+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele
Zákon o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov (305/2005)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 25.05.2005
Platnosť od: 14.07.2005
Účinnosť od: 01.09.2005
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2018 351/2017  
01.01.2019 61/2018, 177/2018  
01.07.2016 91/2016, 125/2016  
01.04.2018 61/2018  
Hatályos 2019. január 1-től

Tt. 305/2005.

Törvény
A GYERMEKEK SZOCIÁLIS JOGAINAK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZOCIÁLIS GONDNOKSÁGRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2005. május 25.


Módosítva:
Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 643/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 215/2008., hatályos 2008. június 20-tól
Tt. 448/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 180/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 180/2011., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 417/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től
Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 310/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól
Tt. 175/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 378/2015., hatályos 2016. február 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 351/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 61/2018., hatályos 2018. április 1-től
Tt. 61/2018., hatályos 2019. január 1-től
Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ

ELSŐ FEJEZET
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza a gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gondnokság/gyámság feltételeit a családi válsághelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében, a gyermekek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek biztosítását, a gyermekek és nagykorú természetes személyek lelki, testi és szociális fejlődési zavarai elmélyülésének és ismétlődésének megelőzését, valamint a szociálpatológiai jelenségek növekedésének korlátozását.
(2) A gyermekek szociális jogainak védelme intézkedések halmaza 
a) a gyermek védelmének biztosítása érdekében, mely elengedhetetlen az általános jóléte érdekében és amely a leginkább tiszteletben tartja a nemzetközi egyezménynek1) megfelelő érdekeit,
b) a gyermek nevelése és sokoldalú fejlődése biztosítására természetes családi környezetében,
c) családpótló környezet biztosítására, ha a gyermek saját családjában nem nevelkedhet.
(3) A szociális gondnokság intézkedések halmaza a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődési zavarai kiküszöbölésének, enyhítésének vagy elmélyülése megakadályozásának érdekében, valamint segítségnyújtás a zavar és helyzet – melyben a gyermek vagy nagykorú természetes személy találtatik – súlyosságának függvényében.
(4) A gyermek jogainak és törvény által védett érdekeinek védelme a gyermek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak az intézkedései részét képezik a gyermek jogai és törvény által védett érdekei nemzetközi egyezményen1) alapuló védelemének. A gyermek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak az intézkedései végrehajtásával nem sérülnek más jogalanyok külön jogszabályban előírt jogosultságai és kötelességei a gyermekjogok és törvény által védett gyermeki érdekek védelme során.1a)

2. §
A gyermekek szociális jogvédelme és a szociális gondnokság személyi dimenziója
A gyermekek szociálisjog-védelmét és a szociális gondnokságot azon esetben gyakorolják,
a) ha a gyermeknek
1. állandó lakhelye, átmeneti lakhelye, ideiglenes tartózkodási engedélye, tartós tartózkodási engedélye, megtűrt tartózkodási engedélye2) (a továbbiakban csak „szokásos lakhely”) van, vagy ha a gyermeknek nem jelölhető ki szokásos lakhely,
2. a Szlovák Köztársaság állampolgára és más állam területén tartózkodik,
3. nem a Szlovák Köztársaság állampolgára és a Szlovák Köztársaság területén található szülői vagy más nagykorú természetes személy kísérete nélkül, akinek a gyermeket a személyes gondjaira bízhatnák (a továbbiakban csak „kísérő nélküli kiskorú”),
4. a státusa fiatalkorú a külön jogszabály értelmében,3)
b) ha a nagykorú természetes személy 25 éven aluli és a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban csak „fiatal felnőtt”),
c) ha más felnőtt természetes személy a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik.

A gyermekek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak a gyakorlása

3. §
(1) A szociális jogvédelmi intézkedéseket és szociális gondnokságot gyermek, nagykorú természetes személy, család, csoport és közösség érdekében gyakorolják elsősorban szociális munka, módszertan, technikák és eljárások közvetítésével, melyek megfelelnek a társadalomtudományok ismereteinek és a társadalom szociálpatológiai jelenségei állapotának és alakulásának.
(2) A szociális jogvédelmi intézkedések és a szociális gondnokság egymásra épülnek és kölcsönösen feltételezik egymást. Az intézkedés megválasztásakor és életbe léptetésekor előnyt élveznek a gyermek szülők általi nevelésének és általános fejlesztésének elvei, és ha ez nem lehetséges, a gyermek rokonsága kap előnyt.
(3) Elsőrendű szempont a szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedések megválasztása során a gyermek érdekének legjobb érvényesítése, melynek meghatározására és elbírálására a gyermek érdekeinek külön jogszabályban3aa) taglalt elvei vonatkoznak.
(4) A gyermekekkel végzett szociálisjog-védelmi és gondnoksági szociális munkára külön jogszabályi előírás vonatkozik.3a)

4. §
(1) A gyermekekkel kapcsolatos szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedéseket, amennyiben a jelen törvény nem rendelkezik másként,
a) a természetes családi környezetben,
b) családpótló családi környezetben,
c) nyílt környezetben,
d) a jelen törvény intézkedéseinek végrehajtására kialakított és megszervezett környezetben kerülnek végrehajtásra.
(2) Természetes családi környezet a jelen törvény céljaira a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy otthoni környezete. Ha megfelelő és célszerű, a jelen törvény intézkedéseit a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy tágabb szociális környezetében is végrehajtják, valamint olyan természetes személyek háztartásaiban is, akik velük rokoni viszonyban vagy közeli viszonyban állnak.
(3) Családpótló családi környezet a jelen törvény céljaira azon nagykorú természetes személy otthona, akinek a gyermeket a bíróság a gondjaira bízta külön jogszabályi rendelkezések szerint.4) Családpótló családi környezet a 39. § (2) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete és az 56. § (7) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete is.
(4) Nyílt környezet a jelen törvény céljaira minden közterület, középület vagy közút, mely az egyének és csoportok természetes társas környezete, melyben szokásosan tartózkodik, illetve az egyének és csoportok mobil vagy állandó térbeli hátországa.
(5) Művileg kialakított és megszervezett környezet a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtása céljából a szociális gyermekvédelmi és gondnoksági létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”).
(6) A gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gyámságot szolgáló intézkedéseket a gyermekek szociális védelmének és szociális gyámságának végrehajtására jogosult alanyok helyiségeiben hajtják végre.

MÁSODIK FEJEZET
Az egyenlő bánásmód elve a gyermek szociálisjog-védelmének és a gondnokságnak a végrehajtásakor, valamint a gyermekjogok védelme

5. §
(1) A jelen törvényben lefektetett jogok egyformán megilletnek mindenkit a külön jogszabályban5) meghatározott egyenlő bánásmód elvével összhangban. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a nemi, vallási vagy felekezeti alapú, házassági vagy családi állapoton alapuló, a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb világnézet szerinti, a szakszervezeti tevékenység, a nemzeti vagy szociális származás szerinti, az egészségkárosodás, életkor, vagyoni helyzet, a nem vagy más állapot szerinti megkülönböztetés.
(2) Mindenki, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvényesen védett érdekei sérültek a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedéseinek jelen törvény szerinti végrehajtása által az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, külön jogszabály alapján5) érvényesítheti jogainak védelmét a bíróságon.

6. §
A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Jogvédelmi Központ, a község, a nagyobb területi egység, a jogi személy vagy természetes személy, melynek a jelen törvény értelmében jogosítványt adtak ki (a továbbiakban csak „jogosítvánnyal bíró személy”), valamint azon jogalanyok, melyek a jelen törvény alapján a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedésit végrehajtják, kötelesek ügyelni arra, hogy ne veszélyeztessék vagy sértsék a gyermekek jogait. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy a jelen törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásával a gyermek védelmét és a róla való gondoskodást biztosítja, mely elengedhetetlen a jóléte és törvényben védett érdekei védelme végett, a nemzetközi egyezményekben1) elismert jogai tiszteletben tartása mellett, tekintettel a szülők, örökbefogadók, gyámok, gondnokok és olyan személyek jogaira és kötelességeire, akiknek a bíróság a gyermeket személyes gondozására bízta külön jogszabályi előírás szerint,4) vagy nevelőszülői gondozásba adta vagy leendő örökbefogadónak a gondjaira bízta külön jogszabályi előírás szerint6) (a továbbiakban csak „a gyermeket személyesen gondozó személy”).

7. §
(1) Mindenki köteles a gyermekvédelmi hatóság és szociális gondnoksági hatóság figyelmét felhívni a gyermek jogainak megsértésére.
(2) Ha a gyermek szociális jogvédelmének hatósága vagy a szociális gondnokság figyelmét felhívják a gyermekkel való durva és megalázó bánásmódra vagy büntetésének ilyen formáira, vagy ha a jelen törvény szerinti intézkedések foganatosítása során megállapításra kerül, hogy a szülő vagy a gyermek gondozását személyesen ellátó személy ilyesmit alkalmaz, a hatóság köteles ezek jellege és súlyossága alapján a jelen törvény valamely intézkedését foganatosítani.
(3) A jelen törvény intézkedéseinek végrehajtás során tilos a gyermek testi fenyítése bármely formájának alkalmazása és más durva vagy megalázó bánásmód vagy büntetésforma alkalmazása a gyermekkel szemben, mellyel testi vagy lelki sérülést okozhatnának neki. A jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során tilos nevelési eszközként alkalmazni a szülőkkel vagy közeli hozzátartozókkal való találkozás megvonását, a szociális elszigetelést, túlzott fizikai teljesítmény megkövetelését, a külalakba való beavatkozást és megalázó ruházat viselését, az indokolatlan beavatkozást az étkezésbe, valamint más nevelési eszközök és munkafolyamat alkalmazását, mely a gyermeket megalázó helyzetbe hozhatja és aránytalan mértékben sérti emberi méltóságát. A gyermekkel szemben tilos nevelési eszközt alkalmazni csak azért, mert egy ugyanolyan gyermekcsoport tagja, melyben nevelési eszköz alkalmazása alatt álló gyermek van. A gyermek nem tehető felelőssé más gyermek esetében alkalmazott nevelő eszközről való döntésért vagy annak meghatározásáért.

8. §
(1) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében segítséget kérni a szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint7) illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy köteles a gyermeknek azonnali segítséget nyújtani élete és egészsége védelmében, intézkedni jogainak és törvényben védett érdekeinek védelmében, mégpedig az ilyen segítség közvetítésével. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek – életkorára és értelmi fejlettségére tekintettel – nem személyesen, hanem harmadik személy közreműködésével képes csak segítséget kérni.
(2) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében a segítséget szülei vagy a személyes gondozására kijelölt személy tudta nélkül is kérni. Mindez nem érinti a szülők jogait és kötelességeit, melyek szülői jogaikból és kötelességeikből fakadnak, sem a személyes gondozásra kijelölt személy külön jogszabályi előírásokból fakadó4) jogait és kötelességeit.

9. §
A szülőnek és azon személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről, jogai és kötelességei teljesítése közben jogában áll segítséget kérni az illetékes szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint7) illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól; ezek a hatóságok és a jogosult jogalany köteles a szülőnek és a gyermekről személyesen gondoskodó személynek hatáskörei mértékében segítséget nyújtani.


MÁSODIK RÉSZ

ELSŐ FEJEZET
Szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedések a családi válsághelyzetek megelőzése és korlátozása, valamint a kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében

10. §
(1) A családi válsághelyzetek megelőzési intézkedései a gyermekek szociális jogvédelme és a gondnokság terén főként a következők:
a) a szülői jogok és kötelességek teljesítésére irányuló, a család szerepének betöltését, a házastársi viszony rendezését és szilárdítását, a szülők és gyermekek kapcsolatát javító programok, tréningek és tevékenységek szervezése vagy kiközvetítése, a problémamegoldó képesség fejlesztése és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség fejlesztése,
b) önsegítő tevékenységek szervezése a családi szerep betöltésének és a szülői képességek fejlesztése érdekében,
c) a szociálpatológiai jelenségek megelőzése érdekében szervezett programok és tevékenységek szervezése és a rajtuk való részvétel közvetítése,
d) kulturális, szakköri és egyéb tevékenységekben való részvétel közvetítése a gyermekek szabadidejének helyes eltöltése érdekében.
(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben végzik. Ha az 1. bek. b) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § 1. bek. d) pontja szerinti intézményben végzik, a jelen törvény negyedik részében taglalt rendelkezések az intézkedések ezen részére nem vonatkoznak.
(3) Az 1. bekezdés szerinti intézkedések jogi személy vagy természetes személy általi szervezésére nem vonatkoznak a 77–86. § rendelkezései. Az 1. bekezdés szerinti intézkedések megszervezésével a külön jogszabály szerinti egyéb jogalanyok8) hatáskörei nem sérülnek.

11. §
(1) A gyermekek lelki és testi fejlődésére vagy szociális fejlődésére gyakorolt negatív hatások korlátozására vagy kiküszöbölésére irányuló gyermekvédelmi és gondnoksági intézkedések elsősorban a következők:
a) segítségnyújtás, vagy segítségnyújtás közvetítése a gyermeknek, a szülőnek vagy más nagykorú természetes személynek a nevelési vagy családi problémák megoldásában a gyermek külön jogszabály szerinti9) igényeinek érvényesítése mellett,
b) a gyermekre és a családra hatást gyakorló negatív hatások nyomon követése, keletkezésük okainak meghatározása, valamint a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedések megvalósítása,
c) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a gyermek családi, iskolai problémái megoldásának segítésére, valamint családsegítés céljából a nevelési problémák, szociális problémák és egyéb családi problémák, valamint emberi kapcsolatok rendezése érdekében,
d) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a családtagjuk vagy családtagjaik által veszélyeztetett vagy más személyek által veszélyeztetett gyermekek és fiatal felnőtt személyek részére,
e) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése nagykorú természetes személyek részére, akik viselkedésükkel saját családtagjaikat veszélyeztetik,
f) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a környezet negatív hatásainak csökkentésére és kiküszöbölésére, valamint a gyermekek és nagykorú személyek társadalmi kirekesztettségének megelőzése céljából a 4. § 1. bek. c) pontja szerinti környezetben.
(2) Ha a gyermek szülei válófélben vannak, szükséges
a) a gyermeknek és szüleinek szociális tanácsadást nyújtani vagy közvetíteni,
b) a gyermek szüleinek pszichológiai segítséget ajánlani a házastársi együttélés felújítás érdekében és a válás gyermekre gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölése érdekében,
c) a gyermeknek biztosítani vagy közvetíteni a szükséges pszichológiai segítséget a válást követően is.
(3) Ha a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális gondnokságát ellátó hatóság a jelen törvény szerinti intézkedések ellátása során megállapítja, hogy a gyermek, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy segítségre szorul azon okból, mert nem képes megoldani a családi problémákat, a családi konfliktusokat, nem képes alkalmazkodni a családban kialakult új élethelyzethez, vagy ha sajátos problémával küzdő családról van szó és nem hajtható végre intézkedés az 1. bekezdés vagy a 10. § szerint, a végrehajtandó intézkedések megvalósítása vagy megvalósításának biztosítása részeként javasolja
a) a békéltetést (mediáció) mint a családi konfliktushelyzetek megoldásának elősegítőjét,
b) a szakszerű módszereket
1. a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben lévő új helyzethez való alkalmazkodásban,
2. a gyermek családi és szociális viszonyainak módosítását,
3. a nevelési problémák, a szociális problémák és családon belüli kapcsolati és emberi kapcsolati problémák megoldásának támogatásában,
4. a szülő készségek megújítására vagy fejlesztésére,
5. a gyermek és a család helyzetének értékelésében, a szülők, a további hozzátartozók és a gyermek más közeli hozzátartozói esélyeinek megítélésében a gyermek helyzetének rendezése céljából, valamint a család vonatkozásában a gyermek veszélyeztetettségi mértékének megállapítása céljából,
c) szakszerű módszereket az emberkereskedelem áldozataivá vált9a) gyermekek vagy nagykorú természetes személyek megsegítésében, vagy
d) tanácsadói-pszichológiai segítséget a sajátos problémákkal küzdő vagy válsághelyzetben lévő családoknak.
(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti békéltetés végrehajtására vagy annak biztosítására a 77–86. § rendelkezései nem vonatkoznak. A békéltetés a jelen törvény céljaira nem külön jogszabály szerinti9b) bíróságon kívüli vitarendező megoldás; a békéltetés végrehajtásával vagy annak biztosításával a gyermek szociális jogvédelme és szociális gondnoksága szempontjából más jogalanyok külön jogszabály9b) szerinti jogai és kötelességei nem sérülnek.
(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával kapcsolatos intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben hajtják végre, amennyiben azok a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődését veszélyeztető negatív hatások csökkentésére és kiküszöbölésére irányulnak.
(6) Ha a gyermek szülei válnak, a 2. bekezdés ugyanúgy alkalmazandó.

Nevelési intézkedések

12. §
(1) Ha a gyermek érdeke megkívánja, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság külön jogszabályba foglalt4) nevelési intézkedések foganatosításáról dönt, vagy az alábbi nevelési intézkedéseket foganatosítja:
a) megfelelő módon figyelmezteti a gyermeket, annak szüleit vagy a róla gondoskodó személyt, amennyiben viselkedésével veszélyezteti vagy megsérti a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését,
b) a gyermeket, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént kötelezi az ambuláns szakellátó intézet általi szakdiagnosztikai vizsgálatára amennyiben az szükséges a megfelelő gyermekvédelmi vagy gondnoksági intézkedés foganatosításához és a diagnosztika más módon nem biztosítható,
c) kötelezi a gyermeket az ambuláns szakellátó intézeti gyógykezelésen való részvételre,
d) kötelezi a gyermeket, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént a nevelési programon vagy szociális programon való részvételre.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedésről kiadott határozata keretében nem emelheti ki gyermeket a szülő vagy a róla gondoskodó személy személyes gondozásából és nem rendelhet el a gyermek szülei vagy a róla gondoskodó személy számára külön jogszabályban9c) előírt kötelességeket.
(3) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság nevelési intézkedést elrendelő határozatában kijelöli azt a jogi vagy természetes személyt vagy feljogosított jogalanyt, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedés végrehajtásában, valamint az időszakot, melynek leteltét követően kiértékeli a nevelési intézkedések hatásait. Ha a gyermekkel kapcsolatosan az 1. bek. d) pontja szerint rendeltek el nevelési intézkedéseket, és ha az alkalmas és célszerű, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság felajánlhatja a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek a részvételt a nevelési vagy szociális programban.
(4) A gyermeknek, szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek kötelező segítséget nyújtani azon okok kiküszöbölésében, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak. Az azon okok kiküszöbölésében nyújtott segítség során, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak, a szociális munka minden módszerét, technikáját és eljárását ki kell használni, az okok jellegétől függően.

13. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kijelölheti az akkreditált jogalanyt, vagy jogi vagy természetes személyt – ennek a jogalanynak, jogi vagy természetes személynek az előzetes beleegyezésével –, amely/aki közreműködik vagy együttműködik a 12. § 1. bek. b)–d) pontja szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában. A fentebbi, első mondat szerinti beleegyezést nem követelik meg, ha a nevelési intézkedést olyan intézet fogja végrehajtani, amelyet a 45. § 1. bek. b) pontja szerint hoztak létre nevelési intézkedések végrehajtása céljából.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a 12. § 1. bek. c) pontja szerinti nevelési intézkedést kizárólag az érintett szakterületen jogosultságot szerzett orvos ajánlása alapján rendelheti el.

14. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság egyedül vagy a kijelölt jogi vagy természetes személlyel vagy kijelölt akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy bíróság által, a kiváltó okok szem előtt tartásával elrendelt nevelési intézkedések végrehajtási tervét, ha vele együttműködik a külön jogszabály9d) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásában. Ha a bíróság külön jogszabály9c) szerint kötelességet írt elő, az első mondat szerinti nevelési intézkedési terv része a bíróság által előírt kötelesség teljesítésének módja is. A nevelési intézkedés végrehajtásának terve része a gyermekkel, a szülővel vagy a róla gondoskodó személlyel kapcsolatos szociális munka tervének.
(2) A nevelési intézkedés céljainak teljesülését rendszeresen, legalább kéthavonta egyszer kiértékelik, rendszerint a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenlétében. A nevelési intézkedés céljai kiértékelésének okait a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenléte nélkül, írásban feljegyzik a nevelési intézkedési végrehajtási tervében. Minden változást, ami a nevelési intézkedési terv végrehajtásának módjában és terjedelmében bekövetkezik, fel kell tüntetni a nevelési intézkedés végrehajtási tervében.
(3) A nevelési intézkedés céljának biztosítása során a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik más állami hatóságokkal, a községgel, az iskolával, az intézménnyel, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, az egészségügyi szolgáltatóval, más speciális intézettel és akkreditált jogalannyal.

15. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kiértékeli a nevelési intézkedések hatékonyságát azon időszak leteltével, mely az elrendelésüket kimondó határozatban szerepelt.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket megszünteti, ha azok teljesítették céljukat. Azon időszak leteltével, melyre a nevelési intézkedést elrendelték, vagy a nevelési intézkedés megszüntetését követően, melyeket a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy a bíróság rendelt el, a gyermekek szociális jogvédelmével és gondnokságával foglalkozó hatóság tovább követi, hogy a nevelési intézkedések hatásai fennmaradnak-e. Ha a nevelési intézkedések végrehajtásában akkreditált jogalany működött együtt, együttműködhet az ezeket követő megfigyelésben is, mégpedig a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyezésével.
(3) Amennyiben a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság által elrendelt nevelési intézkedések nem teljesítik vagy nem teljesítették a céljukat, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság
a) módosítja
1. az időszakot, melynek elteltével a nevelési intézkedések hatékonyságát kiértékeli,
2. a jogi személy, természetes személy vagy akkreditált jogalany személyét, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedések végrehajtásában, vagy
b) megszünteti a nevelési intézkedés végrehajtását és
1. más megfelelőbb nevelési intézkedés elrendeléséről dönt,
2. javasolja a bíróságnak külön jogszabály10) szerinti nevelési intézkedés elrendelését, vagy
3. javasolja a bíróságnak más megfelelő, külön jogszabály11) szerinti intézkedés elrendelését.
(4) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket akkor is megszünteti, ha
a) a jelen törvény szerinti más nevelési intézkedés alkalmasabb a cél elérésére,
b) a cél nem érhető el az a) pont és a 3. bekezdés szerinti intézkedéssel.
(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság, mely együttműködik a bírósággal a külön jogszabály9d) szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában, figyelemmel kíséri a nevelési intézkedés célját úgy, hogy a bíróság elrendelő határozatában megadott időszak lejárta előtt tájékoztatni tudja a bíróságot a nevelési intézkedés céljának teljesüléséről.

Szociális gondnokság

16. §
A gyermekek szociális gondnoksági (gyámsági) ügyeit a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság látja el a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtásával, főként és elsősorban
a) kiskorúak esetében, akik külön jogszabály3) szerint egyébként bűncselekménynek számító tettet követtek el,
b) fiatalkorú bűncselekmény-elkövető esetében vagy fiatalkorú, külön jogszabály3) szerinti bűncselekmény-elkövetéssel gyanúsított személy esetében,
c) szabálysértés elkövető gyermek esetében,
d) olyan gyermek esetében, aki rá negatív befolyással bíró, őt veszélyeztető csoport tagja,
e) kábítószerrel visszaélő vagy kábítószert fogyasztó gyermek esetében,
f) szerencsejátékot12) játszó vagy szerencsejáték-függő, internetfüggő, számítógépes játékfüggő vagy egyéb játéktól függő gyermek esetében,
g) azon gyermek esetében, akinél magatartászavarok állnak fenn főként az iskolában, csoportokban, más gyermekkel, a szülőkkel vagy nagykorú személyekkel fenntartott kapcsolatokban,
h) azon gyermek esetében, akinél a magatartászavarok az iskolalátogatás hanyagolásában, otthonról vagy az elhelyezésükre szolgáló intézményből való megszökésekben mutatkoznak meg,
i) azon gyermekek estében, akiknél nem tapasztalhatók magatartási vagy viselkedési zavarok, de eseti vagy rövid távú viselkedésük súlyossága vagy aránytalansága miatt segítségre van szükségük.

17. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a magatartászavaros gyermekeknek nyújtott segítség során, a gyermek magatartászavara súlyosságának és élethelyzetének függvényében
a) feladatot teljesít a külön jogszabály szerinti büntető eljárásokban,13)
b) feltár és a büntetőjogi eljárási hatóságoknak és a bíróságnak jelent minden fontos tényt a fiatalkorú fejlődéséről, életének eseményeiről, melyek befolyásolhatták magatartását, a családon belüli és iskolai viszonyokról, a családi kapcsolatairól, a családi és társadalmi környezetről,
c) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval szabadságvesztés-büntetésének töltése, védő-javító neveltetése idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában,
d) részt vesz a fiatalkorú felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását megelőzően,
e) hatást gyakorol a fiatalkorú családi környezetére és felkészíti a családot a fiatalkorú családba való visszatérésére,
f) segíti a fiatalkorút a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, munkakeresésben, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,
g) segítséget és védelmet nyújt a fiatalkorúnak és feladatokat lát el a szabálysértési eljárásokban,
h) együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek intézeti ellátást, védő-javító nevelést kap, vagy külön jogszabály szerinti4) nevelési intézkedéseket foganatosítanak vele kapcsolatosan, írásos és személyes kapcsolatot tart fenn az ezen intézetben elhelyezett gyermekkel,
i) ösztönzi őt az alkohol-, a drog- és játékfüggőség diagnosztizálására és gyógykezelésére, kapcsolatot tart a gyermekkel gyógykezelése és reszocializációs programja idején, és segíti a gyermeket a gyógykezelés és reszocializációs program befejezését követően,
j) egyéb gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket hajt végre a jelen törvény értelmében.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik a büntetőeljárások hatóságaival feladataik teljesítése során, melyek a büntetőeljárással13) kapcsolatosak, valamint együttműködik a külön jogszabály szerinti14) próbára bocsátás és békéltetés végrehajtása során.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket elsősorban
a) a gyermekkel, szülővel, a róla gondoskodó egyénnel és más, a védelmére és segítésére hatással bíró természetes személyekkel fenntartott személyes kapcsolatban,
b) a gyermek természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben látják el, ahol általában tartózkodni szokott.
(4) A gyermekkel és családjával végzett szociális munka része a gyermek bekapcsolása csoportos nevelési programokba vagy a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által szervezett vagy közvetített ambuláns szociális csoportprogramokba. E programok célja főként a szakszerű ráhatás a gyermek viselkedési problémáinak vagy magatartászavarainak kiküszöbölése vagy enyhítése érdekében, szociális készségeinek fejlesztése a szükséges társadalmi szokások, higiéniai szokások megszerzése érdekében, valamint a gyermek szabadideje helyes eltöltésének biztosítása. Amennyiben az célszerű és megfelelő, a programon való részvétel felajánlható a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek.
(5) Ha a gyermekek szociális gondnokságának biztosítása során más jogalanyok közreműködése is szükséges, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság koordinátori szerepet lát el. Ez nem sérti a külön jogszabály szerinti15) más jogalanyok hatásköreit.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a gyermekkel végzett szociális munka terve alapján jár el.

Nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnokság

18. §
(1) A nagykorú természetes személy felett is a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság gyakorolja a szociális gondnokságot, mégpedig leginkább
a) a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból való elbocsátást követően,
b) ha próbára bocsátás vagy békéltető eljárás résztvevője külön jogszabály szerint,16)
c) ha kábítószerrel visszaél vagy kábítószer-fogyasztó,
d) intézeti nevelés vagy védő-javító nevelés megszűntével a nagykorúság elérését követően,
e) ha elbocsátják a drogfüggőségét vagy más függőségét kezelő egészségügyi intézményből,
f) po ukončení resocializačného programu,
g) ha segítséget kér kedvezőtlen élethelyzete megoldásában.
(2) Külön figyelmet fordítanak a fiatal felnőtt nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnoksági intézkedéseknek.

19. §
(1) A nagykorú természetes személy szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nyújtott segítség során, a nagykorú természetes személy élethelyzetének vagy problémáinak jellege és súlyossága függvényében elsősorban
a) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a nagykorú természetes személlyel szabadságvesztés-büntetésének töltése, fogvatartása idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában, főként a családi kapcsolatainak fenntartása és erősítése terén,
b) részt vesz a nagykorú természetes személy felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását megelőzően,
c) segíti a nagykorú természetes személyt a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a munkakeresésben, lakáskeresésben, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, valamint személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,
d) ösztönzi a nagykorú természetes személyt a drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a nagykorú természetes személlyel a gyógykezelés és az azt követő reszocializáció idején, és támogatja a gyógykezelést és reszocializációt,
e) segíti a nagykorú természetes személyt a függőségét kezelő intézményből történt elbocsátását követően, vagy a reszocializációs program befejezését követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában, a munkakeresésben és lakáskeresésében,
f) ösztönzi a nagykorú természetes személyt az aktív munkakeresésben, valamint munkaképessége és alkalmassága megszerzésében és megtartásában,
g) speciális intézmények segítségét ajánlja és közvetíti a nagykorú természetes személynek,
h) reszocializációs programokban és más programokban való részvételt ajánl a nagykorú természetes személynek, melyeket más állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek és akkreditált jogalanyok szerveznek,
i) ösztönzi a nagykorú természetes személyt személy és kapcsolati problémák megoldására szakosodott önsegítő csoportok munkájában való részvételre,
j) végrehajtja a jelen törvény egyéb intézkedéseit.
(2) A nagykorú természetes személynek nyújtott segítség során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság elsősorban a községgel és az akkreditált jogalanyokkal együttműködve jár el.
(3) A nagykorú természetes személy segítése során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság annak természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben nyújtja az intézkedéseket, ahol általában tartózkodni szokott.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nagykorú természetes személlyel kapcsolatos szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a nagykorú természetes személlyel végzett szociális munka terve alapján jár el.

MÁSODIK FEJEZET
Életvédelmi, egészségvédelmi és a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését biztosító intézkedések

Gondnokság és gyámság

20. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermekvédelmi gyám szerepet látja el külön jogszabály17) értelmében, a gyermeknek, szüleinek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek szociális tanácsadást és segítséget nyújt a szülő és a gyermek vagy a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek és más gyermekek kölcsönös érdekütközése következményeinek kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében, elsősorban a jelen törvény megfelelő intézkedésének felhasználásával.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek gyermekvédelmi gyámja szerepének ellátása során felméri a családi viszonyokat, a lakásviszonyokat és a gyermek szociális helyzetét a gyermekvédelmi gyám szerepének ellátása céljából. A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti helyzetfelmérés során a gyermek gyermekvédelmi gyámi szerepének ellátása keretében a szülői jogok és kötelességek kiskorú gyermekkel szembeni, külön jogszabály17a) szerinti gyakorlásának szabályozása ügyében tájékozódik, hogy képes-e mindkét szülő személyesen nevelni a gyermeket, érdekelt-e mindkét szülő a gyermek személyes gondozásában, kikéri mindkét szülő véleményét a gyermek szükségleteiről, ha mindketten személyesen gondoskodnak a gyermekről, és ezt akkor is megteszi, ha csak az egyik szülő mutat érdeklődést a gyermek mindkét szülő általi gondozása iránt, valamint elbírálja a gyermek mindkét szülő általi gondozásának lehetőségét, figyelembe véve a gyermek érdekeit, a gyermek szükségleteit és a gyermek véleményét.

21. §
(1) Ha a gyermek véleményét külön jogszabály szerint18) megállapítják, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles a gyermeknek megadni a szükséges segítséget az adott üggyel kapcsolatos véleményének elnyerése megkönnyítése érdekében, mégpedig megfelelő, e célra alkalmas vagy kialakított környezetben. A gyermeknek nem kell élnie a véleménymondás jogával. A gyermek külön jogszabály szerinti18) véleményének megállapításához szülői egyetértésre, vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy egyetértésére nincs szükség, a vélemény ezen személyek jelenléte nélkül is beszerezhető. Arról, hogy a gyermek véleményét is kikérik, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént tájékoztatni kell.
(2) Ha olyan gyermek véleményének a megállapításáról van szó, akivel kapcsolatosan gyermekvédelmi intézkedések léptek életbe gyermekvédelmi intézményben, és feltételei alkalmasak a véleményének kikérésére, a gyermek véleményének megállapítását ezen intézményben hajtják végre az intézménnyel történt előzetes megállapodás alapján.

22. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét külön jogszabály szerint19) bírósági döntés alapján látja el.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét a gyermek külön jogszabály szerinti20) örökbeadásához történő hozzájárulás esetében bírósági döntés alapján látja el.
(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot bírósági döntéssel a gyermek örökbeadása esetére gyermekvédelmi gyámmá nevezték ki, a hozzájárulás előtt meggyőződik arról, teljesültek-e a külön jogszabály szerinti21) feltételek, mégpedig a 23. § 2. bek. szerinti eljárással.

23. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság összesített javaslatot terjeszt a bíróság elé a gyermek külön jogszabály szerinti22) örökbeadhatósági feltételeinek teljesüléséről.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslat benyújtása előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban megállapítja
a) a gyermek családi viszonyait, lakásviszonyait és a szülők szociális helyzetét, valamint a szülők gyermek iránti érdeklődését,
b) az akadályokat, melyek a szülőket hátráltatják , hogy valódi érdeklődést mutassanak gyermekük iránt, valamint a családi és szociális viszonyaik rendezésében,
c) a község véleményét a gyermek szüleinek életmódjáról, lehetőségeiről, igyekezetéről és készségéről, hogy valós érdeklődést mutassanak gyermekük és a családi, valamint szociális viszonyaik rendezése iránt,
d) az intézmény véleményét, ha a gyermek ott van elhelyezve, a szülők gyermekkel való találkozás iránti érdeklődéséről, a szülők és a gyermek találkozásainak módjáról és időtartamáról, ezen találkozások gyermekre gyakorolt hatásairól,
e) az örökbefogadás céljainak teljesülését kizáró körülményekről a gyermek részéről, mégpedig
1. az örökbefogadás gyermek általi határozott elutasítása, ha kora és szellemi fejlettsége képessé teszik az örökbefogadás következményeinek megítélésére,
2. a gyermek kizárólagosan intézeti ellátáshoz kötött különleges gondoskodást igénylő egészségi állapota; a gyermek egészségi állapotát külön jogszabály szerinti22a) nyilatkozattal igazolják,
3. a gyermek nagykorúsághoz közeli életkora.
(3) Az 1. bekezdés szerinti örökbefogadhatósági javaslatban a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a 2. bekezdés szerinti vizsgálatai eredményeit.
(4) Ha a gyermek intézetben van elhelyezve, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 2. bekezdésben taglalt tényeket szükség szerint, de legalább hathavonta egyszer vizsgálja.
(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság haladék nélkül köteles javaslatot benyújtani a bíróságnak a gyermek örökbeadhatósága feltételeinek teljesüléséről, legkésőbb az azt követő munkanapon, amikor megállapította, hogy
a) teljesült a gyermek örökbeadhatásának külön jogszabály szerinti22b) feltétele,
b) a 2. bekezdés a)–d) pontja szerinti vizsgálat eredményei arról a tényről tanúskodnak, hogy a gyermek szülei nem mutattak valódi érdeklődést a gyermek iránt és a valódi érdeklődés kimutatásában semmilyen komoly akadály nem gátolta őket,
c) a gyermek részéről nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek kizárják az örökbefogadás céljának teljesülését.

24. §
A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján vagyonkezelői gyámságot lát el külön jogszabály23) értelmében, együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek elhelyezésre került, és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal, amennyiben az kedvező és célszerű a gyermek vagyona védelmének szempontjából.

25. §
(1) A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján gyámságot lát el külön jogszabály24) értelmében, köteles a gyermekről szóló külön jogszabály szerinti25) jelentés benyújtása előtt beszerezni
a) az egészségügyi dokumentációt vezető26) egészségügyi szolgáltatótól a tájékoztatást a gyermek egészségi állapotáról, beleértve a gyermekről kiadott legutóbbi jelentés óta eltelt időszakban nyújtott egészségügyi ellátásokat,
b) a tájékoztatást a gyermek iskolalátogatásáról vagy hivatásra való felkészüléséről, beleértve az elért iskolai eredményeket,
c) a gyermekvédelmi és gyámsági hatóság állásfoglalását a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedésekről, ha ilyenekre sor került,
d) az intézet állásfoglalását, ha a gyermek intézetben van,
e) a bíróság által kért tájékoztatókat.
(2) Ha a gyermek intézetben került elhelyezésre, a község együttműködik a gyámsági tisztség ellátásában ezzel az intézettel.
(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság bírósági döntés alapján a kíséret nélküli kiskorú gyámjának tisztségét is ellátja és a kíséret nélküli kiskorú a jelen törvény szerint alapított intézetben került elhelyezésre, a gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság együttműködik ezzel az intézettel.

A gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, valamint testi fejlődésének és szociális fejlődésének folyamatos védelme

26. §
(1) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket hajt végre úgy, hogy a gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, testi és szociális fejlődésének védelme folyamatosan biztosítva legyen.
(2) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság megteremti a feltételeket a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtására, amennyiben a gyermekkel való törődés megoldása nem tűr halasztást.

27. §
(1) Ha a gyermek teljesen gondoskodás nélkül marad, vagy ha az élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése komoly veszélybe kerül vagy sérül, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek körzetében a gyermek él, köteles haladéktalanul indítványt benyújtani a bíróságnak külön jogszabály szerinti28) haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, biztosítani a gyermek alapvető létszükségleteinek kielégítését és felvételét a 49. § 2. bek. vagy az 56. § 1. bek. c) pontja szerinti intézménybe, s mindezt akkor is, ha még nem nyújtott be indítványt a bíróságnak külön jogszabály szerinti28) haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, de a bíróság erre felkéri.
(2) Az 1. bekezdés szerinti haladéktalan intézkedés elrendelésének indítványában a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a természetes személyt vagy jogi személyt, akit/amelyet a gyermek ideiglenes gondozására javasol, miközben a gyermek családi és rokoni kapcsolatainak fenntartását is szem előtt tartja.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság együttműködik a bírósággal a gyermeknek a gondozására bíróság által kijelölt természetes személynek vagy jogi személynek történő átadásában; az átadásnak a gyermek életkorának és észbeli fejlettségi fokának megfelelően kell megvalósulnia.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bíróság halaszthatatlan intézkedése által ideiglenesen természetes vagy jogi személy gondozására bízott gyermek családi viszonyainak alakítása céljából, elsősorban a községgel és az akkreditált jogalannyal együttműködve intézkedéseket hoz a gyermek családi kapcsolatainak rendezése érdekében.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti intézkedésekkel nem érhető el a gyermek családi kapcsolatainak rendezése, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 33–44. § rendelkezései szerint jár el.

28. §
Más állam területén kíséret nélkül tartózkodó gyermek hazatérése és áthelyezése
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a Szlovák Köztársaság külföldi diplomáciai kirendeltségének (a továbbiakban csak „külképviseleti hivatal”) vagy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának értesítése alapján intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy
a) a gyermek, akinek szokásos lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van és más állam területén tartózkodik szülői, rokoni vagy a gyermekről személyesen gondoskodó más személy kísérete nélkül, akire a nemzetközi egyezmény nem vonatkozik,29) a Szlovák Köztársaság területére hazatérjen,
b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának más ország területén született és más ország területén elhagyott gyermek áthelyezésre kerüljön a Szlovák Köztársaság területére,
(2) A gyermek szülőjének, a gyermek rokonának vagy annak a személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről segítségnyújtás jár, hogy a gyermeket más állam területén személyese gondoskodásba vehesse.
(3) Ha a gyermek szülője, rokona vagy a róla személyesen gondoskodó személy más állam területén nem tudja a gyermeket személyes gondozásba átvenni, a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésére vagy áthelyezésére szolgáló intézkedéseket a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság hatja végre.
(4) A gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó személynek vagy az intézeti ellátását, a halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést végrehajtó intézménynek kell átvennie.
(5) Ha egyértelmű, hogy a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy nem veszi át, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság különleges jogszabály szerint30) jár el.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság értesíti a külképviseleti hivatalt az intézkedésekről, melyeket elfogadott a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében, valamint a természetes személyt vagy jogi személyt, aki/amely külföldön a gyermeket átveszi. Egyidejűleg bejelenti, hogy mely természetes vagy jogi személy veszi át a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére történő hazatérése után.
(7) A költségeket, melyek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatosan keletkeztek, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság téríti meg, ha azt nem fizette ki a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó személy vagy intézet.
(8) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek kiadásai keletkeztek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének biztosításával kapcsolatosan, a költségeit a gyermek szülőjétől, a róla személyesen gondoskodó személytől vagy intézettől hajtja be, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés alapján elhelyezték a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt. Ha a 7. bekezdés szerinti költségeket az intézet térítette, melyben a gyermeket a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt halaszthatatlan intézkedést30) vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés10) alapján elhelyezték, az intézet a költségeket a gyermek szülőjétől vagy a róla személyesen gondoskodó személytől hajtja be.

29. §
Kísérő nélküli kiskorú
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság
a) külön jogszabály szerint30) jár el, ha a kísérő nélküli kiskorú nem bízható rokon vagy más olyan természetes személy személyes gondoskodására, akivel közeli kapcsolatban áll, vagy indítványt nyújt be a bíróságnak külön jogszabály szerint28) halaszthatatlan intézkedés elrendelésére és végrehajtja a halaszthatatlan intézkedéseket a gyermek érdekében mindaddig, míg a kísérő nélküli kiskorúnak nem jelölnek ki gyámot külön jogszabályi rendelkezés24) alapján vagy a kijelölt gyám a tisztségét át nem veszi,
b) értesíti azon ország külképviseleti hatóságát, melyben a kísérő nélküli kiskorú szokásos tartózkodási helye van a kísérő nélküli kiskorú visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedésekről és kéri a kísérő nélküli kiskorú visszatérést vagy áthelyezését abba az országba, ahol a szokásos tartózkodási helye van, amennyiben egyértelmű, hogy a szokásos tartózkodási hely biztonságos ország31) és ha nem vonatkozik rá nemzetközi egyezmény29) rendelkezése,
c) javasolja azon ország külképviseleti hatóságának, melyben a kísérő nélküli kiskorúnak nincs szokásos tartózkodási helye és amelyben a szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy található, a családegyesítést, valamint tájékoztat a családegyesítés érdekében meghozott intézkedésekről,
d) nyilatkozatot bocsát ki külön jogszabályi rendelkezés szerint,27) ha nem lehetséges a b) vagy c) pont szerint eljárni, vagy a kíséret nélküli kiskorú kérésére,
e) biztosítja a kíséret nélküli kiskorú elhelyezését a jelen törvény szerinti intézményben és teljesíti külön jogszabályból27) fakadó kötelességeit,
f) együttműködik a Nemzetközi Menekültügyi Szervezettel a kíséret nélküli kiskorú kibocsátó országba való visszatérésének biztosítása érdekében vagy a kíséret nélküli kiskorú harmadik országba történő kiutazásának biztosítása érdekében, amennyiben a kíséret nélküli kiskorú a visszatérés iránt nem mutatott érdeklődést.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedik a kíséret nélküli kiskorú esetében a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodása teljes időtartamában az ellátásáról a kibocsátó országa kultúrájának, nyelvének, felekezetének és hagyományainak megfelelően.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság részt vesz a kíséret nélküli kiskorú szüleinek vagy más családtagjainak felkutatásában a kíséret nélküli kiskorú családegyesítése céljából.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság
a) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak, annak kérésére a jogi segítségnyújtást,
b) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak a külön jogszabály szerinti31a) jogi segítségnyújtást.

A bírói határozat céljának biztosítása az intézetben, ahol intézeti ellátást, védő nevelést, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést hajtanak végre

30. §
(1) Ha a bíróság intézeti ellátást, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést rendelt el, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, valamint a bírósági határozatban kijelölt intézettel – melyben az intézeti ellátás, a halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés megvalósul – együttműködve (a továbbiakban csak „a bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézet”) a gyermek elhelyezését.
(2) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt, legkésőbb a gyermek ezen intézetbe érkezésének napján a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja az intézetnek a bírósági határozat végrehajtásához
a) a bíróság határozatát az intézeti gondozásról, a védő nevelésről, halaszthatatlan intézkedésről vagy nevelési intézkedésről,
b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
c) a gyermek személyes helyzetéről és családi körülményeiről készült szociális jelentést; a szociális jelentés tartalmazza a 34. § 3. bek. taglalt tényeket,
d) a külön jogszabály szerinti felülvizsgálati jelentést a gyermek egészségkárosultságáról,32) ha ilyen kiadásra került.
(3) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság segítséget nyújt a családból való távozás megkönnyítéséhez és feldolgozásához. A gyermeknek életkorához és észbeli fejlettségéhez mérten a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban tájékoztatást nyújt a bírósági határozatot végrehajtó intézetről, arról, hogy vihet-e magával személyes holmikat, a bírósági határozatot végrehajtó intézetben gyakorolható jogairól és kötelességeiről, valamint a szüleivel, törvényes képviselőjével, más közeli személlyel és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal szembeni rendszeres személyes és írásbeli kapcsolattartási lehetőségéről.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermeknek, akit bírósági határozatot végrehajtó intézetben helynek el az egészség-biztosítotti igazolványt, amennyiben azzal nem rendelkezik.
(5) Ha a gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése nem hajtható végre a szülővel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel együttműködve, a bírósági határozat végrehajthatóságától számított hét napon belül a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot nyújt be a bíróságnak a határozat végrehajtása céljából.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot tehet a bíróságnak a testvérek különböző bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésére, amennyiben ezt a gyermek egészségi állapota a felülvizsgáló szakorvos vagy pszichológus illetékes szakágban kiadott szakvéleménye vagy a külön jogszabály szerinti a gyermek egészségkárosultságáról kiadott szakvélemény32) alapján megköveteli. Ha a bíróság határozata alapján a testvérek bírósági határozatot végrehajtó különböző intézetekben kerültek elhelyezésre testvérek, vagy ha a bírósági határozat alapján kijelölt intézményben elhelyezett gyermek testvére vagy testvérei természetes családi környezetükben vagy nevelőszülői gondoskodásban vannak, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedéseket tesz a testvéri kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében.

31. §
A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely kíséret nélküli kiskorút helyez el bírósági határozatot végrehajtó intézetben, biztosítja ennek a kíséret nélküli kiskorúnak legkésőbb az intézeti elhelyezés napján
a) a bíróság határozatát a halaszthatatlan intézkedésről,
b) az útiokmányokat, ha azokkal a kíséret nélküli kiskorú rendelkezik,
c) az orvos által meghatározott kiterjedésű felülvizsgálati eredményeket, beleértve a diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálatokét, az oltásokat és megelőző intézkedéseket, melyeket a közegészség-védelmi hatóság előír.33)

32. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nyilvántartást vezet bírósági határozatot végrehajtó intézetben elhelyezett gyermekekről, mégpedig vezeti a családi és utónevüket, születésük dátumát, lakhelyüket, a bírósági végzés számjelét, a gyermek bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésének időpontját, amennyiben a gyermeknek vannak testvérei, a bírósági határozatot végrehajtó intézet az ő tartózkodási helyüket is nyilvántartja, vezeti a gyermek családból történt kiemelésének okát, a gyermek más, a más bírósági határozatot végrehajtó intézetbe történő áthelyezésének időpontját akár bírósági döntés alapján, akár az érintett intézettel történt megállapodás alapján került rá sor, valamint a gyermek törvényes képviselője értesítésének a dátumát is, ha az áthelyezésre egyezség alapján került sor.
(2) Ha a gyermek érdekét szolgálja, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság indítványozhatja a bíróságon a gyermek más bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezését. Az első mondat szerinti indítványban feltünteti a bírósági határozat végrehajtására szolgáló intézetet, melybe a gyermek áthelyezését javasolja, figyelembe véve a gyermek testvéri és családi kapcsolatait, hogy a változás ne akadályozza a családi viszonyok rendezését és a családi és testvéri kapcsolattartást.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bírósági határozatot végrehajtó intézettel, a községgel és a természetes családi környezetben fennálló viszonyok rendezésének elősegítésére akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermek családjával végrehajtandó szociális munka tervét, melynek része a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésének nyomonkövetése is. E célból hat hónaponként legalább egyszer meglátogatja a gyermeket a bírósági határozatot végrehajtó intézetben.
(4) A község legalább hat havonta egyszer jelentést terjeszt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elé a gyermek szüleinek szociális helyzetéről. Az első mondat szerinti jelentésnek részét képezi a gyermek családi körbe való visszatérési lehetőségének kiértékelése és azon lehetőség jelentése, hogy a gyermek a szülővel nem azonos más természetes személy gondjaira bízható (a továbbiakban csak „személyes gyermekvédelmi gondoskodás”) külön jogszabályi rendelkezés szerint,34) vagy nevelőszülői gondoskodásba kerülhet.
(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság legalább egyszer hat havonta jelentést terjeszt a bíróság elé azon intézkedések hatékonyságáról, melyeket azon okok kiküszöbölése érdekében foganatosítottak, melyek az intézeti gondoskodás elrendeléséhez vezettek, és tájékoztatja a bíróságot az intézeti gondoskodás megszüntetésének lehetőségéről, vagy a gyermek személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, nevelőszülői gondoskodásba adásának vagy örökbefogadásának lehetőségéről. Ha a gyermek elhelyezésére bíróság által kiadott nevelési intézkedési határozat szerint került sor a bírósági határozatot végrehajtó intézetben, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelési intézkedés hatékonyságát úgy figyeli, hogy azon határidő letelte előtt, melyet a bíróság a határozatban feltüntetett, tájékoztassa a bíróságot, hogy a nevelési intézkedések teljesítették-e a céljukat.
(6) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapítja, hogy a bírósági határozatot végrehajtó intézetben a gyermek élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélyben van vagy veszélybe kerülhet, a 2. bekezdés vagy a 27. § szerint jár el.


HARMADIK RÉSZ
Családpótló családi környezet biztosítása

33. §
Nevelőszülői gondoskodás vagy örökbefogadás közvetítése
(1) Ha a szülők nem biztosítják vagy nem tudják biztosítani a gyermekről való személyes gondoskodást és a gyermek nem helyezhető személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nevelőszülői gondoskodást vagy örökbefogadást35) (a továbbiakban csak „családpótló gondoskodást”) közvetít neki. Ha a gyermek intézményben került elhelyezésre, az első mondat szerinti feltételek teljesülését a gyermekek szociális jogvédelmével és gondnokságával foglalkozó hatóság értékeli ki az intézménnyel együttműködve, legkésőbb két héten belül a gyermek intézeti elhelyezésének napjától számítva; ha a feltételek nem teljesültek, meghatározzák az újabb kiértékelés időpontját a gyermek személyiség-fejlesztési egyéni tervében és a gyermek családjával végzendő szociális munka tervében. Ha a gyermeknek az intézmény alkalmazottja otthoni környezetben nyújt gondoskodást (a továbbiakban csak „hivatásos nevelőszülői család”), a második mondat szerinti kiértékelésben részt vesz a hivatásos nevelőszülő is.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melyet a gyermek külön jogszabály szerinti36) családpótló gondoskodásának megszervezésére kijelöltek (a továbbiakban csak „ a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság”), vagy az intézmény, ha a gyermek ott került elhelyezésre, köteles a családpótló gondoskodás közvetítésére ráutalt gyermeknek biztosítani a szociális tanácsadást, a tájékoztatást a családpótló gondoskodás kihatásairól és a pszichológiai gondoskodást (a továbbiakban csak „a gyermek felkészítése”) a korának és értelmi képességeinek megfelelő módon. A gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy a 6. bekezdés szerint kiértesített akkreditált jogalany vagy az intézet, ahol a gyermek elhelyezésre került, az 1. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése után haladéktalanul végrehajtja. A gyermek felkészítése nem szükséges, ha az a gyermek alacsony életkorára való tekintettek nem célszerű.
(3) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság ismer olyan természetes személyt, aki a gyermekkel szoros viszonyban áll, meghívhatja az ilyen személyt, ha azt jónak látja a gyermek családpótló gondoskodásra való előkészítéséhez.
(4) A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény családpótló gondoskodásra való felkészítési jelentést dolgoz ki. A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló jelentés tartalmazza főként a tájékoztatást a gyermeknek nyújtott szociális tanácsadósról, a családpótló gondoskodás következményeiről, szempontjainak és véleményének figyelembe vételéről, valamint a javasolt családpótló gondoskodás formájáról. Ha gyermek örökbefogadásának előkészítéséről van szó és ehhez szükséges a gyermek egyetértése az örökbefogadással, tartalmazza a gyermek írásos egyetértő hozzájárulását is.4) Az intézmény vagy az akkreditált jogalany, mely a gyermek felkészítését végrehajtja, a gyermek felkészítéséről szóló jelentés legkésőbb 30 nappal a gyermek felkészítése megkezdésének napjától számítva kézbesíti a 34. § 1. bekezdése szerint a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak. Ha a gyermek felkészítése a megkezdéstől számított 30 napon belül nem fejeződik be, az intézmény vagy az akkreditált jogalany írásban tájékoztatja ezen szerveket a felkészítés elmaradásának okairól és a felkészítés befejezésének várható időpontjáról. Ha a felkészítés elmaradásának oka a gyermek nagyon alacsony életkora, de az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, az intézmény, ahol a gyermek elhelyezésre került, haladéktalanul írásos tájékoztatást küld a 34. § 1. bekezdése értelmében a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, hogy a gyermek felkészítése nem valósult meg az alacsony életkora miatt; ez a tájékoztatás a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából a gyermek felkészítésének végrehajtásával egyenértékű. Ez az eljárás vonatkozik arányos mértékben a gyermek felkészítését ellátó kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságra is.
(5) Ha a gyermek nincs felkészítve a családpótló gondoskodás közvetítésére a felkészítés befejeztével sem, a családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló jelentésben fel kell tüntetni e tény sajátos okait a gyermek aktualizált felkészítési lehetőségeinek véleményezésével együtt. A 23. § 2. bekezdése e) pontja szerinti indokok felülvizsgálatára is ugyanez vonatkozik.
(6) Ha a családpótló gondoskodást, valamely gyermekvédelmi intézkedést igénylő gyermeknek a jelen törvény értelmében akkreditált jogalany közvetíti, melynek képviselője, esetleg alkalmazottja a gyermek ismerőse, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek felkészítését ennek az akkreditált jogalanynak kínálja fel. Ha az akkreditált jogalany két héten nem mutat szándékot arra, hogy a gyermeket fel akarja készíteni, a gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény hajtja végre, melyben a gyermek elhelyezésre került.
(7) Ha a gyermek intézményben van elhelyezve, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapodik a gyermek felkészítésének folyamatáról az intézménnyel és az akkreditált jogalannyal. Ha az első mondat szerint nem lehet megállapodni a gyermek felkészítéséről, azt az intézmény valósítja meg.
(8) Az akkreditált jogalanynak, kivéve az intézetet, melyben a gyermek elhelyezésre került, a gyermek felkészítéséhez jogosítvánnyal kell rendelkeznie. A gyermek akkreditált jogalany általi felkészítésére a 2–4. bekezdés rendelkezései egyaránt vonatkoznak.
(9) Családpótló gondoskodás közvetítése a jelen törvény céljaira
a) nyilvántartás vezetése a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,
b) a nevelőszülői vagy örökbefogadási kérelmet benyújtó természetes személyek nyilvántartásának vezetése, a családpótló gondoskodást kérelmezők felvétele a jegyzékbe (a továbbiakban csak „kérelmezők jegyzéke”),
c) a természetes személy felkészítése, minősítése és ajánlása a b) pont szerinti kérelmezők jegyzékébe történő felvételre,
d) döntés a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felvételéről a kérelmezők jegyzékébe,
e) a kérelmezők jegyzékének vezetése,
f) személyes kapcsolat felvételének közvetítése a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő kérelmező (a továbbiakban csak „kérelmező”) között.
(10) Az intézetben nevelési intézkedést bírósági határozattal10) elhelyezett vagy azonnali hatályú bentlakásos nevelési intézkedés elrendelésével elhelyezett gyermek nem kerül fel azon gyermekek listájára, akiknek családpótló családi gondoskodást kell közvetíteni.
(11) Ha a gyermek felkerül azon gyermekek listájára, akiknek családpótló családi gondoskodást kell közvetíteni, és ha a természetes személy, aki ezzel a gyermekkel közeli rokonságban áll vagy más közeli hozzátartozó kezdeményezést nyújt be, hogy ezt a gyermeket családpótló személyes gondoskodásra nála helyezzék el, vagy azonnali intézkedési javaslatot terjeszt be, hogy a gyermeket a gondoskodása alá helyezzék, megszakítják a családpótló családi gondoskodás közvetítési folyamatát a bíróságnak a  gyermek személyes gondoskodásba helyezéséről vagy a gyermeket azonnali intézkedéssel természetes személy gondoskodása alá helyezési ügyében meghozott döntéséig.
(12) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézet, ahol a gyermeket elhelyezték, illetve az akkreditált jogalany a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást közvetíttek a jelen törvény értelmében, valamint a természetes személynek, akinek mint nevelőszülőnek a gondjaira bízták a gyermeket, szükség szerint és a beleegyezésükkel segítséget és szociális tanácsadást nyújt a családpótló gondoskodás céljai elérésének megkönnyítése érdekében.
(13) A természetes személy, akinek személy gondoskodására bíztak gyermeket, vagy a természetes személy, aki kérvényezte gyermek személyes gondoskodásba vételét, családpótló gondoskodási felkészítést kérhet. Az ilyen természetes személy családpótló gondoskodási felkészítését a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság végzi. E személy felkészítésére 38. § 4. bek. a) pontja vonatkozik. A természetes személy első mondat szerinti felkészítését végezheti akkreditált jogalany is, mely családpótló gondoskodásra való felkészítésre jogosult.

34. §
Családpótló gondoskodás közvetítésére váró gyermekek nyilvántartásának vezetése
(1) A gyermekek nyilvántartását, akiknek családpótló gondoskodást kell nyújtani, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. Ebbe a nyilvántartásba haladéktalanul, legkésőbb a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészültségéről kézbesített jelentés beérkezésétől számított 30. napon bejegyzi a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermeket, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által beszerzett írásos dokumentumok alapján, együttműködve az intézettel, ha a gyermek ott került elhelyezésre és az akkreditált jogalannyal, ha az végezte a gyermek felkészítését. Az írásos dokumentumok tartalmazzák
a) a bírósági határozatot az intézeti gondoskodás elrendeléséről vagy a külön jogszabály szerinti30) azonnali beavatkozásról,
b) a bírósági határozatot, hogy a gyermek örökbe adható, ha ez kiadásra került,
c) a szociális jelentést a gyermek helyzetéről,
d) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,
e) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha a születési anyakönyvi kivonat beszerzése nehezen leküzdhető akadályt jelent, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság írásos indoklást csatol azon okokról, melyek miatt a születési anyakönyvi kivonat nem mellékelhető és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát később csatolja,
f) a képi és hangfelvételeket a gyermek életének fontos eseményeiről,
g) a gyermek két hónapnál nem régebbi fényképét,
h) a szakvéleményt a gyermek egészségkárosultságáról külön jogszabályi rendelkezés értelmében,32) ha ilyen kiadásra került,
i) a jelentést a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről, melynek részét képezi a gyermek érzelmi viszonya a testvéreivel.
(2) Ha teljesül a külön jogszabály szerinti feltétel36a) vagy ha olyan gyermekről van szó, akit a szülést követően az anya az egészségügyi intézményben hagyott,36b) vagy ha egyik szülő kiléte sem ismert,36c) a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek 3. bekezdés a) pontja szerinti alapvető adatait, a dokumentumok 1. bekezdés d) és g) pontja szerinti részeit megküldi az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mégpedig legkésőbb az azt a napot követő első munkanapon, amikor tudomására jutott ez a tény. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti alapvető kellékeket tartalmazó dokumentum kézbesítésének napján bejegyzi ezt a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni. Az egyéb kellékeket az írásbeli dokumentumhoz a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság folyamatosan kézbesíti; ha a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentés a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósághoz e napot követően érkezik meg, legkésőbb a kézbesítést követő első munkanapon.
(3) A gyermekről szóló szociális jelentés tartalmazza
a) a gyermek alapvető adatait,
b) az alapvető adatokat a szüleiről, kivéve a külön jogszabály szerinti eseteket,4) az alapvető adatokat a nagyszülőkről, a testvérekről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik,
c) a tájékoztatást a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről és a fejlettség aktuális állapotáról, a gyermek szokásairól és életének fontos eseményeiről,
d) az okokat, melyek miatt elvételre került a szülőktől,
e) a tájékoztatást a gyermek családi viszonyai rendezésének lehetőségéről.
(4) Alapvető adat a családpótló gondoskodásra felkészítendő gyermekről a gyermek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége.
(5) Alapvető adatokat a gyermek szüleiről, a nagyszüleiről, a testvéreiről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik, a családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából ezen személyek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége. Ezen személyek alapvető adatainak megszerzése az első mondat szerint nem sérti a külön jogszabály4) rendelkezéseit.

35. §
A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek kérvényeinek nyilvántartása
(1) A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek nyilvántartásba vételi kérvényeinek jegyzékét a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. A házastársak, akik nevelőszülőkké vagy örökbefogadókká akarnak válni, közös nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be, mellékelve a házassági anyakönyvi kivonatuk közhiteles fénymásolatát; az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a házastársakról közös írásos aktát vezet.
(2) A kérvényezők jegyzékébe történő felvételi kérelem a természetes személy azon személyi adatait tartalmazza, aki szeretne nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni, mégpedig az utó- és családi nevét, a születése dátumát és helyét, a lakcímét, a személyi számát, valamint más adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.
(3) A kérvényhez mellékelni kell
a) a kérdőívet,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy egészségi állapotáról szóló jelentést,
c) a bizonylatot a vagyoni helyzetéről, annak igazolása érdekében, hogy megvannak a szükséges vagyoni feltételek a család gazdasági-ellátó szerepének biztosításához.
(4) A természetes személyről, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, írásos dokumentációt vezetnek, mely tartalmazza
a) a 2. és 3. bekezdés szerinti kérvényt,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy büntetés-nyilvántartási regiszterének másolatát, melyet az érintett gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak adnak ki külön jogszabály36e) értelmében,
c) a jelentést a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy lakáskörülményeiről, családi viszonyairól és szociális helyzetéről,
d) a község véleményét a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy és családja életmódjáról,
e) a természetes személy belegyező nyilatkozatát, hogy a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megvizsgálhatja, nem állt-e be változás az írásbeli dokumentációban és a kérvényben szereplő perdöntő feltételekben.
(5) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy jegyzékbe vételi eljárását felfüggeszti, amennyiben
a) a büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának adatai alapján a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére a 39. § 4. bekezdése szerint,
b) a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére az egészségi állapota miatt,
c) a természetes személy nem végzi el a családpótló gondoskodásra való felkészítést a kérvényezők jegyzékébe való felvételi kérelme benyújtásától számított egy éven belül, vagy
e) a bíróság külön jogszabály36f) alapján dönt
1. a természetes személy szülői jogainak felfüggesztéséről és ezen személy szülői jogainak gyakorlása a kérelmezők nyilvántartásába való bejegyzéséről folyó eljárás során fel van függesztve, vagy
2. a természetes személy szülői jogainak korlátozásáról, vagy
3. a természetes személy szülői jogaitól való megfosztásáról.
(6) Ha a természetes személy államközi örökbefogadást37) kérvényez, az írásos dokumentáció a 4. bekezdésben taglalt kellékeken kívül fényképet, képes és hangos anyagot is tartalmaz erről a természetes személyről és családi környezetéről.
(7) A természetes személynek, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, az összes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a község, a kerület (megye) vagy az akkreditált jogalany, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítést végzi minden szükséges tájékoztatást megad a kérelmezők jegyzékébe történő felvételi kérvény benyújtásához.
(8) Ha a kérelmező, aki személyes kapcsolatot alakított ki a gyermekkel, akinek családpótló gondoskodást kell közvetíteni, más gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés iránt is érdeklődik, ismételten bejegyezhető a kérelmezők jegyzékébe az 1–7. bekezdések értelmében, amennyiben a bíróság mint leendő örökbefogadónak6) a gondjaira bízta a gyermeket, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, vagy mint nevelőszülőnek, ha a gyermeknek, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, a gondozásba vételi folyamata megkezdődött. A családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 49. § rendelkezései vonatkoznak.

A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra

36. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany a jelen törvény céljaira a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, az intézet, a község, a kerület (megye) tájékoztatja a természetes személyt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni arról a lehetőségről, hogy választhat a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalanyok közül.

37. §
(1) Ha a természetes személy, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni, a családpótló gondoskodásra való felkészítésre akkreditált jogalanyt választott ki, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság átadja ennek az akkreditált jogalanynak a felkészítés céljából szükséges iratokat a 35. § 3. bek. a) pontja szerint.
(2) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany és a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy között megkötött írásos szerződés alapján történik. A házastársak, akik nevelőszülők vagy örökbefogadók kívánnak lenni, a szerződést a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalannyal közösen kötik meg. A szerződés megkötésére csak a 39. § 4. bekezdése szerinti feltétel teljesülésének ellenőrzése után kerülhet sor.
(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek része
a) a személyi adatok, külön jogszabály szerinti védelméről szóló nyilatkozat,38)
b) a cél, melyre az adatok felhasználhatók,
c) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy beleegyezése személyi adatainak kezelésébe családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából azon jogalanyok által, melyek családpótló gondoskodás közvetítésében vesznek részt a jelen törvény szerint.

38. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítés céljából az e tevékenységet végző jogalany a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése érdekében munkacsoportot hoz létre (a továbbiakban csak „csoport”). A csoport legalább egy tagjának mesterfokú pszichológia tanszakos felsőoktatási képzettséggel kell rendelkeznie.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság képviselője, amennyiben nem tagja az 1. bekezdés szerinti csoportnak, részt vesz a 4. bekezdés a) pont 1 alpontja szerinti felkészítésben és a felkészítés zárórészén.
(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése legalább 26 óra terjedelemben valósul meg és az államközi viszonylatban nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó személy felkészítése legalább 30 óra terjedelemben valósul meg
a) egyéni formában,
b) csoportos formában,
c) az egyéni és csoportos forma kombinációjában.
(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése tartalmilag
a) alapvető információnyújtásból áll elsősorban
1. a családpótló gondoskodásról,
2. a gyermek fejlődéséről és szükségleteiről; ha természetes személyről van szó, aki államközi örökbefogadóvá akar válni, a tájékoztatók főleg a gyermek kulturális és felekezeti/vallási eltérőségeire is kiterjednek,
3. a gyermek jogairól a családpótló gondoskodás során, beleértve jogait a testvérkapcsolatai fenntartására és fejlesztésére,
4. a gyermek szüleinek jogairól és kötelességeiről,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírásából.
(5) A jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítésének befejeződése után zárójelentést dolgoz ki a felkészítésről, melyet az érintett személlyel is ismertet. A családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló zárójelentésnek részét képezi a természetes személy jellemzése, a természetes személy gyermeknevelési alkalmasságának véleményezése, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy érdeklődésének indokai, a házastársi kapcsolat szilárdsága és a családi környezet stabilitása. A zárójelentés a 35. § 4. bek. szerinti írásos dokumentumgyűjtemény (akta) részét képezi.
(6) Azon természetes személy esetében, aki már nevelőszülő vagy örökbefogadó, a felkészítés feltétele teljesültnek tekintendő.

A kérvényezők jegyzéke és a családpótló gondoskodásban lévő gyermek iránt érdeklődő örökbefogadók jegyzéke

39. §
(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság dönt, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy kérelmezők jegyzékébe való bejegyzéséről 15 napon belül azt követően, hogy megkapta a személy családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló zárójelentést.
(2) A kérelmezők nyilvántartásába a teljeskörű jogi cselekvőképességgel bíró természetes személy jegyezhető be, akinek családpótló gondoskodásra való alkalmasságát is felülvizsgálták.
(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírása a kérelmezők jegyzékébe történő felvétel céljaira a következőkből áll:
a) a 65. § 3. és 4. bekezdése szerinti dokumentumok,
b) az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által megállapított további ügydöntő tények.
(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás nyújtására, ha
a) szándékosan elkövetett bűncselekményért jogerősen több mint egyéves időtartamú feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetésre ítélték, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el, vagy
b) szándékosan elkövetett, valamely élet- és egészségellenes, szabadságjog vagy emberi méltóság ellenes, család és ifjúság elleni, más jogok és szabadságjogok elleni, emberiesség elleni bűncselekményért jogerősen elítélték, vagy ha elítélték valamilyen terrorcselekmény vagy az extrémizmus valamely formája miatt, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el.
(5) A kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozatnak tartalmaznia kell a természetes személy jegyzékbe vételének napját és a kérelmező kötelezését minden, a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából ügydöntő tény bejelentésére a keletkezéstől számított 15 napon belül.
(6) A természetes személy kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a kérelmező besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítésének folyamatába, melyhez családpótló gondoskodás közvetítése szükséges.
(7) Az 1–5. bekezdés rendelkezései a 35. § 8. bek. szerinti természetes személyre is vonatkoznak.

39.a §
A családpótló gondoskodásban lévő gyermek iránt érdeklődő örökbefogadók jegyzéke
(1) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti a családpótló gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadását kérvényezők jegyzékét a gyermek örökbefogadása céljából
a) azon személyét, akinek a gyermeket személyes családpótló gondoskodására bízták, és ha a gyermek nem házastársak közös személyes gondoskodása alá került, azon személy házastársáét, akinek a gyermeket a személyes családpótló gondoskodására bízták,
b) a nevelőszülőét, és ha a gyermek nem a házastársak közös nevelőszülői gondoskodására volt bízva, a házastársét is,
c) a gyámét, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, és ha a gyámként nem házaspárokat bíztak meg, a gyermek gyámjának házastársáét is.
(2) A családpótló gondoskodásban lévő gyermekek örökbefogadását kérvényezők jegyzékébe történő bejegyzésre egyaránt vonatkoznak a 35., 36. § 1–5. bek. és 7. bek., valamint a 41. § rendelkezései, és ha az örökbefogadást kérő személy olyan, aki a családpótló gondoskodásra felkészítő előkészítőt
a) elvégezte, a 40. § is,
b) nem végezte el, a 36–38. § is.

40. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést felfrissítik, ha az ilyen felkészítés lezárását követően a kérelmező életviszonyai megváltoznak, ha a lezárást követően két év telik el, ha a kérelmező nevelőszülő, örökbefogadó vagy 35. § 8. bek. szerinti személy. A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítésének időtartamára a csoport tesz javaslatot.
(2) A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítéséről a jogalany, mely ezt a felkészítést végzi, jelentést dolgoz ki. A felkészítés frissítéséről szóló jelentés része a vélemény a kérelmező családpótló gondoskodásra való alkalmasságáról, ha a frissítő felkészítésen olyan természetes személy vett részt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó vagy 35. § 8. bek. szerinti személy.

41. §
(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből
a) a bíróság örökbefogadásról vagy nevelőszülői gondoskodásba adásról szóló jogerős döntését követően,
b) a kérelmező kérésére.
(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből, ha
a) komoly tényeket tár fel a kérelmezőnél, melyek ellentétben állnak a családpótló gondoskodás céljaival, vagy ha megállapításra kerül, hogy a kérvényező már alkalmas családpótló gondoskodás végzésére,
b) a kérelmező a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából döntően fontos tényeket nem jelent be a 39. § 5. bekezdése értelmében,
c) a kérelmező megsértette a 42. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,
d) a kérelmezőt felkészítés frissítéséről szóló jelentés alkalmatlannak nyilvánítja a családpótló gondoskodásra,
e) a kérelmező a felszólítást követően, az annak kézbesítésétől számított 30 napon belül sem kezdi meg a családpótló gondoskodásra való felkészítése frissítését a 40. § értelmében.

42. §
(1) A kérelmező besorolása a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtést közvetítő folyamatba, melynek célja a családpótló gondoskodás közvetítése, a kérelmezők jegyzékébe felvett kérelmezők sorrendjét követi. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a kérelmezők sorrendjét módosíthatja, ha az a gyermek érdekét szolgálja. A sorrend módosítását a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak indokolnia kell. Az indoklást csatolni kell a kérelmező aktájához.
(2) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítése előtt a kérelmezőnek minden tájékoztatást meg kell kapnia a gyermekről, amely fontos lehet a számára a gyermek családpótló gondoskodásba vétele szempontjából, meg kell kapnia a gyermekről szóló szociális jelentést, a gyermek fényképeit, a képi és hangfelvételeket. A szociális jelentés része a 34. § 4. bek. szerinti összes adat.
(3) A kérelmező tájékoztatást a gyermekről, beleértve a 34. § 4. bek. szerinti adatokról csak a gyermekorvosnak adhat, valamint annak a jogalanynak, amely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végzi, amennyiben erre szüksége van a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről szóló döntése meghozatalához.
(4) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére a kérelmező és a gyermek között csak a kérelmező beleegyezésével kerülhet sor.
(5) A kérelmező felkérheti a jogalanyt, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végezte, a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés segítésére; az ilyen jogalany képviselője jelen lehet a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételén.
(6) A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének a gyermek életkorának, észbeli fejlettségi fokának, szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelő mértékben és módon kell megvalósulnia, a gyermeknek ismerős és megfelelő környezetben, mely alkalmas a kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének kiközvetítésére. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtése előtt a gyermeknek az életkorának, észbeli fejlettségi fokának megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermek és a – kapcsolatteremtés közvetítéséhez hozzájáruló – kérelmező közötti kapcsolatteremtés megkönnyítésére. E célból a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az intézmény rendelkezésére bocsátja a 35. § 4. bek. c) pontja szerinti jelentést. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének előkészítésére is vonatkoznak a 39. § 2. bek. rendelkezései.
(7) A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, jelentést dolgoz ki, melyet ismertet a kérelmezővel és a gyermekkel is, az életkorához és szellemi fejlettségéhez mért módon. A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló jelentés tartalmazza
a) a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló pszichológiai értékelést, beleértve a kapcsolat alakulásának kilátásait,
b) a kérelmező hozzájárulását a jelentés bíróságnak és a jelen törvény szerint családpótló gondoskodás közvetítésében résztvevő jogalanyoknak történő átadásához.
(8) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermek nyilvántartási jegyzékbe vételekor megállapítja, hogy a kérvényezőt nem tartja nyilván a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés közvetítésére váró személyek jegyzékében, olyan akkreditált jogalanyt von be a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába, mely a területileg illetékes körzetben működik, mégpedig legkésőbb két héten belül azt a napot követően, hogy a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket nyilvántartásába felvették. Az első mondat szerinti akkreditált jogalanynak feljogosítással kell rendelkeznie kérelmező családpótló gondoskodásra való előkészítésére és gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének közvetítésére az adott gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósági azon területi illetékességének vonatkozásában, melyben a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket a nyilvántartásában vezetik.
(9) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a 8. bekezdésben taglalt akkreditált jogalanynak rendelkezésére bocsátja a gyermekről szóló szociális jelentést, kép- és hanganyagot, a gyermek fényképét és a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság kötelessége családpótló gondoskodás közvetítésére azt követően is fennáll, hogy a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába akkreditált jogalanyt vont be, ezt a tényt a 8. bekezdés szerinti akkreditált jogalanynak tudomására hozza.
(10) Ha az akkreditált jogalany megkeresi a kérvényezők jegyzékében szereplő kérelmezőt és az egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, ezt a tényt jelenti az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti.
(11) Az akkreditált jogalany személyi adatokat a gyermekről csak az azon illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnál a kérvényezők jegyzékébe felvett kérelmezőnek nyújthat, ahol a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékében a gyermeket nyilvántartják.
(12) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, megállapodik a kérelmezővel, aki hozzájárult a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvételhez, valamint az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének további lépéseiben, és minden szükséges cselekményt végrehajt a többi akkreditált jogalany vonatkozásában, mely a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésében szerepet kapott.
(13) Az intézet, melyben a gyermek elhelyezésre került, az akkreditált jogalanynak, annak írásbeli kérvényére, kiegészítést és frissítést nyújt a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges információk vonatkozásában.

43. §
Családpótló gondoskodás közvetítése gyermeknek más, mint a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékét vezető illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által
(1) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítését nem kezdi meg két héten belül azt a napot követően, amikor a gyermeket felvette a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékébe, felkéri a többi illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére. Az első mondatban szereplő határidő lerövidíthető, ha a gyermek érdeke úgy kívánja.
(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a többi illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermek aktáját, mely tartalmazza
a) a gyermekről szóló szociális jelentést,
b) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,
c) a gyermek fényképét,
d) a gyermekről készült kép- és hanganyagot.
(3) Ha bármelyik kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy kérelmezőinek nyilvántartásában olyan kérvényezőt vezet, aki besorolható a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, legkésőbb a ténymegállapítást követő munkanapon jelenti ezt annak az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, és a hozzájárulását kéri a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítéséhez.
(4) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, haladéktalanul, legkésőbb a 3. bekezdés szerinti egyetértési kérelem kézbesítését követő munkanapon értesíti az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a 3. bekezdés szerinti kérelmet benyújtotta, hogy egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel. Amennyiben nem ért egyet a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel, feltünteti az elutasítás indokait.
(5) A gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére ez esetben is a 42. § rendelkezései vonatkoznak.
(6) Ha az 1. bekezdés szerint felkért illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a kérelmezők nyilvántartásában nem tartja nyilván a kérelmezőt, akit be lehet vonni a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság körzetében területileg illetékes akkreditált jogalanyt von be, melynek jogosultsága van a családpótló gondoskodásra való felkészítésre, valamint a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére, mégpedig legkésőbb két héten belül azt követően, hogy megkapta a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséről szóló, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak címzett kérvényt.
(7) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 6. bekezdésben taglalt akkreditált jogalany elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermekről szóló szociális jelentést, a jelentést a gyermek egészségi állapotáról, a gyermek fényképét, a gyermekről készült kép- és hanganyagot. Az akkreditált jogalany információkat a gyermekről csak az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság kérelmezőinek nyilvántartásában szereplő azon kérelmezőnek nyújthat, akit a hatóság a 6. bekezdés értelmében a közvetítési folyamatba besorolt. Az akkreditál jogalany gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges adatszolgáltatására a 42. § 13. és 14. bekezdése egyaránt vonatkozik.
(8) Ha az akkreditált jogalany felkeresi a kérelmezők nyilvántartásába besorolt kérelmezőt, aki egyetértését fejezi ki a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, jelenti ezt a tényt az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely őt a 6. bekezdés szerinti közvetítési folyamatba bekapcsolta. E tény akkreditált jogalany általi bejelentését követően a 3–5. bekezdés szerint kell eljárni.
(9) Ha az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, egyetért a gyermek és a kérelmező közötti személyes kapcsolatfelvétel kiközvetítésével, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapodik a kérelmezővel, aki egyetértett a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtéssel és az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérelmező közti kapcsolatteremtés további menetéről, és minden szükséges teendőt megtesz a többi akkreditált jogalany irányában.

44. §
Nemzetközi örökbefogadás közvetítése
(1) Ha a bírósági döntés alapján örökbefogadható gyermeknek a Szlovák Köztársaság területén nem lehetséges kérelmezővel való személyes kapcsolatteremtést közvetíteni, és ha a nemzetközi örökbefogadás közvetítése a legjobban szolgálja a gyermek érdekeit képességeire, családi hátterére, tágabb szociális kötődéseire vagy egyéb, az alapvető környezetváltozás szempontjából döntő tényekre tekintettel, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylők nyilvántartásában vezeti, írásos dokumentumot készít a gyermekről a nemzetközi örökbefogadás céljaira és azt a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja elé terjeszti legkésőbb hat hónappal a gyermek családpótló gondoskodást igénylők listájára történt bejegyzésének napját követően.  Ha a nemzetközi örökbefogadás kiközvetítése nem szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, a következő felülbírálatot a gyermekvédelmi és gyámhatóság legkésőbb az előző elbírálás napjától számított egy éven belül végzi el. A gyermekvédelmi és gyámhatóság döntő tények minden egyes megváltozásakor elbírálja, hogy a nemzetközi örökbefogadás közvetítése a legjobban szolgálja-e a gyermek érdekeit.
(2) A gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítését megcélzó aktája tartalmazza
a) a gyermekről szóló szociális jelentést,
b) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,
c) a bírósági döntést a gyermek örökbeadhatóságáról,
d) az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság igazolását a nemzetközi egyezmény37) általi feltétel teljesültségéről,
e) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás elrendeléséről,
f) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely az akta benyújtásának napjától számítva nem régebbi két hónapnál,
g) két hónapnál nem régebbi két fényképet,
h) kép- és hanganyagot a gyermekről.
(3) A Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja a gyermek aktájának felülvizsgálatát követően bejegyzi a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető; a nyilvántartás tartalmazza a gyermek 34. §. 4. bek. szerinti alapvető adatait.
(4) Ha a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja megállapítja, hogy a fogadóállamok örökbefogadást kérelmezőinek nyilvántartásában vezet olyan kérelmezőt, aki besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtési eljárásba, haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon jelenti ezt az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylő gyermekek nyilvántartásában vezeti, és a nemzetközi egyezmény37) szerint jár el.
(5) A gyermek bejegyzésével azon gyermekek nyilvántartásába, akinek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 42. és 43. §-ban rögzített eljárási kötelességei nem változnak.
(6) A Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván
a) jelentést küld a gyermek új, külföldi családba történt befogadásáról; amennyiben az célszerű, ezt jelentés értékelésre megküldheti
1. azon intézmény pszichológusának is, melyben a gyermek az örökbefogadás kiközvetítése előtt el volt helyezve,
2. azon intézmény szociális munkásának is, melyben a gyermek az örökbefogadás kiközvetítése előtt el volt helyezve,
b) bejelenti az örökbefogadási határozat megszületését.
(7) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felkéri a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központját, hogy törölje a gyermeket az örökbefogadásra várók listájáról, ha a nemzetközi örökbefogadás nem szolgálná legjobban a gyermek érdekeit.
(8) Ha a gyermeknek nemzetközi örökbefogadást közvetítenek, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely őt családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván, kérésre tájékoztatást nyújt annak gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermek ügygondnoki gyámságát az örökbefogadási folyamat előtt ellátja, az általa meghatározott határidőn belül a Szlovák Köztársaságban folyó családpótló gondoskodás-közvetítés lefolyásáról, elsősorban
a) a gyermek családpótló gondoskodásra várók listájára történt felvétel napja óta megszólított kérelmezők számáról,
b) a megszólított kérelmezők családpótló gondoskodás közvetítését elutasító okairól,
c) a gyermek és a megszólított kérelmező közti személyes kapcsolatteremtés sikertelenségének okairól, ha a kérelmező hozzájárult a személyes kapcsolatfelvételhez.
(9) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként nem tartja nyilván, kérésre tájékoztatja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a gyermeket családpótló gondoskodás közvetítésének várományosaként tartja nyilván a 8. bekezdés értelmében, az általa kijelölt határidőben.
(10) A nemzetközi örökbefogadás közvetítése iránt érdeklődő, a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy örökbefogadást kérvényezők nyilvántartásába történő felvételére egyformán vonatkoznak a 35 – 39., a 40. és 41. § rendelkezései. A nemzetközi örökbefogadást kérvényezők 38. § 4. bek. a) pontjának első alpontja szerinti előkészítésében és az előkészítő zárószakaszán részt vesz a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központjának képviselője.
(11) Ha a természetes személy olyan gyermek nemzetközi örökbefogadásának közvetítése iránt érdeklődik, aki a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, kérése alapján az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a 35. § 4. bek. b) - d) pontja szerinti kellékeket és azok kézbesítését a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központjának és biztosítja a nemzetközi örökbefogadás kiközvetítését a 36 - 38. § értelmében. A 35. § 4. bek. e) pontja szerinti írásbeli egyetértő nyilatkozat vonatkozik a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központja feladatainak teljesítésére is.
(12) ha az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodásra váró gyermek és a kérelmező között, aki egyben kérelmező a 10. bekezdés értelmében is, legkésőbb az e tényt követő munkanapon tájékoztatja a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központját, mely ennek alapján felfüggeszti a nemzetközi örökbefogadás közvetítését. Ha a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédő Központ személyes kapcsolatfelvételt közvetít a nemzetközi örökbefogadásra váró gyermek és a 10. bekezdés szerinti kérelmező között, legkésőbb az e tényt követő munkanapon tájékoztatja az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését felfüggeszti.


NEGYEDIK RÉSZ
Gyermekvédelmi intézkedések és gyámügyi intézkedések végrehajtása intézetekben

ELSŐ FEJEZET
Gyermek- és családvédelmi központ

45. §
(1) A gyermek- és családvédelmi központ (a továbbiakban csak „központ”) intézet, melyet
a) a gyermeknek természetes családi környezetét helyettesítő intézkedések vagy intézeti elhelyezést kimondó bírósági határozatban előírt családpótló környezet biztosítása, vagy azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés39) (a továbbiakban csak „bentlakást elrendelő bírósági döntés”) végrehajtása céljából alapítottak,
b) a 12. § 1. bek. b) és d) pontja szerinti nevelési intézkedés, szociális tanácsadás vagy más szaktanácsadás kötelező elvégzésének,40) külön jogszabály szerinti9c) nevelési intézkedés célját biztosító kötelezettség vagy az ilyen kötelességet kimondó azonnali intézkedés (a továbbiakban csak „ambuláns nevelési intézkedés”) végrehajtása céljából létesítettek,
c) megelőző célzattal létesítettek
1. a gyermek természetes családi környezetében vagy családpótló környezetében a válsághelyzetek kialakulásának, elmélyülésének és ismétlődésének kizárására,
2. a gyermek családi, családpótló vagy tágabb szociális környezeti problémák és emberi kapcsolatok miatt kialakuló lelki és testi fejlődészavarainak kizárására,
d) speciális program végrehajtására hoztak létre válsághelyzetek, azok elmélyülésének és ismétlődésének megelőzésére olyan gyermek esetében, aki emberkereskedelem, gyermekkínzás vagy szexuális visszaélés bűncselekmény áldozata, vagy a gyermek veszélyeztetettségi fokának felmérésére kínzással, szexuális visszaéléssel vagy más életet, egészséget, kedvező szellemi és testi, vagy szociális fejlődést veszélyeztető cselekményekkel fenyegetett gyermek esetén,
e) reszocializációs program végrehajtása céljából alkohol-, drog- vagy játékfüggő gyermek vagy nagykorú természetes személy szociális beilleszkedésének támogatására.
(2) A 73. § i. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság a központot költségvetési szervezetként hozza létre. Központot alapíthat község, megye, más jogi személy vagy természetes személy; a más jogi személy vagy természetes személy által alapított központ a jelen törvény szerint hajt végre intézkedéseket a neki odaítélt akkreditáció (engedély) alapján. A község vagy megye által alapított központ
a) nem hajt végre bentlakásos bírósági intézkedéseket vagy ambuláns nevelési intézkedéseket,
b) a jelen törvény szerint hajt végre intézkedéseket a gyermekvédelmi és gyámhatóság előzetes ajánlása nélkül, amennyiben nem a 89. § 7. bek. szerint jár el.
(3) A központ, mely bentlakásos bírósági határozatokat hajt végre, a felkészítést az 52. § 2. bek. szerint végzi, a tájékoztató tanácsadást az 53. § 7. bek. szerint.
(4) A központ az intézkedéseket a jelen törvény szerint végzi az alapítása céljának megfelelően
a) bentlakásos formában,
b) ambuláns formában,
c) terepmunka formájában.
(5) Központ több cél teljesítésére is alapítható. A 4. bekezdés szerinti nevelési intézkedési formák célirányosan és megfelelő módon kombinálhatók.
(6) A központ, alapítási céljának megfelelően köteles
a) kidolgozni a központ programját, s központ speciális programját vagy reszocializációs programját, mely tartalmazza az előírt kellékeket,
b) közzétenni a központ programját vagy reszocializációs programját a honlapján.
(7) A központ kidolgozza és megvalósítja szupervíziós programját.
(8) a központ biztosítja az 1. bekezdés szerinti célok teljesülését, elsősorban szociális munka végzésével, pszichológia segítség és gondoskodás nyújtásával, gyógyító-nevelő gondoskodással, diagnosztikával és a központ céljának megfelelő egyéb szaktevékenységek végzésével, és feltételeket teremt más tevékenységek végzéséhez az előírt terjedelemben.
(9) A központ a jelen törvény szerint végzett tevékenységek céljának és formájának függvényében kidolgozza és vezeti a 47. § 3. bek., a 49. § 6. bek., az 55. § 2. bek., az 56. § 4. bek. a) pontja, az 57. § 11. vagy az 59. § 5. bek. szerinti tervet az előírt terjedelemben.
(10) A központ, mely megszűnik teljesíteni alapításának célját, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket ügyfelei jogainak és törvénnyel védett érdekei védelmének biztosítása érdekében.

MÁSODIK FEJEZET
Intézkedések bentlakásos forma esetén

46. §
(1) Bentlakásos intézkedést hajt végre a központ
a) gyermek esetében,
1. megállapodva a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel,
2. a gyermek kérésére,
3. intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntés alapján, azonnal intézkedést és nevelési intézkedés elrendelése alapján,
b) nagykorú természetes személy esetében,
1. aki reszocializációs programban vesz részt,
2. aki bíróságilag elrendelt bentlakásos intézkedést nagykorúság elérése miatt befejező fiatal felnőtt,
c) terhes nő esetében és e nő esetében a szülést követően, valamint gyermeke esetében.
(2) Ha a központ saját kérésre vette fel a gyermeket, haladéktalanul köteles
a) bejelenteni a felvételt a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, melynek körzetében az intézet található, és
b) biztosítani a gyermek orvosi vizsgálatát egészségügyi szolgáltatónál.
(3) A központ a bentlakásos intézkedéseket a központ alkalmazottjai által biztosítja, melyek
a) szaktevékenységeket végeznek szakcsoportokban, meghatározott létszámban és szakmai szerkezetben, és
b) szakszerű segítséget és törődést nyújtanak meghatározott létszámban és szakmai szerkezetben
1. hivatásos nevelőszülői családban,
2. csoportban,
3. önállóan megszervezett csoportban.
(4) Ha a bentlakásos intézkedések céljának elérése érdekében szükség van ambuláns és terepen végzett intézkedésekre, a központ köteles ezeket az intézkedéseket a bentlakásos intézkedések keretében végrehajtani; az ambuláns és terepen végzett intézkedések ilyen végrehajtására nem vonatkoznak ezen rész harmadik fejezetének előírásai.
(5) A bentlakásos intézkedés végrehajtásának része a jelen törvényben lefektetett mértékben
a) biztosítani
1. a lakhatást,
2. az étkezést, az étkezési lehetőséget vagy az ételkészítés feltételeit,
3. a kiszolgáló tevékenységeket,
4. a gyermekeknek a személyes felszereléseket,
b) az értéktárgyak megőrzése,
c) biztosítani
1. az egészségügyi ellátást,
2. a kötelező iskolalátogatást és a hivatásra való felkészülést.
(6) A község vagy megye által alapított központban az étkezés biztosításának vagy az ételkészítés feltételei biztosításának körülményeit, a lakhatás-nyújtás feltételeit és egyéb más részleteket általános érvényű helyi vagy megyei rendeletben szabályozza az illetékes község vagy megye.
(7) A központ feltételeket teremt a gyermek egyéni képzéséhez vagy iskolai besorolásához tankötelezettsége vagy hivatásra való felkészülése teljesítésének céljából, amennyiben
a) ezt a központban bentlakásos formában intézkedések alá eső gyermek egészségi állapota megköveteli,
b) ez azon okból szükséges, mely miatt a gyermek esetében a bentlakásos formában végrehajtandó intézkedéseket elrendelték.
(8) A központ feltételeket teremthet gondoskodás nyújtására terhes nőnek, e nőnek és gyermekének a szülést követően, leghosszabban a gyermek 24 hónapos koráig. A szükséges intézkedések meghozásában a központ együttműködik a gyermekvédelmi és gyámhatósággal. A központ a terhes nőnek, e nőnek és gyermekének a szülést követően lakást, étkezést nyújt vagy étkezési lehetőséget biztosít, esetleg megteremti a főzési lehetőséget, valamint biztosítja a kiszolgáló tevékenységeket; a gondoskodás feltételeit a központ írásos megállapodásban rögzíti.
(9)  A gyermek, akinek a központ bentlakásos formában intézkedéseket nyújt, csak a központ engedélyével tartózkodhat az intézeten kívül. A központ az előző mondat szerinti tényekről feljegyzést vezet, mely tartalmazza a gyermek távozásának és központba való visszatérésének dátumát és időpontját, azon természetes személy családi és utónevét, valamint lakcímét, aki a gyermeket átveszi, a gyermek tartózkodásának helyét vagy a helyet, ahol a gyermek tartózkodni fog. A központ nyomon követi és feljegyzi, hogy a központon kívüli tartózkodás milyen hatással van a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésére.
(10) Ha a gyermek, akinek a központ bentlakásos formában intézkedéseket nyújt, a központ engedélye nélkül elhagyja a központot vagy nem tér vissza a központba a megadott időben, a központ köteles ezt a tényt haladéktalanul jelenteni a Rendőri Testület alakulatának, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak, a gyermek szüleinek, a személynek, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, valamint a bíróságnak, mely az intézeti gondoskodást, az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelte; ha a gyermek menedékkérelme elbírálására vár, köteles e tényt jelenteni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának is.
(11) A központ feltételeket teremt a gyermekkel és szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel, más közeli hozzátartozóval vagy családpótló gondoskodást kérelmező személlyel való szakmai munkamódszerek végzéséhez, mely során ezen személyek meghatározott idejű vagy többször ismétlődő rövidtávú intézeti tartózkodására van szükség. A gyermekkel és ezen személyekkel végzett szakmunka részét képezi a gyermekkel kapcsolatos bentlakásos intézkedéseknek; az e célra elkülönített férőhelyek nem képezik részét a központ össz-férőhelyszámának.
(12) ha a központ feltételeket teremt a 11. pont szerinti szakmunka-módszerek végzéséhez, a 11. pontban felsorolt személyeknek lakhatást nyújt és ételkészítési lehetőséget biztosít. A tartózkodás feltételeit a központ e személyekkel írásos megállapodásban rögzíti.

Bentlakásos intézkedések végrehajtása gyermek esetében szerződés alapján

47. §
(1) A központ 45. § 1. bek. c) pontja szerinti intézkedéseket nyújt a gyermeknek a 46. § 1. bek. b) pontja szerinti szerződés alapján a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes írásbeli ajánlása alapján. A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása tartalmazza a meghatározott kellékeket.
(2) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak jelenti azon alkalmazott elérhetőségeinek adatait, aki
a) koordinálja a központ szakcsoportját, mely felméri a központ lehetőségeit a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlásainak végrehajtására a meghatározott időszakban,
b) vezeti a bentlakásos gyermeknek nyújtott intézkedések végrehajtását.
(3) A központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel és amennyiben azt a gyermek életkora és észbeli képességei lehetővé teszik, a gyermekkel együttműködve elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét, beleértve a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó egyénnek, vagy a gyermek más, közeli hozzátartozójának ezen intézkedésekbe való központban történő bekapcsolása tervét.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti ajánlás oka a gyermek válsághelyzetének megoldása vagy a gyermek fejlődése veszélyeztetésének ellenőrzése, ami nem követeli meg a 27. § szerinti eljárást, a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel és amennyiben azt a gyermek életkora és észbeli képességei lehetővé teszik, a gyermekkel együttműködve elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét, mégpedig legkésőbb öt napon belül a gyermek központba történt felvételének napjától számítva.
(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlás alapján a gyermekkel együtt felveheti a gyermek szülőjét, a róla személyesen gondoskodó egyént, vagy más közeli hozzátartozóját. Az ilyen tartózkodás célja kizárólag az olyan szülői készségek és más képességek begyakorlása, amelyekre a szülőnek vagy más természetes személynek feltétlenül szüksége van szülői és külön jogszabály szerinti4) egyéb kötelességei teljesítése érdekében, a gyermek és az első mondat személy közti kapcsolat rendezése és fenntartása, vagy a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának megkönnyítése. A bentlakás célja nem lehet külön jogszabály szerinti41) kedvezőtlen szociális helyzet megoldása.
(6) A központ írásban állapodik meg a bentlakásos gyermeknek nyújtandó intézkedések formájáról a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel a gyermek központba történő felvételét megelőzően. A megállapodásnak része
a) a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések terve,
b) a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén tájékoztatásának módja; ez nem érvényes, ha a központ bentlakásos formában egyszerre nyújt intézkedéseket a gyermeknek és szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek az 5. bekezdés értelmében,
c) személyi felszerelés nyújtásának feltételei, ha a gyermek saját felszerelés nélkül kerül felvételre,
d) azon módok felsorolása, melyekkel biztosítják
1. a gyermek egészségügyi ellátását,
2. kötelező iskolalátogatását vagy hivatásra való felkészülését,
e) a szülőtől vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyéntől kapott zsebpénz összege és felhasználásának módja; ez nem érvényes, ha a központ bentlakásos formában egyszerre nyújt intézkedéseket a gyermeknek és szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek az 5. bekezdés értelmében,
f) a gyermeknek a központban nyújtott gondoskodásért fizetendő térítési díja és befizetésének módja, és amennyiben a központ az 5. bekezdés értelmében jár el, a további természetes személyeknek nyújtott gondoskodás térítési díja,
g) az egészségügyi gondoskodásra, a kötelező iskolalátogatásra vagy hivatásra való felkészülésre fordított magasabb költségek megtérítése, amennyiben azokat a központ biztosítja.
(7)  Ha a szerződést csak az egyik szülő köti meg, úgy értelmezik, hogy a szülők a gyermeknek bentlakásos formában nyújtott intézkedésekről megállapodtak, amennyiben ennek az ellenkezője nem bizonyosodik be. A másik szülő írásos egyet nem értése a gyermeknek bentlakásos formában nyújtott intézkedésekkel okot szolgáltat az intézkedések végzésének megszüntetésére.
(8) Ha a központ a 4. bekezdés értelmében jár el, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét tájékozottságot elismerő beleegyező nyilatkozattal fogadja el.
(9) A szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyező nyilatkozatát minden olyan alkalommal ki kell kérni, amikor a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések tervét módosítják; a beleegyező nyilatkozatot a 6. bekezdés szerinti megállapodás módosításának tekintik.
(10) A tájékozottságot elismerő beleegyező nyilatkozat olyan személy írásos nyilatkozata, akit előzőleg tájékoztattak beleegyezése következményeiről.
(11) A központ gyermeknek életkorának és értelmi képességeinek megfelelően elmagyarázza a 6. bekezdés szerinti megállapodásban szereplő feltételeket.

48. §
(1) A központ bentlakásos formában a gyermeknek az intézkedéseket családi házakban, lakásokban vagy a központ egyéb épületében létrehozott csoportokban hajtja végre, meghatározott csoportlétszám és csoporton belüli gyermekszám és nagykorúszemély-létszám mellett. A központ bentlakásos formában a gyermeknek az intézkedéseket nyújthatja hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban; a hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban nyújtott intézkedésekre az 51. § 1., 2. és 5. bek., valamint az 52. § rendelkezései vonatkoznak. A gyermekek és nagykorú természetes személyek előre meghatározott létszámát a csoportban, a hivatásos családpótló családban és önállóan megszervezett csoportban csak indokolt esetben lehet túllépni, betartva a központ összférőhelyszámát, és csak a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. szerinti hozzájárulásával, s amennyiben a központ alapítója község vagy megye, annak egyetértésével.
(2) A központ a gyermeknek lakást, étkezést, kiszolgáló tevékenységeket, feltétlenül szükséges személyi felszerelést nyújt és biztosítja neki az egészségügyi ellátást, a kötelező iskolalátogatást vagy hivatásra való felkészülést, ha az része a 47. § 6. bek. szerint megkötött szerződésnek. Ha a gyermeket a központba 47. § 5. bek. szerinti természetes személyekkel együtt veszik fel, a központ a gyermeknek lakást és étkezést nyújt, a 47. § 5. bek. szerinti természetes személyeknek pedig lakást nyújt és biztosítja a feltételeket étel készítésére, ha másként nem állapodtak meg.
(3) A gyermek tartózkodásának hossza vagy a gyermek és a 47. §. bek, szerinti természetes személyek tartózkodásának hossza legfeljebb 30 nap lehet a felvételük napjától számítva. A szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személlyel való megállapodás alapján, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatára az előző mondat szerinti tartózkodási idő ismételten meghosszabbítható, legfeljebb 90 egymást követő napig. A gyermek és a 47. § 5. bek. szerinti személyek központban való tartózkodásának teljes időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot egymást követő 12 hónapos időszak alatt.
(4) A központ haladéktalanul tájékoztatja a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot azokról az okokról melyek miatt a gyermek felvételét elutasította. Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem ért egyet az okokkal, melyek miatt a központ a gyermek felvételét elutasította, nem ért egyet a központ véleményével, hogy a gyermek nem szorul bentlakásos intézkedések végrehajtására, vagy ha a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem tud megállapodni a gyermeknek bentlakásos formában nyújtandó intézkedések tervében vagy annak módosításában, meghatározó erejű a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság 73. § 1. bek. szerinti azonnali véleménye, mely e célból jogosult
a) betekinteni a gyermek iratanyagába,
b) kikérni a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, valamint a központ írásos véleményét,
c) kérni szakmódszertan alkalmazását a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerint, és részt venni ezen szakmódszertan alkalmazásában.
(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével megszüntetheti az intézkedések bentlakásos formában történő nyújtását a gyermeknek, ha
a) a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén vagy a gyermek nem működik együtt a központtal,
b) a gyermek indoklás nélkül nem tér vissza a kijelölt időpontban a szülőnél vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnél tett látogatás után.

A bíróság bentlakást elrendelő intézkedéseinek végrehajtása

49. §
(1) A központ végrehajtja a bentlakásos intézkedésről szóló bírósági határozatot
a) azonnali intézkedés elrendelése esetén,
b) nevelési intézkedés elrendelése esetén,
c) intézeti gondoskodás elrendelése esetén.
(2) Sürgős esetekben, főként ha a gyermek teljességgel gondoskodás nélkül maradt, vagy ha a gyermek élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, a gyermek felvehető a központba, melynek célja bírósági határozaton alapuló bentlakásos intézkedések végrehajtása a 30. § 2. bek. előírt okiratok nélkül is; ezeket az iratokat a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság köteles a gyermek központba történt felvételét követően azonnal kiszolgáltatni.
(3) Ha a gyermeket azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján veszik fel a központba, a központ megállapodást köt a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerinti szakmódszerek alkalmazásáról akkor is, ha ezt a szakmódszert a gyermek központba történő felvétele előtt is alkalmazták. A központ az előző mondat szerinti szakmódszert a gyermek felvételétől számított két héten belül alkalmazza.
(4) A központ a gyermeknek lakhatást, étkezést, kiszolgáló tevékenységeket, személyes felszerelést nyújt és egészségügyi ellátást, kötelező iskolalátogatást, hivatásra való felkészítést és értékmegőrzést biztosít.
(5) Amennyiben a gyermek érdekében szükséges olyan szakmai segítséget vagy tevékenységet biztosítani, melyet a központ programja szerint nem nyújt, más, a szakmai feltételeknek megfelelő jogi vagy természetes személy közreműködésével biztosítja azt; a központ e célból nem helyezheti át a gyermeket más, bírósági határozatot végrehajtó központba vagy intézménybe.
(6) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal, s ha az a gyermek életkori és észbeli képességei alapján lehetséges, vele is együttműködve elkészíti a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét.
(7) A gyermek egyéni számláját vagy betétkönyvét a szülő, a központ statutáris képviselője, a gyermek vagyonkezelője vagy gyámja nyitja meg. A személyi számlán vagy betétkönyvben lévő eszközök kezeléséhez bírósági egyetértő határozat szükséges.

50. §
(1) Ha a kísérő nélküli kiskorú központba történt felvétele előtt nem nyújtották be a 31. § c) pontja szerinti okiratot, a központ a kísérő nélküli kiskorúnak egészségügyi szolgáltatón keresztül orvosi vizsgálatot biztosít.
(2) A kísérő nélküli kiskorúról való gondoskodásnak része a szlovák nyelv oktatása is, ha a központ más módon nem biztosítja ezt.
(3) A bentlakást elrendelő bírósági intézkedés végrehajtásakor figyelembe veszik a kísérő nélküli kiskorú előző neveltetését, kulturális és vallási sajátosságait is.
(4) A központ köteles megállapítani a kísérő nélküli kiskorú véleményét – ha az életkori és észbeli képességei alapján lehetséges – minden őt érintő ténnyel kapcsolatosan, mégpedig a családegyesítési lépések megtételét vagy az áthelyezését megelőzően, a szokásos tartózkodási országába történő visszatérését megelőzően vagy külön jogszabály szerinti27) nyilatkozattétel előtt.
(5) Szaktevékenységek végrehajtása és a kísérő nélküli kiskorú véleményének megállapítása céljából a központ olyan nyelven biztosít tolmácsolást, melyet a kiskorú megért.
(6) A központ megteremti a feltételeket
a) kísérő nélküli kiskorúnak a menedékeljárásról folyó megbeszéléshez és a kiskorú ebben való részvételéhez,27)
b) a kísérő nélküli kiskorú és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet képviselőinek találkozójához külön előírások szerinti27) eljárás esetén és a 29. § 4. bek. a) pontja szerinti jogi tanácsadás biztosításához.

51. §
(1)A központ a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntéseket
a) hivatásos családpótló családban hajtja végre, mely meghatározott számú gyermeknek és fiatal felnőttnek nyújt gondoskodást a központ által biztosított családi házban vagy lakásban, vagy családi házban vagy lakásban, melynek tulajdonosa, társtulajdonosa, bérlője vagy társbérlője a hivatásos nevelőszülő,
b) önállóan megszervezett csoportokban berendezett családi házban, lakásban vagy a központ más épületében, önálló étkezési lehetőséggel, gazdálkodással és elkülönített költségvetéssel, meghatározott létszámú önálló csoporttal, és meghatározott létszámú gyermekkel és fiatal felnőttel felálló csoportban, mégpedig
1. önálló diagnosztikai csoportban,
2. önálló csoportban,
3. fiatal gyermekes anyák önálló csoportjában; a kiskorú gyermekes anyákra a 46. § 8. bek. nem vonatkozik,
4. önálló szakcsoportban meghatározott szakosodással,5. fiatal felnőttek önálló csoportjában hajtja végre.
(2) A meghatározott gyermekszám és fiatalfelnőtt-szám a hivatásos családpótló családban vagy önállóan megszervezett csoportban csak indokolt esetben léphető túl, betartva a központ összlétszámát, és csak a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével.
(3) A központ, mely kialakította a feltételeket bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedésekre kijelölt gyermek önállóan megszervezett csoportba történő felvételére, felveheti és elhelyezheti a gyermeket ebbe a csoportba a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlására is a szülővel, a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött megállapodás alapján is; a gyermekkel kapcsolatos bentlakásos intézkedések végrehajtására a 47. és 48. § rendelkezései vonatkoznak. A központ az előző mondat szerinti önálló csoportba a gyermeket csak akkor veszi fel és sorolja be, ha az gyermekcsoport és megfelel a gyermekeknek az önállóan megszervezett csoportban nyújtott gondoskodásra.
(4) Bentlakásos bírósági határozat végrehajtása
a) hivatásos családpótló családban előnyt élvez az önállóan megszervezett csoportban történővel szemben,
b) az egylakásos családi házban vagy társasházi lakásban megszervezett egy önálló csoportban előnyt élvez a másfajta önállóan megszervezett csoportban történővel szemben.
(5) A gyermek hivatásos családpótló családba vagy önállóan megszervezett csoportba történő besorolásakor tekintettel vannak a testvéri és szülői kötelékekre. A központ megteremti a feltételeket a gyermek és a hivatásos nevelőszülő megismerkedéséhez, a gyermek és a hivatásos nevelőszülő nevelői kapcsolata megteremtésének megkönnyítéséhez, valamint a hivatásos családpótló családban elhelyezett gyermek és a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó egyén, más közeli hozzátartozó vagy a családpótló gondoskodás kérelmező személy kapcsolattartásának megkönnyítéséhez.
(6) A hat éven aluli gyermeket legkésőbb a központba történt felvételtől számított négy héten belül hivatásos családpótló családban kell elhelyezni, kivéve azt a gyermeket,
a) aki egészségi állapota miatt különleges törődést követel meg a 7. bekezdés értelmében és így a hivatásos családpótló család otthoni környezetében ez nem biztosítható,
b) aki nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés10) alapján került elhelyezésre a központban vagy azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozattal, ha a bíróság bentlakásos formájú nevelési intézkedés ügyében jár el és a hivatásos családpótló családban történő elhelyezés a nevelési intézkedés célja miatt nem célszerű,
c) akinek érdeke a testvérkapcsolatok megtartása végett a testvérek közös elhelyezése, de a testvérek hivatásos családpótló családban történő közös elhelyezésének komoly akadályai vannak.
(7) A központ csak abban az esetben biztosíthatja a gondoskodást önálló speciális csoportban, ha az nem biztosítható hivatásos családpótló családban vagy önálló csoportban. Ha a szakdiagnosztikai eredmények vagy a folyamatos diagnosztikai eredmények kimutatják, hogy a lelki sérült gyermek egészségi állapota gondozói törődést követel meg speciális önálló csoportban, vagy a gyermeknek egészségi állapota miatt különleges törődésre van szüksége speciális önálló szakcsoportban, a központ felkéri a területi körzetében székelő szociális- és családügyi hivatalt az önálló szakcsoportban nyújtott különleges törődés igényének külön jogszabály szerinti22a) felülvizsgálatára.
(8) Az önálló diagnosztikai csoport szakdiagnosztikát végez feltétlenül szükséges időtartamban, legfeljebb 12 héten át; ez nem érvényes, ha a nevelési intézkedés időtartamát a bíróság határozta meg. Ha a gyermeket hivatásos családpótló családba, önálló csoportba vagy speciális önálló csoportba sorolják be előzetes, önálló szakdiagnosztikai csoportban végzett szakdiagnosztika nélkül, vagy ha szakdiagnosztikát kell végezni, a szakdiagnosztikai vizsgálatot a központ szakemberei vagy más szakemberek hajtják végre.

52. §
(1) A hivatásos családpótló családban a gyermekről és fiatal felnőttről való gondoskodást hivatásos nevelőszülő biztosítja, aki
a) férj és feleség, aki a központ alkalmazottja, vagy
b) természetes személy, aki a központ alkalmazottja.
(2) A hivatásos nevelőszülő köteles teljesíteni az előírt képzettségi feltételeket és elvégezni a meghatározott időtartamú hivatásos családpótló gondoskodás végzésére felkészítő tanfolyamot, melynek része az előkészítő írásbeli kiértékelése is. Ha a hivatásos családpótló családban házastársak gondoskodnak a gyermekekről, akik a központ alkalmazottai, az előírt képzési feltételeket legalább a házaspár egyik tagjának teljesítenie kell. Az 1. bek. szerinti természetes személy férjére vagy feleségére az előző mondat szerinti meghatározott időtartamú előkészítő és a 39. § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(3) A gyermekek és fiatal felnőttek hivatásos családpótló családban történő gondozásához a központ folyósítja
a) a pénzügyi eszközöket a gyermek és fiatal felnőtt kiadásainak térítésére legfeljebb az eltartott gyermek létminimumának háromszorosa összegéig,42)
b) a gyermeknek vagy fiatal felnőttnek, aki eltartott gyermek,43) az alapfelszerelést és egyéb felszerelést meghatározott terjedelemben és téríti megnövekedett kiadásait az egészségi állapotával, életkorával, sajátos szükségleteivel és sporttevékenységével kapcsolatosan a meghatározott mértékig.
(4) A hivatásos nevelőszülő nyilvántartást vezet a 3. bek. szerinti kiadásokról.
(5) A hivatásos nevelőszülő köteles támogatni a kapcsolattartást a gyermek és szülei között, a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén vagy más közeli hozzátartozó között vagy a családpótló gondoskodás iránt kérvényt benyújtó személy és a családpótló családban elhelyezett gyermek között, és együttműködve a központ többi szakalkalmazottjával felkészíteni a hivatásos családpótló családban elhelyezett gyermeket a személyes kapcsolatfelvételre a családpótló családi gondoskodást kérvényezővel.

53. §
(1) A gyermek, akivel szemben bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedéseket hajt végre a központ, jogosult találkozni a szüleivel, ha a bírósági döntés másként nem rendelkezett. A központ, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és a község a gyermeknek és szüleinek segítséget nyújt a találkozás megkönnyítéséhez, kölcsönös kapcsolatuk fejlesztéséhez és rendezéséhez, valamint családi viszonyaik kialakításához.
(2) A központ megállapodik a gyermek szüleivel és a gyermekkel, ha az képes saját véleményét megfogalmazni a találkozó helyéről, idejéről, tartamáról és módjáról, szem előtt tartva a gyermek szükségleteit és a szülő képességeit. Ha az a gyermek érdekében feltétlenül szükséges, a központ jogosult
a) meghatározni, hogy a szülő nem találkozhat a gyermekkel; az ilyen határozatot be kell jegyezni a gyermek iratanyagába és kötelező jelenteni a bíróságnak, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedések hatékonyságának értékelése céljából,
b) meghatározni, hogy a szülő és a gyermek találkozása
1. csak a központ alkalmazottjának jelenlétében lehetséges, aki képes a gyermeknek és szülőnek megadni a szükséges segítséget a találkozás megkönnyítésében,
2. csak a központban lehetséges, ahol erre megfelelő feltételeket alakítanak ki,
3. a központon kívül, azon központ vagy szervezeti egység székhelyét képező község területén jöhet létre, ahol a gyermek elhelyezésre került,
4. más erre alkalmas vagy a gyermek és szülő találkozása céljából kialakított helyen lehetséges,
c) lehetővé tenni a gyermek és szülő központon kívüli tartózkodását.
(3) A gyermek és szülei kapcsolatának rendezése céljából a központ feltételeket teremt a szülőnek a központban való tartózkodásra. A központ írásban megállapodik a szülővel a tartózkodása feltételeiről.
(4) A központ jelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a gyermek és szülő találkozójának időpontját, helyét és a szülőnél való tartózkodás hosszát a 2. bek. c) pontja szerint, legalább három munkanappal a gyermek központból való távozása előtt úgy, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a központnak friss információkat tudjon nyújtani a családi környezetről, amennyiben az a gyermek érdekét szolgálja.
(5) Ha a központ engedélyezte a gyermeknek a központon kívüli tartózkodást a 2. bek. c) pontja értelmében és a gyermek a megadott időpontban nem tért vissza a központba, a központ köteles haladéktalanul felszólítani a gyermek szüleit, hogy a felszólítástól számított 24 órán belül biztosítsák a gyermek visszatérését a központba.
(6) A gyermek jogosult találkozni a nagyszüleivel, testvéreivel és más közeli hozzátartozóval is; az 1 – 5. bekezdés rendelkezései e találkozókra is vonatkoznak.
(7) Ha a gyermek közeli hozzátartozója vagy a gyermek számára ismerős személy igényli, hogy a gyermek ismétlődően, rövid ideig az ő társaságában tartózkodjon a központon kívül, köteles tájékoztató tanácsadáson részt venni meghatározott óraszámban.
(8) Ha a személyes kapcsolatteremtés kialakításának része a gyermek és a családpótló családi gondoskodás kérvényezője között, vagy a természetes személy között, aki javaslatot terjesztett elő a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről, mégpedig a külön jogszabály szerinti javaslat előterjesztésének benyújtása előtt is, hogy a gyermek ennek a személynek a családjában tartózkodjon, a központ köteles megvizsgálni e környezet alkalmasságát és folyamatosan követni a gyermekkel való törődés színvonalát a gyermek központon kívüli tartózkodása idején; a központ és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság folyamatosan tájékozódnak a környezet alkalmasságáról és a gyermekkel való törődés színvonaláról a gyermek központon kívüli tartózkodása idején. Ha a gyermek előző mondat szerinti központon kívüli tartózkodása hét egymást követő napnál tovább tart, vagy ha az idő az egyes tartózkodások között rövidebb, mint öt egymást követő nap, a központ köteles erről tájékoztatni a bíróságot, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot.

54. §
(1) A központ folyamatosan figyeli a külön jogszabály szerinti44) örökbefogadás feltételeinek teljesülését és legkésőbb a teljesülésük napját követő munkanapon jelenti e tényt az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.
(2) A bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés véget ér
a) a bíróság azon döntésével, mely
1. megszünteti az intézeti gondoskodást,
2. megszünteti a nevelési intézkedést,
3. megszünteti az azonnali intézkedést,
4. a leendő örökbefogadók gondjára bízza a gyermeket,
5. családpótló egyéni gondoskodásba vagy nevelőszülői gondoskodásba helyezi a gyermeket,
b) az azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozatban feltüntetett időszak leteltével,
c) az időszak lejártával, melyre a nevelési intézkedést elrendelték,
d) a gyermek nagykorúvá válásával.
(3) A bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés a központban véget ér a kísérő nélküli kiskorú esetében, ha biztosítják
a) a kísérő nélküli kiskorú átvételét szülei vagy a róla személyesen gondoskodó egyén által,
b) a kísérő nélküli kiskorú biztonságos hazatérését kibocsátó országába.
(4) A központ a gyermeket a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedést befejeződését követően csak a szülőnek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek adható ki, amennyiben a bíróság határozatában nem más személyt jelölt ki e célra.

55. §
(1)  Ha a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés a gyermek nagykorúságának elérésével ér véget, a fiatal felnőtt ezen intézkedés lejáratától számított egy éven belül benyújtott kérvénye alapján a központ az intézkedést hivatásos nevelőszülői családban nyújtott gondoskodással folytatja, önállóan megszervezett csoportban, melyben az érintettnek a gondoskodást a nagykorúság eléréséig biztosították, vagy fiatal felnőttek önálló csoportjában nyújt gondoskodást; ez nem érvényes, ha a nagykorúság elérésével a nevelési intézkedés vagy azonnali intézkedés ér véget, miközben intézeti elhelyezést elrendelő javaslat nem került benyújtásra.
(2) Az 1. bekezdés szerinti gondoskodás a fiatal felnőtt önállósodásáig, legkésőbb 25. életéve betöltéséig nyújtható. Önállósodásnak a jelen törvény céljaira az önálló lakhatás bebiztosítása és az öneltartó képesség megléte minősül. A központ a fiatal felnőttel írásban állapodik meg a központban maradás feltételeiről. Az írásos szerződés része a fiatal felnőtt önálló életvitelre való felkészítésének terve is.
(3) Az egészségkárosult fiatal felnőttnek, aki egészségi állapota miatt nem képes önálló életvételre, a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedésnagykorúság elérésével történő befejeződését követően a központ a községgel, a megyével, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal vagy akkreditált jogalanyokkal együttműködve biztosítja a felvételt támogatott lakásba vagy más, külön jogszabály alapján41) létesített intézetbe, ha továbbra is rászorul a szolgáltatások nyújtására.
(4) A központ megteremtheti a feltételeket a nagykorú természetes személy tartózkodásának meghosszabbítására egészen 25. életéve betöltéséig, amennyiben neki az 1. bekezdés értelmében nyújtottak gondoskodást, ha rendszerszerűen készül hivatása betöltésére. Az előző mondat szerinti tartózkodás maximális hossza 24 hónap. A hivatásra való rendszerszerű felkészülést külön jogszabály alapján43) bírálják el.
(5) A központ a 4. bekezdésben taglalt nagykorú természetes személlyel megállapodik a tartózkodás meghosszabbításának feltételeiben, a tartózkodásért fizetendő térítési díj összegében és a 68. § szerinti hozzájárulás nyújtásának időpontjában.
(6) Ha a nevelési intézkedés vagy halaszthatatlan intézkedés végrehajtása a rendszerszerűen készül hivatása betöltésére készülő gyermek nagykorúságának elérésével ér véget és nem volt elrendelve intézeti gondoskodás, a központ a fiatal felnőtt kérésére folytathatja a gondoskodás nyújtását, legfeljebb azonban a tanév végéig. A központ az előző mondat szerinti gyermekkel írásos megállapodást köt a tartózkodás meghosszabbításáról.
(7) A központ a fiatal felnőttel, annak beleegyezése alapján kapcsolatot tart a központból való távozása után is és a szükségleteinek megfelelően tanácsadást biztosít neki.

56. §
(1) A központ a gyermeknek speciális programot biztosít
a) a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött megállapodás alapján a 46. § 1. bek. a) pontjának első alpontja értelmében,
b) a gyermek kérésére a 46. § 1. bek. a) pontjának második alpontja értelmében,
c) az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés alapján.
(2) A speciális program
a) 1. bek. a) pontja szerinti végrehajtására a 47. és 48. § rendelkezései vonatkoznak, ha a 3. bekezdés másként nem rendelkezik,
b) 1. bek. c) pontja szerinti végrehajtására a 49. § 2–5. bekezdésének és 7. bek., az 53. §, az 54. § 2–4. bekezdésének és az 55. § 6. és 7. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.
(3) A központ a speciális programot meghatározott létszámú gyermekcsoportban hajtja végre. A központ az 1. bekezdés a) és c) pontja szerinti speciális programot hivatásos családpótló családban is végrehajthatja; az 51. § 1. bek. a) pontja és 2. bekezdése, valamint az 52. § rendelkezései erre az esetre is vonatkoznak.
(4) Ha a központ a speciális programot az 1. bek. c) pontja szerint hajtja végre,
a) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak elkészíti a bentlakásos gyermekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtási tervét
1. a gyermek bevonásával – ha az koránál és értelmi képességeinél fogva lehetséges,
2. a szülő vagy a gyerekről személyesen gondoskodó egyén bevonásával, ha az lehetséges,
b) bizonyíthatóan tájékoztatja a gyermeket, a szülőt, a gyermekről személyesen gondoskodó egyént az a) pont szerinti intézkedési tervről és annak kiértékelési módjáról.
(5) Ha a központ, melyben speciális programot hajtanak végre, több célt teljesít, köteles a speciális programot elkülönített térségekben megvalósítani.

57. §
Reszocializációs program végrehajtása
(1) A központ reszocializációs programot hajt végre
a) nagykorú természetes személy részére pszichiátriai szakosítású orvos javallata alapján és a nagykorú személlyel megkötött írásos megállapodás szerint,
b) gyermek részére, aki ezt megelőzően gyermekpszichiátriára szakosodott intézeti egészségügyi ellátásban vett részt legalább négy héten keresztül, a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos javallata alapján, valamint
1. a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel megkötött írásbeli megállapodás alapján,
2. nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján, melyben a bíróság intézeti bentlakást rendelt el reszocializációs programot végrehajtó intézetben,
3. azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat alapján.
(2) A megelőző, legalább négy hetes gyermekpszichiátriára szakosodott intézeti egészségügyi ellátásban való részvétel feltételének teljesülését az 1. bekezdés b) pontja szerinti javallatban igazolja a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos.
(3) Ha a reszocializációs programot
a) nagykorú személynek nyújtják, a pszichiátriai szakosítású orvos javallatát a központnak a nagykorú személy mutatja be,
b) gyermek esetében a gyermekpszichiátriára szakosodott orvos javallatát
1. a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén mutatja be, vagy
2. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság terjeszti be, mely a nevelési intézkedés elrendeléséről vagy azonnali intézkedés elrendeléséről szól határozatra irányuló eljárás javaslatát benyújtotta.
(4) A központ köteles
a) biztosítani a folyamatosságot az ambuláns szakorvosi egészségügyi ellátásban az alábbi szakosodású orvosi ellátások esetében:
1. pszichiátria szak, ha a reszocializációs program az 1. bek. a) pontja szerint zajlik,
2. gyermek pszichiátria, ha a reszocializációs program az 1. bek. b) pontja szerint zajlik, 
b) biztosítani az orvosi vérvizsgálatot és egyéb biológiai anyagok vizsgálatát egészségügyi szolgáltató útján, ha alkoholfogyasztásra vagy más függőséget okozó anyag fogyasztására gyanakszik a gyermek vagy nagykorú személy esetében,
c) megállapodni a kezelőorvossal a komplex egészségügyi gondoskodás módjáról, ha a gyermek vagy nagykorú személy emberi immunhiányt kiváltó vírussal fertőzött vagy immunhiányt kiváltó vírus okozta betegségben szenved.
(5) Ha a központ, melyben reszocializáció folyik, több célt teljesít egyszerre, köteles a reszocializációs programot elkülönített épületben végezni. A központ köteles biztosítani
a) az elkülönített hálóhelyiségeket a gyermekeknek, az elkülönített hálóhelyiségeket a fiatal felnőtteknek, aki gyermekként kezdték el a reszocializációs programot, melyet nagykorúvá válásuk után is folytatnak, és az elkülönített hálóhelyiséget az egyéb nagykorú személyeknek, valamint
b) a gyermekek és fiatal felnőttek elkülönített hálóhelyiségeit a központ különálló épületében elhelyezni.
(6) A központ lehetősége van
a) reszocializációs program végrehajtása céljából nagykorú természetes személyt és felvenni írásbeli szerződés alapján, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása nélkül is; az így betöltött helyet beleszámítják a központ reszocializációs programban kimutatatott összférőhelyszámába,
b) megteremteni a feltételeket a gyermek és szülője együttes tartózkodására, ha a szülő nagykorú személy az 1. bek. a) pontja értelmében; az így betöltött hely nem számít bele a központ reszocializációs programban kimutatatott összférőhelyszámába.
(7) A központ köteles tájékoztatni a nagykorú személyt vagy a gyermeket a reszocializációs program részleteiről a központban történő felvételkor és köteles bizonyítható módon kioktatni őt a jogairól és kötelességeiről. Ha a központba gyermek kerül felvételre, a központ köteles bizonyítható módon tájékoztatni őt a reszocializációs program részleteiről és kioktatni a jogairól és kötelességeiről a szülőjét vagy a róla személyesen gondoskodó egyént is.
(8) A központ a reszocializációs programot legalább nyolc hónapon keresztül fejti ki meghatározott létszámú gyermekcsoportokban és meghatározott létszámú nagykorú személy csoportjában.
(9) A központ a gyermeknek és a nagykorú személynek lakhatást, étkezést és kiszolgáló tevékenységeket biztosít, és ha a központ a reszocializációs programot bírósági döntés alapján hajtja végre
a) biztosítja a gyermeknek megfelelő, feltétlenül szükséges személyes felszerelést, ha a gyermek ezek nélkül került felvételre,
b) biztosítja számára
1. az egészségügyi ellátást,
2. a kötelező iskolalátogatást, amennyiben a központ tanköteles korú gyermekeknek is nyújt reszocializációs programot,
3. a hivatásra való felkészítést.
(10) A reszocializációs program végrehajtására
a) az 1. bek. a) pontja és a b) pontjának első alpontja szerint a 47. § 1., 2., 7., 9 – 11. bekezdésének, a 48. § 1. bek. első mondata és harmadik mondata, a 4. és 5. bek. vonatkozik, ha a 6. bek. a) pontja és a 8. bek. másként nem rendelkezik,
b) az 1. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerint a 49. § 5. bek., az 53. § 1 – 6. bek. és az 54. § 2. és 4. bekezdésének rendelkezése vonatkozik.
(11) A központ egyéni reszocializációs programot készít a gyermekkel és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal és ah az lehetséges a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel együttműködve, és bizonyítható módon ismerteti a reszocializációs egyéni programot és kiértékelésének módját a gyermekkel, a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel.
(12) A központ az egyéni reszocializációs program végrehajtásának feltételeiről szerződésben állapodik meg
a) az 1. bek. a) pontja szerint a nagykorú személlyel a központba történő felvétele előtt,
b) az 1. bek. b) pontja szerint a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel a gyermek központba történő felvétele előtt.
(13) Az 1. bek. a) pontja és b) pontjának első alpontja szerinti szerződésnek része elsősorban
a) az egyéni reszocializációs terv,
b) a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek a tájékoztatási módja,
c) a gyermeknek nyújtandó személyes felszerelés biztosításának feltételei,
d) az egészségügyi ellátás, a kötelező iskolalátogatás vagy hivatásra való felkészülés biztosításának feltételei, valamint az egészségügyi ellátás, a kötelező iskolalátogatás vagy hivatásra való felkészülés többletköltségeinek térítése, ha ezeket a központ biztosítja,
e) a gyermek zsebpénzének összege a szülőtől vagy a róla személyesen gondoskodó egyéntől, e zsebpénz kezelésének módja,
f) a központ által nyújtott reszocializációs programért fizetendő térítési összege és befizetésének módja.

58. §
A központ alkalmazottjának lélektani alkalmassága
(1) A központ alkalmazottjának, aki személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel, teljesítenie kell a lélektani alkalmasság feltételét. A központ az előző mondat szerinti célokra köteles nyilvántartást vezetni azon munkahelyekről, melyek betöltői személyes kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel.
(2) A lélektani alkalmasságot bizonyíthatja
a) az 1. bek. szerinti munkahely iránt érdeklődő pszichológiai értékeléssel, melyet pszichológiai vizsgálat alapján állítottak ki egy évnél nem korábban,
b) a központ alkalmazottja pszichológiai értékeléssel, melyet pszichológiai vizsgálat alapján állítottak ki
1. a központ által megszabott határidőben, a legutóbbi pszichológiai vizsgálattól kevesebb mint öt éven belüli időpontban,
2. az alkalmazott lélektani alkalmasságáról felmerült indokolt kétség esetén,
3. a bentlakásos formában ellátott gyermekkel kapcsolatos kínzás vagy szexuális visszaélés gyanújának felmerülése esetén.
(3) A központ alkalmazottja a 2. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti lélektani alkalmasságát a központ igazgatója által megszabott határidőn belül bizonyítja. A központ alkalmazottja, aki egyben a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által a 73. § 1. bek. szerint alapított a központ igazgatója, a 2. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti lélektani alkalmasságát a Munka-, Szociális- és Családügyi Központ vezérigazgatója (a továbbiakban csak „vezérigazgató”) által megszabott határidőn belül igazolja.
(4) A 2. bekezdés szerinti pszichológiai vizsgálatot pszichológus végzi el, aki klinikai pszichológia vagy pszichológiai tanácsadás szakirányon vagy pszichológia szakirányon szerzett végzettséget, mesterfokú felsőoktatási képzésben és legkevesebb ötéves gyakorlattal bír külön jogszabály45) szerinti pszichológusi tevékenység végzésében
a) egészségügyi alkalmazottként,
b) a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság alkalmazottjaként.
(5) A pszichológus az adott tárgyban elvégzett pszichológiai vizsgálat és a lélektani alkalmasság megadott ellenjavallatainak értékelése alapján elkészíti a lélektani alkalmassági szakvéleményt, mely tartalmazza a felülvizsgáló pszichológus utó- és családi nevét és elérhetőségének adatait, az 1. bek. szerinti alkalmazás iránt érdeklődő személy vagy a központ alkalmazottja utó- és családi nevét, szokásos tartózkodási címét, születésének dátumát és további meghatározott kellékeket.
(6) Ha a pszichológiai vizsgálat során megállapításra került, hogy az alkalmazott nem felel meg a lélektani alkalmassági követelményeknek, az alkalmazott kérheti a pszichológia vizsgálat megismétlését más pszichológusnál; ez a pszichológia szakvélemény a lélektani alkalmasság követelményének megítélése szempontjából döntő jelentőségű. A központ köteles biztosítani az első mondat szerinti pszichológiai vizsgálatot.
(7) A pszichológiai vizsgálat biztosításának módjáról a központ dönt. A lélektani alkalmasság igazolásával kapcsolatos költségeket a központ téríti meg; az alkalmazottak 4. bekezdés b) pontja szerinti pszichológia kivizsgálása térítésmentes.
(8) A központ köteles nyilvántartást vezetni a központ alkalmazottainak pszichológiai kivizsgálásairól.

HARMADIK FEJEZET
Ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedések

59. §
(1) A központ ambuláns formában vagy terepen nyújt szolgáltatásokat
a) gyermeknek
1. a gyermek szülőjével vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnel írásban megkötött szerződés alapján,
2. ambuláns nevelési intézkedést elrendelő bírósági döntés, vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság döntése alapján, és amennyiben az a nevelési intézkedésnek célja, akkor a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek is,
3. a központtal megkötött írásbeli szerződés alapján, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozattal elhelyezték, vagy
4. a gyermek kérésére,
b) nagykorú természetes személynek a 44.a § értelmében,
c) szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek,d) fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás lezárulása után.
(2) A központ ambuláns formában vagy terepen a központ programja értelmében nyújt szolgáltatásokat
a) a 73. § 6. bekezdésében taglalt intézkedések szerint,
b) a gyermekkel és szüleivel végzett szociális munka tervében meghatározott szakmódszerek szerint,
c) a 75. § 2. bekezdésében taglalt intézkedések szerint, ha a központ alapítója község,
d) a 76. §-ban taglalt intézkedések szerint, ha a központ alapítója megye.
(3) Az ambulánsan vagy terepen, az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja és b) – d) pontjának értelmében nyújtott szolgáltatásokat a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes írásbeli javaslata alapján végzik. A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslata tartalmazza a meghatározott kellékeket.
(4) A központ jelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak azon alkalmazott elérhetőségének adatait, aki
a) koordinálja a központ szakcsoportját, mely kiértékeli a központ lehetőségeit a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatainak végrehajtására, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által megszabott határidőben,
b) vezeti az ambulánsan vagy terepen végzett intézkedések nyújtását a központban.
(5) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal közösen elkészíti az ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedések tervét az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja, valamint b)–d) pontja értelmében, együttműködve a gyermek szülőjével, a róla személyesen gondoskodó egyénnel, a 44.a § szerinti természetes személlyel, az 1. bek. d) pontja szerinti fiatal felnőttel, más központtal, és ha az a gyermek életkorára és értelmi képességeire nézve lehetséges, a gyermekkel is.
(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság nem tud megállapodni a 3. bekezdés szerinti intézkedések végzéséről és az 5. bekezdés szerinti tervben, az ezt követő eljárásra a 48. § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.
(7) A központ az 1. bek. a) pontjának első és harmadik alpontja szerinti, ambuláns vagy terepen nyújtott intézkedések feltételeiről megállapodást köt a szülővel, a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel vagy a központtal, és az 1. bek. b) –d) pontja szerinti, nagykorú természetes személyt érintő ambuláns vagy terepen nyújtott intézkedések feltételeiről az érintett személyekkel az intézkedések megkezdése előtt; a 47. § 7., 9 – 11. bekezdése ez esetben is érvényes. A megállapodás részét képezi
a) az ambuláns vagy terepen végzendő intézkedésnyújtás terve,
b) a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén tájékoztatásának módja.
(8)  Az 1. bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerinti intézkedés nyújtásához, ha az nem haladja meg az öt órát, nem szükséges az 1. bekezdés a) pontjának első és harmadik alpontja szerinti szerződés, sem a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlása. Ha a központ az 1. bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerint vette fel a gyermeket, köteles haladéktalanul jelenteni ezt annak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak, amelynek területi hatáskörében a központ található.
(9) A központ a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyetértésével megszünteti az 1. bekezdés a) pontjának első alpontja és b) –d) pontjának értelmében végzett intézkedések nyújtását, ha a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek vagy a nagykorú természetes személy nem működik együtt a központtal.

60. §
(1) Ha a központ ambuláns nevelési intézkedéseket nyújt, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a központ elé terjeszti
a) a nevelési intézkedés elrendeléséről szóló határozatot,
b) a tájékoztatást a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság jelen törvény szerint végrehajtott intézkedésiről,
c) az ambuláns nevelési intézkedések mértékét órákban kifejezve, ha ez nem szerepel a határozatban,
d) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság azon alkalmazottjának elérhetőségeit, aki az eseti szociális munkát a gyermekkel és családjával nyilvántartja.
(2) Az 59. § 1. bek. a) pontjának második alpontja szerinti intézkedés végrehajtásához nincs szükség a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó egyénnek vagy azon központnak a hozzájárulására, melyben a gyermek elhelyezésre került bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági döntés, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság döntése alapján.
(3) A központ köteles az ambuláns nevelési intézkedést végrehajtani. A központ, mely ambuláns nevelési intézkedést hajt végre és a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 12. § 3. és 4. bekezdése, a 13. § 1. bekezdése és a 14. § 1. és 2. bekezdése szerint jár el.

NEGYEDIK FEJEZET
Közös rendelkezések

61. §
A központban végrehajtott gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági intézkedések költségtérítése
(1) Térítési díjat szabnak ki bentlakásos intézkedés esetén
a) a gyermek után, aki a központban került elhelyezésre intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozat vagy a szülővel, illetve a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel kötött szerződés alapján, amennyiben az 5. bekezdés másként nem rendelkezik,
b) a nagykorú természetes személy után,
1. ha az fiatal felnőtt, akinek bírósági döntéssel kiszabott bentlakásos intézkedése a nagykorúság elérésével véget ért, amennyiben az 5. bekezdés másként nem rendelkezik,
2. akit a központba gyermekkel együtt vettek fel a 47. § 5. bek. értelmében,
3. akinek részére szakmunkamódszereket alkalmaznak a 46. § 11. és 12. bekezdése szerint,
4. aki reszocializációs program résztvevője,
c) várandós nő után és e nő szülését követően, valamint gyermekére a 46. § 8. bekezdése szerint.
(2) A központ megállapodást köthet
a) a ruházat és lábbeli költségtérítéséről, az egészségügyi ellátás, az iskolalátogatás és hivatásra való felkészülés megnövekedett költségeinek térítéséről, ha a bírósági határozat kötelezte a gyermeket a reszocializációs programban való részvételre; ezeket a költségeket nem foglalják bele a 89.a § szerinti ténylegesen igazolható valós költségekbe,
b) a költségtérítésről a gyermek 57. § 6. bek. b) pontja szerinti tartózkodása esetén,
c) az anyagi-műszaki kiadások megtérítéséről, ha azok a hivatásos családpótló gondoskodás előkészítésével kapcsolatosak; ezeket a költségeket nem foglalják bele a 89.a § szerinti ténylegesen igazolható valós költségekbe.
(3) A bentlakásos formában nyújtott intézkedések térítési díja azon gyermek esetében, akinek intézeti gondozását bíróság rendelte el és az 1. bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti fiatal felnőtt esetében az eltartott gyermek havi létminimuma összegének 30 százaléka havonta.
(4) A 3. bekezdés szerinti térítési díjat a tartásdíjból, az árvasági járadékból vagy a szolgálati árvasági járadékból fedezik. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvasági járadékot kap az egyik szülője után és a másik szülő köteles tartásdíjra kötelezett, a térítési díjat a tartásdíjból fedezik.
(5) Ha a mindkét szülőjét elvesztett árva gyermek vagy fiatal felnőtt nem jogosult árvasági járadékra vagy szolgálati árvasági járadékra egyik szülője után sem, térítési díjat nem szabnak ki; ez nem érvényes, ha a fiatal felnőtt
a) rokkantsági járadékra vagy szolgálati rokkantsági járadékra jogosult, özvegyi nyugdíjra vagy szolgálati özvegyi nyugdíjra jogosult,
b) szociális segélyt vagy külön pótlékot45b) kap, vagy
c) jövedelemre jogosult függő munkaviszony, vállalkozás, más önálló kereseti tevékenység, bérbeadás alapján és mű vagy művészi teljesítmény felhasználása45b) után.
(6) A gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó egyén fizeti a térítési díjat a bentlakásos intézkedések végzése után azon gyermekért, aki a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel megkötött szerződés alapján került intézeti elhelyezésre, mégpedig a családi pótlék43) egy harmincadának összegében a tartózkodás minden egyes napjáért.
(7) Az 1. bek. b) pontjának második alpontja szerinti nagykorú személy a bentlakás biztosításáért térítési díjat fizet a nagykorú személy létminimuma45c) összegéből számított 20 % egy harmincadának összegében a központban való tartózkodás minden egyes napjáért. Ha a bentlakásos intézkedésnek része az étkeztetés is, a központ étkezési térítési díjat határozhat meg, mégpedig legfeljebb a fiatal felnőtt napi étkeztetési egységárának összegében a tartózkodás minden egyes napjára.
(8) Az 1. bek. b) pontjának harmadik alpontja és c) pontja szerinti nagykorú személy téríti az étkezési díjat, ha a bentlakásos intézkedéseknek része az étkeztetés biztosítása, mégpedig legfeljebb a fiatal felnőtt napi étkeztetési egységárának összegében a tartózkodás minden egyes napjára.
(9) Az 1. bek. b) pontjának negyedik alpontja szerinti nagykorú személy a bentlakásos intézkedés biztosításáért térítési díjat fizet a nagykorú személy létminimuma45d) összegében havonta. Az 57. § 6. bek. a) pontja szerinti nagykorú személy a központtal kötött megállapodásban rögzített összegű térítési díjat fizet.

62. §
A központ igazgatója
(1) A központot, melynek alapítója a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, a központ igazgatója vezeti. A központ igazgatóját a vezérigazgató nevezi ki és hívja vissza.
(2) A központ igazgatói tisztségének betöltéséhez a külön jogszabályban45e) lefektetett előfeltételek mellett követelmény
a) a feddhetetlenség,
b) a lélektani alkalmasság az 58. § értelmében,
c) a másodfokú/mesterfokú felsőoktatási végzettség megszerzése.
(3) Nem tekinthető feddhetetlennek a központigazgatói tisztség betöltése szempontjából az, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért, vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért jogerősen elítéltek; a feddhetetlenséget hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség bizonyításának céljából az igazgató rendelkezésre bocsájtja az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.36e) Az előző mondat szerinti adatokat gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.
(4) A vezérigazgató visszahívja a központ igazgatóját, ha
a) már nem teljesíti a 2. bekezdés szerinti feltételeket,
b) súlyosan megsérti a munkafegyelmet,
c) nem teremtette meg a feltételeket 7. § 3. bekezdésnek érvényesítésére a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során az általa irányított központban.
(5) A vezérigazgató visszahívhatja a központ igazgatóját, ha
a) annak egészségi állapota legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem teszi lehetővé tisztsége rendes végzését,
b) ha tisztségéből fakadó feladatait nem kielégítően végzi az előzetes, a hiányosságok kiküszöbölését elrendelő írásbeli figyelmeztetés ellenére is vagy ha kisebb mértékben ismételten megsérti a munkafegyelmet,
c) ha ismételten hiányosságok merülnek fel a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során az általa irányított központban.

63. §
Gondozói szolgáltatás a központban
A központban nyújtott gondozói szolgáltatás nyújtásának, a nyújtás feltételeinek, a központban nyújtott gondozói szolgáltatás tartalmának és térítési díjának feltételeit és a központban nyújtott gondozói szolgáltatásról kötött szerződés feltételeit külön jogszabályi előírások45f) határozzák meg.

ÖTÖDIK RÉSZ
Pénzügyi jellegű intézkedések a gyermekvédelem és gyámügy területén

64. §
Támogatások a gyermek családi viszonyainak rendezésére
(1) A 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja szerint bírósági határozattal bentlakásos intézkedésre kötelezett gyermek és családja, vagy a róla személyesen gondoskodó egyén közötti kapcsolat rendezéséhez és fenntartásához, valamint a családi kapcsolatok rendezéséhez és fenntartásához
a) a község támogatást nyújthat útiköltségre,
b) a központ támogatást nyújt étkezési díjra.
(2) A gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek a község, melynek az érintett a lakosa46) támogatást nyújthat utazáshoz abba a központba, ahol a gyermeket elhelyezték. Ha a község utazási támogatást nyújt, e támogatás nyújtásának feltételeit, annak formáját és részleteit általános érvényű helyi rendeletben szabályozza. A központ köteles tájékoztatást nyújtani a községnek arról, hogy a nyújtott utazási támogatás felhasználása célszerű-e, ha erre község felkéri.
(3) A gyermeknek, aki a központ beleegyezésével a központon kívül tartózkodik szülei, a róla személyesen gondoskodó egyén vagy az 53. § 6. bek. szerinti természetes személy meglátogatása céljából, a központ támogatást folyósít a gyermeknek megszabott napi étkezési egység hányadának összegében annak az időtartamnak megfelelően, amit a gyermek a központon kívül tölt.
(4) A központ étkezési hozzájárulást folyósít, ha a 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja értelmében bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedést hajt végre és a természetes személy tartózkodása idején, ha a gyermek a 46. § 11. bek. szerinti természetes személlyel együtt van elhelyezve a központban.
(5) Ha a központ megállapítja, hogy az étkezési hozzájárulást nem az adott célra fordították, dönthet úgy, hogy a továbbiakban már nem folyósít támogatást.

Támogatások bentlakásos bírósági intézkedés céljainak végrehajtására és fiatal felnőttnek járó támogatások

65.§
A központ folyósít
a) zsebpénzt és tárgyi ajándékot
1. a gyermeknek, aki bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés alanya a 49. § 1. bek. és az 56. § 1. bek. c) pontja értelmében,
2. a fiatal felnőttnek, aki az 55. § értelmében végzett intézkedések alanya, amennyiben hivatására készül,
b) támogatást a fiatal felnőtt önálló életkezdésének megkönnyítésére, ha neki az 55. § 1. bek. értelmében nyújtottak intézkedéseket.

66. §
(1) A gyermek és a fiatal felnőtt szociális fejlődése érdekében a gyermeknek és a fiatal felnőttnek a 65. § a) pontja szerint zsebpénzt folyósítanak havonta meghatározott összegben, legfeljebb azonban az ellátatlan gyermek létminimumának 50 %-a összegében.
(2) A zsebpénz felhasználásáról a gyermek dönt; a gyermeknek életkorához és észbeli képességeihez mért segítséget nyújtanak.
(3) Ha célszerű és észszerű, a zsebpénz a gyermeknek havonta több részletben folyósítható, vagy a gyermekkel történt megegyezés alapján a zsebpénz vagy annak egy része meghatározott időre megőrizhető.
(4) Méltánylást érdemlő okokból, főleg nevelési célzattal folyósítható a gyermeknek a megszabott zsebpénz összegénél kevesebb zsebpénz is. A folyósított összeg és a gyermeknek havi zsebpénzként meghatározott összeg különbségét a gyermeknek a csökkentett zsebpénz-összeg folyósítását követő hónapban folyósítják vagy a gyermek személyi számláján helyezik el.
(5) A zsebpénz havi meghatározott összegét arányosan az azon napokra eső összeggel csökkentik, melyeken a gyermek engedély nélkül a központon kívül tartózkodott.
(6) A zsebpénz 3. és 4. bekezdés szerinti folyósítása esetén a központ köteles a gyermeknek megfelelő módon elmagyarázni az okokat, melyek miatt a zsebpénzt több részletben vagy csökkentett összegben folyósítják, és köteles lehetővé tenni a gyermeknek, hogy életkorának és észbeli képességeinek megfelelően elmondja véleményét a zsebpénz ilyen folyósításáról.
(7) A központ kiértékeli, hogy a 3. és 4. bekezdés szerinti zsebpénz-folyósítás elérte-e a célját is az értékelést a gyermek tudomására hozza.
(8) A zsebpénzből a gyermektől életkorának és észbeli képességeinek megfelelő módon megszerzett beleegyezés alapján megtakarítás képezhető.

67. §
A 65. § a) pontja szerinti gyermek és fiatal felnőtt életének fontos eseményei, főként születésnapja és névnapja alkalmából, az életében jelentős vallási esemény alkalmából, iskolai sikerek, sportsikerek és egyéb társadalmi területeken elért sikerek alkalmából tárgyi ajándékot kap, a naptári évben legalább az ellátatlan gyermek létminimumának 25 %-a értékében.

68. §
(1) A 65. § b) pontja szerinti fiatal felnőtt egyszeri életkezdési támogatásban részesül önállósodása magkönnyítése érdekében, mégpedig lakhatás biztosítása, a lakhatással kapcsolatos tárgyak beszerzése érdekében és a fiatal felnőtt hivatásra való felkészülése érdekében. A fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatást a központból való távozásakor folyósítják, ha a szerződésben az 55. § 5. bekezdése értelmében más nem szerepel. A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatás csak egy alkalommal nyújtható.
(2) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást a központ
a) pénz formájában,
b) dologi/tárgyi formában, vagy
c) kombinált formában nyújtja.
(3) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatás meghatározott összegű, legfeljebb az ellátatlan gyermek létminimumának 15-szöröse és legkésőbb a fiatal felnőtt központból történő távozása napján fizetik ki.
(4) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást nem folyósítják, ha a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedés nagykorúság elérésével történő befejeződésekor a fiatal felnőtt a központ hozzájárulása nélkül a központon kívül tartózkodik, szabadságvesztés-büntetését tölti vagy fogvatartásban van.

69. §
(1) A község a fiatal felnőttnek, akinek a 68. § értelmében jogigénye keletkezett támogatásra, fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást folyósít a 68. § 3. bek. szerinti támogatás 30 %-a összegében, ha
a) a támogatást kérelmezi 30 napon belül az 55. § 1. bek. szerinti intézkedés befejeződését követően, és
b) állandó lakhelye volt a község területén a központban történt elhelyezése idején.
(2) A fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást a község
a) pénz formájában,
b) dologi/tárgyi formában, vagy
c) kombinált formában nyújtja.
(3) A község dönthet úgy, hogy a fiatal felnőtt önálló életkezdését megkönnyítő támogatást több részletben folyósítja; a teljes összeget legkésőbb a jogerős döntéstől számított hatodik hónapjának végéig kell folyósítani.

70. §
Reszocializációs támogatás
(1) A fiatalkorúak3) és felnőtt nagykorú személyek reszocializációjának megkönnyítése érdekében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból történő elbocsátás, a védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés befejeződése után reszocializációs támogatás nyújtható elsősorban személyes irataik és a feltétlenül szükséges személyes holmi beszerzésére.
(2) Reszocializációs támogatásban részesülhet
a) a Szlovák Köztársaság állampolgára, vagy az idegen állampolgárságú, de a Szlovák Köztársaságban külön jogszabály alapján2) állandó lakhellyel bíró polgár a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból történő elbocsátás, a védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés befejeződése után, amennyiben ezeket a Szlovák Köztársaság területén töltötte le,
b) a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkezik, ha bizonyíthatóan a Szlovák Köztársaság területén kívül töltötte le a szabadságvesztés-büntetését, a fogvatartását, a védő átnevelést vagy védő intézeti gyógykezelést, mégpedig a Szlovák Köztársaság területére való visszatérését követően.
(3) Reszocializációs támogatást nyújtanak, ha a szabadságvesztés-büntetés, fogvatartás, védő átnevelés vagy védő intézeti gyógykezelés 30 egymást követő napnál hosszabb ideig tartott és a Szlovák Köztársaság állampolgára vagy a 2. bekezdés szerinti idegen állampolgár segélyezési kérvényt nyújt be az életbe való beilleszkedése elősegítése érdekében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósághoz szokásos állandó lakhelye körzetében a szabadságvesztés-büntetésből, fogvatartásból, védő átnevelésből vagy védő intézeti gyógykezelésből történt elbocsátásának napját követő nyolc munkanapon belül.
(4) A reszocializációs támogatás összege legfeljebb a nagykorú személy létminimuma összegének 40 %-át teheti ki. Az egy naptári évben ugyanazon személynek, a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a 2. bekezdés szerinti idegen állampolgárnak folyósított reszocializációs támogatás összege nem haladhatja meg az előző mondatban meghatározott összeget.
(5) A reszocializációs támogatás folyósítható
a) pénz formájában,
b) tárgyi formában, vagy
c) kombinált formában.


HATODIK RÉSZ
A gyermekvédelem és szociális gondnokság/gyámság szervezeti felépítése

71. §
(1) A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket
a) állami hatóságok hajtják végre, így
1. a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális- és Családügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”),
2. a gyermekvédelmi és gyámhatóság,
3. a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ,
b) a község ,
c) a nagyobb területi egység (megye),
d) az akkreditált jogalany,
e) a 10. § értelmében gyermekvédelmet és gyámságot gyakorló jogi vagy természetes személy,
f) a 73. § 4. bek. b) pontja értelmében intézkedési joggal bíró, önálló szociális munkási gyakorlatot végző szociális munkás hajtja végre.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság hatóságai a Munka-, Szociális és Családügyi Központ , valamint a munka-, szociális és családügyi hivatalok.
(3) A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ a Szlovák Köztársaság területén jogköröket gyakorló államigazgatási hatóság. Székhelye Pozsonyban van. A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központot a munka-, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban csak „miniszter”) által kinevezett és visszahívható igazgató irányítja és a munkájáért is ő felel.

72. §
A minisztérium hatáskörei
A minisztérium mint a gyermekvédelem és gyámság központi államigazgatási hatósága
a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a gyermekvédelem és gyámság területén, valamint a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központban,
b) dönt az akkreditációk megadásáról, érvényességük meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszüntetéséről,
c) teljesíti a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió jogszabályaiból48) eredő feladatokat,
d) vezeti és frissíti az akkreditált jogalanyok jegyzékét és azon természetes személyek jegyzékét, akik elvégezték a szociális munka vagy tanácsadói munka területével kapcsolatos felügyelők akkreditált szakmai felkészítőjét (a továbbiakban csak „felügyelők jegyzékét”),
e) ellenőrzi a jelen törvény szerint végzett intézkedések színvonalát,
f) biztosítja a nemzetközi együttműködést a gyermekvédelem és gyámság területén,
g) koordinálja a gyermekvédelmi és gyámsági állami hatóságok, községek, megyék, akkreditált jogalanyok és más, jogi személyek és a gyermekvédelem és gyámság területén dolgozó természetes személyek tevékenységét.

73. §
A gyermekvédelmi és gyámhatóságok hatáskörei
(1) A Munka-, Szociális és Családügyi Központ mint gyermekvédelmi és gyámügyi államigazgatási hatóság
a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a munka-, szociális és családügyi hivatalokban, a gyermekvédelem és gyámság, valamint a pszichológiai tanácsadói szolgáltatások területén,
b) kidolgozza a jelen törvény szerinti intézkedések intézeti végrehajtását biztosító elvi tervezetet (koncepciót),
c) létrehozza a központot, ellenőrzi és módszertanilag irányítja azt, jóváhagyja annak belső szervezési rendszerét, ellenőrzi és módszertanilag irányítja a központot, mely intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint kiadott akkreditáció alapján,
d) meghatározza
1. a fő célokat és azok szervezési biztosításának módját a 89. § 1. bek. a) és b) pontja szerint és jóváhagyja a fő célokat és azok szervezésibiztosításának módját a 89. § 1. bek. c) pontja szerint,
2. a fenntartása alá tartozó központokban a jelen törvény értelmében végzett intézkedések célját, formáját és tartalmát,
e) elbírálja a 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok kérvényeinek indokait és jóváhagyja e hatóság területi körzetében a fő célok módosításait,
f) közbeszerzést hirdet meg külön jogszabály49) szerint,
g) honlapján közzéteszi az elmúlt évi átlagos folyó költségeket 89.a § 2. bek. szerint,
h) másodfokon eljár és döntéseket hoz a gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, melyekről alapfokon a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint az intézet dönt,
i) részt vesz a nemzetközi egyezményekből és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésében,
j) koordinálja a kerületek egyes területi körzetein belül a munka-, szociális és családügyi hivatalok, községek, nagyobb területi egységek (megyék), akkreditált jogalanyok és más, a gyermekvédelemben és gyámügyben működő jogi és természetes személyek tevékenységét,
k) koordinálja a kísérő nélküli kiskorúaknak nyújtott segítséget,
l) lépéseket tesz a gyermek 28. § 1. bek. szerinti területre való visszatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében,
m) jelenti a külföldi külképviseleti hivatalnak a gyermek Szlovák Köztársaság területére való biztonságos visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedéseket,
n) lépéseket tesz a 29. § 1. bek. b) és c) pontja szerint a kísérő nélküli kiskorú érdekében,
o) részt vesz regionális projektek kidolgozásában és megvalósításában, melyek célja a szociálpatológiai jelenségek megelőzése, valamint a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése, projekteket hajt végre a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése érdekében és együttműködik a megyével annak 76. § a) és b) pontja értelmében végzett jogköreinek gyakorlása céljából,
p) koordinálja a munka-, szociális és családügyi hivatalok tevékenységét a nemzeti tervek megszabta feladatok teljesítésében, és szociális megelőző, gyermekvédelmi és gyámügyi programok teljesítésében,
r) részt vesz az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs intézkedések megvalósításában,
s) szervezi és biztosítja a gyermekvédelmi és gyámhatóságok alkalmazottainak szakképzését a gyermekvédelem és gyámügyek, valamint a felügyelet területén,
t) feldolgozza a statisztikai adatokat és adminisztratív forrásokat49a) a gyermekvédelem és gyámügyek területéről,
u) a szociális ügyek és munkaügyi szolgáltatások egységes informatikai rendszerén belül üzemelteti és fejleszti az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információátadás összekapcsolt egységes rendszerét, ugyanígy nyomon követi a családpótló családi gondoskodás közvetítése terén zajló folyamatokat,
v) feladatokat teljesít a jelen törvényben lefektetett intézkedések végrehajtásában, mégpedig
1. ellátja a 89. § 3. bek. szerinti feladatokat,
2. szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89.a, 89.b és 89.d § 1. bek. értelmében és ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását,
3. pénzügyi támogatást nyújt a 89.a, 89.b és 89.d § 1. bek. értelmében,
4. a 89. § szerinti fő célokkal összhangban biztosítja a gyermekeknek és fiatal felnőtteknek szerződéses alapon bentlakásos, ambuláns formájú vagy terepen nyújtott intézkedések elérhetőségét a központban,
5. vezeti a központok jegyzékét és nyilvánosságra hozza azt a honlapján,
6. frissíti a folyamatos gyermekvédelmi rendszer biztosítását érintő információkat és biztosítja ennek elérhetőségét a 26. § értelmében,
w) további, a jelen törvényben és külön jogszabályokban50) kirótt feladatokat lát el.
(2) A munka-, szociális és családügyi hivatal
a) dönt
1. nevelési intézkedés elrendeléséről és annak megszüntetéséről a 12–15. § értelmében,
2. a reszocializációs támogatásról,
b) ellátja
1. a 16. és 17. § szerinti gyámügyi intézkedések teendőit gyermekek esetében,
2. a külön jogszabály szerinti17) pártfogói felügyelő szerepét,
3. a külön jogszabály szerinti52) pártfogó szerepét,
4. a kísérő nélküli kiskorú gyámjának szerepét,
5. a gyermek pártfogói felügyelőjének szerepét külön jogszabály értelmében3) büntetőperes eljárásban,
6. a szükséges teendőket a gyermek 28. § 3–5. és 8. bekezdése szerinti külföldről való hazatérése vagy áthelyezése érdekében,
7. felkészíti a természetes személyt, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a családpótló gondoskodásra,
8. a 33. § 12. és 13. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket,
9. a 18. és 19. § szerinti gyámügyi intézkedéseket,
10. a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat gyermek, nagykorú természetes személy és család esetében, a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat a 11. § 3. bek. d) pontja szerint,
c) biztosítja
1. a gyermek életének, egészségének és kedvező fejlődésének folyamatos védelmét,
2. a lelki segélynyújtást a 11. § 2. bek. b) és c) pontja értelmében,
d) javaslatot nyújt be a bíróságnak
1. azonnali intézkedés elrendelésére külön jogszabály értelmében,30)
2. apaság megállapítására külön jogszabály szerint,53)
3. apaság kizárására külön jogszabály szerint,54)
4. az örökbefogadás feltételei teljesüléséről szóló eljárás megindítására,21)
5. intézeti nevelés elrendelése vagy intézeti nevelés megszüntetése céljából,
6. nevelési intézkedés bírósági elrendelése vagy nevelési intézkedés bírósági megszüntetése céljából,
7. a szülői jogokba és kötelességekbe való beavatkozás55) végrehajtása céljából,
e) az a hatóság,
1. amely a bírósági határozatot végrehajtó intézeteknek benyújtja a 30. és 31. § szerinti iratokat,
2. mely szociális tanácsadást nyújt vagy biztosítja a szociális tanácsadás nyújtását a fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás lezárulása után,
3. mely koordinátori szerepet tölt be, ha arra szükség van, a gyermekre vonatkozó gyámsági intézkedések végrehajtásában vagy a kínzásnak, szexuális visszaélésnek kitett és elhanyagolt gyermekek megsegítésében, vagy azok esetében, akiknél fennáll a kínzás, szexuális visszaélés vagy elhanyagolás megalapozott gyanúja, vagy akik emberkereskedelem9a) áldozatává váltak, a kísérő nélküli kiskorú helyzetének kiértékelésekor vagy a kísérő nélküli kiskorú érdekében alkalmazandó intézkedések kiválasztásakor és végrehajtásakor más jogalanyokkal együttműködve,
4. mely a gyermekeknek, családoknak és nagykorú természetes személyeknek szakszerű segítséget közvetít specializált intézmények által, és részt vesz a község, a nagyobb területi egység vagy akkreditált jogalany által szervezett programokban és tevékenységekben,
5. amely végrehajtja vagy biztosítja a 11. § 3. bek. a)–c) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedéseket,
6. amely behajtja a gyermek 28. § 8. bek. szerinti hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatos költségeket,
7. amely megírja és a bíróságnak benyújtja az indítványokat és a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos javaslatokat,
8. amely vezeti a gyermek, a nagykorú természetes személy és a család aktáját, mellyel kapcsolatban intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint, valamint az akták nyilvántartását is,
9. amely kiértékeli a gyermek és család helyzetét, elbírálja a szülők, a közeli hozzátartozók és a gyermek további rokonainak lehetőségeit a gyermek és a család helyzetének rendezésében, a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározása érdekében és meghatározza a veszélyeztetettség mértékét,
10. mely teljesíti a 89. § 4. bek. szerinti feladatokat,
11. amely kidolgozza a végzendő szociális munka tervét a gyermekre, szüleire és azon személyekre vonatkozóan, akik személyesen gondoskodnak a gyermekről,
12. amely kidolgozza a nevelési intézkedés tervét a 14. § 1. bek. szerint,
13. amely kidolgozza a szociális munka tervét a azon gyermek családjával, akit a 32. §. 3. bek. szerinti bírósági intézkedés végrehajtása okán intézetben helyeztek el,
14. amely kidolgozza a nagykorú természetes személlyel végzendő szociális munka tervét,
15. amely meghatározza és közzéteszi a 4. bek. szerinti területi körzetében az intézkedések végrehajtását szolgáló projektek részletes feltételeit és jóváhagyási eljárásait, közzéteszi a projektek benyújtásának felhívásait és a jóváhagyja ezeket a projekteket,
16. mely szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89.d § 4. bek. értelmében, ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását és pénzügy támogatást folyósít a 89.d § 4. bek. szerint,
17. mely beszerzi, összegyűjti, feldolgozza, megőrzi az adatokat a statisztikák készítéséhez és az adminisztratív forrásokat49a) a gyermekvédelem és gyámügy területéről,
18. amely szerződést köt pénzügyi hozzájárulás kiutalásáról gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához az 5. bekezdés értelmében,
19. mely együttműködik az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal a 44. § 11. bek. szerinti kellékek bebiztosításában,
20. amelyet a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszt,
f) szakértő csoportok hoz létre (38. §)
g) nyilatkozatot tesz közzé külön jogszabály27) értelmében,
h) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 9. bek. szerint,
i) további, a jelen törvénnyel és külön előírásokkal50) kirótt feladatokat lát el.
(3) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2. bekezdésben meghatározott hatáskörökön kívül
a) dönt
1. a jegyzékbe vételről a 39. és 39.a § szerint,
2. a jegyzékből történő törlésről a 39. és 39.a § szerint,
b) koordinálja a segítségnyújtást és szociális tanácsadást a családpótló családi gondoskodás és személyes pótszülői gondoskodás célja teljesítésének megkönnyítése érdekében,
c) ellenőrzi az n) pont szerinti szerződés feltételeinek teljesülését,
d) végrehajtja
1. a gyermek felkészítését a családpótló gondoskodásra,
2. a szükséges intézkedéseket a 43. § értelmében, ha a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást kellene közvetíteni, nem közvetíthető ki személyes kapcsolatfelvétel a kérvényezővel,
e) nyilvántartást vezet a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,
f) nyilvántartja a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személyek kérvényeit,
g) személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, miközben együttműködik a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal,
h) koordinálja a személyes kapcsolatfelvétel közvetítését a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, együttműködve a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal, ha a közvetítést nem saját területi körzetén belül biztosítja,
i) a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti a gyermekkel kapcsolatos írásos dokumentumokat a 44. § 2. bek. értelmében,
j) pénzügyi támogatást nyújt 89.d§ 4. bek. értelmében,
k) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 9. bek. szerint,
l) teljesíti a 89. § 4. bek. szerinti feladatokat,
m) vezeti a jegyzéket a 39. és 39.a § szerint,
n) szerződést köt az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról,
o) a jelen törvénnyel és különleges jogszabályokkal50) meghatározott egyéb feladatokat teljesít a családpótló gondoskodás területén.
(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben megszabott feltételek mellett biztosíthatja
a) a 11. § 2. bek. és 3. bek. a)–c) pontja, a 12. § 1. bek. b) és d) pontja, a 17. § 4. bek., a 33. § 9. bek. c) pontja, a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, vagy nevelési intézkedések végrehajtását külön jogszabály9d) értelmében vagy a 14. § 1. bek. második mondata szerinti kötelesség végrehajtását akkreditált jogalany által vagy akkreditált jogalannyal együttműködve,
b) a 11. § 3. bek. b) pontja, a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti intézkedések végrehajtását, szociális tanácsadás nyújtását a 44.a § 1. bek. b) pontja szerint, vagy a 14. § 1. bek. második mondatában előírt kötelességeket önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkás által.
(5) A 2. és 3. bekezdésben taglalt gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett szervezésileg biztosítja a 4. bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását akkreditált jogalanyoknak és önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkásoknak meghirdetett projektpályázatok által is, ha a 11. § 3. bek. b)–d) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, a 14. § 1. bek. második mondata vagy a 44.a§ 1. bek. szerint nevelési intézkedésnek minősülő intézkedések végrehajtását, családpótló családi nevelést közvetítő intézkedés és 4. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedés végrehajtását biztosítja; az ilyen felhívások közzétételére a különleges előírás49) nem vonatkozik.
(6) A 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság biztosíthatja a központban ambuláns formában vagy terepen
a) az intézkedéseket a gyermek és családja helyzetének értékelésére, a szülők, a további hozzátartozók és egyéb, a gyermekhez közelálló személyek lehetőségeinek elbírálására a gyermek és családja helyzetének megoldása szempontjából, a gyermek veszélyeztetettségi mértékének meghatározása céljából, ha saját hatáskörben végzett intézkedésekkel a veszélyeztetettség mérték nem tudta egyértelműen eldönteni,
b) a 11. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedéseket a gyermek lelki, testi és szociális fejlődését érő kedvezőtlen hatások korlátozására és kiküszöbölésére,
c) ambuláns nevelési intézkedések végrehajtását,
d) a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását,
e) szociális tanácsadást a fiatal felnőttnek a családpótló gondoskodás befejeződését követően.

74. §
A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ jogkörei
(1) A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ kijelölt hatóság a nemzetközi egyezményekből57) és az Európai Unió jogilag kötelező rendelkezéseiből58) eredő feladatok végrehajtására, vagyis
1. teljesíti átvevő szerv és átutaló szerv feladatait a tartás behajtása területén a nemzetközi egyezmények59) értelmében,
2. teljesíti a központi hatóság feladatait a nemzetközi egyezmények60) és az Európai Unió jogi aktusai58) értelmében,
3. bizonylatokat ad ki a nemzetközi egyezmények61) szerint,
4. további feladatokat teljesít a gyermekvédelem területén nemzetközi vonatkozásban különleges jogszabályok szerint,62)
5. együttműködik a szerződéses államok külföldi átvevő és átutaló hatóságaival, a külföldi szerződéses államok központi szerveivel, a külképviseleti hivatalokkal, a központi államigazgatási szervekkel, bankokkal, külföldi bankok kihelyezett részlegeivel, a helyi államigazgatási hatóságokkal, a területi önkormányzati szervekkel és akkreditált jogalanyokkal.
(2) A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ
a) dönt
1. a nemzetközi örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy jegyzékbe vételéről, a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező gyermek örökbe fogadását kérvényezők jegyzékébe való felvételről,
2. a kérvényező első pont szerinti jegyzékből való törléséről,
b) vezeti a Szlovák Köztársaságban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező gyermek örökbe fogadását kérvényezők jegyzékét.

75. §
Községi jogkörök
(1) A község önkormányzati jogköreinek gyakorlása során
a) végrehajt
1. intézkedéseket, melyek célja a gyermekek és 10. § szerinti nagykorú felnőtt személyek lelki, testi és szociális fejlődészavarai kialakulásának megelőzése,
2. intézkedéseket a 11. § 1. bek. szerint,
b) együttműködik a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal és a 11. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja szerint szakmódszert végrehajtó intézettel,
c) együttműködik
1. a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy bíróság által kirótt nevelési intézkedések végrehajtásában,
2. a segítségnyújtásban azon gyermekek esetében, akiknek a gyermekvédelmi és gyámhatóság jóléti gondnokságot nyújt, és részt vesz a gyermekkel végzett szociális munka kidolgozásában és megvalósításában,
3. a gyermek családi viszonyainak rendezése és megújítása folyamatában,
d) biztosítja
1. a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó személynek a juttatást az intézménybe való útiköltségre a 64. § 1. bek. a) pontja értelmében,
2. tájékoztatást a természetes személynek, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó akar lenni a kérvényezők nyilvántartásába való bejegyzési kérvény benyújtásának szükségességéről és a családpótló nevelésre való felkészítést végző jogalanyokról,
3. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem és gyámügyek területéről az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak a statisztikai adatok és adminisztratív források49a) feldolgozása céljából,
4. a pénzügyi támogatást a 69. § szerint,
e) segítséget nyújt
1. a gyermeknek sürgős esetben, különösen, ha élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése forog veszélyben,
2. a gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek, akit családtagja vagy más természetes személy magatartása veszélyeztet,
3. a gyermek és szülei kölcsönös kapcsolatainak fenntartásában és rendezésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében, ha a gyermeket intézeti gondozásba, halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés alá vonták,
4. a fiatal felnőttnek a helyettesítő személyes gondoskodás, a nevelőszülői gondoskodás vagy intézeti gondoskodás befejeződése után lakhatás és munkahely biztosításában,
f) együttműködik
1. az állami gyermekvédelmi és gyámhatósággal a gyermek és családja családi körülményeinek, lakáskörülményeinek és szociális helyzetének felmérésében gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések megtétele céljából,
2. az intézettel a fiatal felnőtt önállósodásának biztosításában,
g) feltételeket teremt a közösségi munkához,
h) központot alapíthat, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az általa alapított központot; a központ megalapításáról értesíti a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot,
i) olyan természetes személyeket kutat fel, akikre gyermek gondozása bízható,
j) véleményt mond azon természetes személy életmódjáról, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, valamint a családjáról a 35. § 4. bek. d) pontja szerint,
k) nyilvántartást vezet a gyerekekről, családokról és nagykorú személyekről, akik részére gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenységet végez,
l) ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság végrehajtott intézkedéseinek színvonalát azon jogalanyoknál, melyeknek pénzügyi támogatást folyósít,
m) további, jelen törvény és különleges jogszabályok50) szerinti feladatokat teljesít.
(2) A község az 1. bekezdés c) pontjának első és második alpontja, a d) pontja, az e) pontjának első és negyedik alpontja, az f) pontja, a g) pontja, a j)–m) pontja kivételével az önkormányzati hatásköröket az 1. bek. h) pontja szerinti központ, akkreditált jogalany vagy jogi személy és természetes személy által is gyakorolhatja, ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedés végzését nem kötik az ezen törvény szerinti akkreditációhoz.

76. §
A nagyobb területi egység hatáskörei
A nagyobb területi egység önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során
a) biztosítja területén a gyermekjogok és a törvénnyel védett gyermeki érdekek védelmét célzó szociális programok kidolgozását és teljesítését a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása érdekében,
b) területe vonatkozásában a c) pont szerinti feltételek megteremtése érdekében elemzéseket dolgoz ki a gyermekekre és családokra ható kedvezőtlen befolyásokról, a szociálpatológiai fejlődési irányvonalakról,
c) megteremti a feltételeket
1. a 10. és 11. §-ban taglalt intézkedések megszervezéséhez,
2. a kedvező lelki fejlődés, testi fejlődés és szociális fejlődés biztosításához, a szülői jogok és kötelességek gyakorlásához, valamint a jelen törvény és különleges jogszabály4) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásához,
3. területén élő lakosság igényei szerint a gyermeknek, nagykorú természetes személyeknek és családoknak nyújtandó segítséghez, ha azok válsághelyzetbe kerülnek,
4. a területén élő lakosok felkészítéséhez, ha nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretnének válni, családpótló családi gondoskodást szeretnének nyújtani és ha hivatásos családpótló gondoskodást szeretnének végezni,
5. a 33. § 12. bek. szerinti gyermekjogi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához,
6. szociális programok szervezéséhez a területén élő drogfüggő és más függőségekben szenvedő lakosok, a szabadságvesztés-büntetésből szabadult lakosok, reszocializációs programból elbocsátott lakosok részére,
7. a 4. § 4. és 5. bekezdése szerinti környezetben végrehajtandó intézkedésekhez a területén élő lakosok igényei szerint,
d) vezeti területén a jelen törvény szerint alapított intézetek nyilvántartását,
e) központot alapíthat, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az általa alapított központot; a központ megalapításáról értesíti a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságot,
f) folyósítja
1. a községeknek, akkreditált jogalanynak, mely nem központ, a jogi személyeknek és természetes személyeknek a 71. § 1. bek. e) pontja értelmében a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához a pénzügyi támogatásokat,
2. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem végrehajtásával kapcsolatosan az állami gyermekvédelmi és gyámügyi szerveknek a statisztikai adatok és adminisztrációs források49a) feldolgozása céljából, valamint adatokat továbbít az intézetek nyilvántartásaiból,
g) együttműködik a községekkel, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságokkal, az akkreditált jogalanyokkal és más jogi és természetes személyekkel, melyek a gyermekvédelem és gyámügyek területén működnek a jelen törvény értelmében a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása terén,
h) ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság végrehajtott intézkedéseinek színvonalát azon jogalanyoknál, melyeknek pénzügyi támogatást folyósít,
i) egyéb feladatokat lát el a jelen törvény és különleges jogszabályok50) értelmében.


HETEDIK RÉSZ
Akkreditáció

Akkreditált jogalany által végrehajtott intézkedések

77. §
(1) Jelen törvény szerinti intézkedéseket végrehajthat vagy végrehajtásukban különböző módszerek, technikák és eljárások végzésével részt vehet megítélt akkreditáció alapján természetes személy vagy jogi személy is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A 10. § szerinti intézkedések végrehajtásához akkreditációra nincs szükség. A 73. § 2. bek. b) pontjának tizedik alpontja és c) pontjának második alpontja szerinti intézkedések végrehajtására akkreditáció csak akkor ítélhető oda, ha ezeket az intézkedéseket a jelen törvény szerinti más intézkedésekkel együtt nyújtják.
(2) Nem adható ki akkreditáció
a) a 44.a § 2. bek., 72. §, 73. § 1. bek., 2. bek. a) pontja, b) pontjának első-hatodik alpontja és kilencedik alpontja, c) pontjának első alpontja, d) pontja, e) pontjának első, harmadik, negyedik, hatodik–nyolcadik alpontja, tizedik – huszadik alpontja, g) –i) pontja, 3. bek. a) – c) pontja, e) pontja és f) pontja, h) – o) pontja és 74. §-a végzésére
b) békéltetésre, szupervíziós programra és jogi tanácsadásra.
(3) Akkreditált jogalany a jelen törvény szerinti tevékenységeket nem végezheti nyereségszerzés céljából.

78. §
Az akkreditált jogalany a nemzetközi örökbefogadás közvetítése során ellátja
a) a fogadó állam feladatát, melyek főként a következők:
1. szociális jelentés a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjéről és annak beterjesztése a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz,
2. tanácsadást nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása előtt és a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása után,
3. segítséget nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megkönnyítése céljából,
4. folyó jelentés kidolgozása a nemzetközi örökbefogadási folyamatról, az örökbefogadás előtti gondoskodás lefolyásáról, ha az a Szlovák Köztársaság területén történik, valamint a nemzetközi örökbefogadás befejezésére hozott intézkedésekről, s ezeket a kibocsátó állam központi hatósága vagy a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti, amennyiben a kibocsátó állam ezt megköveteli,
5. rendszeres jelentéseket készít a gyermekről a Szlovák Köztársaság területére történt áthelyezését követően a kibocsátó állam központi hatósága részére,
6. válaszol a kibocsátó állam központi hatóságának megalapozott kérvényére vagy a kibocsátó állam rendesen akkreditált jogalanyainak kérdéseire, melyek a konkrét nemzetközi örökbefogadással kapcsolatosak külön jogszabályi előírások37) értelmében,
b) a kibocsátó állam feladatait, melyek leginkább a következők:
1. a gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítésére szolgáló aktájának elkészítése és annak benyújtása a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak,
2. bizonyítás előterjesztése arról, hogy a belegyezéseket a nemzetközi egyezményekkel64) összhangban szerezték meg,
3. elbírálni a gyermek iratanyaga és a kérvényezők iratanyaga alapján, hogy a gyermek államközi örökbefogadása szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, melyről jelentést dolgoznak ki,
4. intézkedések meghozatala a nemzetközi örökbefogadás kérvényezői és a gyermek szülei személyes találkozásának megakadályozása érdekében mindaddig, míg nem teljesülnek a nemzetközi egyezményekbe65) foglalt követelmények,
5. nemzetközi egyezmény66) szerinti beleegyezés megszerzése az örökbefogadás kérelmezőitől,
6. intézkedések meghozatala a gyermek fogadó államba való belépésének biztosítására és a gyermek fogadó államban való tartózkodásának biztosítására,
7. javaslat előterjesztése a beleegyezés megadására a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak, hogy a nemzetközi örökbefogadás megvalósulhat.

79. §
Az akkreditáció megadásának feltételei
(1) Az akkreditáció megítélését kérvényezőnek (a továbbiakban csak „az akkreditáció kérvényezője”), amennyiben természetes személy, az alábbi feltételek teljesülését kell igazolnia:
a) teljeskörű jogi cselekvőképesség,
b) feddhetetlenség és szakmai alkalmasság,
c) a természetes személyek szakmai alkalmasságát, ha munkajogviszonyban vannak vagy lesznek, vagy más szerződéses jogviszonyú más természetes személyek alkalmasságát, ha hivatásukat az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban végzik vagy fogják végezni,
d) a c) pont szerinti természetes személyek feddhetetlenségét,
e) az állandó lakhelyet vagy átmeneti lakhelyet a Szlovák Köztársaság területén,2) ha külföldiről van szó,
f) írásban dokumentált munkamódszereket, ha a kérvényező nem a jelen törvény szerinti intézkedések intézeti végrehajtását kéri, vagy nem központ programjának, speciális programjának vagy reszocializációs programjának akkreditálását kéri,
g) a fogadó állam illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulását az együttműködéshez nemzetközi örökbefogadás közvetítésében, ha a kérvényező 78. § szerinti intézkedések végzésére kér akkreditációt,
h) a dologi-műszaki felszerelés meglétét az intézkedések végrehajtásához, melyekre akkreditációt kérvényezett és a finanszírozás módját vagy feltételezett módját,
i) a helyiségek tulajdonjogát vagy használati jogát, melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett, majd végrehajtják, kivéve a 4. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti intézkedéseket,
j) igazolást a helyiségek – melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett – megfelelő higiénés feltételeiről,
k) írásban kidolgozott szupervíziós program és a szupervíziós program keretében végzett, akkreditációs kérvény tárgyát képező intézkedések biztosítási módja; a 93. § 9. bek. szerinti szupervíziós programra ugyanez vonatkozik,
l) az akkreditáció 85. § szerinti megvonására nem került sor ötéves időszakon át az akkreditációs kérelem benyújtását megelőzően; e feltétel igazolására elegendő a feltétel minisztérium általi hitelesítése.
(2) Az akkreditáció kérvényezője, ha jogi személy, az 1. bekezdés c), d), f) és l) pontjába foglalt feltételek mellett köteles igazolni a következő feltételek teljesülését is:
a) székhelye vagy leányvállalatának székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,
b) munkajogviszonyban alkalmaz felelős képviselőt, aki megfelel a feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági követelményeknek,
c) feddhetetlen.
(3) A felelős képviselő természetes személy, aki felel a megszerzett akkreditációban szereplő intézkedések, módszerek, technikák és eljárások szakszerű végrehajtásáért. A természetes személy mint felelős képviselő csak egyetlen akkreditált jogalannyal vagy egyetlen akkreditációt kérvényező jogalannyal állhat munkajogviszonyban. A felelős képviselő munkaviszonyban történő alkalmazását írásos munkaszerződéssel igazolják, mely tartalmazza a felelős képviselői tisztség ellátásának kötelezettségét és a felelős képviselő jogainak és kötelezettségeinek leírását.
(4) Nem feddhetetlen az 1. bekezdés b) és d) pontja, valamint a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények szempontjából az a személy, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekményért vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért a Büntető Törvénykönyv 204–211. §-a értelmében, s még akkor sem, ha az említett bűncselekményért történt elítélését eltörölték, vagy ha már külön jogszabály38a) alapján úgy tekintenek rá, mint aki ilyen cselekményért elítélve nem volt. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás másolatával igazolják. A feddhetetlenség feltételének teljesülését a minisztérium vizsgálja.36d) A feddhetetlenség bizonyításának céljából az igazgató rendelkezésre bocsájtja az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.36d) Az előző mondat szerinti adatokat gyermekvédelmi és gyámhatóság az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.
(5) A szakmai alkalmasság az 1. bek. b) és c), valamint 2. bekezdés b) pontja értelmében, ha ez a törvény másként nem rendelkezik,
a) a mesterszintű felsőfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, elsősorban társadalom- és neveléstudományi, pedagógiai, jogtudományi, orvosi és nem orvosi egészségügyi szakirányon, legalább ötéves, teljes heti munkaidőben végzett gyakorlat az érintett intézkedés, módszer, technika és eljárás területén, ha az 1. bek. b) pontja és a 2. bek. b) pontja szerinti szakmai alkalmasságról van szó,
b) a felsőfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, elsősorban társadalom- és neveléstudományi, pedagógiai, jogtudományi, orvosi és nem orvosi egészségügyi szakirányon, vagy az érintett középfokú tanulmányok elvégzése a gyermekvédelem és gyámügy területén végzett tevékenységnek megfelelő szakirányon, és legalább hároméves, teljes heti munkaidőben végzett gyakorlat az érintett intézkedés, módszer, technika és eljárás területén, ha az 1. bek. c) pontja szerinti szakmai alkalmasságról van szó.
c) ezen törvény és a végrehajtásához kiadott általános érvényű jogi előírások ismerete,
d) a nemzetközi magánjog különleges előírásainak ismerete a nemzetközi örökbefogadás területén, ha 78. § e) pontja szerinti intézkedések végzéséről van szó,
e) a gyermekvédelem, a kedvezőtlen társadalmi jelenségek keletkezési okainak és elmélyülése megelőzési elveinek ismerete annak függvényében, mire igénylik az akkreditációt,
f) az általános érvényű jogi előírások67) ismerete az akkreditáció tárgyát képező tevékenységek vonatkozásában.

Akkreditációs eljárás

80. §
(1) Az akkreditációs eljárás az írásos kérvény minisztériumnak történt kézbesítése napján kezdődik.
(2) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az természetes személy, tartalmazza az utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét, az akkreditáció kérvényezőjének, a felelős személynek és minden olyan természetes személynek a személyi számát, akit az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további adatokat, amelyek az összes feltüntetett természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kérelmezéséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket. Az első mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.
(3) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az jogi személy, tartalmazza az üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét, azonosító számát, a jogi személy jogi formáját, a természetes személy vagy természetes személyek, akik a vezető szervet képezik, és a felelős személy személyi számát, valamint azon természetes személyek személyi számát is, akiket az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további adatokat, melyek a felelős képviselő és az összes, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba kerülő természetes személy erkölcsi bizonyítványa  másolatának36d) kérelmezéséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket. Az első mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.

81. §
(1) Az akkreditáció megadásáról, érvényességének meghosszabbításáról, tartalmának módosításáról és az akkreditáció megszüntetéséről a minisztérium dönt az akkreditációs bizottság véleményének meghallgatását követően.
(2) Az akkreditációs bizottságot a miniszter hozza létre mint az akkreditációs kérvények elbírálásának, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításának és az akkreditáció megszüntetésének tanácsadó testületét.
(3) Az akkreditációs bizottság elnökből, alelnökökből és további tagokból áll (a továbbiakban csak „bizottsági tag”), akiket a miniszter nevez ki és hív vissza az állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek képviselőből, elméleti és gyakorlati szakemberekből. Az egyetemek és főiskolák legalább három fővel képviseltetik magukat.
(4) Az akkreditációs bizottság tagjainak tevékenysége közérdekű tevékenység.68) Az akkreditációs bizottság tagjának munkáltatója munkabér-térítéses munkaszüneti napot ad, melyet a munkáltatónak a minisztérium megtérít. Az útiköltséget a minisztérium téríti meg külön jogszabály69) értelmében; a közlekedés módját az akkreditációs bizottság elnöke határozza meg.

82. §
(1) Az akkreditációs bizottság az akkreditációs kérvényről az alábbiak szerint mond véleményt:
a) az akkreditációs kérvényben szereplő tények megállapítása és hitelesítése szerint,
b) a 79. § 5. bek.-ben előírt szakmai alkalmasság hitelesítése szerint, mégpedig
1. a benyújtott iratok elbírálásával a 79. § 5. bek. a) és b) pontja értelmében,
2. a 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismeretek meglétének szóbeli megállapításával.
(2) A 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket a természetes személy kérvényező, vagy a jogi személy kérvényezőt képviselő felelős személy esetében vizsgálják beszélgetés formájában.
(3) Az akkreditációs bizottság, ha azt az akkreditációs kérvényben jelzett intézkedés, módszer, eljárás vagy technika jellege megköveteli, felkéri a jogi személyt vagy természetes személyt az iratok kiegészítésére további szakismeretek meglétéről, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek.
(4) Az akkreditációs bizottság javasolhatja a szakmai gyakorlat teljesültségének elismerését, amennyiben nem felelős képviselőről van szó és ha azt a tevékenység jellege lehetővé teszi.
(5) Az akkreditációs bizottság 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket 79. § 1. bek. b) pontja szerinti természetes személyek esetében is vizsgálhatja.
(6) Az akkreditáció kérvényezőjének tudásvizsgálatáról az akkreditációs bizottság jegyzőkönyvet készít.

83. §
(1) Az akkreditáció megítéléséről szóló határozat tartalmazza
a) a természetes személy utó- és családi nevét, vagy a jogi személy üzleti megnevezését vagy elnevezését,
b) az akkreditált jogalany felelős képviselőjének utó- és családi nevét,
c) az intézkedéseket, módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekre az akkreditációt kiállították, végrehajtásuknak formáját és helyét,
d) az ügyfelek célcsoportját,
e) az intézet összférőhely-számát és a bírósági határozatok bentlakásos formában történő végrehajtásához meghatározott férőhelyszámot,
f) az akkreditáció érvényességének időtartamát.
(2) Az akkreditáció maximális érvényességi ideje öt év, ha ez a törvény másként nem rendelkezik. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további öt évvel meghosszabbítható.
(3) A 78. § szerinti feladatok végzésére feljogosító akkreditáció érvényessége legfeljebb három év. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további három évvel meghosszabbítható.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerint benyújtott kérvényekre is vonatkoznak a 80. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései. A kérvénynek része a döntő tényekben bekövetkezett változások elírása, főként a 79. § szerinti feltételek változásai, melyek meghosszabbítási kérvényben szereplő akkreditáció hatálya idején álltak be. Az akkreditáció meghosszabbításának kérvényezője csak a minisztérium írásbeli felszólítását követően köteles bizonyítani a 79. § szerinti feltételek vagy a 79. § szerinti feltételek valamelyikének teljesítését. Ha az akkreditációs bizottságnak az akkreditáció meghosszabbítását kérő kérvény, a benne feltüntetett tények és megállapítások hitelességének megállapítása után nem támad kétsége az akkreditáció meghosszabbítása feltételeinek teljesüléséről, nem kell végrehajtania a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a 82. § 1. bek. b) pontja szerint.
(5) Az akkreditált jogalany köteles
a) biztosítani a személyi adatok külön jogszabály szerinti38) védelmét,
b) a számára akkreditált intézkedéseket a jelen törvény szerint végrehajtani
c) együttműködni az akkreditációs bizottsággal, főleg a jelen törvény szerinti intézkedések végzésének körülményeivel kapcsolatos magyarázatok nyújtása során és biztosítani a felelős képviselő vagy más személy jelenlétét az akkreditációs bizottság tanácskozásán, amennyiben az ezt kéri,
d) az akkreditációs bizottság kérésére benyújtani azon munkahelyek jegyzékét, melyek esetében a központ alkalmazottja személyes kapcsolatba kerül 58. § 1. bek. szerinti gyermekkel,
e) az akkreditációs bizottság kérésére bizonyítani a gyermekekkel személyes kapcsolatba kerülő alkalmazott pszichológiai alkalmassági feltételeknek való megfelelését,
f) megteremteni a feltételeket a 93.b § 1. bek. szerinti jogosultságok végzéséhez,
g) február 15-éig az akkreditációs bizottság elé terjeszteni az előző naptári év szupervíziós programjának értékelését,
h) írásban tájékoztatni a minisztériumot minden döntő fontosságú változásról, főleg a 79. § szerinti feltételek változásáról, a változás beálltát követő nyolc napon belül,
i) felelősségbiztosítási szerződést kötni más személyeknek okozott károk vonatkozásában a kiadott akkreditációval összhangban a jelen törvény értelmében végrehajtott intézkedések során.
(6) Az akkreditációs bizottság az 5. bek. h) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás alapján elbírálja, hogy az akkreditált jogalany továbbra is megfelel-e a kiadott akkreditációban szereplő feltételeknek. Ha az akkreditációs bizottság az előző mondat szerinti felülbírálat során megállapítja, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti az akkreditáció megadásának jelen törvény szerinti feltételeit, a minisztérium felszólítja az akkreditált jogalanyt, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a feltárt hiányosságokat.
(7) A minisztérium nyilvántartást vezet az akkreditált jogalanyokról és rendszeresen, legalább havonta egyszer frissíti ezt a jegyzéket. Az akkreditált jogalanyok jegyzéke nyilvánosan elérhető és az 1. bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

Az akkreditáció megszűnése és megszüntetése

84. §
Az akkreditáció megszűnik
a) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával,
b) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával, ha az akkreditált jogalany kevesebb mint 90 nappal az érvényességi határidő lejárta előtt kérte az akkreditáció meghosszabbítását,
c) az akkreditált jogalany akkreditáció megszüntetését kérő írásos kérvényének kézbesítése napjával, vagy
d) az akkreditációt birtokló természetes személy halálával vagy jogi személy megszűnésével.

85. §
(1) A minisztérium megszünteti az akkreditációt, ha
a) az akkreditált jogalany, annak törvényes képviselői, a felelős személy vagy más alkalmazottjai, vagy tevékenységi módja, végrehajtott intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai, melyekre az akkreditációt megkapta, veszélyeztetik a gyermek életét és egészségét, kedvező lelki, testi és szociális fejlődését, vagy a gyermek élete, egészsége, kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélybe kerülhet,
b) az akkreditált jogalany akkreditált tevékenysége megkezdése előtt nem kötött felelősségbiztosítási szerződést az akkreditált tevékenység intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan és a biztosítás nem áll fenn a kiadott akkreditáció teljes érvényességi időszakában,
c) az akkreditált jogalany olyan, jelen törvény szerinti intézkedést végez, melyre nem szerzett akkreditációt,
d) az akkreditált jogalany nem a 83. § 5. bek. a) pontja szerint jár el.
(2) A minisztérium megkezdheti az akkreditáció megszüntetési eljárását, ha
a) megalapozott kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti a 79. § szerinti feltételek valamelyikét,
b) komoly, az ezen törvény szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tényeket jelentettek neki, főleg a jelen törvény megsértéséről tanúskodó tényeket és a 7. § 3. bek.-vel és a 73. § 2. bek. c) pontjával kapcsolatos megállapításokat,
c) a 91. és 92. § szerinti ellenőrző tevékenység során komoly hiányosságokra derült fény, vagy ismétlődtek a hiányosságok, vagy nem teljesítették a kötelességeket,
d) az akkreditált jogalany nem teljesíti a 83. § 5. bek. c) – e), g) és h) pontja szerinti kötelességeit.
(3) Az akkreditációt megszüntető 1. bekezdés a) és d) pontja szerinti határozat elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

86. §
Az akkreditált jogalany köteles megtenni a szükséges lépéseket ügyfelei biztonsága érdekében, ha az akkreditációja megszűnik vagy megszüntetésre kerül és az ügyfeleknek más módon nem nyújtottak segítséget és védelmet.


NYOLCADIK RÉSZ
Finanszírozás

87. §
(1) A jelen törvény intézkedéseit a 71. § 1. bek. a) pontja szerinti államigazgatósági hatóságok hajtják végre térítésmentesen, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik.
(2) A jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozását az állami költségvetés, a község költségvetése, a nagyobb területi egység költségvetése, az akkreditált jogalany költségvetése és a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti jogalany költségvetése biztosítja; a 71. § 1. bek. d) és e) pontja szerinti jogalanyok esetében a gondoskodásért nyújtott térítési díjból és a befizetett szerződéses térítési díjból is.
(3) A község és a nagyobb területi egység a jelen törvény szerinti intézkedéseket finanszírozhatja más községekkel, jogi és természetes személyekkel46) társított eszközökből is.
(4) A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek társíthatják eszközeiket a jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozására külön jogszabály70) rendelkezése értelmében.
(5) A minisztérium a jelen törvény szerinti intézkedések támogatására dotációt nyújthat a községeknek, nagyobb területi egységeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek.

88. §
A nagyobb területi egység és a község által nyújtott pénzügyi támogatás
(1) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, ami nem központ, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához, ha az összhangban áll a nagyobb területi egység lakosságának szükségleteivel.
(2) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást csak akkor nyújthat a községnek olyan intézményre, amelyet a község alapított, ha az intézmény nem kapott pénzügyi támogatást.
(3) A község pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, mely nem központ, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához.
(4) Az 1–3. bekezdés szerinti jogalanyoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeit a nagyobb területi egység és a község általános érvényű rendeletben határozza meg úgy, hogy a pénzügyi támogatás következő költségvetési évre vonatkozó feltételeit legkésőbb április 30-áig közzétételre kerüljenek.
(5) A megye és a község ellenőrzi a nyújtott pénzügyi támogatással való gazdálkodást és a pénzügyi támogatás nyújtásának eredő további szerződéses feltételek betartását.

89. §
Kiemelt feladatok a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának biztosítása során
(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre vonatkozóan legkésőbb május 31-éig
a) meghatározza a kiemelt feladatokat és szervezési biztosításukat a központokban, bentlakásos formában nyújtott intézkedések végzése terén, beleértve a létszámot és kijelölve a helyeket
1. a 49. § 1. bek., 56. § 1. bek. c) pontja és 57. § 1. bek. b) pontjának második és harmadik alpontja szerinti bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtásához,
2. a 47. §, az 56. § 1. bek. a) és b) pontja és az 57. § 1. bek. a) pontja és b) pontjának első alpontja szerinti bentlakásos intézkedések végrehajtásához (a továbbiakban csak „szerződéses alapon végzett bentlakásos intézkedés”),
b) meghatározza a fő feladatokat és szervezési biztosításuk módját a központok ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedéseinek végrehajtásához a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok számára,
c) meghatározza a fő feladatokat és szervezési biztosításuk módját a 73. § 4. és 5. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, valamint a kijelölt gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által; ezen kiemelt feladatok keretében meghatározhatók intézkedések, módszerek, technikák és eljárások, melyek végrehajtását a 73. § 1. bek. f) pontja szerint biztosítja a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére.
(2) A teljes férőhelyszámot a központokban bentlakásos formában nyújtott intézkedések végrehajtásához az 1. bekezdés a) pontja szerint meghatározott módon állapítják meg.
(3) Az 1. bekezdés szerinti fő feladatok meghatározásához a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság
a) folyamatosan figyeli a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedések és a szerződése bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló férőhelyszámok állapotát a központokban és kimutatást vezet ezekről az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság területi körzetének vonatkozásában,
b) az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal együttműködve a területi körzet vonatkozásában kidolgozza a bírósági határozattal elrendelt bentlakásos intézkedések és a szerződése bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló regionális szükségletek áttekintését a következő naptári évre vonatkozóan legkésőbb április hónap 30. napjáig,
c) az 1. bekezdés a) és b) pontja értelmében megalkotott fő feladatok szerint június hónap 30. napjáig kidolgozza a következő naptári évre vonatkozóan
1. a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntések végrehajtásának biztosítási tervét, melynek része a bentlakásos intézkedéseket elrendelő bírósági döntések végrehajtásának biztosítására szolgáló szükséges férőhelyszám szervezési bebiztosításának módja, beleértve a férőhelyszámot, a központban biztosítandó helyek és követelmények behatárolását, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,
2. a szerződéses alapon végrehajtandó bentlakásos intézkedések végrehajtásának biztosítási tervét, beleértve a férőhelyszámot, a központban biztosítandó helyek és követelmények behatárolását, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,
3. a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának tervét, beleértve az egyes intézkedésfajták szerint szükséges követelményeket és óraszámokat a 73. § 6. bek. értelmében, melyek esetében a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajtanak végre a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére,
d) október 31-éig kidolgozza a következő naptári évre vonatkozóan
1. a c) pont első és második alpontja szerinti tervek megvalósítási módját,
2. a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának módját és a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok részére meghatározza azon központokat, melyekben a 73. § 6. bek. szerinti intézkedéseket biztosítják, beleértve az intézkedésfajtákat és a központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításához szükséges óraszámokat az odaítélt akkreditáció értelmében,
e) módosítja a fő feladatokat az 1. bek. b) pontja szerint és központ által ambuláns formában vagy terepen végrehajtott intézkedések biztosításának módját a d) pont második alpontja szerint, és közzéteszi a frissített intézkedésvégrehajtás biztosításának módját.
(4) Az 1. bekezdés szerinti fő feladatok céljai érdekében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. és 3. bek. szerint
a) folyamatosan nyomon követi és kidolgozza a 73. § 4 – 6. bek. szerinti intézkedésvégzés szükségességének áttekintését a következő naptári évi fő feladatok meghatározása céljából,
b) kidolgozza az 1. bekezdésben feltüntetett intézkedésvégzési fő feladatok javaslatát és a területi hatáskörébe tartozó biztosítási javaslatukat a következő naptári évre s ezt a 73. § 1. bek. értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig; a javaslat részét képezi a 73. § 6. bek. szerinti fő feladatok végzésének feltételezett óraszáma is,
c) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti a 73. § 1. bek. értelmében az 1. bek. b) és c) pontja szerinti fő feladatok megváltoztatásának javaslatát,
d) az 1. bek. c) pontja értelmében jóváhagyott fő feladatok alapján kidolgozza és közzéteszi az intézkedések tervét a 73. § 4. és 5. bek. értelmében, melynek része az ezen intézkedések végzésének minden feltétele és szervezési biztosítása akkreditált jogalanyok és más személyek által, legkésőbb június 30-án a következő naptári évre vonatkozóan.
(5) A központ, mely a kiadott akkreditációval összhangban intézkedéseket hajt végre, szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság elé terjeszti a következőket:
a) a célt, melynek érdekében a központ létrejött, az intézkedésvégzések formáját; ha a központ több férőhelyet jelent be, mint amennyivel az előző naptári évben rendelkezett, a bejelentéshez mellékeli az akkreditáció módosításáról szóló határozat másolatát,
b) ha bentlakásos intézkedéseket hajt végre bírósági döntés alapján
1. a bírósági döntés fajtáját a központ programja szerint,
2. a bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedések végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, az 55. § szerinti fiatal felnőttek tartózkodására fenntartott férőhelyszámot a következő naptári év vonatkozásában,
3. a központ szervezési módját, beleértve a szervezési szerkezet leírását és a szerződés alapján történő gyermekfelvétel lehetőségét az 51. § 3. bek. szerint,
4. a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre feljogosító akkreditáció megítélését és annak végzését,
c) ha szerződéses alapon nyújt bentlakásos intézkedést,
1. a gyermeknek szerződés alapján nyújtott bentlakásos intézkedések végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, beleértve a 47. § 5. bek. szerinti célokra fenntartott férőhelyszámot, ha ilyen helyekkel a központ rendelkezik; ez nem érvényes, ha a központ reszocializációs programot hajt végre,
2. a gyermekek és nagykorú természetes személyek reszocializációs programjának végrehajtására fenntartott férőhelyszámot, ha a központ reszocializációs programot hajt végre,
3. a központ szervezési módját, beleértve a szervezési szerkezet leírását,
d) ha ambuláns formában vagy terepen hajt végre intézkedéseket,
1. az intézkedések kínálatának részletes leírását a 73.§ 6. bek. szerint, beleértve az óraszámokat is az egyes intézkedésfajták szerint, a központ programjának és személyi állománya biztosítottságának megfelelően,
2. a központ elérhetőségét az intézkedések végrehajtása céljából,
e) a b) – d) pontok szerinti intézkedésvégzés lehetséges finanszírozásának szétírását, ha a finanszírozás több forrásból történik.
(6) Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak nagyobb összférőhelyszámot jelentenek be a kiadott akkreditáció alapján intézkedéseket nyújtó központokban, mint amennyi a 3. bekezdés c) pontjának második és harmadik alpontja szerinti tervezett férőhelyszám, vagy nagyobb óraszámot a központok által akkreditáció alapján ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedések esetében, mint amennyi a 3. bekezdés c) pontjának harmadik alpontja szerint tervezett óraszám, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság biztosítja a szükséges férőhelyeket vagy óraszámokat a központban, melynek a kínálata megfelel a fő feladatokban és a központ intézkedésvégrehajtási tervében meghatározott követelménynek a 3. bek. c) pontja értelmében; a központokban végzett intézkedésre nem vonatkozik a külön előírás.49)
(7) A község vagy a megye által alapított központ, mely úgy döntött, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslata alapján intézkedést nyújt gyermeknek és nagykorú természetes személynek a 47. § 1. bek. vagy az 59. § 3. bek. értelmében, szeptember 30-áig bejelenti ezt a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak az 5. bek. c) pontja vagy d) pontja szerint. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság október 31-éig nyilvánosságra hozza a község vagy megye által alapított előző mondat szerinti központok listáját, beleértve az e központokban nyújtott intézkedések fajtáit.

A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által nyújtott pénzügyi támogatások

89.a §
(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontjának első alpontja szerinti fő feladatokkal összhangban pénzügyi támogatás folyósításával biztosítja a területi hatáskörben illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szükséges férőhelyszámot a bentlakásos intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtásához olyan központban, mely akkreditáció alapján nyújt intézkedéseket. A pénzügyi támogatásnyújtás céljára a férőhelyszámba beleszámítandók azok a férőhelyek is, amelyek fiatal felnőttel és gyermekkel lesznek betöltve az 51. § 1. bek. b) pontjának harmadik alpontja értelmében, és a férőhelyek, melyeket a központ az 51. § 3. bek. szerint hasznosíthat.
(2) Az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást a 89. § 3. bek. c) pontjának első alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyre folyósítják az igazolt tényleges kiadások összegében, legfeljebb azonban a 89. § 3. bek. c) pontjának első alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyszám és a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság összes központjában az előző naptári évben kimutatott átlagos folyó költségek szorzatának összegében. A pénzügyi támogatás tőkekiadásokra is felhasználható, legfeljebb azonban a költségvetési évben nyújtott összeg 10 %-ának mértékében.
(3) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bek. szerinti központ szerződést köt az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatás folyósításáról, melynek részét képezi az egyezményes férőhelyszám; e célból keretszerződés is köthető, leghosszabban három költségvetési évre.
(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az 1. bek. szerinti központ elé terjeszti az 1. bek. szerinti pénzügyi támogatás folyósításának javaslattervezetét a folyó költségvetési év január hónapjának 31. napjáig.

89.b §
(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontjának második alpontjával összhangban pénzügyi támogatással biztosítja a szükséges férőhelyszámot szerződéses bentlakásos intézkedések nyújtásához a központban, mely megítélt akkreditáció alapján nyújt intézkedéseket. Pénzügyi támogatás nem folyósítható az 57. § 6. bek. szerinti férőhelyekre.
(2) Az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást a 89. § 3. bek. c) pontjának második alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyre folyósítják az igazolt tényleges kiadások összegében, leszámítva belőle a megszabott térítési díjat, legfeljebb azonban a 89. § 3. bek. c) pontjának második alpontja szerinti tervben meghatározott összes férőhelyszám és a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság összes központjában az előző naptári évben kimutatott átlagos folyó költségek szorzatának összegében. A pénzügyi támogatás tőkekiadásokra is felhasználható, legfeljebb azonban a költségvetési évben nyújtott összeg 10 %-ának mértékében.
(3) Ha a gyermeknek elrendelt bentlakásos intézkedés megköveteli a szülő vagy más természetes személy központban való tartózkodását a 47. § 5. bek. szerint, az 1. bekezdés szerinti pénzügyi támogatást az e helyekre kimutatott tényleges költségek összegének és a meghatározott díjtérítés összegének különbsége értékében folyósítják, legfeljebb azonban a 2. bekezdés szerint meghatározott az átlagos folyó költségek összegében a gyermekre eső helyben, és ezen költségek összegének 10 %-a értékében minden egyes nagykorú személyre. Ha több gyermeknek elrendelt bentlakásos intézkedés ugyanazon nagykorú természetes személy központban való tartózkodását követeli meg, a nagykorú természetes személyt megillető 10 %-os összeget csak egyszer folyósítják.
(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bekezdés szerinti központ szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról az 1. bekezdés értelmében, melynek része az egyezményes férőhelyszám; e célból keretszerződés is köthető legfeljebb három költségvetési éves időtartamra.
(5) Az 1. bek. szerinti pénzügyi támogatás folyósításáról szóló szerződésjavaslat előterjesztésére is a 89.a § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.

89.c §
Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. a) pontja szerinti fő feladatokkal összhangban biztosítja a szükséges férőhelyszámot speciális program végzéséhez a központban, mely a kiadott akkreditáció alapján hajt végre intézkedéseket és amelynek célja kizárólag speciális program végzése, és a speciális program szerinti összférőhelyszám a központban nem több 20 helynél, a 89.a § 2. bek. és a 89.b § 2. bek. szerint meghatározott maximális összeg 20 %-kal emelkedik.

89.d §
(1) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 89. § 1. bek. b) pontja szerinti fő feladatokkal összhangban pénzügyi támogatással biztosítja a szükséges óraszámot a központnak az akkreditált ambuláns formában vagy terepen nyújtott intézkedésekhez.
(2) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság és az 1. bekezdés szerinti központ szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról az 1. bekezdés értelmében; e célból keretszerződés is köthető legfeljebb három költségvetési éves időtartamra.
(3)  A 2. bekezdés szerinti pénzügyi támogatás egyezményes összege nem haladhatja meg az előírt módon meghatározott összeget.
(4) A 73. § 2. és 3. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az akkreditált jogalanynak pénzügyi támogatást folyósít a 73. § 5. bek. szerinti intézkedések végrehajtásához és mediáció/békéltetés végzéséhez a 11. § 3. bek. a) pontja értelmében a végrehajtásukhoz szükséges valós költségek összegének értékében, legfeljebb azonban a szerződésbe foglalt egyezményes összeg értékében.
(5) A 2. bek. szerinti szerződésjavaslat előterjesztésére is a 89.a § 4. bek. rendelkezései vonatkoznak.


KILENCEDIK RÉSZ
Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások

90. §
(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésére nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás71) általános szabályai, ha ezen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A nevelési intézkedésekről szóló eljárásokra, a 39. §, 39.a § és a 74. § 2. bek. szerinti jegyzékbe történő felvételre, illetve a 39. §, 39.a § és a 74. § 2. bek. szerinti jegyzékből való törlésre, a reszocializációs támogatásra, az étkezési támogatásra, a fiatal felnőtt önálló életkezdését elősegítő támogatásra, a fiatal felnőtt önálló életkezdésének támogatására, az akkreditálásra, a közigazgatási szabálysértésért kiszabott bírságra a közigazgatási eljárás általános előírásai vonatkoznak, kivéve a 26. §-ban, a 60. §-ban, a 62 – 68. §-ban, a 79. és 80. §-ban taglalt eseteket.
(3) Az étkezési támogatásról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatásról szóló eljárás az érintett intézmény folytatja le.
(3) Az intézet illetékes döntést hozni az étkezési hozzájárulás megtagadásáról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás megtagadásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás tárgyi formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás kombinált formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás más módozatú pénzügyi támogatásáról, mint azt a fiatal felnőtt javasolta. Az étkezési hozzájárulás 62. § 9. bek. szerinti nyújtására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás általános érvényű rendelkezései.71)
(4) A helyileg illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalt azon munka-, szociális és családügyi hivatal székhelye szerint határozzák meg, amelynek körzetében
a) a gyermek szokásos lakhelye található,
b) a gyermek tartózkodik, amikor
1. nevelésének és étkeztetésének megoldása nem tűr halasztást a 27. § értelmében,
2. intézkedéseket kell meghozni a gyermek érdekében a jelen törvény szerint; a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság, melynek körzetében a gyermek tartózkodik, jelenti ezt a tényt a gyermek állandó lakhelye szerint illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak,
c) a kíséret nélküli kiskorú tartózkodik,
d) a nagykorú felnőtt személy szokásos lakhelye található.
(5) A helyileg illetékes nagyobb területi egységet azon nagyobb területi egység székhelye szerint határozzák meg, amelynek területén a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti akkreditált jogalany, a jogi személy vagy a természetes személy gyermekvédelmi vagy gyámügyi tevékenységet végez.
(6) Az 1–3. bekezdések szerinti eljárások során a gyermeknek – ha képes saját véleménye megfogalmazására – biztosítani kell a meghallgatás jogát minden eljárásban, amely őt érinti. A gyermek nem köteles az első mondatban taglalt jogával élni. A gyermek véleményének kellő figyelmet kell szentelni korának és fejlettségi fokának megfelelően. A gyermekkel meg kell adni
a) a tájékoztatást véleménymondási jogáról, véleménye meghallgatásának okairól és annak hatásáról az eljárásban,
b) a szükséges segítséget a tárggyal kapcsolatos véleménye megállapításának folyamatában.
(7) A reszocializációs és az étkezési támogatásról szóló határozatot bejegyzik az ügyiratba/aktába és az eljárás résztvevőjének az írásbeli végzés helyett teljesítést nyújtanak.


TIZEDIK RÉSZ
A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és a bírságok

91. §
A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzése
A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzése során különleges előírások72) szerint kell eljárni. Más, külön jogszabályi előírások szerinti hatóságok ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem érinti.

92. §
Közigazgatási szabálysértések
(1) A minisztérium bírságot szab ki
a) 10 000 euróig terjedő összegben azon jogalanyra, mely úgy hajt végre gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket, hogy arra nem szerezte meg a jelen törvény által előírt akkreditációt, ha az akkreditációt a jelen törvény megköveteli,
b) 5 000 euróig terjedő összegben, ha az akkreditált jogalany megsérti a 83. § 5. bek. vagy a 86. § szerinti kötelességeit.
(2) A minisztérium a bírság kiszabásakor tekintettel van a megállapított hiányosságok súlyosságára, azok következményeire és ugyanazon hiányosságok ismétlődésére.
(3) A bírságot egy éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a minisztérium tudomást szerzett a kötelességszegésről, legfeljebb azonban a kötelességszegés napjától számított három éven belül.
(4) A bírságból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

93. §
(1) A 12 15. §, a 20. §, a 22. § 2. és 3. bek., a 23. §, a 25. § 2. bek. a) pontja, b) pontjának ötödik alpontja és d) pontjának második és harmadik alpontja szerinti intézkedéseket csak olyan természetes személyek hajthatják végre, akik felsőfokú végzettséget szereztek szociális munka, pszichológia, jog, szociális szolgáltatások és tanácsadás, közpolitika és közigazgatás szakirányon vagy pedagógiai szakirányú tanszakokon, vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(2) Családpótló családi nevelést, gyámságot gyermeknek, a 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti intézkedés koordinálását és megvalósítását a jelen törvény céljaira csak olyan természetes személyek végezhetik, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére.
(3) Nagykorúak szociális gondnokságát a 73. § 2. bek. b) pontjának kilencedik alpontja szerint a jelen törvény értelmében csak olyan természetes személyek láthatják el, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére, vagy felsőfokú képesítést szereztek felnőttoktatás (andragogika) szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(4) Pszichológia segítséget és pszichológiai ellátást gyermekvédelmi és gyámsági célokra külön jogszabály szerinti45) pszichológusi tevékenység végzésével csak olyan természetes személyek nyújthatnak, akik mesterfokú felsőszintű képzettséget szereztek pszichológia szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(5) Gyógypedagógiai ellátást a jelen törvény céljaira csak pszichológus vagy gyógypedagógus nyújthat.
(6) Fizioterápiás szakmódszereket a központokban bentlakásos intézkedések alá eső gyermekek egészségi állapotának javítása vagy betegségei kiküszöbölése érdekében csak külön jogszabály értelmében73) szakmailag alkalmas természetes személy alkalmazhat, aki munkajogviszonyban áll a központtal, mely a gyermeknek bentlakásos formában intézkedéseket nyújt.
(7) Az intézet pedagógia alkalmazottjára vagy szakalkalmazottjára külön jogszabályi előírás74) vonatkozik.
(8) Békéltetést (mediáció) a gyermekvédelmi és gyámügyekben felmerült viták rendezése érdekében csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a békéltetőket felkészítő akkreditált szakképzést.
(9) A szupervíziós program tartalmazza az előírt kellékeket és az előző naptári évre vonatkozóan január 31-éig kiértékelésre kerül. Szupervízori programot gyermekvédelmi és gyámügyekben csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a szupervízorokat felkészítő akkreditált szakképzést szociális munka vagy tanácsadói munka területén.
(10) Intézeti szociális munkát csak olyan természetes személyek végezhetnek, akik megfelelnek a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti3a) szakmai alkalmassági feltételeknek. Koordinátori feladatot a gyermekkel, a nagykorú személlyel vagy a családdal végzett munka egyéni tervének kidolgozásában csak olyan természetes személy láthat el, aki megfelel a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti3a) szakmai alkalmassági feltételeknek.
(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, aki a 20. § 2. bek. szerinti helyzetfelmérést készíti, írásos feljegyzést készít a helyzetfelmérésről. Ennek az írásos feljegyzésnek része a gyermekvédelmi és gyámhatóság válsággondnoki szerepe ellátására tett eljárási javaslat, mely a feltárt tényekből indul ki. Az írásos feljegyzés a 73. § 2. bek. e) pontjának nyolcadik alpontja szerinti akta része.
(12) Az akkreditált jogalany köteles statisztikai adatokat szolgáltatni gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenysége azon területéről, melyre akkreditácója vonatkozik az állami gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságoknak statisztikai adatfeldolgozások és adminisztratív források képzése céljából.
(13) Ha a gyermekvédelmi és gyámintézkedéseket pszichoterápiai módszerek útján kell biztosítani, a pszichoterápiát a megadott keretek közt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként csak szakmailag alkalmas természetes személyek végezhetik. A szakmai alkalmasságot a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia nyújtásához mesterfokú, felsőoktatási intézményben a meghatározott szakirányon megszerzett okirattal vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirattal, valamint a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés elvégzését igazoló okirattal bizonyítják. A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia végzésének kereteit, a tanszakok jegyzékét és a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés tartalmi kereteit általános érvényű előírás szabályozza, melyet a minisztérium ad ki.
(14) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvény szerinti intézkedéseket a meghatározott tervek alapján hajtja végre a 73. § 2. bek. e) pontjának 11 – 14. alpontja értelmében.

93.a §
(1) A szupervízorok nyilvántartását a minisztérium vezeti. A nyilvántartásba a minisztérium kérvénye alapján bejegyzi a természetes személyt, amennyiben
a) teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír,
b) mesterfokú végzettséget szerzett felsőoktatási intézményben vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirata van,
c) feddhetetlen és
d) okiratot szerzett a szupervízorokat felkészítő akkreditált, legalább 240 órás szakképzésben szociális munka vagy tanácsadói munka területén.
(2) A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazza a bejegyzést kérő természetes személy utó- és családi nevét, levelezési címét, telefonszámát vagy más elérhetőségét, melyen az érdeklődőnek a szupervízori programról részletesebb tájékoztatást adna.; az erkölcsi bizonyítvány kérelmezéséhez szükséges adatokat.
(3) A kérvény melléklete a diploma vagy az 1. bek. b) pontja szerinti okirat hitelesített másolata, és az 1. bek. d) pontja szerinti okirat hiteles fénymásolata. A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazhat további, 120 szónál nem hosszabb tájékoztatást a bejegyzést kérő természetes személy szakmai alkalmasságáról és tapasztalatairól, főkent a szupervízori programokban eltöltött gyakorlati idejéről, szupervízori programok végzése idején.
(4) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzés céljaira feddhetetlen az a természetes személy, aki jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekményért. A feddhetetlenséget a szupervízorok nyilvántartásába erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. A második mondat szerinti adatokat a minisztérium az erkölcsi bizonyítvány kiadásának céljából haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének, elektronikus kommunikáció útján elektronikus formában.
(5) A kérvény adatainak helyességéért és valósságáért a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzést kérvényező természetes személy felel.
(6) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzésre a közigazgatási rendtartás71) általános szabályai nem vonatkoznak.
(7) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a minisztérium a kérvény beérkezésétől számított öt munkanapon belül bejegyzi a kérvényezők nyilvántartásába a természetes személyt.
(8) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a kérvényre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna és minisztérium erről írásban értesíti a kérvényezőt a beérkezés napjától számított nyolc napon belül.
(9) A természetes személyt a szupervízorok nyilvántartásában a jegyzékbe való felvétel napjától számított öt éven át vezetik.
(10) A minisztérium törli a szupervízorok nyilvántartásából azt a természetes személyt, aki
a) írásban kéri a törlést,
b) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy korlátozva lett jogi cselekvőképességében,
c) szándékos bűncselekményért jogerősen el lett ítélve,
d) öt éven át nyilvántartásban szerepelt a 9. bek. értelmében,
e) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva.
(11) A szupervízorok jegyzéke a minisztérium honlapján nyilvánosan elérhető. A szupervízorok jegyzéke tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat és a tanulmányi programot, melyen a szupervízorok jegyzékében szereplő természetes személy felsőfokú végzettséget szerzett az 1. bekezdés b) pontja szerint, és tartalmazhat további információkat a 3. bekezdés második mondata értelmében. Igazolást arról, hogy a természetes személyt vezetik a szupervízorok nyilvántartásában a minisztérium csak e személy kérésére ad ki.
(12) A természetes személy ismételt felvételére a szupervízorok nyilvántartásába az 1–11. bekezdés rendelkezései egyformán vonatkoznak.

93.b §
A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogkörei
(1) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtása céljából jogosult
a) személyesen kivizsgálni a környezetben a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerint azt az információt, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek lehet kitéve, vagy embertelen vagy rossz bánásban részesül ( a továbbiakban csak „a gyermek helyzetének vizsgálata”),
b) személyesen kivizsgálni a gyermek neveléséről, egészségéről, étkeztetéséről és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodást, vagy személyesen kivizsgálni a gyermek 4. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti környezetben való helytelen viselkedésének okait, elsősorban a gyermek meglátogatásával és a vele való elbeszélgetéssel, a szülőjének, vagy a vele rokoni viszonyban lévő más személynek a meglátogatásával,
c) személyesen meggyőződni a 4. § szerinti környezet alkalmasságáról a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlesztésének biztosítására, főként akkor, amikor az ilyen vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermek tartózkodhat-e ebben a környezetben a jövőben,74a)
d) személyesen megállapítani vagy kivizsgálni a gyermek életét, egészségét, testi és lelki fejlődését és szociális fejlődését nyílt terepen érő rossz hatásokról szóló információkat,
e) információkat beszerezni az iskolában, az oktatási intézményben, az általános gyermek- és ifjúsági egészségügyi szolgáltató rendelőjében,74b) vagy más személynél a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlődésének biztosítottságáról; ez a jogosultság arányos mértékben vonatkozik a gyermeknek a 33. § 9. bek. b) pontja szerint nevelést és sokoldalú fejlődést biztosító természetes személlyel vagy a gyermekkel rokoni (közeli) viszonyban lévő természetes személlyel kapcsolatos információk beszerzésére is,
f) berendelni a gyermeket, a szülőjét, más, róla személyesen gondoskodó személyt, a 33. § 9. bek. b) pontja szerinti természetes személyt, aki a gyermekkel rokoni viszonyban van, vagy más természetes személyt, aki tájokoztatást adhat a gyermek környezetéről,
g) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt készíteni, ha az szükséges annak bizonyítására, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek van kitéve, vagy hogy a gyermek embertelen vagy rossz bánásban részesül,
h) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is hangfelvételt készíteni a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának bemutatása céljából.
(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörök lakásban vagy más, lakásként szolgáló létesítményben vagy hozzá tartozó térségben (a továbbiakban csak „lakóhely”) akkor gyakorolhatók, ha a lakóhelyre való belépést a benne tartózkodó nagykorú személy engedélyezi; ez nem érvényes akkor, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 93.g § szerint jár el. Az első mondat szerinti jogosultságot olyan módon kell gyakorolni, mely nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges elengedhetetlen mértéket és amely megfelel a gyermek életkorának, szellemi fejlettségi fokának és a helyzet súlyosságának, melyben a gyermek van.
(3) Az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkörök végrehajtásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja írásos feljegyzést készít. Az írásos feljegyzés része az okok feltüntetése, melyek miatt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosultságaival élt.

93.c §
Képfelvétel, audiovizuális felvétel és hangfelvétel
(1) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítéséről, illetve ennek az okairól a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja köteles előre tájékoztatni a jelenlevő természetes személyeket. Ha a gyermek jelen van a gyermekvédelmi és gyámhatóság intézkedésénél, a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon elmagyarázza neki a képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítésének okait és a felvételek későbbi felhasználásának feltételeit is.
(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt fog készíteni jogköreinek gyakorlásáról a 93.b § 1. bek. a)–c) pontja értelmében a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben, ezt a tájékoztatást még azt megelőzően meg kell adni, hogy a jelenlevő természetes személy lehetővé teszi a jogosultságai végrehajtását; a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt előzetes tájékoztatás nélkül csak akkor készíthet, ha jogkörei gyakorlása során olyan körülményekre bukkan, amelyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben forog vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve.
(3) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja hangfelvételt készít
a) a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben végrehajtott intézkedés lefolyásáról, ha a lakóhelyen jelenlévő nagykorú természetes személy ezt kéri,
b) a gyermek véleményének külön jogszabály18) szerinti megállapításáról.
(4) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel külön jogszabály74c) értelmében nem nyilvános. A gyermekvédelmi és gyámhatóság az első mondat szerinti felvételt csak a büntetőjogi eljárásban részt vevő hatóságnak, a bíróságnak és külön jogszabályban74d) rögzített célra más hatóságnak bocsátja rendelkezésére.
(5) A képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel megrongálódásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a rongálódást megállapította, hivatalos feljegyzést készít, melyben rögzíti a megrongálódás dátumát vagy a megrongálódás megállapításának dátumát, valamint a sérülés bekövetkezésének körülményeit; a sérült felvétel továbbra is az akta részét képezi.
(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedést hajt végre 4. § szerinti környezetben, nem áll jogában 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti jogköreinek gyakorlását más személy által készített képfelvétellel, audiovizuális felvétellel és hangfelvétellel helyettesíteni.

93.d §
Megbízás
A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja 93.b § 1. bek. a)–c) pontja szerinti jogköreinek gyakorlása során a gyermekvédelmi és gyámhatóság írásos megbízásával igazolja magát, mely tartalmazza
a) az alkalmazott utó- és családi nevét,
b) az alkalmazott beosztását,
c) a gyermekvédelmi és gyámhatóság nevét és székhelyét,
d) a gyermekvédelmi és gyámhatóság igazgatójának utó- és családi nevét és aláírását,
e) a gyermekvédelmi és gyámhatóság hivatali bélyegzőjének lenyomatát.

93.e §
A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy kötelességei
A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy köteles
a) lehetővé tenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogosultságai gyakorlását és megfelelő információkat és okiratokat nyújtani neki a gyermekvédelmi és gyámintézkedések végrehajtásának céljaira,
b) a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére személyesen együttműködni a hatósággal a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmében,
c) személyesen megjelenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézésében megjelölt helyen, és amennyiben a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézése azt feltünteti, biztosítani a gyermek részvételét is.

A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság eljárása a gyermek helyzetének kivizsgálása érdekében

93.f §
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság olyan információkkal rendelkezik, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben van vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve, s ez nem vizsgálható ki a 93.b § 1. bek b)–f) pontja szerint, illetve a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának nem teszik lehetővé a gyermek helyzetének vizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság javaslatot tehet a bíróságon a lakóhelyre való belépés engedélyezésére a gyermek helyzetének külön jogszabály74e) szerinti felülvizsgálata céljából (a továbbiakban csak „engedélyezési indítvány”); a 27. § rendelkezése ezzel nem sérülnek.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles az engedélyezési indítvány benyújtása előtt értesíteni – akárcsak szóban is – a szülőt vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személyt, hogy engedélyezési indítványt nyújt be. Ha ez lehetetlen vagy nem célszerű, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezt a tényt az engedélyezési indítványban feltünteti.
(3) Az engedélyezési indítványban a gyermekvédelmi és gyámhatóság feltünteti
a) az okot, mely miatt a gyermek helyzetét felül kell vizsgálni,
b) az információ forrását, mely alapján a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerinti jogosultsága gyakorlásához vezetett,
c) a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerint kihasznált jogosultságait vagy ezek ki nem használásának indokait,
d) a további fontos, számára ismert tényeket a gyermek helyzetéről,
e) a lakóhely 1. bekezdés szerinti azonosító adatait.

93.g §
(1) Ha a bíróság engedélyezi a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a lakóhelyre való belépést a gyermek helyzetének kivizsgálása céljából ( a továbbiakban csak „belépést a lakóhelyre”), a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosult a Rendőri Testület tagjának ( a továbbiakban csak „rendőr”) kíséretében belépni a lakóhelyre és felülvizsgálni a gyermek helyzetét.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjával együtt jogosult a lakóhelyre belépni a a gyermekvédelmi és gyámhatóság által meghívott természetes személy is, ha azzal ez a természetes személy egyetért. A gyermekvédelmi és gyámhatóság meghívja az iskola képviselőjét, az oktatási intézmény képviselőjét, az általános gyermek- és ifjúsági orvost, akivel szerződéses viszonyban áll ambuláns általános ellátás nyújtásáról,74b) az akkreditált jogalany alkalmazottját, ha akkreditált jogalany nyújtja a gyermeknek valamely gyermekvédelmi és gyámsági intézkedést, vagy más természetes személyt, aki segíthet a gyermek helyzetének felmérésében. Nem lehet meghívott természetes személy az, aki a lakóhelyre való belépésével vagy a gyermek helyzetének felmérésében a saját érdekeit érvényesíthetné. Meghívott természetes személy biztosításához elég a szóbeli vagy elektronikus felkérés, a kérvény utólagos papír alapú változatának kézbesítésével.
(3) A Rendőri Testület részlege a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére védelmet nyújt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának és a meghívott természetes személynek a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépésben és a gyermek helyzetének felmérésében.
(4) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja felszólíthatja a rendőrt vagy a meghívott természetes személyt, hogy a gyermek helyzetének kivizsgálása során ne kísérjék őt, ha a gyermek érdekeit ez szolgálja leginkább.
(5) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépést megelőzően
a) igazolni önmagát a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek a bírósági engedéllyel,
b) röviden elmagyarázni a bírósági engedély célját, és
c) felszólítani a lakóhelyen tartózkodó nagykorú természetes személyt a gyermek helyzete kivizsgálásának lehetővé tételére.
(6) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a gyermek a lakóhelyen tartózkodik, de nem tették lehetővé a gyermek helyzetének felülvizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a lakóhely kinyitását informatikai rendszerekből kiválasztott kulcsszolgáltató segítségével. Ha a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek bírósági engedély bemutatásával nem lehet igazolni a kilétet a lakás kinyitását megelőzően, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezzel az engedéllyel közvetlenül a lakás kinyitását és lakásba való belépést követően igazolja magát a lakásban tartózkodó természetes személynek.
(7) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, a rendőr és a meghívott természetes személy a bírósági engedéllyel történő lakásba való belépéskor és a gyermek helyzetének vizsgálatakor köteles tiszteletben tartani az ott lakók becsületét és emberi méltóságát, nem avatkozhat be az ott lakó személyek alapvető jogaiba és szabadságjogaiba a gyermek helyzetének felméréséhez elengedhetetlenül szükséges mérték felett, s e jogosultságának végzését azonnal be kell fejeznie, amint az a célját elérte.
(8) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles audiovizuális felvételt biztosítani a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről és a gyermek állapotának kivizsgálásáról; a jelenlévő személyek beleegyezésére nincs szükség.
(9) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a lakóhely elhagyását követően
a) biztosítja a lakóhely bezárását, ha azt a lakóhelyen lévő természetes személy nem tudja megtenni,
b) haladéktalanul értesítést küld a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről a lakóhely tulajdonosának, ha az nem volt jelen a lakásban.
(10) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosította a lakóhely bezárását, a 9. bekezdés b) pontja szerinti értesítésnek része az időpont és helyszín megjelölése, ahol a lakóhely kulcsai átvehetők.
(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles írásos jelentést kézbesíteni a bíróságnak a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről legkésőbb 20 munkanapon belül a lakóhely lezárásától vagy a bírósági engedély érvényességének lejártától számítva.

94. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatók, az egészségbiztosítók, a bíróságok, az büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézetei, a Szociális Biztosító, a büntetőeljárások szervei, az iskolák, oktatási intézmények, járási hivatalok, egyéb államigazgatási hatóságok, a községek és nagyobb területi egységek (megyék) kötelesek együttműködni a gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint a jelen törvény szerint meghozott bírósági határozatok végrehajtására létesített intézményekkel a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásában. Ugyanilyen kötelességei vannak a gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak, az egészségügyi szolgáltatóknak, az egészségbiztosítóknak, a bíróságoknak, a büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézeteinek, a Szociális Biztosítónak, a büntetőeljárások szerveinek, az iskoláknak, oktatási intézményeknek, járási hivataloknak, egyéb államigazgatási hatóságoknak a községekkel és nagyobb területi egységekkel (megyék) szemben a jelen törvény szerinti önkormányzati jogköreik végrehajtásának megfelelő mértékben.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóságok a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések gyakorlása során együttműködnek a községekkel, a nagyobb területi egységekkel, az akkreditált jogalanyokkal, egyházakkal, vallási közösségekkel és más, e téren működő jogi és természetes személyekkel.
(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek kötelesek a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére térítésmentesen tájékoztatást nyújtani a gyermekről való gondoskodás színvonalának megállapítása céljából.
(4) A 3. bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem érinti az állami hatóságok és 1. bekezdés szerint más személyek kötelességeit,50) ha fennáll a gyermek kínzásának, a vele való visszaélésnek vagy elhanyagolásának a gyanúja.
(5) A 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti koordináció céljaira az 1. bekezdésben feltüntetett személyek, a bíróság és bűnüldöző hatóság kivételével, kötelesek együttműködni a gyermek helyzetének kiértékelésére irányuló eljárásokban és a gyermek helyzetének megoldását célzó eljárásokban a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

95. §
A jelen törvény azon rendelkezései, amelyek a saját családjukban nem nevelhető gyermekek egyenrangú pótkörnyezetének biztosítását szabályozzák, azokra a gyermekekre is vonatkoznak, akik egészéves bentlakásos szociális otthonban32) lettek elhelyezve bírósági döntés alapján.

96. §
Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, község vagy nagyobb területi egység, a jelen törvény feladatait végrehajtó akkreditált jogalany alkalmazottja köteles a titoktartásra azon tényeket illetően, melyeket a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során ismert meg, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Tájékoztatást csak abban az esetben ad, ha a tények elhallgatása a gyermek és a nagykorú természetes személyek életét és egészségét veszélyeztetné, vagy ha ez a kötelessége külön jogszabályi rendelkezések3) szerint.

96.a §
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak bejelentést tesznek a gyermek jogainak megsértéséről, köteles a bejelentő kilétét titokban tartani, ha a bejelentő ezt kéri; ez nem érvényes, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság büntetőeljárási hatóságnak, bíróságnak vagy más, külön jogszabályban meghatározott szervnek74d) nyújt tájékoztatást. A gyermekvédelmi és gyámhatóság titokban tarthatja a bejelentő kilétét, ha az a bejelentés tartalmának kivizsgálása céljából elengedhetetlen.
(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak ismétlődően jelentenek be tényeket, melyek a 93.b § szerinti jogosultságai gyakorlásával nem nyertek bizonyítást, az ilyen bejelentéseket nem kell tovább vizsgálnia, s erről a bejelentőt tájékoztatja.
(3) Ha a bejelentő annak az eljárásnak résztvevője, melyben a gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek kríziskezelő gondnokának szerepét látja el, a gyermekvédelmi és gyámhatóság azonnali hatállyal továbbítja ezt a tájékoztatást az illetékes bíróságnak.

96.b §
Akta
(1) A 71. § 1. bek. a) pontjának második és harmadik alpontja, valamint b) – e) pontja szerinti jogalany és az intézmény aktát vezet a gyermekről és a nagykorú természetes személyről, akinek a jelen törvény értelmében intézkedéseket nyújt.
(2) Az akta tartalmazza a feljegyzéseket, melyek az 1. bekezdés szerinti jogalanyok tevékenysége során keletkeztek és a beérkezett jelentéseket, melyek elsősorban a gyermek, szülei, a róla személyesen gondoskodó egyén, további, a gyermekkel közeli kapcsolatban álló természetes személy adatait tartalmazzák, vagy más természetes személyét, aki a gyermeknek vagy fiatal felnőttnek nyújtott intézkedések végzése szempontjából lényeges, tartalmazza az adatokat a gyermek és fiatal felnőtt nevelési és szociális viszonyairól, a feljegyzéseket a 93. § § szerinti jogosultságok végrehajtásáról, a bírósághoz, a büntetőjogi hatósághoz és más jogi személyhez benyújtott beadványok másolatait, a bíróság, a bűnüldöző hatóság és más közigazgatási hatóságok határozatai írásos változatának másolatait, valamint egyéb iratokat, melyek a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtásához szükségesek.
(3) Az aktát főként műszaki adathordozók, képi dokumentáció, képes-hangos felvételek, hangfelvételek, iratok és dokumentumok fényképmásolatai vagy eredeti iratok fotómásolatai alkotják, ha az ügy jellegére való tekintettel szükség van az iratok eredetijének vagy hatóságilag hitelesített (közhiteles) másolatának megőrzésére.
(4) Nem nyilvános az akta titkosított része, mely
a) alapanyagként készült szóbeli megnyilatkozás felvétele, még a szóbeli, a bírósági eljárást vagy bűnüldöző szervek előtti meghallgatást megelőzően büntetőperes eljárásban,
b) alapanyagként készült szóbeli megnyilatkozás felvétele írásbeli állásfoglalás készítéséhez a bírósági eljáráshoz vagy a bűnüldöző szervek eljárásához, és bíróságnak vagy bűnüldöző hatóságnak szóló írásos megnyilatkozás a kézbesítését megelőzően,
c) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak készült jelentés gyermekvédelmi gondnok kijelölésének céljából a jelentés kézbesítését megelőzően,
d) bíróságnak, bűnüldözési hatóságnak vagy gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak készült jelentés büntetőjogi eljárás céljára a jelentés kézbesítését megelőzően,
e) a gyermekkel készült beszélgetés rögzített felvétele, ha a gyermek nem ért egyet annak a nyilvánosságra hozatalával; a gyermek egyet nem értését a felvételnek tartalmaznia kell.
(5) A 4. bekezdés nem vonatkozik az aktához való hozzáférésre, ha a hozzáférést feladatai teljesítése céljából kéri
a) a bíróság,
b) a bűnüldöző hatóság,
c) az ellenőrző hatóság,
d) az emberjogi szószóló,
e) a gyermekvédelmi biztos,
f) az egészségkárosult személyek biztosa.

96.c §
Személyi adatok
(1) A 71. § 1. bek. a) pontjának második és harmadik alpontja és b) – f) pontja szerinti jogalany és a jelen törvény szerinti feladatok teljesítését szolgáló intézmény a törvényi feladatok által megkövetelt, feltétlenül szükséges mértékben kezelik a személyi adatokat
a) a gyermekről, akinek intézkedést nyújtanak a jelen törvény szerint, a gyermek szüleiről, a róla személyesen gondoskodó egyénről, a gyerek közeli hozzátartozójáról vagy más természetes személyről, aki a gyermeknek nyújtott intézkedések szempontjából fontos,
b) a nagykorú természetes személyről, akinek intézkedést nyújtanak a jelen törvény szerint, és más természetes személyről, aki a nagykorú természetes személynek nyújtott intézkedések szempontjából fontos,
c) a terhes nőről és e nőről a szülést követően, valamint az intézetben lévő gyermekéről.
(2) Személyi adat az 1. bekezdés értelmében az utó- és családi név, a születés dátuma, a személyi azonosító szám, a szokásos lakcím és az egészségi állapotra vonatkozó adatok.

97. §
Az általános érvényű előírás, melyet a minisztérium kibocsát, tartalmazza
a) a központ programjának kellékeit, a központ speciális programjának kellékeit és a központ reszocializációs programjának kellékeit a 45. § 6. bek. szerint,
b) a szaktevékenységeket és a központ egyéb tevékenységeit a 45. § 8. bek. szerint,
c) a tervek vezetésének kellékeit és részleteit a 45. § 9. bek. és a 93. § 14. bek. szerint,
d) az alkalmazottak számát és a központ alkalmazottainak szakmai szerkezetét a 46. § 3. bek. szerint,
e) a részleteket a központ által nyújtott étkeztetésről és a napi étkezési egység nagyságáról, a részleteket a gyermekek személyes felszereléséről és értéktárgyaik központon belüli megőrzéséről a 46. § 5. bek. szerint,
f) a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság javaslatainak kellékeit a 47. § 1. bek. és az 59. § 3. bek. szerint,
g) a családi házban, lakásban vagy a központ más épületében élő csoportok és önállóan megszervezett csoportok számát a 48. § 1. bek. és az 51. § 1. bek. b) pontja szerint,
h) a gyermekek számát és a nagykorú természetes személyek számát a 48. § 1. bek. és az 51. § 1. bek. b) pontja szerinti csoportokban,
i) a gyermekek és fiatal felnőttek számát
1. a hivatásos nevelőszülői családokban az 51.§ 1. bek. b) pontja szerint,
2. az önállóan megszervezett csoportban az 51. § 1. bek. b) pontja szerint,
j) a speciális önálló csoportok fajtáit az 51. § 1. bek. b) pontjának negyedik alpontja szerint,
k) a hivatásos nevelőszülő képzettségi feltételeit, a családpótló gondoskodás hivatásos végzésére való felkészítésének időtartamát és részleteit és a felkészítés kiértékelését az 52. § 2. bek. szerint,
l) a költségtérítés nagyságát és a megemelt költségek nagyságát a hivatásos nevelőszülői családban élő gyermekre és fiatal felnőttre, az alapvető felszerelés és egyéb felszerelések költségeinek nagyságát az 52. § 3. bek. szerint és a kiadások részleteinek nyilvántartását az 52. § 4. bek. szerint,
m) az 53. § 7. bek. szerinti tájékoztató tanácsadás mértékét és részleteit,
n) a pszichológiai kivizsgálást tárgyát, a pszichológiai alkalmasság ellenjavallatait és a pszichológia szakvélemény kellékeit az 58. § 5. bek. szerint,
o) a zsebpénz összegét és a fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatás összegét a 66. és 68. § szerint,
p) az akkreditáció megítélését kérelmező kérvény, az akkreditáció érvényességének meghosszabbítása iránti kérelem, a szakmai alkalmasság felülvizsgálatának részleteit és további, az akkreditációval kapcsolatos részleteket a 79., 80. és 82. § értelmében,
q) a bentlakásos intézkedések végrehajtását szolgáló összes férőhely száma a központban a 89. § 2. bek. szerint,
r) a 89.d § 3. bek. szerinti összeg meghatározásának módját,
s) a gyermek és szülei helyzetértékelésének részleteit, a szülők, egyéb rokonok és más közelálló személyek lehetőségei elbírálásának részleteit a gyermek és a család helyzetének megoldásában és a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározása szempontjából, illetve a gyermek veszélyeztetettségi fokának meghatározását,
t) a szupervíziós program kellékeit a 93. § 9. bek. szerint,
u) az írásos dokumentáció vezetésének részleteit és kellékeit a 96.b § szerint.

97.a §
E törvénnyel beépülnek a jogrendbe az Európai Unió kötelező jogi rendelkezései, melyeket a 2. sz. melléklet tartalmaz.

97.b §
Ha az általános érvényű jogi előírásokban bármilyen formában szerepel
a) a „gyermekotthon” vagy „kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona” szókapcsolat, azon „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja bíróság által elrendelt bentlakásos intézkedés végrehajtása”,
b) „krízisközpont” alatt „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja speciális program végrehajtása”,
c) „drogfüggők és más függőségekben szenvedők reszocializációs központja” alatt „gyermekvédelmi és gyámügyi intézetet kell érteni, melynek célja reszocializációs program végrehajtása”.


TIZENKETTEDIK RÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések

98. §
(1) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek az Egyének, Párok és Családok Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központjában ( a továbbiakban csak „Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ”) és munkavégzésük helye a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ volt, 2055. szeptember 1-jétől a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.
(2) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központban és munkavégzésük helye a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatósága, területi munkahelye és a területi munkahelyek munkahelye, az igazgatóság és területi munkahelye volt, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében ezek a munkahelyek találhatók.
(3) Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a feladatai teljesítésére szolgált, 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra száll át. Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a munkahelyei és területi munkahelyei feladatainak teljesítésére szolgált, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatóságának és a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ területi munkahelyeinek munkahelyei találhatók.
(4) A Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ által 2005. augusztus 31-éig megkötött szerződésekből fakadó jogok és kötelességek 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

99. §
(1) Az állami alkalmazott, aki 2005. augusztus 31-én megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott külön jogszabály75) szerinti képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.
(2) Ha az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban biztosította olyan intézet alkalmazottja, aki megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott a képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

100. §
(1) A gyermekről, nagykorú természetes személyről és családról 2005. augusztus 31-éig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és iratanyagot a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, a községnek és más, gyermekvédelmet és gyámságot ellátó jogalanyoknak 2006. március 31-éig ki kell egészíteniük és hozzá kell alakítaniuk a jelen törvény követelményeihez.
(2) Ha a természetes személy, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a 2055. augusztus 31-éig hatályos előírások szerint teljesítette a közte és a gyermek közötti személyes kapcsolat közvetítésének feltételeit, melynek célja családpótló gondoskodás biztosítása, és 2005. augusztus 31-én vezetik a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékében, bejegyzésre kerül a jelen törvény szerinti kérelmezők nyilvántartásába is.
(3) Ha a természetes személy 2005. szeptember 1-je előtt érdeklődött a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt, de 2055. augusztus 31-éig nem került be a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékébe a 2005. augusztus 31-én hatályos jogszabály szerint, a családpótló gondoskodás közvetítése során a jelen törvény szerint kell eljárni.
(4) A gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ, melyet a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján hoztak létre mint szociális intézetet, a jelen törvény szerint alapított intézetnek minősül; az intézet alapítója köteles biztosítani az intézet céljának jelen törvény szerinti teljesítését.
(5) Ha a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján létrehozott gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ alapítója természetes vagy jogi személy, mely szociális segítséget nyújtott a 2005. augusztus 31-ig hatályos előírások szerint, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig ez az alapító a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogalany kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.
(6) A jogi vagy természetes személy, amely/aki 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján76) engedélyezett szociális segítséget nyújtott olyan intézkedések végzésével, melyek tartalmilag megfelelnek a jelen törvénynek, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.
(7) A 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján76) engedélyt kérő jogi és természetes személyek kérvényéről, ha az ügyükben még nem született jogerős döntés, 2005. augusztus 31-e után a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint döntenek.
(8) Ha a község, a jogi vagy természetes személy 2005. augusztus 31-e után 6. bekezdés szerinti intézkedéseket hajt végre és teljesítette a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerinti finanszírozási támogatásnyújtás feltételeit, annak merítése során és elszámolásakor és 2006. május 31-éig a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint jár el.
(9) A gyermekotthon alapítója a gyermekotthonban feltételeket teremt és biztosít
a) 2006. december 31-éig úgy, hogy 2007. január 1-jétől minden egy éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban,
b) 2008. december 31-éig úgy, hogy 2009. január 1-jétől minden három éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban.
(10) A gyermekek egészéves bentlakásos szociális otthonai az intézeti gondoskodást elrendelő határozat alapján felveszik a gyermekeket 2008. december 31-éig. A gyermekvédelmi és gyámhatóságok biztosítják az összes, intézeti nevelés elrendelésével bíró egészségkárosult gyermek felvételét és megteremtik ennek a feltételeit a jelen törvény szerint alapított intézetekben.
(11) Ha a nevelőszülői gondoskodást nyújtó intézet 2005. augusztus 31-éig nevelőszülői gondoskodást nyújt a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján gyermekeknek, akiket jogerős bírósági határozattal nevelőszülői gondoskodásba helyeztek vagy akiket átmenetileg olyan személy gondoskodásába helyeztek, aki nevelőszülővé akar válni, az intézet 2005. szeptember 1-jétől a nevelőszülői gondoskodás okainak megszűnéséig azon gyermekek esetében, akiknek az intézet ilyen gondoskodást nyújtott 2005. augusztus 31-éig, a 2005. augusztus 31-ig hatályos jogszabály77) szerint jár el. 2005. szeptember elsejétől ezek az intézetek a jelen törvény szerint alapított intézetnek tekintendők egészen a megszűnésükig. A 79–86. § rendelkezései ezen intézményekre nem vonatkoznak.
(12) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek (megye) az általa alapított intézetekben a 12. bekezdés szerint nyújtott intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére, valamint a külön jogszabály szerinti32) szociális szolgáltatások költségeinek a fedezésére azoknak a nevelőszülői ellátást nyújtó intézeteknek, melyekkel szerződést kötött. A pénzeszközöket a következő naptári évre az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a nagyobb területi egység folyó év október 31-ig benyújtott kérvénye alapján folyósítja. A pénzeszközök nyújtásáról az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel. A támogatási összeg nagyságának megállapításáról külön jogszabály rendelkezik.32) A pénzügyi támogatás nyújtásával a 12. bekezdés szerint intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint32) jogkörei nem sérülnek.
(13) A nagyobb területi egység, a község és az akkreditált jogalany, amennyiben krízisközpont alapítója a 62. § vagy reszocializációs központ alapítója a 63. § szerint, 2005. szeptember 30-ig jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a külön jogszabály56) szerinti azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtására meghatározott férőhelyek számát az elkövetkező naptári évre vonatkozóan a területi körzet intézeti ellátási és bírósági határozat-végrehajtási fő feladatainak kidolgozása céljából.
(14) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. és 3. bekezdése értelmében 2005. október 31-ig kidolgozza a fő feladatok tervét és biztosításának módját a 73. § 2. bek. e) pontjának kilencedik és tizenkettedik alpontja értelmében, és 2005. december 15-ig a jóváhagyott fő irányelvek alapján kidolgozza a 73. § 2. bek. e) pontjának tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti terveket.
(15) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 1. bek. értelmében 2005. november 15-ig jóváhagyja a 73. § 1. bek. d) pontja szerinti fő irányelveket.
(16) Ha a jelen törvény hatálybalépéséig bírósági határozatot hajtanak végre olyan gyermekotthonban, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. november 30-ig benyújtott írásos kérvénye alapján.
(17) Ha bírósági határozatot hajtanak végre kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. augusztus 31-e után benyújtott írásos kérvénye alapján. A pénzügyi támogatás ebben az esetben előlegként is folyósítható, 2005. szeptemberétől kezdődően, leghamarabb attól a naptól fogva, amikor az írásbeli kérelmet benyújtották; e pénzügy támogatás folyósítására nem vonatkoznak a 8. bek. rendelkezései.
(18) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének és későbbi módosításainak rendelkezései, melyek a megelőző szociális gyermekvédelmet, a nagykorú polgár megelőző szociális védelmét, a gyermekvédelmet, a családpótló gondoskodás megszervezését, a szociális tanácsadást, a gyermekotthonok, krízisközpontok és reszocializációs központok működését szabályozzák, 2005. szeptember 1-jétől nem vonatkoznak a jelen törvény értelmében végzett gyermekvédelemre és gyámügyekre.
(19) A gyermek családi viszonyainak helyreállítását és rendezését célzó, 64. § szerinti pénzügyi támogatási kötelezettség, a gyermek 64. § szerinti megtakarításainak képzésére fordítandó támogatás kötelezettsége azon esetekre vonatkozik, amikor a gyermek gyermekotthonban került elhelyezésre intézeti elhelyezést elrendelő jogerős bírósági döntés alapján 2005. december 31-ét követően.
(20) A nagyobb területi egységek és községek pénzügyi eszközeinek célirányos megkötése a 89. § 4. bek. értelmében a 2006–2008-as költségvetési évekre vonatkozik.
(21) A pénzügyi támogatás 89. § szerinti nyújtásának feltételeit a 2006-os évre a nagyobb területi egység és a község úgy határozza meg, hogy azok legkésőbb 2005. november 30-án ki legyenek hirdetve.

Átmeneti rendelkezések a 2009. január 1-től hatályos módosításokhoz

100.a §
A gyermekotthonok alapítói 2012. december 31-éig biztosítják és megteremtik a feltételeket, hogy 2013. január 1-jétől abban a létesítményben, mely nem önálló családi ház vagy önálló lakás, a gyermekek csoportonként összlétszáma ne haladja meg a 40 főt. Ha a gyermekotthonban 2008. december 31-éig intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának első és hatodik alpontja értelmében a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az első mondatban meghatározott gyermeklétszám túlléphető, ha a gyermekotthon 2009. január 1-jét követően intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében 2009. január 1-jétől; az első mondat szerinti létesítményben előnyt élvez az intézeti gondoskodás, azonnali gondoskodás vagy nevelési intézkedés speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében.

100.b §
Ha 2008. december 31-én a gyermekotthon családi házának két önálló lakásegységében legfeljebb két önálló csoport vagy speciális önálló csoport van elhelyezve, az egy önálló csoport megalakításának vagy speciális önálló csoport megalakításának 53.a § 1. bek. szerinti követelménye 2009. január 1-jétől teljesítettnek tekintendő.

100.c §
A 2008. december 31-ig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és aktákat a gyermekekről, nagykorú természetes személyekről és családokról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a nagyobb területi egység, a község, az intézetek és akkreditált jogalanyok kiegészítik és felülbírálják a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében legkésőbb 2009. március 31-éig.

100.d §
(1) A gyermeknek, akinek 2007. december 31-éig intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján jogigénye keletkezett megtakarítás képzésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében, ezt a támogatást 2008. december 31-e után is folyósítják a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint.
(2) Az intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján elhelyezett gyermeknek a családi viszonyai rendezésére és helyreállítására folyósított pénzügyi segély felhasználása és nyújtása során a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 65. § szerint járnak el.

100.e §
(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni és krízisközpontok férőhelyeinek biztosítása céljából a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében történik. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatást a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 89. § 3. bek. szerinti összegben nyújtják.
(2) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a reszocializációs központok szükséges férőhelyeinek biztosítása céljából a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik, mégpedig a 2008. december 31-éig bejelentett reszocializációs intézeti férőhelyek számának megfelelően.

100.f §
A reszocializációs intézetek jegyzékét, melyekben 2009-ben bírósági határozat hajtható végre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a 73. § 1. bek. értelmében 2009. január 31-éig.

100.g §
(1) A munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felülvizsgálják a fő célkitűzéseket és a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtásának szükségességét. Ha változásokat kell végrehajtani a 2009. évre jóváhagyott fő irányelvekben, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. február 28-áig a Munka-, Szociális és Családügyi Központ elé terjeszti a módosítási kérelmet a 2009-es évre a területi hatáskörében jóváhagyott fő irányelvei vonatkozásában, valamint ennek az indoklását. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ elbírálja az indokokat és az első mondat szerinti hatóság területi hatáskörére vonatkozóan jóváhagyja a fő irányelvek módosítását 2009. március 31-éig. Ha az irányelvek módosítását jóváhagyták, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kidolgozza a bebiztosításuk tervét a 73. § 3. bek. m) pontja szerint a jóváhagyást követő 15 napon belül, majd a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint jár el.
(2) Ha a 2009-re jóváhagyott fő irányelvekben nem hajtottak végre változásokat, a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2009. évi fő irányelvek biztosításakor a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint jár el.

100.h §
(1) Az akkreditációs kérvényekről, melyekről 2008. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2009. január 1-jét követően a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint döntenek.
(2) Az akkreditált jogalany, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében adták meg az akkreditációt, akkreditált jogalanynak tekintendő a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

100.i §
Ha az intézetben 2009. január 1-jén olyan természetes személy végez szociális munkát, aki ezt a szociális munkát 2008. december 31-éig is végezte, a szociális munka végzéséhez szükséges szakképzettségi feltételek az esetében a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében teljesültnek tekintendők.

100.j §
Átmeneti rendelkezések a 2011. július 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-áig megkötött szerződéseiből78) fakadó jogok és kötelezettségek, melyek a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak alapítói jogköreihez kötődnek, illetve az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság gyermekotthonokkal és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaival kapcsolatos hatásköreit érintik, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységére vonatkoznak a 2011. június 30-áig hatályos törvény értelmében, 2001. július 1-jétől a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át.
(2) A 2011. június 30-ig keletkezett gyermekvédelmi és gyámügyi jogviszonyok résztvevőinek jogai és kötelességei a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreinek átruházásából, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadóan 2011. július 1-jével az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át a delimitációs jegyzőkönyvek alapján, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kötött meg a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatósággal.
(3) A szociális ügyek terén állami szolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó, a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreit, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadó, a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerinti jogok és kötelességek 2001. július 1-jétől az eddigi állami közszolgálati hatóságról – az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról – az állami közszolgálati hivatalra, azaz a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságra szállnak át.
(4) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-ig nem zárta le az eljárást olyan ügyekben, melyekben alapfokon gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai jártak el és hoztak döntést, 2011. június 30-a után az ügyet79) eljárás és döntéshozatal céljából továbbküldi a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.
(5) A családpótló gondoskodásra való felkészítést, mely 2011. június 30-áig nem zárult le, 2011. június 30-a után a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerint fejezik be. A 2011. június 30-áig lezárult, hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítések a 2011. július 1-jétől hatály törvény értelmében megvalósult hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésnek minősülnek. A természetes személy, aki elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést 2010. január 1-je és 2011. június 30-a között, 2011. december 31-éig kérheti a jogalanynál, melynél a felkészítést elvégezte, a felkészítés 2011. július 1-től hatályos törvény szerinti kiegészítését.
(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a nagyobb területi egységnek pénzeszközöket nyújt azon intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, amellyel szerződést kötött pénzügyi támogatás nyújtásáról a szociális szolgáltatások költségeinek fedezésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre a nagyobb területi egység október 30-ig benyújtott kérvénye alapján folyósít pénzügyi támogatást. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel a pénzügyi támogatások folyósításáról. A pénzügyi támogatás nagyságára a 2008. december 31-éig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak. A pénzeszközök nyújtása a nagyobb területi egységeknek az intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, nem befolyásolja a nagyobb területi egységeknek a 2008. december 31-ig hatályos törvény szerinti jogköreit. A 100. § 12. bek. rendelkezéseit 2011. július 1-jét követően nem alkalmazzák.
(7) Ha az állami alkalmazott 2011. június 30-ig megfelelt a képzettségi követelményeknek, melyeket a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtóval szemben támasztottak a 93. § 1. bek. szerint, a 2011. július 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtóval szemben támasztott képzettségi követelmények teljesültnek tekintendők.
(8) A gyermekotthonok alapítói kötelesek biztosítani és megteremteni a feltételeket 2011. december 31-éig a gyermekotthonban úgy, hogy 2012. január 1-jétől minden hat éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően, legkésőbb a diagnosztikai vizsgálatokat követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azokat a gyermekeket, akiknek az egészségi állapota bizonyíthatóan speciális önálló csoportban való elhelyezést igényel az 53. § 4. bek. c) pontja vagy az 53. § 4. bek. e) pontja szerint, vagy ha a gyermeknek ez az érdeke a testvérkapcsolatok megőrzése szempontjából. A különleges törődés szükségességének bizonyítására az 54. § 7. bek. első mondata szintén vonatkozik.

100.k §
Átmeneti rendelkezések a 2014. július 1-től hatályos módosításokhoz
Ha a 45. § 1. bek. szerinti létesítménynek nincs olyan természetes személy alkalmazottja, aki megfelel a 47.a § 4. bek. szerinti követelményeknek, a felelős személy tevékenységét ebben az intézetben olyan természetes személy is végezheti, aki mesterfokú felsőszintű végzettséget szerzett ápolói szakirányon, ötéves szakmai gyakorlattal bír és szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek végzésére pszichiátria szakterületén, legtovább azonban 2017. július 1-jéig.

100.l §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. d) pontja szerint jóváhagyott fő feladatainak része a 2016-os évre a 17. § 4. bek. szerinti nevelési-üdülési csoportos program is – a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály értelmében –, ennek a fő feladatnak a biztosítására a 2015. december 31-ig hatályos törvény vonatkozik.
(2) Az akkreditáció odaítélésének eljárása, mely 2015. december 31-ig nem zárult le, a 2016. január 1-jétől hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

100.m §
Átmeneti rendelkezések a 2016. július 1-től hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1-je előtt megkezdett eljárásban, mely nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos törvények szerint kell eljárni.

Átmeneti rendelkezések a 2018. április 1-én hatályba lépő változásokhoz

100.n §
(1) A gyermekotthonra, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonára, a krízisközpontra és reszocializációs központra 2018. december 31-éig a 2018. március 31-éig hatályos törvény vonatkozik. A gyermekvédelmi és gyámhatósági intézkedések végrehajtására
a) a gyermekotthonban, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában vagy a krízisközpontban a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 3. és 5. bek., az 52. § 5. bek., az 53. § 8. bek., az 55. §, az 58. § és 62. § 2018. április 1-től hatályos rendelkezései vonatkoznak, ha a 2. bekezdés nem rendelkezik másképpen,
b) a reszocializációs központban a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 5. bek., az 57. § 1 – 4. bek. és az 58. § 2018. április 1-től hatályos rendelkezései vonatkoznak.
(2) A megye vagy a község által alapított kríziskezelő központban nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedésekre a 45. § 6. bek., a 46. § 11. és 12. bek., a 49. § 3. és 5. bek., az 52. § 5. bek., az 53. § 8. bek., az 55. § és 58. §. 2018. április 1-jétől hatályos rendelkezései vonatkoznak 2018. november 30-ától kezdődően. A megye vagy a község által alapított kríziskezelő központ nem köteles az előző mondat értelmében eljárni, ha az alapító a 100.p § értelmében értesíti, hogy 2019. január 1-jétől külön jogszabály szerinti41) szociális szolgáltatóvá minősül át.
(3) Az 1. bekezdés szerinti intézmény köteles 2018. június 30-áig kidolgozni a 2018. április 1-től hatályos 45. § 6. bek. szerinti programot azon intézkedésekre, melyeket a 2018. március 31-éig hatályos törvény szerint nyújtott. Ha az 1. bek. szerinti intézmény akkreditált jogalany, az előző mondat szerinti programot beterjeszti a minisztériumnak; az akkreditáció szempontjából ez a program döntő jelentőségű tényező változásának minősül a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. §-ának 5. bekezdése h) pontja értelmében, melynek a hitelesítésére a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. § 6. bek. vonatkozik. Ha a második mondat szerinti akkreditációs ügyben másképpen nem döntöttek, az akkreditált jogalany, mely az akkreditációs feltételeknek megfelelt a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint, akkreditált jogalanynak minősül, ha megfelel az akkreditációs feltételeknek a 2018. április 1-től hatályos törvény szerint.

100.o §
(1) Az akkreditált jogalany, mely 2018. március 31-én akkreditációval rendelkezik családpótló gondoskodásra való felkészítésre és érdeklődik nemzetközi örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy családpótló gondoskodásra való felkészítése iránt, jelenti a minisztériumnak a legalább négyórás időtartamú felkészítés tartalmát és személyi biztosításának feltételeit a 2018. április 1-től hatályos törvény 38. §-ának 4. bek. a) pontja szerint;  az akkreditáció szempontjából ez a program döntő jelentőségű tényező változásának minősül a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. §-ának 5. bekezdése h) pontja értelmében, melynek a hitelesítésére a 2018. április 1-től hatályos törvény 83. § 6. bek. vonatkozik.
(2) A 2018. április 1-je előtt megkezdett akkreditációs eljárást, mely nem zárult le jogerősen 2018. március 31-éig a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint kell befejezni.
(3) Ha az intézeti bentlakásos intézkedések végzésére vagy ambuláns, illetve terepen nyújtott intézkedések végzésére irányuló akkreditációs eljárás 2018. március 31-e után kezdődött el és 2018. december 31-éig jogerősen lezárult, az akkreditáció megítéléséről kiadott döntés 2019. január 1-től hajtható végre.
(4) Ha az akkreditáció meghosszabbítására vagy módosítására irányuló eljárás 2018. március 31-e után kezdődött el és 2018. december 31-éig jogerősen lezárult, az akkreditáció meghosszabbításáról vagy módosításának megítéléséről kiadott döntés 2019. január 1-től hajtható végre; az akkreditált jogalany 2018. december 31-éig a 2018. március 31-ig érvényes döntés értelmében hajt végre gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket.

100.p §
A krízisközpont alapítója, mely megye, község vagy akkreditált jogalany, köteles 2018. november 15-éig a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak bejelenteni, hogy a krízisközpontban végzett gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket végezni fogja-e 2019. január 1-től a 2018. április 1-től hatályos törvény szerinti központban, vagy külön jogszabály szerinti41) szociális szolgáltatóvá alakul át.

100.q §
A bírósági döntések intézeti végrehajtására, a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések akkreditált jogalany általi bebiztosítására és a mediáció bebiztosítására a 2018-as évben a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által a 2017-es évre meghatározott vagy jóváhagyott prioritások vonatkoznak.

100.r §
(1) A pénzügyi támogatás nyújtására
a) a bírósági döntéseket végrehajtó, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által alapított intézmény esetében a 2018-as évben a 2018. március 31-ig hatályos törvény vonatkozik,
b) a megye által a 76. § f) pontjának első alpontja szerint alapított intézetben nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések nyújtására a 2018-as évben a 2018. március 31-ig hatályos törvény vonatkozik.
(2) Ha a megye, a község vagy az akkreditált jogalany által alapított krízisközpont a 2018. március 31-ig hatályos törvény 73. § 1. bek. v) pontjának hatodik alpontja szerint megkötött pénzügyi támogatási szerződés alapján biztosít bírósági döntést végrehajtó intézkedést a 2018-as évben és ez az alapító a 100.p § szerint bejelentette, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket, melyeket a krízisközpontban nyújtott,
a) 2019. január 1-től a központban fogja végezni, és 2018. november 15-ig a krízisközponti férőhely – mely e szerződés alapján van biztosítva – gyermekkel van betöltve, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság folyósítja
1. a megye, a község vagy az akkreditált jogalany által alapított krízisközpont alapítójának a pénzügyi eszközöket a költségek fedezésére a 2018. november 15-ig gyermek által elfoglalt férőhelyre, egészen az e gyermeknek bírósági döntés alapján elrendelt bentlakásos intézkedések nyújtásának végéig; a pénzügyi eszközök nyújtásának és összege nagyságának a 2018. április 1-től hatályos törvény 89.a §-a szerinti részleteit a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság egyezteti a pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló szerződésben a megyével vagy a községgel,
2. az akkreditált jogalanynak a 2018. április 1-től hatályos törvény szerinti pénzügyi támogatást,
b) 2019. január 1-től nem fogja központban biztosítani, és a férőhely 2018. november 15-én a krízisközpontban pénzügyi támogatási szerződés alapján van biztosítva és gyermekkel van betöltve, az illetékes 73. § 2. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. bek. d) pontja szerint jár el.

100.s §
Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések 10.n § 1. bek. szerinti intézeti végrehajtásához megkövetelik a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság ajánlását, és az intézet gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek nyújt intézkedést a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnel, vagy a nagykorú személlyel megkötött szerződés alapján, melyet
a) 2018. március 31-ig kötött meg,
1. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes ajánlásának feltétele teljesültnek tekintendő 2019. január 1-től egészen a központban végzett intézkedésnyújtás befejezéséig,
2. az intézet 2019. január 15-ig bejelenti a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szerződéses alapon ellátott gyermek vagy nagykorú természetes személy utó- és családi nevét, a szerződéses alapon nyújtott intézkedések várható időtartamát, és ha az intézkedéseket ambuláns formában vagy terepen nyújtják, az intézkedésnyújtás tervezett óraszámát is; ez nem vonatkozik a 2018. április 1-től hatályos törvény 57. §-ának 6. bek. a) pontja alapján nyújtott reszocializációs programra,
b) 2018. április 1-je után kötött meg,
1. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság előzetes ajánlásának feltétele teljesültnek tekintendő 2019. január 1-től,
2. a 2018. április 1-től hatályos törvény 48. §-ának 3. bek. szerinti, a tartózkodás tartamára megszabott határidő 2019. január 1-től telik,
3. az intézet 2019. január 15-ig bejelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a szerződéses alapon ellátott gyermek vagy nagykorú természetes személy utó- és családi nevét, a szerződéses alapon nyújtott intézkedések várható időtartamát, és ha az intézkedéseket ambuláns formában vagy terepen nyújtják, az intézkedésnyújtás tervezett óraszámát is; ez nem vonatkozik a 2018. április 1-től hatályos törvény 57. §-ának 6. bek. a) pontja alapján nyújtott reszocializációs programra.

100.t §
Az akkreditált jogalany, melynek központban nyújtott intézkedésekre adtak ki akkreditációt a 2018. április 1-től hatályos törvény szerint és a 100.n § 1. bek. és a 100.o § 2 – 4. bek. szerint akkreditált jogalany köteles a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak bejelenteni a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-a szerinti kellékeket a 2019-es évre 2018. november 15-éig.

100.u §
(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a 73. § 2. bek. értelmében kidolgozza a fő feladatok javaslatát és központokban való biztosításuk javaslatát a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 4. bek. szerint a 2019-es évre, mégpedig 2018. szeptember 15-ig.
(2) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság
a) 2018. szeptember 15-ig felülbírálja az alapítói hatáskörébe tartozó intézetek felkészültségét és lehetőségeit a 2018. április 1-től hatályos törvénybe foglalt gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtására, és meghatározza ezen intézkedések célját, formáit és mértékét 2019. január 1-től az alapítói hatáskörébe tartozó intézményekben,
b) 2018. október 15-ig meghatározza és közzéteszi 2019-re vonatkozóan a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 1. bek. szerinti fő feladatokat, kidolgozza és közzéteszi ezek bebiztosításának a tervét 2019-re vonatkozóan a központokban a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 3. bek. c) pontja szerint,
c) 2018. december 15-ig kidolgozza és közzéteszi a központokban végzett intézkedések 2019. évi megvalósítási módjának tervét és végrehajtásának biztosítását a 2018. április 1-től hatályos törvény 89. §-ának 3. bek. d) pontja értelmében.

100.v §
(1) Az intézet a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 1. bek. szerint 2018. június 30-ig kidolgozza azon munkahelyek jegyzékét, melyek esetében az alkalmazott közvetlen személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel. Az intézet azon alkalmazottjának pszichológia alkalmassága, aki személyes kapcsolatba kerül a gyermekekkel és 2018. március 31-én munkajogiszonyban áll az intézettel, teljesültnek tekintendő egészen az első, a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 2. bek. szerint kiadott pszichológiai szakvéleményig.
(2) A gyermekotthon vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonának statutáris szerve, mely ezt a tisztséget 2018. március 31-ig ellátja,
a) teljesíti a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. §-ának 2. bek. a) pontja és 3. bek. szerinti feddhetetlenségi követelményt a feddhetetlenségi bizonylat benyújtásáig, legkésőbb 2018. május 31-ig,
b) a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. §-ának 2. bek. b) pontja és 3. bek. szerinti pszichológiai alkalmassági feltétel teljesültnek tekintendő az első, a 2018. április 1-től hatályos törvény 58. §-ának 2. bek. szerint kiadott pszichológiai szakvéleményig,
c) a képzettségi feltételek a 2018. április 1-től hatályos törvény 62. § 2. bek. c) pontja szerint teljesítettnek tekintendők.

100.w §
Az a gyermekvédelmi és gyámügyi intézet, mely 2019. január 1-ig teljesíti a központban nyújtott gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésének feltételeit a 2018. április 1-től hatályos törvénynek megfelelően, 2019. január 1-től központtá minősül át.

100.x §
(1) Az intézetben nyújtott gondoskodás térítési díjára 2018. december 31-éig a 2018. március 31-ig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak.
(2) A fiatal felnőtt önálló életvitelét megkönnyítő támogatást, ha azt a fiatal felnőtt 2018. március 31-éig kérvényezte, a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint folyósítják.
(3) Nem jár önálló életvitelt megkönnyítő támogatás a fiatal felnőttnek a 2018. április 1-től hatályos törvény 69. §-a értelmében, ha neki a község a 2018. március 31-ig hatályos törvény értelmében a község gyermeknek szóló megtakarítási támogatást nyújtott.

100.y §
(1) A jogalanyok, melyek gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket hajtanak végre 2018. március 31-ig, kötelesek 2018. december 31-ig összhangba hozni
a) írásos dokumentumaikat/ügyirataikat a 2018. április 1-től hatályos törvénnyel,
b) terveiket a 2018. április 1-től hatályos törvény 45. §-ának 9. bek. és 93. §-ának 14. bek.-vel.
(2) Az akkreditált jogalany, mely akkreditációval rendelkezik családpótló gondoskodásra való felkészítés végzésére a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint, ezt a felkészítést akkreditációja teljes érvényességi ideje leteltéig végezheti 2018. március 31-ét követően is; az akkreditáció érvényessége meghosszabbítható.

100.z §
A 2018. április 1-je előtt megkezdett bírságolási eljárás, mely nem zárult le jogerős döntéssel, a 2018. március 31-ig hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

100.aa §
Átmeneti rendelkezés a 2019. január 1-től hatályos szabályozáshoz
A családpótló gondoskodás hivatásos végzésére való felkészítése, amelyet a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. bek. értelmében 2019. január 1-je előtt kezdett meg, a 2018. december 31-ig hatályos törvény szerint fejezendő be.


VI. cikkely

Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve a 88. és 89. §-t, mely 2006. január 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) Gyermekjogi Egyezmény (kihirdetve: Tt. 104/1991. sz. alatt)
1a) Például a Büntető perrendtartás, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 564/1991. sz. törvénye a községi rendőrségről a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 308/1993. sz. törvénye a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ létrehozásáról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 564/2001. sz. törvénye az alapvető jogok biztosáról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 578/2004. sz. törvénye az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, egészségügyi kamarákról és egyes más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint, a Tt. 176/2015. sz. törvénye a gyermekjogi biztosról és az egészkárosultak biztosáról, valamint egyes más törvényi változásokról a későbbi módosítások szerint.
2) A Tt. 48/2002. sz. idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások értelmében
3) Büntető törvénykönyv
3a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális és családvédelem területén kifejtett szaktevékenységek végzésének feltételeiről szóló törvénye és más törvényi módosítások
3aa) A Tt. 36/2005. sz., a családról szóló törvénye és más törvényi változások 5. cikkelye a 175/2015. sz. megfogalmazásában
4) A Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
5) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyenlő bánásmód érvényesítéséről egyes területeken és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye és más törvényi módosítások (antidiszkriminációs törvény)
6) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 103. §-a
7) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében
8) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. sz., az iskolai létesítményekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
9) Például a Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 417/2013. sz. törvénye az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segítségről és más törvényi változásokról a későbbi módosítások szerint.
9a) A Büntető törvénykönyv 179., 180. és 367. §-a
9b) A Tt. 420/2004. sz., a békéltetésről (mediáció) szóló törvénye és más törvényi módosítások
9c) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 4. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában
9d) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 2. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában
10) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 3. bek.
11) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 44. §-a
12) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye és más törvénymódosítások
13) Büntető törvénykönyv, Büntetőperes eljárás
14) A Tt. 550/2003. sz., a békéltető és mediációs hivatalnokokról szóló törvénye és más törvényi módosítások
15) Pl. a Tt. 550/2003. sz. törvénye, a 279/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében
16) Büntető törvénykönyv
Büntetőperes eljárás
A Tt. 550/2003. sz. törvénye
17) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 31. §-a
17a) Pl. Tt. 36/2005. sz. törvényének 24. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvénye értelmében
18) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 38. §-a
19) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 39. §-ának 3. bek., 57. §-ának 4. bek. és 60. §-a
20) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 3. bek.
21) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek.
22) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 4. bek.
22a) A Tt. 447/2008. sz., a súlyosan egészségkárosultak pénzügyi kompenzációjáról szóló törvény 11. §-a
22b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. b) és c) pontja
23) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 33. §-ának 3. bek.
24) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 57. §-ának 3. bek.
25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 58. §-ának 2. bek.
26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
27) A Tt. 480/2002. sz., a menedékjogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
28) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 365. §-a
29) A Nemzetközi Gyermekrablások Polgárjogi Vetületeiről Szóló Egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
30) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 360. és 369. §-a
31) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 719/2002. sz. rendelete, mely a biztonságok harmadik országok és biztonságos kibocsátó országok listáját tartalmazza a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 288/2004. sz. rendelete megfogalmazásában
31a) A Tt. 327/2005. sz., az anyagi szükséghelyzetben élő személyek segélyezéséről szóló törvénye és a Tt. 586/2003. sz., az ügyvédi szolgáltatásokról szóló törvényének módosítása és kiegészítése, valamint a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint, a Tt. 8/2005. sz. törvénye szerinti megfogalmazásban
32) A Tt. 447/2008. sz. törvénye
33) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz., az emberi egészségvédelemről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
34) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 45–47. §-a
35) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 48–53. §-a, 97–110. §-a
Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)
36) A Tt. 453/2003. sz., a szociális, családügyi, foglalkoztatási szolgáltatási államigazgatási szervekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 5. §-ának 8. bek.
36a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. c) pontja
36b) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 10. bek.
36c) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 11. bek.
36d) A Tt. 330/2007. sz., a bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 13. § 4. bek. a) pontja a későbbi jogszabályok szerint.
36e) ) A Tt. 330/2007. sz. törvénye
36f) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 38. §-a
37) Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)
38) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
38a) A Büntető törvénykönyv 92. és 93. §-a
38aa) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45. §-ának 4. bek. és 50. §-ának 1. bek. a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében
39) A Tt. 36/2005. sz. törvénye
Peren kívüli polgári peres eljárásrend
40) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 37. § 2. bek. d) pontja a Tt. 175/2005. sz. törvénye értelmében
41) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvénye és a Tt. 455/1991. sz., iparostörvényének módosítása a későbbi módosítások értelmében
42) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról és egyes törvényi változásokról szóló törvénye 2. §-ának c) pontja a későbbi módosítások értelmében
43) A Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénymódosítása a későbbi módosítások értelmében
44) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 101. és 102. § a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében
45) A Tt. 199/1994. sz. törvénye a pszichológusi tevékenységről és a Szlovák Pszichológusok Kamarájáról a Tt. 578/2004. sz. törvénye értelmében
45a) A Tt. 417/2013. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
45b) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvényének 5. és 6. §-a a későbbi módosítások szerint
45c) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja a későbbi módosítások szerint45d) A Tt. 417/2013. sz. törvénye 10. § 2. bek. a) pontja
45e) A Tt. 552/2003. sz. törvénye a közérdekű munkavégzésről a későbbi módosítások szerint
45f) A Tt. 576/2004. sz. törvényének 7. § 8. bek. és 10.a §-a a későbbi módosítások szerint
A Tt. 577/2004. sz., a kötelező egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátásról szóló és az egészségügyi ellátással kapcsolatos térítésekről szóló törvénye 3. §-ának 15. bek., a későbbi módosítások szerint
A Tt. 578/2004. sz. törvényének 31. §-a a későbbi módosítások szerint
A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és egyes más törvényi módosításokról szóló törvénye 7.a §-a és 8. §-a 10. bek. a későbbi módosítások szerint
46) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
48) Pl. Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
A Tanács (EK) 2003. november 27-ei rendelete a bírósági joghatóságról és az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos ügyekben, mely megszünteti az (EK) 1347/2000. sz. rendeletét (K., EU L 338, 2003. 12. 23.), az (EK) tanácsának 2116/2004. sz., 2004. december 2-án kelt rendeletébe foglalt változások és módosítások értelmében (K., EU L 367, 2004. 12. 14.)
49) A Tt. 343/2015. sz., a közbeszerzésről és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
49a) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
50) Pl. a Büntető törvénykönyv, a büntetőperes eljárásrend, a Polgári peres eljárásrend, a Peren kívüli polgári eljárásrend és a Közigazgatási rendtartás
52) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 60. és 102. §-ának 3. bek.
53) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 94. §-ának 1. bek
54) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 96. §-a
55) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 38. és 39. §-a
57) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)
Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
58) A Tanács (EK) 2201/2003. sz., 2003. november 23-án kelt rendelete
59) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
60) A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)
Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
61) Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
62) Pl. a Tt. 97/1963. sz. törvénye a nemzetközi magánjogról és eljárási jogról a későbbi módosítások értelmében, a Polgári peres eljárás 95. § 1. bek., a Peren kívüli polgári eljárási rendtartás 12. §-ának 1. bek.
64) Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
65) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 29. cikkelye
66) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 17. cikkelye
67) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvénye, Polgári perrendtartás, Peren kívüli polgári eljárási rendtartás és Közigazgatási eljárási rendtartás
68) A munka törvénykönyve 136. §-ának 1. bek.
69) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
70) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes más törvényi változásokról, a későbbi módosítások szerint
71) A Tt. 71/1976. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint
72) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások szerint
A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról és más törvényi módosításokról a Tt. 618/2004. sz. törvényének megfogalmazásában
73) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 296/2010. sz., az egészségügyi hivatás végzésére feljogosító szakmai alkalmasságról, az egészségügyi alkalmazottak továbbképzéséről, a szakspecializációk rendszeréről és az engedélyhez kötött munkatevékenységek rendszeréről szóló rendeletének 2., 17 – 19. §-a.
74) A Tt. 317/2009. sz. törvényének 12. és 16. §-a
74a) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 25. és 45. §-a a későbbi módosítások szerint
74b)A Tt. 576/2004. sz. törvényének 12. §-a a későbbi módosítások szerint
74c) Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és más törvényi módosításokról (infotörvény) a későbbi módosítások szerint
74d) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
74e) A Polgári Perrendtartás 179.b §-a a Tt. 175/2015. sz. törvényének megfogalmazásában
75) A Tt. 312/2001. sz. törvénye az állami szolgálati jogviszonyról és más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint
76) A Tt. 195/1998. sz. törvényének 84. §-a a későbbi módosítások szerint
77) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 29. §-a 1. bek., 2. bek. első mondata, 3–19. bek., 43. §-a 1. bek. a későbbi módosítások szerint
78) Pl. a Tt. 528/2008. sz., az Európai Közösság támogatási alapjaiból nyújtott segélyről és támogatásról szóló törvényének 18. §-a
79) A Tt. 71/1976. sz. törvényének 20. §-a


2. sz. melléklet a Tt. 305/2005. sz. törvényéhez
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT KÖTELEZŐ JOGSZABÁLYAINAK JEGYZÉKE

1. Az Európai Parlament és Tanács 2013/32/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve a nemzetközi védelem nyújtásáról és visszavonásáról (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)
2. Az Európai Parlament és Tanács 2013/33/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve, mely meghatározza a nemzetközi védelmet kérők fogadásának szabályait (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)
Časová verzia účinná od 1. januára 2019

305/2005 Z. z.

Zákon
O SOCIÁLNOPRÁVNEJ OCHRANE DETÍ A O SOCIÁLNEJ KURATELE
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 25. mája 2005


Zmena:
330/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
643/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
215/2008 Z. z. s účinnosťou od 20. júna 2008
448/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
317/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
180/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
180/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
417/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
185/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2014
219/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
310/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
131/2015 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2015
175/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
378/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2016
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
351/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018
61/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2018
61/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019
177/2018 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2019


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ

PRVÁ HLAVA
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje sociálnoprávnu ochranu detí a sociálnu kuratelu na zabezpečenie predchádzania vzniku krízových situácií v rodine, ochrany práv a právom chránených záujmov detí, predchádzania prehlbovaniu a opakovaniu porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu detí a plnoletých fyzických osôb a na zamedzenie nárastu sociálnopatologických javov.
(2) Sociálnoprávna ochrana detí je súbor opatrení na zabezpečenie
a) ochrany dieťaťa, ktorá je nevyhnutná pre jeho blaho a ktorá rešpektuje jeho najlepší záujem podľa medzinárodného dohovoru,1)
b) výchovy a všestranného vývinu dieťaťa v jeho prirodzenom rodinnom prostredí,
c) náhradného prostredia dieťaťu, ktoré nemôže byť vychovávané vo vlastnej rodine.
(3) Sociálna kuratela je súbor opatrení na odstránenie, zmiernenie a zamedzenie prehlbovania alebo opakovania porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby a poskytovanie pomoci v závislosti od závažnosti poruchy a situácie, v ktorej sa nachádza dieťa alebo plnoletá fyzická osoba.
(4) Ochrana práv a právom chránených záujmov dieťaťa opatreniami sociálnoprávnej  ochrany detí a sociálnej kurately je súčasťou ochrany práv a právom chránených záujmov dieťaťa podľa medzinárodného dohovoru.1) Vykonávaním opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nie sú dotknuté oprávnenia  a povinnosti iných subjektov pri ochrane práv a právom chránených záujmov dieťaťa podľa osobitných predpisov.1a)

§ 2
Osobný rozsah sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú
a) pre dieťa, ktoré
1. má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, prechodný pobyt, povolenie na prechodný pobyt, povolenie na trvalý pobyt, má povolený tolerovaný pobyt2) (ďalej len „obvyklý pobyt“), alebo pre dieťa, ktorému nemožno určiť obvyklý pobyt,
2. je občan Slovenskej republiky a nachádza sa na území iného štátu,
3. nie je občan Slovenskej republiky a nachádza sa na území Slovenskej republiky bez sprievodu rodiča alebo inej plnoletej fyzickej osoby, ktorej by mohlo byť dieťa zverené do osobnej starostlivosti (ďalej len „maloletý bez sprievodu“),
4. je mladistvý podľa osobitného predpisu,3)
b) pre plnoletú fyzickú osobu do 25 rokov veku, ktorá má na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt (ďalej len „mladý dospelý“),
c) pre inú plnoletú fyzickú osobu, ktorá má na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt.

Vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately

§ 3
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú pre dieťa, plnoletú fyzickú osobu, rodinu, skupinu a komunitu najmä prostredníctvom sociálnej práce, metódami, technikami a postupmi zodpovedajúcimi poznatkom spoločenských vied a poznatkom o stave a vývoji sociálnopatologických javov v spoločnosti.
(2) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na seba nadväzujú a vzájomne sa podmieňujú. Pri voľbe a uplatňovaní opatrení majú prednosť opatrenia na zabezpečenie výchovy a všestranného vývinu dieťaťa jeho rodičmi, a ak to nie je možné, príbuznými dieťaťa.
(3) Prvoradým hľadiskom pri voľbe a uplatňovaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je najlepší záujem dieťaťa, na určovanie a posudzovanie ktorého sa uplatňuje zásada o záujme dieťaťa podľa osobitného predpisu.3aa)
(4) Na výkon sociálnej práce na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vzťahuje osobitný predpis.3a)

§ 4
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú, ak tento zákon neustanovuje inak,
a) v prirodzenom rodinnom prostredí,
b) v náhradnom rodinnom prostredí,
c) v otvorenom prostredí,
d) v prostredí utvorenom a usporiadanom na výkon opatrení podľa tohto zákona.
(2) Prirodzené rodinné prostredie na účely tohto zákona je domáce prostredie dieťaťa, rodiny alebo plnoletej fyzickej osoby. Ak je to vhodné a účelné, opatrenia podľa tohto zákona sa vykonávajú aj v širšom sociálnom prostredí dieťaťa, rodiny alebo plnoletej fyzickej osoby a v domácnostiach fyzických osôb, ktoré sú s nimi v príbuzenskom vzťahu alebo ktoré majú s nimi blízky vzťah.
(3) Náhradné rodinné prostredie na účely tohto zákona je domáce prostredie plnoletej fyzickej osoby, ktorej súd zveril dieťa do starostlivosti podľa osobitného predpisu.4) Náhradné rodinné prostredie je aj domáce prostredie fyzickej osoby podľa § 39 ods. 2 a domáce prostredie fyzických osôb podľa § 56 ods. 7. 
(4) Otvorené prostredie na účely tohto zákona je každé verejné priestranstvo, verejný objekt alebo komunikácia, ktoré sú pre jednotlivcov a skupiny prirodzeným sociálnym prostredím, v ktorom sa zvyčajne zdržiavajú, a mobilné alebo stále priestorové zázemia jednotlivcov a skupín.
(5) Prostredie utvorené a usporiadané na výkon opatrení podľa tohto zákona je zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately (ďalej len „zariadenie“).
(6) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú aj v priestoroch subjektov oprávnených na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

DRUHÁ HLAVA
Zásada rovnakého zaobchádzania pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a ochrana práv dieťaťa

§ 5
(1) Práva ustanovené týmto zákonom sa zaručujú rovnako každému v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou osobitným predpisom.5) V súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania sa zakazuje diskriminácia z dôvodov pohlavia, náboženského vyznania alebo viery, manželského stavu a rodinného stavu, farby pleti, jazyka, politického zmýšľania alebo iného zmýšľania, odborovej činnosti, národného pôvodu alebo sociálneho pôvodu, zdravotného postihnutia, veku, majetku, rodu alebo iného postavenia.
(2) Každý, kto sa domnieva, že jeho práva alebo právom chránené záujmy boli dotknuté pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona v dôsledku nedodržania zásady rovnakého zaobchádzania, môže sa domáhať právnej ochrany na súde podľa osobitného predpisu.5)

§ 6
Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, obec, vyšší územný celok, právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorej bola udelená akreditácia podľa tohto zákona (ďalej len „akreditovaný subjekt“), a subjekty, ktoré vykonávajú opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona, sú povinné dbať na to, aby nedochádzalo k ohrozovaniu alebo porušovaniu práv dieťaťa. Všetky orgány, právnické osoby a fyzické osoby uvedené v prvej vete vykonávaním opatrení podľa tohto zákona zabezpečujú dieťaťu ochranu a starostlivosť, ktorá je nevyhnutná pre jeho blaho a ochranu jeho právom chránených záujmov, pri rešpektovaní jeho práv priznaných medzinárodným dohovorom1) s ohľadom na práva a povinnosti jeho rodičov, osvojiteľov, poručníka, opatrovníka a osoby, ktorej súd zveril dieťa do osobnej starostlivosti podľa osobitného predpisu4) alebo pestúnskej starostlivosti alebo do starostlivosti budúcich osvojiteľov podľa osobitného predpisu6) (ďalej len „osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa“).

§ 7
(1) Každý je povinný upozorniť orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na porušovanie práv dieťaťa.
(2) Ak je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately upozornený na použitie hrubých alebo ponižujúcich foriem zaobchádzania a foriem trestania dieťaťa, alebo ak pri výkone opatrení podľa tohto zákona zistí ich použitie rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, je povinný v závislosti od ich povahy a závažnosti uplatniť niektoré z opatrení podľa tohto zákona.
(3) Pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona je zakázané používať všetky formy telesných trestov na dieťati a iné hrubé alebo ponižujúce formy zaobchádzania a formy trestania dieťaťa, ktoré mu spôsobujú alebo môžu spôsobiť fyzickú ujmu alebo psychickú ujmu. Pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona je zakázané používať ako výchovný prostriedok zákaz kontaktu s rodičmi a ďalšími blízkymi osobami, sociálne vylúčenie, vyžadovanie neprimeraných fyzických výkonov, zásahov do vonkajšieho vzhľadu a nosenia znevažujúceho oblečenia, neodôvodnené zasahovanie do stravovania a iné výchovné prostriedky a postupy práce, ktoré dieťaťu môžu spôsobiť poníženie a môžu neprimerane zasiahnuť do jeho ľudskej dôstojnosti. Voči dieťaťu je zakázané použiť výchovný prostriedok len preto, že je súčasťou rovnakej skupiny detí ako dieťa, pri výchove ktorého má byť použitý výchovný prostriedok. Dieťa nesmie byť zodpovedné za rozhodovanie alebo určovanie výchovných prostriedkov pre iné dieťa.

§ 8
(1) Dieťa má právo požiadať o pomoc pri ochrane svojich práv orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, iný štátny orgán, ktorý je príslušný podľa osobitných predpisov7) chrániť práva a právom chránené záujmy dieťaťa, zariadenie, obec, vyšší územný celok, akreditovaný subjekt, školu, školské zariadenie alebo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti. Všetky orgány, právnické osoby a fyzické osoby uvedené v prvej vete sú povinné poskytnúť dieťaťu okamžitú pomoc pri ochrane jeho života a zdravia, vykonať opatrenia na zabezpečenie jeho práv a právom chránených záujmov, a to aj sprostredkovaním tejto pomoci. To platí aj vtedy, ak dieťa nemôže vzhľadom na svoj vek a rozumovú vyspelosť požiadať o pomoc samo, ale prostredníctvom tretej osoby.
(2) Dieťa má právo požiadať o pomoc pri ochrane svojich práv aj bez vedomia rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa. Tým nie sú dotknuté práva a povinnosti rodičov vyplývajúce z rodičovských práv a povinností a práva osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, upravené osobitným predpisom.4)

§ 9
Rodič a osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, majú právo pri výkone svojich práv a povinností požiadať o pomoc orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, iný štátny orgán, ktorý je príslušný podľa osobitných predpisov7) chrániť práva a právom chránené záujmy dieťaťa, zariadenie, obec, vyšší územný celok, akreditovaný subjekt, školu, školské zariadenie a poskytovateľa zdravotnej starostlivosti; tieto orgány a akreditovaný subjekt sú povinné rodičovi a osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, túto pomoc poskytnúť v rozsahu svojej pôsobnosti.

DRUHÁ ČASŤ

PRVÁ HLAVA
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na predchádzanie vzniku krízových situácií v rodine a na obmedzenie a odstraňovanie negatívnych vplyvov

§ 10
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na predchádzanie vzniku krízových situácií v rodine sú najmä
a) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch, tréningoch a aktivitách zameraných na podporu plnenia rodičovských práv a povinností, plnenia funkcií rodiny, na utváranie a upevňovanie vzťahov medzi manželmi, medzi rodičmi a deťmi, rozvoj schopností riešiť problémové situácie a adaptovať sa na nové situácie,
b) organizovanie svojpomocných aktivít na podporu plnenia funkcií rodiny a na podporu rozvoja rodičovských zručností,
c) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch a aktivitách zameraných na predchádzanie sociálnopatologickým javom,
d) sprostredkovanie kultúrnych, záujmových a iných aktivít zameraných na podporu vhodného využívania voľného času detí.
(2) Opatrenia podľa odseku 1 písm. a) až c) sa vykonávajú v prostredí podľa § 4. Ak sú opatrenia podľa odseku 1 písm. b) vykonávané v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. d), ustanovenia štvrtej časti tohto zákona sa na výkon týchto opatrení nevzťahujú.
(3) Na organizovanie opatrení podľa odseku 1 právnickou osobou alebo fyzickou osobou sa ustanovenia § 77 až 86 nevzťahujú. Organizovaním opatrení podľa odseku 1 nie je dotknutá pôsobnosť iných subjektov podľa osobitných predpisov.8)

§ 11
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na obmedzenie a odstraňovanie negatívnych vplyvov, ktoré ohrozujú psychický vývin, fyzický vývin alebo sociálny vývin dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, sú najmä
a) ponúknutie pomoci dieťaťu, rodičom alebo inej plnoletej fyzickej osobe alebo ponúknutie sprostredkovania pomoci pri riešení výchovných problémov alebo rodinných problémov a pri uplatňovaní nárokov dieťaťa podľa osobitných predpisov,9)
b) sledovanie negatívnych vplyvov pôsobiacich na dieťa a rodinu, zisťovanie príčin ich vzniku a vykonávanie opatrenia na obmedzenie pôsobenia nepriaznivých vplyvov,
c) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na pomoc pri riešení problémov detí v rodine, v škole a na pomoc rodinám pri riešení výchovných problémov, sociálnych problémov a iných problémov v rodine a v medziľudských vzťahoch,
d) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na pomoc deťom a plnoletým fyzickým osobám ohrozeným správaním člena rodiny, členov rodiny alebo správaním iných osôb,
e) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na plnoleté fyzické osoby, ktoré svojím správaním ohrozujú členov rodiny,
f) organizovanie alebo sprostredkovanie programov na obmedzenie a odstránenie negatívnych vplyvov prostredia a na predchádzanie sociálnemu vylúčeniu detí a plnoletých fyzických osôb v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. c).
(2) Ak sa rodičia dieťaťa rozvádzajú, je potrebné
a) dieťaťu a jeho rodičom poskytnúť alebo sprostredkovať sociálne poradenstvo,
b) rodičom dieťaťa odporučiť psychologickú pomoc v záujme obnovy manželského spolužitia a v záujme predchádzania nepriaznivým vplyvom rozvodu na dieťa,
c) dieťaťu poskytnúť alebo zabezpečiť potrebnú psychologickú pomoc aj po rozvode.
(3) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona zistí, že dieťa, rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, potrebujú pomoc z dôvodu, že nie sú schopní riešiť problémy v rodine, konflikty v rodine, prispôsobiť sa novej situácii v rodine, alebo ak ide o rodinu so špecifickým problémom a nemožno vykonať opatrenia podľa odseku 1 alebo podľa § 10, navrhne ako súčasť vykonávaných opatrení vykonanie alebo zabezpečenie vykonania
a) mediácie ako odbornej metódy na uľahčenie riešenia konfliktných situácií v rodine,
b) odborných metód na
1. prispôsobenie sa novej situácii v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b),
2. úpravu rodinných a sociálnych pomerov dieťaťa,
3. podporu riešenia výchovných problémov, sociálnych problémov a iných problémov v rodine a v medziľudských vzťahoch,
4. podporu obnovy alebo rozvoja rodičovských zručností,
5. zhodnotenie situácie dieťaťa a rodiny, posúdenie možností rodičov, ďalších príbuzných a iných blízkych osôb dieťaťa riešiť situáciu dieťaťa a rodiny na účely určenia miery ohrozenia dieťaťa,
c) odborných metód na pomoc deťom alebo plnoletým fyzickým osobám, ktoré boli obeťami obchodovania,9a) alebo
d) poradensko-psychologickej pomoci rodinám so špecifickým problémom a pri krízových situáciách.
(4) Na vykonávanie alebo zabezpečenie vykonávania mediácie podľa odseku 3 písm. a) sa § 77 až 86 nevzťahujú. Mediácia podľa tohto zákona nie je mimosúdna činnosť na riešenie sporu podľa osobitného predpisu;9b) vykonávaním alebo zabezpečením vykonávania mediácie na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nie sú dotknuté práva a povinnosti iných subjektov podľa osobitného zákona.9b)
(5) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na obmedzenie a na odstraňovanie negatívnych vplyvov, ktoré ohrozujú psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, sa vykonávajú v prostredí podľa § 4.
(6) Ak sa rodičia dieťaťa rozchádzajú, odsek 2 sa vzťahuje rovnako.

Výchovné opatrenia

§ 12
(1) Ak je to potrebné v záujme dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhodne o uložení výchovného opatrenia ustanoveného osobitným predpisom4) alebo o uložení týchto výchovných opatrení:
a) upozorní vhodným spôsobom dieťa, jeho rodičov alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, ak svojím správaním môžu ohroziť alebo narušiť priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa,
b) uloží dieťaťu, rodičovi alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, povinnosť podrobiť sa odbornej diagnostike v špecializovanej ambulantnej starostlivosti, ak je to potrebné na uplatnenie primeraného opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pre deti a diagnostiku nemožno zabezpečiť iným spôsobom,
c) uloží dieťaťu povinnosť zúčastniť sa na liečbe v špecializovanej ambulantnej starostlivosti,
d) uloží dieťaťu, rodičovi alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, povinnosť zúčastniť sa na výchovnom programe alebo na sociálnom programe.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nemôže rozhodnutím o uložení výchovného opatrenia odňať dieťa z osobnej starostlivosti rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa a uložiť rodičom dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, povinnosť podľa osobitného predpisu.9c)
(3) V rozhodnutí o výchovnom opatrení orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určí právnickú osobu alebo fyzickú osobu, alebo akreditovaný subjekt, ktorý má spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia, a obdobie, po uplynutí ktorého zhodnotí účinky výchovného opatrenia. Ak sa dieťaťu uložilo výchovné opatrenie podľa odseku 1 písm. d) a je to vhodné a účelné, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ponúknuť rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, účasť na výchovnom programe alebo na sociálnom programe.
(4) Dieťaťu, jeho rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, musí byť poskytnutá pomoc na odstránenie príčin, pre ktoré bolo uložené výchovné opatrenie. Pri poskytovaní pomoci na odstránenie príčin, pre ktoré bolo uložené výchovné opatrenie, musia byť využité všetky metódy, techniky a postupy sociálnej práce v závislosti od povahy týchto príčin.

§ 13
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže určiť akreditovaný subjekt alebo právnickú osobu alebo fyzickú osobu, ktorá má spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia podľa § 12 ods. 1 písm. b) až d) po predchádzajúcom súhlase tohto akreditovaného subjektu alebo tejto právnickej osoby alebo fyzickej osoby. Predchádzajúci súhlas podľa prvej vety sa nevyžaduje, ak má výchovné opatrenie vykonávať zariadenie, ktoré je zriadené na účel vykonávania výchovných opatrení podľa § 45 ods. 1 písm. b).
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uloží výchovné opatrenie podľa § 12 ods. 1 písm. c) len na základe odporúčania lekára so špecializáciou v príslušnom špecializačnom odbore.

§ 14
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vypracováva sám alebo v spolupráci s určenou právnickou osobou alebo fyzickou osobou alebo určeným akreditovaným subjektom podľa dôvodov, pre ktoré bolo výchovné opatrenie uložené, plán výkonu výchovného opatrenia uloženého orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo súdom, ak mu poskytuje súčinnosť pri vykonávaní výchovných opatrení podľa osobitného predpisu.9d) Ak súd uložil povinnosť podľa osobitného predpisu,9c) je súčasťou plánu výchovného opatrenia podľa prvej vety aj spôsob plnenia povinnosti uloženej súdom. Plán výkonu výchovného opatrenia je súčasťou plánu sociálnej práce s dieťaťom, jeho rodičmi alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(2) Plnenie účelu výchovného opatrenia sa pravidelne, najmenej raz za dva mesiace, vyhodnocuje spravidla za účasti dieťaťa, jeho rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa. Dôvod vyhodnotenia plnenia účelu výchovného opatrenia bez účasti dieťaťa, jeho rodiča alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, sa zaznamenáva písomne v pláne výkonu výchovného opatrenia. Každá zmena spôsobu a rozsahu výkonu výchovného opatrenia musí byť zaznamenaná v pláne výkonu výchovného opatrenia.
(3) Pri zabezpečovaní účelu výchovného opatrenia orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spolupracuje s inými orgánmi štátnej správy, obcou, školou, zariadením, ak je v ňom dieťa umiestnené, poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, iným špecializovaným zariadením a s akreditovaným subjektom.

§ 15
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zhodnotí účinnosť výchovného opatrenia po uplynutí obdobia, ktoré uviedol v rozhodnutí o jeho uložení.
(2) Výchovné opatrenie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zruší, ak splnilo svoj účel. Po uplynutí obdobia, na ktoré bolo výchovné opatrenie uložené, alebo po zrušení výchovného opatrenia, o ktorom rozhodol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo súd, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sleduje, či trvajú účinky výchovného opatrenia. Ak spolupracoval pri výkone výchovného opatrenia akreditovaný subjekt, môže spolupôsobiť tiež pri následnom sledovaní, či trvajú účinky výchovného opatrenia, a to po dohode s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(3) Ak výchovné opatrenie, ktoré uložil orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, neplní účel alebo nesplnilo účel, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) zmení
1. obdobie, po ktorého uplynutí zhodnotí účinky výchovného opatrenia,
2. právnickú osobu, fyzickú osobu alebo akreditovaný subjekt, ktoré majú spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia, alebo
b) zruší výchovné opatrenie a
1. rozhodne o uložení iného vhodného výchovného opatrenia,
2. navrhne súdu uloženie výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) alebo
3. navrhne súdu prijatie iného vhodného opatrenia podľa osobitného predpisu.11)
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zruší výchovné opatrenie aj ak
a) je vhodnejšie účel výchovného opatrenia dosiahnuť vykonávaním iného opatrenia podľa tohto zákona,
b) nie je možné dosiahnuť jeho účel postupom podľa písmena a) a odseku 3.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý poskytuje súčinnosť súdu pri vykonávaní výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu,9d) sleduje účel výchovného opatrenia tak, aby pred uplynutím obdobia, ktoré uviedol súd v rozhodnutí o jeho uložení, informoval súd o plnení účelu výchovného opatrenia.

Sociálna kuratela detí

§ 16
Sociálnu kuratelu detí zabezpečuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávaním opatrení podľa tohto zákona najmä pre
a) maloletého, ktorý sa dopustil páchania činu inak trestného podľa osobitného predpisu,3)
b) mladistvého páchateľa trestnej činnosti alebo mladistvého podozrivého z páchania trestnej činnosti podľa osobitného predpisu,3)
c) dieťa, ktoré sa dopustilo priestupku,
d) dieťa, ktoré je členom skupiny, ktorá ho svojím negatívnym vplyvom ohrozuje,
e) dieťa zneužívajúce drogy alebo dieťa závislé od drog,
f) dieťa hrajúce hazardné hry12) alebo dieťa závislé od hazardných hier, internetu, počítačových hier a iných hier,
g) dieťa, u ktorého sa pre poruchy správania prejavujú problémy najmä v škole, v skupinách, vo vzťahoch s inými deťmi, rodičmi alebo inými plnoletými fyzickými osobami,
h) dieťa, u ktorého sa prejavujú poruchy správania zanedbávaním školskej dochádzky, útekmi z domu alebo zo zariadenia, v ktorom je umiestnené,
i) dieťa, u ktorého sa neprejavili problémy v správaní ani poruchy správania, avšak jeho jednorazové správanie alebo krátkodobé správanie vyžaduje pre svoju závažnosť alebo neprimeranosť pomoc.

§ 17
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri pomoci dieťaťu s poruchami správania v závislosti od povahy a závažnosti poruchy správania dieťaťa a situácie, v ktorej sa dieťa nachádza,
a) plní úlohy v trestnom konaní podľa osobitných predpisov,13)
b) zisťuje a oznamuje orgánom činným v trestnom konaní a súdu dôležité skutočnosti o vývine mladistvého, životných udalostiach, ktoré ovplyvnili jeho správanie, o vzťahoch v rodine, v škole, o jeho rodinných pomeroch, o rodinnom prostredí a sociálnom prostredí,
c) udržiava písomný kontakt a osobný kontakt s mladistvým počas výkonu trestu odňatia slobody, výkonu ochrannej výchovy a spolupôsobí pri jeho prevýchove a riešení jeho osobných problémov, rodinných problémov a sociálnych problémov,
d) podieľa sa na príprave mladistvého na prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby a z výkonu ochrannej výchovy,
e) pôsobí na rodinné prostredie mladistvého a pripravuje rodinu na návrat mladistvého do rodiny,
f) pomáha mladistvému po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby a z výkonu ochrannej výchovy, najmä pri uľahčení návratu do rodiny, hľadaní možností pokračovať v ďalšej príprave na povolanie, pri hľadaní zamestnania, riešení osobných problémov a vzťahových problémov,
g) poskytuje pomoc a ochranu mladistvému a plní úlohy v priestupkovom konaní,
h) spolupracuje so zariadením, v ktorom dieťa vykonáva ústavnú starostlivosť, ochrannú výchovu alebo výchovné opatrenie podľa osobitného predpisu,4) a udržiava osobný kontakt a písomný kontakt s dieťaťom umiestneným v tomto zariadení,
i) motivuje k diagnostike a liečbe závislosti od alkoholu, drog a patologického hráčstva, udržiava kontakt s dieťaťom počas liečby a resocializačného programu a pomáha dieťaťu po ukončení liečby a resocializačného programu,
j) vykonáva ďalšie opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje súčinnosť orgánom činným v trestnom konaní pri plnení úloh, ktoré súvisia s trestným konaním,13) a súčinnosť pri výkone probácie a mediácie podľa osobitného predpisu.14)
(3) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú najmä
a) v osobnom styku s dieťaťom, jeho rodičmi, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a s inými fyzickými osobami, ktoré môžu mať vplyv na ochranu dieťaťa a pomoc dieťaťu,
b) v prirodzenom rodinnom prostredí dieťaťa alebo otvorenom prostredí, v ktorom sa dieťa zvyčajne zdržiava.
(4) Súčasťou sociálnej práce s dieťaťom a jeho rodinou je aj zapájanie dieťaťa do výchovných skupinových programov alebo sociálnych skupinových programov organizovaných alebo sprostredkovaných orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávaných ambulantnou formou, celodennou formou alebo pobytovou formou. Účelom týchto programov je najmä odborné pôsobenie na odstránenie alebo zmiernenie problémov v správaní dieťaťa alebo jeho porúch správania, na rozvoj sociálnych zručností, na získanie potrebných spoločenských návykov, hygienických návykov a na zabezpečenie vhodného využitia voľného času dieťaťa. Ak je to vhodné alebo účelné, možno ponúknuť účasť na programe rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(5) Ak je pri zabezpečení sociálnej kurately detí potrebné spolupôsobenie iných subjektov, plní orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately úlohu koordinátora. Tým nie je dotknutá pôsobnosť iných subjektov podľa osobitných predpisov.15)
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje pri výkone opatrení sociálnej kurately pre deti podľa plánu sociálnej práce s dieťaťom.

Sociálna kuratela plnoletých fyzických osôb

§ 18
(1) Sociálnu kuratelu zabezpečuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately aj pre plnoletú fyzickú osobu, a to najmä
a) po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby,
b) ak je účastníkom probácie alebo mediácie podľa osobitných predpisov,16)
c) ak zneužíva drogy alebo je závislá od drog,
d) po zániku ústavnej starostlivosti alebo ochrannej výchovy po dovŕšení plnoletosti,
e) ak bola prepustená zo zdravotníckeho zariadenia na liečbu drogových závislostí alebo iných závislostí,
f) segít a reszocializációs program befejezését követően,
g) ak požiada o pomoc pri riešení nepriaznivej životnej situácie.
(2) Osobitná pozornosť sa pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu venuje mladým dospelým.

§ 19
(1) Pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v závislosti od povahy a závažnosti životnej situácie alebo problému plnoletej fyzickej osoby najmä
a) udržiava písomný kontakt a osobný kontakt s plnoletou fyzickou osobou počas výkonu trestu odňatia slobody, výkonu väzby a spolupôsobí pri jej prevýchove a riešení jej osobných problémov, rodinných problémov a sociálnych problémov, najmä pri udržiavaní a posilňovaní rodinných väzieb,
b) podieľa sa na príprave plnoletej fyzickej osoby na prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby,
c) pomáha plnoletej fyzickej osobe po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby, najmä pri uľahčení návratu do rodiny, pracovnom uplatnení, hľadaní bývania, hľadaní možností pokračovať v ďalšej príprave na povolanie a pri riešení osobných problémov a vzťahových problémov,
d) motivuje plnoletú fyzickú osobu k liečbe drogových závislostí a iných závislostí, udržiava kontakt s plnoletou fyzickou osobou počas liečby a následnej resocializácie v záujme podpory liečby a resocializácie,
e) pomáha plnoletej fyzickej osobe po návrate zo zariadenia na liečbu závislosti alebo po ukončení resocializačného programu najmä pri uľahčení návratu do rodiny, riešení osobných problémov a vzťahových problémov, pracovnom uplatnení a hľadaní bývania,
f) motivuje plnoletú fyzickú osobu k aktívnemu prístupu pri hľadaní zamestnania a k získavaniu alebo udržaniu pracovných zručností a spôsobilostí,
g) odporúča a sprostredkúva plnoletej fyzickej osobe pomoc špecializovaných inštitúcií,
h) ponúka plnoletej fyzickej osobe účasť na resocializačných programoch a iných programoch organizovaných inými orgánmi štátnej správy, obcami, vyššími územnými celkami a akreditovanými subjektmi,
i) motivuje plnoletú fyzickú osobu k účasti v svojpomocných skupinách zameraných na riešenie osobných problémov a vzťahových problémov,
j) vykonáva ďalšie opatrenia podľa tohto zákona.
(2) Pri poskytovaní pomoci plnoletej fyzickej osobe postupuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmä v súčinnosti s obcou a akreditovaným subjektom.
(3) Opatrenia sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu sa vykonávajú najmä v prirodzenom rodinnom prostredí plnoletej fyzickej osoby alebo v otvorenom prostredí, v ktorom sa obvykle zdržiava.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu podľa plánu sociálnej práce s plnoletou fyzickou osobou.

DRUHÁ HLAVA
Opatrenia na zabezpečenie ochrany života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa

Výkon opatrovníctva a poručníctva

§ 20
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vykonáva funkciu kolízneho opatrovníka dieťaťa podľa osobitného predpisu,17) poskytuje dieťaťu, jeho rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, sociálne poradenstvo a pomoc na odstránenie alebo zmiernenie dôsledkov rozporu záujmov medzi rodičmi dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a dieťaťom alebo medzi deťmi navzájom, najmä využitím vhodných opatrení podľa tohto zákona.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri výkone funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa zisťuje rodinné pomery, bytové pomery a sociálne pomery dieťaťa na účely výkonu funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zisťovaní pomerov podľa prvej vety na účely výkonu funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa vo veciach úpravy rodičovských práv a povinností k maloletému dieťaťu podľa osobitného predpisu17a) zisťuje informácie o spôsobilosti obidvoch rodičov osobne vychovávať dieťa, záujem obidvoch rodičov o osobnú starostlivosť o dieťa, názory obidvoch rodičov na zaistenie potrieb dieťaťa v prípade osobnej starostlivosti o dieťa obidvomi rodičmi, a to aj vtedy, keď len jeden rodič prejaví záujem o osobnú starostlivosť o dieťa obidvomi rodičmi, a posudzuje možnosti osobnej starostlivosti o dieťa obidvomi rodičmi s prihliadnutím na záujmy dieťaťa, na zaistenie potrieb dieťaťa a na názor dieťaťa.

§ 21
(1) Ak sa zisťuje názor dieťaťa podľa osobitného predpisu,18) musí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytnúť dieťaťu potrebnú pomoc na uľahčenie priebehu zisťovania jeho názoru na vec, a to v prostredí vhodnom alebo utvorenom na tento účel. Dieťa nemusí právo na vyjadrenie názoru využiť. Na zisťovanie názoru dieťaťa podľa osobitného predpisu18) nie je potrebný súhlas rodiča alebo inej osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a názor možno zisťovať aj bez prítomnosti týchto osôb. O tom, že sa bude zisťovať názor dieťaťa, musí byť rodič alebo iná osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, informovaný.
(2) Ak sa zisťuje názor dieťaťa, pre ktoré sú vykonávané opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadení, ktoré má utvorené vhodné podmienky na zisťovanie názoru dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykoná zisťovanie názoru dieťaťa v tomto zariadení po predchádzajúcej dohode s týmto zariadením.

§ 22
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva funkciu opatrovníka podľa osobitného predpisu19) na základe rozhodnutia súdu.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva funkciu opatrovníka na udelenie súhlasu s osvojením dieťaťa podľa osobitného predpisu20) na základe rozhodnutia súdu.
(3) Ak bol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanovený súdom za opatrovníka na udelenie súhlasu s osvojením dieťaťa, presvedčí sa pred udelením súhlasu s osvojením dieťaťa, či sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu,21) a to postupom podľa § 23 ods. 2.

§ 23
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podáva súdu návrh o splnení podmienok osvojiteľnosti dieťaťa podľa osobitného predpisu.22)
(2) Pred podaním návrhu podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zisťuje najmä
a) rodinné pomery, bytové pomery a sociálne pomery rodičov dieťaťa a záujem rodičov o dieťa,
b) prekážky, ktoré bránia rodičom v prejavení skutočného záujmu o dieťa a v úprave rodinných pomerov a sociálnych pomerov,
c) stanovisko obce k spôsobu života rodičov dieťaťa, k možnosti, snahe a ochote rodičov prejaviť o dieťa skutočný záujem a upraviť si rodinné pomery a sociálne pomery,
d) stanovisko zariadenia, ak je v ňom dieťa umiestnené, k záujmu rodičov stretávať sa s dieťaťom, spôsobu a rozsahu stretávania sa rodičov s dieťaťom a k vplyvu týchto stretnutí na dieťa,
e) okolnosti na strane dieťaťa vylučujúce splnenie účelu osvojenia, a to
1. preukázateľný nesúhlas dieťaťa s osvojením, ak je dieťa schopné vzhľadom na svoj vek a rozumovú vyspelosť posúdiť dôsledky osvojenia,
2. zdravotný stav dieťaťa vyžadujúci osobitnú starostlivosť poskytovanú výlučne pobytovou formou v zariadení; zdravotný stav dieťaťa sa preukazuje vyjadrením podľa osobitného predpisu,22a)
3. vek dieťaťa blízky veku plnoletosti.
(3) V návrhu o osvojiteľnosti dieťaťa podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie výsledky svojho zisťovania vykonaného podľa odseku 2.
(4) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zisťuje skutočnosti uvedené v odseku 2 podľa potreby, najmenej raz za šesť mesiacov.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný podať súdu návrh o splnení podmienok osvojiteľnosti dieťaťa bezodkladne, najneskôr v pracovný deň, ktorý nasleduje po dni, keď zistil, že
a) je splnená podmienka osvojiteľnosti dieťaťa podľa osobitného predpisu,22b)
b) výsledky zisťovania podľa odseku 2 písm. a) až d) svedčia o skutočnosti, že rodičia dieťaťa neprejavovali o dieťa skutočný záujem a v prejavení skutočného záujmu im nebránila závažná prekážka,
c) na strane dieťaťa nie sú okolnosti, ktoré vylučujú splnenie účelu osvojenia.

§ 24
Obec, na ktorej území má dieťa obvyklý pobyt a ktorá vykonáva na základe rozhodnutia súdu funkciu majetkového opatrovníka podľa osobitného predpisu,23) spolupracuje so zariadením, v ktorom je dieťa umiestnené, a s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak je to vhodné a účelné na ochranu majetku dieťaťa.

§ 25
(1) Obec, na ktorej území má dieťa obvyklý pobyt a ktorá vykonáva na základe rozhodnutia súdu funkciu poručníka dieťaťa podľa osobitného predpisu,24) je povinná pred podaním správy o dieťati podľa osobitného predpisu25) zistiť
a) informáciu o zdravotnom stave dieťaťa u poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý vedie jeho zdravotnú dokumentáciu,26) vrátane poskytnutej zdravotnej starostlivosti za obdobie od podania poslednej správy o dieťati,
b) informácie o školskej dochádzke dieťaťa alebo jeho príprave na povolanie vrátane informácie o dosiahnutých školských výsledkoch,
c) stanovisko orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately k účinkom opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak boli vykonávané,
d) stanovisko zariadenia, ak je v ňom dieťa umiestnené,
e) informácie podľa dožiadania súdu.
(2) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, obec spolupracuje pri výkone funkcie poručníka dieťaťa s týmto zariadením.
(3) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na základe rozhodnutia súdu vykonáva funkciu poručníka maloletého bez sprievodu a maloletý bez sprievodu je umiestnený v zariadení zriadenom podľa tohto zákona spolupracuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s týmto zariadením.

Zabezpečenie sústavnej ochrany života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa

§ 26
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately tak, aby ochrana života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa bola sústavne zabezpečovaná.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately utvára podmienky na výkon opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak riešenie starostlivosti o dieťa neznesie odklad.

§ 27
(1) Ak sa ocitne dieťa bez akejkoľvek starostlivosti alebo ak je jeho život, zdravie alebo priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin vážne ohrozený alebo narušený, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorého obvode sa dieťa nachádza, je povinný bezodkladne podať súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu,28) zabezpečiť uspokojenie základných životných potrieb dieťaťa a jeho prijatie do zariadenia podľa § 49 ods. 2 alebo § 56 ods. 1 písm. c), a to aj vtedy, ak nepodal súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu28) a súd ho o to požiada.
(2) V návrhu na nariadenie neodkladného opatrenia podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie fyzickú osobu alebo právnickú osobu, ktorej navrhuje dieťa dočasne zveriť do starostlivosti, pričom prihliada na zachovanie rodinných vzťahov a príbuzenských vzťahov dieťaťa.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje súdu súčinnosť pri odovzdaní dieťaťa do starostlivosti súdom určenej fyzickej osobe alebo právnickej osobe; odovzdanie dieťaťa sa musí uskutočniť spôsobom primeraným veku dieťaťa a rozumovej vyspelosti dieťaťa.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s cieľom úpravy rodinných pomerov dieťaťa, ktoré bolo neodkladným opatrením súdu dočasne zverené do starostlivosti fyzickej osoby alebo právnickej osoby, v spolupráci najmä s obcou a akreditovaným subjektom vykoná opatrenia na zabezpečenie úpravy rodinných pomerov dieťaťa.
(5) Ak opatrenia podľa odseku 4 neviedli k úprave rodinných pomerov dieťaťa, postupuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 až 44.

§ 28
Návrat a premiestnenie dieťaťa nachádzajúceho sa na území iného štátu bez sprievodu
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva na základe oznámenia Diplomatickej misie Slovenskej republiky v zahraničí (ďalej len „zastupiteľský úrad“) alebo Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky opatrenia na zabezpečenie
a) návratu dieťaťa, ktoré má obvyklý pobyt na území Slovenskej republiky a nachádza sa na území iného štátu bez sprievodu rodiča, príbuzného alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a na ktoré sa nevzťahuje medzinárodný dohovor,29) na územie Slovenskej republiky,
b) premiestnenia dieťaťa, ktoré sa narodilo na území iného štátu občanovi Slovenskej republiky a je opustené, na územie Slovenskej republiky.
(2) Rodičovi dieťaťa, príbuznému dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, sa poskytuje pomoc, aby mohli dieťa prevziať na území iného štátu do osobnej starostlivosti.
(3) Ak nemôže rodič, príbuzný dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, prevziať dieťa na území iného štátu do osobnej starostlivosti, opatrenia na návrat dieťaťa alebo premiestenie dieťaťa na územie Slovenskej republiky vykonáva orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Pri návrate alebo premiestnení dieťaťa na územie Slovenskej republiky musí dieťa prevziať rodič dieťaťa, osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo zariadenie na výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia.
(5) Ak je zrejmé, že dieťa pri jeho návrate alebo premiestení na územie Slovenskej republiky neprevezme rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje podľa osobitného predpisu.30)
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oznámi zastupiteľskému úradu opatrenia, ktoré prijal v záujme zabezpečenia návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, a fyzickú osobu alebo právnickú osobu, ktorá prevezme dieťa v cudzine. Súčasne oznámi, ktorá fyzická osoba alebo právnická osoba prevezme dieťa po jeho návrate na území Slovenskej republiky.
(7) Náklady, ktoré vznikli so zabezpečovaním návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, hradí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak neboli hradené rodičom, príbuzným, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo zariadením.
(8) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorému vznikli náklady so zabezpečovaním návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, vymáha ich od rodiča dieťaťa, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo od zariadenia, v ktorom bolo dieťa umiestené na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo rozhodnutia súdu o ochrannej výchove pred jeho odchodom zo Slovenskej republiky. Ak náklady podľa odseku 7 uhradilo zariadenie, v ktorom bolo dieťa pred jeho odchodom zo Slovenskej republiky umiestnené na základe rozhodnutia súdu o neodkladnom opatrení30) alebo na základe rozhodnutia súdu o výchovnom opatrení,10) vymáha ich od rodiča dieťaťa alebo od osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa.

§ 29
Maloletý bez sprievodu
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) postupuje podľa osobitného predpisu,30) ak maloletý bez sprievodu nemôže byť zverený do osobnej starostlivosti príbuzného alebo inej fyzickej osoby, ku ktorej má blízky vzťah, alebo podáva súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu28) a vykonáva neodkladné úkony v záujme dieťaťa, kým nie je maloletému bez sprievodu ustanovený poručník podľa osobitného predpisu24) alebo sa ustanovený poručník neujme svojej funkcie,
b) oznamuje zastupiteľskému úradu krajiny, v ktorej má maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt, opatrenia prijaté v záujme návratu alebo premiestnenia maloletého bez sprievodu a žiada o jeho návrat alebo premiestnenie do krajiny, v ktorej má maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt, ak je zrejmé, že má obvyklý pobyt v bezpečnej krajine,31) a nevzťahuje sa naňho medzinárodný dohovor,29)
c) navrhuje zastupiteľskému úradu krajiny, v ktorej nemá maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt a v ktorej sa nachádza jeho rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, ich zlúčenie a oznamuje opatrenie prijaté v záujme tohto zlúčenia,
d) podáva vyhlásenie podľa osobitného predpisu,27) ak nemožno postupovať podľa písmen b) a c) alebo na žiadosť maloletého bez sprievodu,
e) zabezpečuje umiestnenie maloletého bez sprievodu do zariadenia podľa tohto zákona a plní úlohy podľa osobitného predpisu,27)
f) spolupracuje s Medzinárodnou organizáciou pre migráciu pri zabezpečovaní návratu maloletého bez sprievodu do krajiny pôvodu alebo pri zabezpečovaní vycestovania maloletého bez sprievodu do tretej krajiny, ak maloletý bez sprievodu o takýto návrat alebo vycestovanie prejavil záujem.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia pre maloletého bez sprievodu počas jeho pobytu na území Slovenskej republiky na zabezpečenie starostlivosti primerane kultúre, jazyku, náboženstvu a tradíciám krajiny jeho pôvodu.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa podieľa na vyhľadávaní rodičov alebo iných členov rodiny maloletého bez sprievodu na účel zlúčenia maloletého bez sprievodu s jeho rodinou.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) zabezpečuje maloletému bez sprievodu na jeho žiadosť právne poradenstvo,
b) zabezpečuje maloletému bez sprievodu právnu pomoc podľa osobitného predpisu.31a)

Zabezpečenie účelu rozhodnutia súdu v zariadení, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, ochranná výchova, neodkladné opatrenie alebo výchovné opatrenie

§ 30
(1) Ak súd rozhodol o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo o uložení ochrannej výchovy alebo výchovného opatrenia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečuje v spolupráci s rodičmi dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a zariadením, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, ochranná výchova, neodkladné opatrenie alebo výchovné opatrenie, určeným v rozhodnutí súdu (ďalej len „zariadenie na výkon rozhodnutia súdu“), umiestnenie dieťaťa do tohto zariadenia.
(2) Pred umiestnením dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu, najneskôr v deň príchodu dieťaťa do tohto zariadenia, zabezpečí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zariadeniu na výkon rozhodnutia súdu
a) rozhodnutie súdu o ústavnej starostlivosti, ochrannej výchove, neodkladnom opatrení alebo o výchovnom opatrení,
b) rodný list dieťaťa,
c) sociálnu správu o osobných pomeroch dieťaťa a rodinných pomeroch dieťaťa; sociálna správa obsahuje skutočnosti uvedené v § 34 ods. 3,
d) posudok o zdravotnom postihnutí dieťaťa podľa osobitného predpisu,32) ak bol vydaný.
(3) Pred umiestnením dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu poskytuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pomoc na uľahčenie a zvládnutie jeho odchodu z rodiny. Dieťaťu sa poskytujú spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti najmä informácie o zariadení na výkon rozhodnutia súdu, do ktorého má byť umiestnené, o možnosti vziať si so sebou osobné veci, o jeho právach a povinnostiach v zariadení na výkon rozhodnutia súdu a o možnostiach udržiavania pravidelného osobného styku a písomného styku s rodičom, zákonným zástupcom, inou blízkou osobou a s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečuje dieťaťu, ktoré je umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu, preukaz poistenca, ak ho dieťa nemá.
(5) Ak nie je možné zabezpečiť umiestnenie dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu v spolupráci s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, do siedmich dní odo dňa vykonateľnosti rozhodnutia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podá súdu návrh na výkon rozhodnutia.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže podať súdu návrh na umiestnenie súrodencov do rôznych zariadení na výkon rozhodnutia súdu, ak to vyžaduje zdravotný stav dieťaťa na základe posudku lekára so špecializáciou v príslušnom špecializačnom odbore, psychológa alebo posudku o zdravotnom postihnutí vydaného podľa osobitného predpisu.32) Ak sú súrodenci umiestnení v rôznych zariadeniach na výkon rozhodnutia súdu alebo ak sa súrodenec alebo súrodenci dieťaťa umiestneného v zariadení na výkon rozhodnutia súdu nachádzajú v prirodzenom rodinnom prostredí alebo náhradnom rodinnom prostredí, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia na udržiavanie a rozvíjanie súrodeneckých väzieb.

§ 31
Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý umiestňuje do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu maloletého bez sprievodu, zabezpečuje tomuto zariadeniu najneskôr v deň umiestnenia maloletého bez sprievodu do tohto zariadenia
a) rozhodnutie súdu o nariadení neodkladného opatrenia,
b) cestovné doklady, ak sa nachádzajú u maloletého bez sprievodu,
c) doklad o lekárskej prehliadke v rozsahu určenom lekárom vrátane diagnostického a laboratórneho vyšetrenia, očkovania a preventívneho opatrenia, určenými orgánom na ochranu zdravia.33)

§ 32
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedie evidenciu detí umiestnených v zariadeniach na výkon rozhodnutia súdu, a to meno, priezvisko, dátum narodenia, bydlisko, číslo rozhodnutia súdu, dátum umiestnenia dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu, zariadenie na výkon rozhodnutia súdu, a ak má súrodencov, miesto ich pobytu, dôvody vyňatia dieťaťa z rodiny, dátum premiestnenia dieťaťa do iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu na základe rozhodnutia súdu alebo na základe dohody s týmto zariadením, dátum návratu dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu z iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu a dátum a spôsob informovania zákonného zástupcu dieťaťa, ak dieťa bolo premiestnené na základe dohody.
(2) Ak je to v záujme dieťaťa, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podať súdu návrh na zmenu zariadenia na výkon rozhodnutia súdu. V návrhu podľa prvej vety uvedie zariadenie na výkon rozhodnutia súdu, do ktorého navrhuje dieťa umiestniť, so zohľadnením súrodeneckých väzieb a rodinných väzieb dieťaťa, aby zmena nebránila úprave rodinných pomerov dieťaťa a zachovaniu rodinných väzieb a súrodeneckých väzieb.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci so zariadením na výkon rozhodnutia súdu, s obcou a akreditovaným subjektom, ktorý vykonáva opatrenia zamerané na úpravu rodinných pomerov v prirodzenom rodinnom prostredí, vypracúva plán sociálnej práce s rodinou dieťaťa, ktorého súčasťou je sledovanie psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa. Na tento účel najmenej raz za šesť mesiacov navštevuje dieťa v zariadení na výkon rozhodnutia súdu.
(4) Obec najmenej raz za šesť mesiacov predkladá orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately správu o sociálnej situácii rodičov dieťaťa. Súčasťou správy podľa prvej vety je zhodnotenie podmienok návratu dieťaťa do rodinného prostredia a oznámenie možnosti zverenia dieťaťa do osobnej starostlivosti inej fyzickej osoby než rodiča podľa osobitného predpisu34) (ďalej len "náhradná osobná starostlivosť") alebo do pestúnskej starostlivosti.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmenej raz za šesť mesiacov predkladá súdu správu o účinkoch opatrení, ktoré boli prijaté na odstránenie dôvodov, pre ktoré bola nariadená ústavná starostlivosť, a informuje súd o možnostiach zrušenia ústavnej starostlivosti alebo zverenia dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti, pestúnskej starostlivosti alebo o možnosti osvojenia. Ak je dieťa umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu na základe rozhodnutia o uložení výchovného opatrenia, sleduje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately účel výchovného opatrenia tak, aby pred uplynutím obdobia, ktoré uviedol súd v rozhodnutí o jeho uložení, informoval súd o plnení účelu výchovného opatrenia.
(6) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí, že je, alebo môže byť v zariadení na výkon rozhodnutia súdu ohrozený život dieťaťa, jeho zdravie alebo jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin, postupuje podľa odseku 2 alebo podľa § 27.


TRETIA ČASŤ
Zabezpečenie náhradného rodinného prostredia

§ 33
Sprostredkovanie pestúnskej starostlivosti alebo osvojenia
(1) Ak rodičia nezabezpečujú, alebo nemôžu zabezpečiť osobnú starostlivosť o dieťa a nie je možné dieťa zveriť do náhradnej osobnej starostlivosti, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sprostredkuje dieťaťu pestúnsku starostlivosť alebo osvojenie35) (ďalej len „náhradná rodinná starostlivosť“). Ak je dieťa umiestnené v zariadení, splnenie podmienok podľa prvej vety zhodnotí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci so zariadením najneskôr do dvoch týždňov odo dňa umiestnenia dieťaťa v zariadení; ak podmienky nie sú splnené, určia lehotu pre ich ďalšie zhodnotenie v individuálnom pláne rozvoja osobnosti dieťaťa a v pláne sociálnej práce s rodinou dieťaťa. Ak je dieťaťu poskytovaná starostlivosť v domácom prostredí zamestnanca zariadenia (ďalej len „profesionálna náhradná rodina“), na zhodnotení podľa druhej vety sa podieľa aj profesionálny náhradný rodič.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určený na účely organizovania náhradnej rodinnej starostlivosti podľa osobitného predpisu36) (ďalej len „určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately“) alebo zariadenie, ak je v ňom dieťa umiestnené, musí poskytnúť dieťaťu, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, sociálne poradenstvo, informácie o účinkoch náhradnej rodinnej starostlivosti a psychologickú starostlivosť (ďalej len „príprava dieťaťa“) spôsobom primeraným veku a rozumovej vyspelosti dieťaťa. Prípravu dieťaťa realizuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo akreditovaný subjekt upovedomený podľa odseku 6 o potrebe pripraviť dieťa, alebo zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, bezodkladne po naplnení podmienok ustanovených v odseku 1. Príprava dieťaťa sa nevyžaduje, ak to nie je účelné vzhľadom na nízky vek dieťaťa.
(3) Ak je určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately známa fyzická osoba, ktorá má k dieťaťu blízky vzťah, môže takú osobu, ak je to vhodné a účelné, prizvať k príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť.
(4) O príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť vypracúva určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie správu o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť. Správa o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť obsahuje najmä informácie o poskytnutí sociálneho poradenstva dieťaťu, o účinkoch náhradnej rodinnej starostlivosti, o zohľadnení jeho názorov a želaní a odporúčanie formy náhradnej rodinnej starostlivosti. Ak ide o prípravu dieťaťa na osvojenie a vyžaduje sa súhlas dieťaťa s osvojením, musí byť súčasťou správy o príprave dieťaťa na osvojenie aj písomne vyhotovený súhlas dieťaťa s osvojením.4) Zariadenie, ktoré realizuje prípravu dieťaťa, alebo akreditovaný subjekt, ktorý realizuje prípravu dieťaťa, doručí správu o príprave dieťaťa najneskôr do 30 dní od začatia prípravy dieťaťa určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 34 ods. 1 a príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Ak nie je príprava dieťaťa skončená do 30 dní od jej začatia, zariadenie alebo akreditovaný subjekt, písomne informuje tieto orgány o dôvodoch neskončenia prípravy dieťaťa a o predpokladanom termíne skončenia prípravy dieťaťa. Ak nebola príprava dieťaťa realizovaná z dôvodu nízkeho veku dieťaťa a sú splnené podmienky podľa odseku 1, zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, bezodkladne doručí určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 34 ods. 1 a príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomnú informáciu, že príprava dieťaťa nebola realizovaná z dôvodu nízkeho veku dieťaťa; táto informácia sa na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti považuje za správu o príprave dieťaťa. Tento postup platí primerane aj na určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý realizuje prípravu dieťaťa.
(5) Ak dieťa nie je pripravené na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti ani po skončení prípravy dieťaťa, v správe o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť sa uvedú osobitne dôvody tejto skutočnosti spolu s vyjadrením k možnostiam aktualizácie prípravy dieťaťa. Na posúdenie dôvodov sa § 23 ods. 2 písm. e) vzťahuje rovnako.
(6) Ak vykonával pre dieťa, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, niektoré z opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona akreditovaný subjekt, ktorého zástupca, prípadne zamestnanec je pre dieťa osoba známa, ponúkne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately možnosť pripraviť dieťa tomuto akreditovanému subjektu. Ak akreditovaný subjekt v lehote dvoch týždňov neprejaví vôľu, že chce dieťa pripravovať, prípravu dieťaťa vykoná určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, v ktorom sa dieťa nachádza.
(7) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, dohodne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postup prípravy dieťaťa so zariadením a s akreditovaným subjektom. Ak nemožno dohodnúť postup prípravy dieťaťa podľa prvej vety, prípravu dieťaťa vykonáva zariadenie.
(8) Akreditovaný subjekt okrem zariadenia, v ktorom je dieťa umiestnené, musí mať na vykonávanie prípravy dieťaťa akreditáciu. Na prípravu dieťaťa akreditovaným subjektom sa odseky 2 až 4 vzťahujú rovnako.
(9) Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti na účely tohto zákona je
a) vedenie prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
b) evidencia žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o zapísanie do zoznamu žiadateľov o náhradnú rodinnú starostlivosť (ďalej len „zoznam žiadateľov“),
c) príprava, posúdenie a odporúčanie fyzickej osoby podľa písmena b) na zapísanie do zoznamu žiadateľov,
d) rozhodovanie o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov,
e) vedenie zoznamu žiadateľov,
f) sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom o pestúnsku starostlivosť alebo o osvojenie (ďalej len „žiadateľ“).
(10) Dieťa umiestnené v zariadení na základe rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia10) alebo rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia, ak súd koná vo veci výchovného opatrenia pobytovou formou, sa nezapíše do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(11) Ak je dieťa zapísané do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a ak fyzická osoba, ktorá je v príbuzenskom vzťahu k tomuto dieťaťu alebo iná blízka osoba dieťaťa, podá návrh na zverenie tohto dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti alebo návrh na nariadenie neodkladného opatrenia vo veci odovzdania dieťaťa do jej starostlivosti, sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti dieťaťu sa preruší do rozhodnutia súdu vo veci zverenia dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti alebo do nariadenia neodkladného opatrenia vo veci odovzdania dieťaťa do starostlivosti fyzickej osoby.
(12) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, kde bolo dieťa umiestnené, alebo akreditovaný subjekt poskytuje dieťaťu, ktorému bola sprostredkovaná náhradná rodinná starostlivosť podľa tohto zákona, a fyzickej osobe, ktorej bolo dieťa zverené do náhradnej rodinnej starostlivosti, podľa potreby a s ich súhlasom pomoc a sociálne poradenstvo na uľahčenie plnenia účelu náhradnej rodinnej starostlivosti.
(13) Fyzická osoba, ktorej bolo dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti, alebo fyzická osoba, ktorá podala návrh na zverenie dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti, môže požiadať o prípravu na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti. Prípravu tejto fyzickej osoby na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti vykonáva orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Na prípravu tejto osoby sa § 38 ods. 4 písm. a) vzťahuje rovnako. Prípravu fyzickej osoby podľa prvej vety môže vykonať aj akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.

§ 34
Vedenie prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť
(1) Prehľad detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, vedie určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Do tohto prehľadu bezodkladne, najneskôr do 30 dní od doručenia správy o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť zapíše určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately dieťa na základe spisovej dokumentácie zabezpečenej orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci so zariadením, ak je v ňom dieťa umiestnené, a s akreditovaným subjektom, ak vykonával prípravu dieťaťa. Spisová dokumentácia obsahuje
a) rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo neodkladného opatrenia súdu podľa osobitného predpisu,30)
b) rozhodnutie súdu, že dieťa je osvojiteľné, ak bolo vydané,
c) sociálnu správu o dieťati,
d) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
e) rodný list dieťaťa; ak je získanie rodného listu spojené s ťažko prekonateľnou prekážkou, doloží orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomnú informáciu o dôvodoch, pre ktoré nie je možné doložiť rodný list do spisovej dokumentácie a rodný list dieťaťa doloží dodatočne,
f) obrazový a zvukový záznam o podstatných udalostiach v živote dieťaťa,
g) fotografiu dieťaťa nie staršiu ako dva mesiace,
h) posudok o zdravotnom postihnutí dieťaťa podľa osobitného predpisu,32) ak bol vydaný,
i) správu o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť, ktorej súčasťou je vyjadrenie k citovým väzbám dieťaťa k súrodencom.
(2) Ak je splnená podmienka podľa osobitného predpisu36a) alebo ak ide o dieťa, ktoré zanechala žena po pôrode v zdravotníckom zariadení,36b) alebo ak nie je známy ani jeden z rodičov,36c) orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zašle základné údaje o dieťati podľa odseku 3 písm. a), časti dokumentácie podľa odseku 1 písm. d) a g) určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najneskôr nasledujúci pracovný deň po dni, keď sa dozvedel o tejto skutočnosti. Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zapíše toto dieťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť dňom doručenia základných náležitostí spisovej dokumentácie podľa prvej vety. Ostatné náležitosti spisovej dokumentácie podľa odseku 1 doručuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do spisovej dokumentácie priebežne; a ak je správa o zdravotnom stave dieťaťa doručená orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately po tomto dni, najneskôr nasledujúci pracovný deň po jej doručení.
(3) Sociálna správa o dieťati obsahuje
a) základné údaje o dieťati,
b) základné údaje o rodičoch dieťaťa okrem prípadov podľa osobitného predpisu,4) jeho starých rodičoch, súrodencoch a iných fyzických osobách, ku ktorým má dieťa blízky vzťah,
c) informácie o psychickom vývine, fyzickom vývine a sociálnom vývine dieťaťa a o ich aktuálnej úrovni, o zvykoch dieťaťa a dôležitých udalostiach jeho života,
d) dôvody, pre ktoré bolo dieťa odňaté zo starostlivosti rodičov,
e) informácie o možnostiach úpravy rodinných pomerov dieťaťa,
f) odporúčanie formy náhradnej rodinnej starostlivosti.
(4) Základné údaje o dieťati na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti sú meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, rodné číslo, štátna príslušnosť a národnosť dieťaťa.
(5) Základné údaje o rodičoch dieťaťa, starých rodičoch dieťaťa, súrodencoch dieťaťa a iných fyzických osobách, ku ktorým má dieťa blízky vzťah, na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti sú meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, štátna príslušnosť a národnosť týchto fyzických osôb. Získavaním základných údajov o fyzických osobách podľa prvej vety nie je dotknutý osobitný predpis.4)

§ 35
Evidencia žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom
(1) Evidenciu žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o zapísanie do zoznamu žiadateľov vedie určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Manželia, ktorí majú záujem stať sa pestúnmi alebo osvojiteľmi, podávajú spoločnú žiadosť o zapísanie do zoznamu žiadateľov spolu s overenou fotokópiou sobášneho listu; určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedie o manželoch spoločnú spisovú dokumentáciu.
(2) Žiadosť o zapísanie do zoznamu žiadateľov obsahuje osobné údaje fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a to jej meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, rodné číslo, a ďalšie údaje. Údaje podľa prvej vety určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
(3) K žiadosti musia byť priložené
a) dotazník,
b) správa o zdravotnom stave fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
c) doklad o majetkových pomeroch na preukázanie primeraného majetkového základu na plnenie ekonomicko-zabezpečovacej funkcie rodiny.
(4) O fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, sa vedie spisová dokumentácia, ktorá obsahuje
a) žiadosť podľa odsekov 2 a 3,
b) odpis registra trestov fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, vydaný určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa osobitného predpisu,36e)
c) správu o bytových pomeroch, rodinných pomeroch a sociálnych pomeroch fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
d) vyjadrenie obce o spôsobe života fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a jej rodiny,
e) písomný súhlas fyzickej osoby, že určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže zisťovať, či nedošlo k zmene rozhodujúcich skutočností uvedených v žiadosti a spisovej dokumentácii.
(5) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zastaví konanie vo veci zapísania fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov, ak
a) podľa údajov z odpisu registra trestov nie je fyzická osoba spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti podľa § 39 ods. 4,
b) podľa správy o zdravotnom stave fyzickej osoby nie je spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
c) sa preukáže, že fyzická osoba nie je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu,
d) fyzická osoba neskončí prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť do jedného roka od podania žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov alebo
e) súd rozhodol podľa osobitného predpisu36f)
1. o pozastavení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby a výkon rodičovských práv tejto osoby je pozastavený v čase konania vo veci zapísania fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov,
2. o obmedzení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby, alebo
3. o pozbavení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby.
(6) Ak fyzická osoba žiada o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia,37) spisová dokumentácia obsahuje okrem skutočností podľa odseku 4 aj fotografie, obrazový a zvukový záznam tejto fyzickej osoby a jej rodinného prostredia.
(7) Fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, každý orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obec, vyšší územný celok alebo akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytuje informácie potrebné na podanie žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov.
(8) Ak má žiadateľ, ktorý nadviazal osobný vzťah s dieťaťom, ktorému je potrebné sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, záujem o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s ďalším dieťaťom, môže byť opakovane zapísaný do zoznamu žiadateľov podľa odsekov 1 až 7, ak mu súd zveril dieťa, s ktorým nadviazal osobný vzťah, do starostlivosti budúcich osvojiteľov6) alebo, ak bolo začaté konanie o zverení dieťaťa, s ktorým nadviazal osobný vzťah, do pestúnskej starostlivosti. Na prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť sa vzťahuje § 40.

Príprava fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť

§ 36
(1) Subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť na účely tohto zákona je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovaný subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, zariadenie, obec alebo vyšší územný celok informujú fyzickú osobu, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o možnosti vybrať si subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.

§ 37
(1) Ak si fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, vybrala na prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť akreditovaný subjekt, poskytne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately akreditovanému subjektu na účely tejto prípravy časti spisovej dokumentácie podľa § 35 ods. 3 písm. a).
(2) Príprava fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť sa vykonáva na základe písomnej dohody uzatvorenej medzi subjektom vykonávajúcim prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť a fyzickou osobou, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom. Manželia, ktorí majú záujem stať sa pestúnmi alebo osvojiteľmi, uzatvárajú dohodu so subjektom vykonávajúcim prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť spoločne. K uzavretiu dohody je možné pristúpiť až po overení splnenia podmienky spôsobilosti podľa § 39 ods. 4.
(3) Súčasťou dohody podľa odseku 2 je
a) ustanovenie o ochrane osobných údajov podľa osobitného predpisu,38)
b) účel, na ktorý môžu byť osobné údaje použité,
c) súhlas fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, s poskytnutím osobných údajov na účel sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti subjektom, ktoré sa podieľajú na sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.

§ 38
(1) Na účely prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť subjekt vykonávajúci túto prípravu zriaďuje tím na prípravu fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom (ďalej len „tím“). Najmenej jeden člen tímu musí mať vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore psychológia.
(2) Zástupca orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak nie je členom tímu podľa odseku 1, zúčastňuje sa na príprave podľa odseku 4 písm. a) prvého bodu a v záverečnej časti prípravy.
(3) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, sa vykonáva v rozsahu najmenej 26 hodín a príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem o medzištátne osvojenie, sa vykonáva v rozsahu najmenej 30 hodín
a) individuálnou formou,
b) skupinovou formou alebo
c) kombináciou individuálnej formy a skupinovej formy.
(4) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, spočíva
a) v poskytnutí základných informácií najmä o
1. náhradnej rodinnej starostlivosti,
2. vývine dieťaťa a potrebách dieťaťa; ak ide o fyzickú osobu, ktorá má záujem o medzištátne osvojenie, sú informácie poskytované s prihliadnutím najmä na kultúrne a náboženské odlišnosti dieťaťa,
3. právach dieťaťa v náhradnej rodinnej starostlivosti vrátane práva dieťaťa na udržiavanie a rozvíjanie súrodeneckých väzieb,
4. právach a povinnostiach rodičov dieťaťa,
b) v posudzovaní spôsobilosti fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(5) Subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, vypracúva po skončení prípravy fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, záverečnú správu o jej príprave, s ktorou ju oboznámi. Súčasťou záverečnej správy o príprave na náhradnú rodinnú starostlivosť musí byť najmä charakteristika osobnosti fyzickej osoby, vyjadrenie k predpokladom fyzickej osoby vychovávať dieťa, k motivácii záujmu fyzickej osoby stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, k stabilite manželského vzťahu a rodinného prostredia. Záverečná správa je súčasťou spisovej dokumentácie podľa § 35 ods. 4.
(6) V prípade fyzickej osoby, ktorá je pestún alebo osvojiteľ, považuje sa podmienka prípravy za splnenú.

Rozhodovanie o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov a vedenie zoznamu žiadateľov

§ 39
(1) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhoduje o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov do 15 dní odo dňa doručenia záverečnej správy o príprave fyzickej osoby na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(2) Do zoznamu žiadateľov môže byť zapísaná fyzická osoba spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu, posúdená ako spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(3) Posúdenie spôsobilosti na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti na účely zapísania do zoznamu žiadateľov je posúdenie
a) dokumentácie podľa § 35 ods. 3 a 4,
b) ďalších rozhodujúcich skutočností zistených určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, nie je spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti, ak
a) bola odsúdená za úmyselný trestný čin na nepodmienečný trest odňatia slobody vo výmere vyššej ako jeden rok, a to aj, ak jej bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za takýto čin odsúdená podľa osobitného predpisu,38a) alebo
b) bola odsúdená za úmyselný trestný čin za niektorý z trestných činov proti životu a zdraviu, proti slobode a ľudskej dôstojnosti, proti rodine a mládeži, proti iným právam a slobodám, proti mieru a ľudskosti, alebo bola odsúdená za niektorý z trestných činov terorizmu a extrémizmu, a to aj, ak jej bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za takýto čin odsúdená podľa osobitného predpisu.38a)
(5) Rozhodnutie o zapísaní do zoznamu žiadateľov musí obsahovať deň zapísania fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov a povinnosť žiadateľa oznámiť všetky rozhodujúce skutočnosti na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom a na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti, a to do 15 dní od ich vzniku.
(6) Odo dňa právoplatnosti rozhodnutia o zapísaní fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov môže byť žiadateľ zaradený do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(7) Ustanovenia odsekov 1 až 5 sa vzťahujú aj na fyzickú osobu podľa § 35 ods. 8.

§ 39a
Zoznam žiadateľov o osvojenie dieťaťa v náhradnej starostlivosti
(1) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedie zoznam žiadateľov o osvojenie dieťaťa v náhradnej starostlivosti na účely osvojenia dieťaťa
a) osobou, ktorej bolo toto dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti, a ak dieťa nebolo zverené do spoločnej náhradnej osobnej starostlivosti manželov, aj manželom osoby, ktorej bolo toto dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti,
b) jeho pestúnom, a ak dieťa nebolo zverené do spoločnej pestúnskej starostlivosti manželov, aj manželom pestúna,
c) poručníkom, ktorý sa o toto dieťa osobne stará, a ak dieťaťu neboli za poručníkov ustanovení manželia, aj manželom poručníka tohto dieťaťa.
(2) Na zapísanie do zoznamu žiadateľov o osvojenie dieťaťa v náhradnej starostlivosti sa § 35, § 39 ods. 1 až 5 a ods. 7 a § 41 vzťahujú rovnako, a ak je žiadateľom o osvojenie osoba, ktorá prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť
a) absolvovala, aj § 40 rovnako,
b) neabsolvovala, aj § 36 až 38 rovnako.

§ 40
(1) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť sa aktualizuje, ak dôjde po skončení tejto prípravy k zmene pomerov na strane žiadateľa, ak od jej skončenia uplynú dva roky, ak žiadateľ je pestún, osvojiteľ alebo fyzická osoba podľa § 35 ods. 8 Rozsah aktualizácie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť odporučí tím.
(2) O aktualizácii prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť vypracúva subjekt, ktorý vykonáva túto prípravu, správu. Súčasťou správy o aktualizácii prípravy je vyjadrenie o spôsobilosti žiadateľa na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti, ak sa aktualizácie prípravy zúčastnila fyzická osoba, ktorá je pestúnom alebo osvojiteľom alebo fyzickou osobou podľa § 35 ods. 8.

§ 41
(1) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyradí žiadateľa zo zoznamu žiadateľov
a) na základe právoplatného rozhodnutia súdu o osvojení alebo zverení dieťaťa do pestúnskej starostlivosti,
b) na jeho žiadosť.
(2) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhodne o vyradení žiadateľa zo zoznamu žiadateľov, ak
a) zistí závažné skutočnosti na strane žiadateľa, ktoré sú v rozpore s účelom náhradnej rodinnej starostlivosti, alebo zistí, že žiadateľ už nie je spôsobilý na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
b) žiadateľ neoznámil rozhodujúce skutočnosti na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom a na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti podľa § 39 ods. 5,
c) žiadateľ porušil ustanovenie § 42 ods. 3,
d) žiadateľ je podľa správy o aktualizácii prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť posúdený ako nespôsobilý na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
e) žiadateľ ani na jeho výzvu nezačne do 30 dní od doručenia tejto výzvy aktualizovať prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť podľa § 40.

§ 42
(1) Zaradenie žiadateľa do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, zohľadňuje poradie žiadateľov zapísaných do zoznamu žiadateľov. Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže poradie žiadateľov zmeniť, ak je to v záujme dieťaťa. Zmenu poradia musí určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately odôvodniť. Odôvodnenie sa musí pripojiť do spisovej dokumentácie o žiadateľovi.
(2) Pred sprostredkovaním nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom musia byť žiadateľovi poskytnuté všetky informácie o dieťati dôležité na jeho rozhodnutie prijať dieťa do náhradnej rodinnej starostlivosti, sociálna správa o dieťati, fotografie dieťaťa, obrazový a zvukový záznam dieťaťa. Sociálna správa obsahuje základné údaje podľa § 34 ods. 4.
(3) Žiadateľ môže poskytnúť informácie o dieťati vrátane základných údajov podľa § 34 ods. 4 len detskému lekárovi a subjektu, ktorý vykonával jeho prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, ak je to potrebné na jeho rozhodnutie prijať dieťa do náhradnej rodinnej starostlivosti.
(4) K sprostredkovaniu nadviazania osobného vzťahu medzi žiadateľom a dieťaťom môže dôjsť len so súhlasom žiadateľa.
(5) Žiadateľ môže požiadať subjekt, ktorý vykonával jeho prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, o uľahčenie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom; zástupca tohto subjektu môže byť prítomný pri nadväzovaní osobného vzťahu dieťaťa so žiadateľom.
(6) Nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa musí uskutočniť v rozsahu a spôsobom zodpovedajúcim veku, rozumovej vyspelosti, potrebám a možnostiam dieťaťa a v prostredí dieťaťu blízkom alebo vhodnom na sprostredkovanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom. Pred nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom musí byť dieťaťu poskytnutá spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti pomoc na uľahčenie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, ktorý dal súhlas na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom. Na tento účel poskytuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zariadeniu správu podľa § 35 ods. 4 písm. c). Na prípravu dieťaťa na nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa § 33 ods. 2 vzťahuje rovnako.
(7) O priebehu nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom vypracúva určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, ak je v ňom dieťa umiestnené, správu, s ktorou oboznámi žiadateľa a dieťa spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti. Správa o priebehu nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom obsahuje
a) psychologické zhodnotenie nadväzovania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom vrátane uvedenia názoru na vývoj tohto vzťahu,
b) súhlas žiadateľa s poskytnutím správy súdu a subjektom spolupodieľajúcim sa na sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.
(8) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí po zapísaní dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, že nevedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorého možno zaradiť do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s týmto dieťaťom, zapojí do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom aj akreditované subjekty, ktoré pôsobia v jeho územnom obvode, a to najneskôr do dvoch týždňov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť. Akreditovaný subjekt podľa prvej vety musí mať akreditáciu na vykonávanie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť a na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom s miestom ich vykonávania v územnom obvode určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(9) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytne akreditovanému subjektu podľa odseku 8 na účely sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sociálnu správu o dieťati, fotografiu dieťaťa, obrazový a zvukový záznam o dieťati a správu o zdravotnom stave dieťaťa. Povinnosť určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sprostredkovať dieťaťu náhradnú rodinnú starostlivosť trvá aj po zapojení akreditovaného subjektu do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhľadá žiadateľa a žiadateľ vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, túto skutočnosť oznámi akreditovanému subjektu uvedenému v odseku 8.
(10) Ak akreditovaný subjekt vyhľadá žiadateľa zapísaného do zoznamu žiadateľov a tento vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, oznámi túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(11) Akreditovaný subjekt môže poskytnúť informácie o dieťati len žiadateľovi zapísanému v zozname žiadateľov vedenom určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(12) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, dohodne so žiadateľom, ktorý vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, a s akreditovaným subjektom ďalší postup pri sprostredkovaní nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom a vykoná všetky potrebné úkony k ostatným akreditovaným subjektom, ktoré boli zapojené do sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.
(13) Na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom akreditovaným subjektom sa vzťahujú odseky 2 až 7 rovnako.
(14) Zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, poskytuje akreditovanému subjektu na jeho písomnú žiadosť doplnenie a aktualizáciu informácií potrebných na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.

§ 43
Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti dieťaťu iným ako určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť
(1) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, nesprostredkuje dieťaťu nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom do dvoch týždňov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, požiada ostatné určené orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Lehotu uvedenú v prvej vete možno skrátiť, ak je to v záujme dieťaťa.
(2) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, predloží ostatným určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spisovú dokumentáciu dieťaťa na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti, ktorá obsahuje
a) sociálnu správu o dieťati,
b) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
c) fotografiu dieťaťa,
d) obrazový a zvukový záznam o dieťati.
(3) Ak ktorýkoľvek určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí, že vedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorý môže byť zaradený do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom, oznámi túto skutočnosť bezodkladne, najneskôr v pracovný deň nasledujúci po jej zistení, určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a požiada o súhlas na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.
(4) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, oznámi bezodkladne, najneskôr v pracovný deň po doručení žiadosti o súhlas podľa odseku 3, určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý požiadal o súhlas podľa odseku 3, že súhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Ak nesúhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, uvedie dôvody nesúhlasu.
(5) Na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa vzťahuje § 42 rovnako.
(6) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately požiadaný podľa odseku 1 zistí, že nevedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorého možno zaradiť do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, zapojí do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom aj akreditované subjekty, ktoré majú akreditáciu na vykonávanie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť a na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom s miestom ich vykonávania v územnom obvode tohto určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a to najneskôr do dvoch týždňov odo dňa doručenia žiadosti o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(7) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytne akreditovanému subjektu podľa odseku 6 na účely sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sociálnu správu o dieťati, fotografiu dieťaťa, obrazový a zvukový záznam o dieťati a správu o zdravotnom stave dieťaťa. Akreditovaný subjekt môže poskytnúť informácie o dieťati len žiadateľovi zapísanému v zozname žiadateľov vedenom na určenom orgáne sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý ho zapojil do procesu sprostredkovania podľa odseku 6. Na poskytnutie informácií potrebných na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom akreditovanému subjektu sa vzťahuje § 42 ods. 13 a 14 rovnako.
(8) Ak akreditovaný subjekt vyhľadá žiadateľa zapísaného do zoznamu žiadateľov a tento vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, oznámi túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý ho zapojil do procesu sprostredkovania podľa odseku 6. Po oznámení tejto skutočnosti akreditovaným subjektom sa postupuje podľa odsekov 3 až 5.
(9) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, súhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý požiadal o súhlas, dohodne so žiadateľom, ktorý vyslovil súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom a akreditovaným subjektom, ďalší postup pri sprostredkovaní nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom a vykoná všetky potrebné úkony k ostatným akreditovaným subjektom.

§ 44
Sprostredkovanie medzištátneho osvojenia
(1) Ak nemožno dieťaťu, ktoré je na základe rozhodnutia súdu osvojiteľné, sprostredkovať nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom na území Slovenskej republiky, a ak sprostredkovanie medzištátneho osvojenia je v najlepšom záujme dieťaťa vzhľadom na jeho schopnosti, rodinné zázemie, širšie sociálne väzby a ďalšie skutočnosti rozhodujúce pre posúdenie zásadnej zmeny prostredia, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, vyhotoví spisovú dokumentáciu dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia a predloží ju Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť. Ak sprostredkovanie medzištátneho osvojenia nie je v najlepšom záujme dieťaťa, nasledujúce posúdenie vykoná orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najneskôr do jedného roka od predchádzajúceho posúdenia. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately posúdi, či sprostredkovanie medzištátneho osvojenia je v najlepšom záujme dieťaťa, vždy pri zmene rozhodujúcich skutočností.
(2) Spisová dokumentácia dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia obsahuje
a) sociálnu správu o dieťati,
b) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
c) rozhodnutie súdu, že dieťa je osvojiteľné,
d) potvrdenie určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o splnení podmienky podľa medzinárodného dohovoru,37)
e) rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti,
f) rodný list dieťaťa, ktorý v deň predloženia spisovej dokumentácie nie je starší ako dva mesiace,
g) dve fotografie dieťaťa nie staršie ako dva mesiace,
h) obrazový a zvukový záznam o dieťati.
(3) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže po posúdení spisovej dokumentácie dieťaťa zapíše dieťa do prehľadu detí, ktorým možno sprostredkovať medzištátne osvojenie; prehľad obsahuje základné údaje o dieťati podľa § 34 ods. 4.
(4) Ak Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže zistí, že v zozname žiadateľov o osvojenie z prijímajúcich štátov vedie žiadateľa, ktorý môže byť zaradený do procesu nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom, oznámi bezodkladne, najneskôr v nasledujúci pracovný deň, túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a postupuje podľa medzinárodného dohovoru.37)
(5) Zapísaním dieťaťa do prehľadu detí, ktorým možno sprostredkovať medzištátne osvojenie, nie je dotknutá povinnosť určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupovať podľa § 42 a 43.
(6) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
a) zasiela správu o začleňovaní dieťaťa do nového rodinného prostredia v cudzine; ak je to účelné, môže túto správu zaslať na zhodnotenie aj
1. psychológovi zariadenia, v ktorom bolo dieťa umiestnené pred sprostredkovaním osvojenia,
2. sociálnemu pracovníkovi zariadenia, v ktorom bolo dieťa umiestnené pred sprostredkovaním osvojenia,
b) oznamuje rozhodnutie o osvojení.
(7) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately požiada Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže o vyradenie dieťaťa z prehľadu detí, ktorým možno sprostredkovať medzištátne osvojenie, ak medzištátne osvojenie nie je v najlepšom záujme dieťaťa.
(8) Ak je dieťaťu sprostredkované medzištátne osvojenie, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytne na požiadanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vykonáva funkciu kolízneho opatrovníka dieťaťa v konaní o predosvojiteľskej starostlivosti, v ním určenej lehote informácie o priebehu sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti na území Slovenskej republiky, a to najmä o
a) počte oslovených žiadateľov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
b) dôvodoch nesúhlasu oslovených žiadateľov so sprostredkovaním náhradnej rodinnej starostlivosti,
c) dôvodoch neúspešného nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a osloveným žiadateľom, ak žiadateľ dal súhlas s nadviazaním osobného vzťahu.
(9) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý nevedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytne na požiadanie určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, informácie podľa odseku 8 v ním určenej lehote.
(10) Na zapísanie fyzickej osoby, ktorá má záujem o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia, do zoznamu žiadateľov o osvojenie dieťaťa, ktoré nemá na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt, sa § 35 až 39, § 40 a 41 vzťahujú rovnako. Na príprave záujemcov o medzištátne osvojenie podľa § 38 ods. 4 písm. a) prvého bodu a na záverečnej časti prípravy sa zúčastňuje zástupca Centra pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže.
(11) Ak má fyzická osoba záujem o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia dieťaťa, ktoré nemá obvyklý pobyt na území Slovenskej republiky, príslušný orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečí a doručí náležitosti podľa § 35 ods. 4 písm. b) až d) Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže na základe jeho požiadania a zabezpečí prípravu záujemcu o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia podľa § 36 až 38. Písomný súhlas podľa § 35 ods. 4 písm. e) sa vzťahuje aj na plnenie úloh Centra pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže.
(12) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sprostredkuje nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom, ktorý je zároveň žiadateľom podľa odseku 10, najneskôr nasledujúci pracovný deň o tejto skutočnosti informuje Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, ktoré preruší sprostredkovanie medzištátneho osvojenia. Ak Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže sprostredkuje nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať medzištátne osvojenie, a žiadateľom podľa odseku 10, najneskôr nasledujúci pracovný deň o tejto skutočnosti informuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý preruší sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti.

§ 44a
(1) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona zistí, že fyzická osoba, ktorej je dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti, pestún alebo poručník, ktorý sa osobne stará o dieťa, potrebuje odbornú pomoc na uľahčenie zabezpečovania náhradného rodinného prostredia pre dieťa, navrhne tejto fyzickej osobe
a) poskytnutie alebo zabezpečenie poskytnutia sociálneho poradenstva alebo iného odborného poradenstva,
b) vykonanie alebo zabezpečenie vykonania opatrení
1. na uľahčenie riešenia výchovných problémov alebo rodinných problémov,
2. pri uplatňovaní zákonných nárokov dieťaťa.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately priebežne sleduje výkon náhradnej osobnej starostlivosti a pestúnskej starostlivosti a najmenej raz za šesť mesiacov predkladá súdu správu o kvalite starostlivosti o dieťa v náhradnej osobnej starostlivosti alebo v pestúnskej starostlivosti vrátane informácie o tom, či rodičia môžu prevziať maloleté dieťa do osobnej starostlivosti; to neplatí, ak sa dieťa zdržiava v cudzine s vedomím súdu podľa osobitného predpisu.38aa)

ŠTVRTÁ ČASŤ
Vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadení

PRVÁ HLAVA
Centrum pre deti a rodiny

§ 45
(1) Centrum pre deti a rodiny (ďalej len „centrum“) je zariadenie zriadené na účel vykonávania
a) opatrení dočasne nahrádzajúcich dieťaťu jeho prirodzené rodinné prostredie alebo náhradné rodinné prostredie na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, o nariadení neodkladného opatrenia alebo o uložení výchovného opatrenia39) (ďalej len „pobytové opatrenie súdu“),
b) výchovných opatrení podľa § 12 ods. 1 písm. b) a d), výchovných opatrení, ktorými je uložená povinnosť podrobiť sa sociálnemu poradenstvu alebo inému odbornému poradenstvu,40) povinností uložených na zabezpečenie účelu výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu9c) alebo neodkladných opatrení, ktorými je uložená takáto povinnosť (ďalej len „ambulantné výchovné opatrenie“),
c) opatrení na predchádzanie vzniku, prehlbovania a opakovania
1. krízových situácií dieťaťa v prirodzenom rodinnom prostredí alebo náhradnom rodinnom prostredí,
2. porúch psychického vývinu, fyzického vývinu alebo sociálneho vývinu dieťaťa z dôvodu problémov v prirodzenom rodinnom prostredí, náhradnom rodinnom prostredí, širšom sociálnom prostredí a v medziľudských vzťahoch,
d) špecializovaného programu na predchádzanie vzniku, prehlbovania a opakovania krízových situácií dieťaťa, ktoré je obeťou trestného činu obchodovania s ľuďmi, dieťaťa týraného alebo sexuálne zneužívaného alebo na vykonávanie opatrení na overenie miery ohrozenia dieťaťa týraním, sexuálnym zneužívaním alebo inými činmi ohrozujúcimi jeho život, zdravie, priaznivý psychický vývin, fyzický vývin alebo sociálny vývin,
e) resocializačného programu na podporu sociálneho začlenenia dieťaťa alebo plnoletej fyzickej osoby závislých od alkoholu, drog alebo patologického hráčstva.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 zriaďuje centrum ako rozpočtovú organizáciu. Centrum môže zriadiť aj obec, vyšší územný celok, iná právnická osoba alebo fyzická osoba; centrum zriadené inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou vykonáva opatrenia podľa tohto zákona na základe udelenej akreditácie. Centrum zriadené obcou alebo vyšším územným celkom
a) nevykonáva pobytové opatrenie súdu alebo ambulantné výchovné opatrenie,
b) vykonáva opatrenia podľa tohto zákona bez predchádzajúceho odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak nepostupuje podľa § 89 ods. 7.
(3) Centrum, ktoré vykonáva pobytové opatrenie súdu, vykonáva prípravu podľa § 52 ods. 2 a informačné poradenstvo podľa § 53 ods. 7.
(4) Centrum vykonáva opatrenia podľa tohto zákona podľa účelu, na ktorý bolo zriadené,
a) pobytovou formou,
b) ambulantnou formou,
c) terénnou formou.
(5) Centrum možno zriadiť na plnenie viacerých účelov. Formy vykonávaných opatrení podľa odseku 4 možno vhodne a účelne kombinovať.
(6) Centrum podľa účelu, na ktorý bolo zriadené, je povinné
a) vypracovať program centra, špecializovaný program centra alebo resocializačný program centra, ktorý obsahuje ustanovené náležitosti,
b) zverejniť program centra alebo resocializačný program centra na svojom webovom sídle.
(7) Centrum vypracuje a uskutočňuje program supervízie.
(8) Centrum zabezpečuje plnenie účelu podľa odseku 1 najmä vykonávaním sociálnej práce, psychologickej pomoci a starostlivosti, výchovy, špeciálno-pedagogickej starostlivosti, liečebno-výchovnej starostlivosti, diagnostiky a ďalších odborných činností zodpovedajúcich účelu centra a utvára podmienky na ďalšie činnosti v ustanovenom rozsahu.
(9) Centrum podľa účelu a formy vykonávaných opatrení podľa tohto zákona vypracúva a vedie plán podľa § 47 ods. 3, § 49 ods. 6, § 55 ods. 2, § 56 ods. 4 písm. a), § 57 ods. 11 alebo § 59 ods. 5 v ustanovenom rozsahu.
(10) Centrum, ktoré prestalo plniť účel, na ktorý bolo zriadené, je povinné vykonať nevyhnutné úkony na zabezpečenie ochrany práv a právom chránených záujmov klientov.

DRUHÁ HLAVA
Vykonávanie opatrení pobytovou formou

§ 46
(1) Centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou pre
a) dieťa na základe
1. dohody s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
2. požiadania dieťaťa,
3. rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, nariadení neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia,
b) plnoletú fyzickú osobu,
1. ktorá sa zúčastňuje resocializačného programu,
2. ktorou je mladý dospelý, po ukončení pobytového opatrenia súdu nadobudnutím plnoletosti dieťaťa,
c) tehotnú ženu a túto ženu po pôrode a jej dieťa.
(2) Ak centrum prijalo dieťa na jeho požiadanie, je povinné bezodkladne
a) oznámiť prijatie dieťaťa orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v územnom obvode ktorého sa centrum nachádza a
b) zabezpečiť lekársku prehliadku dieťaťa u poskytovateľa zdravotnej starostlivosti.
(3) Centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou zamestnancami centra, ktorí
a) vykonávajú odborné činnosti v odbornom tíme v ustanovenom počte a profesijnej štruktúre a
b) poskytujú odbornú pomoc a starostlivosť v ustanovenom počte a profesijnej štruktúre v
1. profesionálnej náhradnej rodine,
2. skupine,
3. samostatne usporiadanej skupine.
(4) Ak je na dosiahnutie účelu vykonávania opatrení pobytovou formou potrebné vykonávať opatrenia ambulantnou formou alebo terénnou formou, centrum je povinné tieto opatrenia vykonávať v rámci vykonávania opatrení pobytovou formou; na takéto vykonávanie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou sa nevzťahuje tretia hlava tejto časti.
(5) Súčasťou vykonávania opatrení pobytovou formou je v rozsahu ustanovenom týmto zákonom
a) poskytovanie
1. bývania,
2. stravovania, zabezpečenie stravovania alebo vytvorenie podmienok na prípravu stravy,
3. obslužných činností,
4. osobného vybavenia deťom,
b) úschova cenných vecí,
c) zabezpečenie
1. zdravotnej starostlivosti,
2. povinnej školskej dochádzky a prípravy na povolanie.
(6) Podrobnosti o poskytovaní stravovania, spôsobe zabezpečenia stravovania alebo vytvorenia podmienok na prípravu stravy, poskytovaní bývania a ďalšie podrobnosti o poskytovanej starostlivosti v centre, ktoré zriadila obec alebo vyšší územný celok, upraví vo všeobecne záväznom nariadení príslušná obec alebo príslušný vyšší územný celok.
(7) Centrum vytvorí podmienky na individuálne vzdelávanie dieťaťa alebo na zriadenie školy na účely plnenia povinnej školskej dochádzky a prípravy na povolanie, ak
a) to vyžaduje zdravotný stav dieťaťa, pre ktoré centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou,
b) je to potrebné z dôvodu, pre ktorý sú opatrenia pre dieťa vykonávané pobytovou formou.
(8) Centrum môže vytvoriť podmienky na poskytovanie starostlivosti tehotnej žene, tejto žene po pôrode a jej dieťaťu, najdlhšie do 24 mesiacov veku dieťaťa. Na účel prijatia potrebných opatrení centrum spolupracuje s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Centrum tehotnej žene, tejto žene po pôrode a jej dieťaťu poskytuje bývanie, stravovanie alebo zabezpečuje stravovanie alebo vytvára podmienky na prípravu stravy a poskytuje obslužné činnosti; podmienky poskytovania starostlivosti dohodne centrum písomne.
(9) Dieťa, pre ktoré centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou, sa môže zdržiavať mimo centra len so súhlasom centra. Centrum o skutočnosti podľa prvej vety vedie záznam, v ktorom je uvedený dátum a čas odchodu dieťaťa z centra, dátum a čas návratu dieťaťa do centra, meno, priezvisko a bydlisko fyzickej osoby, ktorá dieťa preberá, miesto pobytu dieťaťa alebo miesto, na ktorom sa dieťa bude zdržiavať. Centrum sleduje a zaznamenáva vplyv pobytu dieťaťa mimo centra na jeho psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin.
(10) Ak dieťa, pre ktoré centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou, opustí centrum bez súhlasu centra alebo sa do centra nevráti v určenom čase, centrum je povinné túto skutočnosť bezodkladne oznámiť útvaru Policajného zboru, orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, rodičovi dieťaťa, osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, a súdu, ktorý nariadil ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie alebo uložil výchovné opatrenie; ak je dieťa žiadateľom o udelenie azylu, centrum je povinné oznámiť túto skutočnosť aj Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky.
(11) Centrum vytvára podmienky na vykonávanie odborných metód práce s dieťaťom a jeho rodičom, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, inou blízkou osobou alebo so žiadateľom o náhradnú rodinnú starostlivosť, ktoré vyžadujú pobyt týchto osôb v centre na určitý čas alebo vyžadujú ich opakované krátkodobé pobyty. Odborná metóda práce s dieťaťom a týmito fyzickými osobami tvorí súčasť vykonávaných opatrení pre dieťa pobytovou formou; miesta vyčlenené na tento účel sa nezapočítavajú do celkového počtu miest centra.
(12) Ak centrum vytvorí podmienky na vykonávanie odborných metód práce podľa odseku 11, poskytuje fyzickým osobám podľa odseku 11 bývanie a vytvára podmienky na prípravu stravy. Podmienky pobytu dohodne centrum s týmito fyzickými osobami písomne.

Vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťana základe dohody

§ 47
(1) Centrum vykonáva opatrenia podľa § 45 ods. 1 písm. c) pre dieťa na základe dohody podľa § 46 ods. 1 písm. a) prvého bodu po predchádzajúcom písomnom odporúčaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately obsahuje ustanovené náležitosti.
(2) Centrum oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately kontaktné údaje zamestnanca, ktorý
a) koordinuje odborný tím centra, ktorý zhodnotí možnosti centra vykonávať odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v lehote určenej orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) vedie vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa v centre.
(3) Centrum a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pripravia v spolupráci s rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a ak je to vzhľadom na vek a rozumovú vyspelosť dieťaťa možné aj s dieťaťom, plán vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa vrátane zapojenia rodiča dieťaťa, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo iných blízkych osôb dieťaťa do vykonávania týchto opatrení v centre.
(4) Ak dôvodom na odporúčanie podľa odseku 1 je riešenie krízovej situácie dieťaťa alebo overenie ohrozenia vývinu dieťaťa, ktoré nevyžaduje postup podľa § 27, centrum a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci s rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a ak je to vzhľadom na vek a rozumovú vyspelosť dieťaťa možné aj s dieťaťom, pripravia plán vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa najneskôr do piatich pracovných dní odo dňa prijatia dieťaťa do centra.
(5) Centrum môže na odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prijať s dieťaťom aj jeho rodiča, osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo inú blízku osobu dieťaťa. Účelom takéhoto pobytu môže byť len nácvik rodičovských zručností a iných zručností, ktoré rodič alebo iná fyzická osoba nevyhnutne potrebuje na výkon svojich rodičovských povinností alebo iných povinností podľa osobitného predpisu,4) úprava a zachovanie vzťahov medzi dieťaťom a osobou podľa prvej vety alebo uľahčenie vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa. Účelom pobytu podľa prvej vety nemôže byť riešenie nepriaznivej sociálnej situácie podľa osobitného predpisu.41)
(6) Centrum písomne dohodne podmienky vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, pred prijatím dieťaťa do centra. Súčasťou dohody je aj
a) plán vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa,
b) spôsob informovania rodiča dieťaťa alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa; to neplatí, ak centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou pre dieťa a jeho rodiča alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, podľa odseku 5,
c) podmienky poskytovania osobného vybavenia, ak je dieťa prijaté bez osobného vybavenia,
d) spôsob zabezpečenia
1. zdravotnej starostlivosti o dieťa,
2. povinnej školskej dochádzky alebo prípravy na povolanie,
e) výška vreckového od rodiča alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a spôsob nakladania s vreckovým; to neplatí, ak centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou pre dieťa a jeho rodiča alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, podľa odseku 5,
f) úhrada za poskytovanú starostlivosť dieťaťu v centre a spôsob jej úhrady, a ak centrum postupuje podľa odseku 5 aj úhrada za poskytovanú starostlivosť ďalším fyzickým osobám,
g) úhrada zvýšených výdavkov na zdravotnú starostlivosť, povinnú školskú dochádzku alebo prípravu na povolanie, ak sú zabezpečované centrom.
(7) Ak dohodu uzatvára len jeden z rodičov, má sa za to, že sa rodičia na vykonávaní opatrení pobytovou formou pre dieťa dohodli, ak sa nepreukáže opak. Písomný nesúhlas druhého rodiča s vykonávaním opatrení pobytovou formou pre dieťa je dôvodom na skončenie vykonávania týchto opatrení.
(8) Ak centrum postupuje podľa odseku 4, rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, prijíma plán vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa informovaným súhlasom.
(9) Informovaný súhlas rodiča alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, sa vyžaduje pri každej zmene plánu vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa; informovaný súhlas sa považuje za zmenu dohody podľa odseku 6.
(10) Informovaný súhlas je písomný súhlas osoby, ktorému predchádzalo poučenie o dôsledkoch súhlasu.
(11) Centrum vysvetlí dieťaťu spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti podmienky dohody podľa odseku 6.

§ 48
(1) Centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou pre dieťa v skupinách zriadených v rodinnom dome, byte alebo v ďalšej budove centra, s ustanoveným počtom skupín a s ustanoveným počtom detí a plnoletých fyzických osôb v skupine. Centrum môže opatrenia pobytovou formou pre dieťa vykonávať aj v profesionálnej náhradnej rodine a samostatne usporiadanej skupine; na vykonávanie opatrení v profesionálnej náhradnej rodine a samostatne usporiadanej skupine sa vzťahuje § 51 ods. 1, 2 a 5 a § 52. Ustanovený počet detí a plnoletých fyzických osôb v skupine, profesionálnej náhradnej rodine alebo v samostatne usporiadanej skupine možno prekročiť len v odôvodnených prípadoch, pri dodržaní celkového počtu miest centra a len so súhlasom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1, a ak je zriaďovateľom centra obec alebo vyšší územný celok, so súhlasom obce alebo vyššieho územného celku.
(2) Centrum poskytuje dieťaťu bývanie, stravovanie, obslužné činnosti, nevyhnutné osobné vybavenie zodpovedajúce potrebám dieťaťa, ak je dieťa prijaté bez osobného vybavenia a zabezpečuje zdravotnú starostlivosť, povinnú školskú dochádzku alebo prípravu na povolanie, ak je to súčasťou dohody podľa § 47 ods. 6. Ak je dieťa prijaté do centra spolu s fyzickými osobami podľa § 47 ods. 5, centrum poskytuje dieťaťu bývanie a stravovanie a fyzickým osobám podľa § 47 ods. 5 poskytuje bývanie a vytvára podmienky na prípravu stravy, ak nie je dohodnuté inak.
(3) Dĺžka pobytu dieťaťa alebo dieťaťa a fyzických osôb podľa § 47 ods. 5 v centre môže byť najviac 30 dní odo dňa ich prijatia. Po dohode s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, môže byť na odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pobyt podľa prvej vety opakovane predĺžený, najviac na 90 po sebe nasledujúcich dní. Celková dĺžka pobytu dieťaťa a fyzických osôb podľa § 47 ods. 5 v centre nesmie presiahnuť 6 mesiacov v priebehu 12 po sebe nasledujúcich mesiacov.
(4) Centrum bezodkladne písomne oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately dôvod, pre ktorý odmietlo prijať dieťa. Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nesúhlasí s dôvodom, pre ktorý centrum odmietlo prijať dieťa, nesúhlasí s názorom centra, že pre dieťa je potrebné vykonávanie opatrení pobytovou formou, alebo ak sa centrum a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nedohodnú na pláne vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa alebo na zmene tohto plánu, rozhodujúcim je bezodkladné vyjadrenie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1, ktorý je na tento účel oprávnený
a) nahliadnuť do spisovej dokumentácie dieťaťa, 
b) vyžiadať si písomné vyjadrenie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a centra, 
c) žiadať o vykonanie odbornej metódy podľa § 11 ods. 3 písm. b) piateho bodu a zúčastniť sa vykonávaní tejto odbornej metódy. 
(5) Centrum môže so súhlasom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately skončiť vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa, ak
a) rodič dieťaťa, osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo dieťa nespolupracuje s centrom,
b) sa dieťa bez uvedenia dôvodu nevrátilo v určenom čase z pobytu u rodiča alebo u osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa.

Vykonávanie pobytového opatrenia súdu

§ 49
(1) Centrum vykonáva pobytové opatrenie súdu na základe rozhodnutia súdu o
  a) nariadení neodkladného opatrenia, 
b) uložení výchovného opatrenia, 
c) nariadení ústavnej starostlivosti.
(2) V naliehavých prípadoch, najmä ak sa dieťa ocitlo bez akejkoľvek starostlivosti alebo ak je život alebo zdravie dieťaťa vážne ohrozené, možno prijať dieťa do centra, ktorého účelom je vykonávanie pobytového opatrenia súdu aj bez dokladov podľa § 30 ods. 2; tieto doklady je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately povinný poskytnúť bezodkladne po prijatí dieťaťa do centra.
(3) Ak je dieťa prijaté do centra na základe rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia, centrum dohodne s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonanie odbornej metódy podľa § 11 ods. 3 písm. b) piateho bodu a to aj vtedy, ak táto odborná metóda bola vykonaná pred prijatím dieťaťa do centra. Centrum vykoná odbornú metódu podľa prvej vety do dvoch týždňov od prijatia dieťaťa.
(4) Centrum poskytuje dieťaťu bývanie, stravovanie, obslužné činnosti, osobné vybavenie a zabezpečuje zdravotnú starostlivosť, povinnú školskú dochádzku, prípravu na povolanie a úschovu cenných vecí.
(5) Ak je v záujme dieťaťa potrebné zabezpečiť odbornú pomoc alebo činnosť, ktorú centrum podľa programu centra nevykonáva, zabezpečí ich inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou, ktorá spĺňa požadované odborné predpoklady; centrum nemôže na tento účel premiestniť dieťa do iného centra alebo iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu.
(6) Centrum pripraví v spolupráci s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a ak je to vzhľadom na vek a rozumovú vyspelosť dieťaťa možné aj s dieťaťom, individuálny plán rozvoja osobnosti dieťaťa.
(7) Osobný účet dieťaťa alebo vkladnú knižku dieťaťa zriaďuje rodič dieťaťa, štatutárny zástupca centra, majetkový opatrovník alebo poručník dieťaťa. Na nakladanie s prostriedkami na osobnom účte a na vkladnej knižke dieťaťa je potrebný súhlas súdu.

§ 50
(1) Ak pred prijatím maloletého bez sprievodu do centra nebol doložený doklad podľa § 31 písm. c), centrum zabezpečí maloletému bez sprievodu lekársku prehliadku poskytovateľom zdravotnej starostlivosti.
(2) Súčasťou starostlivosti poskytovanej maloletému bez sprievodu je výučba slovenského jazyka, ak centrum nezabezpečí výučbu iným spôsobom.
(3) Pri vykonávaní pobytového opatrenia súdu pre maloletého bez sprievodu sa prihliada na jeho predchádzajúcu výchovu a na jeho kultúrne a náboženské odlišnosti.
(4) Centrum je povinné zistiť názor maloletého bez sprievodu, ak je to vzhľadom na jeho vek a rozumovú vyspelosť možné, na všetky skutočnosti, ktoré sa ho týkajú, a to pred vykonaním úkonov na účel zlúčenia rodiny alebo jeho premiestnenia, jeho návratu do krajiny, kde má obvyklý pobyt alebo pred podaním vyhlásenia podľa osobitného predpisu.27)
(5) Na účel vykonávania odborných činností a zisťovania názoru maloletého bez sprievodu centrum zabezpečí tlmočenie do jazyka, ktorému rozumie.
(6) Centrum utvára podmienky na
a) vykonanie pohovoru s maloletým bez sprievodu v konaní o azyle a na jeho účasť v tomto konaní,27)
b) stretnutie maloletého bez sprievodu so zástupcami Úradu vysokého komisára Organizácie Spojených národov pre utečencov a Medzinárodnej organizácie pre migráciu na účel postupu podľa osobitného predpisu27) a na účel zabezpečenia právneho poradenstva podľa § 29 ods. 4 písm. a).

§ 51
(1) Centrum vykonáva pobytové opatrenie súdu v
a) profesionálnej náhradnej rodine, ktorá poskytuje starostlivosť ustanovenému počtu detí a mladých dospelých v rodinnom dome alebo v byte poskytnutom centrom alebo v rodinnom dome alebo v byte, ktorého je profesionálny náhradný rodič vlastníkom, spoluvlastníkom, nájomcom alebo spoločným nájomcom,
b) samostatne usporiadaných skupinách zriadených v rodinnom dome, byte alebo v ďalšej budove centra so samostatným stravovaním, hospodárením a vyčleneným rozpočtom, v ustanovenom počte samostatne usporiadaných skupín a s ustanoveným počtom detí a mladých dospelých v samostatne usporiadanej skupine a to v
1. samostatnej diagnostickej skupine,
2. samostatnej skupine,
3. samostatnej skupine pre maloleté matky s deťmi; na maloleté matky s deťmi sa § 46 ods. 8 nevzťahuje,
4. špecializovanej samostatnej skupine s ustanovenou špecializáciou,
5. samostatnej skupine pre mladých dospelých.
(2) Ustanovený počet detí a mladých dospelých v profesionálnej náhradnej rodine alebo v samostatne usporiadanej skupine možno prekročiť len v odôvodnených prípadoch, pri dodržaní celkového počtu miest centra a len so súhlasom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1.
(3) Centrum, ktoré má vytvorené podmienky na prijatie dieťaťa na pobytové opatrenie súdu do samostatne usporiadanej skupiny, môže dieťa prijať a zaradiť do tejto skupiny aj na základe odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately po dohode s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa; na vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa na základe dohody sa vzťahuje § 47 a 48. Centrum príjme a zaradí dieťa do samostatne usporiadanej skupiny podľa prvej vety, len ak je to pre toto dieťa a pre deti, ktorým je poskytovaná starostlivosť v samostatne usporiadanej skupine, vhodné.
(4) Vykonávanie pobytového opatrenia súdu v
a) profesionálnej náhradnej rodine má prednosť pred jeho vykonávaním v samostatne usporiadanej skupine,
b) samostatne usporiadanej skupine zriadenej v rodinnom dome s jedným bytom alebo v byte v bytovom dome, v ktorom sa nachádza jedna samostatne usporiadaná skupina, má prednosť pred jeho vykonávaním v inej samostatne usporiadanej skupine.
(5) Pri zaraďovaní dieťaťa do profesionálnej náhradnej rodiny alebo samostatne usporiadanej skupiny sa rešpektujú súrodenecké väzby a rodičovské väzby. Centrum utvára podmienky na zoznámenie dieťaťa s profesionálnym náhradným rodičom, na uľahčenie nadviazania výchovného vzťahu medzi dieťaťom a profesionálnym náhradným rodičom a na uľahčenie kontaktu medzi rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, inou blízkou osobou dieťaťa alebo žiadateľom o náhradnú rodinnú starostlivosť a dieťaťom umiestneným v profesionálnej náhradnej rodine.
(6) Dieťa do šiestich rokov veku musí byť najneskôr do štyroch týždňov od prijatia do centra zaradené do profesionálnej náhradnej rodiny okrem dieťaťa,
a) ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú starostlivosť podľa odseku 7 a takúto starostlivosť nie je možné zabezpečiť v domácom prostredí profesionálnej náhradnej rodiny,
b) ktoré je umiestnené v centre na základe rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia10) alebo rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia, ak súd koná vo veci výchovného opatrenia pobytovou formou, a umiestnenie v profesionálnej náhradnej rodine nie je vhodné vzhľadom na účel výchovného opatrenia,
c) v ktorého záujme je z dôvodu zachovania súrodeneckých väzieb spoločné umiestnenie súrodencov a spoločné umiestnenie súrodencov v profesionálnej náhradnej rodine je spojené so závažnou prekážkou.
(7) Centrum môže starostlivosť o dieťa zabezpečiť v špecializovanej samostatnej skupine len, ak ju nemožno zabezpečiť v profesionálnej náhradnej rodine alebo v samostatnej skupine. Ak výsledky odbornej diagnostiky alebo priebežné výsledky odbornej diagnostiky preukazujú, že zdravotný stav dieťaťa s duševnou poruchou vyžaduje ošetrovateľskú starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine alebo je dieťaťu potrebné vzhľadom na jeho zdravotný stav poskytovať osobitnú starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine, centrum požiada úrad práce sociálnych vecí a rodiny, v ktorého územnom obvode má sídlo, o posúdenie potreby osobitnej starostlivosti v špecializovanej skupine podľa osobitného predpisu.22a)
(8) Samostatná diagnostická skupina vykonáva odbornú diagnostiku nevyhnutne potrebný čas, najdlhšie 12 týždňov; to neplatí, ak je dĺžka trvania výchovného opatrenia určená súdom. Ak je dieťa zaradené v profesionálnej náhradnej rodine, samostatnej skupine alebo v špecializovanej samostatnej skupine bez predchádzajúcej odbornej diagnostiky vykonanej v samostatnej diagnostickej skupine, alebo ak je potrebné vykonať odbornú diagnostiku, odbornú diagnostiku vykonajú odborní zamestnanci centra alebo iní odborníci.

§ 52
(1) V profesionálnej náhradnej rodine zabezpečuje starostlivosť o deti a mladých dospelých profesionálny náhradný rodič, ktorým je
a) manžel a manželka, ktorí sú zamestnancami centra alebo
b) fyzická osoba, ktorá je zamestnancom centra.
(2) Profesionálny náhradný rodič je povinný splniť ustanovený kvalifikačný predpoklad a absolvovať prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti v ustanovenom rozsahu, ktorej súčasťou je písomné zhodnotenie tejto prípravy. Ak starostlivosť o deti v profesionálnej rodine zabezpečujú manželia, ktorí sú zamestnancami centra, ustanovený kvalifikačný predpoklad musí spĺňať aspoň jeden z manželov. Na manžela alebo manželku fyzickej osoby podľa odseku 1 písm. b) sa vzťahuje príprava podľa prvej vety v ustanovenom rozsahu a § 39 ods. 4.
(3) Na zabezpečenie starostlivosti o deti a mladých dospelých v profesionálnej náhradnej rodine centrum poskytuje
a) finančné prostriedky na úhradu výdavkov na dieťa alebo mladého dospelého najviac vo výške trojnásobku sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa,42)
b) dieťaťu alebo mladému dospelému, ktorý je nezaopatreným dieťaťom,43) základné vybavenie a ďalšie vybavenie v ustanovenom rozsahu a uhrádza ich zvýšené výdavky spojené so zdravotným stavom, vekom, špeciálnymi potrebami a športovou činnosťou v ustanovenom rozsahu.
(4) Profesionálny náhradný rodič vedie evidenciu výdavkov podľa odseku 3.
(5) Profesionálny náhradný rodič je povinný podporovať kontakt medzi rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, inou blízkou osobou dieťaťa alebo žiadateľom o náhradnú rodinnú starostlivosť a dieťaťom umiestneným v profesionálnej náhradnej rodine a v spolupráci s ostatnými odbornými zamestnancami centra pripravovať dieťa na nadviazanie osobného vzťahu dieťaťa v profesionálnej náhradnej rodine so žiadateľom o náhradnú rodinnú starostlivosť.

§ 53
(1) Dieťa, pre ktoré je v centre vykonávané pobytové opatrenie súdu, má právo stretávať sa s rodičom, ak nebolo rozhodnutím súdu ustanovené inak. Centrum, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a obec poskytujú dieťaťu a jeho rodičovi pomoc na uľahčenie priebehu stretnutí, na rozvoj a úpravu ich vzájomných vzťahov a na úpravu ich rodinných pomerov.
(2) Centrum dohodne s rodičom dieťaťa a s dieťaťom, ktoré je schopné vyjadriť svoj názor, miesto, čas, rozsah a spôsob stretávania sa, s prihliadnutím na potreby dieťaťa a možnosti a schopnosti rodiča dieťaťa. Ak je to v záujme dieťaťa nevyhnutné, centrum je oprávnené
a) určiť, že rodič dieťaťa sa nemôže stretnúť s dieťaťom; dôvod takéhoto určenia musí byť zaznamenaný v spisovej dokumentácii dieťaťa a musí byť oznámený súdu a orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účel hodnotenia účinnosti pobytového opatrenia súdu,
b) určiť, že rodič dieťaťa sa môže stretnúť s dieťaťom
1. len za prítomnosti zamestnanca centra, ktorý môže poskytnúť dieťaťu a rodičovi potrebnú pomoc na uľahčenie priebehu stretnutí,
2. len v centre, ktoré na tento účel utvára vhodné podmienky,
3. mimo centra, v územnom obvode obce, v ktorej je sídlo centra alebo sa nachádza organizačná zložka centra, v ktorej je dieťa umiestnené,
4. na inom mieste vhodnom alebo vytvorenom na účel stretávania sa dieťaťa s jeho rodičom,
c) umožniť dieťaťu pobyt s rodičom mimo centra.
(3) Na účely úpravy vzťahov medzi dieťaťom a jeho rodičom centrum utvára podmienky na pobyt rodiča v centre. Centrum písomne dohodne s rodičom podmienky jeho pobytu v centre.
(4) Centrum oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately čas, miesto a dĺžku pobytu dieťaťa s rodičom podľa odseku 2 písm. c) najmenej tri pracovné dni pred odchodom dieťaťa z centra tak, aby mohol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytnúť centru aktuálne informácie o rodinnom prostredí, ak je to potrebné v záujme dieťaťa.
(5) Ak centrum umožnilo dieťaťu pobyt mimo centra podľa odseku 2 písm. c) a dieťa sa v určenom čase do centra nevrátilo, centrum je povinné bezodkladne vyzvať rodiča dieťaťa, aby do 24 hodín od vyzvania zabezpečil návrat dieťaťa do centra.
(6) Dieťa má právo stretávať sa s prarodičom, súrodencom a inou blízkou osobou; odseky 1 až 5 sa vzťahujú rovnako.
(7) Ak blízka osoba dieťaťa alebo fyzická osoba, ktorá je dieťaťu známa, má záujem, aby sa dieťa opakovane krátkodobo zdržiavalo mimo centra v jej prítomnosti, je povinná absolvovať informačné poradenstvo v ustanovenom rozsahu.
(8) Ak súčasťou nadväzovania osobného vzťahu dieťaťa so žiadateľom o náhradnú rodinnú starostlivosť alebo s fyzickou osobou, ktorá podala návrh na zverenie dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti, a to aj pred podaním návrhu podľa osobitného predpisu, je pobyt dieťaťa v rodinnom prostredí tejto osoby, centrum je povinné preveriť vhodnosť tohto prostredia pre dieťa a priebežne overovať úroveň starostlivosti o dieťa počas pobytu dieťaťa mimo centra; centrum a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa priebežne informujú o vhodnosti prostredia pre dieťa a o úrovni starostlivosti o dieťa počas pobytu dieťaťa mimo centra. Ak pobyt dieťaťa mimo centra podľa prvej vety má trvať nepretržite dlhšie ako sedem po sebe nasledujúcich dní, alebo ak čas medzi jednotlivými pobytmi má byť kratší ako päť po sebe nasledujúcich dní, centrum je povinné o tom informovať súd a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 54
(1) Centrum nepretržite skúma plnenie podmienok na osvojenie dieťaťa podľa osobitného predpisu44) a najneskôr v prvý pracovný deň po ich splnení oznámi túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Vykonávanie pobytového opatrenia súdu v centre končí
a) rozhodnutím súdu o
1. zrušení ústavnej starostlivosti,
2. zrušení výchovného opatrenia,
3. zrušení neodkladného opatrenia,
4. zverení dieťaťa do starostlivosti budúcich osvojiteľov,
5. zverení dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti alebo do pestúnskej starostlivosti,
b) uplynutím obdobia uvedeného v rozhodnutí súdu o nariadení neodkladného opatrenia,
c) uplynutím obdobia, na ktoré bolo uložené výchovné opatrenie,
d) nadobudnutím plnoletosti dieťaťa.
(3) Vykonávanie pobytového opatrenia súdu v centre pre maloletého bez sprievodu končí aj zabezpečením
a) prevzatia maloletého bez sprievodu do starostlivosti jeho rodiča alebo osoby, ktorá sa o neho osobne stará,
b) bezpečného návratu maloletého bez sprievodu do krajiny jeho pôvodu.
(4) Dieťa možno po skončení vykonávania pobytového opatrenia súdu v centre odovzdať len rodičovi alebo osobe, ktorá sa o neho osobne stará, ak súd v rozhodnutí neurčil inú osobu.

§ 55
(1) Ak sa vykonávanie pobytového opatrenia súdu v centre skončí nadobudnutím plnoletosti dieťaťa, centrum na žiadosť mladého dospelého podanú do jedného roka odo dňa skončenia vykonávania tohto opatrenia pokračuje v poskytovaní starostlivosti v profesionálnej náhradnej rodine, v samostatne usporiadanej skupine, v ktorej mu bola poskytovaná starostlivosť do nadobudnutia plnoletosti, alebo v samostatnej skupine pre mladých dospelých; to neplatí, ak nadobudnutím plnoletosti skončilo vykonávanie výchovného opatrenia alebo neodkladného opatrenia a nebol podaný návrh na nariadenie ústavnej starostlivosti.
(2) Starostlivosť podľa odseku 1 môže byť mladému dospelému poskytovaná do jeho osamostatnenia sa, najdlhšie do 25 rokov veku. Osamostatnenie sa na účely tohto zákona je zabezpečenie si bývania a schopnosť samostatne sa živiť. Centrum s mladým dospelým písomne dohodne podmienky zotrvania mladého dospelého v centre. Súčasťou písomnej dohody je aj plán prípravy na osamostatnenie sa mladého dospelého.
(3) Mladému dospelému so zdravotným postihnutím, ktorý sa nemôže osamostatniť vzhľadom na svoj zdravotný stav, po skončení výkonu pobytového opatrenia súdu nadobudnutím plnoletosti centrum v spolupráci s obcou, vyšším územným celkom a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo akreditovaným subjektom zabezpečí jeho prijatie do zariadenia podporovaného bývania alebo iného zariadenia zriadeného podľa osobitného predpisu,41) ak je odkázaný na poskytovanie týchto služieb.
(4) Centrum môže vytvoriť podmienky na predĺženie pobytu plnoletej fyzickej osoby, ktorej bola v centre poskytovaná starostlivosť podľa odseku 1 do dovŕšenia 25 rokov veku, ak sa sústavne pripravuje na povolanie. Dĺžka pobytu podľa prvej vety je najviac 24 mesiacov. Sústavná príprava na povolanie sa posudzuje podľa osobitného predpisu.43)
(5) Centrum s plnoletou fyzickou osobou podľa odseku 4 písomne dohodne podmienky predĺženia pobytu, výšku úhrady za tento pobyt a termín poskytnutia príspevku podľa § 68.
(6) Ak sa vykonávanie výchovného opatrenia alebo neodkladného opatrenia skončí nadobudnutím plnoletosti dieťaťa, ktoré sa sústavne pripravuje na povolanie a nebol podaný návrh na nariadenie ústavnej starostlivosti, môže centrum na základe žiadosti mladého dospelého pokračovať v poskytovaní starostlivosti, najdlhšie do konca školského roku. Centrum s mladým dospelým podľa prvej vety písomne dohodne podmienky predĺženia pobytu.
(7) Centrum udržiava kontakt s mladým dospelým na základe jeho súhlasu aj po jeho odchode z centra a poskytuje mu potrebné poradenstvo.

§ 56
Vykonávanie špecializovaného programu
(1) Centrum vykonáva špecializovaný program pre dieťa na základe
a) dohody s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, podľa § 46 ods. 1 písm. a) prvého bodu,
b) požiadania dieťaťa podľa § 46 ods. 1 písm. a) druhého bodu,
c) rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia alebo o uložení výchovného opatrenia.
(2) Na vykonávanie špecializovaného programu podľa
a) odseku 1 písm. a) sa vzťahuje § 47 a 48, ak odsek 3 neustanovuje inak,
b) odseku 1 písm. c) sa vzťahuje § 49 ods. 2 až 5 a ods. 7, § 53, § 54 ods. 2 a 4 a § 55 ods. 6 a 7.
(3) Centrum vykonáva špecializovaný program v skupinách s ustanoveným počtom detí. Centrum môže vykonávať špecializovaný program podľa odseku 1 písm. a) a c) aj v profesionálnej náhradnej rodine; § 51 ods. 1 písm. a) a ods. 2 a § 52 sa vzťahuje rovnako.
(4) Ak centrum vykonáva špecializovaný program podľa odseku 1 písm. c), centrum
a) pripraví s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately plán vykonávania opatrení pobytovou formou pre dieťa, v spolupráci s 1. dieťaťom, ak je to vzhľadom na vek a rozumovú vyspelosť dieťaťa možné, 2. rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, ak je to možné,
b) preukázateľne oboznámi dieťa, jeho rodiča alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, s plánom podľa písmena a) a spôsobom jeho vyhodnocovania.
(5) Ak centrum, v ktorom sa vykonáva špecializovaný program, plní viac účelov, je povinné vykonávať špecializovaný program v oddelených priestoroch centra.

§ 57
Vykonávanie resocializačného programu
(1) Centrum vykonáva resocializačný program pre
a) plnoletú fyzickú osobu na odporúčanie lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria a na základe písomnej dohody s touto plnoletou fyzickou osobou,
b) dieťa po predchádzajúcom poskytnutí zdravotnej starostlivosti v špecializačnom odbore detská psychiatria v ústavnom zdravotníckom zariadení v rozsahu najmenej štyroch týždňov, na odporúčanie lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore detská psychiatria a na základe
1. písomnej dohody s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
2. rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia, ktorým súd uložil pobyt v zariadení, ktoré vykonáva resocializačný program,
3. rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia.
(2) Splnenie podmienky predchádzajúceho poskytnutia zdravotnej starostlivosti v špecializačnom odbore detská psychiatria v ústavnom zdravotníckom zariadení v rozsahu najmenej štyroch týždňov potvrdí v odporúčaní podľa odseku 1 písm. b) lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore detská psychiatria.
(3) Ak sa resocializačný program vykonáva
a) pre plnoletú fyzickú osobu, odporúčanie lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria predloží centru táto plnoletá fyzická osoba,
b) pre dieťa, odporúčanie lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore detská psychiatria predloží centru
1. rodič dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo
2. orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak podal návrh na začatie konania o uložení výchovného opatrenia alebo o nariadení neodkladného opatrenia.
(4) Centrum je povinné
a) zabezpečiť nadväznosť poskytovania špecializovanej ambulantnej zdravotnej starostlivosti poskytovanej lekárom so špecializáciou v
1. špecializačnom odbore psychiatria, ak sa vykonáva resocializačný program podľa odseku 1 písm. a),
2. špecializačnom odbore detská psychiatria, ak sa vykonáva resocializačný program podľa odseku 1 písm. b),
b) zabezpečiť lekárske vyšetrenie krvi alebo iného biologického materiálu poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, ak má podozrenie na požitie alkoholu alebo iných návykových látok dieťaťom alebo plnoletou fyzickou osobou,
c) dohodnúť s ošetrujúcim lekárom spôsob zabezpečenia komplexnej zdravotnej starostlivosti, ak je dieťa alebo plnoletá fyzická osoba infikovaná vírusom ľudskej imunodeficiencie alebo má ochorenie spôsobené vírusom ľudskej imunodeficiencie.
(5) Ak centrum, v ktorom sa vykonáva resocializačný program, plní viac účelov, je povinné vykonávať resocializačný program v oddelenej budove centra. Centrum je povinné zabezpečiť
a) oddelenie priestorov určených osobitne na spanie pre deti, osobitne na spanie pre mladých dospelých, ktorí začali vykonávať resocializačný program ako dieťa a pokračujú v jeho vykonávaní aj po nadobudnutí plnoletosti, a osobitne na spanie pre ostatné plnoleté fyzické osoby a
b) umiestnenie priestorov určených na spanie pre deti a mladých dospelých podľa písmena a) v oddelenej budove centra.
(6) Centrum môže
a) prijať na vykonávanie resocializačného programu plnoletú fyzickú osobu na základe písomnej dohody aj bez odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately; takto obsadené miesto sa započítava do celkového počtu miest centra uvedeného v resocializačnom programe,
b) vytvoriť podmienky aj na pobyt dieťaťa s rodičom, ktorý je plnoletou fyzickou osobou podľa odseku 1 písm. a); takto obsadené miesto sa nezapočítava do celkového počtu miest centra uvedeného v resocializačnom programe.
(7) Centrum je povinné oboznámiť plnoletú fyzickú osobu alebo dieťa s resocializačným programom centra pri ich prijímaní do centra a je povinné ich preukázateľne poučiť o ich právach a povinnostiach. Ak sa do centra prijíma dieťa, centrum je povinné preukázateľne oboznámiť s resocializačným programom centra a poučiť o právach a povinnostiach aj rodiča dieťaťa alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(8) Centrum vykonáva resocializačný program najmenej osem mesiacov v skupinách s ustanoveným počtom detí a ustanoveným počtom plnoletých fyzických osôb.
(9) Centrum poskytuje dieťaťu a plnoletej fyzickej osobe bývanie, stravovanie a obslužné činnosti, a ak centrum vykonáva resocializačný program pre dieťa na základe rozhodnutia súdu
a) poskytuje nevyhnutné osobné vybavenie zodpovedajúce potrebám dieťaťa, ak je dieťa prijaté bez osobného vybavenia,
b) zabezpečuje
1. zdravotnú starostlivosť,
2. povinnú školskú dochádzku, ak centrum podľa resocializačného programu vykonáva resocializačný program aj pre deti s neukončenom povinnou školskou dochádzkou,
3. prípravu na povolanie.
(10) Na vykonávanie resocializačného programu podľa
a) odseku 1 písm. a) a písm. b) prvého bodu sa vzťahuje § 47 ods. 1, 2, 7, 9 až 11, § 48 ods. 1 prvá veta a tretia veta, ods. 4 a 5, ak odsek 6 písm. a) a odsek 8 neustanovujú inak,
b) odseku 1 písm. b) druhého bodu a tretieho bodu sa vzťahuje § 49 ods. 5, § 53 ods. 1 až 6 a § 54 ods. 2 a 4.
(11) Centrum pripraví individuálny resocializačný plán s dieťaťom a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a ak je to možné aj s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a preukázateľne oboznámi dieťa, rodiča alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, s individuálnym resocializačným plánom a spôsobom jeho vyhodnocovania.
(12) Centrum dohodne podmienky vykonávania individuálneho resocializačného plánu v dohode podľa
a) odseku 1 písm. a) s plnoletou fyzickou osobou pred prijatím plnoletej fyzickej osoby do centra,
b) odseku 1 písm. b) prvého bodu s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, pred prijatím dieťaťa do centra.
(13) Súčasťou dohody podľa odseku 1 písm. a) a písm. b) prvého bodu je najmä
a) individuálny resocializačný plán,
b) spôsob informovania rodiča dieťaťa alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa,
c) podmienky poskytovania osobného vybavenia dieťaťa,
d) spôsob zabezpečenia zdravotnej starostlivosti, povinnej školskej dochádzky alebo prípravy na povolanie a úhradu zvýšených výdavkov na zdravotnú starostlivosť, povinnú školskú dochádzku alebo prípravu na povolanie, ak sú zabezpečované centrom,
e) výška vreckového dieťaťa od jeho rodiča alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a spôsob nakladania s týmto vreckovým,
f) výška a spôsob úhrady za vykonávanie resocializačného programu v centre.

§ 58
Psychická spôsobilosť zamestnanca centra
(1) Zamestnanec centra, ktorý prichádza do osobného kontaktu s deťmi, musí spĺňať psychickú spôsobilosť. Centrum je na účely podľa prvej vety povinné viesť zoznam pracovných miest, na ktorých zamestnanec centra prichádza do osobného kontaktu s deťmi.
(2) Psychickú spôsobilosť preukazuje
a) záujemca o zamestnanie podľa odseku 1 psychologickým posudkom vypracovaným na základe psychologického vyšetrenia nie starším ako jeden rok,
b) zamestnanec centra psychologickým posudkom vypracovaným na základe psychologického vyšetrenia
1. v lehotách určených centrom, nie dlhších ako päť rokov od posledného psychologického vyšetrenia,
2. pri vzniku dôvodnej pochybnosti o tom, či zamestnanec centra spĺňa predpoklad psychickej spôsobilosti,
3. pri podozrení na týranie alebo sexuálne zneužívanie dieťaťa, pre ktoré centrum vykonáva opatrenia pobytovou formou.
(3) Zamestnanec centra preukazuje psychickú spôsobilosť podľa odseku 2 písm. b) druhého bodu a tretieho bodu v lehote určenej riaditeľom centra. Zamestnanec centra, ktorý je riaditeľom centra, ktoré zriadil orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1, preukazuje psychickú spôsobilosť podľa odseku 2 písm. b) druhého bodu a tretieho bodu v lehote určenej generálnym riaditeľom Ústredia práce, sociálnych vecí rodiny (ďalej len „generálny riaditeľ“).
(4) Psychologické vyšetrenie podľa odseku 2 vykonáva psychológ so špecializáciou v špecializačnom odbore klinická psychológia alebo v špecializačnom odbore poradenská psychológia alebo psychológ s ukončeným vysokoškolským vzdelaním druhého stupňa v študijnom odbore psychológia a najmenej päťročnou praxou vo výkone psychologickej činnosti podľa osobitného predpisu45) ako
a) zdravotnícky pracovník,
b) zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1.
(5) Psychológ vypracuje na základe psychologického vyšetrenia v ustanovenom predmete a zhodnotenia ustanovených kontraindikácií psychickej spôsobilosti psychologický posudok, ktorý obsahuje meno, priezvisko a kontaktné údaje posudzujúceho psychológa, meno, priezvisko, adresu obvyklého pobytu, dátum narodenia záujemcu o zamestnanie podľa odseku 1 alebo zamestnanca centra a ďalšie ustanovené náležitosti.
(6) Ak bolo psychologickým vyšetrením zistené, že zamestnanec neplní predpoklad psychickej spôsobilosti, zamestnanec môže požiadať o zopakovanie psychologického vyšetrenia iným psychológom; tento psychologický posudok je pre posúdenie plnenia predpokladu psychickej spôsobilosti rozhodujúci. Centrum je povinné zabezpečiť psychologické vyšetrenie podľa prvej vety.
(7) Centrum určí spôsob zabezpečenia psychologického vyšetrenia. Náklady priamo spojené s preukazovaním psychickej spôsobilosti uhrádza centrum; psychologické vyšetrenie vykonané zamestnancom podľa odseku 4 písm. b) je bez úhrady.
(8) Centrum je povinné viesť zoznam vykonaných psychologických vyšetrení zamestnancov centra.

TRETIA HLAVA
Vykonávanie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou

§ 59
(1) Centrum vykonáva opatrenia ambulantnou formou alebo terénnou formou pre
a) dieťa na
1. základe písomnej dohody s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
2. základe rozhodnutia súdu alebo orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o uložení ambulantného výchovného opatrenia, a ak je to účelom ambulantného výchovného opatrenia, tak aj pre rodiča dieťaťa alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa,
3. základe písomnej dohody s centrom, v ktorom je dieťa umiestnené na účel vykonávania pobytového opatrenia súdu alebo
4. požiadanie dieťaťa,
b) plnoletú fyzickú osobu podľa § 44a,
c) rodiča alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa,
d) mladého dospelého po ukončení náhradnej starostlivosti.
(2) Centrum vykonáva opatrenia ambulantnou formou alebo terénnou formou podľa programu centra
a) opatreniami podľa § 73 ods. 6,
b) odbornými metódami určenými plánom sociálnej práce s dieťaťom a jeho rodinou,
c) opatreniami podľa § 75 ods. 2, ak je zriaďovateľom centra obec,
d) opatreniami podľa § 76, ak je zriaďovateľom centra vyšší územný celok.
(3) Opatrenia ambulantnou formou alebo terénnou formou podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu a tretieho bodu a písm. b) až d) sa vykonávajú po predchádzajúcom písomnom odporúčaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately obsahuje ustanovené náležitosti.
(4) Centrum oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately kontaktné údaje zamestnanca, ktorý
a) koordinuje odborný tím centra, ktorý zhodnotí možnosti centra vykonávať odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v lehote určenej orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) vedie vykonávanie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centre.
(5) Centrum a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pripravia plán vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu a tretieho bodu a písm. b) až d) v spolupráci s rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, fyzickou osobou podľa § 44a, mladým dospelým podľa odseku 1 písm. d), iným centrom, a ak je to vzhľadom na vek a rozumovú vyspelosť dieťaťa možné aj s dieťaťom.
(6) Ak sa orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a centrum nedohodnú na vykonávaní opatrení podľa odseku 3 a na pláne podľa odseku 5, na následný postup sa vzťahuje § 48 ods. 4.
(7) Centrum dohodne podmienky vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou pre dieťa podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu a tretieho bodu s rodičom dieťaťa, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo centrom a podmienky vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou pre plnoleté fyzické osoby podľa odseku 1 písm. b) až d) s týmito osobami pred začatím vykonávania týchto opatrení; § 47 ods. 7, 9 až 11 sa vzťahuje rovnako. Súčasťou dohody je aj
a) plán vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou,
b) spôsob informovania rodiča dieťaťa alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(8) Na vykonávanie opatrení podľa odseku 1 písm. a) štvrtého bodu v rozsahu menej ako päť hodín sa nevyžaduje dohoda podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu a tretieho bodu a odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Ak centrum prijalo dieťa podľa odseku 1 písm. a) štvrtého bodu, je povinné bezodkladne oznámiť prijatie dieťaťa orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v územnom obvode ktorého sa centrum nachádza.
(9) Centrum so súhlasom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately skončí vykonávanie opatrení podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu a písm. b) až d), ak rodič dieťaťa, osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, dieťa alebo plnoletá fyzická osoba nespolupracuje s centrom.

§ 60
(1) Ak centrum vykonáva ambulantné výchovné opatrenie, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately predloží centru
a) rozhodnutie o uložení výchovného opatrenia,
b) informáciu o vykonaných opatreniach podľa tohto zákona orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
c) rozsah ambulantného výchovného opatrenia vyjadrený v hodinách, ak nie je takýto rozsah určený v rozhodnutí,
d) kontaktné údaje zamestnanca orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie prípadovú sociálnu prácu s dieťaťom a jeho rodinou.
(2) Na vykonávanie opatrení podľa § 59 ods. 1 písm. a) druhého bodu sa nevyžaduje súhlas rodiča dieťaťa, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo centra, v ktorom je dieťa umiestnené na účel vykonávania pobytového opatrenia súdu a orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(3) Centrum je povinné ambulantné výchovné opatrenia vykonať. Centrum, ktoré vykonáva ambulantné výchovné opatrenie, a orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupujú podľa § 12 ods. 3 a 4, § 13 ods. 1 a § 14 ods. 1 a 2.

ŠTVRTÁ HLAVA
Spoločné ustanovenia

§ 61
Úhrada za vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v centre
(1) Úhrada za vykonávanie opatrení pobytovou formou sa určuje pre
a) dieťa, ktoré je umiestnené v centre na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo na základe písomnej dohody s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, ak odsek 5 neustanovuje inak,
b) plnoletú fyzickú osobu,
1. ktorou je mladý dospelý po ukončení pobytového opatrenia súdu nadobudnutím plnoletosti, ak odsek 5 neustanovuje inak,
2. ktorá je prijatá do centra s dieťaťom podľa § 47 ods. 5,
3. pre ktorú sa vykonávajú odborné metódy práce podľa § 46 ods. 11 a 12,
4. pre ktorú sa vykonáva resocializačný program,
c) tehotnú ženu a túto ženu po pôrode a jej dieťa podľa § 46 ods. 8.
(2) Centrum môže dohodnúť
a) úhradu výdavkov na ošatenie a obuv, zvýšených výdavkov na zdravotnú starostlivosť, povinnú školskú dochádzku alebo prípravu na povolanie, ak na základe rozhodnutia súdu bola dieťaťu uložená povinnosť zúčastniť sa na resocializačnom programe; tieto výdavky sa nezahŕňajú do preukázateľných skutočných výdavkov podľa § 89a,
b) úhradu výdavkov za pobyt dieťaťa podľa § 57 ods. 6 písm. b),
c) úhradu za materiálno-technické výdavky spojené s prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti; tieto výdavky sa nezahŕňajú do preukázateľných skutočných výdavkov podľa § 89a.
(3) Úhrada za vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa, ktoré je umiestnené v centre na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, a pre mladého dospelého podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu je vo výške 30 % sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa na mesiac.
(4) Úhrada podľa odseku 3 sa hradí z výživného, zo sirotského dôchodku alebo sirotského výsluhového dôchodku. Ak dieťa poberá sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok po jednom zomretom rodičovi a druhý rodič je povinný poukazovať výživné, úhrada sa hradí z výživného.
(5) Ak obojstranne osirotenému dieťaťu alebo mladému dospelému nevznikne nárok na sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok ani po jednom rodičovi, úhrada sa neurčuje; to neplatí, ak mladý dospelý
a) je poberateľom invalidného dôchodku alebo invalidného výsluhového dôchodku, vdovského dôchodku alebo vdoveckého dôchodku, vdovského výsluhového dôchodku alebo vdoveckého výsluhového dôchodku,
b) je príjemcom pomoci v hmotnej núdzi alebo osobitného príspevku,45a) alebo
c) má nárok na príjem zo závislej činnosti alebo príjem z podnikania, z inej samostatnej zárobkovej činnosti, z prenájmu a z použitia diela a umeleckého výkonu.45b)
(6) Rodič dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, hradí úhradu za vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa, ktoré je umiestnené v centre na základe písomnej dohody s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, vo výške jednej tridsatiny sumy prídavku na dieťa43) za každý deň pobytu dieťaťa v centre.
(7) Plnoletá fyzická osoba podľa odseku 1 písm. b) druhého bodu hradí úhradu za poskytnuté bývanie vo výške jednej tridsatiny 20 % sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu45c) za každý deň pobytu v centre. Ak súčasťou vykonávania opatrení pobytovou formou je aj poskytovanie stravy, centrum môže určiť úhradu za stravu, a to najviac vo výške ustanovenej dennej stravnej jednotky na mladého dospelého na každý deň pobytu.
(8) Plnoletá fyzická osoba podľa odseku 1 písm. b) tretieho bodu a písm. c) hradí úhradu za stravu, ak súčasťou vykonávaných opatrení pobytovou formou je aj poskytovanie stravy, a to najviac vo výške ustanovenej dennej stravnej jednotky na mladého dospelého na každý deň pobytu.
(9) Plnoletá fyzická osoba podľa odseku 1 písm. b) štvrtého bodu hradí úhradu za vykonávanie opatrení pobytovou formou vo výške dávky v hmotnej núdzi na jednotlivca45d) za mesiac. Plnoletá fyzická osoba podľa § 57 ods. 6 písm. a) hradí úhradu vo výške dohodnutej s centrom.

§ 62
Riaditeľ centra
(1) Centrum, ktoré zriadil orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1, riadi riaditeľ centra. Riaditeľa centra vymenúva a odvoláva generálny riaditeľ.
(2) Predpokladom na výkon funkcie riaditeľa centra okrem predpokladu ustanoveného osobitným predpisom45e) je
a) bezúhonnosť,
b) psychická spôsobilosti podľa § 58,
c) získanie vysokoškolského vzdelania druhého stupňa.
(3) Za bezúhonného na účely výkonu funkcie riaditeľa centra sa nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin proti rodine a mládeži spáchaný z nedbanlivosti; bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov. Na účely preukázania bezúhonnosti poskytne riaditeľ údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.36e) Údaje podľa predchádzajúcej vety orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
(4) Generálny riaditeľ odvolá riaditeľa centra, ak
a) prestal spĺňať predpoklad podľa odseku 2,
b) závažne porušil pracovnú disciplínu,
c) nevytvoril podmienky na uplatňovanie § 7 ods. 3 pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona v centre, ktoré riadi.
(5) Generálny riaditeľ môže odvolať riaditeľa centra
a) ak mu jeho zdravotný stav počas najmenej šiestich po sebe nasledujúcich mesiacoch nedovoľuje riadne vykonávať túto funkciu,
b) ak neuspokojivo plní úlohy vyplývajúce z jeho funkcie napriek predchádzajúcemu písomnému upozorneniu na odstránenie nedostatkov alebo ak opakovane porušil pracovnú disciplínu menej závažným spôsobom,
c) pre opakované nedostatky vo vykonávaní opatrení podľa tohto zákona v centre, ktoré riadi.

§ 63
Ošetrovateľská starostlivosť v centre
Poskytovanie ošetrovateľskej starostlivosti v centre, podmienky jej poskytovania, rozsah a podmienky úhrady ošetrovateľskej starostlivosti centru a uzatváranie zmlúv o poskytovaní ošetrovateľskej starostlivosti v centre upravujú osobitné predpisy.45f)


PIATA ČASŤ
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančného charakteru

§ 64
Príspevky na podporu úpravy rodinných pomerov dieťaťa
(1) Na úpravu a zachovanie vzťahov medzi dieťaťom a rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa pre ktoré je vykonávané pobytové opatrenie súdu podľa § 49 ods. 1 a § 56 ods. 1 písm. c), a na podporu úpravy ich rodinných pomerov
a) obec môže poskytovať príspevok na dopravu,
b) centrum poskytuje príspevok na stravu.
(2) Rodičovi dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, môže obec, ktorej je obyvateľom46) poskytovať príspevok na dopravu do centra, v ktorom je dieťa umiestnené. Ak obec poskytuje príspevok na dopravu, podmienky poskytovania tohto príspevku, jeho formu a podrobnosti jeho poskytovania ustanoví obec vo všeobecne záväznom nariadení. Centrum je povinné poskytnúť obci informácie o účelnosti poskytnutého príspevku na dopravu, ak o to obec požiada.
(3) Dieťaťu, ktoré sa zdržiava so súhlasom centra mimo centra z dôvodu návštevy rodiča, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo fyzickej osoby podľa § 53 ods. 6, centrum poskytuje príspevok na stravu vo výške časti dennej stravnej jednotky ustanovenej pre dieťa, zodpovedajúcej obdobiu, počas ktorého sa dieťa zdržiava mimo centra.
(4) Centrum poskytne príspevok na stravu, ak vykonáva pobytové opatrenie súdu podľa § 49 ods. 1 a § 56 ods. 1 písm. c) a dieťa je umiestnené počas pobytu fyzickej osoby podľa § 46 ods. 11 s touto fyzickou osobou.
(5) Ak centrum zistí, že poskytnutý príspevok na stravu nebol použitý na určený účel, môže rozhodnúť, že ďalší príspevok neposkytne.

Príspevky na zabezpečenie účelu pobytového opatrenia súdu a príspevky pre mladého dospelého

§ 65
Centrum poskytuje
a) vreckové a vecné dary
1. dieťaťu, pre ktoré je vykonávané pobytové opatrenie súdu podľa § 49 ods. 1 a § 56 ods. 1 písm. c),
2. mladému dospelému, pre ktorého sú vykonávané opatrenia podľa § 55, ak sa pripravuje na povolanie,
b) príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, pre ktorého sa vykonávali opatrenia podľa § 55 ods. 1.

§ 66
(1) Na účel usmerňovania sociálneho vývinu dieťaťa a mladého dospelého sa dieťaťu a mladému dospelému podľa § 65 písm. a) poskytuje vreckové mesačne v ustanovenej výške, najviac vo výške 50 % sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa.
(2) O spôsobe využitia vreckového rozhoduje dieťa; dieťaťu sa poskytuje potrebná pomoc zohľadňujúca jeho vek a rozumovú vyspelosť.
(3) Ak je to vhodné alebo účelné, vreckové možno poskytnúť dieťaťu vo viacerých splátkach v mesiaci alebo so súhlasom dieťaťa možno vreckové alebo jeho časť uschovať na určitý čas.
(4) Z dôvodov hodných osobitného zreteľa, najmä z dôvodu výchovného pôsobenia, možno dieťaťu poskytnúť vreckové aj v sume nižšej ako je ustanovená suma vreckového. Rozdiel medzi poskytnutým vreckovým a vreckovým, ktoré sa malo dieťaťu v mesiaci poskytnúť, sa poskytne v mesiaci nasledujúcom po mesiaci, v ktorom sa vreckové poskytlo v nižšej sume alebo sa suma zodpovedajúca tomuto rozdielu uloží na osobný účet dieťaťa.
(5) Suma vreckového ustanovená na mesiac sa znižuje o pomernú sumu vreckového pripadajúcu na počet dní, počas ktorých sa dieťa zdržiavalo bez súhlasu mimo centra.
(6) Pri poskytnutí vreckového podľa odsekov 3 a 4 je centrum povinné dieťaťu primeraným spôsobom vysvetliť dôvod, pre ktorý sa vreckové poskytne vo viacerých splátkach alebo v nižšej sume, a je povinné umožniť dieťaťu s ohľadom na jeho vek a rozumovú vyspelosť vyjadriť svoj názor na takéto poskytovanie vreckového.
(7) Centrum zhodnotí, či sa poskytnutím vreckového podľa odsekov 3 a 4 dosiahol účel a s týmto hodnotením oboznámi dieťa.
(8) Z vreckového možno tvoriť úspory so súhlasom dieťaťa získaným spôsobom primeraným veku a rozumovej vyspelosti dieťaťa.

§ 67
Dieťaťu a mladému dospelému podľa § 65 písm. a) sa pri dôležitých udalostiach v ich živote, ktorými sú najmä deň ich narodenín a menín, významné náboženské udalosti v živote dieťaťa a mladého dospelého, dosiahnutie školských úspechov, športových úspechov a iných úspechov v ostatných oblastiach spoločenského života, poskytujú vecné dary v kalendárnom roku najmenej vo výške 25 % sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa.

§ 68
(1) Mladému dospelému podľa § 65 písm. b) sa poskytuje jednorazový príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, a to na zabezpečenie bývania, vecí súvisiacich s bývaním a prípravy na povolanie mladého dospelého. Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa poskytuje pri odchode z centra, ak v dohode podľa § 55 ods. 5 nie je dohodnuté inak. Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa poskytuje iba raz.
(2) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého poskytuje centrum
a) peňažnou formou,
b) vecnou formou alebo
c) kombinovanou formou.
(3) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa poskytuje v ustanovenej výške, najviac vo výške 15-násobku sumy životného minima pre nezaopatrené dieťa a vyplatí sa mladému dospelému najneskôr v deň jeho odchodu z centra.
(4) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa neposkytuje, ak sa v čase skončenia vykonávania pobytového opatrenia súdu nadobudnutím plnoletosti mladý dospelý zdržiava bez súhlasu centra mimo centra, je vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby.

§ 69
(1) Obec poskytne mladému dospelému, ktorému vznikol nárok na poskytnutie príspevku podľa § 68, príspevok na osamostatnenie sa mladého dospelého vo výške 30 % príspevku podľa § 68 ods. 3, ak
a) o príspevok požiada do 30 dní po skončení vykonávania opatrení podľa § 55 ods. 1 a
b) mal trvalý pobyt na území obce v čase jeho umiestnenia do centra.
(2) Príspevok na osamostatnenie sa mladého dospelého poskytuje obec
a) peňažnou formou,
b) vecnou formou alebo
c) kombinovanou formou.
(3) Obec môže rozhodnúť, že príspevok na osamostatnenie sa mladého dospelého bude poskytnutý vo viacerých splátkach; plná výška príspevku musí byť poskytnutá najneskôr do šiestich mesiacov od právoplatnosti rozhodnutia.

§ 70
Resocializačný príspevok
(1) Na uľahčenie resocializácie mladistvých3) a plnoletých fyzických osôb po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby, po skončení ochrannej výchovy alebo ochranného ústavného liečenia najmä na účel vybavenia osobných dokladov a zabezpečenia nevyhnutných vecí osobnej potreby možno poskytnúť resocializačný príspevok.
(2) Resocializačný príspevok sa poskytuje
a) občanovi Slovenskej republiky alebo cudzincovi s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu2) po jeho prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, po prepustení z výkonu väzby, po skončení ochrannej výchovy alebo ochranného ústavného liečenia, ak ich vykonával na území Slovenskej republiky,
b) občanovi Slovenskej republiky s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, ak výkon trestu odňatia slobody, výkon väzby, ochrannú výchovu alebo ochranné ústavné liečenie vykonával preukázateľne mimo územia Slovenskej republiky, a to po jeho návrate na územie Slovenskej republiky.
(3) Resocializačný príspevok sa poskytne, ak výkon trestu odňatia slobody, výkon väzby, ochranná výchova alebo ochranné ústavné liečenie trvalo viac ako 30 po sebe nasledujúcich dní a občan Slovenskej republiky alebo cudzinec podľa odseku 2 sa uchádza o pomoc orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v mieste obvyklého pobytu pri začlenení sa do života do ôsmich pracovných dní odo dňa prepustenia z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby, skončenia ochrannej výchovy alebo ochranného ústavného liečenia.
(4) Resocializačný príspevok sa poskytuje najviac vo výške 40 % sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu. Celková suma resocializačných príspevkov poskytnutých tomu istému občanovi Slovenskej republiky alebo cudzincovi podľa odseku 2 v kalendárnom roku nesmie presiahnuť výšku ustanovenú v prvej vete.
(5) Resocializačný príspevok sa poskytuje
a) peňažnou formou,
b) vecnou formou alebo
c) kombinovanou formou.


ŠIESTA ČASŤ
Organizácia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately

§ 71
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávajú
a) orgány štátnej správy, ktoré sú
1. Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“),
2. orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
3. Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
b) obec,
c) vyšší územný celok,
d) akreditovaný subjekt,
e) právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 10.
f) sociálny pracovník vykonávajúci samostatnú prax sociálneho pracovníka výkonom opatrenia podľa § 73 ods. 4 písm. b).
(2) Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sú Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny a úrady práce, sociálnych vecí a rodiny.
(3) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže je orgán štátnej správy s pôsobnosťou na území Slovenskej republiky. Jeho sídlom je Bratislava. Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže riadi a za jeho činnosť zodpovedá riaditeľ, ktorého vymenúva a odvoláva minister práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len „minister“).

§ 72
Pôsobnosť ministerstva
Ministerstvo ako ústredný orgán štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje výkon štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
b) rozhoduje o udelení akreditácie, o predĺžení platnosti akreditácie, zmene akreditácie a o zrušení akreditácie,
c) plní úlohy vyplývajúce z medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie,48)
d) vedie a aktualizuje zoznam akreditovaných subjektov a vedie zoznam fyzických osôb, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce (ďalej len „zoznam supervízorov“),
e) kontroluje úroveň vykonávania opatrení podľa tohto zákona,
f) zabezpečuje medzinárodnú spoluprácu v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
g) koordinuje činnosť štátnych orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obcí, vyšších územných celkov, akreditovaných subjektov a ďalších právnických osôb a fyzických osôb, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 73
Pôsobnosť orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny ako orgán štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje výkon štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a vykonávanie poradensko-psychologických služieb uskutočňované úradmi práce, sociálnych vecí a rodiny,
b) vypracúva koncepciu zabezpečovania vykonávania opatrení podľa tohto zákona v zariadeniach,
c) zriaďuje centrum, kontroluje a metodicky ho usmerňuje a schvaľuje jeho vnútornú organizačnú štruktúru a kontroluje a metodicky usmerňuje centrum, ktoré vykonáva opatrenia podľa tohto zákona na základe udelenej akreditácie,
d) určuje
1. priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia podľa § 89 ods. 1 písm. a) a b) a schvaľuje priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia podľa § 89 ods. 1 písm. c),
2. účel, formu a rozsah opatrení podľa tohto zákona vykonávaných v centrách vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti,
e) posudzuje dôvody žiadosti orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 a schvaľuje pre územný obvod tohto orgánu zmenu priorít,
f) vyhlasuje verejné obstarávanie podľa osobitného predpisu,49)
g) zverejňuje na svojom webovom sídle výšku priemerných bežných výdavkov určených podľa § 89a ods. 2 za predchádzajúci rok,
h) koná a rozhoduje v druhom stupni vo veciach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorých v prvom stupni koná a rozhoduje úrad práce sociálnych vecí a rodiny, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a zariadenie,
i) podieľa sa na realizácii záväzkov vyplývajúcich z uzatvorených medzinárodných zmlúv a medzinárodných dohovorov,
j) koordinuje v jednotlivých územných obvodoch krajov činnosti úradov práce sociálnych vecí a rodiny, obcí, vyšších územných celkov, akreditovaných subjektov a ďalších právnických osôb a fyzických osôb, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
k) koordinuje poskytovanie pomoci maloletým bez sprievodu,
l) vykonáva úkony na zabezpečenie návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie podľa § 28 ods. 1,
m) oznamuje zastupiteľskému úradu v cudzine opatrenia prijaté v záujme bezpečného návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky,
n) vykonáva úkony v záujme maloletého bez sprievodu podľa § 29 ods. 1 písm. b) a c),
o) podieľa sa na tvorbe a realizácii regionálnych projektov zameraných na prevenciu sociálnopatologických javov a prevenciu a elimináciu násilia páchaného na deťoch a plnoletých fyzických osobách, realizuje projekty na prevenciu a elimináciu násilia páchaného na deťoch na celoslovenskej úrovni a poskytuje vyššiemu územnému celku súčinnosť na účely výkonu jeho pôsobnosti podľa § 76 písm. a) a b),
p) koordinuje činnosť úradov práce sociálnych vecí a rodiny v oblasti plnenia úloh národných plánov a programov v oblasti sociálnej prevencie, sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
r) podieľa sa na realizácii opatrení v oblasti rovnosti príležitostí a antidiskriminácie,
s) organizuje a zabezpečuje odbornú prípravu zamestnancov orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a supervízie,
t) spracúva štatistické zisťovania a administratívne zdroje49a) z oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
u) prevádzkuje a rozvíja v rámci jednotného informačného systému v oblasti sociálnych vecí a služieb zamestnanosti jednotný prepojený systém zhromažďovania, spracovávania a prenosu informácií, ako aj sledovania procesov v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti,
v) plní úlohy na zabezpečenie vykonávania opatrení podľa tohto zákona, a to
1. plní úlohy podľa § 89 ods. 3,
2. uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa § 89a, 89b a § 89d ods. 1 a kontroluje dodržiavanie zmluvných podmienok,
3. poskytuje finančný príspevok podľa § 89a, 89b a § 89d ods. 1,
4. zabezpečuje v súlade s prioritami podľa § 89 dostupnosť vykonávania opatrení pre deti a plnoleté fyzické osoby pobytovou formou na základe dohody, ambulantnou formou a terénnou formou v centre,
5. vedie zoznam centier a zverejňuje ho na svojom webovom sídle,
6. aktualizuje a zabezpečuje dostupnosť informácií na účely zabezpečenia sústavnej ochrany dieťaťa podľa § 26,
w) plní ďalšie úlohy ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(2) Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny
a) rozhoduje o
1. uložení, zmene a o zrušení výchovných opatrení podľa § 12 až 15,
2. resocializačnom príspevku,
b) vykonáva
1. pre dieťa opatrenia sociálnej kurately podľa § 16 a 17,
2. funkciu kolízneho opatrovníka podľa osobitného predpisu,17)
3. funkciu opatrovníka podľa osobitného predpisu,52)
4. funkciu poručníka maloletému bez sprievodu,
5. funkciu opatrovníka dieťaťa v trestnom konaní podľa osobitného predpisu,3)
6. potrebné opatrenia na návrat a premiestenie dieťaťa z cudziny podľa § 28 ods. 3 až 5, 7 a 8,
7. prípravu fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť,
8. opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 ods. 12 a 13,
9. opatrenia sociálnej kurately podľa § 18 a 19,
10. poradensko-psychologické služby pre dieťa, plnoletú fyzickú osobu a rodinu, poradensko-psychologickú pomoc podľa § 11 ods. 3 písm. d),
c) zabezpečuje
1. sústavnú ochranu života, zdravia a priaznivého vývinu dieťaťa,
2. psychologickú pomoc podľa § 11 ods. 2 písm. b) a c),
d) podáva návrhy na súd
1. na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu,30)
2. na určenie otcovstva podľa osobitného predpisu,53)
3. na zapretie otcovstva podľa osobitného predpisu,54)
4. na začatie konania o splnení podmienok osvojiteľnosti,21)
5. na nariadenie ústavnej starostlivosti alebo zrušenie ústavnej starostlivosti,
6. na uloženie výchovného opatrenia alebo zrušenie výchovného opatrenia uloženého súdom,
7. na vykonanie zásahu do rodičovských práv a povinností,55)
e) je orgán,
1. ktorý predkladá zariadeniam, v ktorých sa vykonáva rozhodnutie súdu, doklady podľa § 30 a 31,
2. ktorý poskytuje sociálne poradenstvo alebo zabezpečí poskytovanie sociálneho poradenstva mladému dospelému po ukončení náhradnej starostlivosti,
3. ktorý plní úlohu koordinátora, ak treba pri vykonávaní opatrení sociálnej kurately pre deti alebo pomoci deťom, ktoré sú týrané, sexuálne zneužívané, zanedbávané alebo u ktorých je dôvodné podozrenie z týrania, sexuálneho zneužívania alebo zanedbávania alebo ktoré boli obeťou obchodovania,9a) alebo pri vyhodnocovaní situácie maloletého bez sprievodu a pri voľbe a uplatňovaní opatrení pre maloletého bez sprievodu spolupôsobenie iných subjektov,
4. ktorý sprostredkúva deťom, rodinám a plnoletým fyzickým osobám odbornú pomoc špecializovaných inštitúcií a účasť na programoch a aktivitách organizovaných obcou, vyšším územným celkom alebo akreditovaným subjektom,
5. ktorý vykonáva alebo zabezpečuje vykonávanie opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. a) až c) a podľa § 17 ods. 4,
6. ktorý vymáha náklady spojené so zabezpečením návratu alebo premiestnenia dieťaťa podľa § 28 ods. 8,
7. ktorý spisuje a podáva súdu návrhy a podnety vo veciach výchovy a výživy dieťaťa,
8. ktorý vedie spisovú dokumentáciu dieťaťa, plnoletej fyzickej osoby a rodiny, pre ktoré vykonáva opatrenia podľa tohto zákona, a evidenciu spisových dokumentácií,
9. ktorý zhodnocuje situáciu dieťaťa a rodiny, posudzuje možnosti rodičov, ďalších príbuzných a iných blízkych osôb dieťaťa riešiť situáciu dieťaťa a rodiny na účely určenia miery ohrozenia dieťaťa a určuje mieru ohrozenia dieťaťa,
10. ktorý plní úlohy podľa § 89 ods. 4,
11. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s dieťaťom, jeho rodičmi alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
12. ktorý vypracúva plán výchovného opatrenia podľa § 14 ods. 1,
13. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s rodinou dieťaťa, ktoré bolo umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu podľa § 32 ods. 3,
14. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s plnoletou fyzickou osobou,
15. ktorý určuje a zverejňuje podrobné podmienky a postup schvaľovania projektov na zabezpečenie vykonávania opatrení vo svojom územnom obvode podľa odseku 4, vyhlasuje výzvy na podávanie týchto projektov a schvaľuje tieto projekty,
16. ktorý uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa § 89d  ods. 4, kontroluje dodržiavanie zmluvných podmienok a poskytuje finančný príspevok podľa § 89d ods. 4,
17. ktorý získava, zhromažďuje, spracúva, uchováva informácie pre štatistické zisťovania a administratívne zdroje49a) z oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
18. ktorý uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku na zabezpečenie vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 5,
19. ktorý poskytuje súčinnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zabezpečení náležitostí podľa § 44 ods. 11,
20. ktorý predkladá Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
f) zriaďuje tím (§ 38),
g) podáva vyhlásenie podľa osobitného predpisu,27)
h) vypracúva a uskutočňuje program supervízie vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vo svojej pôsobnosti podľa § 93 ods. 9,
i) plní ďalšie úlohy ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(3) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately okrem pôsobnosti uvedenej v odseku 2
a) rozhoduje vo veci
1. zapísania do zoznamu podľa § 39 a 39a,
2. vyradenia zo zoznamu podľa § 39 a 39a,
b) koordinuje poskytovanie pomoci a sociálneho poradenstva na uľahčenie plnenia účelu náhradnej rodinnej starostlivosti a náhradnej osobnej starostlivosti,
c) kontroluje dodržiavanie podmienok zmluvy podľa písmena n),
d) vykonáva
1. prípravu dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť,
2. potrebné opatrenia podľa § 43, ak nie je možné dieťaťu, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, sprostredkovať nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom,
e) vedie prehľad detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
f) eviduje žiadosti fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
g) sprostredkúva nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom, pritom spolupracuje s ostatnými určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovanými subjektmi,
h) koordinuje sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom, s ostatnými určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovanými subjektmi, ak sprostredkovanie nezabezpečí v rámci svojho územného obvodu,
i) predkladá Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže spisovú dokumentáciu dieťaťa podľa § 44 ods. 2,
j) poskytuje finančný príspevok podľa § 89d ods. 4,
k) vypracúva a uskutočňuje program supervízie vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vo svojej pôsobnosti podľa § 93 ods. 9,
l) plní úlohy podľa § 89 ods. 4,
m) vedie zoznam podľa § 39 a 39a,
n) uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku s akreditovaným subjektom,
o) plní ďalšie úlohy v oblasti náhradnej starostlivosti ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately za podmienok ustanovených týmto zákonom môže zabezpečiť vykonávanie
a) opatrení podľa § 11 ods. 2 a ods. 3 písm. a) až c), § 12 ods. 1 písm. b) a d), § 17 ods. 4, § 33 ods. 9 písm. c), § 44a ods. 1, výchovných opatrení podľa osobitného predpisu9d) alebo povinnosti uvedenej v § 14 ods. 1 druhej vete prostredníctvom akreditovaného subjektu alebo ich vykonávať v spolupráci s akreditovaným subjektom,
b) opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. b), § 12 ods. 1 písm. d), sociálneho poradenstva podľa § 44a ods. 1 písm. a) a opatrení podľa § 44a ods. 1 písm. b) alebo povinnosti uvedenej v § 14 ods. 1 druhej vete prostredníctvom sociálneho pracovníka vykonávajúceho samostatnú prax sociálneho pracovníka.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 a 3 môže za podmienok ustanovených týmto zákonom organizačne zabezpečiť vykonávanie opatrení podľa odseku 4 aj prostredníctvom výziev na podávanie projektov akreditovanými subjektmi a sociálnymi pracovníkmi vykonávajúcimi samostatnú prax sociálneho pracovníka, ak zabezpečuje vykonávanie opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. b) až d) a podľa § 17 ods. 4, opatrení, ktoré sú výchovným opatrením, povinnosťou podľa § 14 ods. 1 druhej vety alebo opatrením podľa § 44a ods. 1, opatrení na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti a opatrení v prostredí podľa § 4 ods. 2 a 3; na vyhlasovanie týchto výziev sa nevzťahuje osobitný predpis.49)
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 môže zabezpečiť ambulantnou formou alebo terénnou formou v centre
a) vykonávanie opatrení na zhodnotenie situácie dieťaťa a rodiny, posúdenie možností rodičov, ďalších príbuzných a iných blízkych osôb dieťaťa riešiť situáciu dieťaťa a rodiny na účely určenia miery ohrozenia dieťaťa, ak opatreniami vykonávanými vo vlastnej pôsobnosti nebolo možné jednoznačne určiť mieru ohrozenia dieťaťa,
b) vykonávanie opatrení podľa § 11 ods. 2 a 3 na obmedzenie a odstraňovanie negatívnych vplyvov, ktoré ohrozujú psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa,
c) vykonávanie ambulantných výchovných opatrení,
d) vykonávanie opatrení podľa § 44a ods. 1,
e) poskytovanie sociálneho poradenstva mladému dospelému po ukončení náhradnej starostlivosti.

§ 74
Pôsobnosť Centra pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže
(1) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže plní úlohy orgánu určeného na vykonávanie medzinárodných dohovorov57) a právnych aktov Európskej únie,58) a to
1. plní úlohy prijímajúceho orgánu a odosielajúceho orgánu v oblasti vymáhania výživného podľa medzinárodných dohovorov,59)
2. plní úlohy ústredného orgánu podľa medzinárodných dohovorov60) a právnych aktov Európskej únie,58)
3. vydáva osvedčenie podľa medzinárodného dohovoru,61)
4. plní ďalšie úlohy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí vo vzťahu k cudzine podľa osobitných predpisov,62)
5. spolupracuje s prijímajúcimi orgánmi a odosielajúcimi orgánmi zmluvných štátov v cudzine, s ústrednými orgánmi zmluvných štátov v cudzine, zastupiteľskými úradmi, ústrednými orgánmi štátnej správy, bankami, pobočkami zahraničných bánk, orgánmi miestnej štátnej správy, orgánmi územnej samosprávy a s akreditovanými subjektmi.
(2) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže
a) rozhoduje vo veci
1. zapísania fyzickej osoby, ktorá má záujem o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia, do zoznamu žiadateľov o osvojenie dieťaťa, ktoré nemá na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt,
2. vyradenia žiadateľa zo zoznamu podľa prvého bodu,
b) vedie zoznam žiadateľov o osvojenie dieťaťa, ktoré nemá na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt.

§ 75
Pôsobnosť obce
(1) Obec pri výkone svojej samosprávnej pôsobnosti
a) vykonáva
1. opatrenia zamerané na predchádzanie vzniku porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu detí a plnoletých fyzických osôb podľa § 10,
2. opatrenia podľa § 11 ods. 1,
b) spolupracuje s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a so zariadením pri vykonávaní odbornej metódy podľa § 11 ods. 3 písm. b) piateho bodu,
c) spolupôsobí
1. pri výkone výchovných opatrení uložených súdom alebo orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. pri pomoci deťom, pre ktoré orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva sociálnu kuratelu, a podieľa sa na spracovaní a plnení plánu sociálnej práce s dieťaťom,
3. pri úprave a obnove rodinných pomerov dieťaťa,
d) poskytuje
1. rodičovi dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, príspevok na dopravu do zariadenia podľa § 64 ods. 1 písm. a),
2. informácie fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na podanie žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov a o subjektoch vykonávajúcich prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť,
3. štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov,49a)
4. finančný príspevok podľa § 69,
e) poskytuje pomoc
1. dieťaťu v naliehavých prípadoch, najmä ak je ohrozený jeho život, zdravie alebo priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin,
2. dieťaťu alebo plnoletej fyzickej osobe ohrozenej správaním člena rodiny, členov rodiny alebo správaním iných fyzických osôb,
3. na zachovanie a úpravu vzájomných vzťahov medzi dieťaťom a rodičom a úpravu rodinných pomerov dieťaťa, ak bolo dieťa umiestené v zariadení na výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia,
4. mladému dospelému po skončení náhradnej osobnej starostlivosti, pestúnskej starostlivosti a ústavnej starostlivosti pri zabezpečení bývania a zamestnania,
f) poskytuje súčinnosť
1. štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zisťovaní rodinných pomerov, bytových pomerov a sociálnych pomerov dieťaťa a jeho rodiny na účely vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. zariadeniu pri zabezpečovaní osamostatnenia sa mladého dospelého,
g) utvára podmienky na prácu s komunitou,
h) môže zriadiť centrum, kontroluje a metodicky usmerňuje ňou zriadené centrum; zriadenie centra oznamuje orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1,
i) vyhľadáva fyzické osoby, ktorým by bolo možné zveriť dieťa do starostlivosti,
j) vyjadruje sa k spôsobu života fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a jej rodiny podľa § 35 ods. 4 písm. d),
k) vedie evidenciu detí, rodín a plnoletých fyzických osôb, pre ktoré vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
l) kontroluje úroveň vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately u subjektov, ktorým poskytuje finančný príspevok,
m) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a osobitných predpisov.50)
(2) Obec môže s výnimkou odseku 1 písm. c) prvého a druhého bodu, písmena d), písmena e) prvého a štvrtého bodu, písmena f), písmen g), j) až m) zabezpečiť výkon samosprávnej pôsobnosti aj prostredníctvom centra podľa odseku 1 písm. h), akreditovaného subjektu alebo prostredníctvom právnickej osoby alebo fyzickej osoby, ak sa nevyžaduje akreditácia na vykonávané opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.

§ 76
Pôsobnosť vyššieho územného celku
Vyšší územný celok pri výkone samosprávnej pôsobnosti
a) zabezpečuje tvorbu a plnenie sociálnych programov zameraných na ochranu práv a právom chránených záujmov detí a na predchádzanie a zamedzenie nárastu sociálnopatologických javov na svojom území,
b) vypracúva na účely utvárania podmienok podľa písmena c) analýzu nepriaznivých vplyvov pôsobiacich na deti a rodiny, vývojových trendov sociálnopatologických javov na svojom území,
c) utvára podmienky
1. na organizovanie opatrení podľa § 10 a 11,
2. na zabezpečenie priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa, vykonávanie rodičovských práv a povinností a vykonávanie výchovných opatrení podľa tohto zákona a osobitného predpisu,4)
3. na pomoc deťom, plnoletým fyzickým osobám a rodinám, ktoré sa nachádzajú v krízovej situácii, podľa potrieb obyvateľov svojho územia,
4. na prípravu obyvateľov svojho územia, ktorí majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť a na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
5. na opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 ods. 12,
6. na organizovanie sociálnych programov najmä pre drogovo závislých a inak závislých obyvateľov svojho územia, obyvateľov po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, obyvateľov po ukončení resocializačného programu,
7. na vykonávanie opatrení v prostredí podľa § 4 ods. 4 a 5 podľa potrieb obyvateľov územia,
d) vedie evidenciu zariadení zriadených podľa tohto zákona na svojom území,
e) môže zriadiť centrum, kontroluje a metodicky usmerňuje ním zriadené centrum; zriadenie centra oznamuje orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1,
f) poskytuje
1. obci, akreditovanému subjektu, ktorý nie je centrom, právnickej osobe alebo fyzickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona,
2. štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov49a) a poskytuje údaje z evidencie zariadení,
g) spolupracuje s obcami, orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, akreditovanými subjektmi a ďalšími právnickými osobami a fyzickými osobami, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona v oblasti predchádzania a zamedzenia nárastu sociálnopatologických javov,
h) kontroluje úroveň vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately u subjektov, ktorým poskytuje finančný príspevok,
i) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a osobitných predpisov.50)


SIEDMA ČASŤ
Akreditácia

Vykonávanie opatrení akreditovaným subjektom

§ 77
(1) Opatrenia podľa tohto zákona môže vykonávať alebo sa podieľať na výkone týchto opatrení vykonávaním rôznych metód, techník a postupov na základe udelenej akreditácie aj fyzická osoba alebo právnická osoba, ak tento zákon neustanovuje inak. Na vykonávanie opatrení podľa § 10 sa akreditácia nevyžaduje. Na vykonávanie opatrení podľa § 73 ods. 2 písm. b) desiateho bodu a písm. c) druhého bodu možno udeliť akreditáciu len, ak sú tieto opatrenia vykonávané s iným opatrením podľa tohto zákona.
(2) Akreditáciu nemožno udeliť na vykonávanie
a) opatrení podľa § 44a ods. 2, § 72, § 73 ods. 1, ods. 2 písm. a), písm. b) prvého bodu až šiesteho bodu a deviateho bodu, písm. c) prvého bodu, písm. d), písm. e) prvého bodu, tretieho bodu, štvrtého bodu, šiesteho bodu až ôsmeho bodu, desiateho bodu až dvadsiateho bodu, písm. g) až i), ods. 3 písm. a) až c), písm. e) a f) a písm. h) až o) a § 74,
b) mediácie, programu supervízie a právneho poradenstva.
(3) Akreditovaný subjekt nevykonáva opatrenia podľa tohto zákona na účel dosiahnutia zisku.

§ 78
Akreditovaný subjekt vykonáva pri sprostredkovaní medzištátneho osvojenia úlohy
a) prijímajúceho štátu, ktorými sú najmä
1. vypracúvanie sociálnej správy o žiadateľovi o medzištátne osvojenie a jej predkladanie Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
2. poskytovanie poradenstva žiadateľovi o medzištátne osvojenie pred uskutočnením medzištátneho osvojenia a po uskutočnení medzištátneho osvojenia,
3. poskytovanie pomoci žiadateľovi o medzištátne osvojenie potrebnej na uľahčenie procesu medzištátneho osvojenia,
4. vypracúvanie priebežnej správy o procese medzištátneho osvojenia, priebehu predosvojiteľskej starostlivosti, ak sa vykonáva na území Slovenskej republiky, a o opatreniach prijatých na skončenie procesu medzištátneho osvojenia a ich predkladanie ústrednému orgánu štátu pôvodu alebo Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, ak to vyžaduje štát pôvodu,
5. poskytovanie pravidelných správ o dieťati po jeho premiestnení na územie Slovenskej republiky ústrednému orgánu štátu pôvodu,
6. poskytovanie odpovede na opodstatnené žiadosti ústredného orgánu štátu pôvodu alebo riadne akreditovaných organizácií štátu pôvodu, súvisiace s konkrétnym medzištátnym osvojením v súlade s osobitným predpisom,37)
b) štátu pôvodu, ktorými sú najmä
1. zhotovovanie spisovej dokumentácie dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia a jej predkladanie Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
2. poskytovanie dôkazu o tom, že súhlasy sa získali v súlade s medzinárodným dohovorom,64)
3. posudzovanie na základe spisovej dokumentácie dieťaťa a spisovej dokumentácie žiadateľov o osvojenie, či je medzištátne osvojenie v najlepšom záujme dieťaťa, o čom vypracúva správu,
4. prijímanie opatrenia na zamedzenie osobnému stretnutiu žiadateľov o medzištátne osvojenie s rodičmi dieťaťa, kým sa nesplnia požiadavky podľa medzinárodného dohovoru,65)
5. získavanie súhlasu podľa medzinárodného dohovoru66) od žiadateľov o osvojenie,
6. prijímanie opatrenia na zabezpečenie povolenia na vstup dieťaťa a pobyt dieťaťa v prijímajúcom štáte,
7. predkladanie návrhu na vyslovenie súhlasu, že medzištátne osvojenie sa môže uskutočniť, Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže.

§ 79
Podmienky udelenia akreditácie
(1) Žiadateľ o udelenie akreditácie (ďalej len „žiadateľ o akreditáciu“), ktorým je fyzická osoba, musí preukázať splnenie týchto podmienok:
a) spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu,
b) bezúhonnosť a odbornú spôsobilosť,
c) odbornú spôsobilosť fyzických osôb, ktoré zamestnáva alebo bude zamestnávať v pracovnoprávnom vzťahu, alebo iných fyzických osôb v inom zmluvnom vzťahu, a ktoré vykonávajú alebo budú vykonávať svoje povolanie v kontakte s klientmi,
d) bezúhonnosť fyzických osôb podľa písmena c), ktoré budú svoje povolanie vykonávať v kontakte s klientmi,
e) trvalý pobyt alebo prechodný pobyt na území Slovenskej republiky,2) ak ide o cudzinca,
f) písomne zadokumentované metódy práce, ak žiadateľ nežiada o akreditáciu na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona v zariadení, alebo program centra, špecializovaný program centra alebo resocializačný program centra,
g) predbežný súhlas príslušných orgánov prijímajúceho štátu alebo štátu pôvodu so spoluprácou pri sprostredkovaní medzištátneho osvojenia, ak žiadateľ žiada o akreditáciu na vykonávanie opatrení podľa § 78,
h) materiálno-technické vybavenie potrebné na vykonávanie opatrení, na ktoré žiada akreditáciu a spôsob alebo predpokladaný spôsob ich financovania,
i) vlastnícke právo alebo užívacie právo k priestorom, v ktorých budú vykonávané opatrenia, na ktoré žiada akreditáciu, okrem § 4 ods. 1 písm. a) až c),
j) potvrdenie o zodpovedajúcich hygienických podmienkach v priestoroch, v ktorých budú vykonávané opatrenia, na ktoré žiada akreditáciu,
k) písomne vypracovaný program supervízie a spôsob zabezpečovania programu supervízie vykonávaných opatrení, na ktoré žiada akreditáciu; na program supervízie § 93 ods. 9 platí rovnako,
l) neodňatie akreditácie podľa § 85 v období piatich rokov pred podaním žiadosti o udelenie akreditácie; na preukázanie splnenia tejto podmienky stačí overenie tejto podmienky ministerstvom.
(2) Žiadateľ o akreditáciu, ktorým je právnická osoba, popri podmienkach uvedených v odseku 1 písm. c), d), f) až l) musí preukázať aj splnenie týchto podmienok:
a) jej sídlo alebo sídlo pobočky sa nachádza na území Slovenskej republiky,
b) zamestnáva v pracovnom pomere zodpovedného zástupcu spĺňajúceho podmienku bezúhonnosti a odbornej spôsobilosti,
c) bezúhonnosť.
(3) Zodpovedný zástupca je fyzická osoba, ktorá zodpovedá za odborné vykonávanie opatrení, metód, techník a postupov, na ktoré bola udelená akreditácia. Fyzická osoba môže byť v pracovnom pomere ako zodpovedný zástupca len s jedným akreditovaným subjektom alebo s jedným žiadateľom o akreditáciu. Podmienka zamestnávania zodpovedného zástupcu v pracovnom pomere sa preukazuje písomnou pracovnou zmluvou, ktorá obsahuje záväzok výkonu zodpovedného zástupcu a opis práv a povinností zodpovedného zástupcu.
(4) Za bezúhonnú sa na účely odseku 1 písm. b) a d) a odseku 2 písm. b) a c) nepovažuje osoba, ktorá bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo bola právoplatne odsúdená za trestný čin spáchaný z nedbanlivosti proti rodine a mládeži podľa § 204 až 211 Trestného zákona, a to aj vtedy, ak jej bolo odsúdenie za uvedené trestné činy zahladené, alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za taký čin odsúdená podľa osobitného predpisu.38a) Bezúhonnosť sa preukazuje odpisom registra trestov. Splnenie podmienky bezúhonnosti zisťuje ministerstvo.36d) Žiadateľ o akreditáciu na účel preukázania bezúhonnosti poskytne údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov.36d) Údaje podľa tretej vety ministerstvo bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
(5) Odborná spôsobilosť podľa odseku 1 písm. b) a c) a odseku 2 písm. b), ak tento zákon neustanovuje inak, je
a) absolvovanie príslušného vysokoškolského štúdia druhého stupňa podľa povahy vykonávaného opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmä v spoločenských a behaviorálnych vedách, pedagogických vedách, právnych vedách, lekárskych vedách a nelekárskych zdravotníckych vedách a najmenej päťročná prax vykonávaná v rozsahu ustanoveného týždenného pracovného času v oblasti zodpovedajúcej vykonávanému opatreniu, metóde, technike a postupu, ak ide o odbornú spôsobilosť podľa odseku 1 písm. b) a odseku 2 písm. b),
b) absolvovanie príslušného vysokoškolského štúdia podľa povahy vykonávaného opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmä v spoločenských a behaviorálnych vedách, pedagogických vedách, právnych vedách, lekárskych vedách a nelekárskych zdravotníckych vedách alebo príslušného stredoškolského štúdia podľa povahy vykonávaného opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a najmenej trojročná prax vykonávaná v rozsahu ustanoveného týždenného pracovného času v oblasti zodpovedajúcej vykonávanému opatreniu, metóde, technike a postupu, ak ide o odbornú spôsobilosť podľa odseku 1 písm. c),
c) znalosť tohto zákona a všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie,
d) znalosť osobitných predpisov medzinárodného práva súkromného v oblasti medzištátnych osvojení, ak ide o vykonávanie opatrení podľa § 78,
e) znalosť princípov ochrany detí, predchádzania, zabraňovania príčinám vzniku a prehlbovania negatívnych javov a procesov v spoločnosti v závislosti od opatrenia, na ktoré sa žiada akreditácia,
f) znalosť všeobecne záväzných právnych predpisov67) súvisiacich s vykonávaným opatrením, na ktoré sa žiada akreditácia.

Konania o akreditácii

§ 80
(1) Konanie o udelení akreditácie sa začína odo dňa doručenia písomnej žiadosti ministerstvu.
(2) Žiadosť žiadateľa o akreditáciu, ktorým je fyzická osoba, obsahuje meno, priezvisko, miesto trvalého pobytu, rodné číslo žiadateľa o akreditáciu, zodpovednej osoby, ako aj všetkých fyzických osôb, ktoré žiadateľ o akreditáciu zamestnáva a ktoré budú opatrenia, metódy, techniky a postupy priamo vykonávať, a ďalšie údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov všetkých uvedených fyzických osôb a ďalšie určené náležitosti potrebné na akreditačné konanie. Údaje podľa prvej vety ministerstvo bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
(3) Žiadosť žiadateľa o akreditáciu, ktorým je právnická osoba, obsahuje obchodné meno alebo názov, sídlo právnickej osoby, identifikačné číslo, právnu formu právnickej osoby, meno, priezvisko, miesto trvalého pobytu a rodné číslo fyzickej osoby alebo fyzických osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom, zodpovednej osoby a všetkých fyzických osôb, ktoré žiadateľ o akreditáciu zamestnáva a ktoré budú opatrenia, metódy, techniky a postupy priamo vykonávať, a ďalšie údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov36d) u zodpovedného zástupcu a všetkých fyzických osôb, ktoré budú svoje povolanie vykonávať v kontakte s klientmi, a ďalšie určené náležitosti potrebné na akreditačné konanie. Údaje podľa prvej vety ministerstvo bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.

§ 81
(1) O udelení akreditácie, predĺžení platnosti akreditácie, zmene akreditácie a o zrušení akreditácie rozhoduje ministerstvo po predchádzajúcom vyjadrení akreditačnej komisie.
(2) Akreditačnú komisiu zriaďuje minister ako poradný orgán na posudzovanie žiadosti žiadateľa o akreditáciu, o predĺženie akreditácie a na posudzovanie zrušenia akreditácie.
(3) Akreditačná komisia sa skladá z predsedu, podpredsedu a ďalších členov (ďalej len „člen komisie“), ktorých vymenúva a odvoláva minister zo zástupcov orgánov štátnej správy, obcí, vyšších územných celkov a z odborníkov teórie a praxe. Univerzity a vysoké školy sú v komisii zastúpené najmenej tromi členmi.
(4) Činnosť členov akreditačnej komisie je úkonom vo všeobecnom záujme.68) Členovi akreditačnej komisie poskytne jeho zamestnávateľ pracovné voľno s náhradou mzdy, ktorú zamestnávateľovi hradí ministerstvo. Cestovné náhrady hradí ministerstvo podľa osobitného predpisu;69) spôsob dopravy určí predseda akreditačnej komisie.

§ 82
(1) Akreditačná komisia sa vyjadruje k žiadosti žiadateľa o akreditáciu na základe
a) zisťovania a overenia skutočností uvedených v žiadosti o udelenie akreditácie,
b) overenia odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 5, a to
1. posúdením predložených dokladov podľa § 79 ods. 5 písm. a) a b),
2. ústnym pohovorom na zistenie znalostí podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f).
(2) Znalosti podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f) sa overujú ústnym pohovorom so žiadateľom, ktorým je fyzická osoba, alebo so zodpovedným zástupcom žiadateľa, ktorým je právnická osoba.
(3) Akreditačná komisia, ak to vyžaduje povaha opatrenia, metódy, postupu alebo techniky, na ktorých vykonávanie sa žiada akreditácia, požiada právnickú osobu alebo fyzickú osobu o doplnenie dokladov o ďalších odborných znalostiach potrebných na ich vykonávanie.
(4) Akreditačná komisia môže odporučiť uznanie podmienky odbornej praxe za splnenú, ak nejde o zodpovedného zástupcu a ak to dovoľuje povaha opatrenia.
(5) Akreditačná komisia môže overovať znalosti podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f) aj u fyzických osôb podľa § 79 ods. 1 písm. b).
(6) O priebehu overenia znalostí žiadateľa o akreditáciu vyhotoví akreditačná komisia zápisnicu.

§ 83
(1) Rozhodnutie o udelení akreditácie obsahuje
a) meno a priezvisko fyzickej osoby alebo obchodné meno právnickej osoby alebo názov právnickej osoby,
b) meno a priezvisko zodpovedného zástupcu akreditovaného subjektu,
c) opatrenie, metódy, techniky a postupy, na ktoré sa udeľuje akreditácia, formu ich vykonávania a miesto ich vykonávania,
d) cieľovú skupinu klientov,
e) celkový počet miest v zariadení a počet miest v zariadení určených na vykonávanie činnosti zariadenia pobytovou formou,
f) obdobie platnosti akreditácie.
(2) Akreditácia má platnosť najviac päť rokov, ak tento zákon neustanovuje inak. Na žiadosť akreditovaného subjektu podanú najneskôr 90 dní pred skončením platnosti akreditácie možno predĺžiť platnosť akreditácie najviac o päť rokov.
(3) Akreditácia na vykonávanie úloh podľa § 78 má platnosť najviac tri roky. Na žiadosť akreditovaného subjektu podanú najneskôr 90 dní pred skončením platnosti akreditácie možno predĺžiť platnosť akreditácie najviac o tri roky.
(4) Na žiadosť podanú podľa odsekov 2 a 3 sa § 80 ods. 2 a 3 vzťahujú rovnako. Súčasťou žiadosti je aj popis zmien rozhodujúcich skutočností, najmä zmien podmienok podľa § 79, ktoré nastali počas obdobia platnosti akreditácie, o ktorej predĺženie žiada akreditovaný subjekt. Žiadateľ o predĺženie platnosti akreditácie je povinný preukázať splnenie podmienok podľa § 79 alebo splnenie niektorej z podmienok podľa § 79 až na písomné vyzvanie ministerstva. Ak akreditačná komisia po posúdení žiadosti o predĺženie platnosti akreditácie, zistení a overení skutočností uvedených v žiadosti nemá pochybnosti o splnení podmienok na predĺženie platnosti akreditácie, nemusí vykonať overenie odbornej spôsobilosti podľa § 82 ods. 1 písm. b).
(5) Akreditovaný subjekt je povinný
a) zabezpečovať ochranu osobných údajov podľa osobitného predpisu,38)
b) vykonávať opatrenia podľa tohto zákona, na ktoré mu bola udelená akreditácia a dodržiavať podmienky, za ktorých mu bola udelená akreditácia,
c) spolupracovať s akreditačnou komisiou, najmä podávať vysvetlenia k okolnostiam o vykonávaní opatrení podľa tohto zákona a zabezpečiť účasť zodpovedného zástupcu alebo iného zamestnanca na rokovaní akreditačnej komisie na jej dožiadanie,
d) predložiť na požiadanie akreditačnej komisie zoznam pracovných miest, na ktorých zamestnanec centra prichádza do osobného kontaktu s deťmi podľa § 58 ods. 1,
e) preukázať na požiadanie akreditačnej komisie plnenie predpokladu psychickej spôsobilosti zamestnanca , ktorý prichádza do osobného kontaktu s deťmi,
f) vytvoriť podmienky na vykonávanie oprávnení podľa § 93b ods. 1,
g) predložiť akreditačnej komisii do 15. februára zhodnotenie programu supervízie za predchádzajúci kalendárny rok,
h) písomne oznámiť ministerstvu všetky zmeny rozhodujúcich skutočností, najmä zmeny podmienok podľa § 79, do ôsmich dní od ich zmeny,
i) uzatvoriť zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú iným osobám v súvislosti s vykonávaním opatrení podľa tohto zákona, na ktoré bola udelená akreditácia.
(6) Akreditačná komisia na základe písomného oznámenia podľa odseku 5 písm. h) posúdi, či akreditovaný subjekt naďalej spĺňa podmienky udelenia akreditácie. Ak akreditačná komisia po posúdení podľa prvej vety zistí, že akreditovaný subjekt nespĺňa podmienky na udelenie akreditácie ustanovené týmto zákonom, ministerstvo vyzve akreditovaný subjekt, aby v určenej lehote odstránil zistené nedostatky.
(7) Ministerstvo vedie zoznam akreditovaných subjektov a pravidelne najmenej jedenkrát mesačne tento zoznam aktualizuje. Zoznam akreditovaných subjektov je verejne prístupný a obsahuje údaje podľa odseku 1.

Zánik a zrušenie akreditácie

§ 84
Akreditácia zaniká
a) dňom skončenia platnosti akreditácie,
b) dňom skončenia platnosti akreditácie, ak akreditovaný subjekt požiadal o predĺženie jej platnosti v lehote kratšej ako 90 dní pred uplynutím jej platnosti,
c) dňom doručenia písomnej žiadosti akreditovaného subjektu o zrušenie akreditácie alebo
d) smrťou fyzickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia, alebo zánikom právnickej osoby.

§ 85
(1) Ministerstvo zruší akreditáciu, ak
a) je akreditovaným subjektom, jeho štatutárnymi zástupcami, zodpovednou osobou alebo inými zamestnancami alebo spôsobom činnosti, spôsobom vykonávania opatrenia, metódy, techniky a postupu, na ktoré bola udelená akreditácia, ohrozený život a zdravie dieťaťa, jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin alebo môže byť ohrozený život a zdravie dieťaťa alebo jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin,
b) akreditovaný subjekt neuzatvoril pred začatím činností, na ktoré mu bola udelená akreditácia, zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú iným osobám v súvislosti s vykonávaním opatrenia, metódy, techniky a postupu, na ktoré bola udelená akreditácia, a poistenie netrvá počas platnosti udelenej akreditácie,
c) akreditovaný subjekt vykonáva opatrenia podľa tohto zákona, na ktoré nemá udelenú akreditáciu, d) akreditovaný subjekt nepostupoval podľa § 83 ods. 5 písm. a).
(2) Ministerstvo môže začať konanie o zrušení akreditácie, ak
a) existujú dôvodné pochybnosti, že akreditovaný subjekt neplní niektorú z podmienok podľa § 79,
b) mu boli oznámené závažné skutočnosti súvisiace s vykonávaním opatrení podľa tohto zákona, najmä skutočnosti svedčiace o porušení tohto zákona a zistenia podľa § 7 ods. 3 a § 73 ods. 2 písm. c),
c) boli kontrolnou činnosťou podľa § 91 a 92 zistené závažné nedostatky alebo opakované nedostatky alebo neplnenia povinností,
d) akreditovaný subjekt nesplnil povinnosť podľa § 83 ods. 5 písm. c) až e), g) a h).
(3) Odvolanie proti rozhodnutiu o zrušení akreditácie podľa odseku 1 písm. a) a d) nemá odkladný účinok.

§ 86
Akreditovaný subjekt je povinný vykonať nevyhnutné úkony na zabezpečenie svojich klientov, ak akreditácia zanikla alebo bola zrušená a nebola zabezpečená pomoc klientom a ochrana klientov iným spôsobom.


ÔSMA ČASŤ
Financovanie

§ 87
(1) Opatrenia podľa tohto zákona vykonávajú orgány štátnej správy podľa § 71 ods. 1 písm. a) bez úhrady, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Financovanie opatrení podľa tohto zákona sa zabezpečuje zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu obce, z rozpočtu vyššieho územného celku, z rozpočtu akreditovaného subjektu a z rozpočtu subjektu podľa § 71 ods. 1 písm. e); pri subjektoch podľa § 71 ods. 1 písm. d) a e) aj z úhrad za poskytnutú starostlivosť a zo zaplatenej dohodnutej úhrady.
(3) Obce a vyššie územné celky môžu financovať opatrenia podľa tohto zákona aj z prostriedkov združených s inými obcami, právnickými osobami alebo fyzickými osobami.46)
(4) Rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie môžu združovať prostriedky na financovanie opatrení podľa tohto zákona v súlade s osobitným predpisom.70)
(5) Ministerstvo môže na podporu vykonávania opatrení podľa tohto zákona poskytovať dotácie obciam, vyšším územným celkom, akreditovaným subjektom, právnickým osobám a fyzickým osobám uvedeným v § 71 ods. 1 písm. e).

§ 88
Finančný príspevok poskytovaný vyšším územným celkom a obcou
(1) Vyšší územný celok môže poskytovať akreditovanému subjektu, ktorý nie je centrom, právnickej osobe alebo fyzickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) alebo obci finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona, ak je to v súlade s potrebami obyvateľov územia vyššieho územného celku.
(2) Vyšší územný celok môže poskytovať obci finančný príspevok na zariadenie, ktoré zriadila, len vtedy, ak finančný príspevok nebol poskytnutý tomuto zariadeniu.
(3) Obec môže poskytovať akreditovanému subjektu, ktorý nie je centrom, a fyzickej osobe alebo právnickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona.
(4) Podmienky poskytovania finančného príspevku subjektom podľa odsekov 1 až 3 upraví vyšší územný celok a obec vo všeobecne záväznom nariadení tak, aby podmienky poskytovania finančného príspevku na nasledujúci rozpočtový rok boli oznámené najneskôr do 30. apríla.
(5) Vyšší územný celok a obec kontrolujú hospodárenie s poskytnutým finančným príspevkom a dodržiavanie ďalších zmluvných podmienok poskytnutia finančného príspevku.

§ 89
Priority v oblasti zabezpečenia vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 najneskôr do 31. mája na nasledujúci kalendárny rok
a) určí priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia v oblasti vykonávania opatrení pobytovou formou v centrách, vrátane počtu a špecifikácie miest na vykonávanie
1. pobytového opatrenia súdu podľa § 49 ods. 1, § 56 ods. 1 písm. c) a § 57 ods. 1 písm. b) druhého bodu a tretieho bodu,
2. opatrenia pobytovou formou podľa § 47, § 56 ods. 1 písm. a) a b) a § 57 ods. 1 písm. a) a písm. b) prvého bodu (ďalej len „pobytové opatrenie na základe dohody“),
b) určí priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia v oblasti vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách pre orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
c) schváli priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia v oblasti vykonávania opatrení podľa § 73 ods. 4 a 5 orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately; v rámci týchto priorít môže určiť opatrenia, metódy, techniky a postupy, ktorých vykonávanie pre tieto orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečí podľa § 73 ods. 1 písm. f).
(2) Celkový počet miest na vykonávanie opatrení pobytovou formou v centrách podľa odseku 1 písm. a) sa určí ustanoveným spôsobom.
(3) Na účely určenia priorít podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1
a) priebežne sleduje a vypracúva prehľad o stave miest v centrách určených na vykonávanie pobytového opatrenia súdu a pobytového opatrenia na základe dohody v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) vypracuje v spolupráci s orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prehľad regionálnych potrieb v oblasti vykonávania pobytového opatrenia súdu a v oblasti vykonávania pobytového opatrenia na základe dohody v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najneskôr do 30. apríla na nasledujúci kalendárny rok,
c) vypracuje a zverejní na základe určených priorít podľa odseku 1 písm. a) a b) do 30. júna na nasledujúci kalendárny rok,
1. plán zabezpečenia vykonávania pobytového opatrenia súdu, ktorého súčasťou je spôsob organizačného zabezpečenia potrebného počtu miest na zabezpečenie vykonávania pobytového opatrenia súdu, vrátane počtu miest, špecifikácie miest a špecifikácie požiadaviek, ktoré treba zabezpečiť v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie, pre územné obvody orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. plán zabezpečenia vykonávania pobytového opatrenia na základe dohody, vrátane počtu miest, špecifikácie miest a špecifikácie požiadaviek, ktoré treba zabezpečiť v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie, pre územné obvody orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
3. plán zabezpečenia vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách vrátane špecifikácie požiadaviek a počtu hodín podľa jednotlivých druhov opatrení podľa § 73 ods. 6, ktoré treba zabezpečiť v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie, pre územné obvody orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
d) vypracuje a zverejní do 31. októbra na nasledujúci kalendárny rok
1. spôsob realizácie plánov podľa písmena c) prvého bodu a druhého bodu,
2. spôsob zabezpečenia vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách a určí pre orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately centrá, v ktorých zabezpečia vykonávanie opatrení podľa § 73 ods. 6 podľa druhu opatrenia vrátane druhu opatrenia a počtu hodín pre zabezpečenie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie,
e) mení priority podľa odseku 1 písm. b) a spôsob zabezpečenia vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách podľa písmena d) druhého bodu a zverejňuje aktualizovaný spôsob zabezpečenia vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách.
(4) Na účely priorít podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 a 3
a) priebežne sleduje a vypracúva prehľad o potrebe vykonávania opatrení podľa § 73 ods. 4 až 6 na účely určenia priorít na nasledujúci kalendárny rok,
b) vypracuje návrh priorít v oblasti vykonávania opatrení uvedených v odseku 1 a návrh ich zabezpečenia za svoj územný obvod na nasledujúci kalendárny rok a predloží ich orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 najneskôr do 30. apríla; súčasťou návrhu priorít je aj predpokladaný rozsah hodín vykonávania opatrení podľa § 73 ods. 6,
c) predkladá orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 návrh na zmenu priorít podľa odseku 1 písm. b) a c),
d) na základe schválených priorít podľa odseku 1 písm. c) vypracuje a zverejní plán vykonávania opatrení podľa § 73 ods. 4 a 5, ktorého súčasťou sú aj podmienky a spôsob organizačného zabezpečenia vykonávania týchto opatrení akreditovanými subjektmi a inými osobami najneskôr do 30. júna na nasledujúci kalendárny rok.
(5) Centrum, ktoré vykonáva opatrenia na základe udelenej akreditácie, oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. septembra tieto skutočnosti:
a) účel, na ktorý bolo centrum zriadené, formu vykonávaných opatrení; ak centrum oznámi vyšší počet miest ako v predchádzajúcom kalendárnom roku, k oznámeniu doloží kópiu rozhodnutia o zmene akreditácie,
b) ak vykonáva pobytové opatrenie súdu,
1. druh súdneho rozhodnutia podľa programu centra,
2. počet miest určených na vykonávanie pobytového opatrenia súdu, pobyt mladých dospelých podľa § 55 na nasledujúci kalendárny rok,
3. spôsob organizácie centra, vrátane rozpisu organizačnej štruktúry a možnosti prijať dieťa aj na základe dohody podľa § 51 ods. 3,
4. udelenie akreditácie na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti a jej vykonávanie,
c) ak vykonáva pobytové opatrenie na základe dohody,
1. počet miest na vykonávanie pobytového opatrenia na základe dohody pre dieťa, vrátane počtu miest vyčlenených na účely vykonávania opatrení podľa § 47 ods. 5, ak centrum takýmito miestami disponuje; to neplatí, ak centrum vykonáva resocializačný program,
2. počet miest určených na vykonávanie resocializačného programu pre dieťa a pre plnoleté fyzické osoby, ak centrum vykonáva resocializačný program,
3. spôsob organizácie centra, vrátane rozpisu organizačnej štruktúry,
d) ak vykonáva opatrenia ambulantnou formou alebo terénnou formou,
1. podrobnú ponuku opatrení podľa § 73 ods. 6, vrátane počtu hodín podľa jednotlivých druhov opatrení, zodpovedajúcu programu centra a personálnemu zabezpečeniu centra,
2. dostupnosť centra na vykonávanie opatrení,
e) rozpis predpokladaného financovania vykonávania opatrení podľa písmen b) až d), ak budú financované z viacerých zdrojov.
(6) Ak je orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 oznámený vyšší celkový počet miest v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie, ako je uvedený plánovaný počet miest podľa odseku 3 písm. c) prvého bodu a druhého bodu, alebo vyšší počet hodín na vykonávanie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centrách, ktoré vykonávajú opatrenia na základe udelenej akreditácie, ako je uvedený plánovaný počet hodín podľa odseku 3 písm. c) tretieho bodu, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 zabezpečí potrebný počet miest alebo potrebný počet hodín v centre, ktorého ponuka zodpovedá požiadavkám určeným v prioritách a v pláne zabezpečenia vykonávania opatrení v centrách podľa odseku 3 písm. c); na vykonávanie opatrení v centre sa nevzťahuje osobitný predpis.49)
(7) Centrum zriadené obcou alebo vyšším územným celkom, ktoré sa rozhodlo vykonávať opatrenia pre dieťa a plnoletú fyzickú osobu na základe odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 47 ods. 1 alebo § 59 ods. 3, oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do 30. septembra skutočnosti podľa odseku 5 písm. c) alebo písm. d). Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 zverejní do 31. októbra zoznam centier zriadených obcou alebo vyšším územným celkom podľa prvej vety, vrátane druhu opatrení vykonávaných v týchto centrách.

Finančné príspevky poskytované orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately

§ 89a
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v súlade s prioritami podľa § 89 ods. 1 písm. a) prvého bodu zabezpečuje v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately potrebný počet miest na vykonávanie pobytového opatrenia súdu v centre, ktoré vykonáva opatrenia na základe udelenej akreditácie, poskytnutím finančného príspevku. Na účely poskytovania finančného príspevku sa do počtu miest započítavajú aj miesta, ktoré budú obsadené mladým dospelým a dieťaťom podľa § 51 ods. 1 písm. b) tretieho bodu a miesta, ktoré môže centrum využiť podľa § 51 ods. 3.
(2) Finančný príspevok podľa odseku 1 sa poskytuje na každé miesto určené plánom podľa § 89 ods. 3 písm. c) prvého bodu vo výške preukázaných skutočných výdavkov na tieto miesta, najviac vo výške súčinu počtu miest určených plánom podľa § 89 ods. 3 písm. c) prvého bodu a sumy priemerných bežných výdavkov na každé miesto vo všetkých centrách zriadených orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 za predchádzajúci kalendárny rok. Finančný príspevok sa môže použiť aj na kapitálové výdavky, najviac do výšky 10 % poskytnutého finančného príspevku v rozpočtovom roku.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 a centrum podľa odseku 1 uzatvárajú zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa odseku 1, ktorej súčasťou je aj dohodnutý počet miest; na tento účel môžu uzatvoriť rámcovú zmluvu, najdlhšie na tri rozpočtové roky.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 predloží centru podľa odseku 1 návrh zmluvy o poskytnutí finančného príspevku podľa odseku 1 do 31. januára bežného rozpočtového roku.

§ 89b
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v súlade s prioritami podľa § 89 ods. 1 písm. a) druhého bodu zabezpečuje potrebný počet miest na vykonávanie pobytového opatrenia na základe dohody v centre, ktoré vykonáva opatrenia na základe udelenej akreditácie, poskytnutím finančného príspevku. Finančný príspevok sa neposkytuje na miesta podľa § 57 ods. 6.
(2) Finančný príspevok podľa odseku 1 sa poskytuje na každé miesto určené plánom podľa § 89 ods. 3 písm. c) druhého bodu vo výške preukázaných skutočných výdavkov na tieto miesta po odpočítaní určenej úhrady, najviac vo výške súčinu počtu miest určených plánom podľa § 89 ods. 3 písm. c) druhého bodu a sumy priemerných bežných výdavkov na každé miesto vo všetkých centrách zriadených orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 za predchádzajúci kalendárny rok. Finančný príspevok sa môže použiť aj na kapitálové výdavky, najviac do výšky 10 % poskytnutého finančného príspevku v rozpočtovom roku.
(3) Ak vykonávanie opatrení pobytovou formou pre dieťa vyžaduje pobyt rodiča dieťaťa alebo inej fyzickej osoby v centre podľa § 47 ods. 5, finančný príspevok podľa odseku 1 sa poskytuje vo výške preukázaných skutočných výdavkov na tieto miesta po odpočítaní určenej úhrady, najviac vo výške súčtu priemerných bežných výdavkov určených podľa odseku 2 na miesto pre dieťa a 10 % tejto sumy na miesto pre každú plnoletú fyzickú osobu. Ak vykonávanie opatrení pobytovou formou pre viacero detí vyžaduje pobyt tej istej plnoletej fyzickej osoby, 10 % sumy na plnoletú fyzickú osobu sa poskytne len jedenkrát.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 a centrum podľa odseku 1 uzatvárajú zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa odseku 1, ktorej súčasťou je aj dohodnutý počet miest; na tento účel môžu uzatvoriť rámcovú zmluvu, najdlhšie na tri rozpočtové roky.
(5) Na predloženie návrhu zmluvy o poskytnutí finančného príspevku podľa odseku 1 sa § 89a ods. 4 vzťahuje rovnako.

§ 89c
Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v súlade s prioritami podľa § 89 ods. 1 písm. a) zabezpečuje potrebný počet miest na vykonávanie špecializovaného programu v centre, ktoré vykonáva opatrenia na základe udelenej akreditácie, ktorého účelom je výlučne vykonávanie špecializovaného programu a ktorého celkový počet miest podľa špecializovaného programu centra nie je vyšší ako 20 miest, maximálna suma určená podľa § 89a ods. 2 a § 89b ods. 2 sa zvýši o 20 %.

§ 89d
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v súlade s prioritami podľa § 89 ods. 1 písm. b) zabezpečuje potrebný počet hodín vykonávania opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v centre, ktoré vykonáva opatrenia na základe udelenej akreditácie, poskytnutím finančného príspevku.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 a centrum podľa odseku 1 uzatvárajú zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa odseku 1; na tento účel môžu uzatvoriť rámcovú zmluvu, najdlhšie na tri rozpočtové roky.
(3) Suma finančného príspevku dohodnutá podľa odseku 2 nesmie presiahnuť sumu určenú ustanoveným spôsobom.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 a 3 poskytuje akreditovanému subjektu finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa § 73 ods. 5 a na vykonanie mediácie podľa § 11 ods. 3 písm. a) vo výške preukázaných skutočných výdavkov na ich vykonávanie, najviac vo výške dohodnutej v zmluve.
(5) Na predloženie návrhu zmluvy podľa odseku 2 sa § 89a ods. 4 vzťahuje rovnako.


DEVIATA ČASŤ
Konanie vo veciach sociálnoprávnej ochrany a sociálnej kurately

§ 90
(1) Na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní,71) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Na konanie vo veci výchovných opatrení, zapísania do zoznamu podľa § 39, § 39a a § 74 ods. 2, vyradenia zo zoznamu podľa § 39, § 39a a § 74 ods. 2, resocializačného príspevku, príspevku na stravu, príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, príspevku na osamostatnenie sa mladého dospelého, akreditácie, pokuty za správny delikt sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní okrem § 26, § 60, § 62 až 68, § 79 a 80.
(3) Na konanie o príspevku na stravu a o príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého je príslušné zariadenie.
(4) Miestna príslušnosť úradu práce, sociálnych vecí a rodiny sa spravuje sídlom úradu práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorého obvode
a) má dieťa obvyklý pobyt,
b) sa dieťa zdržiava, ak
1. riešenie jeho výchovy a výživy neznesie odklad podľa § 27,
2. je potrebné pre dieťa vykonávať opatrenia podľa tohto zákona; orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorého územnom obvode sa dieťa zdržiava, oznámi túto skutočnosť orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorého územnom obvode má dieťa obvyklý pobyt,
c) sa zdržiava maloletý bez sprievodu,
d) má plnoletá fyzická osoba obvyklý pobyt.
(5) Miestna príslušnosť vyššieho územného celku sa spravuje sídlom vyššieho územného celku, na ktorého území vykonáva akreditovaný subjekt, právnická osoba alebo fyzická osoba podľa § 71 ods. 1 písm. e) opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(6) V konaniach podľa odsekov 1 až 3 musí byť dieťaťu, ktoré je schopné formulovať svoje vlastné názory, zabezpečené právo byť vypočuté v každom konaní, ktoré sa ho týka. Dieťa nemusí právo podľa prvej vety využiť. Názoru dieťaťa musí byť venovaná náležitá pozornosť zodpovedajúca veku a vyspelosti dieťaťa. Dieťaťu je potrebné poskytnúť
a) informácie o jeho práve vyjadriť svoj názor, o dôvodoch vypočutia jeho názoru a vplyve ním vyjadreného názoru na konanie,
b) potrebnú pomoc na uľahčenie priebehu zisťovania jeho názoru na vec.
(7) Rozhodnutie o poskytnutí resocializačného príspevku a príspevku na stravu sa vyznačí v spise a účastníkovi konania sa namiesto písomného vyhotovenia rozhodnutia poskytne plnenie.


DESIATA ČASŤ
Kontrola vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a pokuty

§ 91
Kontrola vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
Pri vykonávaní kontroly vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa postupuje podľa osobitných predpisov.72) Kontrolné oprávnenia iných orgánov podľa osobitných predpisov tým nie sú dotknuté.

§ 92
Správne delikty
(1) Ministerstvo uloží pokutu
a) subjektu, ktorá vykonáva opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, na ktoré nemá udelenú akreditáciu podľa tohto zákona, ak sa akreditácia podľa tohto zákona vyžaduje, do 10 000 eur,
b) akreditovanému subjektu za porušenie povinnosti podľa § 83 ods. 5 alebo § 86 do 5 000 eur.
(2) Ministerstvo pri ukladaní pokuty prihliada na závažnosť zistených nedostatkov, ich následky a opakované zistenie toho istého nedostatku.
(3) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa ministerstvo dozvedelo o porušení povinnosti, najneskôr do troch rokov odo dňa porušenia povinnosti.
(4) Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.


JEDENÁSTA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 93
(1) Opatrenia podľa § 12 až 15, § 20, § 22 ods. 2 a 3, § 23, § 25 ods. 3, § 73 ods. 2 písm. a), písm. b) piateho bodu a písm. d) druhého a tretieho bodu môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré získali vysokoškolské vzdelanie v študijnom odbore sociálna práca, psychológia, právo, sociálne služby a poradenstvo, verejná politika a verejná správa alebo v študijných odboroch pedagogického zamerania alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(2) Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti, sociálnu kuratelu pre deti, koordinovanie prijímania a realizovania opatrení podľa § 73 ods. 2 písm. e) tretieho bodu môžu na účely tohto zákona vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu.3a)
(3) Sociálnu kuratelu pre plnoletých podľa § 73 ods. 2 písm. b) deviateho bodu môžu na účely tohto zákona vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu3a) alebo získali vysokoškolské vzdelanie v študijnom odbore andragogika alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(4) Psychologickú pomoc a psychologickú starostlivosť na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately psychologickými činnosťami podľa osobitného predpisu45) môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré získali vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore psychológia alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(5) Liečebno-výchovnú starostlivosť na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže vykonávať len psychológ alebo liečebný pedagóg.
(6) Odborné metódy fyzioterapie na podporu zmierňovania alebo odstraňovania dôsledkov zdravotného stavu dieťaťa, pre ktoré sú vykonávané v centre opatrenia pobytovou formou, môže vykonávať len fyzická osoba s odbornou spôsobilosťou podľa osobitného predpisu,73) ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu s centrom, ktoré vykonáva opatrenia pre dieťa pobytovou formou.
(7) Na pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca v zariadení sa vzťahuje osobitný predpis.74)
(8) Mediáciu na riešenie sporov vo veciach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu mediátora.
(9) Program supervízie obsahuje ustanovené náležitosti a zhodnotí sa do 31. januára za predchádzajúci kalendárny rok. Program supervízie na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce.
(10) Sociálnu prácu v zariadení môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce asistentom sociálnej práce podľa osobitného predpisu.3a) Plnenie úloh koordinátora pri spracúvaní individuálnych plánov práce s dieťaťom, s plnoletou fyzickou osobou alebo s rodinou môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu.3a)
(11) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý zisťuje pomery podľa § 20 ods. 2, vyhotoví zo zisťovania pomerov písomný záznam. Súčasťou písomného záznamu je aj odporúčanie ďalšieho postupu orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri výkone funkcie kolízneho opatrovníka, ktoré vychádza zo zistených pomerov. Písomný záznam je súčasťou spisovej dokumentácie vedenej podľa § 73 ods. 2 písm. e) ôsmeho bodu.
(12) Akreditovaný subjekt je povinný poskytovať štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, na ktoré má udelenú akreditáciu, štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov.
(13) Ak treba zabezpečiť sociálnoprávnu ochranu detí a sociálnu kuratelu metódami psychoterapie, môžu psychoterapiu vykonávať v ustanovenom rozsahu ako súčasť vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately len odborne spôsobilé fyzické osoby. Odborná spôsobilosť na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa preukazuje dokladom o získaní vysokoškolského vzdelania druhého stupňa v ustanovenom študijnom odbore alebo uznaným dokladom o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaným zahraničnou vysokou školou a dokladom o skončení odbornej akreditovanej prípravy na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Rozsah vykonávania psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zoznam študijných odborov a odbornú akreditovanú prípravu na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(14) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia podľa tohto zákona podľa ustanovených plánov podľa § 73 ods. 2 písm. e) jedenásteho bodu až štrnásteho bodu.

§ 93a
(1) Ministerstvo vedie zoznam supervízorov. Do zoznamu supervízorov zapíše ministerstvo fyzickú osobu na jej žiadosť, ak
a) je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu,
b) získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa alebo má uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou,
c) je bezúhonná a
d) má doklad o úspešnom absolvovaní odbornej akreditovanej prípravy supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce v rozsahu najmenej 240 hodín.
(2) Písomná žiadosť o zapísanie do zoznamu supervízorov obsahuje meno, priezvisko fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do tohto zoznamu, jej kontaktnú adresu, telefónne číslo alebo iný kontaktný údaj, na ktorom budú poskytnuté záujemcom o programy supervízie bližšie informácie; údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.
(3) Prílohou žiadosti je overená fotokópia diplomu alebo dokladu podľa odseku 1 písm. b) a overená fotokópia dokladu podľa odseku 1 písm. d). V žiadosti o zapísanie do zoznamu supervízorov môžu byť uvedené bližšie informácie v rozsahu najviac 120 slov o odbornej spôsobilosti a profesijných skúsenostiach fyzickej osoby, ktorá žiada o zapísanie do zoznamu supervízorov, najmä dĺžke praxe vo vykonávaní programov supervízie oblasť vykonávania supervíznych programov.
(4) Za bezúhonnú sa na účely zapísania do zoznamu supervízorov považuje fyzická osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov. Údaje podľa druhej vety ministerstvo bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
(5) Za správnosť a úplnosť údajov v žiadosti zodpovedá fyzická osoba, ktorá požiadala o zapísanie do zoznamu supervízorov.
(6) Na zapísanie do zoznamu supervízorov sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.71)
(7) Ak sú splnené podmienky podľa odsekov 1 až 4, ministerstvo do piatich pracovných dní od doručenia žiadosti zapíše fyzickú osobu do zoznamu žiadateľov.
(8) Ak nie sú splnené podmienky podľa odsekov 1 až 4, na takúto žiadosť sa hľadí ako keby nebola podaná a ministerstvo o tom písomne informuje žiadateľa do piatich pracovných dní od doručenia žiadosti.
(9) Fyzická osoba je vedená v zozname supervízorov počas piatich rokov odo dňa zapísania do zoznamu.
(10) Ministerstvo vymaže zo zoznamu supervízorov fyzickú osobu, ktorá
a) písomne požiada o výmaz,
b) bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo jej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená,
c) bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin,
d) bola vedená v zozname supervízorov päť rokov podľa odseku 9,
e) zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu.
(11) Zoznam supervízorov je verejne prístupný na webovom sídle ministerstva. Zoznam supervízorov obsahuje údaje podľa odseku 2 a študijný program, v ktorom získala fyzická osoba vedená v zozname supervízorov vysokoškolské vzdelanie podľa odseku 1 písm. b) a môže obsahovať bližšie informácie podľa odseku 3 druhej vety. Potvrdenie o tom, že fyzická osoba je vedená v zozname supervízorov, vydá ministerstvo len na jej žiadosť.
(12) Na opakované zapísanie fyzickej osoby do zoznamu supervízorov odseky 1 až 11 platia rovnako.

§ 93b
Oprávnenia zamestnanca orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je na účel vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oprávnený
a) osobne preverovať v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b) informácie o tom, že by dieťa mohlo byť vystavené ohrozeniu života, zdravia alebo neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu (ďalej len "preverenie stavu dieťaťa"),
b) osobne preverovať starostlivosť o výchovu, zdravie, výživu a všestranný vývin dieťaťa alebo osobne zisťovať dôvody nevhodného správania sa detí v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a), b) a d) najmä návštevou dieťaťa a rozhovorom s dieťaťom, s rodičom dieťaťa, s inou osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo s fyzickou osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah,
c) osobne preverovať vhodnosť prostredia podľa § 4 pre zabezpečenie výchovy a všestranného vývinu dieťaťa, a to aj vtedy, ak takéto preverenie je potrebné z dôvodu, že by sa dieťa v tomto prostredí mohlo v budúcnosti zdržiavať,74a)
d) osobne zisťovať alebo osobne preverovať informácie o negatívnych vplyvoch na život, zdravie, fyzický vývin, psychický vývin a sociálny vývin dieťaťa v otvorenom prostredí,
e) zisťovať v škole, v školskom zariadení, u poskytovateľa všeobecnej ambulantnej starostlivosti pre deti a dorast, s ktorým má uzatvorenú dohodu o poskytovaní všeobecnej ambulantnej starostlivosti,74b) alebo u inej osoby informácie o zabezpečovaní starostlivosti o výchovu a všestranný vývin dieťaťa; oprávnenie sa primerane vzťahuje aj na zisťovanie informácií o zabezpečovaní starostlivosti o výchovu a všestranný vývin dieťaťa fyzickou osobu podľa § 33 ods. 9 písm. b) alebo fyzickou osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah,
f) predvolať dieťa, rodiča dieťaťa, inú osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, fyzickú osobu podľa § 33 ods. 9 písm. b), fyzickú osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah, alebo inú fyzickú osobu, ktorá môže poskytnúť informácie o prostredí dieťaťa,
g) vyhotoviť, a to aj bez súhlasu prítomnej fyzickej osoby, obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam, ak je to potrebné na účely preukázania ohrozenia života dieťaťa, zdravia dieťaťa, neľudského alebo zlého zaobchádzania s dieťaťom,
h) vyhotoviť, a to aj bez súhlasu prítomnej fyzickej osoby, zvukový záznam na účely preukázania priebehu vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Oprávnenie podľa odseku 1 písm. a) až c) v byte alebo v inom priestore slúžiacom na bývanie alebo v priestore k nim patriacom (ďalej len "obydlie") možno vykonať, ak na vstup do obydlia udelila súhlas plnoletá fyzická osoba v obydlí; to neplatí, ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje podľa § 93g. Oprávnenie podľa prvej vety musí byť vykonané spôsobom, ktorý neprekročí mieru nevyhnutnú na dosiahnutie jeho účelu a ktorý bude zodpovedať veku dieťaťa, rozumovej vyspelosti dieťaťa a závažnosti situácie, v ktorej sa dieťa nachádza.
(3) Z výkonu oprávnenia podľa odseku 1 písm. a) až d) vyhotoví zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomný záznam. Súčasťou písomného záznamu je aj uvedenie dôvodov, pre ktoré zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oprávnenie vykonal.

§ 93c
Obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam
(1) O vyhotovovaní obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h), ako aj o dôvode jeho vyhotovenia je zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately povinný vopred informovať prítomné fyzické osoby. Ak je dieťa prítomné pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, vysvetlí zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti dôvod vyhotovovania obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu, ako aj jeho ďalšie použitie.
(2) Ak bude zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhotovovať obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam z výkonu oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až c) v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b), musí byť táto informácia podaná ešte predtým, ako prítomná fyzická osoba umožní výkon tohto oprávnenia; zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže bez predchádzajúceho informovania vyhotoviť obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam len vtedy, ak počas výkonu oprávnenia zistí okolnosti nasvedčujúce tomu, že dieťa je vystavené ohrozeniu života, zdravia alebo neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu.
(3) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhotoví zvukový záznam z priebehu
a) vykonávania opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b), ak ho o to požiada plnoletá fyzická osoba prítomná v obydlí,
b) zisťovania názoru dieťaťa podľa osobitného predpisu.18)
(4) Obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h) sa nesprístupňuje podľa osobitného predpisu.74c) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately záznam podľa prvej vety poskytne iba orgánu činnému v trestnom konaní, súdu a inému orgánu na účel ustanovený osobitným predpisom.74d)
(5) O poškodení obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu spíše orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý poškodenie zistil, úradný záznam, v ktorom uvedie dátum poškodenia záznamu alebo dátum, kedy bolo poškodenie záznamu zistené, a okolnosti poškodenia záznamu; poškodený záznam naďalej tvorí súčasť spisovej dokumentácie.
(6) Ak zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v prostredí podľa § 4, nie je oprávnený nahradiť výkon svojho oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h) obrazovým záznamom, obrazovo-zvukovým záznamom alebo zvukovým záznamom vyhotoveným inou osobou.

§ 93d
Poverenie
Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa pri výkone oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až c) preukazuje písomným poverením orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré obsahuje
a) meno a priezvisko zamestnanca,
b) funkčné zaradenie zamestnanca,
c) názov a sídlo orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
d) meno a priezvisko riaditeľa orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a jeho podpis,
e) odtlačok úradnej pečiatky orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 93e
Povinnosti rodiča dieťaťa a inej osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa
Rodič dieťaťa a iná osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, je povinná
a) umožniť zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately výkon jeho oprávnení a poskytnúť mu potrebné informácie a doklady na účely výkonu opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) na požiadanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s ním osobne spolupracovať pri ochrane práv a právom chránených záujmov dieťaťa,
c) osobne sa dostaviť na miesto uvedené v predvolaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a ak je to uvedené v predvolaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zabezpečiť aj účasť dieťaťa.

Postup orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zabezpečení preverenia stavu dieťaťa

§ 93f
(1) Ak má orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately informácie nasvedčujúce tomu, že dieťa je vystavené ohrozeniu života, zdravia, neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu, ktoré nie je možné overiť podľa § 93b ods. 1 písm. b) až f), a zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nie je umožnené preveriť stav dieťaťa, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podať súdu návrh na povolenie vstupu do obydlia na účel preverenia stavu dieťaťa podľa osobitného predpisu74e) (ďalej len "návrh na povolenie"); ustanovenie § 27 tým nie je dotknuté.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný pred podaním návrhu na povolenie oznámiť, čo i len ústne, rodičovi alebo inej osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, že podá návrh na povolenie. Ak to nie je možné alebo účelné, uvedie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately túto skutočnosť v návrhu na povolenie.
(3) V návrhu na povolenie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie
a) dôvod, pre ktorý je potrebné preveriť stav dieťaťa,
b) zdroj informácií, ktoré viedli k výkonu oprávnení podľa § 93b ods. 1 písm. a) až f),
c) využité oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až f) alebo dôvod ich nevyužitia,
d) ďalšie dôležité skutočnosti o stave dieťaťa, ktoré sú mu známe,
e) identifikáciu obydlia podľa odseku 1.

§ 93g
(1) Ak súd povolil orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vstup do obydlia na účel preverenia stavu dieťaťa (ďalej len "vstup do obydlia"), zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je oprávnený v sprievode príslušníka Policajného zboru (ďalej len "policajt") vstúpiť do obydlia a preveriť stav dieťaťa.
(2) So zamestnancom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je oprávnená vstúpiť do obydlia aj orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizvaná fyzická osoba, ak s tým prizvaná fyzická osoba súhlasí. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizve zástupcu školy, zástupcu školského zariadenia, všeobecného lekára pre deti a dorast, s ktorým má uzatvorenú dohodu o poskytovaní všeobecnej ambulantnej starostlivosti,74b) zamestnanca akreditovaného subjektu, ak akreditovaný subjekt vykonával pre dieťa niektoré z opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, alebo inú fyzickú osobu, ak môžu napomôcť prevereniu stavu dieťaťa. Prizvanou fyzickou osobou nemôže byť ten, kto by vstupom do obydlia alebo účasťou na preverení stavu dieťaťa mohol sledovať svoj vlastný záujem. Na zabezpečenie prítomnosti prizvanej fyzickej osoby stačí ústne požiadanie alebo elektronické požiadanie s dodatočným doručením žiadosti v listinnej podobe.
(3) Útvar Policajného zboru na požiadanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytne ochranu zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a prizvanej fyzickej osobe pri vstupe do obydlia na základe povolenia súdu a preverení stavu dieťaťa.
(4) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže vyzvať policajta alebo prizvanú fyzickú osobu, aby ho počas preverenia stavu dieťaťa nesprevádzali, ak je to vzhľadom na najlepší záujem dieťaťa vhodné.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný pred vstupom do obydlia na základe povolenia súdu
a) preukázať sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí povolením súdu,
b) stručne objasniť účel povolenia súdu a
c) vyzvať plnoletú fyzickú osobu nachádzajúcu sa v obydlí k dobrovoľnému umožneniu preverenia stavu dieťaťa.
(6) Ak je možné dôvodne predpokladať, že sa dieťa nachádza v obydlí a nebolo umožnené dobrovoľné preverenie stavu dieťaťa, zabezpečí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately otvorenie obydlia kľúčovou službou vybranou z dostupných informačných zdrojov. Ak nebolo možné preukázať sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí povolením súdu pred otvorením obydlia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí preukáže týmto povolením ihneď po otvorení obydlia a vstupe doň.
(7) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, policajt a prizvaná fyzická osoba sú pri vstupe do obydlia na základe povolenia súdu a preverení stavu dieťaťa povinní dbať na česť a ľudskú dôstojnosť fyzických osôb v obydlí, nesmú zasahovať do základných práv a slobôd fyzických osôb v obydlí nad mieru nevyhnutnú na dosiahnutie účelu preverenia stavu dieťaťa a výkon tohto oprávnenia musí byť ukončený bezodkladne po tom, ako sa splní jeho účel.
(8) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný zabezpečiť obrazovo-zvukový záznam zo vstupu do obydlia na základe povolenia súdu a preverenia stavu dieťaťa; súhlas prítomných osôb sa nevyžaduje.
(9) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately po opustení obydlia
a) zabezpečí uzamknutie obydlia, ak to nemôže urobiť fyzická osoba nachádzajúca sa v obydlí,
b) bezodkladne doručí oznámenie o vykonaní vstupu do obydlia na základe povolenia súdu vlastníkovi obydlia, ak nebol prítomný v obydlí.
(10) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečil uzamknutie obydlia, je súčasťou oznámenia podľa odseku 9 písm. b) aj miesto a čas, kedy je možné prevzatie kľúčov od obydlia.
(11) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný doručiť súdu písomný záznam z priebehu vstupu do obydlia na základe povolenia súdu najneskôr do 20 pracovných dní od uzavretia obydlia alebo od uplynutia doby platnosti povolenia súdu.

§ 94
(1) Poskytovatelia zdravotnej starostlivosti, zdravotné poisťovne, súdy, ústavy zboru väzenskej a justičnej stráže, Sociálna poisťovňa, orgány činné v trestnom konaní, školy, školské zariadenia, okresné úrady, ďalšie orgány štátnej správy, obce a vyššie územné celky sú povinné poskytovať súčinnosť orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a zariadeniam zriadeným na výkon rozhodnutia súdu podľa tohto zákona na účely vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Rovnakú povinnosť majú orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, poskytovatelia zdravotnej starostlivosti, zdravotné poisťovne, súdy, ústavy zboru väzenskej a justičnej stráže, Sociálna poisťovňa, orgány činné v trestnom konaní, školy, školské zariadenia, okresné úrady a ďalšie orgány štátnej správy k obciam a vyšším územným celkom, a to v rozsahu potrebnom na výkon ich samosprávnej pôsobnosti podľa tohto zákona.
(2) Orgány štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spolupracujú pri výkone opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s obcami, vyššími územnými celkami, akreditovanými subjektmi, cirkvami, náboženskými spoločnosťami a ďalšími právnickými osobami a fyzickými osobami pôsobiacimi v tejto oblasti.
(3) Osoby uvedené v odseku 1 sú povinné na žiadosť orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately bezplatne poskytnúť informácie na účely overenia úrovne starostlivosti o dieťa.
(4) Plnením informačnej povinnosti podľa odseku 3 nie sú dotknuté povinnosti50) štátnych orgánov a ďalších osôb podľa odseku 1, ak ide o podozrenie z týrania dieťaťa, zneužívania dieťaťa alebo zo zanedbávania starostlivosti o dieťa.
(5) Na účely koordinácie podľa § 73 ods. 2 písm. e) tretieho bodu sú osoby uvedené v odseku 1 okrem súdu a orgánu činného v trestnom konaní povinné pri zosúlaďovaní postupov pri hodnotení situácie dieťaťa a postupov riešenia situácie dieťaťa spolupracovať s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 95
Ustanovenia tohto zákona upravujúce opatrenia na zabezpečenie rovnocenného náhradného prostredia deťom, ktoré nemôžu byť vychovávané vo vlastnej rodine, sa vzťahujú aj na deti, ktoré sú umiestnené v domove sociálnych služieb s celoročným pobytom32) na základe rozhodnutia súdu.

§ 96
Zamestnanec príslušného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obce alebo vyššieho územného celku, akreditovaného subjektu, ktorý plní úlohy ustanovené týmto zákonom, je povinný zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré sa dozvedel v súvislosti s vykonávaním opatrení podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak. Informácie poskytuje len v prípade, ak by ich zamlčaním bol ohrozený život alebo zdravie detí a plnoletých fyzických osôb alebo ak táto povinnosť vyplýva z osobitných predpisov.3)

§ 96a
(1) Ak je orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oznámené porušovanie práv dieťaťa, je povinný utajiť totožnosť oznamovateľa, ak o to oznamovateľ požiada; to neplatí, ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje informácie orgánu činnému v trestnom konaní, súdu a inému orgánu na účel ustanovený osobitným predpisom.74d) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže utajiť totožnosť oznamovateľa, ak je to na dosiahnutie účelu preverenia oznámenia nevyhnutné.
(2) Ak sú orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately opakovane oznamované skutočnosti, ktoré sa výkonom oprávnení podľa § 93b nepreukázali, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nemusí takéto oznámenie preverovať, o čom upovedomí oznamovateľa.
(3) Ak je oznamovateľ účastníkom konania, v ktorom orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately plní funkciu kolízneho opatrovníka dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately doručí bezodkladne toto oznámenie príslušnému súdu.

§ 96b
Spisová dokumentácia
(1) Subjekt podľa § 71 ods. 1 písm. a) druhého bodu a tretieho bodu a písm. b) až e) a zariadenie vedú spisovú dokumentáciu o dieťati a plnoletej fyzickej osobe, pre ktoré sú vykonávané opatrenia podľa tohto zákona.
(2) Spisová dokumentácia obsahuje záznamy, ktoré vznikli z činnosti subjektov podľa odseku 1, a došlé záznamy, ktoré obsahujú najmä osobné údaje dieťaťa, jeho rodiča, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, ďalšej fyzickej osoby, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah, alebo inej fyzickej osoby, ktorá je pre vykonávanie opatrení pre dieťa alebo plnoletú fyzickú osobu podstatná, údaje o výchovných pomeroch a sociálnych pomeroch dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, záznamy o vykonávaní oprávnení podľa § 93b, kópie podania na súd, orgán činný v trestnom konaní a inú právnickú osobu, písomné vyhotovenie rozhodnutia súdu, orgánu činného v trestnom konaní a správneho orgánu a iné podklady potrebné pre vykonávanie opatrení podľa tohto zákona.
(3) Spisovú dokumentáciu tvoria najmä záznamy na technických nosičoch dát, obrazové záznamy, obrazovo-zvukové záznamy, zvukové záznamy, listiny alebo fotografie dokumentov a fotokópie originálov listín, ak vzhľadom na povahu veci nie je potrebné uchovať originál listiny alebo úradne overenú kópiu listiny.
(4) Nesprístupňuje sa časť spisovej dokumentácie, ktorú tvorí
a) záznam ako podklad pre ústne vyjadrenie v konaní pred súdom a pred orgánom činným v trestnom konaní, pred týmto ústnym vyjadrením,
b) záznam ako podklad pre písomné vyjadrenie v konaní pred súdom a pred orgánom činným v trestnom konaní a písomné vyjadrenie pre súd alebo orgán činný v trestnom konaní, pred doručením tohto písomného vyjadrenia,
c) správa pre orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely výkonu funkcie kolízneho opatrovníka, pred doručením tejto správy,
d) správa pre súd, orgán činný v trestnom konaní alebo orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely trestného konania, pred doručením tejto správy,
e) záznam z rozhovoru s dieťaťom, ak dieťa s jeho zverejnením nesúhlasí; nesúhlas dieťaťa so zverejnením záznamu z rozhovoru musí byť v zázname uvedený.
(5) Odsek 4 sa nevzťahuje na sprístupnenie spisovej dokumentácie, ak o jej sprístupnenie na plnenie svojich úloh požiada
a) súd,
b) orgán činný v trestnom konaní,
c) kontrolný orgán,
d) verejný ochranca práv,
e) komisár pre deti,
f) komisár pre osoby so zdravotným postihnutím.

§ 96c
Osobné údaje
(1) Subjekt podľa § 71 ods. 1 písm. a) druhého bodu a tretieho bodu a písm. b) až f) a zariadenie na účel plnenia úloh podľa tohto zákona a v rozsahu nevyhnutnom na plnenie úloh podľa tohto zákona spracúvajú osobné údaje o
a) dieťati, pre ktoré sa vykonávajú opatrenia podľa tohto zákona, o jeho rodičovi, o osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, o blízkej osobe dieťaťa, alebo o inej fyzickej osobe, ktorá je pre vykonávanie opatrení pre dieťa podstatná,
b) plnoletej fyzickej osobe, pre ktorú sa vykonávajú opatrenia podľa tohto zákona, o inej fyzickej osobe, ktorá je pre vykonávanie opatrení pre plnoletú fyzickú osobu podstatná,
c) tehotnej žene a o tejto žene po pôrode a jej dieťati v zariadení.
(2) Osobným údajom podľa odseku 1 je meno, priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, adresa obvyklého pobytu a údaje týkajúce sa zdravia.

§ 97
Všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo, ustanoví
a) náležitosti programu centra, špecializovaného programu centra a resocializačného programu centra podľa § 45 ods. 6,
b) odborné činnosti a ďalšie činnosti centra podľa § 45 ods. 8,
c) náležitosti a podrobnosti vedenia plánov podľa § 45 ods. 9 a § 93 ods. 14,
d) počet zamestnancov a profesijnú štruktúru zamestnancov centra podľa § 46 ods. 3,
e) podrobnosti o poskytovaní stravovania v centre a výšku dennej stravnej jednotky, podrobnosti o osobnom vybavení detí a úschove cenných vecí v centre podľa § 46 ods. 5,
f) náležitosti odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 47 ods. 1 a § 59 ods. 3,
g) počet skupín a samostatne usporiadaných skupín v rodinnom dome, byte a ďalšej budove centra podľa § 48 ods. 1 a § 51 ods. 1 písm. b),
h) počet detí a plnoletých fyzických osôb v skupine podľa § 48 ods. 1, § 56 ods. 3 a § 57 ods. 8,
i) počet detí a mladých dospelých v 1. profesionálnej náhradnej rodine podľa § 51 ods. 1 písm. a), 2. samostatne usporiadanej skupine podľa § 51 ods. 1 písm. b),
j) druhy špecializovaných samostatných skupín podľa § 51 ods. 1 písm. b) štvrtého bodu,
k) kvalifikačný predpoklad profesionálneho náhradného rodiča, rozsah a podrobnosti prípravy na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti a náležitosti zhodnotenia tejto prípravy podľa § 52 ods. 2,
l) výšku úhrady výdavkov a výšku zvýšených výdavkov na dieťa a mladého dospelého v profesionálnej náhradnej rodine a základné vybavenie a ďalšie vybavenie podľa § 52 ods. 3 a podrobnosti o vedení evidencie výdavkov podľa § 52 ods. 4,
m) rozsah a podrobnosti informačného poradenstva podľa § 53 ods. 7,
n) predmet psychologického vyšetrenia, zoznam kontraindikácií psychickej spôsobilosti a náležitosti psychologického posudku podľa § 58 ods. 5,
o) výšku vreckového a príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého podľa § 66 a 68,
p) podrobnosti o žiadosti o udelenie akreditácie, predĺženie platnosti akreditácie, zmenu akreditácie, podrobnosti o overení odbornej spôsobilosti a ďalšie podrobnosti o akreditácii podľa § 79, 80 a 82,
q) určenie celkového počtu miest na vykonávanie opatrení pobytovou formou v centrách podľa § 89 ods. 2,
r) spôsob určenia sumy podľa § 89d ods. 3,
s) podrobnosti o zhodnotení situácie dieťaťa a rodiny, posúdení možností rodičov, ďalších príbuzných a iných blízkych osôb dieťaťa riešiť situáciu dieťaťa a rodiny na účely určenia miery ohrozenia dieťaťa a o určení miery ohrozenia dieťaťa,
t) náležitosti programu supervízie podľa § 93 ods. 9,
u) podrobnosti vedenia a náležitosti spisovej dokumentácie podľa § 96b.

§ 97a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 2.

§ 97b
Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používajú
a) slová „detský domov“ alebo slová „detský domov pre maloletých bez sprievodu“ vo všetkých tvaroch rozumie sa tým „zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorého účelom je vykonávanie pobytového opatrenia súdu“ v príslušnom tvare,
b) slová „krízové stredisko“ vo všetkých tvaroch rozumie sa tým „zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorého účelom je vykonávanie špecializovaného programu“ v príslušnom tvare,
c) slová „resocializačné stredisko pre drogovo závislých a inak závislých“ vo všetkých tvaroch rozumie sa tým „zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorého účelom je vykonávanie resocializačného programu“ v príslušnom tvare.


DVANÁSTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 98
(1) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí k 31. augustu 2005 vykonávali práce vo verejnom záujme k zamestnávateľovi, ktorým je Centrum poradensko-psychologických služieb pre jednotlivca, pár a rodinu (ďalej len „Centrum poradensko-psychologických služieb“), a miesto výkonu ich práce bolo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb so sídlom v Bratislave, prechádzajú od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny.
(2) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí k 31. augustu 2005 vykonávali práce vo verejnom záujme k zamestnávateľovi, ktorým je Centrum poradensko-psychologických služieb, a miesto výkonu ich práce boli pracoviská riaditeľstva, územné pracoviská a pracoviská územných pracovísk, riaditeľstva a územné pracoviská Centra poradensko-psychologických služieb, prechádzajú od 1. septembra 2005 na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorých územnom obvode sa tieto pracoviská nachádzajú.
(3) Správa majetku štátu, ktorú k 31. augustu 2005 vykonávalo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb so sídlom v Bratislave, a ktorý slúžil na plnenie jeho úloh, prechádza od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny. Správa majetku štátu, ktorú k 31. augustu 2005 vykonávalo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb, a ktorý slúžil na plnenie úloh jeho pracovísk a jeho územných pracovísk, prechádza od 1. septembra 2005 na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorých územnom obvode sa nachádzajú pracoviská riaditeľstva Centra poradensko-psychologických služieb a územné pracoviská Centra poradensko-psychologických služieb.
(4) Práva a povinnosti z dohôd uzatvorených Centrom poradensko-psychologických služieb do 31. augusta 2005 prechádzajú od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny a na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny.

§ 99
(1) Štátny zamestnanec, ktorý spĺňal do 31. augusta 2005 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa osobitného predpisu,75) spĺňa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení aj podľa tohto zákona.
(2) Ak výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a výchovného opatrenia zabezpečoval v profesionálnej rodine zamestnanec zariadenia, ktorý spĺňal do 31. augusta 2005 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, spĺňa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení aj podľa tohto zákona.

§ 100
(1) Evidenciu a spisovú dokumentáciu týkajúcu sa sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedenú o dieťati, plnoletej fyzickej osobe a rodine do 31. augusta 2005 musia orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zariadenia, obce a ostatné subjekty vykonávajúce opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately doplniť a prispôsobiť podľa tohto zákona najneskôr do 31. marca 2006.
(2) Ak fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, splnila podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 podmienky na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi ňou a dieťaťom, ktorému treba zabezpečiť náhradnú rodinnú starostlivosť, a je k 31. augustu 2005 vedená v prehľade občanov vhodných vykonávať náhradnú rodinnú starostlivosť, zapíše sa do zoznamu žiadateľov podľa tohto zákona.
(3) Ak fyzická osoba mala v období pred 1. septembrom 2005 záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom a nebola k 31. augustu 2005 vedená v prehľade občanov vhodných vykonávať náhradnú rodinnú starostlivosť podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005, postupuje sa pri sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.
(4) Detský domov, krízové stredisko a resocializačné stredisko zriadené ako zariadenia sociálnych služieb podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 sa považujú za zariadenia podľa tohto zákona; zriaďovateľ týchto zariadení je povinný zabezpečiť plnenie účelu zariadenia podľa tohto zákona.
(5) Ak je zriaďovateľ detského domova, krízového strediska a resocializačného strediska zriadených podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá poskytovala sociálnu pomoc podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005, je povinná požiadať o udelenie akreditácie podľa tohto zákona najneskôr do 31. mája 2006. Do 31. mája 2006 je tento zriaďovateľ považovaný za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona a je vedený v zozname akreditovaných subjektov podľa § 83 ods. 5. Ak zriaďovateľ uvedený v prvej vete požiada o udelenie akreditácie, je považovaný za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona až do dňa vydania osvedčenia o udelení akreditácie alebo doručenia písomného oznámenia o nevydaní osvedčenia.
(6) Právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá do 31. augusta 2005 poskytovala sociálnu pomoc na základe povolenia podľa osobitného predpisu76) vykonávaním opatrení, ktoré obsahovo zodpovedajú opatreniam podľa tohto zákona, je povinná požiadať o udelenie akreditácie podľa tohto zákona najneskôr do 31. mája 2006. Do 31. mája 2006 je právnická osoba alebo fyzická osoba uvedená v prvej vete považovaná za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona a je vedená v zozname akreditovaných subjektov podľa § 83 ods. 5. Ak právnická osoba alebo fyzická osoba uvedená v prvej vete požiada o udelenie akreditácie, je považovaná za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona až do dňa vydania osvedčenia o udelení akreditácie alebo doručenia písomného oznámenia o nevydaní osvedčenia.
(7) O žiadostiach právnických osôb a fyzických osôb o vydanie povolenia podľa osobitného predpisu,76) o ktorých do 31. augusta 2005 nebolo právoplatne rozhodnuté, sa rozhoduje po 31. auguste 2005 podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005.
(8) Ak obec, právnická osoba alebo fyzická osoba vykonáva po 31. auguste 2005 opatrenia podľa odseku 6 a splnila podmienky na poskytnutie finančného príspevku podľa právneho predpisu účinného do 31. augusta 2005, postupuje sa pri jeho čerpaní a zúčtovaní do 31. mája 2006 podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005.
(9) Zriaďovatelia detských domovov zabezpečia a utvoria podmienky v detských domovoch
a) do 31. decembra 2006 tak, aby od 1. januára 2007 bolo každé dieťa do jedného roku veku zaradené po jeho umiestnení v detskom domove a diagnostickom pobyte v samostatnej diagnostickej skupine výlučne do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú zvýšenú opateru a starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine,
b) do 31. decembra 2008 tak, aby od 1. januára 2009 bolo každé dieťa do troch rokov veku zaradené po jeho umiestnení v detskom domove a diagnostickom pobyte v samostatnej diagnostickej skupine výlučne do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú zvýšenú opateru a starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine.
(10) Domovy sociálnych služieb pre deti s celoročným pobytom prijímajú deti s nariadenou ústavnou starostlivosťou do 31. decembra 2008. Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečia a utvoria do 31. decembra 2008 podmienky na prijímanie všetkých detí so zdravotným postihnutím, ktoré majú nariadenú ústavnú starostlivosť, v zariadeniach zriadených podľa tohto zákona.
(11) Ak zariadenie pestúnskej starostlivosti poskytuje k 31. augustu 2005 pestúnsku starostlivosť podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 deťom, ktoré sú zverené do pestúnskej starostlivosti právoplatným rozhodnutím súdu o zverení dieťaťa do pestúnskej starostlivosti alebo ktoré sú dočasne zverené do starostlivosti osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom, postupuje toto zariadenie pri poskytovaní starostlivosti od 1. septembra 2005 do skončenia dôvodov poskytovania pestúnskej starostlivosti deťom, ktorým poskytovalo toto zariadenie starostlivosť k 31. augustu 2005, podľa predpisu účinného do 31. augusta 2005.77) Od 1. septembra 2005 sa tieto zariadenia až do ich zániku považujú za zariadenia podľa tohto zákona. Ustanovenia § 79 až 86 sa na tieto zariadenia nevzťahujú.
(12) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje vyššiemu územnému celku finančné prostriedky na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa odseku 12, ktoré zriadil, a v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa odseku 12, s ktorým uzatvoril zmluvu o poskytovaní finančného príspevku na úhradu nákladov za sociálnu službu podľa osobitného predpisu.32) Finančné prostriedky na nasledujúci kalendárny rok poskytuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na základe žiadosti vyššieho územného celku podanej do 31. októbra. O poskytnutí finančných prostriedkov uzatvorí určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s vyšším územným celkom zmluvu. Na určenie výšky finančných prostriedkov sa vzťahuje osobitný predpis.32) Poskytovaním finančných prostriedkov na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v pestúnskych zariadeniach podľa odseku 12 vyššiemu územnému celku nie je dotknutá pôsobnosť vyššieho územného celku podľa osobitného predpisu.32)
(13) Vyšší územný celok, obec a akreditovaný subjekt, ak sú zriaďovateľmi krízového strediska podľa § 62 alebo resocializačného strediska podľa § 63, oznámia určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. septembra 2005 počet miest určených na vykonávanie rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu56) na nasledujúci kalendárny rok v týchto zariadeniach na účely vypracovania návrhu priorít v oblasti vykonávania ústavnej starostlivosti a v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach za jeho územný obvod.
(14) Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 a 3 do 31. októbra 2005 vypracujú návrhy priorít a návrhy ich zabezpečenia podľa § 73 ods. 2 písm. e) deviateho a dvanásteho bodu a § 73 ods. 3 písm. l) a do 15. decembra vypracujú na základe schválených priorít plány podľa § 73 ods. 2 písm. e) desiateho bodu a § 73 ods. 3 písm. m).
(15) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 schváli do 15. novembra 2005 priority podľa § 73 ods. 1 písm. d).
(16) Ak sa vykonáva ku dňu účinnosti tohto zákona rozhodnutie súdu v detskom domove, ktorý zriadila právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá sa podľa tohto zákona považuje za akreditovaný subjekt, poskytne jej určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančný príspevok na rok 2006 podľa tohto zákona na základe písomnej žiadosti podanej do 30. novembra 2005.
(17) Ak sa vykonáva rozhodnutie súdu v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktorý zriadila právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá sa podľa tohto zákona považuje za akreditovaný subjekt, poskytne jej určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančný príspevok podľa tohto zákona na základe písomnej žiadosti podanej po 31. auguste 2005. Finančný príspevok možno v tomto prípade poskytnúť preddavkovo, počnúc septembrom 2005, najskôr odo dňa podania písomnej žiadosti; na poskytnutie tohto finančného príspevku sa nevzťahuje odsek 8.
(18) Ustanovenia zákona č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov, ktoré upravujú sociálnu prevenciu dieťaťa, sociálnu prevenciu plnoletého občana, sociálnoprávnu ochranu detí, organizovanie náhradnej starostlivosti, sociálne poradenstvo, detský domov, krízové stredisko a resocializačné stredisko, sa od 1. septembra 2005 nevzťahujú na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.
(19) Povinnosť finančne podporovať úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa podľa § 64, poskytovať príspevok na tvorbu úspor dieťaťa podľa § 64 sa vzťahuje na prípady, keď bolo dieťa umiestené do detského domova na základe právoplatného rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti po 31. decembri 2005.
(20) Účelové viazanie finančných prostriedkov vyššieho územného celku alebo obce podľa § 89 ods. 4 platí pre rozpočtové roky 2006 až 2008.
(21) Podmienky poskytovania finančného príspevku podľa § 89 na rok 2006 upraví vyšší územný celok a obec tak, aby boli oznámené najneskôr do 30. novembra 2005.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2009

§ 100a
Zriaďovatelia detských domovov zabezpečia a utvoria podmienky v detských domovoch do 31. decembra 2012 tak, aby od 1. januára 2013 v objekte, ktorý nie je samostatným rodinným domom alebo samostatným bytom, celkový počet detí v skupinách nepresiahol 40. Ak sa v detskom domove do 31. decembra 2008 vykonávala ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 2 písm. c) prvého bodu a šiesteho bodu zákona účinného do 31. decembra 2008, možno prekročiť počet detí podľa prvej vety, ak detský domov po 1. januári 2009 vykonáva ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 4 písm. c) piateho bodu zákona účinného od 1. januára 2009; prednosť má vykonávanie ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a výchovného opatrenia v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 4 písm. c) piateho bodu v objekte podľa prvej vety.

§ 100b
Ak sú k 31. decembru 2008 v dvoch samostatných bytových jednotkách rodinného domu detského domova umiestnené najviac dve samostatné skupiny alebo špecializované samostatné skupiny, zriadenie jednej samostatnej skupiny alebo špecializovanej samostatnej skupiny podľa § 53a ods. 1 zákona účinného od 1. januára 2009 sa považuje za splnené.

100c
Evidenciu a spisovú dokumentáciu týkajúcu sa sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o dieťati, o plnoletej fyzickej osobe a o rodine vedenú do 31. decembra 2008 doplnia a prehodnotia orgány sociálnoprávnej ochrany a sociálnej kurately, vyššie územné celky, obce, zariadenia a akreditované subjekty podľa zákona účinného od 1. januára 2009 najneskôr do 31. marca 2009.

§ 100d
(1) Ak dieťaťu, ktoré bolo umiestnené do detského domova do 31. decembra 2007 na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, vznikol nárok na príspevok na tvorbu úspor podľa zákona účinného do 31. decembra 2008, poskytuje sa tento príspevok aj po 31. decembri 2008 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.
(2) Pri použití a poskytovaní finančných príspevkov na úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa, ktoré bolo umiestnené do detského domova po 31. decembri 2007 na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, sa postupuje podľa § 65 zákona účinného od 1. januára 2009.

§ 100e
(1) Pri poskytovaní finančného príspevku určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2009 na zabezpečenie potrebného počtu miest v detskom domove, v detskom domove pre maloletých bez sprievodu a v krízovom stredisku sa postupuje podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Finančný príspevok podľa prvej vety sa poskytuje vo výške podľa § 89 ods. 3 zákona účinného od 1. januára 2009.
(2) Pri poskytovaní finančného príspevku určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2009 na zabezpečenie potrebného počtu miest v resocializačných strediskách sa postupuje podľa zákona účinného od 1. januára 2009, a to podľa počtu miest v resocializačných strediskách oznámených podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.

§ 100f
Zoznam resocializačných stredísk na rok 2009, v ktorých možno vykonávať rozhodnutie súdu, vypracuje a sprístupní orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do 31. januára 2009.

§ 100g
(1) Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prehodnotia priority a potrebu zabezpečenia vykonávania opatrení podľa zákona účinného od 1. januára 2009. Ak je potrebné vykonať zmeny v schválených prioritách na rok 2009, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately predloží Ústrediu práce, sociálnych vecí a rodiny do 28. februára 2009 žiadosť o zmenu v schválených prioritách na rok 2009 pre svoj územný obvod a jej odôvodnenie. Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny posúdi dôvody tejto žiadosti a schváli pre územný obvod orgánu podľa prvej vety zmenu priorít do 31. marca 2009. Ak bola schválená zmena priorít, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vypracujú plán zabezpečenia podľa § 73 ods. 3 písm. m) do 15 dní od schválenia zmeny priorít a postupujú podľa zákona účinného od 1. januára 2009.
(2) Ak neboli vykonané zmeny v schválených prioritách na rok 2009 podľa odseku 1, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupujú pri zabezpečení priorít na rok 2009 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.

§ 100h
(1) O žiadostiach o akreditáciu, o ktorých sa do 31. decembra 2008 právoplatne nerozhodlo, rozhoduje sa od 1. januára 2009 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.
(2) Akreditovaný subjekt, ktorému bola udelená akreditácia podľa zákona účinného do 31. decembra 2008, je akreditovaný subjekt podľa zákona účinného od 1. januára 2009.

§ 100i
Ak v zariadení k 1. januáru 2009 sociálnu prácu vykonáva fyzická osoba, ktorá sociálnu prácu vykonávala aj do 31. decembra 2008, kvalifikačné predpoklady na vykonávanie sociálnej práce podľa zákona účinného od 1. januára 2009 sa považujú za splnené.

§ 100j
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2011
(1) Práva a povinnosti z dohôd78) uzatvorených určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. júna 2011 v súvislosti s výkonom zriaďovateľskej pôsobnosti vo vzťahu k detským domovom a detským domovom pre maloletých bez sprievodu a v súvislosti s pôsobnosťou určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa zákona účinného do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 na orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1.
(2) Práva a povinnosti účastníkov právnych vzťahov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyplývajúce z prechodu zriaďovateľskej pôsobnosti k detským domovom a k detským domovom pre maloletých bez sprievodu a z prechodu pôsobnosti v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vzniknuté do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 z určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1 podľa delimitačných protokolov uzatvorených medzi určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedeným v § 73 ods. 1.
(3) Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckého pomeru štátnych zamestnancov vykonávajúcich štátnu službu v oblasti sociálnych vecí vo vzťahu k zriaďovateľskej pôsobnosti k detským domovom a k detským domovom pre maloletých bez sprievodu a v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa zákona účinného do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 z doterajších služobných úradov, ktorými sú určené orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, na služobný úrad, ktorým je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1.
(4) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately neskončil do 30. júna 2011 konanie vo veciach, v ktorých v prvom stupni konal a rozhodoval detský domov alebo detský domov pre maloletých bez sprievodu, postúpi vec79) po 30. júni 2011 na konanie a rozhodnutie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedenému v § 73 ods. 1.
(5) V príprave na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti, ktorá nebola skončená do 30. júna 2011, sa po 30. júni 2011 postupuje podľa zákona účinného od 1. júla 2011. Príprava na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti skončená do 30. júna 2011 sa považuje za prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti podľa zákona účinného od 1. júla 2011. Fyzická osoba, ktorá absolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti od 1. januára 2010 do 30. júna 2011, môže požiadať do 31. decembra 2011 subjekt, u ktorého absolvovala túto prípravu, o doplnenie tejto prípravy podľa zákona účinného od 1. júla 2011.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje vyššiemu územnému celku finančné prostriedky na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa § 100 ods. 11, ktoré zriadil, a v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa § 100 ods. 11, s ktorým uzatvoril zmluvu o poskytovaní finančného príspevku na úhradu nákladov za sociálnu službu podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Finančné prostriedky na nasledujúci kalendárny rok poskytuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 na základe žiadosti vyššieho územného celku podanej do 31. októbra. O poskytnutí finančných prostriedkov uzatvorí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 s vyšším územným celkom zmluvu. Na určenie výšky finančných prostriedkov sa vzťahuje zákon účinný do 31. decembra 2008. Poskytovaním finančných prostriedkov na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v pestúnskych zariadeniach podľa § 100 ods. 11 vyššiemu územnému celku nie je dotknutá pôsobnosť vyššieho územného celku podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Ustanovenie § 100 ods. 12 sa od 1. júla 2011 nepoužije.
(7) Ak štátny zamestnanec spĺňal do 30. júna 2011 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanovené v § 93 ods. 1, považujú sa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení podľa zákona účinného od 1. júla 2011 za splnené.
(8) Zriaďovatelia detských domovov sú povinní zabezpečiť a utvoriť podmienky v detských domovoch do 31. decembra 2011 tak, aby od 1. januára 2012 bolo každé dieťa do šiestich rokov po jeho umiestnení v detskom domove najneskôr po diagnostike zaradené do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje preukázateľne osobitnú starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine podľa § 53 ods. 4 písm. c), alebo v prípade dieťaťa podľa § 53 ods. 4 písm. e) alebo ak je to v záujme dieťaťa z dôvodu zachovania súrodeneckých väzieb. Na preukázanie potreby osobitnej starostlivosti podľa prvej vety § 54 ods. 7 platí rovnako.

§ 100k
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2014
Ak zariadenie podľa § 45 ods. 1 nemá v pracovnom pomere fyzickú osobu, ktorá spĺňa podmienky ustanovené v § 47a ods. 4, činnosť zodpovednej osoby v tomto zariadení môže vykonávať aj fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, má päťročnú odbornú prax a má odbornú spôsobilosť na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore psychiatria, najdlhšie však do 1. júla 2017.

§ 100l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1) Ak je súčasťou schválených priorít podľa § 73 ods. 1 písm. d) pre orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2016 aj zabezpečenie výchovno-rekreačného skupinového programu podľa § 17 ods. 4 v znení účinnom do 31. decembra 2015, vzťahuje sa na zabezpečenie tejto priority zákon účinný do 31. decembra 2015.
(2) Konanie o udelenie akreditácie, ktoré nebolo do 31. decembra 2015 právoplatne ukončené, sa dokončí podľa zákona účinného od 1. januára 2016.

§ 100m
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2018

§ 100n
(1) Na detský domov, detský domov pre maloletých bez sprievodu, krízové stredisko a resocializačné stredisko sa do 31. decembra 2018 vzťahuje zákon účinný do 31. marca 2018. Na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v
a) detskom domove, detskom domove pre maloletých bez sprievodu alebo krízovom stredisku sa vzťahuje § 45 ods. 6, § 46 ods. 11 a 12, § 49 ods. 3 a 5, § 52 ods. 5, § 53 ods. 8, § 55, § 58 a 62 účinný od 1. apríla 2018, ak odsek 2 neustanovuje inak,
b) resocializačnom stredisku sa vzťahuje § 45 ods. 6, § 46 ods. 11 a 12, § 49 ods. 5, § 57 ods. 1 až 4 a § 58 účinný od 1. apríla 2018.
(2) Na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v krízovom stredisku zriadenom vyšším územným celkom alebo obcou sa vzťahuje § 45 ods. 6, § 46 ods. 11 a 12, § 49 ods. 3 a 5, § 52 ods. 5, § 53 ods. 8, § 55 a 58 účinný od 1. apríla 2018 od 30. novembra 2018. Krízové stredisko zriadené vyšším územným celkom alebo obcou nie je povinné postupovať podľa prvej vety, ak zriaďovateľ oznámi podľa § 100p, že bude od 1. januára 2019 poskytovateľom sociálnych služieb podľa osobitného predpisu.41)
(3) Zariadenie podľa odseku 1 je povinné do 30. júna 2018 vypracovať program podľa § 45 ods. 6 účinného od 1. apríla 2018 na opatrenia, ktoré vykonávalo podľa zákona účinného do 31. marca 2018. Ak zariadenie podľa odseku 1 je akreditovaný subjekt, predloží program podľa prvej vety ministerstvu; na účely akreditácie sa tento program považuje za zmenu rozhodujúcich skutočností podľa § 83 ods. 5 písm. h) účinného od 1. apríla 2018, na overenie ktorých sa vzťahuje § 83 ods. 6 účinný od 1. apríla 2018. Ak nebolo vo veci akreditácie podľa druhej vety rozhodnuté inak, akreditovaný subjekt, ktorý plnil podmienky akreditácie podľa zákona účinného do 31. marca 2018, sa považuje za akreditovaný subjekt, ktorý plní podmienky akreditácie podľa zákona účinného od 1. apríla 2018.

§ 100o
(1) Akreditovaný subjekt, ktorý k 31. marcu 2018 má udelenú akreditáciu na prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť a ktorý má záujem vykonávať prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem o medzištátne osvojenie, oznámi ministerstvu obsah a personálne zabezpečenie prípravy podľa § 38 ods. 4 písm. a) účinného od 1. apríla 2018 v rozsahu najmenej štyroch hodín; na účely akreditácie sa oznámenie považuje za zmenu rozhodujúcich skutočností podľa § 83 ods. 5 písm. h) účinného od 1. apríla 2018, na overenie ktorých sa vzťahuje § 83 ods. 6 účinný od 1. apríla 2018.
(2) Konanie vo veci akreditácie začaté pred 1. aprílom 2018, ktoré nebolo právoplatne ukončené do 31. marca 2018, sa dokončí podľa zákona účinného do 31. marca 2018.
(3) Ak konanie vo veci udelenia akreditácie na vykonávanie opatrení pobytovou formou alebo vykonávanie opatrení ambulantnou formou alebo terénnou formou v zariadení začaté po 31. marci 2018 bolo právoplatne ukončené do 31. decembra 2018, rozhodnutie o udelení akreditácie je vykonateľné od 1. januára 2019.
(4) Ak konanie vo veci predĺženia alebo zmeny akreditácie začaté po 31. marci 2018 bolo právoplatne ukončené do 31. decembra 2018, rozhodnutie o predĺžení akreditácie alebo zmene akreditácie je vykonateľné od 1. januára 2019; akreditovaný subjekt do 31. decembra 2018 vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na základe rozhodnutia vydaného do 31. marca 2018.

§ 100p
Zriaďovateľ krízového strediska, ktorým je vyšší územný celok, obec alebo akreditovaný subjekt, je povinný do 15. novembra 2018 oznámiť orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1, či opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré vykonával v krízovom stredisku, bude od 1. januára 2019 vykonávať v centre podľa zákona účinného od 1. apríla 2018 alebo bude poskytovateľom sociálnych služieb podľa osobitného predpisu.41)

§ 100q
Na zabezpečenie výkonu rozhodnutia súdu v zariadeniach, na zabezpečenie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prostredníctvom akreditovaného subjektu a na zabezpečenie mediácie na rok 2018 sa vzťahujú priority určené alebo schválené v roku 2017 orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa 73 ods. 1.

§ 100r
(1) Na poskytovanie finančného príspevku na
a) výkon rozhodnutia súdu v zariadeniach orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 na rok 2018 sa vzťahuje zákon účinný do 31. marca 2018,
b) vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadeniach vyšším územným celkom podľa § 76 písm. f) prvého bodu na rok 2018 sa vzťahuje zákon účinný do 31. marca 2018.
(2) Ak krízové stredisko zriadené vyšším územným celkom, obcou alebo akreditovaným subjektom, zabezpečuje na základe uzatvorenej zmluvy o poskytnutí finančného príspevku podľa § 73 ods. 1 písm. v) šiesteho bodu účinného do 31. marca 2018 na rok 2018 výkon súdneho rozhodnutia a tento zriaďovateľ oznámil podľa § 100p, že opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré vykonával v krízovom stredisku,
a) bude od 1. januára 2019 vykonávať v centre a k 15. novembru 2018 je miesto v krízovom stredisku, ktoré je zabezpečené na základe tejto zmluvy, obsadené dieťaťom, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje
1. zriaďovateľovi krízového strediska, ktorým je vyšší územný celok alebo obec, finančné prostriedky na úhradu výdavkov na miesto, ktoré je k 15. novembru 2018 obsadené dieťaťom, do skončenia vykonávania pobytového opatrenia súdu vykonávaného pre toto dieťa; podmienky poskytovania finančných prostriedkov a výšku finančných prostriedkov určenú podľa § 89a účinného od 1. apríla 2018 dohodne orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v zmluve o poskytnutí finančných prostriedkov s vyšším územným celkom alebo obcou,
2. akreditovanému subjektu finančný príspevok podľa zákona účinného od 1. apríla 2018,
b) nebude od 1. januára 2019 vykonávať v centre a miesto, ktoré je k 15. novembru 2018 v krízovom stredisku zabezpečené na základe zmluvy o poskytnutí finančného príspevku, je obsadené dieťaťom, príslušný orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 postupuje podľa § 73 ods. 2 písm. d).

§ 100s
Ak sa na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadení podľa § 100n ods. 1 vyžaduje od 1. januára 2019 odporúčanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a zariadenie vykonáva opatrenia pre dieťa alebo plnoletú fyzickú osobu na základe dohody s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo s plnoletou fyzickou osobou uzatvorenej
a) do 31. marca 2018,
1. podmienka predchádzajúceho odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa od 1. januára 2019 považuje za splnenú do ukončenia vykonávania týchto opatrení v centre,
2. zariadenie oznámi do 15. januára 2019 príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately meno, priezvisko dieťaťa alebo plnoletej fyzickej osoby, pre ktorú vykonáva opatrenia na základe dohody, predpokladanú dĺžku vykonávania opatrení na základe dohody, a ak sú opatrenia vykonávané ambulantnou formou alebo terénnou formou aj plánovaný počet hodín vykonávania týchto opatrení; to sa nevzťahuje na vykonávanie resocializačného programu podľa § 57 ods. 6 písm. a) účinného od 1. apríla 2018,
b) od 1. apríla 2018,
1. podmienka predchádzajúceho odporúčania orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa od 1. januára 2019 považuje za splnenú,
2. lehota určená pre dĺžku pobytu podľa § 48 ods. 3 účinného od 1. apríla 2018 začína plynúť 1. januára 2019,
3. zariadenie oznámi do 15. januára 2019 príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately meno, priezvisko dieťaťa alebo plnoletej fyzickej osoby, pre ktorú vykonáva opatrenia na základe dohody, a ak sú opatrenia vykonávané ambulantnou formou alebo terénnou formou aj plánovaný počet hodín vykonávania týchto opatrení; to sa nevzťahuje na vykonávanie resocializačného programu podľa § 57 ods. 6 písm. a) účinného od 1. apríla 2018.

§ 100t
Akreditovaný subjekt, ktorému je udelená akreditácia na vykonávanie opatrení v centre podľa zákona účinného od 1. apríla 2018 a akreditovaný subjekt podľa § 100n ods. 1 a § 100o ods. 2 až 4 sú povinní oznámiť orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 náležitosti podľa § 89 účinného od 1. apríla 2018 na rok 2019 do 15. novembra 2018.

§ 100u
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 vypracuje návrh priorít a návrh ich zabezpečenia v centrách podľa § 89 ods. 4 účinného od 1. apríla 2018 na rok 2019 do 15. septembra 2018.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do
a) 15. septembra 2018 prehodnotí stav pripravenosti a možnosti zariadení v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti vykonávať opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa zákona účinného od 1. apríla 2018 a určí účel, formu a rozsah týchto opatrení vykonávaných v zariadeniach vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti od 1. januára 2019,
b) 15. októbra 2018 určí a zverejní priority podľa § 89 ods. 1 účinného od 1. apríla 2018 na rok 2019 a vypracuje a zverejní plán ich zabezpečenia v centrách podľa § 89 ods. 3 písm. c) účinného od 1. apríla 2018 na rok 2019,
c) 15. decembra 2018 vypracuje a zverejní spôsob realizácie plánu a zabezpečenia vykonávania opatrení v centrách podľa § 89 ods. 3 písm. d) účinného od 1. apríla 2018 na rok 2019.

§ 100v
(1) Zariadenie vypracuje do 30. júna 2018 zoznam pracovných miest, na ktorých zamestnanec prichádza do osobného kontaktu s deťmi, podľa § 58 ods. 1 účinného od 1. apríla 2018. Psychická spôsobilosť zamestnanca zariadenia, ktorý prichádza do osobného kontaktu s deťmi a je k 31. marcu 2018 v pracovnoprávnom vzťahu k zariadeniu, sa považuje za splnenú do vydania prvého psychologického posudku podľa § 58 ods. 2 účinného od 1. apríla 2018. (2) U štatutárneho orgánu detského domova a detského domova pre maloletých bez sprievodu, ktorý vykonáva túto funkciu k 31. marcu 2018, sa považuje
a) predpoklad bezúhonnosti podľa § 62 ods. 2 písm. a) a ods. 3 účinného od 1. apríla 2018 za splnený do preukázania plnenia podmienky bezúhonnosti, najdlhšie do 31. mája 2018,
b) predpoklad psychickej spôsobilosti podľa § 62 ods. 2 písm. b) účinného od 1. apríla 2018 za splnený do vydania prvého psychologického posudku podľa § 58 ods. 2 účinného od 1. apríla 2018,
c) kvalifikačný predpoklad podľa § 62 ods. 2 písm. c) účinného od 1. apríla 2018 za splnený.

§ 100w
Zariadenie sociálnoprávnej ochrany deti a sociálnej kurately, ktoré plní k 1. januáru 2019 podmienky pre vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v centre podľa zákona účinného od 1. apríla 2018, je od 1. januára 2019 centrum.

§ 100x
(1) Na určovanie úhrad za starostlivosť poskytovanú v zariadení sa do 31. decembra 2018 vzťahuje zákon účinný do 31. marca 2018.
(2) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, o ktorý mladý dospelý požiadal do 31. marca 2018, sa poskytuje podľa zákona účinného do 31. marca 2018.
(3) Mladému dospelému nepatrí príspevok na osamostatnenie sa mladého dospelého podľa § 69 účinného od 1. apríla 2018, ak mu bol obcou poskytovaný príspevok na tvorbu úspor dieťaťa podľa zákona účinného do 31. marca 2018.

§ 100y
(1) Subjekty, ktoré vykonávajú opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately k 31. marcu 2018, sú povinné do 31. decembra 2018 zosúladiť
a) spisovú dokumentáciu so zákonom účinným od 1. apríla 2018,
b) plány podľa § 45 ods. 9 a § 93 ods. 14 účinného od 1. apríla 2018.
(2) Akreditovaný subjekt, ktorý má udelenú akreditáciu na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti podľa zákona účinného do 31. marca 2018, môže túto prípravu vykonávať počas doby platnosti akreditácie aj po 31. marci 2018; platnosť akreditácie možno predĺžiť.

§ 100z
Konanie o uložení pokuty začaté pred 1. aprílom 2018, ktoré nebolo právoplatne ukončené, sa dokončí podľa zákona účinného do 31. marca 2018.

§ 100aa
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. januára 2019
Príprava na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti, začatá orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 pred 1. januárom 2019 sa dokončí podľa zákona účinného do 31. decembra 2018.


Čl. VI

Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2005 okrem § 88 a 89, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2006.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) Dohovor o právach dieťaťa (oznámenie č. 104/1991 Zb.).
1a) Napríklad Trestný poriadok, zákon Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb. o obecnej polícii v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 308/1993 Z. z. o zriadení Slovenského národného strediska pre ľudské práva v znení neskorších predpisov, zákon č. 564/2001 Z. z. o verejnom ochrancovi práv v znení neskorších predpisov,  zákon    č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 176/2015 Z. z. o komisárovi pre deti a komisárovi pre osoby so zdravotným postihnutím a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2) Zákon č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3) Trestný zákon.
3a) Zákon č. 219/2014 Z. z. o sociálnej práci a o podmienkach na výkon niektorých odborných činností v oblasti sociálnych vecí a rodiny a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3aa) Čl. 5 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
4) Zákon č. 36/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5) Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon).
6) § 103 zákona č. 36/2005 Z. z.
7) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení neskorších predpisov.
9) Napríklad zákon č. 36/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 417/2013 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
9a) § 179,180 a 367 Trestného zákona.
9b) Zákon č. 420/2004 Z. z. o mediácii a o doplnení niektorých zákonov.
9c) § 37 ods. 4 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
9d) § 37 ods. 2 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
10) § 37 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
11) Napríklad § 44 zákona č. 36/2005 Z. z.
12) Zákon č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13) Trestný zákon.
Trestný poriadok.
14) Zákon č. 550/2003 Z. z. o probačných a mediačných úradníkoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
15) Napríklad zákon č. 550/2003 Z. z., zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16) Trestný zákon.
Trestný poriadok. Zákon č. 550/2003 Z. z.
17) § 31 zákona č. 36/2005 Z. z.
17a) Napríklad § 24 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 217/2010 Z. z.
18) § 38 Civilného mimosporového poriadku.
19) § 39 ods. 3, § 57 ods. 4 a § 60 zákona č. 36/2005 Z. z.
20) § 102 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
21) § 102 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z.
22) § 102 ods. 4 zákona č. 36/2005 Z. z.
22a) § 11 zákona č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22b) § 102 ods. 1 písm. b) a c) zákona č. 36/2005 Z. z.
23) § 33 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
24) § 57 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
25) § 58 ods. 2 zákona č. 36/2005 Z. z.
26) Zákon č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
27) Zákon č. 480/2002 Z. z. o azyle a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
28) § 365 Civilného mimosporového poriadku.
29) Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
30) § 360 až 369 Civilného mimosporového poriadku.
31) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 716/2002 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam bezpečných tretích krajín a bezpečných krajín pôvodu v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 288/2004 Z. z.
31a) § 24a zákona č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
32) Zákon č. 447/2008 Z. z.
33) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1994 Z. z. o ochrane zdravia ľudí v znení neskorších predpisov.
34) § 44 ods. 3 písm. a), § 45 až 47 zákona č. 36/2005 Z. z.
35) § 44 ods. 3 písm. b), § 48 až 53, § 97 až 110 zákona č. 36/2005 Z. z.
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
36) § 5 ods. 8 zákona č. 453/2003 Z. z. o orgánoch štátnej správy v oblasti sociálnych vecí, rodiny a služieb zamestnanosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36a) § 102 ods. 1 písm. c) zákona č. 36/2005 Z. z.
36b) § 11 ods. 10 zákona č. 576/2004 Z. z.
36c) § 11 ods. 11 zákona č. 576/2004 Z. z.
36d) § 13 ods. 4 písm. a) zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
36e) Zákon č. 330/2007 Z. z.
36f) § 38 zákona č. 36/2005 Z. z.
37) Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
38) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
38a) § 92 a 93 Trestného zákona.
38aa) § 45 ods. 4 a § 50 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
39) Zákon č. 36/2005 Z. z.
Civilný mimosporový poriadok.
40) § 37 ods. 2 písm. d) zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2005 Z. z.
41) Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
42) § 2 písm. c) zákona č. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
43) Zákon č. 600/2003 Z. z. o prídavku na dieťa a o zmene a doplnení zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
44) § 101 a 102 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
45) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 199/1994 Z. z. o psychologickej činnosti a Slovenskej komore psychológov v znení zákona č. 578/2004 Z. z.
45a) § 33 a 34 zákona č. 36/2005 Z. z.
45a) Zákon č. 417/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45b) § 5 a 6 zákona č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
45c) § 2 písm. a) zákona č. 601/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45d) § 10 ods. 2 písm. a) zákona č. 417/2013 Z. z.
45e) Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení neskorších predpisov.
45f) § 7 ods. 8 a § 10a zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 3 ods. 15 zákona č. 577/2004 Z. z. o rozsahu zdravotnej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia a o úhradách za služby súvisiace s poskytovaním zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
§ 31 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 7a a 8 ods. 10 zákona č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
46) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
48) Napríklad Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.). Nariadenie Rady (ES) č. 2201/2003 z 27. novembra 2003 o súdnej právomoci a uznávaní a výkone rozsudkov v manželských veciach a vo veciach rodičovských práv a povinností, ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 1347/2000 (Ú. v. EÚ L 338, 23. 12. 2003) v znení jeho zmien a doplnkov nariadením rady (ES) č. 2116/2004 z 2. decembra 2004 (Ú. v. EÚ L 367, 14. 12. 2004).
49) Zákon č. 343/2015 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
49a) Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov.
50) Napríklad Trestný zákon, Trestný poriadok, Civilný sporový poriadok, Civilný mimosporový poriadok a Správny súdny poriadok.
52) § 60, § 102 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
53) § 94 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z.
54) § 96 zákona č. 36/2005 Z. z.
55) § 38 a 39 zákona č. 36/2005 Z. z.
57) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 33/1959 Zb. o Dohovore o vymáhaní výživného v cudzine.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 14/1974 Zb. o Dohovore o uznaní a vykonateľnosti rozhodnutia o vyživovacej povinnosti k deťom.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 132/1976 Zb. o Dohovore o uznávaní a výkone rozhodnutí o vyživovacej povinnosti.
Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
Európsky dohovor o uznávaní a výkone rozhodnutí týkajúcich sa starostlivosti o deti a o obnove starostlivosti o deti (oznámenie č. 366/2001 Z. z.).
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.).
58) Nariadenie Rady (ES) č. 2201/2003 Z. z. z 27. novembra 2003.
59) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 33/1959 Zb. o Dohovore o vymáhaní výživného v cudzine.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 14/1974 Zb. o Dohovore o uznaní a vykonateľnosti rozhodnutia o vyživovacej povinnosti k deťom.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 132/1976 Zb. o Dohovore o uznávaní a výkone rozhodnutí o vyživovacej povinnosti.
60) Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
Európsky dohovor o uznávaní a výkone rozhodnutí týkajúcich sa starostlivosti o deti a o obnove starostlivosti o deti (oznámenie č. 366/2001 Z. z.).
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
61) Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.).
62) Napríklad zákon č. 97/1963 Zb. o medzinárodnom práve súkromnom a procesnom v znení neskorších predpisov, § 95 ods. 1 Civilného sporového poriadku a § 12 ods. 1 Civilného mimosporového poriadku.
64) Čl. 4 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
65) Čl. 29 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
66) Čl. 17 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
67) Napríklad zákon č. 36/2005 Z. z., Civilný sporový poriadok, Civilný mimosporový poriadok a Správny súdny poriadok.
68) § 136 ods. 1 Zákonníka práce.
69) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
70) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
71) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
72) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 618/2004 Z. z.
73) § 2, § 17 až 19 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 296/2010 Z. z. o odbornej spôsobilosti na výkon zdravotníckeho povolania, spôsobe ďalšieho vzdelávania zdravotníckych pracovníkov, sústave špecializačných odborov a sústave certifikovaných pracovných činností v znení neskorších predpisov.
74) § 12 a 19 zákona č. 317/2009 Z. z.
74a) Napríklad § 25 a 45 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74b) § 12 zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74c) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
74d) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74e) § 179b Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
75) Zákon č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
76) § 84 zákona č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
77) § 29 ods. 1, ods. 2 prvá veta, ods. 3 až 19, § 43 ods. 1 zákona č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
78) Napríklad § 15 zákona č. 528/2008 Z. z. o pomoci a podpore poskytovanej z fondov Európskeho spoločenstva v znení neskorších predpisov.
79) § 20 zákona č. 71/1967 Zb.


Príloha č. 2 k zákonu č. 305/2005 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE

1. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/32/EÚ z 26. júna 2013 o spoločných konaniach o poskytovaní a odnímaní medzinárodnej ochrany (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 180, 29. 6. 2013).
2. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/33/EÚ z 26. júna 2013, ktorou sa stanovujú normy pre prijímanie žiadateľov o medzinárodnú ochranu (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 180, 29. 6. 2013).