelené, dátum narodenia,
c) adresu miesta pobytu v cudzine.
(3) Volič k žiadosti o voľbu poštou pripája
a) čestné vyhlásenie v štátnom jazyku, že nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
b) fotokópiu časti cestovného dokladu Slovenskej republiky s osobnými údajmi voliča alebo fotokópiu osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky.
(4) Ministerstvo vnútra zasiela najneskôr 35 dní predo dňom konania referenda voličovi, ktorý požiadal o voľbu poštou, na adresu miesta pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 22 ods. 3 opatrenú odtlačkom úradnej pečiatky ministerstva vnútra,
b) hlasovací lístok,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(5) Návratná obálka musí byť označená heslom „VOĽBA POŠTOU“. Musí byť na nej uvedená adresa sídla ministerstva vnútra ako adresáta a adresa voliča ako odosielateľa.
(6) Volič na hlasovacom lístku zakrúžkuje odpoveď „áno“ alebo odpoveď „nie“.
(7) Volič vkladá hlasovací lístok do obálky a zalepenú obálku vkladá do návratnej obálky, ktorú odosiela. Poštovné uhrádza volič.
(8) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené ministerstvu vnútra najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom konania referenda. Návratné obálky odovzdá ministerstvo vnútra štátnej komisii v deň konania referenda.
(9) Štátna komisia zakrúžkuje poradové čísla voličov a vyznačuje voľbu poštou v osobitnom zozname voličov. Po otvorení návratných obálok a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami vkladá obálky do volebnej schránky.
(10) Na postup pri zisťovaní výsledkov hlasovania sa vzťahujú ustanovenia § 29 ods. 2 až 4 a § 209 a 210 primerane.
(11) Štátna komisia vyhotoví zápisnicu o výsledku hlasovania poštou. Zápisnicu podpíše predseda a ostatní členovia štátnej komisie. Ak niektorý z členov štátnej komisie zápisnicu nepodpísal, môže v zápisnici uviesť dôvody nepodpísania. Nepodpísanie zápisnice o výsledku hlasovania nemá vplyv na jej platnosť.
(12) Štátna komisia v zápisnici o výsledku hlasovania poštou uvádza
a) počet voličov zapísaných v osobitnom zozname voličov,
b) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
c) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
d) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov,
e) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(13) Zápisnica štátnej komisie podľa odseku 12 je zároveň zápisnicou okresnej volebnej komisie.

§ 208
Voľba poštou voličom, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase referenda sa zdržiava mimo jej územia
(1) Volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase referenda sa zdržiava mimo jej územia, môže požiadať písomne alebo elektronicky obec trvalého pobytu o voľbu poštou. Žiadosť o voľbu poštou musí byť doručená najneskôr 50 dní predo dňom konania referenda. Na žiadosť doručenú po ustanovenej lehote sa neprihliada.
(2) Žiadosť o voľbu poštou musí obsahovať tieto údaje o voličovi:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo,
c) adresu trvalého pobytu,
d) adresu miesta pobytu v cudzine.
(3) Obec zasiela voličovi najneskôr 35 dní predo dňom konania referenda na adresu miesta pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 22 ods. 3,
b) hlasovací lístok,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(4) Návratná obálka musí byť označená heslom „VOĽBA POŠTOU“. Musí byť na nej uvedená adresa sídla obecného úradu obce ako adresáta a adresa voliča ako odosielateľa.
(5) Volič na hlasovacom lístku zakrúžkuje odpoveď „áno“ alebo odpoveď „nie“.
(6) Volič vkladá hlasovací lístok do obálky a zalepenú obálku vkladá do návratnej obálky, ktorú odosiela. Poštovné uhrádza volič.
(7) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené obci trvalého pobytu voliča najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom konania referenda.
(8) Návratné obálky doručené v lehote podľa odseku 7 odovzdáva obec príslušnej okrskovej volebnej komisii po vyhlásení hlasovania za začaté.
(9) Okrsková volebná komisia za prítomnosti zástupcu obce zakrúžkuje poradové čísla voličov a vyznačuje voľbu poštou v zozname voličov. Po otvorení návratných obálok a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami vkladá zástupca obce tieto obálky do volebnej schránky.

§ 209
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“ pre každý z návrhov. Výsledky uvádza v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 210
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
Hlasovací lístok je neplatný, ak nie je upravený ustanoveným spôsobom. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov, sú všetky hlasovacie lístky neplatné. Neplatné sú aj hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive.

§ 211
Zápisnica okrskovej volebnej komisie
(1) Okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku uvádza
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet odovzdaných a zaslaných hlasovacích lístkov,
g) počet platných hlasovacích lístkov,
h) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Pre zisťovanie účasti na referende je rozhodujúci počet voličov, ktorí prevzali obálku na hlasovanie, a počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny, ktorá bola doručená posledný pracovný deň predo dňom konania referenda.
(3) Okrsková volebná komisia bezodkladne doručí jeden rovnopis zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku okresnej volebnej komisii. Okrsková volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn okresnej volebnej komisie.

§ 212
Overovanie zápisníc okresnou volebnou komisiou
Okresná volebná komisia zisťuje výsledky referenda na podklade zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opravuje po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami, ako aj iné osoby, s prítomnosťou ktorých vyslovila súhlas okresná volebná komisia.

§ 213
Zápisnica okresnej volebnej komisie
(1) Okresná volebná komisia v zápisnici o výsledku hlasovania uvádza
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet odovzdaných a zaslaných hlasovacích lístkov,
g) počet platných hlasovacích lístkov,
h) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Okresná volebná komisia bezodkladne zasiela elektronicky štátnej komisii podpísanú zápisnicu o výsledku hlasovania a zabezpečuje doručenie jedného rovnopisu zápisnice do troch dní štátnej komisii poštou. Okresná volebná komisia ukončí svoju činnosť na pokyn štátnej komisie. Okresná volebná komisia odovzdáva dokumenty z referenda do úschovy okresnému úradu.


§ 214
Zápisnica štátnej komisie
(1) Štátna komisia v zápisnici o výsledku referenda uvádza
a) počet okresných volebných komisií, ktoré zaslali zápisnice,
b) počet volebných okrskov,
c) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
d) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
e) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 24,
f) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
g) počet odovzdaných a zaslaných hlasovacích lístkov,
h) počet platných hlasovacích lístkov,
i) počet hlasov „áno“ a počet hlasov „nie“.
(2) Štátna komisia odovzdáva zápisnicu Národnej rade Slovenskej republiky.

§ 215
Vyhlásenie výsledku referenda
(1) Vyhlásenie výsledkov referenda Národnou radou Slovenskej republiky musí obsahovať
a) deň konania referenda,
b) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličoch,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí na návrh odpovedali „áno“,
e) počet voličov, ktorí na návrh odpovedali „nie“,
f) konštatovanie, ktorý návrh bol v referende prijatý.
(2) V prípade viacerých návrhov sa údaje podľa odseku 1 písm. d) a e) uvádzajú osobitne pre každý návrh.


DEVIATA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 216
Ministerstvo vnútra po dohode so štatistickým úradom a Ministerstvom financií Slovenskej republiky ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom jednotlivé druhy výdavkov spojených s voľbami, ktoré sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu, a spôsob ich úhrady.

§ 217
(1) Ministerstvo vnútra
a) zabezpečuje tlač metodických a informačných materiálov, príručiek a obálky,
b) usmerňuje obce a okresné úrady pri
1. utváraní volebných okrskov,
2. zostavovaní zoznamov voličov,
3. zabezpečovaní a vybavovaní volebných miestností,
4. úschove hlasovacích lístkov a iných volebných dokumentov.
(2) Štatistický úrad po dohode s ministerstvom vnútra vydá metodiku spracovania výsledkov hlasovania.

§ 218
(1) Ak dôjde k rozdeleniu obce alebo k zlúčeniu obcí, úlohy, ktoré tento zákon ukladá obci, obecnému zastupiteľstvu alebo starostovi obce, plní pre novovzniknutú obec alebo pre novovzniknuté obce okresný úrad v spolupráci s rozdeľovanou obcou alebo zlučovanými obcami.
(2) Úlohy, ktoré obec a samosprávny kraj plnia podľa tohto zákona, sú preneseným výkonom štátnej správy.

§ 219
(1) Volebné komisie zriadené pre voľby do orgánov samosprávy obcí v roku 2014 plnia funkcie podľa doterajších predpisov do vyhlásenia volieb do orgánov samosprávy obcí v roku 2018.
(2) Volebné komisie zriadené pre voľby do orgánov samosprávnych krajov v roku 2013 plnia funkcie podľa doterajších predpisov do vyhlásenia volieb do orgánov samosprávnych krajov v roku 2017.
(3) Ak vznikne potreba konať voľby do orgánov územnej samosprávy v prebiehajúcom volebnom období, vykonajú sa tieto voľby podľa doterajších predpisov.
(4) Voľby do Národnej rady Slovenskej republiky, voľby prezidenta, ľudové hlasovanie o odvolaní prezidenta a referendum vyhlásené do 30. júna 2015, ak sa majú vykonať po 1. júli 2015, sa vykonajú podľa doterajších predpisov.
(5) Prvá štátna komisia podľa tohto zákona sa vytvorí do 31. augusta 2015 podľa výsledkov volieb do Národnej rady Slovenskej republiky vykonaných v roku 2012. Predsedovia príslušných politických strán, predseda Ústavného súdu Slovenskej republiky, predseda Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, generálny prokurátor a predseda Najvyššieho kontrolného úradu oznámia predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr do 31. júla 2015 meno, priezvisko, titul, dátum narodenia, dosiahnuté vzdelanie a adresu trvalého pobytu člena štátnej komisie; k oznámeniu priložia výpis z registra trestov člena štátnej komisie nie starší ako tri mesiace a doklad o dosiahnutom vzdelaní člena štátnej komisie.

§ 219a
Voľby podľa § 219 ods. 3 možno vyhlásiť do 31. októbra 2017.

§ 220
Kde sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „Slovenská volebná komisia“ alebo „ústredná volebná komisia“, rozumie sa tým „Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán“.

§ 221
Transpozičné ustanovenie
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 2.

§ 222
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa
1. zákon Slovenskej národnej rady č. 346/1990 Zb. o voľbách do orgánov samosprávy obcí v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 8/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 60/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 252/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z., zákona č. 233/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 318/1998 Z. z., zákona č. 331/1998 Z. z., zákona č. 389/1999 Z. z., zákona č. 302/2000 Z. z., zákona č. 36/2002 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 335/2007 Z. z., zákona č. 112/2010 Z. z., zákona č. 204/2011 Z. z. a zákona č. 180/2014 Z. z.,
2. zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 564/1992 Zb. o spôsobe vykonania referenda v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 158/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 269/1995 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 153/1996 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 192/2007 Z. z. a zákona č. 204/2011 Z. z.,
3. zákon č. 46/1999 Z. z. o spôsobe voľby prezidenta Slovenskej republiky, o ľudovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niektorých ďalších zákonov v znení zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 445/2008 Z. z. a zákona č. 204/2011 Z. z.,
4. zákon č. 303/2001 Z. z. o voľbách do orgánov samosprávnych krajov a o doplnení Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 335/2007 Z. z. a zákona č. 204/2011 Z. z.,
5. zákon č. 331/2003 Z. z. o voľbách do Európskeho parlamentu v znení zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 324/2004 Z. z., zákona č. 464/2005 Z. z., zákona č. 445/2008 Z. z., zákona č. 599/2008 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 126/2009 Z. z., zákona č. 58/2010 Z. z., zákona č. 204/2011 Z. z. a zákona č. 495/2013 Z. z.,
6. zákon č. 333/2004 Z. z. o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákona č. 464/2005 Z. z., zákona č. 192/2007 Z. z., zákona č. 445/2008 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 126/2009 Z. z., zákona č. 58/2010 Z. z., zákona č. 266/2010 Z. z. a zákona č. 204/2011 Z. z.,
7. vyhláška Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 122/1994 Z. z. o výške odmeny, o spôsobe úhrady a výplaty odmeny a náhrad členom volebných komisií v znení vyhlášky Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 372/1998 Z. z. a vyhlášky Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 609/2006 Z. z.,
8. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 467/2001 Z. z. o úhrade nárokov členov volebných komisií pri voľbách do orgánov samosprávnych krajov,
9. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 443/2009 Z. z., ktorou sa určujú druhy výdavkov spojených s voľbami do orgánov samosprávnych krajov a spôsob ich úhrady,
10. vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky a Štatistického úradu Slovenskej republiky č. 313/2004 Z. z. o výdavkoch spojených s voľbami do Európskeho parlamentu v znení vyhlášky Ministerstva vnútra Slovenskej republiky a Štatistického úradu Slovenskej republiky č. 562/2007 Z. z.


Čl. II
Zákon č. 99/1963 Zb. Občiansky súdny poriadok v znení zákona č. 36/1967 Zb., zákona č. 158/1969 Zb., zákona č. 49/1973 Zb., zákona č. 20/1975 Zb., zákona č. 133/1982 Zb., zákona č. 180/1990 Zb., zákona č. 328/1991 Zb., zákona č. 519/1991 Zb., zákona č. 263/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 5/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 190/1995 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 232/1995 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 22/1996 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 58/1996 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 281/1996 Z. z., zákona č. 211/1997 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 359/1997 Z. z., zákona č. 124/1998 Z. z., zákona č. 144/1998 Z. z., zákona č. 169/1998 Z. z., zákona č. 187/1998 Z. z., zákona č. 225/1998 Z. z., zákona č. 233/1998 Z. z., zákona č. 235/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 318/1998 Z. z., zákona č. 331/1998 Z. z., zákona č. 46/1999 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 66/1999 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 166/1999 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 185/1999 Z. z., zákona č. 223/1999 Z. z., zákona č. 303/2001 Z. z., zákona č. 501/2001 Z. z., zákona č. 215/2002 Z. z., zákona č. 232/2002 Z. z., zákona č. 424/2002 Z. z., zákona č. 451/2002 Z. z., zákona č. 480/2002 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 620/2002 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 75/2003 Z. z., zákona č. 353/2003 Z. z., zákona č. 530/2003 Z. z., zákona č. 589/2003 Z. z., zákona č. 204/2004 Z. z., zákona č. 371/2004 Z. z., zákona č. 382/2004 Z. z., zákona č. 420/2004 Z. z., zákona č. 428/2004 Z. z., zákona č. 613/2004 Z. z., zákona č. 757/2004 Z. z., zákona č. 36/2005 Z. z., zákona č. 290/2005 Z. z., zákona č. 341/2005 Z. z., zákona č. 24/2007 Z. z., zákona č. 84/2007 Z. z., zákona č. 273/2007 Z. z., zákona č. 335/2007 Z. z., zákona č. 643/2007 Z. z., zákona č. 384/2008 Z. z., zákona č. 477/2008 Z. z., zákona č. 484/2008 Z. z., zákona č. 491/2008 Z. z., zákona č. 487/2009 Z. z., zákona č. 495/2009 Z. z., zákona č. 575/2009 Z. z., zákona č. 151/2010 Z. z., zákona č. 183/2011 Z. z., zákona č. 332/2011 Z. z., zákona č. 348/2011 Z. z., zákona č. 388/2011 Z. z., zákona č. 335/2012 Z. z., zákona č. 64/2013 Z. z., zákona č. 75/2013 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 106/2014 Z. z. a zákona č. 151/2014 Z. z. sa mení takto:
§ 250z až 250zd vrátane nadpisov znejú:
„§ 250z Konanie vo veciach zoznamu voličov
(1) Ak obec sama neodstráni chyby alebo nedostatky v stálom zozname voličov, môže sa volič, ktorý je tým dotknutý, obrátiť na okresný súd príslušný podľa volebného okrsku s návrhom na vydanie rozhodnutia o vykonaní opravy alebo o doplnení stáleho zoznamu voličov.
(2) Účastníkmi konania sú navrhovateľ a obec.
(3) Súd rozhodne bez pojednávania uznesením do päť dní od podania návrhu. Rozhodnutie sa doručuje bezodkladne účastníkom konania.
(4) Proti rozhodnutiu súdu nie je prípustný opravný prostriedok.
§ 250za Konanie vo veciach registrácie kandidátnych listín pre voľby do Národnej rady Slovenskej republiky a pre voľby do Európskeho parlamentu
(1) Ak Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán rozhodla
a) o registrácii kandidátnej listiny s úpravami,33) môže sa dotknutá kandidujúca politická strana, politické hnutie alebo koalícia politických strán a politických hnutí obrátiť na Najvyšší súd Slovenskej republiky s návrhom na vydanie rozhodnutia o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine,
b) o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny, môže sa dotknutá kandidujúca politická strana, politické hnutie alebo koalícia politických strán a politických hnutí obrátiť na Najvyšší súd Slovenskej republiky s návrhom na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidátnej listiny.
(2) Návrh podľa odseku 1 možno podať do troch dní odo dňa prevzatia rozhodnutia Štátnej komisie pre voľby a kontrolu financovania politických strán.
(3) Účastníkmi konania sú politická strana, politické hnutie alebo koalícia politických strán a politických hnutí, ktorá podala návrh podľa odseku 1, a Štátna komisia pre voľby a kontrolu financovania politických strán.
(4) Súd rozhodne uznesením do päť dní od podania návrhu. Rozhodnutie sa doručuje bezodkladne účastníkom konania.
(5) Proti rozhodnutiu súdu nie je prípustný opravný prostriedok.
§ 250zb Konanie vo veciach prijatia návrhu na kandidáta na prezidenta Slovenskej republiky
(1) Ak predseda Národnej rady Slovenskej republiky odmietol návrh na kandidáta na prezidenta Slovenskej republiky, môže sa dotknutý kandidát obrátiť na Najvyšší súd Slovenskej republiky s návrhom na vydanie rozhodnutia o prijatí jeho návrhu na kandidáta na prezidenta Slovenskej republiky.
(2) Návrh podľa odseku 1 možno podať do troch dní odo dňa doručenia oznámenia predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o odmietnutí návrhu na kandidáta na prezidenta Slovenskej republiky.
(3) Účastníkmi konania sú kandidát na prezidenta Slovenskej republiky a predseda Národnej rady Slovenskej republiky.
(4) Súd rozhodne uznesením do päť dní od podania návrhu. Rozhodnutie sa doručuje bezodkladne účastníkom konania.
(5) Proti rozhodnutiu súdu nie je prípustný opravný prostriedok.


Čl. IV
Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 96/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 421/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 500/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 11/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 295/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 43/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 252/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z., zákona č. 229/1997 Z. z., zákona č. 225/1998 Z. z., zákona č. 233/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 185/1999 Z. z., zákona č. 389/1999 Z. z., zákona č. 6/2001 Z. z., zákona č. 453/2001 Z. z., zákona č. 205/2002 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 369/2004 Z. z., zákona č. 535/2004 Z. z., zákona č. 583/2004 Z. z., zákona č. 615/2004 Z. z., zákona č. 757/2004 Z. z., zákona č. 171/2005 Z. z., zákona č. 628/2005 Z. z., zákona č. 267/2006 Z. z., uznesenia Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 616/2006 Z. z., zákona č. 330/2007 Z. z., zákona č. 334/2007 Z. z., zákona č. 335/2007 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 205/2008 Z. z., zákona č. 384/2008 Z. z., zákona č. 445/2008 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 511/2009 Z. z., zákona č. 102/2010 Z. z., zákona č. 204/2011 Z. z., zákona č. 361/2012 Z. z. a zákona č. 160/2014 Z. z. sa dopĺňa takto:
V § 13 ods. 1 sa za druhú vetu vkladá nová tretia veta, ktorá znie: „Predpokladom na výkon funkcie starostu je získanie aspoň stredného vzdelania.12aa)“.
„12aa) § 16 ods. 4 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 324/2012 Z. z.“.


Čl. V
Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení zákona č. 43/2004 Z. z., zákona č. 177/2004 Z. z., zákona č. 191/2004 Z. z., zákona č. 391/2004 Z. z., zákona č. 538/2004 Z. z., zákona č. 539/2004 Z. z., zákona č. 659/2004 Z. z., zákona č. 659/2004 Z. z., zákona č. 314/2005 Z. z., zákona č. 534/2005 Z. z., zákona č. 660/2005 Z. z., zákona č. 688/2006 Z. z., zákona č. 76/2007 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 519/2007 Z. z., zákona č. 530/2007 Z. z., zákona č. 561/2007 Z. z., zákona č. 621/2007 Z. z., zákona č. 653/2007 Z. z., zákona č. 168/2008 Z. z., zákona č. 465/2008 Z. z., zákona č. 514/2008 Z. z., zákona č. 563/2008 Z. z., zákona č. 567/2008 Z. z., zákona č. 60/2009 Z. z., zákona č. 184/2009 Z. z., zákona č. 185/2009 Z. z., zákona č. 504/2009 Z. z., zákona č. 563/2009 Z. z., zákona č. 374/2010 Z. z., zákona č. 548/2010 Z. z., zákona č. 129/2011 Z. z., zákona č. 231/2011 Z. z., zákona č. 250/2011 Z. z., zákona č. 331/2011 Z. z., zákona č. 362/2011 Z. z., zákona č. 406/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 548/2011 Z. z., zákona č. 69/2012 Z. z., uznesenia Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 188/2012 Z. z., zákona č. 189/2012 Z. z., zákona č. 252/2012 Z. z., zákona č. 288/2012 Z. z., zákona č. 395/2012 Z. z., zákona č. 70/2013 Z. z., zákona č. 135/2013 Z. z., zákona č. 318/2013 Z. z. a zákona č. 463/2013 Z. z. sa dopĺňa takto:
„k) odmeny podľa odseku 1 písm. j).“.


Čl. VI
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júla 2014 okrem čl. I a II, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. júla 2015, a čl. V, ktorý nadobúda účinnosť 1. januára 2016.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


Príloha č. 1 k zákonu č. 180/2014 Z. z.

Minimálny počet podpisov voličov podporujúcich kandidatúru nezávislého kandidáta pre voľby poslancov obecného zastupiteľstva a voľby starostu obce

Počet obyvateľov obce Počet podpisov voličov na podpisovej listine
do 50 10
51 – 100 20
101 – 500 40
501 – 2 000 100
2001 – 20 000 200
20 001 – 100 000 500
nad 100 000 1 000


Príloha č. 2 k zákonu č. 180/2014 Z. z.

Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
1. Smernica Rady 93/109/ES zo 6. decembra 1993, ktorou sa stanovujú podrobnosti uplatňovania volebného práva a práva byť volený do Európskeho parlamentu pre občanov únie s bydliskom v členskom štáte, ktorého nie sú štátnymi príslušníkmi (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 20/zv. 1; Ú. v. ES L 329, 30. 12. 1993) v znení smernice Rady 2013/1/EÚ z 20. decembra 2012 (Ú. v. EÚ L 26, 26. 1. 2013).
2. Smernica Rady 94/80/ES z 19. decembra 1994, ktorou sa ustanovujú podrobnosti uplatňovania volebného práva občanov únie v komunálnych voľbách v členskom štáte, ktorého nie sú štátnymi príslušníkmi (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 20/zv. 1; Ú. v. ES L 368, 31. 12. 1994) v znení smernice Rady 96/30/ES z 13. mája 1996 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 1/zv. 1; Ú. v. ES L122, 27. 5. 1996 ), v znení Aktu o podmienkach pristúpenia Českej republiky, Estónskej republiky, Cyperskej republiky, Lotyšskej republiky, Litovskej republiky, Maďarskej republiky, Maltskej republiky, Poľskej republiky, Slovinskej republiky a Slovenskej republiky a o úpravách zmlúv, na ktorých je založená Európska únia (Ú. v. EÚ L 236, 23. 9. 2003), v znení smernice Rady 2006/106/ES z 20. novembra 2006 (Ú. v. EÚ L 363, 20. 12. 2006), v znení vykonávacieho rozhodnutia Komisie 2012/412/EÚ z 19. júla 2012 (Ú. v. EÚ L 192, 20. 7. 2012), v znení smernice Rady 2013/19/EÚ z 13. mája 2013 (Ú. v. EÚ L 158, 10. 6. 2013).