Módosítva:

Tt. 650/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 692/2006., hatályos 2007. január 1-től

Tt. 218/2007., hatályos 2007. június 1-től

Tt. 491/2008., hatályos 2008. december 15-től

Tt. 497/2008., hatályos 2008. december 20-tól

Tt. 498/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 59/2009., hatályos 2009. április 1-től

Tt. 257/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től

Tt. 492/2009., hatályos 2009. december 2-től

Tt. 576/2009., hatályos 2010. január 1-től

Tt. 224/2010., hatályos 2010. szeptember 1-től

Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 33/2011., hatályos 2011. május 1-től

Tt. 262/2011., hatályos 2011. szeptember 1-től

Tt. 313/2011., hatályos 2011. november 1-től

Tt. 246/2012., hatályos 2012. október 1-től

Tt. 334/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 428/2012., hatályos 2013. június 21-től

Tt. 189/2013., hatályos 2013. július 4-től

Tt. 204/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től

Tt. 1/2014., hatályos 2014. február 1-től

Tt. 73/2015., hatályos 2015. május 1-től

Tt. 78/2015., hatályos 2015. április 17-től

Tt. 174/2015., hatályos 2015. szeptember 1-től

Tt. 78/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 87/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 397/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 398/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 440/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 444/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 316/2016., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 264/2017., hatályos 2017. november 8-tól

Tt. 274/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 161/2018., hatályos 2018. július 1-től

Tt. 321/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 38/2019., hatályos 2019. február 20-tól

Tt. 35/2019., hatályos 2019. július 1-től

Tt. 214/2019., hatályos 2019. augusztus 1-től

Tt. 420/2019., hatályos 2020. január 1-től

Tt. 474/2019., hatályos 2020. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:

E törvény a büntetőjogi felelősség alapjait, a büntetéseket, az intézkedéseket, azok kiszabását és a bűncselekmények tényállását szabályozza.

(1) A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény alapján kell elbírálni, illetve annak alapján kell kiszabni a büntetést is. Ha a bűncselekmény elkövetésének és az ítélet meghozatalának időpontja közt több törvény is hatályba lép, a büntethetőséget az elkövetőre nézve kedvezőbb törvény alapján kell megállapítani, illetve a büntetést ennek alapján kell kiszabni.

(2) Az elkövetőre olyan büntetés szabható ki, amely a bűncselekmény megítélése időpontjában hatályos törvény értelmében kiszabható, amennyiben az az elkövetőre nézve kedvezőbb. 

(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában  intézkedést az annak alkalmazásáról szóló ítélet meghozatalának időpontjában érvényes törvény alapján kell foganatosítani.

(1) E törvény alapján ítélendő meg mindazon cselekmények büntethetősége, amelynek elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén került sor.

(2) A Szlovák Köztársaság területi érintettsége abban az esetben is fennáll, ha az elkövető

a) a bűncselekményt legalább részben annak területén követte el, ha az e törvény által védett érdekek megsértése vagy veszélyeztetése teljességében vagy részben annak területén kívül következett be vagy következett volna be, vagy

b) a bűncselekményt annak területén kívül követte el, ha az e törvény által védett érdekek megsértése vagy veszélyeztetése annak területén következett volna be vagy legalább részben annak területén következett volna be.

(3) E törvény alapján ítélendő meg azon cselekmények büntethetősége is, amelyek elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén kívül, szlovák felségjelű úszólétesítményen vagy a szlovák légijármű-nyilvántartásba vett légi járművön került sor.

E törvény alapján ítélendő meg azon cselekmények büntethetősége is, amelyet a Szlovák Köztársaság területén kívül követett el szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező személy.

E törvény alapján ítélendő meg a bűntett súlyosabban minősülő eseteinek büntethetősége is, amennyiben annak elkövetésére a Szlovák Köztársaság területén kívül került sor szlovák állampolgár sérelmére, és a bűncselekmény elkövetésének helyszínén a cselekmény büntetendő vagy az elkövetés helyszíne büntető joghatóság hatáskörén kívül esik.

E törvény alapján ítélendő meg a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és az azokkal való kereskedelem (171. és 172. §), a fizetőeszközök és értékpapírok hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása (270. §), a hamis, meghamisított vagy illegálisan előállított fizetőeszközök és értékpapírok forgalomba hozatala (271. §), a hamisító eszközök előállítása és birtoklása (272.), az illetékbélyeg, a postai értékcikk, a bérmentesítésére jelzések és a postai bélyegzők hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása (274. §), (274. §), a termék megjelölését szolgáló zárjegyek hamisítása és meghamisítása (275. §), a terrorszervezet létrehozása, fenntartása, terrorszervezet vagy annak tagjának támogatása (297. §), a hasadóanyagok, a radioaktív anyagok, a különösen veszélyes vegyi anyagok és a különösen veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok tiltott előállítása és birtoklása (298. és 299. §), a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység (312. §), a terrorcselekmény (313. és 314. §), a rombolás (315. és 316. §), a hűtlenség (317. §), a kémkedés (318. §), hatóság elleni erőszak (321. §), a közfeladatot ellátó személy elleni támadás (323. §), a közokirat, a hivatali bélyegző, a hivatali záróbélyeg vagy zárjegy, a hivatali címer vagy a hivatali jelzés hamisítása és meghamisítása (352. §), a bizalmas és a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok veszélyeztetése (353. §), az embercsempészés (355. §), a háborús uszítás (417. §), a népirtás (418. §), a terrortámadás (419. §), a terrorizmusban való részvétel némely formája (419.b §), a terrorizmus finanszírozása (419.c §), a terrorizmus célját szolgáló utazás (419.d §), az emberiesség elleni bűncselekmény (425. §), a tiltott hadieszköz és a hadviselés tiltott módjainak alkalmazása (426. §), a háborús fosztogatás (427. §), a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel és állami szimbólumokkal való visszaélés (428. §), a védett személy elleni erőszak (431. §), a civil lakosság elleni megtorlás (432. §) és egyéb háborús bűncselekmények (433. §) abban az esetben is, ha azt a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy a Szlovák Köztársaság területén kívül követte el.

(1) E törvény alapján ítélendő meg a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező külföldi személy által a Szlovák Köztársaság területén kívül elkövetett cselekmény büntethetősége abban az esetben is, ha

a) a cselekmény az elkövetés helyszínén hatályos törvény alapján is büntetendő,

b) az elkövető letartóztatására vagy őrizetbe vételére a Szlovák Köztársaság területén került sor, valamint

c) büntetőeljárás lefolytatása kiadatására nem került sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elkövetőre azonban nem szabható ki szigorúbb büntetés, mint amilyet a cselekmény elkövetésének helyszíne alapján illetékes állam törvénye előirányoz.

(1) A cselekmény büntethetősége e törvény alapján ítélendő meg abban az esetben is, ha azt a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amelynek elfogadására és közzétételére a törvény által meghatározott módon került sor, előirányozza.

(2) A 3. – 6. § rendelkezései nem alkalmazandók, ha azt a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amelynek elfogadására és közzétételére a törvény által meghatározott módon került sor, kizárja.

(1) E törvény értelmezésében intézkedés olyan cselekmény büntethetőségének megítélése során alkalmazható, amelynek elkövetése kapcsán az intézkedés alkalmazására sor kerülhet.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alkalmazandó abban az esetben is, ha a büntetendő cselekmény elkövetője büntetőjogi felelősséggel nem rendelkezik, vagy a személy büntetőjogi eljárás alá nem vonható és nem büntethető.

(1) Más állam bírósága által büntető eljárásban hozott ítélet a Szlovák Köztársaság területén csak abban az esetben hajtható végre vagy eredményezhet egyéb joghatást, ha arról nemzetközi szerződés vagy törvény úgy rendelkezik.

(2) Az Európai Unió más államának bírósága által büntető eljárásban hozott jogerős ítélet a büntetőeljárás során a Szlovák Köztársaság bírósága által meghozott ítélettel megegyező érvényű, ha meghozatalára a Szlovák Köztársaság jogrendje alapján is büntetendő cselekmény okán került sor.

E törvény eltérő rendelkezése hiányában bűncselekménynek minősül az a jogellenes cselekmény, amelynek ismérveit e törvény taglalja.

Bűncselekmény a vétség és a bűntett.

(1) Vétségnek minősül

a) a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény, vagy

b) a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény különös része a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetésben határozza meg.

(2) Nem minősül vétségnek, ha tekintettel a cselekmény elkövetésére és annak következményeire, a cselekmény elkövetésének körülményeire, a szándékosság mértékére és az elkövető indítékára, a cselekmény súlya elenyésző.

(1) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény különös része a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg.

(2) Bűntettnek minősül, ha a szándékosan elkövetett vétség tényállásának szigorúbb elbírálása esetén a törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg.

(3) Bűntett súlyosabban minősülő esetének számít az a bűncselekmény, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel alsó határát legkevesebb tízévi szabadságvesztésben határozza meg.

Bűncselekmény elkövetésének helyszíne az a helyszín, ahol

a) az elkövető a cselekményt megvalósította, vagy

b) beállt vagy az elkövető elképzelése alapján beállt volna az e törvény által feltételezett következmény.

(1) Bűntett elkövetésére irányuló előkészületnek minősül az olyan tevékenység, amely a bűntett szándékos megszervezésében, a bűntett elkövetése során felhasználandó eszközök és kellékek beszerzésében és alkalmassá tételében, a bűntett elkövetése okán való társulásban, tömörülésben, felbujtásban, a bűntett megrendelésében vagy az elkövetés elősegítésében, illetve egyéb, az elkövetést könnyítő feltételek szándékod kialakításában merül ki, amennyiben még nem került sor a kísérletre, sem a bűntett befejezésére.

(2) A bűntett elkövetésére irányuló előkészületre azon bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, amelynek az elkövetésére irányult.

(3) Nem büntethető bűntett elkövetésére irányuló előkészület miatt az az elkövető,

a) akinek a bűntett elkövetésétől való önkéntes elállása miatt elhárult az e törvény által védett érdeket fenyegető, előkészületből fakadó veszély, vagy

b) aki a bűntett elkövetését megelőző időpontban, amikor az e törvény által védett érdeket fenyegető előkészületből fakadó veszély elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a  Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.

(4) Ha az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, a 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az elkövető ezekből fakadó büntethetőségét.

(1) Bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletnek minősül az a tevékenység, amely közvetlenül az elkövető által megkezdett bűncselekmény befejezésére irányul, amennyiben befejezésére nem kerül sor.

(2) A bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

(3) Nem büntethető bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet miatt az az elkövető,

a) akinek önkéntes elállása folytán elmaradt a bűncselekmény befejezése és az e törvény által védett érdeket fenyegető kísérletből fakadó veszély elhárult, vagy

b) aki a bűntett elkövetését megelőző időpontban, amikor az e törvény által védett érdeket fenyegető kísérletből fakadó veszély elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.

(4) Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, a 3. bekezdés rendelkezései nem érintik az elkövető ezekből fakadó büntethetőségét.

Szándékosan elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető

a) e törvényben foglalt módon szándékozott megsérteni vagy veszélyeztetni az e törvény által védett érdekeket, vagy

b) tudatában volt annak, hogy cselekedetével ezen érdekeket megsérti vagy veszélyezteti, és amennyiben a bűncselekmény elkövetésére sor került, tudatában volt cselekedete következményeinek.

Gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető

a) tudatában volt annak, hogy az e törvényben rögzített módon megsértheti vagy veszélyeztetheti az e törvény által védett érdekeket, de könnyelműen bízott a lehetséges következmények elmaradásában, vagy

b) nem volt tudatában cselekménye lehetséges következményeinek, jóllehet tekintettel a külső és személyes körülményeire, annak tudatában lehetett volna.

Természetes személy által elkövetett cselekmény büntethetőségének feltétele a szándékosság, hacsak e törvény kifejezetten úgy nem rendelkezik, hogy elegendő, ha az elkövetőt legalább gondatlanság terheli.

Súlyosító körülményt vagy magasabb büntetési tétel kiszabását eredményező körülményt akkor kell figyelembe venni, ha

a) a bűncselekmény súlyos következményekkel jár, még ha az elkövető azt gondatlanságból követte is el, amennyiben e törvény a büntethetőséget nem köti szándékossághoz, vagy

b) egyéb körülmények merülnek fel, amelyeknek az elkövető nem volt tudatában, jóllehet tekintettel a külső és személyes körülményeire, azoknak tudatában lehetett volna, amennyiben e törvény nem köti ki az elkövető tudatos magatartását.

(1) Tettesnek minősül az, aki a bűncselekményt megvalósítja.

(2) Bűncselekmény tettese természetes személy, illetve külön előírás által szabályozott feltételek mellett jogi személy lehet.

Ha a bűncselekményt két vagy több tettes követte el (társtettesek), mindegyikükre a egyedülálló tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

(1) Befejezett bűncselekmény vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet részese az, aki szándékosan

a) megtervezte és irányította a bűncselekmény elkövetését (bűncselekmény szervezője),

b) rábírt mást bűncselekmény elkövetésére (felbujtó),

c) megbízott mást bűncselekmény elkövetésével (bűncselekmény megrendelője), vagy

d) segítséget nyújtott másnak bűncselekmény elkövetéséhez, kiváltképp eszközök beszerzésével, akadályok elhárításával, tanáccsal, az elhatározás megerősítésével, a bűncselekmény elkövetése során nyújtandó segítség ígéretével (bűnsegéd).

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a részesekre a tettesre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor nem töltötte be tizennegyedik életévét. 

(2) A 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés bűncselekménye miatt nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor nem töltötte be tizenötödik életévét.

E törvény eltérő rendelkezése hiányában nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

(1) Nem büntethető annak az  egyébként büntetendő cselekménye, aki az e törvény által védett érdekeket közvetlen veszélyből menti.

(2) Nem minősül végszükségnek, ha az e törvény által védett érdekeket fenyegető veszély más módon elhárítható, vagy ha annak elhárítása a fenyegető veszélynél nagyobb sérelmet okoz. Nem minősül végszükségnek, ha a veszélynek közvetlenül kitett személy általános érvényű jogszabály értelmében köteles eltűrni azt.

(1) Nem büntetendő annak az egyébként büntetendő cselekménye, aki e törvény által védett érdekeket közvetlenül veszélyeztető vagy azokat érő támadást hárít el.

(2) Nem minősül jogos védelemnek, ha az elhárítás mértéke túllépi a szükséges mértéket, különös tekintettel annak módjára, helyszínére és idejére, a támadó és a védekező fél személyét érintő körülményekre.

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás 2. bekezdésben foglalt szükséges mértékét a támadás által kiváltott menthető felindulásból, kiváltképp pánik hatására, félelemből vagy ijedtségből lépi túl.

(4) Nem zárja ki a gondatlanságon alapuló büntethetőséget, ha a veszélyhelyzet vélelme az eset körülményeinek téves megítélésén alapult,  amennyiben a törvény a gondatlan elkövetést büntetni rendeli.

(1) Nem büntetendő a jogszerű fegyverhasználat.

(2) Jogszerűnek minősül a fegyverhasználat, ha az a lakóhelyre behatolt személy ellen irányul emberélet, testi épség és vagyon megóvása okán, amennyiben a személy a lakóhelyre jogtalanul hatolt be vagy ott jogtalanul tartózkodik, és az nem jogos védelmet szolgálja. Ez nem érvényes, ha a bűncselekmény szándékos halálokozást is megvalósít.

(1) Nem büntetendő az egyébként bűncselekménynek számító tett, melyet valaki az elért ismeretek birtokában társadalmi szempontból hasznos termelő vagy kutatótevékenység eredményeként folytat, ha a várt, társadalmi szempontból hasznos eredmény az e törvény által védett érdekek veszélyeztetésének kockázata nélkül nem érhető el.

(2) Nem minősül megengedett kockázatnak, ha az eredmény, amelynek elérésére a cselekmény irányul, egyöntetű aránytalanságot mutat a kockázat mértékével, vagy a cselekmény megvalósítása általános érvényű jogszabályba, közérdekbe, az emberiesség elveibe vagy erkölcsi normákba ütközik.

(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt általános érvényű jogszabályból, bíróság vagy más hatóság határozatából, munkaköri vagy egyéb feladatok ellátásából vagy a kötelező érvényű jogi előírásokkal nem ellentétes és azokat meg nem kerülő szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek gyakorlása okán követi el; a jogok és kötelezettségek gyakorlásának módja nem ütközhet kötelező érvényű jogi előírásba.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a 418. §-ban foglalt népirtás, a 420.a §-ba foglalt jogellenes fogvatartás, vagy a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekmény megvalósítására közhatalmi tevékenységet ellátó szerv vagy felettes rendelkezése, megbízása, parancsa vagy utasítása alapján kerül sor.

(3) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a 433. §-ba foglalt egyéb háborús bűncselekmények megvalósítására közhatalmi tevékenységet ellátó szerv vagy felettes rendelkezése, megbízása, parancsa vagy utasítása alapján kerül sor, kivéve, ha az ilyen rendelkezést, megbízást, parancsot vagy utasítást követő személy

a) a törvény által kötelezve volt ezen rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás teljesítésére,

b) nem bírt tudomással ezen rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás törvényellenes mivoltáról, és

c) a rendelkezés, megbízás, parancs vagy utasítás tartalmából nem tűnt ki, hogy az törvényellenes.

(1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt a sértett beleegyezésével követi el, és az nem a sértett élete vagy testi épsége ellen irányul.

(2) Nem minősül a sértett beleegyezésének a nem előzetesen, kellő mérlegeléssel és önként tett beleegyezés, vagy ha az más bűncselekményt valósít meg.

(3) Az 1. bekezdés rendelkezése mellőzendő, ha a bűncselekmény tényállása alapján a cselekmény a sértett 1. bekezdésbe foglalt beleegyezése mellett is büntetendő.

(1) Nem büntethető az a külön szabályozás alá eső titkosszolgálati ügynök, aki a bűncselekmény elkövetésének felderítése és az elkövető kilétének megállapítása során veszélyezteti vagy megsérti az e törvény által védett érdekeket, mivel arra azon bűnszervezet vagy terrorszervezet által, amelybe beépült, kényszerítve volt, vagy ha saját vagy hozzá közel álló személyek életének és testi épségének megalapozott veszélyeztetettsége okán büntetendő cselekményt valósít meg.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha az ügynök a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ban foglalt emberölés, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 284. § 2 – 4. bekezdéseibe foglalt általános veszélyeztetés, a 291. §-ba foglalt légi és vízi közlekedés biztonságának veszélyeztetése, a 293. §-ba foglalt légi jármű eltérítése, a 311. §-ba foglalt hazaárulás, a 312. §-ba foglalt, a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolás, a 317. §-ba foglalt hűtlenség, a 318. §-ba foglalt kémkedés, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. § szerinti terrortámadás, a terrorizmusban való részvétel egyes formái a 419.b § értelmében, a terrorizmus célját szolgáló utazás a 419.d § értelmében, valamint a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekményét valósítja meg, vagy ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményeivel súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz.

(3) Nem büntetendő a 332 – 334.a §-ba és a 336. § 2. bekezdésébe foglalt, a 326. §, a 328 – 330. §, a 36. § 1. bekezdése, a 336.a § vagy a 336.b § alapján elkövetett bűncselekmények elkövetésének felderítésére vagy az elkövető kilétének megállapítására a Büntető perrendtartásba foglalt módon elkövetett büntetendő cselekmény.

(1) E törvény értelmezésében szankciónak minősülnek az elkövetett bűncselekmény vagy büntetendő cselekmény jogi következményeként kirótt büntetések és intézkedések.

(2) A büntetés az elítélt személyi szabadságának, tulajdonhoz fűződő vagy egyéb jogainak korlátozásában merül ki, amelyet kizárólag bíróság szabhat ki rá e törvény alapján, bűncselekmény elkövetése okán.

(3) Az intézkedés az elítélt személy személyi szabadságának megvonása, vagy vagyonának vagy más személy tulajdonhoz fűződő jogának korlátozásában merül ki, amelyet kizárólag bíróság szabhat ki rá e törvény alapján, a társadalmi érdekek bűncselekményekkel vagy büntetendő cselekményekkel szembeni védelme okán.

Bűncselekmények elkövetéséért a bíróság az elkövetőt, ha az természetes személy, kizárólag

a) szabadságvesztéssel,

b) házi őrizettel,

c) közérdekű munkával,

d) pénzbüntetéssel,

e) vagyon lefoglalásával,

f) dolog lefoglalásával,

g) foglalkozástól eltiltással

h) kitiltással,

i) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltással,

j) tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztással,

k) katonai és más rendfokozattól való megfosztással,

l) kiutasítással büntetheti.

Intézkedések:

a) a kényszergyógykezelés,

b) a nevelésbe vétel,

c) a pártfogó felügyelet,

d) az intézeti kényszergyógykezelés,

e) a dolog elkobzása.

(1) A büntetés célja a társadalom elkövető elleni védelme az által, hogy megakadályozza az elkövetőt a további bűncselekmények elkövetésében és megteremti számára a rendes életvitelre nevelés feltételeit, ugyanakkor másokat visszatart attól, hogy bűncselekményeket kövessenek el. A büntetés egyben az elkövető társadalom általi erkölcsi elítélését is kifejezésre juttatja.

(2) A büntetést kizárólag az e törvényben meghatározott formában és keretek között lehet kiszabni, miközben e törvény különös része csak a szabadságvesztés büntetései tételeit szabályozza.

(3) A büntetéssel az elkövetőt kell sújtani, oly módon, hogy annak kiszabása a családját és a hozzá közel álló személyeket a lehető legkisebb mértékben érintse.

(4) A büntetés kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie a cselekmény elkövetésének módját és következményét, a szándékosságot, az indítékot, a súlyosító és enyhítő körülményeket és az elkövető személyi körülményeit, valamint megváltozásának lehetőségét.

(5) A büntetés fajtájának és hosszának kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie

a) társtettesek esetében mindegyikük bűnrészességének fokát,

b) bűncselekmény szervezője, megrendelője, felbujtó vagy bűnsegéd esetében a bűnrészesség jelentőségét és mértékét,

c) bűncselekmény elkövetésének előkészítése vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet esetében a bűncselekmény befejezettségének mértékét, illetve mindazon körülményeket és okokat, amelyek révén a bűncselekmény nem jutott el a befejezettség stádiumába.

(6) A 32. §-ba foglalt büntetések külön vagy egymás mellett is kiszabhatóak. Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határát e törvény különös része ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésben határozza meg, a bíróság köteles szabadságvesztést kiszabni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) Nem szabható ki

a) szabadságvesztés mellett házi őrizet,

b) szabadságvesztés mellett közérdekű munka,

c) pénzbüntetés mellett vagyonelkobzás,

d) elkobzás mellett dolog lefoglalása,

e) kitiltás mellett kiutasítás.

(1) Intézkedés büntetés mellett vagy büntetéstől eltekintés esetén is alkalmazható, ha az intézkedés a büntetésnél hatékonyabban biztosítja a társadalom elkövetővel szembeni védelmét.

(2) Intézkedéssel az elkövető csak oly módon sújtható, hogy annak alkalmazása a családját és a hozzá közel álló személyeket a lehető legkisebb mértékben érintse.

(3) Intézkedés alkalmazható a büntetendő cselekmény elkövetőjével vagy más személlyel szemben is, ha az a társadalom újabb bűncselekményektől való megóvása szempontjából elengedhetetlen.

(4) Javítóintézeti nevelés mellett pártfogó felügyelet nem alkalmazható.

(5) Az intézkedést a bíróság nem az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával összhangban, hanem a társadalom védelmét szem előtt tartva rendeli el, figyelembe véve az elkövető vagy más személy gyógykezelésének, nevelésének vagy társadalomba való beilleszkedésének szükségességét is.

(6) Az intézkedést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn, illetve hatálya letelt, vagy az elítélt vagy más személy betöltötte a törvény által meghatározott életkort.

Enyhítő körülmény, ha az elkövető

a) a bűncselekményt menthető erős érzelmi felindulásból követte el,

b) a bűncselekményt tájékozottság vagy kellő tapasztalat hiánya miatt követte el,

c) a bűncselekményt megromlott egészségi állapota negatív következményeivel kapcsolatosan követte el,

d) a bűncselekményt fiatal nagykorúként vagy időskorúként követte el, amennyiben ez a kihatással van szellemi és akarati képességeire,

e) a bűncselekményt ráutaltságból vagy alárendeltségből fakadó nyomás hatására követte el,

f) a bűncselekményt fenyegetés vagy kényszer hatására követte el,

g) a bűncselekményt végszükségben követte el, amelybe önhibáján kívül került, 

h) a bűncselekményt gyötrelmes személyi vagy családi körülmény hatására követte el, amelybe önhibáján kívül került,

i) a bűncselekményt támadás vagy egyéb veszély elhárítása során, olyan körülmények közt követte el, amelyek egyéb feltételek teljesülése mellett kizárnák a cselekmény büntethetőségét, ám a jogos védelem, a végszükség, a jog és kötelezettség gyakorlásának vagy a károsult jóváhagyásának, a jogosult fegyverhasználat, a megengedett kockázat vagy a titkosszolgálati feladatok ellátásának szükséges feltételei sem teljesültek maradéktalanul,

j) a bűncselekmény elkövetését megelőzően rendes életvitelt folytatott,

k) tevékenyen hozzájárult a bűncselekmény káros következményeinek felszámolásához vagy önként megtérítette az okozott kárt,

l) beismerte bűnösségét és őszinte megbánást tanúsított,

m) maga jelentette a bűncselekményt a bűnüldöző szerveknek,

n) segítette a bűnüldöző szerveket a bűncselekmény elkövetésének felderítésében, vagy

o) hozzájárult a szervezett csoport, bűnszervezet vagy terrorszervezet leleplezéséhez vagy a bűnösség bizonyításához.

Súlyosbító körülmény, ha az elkövető

a) a bűncselekményt különösen aljas indokból követte el,

b) a bűncselekményt annak megtorlásaként követte el, hogy a sértett az elkövetővel szemben a törvényből vagy egyéb általános érvényű jogszabályból fakadó kötelezettségét teljesítette, kiváltképp pedagógiai dolgozó vagy szakember sérelmére,

c) a bűncselekményt azzal a szándékkal követte el, hogy mást megakadályozzon vagy akadályozzon alapvető jogai és szabadságjogai gyakorlásában, vagy hogy egyéb bűncselekmény súlyát mérsékelje vagy elleplezze, 

d) a bűncselekményt az emberéletet és a testi épséget, egyéb alapvető jogokat és szabadságjogokat, az alkotmányos rendet, a vagyont, a közbiztonságot és a közerkölcsöt súlyosan veszélyeztető természeti katasztrófa vagy más rendkívüli esemény fennállása alatt követte el,

e) munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében jogtalan előnyszerzés végett visszaélést követett el,

f) a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követte el,

g) a bűncselekményt általános érvényű jogszabály értelmében külön védelmet élvező helyszínen követte el, kiváltképp más házában vagy lakásában,

h) több bűncselekményt követett el,

i) a bűncselekmény elkövetésére visszaélésszerűen büntetőjogi felelősségre nem vonható személyt használt fel,

j) a bűncselekmény elkövetésére fiatalkorút bírt rá,

k) a bűncselekményt a bűncselekmény szervezőjeként követte el,

l) a bűncselekményt külföldi hatalommal vagy külföldi szervezettel szövetkezve követte el,

m) bűncselekményért már volt büntetve; a bíróság az előző szankció jellegétől függően elállhat ezen körülmény figyelembe vételétől,

n) a bűncselekményt csoport tagjaként, nyilvános rendezvény helyszínének megközelítése vagy annak elhagyása közben követte el, vagy

o) a bűncselekményt sportklub iránti elkötelezettségből követte el.

(1) Olyan körülmény, mely bűncselekmény törvényi ismérve, nem vehető figyelembe enyhítő körülményként, súlyosbító körülményként, büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határánál nem súlyosabb büntetés kiszabását indokló körülményként vagy büntetési tétel felső határánál súlyosabb büntetés kiszabását indokló körülményként.

(2) A büntetés megállapítása és kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie az enyhítő és a súlyosbító körülmények súlyának arányát és mértékét.

(3) Ha az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a büntetési tétel felső határa az egyharmadával csökken.

(4) Ha a súlyosbító körülmények vannak túlsúlyban, a büntetési tétel alsó határa az egyharmadával emelkedik.

(5) Bűntett ismételt elkövetése esetén a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határa a felével emelkedik; ilyen esetben a 4. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó.

(6) Különösen súlyos bűncselekmény ismételt elkövetése esetén a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó határa a kétharmadával emelkedik; ilyen esetben a 4. és az 5. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó.

(7) A 4 – 6. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a 41. § 2. bekezdése vagy a 42. § alapján egyidejűleg súlyosabb halmazati büntetés vagy összbüntetés kiszabására kerül sor, amennyiben ezen rendelkezések egyidejű alkalmazása az elkövetőre nézve aránytalanul szigorú lenne.

(8) A büntetési tétel felső határának csökkentése vagy a büntetési tétel alsó határának emelése a 3 – 6. bekezdések alapján csak a törvény által meghatározott büntetési tételek keretei között alkalmazható; a büntetési tétel csökkentésének vagy emelésének alapjául a büntetési tétel törvény által meghatározott alsó és felső határának különbsége szolgál. A büntetési tétel törvény által meghatározott felső határa nem csökkenthető, illetve alsó határa nem emelhető, ha a törvény különös része kizárólag huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli.

(1) Ha a bíróság az eset vagy az elkövető körülményeire tekintettel úgy ítéli meg, hogy az e törvény által meghatározott büntetési tétel kiszabása aránytalanul szigorú lenne az elkövetőre nézve, és a társadalmi érdekek védelme rövidebb tartamú büntetéssel is biztosítható, az e törvény által meghatározott büntetés alsó határánál rövidebb tartamú büntetést is kiszabhat.

(2) A bíróság ítéletében az e törvény által meghatározott büntetési tétel alsó határánál rövidebb tartamú büntetést szabhat ki arra az elkövetőre is, aki

a) bűncselekmény elkövetésének előkészítésében vagy bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérletben vétkes, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy tekintettel az előkészítés vagy a kísérlet jellegére, az e törvény által megállapított büntetés az elkövető számára aránytalanul szigorú lenne, és a társadalom elkövetővel szembeni védelmét rövidebb büntetés is biztosítja,

b) jelentős mértékben hozzájárult a bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára elkövetett bűncselekmény felderítéséhez, vagy oly módon segítséget nyújtott más személy által bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára megvalósítandó bűncselekmény előkészítésének vagy kísérletének megakadályozásában, hogy jelentette azt a bűnüldöző szerveknek és olyan információkat szolgáltatott, amelyekhez egyébként nem jutottak volna hozzá, miáltal segítséget nyújtott a bűncselekmény elkövetésének megakadályozásában vagy a bűncselekmény következményeinek enyhítésében, az elkövetők felderítésében és bűnösségük bizonyításában, vagy bizonyítékot szolgáltat a bűnszervezet vagy terrorszervezet hasznára elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben,

c) a bűncselekményt csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy tekintettel az elkövető egészségi állapotára, kényszergyógykezelés egyidejű elrendelése esetén a társadalom elkövetővel szembeni védelmét rövidebb büntetés is biztosítja, miközben a bíróságot nem kötelezik a 3. bekezdés rendelkezései, és egyúttal kényszergyógykezelést is elrendel,

d) eljárás keretében lemond a tárgyalásról, vagy

e) különösen jelentős mértékben hozzájárult e törvény különös része nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmény, a 296. §-ban foglalt bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 297. §-ba foglalt terrorszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, illetve bűnszervezet vagy terrorszervezet által elkövetett különösen súlyos bűncselekmény leleplezéséhez, vagy azok elkövetőjének felderítésében és bűnösséggének bizonyításában oly módon, hogy a büntetőeljárás során bizonyítékokat szolgáltatott ezen cselekményekre vonatkozóan, amennyiben az általa elkövetett bűncselekmény jellegére és súlyosságára tekintettel a bíróság úgy ítéli meg, hogy a büntetés célja rövidebb büntetés kiszabásával is elérhető; a büntetés alsó határánál rövidebb tartamú szabadságvesztés nem szabható ki a bűncselekmény szervezője, felbujtója vagy megrendelője esetében, amelyre nézve bizonyítékokat szolgáltatott a büntetőeljárás során.

(3) A büntetési tétel alsó határánál rövidebb tartamú büntetésként a bíróság nem szabhat ki

a) húsz évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha az elkövetőt a 144. § 3. bekezdésébe foglalt kitervelt emberölés, a 418. § 3. bekezdésébe foglalt népirtás, , a 419. § 2. bek. szerinti terrortámadás, a 425. § 2. bekezdésébe foglalt emberiesség elleni bűncselekmény vagy a 433. § 2. bekezdésébe foglalt egyéb háborús bűncselekmények miatt ítélik el,

b) nyolc évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb tizenöt évi szabadságvesztésben határozza meg,

c) öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb tízévi szabadságvesztésben határozza meg,

d) két évnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb ötévi szabadságvesztésben határozza meg,

e) hat hónapnál rövidebb tartamú szabadságvesztést, ha e törvény különös része a büntetési tétel alsó határát legkevesebb öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésben határozza meg,

f) hat hónapnál rövidebb tartamú foglalkozástól eltiltást, kitiltást és kiutasítást.

(4) Tárgyalásról lemondás esetén a bíróság a büntetési tétel alsó határának egyharmadával csökkentett szabadságvesztést és a 3. bekezdés a) pontjába foglalt bűncselekmények esetén húsz évnél nem rövidebb tartamú szabadságvesztést szabhat ki.

(1) Büntetés kiszabása halált vagy súlyos testi sérelmet nem okozó vétség elkövetője esetében mellőzhető, ha

a) az elkövető beismerő vallomást tett, megbánást és tevékeny megbánást tanúsít, és ha tekintettel az elkövetett vétség jellegére és az elkövető korábbi életvitelére feltételezhető, hogy a bírósági tárgyalás is megfelelő nevelő hatással bír,

b) a vétséget kényszer hatása alatt lévő személy követte el, amelyben sérelmére a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 201 – 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, vagy a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállításának bűncselekménye történt,

c) a bíróság elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, az elkövetett vétség jellegére és az elkövető személyi körülményeire, a büntetés kiszabása mellőzhető, vagy

d) a vétséget csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kényszergyógykezelés elrendelése a büntetésnél hatékonyabban szolgálja a társadalom elkövetővel szembeni védelmét és az elkövető átnevelését; ez nem érvényes, ha a csökkentett beszámíthatóságot az elkövető függőséget okozó szer fogyasztásával okozta.

(2) Az 1. bekezdésbe foglaltak alapján történő büntetéstől eltekintés esetén az elkövető büntetlen előéletűnek tekintendő.

(1) Ha a bíróság két vagy több bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést az elkövetőre, a halmazati büntetést azon törvényi rendelkezés alapján szabja ki, amely a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabbra vonatkozik. E törvényi rendelkezés alapján kiszabható büntetés mellett halmazati büntetés keretében egyéb büntetés is kiszabható, ha azt a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények valamelyike indokolná. Ha a szabadságvesztés büntetési tételeinek alsó határai különböznek, a halmazati büntetés büntetési tételének alsó határát a legsúlyosabb kiszabható büntetés alapulvételével kell kiszabni.

(2) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább egy bűntettnek minősül, amely két vagy több cselekményben merül ki, a szabadságvesztés büntetési tételének felső határa a bűnhalmazatban lévő, legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény egyharmadával emelkedik. A megnövelt büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a huszonöt évet, fiatalkorúak esetében a 117. § 1. vagy 3. bekezdésébe foglalt tartamot. A szabadságvesztés mellett halmazati büntetés keretében egyéb büntetés is kiszabható, ha azt a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények valamelyike indokolná.

(3) Ha a bíróság olyan folytatólagosan elkövetett bűncselekmény újabb mozzanatos cselekményéért szab ki büntetést, amelynek korábban elkövetett mozzanatos cselekményéért az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott és az jogerőre emelkedett, ítéletében hatályon kívül helyezi a korábbi, a folytatólagosan elkövetett bűncselekményben való bűnösségre és az azzal halmazatban elkövetett bűncselekményekre, valamint a büntetés egészére vonatkozó ítéletét, illetve a büntetőítéletet megalapozó további ítéleteit. A bíróság a hatályon kívül helyezett ítélet tényállási elemeinek, az újabb részcselekmények, illetve a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények figyelembe vételével újfent ítéletet hoz a folytatólagosan elkövetett bűncselekményben való bűnösség, valamint az azzal halmazatban elkövetett bűncselekmény egyesített büntetési tételének vonatkozásában, amely nem lehet enyhébb a korábbi ítélet által kiszabott büntetésnél. A bíróság esetenként határozatot hoz a büntetőítéletet megalapozó további ítéletekről is. Ha a bíróság több bűncselekmény elkövetéséért szab ki büntetést, az 1. és a 2. bekezdések, a 42. § és a 43. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(4) A 3. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a korábbi határozatot az Európai Unió más tagállamának bírósága hozta.

(1) Ha a bíróság olyan bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést, amelyet az elkövető az elsőfokú bíróság más bűncselekmény elkövetése okán hozott elmarasztaló ítéletének kihirdetését megelőzően követett el, a halmazati büntetés kiszabása elveinek megfelelően összbüntetést kell kiszabni.

(2) Az összbüntetés kiszabásával egyidejűleg a bíróság hatályon kívül helyezi a korábbi büntetőítéletet, valamint a tartalmilag ehhez kapcsolódó további határozatokat, ha tekintettel a hatályon kívül helyezés folytán beállt változásra, megalapozottságukat vesztették. Az összbüntetés nem lehet enyhébb a korábbi határozat alapján kiszabott büntetésnél. Összbüntetés keretében tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől, katonai és egyéb rangfokozatoktól való megfosztást, vagyon lefoglalását, pénzbüntetést, dolog lefoglalását, foglalkozástól való eltiltást vagy nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltást rendel el, ha ilyen büntetés kiszabására már a korábbi határozat alapján sor került, és az nem ütközik a 34. § 7. bekezdésének rendelkezésébe.

(3) Az összbüntetésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazandó, ha a korábbi értelmében az elkövető büntetlen előéletűnek tekintendő vagy a korábbi határozatot az Európai Unió más tagállamának bírósága hozta.

Ha a bíróság olyan bűncselekmény elkövetése miatt szab ki büntetést, amelynek elkövetésére azt megelőzően került sor, hogy az elkövető a korábbi határozat által kiszabott büntetését letöltötte volna, és azonos büntetési nemet szab ki, ezen büntetés és a korábbi határozat által kiszabott büntetés le nem töltött része együttes tartama nem haladhatja meg az e törvény által ezen büntetési nemre megállapított büntetési tétel felső határát. Ha ezen büntetések egyike szabadságvesztés, a büntetési tétel felső határa huszonöt év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

A bíróság eltekint a 42. §-ba foglalt összbüntetés vagy a 43. §-ba foglalt további büntetés kiszabásától, ha a korábbi határozat által kiszabott büntetést a társadalom védelme és az elkövető átnevelése szempontjából megfelelőnek találja.

(1) Ha fogvatartott elkövető elítélésére kerül sor, a fogvatartás teljes idejét be kell számítani a kiszabott büntetésbe, illetve a halmazati büntetésbe vagy az összbüntetésbe, ha a kiszabott büntetési nemre tekintettel a beszámítás megengedett. Érvényes ez, ha a bíróság eltekint összbüntetés vagy további büntetés kiszabásától.

(2) Ha a büntető eljárásban sor került az elkövető őrizetbe vételére és ugyanebben az eljárásban sor kerül az elítélésére, a személyes szabadság korlátozásának idejét beszámítják a kiszabott büntetés idejébe, amennyiben ez a kiszabott büntetés jellegénél fogva beszámítható.

(3) Ha a bíróság vagy egyéb hatóság büntetést szabott ki az elkövetőre, majd ugyanazon cselekmény elkövetése miatt újfent elítélték, a letöltött büntetést be kell számítani a kiszabott büntetésbe, ha a kiszabott büntetési nemre tekintettel a beszámítás megengedett. Érvényes ez, ha a bíróság halmazati büntetést vagy összbüntetést szab ki az elkövetőre.

(4) Ha a fogvatartás és a büntetés 1–3. bekezdés alapján történő beszámítása nem megengedett, a bíróság a büntetési nem, illetve a büntetési tétel meghatározása során figyelembe veszi ezt a körülményt.

(5) Azonos elvek alapján jár el a bíróság abban az esetben is, ha ugyanazon cselekmény elkövetése okán az elkövető fogvatartására külföldön került sor, vagy más állam hatósága szabott ki rá büntetést.

A szabadságvesztés büntetés határozott ideig, legfeljebb huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó büntetésként szabható ki.

(1) Életfogytig tartó szabadságvesztést a bíróság csak olyan bűncselekményért szabhat ki, amelynek vonatkozásában azt e törvény különös része megengedi, azon feltételek teljesülése mellett, hogy

a) ilyen büntetés kiszabását a társadalom hatékony védelme indokolja, és

b) nem áll fenn, hogy a huszonöt évet meg nem haladó tartamú büntetéssel az elkövető átnevelése lehetséges volna.

(2) Ha a bíróság olyan elkövetőre szab ki a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ba foglalt emberölés, a 155. §-ba foglalt testi sértés, a 172. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem (171. és 172. §), a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 181. § 2. vagy 3. bekezdésében vagy a 181. §-ba foglalt, kiskorú más személynek történő kiszolgáltatása, a 185. §-ba foglalt túszejtés, a 187. §-ba foglalt külföldre hurcolás, a 188. §-ba foglalt rablás, a 189. § 2., 3. vagy 4. bekezdésében foglalt zsarolás, a 190. §-ba vagy a 191. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt erőszakos kényszerítés, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak, a 284. §-ba foglalt általános veszélyeztetés, a 291. §-ba foglalt, légi és vízi közlekedés biztonságának veszélyeztetése, a 293. §-ba foglalt, légi jármű eltérítése, a 296. §-ba foglalt, bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 297. §-ba foglalt, terrorszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, a 313. §-ba vagy a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 354. § 2., 3. és 4. bekezdésébe foglalt, államhatár erőszakos átlépése, a 355. § 3., 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt embercsempészet, a 368. §-ba foglalt, gyermekpornográfia előállítása, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. § szerinti terrortámadás, a terrorizmusban való részvétel egyes formái a 419.b § értelmében, a terrorizmus célját szolgáló utazás a 419.d § értelmében, vagy a 425. §-ba foglalt, emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése miatt büntetést, aki ezen bűncselekmények, vagy akár az azok elkövetésre irányuló kísérlet miatt kétszer volt letöltendő szabadságvesztésre ítélve, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli, amennyiben teljesülnek az 1. bekezdés a) és b) pontjainak feltételei; ellenkező esetben huszonöt évi szabadságvesztésre ítéli, ha ezt nem akadályozzák a büntetés kiszabására irányadó körülmények. A bíróság az ilyen elkövetőre nem szabhat ki huszonöt évnél rövidebb tartamú büntetést.

(1) A szabadságvesztés büntetését elkülönítve, a szabadvesztés büntetésének végrehajtását szolgáló intézetekben (a továbbiakban „büntetés-végrehajtási intézet“) kell végrehajtani minimális, közepes vagy szigorúan őrzött (fogház, börtön vagy fegyház) fokozatban.

(2) A bíróság általában a szabadságvesztés

a) fogház fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben nem volt szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélve,

b) börtön fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre volt ítélve; az előző büntetést azonban nem kell figyelembe venni, ha az elkövető büntetlen előítéletűnek minősül.

(3) A bíróság általában a szabadságvesztés fegyház fokozatban végrehajtandó letöltését rendeli el, ha

a) az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, vagy

b) az elkövető különösen súlyos bűncselekményt követett el.

(4) A bíróság az elkövető számára elrendelheti a szabadságvesztésnek a 2. bekezdésben foglaltaktól eltérő fokozatban való letöltését is, ha tekintettel a bűncselekmény súlyára és az elkövető magatartására, úgy ítéli meg, hogy a szabadságvesztés más fokozatban végrehajtott letöltése erőteljesebben előmozdítaná átnevelését. Így a szabadságvesztés fogház fokozatban végrehajtandó letöltését rendelheti el abban az esetben is, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz évben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetését letöltötte. Viszont nem rendelheti el a szabadságvesztés fogház vagy börtön fokozatban végrehajtandó letöltését, ha az elkövetőt életfogytig tartó szabadságvesztésre, vagy különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt tizenöt évet meghaladó szabadságvesztésre ítélte.

(5) A szabadságvesztés fogház, börtön vagy fegyház fokozatban történő elrendelése során a bíróságot a  bűnösség beismerése és büntetés elfogadása (tárgyalásról lemondás), vagy a büntetésnek a 39. § 2. bekezdése b) pontja alapján a büntetési tétel alsó határa alá történő csökkentése esetében sem kötelezik a 2. és a 3. bekezdések rendelkezései.

(1) A bíróság feltételesen elhalaszthatja a két évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetésének végrehajtását, ha 

a) tekintettel az elkövető személyi körülményeire, különösen korábbi életvitelére, élet- és munkakörülményeire, az eset körülményeire, arra a megalapozott álláspontra jut, hogy a szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a társadalom érdekeinek védelme és az elkövető átnevelése nem indokolja, vagy

b) elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, úgy ítéli meg, hogy a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása mellőzhető.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a bíróság próbára bocsátás vagy feltételes szabadlábra bocsátás próbaidejének tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekményben ítélkezik.

(1) Szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása esetén a bíróság a próbaidőt egytől öt évig terjedő tartamban határozza meg. A próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni. A próbaidő nem telik a feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetés és a börtönbüntetés végrehajtása idején.

(2) Szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása keretében a bíróság az elkövetőt kötelezheti, hogy képességeihez mérten térítse meg a bűncselekménnyel okozott kárt vagy, megfizesse az adósságát vagy az elmaradt tartásdíjat.

(3) A már letelt próbaidőt beszámítják az újonnan meghatározott próbaidőbe az ugyanazon cselekményért engedélyezett szabadságvesztés-végrehajtás feltételes elhalasztása keretében, vagy büntetés, vagy összbüntetés során kiszabott próbaidőbe.

(4) Ha az elítélt a próbaidőben rendes életvitelt folytatott és teljesítette a bűncselekményével okozott kár megtérítésére, vagy adóssága, vagy az elmaradt tartásdíj visszafizetésére rá kiszabott kötelességét, a bíróság kimondja, hogy mentesült; egyéb esetben úgy dönt, hogy a szabadságvesztés-büntetést végre kell hajtani. Ugyanígy jár el a bíróság más korlátozások esetében vagy az 51. § (3) és (4) bekezdése szerinti kötelességek esetében, ha ezeket előírta. Ha az elítélt szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt áll, a bíróság úgy dönt, hogy a szabadságvesztés-büntetések folyamatosan következzenek egymás után. Kivételes esetben, a körülményekre való tekintettel a bíróság érvényben hagyhatja a feltételes ítéletet, bár az elítélt a próbaidőben elkövetett cselekedetével okot adott a büntetés végrehajtásának elrendelésére, egyidejűleg

a) az elítéltet pártfogói felügyelet alá helyezheti és elrendelheti az eddig el nem rendelt arányos tilalmakat vagy kötelességeket az 51. § 3. és 4. bek. értelmében, melyek a rendes életvitel felé terelhetik,

b) arányos mértékben meghosszabbíthatja a próbaidőt, azonban két évnél nem hosszabb időre, közben nem lépheti át az 1. bekezdésben meghatározott próbaidő felső határát.

(5) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy az elítélt mentesült.

(6) Mentesültnek tekintendő az elítélt abban az esetben is, ha a bíróság a próbaidő leteltét követő két éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában abban az esetben, ha az elítélt ellen ebben az időszakban egyéb, a próbaidőben elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.

(7) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott elítélt mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.

(8) Ha a bíróság úgy határoz, hogy a feltételesen elhalasztott szabadságvesztés büntetést végre kell hajtani, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

(1) A bíróság a 49. § 1. bekezdésébe foglalt feltételek mellett feltételesen elhalaszthatja a három évet nem meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés végrehajtását, ha az elkövető számára ezzel egyidejűleg a próbaidő tartamára pártfogó felügyeletet rendel el. A 49. § 2. bekezdésének rendelkezése változatlanul érvényes.

(2) Pártfogó felügyelet elrendelése esetén a bíróság egytől öt évig terjedő próbaidőt határoz meg. A próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni. A bíróság egyidejűleg kiszabja a pártfogó felügyelet részét képező tilalmakat és kötelezettségeket. A próbaidő nem telik feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetés és börtönbüntetés végrehajtása idején.

(3) A tilalmak kiváltképp

a) meghatározott nyilvános rendezvények látogatására,

b) szeszes italok és egyéb, függőséget okozó szer fogyasztására,

c) az elkövetőre rossz hatással lévő személyekkel, illetve társtettesekkel vagy a bűncselekmény elkövetésében részt vett személyekkel való kapcsolattartásra,

d) a bűncselekmény elkövetése által érintett, meghatározott helyek és helyszínek látogatására,

e) szerencsejátékban és fogadásban való részvételre, valamint nyerőgépek használatára,

f) meghatározott személlyel folytatott bármilyen jellegű, távközlési vagy hasonló eszközök által megvalósítható kapcsolatfelvételre terjednek ki.

(4) A kötelezettségek kiváltképp

a) a meghatározott személytől való ötméteres távolság tartására, meghatározott személy lakóhelyének, tartózkodási helyének vagy az általa látogatott intézmény megközelítésétől való tartózkodásra,

b) adott időben az adott helyen tartózkodni,

c) a jogosulatlanul használt vagy jogtalanul elfoglalt lakásból vagy lakóházból való kiköltözésre,

d) az okozott kár próbaidő során történő megtérítésére,

e) az adósság vagy a nem teljesített gyermektartási kötelezettség próbaidő során történő kiegyenlítésére,

f) a sértett felé tett személyes vagy nyilvános bocsánatkérésre,

g) bizonyos szakképzettség megszerzésére vagy átképzésben való részvételre,

h) a pártfogó felügyelővel együttműködésben megvalósított szociális vagy egyéb nevelési programban való részvételre,

i) a függőséget megszüntető gyógykezelésen való részvételre, ha a bíróság nem rendelt el kényszergyógykezelést,

j) a próbaidő során pszichoterápiás kezelésben vagy pszichológiai tanácsadáson való részvételre,

k) a próbaidő során munkaviszony létesítésére vagy arra irányuló szándék felmutatására,

l) a Rendőrség tartózkodási hely alapján illetékes egységénél meghatározott időben való megjelenésre, indokolt esetekben ismételt megjelenésre terjednek ki.

(5) Az elkövető köteles eltűrni a pártfogó felügyelő által gyakorolt felügyeletet és a műszaki berendezések alkalmazásával megvalósított felügyeletet, ha a bíróság elrendelte azt; műszaki berendezések általi felügyelet akkor rendelhető el, ha teljesülnek a külön előírás feltételei.

(6) A 2. bekezdésbe foglalt próbaidő nem vonatkozik a pártfogó felügyelet mellett kiszabott további büntetések végrehajtására.

(7) A próbaidő, mely már letelt, beszámítódik abba a próbaidőbe, amit ugyanazon bűncselekményre vonatkozóan új pártfogói felügyeleti időként szabtak ki, vagy büntetés, vagy összbüntetés esetén kiszabott próbaidőbe.

(8) A bíróság a 3. bekezdés f) pontjába foglalt tiltás és a 4. bekezdés a) pontjába foglalt kötelezettség kiszabása esetén tájékoztatja a meghatározott személyt az európai érvényű távoltartási végzés kiadásának lehetőségéről, amely külön előírás alapján ezen személy védelmét szolgálja az Európai Unió más tagállamainak a területén.

(9) A 4. bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget a pártfogói vagy békéltető hivatalnoki, a kiszabás alkalmasságáról szóló jelentés kikérését követően lehet kiszabni, amennyiben az ilyen kötelezettség alkalmassága a szakértői állásfoglalásból vagy a szakvéleményből nem olvasható ki.

(1) Ha az elítélt a próbaidő alatt rendes életvitelt folytatott, teljesítette a pártfogó felügyelet feltételeit, valamint a kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt. Kivételes esetekben a bíróság az eset körülményeire tekintettel fenntarthatja a pártfogó felügyeletet, jóllehet az elkövető a próbaidő alatt okot szolgáltatott a büntetés végrehajtására, ezzel egyidejűleg pedig

a) két évnél nem hosszabb tartammal meghosszabbíthatja a pártfogó felügyelet tartamát, miközben nem lépheti túl a pártfogó felügyelet 51. § 2. bekezdésébe foglalt felső határát,

b) korábban el nem rendelt méltányos tilalmakat vagy kötelezettségeket szabhat ki, vagy

c) elrendelheti a kiszabott méltányos tilalmak és kötelezettségek teljesítésének műszaki berendezések által történő felügyeletét, amennyiben teljesülnek a külön előírás feltételei, és ha ilyen felügyeletet korábban nem rendelt el.

(2) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 1. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy az elítélt mentesült.

(3) Mentesültnek tekintendő az elítélt abban az esetben is, ha a bíróság a próbaidő leteltét követő két éven belül nem hozott a 1. bekezdés alapján határozatot az elítélt bűnösségének hiányában abban az esetben, ha ezen időszakban az elítélt ellen egyéb, a próbaidőben elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.

(4) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott elítélt mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.

(5) Ha a bíróság a feltételes szabadságvesztés büntetést letöltendő szabadságvesztés büntetésre változtatja át, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

(1) Négy évig terjedő házi őrizetet rendelhet el a bíróság a  bűncselekmény elkövetőjének, ha

a) tekintettel az elkövetett (2) bekezdés szerinti bűncselekmény jellegére, az elkövető személyi körülményeire, ilyen büntetés kiszabását elégségesnek ítéli meg,

b) az elkövető írásban kötelezte magát, hogy adott időpontban bizonyos lakcímen fog tartózkodni, és ellenőrzés során megfelelő együttműködést tanúsít,

c) teljesülnek a műszaki berendezések általi felügyelet feltételei.

(2) A bíróság háziőrizet büntetést szabhat ki az (1) bekezdés szerinti mértékben a bűncselekményért, ha a jelen törvényben meghatározott büntetési tétele nem haladja meg tízéves felső határt, legkevesebb azonban a jelen törvényben meghatározott szabadságvesztés-büntetés alsó határában.

(3) A bíróság a házi őrizet tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni.

(4) A házi őrizet tartama alatt az elkövető csak a pártfogó felügyelő előzetes engedélyével hagyhatja el lakóhelyét, kizárólag sürgős esetben, elengedhetetlenül szükséges időtartamban. Ezen időt be kell számítani a büntetés letöltésébe.

(5) Ha az elkövető nem tesz eleget a házi őrizetből kifolyó tilalmaknak és kötelezettségeknek, vagy meghiúsítja a technikai eszközzel történő ellenőrzést   a bíróság a büntetését letöltendő szabadságvesztésre változtatja át oly módon, hogy a fennmaradó házi őrizet egy napját egynapi letöltendő szabadságvesztésként számítja be, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

A bíróság az elkövető beleegyezésével 40 – 300 óra terjedelmű közérdekű munkát szabhat ki a törvény értelmében szabadságvesztéssel büntethető vétség elkövetéséért, amely büntetési tételének felső határa nem haladja meg az öt évet.

(1) A közérdekű munka büntetését az elítélt legkésőbb ezen büntetés végrehajtásának elrendelését követő egy éven belül köteles letölteni. A bíróság a házi őrizet tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, illetve kötelezi arra, hogy a bűncselekmény által okozott kárt lehetőségeihez mérten jóvátegye. A közérdekű munka tartamába nem kell beszámítani azt az időtartamot, amely során az elkövető

a) átmeneti munkaképtelenség vagy munkafeladat meghatározása hiányában akadályozva volt büntetése letöltésében,

b) kötelező sorkatonai vagy azt helyettesítő polgári szolgálatát töltötte,

c) külföldön tartózkodott,

d) egyéb cselekmény kapcsán fogvatartásban volt vagy szabadságvesztés büntetését töltötte.

(2) Nem szabható ki közérdekű munka büntetése, ha az elkövető huzamos ideje munkaképtelen vagy rokkant.

(3) A közérdekű munkát az elítélt személyesen, szabadidejében, a díjazás igénye nélkül köteles elvégezni.

(4) Ha az elítélt a büntetés végrehajtása alatt nem folytatott rendes életvitelt vagy önhibájából nem végezte el a számára meghatározott munkát, illetve nem tett eleget a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át oly módon, oly módon, hogy a fennmaradó közérdekű munka két óráját egynapi letöltendő szabadságvesztésként számítja be, egyben határozatot hoz a büntetés letöltésének módjáról is.

(5) A bíróság eltekinthet a közérdekű munka büntetésének végrehajtásától, ha az elkövető e büntetés letöltése során önhibáján kívül huzamos időre munkaképtelenné vagy rokkanttá vált, vagy egyéb okok álltak be.

(1) 160 eurótól 331 930 euróig terjedő pénzbüntetés megfizetésére ítélheti a bíróság az  elkövetőt olyan szándékos bűncselekmény esetén, amelyet haszonszerzés végett követett el.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek mellőzésével pénzbüntetést szabhat ki a bíróság a vétség elkövetőjére, ha a vétség jellegére és az elkövető átnevelésének lehetőségére tekintettel nem szab ki szabadságvesztés büntetést.

(3) Ha azt a pénzbüntetés mértéke és az elkövető személyi és vagyoni helyzete indokolja, a bíróság elrendelheti a pénzbüntetés havi részletekben való megfizetését. Egyben meghatározza a részletek nagyságát és a törlesztés tartamát, amely nem haladhatja meg az ítélet hatályba lépésétől számított egy évet, amely alatt a pénzbüntetést meg kell fizetni.

(4) Az elkövető által már teljesített pénzbüntetést be kell számítani abba az újabb pénzbüntetésbe, amelyet a bíróság ugyanazon cselekmény kapcsán szab ki az elkövetőre, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén a fennálló büntetésbe.

(5) A bíróság nem szabhat ki pénzbüntetést, ha az akadályozná a bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítését.

(1) Pénzbüntetés kiszabása során a bíróságnak figyelembe kell vennie az elkövető személyi körülményeit és vagyoni helyzetét. Nem szabhat ki pénzbüntetést, ha egyértelműen kitűnik, hogy az elkövető képtelen lesz megfizetni azt.

(2) A megfizetett pénzbüntetés az államot illeti meg.

(3) Pénzbüntetés kiszabása esetén, ha fennáll a pénzbüntetés-végrehajtás szándékos akadályozásának veszélye, a bíróság öt évig terjedő, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést szab ki. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a kiszabott szabadságvesztés együttes tartama nem haladhatja meg a büntetési tétel törvény által megengedett határát.

(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tartama meghaladná a 3. bekezdésbe foglalt büntetési tételhatárt, vagy ha a pénzbüntetés kiszabására életfogytig tartó szabadságvesztés mellett kerül sor, a bíróság nem szabhat ki pótbüntetést.

(1) Vagyon lefoglalását a bíróság az elkövetett bűncselekmény és az elkövető körülményeire tekintettel szabhatja ki, ha az elkövetőre kiszabott büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés vagy különösen súlyosan minősülő, haszonszerzés végett különösen nagy haszonra, különösen nagy mértékű kár okozása mellett elkövetett bűntett esetén letöltendő szabadságvesztés.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülése hiányában is vagyon lefoglalásának büntetését szabja ki a bíróság, ha az elkövető a vagyonra legkevesebb jelentős mértékben a 173. § 3. bekezdésébe foglalt, kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem, a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 180. § 2. vagy 3. bekezdésébe vagy a 181. §-ba foglalt, kiskorú kiszolgáltatása, a 189. § 2. bekezdésének c) pontjába foglalt zsarolás, a 190. § 1., 3., 4. vagy 5. vagy a 191. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt erőszakos kényszerítés, a 192. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt kényszerítés, a 230. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt, tiltott szerencsejáték szervezése, a 231. § 2., 3. vagy 4., illetve a 232. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt orgazdaság, a 233. § 1. vagy 2., illetve a 234. § 1. vagy 2. bekezdésébe foglalt pénzmosás, a 270. §-ba foglalt, fizetőeszközök és értékpapírok hamisítása, meghamisítása és tiltott előállítása, a 271. § 1. bekezdésébe foglalt, hamisított, meghamisított és illegálisan előállított fizetőeszközök és értékpapírok forgalomba hozatala, a 272. § 3. bekezdésébe foglalt, hamisító eszközök előállítása és birtoklása, a 276. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt adó és biztosítási járulék rövidítését, a 277. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt, költségvetési járulékteljesítési kötelezettség elmulasztása, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 278. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása, a 279. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, a termék megjelölését szolgáló állami műszaki intézkedésekről szóló előírások megsértése, a 313. §-ba vagy a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 328. § 2. bekezdésébe foglalt, vesztegetés elfogadása, a 352. § 6. bekezdésébe foglalt, hivatali záróbélyeg vagy zárjegy, a hivatali címer vagy a hivatali jelzés hamisítása és meghamisítása, a 355. §-ba vagy a 356. §-ba foglalt embercsempészet, a 367. § 3. bekezdésébe foglalt, prostitúció elősegítése, a 368. §-ba foglalt, gyermekpornográfia előállítása, a 369. §-ba foglalt, gyermekpornográfia terjesztése, a 372. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt erkölcsi veszélyeztetés, a 419. § szerinti terrortámadás, a 419.b § szerinti terrorizmusban való részvétel egyes formái, a 419.c § szerinti terrorizmus finanszírozása vagy a 419.d § szerinti terrorizmus célját szolgáló utazás bűncselekmény miatt ítélik el, és bűncselekményének elkövetésével vagy bűncselekményből származó bevételekből jelentős vagyonra tett szert.

(3) Az 1. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülése hiányában is vagyon lefoglalásának büntetését szabja ki a bíróság a 172. § 3. vagy 4., illetve a 173. § 4. bekezdésébe foglalt, kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek tiltott előállítása, birtoklása és azokkal való kereskedelem, a 233. § 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt pénzmosás, a 296. §-ba foglalt, bűnszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, a 297. §-ba foglalt, terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, a 328. § 3. vagy a 329. § 3. bekezdésébe foglalt vesztegetés elfogadása vagy a 334. § 2. bekezdésébe foglalt vesztegetés bűncselekményének elkövetőjére.

(1) A vagyon lefoglalásának büntetése kiterjed a csődeljárás lezárását követően az elítélt birtokában lévő azon vagyonra, amely

a) a vagyon értékesítéséből származik,

b) a vagyonösszeírásból kiiktatásra került,

c) csődeljárás alá esik, ha értékesítésére nem került sor.

(2) Az elkobzott vagyon az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.

(3) A vagyonelkobzásról szóló bírósági határozat hatályba lépésével megszűnik a házastársi osztatlan közös tulajdon.

(1) A bíróság elrendeli azon dolog lefoglalását,

a) amelyet bűncselekmény elkövetéséhez használtak,

b) amelyet bűncselekmény elkövetésére szántak,

c) amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy annak fejében szerzett, vagy

d) amelyet az elkövető a c) pontba foglaltak fejében szerzett.

(2) Ha az 1. bekezdésbe foglalt dolog nem hozzáférhető vagy nem azonosítható, illetve elkülöníthetetlen az elkövető vagy más személy tisztességes úton szerzett vagyonától, a bíróság elrendelheti ezen dolog értékének megfelelő értékű dolog elkobzását.

(3) Nem hozzáférhető dolognak minősül a tönkretett, megrongálódott, elveszített, eltulajdonított, hasznavehetetlenné tett, elhasznált, elrejtett, a bűnüldöző szervek hatásköréből történő kivonás okán más személyre átruházott vagy más módon elérhetetlenné tett dolog vagy megtakarított költség.

(4) Dolog lefoglalásának büntetése csak az elkövető tulajdonában lévő dologra terjeszthető ki.

(5) Az elkobzott dolog az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.

(6) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha

a) a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, amelynek kielégítése az elkobzás által ellehetetlenülne,

b) a dolog értéke egyöntetű aránytalanságot mutat a vétség súlyával, vagy

c) a bíróság eltekint az elkövető büntetésétől.

(1) A foglalkozástól eltiltás büntetése az elkövetőnek meghatározott foglalkozás, hivatás vagy tisztség, illetve külön engedélyhez kötött vagy külön előírás által szabályozott tevékenység gyakorlásától történő eltiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás ezen tartama alatt.

(2) A bíróság egytől tíz évig terjedő foglalkozástól eltiltás büntetést szabhat ki, ha a bűncselekmény elkövetésére ezen tevékenységgel kapcsolatban került sor.

(3) A 289. §-ba foglalt, ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés bűncselekménye esetén, ha az elkövető korábban volt büntetve a 149. § 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt halálokozásért, amelyet járművezetőként követett el, a bíróság a 2. bekezdésbe foglalt foglalkozástól eltiltást a kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.

(4) Életfogytig tartó foglalkozástól eltiltást szabhat ki a bíróság a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba és a 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállítása, a 369. §-ba foglalt gyermekpornográfia terjesztése, valamint a 370. §-ba foglalt, gyermekről készült pornográf felvétel tartása és gyermek pornográf műsoron részvétel bűncselekményének elkövetőjére.

(5) Életfogytig tartó foglalkozástól eltiltást szab ki a bíróság

a) a 289. §-ba foglalt, ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés bűncselekményének elkövetőjére, amennyiben azt ugyanilyen bűncselekményért  korábban kétszer már elítélték, vagy

b) a 149. § 4. vagy 5. bekezdésébe foglalt halálokozás elkövetőjére, amelyet járművezetőként követett el.

(6) A 276. § 2., 3. vagy 4. bekezdésébe foglalt adó és biztosítási járulék rövidítése, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 277.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt adócsalás, a 278. § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása, illetve a 278.a § 2. vagy 3. bekezdésébe foglalt, adóbeszedés akadályozása bűncselekmény megvalósítása esetén a bíróság a 2. bekezdésbe foglalt foglalkozástól eltiltást a kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.

(7) A foglalkozástól eltiltás büntetés 3 – 5. bekezdésekbe foglaltak alapján történő kiszabására a mentesítés nincs kihatással.

(8) A foglalkozástól eltiltás tartamába nem lehet beszámítani a letöltendő szabadságvesztés vagy fogvatartás idejét; ugyanakkor be kell számítani azt az időt, amelynek tartamában az elkövetőtől a határozat hatályba lépését megelőzően külön előírások alapján meg volt vonva az eltiltás tárgyát képező tevékenység gyakorlására feljogosító engedély, valamint azt az idő, amelynek tartamában az állami szerv intézkedése értelmében nem fejthette ki ezen tevékenységet.

(9) A foglalkozástól eltiltás elítélt által letöltött időtartamát be kell számítani abba az újabb foglalkozástól eltiltás büntetésbe, amelyet a bíróság ugyanazon cselekmény kapcsán szab ki az elkövetőre, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén a fennálló büntetésbe.

(10) Az ügyviteli testületi tagság, felügyelőbizottsági tagság, vállalat szervezeti egységének vezetője, külföldi jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás vezetője, külföldi jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti egységének vezetője vagy megbízott cégvezető tisztségének gyakorlásától való eltiltásról szóló jogerős bírósági határozat a kereskedelmi törvény előírásai értelmében a büntetés tartamában kizáró határozatnak minősül.

(1) A kitiltás büntetése az elkövetőnek meghatározott helységből vagy körzetből való kitiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás tartama alatt; meg nem kerülhető személyi ok fennállása esetén átmeneti lakhely létesítése ezen területeken engedélyhez kötött. 

(2) A bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése esetén egytől öt évig terjedő kitiltást szabhat ki, ha azt, tekintettel az elkövető előéletére és az elkövetés helyszínére, a közbiztonság, család, testi épség, erkölcs vagy vagyon védelme megköveteli. A kitiltás nem vonatkozhat azon helységre vagy körzetre, amelyben az elkövető állandó lakhellyel rendelkezik.

(3) A bíróság a kitiltás tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, amelyek annak rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, amennyiben ezt a büntetést nem letöltendő szabadságvesztés mellett szabja ki rá.

(4) Az elkövető köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.

(5) A kitiltás büntetésének tartamába a szabadságvesztés büntetésének tartamát nem kell beszámítani.

(6) Kitiltás nem szabható ki közérdekű munka büntetése mellett, ha a munkavégzés helyszíne megegyezik azon helyszínnel, amelyre a kitiltás vonatkozik.

(1) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetése az elkövetőnek sport-, kulturális-, vagy egyéb nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltásában merül ki a büntetés-végrehajtás tartama alatt, a bíróság által meghatározott terjedelemben.

(2) A bíróság akár tíz évig terjedő, nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltással büntetheti az elítéltet, ha az nyilvános rendezvény látogatása kapcsán szándékos bűncselekmény követett el, vagy az elkövető korábbi életvitelének és a cselekmény körülményeinek figyelembevételével azt a közrend, testi épség, erkölcs vagy vagyon védelme megköveteli.

(3) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás önálló büntetésként abban az esetben szabható ki, ha tekintettel az elkövetett bűncselekmény jellegére és súlyára, valamint az elkövető személyi körülményeire, egyéb büntetés kiszabása nem indokolt.

(4) A bíróság a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás tartamára az 51. § 3. és 4. bekezdéseibe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket szabhat ki az elkövetőre, kiváltképp kötelezheti, hogy meghatározott időben jelenjen meg a Rendőrség illetékes egységénél, illetve lehetőségeihez képest térítse meg a bűncselekmény elkövetésével okozott kárt, vagy annak bíróság által meghatározott részét.

(5) Az elkövető köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei.

(6) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetésének tartamába a letöltendő szabadságvesztés tartamát nem kell beszámítani; ugyanakkor be kell számítani azt az időt, amelynek tartamában az elkövető a határozat hatályba lépését megelőzően ugyanazon cselekményből kifolyólag el volt tiltva a tiltás tárgyát képező nyilvános rendezvények látogatásától.

(1) A tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztás büntetése az elítéltnek a kitüntetésektől és egyéb tiszteletbeli címektől való megfosztásában merül ki.

(2) A bíróság abban az esetben szabhatja ki büntetésként a tiszteletbeli címektől és kitüntetésektől való megfosztás büntetését, ha bűntett súlyosabban minősülő esete miatt szab ki az elkövetőre ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést.

(3) A bíróság ezen büntetést rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy egyéb büntetés mellett is kiszabhatja, ha azt, tekintettel az elkövetett különösen súlyos bűncselekmény jellegére, az elkövetőnek korábban adományozott tiszteletbeli cím és kitüntetés tekintélye megköveteli.

(1) A katonai és egyéb rendfokozattól való megfosztás büntetése fegyveres erők tényleges állományú tagja esetében az elítélt lefokozásában, szolgálati viszony esetében egyéb, e köteléken belül viselt rendfokozat megvonásában merül ki.

(2) A bíróság abban az esetben szabhatja ki büntetésként a katonai és egyéb rendfokozattól való megfosztás büntetését, ha szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt szab ki az elkövetőre legkevesebb kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb letöltendő büntetést.

(3) A bíróság ezen büntetést rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy egyéb büntetés mellett is kiszabhatja, ha az elkövető fegyveres erők tényleges állományú, illetve szolgálati viszonyban lévő tagja, és azt, tekintettel az elkövetett bűncselekmény jellegére, a köteléken belüli rend és fegyelem megköveteli.

(1) Arra a nem szlovák állampolgárságú, menedékjoggal nem rendelkező vagy külön védelem alatt nem álló elkövetőre, akinek az országban tartózkodása személyi vagy vagyoni biztonság, illetve egyéb közérdek védelme okán nem kívánatos, a bíróság a Szlovák Köztársaság területéről való kiutasítás büntetését szabhatja ki.

(2) A kiutasítás büntetése nem szabható ki az elkövetőre,

a) ha annak állampolgárságát, illetve az államot, amelynek területéről a Szlovák Köztársaságba érkezett, nem sikerült meghatározni,

b) ha az az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, vagy ilyen állampolgár hozzátartozója, tekintet nélkül állampolgárságára, és a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkezik; ez nem érvényes, ha ezen személy veszélyezteti az állambiztonságot és a közrendet,

c) ha az az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, és tíz évnél hosszabb ideje nem hagyta el a Szlovák Köztársaságot; ez nem érvényes, ha ezen személy veszélyezteti az állambiztonságot,

d) ha az kiskorú, és az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, és a kiutasítás nem kimondottan az érdekét szolgálja,

e) ha kiutasítása olyan államba történne, amelyben személyi szabadsága faji, nemzetiségi, vallási, szociális hovatartozása vagy politikai nézetei miatt veszélyeztetve van; ez nem áll fenn olyan elkövetőre nézve, aki megalapozottan veszélyesnek tekinthető a Szlovák Köztársaságra nézve, vagy bűntett súlyosabban minősülő esete miatt volt elítélve, és a Szlovák Köztársaságra nézve veszélyt jelent, illetve

f) ha kiutasítása olyan államba történne, amelyben élete faji, nemzetiségi, vallási, szociális hovatartozása vagy politikai nézetei miatt veszélyben forog, és amelyben kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek volna kitéve, vagy feltételezhető, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban ilyen büntetés kiszabható lenne rá.

(3) Hozzátartozónak a 2. bekezdés b) pontja értelmében a külföldiek tartózkodására vonatkozó jogszabályokban meghatározott családtagok számítanak.

(4) Kiutasítás büntetése egytől tizenöt évig terjedő tartamban szabható ki.

(1) A bíróság vétség esetén az elkövető szabadságvesztés büntetésének fennmaradó részét átváltoztathatja házi őrizetre, ha teljesülnek az 53. § 1. bekezdésébe foglalt feltételek, és

a) az elítélt a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során kötelezettségei teljesítésével és magaviseletével javulást tanúsított,

b) az elítélt letöltötte a rá kiszabott vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés egyharmadát,

c) a szabadságvesztés büntetés fennmaradó, le nem töltött része nem haladja meg a három évet,

d) a végrehajtandó büntetést a bíróság nem a szabadságvesztés végrehajtásának feltételes elhalasztása, a szabadságvesztés végrehajtásának pártfogó felügyelet elrendelése mellett történt feltételes elhalasztása, a büntetés fennmaradt részének próbaidőt megszüntető határozat alapján történő végrehajtása okán megszabott, próbaidőt megszüntető határozat alapján szabta ki,

e) az elítélt házi őrizet büntetését a bíróság nem változtatta át szabadságvesztés büntetésre, és

f) az elítélt a bűncselekmény elkövetését megelőzően nem töltötte szabadságvesztés büntetését.

(2) A bíróság az elkövető szabadságvesztés büntetésének fennmaradó részét olya módon változtatja át házi őrizetre, hogy a fennmaradt szabadságbüntetés egy napját egynapi házi őrizetként számítja be.

(1) A bíróság feltételesen szabadságra bocsáthatja az elítéltet, ha az a szabadságvesztés végrehajtása során kötelezettségei teljesítésével és magaviseletével javulást tanúsított, és elvárható, hogy a jövőben rendes életvitelt fog folytatni, valamint

a) az elítélt letöltötte a vétség elkövetésért kiszabott letöltendő szabadságvesztés büntetés vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés felét,

b) az elítélt letöltötte a bűntett elkövetésért kiszabott letöltendő szabadságvesztés büntetés vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által mérsékelt szabadságvesztés büntetés kétharmadát,

c) ha a bűncselekményért elítélt személy az elkövetés előtti időszakban nem állt a kiszabott feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetés felének letöltése után szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt, vagy ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének határozata a kiszabott feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetést enyhíti; a bíróság egyidejűleg technikai eszközökkel való ellenőrzést rendel el.

(2) Feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság figyelembe veszi az elkövetett bűncselekmény jellegét és azt, hogy az elítélt a büntetés-végrehajtás mely fokozatában tölti a büntetését.

(3) Ha az elítéltnek egyidejűleg több szabadságvesztés-büntetést kell végrehajtania, az elítélt legkorábban az 1. bekezdés a) –c) pontjai szerint kirótt büntetések arányos részei összegének, és a 67. § 1. és 2. bekezdése, valamint a 68. § 2. bekezdése szerinti maradék összbüntetés letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.

(4) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételes szabadlábra helyezésről van szó, a technikai eszközzel történő ellenőrzés leghamarabb azon idő leteltével fejeződhet be, ami megfelel a kiszabott feltétel nélküli szabadságvesztés kétharmadának vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke feltétel nélküli szabadságvesztést enyhítő döntésének.

(1) Bűntett súlyosabban minősülő esetének megvalósításáért vagy a 47. § 2. bekezdése alapján elítélt személy, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyeken kívül, csak a szabadságvesztés büntetés háromnegyedének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

(2) Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy legkorábban huszonöt év szabadságvesztés büntetés letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, ha a cselekmény körülményeire való tekintettel, melyért elítélték, és személyiségi jellemzői miatt a szabadlábra helyezése nem fenyeget bűnismétléssel vagy hasonló cselekmény elkövetésével.

(1) Feltételes szabadságra bocsátás esetén a bíróság egytől hét évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt; a próbaidő az elítélt szabadságra bocsátásával kezd telni. Egyidejűleg legfeljebb háromévi pártfogó felügyeletet, illetve az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el az elítélt számára. Ha feltételes szabadságra bocsátásról van szó huszonöt éves vagy életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés letöltéséből, a bíróság a próbaidőt tíz évben határozza meg és egyidejűleg öt évig terjedő pártfogói felügyeletet rendel el az elítéltnek és arányos korlátozásokat és kötelességeket ír elő neki az 51. § 3. és 4. bekezdése szerint. A feltételesen szabadságra bocsátott személy köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a ilyen ellenőrzés elrendelésre került. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei. A próbaidő feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetés vagy fogvatartás idején szünetel.

(2) Ha a feltételesen szabadságra bocsátott személy a próbaidő során rendes életvitelt folytatott, valamint teljesítette a rá kiszabott tilalmakat és kötelezettségeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt. Ha az elítélt szabadságvesztés-büntetésben van, a bíróság úgy dönt, hogy a szabadságvesztés-büntetések egymást követően, megszakítás nélkül kerüljenek végrehajtásra.

(3) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a feltételesen szabadságra bocsátás napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.

(4) A büntetés a feltételesen szabadságra bocsátás napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését. A bíróság két éven belül hozhat ilyen határozatot, ha a vádlott ellen a próbaidő során szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

(5) Egyugyanazon büntetés végrehajtása kapcsán ismételt feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

(1) A házi őrizet szabadságvesztés felének letöltését követően a maradék büntetés végrehajtásától el lehet tekinteni, ha az elítélt a büntetés végrehajtása idején életmódjával bizonyította, hogy a további büntetésre már nincs szükség.

(2) A házi őrizet szabadságvesztés maradék büntetésének feltételes elengedésekor a bíróság két évig terjedő próbaidőt határozhat meg, de nem kevesebbet, mint a még hátralévő büntetés; a próbaidő házi őrizet szabadságvesztés maradék büntetésének feltételes elengedéséről szóló határozat jogerőre emelkedése napját követő naptól telik.

(3) Az elítéltnek, akinek a bíróság feltételesen elengedte a házi őrizet szabadságvesztés büntetése maradék idejét, a bíróság arányos korlátozásokat és kötelességeket szabhat meg az 51. § 3. és 4. bekezdése szerint azon célból, hogy rendes életvitel kialakítására ösztönözze. Ha nem a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséről vagy adósság, vagy elmulasztott tartásdíj megfizetéséről van szó, pártfogó felügyeletet rendelnek el.

(1) Ha az elítélt, akinek a bíróság feltételesen elengedte a házi őrizet szabadságvesztés büntetése maradék idejét, a próbaidőben rendezett életet élt és teljesítette a kiszabott korlátozásokat és kötelességeket, a bíróság kimondja, hogy bevált; egyébként úgy dönt, esetenként már a próbaidő folyamán, hogy a maradék büntetést feltétel nélkül szabadságvesztésre változtatja úgy, hogy a le nem töltött házi őrizet egy napja egy nap feltétel nélküli szabadságvesztésnek felel meg, párhuzamosan dönt ezen büntetés végrehajtásának módjáról is.

(2) Ha a bíróság kimondja, hogy az elítélt bevált, az azt is jelenti, hogy a büntetés azon a napon letelt, amikor a maradék házi őrizet büntetés elengedése jogerőre lépett.

(3) Ugyanígy azt jelenti, hogy a büntetés azon a napon letelt, amikor a maradék házi őrizet büntetés elengedése jogerőre lépett, ha a bíróság anélkül, hogy az elítélt abban szerepet játszott volna, nem döntött a büntetés 1. bekezdés szerinti megváltoztatásáról a próbaidő leteltét követő egy évben, vagy ha az elítélt ellen büntetőeljárás folyik más, a próbaidőben elkövetett bűncselekmény miatt, két évvel a próbaidő letelte után.

(1) Foglalkozástól eltiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.

(2) Foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetés végrehajtásától eltekintésről szóló végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.

(3)  Foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint arra is kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse.

(4) A bíróság nem tekinthet el feltételesen a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától az 1. bekezdésbe foglaltak alapján, ha az gépjármű vezetésétől eltiltásban merül ki, amennyiben az elítélt

a) az elmúlt tíz év során már részesült foglalkozástól eltiltás büntetésben függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett veszélyeztetés vagy függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, vagy

b) az elmúlt tíz év során már részesült gépjárművezetéstől eltiltás büntetésben függőséget okozó szer hatása alatt az a) pontba foglalthoz hasonló cselekmény elkövetése okán.

(5) A bíróság nem tekinthet el feltételesen a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtásától az 1. bekezdésbe foglaltak alapján, ha a büntetés kiszabására a 61. § 3 – 5. bekezdései alapján került sor.

(1) Ha foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.

(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés hatályba lépésének napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.

(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés a foglalkozástól eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

(1) Kitiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.

(2) Kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetéstől eltekintésről szóló végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.

(3) Kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint arra is kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt, vagy annak bíróság által meghatározott részét megtérítse.

(1) Ha kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.

(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a büntetés fennmaradó részének végrehajtása a feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával megtörtént.

(3) A kitiltás büntetés a kitiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

(1) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetés felének letöltését követően a bíróság feltételesen eltekinthet a fennmaradó rész letöltésétől, ha az elítélt a büntetés tartama alatt életvitelével igazolta, hogy a büntetés további végrehajtása nem indokolt.

(2) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság öt évig terjedő tartamban állapítja meg a próbaidőt, amely nem lehet rövidebb a büntetés fennmaradó részénél; a próbaidő a büntetés végrehajtásától eltekintésre vonatkozó végzés hatályba lépésének napját követő napon kezd telni.

(3) Nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság az elítélt számára az 51. § 3. és 4. bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el, amelyek rendes életvitelét hivatottak elősegíteni.

(1) Ha a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintés esetén az elítélt rendes életvitelt folytatott és eleget tett a rá kiszabott tilalmaknak és kötelezettségeknek, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben elrendeli a szabadságvesztés büntetés letöltését, adott esetben már a próbaidő alatt.

(2) Ha a bíróság a feltételesen szabadságra bocsátott személyt mentesítette, úgy tekintendő, hogy a nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával a büntetés végrehajtása megtörtént.

(3) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetés nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás fennmaradó részének végrehajtására vonatkozó feltételes eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjával végrehajtottnak minősül abban az esetben is, ha a bíróság az elítélt vétkességének hiányában a próbaidő leteltét követő egy éven belül határozatban nem rendelte el a büntetés fennmaradt részének letöltését.

(1) A bíróság a 39. § 2. bekezdésének c) pontjába és a 40. § 1. bekezdésének d) pontjába foglalt esetekben rendeli el a kényszergyógykezelést, vagy ha a büntetendő cselekmény elkövetője elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni.

(2) A bíróság kényszergyógykezelést rendelhet el abban az esetben is, ha az elkövető

a) a bűncselekményt csökkent beszámíthatóság állapotában követte el, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,

b) a bűncselekményt mentális zavar kiváltotta állapotban követte el, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,

c) hozzátartozójával vagy a gondozása alatt álló személlyel szemben erőszakos magatartást tanúsít, és az elkövető személyi körülményeire tekintettel okkal feltételezhető, hogy további erőszakos cselekményeket fog elkövetni, vagy

d) a bűncselekményt függőséget okozó szer hatása alatt vagy annak fogyasztásával kapcsolatosan követte el.

(3) Kényszergyógykezelés nem rendelhető el, ha tekintettel az elkövető személyiségére egyértelmű, hogy az intézkedés célja nem érhető el.

(4) A bíróság büntetés mellett vagy büntetéstől eltekintés esetén is elrendelheti a kényszergyógykezelést.

(1) Ha a kényszergyógykezelést a bíróság letöltendő büntetés mellett rendeli el, végrehajtása rendszerint a büntetésnek a büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásával veszi kezdetét. Más esetekben a kényszergyógykezelést intézeti egészségügyi ellátás keretében kell végrehajtani. Ha tekintettel a kór jellegére és kezelésének lehetőségeire feltételezhető, hogy az ambuláns kezelés is meghozhatja a várt eredményt, a bíróság elrendelheti a gyógykezelés ezen formáját is, illetve az intézeti kezelést ambuláns kezelésre változtathatja át, vagy indokolt esetben fordítva. Ha a kiszabott szabadságvesztés tartama nem elégséges a kényszergyógykezelés céljának elérésére, a bíróság elrendelheti annak intézeti vagy ambuláns formában történő folytatását.

(2) A kényszergyógykezelés tartama mindaddig fennáll, amíg azt céljának elérése indokolja. A függőséget okozó szert fogyasztó személy által függőséget okozó szer hatása alatt vagy annak fogyasztásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény okán elrendelt kényszergyógykezelés megszüntethető, ha végrehajtása során bebizonyosodik, hogy célja nem érhető el. A kényszergyógykezelés megszüntetését bíróság rendeli el.

(3) A kényszergyógykezelés végrehajtásától a bíróság eltekint, ha annak megkezdését megelőzően megszűnnek azok a körülmények, amelyek kiszabását indokolták.

A nevelésbe vétel elrendelésének feltételeit a fiatalkorúak büntethetőségéről szóló külön előírások szabályozzák.

(1) Pártfogó felügyelet bűntett súlyosabban minősülő esetének megvalósításért letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélt személy esetében rendelhető el.

(2) A bíróság abban az esetben is elrendelheti a pártfogó felügyeletet, ha a szándékosan elkövetett bűncselekmény elkövetője korábban már legkevesebb kétszer részesült letöltendő szabadságvesztés büntetésben ilyen bűncselekmény miatt, és a bíróság újfent letöltendő szabadságvesztésre ítéli, ha tekintettel korábbi életvitelére, életkörülményeire és a bűncselekmény jellegére nem feltételezhető, hogy a büntetés letöltését követően rendes életvitelt fog folytatni.

(3) A bíróság az ügyész vagy a büntetés-végrehajtó intézet igazgatójának indítványára a szabadságvesztés büntetés letöltését megelőzően a 2. bekezdésbe foglalt feltételek teljesülésének hiányában is pártfogó felügyelet alá helyezheti az elítéltet, ha tekintettel a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartására nem feltételezhető, hogy szabadságra bocsátását követően rendes életvitelt fog folytatni.

(4) Pártfogó felügyelet nem rendelhető el fiatalkorú és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy esetében.

A pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását követően köteles az elbocsátást követő két munkanapon belül megjelenni a pártfogónál vagy a lakhelye szerinti járásbíróság békéltető hivatalnokánál, és az elrendelt védőfelügyelet keretében

a) szükséges mértékű tájékoztatást adni megélhetésének módjáról és annak forrásairól, ezeket felmutatni,

b) a meghatározott időpontokban személyesen megjelenni, valamint

c) előre bejelenteni a lakóhelyének elhagyását; ez nem érvényes, ha rendszeresen ismétlődő eltávozásokról van szó, melyekről a pártfogót vagy békéltető hivatalnokot előre tájékoztatták.

(2) A bíróság a pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt számára az 51. § 3. és .4 bekezdése alapján tilalmakat és kötelezettségeket rendelhet el.

(3) A pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt, amelyre a bíróság további, a 2. bekezdésbe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket rendelt el, köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendelte. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak külön előírásban foglalt feltételei.

(1) Pártfogó felügyelet egytől öt évig terjedő tartamban rendelhető el.

(2) Pártfogó felügyelet ismételt elrendelése esetén, ha még nem került sor a korábban elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtására, az ismételten elrendelt pártfogó felügyelet és a pártfogó felügyelet fennmaradt részének együttes tartama nem haladhatja meg az öt évet.

A pártfogó felügyelet

a) tartamának leteltével, vagy

b) a feltételesen szabadságra helyezett személyt mentesítő határozat hatályba lépésének napjával szűnik meg.

A bíróság eltekinthet a pártfogó felügyelet fennmaradó részének végrehajtásától, ha annak további végrehajtása nem indokolt.

(1) Ha az elítéltnél a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során szakorvosi vélemény szerint gyógyíthatatlan mentális zavar kerül megállapításra, minél fogva az elítélt szabadságra bocsátása, tekintettel az általa elkövetett bűncselekményekre, a társadalomra nézve veszélyes, a bíróság az ügyész vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatójának javaslatára megszünteti a szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és elrendeli az elítélt zárt intézeti kényszergyógykezelését.

(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának befejezését megelőzően a bíróság elrendelheti azon, szándékosan elkövetett bűncselekmény elkövetőjének zárt intézetben való elhelyezését is, aki elutasítja a kényszergyógykezelést, vagy ha esetében a kényszergyógykezelés a páciens negatív hozzáállása miatt nem ér célt, és akinek szabadságra bocsátása a társadalomra nézve veszélyes; az elkövető a szabadságvesztés büntetés végrehajtását követően zárt intézetben kerül elhelyezésre.

(3) Ha a bíróság szükségesnek ítéli, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának befejezését megelőzően elrendelheti az elkövető intézeti kényszergyógykezelését abban az esetben is, ha az szexuális indítékból vagy ismételten bűntett súlyosabban minősülő esetét valósítja meg; az elkövető a szabadságvesztés büntetés végrehajtását követően zárt intézetben kerül elhelyezésre.

(4) A bíróság a szakorvosi vélemény alapján elrendelheti azon elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelését is, akinek szabadságra bocsátása veszélyes a társadalomra nézve, és aki közegészségügyi intézményben veti alá magát kényszergyógykezelésnek, s mindamellett viselkedésével veszélyezteti más személyek életét és testi épségét; a bíróság a közegészségügyi intézmény indítványára hozza meg határozatát.

(1) Az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelése a gyógykezelés egyéni formája, amelynek célja az elkövető következetes elszigetelése a társdalomtól annak érdekében, hogy akadályozva legyen további bűncselekmények vagy büntetendő cselekmények elkövetésében.

(2) Az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelése addig tart, amíg a társadalom elkövetővel szembeni védelme nem biztosítható enyhébb módszerekkel.

(3) A bíróság a zárt intézet javaslatára évente legkevesebb egy alkalommal felülvizsgálja az elkövető zárt intézeti kényszergyógykezelésének indokoltságát, és az orvosi szakvélemény alapján elrendeli a zárt intézeti kényszergyógykezelés folytatását vagy az elkövető zárt intézetből való elbocsátását, amennyiben megszűntek a zárt intézeti kényszergyógykezelés okai, majd rendelkezik a büntetés további végrehajtása felől.

(1) Ha a 60. § 1. bekezdésébe foglalt dolog lefoglalásának büntetése kiszabására nem került sor, a bíróság dolog elkobzását rendeli el, ha az

a) büntetőjogi felelősségre nem vonható vagy nem büntethető személy tulajdonát képezi,

b) olyan elkövető tulajdonát képezi, amelynek megbüntetésétől a bíróság eltekintett, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást feltételesen felfüggesztették, vagy amellyel szemben a büntetőeljárást közvetítői eljárás keretében született megállapodás elfogadása miatt megszüntették,

c) nem az elkövető tulajdonát képezi, és bűncselekmény útján vagy annak fejében jutott hozzá,

d) akár csak részben is más személyhez került olyan dolog fejében, amelynek megszerzésére bűncselekmény útján vagy annak fejében került sor,

e) olyan áru, amely nem rendelkezik az általános érvényű jogszabály által előírt, az adózás céljait szolgáló zárjeggyel vagy egyéb, műszaki ellenőrzési intézkedéssel,

f) az eset körülményeire tekintettel feltételezhetően terrorizmus finanszírozásának forrásául szolgálhatna, vagy

g) a lakosságra és a vagyonra, illetve hasonló közérdekre nézve veszélyt hordoz.

(2) Az elkobzott dolog az állam tulajdonába kerül, ha a bíróság hatályos, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében másképp nem rendelkezik.

(3) Az 1. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha

a) a károsultnak a cselekmény kapcsán költségtérítési jogosultsága keletkezett, amelynek kielégítését a dolog elkobzása lehetetlenítené, vagy

b) a dolog értéke egyöntetű aránytalanságot mutat a vétség súlyával.

(4) Ha az 1. bekezdésbe foglalt dolog nem hozzáférhető vagy nem azonosítható, illetve elkülöníthetetlen az elkövető vagy más személy tisztességes úton szerzett vagyonától, a bíróság elrendelheti ezen dolog értékének megfelelő értékű dolog elkobzását.

Azon cselekmény büntethetősége, amely az elkövetés idején e törvény különös részében foglalt valamely bűncselekmény jegyeit hordozta, megszűnik, ha egy később hatályba lépett törvény úgy rendelkezik, hogy ezen cselekmény nem minősül bűncselekménynek.

A 163. §-ba foglalt, veszélyes fertőző betegség terjesztése, a 168. §-ba foglalt, ártalmas közfogyasztási cikkel vagy egyéb árucikkel visszaélés, a 185. §-ba foglalt túszejtés, a 233. §-ba és a 234. §-ba foglalt pénzmosás, a 238. §-ba foglalt hanyag kezelés, a 254. §-ba foglalt, nemzetközi áruforgalmi szabályok megsértése, a 255. §-ba, a 256. §-ba és a 257. §-ba foglalt kettős felhasználású termékek és technológia forgalmazására vonatkozó előírások megsértése, a 258. §-ba foglalt devizagazdálkodás veszélyeztetése, a 260. §-ba foglalt gazdasági és üzleti nyilvántartás adatainak meghamisítása, a 263. §-ba foglalt, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek károsítása, a 264. §-ba foglalt, üzleti-, bank-, postai-, távközlési- és adó-titoktartási kötelezettség megsértése, a 284. §-ba foglalt általános veszélyeztetés, a 286. §-ba foglalt közhasznú berendezés megrongálása és üzemének veszélyeztetése, a 300. §-ba és a 301. §-ba foglalt életkörnyezet veszélyeztetése és károsítása, a 311. §-ba foglalt hazaárulás, a 312. §-ba foglalt, a Szlovák Köztársaság ellen irányuló felforgató tevékenység, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolás, a 317. §-ba foglalt hűtlenség, a 318. §-ba foglalt kémkedés, a 319. §-ba és a 320. §-ba foglalt titkos minősítésű adattal visszaélés, a 353. §-ba foglalt bizalmas és korlátozott terjesztésű minősítésű adattal visszaélés, a 358. §-ba foglalt fogolyzendülés, a 361. §-ba és a 362. §-ba foglalt rémhírterjesztés, a 418. §-ba foglalt népirtás, a 419. § szerinti terrortámadás, a 419.b § szerinti terrorizmusban való részvétel egyes formái, a 419.c § szerinti terrorizmus finanszírozása vagy a 419.d § szerinti terrorizmus célját szolgáló utazás, a 425. §-ba foglalt emberiesség elleni bűncselekmény, valamint a 426. §-ba foglalt tiltott hadieszköz és a hadviselés tiltott módjainak alkalmazása bűncselekmény büntethetősége megszűnik, ha az elkövető önként

a) a bűncselekmény káros következményét mérsékelte vagy jóvátette, vagy 

b) a bűncselekmény elkövetését megelőző időpontban, amikor a káros következmény elhárításának lehetősége fennállt, feljelentést tett; a feljelentést a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél kell megtenni, a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.

(1) A bűncselekmény büntethetősége

a) a 207. §-ba foglalt, gyermektartási kötelezettség elmulasztása esetében is megszűnik, ha a bűncselekmény elkövetésével az elkövető nem tette ki a jogosultat súlyos nélkülözésnek, és kötelezettségét az elsőfokú ítélet meghozataláig teljesítette, 

b) a 214. §-ba foglalt bér és végkielégítés kifizetésének elmulasztása esetén is megszűnik, ha a bűncselekmény elkövetésével az elkövető nem tette ki a jogosultat súlyos nélkülözésnek, és kötelezettségét utólag, a bűncselekmény befejezését követő 60 napon belül teljesítette,

c) a 214. §-ba foglalt, a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény esetében is megszűnik, ha az elkövető cselekedetével lehetővé tette a vállalkozó vagy más jogi személy számára azon feltételek teljesítését, amelyek révén az mentesült a gazdasági verseny tisztaságának védelmét szolgáló törvény alapján kiszabható bírság alól, vagy hozzájárult a bírság mértékének csökkentéséhez,

d) a 276. §-ba foglalt adó és biztosítási járulék rövidítése, a 277. §-ba foglalt adócsalás vagy a 278. §-ba foglalt adó és biztosítási járulék befizetési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az elkövető a bűncselekményt nem szervezett csoport tagjaként vagy bűnözői csoport tagjaként követte el és az esedékes adó és tartozékai, vagy a társadalombiztosítási járulék utólagosan, legkésőbb azt a napot követő napon befizetésre kerültek, amelyen az elkövető a vizsgálat eredményével megismerkedhetett,

e) a 296. §-ba foglalt bűnszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása, vagy a 297. §-ba foglalt terrorszervezet létrehozása, fenntartása és támogatása bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az elkövető önként feljelentést tesz a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél a bűnszervezet vagy a terrorszervezet tevékenységéről, mégpedig olyan időpontban, amelyben az azok további tevékenységéből származó veszély még elhárítható volt; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet,

f) a 332. §-ba vagy a 333. §-ba foglalt vesztegetés és a 336. § 2. bekezdésébe foglalt befolyással üzérkedés bűncselekmény elkövetése esetén is megszűnik, ha az elkövető a vesztegetést azért követte el vagy azért tett vesztegetésre vonatkozó ígéretet, mivel arra felkérték, és annak kapcsán önként és késedelem nélkül feljelentést tett a bűnüldöző szerveknél vagy a Rendőrségnél; a katona a felettesénél vagy a szolgálati hatóságnál, míg a szabadságvesztés-büntetését töltő vagy fogvatartott személy a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagjánál is feljelentést tehet.

(2) A bűncselekmény 1. bekezdés d) pontjába foglalt büntethetősége nem szűnik meg olyan elkövető esetében, aki ellen hasonló cselekmény elkövetése miatt az előző huszonnégy hónap során eljárás folyt, vagy az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását az előző huszonnégy hónap során az 1. bekezdésbe foglaltak alapján megszüntették.

(1) A cselekmény büntethetősége az elévülés határidejének leteltével szűnik meg, mely

a) az e törvény által életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűntett esetében harminc év,

b) olyan bűntett elkövetése esetén, amelynek e törvény különös részébe foglaltak értelmében büntetési tételének felső határa legkevesebb tízévi szabadságvesztés, húsz év,

c) egyéb bűntettek esetében tíz év,

d) olyan vétség elkövetése esetén, amelynek e törvény különös részébe foglaltak értelmében büntetési tételének felső határa legkevesebb háromévi szabadságvesztés, öt év,

e) egyéb vétségek esetében három év.

(2) Az elévülés határidejébe nem számít be

a) az a tartam, amely során az elkövetőt törvényi akadályok miatt nem lehetett bíróság elé állítani,

b) az a tartam, amely alatt az elkövető a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülendő, külföldön tartózkodott,

c) a feltételesen felfüggesztett büntetőjogi eljárás próbaideje,

d) a vádemelés ideiglenes elhalasztásának tartama, vagy 

e) a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama.

(3) A büntetőeljárás elévülését félbeszakítja

a) az elévülés tárgyát képező bűncselekmény kapcsán foganatosított vádemelés, valamint a bűnüldözési szervek büntetőeljárásban ezt követő, a bíró által az előkészítő szakasz érdekében vagy a bíróság által az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása érdekében foganatosított intézkedései, vagy

b) ha az elkövető az elévülési időn belül szándékos bűncselekményt követett el.

(4) A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(5) A büntetőeljárás legkorábban tizenöt évvel az után évül el, amikor az a személy, aki a 152. § 2. bek. szerinti jogosulatlan szervkivétel, szövet- és sejtkivétel és a törvénytelen sterilizálás,  a 179. §-ba foglalt emberkereskedelem, a 199. §-ba foglalt szexuális erőszak, a 200. §-ba foglalt szexuális kényszerítés, a 201. §-ba és a 202. §-ba foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak és a 368. §-ba foglalt gyermekpornográfia előállítása sértettje tizennyolcadik életévét betölti.

Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetébe foglalt bűncselekmények büntethetősége, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag tartása, a 422.d §-ba foglalt a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

(1) A büntetés végrehajtására nem kerül sor, ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében elengedi az elítélt büntetését. Ez azonban nem vonatkozik az elkövetőre kiszabott további, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi határozatának hatályán kívül eső büntetésekre.

(2) Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében mérsékeli az elítélt büntetését, a mérsékelt büntetés kerül végrehajtásra. Ez azonban nem vonatkozik az elkövetőre kiszabott további, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi határozatának hatályán kívül eső büntetésekre.

(1) A kiszabott büntetés nem hajtható végre az elévülés határidejének leteltét követően, amely

a) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén húsz év,

b) tízévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén tizenöt év,

c) legkevesebb ötévi szabadságvesztés büntetés esetén tíz év,

d) egyéb büntetések esetén öt év.

(2) Az elévülés határideje az ítélet jogerőre emelkedésével, feltételes büntetés, pártfogó felügyelet alatti feltételes büntetés, feltételes szabadságra bocsátás vagy pártfogó felügyelet alatti feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés végrehajtásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével kezd telni.

 (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt az elkövető a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülendő külföldön tartózkodott, vagy amely során szabadságvesztés büntetését töltötte.

(4) A büntetés végrehajtásának elévülését félbeszakítja

a) a bíróság részéről az elévülés tárgyát képező büntetés végrehajtása érdekében foganatosított intézkedés, vagy

b) ha az elkövető az elévülési időn belül szándékos bűncselekményt követett el.

(5) A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetében foglalt bűncselekmények okán kirótt büntetés végrehajtása, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

(1) A bíróság mentesítheti az elítéltet, ha az a büntetés végrehajtását vagy megszüntetését, illetve végrehajtásának elévülését követően

a) ötévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén legkevesebb tíz éven át,

b) egyévi szabadságvesztést meghaladó büntetés esetén legkevesebb öt éven át,

c) egyévi szabadságvesztésnél rövidebb büntetés esetén legkevesebb három éven át folyamatosan rendes életvitelt folytatott.

(2) A 32. § b) – l) pontjaiba foglalt büntetések esetén az elkövető azok végrehajtását követően mentesül.

(3) Ha az elítélt a büntetés végrehajtását vagy megszüntetését, illetve végrehajtásának elévülését követően példás, az átnevelés sikerességét igazoló magatartást tanúsított, a bíróság az elítélt kérelmére az 1. bekezdésbe foglalt határidő leteltét megelőzően is mentesítheti.

(4) Az 1. bekezdésbe foglalt határidőt abban az esetben, ha a feltételesen szabadságra bocsátott vagy pártfogó felügyelet mellett feltételesen szabadságra bocsátott személy esetében a büntetés a feltételes szabadságra helyezés napjával végrehajtottnak minősül, a büntetés végrehajtásának tényleges tartama határozza meg. Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében mérsékelte az elítélt büntetését, a mérsékelt büntetés tartama alapján kerül meghatározásra.

(5) Az elítélt mentesül, ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kegyelmi jogköre gyakorlása keretében kegyelemben vagy közkegyelemben részesíti.

(1) Mentesítés esetén az elkövető büntetlen előéletűnek minősül.

(2) Ha az elkövető több büntetésben részesült, a 92. § 1. bekezdésébe foglalt szabadságvesztés alól a mentesítésre vonatkozó határidő leteltét megelőzően nem mentesíthető.

(1) Az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem, fiatalkorúnak minősül.

(2) E fejezet külön rendelkezéseinek hiányában a fiatalkorúakra e törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) Az a tizenöt évesnél fiatalabb fiatalkorú, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem érte el a szellemi és erkölcsi érettség azon szintjét, amelyen felismerhette volna annak jogtalan mivoltát vagy uralhatta volna cselekedetét, ezen cselekmény miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre.

(2) Az e törvénybe foglalt jegyeket mutató vétség nem minősül bűncselekménynek, ha azt fiatalkorú követte el, és nem súlyos vétségről van szó.

(1) A cselekmény büntethetősége az elévülés határidejének leteltével szűnik meg, amely

a) e törvény által életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény esetében tíz év,

b) olyan bűncselekmény elkövetése esetén, amely büntetési tételének felső határa legkevesebb tízévi szabadságvesztés, öt év,

c) egyéb bűncselekmények esetében három év.

(2) Az elévülés határidejének leteltével nem szűnik meg azon bűncselekmények büntethetősége, amelyek vonatkozásában e törvény úgy rendelkezik.

(1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés célja az, hogy a fiatalkorú a társadalom hasznos tagjává váljon, illetve megelőző hatással is bírjon, és megfelelően biztosítsa a társadalom védelmét; ugyanakkor elő kell segítenie a megszakadt szociális kapcsolatok újjáépítését és a fiatalkorúnak a családba és a szociális környezetbe való beilleszkedését.

(2) Az intézkedések és a nevelő jellegű intézkedések célja az, hogy pozitív irányba terelje a fiatalkorú lelki, erkölcsi és szociális fejlődését, tekintettel szellemi és erkölcsi érettségének szintjére, személyi tulajdonságaira, családi és származási körülményeire, védve ezzel a fiatalkorút a káros hatásokkal, a társadalmat pedig a bűncselekményekkel szemben.

(3) Büntetés, intézkedés vagy nevelő jellegű intézkedés kiszabása esetén figyelembe kell venni a fiatalkorú személyiségi jegyeit, életkorát, szellemi és erkölcsi érettségének szintjét, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit, mindamellett összhangban kell állnia az elkövetett cselekmény jellegével és súlyával, és a fiatalkorúnak a családi és szociális környezetbe való beilleszkedését kell szolgálnia, a törvénybe ütköző magatartást megelőzendő.

A bíróság eltekinthet a büntetéstől, ha a vétség elkövetője fiatalkorú, és megbánást, valamint tevékeny jóvátételi szándékot tanúsít, amennyiben

a) tekintettel az elkövetett cselekmény jellegére és a fiatalkorú korábbi életvitelére feltételezhető, hogy a bírósági tárgyalás is megfelelő nevelő hatással bír, vagy

b) a bíróság elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, az elkövetett cselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire, a büntetés kiszabása mellőzhető.

Ha a vétség elkövetője fiatalkorú, a bíróság abban az esetben is eltekinthet a büntetéstől, ha

a) a cselekményt lelki zavar kiváltotta állapotban követte el, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kényszergyógykezelés, amelyet kiszab, a büntetésnél hatékonyabban szolgálja a fiatalkorú átnevelését, vagy

b) a fiatalkorúval szemben intézkedés vagy nevelő jellegű intézkedés végrehajtása van folyamatban, és a törvényben foglalt célok elérése nem indokolja büntetés kiszabását.

Büntetéstől eltekintés esetén a fiatalkorú büntetlen előéletűnek minősül.

(1) A 98. §-ba foglalt feltételek mellett a bíróság fiatalkorú esetében feltételesen eltekinthet a büntetés kiszabásától, ha bizonyos időtartamon belül szükségesnek tartja a fiatalkorú magatartásának megfigyelését.

(2) Büntetésre vonatkozó feltételes eltekintés esetén a bíróság akár egy évig tartó próbaidőt állapít meg. Ugyanakkor az 51. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket is kiszabhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni; rendszerint kötelezi, hogy lehetőségeihez mérten a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse.

(3) A bíróság az eset és a fiatalkorú személyi körülményeire tekintettel annak ellenére is eltekinthet a büntetéstől, hogy a fiatalkorú okot szolgáltatott a büntetés kiszabására, és

a) a fiatalkorút pártfogó felügyelet alá helyezheti, ha ezt korábban nem rendelte el,

b) egy évnél nem hosszabb tartamban meghosszabbíthatja a próbaidő tartamát, vagy

c) nevelő jellegű intézkedést alkalmazhat, a fiatalkorú rendes életvitelét elősegítendő.

(4) Ha a fiatalkorú, akire vonatkozóan a bíróság eltekintett a büntetéstől, a próbaidő alatt rendes életvitelt folytatott, és teljesítette a kiszabott feltételeket, a bíróság mentesíti; ellenkező esetben büntetést szab ki rá, adott esetben már a próbaidő alatt.

(5) Ha a bíróság a próbaidő leteltét követő egy éven belül nem hozott a 4. bekezdés alapján határozatot a fiatalkorú bűnösségének hiányában, úgy kell tekinteni, hogy a fiatalkorú mentesült.

(6) Ha a bíróság kijelenti, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú, akire vonatkozóan a bíróság feltételesen eltekintett a büntetéstől, mentesült, vagy úgy ítéli meg, hogy mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.

(1) A bíróság elrendelheti a fiatalkorú nevelésbe vételét, ha

a) a fiatalkorú nevelése kellőképp nem biztosított, és ezt a hiányosságot a családon belül, amelyben él, nem lehet felszámolni,

b) a fiatalkorú eddigi nevelése hiányosságokat mutatott, vagy

c) a környezet, amelyben a fiatalkorú él, rendes nevelését nem garantálja.

(2) Katona esetében védelembe vétel nem rendelhető el.

(1) A nevelésbe vételt különleges nevelőintézetekben (a továbbiakban „javítóintézeti nevelés“) kell végrehajtani, vagy végrehajtható hivatásos nevelőszülők felügyelete alatt is (a továbbiakban „családba fogadás“); ha azonban a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, közegészségügyi intézményben is végrehajtható.

(2) A nevelésbe vétel tartama mindaddig fennáll, amíg azt céljának elérése indokolja, ugyanakkor a fiatalkorú tizennyolcadik életévének betöltésével megszűnik; ha azt a fiatalkorú érdeke megkívánja, a nevelésbe vétel tartamát a bíróság a fiatalkorú tizenkilencedik életévének betöltéséig meghosszabbíthatja.

(3) Ha a nevelésbe vétel azonnali hatállyal nem végrehajtható, a megkezdéséig a bíróság pártfogó felügyeletet rendel el.

(4) A nevelésbe vétel végrehajtásától a bíróság eltekint, ha annak megkezdését megelőzően megszűnnek azok a körülmények, amelyek elrendelését indokolták.

(5) Ha a fiatalkorú átnevelése olyannyira előre haladt, hogy okkal feltételezhető, hogy a javítóintézetben vagy nevelőcsaládban alkalmazott tilalmak mellőzésével is rendes magatartást fog tanúsítani, ugyanakkor még nem szűntek meg maradéktalanul mindazok a körülmények, amelyek a nevelésbe vételt indokolták, a bíróság feltételesen eltekinthet a nevelésbe vételtől, vagy a fiatalkorút feltételesen a nevelőintézeten vagy a nevelőcsaládon kívül helyezheti el. Amellett pártfogó felügyeletet vagy egyéb nevelő intézkedést rendelhet el a fiatalkorú számára.

(6) Ha nem feltételezhető, hogy a fiatalkorú a védelembe vétel keretében rá kiszabott tilalmak visszavonását követően rendes magatartást fog tanúsítani, a bíróság visszavonja a nevelőintézeti nevelésbe vételre vonatkozó feltételes eltekintést vagy a fiatalkorú feltételesen nevelőintézeten kívül vagy nevelőcsaládban való elhelyezését, és elrendeli a nevelésbe vétel végrehajtásának folytatását.

(1) A javítóintézeti nevelés bármikor átváltoztatható családba fogadásra, és fordítva.

(2) A nevelésbe vétel céljának elérése érdekében a nevelőszülő személyében is eszközölhető változás.

Ha tizenkettedik életévét betöltött, de tizennégy évesnél fiatalabb személy olyan cselekményt követett el, amelyre e törvény életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, a bíróság polgári eljárásban az ügyész javaslatára is elrendeli védelembe vételét; a bíróság abban az esetben is ekképp járhat el, ha azt a tizennégy évesnél fiatalabb, büntetendő cselekményt elkövető, vagy a tizenöt évesnél fiatalabb, a 201. §-ba foglalt szexuális visszaélés bűncselekményét elkövető személy rendes nevelése indokolttá teszi.

(1) Feltételes büntetéstől eltekintés esetén vagy az előkészítő eljárás során a törvénybe foglalt célok elérése érdekében a fiatalkorúra nevelő jellegű intézkedések alkalmazhatók.

(2) Nevelő jellegű intézkedések:

a) a nevelő jellegű kötelezettségek és tilalmak,

b) a megrovás és figyelmeztetés.

(3) Nevelő jellegű intézkedéseket a bíróság, előkészítő eljárás során pedig a terhelt jóváhagyásával az ügyész is alkalmazhat. A fiatalkorú az ügyésznek címzett nyilatkozat által a büntetőeljárás során az előkészítő eljárás befejezéséig bármikor visszavonhatja a jóváhagyását; a nevelő jellegű intézkedés ezzel megszűnik.

(4) Ha bebizonyosodik, hogy a fiatalkorú nem képes egészében vagy időben teljesíteni a nevelő jellegű intézkedést, vagy annak teljesítése egyéb, komoly okokba ütközik, vagy azt szándékosan nem teljesíti, a bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész az alkalmazott nevelő jellegű intézkedést megszünteti vagy módosítja.

(1) A bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész nevelő jellegű kötelezettségeket és tilalmakat alkalmazhat a fiatalkorúra, kiváltképp hogy az

a) vesse alá magát a pártfogó felügyelő által gyakorolt pártfogó felügyeletnek,

b) a szülővel vagy más, a neveléséért felelős felnőtt személlyel közös háztartásban éljen,

c) törekedjen a sértettel szembeni jóvátételre,

d) lehetőségeihez mérten mérsékelje a bűncselekmény elkövetésével okozott kárt, vagy más módon járuljon hozzá a bűncselekmény következményének felszámolásához,

e) szabad idejében térítésmentesen a közérdekű tevékenységet folytasson,

f) vesse alá magát káros függősége gyógyításának,

g) szabad idejében a pátfogó felügyeleti program mellett szociális nevelési programnak, pszichológiai tanácsadásnak, pszichoterápiás, művelődési, oktatási, átképzési, vagy egyéb megfelelő programnak vesse alá magát, szociális készségei és személyisége fejlesztése érdekében.

(2) Fiatalkorú közérdekű tevékenység folytatására csak úgy kötelezhető, hogy az ne akadályozza leendő szakmájának elsajátítását, elsősorban az iskola oktatási programjával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szakmája és foglalkozása gyakorlását, miközben legfeljebb napi négy vagy heti tizennyolc, összességében hatvan óra közérdekű tevékenység alkalmazható.

A megrovás és figyelmeztetés által a bíróság, valamint az előkészítő eljárás során az ügyész a fiatalkorú törvényes képviselője jelenlétében rosszallását fejezi ki az általa elkövetett, törvénysértő magatartás kapcsán, és felhívja a figyelmét azokra a szankciókra, amelyek e törvény értelmében kiszabhatók rá, ha a jövőben bűncselekményt követne el.

Fiatalkorúra a bíróság csak az alábbi büntetéseket szabhatja ki

a) közérdekű munka,

b) pénzbüntetés,

c) dolog lefoglalása,

d) foglalkozástól eltiltás,

e) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás,

f) kiutasítás,

g) házi őrizet,

h) szabadságvesztés.

(1) A büntetés kiszabása során a bíróságnak enyhítő körülményként kell figyelembe vennie, miképp teljesítette a fiatalkorú a vele szemben alkalmazott, a 107. §-ba foglalt nevelő jellegű kötelezettségeket és tilalmakat.

(2) Ha a bíróság halmazati büntetést vagy összbüntetést szab ki olyan elkövetőre, aki egyrészt tizennyolcadik életévének betöltését megelőzően követett el bűncselekményeket, másrészt pedig annak betöltését követően, a 41. §-ba és a 42. §-ba foglaltak alapján kell eljárni, miközben a tizennyolcadik életév betöltését megelőzően elkövetett bűncselekmények esetében a büntetési tétel határait a 117. § alapján kell megállapítani.

Közérdekű munka büntetésének kiszabása esetén a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a törvény által megállapított büntetési tétel felső határának a felét. A közérdekű munkavégzés, tekintettel annak jellegére és a munkavégzés körülményeire, nem veszélyeztetheti a fiatalkorúak testi épségét, biztonságát vagy erkölcsi fejlődését.

(1) Foglalkozástól eltiltás büntetését a bíróság abban az esetben szabhatja ki fiatalkorúra, ha az nem akadályozza szakmai felkészülését, miközben a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg az öt évet.

(2) Ha a bíróság a 61. § 3. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetést fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást az 1. bekezdésbe foglalt kiszabható büntetési tétel felső felében határozza meg.

(3) Ha a bíróság a 61. § 4. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetése fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást hét évtől tíz évig terjedő tartamban határozza meg.

(4) Ha a bíróság a 61. § 5. bekezdésébe foglaltak alapján szab ki büntetést a fiatalkorúra, a foglalkozástól eltiltást hét évtől tíz évig terjedő tartamban határozza meg.

A fiatalkorút a bíróság kizárólag e törvénybe foglalt feltételek mellett tilthatja el nyilvános rendezvények látogatásától, öt évig terjedő tartamban.

Fiatalkorúra kiutasítás büntetését a bíróság kizárólag az e törvénybe foglalt feltételek mellett szabhatja ki, egy évtől öt évig terjedő tartamban. Mindamellett figyelembe kell venni a fiatalkorú családi és személyi körülményeit, különös tekintettel arra, hogy a kiutasítás által a fiatalkorú ne legyen életveszélynek kitéve.

(1) 30 eurótól 16 590 euróig terjedő pénzbüntetést szabhat ki a bíróság, ha teljesülnek az e törvénybe foglalt feltételek, és ha a fiatalkorú önálló keresettel rendelkezik, vagy vagyoni helyzete lehetővé teszi ezen büntetés kiszabását.

(2) Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki a fiatalkorúra, a büntetés végrehajtásának szándékos akadályozása esetére egy évig terjedő, a pénzbüntetés helyére lépő szabadságvesztés büntetést állapít meg. A pénzbüntetés és a szabadságvesztés együttes tartama azonban nem haladhatja meg a 117. § 1. bekezdése értelmében csökkentett büntetési tétel felső határát.

(3) A pénzbüntetésről szóló bírósági határozat hatályba lépését követően a bíróság a fiatalkorú részéről tett nyilatkozat alapján úgy dönthet, hogy a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés teljesítetlen részének megfizetése helyett a fiatalkorú pártfogó felügyeleti program keretében közhasznú tevékenységet fog folytatni.

(1) A bíróság feltételesen elhalaszthatja a pénzbüntetés végrehajtását, ha

a) tekintettel a fiatalkorú személyi körülményeire, különös tekintettel korábbi életvitelére, élet- és munkakörülményeire, valamint az eset körülményeire úgy ítéli meg, hogy a büntetés célja a pénzbüntetés végrehajtásának mellőzésével is elérhető, vagy

b) elfogadja az elkövető átnevelése iránt vállalt kezességet, és úgy ítéli meg, hogy tekintettel a kezességet vállaló személy nevelő hatására, a büntetés célja a büntetés végrehajtásának mellőzésével is elérhető.

(2) A bíróság eltérő határozata hiányában a pénzbüntetés végrehajtásának feltételes elhalasztása nem érinti a pénzbüntetés mellett kiszabott egyéb büntetések végrehajtását.

(1) Pénzbüntetés feltételes elhalasztása esetén a bíróság három évig terjedő próbaidőt állapít meg. Ugyanakkor az 51. § 3. és 4. bekezdésébe foglalt tilalmakat és kötelezettségeket is kiszabhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, valamint kötelezheti arra, hogy műszaki berendezések általi felügyeletnek vesse alá magát; a próbaidő a határozat hatályba lépésének napját követő napon kezd telni. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.

(2) Azt az időtartamot, amely a feltételesen elítélt rendes életvitelt folytatott és teljesítette a kiszabott feltételeket, be kell számítani az ugyanazon cselekményért újfent kiszabott próbaidőbe, illetve a halmazati büntetés vagy az összbüntetés kiszabása során meghatározott próbaidőbe.

(3) A próbaidőben való mentesítésre a feltételes büntetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

(1) Fiatalkorúra egy évig terjedő házi őrizetet szabhat ki a bíróság, ha teljesülnek az e törvénybe foglalt feltételek, és törvényes képviselője azt jóváhagyja.

(2) A bíróság a házi őrizet mellett a 107. § 1. bekezdésébe foglalt nevelő jellegű intézkedéseket alkalmazhatja a fiatalkorú rendes életvitelének elősegítése érdekében.

(1) Az e törvénybe foglalt büntetési tételek fiatalkorú esetében felére csökkennek; a büntetési tétel felső határa nem haladhatja meg a hét évet, a csökkentett büntetési tétel alsó határa pedig a két évet.

(2) Letöltendő szabadságvesztés fiatalkorúra csak akkor szabható ki, ha figyelembe véve az eset körülményeit, a fiatalkorú személyi körülményeit, illetve a korábban alkalmazott intézkedéseket, egyéb büntetés kiszabása nyilvánvalóan nem vezetne a büntetés e törvénybe foglalt céljának eléréséhez.

(3) Abban az esetben, ha a fiatalkorú bűntett súlyosabban minősülő esetét valósítja meg, és annak társadalmi súlya, tekintettel a cselekmény elkövetésének aljas módjára, aljas indítékára vagy súlyos következményére, illetve a jóvátétel alacsony esélyére, jelentős, a bíróság hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy az 1. bekezdésbe foglalt büntetéssel a büntetés célja nem elérhető.

(4) A tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyekre kiszabott szabadságvesztést a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell letölteni.

(5) A bíróság elrendelheti, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött fiatalkorú is a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében töltse le szabadságvesztés büntetését; mindeközben kiváltképp a büntetés tartamát és fokozatát, illetve a fiatalkorú magatartását kell figyelembe venni.

(1) Ha a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a fiatalkorú esetében teljesülnek a 39. § 1. vagy 2. bekezdésébe foglalt, a szabadságvesztés büntetésnek a büntetési tétel alsó határa aló történő csökkentésének feltételei, a 39. § 3. bekezdésébe foglaltak a bíróságot nem kötelezik.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezései az e törvény értelmében életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűntett esetében nem alkalmazandók.

(1) Ha a bíróság a fiatalkorú szabadságvesztés büntetésének végrehajtását próbaidőre feltételesen elhalasztja, vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen elhalasztja, ezzel egyidejűleg egy évtől három évig terjedő próbaidőt állapít meg. A fiatalkorú köteles alávetni magát a műszaki berendezések általi felügyeletnek, ha a bíróság azt elrendeli. Műszaki berendezések általi felügyeletet abban az esetben lehet elrendelni, ha teljesülnek annak műszaki feltételei.

(2) A bíróság, tekintettel az eset körülményeire, annak ellenére is fenntarthatja a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő feltételes elhalasztását, vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának pártfogó felügyelet elrendelése mellett történő feltételes elhalasztását, hogy a fiatalkorú indokot szolgáltatott a szabadságvesztés büntetés végrehajtására, és

a) elrendelheti pártfogó felügyeletét, ha ennek elrendelésére korábban nem került sor,

b) két évnél nem hosszabb tartammal meghosszabbíthatja a próbaidő tartamát, miközben nem lépheti túl a próbaidő ötéves tartamának felső határát,

c) további, a 106. § 2. bekezdésébe foglalt nevelő jellegű intézkedéseket alkalmazhat, amelyek a fiatalkorú rendes életvitelét hivatottak elősegíteni, vagy

d) elrendelheti a kiszabott nevelő jellegű tilalmak és kötelezettségek műszaki berendezések általi ellenőrzését, ha teljesülnek a külön előírásba foglalt feltételek, és ha ezek elrendelésére korábban nem került sor.

(1) A kiszabott büntetés nem hajtható végre az elévülés határidejének leteltét követően, amely

a) a 117. § 3. bekezdése alapján kiszabott szabadságvesztés esetén tíz év,

b) egyéb büntetések esetén három év.

(2) Fiatalkorú elkövető esetében sem évül el az e törvény különös részének tizenkettedik fejezetében foglalt bűncselekményekért kiszabott büntetések végrehajtása, kivéve a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, valamint a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás bűncselekményét.

(1) Az egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt, vagy a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által egy évnél rövidebb tartamúra mérsékelt vagy elengedett szabadságvesztés esetén a fiatalkorú ezen büntetés napjától vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépésének napjától büntetlen előéletűnek minősül. 

(2) Arról, hogy az 1. bekezdésbe foglaltak hatályán kívüli esetekben a fiatalkorú mentesíthető-e, a fiatalkorú szabadságvesztés büntetés végrehajtása során, illetve azt követően tanúsított magatartása alapján a bíróság dönt. A büntetésnek a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által történt mérséklése esetében a bíróság azt követően járhat el ekképp, hogy a fiatalkorú letöltötte mérsékelt szabadságvesztés büntetését.

(3) Ha a bíróság kijelenti, hogy a feltételesen szabadságvesztésre ítélt, pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadságvesztésre ítélt, vagy a feltételesen szabadságra bocsátott elítélt mentesült, büntetlen előéletűnek tekintendő.

(4) A pénzbüntetésre ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépését követően büntetlen előéletűnek minősül.

(5) Az a fiatalkorú, akire dolog lefoglalásának büntetését szabták ki, a büntetés végrehajtását követően büntetlen előéletűnek minősül.

(6) A közérdekű munkára vagy foglalkozástól való eltiltásra ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását vagy a büntetéstől, illetve a büntetés fennmaradó részére vonatkozó eltekintésről szóló határozat hatályba lépését követően büntetlen előéletűnek minősül.

(7) A kiutasításra ítélt fiatalkorú a kiutasítás tartamának leteltét követően büntetlen előéletűnek minősül, amennyiben büntetését rendesen letöltötte.

(8) A nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltásra ítélt fiatalkorú a büntetés végrehajtását követően büntetlen előéletűnek minősül.

(1) Magatartásnak minősül az olyan magatartás elmulasztása is, amely, tekintettel a körülményekre, az elkövetőre nézve kötelező lett volna.

(2) Nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekménynek minősül, amennyiben elkövetésére

a) nyomtatott sajtótermékben vagy sokszorosított irat formájában, filmen, rádióban, televízióban, számítógépes hálózaton vagy más, hasonlóan hatékony módon nyilvánosságra hozott tartalom terjesztésével, vagy

b) két vagy több, egyidejűleg jelen lévő személy jelenlétében kerül sor.

(3) Fegyveresen elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető vagy a társtettesek valamelyike az elkövető tudomásával támadás, illetve az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása céljából fegyvert használ, vagy ilyen célzattal fegyvert tart magánál; eltérő rendelkezés hiányában fegyvernek minősül minden, a test ellen irányuló támadás súlyosbítására alkalmas tárgy. Fegyveresen elkövetett bűncselekménynek minősül a fegyvernek tűnő tárgy használata vagy tartása is, amennyiben azt a célt szolgálja, hogy valódi fegyver látszatát keltse.

(4) Betörés bűncselekményének minősül a zárt térségbe a térség biztonságát szolgáló berendezések erőszakos leküzdésével vagy megtévesztéssel történt jogtalan behatolás.

(5) Magánterületen elkövetett bűncselekménynek minősül a más lakóházában vagy lakásában, illetve egyéb, lakáscélú helyiségében és a hozzájuk tartozó építményekben és bekerített telkeken elkövetett bűncselekmény.

(6) Megtévesztéssel elkövetett bűncselekménynek minősül az elkövető által kiváltott megtévesztéssel vagy csalással elkövetett bűncselekmény.

(7) Erőszakos bűncselekménynek minősül, ha az elkövető más személy testi épségének veszélyeztetésére fizikai erőszakot alkalmaz, vagy olyan személy ellen irányul, akit az elkövető megtévesztés alkalmazásával védekezésre képtelenné tett, vagy az elkövető más személy tulajdona ellen alkalmaz erőszakot.

(8) Kényszerítés bűncselekményének minősül, ha az elkövető pszichikai erőszakot alkalmaz más személy ellen.

(9) Ismételten elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető fokozatosan, ismételten követte el ugyanazt a bűncselekményt, és ezek közt nem áll fenn objektív vagy szubjektív összefüggés, miközben azok mindegyikét külön eljárásban bírálják el.

(10) Folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek minősül, ha az elkövető egyugyanazon bűncselekmény elkövetését folytatta. Valamennyi mozzanatos bűncselekmény elbírálása egységesen, egy bűncselekményként történik, amennyiben az elkövető által elkövetett valamennyi mozzanatos bűncselekmény közt objektív időbeli, az elkövetés módjában és tárgyában egyező, valamint szubjektív, kiváltképp az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetésére irányuló egységes elhatározásában megnyilvánuló összefüggés áll fenn.

(11) Bűnhalmazatnak minősül, ha a bűncselekmény elkövetésére több, önmagában bűncselekménynek nem minősülő cselekmény megvalósításával kerül sor. Ezen cselekményeket egy eljárásban bírálják el.

(12) Tartós bűncselekménynek minősül a jogellenes állapot előidézésére és fenntartására, vagy csak annak fenntartására irányuló bűncselekmény.

(13) Ha a vádlott a vádemelésről szóló kiértesítését követően is folytatja a büntetőeljárás tárgyát képező tevékenységét, az ezen eljárási intézkedést követő magatartása új cselekménynek minősül; ez a 207. §-ba foglalt tartási kötelezettség elmulasztása esetén nem érvényes. Ilyen esetben az elsőfokú ítélet kihirdetéséig vagy a másodfokú ítélet meghozataláig folytatólagos cselekmény valósul meg.

(14) Nyilvános rendezvény látogatásával kapcsolatban megvalósított bűncselekménynek minősül, ha azt nyilvános rendezvény résztvevője követi el a nyilvános rendezvény időpontjában, annak helyszínén vagy környékén, illetve a nyilvános rendezvény helyszínének megközelítése vagy a nyilvános rendezvény helyszínének elhagyása közben, beleértve a közlekedési eszközöket vagy szolgáltatások igénybevételét is. Nyilvános rendezvénynek minősül a nyilvános összejövetel, a kulturális és sportrendezvény és más, a nyilvánosság számára hozzáférhető rendezvény.

(1) E törvény alkalmazásában aki más egészségét károsítja, egészségkárosítást követ el.

(2) E törvény alkalmazásában testi sértésnek minősül más egészségének olyan mértékű károsítása, amely orvosi kivizsgálást, ellátást vagy kezelést vont maga után, és az a károsult megszokott életvitelének folytatását huzamosabb időre megnehezítette.

3) E törvény alkalmazásában súlyos egészségkárosodásnak csak az egészségi állapot súlyos romlása vagy a súlyos betegség minősül, így

a) a csonkulás,

b) a munkaképesség elvesztése vagy alapvető csökkenése,

c) a végtagbénulás,

d) az érzékszerv elvesztése vagy működőképességének csökkenése,

e) a létfontosságú szerv károsodása,

f) az esztétikai károsulás,

g) a magzatelhajtás vagy magzat elpusztítása,

h) a testi gyötrelem, vagy

i) a huzamosan fennálló egészségromlás.

(4) E törvény alkalmazásában huzamosan fennálló egészségromlásnak minősül az olyan sérülés, amely legkevesebb negyvenkét naptári napon át tartó gyógykezelést, esetenként munkaképtelenséget vont maga után, és jelentősen befolyásolta a károsult megszokott életvitelét.

(1) E törvény alkalmazásában kárnak minősül a károsult vagyonának vonatkozásában ténylegesen keletkezett vagyoni hátrány, illetve jogsérelem vagy egyéb sérelem, amely okozati összefüggésben áll a bűncselekménnyel, tekintet nélkül arra, hogy dologban vagy jogokban keletkezett kárról van-e szó. E törvény alkalmazásában kárnak minősül a bűncselekménnyel összefüggésben megvalósuló haszonszerzés is.

(2) Az 1. bekezdés alapján kárnak minősül a haszonkiesés is, amelyre a károsult egyébként, tekintettel a körülményekre, jogosult volt, vagy amelyet elérhetett volna.

(3) Környezetkárosítás bűncselekménye esetén kárnak minősül az ökológiai károsodás és az anyagi kár, miközben az anyagi kár magában foglalja az életkörnyezet eredeti állapotába történő visszaállításának költségeit is. A 302. §-ba foglalt hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése esetén a cselekmény mértékét azon ár alapján kell meghatározni, amely a cselekmény elkövetésének megállapítása időpontjában és helyszínén a hulladék gyűjtésére, szállítására, elszállítására, beszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására vagy elhelyezésére, valamint az illegális hulladéklerakat felszámolására általánosságban érvényes.

(1) Kismértékű kárnak minősül a 266 euró értéket meghaladó kár. Nagyobb kárnak minősül ezen érték legalább tízszeresét elérő kár. Jelentős kárnak minősül ezen érték legalább százszorosát elérő kár. Különösen nagy kárnak minősül ezen érték legalább ötszázszorosát elérő kár. A haszon és a dolog értékét, illetve a cselekmény mértékét is ezen szempontok alapján kell meghatározni.

(2) Ha e törvény különös része az alapeseti tényállás részeként a bűncselekmény anyagi következményeként károkozást feltételez, úgy kell tekinteni, hogy az okozott kár legalább kismértékű.

(1) Anyagi kár megállapítása során a cselekmény által károsított dolognak a cselekmény elkövetésének időpontjában és helyszínén általánosságban érvényes kereskedelmi árát kell alapul venni. Ha a kár mértéke ekképp nem állapítható meg, az ugyanolyan vagy hasonló dolog beszerzésére, vagy a dolog állapotának helyreállítására fordított célirányos költségeket kell alapul venni.

(2) Környezetkárosítás esetén a védett állat- és növényfajokban, egyedekben vagy fászárúakban, illetve a műemlékvédelem alatt álló, vagy történelmi, művészeti vagy tudományos értékkel bíró dolgokban keletkezett kár vagy kárérték megállapítása során a dolog törvény által vagy a törvény alapján kiadott egyéb általános érvényű jogszabály által meghatározott értékét is alapul kell venni.

(3) Ha a kár értékének vagy mértékének megállapítására az 1. és 2. bekezdésekbe foglalt módok egyike sem alkalmas, vagy súlyos kétségek merülnek fel a kár ekképp meghatározott értéke vagy mértéke kapcsán, a kár értékét szakvélemény vagy erre jogosult, tevékenységi köréből kifolyólag objektivitást garantáló jogi személy igazolása alapján kell megállapítani; eltérő esetben a kár értékét szakértői vélemény alapján kell meghatározni.

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában kiskorúnak minősül a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.

(2) Fiatal nagykorúnak minősül a tizennyolcadik életévét betöltött, huszonegyedik életévét be nem töltött személy.

(3) E törvény alkalmazásában időskorúnak minősül a hatvanadik életévét betöltött személy.

(4) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül az egyenesági rokon, az örökbefogadó, az örökbefogadott gyermek, a testvér és a házastárs; a házastársi vagy hasonló kötelékben élő más személyek csak akkor minősülnek egymáshoz közel álló személynek, ha az egyikük által elszenvedett sérelmet a másikuk méltán tekinthette rajta elkövetett sérelemnek.

(5) A 189. §-ba foglalt zsarolás, a 199. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális erőszak, a 200. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális kényszerítés, a 201. § 2. bekezdésébe foglalt szexuális visszaélés, a 208. §-ba foglalt kapcsolati erőszak, a 360. § 2. bekezdésébe foglalt életveszélyes fenyegetés, a 360.a §-ba foglalt zaklatás vagy a 419.c § szerinti terrorizmus-finanszírozás bűncselekmény alkalmazásában hozzátartozónak minősül a volt férj, az élettárs, a volt élettárs, a közös gyermek szülője és a velük a 4. bekezdésbe foglaltak alapján hozzátartozói viszonyban álló személy, valamint az a személy, aki az elkövetővel közös háztartásban él vagy élt.

(6) E törvény alkalmazásában betegségben szenvedő személynek minősül az a személy, aki a cselekmény idején testi vagy lelki betegségben szenved, még ha az csak átmeneti jellegű is, illetve ideiglenesen munkaképtelen, megváltozott munkaképességű, rokkant, vagy súlyos fogyatékkal él, miközben a betegség vagy fogyaték intenzitása megfelel a súlyos testi sérülésnek.

(7) E törvény alkalmazásában kiszolgáltatott személynek minősül az a személy, aki tekintettel életkorára, egészségi állapotára, a cselekmény vagy az elkövető személyi körülményeire, képtelen volt hatékonyan védekezni a támadással szemben.

(8) E törvény alkalmazásában gondozás vagy felügyelet alatt álló személynek minősül az a személy, akinek a  gondozását, tekintettel életkorára vagy egészségi állapotára, illetve egyéb okokra, a bíróság vagy más állami hatóság határozata és szerződés alapján más látja el oly módon, hogy háztartásában, e célt szolgáló létesítményben vagy másutt felügyeletét ellátja, törődésben, gondoskodásban vagy nevelésben részesíti.

(9) E törvény alkalmazásában rászoruló személynek minősül az a személy, aki létfenntartás, nevelés, anyagi vagy egyéb bebiztosítás vagy gondozás tekintetében az elkövetőre van utalva.

(10) Függőnek minősül a függőséget okozó szerektől vagy a függőséget okozó ártalmas szerektől függő személy.

(11) Alárendelt személynek minősül az a személy, aki beosztásánál, munkahelyi beosztásánál, tisztségénél vagy rendfokozatánál fogva az elkövető beosztottja, személyes szolgálati vagy más jellegű alárendeltje, minek folytán köteles elfogadni és teljesíteni annak intézkedéseit, utasításait vagy parancsait.

(12) E törvény alkalmazásában több személynek legkevesebb három személy minősül.

(1) E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személynek minősül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a Szlovák Köztársaság nemzeti Tanácsának képviselője, az Európai Parlament képviselője, a kormánytag, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának bírája, a bíró, az ügyész vagy más hatósági személy, a fegyveres erők tényleges állományú tagja, a hivatásos állományú tag, a polgármester, a magasabb szintű területi egységek elnöke, a területi közigazgatási egység testületi képviselője, az állami alkalmazott vagy az államigazgatási szerv, a területi közigazgatási egység vagy más állami szerv alkalmazottja, a törvény által közigazgatási ügyekben döntéshozatali joggal felruházott jogi személy keretében illetékességet gyakorló személy, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az erdőőrség, a vízőrség, a halőrség, a vadőrség, a természetőrség tagja vagy a természetőrség tagjának jogkörével felruházott személy, amennyiben társadalmi és állami feladatok teljesítésében vesz részt, miközben az e feladatok teljesítése kapcsán vállalt felelősség keretében ráruházott jogkörét gyakorolja. A büntetőjogi felelősségre vonás és a közfeladatot ellátó személy védelme e törvény egyes rendelkezései értelmében feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetésére a közfeladatot ellátó személy hatáskörével és felelősségével kapcsolatosan kerüljön sor. Közfeladatot ellátó személynek minősül a Szlovák Köztársaság által elismert nemzetközi bíróság bírája vagy hivatalnoka is, illetve más állam, az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamai által közösen létrehozott bűnüldöző szerv tisztviselője vagy más, felelős dolgozója, amennyiben a Szlovák Köztársaság területén ilyen állam vagy testület képviseletében büntetőjogi intézkedéseket foganatosít; e törvény rendelkezései értelmében védelme megköveteli, hogy a büntetőjogi intézkedések foganatosítása a nemzetközi szerződéssel összhangban vagy a Szlovák Köztársaság hatóságainak jóváhagyásával történjen.

(2) E törvény alkalmazásában külföldi közfeladatot ellátó személynek minősül

a) a más állam törvényhozó testületében, végrehajtó testületében, igazságügyi hatóságában és egyeztető testületében vagy más közigazgatási testületében tisztséget betöltő személy, az államfőt is beleértve,

b) az államok vagy a nemzetközi közjog egyéb szubjektumai szintjén létrehozott nemzetközi szervezet vagy transznacionális szervezet testületének vagy intézményének tisztségviselője, alkalmazottja vagy munkatársa, illetve ezen testület vagy intézmény nevében eljárásra jogosult személy, 

c) a nemzetközi igazságügyi hatóság testületének tisztségviselője, alkalmazottja vagy munkatársa, illetve ezen testület nevében eljárásra jogosult személy, 

d) a többségi állami befolyás alatt álló jogi személy tisztségviselője,

amennyiben ezen tisztség gyakorlásához közfeladati hatáskör társul, és a bűncselekmény elkövetésére ezen hatáskör gyakorlása vagy a közfeladati helyzet kapcsán került sor.

(3) E törvény alkalmazásában katonának minősül

a) a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személy,

b) a kiküldő állam fegyveres erőinek tényleges állományú tagja a Szlovák Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény vonatkozásában, a nemzetközi szerződésben foglaltak terjedelmében,

c) a Rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Rendészet, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat tényleges állományú tagja, valamint a pénzügyi igazgatóság felfegyverzett tagja,

d) a hadifogoly.

(4) Az e törvényben foglalt katonai szolgálat és harci kötelesség alatt a 3. bekezdés c) pontjában felsorolt személyekre háború vagy háborús helyzet idején vonatkozó szolgálati és egyéb kötelezettségek értendők.

(5) E törvény alkalmazásában hasonló cselekményért büntetettnek minősül az a személy, akivel szemben kihágásért vagy más, hasonló jogellenes magatartásért hasonló cselekmény elkövetéséért szankció vagy egyéb intézkedés került alkalmazásra.

(6) E törvény alkalmazásában elítéltnek minősül a jogerős ítélet által bűnösnek minősített elkövető. Ez mentesítés esetén nem érvényes.

(7) Büntetett előéletűnek minősül az az elítélt, aki a bíróság által kiszabott büntetését maradéktalanul vagy részben letöltötte. Ez mentesítés esetén nem érvényes.

(8) Ha a bűncselekmény elkövetését e törvény különös tulajdonság, alkalmasság vagy státus meglétéhez köti, a bűncselekmény elkövetője vagy társtettese csak a kikötött tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal rendelkező személy lehet. Bűncselekmény részese lehet a kikötött tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal nem rendelkező személy is. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy az elkövetőnek különleges tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal kell rendelkeznie, elegendő, ha ezen tulajdonsággal, alkalmassággal vagy státussal az a jogi személy rendelkezik, amelynek nevében az elkövető eljár.

(9) Az e törvény különös részének tizenegyedik fejezetében foglalt katonai bűncselekmény elkövetője vagy társtettese kizárólag katona lehet.

(1) E törvény alkalmazásában csoport alatt legkevesebb három személy értendő.

(2) E törvény alkalmazásában csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, miközben a csoport egyes tagjai közt megoszlanak a feladatok, minek folytán a csoport működése tervszerűséget és koordináltságot mutat, ami növeli a bűncselekmény elkövetésének sikerességét.

(3) E törvény alkalmazásában szélsőséges csoportnak minősül a legalább három személy által szélsőséges bűncselekmény elkövetésének céljából létrehozott bűnszövetség.

(4) E törvény alkalmazásában bűnszervezetnek minősül az olyan, legalább három személy által egy vagy több bűntett, a 233. §-ba foglalt pénzmosás vagy a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények némelyikének közvetlen vagy közvetett, anyagi vagy egyéb jellegű haszonszerzés végett történő elkövetésére létrehozott, bizonyos időtartamban fennálló, koordináltan működő bűnszövetség.

(5) A jelen törvény céljaira terrorcsoportnak minősül a legalább három személyből álló csoport, mely bizonyos időszakban létezik a terrorizmus bűncselekmény valamely formájának elkövetése céljából és tevékenységét a koordináltság jellemzi; a tagjainak nem formálisan meghatározott feladatkörökkel bírniuk, állandó tagsággal és kiterjedt hálózattal sem kell rendelkezniük.

(6) Bűnszervezetben vagy terrorszervezetben folytatott tevékenységnek minősül az ilyen bűnszövetségben való szándékos részvétel vagy egyéb, szándékos cselekmény, amelynek célja

a) a bűnszövetség fenntartása, vagy

b) a 4. és az 5. bekezdésbe foglalt bűncselekmények bűnszövetségben való elkövetése.

(7) Bűnszervezet vagy terrorszervezet támogatásának minősül ezen bűnszövetségek pénzeszközökkel vagy egyéb eszközökkel, szolgáltatásokkal, együttműködés vagy egyéb feltételek megteremtése által való szándékos támogatása, amelyek célja

a) a bűnszövetség létrehozása és fenntartása, vagy

b) a 4. és az 5. bekezdésbe foglalt bűncselekmények bűnszövetségben való elkövetése.

(1) E törvény alkalmazásában dolognak minősül

a) az ingóság és az ingatlan, a lakás vagy a nem lakás célú helyiség, valamint a lábasjószág, ha e törvény egyes rendelkezéseiből más nem következik,

b) a hasznosítható természeti erők és energiák,

c) az értékpapír, tekintet nélkül megjelenési formájára,

d) a számlán elhelyezett pénzösszegek,

e) a bűncselekményből származó bevételek, beleértve az ezen bevételekből származó hasznot, kamatokat és egyéb javakat,

f) a jogigény érvényesítésének alapjául szolgáló okmány, vagy

g) a tulajdonjog, vagy egyéb, értékben meghatározható javak.

(2) Dolognak minősül az immateriális megjelenési formájú információ, a számítógépes adatok vagy a hordozón rögzített képanyag is.

(3) E törvény alkalmazásában használatba adott dolognak minősül a más személy tulajdonában lévő dolog, amelyet az elkövető szerződés alapján használatba vett, vagy amely fölött bizonyos, a dolog tulajdonosának megbízásából történő feladatteljesítés okán rendelkezik, miközben kötelezettség terheli a dolog kizárólag ezen célt szolgáló használatára vagy a tulajdonosnak a szerződésben rögzített feltételek mellett való visszaszolgáltatására.

(4) E törvény alkalmazásában, aki valamely dolgot kivon a tulajdonos vagy más, a dolgot jogszerűen birtokló személy rendelkezése alól annak jóváhagyása nélkül, hogy azzal sajátjaként rendelkezzen, jogtalan elsajátítást követ el.

(5) E törvény alkalmazásában függőséget okozó szernek minősül az alkohol, a kábítószerek, a bódító anyagok és a további olyan anyagok, amelyek kedvezőtlenül hatnak az ember tudatállapotára, cselekvő- és ítélőképességére, illetve szociális viselkedésére.

(6) E törvény alkalmazásában tömegközlekedési eszköznek minősül a legkevesebb kilenc személy szállítására alkalmas dolog.

(7) E törvény alkalmazásában szélsőséges nézeteket propagáló anyagnak minősül 

a) az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult mozgalmak és csoportok szövegeinek, nyilatkozatainak, zászlóinak, jelvényeinek, jelszavainak és szimbólumainak,

b) az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult mozgalmak és csoportok programjának vagy eszméinek,

c) a gyűlöletkeltő, erőszakot, illetve személyek csoportja vagy egyén ellen irányuló faji, nemzeti, nemzetiségi, etnikai, bőrszínen, származáson vagy vallási meggyőződésen alapuló megkülönböztetést védelmező, támogató vagy szító, az előző okok ürügyéül szolgáló megnyilvánulások, vagy

d) a népirtást, a háborús uszítást, az emberiesség elleni bűntetteket vagy a háborús bűntetteket igazoló, támogató, tagadó vagy jelentéktelen színben feltüntető megnyilvánulások írásos, grafikai, képi, hang formájában történő vagy audiovizuális megjelenítése, amennyiben ezen cselekmény elkövetőjét vagy részesét a nemzetközi közjog alapján létrehozott, a Szlovák Köztársaság által is elismert nemzetközi bíróság vagy a Szlovák Köztársaság bírósága jogerősen elítélte.

(8) Nem minősül a 7. bekezdésbe foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyagnak a bizonyíthatóan a művelődés, gyűjtői tevékenység vagy kutatás céljait szolgáló anyag előállítása, terjesztése, forgalomba hozatala, nyilvánosságra hozatala vagy tartása.

(1) E törvény alkalmazásában közérdekű dolognak minősül az individuális jogok és egyéni érdekek keretén túllépő, a társadalom érdekeinek szempontjából kiemelkedően fontos érdek.

(2) E törvény alkalmazásában hulladékkezelésnek minősül a hulladék gyűjtése, szállítása, kivitele, behozatala, újrahasznosítása, ártalmatlanítása és elhelyezése.

(3) E törvény alkalmazásában vesztegetésnek minősül a dolog, illetve egyéb vagyoni vagy immateriális jellegű teljesítés jogtalan juttatása.

(4) E törvény alkalmazásában közokiratnak minősül az állami szerv vagy más hatóság által annak hatáskörében a törvény alapján kiállított okirat, amely jog- és kötelezettség-keletkeztető, -módosító vagy -megszüntető, vagy igazolja ezek keletkezését, módosítását vagy megszűnését, vagy valamely személy vagy dolog azonosságát, állapotát, tulajdonságát vagy alkalmasságát, illetve jogvédelem alatt álló érdekeit hitelesíti.

(1) E törvény alkalmazásában prostitúciónak minősül más szexuális igényeinek közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat felnőtt személy általi, juttatás fejében történő kielégítése.

(2) E törvény alkalmazásában gyermekprostitúciónak minősül más szexuális igényeinek közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat gyermek általi, juttatás vagy annak ígérete fejében történő kielégítése, tekintet nélkül arra, hogy a juttatást vagy annak ígéretét az elkövető a gyermek vagy harmadik személy felé tette.

(3) E törvény alkalmazásában pornográfiának minősül a közösülés, a nemi érintkezés, vagy egyéb, hasonló szexuális érintkezés, illetve lemeztelenített nemi szervek szexuális célú ábrázolása.

(4) E törvény alkalmazásában gyermekpornográfiának minősül a gyermekkel vagy gyermeknek tűnő személlyel létesített valós vagy színlelt közösülés, a nemi érintkezés egyéb módja vagy egyéb, hasonló szexuális kapcsolat, illetve a gyermek vagy gyermeknek tűnő személy lemeztelenített testrészeinek  szexuális célú ábrázolása.

(5) E törvény alkalmazásában gyermek pornográf műsornak minősül a közönségnek szánt élő, akár távközlési-technológiai berendezések által közvetített műsor, amelyben a gyermek valós vagy színlelt szexuális cselekmény részese, vagy amelyben a gyermek testrészeinek lemeztelenítésére kerül sor szexuális célból.

(1) E törvény alkalmazásában idegen hatalomnak minősülnek az idegen országok, valamint azok katonai vagy egyéb, szervezetek és testületek által képviselt tömörülései, kiváltképp a hírszerző tevékenységet folytató személyek, a katonai tisztségviselők, a diplomaták és más állami hivatalnokok.

(2) E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó külföldi személynek minősül az a természetes vagy jogi személy, amely ugyan nem valamely idegen ország hatósága vagy képviselője, de tekintettel politikai, gazdasági vagy társadalmi pozíciójára, saját országában vagy a nemzetközi kapcsolatok terén jelentős befolyással bír.

(1) E törvény alkalmazásában alkotmányos rendnek minősül az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak az államhatalmi szervek, a területi közigazgatási szervek, valamint a politikai pártok és mozgalmak működése által garantált, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya által szabályozott demokratikus rendszere.

(2) E törvény alkalmazásában válsághelyzetnek minősül

a) a vészhelyzet,

b) a szükségállapot,

c) a hadiállapot, vagy

d) a háború.

(1) Kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek fogyasztás céljából történő birtoklása alatt a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek jogtalan, nem meghatározott időtartamú, saját használatra történő birtoklását kell érteni, miközben mennyiségük nem haladhatja meg az egyszeri használatos mennyiség legfeljebb háromszorosát.

(2) Kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek fogyasztás céljából, nagyobb mennyiségben történő birtoklása alatt a kábítószerek és bódító anyagok, mérgek vagy elővegyületek jogtalan, nem meghatározott időtartamú birtoklását kell érteni, amelyek mennyisége megfelel az egyszer használatos mennyiség legfeljebb tízszeresének.

Ahol e törvény valamely hatályt bizonyos, napokban számolt határidő elteltéhez köti, a kezdetét meghatározó jogi tényállás bekövetkeztének napját nem kell beleszámítani.

(1) Önkényesen távozik el, aki

a) alakulatától vagy szolgálati helyéről engedély nélkül eltávozik,

b) alakulatánál vagy szolgálati helyén nem jelentkezik, jóllehet oda átirányították, vagy igazolt távolmaradásának tartama letelt, kiváltképp kinevezés, áthelyezés, szolgálati út teljesítése vagy szabadságolás esetén,

c) a harci események során elszakadt az alakulatától, és az elszakadás okának megszűnését követően nem csatlakozott a saját alakulatához vagy más katonai alakulathoz, vagy

d) a fogságból történt visszatérését vagy kiszabadulását követően nem jelentkezik valamelyik alakulatnál.

(2) Rendszeres önkényes eltávozásnak minősül, ha valaki akár negyvennyolc óránál rövidebb időre legalább háromszor önkényesen eltávozik, ha az első és a harmadik önkényes eltávozás közt nem telt el három hónapnál hosszabb idő.

(3) Az 1. bekezdésbe foglalt önkényes eltávozás csak a kötelező katonai szolgálatát töltő személyre érvényes.

A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha elkövetése

a) fegyveresen, a 144. §-ba foglalt kitervelt emberölés, a 145. §-ba foglalt emberölés, a 147. §-ba és a 148. §-ba foglalt, gondatlanságból elkövetett emberölés, a 149. §-ba foglalt halálokozás, a 155. §-ba, a 156. §-ba és a 157. §-ba foglalt testi sértés kivételével,

b) hosszabb időtartamban,

c) brutális módon vagy különös kegyetlenséggel

d) erőszak alkalmazásával, közvetlen erőszak vagy egyéb súlyos sértés alkalmazására utaló módon,

e) betöréssel,

f) megtévesztéssel,

g) kényszerhelyzet, a tapasztalat hiánya, kiszolgáltatott vagy alárendelt viszony kihasználásával,

h) az elkövető foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó, illetve törvény által meghatározott fontos kötelezettség elmulasztásával,

i) szervezett bűnszövetségben, vagy

j) több személy sérelmére történik.

(1) Védett személynek minősül

a) a gyermek,

b) a várandós nő,

c) a hozzátartozó,

d) a rászoruló személy,

e) az időskorú személy,

f) a betegségben szenvedő személy,

g) a nemzetközi jog által védett személy,

h) a közfeladatot ellátó vagy a törvény által meghatározott kötelezettségeit teljesítő személy,

i) a tanú, az igazságügyi szakértő, tolmács vagy fordító, vagy

j) az életmentési és egészségvédelmi feladatot ellátó közegészségügyi alkalmazott.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bűncselekmény elkövetésére nem a védett személy pozíciójával, állapotával vagy korával összefüggésben került sor.

Különös indítéknak minősül, ha a bűncselekmény elkövetésére

a) megrendelésre,

b) bosszúból,

c) más bűncselekmény elleplezése vagy súlyának mérséklése,

d) valamely terrorizmushoz tartozó bűncselekmény szándéka vezet,

e) valamely csoport vagy egyén vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozáson, vélt vagy valós, származáson, bőrszínen, nemi hovatartozáson, szexuális irányultságon, politikai vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozás iránti gyűlöletből, vagy

f) szexuális indítékból került sor.

Szélsőséges bűncselekménynek minősül a 421. §-ba foglalt, az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom alapítása, támogatása és népszerűsítése, a 422. §-ba foglalt önkényuralmi jelkép használata, a 422.a §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag előállítása, a 422.b §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag terjesztése, a 422.c §-ba foglalt szélsőséges nézeteket propagáló anyag tartása, a 422.d §-ba foglalt, a holokauszt tényének és az önkényuralmi politikai rendszerek által elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek a tagadása és éltetése, a 423. §-ba foglalt nemzet- és fajgyalázás, a 424. §-ba foglalt közösség elleni uszítás, a 424.a §-ba foglalt apartheid és csoport tagjainak kirekesztése, valamint a 140. § e) pontjába foglalt különös indítékból elkövetett bűncselekmény.

Terrorizmus bűncselekménynek minősül a terrorista csoport létrehozásának és támogatásának cselekménye a 297. § értelmében, a terrorcselekmény a 313. és 314. § értelmében, a 419. § szerinti terrortámadás bűncselekmény, a 419.b § szerinti terrorizmusban való részvétel egyes formái, a 419.c § szerinti terrorizmus finanszírozása vagy a 419.d § szerinti terrorizmus célját szolgáló utazás bűncselekménye és a 140. § d) pontja szerinti különleges indokból elkövetett bűncselekmény.

Veszélyes csoportnak minősül

a) a bűnszervezet, vagy

b) a terrorszervezet.

(1) Súlyos testi sérelemnek minősül a 123. § 3. bekezdésébe foglalt testi sérülések okozása.

(2) Halálnak minősül a biológiai agyhalál (cerebrális halál).

Több személy sérelmére elkövetett halálokozásnak minősül a legalább három személy sérelmére elkövetett halálokozás.

(1) Aki mást kitervelten, előre megfontolt szándékkal megöl, húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt emberölést

a) különös visszaesőként,

b) két személy sérelmére,

c) különös kegyetlenséggel,

d) védett személy sérelmére,

e) különös indítékból, vagy

f) haszonszerzés végett követik el.

(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást szándékosan megöl, tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) két személy sérelmére,

b) különös kegyetlenséggel,

c) védett személy sérelmére,

d) különös indítékból, vagy

e) haszonszerzés végett követik el.

(3) A büntetés huszonöt évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként vagy korábban aljas indítékból elkövetett emberölésért elítéltként,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

Az az anya, aki a szülés kiváltotta erős felindulásban a szülés alatt vagy közvetlenül azt követően újszülött gyermeke sérelmére szándékos emberölést követ el, négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki súlyos egészségkárosodás szándékos okozása során gondatlanságból halált okoz, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés kilenc évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös kegyetlenséggel,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki másnak egészségkárosodás okozásának szándéka során gondatlanságból halált okoz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös kegyetlenséggel,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki gondatlanságból más halálát okozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt két vagy több személy sérelmére, a munka- és közlekedés-biztonsági, illetve a közegészségügyi előírások súlyos megsértése miatt követik el.

(4) A 3. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra az elkövetőre is, aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyólag, illetve gépjárművezetőként ilyen tevékenység végzésére alkalmatlan, függőséget okozó szer általi befolyásoltság állapotában gondatlanságból más halálát okozza.

(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 4. bekezdésbe foglalt, gondatlan halálokozást két vagy több személy sérelmére követik el.

(1) Aki az állapotos nő magzatát annak beleegyezése nélkül elhajtja, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekménnyel az állapotos nőnek súlyos egészségkárosodást, vagy annak halálát okozza.

(1) Aki az állapotos nő magzatát annak beleegyezésével, a művi terhességmegszakításra vonatkozó általános érvényű jogszabályokkal ellentétes eljárással vagy feltételek mellett elhajtja, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) fiatalkorú nőn, annak törvényes képviselője, illetve a gondozását vagy felügyeletét ellátó személy beleegyezése nélkül,

c) nagyobb haszonra szert téve, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki állapotos nőt rábír, hogy

a) magzatát maga elhajtsa, vagy

b) mást felkérjen vagy másnak megengedje, hogy magzatát a művi terhességmegszakításra vonatkozó általános érvényű jogszabályokkal ellentétes eljárással vagy feltételek mellett elhajtsa,

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az állapotos nőnek segédkezik magzata elhajtása során, vagy abban, hogy magzata elhajtására mást felkérjen vagy azt másnak megengedje.

(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

Az az állapotos nő, aki magzatát maga elhajtja, illetve arra mást felkér vagy azt másnak megengedi, büntetőjogi felelősségre nem vonható, a felbujtóra és a bűnsegédre vonatkozó rendelkezések alapján sem.

(1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot legalább megkísérlik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) különös indítékból követik el.

(1) Aki másnak szándékosan súlyos egészségkárosodást okoz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki más testi épségét vagy egészségét szándékosan károsítja, hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) válsághelyzetben, vagy

c) súlyos egészségkárosodást okozva követik el.

(1) Aki másnak szándékosan súlyos egészségkárosodást okoz, hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

Aki más testi épségét vagy egészségét munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyóan, illetve a törvény által meghatározott fontos kötelezettség elmulasztásával sérti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki élő személy szervezetéből jogellenesen távolít el szervet, szövetet vagy sejtet, vagy aki maga vagy más számára ilyen szervet, szövetet vagy sejtet megszerez, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes természetes személy jogellenes sterilizálása esetén esetében is.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki holttestből maga vagy más számára szervet, szövetet vagy sejtet megszerez, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.

(1) Aki új orvostudományi ismeretek,  módszerek  megszerzése, vagy hipotézis igazolása, illetve gyógykészítmény klinikai tesztelése ürügyén engedély nélkül kutatásokat és kísérleteket végez

a) annak ellenére, hogy ezáltal közvetlenül emberéletet és egészséget veszélyeztet, amennyiben nem a közvetlen életveszély elhárítására irányuló, elengedhetetlen és megfelelő beavatkozásról van szó, vagy

b) klinikai indikáció és az érintett személy engedélye nélkül, vagy azokat olyan személyeken végzi, akiken klinikai indikáció nélkül tesztelés nem végezhető, vagy azt magzaton vagy embrión végzi, illetve azt az orvostudományi kutatásra vonatkozó törvényi szabályozásra vonatkozó előírásokba ütköző módon végzi,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető bármilyen, egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozására irányuló beavatkozást végez az egyedfejlődés bármely stádiumában, tekintet nélkül arra, hogy ezt élő vagy halott egyeden végzi.

(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki orvosi, vagy egyéb, egészségügyi gyakorlatra jogosultság körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, és szakszerűtlen diagnosztikai vagy gyógyászati tevékenység által, illetve gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék hibás alkalmazásával, akár gondatlanságból

a) más életét veszélyezteti, vagy

b) más egészségét károsítja, vagy

c) más jóváhagyása nélkül diagnosztikai vagy gyógyászati tevékenység által, illetve gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék hibás alkalmazásával annak egészségét veszélyezteti,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki emberre veszélyes fertőző betegséget szándékosan hurcol be vagy terjeszt, illetve növeli behurcolásának vagy terjedésének veszélyét, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki emberre veszélyes fertőző betegséget gondatlanságból hurcol be vagy terjeszt, illetve növeli behurcolásának vagy terjedésének veszélyét, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki mást szándékosan HIV-vírus általi fertőződés veszélyének tesz ki, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki mást gondatlanságból HIV-vírus általi fertőződés veszélyének tesz ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki mást akár gondatlanságból nemi betegség általi fertőződés veszélyének tesz ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki olyan közfogyasztási cikket vagy egyéb árucikket értékesítés céljából szándékosan tart, előállít, illetve maga vagy más számára megszerez, amelynek fogyasztása vagy szokványos célú felhasználása az egészségre nézve veszélyes, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki olyan közfogyasztási cikket vagy egyéb árucikket értékesítés céljából gondatlanságból tart, előállít, illetve maga vagy más számára megszerez, amelynek fogyasztása vagy szokványos célú felhasználása az egészségre nézve veszélyes, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást akár gondatlanságból nem engedélyezett gyógyszer, gyógykészítmény vagy egészségügyi termék által veszélyeztet oly módon, hogy

a) gyógyszerrel, gyógykészítménnyel vagy egészségügyi termékkel visszaél, vagy

b) gyógyszert, gyógykészítményt vagy egészségügyi terméket az általánosan érvényű jogszabályba ütköző módon klinikailag tesztel,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) egészségügyi szolgáltatás során,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) védett személy sérelmére, vagy

d) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki jogtalanul nagyobb tételben olyan gyógyszert, gyógykészítményt vagy egészségügyi terméket

a) állít elő,

b) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vagy

c) vásárol, értékesít, cserél, tart vagy megszerez,

amelyek külön előírás alapján nem engedélyezettek vagy egészségügyi termék esetében ellentétesek az általánosan érvényes jogi előírásokkal, illetve aki ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során büntetett visszaesőként,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) védett személy sérelmére,

d) nagy nyilvánosság előtt, vagy

e) jelentős mennyiségre követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) nagy mennyiségre követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki maga vagy más számára hamisított gyógyszert vagy hamisított egészségügyi terméket megszerez, vagy ilyen gyógyszert vagy egészségügyi terméket tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, felkínál vagy értékesít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) hamis gyógyszert állít elő, vagy gyógyszer megjelölését, gyártóját, forgalmazási engedélyét vagy származási helyét meghamisítja, hogy azt eredetiként tüntesse fel,

b) hamis egészségügyi terméket állít elő, vagy egészségügyi termék megjelölését, gyártóját, a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumot, forgalombahozatali engedélyét vagy származási helyét meghamisítja, hogy azt eredetiként tüntesse fel,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) védett személy ellen,

d) nagy nyilvánosság előtt, vagy

e) nagyobb mennyiségre követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős mennyiségre követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy

b) bűnszövetségben, vagy

c) nagy mennyiségre követik el.

(1) Aki fogyasztás céljából jogtalanul kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet birtokol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki fogyasztás céljából jogtalanul nagyobb mennyiségű kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet birtokol, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki kábítószert, bódító anyagot, mérget vagy elővegyületet jogtalanul

a) állít elő,

b) az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy szállíttat,

c) vásárol, értékesít, cserél, megszerez, vagy

d) bármilyen időtartamban tart,

vagy ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) visszaesőként,

b) kábítószer-függőségből gyógyuló személy részére,

c) súlyosabban minősülő módon,

d) védett személy sérelmére, vagy

e) nagyobb mennyiségre követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) tizenöt évnél fiatalabb személy sérelmére vagy annak közreműködésével, vagy

c) jelentősebb mennyiségre követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) nagy mennyiségre követik el.

(1) Aki kábítószer, bódító anyag, méreg és elővegyület előállítására alkalmas dolgot állít elő, maga vagy más számára megszerez, illetve tart, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára nagyobb haszonra tesz szert.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára jelentős haszonra tesz szert.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény által maga vagy más számára különösen nagy haszonra tesz szert.

(1) Aki mást alkoholon kívül egyéb, függőséget okozó szerrel való visszaélésre rábír, vagy ebben mást támogat, illetve erre más módon ösztönöz vagy serkent, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

Aki rendszeresen vagy nagyobb tételben szeszes itallal szolgál ki fiatalkorú személyt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki külön előírás által szabályozott anabolikus vagy egyéb, hormonális hatású anyagot nem gyógyászati céllal, nagyobb tételben előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, felkínál, értékesít, vagy más számára hozzáférhetővé tesz, illetve aki ilyen tevékenységben közvetítőként közreműködik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként,

b) szervezett sporttevékenységgel összefüggésben,

c) súlyosabban minősülő módon,

d) védett személy sérelmére,

e) nagy nyilvánosság előtt, vagy

f) jelentős mennyiségre követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) nagy mennyiségre követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, jóllehet ezt saját vagy más épségének veszélyeztetése nélkül megtehetné, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget életveszélyben forgó vagy súlyosan sérült személynek, jóllehet foglalkozásából kifolyólag köteles segítséget nyújtani, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a gépjárművezető az általa előidézett balesetben nem nyújt tőle elvárható segítséget a baleset során sérült személynek, jóllehet ezt saját vagy más épségének veszélyeztetése nélkül megtehetné.

(1) Aki mást, még ha annak beleegyezésével is, csalással, színleléssel, a személyi szabadság korlátozásával, elhurcolással, erőszak alkalmazásával, az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, más személy gondozását ellátó személy jóváhagyásának megszerzése céljából pénzbeli teljesítés elfogadásával vagy kifizetésével, illetve helyzetével vagy más védekezésre képtelen állapotával vagy kiszolgáltatott helyzetével visszaélve prostitúció vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formája, így pornográfia, valamint kényszermunka vagy a kényszerítés egyéb formája, így koldulás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló praktikák, jobbágyság, kényszerházasság, bűncselekmény elkövetésére kényszerítés, szerv, szövet vagy sejt megszerzése vagy a kizsákmányolás egyéb formáinak megvalósítása céljából megszerez, szállít, elszállásol vagy elrejt, átad vagy átvesz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki, még ha annak beleegyezésével is, gyermeket gyermekprostitúció vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formája, így gyermekpornográfia, kényszermunka vagy a kényszerítés egyéb formája, így koldulás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló praktikák, jobbágyság, kényszerházasság, bűncselekmény elkövetésére kényszerítés, jogellenes örökbefogadás, szerv, szövet vagy sejt megszerzése vagy a kizsákmányolás egyéb formáinak megvalósítása céljából megszerez, szállít, elszállásol vagy elrejt, átad vagy átvesz.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,

b) mást súlyos testi sérülésnek vagy halálnak kitéve,

c) közfeladatot ellátó személy minőségében,

d) védett személy sérelmére,

e) különös indítékból, vagy

f) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve,

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve,

c) bűnszövetségben követik el.

(5) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon örökbefogadás céljából másnak kiskorút kiszolgáltat, vagy aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon örökbefogadás céljából kiskorút magához vesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

(1) Aki nyereségvágyból, gyermekmunka végeztetése vagy más célból másnak kiskorút kiszolgáltat, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve, vagy

b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,

b) bűnszövetségben, vagy

c) több személy halálát okozva követik el.

(1) Aki mást személyi szabadságában jogellenesen korlátoz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból,

c) közfeladatot ellátó személy minőségében,

d) védett személy sérelmére, vagy

e) nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást megtévesztéssel vagy erőszakkal, fenyegetéssel vagy sérelem okozásának kilátásba helyezésével

a) bizonyos helyen való tartózkodásra kényszerít, vagy

b) bizonyos helyen való tartózkodásban jogellenesen gátol,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból,

c) közfeladatot ellátó személy minőségében követik el.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki mást jogellenesen a Szlovák Köztársaság területének elhagyására kényszerít, vagy aki mást a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásban jogellenesen gátol.

(1) Aki túszt ejt, és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal túszul ejt és személyi szabadságában korlátoz, illetve az élete vagy testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel  az elrabolt vagy harmadik személlyel szemben támasztott anyagi vagy nem anyagi jellegű követelés teljesítésétől teszi függővé szabadságát, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) védett személy sérelmére, vagy

d) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást külföldre hurcol, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki idegen dolgot úgy vesz el mástól, hogy evégből erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni fenyegetést alkalmaz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy életét vagy testi épségét veszélyeztetve,

b) nagyobb kárt okozva,

c) súlyosabban minősülő módon,

d) védett személy sérelmére, vagy

e) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, két évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki abból a célból, hogy maga vagy harmadik személy vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy a maga vagy a harmadik személy valós vagy színlelt szolgáltatásait igénybe vegye, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki valamely személyek csoportját tagjainak nemzetiségi, faji, etnikai, vallási csoporthoz tartozása, kora, egészségi állapota vagy neme, illetve jogtalan vagy aránytalan előnyök maga vagy más számára való megszerzése miatt

a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel jogtalanul arra kényszerít, hogy alapvető emberi jogaiba ütköző módon valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, vagy

b) bántalmaz, kínoz, vagy egyéb embertelen bánásmódban részesít.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel arra kényszerít, hogy harmadik személy fennálló követelését teljesítse, egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésben foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) több személy halálát okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást, kihasználva annak anyagi vagy egyéb szükséghelyzetét, illetve személyi körülményeiből fakadó kényszerhelyzetét, arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból,

d) maga vagy más számára nagyobb anyagi vagy nem anyagi haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy

e) a munkaviszonyban vagy részmunkaidős viszonyban lévő alkalmazott munkabiztonsághoz, szabadsághoz és pihenéshez, vagy a törvény által a nők és fiatalkorúak számára garantált, eltérő munkakörülményekhez fűződő jogának megtagadásával követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) több személy halálát okozva,

c) bűnszövetségben, vagy

d) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

a) vallásgyakorlásra kényszerít,

b) vallásgyakorlásban jogellenesen akadályoz, vagy

c) lelkiismereti szabadságában jogellenesen korlátoz,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki más lakóhelyére jogellenesen behatol, illetve ott jogellenesen tartózkodik, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) a behatolást akadályozó dolgok leküzdésével,

c) legalább két társtettessel, vagy

d) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki más magánéletébe vagy lakóhelyén folytatott családi életébe oly módon szándékosan beavatkozik, hogy annak belelegyezése nélkül maga vagy más számára jogtalan megfigyelést folytat, illetve ezen személy vagy az otthonában tartózkodó személyek életére vonatkozó információt gyűjt, és azt információs-technológiai vagy más műszaki berendezések által rögzíti vagy egyéb módon dokumentálja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) a behatolást akadályozó dolgok leküzdésével,

c) legalább két társtettessel, vagy

d) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés két évtől négy évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki bejelentési kötelezettség alá eső nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki másnak a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított zárt küldeményét vagy egyéb dokumentumát tartalmának megismerése végett szándékosan kifürkészi vagy felbontja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás felhasználásával, a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított küldemény megváltoztatásával vagy felülnyomtatásával, illetve illetéktelen személynek történő átadásával követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki kár okozása vagy jogtalan haszonszerzés végett

a) másnak szánt, a postavállalat által vagy egyéb, szokványos módon továbbított zárt küldeményben foglalt, levéltitok megsértése útján szerzett információt szolgáltat ki, vagy

b) ilyen levéltitokkal visszaél,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás felhasználásával követik el, vagy a cselekmény elkövetését más számára szándékosan lehetővé teszik.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel nőt közösülésre kényszerít, vagy védekezésre képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) fogvatartott vagy szabadságvesztés büntetését töltő nő sérelmére követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki erőszakkal, illetve közvetlen fenyegetéssel mást orális érintkezésre vagy anális érintkezésre, vagy egyéb szexuális praktikára kényszerít, vagy védekezésre képtelen állapotát ilyen cselekményre használja fel, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) fogvatartott vagy szabadságvesztés büntetését töltő személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki tizenötödik életévét be nem töltött személlyel közösül, vagy aki ilyen személy sérelmére egyéb módon szexuális visszaélést követ el, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást okozva követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésben foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

Az a nem kiskorú elkövető, aki elektronikus kommunikációs eszköz útján tizenöt évnél fiatalabb kiskorúval szexuális visszaélés vagy gyermekpornográfia előállítása bűncselekményének elkövetése végett személyes találkozót kezdeményez, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki tizenötödik életévét be nem töltött személyt szexuális kielégülés előidézése okán szexuális cselekmény végzésére vagy szexuális visszaélésben való részvételre törekszik rábírni, még ha a kiskorú közvetlen részvételére nem is kerül sor, vagy aki ilyen visszaélés elkövetését lehetővé teszi, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki kiskorút házasságon kívüli közösülésre rábír vagy egyéb módon szexuális visszaélést követ el a sérelmére, ha

a) a kiskorú a gondozása vagy a felügyelete alatt áll, vagy rászoruló személy,

b) gyermekprostitúció esete áll fenn, vagy

c) a visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt kényszert alkalmazva követik el.

(1) Aki egyenesági rokonával vagy testvérével közösül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

(1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki házas személlyel házasságot köt, jóllehet tudomással bír annak családi állapotáról.

(1) A kiskorú gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét megszegi, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorút olyan helyen magára hagyja, ahol az nincs kitéve életveszélynek vagy testi sérülés veszélyének, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) három évnél fiatalabb kiskorú sérelmére követik el.

(1) A kiskorú gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét megszegi, és a kiskorút életveszélynek vagy testi sérülés veszélyének teszi ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) hat évnél fiatalabb kiskorú sérelmére követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki, még ha gondatlanságból is, két év tartamában legkevesebb két hónapon át nem tesz eleget tartási vagy gondozási kötelezettségének, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki két év tartamában legkevesebb két hónapon át szándékosan nem tesz eleget tartási vagy gondozási kötelezettségének, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) a jogosultat nélkülözés veszélyének kitéve,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) az eltelt huszonnégy hónap során ilyen cselekmény miatt elítélt vagy ilyen cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(1) Aki hozzátartozója, illetve gondozása és nevelése alatt álló személy sérelmére fizikai bántalmazást és pszichikai bántalmazást követ el azáltal, hogy

a) veréssel, rugdalással, ütlegeléssel, különböző sebek és égési sérülések okozásával, megalázó és megvető magatartás tanúsításával, folyamatos követéssel, fenyegetéssel, félelem és stressz okozásával, erőszakos elszigeteléssel, érzelmi zsarolással vagy egyéb magatartás tanúsításával veszélyezteti annak fizikai és pszichikai épségét és egészségét, illetve korlátozza biztonságát,

b) indokolatlanul elvonja az élelmet, a pihenést és az alvást, illetve a szükséges gondoskodást, a ruházatot, a tisztálkodás lehetőségét, az egészségügyi gondoskodást, a lakhatáshoz, a művelődéshez és a neveléshez fűződő jogát,

c) koldulásra vagy korához, illetve egészségi állapotához képest aránytalan fizikai vagy pszichikai megterheléssel, illetve az egészségromlás veszélyével járó tevékenység folyamatos végzésére kényszeríti, 

d) egészségromlás okozására alkalmas anyagok hatásának teszi ki, vagy

e) indokolatlanul a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el,

három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményhez hasonló cselekményt valósít meg, jóllehet hasonló cselekmény miatt az eltelt tizenkét hónap során büntetve volt.

(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) különös indítékból,

c) az eltelt huszonnégy hónap során ilyen cselekmény miatt elítélt vagy ilyen cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként,

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy sérelmére elkövetett súlyos egészségkárosítást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki törvény vagy végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút, mentálisan sérült vagy mentális fejletlen személyt attól, akinél a hatóság elhelyezte, elvisz, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból, vagy

c) az elvitt személy erkölcsi fejlődését veszélyeztetve követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) külföldre vitel szándékával,

b) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésre irányuló szándékkal, vagy

c) súlyos egészségkárosodást vagy halált, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

(4) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben, vagy

b) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésre irányuló szándékkal követik el.

(1) Az a szülő vagy egyenesági rokon, amely törvény vagy végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút, mentálisan sérült vagy mentális fejletlen személyt attól, akinél a hatóság elhelyezte, elvisz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(1) Aki, még ha gondatlanságból is, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt veszélyeztet azáltal, hogy

a) könnyelmű vagy erkölcstelen életvitelre rábír,

b) könnyelmű vagy erkölcstelen életvitel folytatását lehetővé teszi számára,

c) az e törvény által bűncselekménynek minősülő tevékenység folytatását lehetővé teszi számára,

d) az e törvény által kihágásnak minősülő tevékenység folytatását lehetővé teszi számára, vagy

e) iskolalátogatási kötelezettségének teljesítésében akadályozza,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az általános érvényű jogszabállyal ellentétben tizenöt évnél fiatalabb kiskorút foglalkoztat, akadályozva iskolalátogatási kötelezettségének teljesítésében.

(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(1) Aki idegen tárgyat eltulajdonít úgy, hogy azt megszerzi és

a) azzal kis értékű kárt okoz,

b) a tettet betöréssel követi el,

c) a cselekmény közvetlen elkövetése után a tárgyat erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel akarja megtartani,

d) a cselekményt olyan tárggyal követi el, amit más személy visel vagy magánál tart,

e) az ilyen tárgy földterület terménye, mely a mezőgazdasági földalapba tartozik, vagy erdőterületen lévő fa, vagy hal intenzív tenyészetbe tartozó halastóból,

f) a cselekményt olyan tárggyal követi el, amely külön jogszabály értelmében térítésköteles, vagy

g) az előző tizenkét hónapban hasonló cselekményért büntetve volt,

két évi szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

(2) Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt elköveti

a) jelentős kárt okozva,

b) annak ellenére, hogy az előző huszonnégy hónapban ilyen cselekményért el volt ítélve, vagy

c) személyes indíttatásból.

(3) Három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) súlyosabb elkövetési móddal,

c) kegyeleti vagy köztiszteletben álló helyen, nyilvános összejövetel vagy szertartás helyszínén,

d) külön jogszabály szerint különleges védelem alatt álló tárgy kárára,e) megszervezéssel, vagy

f) védett személy kárára

követi el.

(4) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt

a) nagy kiterjedésű kárt okozva,

b) veszélyes csoport tagjaként, vagy

c) válsághelyzetben

követi el.

(1) Akit idegen dolog kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével kisebb mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból,

c) a károsult érdekeinek védelmével megbízott személyként, illetve csődgondnokként, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) védett személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki jogi személy ügyviteli szerveként vagy természetes személyként betöltött munkáltatói minőségében, illetve ezek vezetésével megbízott személyként elmulasztja alkalmazottja bérének, fizetésének vagy egyéb járandóságának, bérpótlékának vagy végkielégítésének az esedékesség napján történő kifizetését, jóllehet az esedékesség napján rendelkezett a kifizetéshez szükséges pénzösszeg fölött, amelyet nem kellett sürgősen a jogi személyként vagy természetes személyként működő munkáltató tevékenységének biztosítására fordítania, illetve meghiúsítja ezen pénzösszegek kifizetését, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) tíznél több alkalmazott sérelmére követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki kisebb értékű idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul használja, illetve kisebb mértékű kárt okoz azáltal, hogy a rábízott dolgot átmenetileg jogtalanul használja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve,

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki kisebb értékű idegen gépjárművet mástól azért vesz el, hogy azt átmenetileg jogtalanul használja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként,

b) különös indítékból,

c) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki jogtalanul használja a rábízott gépjárművet, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként,

b) különös indítékból,

c) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki jogellenesen foglalja el és veszi használatba más lakóházát vagy lakását, vagy aki jogtalanul akadályozza az arra jogosult személyt lakóház- és lakáshasználati joga gyakorlásában, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki más nem lakás célú helyiségébe jogellenesen behatol, azt elfoglalja vagy használatba veszi, vagy aki jogtalanul akadályozza az arra jogosult személyt a nem lakás célú helyiség használatában, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, elektronikus pénzt vagy egyéb fizetőkártyát, a telefonkártyát is beleértve, jogtalanul előállít, meghamisít, hamisít vagy megszerez, illetve ezek rendeltetésének megfelelően használható tárgyat magánál tart, szállít, használ vagy más számára hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki számítógépes programot vagy egyéb, az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére speciálisan kialakított eszközt jogtalanul előállít, birtokol, megszerez vagy arra más módon szert tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagyobb mennyiségre, vagy

c) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy mennyiségre, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki mérőeszköz-hitelesítést tanúsító jelet vagy biztonsági jelet jogtalanul előállít, meghamisít, lemásol, egyesít vagy hamisít, hogy azt az eredetivel azonos módon használja fel, vagy aki azt e célból szállítja vagy más számára hozzáférhetővé teszi, illetve aki mérőeszköz-hitelesítést tanúsító jelet vagy biztonsági jelet jogtalanul birtokol, hogy azt az eredetivel azonos módon használja fel, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki pecsétnyomót, vagy az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére speciálisan kialakított szerszámot vagy más eszközt jogtalanul előállít, birtokol, megszerez vagy arra más módon szert tesz, más számára hozzáférhetővé tesz, illetve felhasznál, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagyobb mennyiségre, vagy

c) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy mennyiségre, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a gépjármű azonosító számát, a gépjármű motorszámát, a gépjármű gyártási számát vagy a gépjármű egyes alkatrészeinek gyártási számát hamisítja vagy meghamisítja, vagy más gépjármű azonosító számát, motorszámát, gyártási számát vagy más gépjármű egyes alkatrészeinek gyártási számát tünteti fel eredetiként, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként,

b) nagyobb értékű gépjárműre, illetve nagyobb kárt okozva, vagy

c) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) jelentős értékű gépjárműre, illetve jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy értékű gépjárműre, illetve különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett, idegen vagyonban kárt okozva mást tévedésbe ejt, vagy kihasználja más tévedését, és ezzel az idegen vagyonban kis mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból,

c) súlyosabban minősülő módon, vagy

d) védett személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást hitel vagy hitelfedezet megszerzése végett a hitelképesség vagy a hiteltörlesztés feltételeinek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, és ezzel kis mértékű kárt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a hitelintézet alkalmazottja, tagja, ügyviteli szerve, képviselője, vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében hitelhez segít hitelképtelen személyt.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást biztosítás címén teljesítendő kifizetés megszerzése végett a kifizetés feltételeinek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, és ezzel kis mértékű kárt okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a biztosító intézet alkalmazottja, tagja, képviselője, vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében biztosítási díjhoz segít arra nem jogosult személyt.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást a vállalat hozamában vagyoni részesedést biztosító értékpapírok vagy egyéb okiratok kínálatával, értékesítésével vagy terjesztésével, illetve aki ilyen befektetés hozamainak növelésére vonatkozó, prospektusokban vagy egyéb propagációs anyagokban foglalt ajánlattal vagy a vállalat vagyoni helyzetére vagy hozamaira vonatkozó adatokkal kapcsolatosan azáltal, hogy nagyobb számú személy felé valótlan adatokat kommunikál, tévedésbe ejt, vagy elhallgatja az ilyen befektetések hátrányait, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki mást állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő, általános érvényű jogszabály alapján feltételek teljesítéséhez kötött finanszírozás, támogatás vagy hozzájárulás megszerzése végett ezen feltételek teljesítése vonatkozásában tévedésbe ejt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből szerzett finanszírozást, támogatást vagy hozzájárulást nem célirányosan használja fel.

(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, nagyobb területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő finanszírozást, támogatást vagy hozzájárulást kifizető jogi szubjektum alkalmazottja, tagja, képviselője vagy annak nevében eljárni jogosult egyéb személy minőségében az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, magasabb szintű területi egység vagy település költségvetéséből teljesítendő finanszírozáshoz, támogatáshoz vagy hozzájáruláshoz segít arra nem jogosult személyt.

(4) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(6) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett idegen vagyon kárára számítástechnikai berendezésbe vagy programba, automata készülékbe vagy hasonló berendezésbe, árucikk-kiadó, pénzváltó, pénzkiadó, térítésköteles ügyletet, szolgáltatást, tájékoztatást vagy egyéb teljesítést nyújtó műszaki berendezésbe történő jogtalan beavatkozás által árucikkhez, szolgáltatáshoz vagy információhoz, illetve készpénzhez jut, miáltal jogalap nélkül gazdagodik, és ezzel kis mértékű kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki kár okozása, illetve maga vagy más javát szolgáló jogtalan haszonszerzés végett ügyviteli szervként vagy cégvezetőként gazdálkodó szervezet hanyatlását okozza azáltal, hogy annak vagyonát vagy vagyona egy részét arra használja fel, hogy

a) más gazdálkodó szervezetet létrehozzon, vagy

b) más gazdálkodó szervezetben vagyoni részesedést szerezzen,

illetve ügyviteli szervként vagy cégvezetőként a gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézendő így jár el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva vagy nagyobb haszonra szert téve követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva vagy jelentős haszonra szert téve, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva vagy különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve követik el.

(1) Aki gazdálkodó szervezet hanyatlását idézi elő, és hitelezőinek kielégítését azáltal, hogy

a) megfelelő anyagi fedezet hiányában veszteséges üzleti ügyletet köt,

b) a gazdálkodó szervezet szempontjából előnytelen hitelt vesz fel vagy folyósít,

c) a gazdálkodó szervezet hitelezőjének kárára akár részben megsemmisíti, megkárosítja, elajándékozza, eltitkolja vagy más módon elvonja a gazdálkodó szervezet vagyonát,

d) a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységéből származó bevétel nagyobb részét saját igényeinek kielégítésére fordítja, vagy

e) a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységéből származó bevétel nagyobb részét szerencsejátékra, nyereményjátékra vagy fogadásra fordítja,

nagyobb mértékben meghiúsítja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes az 1. bekezdés a) – e) pontjaiba foglalt cselekményeket elkövetőjére abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet hanyatlásának elhárítására hozzájárulás folyósításával, illetve állami, közigazgatási vagy közjogi intézmény szerve által foganatosított, ezen szervekre nézve nem kötelező, egyéb intézkedés által került sor.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve követik el.

(1) Aki olyan nyereményjátékot vagy hasonló fogadást szervez, amelynek szabályai nem szavatolják valamennyi résztvevő számára az azonos nyerési esélyeket, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki engedély nélkül tiltott szerencsejátékot és hasonló nyereményjátékokat szervez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki

a) más személy által elkövetett bűncselekményből származó dolgot, vagy

b) ilyen dolog ellenértékén szerzett más anyagi javat

megszerez, tart, használ, elrejt, önmagára vagy másra átruház, bérbe ad vagy zálogba vesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,

b) különös indítékból, vagy

c) ilyen dolgot vállalkozási célokra használva követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki gondatlanságból más személy által elkövetett bűncselekményből származó, nagyobb értékű dolgot rejt el, illetve önmagára vagy másra átruház, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője más számára lehetővé teszi a Szlovák Köztársaság vagy más ország területén elkövetett bűncselekményből származó dolog eredetének elleplezését vagy eredete azonosításának elleplezését.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) kábító- és bódítószerek, hasadóanyagok vagy rendkívül veszélyes vegyi anyagok, különösen veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok kereskedelméből, illetve más, különösen súlyos bűntettből származó dolgokra követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve követik el.

(1) Aki bűncselekmény elkövetéséből származó bevételt vagy dolgot azok eltitkolása, eredetének elleplezése, bűncselekmény elkövetéséhez történő felhasználása, büntetőjogi eljárás céljából történő lefoglalásának, illetve elkobzásának meghiúsítása okán

a) önmagára vagy másra átruház, kölcsönöz, kölcsönvesz, bank vagy külföldi bank fiókja által átutal, behoz, átszállít, beszállít, áthelyez, bérbe ad vagy önmaga vagy más számára egyéb módon megszerez, vagy

b) tart, megőriz, rejteget, használ, felhasznál, megsemmisít, átalakít vagy megkárosít,

két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból, vagy

b) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) közfeladatot ellátó személy minőségében,

b) jelentős haszonra szert téve, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) kábító- és bódítószerek, hasadóanyagok vagy rendkívül veszélyes vegyi anyagok kereskedelméből, fegyver- és emberkereskedelemből, illetve más, különösen súlyos bűntettből származó dolgokra,

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó bejelentési vagy jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, jóllehet

a) a 233. §-ba foglalt pénzmosás elkövetésére utaló körülményeket, vagy

b) szokatlan kereskedelmi ügyletet tapasztal,

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény nem büntethető, ha elkövetője nem tehetett eleget bejelentési vagy jelentési kötelezettségének anélkül, hogy azzal magát vagy hozzátartozóját büntetőeljárás veszélyének ki ne tette volna.

(1) Aki más rászorult helyzetét, tapasztalatlanságát vagy értelmi gyengeségét, illetve zavart állapotát kihasználva különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, vagy aki ilyen követelést érvényesít, vagy érvényesítés szándékával magára átruház, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki engedély hiányában, a kibocsátott engedéllyel ellentétben, illetve a fogyasztók törvény által védett jogainak megsértésével aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, vagy aki ilyen követelést érvényesít, vagy érvényesítés szándékával magára átruház.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a kis értékű talált, tévedésből vagy a jogos tulajdonos beleegyezése nélkül birtokába került idegen dolgot elsajátítja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(1) Akit idegen vagyon általános érvényű jogszabályon, jogerős bírósági határozaton vagy szerződésen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével kisebb vagyoni kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

Akit idegen vagyon általános érvényű jogszabályon, jogerős bírósági határozaton vagy szerződésen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével gondatlanságból jelentős vagyoni kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki hitelezőjének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy

a) vagyonát akár csak részben is megsemmisíti, megkárosítja, hasznavehetetlenné teszi, eltitkolja, azon túlad, elcseréli vagy másképp hozzáférhetetlenné teszi,

b) a kötelezettség tárgyát képező dolgot beterheli vagy bérbe adja,

c) nem létező követelést színlel vagy ismer el, vagy követelését engedményezés tárgyává teszi, illetve más adósságát átvállalja, jóllehet erre nem volt kötelezhető, sem jogosult, vagy

d) vagyonát színleg csökkenti vagy felszámolja,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki más személy hitelezőjének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy

a) az adós vagyonát akár csak részben is megsemmisíti, megkárosítja, hasznavehetetlenné teszi, eltitkolja, azon túlad, elcseréli vagy másképp hozzáférhetetlenné teszi, vagy

b) az adós vagyonára nem létező jogot vagy keresetet érvényesít.

(3) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) gazdálkodó szervezet hanyatlását előidézve, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki fizetésképtelen adósként hitelezője követelésének kielégítését akár csak részben is meghiúsítja azáltal, hogy más hitelezőt juttat jogtalan elsőbbséghez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki hitelezőként a kényszerkiegyenlítés kapcsán, a kiegyenlítésről szóló egyezségi tárgyalás vagy a szerkezetváltás jóváhagyásáról folytatott tárgyalás során a szavazás eredményének befolyásolása okán vagyoni vagy egyéb előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet fogad el, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a hitelezőt a kényszerkiegyenlítés kapcsán, beleegyezésének megszerzése okán vagyoni vagy egyéb előnyhöz juttatja, illetve ilyet felkínál vagy erre vonatkozó ígéretet tesz.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki akadályozza a csődeljárást, a végelszámolási eljárást, a szerkezetváltási eljárást vagy az adósságmentesítési eljárást azáltal, hogy

a) nem teljesíti az ilyen eljárásokat szabályozó törvényi előírásokat, beleértve a csődeljárás kezdeményezésének időben történő bejelentési kötelezettségét is, vagy

b) az aktívákra és a passzívákra vonatkozóan valótlan adatokat tüntet fel,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki a csődeljárást azáltal akadályozza, hogy

a) a csődtömeg részét képező dolgot eltitkol,

b) akadályozza a csődtömeg részét képező dolog jegyzékbe vételét és értékének felbecslését,

c) nem szolgáltatja ki a csődtömeg részét képező dolgot, vagy

d) visszatartja, meghamisítja vagy megsemmisíti az adós vagyonára és pénzügyi aktivitásaira vonatkozó információkat,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

 (1) Aki a végrehajtási eljárást azáltal akadályozza, hogy

a) vagyonára vonatkozóan nyilatkozatában valótlan adatokat tüntet fel,

b) akadályozza a végrehajtás alá vont dolog jegyzékbe vételét és értékének felbecslését,

c) visszatartja, meghamisítja, módosítja vagy megsemmisíti a kötelezett vagyonára és pénzügyi aktivitásaira vonatkozó információkat,

d) jegyzékbe vett ingóságot hozzáférhetetlenné tesz, megrongál vagy megsemmisít, vagy

e) nem szolgáltatja ki a végrehajtás alá vont dolgot,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó törvény kötelezettjeként megsérti a versenykorlátozás tilalmát, és ezáltal másnak nagyobb kárt okoz, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy hasznavehetetlenné tételével kisebb vagyoni kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) külön előírás alapján oltalom alá vett dolog kárára, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki idegen vagyontárgyat falfirka elhelyezésével megrongál, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) külön előírás alapján oltalom alá vett dolog kárára,

b) jelentős kárt okozva,

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki információs rendszerbe vagy annak részébe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével jogosulatlanul belép, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

 (1) Aki információs rendszer működését akadályozza vagy megszünteti azáltal, hogy

a) a számítógépes adatok jogosulatlan bevitelével, átvitelével, károsításával, törlésével, minőségének rontásával, módosításával, felülírásával vagy elérhetetlenné tételével, vagy

b) a számítástechnikai berendezésbe vagy programba jogosulatlan beavatkozik, és a megszerzett adatokat jogosulatlanul megsemmisíti, károsítja, törli, módosítja vagy minőségét rontja,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) állami szerv, területi önkormányzati szerv, bíróság vagy más hatóság működését súlyos mértékben akadályozva,

c) harmadik személy bizalmának megszerzése okán más személyi adataival visszaélve követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) a stratégiai infrastruktúra működését súlyos mértékben akadályozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

 (1) Aki információs rendszeren vagy annak részén belül adatot szándékosan károsít, töröl, módosít, felülír vagy hozzáférhetetlenné tesz, illetve rontja annak minőségét, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) állami szerv, területi önkormányzati szerv, bíróság vagy más hatóság működését súlyos mértékben akadályozva,

c) harmadik személy bizalmának megszerzése okán más személyi adataival visszaélve követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) a stratégiai infrastruktúra működését súlyos mértékben akadályozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki elektronikus hírközlő hálózat útján információs rendszerbe, információs rendszerből vagy azon belül továbbított adatot, az információs rendszer adatokat tartalmazó elektromágneses jelkibocsátását is beleértve, jogtalanul rögzít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének alkalmazottjaként követi el az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt, vagy más számára szándékosan lehetővé teszi annak elkövetését, illetve elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatot módosít vagy felülír, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a 247. §-ba foglalt, információs rendszer megsértése, a 247.a §-ba foglalt, információs rendszerbe való jogtalan beavatkozás, a 247.b §-ba foglalt, információs rendszer adatába való jogtalan beavatkozás, a 247.c §-ba foglalt, tiltott adatszerzés bűncselekmény elkövetése céljából

a) az információs rendszerhez vagy annak részéhez való jogtalan hozzáférést elősegítő berendezést, a számítástechnikai programot is beleértve, vagy

b) jelszót, hozzáférési kódot vagy hasonló, az információs rendszerhez vagy annak részéhez való hozzáférést elősegítő adatot

készít, behoz, megszerez, vesz, elad, cserél, forgalomba hoz vagy bármilyen más módon hozzáférhetővé tesz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a tulajdonában álló, külön előírás alapján oltalom alá vett, a kulturális javak vagy egyéb közérdekű javak körébe tartozó tárgyat vagy annak részét megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi vagy elvesztegeti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki akár gondatlanságból megrongálja, károsítja vagy megsemmisíti a műemléki védettséget élvező ingatlant, illetve megakadályozza annak műemlékké nyilvánítását, miáltal jelentős kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból, vagy

c) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.

(3) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) külön előírás alapján védettséget élvező területen követik el.

(1) Aki lelőhelyet jogtalanul felkutat, feltár, onnan régészeti javak körébe tartozó leletet kiemel, áthelyez vagy birtokol, vagy aki egyéb módon megrongálja vagy megsemmisíti a régészeti örökséget, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) fémdetektorral vagy egyéb detektoros berendezéssel,

b) különös indítékból,

c) nagyobb kárt okozva, vagy

d) különös, az eltelt tizenkét hónap során büntetett vagy az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt visszaesőként követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben,

c) külön előírás alapján védettséget élvező területen, vagy

d) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki kulturális javak körébe tartozó tárgyat jogtalanul előállít, másol vagy átalakít, hogy az eredetiként hasson, vagy aki ilyen tárgyat maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) nagyobb kárt okozva, vagy

c) információs rendszer felhasználásával követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) külön előírás alapján védettséget élvező kulturális érték károsításával követik el.

(1) Aki versenyhelyzetével azáltal visszaél, hogy

a) a gazdasági kapcsolatok terén tanúsított tisztességtelen magatartással csorbítja a versenytárs jó hírnevét, vagy

b) a gazdasági verseny tisztaságát védő törvénybe ütköző magatartás tanúsításával versenytársának jelentős kárt okoz vagy veszélyezteti gazdálkodó szervezetének működését,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) a versenytárs gazdálkodó szervezetének hanyatlását okozva,

c) különös indítékból, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki kis terjedelemben jogosulatlanul fejt ki vállalkozói tevékenységet, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) munkaerő alkalmazásával,

c) nagyobb haszonra szert téve,

d) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében követik el, vagy

e) úgy, hogy szakmai képzettség nélkül nyújt szolgáltatásokat vagy más szaktevékenységeket végez, melyeket a törvény értelmében csak az végezhet, akinek erre szakmai képesítése van.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a Szlovák Köztársaság területén az általános érvényű jogszabállyal ellentétben tartózkodó, hasonló cselekményért az előző huszonnégy hónap során büntetőjogi eljárás alá vont személyt jogosulatlanul foglalkoztat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) különösen kizsákmányoló, diszkriminatív, a jogszerűen foglalkoztatott munkavállalók számára biztosított feltételekkel szemben jelentős aránytalanságot mutató, a testi épséget és egészséget veszélyeztető, az emberi méltósággal ellentétes foglalkoztatási feltételek mellett, vagy

d) emberkereskedelem áldozatának sérelmére követik el.

(1) Aki abból a szándékból, hogy vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését meghiúsítsa, olyan személyt keres vagy közvetít, aki kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát olyan jogok és kötelességek átvételéhez, amelyeket ténylegesen nem áll szándékában gyakorolni, azzal a céllal, hogy a gazdálkodó szervezetben levő részesedést átruházzák erre a személyre és hogy ezt a személyt a gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testületi tagjának kinevezzék, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki abból a szándékból, hogy vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését meghiúsítsa, átruházza a gazdálkodó szervezetben levő részesedést olyan személyre, aki csak kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát olyan jogok és kötelességek átvételéhez, amelyeket ténylegesen nem áll szándékában gyakorolni.

(3) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki kölcsönözi családi és utónevét, valamint személyazonosságát gazdálkodó szervezetben levő részesedés átruházása, vagy gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testületi tagjának való kinevezés céljára, miközben ténylegesen nem áll szándékában részesedni a gazdálkodó szervezetben vagy a gazdálkodó szervezet ügyvivőjeként vagy ügyviteli testületének tagjaként tevékenykedni, és tudomása lehetett arról, hogy annak, aki rá átruházta a gazdálkodó szervezetben való részesedést  vagy kinevezte a gazdálkodó szervezet ügyvivőjének vagy ügyviteli testülete tagjának, szándékában állt meghiúsítani a vállalkozási tevékenység felszámolás általi megszüntetését.

(4) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) nagyobb kárt okozva követik el.

(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(6) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki 

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagyobb kárt okozva, vagy

c) különös, az eltelt huszonnégy hónap során elítélt vagy az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekmény miatt büntetett visszaesőként jogosulatlanul devizakereskedelmet vagy deviza alapú pénzügyi tevékenységet folytat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy haszonra szert téve,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki engedély nélkül nagyobb mennyiségben szeszesitalt, dohányt vagy dohányárut állít elő, vagy aki az engedély nélkül előállított szeszesitalt, dohányt vagy dohányárut nagy mennyiségben tárolja vagy forgalomba hozza, ha nem szigorított bűncselekményről van szó, két évig terjedő szabadságvesztés-büntetésre ítéltetik.

(2) Hasonlóképpen, mint az 1. bekezdésben bűnhődik az, aki szeszesital, dohány vagy dohányáru előállítására szolgáló berendezést jogellenesen előállít vagy tárol.

(1) Aki a közérdeket nagyobb mértékben veszélyezteti azáltal, hogy megsérti az árubehozatalra, kivitelre vagy az ország területén átszállításra vonatkozó tilalmat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az árubehozatal során elmulasztja befizetni a törvény által kivetett vámot, vagy azt nagyobb mértékben megrövidíti, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt legalább két társtettessel követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki megsérti a külön előírások alapján ellenőrzött, kettős felhasználású termékek forgalmazására vonatkozó tilalmat vagy korlátozást, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki engedély nélkül kettős felhasználású terméket az országból kivisz, idegen országra vagy külföldi székhellyel rendelkező szervezetre vagy szubjektumra, illetve közfeladatot ellátó külföldi személyre átruház, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében mulasztást követ el, s ezáltal kettős felhasználású termék és technológia forgalmazási engedélyének jogszerűtlen kiadását vagy ilyen termék nyilvántartásból való kikerülését okozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) a termék külföldre juttatásával,

b) jelentős kárt okozva, vagy

c) jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki valótlan vagy nem teljes adat feltüntetésével a kettős felhasználású termék és technológia forgalmát felügyelő szervek által megkövetelt okmányhoz jut, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi vagy eltitkolja a kettős felhasználású termék és technológia nyilvántartását szolgáló dokumentációt, vagy elmulasztja azok nyilvántartását, illetve ilyen termék és technológia nyilvántartására szolgáló számítástechnikai berendezésbe vagy programba beavatkozik.

(1) Aki azáltal, hogy a letéti idő kötelező tartama alatt vagy a devizagazdálkodásban beállt vészhelyzet során kis mértékben megsérti a devizaforgalmat szabályozó előírásokat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki 

a) jogtalan előnyszerzési szándékkal a statisztikai nyilvántartás,

b) jogtalan előnyszerzési szándékkal az alkalmazott-nyilvántartás,

c) a könyvvitel ellenőrzése,

d) az állami költségvetésből, közjogi intézmény, állami alap, magasabb szintű területi egység vagy település költségvetéséből teljesített támogatás, finanszírozás vagy egyéb hozzájárulás felhasználásának ellenőrzése,

e) a vagyon vagy értékpapír átruházása vagy átszállása során azok értékének vagy árfolyamának megállapítása,

f) a csődeljárás, kiegyenlítési eljárás, szerkezetváltás vagy adósságmentesítési eljárás, vagy

g) a cégjegyzékbe vagy az ingatlan-nyilvántartásba, gépjármű-nyilvántartásba vagy egyéb, külön előírás által szabályozott nyilvántartásba vétel céljait szolgáló gazdasági kimutatásban, jelentésben vagy számítástechnikai berendezésbe bevitt adatokban, illetve egyéb dokumentumokban valótlan, vagy erősen elferdített adatokat tünetet fel, illetve ilyen adatokat eltitkol, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt szándékkal

a) számítástechnikai berendezésbe vagy programba avatkozik be, vagy

b) megsemmisíti, megrongálja, hasznavehetetlenné teszi az 1. bekezdésbe foglalt dokumentumokat, illetve elmulasztja azok kiállítását.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) a Szlovák Köztársaság gazdaságának menetét különösen súlyos módon akadályozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

Aki az 259. § 1. bekezdésébe foglalt, gazdasági és kereskedelmi nyilvántartási adatok ferdítése bűncselekményét az a) és b) pontokban foglaltak kivételével, gondatlanságból, különösen nagy kárt okozva követi el, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki hamisított, helytelen vagy hiányos kimutatást vagy okmányt használ fel, vagy a kötelező adatok szolgáltatását elmulasztja, így lehetővé teszi pénzeszközök vagy más aktívumok jogsértő visszatartását az Európai Unió általános költségvetéséből, az Európai Unió által kezelt költségvetésből vagy az Európai Unió képviseletében folyósított pénzeszközt rendeltetésétől eltérő módon felhasználásával hűtlen kezelés megvalósítását vagy a nevezett költségvetésekből folyósítandó pénzeszközök és aktívumok jogtalan visszatartását elősegíti, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésben taglalttal azonos módon büntetik azt, aki az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Unió által kezelt költségvetésből vagy az Európai Unió képviseletében folyósított pénzeszközt a rendeltetésétől eltérő célra használja.

(3) Egy évtől négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az 1. bekezdésben taglalt pénzeszközöket és aktívumokat folyósító kezelőjének alkalmazottjaként, tagjaként, képviselőjeként vagy nevében eljárni jogosult személyként lehetővé teszi az 1. bekezdés szerinti pénzeszközök és aktívumok megszerzését annak, aki nem teljesíti a nyújtásukhoz szükséges feltételeket, vagy lehetővé teszi jogsértő visszatartását vagy s meghatározottól eltérő célú felhasználását.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(5) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(6) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében, az alárendeltjei irányítása és ellenőrzése vonatkozásában mulasztást követ el, s ezáltal elősegíti a 261. § 1. bekezdésébe foglalt bűncselekmény megvalósítását, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől négy évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki a 261. § 1. bekezdésébe foglalt módon, gondatlanságból károsítja az Európai Unió költségvetését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(1) Aki gazdasági, postai, távközlési, bank- és adótitkot illetéktelen személy részére való hozzáférhetővé tétel céljából kifürkész, vagy ilyen titkot illetéktelen személynek szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében szerzett, nem nyilvános információt jogosulatlanul felhasznál, és ezen információ nyilvánosságra hozatala alapvetően befolyásolja a kereskedelmi kapcsolatok alakulását, illetve a döntéshozatalt, valamint ezek alapján szerződést köt vagy szerződéskötést, illetve a szabályozott értékpapír-piacon mozgást kezdeményez, vagy aki külön előírás által szabályozott bizalmas információt jogosulatlanul felhasznál vagy ilyet illetéktelen személynek kiszolgáltat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki két vagy több, azonos vagy hasonló vállalkozói tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet együttműködése során azok alkalmazottjaként, ügyviteli testületi tagjaként, üzlettársaként, vállalkozójaként vagy részeseként az 1. bekezdésbe foglalt szándékkal ezen jogi személyek egyike vagy néhánya számára hátrányos szerződést köt vagy ilyen szerződéskötést kezdeményez.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki jogosulatlanul

a) kínálatra, keresletre, illetve pénzeszköz vagy áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékére vonatkozóan valótlan vagy félrevezető adatokat szolgáltat,

b) pénzeszköz vagy áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékének nem természetes vagy mesterséges szintre növelését vagy szinten tartását előidézi,

c) manipulálja a piaci referenciaértékek meghatározását, négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki üzletkötés vagy üzletkötés kezdeményezése során csalást vagy megtévesztést, illetve egyéb, a pénzeszköz vagy az áruforgalomhoz kapcsolódó adásvételi szerződés értékét befolyásoló eljárást alkalmaz.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki közbeszerzési eljárással vagy nyilvános árveréssel összefüggésben károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett a közbeszerzési eljárásra vagy a nyilvános árverésre vonatkozó általános érvényű jogszabályba ütköző módon jár el, vagy valamely versenytársat, illetve a nyilvános árverés valamely résztvevőjét a többi versenytárssal vagy a nyilvános árverés többi résztvevőjével szemben előnyben részesíti, vagy ezek számára kedvezőbb feltételeket biztosít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) a közbeszerzési eljárás vagy a nyilvános árverés kiírójaként vagy szervezőjeként, a privatizációs bizottság tagjaként, az árverés vezetőjeként,

d) haszon vagy egyéb előny megszerzésére irányuló szándékkal, vagy 

e) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

Aki közbeszerzési eljárás eredményét azáltal befolyásolja, hogy

a) mást súlyosabban minősülő módon a közbeszerzési eljárástól való tartózkodásra kényszerít,

b) mást a közbeszerzési eljárástól való tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyben részesít, vagy másnak ilyet felkínál vagy megígér, vagy

c) a közbeszerzési eljárástól való tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyt kér vagy fogad el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki nyilvános árverés eredményét azáltal befolyásolja, hogy

a) mást súlyosabban minősülő módon arra kényszerít, hogy a nyilvános árverés során az ajánlattételtől tartózkodjon,

b) mást az ajánlattételtől tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyben részesít, vagy másnak ilyet felkínál vagy megígér, vagy

c) az ajánlattételtől tartózkodás fejében vagyoni vagy egyéb előnyt kér vagy fogad el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki megkárosítja a fogyasztót, kismértékű kárt okozva neki azáltal, hogy 

a) az áru minősége, mennyisége vagy tömege, illetve a szolgáltatás típusa, minősége és a nyújtott teljesítmény mennyisége tekintetében valótlan tényt állít,

b) áru, teljesítmény vagy szolgáltatás piaci forgalmazása során eltitkolja azok rossz minőségét, vagy

c) az eladó fél oldalán jogosult személyként úgy határozza meg a termék vagy szolgáltatás árát, hogy azok értékesítésére a vonatkozó általános érvényű jogszabály vagy az ez alapján kiadott határozat által szabályozott ár fölött kerül sor, 

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) védett személy sérelmére,

c) súlyosabban minősülő módon, vagy

d) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős hasznot szerezve vagy a közellátás akadályozása mellett követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy hasznot szerezve követik el.

(1) Aki a fogyasztók védelméről szóló külön előírások által minden körülmények közt tisztességtelennek minősített eljárás alkalmazásával

a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként, vagy

b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során szankcionált visszaesőként

megsérti a fogyasztók jogait, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki azáltal sérti a fogyasztók jogait, hogy az eltelt huszonnégy hónap során szankcionált eladónak utasítást ad az 1. bekezdésbe foglalt eljárás alkalmazására.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

(1) Aki maga vagy más számára hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt megszerez, vagy ilyet birtokol, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki fizetőeszközt vagy értékpapírt hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, vagy aki fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hozatal vagy névérték-növelés céljából hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, illetve aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hoz, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) nagyobb kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben, vagy

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt vagy értékpapírt forgalomba hozatal céljából az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, elfogad vagy megszerez, hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki pénzforgalom lebonyolítása útján szerzett hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított fizetőeszközt forgalomba hoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki hamisított, meghamisított vagy jogosulatlanul előállított értékpapírt forgalomba hoz.

(1) Aki pénz vagy pénz biztonsági elemei, értékpapírok, okiratok, hivatalos bélyegzők és hivatalos zárjegyek vagy zárelemek hamisításhoz vagy meghamisításához szükséges eszközt vagy egyéb tárgyat, illetve számítástechnikai programot készít, maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki pénz előállítására szolgáló eszköz vagy anyag jogosulatlan felhasználásával hologramot, vízjelet vagy egyéb, a pénz hamisításának meggátolását szolgáló biztonsági elemet állít elő, fogad el, megszerez vagy birtokol.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt foglalkozás körében követik el.

Aki törvényes ok nélkül belföldi fizetőeszköz elfogadását elutasítja vagy azt megkárosítja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki illetékbélyeget, belföldi vagy külföldi, akár forgalomból kivont postai értékcikket, bérmentesítési jelzést vagy postai bélyegzőt károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett hamisít, meghamisít vagy jogosulatlanul előállít, illetve aki ilyen illetékbélyeget, postai értékcikket, bérmentesítési jelzést vagy postai bélyegzőt forgalomba hoz vagy eredetiként használ, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb haszonra szert téve,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett adózárjegyet, címkét vagy szalagot, illetve az áru egyéb célú, általános érvényű jogszabály által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedést hamisít vagy meghamisít, vagy aki ilyen zárjegyeket forgalomba hoz, eredetiként felhasznál vagy birtokol, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb haszonra szert téve,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy haszonra szert téve, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki kis kárt okozva adó, szociális biztosítási járulék, egészségügyi biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék rövidítést követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös, hasonló bűncselekményért már szankcionált visszaesőként,

b) az elkövetés megkönnyítése végett hatósági zárjegy megsértésével,

c) súlyosabban minősülő módon, vagy

d) nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett kis kárt okozva, a jogosult kárára elmulasztja a törvényesen elvont vagy beszedett, esedékes adó, szociális biztosítási járulék, egészségügyi biztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék elvezetését, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) nagyobb kárt okozva követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, nagyobb kárt okozva, jogosulatlanul hozzáadottérték-adó vagy jövedékiadó-visszatérítési igényt érvényesít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös, hasonló bűncselekményért már szankcionált visszaesőként,

b) jelentős kárt okozva, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt 

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki nagyobb kárt okozva elmulasztja az esedékes adó, szociális biztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjtakarékossági járulék befizetését, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki különös, az eltelt tizenkét hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként akadályozza az adóbeszedést azáltal, hogy 

a) az adódokumentumokban valótlan vagy erősen elferdített adatokat tüntet fel, vagy az adókivetés megállapítása szempontjából döntő fontosságú kötelező adatokat titkol el,

b) meghamisítja, megrongálja vagy megsemmisíti az adókivetés alapjául szolgáló dokumentumokat,

c) nem tesz eleget a törvény által rá kirótt bejelentési kötelezettségnek, vagy

d) az adóellenőrzés során nem tesz eleget a törvény által rá kirótt kötelezettségnek,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.

(1) Aki károkozás vagy jogtalan haszonszerzés végett adózárjegyet, címkét vagy szalagot, illetve az áru egyéb célú, törvény által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedést nem az általános érvényű jogszabálynak megfelelően alkalmaz, vagy aki az általános érvényű jogszabályba ütköző módon az ország területére adózárjeggyel, címkével vagy szalaggal, illetve az áru egyéb célú, törvény által szabályozott megjelölésére szolgáló más műszaki intézkedéssel el nem látott árucikket behoz, onnan kivisz, azon átszállít, szállítmányoztat, forgalomba hoz vagy birtokol, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

A jelen szakaszba foglalt védelem az érvényes fizetőeszközökön kívül a váltási időszak során a forgalomból kivont, illetve a bűncselekmény elkövetése időpontjában még nem kibocsátott, de forgalomba hozatal előtt álló fizetőeszközökre, valamint külföldi fizetőeszközökre és külföldi értékpapírokra is kiterjed, az eurót, illetve a tömegesen kibocsátott, névre szóló vagy forgatmánnyal átruházható külföldi értékpapírokat is beleértve.

(1) Aki a védjegy jogosultjának fennálló, a védjegy kizárólagos használatára vonatkozó jogát azáltal, hogy védjeggyel vagy azzal összetéveszthető megjelöléssel ellátott árucikket vagy szolgáltatást forgalomba hoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki gazdasági haszon megszerzésére irányuló szándékkal a jogosult fennálló,

a) az eredet- és a földrajziáru-jelzés, vagy

b) a kereskedelmi megnevezés, illetve a természetes személy vagy a jogi személy megnevezésének

kizárólagos használatára vonatkozó jogát ezek átvételével vagy utánzásával megsérti, és ilyen megjelöléssel ellátott árucikket vagy szolgáltatást forgalomba hoz.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a szabadalmi-, a használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalom, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiaoltalma, illetve a bejegyzett növényfajta- vagy állatfajta-oltalom jogosultjának fennálló jogát megsérti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a mű, az alkotás, a művészi teljesítmény, a hangfelvétel vagy az audiovizuális felvétel, illetve a műsorterjesztés vagy az adatbázis-felhasználás jogosultjának fennálló jogát megsérti, két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) súlyosabban minősülő módon, 

c) különös indítékból, vagy

d) számítástechnikai rendszer felhasználásával követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki szándékosan

a) másokat tűz vagy árvíz, tömegközlekedési eszköz meghibásodásának vagy balesetének előidézésével, robbanószer, gáz, elektromos energia vagy radioaktivitás, illetve egyéb, hasonlóan veszélyes anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával életveszélynek vagy súlyos egészségromlás veszélyének, vagy más vagyonát különösen nagy mértékű kárveszélynek teszi ki, vagy hasonló, veszélyes cselekményt követ el (közveszély-okozás), vagy

b) növeli a közveszélyt, illetve következményeinek elhárítását vagy enyhítését szándékosan akadályozza,

négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, 

c) különös indítékból, vagy

d) más alapvető szabadságjog-gyakorlásának megakadályozása vagy akadályozása végett követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki gondatlanságból növeli a közveszélyt, illetve akadályozza következményeinek elhárítását vagy enyhítését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva követik el.

(1) Aki  szándékosan

a) tiltást vagy utasítást tartalmazó közúti jelzőtáblát eltávolít vagy hasznavehetetlenné tesz, illetve tömegtájékoztató berendezés, nyilvános postahálózat vagy tömegszállítási eszköz,

b) szennyező anyagok környezetbe kerülését megakadályozó védőberendezés,

c) energetikai berendezés vagy közvízmű-, illetve közcsatorna-hálózat,

d) tűz- vagy árvízvédelmi, illetve egyéb, különleges események elleni védelmet ellátó közberendezés,

e) tenger alatti kábel vagy csővezeték,

f) légvédelmi és hasonló támadások, valamint azok következményei elleni védelmet ellátó berendezés,

g) erdőgazdálkodási célú építmények és berendezések, vagy

h) hasonló közérdekű létesítmény

működését veszélyezteti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) közérdekű berendezés működésének zavarát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

Aki jól észlelhetően megjelölt háromszögelési hálózati pontot vagy szintezési hálózati alappontot, illetve gravimetriai geoidpontot szándékosan megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki a 286. §-ba foglalt közérdekű létesítmény működését - a tiltást vagy utasítást tartalmazó közúti jelzőtábla kivételével - gondatlanságból veszélyezteti, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban olyan foglalkozást vagy egyéb tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt foglalkozás vagy egyéb tevékenység gyakorlása közben elutasítja alávetni magát függőséget okozó szer kimutatására irányuló, alkoholszonda vagy tesztberendezés, illetve vérvétel vagy egyéb biológiai anyagminta-vétel által megvalósítandó vizsgálatnak, jóllehet az nem képvisel veszélyt az egészségére nézve.

(3) Aki függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban 

a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen, vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény miatt büntetését letöltött visszaesőként,

b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során függőséget okozó szer hatása alatt elkövetett cselekmény vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény miatt szankcionált visszaesőként, vagy

c) akár gondatlanságból másnak testi sérülést vagy nagyobb vagyoni kárt okozva

olyan foglalkozást vagy egyéb tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető függőséget okozó szer hatása alatt, alkalmasságot kizáró állapotban olyan tevékenységet gyakorol, amely során mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetné, illetve jelentős vagyoni kárt okozhatna, és amely esetében a függőséget okozó szer fogyasztása különösen veszélyes, kiváltképp ha tömegközlekedési eszközt vezet.

(1) Aki a fennálló, a lakosság csoportját közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítását vagy mérséklését nyomós ok nélkül meghiúsítja vagy akadályozza azáltal, hogy

a) megtagadja a segítségnyújtást, amelyre törvény kötelezi, illetve amelyet vállalt, vagy

b) más személyt ilyen segítségnyújtásban akadályoz,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) különös indítékból, vagy

d) annak ellenére követik el, hogy a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki válsághelyzetben elutasítja vagy szándékosan elmulasztja a hatóság által az állam vagy az állambiztonság védelme, mások életének és testi épségének megóvása, a vagyonvédelem, az alapvető jogok és szabadságjogok védelme, a gazdasági élet veszélyeztetésének elhárítása vagy rendes működésének megújítása, kiváltképp a községi közellátás, közlekedés és közszolgáltatások, valamint az alkotmányos szervek rendes működésének megújítása okán ráruházott kötelességeket, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki, hogy kivonja magát a válsághelyzetben a hatóság által az állam vagy az állambiztonság védelme, mások életének és testi épségének megóvása, a vagyonvédelem, az alapvető jogok és szabadságjogok védelme, a gazdasági élet veszélyeztetésének elhárítása vagy rendes működésének megújítása, kiváltképp a községi közellátás, közlekedés és közszolgáltatások, valamint az alkotmányos szervek rendes működésének megújítása okán ráruházott kötelességek teljesítése alól, kárt tesz testi épségében, betegséget színlel, okiratot hamisít, függőséget okozó szerrel visszaél vagy egyéb megtévesztő magatartást tanúsít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált vagy súlyos egészségkárosodást okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki az irányítás megszerzése vagy gyakorlása végett légi vagy vízi közlekedési eszköz fedélzetén

a) mással szemben erőszakot vagy közvetlen fenyegetést alkalmaz,

b) más élete vagy testi épsége ellen, illetve különösen nagy kár okozásra irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy

c) más védekezésre képtelen állapotát kihasználja,

tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) bűnszövetségben, vagy 

c) válsághelyzetben követik el.

Aki légi vagy vízi közlekedési eszköz üzeme során olyan valótlan információt közöl, amely veszélyeztetheti a légi vagy vízi közlekedés biztonságát, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki légi jármű eltérítése végett ilyen jármű irányítását megszerzi, vagy ilyen, a gondjaira bízott járművet jogosulatlanul használatba vesz, hét évtől tizenöt évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt halált okozva követik el.

(1) Aki maga vagy más számára engedély nélkül lőszert állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy átszállíttat, megszerez vagy birtokol, illetve ilyen tevékenységet közvetít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki maga vagy más számára engedély vagy a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés alapján meghatározott azonosító nélkül lőfegyvert, annak részét vagy összetevőjét előállítja, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja vagy -szállíttatja, megszerzi vagy birtokolja, illetve ilyen tevékenységet közvetít, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a lőfegyveren a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés alapján meghatározott azonosító- és követőkódot hamisít, azt jogellenesen lecsiszol, eltávolít, vagy más módon meghamisít.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból, vagy

c) nagyobb kárt okozva követik el.

(5) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., 2. vagy 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki engedély nélkül

a) maga vagy más számára tömegpusztító hatású fegyvert, annak részét vagy összetevőjét előállítja, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja vagy szállíttatja, megszerzi vagy birtokolja,

b) lőfegyvert, tömegpusztító hatású fegyvert, lőszert vagy robbanószert felhalmoz, vagy

c) az a) vagy a b) pontba foglaltak valamelyikének elkövetésében közvetítőként közreműködik,

három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki

a) maga vagy más számára gyalogsági aknát kifejleszt, előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít vagy -szállíttat, megszerez, birtokol, raktároz vagy felhasznál, vagy

b) vegyi fegyverek vagy biológiai fegyverek előállítására alkalmas épületet tervez vagy üzemet ilyen célra használ.

(3) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból, vagy

c) nagyobb kárt okozva követik el.

(4) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

Aki bűnszervezetet hoz létre vagy tart fenn, annak tagja, annak javára tevékenységet fejt ki vagy annak tevékenységét támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki terrorszervezetet hoz létre vagy tart fenn, annak tagja, annak javára tevékenységet fejt ki vagy annak tevékenységét támogatja, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki akár gondatlanságból, engedély nélkül hasadóanyagot, radioaktív anyagot, különösen veszélyes vegyi anyagot, valamint különösen veszélyes biológiai anyagot és méreganyagot, illetve az előállításukra alkalmas dolgokat állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vásárol, értékesít, felkínál, cserél, módosít, felhasznál, szállíttat, megőriz, eltávolít, vagy egyéb módon maga vagy más számára megszerez vagy birtokol, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) jelentős haszonra szert téve, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy 

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki maga vagy más számára hasadóanyag vagy egyéb radioaktív anyag, különösen veszélyes vegyi anyag, valamint különösen veszélyes biológiai anyag és méreganyag előállítására szolgáló tárgyat készít, szerez meg vagy birtokol, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára különösen nagy haszonra szert téve követik el.

(1) Aki építkezési engedély nélkül vagy abba ütköző módon épületet vagy épületrészt emel, miközben az építészeti előírások értelmében nem egyszerű vagy kisméretű építményről van szó, és ezáltal a telek tulajdonosa vagy személyek valamely csoportjának súlyos jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(1) Aki a környezetet -  ideértve a környezet védelméről vagy a természeti források, a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértését - szándékosan kis kárértékre veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki mást a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével  súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki védett területen jogosulatlanul építményt emel.

(4) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) védett területen követi el, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védőzónáját is.

(5) A büntetés három évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős környezeti kárt okozva követik el.

(6) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki a környezetet a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból nagyobb kárértékre veszélyezteti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki mást a környezet védelméről vagy a természeti források, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett területen követi el, ideértve a természeti gyógyforrások és a természeti ásványvíz-források védőzónáját is.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki hulladékkal kis mennyiségre akár gondatlanságból az általános érvényű jogszabályokkal ellentétes tevékenységet végez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) a környezetet nagyobb kárértékre veszélyeztetve, vagy

b) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének kitéve követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős mennyiségre követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) különösen nagy mennyiségre követik el.

(1) Aki az általános érvényű jogszabályokkal vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző módon óceánjáró hajóról vagy óceánjáró üdülőhajóról akár gondatlanságból kőolajszármazékot, a környezetre veszélyes cseppfolyós anyagot vagy egyéb szennyezőanyagot bocsát a tengerbe, vagy aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből fakadó kötelességét megszegve ezt nem akadályozza meg,

a) miáltal nagyobb kárt okoz, vagy

b) a cselekményt ismételten elköveti,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) jelentős kárt okozva, vagy

c) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki a vizet és a levegőt az általános érvényű jogszabályok megsértésével veszélyezteti, és a felszíni vagy felszín alatti vizek, illetve a levegő minőségének romlását idézi elő, miáltal

a) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, vagy

b) jelentős kárveszélyt okoz,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki a víz és levegő védelméről szóló, általános érvényű jogszabályok megsértésével gondatlanságból a felszíni vagy felszín alatti vizek, illetve a levegő minőségének rendkívüli mértékű romlását idézi elő, miáltal

a) mást súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének tesz ki, vagy

b) jelentős kárveszélyt okoz,

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki akár gondatlanságból, az általános érvényű jogszabályokba ütköző módon ózonréteget lebontó anyagot állít elő, az ország területére behoz, onnan kivisz, forgalomba hoz vagy azzal más módon visszaél, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki akár gondatlanságból a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az élő szervezetek egyedeivel folytatott kereskedelem szabályozásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon

a) védett növényfaj egyedét károsítja, megsemmisíti, letépi, kiássa vagy gyűjti, illetve annak élőhelyét tönkreteszi vagy károsítja,

b) védett állatfaj egyedét elpusztítja, megsebesíti, befogja vagy áthelyezi, illetve annak élőhelyét vagy menedékét tönkreteszi vagy károsítja,

c) természetes élőhelyet tönkretesz vagy károsít, vagy

d) védett állat- vagy védett növényfajt veszélyeztet,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az erdőgazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon gépjárművel, háromkerekű motoros járművel, négykerekű motoros járművel, motorkerékpárral vagy robogóval erdő- vagy mezőgazdasági földterületre hajt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki akár gondatlanságból a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy az élő szervezetek egyedeivel folytatott kereskedelem szabályozásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon

a) maga vagy más számára védett növényfaj vagy védett állatfaj egyedét jogellenesen megszerzi,

b) védett növényfaj vagy védett állatfaj egyedét jogellenesen birtokolja, termeszti, tartja, feldolgozza, az ország területére behozza vagy onnan kiviszi, illetve azokat forgalomba hozza vagy más módon elidegeníti, vagy

c) védett állatfaj egyedének megkülönböztető megjelölését szándékosan eltávolítja, hamisítja, meghamisítja vagy azzal más módon visszaél,

hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) különös indítékból követik el.

c) jelentős kárt okozva,

d) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal, vagy

e) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(5) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1., a 2. vagy a 3. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben,

b) különösen nagy kárt okozva,

c) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

(1) Aki az erdőgazdálkodásról szóló, általános érvényű jogszabályokkal vagy a természet és a környezet védelméről szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon fát vagy cserjét károsít vagy elpusztít, illetve kivágja azokat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva, vagy

b) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) bűnszövetségben,

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki akár gondatlanságból házi- vagy haszonállatokat fertőző betegség behurcolása vagy elterjedése veszélyének kitesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) fertőző betegség elterjedését okozva, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(1) Aki akár gondatlanságból haszonnövényeket fertőző betegség vagy növényi zárlati károsítók behurcolása vagy elterjedése veszélyének kitesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) fertőző betegség elterjedését okozva, vagy

b) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(1) Aki a géntechnológiák alkalmazásáról szóló, általános érvényű jogszabályokba ütköző módon az emberre és a környezetre nézve veszélyes, géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát zárt térségből a szabadba vagy a környezetbe jogellenesen kijuttatja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) különös indítékból, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős környezeti kárt okozva, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki vadászatra vagy halászatra való jogosultság nélkül vad vagy hal elejtésére vagy befogására irányuló tevékenységet folytat, vagy vadászati vagy halászati tilalmi idő hatálya alatt vagy tiltott módon ejt el vagy fog be vadat vagy halat, illetve aki jogosultság nélkül elejtett vagy talált vadat vagy halat rejteget, tart, megtart vagy másra átruház, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) tömeges hatású vagy aljas módon,

b) kis kárt okozva, vagy

c) a környezet védelmére kötelezett személyként követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként,

b) nagyobb kárt okozva, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

Az a szlovák állampolgár, aki a Szlovák Köztársaság ellen irányuló terrorcselekmény, rombolás és hűtlenség kitervelése és megvalósítása céljából külföldi hatalommal vagy külföldi szervezettel szövetkezik, bűncselekmény miatt tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megkísérli

a) az alkotmányos rend megváltoztatását, a Szlovák Köztársaság önállóságának vagy önrendelkezési jogának megsértését, vagy

b) a Szlovák Köztársaság területi egységének megsértését,

tíz évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,

c) bűnszövetségben,

d) közfeladatot ellátó személy minőségében, vagy

e) válsághelyzetben követik el.

Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének megsértése céljából szándékosan más halálát okozza vagy erre irányuló kísérletet tesz, húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjét sértő feltételek teljesítésének kikényszerítése céljából túszt ejt, és a túsz sérelmére elkövetendő halálokozással vagy egészségkárosodás okozásával fenyegetőzik, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy halálát okozva,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének vagy védelmi képességének megsértése szándékával

a) másokat tűz vagy árvíz, tömegközlekedési eszköz meghibásodásának vagy balesetének előidézésével, vagy robbanószer, gáz, elektromos energia vagy radioaktivitás, illetve egyéb, hasonlóan veszélyes anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával életveszélynek vagy súlyos egészségromlás veszélyének tesz ki, vagy más vagyonát különösen nagy mértékű kárveszélynek teszi ki, illetve növeli a veszélyt, vagy annak elhárítását vagy enyhítését szándékosan akadályozza, vagy

b) hasonló, veszélyes cselekményt követ el,

hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagyobb kárt okozva,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) védett személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,

c) bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki a 315. § 1. bekezdésébe foglalt szándékkal más vagy saját vagyonát megsemmisíti, károsítja vagy hasznavehetetlenné teszi, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének vagy védelmi képességének megsértése szándékával munkaköre, foglalkozása, pozíciója vagy tisztsége körében visszaélést követ el azon okból, hogy

a) állami szerv, fegyveres erő vagy fegyveres testület, illetve jogi személy kiemelt fontosságú feladatának teljesítését meghiúsítsa vagy akadályozza, vagy

b) ilyen szerv, szervezet vagy intézmény tevékenységét megzavarja vagy hasonló, súlyos kárt okozzon,

négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) nagyobb kárt okozva, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve,

c) bűnszövetségben, vagy

d) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki idegen hatalomnak vagy közfeladatot ellátó külföldi személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan Titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket idegen hatalomnak szándékosan kiszolgáltat, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) titkosított adatok megszerzésére létrejött szervezet tagjaként, vagy

b) titkosított adatok megőrzésével megbízott személyként követik el.

(3) A büntetés tizenöt évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki jogosultsággal nem rendelkező személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan Titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket jogosultsággal nem rendelkező személynek szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki külföldre történő kiszolgáltatás céljából az 1. bekezdésbe foglalt titkosított adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, vagy ilyen adatot külföldre szándékosan kiszolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) titkosított adatok megőrzésével megbízott személyként, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

Aki gondatlanságból a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Szigorúan titkosnak vagy Titkosnak minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, jogosultsággal nem rendelkező személynek kiszolgáltat, vagy ilyen titkosított adatot tartalmazó okiratot vagy dolgot elveszít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki a hatósági jogkörök gyakorlásának befolyásolása szándékával erőszakot alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki

a) a hatósági jogkörök gyakorlásának befolyásolása, vagy

b) a hatósági jogkörök megszerzése

szándékával más sérelmére irányuló halálokozással vagy egészségromlás, illetve kismértékű kár okozásával fenyegetőzik, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki

a) a közigazgatási jogkörök közfeladatot ellátó személy általi gyakorlásának befolyásolása, vagy

b) közfeladatot ellátó személy jogköreinek megszerzése

szándékával erőszakot alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) testi sértés elkövetésével,

b) nagyobb kárt okozva,

c) súlyosabban minősülő módon, vagy

d) a bűnüldöző szervek vagy bíróság sérelmére követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős kárt okozva követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy halálát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki

a) a közigazgatási jogkörök közfeladatot ellátó személy általi gyakorlásának befolyásolása, vagy

b) közfeladatot ellátó személy jogköreinek megszerzése

szándékával más sérelmére irányuló halálokozással vagy egészségromlás, illetve kismértékű kár okozásával fenyegetőzik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

A 321 – 324. §-okba foglalt védelem azon személyre is kiterjed, aki fellép a közfeladatot ellátó személy támogatása vagy védelme érdekében.

(1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki károkozási vagy maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal

a) közfeladattal kapcsolatos jogkörét törvénybe ütköző módon gyakorolja,

b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy

c) közfeladattal kapcsolatos, a jogköréből vagy bírósági határozatból fakadó kötelességét megszegi,

két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) jelentős kárt okozva, vagy

c) a bűncselekményt azzal a szándékkal követték el, hogy mást alapvető jogai és szabadságjogai gyakorlásában megakadályozzon vagy akadályozzon.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladattal kapcsolatos jogköre gyakorlása során kiemelt fontosságú feladat végrehajtását gondatlanságból meghiúsítja vagy alapvetően megnehezíti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva vagy egyéb, hasonlóan súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

Az a közfeladatot ellátó személy, aki gondatlanságból megszegi az állami vagyon, a községi vagyon, a nagyobb területi egység vagyona vagy a közjogi intézmény vagyona kezelésével kapcsolatos jogköréből kifolyó kötelezettségét, jóllehet tudomással bír arról, hogy ezáltal sértheti vagy veszélyeztetheti a jelen törvény által védett érdekeket, ám megalapozatlanul abban bízva, hogy ilyen érdeksérelmet vagy -veszélyeztetést nem okoz, és

a) ezáltal az állami vagyont, a községi vagyont, a nagyobb területi egység vagyonát vagy a közjogi intézmény vagyonát különösen nagy mértékben károsítja, vagy

b) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozza,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése címén közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki közérdeklődést kiváltó dolog beszerzése kapcsán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt közfeladatot ellátó személy minőségében követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki külföldi közfeladatot ellátó személy minőségében, hivatali vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése címén, bizonyos aránytalan előnyök megszerzése vagy megtartása okán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, hogy az munkaköréből, foglalkozásából, pozíciójából vagy tisztségéből kifolyó kötelességét megszegje, vagy ezen okból harmadik személy felé közvetlenül vagy közvetítő útján jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján közérdeklődést kiváltó dolog beszerzése kapcsán közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt ad, felkínál vagy ígér, vagy ezen okból harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) közfeladatot ellátó személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki közfeladatot ellátó külföldi személy vagy más személy felé közvetlenül vagy közvetítő útján hivatali vagy tisztségéből kifolyó kötelessége megszegése okán, bizonyos aránytalan előnyök megszerzése vagy megtartása szándékával jogtalan előnyt ad, felkínál vagy ígér, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy a 328., 329. vagy 330. §-ba foglalt személyre befolyást gyakoroljon, vagy már befolyást gyakorolt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy a 332., 333. vagy 334. §-ba foglalt személyre befolyást gyakoroljon, vagy már befolyást gyakorolt, illetve aki ezen okból harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján a szavazati jog, a népszavazásban vagy a köztársasági elnökválasztásban való részvételi jog gyakorlására jogosult személyt jogtalan előnyben részesíti, afelé ilyet felkínál vagy ígér, hogy az

a) választási és szavazati jogát bizonyos módon gyakorolja,

b) választási és szavazati jogát bizonyos módon ne gyakorolja,

c) választási és szavazati jogát egyáltalán ne gyakorolja, vagy

d) ne vegyen részt a választásokon, a népszavazáson vagy a köztársasági elnökválasztáson, vagy ezen okból közvetlenül vagy közvetítő útján harmadik személyt jogtalan előnyben részesít, afelé ilyet felkínál vagy ígér,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki közvetlenül vagy közvetítő útján maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér, hogy szavazati joga, a népszavazásban vagy a köztársasági elnökválasztásban való részvételi joga gyakorlására során

a) választási és szavazati jogát bizonyos módon gyakorolja,

b) választási és szavazati jogát bizonyos módon ne gyakorolja,

c) választási és szavazati jogát egyáltalán ne gyakorolja, vagy

d) ne vegyen részt a választásokon, a népszavazáson vagy a köztársasági elnökválasztáson,

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) közfeladatot ellátó személy minőségében,

c) védett személy sérelmére, vagy

d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki másnak közvetlenül vagy közvetítő útján verseny eredményének befolyásolására irányuló magatartás okán jogtalan előnyt ígér, kínál fel vagy ad, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki közvetlenül vagy közvetítő útján verseny eredményének befolyásolására irányuló magatartás fejében maga vagy más számára jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve ilyen előnyt vagy arra vonatkozó ígéretet kér.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt 

a) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekményért már szankcionált visszaesőként, illetve ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetését letöltött visszaesőként,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) nagyobb kárt okozva követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) versenybíró, a sportszövetség küldöttje vagy tisztviselője minőségében,

b) nemzetközi sportszövetség által szervezett versenyen, vagy

c) jelentős kárt okozva követik el.

(5) A büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

Aki mást vagy másokat nagy nyilvánosság előtt bűncselekmény elkövetésére vagy törvénybe foglalt vagy törvényből fakadó fontos kötelezettség teljesítésének megtagadására, illetve közrend súlyos megsértésére felbujt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki bűncselekmény elkövetését nyilvánosan pártolja vagy annak elkövetőjét nyilvánosan elismeréssel illeti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki a bűncselekmény pártolásának szándékával

a) az elkövetőt vagy az ahhoz közel álló személyt jutalomban részesíti vagy a büntetésért kártalanítja, vagy

b) ilyen jutalom vagy kártalanítás érdekében gyűjtést folytat.

(1) Aki bűncselekmény elkövetőjének segítséget nyújt ahhoz, hogy büntetőeljárás, büntetés vagy intézkedés, illetve azok végrehajtása elől elmeneküljön, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; ám amennyiben olyan bűncselekmény elkövetőjének nyújt segítséget, amelyre e törvény enyhébb büntetést szab, ezen enyhébb büntetéssel sújtandó.

(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt hozzátartozója érdekében követi el, nem büntethető, kivéve, ha

a) a cselekményt a 311. §-ba foglalt hazaárulásban, a 312. §-ba foglalt alkotmányos rend elleni szervezkedésben, a 313. §-ba és a 314. §-ba foglalt terrorcselekmény elkövetésében, a 315. §-ba és a 316. §-ba foglalt rombolásban, a 317. §-ba foglalt hűtlenségben, a 318. §-ba foglalt kémkedésben vagy a 418. §-ba foglalt népirtásban vétkes személy javára,

b) maga vagy más számára haszon megszerzésére irányuló szándékkal követi el.

(3) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a segítségnyújtást kényszer vagy az ellene, illetve hozzátartozója ellen irányuló halálos vagy súlyos testi sértést kilátásba helyező fenyegetés hatása alatt követi el.

(1) Akinek hitelt érdemlően tudomására jutott olyan bűntett elkövetésének ténye, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát legkevesebb tíz évi szabadságvesztésben határozza meg, vagy amely a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszába foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények sorába tartozik, és ezt a bűntettet vagy bűncselekményt nem jelenti azonnal a bűnüldöző szervek vagy a Rendőrség felé, illetve katona esetében felettese vagy a szolgálati hatóság felé, vagy ha büntetését töltő személyről van szó, a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagja felé, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bejelentéssel magát vagy hozzátartozóját életveszélybe sodorná, súlyos testi sérülésnek, illetve büntetőeljárásnak tenné ki.

(3) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bűncselekmény bejelentésével

a) gyónási titkot vagy lelkipásztori tevékenységgel kapcsolatos, szóban vagy írásban vállalt titoktartási kötelezettséget,

b) törvény által elismert titoktartási kötelezettséget sértene.

Bűncselekmény megakadályozásának elmulasztása 

(1) Akinek hitelt érdemlően tudomására jutott olyan bűntett elkövetésének előkészítése vagy ténye, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tétel felső határát legkevesebb tíz évi szabadságvesztésben határozza meg, vagy amely a különös rész nyolcadik fejezetének harmadik szakaszában foglalt vesztegetési jellegű bűncselekmények sorába tartozik, és ezen bűntett vagy bűncselekmény elkövetését vagy befejezését személyesen vagy más, erre alkalmas személy vagy hatóság közreműködésével nem akadályozza meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetője nem büntethető, ha a bűncselekményt csak súlyos nehézségek árán vagy csak önmaga, illetve hozzátartozója életének és testi épségének veszélyeztetésével, illetve büntetőeljárásnak kitételével akadályozhatta volna meg. Hozzátartozó büntetőeljárásnak való kitétele azonban nem mentesíti az elkövetőt a büntethetőség alól olyan bűntett esetében, amelyre e törvény a kiszabható büntetési tételt életfogytig tartó szabadságvesztésben határozza meg

(3) A bűntett a bűnüldöző szervek vagy a Rendőrség felé időben tett bejelentéssel is megakadályozható; katona esetében a bűntett a felettese vagy a szolgálati hatóság felé, büntetését töltő személy esetében a Büntetés-végrehajtási Rendészet tényleges állományú tagja felé történő bejelentéssel is megakadályozható.

(4) Az 1. bekezdésbe foglalt kötelezettség nem terheli a gyónási titoktartásra kötelezett személyt.

(1) Aki hatósági eljárásban a bíróra nyomást gyakorol, hogy kötelezettségeit ne teljesítse, vagy hogy a bírósági eljárás résztvevőit, illetve a vádlottat jogai gyakorlásában ellehetetlenítse, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő akadályozása végett,

c) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében, vagy

d) a bíróságot irányító és felügyelő szerv hatáskörét gyakorló személy minőségében követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jogtalan, jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal vagy jelentős károkozás szándékával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelem előidézése végett követik el.

Aki az előzetes figyelmeztetés ellenére ismételten

a) megzavarja a bírósági eljárás menetét,

b) sértő magatartást tanúsít a bírósággal szemben vagy becsméreli azt, vagy

c) nem tesz eleget a bíróság felszólításának vagy idézésének megfelelő mentség híján,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki hatósági eljárásban vagy büntetőeljárásban

a) hamis vagy meghamisított bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,

b) bizonyítékot hamisít, meghamisít vagy megsemmisít, illetve akadályozza a bizonyíték megszerzését,

c) büntetőeljárás vagy bírósági eljárás részesét, illetve jogi képviselőjét, valamint tanút, szakértőt, tolmácsot vagy fordítót megjelenésében lehetetleníti vagy akadályozza, vagy

d) bíróval, büntetőeljárás részesével, bírósági eljárás részesével, tanúval, szakértővel, tolmáccsal, fordítóval vagy bűnüldöző szervvel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal vagy jelentős károkozás szándékával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelem előidézése végett,

b) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő ellehetetlenítése vagy akadályozása végett,

c) különös indítékból,

d) közfeladatot ellátó személy minőségében, illetve munkakör, foglalkozás, pozíció vagy tisztség körében, vagy

e) a bíróságot irányító és felügyelő szerv hatáskörét gyakorló személy minőségében követik el.

(1) Aki büntetőeljárás alá vonás végett mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan megvádol, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból, vagy

b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki hatósági eljárásban vagy büntetőeljárásban, illetve külföldön folyó büntetőeljárásban ügyész vagy rendőr, illetve a Szlovák Köztársaság által elismert nemzetközi bíróság előtt tanúként az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki hatósági eljárásban vagy külföldön folyó büntetőeljárásban az eskütételt követően az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki szakértőként, tolmácsként vagy fordítóként

a) büntetőeljárásban bíróság, ügyész vagy rendőr, illetve polgári eljárásban és közigazgatási bírósági eljárásban, végrehajtási eljárásban, közigazgatási eljárásban vagy választottbírósági eljárásban az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, vagy

b) szerződés alapján megvalósuló szakértői, fordítói vagy tolmács tevékenység végzése során másnak az ügy lényeges körülményére vonatkozó valótlan, az adott személy szempontjából vagy a szakértői, fordítói vagy tolmács tevékenység alapján történő határozathozatal szempontjából alapvető tény közlésével vagy a való elhallgatásával kis mértékű kárt okoz,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki a bíróság vagy más hatóság végzésének végrehajtását lehetetleníti vagy akadályozza azáltal, hogy

a) a bíróság által meghatározott határidőn belül komoly indok nélkül nem kezdi meg büntetésének letöltését,

b) kitiltás büntetésének letöltése során engedély vagy komoly indok nélkül olyan helységben vagy körzetben tartózkodik, amelyre a kitiltás vonatkozik, illetve nem tesz eleget mindazoknak a tilalmaknak és kötelezettségeknek, amelyeket a bíróság számára ezen büntetés kapcsán kirótt,

c) kiutasítás büntetésének letöltése vagy a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodás tilalma során engedély vagy komoly indok nélkül a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik, 

d) bíróság vagy egyéb állami szerv tilalma alá eső tevékenységet fejt ki,

e) bíróság jogerős, az európai uniós alapokból származó támogatás, finanszírozás, segély vagy egyéb hozzájárulás fogadását tiltó határozata ellenére európai uniós alapokból származó támogatásért, finanszírozásért, segélyért vagy egyéb hozzájárulásért folyamodik, vagy a bíróság közbeszerzési eljárásban való részvételt tiltó határozata ellenére közbeszerzési eljárásban vesz részt,

f) bíróság által elrendelt kényszergyógykezelés vagy védelembe vétel meghiúsítása okán súlyos következményekkel járó cselekményt vagy egyéb, a határozat végrehajtását alapvetően akadályozó cselekményt, kiváltképp intézetből szökést követ el,

g) szabadságvesztés vagy büntetés végrehajtását akadályozó, súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,

h) külön előírás vagy bíróság azonnali hatályú intézkedése alapján kiadott, közös lakóhelyről kitiltás akadályozása végett ismételt vagy súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,

i) külön előírás vagy bíróság polgári eljárásban hozott határozata alapján kiadott és jogerőre emelkedett, kapcsolattartás vagy belépés korlátozása, illetve távoltartási végzés akadályozása végett ismételt vagy súlyos következményekkel járó cselekményt követ el,

j) nyilvános rendezvények látogatásától való eltiltás büntetése letöltése során nyilvános rendezvényen vesz részt, illetve nem tesz eleget mindazoknak a tilalmaknak és kötelezettségeknek, amelyeket a bíróság számára ezen büntetés kapcsán kirótt,

k) pártfogó felügyelet meghiúsítása okán súlyos következményekkel járó cselekményt követ el, vagy

l) a munkálatok, a rendezés vagy az építmény kivitelezésének vagy átalakításának folytatására vonatkozó, jogerős határozatban foglalt tilalom ellenére folytatja a munkálatokat, a rendezést vagy az építmény kivitelezését vagy átalakítását, jóllehet az építési előírások értelmében nem egyszerű szerkezetű vagy kis alapterületű építményekről van szó, 

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki büntetőeljárásban meghiúsítja vagy alapvetően akadályozza bírósági vagy egyéb hatósági határozat végrehajtását azáltal, hogy

a) határozat tárgyát képező dolgot megsemmisít, megrongál, hasznavehetetlenné tesz, elidegenít vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy

b) fogvatartásból vagy büntetés végrehajtása alól megszökik, vagy ilyen szökésben mást segít,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki a rá polgári eljárásban eredménytelenül kiszabott, kiskorúak eltartási kötelezettségéről szóló bírósági határozat vagy bíróság által jóváhagyott megállapodás végrehajtását célzó intézkedéseket követően lehetetleníti ilyen határozat vagy megállapodás végrehajtását, illetve lehetetleníti az erőszak által fenyegetett személyek vagy kiskorúak védelme érdekében polgári eljárásban hozott azonnali hatályú intézkedések végrehajtását, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki az abból fakadó kötelezettsége elmulasztásával lehetetleníti vagy alapvetően akadályozza a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága által hozott határozat végrehajtását, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel, illetve megtévesztéssel akadályoz alkotmányos választási joga vagy népszavazáson való részvételi joga gyakorlásában, vagy mást ily módon ezen alkotmányos jogai gyakorlására kényszerít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt alkotmányos jogok gyakorlásával összefüggésben

a) szándékosan helytelenül összesíti a szavazatokat vagy megsérti a szavazással összefüggő titoksértést követ el, vagy

b) más, súlyos módon akadályozza ezen alkotmányos jogok gyakorlását.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) közfeladatot ellátó személy minőségében,

c) különös indítékból, vagy

d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki közokiratot, hivatali bélyegzőt, hivatali záróbélyeget vagy zárjegyet, hivatali címert vagy hivatali jelzést, illetve mértékjegyet hamisít, annak tartalmát alapvetően megmásítja, vagy ilyet készíttet, hogy azt eredetiként használja fel, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki hamis dokumentumok alapján jut eredeti közokirathoz, hivatali bélyegzőhöz, hivatali záróbélyeghez vagy zárjegyhez, hivatali címerhez, hivatali jelzéshez vagy mértékjegyhez.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) Háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. vagy 2. bekezdésben feltüntetett cselekményt követi el

a) és jelentős kárt okoz általa, vagy

b) különleges indokból cselekszik.

(5) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(6) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt bűnszövetségben követik el.

(7) Az 1 – 6. bekezdésekbe foglalt védelem a külföldi közokiratokra, hivatali bélyegzőkre, hivatali záróbélyegekre vagy zárjegyekre, hivatali címerekre vagy hivatali jelzésekre is vonatkozik.

(1) Aki egészségügyi dokumentációt hamisít vagy szándékos hamis egészségügyi dokumentációt készít olyan céllal, hogy azt valódinak állítsa be a közhatalmi szervek előtt, vagy ilyen egészségügyi dokumentációt készíttet azzal a céllal, hogy mint valódit használja fel a közhatalmi szerv előtt, vagy felhasználja az ilyen egészségügyi dokumentációt mint valódit a közhatalmi szerv előtt, két évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel sújtandó.

(2) Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt

a) magának vagy másnak jelentős előnyt szerezve,

b) jelentős kárt okozva,

c) mint egészségügyi dolgozó,

d) súlyos módon, vagy

e) különleges indokból követi el.

(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt elköveti és

a) azzal magának vagy másnak jelentős előnyt szerez, vagy

b) azzal jelentős kárt okoz.

(4) Három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt elköveti és

a) azzal magának vagy másnak nagyon nagy előnyt szerez, vagy

b) azzal nagymértékű kárt okoz.

(1) Aki jogosultsággal nem rendelkező személynek történő kiszolgáltatás céljából a Szlovák Köztársaság vagy olyan más állam, nemzetközi szervezet, transznacionális szervezet vagy államszövetség védelme érdekében a törvény alapján Bizalmasnak vagy Korlátozott terjesztésűnek minősített adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, amely érdekeinek védelmére a Szlovák Köztársaság kötelezte magát, vagy aki ilyen célzattal titkosított adatokat gyűjt, illetve ilyeneket jogosultsággal nem rendelkező személynek szándékosan kiszolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki külföldre történő kiszolgáltatás céljából az 1. bekezdésbe foglalt titkosított adat megszerzésére irányuló hírszerző tevékenységet folytat, vagy ilyen adatot külföldre szándékosan kiszolgáltat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki erőszakkal vagy erőszak alkalmazásának közvetlen fenyegetésével lépi át az államhatárt, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) legalább két társtettessel, vagy

c) ilyen cselekmény szervezőjeként követik el.

(3) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(4) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben katonaként követik el.

(1) Aki más, szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személynek az államhatár átlépéséhez vagy az állam területén való áthaladáshoz segítséget nyújt, számára azt megszervezi, lehetővé teszi vagy abban segíti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki vagyoni haszonszerzés vagy egyéb, anyagi előny megszerzése végett szlovák állampolgársággal vagy a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy számára

a) megszervezi a Szlovák Köztársaság államhatárának tiltott átlépését vagy területén való áthaladást, vagy azt lehetővé teszi, illetve abban segíti, vagy

b) az a) pontba foglaltak megvalósítására hamis útlevelet vagy hamis személyi igazolványt készít, szerez be, ilyenhez juttat vagy magánál tart,

három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára nagyobb haszonra szert téve,

b) különös indítékból,

c) a csempészett személyek életének és testi épségének veszélyeztetésével, embertelen vagy megalázó módon, illetve helyzetével visszaélve, vagy 

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(5) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

Aki vagyoni haszonszerzés vagy egyéb, anyagi előny megszerzése végett szlovák állampolgársággal vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban állampolgársággal vagy azok területén állandó lakhellyel nem rendelkező személy részére jogellenes tartózkodáshoz vagy a Szlovák Köztársaság, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam területén jogellenes munkavállaláshoz segítséget nyújt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki a Szlovák Köztársaság területére légi közlekedési eszközzel behatolva megsérti a légtér használatáról szóló nemzetközi előírásokat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki foglyok csoportjának a felügyelő szerv, annak utasítása vagy a fogvatartás rendje ellen irányuló nyílt ellenszegülésben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény szervezője négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki valamely közösséggel szemben életveszélyes vagy különösen nagy kárt kilátásba helyező fenyegetést alkalmaz, vagy aki közösség ellen erőszakot alkalmaz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki mással szemben életveszélyes fenyegetést alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy megalapozott félelmet keltsen, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére,

c) mást alapvető jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában történő lehetetlenítése vagy akadályozása végett,

d) különös indítékból, vagy

e) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját rendszeresen vagy tartósan félelemkeltésre, illetve mindennapi életvitelének megzavarására alkalmas módon háborgatja azáltal, hogy

a) annak vagy rá tekintettel hozzátartozójának egészségét vagy épségét sértő cselekmény elkövetésével fenyegeti,

b) közelségét keresi, illetve követi,

c) harmadik személy közreműködésével, elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával, írásban, vagy egyéb módon, annak akarata ellenére kapcsolatot létesít vele,

d) személyes vagy egyéb kapcsolat létesítése végett visszaél a személyi adataival, vagy

e) mindennapi életvitelében más módon akadályozza,

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) különös indítékból, vagy

d) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(1) Aki olyan, valótlan tényen alapuló rémhírt terjeszt, amely alkalmas arra, hogy emberek csoportjában nagymértékű zavart vagy nyugtalanságot keltsen, illetve hasonló, zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas cselekményt követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt rémhírt vagy egyéb valótlan tényt jogi személy, a Rendőrség, államigazgatási szerv vagy tömegtájékoztatási eszköz tudomására hoz, jóllehet tisztában van azzal, hogy az emberek csoportjában nagymértékű zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös visszaesőként, vagy

b) a gazdaság menetének, jogi személy gazdasági tevékenységének vagy állami szerv tevékenységének súlyoz akadályozásával, illetve egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

Aki országos válsághelyzetben rémhír terjesztése által emberek csoportjában akár gondatlanságból nagymértékű zavart, elesettség-, illetve legyőzöttségérzetet kelt, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki függőséget okozó szer hatása alatt akár gondatlanságból bódult állapotba kerül, amelyben bűncselekményre utaló cselekedetet követ el, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; ha azonban olyan, bűncselekményre utaló cselekedetet követ el, amelyre a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, ezen enyhébb büntetést kell kiszabni.

(2) Az 1. bekezdés, valamint a 23. § rendelkezése nem alkalmazandó, ha az elkövető a bódult állapotot bűncselekmény elkövetése végett idézte elő.

(1) Aki szóbelileg vagy tettlegesen, nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít vagy garázdaságot követ el azáltal, hogy 

a) másra támad,

b) nemzeti jelképet megsért,

c) történelmi vagy kulturális műemléket gyaláz,

d) pirotechnikai eszközök tiltott használatával, ülőalkalmatosság vagy sportlétesítmény szektorainak elválasztását szolgáló tárgy erőszakos megrongálásával, veszélyes tárgy sportpályára vagy a rendezvény helyszínének más területére való bedobásával súlyos módon megzavarja a nyilvános rendezvényt, vagy

e) közösülés, exhibicionizmus vagy egyéb beteges szexuális praktika folytatásával közmegbotránkozást kelt, 

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) tizennyolc évesnél fiatalabb személyek jelenlétében,

d) védett személy sérelmére, vagy

e) különös, az eltelt huszonnégy hónap során hasonló cselekmény miatt elítélt vagy büntetését letöltött visszaesőként követik el.

(1) Aki emberi maradványokat tartalmazó sírt vagy urnát, síremléket vagy sírhelyet tönkretesz, megrongál vagy meggyaláz, illetve temetkezési hely vagy egyéb, végső nyughely berendezését tönkreteszi vagy megrongálja, vagy aki temetkezési helyen vagy egyéb, végső nyughelyen kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít vagy garázdaságot követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1, bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős kárt okozva követik el.

(1) Aki halottat meggyaláz, emberi maradványokat jogosulatlanul exhumál vagy a sírhelyből eltávolít, illetve emberi maradványokkal az általánosan kötelező érvényű rendeletbe ütköző módon rendelkezik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) különös indítékból követik el.

(1) Aki mást prostitúcióra rábír, felajánl, arra felhív, ilyen célzattal kihasznál vagy szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, illetve aki más prostitúciójából nyerészkedik vagy lehetővé teszi annak gyakorlását, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt védett személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy

b) bűnszövetségben követik el.

(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki gyermeket gyermekpornográfia előállítása vagy pornográf műsor létrehozása céljából kihasznál, megszerez, felajánl vagy annak sérelmére más módon visszaélést követ el vagy ilyen visszaélés elkövetését lehetővé teszi, illetve gyermekpornográfia előállításában más módon közreműködik, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) tizenkét évesnél fiatalabb gyermek sérelmére,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy haszonra szert téve, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(1) Aki gyermekről készült pornográf felvételt sokszorosít, szállít, megszerez, hozzáférhetővé tesz vagy egyéb módon terjeszt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(3) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.

(4) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy haszonra szert téve követik el.

(1) Aki gyermekről készült pornográf felvételt tart vagy aki elektronikus hírközlő eszköz segítségével kísérletet tesz gyermekről készült pornográf felvételhez való hozzáféréshez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki gyermek pornográf műsoron vesz részt.

(1) Aki értékesítés, kölcsönzés vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal, terjesztés vagy nyilvánosságra hozatal céljából pornográf tartalmat, illetve olyan hang- vagy képhordozót, ábrázolást vagy tárgyat állít elő, vásárol, az ország területére behoz vagy egyéb módon megszerez, amely egyéb, az erkölcsöt veszélyeztető, az ember iránti tiszteletet sértő, erőszakos, illetve állattal létesített szexuális kapcsolatot vagy egyéb beteges szexuális praktikákat ábrázoló felvételt tartalmaz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt jelentős haszonra szert téve követik el.

(1) Aki 

a) gyermeknek pornográf tartalmat felkínál, átad vagy elad, vagy

b) gyermekek számára hozzáférhető helyen pornográf tartalmat tesz közzé vagy egyéb módon hozzáférhetővé, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagy nyilvánosság előtt követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve, vagy

b) pornográf tartalom, az ember iránti tiszteletet sértő, erőszakos, illetve állattal létesített szexuális kapcsolatot vagy egyéb beteges szexuális praktikákat ábrázoló felvétel hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével követik el.

(1) Aki támogat vagy nyilvánosan vagy nyilvánosan hozzáférhető helyen népszerűsít, helyesel, durván elnézően vagy megértően kezel szexuális kapcsolatot

a) gyermekkel,

b) egyenes ági rokonnal vagy testvérrel,

c) halottal,

d) állattal, vagy

e) más beteges szexuális gyakorlatot,

két évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel sújtandó.

(2)  Ugyanúgy büntetendő, mint az 1. bekezdésben szerepel, aki támogatja vagy nyilvánosan vagy nyilvánosan hozzáférhető helyen népszerűsíti, helyesli, durván elnézően vagy megértően kezeli a pedofíliát, a nekrofíliát vagy a zoofíliát.

(3) Aki a 2. bekezdésben taglalt cselekményt elköveti, nem büntetendő, ha a népszerűsítést bizonyíthatóan közművelődési, gyógyászati vagy kutatási célból teszi.

(4) Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. vagy 2. bekezdés szerinti cselekményt elköveti,

a) és jelentős haszonra tesz szert,

b) és komoly sérelmet okoz a jogaiban érintett személynek,

c) bár ugyanilyen vagy hasonló cselekményért a megelőző huszonnégy hónapban már elítélték vagy a megelőző tizenkét hónapban megbüntették, vagy

d) súlyosabb formában követi el azt.

(1) Aki másról a becsület, valamint a szakmai és az üzleti megítélés csorbítására, családi viszonyainak megrontására, illetve egyéb érdeksérelem előidézésére jelentős mértékben alkalmas tényt állít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) különös indítékból,

c) nagy nyilvánosság előtt, vagy

d) az üzleti életben, súlyosabban minősülő módon követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különösen nagy kárt okozva, vagy

b) más munkahelyének elvesztését, vállalkozásának hanyatlását vagy házasság tönkremenetelét okozva követik el.

(1) Aki jogosulatlanul kiszolgáltatja, hozzáférhetővé teszi vagy nyilvánosságra hozza

a) más személy hatósági feladatok ellátásával vagy alkotmányos jogainak gyakorlásával összefüggésben tárolt személyes adatait, vagy

b) más személy olyan személyes adatait, amelyek munkakörével, foglalkozásával vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben jutottak a tudomására, és ezáltal megszegi az általánosan kötelező érvényű rendelettel szabályozott kötelezettségét, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) az érintett személynek jelentős jogsérelmet előidézve,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) súlyosabban minősülő módon követik el.

(1) Aki másnak súlyos jogsérelmet okoz azáltal, hogy

a) valakit tévedésbe ejt, vagy

b) valaki tévedésével visszaél,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) védett személy sérelmére, vagy

c) magát közfeladatot ellátó személynek kiadva követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős haszonra szert téve követik el.

Aki magántitkot sért azáltal, hogy okirat vagy dokumentum tartalmát, hangfelvételt, vizuális vagy egyéb felvételt, számítógépes adatot vagy egyéb magánjellegű dokumentumot nyilvánosságra hoz, harmadik személy számára hozzáférhetővé tesz vagy egyéb módon felhasznál, miáltal másnak komoly jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki magánjellegű szóbeli vagy egyéb közlés bizalmas jellegét annak jogosulatlan rögzítése által, majd a felvétel harmadik személy számára hozzáférhetővé tételével vagy más módon történő felhasználásával megsérti, miáltal másnak komoly jogsérelmet okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) szervezett csoport tagjaként,

b) jelentős kárt okozva, vagy

c) maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

(3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt közfeladatot ellátó személy minőségében,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) maga vagy más számára különösen nagy haszon megszerzésére irányuló szándékkal követik el.

(1) Aki

a) különös, az eltelt tizenkét hónap során elítélt vagy az eltelt huszonnégy hónap során büntetett visszaesőként állatkínzást követ el,

b) különösen kegyetlen módon és különös szenvedést okozva követ el állatkínzást, vagy

c) kínzás által az állat pusztulását okozza,

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több állat sérelmére,

b) nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen,

c) külön törvényi védelem alá eső állat sérelmére, vagy

d) súlyosabban minősülő módon követik el.

Aki állatgondozással kapcsolatos kötelezettsége elmulasztásából kifolyólag gondatlanságból több, tulajdonában lévő vagy gondozási kötelezettségi körébe tartozó állat pusztulását vagy maradandó egészségkárosodását okozza, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól magát kivonja vagy mást kivonjon, magát vagy mást katonai szolgálatra maradandóan vagy ideiglenesen alkalmatlanná teszi vagy alkalmasságát csökkenti, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki sorozási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a sorozási kötelezettség megszegése vagy teljesítésének elodázása okán nem veti alá magát az orvosi kivizsgálásnak, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki a honvédelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesülés érdekében spekulatív magatartást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki annak érdekében, hogy

a) teljesen vagy részben mentesüljön a honvédelmi kötelezettség teljesítése alól, vagy

b) mást teljesen vagy részben mentesítsen a honvédelmi kötelezettség teljesítése alól,

spekulatív magatartást tanúsít, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Aki abból a célból, hogy a polgári védelmi kötelezettség alól magát kivonja, a behívó parancsban foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a polgári szolgálatot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki, még ha gondatlanságból is, a behívó parancsban foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a polgári szolgálatot, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki abból a célból, hogy polgári védelmi szolgálat vagy az abból fakadó kötelezettségek teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, vagy aki megtagadja a polgári védelmi szolgálatot, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki polgári védelmi szolgálat alatt elmulasztja az utasítás teljesítését vagy folyamatosan ilyen mulasztást követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki engedély nélkül 48 óránál hosszabb időre elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ezen időtartamban engedély nélkül távol marad, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki engedély nélkül 14 napnál hosszabb időre elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ezen időtartamban engedély nélkül távol marad, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki abból a célból, hogy polgári védelmi szolgálat alól magát kivonja, elhagyja a polgári védelmi szolgátat helyszínét, vagy ilyen szándékkal engedély nélkül távol marad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól magát kivonja, a behívó parancsba foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a katonai szolgálatot, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki, még ha gondatlanságból is, a behívó parancsba foglalt 24 órás határidőn belül nem veszi fel a katonai szolgálatot, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Aki a fegyveres erők mozgósításának kihirdetését követően, még ha gondatlanságból is, felesleges késedelem nélkül nem tér haza külföldről, hogy felvegye a katonai szolgálatot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki a fegyveres erők mozgósításának kihirdetését követően, még ha gondatlanságból is, megszegi a rá kirótt munkakötelezettséget vagy szolgáltatási kötelezettséget, illetve a honvédelmi elszállásolási kötelezettséget, vagy szándékosan kivonja magát ilyen kötelezettség teljesítése alól, illetve, még ha gondatlanságból is, más személyt lehetetlenít vagy akadályoz ilyen kötelezettség teljesítésében, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésével jelentős mértékben veszélyezteti a honvédelem érdekeit.

Aki hadiállapot vagy háború idején az ellenség javára tevékenykedik vagy azt bármilyen módon támogatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az a szlovák állampolgár, aki hadiállapot vagy háború idején ellenséges hadseregben vagy ellenséges fegyveres erők kötelékében teljesít szolgálatot, tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Az a szlovák állampolgár, aki engedély nélkül idegen haderőben teljesít szolgálatot, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt hadiállapot vagy háború idején követik el.

(1) Aki megtagadja a parancs teljesítését vagy szándékosan nem teljesíti azt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) katonák csoportjával,

b) fegyveresen,

c) fontos szolgálati feladat teljesítésének meghiúsítására vagy jelentős mértékű akadályozására alkalmas körülmények közt,

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva, vagy

b) a hadtest harckészültségét veszélyeztetve vagy egyéb, különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki fontos szolgálati feladat teljesítésének meghiúsítására vagy jelentős mértékű akadályozására alkalmas körülmények közt gondatlanságból elmulasztja a parancs teljesítését, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) a hadtest harckészültségét veszélyeztetve vagy egyéb, különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve, vagy

c) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki külön szolgálati feladatot ellátó katonának ellenszegül vagy azt kötelezettségének megszegésére kényszeríti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől hét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve,

b) fegyveresen,

c) katonák csoportjával, vagy

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki katonatársát durván megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával

a) elöljáróját vagy magasabb rangú katonatársát, vagy

b) alárendeltjét vagy alacsonyabb rangú katonatársát

megsérti, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) testi sértés elkövetésével,

b) szolgálat teljesítése közben,

c) őr vagy szolgálati közeg sérelmére,

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként, vagy

e) fegyveresen vagy legalább két társtettessel követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával megsérti vele azonos rangú katonatársát, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) testi sértés elkövetésével,

b) szolgálat teljesítése közben,

c) őr vagy szolgálati közeg sérelmére,

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként, vagy

e) fegyveresen vagy legalább két társtettessel követik el.

(3) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki az elöljáróval szemben

a) azt szolgálati kötelezettségeinek teljesítésében befolyásolandó, vagy

b) szolgálati kötelezettségei teljesítése közben vagy amiatt

erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást okozva,

b) fegyveresen,

c) legalább két társtettessel, vagy

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki katonatársát magáncélra jogosulatlanul igénybe veszi vagy korlátozza jogai gyakorlásában, illetve önkényesen akadályozza szolgálati kötelezettsége teljesítésében, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt alárendelttel vagy alacsonyabb rangú katonatárssal szemben követik el.

(3) A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával,

b) legkevesebb két társtettessel, vagy

c) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(4) A büntetés két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki abból a célból, hogy szolgálati feladat teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálat vagy az azokból fakadó kötelezettségek teljesítése alól magát kivonja, önmagának egészségkárosodást okoz, betegséget színlel, dokumentumot hamisít, függőséget okozó anyaggal visszaél vagy egyéb, megtévesztő magatartást tanúsít, illetve aki megtagadja a katonai szolgálat vagy az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

Aki az eltelt tizenkét hónap során legkevesebb két ízben szankcionált visszaesőként szolgálatban alkoholt fogyaszt vagy egyéb, függőséget okozó anyaggal visszaél, miáltal olyan állapotba kerül, amelyben szolgálati kötelezettségeit teljességgel vagy részben képtelen ellátni, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki válsághelyzetben, még ha gondatlanságból is, alkohol vagy egyéb függőséget okozó szer fogyasztásával szolgálat teljesítésére alkalmatlanná teszi magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól huzamosan kivonja magát, önkényesen távol marad, illetve aki 30 napnál hosszabb ideig távol marad, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) fegyveresen, vagy

b) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki 48 óránál hosszabb ideig önkényesen távol marad, illetve aki rendszeresen távol marad, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) Aki 6 napnál hosszabb ideig önkényesen távol marad, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha válsághelyzetben 24 óránál hosszabb ideig marad önkényesen távol.

(5) Aki önkényesen átáll az ellenséghez, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, még ha gondatlanságból is, megszegi az ezen szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, illetve az ezek alapján kiadott külön rendelkezéseket, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) állami vagy katonai szempontból kiemelkedően fontos őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben,

b) különösen súlyos kötelezettségszegést elkövetve,

c) válsághelyzetben, vagy

d) a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésével olyan, súlyos következményt idéz elő, amelynek elhárítására az őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat teljesítése irányult.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt szándékosan, állami vagy katonai szempontból kiemelkedően fontos őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, válsághelyzetben követik el, olyan, súlyos következményt idézve elő, amelynek elhárítására az őrszolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat teljesítése irányult.

(1) Aki felügyeleti szolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben, még ha gondatlanságból is, súlyosan minősülő módon megszegi az ezen szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki felügyeleti szolgálat vagy hasonló jellegű szolgálat ellátása közben kötelezettségei nem kellő mértékű teljesítésével lehetővé teszi személyes jellegű kedvezmények jogtalan igénybe vételét, a jogkorlátozást vagy a katonatársak egymás ellen irányuló, a szolgálat ellátását akadályozó tevékenységét a szolgálat körén belül.

(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése olyan, különösen súlyos következménnyel jár, amely bekövetkeztének meggátolására a felügyeleti szolgálat irányult, irányult, illetve az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt a szlovák haderő külföldi kiküldetésben lévő tényleges állományú tagjaként követik el.

(4) A büntetés egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki, még ha gondatlanságból is, megszegi a rádiólokátor-állomásokon, a légtér biztonságának védelmét szolgáló készenléti egységeknél vagy egyéb létesítményekben teljesített szolgálatra vonatkozó előírásokat és szabályokat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen súlyos következménnyel járó érdeksérelmet előidézve követik el.

(3) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki katonák között a katonai szolgálat vagy az elöljáró ellen elégedetlenséget szít, vagy aki más módon folyamatosan bomlasztja a fegyelmet, hat hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt válsághelyzetben követik el.

(1) Aki szolgálati kötelezettségszegés vagy kötelezettségmulasztás elkövetésével a fegyveres erők vagy fegyveres testület kárára akár gondatlanságból alapvetően csökkenti a fegyverzet, a felszerelés, egyéb dolgok vagy pénzeszközök felhasználhatóságát, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt, kis értékű dologi eszközt vagy pénzeszközt nem rendeltetésének megfelelően használ fel, vagy ahhoz beleegyezését adja, illetve aki alárendeltjeit szolgálaton kívül, magáncélra jogosulatlanul igénybe veszi vagy ezt más számára lehetővé teszi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt maga vagy más számára jelentős előny megszerzésére irányuló szándékkal, vagy

b) az (1) vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekmény szándékos elkövetésével a harcképesség csökkenését, jelentős kárt okozva vagy egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt szándékosan, válsághelyzetben követik el.

Aki harchelyzetben gyávaságból vagy csüggedtségből megadja magát, nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki harchelyzetben önkényesen elhagyja szolgálati helyét, három évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki harchelyzetben kivonja magát harci kötelességének teljesítése alól vagy megtagadja a fegyver használatát, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki harchelyzetben fegyvert vagy egyéb harcászati anyagot eldob, elhagy, illetve hasznavehetetlenné tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény különösen súlyos következménnyel jár.

Aki anélkül, hogy az a harchelyzetből következne, parancsnoki kötelességének megszegésével, még ha gondatlanságból is, az alárendelt katonákat, a rábízott harcállást, harceszközt vagy más hadianyagot az ellenségnek megadja, elfogni engedi vagy kiszolgáltatja, ha nem az ellenség támogatásának szándékával cselekedett, három évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki a béke megbomlasztásának szándékával bármilyen módon háborúra uszít, háborús propagandát folytat vagy bármilyen módon támogatja azt, egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) idegen hatalommal vagy közfeladatot ellátó külföldi személlyel szövetkezve,

b) bűnszövetségben, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki valamely nemzeti, nemzetiségi, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával

a) ilyen csoport tagjának súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz,

b) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,

c) a csoporthoz tartozó gyermekeket erőszakkal más csoportba elhurcolja, vagy

d) a csoport tagjait olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek annak teljes vagy részleges fizikai megsemmisülését célozzák,

tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés húsz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt háború vagy fegyveres konfliktus idején követik el.

(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt több személy halálát okozva követik el.

(1) Aki olyan szándékból, hogy az állam alkotmányos rendjét vagy védelmi képességét megkárosítsa, megzavarja vagy lerombolja az állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, gazdasági vagy társadalmi struktúráját, súlyos módon megfélemlítse a lakosságot, vagy az állam kormányát vagy más közhatalmi szervét vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit hajtson végre, hagyjon figyelmen kívül vagy eltűrjön,

a) támadás elkövetésével fenyeget vagy életet, emberi egészséget vagy személyi szabadságot veszélyeztető támadást hajt végre,

b) megsemmisít, működésképtelenné tesz vagy megrongál közösségi berendezést, közlekedési hálózatot, távközlési rendszert, beleértve az informatikai rendszer működésének komoly akadályozását vagy az informatikai rendszer működésének megszakítását, tengerpart menti sekély zónákban rögzített platformot, energetikai berendezést, vízgazdálkodási berendezést, egészségügyi berendezést vagy más fontos berendezést, közterületet vagy közvagyont, vagy ilyen cselekedettel fenyeget,

c) megzavarja, működésképtelenné teszi vagy megszakítja a vízszolgáltatást, a villamos áram-szolgáltatást vagy más alapvető természeti forrással teszi ezt halálos veszélynek vagy súlyos egészségkárosodásnak kitéve az embereket, vagy idegen vagyont nagymértékű károsodásnak tesz ki, vagy ilyen cselekedet elkövetésével fenyeget,

d) hatalmába kerít repülőgépet, hajót, más személyszállító eszközt vagy teherszállító eszközt, vagy, tengerpart menti sekély zónákban rögzített platformot,  vagy ha ilyen közlekedési eszközt vagy rögzített platformot ellenőrzése alá von vagy megsemmisít, vagy komolyan megrongálja a navigációs berendezést vagy beavatkozik annak működésébe, vagy hamis információt terjeszt, amivel veszélyezteti az emberek életét és egészségét, az ilyen közlekedési eszköz biztonságát, vagy idegen vagyont nagymértékű károsodásnak tesz ki, vagy ilyen cselekedettel fenyeget,

e) robbanószert, hasadóanyagot, radioaktív anyagot, vegyi anyagot, biológiai ágenseket vagy toxinokat, lőfegyvert, atomfegyvert, radiológiai fegyvert, vegyi fegyvert vagy más fegyvert, harcászati eszközt vagy hasonló jellegű anyagot követel, előállít, beszerez, rejteget, birtokol, tart, behoz, kivisz, mozgat, szállít, rendelkezésre bocsát vagy másként felhasznál, vagy nukleáris fegyvert, biológiai fegyvert, vegyi fegyvert vagy más fegyvert vagy harcászati eszközt vagy robbanószert fejleszt vagy kutat, vagy berendezést nukleáris anyagok, sugárzó anyagok, vegyi anyagok vagy biológiai ágensek és toxinok gyártására, vagy ilyen cselekedettel fenyeget,

f) embereket halálos veszélynek vagy súlyos egészségkárosodásnak, idegen vagyont nagymértékű kárnak tesz ki azzal, hogy tüzet vagy árvizet okoz, robbanószer, gáz, villamos áram vagy más hasonló káros anyag vagy erő hatásának tesz ki, vagy hasonló veszélyes tevékenységet engedélyez, vagy az ilyen veszélyt növeli vagy nehezíti annak elhárítását vagy mérséklését, vagy ilyen cselekedettel fenyeget, húsztól huszonöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő.

(2) Életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. bekezdésben felsorolt cselekményt követi el

a) és azzal több személynek súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz,

b) védett személy sérelmére,

c) fegyveres erők vagy fegyveres testületek ellen,

d) veszélyes csoport tagjaként, vagy

e) válsághelyzetben.

(1) Aki háború idején szervezett fegyveres csoport más állam területén folytatott harci tevékenységében vesz részt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki

a) nagy nyilvánosság előtt az 1. bekezdésbe foglalt bűncselekmény elkövetésére buzdít,

b) mást az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetésére vagy részességre rábír,

c) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából robbanószerek, lőfegyverek vagy egyéb fegyverek, káros vagy egyéb veszélyes anyagok, illetve egyéb speciális módszerek vagy harcászati technikák előállítására és felhasználására vonatkozó ismereteket szolgáltat vagy szerez, vagy

d) az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése céljából anyagi eszközöket szolgáltat, szolgáltatásokat biztosít, együttműködést tanúsít vagy megteremti annak egyéb feltételeit.

(1) Aki nyilvánosan bujtogat terrorcselekmény egyes fajtáinak elkövetésére vagy nyilvánosan helyesel egyes terrorcselekményeket, háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) módszertani vagy technikai ismereteket szerez be vagy készségeket sajátít el robbanószer, lőfegyver, nukleáris fegyver, biológiai fegyver, vegyi fegyver, hasadóanyagok, radioaktív anyagok, vegyi anyagok, biológiai ágensek és toxinok vagy más ártalmas anyagok, vagy terrorizmus bűncselekmény elkövetésének céljait szolgáló veszélyes anyagok előállításról, raktározásáról, szállításáról vagy felhasználásáról,

b) módszertani vagy technikai ismereteket nyújt el robbanószer, lőfegyver, nukleáris fegyver, biológiai fegyver, vegyi fegyver, hasadóanyagok, radioaktív anyagok, vegyi anyagok, biológiai ágensek és toxinok vagy más ártalmas anyagok vagy terrorizmus bűncselekmény elkövetésének céljait szolgáló veszélyes anyagok előállításról, raktározásáról, szállításáról vagy felhasználásáról,

c) mást megkér, hogy kövessen el vagy vegyen részt valamilyen terrorista bűncselekmény elkövetésében, héttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki önmaga vagy más személy közvetítésével, közvetlenül vagy közvetetten dolgokat, pénzeszközöket vagy más eszközöket halmoz fel vagy nyújt terrorizmus elkövetőjének, terrorcsoportnak, terrorcsoport tagjának, vagy a terrorizmus valamely bűncselekményének elkövetése céljára, vagy dolgokat, pénzeszközöket vagy más eszközöket halmoz fel olyan szándékkal, hogy azok felhasználhatók legyenek vagy annak tudatában, hogy azokat ilyen célra használhatják fel, héttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésben meghatározott mértékűvel azonosan büntetik azt, aki önmaga vagy más személy közvetítésével dolgokat, pénzeszközöket vagy más eszközöket nyújt olyan személy közeli hozzátartozójának, aki részt vesz vagy részt vett terrorizmus valamely bűncselekményének előkészítésében, kísérletében vagy elkövetésében, kimondotta azért, mert az ilyen cselekményben részt vesz vagy részt vett.

(3) Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetik az elkövetőt, ha az 1. bekezdésben szereplő cselekményeket

a) nagyobb kihatással, vagy

b) veszélyes csoport tagjaként követi el.

(1) Aki a Szlovák Köztársaságból vagy a Szlovák Köztársaság területén áthaladva más államba utazik terrorizmus valamely bűncselekményének elkövetése céljából, kivéve a 313. és 314. § szerinti terrorizmus bűncselekményt és a 419. § szerinti terrortámadást, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésben meghatározott mértékűvel azonosan büntetik azt, aki más államból utazik a Szlovák Köztársaságba terrorizmus valamely bűncselekményének elkövetése céljából, kivéve a 313. és 314. § szerinti terrorizmus bűncselekményt és a 419. § szerinti terrortámadást.

(1) Aki a hatósági jogkörök gyakorlásával összefüggésben, hatóság kezdeményezésére, illetve annak kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével másnak kínzással vagy egyéb embertelen vagy kegyetlen bánásmód alkalmazásával testi vagy lelki gyötrelmet okoz, két évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) legkevesebb két társtettessel,

b) súlyosabban minősülő módon,

c) védett személy sérelmére,

d) különös indítékból, vagy

e) személyi szabadságában a törvénnyel összhangban korlátozott személy sérelmére követik el.

(3) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva,

b) más alapvető szabadságjog-gyakorlásának megakadályozása vagy akadályozása végett, vagy

c) bűnszövetségben követik el.

(4) A büntetés tizenkét évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, vagy

b) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki az államhatalom képviselőjeként vagy az államhatalom felhatalmazásával, támogatásával vagy hallgatólagos beleegyezésével tevékenykedő csoport tagjaként mást letartóztat, fogva tart, elrabol vagy személyi szabadságától más módon megfoszt, majd ezt követően elutasítja a szabadságkorlátozás tényének megerősítését, eltitkolja ezen személy tartózkodási helyét, vagy további sorsáról nem szolgál tájékoztatással, s ezáltal mást a személyiségi jogvédelem gyakorlásában korlátoz, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki felettesként

a) tudomással bírt arról vagy rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a hatáskörébe tartozó beosztottak elkövették az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt vagy szándékukban állt elkövetni azt,

b) tényleges felelősség terhelte az 1. bekezdésbe foglalt cselekménnyel összefüggő tevékenységgel és tevékenységek felügyeletével kapcsolatban, vagy

c) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.

(3) Tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha

a) a bűncselekmény olyan gyermek jogtalan elhurcolásával valósul meg, akinek sérelmére az 1. bekezdésben foglalt cselekményt elkövették, illetve aki fogságban született, miközben az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt anyja sérelmére követték el,

b) a bűncselekmény olyan gyermek jogtalan elhurcolásával valósul meg, akinek apja, anyja vagy törvényes képviselője sérelmére az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt elkövették, vagy

c) a cselekmény elkövetője meghamisítja, eltitkolja vagy megsemmisíti az a) és a b) pontokba foglalt gyermek valós személyazonosságát igazoló dokumentumokat.

(4) A büntetés tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. és a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) védett személy sérelmére, vagy

b) súlyos egészségkárosodást vagy halált okozva követik el.

(1) Aki az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló, illetve faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási alapon gyűlöletre uszító csoport, mozgalom vagy eszme alapításában, támogatásában vagy népszerűsítésében részt vesz, illetve aki olyan csoport, mozgalom vagy eszme alapításában, támogatásában vagy népszerűsítésében vesz részt, amely a múltban az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányult, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen,

b) súlyosabban minősülő módon, vagy

c) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki nagy nyilvánosság előtt vagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyen elsősorban zászlók, jelvények, egyenruhák vagy jelszavak használatával az alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló vagy irányult, illetve faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási alapon gyűlöletre uszító csoport, mozgalom vagy eszme iránti szimpátiáját kifejezi, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során az eredetire utaló, módosított zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat vagy jelszavakat használ.

(1) Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagot állít elő vagy ilyenek előállításában részt vesz, három évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon, vagy

b) szélsőséges csoport tagjaként követik el.

(1) Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagot sokszorosítás útján előállít, szállít, megszerez, hozzáférhetővé tesz, forgalomba hoz, az ország területére behoz vagy onnan kivisz, felkínál, árusít, küldöz vagy terjeszt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyosabban minősülő módon,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) szélsőséges csoport tagjaként követik el.

Aki szélsőséges nézeteket propagáló anyagot birtokol, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét, a fasiszta, a kommunista vagy egyéb önkényuralmi, az alapvető emberi és szabadságjogok erőszakos elnyomására irányuló eszméken alapuló rendszerek által elkövetett bűntettek tényét tagadja, kétségbe vonja, helyesli vagy azokat igazolni törekszik, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja, helyesli, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy igazolni törekszik a népirtást, a háborús uszítást, az emberiesség elleni vagy háborús bűntetteket, és cselekedete alkalmas arra, hogy a lakosság csoportja vagy annak tagja ellen uszítson vagy gyűlöletet keltsen, amennyiben ezen cselekmény elkövetőjét vagy részesét a nemzetközi közjog alapján létrehozott, a Szlovák Köztársaság által is elismert nemzetközi bíróság vagy a Szlováki Köztársaság bírósága jogerősen elítélte.

(1) Aki nagy nyilvánosság előtt

a) valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely fajt vagy etnikai csoportot, vagy

b) a lakosság egy csoportját vagy egyént vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai, származáson, bőrszínen, vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozása, illetve vallásfelekezeten kívül állása miatt

gyaláz, egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) szélsőséges csoport tagjaként,

b) közfeladatot ellátó személy minőségében, vagy

c) különös indítékból követik el.

(1) Aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egy csoportja vagy egyén ellen vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai, származáson, bőrszínen, szexuális irányultságon, vallási meggyőződésen alapuló hovatartozása, illetve vallásfelekezeten kívül állása miatt erőszakra vagy jogaik és szabadságuk korlátozására uszít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény megvalósítására irányuló szövetkezésben vagy gyülekezésben részt vesz.

(3) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. és a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) különös indítékból,

b) közfeladatot ellátó személy minőségében,

c) szélsőséges csoport tagjaként, vagy

d) válsághelyzetben követik el.

(1) Aki a lakosság egy csoportja ellen apartheidet vagy faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási elkülönítést, illetve egyéb, kiterjedt vagy módszeres hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) szélsőséges csoport tagjaként,

b) közfeladatot ellátó személy minőségében,

c) különös indítékból,

d) a lakosság egy csoportját embertelen és megalázó bánásmódnak kitéve,

e) a lakosság egy csoportját súlyos egészségkárosodás vagy halál veszélyének kitéve, vagy

f) válsághelyzetben követik el.

Aki a civil lakosság ellen irányuló átfogó vagy módszeres támadás részeként

a) emberölést követ el,

b) éhínséget idéz elő,

c) emberkereskedelmet követ el,

d) a lakosságot annak jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti vagy erőszakkal áttelepíti,

e) másnak súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okoz,

f) mást szexuális erőszak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra, illetve hasonló súlyú szexuális erőszak eltűrésére kényszerít,

g) a lakosság egy csoportját politikai, faji, nemzetiségi, etnikai, kulturális vagy vallási alapon, nemi hovatartozása miatt vagy egyéb okból üldöztetésnek teszi ki,

h) mást fogva tart vagy személyi szabadságától a nemzetközi jog alapszabályaiba ütköző módon megfoszt, illetve bármilyen más módon szabadságában korlátoz és elhurcol,

i) apartheidet, illetve egyéb kirekesztést és hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy

j) egyéb, embertelen cselekményt követ el, tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki háború idején elrendeli

a) tiltott hadieszköz vagy hasonló jellegű anyag használatát, vagy aki ilyen eszközt vagy anyagot használ, vagy

b) tiltott hadviselési mód alkalmazását, vagy aki ilyen hadviselési módot alkalmaz,

négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki parancsnokként a nemzetközi jog hadieszközökre és hadviselési módokra vonatkozó rendelkezéseibe ütköző módon, szándékosan

a) civilek életét oltja ki a harci művelet során, vagy azok egészségét és vagyonát veszélyezteti, megtorló támadást indít ellenük, illetve katonailag védtelen létesítmény vagy demilitarizált övezet ellen,

b) duzzasztóművet, atomerőművet vagy hasonló, veszélyes erőforrásokat magában foglaló létesítményeket semmisít meg vagy károsít meg, vagy

c) humanitárius feladatot ellátó létesítményt, illetve nemzetközi szerződés által védett kulturális vagy természeti javakat semmisít meg vagy károsít meg.

(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki hadműveleti területen, harctéren vagy hadműveletek által sújtott vagy megszállt területen

a) más kényszerhelyzetét kihasználva javakra tesz szert,

b) polgári javakat önkényesen megsemmisít vagy azokat katonai szükségletre hivatkozva elkobozza, vagy

c) az elesetteket vagy a sebesülteket fosztogatja,

négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy

b) a nemzetközi jog alapján védelmet élvező személyek sérelmére vagy dolgok kárára követik el.

(3) A 2. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) súlyos egészségkárosodást, vagy

b) jelentős kárt okozva követi el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) halált, vagy

b) különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki háború idején a Vöröskereszt jelvénnyel, illetve az egészségügyi vagy evakuálási célokat szolgáló intézmények, közlekedési eszközök vagy személyzet megjelölésére szolgáló, a nemzetközi jog által védett más jelzéssel visszaél, három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki háború idején visszaél az Egyesült Nemzetek Szervezete jelvényével, illetve valamely semleges vagy háborús félnek nem minősülő ország állami lobogójával, címerével, katonai rangjelzésével vagy egyenruhájával.

(3) A büntetés tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt a háborús taktika részeként, visszaélésszerűen,

a) több személy halálát okozva,

b) különösen nagy kárt okozva, vagy

c) egyéb, különösen súlyos érdeksérelmet előidézve követik el.

(1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét megsérti vagy jogtalanul visszatartja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során a hadikövet vagy kísérője ellen erőszakot alkalmaz, és ezzel azok súlyos egészségkárosodását okozza, négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az 1. bekezdésbe foglalt cselekmény elkövetése során a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Aki háború idején

a) visszaél a ráruházott katonai rekvirálási jogkörrel,

b) jogosulatlanul rekvirál, vagy

c) elutasítja a katonai rekvirálás során lefoglalt dolgokra, valamint azok mennyiségére vonatkozó bizonylat kiállítását,

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) jelentős kárt okozva,

b) erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, vagy

c) a nemzetközi jog alapján védelmet élvező személyek sérelmére vagy dolgok kárára követik el.

(3) A büntetés három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt különösen nagy kárt okozva követik el.

(1) Aki háború idején megsérti a nemzetközi jog előírásait, és a védtelen civil lakossággal, a menekültekkel, a sebesültekkel és a fegyveres erők azon tagjaival szemben, akik már letették a fegyvert, kegyetlen bánásmódot tanúsít, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki háború idején, megsértve a nemzetközi jog előírásait

a) nem foganatosít hatékony intézkedéseket a segítségre szoruló személyek, kiváltképp a gyerekek, nők, sebesültek vagy idős emberek védelme érdekében, illetve gátolja az ilyen intézkedéseket, vagy

b) gátolja vagy lehetetlenné teszi az ellenség, a semleges vagy egyéb állam polgári védelmi szervezetei számára humanitárius feladataik teljesítését. 

(3) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást, halált vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

(1) Aki háború idején nemzetiségi, faji vagy etnikai alapon emberiesség elleni bűncselekményeket követ el, illetve erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával terrorizálja a védtelen civil lakosságot, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt büntetés érvényes arra is, aki az 1. bekezdésbe foglalt időszakban

a) az elfoglalt területen vagy az azzal szomszédos övezetben megsemmisíti vagy súlyosan károsítja a civil lakosság alapvető életszükségleteit biztosító forrásokat, vagy önkényesen megtagadja a túlélés szempontjából elengedhetetlen segítséget,

b) indokolatlanul késlelteti a civil lakosság vagy hadifoglyok visszatérést,

c) indokolatlanul kitelepíti az elfoglalt terület civil lakosságát,

d) az elfoglalt területre saját országának lakosságát telepíti, vagy

e) önkényesen meggátolja a civil lakosság vagy a hadifoglyok által elkövetett bűncselekmények ügyében az igazságos eljárás lefolytatását.

(3) A büntetés tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. vagy a 2. bekezdésbe foglalt cselekményt súlyos egészségkárosodást, halált vagy egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve követik el.

(1) Aki a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 8. cikkelye alapján háborús bűntettnek minősülő cselekményt követ el, tizenkét évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az 1. bekezdésbe foglalt cselekményt

a) több személy súlyos egészségkárosodását vagy halálát okozva, illetve egyéb, különösen súlyos sérelmet előidézve, vagy

b) fizetség fejében követik el.

Aki háború idején

a) nemzetközi egyezmény alapján védettséget élvező, a kulturális javak körébe tartozó tárgyat súlyos mértékben megrongál vagy elidegenít,

b) ilyen dolog kárára fosztogatást, vandalizmust vagy egyéb visszaélést követ el,

c) ilyen dolgot a nemzetközi egyezményben foglaltakkal ellentétben támadás célpontjává tesz, vagy

d) nemzetközi egyezmény alapján fokozott védettséget élvező, a kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy annak közvetlen környezetét a nemzetközi egyezményben foglaltakkal ellentétben harcászati tevékenység támogatására használ fel,

három évtől tíz terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1) Ezen fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában háborúnak minősül

a) a nemzetközi fegyveres konfliktus, vagy

b) az állam területén a kormányzati erők és a szervezett fegyveres csoportok közti, vagy ilyen csoportok közti, elhúzódó fegyveres konfliktus, a belviszályok és az olyan villongások kivételével, mint a felkelések, az erőszakos cselekmények egyedi, elszigetelt esetei vagy hasonló jellegű, egyéb cselekmények.

(2) Katonai parancsnoknak minősül a ténylegesen katonai parancsnokként eljáró személy is.

(3) A katonai parancsnokot büntetőjogi felelősség terheli az ezen fejezetbe foglalt, a tényleges parancsnoksága és irányítása alatt álló fegyveres erők által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában akkor is, ha ezek elkövetését a parancsnok részéről történt mulasztás idézte elő, amennyiben

a) tudomással bírt vagy a körülményekre tekintettel az adott időpontban tudomással kellett bírnia arról, hogy a fegyveres erők ilyen bűncselekményt követtek el vagy ilyen bűncselekmény elkövetését tervezték, és

b) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, a cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta a cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.

(4) A felettest, a 3. bekezdésbe foglalt felettes kivételével, büntetőjogi felelősség terheli az ezen fejezetben foglalt, a tényleges irányítása alatt álló beosztottak által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában akkor is, ha ezek elkövetését a felettes részéről történt mulasztás idézte elő, amennyiben

a) tudomással bírt a beosztottjai által elkövetett vagy tervezett bűncselekményekre vonatkozó információkról, vagy ezeket szándékosan figyelmen kívül hagyta, 

b) a bűncselekmények olyan aktivitásokkal függtek össze, amelyek a felettes tényeleges felelősségi és irányítási körébe tartoztak, és

c) hatáskörén belül elmulasztotta a szükséges és megfelelő, a cselekmény megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló intézkedések foganatosítását, illetve elmulasztotta a cselekmény jelentését az illetékes nyomozó hatóságok vagy bűnüldöző szervek felé.

Jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusai, amelyek a mellékletben vannak feltüntetve.

Átmeneti rendelkezések

(1) Annak megítélésére, hogy a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt bűncselekmény jelen törvény értelmezésében vétség, bűntett vagy súlyosabban minősülő bűntett jegyeit mutatja-e, jelen törvény 10. és 11. §-ának rendelkezései alkalmazandók, a vétkesség formájától és a Tt. 140/1961 .sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt büntetési tételtől függően.

(2) A szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás vagy a jelen törvény hatályba lépését követően kiszabott büntetések fennmaradó részére vonatkozó feltételes eltekintés feltételei teljesítésének elbírálása során a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvénybe foglalt bűncselekmények esetében a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás vagy a jelen törvény hatályba lépését követően kiszabott büntetések fennmaradó részére vonatkozó feltételes eltekintés feltételei teljesítésének elbírálása során a korábbi előírásokat kell alkalmazni. A Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § 1. bekezdése alapján különösen súlyos szabadságvesztés büntetésre ítélt személy csak a kiszabott büntetési tétel háromnegyedének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra; az idézett rendelkezés alapján életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy nem bocsátható feltételes szabadságra.

(5) A 47. § 2. bekezdésének rendelkezése érvényes azon személyre is, amely a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § 1. bekezdésében foglalt bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt volt szankcionálva, amennyiben ezen személy jelen törvény hatályba lépését követően további, a 47. § 2. bekezdésébe foglalt bűncselekményt követett el.

(6) A bíróság a 34. § 8. bekezdésének d) pontja alapján hozhat ítéletet abban az esetben is, ha az elkövető a Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntetőtörvény 43. § (1) bekezdésébe foglalt bűncselekmények valamelyikének jelen törvény hatályba lépését megelőzően történt elkövetése miatt volt szankcionálva.

(1) Ha jelen törvény legalacsonyabb, közepes vagy legmagasabb védettségi fokozatú büntetés-végrehajtási intézetről rendelkezik, az alatt a korábbi előírások alapján első, második és harmadik fokozatú javító-nevelő csoportba történt besorolás értendő.

(2) Ha a jelen törvény hatályba lépését megelőzően kibocsátott általános érvényű jogszabályok különösen súlyos bűncselekményről rendelkeznek, az alatt jelen törvény alkalmazásában bűntett értendő.

A 269.a § csak abban az esetben alkalmazandó, ha az elkövető vagy az eladó szankcionálására korábbi határozat alapján 2008. december 19-ét követően került sor.

Ha a cselekmény büntethetőségének elbírálására és a büntetés kiszabására 2009. január 1-e előtt hatályos törvény alapján kerül sor, a szlovák koronában kifejezett pénzbüntetést 2009. január 1-ét követően az átváltási árfolyam alapján euróra kell átszámítani és a kerekítésre, illetve az euró bevezetésére vonatkozó egyéb, általános érvényű jogszabályokban foglalt szabályoknak megfelelően kell kerekíteni.

Pénzösszeg 83.a §-ba foglalt vagy vagyon 83.b §-ba foglalt elkobzása jogi személlyel szemben csak abban az esetben foganatosítható, ha a 83.a § 1. bekezdésében vagy a 83.b § 1. bekezdésébe foglalt bűncselekmény megvalósítására, még ha kísérleti stádiumában is, sor került, vagy ha a bűnrészesség 2010. augusztus 31-ét követően valósult meg.

A 61. § 3. és 5. bekezdésének rendelkezése a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt bűncselekmények némelyikét 2011. november 1-e előtt elkövető személyre is vonatkozik, amennyiben ezen személy 2011. november 1-ét követően további, a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt bűncselekmények némelyikét követte el. A bíróság azonban nem köteles figyelembe venni a 2011. november 1-e előtt hozott ítéletet, ha tekintettel a korábbi esetek különös körülményeire, a 61. § 3. vagy 5. bekezdésébe foglalt foglalkozástól eltiltás büntetés büntetési tételének kiszabása az elkövetőre nézve aránytalanul szigorú lenne.

Az Európai Unió más tagállamának bírósága által a 7.b § 2. bekezdése alapján hozott, 2013. január 1-ét megelőzően hatályba lépett ítéletet nem kell figyelembe venni.

(1) A Tt. 140/1961. sz., többször módosított Büntető-törvény alapján kiszabott kitoloncolás büntetés letöltésének elrendelésétől számított tizenöt év elteltével letöltöttnek minősül; a 93. § 2. bekezdésének rendelkezései továbbra is érvényesek.

(2) A kitoloncolás büntetés 1. bekezdésbe foglalt letöltésének tényéről az elítélt kérelme alapján vagy annak hiányában is az ügyben első fokon ítéletet hozó bíróság tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó rendszert.

Jelen törvénynek a műszaki berendezések által történő felügyeletre vonatkozó, 2016. január 1-től hatályos rendelkezései a 2016. január 1-ét megelőzően jogerősen hozott vonatkozásában nem alkalmazandók.

A 67. § 2. bek.-ét és a 68. § 1. bek.-ét a 2019. augusztus 1-től hatályos megfogalmazásban alkalmazzák arra az elítéltre is, akire életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetést mértek ki 2019. július 31-éig hatályos törvény a 34. § 8. bekezdése és a 67. § 3. bekezdése értelmében.

Hatályát veszíti:

1. a Tt. 165/1950 sz., a béke megőrzéséről szóló törvénye,

2. a Tt. 140/1961 sz. Büntető-törvényének a Tt. 53/1963 sz. törvényének, a Tt. 184/1964 sz. törvényének, a Tt. 56/1965 sz. törvényének, a Tt. 81/1966 sz. törvényének, a Tt. 148/1969 sz. törvényének, a Tt. 45/1973 sz. törvényének, a Tt. 43/1980 sz. törvényének, a Tt. 10/1989 sz. jogszabályi intézkedésének, a Tt. 159/1989 sz. törvényének, a Tt. 47/1990 sz. törvényének, a Tt. 84/1990 sz. törvényének, a Tt. 175/1990 sz. törvényének, a Tt. 457/1990 sz. törvényének, a Tt. 545/1990 sz. törvényének, a Tt. 490/1991 sz. törvényének, a Tt. 557/1991 sz. törvényének, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmánybíróságának 1992. szeptember 4-én kelt, a Tt. 93/1992 sz. alatt közétett határozatának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 177/1993 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 248/1994 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 102/1995 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 233/1995 sz. törvényének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 100/1996 sz. törvényének, a Tt. 13/1998 sz. törvényének, a Tt. 129/1998 sz. törvényének, a Tt. 10/1999 sz. törvényének, a Tt. 183/1999 sz. törvényének, a Tt. 399/2000 sz. törvényének, a Tt. 253/2001sz. törvényének, a Tt. 485/2001 sz. törvényének, a Tt. 237/2002 sz. törvényének, a Tt. 421/2002 sz. törvényének, a Tt. 448/2002 sz. törvényének, a Tt. 553/2002 sz. törvényének, a Tt. 457/2003 sz. törvényének, a Tt. 403/2004 sz. törvényének, a Tt. 576/2004 sz. törvényének, a Tt. 613/2004 sz. törvényének, a Tt. 757/2004 sz. törvényének és a Tt. 227/2005 sz. törvényének olvasatában,

3. a Tt. 120/1962 sz., az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló törvénye,

4. a Tt. 448/2002 sz., a pártfogó felügyeletről szóló törvénye, amely módosítja és kiegészíti a Tt. 140/1961 sz., többször módosított Büntető-törvényét a Tt. 550/2003 sz. törvényének olvasatában.

Jelen törvény 2006. január 1-én lép hatályba.

1. A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról ((az EU Hivatalos Lapja, fej. 19/köt. 24; az EK Hivatalos Lapja L 328, 2002. 12. 5.).

2. A Tanács 2000. május 29-i 2000/383/IB kerethatározata az euró bevezetésével kapcsolatos pénzhamisítás elleni, büntetőjogi és egyéb szankciókkal megvalósuló védelem megerősítésről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 1; az EK Hivatalos Lapja L 140, 2000. 6. 14.) a Tanács 2001. december 6-i 2001/888/IB kerethatározata (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 329, 2001. 12. 14.) olvasatában.

3. A Tanács 2001. március 15-i 2001/220/IB kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 82, 2001. 3. 22.).

4. A Tanács 2001. május 28-i 2001/413/IB kerethatározata a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 15/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 149, 2001. 6. 2.).

5. A Tanács 2001. június 26-i 2001/500/IB kerethatározata a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 4; az EK Hivatalos Lapja L 182, 2001. 7. 5.).

6. A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 164, 2002. 6. 22.).

7. A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EK Hivatalos Lapja L 328, 2002. 12. 5.).

8. A Tanács 2003. július 22-i 2003/568/IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja különkiadása, fej. 19/köt. 6; az EU Hivatalos Lapja L 192, 2003. 7. 31.).

9. A Tanács 2004. október 25-i 2004/757/IB kerethatározata a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (az EU Hivatalos Lapja L 335, 2004. 11. 11.).

10. A Tanács 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározata a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja L 328, 2008. 12. 6.).

11. A Tanács 2005. február 24-i 2005/222/IB kerethatározata az információs rendszerek elleni támadásokról (az EU Hivatalos Lapja L 69, 2005. 3. 16.).

12. A Tanács 2008. november 28-i 2008/919/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 330, 2008. 12. 9.).

13. A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (az EU Hivatalos Lapja L 300, 2008. 11. 11.).

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/99/EK irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről (az EU Hivatalos Lapja L 328, 2008. 12. 6.).

15. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelve az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (az EU Hivatalos Lapja L 168, 2009. 6. 30.).

16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/123/EK irányelve a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 280, 2009. 10. 27.).

17. A Tanács 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (az EU Hivatalos Lapja L 220, 2008. 8. 15.).

18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 101, 2011. 4. 15.).

19. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 335, 2011. 12. 17.).

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (az EU Hivatalos Lapja, fej. 5/köt. 5) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2011. április 5-i 492/2011 sz. rendelete olvasatában (az EU Hivatalos Lapja L 141, 2011. 5. 27.).

21. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/62/EU irányelve az euró és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 151, 2014. 5. 21.).

22. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/99/EU irányelve az európai védelmi határozatról (az EU Hivatalos Lapja L 338, 2011. 12. 21.). 

23. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (az EU Hivatalos Lapja L 218, 2013. 8. 14.).

24. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 2014/42/EU irányelve a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (az EU Hivatalos Lapja L 127, 2014. 4. 29.).

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (az EU Hivatalos Lapja L 173, 2014. 6. 12.).

26. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küz-delemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felvál-tásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31.)

27. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21.)

28. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28.)