Módosítva:

Tt. 217/2004., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 549/2004., hatályos 2004. november 1-től

Tt. 571/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 285/2008., hatályos 2008. július 31-től

Tt. 139/2010., hatályos 2010. június 1-től

Tt. 559/2010., hatályos 2011. március 1-től

Tt. 145/2013., hatályos 2013. július 1-től

Tt. 122/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

A jelen törvény azon földek tulajdonjogának visszaadását szabályozza, amelyeket nem adtak ki külön előírás szerint.¹⁾ Azon földterületekhez tulajdonjoga adandó vissza, melyeket a következők képeznek:

a) mezőgazdasági földalap vagy abba tartozó földek,²⁾

b) erdei földalap.³⁾

(1) A földterület tulajdonjogának visszaszolgáltatásához való jogot az a jelen törvény szerint jogosult személy érvényesítheti, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, szlovákiai állandó lakhellyel rendelkezik és a földterületének tulajdonjoga az államra vagy más jogi személyre szállt át az 1948. február 25. - 1990. január 1. közötti időszakban (a továbbiakban csak „döntő időszak“), a 3. § rendelkezésében meghatározott módon.

(2) Ha a személy, aki földterületének tulajdonjoga a döntő időszakban az államra vagy más jogi személyre szállt át a 3. § rendelkezésében meghatározott esetekben, az 5. §-ban feltüntetett határidő letelte előtt elhunyt, vagy a szóban forgó határidő letelte előtt halottnak nyilvánították, a jogosult személyek azok a természetes személyek, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, az alábbi sorrendben:

a) a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendeletben szereplő örökös, aki az egész örökséget megszerezte,

b) a végrendeletben szereplő örökös, aki örökséghez jutott, de csak öröklési arányának megfelelő mértékben; ez nem érvényes akkor, ha a végrendeletben szereplő örökös csak egyes tárgyakat vagy jogokat örökölt; ha az örököst a végrendelet csak a földterület meghatározott részére jelöli ki, amelyre kibocsátási kötelezettség vonatkozik, akkor csak a földterület e részére jogosult,

c) az 1. bekezdésben megnevezett személy gyermekei és házastársa, mindegyikük egyforma részben; ha a gyermek elhunyt a 5. §-ban megadott határidő letelte előtt, helyette az ő gyermekei a jogosult személyek, és ha azok közül valamelyik elhunyt, annak gyermekei,

d) az 1. bekezdésben feltüntetett személy szülei,

e) az 1. bekezdésben feltüntetett személy testvérei, és ha valamelyik közülük elhunyt, helyette az ő gyermekei a jogosultak.

(3) A 3. § 1. bek. j) pontjának rendelkezésében feltüntetett esetekben jogosult személyek az ott feltüntetett személyek is; a 2. bekezdés c)-e) pontjainak rendelkezései hasonlóképpen érvényesek.

(1) A jogosult személyeknek vissza kell adni a földterülethez fűződő tulajdonjogukat, amely az alább felsoroltak következtében került az állam vagy más jogi személy tulajdonába:

a) büntetőeljárás, esetleg a korábbi szabályozás szerinti közigazgatási büntetőeljárás során hozott, vagyon- és dologelkobzásról vagy dolog lefoglalásáról szóló végzés következtében, ha a végzést külön szabályozás szerint hatályon kívül helyezték,⁴⁾

b) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, az első földreform felülvizsgálatáról szóló, a Tt. 142/1947. sz. törvénye vagy az új földreformról szóló, a Tt. 46/1948. sz. törvénye szerinti eljárással,

c) a Polgári törvénykönyv 453.a §-a vagy a Tt. 67/1952. sz. törvényével módosított, a Tt. bírósági büntetőeljárásról (büntetőperes rendtartás) szóló 87/1950. sz. törvényének 287.a § szerinti eljárás következtében,

d) ellenszolgáltatás nélküli elkobzás következtében, a SZNT az egykori úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelőterületei jogviszonyainak rendezéséről szóló, 81/1949. sz. törvénye szerinti eljárással,

e) kilakoltatás esetére vonatkozó engedményezésről szóló nyilatkozat és szerződés következtében (ún. lemondási nyilatkozat),

f) annak következtében, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár az ingatlant a köztársaság területén hátrahagyta vagy akinek vagyona a Tt. 183/1950. sz., a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét választó, annak területére áttelepülő személyeknek a köztársaság területén hátrahagyott vagyonáról szóló törvény szerint szállt át az államra,

g) ingatlan-ajándékozási szerződés következtében, melyet az ajándékozó szorult helyzetben írt alá,

h) árverési eljárás következtében, mely az állam követelésének kiegyenlítésére valósult meg,

i) bírósági határozat következtében, amely érvénytelenítette azt a vagyonátruházási szerződést, amellyel az állampolgár külföldre távozása előtt másra ruházta át vagyonát, ha az érvénytelenítés oka a köztársaság elhagyása, esetleg az ilyen szerződés felek által való érvénytelenségének elismerése volt; ilyen esetben a jogosult személy a szóban forgó szerződés szerinti megszerző, éspedig akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba,

j) adásvételi szerződés következtében, ha annak megkötésére szorult helyzetben, feltűnően előnytelen feltételek mellett került sor,

k) az örökség elutasítása következtében, melyre az örökösödési eljárás során, szorult helyzetben került sor,

l) kártalanítással kompenzált kisajátítás következtében, amennyiben az ingatlan létezik és soha sem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították,

m) kártalanítás kifizetése nélküli kisajátítás következtében,

n) államosítás következtében, melyet nem az akkor érvényes törvényi előírásokkal összhangban vagy kártalanítás kifizetése nélkül hajtottak végre,

o) az ingatlan jogalap nélkül történt átvétele következtében,

p) politikai üldöztetés⁵⁾ vagy az egyetemesen elismert emberi jogokat és szabadságokat sértő eljárás következtében,⁶⁾

r) szövetkezeti tulajdonba való átadása következtében, külön előírások szerint,⁷⁾

s) jogi személy használatába helyezésről szóló utasítás következtében a Tt. 55/1947. sz., a mezőgazdasági termelési terv megvalósítása során, a földműveseknek nyújtandó segélyről szóló törvénye, vagy a Tt. némely intézkedések a mezőgazdasági termelés biztosításáról szóló, 50/1955. sz. kormányrendelete alapján,

t) a közösen használt szinguláris erdők és erdei szövetkezet államra történt átruházása következtében, amennyiben a szövetkezet tagjai természetes személyek is voltak; ennek a vagyonnak az átvételére külön előírások használandóak.⁸⁾

(2) Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a természetes személyek jogosulttá váltak⁸⁾ a földterületek vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint.⁹⁾ A jelen törvény olvasatában azokat a személyeket is jogosultnak kell tekinteni a földterületek vagyonelkobzásból való kivételére, külön előírások szerint, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén található és akiknek a földterülethez fűződő tulajdonjoga elkobozásra került,¹⁰⁾ valamint nem voltak elítélve külön előírások szerint.¹¹⁾ Amennyiben ezek a földterületek a földreformokról szóló előírások keretében már a döntő időszak előtt átruházásra kerültek, ezen jogosult személyek igényét a 7. § szerint kell megoldani, ha a földjuttatás elkobzására az 1. bekezdésben feltüntetett eljárással került sor.

(3) Ha az 1964. április 1. és 1989. december 31. közötti időszakban a földterület tulajdonjogát az állami szervek kisajátítási vagy más határozata nélkül vették el, vagy az adásvételi szerződés állami közjegyző általi nyilvántartásba vétele nélkül, a jogosult személy a földterület tulajdonjogának visszaszerzésére jogosult, ha a földterületet nem vették el, de a jogosult személy birtokában maradt a tulajdonjog ingatlankataszteri törlésének napjától az 5. § 1. bek. szerinti jog érvényesítésének napjáig, és ha ehhez a földterülethez az ingatlankataszterben nem került bejegyzésre az állam, más természetes személy vagy jogi személy tulajdonjoga.

(4) Azok a földterületek, amelyek az államra vagy más jogi személyre szálltak át az 1. és 2. bekezdések szerinti külön előírás szerint,¹²⁾ minden jogosult személy számára legfeljebb 150 ha mezőgazdasági föld vagy 250 ha összes föld terjedelemben adhatók ki. Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a jogosult személynek további földterület tulajdonjogának visszaadására vonatkozó igénye keletkezett olyan jogosult személy után, aki elhunyt vagy halottnak lett nyilvánítva. A megadott terjedelembe beleszámítandók az ugyanazon jogosult személyeknek kiadott földterületek terjedelme, külön előírás szerint.

(5) A jogosult személy köteles a földterület tulajdonjogának visszaadása után kifizetni az államnak a földjuttatás eredeti megszerzési árának hátralékát; hasonlóképpen köteles visszatéríteni azt a vételárat vagy kárpótlást, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átruházása során fizetett neki. A fizetés határidejét a körzeti földhivatal határozza meg.¹³⁾

(6) Amennyiben a földterülethez az állam általi átvétel napján pénzintézetek követelései kötődtek, melyek biztosítékául az ingatlan szolgált és melyeket külön előírások szerint egyenlítettek ki, a jogosult személy megtéríti azt az összeget, melyet az állam kiegyenlített.

(7) A földterület tulajdonjogának visszaadásáról szóló határozatot vagy a kárpótláshoz való jogot elismerő határozatot, amellyel a jogosult személy igényéről döntöttek, akinek az 5. vagy 6. bekezdések szerint kötelezettsége jött létre, annak jogerőre emelkedése után az állam követeléseinek behajtása céljából a földhivatal megküldi a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának.

(1) A kötelezett személyek azok a jogi személyek, melyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő földterület művelési jogát vagy kezelési jogát birtokolják, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek.

(2) A földterület tulajdonjogának a jogosult személynek való visszaadásáig a kötelezett személy köteles a földterületeket a rendes gazda gondosságával kezelni¹⁴⁾ és a jelen törvény hatályba lépésének napjától ezeket a földterületeket nem ruházhatja át más tulajdonába; az ilyen jogügyletek érvénytelenek. Az okozott károkért járó kártérítéshez való jog, mely károkat a kötelezett személy a jogosult személynek a jelen kötelezettségei megszegésével okoz, érintetlen marad.

(3) Az a jogosult személy, aki visszakapta a földterület tulajdonjogát, a kötelezett személlyel szemben a földterület tulajdonjogának visszaadásával kapcsolatban nem érvényesíthet más követeléseket, mint amik a jelen törvényben szerepelnek.

(1) A jogosult személy a földterület tulajdonjogának visszaadásához való jogát 2004. december 31-ig érvényesítheti annál a körzeti földhivatalnál, amelynek körzetében a földterületet birtokolta, és egyúttal igazolja a 3. § szerinti tényeket is. A határidő leteltével ez a jog megszűnik.

(2) A földterület tulajdonjogának visszaadásáról szóló határozatot vagy a 6. § 2. és 3. bek. szerinti kárpótlásra való jog elismeréséről szóló határozatot a körzeti földhivatal adja ki.

(3) A 2. bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások vonatkoznak.

(4) Ha elkerülhetetlenül szükséges, a körzeti földhivatal dologi terhet hozhat létre a földterületre vagy szüntethet meg a földterületen, melynek tulajdonjogát visszaadja, esetleg más rendelkezéseket is hozhat a környezet vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmére.

(1) A földterületek vagy azok részeinek tulajdonjogát nem lehet visszaadni akkor,

a) ha a földterület természetes személy és jogi személy tulajdonában van a kötelezett személy kivételével (4. § 1. bek.),

b) ha a földterületen temető található,

c) ha a földterület a vízkészletek első fokú egészségügyi védelmi zónájában található, vagy vízfolyás medrét képezi, vagy a földterületen természetes gyógyforrások és a természetben előforduló asztali ásványvíz-források vannak,¹⁵⁾

d) ha a földterületet az állam vagy más jogi személy tulajdonába kerülése vagy átruházása után beépítették,

e) ha a földterületen kiskertészeti vagy víkendház övezetet hoztak létre,¹⁶⁾ botanikus kertet és arborétumot hoztak létre, amelynek célja a génállomány megmentése és megőrzése, vagy a földterület kizárólagosan új nemesített fajták termesztésére szolgál, vagy a földterületen erdőt hoztak létre erdészeti kutatás céljából,¹⁷⁾

f) ha a földterületen testnevelési és sportlétesítmények találhatók, vagy

g) ha földterület a nagyobb területi egység elfogadott területtervezési dokumentációja szerint közérdekből ki lesz sajátítva,¹⁸⁾

h) ha a földterület tagosítási projekt körzetében található és ennek végrehajtása jóváhagyásra került.^18a)

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett esetben az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen ruházódnak át más, az ő eredeti földterületeinek megfelelő méretű és minőségű földterületek (a továbbiakban csak „csereingatlan“), éspedig

a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,

b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy

c) harmadsorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület megtalálható volt,

ha ezzel a jogosult személy egyetért, vagy ehelyett a jogosult személy pénzbeli kárpótlást kap. Ha a jogosult személy a csereingatlant háromszor visszautasítja, pénzbeli kárpótlást kap. A csereingatlan akkor ruházódik át a jogosult személyre, ha határozatban elismerték igényét a földterületek vagy az együttes földtulajdon pótlására, ha az ilyen igény terjedelme meghaladja a 400 m2-t, és ha az igény pénzben kifejezve meghaladja a 166 eurót. Ha a jogosult személy nem teljesíti az ingatlan-kárpótlási igény elismerésének feltételeit, pénzbeli ingatlan-kárpótlást kap.

(3) Abban az esetben, ha külön előírások szerint az állam vagy más jogi személy tulajdonába történt átruházás vagy átírás után a földterület használatának korlátozására került sor azzal, hogy a földterületet vagy annak egy részét az állam védelmére rendelték¹⁹⁾ vagy ásványok kitermelésére rendelték,²⁰⁾ vagy külön előírások szerint²¹⁾ nemzeti parkban az erdei földalap része lett vagy védett területen, természetvédelmi területen, védett természeti képződmény vagy jelentős tájelem területén, védett költőhelyen, európai jelentőségűnek javasolt területen, vagy ezek harmadfokú vagy negyedfokú védettségű védelmi övezetében, vagy nemesítői területen található, a jogosult személy dönti el, hogy az eredeti földterület tulajdonjogának visszaadását kéri-e vagy más, az állam tulajdonában lévő földterületét. Amennyiben a jogosult személy más földterület átruházást kéri, a 2. bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A 3. bekezdés szerint csereszerződés formájában kell eljárni azokban az esetekben is, ha a földterület használatának korlátozására külön előírás szerint²¹⁾ került sor, a földterület tulajdonjogának külön előírás szerinti visszaadása után,¹⁾ ha a jogosult személy határidőn belül más földterület átruházását kéri az 5. § 1. bek. szerint. Ezekre az esetekre nem vonatkoznak a külön előírások rendelkezései.²²⁾

(5) A földterületeket, melyeket a jogosult személyekre írnak át az ő eredeti földterületükért, a Szlovák Földalap biztosítja, ha az eredeti földterület a mezőgazdasági földalap vagy közös ingatlan részét képezte, vagy azokat az állam tulajdonában lévő erdőbirtok vagyonkezelője biztosítja²³⁾ (a továbbiakban csak „vagyonkezelő“), ha az eredeti földterület az erdei földalap részét képezte. Ha a földterület térítésmentes átruházásáról van szó, az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába, a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése nem alkalmazandó. Pénzbeli kárpótlást az eredeti földterületekért, melyek tulajdonjogát nem adják vissza és melyekért csereingatlant sem biztosítottak, a Szlovák Földalap nyújtja, a földterület fajtája szerint, annak az államra vagy más jogi személyre történt átruházása idején.

(6) A jogosult személy, a körzeti földhivatal határozatának jogerőre emelkedésétől számított három éven belül kérheti fel a Szlovák Földalapot vagy a vagyonkezelőt a kárpótlás kiadására. A jogosult személy kérelmében feltünteti, hogy a kárpótlást pénzben vagy csereingatlan formájában kéri-e. A Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő köteles a jogosult személy kérelmétől számított egy éven belül csereingatlant felajánlani a részére. A kérelem beadására kijelölt határidő lejárta után a jogosult személy kárpótlásra való joga megszűnik.

(7) A csereingatlan felkínálásáról tárgyalást kell lebonyolítani, melynek részleteit a Szlovák Köztársaság kormányának a 10. bekezdés szerint kiadott rendelete szabályozza. Ha a jogosult személy kárpótlásként megfelelő csereingatlanra tart igényt, saját maga javasolhat írásban ilyen földterületet, legkésőbb öt munkanappal a Szlovák Földalap által felkínált csereingatlan megtárgyalása előtt. A határidőn túl kézbesített javaslatokat a Szlovák Földalap figyelmen kívül hagyja. A javasolt földterületnek

a) elsősorban ugyanazon a kataszteri területen kell lenniük, ahol az eredeti földterület megtalálható volt vagy a község más kataszteri területén, mely község kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt,

b) másodsorban azon községek kataszteri területein, melyek közvetlenül szomszédosak azzal a községgel, melynek kataszteri területén az eredeti földterület megtalálható volt, vagy

c) harmadsorban abban a járásban, melyben az eredeti földterület megtalálható volt.

A kérvényhez csatolni kell a csereingatlan külön jogszabály szerinti^23a) adatait.

(8) Ha a határozat, melyben elismerték a kárpótláshoz való jogot, 2008. január 1-je előtt emelkedett jogerőre, a kárpótlási kérelem érvényesítésének határideje 2009. január 1-jén lejár, a határidő azonban nem jár le a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül, egyébként a jogosultság megszűnik.

(9) A Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő nem ad a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet, amelyet nem lehet kiadni az 1. bekezdés szerint, sem olyan földterületet, amelyre az állam tulajdonjoga átruházásának tilalma vonatkozik külön előírások szerint.²⁴⁾ Ugyanígy a földalap nem adhat a jogosult személy számára kárpótlásként olyan földterületet sem, amely

a) a területrendezési dokumentáció kötelező része szerint közhasznú építmény elhelyezésére van kijelölve,²⁵⁾

b) közérdekből kisajátítható,¹⁸⁾

c) ipari park elhelyezésére van kijelölve,²⁶⁾

d) vállalati telek részét képezi,²⁷⁾

e) a jogosult személy javaslata előtt a földalap által más felhasználásra volt kijelölve, külön előírások szerint.²⁸⁾

(10) A Szlovák Földalap eljárását, a csereingatlanok biztosítása során, a Szlovák Köztársaság kormányának rendelete szabályozza részletesebben.

(11) Az ingatlankárpótlást készpénzben adják, ha a jogosult személy

a) saját maga nem javasolt csereingatlant és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával, vagy

b) saját maga olyan földterületet javasolt csereingatlanként, amely a 9. bekezdés szerint nem adható át, és nem ért egyet a felkínált csereingatlan átruházásával.

(12) Ha a kárpótlást földterületekben nyújtják, a jogosult személy kárpótlási igényét harmadik személyre nem lehet átruházni.

(13) Az 5. bekezdés szerinti földterületet, melyet a jogosult személyre írnak át az ő eredeti földterületéért, a tulajdonjog átruházásának napjától számított öt évig csak arra a célra lehet felhasználni, amire a tulajdonjog átruházásának napjáig használták; ez nem érvényes, ha közérdekű építmény kiépítéséről van szó.

Ha a jogosult személyek egymást átfedő követeléseire kerül sor a 3. § 1. bek. szerint, ebben az esetben az eredeti ingatlanok kiadására való jogosultság azt illeti meg közülük, aki tulajdonát az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el. Amennyiben ily módon fokozatosan több jogosult személy veszítette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg közülük, aki a tulajdont hamarabb veszítette el, hacsak másképp nem egyeznek meg. A többi jogosult személy ilyen esetben a 6. § 2. bek. szerinti ingatlan-átruházásra, esetleg pénzbeli kárpótlásra jogosult.

(1) A jogosult személy, aki a jelen törvény szerint szerezte meg a földterület tulajdonjogát, átveszi az eddigi tulajdonos jogait és kötelességeit.

(2) A földterület, jelen törvény szerinti átírásával vagy átruházásával kapcsolatos adókat és illetékeket nem vetik ki. A dolog értékbecslésével és a közigazgatási szerv döntési tevékenységéhez szükséges műszaki háttéranyagok biztosításával összefüggő költségeket az állam téríti meg, a Szlovák Földalap útján. A tulajdonjog visszaadásával vagy a kárpótláshoz való jog elismerésével összefüggő közigazgatási illetékeket és bírósági illetékeket nem vetik ki.

(3) A jelen törvény szerinti jog érvényesítése során az államigazgatás érintett szervei és a 4. § 1. bek. szerinti jogi személyek kötelesek segítséget nyújtani annak a személynek, aki azt állítja, hogy ő a jogosult személy, elsősorban azzal, hogy rendelkezésére bocsátják a nyilvántartások kivonatait és az okiratok másolatait, valamint más eszközöket, melyek hozzájárulhatnak az ügy tisztázásához.

(4) A jelen törvény szerinti eljárás során az eljárás résztvevője köteles megadni családi és utónevét, születési családi nevét, állandó lakhelyét, személyi azonosítóját és születési idejét.

(5) A 3. bekezdésben feltüntetett célokra nyilvánosságra lehet hozni a résztvevő családi és utónevét, születési családi nevét, születési idejét és állandó lakhelyét.

Ha a jogosult személy pénzbeli kárpótlást kap a 6. § 2. bek. szerint, a Tt. termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló, 2209/1991. sz. törvénye hatályba lépésének napján érvényes árszabályozás rendelkezései szerint kell eljárni.

A földalap köteles új csereingatlant felajánlani a jogosult személynek, akinek 2010. május 31-ig ajánlott fel csereingatlant. Az új csereingatlanról szóló ajánlat megtárgyalására, a 6. § 7. bek. szerinti eljárással, legkorábban 2010. szeptember 1-jén kerülhet sor.

Ha a jogosult személyek a kárpótlás kiadására való felszólításról szóló tárgyalásokat a Szlovák Földalappal vagy a vagyonkezelőkkel a 6. § 6. bek. szerint, a csereingatlanokról szóló javaslatok tárgyalásait a 6. § 7. bek. szerint, vagy a Szlovák Földalap vagy a vagyonkezelő ajánlatairól szóló tárgyalásait a jogosult személlyel a 6. § szerint 2011. február 28-ig nem sikerült lezárni a szerződésjavaslat területi szervezeti egységgel³⁰⁾ történő aláírásával, vagy szerződés aláírásával a Szlovák Fölalap vagy a vagyonkezelő és a jogosult személy között, akkor azok a 2011. március 1-ig hatályos előírások szerint fejezendők be.

A 6. § 13. bek. rendelkezése a földterülethez fűződő tulajdonjog átruházására is vonatkozik, ha 2015. június 30-ig sor került a külön jogszabály³¹⁾ szerinti eljárásra, vagy a 16. § 5. bek. szerinti szerződés megkötésére a 2015. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 180/1995. sz. törvénye, a földterületek tulajdonjoga rendezésének némely rendelkezéseiről, módosítva a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának 131/1996. sz. ítéletével, a Tt. 80/1998. sz. törvényével, a Tt. 219/2000. sz. törvényével, a Tt. 193/2001. sz. törvényével és a Tt. 419/2002. sz. törvényével a következőképpen módosul és egészítődik ki:

1. A 15. § kiegészül a 3-5. bekezdésekkel, melyek így hangzanak:

„(3) A földterületek 1. és 2. bekezdés szerinti állami tulajdonba kerülésének napjától számított egy éven belül ezek a földterületek átszállnak annak a községnek a tulajdonába, amelynek kataszteri területén találhatóak, ha a nagyobb területi egység jóváhagyott területtervezési dokumentációja31b) szerint szánták azokat össztársadalmi jelentőségű objektumok és infrastruktúra kiépítésére. Az ingatlankataszterbe való bejegyzés alapjául a delimitációs jegyzőkönyv szolgál, amely tartalmazza a telkek megjelölését az ingatlankataszter adatai alapján, és amelyet a földalap, az állami erdőgazdálkodási szervezet és az illetékes község között kötöttek meg.

(4) Azok a földterületek, melyekre külön előírás szerint31c) igényt tartanak, nem szállnak át a község tulajdonába a 3. bekezdés szerint, amíg ezekről az igényekről jogerős döntés nem születik.

(5) Azok a földterületeket, melyek a község tulajdonába kerültek a 3. bekezdés szerint, a község, a jelen törvény hatályba lépésétől számított tíz évig nem ruházhatja át más tulajdonába, sem zálogjogot nem hozhat rá létre; az ilyen művelet érvénytelen.“.

A 31.b és 31.c hivatkozásokhoz tartozó megjegyzések a lábjegyzetben:

„31.b) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 20. §, a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).

31.c) A Tt. 503/2003. sz. törvénye a földek tulajdonjogának visszaadásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának, a földtulajdon elrendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvénye módosításáról és kiegészítéséről.

A Tt. többször módosított, 229/1991. sz. törvénye.“.

2. A 16. § után beszúrandó egy új, a 16.a §, mely így hangzik:

„16.a §

A 15. § 3. és 4. bekezdései szerint a község tulajdonába került föld bérletére a külön előírás rendelkezései hozzámérten vonatkoznak.31c)“.

A jelen törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. többször módosított, 229/1991. sz. törvénye, a termőföldhöz és más mezőgazdasági tulajdonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről.

A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 37-39. §, a birtokrendezésről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről.

2) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 307/1992. sz. törvényének 2. § a mezőgazdasági termőföldek védelméről.

3) A Tt. többször módosított 61/1977. sz. törvénye az erdőkről.

4) A Tt. többször módosított 119/1990. sz. törvénye a bíróságok általi rehabilitálásról.

A Tt. többször módosított 87/1991. sz. törvénye, a nem bíróságok általi rehabilitálásról.

5) Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 2. bek.

6) Tt. 87/1991. sz. törvényének 2. § 3. bek. első mondata.

7) Például a Tt. többször módosított, 49/1959. sz. törvénye az egységes földműves-szövetkezetekről, a Tt. 122/1975. sz. törvénye a mezőgazdasági szövetkezetekről, módosítva a Tt. 111/1984. sz. törvényével.

8) A Tt. 330/1991. sz. törvényének 37. § és az azt követők.

9) Például a Megbízottak Testületének 26/1948. sz. rendelete, amely szabályozza a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának elkobzásból való kivételét.

10) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 104/1945. sz. rendelete a németek, magyarok, valamint árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított szétosztásáról.

A köztársasági elnök 108/1945. sz. dekrétuma, az ellenség vagyonának elkobzásáról és a Nemzeti megújulási Alapokról.

11) Az SZNT többször módosított, 33/1945. sz. rendelete a fasiszta gonosztevők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíróságok létrehozásáról.

12) Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945. sz. rendelete, mely megszünteti a csehszlovák földreform hatálya alá eső ingatlanmegszerzéseket, melyekre a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen került sor.

13) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.

14) A Szlovák Nemzeti Tanács 100/1977. sz. törvényének 8. §-a az erdei gazdálkodásról és az erdőgazdálkodás államigazgatásáról, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 183/1993. sz. törvényével.

A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 307/1992. sz. törvénye a mezőgazdasági termőföldek védelméről.

15) A Szlovák Köztársaság alkotmányának 4. cikkelye.

A Tt. 184/2002. sz. törvénye a vizekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (víztörvény), módosítva a Tt. 245/2003. sz. törvényével.

16) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 43.e §-a a területtervezésről és az építési rendtartásról (építési törvény).

17) A Tt. többször módosított, 61/1977. sz. törvényének 23. §.

18) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 108. § 2. bek.

18a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvényének 14. § 4. bek.

19) A Tt. 281/1997. sz. törvénye a katonai körzetekről, és a törvény, mely módosítja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 222/1996. sz. törvényét, a helyi államigazgatás szervezetéről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

20) A Tt. 44/1988. sz. törvénye 6. és 7. §, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény), módosítva a Tt. 498/1991. sz. törvényével és a Tt. 558/2001. sz. törvényével.

21) A Tt. többször módosított 543/2002. sz. törvénye, a természet és a táj védelméről.

A Tt. többször módosított, 17/1992. sz. törvénye a környezetvédelemről.

A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának 5/1995. sz. rendelete, az erdők gazdasági hasznosításáról.

22) A Tt. többször módosított, 92/1991. sz. törvénye, az állam vagyonának más személyekre történő átruházásának feltételeiről.

A Tt. többször módosított 326/2005. sz. törvénye, az erdőkről.

23) A Tt. 326/2005. sz. törvényének 2. § q) pontja.

23a) A Szlovák Köztársaság Földmérési, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának Tt. 461/2009. sz. hirdetménye 60. § (3) bek., amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995, az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvény (kataszteri törvény) végrehajtását szabályozza a későbbi jogszabályok értelmében.

24) Például a Tt. többször módosított 543/2002. sz. törvényének 62. §.

25) A Tt. többször módosított, 50/1976. sz. törvényének 27. §.

26) A Tt. 193/2001. sz. törvénye, az ipari parkok létesítésének támogatásáról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a földtulajdon rendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről szóló, többször módosított, 180/1995. sz. törvényének módosításáról.

27) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz. törvénye a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos némely intézkedésekről, valamint némely törvény kiegészítéséről.

28) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 180/1995. sz. törvénye a földtulajdon rendezéséhez kapcsolódó némely intézkedésekről, a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 330/1991. sz. törvénye.

29) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. törvényének 3. § 1. és 3. bek., az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény), módosítva a Tt. 173/2004. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatala 461/2009. sz. rendeletének 6-9. § és 70. §, mellyel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és más jogok bejegyzéséről szóló (kataszteri törvény), többször módosított, 162/1995. sz. törvényét hajtják végre.

30) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. sz. törvénye 34. §-ának 1. bek.

31) A Szlovák Köztársaság Kormánya Tt. 237/2010. sz. rendeletének 3. § 1. bek., amely szabályozza a Szlovák Földalap eljárásának részleteit a csereingatlanok biztosítása során.