Módosítva:

Tt. 747/2004., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 628/2005., hatályos 2006. január 2-től

Tt. 207/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 477/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 145/2010., hatályos 2010. május 1-től

Tt. 546/2010., hatályos 2011. január 1-től

Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től

Tt. 220/2011., hatályos 2011. október 1-től

Tt. 220/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 382/2011., hatályos 2012. január 1-től

Tt. 341/2012., hatályos 2012. december 1-től

Tt. 340/2015., hatályos 2016. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

Ez a törvény szabályozza az információkhoz való szabad hozzáférés feltételeit, eljárásmódját és kiterjedését.¹⁾

(1) Információk közzétételére kötelezett személyek (a továbbiakban csak „ köteles személyek”) ezen törvény értelmében az állami szervek, a községek, a megyék és mindazon jogi és természetes személyek, amelyekre törvény ruház hatáskört, hogy döntsenek jogi és természetes személyek jogairól és kötelességeiről a közigazgatásban, mégpedig ezen döntéshozói jogkörük terjedelmében.

(2) Köteles személyek továbbá a törvénnyel létrehozott jogi személyek és az állami szervek, községek és megyék által, speciális törvény szerint létrehozott jogi személyek.²⁾

(3) Köteles személyek továbbá az 1. és 2. bekezdés szerint, a jogi személyek által létrehozott jogi személyek is.

(4) Speciális törvény információszolgáltatási kötelezettséget írhat elő más további jogi és természetes személyeknek is.³⁾

(1) Mindenkinek joga van hozzáférni azokhoz az információkhoz, amelyekkel a köteles személyek rendelkeznek.

(2) A 2. § 3. bekezdése szerinti köteles személy csak a közpénzekkel, az állami vagyonnal való gazdálkodásáról, a megye vagy a község vagyonával való gazdálkodásról, a környezet állapotáról,^3a) a környezetvédelmi kérdéseket érintő szakszolgáltatásokról köteles tájékoztatni, valamint a megkötött szerződések alapján végzett szolgáltatások tartalmáról és teljesítéséről is.

(3) A tájékoztatást nyilvánossá kell tenni anélkül, hogy az információ kérője erre jogalapot vagy más indokot, vagy érdeket bizonyítana.

(1) A kérelmező az a természetes vagy jogi személy, aki kéri az információ hozzáférhetővé tételét.

(2) Az információkhoz való tömeges hozzáférés a tájékoztatást korlátlan számú kérelmezőnek teszi elérhetővé távközlési berendezés,⁴⁾ elsősorban az internethálózat közvetítésével.

(3) Nyilvános információ az az információ, amelyet bárki a továbbiakban kikereshet és megkaphat, főként a sajtóban közzétett információ vagy más tárgyi adathordozón tartósan rögzített információ, vagy a szabadon elérhető hivatalos információs táblán kifüggesztett információ, vagy tömeges elérést lehetővé tévő berendezés segítségével közzé tett információ, vagy a nyilvános közkönyvtárban elhelyezett információ.⁵⁾

(4) Kísérő információ az az információ, amely szorosan összefügg a kért tájékoztatással, főleg információ annak létezéséről, eredetéről, számáról, az információnyújtás elutasításának okáról, a határidőről, mely alatt az információ nyilvánossá tételének megtagadása fennáll, illetve hogy a kérdés mikor kerül ismét felülvizsgálatra.

(5) Érzékszervi károsodással sújtott személynek számít e törvény értelmében a vak, a gyengénlátó, a siket vagy nagyothalló személy, aki ennek következtében a kommunikáció során korlátozott képességekkel bír.

(1) A 2. § 1. és 2. bekezdése szerinti köteles személyek az alábbi információkat kötelesek nyilvánosságra hozni:

a) a köteles személy megalapításának módját, annak jogköreit és hatásköreit, valamint a szervezési felépítését,

b) az információhoz jutás helyét és módját; a tájékoztatást arról, hol nyújtható be a kérvény, a javaslat, az indítvány, a panasz vagy más észrevétel,

c) a jóvátételi indítvány benyújtásának helye, határideje és módja, valamint a köteles személy döntése bírósági felülvizsgálatának lehetőségei, beleértve azoknak a követelményeknek a tételes feltüntetését, amelyek teljesülése ehhez szükséges,

d) az eljárást, melyet a köteles személynek be kell tartania minden kérvény, javaslat vagy más indítvány teljesítése során, beleértve a megszabott határidőket is, amelyeket be kell tartani,

e) az előírások, utasítások, módszertani eljárások, magyarázó állásfoglalások áttekintését, melyek szerint a köteles személy lefolytatja az eljárást és dönt, vagy amelyek szabályozzák a természetes és jogi személyek jogait és kötelességeit a köteles személyekkel szemben,

f) a közigazgatási illetékek díjszabását,⁶⁾ melyet a köteles személy az elvégzett közigazgatási tevékenységért kiszab, valamint az információnyújtásért kérhető díjtarifákat. 

(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa köteles nyilvánosságra hozni

a) az ülések és a bizottsági ülések időpontját, valamint a tanácskozás napirendjét,

b) a nyilvános ülések jegyzőkönyveit,

c) az előterjesztett törvényjavaslatok szövegét három napon belül azt követően, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Hivatalának azt benyújtják,

d) a jóváhagyott törvények szövegét három napon belül azt követően, hogy harmadik olvasatban elfogadták,

e) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek jelenlétét az üléseken és a bizottságok ülésein, három napon belül azt követően, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának adott ülése befejeződött,

f) a kimutatást a képviselők szavazásairól a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának minden ülését követően, kivéve a titkos szavazásokat és a zárt üléseken zajlott szavazásokat.

(3) A Szlovák Köztársaság Köztársasági Elnöki Irodája köteles nyilvánosságra hozni

a) a Szlovák Köztársaság elnökének programját, hivatalos útjainak eredményeit, az általa tartott fogadásokat, valamint tartózkodásának helyét,

b) a törvény aláírását vagy annak visszautalását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának,

c) kitüntetések odaítélését,

d) az állami tisztségviselő kinevezése és visszahívása és a lemondás elfogadása,

e) büntetés elengedését vagy mérséklését, a rendeletet a büntetőeljárás leállításáról vagy megkezdésének elengedéséről,

f) a Szlovák Köztársaság Köztársasági Elnöki Irodájának szerkezeti felépítését és alkalmazottainak létszámát.

(4) A Szlovák Köztársaság Kormánya köteles nyilvánosságra hozni a kormányülésen előterjesztett anyagok (javaslatok, jelentések, elemzések) szövegét és a jóváhagyott határozatokat, beleértve az összes mellékletet is.

(5) A minisztériumok, a többi központi államigazgatási szerv és a helyi államigazgatási szervek kötelezően nyilvánosságra hozzák a programanyagaikat, a koncepcionális és stratégiai jellegű anyagokat, valamint a javasolt jogszabályok szövegét azt követően, hogy azokat tárcaközi egyeztetésre bocsátják.

(6) A köteles személynek kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az állam, a közintézmény, a község, a megye vagy közhatalmi intézmény tulajdonában lévő ingatlanok megjelölését, a lakásokat és nem lakáscélú ingatlanokat beleértve, amelyeknek a beszerzési ára nagyobb volt, mint a minimálbér 20-szorosa,^6a) amennyiben a köteles személy ezeket tulajdonba vette vagy más személy, mint közhatalmi szerv tulajdonába ruházta át, az átruházás vagy tulajdonosváltás időpontját és jogcímét, valamint a tulajdont megszerző személy személyi adatait vagy más azonosító adatait, mégpedig az alábbi terjedelemben

a) utónév és családi név, elnevezés vagy üzleti név,

b) tartózkodási cím vagy székhelycím,

c) azonosító szám, amennyiben jogi személyről vagy természetes személyről-vállalkozóról van szó.

(7) A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága köteles nyilvánosságra hozni a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 125-126. cikkelye, valamint 127.a és 129. cikkelye alapján eljárás megindítását kezdeményező, beérkezett beadványokat.

(8) A 2. bekezdés rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók a községi, városi és helyi képviselőtestületekke,^l7) valamint a megyék képviselőtestületeivel kapcsolatos információk nyilvánossá tételére is.

(1) Kötelezően nyilvánosságra hozott szerződés az a szerződés, amelyet a köteles személy köt meg, és amely tartalmaz olyan adatot, amelyet olyan pénzeszközökből szereztek be, melyekkel a közigazgatás jogi személyei gazdálkodnak,^7aa) beleértve a nem állami célalapokat, vagy amely ezen a pénzügyi eszközöknek, állami vagyonnak, községi vagyonnak vagy törvénnyel vagy törvényi rendelkezés alapján létrehozott jogi személyek vagyonának, vagy az Európai Unió pénzeszközeinek felhasználását érinti. 

(2) Kötelezően nyilvános szerződés az az írásos szerződés is, amelyet a köteles személy a 2. § 3. bekezdése alapján köt, s amelyben az állam vagy a köteles személy a 2. § 1. és 2. bekezdése kizárólagos résztvevő vagy amelyben az állam és a köteles személy a 2. § 1. és 2. bekezdése közösen kizárólagos szereplő, vagy amelyben az állam és több köteles személy a 2. § 1. és 2. bekezdése szerint kizárólagos résztvevő és amely a vagyonnal való gazdálkodást érinti; ez nem érvényes, ha a szerződés szokásos üzleti szerződésként köttetett meg a vállalkozási tárgyát érintően vagy a cégnyilvántartásban vagy más hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységet érint.

(3) A szokásos üzleti szerződésként megköttetett szerződés a vállalkozási tárgyát érintően, vagy a 2. bekezdés szerinti köteles személy cégnyilvántartásban vagy más hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységét érintő szerződése helyett az 5. § 5. bekezdése c), d), i), j), r) és s) pontja értelmében nyilvánosságra hozza az ilyen szerződés megkötését; ez nem érvényes abban az esetben, ha a szerződést természetes személlyel kötik, aki nem vállalkozó. Az első mondat szerinti információk közzétételére a 6.,7., 9. és 14. bekezdés alkalmazandó egyforma mértékben.

(4) A kötelezően nyilvánosságra hozott szerződés azon rendelkezéseit, amelyek olyan információkat tartalmaznak, melyeket e törvény alapján nem kell hozzáférhetővé tenni, nem hozzák nyilvánosságra. Hasonlóképpen nem kell nyilvánosságra hozni a kötelezően nyilvános szerződések azon részeit, amelyek műszaki vázlatok, használati útmutatók, rajzok, tervdokumentációk, modellek, az egységár kiszámításának módszereit és mintáit tartalmazzák. Az általános üzleti feltételek rendelkezéseit akkor nem kell nyilvánosságra hozni, ha a kötelezően nyilvános szerződés tartalmának valamely része utal ezekre és párhuzamosan az azonos általános üzleti feltételek rendelkezéseit ugyanaz a köteles személy más, kötelezően nyilvános szerződés kapcsán már nyilvánosságra hozta, és amely már hatályba lépett; az így kötelezően nyilvánosságra hozott szerződés esetében a Szerződések központi regiszterében (a továbbiakban csak „regiszter”) vagy honlapján tartalmazza az utalást a másik, kötelezően nyilvános szerződésre, amely már hatályba lépett.

(5) Nem tekintendő kötelezően nyilvános szerződésnek

a) a szolgálati szerződés,^7b)

b) a munkaszerződés és megbízási szerződés a munkaviszonyon kívüli munkavégzésről;^7c) kötelezően nyilvános szerződés viszont a kollektív szerződés,

c) a tőzsdei kereskedésről és azok közvetítéséről szóló szerződések,

d) az értékpapírokról vagy más pénzügyi eszközökről szóló szerződés,

e) a Szlovák Információs Szolgálat és Katonai Elhárítás hatáskörében megkötött szerződések,

f) azok a szerződések, amelyek célja azon helyek védelmének és biztonságának biztosítása, ahol büntetés-végrehajtási intézetek működnek a szabadságvesztés-büntetés vagy fogság megvalósítása céljából,

g) azok a szerződések, amelyek célja a Szlovák Köztársaságban lévő külföldi képviseleti szervek biztonságának, illetve a Szlovák Köztársaság külföldön tevékenykedő külképviseleti szervei biztonságának bebiztosítása,

h) az Államkincstár hatáskörében megkötött, a pénzügyi és fizetési szolgáltatásokról szóló szerződések,

i) az állam likviditásának biztosítását érintő üzleti szerződések és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződések,

j) hitelszerződés külön előírások szerint,^7ca)

k) a szerződés, melynek célja a gazdasági mobilizáció biztosítása,^7cb)

l) a szerződés, melynek célja a munkaerő-piaci aktív intézkedés megvalósítása vagy az egészségkárosult egyének külön jogszabály szerinti foglalkoztatásának támogatása, és amelyet az alkalmazottal, a munkakeresővel vagy munkára jelentkezővel kötnek,^7cc)

m) a szociális szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés, melyet a szociális szolgáltatást igénylővel kötnek meg,^7cd)

n) a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális felügyeletét érintő, természetes személlyel megkötött szerződés külön jogszabály alapján,^7ce) kivéve az olyan természetes személlyel megkötött szerződést, aki a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális felügyeletét külön jogszabály alapján látja el,^7cf)

o) a hadászati anyagok, fegyverek és lőszerek raktározásáról szóló szerződés, melyet a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma hatáskörében, az általa létrehozott részvénytársaságok vagy fenntartott költségvetési szervezetek kötnek meg,

p) a szerződés, melynek célja a rendőri testület feladatai végzésének biztosítása a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc terén, a nyomozóhatóság, a pénzügyi rendőrség tevékenységének biztosításával összefüggő szerződés, a meghatározott személyek, objektumok és államhatárok védelmének biztosításával összefüggő szerződés,

q) a szerződés, mely ingatlan tulajdonjogának rendezését érinti a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság javára külön jogszabály szerint,^7cg)

r) a szerződés, melynek tárgya művészi teljesítmény vagy műalkotás felhasználása,^7ch) és a szerződés, melyet a köteles személy más művészi szakágban tevékeny természetes személlyel,^7ci)

s) a pénzérmék, érmek, zsetonok vagy ezekhez hasonló tárgyak veréséről szóló szerződés. 

(6) A kötelezően nyilvános szerződést, amelynek résztvevője köteles személy, a regiszterben hozzák nyilvánosságra; ez nem érvényes, ha a Szlovák Nemzeti Bankról és olyan köteles személyről van szó, amely község, nagyobb területi egység, olyan köteles személy, amely az ezek költségvetési vagy támogatott szervezete, vagy olyan köteles személy, amelyben több mint 50%-os tulajdonrészük van.

(7) A köteles személy haladék nélkül elküldi a szerződést a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nyilvánosságra hozatal céljából. A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala felel azért, hogy a nyilvánosságra hozott szerződés az első mondatba foglaltakkal összhangban jelenik meg.

(8) A regiszter a kötelezően nyilvános szerződések nyilvános jegyzéke, amelyet a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala vezet elektronikus formában; a regiszter a közigazgatási informatikai rendszer része.^7d)

(9) A kötelezően nyilvános szerződést, mely nem kerül nyilvánosságra a regiszterben, a szerződést megkötő köteles személy honlapján hozzák nyilvánosságra, mégpedig haladék nélkül azt követően, hogy a szerződés megkötésre kerül, vagy megérkezik az egyetértő nyilatkozat, ha a szerződés érvényességéhez szükséges az illetékes szerv egyetértése. Ha az ilyen személynek nincs honlapja, a szerződést az őt alapító személy honlapján teszik közzé, vagy térítésmentesen a Kereskedelmi Közlönyben.^7e)

(10) Ha a szerződés a megkötését követő, vagy az egyetértés kézbesítésétől – ha érvényességéhez az illetékes szerv jóváhagyása is kell – számított hét napon belül nem kerül nyilvánosságra, a szerződő fél javaslatot nyújthat be a Kereskedelmi Közlönyben való közzétételre.

(11) A köteles személy és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala a szerződő félnek, annak saját kérésére írásos igazolást ad ki a szerződés nyilvánosságra hozataláról; a köteles személy és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala adhat ki igazolást elektronikus formában elektronikus aláírással ellátva vagy garantált elektronikus aláírás fejében külön jogszabály szerint.^7f)

(12) A 11. szakasz szerinti írásos igazolás főként az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szerződés megnevezése,

b) a szerződő felek azonosítási adatai; ha a köteles személytől eltérő szereplő személyes adatairól van szó, a személyi adatokat a 13. bekezdésnek megfelelően hozzák nyilvánosságra,

c) a szerződés tárgyának leírása,

d) a szerződés tárgyának értéke, ha az számszerűsíthető,

e) a szerződéskötés dátuma, esetleg a szerződés megkötésével való egyetértés megadásának dátuma,

f) a szerződés nyilvánosságra hozatalának dátuma.

g) az ingatlan megjelölése a külön jogszabály által előírt terjedelemben,^7fa) ha olyan szerződés került nyilvánosságra, amelynek jogi megszületéséhez, megváltoztatásához vagy megszüntetéséhez ingatlankataszteri bejegyzés szükséges külön törvényi előírás szerint.^7fb)

(13) Ha a szerződés többféle módon is nyilvánosságra került, vagy több szerződő is nyilvánosságra hozta, perdöntő az első nyilvánosságra hozatal. A köteles személy vagy a szerződés résztvevője, aki a 10. bekezdés szerint a közzétételre javaslatot tett, köteles biztosítani a teljes összhangot a közzétett szerződés és a valóság között, valamint a nyilvánosságra nem hozható szerződéstartalmak hozzá nem férhetőségét, ha azok e törvény értelmében nem nyilvánosak; ez nem vonatkozik a köteles személytől eltérő szerződő fél személyes adataira tudományos cím, utónév, családi név, állandó lakhely terjedelemben, illetve az ingatlan azonosító jeleire a külön törvény szerinti terjedelemben,^7fa) ha olyan szerződésről van szó, melynek jogi létrejöttéhez, megváltoztatásához vagy megszűnéséhez külön jogszabály alapján kötelező az ingatlan-nyilvántartói bejegyzés.^7fb)

(14) A kötelezően nyilvános szerződés folyamatosan nyilvánosságra van hozva a kötelezően nyilvános szerződésből fakadó kötelezettségek fennállása teljes időtartamában, legkevesebb azonban öt éven át azt követően, hogy a törvény értelmében hatályossá vált.^7g)

(15) A szerződések regiszterben való megjelentetésének részleteit és az 5.a § 3. bekezdése szerinti tájékoztatás követelményeit a Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben szabályozza.

(1) A köteles személy honlapján, ha ilyennel rendelkezik, főként az alábbi adatokat teszi közzé rendszerezett és jól áttekinthető formában:

a) az áruk, szolgáltatások és munkavégzések elkészült megrendelései kapcsán

1. a megrendelés azonosító adatait, ha a köteles személy számozott megrendeléseket vezet,

2. a várt teljesítés leírását,

3. a megrendelt teljesítés értékének összegét, ahogyan az a megrendelésben fel van tüntetve, vagy a megrendelt teljesítés becsült értékének legfelső határát, valamint azt is, hogy az összeg tartalmazza-e a hozzáadottérték-adót vagy nem,

4. a szerződés azonosítóit, ha a megrendelés kötelezően nyilvános szerződéssel kapcsolatos,

5. a megrendelés elkészítésének dátumát,

6. a megrendelt teljesítés szolgáltatójának azonosító adatait:

6.a) a természetes személy utó- és családi nevét, a természetes személy-vállalkozó üzleti megnevezését vagy a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését,

6.b) a természetes személy állandó lakhelyének címét, a természetes személy-vállalkozó tevékenységének helyszínét vagy a jogi személy székhelyét,

6.c) az azonosító számot, ha ilyennel a megrendelés teljesítője rendelkezik,

7. az adatok a természetes személyről, aki a megrendelést aláírta:

7.a) a természetes személy utó- és családi neve,

7.b) a természetes személy beosztása, ha ilyen beosztás létezik,

b) az áruk, szolgáltatások és munkavégzések elkészült számlái kapcsán:

1. a számla azonosító adatait, ha a köteles személy számozott számlanyilvántartást vezet

2. a számlázott teljesítmény leírását, ahogyan a számlán szerepel,

3. a kiszámlázott teljesítés értékének teljes összegét, ahogyan az a számlán fel van tüntetve, valamint azt is, hogy az összeg tartalmazza-e a hozzáadottérték-adót vagy nem,

4. a szerződés azonosítóit, ha a számla kötelezően nyilvános szerződéssel kapcsolatos,

5. a megrendelés azonosító adatait, ha a számla megrendeléssel függ össze,

6. a számla kézbesítésének dátumát,

7. a számlázott teljesítés szolgáltatójának adatait:

7.a) a természetes személy utó- és családi nevét, a természetes személy-vállalkozó üzleti megnevezését vagy a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését,

7.b) a természetes személy állandó lakhelyének címét, a természetes személy-vállalkozó tevékenységének helyszínét vagy a jogi személy székhelyét,

7.c) az azonosító számot, ha ilyennel a teljesítés kiszámlázója rendelkezik.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti adatokat a köteles személy az áru, szolgáltatás és munka megrendelőjének elkészítését követő 10 napon belül köteles nyilvánosságra hozni; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a megrendelés olyan kötelezően nyilvános szerződéssel kapcsolatos, amely törvény által lépett hatályba.^7g) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti köteles személy a számla kifizetéséről szóló adatokat a teljesítéstől számított 30 napon belül teszi közzé. 

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerint adatok közzétételének kötelezettsége nem vonatkozik az olyan szerződésekkel kapcsolatos megrendelésekre és számlákra, amelyek az 5.a § értelmében nem kötelezően nyilvános szerződések.

(4) A köteles személy köteles az 1. és 2. bekezdés szerinti adatokat a közzétételüktől számított öt éven át folyamatosan közzétett állapotban tartani.

(1) Az 5. § szerinti információkat tömegesen hozzáférhető módon teszik közzé. Ez a kötelesség nem vonatkozik a természetes személyekre és azokra a községekre, melyek nem városi rangúak.⁸⁾ Az 5. § 6. bekezdése szerinti információkat nyilvánosan elérhető helyen kell tartani legalább egy éven át azt követően, hogy tulajdon-átruházásra vagy tulajdonos-váltásra került sor az 5. § 6. bekezdése szerint; ez a rendelkezés nem oldja fel azt a kötelezettséget, hogy ezt az információt az ezen időszak lejártát követően is hozzáférhetővé kell tenni. 

(2) Az 5. § 1. bekezdése szerinti információkat közzé kell tenni továbbá a köteles személy székhelyén és minden további munkahelyén, nyilvánosan hozzáférhető helyen.

(3) Azok a köteles személyek, akik olyan informatikai rendszereket,⁹⁾ amelyek olyan információkat tartalmaznak, melyek nyilvános elérhetőségét külön törvény nem zárja ki,¹⁰⁾ kötelesek az ezen regiszterekben és jegyzékekben tárolt információkat szabadon elérhető internetes oldalon közzétenni. Az ilyen nyilvánosságra hozatal nem sérti a különleges előírásokat.⁹⁾

(4) A köteles személyek az előző bekezdések szerinti információkat más módokon is nyilvánossá tehetik. Az előző bekezdésekben taglalt információkon kívül a köteles személy más információkat is nyilvánosságra hozhat.

(5) Azokon a településeken, amelyeket a speciális törvény meghatároz,¹¹⁾ a köteles személy az információkat a nemzeti kisebbség nyelvén is nyilvánosságra hozza. Ha az ilyen község az 5. § szerint tömeges hozzáférést biztosító módon teszi közzé a tájékoztatást, köteles azt megtenni a nemzeti kisebbség nyelvén is.

(6) Az információk nyilvánosságra hozatalának korlátozására a 8-12. § rendelkezései szolgálnak.

(1) Ha a kérvény tárgya olyan információ, amely korábban már közzétételre került, a köteles személy haladéktalanul, legkésőbb azonban a kérvény benyújtását követő 5. napon a tájékoztatás helyett értesítheti a kérelmezőt azon adatokról, amelyekkel megtalálhatja és megismerheti a már nyilvános információt.

(2) Ha a kérvényező ragaszkodik a közzétett információk elérhetőségéhez, a köteles személy elérhetővé teszi számára azt. Ilyen esetben a hozzáférhetővé tétel határideje azon a napon kezd telni, amikor a kérvényező bejelenti, hogy ragaszkodik az információ közvetlen hozzáférhetőségének biztosításához.

(1) Ha a kért információ a speciális törvény értelmében¹²⁾ titkos, vagy banktitok, illetve adótitok tárgyát képezi a speciális törvény szerint,¹²⁾ melyhez a kérelmezőnek nincs jogosultsága hozzáférni, a köteles személy nem adja ki azt, utalva az erről rendelkező jogszabályra.¹²⁾

(2) Az 5.a § értelmében közzétett szerződés nem számít banktitkot megsértő vagy veszélyeztető eljárásnak.

(1) A természetes személy személyiség és magánéletét érintő információkat, a személyes jellegű írásos, arcképes, képfelvételes, valamint képes-hangos felvételeket, vagy személyes jellegű megnyilvánulásait a köteles személy csak akkor teszi hozzáférhetővé, ha arról a külön törvény így rendelkezik, vagy az érintett személy előzetes írásos beleegyezését követően. Ha az érintett személy már nem él, ilyen beleegyezést a közeli hozzátartozója adhat.¹³⁾ A speciális törvény rendelkezéseit ez nem érinti.¹⁴⁾

(2) A természetes személy külön törvény⁹⁾ alapján, informatikai rendszerekben feldolgozott személyi adatairól a köteles személy csak akkor ad tájékoztatást, ha arra törvény kötelezi, vagy ha ahhoz előzetesen, írásban hozzájárult az érintett személy. Ha az érintett személy jogi cselekvőképességében korlátozva van, a hozzájárulást a törvényes gyámja adhatja meg.¹⁶⁾ Ha az érintett személy elhalálozott, a hozzájárulást csak a közeli hozzátartozója adhatja meg.¹³⁾

(3) A köteles személy a nyilvánosság tájékoztatása céljából elérhetővé teszi azon természetes személyek személyi adatait, akik a külön törvényben⁹⁾ meghatározott módon informatikai rendszerében szerepelnek, amennyiben köztisztségviselők,^16a) a megyei és községi önkormányzat képviselői,^16b) elöljárók állami szolgálatban,^16c) szakértők, akik a Szlovák Köztársaság kormánytagja, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke vagy alelnöke számára oldanak meg feladatokat,^16d) a köz érdekében tevékenységet kifejtő vezető beosztású alkalmazottak,^16e) közhatalmi szerv által alkalmazott vezetők,^16f) szolgálati viszonyban lévő felettesek,^16g) a köztulajdonban lévő eszközök felhasználásáról szóló döntéshozatalban részt vevő értékelő szerv vagy más hasonló testület tagjai.^16h) Az első mondat értelmében nyilvánosak az alábbi adatok:

a) akadémiai cím,

b) utónév,

c) családi név,

d) a tisztség és a tisztségbe történt kinevezés vagy beiktatás napja,

e) munkabeosztás és a tevékenység megkezdésének napja,

f) a tisztség gyakorlásának vagy a munkavégzésnek, valamint az illetékes megbízó szervnek a székhelye,

g) a tisztség gyakorlásáért vagy a munkavégzésért járó bér, fizetés vagy fizetési feltételek, valamint a további pénzügyi juttatások, ha ezeket az állami költségvetésből vagy más közköltségvetésből folyósítják.

(4) Azon személy személyes adatait, aki szolgálati viszonyban álló felettes,^16g) a köteles személy csak olyan terjedelemben és csak a 3. bekezdés szerinti olyan célokra teszi közzé, amelyek nem ütköznek a kötelező titoktartásra külön törvényekben¹⁶ⁱ⁾ előírt szabályozással, és ha ezen információk köztétele nem veszélyezteti a Szlovák Köztársaság biztonságát és védelmét, a közrend védelmét, vagy ezen személyek és szervek feladatteljesítését; ezen esetben a 13. § rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra.

(1) Az üzleti titoknak¹⁷⁾ nyilvánított információkat a köteles személy nem hozza nyilvánosságra.

(2) Nem jelenti az üzleti titok megsértését vagy veszélyeztetését a főként azon információk nyilvánossá tétele

a) amelyek az emberek egészségére, a kulturális és természeti világörökségre,¹⁸⁾ gyakorolt komoly hatásokról szólnak, beleértve a biodiverzitást és az ökológiai egyensúlyt is,¹⁹⁾ 

b) a környezetszennyezést érintik²⁰⁾

c) amelyekben közpénzeken beszerzett dolgokró,^l7a) vagy közforrások, állami vagyon, községi vagyon, megyei vagyon, valamint törvénnyel létrehozott vagy törvény alapján működő, illetve az Európai Unió pénzeszközeit felhasználó jogi személyekről van szó,

d) amelyek az állami támogatásokról²¹⁾ és a 3. § 2. bekezdése szerinti adatokról szólnak

(3) Nem jelenti az üzleti titok megsértését vagy veszélyeztetését a szerződés 5.a § szerinti közzététele sem.

(1) A köteles személy korlátozza az információ közzétételét vagy az információt nem teszi közzé, ha

a) ahhoz olyan személy által jutott, akinek a törvény ilyen kötelezettséget nem ír elő és a köteles személy felszólítását követően írásban közölte, hogy az információ közzétételével nem ért egyet. Ha az információ nyilvánossá tételéhez hozzájárulás megadására jogosult személy a köteles személy felszólítására hét napon belül nem válaszol, azt kell feltételezni, hogy a közzétételhez hozzájárult. Ezekre a következményekre az érintett személyt a felszólításban kimondottan figyelmeztetni kell,

b) törvény²²⁾ rendelkezése alapján nyilvánossá teszi; ha az ilyen törvény értelmében záros határidőn belül nyilvánosságra kerül, csak ezen idő elteltéig,

c) vele megsérthetné a külön törvényben szabályozott²³⁾ szellemi tulajdonvédelmet, kivéve, ha az ezen külön előírások szerinti jogosult személy²³⁾ a köteles személy felszólítására az információ közzétételéhez beleegyezését adja,

d) az a döntőbíróságok tevékenységét érinti, beleértve nemzetközi bírósági szervekét is, valamint a külön jogszabály szerinti²⁴⁾ büntetőjogi eljárásban illetékes szervekét, a rendőri szerv döntését az előkészítési szakaszban a Büntetőjogi perrendtartás ötödik fejezetének második része második cikkelye szerint, és a tájékoztatást a vádemelésről, beleértve a cselekmény leírását is, kivéve a tájékoztatást az ítéletről vagy az eljárás eredményéről, ha ezek nyilvánosságra hozatalát törvény nem tiltja vagy ha a nyilvánosságra hozatal nem veszélyeztet alapjogokat és törvényben védett érdekeket,

e) ha békéltető, választottbírósági vagy döntőbírósági eljárást érint, kivéve a tájékoztatást az ítéletről vagy az eljárás eredményéről, ha ezek közzétételét külön jogszabályok nem tiltják,

f) az védett növény- és állatfajok, ásványkincsek és kövületek előfordulási helyére vonatkozik, ezért a közzététel az élőhelyek megengedhetetlen zavarásával, károsításával vagy megsemmisítésével fenyeget,

g) az ellentétben állna az Európai Közösség és az Európai Unió kötelező érvényű jogi normáinak rendelkezéseivel, melyek a Szlovák Köztársaságot kötik,^24a)

h) az a közhatalmi ellenőrző szervek külön jogszabály szerinti^24b) ellenőrző tevékenységének, felügyeletének vagy felülvizsgálatának végrehajtására vonatkozik, kivéve az ellenőrzés, felügyelet vagy felülvizsgálat eredményét, ha azt külön jogszabály^24b) nem tiltják,

i) a dokumentáció olyan adatokat tartalmaz, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala lehetőséget adna nukleáris berendezések, más rendkívüli fontosságú objektumok és fontos objektumok működése megzavarásának vagy megsemmisítésének megtervezésére és kivitelezésére.^24c)

(2) Az a) pont szerinti rendelkezéseket nem alkalmazzák, ha olyan információkról van szó, amelyek közforrásokból lettek beszerezve,^7a) vagy amelyek közpénzek, állami vagyon, községi vagyon, megyei vagyon, illetve törvénnyel létrehozott vagy törvényi alapon működő jogi személyek, vagy az Európai Unió pénzeszközeinek felhasználását érintik.

(3) Azon információk közzététele során, melyeket a köteles személy harmadik személytől szerzett be kötelessége teljesítéséhez, külön törvény alapján,²⁵⁾ melynek értelmében a köteles személyre titoktartási kötelezettség vonatkozik, vagy más, az információ nyilvánosságra hozatal elleni védelmét vagy a visszaélés elleni védelmet szolgálja, jelen törvény értelmében azonban nyilvánosságra hozható, a köteles személy csak azon információkat teszi közzé, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a feladataihoz.

A köteles személy az információhoz való hozzájutás jogát minden esetben úgy korlátozza, hogy a kért tájékoztatást, a kísérő információkat is beleértve közreadja, kivéve belőle azokat az adatokat, amelyeket a törvény meghatároz. Az információ közzétételének megtagadása csak addig áll fenn, amíg a közzététel megtagadásának oka is fennáll.

Az információ e törvény szerinti közzététele nem tekinthető a külön törvénnyel szabályozott titoktartási kötelezettség megszegésének.²⁶⁾

(1) A kérvényt írásban, szóban, faxon, elektronikus postán vagy más, technikailag kivitelezhető módon lehet benyújtani.

(2) A kérvényben egyértelművé kell tenni, mely köteles személynek szól; a kérelmező utónevét, családi nevét, elnevezését vagy üzleti megnevezését, annak lakcímét vagy székhelyét; a kért információkat és azok elérhetővé tételének javasolt módját.

(3) Ha a kérvény nem tartalmazza a 2. bekezdésben előírt elemeket, a köteles személy haladéktalanul felszólítja a kérelmezőt ezek pótlására. Kioktatja arról is, hogyan kell a kiegészítéseket megtennie. Amennyiben a kérelmező a köteles személy felszólítását követően nem egészíti ki kérvényét, és az információt e hiányok miatt nem lehet hozzáférhetővé tenni, a köteles személy a kérvényt ad acta teszi.

(4) A kérvény benyújtásának napja az a nap, amikor a köteles személynek bejelentik, hogy az érintett ügyben cselekednie kell. 

(5) Külön kérésre a köteles személy írásos bizonylatot állít ki a kérvény benyújtásáról és közli az információ közreadásáért kiszámlázásra kerülő összeg várható nagyságát.

(1) Ha a köteles személy, akihez a kérvényt címezték, a kért információkkal nem rendelkezik, de tudomása van róla, hol lehet elérni a kért információt, a kézhezvételtől számított öt napon belül továbbküldi a kérvényt annak a köteles személynek, akinek a birtokában van a kért információ, ellenkező esetben a kérvényt határozatban elutasítja (18. §).

(2) A kérvény továbbküldéséről a köteles személy haladéktalanul értesíti a kérvényezőt.

(3) A kérvény intézésének határideje újonnan attól a naptól kezdődik, amikor a köteles személy kézhez kapta a továbbküldött kérvényt.

(1) A tájékoztatást elsősorban szóban adják meg, lehetővé téve a betekintést az iratokba, beleértve másolat vagy kivonat készítését, az adatok lemásolását műszaki adathordozóra; a kért adatokat tartalmazó iratok másolatának elérhetővé tételével telefonon, faxon, postán, elektronikus postán keresztül. Ha az információ nem adható meg a kérvényező által javasolt módon, a köteles személy a közreadás más módjáról állapodik meg a kérvényezővel. 

(2) Az információ közzététele vak vagy gyengénlátó kérvényező esetében akkor valósul meg, ha azt

a) vakírással (Braille-írással) vagy

b) nagyméretű betűtípussal állítják ki.

(3) A vak személynek joga van az információ közzétételét a 2. bekezdés a) pontja szerinti formában kérni. A kérvény előterjesztésekor benyújtja a súlyosan egészségkárosult személy piros sávval ellátott igazolványának másolatát, melynek a hátulján szerepel az egészségkárosultságot megjelölő „Nevidiaci – Blind” (Vak – Blind) felirat.

(4) A gyengénlátó személy jogosult kérni az információ közzétételét a 2. bekezdés b) pontja szerinti formában. A kérvény előterjesztésekor benyújtja a súlyosan egészségkárosult személy igazolványának másolatát.

(5) Ha a 2. bekezdés szerinti személy kérvényében feltünteti, hogy az információ hozzáférhetővé tételét számára elérhető módon kéri, a köteles személy köteles az információt a kért elérhető formában hozzáférhetővé tenni számára. Az a köteles személy, akinek nem áll rendelkezésére speciális, a vakírás nyomtatására alkalmas technikai berendezés, felkérhet más, ilyen felszereléssel rendelkező személyt a nyilvánosságra hozandó tájékoztatás haladéktalan lefordítására. Ha akkora terjedelmű tájékoztató anyagról van szó, amely meghaladná az arányos terjedelmet a kérelmező számára elérhető formában, a köteles személy az információt vagy annak egy részét más, alkalmas formában teszi elérhetővé a 16. § 1. bekezdése szerint. A köteles személy nem jogosult arra, hogy a hozzáférhetővé tételre kért információ egészének terjedelmét korlátozza, ha arra a kérelmezőnek a törvény értelmében joga van.

(6) Ha a kérelmező személy siket vagy nagyothalló, kérvényében feltünteti a 16. § 1. bekezdése értelmében, hogy milyen formában kéri az információ elérhetővé tételét.

(7) A 3., 4. és 6. bekezdés szerinti kérvényező és a köteles személy megállapodhatnak az információ elérhetővé tételének más módjában is.

(8) Ha a kérelmező a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát és akinek joga van a nemzeti kisebbség nyelvének használatára külön törvény értelmében,¹¹⁾ a külön törvényben megszabott községek¹¹⁾ amennyiben az lehetséges, a tájékoztatást a nemzeti kisebbség nyelvén is közzé teszik.

(9) A köteles személy lehetővé teszi, hogy bárki, jogi vagy más egyéb indok vagy érdek felmutatása nélkül, betekintsen az iratokba és dokumentumokba, azokból jegyzeteket, kivonatokat vagy másolatokat készítsen.

(10) A köteles személy olyan intézkedéseket hoz, hogy a dokumentációba való betekintéssel ne sérüljenek a 8. § 12. bekezdése szerinti kötelezettségek.

(1) Az információ közzétételét kérő kérvényt a köteles személy haladék nélkül, legkésőbb azonban a kérvény benyújtását követő nyolcadik napon, vagy hiányok pótlása esetén a 14. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően a nyolcadik napon elintézi, vagy 15 napon belül, ha az információ hozzáférhetőségét kérő vak személynek a 16. § 2. bekezdése a) pontja szerinti formában kerül kiadásra, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.

(2) Komoly okokból a köteles személy meghosszabbíthatja a határidőt (1. bekezdés), legfeljebb azonban 8 munkanappal, illetve 15 munkanappal akkor, ha az információ hozzáférhetőségét vak személy kéri a 16. § 2. bekezdése a) pontja szerinti formában. Komoly oknak számít:

a) ha a kért információk kikeresése és összegyűjtése más helyen történik, mint a kérvényt intéző köteles személy székhelye,

b) ha több különálló vagy eltérő jellegű információ hozzáférhetőségét kérik egyszerre ugyanabban a kérvényben,

c) ha bizonyítható technikai akadályai vannak a hozzáférésre váró információk kikeresésében és elérhetővé tételében, melyekről feltételezhető, hogy a meghosszabbított határidőben kiküszöbölhetők.

(3) A határidő meghosszabbításáról a köteles személy haladéktalanul értesíti a kérvényezőt, legkésőbb azonban a határidő (1. bekezdés) lejártáig. Az értesítésben feltünteti az okokat is, amelyek a határidő meghosszabbításához vezettek.

(1) Ha a köteles személy a kért információt a 16. §-ban meghatározott módon és terjedelemben, a megadott határidőn belül kiadja, a határozatot írásban rögzíti az iratban. Az ilyen határozat ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. 

(2) Ha a köteles személy a kérvénynek akár csak egy részkérdésben nem tesz eleget, a meghatározott törvényi határidőn belül köteles erről írásos határozatot kiadni. Határozatot abban az esetben nem ad ki, ha a kérvényt ad acta tette (14. § 3. bek.).

(3) Ha a köteles személy a kérvény intézésének törvényi határidején belül a tájékoztatást nem adta meg, vagy nem adott ki határozatot, sem az információt nem tette elérhetővé, feltételezhető, hogy az információnyújtást elutasító határozatot adott ki. Ilyen esetben a határozat kézbesítése napjának a kérvény elintézésére megszabott törvényi határidőt (17. §) követő 3. nap számít.

(4) Ha a köteles személy (2. § 3. bek.) a kérésnek akár csak részben nem tesz eleget, haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül javaslatot tesz határozat kiadására (2. bek.) annak a személynek, amely azt létrehozta, vagy amelyikkel szerződést kötött a feladatok ellátásáról a környezetvédelem területén.

(1) A köteles személy információnyújtásról meghozott elutasító határozata ellen, vagy a kérvényről való döntés határidejének elvesztegetése ellen (17. §) a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezést ahhoz a köteles személyhez kell benyújtani, amely a határozatot kiadta, vagy amelynek azt ki kellett volna adnia. 

(2) A köteles személy határozata ellen benyújtott fellebbezésről a határozatot kiadó vagy azt elmulasztó köteles személy felettese dönt. Ha községi hivatali határozatról van szó, a fellebbezésről a polgármester dönt. Központi államigazgatási szerv határozata ellen ellenvetés nyújtható be, melyről a központi államigazgatási szerv vezetője dönt.

(3) A fellebbviteli szerv a fellebbezésről a köteles személy általi kézhezvételtől számított 15 napon belül dönt. Ha a fellebbviteli szerv e határidőn belül nem hozza meg határozatát, azt kell feltételezni, hogy a fellebbezést elutasította és a megtámadott határozatot helybenhagyta; az ilyen határozat kézbesítése napjának a törvényi határidő leteltét követő 2. napot kell tekinteni.

(4) A kérvényt elutasító határozat felülvizsgáltatható bírósági eljárásban külön törvény alapján.²⁷⁾

A köteles személy a kérvényekről nyilvántartást vezet úgy, hogy azok tükrözzék a kérvények intézése ellenőrizhetőségéhez szükséges adatokat és a leggyakrabban kért információkat is. A nyilvántartásnak főként az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a kérvény benyújtásának keltezését,

b) a kért információt és az információ megadásának javasolt módját,

c) a kérvény elintézésének eredményét (az információ megadása, határozat meghozatala vagy a kérvény továbbutalása),

d) jogorvoslati eszköz benyújtása.

(1) A tájékoztatásnyújtás ingyenes, kivéve a másolatkészítés, a műszaki adathordozó beszerzésének, valamint a tájékoztatás kérelmezőhöz való eljuttatásának költségeit, a térítés ezeknek az árát nem haladhatja meg. Az érzékszervi fogyatékos kérelmező számára érzékelhető módon történő információnyújtás költségeit a köteles személy viseli.

(2) A köteles személy eltekinthet a térítés kiszabásától.

(3) A információnyújtásért kiszabható térítési díjakat részletesen a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának általános érvényű rendelete szabályozza. 

(4) A térítések a köteles személy bevételét képezik.

(1) Szabálysértést az követ el, aki

a) tudatosan ad ki és tesz közzé hamis vagy nem teljes tájékoztatást,

b) határozat meghozatalával vagy utasítással, illetve más intézkedéssel megsérti az információhoz való szabad hozzáférés jogát,

c) megsért más, az e törvényben megszabott törvényi kötelességet.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért 1 650 euróig terjedő büntetés és a tevékenységtől való két évig terjedő eltiltás szabható ki.

(3) Az 1. bekezdés szerint szabálysértési eljárás csak az érintett személy, annak törvényes képviselője vagy gyámja (a továbbiakban csak „indítványozó”) kezdeményezésére folytatható le. Az indítványozó szereplője a szabálysértési eljárásnak.

(4) A beadványban fel kell tüntetni, ki az érintett személy, kit tart elkövetőnek az indítványozó, az mikor és milyen módon követte el a szabálysértést.

(5) Az ezen törvény szerinti szabálysértéseket a körzeti hivatal tárgyalja.

(6) A szabálysértésekre és azok letárgyalására az általános szabálysértési eljárási szabályok vonatkoznak.^27a)

(1) Információ további felhasználásáról olyan információ felhasználása esetén beszélünk, amely a köteles személynek a 3. bekezdés értelmében a rendelkezésére áll, vállalkozási célra vagy nem vállalkozási célra, eltérően attól az eredeti céltól, amelyre a köteles személy feladatai teljesítése során az információt elkészítette. Nem számít további információ-felhasználásnak a 3. bekezdés szerinti köteles személyek közötti információcsere a feladatok teljesítése során; ez nem vonatkozik a 21.f § 6. bekezdésének rendelkezéseire. 

(2) Az 1. bekezdés szerinti információnak számít bármely tartalom vagy annak része, főként az iratanyagban rögzített feljegyzés, az elektronikus formában tárolt feljegyzés, a hangfelvétel formában tárolt feljegyzés, az audio-vizuális felvétel vagy az audio-vizuális alkotás, bármilyen formában, bármilyen hordozón rögzítve; nem számít információnak az 1. bekezdés szerint a számítógépes program. 

(3) Az 1. bekezdés szerinti köteles személy a 2. § 1. bek. szerinti köteles személy, az a jogi személy, aki teljesíti a 4. bek. szerinti követelményeket, valamint a jogi személyek társulása, ha annak legalább az egyik tagja köteles személy a 4. bekezdés vagy a 2. § 1. bekezdése értelmében.

(4) A 3. bekezdés értelmében jogi személy az a személy, amelyet közérdek teljesítése céljából hoztak létre vagy alapítottak, és amelynek nincs ipari vagy üzleti jellege, és 

a) teljes egészében vagy nagyrészt a 2. § 1. bek. szerinti köteles személy költségvetéséhez kapcsolódik,

b) a 2. § 1. bek. szerinti köteles személy fennhatósága alatt áll,^27b) vagy

c) a képviseleti szerveinek, irányító szerveinek vagy ellenőrző szerveinek több mint a felét a 2. § 1. bek. szerinti köteles személy választja meg vagy nevezi ki.

(5) Amennyiben a továbbiakban a törvény másként nem rendelkezik, az információ további felhasználásához történő rendelkezésre bocsátására arányosan vonatkoznak a 2-21.a §-ok rendelkezései.

(1) A külön rendelkezések az információ további felhasználásáról nem vonatkoznak az információra, 

a) amelyet nem a jelen törvény rendelkezései szerint bocsátottak rendelkezésre, kivéve a 11. § 1. bek. c) pontját,

b) amelynek elkészítése nem tartozik a köteles személy törvényben megszabott feladatai közé, 

c) amelyre más személynek, nem a köteles személynek vagy szellemi tulajdonvédelmi joga külön jogszabályok szerint;²³⁾ ez nem érvényes, ha a külön jogszabályok²³⁾ szerint jogosult személy a hozzájárulását adta,

d) mellyel olyan közjogi intézmény rendelkezik, amely a nyilvánosságnak nyújt szolgáltatást rádióadás és televízióadás formájában, valamint az általa létrehozott jogi személyekre, melyek a sugárzás terén nyújtanak közszolgáltatásokat,^27c)

e) amely oktatási intézménynek vagy kutatóintézetnek, mint például iskolának,^27d) felsőoktatási intézménynek,^27e) valamint kutatást és fejlesztést biztosító személynek áll rendelkezésére; ez nem vonatkozik az információra, amellyel olyan akadémiai könyvtár^27ea) rendelkezik, ami a köteles személy szervezeti egysége vagy része,

f) amellyel kulturális intézmény rendelkezik; ez nem vonatkozik az információra, amellyel olyan múzeum,^27f) képtár,^27f) könyvtár^27g) és levéltár^27h) rendelkezik, ami köteles személy vagy köteles személy hozta létre,

g) amelynek közzététele veszélyeztetné a Szlovák Köztársaság biztonságát vagy védelmét, vagy külpolitikai érdekeit, 

h) amelyek katasztrófamentési és evakuációs tervekre vonatkoznak, valamint a köteles személy fizikai és létesítményi biztonságának fenntartására vonatkozó dokumentumok, vagy amelyeknek a közzététele veszélybe sodorná a köteles személy informatikai rendszereinek biztonságát, főként a dokumentációt a felhasználói jelszavakról, a sérülékenységi elemzésekről, az adott időben működő informatikai rendszer kockázatairól, a penetrációs (betörési) tesztek eredményeiről, az informatikai rendszer biztonsági beállításáról, a biztonságpolitikáról,^27j) az informatikai biztonság megteremtésének dokumentumairól és a biztonsági tervről.^27k)

i) amelynek hozzáférhetővé tételét a meghatározott tárgyhoz való viszonyában külön jogszabályok^27ka) korlátozzák, vagy amelynek hozzáférhetővé tételéhez elengedhetetlen a külön jogszabály^27kb) szerinti törvényes feltételek teljesítése,

j) amely kizárólag logókat, heraldikai jeleket és méltóságjeleket tartalmazó dokumentum része.

(2) A külön jogszabályi rendelkezések az információ további felhasználásáról nem vonatkoznak a jelen törvény vagy külön jogszabály^27l) szerint közzétett információk használatára, valamint a 14. § szerinti kérvény alapján nyújtott információk használatára.

(1) A köteles személy az információ további felhasználásának céljára köteles az információt hozzáférhetővé tenni kérelem alapján. Az információt annak további felhasználása céljából a köteles személy kérelem nélkül is közzéteheti.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az információra, amelyre szellemi tulajdonvédelmi joga van a múzeumoknak, képtáraknak, akadémiai könyvtáraknak és a levéltáraknak, és amelyeket külön jogszabály szerint^27la) más személyek javára kezelhetnek. A múzeumok, képtárak, könyvtárak, akadémiai könyvtárak és levéltárak hozzáférhető tehetik az előző mondat szerinti információkat, erről tájékoztatást tesznek közzé a webhelyükön, ha ilyennel rendelkeznek, egyébként pedig a 6. § 2. bekezdése szerint.

(3) Ha köteles személy információt tesz hozzáférhetővé annak további felhasználása céljából, haladéktalanul közli a központi közigazgatási portál üzemeltetőjével^27m) az adatokat a webhelyekről és azokról a helyekről, ahol elérhetők a további információ-felhasználásra vonatkozó tények, főként a 21.e § 5. bek., a 21.f § 7. és 8., valamint a 21.k § 5. bek. szerintiek. A központi közigazgatási portál üzemeltetője ezeket az adatokat haladéktalanul nyilvánosságra hozza a központi közigazgatási portálon.

(1) A köteles személy köteles azonos feltételek mellett elérhetővé tenni az információkat minden kérvényezőnek az információk további felhasználásának céljából.

(2) A köteles személy és más személy megállapodásának rendelkezéseit, amelyek az információ további felhasználását más kérvényezők esetében korlátozzák, beleértve a kizárólagos újrafelhasználás jogát is (a továbbiakban „az további felhasználás korlátozása”) meg kell semmisíteni.

(3) A 2. bekezdés rendelkezését nem alkalmazzák, ha a további felhasználás korlátozása közérdekű szolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen. A köteles személy legalább háromévente egyszer köteles felülvizsgálni a további felhasználás előző mondat szerinti korlátozásának indokait, a felülvizsgálat eredményéről pedig indoklással ellátott feljegyzést készít.

(4) A 2. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a további felhasználás korlátozása a kulturális erőforrásoknak a köz- és magánszféra közötti együttműködése által finanszírozott digitalizációjára vonatkozik. Ha a köteles személy 10 évnél hosszabb időszakra szóló kizárólagos hozzáférést ad, a tizenegyedik évben és minden ezt következő hét évben felülvizsgálja a további felhasználás korlátozásának indokait, a felülvizsgálat eredményéről pedig indoklással ellátott feljegyzést készít. Az információk további felhasználásában kizárólagos hozzáféréssel rendelkező személy köteles a köteles személy részére térítésmentesen másolatot szolgáltatni a digitalizált kulturális örökség tárgyáról, ami a kizárólagosság idejének letelte után hozzáférhetővé válik a további felhasználás céljára.

(5) A köteles személy nyilvánosságra hozza azokat a szerződéseket, amelyek tartalmazzák az további felhasználás korlátozását a 3. bekezdés szerint; ha rendelkezik ilyennel, a saját honlapján, egyébként a 6. § 2. bekezdése szerint. A kötelezettsége az olyan információkat tartalmazó szerződések nyilvánosságának megtagadására, melyek a jelen törvény értelmében nem nyilvánosak, beleértve a köteles személytől eltérő másik fél személyi adatait az 5.a § 13. bekezdése szerint, szintén érvényben marad.

(1) A köteles személy az információ további felhasználását lehetővé teheti feltételek meghatározása nélkül, vagy bizonyos feltételekkel. Ha a köteles személy az információt a 21.d § 1. bek. második mondata szerint kérelem nélkül teszi közzé annak további felhasználása céljából és nem határozza meg a további felhasználás feltételeit, a hozzáférhetővé tett, külön jogszabály szerint^27la) védett információkhoz fűződő viszonyban  nyilvános felhasználási szerződés^27ma)  kerül megadásra, ami a megadás idején ismert összes felhasználási módra vonatkozik korlátlan terjdelemben és a tulajdonjogok teljes időtartamában.

(2) Az információk további felhasználásának feltételei tartalmazzák

a) az elérhetőség feltételeit,

b) a kérvényező kötelességeit az további felhasználás esetére.

(3) A 2. bekezdés a) pontja szerinti elérhetőség feltételei elsősorban technikai követelmények, amelyek teljesülése szükséges az információk további felhasználhatóságának biztosítására.

(4) A 2. bekezdés b) pontja szerinti kérvényezői kötelességek a további felhasználás esetére főként a köteles személy megjelölése, amely az információt további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátotta, valamint az információ tartalma megváltoztatásának korlátozása lehet. Nem tekinthető az információ tartalmi megváltoztatásának a hibás vagy elavult információ kijavítása, az információk összekapcsolása más információkkal, sem feltöltésük más információkkal, ha az eredeti információ ki van jelölve.

(5) Az információ további felhasználásának feltételeit a köteles személy úgy határozza meg, hogy összhangban legyen a közigazgatás információs rendszerének szabványaival,²⁷ⁿ⁾ senkit ne diszkrimináljon, és az információ további felhasználását csak a szükséges mértékben korlátozza.

(6) A köteles személyre, aki az információt a továbbiakban olyan vállalkozási célra használja, mely eltér a köteles személy feladatteljesítési körétől, ugyanolyan kötelességek vonatkoznak, mint arra a kérvényezőre, aki az információt a továbbiakban vállalkozási célból használja fel.

(7) A köteles személy az információk további felhasználásának feltételeit a honlapján teszi közzé, ha ilyennel rendelkezik, egyébként a 6. § 2. bekezdése szerint hozza nyilvánosságra.

(8) Ha a köteles személy megszünteti vagy megváltoztatja az információk további felhasználásának feltételeit, haladéktalanul tájékoztat erről a webhelyén, ha ilyennel rendelkezik, egyébként pedig a 6. § 2. bekezdése szerint.

(1) A köteles személy a további felhasználás céljára az információt olyan formában és módon teszi hozzáférhetővé, ahogy azt számára a technikai feltételek lehetővé teszik; de elsősorban elektronikus formában, és ha ez lehetséges és megfelelő, akkor automatizált feldolgozást^27nb) lehetővé tevő nyílt adatként,^27na) a metaadatokkal^27nc) együtt. A formátumoknak és a metaadatoknak a lehető legnagyobb terjedelemben kellene teljesíteniük a formai műszaki szabványokat, amelyek alatt a jelen törvény céljaira olyan írásos szabályok értendők, amelyek a különböző szoftverek kölcsönös szolgáltatás-nyújtási és hatékony együttműködési képességeinek bebiztosítására vonatkozó követelmények részletes specifikációit írják le.

(2) A köteles személy nem köteles az további felhasználásra szánt információkat a kérvényező által meghatározott kritériumoknak megfelelő szerkezetben és formában^27o) szerkesztve biztosítani, és nem köteles speciális technikai feltételeket biztosítani azok összekapcsolásához vagy a kérvényezőhöz való eljuttatásához, amennyiben a kérvényező elvárásai meghaladják az egyszerű műveletek kereteit. A köteles személy nem köteles folytatni az információk elkészítését és megőrzését más személy általi további információ-felhasználás céljából.

(1) A kérvényező, aki az információ további felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján kéri az információ elérhetőségét, a kérvényben a 14. § 2. bek. szerinti követelményeken kívül feltünteti az adatokat arról is, hogy

a) az információkat az információk további felhasználására vonatkozó rendelkezések szerint kéri,

b) az információkat vállalkozási vagy nem vállalkozási célokra használja fel. 

(2) Ha a kérvény nem tartalmazza az 1. bekezdés szerinti adatokat, a köteles személy azt a 14. § rendelkezései szerint intézi. 

(1) A kérvény elintézésének határideje 20 munkanap. Komoly okokból a köteles személy ezt a határidőt meghosszabbíthatja, legfeljebb azonban 20 munkanappal. A határidő meghosszabbítását a köteles személy köteles haladéktalanul közölni a kérvényezővel, legkésőbb a kérvény benyújtásától vagy a kérvény hiányosságainak kiküszöbölésétől számított 21. napig. Az értesítésben fel kell tüntetni a határidő meghosszabbításának indokait.

(2) Ha a köteles személy az információk további felhasználására vonatkozóan feltételeket határozott meg, a benyújtott kérvény alapján megvizsgálja, hogy a kérvényező teljesíti-e ezeket a feltételeket, és amennyiben megfelel a követelményeknek, határozattal hozzáférhetővé teszi az információkat további felhasználás céljára; egyéb esetben a kérvényt határozattal elutasítja. A kérvényt határozattal elutasítja akkor is, ha a kért információk a 21.c és 21.d § értelmében nem hozhatók nyilvánosságra; ha a 21.c § 1. bek. c) pontja szerinti információról van szó, a köteles személy írásban tudatja a kérvényezővel, ki a szellemi jogvédelem alatt álló tulajdon birtokosa, amennyiben a köteles személynek erről tudomása van. A szellemi tulajdon birtokosának személyéről való tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a múzeumokra, képtárakra, könyvtárakra, akadémiai könyvtárakra és a levéltárakra.

(3) Ha a köteles személy az információk további felhasználásával kapcsolatosan nem határozott meg feltételeket, és a 21.d § alapján tesz elérhetővé információkat,

a) határozatban mondja ki az információk további felhasználásának feltételeit a kérvény intézésére az 1. bekezdésben megszabott határidőn belül, és párhuzamosan ezen feltételeket közzéteszi a 21.f § 7. bekezdése szerint, vagy

b) azonos határidőn belül határozattal közzéteszi az információkat az további felhasználás céljaira. 

(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a kérvény elintézési határideje azon a napon kezd telni, amikor a kérvényező benyújtja jelentését, hogy az információk további felhasználása elérhetővé tételének feltételeit teljesítette.

(5) Ha a kérvényező az információk további felhasználásának feltételeit már nem teljesíti, a köteles személy megszünteti a jogát az információk további felhasználására.

(1) A köteles személy döntése ellen fellebbezés nyújtható be

a) a 18. § 3. bekezdése szerint,

b) a kérvény elutasítása ellen a 21.i § 2. bekezdése szerint, 

c) az információ további felhasználásának megszüntetése ellen a 21.i § 5. bekezdése szerint.

(2) A fellebbezés akkor megengedhető, ha a köteles személy elérhetővé teszi az információt további felhasználás céljára, de a kérvényező úgy véli, nem voltak betartva az egyenlő bánásmód elvei a 21.e § 1. bekezdése szerint vagy a térítés összege nem a 21.k § szerint volt meghatározva.  

(1) Az információk további felhasználásáért fizetett térítési díj a köteles személy bevétele, és lehet egyszeri vagy ismétlődő.

(2) Az információk további felhasználásáért fizetett térítési díj összege nem lépheti túl az információk elérhetővé tételével kapcsolatos célirányos, az új, vagy létező közvetlen vagy közvetett kapcsolatfelvételt lehetővé tevő, vagy a kérvényezőt a köteles személy adatbázisával összekötő kapcsolat, a másolatkészítés, a műszaki adathordozók beszerzésének, az információ kérvényezőhöz való kézbesítésével kapcsolatos és az elvégzendő emberi munkával arányos költségeket. Az előző mondat szerinti emberi munka költségét az óraszám szerint kell kiszámolni az előző naptári év minimális órabére alapján, ami külön jogszabályban^27p) kerül meghatározásra. A 21.e § 1. és 21.f § 5. bekezdését azonos módon kell alkalmazni.

(3) A 2. bekezdés szerint meghatározott célirányos költségek 5%-át meg nem haladó pótdíjat az a köteles személy jogosult felszámolni, amely

a) bevételt keletkeztet, amellyel fedezi a közfeladatai ellátásával kapcsolatosan keletkező költségek lényeges részét,

b) múzeum, képtár, könyvtár, akadémiai könyvtár vagy levéltár.

(4) A 3. bekezdés szerinti pótdíjat a köteles személy főként a kérvényezők információkhoz való szabad hozzáférése feltételeinek javítására fordítja, elsősorban speciális műszaki kapcsolatok vagy csatlakozások kiépítésére vagy felújítására, vagy az információk elektronikus formára való átalakítására, amennyiben a köteles személy finanszírozási módja lehetővé teszi számára a pótdíjjal való gazdálkodást.

(5) A köteles személy a 2. bekezdés szerinti térítési díj és a 3. bekezdés szerinti pótdíj összegét webhelyén teszi közzé, ha ilyennel rendelkezik, egyébként a 6. § 2. bek. szerint hozza nyilvánosságra.

(6) Ha a kérvényező kéri, a köteles személy írásban közli vele azokat az adatokat, amelyek alapjául szolgáltak a 2. bekezdés szerinti térítési díj megszabásához.

(7) A köteles személy a 2. bekezdés szerinti térítési díj vagy a 3. bekezdés szerinti pótdíj befizetésétől eltekinthet; köteles viszont az összes azonos fajta kérvény esetében azonos módon eljárni.

Az Európai Unió intézményei részére való jelentéstétel céljaira a köteles személy a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának kérésére megadja a szükséges információkat az információ további felhasználásával kapcsolatban, főként az információk elérhetőségéről azok további felhasználásának céljából, a hozzáférhetővé tételük feltételeiről és a beadott jogorvoslati eszközökről.

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti eljárásokban a közigazgatási eljárás általános előírásai érvényesek.²⁸⁾

(2) Az állami levéltárakban őrzött információk közzétételét külön törvény szabályozza.²⁹⁾

(3) A 21.b-21.k §-ok rendelkezéseit az információkhoz való szabad hozzáférés eseteire csak kérvény alapján alkalmazzák a 21.h § értelmében.

E törvény a jogrendbe illeszti az Európai Unió mellékletben csatolt kötelező érvényű jogi irányelveit.

Az 5. § 6. és 7. bekezdése szerinti kötelező nyilvánosságra hozatal annak a vagyonnak az átruházására vagy átadására vonatkozik, amelyre 2006. január 2-át követően került sor, és azokra az eljárásokra, amelyeket 2006. január 2-át követően indítványoztak. Az 5. § 6. és 7. bekezdése szerinti, e törvényben lefektetett információnyújtási kötelezettség vonatkozik annak a vagyonnak az átruházására vagy átadására is, amely 2006. január 2-át megelőzően valósult meg, és azokra az eljárásokra is, amelyeket 2006. január 2-át megelőzően indítványoztak.

(1) E törvény rendelkezései vonatkoznak a 2011. január 1-jétől kötelezően nyilvánosságra hozott szerződésekre, a 2011. január 1-je utáni áru- és szolgáltatás-megrendelésekre, és a 2011. január 1-jét követően kézbesített vagy kifizetett számlákra. 

(2) Az 5.a § értelmében kötelezően nyilvános szerződések közé 2011. július 31-ig nem tartozik bele az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződés.³⁰⁾

Ezen törvény rendelkezései a 2012. január 1-je után megkötött kötelezően nyilvános szerződésekre, a 2012. január 1-je után készített áru- és szolgáltatási megrendelésekre, valamint a 2012. január 1-je után kikézbesített vagy befizetett számlákra vonatkoznak.

(1) A köteles személy és más személy között 2012. november 30-áig fennálló megállapodások, amelyek a további felhasználást korlátozzák, 2012. december 1-jén érvényüket vesztik; ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a további felhasználás korlátozására a 21.e § 3. bekezdése szerint kerül sor. A köteles személy és más személy által 2012. december 1-je előtt megkötött megállapodásokat, amelyek további felhasználásának korlátozására a 21.e § 3. bek. szerint került sor, a köteles személy, ha rendelkezik ilyennel, a honlapján nyilvánosságra hozza, egyéb esetekben a 6. § 2. bekezdése szerint hozza nyilvánosságra, legkésőbb 2012. december 31-éig.

(2) A köteles személy nem kötheti feltételekhez az információ további felhasználását feltételek meghatározásával, ha olyan információról vagy információk halmazáról van szó, amelyek 2012. december 1-je előtt nyilvánosan hozzáférhetők vagy a köteles személy által közzétettek voltak, vagy jelenleg azok.

(3) A jelen törvény szerint, vagy külön jogszabály szerint^27l) nyilvánosságra hozott, vagy a 14. § szerinti kérvény alapján 2012. december 1-je előtt elérhetővé tett információt vállalkozói vagy nem vállalkozói célokra továbbra is fel lehet használni.

A köteles személy és más személy között 2016. január 1-je előtt megkötött, a további felhasználás korlátozását tartalmazó megegyezés annak az időszaknak a leteltével fejeződik be, amelyre megkötötték, de legkésőbb 2043. július 18-án; ez nem érvényes, ha a további felhasználás korlátozásáról van szó a 21.e § 3. vagy 4. bek. szerint a 2016. január 1-je után érvényes változatban.

1. Megszűnik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 171/1998. számú, a környezetre vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló törvénye. 

2. Megszűnik a Szlovák Köztársaság Kormánya Tt. 118/2011. sz. rendeletének hatálya, mely megszabja, hogy mekkora értékű áru- és szolgáltatás-megrendelések, illetve áru- és szolgáltatásszámlák esetén nem kell nyilvánosságra hozni megrendelőket és a számlákat.

A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. számú törvénye a szabálysértésekről a  Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 524/1990. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 295/1992. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 266/1992. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 511/1992. számú, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 237/1993. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 42/1994. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 248/1994. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 249/1994. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 250/1994. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 202/1995. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 207/1995. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 265/1995. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 285/1995. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 160/1996. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 168/1996. számú, 143/1998. számú és 319/1998. számú törvények értelmében így változik:

1. A 42. §-t egy új, 42.a § követi, mely címével együtt így hangzik:

„42.a § 

(1) Szabálysértést az követ el, aki tudatosan ad ki és hoz nyilvánosságra hamis, nem teljes információt, aki megszegi külön jogszabályban meghatározott kötelességét,^3a) vagy az, aki határozat meghozatalával vagy utasítás kiadásával, illetve más intézkedéssel előidézi az információhoz való jog megsértését.

(2) Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért 50 000 Sk-ig terjedő pénzbírság és két évig terjedő tevékenységtől való eltiltás róható ki.”.

„3a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 211/2011. számú, az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénye és más törvények (a tájékoztatási szabadságról szóló törvény) módosításai és kiegészítései.”.

2. A 68. § 1. bekezdésében a „miként a szabálysértések” szavak után beillesztendő a „42. a § és” .

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács Tt. 145/1995. számú, a közigazgatási illetékekről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 123/1996. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 224/1996. számú, 70/1997. számú, 1/1998. számú, 232/1999. számú törvénye értelmében így változik:

A 4. § 4 2. bekezdésének e) pontja így hangzik:

„e) az információhoz való szabad hozzáférésről.”

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács Tt. 287/1994. számú, a természet és táj védelméről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 222/1996. számú törvénye értelmében így változik:

A 49. § 2. és 3. bekezdése törölve, párhuzamosan megszűnik az 1. bekezdés megjelölés.

A Tt. 17/1992. számú, a környezetről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 127/1994. számú és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 287/1994. számú törvénye értelmében így változik:

 1. A 33. §-t egy 33.a és 33. b § követi, mely címével együtt így hangzik:

(1) A vállalkozásra jogosult természetes személy vagy az a jogi személy, amely külön jogszabályok szerint, vagy az ezek alapján kiadott határozat szerint köteles mérni egy adott anyagfajta kibocsátását (emisszió) a levegőbe vagy a vízben, vagy követni valamely általa üzemeltetett berendezés környezetre gyakorolt hatását, köteles ezen mérések és hatások eredményeit közérthető formában közzé tenni, bárki számára könnyen elérhető helyen, rendszeresen, azon hónap elteltét követő 10 napon belül, amely hónapban a kötelesség keletkezett, összesítve pedig a naptári év elteltétől számított 30 napon belül.

(2) A mérési és megfigyelési eredményekből világossá kell válnia, milyen környezetszennyező hatással van az érintett berendezés, és a mért eredmények hogyan arányulnak a törvényben megszabott vagy az előirányzott megengedett határértékekhez.

(3) A vállalkozói tevékenységre jogosult természetes és jogi személy köteles haladéktalanul tájékoztatni a nyilvánosságot is, ha komoly környezeti veszély vagy környezetkárosodás következett be tevékenysége során, főleg üzemzavar (baleset), tűz vagy közlekedési baleset miatt. Az információt a rendelkezésére álló tartalommal és terjedelemben teszi közzé, a baleset rövid leírásával, keletkezésének okaival, a természet vagy egyes részei veszélyeztetésének vagy károsításának mértékével és a meghozott jóvátételi intézkedésekkel együtt. A nyilvánosság tájékoztatásának formája és tartalma köteles megfelelni a környezeti veszély vagy károsodás komolyságának és mértékének, illetve a köteles személy lehetőségeinek.

(4) A 3. bekezdés szerinti kötelességek teljesítése nem érinti a bejelentési kötelességet és a külön jogszabályok által előírt más kötelességek teljesítését.²⁾

(1) A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma minden évben jelentést tesz közzé a környezet állapotáról. A Szlovák Köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei³⁾ alapanyagot szolgáltatnak a jelentés elkészítéséhez.

(2) Az 1. bekezdés szerinti jelentést a minisztérium a következő év decemberének 15. napjáig adja ki. Az illetékes központi államigazgatási szervek a szükséges alapanyagokat a következő év augusztusának 31. napjáig nyújtják be neki.

(3) Az 1. bekezdés szerinti jelentést a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumában, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőségen, valamint a megyei és járási hivatalokban teszik elérhetővé a nyilvánosság számára.

 2. Megjegyzések 2) és 3)

„2) Például a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. számú, a bányászatról, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló törvényének 5. §-a a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 499/1991. számú törvénye 7. §-a 1. bekezdése b) pontja, a Szlovák Köztársaság Nemzeti tanácsa Tt. 148/1994. számú törvénye 8. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 330/1996. számú, munkavédelmi törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 315/1996. számú, a közúti közlekedésről szóló törvénye 51. §-a szerint.

3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 347/1990. számú, a Szlovák Köztársaság minisztériumainak és központi államigazgatási szerveinek szerkezetéről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.”.

Ez a törvény 2001. január 1-jén lép életbe.

1) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 26., 45. és 34. cikkelye, az Alapvető jogok és szabadságok alapokmányának 17., 25. és 35. cikkelye.

2) A Tt. 523/2004. sz., a közigazgatás költségvetéséről szóló törvénye és további törvénymódosítások a Tt. 584/2005. sz. törvénye szerint.

A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetéséről szóló törvénye 1. §-ának 3. bekezdése és más törvények módosítása

3) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., az ingatlanok kataszteréről és a tulajdonjog, valamint más jogok bejegyzéséről szóló törvénye (kataszteri törvény) a későbbi elírások szerint, a Tt. 149/1975. sz., a levéltárakról szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében. 

3a) A Tt.. 205/2004. sz. törvénye a környezetről szóló információk gyűjtéséről, megőrzéséről és terjesztéséről.

4) A Tt. 110/1964. sz. A távközlésről szóló törvénye és későbbi rendelkezései értelmében, 1. § 4bek. a) pont. 

5) Az 53/1959. sz., az egységes könyvtári rendszerről („könyvtári törvény“) szóló törvény a későbbi rendelkezések értelmében

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 145/1995. sz., a közigazgatási illetékekről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

6a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 90/1996. sz., a minimálbérről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében, 2. § 1. bek. b) pont.

6b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvénye, a későbbi rendelkezések értelmében, 16. § és 17. § 3. bekezdés.

7) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

7a) A Tt. 523/2004. sz., a közigazgatási költségvetések alapelveiről szóló törvénye 2. §-a a) pontja és egyes más törvények módosításai szerint.

7aa) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 3. §-a a Tt. 1999/ 2007. sz. törvénye szerint

7b) A Tt. 400/2009. sz., az állami szolgálatról szóló törvénye 27. §-a és más törvények módosítása és kiegészítése szerint.

7c) A Munka Törvénykönyvének 42. és 223. §-a.

7ca) A Tt. 200/1997. sz., a diákhitel-alapról szóló törvénye és módosításai

7cb) Pl. a Tt. 179/2011. sz., a gazdasági mobilitásról szóló törvénye 7. §-a 11. bek., valamint a 387/2002. sz., a hadiállapoton kívüli válsághelyzetben történő államirányításról szóló törvénye és későbbi módosításai

7cc) A Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvénye és későbbi módosításai

7cd) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvénye és a Tt. 455/1991. sz., az iparűzésről szóló törvényének kiegészítése a Tt. 551/2010. sz. törvény szerint

7ce) Pl. a Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és szociális felügyeletéről szóló törvényének 2., 48., 53. §-a 7. bek. a későbbi módosítások szerint.

7cf) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 71. §-a 1. bek. d) és e) pontja.

7cg) A Tt. 639/2004. sz., a Nemzeti Autópálya Részvénytársaságról szóló szerződése és későbbi módosításai, valamint a Tt. 135/1961. sz., a közutakról szóló törvénye (közúti törvény) a későbbi módosítások szerint.

7ch) A Tt. 618/2003. sz., a szerzői jogokról és a szerzői jogokkal összefüggő jogokról (szerzői jog) szóló törvény 5. §-a 13. bek.

7ci) A Tt. 384/1997. sz., a színházakról szóló törvényének 9. §-a 2. bek.

7d) A Tt. 275/2006. sz., a közigazgatási informatikai rendszerekről szóló törvénye 2. §-a b) pontja és más törvények módosítása és kiegészítése szerint, a Tt. 570/ 2009. sz. törvény értelmében.

7e) A Tt. 200/2011. sz., a Kereskedelmi Közlönyről szóló törvénye és más törvények módosításai

7f) A Tt. 215/2002. sz., az elektronikus aláírásról szóló törvénye és más törvények módosítása és kiegészítése

7fa) A Tt. 162/1995. sz. törvénye 42. §-a 2. bek. c) pontja a későbbi módosítások szerint

7fb) A Tt. 162/1995. sz. törvénye 28. §-a a későbbi módosítások szerint

7g) A Polgári Törvénykönyv 47.a §-a

8) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvényének 22. § 

9) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

10) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 222/1996. sz. törvénye értelmében; a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 100/1993. sz. rendelete a Kereskedelmi Közlönyről a Tt. 50/1998. sz., a Kereskedelmi Közlönyről szóló törvénye a Szlovák Köztársaság Kormányának rendelete szerint; a 83/1990. sz., az állampolgárok egyesüléséről szóló törvénye a 300/1990. sz., az 513/1991. sz., a 62/1993. sz. törvénye értelmében, és a 207/1996. sz., az alapítványokról szóló törvény 147/1997. sz. módosítása szerint.

11) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénye. 

12) Például a Tt. 215/2004. sz., a titokvédelemről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében, a Tt. 483/2001. sz., a bankokról és más törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvénye 91-93. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 566/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvénye 40. §-a a későbbi módosítások értelmében, a Büntető Törvénykönyv 122. §-a, az 511/1992. sz., az adó- és illetékkezelésről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszeréről szóló törvénye a későbbi változások értelmében.

13) A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.

14) A Polgári Törvénykönyv 11-16. §-a.

16) A Polgári Törvénykönyv 26-30. §-a.

16a) A Tt. 357/2004. sz., a köztisztség-viselők közérdek-védelméről szóló alkotmánytörvény 2. cikkelyének 1. bekezdése.

16b) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.

16c) A Tt. 312/2001. sz., az állami szolgálatról és egyes törvények változásairól és kiegészítéséről szóló törvény 5. §-a 3-5. bekezdése és 9. §-a.

16d) A Tt. 312/2001. sz. törvénye 25. §-a 2. bekezdése b) pontja, a későbbi rendelkezések értelmében.

16e) A Tt. 552/2003. sz., a közérdekű munkavégzést szabályozó törvénye 5. §-a 1. bekezdése a későbbi módosítások értelmében.

16f) A Munka Törvénykönyve 9. §-a 3. bekezdése.

16g) Pl. a Tt. 73/1998. sz., a rendőri testület, a Szlovák Információs Szolgálat, az Szlovák Köztársaság Igazságszolgáltatási és Börtönőrsége, valamint a vasúti rendőrség tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.

16h) A Tt. 523/2004. sz., a közigazgatási költségvetések alapelveiről szóló törvénye 2. §-a a) pontja és egyes más törvények módosításai szerint.

16i) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 46/1993. sz., a Szlovák Információs Szolgálatról, 198/1994. sz., a katonai elhárításról szóló, 171/1993. sz., a rendőri testületről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.

17) A Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a, a Büntető Törvénykönyv 122. §-a a Tt. 100/1996. sz. törvénye és a Tt.13/1998. sz. törvénye értelmében.

18) A Szövetségi Külügyminisztérium 159/1991. sz. Értesítője a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről Szóló Nemzetközi Egyezmény elfogadásáról.

19) A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 34/1996. sz. értesítője a Biológiai Sokszínűség Megőrzéséről Szóló Nemzetközi Egyezmény aláírásáról.

20) A 17/1992. sz., a környezetről szóló törvény 8. §-a 1. bekezdése. 

21) A 231/1999. sz., az állami támogatásokról szóló törvény.

22) Pl. Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye, a Tt. 747/2004. sz., a pénzügyi felügyeletről és egyes törvényi változásokról szóló törvényének 36. §-a, a 81/1992. sz., a Szlovák Köztársaság Csehszlovák Sajtóirodájáról szóló törvénye a Tt. 442/2003. sz. törvénye értelmében, a 619/2003. sz. törvény a Szlovák Rádióról, a 16/2004. sz. törvény a Szlovák Televízióról.

23) Például a Tt. 527/1990. sz. törvénye a találmányokról, ipari  mintadarabokról és újítási javaslatokról a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 146/2000. sz. törvénye a félvezető termékek topográfiájának védelméről a Tt. 84/2007. sz. törvénye értelmében, a Tt. 517/2007. sz., az iparművészeti mintákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 495/2008. sz. törvénye értelmében, a Tt. 202/2009. sz. törvénye a növényfajok jogi védelméről, a Tt. 185/2015. sz. törvénye – Szerzői jogi törvény.

24) A Tt. 757/2004., a bíróságokról szóló törvénye 82.a §-ának 5. bek. és egyes törvények későbbi módosításai a Tt. 33/2011. sz. törvény szerint

A Tt. 153/2001. sz., az ügyészségről szóló törvénye 55.m §-a 5. bek. a Tt. 220/2011. sz. törvény szerint.

24a) Pl. az Európai Központi Bankok Rendszerének Alapokmányáról szóló, 18. sz. jegyzőkönyv 38. cikkelye, és az Európai Központi Bankról szóló, az Európai Közösségek megalakításáról szóló hatályos szerződéshez csatolt melléklet a Szlovák Köztársaság európai uniós csatlakozási szerződéséről (a Tt. 185/2004. sz. értesítője).

24b) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye a későbbi szabályozások értelmében, a Tt. 747/2004. sz., a pénzügyi felügyeletről szóló törvénye és egyéb törvények módosítása a Tt. 340/2005. sz. törvénye értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 39/1993. sz., a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról szóló törvénye és más törvények módosítása és kiegészítése szerint. 

24c) Pl. a Tt. 319/2002. sz., a Szlovák Köztársaság védelméről szóló törvénye 27. §-a a 330/2003. sz. törvény értelmében,  a Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról szóló törvénye 3. §-a 14. bekezdésének 1. és 2. melléklete.

25) Pl. a Tt. 314/1996. sz., az ügyészségről szóló törvénye annak későbbi módosításai értelmében, 71/1986. sz., a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a 126/1985. sz., a tűzvédelemről szóló törvény.

26) Pl. a 65/1965. sz. Munka Törvénykönyve annak későbbi módosításai értelmében, 73. § 2. bekezdés b) pont, a 229/1992. sz., az árutőzsdékről szóló törvény 34. § 4. bekezdése, a 124/1992. sz., a katonai rendőrségről szóló törvény 10. § 2. bekezdés, a 335/1991. sz. törvény annak későbbi módosításai értelmében, 54. § 3. bek., az SZKNT 38/1993. sz. törvénye annak későbbi módosításai értelmében, 15. § 3. bek., az SZKNT 39/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivataláról szóló törvénye 16. §-a, az SZKNT 180/1996. sz. Vámtörvénye annak későbbi módosításai értelmében, 12. § 1. bek., az SZKNT 566/1992. sz., a Nemzeti Bankról szóló törvénye annak későbbi módosításai értelmében, 40-41. §, az SZKNT 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye 11. §-a 2. bek. k) pontja, az SZKNT 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló törvénye annak későbbi módosításai értelmében, 80. § 1. bek.

27) A Polgári Perrendtartás 224. és következő §-ai.

27a) A 372/1990. sz. szabálysértési törvény a későbbi módosítások értelmében.

27b) A Kereskedelmi Törvénykönyv 66.a §-a.

27c) A Tt. 532/2010. sz., a Szlovák Rádióról és Televízióról szóló törvénye és egyes más törvények módosítása és kiegészítése a későbbi rendelkezések szerint.

27d) A Tt. 245/2008. sz. közoktatási törvényének 27. §-a a későbbi módosítások és kiegészítések szerint.

27e) A Tt. 131/2002. sz. felsőoktatási törvényének 2. §-a 2. bek. és módosításai a Tt. 363/2007. sz. törvénye értelmében.

27ea) § 8 zákona č. 126/2015 Z. z. o knižniciach a o zmene a doplnení zákona č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 38/2014 Z. z.

27f) A Tt. 206/2009. sz., a múzeumokról és képtárakról, valamint a kulturális tárgyi örökség védelméről szóló törvényének 2. §-a 5-6. bek., és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi módosítások szerint. 

27g) A Tt. 126/2015. sz. törvénye 2. §-ának 1. bek.

27h) A Tt. 395/2002. sz., a levéltárakról és irattárakról szóló, valamint egyes más törvények kiegészítését kimondó törvényének 4. §-a.

27k) A Tt. 428/2002. sz. törvényének 16. §-a.

27ka) Például a Tt. 153/2001. sz. törvényének 55.aa §-a a Tt. 192/2011. sz. törvénye értelmében, a Tt. 530/2003. sz., a cégjegyzékről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 10. §-ának 4-6. bek. a későbbi jogszabályok értelmében.

27kb) Például a Tt. 395/2002. sz., levéltárakról és irattárakról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 13. § a későbbi módosítások értelmében.

27l) Pl. a Tt. 530/2003. sz., a cégbírósági nyilvántartásról és egyes más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 200/2011. sz. törvény értelmében.

27la) A Tt. 185/2015. sz. törvénye – Szerzői jogi törvény

27m) A Tt. 275/2006. sz. törvényének 2. §-a j) pontja a Tt. 570/2009. sz. törvénye értelmében.

27ma) A Tt. 185/2015. sz. törvényének 76. §-a.

27n) a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának Tt. 55/2014. rendelete

27na) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma Tt. 55/2014. rendeletének 52. §-a a Tt. 276/2015. sz. rendelete értelmében.

27nb) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma Tt. 55/2014. rendelete 51. §-ának 2. bek.

27nc) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma Tt. 55/2014. rendelete 2. §-ának w) pontja.

27o) A Tt. 275/2006. sz. törvényének 6. §-a a Tt. 570/2009. sz. törvénye értelmében, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának Tt. 55/2014. rendelete.

27p) A Tt. 663/2007. sz., a minimálbérről szóló törvénye 2. §-ának 1. bek. a 460/2008. sz. törvény értelmében.

28) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye.

29) A 149/1975. sz. törvény a későbbi módosítások értelmében.

30) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és más törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvény.

1. Az Európai Parlament és Tanács 2003/98/EK sz. irányelve 2003. november 17-éről a közszféra tájékoztatásainak ismétlődő felhasználásáról (Az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 13. fejezet 32. kötet, Az EU Közlönye L 345, 31. 12. 2003).

2. Az Európai Parlament és Tanács 2003/4/EK sz. irányelve 2003. január 28-áról, a nyilvánosság környezeti információkhoz való jogáról, mely megszüntette a Tanács 90/313 EGK sz. irányelvét (Az EU Közlönyének rendkívüli kiadása, 15. fejezet 7. kötet, Az EU Közlönye L 041, 14. 2. 2003).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve (2013. június 26.) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról. (HL L 175., 2013.6.27.)