Módosítva:

Tt. 175/1990., hatályos 1990. július 1-től

Tt. 515/2033., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 468/2007., hatályos 2007. november 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 166/2024., hatályos 2024. július 15-től

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése az alábbi törvényt hozta meg:

(1) Az állampolgároknak joguk van a békés gyülekezéshez.

(2) Ezen jog állampolgárok általi gyakorlása arra szolgál, hogy kihasználják a szólásszabadság és más alkotmányos jogok és szabadságjogok lehetőségét, az információ- és véleménycserét, valamint hogy részt vegyenek a közügyek és egyéb társadalmi ügyek megoldásában álláspontjuk és véleményük kifejezése útján.

(3) Tilos a békés gyülekezési jog gyakorlásába való beavatkozás.

(4) A jelen törvény szerinti gyülekezésnek (rendezvénynek) számít az utcai felvonulás és tüntetés is.

(5) A rendezvényhez nem szükséges állami hatóság előzetes engedélye.

(6) Tilos a gyülekezés 50 méteres körön belül

a) a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke állandó székhelyéül szolgáló objektum körzetében,

b) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa vagy a Szlovák Köztársaság Kormánya állandó tanácskozási helyéül szolgáló objektum körzetében,

c) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága állandó székhelyéül szolgáló objektum körzetében, ha külön jogszabály^1b) másként nem rendelkezik,

d) az a)–c) pontokban felsoroltaktól eltérő objektum körzetében, ahol tanácskozik vagy más tevékenységet fejt ki az a)–c) pont szerinti alkotmányos szerv,

e) azon objektum körzetében, melyet a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság elnökének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének és a Szlovák Köztársaság Kormánya elnökének szükségleteire biztosít külön jogszabály^1c) szerint; a 10. § 2. bek. d) pontját ez nem befolyásolja.

Nem a jelen törvény szerinti gyülekezés (rendezvény):

a) a személyek gyülekezése az állami hatóságok más jogi előírásokban szabályozott tevékenységével kapcsolatosan;

b) a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos összejövetel;

c) más összejövetelek, amelyek nem az 1. § 2. bek. szerinti célt szolgálják.

Összejövetelt 18 éven felüli állampolgár vagy a Szlovák Köztársaságban székelő jogi személy, illetve a Szlovák Köztársaság területén üzemrészleggel vagy szervezeti egységgel bíró külföldi jogi személy, valamint személyek csoportja hirdethet meg (a továbbiakban csak „szervező”).

(1) A rendezvényeket a községeknek kell bejelenteni (16. §), kivéve:

a) a jogi személyek által szervezett rendezvényeket, melyeken csak az ő tagjaik vagy alkalmazottaik és név szerint meghívott vendégek vehetnek részt;

b) egyházak vagy vallási felekezetek által szervezett rendezvényeket a templomokban vagy más imaházakban, körmeneteket, búcsúkat és más, a vallási hovatartozást kifejező felvonulásokat és találkozókat;

c) az állampolgárok lakhelyén zajló rendezvényeket;

d) a zárt területen, név szerint meghívott személyek találkozóit.

(2) Azon rendezvényekre, amelyek bejelentési kötelezettség alá esnek, a község kiküldheti saját képviselőjét, akinek a szervező köteles megfelelő feltételeket biztosítani feladatai teljesítéséhez, elsősorban lehetővé tenni számára a rendezvény lefolyásának megfigyelését és a rendezvény esetleges feloszlatásának elengedhetetlen lépéseit.

(3) A község kijelölheti azt a helyet a község területén, ahol bejelentési kötelezettség nélkül tarthatók rendezvények az 1. § 2. bek. szerinti célokból. Párhuzamosan meghatározhatja azokat az időpontokat is, amikor ilyen rendezvények nem tarthatók. Az első mondat szerinti helyszínt a község úgy határozza meg, hogy elsősorban közterületen legyen, mely tér, park, vásártér vagy más hasonló hely.

(1) A szervező köteles a rendezvényt írásban bejelenteni a községnek úgy, hogy a bejelentést a község legalább 5 nappal korábban megkapja, leghamarabb azonban 6 hónappal a rendezvény megtartásának napja előtt. A község indokolt esetben elfogadhatja a bejelentést rövidebb határidőben is. Jogi személy nevében a bejelentést az nyújtja be, aki felhatalmazása van a jogi személy nevében eljárni. A bejelentés személyesen is benyújtható munkanapokon nyolc és tizenöt óra között. A község megteremti a feltételeket a bejelentések rendes fogadására.

(2) A bejelentésben a szervező köteles feltüntetni:

a) a rendezvény célját, napját és helyét, valamint időpontjának kezdetét; ha a rendezvényt közterületen tartják, a befejezésének várható időpontját is;

b) a rendezvény résztvevőinek várható létszámát;

c) az intézkedéseket, melyeket annak érdekében foganatosítanak, hogy a rendezvény a törvényekkel összhangban folyjon le, főként a rendezők létszámát, akiket a rendezvény szervezésére kijelölnek és megkülönböztető jelzésük módját;

d) ha utcai felvonulásról van szó, a kiindulópontot, az útvonalat és a befejezés helyét;

e) a rendezvény meghirdetőjének utónevét, családi nevét, személyi számát és lakcímét, jogi személy esetén a cégnevet és székhelyet, valamint annak a személynek az utónevét, családi nevét és lakcímét, aki a nevében történő eljárásra felhatalmazást kapott;

f) annak a személynek az utónevét, családi nevét és lakcímét, aki a rendezvény összehívója nevében az eljárásra felhatalmazást kapott.

(3) Ha a nagygyűlés a szabad ég alatt kerül megrendezésre közterületen kívül, a rendezvény szervezője köteles a bejelentéshez csatolni annak az egyetértő nyilatkozatát is, aki az érintett terület tulajdonosa, esetleg használója.

(4) Ha a bejelentést személyesen nyújtják be, a község a szervezőnek írásban visszaigazolja e tényt, a nap és óra feltüntetésével, amikor a bejelentési kötelezettség teljesült.

(5) Ha a rendezvény szervezője nem tünteti fel a 2. és 3. bekezdés szerinti adatokat, vagy ha nem teljes vagy nem pontos adatokat tüntet fel, a község a bejelentés személyes benyújtásakor erre felhívja a figyelmét azzal a feltétellel, hogy amennyiben ezen hibákat nem küszöböli ki, a bejelentést nem tekintik érvényes bejelentésnek. A szervezőnek jogában áll helyben, a szükséges módon kiegészíteni vagy módosítani a bejelentést. Ha a bejelentés más módon kerül benyújtásra, a község a hibákra haladéktalanul, írásban figyelmezteti a szervezőt. A szervező teljesíti 1. bekezdés szerinti kötelességét, ha a bejelentés hibáit az ebben megadott határidőben kiküszöböli.

(6) A bejelentés adatainak változásait vagy a bejelentett rendezvény törlését a szervező köteles haladéktalanul jelenteni a községnek.

(1) A szervező jogosult megtenni minden intézkedést a rendezvény összehívása érdekében. Jogosult elsősorban a rendezvény bejelentett céljával összhangban személyesen vagy írásban vagy más módon a részvételre felhívni az embereket. A szervezőnek jogában áll az is, hogy a rendezvényre való meghívás megfelelő időben a helyi hangosbeszélőben is kihirdetésre kerüljön. A községek és az állami hatóságok és szervezetek lehetőségük és a körülmények szerint segítséget nyújtanak a szervezőnek.

(2) A szervező 1. bekezdés szerinti jogosultsága megszűnik, ha nem teljesítette az 5. § szerinti bejelentési kötelezettségét, vagy ha a rendezvényt betiltották.

(3) Ha megalapozott az aggály, hogy a rendezvényt megakadályozzák, a szervező felkérheti a rendőri testület illetékes egységét, hogy a rendezvénynek védelmet biztosítson.

(4) A szervezőnek jogában áll közvetlenül vagy a rendezők segítségével utasításokat adni a résztvevőknek a rendezvény zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében.

(5) A szervező köteles

a) a község kérésére biztosítani az együttműködést a rendezvény zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében, és teljesíteni a külön jogszabályi előírások szerinti kötelességeit;

b) biztosítani a szükséges létszámú, 18 éven felüli, arra alkalmas rendezőt;

c) úgy irányítani a rendezvény lefolyását, hogy az lényegesen ne térjen el a bejelentésben feltüntetett céltól;

d) kötelező érvényű utasítással ellátni a rendezőket;

e) ügyelni a rendezvény békés lefolyására és intézkedni, hogy azt ne zavarhassák meg;

f) a rendezvényt befejezni.

(6) Ha a szervezőnek a rendezvény békés lefolyásának megzavarása esetén nem sikerül a rendet helyreállítania, a községtől vagy a rendőri testület egységétől kéri a szükséges segítséget. Így tehet akkor is, ha a rendezvény befejezése után a résztvevők nem távoznak békésen.

(7) Ha a rendezvényen petíció születik, külön jogszabályi előírások szerint kell eljárni.¹⁾

(8) Az előző bekezdések rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak azokra a rendezvényekre is, amelyek a 4. § értelmében nem esnek bejelentési kötelezettség alá.

(1) A rendezvény résztvevője köteles teljesíteni a szervező és a 6. § szerinti rendező utasításait, és tartózkodni mindentől, ami a gyűlés rendes és békés lefolyását megzavarná.

(2) A rendezvény befejezését követően a résztvevők kötelesek békésen távozni. Ha a rendezvényt feloszlatják, a résztvevők kötelesek késlekedés nélkül elhagyni a rendezvény helyszínét. A távozásukban senki nem akadályozhatja őket.

(3) A rendezvény résztvevőinél nem lehet lőfegyver vagy robbanóanyag. Ugyanúgy más olyan tárgy sem, amivel sérülés okozható, ha a körülmények vagy a résztvevők viselkedése arra utal, hogy erőszakot fognak alkalmazni vagy erőszakos cselekedet fenyeget.

(4) A rendezvény résztvevője nem takarhatja el arcát oly módon, ami lehetetlenné teszi személyének azonosítását, ha vele szemben a rendőri testület tagjai szolgálati beavatkozást hajtanak végre és a rendőri testület tagja arca felfedésére szólítja fel.

(1) A község a helyi feltételekre való tekintettel vagy a közrend érdekében javasolhatja a szervezőnek, hogy a rendezvényt más helyszínen vagy más időpontban tartsák meg.

(2) A község köteles jelenteni a rendőri testületnek a rendezvény megtartását, valamint azt is, hogy a rendezvényt betiltotta, mégpedig közvetlenül a rendezvény bejelentésének kézhezvételét vagy a rendezvény betiltását kimondó határozat kiadását követően.

(3) Ha a Rendőri Testületnek konkrét információi vannak a gyülekezés betiltásának okairól, ezekről az okokról írásban tájékoztatja a községet.

A község kötelezheti az esti órákban megtartandó rendezvény szervezőjét a rendezvény olyan időpontban történő befejezésére, hogy ne kerüljön sor az éjszakai nyugalom aránytalan megzavarására.

(1) A község, melynek a rendezvényt bejelentették, betiltja azt, ha a rendezvény bejelentett célja felhívás:

a) állampolgárok személyiségi, politikai vagy más jogainak tagadására vagy korlátozására irányul nemzetiségük, nemük, fajuk, politikai vagy más meggyőződésük, felekezeti hovatartozásuk és szociális státusuk miatt, vagy ugyanezen okokból a gyűlöletkeltés és intolerancia ösztönözésére;

b) erőszak végrehajtására vagy durva neveletlenségre;

c) az alkotmány, az alkotmányerejű törvények, a törvények és a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező erejű és a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben elsőbbséget élvező nemzetközi szerződések más módon történő megsértésére.

(2) A község betiltja a rendezvényt akkor is, ha

a) olyan helyen kerülne megtartásra, ahol a résztvevők komoly egészségkárosodás veszélyének lennének kitéve,

b) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban már egy korábban kézbesített bejelentés alapján rendezvényt tartanak és a szervezők között nem született megállapodás a rendezvény megtartásának időpontjáról; ha nem lehet eldönteni, melyik bejelentést nyújtották be korábban, a szervezők jelenlétében sorsolással hozzák meg a döntést,

c) ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban tartanák, ahol a hatályos törvényi előírások értelmében nyilvános kulturális vagy sportrendezvény megtartását engedélyezték,^1a)

d) olyan foglalkozású, hivatású vagy tisztségű személy lakhelyének a közelében kerülne megrendezésre, akivel a gyülekezés meghatározott célja közvetlenül összefügg és a szervező nem ért egyet a helyszín megváltoztatásával,

e) jogos aggodalom áll fenn, hogy összeütközésre kerül sor korábban bejelentett gyülekezés résztvevőivel, mely miatt nem lesz lehetséges ezeknek a tüntetéseknek a rendes és békés lefolyását biztosítani a rendelkezésre álló erők és eszközök bevetésével sem, a szervezők között nem született megállapodás az időpont vagy helyszín módosításáról és a közrend nem biztosítható kevésbé zavaró intézkedések nélkül; ha nem dönthető el, hogy melyik bejelentés érkezett be korábban, a bejelentők részvételével sorsolással döntenek,

f) olyan, főként lakóhelyül szolgáló helyen kerülne megrendezésre, mely nem tér, park, vásártér vagy más hasonló hely, a bejelentett tények és más információk alapján jogos az aggodalom, hogy a gyülekezés megvalósítása nagyobb számú személy magánélethez való jogának sérelmét, vagy nagyobb számú személy békés lakhelyhasználathoz való jogának sérelmét okozná azáltal, hogy meghaladná a békés gyülekezés szokványos mértékét, és ezek a jogok nem biztosíthatók kevésbé zavaró intézkedések nélkül,

g) olyan objektum 50 méteres körzetében kerülne megrendezésre, melyben általános bíróság székel vagy gyakorolja hatáskörét, amennyiben a gyülekezés célja közvetlenül összefügg az általános bíróság ítélkezési tevékenységével.

(3) A község betilthatja a gyülekezést, ha az olyan helyen kerülne megrendezésre, ahol a gyülekezéssel kapcsolatosan szükséges korlátozások, főként a magánélethez való jognak korlátozása, a békés lakhelyhasználat jogának korlátozása, a közlekedés vagy áruszállítás korlátozása komoly ellentétben állna a lakosság érdekeivel, amennyiben a rendezvény más helyen különösebb nehézségek nélkül megtartásra kerülhetne úgy, hogy az nem hiúsítaná meg a rendezvény bejelentett célját.

(4) A község nem tilthatja be a rendezvényt a 2. és 3. bekezdésben felsorolt okokból, ha a szervező elfogadta a község 8. § szerinti javaslatát.

(1) A rendezvény betiltásáról (10. §) vagy befejezésének időpontjáról (9. §) a község haladéktalanul dönt, legkésőbb azonban három napon belül attól a pillanattól számítva, amikor az érvényes bejelentést kézhez vette.

(2) A község a határozat kiadásának napján kifüggeszti az írásos határozatot hivatalos hirdetőtábláján egészen addig a napig, amikor a rendezvény megtartására sor kerül, és határozatát kihirdeti a helyi hangosbeszélőben vagy más, helyileg szokásos módon; ha a rendezvény lebonyolítására két vagy több község területén kerül sor, a járási hivatal biztosítja, hogy határozatát minden községben kihirdessék, ahol a rendezvényre sor kerül. A hivatalos hirdetőtáblán való kifüggesztéssel a szervezőnek a határozatot kézbesítettnek kell tekintenie. Ha a község az 1. bekezdésben taglalt határidőben a határozat írásos változatát nem függeszti ki hivatalos hirdetőtábláján, a rendezvény szervezője a rendezvényt megtarthatja. A község haladéktalanul elküldi határozata írásos változatát a szervezőnek és közzéteszi azt a honlapján, ha az a rendelkezésére áll.

(3) Ha a közigazgatási bíróság megsemmisíti a rendezvény betiltását kimondó határozatot, a szervező jogosult a rendezvényt az eredeti bejelentés szerint vagy a közigazgatási bíróság döntésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül megtartani.

(1) Ha a rendezvényt annak ellenére megtartják, hogy azt betiltották, a község képviselője felszólítja a szervezőt a rendezvény azonnali befejezésére. Ha a szervező nem tesz hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a résztvevők békésen távozzanak, a község képviselője közli a résztvevőkkel, hogy a rendezvényt feloszlatták, és felszólítja őket, hogy békésen távozzanak. A felszólításnak tartalmaznia kell a rendezvény feloszlatásának okait és a figyelmeztetést annak következményeire, ha a felszólításnak nem engedelmeskednek, és olyan módon kell azt megtenni, hogy az a résztvevők számára érthető legyen, valamint hogy azzal a rendezvény összes résztvevője megismerkedhessen.

(2) A község képviselőjének távolléte esetén az 1. bekezdésben taglalt rendezvényt az ott meghatározott módon feloszlathatja a rendőri testület szolgálatban lévő tagja is.

(3) A rendezvényt, amelyre úgy kerül sor, hogy azt az 5. § szerint bejelentették volna, az 1. bekezdés szerinti módon feloszlatják, ha teljesülnek azok a körülmények, amelyek a 10. § 1-3. bek. szerinti betiltását indokolják. Ugyanez vonatkozik arra a rendezvényre is, amelyet nem hívott össze szervező. A szervezők szabálysértési felelőssége fennáll akkor is, ha a rendezvényt nem oszlatták fel.

(4) Az 1. bekezdésben taglalt módon kell eljárni akkor is, ha a rendezvény az éjszakai órákban a befejezés megadott időpontját követően is folytatódik (9. §).

(5) A rendezvényt, melyet bejelentettek és nem tiltottak be, az 1. bekezdésben taglalt módon fel lehet oszlatni, ha az lényegesen eltér a bejelentett céljától oly módon, hogy a rendezvény folyamán teljesülnek azok a körülmények, amelyek indokolnák a betiltását a 10. § 1. bekezdése értelmében.

(6) A 3. és az 5. bekezdésben taglalt rendezvényt a község képviselője az 1. bekezdésben taglalt módon feloszlathatja, ha a résztvevők bűncselekményt követnek el és nem biztosítható a rend helyreállítása más módon, főként az egyes elkövetők elleni fellépéssel. A község képviselőjének távollétében ezt megteheti az illetékes rendőri testület parancsnoka vagy parancsnoki szerepet betöltő tagja.

(1) Szabálysértést követ el a gyülekezési jog ellen az, aki

a) anélkül hív össze vagy szervez gyülekezést, hogy teljesítené bejelentési kötelezettségét, olyan gyülekezést rendez meg, amelyet betiltottak, vagy megsérti a szervező jelen törvény szerinti más kötelességét,

b) figyelmen kívül hagyja a szervező vagy a kijelölt rendezők rendfenntartó intézkedéseit vagy ezen személyeket a kötelességük teljesítésében akadályozza,

c) jogtalanul nehezíti a gyülekezés résztvevőinek belépését a gyülekezésre, vagy ebben akadályozza őket,

d) jogtalanul megakadályoz másokat a gyülekezési joguk gyakorlásában,

e) jogosulatlanul behatol a gyülekezésre,

f) oda nem illő viselkedésével akadályozza a résztvevőket a gyülekezés céljának teljesítésében,

g) akadályozza a résztvevők békés távozását,

h) ismételten vagy szándékosan nem veszi figyelembe a szervező vagy kijelölt rendezők rendfenntartó intézkedéseit, vagy ezen személyeket ismétlődően vagy szándékosan gátolja kötelességük teljesítésében,

i) mint a rendezvény résztvevője lőfegyvert vagy robbanószert, vagy egyéb tárgyat tart magánál, amellyel egészségkárosodás okozható, és ha a körülményekből vagy a viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy erőszakos cselekményre vagy erőszakkal való fenyegetésre akarja használni ezeket,

j) jogtalanul és szándékosan akadályoz mást a gyülekezési jog gyakorlásában,

k) jogtalanul és szándékosan akadályozza mások bejutását a gyülekezésre vagy mások békés távozását,

l) oda nem illő durva viselkedésével akadályozza a résztvevőket a rendezvény céljának teljesítésében,

m) szándékos és aktív tevékenységével megzavarja a gyülekezés lefolyását, így az megszűnik rendes, nyugodt rendezvény lenni, vagy ilyen cselekedetekre uszít,

n) mint a rendezvény résztvevője arcát eltakarja oly módon, hogy kilétét ne lehessen megállapítani, amennyiben ellene a rendőri testület tagjai szolgálati beavatkozást hajtanak végre és arcának felfedésére a rendőri testület tagja felszólította.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért

a) az a)–g) pontok esetében 165 euróig terjedő bírságot vetnek ki,

b) a h)–n) pontok esetében 165 eurótól 1 650 euróig terjedő bírságot vetnek ki.

(3) A szabálysértésekre és megtárgyalásukra a szabálysértésekről szóló általános jogszabály³⁾ vonatkozik.

(1) A község 663 euróig terjedő bírságot vet ki a jogi személyre, mely mint szervező

a) a rendezvényt anélkül hívta össze vagy rendezte meg, hogy bejelentési kötelezettségét teljesítette volna;

b) betiltott rendezvényt szervezett meg;

c) nem biztosította a bejelentett számú, alkalmas, 18 éven felüli rendezőt;

d) a rendezvényt úgy vezényelte le, hogy az lényegesen eltért a rendezvény bejelentésben meghatározott céljától;

e) az esti órákban megtartott rendezvényt nem fejezte be abban az időpontban, amelyet a község meghatározott, amivel aránytalan mértékben megzavarta az éjszaki nyugalmat.

(2) A bírság kiszabásakor a község elsősorban a jogellenes cselekmény súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit mérlegeli.

(3) A bírság kiszabására a közigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak.⁴⁾

(4) A bírságból származó bevételek a község bevételei.

Az 1. § 2. bekezdésében szereplő célt szolgáló állampolgári gyűlésekre, melyeket nem hívott össze senki (5. §), az 1., 2. §, a 4. § 3. bek., a 7. §, a 12. § 3. és 6. bek., valamint a 14. § rendelkezései vonatkoznak.

A jelen törvény 11. §-a szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárási törvény⁴⁾ 3. §-a 1-3. bekezdésének, 46., 47. és 52. §-ának rendelkezései vonatkoznak. Az eljárás megkezdettnek tekintendő attól a naptól számítva, amikor a község megkapja a bejelentést; az eljárás résztvevője a szervező.

Ha a jelen törvényben a határidő napok számában van megadva, egy nap alatt 24 órás időtartamot értünk azon eseménytől számítva, melyhez a határidő kötődik.

Közterület alatt a jelen törvény céljaira közutakat (kivéve a közcélt nem szolgáló egyedi célú utakat)⁵⁾ értünk, vagyis tereket, sugárutakat és utcákat, valamint egyéb más, a szabad ég alatt lévő területeket, melyek korlátlanul hozzáférhetők bárki számára.

Ha a rendezvény jellege megköveteli, hogy a közúton⁵⁾ emelvényt vagy más, ideiglenes építményt építsenek, vagy közvetítő kocsis hangosítást szereljenek fel, a közutak használatát szabályozó külön törvény szerint kell eljárni.⁵⁾

A 11. § 1. bek., 12. § és a 20. § szerinti határozat ellen fellebbezéssel élni nem lehet.

A község jelen törvény szerinti hatásköreit a járási hivatal gyakorolja, amennyiben a rendezvény meghaladja a község területét.

Megszűnik:

1. a Tt. 68/1951. sz. törvénye az önkéntes szervezetekről és nagygyűléseikről a későbbi módosítások értelmében, amennyiben nagygyűlésekről van szó;

2. a belügyminiszter 320/1951. Ú. l. számú ( 348/1951. Ú.v. számú) rendelete az önkéntes szervezetekről és nagygyűléseikről a későbbi módosítások értelmében, amennyiben nagygyűlésekről van szó;

3. a Tt. 126/1968. sz. törvénye 1. és 3. §-a a közrend megszilárdítását célzó egyes átmeneti intézkedésekről;

4. a Tt. 40/1974. sz., a Nemzetbiztonsági Testületről szóló törvényének 40. §-a.

A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

1) A Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

1a) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 96/1991. sz., a a nyilvános kulturális rendezvényekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

A Tt. 1/2014. sz., a nyilvános sportrendezvényekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

1b) Például a Tt. 314/2018. sz., az alkotmánybíróságról szóló törvénye 242. §-a a későbbi módosítások szerint.

1c) A Tt. 120/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsáról szóló törvénye 25.a § 1. bek., a Tt. 120/1993. sz., a Szlovák Köztársaság egyes alkotmányos méltóságainak javadalmazásáról szóló törvénye a Tt. 166/2024. törvénye megfogalmazásában.

3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

4) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi módosítások szerint.

5) A Tt. 135/1961. sz., utakról szóló törvénye (közúti törvény) a későbbi módosítások szerint.