+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Trestný zákon
Trestný zákon (300/2005)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 20.05.2005
Platnosť od: 02.07.2005
Účinnosť od: 01.01.2006
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2017 316/2016  
08.11.2017 264/2017  
01.01.2018 274/2017  
Hatályos 2018. január 1-től
Tt. 300/2005.


BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV


Kelt: 2005. május 20.


Módosítva:
Tt. 650/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 692/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 218/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt. 491/2008., hatályos 2008. december 15-től
Tt. 497/2008., hatályos 2008. december 20-tól
Tt. 498/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 59/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 257/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 492/2009., hatályos 2009. december 2-től
Tt. 576/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 224/2010., hatályos 2010. szeptember 1-től
Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 33/2011., hatályos 2011. május 1-től
Tt. 262/2011., hatályos 2011. szeptember 1-től
Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től
Tt. 246/2012., hatályos 2012. október 1-től
Tt. 334/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 428/2012., hatályos 2013. június 21-től
Tt. 189/2013., hatályos 2013. július 4-től
Tt. 204/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től
Tt. 1/2014., hatályos 2014. február 1-től
Tt. 73/2015., hatályos 2015. május 1-től
Tt. 78/2015., hatályos 2015. április 17-től
Tt. 174/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től
Tt. 78/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 87/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 397/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 398/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 440/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 444/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 316/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 264/2017., hatályos 2017. november 8-tól
Tt. 274/2017., hatályos 2018. január 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:


ELSŐ RÉSZ
Általános rész

1. §
A törvény tárgya
E törvény a büntetőjogi felelősség alapjait, a büntetéseket, az intézkedéseket, azok kiszabását és a bűncselekmények tényállását szabályozza.

ELSŐ FEJEZET
A törvény hatálya és a büntetőjogi felelősség alapjai

Első szakasz
A büntető törvénykönyv és annak hatálya

2. §
Időbeli hatály
(1) A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény alapján kell elbírálni, illetve annak alapján kell kiszabni a büntetést is. Ha a bűncselekmény elkövetésének és az ítélet meghozatalának időpontja közt több törvény is hatályba lép, a büntethetőséget az elkövetőre nézve kedvezőbb törvény alapján kell megállapítani, illetve a büntetést ennek alapján kell kiszabni.
(2) Az elkövetőre olyan büntetés szabható ki, amely a bűncselekmény megítélése időpontjában hatályos törvény értelmében kiszabható, amennyiben az az elkövetőre nézve kedvezőbb. 
(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában  intézkedést az annak alkalmazásáról szóló ítélet meghozatalának időpontjában érvényes törvény alapján kell foganatosítani.

3. §
Területi hatály
(1) E törvény alapján ítélendő meg mindazon cselekmények büntethetősége, amelynek elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén került sor.
(2) A Szlovák Köztársaság területi érintettsége abban az esetben is fennáll, ha az elkövető
a) a bűncselekményt legalább részben annak területén követte el, ha az e törvény által védett érdekek megsértése vagy veszélyeztetése teljességében vagy részben annak területén kívül következett be vagy következett volna be, vagy
b) a bűncselekményt annak területén kívül követte el, ha az e törvény által védett érdekek megsértése vagy veszélyeztetése annak területén következett volna be vagy legalább részben annak területén következett volna be.
(3) E törvény alapján ítélendő meg azon cselekmények büntethetősége is, amelyek elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén kívül, szlovák felségjelű úszólétesítményen vagy a szlovák légijármű-nyilvántartásba vett légi járművön került sor.

Személyi hatály

4. §
E törvény alapján ítélendő meg azon cselekmények büntethetősége is, amelyet a Szlovák Köztársaság területén kívül követett el szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező személy.

5. §
E törvény alapján ítélendő meg a bűntett súlyosabban minősülő eseteinek büntethetősége is, amennyiben annak elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén kívül került sor szlovák állampolgár sérelmére, és a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a cselekmény büntetendő vagy az elkövetés helyszíne büntető joghatóság hatáskörén kívül esik.

5.a §
E törvény alapján ítélendő meg a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és az azokkal való kereskedelem (171. és 172. §), a fizetőeszközök és értékpapírok hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása (270. §), a hamis, meghamisított vagy illegálisan előállított fizetőeszközök és értékpapírok forgalomba hozatala (271. §), a hamisító eszközök előállítása és birtoklása (272.), az illetékbélyeg, a postai értékcikk, a bérmentesítésére jelzések és a postai bélyegzők hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása (274. §), (274. §), a termék megjelölését szolgáló zárjegyek hamisítása és meghamisítása (275. §), a terrorszervezet létrehozása, fenntartása, terrorszervezet vagy annak tagjának támogatása (297. §), a hasadóanyagok, a radioaktív anyagok, a különösen veszélyes vegyi anyagok és a különösen veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok tiltott előállítása és birtoklása (298. és 299. §), a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység (312. §), a terrorcselekmény (313. és 314. §), a rombolás (315. és 316. §), a hűtlenség (317. §), a kémkedés (318. §), hatóság elleni erőszak (321. §), a közfeladatot ellátó személy elleni támadás (323. §), a közokirat, a hivatali bélyegző, a hivatali záróbélyeg vagy zárjegy, a hivatali címer vagy a hivatali jelzés hamisítása és meghamisítása (352. §), a bizalmas és a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok veszélyeztetése (353. §), az embercsempészés (355. §), a háborús uszítás (417. §), a népirtás (418. §), a terrorcselekmény és a terrorizmusban való érintettség némely formája (419. §), az emberiesség elleni bűncselekmény (425. §), a tiltott hadieszköz és a hadviselés tiltott módjainak alkalmazása (426. §), a háborús fosztogatás (427. §), a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel és állami szimbólumokkal való visszaélés (428. §), a védett személy elleni erőszak (431. §), a civil lakosság elleni megtorlás (432. §) és egyéb háborús bűncselekmények (433. §) abban az esetben is, ha azt a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy a Szlovák Köztársaság területén kívül követte el.

6. §
(1) E törvény alapján ítélendő meg a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező külföldi személy által a Szlovák Köztársaság területén kívül elkövetett cselekmény büntethetősége abban az esetben is, ha
a) a cselekmény az elkövetés helyszínén hatályos törvény alapján is büntetendő,
b) az elkövető letartóztatására vagy őrizetbe vételére a Szlovák Köztársaság területén került sor, valamint
c) büntetőeljárás lefolytatása kiadatására nem került sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elkövetőre azonban nem szabható ki szigorúbb büntetés, mint amilyet a cselekmény elkövetésének helyszíne alapján illetékes állam törvénye előirányoz.

7. §
Nemzetközi szerződéseknek alávetett hatály
(1) A cselekmény büntethetősége e törvény alapján ítélendő meg abban az esetben is, ha azt a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amelynek elfogadására és közzétételére a törvény által meghatározott módon került sor, előirányozza.
(2) A 3. – 6. § rendelkezései nem alkalmazandók, ha azt a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amelynek elfogadására és közzétételére a törvény által meghatározott módon került sor, kizárja.

7.a §
Intézkedések alkalmazására vonatkozó hatály
(1) E törvény értelmezésében intézkedés olyan cselekmény büntethetőségének megítélése során alkalmazható, amelynek elkövetése kapcsán az intézkedés alkalmazására sor kerülhet.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alkalmazandó abban az esetben is, ha a büntetendő cselekmény elkövetője büntetőjogi felelősséggel nem rendelkezik, vagy a személy büntetőjogi eljárás alá nem vonható és nem büntethető.

7.b §
Más államban hozott ítélet végrehajtása és érvényesítése
(1) Más állam bírósága által büntető eljárásban hozott ítélet a Szlovák Köztársaság területén csak abban az esetben hajtható végre vagy eredményezhet egyéb joghatást, ha arról nemzetközi szerződés vagy törvény úgy rendelkezik.
(2) Az Európai Unió más államának bírósága által büntető eljárásban hozott jogerős ítélet a büntetőeljárás során a Szlovák Köztársaság bírósága által meghozott ítélettel megegyező érvényű, ha meghozatalára a Szlovák Köztársaság jogrendje alapján is büntetendő cselekmény okán került sor.

Második szakasz
A büntetőjogi felelősség alapjai

Első alszakasz
A bűncselekmény fogalma és fajtái

8. §
A bűncselekmény
E törvény eltérő rendelkezése hiányában bűncselekménynek minősül az a jogellenes cselekmény, amelynek ismérveit e törvény taglalja.

9. §
A bűncselekmények fajtái
Bűncselekmény a vétség és a bűntett.

10. §
A vétség
(1) Vétségnek minősül
a) a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény, vagy
b) a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény különös része a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetésben határozza meg.
(2) Nem minősül vétségnek, ha tekintettel a cselekmény elkövetésére és annak következményeire, a cselekmény elkövetésének körülményeire, a szándékosság mértékére és az elkövető indítékára, a cselekmény súlya elenyésző.

11. §
A bűntett
(1) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény különös része a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg.
(2) Bűntettnek minősül, ha a szándékosan elkövetett vétség tényállásának szigorúbb elbírálása esetén a törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg.
(3) Bűntett súlyosabban minősülő esetének számít az a bűncselekmény, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel alsó határát legkevesebb tízévi szabadságvesztésben határozza meg.

12. §
A bűncselekmény elkövetésének helyszíne
Bűncselekmény elkövetésének helyszíne az a helyszín, ahol
a) az elkövető a cselekményt megvalósította, vagy
b) beállt vagy az elkövető elképzelése alapján beállt volna az e törvény által feltételezett következmény.

13. §
Bűntett elkövetésére irányuló előkészület
(1) Bűntett elkövetésére irányuló előkészületnek minősül az olyan tevékenység, amely a bűntett szándékos megszervezésében, a bűntett elkövetése során felhasználandó eszközök és kellékek beszerzésében és alkalmassá tételében, a bűntett elkövetése okán való társulásban, tömörülésben, felbujtásban, a bűntett megrendelésében vagy az elkövetés elősegítésében, illetve egyéb, az elkövetést könnyítő feltételek szándékod kialakításában merül ki, amennyiben még nem került sor a kísérletre, sem a bűntett befejezésére.
(2) A bűntett elkövetésére irányuló előkészületre azon bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, amelynek az elkövetésére irányult.
(3) Nem büntethető bűntett elkövetésére irányuló előkészület miatt az az elkövető,
a) akinek a bűntett elkövetésétől való önkéntes elállása miatt elhárult az e törvény által védett érdeket fenyegető, előkészületből fakadó veszély, vagy
b) aki a bűntett elkövetését megelőző időpontban, amikor az e törvény által védett érdeket fenyegető előkészületből fakadó veszély elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a  Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.
(4) Ha az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, a 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az elkövető ezekből fakadó büntethetőségét.

14. §
Bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet
(1) Bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletnek minősül az a tevékenység, amely közvetlenül az elkövető által megkezdett bűncselekmény befejezésére irányul, amennyiben befejezésére nem kerül sor.
(2) A bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(3) Nem büntethető bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet miatt az az elkövető,
a) akinek önkéntes elállása folytán elmaradt a bűncselekmény befejezése és az e törvény által védett érdeket fenyegető kísérletből fakadó veszély elhárult, vagy
b) aki a bűntett elkövetését megelőző időpontban, amikor az e törvény által védett érdeket fenyegető kísérletből fakadó veszély elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.
(4) Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, a 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az elkövető ezekből fakadó büntethetőségét.

A szándékosság

15. §
Szándékosan elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető
a) e törvényben foglalt módon szándékozott megsérteni vagy veszélyeztetni az e törvény által védett érdekeket, vagy
b) tudatában volt annak, hogy cselekedetével ezen érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, és amennyiben a bűncselekmény elkövetésére sor került, tudatában volt cselekedete következményeinek.

16. §
Gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető
a) tudatában volt annak, hogy az e törvényben rögzített módon megsértheti vagy veszélyeztetheti az e törvény által védett érdekeket, de könnyelműen bízott a lehetséges következmények elmaradásában, vagy
b) nem volt tudatában cselekménye lehetséges következményeinek, jóllehet tekintettel a külső és személyes körülményeire, annak tudatában lehetett volna.

17. §
Természetes személy által elkövetett cselekmény büntethetőségének feltétele a szándékosság, hacsak e törvény kifejezetten úgy nem rendelkezik, hogy elegendő, ha az elkövetőt legalább gondatlanság terheli.

18. §
Súlyosító körülményt vagy magasabb büntetési tétel kiszabását eredményező körülményt akkor kell figyelembe venni, ha
a) a bűncselekmény súlyos következményekkel jár, még ha az elkövető azt gondatlanságból követte is el, amennyiben e törvény a büntethetőséget nem köti szándékossághoz, vagy
b) egyéb körülmények merülnek fel, amelyeknek az elkövető nem volt tudatában, jóllehet tekintettel a külső és személyes körülményeire, azoknak tudatában lehetett volna, amennyiben e törvény nem köti ki az elkövető tudatos magatartását.

Második alszakasz
A bűncselekmény tettese, társtettese és részese

19. §
A tettes
(1) Tettesnek minősül az, aki a bűncselekményt megvalósítja.
(2) Bűncselekmény tettese természetes személy, illetve külön előírás által szabályozott feltételek mellett jogi személy lehet.

20. §
A társtettes
Ha a bűncselekményt két vagy több tettes követte el (társtettesek), mindegyikükre a egyedülálló tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

21. §
A részes
(1) Befejezett bűncselekmény vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet részese az, aki szándékosan
a) megtervezte és irányította a bűncselekmény elkövetését (bűncselekmény szervezője),
b) rábírt mást bűncselekmény elkövetésére (felbujtó),
c) megbízott mást bűncselekmény elkövetésével (bűncselekmény megrendelője), vagy
d) segítséget nyújtott másnak bűncselekmény elkövetéséhez, kiváltképp eszközök beszerzésével, akadályok elhárításával, tanáccsal, az elhatározás megerősítésével, a bűncselekmény elkövetése során nyújtandó segítség ígéretével (bűnsegéd).
(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a részesekre a tettesre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

Harmadik alszakasz
A büntetőjogi felelősséget kizáró körülmények

22. §
Az életkor
(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor nem töltötte be tizennegyedik életévét. 
(2) A 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés bűncselekménye miatt nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be tizenötödik életévét.

23. §
A kóros elmeállapot
E törvény eltérő rendelkezése hiányában nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Negyedik alszakasz
A cselekmény büntethetőségét kizáró körülmények

24. §
A végszükség
(1) Nem büntethető annak az  egyébként büntetendő cselekménye, aki az e törvény által védett érdekeket közvetlen veszélyből menti.
(2) Nem minősül végszükségnek, ha az e törvény által védett érdekeket fenyegető veszély más módon elhárítható, vagy ha annak elhárítása a fenyegető veszélynél nagyobb sérelmet okoz. Nem minősül végszükségnek, ha a veszélynek közvetlenül kitett személy általános érvényű jogszabály értelmében köteles eltűrni azt.

25. §
A jogos védelem
(1) Nem büntetendő annak az egyébként büntetendő cselekménye, aki e törvény által védett érdekeket közvetlenül veszélyeztető vagy azokat érő támadást hárít el.
(2) Nem minősül jogos védelemnek, ha az elhárítás mértéke túllépi a szükséges mértéket, különös tekintettel annak módjára, helyszínére és idejére, a támadó és a védekező fél személyét érintő körülményekre.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás 2. bekezdésben foglalt szükséges mértékét a támadás által kiváltott menthető felindulásból, kiváltképp pánik hatására, félelemből vagy ijedtségből lépi túl.
(4) Nem zárja ki a gondatlanságon alapuló büntethetőséget, ha a veszélyhelyzet vélelme az eset körülményeinek téves megítélésén alapult,  amennyiben a törvény a gondatlan elkövetést büntetni rendeli.

26. §
A jogszerű fegyverhasználat
(1) Nem büntetendő a jogszerű fegyverhasználat.
(2) Jogszerűnek minősül a fegyverhasználat, ha az a lakóhelyre behatolt személy ellen irányul emberélet, testi épség és vagyon megóvása okán, amennyiben a személy a lakóhelyre jogtalanul hatolt be vagy ott jogtalanul tartózkodik, és az nem jogos védelmet szolgálja. Ez nem érvényes, ha a bűncselekmény szándékos halálokozást is megvalósít.

27. §
A megengedett kockázat
(1) Nem büntetendő az egyébként bűncselekménynek számító tett, melyet valaki az elért ismeretek birtokában társadalmi szempontból hasznos termelő vagy kutatótevékenység eredményeként folytat, ha a várt, társadalmi szempontból hasznos eredmény az e törvény által védett érdekek veszélyeztetésének kockázata nélkül nem érhető el.
(2) Nem minősül megengedett kockázatnak, ha az eredmény, amelynek elérésére a cselekmény irányul, egyöntetű aránytalanságot mutat a kockázat mértékével, vagy a cselekmény megvalósítása általános érvényű jogszabályba, közérdekbe, az emberiesség elveibe vagy erkölcsi normákba ütközik.

28. §
A jogok és kötelezettségek gyakorlása
(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt általános érvényű jogszabályból, bíróság vagy más hatóság határozatából, munkaköri vagy egyéb feladatok ellátásából vagy a kötelező érvényű jogi előírásokkal nem ellentétes és azokat meg nem kerülő szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek gyakorlása okán követi el; a jogok és kötelezettségek gyakorlásának módja nem ütközhet kötelező érvényű jogi előírásba.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a 418. §-ban foglalt népirtás, a 420.a §-ba foglalt jogellenes fogvatartás, vagy a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekmény megvalósítására közhatalmi tevékenységet ellátó szerv vagy felettes rendelkezése, megbízása, parancsa vagy utasítása alapján kerül sor.
(3) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a 433. §-ba foglalt egyéb háborús bűncselekmények megvalósítására közhatalmi tevékenységet ellátó szerv vagy felettes rendelkezése, megbízása, parancsa vagy utasítása alapján kerül sor, kivéve, ha az ilyen rendelkezést, megbízást, parancsot vagy utasítást követő személy
a) a törvény által kötelezve volt ezen rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás teljesítésére,
b) nem bírt tudomással ezen rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás törvényellenes mivoltáról, és
c) a rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás tartalmából nem tűnt ki, hogy az törvényellenes.

29. §
A sértett beleegyezése
(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt a sértett beleegyezésével követi el, és az nem a sértett élete vagy testi épsége ellen irányul.
(2) Nem minősül a sértett beleegyezésének a nem előzetesen, kellő mérlegeléssel és önként tett beleegyezés, vagy ha az más bűncselekményt valósít meg.
(3) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a bűncselekmény tényállása alapján a cselekmény a sértett 1. bekezdésbe foglalt beleegyezése mellett is büntetendő.

30. §
Titkosszolgálati feladatok ellátása
(1) Nem büntethető az a külön szabályozás alá eső titkosszolgálati ügynök, aki a bűncselekmény elkövetésének felderítése és az elkövető kilétének megállapítása során veszélyezteti vagy megsérti az e törvény által védett érdekeket, mivel arra azon bűnszervezet vagy terrorszervezet által, amelybe beépült, kényszerítve volt, vagy ha saját vagy hozzá közel álló személyek életének és testi épségének megalapozott veszélyeztetettsége okán büntetendő cselekményt valósít meg.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha az ügynök a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ban foglalt emberölés, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 284. § 2 – 4. bekezdéseibe foglalt általános veszélyeztetés, a 291. §-ba foglalt légi és vízi közlekedés biztonságának veszélyeztetése, a 293. §-ba foglalt légi jármű eltérítése, a 311. §-ba foglalt hazaárulás, a 312. §-ba foglalt, a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolás, a 317. §-ba foglalt hűtlenség, a 318. §-ba foglalt kémkedés, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. §-ba foglalt terrorcselekmény és a terrorcselekmények némely formáiban való részvételt, valamint a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekményét valósítja meg, vagy ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményeivel súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz.
(3) Nem büntetendő a 332 – 334.a §-ba és a 336. § 2. bekezdésébe foglalt, a 326. §, a 328 – 330. §, a 36. § 1. bekezdése, a 336.a § vagy a 336.b § alapján elkövetett bűncselekmények elkövetésének felderítésére vagy az elkövető kilétének megállapítására a Büntető perrendtartásba foglalt módon elkövetett büntetendő cselekmény.

MÁSODIK FEJEZET
A szankciók

Első szakasz
A szankciók fajtái

31. §
A büntetés és az intézkedés
(1) E törvény értelmezésében szankciónak minősülnek az elkövetett bűncselekmény vagy büntetendő cselekmény jogi következményeként kirótt büntetések és intézkedések.
(2) A büntetés az elítélt személyi szabadságának, tulajdonhoz fűződő vagy egyéb jogainak korlátozásában merül ki, amelyet kizárólag bíróság szabhat ki rá e törvény alapján, bűncselekmény elkövetése okán.
(3) Az intézkedés az elítélt személy személyi szabadságának megvonása, vagy vagyonának vagy más személy tulajdonhoz fűződő jogának korlátozásában merül ki, amelyet kizárólag bíróság szabhat ki rá e törvény alapján, a társadalmi érdekek bűncselekményekkel vagy büntetendő cselekményekkel szembeni védelme okán.

32. §
A büntetések fajtái
Bűncselekmények elkövetéséért a bíróság az elkövetőt, ha az természetes személy, kizárólag
a) szabadságvesztéssel,
b) házi őrizettel,
c) közérdekű munkával,
d) pénzbüntetéssel,
e) vagyon lefoglalásával,
f) dolog lefoglalásával,
g) foglalkozástól eltiltással
h) kitiltással,
i) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltással,
j) tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztással,
k) katonai és más rendfokozattól való megfosztással,
l) kiutasítással büntetheti.

33. §
Az intézkedések fajtái
Intézkedések:
a) a kényszergyógykezelés,
b) a nevelésbe vétel,
c) a pártfogó felügyelet,
d) az intézeti kényszergyógykezelés,
e) a dolog elkobzása.

Második szakasz
A szankciók alkalmazásának alapelvei

34. §
A büntetések kiszabásának elvei
(1) A büntetés célja a társadalom elkövető elleni védelme az által, hogy megakadályozza az elkövetőt a további bűncselekmények elkövetésében és megteremti számára a rendes életvitelre nevelés feltételeit, ugyanakkor másokat visszatart attól, hogy bűncselekményeket kövessenek el. A büntetés egyben az elkövető társadalom általi erkölcsi elítélését is kifejezésre juttatja.
(2) A büntetést kizárólag az e törvényben meghatározott formában és keretek között lehet kiszabni, miközben e törvény különös része csak a szabadságvesztés büntetései tételeit szabályozza.
(3) A büntetéssel az elkövetőt kell sújtani, oly módon, hogy annak kiszabása a családját és a hozzá közel álló személyeket a lehető legkisebb mértékben érintse.
(4) A büntetés kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie a cselekmény elkövetésének módját és következményét, a szándékosságot, az indítékot, a súlyosító és enyhítő körülményeket és az elkövető személyi körülményeit, valamint megváltozásának lehetőségét.
(5) A büntetés fajtájának és hosszának kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie
a) társtettesek esetében mindegyikük bűnrészességének fokát,
b) bűncselekmény szervezője, megrendelője, felbujtó vagy bűnsegéd esetében a bűnrészesség jelentőségét és mértékét,
c) bűncselekmény elkövetésének előkészítése vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet esetében a bűncselekmény befejezettségének mértékét, illetve mindazon körülményeket és okokat, amelyek révén a bűncselekmény nem jutott el a befejezettség stádiumába.
(6) A 32. §-ba foglalt büntetések külön vagy egymás mellett is kiszabhatóak. Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határát e törvény különös része ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg, a bíróság köteles szabadságvesztést kiszabni.
(7) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett házi őrizet,
b) szabadságvesztés mellett közérdekű munka,
c) pénzbüntetés mellett vagyonelkobzás,
d) elkobzás mellett dolog lefoglalása,
e) kitiltás mellett kiutasítás.
(8) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság kizárhatja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét, ha az elkövető
a) két vagy több, rendkívül súlyosnak minősülő bűntettet követett el,
b) egyidejűleg két vagy több, magasabb büntetési tétel kiszabását indokló körülményt valósít meg,
c) a bűntettet bűnszervezet vagy terrorszervezet tagjaként követte el, vagy
d) már volt büntetve a 47. § 2. bekezdésébe foglalt bűncselekményért.

35. §
Az intézkedések kiszabásának elvei
(1) Intézkedés büntetés mellett vagy büntetéstől eltekintés esetén is alkalmazható, ha az intézkedés a büntetésnél hatékonyabban biztosítja a társadalom elkövetővel szembeni védelmét.
(2) Intézkedéssel az elkövető csak oly módon sújtható, hogy annak alkalmazása a családját és a hozzá közel álló személyeket a lehető legkisebb mértékben érintse.
(3) Intézkedés alkalmazható a büntetendő cselekmény elkövetőjével vagy más személlyel szemben is, ha az a társadalom újabb bűncselekményektől való megóvása szempontjából elengedhetetlen.
(4) Javítóintézeti nevelés mellett pártfogó felügyelet nem alkalmazható.
(5) Az intézkedést a bíróság nem az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával összhangban, hanem a társadalom védelmét szem előtt tartva rendeli el, figyelembe véve az elkövető vagy más személy gyógykezelésének, nevelésének vagy társadalomba való beilleszkedésének szükségességét is.
(6) Az intézkedést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn, illetve hatálya letelt, vagy az elítélt vagy más személy betöltötte a törvény által meghatározott életkort.

Az enyhítő és a súlyosbító körülmények

36. §
Enyhítő körülmény, ha az elkövető
a) a bűncselekményt menthető erős érzelmi felindulásból követte el,
b) a bűncselekményt tájékozottság vagy kellő tapasztalat hiánya miatt követte el,
c) a bűncselekményt megromlott egészségi állapota negatív következményeivel kapcsolatosan követte el,
d) a bűncselekményt fiatal nagykorúként vagy időskorúként követte el, amennyiben ez a kihatással van szellemi és akarati képességeire,
e) a bűncselekményt ráutaltságból vagy alárendeltségből fakadó nyomás hatására követte el,
f) a bűncselekményt fenyegetés vagy kényszer hatására követte el,
g) a bűncselekményt végszükségben követte el, amelybe önhibáján kívül került, 
h) a bűncselekményt gyötrelmes személyi vagy családi körülmény hatására követte el, amelybe önhibáján kívül került,
i) a bűncselekményt támadás vagy egyéb veszély elhárítása során, olyan körülmények közt követte el, amelyek egyéb feltételek teljesülése mellett kizárnák a cselekmény büntethetőségét, ám a jogos védelem, a végszükség, a jog és kötelezettség gyakorlásának vagy a károsult jóváhagyásának, a jogosult fegyverhasználat, a megengedett kockázat vagy a titkosszolgálati feladatok ellátásának szükséges feltételei sem teljesültek maradéktalanul,
j) a bűncselekmény elkövetését megelőzően rendes életvitelt folytatott,
k) tevékenyen hozzájárult a bűncselekmény káros következményeinek felszámolásához vagy önként megtérítette az okozott kárt,
l) beismerte bűnösségét és őszinte megbánást tanúsított,
m) maga jelentette a bűncselekményt a bűnüldöző szerveknek,
n) segítette a bűnüldöző szerveket a bűncselekmény elkövetésének felderítésében, vagy
o) hozzájárult a szervezett csoport, bűnszervezet vagy terrorszervezet leleplezéséhez vagy a bűnösség bizonyításához.

37. §
Súlyosbító körülmény, ha az elkövető
a) a bűncselekményt különösen aljas indokból követte el,
b) a bűncselekményt annak megtorlásaként követte el, hogy a sértett az elkövetővel szemben a törvényből vagy egyéb általános érvényű jogszabályból fakadó kötelezettségét teljesítette, kiváltképp pedagógiai dolgozó vagy szakember sérelmére,
c) a bűncselekményt azzal a szándékkal követte el, hogy mást megakadályozzon vagy akadályozzon alapvető jogai és szabadságjogai gyakorlásában, vagy hogy egyéb bűncselekmény súlyát mérsékelje vagy elleplezze, 
d) a bűncselekményt az emberéletet és a testi épséget, egyéb alapvető jogokat és szabadságjogokat, az alkotmányos rendet, a vagyont, a közbiztonságot és a közerkölcsöt súlyosan veszélyeztető természeti katasztrófa vagy más rendkívüli esemény fennállása alatt követte el,
e) munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében jogtalan előnyszerzés végett visszaélést követett el,
f) a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követte el,
g) a bűncselekményt általános érvényű jogszabály értelmében külön védelmet élvező helyszínen követte el, kiváltképp más házában vagy lakásában,
h) több bűncselekményt követett el,
i) a bűncselekmény elkövetésére visszaélésszerűen büntetőjogi felelősségre nem vonható személyt használt fel,
j) a bűncselekmény elkövetésére fiatalkorút bírt rá,
k) a bűncselekményt a bűncselekmény szervezőjeként követte el,
l) a bűncselekményt külföldi hatalommal vagy külföldi szervezettel szövetkezve követte el,
m) bűncselekményért már volt büntetve; a bíróság az előző szankció jellegétől függően elállhat ezen körülmény figyelembe vételétől,
n) a bűncselekményt csoport tagjaként, nyilvános rendezvény helyszínének megközelítése vagy annak elhagyása közben követte el, vagy
o) a bűncselekményt sportklub iránti elkötelezettségből követte el.

38. §
(1) Olyan körülmény, mely bűncselekmény törvényi ismérve, nem vehető figyelembe enyhítő körülményként, súlyosbító körülményként, büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határánál nem súlyosabb büntetés kiszabását indokló körülményként vagy büntetési tétel felső határánál súlyosabb büntetés kiszabását indokló körülményként.
(2) A büntetés megállapítása és kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie az enyhítő és a súlyosbító körülmények súlyának arányát és mértékét.
(3) Ha az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a büntetési tétel felső határa az egyharmadával csökken.
(4) Ha a súlyosbító körülmények vannak túlsúlyban, a büntetési tétel alsó határa az egyharmadával emelkedik.
(5) Bűntett ismételt elkövetése esetén a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határa a felével emelkedik; ilyen esetben a 4. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó.
(6) Különösen súlyos bűncselekmény ismételt elkövetése esetén a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határa a kétharmadával emelkedik; ilyen esetben a 4. és az 5. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó.
(7) A 4 – 6. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a 41. § 2. bekezdése vagy a 42. § alapján egyidejűleg súlyosabb halmazati büntetés vagy összbüntetés kiszabására kerül sor, amennyiben ezen rendelkezések egyidejű alkalmazása az elkövetőre nézve aránytalanul szigorú lenne.
(8) A büntetési tétel felső határának csökkentése vagy a büntetési tétel alsó határának emelése a 3 – 6. bekezdések alapján csak a törvény által meghatározott büntetési tételek keretei között alkalmazható; a büntetési tétel csökkentésének vagy emelésének alapjául a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó és felső határának különbsége szolgál. A büntetési tétel törvény által meghatározott felső határa nem csökkenthető, illetve alsó határa nem emelhető, ha a törvény különös része kizárólag huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli.

39. §
A büntetés enyhítése
(1) Ha a bíróság az eset vagy az elkövető körülményeire tekintettel úgy ítéli meg, hogy az e törvény által meghatározott büntetési tétel kiszabása aránytalanul szigorú lenne az elkövetőre nézve, és a társadalmi érdekek védelme rövidebb tartamú büntetéssel is biztosítható, az e törvény által meghatározott büntetés alsó határánál rövidebb tartamú büntetést is kiszabhat.
(2) A bíróság ítéletében az e törvény által meghatározott büntetési tétel alsó határánál rövidebb tartamú büntetést szabhat ki arra az elkövetőre is, aki
a) bűncselekmény elkövetésének előkészítésében vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletben vétkes, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy tekintettel az előkészítés vagy a kísérlet jellegére, az e törvény által megállapított büntetés az elkövető számára aránytalanul szigorú lenne, és a társadalom elkövetővel szembeni védelmét rövidebb büntetés is biztosítja,
b) jelentős mértékben hozzájárult a bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára elkövetett bűncselekmény felderítéséhez, vagy oly módon segítséget nyújtott más személy által bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára megvalósítandó bűncselekmény előkészítésének vagy kísérletének megakadályozásában, hogy jelentette azt a bűnüldöző szerveknek és olyan információkat szolgáltatott, amelyekhez egyébként nem jutottak volna hozzá, miáltal segítséget nyújtott a bűncselekmény elkövetésének megakadályozásában vagy a bűncselekmény következményeinek enyhítésében, az elkövetők felderítésében és bűnösségük bizonyításában, vagy bizonyítékot szolgáltat a bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben,
c) a bűncselekményt csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy tekintettel az elkövető egészségi állapotára, kényszergyógykezelés egyidejű elrendelése esetén a társadalom elkövetővel szembeni védelmét rövidebb büntetés is biztosítja, miközben a bíróságot nem kötelezik a 3. bekezdés rendelkezései, és egyúttal kényszergyógykezelést is elrendel,
d) eljárás keretében lemond a tárgyalásról, vagy
e) különösen jelentős mértékben hozzájárult e törvény különös része nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmény, a 296. §-ban foglalt bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 297. §-ba foglalt terrorszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, illetve bűnszervezet vagy terrorszervezet által elkövetett különösen súlyos bűncselekmény leleplezéséhez, vagy azok elkövetőjének felderítésében és bűnösséggének bizonyításában oly módon, hogy a büntetőeljárás során bizonyítékokat szolgáltatott ezen cselekményekre vonatkozóan, amennyiben az általa elkövetett bűncselekmény jellegére és súlyosságára tekintettel a bíróság úgy ítéli meg, hogy a büntetés célja rövidebb büntetés kiszabásával is elérhető; a büntetés alsó határánál rövidebb tartamú szabadságvesztés nem szabható ki a bűncselekmény szervezője, felbujtója vagy megrendelője esetében, amelyre nézve bizonyítékokat szolgáltatott a büntetőeljárás során.
(3) A büntetési tétel alsó határánál rövidebb tartamú büntetésként a bíróság nem szabhat ki
a) húsz évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha az elkövetőt a 144. § 3. bekezdésébe foglalt kitervelt emberölés, a 418. § 3. bekezdésébe foglalt népirtás, a 419. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt terrorcselekmény elkövetése és terrorizmusban való érintettség némely formája, a 425. § 2. bekezdésébe foglalt emberiesség elleni bűncselekmény vagy a 433. § 2. bekezdésébe foglalt egyéb háborús bűncselekmények miatt ítélik el,
b) nyolc évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb tizenöt évi szabadságvesztésben határozza meg,
c) öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb tízévi szabadságvesztésben határozza meg,
d) két évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb ötévi szabadságvesztésben határozza meg,
e) hat hónapnál rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésben határozza meg,
f) hat hónapnál rövidebb tartamú foglalkozástól eltiltást, kitiltást és kiutasítást.
(4) Tárgyalásról lemondás esetén a bíróság a büntetési tétel alsó határának egyharmadával csökkentett szabadságvesztést és a 3. bekezdés a) pontjába foglalt bűncselekmények esetén húsz évnél nem rövidebb tartamú szabadságvesztést szabhat ki.

40. §
Büntetéstől eltekintés
(1) Büntetés kiszabása halált vagy súlyos testi sérelmet nem okozó vétség elkövetője esetében mellőzhető, ha
a) az elkövető beismerő vallomást tett, megbánást és tevékeny megbánást tanúsít, és ha tekintettel az elkövetett vétség jellegére és az elkövető korábbi életvitelére feltételezhető, hogy a bírósági tárgyalás is megfelelő nevelő hatással bír,
b) a vétséget kényszer hatása alatt lévő személy követte el, amelyben sérelmére a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 201 – 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, vagy a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállításának bűncselekménye történt,
c) a bíróság elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, az elkövetett vétség jellegére és az elkövető személyi körülményeire, a büntetés kiszabása mellőzhető, vagy
d) a vétséget csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kényszergyógykezelés elrendelése a büntetésnél hatékonyabban szolgálja a társadalom elkövetővel szembeni védelmét és az elkövető átnevelését; ez nem érvényes, ha a csökkentett beszámíthatóságot az elkövető függőséget okozó szer fogyasztásával okozta.
(2) Az 1. bekezdésbe foglaltak alapján történő büntetéstől eltekintés esetén az elkövető büntetlen előéletűnek tekintendő.

41. §
A halmazati büntetés és az egyesített büntetés
(1) Ha a bíróság két vagy több bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést az elkövetőre, a halmazati büntetést azon törvényi rendelkezés alapján szabja ki, amely a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabbra vonatkozik. E törvényi rendelkezés alapján kiszabható büntetés mellett halmazati büntetés keretében egyéb büntetés is kiszabható, ha azt a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények valamelyike indokolná. Ha a szabadságvesztés büntetési tételeinek alsó határai különböznek, a halmazati büntetés büntetési tételének alsó határát a legsúlyosabb kiszabható büntetés alapulvételével kell kiszabni.
(2) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább egy bűntettnek minősül, amely két vagy több cselekményben merül ki, a szabadságvesztés büntetési tételének felső határa a bűnhalmazatban lévő, legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény egyharmadával emelkedik. A megnövelt büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a huszonöt évet, fiatalkorúak esetében a 117. § 1. vagy 3. bekezdésébe foglalt tartamot. A szabadságvesztés mellett halmazati büntetés keretében egyéb büntetés is kiszabható, ha azt a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények valamelyike indokolná.
(3) Ha a bíróság olyan folytatólagosan elkövetett bűncselekmény újabb mozzanatos cselekményéért szab ki büntetést, amelynek korábban elkövetett mozzanatos cselekményéért az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott és az jogerőre emelkedett, ítéletében hatályon kívül helyezi a korábbi, a folytatólagosan elkövetett bűncselekményben való bűnösségre és az azzal halmazatban elkövetett bűncselekményekre, valamint a büntetés egészére vonatkozó ítéletét, illetve a büntetőítéletet megalapozó további ítéleteit. A bíróság a hatályon kívül helyezett ítélet tényállási elemeinek, az újabb részcselekmények, illetve a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények figyelembe vételével újfent ítéletet hoz a folytatólagosan elkövetett bűncselekményben való bűnösség, valamint az azzal halmazatban elkövetett bűncselekmény egyesített büntetési tételének vonatkozásában, amely nem lehet enyhébb a korábbi ítélet által kiszabott büntetésnél. A bíróság esetenként határozatot hoz a büntetőítéletet megalapozó további ítéletekről is. Ha a bíróság több bűncselekmény elkövetéséért szab ki büntetést, az 1. és a 2. bekezdések, a 42. § és a 43. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(4) A 3. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a korábbi határozatot az Európai Unió más tagállamának bírósága hozta.

42. §
Az összbüntetés
(1) Ha a bíróság olyan bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést, amelyet az elkövető az elsőfokú bíróság más bűncselekmény elkövetése okán hozott elmarasztaló ítéletének kihirdetését megelőzően követett el, a halmazati büntetés kiszabása elveinek megfelelően összbüntetést kell kiszabni.
(2) Az összbüntetés kiszabásával egyidejűleg a bíróság hatályon kívül helyezi a korábbi büntetőítéletet, valamint a tartalmilag ehhez kapcsolódó további határozatokat, ha tekintettel a hatályon kívül helyezés folytán beállt változásra, megalapozottságukat vesztették. Az összbüntetés nem lehet enyhébb a korábbi határozat alapján kiszabott büntetésnél. Összbüntetés keretében tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől, katonai és egyéb rangfokozatoktól való megfosztást, vagyon lefoglalását, pénzbüntetést, dolog lefoglalását, foglalkozástól való eltiltást vagy nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltást rendel el, ha ilyen büntetés kiszabására már a korábbi határozat alapján sor került, és az nem ütközik a 34. § 7. bekezdésének rendelkezésébe.
(3) Az összbüntetésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazandó, ha a korábbi értelmében az elkövető büntetlen előéletűnek tekintendő vagy a korábbi határozatot az Európai Unió más tagállamának bírósága hozta.

43. §
További büntetés
Ha a bíróság olyan bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést, amelynek elkövetésére azt megelőzően került sor, hogy az elkövető a korábbi határozat által kiszabott büntetését letöltötte volna, és azonos büntetési nemet szab ki, ezen büntetés és a korábbi határozat által kiszabott büntetés le nem töltött része együttes tartama nem haladhatja meg az e törvény által ezen büntetési nemre megállapított büntetési tétel felső határát. Ha ezen büntetések egyike szabadságvesztés, a büntetési tétel felső határa huszonöt év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

44. §
Összbüntetéstől és további büntetéstől eltekintés
A bíróság eltekint a 42. §-ba foglalt összbüntetés vagy a 43. §-ba foglalt további büntetés kiszabásától, ha a korábbi határozat által kiszabott büntetést a társadalom védelme és az elkövető átnevelése szempontjából megfelelőnek találja.

45. §
A fogvatartás és a büntetés beszámítása
(1) Ha fogvatartott elkövető elítélésére kerül sor, a fogvatartás teljes idejét be kell számítani a kiszabott büntetésbe, illetve a halmazati büntetésbe vagy az összbüntetésbe, ha a kiszabott büntetési nemre tekintettel a beszámítás megengedett. Érvényes ez, ha a bíróság eltekint összbüntetés vagy további büntetés kiszabásától.
(2) Ha a bíróság vagy egyéb hatóság büntetést szabott ki az elkövetőre, majd ugyanazon cselekmény elkövetése miatt újfent elítélték, a letöltött büntetést be kell számítani a kiszabott büntetésbe, ha a kiszabott büntetési nemre tekintettel a beszámítás megengedett. Érvényes ez, ha a bíróság halmazati büntetést vagy összbüntetést szab ki az elkövetőre.
(3) Ha a fogvatartás és a büntetés 1. és 2. bekezdés alapján történő beszámítása nem megengedett, a bíróság a büntetési nem, illetve a büntetési tétel meghatározása során figyelembe veszi ezt a körülményt.
(4) Azonos elvek alapján jár el a bíróság abban az esetben is, ha ugyanazon cselekmény elkövetése okán az elkövető fogvatartására külföldön került sor, vagy más állam hatósága szabott ki rá büntetést.

Harmadik szakasz
A büntetés kiszabásának és végrehajtásának elvei

46. §
A szabadságvesztés
A szabadságvesztés büntetés határozott ideig, legfeljebb huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó büntetésként szabható ki.

47. §
Az életfogytig tartó szabadságvesztés
(1) Életfogytig tartó szabadságvesztést a bíróság csak olyan bűncselekményért szabhat ki, amelynek vonatkozásában azt e törvény különös része megengedi, azon feltételek teljesülése mellett, hogy
a) ilyen büntetés kiszabását a társadalom hatékony védelme indokolja, és
b) nem áll fenn, hogy a huszonöt évet meg nem haladó tartamú büntetéssel az elkövető átnevelése lehetséges volna.
(2) Ha a bíróság olyan elkövetőre szab ki a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ba foglalt emberölés, a 155. §-ba foglalt testi sértés, a 172. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem (171. és 172. §), a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 181. § 2. vagy 3. bekezdésében vagy a 181. §-ba foglalt, kiskorú más személynek történő kiszolgáltatása, a 185. §-ba foglalt túszejtés, a 187. §-ba foglalt külföldre hurcolás, a 188. §-ba foglalt rablás, a 189. § 2., 3. vagy 4. bekezdésében foglalt zsarolás, a 190. §-ba vagy a 191. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt erőszakos kényszerítés, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak, a 284. §-ba foglalt általános veszélyeztetés, a 291. §-ba foglalt, légi és vízi közlekedés biztonságának veszélyeztetése, a 293. §-ba foglalt, légi jármű eltérítése, a 296. §-ba foglalt, bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 297. §-ba foglalt, terrorszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 313. §-ba vagy a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 354. § 2., 3. és 4. bekezdésébe foglalt, államhatár erőszakos átlépése, a 355. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt embercsempészet, a 368. §-ba foglalt, gyermekpornográfia előállítása, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. §-ba foglalt, terrorcselekmény és a terrorizmusban való érintettség némely formája, vagy a 425. §-ba foglalt, emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése miatt büntetést, aki ezen bűncselekmények, vagy akár az azok elkövetésre irányuló kísérlet miatt kétszer volt letöltendő szabadságvesztésre ítélve, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli, amennyiben teljesülnek az 1. bekezdés a) és b) pontjainak feltételei; ellenkező esetben huszonöt évi szabadságvesztésre ítéli, ha ezt nem akadályozzák a büntetés kiszabására irányadó körülmények. A bíróság az ilyen elkövetőre nem szabhat ki huszonöt évnél rövidebb tartamú büntetést.

48. §
A büntetés-végrehajtás fokozatai
(1) A szabadságvesztés büntetését elkülönítve, a szabadvesztés büntetésének végrehajtását szolgáló intézetekben (a továbbiakban „büntetés-végrehajtási intézet“) kell végrehajtani minimális, közepes vagy szigorúan őrzött (fogház, börtön vagy fegyház) fokozatban.
(2) A bíróság általában a szabadságvesztés
a) fogház fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben nem volt szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélve,
b) börtön fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre volt ítélve; az előző büntetést azonban nem kell figyelembe venni, ha az elkövető büntetlen előítéletűnek minősül.
(3) A bíróság általában a szabadságvesztés fegyház fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha
a) az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, vagy
b) az elkövető különösen súlyos bűncselekményt követett el.
(4) A bíróság az elkövető számára elrendelheti a szabadságvesztésnek a 2. bekezdésben foglaltaktól eltérő fokozatban való letöltését is, ha tekintettel a bűncselekmény súlyára és az elkövető magatartására, úgy ítéli meg, hogy a szabadságvesztés más fokozatban végrehajtott letöltése erőteljesebben előmozdítaná átnevelését. Így a szabadságvesztés fogház fokozatban végrehajtandó letöltését rendelheti el abban az esetben is, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetését letöltötte. Viszont nem rendelheti el a szabadságvesztés fogház vagy börtön fokozatban végrehajtandó letöltését, ha az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre, vagy különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt tizenöt évet meghaladó szabadságvesztésre ítélte.
(5) A szabadságvesztés fogház, börtön vagy fegyház fokozatban történő elrendelése során a bíróságot a  bűnösség beismerése és büntetés elfogadása (tárgyalásról lemondás), vagy a büntetésnek a 39. § 2. bekezdése b) pontja alapján a büntetési tétel alsó határa alá történő csökkentése esetében sem kötelezik a 2. és a 3. bekezdések rendelkezései.

A szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása

49. §
(1) A bíróság feltételesen elhalaszthatja a két évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetésének végrehajtását, ha 
a) tekintettel az elkövető személyi körülményeire, különösen korábbi életvitelére, élet- és munkakörülményeire, az eset körülményeire, arra a megalapozott álláspontra jut, hogy a szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a társadalom érdekeinek védelme és az elkövető átnevelése nem indokolja, vagy
b) elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, úgy ítéli meg, hogy a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása mellőzhető.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a bíróság próbára bocsátás vagy feltételes szabadlábra bocsátás próbaidejének tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekményben ítélkezik.

50. §
(1) Szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása esetén a bíróság a próbaidőt egytől öt évig terjedő tartamban határozza meg. A próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.
(2) Szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása keretében a bíróság az elkövetőre olyan, az 51. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt méltányos tilalmakat és kötelezettségeket is kiszabhat, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, és amelyek felügyeletét a pártfogó felügyelő látja el; rendszerint arra kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt jóvátegye. Külön előírás feltételeinek teljesülése esetén a bíróság elrendelheti a kiszabott méltányos tilalmak és kötelezettségek teljesítésének műszaki berendezések által történő felügyeletét, ha ilyen felügyeletet korábban nem rendelt el.
(3) Azt az időtartamot, amely alatt a próbára bocsátott elítélt rendes életvitelt folytatott, be kell számítani a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása során újfent meghatározott próbaidőbe vagy az ugyanazon cselekményért kiszabott próbaidőbe, illetve a halmazati büntetés vagy az összbüntetés kiszabása során meghatározott próbaidőbe.
(4) Ha az elítélt a próbaidő alatt rendes életvitelt folytatott, és rendesen eleget tett az egyéb, rá kiszabott szankcióknak, valamint teljesítette a rá kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt. Kivételes esetekben a bíróság az eset körülményeire tekintettel fenntarthatja a próbára bocsátás érvényességét, jóllehet az elkövető a próbaidő alatt okot szolgáltatott a büntetés végrehajtására, ezzel egyidejűleg pedig
a) az elkövetőt pártfogó felügyelet alá helyezheti,
b) két évnél nem hosszabb tartammal meghosszabbíthatja a próbaidőt, miközben nem lépheti túl a próbaidő 1. bekezdésbe foglalt felső határát,
c) az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt, korábban el nem rendelt tilalmakat vagy kötelezettségeket szabhat ki az elkövető rendes életvitelének elősegítése érdekében, vagy
d) elrendelheti a kiszabott méltányos tilalmak és kötelezettségek teljesítésének műszaki berendezések által történő felügyeletét, amennyiben teljesülnek a külön előírás feltételei, és ha ilyen felügyeletet korábban nem rendelt el.
(5) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy az elítélt mentesült.
(6) Mentesültnek tekintendő az elítélt abban az esetben is, ha a bíróság a próbaidő leteltét követő két éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában abban az esetben, ha az elítélt ellen egyéb bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás folyik.
(7) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott elítélt mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.
(8) Ha a bíróság úgy határoz, hogy a feltételesen elhalasztott szabadságvesztés büntetést végre kell hajtani, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

A szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása pártfogó felügyelet elrendelésével

51. §
(1) A bíróság a 49. § 1. bekezdésébe foglalt feltételek mellett feltételesen elhalaszthatja a három évet nem meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés végrehajtását, ha az elkövető számára ezzel egyidejűleg a próbaidő tartamára pártfogó felügyeletet rendel el. A 49. § 2. bekezdésének rendelkezése változatlanul érvényes.
(2) Pártfogó felügyelet elrendelése esetén a bíróság egytől öt évig terjedő próbaidőt határoz meg. A próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni. A bíróság egyidejűleg kiszabja a pártfogó felügyelet részét képező tilalmakat és kötelezettségeket.
(3) A tilalmak kiváltképp
a) meghatározott nyilvános rendezvények látogatására,
b) szeszes italok és egyéb, függőséget okozó szer fogyasztására,
c) az elkövetőre rossz hatással lévő személyekkel, illetve társtettesekkel vagy a bűncselekmény elkövetésében részt vett személyekkel való kapcsolattartásra,
d) a bűncselekmény elkövetése által érintett, meghatározott helyek és helyszínek látogatására,
e) szerencsejátékban és fogadásban való részvételre, valamint nyerőgépek használatára,
f) meghatározott személlyel folytatott bármilyen jellegű, távközlési vagy hasonló eszközök által megvalósítható kapcsolatfelvételre terjednek ki.
(4) A kötelezettségek kiváltképp
a) a meghatározott személytől való ötméteres távolság tartására, meghatározott személy lakóhelyének, tartózkodási helyének vagy az általa látogatott intézmény megközelítésétől való tartózkodásra, 
b) a jogosulatlanul használt vagy jogtalanul elfoglalt lakásból vagy lakóházból való kiköltözésre,
c) az okozott kár próbaidő során történő megtérítésére,
d) az adósság vagy a nem teljesített gyermektartási kötelezettség próbaidő során történő kiegyenlítésére,
e) a sértett felé tett személyes vagy nyilvános bocsánatkérésre,
f) bizonyos szakképzettség megszerzésére vagy átképzésben való részvételre,
g) a pártfogó felügyelővel együttműködésben megvalósított szociális vagy egyéb nevelési programban való részvételre,
h) a függőséget megszüntető gyógykezelésen való részvételre, ha a bíróság nem rendelt el kényszergyógykezelést,
i) a próbaidő során pszichoterápiás kezelésben vagy pszichológiai tanácsadáson való részvételre,
j) a próbaidő során munkaviszony létesítésére vagy arra irányuló szándék felmutatására,
k) a Rendőrség tartózkodási hely alapján illetékes egységénél meghatározott időben való megjelenésre, indokolt esetekben ismételt megjelenésre terjednek ki.
(5) Az elkövető köteles eltűrni a pártfogó felügyelő által gyakorolt felügyeletet és a műszaki berendezések alkalmazásával megvalósított felügyeletet, ha a bíróság elrendelte azt; műszaki berendezések általi felügyelet akkor rendelhető el, ha teljesülnek a külön előírás feltételei.
(6) A 2. bekezdésbe foglalt próbaidő nem vonatkozik a pártfogó felügyelet mellett kiszabott további büntetések végrehajtására.
(7) Azt az időtartamot, amely alatt a pártfogó felügyelet alá vont elítélt rendes életvitelt folytatott, teljesítette a pártfogó felügyelet feltételeit, valamint a kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, be kell számítani az ugyanazon cselekményért újfent kiszabott pártfogó felügyelet próbaidejébe, illetve a halmazati büntetés vagy az összbüntetés kiszabása során meghatározott próbaidőbe.
(8) A bíróság a 3. bekezdés f) pontjába foglalt tiltás és a 4. bekezdés a) pontjába foglalt kötelezettség kiszabása esetén tájékoztatja a meghatározott személyt az európai érvényű távoltartási végzés kiadásának lehetőségéről, amely külön előírás alapján ezen személy védelmét szolgálja az Európai Unió más tagállamainak a területén.

52. §
(1) Ha az elítélt a próbaidő alatt rendes életvitelt folytatott, teljesítette a pártfogó felügyelet feltételeit, valamint a kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt. Kivételes esetekben a bíróság az eset körülményeire tekintettel fenntarthatja a pártfogó felügyeletet, jóllehet az elkövető a próbaidő alatt okot szolgáltatott a büntetés végrehajtására, ezzel egyidejűleg pedig
a) két évnél nem hosszabb tartammal meghosszabbíthatja a pártfogó felügyelet tartamát, miközben nem lépheti túl a pártfogó felügyelet 51. § 2. bekezdésébe foglalt felső határát,
b) korábban el nem rendelt méltányos tilalmakat vagy kötelezettségeket szabhat ki, vagy
c) elrendelheti a kiszabott méltányos tilalmak és kötelezettségek teljesítésének műszaki berendezések által történő felügyeletét, amennyiben teljesülnek a külön előírás feltételei, és ha ilyen felügyeletet korábban nem rendelt el.
(2) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 1. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy az elítélt mentesült.
(3) Mentesültnek tekintendő az elítélt abban az esetben is, ha a bíróság a próbaidő leteltét követő két éven belül nem hozott a 1. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában abban az esetben, ha az elítélt ellen egyéb bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás folyik.
(4) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott elítélt mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.
(5) Ha a bíróság a feltételes szabadságvesztés büntetést letöltendő szabadságvesztés büntetésre változtatja át, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

53. §
A házi őrizet
(1) Két évig terjedő házi őrizetet rendelhet el a bíróság a vétség elkövetőjének, ha
a) tekintettel az elkövetett vétség jellegére és súlyára, az elkövető személyi körülményeire, ilyen büntetés kiszabását elégségesnek ítéli meg,
b) az elkövető írásban kötelezte magát, hogy adott időpontban bizonyos lakcímen fog tartózkodni, és ellenőrzés során megfelelő együttműködést tanúsít,
c) teljesülnek a műszaki berendezések általi felügyelet feltételei.
(2) Az elkövető a házi őrizet alatt köteles a bíróság által meghatározott időpontban a lakhelyén, illetve az ahhoz tartozó kültérben tartózkodni, rendes életvitelt folytatni és alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek.
(3) A bíróság a házi őrizet tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni.
(4) A házi őrizet tartama alatt az elkövető csak a pártfogó felügyelő előzetes engedélyével hagyhatja el lakóhelyét, kizárólag sürgős esetben, elengedhetetlenül szükséges időtartamban. Ezen időt be kell számítani a büntetés letöltésébe.
(5) Ha az elkövető nem tesz eleget a házi őrizetből kifolyó tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság a büntetését letöltendő szabadságvesztésre változatja át oly módon, hogy a fennmaradó házi őrizet egy napját egynapi letöltendő szabadságvesztésként számítja be, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

A közérdekű munka

54. §
A bíróság az elkövető beleegyezésével 40 – 300 óra terjedelmű közérdekű munkát szabhat ki a törvény értelmében szabadságvesztéssel büntethető vétség elkövetéséért, amely büntetési tételének felső határa nem haladja meg az öt évet.

55. §
(1) A közérdekű munka büntetését az elítélt legkésőbb ezen büntetés végrehajtásának elrendelését követő egy éven belül köteles letölteni. A bíróság a házi őrizet tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, illetve kötelezi arra, hogy a bűncselekmény által okozott kárt lehetőségeihez mérten jóvátegye. A közérdekű munka tartamába nem kell beszámítani azt az időtartamot, amely során az elkövető
a) átmeneti munkaképtelenség vagy munkafeladat meghatározása hiányában akadályozva volt büntetése letöltésében,
b) kötelező sorkatonai vagy azt helyettesítő polgári szolgálatát töltötte,
c) külföldön tartózkodott,
d) egyéb cselekmény kapcsán fogvatartásban volt vagy szabadságvesztés büntetését töltötte.
(2) Nem szabható ki közérdekű munka büntetése, ha az elkövető huzamos ideje munkaképtelen vagy rokkant.
(3) A közérdekű munkát az elítélt személyesen, szabadidejében, a díjazás igénye nélkül köteles elvégezni.
(4) Ha az elítélt a büntetés végrehajtása alatt nem folytatott rendes életvitelt vagy önhibájából nem végezte el a számára meghatározott munkát, illetve nem tett eleget a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át oly módon, oly módon, hogy a fennmaradó közérdekű munka két óráját egynapi letöltendő szabadságvesztésként számítja be, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.
(5) A bíróság eltekinthet a közérdekű munka büntetésének végrehajtásától, ha az elkövető e büntetés letöltése során önhibáján kívül huzamos időre munkaképtelenné vagy rokkanttá vált, vagy egyéb okok álltak be.

A pénzbüntetés

56. §
(1) 160 eurótól 331 930 euróig terjedő pénzbüntetés megfizetésére ítélheti a bíróság az  elkövetőt olyan szándékos bűncselekmény esetén, amelyet haszonszerzés végett követett el.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek mellőzésével pénzbüntetést szabhat ki a bíróság a vétség elkövetőjére, ha a vétség jellegére és az elkövető átnevelésének lehetőségére tekintettel nem szab ki szabadságvesztés büntetést.
(3) Ha azt a pénzbüntetés mértéke és az elkövető személyi és vagyoni helyzete indokolja, a bíróság elrendelheti a pénzbüntetés havi részletekben való megfizetését. Egyben meghatározza a részletek nagyságát és a törlesztés tartamát, amely nem haladhatja meg az ítélet hatályba lépésétől számított egy évet, amely alatt a pénzbüntetést meg kell fizetni.
(4) Az elkövető által már teljesített pénzbüntetést be kell számítani abba az újabb pénzbüntetésbe, amelyet a bíróság ugyanazon cselekmény kapcsán szab ki az elkövetőre, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén a fennálló büntetésbe.
(5) A bíróság nem szabhat ki pénzbüntetést, ha az akadályozná a bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítését.

57. §
(1) Pénzbüntetés kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie az elkövető személyi körülményeit és vagyoni helyzetét. Nem szabhat ki pénzbüntetést, ha egyértelműen kitűnik, hogy az elkövető képtelen lesz megfizetni azt.
(2) A megfizetett pénzbüntetés az államot illeti meg.
(3) Pénzbüntetés kiszabása esetén, ha fennáll a pénzbüntetés-végrehajtás szándékos akadályozásának veszélye, a bíróság öt évig terjedő, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést szab ki. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a kiszabott szabadságvesztés együttes tartama nem haladhatja meg a büntetési tétel törvény által megengedett határát.
(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tartama meghaladná a 3. bekezdésbe foglalt büntetési tételhatárt, vagy ha a pénzbüntetés kiszabására életfogytig tartó szabadságvesztés mellett kerül sor, a bíróság nem szabhat ki pótbüntetést.

A vagyon lefoglalása

58. §
(1) Vagyon lefoglalását a bíróság az elkövetett bűncselekmény és az elkövető körülményeire tekintettel szabhatja ki, ha az elkövetőre kiszabott büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés vagy különösen súlyosan minősülő, haszonszerzés végett különösen nagy haszonra, különösen nagy mértékű kár okozása mellett elkövetett bűntett esetén letöltendő szabadságvesztés.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülése hiányában is vagyon lefoglalásának büntetését szabja ki a bíróság, ha az elkövető a vagyonra legkevesebb jelentős mértékben a 173. § 3. bekezdésébe foglalt, kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem, a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 180. § 2. vagy 3. bekezdésébe vagy a 181. §-ba foglalt, kiskorú kiszolgáltatása, a 189. § 2. bekezdésének c) pontjába foglalt zsarolás, a 190. § 1., 3., 4. vagy 5. vagy a 191. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt erőszakos kényszerítés, a 192. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt kényszerítés, a 230. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt, tiltott szerencsejáték szervezése, a 231. § 2., 3. vagy 4., illetve a 232. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt orgazdaság, a 233. § 1. vagy 2., illetve a 234. § 1. vagy 2. bekezdésébe foglalt pénzmosás, a 270. §-ba foglalt, fizetőeszközök és értékpapírok hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása, a 271. § 1. bekezdésébe foglalt, hamisított, meghamisított és illegálisan előállított fizetőeszközök és értékpapírok forgalomba hozatala, a 272. § 3. bekezdésébe foglalt, hamisító eszközök előállítása és birtoklása, a 276. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt adó és biztosítási járulék rövidítését, a 277. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt, költségvetési járulékteljesítési kötelezettség elmulasztása, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 278. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása, a 279. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, a termék megjelölését szolgáló állami műszaki intézkedésekről szóló előírások megsértése, a 313. §-ba vagy a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 328. § 2. bekezdésébe foglalt, vesztegetés elfogadása, a 352. § 6. bekezdésébe foglalt, hivatali záróbélyeg vagy zárjegy, a hivatali címer vagy a hivatali jelzés hamisítása és meghamisítása, a 355. §-ba vagy a 356. §-ba foglalt embercsempészet, a 367. § 3. bekezdésébe foglalt, prostitúció elősegítése, a 368. §-ba foglalt, gyermekpornográfia előállítása, a 369. §-ba foglalt, gyermekpornográfia terjesztése, a 372. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt erkölcsi veszélyeztetés, vagy a 419. §-ba foglalt terrorcselekmény elkövetése és terrorizmusban való érintettség némely formája bűncselekményének elkövetésével vagy bűncselekményből származó bevételekből tett szert.
(3) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülése hiányában is vagyon lefoglalásának büntetését szabja ki a bíróság a 172. § 3. vagy 4., illetve a 173. § 4. bekezdésébe foglalt, kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem, a 233. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt pénzmosás, a 296. §-ba foglalt, bűnszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, a 297. §-ba foglalt, terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, a 328. § 3. vagy a 329. § 3. bekezdésébe foglalt vesztegetés elfogadása vagy a 334. § 2. bekezdésébe foglalt vesztegetés bűncselekményének elkövetőjére.

59. §
(1) A vagyon lefoglalásának büntetése kiterjed a csődeljárás lezárását követően az elítélt birtokában lévő azon vagyonra, amely
a) a vagyon értékesítéséből származik,
b) a vagyonösszeírásból kiiktatásra került,
c) csődeljárás alá esik, ha értékesítésére nem került sor.
(2) Az elkobzott vagyon az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.
(3) A vagyonelkobzásról szóló bírósági határozat hatályba lépésével megszűnik a házastársi osztatlan közös tulajdon.

60. §
Dolog lefoglalása
(1) A bíróság elrendeli azon dolog lefoglalását,
a) amelyet bűncselekmény elkövetéséhez használtak,
b) amelyet bűncselekmény elkövetésére szántak,
c) amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy annak fejében szerzett, vagy
d) amelyet az elkövető a c) pontba foglaltak fejében szerzett.
(2) Ha az 1. bekezdésbe foglalt dolog nem hozzáférhető vagy nem azonosítható, illetve elkülöníthetetlen az elkövető vagy más személy tisztességes úton szerzett vagyonától, a bíróság elrendelheti ezen dolog értékének megfelelő értékű dolog elkobzását.
(3) Nem hozzáférhető dolognak minősül a tönkretett, megrongálódott, elveszített, eltulajdonított, hasznavehetetlenné tett, elhasznált, elrejtett, a bűnüldöző szervek hatásköréből történő kivonás okán más személyre átruházott vagy más módon elérhetetlenné tett dolog vagy megtakarított költség.
(4) Dolog lefoglalásának büntetése csak az elkövető tulajdonában lévő dologra terjeszthető ki.
(5) Az elkobzott dolog az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.
(6) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha
a) a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, amelynek kielégítése az elkobzás által ellehetetlenülne,
b) a dolog értéke egyöntetű aránytalanságot mutat a vétség súlyával, vagy
c) a bíróság eltekint az elkövető büntetésétől.

61. §
A foglalkozástól eltiltás
(1) A foglalkozástól eltiltás büntetése az elkövetőnek meghatározott foglalkozás, hivatás vagy tisztség, illetve külön engedélyhez kötött vagy külön előírás által szabályozott tevékenység gyakorlásától történő eltiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás ezen tartama alatt.
(2) A bíróság egytől tíz évig terjedő foglalkozástól eltiltás büntetést szabhat ki, ha a bűncselekmény elkövetésére ezen tevékenységgel kapcsolatban került sor.
(3) A 289. §-ba foglalt, ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés bűncselekménye esetén, ha az elkövető korábban volt büntetve a 149. § 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt halálokozásért, amelyet járművezetőként követett el, a bíróság a 2. bekezdésbe foglalt foglalkozástól eltiltást a kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.
(4) Életfogytig tartó foglalkozástól eltiltást szabhat ki a bíróság a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba és a 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállítása, a 369. §-ba foglalt gyermekpornográfia terjesztése, valamint a 370. §-ba foglalt, gyermekről készült pornográf felvétel tartása és gyermek pornográf műsoron részvétel bűncselekményének elkövetőjére.
(5) Életfogytig tartó foglalkozástól eltiltást szab ki a bíróság
a) a 289. §-ba foglalt, ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés bűncselekményének elkövetőjére, amennyiben azt ugyanilyen bűncselekményért  korábban kétszer már elítélték, vagy
b) a 149. § 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt halálokozás elkövetőjére, amelyet járművezetőként követett el.
(6) A 276. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt adó és biztosítási járulék rövidítése, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 278. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása, illetve a 278.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adóbeszedés akadályozása bűncselekmény megvalósítása esetén a bíróság a 2. bekezdésbe foglalt foglalkozástól eltiltást a kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.
(7) A foglalkozástól eltiltás büntetés 3 – 5. bekezdésekbe foglaltak alapján történő kiszabására a mentesítés nincs kihatással.
(8) A foglalkozástól eltiltás tartamába nem lehet beszámítani a letöltendő szabadságvesztés idejét; ugyanakkor be kell számítani azt az időt, amelynek tartamában az elkövetőtől a határozat hatályba lépését megelőzően külön előírások alapján meg volt vonva az eltiltás tárgyát képező tevékenység gyakorlására feljogosító engedély, valamint azt az idő, amelynek tartamában az állami szerv intézkedése értelmében nem fejthette ki ezen tevékenységet.
(9) A foglalkozástól eltiltás elítélt által letöltött időtartamát be kell számítani abba az újabb foglalkozástól eltiltás büntetésbe, amelyet a bíróság ugyanazon cselekmény kapcsán szab ki az elkövetőre, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén a fennálló büntetésbe.
(10) Az ügyviteli testületi tagság, felügyelőbizottsági tagság, vállalat szervezeti egységének vezetője, külföldi jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás vezetője, külföldi jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti egységének vezetője vagy megbízott cégvezető tisztségének gyakorlásától való eltiltásról szóló jogerős bírósági határozat a kereskedelmi törvény előírásai értelmében a büntetés tartamában kizáró határozatnak minősül.

62. §
A kitiltás
(1) A kitiltás büntetése az elkövetőnek meghatározott helységből vagy körzetből való kitiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás tartama alatt; meg nem kerülhető személyi ok fennállása esetén átmeneti lakhely létesítése ezen területeken engedélyhez kötött. 
(2) A bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése esetén egytől öt évig terjedő kitiltást szabhat ki, ha azt, tekintettel az elkövető előéletére és az elkövetés helyszínére, a közbiztonság, család, testi épség, erkölcs vagy vagyon védelme megköveteli. A kitiltás nem vonatkozhat azon helységre vagy körzetre, amelyben az elkövető állandó lakhellyel rendelkezik.
(3) A bíróság a kitiltás tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, amennyiben ezt a büntetést nem letöltendő szabadságvesztés mellett szabja ki rá.
(4) Az elkövető köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.
(5) A kitiltás büntetésének tartamába a szabadságvesztés büntetésének tartamát nem kell beszámítani.
(6) Kitiltás nem szabható ki közérdekű munka büntetése mellett, ha a munkavégzés helyszíne megegyezik azon helyszínnel, amelyre a kitiltás vonatkozik.

62.a §
A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás
(1) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetése az elkövetőnek sport-, kulturális-, vagy egyéb nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás tartama alatt, a bíróság által meghatározott terjedelemben.
(2) A bíróság akár tíz évig terjedő, nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltással büntetheti az elítéltet, ha az nyilvános rendezvény látogatása kapcsán szándékos bűncselekmény követett el, vagy az elkövető korábbi életvitelének és a cselekmény körülményeinek figyelembevételével azt a közrend, testi épség, erkölcs vagy vagyon védelme megköveteli.
(3) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás önálló büntetésként abban az esetben szabható ki, ha tekintettel az elkövetett bűncselekmény jellegére és súlyára, valamint az elkövető személyi körülményeire, egyéb büntetés kiszabása nem indokolt.
(4) A bíróság a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, kiváltképp kötelezheti, hogy meghatározott időben jelenjen meg a Rendőrség illetékes egységénél, illetve lehetőségeihez képest térítse meg a bűncselekmény elkövetésével okozott kárt, vagy annak bíróság által meghatározott részét.
(5) Az elkövető köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei.
(6) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetésének tartamába a letöltendő szabadságvesztés tartamát nem kell beszámítani; ugyanakkor be kell számítani azt az időt, amelynek tartamában az elkövető a határozat hatályba lépését megelőzően ugyanazon cselekményből kifolyólag el volt tiltva a tiltás tárgyát képező nyilvános rendezvények látogatásától.

63. §
A tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztás
(1) A tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztás büntetése az elítéltnek a kitüntetésektől és egyéb tiszteletbeli címektől való megfosztásában merül ki.
(2) A bíróság abban az esetben szabhatja ki büntetésként a tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztás büntetését, ha bűntett súlyosabban minősülő esete miatt szab ki az elkövetőre ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést.
(3) A bíróság ezen büntetést rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy egyéb büntetés mellett is kiszabhatja, ha azt, tekintettel az elkövetett különösen súlyos bűncselekmény jellegére, az elkövetőnek korábban adományozott tiszteletbeli cím és kitüntetés tekintélye megköveteli.

64. §
Katonai és egyéb rendfokozattól való megfosztás
(1) A katonai és egyéb rendfokozattól való megfosztás büntetése fegyveres erők tényleges állományú tagja esetében az elítélt lefokozásában, szolgálati viszony esetében egyéb, e köteléken belül viselt rendfokozat megvonásában merül ki.
(2) A bíróság abban az esetben szabhatja ki büntetésként a katonai és egyéb rendfokozattól való megfosztás büntetését, ha szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szab ki az elkövetőre legkevesebb kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb letöltendő büntetést.
(3) A bíróság ezen büntetést rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy egyéb büntetés mellett is kiszabhatja, ha az elkövető fegyveres erők tényleges állományú, illetve szolgálati viszonyban lévő tagja, és azt, tekintettel az elkövetett bűncselekmény jellegére, a köteléken belüli rend és fegyelem megköveteli.

65. §
A kiutasítás
(1) Arra a nem szlovák állampolgárságú, menedékjoggal nem rendelkező vagy külön védelem alatt nem álló elkövetőre, akinek az országban tartózkodása személyi vagy vagyoni biztonság, illetve egyéb közérdek védelme okán nem kívánatos, a bíróság a Szlovák Köztársaság területéről való kiutasítás büntetését szabhatja ki.
(2) A kiutasítás büntetése nem szabható ki az elkövetőre,
a) ha annak állampolgárságát, illetve az államot, amelynek területéről a Szlovák Köztársaságba érkezett, nem sikerült meghatározni,
b) ha az az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, vagy ilyen állampolgár hozzátartozója, tekintet nélkül állampolgárságára, és a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkezik; ez nem érvényes, ha ezen személy veszélyezteti az állambiztonságot és a közrendet,
c) ha az az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, és tíz évnél hosszabb ideje nem hagyta el a Szlovák Köztársaságot; ez nem érvényes, ha ezen személy veszélyezteti az állambiztonságot,
d) ha az kiskorú, és az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, és a kiutasítás nem kimondottan az érdekét szolgálja,
e) ha kiutasítása olyan államba történne, amelyben személyi szabadsága faji, nemzetiségi, vallási, szociális hovatartozása vagy politikai nézetei miatt veszélyeztetve van; ez nem áll fenn olyan elkövetőre nézve, aki megalapozottan veszélyesnek tekinthető a Szlovák Köztársaságra nézve, vagy bűntett súlyosabban minősülő esete miatt volt elítélve, és a Szlovák Köztársaságra nézve veszélyt jelent, illetve
f) ha kiutasítása olyan államba történne, amelyben élete faji, nemzetiségi, vallási, szociális hovatartozása vagy politikai nézetei miatt veszélyben forog, és amelyben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek volna kitéve, vagy feltételezhető, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban ilyen büntetés kiszabható lenne rá.
(3) A 2. bekezdés b) pontjába foglalt hozzátartozónak
a) a házastárs,
b) a 21 évnél fiatalabb egyenesági rokon és a házastárs ilyen rokona,
c) a 21 évnél fiatalabb egyenesági rokon, amellyel szemben tartási kötelezettség áll fenn, valamint a házastárs ilyen rokona minősül.
(4) Kiutasítás büntetése egytől tizenöt évig terjedő tartamban szabható ki.

Negyedik szakasz
Szabadságvesztés büntetés fennmaradó részének átváltoztatása házi őrizetre, feltételes szabadságra bocsátás és némely büntetések fennmaradó részének végrehajtásától való eltekintés

65.a §
A büntetés fennmaradó részének átváltoztatása házi őrizetre
(1) A bíróság vétség esetén az elkövető szabadságvesztés büntetésének fennmaradó részét átváltoztathatja házi őrizetre, ha teljesülnek az 53. § 1. bekezdésébe foglalt feltételek, és
a) az elítélt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során kötelezettségei teljesítésével és magaviseletével javulást tanúsított,
b) az elítélt letöltötte a rá kiszabott vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés egyharmadát,
c) a szabadságvesztés büntetés fennmaradó, le nem töltött része nem haladja meg a két évet,
d) a végrehajtandó büntetést a bíróság nem a szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása, a szabadságvesztés végrehajtásának pártfogó felügyelet elrendelése mellett történt feltételes elhalasztása, a büntetés fennmaradt részének próbaidőt megszüntető határozat alapján történő végrehajtása okán megszabott, próbaidőt megszüntető határozat alapján szabta ki,
e) az elítélt házi őrizet büntetését a bíróság nem változtatta át szabadságvesztés büntetésre, és
f) az elítélt a bűncselekmény elkövetését megelőzően nem töltötte szabadságvesztés büntetését.
(2) A bíróság az elkövető szabadságvesztés büntetésének fennmaradó részét olya módon változtatja át házi őrizetre, hogy a fennmaradt szabadságbüntetés egy napját egynapi házi őrizetként számítja be.

Feltételes szabadságra bocsátás szabadságvesztésből

66. §
(1) A bíróság feltételesen szabadságra bocsáthatja az elítéltet, ha az a szabadságvesztés végrehajtása során kötelezettségei teljesítésével és magaviseletével javulást tanúsított, és elvárható, hogy a jövőben rendes életvitelt fog folytatni, valamint
a) az elítélt letöltötte a vétség elkövetésért kiszabott letöltendő szabadságvesztés büntetés vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés felét,
b) az elítélt letöltötte a bűntett elkövetésért kiszabott letöltendő szabadságvesztés büntetés vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés kétharmadát.
(2) Feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság figyelembe veszi, hogy az elítélt a büntetés-végrehajtás mely fokozatában tölti a büntetését.

67. §
(1) Bűntett súlyosabban minősülő esetének megvalósításáért vagy a 47. § 2. bekezdése alapján elítélt személy, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyeken kívül, csak a szabadságvesztés büntetés háromnegyedének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
(2) Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy legkorábban huszonöt év szabadságvesztés büntetés letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
(3) Ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy nem bocsátható feltételes szabadságra.

68. §
(1) Feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság egytől öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt; a próbaidő az elítélt szabadságra bocsátásával kezd telni. Egyidejűleg legfeljebb háromévi pártfogó felügyeletet, illetve az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el az elítélt számára. A feltételesen szabadságra bocsátott személy köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei.
(2) Ha a feltételesen szabadságra bocsátott személy a próbaidő során rendes életvitelt folytatott, valamint teljesítette a rá kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.
(3) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a feltételesen szabadságra bocsátás napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.
(4) A büntetés a feltételesen szabadságra bocsátás napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését. A bíróság két éven belül hozhat ilyen határozatot, ha a vádlott ellen a próbaidő során szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.
(5) Egyugyanazon büntetés végrehajtása kapcsán ismételt feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

Feltételes eltekintés foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától

69. §
(1) Foglalkozástól eltiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.
(2) Foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetés végrehajtásától eltekintésről szóló végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.
(3)  Foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint arra is kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse.
(4) A bíróság nem tekinthet el feltételesen a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától az 1. bekezdésbe foglaltak alapján, ha az gépjármű vezetésétől eltiltásban merül ki, amennyiben az elítélt
a) az elmúlt tíz év során már részesült foglalkozástól eltiltás büntetésben függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett veszélyeztetés vagy függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, vagy
b) az elmúlt tíz év során már részesült gépjárművezetéstől eltiltás büntetésben függőséget okozó szer hatása alatt az a) pontba foglalthoz hasonló cselekmény elkövetése okán.
(5) A bíróság nem tekinthet el feltételesen a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától az 1. bekezdésbe foglaltak alapján, ha a büntetés kiszabására a 61. § 3 – 5. bekezdései alapján került sor.

70. §
(1) Ha foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.
(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés hatályba lépésének napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.
(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

Feltételes eltekintés kitiltás fennmaradó részének végrehajtásától

71. §
(1) Kitiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.
(2) Kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetéstől eltekintésről szóló végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.
(3) Kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint arra is kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt, vagy annak bíróság által meghatározott részét megtérítse.

72. §
(1) Ha kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.
(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a büntetés fennmaradó részének végrehajtása a feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával megtörtént.
(3) A kitiltás büntetés a kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

72.a §
Feltételes eltekintés nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától
(1) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.
(2) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetés végrehajtásától eltekintésre vonatkozó végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.
(3) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni.

72.b §
(1) Ha a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.
(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.
(3) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetés nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

Ötödik szakasz
Intézkedések

A kényszergyógykezelés

73. §
(1) A bíróság a 39. § 2. bekezdésének c) pontjába és a 40. § 1. bekezdésének d) pontjába foglalt esetekben rendeli el a kényszergyógykezelést, vagy ha a büntetendő cselekmény elkövetője elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni.
(2) A bíróság kényszergyógykezelést rendelhet el abban az esetben is, ha az elkövető
a) a bűncselekményt csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,
b) a bűncselekményt mentális zavar kiváltotta állapotban követte el, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,
c) hozzátartozójával vagy a gondozása alatt álló személlyel szemben erőszakos magatartást tanúsít, és az elkövető személyi körülményeire tekintettel okkal feltételezhető, hogy további erőszakos cselekményeket fog elkövetni, vagy
d) a bűncselekményt függőséget okozó szer hatása alatt vagy annak fogyasztásával kapcsolatosan követte el.
(3) Kényszergyógykezelés nem rendelhető el, ha tekintettel az elkövető személyiségére egyértelmű, hogy az intézkedés célja nem érhető el.
(4) A bíróság büntetés mellett vagy büntetéstől eltekintés esetén is elrendelheti a kényszergyógykezelést.

74. §
(1) Ha a kényszergyógykezelést a bíróság letöltendő büntetés mellett rendeli el, végrehajtása rendszerint a büntetésnek a büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásával veszi kezdetét. Más esetekben a kényszergyógykezelést intézeti egészségügyi ellátás keretében kell végrehajtani. Ha tekintettel a kór jellegére és kezelésének lehetőségeire feltételezhető, hogy az ambuláns kezelés is meghozhatja a várt eredményt, a bíróság elrendelheti a gyógykezelés ezen formáját is, illetve az intézeti kezelést ambuláns kezelésre változtathatja át, vagy indokolt esetben fordítva. Ha a kiszabott szabadságvesztés tartama nem elégséges a kényszergyógykezelés céljának elérésére, a bíróság elrendelheti annak intézeti vagy ambuláns formában történő folytatását.
(2) A kényszergyógykezelés tartama mindaddig fennáll, amíg azt céljának elérése indokolja. A függőséget okozó szert fogyasztó személy által függőséget okozó szer hatása alatt vagy annak fogyasztásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény okán elrendelt kényszergyógykezelés megszüntethető, ha végrehajtása során bebizonyosodik, hogy célja nem érhető el. A kényszergyógykezelés megszüntetését bíróság rendeli el.
(3) A kényszergyógykezelés végrehajtásától a bíróság eltekint, ha annak megkezdését megelőzően megszűnnek azok a körülmények, amelyek kiszabását indokolták.

75. §
A nevelésbe vétel
A nevelésbe vétel elrendelésének feltételeit a fiatalkorúak büntethetőségéről szóló külön előírások szabályozzák.

A pártfogó felügyelet

76. §
(1) Pártfogó felügyelet bűntett súlyosabban minősülő esetének megvalósításért letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélt személy esetében rendelhető el.
(2) A bíróság abban az esetben is elrendelheti a pártfogó felügyeletet, ha a szándékosan elkövetett bűncselekmény elkövetője korábban már legkevesebb kétszer részesült letöltendő szabadságvesztés büntetésben ilyen bűncselekmény miatt, és a bíróság újfent letöltendő szabadságvesztésre ítéli, ha tekintettel korábbi életvitelére, életkörülményeire és a bűncselekmény jellegére nem feltételezhető, hogy a büntetés letöltését követően rendes életvitelt fog folytatni.
(3) A bíróság az ügyész vagy a büntetés-végrehajtó intézet igazgatójának indítványára a szabadságvesztés büntetés letöltését megelőzően a 2. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülésének hiányában is pártfogó felügyelet alá helyezheti az elítéltet, ha tekintettel a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartására nem feltételezhető, hogy szabadságra bocsátását követően rendes életvitelt fog folytatni.
(4) Pártfogó felügyelet nem rendelhető el fiatalkorú és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy esetében.

77. §
(1) A pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását követően köteles
a) szükséges mértékű tájékoztatást adni megélhetésének módjáról és annak forrásairól, ezeket felmutatni,
b) a meghatározott időpontokban személyesen megjelenni, valamint
c) előre bejelenteni a bírósági határozatban feltüntetett lakóhelyének elhagyását.
(2) A bíróság a pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt számára az 51. § 3. és .4 bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el.
(3) A pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt, amelyre a bíróság további, a 2. bekezdésbe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket rendelt el, köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei.

78. §
(1) Pártfogó felügyelet egytől öt évig terjedő tartamban rendelhető el.
(2) Pártfogó felügyelet ismételt elrendelése esetén, ha még nem került sor a korábban elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtására, az ismételten elrendelt pártfogó felügyelet és a pártfogó felügyelet fennmaradt részének együttes tartama nem haladhatja meg az öt évet.

79. §
A pártfogó felügyelet
a) tartamának leteltével, vagy
b) a feltételesen szabadságra helyezett személyt mentesítő határozat hatályba lépésének napjával szűnik meg.

80. §
A bíróság eltekinthet a pártfogó felügyelet fennmaradó részének végrehajtásától, ha annak további végrehajtása nem indokolt.

Az intézeti kényszergyógykezelés

81. §
(1) Ha az elítéltnél a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során szakorvosi vélemény szerint gyógyíthatatlan mentális zavar kerül megállapításra, minél fogva az elítélt szabadságra bocsátása, tekintettel az általa elkövetett bűncselekményekre, a társadalomra nézve veszélyes, a bíróság az ügyész vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatójának javaslatára megszünteti a szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és elrendeli az elítélt zárt intézeti kényszergyógykezelését.
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának befejezését megelőzően a bíróság elrendelheti azon, szándékosan elkövetett bűncselekmény elkövetőjének zárt intézetben való elhelyezését is, aki elutasítja a kényszergyógykezelést, vagy ha esetében a kényszergyógykezelés a páciens negatív hozzáállása miatt nem ér célt, és akinek szabadságra bocsátása a társadalomra nézve veszélyes; az elkövető a szabadságvesztés büntetés végrehajtását követően zárt intézetben kerül elhelyezésre.
(3) Ha a bíróság szükségesnek ítéli, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának befejezését megelőzően elrendelheti az elkövető intézeti kényszergyógykezelését abban az esetben is, ha az szexuális indítékból vagy ismételten bűntett súlyosabban minősülő esetét valósítja meg; az elkövető a szabadságvesztés büntetés végrehajtását követően zárt intézetben kerül elhelyezésre.
(4) A bíróság a szakorvosi vélemény alapján elrendelheti azon elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelését is, akinek szabadságra bocsátása veszélyes a társadalomra nézve, és aki közegészségügyi intézményben veti alá magát kényszergyógykezelésnek, s mindamellett viselkedésével veszélyezteti más személyek életét és testi épségét; a bíróság a közegészségügyi intézmény indítványára hozza meg határozatát.

82. §
(1) Az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelése a gyógykezelés egyéni formája, amelynek célja az elkövető következetes elszigetelése a társdalomtól annak érdekében, hogy akadályozva legyen további bűncselekmények vagy büntetendő cselekmények elkövetésében.
(2) Az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelése addig tart, amíg a társadalom elkövetővel szembeni védelme nem biztosítható enyhébb módszerekkel.
(3) A bíróság a zárt intézet javaslatára évente legkevesebb egy alkalommal felülvizsgálja az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelésének indokoltságát, és az orvosi szakvélemény alapján elrendeli a zárt intézeti kényszergyógykezelés folytatását vagy az elkövető zárt intézetből való elbocsátását, amennyiben megszűntek a zárt intézeti kényszergyógykezelés okai, majd rendelkezik a büntetés további végrehajtása felől.

83. §
Dolog elkobzása
(1) Ha a 60. § 1. bekezdésébe foglalt dolog lefoglalásának büntetése kiszabására nem került sor, a bíróság dolog elkobzását rendeli el, ha az
a) büntetőjogi felelősségre nem vonható vagy nem büntethető személy tulajdonát képezi,
b) olyan elkövető tulajdonát képezi, amelynek megbüntetésétől a bíróság eltekintett, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást feltételesen felfüggesztették, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást közvetítői eljárás keretében született megállapodás elfogadása miatt megszüntették,
c) nem az elkövető tulajdonát képezi, és bűncselekmény útján vagy annak fejében jutott hozzá,
d) akár csak részben is más személyhez került olyan dolog fejében, amelynek megszerzésére bűncselekmény útján vagy annak fejében került sor,
e) olyan áru, amely nem rendelkezik az általános érvényű jogszabály által előírt, az adózás céljait szolgáló zárjeggyel vagy egyéb, műszaki ellenőrzési intézkedéssel,
f) az eset körülményeire tekintettel feltételezhetően terrorizmus finanszírozásának forrásául szolgálhatna, vagy
g) a lakosságra és a vagyonra, illetve hasonló közérdekre nézve veszélyt hordoz.
(2) Az elkobzott dolog az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.
(3) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha
a) a károsultnak a cselekmény kapcsán költségtérítési jogosultsága keletkezett, amelynek kielégítését a dolog elkobzása lehetetlenítené, vagy
b) a dolog értéke egyöntetű aránytalanságot mutat a vétség súlyával.
(4) Ha az 1. bekezdésbe foglalt dolog nem hozzáférhető vagy nem azonosítható, illetve elkülöníthetetlen az elkövető vagy más személy tisztességes úton szerzett vagyonától, a bíróság elrendelheti ezen dolog értékének megfelelő értékű dolog elkobzását.

HARMADIK FEJEZET
A büntethetőséget és a büntetést megszüntető okok

84. §
A jogszabály módosulása
Azon cselekmény büntethetősége, amely az elkövetés idején e törvény különös részében foglalt valamely bűncselekmény jegyeit hordozta, megszűnik, ha egy később hatályba lépett törvény úgy rendelkezik, hogy ezen cselekmény nem minősül bűncselekménynek.

A tevékeny megbánás

85. §
A 163. §-ba foglalt, veszélyes fertőző betegség terjesztése, a 168. §-ba foglalt, ártalmas közfogyasztási cikkel vagy egyéb árucikkel visszaélés, a 185. §-ba foglalt túszejtés, a 233. §-ba és a 234. §-ba foglalt pénzmosás, a 238. §-ba foglalt hanyag kezelés, a 254. §-ba foglalt, nemzetközi áruforgalmi szabályok megsértése, a 255. §-ba, a 256. §-ba és a 257. §-ba foglalt kettős felhasználású termékek és technológia forgalmazására vonatkozó előírások megsértése, a 258. §-ba foglalt devizagazdálkodás veszélyeztetése, a 260. §-ba foglalt gazdasági és üzleti nyilvántartás adatainak meghamisítása, a 263. §-ba foglalt, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek károsítása, a 264. §-ba foglalt, üzleti-, bank-, postai-, távközlési- és adó-titoktartási kötelezettség megsértése, a 284. §-ba foglalt általános veszélyeztetés, a 286. §-ba foglalt közhasznú berendezés megrongálása és üzemének veszélyeztetése, a 300. §-ba és a 301. §-ba foglalt életkörnyezet veszélyeztetése és károsítása, a 311. §-ba foglalt hazaárulás, a 312. §-ba foglalt, a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolás, a 317. §-ba foglalt hűtlenség, a 318. §-ba foglalt kémkedés, a 319. §-ba és a 320. §-ba foglalt titkos minősítésű adattal visszaélés, a 353. §-ba foglalt bizalmas és korlátozott terjesztésű minősítésű adattal visszaélés, a 358. §-ba foglalt fogolyzendülés, a 361. §-ba és a 362. §-ba foglalt rémhírterjesztés, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. §-ba foglalt terrorcselekmény és a terrorizmusban való érintettség némely formája, a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekmény, valamint a 426. §-ba foglalt tiltott hadieszköz és a hadviselés tiltott módjainak alkalmazása bűncselekmény büntethetősége megszűnik, ha az elkövető önként
a) a bűncselekmény káros következményét mérsékelte vagy jóvátette, vagy 
b) a bűncselekmény elkövetését megelőző időpontban, amikor a káros következmény elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett; a feljelentést a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél kell megtenni, a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.

86. §
(1) A bűncselekmény büntethetősége
a) a 207. §-ba foglalt, gyermektartási kötelezettség elmulasztása esetében is megszűnik, ha a bűncselekmény elkövetésével az elkövető nem tette ki a jogosultat súlyos nélkülözésnek, és kötelezettségét az elsőfokú ítélet meghozataláig teljesítette, 
b) a 207. §-ba foglalt, gyermektartási kötelezettség elmulasztása esetében is megszűnik, ha a munka-, szociális- és családügyi hivatal a jogosultat külön előírás alapján a bírósági határozatban foglalt teljes összegnek megfelelő mértékű póttartásdíjban részesítette, ha a bűncselekmény elkövetésével az elkövető nem tette ki a jogosultat súlyos nélkülözésnek, és az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig megtérítette a a munka-, szociális- és családügyi hivatal felé a póttartásdíjként kifizetett összeget,
c) a 214. §-ba foglalt bér és végkielégítés kifizetésének elmulasztása esetén is megszűnik, ha a bűncselekmény elkövetésével az elkövető nem tette ki a jogosultat súlyos nélkülözésnek, és kötelezettségét utólag, a bűncselekmény befejezését követő 60 napon belül teljesítette,
d) a 214. §-ba foglalt, a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény esetében is megszűnik, ha az elkövető cselekedetével lehetővé tette a vállalkozó vagy más jogi személy számára azon feltételek teljesítését, amelyek révén az mentesült a gazdasági verseny tisztaságának védelmét szolgáló törvény alapján kiszabható bírság alól, vagy hozzájárult a bírság mértékének csökkentéséhez,
e) a 276. §-ba foglalt adó és biztosítási járulék rövidítése, a 277. §-ba foglalt adócsalás vagy a 278. §-ba foglalt adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az esedékes adó és tartozékai, vagy a társadalombiztosítási járulék utólagosan, legkésőbb azt a napot követő napon befizetésre kerültek, amelyen az elkövető a vizsgálat eredményével megismerkedhetett,
f) a 296. §-ba foglalt bűnszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, vagy a 297. §-ba foglalt terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az elkövető önként feljelentést tesz a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél a bűnszervezet vagy a terrorszervezet tevékenységéről, mégpedig olyan időpontban, amelyben az azok további tevékenységéből származó veszély még elhárítható volt; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet,
g) a 332. §-ba vagy a 333. §-ba foglalt vesztegetés és a 336. § 2. bekezdésébe foglalt befolyással üzérkedés bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az elkövető a vesztegetést azért követte el vagy azért tett vesztegetésre vonatkozó ígéretet, mivel arra felkérték, és annak kapcsán önként és késedelem nélkül feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.
(2) A bűncselekmény 1. bekezdés e) pontjába foglalt büntethetősége nem szűnik meg olyan elkövető esetében, aki ellen hasonló cselekmény elkövetése miatt az előző huszonnégy hónap során eljárás folyt, vagy az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását az előző huszonnégy hónap során az 1. bekezdésbe foglaltak alapján megszüntették.

A büntethetőség elévülése

87. §
(1) A cselekmény büntethetősége az elévülés határidejének leteltével szűnik meg, mely
a) az e törvény által életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűntett esetében harminc év,
b) olyan bűntett elkövetése esetén, amelynek e törvény különös részébe foglaltak értelmében büntetési tételének felső határa legkevesebb tízévi szabadságvesztés, húsz év,
c) egyéb bűntettek esetében tíz év,
d) olyan vétség elkövetése esetén, amelynek e törvény különös részébe foglaltak értelmében büntetési tételének felső határa legkevesebb háromévi szabadságvesztés, öt év,
e) egyéb vétségek esetében három év.
(2) Az elévülés határidejébe nem számít be
a) az a tartam, amely során az elkövetőt törvényi akadályok miatt nem lehetett bíróság elé állítani,
b) az a tartam, amely alatt az elkövető a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülendő, külföldön tartózkodott,
c) a feltételesen felfüggesztett büntetőjogi eljárás próbaideje,
d) a vádemelés ideiglenes elhalasztásának tartama, vagy 
e) a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama.
(3) A büntetőeljárás elévülését félbeszakítja
a) az elévülés tárgyát képező bűncselekmény kapcsán foganatosított vádemelés, valamint a bűnüldözési szervek büntetőeljárásban ezt követő, a bíró által az előkészítő szakasz érdekében vagy a bíróság által az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása érdekében foganatosított intézkedései, vagy
b) ha az elkövető az elévülési időn belül szándékos bűncselekményt követett el.
(4) A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(5) A büntetőeljárás legkorábban tizenöt évvel a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba és a 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak és a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállítása sértettje tizennyolcadik életévének betöltését követően évül el.

88. §
Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetébe foglalt bűncselekmények büntethetősége, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok tartása, a 422.d §-ba foglalt a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

89. §
A büntetés elengedése és mérséklése
(1) A büntetés végrehajtására nem kerül sor, ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében elengedi az elítélt büntetését. Ez azonban nem vonatkozik az elkövetőre kiszabott további, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi határozatának hatályán kívül eső büntetésekre.
(2) Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében mérsékeli az elítélt büntetését, a mérsékelt büntetés kerül végrehajtásra. Ez azonban nem vonatkozik az elkövetőre kiszabott további, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi határozatának hatályán kívül eső büntetésekre.

A büntetés végrehajtásának elévülése

90. §
(1) A kiszabott büntetés nem hajtható végre az elévülés határidejének leteltét követően, amely
a) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén húsz év,
b) tízévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén tizenöt év,
c) legkevesebb ötévi szabadságvesztés büntetés esetén tíz év,
d) egyéb büntetések esetén öt év.
(2) Az elévülés határideje az ítélet jogerőre emelkedésével, feltételes büntetés, pártfogó felügyelet alatti feltételes büntetés, feltételes szabadságra bocsátás vagy pártfogó felügyelet alatti feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés végrehajtásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével kezd telni.
 (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt az elkövető a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülendő külföldön tartózkodott, vagy amely során szabadságvesztés büntetését töltötte.
(4) A büntetés végrehajtásának elévülését félbeszakítja
a) a bíróság részéről az elévülés tárgyát képező büntetés végrehajtása érdekében foganatosított intézkedés, vagy
b) ha az elkövető az elévülési időn belül szándékos bűncselekményt követett el.
(5) A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

91. §
Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetében foglalt bűncselekmények okán kirótt büntetés végrehajtása, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

A mentesítés

92. §
(1) A bíróság mentesítheti az elítéltet, ha az a büntetés végrehajtását vagy megszüntetését, illetve végrehajtásának elévülését követően
a) ötévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén legkevesebb tíz éven át,
b) egyévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén legkevesebb öt éven át,
c) egyévi szabadságvesztésnél rövidebb büntetés esetén legkevesebb három éven át folyamatosan rendes életvitelt folytatott.
(2) A 32. § b) – l) pontjaiba foglalt büntetések esetén az elkövető azok végrehajtását követően mentesül.
(3) Ha az elítélt a büntetés végrehajtását vagy megszüntetését, illetve végrehajtásának elévülését követően példás, az átnevelés sikerességét igazoló magatartást tanúsított, a bíróság az elítélt kérelmére az 1. bekezdésbe foglalt határidő leteltét megelőzően is mentesítheti.
(4) Az 1. bekezdésbe foglalt határidőt abban az esetben, ha a feltételesen szabadságra bocsátott vagy pártfogó felügyelet mellett feltételesen szabadságra bocsátott személy esetében a büntetés a feltételes szabadságra helyezés napjával végrehajtottnak minősül, a büntetés végrehajtásának tényleges tartama határozza meg. Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében mérsékelte az elítélt büntetését, a mérsékelt büntetés tartama alapján kerül meghatározásra.
(5) Az elítélt mentesül, ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében kegyelemben vagy közkegyelemben részesíti.

93. §
(1) Mentesítés esetén az elkövető büntetlen előéletűnek minősül.
(2) Ha az elkövető több büntetésben részesült, a 92. § 1. bekezdésébe foglalt szabadságvesztés alól a mentesítésre vonatkozó határidő leteltét megelőzően nem mentesíthető.

NEGYEDIK FEJEZET
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések

Első szakasz
A büntetőjogi felelősség

94. §
Általános rendelkezés
(1) Az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem, fiatalkorúnak minősül.
(2) E fejezet külön rendelkezéseinek hiányában a fiatalkorúakra e törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

95. §
A büntetőjogi felelősség
(1) Az a tizenöt évesnél fiatalabb fiatalkorú, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem érte el a szellemi és erkölcsi érettség azon szintjét, amelyen felismerhette volna annak jogtalan mivoltát vagy uralhatta volna cselekedetét, ezen cselekmény miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre.
(2) Az e törvénybe foglalt jegyeket mutató vétség nem minősül bűncselekménynek, ha azt fiatalkorú követte el, és nem súlyos vétségről van szó.

Második szakasz
A büntethetőséget megszüntető okok

96. §
A büntethetőség elévülése
(1) A cselekmény büntethetősége az elévülés határidejének leteltével szűnik meg, amely
a) e törvény által életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény esetében tíz év,
b) olyan bűncselekmény elkövetése esetén, amely büntetési tételének felső határa legkevesebb tízévi szabadságvesztés, öt év,
c) egyéb bűncselekmények esetében három év.
(2) Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg azon bűncselekmények büntethetősége, amelyek vonatkozásában e törvény úgy rendelkezik.

Harmadik szakasz
A fiatalkorúakra kiszabható szankciók és nevelő jellegű intézkedések

97. §
A szankciók és a nevelő jellegű intézkedések célja
(1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés célja az, hogy a fiatalkorú a társadalom hasznos tagjává váljon, illetve megelőző hatással is bírjon, és megfelelően biztosítsa a társadalom védelmét; ugyanakkor elő kell segítenie a megszakadt szociális kapcsolatok újjáépítését és a fiatalkorúnak a családba és a szociális környezetbe való beilleszkedését.
(2) Az intézkedések és a nevelő jellegű intézkedések célja az, hogy pozitív irányba terelje a fiatalkorú lelki, erkölcsi és szociális fejlődését, tekintettel szellemi és erkölcsi érettségének szintjére, személyi tulajdonságaira, családi és származási körülményeire, védve ezzel a fiatalkorút a káros hatásokkal, a társadalmat pedig a bűncselekményekkel szemben.
(3) Büntetés, intézkedés vagy nevelő jellegű intézkedés kiszabása esetén figyelembe kell venni a fiatalkorú személyiségi jegyeit, életkorát, szellemi és erkölcsi érettségének szintjét, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit, mindamellett összhangban kell állnia az elkövetett cselekmény jellegével és súlyával, és a fiatalkorúnak a családi és szociális környezetbe való beilleszkedését kell szolgálnia, a törvénybe ütköző magatartást megelőzendő.

Büntetéstől eltekintés

98. §
A bíróság eltekinthet a büntetéstől, ha a vétség elkövetője fiatalkorú, és megbánást, valamint tevékeny jóvátételi szándékot tanúsít, amennyiben
a) tekintettel az elkövetett cselekmény jellegére és a fiatalkorú korábbi életvitelére feltételezhető, hogy a bírósági tárgyalás is megfelelő nevelő hatással bír, vagy
b) a bíróság elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, az elkövetett cselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire, a büntetés kiszabása mellőzhető.

99. §
Ha a vétség elkövetője fiatalkorú, a bíróság abban az esetben is eltekinthet a büntetéstől, ha
a) a cselekményt lelki zavar kiváltotta állapotban követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kényszergyógykezelés, amelyet kiszab, a büntetésnél hatékonyabban szolgálja a fiatalkorú átnevelését, vagy
b) a fiatalkorúval szemben intézkedés vagy nevelő jellegű intézkedés végrehajtása van folyamatban, és a törvényben foglalt célok elérése nem indokolja büntetés kiszabását.

100. §
Büntetéstől eltekintés esetén a fiatalkorú büntetlen előéletűnek minősül.

101. §
Büntetéstől való feltételes eltekintés
(1) A 98. §-ba foglalt feltételek mellett a bíróság fiatalkorú esetében feltételesen eltekinthet a büntetés kiszabásától, ha bizonyos időtartamon belül szükségesnek tartja a fiatalkorú magatartásának megfigyelését.
(2) Büntetésre vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság akár egy évig tartó próbaidőt állapít meg. Ugyanakkor az 51. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket is kiszabhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse.
(3) A bíróság az eset és a fiatalkorú személyi körülményeire tekintettel annak ellenére is eltekinthet a büntetéstől, hogy a fiatalkorú okot szolgáltatott a büntetés kiszabására, és
a) a fiatalkorút pártfogó felügyelet alá helyezheti, ha ezt korábban nem rendelte el,
b) egy évnél nem hosszabb tartamban meghosszabbíthatja a próbaidő tartamát, vagy
c) nevelő jellegű intézkedést alkalmazhat, a fiatalkorú rendes életvitelét elősegítendő.
(4) Ha a fiatalkorú, akire vonatkozóan a bíróság eltekintett a büntetéstől, a próbaidő alatt rendes életvitelt folytatott, és teljesítette a kiszabott feltételeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben büntetést szab ki rá, adott esetben már a próbaidő alatt.
(5) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot a fiatalkorú bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy a fiatalkorú mentesült.
(6) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú, akire vonatkozóan a bíróság feltételesen eltekintett a büntetéstől, mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.

Negyedik fejezet
A nevelésbe vétel

102. §
A nevelésbe vétel elrendelésének okai
(1) A bíróság elrendelheti a fiatalkorú nevelésbe vételét, ha
a) a fiatalkorú nevelése kellőképp nem biztosított, és ezt a hiányosságot a családon belül, amelyben él, nem lehet felszámolni,
b) a fiatalkorú eddigi nevelése hiányosságokat mutatott, vagy
c) a környezet, amelyben a fiatalkorú él, rendes nevelését nem garantálja.
(2) Katona esetében védelembe vétel nem rendelhető el.

103. § 
A nevelésbe vétel végrehajtása
(1) A nevelésbe vételt különleges nevelőintézetekben (a továbbiakban „javítóintézeti nevelés“) kell végrehajtani, vagy végrehajtható hivatásos nevelőszülők felügyelete alatt is (a továbbiakban „családba fogadás“); ha azonban a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, közegészségügyi intézményben is végrehajtható.
(2) A nevelésbe vétel tartama mindaddig fennáll, amíg azt céljának elérése indokolja, ugyanakkor a fiatalkorú tizennyolcadik életévének betöltésével megszűnik; ha azt a fiatalkorú érdeke megkívánja, a nevelésbe vétel tartamát a bíróság a fiatalkorú tizenkilencedik életévének betöltéséig meghosszabbíthatja.
(3) Ha a nevelésbe vétel azonnali hatállyal nem végrehajtható, a megkezdéséig a bíróság pártfogó felügyeletet rendel el.
(4) A nevelésbe vétel végrehajtásától a bíróság eltekint, ha annak megkezdését megelőzően megszűnnek azok a körülmények, amelyek elrendelését indokolták.
(5) Ha a fiatalkorú átnevelése olyannyira előre haladt, hogy okkal feltételezhető, hogy a javítóintézetben vagy nevelőcsaládban alkalmazott tilalmak mellőzésével is rendes magatartást fog tanúsítani, ugyanakkor még nem szűntek meg maradéktalanul mindazok a körülmények, amelyek a nevelésbe vételt indokolták, a bíróság feltételesen eltekinthet a nevelésbe vételtől, vagy a fiatalkorút feltételesen a nevelőintézeten vagy a nevelőcsaládon kívül helyezheti el. Amellett pártfogó felügyeletet vagy egyéb nevelő intézkedést rendelhet el a fiatalkorú számára.
(6) Ha nem feltételezhető, hogy a fiatalkorú a védelembe vétel keretében rá kiszabott tilalmak visszavonását követően rendes magatartást fog tanúsítani, a bíróság visszavonja a nevelőintézeti nevelésbe vételre vonatkozó feltételes eltekintést vagy a fiatalkorú feltételesen nevelőintézeten kívül vagy nevelőcsaládban való elhelyezését, és elrendeli a nevelésbe vétel végrehajtásának folytatását.

A nevelésbe vétel végrehajtásának módosítása

104. §
(1) A javítóintézeti nevelés bármikor átváltoztatható családba fogadásra, és fordítva.
(2) A nevelésbe vétel céljának elérése érdekében a nevelőszülő személyében is eszközölhető változás.

105. §
Ha tizenkettedik életévét betöltött, de tizennégy évesnél fiatalabb személy olyan cselekményt követett el, amelyre e törvény életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, a bíróság polgári eljárásban az ügyész javaslatára is elrendeli védelembe vételét; a bíróság abban az esetben is ekképp járhat el, ha azt a tizennégy évesnél fiatalabb, büntetendő cselekményt elkövető, vagy a tizenöt évesnél fiatalabb, a 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés bűncselekményét elkövető személy rendes nevelése indokolttá teszi.

Ötödik szakasz
A nevelő jellegű intézkedések

106. §
A nevelő jellegű intézkedések fajtái és kiszabásának feltételei
(1) Feltételes büntetéstől eltekintés esetén vagy az előkészítő eljárás során a törvénybe foglalt célok elérése érdekében a fiatalkorúra nevelő jellegű intézkedések alkalmazhatók.
(2) Nevelő jellegű intézkedések:
a) a nevelő jellegű kötelezettségek és tilalmak,
b) a megrovás és figyelmeztetés.
(3) Nevelő jellegű intézkedéseket a bíróság, előkészítő eljárás során pedig a terhelt jóváhagyásával az ügyész is alkalmazhat. A fiatalkorú az ügyésznek címzett nyilatkozat által a büntetőeljárás során az előkészítő eljárás befejezéséig bármikor visszavonhatja a jóváhagyását; a nevelő jellegű intézkedés ezzel megszűnik.
(4) Ha bebizonyosodik, hogy a fiatalkorú nem képes egészében vagy időben teljesíteni a nevelő jellegű intézkedést, vagy annak teljesítése egyéb, komoly okokba ütközik, vagy azt szándékosan nem teljesíti, a bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész az alkalmazott nevelő jellegű intézkedést megszünteti vagy módosítja.

107. §
Nevelő jellegű kötelezettségek és tilalmak
(1) A bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész nevelő jellegű kötelezettségeket és tilalmakat alkalmazhat a fiatalkorúra, kiváltképp hogy az
a) vesse alá magát a pártfogó felügyelő által gyakorolt pártfogó felügyeletnek,
b) a szülővel vagy más, a neveléséért felelős felnőtt személlyel közös háztartásban éljen,
c) törekedjen a sértettel szembeni jóvátételre,
d) lehetőségeihez mérten mérsékelje a bűncselekmény elkövetésével okozott kárt, vagy más módon járuljon hozzá a bűncselekmény következményének felszámolásához,
e) szabad idejében térítésmentesen a közérdekű tevékenységet folytasson,
f) vesse alá magát káros függősége gyógyításának,
g) szabad idejében a pátfogó felügyeleti program mellett szociális nevelési programnak, pszichológiai tanácsadásnak, pszichoterápiás, művelődési, oktatási, átképzési, vagy egyéb megfelelő programnak vesse alá magát, szociális készségei és személyisége fejlesztése érdekében.
(2) Fiatalkorú közérdekű tevékenység folytatására csak úgy kötelezhető, hogy az ne akadályozza leendő szakmájának elsajátítását, elsősorban az iskola oktatási programjával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szakmája és foglalkozása gyakorlását, miközben legfeljebb napi négy vagy heti tizennyolc, összességében hatvan óra közérdekű tevékenység alkalmazható.

108. §
A megrovás és figyelmeztetés
A megrovás és figyelmeztetés által a bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész a fiatalkorú törvényes képviselője jelenlétében rosszallását fejezi ki az általa elkövetett, törvénysértő magatartás kapcsán, és felhívja a figyelmét azokra a szankciókra, amelyek e törvény értelmében kiszabhatók rá, ha a jövőben bűncselekményt követne el.

Hatodik szakasz
A büntetések

109. §
A büntetések fajtái
Fiatalkorúra a bíróság csak az alábbi büntetéseket szabhatja ki
a) közérdekű munka,
b) pénzbüntetés,
c) dolog lefoglalása,
d) foglalkozástól eltiltás,
e) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás,
f) kiutasítás,
g) házi őrizet,
h) szabadságvesztés.

110. §
A büntetés kiszabása
(1) A büntetés kiszabása során a bíróságnak enyhítő körülményként kell figyelembe vennie, miképp teljesítette a fiatalkorú a vele szemben alkalmazott, a 107. §-ba foglalt nevelő jellegű kötelezettségeket és tilalmakat.
(2) Ha a bíróság halmazati büntetést vagy összbüntetést szab ki olyan elkövetőre, aki egyrészt tizennyolcadik életévének betöltését megelőzően követett el bűncselekményeket, másrészt pedig annak betöltését követően, a 41. §-ba és a 42. §-ba foglaltak alapján kell eljárni, miközben a tizennyolcadik életév betöltését megelőzően elkövetett bűncselekmények esetében a büntetési tétel határait a 117. § alapján kell megállapítani.

111. §
A közérdekű munka
Közérdekű munka büntetésének kiszabása esetén a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a törvény által megállapított büntetési tétel felső határának a felét. A közérdekű munkavégzés, tekintettel annak jellegére és a munkavégzés körülményeire, nem veszélyeztetheti a fiatalkorúak testi épségét, biztonságát vagy erkölcsi fejlődését.

112. §
A foglalkozástól eltiltás
(1) Foglalkozástól eltiltás büntetését a bíróság abban az esetben szabhatja ki fiatalkorúra, ha az nem akadályozza szakmai felkészülését, miközben a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg az öt évet.
(2) Ha a bíróság a 61. § 3. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetést fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást az 1. bekezdésbe foglalt kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.
(3) Ha a bíróság a 61. § 4. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetése fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást hét évtől tíz évig terjedő tartamban határozza meg.
(4) Ha a bíróság a 61. § 5. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetést a fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást hét évtől tíz évig terjedő tartamban határozza meg.

112.a §
A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás
A fiatalkorút a bíróság kizárólag e törvénybe foglalt feltételek mellett tilthatja el nyilvános rendezvények látogatásától, öt évig terjedő tartamban.

113. §
A kiutasítás
Fiatalkorúra kiutasítás büntetését a bíróság kizárólag az e törvénybe foglalt feltételek mellett szabhatja ki, egy évtől öt évig terjedő tartamban. Mindamellett figyelembe kell venni a fiatalkorú családi és személyi körülményeit, különös tekintettel arra, hogy a kiutasítás által a fiatalkorú ne legyen életveszélynek kitéve.

114. §
A pénzbüntetés
(1) 30 eurótól 16 590 euróig terjedő pénzbüntetést szabhat ki a bíróság, ha teljesülnek az e törvénybe foglalt feltételek, és ha a fiatalkorú önálló keresettel rendelkezik, vagy vagyoni helyzete lehetővé teszi ezen büntetés kiszabását.
(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki a fiatalkorúra, a büntetés végrehajtásának szándékos akadályozása esetére egy évig terjedő, a pénzbüntetés helyére lépő szabadságvesztés büntetést állapít meg. A pénzbüntetés és a szabadságvesztés együttes tartama azonban nem haladhatja meg a 117. § 1. bekezdése értelmében csökkentett büntetési tétel felső határát.
(3) A pénzbüntetésről szóló bírósági határozat hatályba lépését követően a bíróság a fiatalkorú részéről tett nyilatkozat alapján úgy dönthet, hogy a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés teljesítetlen részének megfizetése helyett a fiatalkorú pártfogó felügyeleti program keretében közhasznú tevékenységet fog folytatni.

115. §
Pénzbüntetés végrehajtásának feltételes elhalasztása
(1) A bíróság feltételesen elhalaszthatja a pénzbüntetés végrehajtását, ha
a) tekintettel a fiatalkorú személyi körülményeire, különös tekintettel korábbi életvitelére, élet- és munkakörülményeire, valamint az eset körülményeire úgy ítéli meg, hogy a büntetés célja a pénzbüntetés végrehajtásának mellőzésével is elérhető, vagy
b) elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, a büntetés célja a büntetés végrehajtásának mellőzésével is elérhető.
(2) A bíróság eltérő határozata hiányában a pénzbüntetés végrehajtásának feltételes elhalasztása nem érinti a pénzbüntetés mellett kiszabott egyéb büntetések végrehajtását.

116. §
A próbaidő
(1) Pénzbüntetés feltételes elhalasztása esetén a bíróság három évig terjedő próbaidőt állapít meg. Ugyanakkor az 51. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket is kiszabhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, valamint kötelezheti arra, hogy műszaki berendezések általi felügyeletnek vesse alá magát; a próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.
(2) Azt az időtartamot, amely a feltételesen elítélt rendes életvitelt folytatott és teljesítette a kiszabott feltételeket, be kell számítani az ugyanazon cselekményért újfent kiszabott próbaidőbe, illetve a halmazati büntetés vagy az összbüntetés kiszabása során meghatározott próbaidőbe.
(3) A próbaidőben való mentesítésre a feltételes büntetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

116.a §
A házi őrizet
(1) Fiatalkorúra egy évig terjedő házi őrizetet szabhat ki a bíróság, ha teljesülnek az e törvénybe foglalt feltételek, és törvényes képviselője azt jóváhagyja.
(2) A bíróság a házi őrizet mellett a 107. § 1. bekezdésébe foglalt nevelő jellegű intézkedéseket alkalmazhatja a fiatalkorú rendes életvitelének elősegítése érdekében.

117. §
A szabadságvesztés
(1) Az e törvénybe foglalt büntetési tételek fiatalkorú esetében felére csökkennek; a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a hét évet, a csökkentett büntetési tétel alsó határa pedig a két évet.
(2) Letöltendő szabadságvesztés fiatalkorúra csak akkor szabható ki, ha figyelembe véve az eset körülményeit, a fiatalkorú személyi körülményeit, illetve a korábban alkalmazott intézkedéseket, egyéb büntetés kiszabása nyilvánvalóan nem vezetne a büntetés e törvénybe foglalt céljának eléréséhez.
(3) Abban az esetben, ha a fiatalkorú bűntett súlyosabban minősülő esetét valósítja meg, és annak társadalmi súlya, tekintettel a cselekmény elkövetésének aljas módjára, aljas indítékára vagy súlyos következményére, illetve a jóvátétel alacsony esélyére, jelentős, a bíróság hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy az 1. bekezdésbe foglalt büntetéssel a büntetés célja nem elérhető.
(4) A tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyekre kiszabott szabadságvesztést a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell letölteni.
(5) A bíróság elrendelheti, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött fiatalkorú is a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében töltse le szabadságvesztés büntetését; mindeközben kiváltképp a büntetés tartamát és fokozatát, illetve a fiatalkorú magatartását kell figyelembe venni.

118. §
A büntetés rendkívüli enyhítése
(1) Ha a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a fiatalkorú esetében teljesülnek a 39. § 1. vagy 2. bekezdésébe foglalt, a szabadságvesztés büntetésnek a büntetési tétel alsó határa aló történő csökkentésének feltételei, a 39. § 3. bekezdésébe foglaltak a bíróságot nem kötelezik.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezései az e törvény értelmében életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűntett esetében nem alkalmazandók.

119. §
A szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása és a szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása pártfogó felügyelet elrendelésével
(1) Ha a bíróság a fiatalkorú szabadságvesztés büntetésének végrehajtását próbaidőre feltételesen elhalasztja, vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen elhalasztja, ezzel egyidejűleg egy évtől három évig terjedő próbaidőt állapít meg. A fiatalkorú köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendeli. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.
(2) A bíróság, tekintettel az eset körülményeire, annak ellenére is fenntarthatja a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő feltételes elhalasztását, vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának pártfogó felügyelet elrendelése mellett történő feltételes elhalasztását, hogy a fiatalkorú indokot szolgáltatott a szabadságvesztés büntetés végrehajtására, és
a) elrendelheti pártfogó felügyeletét, ha ennek elrendelésére korábban nem került sor,
b) két évnél nem hosszabb tartammal meghosszabbíthatja a próbaidő tartamát, miközben nem lépheti túl a próbaidő ötéves tartamának felső határát,
c) további, a 106. § 2. bekezdésébe foglalt nevelő jellegű intézkedéseket alkalmazhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, vagy
d) elrendelheti a kiszabott nevelő jellegű tilalmak és kötelezettségek műszaki berendezések általi ellenőrzését, ha teljesülnek a külön előírásba foglalt feltételek, és ha ezek elrendelésére korábban nem került sor.

120. §
A büntetés végrehajtásának elévülése
(1) A kiszabott büntetés nem hajtható végre az elévülés határidejének leteltét követően, amely
a) a 117. § 3. bekezdése alapján kiszabott szabadságvesztés esetén tíz év,
b) egyéb büntetések esetén három év.
(2) Fiatalkorú elkövető esetében sem évül el az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetében foglalt bűncselekményekért kiszabott büntetések végrehajtása, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

121. §
A mentesítés
(1) Az egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt, vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által egy évnél rövidebb tartamúra mérsékelt vagy elengedett szabadságvesztés esetén a fiatalkorú ezen büntetés napjától vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjától büntetlen előéletűnek minősül. 
(2) Arról, hogy az 1. bekezdésbe foglaltak hatályán kívüli esetekben a fiatalkorú mentesíthető-e, a fiatalkorú szabadságvesztés büntetés végrehajtása során, illetve azt követően tanúsított magatartása alapján a bíróság dönt. A büntetésnek a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által történt mérséklése esetében a bíróság azt követően járhat el ekképp, hogy a fiatalkorú letöltötte mérsékelt szabadságvesztés büntetését.
(3) Ha a bíróság kijelenti, hogy a feltételesen szabadságvesztésre ítélt, pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadságvesztésre ítélt, vagy a feltételesen szabadságra bocsátott elítélt mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.
(4) A pénzbüntetésre ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépését követően büntetlen előéletűnek minősül.
(5) Az a fiatalkorú, akire dolog lefoglalásának büntetését szabták ki, a büntetés végrehajtását követően büntetlen előéletűnek minősül.
(6) A közérdekű munkára vagy foglalkozástól való eltiltásra ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépését követően büntetlen előéletűnek minősül.
(7) A kiutasításra ítélt fiatalkorú a kiutasítás tartamának leteltét követően büntetlen előéletűnek minősül, amennyiben büntetését rendesen letöltötte.
(8) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltásra ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását követően büntetlen előéletűnek minősül.

ÖTÖDIK FEJEZET
Értelmező rendelkezések

Első szakasz
Általános fogalmak

122. §
A bűncselekmény és elkövetésének módjai
(1) Magatartásnak minősül az olyan magatartás elmulasztása is, amely, tekintettel a körülményekre, az elkövetőre nézve kötelező lett volna.
(2) Nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekménynek minősül, amennyiben elkövetésére
a) nyomtatott sajtótermékben vagy sokszorosított irat formájában, filmen, rádióban, televízióban, számítógépes hálózaton vagy más, hasonlóan hatékony módon nyilvánosságra hozott tartalom terjesztésével, vagy
b) két vagy több, egyidejűleg jelen lévő személy jelenlétében kerül sor.
(3) Fegyveresen elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető vagy a társtettesek valamelyike az elkövető tudomásával támadás, illetve az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása céljából fegyvert használ, vagy ilyen célzattal fegyvert tart magánál; eltérő rendelkezés hiányában fegyvernek minősül minden, a test ellen irányuló támadás súlyosbítására alkalmas tárgy. Fegyveresen elkövetett bűncselekménynek minősül a fegyvernek tűnő tárgy használata vagy tartása is, amennyiben azt a célt szolgálja, hogy valódi fegyver látszatát keltse.
(4) Betörés bűncselekményének minősül a zárt térségbe a térség biztonságát szolgáló berendezések erőszakos leküzdésével vagy megtévesztéssel történt jogtalan behatolás.
(5) Magánterületen elkövetett bűncselekménynek minősül a más lakóházában vagy lakásában, illetve egyéb, lakáscélú helyiségében és a hozzájuk tartozó építményekben és bekerített telkeken elkövetett bűncselekmény.
(6) Megtévesztéssel elkövetett bűncselekménynek minősül az elkövető által kiváltott megtévesztéssel vagy csalással elkövetett bűncselekmény.
(7) Erőszakos bűncselekménynek minősül, ha az elkövető más személy testi épségének veszélyeztetésére fizikai erőszakot alkalmaz, vagy olyan személy ellen irányul, akit az elkövető megtévesztés alkalmazásával védekezésre képtelenné tett, vagy az elkövető más személy tulajdona ellen alkalmaz erőszakot.
(8) Kényszerítés bűncselekményének minősül, ha az elkövető pszichikai erőszakot alkalmaz más személy ellen.
(9) Ismételten elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető fokozatosan, ismételten követte el ugyanazt a bűncselekményt, és ezek közt nem áll fenn objektív vagy szubjektív összefüggés, miközben azok mindegyikét külön eljárásban bírálják el.
(10) Folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető egyugyanazon bűncselekmény elkövetését folytatta. Valamennyi mozzanatos bűncselekmény elbírálása egységesen, egy bűncselekményként történik, amennyiben az elkövető által elkövetett valamennyi mozzanatos bűncselekmény közt objektív időbeli, az elkövetés módjában és tárgyában egyező, valamint szubjektív, kiváltképp az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetésére irányuló egységes elhatározásában megnyilvánuló összefüggés áll fenn; ez nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül elkövetett mozzanatos bűncselekményekre.
(11) Bűnhalmazatnak minősül, ha a bűncselekmény elkövetésére több, önmagában bűncselekménynek nem minősülő cselekmény megvalósításával kerül sor. Ezen cselekményeket egy eljárásban bírálják el.
(12) Tartós bűncselekménynek minősül a jogellenes állapot előidézésére és fenntartására, vagy csak annak fenntartására irányuló bűncselekmény.
(13) Ha a vádlott a vádemelésről szóló kiértesítését követően is folytatja a büntetőeljárás tárgyát képező tevékenységét, az ezen eljárási intézkedést követő magatartása új cselekménynek minősül; ez a 207. §-ba foglalt tartási kötelezettség elmulasztása esetén nem érvényes. Ilyen esetben az elsőfokú ítélet kihirdetéséig vagy a másodfokú ítélet meghozataláig folytatólagos cselekmény valósul meg.
(14) Nyilvános rendezvény látogatásával kapcsolatban megvalósított bűncselekménynek minősül, ha azt nyilvános rendezvény résztvevője követi el a nyilvános rendezvény időpontjában, annak helyszínén vagy környékén, illetve a nyilvános rendezvény helyszínének megközelítése vagy a nyilvános rendezvény helyszínének elhagyása közben, beleértve a közlekedési eszközöket vagy szolgáltatások igénybevételét is. Nyilvános rendezvénynek minősül a nyilvános összejövetel, a kulturális és sportrendezvény és más, a nyilvánosság számára hozzáférhető rendezvény.

123. §
Az egészségkárosodás
(1) E törvény alkalmazásában aki más egészségét károsítja, egészségkárosítást követ el.
(2) E törvény alkalmazásában testi sértésnek minősül más egészségének olyan mértékű károsítása, amely orvosi kivizsgálást, ellátást vagy kezelést vont maga után, és az a károsult megszokott életvitelének folytatását huzamosabb időre megnehezítette.
3) E törvény alkalmazásában súlyos egészségkárosodásnak csak az egészségi állapot súlyos romlása vagy a súlyos betegség minősül, így
a) a csonkulás,
b) a munkaképesség elvesztése vagy alapvető csökkenése,
c) a végtagbénulás,
d) az érzékszerv elvesztése vagy működőképességének csökkenése,
e) a létfontosságú szerv károsodása,
f) az esztétikai károsulás,
g) a magzatelhajtás vagy magzat elpusztítása,
h) a testi gyötrelem, vagy
i) a huzamosan fennálló egészségromlás.
(4) E törvény alkalmazásában huzamosan fennálló egészségromlásnak minősül az olyan sérülés, amely legkevesebb negyvenkét naptári napon át tartó gyógykezelést, esetenként munkaképtelenséget vont maga után, és jelentősen befolyásolta a károsult megszokott életvitelét.

A kár

124. §
(1) E törvény alkalmazásában kárnak minősül a károsult vagyonának vonatkozásában ténylegesen keletkezett vagyoni hátrány, illetve jogsérelem vagy egyéb sérelem, amely okozati összefüggésben áll a bűncselekménnyel, tekintet nélkül arra, hogy dologban vagy jogokban keletkezett kárról van-e szó. E törvény alkalmazásában kárnak minősül a bűncselekménnyel összefüggésben megvalósuló haszonszerzés is.
(2) Az 1. bekezdés alapján kárnak minősül a haszonkiesés is, amelyre a károsult egyébként, tekintettel a körülményekre, jogosult volt, vagy amelyet elérhetett volna.
(3) Környezetkárosítás bűncselekménye esetén kárnak minősül az ökológiai károsodás és az anyagi kár, miközben az anyagi kár magában foglalja az életkörnyezet eredeti állapotába történő visszaállításának költségeit is. A 302. §-ba foglalt hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése esetén a cselekmény mértékét azon ár alapján kell meghatározni, amely a cselekmény elkövetésének megállapítása időpontjában és helyszínén a hulladék gyűjtésére, szállítására, elszállítására, beszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására vagy elhelyezésére, valamint az illegális hulladéklerakat felszámolására általánosságban érvényes.

125. §
(1) Kismértékű kárnak minősül a 266 euró értéket meghaladó kár. Nagyobb kárnak minősül ezen érték legalább tízszeresét elérő kár. Jelentős kárnak minősül ezen érték legalább százszorosát elérő kár. Különösen nagy kárnak minősül ezen érték legalább ötszázszorosát elérő kár. A haszon és a dolog értékét, illetve a cselekmény mértékét is ezen szempontok alapján kell meghatározni.
(2) Ha e törvény különös része az alapeseti tényállás részeként a bűncselekmény anyagi következményeként károkozást feltételez, úgy kell tekinteni, hogy az okozott kár legalább kismértékű.

126. §
(1) Anyagi kár megállapítása során a cselekmény által károsított dolognak a cselekmény elkövetésének időpontjában és helyszínén általánosságban érvényes kereskedelmi árát kell alapul venni. Ha a kár mértéke ekképp nem állapítható meg, az ugyanolyan vagy hasonló dolog beszerzésére, vagy a dolog állapotának helyreállítására fordított célirányos költségeket kell alapul venni.
(2) Környezetkárosítás esetén a védett állat- és növényfajokban, egyedekben vagy fászárúakban, illetve a műemlékvédelem alatt álló, vagy történelmi, művészeti vagy tudományos értékkel bíró dolgokban keletkezett kár vagy kárérték megállapítása során a dolog törvény által vagy a törvény alapján kiadott egyéb általános érvényű jogszabály által meghatározott értékét is alapul kell venni.
(3) Ha a kár értékének vagy mértékének megállapítására az 1. és 2. bekezdésekbe foglalt módok egyike sem alkalmas, vagy súlyos kétségek merülnek fel a kár ekképp meghatározott értéke vagy mértéke kapcsán, a kár értékét szakvélemény vagy erre jogosult, tevékenységi köréből kifolyólag objektivitást garantáló jogi személy igazolása alapján kell megállapítani; eltérő esetben a kár értékét szakértői vélemény alapján kell meghatározni.

A személy

127. §
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában kiskorúnak minősül a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.
(2) Fiatal nagykorúnak minősül a tizennyolcadik életévét betöltött, huszonegyedik életévét be nem töltött személy.
(3) E törvény alkalmazásában időskorúnak minősül a hatvanadik életévét betöltött személy.
(4) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül az egyenesági rokon, az örökbefogadó, az örökbefogadott gyermek, a testvér és a házastárs; a házastársi vagy hasonló kötelékben élő más személyek csak akkor minősülnek egymáshoz közel álló személynek, ha az egyikük által elszenvedett sérelmet a másikuk méltán tekinthette rajta elkövetett sérelemnek.
(5) A 189. §-ba foglalt zsarolás, a 199. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális erőszak, a 200. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális kényszerítés, a 201. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak, a 360. § 2. bekezdésébe foglalt életveszélyes fenyegetés vagy a 360.a §-ba foglalt zaklatás bűncselekmény alkalmazásában hozzátartozónak minősül a volt férj, az élettárs, a volt élettárs, a közös gyermek szülője és a velük a 4. bekezdésbe foglaltak alapján hozzátartozói viszonyban álló személy, valamint az a személy, aki az elkövetővel közös háztartásban él vagy élt.
(6) E törvény alkalmazásában betegségben szenvedő személynek minősül az a személy, aki a cselekmény idején testi vagy lelki betegségben szenved, még ha az csak átmeneti jellegű is, illetve ideiglenesen munkaképtelen, megváltozott munkaképességű, rokkant, vagy súlyos fogyatékkal él, miközben a betegség vagy fogyaték intenzitása megfelel a súlyos testi sérülésnek.
(7) E törvény alkalmazásában kiszolgáltatott személynek minősül az a személy, aki tekintettel életkorára, egészségi állapotára, a cselekmény vagy az elkövető személyi körülményeire, képtelen volt hatékonyan védekezni a támadással szemben.
(8) E törvény alkalmazásában gondozás vagy felügyelet alatt álló személynek minősül az a személy, akinek a  gondozását, tekintettel életkorára vagy egészségi állapotára, illetve egyéb okokra, a bíróság vagy más állami hatóság határozata és szerződés alapján más látja el oly módon, hogy háztartásában, e célt szolgáló létesítményben vagy másutt felügyeletét ellátja, törődésben, gondoskodásban vagy nevelésben részesíti.
(9) E törvény alkalmazásában rászoruló személynek minősül az a személy, aki létfenntartás, nevelés, anyagi vagy egyéb bebiztosítás vagy gondozás tekintetében az elkövetőre van utalva.
(10) Függőnek minősül a függőséget okozó szerektől vagy a függőséget okozó ártalmas szerektől függő személy.
(11) Alárendelt személynek minősül az a személy, aki beosztásánál, munkahelyi beosztásánál, tisztségénél vagy rendfokozatánál fogva az elkövető beosztottja, személyes szolgálati vagy más jellegű alárendeltje, minek folytán köteles elfogadni és teljesíteni annak intézkedéseit, utasításait vagy parancsait.
(12) E törvény alkalmazásában több személynek legkevesebb három személy minősül.

128. §
(1) E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személynek minősül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a Szlovák Köztársaság nemzeti Tanácsának képviselője, az Európai Parlament képviselője, a kormánytag, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának bírája, a bíró, az ügyész vagy más hatósági személy, a fegyveres erők tényleges állományú tagja, a hivatásos állományú tag, a polgármester, a magasabb szintű területi egységek elnöke, a területi közigazgatási egység testületi képviselője, az állami alkalmazott vagy az államigazgatási szerv, a területi közigazgatási egység vagy más állami szerv alkalmazottja, a törvény által közigazgatási ügyekben döntéshozatali joggal felruházott jogi személy keretében illetékességet gyakorló személy, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az erdőőrség, a vízőrség, a halőrség, a vadőrség, a természetőrség tagja vagy a természetőrség tagjának jogkörével felruházott személy, amennyiben társadalmi és állami feladatok teljesítésében vesz részt, miközben az e feladatok teljesítése kapcsán vállalt felelősség keretében ráruházott jogkörét gyakorolja. A büntetőjogi felelősségre vonás és a közfeladatot ellátó személy védelme e törvény egyes rendelkezései értelmében feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetésére a közfeladatot ellátó személy hatáskörével és felelősségével kapcsolatosan kerüljön sor. Közfeladatot ellátó személynek minősül a Szlovák Köztársaság által elismert nemzetközi bíróság bírája vagy hivatalnoka is, illetve más állam, az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamai által közösen létrehozott bűnüldöző szerv tisztviselője vagy más, felelős dolgozója, amennyiben a Szlovák Köztársaság területén ilyen állam vagy testület képviseletében büntetőjogi intézkedéseket foganatosít; e törvény rendelkezései értelmében védelme megköveteli, hogy a büntetőjogi intézkedések foganatosítása a nemzetközi szerződéssel összhangban vagy a Szlovák Köztársaság hatóságainak jóváhagyásával történjen.
(2) E törvény alkalmazásában külföldi közfeladatot ellátó személynek minősül
a) a más állam törvényhozó testületében, végrehajtó testületében, igazságügyi hatóságában és egyeztető testületében vagy más közigazgatási testületében tisztséget betöltő személy, az államfőt is beleértve,
b) az államok vagy a nemzetközi közjog egyéb szubjektumai szintjén létrehozott nemzetközi szervezet vagy transznacionális szervezet testületének vagy intézményének tisztségviselője, alkalmazottja vagy munkatársa, illetve ezen testület vagy intézmény nevében eljárásra jogosult személy, 
c) a nemzetközi igazságügyi hatóság testületének tisztségviselője, alkalmazottja vagy munkatársa, illetve ezen testület nevében eljárásra jogosult személy, 
d) a többségi állami befolyás alatt álló jogi személy tisztségviselője,
amennyiben ezen tisztség gyakorlásához közfeladati hatáskör társul, és a bűncselekmény elkövetésére ezen hatáskör gyakorlása vagy a közfeladati helyzet kapcsán került sor.
(3) E törvény alkalmazásában katonának minősül
a) a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személy,
b) a kiküldő állam fegyveres erőinek tényleges állományú tagja a Szlovák Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény vonatkozásában, a nemzetközi szerződésben foglaltak terjedelmében,
c) a Rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Rendészet, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat tényleges állományú tagja, valamint a vámőr,
d) a hadifogoly.
(4) Az e törvényben foglalt katonai szolgálat és harci kötelesség alatt a 3. bekezdés c) pontjában felsorolt személyekre háború vagy háborús helyzet idején vonatkozó szolgálati és egyéb kötelezettségek értendők.
(5) E törvény alkalmazásában hasonló cselekményért büntetettnek minősül az a személy, akivel szemben kihágásért vagy más, hasonló jogellenes magatartásért hasonló cselekmény elkövetéséért szankció vagy egyéb intézkedés került alkalmazásra.
(6) E törvény alkalmazásában elítéltnek minősül a jogerős ítélet által bűnösnek minősített elkövető. Ez mentesítés esetén nem érvényes.
(7) Büntetett előéletűnek minősül az az elítélt, aki a bíróság által kiszabott büntetését maradéktalanul vagy részben letöltötte. Ez mentesítés esetén nem érvényes.
(8) Ha a bűncselekmény elkövetését e törvény különös tulajdonság, alkalmasság vagy státus meglétéhez köti, a bűncselekmény elkövetője vagy társtettese csak a kikötött tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal rendelkező személy lehet. Bűncselekmény részese lehet a kikötött tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal nem rendelkező személy is. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy az elkövetőnek különleges tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal kell rendelkeznie, elegendő, ha ezen tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal az a jogi személy rendelkezik, amelynek nevében az elkövető eljár.
(9) Az e törvény különös részének tizenegyedik fejezetében foglalt katonai bűncselekmény elkövetője vagy társtettese kizárólag katona lehet.

129. §
A csoport és a szervezet
(1) E törvény alkalmazásában csoport alatt legkevesebb három személy értendő.
(2) E törvény alkalmazásában csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, miközben a csoport egyes tagjai közt megoszlanak a feladatok, minek folytán a csoport működése tervszerűséget és koordináltságot mutat, ami növeli a bűncselekmény elkövetésének sikerességét.
(3) E törvény alkalmazásában szélsőséges csoportnak minősül a legalább három személy által szélsőséges bűncselekmény elkövetésének céljából létrehozott bűnszövetség.
(4) E törvény alkalmazásában bűnszervezetnek minősül az olyan, legalább három személy által egy vagy több bűntett, a 233. §-ba foglalt pénzmosás vagy a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények némelyikének közvetlen vagy közvetett, anyagi vagy egyéb jellegű haszonszerzés végett történő elkövetésére létrehozott, bizonyos időtartamban fennálló, koordináltan működő bűnszövetség.
(5) E törvény alkalmazásában terrorszervezetnek minősül a legalább három személy által terrorcselekmény bűncselekményének vagy terrorizmus bűncselekményének elkövetésére létrehozott, bizonyos időtartamban fennálló, strukturált felépítésű bűnszövetség.
(6) Bűnszervezetben vagy terrorszervezetben folytatott tevékenységnek minősül az ilyen bűnszövetségben való szándékos részvétel vagy egyéb, szándékos cselekmény, amelynek célja
a) a bűnszövetség fenntartása, vagy
b) a 4. és az 5. bekezdésbe foglalt bűncselekmények bűnszövetségben való elkövetése.
(7) Bűnszervezet vagy terrorszervezet támogatásának minősül ezen bűnszövetségek pénzeszközökkel vagy egyéb eszközökkel, szolgáltatásokkal, együttműködés vagy egyéb feltételek megteremtése által való szándékos támogatása, amelyek célja
a) a bűnszövetség létrehozása és fenntartása, vagy
b) a 4. és az 5. bekezdésbe foglalt bűncselekmények bűnszövetségben való elkövetése.

A dolog

130. §
(1) E törvény alkalmazásában dolognak minősül
a) az ingóság és az ingatlan, a lakás vagy a nem lakás célú helyiség, valamint a lábasjószág, ha e törvény egyes rendelkezéseiből más nem következik,
b) a hasznosítható természeti erők és energiák,
c) az értékpapír, tekintet nélkül megjelenési formájára,
d) a számlán elhelyezett pénzösszegek,
e) a bűncselekményből származó bevételek, beleértve az ezen bevételekből származó hasznot, kamatokat és egyéb javakat,
f) a jogigény érvényesítésének alapjául szolgáló okmány, vagy
g) a tulajdonjog, vagy egyéb, értékben meghatározható javak.
(2) Dolognak minősül az immateriális megjelenési formájú információ, a számítógépes adatok vagy a hordozón rögzített képanyag is.
(3) E törvény alkalmazásában használatba adott dolognak minősül a más személy tulajdonában lévő dolog, amelyet az elkövető szerződés alapján használatba vett, vagy amely fölött bizonyos, a dolog tulajdonosának megbízásából történő feladatteljesítés okán rendelkezik, miközben kötelezettség terheli a dolog kizárólag ezen célt szolgáló használatára vagy a tulajdonosnak a szerződésben rögzített feltételek mellett való visszaszolgáltatására.
(4) E törvény alkalmazásában, aki valamely dolgot kivon a tulajdonos vagy más, a dolgot jogszerűen birtokló személy rendelkezése alól annak jóváhagyása nélkül, hogy azzal sajátjaként rendelkezzen, jogtalan elsajátítást követ el.
(5) E törvény alkalmazásában függőséget okozó szernek minősül az alkohol, a kábítószerek, a bódító anyagok és a további olyan anyagok, amelyek kedvezőtlenül hatnak az ember tudatállapotára, cselekvő- és ítélőképességére, illetve szociális viselkedésére.
(6) E törvény alkalmazásában tömegközlekedési eszköznek minősül a legkevesebb kilenc személy szállítására alkalmas dolog.
(7) E törvény alkalmazásában szélsőséges nézeteket propagáló anyagnak minősül 
a) az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult mozgalmak és csoportok szövegeinek, nyilatkozatainak, zászlóinak, jelvényeinek, jelszavainak és szimbólumainak,
b) az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult mozgalmak és csoportok programjának vagy eszméinek,
c) a gyűlöletkeltő, erőszakot, illetve személyek csoportja vagy egyén ellen irányuló faji, nemzeti, nemzetiségi, etnikai, bőrszínen, származáson vagy vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetést védelmező, támogató vagy szító, az előző okok ürügyéül szolgáló megnyilvánulások, vagy
d) a népirtást, a háborús uszítást, az emberiesség elleni bűntetteket vagy a háborús bűntetteket igazoló, támogató, tagadó vagy jelentéktelen színben feltüntető megnyilvánulások írásos, grafikai, képi, hang formájában történő vagy audiovizuális megjelenítése, amennyiben ezen cselekmény elkövetőjét vagy részesét a nemzetközi közjog alapján létrehozott, a Szlovák Köztársaság által is elismert nemzetközi bíróság vagy a Szlovák Köztársaság bírósága jogerősen elítélte.
(8) Nem minősül a 7. bekezdésbe foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagnak a bizonyíthatóan a művelődés, gyűjtői tevékenység vagy kutatás céljait szolgáló anyag előállítása, terjesztése, forgalomba hozatala, nyilvánosságra hozatala vagy tartása.

131. §
(1) E törvény alkalmazásában közérdekű dolognak minősül az individuális jogok és egyéni érdekek keretén túllépő, a társadalom érdekeinek szempontjából kiemelkedően fontos érdek.
(2) E törvény alkalmazásában hulladékkezelésnek minősül a hulladék gyűjtése, szállítása, kivitele, behozatala, újrahasznosítása, ártalmatlanítása és elhelyezése.
(3) E törvény alkalmazásában vesztegetésnek minősül a dolog, illetve egyéb vagyoni vagy immateriális jellegű teljesítés jogtalan juttatása.
(4) E törvény alkalmazásában közokiratnak minősül az állami szerv vagy más hatóság által annak hatáskörében a törvény alapján kiállított okirat, amely jog- és kötelezettség-keletkeztető, -módosító vagy -megszüntető, vagy igazolja ezek keletkezését, módosítását vagy megszűnését, vagy valamely személy vagy dolog azonosságát, állapotát, tulajdonságát vagy alkalmasságát, illetve jogvédelem alatt álló érdekeit hitelesíti.

132. §
Prostitúció, pornográfia és gyermek pornográf műsor
(1) E törvény alkalmazásában prostitúciónak minősül más szexuális igényeinek közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat felnőtt személy általi, juttatás fejében történő kielégítése.
(2) E törvény alkalmazásában gyermekprostitúciónak minősül más szexuális igényeinek közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat gyermek általi, juttatás vagy annak ígérete fejében történő kielégítése, tekintet nélkül arra, hogy a juttatást vagy annak ígéretét az elkövető a gyermek vagy harmadik személy felé tette.
(3) E törvény alkalmazásában pornográfiának minősül a közösülés, a nemi érintkezés, vagy egyéb, hasonló szexuális érintkezés, illetve lemeztelenített nemi szervek más személy szexuális kielégülésének előidézésére irányuló ábrázolása.
(4) E törvény alkalmazásában gyermekpornográfiának minősül a gyermekkel vagy gyermeknek tűnő személlyel létesített valós vagy színlelt közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat, illetve a gyermek vagy gyermeknek tűnő személy lemeztelenített testrészeinek más személy szexuális kielégülésének előidézésére irányuló ábrázolása.
(5) E törvény alkalmazásában gyermek pornográf műsornak minősül a közönségnek szánt élő, akár távközlési-technológiai berendezések által közvetített műsor, amelyben a gyermek valós vagy színlelt szexuális cselekmény részese, vagy amelyben a gyermek testrészeinek lemeztelenítésére kerül sor más személy szexuális kielégülésének előidézése céljából.

133. §
Az idegen hatalom és a közfeladatot ellátó külföldi személy
(1) E törvény alkalmazásában idegen hatalomnak minősülnek az idegen országok, valamint azok katonai vagy egyéb, szervezetek és testületek által képviselt tömörülései, kiváltképp a hírszerző tevékenységet folytató személyek, a katonai tisztségviselők, a diplomaták és más állami hivatalnokok.
(2) E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó külföldi személynek minősül az a természetes vagy jogi személy, amely ugyan nem valamely idegen ország hatósága vagy képviselője, de tekintettel politikai, gazdasági vagy társadalmi pozíciójára, saját országában vagy a nemzetközi kapcsolatok terén jelentős befolyással bír.

134. §
Az alkotmányos rend és a válsághelyzet
(1) E törvény alkalmazásában alkotmányos rendnek minősül az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak az államhatalmi szervek, a területi közigazgatási szervek, valamint a politikai pártok és mozgalmak működése által garantált, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya által szabályozott demokratikus rendszere.
(2) E törvény alkalmazásában válsághelyzetnek minősül
a) a vészhelyzet,
b) a szükségállapot,
c) a hadiállapot, vagy
d) a háború.

135. §
Kábítószer fogyasztás céljából történő birtoklása
(1) Kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek fogyasztás céljából történő birtoklása alatt a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek jogtalan, nem meghatározott időtartamú, saját használatra történő birtoklását kell érteni, miközben mennyiségük nem haladhatja meg az egyszeri használatos mennyiség legfeljebb háromszorosát.
(2) Kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek fogyasztás céljából, nagyobb mennyiségben történő birtoklása alatt a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek jogtalan, nem meghatározott időtartamú birtoklását kell érteni, amelyek mennyisége megfelel az egyszer használatos mennyiség legfeljebb tízszeresének.

136. §
Az idő számítása
Ahol e törvény valamely hatályt bizonyos, napokban számolt határidő elteltéhez köti, a kezdetét meghatározó jogi tényállás bekövetkeztének napját nem kell beleszámítani.

137. §
Önkényes eltávozás
(1) Önkényesen távozik el, aki
a) alakulatától vagy szolgálati helyéről engedély nélkül eltávozik,
b) alakulatánál vagy szolgálati helyén nem jelentkezik, jóllehet oda átirányították, vagy igazolt távolmaradásának tartama letelt, kiváltképp kinevezés, áthelyezés, szolgálati út teljesítése vagy szabadságolás esetén,
c) a harci események során elszakadt az alakulatától, és az elszakadás okának megszűnését követően nem csatlakozott a saját alakulatához vagy más katonai alakulathoz, vagy
d) a fogságból történt visszatérését vagy kiszabadulását követően nem jelentkezik valamelyik alakulatnál.
(2) Rendszeres önkényes eltávozásnak minősül, ha valaki akár negyvennyolc óránál rövidebb időre legalább háromszor önkényesen eltávozik, ha az első és a harmadik önkényes eltávozás közt nem telt el három hónapnál hosszabb idő.
(3) Az 1. bekezdésbe foglalt önkényes eltávozás csak a kötelező katonai szolgálatát töltő személyre érvényes.

Második szakasz
Különös minősítő fogalmak

138. §
A cselekmények súlyosabban minősülő esetei
A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha elkövetése
a) fegyveresen, a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ba foglalt emberölés, a 147. §-ba és a 148. §-ba foglalt, gondatlanságból elkövetett emberölés, a 149. §-ba foglalt halálokozás, a 155. §-ba, a 156. §-ba és a 157. §-ba foglalt testi sértés kivételével,
b) hosszabb időtartamban,
c) brutális módon vagy különös kegyetlenséggel
d) erőszak alkalmazásával, közvetlen erőszak vagy egyéb súlyos sértés alkalmazására utaló módon,
e) betöréssel,
f) megtévesztéssel,
g) kényszerhelyzet, a tapasztalat hiánya, kiszolgáltatott vagy alárendelt viszony kihasználásával,
h) az elkövető foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó, illetve törvény által meghatározott fontos kötelezettség elmulasztásával,
i) szervezett bűnszövetségben, vagy
j) több személy sérelmére történik.

139. §
A védett személy
(1) Védett személynek minősül
a) a gyermek,
b) a várandós nő,
c) a hozzátartozó,
d) a rászoruló személy,
e) az időskorú személy,
f) a betegségben szenvedő személy,
g) a nemzetközi jog által védett személy,
h) a közfeladatot ellátó vagy a törvény által meghatározott kötelezettségeit teljesítő személy,
i) a tanú, az igazságügyi szakértő, tolmács vagy fordító, vagy
j) az életmentési és egészségvédelmi feladatot ellátó közegészségügyi alkalmazott.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bűncselekmény elkövetésére nem a védett személy pozíciójával, állapotával vagy korával összefüggésben került sor.

140. §
A különös indíték
Különös indítéknak minősül, ha a bűncselekmény elkövetésére
a) megrendelésre,
b) bosszúból,
c) más bűncselekmény elleplezése vagy súlyának mérséklése,
d) a 419. §-ba foglalt, terrorcselekmény és a terrorizmusban való érintettség némely formája bűncselekmény elkövetésének szándékával,
e) valamely csoport vagy egyén vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozáson, vélt vagy valós, származáson, bőrszínen, nemi hovatartozáson, szexuális irányultságon, politikai vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozás iránti gyűlöletből, vagy
f) szexuális indítékból került sor.

140.a §
A szélsőséges bűncselekmények
Szélsőséges bűncselekménynek minősül a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagok tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás, a 424.a §-ba foglalt apartheid és csoport tagjainak kirekesztése, valamint a 140. § e) pontjába foglalt különös indítékból elkövetett bűncselekmény.

140.b §
A terrorcselekmény
Terrorcselekménynek minősül a 297. §-ba foglalt, terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, a 419. §-ba foglalt terrorcselekmény és terrorizmusban való érintettség némely formája, valamint a 140. § d) pontjába foglalt, terrorszervezet tagja által elkövetett vagy különös indítékból elkövetett bűntett.

141. §
A veszélyes csoport
Veszélyes csoportnak minősül
a) a bűnszervezet, vagy
b) a terrorszervezet.

142. §
A súlyos egészségkárosodás vagy halál
(1) Súlyos testi sérelemnek minősül a 123. § 3. bekezdésébe foglalt testi sérülések okozása.
(2) Halálnak minősül a biológiai agyhalál (cerebrális halál).

143. §
Több személy sérelmére elkövetett halálokozás
Több személy sérelmére elkövetett halálokozásnak minősül a legalább három személy sérelmére elkövetett halálokozás.


MÁSODIK RÉSZ
Különös rész

ELSŐ FEJEZET
Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

Első szakasz
Az élet elleni bűncselekmények

144. §
Kitervelt emberölés
(1) Aki mást kitervelten, előre megfontolt szándékkal megöl, húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt emberölést
a) különös visszaesőként,
b) két személy sérelmére,
c) különös kegyetlenséggel,
d) védett személy sérelmére,
e) különös indítékból, vagy
f) haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

145. §
Emberölés
(1) Aki mást szándékosan megöl, tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) két személy sérelmére,
b) különös kegyetlenséggel,
c) védett személy sérelmére,
d) különös indítékból, vagy
e) haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként vagy korábban aljas indítékból elkövetett emberölésért elítéltként,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

146. §
Újszülött sérelmére elkövetett emberölés
Az az anya, aki a szülés kiváltotta erős felindulásban a szülés alatt vagy közvetlenül azt követően újszülött gyermeke sérelmére szándékos emberölést követ el, négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Halált okozó testi sértés

147. §
(1) Aki súlyos egészségkárosodás szándékos okozása során gondatlanságból halált okoz, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés kilenc évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös kegyetlenséggel,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

148. §
(1) Aki másnak egészségkárosodás okozásának szándéka során gondatlanságból halált okoz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös kegyetlenséggel,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

149. §
Halálokozás
(1) Aki gondatlanságból más halálát okozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt két vagy több személy sérelmére, a munka- és közlekedés-biztonsági, illetve a közegészségügyi előírások súlyos megsértése miatt követik el.
(4) A 3. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra az elkövetőre is, aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyólag, illetve gépjárművezetőként ilyen tevékenység végzésére alkalmatlan, függőséget okozó szer általi befolyásoltság állapotában gondatlanságból más halálát okozza.
(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 4. bekezdésbe foglalt, gondatlan halálokozást két vagy több személy sérelmére követik el.

Magzatelhajtás

150. §
(1) Aki az állapotos nő magzatát annak beleegyezése nélkül elhajtja, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekménnyel az állapotos nőnek súlyos egészségkárosodást, vagy annak halálát okozza.

151. §
(1) Aki az állapotos nő magzatát annak beleegyezésével, a művi terhességmegszakításra vonatkozó általános érvényű jogszabályokkal ellentétes eljárással vagy feltételek mellett elhajtja, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) fiatalkorú nőn, annak törvényes képviselője, illetve a gondozását vagy felügyeletét ellátó személy beleegyezése nélkül,
c) nagyobb haszonra szert téve, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.

152. §
(1) Aki állapotos nőt rábír, hogy
a) magzatát maga elhajtsa, vagy
b) mást felkérjen vagy másnak megengedje, hogy magzatát a művi terhességmegszakításra vonatkozó általános érvényű jogszabályokkal ellentétes eljárással vagy feltételek mellett elhajtsa,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az állapotos nőnek segédkezik magzata elhajtása során, vagy abban, hogy magzata elhajtására mást felkérjen vagy azt másnak megengedje.
(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

153. §
Az az állapotos nő, aki magzatát maga elhajtja, illetve arra mást felkér vagy azt másnak megengedi, büntetőjogi felelősségre nem vonható, a felbujtóra és a bűnsegédre vonatkozó rendelkezések alapján sem.

154. §
Öngyilkosságban közreműködés
(1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot legalább megkísérlik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) különös indítékból követik el.

Második szakasz
Az egészség elleni bűncselekmények

Testi sértés

155. §
(1) Aki másnak szándékosan súlyos egészségkárosodást okoz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

156. §
(1) Aki más testi épségét vagy egészségét szándékosan károsítja, hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) válsághelyzetben, vagy
c) súlyos egészségkárosodást okozva követik el.

157. §
(1) Aki másnak szándékosan súlyos egészségkárosodást okoz, hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.

158. §
Aki más testi épségét vagy egészségét munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyóan, illetve a törvény által meghatározott fontos kötelezettség elmulasztásával sérti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogellenes szerv-, szövet- és sejteltávolítás, jogellenes sterilizálás

159. §
(1) Aki élő személy szervezetéből jogellenesen távolít el szervet, szövetet vagy sejtet, vagy aki maga vagy más számára ilyen szervet, szövetet vagy sejtet megszerez, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes természetes személy jogellenes sterilizálása esetén esetében is.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból, vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

160. §
(1) Aki holttestből maga vagy más számára szervet, szövetet vagy sejtet megszerez, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.

Harmadik szakasz
Az életet és egészséget veszélyeztető bűncselekmények

161. §
Jogellenes kísérletezés embereken és genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása
(1) Aki új orvostudományi ismeretek,  módszerek  megszerzése, vagy hipotézis igazolása, illetve gyógykészítmény klinikai tesztelése ürügyén engedély nélkül kutatásokat és kísérleteket végez
a) annak ellenére, hogy ezáltal közvetlenül emberéletet és egészséget veszélyeztet, amennyiben nem a közvetlen életveszély elhárítására irányuló, elengedhetetlen és megfelelő beavatkozásról van szó, vagy
b) klinikai indikáció és az érintett személy engedélye nélkül, vagy azokat olyan személyeken végzi, akiken klinikai indikáció nélkül tesztelés nem végezhető, vagy azt magzaton vagy embrión végzi, illetve azt az orvostudományi kutatásra vonatkozó törvényi szabályozásra vonatkozó előírásokba ütköző módon végzi,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető bármilyen, egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozására irányuló beavatkozást végez az egyedfejlődés bármely stádiumában, tekintet nélkül arra, hogy ezt élő vagy halott egyeden végzi.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

162. §
Kuruzslás
(1) Aki orvosi, vagy egyéb, egészségügyi gyakorlatra jogosultság körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, és szakszerűtlen diagnosztikai vagy gyógyászati tevékenység által, illetve gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék hibás alkalmazásával, akár gondatlanságból
a) más életét veszélyezteti, vagy
b) más egészségét károsítja, vagy
c) más jóváhagyása nélkül diagnosztikai vagy gyógyászati tevékenység által, illetve gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék hibás alkalmazásával annak egészségét veszélyezteti,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

Emberre veszélyes fertőző betegség terjesztése

163. §
(1) Aki emberre veszélyes fertőző betegséget szándékosan hurcol be vagy terjeszt, illetve növeli behurcolásának vagy terjedésének veszélyét, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

164. §
(1) Aki emberre veszélyes fertőző betegséget gondatlanságból hurcol be vagy terjeszt, illetve növeli behurcolásának vagy terjedésének veszélyét, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

Veszélyeztetés HIV-vírus által

165. §
(1) Aki mást szándékosan HIV-vírus általi fertőződés veszélyének tesz ki, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

166. §
(1) Aki mást gondatlanságból HIV-vírus általi fertőződés veszélyének tesz ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

167. §
Veszélyeztetés nemi betegség által
(1) Aki mást akár gondatlanságból nemi betegség általi fertőződés veszélyének tesz ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

Ártalmas közfogyasztási cikkel vagy egyéb árucikkel visszaélés

§ 168
(1) Aki olyan közfogyasztási cikket vagy egyéb árucikket értékesítés céljából szándékosan tart, előállít, illetve maga vagy más számára megszerez, amelynek fogyasztása vagy szokványos célú felhasználása az egészségre nézve veszélyes, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

§ 169
(1) Aki olyan közfogyasztási cikket vagy egyéb árucikket értékesítés céljából gondatlanságból tart, előállít, illetve maga vagy más számára megszerez, amelynek fogyasztása vagy szokványos célú felhasználása az egészségre nézve veszélyes, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

170. §
Veszélyeztetés nem engedélyezett gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék által
(1) Aki mást akár gondatlanságból nem engedélyezett gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék által veszélyeztet oly módon, hogy
a) gyógyszerrel, gyógykészítménnyel vagy egészségügyi termékkel visszaél, vagy
b) gyógyszert, gyógykészítményt vagy egészségügyi terméket az általánosan érvényű jogszabályba ütköző módon klinikailag tesztel,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) egészségügyi szolgáltatás során,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) védett személy sérelmére, vagy
d) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

170.a §
Gyógyszerrel, gyógykészítménnyel vagy egészségügyi termékkel visszaélés
(1) Aki jogtalanul nagyobb tételben olyan gyógyszert, gyógykészítményt vagy egészségügyi terméket
a) állít elő,
b) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vagy
c) vásárol, értékesít, cserél, tart vagy megszerez,
amelyek külön előírás alapján nem engedélyezettek vagy egészségügyi termék esetében ellentétesek az általánosan érvényes jogi előírásokkal, illetve aki ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során büntetett visszaesőként,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) védett személy sérelmére,
d) nagy nyilvánosság előtt, vagy
e) jelentős mennyiségre követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) nagy mennyiségre követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

170.b §
Gyógyszer és egészségügyi termék hamisítása
(1) Aki maga vagy más számára hamisított gyógyszert vagy hamisított egészségügyi terméket megszerez, vagy ilyen gyógyszert vagy egészségügyi terméket tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, felkínál vagy értékesít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) hamis gyógyszert állít elő, vagy gyógyszer megjelölését, gyártóját, forgalmazási engedélyét vagy származási helyét meghamisítja, hogy azt eredetiként tüntesse fel,
b) hamis egészségügyi terméket állít elő, vagy egészségügyi termék megjelölését, gyártóját, a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumot, forgalombahozatali engedélyét vagy származási helyét meghamisítja, hogy azt eredetiként tüntesse fel,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) védett személy ellen,
d) nagy nyilvánosság előtt, vagy
e) nagyobb mennyiségre követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős mennyiségre követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy
b) bűnszövetségben, vagy
c) nagy mennyiségre követik el.

Kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és az azokkal való kereskedelem

171. §
(1) Aki fogyasztás céljából jogtalanul kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet birtokol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki fogyasztás céljából jogtalanul nagyobb mennyiségű kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet birtokol, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

172. §
(1) Aki kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet jogtalanul
a) állít elő,
b) az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy szállíttat,
c) vásárol, értékesít, cserél, megszerez, vagy
d) bármilyen időtartamban tart,
vagy ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) visszaesőként,
b) kábítószer-függőségből gyógyuló személy részére,
c) súlyosabban minősülő módon,
d) védett személy sérelmére, vagy
e) nagyobb mennyiségre követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) tizenöt évnél fiatalabb személy sérelmére vagy annak közreműködésével, vagy
c) jelentősebb mennyiségre követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) nagy mennyiségre követik el.

173. §
(1) Aki kábítószer, bódító anyag, méreg és elővegyület előállítására alkalmas dolgot állít elő, maga vagy más számára megszerez, illetve tart, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára nagyobb haszonra tesz szert.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára jelentős haszonra tesz szert.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára különösen nagy haszonra tesz szert.

174. §
Kóros szenvedélykeltés
(1) Aki mást alkoholon kívül egyéb, függőséget okozó szerrel való visszaélésre rábír, vagy ebben mást támogat, illetve erre más módon ösztönöz vagy serkent, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

175. §
Fiatalkorúak kiszolgálása szeszes itallal
Aki rendszeresen vagy nagyobb tételben szeszes itallal szolgál ki fiatalkorú személyt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

176. §
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
(1) Aki külön előírás által szabályozott anabolikus vagy egyéb, hormonális hatású anyagot nem gyógyászati céllal, nagyobb tételben előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, felkínál, értékesít, vagy más számára hozzáférhetővé tesz, illetve aki ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként,
b) szervezett sporttevékenységgel összefüggésben,
c) súlyosabban minősülő módon,
d) védett személy sérelmére,
e) nagy nyilvánosság előtt, vagy
f) jelentős mennyiségre követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) nagy mennyiségre követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

Segítségnyújtás elmulasztása

177. §
(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, jóllehet ezt saját vagy más épségének veszélyeztetése nélkül megtehetné, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget életveszélyben forgó vagy súlyosan sérült személynek, jóllehet foglalkozásából kifolyólag köteles segítséget nyújtani, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

178. §
A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a gépjárművezető az általa előidézett balesetben nem nyújt tőle elvárható segítséget a baleset során sérült személynek, jóllehet ezt saját vagy más épségének veszélyeztetése nélkül megtehetné.

MÁSODIK FEJEZET
Az emberi szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények

Első szakasz
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények

179. §
Emberkereskedelem
(1) Aki mást, még ha annak beleegyezésével is, csalással, színleléssel, a személyi szabadság korlátozásával, elhurcolással, erőszak alkalmazásával, az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, más személy gondozását ellátó személy jóváhagyásának megszerzése céljából pénzbeli teljesítés elfogadásával vagy kifizetésével, illetve helyzetével vagy más védekezésre képtelen állapotával vagy kiszolgáltatott helyzetével visszaélve prostitúció vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formája, így pornográfia, valamint kényszermunka vagy a kényszerítés egyéb formája, így koldulás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló praktikák, jobbágyság, kényszerházasság, bűncselekmény elkövetésére kényszerítés, szerv, szövet vagy sejt megszerzése vagy a kizsákmányolás egyéb formáinak megvalósítása céljából megszerez, szállít, elszállásol vagy elrejt, átad vagy átvesz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki, még ha annak beleegyezésével is, gyermeket gyermekprostitúció vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formája, így gyermekpornográfia, kényszermunka vagy a kényszerítés egyéb formája, így koldulás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló praktikák, jobbágyság, kényszerházasság, bűncselekmény elkövetésére kényszerítés, jogellenes örökbefogadás, szerv, szövet vagy sejt megszerzése vagy a kizsákmányolás egyéb formáinak megvalósítása céljából megszerez, szállít, elszállásol vagy elrejt, átad vagy átvesz.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,
b) mást súlyos testi sérülésnek vagy halálnak kitéve,
c) közfeladatot ellátó személy minőségében,
d) védett személy sérelmére,
e) különös indítékból, vagy
f) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve,
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve,
c) bűnszövetségben követik el.
(5) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva követik el.

Kiskorú kiszolgáltatása

180. §
(1) Aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon örökbefogadás céljából másnak kiskorút kiszolgáltat, vagy aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon örökbefogadás céljából kiskorút magához vesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

181. §
(1) Aki nyereségvágyból, gyermekmunka végeztetése vagy más célból másnak kiskorút kiszolgáltat, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve, vagy
b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

182. §
Személyi szabadságtól megfosztás
(1) Aki mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,
b) bűnszövetségben, vagy
c) több személy halálát okozva követik el.

183. §
Személyi szabadság korlátozása
(1) Aki mást személyi szabadságában jogellenesen korlátoz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból,
c) közfeladatot ellátó személy minőségében,
d) védett személy sérelmére, vagy
e) nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

184. §
Tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása
(1) Aki mást megtévesztéssel vagy erőszakkal, fenyegetéssel vagy sérelem okozásának kilátásba helyezésével
a) bizonyos helyen való tartózkodásra kényszerít, vagy
b) bizonyos helyen való tartózkodásban jogellenesen gátol,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból,
c) közfeladatot ellátó személy minőségében követik el.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki mást jogellenesen a Szlovák Köztársaság területének elhagyására kényszerít, vagy aki mást a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásban jogellenesen gátol.

185. §
Túszejtés
(1) Aki túszt ejt, és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

186. §
Zsarolási célú emberrablás
(1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal túszul ejt és személyi szabadságában korlátoz, illetve az élete vagy testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel  az elrabolt vagy harmadik személlyel szemben támasztott anyagi vagy nem anyagi jellegű követelés teljesítésétől teszi függővé szabadságát, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) védett személy sérelmére, vagy
d) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

187. §
Külföldre hurcolás
(1) Aki mást külföldre hurcol, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

188. §
Rablás
(1) Aki idegen dolgot úgy vesz el mástól, hogy evégből erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni fenyegetést alkalmaz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy életét vagy testi épségét veszélyeztetve,
b) nagyobb kárt okozva,
c) súlyosabban minősülő módon,
d) védett személy sérelmére, vagy
e) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

189. §
Zsarolás
(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, két évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

Erőszakos kényszerítés

190. §
(1) Aki abból a célból, hogy maga vagy harmadik személy vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy a maga vagy a harmadik személy valós vagy színlelt szolgáltatásait igénybe vegye, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki valamely személyek csoportját tagjainak nemzetiségi, faji, etnikai, vallási csoporthoz tartozása, kora, egészségi állapota vagy neme, illetve jogtalan vagy aránytalan előnyök maga vagy más számára való megszerzése miatt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel jogtalanul arra kényszerít, hogy alapvető emberi jogaiba ütköző módon valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, vagy
b) bántalmaz, kínoz, vagy egyéb embertelen bánásmódban részesít.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

191. §
(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel arra kényszerít, hogy harmadik személy fennálló követelését teljesítse, egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésben foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) több személy halálát okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

192. §
Kényszerítés
(1) Aki mást, kihasználva annak anyagi vagy egyéb szükséghelyzetét, illetve személyi körülményeiből fakadó kényszerhelyzetét, arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból,
d) maga vagy más számára nagyobb anyagi vagy nem anyagi haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy
e) a munkaviszonyban vagy részmunkaidős viszonyban lévő alkalmazott munkabiztonsághoz, szabadsághoz és pihenéshez, vagy a törvény által a nők és fiatalkorúak számára garantált, eltérő munkakörülményekhez fűződő jogának megtagadásával követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) több személy halálát okozva,
c) bűnszövetségben, vagy
d) válsághelyzetben követik el.

193. §
Lelkiismereti és vallásszabadság korlátozása
(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
a) vallásgyakorlásra kényszerít,
b) vallásgyakorlásban jogellenesen akadályoz, vagy
c) lelkiismereti szabadságában jogellenesen korlátoz,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

194. §
Magánlaksértés
(1) Aki más lakóhelyére jogellenesen behatol, illetve ott jogellenesen tartózkodik, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) a behatolást akadályozó dolgok leküzdésével,
c) legalább két társtettessel, vagy
d) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

194.a §
Zaklatás
(1) Aki más magánéletébe vagy lakóhelyén folytatott családi életébe oly módon szándékosan beavatkozik, hogy annak belelegyezése nélkül maga vagy más számára jogtalan megfigyelést folytat, illetve ezen személy vagy az otthonában tartózkodó személyek életére vonatkozó információt gyűjt, és azt információs-technológiai vagy más műszaki berendezések által rögzíti vagy egyéb módon dokumentálja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) a behatolást akadályozó dolgok leküzdésével,
c) legalább két társtettessel, vagy
d) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés két évtől négy évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

195. §
Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése
(1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki bejelentési kötelezettség alá eső nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Levéltitok megsértése

196. §
(1) Aki másnak a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított zárt küldeményét vagy egyéb dokumentumát tartalmának megismerése végett szándékosan kifürkészi vagy felbontja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás felhasználásával, a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított küldemény megváltoztatásával vagy felülnyomtatásával, illetve illetéktelen személynek történő átadásával követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.

197. §
(1) Aki kár okozása vagy jogtalan haszonszerzés végett
a) másnak szánt, a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított zárt küldeményben foglalt, levéltitok megsértése útján szerzett információt szolgáltat ki, vagy
b) ilyen levéltitokkal visszaél,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás felhasználásával követik el, vagy a cselekmény elkövetését más számára szándékosan lehetővé teszik.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.

Második szakasz
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények

199. §
Szexuális erőszak
(1) Aki erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel nőt közösülésre kényszerít, vagy védekezésre képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) fogvatartott vagy szabadságvesztés büntetését töltő nő sérelmére követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

200. §
Szexuális kényszerítés
(1) Aki erőszakkal, illetve közvetlen fenyegetéssel mást orális érintkezésre vagy anális érintkezésre, vagy egyéb szexuális praktikára kényszerít, vagy védekezésre képtelen állapotát ilyen cselekményre használja fel, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) fogvatartott vagy szabadságvesztés büntetését töltő személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

Szexuális visszaélés

201. §
(1) Aki tizenötödik életévét be nem töltött személlyel közösül, vagy aki ilyen személy sérelmére egyéb módon szexuális visszaélést követ el, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésben foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

201.a §
Az a nem kiskorú elkövető, aki elektronikus kommunikációs eszköz útján tizenöt évnél fiatalabb kiskorúval szexuális visszaélés vagy gyermekpornográfia előállítása bűncselekményének elkövetése végett személyes találkozót kezdeményez, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

201.b §
Aki tizenötödik életévét be nem töltött személyt szexuális kielégülés előidézése okán szexuális cselekmény végzésére vagy szexuális visszaélésben való részvételre törekszik rábírni, még ha a kiskorú közvetlen részvételére nem is kerül sor, vagy aki ilyen visszaélés elkövetését lehetővé teszi, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

202. §
(1) Aki kiskorút házasságon kívüli közösülésre rábír vagy egyéb módon szexuális visszaélést követ el a sérelmére, ha
a) a kiskorú a gondozása vagy a felügyelete alatt áll, vagy rászoruló személy,
b) gyermekprostitúció esete áll fenn, vagy
c) a visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt kényszert alkalmazva követik el.

203. §
Vérfertőzés
(1) Aki egyenesági rokonával vagy testvérével közösül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

HARMADIK FEJEZET
A család elleni és a gyermek érdekét sértő bűncselekmények

204. §
Kettős házasság
(1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki házas személlyel házasságot köt, jóllehet tudomással bír annak családi állapotáról.

205. §
Kiskorú felügyeletének elhanyagolása
(1) A kiskorú gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét megszegi, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorút olyan helyen magára hagyja, ahol az nincs kitéve életveszélynek vagy testi sérülés veszélyének, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) három évnél fiatalabb kiskorú sérelmére követik el.

206. §
Kiskorú veszélyeztetése
(1) A kiskorú gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét megszegi, és a kiskorút életveszélynek vagy testi sérülés veszélyének teszi ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) hat évnél fiatalabb kiskorú sérelmére követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

207. §
Tartási kötelezettség elmulasztása
(1) Aki, még ha gondatlanságból is, két év tartamában legkevesebb három hónapon át nem tesz eleget tartási vagy gondozási kötelezettségének, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki két év tartamában legkevesebb három hónapon át szándékosan nem tesz eleget tartási vagy gondozási kötelezettségének, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) a jogosultat nélkülözés veszélyének kitéve,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) az eltelt huszonnégy hónap során ilyen cselekmény miatt elítélt vagy ilyen cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként követik el.

208. §
Kapcsolati erőszak
(1) Aki hozzátartozója, illetve gondozása és nevelése alatt álló személy sérelmére fizikai bántalmazást és pszichikai bántalmazást követ el azáltal, hogy
a) veréssel, rugdalással, ütlegeléssel, különböző sebek és égési sérülések okozásával, megalázó és megvető magatartás tanúsításával, folyamatos követéssel, fenyegetéssel, félelem és stressz okozásával, erőszakos elszigeteléssel, érzelmi zsarolással vagy egyéb magatartás tanúsításával veszélyezteti annak fizikai és pszichikai épségét és egészségét, illetve korlátozza biztonságát,
b) indokolatlanul elvonja az élelmet, a pihenést és az alvást, illetve a szükséges gondoskodást, a ruházatot, a tisztálkodás lehetőségét, az egészségügyi gondoskodást, a lakhatáshoz, a művelődéshez és a neveléshez fűződő jogát,
c) koldulásra vagy korához, illetve egészségi állapotához képest aránytalan fizikai vagy pszichikai megterheléssel, illetve az egészségromlás veszélyével járó tevékenység folyamatos végzésére kényszeríti, 
d) egészségromlás okozására alkalmas anyagok hatásának teszi ki, vagy
e) indokolatlanul a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el,
három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményhez hasonló cselekményt valósít meg, jóllehet hasonló cselekmény miatt az eltelt tizenkét hónap során büntetve volt.
(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) különös indítékból,
c) az eltelt huszonnégy hónap során ilyen cselekmény miatt elítélt vagy ilyen cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként,
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva követik el.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

209. §
(1) Aki törvény vagy végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút, mentálisan sérült vagy mentális fejletlen személyt attól, akinél a hatóság elhelyezte, elvisz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból, vagy
c) az elvitt személy erkölcsi fejlődését veszélyeztetve követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) külföldre vitel szándékával,
b) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésre irányuló szándékkal, vagy
c) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.
(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben, vagy
b) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésre irányuló szándékkal követik el.

210. §
(1) Az a szülő vagy egyenesági rokon, amely törvény vagy végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút, mentálisan sérült vagy mentális fejletlen személyt attól, akinél a hatóság elhelyezte, elvisz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.

211. §
Kiskorú erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése
(1) Aki, még ha gondatlanságból is, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt veszélyeztet azáltal, hogy
a) könnyelmű vagy erkölcstelen életvitelre rábír,
b) könnyelmű vagy erkölcstelen életvitel folytatását lehetővé teszi számára,
c) az e törvény által bűncselekménynek minősülő tevékenység folytatását lehetővé teszi számára,
d) az e törvény által kihágásnak minősülő tevékenység folytatását lehetővé teszi számára, vagy
e) iskolalátogatási kötelezettségének teljesítésében akadályozza,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az általános érvényű jogszabállyal ellentétben tizenöt évnél fiatalabb kiskorút foglalkoztat, akadályozva iskolalátogatási kötelezettségének teljesítésében.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.

NEGYEDIK FEJEZET
A vagyon elleni bűncselekmények

212. §
Lopás
(1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, és ezáltal kisebb mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki idegen dolgot jogtalanul eltulajdonít, és
a) betörés cselekményét is megvalósítja,
b) közvetlenül a cselekményt követően a dolgot erőszak, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés alkalmazásával igyekszik megtartani,
c) a cselekményt más által viselt vagy más által magánál tartott dologra követi el,
d) dolog alatt a mezőgazdasági földalapba sorolt termőföldről származó termény, az erdőalapba sorolt területről származó fa, illetve az intenzív művelés alatt álló halastóból származó hal értendő,
e) a cselekményt külön előírás alapján díjköteles dologra, vagy
f) hasonló cselekmény miatt az eltelt tizenkét hónap során büntetve volt.
(3) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) az eltelt huszonnégy hónap során ilyen cselekmény miatt elítélt visszaesőként, vagy
c) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) kegyeleti emlékhelyen vagy általános tiszteletben álló helyen, illetve nyilvános összejövetel vagy szertartás helyszínén,
d) külön előírás által védett dologra,
e) szervezett módon, vagy
f) védett személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

213. §
Hűtlen kezelés
(1) Akit idegen dolog kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével kisebb mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból,
c) a károsult érdekeinek védelmével megbízott személyként, illetve csődgondnokként, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) védett személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

214. §
Bér és végkielégítés kifizetésének elmulasztása
(1) Aki jogi személy ügyviteli szerveként vagy természetes személyként betöltött munkáltatói minőségében, illetve ezek vezetésével megbízott személyként elmulasztja alkalmazottja bérének, fizetésének vagy egyéb járandóságának, bérpótlékának vagy végkielégítésének az esedékesség napján történő kifizetését, jóllehet az esedékesség napján rendelkezett a kifizetéshez szükséges pénzösszeg fölött, amelyet nem kellett sürgősen a jogi személyként vagy természetes személyként működő munkáltató tevékenységének biztosítására fordítania, illetve meghiúsítja ezen pénzösszegek kifizetését, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) tíznél több alkalmazott sérelmére követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

215. §
Idegen dolog jogtalan használata
(1) Aki kisebb értékű idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul használja, illetve kisebb mértékű kárt okoz azáltal, hogy a rábízott dolgot átmenetileg jogtalanul használja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve,
b) bűnszövetségben követik el.

Jármű önkényes elvétele

216. §
(1) Aki kisebb értékű idegen gépjárművet mástól azért vesz el, hogy azt átmenetileg jogtalanul használja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként,
b) különös indítékból,
c) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

217. §
(1) Aki jogtalanul használja a rábízott gépjárművet, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként,
b) különös indítékból,
c) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

218. §
Lakáshasználati jogba való jogtalan beavatkozás
(1) Aki jogellenesen foglalja el és veszi használatba más lakóházát vagy lakását, vagy aki jogtalanul akadályozza az arra jogosult személyt lakóház- és lakáshasználati joga gyakorlásában, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki más nem lakás célú helyiségébe jogellenesen behatol, azt elfoglalja vagy használatba veszi, vagy aki jogtalanul akadályozza az arra jogosult személyt a nem lakás célú helyiség használatában, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.

219. §
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, elektronikus pénz vagy fizetőkártya jogtalan előállítása és használata
(1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, elektronikus pénzt vagy egyéb fizetőkártyát, a telefonkártyát is beleértve, jogtalanul előállít, meghamisít, hamisít vagy megszerez, illetve ezek rendeltetésének megfelelően használható tárgyat magánál tart, szállít, használ vagy más számára hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki számítógépes programot vagy egyéb, az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére speciálisan kialakított eszközt jogtalanul előállít, birtokol, megszerez vagy arra más módon szert tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagyobb mennyiségre, vagy
c) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy mennyiségre, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

219.a §
Mérőeszköz-hitelesítést tanúsító jel vagy biztonsági jel jogtalan előállítása, használata vagy birtoklása
(1) Aki mérőeszköz-hitelesítést tanúsító jelet vagy biztonsági jelet jogtalanul előállít, meghamisít, lemásol, egyesít vagy hamisít, hogy azt az eredetivel azonos módon használja fel, vagy aki azt e célból szállítja vagy más számára hozzáférhetővé teszi, illetve aki mérőeszköz-hitelesítést tanúsító jelet vagy biztonsági jelet jogtalanul birtokol, hogy azt az eredetivel azonos módon használja fel, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki pecsétnyomót, vagy az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére speciálisan kialakított szerszámot vagy más eszközt jogtalanul előállít, birtokol, megszerez vagy arra más módon szert tesz, más számára hozzáférhetővé tesz, illetve felhasznál, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagyobb mennyiségre, vagy
c) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy mennyiségre, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

220. §
Gépjármű-azonosító adatok hamisítása és meghamisítása
(1) Aki a gépjármű azonosító számát, a gépjármű motorszámát, a gépjármű gyártási számát vagy a gépjármű egyes alkatrészeinek gyártási számát hamisítja vagy meghamisítja, vagy más gépjármű azonosító számát, motorszámát, gyártási számát vagy más gépjármű egyes alkatrészeinek gyártási számát tünteti fel eredetiként, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként,
b) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy
c) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

221. §
Csalás
(1) Aki maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett, idegen vagyonban kárt okozva mást tévedésbe ejt, vagy kihasználja más tévedését, és ezzel az idegen vagyonban kis mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból,
c) súlyosabban minősülő módon, vagy
d) védett személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

222. §
Hitelcsalás
(1) Aki mást hitel vagy hitelfedezet megszerzése végett a hitelképesség vagy a hiteltörlesztés feltételeinek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, és ezzel kis mértékű kárt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a hitelintézet alkalmazottja, tagja, ügyviteli szerve, képviselője, vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében hitelhez segít hitelképtelen személyt.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

223. §
Biztosítási csalás
(1) Aki mást biztosítás címén teljesítendő kifizetés megszerzése végett a kifizetés feltételeinek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, és ezzel kis mértékű kárt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a biztosító intézet alkalmazottja, tagja, képviselője, vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében biztosítási díjhoz segít arra nem jogosult személyt.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

224. §
Tőkebefektetési csalás
(1) Aki mást a vállalat hozamában vagyoni részesedést biztosító értékpapírok vagy egyéb okiratok kínálatával, értékesítésével vagy terjesztésével, illetve aki ilyen befektetés hozamainak növelésére vonatkozó, prospektusokban vagy egyéb propagációs anyagokban foglalt ajánlattal vagy a vállalat vagyoni helyzetére vagy hozamaira vonatkozó adatokkal kapcsolatosan azáltal, hogy nagyobb számú személy felé valótlan adatokat kommunikál, tévedésbe ejt, vagy elhallgatja az ilyen befektetések hátrányait, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

225. §
Támogatási csalás
(1) Aki mást állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő, általános érvényű jogszabály alapján feltételek teljesítéséhez kötött finanszírozás, támogatás vagy hozzájárulás megszerzése végett ezen feltételek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből szerzett finanszírozást, támogatást vagy hozzájárulást nagyobb mértékben nem célirányosan használja fel.
(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő finanszírozást, támogatást vagy hozzájárulást kifizető jogi szubjektum alkalmazottja, tagja, képviselője vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, magasabb szintű területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő finanszírozáshoz, támogatáshoz vagy hozzájáruláshoz segít arra nem jogosult személyt.
(4) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(6) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

226. §
Jogalap nélküli gazdagodás
(1) Aki maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett idegen vagyon kárára számítástechnikai berendezésbe vagy programba, automata készülékbe vagy hasonló berendezésbe, árucikk-kiadó, pénzváltó, pénzkiadó, térítésköteles ügyletet, szolgáltatást, tájékoztatást vagy egyéb teljesítést nyújtó műszaki berendezésbe történő jogtalan beavatkozás által árucikkhez, szolgáltatáshoz vagy információhoz, illetve készpénzhez jut, miáltal jogalap nélkül gazdagodik, és ezzel kis mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

227. §
Csődbűncselekmény
(1) Aki kár okozása, illetve maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett ügyviteli szervként vagy cégvezetőként gazdálkodó szervezet hanyatlását okozza azáltal, hogy annak vagyonát vagy vagyona egy részét arra használja fel, hogy
a) más gazdálkodó szervezetet létrehozzon, vagy
b) más gazdálkodó szervezetben vagyoni részesedést szerezzen,
illetve ügyviteli szervként vagy cégvezetőként a gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézendő így jár el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva vagy nagyobb haszonra szert téve követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva vagy jelentős haszonra szert téve, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva vagy különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve követik el.

228. §
Tartozás fedezetének elvonása
(1) Aki gazdálkodó szervezet hanyatlását idézi elő, és hitelezőinek kielégítését azáltal, hogy
a) megfelelő anyagi fedezet hiányában veszteséges üzleti ügyletet köt,
b) a gazdálkodó szervezet szempontjából előnytelen hitelt vesz fel vagy folyósít,
c) a gazdálkodó szervezet hitelezőjének kárára akár részben megsemmisíti, megkárosítja, elajándékozza, eltitkolja vagy más módon elvonja a gazdálkodó szervezet vagyonát,
d) a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységéből származó bevétel nagyobb részét saját igényeinek kielégítésére fordítja, vagy
e) a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységéből származó bevétel nagyobb részét szerencsejátékra, nyereményjátékra vagy fogadásra fordítja,
nagyobb mértékben meghiúsítja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes az 1. bekezdés a) – e) pontjaiba foglalt cselekményeket elkövetőjére abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet hanyatlásának elhárítására hozzájárulás folyósításával, illetve állami, közigazgatási vagy közjogi intézmény szerve által foganatosított, ezen szervekre nézve nem kötelező, egyéb intézkedés által került sor.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve követik el.

229. §
Tisztességtelen nyereményjáték szervezése
(1) Aki olyan nyereményjátékot vagy hasonló fogadást szervez, amelynek szabályai nem szavatolják valamennyi résztvevő számára az azonos nyerési esélyeket, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

230. §
Tiltott szerencsejáték és hasonló nyereményjátékok szervezése
(1) Aki engedély nélkül tiltott szerencsejátékot és hasonló nyereményjátékokat szervez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

Orgazdaság

231. §
(1) Aki
a) más személy által elkövetett bűncselekményből származó dolgot, vagy
b) ilyen dolog ellenértékén szerzett más anyagi javat
megszerez, tart, használ, elrejt, önmagára vagy másra átruház, bérbe ad vagy zálogba vesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,
b) különös indítékból, vagy
c) ilyen dolgot vállalkozási célokra használva követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

232. §
(1) Aki gondatlanságból más személy által elkövetett bűncselekményből származó, nagyobb értékű dolgot rejt el, illetve önmagára vagy másra átruház, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője más számára lehetővé teszi a Szlovák Köztársaság vagy más ország területén elkövetett bűncselekményből származó dolog eredetének elleplezését vagy eredete azonosításának elleplezését.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) kábító- és bódítószerek, hasadóanyagok vagy rendkívül veszélyes vegyi anyagok, különösen veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok kereskedelméből, illetve más, különösen súlyos bűntettből származó dolgokra követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve követik el.

Pénzmosás

233. §
(1) Aki bűncselekmény elkövetéséből származó bevételt vagy dolgot azok eltitkolása, eredetének elleplezése, bűncselekmény elkövetéséhez történő felhasználása, büntetőjogi eljárás céljából történő lefoglalásának, illetve elkobzásának meghiúsítása okán
a) önmagára vagy másra átruház, kölcsönöz, kölcsönvesz, bank vagy külföldi bank fiókja által átutal, behoz, átszállít, beszállít, áthelyez, bérbe ad vagy önmaga vagy más számára egyéb módon megszerez, vagy
b) tart, megőriz, rejteget, használ, felhasznál, megsemmisít, átalakít vagy megkárosít,
két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból, vagy
b) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) közfeladatot ellátó személy minőségében,
b) jelentős haszonra szert téve, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) kábító- és bódítószerek, hasadóanyagok vagy rendkívül veszélyes vegyi anyagok kereskedelméből, fegyver- és emberkereskedelemből, illetve más, különösen súlyos bűntettből származó dolgokra,
c) bűnszövetségben követik el.

234. §
(1) Aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó bejelentési vagy jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, jóllehet
a) a 233. §-ba foglalt pénzmosás elkövetésére utaló körülményeket, vagy
b) szokatlan kereskedelmi ügyletet tapasztal,
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény nem büntethető, ha elkövetője nem tehetett eleget bejelentési vagy jelentési kötelezettségének anélkül, hogy azzal magát vagy hozzátartozóját büntetőeljárás veszélyének ki ne tette volna.

235. §
Uzsora-bűncselekmény
(1) Aki más rászorult helyzetét, tapasztalatlanságát vagy értelmi gyengeségét, illetve zavart állapotát kihasználva különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, vagy aki ilyen követelést érvényesít, vagy érvényesítés szándékával magára átruház, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki engedély hiányában, a kibocsátott engedéllyel ellentétben, illetve a fogyasztók törvény által védett jogainak megsértésével aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, vagy aki ilyen követelést érvényesít, vagy érvényesítés szándékával magára átruház.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

236. §
Jogtalan elsajátítás
(1) Aki a kis értékű talált, tévedésből vagy a jogos tulajdonos beleegyezése nélkül birtokába került idegen dolgot elsajátítja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

Hanyag kezelés

237. §
(1) Akit idegen vagyon általános érvényű jogszabályon, jogerős bírósági határozaton vagy szerződésen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével kisebb vagyoni kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

238. §
Akit idegen vagyon általános érvényű jogszabályon, jogerős bírósági határozaton vagy szerződésen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével gondatlanságból jelentős vagyoni kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

239. §
Hitelező megkárosítása
(1) Aki hitelezőjének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy
a) vagyonát akár csak részben is megsemmisíti, megkárosítja, hasznavehetetlenné teszi, eltitkolja, azon túlad, elcseréli vagy másképp hozzáférhetetlenné teszi,
b) a kötelezettség tárgyát képező dolgot beterheli vagy bérbe adja,
c) nem létező követelést színlel vagy ismer el, vagy követelését engedményezés tárgyává teszi, illetve más adósságát átvállalja, jóllehet erre nem volt kötelezhető, sem jogosult, vagy
d) vagyonát színleg csökkenti vagy felszámolja,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki más személy hitelezőjének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy
a) az adós vagyonát akár csak részben is megsemmisíti, megkárosítja, hasznavehetetlenné teszi, eltitkolja, azon túlad, elcseréli vagy másképp hozzáférhetetlenné teszi, vagy
b) az adós vagyonára nem létező jogot vagy keresetet érvényesít.
(3) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.

240. §
Hitelező jogtalan elsőbbséghez juttatása
(1) Aki fizetésképtelen adósként hitelezője követelésének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy más hitelezőt juttat jogtalan elsőbbséghez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

241. §
Csődeljárás és végelszámolási eljárás menetének befolyásolása
(1) Aki hitelezőként a kényszerkiegyenlítés kapcsán, a kiegyenlítésről szóló egyezségi tárgyalás vagy a szerkezetváltás jóváhagyásáról folytatott tárgyalás során a szavazás eredményének befolyásolása okán vagyoni vagy egyéb előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet fogad el, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a hitelezőt a kényszerkiegyenlítés kapcsán, beleegyezésének megszerzése okán vagyoni vagy egyéb előnyhöz juttatja, illetve ilyet felkínál vagy erre vonatkozó ígéretet tesz.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.

Csődeljárás vagy végelszámolási eljárás akadályozása

242. §
(1) Aki akadályozza a csődeljárást, a végelszámolási eljárást, a szerkezetváltási eljárást vagy az adósságmentesítési eljárást azáltal, hogy
a) nem teljesíti az ilyen eljárásokat szabályozó törvényi előírásokat, beleértve a csődeljárás kezdeményezésének időben történő bejelentési kötelezettségét is, vagy
b) az aktívákra és a passzívákra vonatkozóan valótlan adatokat tüntet fel,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.

243. §
(1) Aki a csődeljárást azáltal akadályozza, hogy
a) a csődtömeg részét képező dolgot eltitkol,
b) akadályozza a csődtömeg részét képező dolog jegyzékbe vételét és értékének felbecslését,
c) nem szolgáltatja ki a csődtömeg részét képező dolgot, vagy
d) visszatartja, meghamisítja vagy megsemmisíti az adós vagyonára és pénzügyi aktivitásaira vonatkozó információkat,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

243.a §
Végrehajtási eljárás akadályozása
 (1) Aki a végrehajtási eljárást azáltal akadályozza, hogy
a) vagyonára vonatkozóan nyilatkozatában valótlan adatokat tüntet fel,
b) akadályozza a végrehajtás alá vont dolog jegyzékbe vételét és értékének felbecslését,
c) visszatartja, meghamisítja, módosítja vagy megsemmisíti a kötelezett vagyonára és pénzügyi aktivitásaira vonatkozó információkat,
d) jegyzékbe vett ingóságot hozzáférhetetlenné tesz, megrongál vagy megsemmisít, vagy
e) nem szolgáltatja ki a végrehajtás alá vont dolgot,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

244. §
Versenykorlátozás tilalmának megsértése
(1) Aki a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó törvény kötelezettjeként megsérti a versenykorlátozás tilalmát, és ezáltal másnak nagyobb kárt okoz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

Rongálás

245. §
(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy hasznavehetetlenné tételével kisebb vagyoni kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) külön előírás alapján oltalom alá vett dolog kárára, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

246. §
(1) Aki idegen vagyontárgyat falfirka elhelyezésével megrongál, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) külön előírás alapján oltalom alá vett dolog kárára,
b) jelentős kárt okozva,
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

247. §
Információs rendszer megsértése
(1) Aki információs rendszerbe vagy annak részébe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével jogosulatlanul belép, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

247.a §
Információs rendszerbe való jogtalan beavatkozás
 (1) Aki információs rendszer működését akadályozza vagy megszünteti azáltal, hogy
a) a számítógépes adatok jogosulatlan bevitelével, átvitelével, károsításával, törlésével, minőségének rontásával, módosításával, felülírásával vagy elérhetetlenné tételével, vagy
b) a számítástechnikai berendezésbe vagy programba jogosulatlan beavatkozik, és a megszerzett adatokat jogosulatlanul megsemmisíti, károsítja, törli, módosítja vagy minőségét rontja,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) állami szerv, területi önkormányzati szerv, bíróság vagy más hatóság működését súlyos mértékben akadályozva,
c) harmadik személy bizalmának megszerzése okán más személyi adataival visszaélve követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) a stratégiai infrastruktúra működését súlyos mértékben akadályozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

247.b §
Információs rendszer adatába való jogtalan beavatkozás
 (1) Aki információs rendszeren vagy annak részén belül adatot szándékosan károsít, töröl, módosít, felülír vagy hozzáférhetetlenné tesz, illetve rontja annak minőségét, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) állami szerv, területi önkormányzati szerv, bíróság vagy más hatóság működését súlyos mértékben akadályozva,
c) harmadik személy bizalmának megszerzése okán más személyi adataival visszaélve követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) a stratégiai infrastruktúra működését súlyos mértékben akadályozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

247.c §
Tiltott adatszerzés
(1) Aki elektronikus hírközlő hálózat útján információs rendszerbe, információs rendszerből vagy azon belül továbbított adatot, az információs rendszer adatokat tartalmazó elektromágneses jelkibocsátását is beleértve, jogtalanul rögzít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének alkalmazottjaként követi el az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt, vagy más számára szándékosan lehetővé teszi annak elkövetését, illetve elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatot módosít vagy felülír, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

247.d §
Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
(1) Aki a 247. §-ba foglalt, információs rendszer megsértése, a 247.a §-ba foglalt, információs rendszerbe való jogtalan beavatkozás, a 247.b §-ba foglalt, információs rendszer adatába való jogtalan beavatkozás, a 247.c §-ba foglalt, tiltott adatszerzés bűncselekmény elkövetése céljából
a) az információs rendszerhez vagy annak részéhez való jogtalan hozzáférést elősegítő berendezést, a számítástechnikai programot is beleértve, vagy
b) jelszót, hozzáférési kódot vagy hasonló, az információs rendszerhez vagy annak részéhez való hozzáférést elősegítő adatot
készít, behoz, megszerez, vesz, elad, cserél, forgalomba hoz vagy bármilyen más módon hozzáférhetővé tesz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

248. §
Tulajdonjoggal való visszaélés
(1) Aki a tulajdonában álló, külön előírás alapján oltalom alá vett, a kulturális javak vagy egyéb közérdekű javak körébe tartozó tárgyat vagy annak részét megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi vagy elvesztegeti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

248.a §
Műemlék megrongálása
(1) Aki akár gondatlanságból megrongálja, károsítja vagy megsemmisíti a műemléki védettséget élvező ingatlant, illetve megakadályozza annak műemlékké nyilvánítását, miáltal jelentős kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból, vagy
c) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.
(3) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) külön előírás alapján védettséget élvező területen követik el.

249. §
Régészeti lelőhely megrongálása
(1) Aki lelőhelyet jogtalanul felkutat, feltár, onnan régészeti javak körébe tartozó leletet kiemel, áthelyez vagy birtokol, vagy aki egyéb módon megrongálja vagy megsemmisíti a régészeti örökséget, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) fémdetektorral vagy egyéb detektoros berendezéssel,
b) különös indítékból,
c) nagyobb kárt okozva, vagy
d) különös, az eltelt tizenkét hónap során büntetett vagy az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt visszaesőként követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben,
c) külön előírás alapján védettséget élvező területen, vagy
d) válsághelyzetben követik el.

249.a §
Kulturális javak körébe tartozó tárgyak hamisítása
(1) Aki kulturális javak körébe tartozó tárgyat jogtalanul előállít, másol vagy átalakít, hogy az eredetiként hasson, vagy aki ilyen tárgyat maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) nagyobb kárt okozva, vagy
c) információs rendszer felhasználásával követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) külön előírás alapján védettséget élvező kulturális érték károsításával követik el.

ÖTÖDIK FEJEZET
Gazdasági bűncselekmények

Első szakasz
A piacgazdaságot veszélyeztető bűncselekmények

250. §
Versenyhelyzettel való visszaélés
(1) Aki versenyhelyzetével azáltal visszaél, hogy
a) a gazdasági kapcsolatok terén tanúsított tisztességtelen magatartással csorbítja a versenytárs jó hírnevét, vagy
b) a gazdasági verseny tisztaságát védő törvénybe ütköző magatartás tanúsításával versenytársának jelentős kárt okoz vagy veszélyezteti gazdálkodó szervezetének működését,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) a versenytárs gazdálkodó szervezetének hanyatlását okozva,
c) különös indítékból, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.

251. §
Jogosulatlan vállalkozói tevékenység
(1) Aki kis terjedelemben jogosulatlanul fejt ki vállalkozói tevékenységet, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) munkaerő alkalmazásával,
c) nagyobb haszonra szert téve, vagy
d) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

251.a §
Jogosulatlan foglalkoztatás
(1) Aki a Szlovák Köztársaság területén az általános érvényű jogszabállyal ellentétben tartózkodó, hasonló cselekményért az előző huszonnégy hónap során büntetőjogi eljárás alá vont személyt jogosulatlanul foglalkoztat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) különösen kizsákmányoló, diszkriminatív, a jogszerűen foglalkoztatott munkavállalók számára biztosított feltételekkel szemben jelentős aránytalanságot mutató, a testi épséget és egészséget veszélyeztető, az emberi méltósággal ellentétes foglalkoztatási feltételek mellett, vagy
d) emberkereskedelem áldozatának sérelmére követik el.

251.b §
Tisztességtelen felszámolás
(1) Aki abból a szándékból, hogy vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését meghiúsítsa, olyan személyt keres vagy közvetít, aki kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát olyan jogok és kötelességek átvételéhez, amelyeket ténylegesen nem áll szándékában gyakorolni, azzal a céllal, hogy a gazdálkodó szervezetben levő részesedést átruházzák erre a személyre és hogy ezt a személyt a gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testületi tagjának kinevezzék, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki abból a szándékból, hogy vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését meghiúsítsa, átruházza a gazdálkodó szervezetben levő részesedést olyan személyre, aki csak kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát olyan jogok és kötelességek átvételéhez, amelyeket ténylegesen nem áll szándékában gyakorolni.
(3) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát gazdálkodó szervezetben levő részesedés átruházása, vagy gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testületi tagjának való kinevezés céljára, miközben ténylegesen nem áll szándékában részesedni a gazdálkodó szervezetben vagy a gazdálkodó szervezet ügyvivőjeként vagy ügyviteli testületének tagjaként tevékenykedni, és tudomása lehetett arról, hogy annak, aki rá átruházta a gazdálkodó szervezetben való részesedést  vagy kinevezte a gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testülete tagjának, szándékában állt meghiúsítani a vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését.
(4) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) nagyobb kárt okozva követik el.
(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(6) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

252. §
Jogosulatlan devizakereskedelem és devizaszolgáltatási tevékenység
(1) Aki 
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagyobb kárt okozva, vagy
c) különös, az eltelt huszonnégy hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként jogosulatlanul devizakereskedelmet vagy deviza alapú pénzügyi tevékenységet folytat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy haszonra szert téve,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

253. §
Szesz illegális előállítása
(1) Aki engedély nélkül nagyobb mennyiségű szeszt állít elő, vagy aki nagyobb mennyiségben illegálisan előállított szeszt tárol vagy forgalomba hoz, ha a cselekmény nem súlyosabban büntetendő, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki szesz előállítására alkalmas berendezést készít vagy tart.

254. §
Külkereskedelmi előírások megsértése
(1) Aki a közérdeket nagyobb mértékben veszélyezteti azáltal, hogy megsérti az árubehozatalra, kivitelre vagy az ország területén átszállításra vonatkozó tilalmat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az árubehozatal során elmulasztja befizetni a törvény által kivetett vámot, vagy azt nagyobb mértékben megrövidíti, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt legalább két társtettessel követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

Kettős felhasználású termékek és technológia forgalmazására vonatkozó előírások megsértése

255. §
(1) Aki megsérti a külön előírások alapján ellenőrzött, kettős felhasználású termékek forgalmazására vonatkozó tilalmat vagy korlátozást, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki engedély nélkül kettős felhasználású terméket az országból kivisz, idegen országra vagy külföldi székhellyel rendelkező szervezetre vagy szubjektumra, illetve közfeladatot ellátó külföldi személyre átruház, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

256. §
(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében mulasztást követ el, s ezáltal kettős felhasználású termék és technológia forgalmazási engedélyének jogszerűtlen kiadását vagy ilyen termék nyilvántartásból való kikerülését okozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) a termék külföldre juttatásával,
b) jelentős kárt okozva, vagy
c) jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.
(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

257. §
(1) Aki valótlan vagy nem teljes adat feltüntetésével a kettős felhasználású termék és technológia forgalmát felügyelő szervek által megkövetelt okmányhoz jut, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi vagy eltitkolja a kettős felhasználású termék és technológia nyilvántartását szolgáló dokumentációt, vagy elmulasztja azok nyilvántartását, illetve ilyen termék és technológia nyilvántartására szolgáló számítástechnikai berendezésbe vagy programba beavatkozik.

258. §
Devizagazdálkodás veszélyeztetése
(1) Aki azáltal, hogy a letéti idő kötelező tartama alatt vagy a devizagazdálkodásban beállt vészhelyzet során kis mértékben megsérti a devizaforgalmat szabályozó előírásokat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

Második szakasz
A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

Gazdasági és kereskedelmi nyilvántartási adatok ferdítése

259. §
(1) Aki 
a) jogtalan előnyszerzési szándékkal a statisztikai nyilvántartás,
b) jogtalan előnyszerzési szándékkal az alkalmazott-nyilvántartás,
c) a könyvvitel ellenőrzése,
d) az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, magasabb szintű területi egység vagy település költségvetéséből teljesített támogatás, finanszírozás vagy egyéb hozzájárulás felhasználásának ellenőrzése,
e) a vagyon vagy értékpapír átruházása vagy átszállása során azok értékének vagy árfolyamának megállapítása,
f) a csődeljárás, kiegyenlítési eljárás, szerkezetváltás vagy adósságmentesítési eljárás, vagy
g) a cégjegyzékbe vagy az ingatlan-nyilvántartásba, gépjármű-nyilvántartásba vagy egyéb, külön előírás által szabályozott nyilvántartásba vétel céljait szolgáló gazdasági kimutatásban, jelentésben vagy számítástechnikai berendezésbe bevitt adatokban, illetve egyéb dokumentumokban valótlan, vagy erősen elferdített adatokat tünetet fel, illetve ilyen adatokat eltitkol, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt szándékkal
a) számítástechnikai berendezésbe vagy programba avatkozik be, vagy
b) megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi az 1. bekezdésbe foglalt dokumentumokat, illetve elmulasztja azok kiállítását.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) a Szlovák Köztársaság gazdaságának menetét különösen súlyos módon akadályozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

260. §
Aki az 259. § 1. bekezdésébe foglalt, gazdasági és kereskedelmi nyilvántartási adatok ferdítése bűncselekményét az a) és b) pontokban foglaltak kivételével, gondatlanságból, különösen nagy kárt okozva követi el, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Európai Unió költségvetésének megkárosítása

261. §
(1) Aki hamisított, helytelen vagy hiányos kimutatás vagy okmány felhasználásával vagy a kötelező adatok szolgáltatásának elmulasztásával, illetve az Európai Unió általános költségvetéséből, az Európai Unió által kezelt költségvetésből vagy az Európai Unió képviseletében folyósított pénzeszközt rendeltetésétől eltérő módon felhasználásával hűtlen kezelés megvalósítását vagy a nevezett költségvetésekből folyósítandó pénzeszközök jogtalan visszatartását elősegíti, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

262. §
(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében, az alárendeltjei irányítása és ellenőrzése vonatkozásában mulasztást követ el, s ezáltal elősegíti a 261. § 1. bekezdésébe foglalt bűncselekmény megvalósítását, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

263. §
(1) Aki a 261. § 1. bekezdésébe foglalt módon, gondatlanságból károsítja az Európai Unió költségvetését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

264. §
Gazdasági, postai, távközlési, bank- és adótitok veszélyeztetése
(1) Aki gazdasági, postai, távközlési, bank- és adótitkot illetéktelen személy részére való hozzáférhetővé tétel céljából kifürkész, vagy ilyen titkot illetéktelen személynek szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

265. §
Gazdasági információkkal visszaélés
(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében szerzett, nem nyilvános információt jogosulatlanul felhasznál, és ezen információ nyilvánosságra hozatala alapvetően befolyásolja a kereskedelmi kapcsolatok alakulását, illetve a döntéshozatalt, valamint ezek alapján szerződést köt vagy szerződéskötést, illetve a szabályozott értékpapír-piacon mozgást kezdeményez, vagy aki külön előírás által szabályozott bizalmas információt jogosulatlanul felhasznál vagy ilyet illetéktelen személynek kiszolgáltat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki két vagy több, azonos vagy hasonló vállalkozói tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet együttműködése során azok alkalmazottjaként, ügyviteli testületi tagjaként, üzlettársaként, vállalkozójaként vagy részeseként az 1. bekezdésbe foglalt szándékkal ezen jogi személyek egyike vagy néhánya számára hátrányos szerződést köt vagy ilyen szerződéskötést kezdeményez.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

265.a §
Piac befolyásolása
(1) Aki jogosulatlanul
a) kínálatra, keresletre, illetve pénzeszköz vagy áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékére vonatkozóan valótlan vagy félrevezető adatokat szolgáltat,
b) pénzeszköz vagy áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékének nem természetes vagy mesterséges szintre növelését vagy szinten tartását előidézi,
c) manipulálja a piaci referenciaértékek meghatározását, négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki üzletkötés vagy üzletkötés kezdeményezése során csalást vagy megtévesztést, illetve egyéb, a pénzeszköz vagy az áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékét befolyásoló eljárást alkalmaz.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

Közbeszerzési eljárás és nyilvános árverés eredményének befolyásolása

266. §
(1) Aki közbeszerzési eljárással vagy nyilvános árveréssel összefüggésben károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett a közbeszerzési eljárásra vagy a nyilvános árverésre vonatkozó általános érvényű jogszabályba ütköző módon jár el, vagy valamely versenytársat, illetve a nyilvános árverés valamely résztvevőjét a többi versenytárssal vagy a nyilvános árverés többi résztvevőjével szemben előnyben részesíti, vagy ezek számára kedvezőbb feltételeket biztosít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) a közbeszerzési eljárás vagy a nyilvános árverés kiírójaként vagy szervezőjeként, a privatizációs bizottság tagjaként, az árverés vezetőjeként,
d) haszon vagy egyéb előny megszerzésére irányuló szándékkal, vagy 
e) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

267. §
Aki közbeszerzési eljárás eredményét azáltal befolyásolja, hogy
a) mást súlyosabban minősülő módon a közbeszerzési eljárástól való tartózkodásra kényszerít,
b) mást a közbeszerzési eljárástól való tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyben részesít, vagy másnak ilyet felkínál vagy megígér, vagy
c) a közbeszerzési eljárástól való tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyt kér vagy fogad el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

268. §
Aki nyilvános árverés eredményét azáltal befolyásolja, hogy
a) mást súlyosabban minősülő módon arra kényszerít, hogy a nyilvános árverés során az ajánlattételtől tartózkodjon,
b) mást az ajánlattételtől tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyben részesít, vagy másnak ilyet felkínál vagy megígér, vagy
c) az ajánlattételtől tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyt kér vagy fogad el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

269. §
A fogyasztó megkárosítása
(1) Aki megkárosítja a fogyasztót, kismértékű kárt okozva neki azáltal, hogy 
a) az áru minősége, mennyisége vagy tömege, illetve a szolgáltatás típusa, minősége és a nyújtott teljesítmény mennyisége tekintetében valótlan tényt állít,
b) áru, teljesítmény vagy szolgáltatás piaci forgalmazása során eltitkolja azok rossz minőségét, vagy
c) az eladó fél oldalán jogosult személyként úgy határozza meg a termék vagy szolgáltatás árát, hogy azok értékesítésére a vonatkozó általános érvényű jogszabály vagy az ez alapján kiadott határozat által szabályozott ár fölött kerül sor, 
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) védett személy sérelmére,
c) súlyosabban minősülő módon, vagy
d) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős hasznot szerezve vagy a közellátás akadályozása mellett követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy hasznot szerezve követik el.

269.a §
Fogyasztók megtévesztése
(1) Aki a fogyasztók védelméről szóló külön előírások által minden körülmények közt tisztességtelennek minősített eljárás alkalmazásával
a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként, vagy
b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során szankcionált visszaesőként
megsérti a fogyasztók jogait, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki azáltal sérti a fogyasztók jogait, hogy az eltelt huszonnégy hónap során szankcionált eladónak utasítást ad az 1. bekezdésbe foglalt eljárás alkalmazására.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

Harmadik szakasz
A pénzforgalom és az adózás rendje elleni bűncselekmények

270. §
Fizetőeszközök és értékpapírok hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása
(1) Aki maga vagy más számára hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt megszerez, vagy ilyet birtokol, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki fizetőeszközt vagy értékpapírt hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, vagy aki fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hozatal vagy névérték-növelés céljából hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, illetve aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hoz, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) nagyobb kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben, vagy
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

271. §
Hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszköz vagy értékpapír forgalomba hozatala
(1) Aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hozatal céljából az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, elfogad vagy megszerez, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki pénzforgalom lebonyolítása útján szerzett hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt forgalomba hoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított értékpapírt forgalomba hoz.

272. §
Pénzhamisítás elősegítése
(1) Aki pénz vagy pénz biztonsági elemei, értékpapírok, okiratok, hivatalos bélyegzők és hivatalos zárjegyek vagy zárelemek hamisításhoz vagy meghamisításához szükséges eszközt vagy egyéb tárgyat, illetve számítástechnikai programot készít, maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki pénz előállítására szolgáló eszköz vagy anyag jogosulatlan felhasználásával hologramot, vízjelet vagy egyéb, a pénz hamisításának meggátolását szolgáló biztonsági elemet állít elő, fogad el, megszerez vagy birtokol.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás körében követik el.

273.
Pénzforgalom veszélyeztetése
Aki törvényes ok nélkül belföldi fizetőeszköz elfogadását elutasítja vagy azt megkárosítja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

274. §
Illetékbélyeg, postai értékcikk, bérmentesítési jelzés és postai bélyegző hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása
(1) Aki illetékbélyeget, belföldi vagy külföldi, akár forgalomból kivont postai értékcikket, bérmentesítési jelzést vagy postai bélyegzőt károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, illetve aki ilyen illetékbélyeget, postai értékcikket, bérmentesítési jelzést vagy postai bélyegzőt forgalomba hoz vagy eredetiként használ, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb haszonra szert téve,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

275. §
Termék megjelölését szolgáló zárjegyek hamisítása és meghamisítása
(1) Aki károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett adózárjegyet, címkét vagy szalagot, illetve az áru egyéb célú, általános érvényű jogszabály által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedést hamisít vagy meghamisít, vagy aki ilyen zárjegyeket forgalomba hoz, eredetiként felhasznál vagy birtokol, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb haszonra szert téve,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy haszonra szert téve, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

276. §
Adó és biztosítási járulék rövidítése
(1) Aki kis kárt okozva adó, szociális biztosítási járulék, egészségügyi biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék rövidítést követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös, hasonló bűncselekményért már szankcionált visszaesőként,
b) az elkövetés megkönnyítése végett hatósági zárjegy megsértésével,
c) súlyosabban minősülő módon, vagy
d) nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

277. §
Adó és biztosítási járulék elvezetési kötelezettség elmulasztása
(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett kis kárt okozva, a jogosult kárára elmulasztja a törvényesen elvont vagy beszedett, esedékes adó, szociális biztosítási járulék, egészségügyi biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék elvezetését, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) nagyobb kárt okozva követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

277.a §
Adócsalás
(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, nagyobb kárt okozva, jogosulatlanul hozzáadottérték-adó vagy jövedékiadó-visszatérítési igényt érvényesít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös, hasonló bűncselekményért már szankcionált visszaesőként,
b) jelentős kárt okozva, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt 
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

278. §
Adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása
(1) Aki nagyobb kárt okozva elmulasztja az esedékes adó, szociális biztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjtakarékossági járulék befizetését, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

278.a §
Adóbeszedés akadályozása
(1) Aki különös, az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként akadályozza az adóbeszedést azáltal, hogy 
a) az adódokumentumokban valótlan vagy erősen elferdített adatokat tüntet fel, vagy az adókivetés megállapítása szempontjából döntő fontosságú kötelező adatokat titkol el,
b) meghamisítja, megrongálja vagy megsemmisíti az adókivetés alapjául szolgáló dokumentumokat,
c) nem tesz eleget a törvény által rá kirótt bejelentési kötelezettségnek, vagy
d) az adóellenőrzés során nem tesz eleget a törvény által rá kirótt kötelezettségnek,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.

279. §
Termék megjelölését szolgáló zárjegyekre vonatkozó előírások megsértése
(1) Aki károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett adózárjegyet, címkét vagy szalagot, illetve az áru egyéb célú, törvény által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedést nem az általános érvényű jogszabálynak megfelelően alkalmaz, vagy aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon az ország területére adózárjeggyel, címkével vagy szalaggal, illetve az áru egyéb célú, törvény által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedéssel el nem látott árucikket behoz, onnan kivisz, azon átszállít, szállítmányoztat, forgalomba hoz vagy birtokol, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

280. §
Közös rendelkezés
A jelen szakaszba foglalt védelem az érvényes fizetőeszközökön kívül a váltási időszak során a forgalomból kivont, illetve a bűncselekmény elkövetése időpontjában még nem kibocsátott, de forgalomba hozatal előtt álló fizetőeszközökre, valamint külföldi fizetőeszközökre és külföldi értékpapírokra is kiterjed, az eurót, illetve a tömegesen kibocsátott, névre szóló vagy forgatmánnyal átruházható külföldi értékpapírokat is beleértve.

Negyedik szakasz
A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények

281. §
A védjegyhez, az eredetmegjelöléshez és a kereskedelmi megnevezéshez fűződő jogok megsértése
(1) Aki a védjegy jogosultjának fennálló, a védjegy kizárólagos használatára vonatkozó jogát azáltal, hogy védjeggyel vagy azzal összetéveszthető megjelöléssel ellátott árucikket vagy szolgáltatást forgalomba hoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki gazdasági haszon megszerzésére irányuló szándékkal a jogosult fennálló,
a) az eredet- és a földrajziáru-jelzés, vagy
b) a kereskedelmi megnevezés, illetve a természetes személy vagy a jogi személy megnevezésének
kizárólagos használatára vonatkozó jogát ezek átvételével vagy utánzásával megsérti, és ilyen megjelöléssel ellátott árucikket vagy szolgáltatást forgalomba hoz.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

282. §
Iparjogvédelmi jogok megsértése
(1) Aki a szabadalmi-, a használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalom, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiaoltalma, illetve a bejegyzett növényfajta- vagy állatfajta-oltalom jogosultjának fennálló jogát megsérti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

283. §
Szerzői jogok megsértése
(1) Aki a mű, az alkotás, a művészi teljesítmény, a hangfelvétel vagy az audiovizuális felvétel, illetve a műsorterjesztés vagy az adatbázis-felhasználás jogosultjának fennálló jogát megsérti, két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) súlyosabban minősülő módon, 
c) különös indítékból, vagy
d) számítástechnikai rendszer felhasználásával követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) bűnszövetségben követik el.

HATODIK FEJEZET
Közveszély okozása és életkörnyezet elleni bűncselekmények

Első szakasz
Közveszély okozásának bűncselekménye

Közveszély okozása

284. §
(1) Aki szándékosan
a) másokat tűz vagy árvíz, tömegközlekedési eszköz meghibásodásának vagy balesetének előidézésével, robbanószer, gáz, elektromos energia vagy radioaktivitás, illetve egyéb, hasonlóan veszélyes anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával életveszélynek vagy súlyos egészségromlás veszélyének, vagy más vagyonát különösen nagy mértékű kárveszélynek teszi ki, vagy hasonló, veszélyes cselekményt követ el (közveszély-okozás), vagy
b) növeli a közveszélyt, illetve következményeinek elhárítását vagy enyhítését szándékosan akadályozza,
négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, 
c) különös indítékból, vagy
d) más alapvető szabadságjog-gyakorlásának megakadályozása vagy akadályozása végett követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

285. §
(1) Aki gondatlanságból növeli a közveszélyt, illetve akadályozza következményeinek elhárítását vagy enyhítését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva követik el.

Közérdekű létesítmény megrongálása és működésének megzavarása

286. §
(1) Aki  szándékosan
a) tiltást vagy utasítást tartalmazó közúti jelzőtáblát eltávolít vagy hasznavehetetlenné tesz, illetve tömegtájékoztató berendezés, nyilvános postahálózat vagy tömegszállítási eszköz,
b) szennyező anyagok környezetbe kerülését megakadályozó védőberendezés,
c) energetikai berendezés vagy közvízmű-, illetve közcsatorna-hálózat,
d) tűz- vagy árvízvédelmi, illetve egyéb, különleges események elleni védelmet ellátó közberendezés,
e) tenger alatti kábel vagy csővezeték,
f) légvédelmi és hasonló támadások, valamint azok következményei elleni védelmet ellátó berendezés,
g) erdőgazdálkodási célú építmények és berendezések, vagy
h) hasonló közérdekű létesítmény
működését veszélyezteti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) közérdekű berendezés működésének zavarát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

287. §
Aki jól észlelhetően megjelölt háromszögelési hálózati pontot vagy szintezési hálózati alappontot, illetve gravimetriai geoidpontot szándékosan megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

288. §
Aki a 286. §-ba foglalt közérdekű létesítmény működését - a tiltást vagy utasítást tartalmazó közúti jelzőtábla kivételével - gondatlanságból veszélyezteti, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

289. §
Függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett veszélyeztetés
(1) Aki függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban olyan foglalkozást vagy egyéb tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt foglalkozás vagy egyéb tevékenység gyakorlása közben elutasítja alávetni magát függőséget okozó szer kimutatására irányuló, alkoholszonda vagy tesztberendezés, illetve vérvétel vagy egyéb biológiai anyagminta-vétel által megvalósítandó vizsgálatnak, jóllehet az nem képvisel veszélyt az egészségére nézve.
(3) Aki függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban 
a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen, vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként,
b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett cselekmény vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény miatt szankcionált visszaesőként, vagy
c) akár gondatlanságból másnak testi sérülést vagy nagyobb vagyoni kárt okozva
olyan foglalkozást vagy egyéb tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban olyan tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, és amely esetében a függőséget okozó szer fogyasztása különösen veszélyes, kiváltképp ha tömegközlekedési eszközt vezet.

290. §
Veszélyhelyzetben elkövetett kötelességszegés
(1) Aki a fennálló, a lakosság csoportját közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítását vagy mérséklését nyomós ok nélkül meghiúsítja vagy akadályozza azáltal, hogy
a) megtagadja a segítségnyújtást, amelyre törvény kötelezi, illetve amelyet vállalt, vagy
b) más személyt ilyen segítségnyújtásban akadályoz,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) különös indítékból, vagy
d) annak ellenére követik el, hogy a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

290.a §
Válsághelyzetben elkövetett kötelességszegés
(1) Aki válsághelyzetben elutasítja vagy szándékosan elmulasztja a hatóság által az állam vagy az állambiztonság védelme, mások életének és testi épségének megóvása, a vagyonvédelem, az alapvető jogok és szabadságjogok védelme, a gazdasági élet veszélyeztetésének elhárítása vagy rendes működésének megújítása, kiváltképp a községi közellátás, közlekedés és közszolgáltatások, valamint az alkotmányos szervek rendes működésének megújítása okán ráruházott kötelességeket, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.

290.b §
Kibúvás a válsághelyzetben fennálló kötelesség teljesítése alól
(1) Aki, hogy kivonja magát a válsághelyzetben a hatóság által az állam vagy az állambiztonság védelme, mások életének és testi épségének megóvása, a vagyonvédelem, az alapvető jogok és szabadságjogok védelme, a gazdasági élet veszélyeztetésének elhárítása vagy rendes működésének megújítása, kiváltképp a községi közellátás, közlekedés és közszolgáltatások, valamint az alkotmányos szervek rendes működésének megújítása okán ráruházott kötelességek teljesítése alól, kárt tesz testi épségében, betegséget színlel, okiratot hamisít, függőséget okozó szerrel visszaél vagy egyéb megtévesztő magatartást tanúsít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.

Légi vagy vízi közlekedés biztonságának veszélyeztetése

291. §
(1) Aki az irányítás megszerzése vagy gyakorlása végett légi vagy vízi közlekedési eszköz fedélzetén
a) mással szemben erőszakot vagy közvetlen fenyegetést alkalmaz,
b) más élete vagy testi épsége ellen, illetve különösen nagy kár okozásra irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
c) más védekezésre képtelen állapotát kihasználja,
tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) bűnszövetségben, vagy 
c) válsághelyzetben követik el.

292. §
Aki légi vagy vízi közlekedési eszköz üzeme során olyan valótlan információt közöl, amely veszélyeztetheti a légi vagy vízi közlekedés biztonságát, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

293. §
Légi jármű eltérítése
(1) Aki légi jármű eltérítése végett ilyen jármű irányítását megszerzi, vagy ilyen, a gondjaira bízott járművet jogosulatlanul használatba vesz, hét évtől tizenöt évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt halált okozva követik el.

Lőfegyverrel visszaélés és tiltott fegyverkereskedelem

294. §
(1) Aki maga vagy más számára engedély nélkül lőszert állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy átszállíttat, megszerez vagy birtokol, illetve ilyen tevékenységet közvetít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki maga vagy más számára engedély vagy a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés alapján meghatározott azonosító nélkül lőfegyvert, annak részét vagy összetevőjét előállítja, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja vagy -szállíttatja, megszerzi vagy birtokolja, illetve ilyen tevékenységet közvetít, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a lőfegyveren a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés alapján meghatározott azonosító- és követőkódot hamisít, azt jogellenesen lecsiszol, eltávolít, vagy más módon meghamisít.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból, vagy
c) nagyobb kárt okozva követik el.
(5) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

295. §
(1) Aki engedély nélkül
a) maga vagy más számára tömegpusztító hatású fegyvert, annak részét vagy összetevőjét előállítja, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja vagy szállíttatja, megszerzi vagy birtokolja,
b) lőfegyvert, tömegpusztító hatású fegyvert, lőszert vagy robbanószert felhalmoz, vagy
c) az a) vagy a b) pontba foglaltak valamelyikének elkövetésében közvetítőként közreműködik,
három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki
a) maga vagy más számára gyalogsági aknát kifejleszt, előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy -szállíttat, megszerez, birtokol, raktároz vagy felhasznál, vagy
b) vegyi fegyverek vagy biológiai fegyverek előállítására alkalmas épületet tervez vagy üzemet ilyen célra használ.
(3) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból, vagy
c) nagyobb kárt okozva követik el.
(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

296. §
Bűnszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása
Aki bűnszervezetet hoz létre vagy tart fenn, annak tagja, annak javára tevékenységet fejt ki vagy annak tevékenységét támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

297. §
Terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása
Aki terrorszervezetet hoz létre vagy tart fenn, annak tagja, annak javára tevékenységet fejt ki vagy annak tevékenységét támogatja, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hasadóanyagok, radioaktív anyagok, különösen veszélyes vegyi anyagok, valamint különösen veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok tiltott előállítása és birtoklása

298. §
(1) Aki akár gondatlanságból, engedély nélkül hasadóanyagot, radioaktív anyagot, különösen veszélyes vegyi anyagot, valamint különösen veszélyes biológiai anyagot és méreganyagot, illetve az előállításukra alkalmas dolgokat állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vásárol, értékesít, felkínál, cserél, módosít, felhasznál, szállíttat, megőriz, eltávolít, vagy egyéb módon maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) jelentős haszonra szert téve, vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy 
c) válsághelyzetben követik el.

299. §
(1) Aki maga vagy más számára hasadóanyag vagy egyéb radioaktív anyag, különösen veszélyes vegyi anyag, valamint különösen veszélyes biológiai anyag és méreganyag előállítására szolgáló tárgyat készít, szerez meg vagy birtokol, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve követik el.

299.a §
Engedély nélküli építkezés
(1) Aki építkezési engedély nélkül vagy abba ütköző módon épületet vagy épületrészt emel, miközben az építészeti előírások értelmében nem egyszerű vagy kisméretű építményről van szó, és ezáltal a telek tulajdonosa vagy személyek valamely csoportjának súlyos jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.

Második szakasz
A környezet elleni bűncselekmények

Környezetveszélyeztetés és -károsítás

300. §
(1) Aki a környezetet -  ideértve a környezet védelméről vagy a természeti források, a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértését - szándékosan kis kárértékre veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével  súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki védett területen jogosulatlanul építményt emel.
(4) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) védett területen követi el, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védőzónáját is.
(5) A büntetés három évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős környezeti kárt okozva követik el.
(6) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

301. §
(1) Aki a környezetet a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból nagyobb kárértékre veszélyezteti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett területen követi el, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védőzónáját is.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

302. §
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
(1) Aki hulladékkal kis mennyiségre akár gondatlanságból az általános érvényű jogszabályokkal ellentétes tevékenységet végez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) a környezetet nagyobb kárértékre veszélyeztetve, vagy
b) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének kitéve követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős mennyiségre követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) különösen nagy mennyiségre követik el.

302.a §
Szennyező anyagok tengerbe bocsátása
(1) Aki az általános érvényű jogszabályokkal vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző módon óceánjáró hajóról vagy óceánjáró üdülőhajóról akár gondatlanságból kőolajszármazékot, a környezetre veszélyes cseppfolyós anyagot vagy egyéb szennyezőanyagot bocsát a tengerbe, vagy aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből fakadó kötelességét megszegve ezt nem akadályozza meg,
a) miáltal nagyobb kárt okoz, vagy
b) a cselekményt ismételten elköveti,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) jelentős kárt okozva, vagy
c) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

Környezetkárosítás

303. §
(1) Aki a vizet és a levegőt az általános érvényű jogszabályok megsértésével veszélyezteti, és a felszíni vagy felszín alatti vizek, illetve a levegő minőségének romlását idézi elő, miáltal
a) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, vagy
b) jelentős kárveszélyt okoz,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

304. §
(1) Aki a víz és levegő védelméről szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból a felszíni vagy felszín alatti vizek, illetve a levegő minőségének rendkívüli mértékű romlását idézi elő, miáltal
a) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, vagy
b) jelentős kárveszélyt okoz,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

304.a §
Visszaélés ózonréteg-lebontó anyaggal
(1) Aki akár gondatlanságból, az általános érvényű jogszabályokba ütköző módon ózonréteget lebontó anyagot állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, forgalomba hoz vagy azzal más módon visszaél, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

305. §
Természetkárosítás
(1) Aki akár gondatlanságból a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az élő szervezetek egyedeivel folytatott kereskedelem szabályozásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon
a) védett növényfaj egyedét károsítja, megsemmisíti, letépi, kiássa vagy gyűjti, illetve annak élőhelyét tönkreteszi vagy károsítja,
b) védett állatfaj egyedét elpusztítja, megsebesíti, befogja vagy áthelyezi, illetve annak élőhelyét vagy menedékét tönkreteszi vagy károsítja,
c) természetes élőhelyet tönkretesz vagy károsít, vagy
d) védett állat- vagy védett növényfajt veszélyeztet,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az erdőgazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon gépjárművel, háromkerekű motoros járművel, négykerekű motoros járművel, motorkerékpárral vagy robogóval erdő- vagy mezőgazdasági földterületre hajt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki akár gondatlanságból a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az élő szervezetek egyedeivel folytatott kereskedelem szabályozásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon
a) maga vagy más számára védett növényfaj vagy védett állatfaj egyedét jogellenesen megszerzi,
b) védett növényfaj vagy védett állatfaj egyedét jogellenesen birtokolja, termeszti, tartja, feldolgozza, az ország területére behozza vagy onnan kiviszi, illetve azokat forgalomba hozza vagy más módon elidegeníti, vagy
c) védett állatfaj egyedének megkülönböztető megjelölését szándékosan eltávolítja, hamisítja, meghamisítja vagy azzal más módon visszaél,
hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) különös indítékból követik el.
c) jelentős kárt okozva,
d) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy
e) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.
(5) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különösen nagy kárt okozva,
c) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

306. §
Fásszárú növények károsítása
(1) Aki az erdőgazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon fát vagy cserjét károsít vagy elpusztít, illetve kivágja azokat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva, vagy
b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

Növény- és állategészségügyi szabályszegés

307. §
(1) Aki akár gondatlanságból házi- vagy haszonállatokat fertőző betegség behurcolása vagy elterjedése veszélyének kitesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) fertőző betegség elterjedését okozva, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

308. §
(1) Aki akár gondatlanságból haszonnövényeket fertőző betegség vagy növényi zárlati károsítók behurcolása vagy elterjedése veszélyének kitesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) fertőző betegség elterjedését okozva, vagy
b) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

309. §
Géntechnológiával módosított növényfajtákkal visszaélés
(1) Aki a géntechnológiák alkalmazásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon az emberre és a környezetre nézve veszélyes, géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát zárt térségből a szabadba vagy a környezetbe jogellenesen kijuttatja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) különös indítékból, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős környezeti kárt okozva, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

310. §
Orvvadászat és orvhalászat
(1) Aki vadászatra vagy halászatra való jogosultság nélkül vad vagy hal elejtésére vagy befogására irányuló tevékenységet folytat, vagy vadászati vagy halászati tilalmi idő hatálya alatt vagy tiltott módon ejt el vagy fog be vadat vagy halat, illetve aki jogosultság nélkül elejtett vagy talált vadat vagy halat rejteget, tart, megtart vagy másra átruház, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) tömeges hatású vagy aljas módon,
b) kis kárt okozva, vagy
c) a környezet védelmére kötelezett személyként követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként,
b) nagyobb kárt okozva, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

HETEDIK FEJEZET
Az állam elleni bűncselekmények

Első szakasz
Az alkotmányos rend elleni bűncselekmények

311. §
Hazaárulás
Az a szlovák állampolgár, aki a Szlovák Köztársaság ellen irányuló terrorcselekmény, rombolás és hűtlenség kitervelése és megvalósítása céljából külföldi hatalommal vagy külföldi szervezettel szövetkezik, bűncselekmény miatt tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

312. §
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
(1) Aki erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megkísérli
a) az alkotmányos rend megváltoztatását, a Szlovák Köztársaság önállóságának vagy önrendelkezési jogának megsértését, vagy
b) a Szlovák Köztársaság területi egységének megsértését,
tíz évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,
c) bűnszövetségben,
d) közfeladatot ellátó személy minőségében, vagy
e) válsághelyzetben követik el.

Terrorcselekmény

313. §
Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének megsértése céljából szándékosan más halálát okozza vagy erre irányuló kísérletet tesz, húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

314. §
(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjét sértő feltételek teljesítésének kikényszerítése céljából túszt ejt, és a túsz sérelmére elkövetendő halálokozással vagy egészségkárosodás okozásával fenyegetőzik, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy halálát okozva,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

Rombolás

315. §
(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének vagy védelmi képességének megsértése szándékával
a) másokat tűz vagy árvíz, tömegközlekedési eszköz meghibásodásának vagy balesetének előidézésével, vagy robbanószer, gáz, elektromos energia vagy radioaktivitás, illetve egyéb, hasonlóan veszélyes anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával életveszélynek vagy súlyos egészségromlás veszélyének tesz ki, vagy más vagyonát különösen nagy mértékű kárveszélynek teszi ki, illetve növeli a veszélyt, vagy annak elhárítását vagy enyhítését szándékosan akadályozza, vagy
b) hasonló, veszélyes cselekményt követ el,
hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagyobb kárt okozva,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) védett személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,
c) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

316. §
(1) Aki a 315. § 1. bekezdésébe foglalt szándékkal más vagy saját vagyonát megsemmisíti, károsítja vagy hasznavehetetlenné teszi, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

317. §
Hűtlenség
(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének vagy védelmi képességének megsértése szándékával munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében visszaélést követ el azon okból, hogy
a) állami szerv, fegyveres erő vagy fegyveres testület, illetve jogi személy kiemelt fontosságú feladatának teljesítését meghiúsítsa vagy akadályozza, vagy
b) ilyen szerv, szervezet vagy intézmény tevékenységét megzavarja vagy hasonló, súlyos kárt okozzon,
négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) nagyobb kárt okozva, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,
c) bűnszövetségben, vagy
d) válsághelyzetben követik el.

Második szakasz
Az állam biztonsága elleni bűncselekmények

318. §
Kémkedés
(1) Aki idegen hatalomnak vagy közfeladatot ellátó külföldi személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan Titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket idegen hatalomnak szándékosan kiszolgáltat, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) titkosított adatok megszerzésére létrejött szervezet tagjaként, vagy
b) titkosított adatok megőrzésével megbízott személyként követik el.
(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Titkosított adat veszélyeztetése

319. §
(1) Aki jogosultsággal nem rendelkező személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan Titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket jogosultsággal nem rendelkező személynek szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki külföldre történő kiszolgáltatás céljából az 1. bekezdésbe foglalt titkosított adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, vagy ilyen adatot külföldre szándékosan kiszolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) titkosított adatok megőrzésével megbízott személyként, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

320. §
Aki gondatlanságból a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, jogosultsággal nem rendelkező személynek kiszolgáltat, vagy ilyen titkosított adatot tartalmazó okiratot vagy dolgot elveszít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

NYOLCADIK FEJEZET
A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

Első szakasz
A hatósági jogkörök gyakorlása elleni bűncselekmények

Hatóság elleni erőszak

321. §
(1) Aki a hatósági jogkörök gyakorlásának befolyásolása szándékával erőszakot alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

322. §
(1) Aki
a) a hatósági jogkörök gyakorlásának befolyásolása, vagy
b) a hatósági jogkörök megszerzése
szándékával más sérelmére irányuló halálokozással vagy egészségromlás, illetve kismértékű kár okozásával fenyegetőzik, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

323. §
(1) Aki
a) a közigazgatási jogkörök közfeladatot ellátó személy általi gyakorlásának befolyásolása, vagy
b) közfeladatot ellátó személy jogköreinek megszerzése
szándékával erőszakot alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) testi sértés elkövetésével,
b) nagyobb kárt okozva,
c) súlyosabban minősülő módon, vagy
d) a bűnüldöző szervek vagy bíróság sérelmére követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős kárt okozva követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy halálát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

324. §
(1) Aki
a) a közigazgatási jogkörök közfeladatot ellátó személy általi gyakorlásának befolyásolása, vagy
b) közfeladatot ellátó személy jogköreinek megszerzése
szándékával más sérelmére irányuló halálokozással vagy egészségromlás, illetve kismértékű kár okozásával fenyegetőzik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

325. §
A 321 – 324. §-okba foglalt védelem azon személyre is kiterjed, aki fellép a közfeladatot ellátó személy támogatása vagy védelme érdekében.

Második szakasz
Közfeladatot ellátó személyek bűncselekményei

326. §
Közfeladati helyzettel visszaélés
(1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki károkozási vagy maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal
a) közfeladattal kapcsolatos jogkörét törvénybe ütköző módon gyakorolja,
b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy
c) közfeladattal kapcsolatos, a jogköréből vagy bírósági határozatból fakadó kötelességét megszegi,
két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) jelentős kárt okozva, vagy
c) a bűncselekményt azzal a szándékkal követték el, hogy mást alapvető jogai és szabadságjogai gyakorlásában megakadályozzon vagy akadályozzon.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

327. §
Akadályozás hatósági eljárásban
(1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladattal kapcsolatos jogköre gyakorlása során kiemelt fontosságú feladat végrehajtását gondatlanságból meghiúsítja vagy alapvetően megnehezíti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

327.a §
Az a közfeladatot ellátó személy, aki gondatlanságból megszegi az állami vagyon, a községi vagyon, a nagyobb területi egység vagyona vagy a közjogi intézmény vagyona kezelésével kapcsolatos jogköréből kifolyó kötelezettségét, jóllehet tudomással bír arról, hogy ezáltal sértheti vagy veszélyeztetheti a jelen törvény által védett érdekeket, ám megalapozatlanul abban bízva, hogy ilyen érdeksérelmet vagy -veszélyeztetést nem okoz, és
a) ezáltal az állami vagyont, a községi vagyont, a nagyobb területi egység vagyonát vagy a közjogi intézmény vagyonát különösen nagy mértékben károsítja, vagy
b) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozza,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Harmadik szakasz
Korrupciós bűncselekmények

Vesztegetés elfogadása

328. §
(1) Aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése címén közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

329. §
(1) Aki közérdeklődést kiváltó dolog beszerzése kapcsán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt közfeladatot ellátó személy minőségében követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

330. §
(1) Aki külföldi közfeladatot ellátó személy minőségében, hivatali vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése címén, bizonyos aránytalan előnyök megszerzése vagy megtartása okán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

Vesztegetés

332. §
(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, hogy az munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó kötelességét megszegje, vagy ezen okból harmadik személy felé közvetlenül vagy közvetítő útján jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

333. §
(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján közérdeklődést kiváltó dolog beszerzése kapcsán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt ad, felkínál vagy ígér, vagy ezen okból harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) közfeladatot ellátó személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

334. §
(1) Aki közfeladatot ellátó külföldi személy vagy más személy felé közvetlenül vagy közvetítő útján hivatali vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése okán, bizonyos aránytalan előnyök megszerzése vagy megtartása szándékával jogtalan előnyt ad, felkínál vagy ígér, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

336. §
Befolyással üzérkedés
(1) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy a 328., 329. vagy 330. §-ba foglalt személyre befolyást gyakoroljon, vagy már befolyást gyakorolt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy a 332., 333. vagy 334. §-ba foglalt személyre befolyást gyakoroljon, vagy már befolyást gyakorolt, illetve aki ezen okból harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

336.a §
Szavazatvásárlás
(1) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján a szavazati jog, a népszavazásban vagy a köztársasági elnökválasztásban való részvételi jog gyakorlására jogosult személyt jogtalan előnyben részesíti, afelé ilyet felkínál vagy ígér, hogy az
a) választási és szavazati jogát bizonyos módon gyakorolja,
b) választási és szavazati jogát bizonyos módon ne gyakorolja,
c) választási és szavazati jogát egyáltalán ne gyakorolja, vagy
d) ne vegyen részt a választásokon, a népszavazáson vagy a köztársasági elnökválasztáson, vagy ezen okból közvetlenül vagy közvetítő útján harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy szavazati joga, a népszavazásban vagy a köztársasági elnökválasztásban való részvételi joga gyakorlására során
a) választási és szavazati jogát bizonyos módon gyakorolja,
b) választási és szavazati jogát bizonyos módon ne gyakorolja,
c) választási és szavazati jogát egyáltalán ne gyakorolja, vagy
d) ne vegyen részt a választásokon, a népszavazáson vagy a köztársasági elnökválasztáson,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) közfeladatot ellátó személy minőségében,
c) védett személy sérelmére, vagy
d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

336.b §
Sporteredmény tiltott befolyásolása
(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján verseny eredményének befolyásolására irányuló magatartás okán jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki közvetlenül vagy közvetítő útján verseny eredményének befolyásolására irányuló magatartás fejében maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt 
a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) nagyobb kárt okozva követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) versenybíró, a sportszövetség küldöttje vagy tisztviselője minőségében,
b) nemzetközi sportszövetség által szervezett versenyen, vagy
c) jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

Negyedik szakasz
A bűnpártolás némely formái

337. §
Felbujtás
Aki mást vagy másokat nagy nyilvánosság előtt bűncselekmény elkövetésére vagy törvénybe foglalt vagy törvényből fakadó fontos kötelezettség teljesítésének megtagadására, illetve közrend súlyos megsértésére felbujt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

338. §
Bűncselekmény nyilvános pártolása
(1) Aki bűncselekmény elkövetését nyilvánosan pártolja vagy annak elkövetőjét nyilvánosan elismeréssel illeti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a bűncselekmény pártolásának szándékával
a) az elkövetőt vagy az ahhoz közel álló személyt jutalomban részesíti vagy a büntetésért kártalanítja, vagy
b) ilyen jutalom vagy kártalanítás érdekében gyűjtést folytat.

339. §
Bűnsegély
(1) Aki bűncselekmény elkövetőjének segítséget nyújt ahhoz, hogy büntetőeljárás, büntetés vagy intézkedés, illetve azok végrehajtása elől elmeneküljön, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; ám amennyiben olyan bűncselekmény elkövetőjének nyújt segítséget, amelyre e törvény enyhébb büntetést szab, ezen enyhébb büntetéssel sújtandó.
(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt hozzátartozója érdekében követi el, nem büntethető, kivéve, ha
a) a cselekményt a 311. §-ba foglalt hazaárulásban, a 312. §-ba foglalt alkotmányos rend elleni szervezkedésben, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény elkövetésében, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolásban, a 317. §-ba foglalt hűtlenségben, a 318. §-ba foglalt kémkedésben vagy a 418. §-ba foglalt népirtásban vétkes személy javára,
b) maga vagy más számára haszon megszerzésére irányuló szándékkal követi el.
(3) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a segítségnyújtást kényszer vagy az ellene, illetve hozzátartozója ellen irányuló halálos vagy súlyos testi sértést kilátásba helyező fenyegetés hatása alatt követi el.

340. §
Bűncselekmény bejelentésének elmulasztása
(1) Akinek hitelt érdemlően tudomására jutott olyan bűntett elkövetésének ténye, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát legkevesebb tíz évi szabadságvesztésben határozza meg, vagy amely a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények sorába tartozik, és ezt a bűntettet vagy bűncselekményt nem jelenti azonnal a bűnüldöző szervek vagy a Rendőrség felé, illetve katona esetében felettese vagy a szolgálati hatóság felé, vagy ha büntetését töltő személyről van szó, a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagja felé, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bejelentéssel magát vagy hozzátartozóját életveszélybe sodorná, súlyos testi sérülésnek, illetve büntetőeljárásnak tenné ki.
(3) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bűncselekmény bejelentésével
a) gyónási titkot vagy lelkipásztori tevékenységgel kapcsolatos, szóban vagy írásban vállalt titoktartási kötelezettséget,
b) törvény által elismert titoktartási kötelezettséget sértene.

341. §
Bűncselekmény megakadályozásának elmulasztása 
(1) Akinek hitelt érdemlően tudomására jutott olyan bűntett elkövetésének előkészítése vagy ténye, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát legkevesebb tíz évi szabadságvesztésben határozza meg, vagy amely a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszában foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények sorába tartozik, és ezen bűntett vagy bűncselekmény elkövetését vagy befejezését személyesen vagy más, erre alkalmas személy vagy hatóság közreműködésével nem akadályozza meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bűncselekményt csak súlyos nehézségek árán vagy csak önmaga, illetve hozzátartozója életének és testi épségének veszélyeztetésével, illetve büntetőeljárásnak kitételével akadályozhatta volna meg. Hozzátartozó büntetőeljárásnak való kitétele azonban nem mentesíti az elkövetőt a büntethetőség alól olyan bűntett esetében, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tételt életfogytig tartó szabadságvesztésben határozza meg
(3) A bűntett a bűnüldöző szervek vagy a Rendőrség felé időben tett bejelentéssel is megakadályozható; katona esetében a bűntett a felettese vagy a szolgálati hatóság felé, büntetését töltő személy esetében a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagja felé történő bejelentéssel is megakadályozható.
(4) Az 1. bekezdésbe foglalt kötelezettség nem terheli a gyónási titoktartásra kötelezett személyt.

Ötödik szakasz
A hatóságok akadályozásának egyéb formái

342. §
A bírói függetlenség megsértése
(1) Aki hatósági eljárásban a bíróra nyomást gyakorol, hogy kötelezettségeit ne teljesítse, vagy hogy a bírósági eljárás résztvevőit, illetve a vádlottat jogai gyakorlásában ellehetetlenítse, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő akadályozása végett,
c) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében, vagy
d) a bíróságot irányító és felügyelő szerv hatáskörét gyakorló személy minőségében követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jogtalan, jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal vagy jelentős károkozás szándékával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelem előidézése végett követik el.

343. §
Bírósági eljárás megzavarása
Aki az előzetes figyelmeztetés ellenére ismételten
a) megzavarja a bírósági eljárás menetét,
b) sértő magatartást tanúsít a bírósággal szemben vagy becsméreli azt, vagy
c) nem tesz eleget a bíróság felszólításának vagy idézésének megfelelő mentség híján,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

344. §
Az igazságszolgáltatás akadályozása
(1) Aki hatósági eljárásban vagy büntetőeljárásban
a) hamis vagy meghamisított bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
b) bizonyítékot hamisít, meghamisít vagy megsemmisít, illetve akadályozza a bizonyíték megszerzését,
c) büntetőeljárás vagy bírósági eljárás részesét, illetve jogi képviselőjét, valamint tanút, szakértőt, tolmácsot vagy fordítót megjelenésében lehetetleníti vagy akadályozza, vagy
d) bíróval, büntetőeljárás részesével, bírósági eljárás részesével, tanúval, szakértővel, tolmáccsal, fordítóval vagy bűnüldöző szervvel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal vagy jelentős károkozás szándékával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelem előidézése végett,
b) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő ellehetetlenítése vagy akadályozása végett,
c) különös indítékból,
d) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében, vagy
e) a bíróságot irányító és felügyelő szerv hatáskörét gyakorló személy minőségében követik el.

345. §
Hamis vád
(1) Aki büntetőeljárás alá vonás végett mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan megvádol, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból, vagy
b) nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

346. §
Hamis tanúzás és hamis eskü
(1) Aki hatósági eljárásban vagy büntetőeljárásban, illetve külföldön folyó büntetőeljárásban ügyész vagy rendőr, illetve a Szlovák Köztársaság által elismert nemzetközi bíróság előtt tanúként az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki hatósági eljárásban vagy külföldön folyó büntetőeljárásban az eskütételt követően az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

347. §
Hamis szakértői vélemény, tolmácsolás és fordítás
(1) Aki szakértőként, tolmácsként vagy fordítóként
a) büntetőeljárásban bíróság, ügyész vagy rendőr, illetve polgári eljárásban és közigazgatási bírósági eljárásban, végrehajtási eljárásban, közigazgatási eljárásban vagy választottbírósági eljárásban az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, vagy
b) szerződés alapján megvalósuló szakértői, fordítói vagy tolmács tevékenység végzése során másnak az ügy lényeges körülményére vonatkozó valótlan, az adott személy szempontjából vagy a szakértői, fordítói vagy tolmács tevékenység alapján történő határozathozatal szempontjából alapvető tény közlésével vagy a való elhallgatásával kis mértékű kárt okoz,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

Bírósági végrehajtás akadályozása

348. §
(1) Aki a bíróság vagy más hatóság végzésének végrehajtását lehetetleníti vagy akadályozza azáltal, hogy
a) a bíróság által meghatározott határidőn belül komoly indok nélkül nem kezdi meg büntetésének letöltését,
b) kitiltás büntetésének letöltése során engedély vagy komoly indok nélkül olyan helységben vagy körzetben tartózkodik, amelyre a kitiltás vonatkozik, illetve nem tesz eleget mindazoknak a tilalmaknak és kötelezettségeknek, amelyeket a bíróság számára ezen büntetés kapcsán kirótt,
c) kiutasítás büntetésének letöltése vagy a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodás tilalma során engedély vagy komoly indok nélkül a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik, 
d) bíróság vagy egyéb állami szerv tilalma alá eső tevékenységet fejt ki,
e) bíróság jogerős, az európai uniós alapokból származó támogatás, finanszírozás, segély vagy egyéb hozzájárulás fogadását tiltó határozata ellenére európai uniós alapokból származó támogatásért, finanszírozásért, segélyért vagy egyéb hozzájárulásért folyamodik, vagy a bíróság közbeszerzési eljárásban való részvételt tiltó határozata ellenére közbeszerzési eljárásban vesz részt,
f) bíróság által elrendelt kényszergyógykezelés vagy védelembe vétel meghiúsítása okán súlyos következményekkel járó cselekményt vagy egyéb, a határozat végrehajtását alapvetően akadályozó cselekményt, kiváltképp intézetből szökést követ el,
g) szabadságvesztés vagy büntetés végrehajtását akadályozó, súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,
h) külön előírás vagy bíróság azonnali hatályú intézkedése alapján kiadott, közös lakóhelyről kitiltás akadályozása végett ismételt vagy súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,
i) külön előírás vagy bíróság polgári eljárásban hozott határozata alapján kiadott és jogerőre emelkedett, kapcsolattartás vagy belépés korlátozása, illetve távoltartási végzés akadályozása végett ismételt vagy súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,
j) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetése letöltése során nyilvános rendezvényen vesz részt, illetve nem tesz eleget mindazoknak a tilalmaknak és kötelezettségeknek, amelyeket a bíróság számára ezen büntetés kapcsán kirótt,
k) pártfogó felügyelet meghiúsítása okán súlyos következményekkel járó cselekményt követ el, vagy
l) a munkálatok, a rendezés vagy az építmény kivitelezésének vagy átalakításának folytatására vonatkozó, jogerős határozatban foglalt tilalom ellenére folytatja a munkálatokat, a rendezést vagy az építmény kivitelezését vagy átalakítását, jóllehet az építési előírások értelmében nem egyszerű szerkezetű vagy kis alapterületű építményekről van szó, 
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki büntetőeljárásban meghiúsítja vagy alapvetően akadályozza bírósági vagy egyéb hatósági határozat végrehajtását azáltal, hogy
a) határozat tárgyát képező dolgot megsemmisít, megrongál, hasznavehetetlenné tesz, elidegenít vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b) fogvatartásból vagy büntetés végrehajtása alól megszökik, vagy ilyen szökésben mást segít,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

349. §
Aki a rá polgári eljárásban eredménytelenül kiszabott, kiskorúak eltartási kötelezettségéről szóló bírósági határozat vagy bíróság által jóváhagyott megállapodás végrehajtását célzó intézkedéseket követően lehetetleníti ilyen határozat vagy megállapodás végrehajtását, illetve lehetetleníti az erőszak által fenyegetett személyek vagy kiskorúak védelme érdekében polgári eljárásban hozott azonnali hatályú intézkedések végrehajtását, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

350. §
Alkotmánybírósági határozat végrehajtásának akadályozása
Aki az abból fakadó kötelezettsége elmulasztásával lehetetleníti vagy alapvetően akadályozza a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága által hozott határozat végrehajtását, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

351. §
A választás és népszavazás rendje elleni bűncselekmény
(1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel, illetve megtévesztéssel akadályoz alkotmányos választási joga vagy népszavazáson való részvételi joga gyakorlásában, vagy mást ily módon ezen alkotmányos jogai gyakorlására kényszerít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt alkotmányos jogok gyakorlásával összefüggésben
a) szándékosan helytelenül összesíti a szavazatokat vagy megsérti a szavazással összefüggő titoksértést követ el, vagy
b) más, súlyos módon akadályozza ezen alkotmányos jogok gyakorlását.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) közfeladatot ellátó személy minőségében,
c) különös indítékból, vagy
d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

352. §
Közokirat, hivatali bélyegző, hivatali záróbélyeg, hivatali címer és hivatali jelzés hamisítása és meghamisítása
(1) Aki közokiratot, hivatali bélyegzőt, hivatali záróbélyeget vagy zárjegyet, hivatali címert vagy hivatali jelzést, illetve mértékjegyet hamisít, annak tartalmát alapvetően megmásítja, vagy ilyet készíttet, hogy azt eredetiként használja fel, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki hamis dokumentumok alapján jut eredeti közokirathoz, hivatali bélyegzőhöz, hivatali záróbélyeghez vagy zárjegyhez, hivatali címerhez, hivatali jelzéshez vagy mértékjegyhez.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.
(5) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.
(6) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.
(7) Az 1 – 6. bekezdésekbe foglalt védelem a külföldi közokiratokra, hivatali bélyegzőkre, hivatali záróbélyegekre vagy zárjegyekre, hivatali címerekre vagy hivatali jelzésekre is vonatkozik.

353. §
Bizalmas és korlátozott terjesztésű adatok veszélyeztetése
(1) Aki jogosultsággal nem rendelkező személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Bizalmasnak vagy Korlátozott terjesztésűnek minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket jogosultsággal nem rendelkező személynek szándékosan kiszolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki külföldre történő kiszolgáltatás céljából az 1. bekezdésbe foglalt titkosított adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, vagy ilyen adatot külföldre szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

354. §
Erőszakos határsértés
(1) Aki erőszakkal vagy erőszak alkalmazásának közvetlen fenyegetésével lépi át az államhatárt, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) legalább két társtettessel, vagy
c) ilyen cselekmény szervezőjeként követik el.
(3) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.
(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben katonaként követik el.

Embercsempészés

355. §
(1) Aki más, szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személynek az államhatár átlépéséhez vagy az állam területén való áthaladáshoz segítséget nyújt, számára azt megszervezi, lehetővé teszi vagy abban segíti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki vagyoni haszonszerzés vagy egyéb, anyagi előny megszerzése végett szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy számára
a) megszervezi a Szlovák Köztársaság államhatárának tiltott átlépését vagy területén való áthaladást, vagy azt lehetővé teszi, illetve abban segíti, vagy
b) az a) pontba foglaltak megvalósítására hamis útlevelet vagy hamis személyi igazolványt készít, szerez be, ilyenhez juttat vagy magánál tart,
három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,
b) különös indítékból,
c) a csempészett személyek életének és testi épségének veszélyeztetésével, embertelen vagy megalázó módon, illetve helyzetével visszaélve, vagy 
d) súlyosabban minősülő módon követik el.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(5) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

356. §
Aki vagyoni haszonszerzés vagy egyéb, anyagi előny megszerzése végett szlovák állampolgársággal vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban állampolgársággal vagy azok területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy részére jogellenes tartózkodáshoz vagy a Szlovák Köztársaság, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam területén jogellenes munkavállaláshoz segítséget nyújt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

357. §
Légtérsértés
Aki a Szlovák Köztársaság területére légi közlekedési eszközzel behatolva megsérti a légtér használatáról szóló nemzetközi előírásokat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

358. §
Fogolyzendülés
(1) Aki foglyok csoportjának a felügyelő szerv, annak utasítása vagy a fogvatartás rendje ellen irányuló nyílt ellenszegülésben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény szervezője négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

KILENCEDIK FEJEZET
Az egyéb jogok és szabadságjogok elleni bűncselekmények

359. §
Közösség elleni erőszak
(1) Aki valamely közösséggel szemben életveszélyes vagy különösen nagy kárt kilátásba helyező fenyegetést alkalmaz, vagy aki közösség ellen erőszakot alkalmaz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) nagy nyilvánosság előtt követik el.

360. §
Életveszélyes fenyegetés
(1) Aki mással szemben életveszélyes fenyegetést alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy megalapozott félelmet keltsen, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére,
c) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő lehetetlenítése vagy akadályozása végett,
d) különös indítékból, vagy
e) nagy nyilvánosság előtt követik el.

360.a §
Zaklatás
(1) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját rendszeresen vagy tartósan félelemkeltésre, illetve mindennapi életvitelének megzavarására alkalmas módon háborgatja azáltal, hogy
a) annak vagy rá tekintettel hozzátartozójának egészségét vagy épségét sértő cselekmény elkövetésével fenyegeti,
b) közelségét keresi, illetve követi,
c) harmadik személy közreműködésével, elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával, írásban, vagy egyéb módon, annak akarata ellenére kapcsolatot létesít vele,
d) személyes vagy egyéb kapcsolat létesítése végett visszaél a személyi adataival, vagy
e) mindennapi életvitelében más módon akadályozza,
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) különös indítékból, vagy
d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

Rémhírterjesztés

361. §
(1) Aki olyan, valótlan tényen alapuló rémhírt terjeszt, amely alkalmas arra, hogy emberek csoportjában nagymértékű zavart vagy nyugtalanságot keltsen, illetve hasonló, zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas cselekményt követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt rémhírt vagy egyéb valótlan tényt jogi személy, a Rendőrség, államigazgatási szerv vagy tömegtájékoztatási eszköz tudomására hoz, jóllehet tisztában van azzal, hogy az emberek csoportjában nagymértékű zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös visszaesőként, vagy
b) a gazdaság menetének, jogi személy gazdasági tevékenységének vagy állami szerv tevékenységének súlyoz akadályozásával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

362. §
Aki országos válsághelyzetben rémhír terjesztése által emberek csoportjában akár gondatlanságból nagymértékű zavart, elesettség-, illetve legyőzöttségérzetet kelt, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

363. §
Lerészegedés
(1) Aki függőséget okozó szer hatása alatt akár gondatlanságból bódult állapotba kerül, amelyben bűncselekményre utaló cselekedetet követ el, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; ha azonban olyan, bűncselekményre utaló cselekedetet követ el, amelyre a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, ezen enyhébb büntetést kell kiszabni.
(2) Az 1. bekezdés, valamint a 23. § rendelkezése nem alkalmazandó, ha az elkövető a bódult állapotot bűncselekmény elkövetése végett idézte elő.

364. §
Garázdaság
(1) Aki szóbelileg vagy tettlegesen, nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít vagy garázdaságot követ el azáltal, hogy 
a) másra támad,
b) nemzeti jelképet megsért,
c) történelmi vagy kulturális műemléket gyaláz,
d) pirotechnikai eszközök tiltott használatával, ülőalkalmatosság vagy sportlétesítmény szektorainak elválasztását szolgáló tárgy erőszakos megrongálásával, veszélyes tárgy sportpályára vagy a rendezvény helyszínének más területére való bedobásával súlyos módon megzavarja a nyilvános rendezvényt, vagy
e) közösülés, exhibicionizmus vagy egyéb beteges szexuális praktika folytatásával közmegbotránkozást kelt, 
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) tizennyolc évesnél fiatalabb személyek jelenlétében,
d) védett személy sérelmére, vagy
e) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként követik el.

365. §
Sírgyalázás
(1) Aki emberi maradványokat tartalmazó sírt vagy urnát, síremléket vagy sírhelyet tönkretesz, megrongál vagy meggyaláz, illetve temetkezési hely vagy egyéb, végső nyughely berendezését tönkreteszi vagy megrongálja, vagy aki temetkezési helyen vagy egyéb, végső nyughelyen kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít vagy garázdaságot követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1, bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

366. §
Hullagyalázás
(1) Aki halottat meggyaláz, emberi maradványokat jogosulatlanul exhumál vagy a sírhelyből eltávolít, illetve emberi maradványokkal az általánosan kötelező érvényű rendeletbe ütköző módon rendelkezik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) különös indítékból követik el.

367. §
Prostitúció elősegítése
(1) Aki mást prostitúcióra rábír, felajánl, arra felhív, ilyen célzattal kihasznál vagy szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, illetve aki más prostitúciójából nyerészkedik vagy lehetővé teszi annak gyakorlását, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy
b) bűnszövetségben követik el.
(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

368. §
Gyermekpornográfia előállítása
(1) Aki gyermeket gyermekpornográfia előállítása vagy pornográf műsor létrehozása céljából kihasznál, megszerez, felajánl vagy annak sérelmére más módon visszaélést követ el vagy ilyen visszaélés elkövetését lehetővé teszi, illetve gyermekpornográfia előállításában más módon közreműködik, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) tizenkét évesnél fiatalabb gyermek sérelmére,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy
c) bűnszövetségben követik el.

369. §
Gyermekpornográfia terjesztése
(1) Aki gyermekről készült pornográf felvételt sokszorosít, szállít, megszerez, hozzáférhetővé tesz vagy egyéb módon terjeszt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.
(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy haszonra szert téve követik el.

370. §
Gyermekről készült pornográf felvétel tartása és gyermek pornográf műsoron részvétel
(1) Aki gyermekről készült pornográf felvételt tart vagy aki elektronikus hírközlő eszköz segítségével kísérletet tesz gyermekről készült pornográf felvételhez való hozzáféréshez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki gyermek pornográf műsoron vesz részt.

Erkölcsi veszélyeztetés

371. §
(1) Aki értékesítés, kölcsönzés vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal, terjesztés vagy nyilvánosságra hozatal céljából pornográf tartalmat, illetve olyan hang- vagy képhordozót, ábrázolást vagy tárgyat állít elő, vásárol, az ország területére behoz vagy egyéb módon megszerez, amely egyéb, az erkölcsöt veszélyeztető, az ember iránti tiszteletet sértő, erőszakos, illetve állattal létesített szexuális kapcsolatot vagy egyéb beteges szexuális praktikákat ábrázoló felvételt tartalmaz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.

372. §
(1) Aki 
a) gyermeknek pornográf tartalmat felkínál, átad vagy elad, vagy
b) gyermekek számára hozzáférhető helyen pornográf tartalmat tesz közzé vagy egyéb módon hozzáférhetővé, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy
b) pornográf tartalom, az ember iránti tiszteletet sértő, erőszakos, illetve állattal létesített szexuális kapcsolatot vagy egyéb beteges szexuális praktikákat ábrázoló felvétel hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével követik el.

373. §
Rágalmazás
(1) Aki másról a becsület, valamint a szakmai és az üzleti megítélés csorbítására, családi viszonyainak megrontására, illetve egyéb érdeksérelem előidézésére jelentős mértékben alkalmas tényt állít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) különös indítékból,
c) nagy nyilvánosság előtt, vagy
d) az üzleti életben, súlyosabban minősülő módon követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különösen nagy kárt okozva, vagy
b) más munkahelyének elvesztését, vállalkozásának hanyatlását vagy házasság tönkremenetelét okozva követik el.

374. §
Személyes adattal visszaélés
(1) Aki jogosulatlanul kiszolgáltatja, hozzáférhetővé teszi vagy nyilvánosságra hozza
a) más személy hatósági feladatok ellátásával vagy alkotmányos jogainak gyakorlásával összefüggésben tárolt személyes adatait, vagy
b) más személy olyan személyes adatait, amelyek munkakörével, foglalkozásával vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben jutottak a tudomására, és ezáltal megszegi az általánosan kötelező érvényű rendelettel szabályozott kötelezettségét, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) az érintett személynek jelentős jogsérelmet előidézve,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) súlyosabban minősülő módon követik el.

Jogsérelem okozása

375. §
(1) Aki másnak súlyos jogsérelmet okoz azáltal, hogy
a) valakit tévedésbe ejt, vagy
b) valaki tévedésével visszaél,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) védett személy sérelmére, vagy
c) magát közfeladatot ellátó személynek kiadva követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

376. §
Aki magántitkot sért azáltal, hogy okirat vagy dokumentum tartalmát, hangfelvételt, vizuális vagy egyéb felvételt, számítógépes adatot vagy egyéb magánjellegű dokumentumot nyilvánosságra hoz, harmadik személy számára hozzáférhetővé tesz vagy egyéb módon felhasznál, miáltal másnak komoly jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

377. §
Szóbeli és magánjellegű közlés bizalmas jellegének megsértése
(1) Aki magánjellegű szóbeli vagy egyéb közlés bizalmas jellegét annak jogosulatlan rögzítése által, majd a felvétel harmadik személy számára hozzáférhetővé tételével vagy más módon történő felhasználásával megsérti, miáltal másnak komoly jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) szervezett csoport tagjaként,
b) jelentős kárt okozva, vagy
c) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.
(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt közfeladatot ellátó személy minőségében,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

378. §
Állatkínzás
(1) Aki
a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt huszonnégy hónap során büntetett visszaesőként állatkínzást követ el,
b) különösen kegyetlen módon és különös szenvedést okozva követ el állatkínzást, vagy
c) kínzás által az állat pusztulását okozza,
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több állat sérelmére,
b) nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen,
c) külön törvényi védelem alá eső állat sérelmére, vagy
d) súlyosabban minősülő módon követik el.

378.a §
Állatgondozással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása
Aki állatgondozással kapcsolatos kötelezettsége elmulasztásából kifolyólag gondatlanságból több, tulajdonában lévő vagy gondozási kötelezettségi körébe tartozó állat pusztulását vagy maradandó egészségkárosodását okozza, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

TIZEDIK FEJEZET
A hadkötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség, a katonai szolgálat és a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények

Első szakasz
A hadkötelezettség elleni bűncselekmények

379. §
Kibúvás a szolgálat alól
(1) Aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól magát kivonja vagy mást kivonjon, magát vagy mást katonai szolgálatra maradandóan vagy ideiglenesen alkalmatlanná teszi vagy alkalmasságát csökkenti, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

380. §
Sorozási kötelezettség megszegése
(1) Aki sorozási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a sorozási kötelezettség megszegése vagy teljesítésének elodázása okán nem veti alá magát az orvosi kivizsgálásnak, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

381. §
Honvédelmi kötelezettség teljesítésének megkerülése
(1) Aki a honvédelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesülés érdekében spekulatív magatartást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki annak érdekében, hogy
a) teljesen vagy részben mentesüljön a honvédelmi kötelezettség teljesítése alól, vagy
b) mást teljesen vagy részben mentesítsen a honvédelmi kötelezettség teljesítése alól,
spekulatív magatartást tanúsít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Második szakasz
A polgári védelmi kötelezettség elleni bűncselekmények

Polgári védelmi kötelezettség megszegése

382. §
Aki abból a célból, hogy a polgári védelmi kötelezettség alól magát kivonja, a behívó parancsban foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a polgári szolgálatot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

383. §
Aki, még ha gondatlanságból is, a behívó parancsban foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a polgári szolgálatot, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kibúvás a polgári védelmi szolgálat alól

384. §
(1) Aki abból a célból, hogy polgári védelmi szolgálat vagy az abból fakadó kötelezettségek teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, vagy aki megtagadja a polgári védelmi szolgálatot, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki polgári védelmi szolgálat alatt elmulasztja az utasítás teljesítését vagy folyamatosan ilyen mulasztást követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

385. §
(1) Aki engedély nélkül 48 óránál hosszabb időre elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ezen időtartamban engedély nélkül távol marad, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki engedély nélkül 14 napnál hosszabb időre elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ezen időtartamban engedély nélkül távol marad, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki abból a célból, hogy polgári védelmi szolgálat alól magát kivonja, elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ilyen szándékkal engedély nélkül távol marad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Harmadik szakasz
A katonai szolgálat elleni bűncselekmények

Katonai szolgálat megtagadása

386. §
(1) Aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól magát kivonja, a behívó parancsba foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a katonai szolgálatot, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

387. §
(1) Aki, még ha gondatlanságból is, a behívó parancsba foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a katonai szolgálatot, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

388. §
Aki a fegyveres erők mozgósításának kihirdetését követően, még ha gondatlanságból is, felesleges késedelem nélkül nem tér haza külföldről, hogy felvegye a katonai szolgálatot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

389. §
Szolgáltatási kötelezettség megszegése
(1) Aki a fegyveres erők mozgósításának kihirdetését követően, még ha gondatlanságból is, megszegi a rá kirótt munkakötelezettséget vagy szolgáltatási kötelezettséget, illetve a honvédelmi elszállásolási kötelezettséget, vagy szándékosan kivonja magát ilyen kötelezettség teljesítése alól, illetve, még ha gondatlanságból is, más személyt lehetetlenít vagy akadályoz ilyen kötelezettség teljesítésében, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésével jelentős mértékben veszélyezteti a honvédelem érdekeit.

Negyedik szakasz
A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények

390. §
Ellenséggel való kollaborálás
Aki hadiállapot vagy háború idején az ellenség javára tevékenykedik vagy azt bármilyen módon támogatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

391. §
Háború idején elkövetett hazaárulás
Az a szlovák állampolgár, aki hadiállapot vagy háború idején ellenséges hadseregben vagy ellenséges fegyveres erők kötelékében teljesít szolgálatot, tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

392. §
Idegen haderőben teljesített szolgálat
(1) Az a szlovák állampolgár, aki engedély nélkül idegen haderőben teljesít szolgálatot, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt hadiállapot vagy háború idején követik el.

TIZENEGYEDIK FEJEZET
A katonai bűncselekmények

Első szakasz
A szolgálati fegyelem ellen irányuló bűncselekmények

Parancs iránti engedetlenség

393. §
(1) Aki megtagadja a parancs teljesítését vagy szándékosan nem teljesíti azt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) katonák csoportjával,
b) fegyveresen,
c) fontos szolgálati feladat teljesítésének meghiúsítására vagy jelentős mértékű akadályozására alkalmas körülmények közt,
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy
b) a hadtest harckészültségét veszélyeztetve vagy egyéb, különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

394. §
(1) Aki fontos szolgálati feladat teljesítésének meghiúsítására vagy jelentős mértékű akadályozására alkalmas körülmények közt gondatlanságból elmulasztja a parancs teljesítését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) a hadtest harckészültségét veszélyeztetve vagy egyéb, különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve, vagy
c) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

395. §
Ellenszegülés és kötelezettségszegés kikényszerítése
(1) Aki külön szolgálati feladatot ellátó katonának ellenszegül vagy azt kötelezettségének megszegésére kényszeríti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve,
b) fegyveresen,
c) katonák csoportjával, vagy
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

Szolgálati tekintély megsértése

396. §
(1) Aki katonatársát durván megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

397. §
(1) Aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával
a) elöljáróját vagy magasabb rangú katonatársát, vagy
b) alárendeltjét vagy alacsonyabb rangú katonatársát
megsérti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) testi sértés elkövetésével,
b) szolgálat teljesítése közben,
c) őr vagy szolgálati közeg sérelmére,
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként, vagy
e) fegyveresen vagy legalább két társtettessel követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

398. §
(1) Aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával megsérti vele azonos rangú katonatársát, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) testi sértés elkövetésével,
b) szolgálat teljesítése közben,
c) őr vagy szolgálati közeg sérelmére,
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként, vagy
e) fegyveresen vagy legalább két társtettessel követik el.
(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

399. §
Elöljáró elleni erőszak
(1) Aki az elöljáróval szemben
a) azt szolgálati kötelezettségeinek teljesítésében befolyásolandó, vagy
b) szolgálati kötelezettségei teljesítése közben vagy amiatt
erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást okozva,
b) fegyveresen,
c) legalább két társtettessel, vagy
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

400. §
Elöljárói hatalommal visszaélés
(1) Aki katonatársát magáncélra jogosulatlanul igénybe veszi vagy korlátozza jogai gyakorlásában, illetve önkényesen akadályozza szolgálati kötelezettsége teljesítésében, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt alárendelttel vagy alacsonyabb rangú katonatárssal szemben követik el.
(3) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával,
b) legkevesebb két társtettessel, vagy
c) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(4) A büntetés két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

Második szakasz
A katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség elleni bűncselekmények

Kibúvás a szolgálati feladat vagy a katonai szolgálat alól

401. §
(1) Aki abból a célból, hogy szolgálati feladat teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

402. §
(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálat vagy az azokból fakadó kötelezettségek teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, illetve aki megtagadja a katonai szolgálat vagy az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

403. §
Aki az eltelt tizenkét hónap során legkevesebb két ízben szankcionált visszaesőként szolgálatban alkoholt fogyaszt vagy egyéb, függőséget okozó anyaggal visszaél, miáltal olyan állapotba kerül, amelyben szolgálati kötelezettségeit teljességgel vagy részben képtelen ellátni, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

404. §
Aki válsághelyzetben, még ha gondatlanságból is, alkohol vagy egyéb függőséget okozó szer fogyasztásával szolgálat teljesítésére alkalmatlanná teszi magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szökés

405. §
(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól huzamosan kivonja magát, önkényesen távol marad, illetve aki 30 napnál hosszabb ideig távol marad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) fegyveresen, vagy
b) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

406. §
(1) Aki 48 óránál hosszabb ideig önkényesen távol marad, illetve aki rendszeresen távol marad, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) Aki 6 napnál hosszabb ideig önkényesen távol marad, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha válsághelyzetben 24 óránál hosszabb ideig marad önkényesen távol.
(5) Aki önkényesen átáll az ellenséghez, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Harmadik szakasz
Őrszolgálati és felügyeleti szolgálati kötelezettségek elleni bűncselekmények

407. §
Őrszolgálati kötelezettség megszegése
(1) Aki őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, még ha gondatlanságból is, megszegi az ezen szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, illetve az ezek alapján kiadott külön rendelkezéseket, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) állami vagy katonai szempontból kiemelkedően fontos őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben,
b) különösen súlyos kötelezettségszegést elkövetve,
c) válsághelyzetben, vagy
d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésével olyan, súlyos következményt idéz elő, amelynek elhárítására az őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat teljesítése irányult.
(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt szándékosan, állami vagy katonai szempontból kiemelkedően fontos őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, válsághelyzetben követik el, olyan, súlyos következményt idézve elő, amelynek elhárítására az őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat teljesítése irányult.

408. §
Felügyeleti szolgálati kötelezettség megszegése
(1) Aki felügyeleti szolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, még ha gondatlanságból is, súlyosan minősülő módon megszegi az ezen szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki felügyeleti szolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben kötelezettségei nem kellő mértékű teljesítésével lehetővé teszi személyes jellegű kedvezmények jogtalan igénybe vételét, a jogkorlátozást vagy a katonatársak egymás ellen irányuló, a szolgálat ellátását akadályozó tevékenységét a szolgálat körén belül.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése olyan, különösen súlyos következménnyel jár, amely bekövetkeztének meggátolására a felügyeleti szolgálat irányult, irányult, illetve az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.
(4) A büntetés egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

409. §
Légtérvédelmi feladatok megszegése
(1) Aki, még ha gondatlanságból is, megszegi a rádiólokátor-állomásokon, a légtér biztonságának védelmét szolgáló készenléti egységeknél vagy egyéb létesítményekben teljesített szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve követik el.
(3) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Negyedik szakasz
A harcképességet veszélyeztető bűncselekmények

410. §
Bujtogatás
(1) Aki katonák között a katonai szolgálat vagy az elöljáró ellen elégedetlenséget szít, vagy aki más módon folyamatosan bomlasztja a fegyelmet, hat hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

411. §
Szolgálati visszaélés
(1) Aki szolgálati kötelezettségszegés vagy kötelezettségmulasztás elkövetésével a fegyveres erők vagy fegyveres testület kárára akár gondatlanságból alapvetően csökkenti a fegyverzet, a felszerelés, egyéb dolgok vagy pénzeszközök felhasználhatóságát, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt, kis értékű dologi eszközt vagy pénzeszközt nem rendeltetésének megfelelően használ fel, vagy ahhoz beleegyezését adja, illetve aki alárendeltjeit szolgálaton kívül, magáncélra jogosulatlanul igénybe veszi vagy ezt más számára lehetővé teszi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős előny megszerzésére irányuló szándékkal, vagy
b) az (1) vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény szándékos elkövetésével a harcképesség csökkenését, jelentős kárt okozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt szándékosan, válsághelyzetben követik el.

412. §
Gyávaság tanúsítása harchelyzetben
Aki harchelyzetben gyávaságból vagy csüggedtségből megadja magát, nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

413. §
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól
(1) Aki harchelyzetben önkényesen elhagyja szolgálati helyét, három évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki harchelyzetben kivonja magát harci kötelességének teljesítése alól vagy megtagadja a fegyver használatát, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

414. §
Harceszköz elhagyása
(1) Aki harchelyzetben fegyvert vagy egyéb harcászati anyagot eldob, elhagy, illetve hasznavehetetlenné tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény különösen súlyos következménnyel jár.

415. §
Parancsnoki kötelességszegés
Aki anélkül, hogy az a harchelyzetből következne, parancsnoki kötelességének megszegésével, még ha gondatlanságból is, az alárendelt katonákat, a rábízott harcállást, harceszközt vagy más hadianyagot az ellenségnek megadja, elfogni engedi vagy kiszolgáltatja, ha nem az ellenség támogatásának szándékával cselekedett, három évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

TIZENKETTEDIK FEJEZET
A háborús uszítás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a terrorcselekmény, az extrémizmus és a háborús bűncselekmények

Első szakasz
A háborús uszítás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a terrorcselekmény és az extrémizmus

417. §
Háborús uszítás
(1) Aki a béke megbomlasztásának szándékával bármilyen módon háborúra uszít, háborús propagandát folytat vagy bármilyen módon támogatja azt, egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) idegen hatalommal vagy közfeladatot ellátó külföldi személlyel szövetkezve,
b) bűnszövetségben, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

418. §
Népirtás
(1) Aki valamely nemzeti, nemzetiségi, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával
a) ilyen csoport tagjának súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz,
b) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
c) a csoporthoz tartozó gyermekeket erőszakkal más csoportba elhurcolja, vagy
d) a csoport tagjait olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek annak teljes vagy részleges fizikai megsemmisülését célozzák,
tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt háború vagy fegyveres konfliktus idején követik el.
(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy halálát okozva követik el.

419. §
Terrorcselekmény
(1) Aki
a) azzal a szándékkal, hogy a lakosságot súlyos módon megfélemlítse, destabilizálja vagy lerombolja az állam alkotmányos, politikai, gazdasági vagy társadalmi rendjét, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, vagy kormányzatot, illetve nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, vagy aki emberéletet, az emberek egészségét, személyi szabadságát vagy vagyonát veszélyeztető bűntettet követ el vagy ilyen bűntett elkövetésével fenyeget, illetve aki jogtalanul robbanószert, atom-, biológiai- vagy vegyi fegyvert állít elő, megszerez, birtokol, magánál tart, szállít, beszállít vagy egyéb módon használatba vesz, illetve ilyen, vagy a törvény vagy a nemzetközi szerződések által tiltott fegyverek előállítására irányuló tiltott kutatásban és fejlesztésben részt vesz,
b) halál, súlyos egészségkárosodás, jelentős vagyoni vagy az életkörnyezetben keletkezett kár okozásának szándékával radioaktív anyagot tart, illetve olyan robbanó atomszerkezetet, radioaktív anyag szórására vagy sugárzására alkalmas szerkezetet birtokol vagy állít elő, amely radiológiai tulajdonságai folytán halált, súlyos egészségkárosodást, jelentős vagyoni vagy környezeti kárt okozhat,
c) halál, súlyos egészségkárosodás, jelentős vagyoni vagy az életkörnyezetben keletkezett kár okozásának szándékával, illetve hogy természetes személyt, nemzetközi szervezetet vagy államot arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, radioaktív anyaggal, robbanó atomszerkezettel vagy olyan, radioaktív anyag szórására vagy sugárzására alkalmas szerkezettel visszaél, amely radiológiai tulajdonságai folytán alkalmas arra, hogy halált, súlyos egészségkárosodást, jelentős vagyoni vagy környezeti kárt okozzon, illetve aki ilyen szándékkal atomreaktort károsít meg vagy azzal egyéb visszaélést követ el, beleértve a hajók, járművek, repülőgépek vagy űrobjektumok ilyen jellegű, energiaforrásként, hajtóműként vagy egyéb célokra használt berendezéseit, illetve a radioaktív anyagok előállítására, raktározására, feldolgozására vagy szállítására használt objektumokat vagy szállítóberendezéseket is, amelyek radioaktív anyagot bocsátanak ki vagy bocsáthatnak ki, illetve aki ilyen cselekmény elkövetésével fenyeget, és a körülményekből valós veszély fennállására lehet következtetni, vagy
d) radiológiai tulajdonságai folytán halál, súlyos egészségkárosodás, jelentős vagyoni vagy környezeti kár okozására alkalmas radioaktív anyag, robbanó atomszerkezet vagy radioaktív anyag szórására vagy sugárzására alkalmas szerkezet, illetve atomreaktor vagy a hajók, járművek, repülőgépek vagy űrobjektumok ilyen jellegű, energiaforrásként, hajtóműként vagy egyéb célokra használt berendezéseinek, vagy radioaktív anyagok előállítására, raktározására, feldolgozására vagy szállítására használt objektumok vagy szállítóberendezések kiszolgáltatására vonatkozó követeléssel él, miközben a körülményekből valós veszély fennállására vagy kényszerítő erő alkalmazásának eshetőségére lehet következtetni, húsztól huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki
a) maga vagy más személy közreműködésével az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából anyagi eszközöket gyűjt vagy szolgáltat, még ha az csak részben kerül is terrorcselekmény megvalósítása során felhasználásra,
b) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője számára az a) pontban foglaltaktól eltérő céllal anyagi eszközüket gyűjt vagy szolgáltat,
c) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából robbanószer, atom-, biológiai vagy vegyi fegyver, illetve hasonló, káros vagy veszélyes anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó módszereket és műszaki ismereteket kiszolgáltat, arra kísérletet tesz vagy abban részes,
d) nagy nyilvánosság előtt az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére buzdít, ilyen cselekmény jogosultságát vagy igazolhatóságát hangsúlyozva, miáltal ezen cselekmény elkövetésének veszélyét idézi elő vagy annak előidézésében részes,
e) mást az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére rábír, arra kísérletet tesz vagy abban részes, vagy
f) az elkövetés vagy az elkövetés lehetővé tételének szándékával az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetését tervezi.
(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) védett személy sérelmére,
c) fegyveres erőkkel vagy fegyveres testülettel szemben,
d) bűnszövetségben, vagy
e) válsághelyzetben követik el.
(4) Aki a 2. bekezdés a) pontjába foglalt cselekmény elkövetésével lehetővé teszi az általa összegyűjtött vagy szolgáltatott anyagi eszközöknek az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére történő felhasználását vagy arra irányuló kísérlet megvalósítását, illetve azt ily módon maga felhasználja, vagy aki a 2. bekezdés e) pontjába foglalt cselekmény elkövetésével lehetővé teszi az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetését vagy arra irányuló kísérlet megvalósítását, életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

419.a §
Szervezett fegyveres csoport más állam területén folytatott harci tevékenységében való részvétel
(1) Aki háború idején szervezett fegyveres csoport más állam területén folytatott harci tevékenységében vesz részt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki
a) nagy nyilvánosság előtt az 1. bekezdésbe foglalt bűncselekmény elkövetésére buzdít,
b) mást az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére vagy részességre rábír,
c) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából robbanószerek, lőfegyverek vagy egyéb fegyverek, káros vagy egyéb veszélyes anyagok, illetve egyéb speciális módszerek vagy harcászati technikák előállítására és felhasználására vonatkozó ismereteket szolgáltat vagy szerez, vagy
d) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából anyagi eszközöket szolgáltat, szolgáltatásokat biztosít, együttműködést tanúsít vagy megteremti annak egyéb feltételeit.

420. §
Kínzás és egyéb embertelen vagy kegyetlen bánásmód alkalmazása
(1) Aki a hatósági jogkörök gyakorlásával összefüggésben, hatóság kezdeményezésére, illetve annak kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével másnak kínzással vagy egyéb embertelen vagy kegyetlen bánásmód alkalmazásával testi vagy lelki gyötrelmet okoz, két évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) legkevesebb két társtettessel,
b) súlyosabban minősülő módon,
c) védett személy sérelmére,
d) különös indítékból, vagy
e) személyi szabadságában a törvénnyel összhangban korlátozott személy sérelmére követik el.
(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,
b) más alapvető szabadságjog-gyakorlásának megakadályozása vagy akadályozása végett, vagy
c) bűnszövetségben követik el.
(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy
b) válsághelyzetben követik el.

420.a §
Elhurcolás
(1) Aki az államhatalom képviselőjeként vagy az államhatalom felhatalmazásával, támogatásával vagy hallgatólagos beleegyezésével tevékenykedő csoport tagjaként mást letartóztat, fogva tart, elrabol vagy személyi szabadságától más módon megfoszt, majd ezt követően elutasítja a szabadságkorlátozás tényének megerősítését, eltitkolja ezen személy tartózkodási helyét, vagy további sorsáról nem szolgál tájékoztatással, s ezáltal mást a személyiségi jogvédelem gyakorlásában korlátoz, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki felettesként
a) tudomással bírt arról vagy rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a hatáskörébe tartozó beosztottak elkövették az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt vagy szándékukban állt elkövetni azt,
b) tényleges felelősség terhelte az 1. bekezdésbe foglalt cselekménnyel összefüggő tevékenységgel és tevékenységek felügyeletével kapcsolatban, vagy
c) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.
(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha
a) a bűncselekmény olyan gyermek jogtalan elhurcolásával valósul meg, akinek sérelmére az 1. bekezdésben foglalt cselekményt elkövették, illetve aki fogságban született, miközben az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt anyja sérelmére követték el,
b) a bűncselekmény olyan gyermek jogtalan elhurcolásával valósul meg, akinek apja, anyja vagy törvényes képviselője sérelmére az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt elkövették, vagy
c) a cselekmény elkövetője meghamisítja, eltitkolja vagy megsemmisíti az a) és a b) pontokba foglalt gyermek valós személyazonosságát igazoló dokumentumokat.
(4) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. és a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) védett személy sérelmére, vagy
b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

421. §
Az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése
(1) Aki az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló, illetve faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási alapon a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszító csoport, mozgalom vagy eszme alapításában, támogatásában vagy népszerűsítésében részt vesz, illetve aki olyan csoport, mozgalom vagy eszme alapításában, támogatásában vagy népszerűsítésében vesz részt, amely a múltban az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányult, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen,
b) súlyosabban minősülő módon, vagy
c) válsághelyzetben követik el.

422. §
Önkényuralmi jelkép használata
(1) Aki nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen elsősorban zászlók, jelvények, egyenruhák vagy jelszavak használatával az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult, illetve faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási alapon a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszító csoport, mozgalom vagy eszme iránti szimpátiáját kifejezi, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során az eredetire utaló, módosított zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat vagy jelszavakat használ.

422.a §
Szélsőséges nézeteket propagáló anyagok előállítása
(1) Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagokat állít elő vagy ilyenek előállításában részt vesz, három évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon, vagy
b) szélsőséges csoport tagjaként követik el.

422.b §
Szélsőséges nézeteket propagáló anyagok terjesztése
(1) Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagokat sokszorosítás útján előállít, szállít, megszerez, hozzáférhetővé tesz, forgalomba hoz, az ország területére behoz vagy onnan kivisz, felkínál, árusít, küldöz vagy terjeszt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyosabban minősülő módon,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) szélsőséges csoport tagjaként követik el.

422.c §
Szélsőséges nézeteket propagáló anyagok birtoklása
Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagokat birtokol, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

422.d §
Holokauszttagadás, valamint az önkényuralmi rendszerek bűneinek és az emberiesség elleni bűntettek tagadása és igazolása
(1) Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét, a fasiszta, a kommunista vagy egyéb önkényuralmi, az alapvető emberi és szabadságjogok erőszakos elnyomására irányuló eszméken alapuló rendszerek által elkövetett bűntettek tényét tagadja, kétségbe vonja, helyesli vagy azokat igazolni törekszik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja, helyesli, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy igazolni törekszik a népirtást, a háborús uszítást, az emberiesség elleni vagy háborús bűntetteket, és cselekedete alkalmas arra, hogy a lakosság csoportja vagy annak tagja ellen uszítson vagy gyűlöletet keltsen, amennyiben ezen cselekmény elkövetőjét vagy részesét a nemzetközi közjog alapján létrehozott, a Szlovák Köztársaság által is elismert nemzetközi bíróság vagy a Szlováki Köztársaság bírósága jogerősen elítélte.

423. §
Nemzet- és fajgyalázás, gyűlöletkeltés
(1) Aki nagy nyilvánosság előtt
a) valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely fajt vagy etnikai csoportot, vagy
b) a lakosság egy csoportját vagy egyént vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai, származáson, bőrszínen, politikai vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozása, illetve vallásfelekezeten kívül állása miatt
gyaláz, egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) szélsőséges csoport tagjaként,
b) közfeladatot ellátó személy minőségében, vagy
c) különös indítékból követik el.

424. §
Nemzetiségi, faji és etnikai gyűlöletkeltés
(1) Aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egy csoportja vagy egyén ellen vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai, származáson, bőrszínen, szexuális irányultságon, politikai vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozása, illetve vallásfelekezeten kívül állása miatt erőszakra vagy jogaik és szabadságuk korlátozására uszít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény megvalósítására irányuló szövetkezésben vagy gyülekezésben részt vesz.
(3) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. és a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) különös indítékból,
b) közfeladatot ellátó személy minőségében,
c) szélsőséges csoport tagjaként, vagy
d) válsághelyzetben követik el.

424.a §
Apartheid és faji megkülönböztetés
(1) Aki a lakosság egy csoportja ellen apartheidet vagy faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási elkülönítést, illetve egyéb, kiterjedt vagy módszeres hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) szélsőséges csoport tagjaként,
b) közfeladatot ellátó személy minőségében,
c) különös indítékból,
d) a lakosság egy csoportját embertelen és megalázó bánásmódnak kitéve,
e) a lakosság egy csoportját súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének kitéve, vagy
f) válsághelyzetben követik el.

425. §
Emberiesség elleni bűncselekmény
Aki a civil lakosság ellen irányuló átfogó vagy módszeres támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) éhínséget idéz elő,
c) emberkereskedelmet követ el,
d) a lakosságot annak jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti vagy erőszakkal áttelepíti,
e) másnak súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okoz,
f) mást szexuális erőszak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra, illetve hasonló súlyú szexuális erőszak eltűrésére kényszerít,
g) a lakosság egy csoportját politikai, faji, nemzetiségi, etnikai, kulturális vagy vallási alapon, nemi hovatartozása miatt vagy egyéb okból üldöztetésnek teszi ki,
h) mást fogva tart vagy személyi szabadságától a nemzetközi jog alapszabályaiba ütköző módon megfoszt, illetve bármilyen más módon szabadságában korlátoz és elhurcol,
i) apartheidet, illetve egyéb kirekesztést és hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy
j) egyéb, embertelen cselekményt követ el, tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Második szakasz
Háborús bűncselekmények

426. §
Tiltott hadieszköz és a hadviselés tiltott módjainak alkalmazása
(1) Aki háború idején elrendeli
a) tiltott hadieszköz vagy hasonló jellegű anyag használatát, vagy aki ilyen eszközt vagy anyagot használ, vagy
b) tiltott hadviselési mód alkalmazását, vagy aki ilyen hadviselési módot alkalmaz,
négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki parancsnokként a nemzetközi jog hadieszközökre és hadviselési módokra vonatkozó rendelkezéseibe ütköző módon, szándékosan
a) civilek életét oltja ki a harci művelet során, vagy azok egészségét és vagyonát veszélyezteti, megtorló támadást indít ellenük, illetve katonailag védtelen létesítmény vagy demilitarizált övezet ellen,
b) duzzasztóművet, atomerőművet vagy hasonló, veszélyes erőforrásokat magában foglaló létesítményeket semmisít meg vagy károsít meg, vagy
c) humanitárius feladatot ellátó létesítményt, illetve nemzetközi szerződés által védett kulturális vagy természeti javakat semmisít meg vagy károsít meg.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

427. §
Háborús fosztogatás
(1) Aki hadműveleti területen, harctéren vagy hadműveletek által sújtott vagy megszállt területen
a) más kényszerhelyzetét kihasználva javakra tesz szert,
b) polgári javakat önkényesen megsemmisít vagy azokat katonai szükségletre hivatkozva elkobozza, vagy
c) az elesetteket vagy a sebesülteket fosztogatja,
négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy
b) a nemzetközi jog alapján védelmet élvező személyek sérelmére vagy dolgok kárára követik el.
(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) súlyos egészségkárosodást, vagy
b) jelentős kárt okozva követi el.
(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) halált, vagy
b) különösen nagy kárt okozva követik el.

428. §
Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelzéssel és állami jelképekkel
(1) Aki háború idején a Vöröskereszt jelvénnyel, illetve az egészségügyi vagy evakuálási célokat szolgáló intézmények, közlekedési eszközök vagy személyzet megjelölésére szolgáló, a nemzetközi jog által védett más jelzéssel visszaél, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki háború idején visszaél az Egyesült Nemzetek Szervezete jelvényével, illetve valamely semleges vagy háborús félnek nem minősülő ország állami lobogójával, címerével, katonai rangjelzésével vagy egyenruhájával.
(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt a háborús taktika részeként, visszaélésszerűen,
a) több személy halálát okozva,
b) különösen nagy kárt okozva, vagy
c) egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

429. §
Hadikövet elleni erőszak
(1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét megsérti vagy jogtalanul visszatartja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során a hadikövet vagy kísérője ellen erőszakot alkalmaz, és ezzel azok súlyos egészségkárosodását okozza, négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

430. §
Rekvirálási joggal visszaélés
(1) Aki háború idején
a) visszaél a ráruházott katonai rekvirálási jogkörrel,
b) jogosulatlanul rekvirál, vagy
c) elutasítja a katonai rekvirálás során lefoglalt dolgokra, valamint azok mennyiségére vonatkozó bizonylat kiállítását,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) jelentős kárt okozva,
b) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy
c) a nemzetközi jog alapján védelmet élvező személyek sérelmére vagy dolgok kárára követik el.
(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

431. §
Védett személy elleni erőszak
(1) Aki háború idején megsérti a nemzetközi jog előírásait, és a védtelen civil lakossággal, a menekültekkel, a sebesültekkel és a fegyveres erők azon tagjaival szemben, akik már letették a fegyvert, kegyetlen bánásmódot tanúsít, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki háború idején, megsértve a nemzetközi jog előírásait
a) nem foganatosít hatékony intézkedéseket a segítségre szoruló személyek, kiváltképp a gyerekek, nők, sebesültek vagy idős emberek védelme érdekében, illetve gátolja az ilyen intézkedéseket, vagy
b) gátolja vagy lehetetlenné teszi az ellenség, a semleges vagy egyéb állam polgári védelmi szervezetei számára humanitárius feladataik teljesítését. 
(3) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást, halált vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

432. §
Civil lakosság üldözése
(1) Aki háború idején nemzetiségi, faji vagy etnikai alapon emberiesség elleni bűncselekményeket követ el, illetve erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával terrorizálja a védtelen civil lakosságot, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt időszakban
a) az elfoglalt területen vagy az azzal szomszédos övezetben megsemmisíti vagy súlyosan károsítja a civil lakosság alapvető életszükségleteit biztosító forrásokat, vagy önkényesen megtagadja a túlélés szempontjából elengedhetetlen segítséget,
b) indokolatlanul késlelteti a civil lakosság vagy hadifoglyok visszatérést,
c) indokolatlanul kitelepíti az elfoglalt terület civil lakosságát,
d) az elfoglalt területre saját országának lakosságát telepíti, vagy
e) önkényesen meggátolja a civil lakosság vagy a hadifoglyok által elkövetett bűncselekmények ügyében az igazságos eljárás lefolytatását.
(3) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást, halált vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

433. §
Egyéb háborús bűncselekmények
(1) Aki a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 8. cikkelye alapján háborús bűntettnek minősülő cselekményt követ el, tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt
a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve, vagy
b) fizetség fejében követik el.

434. §
Kulturális javak veszélyeztetése
Aki háború idején
a) nemzetközi egyezmény alapján védettséget élvező, a kulturális javak körébe tartozó tárgyat súlyos mértékben megrongál vagy elidegenít,
b) ilyen dolog kárára fosztogatást, vandalizmust vagy egyéb visszaélést követ el,
c) ilyen dolgot a nemzetközi egyezményben foglaltakkal ellentétben támadás célpontjává tesz, vagy
d) nemzetközi egyezmény alapján fokozott védettséget élvező, a kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy annak közvetlen környezetét a nemzetközi egyezményben foglaltakkal ellentétben harcászati tevékenység támogatására használ fel,
három évtől tíz terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Harmadik szakasz
Közös rendelkezések

435. §
(1) Ezen fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában háborúnak minősül
a) a nemzetközi fegyveres konfliktus, vagy
b) az állam területén a kormányzati erők és a szervezett fegyveres csoportok közti, vagy ilyen csoportok közti, elhúzódó fegyveres konfliktus, a belviszályok és az olyan villongások kivételével, mint a felkelések, az erőszakos cselekmények egyedi, elszigetelt esetei vagy hasonló jellegű, egyéb cselekmények.
(2) Katonai parancsnoknak minősül a ténylegesen katonai parancsnokként eljáró személy is.
(3) A katonai parancsnokot büntetőjogi felelősség terheli az ezen fejezetbe foglalt, a tényleges parancsnoksága és irányítása alatt álló fegyveres erők által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában akkor is, ha ezek elkövetését a parancsnok részéről történt mulasztás idézte elő, amennyiben
a) tudomással bírt vagy a körülményekre tekintettel az adott időpontban tudomással kellett bírnia arról, hogy a fegyveres erők ilyen bűncselekményt követtek el vagy ilyen bűncselekmény elkövetését tervezték, és
b) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, a cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta a cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.
(4) A felettest, a 3. bekezdésbe foglalt felettes kivételével, büntetőjogi felelősség terheli az ezen fejezetben foglalt, a tényleges irányítása alatt álló beosztottak által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában akkor is, ha ezek elkövetését a felettes részéről történt mulasztás idézte elő, amennyiben
a) tudomással bírt a beosztottjai által elkövetett vagy tervezett bűncselekményekre vonatkozó információkról, vagy ezeket szándékosan figyelmen kívül hagyta, 
b) a bűncselekmények olyan aktivitásokkal függtek össze, amelyek a felettes tényeleges felelősségi és irányítási körébe tartoztak, és
c) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, a cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta a cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.


HARMADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

436. §
Közös rendelkezések
Jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusai, amelyek a mellékletben vannak feltüntetve.
Átmeneti rendelkezések

437. §
(1) Annak megítélésére, hogy a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt bűncselekmény jelen törvény értelmezésében vétség, bűntett vagy súlyosabban minősülő bűntett jegyeit mutatja-e, jelen törvény 10. és 11. §-ának rendelkezései alkalmazandók, a vétkesség formájától és a Tt. 140/1961 .sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt büntetési tételtől függően.
(2) A szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás vagy a jelen törvény hatályba lépését követően kiszabott büntetések fennmaradó részére vonatkozó feltételes eltekintés feltételei teljesítésének elbírálása során a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt bűncselekmények esetében a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás vagy a jelen törvény hatályba lépését követően kiszabott büntetések fennmaradó részére vonatkozó feltételes eltekintés feltételei teljesítésének elbírálása során a korábbi előírásokat kell alkalmazni. A Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § 1. bekezdése alapján különösen súlyos szabadságvesztés büntetésre ítélt személy csak a kiszabott büntetési tétel háromnegyedének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra; az idézett rendelkezés alapján életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy nem bocsátható feltételes szabadságra.
(5) A 47. § 2. bekezdésének rendelkezése érvényes azon személyre is, amely a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § 1. bekezdésében foglalt bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt volt szankcionálva, amennyiben ezen személy jelen törvény hatályba lépését követően további, a 47. § 2. bekezdésébe foglalt bűncselekményt követett el.
(6) A bíróság a 34. § 8. bekezdésének d) pontja alapján hozhat ítéletet abban az esetben is, ha az elkövető a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § (1) bekezdésébe foglalt bűncselekmények valamelyikének jelen törvény hatályba lépését megelőzően történt elkövetése miatt volt szankcionálva.

438. §
(1) Ha jelen törvény legalacsonyabb, közepes vagy legmagasabb védettségi fokozatú büntetés-végrehajtási intézetről rendelkezik, az alatt a korábbi előírások alapján első, második és harmadik fokozatú javító-nevelő csoportba történt besorolás értendő.
(2) Ha a jelen törvény hatályba lépését megelőzően kibocsátott általános érvényű jogszabályok különösen súlyos bűncselekményről rendelkeznek, az alatt jelen törvény alkalmazásában bűntett értendő.

438.a §
Átmeneti rendelkezések a 2008. december 20-tól hatályos módosításokhoz
A 269.a § csak abban az esetben alkalmazandó, ha az elkövető vagy az eladó szankcionálására korábbi határozat alapján 2008. december 19-ét követően került sor.

438.b §
Átmeneti rendelkezések a 2009. január 1-től hatályos módosításokhoz
Ha a cselekmény büntethetőségének elbírálására és a büntetés kiszabására 2009. január 1-e előtt hatályos törvény alapján kerül sor, a szlovák koronában kifejezett pénzbüntetést 2009. január 1-ét követően az átváltási árfolyam alapján euróra kell átszámítani és a kerekítésre, illetve az euró bevezetésére vonatkozó egyéb, általános érvényű jogszabályokban foglalt szabályoknak megfelelően kell kerekíteni.

438.c §
Átmeneti rendelkezések a 2010. szeptember 1-től hatályos módosításokhoz
Pénzösszeg 83.a §-ba foglalt vagy vagyon 83.b §-ba foglalt elkobzása jogi személlyel szemben csak abban az esetben foganatosítható, ha a 83.a § 1. bekezdésében vagy a 83.b § 1. bekezdésébe foglalt bűncselekmény megvalósítására, még ha kísérleti stádiumában is, sor került, vagy ha a bűnrészesség 2010. augusztus 31-ét követően valósult meg.

438.d §
Átmeneti rendelkezések a 2011. november 1-től hatályos módosításokhoz
A 61. § 3. és 5. bekezdésének rendelkezése a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt bűncselekmények némelyikét 2011. november 1-e előtt elkövető személyre is vonatkozik, amennyiben ezen személy 2011. november 1-ét követően további, a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt bűncselekmények némelyikét követte el. A bíróság azonban nem köteles figyelembe venni a 2011. november 1-e előtt hozott ítéletet, ha tekintettel a korábbi esetek különös körülményeire, a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt foglalkozástól eltiltás büntetés büntetési tételének kiszabása az elkövetőre nézve aránytalanul szigorú lenne.

438.e §
Átmeneti rendelkezések a 2013. január 1-től hatályos módosításokhoz
Az Európai Unió más tagállamának bírósága által a 7.b § 2. bekezdése alapján hozott, 2013. január 1-ét megelőzően hatályba lépett ítéletet nem kell figyelembe venni.

438.f §
Átmeneti rendelkezések a 2013. augusztus 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntető-törvény alapján kiszabott kitoloncolás büntetés letöltésének elrendelésétől számított tizenöt év elteltével letöltöttnek minősül; a 93. § 2. bekezdésének rendelkezései továbbra is érvényesek.
(2) A kitoloncolás büntetés 1. bekezdésbe foglalt letöltésének tényéről az elítélt kérelme alapján vagy annak hiányában is az ügyben első fokon ítéletet hozó bíróság tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó rendszert.

438.g §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
Jelen törvénynek a műszaki berendezések által történő felügyeletre vonatkozó, 2016. január 1-től hatályos rendelkezései a 2016. január 1-ét megelőzően jogerősen hozott vonatkozásában nem alkalmazandók.

Zárórendelkezések

439. §
Hatályát veszíti:
1. a Tt. 165/1950 sz., a béke megőrzéséről szóló törvénye,
2. a Tt. 140/1961 sz. Büntető-törvényének a Tt. 53/1963 sz. törvényének, a Tt. 184/1964 sz. törvényének, a Tt. 56/1965 sz. törvényének, a Tt. 81/1966 sz. törvényének, a Tt. 148/1969 sz. törvényének, a Tt. 45/1973 sz. törvényének, a Tt. 43/1980 sz. törvényének, a Tt. 10/1989 sz. jogszabályi intézkedésének, a Tt. 159/1989 sz. törvényének, a Tt. 47/1990 sz. törvényének, a Tt. 84/1990 sz. törvényének, a Tt. 175/1990 sz. törvényének, a Tt. 457/1990 sz. törvényének, a Tt. 545/1990 sz. törvényének, a Tt. 490/1991 sz. törvényének, a Tt. 557/1991 sz. törvényének, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmánybíróságának 1992. szeptember 4-én kelt, a Tt. 93/1992 sz. alatt közétett határozatának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 177/1993 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 248/1994 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 102/1995 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 233/1995 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 100/1996 sz. törvényének, a Tt. 13/1998 sz. törvényének, a Tt. 129/1998 sz. törvényének, a Tt. 10/1999 sz. törvényének, a Tt. 183/1999 sz. törvényének, a Tt. 399/2000 sz. törvényének, a Tt. 253/2001sz. törvényének, a Tt. 485/2001 sz. törvényének, a Tt. 237/2002 sz. törvényének, a Tt. 421/2002 sz. törvényének, a Tt. 448/2002 sz. törvényének, a Tt. 553/2002 sz. törvényének, a Tt. 457/2003 sz. törvényének, a Tt. 403/2004 sz. törvényének, a Tt. 576/2004 sz. törvényének, a Tt. 613/2004 sz. törvényének, a Tt. 757/2004 sz. törvényének és a Tt. 227/2005 sz. törvényének olvasatában,
3. a Tt. 120/1962 sz., az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló törvénye,
4. a Tt. 448/2002 sz., a pártfogó felügyeletről szóló törvénye, amely módosítja és kiegészíti a Tt. 140/1961 sz., többször módosított Büntető-törvényét a Tt. 550/2003 sz. törvényének olvasatában.

440. §
Jelen törvény 2006. január 1-én lép hatályba.


Ivan Gašparovič, s.k.
Pavol Hrušovský, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


A Tt. 300/2005 sz. törvényének melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AKTUSOK JEGYZÉKE
1. A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról ((az EU Hivatalos Lapja, fej. 19/köt. 24; az EK Hivatalos Lapja L 328, 2002. 12. 5.).
2. A Tanács 2000. május 29-i 2000/383/IB kerethatározata az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítésről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 1; az EK Hivatalos Lapja L 140, 2000. 6. 14.) a Tanács 2001. december 6-i 2001/888/IB kerethatározata (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 329, 2001. 12. 14.) olvasatában.
3. A Tanács 2001. március 15-i 2001/220/IB kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 82, 2001. 3. 22.).
4. A Tanács 2001. május 28-i 2001/413/IB kerethatározata a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 15/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 149, 2001. 6. 2.).
5. A Tanács 2001. június 26-i 2001/500/IB kerethatározata a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 182, 2001. 7. 5.).
6. A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 164, 2002. 6. 22.).
7. A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 328, 2002. 12. 5.).
8. A Tanács 2003. július 22-i 2003/568/IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EU Hivatalos Lapja L 192, 2003. 7. 31.).
9. A Tanács 2004. október 25-i 2004/757/IB kerethatározata a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (az EU Hivatalos Lapja L 335, 2004. 11. 11.).
10. A Tanács 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározata a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja L 328, 2008. 12. 6.).
11. A Tanács 2005. február 24-i 2005/222/IB kerethatározata az információs rendszerek elleni támadásokról (az EU Hivatalos Lapja L 69, 2005. 3. 16.).
12. A Tanács 2008. november 28-i 2008/919/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 330, 2008. 12. 9.).
13. A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja L 300, 2008. 11. 11.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/99/EK irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről (az EU Hivatalos Lapja L 328, 2008. 12. 6.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelve az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (az EU Hivatalos Lapja L 168, 2009. 6. 30.).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/123/EK irányelve a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 280, 2009. 10. 27.).
17. A Tanács 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (az EU Hivatalos Lapja L 220, 2008. 8. 15.).
18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 101, 2011. 4. 15.).
19. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 335, 2011. 12. 17.).
20. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (az EU Hivatalos Lapja, fej. 5/köt. 5) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2011. április 5-i 492/2011 sz. rendelete olvasatában (az EU Hivatalos Lapja L 141, 2011. 5. 27.).
21. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/62/EU irányelve az euró és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 151, 2014. 5. 21.).
22. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/99/EU irányelve az európai védelmi határozatról (az EU Hivatalos Lapja L 338, 2011. 12. 21.). 
23. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 218, 2013. 8. 14.).
24. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 2014/42/EU irányelve a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (az EU Hivatalos Lapja L 127, 2014. 4. 29.).
25. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (az EU Hivatalos Lapja L 173, 2014. 6. 12.).
Časová verzia účinná od 1. januára 2018

300/2005 Z. z.


TRESTNÝ ZÁKON


z 20. mája 2005


Zmena:
650/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2006
692/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2007
218/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2007
491/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. decembra 2008
497/2008 Z. z. s účinnosťou od 20. decembra 2008
498/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
59/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2009
257/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
317/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
492/2009 Z. z. s účinnosťou od 2. decembra 2009
576/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
224/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2010
547/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
33/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2011
262/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2011
313/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2011
246/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2012
334/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
428/2012 Z. z. s účinnosťou od 21. júna 2013
189/2013 Z. z. s účinnosťou od 4. júla 2013
204/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2013
1/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2014
73/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2015
78/2015 Z. z. s účinnosťou od 17. apríla 2015
174/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2015
78/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
87/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
397/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
398/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
440/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
444/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
316/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2017
264/2017 Z. z. s účinnosťou od 8. novembra 2017
274/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2018


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Všeobecná časť

§ 1
Predmet zákona
Tento zákon upravuje základy trestnej zodpovednosti, druhy trestov, druhy ochranných opatrení, ich ukladanie a skutkové podstaty trestných činov.

PRVÁ HLAVA
Pôsobnosť zákona a základy trestnej zodpovednosti

Prvý diel
Trestný zákon a jeho pôsobnosť

§ 2
Časová pôsobnosť
(1) Trestnosť činu sa posudzuje a trest sa ukladá podľa zákona účinného v čase, keď bol čin spáchaný. Ak v čase medzi spáchaním činu a vynesením rozsudku nadobudnú účinnosť viaceré zákony, trestnosť činu sa posudzuje a trest sa ukladá podľa zákona, ktorý je pre páchateľa priaznivejší.
(2) Páchateľovi možno uložiť taký druh trestu, ktorý dovoľuje uložiť zákon účinný v čase, keď sa o trestnom čine rozhoduje, ak je to pre páchateľa priaznivejšie.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, ochranné opatrenie sa ukladá podľa zákona účinného v čase, keď sa o ochrannom opatrení rozhoduje.

§ 3
Územná pôsobnosť
(1) Podľa tohto zákona sa posudzuje trestnosť činu, ktorý bol spáchaný na území Slovenskej republiky.
(2) Trestný čin sa považuje za spáchaný na území Slovenskej republiky, aj keď sa páchateľ
a) dopustil konania aspoň sčasti na jej území, ak porušenie alebo ohrozenie záujmu chráneného týmto zákonom nastalo alebo malo nastať celkom alebo sčasti mimo jej územia, alebo
b) dopustil konania mimo územia Slovenskej republiky, ak tu malo nastať porušenie alebo ohrozenie záujmu chráneného týmto zákonom alebo ak tu mal nastať aspoň sčasti taký následok.
(3) Podľa tohto zákona sa posudzuje aj trestnosť činu, ktorý bol spáchaný mimo územia Slovenskej republiky na palube lode plávajúcej pod štátnou vlajkou Slovenskej republiky alebo na palube lietadla zapísaného v registri lietadiel Slovenskej republiky.

Osobná pôsobnosť

§ 4
Podľa tohto zákona sa posudzuje aj trestnosť činu, ktorý mimo územia Slovenskej republiky spáchal občan Slovenskej republiky alebo cudzinec, ktorý má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt.

§ 5
Podľa tohto zákona sa posudzuje aj trestnosť obzvlášť závažného zločinu, ak bol čin spáchaný mimo územia Slovenskej republiky proti občanovi Slovenskej republiky a v mieste činu je čin trestný alebo ak miesto činu nepodlieha žiadnej trestnej právomoci.

§ 5a
Podľa tohto zákona sa posudzuje trestnosť nedovolenej výroby omamných a psychotropných látok, jedov alebo prekurzorov, ich držania a obchodovanie s nimi (§ 171 a 172), falšovania, pozmeňovania a neoprávnenej výroby peňazí a cenných papierov (§ 270), uvádzania falšovaných, pozmenených a neoprávnene vyrobených peňazí a cenných papierov (§ 271), výroby a držby falšovateľského náčinia (§ 272), falšovania, pozmeňovania a nedovolenej výroby kolkových známok, poštových cenín, nálepiek a poštových pečiatok (§ 274), falšovania a pozmeňovania kontrolných technických opatrení na označenie tovaru (§ 275), založenia, zosnovania a podporovania teroristickej skupiny alebo jej člena (§ 297), nedovolenej výroby a držania jadrových materiálov, rádioaktívnych látok, vysoko rizikových chemických látok a vysoko rizikových biologických agensov a toxínov (§ 298 a 299), úkladov proti Slovenskej republike (§ 312), teroru (§ 313 a 314), záškodníctva (§ 315 a 316), sabotáže (§ 317), vyzvedačstva (§ 318), útoku na orgán verejnej moci (§ 321), útoku na verejného činiteľa (§ 323), falšovania a pozmeňovania verejnej listiny, úradnej pečate, úradnej uzávery, úradného znaku a úradnej značky (§ 352), ohrozenia dôvernej skutočnosti a vyhradenej skutočnosti (§ 353), prevádzačstva (§ 355), ohrozenia mieru (§ 417), genocídia (§ 418), terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme (§ 419), neľudskosti (§ 425), používania zakázaného bojového prostriedku a nedovoleného vedenia boja (§ 426), plienenia v priestore vojnových operácií (§ 427), zneužívania medzinárodne uznávaných označení a štátnych znakov (§ 428), vojnovej krutosti (§ 431), perzekúcie obyvateľstva (§ 432), vojnového bezprávia (§ 433) aj vtedy, ak taký trestný čin spáchal mimo územia Slovenskej republiky cudzinec, ktorý nemá na území Slovenskej republiky trvalý pobyt.

§ 6
(1) Podľa tohto zákona sa posudzuje trestnosť činu spáchaného mimo územia Slovenskej republiky cudzincom, ktorý nemá na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, aj vtedy, ak
a) čin je trestný aj podľa zákona účinného na území, kde bol spáchaný,
b) páchateľ bol zadržaný alebo zatknutý na území Slovenskej republiky a
c) nebol vydaný na trestné stíhanie cudziemu štátu.
(2) Páchateľovi uvedenému v odseku 1 však nemožno uložiť trest prísnejší, než ustanovuje zákon štátu, na ktorého území bol trestný čin spáchaný.

§ 7
Pôsobnosť podľa medzinárodných zmlúv
(1) Trestnosť činu sa posudzuje podľa tohto zákona aj vtedy, ak to ustanovuje medzinárodná zmluva, ktorá bola ratifikovaná a vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(2) Ustanovenia § 3 až 6 sa nepoužijú, ak to nepripúšťa medzinárodná zmluva, ktorá bola ratifikovaná a vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, ktorou je Slovenská republika viazaná.

§ 7a
Pôsobnosť na ukladanie ochranných opatrení
(1) Ochranné opatrenie podľa tohto zákona možno uložiť, ak sa podľa neho posudzuje trestnosť činu, v súvislosti so spáchaním ktorého má byť ochranné opatrenie uložené.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa použije aj vtedy, ak páchateľ činu inak trestného nie je trestne zodpovedný alebo ak ide o osobu, ktorú nemožno stíhať alebo odsúdiť.

§ 7b
Výkon a zohľadnenie rozhodnutia iného štátu
(1) Rozhodnutie súdu iného štátu v trestnej veci možno na území Slovenskej republiky vykonať alebo môže mať iné právne účinky, len ak tak ustanovuje medzinárodná zmluva alebo zákon.
(2) Právoplatné odsúdenie súdom iného členského štátu Európskej únie v trestnom konaní sa na účely trestného konania zohľadní rovnako, ako keby bolo vydané súdom Slovenskej republiky, ak bolo vydané pre čin trestný aj podľa právneho poriadku Slovenskej republiky.

Druhý diel
Základy trestnej zodpovednosti

Prvý oddiel
Pojem a druhy trestného činu

§ 8
Trestný čin
Trestný čin je protiprávny čin, ktorého znaky sú uvedené v tomto zákone, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 9
Druhy trestných činov
Trestný čin je prečin a zločin.

§ 10
Prečin
(1) Prečin je
a) trestný čin spáchaný z nedbanlivosti alebo
b) úmyselný trestný čin, za ktorý tento zákon v osobitnej časti ustanovuje trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby neprevyšujúcou päť rokov.
(2) Nejde o prečin, ak vzhľadom na spôsob vykonania činu a jeho následky, okolnosti, za ktorých bol čin spáchaný, mieru zavinenia a pohnútku páchateľa je jeho závažnosť nepatrná.

§ 11
Zločin
(1) Zločin je úmyselný trestný čin, za ktorý tento zákon v osobitnej časti ustanovuje trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby prevyšujúcou päť rokov.
(2) O zločin ide aj vtedy, ak v prísnejšej skutkovej podstate prečinu spáchaného úmyselne je ustanovená horná hranica trestnej sadzby prevyšujúca päť rokov.
(3) Zločin, za ktorý tento zákon ustanovuje trest odňatia slobody s dolnou hranicou trestnej sadzby najmenej desať rokov, sa považuje za obzvlášť závažný.

§ 12
Miesto spáchania trestného činu
Miesto spáchania trestného činu je každé miesto, na ktorom
a) páchateľ konal, alebo
b) nastal alebo podľa predstavy páchateľa mal nastať následok predpokladaný týmto zákonom.

§ 13
Príprava na zločin
(1) Príprava na zločin je konanie, ktoré spočíva v úmyselnom organizovaní zločinu, zadovažovaní alebo prispôsobovaní prostriedkov alebo nástrojov na jeho spáchanie, v spolčení, zhluknutí, návode, objednávaní alebo pomoci na taký zločin alebo v inom úmyselnom vytváraní podmienok na jeho spáchanie, ak nedošlo k pokusu ani dokonaniu zločinu.
(2) Príprava na zločin je trestná podľa trestnej sadzby ustanovenej za zločin, ku ktorému smerovala.
(3) Trestnosť prípravy na zločin zaniká, ak páchateľ dobrovoľne
a) upustil od ďalšieho konania smerujúceho k spáchaniu zločinu a odstránil nebezpečenstvo, ktoré vzniklo záujmu chránenému týmto zákonom z podniknutej prípravy, alebo
b) urobil o príprave na zločin oznámenie orgánu činnému v trestnom konaní alebo Policajnému zboru v čase, keď nebezpečenstvo, ktoré vzniklo záujmu chránenému týmto zákonom z podniknutej prípravy, sa mohlo ešte odstrániť; vojak môže toto oznámenie urobiť aj svojmu nadriadenému alebo služobnému orgánu a osoba vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby aj príslušníkovi Zboru väzenskej a justičnej stráže.
(4) Ustanovením odseku 3 nie je dotknutá trestnosť páchateľa za iný trestný čin, ktorý už týmto konaním spáchal.

§ 14
Pokus trestného činu
(1) Pokus trestného činu je konanie, ktoré bezprostredne smeruje k dokonaniu trestného činu, ktorého sa páchateľ dopustil v úmysle spáchať trestný čin, ak nedošlo k dokonaniu trestného činu.
(2) Pokus trestného činu je trestný podľa trestnej sadzby ustanovenej na dokonaný trestný čin.
(3) Trestnosť pokusu trestného činu zaniká, ak páchateľ dobrovoľne
a) upustil od ďalšieho konania potrebného na dokonanie trestného činu a odstránil nebezpečenstvo, ktoré vzniklo záujmu chránenému týmto zákonom z podniknutého pokusu, alebo
b) urobil o pokuse trestného činu oznámenie orgánu činnému v trestnom konaní alebo Policajnému zboru v čase, keď nebezpečenstvo, ktoré vzniklo záujmu chránenému týmto zákonom z podniknutého pokusu, sa mohlo ešte odstrániť; vojak môže toto oznámenie urobiť aj svojmu nadriadenému alebo služobnému orgánu a osoba vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby aj príslušníkovi Zboru väzenskej a justičnej stráže.
(4) Ustanovením odseku 3 nie je dotknutá trestnosť páchateľa za iný trestný čin, ktorý už týmto konaním spáchal.

Zavinenie

§ 15
Trestný čin je spáchaný úmyselne, ak páchateľ
a) chcel spôsobom uvedeným v tomto zákone porušiť alebo ohroziť záujem chránený týmto zákonom, alebo
b) vedel, že svojím konaním môže také porušenie alebo ohrozenie spôsobiť, a pre prípad, že ho spôsobí, bol s tým uzrozumený.

§ 16
Trestný čin je spáchaný z nedbanlivosti, ak páchateľ
a) vedel, že môže spôsobom uvedeným v tomto zákone porušiť alebo ohroziť záujem chránený týmto zákonom, ale bez primeraných dôvodov sa spoliehal, že také porušenie alebo ohrozenie nespôsobí, alebo
b) nevedel, že svojím konaním môže také porušenie alebo ohrozenie spôsobiť, hoci o tom vzhľadom na okolnosti a na svoje osobné pomery vedieť mal a mohol.

§ 17
Pre trestnosť činu spáchaného fyzickou osobou treba úmyselné zavinenie, ak tento zákon výslovne neustanovuje, že stačí zavinenie z nedbanlivosti.

§ 18
Na priťažujúcu okolnosť alebo na okolnosť, ktorá podmieňuje použitie vyššej trestnej sadzby, sa prihliadne, ak ide o
a) ťažší následok, aj vtedy, keď ho páchateľ zavinil z nedbanlivosti, ak tento zákon nevyžaduje aj v tomto prípade zavinenie úmyselné, alebo
b) inú skutočnosť, aj vtedy, keď o nej páchateľ nevedel, hoci o nej vzhľadom na okolnosti a na svoje osobné pomery vedieť mal a mohol, ak tento zákon nevyžaduje, aby o nej páchateľ vedel.

Druhý oddiel
Páchateľ, spolupáchateľ a účastník trestného činu

§ 19
Páchateľ
(1) Páchateľ trestného činu je ten, kto trestný čin spáchal sám.
(2) Páchateľom trestného činu môže byť fyzická osoba a právnická osoba za podmienok ustanovených osobitným predpisom.

§ 20
Spolupáchateľ
Ak bol trestný čin spáchaný spoločným konaním dvoch alebo viacerých páchateľov (spolupáchatelia), zodpovedá každý z nich, ako keby trestný čin spáchal sám.

§ 21
Účastník
(1) Účastník na dokonanom trestnom čine alebo na jeho pokuse je ten, kto úmyselne
a) zosnoval alebo riadil spáchanie trestného činu (organizátor),
b) naviedol iného na spáchanie trestného činu (návodca),
c) požiadal iného, aby spáchal trestný čin (objednávateľ), alebo
d) poskytol inému pomoc na spáchanie trestného činu, najmä zadovážením prostriedkov, odstránením prekážok, radou, utvrdzovaním v predsavzatí, sľubom pomôcť po trestnom čine (pomocník).
(2) Na trestnú zodpovednosť účastníka sa použijú ustanovenia o trestnej zodpovednosti páchateľa, ak tento zákon neustanovuje inak.

Tretí oddiel
Okolnosti vylučujúce trestnú zodpovednosť

§ 22
Vek
(1) Kto v čase spáchania činu inak trestného nedovŕšil štrnásty rok svojho veku, nie je trestne zodpovedný.
(2) Pre trestný čin sexuálneho zneužívania podľa § 201 nie je trestne zodpovedný, kto v čase spáchania činu nedovŕšil pätnásty rok svojho veku.

§ 23
Nepríčetnosť
Kto pre duševnú poruchu v čase spáchania činu inak trestného nemohol rozpoznať jeho protiprávnosť alebo ovládať svoje konanie, nie je za tento čin trestne zodpovedný, ak tento zákon neustanovuje inak.

Štvrtý oddiel
Okolnosti vylučujúce protiprávnosť činu

§ 24
Krajná núdza
(1) Čin inak trestný, ktorým niekto odvracia nebezpečenstvo priamo hroziace záujmu chránenému týmto zákonom, nie je trestným činom.
(2) Nejde o krajnú núdzu, ak bolo možné nebezpečenstvo priamo hroziace záujmu chránenému týmto zákonom za daných okolností odvrátiť inak alebo ak spôsobený následok je zjavne závažnejší ako ten, ktorý hrozil. Rovnako nejde o krajnú núdzu, ak ten, komu nebezpečenstvo priamo hrozilo, bol podľa všeobecne záväzného právneho predpisu povinný ho znášať.

§ 25
Nutná obrana
(1) Čin inak trestný, ktorým niekto odvracia priamo hroziaci alebo trvajúci útok na záujem chránený týmto zákonom, nie je trestným činom.
(2) Nejde o nutnú obranu, ak obrana bola celkom zjavne neprimeraná útoku, najmä k jeho spôsobu, miestu a času, okolnostiam vzťahujúcim sa k osobe útočníka alebo k osobe obrancu.
(3) Ten, kto odvracia útok spôsobom uvedeným v odseku 2, nebude trestne zodpovedný, ak konal v silnom rozrušení spôsobenom útokom, najmä v dôsledku zmätku, strachu alebo zľaknutia.
(4) Ak sa niekto vzhľadom na okolnosti prípadu mylne domnieva, že útok hrozí, nevylučuje to trestnú zodpovednosť za čin spáchaný z nedbanlivosti, ak omyl spočíva v nedbanlivosti.

§ 26
Oprávnené použitie zbrane
(1) Použitie zbrane v súlade so zákonom nie je trestným činom.
(2) Za použitie zbrane v súlade so zákonom sa považuje aj jej použitie proti inému vo svojom obydlí na ochranu života, zdravia alebo majetku, ak osoba do obydlia neoprávnene vnikne alebo v ňom neoprávnene zotrvá a nejde o nutnú obranu. To neplatí, ak bola pritom inému úmyselne spôsobená smrť.

§ 27
Dovolené riziko
(1) Čin inak trestný nie je trestným činom, ak niekto v súlade s dosiahnutým stavom poznania vykonáva spoločensky prospešnú činnosť v oblasti výroby a výskumu, ak spoločensky prospešný výsledok, ktorý sa od vykonávania činu očakáva, nemožno dosiahnuť bez rizika ohrozenia záujmu chráneného týmto zákonom.
(2) Nejde o dovolené riziko, ak výsledok, ku ktorému čin smeruje, celkom zjavne nezodpovedá miere rizika alebo vykonávanie činu odporuje všeobecne záväznému právnemu predpisu, verejnému záujmu, zásadám ľudskosti alebo sa prieči dobrým mravom.

§ 28
Výkon práva a povinnosti
(1) Čin inak trestný nie je trestným činom, ak ide o výkon práva alebo povinnosti vyplývajúcich zo všeobecne záväzného právneho predpisu, z rozhodnutia súdu alebo iného orgánu verejnej moci, z plnenia pracovných či iných úloh alebo zo zmluvy, ktorá neodporuje všeobecne záväznému právnemu predpisu ani ho neobchádza; spôsob výkonu práv a povinností nesmie odporovať všeobecne záväznému právnemu predpisu.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak bol spáchaný trestný čin genocídia podľa § 418, trestný čin nedobrovoľného zmiznutia podľa § 420a alebo trestný čin neľudskosti podľa § 425 splnením nariadenia, príkazu, rozkazu alebo pokynu orgánu výkonnej moci alebo nadriadeného.
(3) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak bol spáchaný trestný čin vojnového bezprávia podľa § 433 splnením nariadenia, príkazu, rozkazu alebo pokynu orgánu výkonnej moci alebo nadriadeného, okrem prípadu, ak osoba, ktorá plnila také nariadenie, príkaz, rozkaz alebo pokyn,
a) mala zákonnú povinnosť splniť také nariadenie, príkaz, rozkaz alebo pokyn,
b) nevedela, že také nariadenie, príkaz, rozkaz alebo pokyn je nezákonné, a
c) obsah takého nariadenia, príkazu, rozkazu alebo pokynu nenasvedčoval, že je nezákonné.

§ 29
Súhlas poškodeného
(1) Čin inak trestný nie je trestným činom, ak bol vykonaný so súhlasom poškodeného a nesmeruje proti jeho životu alebo zdraviu.
(2) Nejde o súhlas poškodeného, ak súhlas nebol daný vopred, nebol vážny a dobrovoľný alebo ak v súvislosti s ním bol spáchaný iný trestný čin.
(3) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak podľa skutkovej podstaty trestného činu má byť čin trestný aj vtedy, keď bol daný súhlas poškodeného podľa odseku 1.

§ 30
Plnenie úlohy agenta
(1) Čin inak trestný nie je trestným činom, ak ním agent ustanovený podľa osobitného predpisu pri odhaľovaní trestného činu a pri zisťovaní jeho páchateľa ohrozí alebo poruší záujem chránený týmto zákonom len preto, že bol k tomu donútený zločineckou skupinou alebo teroristickou skupinou, v ktorej pôsobí, alebo ak spácha taký čin v dôvodnej obave o život alebo zdravie svoje alebo blízkej osoby.
(2) Ustanovenie odseku 1 neplatí, ak agent spácha trestný čin úkladnej vraždy podľa § 144, vraždy podľa § 145, znásilnenia podľa § 199, sexuálneho násilia podľa § 200, sexuálneho zneužívania podľa § 201, všeobecného ohrozenia podľa § 284 ods. 2 až 4, ohrozenia bezpečnosti vzdušného dopravného prostriedku a lode podľa § 291, zavlečenia vzdušného dopravného prostriedku do cudziny podľa § 293, vlastizrady podľa § 311, úkladov proti Slovenskej republike podľa § 312, teroru podľa § 313, § 314, záškodníctva podľa § 315, § 316, sabotáže podľa § 317, vyzvedačstva podľa § 318, genocídia podľa § 418, terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme podľa § 419 alebo neľudskosti podľa § 425 alebo ak činom uvedeným v odseku 1 spôsobí ťažkú ujmu na zdraví alebo smrť.
(3) Čin inak trestný uvedený v § 332 až 334 a v § 336 ods. 2 spáchaný na účely odhalenia trestného činu alebo zistenia páchateľa trestného činu podľa § 326, § 328 až 330, § 336 ods. 1, § 336a alebo § 336b spôsobom ustanoveným v Trestnom poriadku nie je trestným činom.

DRUHÁ HLAVA
Sankcie

Prvý diel
Druhy sankcií

§ 31
Trest a ochranné opatrenie
(1) Sankcie podľa tohto zákona sú tresty a ochranné opatrenia, ktoré sú právnym následkom spáchaného trestného činu alebo činu inak trestného.
(2) Trest je ujma na osobnej slobode, majetkových alebo iných právach odsúdeného, ktorú môže uložiť páchateľovi len súd podľa tohto zákona za spáchaný trestný čin.
(3) Ochranné opatrenie je ujma na osobnej slobode alebo majetku odsúdeného alebo inej osoby, ktorú môže uložiť len súd podľa tohto zákona v záujme ochrany spoločnosti pred trestnými činmi alebo činmi inak trestnými.

§ 32
Druhy trestov
Za spáchané trestné činy môže súd uložiť páchateľovi, ktorý je fyzickou osobou, len
a) trest odňatia slobody,
b) trest domáceho väzenia,
c) trest povinnej práce,
d) peňažný trest,
e) trest prepadnutia majetku,
f) trest prepadnutia veci,
g) trest zákazu činnosti,
h) trest zákazu pobytu,
i) trest zákazu účasti na verejných podujatiach,
j) trest straty čestných titulov a vyznamenaní,
k) trest straty vojenskej a inej hodnosti,
l) trest vyhostenia.

§ 33
Druhy ochranných opatrení
Ochranné opatrenia sú:
a) ochranné liečenie,
b) ochranná výchova,
c) ochranný dohľad,
d) detencia,
e) zhabanie veci.

Druhý diel
Základné zásady ukladania sankcií

§ 34
Zásady ukladania trestov
(1) Trest má zabezpečiť ochranu spoločnosti pred páchateľom tým, že mu zabráni v páchaní ďalšej trestnej činnosti a vytvorí podmienky na jeho výchovu k tomu, aby viedol riadny život a súčasne iných odradí od páchania trestných činov; trest zároveň vyjadruje morálne odsúdenie páchateľa spoločnosťou.
(2) Páchateľovi možno uložiť len taký druh trestu a len v takej výmere, ako je to ustanovené v tomto zákone, pričom tento zákon v osobitnej časti ustanovuje len trestné sadzby trestu odňatia slobody.
(3) Trest má postihovať iba páchateľa, tak aby bol zabezpečený čo najmenší vplyv na jeho rodinu a jemu blízke osoby.
(4) Pri určovaní druhu trestu a jeho výmery súd prihliadne najmä na spôsob spáchania činu a jeho následok, zavinenie, pohnútku, priťažujúce okolnosti, poľahčujúce okolnosti a na osobu páchateľa, jeho pomery a možnosť jeho nápravy.
(5) Pri určovaní druhu trestu a jeho výmery súd prihliadne
a) u spolupáchateľov aj na to, akou mierou konanie každého z nich prispelo k spáchaniu trestného činu,
b) u organizátora, objednávateľa, návodcu a pomocníka aj na význam a povahu ich účasti na spáchanom trestnom čine,
c) pri príprave na zločin a pri pokuse trestného činu aj na to, do akej miery sa konanie páchateľa priblížilo k dokonaniu trestného činu, ako aj na okolnosti a na dôvody, pre ktoré k dokonaniu trestného činu nedošlo.
(6) Tresty uvedené v § 32 možno uložiť samostatne alebo možno uložiť viac týchto trestov popri sebe. Za trestný čin, ktorého horná hranica trestnej sadzby trestu odňatia slobody ustanovená v osobitnej časti zákona prevyšuje päť rokov, musí súd uložiť trest odňatia slobody.
(7) Popri sebe nemožno uložiť trest
a) odňatia slobody a domáceho väzenia,
b) odňatia slobody a povinnej práce,
c) peňažný a prepadnutia majetku,
d) prepadnutia veci a prepadnutia majetku,
e) zákazu pobytu a vyhostenia.
(8) Ak súd uloží trest odňatia slobody na doživotie, môže zároveň rozhodnúť, že podmienečné prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody nie je prípustné, ak páchateľ
a) spáchal dva alebo viac obzvlášť závažných zločinov,
b) naplnil súčasne dve alebo viac okolností podmieňujúcich použitie vyššej trestnej sadzby,
c) spáchal trestný čin ako člen zločineckej skupiny alebo teroristickej skupiny, alebo
d) bol už potrestaný za trestný čin uvedený v § 47 ods. 2.

§ 35
Zásady ukladania ochranných opatrení
(1) Ochranné opatrenie možno uložiť páchateľovi trestného činu buď popri treste, alebo aj pri upustení od potrestania páchateľa, ak ochranné opatrenie zabezpečí ochranu spoločnosti pred páchateľom účinnejšie ako trest.
(2) Ochranné opatrenie môže postihnúť osobu iba tak, aby bol zabezpečený čo najmenší vplyv na jej rodinu a blízke osoby.
(3) Ochranné opatrenie možno uložiť aj páchateľovi činu inak trestného alebo inej osobe, ak je to nevyhnutné na zabezpečenie ochrany spoločnosti pred páchaním nových trestných činov.
(4) Popri ochrannej výchove nemožno uložiť ochranný dohľad.
(5) Pri ukladaní ochranných opatrení sa súd neriadi zásadou úmernosti k spáchanému činu, ale potrebou ochrany spoločnosti, pričom prihliada aj na potrebu liečenia, výchovy alebo dovŕšenia nápravy páchateľa alebo inej osoby.
(6) Výkon ochranného opatrenia sa musí skončiť najneskôr dosiahnutím jeho účelu, prípadne uplynutím doby, na ktorú bolo uložené, alebo dovŕšením zákonom ustanoveného veku odsúdeného alebo inej osoby.

Poľahčujúce okolnosti a priťažujúce okolnosti

§ 36
Poľahčujúcou okolnosťou je to, že páchateľ
a) spáchal trestný čin v ospravedlniteľnom silnom citovom rozrušení,
b) spáchal trestný čin v dôsledku nedostatku vedomostí alebo skúseností,
c) spáchal trestný čin v spojitosti s negatívnymi dôsledkami svojej choroby,
d) spáchal trestný čin vo veku blízkom veku mladistvých alebo ako osoba vo vyššom veku, ak táto skutočnosť mala vplyv na jeho rozumovú alebo vôľovú spôsobilosť,
e) spáchal trestný čin pod tlakom odkázanosti alebo podriadenosti,
f) spáchal trestný čin pod vplyvom hrozby alebo nátlaku,
g) spáchal trestný čin v dôsledku núdze, ktorú si sám nespôsobil,
h) spáchal trestný čin pod vplyvom tiesnivých osobných pomerov alebo rodinných pomerov, ktoré si sám nespôsobil,
i) spáchal trestný čin, odvracajúc útok alebo iné nebezpečenstvo alebo konajúc za okolností, ktoré by za splnenia ďalších predpokladov inak vylučovali trestnosť činu, ale konal bez toho, že by boli celkom splnené podmienky nutnej obrany, krajnej núdze, výkonu práva a povinnosti alebo súhlasu poškodeného, oprávneného použitia zbrane, dovoleného rizika alebo plnenia úloh agenta,
j) viedol pred spáchaním trestného činu riadny život,
k) pričinil sa o odstránenie škodlivých následkov trestného činu alebo dobrovoľne nahradil spôsobenú škodu,
l) priznal sa k spáchaniu trestného činu a trestný čin úprimne oľutoval,
m) sám oznámil trestný čin príslušným orgánom,
n) napomáhal pri objasňovaní trestnej činnosti príslušným orgánom, alebo
o) prispel k odhaleniu alebo usvedčeniu organizovanej skupiny, zločineckej skupiny alebo teroristickej skupiny.

§ 37
Priťažujúcou okolnosťou je to, že páchateľ
a) spáchal trestný čin z obzvlášť zavrhnutiahodnej pohnútky,
b) spáchal trestný čin ako odplatu voči inému za to, že voči páchateľovi plnil povinnosť vyplývajúcu zo zákona alebo iného všeobecne záväzného právneho predpisu, najmä proti pedagogickému zamestnancovi alebo odbornému zamestnancovi,
c) spáchal trestný čin preto, aby inému zmaril alebo sťažil uplatnenie jeho základných práv a slobôd, alebo preto, aby uľahčil alebo zakryl iný trestný čin,
d) spáchal trestný čin za živelnej pohromy alebo inej mimoriadnej udalosti vážne ohrozujúcej život alebo zdravie ľudí, iné základné práva a slobody, ústavné zriadenie, majetok, verejný poriadok alebo mravnosť,
e) zneužil svoje zamestnanie, povolanie, funkciu alebo postavenie na dosiahnutie neoprávnenej alebo neprimeranej výhody,
f) spáchal trestný čin verejne,
g) spáchal trestný čin na mieste požívajúcom podľa všeobecne záväzného právneho predpisu osobitnú ochranu, najmä v dome alebo byte iného,
h) spáchal viac trestných činov,
i) zneužil na spáchanie trestného činu osobu, ktorá nie je trestne zodpovedná,
j) zviedol na spáchanie trestného činu mladistvého,
k) spáchal trestný čin ako organizátor,
l) spáchal trestný čin v spojení s cudzou mocou alebo cudzím činiteľom,
m) bol už za trestný čin odsúdený; súd môže podľa povahy predchádzajúceho odsúdenia na túto okolnosť neprihliadať,
n) spáchal trestný čin ako člen skupiny osôb počas premiestňovania sa na miesto konania verejného podujatia alebo z miesta konania verejného podujatia, alebo
o) spáchal trestný čin z dôvodu príslušnosti k športovému klubu.

§ 38
(1) Na okolnosť, ktorá je zákonným znakom trestného činu, nemožno prihliadnuť ako na poľahčujúcu okolnosť, priťažujúcu okolnosť, okolnosť, ktorá podmieňuje uloženie trestu pod zákonom ustanovenú dolnú hranicu trestnej sadzby, alebo okolnosť, ktorá podmieňuje použitie vyššej trestnej sadzby.
(2) Pri určovaní druhu trestu a jeho výmery musí súd prihliadnuť na pomer a mieru závažnosti poľahčujúcich okolností a priťažujúcich okolností.
(3) Ak prevažuje pomer poľahčujúcich okolností, znižuje sa horná hranica zákonom ustanovenej trestnej sadzby o jednu tretinu.
(4) Ak prevažuje pomer priťažujúcich okolností, zvyšuje sa dolná hranica zákonom ustanovenej trestnej sadzby o jednu tretinu.
(5) Pri opätovnom spáchaní zločinu sa zvyšuje dolná hranica zákonom ustanovenej trestnej sadzby o jednu polovicu; v takom prípade sa ustanovenie odseku 4 nepoužije.
(6) Pri opätovnom spáchaní obzvlášť závažného zločinu sa zvyšuje dolná hranica zákonom ustanovenej trestnej sadzby o dve tretiny; v takom prípade sa ustanovenia odsekov 4 a 5 nepoužijú.
(7) Ustanovenia odsekov 4 až 6 sa nepoužijú, ak sa súčasne ukladá zvýšený úhrnný trest alebo súhrnný trest podľa § 41 ods. 2 alebo podľa § 42, ak by súčasné použitie týchto ustanovení bolo pre páchateľa neprimerane prísne.
(8) Zníženie hornej hranice alebo zvýšenie dolnej hranice trestnej sadzby podľa odsekov 3 až 6 sa vykoná iba v rámci zákonom ustanovenej trestnej sadzby; základom na zníženie alebo zvýšenie trestnej sadzby je rozdiel medzi hornou a dolnou hranicou zákonom ustanovenej trestnej sadzby. Zníženie hornej hranice alebo zvýšenie dolnej hranice zákonom ustanovenej trestnej sadzby sa nepoužije v prípadoch, keď v osobitnej časti zákona je ustanovený iba trest odňatia slobody na dvadsaťpäť rokov alebo doživotie.

§ 39
Mimoriadne zníženie trestu
(1) Ak súd vzhľadom na okolnosti prípadu alebo vzhľadom na pomery páchateľa má za to, že by použitie trestnej sadzby ustanovenej týmto zákonom bolo pre páchateľa neprimerane prísne a na zabezpečenie ochrany spoločnosti postačuje aj trest kratšieho trvania, možno páchateľovi uložiť trest aj pod dolnú hranicu trestu ustanoveného týmto zákonom.
(2) Súd môže znížiť trest pod dolnú hranicu trestnej sadzby ustanovenej týmto zákonom aj vtedy, ak odsudzuje páchateľa
a) za prípravu na zločin alebo za pokus trestného činu a ak vzhľadom na povahu a závažnosť prípravy alebo pokusu má súd za to, že použitie trestnej sadzby ustanovenej týmto zákonom by bolo pre páchateľa neprimerane prísne a na ochranu spoločnosti postačuje aj trest kratšieho trvania,
b) ktorý významnou mierou prispel k objasneniu trestného činu spáchaného v prospech zločineckej skupiny alebo teroristickej skupiny alebo napomáhal zabrániť spáchaniu trestného činu, ktorý v prospech zločineckej skupiny alebo teroristickej skupiny iný pripravoval alebo sa o jeho spáchanie pokúsil tým, že oznámil jeho činnosť orgánom činným v trestnom konaní a poskytol im informácie, ktoré by inak nezískali, a tak im pomohol zabrániť alebo zmierniť následky trestného činu, zistiť alebo usvedčiť páchateľov alebo zabezpečiť dôkazy o trestnom čine v prospech usvedčenia zločineckej skupiny alebo teroristickej skupiny,
c) ktorý spáchal trestný čin v stave zmenšenej príčetnosti, a súd má za to, že vzhľadom na zdravotný stav páchateľa by bolo možné za súčasného uloženia ochranného liečenia dosiahnuť ochranu spoločnosti aj trestom kratšieho trvania, pričom nie je viazaný obmedzeniami uvedenými v odseku 3 a zároveň uloží ochranné liečenie,
d) v konaní o dohode o uznaní viny a prijatí trestu, alebo
e) ktorý sa zvlášť významnou mierou podieľal na objasnení trestného činu korupcie podľa ôsmej hlavy tretieho dielu osobitnej časti tohto zákona, trestného činu založenia, zosnovania a podporovania zločineckej skupiny podľa § 296, trestného činu založenia, zosnovania a podporovania teroristickej skupiny podľa § 297 alebo obzvlášť závažného zločinu spáchaného organizovanou skupinou, zločineckou skupinou alebo teroristickou skupinou, alebo na zistení alebo usvedčení jeho páchateľa tým, že poskytol v trestnom konaní dôkazy o takom čine, ak vzhľadom na povahu a závažnosť ním spáchaného trestného činu má súd za to, že účel trestu možno dosiahnuť aj trestom kratšieho trvania; znížiť trest odňatia slobody pod dolnú hranicu trestnej sadzby sa nesmie voči organizátorovi, návodcovi alebo objednávateľovi trestného činu, o ktorom poskytol dôkazy v trestnom konaní.
(3) Pri ukladaní trestu pod zákonom ustanovenú trestnú sadzbu však súd nesmie uložiť
a) trest odňatia slobody kratší ako dvadsať rokov, ak je páchateľ odsúdený za trestný čin úkladnej vraždy podľa § 144 ods. 3, genocídia podľa § 418 ods. 3, terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme podľa § 419 ods. 3 a 4, neľudskosti podľa § 425 ods. 2 alebo vojnového bezprávia podľa § 433 ods. 2,
b) trest odňatia slobody kratší ako osem rokov, ak je v osobitnej časti tohto zákona dolná hranica trestnej sadzby trestu odňatia slobody aspoň pätnásť rokov,
c) trest odňatia slobody kratší ako päť rokov, ak je v osobitnej časti tohto zákona dolná hranica trestnej sadzby trestu odňatia slobody aspoň desať rokov,
d) trest odňatia slobody kratší ako dva roky, ak je v osobitnej časti tohto zákona dolná hranica trestnej sadzby trestu odňatia slobody aspoň päť rokov,
e) trest odňatia slobody kratší ako šesť mesiacov, ak je v osobitnej časti tohto zákona dolná hranica trestnej sadzby trestu odňatia slobody menej ako päť rokov, a
f) trest zákazu činnosti, trest zákazu pobytu a trest vyhostenia na dobu kratšiu ako šesť mesiacov.
(4) V konaní o dohode o uznaní viny a prijatí trestu môže súd uložiť trest odňatia slobody znížený o jednu tretinu pod dolnú hranicu zákonom ustanovenej trestnej sadzby a v prípade trestných činov uvedených v odseku 3 písm. a) trest odňatia slobody nie kratší ako dvadsať rokov.

§ 40
Upustenie od potrestania
(1) Od potrestania páchateľa prečinu, ak ním nebola spôsobená smrť alebo ťažká ujma na zdraví, možno upustiť, ak
a) páchateľ priznal spáchanie prečinu, jeho spáchanie ľutuje a prejavuje účinnú snahu po náprave a ak vzhľadom na povahu spáchaného prečinu a na doterajší život páchateľa možno dôvodne očakávať, že už samotné prejednanie veci pred súdom postačí na jeho nápravu,
b) prečin spáchala osoba z donútenia v priamej súvislosti s tým, že bol na nej spáchaný trestný čin obchodovania s ľuďmi podľa § 179, trestný čin sexuálneho zneužívania podľa § 201 až 202, alebo trestný čin výroby detskej pornografie podľa § 368,
c) súd prijme záruku za nápravu páchateľa a má za to, že vzhľadom na výchovný vplyv toho, kto záruku ponúkol, povahu spáchaného prečinu a osobu páchateľa uloženie trestu nie je potrebné, alebo
d) prečin spáchal v stave zmenšenej príčetnosti a súd má za to, že ochranné liečenie, ktoré mu zároveň ukladá, zabezpečí ochranu spoločnosti a nápravu páchateľa účinnejšie ako trest; to neplatí, ak si stav zmenšenej príčetnosti spôsobil vplyvom návykovej látky.
(2) Ak sa upustilo od potrestania páchateľa podľa odseku 1, hľadí sa na páchateľa, ako keby nebol odsúdený.

§ 41
Úhrnný trest a spoločný trest
(1) Ak súd odsudzuje páchateľa za dva alebo viac trestných činov, uloží mu úhrnný trest podľa toho zákonného ustanovenia, ktoré sa vzťahuje na trestný čin z nich najprísnejšie trestný. Popri treste prípustnom podľa takého zákonného ustanovenia možno v rámci úhrnného trestu uložiť aj iný druh trestu, ak jeho uloženie by bolo odôvodnené niektorým zo zbiehajúcich sa trestných činov. Ak sú dolné hranice trestných sadzieb trestov odňatia slobody rôzne, je dolnou hranicou úhrnného trestu najvyššia z nich.
(2) Ak súd ukladá úhrnný trest odňatia slobody za dva alebo viac úmyselných trestných činov, z ktorých aspoň jeden je zločinom, spáchaných dvoma alebo viacerými skutkami, zvyšuje sa horná hranica trestnej sadzby odňatia slobody trestného činu z nich najprísnejšie trestného o jednu tretinu. Horná hranica zvýšenej trestnej sadzby nesmie prevyšovať dvadsaťpäť rokov a pri mladistvých trestnú sadzbu uvedenú v § 117 ods. 1 alebo 3. Popri treste odňatia slobody možno v rámci úhrnného trestu uložiť aj iný druh trestu, ak by jeho uloženie bolo odôvodnené niektorým zo súdených trestných činov.
(3) Ak súd odsudzuje páchateľa za ďalší čiastkový útok, ktorý tvorí súčasť pokračovacieho trestného činu, za ktorého iný čiastkový útok bol súdom prvého stupňa vyhlásený odsudzujúci rozsudok, ktorý už nadobudol právoplatnosť, zruší v rozsudku skorší výrok o vine o pokračovacom trestnom čine a trestných činoch spáchaných s ním v jednočinnom súbehu, celý výrok o treste, ako aj ďalšie výroky, ktoré majú v uvedenom výroku o vine svoj podklad. Súd pri viazanosti skutkovými zisteniami v zrušenom rozsudku znova rozhodne o vine za pokračovací trestný čin vrátane nového čiastkového útoku, prípadne za trestné činy spáchané s ním v jednočinnom súbehu, ako aj o spoločnom treste za pokračovací trestný čin, ktorý nesmie byť miernejší než trest uložený skorším rozsudkom. Súd prípadne rozhodne tiež o nadväzujúcich výrokoch, ktoré majú podklad vo výroku o vine. Ak je ukladaný trest za viac trestných činov, ustanovenia odsekov 1 a 2, § 42 a § 43 sa použijú primerane.
(4) Ustanovenie odseku 3 sa nepoužije, ak predchádzajúci rozsudok bol vydaný súdom iného členského štátu Európskej únie.

§ 42
Súhrnný trest
(1) Ak súd odsudzuje páchateľa za trestný čin, ktorý spáchal skôr, ako bol súdom prvého stupňa vyhlásený odsudzujúci rozsudok za iný jeho trestný čin, uloží mu súhrnný trest podľa zásad na uloženie úhrnného trestu.
(2) Spolu s uložením súhrnného trestu súd zruší výrok o treste uloženom páchateľovi skorším rozsudkom, ako aj všetky ďalšie rozhodnutia na tento výrok obsahovo nadväzujúce, ak vzhľadom na zmenu, ku ktorej došlo zrušením, stratili podklad. Súhrnný trest nesmie byť miernejší ako trest uložený skorším rozsudkom. V rámci súhrnného trestu súd uloží trest straty čestných titulov a vyznamenaní, trest straty vojenskej a inej hodnosti, trest prepadnutia majetku, peňažný trest, trest prepadnutia veci, trest zákazu činnosti alebo trest zákazu účasti na verejných podujatiach, ak bol taký trest uložený už skorším rozsudkom a ak tomu nebráni ustanovenie § 34 ods. 7.
(3) Ustanovenie o súhrnnom treste sa nepoužije, ak skoršie odsúdenie je takej povahy, že sa na páchateľa hľadí, ako keby nebol odsúdený alebo ak skorší rozsudok bol vydaný súdom iného členského štátu Európskej únie.

§ 43
Ďalší trest
Ak súd odsudzuje páchateľa za trestný čin, ktorý spáchal predtým, než bol trest uložený skorším rozsudkom vykonaný, a ukladá mu trest rovnakého druhu, nesmie tento trest spolu s doteraz nevykonanou časťou trestu uloženého skorším rozsudkom prevyšovať najvyššiu výmeru dovolenú týmto zákonom pre tento druh trestu. Ak je jedným z týchto trestov trest odňatia slobody, rozumie sa takou najvyššou výmerou doba dvadsiatich piatich rokov alebo trest odňatia slobody na doživotie.

§ 44
Upustenie od súhrnného trestu a ďalšieho trestu
Súd upustí od uloženia súhrnného trestu podľa § 42 alebo od uloženia ďalšieho trestu podľa § 43, ak pokladá trest uložený skorším rozsudkom na ochranu spoločnosti a nápravu páchateľa za dostatočný.

§ 45
Započítanie väzby a trestu
(1) Ak sa viedlo proti páchateľovi trestné stíhanie vo väzbe a dôjde v tomto konaní k jeho odsúdeniu, započíta sa mu doba strávená vo väzbe do uloženého trestu, prípadne do úhrnného trestu alebo súhrnného trestu, ak je vzhľadom na druh uloženého trestu započítanie možné. Rovnako sa postupuje, ak súd upustí od uloženia súhrnného trestu alebo ďalšieho trestu.
(2) Ak bol páchateľ súdom alebo iným orgánom potrestaný a došlo k jeho odsúdeniu pre ten istý skutok, započíta sa mu vykonaný trest do uloženého trestu, ak je vzhľadom na druh uloženého trestu započítanie možné. Rovnako postupuje súd, ak páchateľovi uložil úhrnný trest alebo súhrnný trest.
(3) Ak nie je započítanie väzby alebo trestu podľa odsekov 1 a 2 možné, prihliadne súd na túto skutočnosť pri určovaní druhu trestu, prípadne výmery trestu.
(4) Podľa rovnakých zásad súd postupuje aj v prípade, ak bol páchateľ vo väzbe v cudzine alebo ak bol potrestaný orgánom cudzieho štátu pre ten istý skutok.

Tretí diel
Ukladanie a výkon jednotlivých trestov

§ 46
Trest odňatia slobody
Trest odňatia slobody možno uložiť ako trest na určitú dobu, najviac na dvadsaťpäť rokov alebo ako trest odňatia slobody na doživotie.

§ 47
Trest odňatia slobody na doživotie
(1) Trest odňatia slobody na doživotie môže súd uložiť iba za trestný čin, za ktorý to tento zákon v osobitnej časti dovoľuje, a len za podmienok, že
a) uloženie takého trestu vyžaduje účinná ochrana spoločnosti a
b) nie je nádej, že by páchateľa bolo možné napraviť trestom odňatia slobody na dobu do dvadsaťpäť rokov.
(2) Ak súd odsudzuje páchateľa za dokonaný trestný čin úkladnej vraždy podľa § 144, vraždy podľa § 145, ublíženia na zdraví podľa § 155, nedovolenej výroby omamných a psychotropných látok, jedov alebo prekurzorov, ich držanie a obchodovanie s nimi podľa § 172 ods. 2, 3 alebo 4, obchodovania s ľuďmi podľa § 179, zverenia dieťaťa do moci iného podľa § 180 ods. 2 alebo 3 alebo podľa § 181, brania rukojemníka podľa § 185, zavlečenia do cudziny podľa § 187, lúpeže podľa § 188, vydierania podľa § 189 ods. 2, 3 alebo 4, hrubého nátlaku podľa § 190 alebo § 191 ods. 2, 3 alebo 4, znásilnenia podľa § 199, sexuálneho násilia podľa § 200, sexuálneho zneužívania podľa § 201 ods. 2, 3 alebo 4, týrania blízkej osoby a zverenej osoby podľa § 208, všeobecného ohrozenia podľa § 284, ohrozenia bezpečnosti vzdušného dopravného prostriedku a lode podľa § 291, zavlečenia vzdušného dopravného prostriedku do cudziny podľa § 293, založenia, zosnovania a podporovania zločineckej skupiny podľa § 296, založenia, zosnovania a podporovania teroristickej skupiny podľa § 297, teroru podľa § 313 alebo § 314, násilného prekročenia štátnej hranice podľa § 354 ods. 2, 3 alebo 4, prevádzačstva podľa § 355 ods. 3, 4 alebo 5, výroby detskej pornografie podľa § 368, genocídia podľa § 418, terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme podľa § 419 alebo neľudskosti podľa § 425, ktorý už bol za takéto trestné činy, hoci aj v štádiu pokusu, dvakrát potrestaný nepodmienečným trestom odňatia slobody, uloží mu trest odňatia slobody na doživotie, ak sú splnené podmienky uvedené v odseku 1 písm. a) a b); inak mu uloží trest odňatia slobody na dvadsaťpäť rokov, ak tomu nebránia okolnosti hodné osobitného zreteľa. Súd však nemôže takému páchateľovi uložiť trest odňatia slobody pod dvadsať rokov.

§ 48
Vonkajšia diferenciácia výkonu trestu odňatia slobody
(1) Trest odňatia slobody sa vykonáva diferencovane v ústavoch na výkon trestu odňatia slobody (ďalej len „ústav na výkon trestu“) minimálneho, stredného alebo maximálneho stupňa stráženia.
(2) Súd zaradí páchateľa na výkon trestu odňatia slobody spravidla do ústavu na výkon trestu
a) s minimálnym stupňom stráženia, ak v posledných desiatich rokoch pred spáchaním trestného činu nebol vo výkone trestu odňatia slobody, ktorý mu bol uložený za úmyselný trestný čin,
b) so stredným stupňom stráženia, ak v posledných desiatich rokoch pred spáchaním trestného činu bol vo výkone trestu odňatia slobody, ktorý mu bol uložený za úmyselný trestný čin; na predchádzajúce odsúdenie sa však neprihliadne, ak sa na páchateľa hľadí, ako keby nebol odsúdený.
(3) Do ústavu na výkon trestu s maximálnym stupňom stráženia zaradí súd
a) páchateľa, ktorému uložil trest odňatia slobody na doživotie, alebo
b) páchateľa obzvlášť závažného zločinu.
(4) Súd môže zaradiť páchateľa aj do ústavu na výkon trestu iného stupňa stráženia, než do ktorého má byť podľa odseku 2 zaradený, ak má so zreteľom na závažnosť trestného činu a mieru narušenia páchateľa za to, že v ústave na výkon trestu iného stupňa stráženia bude jeho náprava lepšie zaručená. Takto môže do ústavu na výkon trestu minimálneho stupňa stráženia zaradiť páchateľa aj vtedy, ak bol v posledných desiatich rokoch pred spáchaním trestného činu vo výkone trestu za úmyselný prečin. Nemôže však do ústavu na výkon trestu s minimálnym alebo stredným stupňom stráženia zaradiť páchateľa, ktorému bol uložený trest odňatia slobody na doživotie, alebo páchateľa obzvlášť závažného zločinu, ktorému bol uložený trest odňatia slobody prevyšujúci pätnásť rokov.
(5) Pri zaradení páchateľa do ústavu na výkon trestu minimálneho, stredného alebo maximálneho stupňa stráženia nie je súd viazaný ustanoveniami odsekov 2 a 3 ani vtedy, ak schvaľuje dohodu o uznaní viny a prijatí trestu alebo zníži trest pod dolnú hranicu trestnej sadzby podľa § 39 ods. 2 písm. b).

Podmienečný odklad výkonu trestu odňatia slobody

§ 49
(1) Súd môže podmienečne odložiť výkon trestu odňatia slobody neprevyšujúceho dva roky, ak
a) vzhľadom na osobu páchateľa, najmä s prihliadnutím na jeho doterajší život a prostredie, v ktorom žije a pracuje, a na okolnosti prípadu, má dôvodne za to, že na zabezpečenie ochrany spoločnosti a nápravu páchateľa výkon trestu odňatia slobody nie je nevyhnutný, alebo
b) prijme záruku za nápravu páchateľa a ak vzhľadom na výchovný vplyv toho, kto záruku ponúkol, má za to, že výkon trestu odňatia slobody nie je nevyhnutný.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak súd odsudzuje páchateľa za úmyselný trestný čin spáchaný v skúšobnej dobe podmienečného odsúdenia alebo v skúšobnej dobe podmienečného prepustenia z výkonu trestu odňatia slobody.

§ 50
(1) Pri povolení podmienečného odkladu výkonu trestu odňatia slobody určí súd skúšobnú dobu na jeden rok až päť rokov. Skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni nadobudnutia právoplatnosti rozsudku.
(2) V rámci povolenia podmienečného odkladu výkonu trestu odňatia slobody môže súd páchateľovi uložiť aj primerané obmedzenia alebo povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život, ktorých kontrolu vykonáva probačný a mediačný úradník; spravidla mu uloží, aby podľa svojich schopností nahradil škodu spôsobenú trestným činom. Ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu, môže súd nariadiť kontrolu uložených primeraných obmedzení alebo povinností technickými prostriedkami, ak takáto kontrola nebola doposiaľ nariadená.
(3) Doba, po ktorú viedol odsúdený v skúšobnej dobe riadny život, sa započítava do skúšobnej doby novourčenej pri povolení odkladu výkonu trestu odňatia slobody alebo probácie uložených za ten istý skutok, alebo do skúšobnej doby alebo probácie určených pri uložení úhrnného trestu alebo súhrnného trestu.
(4) Ak odsúdený viedol v skúšobnej dobe riadny život a riadne vykonal iné uložené sankcie a plnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak nariadi nepodmienečný trest odňatia slobody, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby. Výnimočne môže súd vzhľadom na okolnosti prípadu ponechať podmienečné odsúdenie v platnosti, hoci odsúdený konaním spáchaným v skúšobnej dobe dal príčinu na nariadenie výkonu trestu, a súčasne môže
a) ustanoviť nad odsúdeným probačný dohľad,
b) primerane predĺžiť skúšobnú dobu, nie však viac ako o dva roky, pričom nesmie prekročiť hornú hranicu skúšobnej doby ustanovenej v odseku 1,
c) ustanoviť doteraz neuložené primerané obmedzenia alebo primerané povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život, alebo
d) nariadiť kontrolu uložených primeraných obmedzení alebo povinností technickými prostriedkami, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu a ak takáto kontrola nebola doposiaľ nariadená.
(5) Ak súd do roka od uplynutia skúšobnej doby neurobil rozhodnutie podľa odseku 4 bez toho, že by odsúdený mal na tom vinu, má sa za to, že sa odsúdený osvedčil.
(6) Rovnako sa má za to, že sa odsúdený osvedčil, ak súd do dvoch rokov od uplynutia skúšobnej doby neurobil rozhodnutie podľa odseku 4 bez toho, že by odsúdený mal na tom vinu v prípade, ak sa proti odsúdenému vedie v skúšobnej dobe trestné stíhanie pre iný trestný čin.
(7) Ak sa vyslovilo, že sa odsúdený v skúšobnej dobe osvedčil, alebo ak sa má za to, že sa osvedčil, hľadí sa na neho, ako keby nebol odsúdený.
(8) Ak súd rozhodne, že sa trest odňatia slobody, ktorý bol podmienečne odložený, vykoná, rozhodne zároveň aj o spôsobe výkonu trestu.

Podmienečný odklad výkonu trestu odňatia slobody s probačným dohľadom

§ 51
(1) Súd môže za podmienok uvedených v § 49 ods. 1 podmienečne odložiť výkon trestu odňatia slobody neprevyšujúceho tri roky, ak páchateľovi zároveň uloží probačný dohľad nad jeho správaním v skúšobnej dobe. Ustanovenie § 49 ods. 2 platí rovnako.
(2) Pri určení probačného dohľadu ustanoví súd skúšobnú dobu na jeden rok až päť rokov. Skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni nadobudnutia právoplatnosti rozsudku. Zároveň súd uloží obmedzenia alebo povinnosti, ktoré sú súčasťou probačného dohľadu.
(3) Obmedzenia spočívajú najmä v zákaze
a) účasti na určených verejných podujatiach,
b) požívania alkoholických nápojov a iných návykových látok,
c) stretávania sa s osobami, ktoré majú na páchateľa negatívny vplyv alebo ktoré boli jeho spolupáchateľmi alebo účastníkmi na trestnom čine,
d) vstupu na vyhradené miesta alebo priestory, na ktorých trestný čin spáchal,
e) účasti na hazardných hrách, hrania na hracích automatoch a uzatvárania stávok.
f) kontaktu s určenou osobou v akejkoľvek forme vrátane kontaktovania prostredníctvom elektronickej komunikačnej služby alebo inými obdobnými prostriedkami.
(4) Povinnosti spočívajú najmä v príkaze
a) nepriblížiť sa k určenej osobe na vzdialenosť menšiu ako päť metrov a nezdržiavať sa v blízkosti obydlia určenej osoby alebo v určenom mieste, kde sa takáto osoba zdržuje alebo ktoré navštevuje.
b) vysťahovať sa z bytu alebo domu, v ktorom sa neoprávnene zdržuje alebo ktorý protiprávne obsadil,
c) nahradiť v skúšobnej dobe spôsobenú škodu,
d) zaplatiť v skúšobnej dobe dlh alebo zameškané výživné,
e) osobne alebo verejne sa ospravedlniť poškodenému,
f) v skúšobnej dobe získať určitú pracovnú kvalifikáciu alebo zúčastniť sa na rekvalifikačnom kurze,
g) podrobiť sa v súčinnosti s probačným a mediačným úradníkom alebo iným odborníkom programu sociálneho výcviku alebo inému výchovnému programu,
h) podrobiť sa liečeniu závislosti od návykových látok, ak mu nebolo uložené ochranné liečenie,
i) podrobiť sa v skúšobnej dobe psychoterapii alebo zúčastniť sa na psychologickom poradenstve,
j) zamestnať sa v skúšobnej dobe alebo uchádzať sa preukázateľne o zamestnanie,
k) dostaviť sa v určenom čase na príslušný útvar Policajného zboru určený podľa miesta pobytu, v odôvodnených prípadoch aj opakovane.
(5) Páchateľ, ktorému bol uložený probačný dohľad, je povinný strpieť nad sebou kontrolu vykonávanú probačným a mediačným úradníkom a podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená; nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.
(6) Skúšobná doba podľa odseku 2 sa nevzťahuje na výkon ostatných trestov uložených popri probačnom dohľade.
(7) Doba, po ktorú odsúdený, ktorému bol uložený probačný dohľad, viedol v skúšobnej dobe riadny život, dodržiaval podmienky dohľadu a splnil uložené obmedzenia a povinnosti, sa započítava do skúšobnej doby, ktorá bola určená pri uložení nového probačného dohľadu uloženého za ten istý skutok, alebo do skúšobnej doby určenej pri uložení úhrnného trestu alebo súhrnného trestu.
(8) Súd pri uložení obmedzenia podľa odseku 3 písm. f) a povinnosti podľa odseku 4 písm. a) informuje určenú osobu o možnosti požiadať o vydanie európskeho ochranného príkazu na účely zabezpečenia jej ochrany na území iného členského štátu Európskej únie podľa osobitného predpisu.

§ 52
(1) Ak odsúdený viedol v skúšobnej dobe riadny život, dodržiaval podmienky probačného dohľadu a splnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak nariadi nepodmienečný trest odňatia slobody, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby. Výnimočne môže súd, vzhľadom na okolnosti prípadu, ponechať probačný dohľad v platnosti, hoci odsúdený svojím konaním spáchaným v skúšobnej dobe dal príčinu na nariadenie výkonu trestu, a súčasne môže
a) primerane predĺžiť probačný dohľad, nie však viac ako o dva roky, pričom nesmie prekročiť hornú hranicu probačného dohľadu ustanoveného v § 51 ods. 2,
b) uložiť doteraz neuložené primerané obmedzenia alebo povinnosti, alebo
c) nariadiť kontrolu uložených primeraných obmedzení alebo povinností technickými prostriedkami, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu a ak takáto kontrola nebola doposiaľ nariadená.
(2) Ak súd do roka od uplynutia skúšobnej doby neurobil rozhodnutie podľa odseku 1 bez toho, že by na tom mal odsúdený vinu, má sa za to, že sa odsúdený osvedčil.
(3) Rovnako sa má za to, že sa odsúdený osvedčil, ak súd do dvoch rokov od uplynutia skúšobnej doby neurobil rozhodnutie podľa odseku 1 bez toho, že by odsúdený mal na tom vinu v prípade, ak sa proti odsúdenému vedie v skúšobnej dobe trestné stíhanie pre iný trestný čin.
(4) Ak sa vyslovilo, že sa odsúdený v skúšobnej dobe osvedčil, alebo ak sa má za to, že sa osvedčil, hľadí sa na neho, ako keby nebol odsúdený.
(5) Ak súd premení podmienečný trest odňatia slobody na nepodmienečný trest odňatia slobody, rozhodne zároveň o spôsobe výkonu trestu.

§ 53
Trest domáceho väzenia
(1) Trest domáceho väzenia až na dva roky môže súd uložiť páchateľovi prečinu, ak
a) vzhľadom na povahu a závažnosť spáchaného prečinu, osobu a pomery páchateľa postačuje uloženie tohto trestu,
b) páchateľ dal písomný sľub, že sa v určenom čase bude zdržiavať v obydlí na určenej adrese a pri výkone kontroly poskytne potrebnú súčinnosť,
c) sú splnené podmienky výkonu kontroly technickými prostriedkami.
(2) Odsúdený po dobu výkonu trestu domáceho väzenia je povinný v čase, ktorý určí súd, zdržiavať sa vo svojom obydlí vrátane k nemu prináležiacich vonkajších priestorov, viesť riadny život a podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami.
(3) Súd môže uložiť páchateľovi počas výkonu trestu domáceho väzenia obmedzenia alebo povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4 smerujúce k tomu, aby viedol riadny život.
(4) Po dobu výkonu trestu domáceho väzenia môže odsúdený opustiť svoje obydlie len po predchádzajúcom súhlase probačného a mediačného úradníka, a len z naliehavého dôvodu a na nevyhnutne potrebný čas. Tento čas sa započítava do výkonu trestu.
(5) Ak odsúdený neplní obmedzenia alebo povinnosti vyplývajúce z trestu domáceho väzenia, súd trest premení na nepodmienečný trest odňatia slobody tak, že nevykonaný deň trestu domáceho väzenia sa rovná jednému dňu nepodmienečného trestu odňatia slobody, a zároveň rozhodne o spôsobe výkonu tohto trestu.

Trest povinnej práce

§ 54
Trest povinnej práce môže súd uložiť so súhlasom páchateľa vo výmere od 40 do 300 hodín, ak ho odsudzuje za prečin, za ktorý zákon umožňuje uložiť trest odňatia slobody, ktorého horná hranica sadzby trestu odňatia slobody nepresahuje päť rokov.

§ 55
(1) Trest povinnej práce je odsúdený povinný vykonať najneskôr do jedného roka od nariadenia výkonu tohto trestu. Súd môže páchateľovi na túto dobu uložiť aj primerané obmedzenia alebo povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život, spravidla mu uloží, aby podľa svojich síl a schopností nahradil škodu, ktorú trestným činom spôsobil. Do doby výkonu trestu povinnej práce sa nezapočítava doba, počas ktorej odsúdený
a) nemohol vykonávať trest povinnej práce pre dočasnú práceneschopnosť alebo preto, že mu v tejto dobe práca nebola určená,
b) vykonával povinnú vojenskú službu alebo inú službu namiesto povinnej vojenskej služby,
c) zdržiaval sa v cudzine,
d) bol vo väzbe alebo vo výkone trestu odňatia slobody v inej veci.
(2) Trest povinnej práce súd neuloží, ak je páchateľ dlhodobo práceneschopný alebo invalidný.
(3) Trest povinnej práce je odsúdený povinný vykonávať osobne a vo svojom voľnom čase bez nároku na odmenu.
(4) Ak odsúdený v čase výkonu trestu povinnej práce neviedol riadny život alebo zavinene nevykonal práce v určenom rozsahu, alebo nesplnil uložené obmedzenia alebo povinnosti, súd premení trest povinnej práce alebo jeho zvyšok na trest odňatia slobody tak, že za každé dve hodiny nevykonanej práce nariadi jeden deň nepodmienečného trestu odňatia slobody a zároveň rozhodne o spôsobe výkonu tohto trestu.
(5) Súd môže upustiť od výkonu trestu povinnej práce, ak sa odsúdený v čase výkonu tohto trestu nie z vlastnej viny stal trvalo práceneschopným alebo invalidným alebo z iných závažných dôvodov.

Peňažný trest

§ 56
(1) Peňažný trest môže súd uložiť od 160 eur do 331 930 eur páchateľovi úmyselného trestného činu, ktorým získal alebo sa snažil získať majetkový prospech.
(2) Bez splnenia podmienok uvedených v odseku 1 môže súd peňažný trest uložiť, ak ho ukladá za prečin a vzhľadom na povahu spáchaného prečinu a možnosť nápravy páchateľa trest odňatia slobody neukladá.
(3) Ak to odôvodňuje výška uloženého peňažného trestu a osobné a majetkové pomery páchateľa, môže súd rozhodnúť, že peňažný trest zaplatí odsúdený v mesačných splátkach. Súčasne určí ich výšku a lehotu v dĺžke najviac jeden rok od nadobudnutia právoplatnosti odsudzujúceho rozsudku, do ktorej musí byť peňažný trest zaplatený.
(4) Peňažný trest, ktorý odsúdený už vykonal, sa započítava do nového peňažného trestu, ktorý bol páchateľovi uložený pre ten istý skutok, alebo do tohto trestu, ak bol uložený ako súhrnný trest alebo úhrnný trest.
(5) Peňažný trest súd neuloží, ak by sa tým zmarila možnosť náhrady škody spôsobenej trestným činom.

§ 57
(1) Pri ukladaní peňažného trestu súd prihliadne na osobné a majetkové pomery páchateľa. Peňažný trest neuloží, ak je zrejmé, že ho odsúdený nebude schopný zaplatiť.
(2) Zaplatená suma peňažného trestu pripadá štátu.
(3) Ak súd ukladá peňažný trest, ustanoví pre prípad, že by výkon peňažného trestu mohol byť úmyselne zmarený, náhradný trest odňatia slobody až na päť rokov. Náhradný trest nesmie spolu s uloženým trestom odňatia slobody presahovať zákonom dovolenú hranicu trestnej sadzby.
(4) Ak by náhradný trest presiahol hranicu uvedenú v odseku 3 alebo ak je peňažný trest ukladaný popri treste odňatia slobody na doživotie, súd náhradný trest neuloží.

Trest prepadnutia majetku

§ 58
(1) Trest prepadnutia majetku môže súd uložiť vzhľadom na okolnosti spáchaného trestného činu a pomery páchateľa, ak páchateľa odsudzuje na trest odňatia slobody na doživotie alebo ak ho odsudzuje na nepodmienečný trest odňatia slobody za obzvlášť závažný zločin, ktorým páchateľ získal alebo sa snažil získať majetkový prospech veľkého rozsahu alebo ktorým spôsobil škodu veľkého rozsahu.
(2) Trest prepadnutia majetku súd uloží bez splnenia podmienok uvedených v odseku 1, ak odsudzuje páchateľa za spáchanie trestného činu nedovolenej výroby omamných a psychotropných látok, jedov alebo prekurzorov, ich držanie a obchodovanie s nimi podľa § 173 ods. 3, trestného činu obchodovania s ľuďmi podľa § 179, trestného činu zverenia dieťaťa do moci iného podľa § 180 ods. 2 alebo 3 alebo § 181, trestného činu vydierania podľa § 189 ods. 2 písm. c), trestného činu hrubého nátlaku podľa § 190 ods. 1, 3, 4 alebo 5 alebo § 191 ods. 3 alebo 4, trestného činu nátlaku podľa § 192 ods. 3 alebo 4, trestného činu nepovolenej prevádzky lotérií a iných podobných hier podľa § 230 ods. 2, 3 alebo 4, trestného činu podielnictva podľa § 231 ods. 2, 3 alebo 4 alebo § 232 ods. 3 alebo 4, trestného činu legalizácie príjmu z trestnej činnosti podľa § 233 ods. 1 alebo 2 alebo § 234, trestného činu falšovania, pozmeňovania a neoprávnenej výroby peňazí a cenných papierov podľa § 270, trestného činu uvádzania falšovaných, pozmenených a neoprávnene vyrobených peňazí a cenných papierov podľa § 271 ods. 1, trestného činu výroby a držby falšovateľského náčinia podľa § 272 ods. 3, trestného činu skrátenia dane a poistného podľa § 276 ods. 2, 3 alebo ods. 4, trestného činu neodvedenia dane a poistného podľa § 277 ods. 2, 3 alebo ods. 4, trestného činu daňového podvodu podľa § 277a ods. 2 alebo ods. 3, trestného činu nezaplatenia dane a poistného podľa § 278 ods. 2 alebo 3, trestného činu porušenia predpisov o štátnych technických opatreniach na označenie tovaru podľa § 279 ods. 2 alebo 3, trestného činu teroru podľa § 313 alebo § 314, trestného činu prijímania úplatku podľa § 328 ods. 2, trestného činu falšovania a pozmeňovania verejnej listiny, úradnej pečate, úradnej uzávery, úradného znaku a úradnej značky podľa § 352 ods. 6, trestného činu prevádzačstva podľa § 355 alebo § 356, trestného činu kupliarstva podľa § 367 ods. 3, trestného činu výroby detskej pornografie podľa § 368, trestného činu rozširovania detskej pornografie podľa § 369, trestného činu ohrozovania mravnosti podľa § 372 ods. 2 alebo 3 alebo trestného činu terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme podľa § 419 a páchateľ nadobudol majetok aspoň v značnom rozsahu trestnou činnosťou alebo z príjmov pochádzajúcich z trestnej činnosti.
(3) Trest prepadnutia majetku súd uloží bez splnenia podmienok uvedených v odseku 1 aj vtedy, ak odsudzuje páchateľa za spáchanie trestného činu nedovolenej výroby omamných a psychotropných látok, jedov alebo prekurzorov, ich držanie a obchodovanie s nimi podľa § 172 ods. 3 alebo 4 alebo § 173 ods. 4, trestného činu legalizácie príjmu z trestnej činnosti podľa § 233 ods. 3 alebo 4, trestného činu založenia, zosnovania a podporovania zločineckej skupiny podľa § 296, trestného činu založenia, zosnovania a podporovania teroristickej skupiny podľa § 297, trestného činu prijímania úplatku podľa § 328 ods. 3 alebo § 329 ods. 3 alebo trestného činu podplácania podľa § 334 ods. 2.

§ 59
(1) Trest prepadnutia majetku postihuje, v rozsahu, ktorý patrí odsúdenému pri výkone trestu prepadnutia majetku po ukončení konkurzného konania,
a) výťažok zo speňaženia majetku,
b) majetok vylúčený zo súpisu majetku podstát,
c) majetok podliehajúci konkurzu, ak nedošlo k speňaženiu majetku.
(2) Vlastníkom prepadnutého majetku sa stáva štát, ak súd nerozhodne inak na základe vyhlásenej medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(3) Právoplatným rozhodnutím súdu o prepadnutí majetku zaniká bezpodielové spoluvlastníctvo manželov.

§ 60
Trest prepadnutia veci
(1) Súd uloží trest prepadnutia veci,
a) ktorá bola použitá na spáchanie trestného činu,
b) ktorá bola určená na spáchanie trestného činu,
c) ktorú páchateľ získal trestným činom alebo ako odmenu zaň alebo
d) ktorú páchateľ nadobudol za vec uvedenú v písmene c).
(2) Ak vec uvedená v odseku 1 je nedosiahnuteľná alebo neidentifikovateľná, alebo je zmiešaná s majetkom páchateľa alebo s majetkom inej osoby získaným v súlade so zákonom, môže súd uložiť prepadnutie veci takej hodnoty, ktorá zodpovedá hodnote tejto veci.
(3) Nedosiahnuteľnou vecou sa rozumie vec zničená, poškodená, stratená, odcudzená, urobená neupotrebiteľnou, spotrebovaná, ukrytá, prevedená na inú osobu s cieľom vyňať ju z pôsobnosti orgánov činných v trestnom konaní alebo inak odstránená alebo ušetrené náklady.
(4) Trest prepadnutia veci môže súd uložiť, len ak ide o vec patriacu páchateľovi.
(5) Vlastníkom prepadnutej veci sa stáva štát, ak súd nerozhodne inak na základe vyhlásenej medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(6) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak
a) poškodenému vznikol z činu nárok na náhradu škody, ktorého uspokojenie by bolo znemožnené prepadnutím veci,
b) hodnota veci je v zjavnom nepomere k miere závažnosti prečinu, alebo
c) súd upustil od potrestania páchateľa.

§ 61
Trest zákazu činnosti
(1) Trest zákazu činnosti spočíva v tom, že sa odsúdenému po dobu výkonu tohto trestu zakazuje výkon určitého zamestnania, povolania alebo funkcie alebo takej činnosti, na ktorú treba osobitné povolenie alebo ktorej podmienky výkonu upravuje osobitný predpis.
(2) Trest zákazu činnosti môže súd uložiť na jeden rok až desať rokov, ak sa páchateľ dopustil trestného činu v súvislosti s touto činnosťou.
(3) Ak súd odsudzuje páchateľa za trestný čin ohrozenia pod vplyvom návykovej látky podľa § 289, ktorého sa dopustil ako vodič dopravného prostriedku, ktorý už bol za taký trestný čin alebo za trestný čin usmrtenia podľa § 149 ods. 4 alebo 5, ktorých sa dopustil ako vodič dopravného prostriedku, odsúdený, uloží mu trest zákazu činnosti v hornej polovici trestnej sadzby uvedenej v odseku 2.
(4) Súd môže uložiť trest zákazu činnosti na doživotie, ak odsudzuje páchateľa za trestný čin obchodovania s ľuďmi podľa § 179, trestný čin znásilnenia podľa § 199, trestný čin sexuálneho násilia podľa § 200, trestný čin sexuálneho zneužívania podľa § 201 až 202, trestný čin výroby detskej pornografie podľa § 368, trestný čin rozširovania detskej pornografie podľa § 369 a trestný čin prechovávania detskej pornografie a účasť na detskom pornografickom predstavení podľa § 370, ak bol taký trestný čin spáchaný na dieťati.
(5) Súd uloží trest zákazu činnosti na doživotie, ak odsudzuje páchateľa za trestný čin
a) ohrozenia pod vplyvom návykovej látky podľa § 289, ktorého sa dopustil ako vodič dopravného prostriedku, hoci už bol za taký trestný čin, ktorého sa dopustil ako vodič dopravného prostriedku, dvakrát odsúdený, alebo
b) usmrtenia podľa § 149 ods. 4 alebo 5, ktorého sa dopustil ako vodič dopravného prostriedku.
(6) Ak súd odsudzuje páchateľa za trestný čin skrátenia dane a poistného podľa § 276 ods. 2, 3 alebo ods. 4, trestný čin neodvedenia dane a poistného podľa § 277 ods. 2, 3 alebo ods. 4, trestný čin daňového podvodu podľa § 277a ods. 2 alebo ods. 3, trestný čin nezaplatenia dane a poistného podľa § 278 ods. 2 alebo ods. 3 a trestný čin marenia výkonu správy daní podľa § 278a ods. 2 alebo ods. 3, uloží mu trest zákazu činnosti v hornej polovici trestnej sadzby uvedenej v odseku 2.
(7) Na ukladanie trestu zákazu činnosti podľa odsekov 3 až 5 nemá vplyv zahladenie odsúdenia.
(8) Do doby výkonu trestu zákazu činnosti sa nezapočítava doba výkonu nepodmienečného trestu odňatia slobody; započítava sa však doba, počas ktorej bolo páchateľovi pred právoplatnosťou rozsudku podľa osobitných predpisov odňaté oprávnenie na činnosť, ktorá je predmetom zákazu, a doba, počas ktorej už nesmel na základe opatrenia štátneho orgánu túto činnosť vykonávať.
(9) Trest zákazu činnosti, ktorý odsúdený už vykonal, sa započítava do nového trestu zákazu činnosti, ktorý bol páchateľovi uložený pre ten istý skutok alebo do tohto trestu, ak bol uložený ako súhrnný trest alebo úhrnný trest.
(10) Právoplatný rozsudok ukladajúci trest zákazu činnosti vykonávať funkciu člena štatutárneho orgánu, člena dozorného orgánu, vedúceho organizačnej zložky podniku, vedúceho podniku zahraničnej osoby, vedúceho organizačnej zložky podniku zahraničnej osoby alebo prokuristu je po dobu výkonu trestu rozhodnutím o vylúčení podľa predpisov obchodného práva.

§ 62
Trest zákazu pobytu
(1) Trest zákazu pobytu spočíva v tom, že sa odsúdený nesmie po dobu výkonu tohto trestu zdržiavať na určenom mieste alebo v určenom obvode; na prechodný pobyt na takom mieste alebo v takom obvode v nevyhnutnej osobnej veci sa vyžaduje povolenie.
(2) Súd môže uložiť trest zákazu pobytu na jeden rok až päť rokov za úmyselný trestný čin, ak to vyžaduje so zreteľom na doterajší spôsob života páchateľa a miesto spáchania činu ochrana verejného poriadku, rodiny, zdravia, mravnosti alebo majetku. Trest zákazu pobytu sa nemôže vzťahovať na miesto alebo obvod, v ktorom má páchateľ trvalý pobyt.
(3) Súd môže uložiť páchateľovi po dobu výkonu tohto trestu primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život, ak mu tento trest neukladá popri nepodmienečnom treste odňatia slobody.
(4) Odsúdený je povinný podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená. Nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.
(5) Do doby výkonu trestu zákazu pobytu sa nezapočítava doba výkonu trestu odňatia slobody.
(6) Trest zákazu pobytu sa nemôže uložiť popri treste povinnej práce, ak sa práce majú vykonať v mieste, na ktorom je odsúdenému pobyt zakázaný.

§ 62a
Trest zákazu účasti na verejných podujatiach
(1) Trest zákazu účasti na verejných podujatiach spočíva v tom, že sa odsúdenému počas doby výkonu tohto trestu zakazuje účasť na športových, kultúrnych alebo iných verejných podujatiach v rozsahu určenom v rozhodnutí súdu.
(2) Súd môže uložiť trest zákazu účasti na verejných podujatiach až na desať rokov, ak sa páchateľ dopustí úmyselného trestného činu v súvislosti s účasťou na verejnom podujatí alebo ak to vyžaduje so zreteľom na doterajší spôsob života páchateľa a okolnosti spáchania činu, ochrana verejného poriadku, zdravia, mravnosti alebo majetku.
(3) Ako samostatný trest môže byť trest zákazu účasti na verejných podujatiach uložený, ak vzhľadom na povahu a závažnosť spáchaného prečinu, osobu a pomery páchateľa, uloženie iného trestu nie je potrebné.
(4) Na dobu výkonu trestu zákazu účasti na verejných podujatiach alebo na jej časť súd môže odsúdenému uložiť obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, najmä aby sa dostavil v určenom čase na príslušný útvar Policajného zboru a spravidla mu súd tiež uloží, aby podľa svojich síl nahradil škodu spôsobenú trestným činom alebo jej časť, ktorú súd zároveň určí.
(5) Odsúdený je povinný podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená. Nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.
(6) Do doby výkonu trestu zákazu účasti na verejných podujatiach sa doba výkonu nepodmienečného trestu odňatia slobody nezapočítava; započítava sa však doba, počas ktorej bola v tej istej veci páchateľovi pred právoplatnosťou rozsudku zakázaná účasť na verejných podujatiach, ktoré sú predmetom zákazu.

§ 63
Trest straty čestných titulov a vyznamenaní
(1) Trest straty čestných titulov a vyznamenaní spočíva v tom, že odsúdený stráca vyznamenania a iné čestné tituly udelené podľa osobitných predpisov.
(2) Súd môže uložiť trest straty čestných titulov a vyznamenaní, ak odsudzuje páchateľa za obzvlášť závažný zločin na trest odňatia slobody prevyšujúci päť rokov.
(3) Súd môže uložiť tento trest aj popri kratšom treste odňatia slobody alebo popri inom treste, ak to vzhľadom na povahu spáchaného obzvlášť závažného zločinu vyžaduje ochrana vážnosti čestného titulu a vyznamenania, ktoré boli páchateľovi pred odsúdením udelené.

§ 64
Trest straty vojenskej a inej hodnosti
(1) Trest straty vojenskej a inej hodnosti spočíva v tom, že sa odsúdenému znižuje hodnosť v ozbrojených silách na hodnosť vojaka, a ak ide o príslušníka v služobnom pomere, odníma sa mu hodnosť v tomto zbore.
(2) Trest straty vojenskej a inej hodnosti uloží súd páchateľovi, ktorý je nositeľom takejto hodnosti, ak ho odsudzuje za úmyselný trestný čin na trest odňatia slobody najmenej na dva roky bez podmienečného odkladu jeho výkonu.
(3) Súd môže uložiť tento trest aj popri kratšom treste odňatia slobody alebo popri inom treste, ak odsudzuje páchateľa, ktorý je príslušníkom ozbrojených síl alebo príslušníkom v služobnom pomere, a ak to vzhľadom na povahu spáchaného trestného činu vyžaduje disciplína a poriadok v ozbrojených silách alebo v službe.

§ 65
Trest vyhostenia
(1) Ak to vyžaduje bezpečnosť osôb alebo majetku alebo iný verejný záujem, súd môže páchateľovi, ktorý nie je občanom Slovenskej republiky ani osobou, ktorej bol udelený azyl alebo bola poskytnutá doplnková ochrana, uložiť trest vyhostenia z územia Slovenskej republiky.
(2) Trest vyhostenia nemožno uložiť páchateľovi,
a) u ktorého sa nepodarilo zistiť jeho štátnu príslušnosť alebo štát, z ktorého na územie Slovenskej republiky pricestoval,
b) ktorý je občanom členského štátu Európskej únie alebo občanom zmluvného štátu Dohody o Európskom hospodárskom priestore alebo jeho rodinným príslušníkom bez ohľadu na štátnu príslušnosť a má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky; to neplatí, ak takáto osoba predstavuje hrozbu pre bezpečnosť štátu alebo verejný poriadok,
c) ktorý je občanom členského štátu Európskej únie alebo občanom zmluvného štátu Dohody o Európskom hospodárskom priestore s nepretržitým pobytom na území Slovenskej republiky viac ako desať rokov; to neplatí, ak takáto osoba predstavuje hrozbu pre bezpečnosť štátu,
d) ktorý je dieťaťom a je občanom členského štátu Európskej únie alebo občanom zmluvného štátu Dohody o Európskom hospodárskom priestore, ak vyhostenie nie je v najlepšom záujme dieťaťa,
e) ak má byť vyhostený do štátu, v ktorom by bola ohrozená jeho osobná sloboda z dôvodov jeho rasy, národnosti, náboženstva, príslušnosti k určitej sociálnej skupine alebo pre politické presvedčenie; to neplatí pre toho, koho odôvodnene možno považovať za nebezpečného pre bezpečnosť Slovenskej republiky, alebo pre toho, kto bol odsúdený za obzvlášť závažný zločin a predstavuje nebezpečenstvo pre Slovenskú republiku alebo
f) ak má byť vyhostený do štátu, v ktorom by bol ohrozený jeho život z dôvodov jeho rasy, národnosti, náboženstva, príslušnosti k určitej sociálnej skupine alebo pre politické presvedčenie, alebo v ktorom by mu hrozilo mučenie, kruté, neľudské alebo ponižujúce zaobchádzanie alebo trest, alebo v ktorom mu bol uložený trest smrti alebo je predpoklad, že v prebiehajúcom trestnom konaní mu taký trest môže byť uložený.
(3) Rodinným príslušníkom podľa odseku 2 písm. b) sa rozumie:
a) manžel,
b) priamy príbuzný v zostupnej línií mladší ako 21 rokov a takýto príbuzný jeho manžela,
c) priamy príbuzný v zostupnej a vzostupnej línii, ku ktorému má vyživovaciu povinnosť, a takýto príbuzný jeho manžela.
(4) Trest vyhostenia môže súd uložiť na jeden rok až pätnásť rokov.

Štvrtý diel
Premena zvyšku trestu odňatia slobody na trest domáceho väzenia, podmienečné prepustenie a podmienečné upustenie od výkonu zvyšku niektorých trestov

§ 65a
Premena zvyšku trestu odňatia slobody na trest domáceho väzenia
(1) Súd môže odsúdenému za prečin premeniť zvyšok trestu odňatia slobody na trest domáceho väzenia, ak sú splnené podmienky podľa § 53 ods. 1 a súčasne
a) odsúdený vo výkone trestu plnením svojich povinností a svojím správaním preukázal polepšenie,
b) odsúdený vykonal jednu tretinu uloženého alebo rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky zmierneného trestu odňatia slobody,
c) zvyšok nevykonaného trestu odňatia slobody nepresahuje dva roky,
d) nejde o výkon trestu, ktorý bol nariadený po rozhodnutí o neosvedčení sa v skúšobnej dobe určenej pri podmienečnom odklade výkonu trestu odňatia slobody, podmienečnom odklade výkonu trestu odňatia slobody s probačným dohľadom, o výkon zvyšku trestu, ktorý bol nariadený po rozhodnutí o neosvedčení sa v skúšobnej dobe pri podmienečnom prepustení z výkonu trestu odňatia slobody,
e) odsúdenému nebol premenený trest domáceho väzenia na trest odňatia slobody a
f) odsúdený nebol pred spáchaním trestného činu vo výkone trestu odňatia slobody.
(2) Súd premení zvyšok trestu odňatia slobody na trest domáceho väzenia tak, že nevykonaný deň zvyšku trestu odňatia slobody sa rovná jednému dňu trestu domáceho väzenia.

Podmienečné prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody

§ 66
(1) Súd môže odsúdeného podmienečne prepustiť na slobodu, ak odsúdený vo výkone trestu plnením svojich povinností a svojím správaním preukázal polepšenie a môže sa od neho očakávať, že v budúcnosti povedie riadny život, a
a) ak ide o osobu odsúdenú za prečin po výkone polovice uloženého nepodmienečného trestu odňatia slobody alebo rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky zmierneného nepodmienečného trestu odňatia slobody,
b) ak ide o osobu odsúdenú za zločin po výkone dvoch tretín uloženého nepodmienečného trestu odňatia slobody alebo rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky zmierneného nepodmienečného trestu odňatia slobody.
(2) Pri rozhodovaní o podmienečnom prepustení súd prihliadne aj na to, v akom ústave na výkon trestu odsúdený trest vykonáva.

§ 67
(1) Osoba odsúdená za obzvlášť závažný zločin alebo osoba odsúdená na trest odňatia slobody podľa § 47 ods. 2 okrem osoby odsúdenej na doživotie môže byť podmienečne prepustená až po výkone troch štvrtín uloženého trestu odňatia slobody.
(2) Osoba odsúdená na doživotie môže byť podmienečne prepustená najskôr po dvadsiatich piatich rokoch výkonu tohto trestu.
(3) Osoba opätovne odsúdená na trest odňatia slobody na doživotie nemôže byť podmienečne prepustená.

§ 68
(1) Pri podmienečnom prepustení súd určí skúšobnú dobu na jeden rok až sedem rokov; skúšobná doba sa začína podmienečným prepustením odsúdeného. Zároveň môže nariadiť probačný dohľad nad odsúdeným vo výmere do troch rokov a ustanoví mu primerané obmedzenia alebo povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4. Podmienečne prepustený je povinný podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená. Nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.
(2) Ak podmienečne prepustený viedol v skúšobnej dobe riadny život a plnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak rozhodne, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby, že zvyšok trestu vykoná.
(3) Ak súd vyslovil, že sa podmienečne prepustený osvedčil, má sa za to, že trest bol vykonaný dňom, keď bol podmienečne prepustený.
(4) Rovnako sa má za to, že trest bol vykonaný dňom, keď došlo k podmienečnému prepusteniu, ak súd bez viny odsúdeného do roka od uplynutia skúšobnej doby nerozhodol, že odsúdený zvyšok trestu vykoná. Súd môže tak rozhodnúť do dvoch rokov, ak sa proti obvinenému vedie trestné stíhanie pre úmyselný trestný čin spáchaný v skúšobnej dobe podmienečného odsúdenia.
(5) Opätovné podmienečné prepustenie z výkonu toho istého trestu nie je možné.

Podmienečné upustenie od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti

§ 69
(1) Po výkone polovice trestu zákazu činnosti môže súd podmienečne upustiť od výkonu jeho zvyšku, ak odsúdený v čase výkonu trestu spôsobom svojho života preukázal, že ďalší výkon tohto trestu už nie je potrebný.
(2) Pri podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti súd určí skúšobnú dobu až na päť rokov, nie však kratšiu ako zvyšok trestu; skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni právoplatnosti rozhodnutia o tomto upustení.
(3) Odsúdenému, u ktorého súd podmienečne upustil od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti, môže súd uložiť primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život; spravidla mu tiež uloží, aby podľa svojich síl nahradil škodu spôsobenú trestným činom alebo jej časť, ktorú zároveň určí.
(4) Súd nemôže podmienečne upustiť od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti podľa odseku 1, ak ide o trest zákazu činnosti viesť motorové vozidlo, ktorý bol uložený odsúdenému,
a) ktorému už bol takýto trest zákazu činnosti uložený v predchádzajúcich desiatich rokoch za trestný čin ohrozenia pod vplyvom návykovej látky alebo za iný trestný čin spáchaný pod vplyvom návykovej látky, alebo
b) ktorý už bol v predchádzajúcich desiatich rokoch za obdobný čin spáchaný pod vplyvom návykovej látky, ako je uvedený v písmene a), postihnutý zákazom činnosti viesť motorové vozidlo.
(5) Súd nemôže podmienečne upustiť od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti podľa odseku 1, ak bol trest zákazu činnosti uložený podľa § 61 ods. 3 až 5.

§ 70
(1) Ak odsúdený, u ktorého sa podmienečne upustilo od zvyšku trestu zákazu činnosti, viedol v skúšobnej dobe riadny život a plnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak rozhodne, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby, že zvyšok trestu vykoná.
(2) Ak súd vyslovil, že sa odsúdený osvedčil, má sa za to, že trest bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o upustení od vykonania zvyšku trestu zákazu činnosti nadobudlo právoplatnosť.
(3) Rovnako sa má za to, že trest zákazu činnosti bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu činnosti nadobudlo právoplatnosť, ak súd bez viny odsúdeného nenariadil do roka od uplynutia skúšobnej doby, že odsúdený zvyšok trestu vykoná.

Podmienečné upustenie od výkonu zvyšku trestu zákazu pobytu

§ 71
(1) Po výkone polovice trestu zákazu pobytu môže súd podmienečne upustiť od výkonu jeho zvyšku, ak odsúdený v čase výkonu trestu spôsobom svojho života preukázal, že ďalší výkon tohto trestu už nie je potrebný.
(2) Pri podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu pobytu súd určí skúšobnú dobu až na päť rokov, nie však kratšiu ako zvyšok trestu; skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o tomto upustení.
(3) Odsúdenému, u ktorého súd podmienečne upustil od výkonu zvyšku trestu zákazu pobytu, môže súd uložiť primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život; spravidla mu tiež uloží, aby podľa svojich síl nahradil škodu spôsobenú trestným činom alebo jej časť, ktorú zároveň určí.

§ 72
(1) Ak odsúdený, u ktorého sa podmienečne upustilo od zvyšku trestu zákazu pobytu, viedol v skúšobnej dobe riadny život a plnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak rozhodne, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby, že zvyšok trestu vykoná.
(2) Ak súd vyslovil, že sa podmienečne prepustený osvedčil, má sa za to, že trest bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o upustení od vykonania zvyšku trestu zákazu pobytu nadobudlo právoplatnosť.
(3) Rovnako sa má za to, že trest zákazu pobytu bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu pobytu nadobudlo právoplatnosť, ak súd bez viny odsúdeného nenariadil do roka od uplynutia skúšobnej doby, že odsúdený zvyšok trestu vykoná.

§ 72a
Podmienečné upustenie od výkonu zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach
(1) Po výkone polovice trestu zákazu účasti na verejných podujatiach môže súd podmienečne upustiť od výkonu jeho zvyšku, ak odsúdený v čase výkonu trestu spôsobom svojho života preukázal, že ďalší výkon tohto trestu už nie je potrebný.
(2) Pri podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach súd určí skúšobnú dobu až na päť rokov, nie však kratšiu ako zvyšok trestu; skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o tomto upustení.
(3) Odsúdenému, u ktorého súd podmienečne upustil od výkonu zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach, môže súd uložiť primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život.

§ 72b
(1) Ak odsúdený, u ktorého sa podmienečne upustilo od zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach, viedol v skúšobnej dobe riadny život a plnil uložené obmedzenia a povinnosti, súd vysloví, že sa osvedčil; inak rozhodne, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby, že zvyšok trestu vykoná.
(2) Ak súd vyslovil, že sa podmienečne prepustený osvedčil, má sa za to, že trest bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach nadobudlo právoplatnosť.
(3) Rovnako sa má za to, že trest zákazu účasti na verejných podujatiach bol vykonaný dňom, keď rozhodnutie o podmienečnom upustení od výkonu zvyšku trestu zákazu účasti na verejných podujatiach nadobudlo právoplatnosť, ak súd bez viny odsúdeného nenariadil do roka od uplynutia skúšobnej doby, že odsúdený zvyšok trestu vykoná.

Piaty diel
Ochranné opatrenia

Ochranné liečenie

§ 73
(1) Súd uloží ochranné liečenie v prípadoch uvedených v § 39 ods. 2 písm. c) a § 40 ods. 1 písm. d) alebo ak páchateľ činu inak trestného nie je pre nepríčetnosť trestne zodpovedný a jeho pobyt na slobode je nebezpečný.
(2) Súd tak môže urobiť aj vtedy, ak páchateľ spáchal trestný čin
a) v stave zmenšenej príčetnosti a jeho pobyt na slobode je nebezpečný,
b) v stave vyvolanom duševnou poruchou a jeho pobyt na slobode je nebezpečný,
c) násilnej povahy voči blízkej osobe alebo zverenej osobe a vzhľadom na osobu páchateľa možno dôvodne predpokladať, že bude v násilnom konaní pokračovať, alebo
d) pod vplyvom návykovej látky alebo v súvislosti s jej užívaním.
(3) Ochranné liečenie neuloží, ak je vzhľadom na osobu páchateľa zrejmé, že jeho účel nemožno dosiahnuť.
(4) Ochranné liečenie môže súd uložiť aj popri treste alebo pri upustení od potrestania.

§ 74
(1) Ak sa ochranné liečenie ukladá popri nepodmienečnom treste odňatia slobody, jeho výkon sa spravidla začína po nástupe výkonu trestu v ústave na výkon trestu. V ostatných prípadoch sa ochranné liečenie vykonáva spravidla v zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti. Ak možno vzhľadom na povahu choroby a liečebné možnosti očakávať, že účel splní aj ambulantné liečenie, môže súd nariadiť aj tento spôsob liečenia, prípadne ústavné liečenie zmeniť na ambulantné liečenie alebo v odôvodnenom prípade aj naopak. Ak dĺžka výkonu trestu odňatia slobody v ústave na výkon trestu nepostačí na splnenie účelu ochranného liečenia, súd môže rozhodnúť o jeho pokračovaní v liečebnom alebo ambulantnom zariadení.
(2) Ochranné liečenie potrvá, kým to vyžaduje jeho účel. Trvanie ochranného liečenia uloženého páchateľovi, ktorý užíva návykovú látku a spáchal trestný čin pod jej vplyvom alebo v súvislosti s jej užívaním, môže byť však ukončené, ak sa počas jeho výkonu zistí, že jeho účel nemožno dosiahnuť. O prepustení z ochranného liečenia rozhoduje súd.
(3) Od výkonu ochranného liečenia súd upustí, ak zaniknú pred jeho začatím okolnosti, pre ktoré bolo uložené.

§ 75
Ochranná výchova
Podmienky ukladania a výkonu ochrannej výchovy sú upravené v osobitných ustanoveniach o stíhaní mladistvých.

Ochranný dohľad

§ 76
(1) Ochranný dohľad uloží súd páchateľovi, ktorého odsudzuje za obzvlášť závažný zločin na nepodmienečný trest odňatia slobody.
(2) Ochranný dohľad môže súd uložiť aj páchateľovi úmyselného trestného činu, ktorý bol už v minulosti najmenej dvakrát vo výkone trestu odňatia slobody za takýto trestný čin a ktorému znovu ukladá nepodmienečný trest odňatia slobody, ak vzhľadom na osobu páchateľa, najmä s prihliadnutím na jeho doterajší spôsob života, na prostredie, v ktorom žije, a na povahu spáchanej trestnej činnosti, sa nedá očakávať, že po výkone trestu povedie riadny život.
(3) Súd môže na návrh prokurátora alebo riaditeľa ústavu na výkon trestu uložiť odsúdenému pred skončením výkonu trestu odňatia slobody ochranný dohľad aj bez splnenia podmienok uvedených v odseku 2, ak vzhľadom na správanie počas doterajšieho výkonu trestu odňatia slobody nemožno od neho očakávať, že po prepustení z výkonu trestu povedie riadny život.
(4) Ochranný dohľad nemožno uložiť mladistvému a odsúdenému, ktorému bol uložený trest odňatia slobody na doživotie.

§ 77
(1) Odsúdený, ktorému súd uložil ochranný dohľad, je po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody povinný
a) oznamovať potrebné údaje o spôsobe a zdrojoch svojej obživy a tie aj preukazovať,
b) osobne sa hlásiť v určených lehotách a
c) vopred oznamovať vzdialenie sa z miesta bydliska uvedeného v rozhodnutí súdu.
(2) Odsúdenému, ktorému sa uložil ochranný dohľad, môže súd uložiť aj ďalšie obmedzenia alebo povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4.
(3) Odsúdený, ktorému súd uložil ďalšie obmedzenia alebo povinnosti podľa odseku 2, je povinný podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená. Nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.

§ 78
(1) Ochranný dohľad sa ukladá na jeden rok až tri roky.
(2) Ak sa ochranný dohľad ukladá opätovne, a to skôr, než bol vykonaný ochranný dohľad predtým uložený, nesmie čas, na ktorý sa opätovne ukladá, spolu s doteraz nevykonaným zvyškom ochranného dohľadu predtým uloženého prevyšovať päť rokov.

§ 79
Ochranný dohľad zaniká
a) uplynutím času, na ktorý bol uložený, alebo
b) dňom, ktorým nadobudlo právoplatnosť rozhodnutie, že sa podmienečne prepustený osvedčil.

§ 80
Súd môže upustiť od výkonu zvyšku ochranného dohľadu, ak nepovažuje jeho ďalší výkon za potrebný.

Detencia

§ 81
(1) Ak je odsúdenému vo výkone trestu odňatia slobody zistená duševná porucha, ktorá je podľa odborného lekárskeho posudku nevyliečiteľná a jeho pobyt na slobode je aj s prihliadnutím na spáchanú trestnú činnosť pre spoločnosť nebezpečný, súd na návrh prokurátora alebo riaditeľa ústavu na výkon trestu preruší výkon trestu odňatia slobody a nariadi jeho umiestnenie v detenčnom ústave.
(2) Súd môže pred skončením výkonu trestu odňatia slobody rozhodnúť o umiestnení do detenčného ústavu aj takého páchateľa úmyselného trestného činu, ktorý sa odmieta podrobiť ochrannému liečeniu alebo u ktorého ochranné liečenie pre negatívny postoj pacienta neplní svoj účel a ktorého pobyt na slobode je pre spoločnosť nebezpečný; páchateľ sa umiestni do detenčného ústavu po výkone trestu odňatia slobody.
(3) Ak to považuje súd za potrebné, môže pred skončením výkonu trestu odňatia slobody rozhodnúť o umiestnení do detenčného ústavu aj páchateľa zločinu spáchaného zo sexuálneho motívu alebo páchateľa, ktorý opätovne spácha obzvlášť závažný zločin; páchateľ sa umiestni do detenčného ústavu po výkone trestu odňatia slobody.
(4) Súd môže na základe odborného lekárskeho posudku rozhodnúť o umiestnení páchateľa do detenčného ústavu aj vtedy, ak páchateľ, ktorého pobyt na slobode je nebezpečný, vykonáva ochranné liečenie v zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti a svojím správaním ohrozuje život alebo zdravie iných osôb; súd rozhodne na návrh zariadenia ústavnej zdravotnej starostlivosti.

§ 82
(1) Účelom umiestnenia páchateľa v detenčnom ústave je osobitným liečebným režimom a dôslednou izoláciou od spoločnosti zabrániť páchateľovi v ďalšom páchaní trestných činov a činov inak trestných.
(2) Pobyt páchateľa v detenčnom ústave trvá dovtedy, kým ochranu spoločnosti pred páchateľom nemožno zabezpečiť miernejšími prostriedkami.
(3) Najmenej jedenkrát ročne a vždy na návrh detenčného ústavu súd preskúma dôvodnosť držania páchateľa v detenčnom ústave a na základe odborného lekárskeho posudku rozhodne o ďalšom trvaní detencie alebo o prepustení páchateľa z detenčného ústavu, ak dôvody detencie pominuli, a rozhodne o ďalšom výkone trestu.

§ 83
Zhabanie veci
(1) Ak nebol uložený trest prepadnutia veci uvedenej v § 60 ods. 1, súd uloží zhabanie veci, ak
a) patrí osobe, ktorú nemožno stíhať alebo odsúdiť,
b) patrí páchateľovi, od ktorého potrestania súd upustil, alebo páchateľovi, voči ktorému bolo trestné stíhanie zastavené, alebo páchateľovi, voči ktorému bolo trestné stíhanie podmienečne zastavené, alebo páchateľovi, voči ktorému bolo trestné stíhanie zastavené z dôvodu schválenia zmieru,
c) nepatrí páchateľovi a bola získaná trestným činom alebo ako odmena za trestný čin,
d) vec nadobudla iná osoba ako páchateľ hoci aj len sčasti za vec, ktorá bola získaná trestným činom alebo ako odmena za trestný čin,
e) ide o tovar bez kontrolných známok alebo bez iných kontrolných technických opatrení vyžadovaných všeobecne záväzným právnym predpisom na jeho označenie na daňové účely,
f) okolnosti prípadu odôvodňujú predpoklad, že vec by mohla byť zdrojom financovania terorizmu, alebo
g) to vyžaduje bezpečnosť ľudí alebo majetku, prípadne iný obdobný verejný záujem.
(2) Vlastníkom zhabanej veci sa stáva štát, ak súd nerozhodne inak na základe vyhlásenej medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(3) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak
a) poškodenému vznikol z činu nárok na náhradu škody, ktorého uspokojenie by bolo znemožnené zhabaním veci, alebo
b) hodnota veci je v zjavnom nepomere k miere závažnosti prečinu.
(4) Ak vec uvedená v odseku 1 je nedosiahnuteľná alebo neidentifikovateľná, alebo je zmiešaná s majetkom páchateľa alebo s majetkom inej osoby získaným v súlade so zákonom, môže súd uložiť zhabanie veci takej hodnoty, ktorá zodpovedá hodnote tejto veci.

TRETIA HLAVA
Zánik trestnosti a trestu

§ 84
Zmena zákona
Trestnosť činu, ktorý mal v čase spáchania znaky niektorého trestného činu uvedeného v osobitnej časti tohto zákona, zaniká, ak neskorší zákon ustanoví, že tento čin nie je trestným činom.

Účinná ľútosť

§ 85
Trestnosť trestných činov šírenia nebezpečnej ľudskej nákazlivej choroby podľa § 163, ohrozovania zdravia závadnými potravinami a inými predmetmi podľa § 168, brania rukojemníka podľa § 185, legalizácie príjmu z trestnej činnosti podľa § 233, § 234, porušovania povinnosti pri správe cudzieho majetku podľa § 238, porušovania predpisov o obehu tovaru v styku s cudzinou podľa § 254, porušovania predpisov o nakladaní s kontrolovaným tovarom a technológiami podľa § 255, § 256, § 257, ohrozenia devízového hospodárstva podľa § 258, skresľovania údajov hospodárskej a obchodnej evidencie podľa § 260, poškodzovania finančných záujmov Európskej únie podľa § 263, ohrozenia obchodného, bankového, poštového, telekomunikačného a daňového tajomstva podľa § 264, všeobecného ohrozenia podľa § 284, poškodzovania a ohrozovania prevádzky všeobecne prospešného zariadenia podľa § 286, ohrozenia a poškodenia životného prostredia podľa § 300, § 301, vlastizrady podľa § 311, úkladov proti Slovenskej republike podľa § 312, teroru podľa § 313, § 314, záškodníctva podľa § 315, § 316, sabotáže podľa § 317, vyzvedačstva podľa § 318, ohrozenia utajovanej skutočnosti podľa § 319, § 320, ohrozenia dôvernej skutočnosti a vyhradenej skutočnosti podľa § 353, vzbury väzňov podľa § 358, šírenia poplašnej správy podľa § 361, § 362, genocídia podľa § 418, terorizmu a niektorých foriem účasti na terorizme podľa § 419, neľudskosti podľa § 425 a používania zakázaného bojového prostriedku a nedovoleného vedenia boja podľa § 426 zaniká, ak páchateľ dobrovoľne
a) škodlivý následok trestného činu zamedzil alebo napravil, alebo
b) urobil o trestnom čine oznámenie v čase, keď sa škodlivému následku trestného činu mohlo ešte zabrániť; oznámenie treba urobiť orgánu činnému v trestnom konaní alebo Policajnému zboru, vojak môže toto oznámenie urobiť aj svojmu nadriadenému alebo služobnému orgánu a osoba vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby aj príslušníkovi Zboru väzenskej a justičnej stráže.

§ 86
(1) Trestnosť trestného činu zaniká aj vtedy, ak ide o trestný čin
a) zanedbania povinnej výživy podľa § 207, ak trestný čin nemal trvalo nepriaznivé následky a páchateľ svoju povinnosť dodatočne splnil skôr, než sa súd odobral na záverečnú poradu,
b) zanedbania povinnej výživy podľa § 207, ak úrad práce, sociálnych vecí a rodiny poskytol oprávnenému náhradné výživné podľa osobitého predpisu v plnej výške podľa rozhodnutia súdu o výživnom, ak trestný čin nemal trvalo nepriaznivé následky a páchateľ úradu práce, sociálnych vecí a rodiny uhradil náhradu za poskytnuté náhradné výživné, skôr než sa súd odobral na záverečnú poradu,
c) nevyplatenia mzdy a odstupného podľa § 214, ak trestný čin nemal trvalo nepriaznivé následky a páchateľ svoju povinnosť dodatočne splnil najneskôr do 60 dní od dokonania trestného činu,
d) zneužitia účasti na hospodárskej súťaži podľa § 250, ak páchateľ svojím konaním umožnil podnikateľovi alebo inej právnickej osobe splniť podmienky pre neuloženie alebo zníženie pokuty podľa zákona upravujúceho ochranu hospodárskej súťaže,
e) skrátenia dane a poistného podľa § 276, neodvedenia dane a poistného podľa § 277 alebo nezaplatenia dane a poistného podľa § 278, ak splatná daň a jej príslušenstvo alebo poistné boli dodatočne zaplatené najneskôr v nasledujúci deň po dni, keď sa páchateľ po skončení jeho vyšetrovania mohol oboznámiť s jeho výsledkami,
f) založenia, zosnovania a podporovania zločineckej skupiny podľa § 296 alebo založenia, zosnovania a podporovania teroristickej skupiny podľa § 297, ak páchateľ urobil dobrovoľne oznámenie orgánu činnému v trestnom konaní alebo Policajnému zboru o zločineckej skupine alebo teroristickej skupine a jej činnosti v čase, keď nebezpečenstvo, ktoré hrozilo z jej ďalšej činnosti, sa mohlo ešte odstrániť; vojak môže toto oznámenie urobiť aj svojmu nadriadenému alebo služobnému orgánu a osoba vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby aj príslušníkovi Zboru väzenskej a justičnej stráže,
g) podplácania podľa § 332 alebo § 333 a nepriamej korupcie podľa § 336 ods. 2, ak páchateľ úplatok poskytol alebo sľúbil len preto, že bol o to požiadaný, a urobil o tom dobrovoľne bez odkladu oznámenie orgánu činnému v trestnom konaní alebo Policajnému zboru; vojak môže toto oznámenie urobiť aj svojmu nadriadenému alebo služobnému orgánu a osoba vo výkone trestu odňatia slobody alebo vo výkone väzby aj príslušníkovi Zboru väzenskej a justičnej stráže.
(2) Trestnosť trestného činu podľa odseku 1 písm. e) nezaniká, ak ide o páchateľa, ktorý bol za obdobný čin v predchádzajúcich dvadsiatich štyroch mesiacoch postihnutý, alebo ak trestné stíhanie páchateľa za obdobný čin bolo v predchádzajúcich dvadsiatich štyroch mesiacoch zastavené z dôvodu zániku trestnosti trestného činu podľa odseku 1.

Premlčanie trestného stíhania

§ 87
(1) Trestnosť činu zaniká uplynutím premlčacej doby, ktorá je
a) tridsať rokov, ak ide o zločin, za ktorý tento zákon dovoľuje uložiť trest odňatia slobody na doživotie,
b) dvadsať rokov, ak ide o zločin, za ktorý tento zákon v osobitnej časti dovoľuje uložiť trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby najmenej desať rokov,
c) desať rokov, ak ide o ostatné zločiny,
d) päť rokov, ak ide o prečin, za ktorý tento zákon v osobitnej časti dovoľuje uložiť trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby najmenej tri roky,
e) tri roky pri ostatných prečinoch.
(2) Do premlčacej doby sa nezapočítava
a) doba, po ktorú nebolo možné páchateľa postaviť pred súd pre zákonnú prekážku,
b) doba, po ktorú sa páchateľ zdržiaval v cudzine s úmyslom vyhnúť sa trestnému stíhaniu,
c) skúšobná doba podmienečného zastavenia trestného stíhania,
d) doba, po ktorú bolo dočasne odložené vznesenie obvinenia, alebo
e) doba, po ktorú bolo prerušené trestné stíhanie.
(3) Premlčanie trestného stíhania sa prerušuje
a) vznesením obvinenia pre trestný čin, o ktorého premlčanie ide, ako aj po ňom nasledujúcimi úkonmi orgánu činného v trestnom konaní, sudcu pre prípravné konanie alebo súdu smerujúcimi k trestnému stíhaniu páchateľa, alebo
b) ak páchateľ spáchal v premlčacej dobe úmyselný trestný čin.
(4) Prerušením premlčania sa začína nová premlčacia doba.
(5) Trestné stíhanie sa premlčí najskôr pätnásť rokov potom, čo osoba, na ktorej bol spáchaný trestný čin obchodovania s ľuďmi podľa § 179, trestný čin znásilnenia podľa § 199, trestný čin sexuálneho násilia podľa § 200, trestný čin sexuálneho zneužívania podľa § 201 až 202, trestný čin týrania blízkej osoby a zverenej osoby podľa § 208 a trestný čin výroby detskej pornografie podľa § 368, dovŕšila osemnásty rok svojho veku.

§ 88
Uplynutím premlčacej doby nezaniká trestnosť trestných činov uvedených v dvanástej hlave osobitnej časti tohto zákona okrem trestného činu založenia, podpory a propagácie hnutia smerujúceho k potlačeniu základných práv a slobôd podľa § 421, trestného činu prejavu sympatie k hnutiu smerujúcemu k potlačeniu základných práv a slobôd podľa § 422, trestného činu výroby extrémistických materiálov podľa § 422a, trestného činu rozširovania extrémistických materiálov podľa § 422b, trestného činu prechovávania extrémistických materiálov podľa § 422c, trestného činu popierania a schvaľovania holokaustu, zločinov politických režimov a zločinov proti ľudskosti podľa § 422d, trestného činu hanobenia národa, rasy a presvedčenia podľa § 423 a trestného činu podnecovania k národnostnej, rasovej a etnickej nenávisti podľa § 424.

§ 89
Odpustenie alebo zmiernenie trestu
(1) Trest sa nevykoná, ak ho prezident Slovenskej republiky na základe svojho práva odpúšťať tresty odsúdenému odpustil. To sa však nevzťahuje na iné tresty, ak boli páchateľovi uložené popri sebe a ostali rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky nedotknuté.
(2) Ak prezident Slovenskej republiky na základe svojho práva zmierňovať tresty odsúdenému trest zmiernil, vykoná sa takto zmiernený trest. To sa však nevzťahuje na iné tresty, ak boli páchateľovi uložené popri sebe a ostali rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky nedotknuté.

Premlčanie výkonu trestu

§ 90
(1) Uložený trest nemožno vykonať po uplynutí premlčacej doby, ktorá je
a) dvadsať rokov, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody na doživotie,
b) pätnásť rokov, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody prevyšujúci desať rokov,
c) desať rokov, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody najmenej na päť rokov,
d) päť rokov pri odsúdení na iný trest.
(2) Premlčacia doba sa začína právoplatnosťou rozsudku a pri podmienečnom odsúdení, podmienečnom odsúdení s dohľadom, podmienečnom prepustení alebo podmienečnom prepustení s dohľadom právoplatnosťou rozhodnutia o tom, že sa trest vykoná.
(3) Do premlčacej doby sa nezapočítava doba, po ktorú nebolo možné trest vykonať preto, že sa odsúdený zdržiaval v cudzine s úmyslom vyhnúť sa trestu, alebo bol na ňom vykonávaný trest odňatia slobody.
(4) Premlčanie výkonu trestu sa prerušuje, ak
a) súd urobil opatrenie smerujúce k výkonu trestu, o ktorého premlčanie ide, alebo
b) odsúdený spáchal v premlčacej dobe úmyselný trestný čin.
(5) Prerušením premlčania sa začína nová premlčacia doba.

§ 91
Výkon trestu uloženého pre trestné činy uvedené v dvanástej hlave osobitnej časti tohto zákona sa nepremlčuje okrem trestného činu založenia, podpory a propagácie hnutia smerujúceho k potlačeniu základných práv a slobôd podľa § 421, trestného činu prejavu sympatie k hnutiu smerujúcemu k potlačeniu základných práv a slobôd podľa § 422, trestného činu výroby extrémistických materiálov podľa § 422a, trestného činu rozširovania extrémistických materiálov podľa § 422b, trestného činu prechovávania extrémistických materiálov podľa § 422c, trestného činu popierania a schvaľovania holokaustu, zločinov politických režimov a zločinov proti ľudskosti podľa § 422d, trestného činu hanobenia národa, rasy a presvedčenia podľa § 423 a trestného činu podnecovania k národnostnej, rasovej a etnickej nenávisti podľa § 424.

Zahladenie odsúdenia

§ 92
(1) Súd môže zahladiť odsúdenie, ak odsúdený viedol po výkone alebo odpustení trestu, alebo po premlčaní jeho výkonu riadny život nepretržite po dobu najmenej
a) desať rokov, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody prevyšujúci päť rokov,
b) päť rokov, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody prevyšujúci jeden rok,
c) tri roky, ak ide o odsúdenie na trest odňatia slobody neprevyšujúci jeden rok.
(2) Ak ide o odsúdenie na tresty uvedené v § 32 písm. b) až l), k zahladeniu dochádza ich vykonaním.
(3) Ak odsúdený preukázal po výkone alebo odpustení trestu alebo premlčaní jeho výkonu svojím vzorným správaním, že sa napravil, môže súd zahladiť odsúdenie na žiadosť odsúdeného i pred uplynutím doby uvedenej v odseku 1.
(4) Doba uvedená v odseku 1 sa v prípade, že sa u podmienečne prepusteného a podmienečne prepusteného s dohľadom má za to, že trest bol vykonaný dňom, keď odsúdený bol podmienečne prepustený, spravuje dĺžkou skutočného výkonu trestu. Ak bol trest zmiernený rozhodnutím prezidenta Slovenskej republiky, spravuje sa dĺžkou trestu takto zmierneného.
(5) Odsúdenie sa zahladzuje, ak to nariadi prezident Slovenskej republiky na základe svojho práva zahládzať odsúdenie formou milosti alebo amnestie.

§ 93
(1) Ak bolo odsúdenie zahladené, hľadí sa na páchateľa, ako keby nebol odsúdený.
(2) Ak sa páchateľovi uložilo viac trestov popri sebe, nemožno odsúdenie zahladiť, kým neuplynie doba na zahladenie trestu odňatia slobody podľa § 92 ods. 1, ak bol uložený.

ŠTVRTÁ HLAVA
Osobitné ustanovenia o stíhaní mladistvých

Prvý diel
Trestná zodpovednosť

§ 94
Všeobecné ustanovenie
(1) Osoba, ktorá v čase spáchania trestného činu dovŕšila štrnásty rok a neprekročila osemnásty rok svojho veku, sa považuje za mladistvú.
(2) Ak táto hlava neobsahuje osobitné ustanovenia, použijú sa na mladistvého ostatné ustanovenia tohto zákona.

§ 95
Trestná zodpovednosť
(1) Mladistvý mladší ako pätnásť rokov, ktorý v čase spáchania činu nedosiahol takú úroveň rozumovej a mravnej vyspelosti, aby mohol rozpoznať jeho protiprávnosť alebo ovládať svoje konanie, nie je za tento čin trestne zodpovedný.
(2) Prečin, ktorého znaky sú uvedené v tomto zákone, nie je trestným činom, ak ho spáchal mladistvý a ak je jeho závažnosť malá.

Druhý diel
Zánik trestnosti

§ 96
Premlčanie trestného stíhania
(1) Trestnosť činu zaniká uplynutím premlčacej doby, ktorá je
a) desať rokov, ak ide o trestný čin, za ktorý tento zákon ustanovuje trest odňatia slobody na doživotie,
b) päť rokov, ak je horná hranica sadzby trestu odňatia slobody najmenej desať rokov,
c) tri roky pri ostatných trestných činoch.
(2) Uplynutím premlčacej doby nezaniká trestnosť tých trestných činov, kde to ustanovuje tento zákon.

Tretí diel
Ukladanie sankcií a výchovných opatrení mladistvému

§ 97
Účel sankcií a výchovných opatrení
(1) Účelom trestu u mladistvého je predovšetkým vychovať ho na riadneho občana, pričom trest má zároveň pôsobiť na predchádzanie protiprávnych činov a primerane chrániť aj spoločnosť; uložený trest má súčasne viesť k obnoveniu narušených sociálnych vzťahov a k začleneniu mladistvého do rodinného a sociálneho prostredia.
(2) Účelom ochranného opatrenia a výchovného opatrenia u mladistvého je kladne ovplyvniť duševný, mravný a sociálny vývoj mladistvého so zreteľom na dosiahnutý stupeň jeho rozumového a mravného vývoja, na jeho osobné vlastnosti, rodinnú výchovu a prostredie, z ktorého pochádza, a tým mladistvého zároveň chrániť pred škodlivými vplyvmi a spoločnosť pred páchaním trestnej činnosti.
(3) Pri ukladaní trestu, ochranného opatrenia alebo výchovného opatrenia treba prihliadať na osobnosť mladistvého, jeho vek, rozumovú a mravnú vyspelosť, zdravotný stav, na jeho osobné, rodinné a sociálne pomery, pričom musia byť primerané povahe a závažnosti spáchaného činu a majú viesť k začleneniu mladistvého do rodinného a sociálneho prostredia tak, aby predchádzali protiprávnym činom.

Upustenie od potrestania

§ 98
Súd môže upustiť od potrestania mladistvého, ktorý spáchal prečin, jeho spáchanie ľutuje a prejavuje účinnú snahu po náprave, ak
a) vzhľadom na povahu spáchaného činu a na doterajší život mladistvého možno dôvodne očakávať, že už prejednanie veci pred súdom postačí na jeho nápravu, alebo
b) súd prijme záruku za nápravu mladistvého a má za to, že vzhľadom na výchovný vplyv toho, kto záruku ponúkol, povahu spáchaného činu a osobu mladistvého sa uloženie trestu nejaví nevyhnutné.

§ 99
Súd môže upustiť od potrestania mladistvého za prečin aj vtedy, ak
a) mladistvý spáchal čin v stave, ktorý bol vyvolaný duševnou poruchou, a súd má za to, že ochranné liečenie, ktoré zároveň ukladá, zaistí nápravu mladistvého lepšie ako trest, alebo
b) sa voči mladistvému vykonáva ochranné opatrenie alebo výchovné opatrenia a na dosiahnutie účelu zákona nie je potrebné uloženie trestu.

§ 100
Ak súd upustil od potrestania, hľadí sa na mladistvého, ako keby nebol odsúdený.

§ 101
Podmienečné upustenie od potrestania
(1) Za podmienok uvedených v § 98 môže súd podmienečne upustiť od potrestania mladistvého, ak považuje za potrebné počas určenej doby sledovať správanie mladistvého.
(2) Pri podmienečnom upustení od potrestania súd určí skúšobnú dobu až na jeden rok. Zároveň môže mladistvému uložiť primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život; spravidla mu uloží, aby podľa svojich síl nahradil škodu, ktorú spôsobil.
(3) Súd môže vzhľadom na okolnosti prípadu a osobu mladistvého ponechať podmienečné upustenie od potrestania v platnosti napriek tomu, že mladistvý dal príčinu na uloženie trestu, a
a) ustanoviť nad mladistvým probačný dohľad, ak už nebol uložený,
b) primerane predĺžiť skúšobnú dobu, nie však viac ako o jeden rok, alebo
c) ustanoviť výchovné opatrenia smerujúce k tomu, aby viedol riadny život.
(4) Ak mladistvý, u ktorého bolo podmienečne upustené od potrestania, viedol v skúšobnej dobe riadny život a vyhovel uloženým podmienkam, vysloví súd, že sa osvedčil; inak rozhodne, a to prípadne už v priebehu skúšobnej doby, o uložení trestu.
(5) Ak súd do roka od uplynutia skúšobnej doby neurobil rozhodnutie podľa odseku 4 bez toho, že by na tom mal mladistvý vinu, má sa za to, že sa osvedčil.
(6) Ak sa vyslovilo, že sa mladistvý, u ktorého bolo podmienečne upustené od potrestania trestu, osvedčil, alebo ak sa má za to, že sa osvedčil, hľadí sa na neho, ako keby nebol odsúdený.

Štvrtý diel
Ochranná výchova

§ 102
Dôvody uloženia ochrannej výchovy
(1) Ak súd odsudzuje mladistvého, môže mu uložiť ochrannú výchovu, ak
a) o výchovu mladistvého nie je náležite postarané a tento nedostatok nemožno odstrániť v rodine, v ktorej žije,
b) doterajšia výchova mladistvého bola zanedbaná, alebo
c) prostredie, v ktorom mladistvý žije, neposkytuje záruku jeho riadnej výchovy.
(2) Ochrannú výchovu nemožno uložiť, ak ide o vojaka.

§ 103
Výkon ochrannej výchovy
(1) Ochranná výchova sa vykonáva v osobitných výchovných zariadeniach (ďalej len „ochranná ústavná výchova“) alebo sa môže vykonať aj v profesionálnej náhradnej rodine (ďalej „ochranná rodinná výchova“); ak to však vyžaduje zdravotný stav mladistvého, vykonáva sa prednostne v zariadení ústavnej zdravotnej starostlivosti.
(2) Ochranná výchova potrvá, kým to vyžaduje jej účel, najdlhšie však do dovŕšenia osemnásteho roku veku mladistvého; ak to vyžaduje záujem mladistvého, môže ju súd predĺžiť do dovŕšenia jeho devätnásteho roku.
(3) Ak nemožno ochrannú výchovu vykonať ihneď, nariadi súd na dobu do jej začiatku dohľad probačného a mediačného úradníka.
(4) Od výkonu ochrannej výchovy súd upustí, ak zaniknú pred jej začatím okolnosti, pre ktoré bola uložená.
(5) Ak prevýchova mladistvého pokročila do tej miery, že možno očakávať, že aj bez obmedzení, ktorým je podrobený vo výchovnom zariadení alebo v určenej rodine, bude sa riadne správať, avšak dosiaľ nepominuli všetky okolnosti, pre ktoré bola ochranná výchova uložená, môže súd podmienečne upustiť od ochrannej výchovy alebo mladistvého podmienečne umiestniť mimo výchovného zariadenia alebo náhradnej rodiny. Pritom môže mladistvému uložiť dohľad probačného a mediačného úradníka alebo iné výchovné opatrenie.
(6) Ak mladistvý nesplní očakávanie, že bez obmedzení, ktorým je podrobený v rámci určenej ochrannej výchovy, bude sa riadne správať, súd podmienečné upustenie od ochrannej výchovy alebo podmienečné umiestnenie mimo výchovného zariadenia alebo určenej rodiny zruší a rozhodne, že sa vo výkone ochrannej výchovy pokračuje.

Zmena spôsobu výkonu ochrannej výchovy

§ 104
(1) Ochranná ústavná výchova môže byť kedykoľvek zmenená na ochrannú rodinnú výchovu a naopak.
(2) Ak je to potrebné vzhľadom na účel ochrannej výchovy, môže byť zmenená aj fyzická osoba, ktorej bol mladistvý zverený do ochrannej rodinnej výchovy.

§ 105
Ak spáchala osoba, ktorá dovŕšila dvanásty rok svojho veku a je mladšia ako štrnásť rokov, niektorý čin, za ktorý tento zákon dovoľuje uložiť trest odňatia slobody na doživotie, súd jej uloží v civilnom procese ochrannú výchovu aj na návrh prokurátora; súd tak môže urobiť aj vtedy, keď je to potrebné na zabezpečenie riadnej výchovy osoby mladšej ako štrnásť rokov, ktorá spáchala čin, ktorý by inak bol trestným činom alebo osoby mladšej ako pätnásť rokov, ktorá spáchala trestný čin sexuálneho zneužívania podľa § 201.

Piaty diel
Výchovné opatrenia

§ 106
Druhy výchovných opatrení a ich ukladanie
(1) Pri podmienečnom upustení od potrestania alebo v prípravnom konaní môžu byť na dosiahnutie účelu zákona uložené mladistvému výchovné opatrenia.
(2) Výchovné opatrenia sú:
a) výchovné povinnosti a obmedzenia,
b) napomenutie s výstrahou.
(3) Výchovné opatrenia môže ukladať súd a v prípravnom konaní so súhlasom osoby, proti ktorej sa konanie vedie, aj prokurátor. Mladistvý môže kedykoľvek v priebehu trestného stíhania až do skončenia prípravného konania svoj súhlas odvolať písomným vyhlásením adresovaným prokurátorovi; výkon výchovného opatrenia sa tým končí.
(4) V prípade, ak sa preukáže, že úplné alebo včasné plnenie výchovného opatrenia je pre mladistvého nemožné alebo ho z iných vážnych dôvodov nemôže splniť alebo zavinene neplní, súd a v prípravnom konaní prokurátor uložené výchovné opatrenie zruší alebo zmení.

§ 107
Výchovné povinnosti a obmedzenia
(1) Súd a v prípravnom konaní prokurátor môže mladistvému uložiť výchovné povinnosti a obmedzenia, najmä aby
a) sa podrobil probačnému dohľadu vykonávanému probačným a mediačným úradníkom,
b) býval s rodičom alebo s iným dospelým, ktorý je zodpovedný za jeho výchovu,
c) sa usiloval o vyrovnanie s poškodeným,
d) nahradil podľa svojich síl škodu spôsobenú trestným činom alebo inak prispel k odstráneniu následku trestného činu,
e) vykonal bezplatne vo voľnom čase spoločensky prospešnú činnosť,
f) sa podrobil liečeniu škodlivej závislosti,
g) sa podrobil vo svojom voľnom čase programu sociálneho výcviku, psychologickému poradenstvu, psychoterapeutickému, vzdelávaciemu, doškoľovaciemu, rekvalifikačnému alebo inému vhodnému programu na rozvíjanie jeho sociálnych zručností a osobnosti mladistvého, ktorý nie je probačným programom.
(2) Vykonanie spoločensky prospešnej činnosti určitého druhu môže byť mladistvému uložené len tak, aby nenarušilo jeho prípravu na budúce povolanie, predovšetkým plnenie povinností súvisiacich so vzdelávacím programom školy, alebo výkon povolania alebo zamestnania, pričom môže ísť najviac o štyri hodiny denne, osemnásť hodín týždenne, celkovo šesťdesiat hodín.

§ 108
Napomenutie s výstrahou
Napomenutím s výstrahou súd a v prípravnom konaní prokurátor dôrazne vytkne mladistvému v prítomnosti jeho zákonného zástupcu protiprávnosť jeho činu a upozorní ho na sankcie, ktoré mu hrozia podľa tohto zákona, ak by v budúcnosti spáchal trestnú činnosť.

Šiesty diel
Tresty

§ 109
Druhy trestov
Mladistvému môže súd uložiť len
a) trest povinnej práce,
b) peňažný trest,
c) trest prepadnutia veci,
d) trest zákazu činnosti,
e) trest zákazu účasti na verejných podujatiach,
f) trest vyhostenia,
g) trest domáceho väzenia,
h) trest odňatia slobody.

§ 110
Ukladanie trestu
(1) Pri výmere trestu prihliadne súd ako na poľahčujúcu okolnosť aj na to, ako mladistvý splnil uložené výchovné povinnosti a obmedzenia uvedené v § 107.
(2) Ak súd ukladá úhrnný trest alebo súhrnný trest páchateľovi, ktorý spáchal trestné činy jednak predtým, než prekročil osemnásty rok svojho veku, jednak po tom, čo tento rok dovŕšil, postupuje podľa § 41 a § 42, pričom sa hranice trestných sadzieb pri trestných činoch spáchaných predtým, než prekročil osemnásty rok, posudzujú podľa § 117.

§ 111
Trest povinnej práce
Pri uložení trestu povinnej práce nesmie horná hranica tohto trestu prevyšovať polovicu hornej hranice trestnej sadzby ustanovenej zákonom. Trest povinnej práce nesmie vzhľadom na svoju povahu alebo okolnosti, za ktorých sa vykonáva, ohrozovať zdravie, bezpečnosť alebo mravný vývoj mladistvých.

§ 112
Trest zákazu činnosti
(1) Zákaz činnosti môže súd uložiť mladistvému len vtedy, ak to nie je na prekážku príprave na jeho povolanie, pričom horná hranica tohto trestu nesmie prekročiť päť rokov.
(2) Ak súd odsudzuje mladistvého za podmienok § 61 ods. 3, uloží mu trest zákazu činnosti v hornej polovici trestnej sadzby uvedenej v odseku 1.
(3) Ak súd odsudzuje mladistvého za podmienok § 61 ods. 4, uloží mu trest zákazu činnosti na sedem rokov až pätnásť rokov.
(4) Ak súd odsudzuje mladistvého za podmienok § 61 ods. 5, uloží mu trest zákazu činnosti na sedem rokov až pätnásť rokov.

§ 112a
Trest zákazu účasti na verejných podujatiach
Trest zákazu účasti na verejných podujatiach môže súd uložiť mladistvému iba za podmienok ustanovených týmto zákonom, a to vo výmere do piatich rokov.

§ 113
Trest vyhostenia
Vyhostenie môže súd uložiť mladistvému iba za podmienok ustanovených týmto zákonom, a to vo výmere od jedného roka do piatich rokov. Prihliadne pritom aj na rodinné a osobné pomery mladistvého, majúc na zreteli, aby mladistvý týmto trestom nebol vydaný do nebezpečenstva spustnutia.

§ 114
Peňažný trest
(1) Peňažný trest vo výmere od 30 eur do 16 590 eur môže uložiť súd pri splnení podmienok ustanovených týmto zákonom, ak je mladistvý zárobkovo činný alebo jeho majetkové pomery uloženie tohto trestu umožňujú.
(2) Ak súd ukladá mladistvému peňažný trest, určí pre prípad, že by jeho výkon mohol byť v ustanovenej lehote úmyselne zmarený, náhradný trest odňatia slobody až na jeden rok. Náhradný trest odňatia slobody nesmie však ani spolu s uloženým trestom odňatia slobody presahovať hornú hranicu trestnej sadzby zníženej podľa § 117 ods. 1.
(3) Po právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bol mladistvému uložený peňažný trest, môže súd rozhodnúť po vyjadrení mladistvého, že jeho zaplatenie alebo nevykonaný zvyšok sa nahradí tým, že mladistvý odsúdený vykoná všeobecne prospešnú činnosť v rámci probačného programu.

§ 115
Podmienečný odklad výkonu peňažného trestu
(1) Súd môže podmienečne odložiť výkon peňažného trestu, ak
a) vzhľadom na osobu mladistvého, najmä s prihliadnutím na jeho doterajší život a prostredie, v ktorom žije a pracuje, a na okolnosti prípadu, má za to, že účel trestu sa dosiahne aj bez jeho výkonu, alebo
b) prijme záruku za nápravu mladistvého a ak vzhľadom na výchovný vplyv toho, kto záruku ponúkol, má za to, že účel trestu sa dosiahne aj bez jeho výkonu.
(2) Povolenie podmienečného odkladu peňažného trestu sa netýka výkonu ostatných trestov uložených popri peňažnom treste, ak súd nerozhodol inak.

§ 116
Skúšobná doba
(1) Pri podmienečnom odložení výkonu peňažného trestu súd určí skúšobnú dobu až na tri roky. Zároveň môže mladistvému uložiť primerané obmedzenia a povinnosti uvedené v § 51 ods. 3 a 4, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život a povinnosť podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená; skúšobná doba začína plynúť dňom nasledujúcim po dni nadobudnutia právoplatnosti rozsudku. Nariadiť kontrolu technickými prostriedkami možno, ak sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu.
(2) Doba, počas ktorej podmienečne odsúdený viedol v skúšobnej dobe riadny život a vyhovel uloženým podmienkam, sa započítava do skúšobnej doby novo určenej pri podmienečnom odsúdení pre ten istý skutok alebo do skúšobnej doby určenej pri uložení úhrnného trestu alebo súhrnného trestu.
(3) Na rozhodovanie o osvedčení v skúšobnej dobe sa použijú ustanovenia o podmienečnom odsúdení.

§ 116a
Trest domáceho väzenia
(1) Trest domáceho väzenia môže súd uložiť mladistvému pri splnení podmienok ustanovených týmto zákonom a so súhlasom jeho zákonného zástupcu až na jeden rok.
(2) Súd môže uložiť mladistvému počas výkonu trestu domáceho väzenia výchovné opatrenia uvedené v § 107 ods. 1, smerujúce k tomu, aby viedol riadny život.

§ 117
Trest odňatia slobody
(1) Trestné sadzby odňatia slobody ustanovené v tomto zákone sa u mladistvých znižujú na polovicu; horná hranica zníženej trestnej sadzby nesmie prevyšovať sedem rokov a dolná hranica zníženej trestnej sadzby dva roky.
(2) Nepodmienečný trest odňatia slobody môže súd mladistvému uložiť len za podmienky, že by vzhľadom na okolnosti prípadu, osobu mladistvého alebo vzhľadom na predtým uložené opatrenia uloženie iného trestu zjavne neviedlo k dosiahnutiu účelu trestu podľa tohto zákona.
(3) V prípade, ak mladistvý spáchal obzvlášť závažný zločin a miera závažnosti takého obzvlášť závažného zločinu pre spoločnosť je vzhľadom na zavrhnutiahodný spôsob vykonania činu alebo vzhľadom na zavrhnutiahodnú pohnútku alebo vzhľadom na ťažký a ťažko napraviteľný následok mimoriadne vysoká, môže súd uložiť trest odňatia slobody nad sedem rokov až do pätnásť rokov, ak má za to, že trest uvedený v odseku 1 na dosiahnutie účelu nepostačuje.
(4) Trest odňatia slobody sa u osôb, ktoré neprekročili osemnásty rok svojho veku, vykonáva v ústavoch na výkon trestu pre mladistvých.
(5) Súd môže rozhodnúť, že v ústave na výkon trestu pre mladistvých sa vykoná trest aj u mladistvého, ktorý už prekročil osemnásty rok svojho veku; pritom prihliadne najmä na dĺžku trestu a na stupeň a povahu narušenia mladistvého.

§ 118
Mimoriadne zníženie trestu odňatia slobody
(1) Ak súd zistí splnenie podmienok § 39 ods. 1 alebo 2 na mimoriadne zníženie trestu odňatia slobody pod dolnú hranicu trestnej sadzby, nie je u mladistvého viazaný obmedzeniami podľa § 39 ods. 3.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak ide o trestný čin, za ktorý je možné podľa tohto zákona uložiť trest odňatia slobody na doživotie.

§ 119
Podmienečný odklad výkonu trestu a podmienečný odklad výkonu trestu s probačným dohľadom
(1) Ak súd mladistvému výkon trestu odňatia slobody podmienečne odloží na skúšobnú dobu alebo mu trest odňatia slobody podmienečne odloží na skúšobnú dobu s probačným dohľadom, zároveň určí skúšobnú dobu na jeden rok až tri roky. Mladistvý je povinný podrobiť sa kontrole technickými prostriedkami, ak je takáto kontrola nariadená. Nariadiť kontrolu technick