(2) A gyermek utónevét a szülők megállapodással határozzák meg, amennyiben megállapodásra nem kerül sor, az utónevet bíróság mondja ki határozatban.¹⁾

(4) Ha mindkét szülő ismeretlen, a gyermek utónevéről a bíróság dönt¹⁾ azon község vagy városrész indítványára, ahol az anyakönyvet vezetik (a továbbiakban csak „anyakönyvi hivatal“), s ahol a megszületetett gyermeket anyakönyvezik.

(5) A 4. bekezdés lép érvénybe akkor is, ha az anya, aki a gyermeket a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyta külön jogszabályok értelmében,^1a) nem adott utónevet a gyermeknek.

(1) Az 1. §-ban meghatározott módon és feltételekkel mindenkinek több utónevet lehet meghatározni, köztük idegen nyelvűt is, legfeljebb azonban három utónevet. Az utónév vagy utónevek (a továbbiakban „utónév“) anyakönyvezésekor a szülők kötelesek együttműködni az anyakönyvi hivatallal.

(2) Nem anyakönyveztethető utónévként becsmérlő név, nem személynév vagy becenév, vagy élő testvér által viselt első utónév, amelyet neki az anyakönyvben első helyen jegyeztek be, nem adható hímnemű gyermeknek női utónév vagy fordítva. Ezek a korlátozások az idegen nevekre nem vonatkoznak, amennyiben köztudomású, hogy az ilyen névhasználat összhangban van az adott állam hagyományaival, ahol az ilyen utónév hagyományos. Az anyakönyvi hivatal kérésére ezt a tényt a gyermek szülője igazolja a külföldi állam képviseletének igazolásával.

Az a személy, akinek második és harmadik utónevet nem határoztak meg, a nagykorúság elérését követően maga határozhat meg magának második és harmadik utónevet úgy, hogy azt bejelenti annak az anyakönyvi hivatalnak, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személynek második és harmadik utónevet a törvényes képviselője határozhat meg; a 15 éven felüli kiskorú személy második és harmadik utónevének meghatározásához szükséges az érintett kiskorú személy hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése is. A második és harmadik utónév meghatározása nem számít névváltoztatásnak. Ilyen módon a második és a harmadik utónevet csak egyszer lehet meghatározni.

Az a személy, akinek második és harmadik utónevet határoztak meg, nagykorúsága elérését követően kérvényezheti második vagy harmadik utónevének törlését abban az anyakönyvi hivatalban, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személy második vagy harmadik utónevét törvényes képviselője töröltetheti; a 15 éven felüli kiskorú személy második vagy harmadik utónevének törléséhez szükséges az érintett kiskorú személyes hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése. A második vagy harmadik utónév törlése nem számít névváltoztatásnak. Ilyen módon a második és a harmadik utónevet csak egyszer lehet törölni.

Az a személy, akinek több utónevet határoztak meg, nagykorúsága betöltése után kérvényezheti utónevei sorrendjének megváltoztatását annál az anyakönyvi hivatalnál, amely őt a születési anyakönyvbe bejegyezte. Kiskorú személy esetében az utónevek sorrendjének megváltoztatását törvényes képviselője kérvényezheti; a 15 éven felüli kiskorú utónevei sorrendjének megváltoztatásához szükséges az érintett kiskorú személy hiteles aláírásával ellátott írásos beleegyezése. Az utónevek sorrendjének megváltoztatása nem számít névváltoztatásnak. Az utónevek sorrendjét ilyen módon csak egyszer lehet megváltoztatni.

A Szlovák Köztársaság állampolgára a hivatali érintkezésben olyan formában és sorrendben használja teljes nevét, amilyenben az a születési anyakönyvben fel van tüntetve.

(2) A Szlovák Köztársaság állampolgára megszületésekor szülei közös családi nevének viselésére szerez jogosultságot, vagy ha a családi neveik különbözőek, az egyikük családi nevét veszi fel, mégpedig a házasságkötéskor a szülők által egyezményesen meghatározott családi nevet,²⁾ esetleg ha a szülők nem élnek házasságban és különböző családi nevük van, a szülők megállapodásával meghatározott családi nevet. Megállapodással csak olyan családi név határozható meg, amelyet a megállapodás megkötése idején a szülők egyike viselt.

(3) Az a gyermek, aki a házasság felbontásáról szóló jogerős bírói ítélet kimondását követő 300 napon belül születik meg, azt a családi nevet kapja, amelyben az elvált szülők a házasság megkötésekor megállapodtak, amennyiben az apaságot jogerősen nem cáfolta meg a gyermek anyjának volt férje.

(4) Kiskorú személy az anya családi nevének viselésére szerez jogosultságot, amennyiben a születési anyakönyvben szereplő férfi jogerősen megcáfolta az apaságot.

(7) Ha a gyermek egyik szülője sem ismert, bíróság állapítja meg a családi nevét¹⁾ annak az anyakönyvi hivatalnak az indítványára, amelyben a gyermek bejegyzésre kerül a születési anyakönyvbe.

(8) A 7. bekezdés rendelkezése érvényes abban az esetben is, ha az anya a gyermeket a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyja külön jogszabályi rendelkezés szerint.^1a)

Ha a gyermek más államnak is állampolgára, annak a jogrendjével és hagyományaival összhangban is vehet fel családi nevet vagy családi neveket (a továbbiakban „családi név“).

A Szlovák Köztársaság állampolgára a hivatali érintkezésben azt a családi nevet használja, amelyet a jelen törvény rendelkezései, a korábbi jogszabályi előírások³⁾ vagy a házasságkötéskor^3a) kötött megállapodás szerint visel, olyan formában és sorrendben, amilyenben a születési vagy házassági anyakönyvben feltüntetésre került.

(1) Az utónév vagy családi név megváltoztatása elsősorban akkor engedélyezhető, ha az utónév és a családi név becsmérlő, vagy ha erre különösen méltányolható okokból kerül sor.

(2) A utónév-változtatást mindig engedélyezik, ha a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek az utónevéről szó van, más államnak is az állampolgára, és a változással olyan formájú utónevet akar felvenni, amely összhangban áll a másik ország jogrendjével és hagyományaival.

a) a közös családi nevet viselő házastársak új közös családi nevet vesznek fel; a családi név megváltoztatása vonatkozik közös kiskorú gyermekeikre is, még ha nem is voltak a kérvényben feltüntetve,

b) a közös családi nevet nem viselő házastársak egyike kéri a változást és házastársa családi nevének felvételét kéri, egyúttal ezt a közös családi nevet fogják viselni a közös kiskorú gyermekeik is, még ha nem is voltak feltüntetve a kérvényben,

c) az egyik házastárs a közös családi nevet viselő házastársak közül visszaváltoztatja családi nevét a közös családi név felvétele előttire,

d) az egyik házastárs a közös családi nevet viselő házastársak közül kérvényezi a házasságkötés előtt használt családi nevének felvételét mint második családi nevet,

e) az egyik a házastársak közül, aki a házasságkötés után meghagyta eredeti családi nevét, kérvényezi gyermekei közös családi nevének használatát, amelyben a házasságkötéskor állapodtak meg; a közös gyermekek családi neve lesz a kérvényező első családi neve a sorrendben

f) az egyik házastárs, aki a házasságkötéskor egyetértő kijelentéssel felvette a közös családi nevet és második családi névként meghagyta addigi családi nevét, közös családi név felvételét kérvényezi, vagy

g) az egyik házastárs, aki a házasságkötéskor egyetértő kijelentéssel felvette a közös családi nevet és második családi névként meghagyta addigi családi nevét, az addigi családi név felvételét kérvényezi,

h) az egyik házastárs, aki a házasságkötés után meghagyta eredeti családi nevét, kérvényezi az eredeti családi nevéhez a házastárs családi nevének hozzákapcsolását közös családi névként; a családi név megváltoztatása a közös kiskorú gyermekek családi nevére is vonatkozik, még ha ők a kérvényben nem is szerepeltek.

(4) Ha a kiskorú gyermek szüleinek a családi neve különböző, annak a szülőnek a családinév-változtatása, akinek a családi nevét a kiskorú viseli, a kiskorú gyermekre is vonatkozik, ha azzal a másik szülő egyetért.

(5) A családinév-változtatást mindig engedélyezik, ha a Szlovák Köztársaság állampolgára, akinek a családi nevéről szó van, más államnak is az állampolgára, és a változással olyan formájú családi nevet akar felvenni, amely összhangban áll a másik ország jogrendjével és hagyományaival.

(6) Annak a természetes személynek, akinél folyamatban van a nemváltoztatás, kérvény, valamint a nemváltoztatás folyamatát végző egészségügyi intézmény igazolása alapján a járási hivatal engedélyezi semleges családi és utónév használatát.

(7) Az utónév vagy a családi név megváltoztatása, melyhez engedély szükséges, az anyakönyvbe csak az utónév- vagy családinév-változásról kiadott jogerős határozat alapján jegyezhető be.

b) azt a nagykorúság elérése után kérik és a lényege, hogy csak egyetlen családinév-viselést eredményez a meglévő kettő vagy több helyett,

d) annak lényege a családi név írásmódjának összhangba hozása a szlovák helyesírással vagy a nemzeti kisebbség helyesírásával külön előírás szerint,^3ca)

g) kiskorú gyermek esetéről van szó, akinek a szülei a megszületését követően kötöttek házasságot, arra a családi névre, amelyben a házastársak a többi közös gyermekükre vonatkozóan megállapodtak,

h) kiskorú gyermek esetéről van szó, akinek az apja ismeretlen, arra a családi névre, amelyet az anyjának és az anya férjének a közös gyermekei fognak viselni.

(3) Az utónév vagy a családi név megváltoztatása, melyhez nem szükséges engedély, az anyakönyvben annak a személynek, vagy törvényes képviselőjének az írásos nyilatkozata alapján történik meg, akinek az utónevéről és családi nevéről szó van; a családi név vagy utónév nem megváltozását követő megváltoztatásához orvosi véleményt is kell csatolni.

(4) A 15 évnél idősebb kiskorú utónevének vagy családi nevének megváltoztatásához csatolni kell a kiskorú személy hiteles aláírással ellátott egyetértő írásos nyilatkozatát is.

A kiskorú utónevének vagy családi nevének megváltoztatását nem engedélyezik. Ha az ellentétben áll a kiskorú érdekeivel, vagy a 4. § 2. bekezdésével, vagy ha az a más állam jogrendjébe vagy szokásjogába ütközne, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgára más országnak is állampolgára.

Az anyakönyvi hivatal a bejelentőnek anyakönyvi kivonatot vagy igazolást ad ki^3d) az utónév vagy családi megváltoztatásáról az anyakönyvi bejegyzésben.

A családi név vagy utónév megváltoztatásának az engedélyezésére az állandó lakhely szerinti, vagy a Szlovák Köztársaság állampolgárának a Szlovák Köztársaságban jegyzett utolsó állandó lakhelye szerinti járási hivatal illetékes; ha a Szlovák Köztársaság állampolgárának ilyen lakhelye nem volt, az utóneve vagy családi neve megváltoztatásának engedélyezésére a Pozsonyi Járási Hivatal illetékes. Ha kiskorú gyermek utó- vagy családi nevének megváltoztatásáról van szó, a kérvényt benyújtó törvényes képviselő állandó tartózkodási helye szerinti járási hivatal az illetékes.

Az utónév vagy családi név változásának bejegyzésére az az anyakönyvi hivatal illetékes, amelynek az anyakönyvébe a Szlovák Köztársaság azon állampolgárának az utónevét és családi nevét bejegyezték, aki érintett a családi vagy utónév változásának ügyében.

a) az érintett személy utónevét, családi nevét, születésének időpontját és helyét, személyi azonosítószámát, a házasságkötés időpontját és helyét, ha a férfi nős, vagy a nő férjezett,

b) az érintett személy állandó lakhelyének címét a Szlovák Köztársaságban, az utolsó állandó lakhelyének címét a Szlovák Köztársaságban vagy a szokásos tartózkodási lakcímét külföldön,

d) a házastárs és a kiskorú gyermekek utónevét, családi nevét, születésük időpontját és helyét, ha a családinév-változás rájuk is vonatkozik,

(2) Az utónév-változtatási vagy családi névváltoztatási kérvényhez be kell mutatni az alábbi okiratok eredetijét vagy hitelesített másolatát:

h) más ország állampolgárságát igazoló közokiratot vagy okiratot, ha a 6. § 2. és 5. bekezdés szerinti utónév-változtatásról vagy családi névváltoztatásról van szó.

(3) A kiskorú személy utónév- vagy családinév-változtatási kérvényét a szülők nyújtják be mint közös kérvényt, ha ők a kiskorú törvényes képviselői. Ha 15 évesnél idősebb kiskorúról van szó, a kérvényhez csatolniuk kell a hiteles aláírással ellátott írásos egyetértő nyilatkozatát is. Ha a kiskorú utónév- vagy családinév-változtatási kérvényét csak az egyik szülő nyújtja be, a kérvényhez csatolnia kell:

a) a másik szülő hiteles aláírással ellátott egyetértő írásos nyilatkozatát vagy az egyetértését helyettesítő jogerős bírósági ítéletet, ha az egyetértést megtagadta vagy annak a beszerzése nem volt lehetséges,

c)a jogerős bírósági döntést a másik szülő jogi cselekvőképességétől való részleges vagy teljes megfosztásáról, ha ilyen ítélet kiadásra került.

(5) Ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, ismeretlen, vagy teljes mértékben meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől, vagy nem képes felfogni a kiskorú utónév- vagy családinév-változásának következményeit, a kérvényt a családi vagy utónév megváltoztatásáról a gyermek számára kijelölt gyám nyújtja be.

(6) Ha a kérvényt más személy nyújtja be, nem az, akit a kérvény érint, a kérvénynek tartalmaznia kell a kérvényező utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét és a kérvény által érintett személyhez fűződő viszonyát is; a meghatalmazott személy köteles előterjeszteni a meghatalmazás írott változatát annak a személynek a hitelesített aláírásával, akire az utónév-változtatási és családi névváltoztatási kérelem vonatkozik.

(1) Az örökbefogadási határozat jogerőre lépésétől számított hat hónapon belül az örökbefogadóknak egyetértő írásos nyilatkozattal jogukban áll az örökbefogadott anyakönyvezett utónevét megváltoztatni⁵⁾ vagy további utónevet neki meghatározni. Ha egyedülálló személy az örökbefogadó, ez a jog ezt a személyt illeti meg.

(2) Ha az örökbefogadott 15 évnél idősebb, ehhez a változáshoz szükséges az ő hiteles aláírással ellátott írásos egyetértő nyilatkozata is.

(1) Az örökbefogadott személy névváltoztatását az az anyakönyvi hivatal jegyzi be az örökbefogadók egybehangzó írásos nyilatkozata alapján, amelynél az örökbefogadott születési anyakönyvi bejegyzése készült. Ezt az írásos nyilatkozatot befogadhatja az örökbefogadók állandó lakóhelye szerint illetékes anyakönyvi hivatal is, amely ezt jelenti az 1. mondatban taglalt anyakönyvi hivatalnak.

(1) A nem engedélyköteles utónév-változtatásokat és családi névváltoztatásokat, amelyeket az érintett személy írásos kijelentése alapján az anyakönyvi hivatalban végeznek el, az anyakönyvi hivatal külön jogszabály szerint^5a) jelenti az állami szerveknek és a községeknek.

(2) Az engedélyköteles utónév-változtatásokat és családi névváltoztatásokat a járási hivatal külön jogszabály szerint^5a) jelenti az állami szerveknek és a községeknek.

Az utónév vagy családinév-változtatási ügyeket, melyekben az eljárás 2006. február 1-je előtt kezdődött meg, a 2006. január 31-én hatályos törvény szerint kell megítélni a családi és utónév-változtatást.

Amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a külföldinek több családi vagy utóneve van, használatuk korlátozására csak külön rendelkezés szerint⁶⁾ kiadott okmányok esetében kerülhet sor. Ebben az esetben az okmányba a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a külföldinek annyi családi és utóneve kerül beírásra latin betűkkel, amennyi hely az okmányon rendelkezésre áll úgy, hogy az okmányon szereplő családi és utónevek alapján azonosítható legyen az a személy, akinek a részére az okmányt kibocsátották.

Az utónév-változtatási és családi névváltoztatási ügyekben, melyekben az eljárás 2009. február 1-je előtt kezdődött meg, a 2009. január 31-éig hatályos törvény szerint kell megítélni az utónév-változtatást és a családi névváltoztatást.

(2) a Hivatalos Közlöny 451/1950. sz. rendelete, mely részletezi az utónév és családi név használatáról és változásáról szóló törvény végrehajtását,

(3) a Szövetségi Belügyminisztérium 22/1977. sz. rendeletének 32. §-a 1. bekezdésének második, harmadik és negyedik mondata, 40. §-a 2. bekezdése, amely az anyakönyvi törvény végrehajtását szabályozza.

1a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokról és néhány törvény módosításáról szóló törvény 11. §-ának 10. bekezdése

3d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1994. sz. törvénye 3. §-ának 4. bekezdése és 18. §-ának 1. bekezdése a Tt. 14/2006. sz. törvénye értelmében

5a) Például a Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosság-nyilvántartásáról szóló törvénye 7. §-ának 3. bek a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 330/2007. sz. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és egyes módosításai és kiegészítései 8. §-a értelmében.

6) Például a Tt. 224/2006. sz., a személyi igazolványokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a Tt.693/2006. sz. törvénye és a Tt. 48/2002 sz., a külföldiek tartózkodását szabályozó, többször módosított törvény 46. §-a