Módosítva:

Tt. 222/1996., hatályos 1996. július 24-től

Tt. 255/2001., hatályos 2002. január 1-től

Tt. 419/2002., hatályos 2002. szeptember 1-től

Tt. 173/2004., hatályos 2004. április 15-től

Tt. 669/2007., hatályos 2007. december 31-től

Tt. 568/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 384/2008., hatályos 2008. október 15-től

Tt. 304/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től

Tt. 103/2010., hatályos 2010. május 1-től

Tt. 345/2012., hatályos 2013. január 1-től

Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 212/2018., hatályos 2018. október 1-től

Tt. 225/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 212/2018., hatályos 2019. október 1-től

Tt. 325/2022., hatályos 2022. november 1-től

Tt. 2/2023., hatályos 2023. február 1-től

Tt. 205/2023., hatályos 2024. április 1-től

Tt. 46/2024., hatályos 2024. április 1-től

Tt. 205/2023., hatályos 2025. április 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa következő törvényt alkotta:

(1) Az ingatlankataszter (a továbbiakban: „kataszter”) ingatlanokra vonatkozó geometriai meghatározás, összeírás és leírás. A kataszter részét képezik az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó adatok, így különösen a tulajdonjogra, a zálogjogra, a dologi teherre, az elővételi jogra vonatkozó adatok, feltéve, hogy dologi jogi joghatásokat keletkeztet, továbbá az állami vagyon kezeléséből, a községi vagyon kezeléséből, az önkormányzati megyék vagyonának kezeléséből eredő jogokra vonatkozó adatok, illetve a telkek bérleti jogára vonatkozó adatok, feltéve, hogy a bérleti jogok legalább öt éve fennállnak vagy legalább öt évre szólnak (a továbbiakban: „ingatlanokhoz fűződő jog”).

(2) A katasztert a kataszteri területek szerint rendezett okirattár alkotja.

A kataszter információs rendszerként is működik, különösen az ingatlanokhoz fűződő jogok védelmének, adóügyek és illetékügyek, az ingatlanok értékbecslésének, különösképpen a telkek értékbecslésének vonatkozásában, továbbá a mezőgazdasági földalap és az erdészeti földalap védelmének, az élő környezet alakításának és védelmének, az ásványkincs védelmének, a nemzeti kulturális emlékhelyek és egyéb kulturális emlékhelyek védelmének, a természetvédelmi területek és természeti képződmények, illetve az ingatlanokra vonatkozó más információs rendszerek fejlesztésének vonatkozásában.

(1) A telek a földfelszín olyan része, amelyet területi közigazgatási egység határa, kataszteri terület határa, a község beépített területének határa, az ingatlanhoz fűződő jog által kijelölt határ, a birtokhatár, a telekfajta határa, vagy a telek kihasználásának módja által képzett határ választ el a szomszédos részektől.

(2) A telek határát a töréspontok határozzák meg. A szomszédos telkek tulajdonjog által kijelölt határának a tényleges birtoklás szerinti határt kell tekinteni, ha azt a szomszédos telkek tulajdonosai elismerik és az általuk nem vitatott.

(3) A parcella a telek geometriai meghatározása és helyzeti meghatározása, illetve a teleknek a kataszteri térképen, a meghatározott operátum térképén, vagy a geometriai terven való ábrázolása a parcellaszám párhuzamos megjelölésével.

(4) Az ingatlan vagy kataszteri terület geometriai meghatározása az ingatlan vagy kataszteri terület alakjának és méretének határok általi megjelölése.

(5) Az ingatlan vagy kataszteri terület helyzeti meghatározása alatt az ábrózólórendszerben való meghatározást értjük.

(6) A töréspont az a pont, amelyben a területi közigazgatási egység határa, a kataszteri terület határa, a község beépített területének határa, az ingatlanhoz fűződő jog által kijelölt határ, a birtokhatár, a telekfajta határa, vagy a telek kihasználásának módja által képzett határ megtörik.

(7) A parcellaméret a telek ábrázolási síkra vetített felülettartalmának felületmetrikus mértékegységekkel való kifejezése. A parcellaméret nagysága a telek geometriai meghatározásából és helyzeti meghatározásából következik, és egész négyzetméterekre kerekítik.

(8) A kataszteri terület az a területi-műszaki egység, amelyet területileg zárt és a kataszterben együtt nyilvántartott telkek összessége alkot.

(8) A kataszteri operátum (okiratgyűjtemény) egy adott kataszteri területre vonatkozó kataszteri adatokat tartalmazó dokumentációs anyagok összessége.

(10) A kataszteri térkép az a nagy léptékű síkrajzi térkép, amely a kataszterben nyilvántartott összes ingatlant és kataszteri területet ábrázolja. A kataszteri térképen a telkeket a telkek határainak az ábrázoló síkra való vetítésével ábrázolják, illetve a telkeket parcellaszámokkal és rendszerint a telekfajták megjelöléseivel jelölik meg.

(11) A meghatározott operátum térképe olyan térkép, amely a jogi személyek és természetes személyek által bérelt, tulajdonosi határokkal kijelölt, nagyobb egységekbe összevont telkeket ábrázol.

(12) E törvény alkalmazásában parcellaazonosítás az ugyanazon ingatlanra vonatkozó, közokiratban és egyéb okiratban található, illetve más operátumokban található bejegyzés és berajzolás összehasonlítása a kataszter leíró információgyűjteményében és geodetikai információgyűjteményében található bejegyzéssel és berajzolással.

(13) Az állami alaptérképmű olyan térkép vagy térképlapok összessége, amely összefüggően fed le területet, és általánosan felhasználható alaptartalommal bír; az állami alaptérképművet állami szerv adja ki. Ha e művet térképlapok összessége alkotja, e lapok egységes fektetéssel, megjelöléssel, jelzetkulccsal, kartográfiai ábrázolással és rendszerint egységes léptékkel rendelkeznek.

(14) Geodéziai munkákon a mérési munkák, a mérések eredményeinek feljegyzése és feldolgozása, az ábrázolási munkák és a geodetikai információgyűjtemény frissítése értendő.

Más jogosult személy az a személy, aki az ingatlanhoz kötődő jogai alapján vált jogosulttá, mégpedig

a) zálogjoggal bíró hitelező,

b) elővásárlási jog alapján jogosult,

c) szolgalmi jog alapján jogosult,

d) bérlő,

e) állami vagyonkezelő, nagyobb területi egység vagyonának kezelője, községi vagyon kezelője,

f) a Szlovák Földalap és az erdőterület kezelője, ha ismeretlen kilétű tulajdonosok földterületeit kezelik külön jogszabály szerint.¹⁾

(1) Az ingatlanokhoz fűződő jogokat az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való bejegyzésével (a továbbiakban: „bejegyzés”), az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való feljegyzésével (a továbbiakban: „feljegyzés”) és az ingatlanokhoz fűződő jogok kataszterbe való megjegyzésével (a továbbiakban: „széljegyzet”) jegyzik be a kataszterbe.

(2) Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése a bejegyzés, a feljegyzés és a széljegyzet.

(3) Az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzése az e törvény szerinti jogkeletkeztető, nyilvántartó és előzetes hatásokkal bír.

(1) A bejegyzés a járási hivatal által végzett művelet; az ingatlanokhoz fűződő jog a bejegyzéssel jön létre, változik vagy szűnik meg.

(2) A feljegyzés a járási hivatal nyilvántartási funkciókat betöltő művelete, amely nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.

(3) A széljegyzet a járási hivatal olyan művelete, amely tények megjelölését és az ingatlanra vagy személyre vonatkozó viszonyok megjelölését szolgálja, és nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.

(1) A kataszterben nyilvántartják:

a) kataszteri területeket,

b) az olyan telkeket, amelyek

1. tulajdonosi határokkal vannak kijelölve,

2. tulajdonosi határokkal vannak kijelölve, és nagyobb egységekbe vannak összevonva,

3. birtokhatárokkal vannak kijelölve,

4. telekfajta-határral vannak kijelölve,

5. a telek kihasználásának módja által képzett határral,

6. a kataszteri terület határával,

7. a község beépített területének határával vannak kijelölve,

c) a földhöz szilárd alappal, vagyis a földfelszín alá behatolással vagy a külső körítő kerület földfelszínre való levetítésével rögzített építményeket, melyek

1. rendelkeznek építményjegyzék-számmal

2. nem rendelkeznek építményjegyzék-számmal,

3. építés alatt álló építmények a hozzájuk fűződő jog létrejöttével, változásával vagy megszűnésével összefüggésben,

4. földfelszín alatti építmények, mégpedig a földfelszínen áthatoló helyeken;

d) lakások, építés alatt álló lakások, nem lakáscélú helyiségek és építés alatt álló nem lakáscélú helyiségek a hozzájuk fűződő jog létrejöttével, változásával vagy megszűnésével összefüggésben; az előbbiek csak a kataszter leíró információgyűjteményében vannak nyilvántartva, így különösen a számozásra, a tulajdonosokra és a tulajdonosi viszonyokra vonatkozó adatokkal;

e) a természet és a táj védett részei, illetve a kulturális emlékhelyek;¹⁾

f) a kataszterben nyilvántartott ingatlanokhoz fűződő jogok, az építésről, beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződés alapján az építményekhez, lakásokhoz és nem lakáscélú helyiségekhez fűződő jogok,^1a) továbbá az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő egyéb tények, így különösen az ingatlan tulajdonosával szemben indított csődeljárás, az ingatlan értékesítéséről szóló határozat végrehajtására irányuló eljárás megindítása, a kisajátítási eljárás megindítása és az ingatlan értékesítésére irányuló végrehajtás megindítása (a továbbiakban: „ingatlanhoz fűződő joggal összefüggő tény”).

(2) Ha a járási hivatal számára kétséges, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-e szó, a döntést a Szlovák Köztársaság Földméréstani, Térképészeti és Kataszteri Hivatala hozza meg (a továbbiakban csak „hivatala”); erre a döntéshozatalra nem vonatkozik a közigazgatási eljárási rendtartás. A járási hivatal tájékoztatja a résztvevőket a kataszteri bejegyzési javaslatról vagy azt, akinek az érdekében a kataszteri bejegyzést végre kell hajtani, hogy a hivatalnál döntésre bocsátotta az ügyet, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-s szó.  A hivatal a járási hivatal kérvényének beérkezésétől számított 30 napon belül dönt a határozat kiadásáról. A hivatal határozatát, hogy kataszteri nyilvántartás tárgyáról van-e szó, megküldi a járási hivatalnak a döntés meghozatalától számított öt napon belül, és ezt a döntését párhuzamosan közzéteszi honlapján és elektronikus hivatali hirdetőtábláján is.

(3) Az állam védelme, belső rendje és biztonsága szempontjából jelentős ingatlanok, illetve az ilyen ingatlanokhoz fűződő jogok a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával, az Állami Tartalékalappal, a Nemzetbiztonsági Hivatallal és a Szlovák Információs Szolgálattal való megállapodást követően kerülnek kataszteri nyilvántartásba vételre.

A kataszter a következő adatokat tartalmazza:

a) az ingatlanok és kataszteri területek geometriai és síkrajzi meghatározását,

b) parcellaszámokat, a kataszteri térképen nyilvántartott „C” regiszter parcelláinak adatait, a meghatározott operátum térképén nyilvántartott „E” regiszter parcelláinak adatait, a telkek fajtáit és méreteit, az építmények építményjegyzék-számait, a telkeknek a község beépített területéhez való tartozására vonatkozó adatokat,²⁾ a védett ingatlanok fajtáira, az ingatlanok árára vonatkozó adatokat, illetve az ingatlanok kihasználására vonatkozó adatokat, a telkeknek a mezőgazdasági földalapba vagy az erdőgazdasági földalapba való besorolását szolgáló egyes adatokat, a földminősítési besorozásra vonatkozó termőföld-ökológiai adatokat, az élő környezet alakítására és védelmére vonatkozó válogatott adatokat és az ingatlanokra vonatkozó, egyéb információs rendszerek céljaira válogatott adatokat,

c) az ingatlanokhoz fűződő jogok adatait, az ingatlanok tulajdonosainak adatait (a továbbiakban: „tulajdonos”), természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot és az állandó lakhelyet, illetve jogi személy esetében a megnevezést, a székhelyet, a statisztikai azonosító számot, továbbá az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő tényekre vonatkozó adatokat,

d) az alapvető és részletes síkrajzi pontmezőkre vonatkozó adatokat vagy a pontmezőkre vonatkozó adatokat,

e) települési vagy nem települési jellegű földrajzi megnevezéseket.

(1) A kataszteri operátumot a kataszter kezeléséhez és a kataszteri operátum megújításához szükséges dokumentációs anyagok alkotják. A kataszteri operátumot papíron vagy elektronikus formában vezetik. A kataszteri operátum az alábbi részeket tartalmazza:

a) a geodéziai információgyűjteményt (birtoklap), amely a következőket tartalmazza: kataszteri térképek, a meghatározott operátum térképei, a geometriai tervek, a változások részletes mérésére vonatkozó feljegyzések, a koordináták jegyzékei, a töréspontok összekötéseire vonatkozó adatok és a további geodéziai dokumentáció;

b) leíró (alfanumerikus) információgyűjtemény, mely a következőket tartalmazza:

1. a kataszteri területekre, a parcellákra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozó adatokat, a természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot, amennyiben külföldi személyről van szó, más azonosítót, és az állandó lakhelyet, illetve jogi személy esetében a megnevezést, a székhelyet, a statisztikai azonosító számot, ha rendelkezik ilyennel, esetleg az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő más azonosító adatokat, a bejelentett változásokra vonatkozó adatokat, továbbá a változások vizsgálatát, a kataszteri adatok felülvizsgálatát és a kataszteri operátum megújítása során megállapított változásokra vonatkozó adatokat,

2. az ingatlanokra vonatkozó válogatott adatokat, a tulajdonosokra vagy más jogosult személyekre vonatkozó adatokat és más, a tulajdoni lapon bejegyzett adatokat. A tulajdoni lap tartalmazza a tulajdoni lap számát, a járás megnevezését, a község megnevezését és a kataszteri terület megnevezését, illetve a következő részekből áll: „A - vagyonállag”, amely tartalmaz minden olyan ingatlant, amely az ingatlanokhoz fűződő jogok tárgya (vagyontest), illetve az ezekre vonatkozó adatokat, így különösen a méretet, a telek fajtáját, a telek kihasználási módjának kódját, a község beépített területéhez való tartozást és az A rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat,

„B - tulajdonos vagy más jogosult személy”, amely tartalmazza az ingatlan tulajdonosának vagy más jogosult személynek az utónevét, családi nevét, születési családi nevét vagy megnevezését, a születési időt, a személyi számot vagy a szervezet statisztikai azonosító számát, a társtulajdonosi részesedést, a vagyonszerzés közokirat vagy egyéb okirat szerinti jogcímét, az állandó lakhelyet vagy székhelyet, a B rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat, a lakásokat és a nem lakáscélú helyiségeket, a telkekre vonatkozó bérleti jogokat, az ingatlanokkal vagy az ingatlanokhoz fűződő jogokkal összefüggő tényekre vonatkozó megjegyzéseket,

„C - teherlap”, amely tartalmazza a dologi terhet (a dologi teher tartalma, a dologi teher jogosultjának megjelölése, beleértve a dologi tehernek a jogosult tulajdoni lapjára való bejegyzését), a zálogjogokat (a záloghitelező megjelölése), az elővételi jogokat, ha azok dologi jogi joghatásokat keletkeztetnek (az elővételi jog jogosultjának megjelölése), más jogokat, ha azokban dologi jogként állapodtak meg, a C rész pontosabb magyarázatát tartalmazó egyéb adatokat; a C részben az adósság nagysága nem kerül feltüntetésre.

3. a települési vagy nem települési jellegű megnevezésekre vonatkozó adatok;

c) az okiratgyűjteményt, amely különösen a következőket tartalmazza: a bejegyzést tevők azon szerződéseinek, megállapodásainak és nyilatkozatainak írásos példányai, amelyekkel az ingatlanra vonatkozóan jogi személyek tulajdonjogát bejegyzik (a továbbiakban: „szerződés”), állami szervek határozatainak és közjegyzői tanúsítványoknak az írásos példányai³⁾ (a továbbiakban: „közokirat”), és további olyan okiratok, amelyek a törvény szerint ingatlanokhoz fűződő jogokat igazolnak (a továbbiakban: „egyéb okirat”), illetve a települési és nem települési jellegű földrajzi megnevezések dokumentációját;

d) a kataszter földalapra vonatkozó összesítő adatait;

e) a telekkönyvek, a vasúti könyv és ezek operátumait; a telekkönyvek és a vasúti könyv a kataszteri területek, parcellák, tulajdonosokra és az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó adatok forrásául szolgálnak.

(2) A kataszteri operátumról vagy annak egy részéről másodpéldányt (másodlat) készíteni csak az e törvényben meghatározott ok fennállása esetén lehet. A másodpéldány tartalmazza az érvényes operátum minden adatát és rendelkezik annak minden kellékével, illetve kizárólag az érvényes kataszteri operátumból készíthető el.

(3) Az érvényét vesztett kataszteri operátum tartós dokumentációs értékkel bíró dokumentum.⁴⁾ Az érvényét vesztett kataszteri operátumon meg kell jelölni az érvényvesztés okát és napját.

(4) A telekkönyvek és a vasúti könyv tartós dokumentációs értékkel bíró dokumentumok.

A kataszterben a földingatlanok a következők szerint tagozódnak:

a) termőföld,

b) komlóültetvény,

c) szőlőültetvény,

d) kertek,

e) gyümölcsösök,

f) állandó gyepterületek (legelő),

g) erdő,

h) vízfelület,

i) beépített terület és telephely,

j) egyéb területek,

k) egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek.

(1) A kataszteri operátum egyes részei kiadhatók a bíróságoknak és a bűnüldöző szerveknek, de csak a feltétlenül szükséges időre. A kataszteri térkép vagy a meghatározott operátum eredeti példánya csak olyan személynek adható ki, aki telekrendezési céllal külön törvény szerint⁵⁾ végez geodéziai tevékenységet, aki külön törvény^5b) szerint végzi a telkek és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásának megújítását, aki a kataszteri operátum megújítása során geodéziai tevékenységet végez, vagy aki a geodéziai, kartográfiai és kataszteri szakma keretében szakértői tevékenységet végez, továbbá aki geometriai terveket készít vagy telekhatárokat jelöl ki. A tulajdoni lap eredeti példánya senkinek nem adható ki.

(2) A járási hivatal által elkészített dokumentáció és okiratok csak azok másodpéldányainak elkészítését követően adhatók ki az (1) bekezdés szerint.

(3) A más állami szervek által és a jogügyletek résztvevői által elkészített dokumentáció és okiratok csak azok hiteles másolatainak elkészítését követően adhatók ki az (1) bekezdés szerint.

(1) A kataszteri szakterület központi államigazgatási hatósága a hivatal.

(2) Ha külön törvény másként nem rendelkezik,^5a) a kataszteri szakterület helyi államigazgatási szervei a járási hivatalok.

(1) A hivatal

a) igazgatja, ellenőrzi és irányítja az államigazgatás végrehajtását kataszteri szakterületen,

b) kidolgozza a kataszter fejlesztésének koncepcióját,

c) adatokat szolgáltat és tesz közzé a kataszterből a jelen törvény 68. és 69. §-ában lefektetett terjedelemben és feltételekkel, vagy külön jogszabály értelmében,^5c)

d) kezeli a kataszteri operátumot,

e) kezeli a kataszteri információs rendszert,

f) dönt a kataszteri bejegyzést elutasító határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről,

g) ellátja az az állami felügyeletet kataszteri, földméréstani és térképészeti szakterületen, valamint bírságokat ró ki,

h) felülvizsgálja a bejegyzési kérelmek elbírálására való alkalmasságot,

i) dönt a kétes ügyekről a 6. § 2. bek. értelmében,

j) dönt a kataszteri térkép aktualizálása miatt felmerült kételyekről,

k) biztosítja kataszteri szakterületen a nemzetközi együttműködést,

l) biztosítja a megújított teleknyilvántartás regisztrációját,^5d)

m) biztosítja a kataszteri operátum megújítását és dönt annak kezdetéről,

n) biztosítja a nyilvántartási alapforrást az ingatlannyilvántartó parcelláinak térbeli adatairól.^5e)

(2) A hivatal személyes adatokat kezel a természetes és érintett személyekről azok hozzájárulása nélkül is az ilyen adatok másolását, szkennelését vagy más feljegyzését illetően, a kataszteri célokhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben.

(1) A hivatal kataszteri felügyeleti tevékenységével végzi a kataszter kezelésének, frissítésének és megújításának állami minőségi felügyeletét, továbbá a kataszterrel összefüggő feladatok elvégzésének minőségi felügyeletét.

(2) Kataszteri felügyelet alá esik minden olyan geodéziai tevékenységet és kartográfiai tevékenységet végző természetes személy és jogi személy, aki/amely tevékenységének eredményei a kataszterben átvételre kerülnek, vagy aki/amely tevékenységeinek során – így különösen a geometriai tervek, a telekhatárok kijelölése, a geodéziai pontok létrehozása és frissítése, olyan tárgyak mérése és ábrázolása, amelyeket átültetnek az állami alaptérképművekbe – a kataszter adatait használják fel.

(3) A kataszteri felügyeletet a hivatal nevében megbízott kataszteri felügyelők végzik.

(1) A kataszteri felügyelő a kataszterrel kapcsolatos feladatai ellátása során

a) ellenőrzi a kataszter kezelésének színvonalát és az ezzel összefüggő tevékenységek színvonalát,

b) jóváhagyja a tárgyi terv feladatprojektjeit, és véleményt nyilvánít a tárgyi illetékességébe tartozó tevékenységek értékelésével kapcsolatos beszámolók objektivitásáról,

c) feladatul adja az ellenőrzött szubjektumoknak a megállapított hiányosságok eltávolítását célzó intézkedések megtételét, illetve ellenőrzi ezek meghatározott határidőn belüli teljesítését,

d) különleges intézkedéseket nem igénylő, apróbb és formai hiányosságok esetében feladatul adja az ellenőrzött szubjektumoknak a megállapított hiányosságoknak az ellenőrzés során vagy meghatározott határidőn belül való eltávolítását.

(2) A kataszteri felügyelő a természetes személyek és jogi személyek ellenőrzése során ellenőrzi

a) a geodéziai, kartográfiai és a kataszteri szakterületeken érvényben lévő általános érvényű jogszabályok, adminisztratív rendelkezések és technikai előírások betartását,

b) a mérési munkák eredményeit és ezeknek a geodéziai információgyűjteménybe való átvetítését.

(1) A kataszteri felügyelő a kataszteri felügyelet végzése során a természetes személyektől és jogi személyektől jogosult szükséges adatokat, felvilágosítást kérni és betekinteni a vonatkozó dokumentációba.

(2) A kataszteri felügyelő a kataszteri felügyelet végzése során köteles a hivatal által kiadott, a kataszteri felügyelet végzésére feljogosító igazolvánnyal igazolni magát.

(1) A járási hivatal

a) döntést hoz a kataszteri eljárásban,

b) bejegyzi az ingatlanokhoz fűződő jogokat,

c) kezeli és frissíti a kataszteri operátumot a hivatal nevében, összhangban a jogi állapottal és a valós tényekkel a bejelentett változások alapján, a kataszteri adatok vizsgálata során megállapított változások, a kataszteri adatok felülvizsgálata során megállapított változások és a kataszteri operátum megújítása során megállapított változások alapján; a kataszteri operátumot a tulajdonosokkal, más jogosult személyekkel, községekkel és az állami szervekkel együttműködve kezeli és frissíti,

d) a 69. § szerint az ingatlanokhoz fűződő jogokat és egyéb tényeket igazoló közokiratokat állít ki,

e) ellenőrzi a kataszterbe átvetítésre kerülő eredményeket létrehozó geodéziai és kartográfiai tevékenységeket, illetve hitelesíti a geometriai terveket,

f) feldolgozza a földalapra vonatkozó összesítő adatokat,

g) megtárgyalja az államigazgatás rendjébe ütköző, kataszteri szakterületen elkövetett szabálysértéseket, illetve szabálysértési eljárásban tárgyalja meg a jogi személyek kataszteri szakterületen elkövetett szabálysértéseit,

h) kezeli a telekkönyveket és a vasúti könyvet,

i) a kataszterből a hivatal nevében információkat szolgáltat,

j) hitelesíti a közokiratokról és egyéb okiratokról készült, kataszteri bejegyzést szolgáló másolatokat és másodpéldányokat, valamint a kataszter jogi állapotnak és tényleges állapotnak megfelelő kezelését és frissítését szolgáló geometriai tervek másolatait,

k) egyéb tevékenyégeket végez külön jogszabályok szerint.^5f)

(2) A járási hivatal kezeli a természetes személyek és érintett személyek személyes adatait azok hozzájárulása nélkül is az ilyen adatok másolását, szkennelését vagy más feljegyzését illetően, a kataszteri célokhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben.

A tulajdonosok és más jogosult személyek kötelesek

a) ügyelni arra, hogy kataszter ingatlanokat vagy az ingatlanok tulajdonosait érintő összes adatai, illetve ezeknek az adatoknak a változásai a kataszterben rendesen nyilvántartásba legyenek véve, ugyanígy kötelesek az érdemi tény keletkezésének, megváltozásának vagy megszűnésének napjától számított 30 napon belül minden változást a járási hivatalnak bejelenteni, illetve a járási hivatal felszólítására a meghatározott határidőn belül ezeknek az adatoknak a kataszterbe való bejegyzését szolgáló okiratokat benyújtani; a természetes személyekre nem vonatkozik a közokiratokban és egyéb okiratokban feltüntetett, ingatlanokra vonatkozó adatok bejelentésére vonatkozó kötelesség.

b) részt venni a kataszteri eljárásban vagy erre az eljárásra saját képviselőt küldeni,

c) saját költségen tartósan kijelölni a telekhatárok töréspontjait; nem kell kijelölni a bírósági eljárás tárgyát képező telekhatárokat, azoknak a telkeknek vagy ezek részeinek határait, amelyek bérleti jogviszony tárgyát képezik és nagyobb egységekbe kerültek összevonásra. Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy a felszólítás ellenére a meghatározott határidőn belül nem jelöli ki a telekhatárokat, a kötelezettek költségére a járási hivatal jelöltetheti ki azokat.

A községek kötelesek

a) az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló határozataikat a meghozataluk napjától számított 30 napon belül, illetve az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló okiratokat, valamint az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásával összefüggő egyéb adatokat az elkészítésük napjától számított 30 napon belül a járási hivataloknak megküldeni; az e határozatokban és okiratokban fellelhető elírások, számítási hibák és egyéb nyilvánvaló pontatlanságok a járási hivatal kezdeményezésére kerülnek kijavításra,

b) a járási hivatal értesítése alapján a saját területükön kihirdetni a kataszteri eljárás megkezdését, biztosítani a község területén található ingatlanok tulajdonosainak, valamint más jogosult személyeknek ezekben az eljárásokban való részvételét, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozó információkat szolgáltatni és saját képviselőik által részt venni a kataszteri eljárásban és ebben az eljárásban a község érdekeit védeni,

c) a kataszteri adatokban beállt, saját maguk által megállapított változásról bejelentést tenni a járási hivatalnak, mégpedig az e változások megállapításától számított 30 napon belül,

d) a járási hivatal által meghatározott módon gondoskodni a község területhatárai töréspontjainak tartós kijelöléséről; ha a község ezeket a határokat a felszólítás ellenére a meghatározott határidőn belül nem jelöli ki, a község költségére a járási hivatal jelöltetheti ki azokat.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelességek nem vonatkoznak azokra a községekre, amelyek területét részben vagy egészben katonai körzetbe vonták be.⁶⁾

(1) Az állami szervek, állami jogi személyek¹⁾ és a közjegyzők az ingatlanokról és az ingatlanokhoz fűződő jogokról szóló, általuk készített közokiratokat és egyéb okiratokat, valamint az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok nyilvántartásával összefüggő egyéb kataszteri adatokat az elkészítésük napjától számított 30 napon belül kötelesek megküldeni a járási hivataloknak; ha állami szerv határozata közokirat, a határidő a jogerőre emelkedésének napján kezd telni.

(2) A területrendezési és építési információs rendszer kezelője megküldi a járási hivatalnak a használatbavételi tanúsítvány és az építmény tényleges megvalósításáról szóló tanúsítvány kiadásáról szóló információt, egyben hozzáférhetővé teszi kataszteri területért felelős illetékes államigazgatási hatóság számára az ezen információs rendszerből származó adatokat a jelen törvény szerinti feladatok teljesítése céljából, főként a kataszteri eljárásra és a kataszter vezetésével és a kataszteri operátum naprakésszé tételével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan.

(3) Az ezen közokiratokban és egyéb okiratokban fellelhető elírások, számítási hibák és egyéb nyilvánvaló pontatlanságok a járási hivatal kezdeményezésére és az állami szervek, szervezetek, esetleg közjegyzők közreműködésével kerülnek kijavításra.

(1) Kataszteri eljárásban jegyzik be az ingatlanokhoz fűződő jogokat, döntenek a kataszteri területek határainak változásáról, a kataszteri adatok változásának vizsgálatáról, a kataszteri okirattár hibáinak kijavításáról és a kataszteri operátum megújításáról.

(2) A kataszteri eljárást az ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal folytatja le.

(3) Ha az ingatlanhoz fűződő jogok bejegyzése több járási hivatal területi illetékességébe tartozó ingatlanokra vonatkozik, bármelyik területileg illetékes járási hivatal illetékes eljárni az egész kérelemre vonatkozóan. A kérelemben eljáró járási hivatal haladéktalanul értesíti az érintett járási hivatalt. Az a járási hivatal, amely a bejegyzés engedélyezéséről döntött, a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat egyik eredeti példányát megküldi az érintett járási hivatalnak.

(4) A kataszteri eljárás elektronikus formában is lefolytatható.

(5) Ha e törvény vagy más törvény másként nem rendelkezik, a kataszteri eljárás lefolytatására a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.⁷⁾

(1) Az elektronikus beadványnak ugyanazok a kellékei, mint az írásos beadványnak. Az elektronikus beadvány esetében a kérelem egy másodpéldányát és a mellékletek egy másodpéldányát kell benyújtani.

(2) Elektronikus benyújtás esetén az összes mellékletet elektronikus formában kell benyújtani és külön jogszabályi rendelkezés^6a) szerint kell hitelesíteni.

(1) A kataszteri eljárás megkezdését indítványozó javaslatnak tartalmaznia kell

a) a javaslattevő azonosító adatait az alábbi terjedelemben

1. természetes személy esetében az utónevet, a családi nevet, a születési családi nevet, a születési időt, a személyi számot, külföldi személy esetében más azonosítót, az állandó lakhelyet, a postai kézbesítési címet belföldön, ha az különbözik a lakcímtől, az állampolgárságra vonatkozó adatot,

2. jogi személy esetében a statisztikai azonosító számot, a megnevezést, a székhelyet, a postai kézbesítési címet, ha az különbözik a székhely címétől,

b) a járási hivatal megnevezését, melynek a beadványt címezik,

c) a javaslat/beadvány tárgyát,

d) a jogi aktust, mely alapján a jogviszony keletkezik, megváltozik vagy megszűnik az ingatlanhoz, ha bejegyzési javaslatról van szó,

e) az ingatlan megjelölését a 42. § 2. bek. c) pontja szerint,

f) a résztulajdon nagyságának meghatározását az egész törtrészeként,

g) a geometriai terv közhitelesítésének számát, ha a telket felosztják vagy egyesítik, vagy dologi teher kerül bejegyzésre a telek egy részén, vagy 46. § 2–4., 6–8. bek. szerinti adatok kerülnek bejegyzésre,

h) a kötelezően nyilvánosságra hozandó szerződés közzétételének helyét és időpontját, ha a kötelezően nyilvános szerződésről van szó,

i) a mellékletek megjelölését,

j) a kérvényt a bejegyzés megtörténtének megküldéséről vagy a kérvényt a kataszteri adatok módosítása kivizsgálásának eredményéről megküldendő értesítésről elektronikus levélben a megadott elektronikus címre vagy postalábába, ha a javaslattevő kataszteri bejegyzés végrehajtását vagy felülvizsgálat eredményének megküldését kéri elektronikus formában,

k) a kérvényt a gyorsított bejegyzési eljárásról, ha a javaslattevő gyorsított eljárást kér.

(2) Az kataszteri eljárás elektronikus formában történő megindításának javaslatát a járási hivatal az ügyfélkapun^7b) keresztül fogadja.

(3) A járási hivatal nyilvántartásba veszi a kataszteri eljárási javaslat beérkezésének dátumát és időpontját. Ha a kataszteri eljárási javaslatot papíralapon nyújtották be, a járási hivatal a beadványon jelzi a benyújtás átvételének dátumát és időpontját.

(4) Ha a kataszteri eljárási javaslatot papíralapon nyújtották be, a javaslattevőnek a mellékleteket is papíralapon, eredeti vagy közhiteles másolat formájában kell beterjesztenie.

Ha a természetes személynek nincs a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartójában bejegyzett lakcíme és a kataszteri eljárási javaslat megindításának javaslatában nem ad meg belföldi kézbesítési címet, a járási hivatal az iratokat ennek a természetes személynek a járási hivatal hivatalos hirdetőtábláján és honlapján kézbesíti az illetékes járási hivatal székhelyén. Az irat a járási hivatal hivatalos hirdetőtábláján történt kifüggesztést követő 15. nap leteltével kézbesítettnek minősül, akkor is, ha a címzett nem szerzett róla tudomást.

(1) A kataszteri szakterületen állami szolgálatot ellátó alkalmazott és a kataszteri operátum megújítására létrehozott bizottság tagja a kataszteri eljárás keretében indokolt esetekben jogosult a kataszteri eljárás által érintett ingatlanokra belépni.

(2) Az állam védelmét, az állam belső rendjének és biztonságának védelmét, valamint az állam stratégiai anyagi tartalékainak védelmét szolgáló ingatlanokra való belépés csak az érintett ingatlan vonatkozásában hatáskörrel bíró központi államigazgatási hatóság jóváhagyásával lehetséges. A diplomáciai külképviseletek ingatlanaira való belépéshez az érintettek jóváhagyása szükséges.

A hivatal és a járási hivatal az illetékes állami szerveknek bejelentést tesznek az államigazgatási tevékenységük ellátása során tudomásukra jutott arra utaló tényről, miszerint általános érvényű jogszabály megsértésére került sor.

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szerződésen alapuló, az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokhoz fűződő jogokat⁸⁾ a kataszterbe való bejegyzéssel jegyzik be.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokhoz fűződő jogok a kataszterbe való bejegyzéssel keletkeznek, változnak vagy szűnnek meg.

(3) A bejegyzés joghatásai a járási hivatalnak a bejegyzés engedélyezéséről szóló jogerős határozata alapján állnak be.

(4) Az állami vagyonnak a más személyekre való külön törvény szerinti⁹⁾ átruházására vonatkozó bejegyzés joghatásai az ennek engedélyezéséről szóló jogerős határozat alapján, a bejegyzés iránti kérelemben megjelölt nappal állnak be. A bejegyzési kérelmet legkésőbb azon a napon kell benyújtani, amely a kérelemben a tulajdonjog létrejöttének napjaként van meghatározva.

(5) A lakás és a nem lakáscélú helyiségnek a bérlő tulajdonába való, külön törvény szerinti^9a) átruházásáról szóló szerződésen alapuló bejegyzés joghatásai az ennek engedélyezéséről szóló jogerős határozat alapján, a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjával állnak be.

(6) A kézbesített bejegyzés iránti kérelmek nyilvántartásába mindenki betekinthet.

A 28. § szerinti bejegyzés csak a járási hivatal jogerős határozata alapján hajtható végre.

(1) A bejegyzés engedélyezésére irányuló eljárás résztvevője annak a jogügyletnek a résztvevője, amelynek alapján az ingatlanhoz fűződő jog keletkezése, változása vagy megszűnése esedékes (a továbbiakban: „az eljárás résztvevője”).

(2) A bejegyzés engedélyezésére irányuló eljárás az eljárás résztvevőjének kérelmére kezdődik.

(3) A bejegyzési kérelem elektronikus vagy papíralapú benyújtása előtt az eljárás résztvevője elektronikus formában, az űrlap kitöltésével értesítést küldhet a bejegyzési javaslatról. Ha a bejegyzési értesítés kitöltésétől számított 90 napon belül az eljárás résztvevője nem nyújtja be a bejegyezési javaslatot, az értesítést figyelmen kívül hagyják.

(4) A bejegyzés iránti kérelem mellékletét annak a szerződésnek a két eredeti példánya képezi, amelynek alapján az ingatlanhoz fűződő jog a kataszterbe bejegyzésre kerülne. A további mellékletek a következők:

a) az ingatlanhoz fűződő jogot igazoló közokirat vagy egyéb okirat, ha ez a jog nincs feljegyezve a tulajdoni lapra,

b) a parcellák azonosítása, ha az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog nincs feljegyezve a tulajdoni lapra,

c) a meghatalmazásról szóló megállapodás, ha az eljárás résztvevője meghatalmazott útján képviselteti magát; ha a 42. § (3) bekezdése szerint szükséges az aláírás hitelesítése, a meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell,

d) a (3) bekezdés szerinti bejelentés papíralapú változatban,

e) becsületbeli nyilatkozat a Kereskedelmi Törvénykönyv 59.a § szerinti feltételek teljesüléséről vagy becsületbeli nyilatkozat, hogy ezek a rendelkezések az érintett gazdasági társaságra nem vonatkoznak,

f) jogi személy felhatalmazása alkalmazottjának, ha a bejegyzési eljárás résztvevője jogi személy, melyben vállalkozási tevékenysége keretein belül írásban felhatalmazza alkalmazottját a bejegyzési javaslat benyújtására,

g) okiratok, melyek bizonyító erővel bírnak a bejegyzési javaslatról szóló eljárásban.

(5) A bejegyzési javaslatnak tárgyát képezi minden jogi aktus, amelyet a szerződés tartalmaz és bejegyzési kötelezettség vonatkozik rá, és minden ingatlan, melyre a vonatkoznak a szerződésben szereplő és bejegyzésköteles jogi aktusok. A javaslat melléklete lehet egyetlen szerződés is, mely több jogi aktust is tartalmazhat.

(1) A járási hivatal megvizsgálja, hogy a szerződés rendelkezik-e az alapvető szerződési kellékekkel, hogy a jogügyletet az előírt formában a tették-e meg, hogy az átruházó jogosult-e az ingatlannal rendelkezni, hogy az akaratnyilvánítások megfelelően határozottak és érthetőek-e, hogy a szerződéskötési szabadság vagy az ingatlannal való rendelkezési jog nem korlátozott-e, hogy a szerződés nem törvényellenes-e, hogy nem kerüli-e meg a törvényt, illetve nem sérti-e a jó erkölcsöt. A járási hivatal a bejegyzésről való döntéshozatala során tekintettel van azokra a ténybeliségekre és jogi tényekre is,^10b) amelyek a bejegyzés engedélyezését befolyásolhatják.

(2) Közjegyzői jegyzőkönyv formájában elkészített vagy ügyvéd által hitelesített ingatlanátruházási szerződés esetében a járási hivatal a szerződést csak abból a szempontból bírálja el, hogy az összhangban van-e a kataszteri operátummal, illetve hogy a bejegyzés engedélyezésének eljárási feltételei teljesültek-e.

(3) Ha a bejegyzés feltételei teljesültek, a járási hivatal engedélyezi a bejegyzést; egyébként elutasítja a kérelmet.

(4) A bejegyzést engedélyező határozat a következőket tartalmazza:

a) annak a járási hivatal megnevezése, amely a bejegyzésről döntött,

b) a bejegyzés száma,

c) az eljárás résztvevőinek megjelölése,

d) a jogügylet és a jogügylet által érintett ingatlanok megjelölése,

e) a járási hivatal bejegyzésről való döntésének napja,

f) a bejegyzés joghatásai beálltának napja,

g) a bejegyzést engedélyező személy utóneve, családi neve és aláírása,

h) a járási hivatal körbélyegzőjének lenyomata.

(5) A bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat a határozat kiadásának napján emelkedik jogerőre. A bejegyzést engedélyező határozat ellen nincs helye fellebezésnek, eljárás megismétlése iránti kérelem nem nyújtható be és a fellebezési eljáráson kívül sem vizsgálható felül.

(6) A járási hivatal a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat egy-egy eredeti példányát a döntés napjától számított 15 napon belül küldi meg az eljárás résztvevőinek.

(7) A járási hivatal a bejegyzés elutasításáról szóló határozatát az eljárás összes résztvevőjének kézbesíti. E határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a kézbesítés napjától számított 15 napon belül a határozatot kiadó járási hivatalban kell benyújtani. Ha a járási hivatal a fellebbezésnek nem tesz teljes terjedelmében eleget, a kézbesítés napjától számított legkésőbb 30 napon belül benyújtja a hivatalnak az ügy irataival együtt; a fellebbezésről a hivatal a 33. § szerinti speciális szakmai alkalmassággal rendelkező alkalmazottja útján dönt a fellebbezés és az ügy iratainak járási hivatal általi benyújtásától számított hat hónapon belül.

A bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárást felfüggesztik, ha

a) előzetes kérdésre irányuló eljárás kezdődött,

b) az eljárási illetéket nem fizették be,

c) az eljárás résztvevőjét felszólították az ingatlanhoz fűződő jogot igazoló közokirat vagy egyéb okirat meghatározott időn belüli benyújtására, vagy a kérelem hiányosságainak, esetleg a mellékletek hiányosságainak eltávolítására,

d) azt az eljárás összes résztvevője egyhangúlag kérelmezte, mégpedig legfeljebb 60 napra,

e) a résztvevő esetében halaszthatatlan intézkedés vagy előzetes intézkedés keretében elrendelték a tartózkodást az érintett ingatlannal való rendelkezéstől,

f) az ingatlannal való rendelkezési jog külön jogszabály szerint korlátozott.¹⁰⁾

(1) A bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárást leállítják, ha

a) a kérelmet nem az eljárás résztvevője nyújtotta be,

b) az eljárás résztvevője a bejegyzés iránti kérelemről szóló határozat kiadása előtt elállt a szerződéstől,^10d)

c) az ügyben a 31. § (1) bekezdése szerinti okból már elutasítottak bejegyzés iránti kérelmet,

d) az eljárás résztvevője visszavonta a kérelmet és az eljárás többi résztvevője ezzel egyetértett,

e) az eljárási illetéket a megszabott határidőn belül nem fizették be,

f) az eljárás résztvevője a megadott határidőn belül nem távolította el a bejegyzés iránti kérelem hiányosságait, esetleg a mellékletek hiányosságait,

g) az ügyben más illetékes járási hivatal jár el.

(2) Az eljárás leállításáról szóló, (1) bekezdés d), e) és g) pontjai szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárás leállításáról szóló, (1) bekezdés d) pontja szerinti határozatot meg kell jelölni az iratokban.

(1) A járási hivatal a bejegyzés iránti kérelemről a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjától számított 30 napon belül dönt.

(2) Ha az ingatlan átruházásáról szóló szerződés közjegyzői jegyzőkönyv formájában vagy ügyvéd közreműködésével készült, illetve nem ellentétes a kataszteri operátummal, és a bejegyzés engedélyezésének eljárási feltételei teljesültek, a járási hivatal a bejegyzés engedélyezése iránti kérelemről 20 napon belül dönt.

(3) A járási hivatal a bejegyzés iránti kérelemre irányuló gyorsított eljárásra és az eljárási illeték befizetésére^10e) vonatkozó kérelem alapján a bejegyzés iránti kérelem kézbesítésének napjától számított 15 napon belül dönthet. Ha e határidőn belül nem hoz döntést, az (1) bekezdés szerinti határidőn belül dönt.

(1) A bejegyzés iránti kérelem ügyében folyó eljárásban a kataszteri szakterületen állami szolgálatot végző alkalmazott dönt, aki speciális szakmai alkalmassággal rendelkezik a bejegyzés iránti kérelem elbírálása terén.

(2) A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való speciális szakmai alkalmasság megszerzésének feltétele

a) a jogi vagy geodéziai és kartográfiai szakirányon mesterképzésben megszerzett főiskolai végzettség,

b) a kataszteri szakterületen végzett legalább három hónapos állami szolgálat, és

c) a szakvizsga sikeres letétele, amellyel a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot ellenőrzik.

(1) A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságot igazoló bizottság igazolja (a továbbiakban: „igazoló bizottság”).

(2) Az igazoló bizottság elnökét, alelnökét és további tagjait a hivatal elnöke a hivatal alkalmazottai, illetve a felsőoktatási intézmények, tudományos intézmények, szakmai szervezetek és állami szervek más szakemberei közül nevezi ki.

(3) Az igazoló bizottság előtt letett sikeres vizsgát követően az igazoló bizottság javaslatára a hivatal vezetője a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványt ad ki a kataszteri szakterületen állami szolgálatot végző alkalmazottnak. Az igazoló bizottság javaslatára a hivatal vezetője a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványt ad ki a hivatal azon alkalmazottjának is, aki a hivatalban legalább öt éven át folyamatosan joggyakorlatot és döntéshozatali tevékenységet folytatott a közigazgatási eljárás terén. Az igazoló bizottság előtti vizsgatétel legfeljebb kétszer ismételhető meg, leghamarabb három hónappal a sikertelen vizsgakísérletet követően.

(4) Komisia na overovanie odporučí na návrh katastrálneho inšpektora alebo príslušného okresného úradu predsedovi úradu odobrať oprávnenie na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad zamestnancovi, ktorý obzvlášť hrubým spôsobom porušil všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce práva k nehnuteľnostiam, alebo zamestnancovi, ktorý úmyselne porušil všeobecne záväzné právne predpisy. Na odobratie oprávnenia na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad sa nevzťahuje správny poriadok.

(5) Podrobnosti o spôsobe, organizácii, ako aj o priebehu skúšky a o postupe pri odobratí oprávnenia na spôsobilosť rozhodovať o návrhu na vklad upraví skúšobný poriadok, ktorý vydá predseda úradu.

(1) A törvényből következően, állami szerv döntésével, nyilvános árverés árverezőjének leütésével, elbirtoklással, gyarapodással vagy feldolgozással létrejött, megváltozott vagy megszűnt 1. § (1) bekezdés szerinti ingatlanokhoz fűződő jogokat, a közjegyző által hitelesített ingatlanokhoz fűződő jogokat, valamint a bérleti szerződésekből, az állami vagyon kezelésének átruházásáról szóló szerződésekből, illetve a községi vagyon kezelésének vagy az önkormányzati kerületek vagyonkezelésének átruházását igazoló egyéb tényekből következő ingatlanokhoz fűződő jogokat feljegyzéssel jegyzik be a kataszterbe, mégpedig közokiratok vagy egyéb okiratok alapján. Feljegyzéssel kell bejegyezni a záloghitelezők kielégítésének vonatkozásában irányadó, zálogjogaik sorrendjéről szóló záloghitelezői megállapodáson alapuló zálogjogsorrend-változást.

(2) Ha a bíróság a jogügylet érvénytelenségéről vagy az önkéntes árverés^10ea) érvénytelenségéről döntött, a járási hivatal az e jogügylett előtti vagy az önkéntes árverés előtti állapotot jelöli ki; ez arra az esetre is vonatkozik, ha az ingatlanhoz fűződő jogot további jogváltozás érinti, és ha a bírósági határozat kötelező érvényű a jogváltozás által érintett személyek vonatkozásában.^10eb)

(3) A feljegyzés elvégzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.⁷⁾

(1) A járási hivatal a feljegyzést erre vonatkozó kérelem nélkül, esetleg a tulajdonos vagy más jogosult személy kérelmére végzi el. A feljegyzési javaslatot elektronikus formanyomtatványon is be lehet nyújtani, melyet a hivatal a honlapján tesz közzé.

(2) A bejegyzési javaslat melléklete tartalmazza

a) a közokiratot vagy más iratot, mely bizonyítja az ingatlanhoz fűződő jogot, ha zálogjog bejegyzéséről van szó, mely törvényből fakad, a létező követeléseket igazoló iratot nem szükséges csatolni,

b) a parcellák azonosítóit, ha az ingatlan tulajdonjoga nincs bejegyezve a tulajdonlapba,

c) egyéb okiratokat, melyek bizonyító erővel bírnak az eljárás szempontjából.

(1) A járási hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott közokirat vagy egyéb okirat nem tartalmaz-e elütéseket, számítási hibákat vagy egyéb nyilvánvaló helytelenségeket, illetve rendelkezik-e az e törvény szerinti kellékekkel.

(2) Ha a közokirat vagy egyéb okirat alkalmas a feljegyzés elvégzésére, a járási hivatal elvégzi a feljegyzést a kataszterben.

(1) Ha az ingatlan tulajdonjoga a tulajdonlapon be van jegyezve és a bejegyzés megejtéséhez további közokiratot vagy más iratot is csatolnak, mely nem a kataszteri adatokból indul ki, a járási hivatal nem hajtja végre a bejegyzést és e tényről értesíti azt, aki a javaslat beterjesztője volt, valamint azt is, akinek az ingatlanhoz való jogát az okirat tanúsítja. A járási hivatal egyidejűleg felszólítja az érintett személyeket, hogy kössenek megállapodást vagy indítsanak bírósági pert az ingatlan tulajdonjogának tisztázása érdekében.

(2) Ha bejegyzési javaslatként bírósági határozat kerül beterjesztésre, mely kötelező érvénnyel bír a kataszterben vezetett személyre nézve és közvetlenül érinti az ingatlanhoz való tulajdonjogát, a járási hivatal végrehajtja a bejegyzést

a) a bírósági határozat megállapításai szerint,

b) a jogi aktust megelőző állapot, az önkéntes árverés vagy más jogi tényállás feljegyzésével, ha a bíróság a jogi aktus, az önkéntes árverés vagy más jogi tényállás érvénytelenségét mondta ki,

c) a bejegyzés engedélyezése, a bejegyzés végrehajtása vagy a kataszteri operátum hibájának kijavítását kimondó határozat végrehajtása előtti állapot feljegyzésével, ha a közigazgatási bíróság ezek megszüntetését mondta ki.

(3) Ha bejegyzési javaslatként bírósági határozat kerül beterjesztésre, mely más jogi változás következtében nem bír kötelező érvénnyel a kataszterben vezetett személyre nézve, a járási hivatal a bejegyzést nem hajtja végre és a bírósági határozat kibocsátásáról a kataszterben széljegyzetet vezet be két hónapos lejárti idővel a széljegyzet készítésének napjától számítva. A járási hivatal egyidejűleg felszólítja azt, akinek rendelkezési joga van az ingatlan felett a bírósági határozat szerint, hogy a két hónapos határidőn belül nyújtson be keresetet a bíróságon az ingatlanhoz fűződő jogok meghatározása érdekében.

(4) A 3. bekezdés szerinti széljegyzet hatálya alatti időben a járási hivatal nem engedélyezhet bejegyzést vagy hajthat végre bejegyzést a kataszterben. Az ingatlannal kapcsolatos jogok tisztázása érdekében benyújtott bírósági kereset megléte esetén a járási hivatal a 3. bekezdés szerinti széljegyzetet módosítja, feltüntetve, hogy megkezdődött a bírósági eljárás.

(5) A 2 – 4. bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák arányosan a bírósági határozat bejegyzésére, melyet rendkívüli jogorvoslati eszközként hoztak, vagy meg külön jogszabály értelmében panasztétel alapján megszüntetett bírósági határozat esetén, ha annak alapján a kataszterben bejegyzés készült.

A járási hivatal azokat a személyeket, akinek az ingatlanhoz fűződő jogát a bejegyzés érintette, a jog kataszterbe való bejegyzésének napjától számított 15 napon belül értesíti a feljegyzés elvégzéséről.

A széljegyzet a tulajdonosnak az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozó tényeket fejezi ki, illetve az ingatlanról vagy az ingatlanhoz fűződő jogról nyújt információkat.

(1) A járási hivatal széljegyzetet jegyez be a bíróság vagy más állami szerv értesítése alapján, vagy a külön jogszabály szerinti más jogosult kérelmére, vagy bírósági eljárás vagy más eljárás résztvevőjének kérelmére.

(2) A járási hivatal arra vonatkozóan is széljegyzetet készít a kataszterben, hogy a kataszter ingatlanhoz fűződő jogra vonatkozó adatainak hitelességével kapcsolatban kétség merült fel.

(3) Ha bebizonyosodik, hogy a széljegyzet bejegyzésének indokai megszűntek, a járási hivatal erre vonatkozó kérelem nélkül vagy a széljegyzet bejegyzését kérelmező kérelmére törli a széljegyzetet.

A széljegyzet bejegyzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.⁷⁾

(1) Az ingatlanokhoz fűződő jogok a tulajdoni lapon és a kataszter leíró információgyűjteményében kerülnek bejegyzésre; ezzel hiteles, esetleg kötelező érvényű kataszteri adatokká válnak.

(2) Az ugyanazon ingatlanhoz fűződő jogok olyan sorrendben kerülnek bejegyzésre, amilyen sorrendben az ingatlanhoz fűződő jog létrejöttéről, változásáról vagy megszűnéséről szóló szerződéseket, közokiratokat vagy egyéb okiratokat a kataszterbe való bejegyzés céljából a járási hivatal részére kézbesítették.

(1) Az ingatlanhoz fűződő jog bejegyzésére alkalmas az államnyelven, cseh nyelven vagy hivatalos fordításban, írásos formában elkészített, elütéseket, számítási hibákat, egyéb nyilvánvaló helytelenségeket nem tartalmazó szerződés, közokirat vagy egyéb okirat.

(2) A szerződés, közokirat vagy egyéb okirat a következőket tartalmazza:

a) az ingatlanokhoz fűződő jogok résztvevőinek megjelölése; természetes személy esetében az utónév, a családi név, a születési családi név, a születési idő, a személyi szám és az állandó lakhely, illetve jogi személy esetében a megnevezés, a székhely és a statisztikai azonosító szám, ha rendelkezik ilyennel, esetleg további azonosító adatok,

b) a jogügylet és tárgyának megjelölése, illetve a jogügylet helyének és idejének megjelölése,

c) az ingatlan kataszteri terület szerinti megjelölése, a teleknek az leíró információgyűjteményben nyilvántartott parcellaszáma szerinti megjelölése, a „C” regiszter parcellájaként vagy az „E” regiszter parcellájaként nyilvántartott telek megjelölése, a telek fajtájának és méretének megjelölése, az építmény építményjegyzék-számának és az építmény építése szerinti telek parcellaszámának megjelölése, a lakás vagy nem lakáscélú helyiség számának, az emeletszámának, a bejárat számának megjelölései, a házban és a telekben, esetleg a kapcsolódó telekben meglévő társtulajdonosi részesedés megjelölése, az építmény építményjegyzék-számának és a ház építése szerinti telek parcellaszámának megjelölése; ha az ingatlan több tulajdonos társtulajdonát képezi, az egészhez viszonyított hányadrészben kifejezett részesedést is fel kell tüntetni.

(3) Az átruházónak a szerződésen levő aláírását, az elővételi jog kötelezettjének aláírását, a dologi teher alapítása esetében a kötelezett szerződésen levő aláírását vagy a dologi teher megszüntetése esetében a jogosult szerződésen levő aláírását, a társtulajdonosoknak az osztott közös tulajdon megszüntetéséről és elosztásáról szóló szerződésen vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonának elosztásáról szóló szerződésen levő aláírását külön jogszabály szerint kell hitelesíteni;^10a) ha ezek a személyek képviselettel rendelkeznek, az ő meghatalmazáson levő aláírásukat is hitelesíteni kell. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a szerződés résztvevője állami szerv, a Szlovák Földalap, a község vagy az önkormányzati kerület, a Szlovák Vasutak, illetve ha közjegyzői jegyzőkönyv formájában elkészített vagy ügyvéd által hitelesített ingatlanátruházási szerződésről van szó.

(4) Ha a bejegyzési javaslatként benyújtott szerződés helyesírási, matematikai vagy egyéb, nyilvánvaló hibákat és tévedéseket tartalmaz, a benyújtást követően az eljárás résztvevői ezeket csak a szerződéshez csatolt záradék formájában javíthatják ki. Ha a szerződés jegyzői jegyzőkönyv formájában készült, a helyesírási, matematikai vagy egyéb, nyilvánvaló hibákat és tévedéseket külön jogszabály¹¹⁾ szerinti eljárással javíthatók ki.

(5) Ha a közokirat vagy egyéb okirat elütést, számítási hibát vagy egyéb nyilvánvaló helytelenséget tartalmaz, vagy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdések szerinti kellékekkel, a járási hivatal visszajuttatja a készítőjének vagy annak, aki a feljegyzési kérelmet benyújtotta, illetve határidőt szab a javítás elvégzésére.

(6) A kataszteri bejegyzést nem akadályozzák meg a szerződésben, a közokiratokban vagy más iratokban felmerülő, a referencia-nyilvántartásnak ellentmondó adatok. Ha nem merülnek fel kétségek a kataszterbe bejegyzendő személy kilétét illetően, a járási hivatal a referencia-nyilvántartásban szereplő adatokat jegyzi be.

(1) A járási hivatal a 41. § értelmében a bejegyzést

a) a bejegyzés engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján, de legkésőbb az azt követő napon,

b) amennyiben a 3. bek. másként nem rendelkezik, az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül,

c) a zálogjog törléséről indult eljárás megkezdésétől számított öt munkanapon belül,

d) a széljegyzet bejegyzését célzó közokirat vagy egyéb okirat kézbesítésének napján,de legkésőbb az azt követő napon teszi meg.

(2) A külön törvény szerinti olyan árverés esetében,^10ab) amelynek tárgya lakás, ház vagy más ingatlan, a járási hivatal az árverésről szóló jegyzőkönyv kézbesítésének napjától számított legalább három hónapos időszakra vonatkozóan jelöli meg az árverésre vonatkozó adatot, illetve ha az árverés érvénytelenségéről való döntésre irányuló bírósági eljárás indult,^10ac) akkor ennek az eljárásnak a befejezéséig. A megjegyzés törlésére a 39. § (3) bekezdés rendelkezése vonatkozik.

(3) Ha a feljegyzési javaslatot elektronikus formanyomtatvány segítségével nyújtották be, a járási hivatal a beérkezésétől számított 30 napon belül végrehajtja a feljegyzést.

Ha indokolt aggályok merülnek fel, hogy a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárás esetén a járási hivatal nem fogja betartani a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárás jelen törvény szerinti határidőit, a hivatal elnöke meghatározott időre és meghatározott eljárások esetében dönthet úgy, hogy a bejegyzés engedélyezéséről vagy a bejegyzésről szóló eljárásban más járási hivatal járjon el. A hivatal elnökének előző mondat szerinti határozathozatalára nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásrend szabályai.

(1) A járási hivatal legkésőbb az azt követő munkanapon, hogy részére bejegyzés vagy feljegyzés bejegyzése céljából szerződést, közokiratot vagy egyéb okiratot kézbesítettek, vagy ha a kataszteri operátum hibájának kijavítására irányuló kataszteri eljárás vagy az ügyészi kifogásra irányuló eljárás kezdődött, a tulajdoni lapot vagy a telekkönyvet, vagy a vasúti könyvet az ingatlanhoz főződő jog változására vonatkozó plombával, a hiba kijavítására irányuló kataszteri eljárás megkezdésére vonatkozó plombával, vagy az ügyészi kifogásra irányuló eljárás megkezdésére vonatkozó plombával látja el; e plombát bejegyzés vagy feljegyzés elvégzésével, vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról szóló jogerős határozattal, vagy az eljárás felfüggesztéséről szóló jogerős határozattal, vagy a kataszteri operátum hibájának kijavításáról szóló jogerős határozattal, vagy az ügyész kifogásának figyelmen kívül hagyásáról szóló jogerős határozattal oldja fel.

(2) A plombákat /(1) bekezdés/ a kataszterbe való bejegyzés iránti kérelmeknek a járási hivatal részére való kézbesítéseik sorrendjében kell megjelölni.

(1) Tulajdonosként vagy más jogosult személyként a járási hivatal azt a személyt jegyzi be a kataszterbe, aki a közokiratban vagy egyéb okiratban fel van tüntetve, hacsak más közokirattal vagy egyéb okirattal nem nyer bizonyítást, hogy a tulajdonos vagy a jogosult egy másik személy.

(2) Az építményt bejegyzik a kataszterbe, ha körül van határolva körítőfalakkal és tetőszerkezettel. Az építmény kataszteri bejegyzésekor azt a személyt jegyzik be tulajdonosként, aki a külön jogszabály szerinti¹⁵⁾ okiratban szerepel, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos vagy más jogosult személy egy másik személy. Ha olyan építményről van szó, melyhez nem határoztak meg helyrajzi számot, tulajdonosként a használatbavételi tanúsítványon feltüntetett személyt vagy azt a személyt jegyzik be, aki az építésügyi hivatal jelentésében építkezést bejelentő személyként szerepel, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.

(3) Az építés alatt levő építmény kataszteri bejegyzésére akkor kerül sor, ha a benyújtott szakvéleményből egyértelmű az első földfelszíni szint építéstechnikai elrendezése és funkciója. Építés alatt álló építmény kataszteri bejegyzéséhez a jogerős építési engedélyről szóló határozatot és az építési készültségi szintre vonatkozó szakvéleményt kell benyújtani, illetve a jogerős építési engedélyről szóló határozatot megjelölt személyt kell tulajdonosként bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.

(4) Az építési szerződés alapján építés alatt levő lakás vagy építés alatt levő nem lakáscélú helyiség kataszteri bejegyzéséhez be kell nyújtani a ház építéséről szóló, külön jogszabály szerinti¹⁵⁾ szerződést, tulajdonosként pedig a szerződésben szereplő személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy. A beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződés alapján létrejött lakások és nem lakáscélú helyiségek kataszteri bejegyzésénél be kell nyújtani a beépítésről vagy ráépítésről szóló szerződést és a használatbavételi tanúsítványt;¹⁶⁾ tulajdonosként a szerződésben megjelölt személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.

(5) Az építés alatt álló lakást vagy nem lakáscélú helyiséget bejegyzik be a kataszterbe, ha

a) az építmény, melyben az építés alatt álló lakás vagy építés alatt álló nem lakáscélú helyiség található, körül van határolva körítőfalakkal és tetőszerkezettel és a benne lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek építéstechnikailag szét vannak választva,

b) a földfelszín alatti építmény melyben az építés alatt álló lakás vagy építés alatt álló nem lakáscélú helyiség található, le van zárva tetőszerkezettel és a benne lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek építéstechnikailag szét vannak választva.

(6) Az építés alatt levő lakás vagy építés alatt levő nem lakáscélú helyiség 5. bekezdés szerint kataszteri bejegyzésénél a ház építéséről szóló szerződést, a ház beépítéséről vagy a házra való ráépítésről szóló szerződést, illetve az ezek építési készültségi szintjére vonatkozó szakértői véleményt kell benyújtani. Tulajdonosként a szerződésben megjelölt személyt kell bejegyezni, amennyiben más közokirat vagy okirat nem bizonyítja, hogy a tulajdonos egy másik személy.

(7) Az 1976. október 1-je előtt kiadott és jogerőre emelkedett használatba vételi engedéllyel¹⁶⁾ vagy használhatósági engedéllyel bíró építmény vagy földfelszín alatti építmény kataszteri bejegyzéséhez be kell nyújtani a község arról szóló értesítését, hogy az építményt vagy földfelszín alatti építmény mikor adták át vagy használatát mikor engedélyezték, milyen helyrajzi számot határoztak meg rá, ki volt a megépítője a használatba vételi határozat vagy engedély alapján; tulajdonosként a községi értesítőben építtetőként szereplő személyt jegyzik be.

(8) Az építmény vagy földfelszín alatti építmény kataszteri törlésekor, ha az építmény megsemmisült, a külön jogszabály szerinti¹⁵⁾ okiratot és a község igazolását kell benyújtani arról, hogy az építményt lebontották vagy megsemmisült.

(9) Szolgalmi jog kataszteri bejegyzéséhez közokirat vagy más irat vonatkozásában olyan esetben, amikor az érintett ingatlan tulajdonjoga nem szerepel az adott okiratban, be kell nyújtani a tulajdonjog bejegyzését lehetővé tevő bizonylatokat is, elsősorban a tulajdonos adatait a 7. § c) pontja értelmében.

(10) Olyan építmény vagy földfelszín alatti építmény kataszteri bejegyzésekor, melyet 1976. október 1-je és 1989. december 31-e között építettek, be kell nyújtani a község arról szóló értesítését, hogy az építményt mikor építették, milyen célra használták folyamatosan, milyen helyrajzi számot határoztak meg rá, ki volt az építtetője, valamint közokiratot vagy más okiratot, amely igazolja , hogy az építtető 2024. április 1-jén az építmény alatti telekhez tulajdonjoggal vagy egyéb joggal rendelkezett;^16a) az építmény tulajdonosaként az község értesítésében feltüntetett személyt jegyzik be.

(1) A járás hivatalok folyamatosan vizsgálják a kataszteri adatok bejelentett vagy más módon megállapított változásait.

(2) A kataszteri adatok vizsgálatára és változásaik elvégzésére nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait;⁷⁾ a 23. §-t sem kell alkalmazni.

(3) A kataszteri adatok automatizált módon is frissíthetők más referencia-nyilvántartók adatai alapján.

(1) A kataszteri területhatár változásának minősül a község határával nem azonos kataszteri terület határának változása, így különösen

a) ugyanazon község részét képező kettő vagy több kataszteri terület összevonása,

b) az eddigi kataszteri területnek ugyanazon községen belüli kettő vagy több kataszteri területre való megosztása,

c) az egyik kataszteri terület egy részének leválasztása és egy másik kataszteri területhez való hozzácsatolása ugyanazon községen belül.

(2) Az egyidejűleg a község határát is képező kataszteri terület határának változásáról a járási hivatal a község határának változásával összhangban dönt.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti változás elvégzéséhez a hivatal jóváhagyása szükséges.

(4) A kataszteri terület határának változásáról a járási hivatal hivatalból, vagy az érintett község kérelmére, vagy az érintett községrész kérelmére kataszteri eljárás során dönt.

(5) A kérelmező a következőket csatolja a kérelemhez:

a) az leíró információgyűjteményből a kataszteri terület határa eddigi nyomvonalának leírása, melynek mellékletét képezi a kataszteri terület eddigi határ-nyomvonalának vázlatrajza,

b) a kataszteri terület határa kérelmezett nyomvonalának leírása, melynek mellékletét képezi a kataszteri terület kérelmezett határ-nyomvonalának vázlatrajza,

c) a kataszteri térkép másolata, a meghatározott operátum térképének másolata és az érintett telkek méréseinek kimutatása, ha nem került sor kimérésre,

d) geometriai térkép, ha mérést kellett végezni,

e) a kataszteri terület változás előtti és változás utáni méréseinek teljes kimutatása,

f) az érintett telkek jegyzéke a kataszteri területek megnevezéseinek és a tulajdoni lapok számainak megjelölésével,

g) az érintett község állásfoglalása,

h) az érintett községrészek állásfoglalása,

i) a hivatal jóváhagyása, ha az szükséges.

(6) A kérelem alapján a hivatal kihirdeti a kataszteri terület határának változására irányuló eljárás megkezdését.

(7) A kataszteri terület határának változására irányuló eljárásra nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.⁷⁾

(8) A járási hivatal a kataszteri terület határának változásáról szóló határozatot a következőknek küldi meg:

a) község,

b) önkormányzati kerület,

c) járási bíróság,

d) statisztikai hatóság,

e) hivatal.

(9) A járási hivatal a kataszteri terület határának változásáról szóló határozatot hirdetmény formájában hirdeti ki.

(1) A hibajavítási eljárás olyan eljárás, melyben a járási hivatal kijavítja a hibás kataszteri adatokat, melyek saját tevékenysége vagy más állami hatóságok, jegyzők vagy egyéb személyek tevékenysége nyomán keletkeztek a járási hivatalba benyújtott hibás beadványok alapján. A hibát a kataszterben való bejegyzéssel javítják ki a hibajavításról szóló határozat vagy jegyzőkönyv alapján.

(2) A járási hivatal kijavítja

a) a kataszterben a 7. § szerint feltüntetett adatokat, ha azok ütköznek a bejegyzést engedélyező határozattal, a közokirattal vagy más irattal, mely alapján a kataszteri bejegyzés megtörtént; ez nem érvényes, ha az adatok bejegyzésére a 42. § 6. bek. szerint került sor,

b) a hibásan ábrázolt telekhatárokat a kataszteri térképen vagy az érintett operátum térképén, amennyiben nincsenek összhangban a terepen kijelölt határvonalakkal és az eredeti bemérést követően a határkijelölés területi elhelyezkedése nem lett módosítva,

c) az adatokat a többszörös tulajdonjogról, ha azzal egyetért a kataszterben tulajdonosként bejegyzett összes személy és más személy, akit megillet a tulajdonjog ugyanazon ingatlan vonatkozásában közokirat vagy más okirat alapján, de a kataszterben nincs bejegyezve tulajdonosként, de nem az a) pont szerinti javítás esete áll fenn,

d) a 36. § 2. bek., a 39. § vagy 42. § rendelkezésébe ütközően bejegyzett kataszteri adatokat, ha a kataszteri bejegyzés időpontja óta nem került sor tulajdonjog-változásra,

e) a földterületek megújított nyilvántartójáról szóló határozat alapján bejegyzett kataszteri adatokat, ha azok nem javíthatók ki a külön jogszabály szerinti¹⁷⁾ határidőben,

f) a tulajdonlap „C” parcellanyilvántartásban szereplő terület nagyságát, ha az nem felel meg a parcella kerületének töréspontjai és a leíró adatokban szereplő terület nagysága közti különbségek kiszámítását meghatározó kritériumoknak,

g) az „E” parcellanyilvántartásban szereplő terület nagyságát.

(3) Ha a 2. bek. c) pontja szerinti javításról van szó, a javítással érintett személyek aláírását a kérvényen hatóságilag hitelesíteni kell.^10a) Ha az adatjavítási eljárásnak résztvevője a Szlovák Köztársaság, az állami szerv, a Szlovák Földalap, a község, a nagyobb területi egység vagy a Szlovák Köztársaság Vasútja, a nevükben eljárni jogosult személy aláírásának valódiságát nem kell hatóságilag hitelesíttetni.

(4) A hibajavítási eljárást a járási hivatal annak az indítványára kezdi meg, akinek a jogait a kataszteri adat érinti, vagy a saját hatáskörében a kataszteri adatváltozások felülvizsgálata alapján az 57. § szerint, vagy a járási hivatal saját tevékenysége során született megállapításai alapján.

(5) A hibajavítási eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási eljárásrend, ha a javítás

a) a tulajdonlapban nem szereplő kataszteri adatot érint,

b) a tulajdonlapba bejegyzett kataszteri adatot érint, mégpedig akadémiai címet, utónevet, családi nevet, születési családi nevet, születési dátumot, személyi számot, és ha külföldi személyről van szó, más azonosító jelet, állandó lakcímet, jogi személy esetén megnevezést vagy üzleti nevet, székhelyet, szervezeti statisztikai azonosítószámot, valamint az ingatlanhoz fűződő jogok megszerzésének jogcímét, az ingatlan általános érvényű jogszabály szerinti konkrét azonosító adatait érinti,

c) a széljegyzetet, ha a benyújtott közokirattal vagy más okirattal ellentétes volt a bejegyzés,

d) a „E” nyilvántartóban hibásan ábrázolt parcellahatárokat és méreteket,

e) a parcella „C” nyilvántartóban hibásan ábrázolt határvonalait, ha nem a 2. bek. f) pontja szerinti javításról van szó.

(6) Az 5. bek. d) pontja szerinti hiba javítását a járási hivatalon kívül végrehajtható más kataszteri eljárásban is a geometriai terv bejegyzése alapján.

(7)  Az 5. bek. szerinti hibajavítási eljárás résztvevője a tulajdonos vagy más jogosult személy.

(8) Az 5. bek. szerinti hibajavításról a járási hivatal hibajavítási jegyzőkönyvet készít. Ha az 5. bek. d) pontja szerinti, geometriai tervből kifolyó hibajavításról van szó, hibajavítási jegyzőkönyv nem készül.

(1) Ha teljesülnek a hibajavítás 59. § 2. bek. szerinti feltételei, a járási hivatal határozatot hoz a hiba kijavításáról vagy jegyzőkönyvet készít arról.

(2) Ha nem teljesülnek a hibajavítás 59. § 2. bek. szerinti feltételei, a járási hivatal a hibajavítási javaslatot határozatban elutasítja vagy értesíti a javaslattevőt a hibajavítás elutasításának okairól.

(3) A járási hivatal a hibajavítási beadványról 30 napon belül dönt, vagy indokolt esetben 90 napon belül az eljárás megindításának napjától számítva. A járási hivatal jegyzőkönyvet készít a hibajavításról 30 napon, indokolt esetben 90 napon belül a hibajavítási beadvány kézhezvételének napjától vagy a hiba észlelésének napjától számítva.

(1) A hibajavítási eljárás azon a napon ér véget, amikor megtörténik a kataszteri bejegyzés a hibajavítási határozat vagy jegyzőkönyv alapján, a hibajavítási eljárás leállításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján, a hibajavítási javaslat elutasítását kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy a hibajavítás végre nem hajtásának okairól szóló értesítés megküldésének napján. Ha az 59. § 6. bek. szerinti hibajavításról van szó geometriai tervbe történő bejegyzéssel, a hibajavítási eljárás azon a napon zárul le, amikor a geometriai terv bejegyzése a kataszterben megtörténik.

(2) A kataszteri bejegyzés a járási hivatal haladéktalanul végrehajtja a hibajavítási határozat vagy hibajavítási jegyzőkönyv jogerőre emelkedésének napján, legkésőbb a következő munkanapon.

(3) A hibajavítási jegyzőkönyv alapján végrehajtott hibajavításról a járási hivatal a kataszterben végrehajtott hibajavítás napját követő 15 napon belül értesítést küld az érintett személynek.

(1) Az új geodézai információgyűjtemény és az új leíró információgyűjtemény új feltérképezésének elkészítését követően (továbbiakban: „megújított kataszteri operátum”) a járási hivatal a község közvetítésével betekintés céljából, kifogás emelésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatással közzéteszi a megújított kataszteri operátumot. Az leíró információgyűjteményben a természetes személyre vonatkozóan az utónévre, családi névre, születési családi névre, születési időpontra és az állandó lakhelyre kiterjedő személyes adatokat tesznek közzé. A község a megújított kataszteri operátumba való betekintés lehetőségéről írásban tájékoztatja azokat a tulajdonosokat, akik nem a község lakosai.

(2) A tulajdonos vagy más jogosult személy az (1) bekezdés szerinti megújított kataszteri operátum közzétételétől számított 30 napon belül tehet kifogást a megújított kataszteri operátum hibáira vonatkozóan. A kifogásokról a járási hivatal a kifogás benyújtásának napjától számított 60 napon belül dönt.

(3) A kataszteri operátum vagy egy része megújításakor az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével a kifogásokra irányuló eljárásra nem kerül sor.

(1) A járási hivatal a megújított kataszteri operátum kihirdetését megelőző legfeljebb 90 napig nem jegyez be a kataszterbe olyan telkekhez fűződő tulajdonjogot vagy egyéb jogot, amely a kataszteri operátum megújítására irányuló eljárás tárgyát képezi, kivétel ez alól az a telkekhez fűződő zálogjog és dologi teher bejegyzése. Ezen időszak alatt az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésére vonatkozó határidők nem telnek.

(2) Ha a megújított kataszteri operátum hibáira vonatkozóan határidőn belül nem nyújtottak be kifogást, vagy ha a kifogásokról határozat született és a határozat jogerőre emelkedett, a járási hivatal kihirdeti az új térképesítéssel elkészített megújított kataszteri operátum érvényességét.

(3) A megújított katszteri operátum érvényességének kihirdetésével az addigi kataszteri operátum érvényét veszti és a kataszter céljaira a megújított kataszteri operátum használata kezdődik meg. A járási hivatal a kataszteri operátum minden részében annak érvénytelenségére vonatkozó megjelölést tesz.

(4) A járási hivatal a megújított kataszteri operátum érvényességének kihirdetését követően a megújított kataszteri operátum adatait bejegyzi a kataszterbe. A járási hivatal ezt követően bejegyzi az (1) bekezdés szerinti időszak alatt kézbesített szerződéseket, közokiratokat vagy egyéb okiratokat.

(5) Az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével megújított kataszteri operátum érvényessége nem kerül kihirdetésre.

(1) A geodéziai információgyűjtemény változásainak vagy megújításának céljaira csak a hivatal által általános érvényű rendeletben megállapított kellékekkel bíró részletes mérés eredményei használhatók fel.

(2) A részletes mérés eredményeit a mérés helye szerinti területi illetékességgel rendelkező járási hivatal hitelesíti.

A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának, a Szlovák Köztársaság Közlekedésügyi, Postaügyi és Távközlési Minisztériumának, az Állami Tartalékalap, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Szlovák Információs Szolgálat kezelésében levő, különleges védelmi rezsimbe tartozó objektumokban csak az illetékes központi államigazgatási szerv jóváhagyásával végezhető geodéziai munka.

(1) A geometriai terv jogügyletek, közokiratok és egyéb okiratok alapjául szolgáló technikai eszköz, valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzéséhez és feljegyzéséhez technikai alapként szolgáló eszköz. A telkek geometriai terv alapján létrejött adatai, a tulajdonos kérelmére, jogügylet nélkül is bejegyzésre kerülnek az ingatlankataszterben; ez nem érinti a külön jogszabályi rendelkezéseket.¹⁹⁾ Közút esetében az állam által alapított jogi személy kérelmére nyilvántartási módszerrel kell bejegyezni a jogügylet nélküli geometriai tervet.

(2) A geometriai terv a geodéziai munkák eredményei alapján készül, és tartalmazza elsősorban az ingatlanok változás előtti és utáni grafikai ábrázolását az addigi és az új parcellaszámok, telekfajták megjelölésével, ezek méretét, valamint az ingatlanokhoz fűződő jogok adatait.

(3) A geometriai tervet a járási hivatal készítheti el; más jogi személy vagy természetes személy csak abban az esetben, ha rendelkezik a külön jogszabály²⁰⁾ szerinti iparűzési engedéllyel, vagy geodéziai és kartográfiai szakterületek olyan szakértőjéről van szó, akit bírósági eljárás keretében jelöltek ki szakértővé.

(4) Ha a geometriai tervet elkészítő személy nem rendelkezik a hivatal által kiadott különleges jogosítvánnyal, e személy gondoskodik arról, hogy a geometriai tervek hitelesítésére külön jogszabály²¹⁾ szerint jogosítvánnyal rendelkező személy hitelesítse a geometriai tervet.

(5) A kataszter céljaira csak a járási hivatal által is hitelesített geometriai terv használható.

(1) A járási hivatal szükség szerint vizsgálja felül a kataszteri adatoknak a jogi állapottal és a tényleges állapottal való megegyezőségét. A kataszteri adatok felülvizsgálatára az állami szervek és községek közreműködésével, illetve a tulajdonosok és más jogosult személyek részvételével kerül sor.

(4) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy lakcíme ismeretlen, vagy nem tudni, hogy ilyen személy létezik-e, az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője ad információkat.

(2) A kataszteri adatok felülvizsgálatát a járási hivatal annak a községnek az értesítésével kezdi meg, amelynek területén a kataszteri adatok felülvizsgálatára sor kerül majd.

(3) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy saját kézhez kézbesített vagy nyilvános hirdetmény útján való idézést kapott, távolléte nem akadályozza a kataszteri adatok felülvizsgálatát. Ilyen esetben az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vagy más jogosult személyek adhatnak információkat.

(5) Ha a kataszteri adatok felülvizsgálatában a tulajdonos vagy más jogosult személy közvetlen részvétele nem elkerülhetetlen, az ilyen személy írásban adhat információkat.

(6) A kataszteri adatok felülvizsgálatának eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni; ha eltéréseket találnak, a járási hivatal a 19. § szerint felszólítja a tulajdonosokat és más jogosult személyeket azok eltávolítására.

(7) A kataszteri adatok felülvizsgálatának eredménye nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.

(8) A kataszteri adatok felülvizsgálatára nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárás általános szabályait.⁷⁾

(1) A kataszteri operátum megújítását a hivatal által alapított jogi személy vagy más személy a járási hivatal javaslatára, a hivatal jóváhagyásával kezdi meg. A kataszteri operátum megújításának célja a kataszteri operátum új geodéziai információgyűjteményének és új leíró információgyűjteményének elkészítése.

(2) A kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítása akkor kezdődik, ha a kataszteri operátum a további használatra alkalmatlanná válik azáltal, hogy az ingatlanok geometriai meghatározása és ezek helyzeti meghatározása a változások nagy számára tekintettel és a pontosságra vagy a léptékre vonatkozó igények következtében már nem felel meg az ingatlan-nyilvántartás követelményeinek, vagy ha a kataszteri operátum vagy annak egy része elveszik, megsemmisül vagy megrongálódik.

(3) A kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítása a területi-közigazgatási egységek határai nyomvonalának, a kataszteri területek határainak, a telkek ingatlanokhoz fűződő jogok által kijelölt határainak, a telekfajták határainak és az építmények alaprajzának megállapításában merül ki (a továbbiakban: „a határok nyomvonalának megállapítása”).

(4) Ha a kataszteri operátum vagy annak egy része elhasználódás következtében a további használatra alkalmatlanná válik és a jogi állapot és a tényleges állapot változatlan maradt, illetve a kataszteri operátum új térképesítéssel való megújításának egyéb indoka sem áll fenn, a kataszteri operátum az érvényes állapotnak megfelelő másodpéldány elkészítésével kerül megújításra.

(5) A járási hivatal a kataszteri operátum új térképesítéssel való megújítását a kataszteri operátum megújításának helye szerint területileg illetékes község értesítésével kezdi meg.

(6) A kataszteri operátum megújítására az érvényes kataszteri operátum alapul vételével kerül sor. A kataszteri operátum megújításának eredménye nincs hatással az ingatlanokhoz fűződő jogok létrejöttére, változására vagy megszűnésére.

(1) A határok nyomvonalát az illetékes járási hivatal, a hivatal által létrehozott jogi személy vagy más személy, a határ nyomvonalának megállapításának helye szerint területileg illetékes község, a mezőgazdasági földalap védelmét ellátó szervek, az erdőgazdasági földalap védelmét ellátó szervek, valamint a hivatal vagy más személy által alapított jogi személy által megjelölt további szervek és jogi személyek képviselőiből álló bizottság állapítja meg. Ha a kataszteri operátum megújítására olyan térségben kerül sor, ahol a telkek a mezőgazdasági földalap vagy az erdőgazdasági földalap részét képezik, az érintett telkeken gazdálkodó személyek képviselője is a bizottság tagja. Ha a határok nyomvonalának megállapítása állami kötöttpályák, repülőterek, autópályák, állami utak és kikötők telkeit érinti, rendszerint az ezeket az ingatlanokat kezelő jogi személy képviselője is a bizottság tagja. A bizottság elnöke az illetékes járási hivatal képviselője.

(2) A határok nyomvonalát a tulajdonosok és más jogosult személyek részvételével, vagy ezek képviselőinek részvételével állapítják meg. Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy saját kézhez kézbesített vagy nyilvános hirdetmény útján való idézést kapott, távolléte nem akadályozza a kataszteri operátum megújítását. Ilyen esetben az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vagy más jogosult személyek adhatnak információkat.

(3) Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy lakcíme ismeretlen, vagy nem tudni, hogy ilyen személy létezik-e, az ingatlanokra, az ingatlanokhoz fűződő jogokra, a tulajdonosokra és más jogosult személyekre vonatkozóan a község képviselője ad információkat.

(4) Ha a határok nyomvonalának megállapításában a tulajdonos vagy más jogosult személy közvetlen részvétele nem elkerülhetetlen, az ilyen személy írásban adhat információkat.

(5) Ha telkek határainak nyomvonalára vonatkozóan a tulajdonosok vagy más jogosult személyek állításai ellentmondanak egymásnak, az érvényes kataszteri operátumban megjelölt határvonalakat kell érvényesnek tekinteni; a határok így megállapított nyomvonalának változása csak jogerős bírósági határozat alapján megengedett. Ha a határok nyomvonala bírósági eljárás tárgya, a határokat vitatott határokként kell megjelölni a kataszteri operátumban.

(6) A határok nyomvonalának megállapításakor kimérik a nyomvonalak töréspontjait és egyéb objektumokat, melyek szükségesek az ingatlan nyilvántartásába vételéhez.

(7) A határok nyomvonalának megállapítása során az ingatlanok nyilvántartásához szükséges további kataszteri adatok megállapítására is sor kerül.

(8) A határok nyomvonala megállapításának eredményéről a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság tagjain kívül a jelenlevő tulajdonosok és más jogosult személyek, vagy ezek képviselői is aláírnak.

(1) Az új geodéziai információgyűjtemény és az új leíró információgyűjtemény új térképesítéssel való elkészítésére a határok nyomvonala megállapításának alapul vételével kerül sor, és rendszerint az egész kataszteri területre vonatkozóan végzik el.

(2) A geodéziai információgyűjtemény részét képezi az a nagy léptékű térkép, amely a kataszteri operátum megújításának befejezését követően kataszteri térképpé válik.

(3) A geodéziai információgyűjtemény és leíró információgyűjtemény, vagy ezek egy része érvényes állapotnak megfelelő másodpéldányainak elkészítése nem kötődik a határok nyomvonalának megállapításához.

(1) Mindenkinek joga van betekinteni a kataszteri operátumba és abból saját szükségletre kivonatot, másolatot, vázlatot vagy kópiát készíteni, ha a 2. és 3. bekezdés másként nem rendelkezik. A kataszteri operátumba való betekintéskor a személyi szám, külföldi személy esetén a másfajta azonosító csak annak a személynek áll rendelkezésére, akire az vonatkozik.

(2) Az ingatlan áráról szóló adatot kérésre a tulajdonosnak adják ki. Az ingatlan áráról szóló adatot kérésre külön jogszabály szerinti feladatok teljesítése céljából állami hatóságoknak, külön jogszabály^21a) értelmében a Szlovák Nemzeti Banknak, bíróságoknak, ügyészségeknek, a Rendőri Testületnek, jegyzőknek, bírósági végrehajtónak, adóhivatalnak, vagyonkezelőnek, építésügyi ingatlanérték-becslési szakértőnek, mezőgazdasági termőföldérték-becslési szakértőnek, erdőgazdálkodási erdőérték-becslési szakértőnek és értéktérképeket készítő személynek is kiadják.

(3) Az iratgyűjtemény nyilvánossága korlátozott. Az iratgyűjteményben összegyűjtött aktákhoz csak a tulajdonos és más jogosult személy, annak jogelődje vagy jogutódja férhet hozzá. Az iratgyűjteményben összegyűjtött aktákhoz külön jogszabály szerinti feladatok teljesítése céljából hozzáférést kap az a személy is, aki geodéziai és kartográfiai tevékenységet végez, szakértő geodéziai és kartográfiai szakterületen, a bíróság, az ügyészség, a Rendőri Testület, a jegyző, a bírósági végrehajtó, a külön jogszabály szerinti^21a) vagyonkezelő, az adóhatóság, a hivatallal szolgálati jogviszonyban álló állami alkalmazott, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés.

(4) A hozzáférési helyen keresztül teszik közzé az adatokat, melyek a változások részletes bemérésének bejegyzését kivéve a 8. § 1. bek. a) pontja szerinti geodéziai információk gyűjteményéből állnak, a töréspontokat összekötő adatokat, a koordináták jegyzékét, valamint azokat az adatokat, melyeket a 8. § 1. bek. b) pontjának második alpontja értelmében jegyeznek be, ha elektronikus formában vannak vezetve, kivéve a személyi számot vagy külföldi esetén a más azonosító kódot és az ingatlan árát. Az első mondatban felsorolt adatok ingyenesen elérhetők és csak tájékoztató jellegűek.

(5) A kataszteri adatok, melyeket a hivatal általános érvényű rendelettel határoz meg, negyedévente kerülnek nyilvánosságra hozatalra olyan adatszerkesztési formában, amely lehetővé teszi az adatokban való keresést és a további automatizált adatfeldolgozást. Az állam nem vállal felelősséget a kataszteri adatok harmadik személy általi feldolgozása miatt keletkezett károkért.

(1) A hivatal vagy nevében a járási hivatal irat formájában vagy elektronikusan bocsát ki kataszteri adatokat, ha a kért adatokat elektronikus formában vezetik.

(2) A járási hivatal a hivatal nevében kérésre kivonatot vagy másolatot készít a geodéziai vagy leíró információgyűjteményből, másolatot állít ki a telekkönyvből vagy a vasúti telekkönyvből, illetve a parcellaazonosítóból.

(3) A tulajdonlap kivonata vagy másolata, a kataszteri térkép másolata vagy az érintett kataszteri operátum térképnek másolata, a telekkönyvi kivonat vagy vasúti telekkönyvi kivonat, valamint ezek másolata közokiratnak minősül; közokiratnak minősül az iratként kiadott parcellaazonosító is.

(4) Ha a tulajdonlap kivonatát vagy másolatát a tulajdonosnak adják ki, annak kérésére tartalmazhatja a személyi számát, vagy külföldi személy esetén annak más azonosító kódját is.

(5) Állami szervnek, községnek, nagyobb területi egységnek, bíróságnak, ügyészségnek, Rendőri Testületnek, jegyzőnek, bírósági végrehajtónak, adóhivatalnak, Szociális Biztosítónak és külön törvény szerinti^21a) vagyonkezelőnek feladatainak teljesítését szolgáló célra a személyi számot, külföldi egyén esetén annak más azonosító kódját is kiadják.

(6) A hivatal a tanúsító személy tevékenységét ellátó postai szolgálatón^21b) keresztül adja ki a tulajdonlap kivonatát vagy másolatát, a kataszteri térkép másolatát vagy az érintett kataszteri operátum térképének másolatát, ha a kért adatokat elektronikus formában vezetik.

(7) Ha a kért kataszteri adatokat elektronikus formában vezetik, azokat bármelyik járási hivatal kiadhatja.

(8) A hivatal kiadhatja a kataszteri adatokat elektronikus formában és a hivatal által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján. A hivatal által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy által kiadott adatok tájékoztató jellegűek.

(9) Kataszteri adatok nyújthatók ingatlanok összeírása/listája formájában is, melyekhez azonos jogviszonnyal kötődik ugyanaz a személy; az ingatlanok listája, melyekhez azonos jogviszonnyal kötődik ugyanaz a természetes személy csak ennek a természetes személynek adható ki vagy más jogosult személynek, 68. § 3. bek. második mondata szerinti személynek és azoknak, akiket erre külön jogszabály felhatalmaz.

(10) A geodéziai vagy leíró információgyűjteményből származó kivonat vagy másolat és a parcellaazonosító a kataszterben nyilvántartott állapotokat igazolja azon napon és időpontban, amely rajta fel van tüntetve.

(11)  A hivatal az által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján szerződéses alapon nyújt természetes személynek vagy jogi személynek kataszteri adatokat, beleértve a természetes személy és a kataszterben vezetett érintett személy személyes adatait, mégpedig annak beleegyezése vagy tájékoztatása nélkül, ha ezek feldolgozása elengedhetetlen a feladataik vagy a külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítéséhez, vagy közérdekű feladatok megvalósításához.

(12) A hivatal az által alapított elektronikus szolgáltatást nyújtó jogi személy útján szerződés alapján kataszteri adatokat szolgáltat a 68. § 4. bek.-ben előírt mértékben.

(13) Adatokat és elektronikus szolgáltatásokat a 9., 11. és 14. bekezdés értelmében térítés fejében szolgáltatnak. Az első mondat szerinti térítéstől mentesülnek azok a személyek, akik közigazgatási díjtérítés alól fel vannak mentve külön jogszabály szerint, és azok a személyek, akiknek kataszteri adatot és elektronikus szolgáltatást ingyen adnak ki külön jogszabály értelmében.^21c)

(1) A kataszter 7. § szerinti adatai ellenkező bizonyításig hitelesek.

(2) A kataszteri adatok, így különösen az ingatlanokhoz fűződő jogok adatai, a parcellaszám, az ingatlan geometriai meghatározása, a telek fajtája, a kataszteri terület geometriai meghatározása és mérete, a kataszteri terület megnevezése, a mezőgazdasági egység vagy az erdőgazdasági egység, vagy a szervezeti egység mérete, az alap és részletes helyzeti pontmezők adatai, a pontmezők adatai, valamint a standardizált földrajzi megnevezések ellenkező bizonyításig hitelesek és kötelező érvényűek. Az „E” regiszter parcellájaként nyilvántartott telek fajtája nem kötelező érvényű kataszteri adat.

(1) A kataszter kötelező érvényű adatai főként az ingatlanokhoz fűződő jogok védelmének, az adó- és illetékigazgatás, a mezőgazdasági földalap védelmének, az erdőgazdálkodási földalap védelmének, az élő környezet alakításának és védelmének, gazdasági tevékenység, területrendezési és építési tevékenység és az ingatlanokra vonatkozó információs rendszerek céljaira használatosak.

(2) A kataszter kötelező érvényű adatai a közokiratok és egyéb okiratok írásos formában való elkészítéséhez szolgálnak alapul.

(3) A kataszter azon adatai, amelyek hitelességét megcáfolták, nem használhatók.

(1) A járási hivatalok a kataszteri eljárás megkezdésére vonatkozó kérelemért, a kataszteri operátumból készített igazolt kivonatért vagy másolatért, a parcellaazonosítás elkészítéséért, a kataszteri operátumból készített másodlatért vagy másolatért, mely nem minősül közokiratnak, a kataszteri operátumba való betekintésért, további adatok szolgáltatásáért, további adatok hitelesítéséért és a geometriai terv hitelesítéséért közigazgatási eljárási illetéket szednek be.

(2) A közigazgatási eljárási illetékeket külön jogszabály szerint kell beszedni.²²⁾

Ha a tulajdonos vagy más jogosult személy komoly indok nélkül, a részvétele elkerülhetetlenségére vonatkozó figyelmeztetés ellenére és az idézés részére való kézbesítése ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza, vagy megnehezíti a kataszteri eljárás lefolytatását, köteles megtéríteni a kataszteri eljárás neki felróható költségeit.

(1) A kataszteri szakterület rendje elleni szabálysértést követel el, aki

a) az e törvényben megállapított határidőn belül nem jelenti be a tulajdonát képező, vagy általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozó kataszteri adat változását,

b) a járási hivatal felszólítására a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a tulajdonát képező ingatlan, vagy az általa bérelt ingatlan adatainak bejegyzéséhez alapul szolgáló alapanyagokat,

c) a járási hivatal felszólítására és az erre vonatkozó törvény szerinti kötelessége ellenére nem jelöli ki a telekhatárok töréspontjait és a községek területhatárainak töréspontjait,

d) az idézés ellenére és komoly indok nélkül, illetve a részvétele elkerülhetetlenségének ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza vagy megnehezíti az eljárás lefolytatását,

e) a mérési jelet, jelzést vagy a helyzeti pontmezőpont berendezését megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi, eltávolítja vagy megsemmisíti,

f) a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozóan szándékosan jelent be valótlan adatot a járási hivatalnak,

g) szándékosan és jogosulatlanul megváltoztatja a kataszteri adatokat,

h) jogosulatlanul hitelesíti a geometriai tervet vagy a geodéziai munkák egyéb eredményét,

ch) hitelesíti olyan geometriai terv vagy földméréstani munka más eredményét, beleértve a telekrendezési szakterületbe tartozó projektmunkákat,⁵⁾ amelyek esetében nem tartották be az általános érvényű előírásokat, az adminisztratív intézkedéseket és a geodézia, kartográfia és kataszter szakterületén érvényes műszaki előírásokat.

(2) A szabálysértésért a járási hivatal

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti magatartásért 1000 Sk,

b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti magatartásért 3000 Sk,

c) az (1) bekezdés f)-g) pontjai szerinti magatartásért 5000 Sk szabálysértési bírságot szabhat ki.

(1) A 74. § (1) bekezdés h) és ch) pontja szerinti szabálysértéseket a kataszteri felügyelő tárgyalja.

(2) A kataszteri felügyelő az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért a természetes személyre 25 000 Sk-ig terjedő szabálysértési bírságot szabhat ki.

(3) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti szabálysértést egy éven belül ismételten elkövető természetes személytől visszavonhatja a geometriai tervek vagy a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítésére vonatkozó jogosítványát. Ha a geometriai tervek és a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítésére vonatkozó jogosítvány visszavonásáról szóló határozat nem emelkedik jogerőre, a járási hivatal nem hitelesíti a természetes személy további geometriai terveit és geodéziai munkáinak egyéb eredményeit.

(1) A jogi személy megsérti a kataszteri szakterület rendjét, ha

a) az e törvényben megállapított határidőn belül nem jelenti be a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozó kataszteri adat változását; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,

b) a járási hivatal felszólítására a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a tulajdonát képező ingatlan, vagy az általa bérelt ingatlan adatainak bejegyzéséhez alapul szolgáló alapanyagokat; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,

c) a járási hivatal felszólítására és az erre vonatkozó törvény szerinti kötelessége ellenére nem jelöli ki a telekhatárok és a községek területhatárainak töréspontjait,

d) az idézés ellenére és komoly indok nélkül, illetve a részvétele elkerülhetetlenségének ellenére nem vesz részt a kataszteri eljárásban, és ezzel megakadályozza vagy megnehezíti az eljárás lefolytatását,

e) a merési jelet, jelzést vagy a helyzeti pontmezőpont berendezését megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi, eltávolítja vagy megsemmisíti,

f) a tulajdonát képező ingatlanra, vagy az általa birtokolt vagy bérelt ingatlanra vonatkozóan valótlan adatot jelent be a járási hivatalnak; e törvény céljaira az állami vagyon kezeléséből eredő jogokat gyakorló jogi személy tulajdonosnak minősül,

g) nem küldi meg az ingatlanokra vagy az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozóan elkészített közokiratokat vagy egyéb okiratokat, esetleg az ingatlanok nyilvántartásával összefüggő egyéb adatokat,

h) jogosulatlanul megváltoztatja a kataszteri adatokat.

(2) A járási hivatal a kataszteri szakterület rendjének megsértéséért a jogi személyre

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti magatartásért 10 000 Sk,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti magatartásért 30 000 Sk,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti magatartásért 50 000 Sk,

d) az (1) bekezdés e)-h) pontjai szerinti magatartásért 100 000 Sk szabálysértési bírságot szabhat ki.

(3) A járási hivatal a kataszteri szakterület rendjének megsértéséért a jogi személyre ismételt bírságot szabhat ki.

(1) A szabálysértést az érintett ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal /74.§ (1) bekezdés a)-g) pontok/ vagy a kataszteri felügyelő /74. § (1) bekezdés h)-ch) pontok/ tárgyalja.

(2) A kataszteri szakterület rendjének megsértését az érintett ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes járási hivatal tárgyalja.

(3) A 74. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése szerinti bírság a járási hivatalnak vagy a kataszteri felügyelőnek a szabálysértésről való tudomásszerzése napjától számított egy éven belül, de legkésőbb a szabálysértés elkövetésének napjától számított három éven belül szabható ki.

(4) A 76. § (2) bekezdése szerinti bírság a járási hivatalnak a kataszteri szakterület rendjének jogi személy általi megsértéséről való tudomásszerzése napjától számított egy éven belül, de legkésőbb a kataszteri szakterület rendje megsértésének napjától számított három éven belül szabható ki.

(5) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül kell megfizetni.

(6) A bírság kiszabása nem érinti a kataszteri eljárás költségeinek megtérítésére vonatkozó jogosultságot.

(7) A bírságból befolyó jövedelem a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének bevételét képezi.

(8) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szabálysértési eljárásra külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.²³⁾

(9) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kataszteri szakterület rendjének jogi személyek általi megsértésére irányuló eljárásban a közigazgatási eljárás általános szabályait⁷⁾ kell alkalmazni.

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban 1992. december 31-ig elvégzett, ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó bejegyzések ellenkező bizonyításig tanúsítják a bejegyzésbe foglalt tények valóságnak való megfelelőségét. Ellenkező bizonyítás esetén a kataszteri hatóság kijavítja a bejegyzést.

(2) Azokra az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó bejegyzések, amelyeket az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 60/1994. számú törvényével módosított Tt. 265/1992. számú törvény szerint végeztek el, az ingatlanokhoz fűződő jogokra vonatkozó e törvény szerint elvégzett bejegyzéseknek minősülnek.

(3) Ha nem nyújtottak be az ingatlankataszterbe való bejegyzés iránti kérelmet, az 1993. január 1-e előtt megkötött szerződésekből eredő ingatlanokhoz fűződő jogokat a jelen törvény szerint kell bejegyezni.

(1) A földminőségi minősített termőföld-ökológiai egységek adatai a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának hatáskörébe tartozó illetékes szervektől kerülnek átvételre a kataszterbe; ezek átvétele és ezt követő nyilvánosságra hozatala a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának Közlönyében kerül közzétételre.

(2) A telkeknek a község beépített területéhez tartozására vonatkozó adatok átvételre kerülnek a kataszterbe; ezek átvétele és azt követő nyilvánosságra hozatala a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalának Közlönyében kerül közzétételre.

A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó 2002. január 1-e előtt kiadott jogosítványok továbbra is érvényesek maradnak.

(1) A kataszteri szakterületen a kerületi hivatalok és a járási hivatalok alkalmazottainak munkajogviszonyaiból eredő jogok és kötelességek 2002. január 1-ei hatállyal a kerületi hivataloktól és a járási hivataloktól azokra a kataszteri hivatalokra szállnak át, amelyek területi illetékességébe a kerületi hivatalok és a járási hivatalok a székhelyük szerint tartoznak.

(2) A kataszteri szakterületen tulajdonjogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogok és kötelességek, beleértve a követeléseket és kötelezettségeket, 2001. december 31-ei hatállyal a járási hivataloktól és a kerületi hivataloktól a kataszteri hivatalokra szállnak át. Ezzel egyidejűleg a kerületi hivatalok kataszteri szakosztályainak és a járási hivatalok kataszteri szakosztályainak addig kataszteri hivatalként szolgáló ingó és ingatlan dolgok 2002. január 1-jétől szállnak át a kataszteri hivatalokra, mégpedig a kerületi hivatalok és a kataszteri hivatalok között megkötött, illetve a járási hivatalok és a kataszteri hivatalok között megkötött delimitációs jegyzőkönyvek szerint.

A 2002. január 1-ig megkezdett megújításra irányuló eljárást, a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatára irányuló eljárást, ügyészi kifogásra irányuló eljárást és a község határa vagy a kataszteri terület határa nyomvonalának megállapítására irányuló eljárást az eddigi szabályok szerint kell befejezni.

A külön jogszabály szerinti^9a) lakástulajdonjog átruházásáról szóló szerződésből eredő vagy a nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződésből eredő, e törvény hatálybalépéséig benyújtott bejegyzés iránti kérelemre irányuló megkezdett eljárást e törvény rendelkezései szerint kell befejezni.

A lakás vagy nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának külön jogszabály szerinti^9a) átruházásáról szóló szerződésből eredő bejegyzés iránti kérelemre irányuló, e törvény hatálybalépéséig megkezdett eljárást e törvény rendelkezései szerint kell elbírálni és befejezni.

(1) E törvény hatálybalépésével a Pozsony I Kataszteri Hatóság, a Pozsony II Kataszteri Hatóság, a Pozsony III Kataszteri Hatóság, a Pozsony IV Kataszteri Hatóság és a a Pozsony V Kataszteri Hatóság hatáskörei a Szlovák Köztársaság Fővárosa - Pozsony Kataszteri Hatóságára szállnak át, amely a hatásköreit a Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV és Pozsony V járások külön törvényben meghatározott illetékességi területén gyakorolja.²⁴⁾

(2) E törvény hatálybalépésével a Kassa I Kataszteri Hatóság, a Kassa II Kataszteri Hatóság, a Kassa III Kataszteri Hatóság és a Kassa IV Kataszteri Hatóság hatáskörei a Kassa Kataszteri Hatóságára szállnak át, amely a hatásköreit a Kassa I, Kassa II, Kassa III és Kassa IV járások külön törvényben meghatározott illetékességi területén gyakorolja.²⁴⁾

A telekhatárok nyomvonalának megállapítására irányuló, e törvény hatálybalépéséig megkezdett eljárásokat az eddigi szabályok szerint kell befejezni.

Ha az ingatlanhoz fűződő jogról szóló közokirat 2004. április 15-e előtt szerzett jogerős bírósági határozattal egyenértékű joghatást, a feljegyzés elvégzésénél a 36.a §-a szerint kell eljárni.

Az ingatlanok átruházásáról szóló, 2009. augusztus 31-ig megkötött szerződésen alapuló bejegyzés iránti kérelemre irányuló eljárásra a törvény 2009. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kataszteri hatóság 2012. december 31-ig kinevezett igazgatója a kataszteri hatóság 2013. január 1-től hatályos törvény szerinti igazgatójának minősül.

A bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasságra vonatkozó jogosítványok, melyeket 2016. július 1-je előtt adtak ki, érvényben maradnak.

(1) A 2018. szeptember 30. előtt megkezdett és jogerősen le nem zárult kataszteri eljárásokat a 2018. szeptember 30-ig hatályos jogi előírások szerint kell befejezni.

(2) Az ingatlan tényleges felosztásával vagy egyesítésével létrejött ingatlanhoz kötődő jogokról szóló szerződéshez, közokirathoz vagy más irathoz, az ingatlan részét érintő szolgalmi jogról szóló szerződéshez, közokirathoz vagy más irathoz, vagy a 46. § 2–4. bek., 6–8. bek. szerinti bejegyzéséhez csatolni kell a geometriai tervet is, ha a geometriai terv 2018. szeptember 30-a előtt hivatalosan hitelesítve volt.

(1) A hivatal általánosan kötelező érvényű rendelettel állapítja meg a következők részleteit:

a) a kataszteri területek és az ingatlanok nyilvántartásának módja,

b) a kataszter tartalma, így különösen a kataszteri operátum részletes tagolódása, a kataszteri operátumról vagy annak egy részéről készített másodpéldány elkészítése, a telkek fajtája és a védelem jellemzői, illetve az ingatlanok kihasználása,

c) az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésének folyamata, beleértve a bejegyzés iránti kérelem elbírálására való alkalmasság igazolását,

d) a kataszteri operátum frissítése, a telekkönyvek és a vasúti könyv kezelése, a tulajdonosok és más jogosult személyek, a községek és az állami szervek közreműködése,

e) a kataszteri eljárás,

f) a kataszter számára végzett geodéziai és kartográfiai munkák, így különösen a kataszter vezetése során végzett geodéziai tevékenységek, a geometriai tervek elkészítése és hitelesítése, a mérési munkák pontossága, illetve a geometriai tervek elkészítéséhez és hitelesítéséhez szükséges szakképesítési követelmények,

g) az igazolt kivonatok vagy másolatok és parcella-azonosítások (közokiratok) elkészítése, a kataszteri operátum nem közokiratnak minősülő másodlatainak és másolatainak elkészítése, valamint az egyéb adatok szolgáltatása,

h) a kataszteri felügyelet,

i) az ingatlankataszter elektronikus formában való vezetése, folyamata, módja és megvalósítása, illetve az ezekből eredő kötelességek,

j) a kataszteri szakterület munkaszervezése, iratmegőrzése és iratkezelése.

(2) A kataszteri terület határának változására irányuló eljárás szabályait a hivatal által kiadott általánosan kötelező jogszabály állapítja meg.

(3) A hivatal általános érvényű jogszabállyal határozza meg, hogy mely kataszteri adatok kerülnek közzétételre strukturált adatok formájában úgy, hogy lehetővé tegyék az adatkeresést és további automatikus adatfeldolgozást.

A következő jogszabályok hatályukat vesztik:

1. a Tt. 265/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló törvény a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 60/1994. számú törvénye értelmében, amellyel kiegészül és módosul Tt. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre való átruházásának feltételeiről szóló, többször módosított törvény, illetve a Tt. 265/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló törvény,

2. a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 266/1992. számú, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről szóló törvénye,

3. A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 293/1992. számú, az ingatlanokhoz fűződő némely tulajdonjogok rendezéséről szóló törvényének 19. §-a.

4. A Szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal Tt. 594/1992. számú rendelete, amely végrehatja az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb dologi jogok bejegyzéséről szóló Tt. 265/1992. számú törvényt és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 266/1992. számú, a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről szóló törvényét.

E törvény a negyedik rész harmadik szakaszának kivételével 1996. január 1-jén lép hatályba; a negyedik rész harmadik szakasza 1998. január 1-jén lép hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz., az egyes földterületek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvénye 13. §-a a későbbi előírások értelmében.

1aa) APéldául a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvényének 51. §-a a későbbi módosítások értelmében,

a Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelmi alap védelméről szóló törvénye 15. §-ának 5. bek. a későbbi módosítások szerint.

1a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 182/1993. számú, a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvényének 21-23 §-ai.

1b) A Tt. 50/1976. számú, a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló többször módosított törvényének (építésügyi törvény) 43. a § (3) bekezdése és 139. b § (6) és (7) bekezdései.

2) A Szlovák Köztársaság Tt. 19/1993. számú, a mezőgazdasági termőföldek mezőgazdasági földalapból való kivonásának alap-illetékkulcsairól szóló kormányrendeletének 5. §-a.

3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) 63. §-a.

5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 330/1991. számú, a telekrendezésről, a telkek tulajdonjogának

rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a közbirtokosságokról szóló, többször módosított törvénye (teljes szövegváltozat: Tt. 12/1994. számú törvény).

5a) A Tt. 281/1997. számú, a katonai körzetekről szóló törvénye 8. § (1) bekezdése, és a Tt. 222/1996. számú, a helyi államigazgatás megszervezésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényt módosító törvény.

5b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

5c) Például a Tt. 18/2018. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvény 6. §-a és más törvénymódosítások.

5d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvényének 1. §-a a későbbi módosítások szerint.

5e) A Tt. 3/2010. sz., a nemzeti térinformatikai infrastruktúráról szóló törvénye 1. sz. mellékletének hatodik pontja.

5f) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 215/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

6) A Tt. 169/1949. számú, a katonai körzetekről szóló törvényének 2. §-a.

6a) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek elektronikus jogkörgyakorlásáról és más törvényi módosításokról szóló törvénye (az e-Government-ről szóló törvény) a későbbi előírások értelmében.

7) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye.

7a) A Polgári Törvénykönyv 40. § (4) és (5) bekezdései és a Tt. 215/2002. számú, az elektronikus aláírásról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 9. §-a a Tt. 214/2008 számú törvénye értelmében.

7b) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 5. §-a a 273/2015. sz. törvény értelmében.

8) Például a Polgári Törvénykönyv 133. § (2) bekezdése és a Kereskedelmi Törvénykönyv 60. § (1) bekezdése.

9) A Tt. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre való átruházásának feltételeiről szóló, többször módosított törvénye.

9a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. számú, többször módosított törvényének 5. és 16. §-ai.

10) Például a Tt. 301/2005. számú, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényének 50. § és 425. §-ai.

10ab) A Tt. 527/2002. számú, az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

10ac) A Tt. 527/2002. számú törvényének 21. § (3) bekezdése a Tt. 568/2007. számú törvénye értelmében.

10b) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. számú, az adók és illetékek kezeléséről és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló, többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. számú, a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye (Végrehajtói rendtartás), a Polgári perrendtartás, a Tt. 328/1991. számú, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított törvénye.

10c) A Tt. 71/1967. számú törvényének 62-69. §-ai.

10d) A Polgári Törvénykönyv 48. §-a.

10e) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló, többször módosított törvénye.

10ea) A Tt. 527/2002. számú, az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 323/1992. számú, a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvényének (Közjegyzői rendtartás) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye a Tt. 568/2007. számú törvény értelmében.

10eb) A Polgári perrendtartás 228. §-a

11) A Tt. 323/1992. sz. törvénye 43. §-ának 2. bekezdése.

12) Például a Tt. 328/1991. számú, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított törvénye.

14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 15/1993. számú, az okiratok és az okiraton szereplő aláírások körzeti hivatalok általi hitelesítéséről szóló törvénye.

15) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének 2.c §-a a Tt. 125/2015. sz. törvénye értelmében.

16) A Tt. 201/2022. sz., építésről szóló törvényének 46. §.

16a) A Tt. 50/1976. sz. törvény 139. § 1. bek.

17) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz. törvényének 6. bek. a későbbi előírások értelmében.

19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. számú, többször módosított törvényének 21-24. §-ai.

20) A Tt. 455/1991. számú, egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított törvényének 2. számú melléklete.

21) A Tt. 46/1971. számú, a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 132/1994. számú törvénye értelmében.

A Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Hivatal Tt. 82/1973. számú, a geometriai tervek és a geodéziai munkák egyéb eredményeinek hitelesítéséről szóló közleménye.

21a) A Tt. 8/2005. sz., a vagyonkezelőkről szóló törvénye 2. § 1. bek. és más törvénymódosítások.

21b) A Tt. 95/2019. sz., a közigazgatás információs technológiáiról és egyes törvények módosításáról szóló törvény 26. § 2. bek. a Tt. 325/2022. sz. törvénye értelmében.

21c) A Tt. 305/2013. sz. törvénye 17. §-ának 6. bek. a későbbi módosítások szerint.

22) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló törvénye.

23) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú, a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvénye.

24) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 221/1996. számú, a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási elrendezéséről szóló, többször módosított törvénye.