+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o obecnom zriadení
Zákon o obecnom zriadení (180/2014)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 29.05.2014
Platnosť od: 26.06.2014
Účinnosť od: 01.07.2014
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
06.09.1990   369/1990
Hatályos 2014. július 1-től 2015. június 30-ig

Tt. 369/1990.

Törvény
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL


Kelt: 1990. szeptember 6.


Módosítva:
Tt. 96/1991., hatályos 1991. április 1-től
Tt. 130/1991., hatályos 1991. április 15-től
Tt. 421/1991., hatályos 1991. november 1-től
Tt. 500/1991., hatályos 1991. december 11-től
Tt. 564/1991., hatályos 1992. január 1-től
Tt. 11/1992., hatályos 1992. január 16-tól
Tt. 295/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 43/1993., hatályos 1993. február 15-től
Tt. 252/1994., hatályos 1994. szeptember 19-től
Tt. 287/1994., hatályos 1995. január 1-től
Tt. 229/1997., hatályos 1997. szeptember 1-től
Tt. 225/1998., hatályos 1998. július 13-tól
Tt. 233/1998., hatályos 1998. július 28-tól
Tt. 453/2001., hatályos 1998. július 28-tól
Tt. 185/1999., hatályos 1999. július 24-től
Tt. 389/1999., hatályos 1999. december 31-től
Tt. 453/2001., hatályos 1999.december 31-től
Tt. 6/2001., hatályos 2001. február 1-től
Tt. 453/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 205/2002., hatályos 2002. május 8-tól
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 369/2004., hatályos 2004. július 1-től
Tt. 535/2004., hatályos 2004. október 28-tól
Tt. 583/2004., hatályos 2004. november 1-től
Tt. 615/2004., hatályos 2004. november 25-től
Tt. 583/2004., hatályos 2005. január 1-től
Tt. 757/2004., hatályos 2005. április 1-től
Tt. 171/2005., hatályos 2005. május 1-től
Tt. 628/2005., hatályos 2006. január 2-től
Tt. 616/2006., hatályos 2006. november 30-tól
Tt. 267/2006., hatályos 2007. január 1-től
Tt. 334/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 205/2008., hatályos 2008. június 13-tól
Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 511/2009., hatályos 2009. december 9-től
Tt. 102/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 102/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 267/2006., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 204/2010., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 361/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 160/2014., hatályos 2014. június 15-től
Tt. 180/2014., hatályos 2014. július 1-től


A Szlovák Nemzeti Tanács a következő törvényt alkotta:


ELSŐ RÉSZ
A községek jogállása

1. §
Alapvető rendelkezések
(1) A község a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége; a községben állandó lakóhellyel rendelkező személyeket egyesíti.1) A község olyan jogi személy, amely a törvény szerinti feltételek mellett saját vagyonával és saját bevételeivel önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati tevékenység gyakorlása során a község alapvető feladata gondoskodni a község területének sokoldalú fejlődéséről és a község lakosságának szükségleteiről. A község számára csak törvény vagy nemzetközi szerződés alapján írható elő kötelesség vagy állapítható meg korlátozás.1a)
(3) A közös előnyök elérése céljából a község jogosult más községekkel társulni.

1.a §
A község megnevezése
(1) A község és a községrész saját megnevezéssel rendelkezik. A község és a községrész megnevezése államnyelven szerepel.1b) A község más nyelvű megjelöléséről külön törvény rendelkezik.1c)
(2) A község megnevezését a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban: “kormány”) rendeletben állapítja meg, illetve változtatja meg: a község megnevezése csak a község jóváhagyásával változtatható meg. A községrészek megnevezését a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: “minisztérium”) a község javaslatára állapítja meg, illetve változtatja meg.
(3) Az új község és a községrész megnevezését általában a községrész megnevezése, a község helyi részének megnevezése, a község területéhez kötődő fontos természeti képződmény, jelenség vagy történelmi esemény megnevezése, vagy már nem élő jelentős személyiség szerint kell megállapítani.
(4) Az a község, amely több község egyesítésével jön létre, általában az egyik egyesített község megnevezését viseli. Ha az egyesített községek az egyesítésről szóló megállapodásban az erre vonatkozó megállapodás hiányában nem határozzák meg az új község megnevezését, akkor az új község megnevezésére a minisztérium tesz javaslatot. Kivételes esetben összetett község-megnevezés is meghatározható. 
(5) A község szétválasztásával létrejövő község általában azt a megnevezést viseli, amelyet községrészként viselt. Ha az új község nem egy korábbi községrészből jött létre, akkor a (3) bekezdés szerint kell eljárni.
(6) A községnek és a községrésznek nem adható hosszú, duplicitást okozó, jó erkölcsöket, vallási vagy nemzetiségi érzületet sértő, vagy az adott terület történelmi fejlődéséhez nem illeszthető megnevezés.
(7) Ha a község vagy a községrész megnevezésének megállapítását vagy megváltoztatását a község területének megváltoztatásával összefüggésben kell elvégezni, akkor mindként előbbi változtatást azonos időhatállyal kell végrehajtani.

1.b §
A község szimbólumai
(1) A község jogosult saját szimbólumokat használni. A saját szimbólumokkal rendelkező község köteles ezeket használni az önkormányzati tevékenysége gyakorlása során. A község szimbólumai a község címere, a község zászlaja, a község pecsétje, esetleg a község himnusza is. A község által létrehozott vagy alapított jogi személyek, más jogi személyek és természetes személyek a község szimbólumait csak a község hozzájárulásával használhatják.
(2) A községrész is jogosult saját szimbólumokat használni. A jelen törvény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a területi önkormányzati tevékenységet gyakorló községrészre is.1d)
(3) A község a község szerveinek székhelyéül szolgáló épületet, a helyi képviselő-testület üléstermét és a község polgármesterének hivatali helyiségét a község címerével és a község zászlajával jelöli.
(4) A község az önkormányzati tevékenysége gyakorlása során kiadott határozatokat, engedélyeket és tanúsítványokat a község címerét és a község megnevezését feltüntető hivatalos pecsétlenyomattal látja el.
(5) A község a község szimbólumainak a Szlovák Köztársaság Heraldikai Nyilvántartásába történő bejegyzésére vonatkozó kérelmét a minisztériumnak nyújtja be.

2. §
A község területe
(1) A község területe olyan területi egység, amelyet egy kataszteri terület vagy több kataszteri terület alkot.
(2) A község területe több községrészre tagozódhat. A községrész saját megnevezéssel rendelkezik; a községrésznek nem kell saját kataszteri területtel rendelkeznie.
(3) Községeket a kormány rendeletben alapít meg, szüntet meg, választ szét vagy egyesít. Az erről szóló döntésre csak a község jóváhagyásával és a területileg illetékes, megyeszékhelyen működő körzeti hivatal állásfoglalása alapján kerülhet sor. 
(4) ha külön törvény másként nem rendelkezik,2) a község területének a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb változásáról a község jóváhagyásával a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal dönt.2)

2.a §
A községek egyesülése és szétválása
(1) Kettő vagy több község egy községbe egyesülhet; a község kettő vagy több községre válhat szét. A községek egyesülésével az egyesülő községek megszűnnek és új község jön létre; a község szétválásával a szétváló község megszűnik és új községek jönnek létre. A községek egyesülésére vagy a község szétválására csak a községek önkormányzati szerveibe való általános választás napjával kerülhet sor.
(2) A községek egyesülésére vonatkozó javaslat részét képezi a községek egyesüléséről szóló megállapodás és az egyesülő községeken tartott helyi népszavazás eredményeire vonatkozó adatok. A községek egyesüléséről szóló megállapodás különösen a következőket tartalmazza:
a) a megállapodás kötő községek megnevezése,
b) a községek egyesülésének időpontja,
c) az új község megnevezése és az új község szerveinek székhelye,
d) az új község kataszteri területeinek megjelölése,
e) az új község vagyonának meghatározása, beleértve a pénzeszközöket, a követeléseket és tartozásokat és az új község jogi személyeinek megjelölését is,
f) az egyesülő községek által kiadott helyi önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: “rendelet”) jegyzéke,
g) az egyesülő község polgármestereinek aláírása, ezek családi- és utónevének, illetve tisztségének feltüntetésével.
(3) A községek egyesülésével létrejövő új község mindegyik egyesülő község vonatkozásában jogutódnak minősül.
(4) Az új község az egyesülésről szóló megállapodást megküldi a területileg illetékes megyei önkormányzatnak, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a körzeti hivatalnak és az adóhivatalnak.
(5) A község akkor válhat szét, ha az új községek kataszteri területtel vagy összefüggő egységet alkotó kataszteri területekkel, legalább 3000 lakossal rendelkeznek majd, ha urbanisztikai szempontból nem olvadtak egybe a többi községrészekkel. A község nem választható szét, ha az elváló községrész fejlesztésébe olyan beruházások történtek, amelyektől az egész község függ.
(6) A község szétválásáról szóló megállapodást és egyéb okiratokat a község polgármestere és a petíciós bizottság meghatalmazottja vagy a petícióban meghatározott személy írják alá. A község szétválására a (2)-(4) bekezdések rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

2.b §
Az utcák és egyéb közterek megjelölése
(1) A község rendeletben állapítja meg és módosítja az utcák és az egyéb közterek megnevezéseit.
(2) Abban a községben, ahol több utca vagy egyéb köztér található, minden utca vagy egyéb köztér saját megnevezéssel rendelkezik.
(3) Az utcák és egyéb közterek megnevezését az adott község történelmére, nem élő jelentős személyiségekre, tárgyakra, stb. tekintettel kell megállapítani. Nem adható élő személyiségekre utaló megnevezés, hosszú megnevezések, duplicitást okozó, jó erkölcsöket, vallási vagy nemzetiségi érzületet sértő, nyelvhelyességileg helytelen vagy az adott község történelmi fejlődéséhez nem illeszthető megnevezések.
(4) Az utcák és egyéb közterek nemzetiségi kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről külön törvény rendelkezik.2b)
(5) Az utcák és egyéb közterek megnevezésekkel való ellátását a község saját költségére biztosítja.

2.c §
Az építmények számozása
(1) A község az építmények vonatkozásában összeírási számot és házszámot állapít meg, vezeti az összeírási számok nyilvántartását és a házszámok nyilvántartását és gondoskodik ezek tényleges megfelelőségének fenntartásáról.
(2) Az építmények összeírási számokkal való megjelölésének céljából a község saját költségére azonos megjelenési formájú táblákat szerez be. A község rendelkezhet az építmények azonos megjelenési formájú táblákkal történő házszámokkal való megjelöléséről.
(3) Az építmény tulajdonjogának átruházásának és az építmény biztosításának céljából a község az építtető számára használatbavételi engedély kiadásáról szóló határozat hiányában is megállapíthat összeírási számot és házszámot.

2.d §
A referendum, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások, a Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása, vagy ennek visszahívásáról rendezett népszavazás, az Európai Parlamentbe való választások, a területi önkormányzatok szerveibe való választások, a helyi referendum vagy a népszámlálás és házösszeírás meghirdetése és az ezek végrehajtása közötti időszakban nem lehet dönteni területi változásról, nem állapítható meg vagy változtatható meg a község vagy községrész megnevezése, az utca vagy egyéb köztér megnevezése és nem lehet dönteni az építmények számozásáról.

3. §
A község lakosai
(1) A község lakosa az a személy, aki a község területén állandó lakhellyel rendelkezik.3)
(2) A község lakosa részt vesz az önkormányzati tevékenység gyakorlásában. A község lakosa különösen jogosult
a) választani község önkormányzati szerveibe és az község önkormányzati szervébe való megválasztásra,
b) szavazni a község életével és fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekről (helyi referendum),
c) részt venni a községi lakossággyűléseken és ezeken kifejteni véleményét, illetve részt venni a helyi képviselő-testület ülésein,
d) a saját beadványaival és panaszaival a község szerveihez fordulni,
e) a község közhasználati célú létesítményeit és egyéb vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni,
f) saját maga és családja, illetve a vagyona védelmében közreműködést igényelni,
g) sürgős szükséghelyzet esetén segítséget igényelni.
(3) A község lakosa hozzájárul a község fejlesztéséhez és gyarapításához és segítséget nyújt a község szerveinek. A község lakosa ennek során köteles
a) védeni a község vagyonát és részt vállalni a község költségeiben, elvégezni a község által szervezett olyan kisebb jelentőségű községi szolgáltatásokat, amelyek a község lakossága életminőségének, az élő környezetet minőségének, a gazdasági feltételek és a szociális feltételek javítását célozzák és a község érdekében végzik őket,
b) hozzájárulni a község élő környezetének védelméhez és gyarapításához,
c) hozzájárulni a község rendbentartásához,
d) a saját képességeihez és lehetőségeihez mérten személyes segítséget nyújtani a községet sújtó természeti katasztrófa vagy baleset megszüntetéséhez és következményeinek felszámolásához.4)
(4) A község a természeti katasztrófa, baleset vagy más hasonló esemény által kiváltott sürgős szükséghelyzet esetén köteles a község lakosának azonnali, létszükséges segítséget nyújtani, így különösen lakhatást, élelmet vagy egyéb anyagi segítséget biztosítani.
(5) A község önkormányzati tevékenységének gyakorlásában jogosult részt venni az a személy is, aki
a) a község területén ingatlannal rendelkezik vagy a községnek helyi adót vagy helyi illetéket fizet,
b) a községben átmeneti lakhelyre van bejelentve,4a)
c) a község tiszteletbeli polgára.
(6) Az (5) bekezdés szerinti személyekre nem vonatkoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjai.
(7) A (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jogosultság érvényesítésére való alkalmasság szabályairól külön előírás rendelkezik.5)

A községi önkormányzat

4. §
(1) A község minden, a községgel és annak vagyonával kapcsolatos igazgatási, vagyonkezelési tevékenységben önállóan dönt, illetve ezeket önállóan végzi, ugyanez vonatkozik minden olyan ügyre, amelyet a külön törvény a község önkormányzati jogköreként szabályoz, ha az ilyen tevékenységet a törvény szerint nem az állam, más jogi személy vagy természetes személy végzi.
(2) A község önkormányzati tevékenységét a község lakosai 
a) a község szervei,
b) a helyi referendum,
c) a községi lakossággyűlések által gyakorolják.
(3) A község az önkormányzati tevékenység gyakorlása során különösen
a) ellátja a község ingatlan- és ingóvagyonával, illetve a község használatába átengedett állami vagyonnal kapcsolatos rendes gazdálkodással összefüggő tevékenységet,
b) összeállítja és jóváhagyja a község költségvetését és a község zárszámadását,
c) dönt a helyi adókkal és a helyi illetékekkel kapcsolatos ügyekről5a) és végzi az ezekkel kapcsolatos vagyonkezelést,
d) irányt szab a községben megvalósított gazdasági tevékenységnek, és ha erre külön előírás rendelkezik,5b) a jogi személyek és természetes személyek vállalkozási és egyéb tevékenységével kapcsolatban, illetve a község területén történő telephelynyitással összefüggésben jóváhagyást, kötelező érvényű állásfoglalást, állásfoglalást és véleményt bocsát ki, a községben megvalósuló beruházási tevékenységgel kapcsolatban kötelező érvényű állásfoglalásokat bocsát ki,
e) hatékony ellenőrzési rendszert alakít ki és biztosítja az ennek független végrehajtásához szükséges szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket, 
f) biztosítja a helyi közúthálózat, közterületek, községi temető, a községi kulturális-, sport- és egyéb létesítmények, kulturális műemlékek, emlékhelyek és egyéb emlékobjektumok építését, karbantartását és az ezekkel kapcsolatos igazgatási-kezelési tevékenységet,
g) biztosítja a közhasznú szolgáltatásokat, így különösen a kommunális szemét és az apró építési törmelékek kezelését,5c) a község tisztaságának fenntartását, a köztéri zöldfelületek és a közvilágítás kezelését és karbantartását, a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a pöcegödrök szennyvízkezelését és a helyi tömegközlekedést,
h) kialakítja és védi a község lakosainak egészséges életmódját és munkakörülményeit biztosító feltételeket, védi az élő környezetet, továbbá kialakítja az egészségügyi ellátás, a művelődés, a kultúra, a népművelés, a kulturális műkedvelői tevékenység, a testnevelés és a sporttevékenység végzésének feltételeit,
i) ellátja a fogyasztóvédelem területén felmerülő feladatokat5d) és kialakítja a község (élelmiszer)ellátásának feltételeit; rendeletileg meghatározza az üzletek nyitvatartási idejét, a szolgáltatás-nyújtásra rendelkezésre álló időt és igazgatja a piaci létesítményeket,
j) kidolgoztatja és jóváhagyja a település, a településrészek és övezetek rendezési/rendezési és szabályozási tervét, a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepciót, beszerzi és jóváhagyja a lakásfejlesztési programokat és hozzájárul a község megfelelő lakhatási feltételeinek kialakításához, 
k) saját beruházási tevékenységet és vállalkozói tevékenységet folytat a község lakossági igényeinek kielégítése és a község fejlesztésének céljából,
l ) külön előírások alapján megalapítja, létrehozza, megszünteti és ellenőrzi saját költségvetési és dotációs szervezeteit, más jogi személyeket és létesítményeket, 
m) helyi referendumot rendez a község életével és fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekről,
n) biztosítja a község közrendjét; rendeletileg meghatározhatja a tiltott tevékenységeket, vagy a kizárólag bizonyos időben vagy bizonyos helyen végezhető tevékenységeket,
o) a külön előírások szerinti terjedelemben6) biztosítja a kulturális műemlékek védelmét és ügyel a természeti értékek megőrzésére,
p) külön előírás szerinti terjedelemben ellátja szociális ellátással kapcsolatos feladatokat,6a)
r) okirat-hitelesítési és okiratokkal kapcsolatos aláírás-hitelesítési tevékenységet végez,
s) államnyelven, adott esetben a nemzetiségi kissebség nyelvén is, vezeti a község krónikáját.6b)
(4) Ha a törvény a község jogkörének szabályozásánál nem rendelkezik arról, hogy átruházott állami jogkör gyakorlásáról van szó, akkor a község önkormányzati jogkörének gyakorlásáról van szó.
(5) A község a község fejlesztésének érdekében együttműködik politikai pártokkal és politikai mozgalmakkal,7) polgári társulásokkal8) és más jogi személyekkel, mint ahogy a községben tevékenykedő természetes személyekkel is.

5. §
Az állam és a község viszonya
(1) A községre törvényben átruházhatók egyes államigazgatási feladatok, ha ezek teljesítése ilyen módon ésszerűbb és hatékonyabb. A feladatoknak a községre való átruházása során az állam biztosítja a község számára a szükséges pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket.
(2) A községre törvényben átruházott államigazgatási tevékenység végrehajtását a kormány irányítja és ellenőrzi.8a) A község a természetes személyek és jogi személyek jogairól és kötelességeiről való döntése során az átruházott államigazgatási tevékenység végrehajtását érintő ügyekben a törvények és az egyéb általános érvényű jogszabályok szerint jár el; más esetekben a kormányhatározatok illetve a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek belső normatív aktusai is irányadóak számára.
(3) Ha a község hosszú ideig, azaz legalább hat hónapig nem gyakorolja az átruházott államigazgatási feladatokkal kapcsolatos jogköreit és ezen idő alatt semmilyen módon nem intézkedett ezen jogkörei gyakorlásának biztosítása felől, a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal írásban, határidő megjelölésével hívja fel a helyzet orvosolására.
(4) Ha a község a megadott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a külön jogszabály szerint eljárni jogosult helyi államigazgatási szerv illetékes eljárni.
(5) A község a helyi államigazgatási szervnek köteles megtéríteni azokat az átruházott államigazgatási tevékenyég gyakorlásával kapcsolatos pénzeszközöket, amelyek a község mulasztásával összefüggésben merültek fel.
(6) Az államigazgatási szervek a községeket érintő intézkedéseket előzetesen megtárgyalják a községekkel vagy ezek egyesületeivel, illetve ismertetik velük az elfogadott intézkedéseket.
(7) A állam a külön törvényben meghatározott terjedelemben8a) felügyelet gyakorol községek felett.
(8) A község a feladatai végrehajtása érdekében együttműködik az állami szervekkel. Az állami szervek a községeknek szakmai segítséget nyújtanak, adatokat szolgáltatnak az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartásokból és részt vállalnak a községek alkalmazottainak és a helyi képviselő-testületek tagjainak (továbbiakban: “képviselő-testületi tag”) szakmai felkészítésében. A község a külön törvény által meghatározott terjedelemben9a) adatokat szolgáltat az állami szerveknek az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartások vagy hivatali eljárások céljaira.
(9) A község közreműködik a területén székhellyel vagy munkahellyel rendelkező állami szervek szükségleteit szolgáló irodahelységek és egyéb nem lakáscélú ingatlanok bebiztosításában.
(10) Az állam és a község közötti és a községek egymás közötti közjogi jellegű szerződéseiből eredő vitákban a bíróság dönt.

6. §
A község helyi önkormányzati rendeletei
(1) A község a területi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyekben rendeleteket bocsáthat ki; a rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott és a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések rendelkezéseibe.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a község államigazgatási feladatokat teljesít, a község csak törvényi felhatalmazással és törvényben meghatározott terjedelemben bocsáthat ki rendeleteket. Az ilyen rendelet nem ütközhet a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvény szerinti módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések, a törvények, a kormányrendeletek, a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek áltanos érvényű előírásainak rendelkezéseibe.
(3) Azt a rendeleti javaslatot, amelyről a helyi képviselő-testületnek tárgyalnia kell, a község legkésőbb a rendeleti javaslattal foglalkozó helyi képviselő-testületi tárgyalását megelőző 15 napon függeszti ki a község hivatalos hirdetőtáblájára. Ha a község rendelkezik internetes honlappal, a rendeleti javaslatot ugyanezen határidővel teszi közzé, vagy pedig a községben szokásos egyéb módon teszi közzé.
(4) A rendeleti javaslat kifüggesztésének napjától számítva kezd el telni az a legkevesebb 10 napos határidő, amelyen belül a természetes személyeknek és a jogi személyeknek lehetőségük van írásban, elektronikusan vagy a községi hivatalban jegyzőkönyvbe mondva észrevételezniük a rendeleti javaslatot. A meghatározott határidőn belül tett észrevételekkel új szövegre vagy a szövegben eszközölt módosításokra, azaz, az eredeti szöveg kiegészítésére, módosítására, törlésére vagy pontosításra lehet javaslatot tenni. Az észrevételből nyilvánvalónak kell lennie az észrevételező személyének. Egyéb beadványokra a rendeleti javaslat benyújtójának nem kell tekintettel lennie, különösen akkor nem, ha azok nincsenek megindokolva.
(5) Természeti katasztrófa, általános veszélyhelyzet, természeti katasztrófa következményeinek felszámolása esetén, ha azt a jogszabályt, amelyik alapján a rendeletet elfogadásra kerülne, nem hirdették ki időben a Törvénytárban vagy erre a vagyoni károk elkerülése végett van szükség, a (3) és (4) bekezdések szerinti eljárás mellőzhető.
(6) Az észrevételeket a rendelet javaslattevője az illetékes bizottsággal értékeli, ha van ilyen bizottság. Az ilyen értékelés tartalmazza az észrevétel rövid kivonatát, az észrevétel benyújtójára vonatkozó adatokat, illetve az észrevételek figyelembe vételére vagy figyelmen kívül hagyására vonatkozó, indoklással ellátott információt.
(7) Az észrevételek értékelését a képviselő-testületi tagok részére írásban kell előterjeszteni, legkésőbb a helyi képviselő-testület rendeleti javaslattal foglalkozó tárgyalását megelőző harmadik napon.
(8) A rendeletet ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése a rendeletnek a község hivatalos hirdetőtáblájára történő, legalább 15 napos kifüggesztésével teljesíthető; a rendelet a kifüggesztés kezdetétől számított tizenötödik napon lép hatályba, kivéve ha a rendelet egy későbbi hatálybalépési időpontról rendelkezik. Természeti katasztrófa vagy általános veszélyhelyzet esetén, ha arra a természeti katasztrófa következményeinek felszámolása vagy a vagyoni károk keletkezésének elkerülése céljából van szükség, a rendelet korábban is hatályba léptethető.
(9) A község hivatalos hirdetőtáblájára való kifüggesztés a rendelet érvényességi feltétele; ezen kívül a rendeletet a községben szokásos módon is ki kell hirdetni.
(10) A rendeletet a rendeletet kibocsátó község községi hivatalában mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

6.a §
(1) Ha a bíróság az ügyész javaslatára döntésében kimondta, hogy a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos helyi önkormányzati rendelet és a törvény között ellentét áll fenn, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben kibocsátott rendelet és a kormányrendeletek, valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeletei között ellentét áll fenn, akkor ez a rendelet, a rendeletrész, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésének napján hatályukat vesztik.
(2) Az a község, amely helyi önkormányzati rendeletet bocsátott ki, a bíróság döntésének jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül köteles a területi önkormányzati tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyben hozott rendeletet a törvénnyel, illetve az államigazgatási feladatok teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott rendeletet a kormányrendelettel valamint a minisztériumok és az egyéb központi államigazgatási szervek általános érvényű rendeleteivel összhangba hozni. Ha a község nem így tesz, akkor a helyi önkormányzati rendelet, a rendeletrész, esetleg a rendelet egyes rendelkezései a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hatodik hónap elteltével hatályukat vesztik.
(3) A bíróság (1) bekezdés szerinti és a külön törvény szerinti8c) döntését a község a község hivatalos hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel és a község internetes honlapján – ha van ilyen –, vagy a községben szokásos egyéb módon teszi közzé, mégpedig a bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított hat hónapos időszakra. Ez nem érinti a helyi önkormányzati rendelet megalkotásának és kibocsátásának 6. § szerinti eljárását.

6.b §
Ha a bíróság az ügyész javaslatára a község vagy a megyei önkormányzat helyi önkormányzati rendeletének, rendeletrészének, esetleg a rendelet egyes rendelkezéseinek a külön törvény szerinti,8d) ideiglenes hatályon kívül helyezéséről dönt, a község a bíróság jogerős határozatát a hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra, arra az időre vonatkozóan, amíg azt nem helyezik hatályon kívül vagy nem veszti érvényességét. A község a bíróság jogerős döntését a község honlapján – ha rendelkezik ilyennel – ugyanilyen határidővel teszi közzé, vagy a községben szokásos más módon teszi közzé.

7. §
A község finanszírozása
(1) A község a saját szükségleteit elsősorban saját forrásokból, állami (központi) költségvetési támogatásból és egyéb forrásokból fedezi.
(2) A község a saját feladatainak teljesítésének céljaira igénybe vehet visszatérítendő pénzforrásokat és költségvetésen kívüli pénzalapeszközöket.
(3) A község fejlesztési programjának megvalósításának céljára vagy egyéb olyan feladat végrehajtásának céljára, amely megvalósításában az állam érdekelt, a község állami támogatásban részesíthető. Az állami támogatás felhasználásának állami szerv általi ellenőrzésére külön jogszabályok szerint van lehetőség.
(4) Az a község, amelynek saját bevételei nem elégségesek az önkormányzati feladatok teljesítésére, állami támogatásban részesíthető.
(5) A község a saját feladatait a más községekkel, megyei önkormányzatokkal és jogi személyekkel, illetve természetes személyekkel egyesített közös forrásokból is fedezheti.
(6) A község a saját feladatai teljesítésének céljaira létrehozhat költségvetésen kívüli pénzalapokat. A több község közös feladatainak teljesítésének céljából vagy más okból a községek közös pénzalapot hozhatnak létre; az alapot az alapot létrehozó községek által összeállított alapi tanács kezeli, mégpedig az általuk megállapodott szabályok szerint.

8. §
A község vagyona
(1) A község vagyonát a község tulajdonában lévő dologi eszközök és a község vagyoni értékű jogai képezik.
(2) A község vagyona a község feladatainak teljesítését szolgálja.
(3) A község vagyonát gyarapítani, értékét növelni kell és teljes értéket tekintve számottevő csökkenés nélkül kell megőrizni Ha külön előírás másként nem rendelkezik, a község ingatlanvagyonát tilos elajándékozni.
(4) A község vagyonát különösen közcélokra, vállalkozási tevékenységre és a község önkormányzati tevékenységének gyakorlására lehet felhasználni.
(5) A község közcélokat szolgáló azon vagyona (különösen a helyi közúthálózat és egyéb közterek), amelyek használatát a község nem korlátozta, a nyilvánosság számára hozzáférhetők és a nyilvánosság által rendeltetésszerűen használhatók.
(6) A község vagyonáról és a vagyongazdálkodásról külön törvény rendelkezik.9)

9. §
A község költségvetése
(1) A község pénzügyi gazdálkodásának alapját a község költségvetése képezi, amelyet egy éves időszakra vonatkozóan kell elkészíteni.
(2) A költségvetést, annak jóváhagyása előtt, a község lakosai általi véleményezés lehetővé tétele céljából, a községben szokásos módon legalább 15 napra közzé kell tenni; ugyanez vonatkozik a község zárszámadására és az önkéntes gyűjtés kihirdetésére vonatkozó javaslatra is.
(3) A költségvetési többlet átvezethető a község költségvetésen kívüli pénzalapjába vagy a község következő naptári évre vonatkozó költségvetésébe.
(4) A község a könyvelését a külön törvény rendelkezéseinek megfelelően vezeti.9a) A község éves számviteli beszámolóját számvizsgáló (auditor) hitelesíti.9b) A számvizsgáló (auditor) a külön törvényben meghatározott egyéb tényszerűségeket is hitelesít.10)
(5) A község költségvetésének jogi státuszáról, összeállításáról és tartalmáról, a költségvetési gazdálkodás szabályairól, a költségvetésen kívüli források kialakításáról és felhasználásáról, a községek közötti pénzügyi elszámolásról, az állami (központi) költségvetéshez és a megyei önkormányzat költségvetéséhez való viszonyáról külön törvény rendelkezik.10)


MÁSODIK RÉSZ
A község szervei

10. §
Alapvető rendelkezések
(1) A község szervei a következők
a) a helyi képviselő-testület,
b) a község polgármestere (a továbbiakban: “polgármester”)
(2) A helyi képviselő-testület szükség szerint létrehozhat és megszüntethet állandó vagy ideiglenes végrehajtó, ellenőrző és tanácsadó szerveket, így különösen községi tanácsot, bizottságokat, illetve meghatározza ezek munkaköreit; ha erről külön törvény rendelkezik,10a) a község egyéb saját szerveket és részlegeket hozhat létre és szüntethet meg.

11. §
A helyi képviselő-testület
(1) A helyi képviselő-testület a község képviselő-testületi tagokból álló képviseleti testülete, akiket a község lakosai közvetlen választás során négy évre választanak meg. A választási szabályokról külön jogszabály rendelkezik.5) A helyi képviselő-testület megbízatási időszaka az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület tagjainak fogadalomtételével jár le.
(2) A képviselő-testületi tagság összeegyeztethetetlen a következő tisztségekkel:
a) polgármester,
b) a megválasztás helye szerinti község alkalmazottja,
c) a megválasztás helye szerinti község által létrehozott költségvetési szervezet vagy dotációs szervezet képviseleti szerve,
d) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)
(3) A helyi képviselő-testület a képviselő-testületi tagok létszámát, az egész választási időszakra vonatkozóan, a választást megelőzően, a lakosságszám szerint a következőképpen határozza meg:
a) legfeljebb 40 lakos esetén 3 képviselő-testületi tag,
b) 41 és 500 közötti lakosságszám esetén 3 és 5 közötti képviselő-testületi tag,
c) 501 és 1000 közötti lakosságszám esetén 5 és 7 közötti képviselő-testületi tag,
d) 1001 és 3000 közötti lakosságszám esetén 7 és 9 közötti képviselő-testületi tag,
e) 3001 és 5 000 közötti lakosságszám esetén 9 és 11 közötti képviselő-testületi tag,
f) 5001 és 10 000 közötti lakosságszám esetén 11 és 13 közötti képviselő-testületi tag,
g) 10 001 és 20 000 közötti lakosságszám esetén 13 és 19 közötti képviselő-testületi tag,
h) 20 001 és 50 000 közötti lakosságszám esetén 15 és 25 közötti képviselő-testületi tag,
i) 50 001 és 100 000 közötti lakosságszám esetén 19 és 31 közötti képviselő-testületi tag,
j) 100 000 feletti lakosságszám esetén 23 és 41 közötti képviselő-testületi tag.
(4) A helyi képviselő-testület dönt a község életét érintő alapvető kérdésekről, a következők tartoznak kizárólagos döntési jogkörébe:
a) a község vagyonával és község által használt állami vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés alapelveinek meghatározása, az ilyen vagyont érintő legfontosabb intézkedések jóváhagyása, illetve az ilyen vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése,
b) a község költségvetésének és a költségvetés módosításnak jóváhagyása, a költségvetés teljesítésének ellenőrzése és a község zárszámadásának elfogadása, a önkormányzati kötvénykibocsátás jóváhagyása, a 20. § (1) bekezdése szerinti szerződés jóváhagyása, a hitel- vagy kölcsönfelvételről való döntés, az állami (központi) költségvetésből nyújtott visszatérítendő pénzügyi kiegészítésért vállalt kezesség átvállalása; a helyi képviselő-testület által meghatározott terjedelemben a polgármester költségvetési módosításokat eszközölhet,
c) a község vagy a községrész területfejlesztési tervének jóváhagyása és a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása,
d) a helyi adók bevezetéséről vagy megszüntetéséről való döntés és a helyi illeték kivetése,5a)
e) a helyi adó vagy a helyi illeték és a nyilvános gyűjtés mibenlétének meghatározása, illetve a hitel- vagy kölcsönfelvételről való döntés,
f) a község életének és fejlesztésének legfontosabb kérdéseiről tartandó helyi referendum kihirdetése és a községi lakossággyűlés összehívása,
g) rendeletekről való határozathozatal,
h) a 21. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi együttműködésről szóló megállapodások és a község nemzetközi egyesületekben tagként való részvételének jóváhagyása, 
i) a polgármesteri illetmény külön törvény szerinti megállapítása11) és a polgármesteri tisztség terjedelmének az egész megbízatási időszakra való meghatározása legkésőbb a választás előtti kilencvenedik napig; a polgármesteri tisztség terjedelmének a polgármester javaslatára történő módosítása a megbízatási időszak alatt,
j) a község főellenőrének (továbbiakban: “főellenőr”) megválasztása és visszahívása, a főellenőri tisztség terjedelmének és a főellenőri fizetés meghatározása, a főellenőr jutalmának jóváhagyása,
k) a község statútumának, a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjének és a képviselő-testületi tagok javadalmazási alapelveinek jóváhagyása,
l) a község költségvetési és dotációs szervezeteinek létrehozása, megszüntetése és ellenőrzése és a polgármester javaslatára ezek vezetőinek (igazgatóinak) kinevezése és leváltása, gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítása és felszámolása, illetve a községek képviselőinek e gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek képviseleti és ellenőrző szerveibe való jóváhagyása, valamint a község jogi személyeken belüli anyagi részvállalásának jóváhagyása,
m) a község eszközeinek és tevékenységeinek összevonásának jóváhagyása és az egyesületekben való részvétel jóváhagyása, valamint a közös regionális vagy célalapok létrehozásának jóváhagyása,
n) a község önkormányzati tevékenységének gyakorlásához szükséges szervek alapítása és megszüntetése, illetve ezek munkakörének meghatározása,
o) a község tiszteletbeli polgári címének, a község kitüntetéseinek és díjainak adományozása,
p) a község címerének, a község zászlajának, a község pecsétjének, esetlegesen pedig a község himnuszának megalkotása.

11.a §
(1) A helyi képviselő-testület helyi referendumot ír ki, ha
a) a községek egyesüléséről, szétválásáról vagy megszűnéséről, esetleg a község megnevezésének megváltoztatásáról,
b) a polgármester visszahívásáról (13a §, (3) bekezdés),
c) a község választásra jogosult lakosainak legalább 30 % által támogatott petícióról,12)
d) a község megjelölésének megváltoztatásáról van szó, vagy
e) külön törvény így rendelkezik.
(2) A község az (1) bekezdés a) pontja szerint a község szétválásáról szóló referendumot akkor írja ki, ha a szétválás e törvény szerinti feltételei teljesültek.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti petíciót a helyi képviselő-testület által kijelölt legkevesebb három képviselő-testületi tag hitelesíti, akik nem lehetnek a petíciós bizottság tagjai sem pedig a polgármester; a polgármester nem hitelesíti a 13a § (3) bekezdése a) pontjának első alpontja szerint benyújtott petíciót. Ha a petíció megfelel a külön törvényben foglalt feltételeknek,2a) és ha a község szétválásáról van szó, akkor a (2) bekezdés szerinti feltételeknek is megfelel, akkor a helyi képviselő-testület úgy írja ki a helyi referendumot, hogy az a petíció községnek való benyújtásától számított 90 napon belül valósuljon meg; ugyanez vonatkozik a 13a § (3) bekezdése a) pontjának első alpontja szerinti petícióra is.
(4) A helyi képviselő-testület helyi referendumot írhat ki a község önkormányzati tevékenységével kapcsolatos más fontos ügyekről való döntés előtt is (4. §).
(5) A helyi képviselő-testület az (1) bekezdése a), b), d) és e) pontok szerinti és a (4) bekezdés szerinti helyi referendumot úgy írja ki, hogy az helyi referendum kiírásáról szóló határozat meghozatalától számított 90 napon belül valósuljon meg.
(6) A helyi referendum kiírását követően a helyi képviselő-testület haladéktalanul intézkedik a szavazást és a szavazatszámlálást lebonyolító, helyi referendumért felelős bizottság felállításáról és határidőt jelöl ki annak első ülésére vonatkozólag.
(7) A község lekésőbb a helyi referendum napja előtti tizenötödik napig minden választásra jogosultnak12) értesítést küld a helyi referendum kiírásáról, amelyben feltünteti a helyi képviselő-testület helyi referendum kiírására vonatkozó határozatának jóváhagyási időpontját vagy a petíció kézbesítésének időpontját, azt a kérdést vagy azokat a kérdéseket, amelyekben a község lakosainak döntését kérik, a helyi referendum helyét, napját és pontos időpontját, illetve a szavazólap használatának módját; a község az értesítést ugyanilyen határidővel a község hivatalos hirdetőtábláján és a településén szokásos egyéb módon is közzé teszi.
(8) A helyi referendum akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább fele részt vett rajta12) és a döntést a helyi referendumon résztvevők által leadott érvényes szavazatok többségével hozták meg. A helyi képviselő-testület a helyi referendum eredményét a választás eredményéről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől számított három napon belül hirdeti ki a hivatalos hirdetőtáblán.
(9) A helyi referendum megszervezésének részletszabályait a község rendeletben határozza meg.

11.b §
A községi lakossággyűlés
A községgel kapcsolatos ügyek megvitatására a helyi képviselő-testület községi vagy községrészi lakossággyűlést hívhat össze.

12. §
A helyi képviselőtestület ülésezése
(1) A helyi képviselő testület szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább harmada kéri, akkor a polgármester úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester úgy hívja össze, hogy arra a választástól számított 30 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő testület a megválasztása helye szerinti községben ülésezik.
(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés első mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor azt a polgármester-helyettes vagy a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag hívja össze azt. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor az ülést a képviselő-testületi ülést összehívó személy vezeti.
(3) Ha a polgármester az (1) bekezdés második mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testület ülésére az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester az (1) bekezdés harmadik mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testületi ülésre a választásoktól számított 30. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor azt a polgármester-helyettes vezeti; ha nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(4) A képviselő-testületi ülés programjavaslatát lekésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján.
(5) A képviselő-testület az ülés programjavaslatát és annak módosítását a képviselő-testületi ülés elején hagyja jóvá. Ha polgármester elutasítja a képviselő-testületi ülés programjavaslatának vagy annak módosításának szavazásra bocsátását, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(6) Ha a képviselő-testületi ülésen a képviselő-testületi tag a tárgyalt programponttal kapcsolatban tag kér szót, kérésének eleget kell tenni. Ha polgármester nem adja meg a szót a képviselő-testületi tagnak, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.
(7) A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges; rendelet elfogadásához jelenlévő a képviselő-testületi tagok legalább háromötödének jóváhagyása szükséges. Ha a képviselő-testület nem tárgyalóképes és határozatképes, a polgármester 14 napon belül új ülést hív össze.
(8) Ha a képviselő-testület tanácsadó szervet hozott létre, akkor a döntéshozatal előtt a megfelelő témában meghallgatja a tanácsadó szerv véleményét.
(9) A képviselő-testületi ülések alapelvszerűen nyilvánosak. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha a tárgyalás tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik;12a) ez nem érvényes azokra az esetekre, amikor képviselő-testületi ülés tárgyát a következők képezik:
a) közforrások felhasználása bérekre, jutalmakra és egyéb olyan célokra, amelyek község szerveinek működésével, a községi szervek tagjainak, a község alkalmazottainak tevékenységével vagy olyan személyek tevékenységével kapcsolatos, akik a község részére térítéses tevékenységet végeznek,
b) a községi tulajdonban lévő vagyonnal való rendelkezés, így különösen a községi tulajdonban lévő vagyon elidegenítése, a községnek a vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése, vagy a község vagyonának más személyek részére történő használatba adása.
(10) Ha az ülésen a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja, az Európai Parlament tagja, a kormány vagy más állami szerv képviselője kér szót, kérésének eleget kell tenni. A szó a község bármelyik lakosának is megadható.
(11) A helyi képviselő-testület rendeletét és határozatát a polgármester legkésőbb az ezek jóváhagyását követő 10. napon írja alá.
(12) A képviselő-testület ülésezésére vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület tárgyalási rendje határozza meg.

A polgármester

13. §
(1) A községet a polgármester képviseli és ő a község legfelsőbb végrehajtó szerve. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármesteri tisztség ellátásának követelménye a legalább középfokú végzettség megszerzése.12aa) A polgármester megbízatási időszaka az újonnan megválasztott polgármester fogadalomtételével jár le. A polgármester megválasztásának szabályairól külön törvény rendelkezik.5)
(2) A polgármester a következő szövegű fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, a község és a Szlovák Köztársaság érdekeit védelmezni fogom. A Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit a polgármesteri tisztségem gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre.
(3) A polgármesteri tisztség a következő tisztségekkel összeegyeztethetetlen:
a) képviselő-testületi tag,
b) a megválasztásának helye szerinti község alkalmazottja,
c) a megválasztásának helye szerinti község által létrehozott költségvetési szervezet vagy dotációs szervezet képviseleti szerve,
d) megyei önkormányzat elnöke,
e) államigazgatási szerv vezető beosztású alkalmazottja,
f) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)
(4) A polgármester
a) ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, összehívja és vezeti a helyi képviselő-testület és a községi tanács üléseit, illetve aláírja ezek határozatait,
b) végzi a község igazgatását,
c) képviseli a községet az állami szervek, jogi és természetes szervek irányában,
d) kiadja a községi hivatal munkarendjét, szervezeti szabályzatát, és a község alkalmazottainak javadalmazási szabályzatát,12b) tájékozatja a képviselő-testületet a községi hivatal szervezeti szabályzatának kiadásáról és ennek módosításairól,
e) dönt minden olyan, a község igazgatásával kapcsolatos ügyben, amelyet a törvény vagy a község statútuma nem utal a helyi képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.
(5) A polgármester a község képviseleti szerve. A polgármester a közigazgatással kapcsolatos ügyekben a község alkalmazottjának írásban meghatalmazást adhat a természetes személyek és jogi személyek jogaival, jog által védett érdekeivel vagy kötelességeivel kapcsolatos döntésre. A község meghatalmazott alkalmazottja döntési jogkörét a község nevében, az írásos meghatalmazás szerinti terjedelemben gyakorolja.
(6) Ha fennáll a gyanú, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy a község számára kirívóan előnytelen, akkor a polgármester úgy függesztheti fel annak végrehajtását, hogy nem írja alá azt a 12. § (11) bekezdése szerinti határidőn belül.
(7) A (6) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra és a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum kiírására vonatkozó határozatra.
8) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a (6) bekezdés szerint felfüggesztették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti; ha a helyi képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított két hónapon belül, akkor a határozat érvényét veszti. A polgármester a megerősített határozat végrehajtását nem függesztheti fel.
(9) A község a vállalkozási tevékenység folytatására jogosult jogi személynek vagy természetes személynek 6638 euróig terjedő bírságot szabhat ki, ha az 
a) rendeletbe ütköző módon jár el,
b) az általa használt telket vagy egyéb ingatlant nem tartja tisztán, nem tart rendben, és ezzel rontja a község külső megjelenését vagy a községi környezetet, vagy ha közterületet szennyez vagy az arra kijelölt részeken kívül helyez el dolgokat,
c) ha a természeti katasztrófa következményeinek felszámolása idején vagy ennek során, vagy egyéb rendkívüli esemény során, komoly indok nélkül, nem tesz eleget a polgármester által meghatározott, személyi vagy anyagi segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségének.
(10) A bírság kiszabására a (8) bekezdés szerinti kötelezettségmulasztást elkövető személy kilétéről való, község általi tudomásszerzés napjától számított egy évig van lehetőség, legkésőbb viszont a rendelet megsértésétől vagy a (8) bekezdés c) pontja szerinti kötelességmulasztástól számított három évig. A bírság kiszabásánál elsősorban a jogellenes cselekmény súlyát, elkövetésének módját, időtartamát és következményeit kell figyelembe venni. A bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik.15) A bírság összege a község bevételét képezi.
(11) A polgármester javadalmazását külön törvény szabályozza.
(12) A polgármester köteles elmélyíteni a polgármesteri tisztség gyakorlásához szükséges tudását.

13.a §
(1) A polgármester megbízatása megszűnik
a) az fogadalom elutasításával vagy a kikötéssel tett fogadalommal,
b) a megbízatási időszak lejártával,
c) megbízásról való lemondással,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) a cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum eredményeinek kihirdetésével, ha a polgármester visszahívásáról döntöttek,
g) az állandó lakhelye a községen kívüli helyre változik; a városrészi önkormányzatokkal rendelkező városokban akkor is, ha az állandó lakhelye a tisztségének gyakorlása szerinti városrészen kívüli helyre változik,
h) a 13.§ (3) bekezdése szerinti esetekben akkor, ha a polgármester az összeférhetetlenségi ok létrejöttének napjától számított 30 napon belül nem tesz releváns lépést ezen összeférhetetlenségi ok megszüntetésére,
i) a polgármester elhalálozásával,
j) a község megszüntetésével.
(2) A polgármesteri megbízatásról való lemondást írásba kell foglalni, a lemondás az ezen írásos jogi aktusban megjelölt időponttal hatályos, de legkorábban a községi hivatalnak való kézbesítés napjától. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.
(3) A helyi képviselőtestület
a) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot ír ki, ha
1. ezt a választásra jogosult személyek legalább 30%-a petícióban kéri,12)
2. a polgármester súlyosan és ismételten elhanyagolja a polgármesteri kötelességeit, megsérti a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények,a törvények és az egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit,
b) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot írhat ki, ha a polgármester távolmaradása vagy a tisztségének ellátására való képtelensége több mint hat hónapja tart.
(4) A (3) bekezdés a) pont második alpontja szerinti javaslatról a helyi képviselő-testület az összes képviselő-testületi tag többségével dönt.
(5) A polgármester a községet haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdés d), g) és h) pontjai szerinti körülmények fennállásáról.

13.b §
A polgármester helyettesítése
(1) A polgármestert a polgármester-helyettes helyettesíti, akit a polgármester, általában a teljes megbízatási időszakra vonatkozóan, a polgármesteri fogadalom letételétől számított 60 napon belül bíz meg a helyettesítéssel; ha erre nem kerül sor, akkor a polgármester-helyettest a helyi képviselő-testület választja meg. Ha a község 20 000 lakos feletti, a polgármester két polgármester-helyettest bízhat meg, ugyanakkor a köztük lévő sorrendiséget is meghatározza. A polgármester bármikor visszahívhatja a polgármester-helyettest. Ha a polgármester visszahívja a polgármester-helyettest, akkor a polgármester-helyettes visszahívásától számított 60 napon belül egy másik képviselő-testületi tagot bíz meg a helyettesítéssel.
(2) Ha a községben működik községi tanács, annak a polgármester-helyettes is tagja.
(3) A polgármester-helyettes a polgármester írásos megbízása szerinti terjedelemben helyettesíti a polgármestert.
(4) Ha a polgármester megbízatása a megbízatási időszak lejárta előtt szűnik meg [13a §, (1) bekezdés, c)-i) pontok], a polgármester-helyettes teljes terjedelemben látja el a polgármester feladatait; ha a helyettesítéssel két polgármester-helyettes van megbízva, akkor ezeket a feladatokat a polgármester-helyettesi tisztséggel való megbízás sorrendje szerint látják el. A helyettesítés az újonnan választott polgármester fogadalomtételével fejeződik be.
(5) A polgármesteri feladatokat a (4) bekezdés szerint ellátó polgármester-helyettes külön törvény szerinti illetményben részesül.11)

14. §
A községi tanács
(1) A helyi képviselő-testület községi tanácsot hozhat létre. A községi tanács a helyi képviselőtestület által, a teljes megbízatási időszakra megválasztott képviselő-testületi tagokból áll. A községi tanácsot és annak tagjait a helyi képviselő-testület bármikor visszahívhatja. A választás módját a helyi képviselő-testület tárgyalási rendje szabályozza.
(2) A községi tanács tagjainak száma legfeljebb a képviselő-testületi tagok számának harmada lehet. A községi tanács összetételének meghatározásánál figyelembe kell venni a politikai pártok, politikai mozgalmak és a független képviselő-testületi tagok helyi képviselő-testületen belüli arányát.
(3) A községi tanács a helyi képviselő-testület javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szerve. Feladatait a helyi képviselő-testület döntései szerint látja el. A községi tanács egyben a polgármester tanácsadó szerve is.
(4) A községi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Ülését a polgármester hívja össze és vezeti, ha a polgármester ezt elmulasztja megtenni, akkor a polgármester-helyettes.
(5) A községi tanács akkor tárgyalóképes, ha a tanács összes tagjának több mint fele jelen van. A községi tanács határozathozatalához a tanács összes tagjának többségi jóváhagyása szükséges.

15. §
A bizottságok
(1) A helyi képviselő-testület saját, állandó vagy ideiglenes javaslattévő, végrehajtó és ellenőrző szervként, bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok képviselő-testületi tagokból és a helyi képviselő-testület által választott egyéb személyekből áll.
(3) A bizottságok összetételét és feladatkörét a helyi képviselő-testület határozza meg.

16. §
A községi hivatal
(1) A községi hivatal látja el a helyi képviselő-testület és a polgármester, illetve a helyi képviselő-testület által létrehozott szervek szervezési és adminisztratív jellegű ügyeit.
(2) A községi hivatal különösen a következő feladatokat látja el:
a) biztosítja a község szerveinek és a helyi képviselő-testület szerveinek ügyiratkezelését, illetve a község iktatójaként és ügyiratkészítőjeként működik, 
b) a helyi képviselő-testület, a községi tanács és a bizottságok számára szakmai hátteret és egyéb írásos anyagokat biztosít,
c) kidolgozza a község döntéseinek írásos változatát,
d) végrehajtja a helyi képviselő-testület rendeleteit, határozatait és a község döntéseit.
(3) A községi hivatal munkáját a polgármester irányítja.
(4) A nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező községeken létrehozható a községi hivatal elöljárójának tisztsége.
(5) A községi hivatal szervezeti felépítését, az alkalmazottak számát és ezek munkavégzését a községi hivatal szervezeti szabályzata rendezi.

17. §
A községi hivatal elöljárója
(1) Ha a községben létrehozták a községi hivatal elöljárójának tisztségét, akkor a községi hivatalt az elöljáró vezeti és munkavégzését ő szervezi. Az elöljárót a polgármester nevezi ki és váltja le.
(2) A községi hivatal elöljárója a község alkalmazottja, aki tevékenységéért a polgármesternek felel. A helyi képviselő-testületi ülésről felvett jegyzőkönyvet a polgármesterrel együtt írja alá.
(3) A községi hivatal elöljárója tanácskozási joggal részt vesz a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein.

A főellenőr

18. §
A főellenőr jogállása
(1) A főellenőrt a helyi képviselő-testület választja meg, illetve hívja vissza. A főellenőr a község alkalmazottja, és ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a külön törvény szerinti, egyéb vezető beosztású alkalmazottak összes jogai és kötelességei vonatkoznak rá.16) A főellenőr a helyi képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem folytathat vállalkozási- vagy más keresőtevékenységet, és nem lehet vállalkozási tevékenységet folytató jogi személyek irányító-, ellenőrző- vagy felügyelő szervének tagja. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos tevékenységre, pedagógiai tevékenységre, lektori tevékenységre, előadói tevékenységre, fordítói tevékenységre, publicisztikai tevékenységre, irodalmi vagy művészeti tevékenységre és a saját vagyonának, vagy kiskorú gyermeke vagyonának kezelésére. Ellenőrzési tevékenységét függetlenül és pártatlanul végzi, összhangban az ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó alapvető szabályokkal.16a)
(2) A főellenőri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek:
a) képviselő-testületi tag,
b) polgármester,
c) a község által létrehozott vagy alapított jogi személy szervének tagja,
d) a község egyéb alkalmazottja,
e) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)

18.a §
A tisztség betöltésének feltételei,a választás, és a tisztség gyakorlásának befejezése 
(1) A főellenőri tisztség betöltésének minimális kvalifikációs feltétele a befejezett teljes középiskolai végzettség.
(2) A helyi képviselő-testület a főellenőr választásának napját, legalább a választás napja előtt 40 nappal a hivatalos hirdetőtáblán való megjelentetéssel és a helyben szokásos módon hirdeti ki, úgy, hogy a választásra az addigi főellenőr megbízatási időszakának utolsó 60 napja alatt kerüljön sor. A főellenőri tisztségre jelölt személy az írásos jelentkezését legkésőbb a választás napja előtti 14 napon nyújtja be a községi hivatalban. A jelentkezés részét képezi a három hónaptól nem öregebb erkölcsi bizonyítvány és az iskolai végzettséget igazoló okirat.
(3) A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha az egyik jelölt sem szerez ilyen többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanezen az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, akik a választás első fordulójában a legtöbb érvényes szavazatot szerezték. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóba az összes, legtöbb szavazatot szerző jelöltek jutnak tovább. A második fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A főellenőr megválasztásának további részleteit és a jelentkezés tartalmi elemeit a község határozatban állapítja meg.
(4) Ha a főellenőri tisztség gyakorlása a (8) bekezdés a), b) vagy d) pontjai szerinti módon szűnik meg, a helyi képviselő-testület új főellenőr-választást ír ki, úgy, hogy arra a főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésétől számított 60 napon belül kerüljön sor.
(5) A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. A főellenőr megbízatási időszaka a munkábalépés napjaként meghatározott napon kezdődik.
(6) A főellenőr a megválasztását követően jogosultságot szerez munkaszerződést kötni a községgel. A munkaviszony rövidebb idejű munkaidővel is megállapodható,16b) a munkaidő hosszát a helyi képviselő-testület a főellenőr-választás meghirdetése előtt határozza meg.
(7) A polgármester a jogszerűen megválasztott főellenőrrel legkésőbb az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napon köteles munkaszerződést kötni. A munkábalépés napját az előző főellenőr megbízatási időszaka lejártának napját követő napra kell tenni.
(8) A főellenőr tisztségének gyakorlása megszűnik
a) a tisztségről való lemondással,
b) a tisztségből való visszahívással, 
c) a megbízatási időszak leteltével,
d) a főellenőr elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával,
e) a cselekvőképesség megvonásáról vagy a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítélet jogerőre emelkedésének napján,
f) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
g) azon a napon, amikor a 18. §, (2) bekezdése szerinti tisztséget gyakorolni kezdte.
(9) A helyi képviselő-testület a főellenőrt visszahívhatja tisztségéből, ha az
a) ismételten vagy különösen durva módon megszegi az alkalmazottként vagy vezető beosztású alkalmazottként rá háruló kötelességeket,16)
b) súlyos módon vagy ismételten elhanyagolja a tisztségéből eredő kötelességeit és erre a helyi képviselő-testület már legalább egyszer írásban figyelmeztette,
c) valótlan adatot tüntet fel a 18. § (1) bekezdés szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatában vagy a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában.
(10) A főellenőr tisztségéből való visszahívásához az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges.
(11) A főellenőri tisztség gyakorlásának megszűnésével a főellenőr munkaviszonya is megszűnik.

18.b §
Több község főellenőre
A főellenőr több község számára is végezheti ellenőrző tevékenységét. Ha a főellenőr a tevékenységét több község számára végzi, a konkrét feladat elvégzésének céljaira az érintett községek a 20a § szerinti szerződést kötnek. A főellenőrt a szerződés részes feleként szereplő községek mindegyikében a helyi képviselő-testület választja meg. Minden részes félként szereplő község polgármestere a 18a § (7) bekezdés szerinti határidőn belül köt szerződést a főellenőrrel.

18.c §
A főellenőr fizetése
(1) A főellenőr fizetése egyenlő a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának előző naptári évre vonatkozó adatai alapján számolt nemzetgazdasági szintű alkalmazotti átlagfizetés és a község lakossága szerinti együttható (koefficiens) szorzatával. A község lakossága szerinti koefficiensek a következők szerint alakulnak:
a) 500 lakosig 1,15
b) 500 lakostól 1000 lakosig 1,28
c) 1001 lakostól 3000 lakosig 1,54
d) 3001 lakostól 5000 lakosig 1,68
e) 5001 lakostól 10 000 lakosig 1,82
f) 10 0001 lakostól 20 000 lakosig 1,96
g) 20 001 lakostól 50 000 lakosig 2,24
h) 50 001 lakostól 100 000 lakosig 2,47
i) 100 000 lakos felett 2,78
(2) Ha a község főellenőrének munkaviszonya rövidebb időre szól, fizetését az (1) bekezdés szerint, a munkaidejével arányosan kell megállapítani.
(3) Ha a főellenőr a tevékenységét több község számára végzi, minden község az (1) bekezdés szerinti fizetést állapít meg neki, a megállapodott munkaidővel arányosan.
(4) A község főellenőrének fizetését egész euró¬összegre, felfelé kell kerekíteni.
(5) A helyi képviselő-testület a főellenőrnek az (1) bekezdés szerinti főellenőri fizetés 30%-ának erejéig havi jutalmat hagyhat jóvá.
(6) A helyi képviselő-testületek, kölcsönös megállapodásuk alapján, az ellenőrző tevékenységet több község számára végző főellenőrnek havi jutalmat hagyhatnak jóvá, a (3) bekezdés szerinti főellenőri fizetés 30%-ának erejéig.

18.d §
Az ellenőrző tevékenység terjedelme
(1) Ellenőrző tevékenység alatt a község vagyonával és vagyoni értékű jogaival, illetve a külön jogszabályok szerint16c) a község használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának ellenőrzését, a község bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzését, a panaszok16d) és petíciók16e) elintézésnek ellenőrzését, az általános érvényű jogszabályok betartásának ellenőrzését, beleértve a község rendeletei betartásának ellenőrzését is, továbbá a helyi képviselő-testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzését, a községi belső előírások teljesítésének ellenőrzését és a külön jogszabályok szerinti16f) további feladatok teljesítésének ellenőrzését kell érteni.
(2) Az ellenőrző tevékenység a következőkre terjed ki:
a) községi hivatal,
b) a község által létrehozott költségvetési és dotációs szervezetek,
c) azon jogi személyek, amelyekben a község vagyoni részesedéssel rendelkezik, és más olyan személyek, amelyek a község vagyonával rendelkeznek vagy amelyeknek a község a saját vagyonát használatba adta, mégpedig a község e vagyonát érintő terjedelemben,
d) azon személyek, amelyek (akik) külön jogszabály szerint a község költségvetéséből céltámogatásban vagy visszatérítendő pénzügyi segélyben részesültek,10) mégpedig az ezen eszközökkel való rendelkezés terjedelmében.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység nem vonatkozik azokra az eljárásokra, amelyek során a jogi személyek vagy természetes személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről a község a 27. § szerint közigazgatási eljárás keretében dönt.

18.e §
Az ellenőrző tevékenység szabályai
A főellenőr az ellenőrző tevékenysége ellátása során külön törvényben megállapított szabályok szerint jár el.16a) Az ellenőrző tevékenység további részletszabályait a község határozatban állapíthatja meg.

18.f §
A főellenőr feladatai
(1) A főellenőr
a) ellenőrző tevékenységet folytat a 18d § szerinti terjedelemben,
b) a helyi képviselő-testületnek hathavonként egyszer az ellenőrző tevékenység tervére vonatkozó javaslatot terjeszt elő, amelyet legkésőbb a helyi képviselőtestületben való tárgyalást megelőző 15. napon a községben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni,
c) szakmai véleményt dolgoz ki a község költségvetési javaslatához és a község zárszámadási javaslatához ezek helyi képviselő-testület általi jóváhagyása előtt,
d) a helyi képviselő-testület legközelebbi ülésén az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentést nyújt be közvetlenül a helyi képviselő-testületnek,
e) a helyi képviselő-testületnek legalább évenként egyszer az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést nyújt be, mégpedig a naptári év végét követő 60 napon belül,
f) együttműködik az állami szervekkel az állami (központi) költségvetésből vagy az Európai Unió strukturális alapjaiból a községnek juttatott eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, 
g) panaszokat intéz, ha erről külön törvény rendelkezik,16g)
h) köteles ellenőrzést folytatni, ha erre a helyi képviselő-testület kéri,
i) ellátja a külön törvény szerinti egyéb feladatokat.
(2) A főellenőr tanácskozási joggal részt vesz a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein; a főellenőr részt vehet a helyi képviselő-testület által létrehozott bizottságok ülésein is.
(3) A főellenőr a 18d § szerinti ellenőrző tevékenysége terjedelemében jogosult betekinteni az okiratokba és egyéb iratokba.
(4) A főellenőr a képviselő-testületi tagok és a polgármester számára, kérésre, haladéktalanul köteles hozzáférhetővé tenni az ellenőrzések eredményeit.

18.g §
A főellenőri részleg
(1) A község a községi hivatal részét képező főellenőri részleget hozhat létre.
(2) A főellenőri részleg tevékenységét a főellenőr irányítja, tevékenységéért ő felel.
(3) A főellenőri részleg szakmai, adminisztratív és szervezési támogatást nyújt a főellenőr tevékenységéhez.

19. §
A községi rendőrség
A községi rendőrség létrehozásáról, jogállásáról és feladatköréről külön törvény rendelkezik.10a)


HARMADIK RÉSZ
A községek együttműködése

Belföldi együttműködés

20. §
Az együttműködés formái és alapelvei
(1) A községek konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződés alapján, községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés alapján és a külön törvény szerinti jogi személy létrehozásával vagy alapításával működhetnek együtt.16b)
(2) A községek konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződése alapján szerzett, vagy a külön törvény szerint alapított jogi személy tevékenységével szerzett községi vagyon a szerződésben részes félként részt vevő községek közös tulajdonává válik. Ha a községek nem állapodnak meg másként, a közös tevékenységgel szerzett vagyonból a községek a befektetett eszközök összegével arányos módon részesülnek. 
(3) A községek együttműködése a törvényesség elve, a kölcsönös előnyök elve és a községek lakosainak szükségleteivel való összhang elve mentén valósul meg. A községek a kölcsönös együttműködésük során egyenlő helyzetben vannak.

20.a §
A szerződések
(1) A konkrét feladat vagy tevékenység megvalósításának céljára kötött szerződést határozott vagy határozatlan időre köthető. Nem képezheti tárgyát jogi személy létrejötte. A szerződést írásba kell foglalni, egyébként érvénytelen.
(2) A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződés részes feleinek megjelölése,
b) a szerződés tárgyának megjelölése,
c) a szerződés időbeli hatályának megjelölése,
d) a szerződés részes feleinek jogai és kötelességei,
e) az egyes községek közös tevékenységgel szerzett vagyonból való részesedése,
f) az építmény kihasználásnak módja, ha az a szerződés részét képezi,
g) a szerződéstől való elállás módja, illetve a vagyoni és pénzügyi kötelezettségek elszámolásának módja.
(3) Ha a szerződés tárgyát közös községi hivatal létrehozása képezi, akkor a szerződés a következőket tartalmazza,
a) a közös községi hivatal székhelyének meghatározása; ha a közös községi hivatal az átruházott államigazgatási tevékenységet olyan község részére biztosítja, amely község ezt külön jogszabály alapján más községek számára is biztosítja, akkor ez a község a közös községi hivatal székhelye,
b) az alkalmazottak számának, a közös községi hivatal kiadásfinanszírozási módjának és szervezeti felépítésének meghatározása,
c) azon polgármester meghatározása, aki a közös községi hivatal vagyonjogi ügyeiben és a közös községi hivatal alkalmazottaival kapcsolatos munkaügyi ügyeiben képviseleti szervként jár majd el.
(4) A szerződés érvényességéhez a szerződésben részes félként résztvevő minden községben az összes képviselő-testületi tag többségének jóváhagyása szükséges. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljára kötött szerződésből eredő, harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségért a szerződés részes felei közösen és egyetemlegesen felelősek.

20.b §
A községek egyesülete
(1) A községek községek egyesületét hozhatják létre.
(2) A községek egyesülete jogi személy.
(3) A községek egyesülete a községek egyesületeinek nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzést a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal végzi. 
(4) A községek egyesületének tevékenységi köre elsősorban a szociális ügyekre, a környezetvédelemre (különösen a kommunális szemét összegyűjtésére, elszállítására és feldolgozására, a szennyvíz elvezetésére és tisztítására), a helyi közlekedésre, az oktatási szférára, a kultúrára és a helyi idegenforgalomra terjed ki; a községek egyesülete a tevékenységével hozzájárul a községek és a megyék feladatainak ellátásához szükséges feltételek kialakításához.
(5) A községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés érvényességéhez a szerződésben részes község összes képviselő-testületi tagja többségének jóváhagyása szükséges. A községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés részét képezi a községek egyesületének alapszabálya.

20.c §
(1) A községek egyesületének bejegyzésére vonatkozó kérelmet azon megye székhelyén működő körzeti hivatalnak kell benyújtani, amelyik megye területi illetékességébe az adott községek egyesülete székhelye szerint tartozik.
(2) A bejegyzési kérelemhez a következő okiratokat kell csatolni:
a) a községek egyesületének létrehozásáról szóló szerződés, amelyet az összes, az adott községek egyesületének tagjává váló község polgármestere ellátott kézjegyével, ezek családi- és utónevének , születési azonosító számának, az állandó tartózkodási helyének, a tisztségének és a község megnevezésének feltüntetésével,
b) a szerződés részes feleivé váló községeknek a szerződés jóváhagyására vonatkozó határozatai,
c) a községek egyesületének nevében eljárni jogosult meghatalmazott személy kilétére vonatkozó közlemény,
d) az egyesület alapszabálya, amelyben a következőket kell feltüntetni:
1. a községek egyesületének megnevezése,
2. székhely,
3. a tevékenység tárgya,
4. a községek egyesületének szervei, létrehozásuk módja, a községek egyesületének nevében eljárni jogosult szervek meghatározása,
5. a gazdálkodás alapelvei,
6. a községek egyesülete megszüntetésének módja, illetve vagyonával való rendelkezés módja és a községek egyesületét terhelő összes kötelezettség elszámolásának módja,
e) a községek egyesületének bejegyzésére vonatkozó kérelem benyújtására felhatalmazott személy családi- és utóneve és lakcíme.
(3) A községek egyesületének megnevezése nem lehet azonos a Szlovák Köztársaság területén már korábban tevékenységet kifejtő jogi személy megnevezésével, ugyanakkor tartalmaznia kell a “községek egyesülete” szavakat.
(4) Ha a bejegyzési kérelem nem rendelkezik a (2) és (3) bekezdések szerinti kellékekkel vagy a benne foglalt adatok nem teljesek, vagy pontatlanok, akkor a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal legfeljebb 10 napos határidőt szab a hiányosságok pótlására és az eljárást felfüggeszti. Ha a kérelmező a megszabott határidőn belül nem pótolja a hiányosságokat, a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal megszünteti az eljárást.

20.d §
(1) A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal elutasítja a bejegyzést, ha a benyújtott szerződésből vagy az alapszabályból az derül ki, hogy a községek egyesületének tevékenysége nincs összhangban
a) a Szlovák Köztársaság alkotmányával, az alkotmányos törvényekkel, a törvényekkel és a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződésekben tett kötelezettségvállalásaival, vagy a közérdekkel,
b) a 20.b § (4) bekezdésében foglaltakkal.
(2) A bejegyzés elutasításáról a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül dönt.
(3) A bejegyzést elutasító határozattal szemben az elutasító határozat meghatalmazott általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a bíróságon lehet jogorvoslattal élni.
(4) A bíróság a körzeti hivatal döntését megsemmisíti, ha a bejegyzés elutasításának feltételei nem álltak fenn. Az községek egyesülete bejegyzésének napja azonos a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával. A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a községek egyesülete meghatalmazottjának kérelmére megküldi az alapszabály egy példányát, amelyen külön ki kell jelölni a bejegyzés napját.
(5) Ha a községek egyesülete meghatalmazottjának az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül nem kézbesítették a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal bejegyzést elutasító döntését, a községek egyesülete ezen határidő leteltét követő napon válik jogalannyá; ez a nap egyben a bejegyzés napja. A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a községek egyesülete meghatalmazottjának megküldi az alapszabály egy példányát, amelyen külön ki kell jelölni a bejegyzés napját.

20.e §
(1) Ha a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal nem talál a bejegyzés elutasítását eredményező okot, az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül elvégzi a bejegyzést, és ugyanezen határidővel a községek egyesülete meghatalmazottjának megküldi az alapszabály egy példányát, amelyen külön ki kell jelölni a bejegyzés napját. A bejegyzésről nem kell határozatot kiadni.
(2) A községek egyesületének, mint jogi személynek a létrejöttét, annak megnevezését és székhelyét a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a bejegyzéstől számított 7 napon belül bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának; ugyanez vonatkozik a 20d §, (4) és (5) bekezdés szerinti községek egyesületének létrejöttére is.
(3) ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, a bejegyzési eljárásra a közigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak.15)
(4) A községek egyesületének nyilvántartását a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal vezeti. A községek egyesületének nyilvántartása nyilvános jegyzék, amelybe a következőket kell bejegyezni
a) a községek egyesületének megnevezése és székhelye,
b) a községek egyesületének tevékenységének tárgya,
c) a községek egyesületét létrehozó községek megnevezése,
d) a községek egyesülete nevében eljárni jogosult szerv; e jogosultsággal rendelkező személy családi- és utóneve, és állandó lakhelye,
e) a községek egyesülete bejegyzésének ideje és a bejegyzési azonosítószám,
f) a községek egyesületének megszüntetésének ideje és oka,
g) a községek egyesülete felszámolási eljárásának kezdete és vége; a felszámolóbiztos családi- és utóneve, állandó lakhelye,
h) a csődeljárás kihirdetése és a csődeljárás befejezése vagy a csődeljárás megindítására vonatkozó javaslat elégtelen vagyonérték miatti elutasítása; a csődbiztos családi- és utóneve, állandó lakhelye,
i) a községek egyesületének a községek egyesületeinek nyilvántartásából való törlésének időpontja és oka,
j) az a), b) és d) pontok szerinti adatok változásai.
(5) A községek egyesületeinek nyilvántartásában szereplő adatok a bejegyzés napjától mindenkivel szemben hatályosak.

20.f §
(1) A községek egyesülete megszüntetésére a következőképpen kerülhet sor:
a) önkéntes feloszlatással vagy más községek egyesületével történő egyesüléssel,
b) a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal feloszlatásról szóló jogerős döntésével.
(2) A községek egyesületének (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűntetése esetén a községek egyesületének képviseleti szerve 15 napon belül értesíti a megyeszékhelyen működő körzeti hivatalt a községek egyesületének megszüntetéséről. A községek egyesületének (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal felszámolóbiztost nevez ki.
(3) Ha a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal megállapítja, hogy a községek egyesülete a 20d § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytat, haladéktalanul figyelmezteti őt erre és felhívja az ilyen tevékenységnek a figyelmeztetés kézhezvételétől számított egy hónapon belüli beszüntetésére. Ha a községek egyesülete e határidő letelte után is folytatja ezirányú tevékenységét, a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a községek egyesületének feloszlatásáról szóló határozatot ad ki. E határozat szemben a bíróságon lehet jogorvoslattal élni.
(4) A 20d § (3) bekezdés és a 20f § (3) bekezdés szerinti határozat megvizsgálása során a bíróság a Polgári Törvénykönyvnek a más szervek határozatainak megvizsgálásáról szóló rendelkezései alapján jár el.17) A jogorvoslati kérelemnek halasztó hatálya van; komoly ok fennállása esetén a bíróság a döntésének jogerőre emelkedéséig beszüntetheti a községek egyesületének tevékenységét. Ezen időszak alatt a községek egyesülete csak a törvény szerinti feladatainak elvégzése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges tevékenységet folytathat. A bíróság a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal döntését hatályon kívül helyezi, ha a községek egyesülete feloszlatásának feltételei nem álltak fenn.
(5) A községek egyesülete felszámolási eljárással szűnik meg, kivéve ha az a más községek egyesületével való egyesüléssel szűnik meg. A községek egyesületének felszámolására a külön előírás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.17a)
(6) A községek egyesülete azon a napon szűnik meg, amikor a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal törli a községek egyesületeinek nyilvántartásából.

21. §
A nemzetközi együttműködés
(1) A község a saját hatásköre terjedelemében együttműködhet más államok helyi funkciókat betöltő területi közigazgatási egységeivel vagy hivatalaival. A község jogosult csatlakozni területi egységeket vagy területi szerveket egyesítő nemzetközi egyesületekhez.
(2) A nemzetközi egyesületről való megállapodás vagy a nemzetközi egyesületben betöltött tagság nem sértheti Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények és a törvények rendelkezéseit, továbbá a Szlovák Köztársaság nemzetközi szerződésekben tett kötelezettségvállalásait, sem pedig a közérdeket.
(3) Ha a megállapodás alapján külön szervet kell létrehozni, az csak magánjogi jellegű szerv lehet.
(4) Ha a község ezt kéri, a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal megvizsgálja a nemzetközi egyesületről szóló megállapodás tervezetét, vagy a nemzetközi egyesületben betöltött tagságot. A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal kérelmére a megfelelő államigazgatási szervek kötelesek haladéktalanul segítséget nyújtani az állásfoglalás kidolgozásához.
(5) A község a nemzetközi egyesületről megkötött megállapodás vagy a tagságról szóló okirat egy példányát megküldi az ezek nyilvántartását vezető, megyeszékhelyen működő körzeti hivatalnak.
(6) A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a (2) bekezdés rendelkezéseit sértő körülmények fennállása esetén az illetékes bíróságnál kezdeményezi a község kötelezését a nemzetközi egyesületről szóló megállapodás felmondására vagy az abban betöltött tagság megszüntetésére.


NEGYEDIK RÉSZ
Városok

22. §
A község várossá nyilvánítása
(1) A kormány javaslatára a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa minden év január 1-i hatállyal várossá nyilváníthatja azon községet, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) gazdasági, adminisztratív és kulturális központ vagy idegenforgalmi központ, vagy fürdőhely,
b) szolgáltatásokat biztosít a környező községek lakosai számára is,
c) a környező községekkel biztosított a közlekedési kapcsolata,
d) a területe legalább egy részén városi jellegű beépítéssel rendelkezik,18)
e) lakossága legalább 5000 fő.
(2) A község akkor is várossá nyilvánítható, ha a lakosságszámra vonatkozó feltételt nem teljesíti, de az (1) bekezdés szerinti további adottságok megléte esetén indokolt a várossá nyilvánítása.
(3) A várossá nyilvánításra vonatkozó javaslatot a kormány a község kérelmére terjeszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé.
(4) A község a község várossá nyilvánítására vonatkozó kérelmet a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal közvetítésével nyújtja be; a kérelemhez csatolja a község területrendezési tervét és az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítését igazoló további dokumentációt. A kérelmet megyeszékhelyen működő körzeti hivatal a saját állásfoglalásával együtt továbbítja a minisztérium felé.
(5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a község várossá nyilvánításáról szóló határozatát a Szlovák Köztársaság Törvénytárában teszik közzé.
(6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján a kormány a község várossá nyilvánításáról szóló igazolást ad ki.
(7) A várossá nyilvánított község szétválása után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormány javaslatára határozatban vonja meg a városi jogállást azon új községtől, amely már nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket.
(8) A városok a “város” megjelölést a megnevezésükkel együtt használják.

22.a §
(1) A 200 000 fő feletti lakosságú városok jogállásáról, területrendezési vonatkozásairól és önkormányzati szerveiről külön törvény rendelkezik.
(2) Pozsonynak (Bratislava), mint a Szlovák Köztársaság fővárosának különleges jogállásáról, szerveinek struktúrájáról és jogállásáról külön törvény rendelkezik.18a)

23. §
A városrészek bizottságai
(1) A város a rendszerint saját kataszteri területtel rendelkező városrészeiben bizottságokat hozhat létre. A bizottság tagjai a városi képviselő-testületnek az adott városrészben megválasztott összes tagja. A bizottság elnöke a bizottság által megválasztott bizottsági tag.
(2) A városrészek bizottságai a városrész lakosságát képviselik és részt vesznek a város önkormányzati tevékenységének gyakorlásában.
(3) A városi önkormányzati tevékenység gyakorlása során a bizottságot megillető jogokat és kötelességeket, a bizottság és a városi képviselő-testület kölcsönös viszonyait, a bizottság struktúráját és egyéb fontos kérdéseket a város statútuma rendezi.

24. §
A város szervei
(1) A városi képviselő-testület a városi önkormányzat szerve. Jogállását a jelen törvény helyi képviselő-testületekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A városi képviselő-testület ezeken kívül különösen a következőket végzi:
a) dönt a városrészek bizottságainak létrehozásáról és azok jogköreinek meghatározásáról,
b) megalkotja a város címerét, a város zászlaját, a város pecsétjét, esetlegesen pedig a város himnuszát,
c) jóváhagyja a város statútumát.
(2) A várost a város polgármestere képviseli, ő a város legfőbb végrehajtó szerve. Jogállását a jelen törvény polgármesterekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A város polgármestere ezeken kívül a következőket végzi:
a) őrzi a város zászlaját és a város pecsétjét,
b) használja a városi jelképeket.
(3) A községi tanács és a községi hivatal feladatait a városokban a városi tanács és a városi hivatal látja el.


ÖTÖDIK RÉSZ
Képviselők

25. §
A képviselő-testületi tagok jogai és kötelességei
(1) A képviselő-testületi tag különösen köteles
a) fogadalmat tenni a helyi képviselő-testület első ülésén, amelyen részt vesz,
b) részt venni a helyi képviselő-testület ülésén és a helyi képviselő-testület azon szerveinek ülésén, amelyekbe megválasztották,
c) betartani a község statútumának, a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjének előírásait és a képviselő-testületi tagok javadalmazásának alapelveit,
d) védelmezni a község és a község lakosainak érdekeit.
(2) A képviselő-testületi tag megbízatása megszűnik
a) az fogadalom elutasításával vagy a kikötéssel tett fogadalommal,
b) megbízatási időszak lejártával,
c) megbízásról való lemondással,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e) cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
f) az állandó lakhelye a községen kívüli helyre változik; a városrészi önkormányzatokkal rendelkező városokban akkor is, ha az állandó lakhelye a tisztségének gyakorlása szerinti városrészen kívüli helyre változik,
g) ha egy év alatt egyszer sem jelenik meg a helyi képviselő-testület ülésén,
h) a 11 § (2) bekezdés szerinti esetekben,
i) a község megszüntetésével, vagy
j) elhalálozással.
A képviselő-testületi megbízatásról való lemondás csak akkor érvényes, ha azt szóban jegyzőkönyvbe mondták vagy írásos formában tették; a képviselő-testületi megbízatásról való írásos lemondás esetén a lemondás a községi hivatalnak való kézbesítéstől hatályos. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.
(3) A képviselő-testületi tag a (2) bekezdés d), f) és h) pontjai szerinti körülményeket köteles írásban haladéktalanul a község tudomására hozni.
(4) A képviselő-testületi tag különösen jogosult
a) a helyi képviselő-testületnek és a többi szervnek javaslatokat benyújtani,
b) a munkájukkal kapcsolatban kérdést intézni a polgármesterhez és a községi tanács tagjaihoz,
c) a tevékenységükkel kapcsolatban információkat kérni a község által alapított vagy létrehozott jogi személyek igazgatóitól,
d) a községben vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személyektől információt és felvilágosítást kérni a községben folytatott vállalkozási tevékenységeik következményeivel kapcsolatban,
e) részt venni a község szervei által végzett felmérésekben, ellenőrzésekben, illetve a panaszok és a bejelentések elintézésében,
f) az állami szervektől információkat kérni a képviselő-testületi tagság rendeltetésszerű ellátásához szükséges ügyekben.
(5) A képviselő-testületi tag tisztségét alapelvszerűen a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony felfüggesztése nélkül látják el. A képviselő-testületi tagság ellátásáért a község javadalmazást állapíthat meg. A képviselő-testületi tagnak a tisztsége ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült kiadásokért a munkaviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó külön rendelkezések szerint jár költségtérítés.
(6) A képviselő-testületi tag a tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyból vagy az munkavégzésre irányuló más jogviszonyból eredő jogaiban és jogosultságaiban. A képviselő-testületi tagoknak a munkaadók külön rendelkezések szerint teszik lehetővé a tisztségük ellátását; ugyanez érvényes azon bizottsági tagok vonatkozásában, akik nem képviselő-testületi tagok. A község a munkaadó kérelmére megtéríti a már kifizetett jövedelempótlás vagy más, munkáért járó díj költségeit. A munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal nem rendelkező képviselő-testületi tagok számára a község az elmaradt jövedelmet pótolja.
(7) A képviselő-testületi tag a választó kérésére köteles a saját tevékenységére és a képviselő-testület tevékenységére vonatkozó információkat nyújtani.
(8) Annak a képviselő-testületi tagnak, akit a polgármester-helyettesi tisztség ellátásának érdekében az állásából hosszútávon és teljes egészében felmentettek, az alkalmazásban járó fizetés vagy másféle javadalmazás pótlására a község megfelelő fizetést biztosít. Az addigi állásában meglévő munkajogviszonya a külön rendelkezések szerinti feltételek mellett érintetlen marad.18b)
(9) A képviselő-testületi tag javadalmazását a képviselő-testületi tagok javadalmazására vonatkozó irányelvek mentén különösen a tisztségből eredő feladatokra és időigényességre tekintettel kell megállapítani.

26. §
A képviselő-testületi tag a következő fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, a község (város) érdekeit védelmezni fogom, a Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit betartom, és a képviselő-testületi tagságom gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre azokat.”


HATODIK RÉSZ
Záró, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések

27. §
(1) Azon eljárásokban, amelyekben a község a természetes személyek vagy jogi személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről az átruházott államigazgatási jogköreinek gyakorlása keretében dönt, a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályt kell alkalmazni.15)
(2) Azon eljárásokban, amelyekben a község a természetes személyek vagy jogi személyek jogairól, jog által védett érdekeiről vagy kötelességeiről az önkormányzati jogköreinek gyakorlása keretében dönt, a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályt kell alkalmazni;15) ha külön jogszabály18c) nem rendelkezik másként, a község döntése szembeni jogorvoslatról a bíróság dönt.
(3) Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága a területi önkormányzati választások eredményeit érvényteleníti vagy eredményeit semmissé nyilvánítja,19) akkor a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának döntése által érintett területi önkormányzati szerv azon jogi aktusai, amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának döntéshozatalát megelőzően bocsátott ki, az arra jogosult szerv által kibocsátott jogi aktusoknak kell tekinteni.

27.a §
(1) Az utcák és egyéb közterek megjelölésének és az építmények számozásának részleteit a minisztérium rendeletben határozza meg. 
(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak a községek megnevezéséről, a községrészek megnevezéséről, a községek területének 2. § (3) bekezdése szerintieken kívüli változásáról, illetve a összeírási számok és házszámok megállapítására irányuló döntéshozatalra.15)

28. §
(1) A községekre szállnak át mindazon jogkörök, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napján külön jogszabályok alapján a helyi és városi nemzeti bizottságokhoz tartoztak, feltéve ha külön törvény nem telepíti azokat állami szervekhez.20)
(2) Az A és B mellékletek szerinti terjedelemben a községekre szállnak át azon jogkörök is, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napján külön jogszabályok alapján a járási és a kerületi nemzeti bizottságokhoz tartoztak.

29. §
A község vagyonáról, annak megszerzéséről, az avval való rendelkezésről és gazdálkodásról külön törvény rendelkezik.

29.a §
Ha a jelen törvényben vagy külön jogszabályban a “község” szó használatos, akkor ebbe a város is beleértendő, feltéve, hogy a jelen törvényből vagy a külön jogszabályból nem nyilvánvaló, hogy az adott rendelkezések kizárólag a községre vagy kizárólag a városra vonatkoznak.

30. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az a község, amely a szimbólumait a Szlovák Köztársaság Heraldikai Jegyzékébe való bejegyzés céljából nem terjesztette elő a minisztériumnak, 2006. december 31-ig köteles azt megtenni.
(2) A 13. § (8) bekezdése szerinti azon tevékenység miatti bírságolásnál, amelyre 2002. december 31-e előtt került sor, ha a polgármester 2001. december 31-ig nem indította meg az eljárást, a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2001. december 31-e előtt megindított, 13. § (8) bekezdése szerinti bírságkiszabásra irányuló eljárásra az addigi szabályok vonatkoznak.
(3) A 2002. január 1-e előtt létrejött együttműködési megállapodásokat a község 2002. március 31-ig nyújtja be a kerületi hivatalhoz; ugyanezen határidővel nyújtja be a nemzetközi egyesületben betöltött tagságra vonatkozó okiratot, ha az 2001. december 31-e előtt jött létre.
(4) A 2001. december 31-e előtt várossá nyilvánított község a jelen törvény szerint minősül városnak.
(5) A 2001. december 31-e előtt létrejött községek egyesülete a jelen törvény szerint minősül községek egyesületének.
(6) A tisztségébe 2001. december 31-e előtt megválasztott községi főellenőr a 2002. január 1-e után megválasztott községi főellenőr megválasztásáig gyakorolja tisztségét, de legkésőbb 2003. március 31-ig. A tisztségébe 2001. december 31-e előtt megválasztott községi főellenőr községgel fennálló munkajogviszonya nem szűnik meg.

30.a §
A 2004. július 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok
(1) Azokban a községekben, ahol a 2004. június 30-ig érvényes és hatályos előírások alapján megválasztott főellenőr tevékenykedik, ennek hivatali ideje lejártát követően a jelen törvény szerint kell lebonyolítani az új főellenőr megválasztását.
(2) Azokban a községekben, ahol nincs megválasztott főellenőr, vagy nem tevékenykedik több községért felelős főellenőr, ott 2005. január 1-i határidővel a jelen törvény rendelkezései szerint választanak főellenőrt.
(3) Azokban a községekben, ahol megválasztott főellenőr tevékenykedik, a főellenőr javadalmazását, 2005. január 1-i határidővel, a jelen törvény szerint kell rendezni.
(4) Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr, aki nem teljesíti a 18a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltségre vonatkozó feltételeket, továbbra is tisztségében marad. Az ilyen főellenőr legkésőbb 2009. június 30-ig köteles megszerezni a 18a § (1) bekezdés szerinti iskolai műveltséget, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.
(5) Az a főellenőr, aki nem tesz eleget az egyéb vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó kötelességeknek16) vagy nem teljesíti a 18. § (1) bekezdés harmadik mondata, illetve (2) bekezdése szerinti feltételeket, 2004. október 1-ig köteles ezeknek eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

30.b §
(1) A 2. § (5) és (6) bekezdése szerinti eljárás nem érinti a tulajdoni viszonyokat.
(2) Az illetékes kataszteri hivatal megteszi a 2a § (5) és (6) bekezdések szerinti területváltozásokból következő intézkedéseket.

30.c §
Az a 2004. június 30-ig érvényes előírások alapján megválasztott főellenőr, aki nem teljesíti a 18 § (1) bekezdés harmadik mondata szerinti feltételt, 2005. március 1-ig köteles annak eleget tenni, ellenkező esetben úgy kell venni, hogy tisztségéről e napon lemondott.

30.d §
A 2010. április 1-től hatályos rendelkezésekre kapcsolatos átmeneti szabályok
A község a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjét, 2010. szeptember 30-i határidővel, a 12. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően módosítja.

31. §
A következő jogszabályok hatályukat veszítik:
1. a Tt. 69/1967 számú törvénye a nemzeti bizottságokról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 72/1969 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 115/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 131/1970 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 62/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 121/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 52 /1982 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 139/1982 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 107 /1988 számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 130/1990 számú törvényével;
2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 72/1969 számú, a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságaival kapcsolatos néhány szervezeti és hatásköri intézkedésről szóló törvényének 2. cikkelye, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével;
3. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 131/1970 számú törvénye a Szlovák Szocialista Köztársaság kerületi nemzeti bizottságainak létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 34/1971 számú törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényével;
4. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 159/1971 számú törvényének II. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja és a nemzeti bizottságok hatásköreit rendezi az államigazgatás egyes területein;
5. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 52/1982 számú törvényének VI. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja és a központi községekben működő helyi nemzeti bizottságok hatáskörét rendezi;
6. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 139/1982 számú törvényének II. és III. cikkelye, amelyek a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítják és a városi nemzeti bizottságok hatásköreit rendezik az államigazgatás egyes területein;
7. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 107/1988 számú törvényének II. cikkelye, amely a nemzeti bizottságokról szóló törvényt módosítja;
8. a néhány államigazgatási hatáskör átruházásáról szóló 305/1948 számú kormányrendelet;
9. a további államigazgatási hatáskörök átruházásáról és az államigazgatás további egyszerűsítéséről szóló 116/1949 számú kormányrendelet;
10. a további államigazgatási hatáskörök átruházásáról és az államigazgatás további egyszerűsítéséről szóló 122/1951 számú kormányrendelet, módosítva a Tt. 47/1953 számú kormányrendelettel;
11. a nemzeti bizottságok tagjainak, a szakbizottságok tagjainak és a nemzeti bizottságokban tevékenykedők javadalmazásának, költségtérítésének és egyéb jogviszonyainak rendezéséről szóló Tt. 12/1968 számú kormányrendelet, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 128/1971 számú rendeletével és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 229/1988 számú rendeletével;
12. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a nemzeti bizottságok közrendjének ellenőrzéséről szóló Tt. 18/1972 számú rendelete, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 157/1982 számú rendeletével;
13. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a jelentős nagyvárosok és fürdővárosok kijelöléséről szóló Tt. 156/1982 rendelete, módosítva a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Tt. 28/1989 számú rendeletével;
14. a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának “A nemzeti bizottságok fejlesztéséért” című elismerő oklevél adományozásáról szóló Tt. 60/1984 rendelete.

32. §
A jelen törvény az 1990. évi községi önkormányzati választások napján lép hatályba; a 30. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba.


F. Mikloško, s.k.
V. Mečiar, s.k.


1) a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 64a cikkelye (Tt. 460/1992), módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel
1a) a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 67. cikkelye (2) bekezdése, módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel
1b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló Tt. 270/1995 számú törvénye 3. § (3) bekezdésének d) pontja 
1c) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló Tt. 184/1999 számú, többször módosított törvénye.
1d) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló Tt. 377/1990 számú többször módosított törvénye
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Kassa városról szóló Tt. 401/1990 számú, többször módosított törvénye
2) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlan-nyilvántartásról és az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonjog és más jogok bejegyzéséről szóló Tt. 162/1995 számú többször módosított törvénye (kataszteri törvény)
2a) a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel
2b) a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló Tt. 184/1999 számú törvény 4. § (1) bekezdése
3) a Szlovák Köztársaság polgárainak lakhely-bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról szóló Tt. 253/1998 számú, többször módosított törvény 3. §-a, a külföldiek tartózkodásról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 48/2002 számú, többször módosított törvény 34. §-a
4) például az árvízvédelemről szóló Tt. 7/2010 számú törvény
4a) a Tt. 253/1998 számú, többször módosított törvény 8. §-a, a Tt. 48/2002 számú, többször módosított törvény 17. §-a
5) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a helyi önkormányzati választásokról szóló Tt. 346/1990 számú törvénye
5a) például a helyi adókról, a kommunális szemét és az apróbb építési törmelékek díjairól szóló Tt. 582/2004 számú, többször módosított törvény
5b) például a egyéni vállalkozásról szóló Tt. 455/1991 számú törvény 34. § (2) bekezdése, módosítva a Tt. 279/2001 számú törvénnyel  
a közúti közlekedésről szóló Tt. 168/1996 számú törvény 30. § b) pontja, módosítva a Tt. 506/2002 számú törvénnyel  
A piaclétesítményekben való áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról szóló és az egyéni vállalkozásról szóló Tt. 455/1991 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 178/1998 számú törvény 3. § (1) bekezdése, módosítva a Tt. 210/1999 számú törvénnyel  
az élelmezési és mezőgazdasági célú növények genetikai forrásainak védelméről szóló Tt. 215/2001 számú törvény 8. § (5) bekezdésének a) pontja,  
a légkör védelméről szóló és a légkörszennyezésért fizetendő díjakról szóló Tt. 401/1998 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 478/2002 számú törvény 34. § (1) bekezdésének c), d), e) és k) pontjai  
az iskolák állami igazgatásáról,az iskolák önkormányzatáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 596/2003 számú, többször módosított törvény 16. § (1) bekezdésének k) pontja  
Az energetikáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 656/2004 számú törvény 11. § (3) b) pontjának 9. alpontja, módosítva a Tt. 283/2008 számú törvénnyel  
A hazárdjátékokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 171/2005 számú törvény 21. §-a  
a környezeti hatások felméréséről és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 24/2006 számú törvény 23. §-a  
5c) a szemétkezelésről szóló Tt. 223/2001 számú törvény 39. §-a
5d) a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló Tt. 372/1990 számú, többször módosított törvényének módosításról szóló Tt. 250/2007 számú, többször módosított törvény  
6) az emlékműalap védelméről szóló Tt. 49/2002 számú, többször módosított törvény  
6a) a szociális segélyről szóló Tt. 195/1998 számú, többször módosított törvény
6b) a Tt. 184/19991 számú törvény 3. § (3) bekezdése  
7) a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló Tt. 85/2005 számú, többször módosított törvény  
8) a polgárok egyesülési jogának gyakorlásáról szóló Tt. 83/1990 számú, többször módosított törvény  
8a) a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 71. cikkelyének (2) bekezdése, módosítva a Tt. 90/2001 számú törvénnyel  
8b) például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság Számvevőszékéről szóló, Tt. 39/1993 számú törvényének 4. § c) pontja  
8c) a megyék önkormányzatáról szóló Tt. 302/2001 számú, többször módosított törvény 8a § (4) bekezdése  
8d) a Polgári Perrendtartás 250. § (6) bekezdése
9) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a községek vagyonáról szóló Tt. 138/1991 számú, többször módosított törvénye 
9a) a könyvviteltől szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény 
9b) a könyvvizsgálókról, az auditról és a könyvvizsgálati tevékenység felügyeletéről szóló és a könyvvitelről szóló Tt. 431/2002 számú, többször módosított törvény módosításáról szóló Tt. 540/2007 számú törvény 
10) például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény, a közigazgatás költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 523/2004 számú törvény  
10a) a Szlovák Nemzeti Tanács községi rendőrségről szóló Tt. 564/1991 számú, többször módosított törvénye  
10b) például az ügyészekről és az ügyészi várományosokról szóló Tt. 154/2001 számú törvény 
11) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a községek és városok polgármestereinek jogállásáról és javadalmazásáról szóló Tt. 253/1994 számú, többször módosított törvénye  
11a) a készenléti idő költségvetési szervezeteken és néhány további szervezeten és szerven belüli térítéséről és javadalmazásáról szóló Tt. 143/1992 számú, többször módosított törvény 
12) Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 346/1990 számú, többször módosított törvénye 2. § (1) és (2) bekezdései 
12a) például a Kereskedelmi Törvénykönyv (Tt. 513/1991) 17.-20. §-ai, a bankokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 483/2001 számú törvényének 91. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló Tt. 511/1992 számú törvény 23. §-a, a személyes adatok védelméről szóló Tt. 428/2002 számú, többször módosított törvény
12aa) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (közoktatási törvény) 16. §-ának 4. bek. a Tt. 324/2012. sz. törvénye értelmében.
12b) az egyes közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazásáról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 553/2003 számú törvény 1. § (3) bekezdésének b) pontja
15) a közigazgatási eljárásról szóló Tt. 71/1967 számú, többször módosított törvény 
16) a közérdekű munka végzéséről szóló Tt. 552/2003 számú törvény  
16a) a pénzügyi ellenőrzésről és a belső auditról szóló Tt. 502/2001 számú törvény 
16b) a Munka Törvénykönyvének 49. és 50. §-ai
16c) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az állami vagyon kezeléséről szóló Tt. 278/1993 számú, többször módosított törvénye  
16d) a panaszokról szóló Tt. 152/1998 számú törvény
16e) a petíciós jogról szóló Tt. 85/1990 számú törvény, módosítva a Tt. 242/1998 számú törvénnyel  
16f) például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 583/2004 számú törvény
16g) a Tt. 152/1998 számú törvény 11. § (3) bekezdése
17) a Polgári Perrendtartás 250l-250s §-ai
17a) a többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75a §-ai
18) a területrendezés-tervezésről és a építési rendtartásról szóló Tt. 50/1976 számú törvény 139a § (6) bekezdése  
18a) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaság fővárosáról – Pozsonyról szóló Tt. 377/1990 számú többször módosított törvénye
18aa) például a hazárdjátékokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 171/2005 számú törvény  
18b) a Munka Törvénykönyvének 136. § (2) bekezdése, módosítva a 210/2003 számú törvénnyel
18c) például a hazárdjátékokról és néhány törvény módosításáról szóló Tt. 171/2005 számú, többször módosított törvény  
19) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szervezetéről, az alkotmánybírósági eljárásról és az alkotmánybírók jogállásáról szóló Tt. 38/1993 számú törvénye 63. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai 
20) a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a helyi államigazgatás szervezetéről szóló Tt. 472/1990 számú törvénye 14. § (5) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a környezetvédelmi államigazgatásról szóló Tt. 595/1990 számú törvénye 13. § (4) bekezdése.
Časová verzia účinná od 1. júla 2014 do 30. júna 2015

369/1990 Zb. 

Zákon 
O OBECNOM ZRIADENÍ 


zo 6. septembra 1990


Zmena:
96/1991 Zb. s účinnosťou od 1. apríla 1991
130/1991 Zb. s účinnosťou od 15. apríla 1991
421/1991 Zb. s účinnosťou od 1. novembra 1991
500/1991 Zb. s účinnosťou od 11. decembra 1991
564/1991 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1992
11/1992 Zb. s účinnosťou od 16. januára 1992
295/1992 Zb. s účinnosťou od 1. júla 1992
43/1993 Z. z. s účinnosťou od 15. februára 1993
252/1994 Z. z. s účinnosťou od 19. septembra 1994
287/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1995
229/1997 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 1997
225/1998 Z. z. s účinnosťou od 23. júla 1998
233/1998 Z. z. s účinnosťou od 28. júla 1998
453/2001 Z. z. s účinnosťou od 28. júla 1998
185/1999 Z. z. s účinnosťou od 24. júla 1999
389/1999 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 1999
453/2001 Z. z. s účinnosťou od 31. decembra 1999
6/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2001
453/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
205/2002 Z. z. s účinnosťou od 8. mája 2002
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
369/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2004
535/2004 Z. z. s účinnosťou od 28. októbra 2004
583/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2004
615/2004 Z. z. s účinnosťou od 25. novembra 2004
583/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2005
757/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2005
171/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2005
628/2005 Z. z. s účinnosťou od 2. januára 2006
616/2006 Z. z. s účinnosťou od 30. novembra 2006
267/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2007
334/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2007
335/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2007
330/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
205/2008 Z. z. s účinnosťou od 13. júna 2008
384/2008 Z. z. s účinnosťou od 15. októbra 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
511/2009 Z. z. s účinnosťou od 9. decembra 2009
102/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2010
102/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
267/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
204/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
361/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
160/2014 Z. z. s účinnosťou od 15. júna 2014
180/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2014


Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Postavenie obcí

§ 1
Základné ustanovenie
(1) Obec je samostatný územný samosprávny a správny celok Slovenskej republiky; združuje osoby, ktoré majú na jej území trvalý pobyt.1) Obec je právnickou osobou, ktorá za podmienok ustanovených zákonom samostatne hospodári s vlastným majetkom a s vlastnými príjmami.
(2) Základnou úlohou obce pri výkone samosprávy je starostlivosť o všestranný rozvoj jej územia a o potreby jej obyvateľov. Obci pri výkone samosprávy možno ukladať povinnosti a obmedzenia len zákonom a na základe medzinárodnej zmluvy.1a)
(3) Obec má právo združovať sa s inými obcami v záujme dosiahnutia spoločného prospechu.

§ 1a
Názov obce
(1) Obec a jej časť má svoj názov. Názov obce a jej časti sa uvádza v štátnom jazyku.1b) Označovanie obce v inom jazyku upravuje osobitný zákon.1c)
(2) Názov obce určuje alebo mení vláda Slovenskej republiky (ďalej len "vláda") nariadením: názov obce možno zmeniť iba so súhlasom obce. Názvy častí obcí určuje a mení Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo") na návrh obce.
(3) Názov novej obce a jej časti sa určuje spravidla podľa názvu časti obce, názvu miestnej časti, podľa pomenovania významného prírodného útvaru, javu alebo historickej udalosti súvisiacej s územím obce alebo nežijúcej významnej osobnosti.
(4) Obec, ktorá vznikne zlúčením obcí, má spravidla názov jednej zo zlučovaných obcí. Ak zlučované obce neustanovia v dohode o zlúčení obcí názov novej obce, lebo sa na ňom nedohodli, navrhne ho ministerstvo. Výnimočne možno určiť aj zložený názov obce.
(5) Obec, ktorá vznikne rozdelením obce, má spravidla názov, ktorý mala ako časť obce. Ak nová obec nevznikla z bývalej časti obce, určí sa jej názov podľa odseku 3.
(6) Neprípustný je názov obce a názov časti obce, ktorý je dlhý, duplicitný, urážajúci mravnosť, náboženské alebo národnostné cítenie alebo je nepriliehavý vzhľadom na historický vývin územia.
(7) Ak sa má určiť alebo zmeniť názov obce alebo jej časti v súvislosti so zmenou územia obce, obe zmeny treba vykonať s rovnakou účinnosťou.

§ 1b
Symboly obce
(1) Obec má právo na vlastné symboly. Obec, ktorá má vlastné symboly, je povinná ich používať pri výkone samosprávy. Symboly obce sú erb obce, vlajka obce, pečať obce, prípadne aj znelka obce. Právnické osoby zriadené alebo založené obcou, iné právnické osoby a fyzické osoby môžu používať symboly obce len so súhlasom obce.
(2) Právo na vlastné symboly má aj časť obce. Ustanovenia tohto zákona o používaní symbolov obce sa rovnako vzťahujú aj na časť obce, ktorá vykonáva územnú samosprávu.1d)
(3) Obec označuje erbom obce a vlajkou obce budovu, ktorá je sídlom orgánov obce, zasadaciu miestnosť obecného zastupiteľstva a úradnú miestnosť starostu obce.
(4) Obec používa odtlačok úradnej pečiatky s erbom obce a názvom obce na rozhodnutia, oprávnenia a osvedčenia skutočností vydaných pri výkone samosprávy.
(5) Obec predkladá ministerstvu návrh na zápis symbolov obce do Heraldického registra Slovenskej republiky.

§ 2
Územie obce
(1) Územie obce je územný celok, ktorý tvorí jedno katastrálne územie alebo viac katastrálnych území.
(2) Územie obce sa môže členiť na časti obce. Časť obce má vlastný názov; časť obce nemusí mať vlastné katastrálne územie.
(3) Obec zriaďuje, zrušuje, rozdeľuje alebo obce zlučuje vláda nariadením. Rozhodnúť o tom možno iba so súhlasom obce a na základe stanoviska obvodného úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa obec nachádza.
(4) O inej zmene územia obce ako v odseku 3 rozhoduje so súhlasom obce obvodný úrad v sídle kraja, ak osobitný zákon neustanovuje inak.2)

§ 2a
Zlučovanie a rozdelenie obce
(1) Dve obce alebo viac obcí sa môžu zlúčiť do jednej obce; obec sa môže rozdeliť na dve obce alebo viac obcí. Zlúčením obcí zanikajú zlučované obce a vzniká nová obec; rozdelením obce zaniká rozdeľovaná obec a vznikajú nové obce. Zlúčiť obce alebo rozdeliť obec možno len s účinnosťou ku dňu konania všeobecných volieb do orgánov samosprávy obcí.
(2) Súčasťou návrhu na zlúčenie obcí je dohoda o zlúčení obcí a údaje o výsledkoch miestneho referenda zlučovaných obcí. Dohoda o zlúčení obcí obsahuje najmä
a) názvy obcí, ktoré dohodu uzatvárajú,
b) dátum, ku ktorému sa obce majú zlúčiť,
c) názov novej obce a sídlo jej orgánov,
d) označenie katastrálnych území novej obce,
e) určenie majetku novej obce vrátane finančných prostriedkov, pohľadávok a záväzkov, ako aj označenie právnických osôb novej obce,
f) zoznam všeobecne záväzných nariadení (ďalej len "nariadenie") vydaných zlučovanými obcami,
g) podpisy starostov zlučovaných obcí s uvedením ich mena, priezviska a funkcie.
(3) Nová obec, ktorá vznikla zlúčením obcí, je právnym nástupcom každej z nich.
(4) Nová obec zasiela kópiu dohody o zlúčení samosprávnemu kraju, na ktorého území sa táto obec nachádza, Štatistickému úradu Slovenskej republiky, obvodnému úradu a daňovému úradu.
(5) Obec sa môže rozdeliť, ak nové obce budú mať katastrálne územie alebo súbor katastrálnych území tvoriaci súvislý územný celok, najmenej 3 000 obyvateľov, ak urbanisticky nesplynuli s ostatnými časťami obce. Obec nemožno rozdeliť, ak do rozvoja odčleňovanej časti obce boli vložené investície, od ktorých je závislá celá obec.
(6) Dohodu o rozdelení obce a ďalšie dokumenty podpisuje starosta obce a splnomocnenec petičného výboru alebo osoba určená v petícii.2a) Na rozdelenie obce sa primerane vzťahujú odseky 2 až 4.

§ 2b
Označovanie ulíc a iných verejných priestranstiev
(1) Obec určuje a mení nariadením názvy ulíc a iných verejných priestranstiev.
(2) V obci, v ktorej je viac ulíc alebo iných verejných priestranstiev, má každá ulica alebo iné verejné priestranstvo svoj názov.
(3) Názvy ulíc a iných verejných priestranstiev sa určujú s prihliadnutím na históriu obce, na významné nežijúce osobnosti, na veci a pod. Neprípustné sú názvy po žijúcich osobách, názvy dlhé, duplicitné, urážajúce mravnosť, náboženské alebo národnostné cítenie, jazykovo nesprávne a názvy nepriliehavé vzhľadom na históriu obce.
(4) Označenie ulíc a iných verejných priestranstiev v jazyku národnostnej menšiny upravuje osobitný zákon.2b)
(5) Označovanie ulíc a iných verejných priestranstiev názvami zabezpečuje obec na vlastné náklady.

§ 2c
Číslovanie stavieb
(1) Obec určuje stavbám súpisné číslo a orientačné číslo, vedie evidenciu súpisných čísiel a evidenciu orientačných čísiel a udržiava ju v súlade so skutočným stavom.
(2) Na označovanie stavieb súpisnými číslami obstaráva obec na vlastné náklady tabuľky rovnakého vzoru. Obec môže rozhodnúť o označovaní stavieb orientačnými číslami na tabuľkách rovnakého vzoru.
(3) Na účely prevodu vlastníctva k stavbe a poistenia stavby môže obec určiť stavebníkovi súpisné číslo a orientačné číslo aj bez kolaudačného rozhodnutia.

§ 2d
Odo dňa vyhlásenia referenda, volieb do Národnej rady Slovenskej republiky, volieb prezidenta Slovenskej republiky alebo ľudového hlasovania o jeho odvolaní, volieb do Európskeho parlamentu, volieb do orgánov územnej samosprávy, miestneho referenda alebo sčítania obyvateľov, domov a bytov nemožno až do ich vykonania rozhodnúť o územnej zmene, určiť alebo zmeniť názov obce alebo jej časti, určiť názov ulice alebo iného verejného priestranstva ani rozhodnúť o zmene číslovania stavieb.

§ 3
Obyvatelia obce
(1) Obyvateľom obce je osoba, ktorá má na území obce trvalý pobyt.3)
(2) Obyvateľ obce sa zúčastňuje na samospráve obce. Má právo najmä
a) voliť orgány samosprávy obce a byť zvolený do orgánu samosprávy obce,
b) hlasovať o dôležitých otázkach života a rozvoja obce (miestne referendum),
c) zúčastňovať sa na zhromaždeniach obyvateľov obce a vyjadrovať na nich svoj názor a zúčastňovať sa na zasadnutiach obecného zastupiteľstva,
d) obracať sa so svojimi podnetmi a sťažnosťami na orgány obce,
e) používať obvyklým spôsobom obecné zariadenia a ostatný majetok obce slúžiaci pre verejné účely,
f) požadovať súčinnosť pri ochrane svojej osoby a rodiny a svojho majetku nachádzajúceho sa v obci,
g) požadovať pomoc v čase náhlej núdze.
(3) Obyvateľ obce sa podieľa na rozvoji a zveľaďovaní obce a poskytuje pomoc orgánom obce. V súvislosti s tým je povinný
a) ochraňovať majetok obce a podieľať sa na nákladoch obce, vykonávať menšie obecné služby organizované obcou, ktoré sú určené na zlepšenie života, životného prostredia, ekonomických podmienok a sociálnych podmienok obyvateľov obce a sú vykonávané v záujme obce,
b) podieľať sa na ochrane a na zveľaďovaní životného prostredia v obci,
c) napomáhať udržiavať poriadok v obci,
d) poskytovať podľa svojich schopností a možností osobnú pomoc pri likvidácii a na odstraňovaní následkov živelnej pohromy alebo havárie v obci.4)
(4) Obec je povinná poskytnúť obyvateľovi obce nevyhnutnú okamžitú pomoc v jeho náhlej núdzi spôsobenej živelnou pohromou, haváriou alebo inou podobnou udalosťou, najmä zabezpečiť mu prístrešie, stravu alebo inú materiálnu pomoc.
(5) Na samospráve obce má právo podieľať sa aj ten, kto
a) má na území obce nehnuteľný majetok alebo v obci platí miestnu daň alebo miestny poplatok,
b) je v obci prihlásený na prechodný pobyt,4a)
c) má čestné občianstvo obce.
(6) Na osoby uvedené v odseku 5 sa nevzťahuje odsek 2 písm. a) a b).
(7) Pravidlá spôsobilosti výkonu oprávnení v odseku 2 písm. a) a b) upravuje osobitný predpis.5)

Samospráva obce

§ 4
(1) Obec samostatne rozhoduje a uskutočňuje všetky úkony súvisiace so správou obce a jej majetku, všetky záležitosti, ktoré ako jej samosprávnu pôsobnosť upravuje osobitný zákon, ak takéto úkony podľa zákona nevykonáva štát alebo iná právnická osoba alebo fyzická osoba.
(2) Samosprávu obce vykonávajú obyvatelia obce
a) orgánmi obce,
b) miestnym referendom,
c) zhromaždením obyvateľov obce.
(3) Obec pri výkone samosprávy najmä
a) vykonáva úkony súvisiace s riadnym hospodárením s hnuteľným a nehnuteľným majetkom obce a s majetkom vo vlastníctve štátu prenechaným obci do užívania,
b) zostavuje a schvaľuje rozpočet obce a záverečný účet obce,
c) rozhoduje vo veciach miestnych daní a miestnych poplatkov5a) a vykonáva ich správu,
d) usmerňuje ekonomickú činnosť v obci, a ak tak ustanovuje osobitný predpis,5b) vydáva súhlas, záväzné stanovisko, stanovisko alebo vyjadrenie k podnikateľskej a inej činnosti právnických osôb a fyzických osôb a k umiestneniu prevádzky na území obce, vydáva záväzné stanoviská k investičnej činnosti v obci,
e) utvára účinný systém kontroly a vytvára vhodné organizačné, finančné, personálne a materiálne podmienky na jeho nezávislý výkon,
f) zabezpečuje výstavbu a údržbu a vykonáva správu miestnych komunikácií, verejných priestranstiev, obecného cintorína, kultúrnych, športových a ďalších obecných zariadení, kultúrnych pamiatok, pamiatkových území a pamätihodností obce,
g) zabezpečuje verejnoprospešné služby, najmä nakladanie s komunálnym odpadom a drobným stavebným odpadom,5c) udržiavanie čistoty v obci, správu a údržbu verejnej zelene a verejného osvetlenia, zásobovanie vodou, odvádzanie odpadových vôd, nakladanie s odpadovými vodami zo žúmp a miestnu verejnú dopravu,
h) utvára a chráni zdravé podmienky a zdravý spôsob života a práce obyvateľov obce, chráni životné prostredie, ako aj utvára podmienky na zabezpečovanie zdravotnej starostlivosti, na vzdelávanie, kultúru, osvetovú činnosť, záujmovú umeleckú činnosť, telesnú kultúru a šport,
i) plní úlohy na úseku ochrany spotrebiteľa5d) a utvára podmienky na zásobovanie obce; určuje nariadením pravidlá času predaja v obchode, času prevádzky služieb a spravuje trhoviská,
j) obstaráva a schvaľuje územnoplánovaciu dokumentáciu sídelných útvarov a zón, koncepciu rozvoja jednotlivých oblastí života obce, obstaráva a schvaľuje programy rozvoja bývania a spolupôsobí pri utváraní vhodných podmienok na bývanie v obci,
k) vykonáva vlastnú investičnú činnosť a podnikateľskú činnosť v záujme zabezpečenia potrieb obyvateľov obce a rozvoja obce,
l) zakladá, zriaďuje, zrušuje a kontroluje podľa osobitných predpisov svoje rozpočtové a príspevkové organizácie, iné právnické osoby a zariadenia,
m) organizuje miestne referendum o dôležitých otázkach života a rozvoja obce,
n) zabezpečuje verejný poriadok v obci; nariadením môže ustanoviť činnosti, ktorých vykonávanie je zakázané alebo obmedzené na určitý čas alebo na určitom mieste,
o) zabezpečuje ochranu kultúrnych pamiatok v rozsahu podľa osobitných predpisov6) a dbá o zachovanie prírodných hodnôt,
p) plní úlohy na úseku sociálnej pomoci v rozsahu podľa osobitného predpisu,6a)
r) vykonáva osvedčovanie listín a podpisov na listinách, 
s) vedie obecnú kroniku v štátnom jazyku, prípadne aj v jazyku národnostnej menšiny.6b)
(4) Ak zákon pri úprave pôsobnosti obce neustanovuje, že ide o výkon prenesenej pôsobnosti štátnej správy, platí, že ide o výkon samosprávnej pôsobnosti obce.
(5) Obec spolupracuje v záujme rozvoja obce s politickými stranami a politickými hnutiami,7) s občianskymi združeniami8) a inými právnickými osobami, ako aj s fyzickými osobami pôsobiacimi v obci.

§ 5
Vzťah štátu a obce
(1) Na obec možno zákonom preniesť niektoré úlohy štátnej správy, ak je ich plnenie týmto spôsobom racionálnejšie a efektívnejšie. S prenesením úloh na obec štát poskytne obci potrebné finančné a iné materiálne prostriedky.
(2) Výkon štátnej správy prenesený na obec zákonom riadi a kontroluje vláda.8a) Obec pri rozhodovaní o právach a povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb vo veciach preneseného výkonu štátnej správy koná podľa zákonov a iných všeobecne záväzných právnych predpisov; v ostatných prípadoch sa riadi aj uzneseniami vlády a internými normatívnymi aktmi ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy.
(3) Ak obec dlhodobo, najmenej šesť mesiacov nevykonáva svoju pôsobnosť pri prenesenom výkone štátnej správy a neurobila v tomto čase žiadne opatrenie na zabezpečenie jej výkonu, obvodný úrad v sídle kraja ju písomne vyzve na nápravu a určí jej na to lehotu.
(4) Ak obec v určenej lehote nezabezpečila nápravu, príslušný na konanie je orgán miestnej štátnej správy oprávnený konať podľa osobitného predpisu.
(5) Obec je povinná uhradiť orgánu miestnej štátnej správy finančné prostriedky za prenesený výkon štátnej správy, ktorý uskutočnil z dôvodu jej nečinnosti.
(6) Orgány štátnej správy prerokúvajú s obcami alebo s ich združeniami opatrenia týkajúce sa obcí pred ich prijatím a s prijatými opatreniami ich oboznamujú.
(7) Obce podliehajú dozoru štátu v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.8a)
(8) V záujme plnenia úloh obec spolupracuje s orgánmi štátu. Orgány štátu poskytujú obciam pomoc v odborných veciach a potrebné údaje z jednotlivých evidencií vedených orgánmi štátu a podieľajú sa na odbornej príprave zamestnancov obcí a poslancov obecných zastupiteľstiev (ďalej len "poslanec"). Obce poskytujú orgánom štátu potrebné údaje pre jednotlivé evidencie vedené orgánmi štátu alebo pre úradné konania v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.9a)
(9) Obec poskytuje súčinnosť pri zabezpečovaní kancelárskych priestorov a iných nebytových priestorov pre štátny orgán, ktorý má na jej území sídlo alebo pracovisko.
(10) Spor z verejnoprávnej zmluvy medzi štátom a obcou, ako aj medzi obcami, rozhoduje súd.

§ 6
Všeobecne záväzné nariadenia obce
(1) Obec môže vo veciach územnej samosprávy vydávať nariadenia; nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, zákonmi a medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom.
(2) Vo veciach, v ktorých obec plní úlohy štátnej správy, môže vydávať nariadenie len na základe splnomocnenia zákonom a v jeho medziach. Také nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami, ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, so zákonmi, s nariadeniami vlády, so všeobecne záväznými predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy.
(3) Návrh nariadenia, o ktorom má rokovať obecné zastupiteľstvo, zverejní obec jeho vyvesením na úradnej tabuli v obci najmenej 15 dní pred rokovaním obecného zastupiteľstva o návrhu nariadenia. Návrh nariadenia sa zverejní aj na internetovej adrese obce v tej istej lehote, ak ju má obec zriadenú, alebo iným spôsobom v obci obvyklým.
(4) Dňom vyvesenia návrhu nariadenia začína plynúť najmenej desaťdňová lehota, počas ktorej môžu fyzické osoby a právnické osoby uplatniť pripomienku k návrhu nariadenia v písomnej forme, elektronicky alebo ústne do zápisnice na obecnom úrade. Pripomienkou možno v určenej lehote navrhnúť nový text alebo odporučiť úpravu textu, a to doplnenie, zmenu, vypustenie alebo spresnenie pôvodného textu. Z pripomienky musí byť zrejmé, kto ju predkladá. Na ostatné podnety nemusí navrhovateľ nariadenia prihliadať, a to najmä vtedy, ak nie sú zdôvodnené.
(5) V prípade živelnej pohromy, všeobecného ohrozenia, odstraňovania následkov živelnej pohromy, ak právny predpis, na základe ktorého sa nariadenie prijíma, nebol včas zverejnený v Zbierke zákonov alebo ak je potrebné zabrániť škodám na majetku, postup podľa odsekov 3 a 4 sa nepoužije.
(6) Vyhodnotenie pripomienok uskutoční navrhovateľ nariadenia s príslušnou komisiou, ak je zriadená. Vyhodnotenie obsahuje stručný obsah pripomienky, údaje o tom, kto predložil pripomienku, ktorým pripomienkam sa vyhovelo alebo nevyhovelo a z akých dôvodov.
(7) Vyhodnotenie pripomienok sa musí predložiť poslancom v písomnej forme najneskôr tri dni pred rokovaním obecného zastupiteľstva o návrhu nariadenia.
(8) Nariadenie sa musí vyhlásiť. Vyhlásenie sa vykoná vyvesením nariadenia na úradnej tabuli v obci najmenej na 15 dní; účinnosť nadobúda pätnástym dňom od vyvesenia, ak v ňom nie je ustanovený neskorší začiatok účinnosti. V prípade živelnej pohromy alebo všeobecného ohrozenia, ak je to potrebné na odstraňovanie následkov živelnej pohromy alebo na zabránenie škodám na majetku, možno určiť skorší začiatok účinnosti nariadenia.
(9) Vyvesenie nariadenia na úradnej tabuli v obci je podmienkou jeho platnosti; okrem toho sa nariadenie zverejní aj spôsobom v obci obvyklým.
(10) Nariadenia musia byť každému prístupné na obecnom úrade obce, ktorá ich vydala.

§ 6a
(1) Ak súd na návrh prokurátora rozhodnutím vyslovil, že medzi všeobecne záväzným nariadením vo veciach územnej samosprávy a zákonom je nesúlad a vo veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy, stráca všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia účinnosť dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(2) Obec, ktorá vydala všeobecne záväzné nariadenie, je povinná do šiestich mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu uviesť ho vo veciach územnej samosprávy do súladu so zákonom a vo veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy. Ak tak obec neurobí, všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia strácajú platnosť po šiestich mesiacoch od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(3) Rozhodnutie súdu podľa odseku 1 a podľa osobitného zákona8c) zverejní obec jeho vyvesením na úradnej tabuli a na internetovej adrese obce, ak ju má zriadenú, alebo iným spôsobom v obci obvyklým na šesť mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu. Tým nie je dotknutý postup pri príprave a vydávaní všeobecne záväzného nariadenia podľa § 6.

§ 6b
Ak súd uznesením na návrh prokurátora dočasne pozastavil účinnosť všeobecne záväzného nariadenia obce alebo samosprávneho kraja, jeho časti, prípadne niektorého jeho ustanovenia podľa osobitného zákona,8d) obec zverejní právoplatné uznesenie súdu jeho vyvesením na úradnej tabuli, a to až do času, kým nie je zrušené alebo nestratí platnosť. Právoplatné uznesenie súdu zverejní obec aj na internetovej adrese obce v tej istej lehote, ak ju má zriadenú, alebo iným spôsobom v obci obvyklým.

§ 7
Financovanie obce
(1) Obec financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.
(2) Obec môže na plnenie svojich úloh použiť návratné zdroje financovania a prostriedky mimorozpočtových peňažných fondov.
(3) Na plnenie rozvojového programu obce alebo na plnenie inej úlohy, na ktorej má štát záujem, možno obci poskytnúť štátnu dotáciu. Použitie štátnej dotácie je preskúmateľné štátnym orgánom podľa osobitných predpisov.
(4) Obci, ktorej vlastné príjmy nepostačujú na plnenie úloh samosprávy, možno poskytnúť štátnu dotáciu.
(5) Obec môže svoje úlohy financovať aj z prostriedkov združených s inými obcami, so samosprávnymi krajmi a s inými právnickými osobami alebo fyzickými osobami.
(6) Obec si môže na plnenie svojich úloh zriadiť mimorozpočtové peňažné fondy. Na plnenie úloh spoločných pre viac obcí alebo z iného dôvodu môžu obce zriadiť spoločný fond; správu fondu vykonáva rada fondu ustanovená obcami, ktoré fond zriadili, a to podľa dohodnutých pravidiel.

§ 8
Majetok obce
(1) Majetkom obce sú veci vo vlastníctve obce a majetkové práva obce.
(2) Majetok obce slúži na plnenie úloh obce.
(3) Majetok obce sa má zveľaďovať a zhodnocovať a vo svojej celkovej hodnote zásadne nezmenšený zachovať. Darovanie nehnuteľného majetku obce je neprípustné, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(4) Majetok obce možno použiť najmä na verejné účely, na podnikateľskú činnosť a na výkon samosprávy obce.
(5) Majetok obce, ktorý slúži na verejné účely (najmä pre miestne komunikácie a iné verejné priestranstvá), je verejne prístupný a možno ho obvyklým spôsobom používať, ak jeho používanie obec neobmedzila.
(6) Majetok obce a nakladanie s ním upravuje osobitný zákon.9)

§ 9
Rozpočet obce
(1) Základom finančného hospodárenia obce je rozpočet obce, ktorý sa zostavuje na obdobie jedného kalendárneho roka.
(2) Pred schválením je rozpočet obce zverejnený najmenej na 15 dní spôsobom v obci obvyklým, aby sa k nemu mohli obyvatelia obce vyjadriť; to platí aj o záverečnom účte obce, ako aj o návrhu na vyhlásenie dobrovoľnej zbierky.
(3) Prebytky rozpočtu obce možno previesť do mimorozpočtového peňažného fondu obce alebo do rozpočtu obce na ďalší kalendárny rok.
(4) Obec vedie účtovníctvo podľa osobitného zákona.9a) Ročnú účtovnú závierku obce overuje audítor.9b) Audítor overuje aj ďalšie skutočnosti ustanovené osobitným zákonom.10)
(5) Postavenie rozpočtu obce, jeho tvorbu a obsah, pravidlá rozpočtového hospodárenia, tvorbu a použitie mimorozpočtových zdrojov, spôsob finančného vyrovnávania medzi obcami, vzťahy k štátnemu rozpočtu a k rozpočtu samosprávneho kraja ustanovuje osobitný zákon.10)


DRUHÁ ČASŤ
Orgány obce

§ 10
Základné ustanovenie
(1) Orgánmi obce sú
a) obecné zastupiteľstvo,
b) starosta obce (ďalej len "starosta").
(2) Obecné zastupiteľstvo môže zriadiť a zrušiť podľa potreby stále alebo dočasné výkonné, kontrolné a poradné orgány, najmä obecnú radu, komisie a určuje im náplň práce; môže zriadiť a zrušiť aj ďalšie svoje orgány a útvary, ak tak ustanovuje osobitný zákon.10a)

§ 11
Obecné zastupiteľstvo
(1) Obecné zastupiteľstvo je zastupiteľský zbor obce zložený z poslancov zvolených v priamych voľbách obyvateľmi obce na štyri roky. Volebné pravidlá upravuje osobitný predpis.5) Funkčné obdobie obecného zastupiteľstva sa končí zložením sľubu poslancov novozvoleného obecného zastupiteľstva.
(2) Funkcia poslanca je nezlučiteľná s funkciou
a) starostu,
b) zamestnanca obce, v ktorej bol zvolený,
c) štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej obcou, v ktorej bol zvolený,
d) podľa osobitného zákona.10b)
(3) Počet poslancov na celé volebné obdobie určí pred voľbami obecné zastupiteľstvo podľa počtu obyvateľov obce takto:
a) do 40 obyvateľov obce 3 poslanci,
b) od 41 do 500 obyvateľov obce 3 až 5 poslancov,
c) od 501 do 1 000 obyvateľov obce 5 až 7 poslancov,
d) od 1 001 do 3 000 obyvateľov obce 7 až 9 poslancov,
e) od 3 001 do 5 000 obyvateľov obce 9 až 11 poslancov,
f) od 5 001 do 10 000 obyvateľov obce 11 až 13 poslancov,
g) od 10 001 do 20 000 obyvateľov obce 13 až 19 poslancov,
h) od 20 001 do 50 000 obyvateľov obce 15 až 25 poslancov,
i) od 50 001 do 100 000 obyvateľov obce 19 až 31 poslancov,
j) nad 100 000 obyvateľov obce 23 až 41 poslancov.
(4) Obecné zastupiteľstvo rozhoduje o základných otázkach života obce, najmä je mu vyhradené
a) určovať zásady hospodárenia a nakladania s majetkom obce a s majetkom štátu, ktorý užíva, schvaľovať najdôležitejšie úkony týkajúce sa tohto majetku a kontrolovať hospodárenie s ním,
b) schvaľovať rozpočet obce a jeho zmeny, kontrolovať jeho čerpanie a schvaľovať záverečný účet obce, schvaľovať emisiu komunálnych dlhopisov, schvaľovať zmluvu uzavretú podľa § 20 ods. 1, rozhodovať o prijatí úveru alebo pôžičky, o prevzatí záruky za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu; v rozsahu určenom zastupiteľstvom môže zmeny rozpočtu vykonávať starosta,
c) schvaľovať územný plán obce alebo jej časti a koncepcie rozvoja jednotlivých oblastí života obce,
d) d) rozhodovať o zavedení a zrušení miestnej dane a ukladať miestny poplatok,5a)
e) určovať náležitosti miestnej dane alebo miestneho poplatku a verejnej dávky a rozhodovať o prijatí úveru alebo pôžičky,
f) vyhlasovať miestne referendum o najdôležitejších otázkach života a rozvoja obce a zvolávať zhromaždenie obyvateľov obce,
g) uznášať sa na nariadeniach,
h) schvaľovať dohody o medzinárodnej spolupráci a členstvo obce v medzinárodnom združení podľa § 21 ods. 1,
i) určiť plat starostu podľa osobitného zákona11) a určiť najneskôr 90 dní pred voľbami na celé funkčné obdobie rozsah výkonu funkcie starostu; zmeniť počas funkčného obdobia na návrh starostu rozsah výkonu jeho funkcie,
j) voliť a odvolávať hlavného kontrolóra obce (ďalej len "hlavný kontrolór"), určiť rozsah výkonu funkcie hlavného kontrolóra a jeho plat, schvaľovať odmenu hlavnému kontrolórovi,
k) schvaľovať štatút obce, rokovací poriadok obecného zastupiteľstva a zásady odmeňovania poslancov,
l) zriaďovať, zrušovať a kontrolovať rozpočtové a príspevkové organizácie obce a na návrh starostu vymenúvať a odvolávať ich vedúcich (riaditeľov), zakladať a zrušovať obchodné spoločnosti a iné právnické osoby a schvaľovať zástupcov obce do ich štatutárnych a kontrolných orgánov, ako aj schvaľovať majetkovú účasť obce v právnickej osobe,
m) schvaľovať združovanie obecných prostriedkov a činností a účasť v združeniach, ako aj zriadenie spoločného regionálneho alebo záujmového fondu,
n) zriaďovať a zrušovať orgány potrebné na samosprávu obce a určovať náplň ich práce,
o) udeľovať čestné občianstvo obce, obecné vyznamenania a ceny,
p) ustanoviť erb obce, vlajku obce, pečať obce, prípadne znelku obce.

§ 11a
(1) Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum, ak ide o
a) zlúčenie obcí, rozdelenie alebo zrušenie obce, ako aj zmenu názvu obce,
b) odvolanie starostu (§ 13a ods. 3),
c) petíciu skupiny obyvateľov obce aspoň 30 % oprávnených voličov,12)
d) zmenu označenia obce, alebo
e) ak tak ustanovuje osobitný zákon.
(2) Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum o rozdelení obce podľa odseku 1 písm. a), ak sú splnené podmienky rozdelenia uvedené v tomto zákone.
(3) Petíciu podľa odseku 1 písm. c) overujú aspoň traja poslanci určení obecným zastupiteľstvom, ktorí nemôžu byť členmi petičného výboru, a starosta; starosta neoveruje petíciu podanú podľa § 13a ods. 3 písm. a) prvého bodu. Ak petícia spĺňa náležitosti ustanovené osobitným zákonom2a) a ak ide o rozdelenie obce, aj náležitosti podľa odseku 2, obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od doručenia petície obci; to platí aj v prípade petície podľa § 13a ods. 3 písm. a) prvého bodu.
(4) Obecné zastupiteľstvo môže vyhlásiť miestne referendum aj pred rozhodnutím o ďalších dôležitých veciach samosprávy obce (§ 4).
(5) Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum podľa odseku 1 písm. a), b), d) a e) a odseku 4 tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od schválenia uznesenia o vyhlásení miestneho referenda.
(6) Po vyhlásení miestneho referenda obecné zastupiteľstvo bezodkladne zriadi na hlasovanie a sčítavanie hlasov komisiu pre miestne referendum a určí lehotu na jej prvé zasadnutie.
(7) Obec najneskôr 15 dní pred dňom konania miestneho referenda zašle každému oprávnenému voličovi12) oznámenie o vyhlásení miestneho referenda, v ktorom uvedie dátum schválenia uznesenia obecného zastupiteľstva o vyhlásení miestneho referenda alebo doručenia petície, otázku alebo otázky, ktoré sa obyvateľom obce predkladajú na rozhodnutie, miesto, dátum a čas konania miestneho referenda a spôsob úpravy hlasovacieho lístka; oznámenie zverejní v rovnakej lehote na úradnej tabuli v obci, ako aj spôsobom v obci obvyklým.
(8) Výsledky miestneho referenda sú platné, ak sa na ňom zúčastnila aspoň polovica oprávnených voličov12) a ak bolo rozhodnutie prijaté nadpolovičnou väčšinou platných hlasov účastníkov miestneho referenda. Obecné zastupiteľstvo vyhlási výsledky miestneho referenda do troch dní od doručenia zápisnice o výsledkoch hlasovania na úradnej tabuli.
(9) Obec ustanoví nariadením podrobnosti o organizácii miestneho referenda.

§ 11b
Zhromaždenie obyvateľov obce
Na prerokovanie obecných vecí môže obecné zastupiteľstvo zvolať zhromaždenie obyvateľov obce alebo jej časti.

§ 12
Rokovanie obecného zastupiteľstva
(1) Obecné zastupiteľstvo zasadá podľa potreby, najmenej však raz za tri mesiace. Ak požiada o zvolanie zasadnutia obecného zastupiteľstva aspoň tretina poslancov, starosta zvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva tak, aby sa uskutočnilo do 15 dní od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ustanovujúce zasadnutie obecného zastupiteľstva zvolá starosta zvolený v predchádzajúcom volebnom období tak, aby sa uskutočnilo do 30 dní od vykonania volieb. Obecné zastupiteľstvo zasadá v obci, v ktorej bolo zvolené.
(2) Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 prvej vety, zvolá ho zástupca starostu alebo iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho ten, kto zvolal obecné zastupiteľstvo.
(3) Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 druhej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 15. pracovný deň od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 tretej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 30. pracovný deň od vykonania volieb. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho zástupca starostu; ak nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(4) Návrh programu zasadnutia obecného zastupiteľstva sa zverejňuje na úradnej tabuli v obci aspoň tri dni pred zasadnutím obecného zastupiteľstva.
(5) Obecné zastupiteľstvo schvaľuje návrh programu zasadnutia a jeho zmenu na začiatku zasadnutia. Ak starosta odmietne dať hlasovať o návrhu programu zasadnutia obecného zastupiteľstva alebo o jeho zmene, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(6) Ak na zasadnutí obecného zastupiteľstva požiada v súvislosti s prerokúvaným bodom programu o slovo poslanec, slovo sa mu udelí. Ak starosta neudelí slovo poslancovi, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(7) Obecné zastupiteľstvo rokuje vždy v zbore. Spôsobilé rokovať a uznášať sa je vtedy, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých poslancov. Na prijatie uznesenia obecného zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov; na prijatie nariadenia je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny prítomných poslancov. Ak obecné zastupiteľstvo nie je spôsobilé rokovať a uznášať sa, starosta zvolá do 14 dní nové zasadnutie.
(8) Ak obecné zastupiteľstvo zriadilo poradný orgán, vypočuje pred prijatím rozhodnutia vo veci, pre ktorú bol poradný orgán zriadený, jeho stanovisko.
(9) Rokovania obecného zastupiteľstva sú zásadne verejné. Obecné zastupiteľstvo vyhlási rokovanie vždy za neverejné, ak predmetom rokovania sú informácie alebo veci chránené podľa osobitných zákonov;12a) to neplatí, ak je predmetom rokovania obecného zastupiteľstva
a) použitie verejných prostriedkov na platy, odmeny a iné náležitosti spojené s výkonom funkcie orgánov obce, členov orgánov obce, zamestnancov obce alebo osôb, ktoré vykonávajú za odplatu činnosť pre obec,
b) nakladanie s majetkom vo vlastníctve obce, najmä prevod vlastníctva k majetku vo vlastníctve obce, nadobudnutie majetku do vlastníctva obce alebo prenechanie majetku obce do užívania iným osobám.
(10) Ak na rokovaní požiada o slovo poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, poslanec Európskeho parlamentu, zástupca vlády alebo iného štátneho orgánu, slovo sa mu udelí. Môže sa udeliť aj ktorémukoľvek obyvateľovi obce.
(11) Nariadenie a uznesenie obecného zastupiteľstva podpisuje starosta najneskôr do 10 dní od ich schválenia obecným zastupiteľstvom.
(12) Podrobné pravidlá o rokovaní obecného zastupiteľstva upraví rokovací poriadok obecného zastupiteľstva.

Starosta

§ 13
(1) Predstaviteľom obce a najvyšším výkonným orgánom obce je starosta. Funkcia starostu je verejná funkcia. Predpokladom na výkon funkcie starostu je získanie aspoň stredného vzdelania.12aa) Funkčné obdobie starostu sa skončí zložením sľubu novozvoleného starostu. Spôsob voľby starostu upravuje osobitný zákon.5)
(2) Starosta skladá sľub, ktorý znie: "Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy obce a Slovenskej republiky. Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy budem pri výkone svojej funkcie starostu uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.
(3) Funkcia starostu je nezlučiteľná s funkciou
a) poslanca,
b) zamestnanca obce, v ktorej bol zvolený,
c) štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej obcou, v ktorej bol zvolený,
d) predsedu samosprávneho kraja,
e) vedúceho zamestnanca orgánu štátnej správy,
f) podľa osobitného zákona.10b)
(4) Starosta
a) zvoláva a vedie zasadnutia obecného zastupiteľstva a obecnej rady, ak tento zákon neustanovuje inak, a podpisuje ich uznesenia,
b) vykonáva obecnú správu,
c) zastupuje obec vo vzťahu k štátnym orgánom, k právnickým a fyzickým osobám,
d) vydáva pracovný poriadok, organizačný poriadok obecného úradu a poriadok odmeňovania zamestnancov obce;12b) informuje obecné zastupiteľstvo o vydaní a zmenách organizačného poriadku obecného úradu,
e) rozhoduje vo všetkých veciach správy obce, ktoré nie sú zákonom alebo štatútom obce vyhradené obecnému zastupiteľstvu.
(5) Starosta je štatutárnym orgánom obce. Starosta môže rozhodovaním o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb v oblasti verejnej správy písomne poveriť zamestnanca obce. Poverený zamestnanec obce rozhoduje v mene obce v rozsahu vymedzenom v písomnom poverení.
(6) Starosta môže pozastaviť výkon uznesenia obecného zastupiteľstva, ak sa domnieva, že odporuje zákonu alebo je pre obec zjavne nevýhodné tak, že ho nepodpíše v lehote podľa § 12 ods. 11. Ak je zriadená obecná rada, starosta prerokuje uznesenie obecného zastupiteľstva pred pozastavením jeho výkonu v obecnej rade. Uznesením obecnej rady však nie je viazaný.
(7) Ustanovenie odseku 6 sa nevzťahuje na uznesenie o voľbe a odvolaní hlavného kontrolóra a na uznesenie o vyhlásení miestneho referenda o odvolaní starostu.
(8) Ak bol výkon uznesenia obecného zastupiteľstva podľa odseku 6 pozastavený, môže obecné zastupiteľstvo toto uznesenie trojpätinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov potvrdiť; ak obecné zastupiteľstvo uznesenie nepotvrdí do dvoch mesiacov od jeho schválenia, uznesenie stráca platnosť. Výkon potvrdeného uznesenia starosta nemôže pozastaviť.
(9) Obec môže právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie uložiť pokutu do 6638 eur, ak
a) poruší nariadenie,
b) neudržuje čistotu a poriadok na užívanom pozemku alebo na inej nehnuteľnosti, a tým naruší vzhľad alebo prostredie obce, alebo ak znečistí verejné priestranstvo alebo odkladá veci mimo vyhradených miest,
c) nesplní v určenej lehote bez vážneho dôvodu povinnosť uloženú starostom poskytnúť osobnú pomoc alebo vecnú pomoc počas odstraňovania a pri odstraňovaní následkov živelnej pohromy alebo pri inej mimoriadnej udalosti.
(10) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa obec dozvedela o tom, kto sa konania podľa odseku 8 dopustil, najneskôr však do troch rokov od porušenia nariadenia alebo nesplnenia povinnosti podľa odseku 8 písm. c). Pri ukladaní pokút sa prihliada najmä na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania. Na konanie o uložení pokuty sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.15) Pokuta je príjmom obce.
(11) Platové pomery starostu upravuje osobitný zákon.11)
(12) Starosta si prehlbuje vedomosti potrebné na výkon funkcie starostu.

§ 13a
(1) Mandát starostu zaniká
a) odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
b) uplynutím funkčného obdobia,
c) vzdaním sa mandátu,
d) právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e) pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f) vyhlásením výsledku miestneho referenda o odvolaní starostu, ktorým sa rozhodlo o odvolaní starostu,
g) zmenou trvalého pobytu mimo územia obce; v mestách so samosprávou mestských častí aj v prípade zmeny trvalého pobytu mimo územia mestskej časti, v ktorej vykonáva funkciu,
h) v prípadoch podľa § 13 ods. 3, ak starosta do 30 dní odo dňa vzniku nezlučiteľnosti funkcie neurobí relevantný úkon na odstránenie tohto rozporu,
i) smrťou,
j) zrušením obce.
(2) Vzdanie sa mandátu starostu sa musí urobiť písomne a jeho účinky nastávajú dňom uvedeným v tomto písomnom úkone, najskôr však dňom doručenia obecnému úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.
(3) Obecné zastupiteľstvo
a) vyhlási miestne referendum o odvolaní starostu, ak
1. o to petíciou požiada aspoň 30 % oprávnených voličov,12)
2. hrubo alebo opakovane zanedbáva povinnosti starostu, porušuje Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy,
b) môže vyhlásiť miestne referendum o odvolaní starostu, ak neprítomnosť alebo nespôsobilosť starostu na výkon funkcie trvá dlhšie ako šesť mesiacov.
(4) O návrhu podľa odseku 3 písm. a) druhého bodu rozhoduje obecné zastupiteľstvo nadpolovičnou väčšinou hlasov všetkých poslancov.
(5) Starosta je povinný skutočnosti podľa odseku 1 písm. d), g) a h) bezodkladne písomne oznámiť obci.

§ 13b
Zastupovanie starostu
(1) Starostu zastupuje zástupca starostu, ktorého spravidla na celé funkčné obdobie poverí zastupovaním starosta do 60 dní od zloženia sľubu starostu; ak tak neurobí, zástupcu starostu zvolí obecné zastupiteľstvo. Zástupca starostu môže byť len poslanec. Ak obec má viac ako 20 000 obyvateľov, starosta môže poveriť zastupovaním dvoch zástupcov starostu, pričom určí ich poradie. Starosta môže zástupcu starostu kedykoľvek odvolať. Ak starosta odvolá zástupcu starostu, poverí zastupovaním ďalšieho poslanca do 60 dní od odvolania zástupcu starostu.
(2) Ak je v obci zriadená obecná rada, zástupca starostu je jej členom.
(3) Zástupca starostu zastupuje starostu v rozsahu určenom starostom v písomnom poverení.
(4) Ak zanikne mandát starostu pred uplynutím funkčného obdobia [§ 13a ods. 1 písm. c) až i)], plní úlohy starostu v plnom rozsahu zástupca starostu; ak sú poverení zastupovaním dvaja zástupcovia starostu, plnia tieto úlohy v poradí, v ktorom boli poverení za zástupcov starostu. Zastupovanie sa skončí zložením sľubu novozvoleného starostu.
(5) Zástupcovi starostu, ktorý plní úlohy starostu podľa odseku 4, patrí plat podľa osobitného zákona.11)

§ 14
Obecná rada
(1) Obecné zastupiteľstvo môže zriadiť obecnú radu. Obecná rada je zložená z poslancov, ktorých volí obecné zastupiteľstvo na celé funkčné obdobie. Obecnú radu a jej členov môže obecné zastupiteľstvo kedykoľvek odvolať. Spôsob volieb upravuje rokovací poriadok obecného zastupiteľstva.
(2) Počet členov obecnej rady tvorí najviac tretinu počtu poslancov. V zložení obecnej rady sa prihliada na zastúpenie politických strán, politických hnutí a nezávislých poslancov v obecnom zastupiteľstve.
(3) Obecná rada je iniciatívnym, výkonným a kontrolným orgánom obecného zastupiteľstva. Plní úlohy podľa rozhodnutia obecného zastupiteľstva. Zároveň plní funkciu poradného orgánu starostu.
(4) Obecná rada sa schádza podľa potreby, najmenej raz za tri mesiace. Jej zasadnutie zvoláva a vedie starosta alebo zástupca starostu, ak tak neurobí starosta.
(5) Obecná rada je spôsobilá rokovať, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov rady. Na prijatie uznesenia obecnej rady je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých jej členov.

§ 15
Komisie
(1) Obecné zastupiteľstvo môže zriaďovať komisie ako svoje stále alebo dočasné poradné, iniciatívne a kontrolné orgány.
(2) Komisie sú zložené z poslancov a z ďalších osôb zvolených obecným zastupiteľstvom.
(3) Zloženie a úlohy komisií vymedzuje obecné zastupiteľstvo.

§ 16
Obecný úrad
(1) Obecný úrad zabezpečuje organizačné a administratívne veci obecného zastupiteľstva a starostu, ako aj orgánov zriadených obecným zastupiteľstvom.
(2) Obecný úrad najmä
a) zabezpečuje písomnú agendu orgánov obce a orgánov obecného zastupiteľstva a je podateľňou a výpravňou písomností obce,
b) zabezpečuje odborné podklady a iné písomnosti na rokovanie obecného zastupiteľstva obecnej rady a komisií,
c) vypracúva písomné vyhotovenia rozhodnutí obce,
d) vykonáva nariadenia, uznesenia obecného zastupiteľstva a rozhodnutia obce.
(3) Prácu obecného úradu riadi starosta.
(4) V obciach s väčším počtom zamestnancov môže byť zriadená funkcia prednostu obecného úradu.
(5) Organizáciu obecného úradu, počet zamestnancov a ich pracovné činnosti ustanovuje organizačný poriadok obecného úradu.

§ 17
Prednosta obecného úradu
(1) Ak je v obci zriadená funkcia prednostu obecného úradu, obecný úrad vedie a jeho prácu organizuje prednosta. Prednostu vymenúva a odvoláva starosta.
(2) Prednosta obecného úradu je zamestnancom obce, ktorý zodpovedá za svoju činnosť starostovi. Spolu s ním podpisuje zápisnice zo zasadnutí obecného zastupiteľstva.
(3) Prednosta obecného úradu sa zúčastňuje zasadnutí obecného zastupiteľstva a obecnej rady s hlasom poradným.

Hlavný kontrolór

§ 18
Postavenie hlavného kontrolóra
(1) Hlavného kontrolóra volí a odvoláva obecné zastupiteľstvo. Hlavný kontrolór je zamestnancom obce a ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na neho všetky práva a povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca podľa osobitného predpisu.16) Hlavný kontrolór nesmie bez súhlasu obecného zastupiteľstva podnikať alebo vykonávať inú zárobkovú činnosť a byť členom riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánov právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť. Toto obmedzenie sa nevzťahuje na vedeckú činnosť, pedagogickú činnosť, lektorskú činnosť, prednášateľskú činnosť, prekladateľskú činnosť, publicistickú činnosť, literárnu alebo umeleckú činnosť a na správu vlastného majetku alebo správu majetku svojich maloletých detí. Kontrolnú činnosť vykonáva nezávisle a nestranne v súlade so základnými pravidlami kontrolnej činnosti.16a)
(2) Funkcia hlavného kontrolóra je nezlučiteľná s funkciou
a) poslanca,
b) starostu,
c) člena orgánu právnickej osoby, ktorej zriaďovateľom alebo zakladateľom je obec,
d) iného zamestnanca obce,
e) podľa osobitného zákona.10b)

§ 18a
Predpoklady na výkon funkcie, voľba a skončenie výkonu funkcie
(1) Kvalifikačným predpokladom na funkciu hlavného kontrolóra je ukončené minimálne úplné stredné vzdelanie.
(2) Deň konania voľby hlavného kontrolóra vyhlási obecné zastupiteľstvo na úradnej tabuli a spôsobom v mieste obvyklým najmenej 40 dní pred dňom konania voľby tak, aby sa voľba vykonala počas posledných 60 dní funkčného obdobia doterajšieho hlavného kontrolóra. Kandidát na funkciu hlavného kontrolóra musí odovzdať svoju písomnú prihlášku najneskôr 14 dní pred dňom konania voľby na obecnom úrade. Súčasťou prihlášky je aj výpis z registra trestov nie starší ako tri mesiace a doklad o vzdelaní.
(3) Na zvolenie hlavného kontrolóra je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov. Ak ani jeden z kandidátov takú väčšinu nezískal, obecné zastupiteľstvo ešte na tej istej schôdzi vykoná druhé kolo volieb, do ktorého postúpia dvaja kandidáti, ktorí získali v prvom kole volieb najväčší počet platných hlasov. V prípade rovnosti hlasov do druhého kola volieb postupujú všetci kandidáti s najväčším počtom platných hlasov. V druhom kole volieb je zvolený ten kandidát, ktorý získal najväčší počet platných hlasov. Pri rovnosti hlasov v druhom kole volieb sa rozhoduje žrebom. Ďalšie podrobnosti o spôsobe a vykonaní voľby hlavného kontrolóra a náležitosti prihlášky ustanoví obec uznesením.
(4) Ak výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká spôsobom podľa odseku 8 písm. a), b) alebo d), vyhlási zastupiteľstvo nové voľby hlavného kontrolóra tak, aby sa konali najneskôr do 60 dní odo dňa skončenia výkonu funkcie hlavného kontrolóra.
(5) Hlavného kontrolóra volí obecné zastupiteľstvo na šesť rokov. Jeho funkčné obdobie sa začína dňom, ktorý je určený ako deň nástupu do práce.
(6) Hlavnému kontrolórovi vzniká po zvolení nárok na uzavretie pracovnej zmluvy s obcou. Pracovný pomer možno dohodnúť aj na kratší pracovný čas,16b) ktorého dĺžku určí obecné zastupiteľstvo pred vyhlásením voľby kontrolóra.
(7) Starosta je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu najneskôr v deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra. Deň nástupu do práce sa určí na deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra.
(8) Výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká
a) vzdaním sa funkcie,
b) odvolaním z funkcie,
c) uplynutím jeho funkčného obdobia,
d) smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho,
e) dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo ktorým bola jeho spôsobilosť na právne úkony obmedzená,
f) dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol odsúdený za úmyselný trestný čin alebo právoplatne odsúdený za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
g) dňom, keď začal vykonávať funkciu podľa § 18 ods. 2.
(9) Obecné zastupiteľstvo môže odvolať hlavného kontrolóra z funkcie, ak
a) opakovane alebo zvlášť hrubým spôsobom poruší povinnosti zamestnanca alebo vedúceho zamestnanca,16)
b) hrubo alebo opakovane zanedbáva povinnosti vyplývajúce z jeho funkcie a bol na to aspoň raz písomne upozornený obecným zastupiteľstvom,
c) uvedie nepravdivý údaj v čestnom vyhlásení podávanom podľa § 18 ods. 1 alebo v údajoch o svojich majetkových pomeroch.
(10) Na odvolanie hlavného kontrolóra z funkcie je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
(11) Dňom zániku výkonu funkcie hlavného kontrolóra zaniká aj jeho pracovný pomer.

§ 18b
Hlavný kontrolór viacerých obcí
Hlavný kontrolór môže vykonávať kontrolnú činnosť pre viaceré obce. Ak hlavný kontrolór vykonáva činnosti pre viaceré obce, dotknuté obce o tomto uzatvoria zmluvu na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy podľa § 20a. Hlavného kontrolóra volí obecné zastupiteľstvo v každej z obcí, ktorá je účastníkom zmluvy. Starosta každej zúčastnenej obce uzavrie s hlavným kontrolórom pracovnú zmluvu v lehote podľa § 18a ods. 7.

§ 18c
Plat hlavného kontrolóra
(1) Plat hlavného kontrolóra je súčinom priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v národnom hospodárstve, vyčíslenej na základe údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok, a koeficientu podľa počtu obyvateľov obce, ktorý je v obciach
a) do 500 obyvateľov 1,15
b) od 501 do 1 000 obyvateľov 1,28
c) od 1001 do 3 000 obyvateľov 1,54
d) od 3001 do 5 000 obyvateľov 1,68
e) od 5001 do 10 000 obyvateľov 1,82
f) od 10 001 do 20 000 obyvateľov 1,96
g) od 20 001 do 50 000 obyvateľov 2,24
h) od 50 0001 do 100 000 obyvateľov 2,47
i) nad 100 000 obyvateľov 2,78
(2) Ak má hlavný kontrolór obce dohodnutý pracovný pomer na kratší pracovný čas, jeho plat sa určí podľa odseku 1 v závislosti od dĺžky pracovného času.
(3) Ak hlavný kontrolór obce vykonáva činnosť pre viaceré obce, každá obec mu určí plat podľa odseku 1 v závislosti od dĺžky dohodnutého pracovného času.
(4) Plat hlavného kontrolóra obce je zaokrúhľovaný na celé eurá smerom hore.
(5) Obecné zastupiteľstvo môže hlavnému kontrolórovi schváliť mesačnú odmenu až do výšky 30 % z mesačného platu hlavného kontrolóra podľa odseku 1.
(6) Na základe dohody obcí môžu obecné zastupiteľstvá schváliť mesačnú odmenu hlavnému kontrolórovi, ktorý vykonáva kontrolnú činnosť pre viaceré obce, až do výšky 30 % z jeho mesačného platu určeného podľa odseku 3.

§ 18d
Rozsah kontrolnej činnosti
(1) Kontrolnou činnosťou sa rozumie kontrola zákonnosti, účinnosti, hospodárnosti a efektívnosti pri hospodárení a nakladaní s majetkom a majetkovými právami obce, ako aj s majetkom, ktorý obec užíva podľa osobitných predpisov,16c) kontrola príjmov, výdavkov a finančných operácií obce, kontrola vybavovania sťažností16d) a petícií,16e) kontrola dodržiavania všeobecne záväzných právnych predpisov vrátane nariadení obce, kontrola plnenia uznesení obecného zastupiteľstva, kontrola dodržiavania interných predpisov obce a kontrola plnenia ďalších úloh ustanovených osobitnými predpismi.16f)
(2) Kontrolnej činnosti podľa tohto zákona podlieha
a) obecný úrad,
b) rozpočtové a príspevkové organizácie zriadené obcou,
c) právnické osoby, v ktorých má obec majetkovú účasť, a iné osoby, ktoré nakladajú s majetkom obce alebo ktorým bol majetok obce prenechaný na užívanie, a to v rozsahu dotýkajúcom sa tohto majetku,
d) osoby, ktorým boli poskytnuté z rozpočtu obce účelové dotácie alebo návratné finančné výpomoci, či nenávratné finančné výpomoci podľa osobitného predpisu10) v rozsahu nakladania s týmito prostriedkami.
(3) Kontrolná činnosť podľa odseku 1 sa nevzťahuje na konanie, v ktorom o právach, právom chránených záujmoch alebo o povinnostiach právnických osôb alebo fyzických osôb rozhoduje obec v správnom konaní podľa § 27.

§ 18e
Pravidlá kontrolnej činnosti
Hlavný kontrolór pri výkone kontrolnej činnosti postupuje podľa pravidiel, ktoré ustanovuje osobitný zákon.16a) Ďalšie podrobnosti o pravidlách kontrolnej činnosti môže ustanoviť obec uznesením.

§ 18f
Úlohy hlavného kontrolóra
(1) Hlavný kontrolór
a) vykonáva kontrolu v rozsahu ustanovení § 18d,
b) predkladá obecnému zastupiteľstvu raz za šesť mesiacov návrh plánu kontrolnej činnosti, ktorý musí byť najneskôr 15 dní pred prerokovaním v zastupiteľstve zverejnený spôsobom v obci obvyklým,
c) vypracúva odborné stanoviská k návrhu rozpočtu obce a k návrhu záverečného účtu obce pred jeho schválením v obecnom zastupiteľstve,
d) predkladá správu o výsledkoch kontroly priamo obecnému zastupiteľstvu na jeho najbližšom zasadnutí,
e) predkladá obecnému zastupiteľstvu najmenej raz ročne správu o kontrolnej činnosti, a to do 60 dní po uplynutí kalendárneho roku,
f) spolupracuje so štátnymi orgánmi vo veciach kontroly hospodárenia s prostriedkami pridelenými obci zo štátneho rozpočtu alebo zo štrukturálnych fondov Európskej únie,
g) vybavuje sťažnosti, ak tak ustanovuje osobitný zákon,16g)
h) je povinný vykonať kontrolu, ak ho o to požiada obecné zastupiteľstvo,
i) plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.
(2) Hlavný kontrolór sa zúčastňuje na zasadnutiach obecného zastupiteľstva a obecnej rady s hlasom poradným; môže sa zúčastňovať aj na zasadnutiach komisií zriadených obecným zastupiteľstvom.
(3) Hlavný kontrolór je oprávnený nahliadať do dokladov, ako aj do iných dokumentov v rozsahu kontrolnej činnosti podľa § 18d.
(4) Hlavný kontrolór je povinný na požiadanie bezodkladne sprístupniť výsledky kontrol poslancom alebo starostovi.

§ 18g
Útvar hlavného kontrolóra
(1) Obec si môže zriadiť útvar hlavného kontrolóra, ktorý je súčasťou obecného úradu.
(2) Útvar hlavného kontrolóra riadi a za jeho činnosť zodpovedá hlavný kontrolór.
(3) Útvar hlavného kontrolóra zabezpečuje odborné, administratívne a organizačné veci súvisiace s plnením úloh hlavného kontrolóra.

§ 19
Obecná polícia
Zriadenie, postavenie a úlohy obecnej polície upravuje osobitný zákon.10a)


TRETIA ČASŤ
Spolupráca obcí

Vnútroštátna spolupráca

§ 20
Formy a zásady spolupráce
(1) Obce môžu spolupracovať na základe zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti, na základe zmluvy o zriadení združenia obcí, zriadením alebo založením právnickej osoby podľa osobitného zákona.16b)
(2) Majetok, ktorý obce získajú na základe zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti, alebo z činnosti právnickej osoby, ktorú založili podľa osobitného zákona, stáva sa spoluvlastníctvom všetkých obcí, ktoré sú účastníkmi zmluvy. Podiel na majetku získanom spoločnou činnosťou zodpovedá sume vložených prostriedkov, ak sa obce nedohodnú inak.
(3) Spolupráca obcí sa riadi zásadami zákonnosti, vzájomnej výhodnosti a súladu s potrebami obyvateľov obcí. Obce majú pri vzájomnej spolupráci rovnaké postavenie.

§ 20a
Zmluvy
(1) Zmluva uzavretá na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti sa uzatvára na určitý čas alebo na neurčitý čas. Jej predmetom nemôže byť vznik právnickej osoby. Zmluva musí mať písomnú formu, inak je neplatná.
(2) Zmluva musí obsahovať
a) označenie účastníkov zmluvy,
b) vymedzenie predmetu zmluvy,
c) vymedzenie času, na ktorý sa uzatvára,
d) práva a povinnosti účastníkov zmluvy,
e) podiel každej obce na majetku získanom spoločnou činnosťou,
f) spôsob využitia stavby, ak je predmetom zmluvy,
g) spôsob odstúpenia od zmluvy a vysporiadania majetkových a finančných záväzkov.
(3) Ak je predmetom zmluvy zriadenie spoločného obecného úradu, zmluva musí obsahovať
a) určenie sídla spoločného obecného úradu; ak spoločný obecný úrad zabezpečuje prenesený výkon štátnej správy pre obec, ktorá ho uskutočňuje podľa osobitného predpisu aj pre iné obce, je jeho sídlom táto obec,
b) určenie počtu zamestnancov, spôsobu financovania jeho nákladov a jeho organizáciu,
c) určenie starostu, ktorý bude štatutárnym orgánom v majetkovoprávnych veciach týkajúcich sa spoločného obecného úradu a v pracovnoprávnych veciach týkajúcich sa zamestnancov v spoločnom obecnom úrade.
(4) Na platnosť zmluvy je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov každej obce, ktorá je účastníkom zmluvy. Za záväzky vzniknuté voči tretím osobám zo zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti účastníci zmluvy zodpovedajú spoločne a nerozdielne, ak zmluva neustanovuje inak.

§ 20b
Združenie obcí
(1) Obce môžu zriaďovať združenia obcí.
(2) Združenie obcí je právnická osoba.
(3) Združenie obcí vzniká dňom registrácie v registri združení obcí obvodným úradom v sídle kraja.
(4) Predmetom činnosti združenia obcí je najmä oblasť sociálnych vecí, starostlivosti o životné prostredie (predovšetkým zhromažďovanie, odvoz a spracúvanie komunálneho odpadu, odvádzanie a čistenie odpadových vôd), miestna doprava, oblasť školstva, kultúry a miestny cestovný ruch; svojou činnosťou združenie obcí napomáha vytvárať podmienky na plnenie úloh obcí, ako aj úloh vyššieho územného celku.
(5) Na platnosť zmluvy o zriadení združenia obcí je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov obce, ktorá je účastníkom zmluvy. Súčasťou zmluvy o zriadení združenia obcí sú jeho stanovy.

§ 20c
(1) Návrh na registráciu združenia obcí sa podáva obvodnému úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa nachádza sídlo združenia.
(2) K návrhu na registráciu sa prikladajú tieto doklady:
a) zmluva o zriadení združenia obcí podpísaná starostami všetkých obcí, ktoré sa stávajú členmi združenia obcí, s uvedením ich mena, priezviska, rodného čísla, adresy trvalého pobytu, funkcie a názvu obce,
b) uznesenia o schválení zmluvy obcami, ktoré sú jej účastníkmi,
c) oznámenie o tom, kto je splnomocnencom oprávneným konať v mene združenia obcí,
d) stanovy združenia, v ktorých sa uvádza
1. názov združenia obcí,
2. sídlo,
3. predmet činnosti,
4. orgány združenia obcí, spôsob ich ustanovenia, určenie orgánov oprávnených konať v mene združenia obcí,
5. zásady hospodárenia,
6. spôsob zrušenia, naloženia s majetkom a vysporiadania všetkých záväzkov združenia obcí,
e) meno, priezvisko a adresa osoby splnomocnenej na podanie návrhu na registráciu združenia obcí.
(3) Názov združenia obcí sa musí líšiť od názvu právnickej osoby, ktorá už vyvíja činnosť na území Slovenskej republiky, a musí obsahovať slová "združenie obcí".
(4) Ak návrh na registráciu nemá náležitosti podľa odsekov 2 a 3 alebo ak údaje v ňom uvedené sú neúplné alebo nepresné, obvodný úrad v sídle kraja určí lehotu najviac 10 dní na odstránenie nedostatkov návrhu a konanie preruší. Ak navrhovateľ nedostatky návrhu na registráciu v určenej lehote neodstráni, obvodný úrad v sídle kraja konanie zastaví.

§ 20d
(1) Obvodný úrad v sídle kraja registráciu odmietne, ak z predloženej zmluvy alebo zo stanov vyplýva, že činnosť združenia obcí nie je v súlade
a) s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, so zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná, alebo s verejným záujmom,
b) s § 20b ods. 4.
(2) O odmietnutí registrácie rozhodne obvodný úrad v sídle kraja do 30 dní od začatia konania.
(3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie možno podať do 15 dní od doručenia rozhodnutia splnomocnencovi opravný prostriedok na súd.
(4) Súd rozhodnutie obvodného úradu v sídle kraja zruší, ak neboli dané dôvody na odmietnutie registrácie. Deň právoplatnosti rozhodnutia súdu je dňom registrácie združenia obcí. Obvodný úrad v sídle kraja na žiadosť splnomocnenca združenia obcí mu zašle jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie.
(5) Ak splnomocnencovi združenia obcí nebolo do 60 dní od začatia konania doručené rozhodnutie obvodného úradu v sídle kraja o odmietnutí registrácie, združenie obcí nadobúda právnu subjektivitu dňom nasledujúcom po uplynutí tejto lehoty; tento deň je dňom registrácie. Obvodný úrad v sídle kraja zašle splnomocnencovi združenia obcí jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie.

§ 20e
(1) Ak obvodný úrad v sídle kraja nezistí dôvod na odmietnutie registrácie, vykoná do 30 dní od začatia konania registráciu a v tejto lehote zašle splnomocnencovi združenia obcí jedno vyhotovenie stanov s vyznačením dňa registrácie. O registrácii sa nevydáva rozhodnutie.
(2) Vznik združenia obcí ako právnickej osoby, jeho názov a sídlo oznámi obvodný úrad v sídle kraja do 7 dní od registrácie Štatistickému úradu Slovenskej republiky; to platí aj pre vznik združenia obcí podľa § 20d ods. 4 a 5.
(3) Na konanie o registrácii sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,15) ak tento zákon neustanovuje inak.
(4) Obvodný úrad v sídle kraja vedie register združení obcí. Register združení obcí je verejný zoznam, do ktorého sa zapisujú
a) názov a sídlo združenia obcí,
b) predmet činnosti združenia obcí,
c) názvy obcí, ktoré sú zriaďovateľmi združenia obcí,
d) orgán oprávnený konať v mene združenia obcí; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu osoby, ktorá vykonáva túto pôsobnosť,
e) dátum a číslo registrácie združenia obcí,
f) dátum a dôvod zrušenia združenia obcí,
g) vstup združenia obcí do likvidácie a skončenie likvidácie; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu likvidátora,
h) vyhlásenie konkurzu a skončenie konkurzného konania alebo zamietnutie návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu správcu konkurznej podstaty,
i) dátum a dôvod výmazu združenia obcí z registra združení obcí,
j) zmeny údajov uvedených v písmenách a), b) a d).
(5) Údaje v registri združení obcí sú účinné voči každému dňom vykonania zápisu.

§ 20f
(1) Združenie obcí sa zrušuje
a) dobrovoľným rozpustením alebo zlúčením s iným združením obcí,
b) právoplatným rozhodnutím obvodného úradu v sídle kraja o jeho rozpustení.
(2) Pri zrušení združenia obcí podľa odseku 1 písm. a) jeho štatutárny orgán oznámi zrušenie združenia do 15 dní príslušnému obvodnému úradu v sídle kraja. Pri zrušení združenia obcí podľa odseku 1 písm. b) obvodný úrad v sídle kraja vymenuje likvidátora.
(3) Ak obvodný úrad v sídle kraja zistí, že združenie obcí vyvíja činnosť uvedenú v § 20d ods. 1, bezodkladne ho na to upozorní a vyzve ho, aby do jedného mesiaca od doručenia upozornenia od takej činnosti upustilo. Ak združenie obcí v tejto činnosti po určenej lehote pokračuje, obvodný úrad v sídle kraja vydá rozhodnutie o jeho rozpustení. Proti tomuto rozhodnutiu možno podať opravný prostriedok na súd.
(4) Pri preskúmaní rozhodnutia podľa § 20d ods. 3 a § 20f ods. 3 postupuje súd podľa ustanovení Občianskeho súdneho poriadku o preskúmaní rozhodnutí iných orgánov.17) Opravný prostriedok má odkladný účinok; ak sú na to závažné dôvody, môže súd na obdobie do právoplatnosti jeho rozhodnutia činnosť združenia obcí pozastaviť. V tomto období smie združenie obcí vykonávať len činnosť nevyhnutnú na plnenie jeho povinností podľa zákona. Súd rozhodnutie obvodného úradu v sídle kraja zruší, ak neboli dané dôvody na rozpustenie združenia obcí.
(5) Združenie obcí sa zrušuje s likvidáciou okrem zrušenia združenia obcí zlúčením s iným združením obcí. Na likvidáciu združenia obcí sa primerane vzťahuje osobitný predpis.17a)
(6) Združenie obcí zaniká dňom jeho výmazu z registra združení obcí obvodným úradom v sídle kraja.

§ 21
Medzinárodná spolupráca
(1) Obec môže v rozsahu svojej pôsobnosti spolupracovať s územnými a správnymi celkami alebo s úradmi iných štátov vykonávajúcimi miestne funkcie. Má právo stať sa členom medzinárodného združenia územných celkov alebo územných orgánov.
(2) Dohoda alebo členstvo v medzinárodnom združení nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, so zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná, alebo s verejným záujmom.
(3) Ak je nevyhnutné zriadiť dohodou osobitný orgán, ten môže mať len súkromnoprávnu povahu.
(4) Ak o to obec požiada, obvodný úrad v sídle kraja posúdi návrh dohody alebo členstvo v medzinárodnom združení. Na požiadanie obvodného úradu v sídle kraja sú príslušné orgány štátnej správy povinné bezodkladne poskytnúť súčinnosť pri vypracúvaní stanoviska.
(5) Obec zasiela rovnopis uzatvorenej dohody alebo dokladu o členstve v medzinárodnom združení obvodnému úradu v sídle kraja, ktorý vedie ich evidenciu.
(6) Obvodný úrad v sídle kraja podá na príslušný súd návrh na určenie povinnosti obce vypovedať dohodu alebo členstvo v medzinárodnom združení z dôvodu ich rozporu s odsekom 2.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Mestá

§ 22
Vyhlásenie obce za mesto
(1) Národná rada Slovenskej republiky môže vždy k 1. januáru na návrh vlády vyhlásiť za mesto obec, ktorá
a) je hospodárskym, administratívnym a kultúrnym centrom alebo centrom cestovného ruchu, alebo kúpeľným miestom,
b) zabezpečuje služby aj pre obyvateľov okolitých obcí,
c) má zabezpečené dopravné spojenie s okolitými obcami,
d) má aspoň v časti územia mestský charakter zástavby,18)
e) má najmenej 5 000 obyvateľov.
(2) Obec možno vyhlásiť za mesto, aj keď nespĺňa podmienku počtu obyvateľov, ak je to opodstatnené vzhľadom na splnenie ostatných predpokladov uvedených v odseku 1.
(3) Návrh na vyhlásenie obce za mesto podáva vláda Národnej rade Slovenskej republiky na základe žiadosti obce.
(4) Obec podáva žiadosť o vyhlásenie obce za mesto prostredníctvom obvodného úradu v sídle kraja; k žiadosti priloží územný plán obce a ďalšiu dokumentáciu o tom, že spĺňa predpoklady uvedené v odseku 1. Obvodný úrad v sídle kraja postúpi žiadosť obce spolu so svojím stanoviskom ministerstvu.
(5) Uznesenie Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení obce za mesto sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(6) Na základe uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky vláda vydá osvedčenie o vyhlásení obce za mesto.
(7) Po rozdelení obce vyhlásenej za mesto Národná rada Slovenskej republiky na návrh vlády uznesením odníme štatút mesta tej z nových obcí, ktorá prestala spĺňať predpoklady uvedené v odseku 1.
(8) Mestá spolu s názvom používajú označenie "mesto".

§ 22a
(1) Právne postavenie, územné usporiadanie a orgány samosprávy miest s počtom obyvateľov nad 200 000 upravuje osobitný zákon.
(2) Osobitné postavenie hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy, štruktúru a postavenie jeho orgánov upravuje osobitný zákon.18a)

§ 23
Výbory v mestských častiach
(1) Mesto môže zriaďovať v mestských častiach s vlastným spravidla katastrálnym územím výbory. Členmi výborov sú všetci poslanci mestského zastupiteľstva zvolení v mestskej časti. Na čele výboru je predseda, ktorým je člen výboru zvolený výborom.
(2) Výbory v mestských častiach reprezentujú obyvateľov mestskej časti a podieľajú sa na samospráve mesta.
(3) Oprávnenia a povinnosti výboru pri samospráve mesta, vzťahy výboru a mestského zastupiteľstva, štruktúru výboru a ďalšie potrebné veci upraví štatút mesta.

§ 24
Orgány mesta
(1) Mestské zastupiteľstvo je orgánom samosprávy mesta. Na jeho postavenie sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona o obecnom zastupiteľstve. Okrem toho mestské zastupiteľstvo najmä
a) rozhoduje o zriadení výborov v mestských častiach a o vymedzení ich oprávnení,
b) ustanovuje erb mesta, vlajku mesta, pečať mesta, prípadne znelku mesta,
c) schvaľuje štatút mesta.
(2) Predstaviteľom mesta a jeho najvyšším výkonným orgánom je primátor mesta. Na jeho postavenie sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona o starostovi. Okrem toho primátor
a) uchováva vlajku mesta a pečať mesta,
b) používa mestské insígnie.
(3) Úlohy obecnej rady a obecného úradu plní v mestách mestská rada a mestský úrad.


PIATA ČASŤ
Poslanci

§ 25
Povinnosti a oprávnenia poslancov
(1) Poslanec je povinný najmä
a) zložiť sľub na prvom zasadnutí obecného zastupiteľstva, ktorého sa zúčastní,
b) zúčastňovať sa zasadnutí obecného zastupiteľstva a jeho orgánov, do ktorých bol zvolený,
c) dodržiavať štatút obce, rokovací poriadok obecného zastupiteľstva a zásady odmeňovania poslancov,
d) obhajovať záujmy obce a jej obyvateľov.
(2) Mandát poslanca zaniká
a) odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
b) uplynutím funkčného obdobia,
c) vzdaním sa mandátu,
d) právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e) pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f) zmenou trvalého pobytu mimo územia obce; v mestách so samosprávou mestských častí aj v prípade zmeny trvalého pobytu mimo územia mestskej časti, v ktorej vykonáva funkciu,
g) ak počas jedného roka sa nezúčastní ani raz na zasadnutiach obecného zastupiteľstva,
h) v prípadoch podľa § 11 ods. 2,
i) zrušením obce alebo
j) smrťou.
Mandát poslanca zanikne vzdaním sa len vtedy, ak vzdanie sa bolo urobené ústne do zápisnice alebo písomne; pri písomnom vzdaní sa mandátu jeho účinky nastávajú doručením obecnému úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.
(3) Poslanec je povinný skutočnosti podľa odseku 2 písm. d), f) a h) bezodkladne písomne oznámiť obci.
(4) Poslanec je oprávnený najmä
a) predkladať obecnému zastupiteľstvu i ostatným orgánom návrhy,
b) interpelovať starostu a členov obecnej rady vo veciach týkajúcich sa výkonu ich práce,
c) požadovať od riaditeľov právnických osôb založených alebo zriadených obcou vysvetlenie vo veciach týkajúcich sa ich činnosti,
d) požadovať informácie a vysvetlenia od fyzických a právnických osôb, ktoré vykonávajú v obci podnikateľskú činnosť, vo veciach týkajúcich sa dôsledkov ich podnikania v obci,
e) zúčastňovať sa na previerkach, na kontrolách, na vybavovaní sťažností a oznámení, ktoré uskutočňujú orgány obce,
f) požadovať vysvetlenia od štátnych orgánov vo veciach potrebných pre riadny výkon poslaneckej funkcie.
(5) Funkcia poslanca sa zásadne vykonáva bez prerušenia pracovného alebo obdobného pomeru. Za jej výkon však môže obec poskytnúť odmenu. Poslancovi patrí náhrada skutočných výdavkov, ktoré mu v súvislosti s výkonom funkcie poslanca vznikli, podľa osobitných predpisov platných pre zamestnancov v pracovnom pomere.
(6) Poslanec nesmie byť pre výkon svojej funkcie ukrátený na právach ani nárokoch vyplývajúcich z pracovného alebo obdobného pomeru. Zamestnávatelia umožňujú poslancom výkon funkcie podľa osobitných predpisov; to platí aj o členoch komisií, ktorí nie sú poslancami. Obec uhrádza zamestnávateľom na požiadanie náhradu za vyplatenú náhradu mzdy alebo inej odmeny za prácu. Poslancom, ktorí nie sú v pracovnom alebo obdobnom pomere, obec poskytuje náhradu ušlého zárobku.
(7) Poslanec je povinný na požiadanie informovať voličov o svojej činnosti a činnosti obecného zastupiteľstva.
(8) Poslancovi, ktorý je na výkon funkcie zástupcu starostu dlhodobe plne uvoľnený zo zamestnania, patrí namiesto mzdy alebo inej odmeny v zamestnaní primeraný plat od obce. Jeho pracovný vzťah v doterajšom zamestnaní zostáva zachovaný za podmienok podľa osobitných predpisov.18b)
(9) Poslancovi možno poskytnúť odmenu najmä vzhľadom na úlohy a časovú náročnosť výkonu funkcie podľa zásad odmeňovania poslancov.

§ 26
Poslanec skladá sľub, ktorý znie: "Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy obce, dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy, a pri výkone svojej funkcie poslanca obecného zastupiteľstva ich budem uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.".


ŠIESTA ČASŤ
Záverečné, prechodné a zrušovacie ustanovenia

§ 27
(1) Na konanie, v ktorom o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb rozhoduje pri prenesenom výkone štátnej správy obec, sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.15)
(2) Na konanie, v ktorom o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb rozhoduje pri výkone samosprávy obec, sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní;15) o opravnom prostriedku proti rozhodnutiu obce rozhoduje súd, ak osobitný predpis18c) neustanovuje inak.
(3) Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlási voľby do orgánu územnej samosprávy za neplatné alebo zruší ich výsledok,19) úkony orgánu územnej samosprávy, ktorého sa rozhodnutie Ústavného súdu Slovenskej republiky týka, a ktoré vykonal do rozhodnutia Ústavného súdu Slovenskej republiky, sa považujú za úkony vykonané oprávneným orgánom.

§ 27a
(1) Ministerstvo ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o označovaní ulíc a iných verejných priestranstiev a o číslovaní stavieb.
(2) Na rozhodovanie o názvoch obcí a názvoch častí obcí, o inej zmene územia obce ako v § 2 ods. 3 a o určení súpisného čísla a orientačného čísla sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.15)

§ 28
(1) Na obce prechádzajú pôsobnosti, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona patrili podľa osobitných predpisov miestnym a mestským národným výborom, ak ich osobitný zákon nezveruje orgánom štátu.20)
(2) Na obce prechádzajú v rozsahu ustanovenom v prílohách A a B tohto zákona aj pôsobnosti, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona patrili podľa osobitných predpisov okresným a krajským národným výborom.

§ 29
Majetok obce, jeho nadobúdanie, nakladanie a hospodárenie s ním upravia osobitné zákony.

§ 29a
Ak sa v tomto zákone alebo osobitnom predpise používa slovo "obec", rozumie sa tým aj mesto, ak z tohto zákona alebo z osobitného predpisu nevyplýva, že ich ustanovenia sa vzťahujú len na obec alebo len na mesto.

§ 30
Prechodné ustanovenia
(1) Obec, ktorá nepredložila ministerstvu svoje symboly na zapísanie do Heraldického registra Slovenskej republiky, urobí tak do 31. decembra 2006.
(2) Pri ukladaní pokuty za konanie podľa § 13 ods. 8, ku ktorému došlo pred 1. januárom 2002, ak starosta do 31. decembra 2001 konanie nezačal, postupuje sa podľa tohto zákona. Na konanie o uložení pokuty podľa § 13 ods. 8 začaté pred 31. decembrom 2001 sa vzťahujú doterajšie predpisy.
(3) Dohody o spolupráci uzatvorené pred 1. januárom 2002 predloží obec do 31. marca 2002 krajskému úradu; v tejto lehote predloží aj doklad o členstve v medzinárodnom združení, ak vzniklo pred 31. decembrom 2001.
(4) Obec vyhlásená za mesto do 31. decembra 2001 je mestom podľa tohto zákona.
(5) Združenie obcí, ktoré vzniklo do 31. decembra 2001, je združením obcí podľa tohto zákona.
(6) Výkon funkcie hlavného kontrolóra obce zvoleného do funkcie pred 31. decembrom 2001 sa skončí zvolením hlavného kontrolóra obce do funkcie po 1. januári 2002, najneskôr však 31. marca 2003. Pracovnoprávny vzťah hlavného kontrolóra obce zvoleného pred 31. decembrom 2001 k obci sa nekončí.

§ 30a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2004 
(1) V obciach, v ktorých je zvolený hlavný kontrolór podľa predpisov platných a účinných do 30. júna 2004, sa vykoná nová voľba hlavného kontrolóra podľa tohto zákona po uplynutí jeho funkčného obdobia.
(2) Obce, v ktorých hlavný kontrolór nie je zvolený, alebo obce, v ktorých nevykonáva činnosť hlavný kontrolór viacerých obcí, zvolia hlavného kontrolóra podľa tohto zákona v lehote do 1. januára 2005. Starosta je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu v lehote 14 dní odo dňa voľby.
(3) V obciach, kde je zvolený hlavný kontrolór, sa jeho platové pomery upravia podľa tohto zákona do 1. januára 2005.
(4) Hlavný kontrolór, ktorý je zvolený do funkcie podľa predpisov platných do 30. júna 2004 a nespĺňa podmienku dosiahnutého vzdelania podľa § 18a ods. 1, zostáva naďalej vo funkcii. Vzdelanie podľa § 18a ods. 1 je tento hlavný kontrolór povinný dosiahnuť najneskôr do 30. júna 2009, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
(5) Hlavný kontrolór, ktorý nespĺňa povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca16) alebo ktorý nespĺňa podmienky podľa § 18 ods. 1 tretej vety a ods. 2, je povinný ich splniť do 1. októbra 2004, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.

§ 30b
(1) Postupom podľa § 2 ods. 5 a 6 nie sú dotknuté vlastnícke vzťahy.
(2) Príslušná správa katastra vykoná opatrenia vyplývajúce z územných zmien podľa § 2 ods. 5 a 6.

§ 30c
Hlavný kontrolór, ktorý je zvolený podľa predpisov platných do 30. júna 2004 a nespĺňa podmienku podľa § 18 ods. 1 tretej vety, je povinný ju splniť do 1. marca 2005, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.

§ 30d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2010
Obec upraví rokovací poriadok obecného zastupiteľstva v súlade s § 12 ods. 1 až 6 do 30. septembra 2010.

§ 31
Zrušujú sa
1. zákon č. 69/1967 Zb. o národných výboroch v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 115/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 62/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 121/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 52/1982 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 107/1988 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1990 Zb.;
2. čl. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb. o niektorých opatreniach v organizácii a pôsobnosti národných výborov Slovenskej socialistickej republiky v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb.;
3. zákon Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. o zriadení krajských národných výborov v Slovenskej socialistickej republike a o opatreniach s tým súvisiacich v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb.;
4. čl. II zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť národných výborov na niektorých úsekoch štátnej správy;
5. čl. VI zákona Slovenskej národnej rady č. 52/1982 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť miestnych národných výborov v strediskových obciach;
6. čl. II a III zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť mestských národných výborov na niektorých úsekoch štátnej správy;
7. čl. II zákona Slovenskej národnej rady č. 107/1988 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch;
8. vládne nariadenie č. 305/1948 Zb. o niektorých presunoch pôsobností vo verejnej správe;
9. vládne nariadenie č. 116/1949 Zb. o ďalších presunoch pôsobnosti vo verejnej správe;
10. vládne nariadenie č. 122/1951 Zb. o ďalších presunoch pôsobnosti a o iných zjednodušeniach verejnej správy v znení vládneho nariadenia č. 47/1953 Zb.;
11. vládne nariadenie č. 12/1968 Zb. o úprave odmien a náhrad a niektorých ďalších pomerov poslancov národných výborov a členov komisií a aktívov národných výborov v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 128/1971 Zb. a nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 229/1988 Zb.;
12. nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 18/1972 Zb. o inšpekcii verejného poriadku národných výborov v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 157/1982 Zb.;
13. nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 156/1982 Zb., ktorým sa ustanovujú významné veľké mestá a kúpeľné mestá, v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 28/1989 Zb.;
14. nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 60/1984 Zb. o čestnom uznaní Za rozvoj národných výborov.

§ 32
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom volieb do orgánov samosprávy obcí v roku 1990; ustanovenie § 30 ods. 1 tohto zákona nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.


F. Mikloško v. r.
V. Mečiar v. r.


1) Čl. 64a Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
1a) Čl. 67 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
1b) § 3 ods. 3 písm. d) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky.
1c) Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
1d) Zákon Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
2) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
2a) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
2b) § 4 ods. 1 zákona č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín.
3) § 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, § 34 zákona č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4) Napríklad zákon č. 7/2010 Z. z. o ochrane pred povodňami.
4a) § 8 zákona č. 253/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 17 zákona č. 48/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5) Zákon Slovenskej národnej rady č. 346/1990 Zb. o voľbách do orgánov samosprávy obcí.
5a) Napríklad zákon č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady v znení neskorších predpisov.
5b) Napríklad § 34 ods. 2 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 279/2001 Z. z., § 30 písm. b) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 168/1996 Z. z. o cestnej doprave v znení zákona č. 506/2002 Z. z., § 3 ods. 1 zákona č. 178/1998 Z. z. o podmienkach predaja výrobkov a poskytovania služieb na trhových miestach a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 310/1999 Z. z., § 8 ods. 5 písm. a) zákona č. 215/2001 Z. z. o ochrane genetických zdrojov rastlín pre výživu a poľnohospodárstvo, § 34 ods. 1 písm. c), d), e) a k) zákona č. 478/2002 Z. z. o ochrane ovzdušia a ktorým sa dopĺňa zákon č. 401/1998 Z. z. o poplatkoch za znečisťovanie ovzdušia v znení neskorších predpisov (zákon o ovzduší), § 16 ods. 1 písm. k) zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 11 ods. 3 písm. b) bod 9 zákona č. 656/2004 Z. z. o energetike a o zmene niektorých zákonov v znení zákona č. 283/2008 Z. z., § 21 zákona č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 23 zákona č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5c) § 39 zákona č. 223/2001 Z. z. o odpadoch.
5d) Zákon č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
6) Zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov.
6a) Zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov.
6b) § 3 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z. z.
7) Zákon č. 85/2005 Z. z. o politických stranách a politických hnutiach v znení neskorších predpisov.
8) Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
8a) Článok 71 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
8b) Napríklad § 4 písm. c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky.
8c) § 8a ods. 4 zákona č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov.
8d) § 250zfa ods. 6 Občianskeho súdneho poriadku.
9) Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
9a) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
9b) Zákon č. 540/2007 Z. z. o audítoroch, audite a dohľade nad výkonom auditu a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
10) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10a) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb. o obecnej polícii v znení neskorších predpisov.
10b) Napríklad zákon č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry.
11) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. o právnom postavení a platových pomeroch starostov obcí a primátorov miest v znení neskorších predpisov.
11a) Zákon č. 143/1992 Zb. o plate a odmene za pracovnú pohotovosť v rozpočtových a v niektorých ďalších organizáciách a orgánoch v znení neskorších predpisov.
12) § 2 ods. 1 a 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 346/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
12a) Napríklad § 17 až 20 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník, § 91 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 23 zákona Slovenskej národnej rady č. 511/1992 Zb. o správe daní a poplatkov a o zmenách v sústave územných finančných orgánov, zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
12aa) § 16 ods. 4 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 324/2012 Z. z.
12b) § 1 ods. 3 písm. b) zákona č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
15) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
16) Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme.
16a) Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite.
16b) § 49 a 50 Zákonníka práce.
16c) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
16d) Zákon č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach.
16e) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
16f) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16g) § 11 ods. 3 zákona č. 152/1998 Z. z.
17) § 250l až 250s Občianskeho súdneho poriadku.
17a) § 70 až 75a Obchodného zákonníka v znení neskorších predpisov.
18) § 139a ods. 6 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
18a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
18aa) Napríklad zákon č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
18b) § 136 ods. 2 Zákonníka práce v znení zákona č. 210/2003 Z. z.
18c) Napríklad zákon č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19) § 63 ods. 1 písm. a) až c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 38/1993 Z. z. o organizácii Ústavného súdu Slovenskej republiky, o konaní pred ním a o postavení jeho sudcov.
20) § 14 ods. 5 zákona Slovenskej národnej rady č. 472/1990 Zb. o organizácii miestnej štátnej správy. § 13 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 595/1990 Zb. o štátnej správe pre životné prostredie.