Hatályos 2013. október 1-től 2013. november 30-ig
Tt. 50/1976.
Törvény
A TERÜLETRENDEZÉSRŐL ÉS AZ ÉPÍTÉSI RENDTARTÁSRÓL
(építésügyi törvény)
Kelt: 1976. április 27.
Módosítva:
Tt. 139/1982., hatályos 1983. január 1-től
Tt. 103/1990., hatályos 1990. május 1-től
Tt. 262/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 136/1995., hatályos 1995. július 1-től
Tt. 199/1995., hatályos 1995. október 1-től
Tt. 286/1996., hatályos 1996. október 9-től
Tt. 229/1997., hatályos 1997. szeptember 1-től
Tt. 175/1999., hatályos 1999. augusztus 1-től
Tt. 237/2000., hatályos 2000. augusztus 1-től
Tt. 237/2000., hatályos 2001. július 1-től
Tt. 553/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 217/2002., hatályos 2002. április 1-től
Tt. 416/2001., hatályos 2003. január 1-től
Tt. 103/2003., hatályos 2003. április 1-től
Tt. 245/2003., hatályos 2003. július 31-től
Tt. 417/2003., hatályos 2003. november 1-től
Tt. 608/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 541/2004., hatályos 2004. december 1-től
Tt. 290/2005., hatályos 2005. július 1-től
Tt. 479/2005., hatályos 2005. november 1-től
Tt. 24/2006., hatályos 2006. február 1-től
Tt. 218/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt.540/2008., hatályos 2008. december 13-tól
Tt. 66/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 513/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 145/2010., hatályos 2010. május 1-től
Tt. 118/2010., hatályos 2010. július 1-től
Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 408/2011., hatályos 2011. december 1-től
Tt. 300/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 300/2012., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 219/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogadta el:
ELSŐ RÉSZ
Területrendezési tervezés
1. szakasz
A területrendezési tervezés céljai és feladatai
1. §
(1) A területrendezési tervezés rendszerbe foglalva és komplex módon oldja meg a terület térbeli elrendezését és célszerű hasznosítását, meghatározza ezek alapelveit, javaslatot tesz a környezetet, ökológiai egyensúlyt, a terület kulturális és történelmi értékeit, valamint a területfejlesztést és tájtervezést befolyásoló tevékenységek dologi és időbeli koordinálására, összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel.1)
(2) A területrendezési tervezés kialakítja a területen végzett összes tevékenység tartós összhangjának feltételeit, különös tekintettel a környezetről történő gondoskodásra, az ökológiai egyensúly elérésére, a fenntartható fejlődés biztosítására, a természeti források kíméletes hasznosítására és a természeti, civilizációs és kulturális értékek megőrzésére.
2. §
(1) A területrendezési tervezés a következő feladatokat és tevékenységeket foglalja magába:
a) meghatározza a terület térbeli elrendezésének és célszerű hasznosításának szabályzóit,
b) meghatározza a területen szükséges szanálási, helyreállítási vagy rekultivációs beavatkozásokat, és meghatározza a terület használatának további módját,
c) kijelöli a védett területeket, védett objektumokat, nyugalmi övezeteket és a védőkörzeteket (a továbbiakban csak mint "védett tájrészek"), hacsak nem külön előírás szerint jönnek létre, és biztosítja a táj összes védett részének védelmét,
d) meghatározza az egy vagy több építtető egy helyen összpontosuló építkezésére vonatkozó tárgyi és időbeli koordináció irányelveit és feltételeit,
e) elbírálja és értékeli a tervezett építkezés és a területre vonatkozó egyéb intézkedések területi és műszaki következményeit, és javaslatot tesz azok terjedelmére, ami feltétele a környezetvédelmileg megfelelő és biztonságos használatuknak,
f) meghatározza az építmények elhelyezését, és meghatározza tervezésük és megvalósításuk területi-műszaki, urbanisztikai, architektonikus és environmentális követelményeit,
g) meghatározza a természeti források, a területi adottságok, valamint az egész környezet használatának alapelveit, hogy a területen folytatott tevékenység ne lépje át az elviselhető terhelés mértékét,1a) hogy kialakuljon és fennmaradjon a vidék ökológiai egyensúlya,1b)
h) háttéranyagokat hoz létre a terület műszaki infrastruktúrájának és építkezési koncepciójának megalkotásához,
i) javaslatot tesz a terület beépítésének és hasznosításának sorrendjére,
j) olyan területi-műszaki, valamint szervezési intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek a környezet javításához, az ökológiai egyensúly eléréséhez és a fenntartható fejlődés biztosításához szükségesek.
(2) A területrendezési tervezés feladatait
a) a területről származó adatok követésével, kiértékelésével és nyilvántartásával biztosítják; elsősorban
1. a terület térbeli elrendezésének és célszerű használatának állandó nyomon követésével,
2. a területen érvényesített, a térbeli elrendezésre és működőképességre vonatkozó szabályzók rendszeres kiértékelésével,
3. az ökológiai egyensúly és a terület elviselhető terhelésének nyomon követésével,
b) a területrendezési tervezésről szóló információs rendszer és az építkezésről szóló információs rendszer üzemeltetésével,
c) területtervezési tevékenységgel,
d) a területrendezési eljárási döntéshozatallal.
(3) Területrendezési tervezési tevékenységnek minősül
a) a területrendezés tervezési háttéranyagainak beszerzése és feldolgozása, valamint aktualizálásának biztosítása,
b) a területrendezési tervezési dokumentáció beszerzése, feldolgozása, megtárgyalása és elfogadása, valamint aktualizálásának biztosítása.
(4) A területrendezési tervezési tevékenységet a legújabb társadalomtudományi, természettudományos és műszaki ismeretekkel, valamint a környezet állapotáról szóló ismeretekkel összhangban kell végrehajtani, méghozzá a jelen törvény szerinti eljárással és módon.
(5) A területrendezési tervezési tevékenységben térképészeti alapdokumentumként az állami térképészti alapművek, a geodéziai, a kartográfiai és kataszteri hatóságok automatizált információs rendszeréből származó vagy egyéb, célirányos térképészeti alapdokumentumok használandók.
(6) A területrendezési tervezési tevékenységre nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások.1c)
(7) A területrendezési tervezés alapvető eszközei a területtervezési alapdokumentumok, a területrendezési dokumentáció és a területrendezési határozat.
2.a §
A területrendezési tervezési alapdokumentumok és a területtervezési dokumentáció beszerzésének biztosítása a települési és a kerületi önkormányzatok által
(1) A települési és a kerületi önkormányzat megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy útján biztosítja a területtervezési alapanyagok és a területtervezési dokumentáció beszerzését. Ez a személy nem lehet egyúttal az általa beszerzett területtervezési háttéranyagok vagy a területtervezési dokumentáció kidolgozója is.
(2) Megfelelő szakképesítés alatt a megfelelő végzettség, gyakorlat, az elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok összessége, valamint a területtervezési háttéranyagok és a területtervezési dokumentáció beszerzéséhez szükséges általános érvényű jogszabályok ismerete értendő.
(3) Az a természetes személy jelölhető ki megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek, aki
a) feddhetetlen,
b) szakirányú főiskolai vagy alapszintű főiskolai végzettséggel, és az adott szakterületen legalább három év gyakorlattal rendelkezik, vagy szakirányú, érettségivel végződő középiskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább öt év gyakorlattal rendelkezik,
c) rendelkezik a megkövetelt szakvizsgával.
(4) A megfelelő szakképesítést a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban csak mint "minisztérium") vizsgával ellenőrzi.
(5) A megfelelő szakképesítést a megfelelő szakképesítésről kiállított igazolvány bizonyítja, ami tízévente megújítandó.
(6) A minisztérium vezeti a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek nyilvántartását.
(7) A minisztérium törli a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek nyilvántartásából azt, aki
a) elhunyt vagy halottá nyilvánították,
b) jogképessége korlátozottá vált,
d) a nyilvántartásba hamis vagy nem teljes adatok alapján került felvételre,
e) a minisztérium írásbeli figyelmeztetése ellenére is megsérti területtervezési háttéranyagok vagy a területtervezési dokumentáció beszerzésére vonatkozó előírásokat,
f) írásban kérvényezte a törlését, vagy
g) a megfelelő szakképesítés legutóbbi ellenőrzésétől eltelt 10 év, és nem rendelkezik a megfelelő szakképesítés újbóli ellenőrzésével az 5. bekezdés szerint.
(8) A jelen törvény alkalmazásában feddhetetlennek számít az, aki nem volt jogerősen, szándékos bűncselekményért vagy területtervezési háttéranyagok vagy területtervezési dokumentáció beszerzésének biztosításával összefüggő bűncselekményért elítélve. A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell alátámasztani, amely 3 hónapnál nem lehet régebbi.
2. szakasz
A területrendezési tervezési dokumentáció
3. §
A területrendezési tervezési dokumentáció
A területrendezési tervezési dokumentáció a következő:
a) urbanisztikai tanulmány,
b) regionális főterv,
c) területfejlesztési prognózis,
d) területi-műszaki dokumentáció.
4. §
Az urbanisztikai tanulmány
(1) Az urbanisztikai tanulmány meghatározza az adott terület részletes problémáit. A tanulmány a területi terv előkészítése során dolgozandó ki, mint a terület térbeli szerkezeti elrendezésének és működőképességének koncepciójavaslata, vagy a területi terv pontosítása vagy hitelesítése céljából, továbbá a területi terv módosítása és kiegészítése során, vagy némely specifikus földhasználati, táj-ökológiai, environmentális, urbanisztikai vagy architektonikus probléma megoldására az adott területen, mint háttéranyag a földhasználati döntésekhez, vagy ha ezt külön előírás követeli meg.1d)
(2) Az urbanisztikai tanulmányt rendszerint a területfejlesztési hatóság szerzi be. Beszerezhető azonban megfelelő szakképesítésű személy révén is, a 2.a § szerint, vagy a beszerzéséhez anyagilag hozzájárulhat mindenki, aki a beszerzésében érdekelt.
(3) Az urbanisztikai tanulmány tartalmát és terjedelmét azok a szempontok határozzák meg, amelyeket jóváhagy a területtervezési hatóság, amely garantálja az állami, regionális, ill. kommunális érdekek betartását.
5. §
A regionális főterv
(1) A regionális főterv részletesen meghatározza a település egyes részeinek területfejlesztési kérdéseit, elsősorban a lakhatás, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a műszaki hálózatok és szolgáltatások, a közhasznú építmények, a zöldterületek és az üdültetés kérdéseit. Akkor dolgozandó ki, ha a település területtervezési dokumentációjában javasolt bizonyos tényező megoldását részletezni kell; a területrendezési döntéshozatal, valamint további alapdokumentumok vagy területtervezési lépések háttéranyagát képezi.
(2) A regionális főterv tartalmát és terjedelmét a feladatkiírásban határozzák meg. A regionális főtervet az illetékes területtervezési hatóság szerzi be.
6. §
A területfejlesztési prognózis
(1) A területfejlesztési prognózis az adott terület térbeli szerkezeti elrendezésének és működőképességének hosszú távú lehetőségeit taglalja. A területi-műszaki, environmentális, gazdasági és szociális feltételek elemzése és kiértékelése alapján, valamint az ökológiai egyensúly, a területfejlesztési tendenciák és a környezettel való törődés elemzése és kiértékelése alapján dolgozzák ki.
(2) A területfejlesztési prognózist a területtervezési hatóság szerzi be. A területfejlesztési prognózis tartalmát, céljait és terjedelmét a feladatkiírásban határozzák meg. A feladatkiírást a területfejlesztési hatóság és az érintett hatóságok vitatják meg az érintett kerületi és települési önkormányzatokkal.
7. §
Területi és műszaki dokumentáció
(1) A területi és műszaki dokumentációt mint célirányosan és folyamatosan kiegészített adatállományt, amely jellemzi a terület állapotát és feltételeit, a Szlovák Köztársaság egészére és a kiemelt területi egységekre dolgozzák ki.
(2) A területi és műszaki dokumentáció elsősorban a következőkre szolgál
a) a területtervezési dokumentáció kidolgozására,
b) az ingatlanfejlesztés koncepciójának elbírálására és kialakítására,
c) a terület feltételei változásainak folyamatos megfigyelésére, annak szervezésére és hasznosítására,
d) a területrendezési döntéshozatalra, ha nincs kidolgozva megfelelő területtervezési dokumentáció.
(3) A területi és műszaki dokumentációt a minisztérium szerzi be, amely biztosítja annak folyamatos kiegészítését és változásainak bejegyzését. A minisztérium megbízása alapján más területtervezési szervek is beszerezhetik a területi és műszaki dokumentációt.
(4) A Szlovák Köztársaság egész területére vonatkozó területrendezési és műszaki háttéranyag Szlovákia területfejlesztési stratégiája, amely a területi adottságok, a környezet állapota, védelmének szükségessége és a tájtervezés alapján meghatározza az alapelveket, prioritásokat és hosszú távú célokat, a térbeli fejlesztés szükségletei alapján, a fenntartható fejlődés követelményeivel, az állami environmentális politikával, az environmentális akcióprogramokkal és az ágazati koncepciókkal összhangban; Szlovákia területfejlesztési koncepciójának kidolgozásához szükséges felméréseket, elemzéseket és értékeléseket is tartalmaz.
(5) A kidolgozott területi és műszaki alapanyagok teljességéért és helyességéért az a területtervezési hatóság felelős, amely azokat beszerzi, egyben meghatározza azok
a) felhasználásának és alkalmazásának módját a szerint, milyen célból dolgozták ki azokat, vagy milyen célra használhatók,
b) tárolásának módját a területtervezési hatóságnál és a területtervezési információs rendszerben.
(6) A területtervezési hatóságok, amelyek a területi-műszaki dokumentációt beszerezték, külön előírás alapján teszik azokat hozzáférhetővé.1e)
7.a §
Egyéb dokumentáció
(1) A területtervezési tevékenységben felhasználják a területre vonatkozó, már meglévő dokumentumokat és adathalmazokat (a továbbiakban csak mint "egyéb dokumentáció").
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt dokumentumok közül kötelezően használandók:
a) a fenntartható fejlődés stratégiája, az állami environmentális politika stratégiái, az environmentális akcióprogramok és ágazati koncepciók,
b) területrendezési tervek, a földterületek erdő- és vízgazdálkodási, öntözési és meliorációs tervei,
c) az ökológiai egyensúly területi rendszerének dokumentumai, a természet- és tájvédelem területi vetületei, a természet- és tájmegóvó programok,
d) a történelmi és kulturális örökségvédelmi programok,
e) a hulladékgazdálkodási programok,
f) a települések egyes övezeteinek fejlesztési koncepciói és stratégiái, valamint a régiófejlesztési programok.
3. szakasz
A területtervezési dokumentáció
8. §
(1) A területtervezési dokumentáció komplex módon meghatározza a terület térbeli elrendezését és célszerű használatát, összehangolja a területfejlesztést befolyásoló érdekeket és tevékenységeket, a környezetet és az ökológiai egyensúlyt, valamint meghatározza térbeli elrendezésének szabályzóit és a terület célszerű használatát. A területtervezési dokumentációt országos, regionális, települési szinten és településrészek szintjén dolgozzák ki.
(2) A területtervezési dokumentumok a következők:
a) Szlovákia területfejlesztési koncepciója,
b) a régió fejlesztési terve,
c) a település fejlesztési terve,
d) az övezet fejlesztési terve.
(3) A területtervezési dokumentumok a Szlovák Köztársaság, a régiók és a települések területi fejlesztésének és környezetmegóvásának alapvető eszközei. Az államigazgatás központi szerveinek ágazati koncepciói és a települések fejlesztésének koncepciói, és egyéb, a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést érintő programoknak összhangban kell lenniük a területtervezési dokumentáció kötelező részeivel (13. §).
9. §
Szlovákia területfejlesztési koncepciója
(1) Szlovákia területfejlesztési koncepciója a Szlovák Köztársaság egész területére vonatkozóan kerül kidolgozásra. Meghatározza annak térbeli elrendezését, a Szlovák Köztársaság területének célszerű használatát, továbbá az állam területfejlesztésre vonatkozó társadalmi, gazdasági, environmentális és kulturális követelményeinek keretét, valamint a környezetről és tájtervezésről való gondoskodást a Szlovák Köztársaságban és egyes régióiban. Ennek kidolgozásához a területi és műszaki háttéranyagot Szlovákia területi fejlesztésének stratégiája szolgáltatja.
(2) Szlovákia területfejlesztési koncepciója meghatározza elsősorban:
a) a településszerkezet elrendezését és hierarchiáját, valamint a települési és gazdasági agglomerációk csomópontjait, nemzetközi és országos összefüggéseiben,
b) a fő urbanizációs tengelyek fejlesztését a Szlovák Köztársaság területén,
c) a területi fejlesztés irányításának alapelveit, abból a célból, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén egyenrangú létfeltételek jöjjenek létre, valamint kialakítja a környezet javításának, az ökológiai egyensúly biztosításának, a kulturális és történelmi örökség és a fenntartható fejlődés megőrzésének területi feltételeit.
10. §
A régió fejlesztési terve
(1) A régió fejlesztési terve az ország egy, több településsel rendelkező részére dolgozandó ki, amelyben meg kell határozni a specifikus fejlesztési terveket, vagy olyan tevékenységet kell folytatni, amely jelentősen befolyásolja a terület térbeli elrendezését és működőképes használatát. A régió fejlesztési tervének összhangban kell lennie Szlovákia területi fejlesztése koncepciójának kötelező érvényű részével, és Szlovákia területfejlesztési koncepciójának indikatív részéből indul ki.
(2) A régió fejlesztési terve meghatározza elsősorban:
a) a településszerkezet alapelveit és szabályzóit, a terület térbeli elrendezését és működőképes használatát a fenntartható fejlődés és az urbanizáció, az ipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a környezettudomány és az idegenforgalom fejlődése szempontjából,
b) a közúti és műszaki hálózat elrendezésének alapelveit és szabályzóit,
c) a környezet megóvásának, az ökológiai egyensúly területi rendszerének, a tájrendezés és a műemlékvédelem, a védett műemléki területek és műemléki övezetek alapelveit és szabályzóit,
d) a természeti források és jelentős tájelemek védelme és használata térbeli követelményeinek alapelveit és szabályzóit,
e) a régió és települései területi fejlesztésének kölcsönös kapcsolatait és a szomszédos régiókkal való kapcsolatait,
f) a közhasznú építkezéseket és az ország védett részeit.
(3) A tervezési terület határát az a területtervezési szerv határozza meg a feladatkiírásban, amely a régió fejlesztési tervét beszerzi.
11. §
A település fejlesztési terve
(1) A település fejlesztési tervét egy vagy két, vagy több település területére dolgozzák ki.
(2) A városok és a 2000-nél több lakosú települések kötelesek településfejlesztési tervvel rendelkezni. A többi település csak abban az esetben köteles településfejlesztési tervvel rendelkezni, ha
a) meg kell határozni a területi fejlesztésük koncepcióját, a településen terjedelmes új építkezéseket vagy átépítéseket kell megvalósítani, vagy közhasználatú építményeket kell elhelyezni,
b) ez a régió fejlesztési tervének kötelező érvényű részéből következik, elsősorban a nemzetközi kötelezettségekre, vagy a terület, országos jelentőségű, közúti és műszaki hálózatának elhelyezésére vonatkoztatva.
(3) Ha kettő vagy több település megegyezik, akkor lehet közös településfejlesztési tervük.
(4) Ha 2000-nél kevesebb lakosú településről van szó, amelynek területére nem dolgoztak ki közös településfejlesztési tervet a 3. bekezdés szerint, a település fejlesztési terve kidolgozható az övezet fejlesztési tervének részletességével is. Ilyen esetben a beszerzés, a kidolgozás és a megvitatás menete figyelembe veszi a település fejlesztési tervére, valamint az övezet fejlesztési tervére vonatkozó eljárást is.
(5) A település fejlesztési terve meghatározza elsősorban:
a) a település térbeli szerkezeti elrendezésének és célszerű használatának alapelveit és szabályzóit, tekintettel a környező területekre,
b) a területek megengedett, korlátozott és tiltott célirányos hasznosítását,
c) a környezet megóvásának, az ökológiai egyensúly területi rendszerének és a tájrendezésnek, beleértve a zöldterületeket is, az alapelveit és szabályzóit,
d) a természeti források, kulturális és történelmi értékek és jelentős tájelemek védelmének és használatának alapelveit és szabályozóit,
e) a település összefüggő beépített területe vagy a beépítésre kijelölt területe (a továbbiakban csak mint "beépített terület") és a település többi területe közötti határokat,
f) a közlekedési és műszaki, valamint a közhasználatú hálózatok elrendezésének alapelveit és szabályozóit,
g) a közhasználatú építkezésekre vagy szanálásra szánt, esetleg az ország védett részeinek számító területeket.
(6) A település fejlesztési terve meghatározza, hogy a település mely részeire kell beszerezni és jóváhagyni az övezet fejlesztési tervét.
(7) Katonai körzetben a település fejlesztési terve helyett a katonai körzet fejlesztési tervét kell kidolgozni. A katonai körzet fejlesztési terve a beszerző határozata alapján vitelezendő ki, mégpedig olyan terjedelemben, mint ahogy a település fejlesztési terve vagy az övezet fejlesztési terve van kidolgozva.
12. §
Az övezet fejlesztési terve
(1) Az övezet fejlesztési tervét a település egy részére dolgozzák ki, ha az elfogadott településfejlesztési terv előírja, hogy
a) be kell szerezni az övezetek fejlesztési tervét a település meghatározott részére,
b) közhasznú célra telket vagy épületet kell kijelölni.
(2) Az övezet fejlesztési terve meghatározza elsősorban
a) a telkek, az épületek, a közúti és műszaki hálózat részletesebb térbeli elrendezésének és célszerű használatának alapelveit és szabályzóit,
b) az épületek egyes telkeken és a városi terekbe való elhelyezésének alapelveit és szabályzóit, valamint az egyes építkezési telkek beépítési feltételeinek alapelveit és szabályzóit,
c) a telkeket, amelyek a település beépített területén vannak, az építkezési telkeken való építkezéseket és a lehetséges beépítés arányát, valamint a terület kihasználásának teherbírását,
d) az építési teleknek nem minősülő területek építési telkekké nyilvánítását, beleértve azon telkek meghatározását, amelyeket a fejlesztési terv értelmében nem lehet tartósan az építési telkek közé sorolni,
e) az ország védett részeit,
f) az építkezések elengedhetetlen felszereltségének alapelveit és szabályzóit, valamint azok csatlakoztatását a terület közúti és műszaki hálózatára,
g) az épületek környező épületek közé, védett műemléki területekbe, műemléki övezetekbe és az egész tájba való betagolódásának alapelveit és szabályzóit,
h) a zöldterületek, a jelentős tájelemek és az egyéb elemek, valamint az ökológiai egyensúly területi rendszerének elhelyezését az egyes telkeken,
i) az új építkezések dologi és időbeli koordinálását, továbbá a meglévő épületek szanálását,
j) a közhasználatú építkezésekre, építkezési tilalomra és szanálás végrehajtására kijelölt telkeket.
13. §
A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű és indikatív része
(1) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részre és indikatív részre tagolódik. Szlovákia területfejlesztési koncepciójában meghatározzák azokat a kötelező érvényű alapelveket és szabályzókat, amelyek elsősorban az ágazati koncepciók térbeli elrendezésre vonatkozó követelményeit és a Szlovák Köztársaság területének, valamint régióinak célszerű használatát tartalmazzák, összhangban a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a természet- és kulturális örökségvédelem alapelveivel.
(2) A jóváhagyó szerv határozza meg a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű és indikatív részét. A kötelező érvényű részben mindig meghatározza a közhasználatú építkezéseket és az ország védett részeit.
(3) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részében hagyják jóvá az alábbiak alapelveit és szabályzóit:
a) a régió településszerkezete, a régió területének térbeli szerkezete és célszerű hasznosítása, az ökológiai egyensúly területi rendszere, a környezet megóvása, a tájrendezés, a természeti források védelme és kíméletes használata, a műemlékvédelem, a védett műemléki területek, a műemléki övezetek és a jelentős tájelemek, a közúti és műszaki hálózatok elrendezése, a közhasználatú építkezések területeinek és az ország védett részeinek kijelölése,
b) a település térbeli elrendezése és a község területének célszerű használata, a beépített terület határai, a közúti és műszaki, valamint a közösségi hálózat, a közhasználatú építkezésekre vagy szanálásra szánt, esetleg az ország védett részeinek számító területek kijelölése, a természeti források, kulturális és történelmi értékek és a jelentős tájelemek védelme és használata, az ökológiai egyensúly területi rendszere, a környezet megóvása, a tájrendezés, beleértve a zöldterületeket is,
c) a telkek részletesebb térbeli elrendezésének és célszerű használatának övezetében, a terület építkezései, valamint közúti és műszaki hálózata, az építmények területi elhelyezkedése az egyes telkeken, a városi terekbe történő és az egyes építési telkek beépítési feltételei, az építkezések elengedhetetlen tartozékai és kapcsolódásuk a terület közúti és műszaki hálózatára, az épületeknek a környező épületek közé, a védett műemléki területekbe, a műemléki övezetekbe és az egész tájba való betagolódása.
(4) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részében meghatározzák:
a) a régió közhasználatú építkezéseit és az ország védett részeit,
b) a település közhasználatú építkezésekre, szanálásra szánt területeit és az ország védett részeit,
c) az övezet azon telkeit, amelyek a település beépített területén vannak és a közhasználatú építkezésekre, szanálásra szánt telkeket.
4. szakasz
A területfejlesztési tervezési dokumentáció beszerzése
A területfejlesztési tervezési hatóságok
16. §
(1) A területfejlesztési tervezési dokumentációt a területfejlesztési tervezési hatóságok szerzik be.
(2) A területfejlesztési tervezés hatóságai a települések, a kerületi önkormányzatok és a kerületi építésügyi hivatalok.
(3) A területfejlesztési tervezés központi hatósága a minisztérium.
(4) A területfejlesztési tervezés hatósága, amely beszerzi a katonai körzetek fejlesztési terveit, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak mint "védelmi minisztérium").
17. §
(1) A területtervezési hatóságok kötelesek a területtervezési dokumentációt a területi fejlesztés és a környezet megóvásának szükségleteivel összhangban, megfelelő és gazdaságos terjedelemben beszerezni. A települések fejlesztési terveit és az övezetek fejlesztési terveit új települések építése, közhasználatú építmények területi elhelyezkedése, valamint meglévő települések vagy azok részeinek jelentős átépítése, építésének befejezése vagy szanálása esetén, a környezet javítása, az ökológiai egyensúly biztosítása és a fenntartható fejlődés céljából mindig be kell szerezni.
(2) A területtervezési hatóságok
a) saját kezdeményezésre,
b) egyéb államigazgatási és települési szervek kezdeményezésére,
c) természetes vagy jogi személyek kezdeményezésére szerzik be a területtervezési dokumentációt.
(3) A minisztérium módszertanilag irányítja a területtervezési hatóságok területtervezési tevékenységét és a tárgyi problémák megoldását, és megállapítja, hogy a területtervezési dokumentációt megfelelő terjedelemben szerzik-e be. A minisztérium módszertani iránymutatásai minden területtervezési szerv számára kötelező érvényűek.
18. §
(1) Szlovákia területfejlesztési koncepciójának kidolgozásáról a minisztérium gondoskodik.
(2) A régiók területfejlesztési tervezési dokumentációit a kerületi önkormányzatok szerzik be.
(3) Ha a régiók területtervezési dokumentációjának megoldása kettő vagy több önkormányzati kerület területére is kiterjed, a kerületi önkormányzatok megegyeznek, hogy melyikük szerzi be közülük a területtervezési dokumentációt. Ha nem kerül sor megegyezésre, a minisztérium dönti el, hogy melyik területi tervezési hatóság szerzi be a területtervezési dokumentációt.
(4) A települések és övezetek területtervezési dokumentációját a települések szerzik be.
(5) Ha a települések területtervezési dokumentációjának megoldása kettő vagy több település területére is kiterjed, a települések megegyeznek, hogy melyikük szerzi be közülük a területtervezési dokumentációt.
19. §
Beszerzési költségek
A területtervezési dokumentáció beszerzésével kapcsolatos költségeket az a területtervezési hatóság fedezi, amelyik beszerzi. A területtervezési hatóság azonban kérheti a területtervezési dokumentáció beszerzési költségeinek teljes vagy részleges megtérítését az államigazgatási, kerületi önkormányzati vagy települési szervektől, természetes vagy jogi személyektől, akiknek kizárólagos igénye előidézte a területtervezési dokumentáció beszerzését.
19.a §
(1) A területtervezési dokumentáció beszerzése magában foglalja
a) az előkészítő munkálatokat,
b) a felmérések és elemzések feldolgozásának biztosítását,
c) a feladatkiírás kidolgozásának biztosítását és annak megvitatását,
d) a területtervezési dokumentáció megoldási vázlata kidolgozásának biztosítását (a továbbiakban csak mint "vázlat"), kidolgozása felügyeletének biztosítását és annak megvitatását,
e) a területtervezési dokumentáció javaslata kidolgozásának biztosítását, kidolgozása felügyeletének biztosítását és annak megvitatását,
f) a területtervezési dokumentáció háttéranyagainak előkészítését és a javaslat elfogadását.
g) a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű része kihirdetésének biztosítását, a területtervezési dokumentáció archiválását, a nyilvántartási lap elkészítését és annak kézbesítését a minisztériumnak.
(2) A területtervezési dokumentáció kidolgozójának biztosítására a közbeszerzésre vonatkozó általános előírások alkalmazandók.1f)
(3) A kidolgozó személy elkészíti a felméréseket és elemzéseket, valamint a területtervezési dokumentáció vázlatát és javaslatát.
19.b §
Az előkészítő munkálatok
(1) Az előkészítő munkálatokat az a területtervezési hatóság végzi el, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt. Az előkészítő munkálatok közé tartozik:
a) a területtervezési dokumentáció beszerzésének megkezdéséről szóló értesítés közzététele, a helyileg megszokott módon,
b) a területtervezési háttéranyagok és az egyéb háttéranyagok összegyűjtése, kötelező jellegük megállapítása és felhasználási lehetőségük kiértékelése,
c) a területtervezési dokumentációban megoldandó cél és téma meghatározása,
d) az érintett terület határainak kijelölése.
(2) Az előkészítő munkálatokat az a területtervezési hatóság végzi el, amely beszerzi és biztosítja a területtervezési dokumentációt, együttműködve az egyéb államigazgatási, kerületi önkormányzati szervekkel, településekkel és természetes vagy jogi személyekkel, akik/amelyek a terület felhasználásában részt vesznek.
(3) Az előkészítő munkálatok alapján az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, biztosítja a feladatkiírás, a vázlat és a területtervezési dokumentációs javaslat kidolgozásához szükséges felmérések és elemzések kidolgozását.
19.c §
Felmérések és elemzések
(1) A felmérések és elemzések célja elsősorban az, hogy a területtervezési háttéranyagok és az egyéb, kötelező érvényű háttéranyagok alapján ismereteket szerezzenek a térbeli elrendezés és a terület célszerű használatának állapotáról és fejlesztésének lehetőségeiről, a problémák és az érdekütközések megállapítása a tervezési területen, amely szükséges feladatkiírás, a vázlat és a területtervezési dokumentációs javaslat kidolgozásához.
(2) A régió fejlesztési tervéhez és a település fejlesztési tervéhez, a felmérések és elemzések keretében kidolgozásra kerül a terület optimális térbeli elrendezése és célszerű használata, figyelembe véve a tájökológiai, kulturális és történelmi, valamint társadalmi és gazdasági feltételeket (a továbbiakban csak "tájökológiai terv").
(3) A Szlovákia területi fejlesztési koncepciójához szükséges felméréseket és elemzéseket Szlovákia területi fejlesztésének stratégiája tartalmazza.
20. §
Feladatkiírás
(1) A felmérések és elemzések eredményeivel összhangban az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, biztosítja a feladatkiírás kidolgozását. A feladatkiírás elsősorban a fő célokat és követelményeket tartalmazza, amelyeket meg kell oldani a beszerzés tárgyát képező területtervezési dokumentációban, valamint a területtervezési dokumentáció kidolgozásának részletes formai, terjedelmi és tartalmi követelményeit.
(2) Feladatkiírást az illetékes területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja az érintett településekkel, az érintett kerületi önkormányzatokkal és az érintett jogi személyekkel, és megállapodást köt róla az érintett szervekkel. A település a település fejlesztési tervének feladatkiírását és az övezet fejlesztési tervének feladatkiírását a kerületi építésügyi hivatallal vitatja meg. Szlovákia területfejlesztési koncepciója feladatkiírása megvitatásának módját a minisztérium határozza meg.
(3) A területi terv feladatkiírásának megvitatását az a területtervezési hatóság hozza nyilvánosságra, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, mégpedig hatásos formában, a helyileg megszokott módon. A feladatkiírási javaslatot, iratbetekintés céljából, 30 napra ki kell függeszteni. A nyilvánosság a közzétételt követő 30. napig jogosult véleményét kifejteni a feladatkiírási javaslattal kapcsolatban.
(4) A feladatkiírás megvitatására, a 2. bekezdés szerint, a területtervezési dokumentáció beszerzője megfelelő határidőt állapít meg, amely a feladatkiírási javaslat megvitatásáról szóló értesítés kézbesítését követő 30 napnál nem lehet rövidebb. Ha az érintett település, az érintett kerületi önkormányzat vagy az érintett szerv a megadott határidőn belül nem fejti ki véleményét, feltételezhető, hogy nem kívánja kifejteni véleményét a feladatkiírási javaslattal kapcsolatban, hacsak a területtervezési dokumentáció beszerzőjével nem egyezett meg másképpen.
(5) A 2. bekezdés szerinti nyilvános vita, az álláspontok és észrevételek kiértékelése után az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, felkéri az illetékes területtervezési szervet a feladatkiírási javaslat elbírálására:
a) a régiófejlesztési terv feladatkiírásának
elbírálására a kerület a minisztériumot kéri fel,
b) a településfejlesztési terv feladatkiírásának elbírálására a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel,
c) az övezetfejlesztési terv feladatkiírásának elbírálására a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel.
(6) A minisztérium és a kerületi építésügyi hivatal az 5. bekezdés szerinti állásfoglalásban elbírálja, hogy
a) a feladatkiírási javaslat tartalma összhangban van-e az elfogadott, magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével,
b) a feladatkiírási javaslat tartalma, beszerzésének menete és megvitatása összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal.
(7) A megvitatott feladatkiírást az ellentétes álláspontok kiküszöbölése után az alábbi szervek hagyják jóvá:
a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak mint "kormány"), ha Szlovákia területfejlesztési koncepciója kidolgozásának feladatkiírásáról van szó,
b) a kerületi önkormányzat, ha a régiófejlesztési terv kidolgozásának feladatkiírásáról van szó,
c) a település, ha a település vagy az övezet fejlesztési tervéről van szó.
(8) A település és a kerületi önkormányzat nem hagyhatja jóvá azt a feladatkiírást, amely ellentétes a kerületi építésügyi hivatal vagy a minisztérium álláspontjával. Amennyiben a település vagy a kerületi önkormányzat ennek ellenére jóváhagyja az ellenzett feladatkiírást, a jóváhagyás teljes egészében érvénytelennek számít.
21. §
Tervezet
(1) A területtervezési dokumentáció kidolgozója az elfogadott feladatkiírás alapján és a területtervezési dokumentációt beszerző területi tervezési hatóság felügyelete alatt kidolgozza annak tervezetét. A tervezetet több változatban dolgozzák ki.
(2) A tervezetet nem kell kidolgozni, ha olyan település fejlesztési tervéről van szó, amelynek lélekszáma 2000 lakosnál kevesebb, vagy övezetfejlesztési tervéről van szó. Ha nem dolgozzák ki a tervezetet, a kidolgozó az elfogadott feladatkiírás alapján dolgozza ki a fejlesztési terv javaslatát.
(3) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja a tervezetet az érintett településekkel, amelyek területét a tervezet érinti, az érintett kerületi önkormányzatokkal, az érintett szervekkel, az érintett természetes személyekkel és az érintett jogi személyekkel; ez a vita nyilvános. Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, közzéteszi a tervezet nyilvános vitájának időpontját a helyileg megszokott módon, biztosítja, hogy a közzététel napjától a tervezetet iratbetekintés céljából kifüggesszék, és meghatározza azt az időtartamot, legkevesebb 30 napot, amely során a lakosság megteheti észrevételeit a tervezettel kapcsolatban. A határidő letelte előtt nyilvános vitát hív össze, és ott általánosan érthető magyarázatot nyújt. Az érintett szerveknek, településeknek és az illetékes területi tervezési szervnek az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, egyenként kézbesíti a megoldási tervezet nyilvános vitájának bejelentését, és egyúttal felszólítja őket, hogy érvényesítsék véleményüket a bejelentés kézbesítésétől számított 30 napon belül. A megadott határidőn túl benyújtott álláspontokat nem veszik figyelembe. A tervezettel kapcsolatos álláspontok másolatait a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság megküldi annak a szervnek, amely külön jogszabály szerint illetékes az ügyben.1fa)
(4) A minisztérium, amely beszerzi Szlovákia területfejlesztési koncepcióját,
a) nyilvánosságra hozza a tervezet alapvető adatait legalább két országos napilapban, feltüntetve a helyet, ahol a tervezettel részletesen meg lehet ismerkedni, és egyúttal tájékoztatja a lakosságot a véleményezési lehetőségről a meghatározott időpontig, amely 30 napnál nem lehet rövidebb,
b) értesíti a területtervezéssel foglalkozó nemzetközi szervezeteket.
(5) Az a területtervezési hatóság, amely a régió fejlesztési tervét szerzi be,
a) felkéri a tervezési területen található településeket, hogy a helyileg megszokott módon hívják fel a lakosság figyelmét, hogy kifejthetik véleményüket a tervezetről a meghatározott időpontig, amely 30 napnál nem lehet rövidebb, és hogy közöljék álláspontjukat az elképzeléssel kapcsolatban,
b) biztosítja a települések és a szomszédos régiók szerveinek értesítését,
c) biztosítja a szomszédos régiók állami területi tervezési szerveinek értesítését.
(6) A tervezet megvitatásának célja elsősorban
a) a területnek az alapvető urbanisztikai megoldásban javasolt térbeli elrendezése és célszerű használata, és komplexitása helyességének elbírálása,
b) a terület elviselhető terhelésének, a természeti források takarékos kihasználásának, a területi ökológiai egyensúly biztosításának, valamint a terület közúti és műszaki hálózata kapacitásának elbírálása,
c) a terület közúti és műszaki hálózata nyomvonalainak, valamint a közhasználatú építményeinek fekvésére javasolt megoldásoknak az elbírálása,
d) a változatok elbírálása.
(7) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, a tervezet megvitatásának eredményei alapján kidolgozza az összefoglaló álláspontot. Szükség esetén elrendeli a tervezet újbóli megvitatását. Ha a tervezet megvitatásának eredményei alapján a feladatkiírás megváltozására kerül sor, az összefoglaló álláspontot, beleértve a feladatkiírás megváltozását is, jóváhagyásra be kell nyújtani annak a hatóságnak, amely az eredeti feladatkiírást jóváhagyta.
(8) Annak a területi tervezési hatóságnak a javaslatára, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, el lehet tekinteni a tervezet kidolgozásától a feladatkiírás elfogadásakor, ha a feladatkiírás előtt a megoldást urbanisztikai tanulmánnyal ellenőrizték, amelyet a 3., 5. és 6. bekezdések szerint vitattak meg. Ebben az esetben a feladatkiírásnak az összefoglaló álláspont funkcióját is be kell töltenie.
(9) A tervezettel kapcsolatos álláspontokat és írásbeli észrevételeket, amelyeket figyelmen kívül hagytak, az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, újból megvitatja azokkal, akik azokat benyújtották.
(10) A tervezet tartalmazza a stratégiai dokumentum értékeléséről szóló jelentést is.1fb)
22. §
A területtervezési dokumentációs javaslat
(1) A területtervezési dokumentációs javaslat megvitatását a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság a helyileg megszokott módon közli a lakossággal. A területtervezési dokumentációs javaslatot, iratbetekintés céljából, 30 napra ki kell függeszteni. A lakosság a területtervezési dokumentációs javaslattal kapcsolatban észrevételek benyújtására jogosult a közzététel napjától számított 30 napon belül.
(2) A területtervezési dokumentációs javaslat megvitatásáról a területtervezési szerv mindig egyenként értesíti az érintett településeket, az érintett kerületi önkormányzatokat és az érintett szerveket.
(3) A területtervezési dokumentációs javaslatot az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja az érintett településekkel, az érintett kerületi önkormányzatokkal, amelyeknek a területére a kivitelezés vonatkozik, és az érintett jogi személyekkel.
(4) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megegyezik a területtervezési dokumentációs javaslatról az érintett szervekkel.
(5) A települések, a kerületi önkormányzatok és az érintett szervek kötelesek a területtervezési dokumentációs javaslattal kapcsolatos álláspontjukat jelenteni, attól a naptól számított 30 napon belül, amikor arról értesítve lettek. Ha a megkeresett szerv nem fejti ki véleményét a megadott időpontig, feltételezhető, hogy nincs hozzáfűznivalója a területtervezési dokumentációs javaslathoz.
(6) Ha olyan területtervezési dokumentációs javaslatot vitatnak meg, amely bonyolult viszonyokkal rendelkező területen kerül kivitelezésre, a területtervezési szerv az 1. bekezdés szerinti határidőt megfelelő mértékben meghosszabbíthatja.
(7) A javaslattal kapcsolatos azon álláspontokat és írásbeli észrevételeket, amelyek figyelmen kívül lettek hagyva, a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság újból megvitatja azokkal, akik azokat benyújtották.
23. §
Az övezet fejlesztési tervének javaslata
(1) Az övezet fejlesztési tervének javaslatát a település a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, legkevesebb 30 napra, és a helyileg megszokott módon felszólítja a természetes személyeket és a jogi személyeket, hogy nyilatkozzanak azzal kapcsolatban. A nyilatkozatra szánt határidő letelte előtt a település nyilvános vitát hív össze a település lakosai számára; a nyilvános vitára a település biztosítja a kidolgozó szakszerű magyarázatát.
(2) A település egyenként jelenti az illetékes szerveknek, esetleg az illetékes kerületi önkormányzatnak is, amelynek területét a kivitelezés érinti, az övezetfejlesztési terv javaslatának nyilvános vitáját; azoknak a természetes személyeknek és a jogi személyeknek, akiknek tulajdonjogát az övezet fejlesztési tervének kivitelezése érinti, valamint a terület közúti és műszaki hálózatai tulajdonosainak az övezetfejlesztési tervjavaslat megvitatásának időpontját a helyileg megszokott módon hozza tudomására.
(3) A település köteles az övezetfejlesztési tervjavaslatot megvitatni azon telkek tulajdonosaival, amelyekre beépítési feltételeket, nem megengedett célszerű hasznosítási szabályzókat, vagy építési tilalmat javasolnak, valamint a tervezési területen található közúti és műszaki hálózatok tulajdonosaival.
(4) A település a kidolgozóval együttműködve kiértékeli az övezetfejlesztési tervhez kapcsolódó álláspontokat. A 3. bekezdés szerinti személyek álláspontjait, amelyeket nem lehet figyelembe venni, megvitatja azok előterjesztőivel, ha közvetlenül érinti az ő tulajdonjogukat vagy egyéb, a telkekhez vagy az építményekhez fűződő jogaikat.
24. §
A területtervezési dokumentáció elfogadásának háttéranyagai
Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, benyújtja a jóváhagyó szervnek a területtervezési dokumentáció megvitatásáról szóló beszámolót, a területtervezési dokumentációs javaslatot az összes álláspont és észrevétel kiértékelésével, valamint a kifogásokról és észrevételekről szóló határozati javaslattal együtt, és az általános érvényű jogszabályjavaslatot, amellyel a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részét kihirdetik.
25. §
(1) A fejlesztési terv javaslatának jóváhagyásra történő benyújtása előtt meg kell vizsgálni, hogy
a) a javaslat tartalma összhangban van-e az elfogadott, magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével,
b) a javaslat tartalma, beszerzésének menete és megvitatása összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal,
c) a javaslat összhangban van-e a feladatkiírással,
d) a javaslat összhangban van-e a fejlesztési terv terjedelmével,
e) a fejlesztési terv kötelező érvényű része, amelyet általános érvényű jogszabályban javasolnak kihirdetni, összhangban van-e a 13. §-sal.
(2) Az 1. bekezdés szerinti vizsgálat alapja a területfejlesztési tervjavaslat, a javaslat vitájában felmerült álláspontok és észrevételek kiértékelése és az általánosan érvényű jogszabály-javaslat, amellyel a fejlesztési terv kötelező érvényű részét hirdetik ki. Az 1. bekezdés szerinti elbírálás eredményét, a fejlesztési terv javaslatára vonatkozó jóváhagyó vagy elutasító állásponttal, valamint annak indoklásával együtt az illetékes szerv 30 napon belül tudatja a beszerzővel.
(3) A régiófejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a kerületi önkormányzat a minisztériumot kéri fel.
(4) A településfejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel.
(5) Az övezetfejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel.
(6) Azt a fejlesztési tervjavaslatot, amelynek tartalma nincs összhangban a magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével, vagy a vonatkozó jogszabályokkal, vagy amelynek beszerzési és megvitatási folyamata nincs összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, nem lehet jóváhagyni. Amennyiben ilyen ellentmondás ellenére kerül sor a jóváhagyásra, a jóváhagyás teljes egészében érvénytelennek számít.
5. szakasz
A területtervezési dokumentumok elfogadása
26. §
(1) Szlovákia területi fejlesztési koncepcióját a kormány hagyja jóvá.
(2) A régiók fejlesztési terveit a kerületi önkormányzat hagyja jóvá.
(3) A települések és az övezetek fejlesztési terveit a település hagyja jóvá.
6. szakasz
A területfejlesztési tervdokumentáció kötelező jellege
27. §
(1) A területtervezési dokumentáció kormány által jóváhagyott kötelező érvényű részeit a kormány rendelettel teszi közzé. A katonai körzetek fejlesztési terveinek kötelező érvényű részeit nem hozzák nyilvánosságra.
(2) A régió fejlesztési tervét és annak kötelező érvényű részeit a kerületi önkormányzat hagyja jóvá, és általános érvényű kerületi önkormányzati rendelettel teszi közzé. A kerületi önkormányzat a régió fejlesztési tervének kötelező érvényű részeit teszi közzé
a) a hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, legkevesebb 30 napra,
b) az érintett településeknek és az érintett szerveknek történő kézbesítéssel.
(3) A területtervezési dokumentációt és annak kötelező érvényű részeit a település hagyja jóvá és teszi közzé általános érvényű önkormányzati rendelettel.
(4) A település a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részeit közzéteszi
a) hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, legkevesebb 30 napra, valamint egyéb helyileg megszokott módon,
b) az érintett szerveknek történő kézbesítéssel.
(5) A település az övezet fejlesztési tervének jóváhagyásáról egyénileg értesíti azokat a személyeket, akikkel a fejlesztési terv javaslatát egyenként vitatta meg.
(6) A jóváhagyott területtervezési dokumentáció kötelező érvényű vagy irányadó alapként szolgálhat további területtervezési dokumentáció, területi határozathozatal kidolgozásához és jóváhagyásához, valamint építési dokumentációk kidolgozásához.
28. §
A területtervezési dokumentáció archiválása
(1) A jóváhagyott területtervezési dokumentációban az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területfejlesztési tervdokumentációt, a területtervezési dokumentáció szöveges részét, a fő nézetrajzokat és a kötelező érvényű részt jóváhagyási záradékkal jelöli meg, amely a következőket tartalmazza:
a) a jóváhagyó szerv megjelölését,
b) a határozat számát és a jóváhagyás dátumát,
c) a bélyegző lenyomatát, a jogosult személy nevét és aláírását.
(2) A kormány által jóváhagyott területtervezési dokumentációt a minisztériumban archiválják. A régiók fejlesztési terveit a minisztériumban, a kerületi önkormányzatokon és a kerületi építésügyi hivatalokban; a katonai körzetek fejlesztési terveit a honvédelmi minisztériumban archiválják.
(3) A települések jóváhagyott fejlesztési terveit és az övezetek jóváhagyott fejlesztési terveit a települések, az építésügyi hivatalok és a kerületi építésügyi hivatalok archiválják.
(4) A jóváhagyott fejlesztési terveket a 2. és 3. bekezdések szerint kell archiválni, az elfogadásuktól számított három hónapon belül.
(5) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, nyilvántartási lapot készít a fejlesztési terv tartalmáról, amelyet a jóváhagyásról szóló határozat másolatával együtt kézbesít a minisztériumnak.
7. szakasz
A területfejlesztési tervdokumentáció aktualizálása
30. §
(1) Az a területtervezési hatóság, amely beszerezte a területtervezési dokumentációt, folyamatosan figyeli, hogy nem változtak-e meg a területi és műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek, amelyek alapján a területszervezés koncepciójának javaslata készült. Ha a feltételek megváltozására kerül sor, vagy ha közhasználatú építményeket kell elhelyezni, a területtervezési hatóság beszerzi a területtervezési dokumentáció kiegészítését vagy módosítását.
(2) A település a település fejlesztési tervének kiegészítését vagy módosítását szerzi be, ha szükséges annak összehangolása a régió fejlesztési tervével vagy annak kiegészítéseivel és módosításaival.
(3) A kerületi önkormányzat régiófejlesztési tervének kiegészítését vagy módosítását szerzi be, ha szükséges annak összehangolása Szlovákia területfejlesztési koncepciójával vagy annak kiegészítéseivel és módosításaival.
(4) A település és a kerületi önkormányzat kötelesek rendszeresen, de négyévente legalább egyszer, felülvizsgálni a jóváhagyott fejlesztési tervüket, hogy nem szükséges-e azt kiegészíteni vagy módosítani, vagy nem szükséges-e új fejlesztési tervet beszerezni.
31. §
(1) A kötelező érvényű dokumentáció kiegészítéseit és módosításait az a hatóság hagyja jóvá, amely jóváhagyta az eredeti területtervezési dokumentációt. A települési rendszerek és övezetek területtervezési dokumentációjának kiegészítéseit és módosításait, amelyek jóváhagyását 1993. január 1-je előtt a kormány magának tartotta fenn, a település hagyja jóvá. A régiók területtervezési dokumentációjának kiegészítéseit és módosításait, amelyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt a kormány hagyott jóvá, a kerületi önkormányzat hagyja jóvá.
(2) A területtervezési dokumentáció kiegészítéseinek és módosításainak beszerzése során a 22-28. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.
(3) A területtervezési dokumentáció irányadó részének alkalmazásáról az a hatóság dönt, amelyik a területtervezési dokumentációt beszerezte.
8. szakasz
A területrendezési eljárás
32. §
Építmények területi elhelyezése, a terület hasznosítási módja és fontos érdekek védelme a területen
Építményeket elhelyezni, a terület hasznosításának módját megváltoztatni és a terület fontos érdekeit védeni csak területrendezési határozat alapján lehet, amelynek fajtái a következők:
a) az építmény területi elhelyezéséről szóló határozat,
b a terület hasznosítási módjáról szóló határozat,
c) a védett területről vagy védett övezetről szóló határozat,
d) az építési tilalomról szóló határozat.
33. §
Illetékesség
(1) A területrendezési eljárás lefolytatására az építésügyi hivatal az illetékes.
(2) Ha a területrendezési eljárás lefolytatására, amelynek végén a terület kihasználásáról szóló határozatot, esetleg védett területről vagy védett övezetről szóló határozatot adnak ki, külön előírás szerint más államigazgatási hatóság az illetékes, nem az 1. bekezdésben feltüntetett, ez a hatóság a határozati vagy intézkedési javaslatról megállapodik az építésügyi hivatallal.
34. §
A területrendezési eljárás résztvevői
(1) A területrendezési eljárás résztvevője az indítványozó, a település, ha nem azonos a területrendezési eljárás lefolytatására illetékes építésügyi hivatallal és az, akinek ez a szerepe külön előírásból ered.1g)
(2) Az építmény területi elhelyezkedéséről, a terület kihasználásáról, az építési tilalomról és a védelmi övezetről szóló területrendezési eljárásokban az eljárás résztvevői jogi személyek és természetes személyek is, akiknek a telkekhez vagy építményekhez, valamint a szomszéd telkekhez és építményekhez – beleértve a lakásokat is – fűződő tulajdonjogát vagy egyéb jogát a határozat közvetlenül érintheti.
(3) A területrendezési eljárásnak nem résztvevői a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői.
A területrendezési eljárás megkezdése
35. §
(1) A területrendezési eljárás a résztvevő írásbeli javaslatára, az építésügyi hivatal vagy más államigazgatási szerv kezdeményezésére kezdődik meg. A javaslathoz csatolni kell a jelen törvény végrehajtási előírásaiban meghatározott dokumentációt, amelyet arra jogosult személy dolgozott ki (45. §, 4. bekezdés), és a külön előírásokban meghatározott okmányokat. A javaslathoz csatolni kell azon jogi személyek és természetes személyek listáját, akik számításba jöhetnek mint az eljárás résztvevői és az indítványozó előtt ismertek.
(2) Ha a benyújtott javaslat nem teremt elegendő alapot a javasolt építmény területi elhelyezkedésének vagy a területen végrehajtandó egyéb intézkedéseknek – főleg a környezetre gyakorolt hatásainak – az elbírálására (32. §), az építésügyi hivatal felszólítja az indítványozót, hogy a javaslatot méltányos határidőn belül egészítse ki a szükséges adatokkal vagy háttéranyagokkal, és figyelmezteti őt, hogy különben a területrendezési eljárást leállítja. Ha az indítványozó a területrendezési határozat kiadására tett javaslatot nem egészíti ki a kért módon és határidőre, az építésügyi hivatal a területrendezési eljárást leállítja.
(3) Ha az építésügyi hivatal azért állítja le a területrendezési eljárást, mert az indítványozó visszavonta javaslatát, az eljárás leállításához nincs szükség az eljárás többi résztvevőjének beleegyezésére.
36. §
(1) Az építésügyi hivatal értesíti az érintett szerveket és az összes ismert résztvevőt a területrendezési eljárás megkezdéséről, és szóbeli egyeztetést rendel el, amely rendszerint helyszíni tényfeltárással van egybekötve. Egyúttal figyelmezteti a résztvevőket, hogy ellenvetéseiket és észrevételeiket legkésőbb a szóbeli egyeztetés során érvényesíthetik, egyébként azok figyelmen kívül lesznek hagyva. Ha a területrendezési határozatról szóló kérvény teljes, az építésügyi hivatal 7 napon belül bejelenti a területrendezési eljárás megkezdését.
(2) Az építésügyi hivatal abban az esetben tekinthet el a szóbeli egyeztetéstől, ha a területre ki van dolgozva a területfejlesztési tervdokumentáció, amelynek alapján elbírálható a területrendezési határozati javaslat. Ha az építésügyi hivatal eltekint a szóbeli egyeztetéstől, meghatározza azt a határidőt, ameddig a résztvevők érvényesíthetik kifogásaikat, és figyelmezteti őket, hogy a később benyújtott kifogásokra nem lesznek tekintettel; ez a határidő 7 munkanapnál nem lehet rövidebb.
(3) Az érintett szervek ugyanazon határidőn belül jelentik álláspontjukat, amelyben a területrendezési eljárás résztvevői érvényesíthetik észrevételeiket és kifogásaikat. Ha a javaslat alapos elbírálására a szervek közül valamelyiknek hosszabb időre van szüksége, kérésére az építésügyi hivatal a határidőt annak letelte előtt meghosszabbítja. Ha a területrendezési eljárás megkezdéséről értesített szerv a megállapított vagy a meghosszabbított határidőn belül nem jelenti be a javasolt építkezéssel kapcsolatos álláspontját, úgy tekintendő, hogy az építkezéssel az általa szem előtt tartott érdekek szempontjából egyetért.
(4) A nyomvonal jellegű építmények területi elhelyezkedéséről vagy indokolt esetekben a különösen kiterjedt építkezésről szóló területrendezési eljárás megkezdéséről, továbbá olyan építkezés esetén, melynek eljárásában nagy számú résztvevő érintett, valamint a terület kihasználásáról, építési tilalomról és védett övezetről szóló területrendezési eljárás esetén, az építésügyi hivatal nyilvános hirdetményben tájékoztatja a területi eljárás résztvevőit. Az építésügyi hivatal abban az esetben is nyilvános hirdetményben tájékoztat a területrendezési eljárás megkezdéséről, ha az eljárás résztvevői vagy azok tartózkodási helye nem ismert.
(5) Az építésügyi hivatal oly mértékben korlátozza a javaslat megvitatását azokkal az érintett szervekkel és az eljárás azon résztvevőivel, akiknek a területrendezési határozat kiadási javaslatához kapcsolódó álláspontját és véleményét a területrendezési eljárás megkezdése előtt bebiztosították, amilyen mértékben a követelményeiket teljesítették.
A területrendezési határozat háttéranyagai
37. §
(1) A területrendezési határozat kiadásának alapját a települések és övezetek fejlesztési tervei képezik. Ha a területre nem volt kidolgozva a település vagy az övezet fejlesztési terve, a területi határozat kiadásának alapját a 3. § szerint kidolgozott területrendezési tervdokumentáció és a többi, a 7.a § szerinti, meglévő háttéranyag képezi; egyébként az építésügyi hivatal a területrendezési határozat kiadásához elengedhetetlen egyéb háttéranyagokat szerez be, elsősorban saját felméréssel vagy helyszíni tényfeltárással szerzett tényeket.
(2) Az építésügyi hivatal a területrendezési eljárás során a javaslatot elsősorban a környezet megóvása és a területen megkövetelt intézkedések szükségessége és következményei szempontjából bírálja el; megvizsgálja a javaslatot és annak összhangját az 1. bekezdés szerinti háttéranyagokkal és a területre kiadott előző határozatokkal, elbírálja, hogy megfelel-e az építményekre vonatkozó általános műszaki követelményeknek és azokra az építményekre vonatkozó követelményeknek, amelyeket mozgáskorlátozottak használnak, esetleg azoknak az előírásoknak, amelyek megszabják a higiéniai és tűzvédelmi feltételeket, a munka és a műszaki berendezések biztonsági feltételeit, a közlekedési feltételeket, a természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, mezőgazdasági és erdészeti földalap-védelmi feltételeket stb., amennyiben ezek elbírálása nem tartozik más szervek hatáskörébe.
(3) Az építésügyi hivatal biztosítja a területrendezési eljárás során érintett államigazgatási szervek álláspontjait és azok kölcsönös összhangját, és elbírálja a résztvevők véleménynyilvánításait és kifogásait. Az építésügyi hivatal nem veszi figyelembe azokat a kifogásokat és észrevételeket, amelyek ellentétesek az elfogadott területrendezési tervdokumentációval.
(4) Ha az építésügyi hivatal a javaslat 1-3. bekezdések szerinti elbírálása után megállapítja, hogy a javaslat vagy a benyújtott dokumentáció nincs összhangban az 1. bekezdés szerinti háttéranyagokkal, az előző területrendezési határozatokkal, az általános műszaki feltételekkel vagy a 2. bekezdésben említett előírásokkal, a javaslatot visszautasítja.
38. §
Ha az indítványozó nem rendelkezik a telekre vonatkozó tulajdonjoggal vagy egyéb joggal, a tulajdonos beleegyezése nélkül az építmény területi elhelyezkedéséről szóló területi határozatot vagy a terület használatáról szóló határozatot csak akkor lehet kiadni, ha a telket a javasolt célra ki lehet sajátítani.
38.a §
Amennyiben az ügy jellege nem zárja ki, vagy ha külön előírások nem rendelkeznek másként, a területrendezési eljáráshoz egyéb eljárások is kapcsolódnak, amelyek szükségesek az építmény területi elhelyezkedéséhez vagy a terület használatának meghatározásához. Az ezek megvalósításában illetékes közigazgatási hatóságok a területrendezési eljárás során, a 140.a § szerint, érintett szerveknek minősülnek.
A területrendezési határozat
39. §
A területrendezési határozatban az építésügyi hivatal kijelöli a javasolt célra szánt területet és megállapítja azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a társadalom érdekeit a területen, elsősorban a területrendezési tervezés céljai és tervezete közötti összhangot, az egyes építkezések tárgyi és időbeli koordinációját, valamint további intézkedéseket a területen, elsősorban a környezet megóvását, beleértve a terület architektonikus a urbanisztikai értékeit is, és dönt az eljárás résztvevői által emelt kifogásokról. Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozatban, indokolt esetekben, az építésügyi hivatal részletesebb háttéranyagok, tervdokumentáció vagy annak részei benyújtását is előírhatja; ezek alapján utólagosan további feltételeket állapíthat meg, amelyeket bele kell foglalni az építési engedélybe.
39.a §
Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat
(1) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozattal kijelölik az építési telket, a rajta lévő építmény elhelyezkedését, megállapítják az építmény területi elhelyezkedésének feltételeit, meghatározzák a tervdokumentáció tartalmának feltételeit és a határozat érvényességének idejét. Az építmény területi elhelyezkedését feltüntetik a területrendezési határozat grafikai mellékletében.
(2) Az építmény területi elhelyezkedésének feltételeiben meghatározzák:
a) a természet és a táj védelmének és a környezet megóvását biztosító követelményeket,
b) az urbanisztikai megoldás, az építmény architektonikai megoldása és az őt körülvevő környezet közötti összhang biztosítására vonatkozó követelményeket, elsősorban az építmény magasságát és térbeli elhelyezkedését, beleértve a telek határától és a szomszédos épületektől való távolságot, az épület magasságát, az épületek megközelíthetőségét és használatát mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára, csatlakozását a műszaki hálózatokra, a közúthálózatra, a beépített terültek és a nem beépített terület arányát az építési telken belül, beleértve a nem beépített terület rendezésére vonatkozó követelményeket,
c) az ország védett részeire vonatkozó vagy azok közelségéből eredő követelményeket,
d) az érintett szervek álláspontjából eredő követelményeket.
(3) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat nem szükséges a következőkhöz:
a) építményekhez, amelyek elhelyezésének feltételeit részletesen meghatározza az övezet fejlesztési terve, ha ez annak kötelező érvényű részében szerepel,
b) kisméretű építményekhez,
c) átalakítási és karbantartási munkálatokhoz,
d) meglévő épületek zárt tereiben elhelyezett építményekhez, amennyiben nem változik a külső alaprajz határa és a tér magassági elrendezése,
e) információs, reklám és propaganda célú létesítményekhez.
(4) Egyszerű építmény, annak toldalék épülete vagy felépítménye elhelyezése esetén az építésügyi hivatal összeköti az építmény területi elhelyezkedésének területrendezési eljárását az építési engedélyezési eljárással, ha tekintettel a területi viszonyokra az elhelyezés feltételei egyértelműek; a többi építmények esetén azzal a feltételezéssel tesz így, hogy azok elhelyezésének feltételei az övezet fejlesztési tervéből következnek.
(5) Az építésügyi hivatal, az egyszerű építménynek, toldaléképületének vagy felépítményének területi elhelyezkedéséről szóló határozatban meghatározhatja, hogy annak megvalósításához elegendő 55. §, 2. bekezdése szerinti bejelentés. Nem vonatkozik ez azokra az építményekre, amelyeket speciális, katonai vagy egyéb építésügyi hivatalok engedélyeztek a 120. és 121. § szerint.
39. b §
A földhasználatról szóló határozat
(1) A földhasználatról szóló határozattal új földhasználatot engedélyeznek, meghatározzák annak feltételeit és érvényességi idejét.
(2) Az új földhasználati feltételekben elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen módon kell a területet elrendezni, rendbe hozni, erdősíteni, lecsapolni, a közúthálózathoz és a terület műszaki hálózataihoz és berendezéseihez csatlakoztatni. Meghatározza annak módját, hogyan biztosítsák az ország védett részeinek közelségéből és az érintett államigazgatási szervek álláspontjából eredő követelményeket, valamint a meglévő építmények és zöldterületek védelmének követelményeit. Az 1. bekezdés szerinti határozat feltételeivel meghatározható a terület rekreációs és szabadidős célú használatának teherbíró kapacitása, beleértve szálláslehetőségek számának meghatározását is.
(3) A földhasználatról szóló határozat a következőkhöz szükséges:
a) olyan tereprendezési munkálatok kivitelezéséhez, amelyek jelentősen megváltoztatják az ökológiai egyensúly területi rendszerét, a táj képét, a jelentős tájelemek használatát vagy a terület vízelvezető feltételeit, elsősorban az árokásási és betemetési munkálatokhoz, feltöltési munkálatokhoz, gátakhoz és meliorációkhoz,
b) nyilvános kertek, parkok, díszkertek és egyéb zöldterületek létrehozásához vagy megszüntetéséhez, ha azokhoz tereprendezési munkálatok, zöldterületek megszüntetése, járdák és egyéb szilárd felületek kialakítása, kisméretű kerti építmények kialakítása, valamint a zöldterületek megvilágítására és öntözésére szánt műszaki üzemeltető berendezések elhelyezése kapcsolódik,
c) sportpályák, parkoló és tároló területek létrehozásához vagy megszüntetéséhez,
d) telkek felosztásához és tagosításához, ha ezek feltételeit nem határozza meg az övezetek fejlesztési terve, a telekrendezési tervhez és egyéb határozathoz vagy intézkedéshez,
e) kitermelési munkálatokhoz, azokhoz hasonló munkálatokhoz és az azokkal összefüggő munkálatokhoz, hacsak külön előírás nem határozza meg másként.1h)
(4) Az építésügyi hivatal a földhasználatról szóló határozatban meghatározhatja, hogy a tereprendezési engedélytől eltekint.
(5) A földhasználatról szóló határozat összevonandó az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozattal, ha a telken, amelyre a határozat vonatkozik, építkezés is megvalósul.
39.c §
Az ország védett részeiről szóló határozat
(1) Az ország védett részéről szóló határozat meghatározza annak határait, a közérdek védelméből kifolyólag megtilt, vagy korlátoz bizonyos tevékenységeket1i) és meghatározza védelmének feltételeit, elsősorban azt, hogy mely tevékenységek nem végezhetők a területen és mely tevékenységek azok, amelyek csak bizonyos feltételek teljesítése mellett végezhetők.
(2) Az 1. bekezdés szerinti határozat feltételei meghatározzák a védelem módját, elsősorban az építési, területrendezési, kitermelési, faültetési és permetezési, trágyázási, magas frekvenciájú műszerek üzemeltetési tilalmát, korlátozását vagy megvalósításuk módját, biztosítják az érintett szervek követelményeit stb.
(3) Ha az ország védett részei közül valamelyiket, elsősorban védett területet vagy védett övezetet, általános érvényű jogszabállyal vagy az illetékes közigazgatási szerv által kiadott határozattal jelölik ki, külön az ország védett részéről szóló határozatot nem adják ki.
(4) Ha megszűnik a rendeltetés, amelyre az ország védett részéről szóló határozatot kiadták, vagy ugyanazt a területet meghatározza egy övezet elfogadott fejlesztési terve, az építésügyi hivatal külön javaslat nélkül is megszünteti a határozatot. Ha határozattal dologi terhet hoztak létre és bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat megszüntetése vagy érvényességi idejének letelte után az építésügyi hivatal javaslatot nyújt be a dologi teher törlésére.
39.d §
Az építési tilalomról szóló határozat
(1) Az építési tilalomról szóló határozat kijelöli azt a területet, amelyen átmenetileg megtiltja, vagy korlátozza az építési tevékenységet, főleg akkor, ha ez a tevékenység megnehezíthetné, vagy ellehetetlenítené a készülő fejlesztési terv szerinti jövőbeli földhasználatot vagy annak megszervezését.
(2) Építési tilalmat csak az elkerülhetetlenül szükséges időre lehet megállapítani, de legfeljebb az építési tilalomról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított öt évre.
(3) Az építési tilalomról szóló határozattal nem lehet megtiltani, sem korlátozni a karbantartási munkálatok elvégzését.
(4) Ha megszűntek az okok, amelyek miatt kiadták az építési tilalomról szóló határozatot, vagy ugyanazt a területet meghatározza egy övezet elfogadott fejlesztési terve, az építésügyi hivatal külön javaslat nélkül is megszünteti a határozatot. Ha határozattal dologi terhet hoztak létre és bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat megszüntetése vagy érvényességi idejének letelte után az építésügyi hivatal javaslatot nyújt be a dologi teher törlésére.
40. §
(1) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat és a földhasználatról szóló határozat a jogerőre emelkedése napjától két évig érvényes, a nyomvonal jellegű építmények területi elhelyezkedéséről szóló határozat a jogerőre emelkedése napjától három évig érvényes, ha indokolt esetben az építésügyi hivatal nem állapított meg hosszabb határidőt; nem veszíti el azonban érvényességét, ha e határidőkön belül építési engedélyre vonatkozó kérelem vagy tereprendezés, terepmunkák és létesítmények engedélyezésére vonatkozó kérelem került beadásra a jelen törvény szerint (71. §, 1 bekezdés), vagy ha a földhasználat a kijelölt célból megkezdődött.
(2) Az ország védett részéről szóló határozat és az építési tilalomról szóló határozat érvényességének idejét az építésügyi hivatal határozza meg. Ha a határozat érvényességét nem lehet előre időben behatárolni, az építésügyi hivatal dönt az érvényességének lejártáról, ha megszűnik a rendeltetés, amelyre a határozatot kiadták.
(3) A területrendezési határozat érvényességének idejét az építésügyi hivatal az indítványozó kérésére meghosszabbíthatja, ha azt a határidő lejárta előtt nyújtották be. Az építési tilalomról szóló határozat érvényességének ideje, annak meghosszabbítása után sem lépheti túl az öt évet, a területrendezési határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva. A területrendezési határozat érvényességének ideje nem hosszabbítható meg, ha ugyanarra a területre egy övezet fejlesztési tervét is jóváhagyták, amely rendezi a területrendezési határozat tárgyát.
(4) A területrendezési határozat kötelező érvényű az indítványozó jogutódai, valamint a területrendezési eljárás többi résztvevője számára is.
41. §
A területrendezési határozat módosítása
(1) Az építésügyi hivatal az indítványozó kezdeményezésére a jogerős területrendezési határozatot új területrendezési határozattal helyettesítheti, ha ezt a területtervezési dokumentáció vagy a területrendezési határozat más háttéranyagai vagy a terület feltételei lehetővé teszik. Hasonló feltételek teljesítése mellett az építésügyi hivatal újjal helyettesítheti a saját kezdeményezésre kiadott területrendezési határozatot is.
(2) Az építésügyi hivatal, indokolt esetekben és az érintett szervekkel való megegyezés után, kivételt engedélyezhet a védett területről szóló, védett övezetről szóló és építési tilalomról szóló határozatban szereplő építési tilalom vagy a területen végzett némely tevékenységre vonatkozó korlátozás alól.
42. §
A területrendezési határozatról szóló értesítés
(1) A területrendezési határozatról a résztvevőket annak írásbeli kézbesítésével értesítik.
(2) A nyomvonal jellegű építmények elhelyezkedéséről és indokolt esetekben a különösen terjedelmes építmények elhelyezkedéséről szóló területrendezési határozatot, a nagyszámú résztvevővel megvalósítandó építkezés eljárásának területrendezési határozatát, valamint a földhasználatról szóló és a védett övezetről szóló határozatot, ha az nagy kiterjedésű területet érint, nyilvános hirdetményben teszik közzé. A kézbesítés a területi határozat 15 napra történő kifüggesztésével történik, a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít.
(3) A nukleáris létesítmények vagy különösen fontos objektumok és további fontos objektumok1ia) elhelyezkedéséről szóló területrendezési határozat az eljárás résztvevőinek külön előírás szerint1g) nyilvános hirdetményben kézbesítendő. A kézbesítés a területi határozat 15 napra történő kifüggesztésével történik, a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít.
(4) A területrendezési határozat elleni fellebbezés halasztó hatályát nem lehet kizárni.
(5) A fellebbezési eljárás során figyelmen kívül hagyják azokat a kifogásokat és észrevételeket, amelyek az elsőfokú eljárás során nem kerültek érvényesítésre, holott érvényesíthetők lehettek volna. Az építésügyi hivatal a területrendezési eljárás megkezdéséről szóló értesítésben köteles erre felhívni az eljárás résztvevőinek figyelmét.
MÁSODIK RÉSZ
Építési szabályzat
1. szakasz
Alapvető rendelkezések
43. §
Az épület
Az épület olyan építészeti szerkezet, melyet építőanyagokból, építési tevékenységgel építettek fel, amely a földhöz szilárdan kapcsolódik, vagy amelynek illesztése alap elkészítését követeli meg. A földhöz való szilárd kapcsolódás alatt a következő értendő:
a) szilárd alaphoz történő kapcsolódás,
b) földben lévő szilárd alaphoz vagy másik épülethez való, gépalkatrészekkel vagy hegesztéssel történő rögzítés,
c) cölöpökkel vagy földben, vagy más építményben lévő horgonyokra szerelt kötelekkel való rögzítés,
d) a terület műszaki hálózataihoz és berendezéseihez való csatlakozás,
e) föld alatti elhelyezkedés.
43.a §
Az építmények felosztása
(1) Az építmények, építészeti és műszaki kivitelezésük és rendeltetésük szerint magasépítési és mélyépítési építmények lehetnek.
(2) A magasépítési építmények térbelileg koncentrált, tetővel ellátott épületek, beleértve a földfelszín alatti helyiségeket is, amelyek építészeti és műszaki szempontból alkalmasak és célszerűek az emberek, állatok vagy tárgyak védelmére; falakkal nem, de tetővel rendelkezniük kell. Rendeltetésük szerint lehetnek lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló épületek.
(3) A mélyépítési építmények a következők:
a) autópályák, utak, helyi és közhasználatban lévő utak, rakpartok, járdák és fedetlen parkolók,
b) vasúti, kötél- és egyéb pályák,
c) felszállópályák, leszállópályák és repülőtéri kifutók,
d) hidak, közúti felüljárók, alagutak, gyalogos felüljárók és aluljárók,
e) kikötők, navigációs csatornák és kamarák, mederszabályozások, duzzasztó- és védőgátak, öntözési és meliorációs rendszerek, halastavak,
f) olaj- és gáztávvezetékek, helyi gázvezetékek,
g) helyi és távolsági víz- és gőzvezetékek, vízkezelők, helyi szennyvízvezetékek és -tisztítók,
h) helyi és távolsági elektronikus kommunikációs hálózatok és vezetékek, telekommunikációs póznák, transzformátor állomások,
i) helyi és távolsági elektromos vezetékek, póznák, transzformátor állomások, kábeltelevízió-hálózatok,
j) bányászati építmények és kitermelő-berendezé-sek,
k) energetikai berendezések építményei, gázművek és hulladékégetők,
l) nukleáris anyagok és radioaktív hulladék feldolgozására és tárolására szolgáló építmények,
m) vegyipari létesítmények, finomítók, kokszoló ü-zemek építményei,
n) nehézipari építmények, például nagyolvasztó ke-mencék, hengerművek és öntödék,
o) fedetlen sportpályák, autó-, motorkerékpár- és kerékpárpályák, golfpályák, sípályák és sífelvonók,
p) szórakoztató és szabadidős parkok, állat- és növénykertek,
r) egyéb mélyépítési építmények, például hulladék-lerakatok.
43.b §
A lakóépületek
(1) A lakóépületek olyan építmények, melyek alapterületének legalább a fele a lakhatást szolgálja. A lakóépületek közé a következők tartoznak:
a) társasházak,
b) családi házak,
c) egyéb lakóházak, például gyermekotthonok, kollégiumok, idősotthonok és hajléktalanszállók.
(2) A társasház olyan négy vagy több lakásból álló, lakás céljára szolgáló épület, amelynek közterületre nyíló közös főbejárata van.
(3) A családi ház elsősorban családi lakhatásra szolgáló, önálló bejárattal rendelkező épület, amelyben legfeljebb három lakás található, legfeljebb két föld feletti szintje és tetőtere van.
(4) A lakás olyan lakóhelyiség vagy lakóhelyiségek összessége, amely tartozékaival funkcionális, zárt egészet alkot, és tartós lakhatásra szolgál.
(5) A lakóhelyiség olyan helyiség, amely építési és műszaki megoldásával és felszerelésével teljesíti a tartós lakhatás feltételeit.
(6) A lakás tartozékai a jelen törvény alkalmazásában azok a helyiségek, amelyek a lakás kommunikációs, gazdasági vagy higiéniai funkcióit töltik be.
43.c §
A nem lakás céljára szolgáló épületek
(1) A nem lakás céljára szolgáló épületek olyan építmények, melyek alapterületének több mint fele nem lakás céljára szolgál. Ezek közé tartoznak a következők:
a) szállodák, motelek, panziók és egyéb rövid távú tartózkodást biztosító szállásadó helyek,
b) bankok és posták adminisztratív, igazgatási és vezetési épületei,
c) kereskedelmi és szolgáltató épületek, beleértve a gépjármű-szervizeket és töltőállomásokat,
d) közlekedési és telekommunikációs épületek, állomások, hangárok, depók, garázsok és fedett parkolók,
e) ipari épületek és raktárak, tározók és silók,
f) a kultúrát és szórakozást szolgáló épületek, múzeumok, könyvtárak és galériák,
g) oktatást, művelődést, kutatást szolgáló épületek,
h) kórházak, egészségügyi és szociális intézetek,
i) fedett sportlétesítmények,
j) mezőgazdasági épületek, raktárak és istállók,
k) vallási tevékenység végzésére szolgáló épületek, krematóriumok és temetők,
l) műemlékek, amelyek nem lakóépületek,
m) egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületek, például büntető intézetek vagy kaszárnyák.
(2) Ha az épületeknek több rendeltetésük is van, a legnagyobb hasznos alapterületű rész határozza meg a fő rendeltetést.
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló épület egy része lakhatási célra szolgál, erre a részre a lakóépületekre vonatkozó követelmények érvényesek.
43.d §
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények
Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy teljesítsék a külön jogszabály1j) szerinti alapvető követelményeket.
43.e §
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeket, beleértve a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek által használt építményekre vonatkozó általános műszaki követelményeket, az építkezés területi és műszaki megoldására vonatkozó követelmények, az építmények építési és műszaki, valamint rendeltetési megoldásai határozzák meg, amelyek szerint a jogi személyek és természetes személyek, államigazgatási szervek és önkormányzatok kötelesek eljárni az építmények elhelyezése, tervezése, engedélyezése, megvalósítása, átadása, használata és eltávolítása során.
43.f §
Az építőanyagok
Az építkezés kivitelezése során csak olyan építőanyagokat lehet javasolni és felhasználni, amelyek külön előírás szerint1k) alkalmasak az építményben való felhasználásra a szándékolt célra (a továbbiakban csak mint "megfelelő építőanyagok").
43.g §
Az építési munkálatok
(1) Az építési munkálatok olyan szakmai tevékenységek, melyekkel az építményt az építőanyagokból létrehozzák. Építési munkálatoknak minősülnek azok a szerelési munkák is, amelyekkel
a) az építménybe tartósan és szilárdan beépítik vagy az építményből kiveszik az építőanyagot, elsősorban az üzemeltető berendezéseket, valamint az építmény műszaki, energetikai és technológiai berendezéseit, felszereléseit,
b) az építmény csatlakozik a terület közúti és műszaki hálózatához.
(2) Ha külön előírás szerint1l) bizonyos építési munkálatok elvégzéséhez szakképzettség és egészségügyi alkalmasság szükséges, azokat csak olyan természetes személy végezheti el, aki a megkövetelt szakképzettséggel és egészségügyi alkalmassággal rendelkezik. Ha az építési munkálatokra biztonsági vagy higiéniai előírások, műszaki szabványok, általánosan használt munkafolyamatok és az építési termékek gyártó által megadott használati utasításai vonatkoznak, az építési munkálatokat ezekkel összhangban kell elvégezni.
43.h §
Az építési telek
(1) Építési telek alatt a terület azon része értendő, amelyet a település fejlesztési terve vagy az övezet fejlesztési terve, vagy a területrendezési határozat beépítésre jelöl ki, valamint az a telek, amin már építmény található.
(2) Az a nem beépítésre szánt telek, amely a mezőgazdasági földalap1la) vagy az erdészeti földalap1lb) részét képezi, a település fejlesztési tervében vagy az övezet fejlesztési tervében építési telekké nyilvánítható, ha teljesülnek a mezőgazdasági földalapból vagy az erdészeti földalapból való tartós kiemelés feltételei, vagy ha beépített területen található.
43.i §
Az építési terület
(1) Az építési terület (felvonulási terület) az a terület, amely az építkezés megvalósítása során az építési munkálatok elvégzésre, az építőanyagok és az építkezés megvalósításához szükséges közlekedési és egyéb eszközök tárolására és az építkezés berendezéseinek elhelyezésére van kijelölve; magában foglalja építési telket, esetleg bizonyos mértékben más telkeket vagy azok részeit is.
(2) Az építkezés berendezései alatt olyan építmények és berendezések értendők, amelyek az építkezés megvalósítása, az átépítés vagy a karbantartási munkálatok alatt üzemeltetési, gyártási, raktározási vagy szociális célt szolgálnak; ezeket a célokat csak átmenetileg szolgálják.
(3) Az építési területet
a) akár teljes körülkerítéssel kell megóvni idegen személyek bejutása ellen olyan helyekre, ahol életük vagy egészségük veszélybe kerülhet,
b) építési területként kell megjelölni, az építkezés és az építkezés kivitelezői szükséges adatainak feltüntetésével,
c) tisztán tartott gépjármű-behajtóval és -kihajtóval rendelkezik a helyi vagy közhasználatban lévő utakhoz, amelyeken biztosítja az anyagellátást, a kiásott föld és építési törmelék elszállítását, valamint a hozzáférést a mentők és tűzoltók számára,
d) köteles lehetővé tenni az építőanyagok és mechanizmusok biztonságos elhelyezését, valamint az építkezés berendezéseinek elhelyezését,
e) köteles lehetővé tenni az építési munkálatokat végző személyek biztonságos mozgását,
f) hulladék-elszállítással vagy -megsemmisítéssel rendelkezik,
g) köteles rendelkezni az építési munkálatok elvégzéséhez és az építési munkálatokat végző személyek elhelyezéséhez szükséges felszereléssel,
h) köteles olyan kialakítással és üzemeltetési móddal rendelkezni, hogy az építkezésen és annak környékén biztosítva legyen az emberek egészségének védelme,1m) valamint a környezet külön előírás szerinti védelme.1n)
(4) Ha beépített területen lévő építési területről, nyomvonal jellegű építési területről vagy egyéb, nagy kiterjedésű mélyépítési területről van szó, az építésügyi hivatal az építési engedélyben eltekinthet a 3. bekezdés szerinti, az építési területre vonatkozó bizonyos műszaki követelményektől.
(5) Az építési területen, az építkezés egész ideje alatt ott kell lennie az építésügyi hivatal által hitelesített építési tervdokumentációnak, amely szükséges az építkezés megvalósításához és az állami építési felügyelet végrehajtásához.
2. szakasz
Építkezés kivitelezésére való jogosultság és kiemelt építészeti tevékenységek
44. §
Az építkezések kivitelezésére való jogosultság
(1) Az építkezést és annak módosítását csak olyan jogi személy vagy természetes személy valósíthatja meg, aki külön előírás szerint az építési tevékenységek végzésére jogosult,2) az építkezés kivitelezésének vezetését az építésvezető végzi.
(2) Az egyszerű építkezéseket és azok módosításait az építkező saját maga részére, önerőből is megvalósíthatja, ha a megvalósítás vezetését az építési felügyelet végzi. Az egyszerű építkezések és azok módosításainak [139b. §, 1 bekezdés, b) és c) pontok], az kisméretű építkezések és azok módosításainak önerőből történő megvalósításához elég, ha az építkező olyan személlyel biztosítja a kivitelezés szakmai vezetését, akinek építészeti vagy építőművészi szakirányú főiskolai vagy építészeti középiskolai szakképzettsége és legalább három év szakmai gyakorlata van (a továbbiakban csak mint "szakképzett személy"), hacsak saját maga nem teljesíti a fenti követelményeket.
45. §
A kiemelt építészeti tevékenységek
(1) Azok a kiemelt tevékenységeknek, melyeknek eredménye hatással van a közérdek védelmére az építészetben (a továbbiakban csak mint "a kiemelt építészeti tevékenységek"), a következők:
a) tervezési tevékenység,
b) építkezés megvalósításának vezetése,
c) kiemelt geodéziai és térképészeti tevékenység.2a)
(2) Tervezési tevékenység alatt értendő:
a) a területrendezési tervezési háttéranyagok és a területrendezési tervdokumentáció kidolgozása,
b) a területrendezési határozat kiadásához szükséges dokumentáció kidolgozása,
c) az építési engedély kiadásához szükséges építmények terveinek kidolgozása, beleértve az építmények szerkezetének statikai és dinamikai számításait is, valamint energetikai projektelemzését.
(3) Az építkezés megvalósításának vezetése alatt az építési területen és az építményen folyó építési munkálatok és egyéb tevékenységek szervezése, vezetése és irányítása, az építkezés kivitelezési módjának és folyamatának követése, az építmény térbeli elhelyezésének és a dokumentációnak az összhangjáért, valamint az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartásáért való felelősség értendő.
(4) A kiemelt építészeti tevékenységeket csak azok a természetes személyek végezhetik, akik külön előírás szerint2b) megszerezték a jogosultságot e tevékenységek végzésére (a továbbiakban csak mint "jogosult személy"). A jogosult személyek kötelesek e tevékenységük közben gondoskodni a közérdek védelméről.
(5) Jogi személyek akkor végezhetnek kiemelt építészeti tevékenységeket, ha annak elvégzését jogosult személyekkel biztosítják.
(6) Nem számít kiemelt építészeti tevékenységnek
a) az egyszerű építmények, kisméretű építmények és ezen építmények módosítási dokumentációjának és tervezetének kidolgozása, melyeket megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy kidolgozhat,
b) a 139.b § 1. bekezdésének b) és c) pontjaiban szereplő egyszerű építmények megvalósításának vezetése, kisméretű építmények és módosításaik megvalósításának vezetése.
46. §
A tervező
(1) A tervező tervezési tevékenységet folytat, és felel a dokumentáció 45. § 2. bekezdése szerinti kidolgozásának helyességéért és teljességéért. Az építmény kidolgozott tervének tervezője felel annak megvalósíthatóságáért is. A statikai számításokat olyan formában kell kidolgozni, hogy az ellenőrizhető legyen. A tervező köteles a területtervezési háttéranyagok, a területtervezési dokumentációs javaslat vagy az építmény tervének kidolgozásába más jogosult tervezőket is bevonni, ha bizonyos részek önálló kidolgozására nem jogosult.
(2) A tervező köteles az építmények műszaki, használati és gazdaságossági feltételei alapján az új és jelentős mértékben felújított épületeket a megfelelő építési szerkezetek alkalmazásával, a megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint az automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával megtervezni.
46.a §
Az építésvezető
(1) Az építésvezető szervezi, vezeti és irányítja az építési munkálatokat és egyéb tevékenységeket az építési területen és az építményen, továbbá nyilvántartást vezet róluk az építési naplóban.
(2) Az építésvezető jogosult
a) megállapítani az egyes építési munkálatok és egyéb tevékenységek megkezdését és befejezését az építési területen és az építményen,
b) utasításokat adni az építési munkálatok elvégzésével, a munka megszervezésével és az egyes személyek mozgásával kapcsolatban az építési területen és az építményen,
c) átvenni az építőanyagokat, megállapítani azok alkalmasságát, és meghatározni azok elhelyezését és raktározását az építési területen,
d) utasításokat adni az építési munkálatok és egyéb tevékenységek azonnali leállítására az építési területen és az építményen, ha olyan akadály merült fel, amely miatt azok további kivitelezése nem megengedett,
e) az építési munkálatok sorrendjének irányítására,
f) kiutasítani az idegen személyt az építési területről és az építményről.
46.b §
Az építési felügyelet
Az építési felügyeletet végző személy
a) követi az építkezés megvalósításának módját és folyamatát úgy, hogy szavatolva legyen a munkabiztonság és az egészségvédelem, a műszaki berendezések rendes felszerelése és működése, az építészeti termékek és építőanyagok szakszerű elhelyezése, azok felhasználásának alkalmassága, a gépek és berendezések szakszerű elhelyezése; felügyeli az építési napló vezetését,
b) felelős az építmény térbeli helyzetének és a dokumentációnak az összhangjáért, valamint az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartásáért, továbbá közös felelősséget visel az építkezés megvalósításához kiadott határozatokban, elsősorban a területrendezési határozatban és az építési engedélyben szereplő feltételek betartásáért,
c) befolyást gyakorol az építkezésen megállapított hibák eltávolítása érdekében; ha a hibákat az építési felügyelet hatáskörében nem lehet kiküszöbölni, késedelem nélkül jelenti azokat az építésügyi hivatalnak.
46.c §
Az építkezés geodétája és térképésze
Az építkezés geodétája és térképésze felelős a geodéziai pontok kijelöléséért és azok aktualizálásáért, a kitűzési hálózatok javaslatának kidolgozásáért, a kitűzési hálózatok kiépítéséért, a kitűzésért és az építmény térbeli helyzete geometriai paramétereinek ellenőrző méréséért, a létező földalatti vezetékek felszíni kijelöléséért, az építkezés valós kivitelezése tárgyainak beméréséért és ábrázolásáért a területrendezési határozattal és az építési engedéllyel összhangban.
46.d §
Az építési napló
(1) Az építési napló egy dokumentum, amely az építési területen elhelyezett dokumentáció részét képezi; feljegyzik benne az összes fontos eseményt, amely az építési területen történt. Az építési naplóba bekerül minden fontos adat az építési munkálatokról, az állami építési felügyelet tevékenységéről, az állami felügyeletről, a tervezőnek a kivitelezés felügyeletéről és a szerzői felügyeletről, valamint az építési munkálatokat befolyásoló tevékenységről és az építkezés menetéről.
(2) Az építési naplót az építésvezető vagy az építkező vezeti az előkészítő munkálatok első napjától egészen az építkezési munkálatok befejezéséig.
(3) Az építési naplóba a következő további személyek jogosultak bejegyzést tenni, az építkezésen történt látogatásuk dátumának, a megállapított tényeknek és a foganatosított intézkedéseknek a feltüntetésével:
a) az állami építési felügyelet gyakorlására jogosult személy,
b) az építkezés geodétája és térképésze,
c) az építkező vagy annak meghatalmazott helyettese és az építkezés tulajdonosa, hacsak nem azonos az építkezővel,
d) a tervező és az építmény részterveinek tervezője,
e) az építkezés kivitelezője,
f) az építési felügyelet ellátó személy,
g) az állami felügyelet ellátó személy,
h) az építési területen a munkabiztonságot irányító személy.
3. szakasz
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények
47. §
Az építmények tervezésére vonatkozó általános műszaki követelmények
Az építményeket úgy kell tervezni, hogy élettartamuk egész ideje alatt összhangban legyenek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel, a beépítési feltételekkel, hogy megfelelő építészeti termékekből készüljenek, és emellett
a) az építmény beleilljen a területbe az urbanisztikai, architektonikai és environmentális alapelvekkel, valamint a természet- és tájvédelmi és a műemlékvédelmi követelményekkel összhangban úgy, hogy kiküszöböljék az építkezés negatív hatásait a környezetre, az egészség- és környezetvédelem szempontjából, illetve hogy azokat elviselhető mértékűre korlátozzák,
b) az építmény megközelíthető legyen a közútról, a helyi vagy közhasználatban lévő utakról,
c) az építmény építési és műszaki felszerelése megfeleljen használati céljának és módjának, és ha olyan építményről van szó, amelyet csak mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek használatára szánnak, vagy olyan építményről, amely a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhető, akkor ezeknek tejesíteniük kell azokat a külön követelményeket is, amelyek lehetővé teszik az építmény használatát a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára, különös tekintettel az akadálymentesítés követelményére,
d) az építmény rá legyen csatlakoztatva a vízvezeték-hálózatra és a szennyvízcsatorna-hálózatra, ha a környéken megfelelő kapacitású vízvezeték és szennyvízcsatorna található,
e) az épület műszaki rendszere a műszaki, használati és gazdaságossági lehetőségeken belül lehetővé tegye költséghatékony kihasználását, tekintettel az éghajlati viszonyokra, az építmény területi elhelyezkedésére és használatának módjára, főleg magas hatásfokú megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával,
f) a szennyvízcsatorna-hálózatba kiengedett szennyvíz összhangban legyen a külön előírásokban megállapított követelményekkel2c) és a csatornahálózatról szóló rendeletekkel,
g) az építmény összes csatlakozása a terület közműhálózataira önállóan elzárható vagy leköthető legyen, és az elzárási, lekötési helyek és mérőberendezések könnyen hozzáférhetőek legyenek és tartós megjelöléssel legyenek ellátva,
h) az építmény használata során keletkező hulladék elszállítása vagy annak más módon történő megsemmisítése biztosítva legyen,
i) az építmény rendeltetési és üzemeltetési megoldásai a lehető legjobban vegyék figyelembe az építmény helyének éghajlati viszonyait és a telek lehetőségeit úgy, hogy az a lehető legjobban használja ki a napsugárzást és a nappali fényt,
j) biztosítva legyen az építmény lehető legjobb szél-, eső-, zaj-, rezgés-, rengésvédelme, a geológiai altalajból jövő ionizációs sugárzás, a geopatogén zónák hatásai, a kóboráram, a talajvíz- és felszíni vizek elleni védelme,
k) a légkört szennyező anyagok, a fény, a hő és egyéb elektromágneses sugárzás kibocsátása és a külső környezetbe történő elvezetésük feltételei az építmény megvalósítása, az építmény üzemeltetése és a kapcsolódó tevékenységek során összhangban legyenek a külön előírásokban megállapított követelményekkel;3) ha ilyen követelmények nincsenek előírva, akkor azokat azon technika aktuális fejlettségi szintje szerint kell megoldani, amilyen a konkrét építmény tervezése idejében volt.
l) a nukleáris berendezéssel ellátott építmény teljesítse a külön előírás szerinti követelményeket.4)
Az építkezések megvalósítására vonatkozó általános műszaki követelmények
48. §
(1) Az építkezéseket a hiteles tervvel és építési engedéllyel összhangban kell megvalósítani, és teljesíteniük kell az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.
(2) Az építményeket a telek alapozási viszonyainak megfelelő és a felszín alatti vizek rendszeréhez illeszkedő módon kell megalapozni. Az építmény alapozása során ügyelni kell arra, hogy az építmény alapozásával ne legyen veszélyeztetve szomszédos építmények stabilitása, és ne változzanak meg a szomszédos telkek alapozási viszonyai. Azokat a szomszédos építményeket és telkeket, amelyek stabilitása vagy alapozási viszonyai az építmény alapozásával veszélybe kerülhetnek, még az építkezési munkálatok megkezdése előtt ez ellen biztosítani kell.
(3) Az építmény alapozása és a felszín alatti építmények elhelyezése során végzett földmunkákat, amelyek ugyanabban időben és ugyanazon helyen folynak, össze kell hangolni. A gödrök és földhányások nem tehetik lehetetlenné a szomszédos építkezésekre vagy telkekre való bejutást vagy behajtást. A közutakon és közterületeken található gödröket megfelelő, kellően biztonságos és elégséges kapacitású átkelőkkel, útátjárókkal és kerülőutakkal kell ellátni és megjelölni.
(4) Az építmények alapjainak biztonságosan át kell vinniük az építési szerkezet és a hasznos teher által kiváltott terhelést az építmények altalajába. Az alapozási szintnek olyan mélységben kell lennie, amely nem szokott átfagyni.
(5) A tartószerkezeteknek tartósan és biztonságosan kell ellenállniuk az építmény, az építmény használata és a külső hatások által kifejtett megterhelésnek, és ezt a megterhelést át kell vezetniük az építmény alapjaiba. A tartószerkezeteknek tartósan és biztonságosan ellen kell állniuk a tűz által kiváltott megterhelésnek is.
(6) Azoknak az építményeknek, amelyek bányászati tevékenység hatásainak vannak kitéve, vagy bányászati módon végzett tevékenység vagy felszín alatti munkálatok hatósugarában lévő telkeken vannak, eleget kell tenniük azoknak az építményalapozási és épületszerkezeti követelményeknek, amelyek e feltételek között is megfelelőek.
(7) A földrengés-veszélyes övezetben lévő építményeknek eleget kell tenniük a terület lehetséges földrengés-intenzitási követelményeinek.
49. §
(1) Az építmények falainak és mennyezeteinek az építmény fajtája szerint a szükséges szigetelési tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
(2) Az épület külső falainak ellen kell állniuk minden külső éghajlati hatásnak.
(3) Az építmény tetejének fel kell fognia és el kell vezetnie a csapadékot, és meg kell akadályoznia annak bejutását az épületszerkezetbe.
(4) A tetőburkolatnak ellen kell állnia az éghajlati hatásoknak és a hó által okozott terhelésnek.
50. §
(1) A lépcsőházaknak üzembiztosnak és az építmény fajtájához, továbbá az épület használati céljához és módjához mértnek kell lenniük.
(2) A lépcsőházak tereit kielégítő módon kell megvilágítani, és biztonságos korlátokkal kell ellátni, amelyek szerkezetileg megfelelnek az építmény fajtájának, az épület használati céljának és módjának.
(3) Az építményben található lépcsőházak számának meg kell felelniük az építmény üzemeltetési feltételeinek és a tűzvédelmi követelményeknek.
51. §
(1) A kéményeknek biztonságosan el kell vezetniük a hulladékgázokat a tüzelőanyagok égetésére szolgáló berendezésekből és az egyéb technológiai berendezésekből a külső légkörbe, és ellent kell állniuk az égéstermékek hatásainak.
(2) A kéményeket szerkezetileg úgy kell felépíteni, hogy azokat tisztítani lehessen.
52. §
(1) A belső vezetékeknek biztonságosaknak kell lenniük, és lehetővé kell tenniük az építmény rendeltetésszerű használatát.
(2) A nagy és többemeletes építmények belső vezetékeit az építményen belül is elzáró-szerkezetekkel kell ellátni, melyek meghibásodás vagy karbantartás esetén lehetővé teszik az energia- vagy a vízvezetékek elzárását vagy megszakítását az építmény egy részében.
53. §
Az építmények technológiai felszerelésének lehetővé kell tennie azt a technológiai folyamatot, amelyre szánták, és egyúttal teljesítenie kell a biztonsági és munkavédelmi követelményeket, a műszaki berendezések biztonsági követelményeit, a tűzvédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi követelményeket.
4. szakasz
Az építkezéseknek, valamint azok módosításainak és karbantartási munkálatainak engedélyeztetése
Az építkezések, valamint azok módosítási és karbantartási munkálatai
54. §
Az építkezések, valamint azok módosítási és karbantartási munkálatai csak az építési engedély alapján vagy az építésügyi hivatalnál tett bejelentés alapján valósulhatnak meg.
55. §
(1) Amennyiben a jelen törvény és a végrehajtási előírásai vagy külön előírások nem rendelkeznek másként, minden típusú építkezéshez építési engedély szükséges, tekintet nélkül azok építési és műszaki kivitelezésére, rendeltetésére és időtartamára; építési engedély szükséges az építmények módosításához is, elsősorban hozzáépítés, felépítmény elhelyezése és építészeti kiigazítások esetén.
(2) Az építésügyi hivatalnál tett bejelentés elegendő
a) egyszerű építmény, az ahhoz történő hozzáépítés és felépítmény elhelyezése esetében, ha az építésügyi hivatal a területrendezési határozatban így állapította meg,
b) kisméretű építmények esetében, amelyek a főépületet kiegészítő funkcióval bírnak és amelyek nem befolyásolhatják jelentősen a környezetet;
c) építészeti kiigazítások esetében, amelyek nem változtatják meg jelentősen az építmény külalakját, nem avatkoznak be az építmény tartószerkezetébe, nem változtatják meg az építmény használatának módját, és nem veszélyeztetik a társadalom érdekeit;
d) karbantartási munkálatok esetében, amelyek hatással lehetnek az építmény stabilitására, az építmény tűzvédelmi biztonságára, külalakjára vagy környezetére, és a műemlék-épületek összes karbantartási munkálatai esetében,
e) az elektronikus kommunikációs hálózatok (a telekommunikációs berendezések hordozói) építése esetében, amelyeket meglévő építményekre szerelnek fel, amennyiben ezek magassága nem haladja meg a 6 m-t, szélessége pedig a 2,5 m-t és nem avatkoznak bele az építmény tartószerkezetébe,
f) a felszíni elektronikus kommunikációs hálózatok építése esetében, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t, magasságuk pedig a 4,5 m-t,
g) a telekommunikációs berendezések cseréje és kiegészítése esetében, az elektronikus kommunikációs hálózatok már meglévő építményein, ha nem kerül sor az építmény módosítására.
56. §
Építési engedély és bejelentés sem szükséges a következő esetekben:
a) bányaművek, felszín alatti bányászati építkezések, a felszíni fejtőkben és tározókban lévő építmények esetén, amennyiben a bányászati előírások szerint az állami bányafelügyelet szerveinek engedélyezési hatáskörébe és felügyelete alá tartoznak,
b) az elektronikus kommunikációs hálózatok felszíni és felszín alatti vezetékei esetén, beleértve a támpontokat és kitűzési pontokat,
c) átmenetileg elhelyezett, hordozható berendezések esetén, mint pl. az árusítóbódék, az épületek ünnepi díszítésének és kivilágításának szerkezetei és berendezése,
d) filmesek és tévéstábok kellékeiként szolgáló építmények esetén,
e) geodéziai, fából készült és hordozható mérőtornyok, jelzések és piramisok esetén,
f) komló és szőlőültetvények szerkezetei esetén,
g) elektromos vezetékek építési kiigazításai esetén, tekintet nélkül a feszültségre, amennyiben nem változik azok nyomvonala,
h) karbantartási munkálatok esetén, nincs előírva a bejelentési kötelezettség az 55. §, 2. bekezdésének d) pontja szerint,
i) elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei és antennák levezetése esetén, amelyek az építmények zárt terében vannak elhelyezve.
57. §
Az építésügyi hivatalnak történő bejelentés
(1) Az építkező az 55. §, 2. bekezdésben szereplő építkezések megvalósítását és az építészeti kiigazítási és karbantartási munkálatokat köteles előre, írásban bejelenteni az építésügyi hivatalnak. Az kisméretű építmény bejelentéséhez mellékel egy egyszerű vázlatrajzot; ha az 55. § 2. bekezdésének, a) pontja szerinti egyszerű építményről van szó, mellékeli az építési engedély kérelmezéséhez szükséges dokumentumokat a háttéranyagokkal és a tervdokumentációval. Az építésügyi hivatal meghatározhatja, hogy a bejelentett kisméretű építményt, építészeti kiigazítást vagy karbantartási munkálatokat csak építési engedély alapján lehet megvalósítani.
(2) Az építkező az 1. bekezdés szerint bejelentett építkezéseket, építészeti kiigazítási és karbantartási munkálatokat csak az építésügyi hivatal írásbeli értesítése alapján valósíthatja meg, miszerint azok ellen a hivatal kifogást nem emel. Az építésügyi hivatal az írásbeli értesítéshez az építésügyi hivatal csatolja a hitelesített egyszerű vázlatrajzot, és ha az 55. §, 2. bekezdésének, a) pontja szerinti egyszerű építményről van szó, az írásbeli értesítéshez csatolja a hitelesített tervdokumentációt is. Az építkező a bejelentett építkezés megvalósítását, az építészeti kiigazítást vagy karbantartó munkálatokat az írásbeli értesítés kézbesítésétől számított két éven belül kezdheti meg, hacsak az építésügyi hivatal nem állapítja meg másként.
(3) A bejelentés napjának az a nap tekintendő, amikor a bejelentést az építésügyi hivatalhoz benyújtották vagy postára adták.
(4) Ha az építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat műemlék épületen kell megvalósítani, az építkező az építésügyi hivatalhoz eljuttatott bejelentéséhez mellékeli a műemlékvédelmi szervek álláspontját is.
(5) Az építésügyi hivatal értesítése nem helyettesíti az érintett szervek külön előírás szerint1n) megkövetelt határozatait, álláspontjait, nyilatkozatait, beleegyezéseit vagy egyéb intézkedéseit. Az építésügyi hivatal erre az értesítésben hívja fel az építkező figyelmét, beleértve a vonatkozó szlovák műszaki szabványok betartásának kötelezettségét az építmény megvalósítása és használata során.
Az építési engedély kérvényezése
58. §
(1) Az építési engedély kérvényét, az okmányokkal és a jogosult személy által kidolgozott, előírt dokumentációval együtt az építtető nyújtja be az építésügyi hivatalhoz. A kérvényben feltünteti az építmény használatának célját és módját, az építmény helyét és az építkezés előrelátható befejezésének idejét, a meghatározott időre épülő építmény esetében feltünteti az építmény használatának idejét is.
(2) Az építtetőnek igazolnia kell, hogy ő a telek tulajdonosa vagy a jelen törvény 139. §, 1. bekezdése alapján a telekhez fűződő egyéb joga van, amely feljogosítja őt a kívánt építmény létrehozására a telken. Ez nem érvényes, ha ezeket a tényeket a területrendezési eljárás során igazolta, és területrendezési határozat jogerőre emelkedése óta nem került sor változásra.
(3) Ha építészeti kiigazításról, felépítményről vagy az építményen esedékes karbantartó munkálatokról van szó, az építtető jogi vagy természetes személy is lehet, amely/aki az építmény bérlője, ha erről a tulajdonossal kötött, írásos szerződést nyújt be.
(4) A jelen törvény hatálya alá tartozó felszín alatti építkezések építtetőjének nem kell igazolnia a telek tulajdonjogát vagy a telekhez vagy a rajta található építményekhez fűződő egyéb jogát, ha olyan építkezésekről van szó, amelyek sem funkcionálisan, sem szerkezetükkel nem függenek össze sem a telken található építményekkel, sem a telken folyó üzemeltetéssel, és amelyek egyébként sem befolyásolhatják a telek használatát arra a célra, amelyre rendelve van.
58.a §
(1) Az építési engedélyt a következők esetében kell kérvényezni:
a) önálló építmény vagy annak módosítása,
b) építmények csoportja, beleértve a felvonulási terület építményeit,
c) az építmények csoportjának egyes építményei a b) pont szerint, ha befejezésük után önállóan használhatók lesznek,
d) amennyiben szükséges a műszaki hálózatok és berendezések (közművek) áthelyezése.
(2) Az építésügyi hivatal értesítheti az építtetőt, hogy építési eljárást csak a kérvény további építményekre, esetleg építmények egész csoportjára [62. §, 1 bekezdés, b) és c) pontok] történő kibővítése után folytatja le.
59. §
Az építési eljárás résztvevői
(1) Az építési eljárás résztvevői a következők:
a) az építtető,
b) azok a személyek, akik tulajdonjoggal vagy a telekhez vagy a rajta található építményekhez fűződő egyéb joggal rendelkeznek, beleértve a szomszédos telkeket és építményeket, ha az ezekhez a telkekhez és építményekhez fűződő tulajdonjogukat vagy más jogukat az építési engedély közvetlenül érintheti,
c) további személyek, akiknek ez a szerepe külön előírásból következik,1g)
d) az építési felügyelet vagy a szakképzett személy,
e) a tervező az építmény tervét érintő részben.
(2) Az építési eljárásnak az 1. bekezdés, b) pontja szerint nem résztvevői a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői.
Az építési eljárás
60. §
(1) Ha az építési engedély kiadására előterjesztett kérvény, elsősorban annak dokumentációja nem szolgáltat elegendő háttéranyagot a javasolt építmény vagy a rajta elvégzendő karbantartási munkálatok elbírálásához, vagy ha a dokumentációban nem tartják be a területrendezési határozat feltételeit, az építésügyi hivatal felszólítja az építtetőt, hogy a kérvényt méltányos határidőn belül egészítse ki, esetleg hogy hozza azt összhangba a területrendezési határozat feltételeivel, valamint figyelmezteti őt, hogy egyébként az építési eljárást leállítja.
(2) Az építésügyi hivatal az építési eljárást leállítja, ha az építkező
a) nem nyújtotta be a jogosult személy által kidolgozott dokumentációt,
b) az építési engedély kérvényében nem igazolta az 58. §, 2-4. bekezdése szerinti tartozékokat,
c) az 1. bekezdésben meghatározott határidőre nem egészítette ki a kérvényt,
d) a meghatározott határidőre a benyújtott dokumentációt nem hozta összhangba a területrendezési határozat feltételeivel,
e) az építési engedély kérvényét visszavonta,
f) megkezdte az építkezés megvalósítását az előtt, hogy az építési engedély jogerőre emelkedett volna.
61. §
(1) Az építésügyi hivatal bejelenti az építési eljárás megkezdését az érintett államigazgatási szerveknek, az összes ismert résztvevőnek, és elrendeli a szóbeli eljárást, helyszíni tényfeltárással összekötve. Egyúttal figyelmezteti őket, hogy kifogásaikat legkésőbb a szóbeli egyeztetésen érvényesíthetik, különben azokat nem veszik figyelembe. Észrevételeiket és kifogásaikat, amelyek érvényesítve voltak vagy érvényesítve lehettek volna a területrendezési meghallgatáson vagy az övezet fejlesztési tervének vitája során, nem veszik figyelembe. Az építésügyi hivatal attól a naptól számított 7 napon belül értesítést küld az építési eljárás megkezdéséről, amikor az építési engedély kérvénye teljes lett.
(2) A helyszíni tényfeltárástól, esetleg a szóbeli egyeztetéstől is eltekinthet az építésügyi hivatal, ha jól ismertek előtte az építési terület viszonyai, és a kérvény elegendő mennyiségű alappal szolgál a javasolt építkezés elbírálására.
(3) Az építésügyi hivatal, legkevesebb 7 munkanappal a helyszíni tényfeltárás, illetve a szóbeli egyeztetés előtt értesíti a résztvevőket az építési eljárás megkezdéséről. Ha az építésügyi hivatal a szóbeli egyeztetéstől eltekint, megszabja, hogy a résztvevők meddig érvényesíthetik kifogásaikat, és figyelmezteti őket, hogy a később benyújtott kifogásokat nem veszi figyelembe.
(4) Nyomvonal jellegű építkezések esetében vagy különösen nagy kiterjedésű építkezések és nagyszámú résztvevővel megvalósítandó építkezések eljárásának indokolt esetében az építésügyi hivatal az építési eljárás megkezdéséről, legkevesebb 15 nappal a helyszíni tényfeltárás lefolytatása, esetleg a szóbeli egyeztetés előtt, nyilvános hirdetményben értesíti a résztvevőket, ha nem kerül sor szóbeli egyeztetésre, akkor a 3. bekezdésben megadott határidő lejárta előtt.
(5) Nukleáris létesítmény építése vagy kiemelten fontos objektumok és további fontos objektumok1ia) esetén az építésügyi hivatal az építési eljárás megkezdéséről, legkevesebb 15 nappal a helyszíni tényfeltárás lefolytatása, esetleg a szóbeli egyeztetés előtt, nyilvános hirdetményben értesíti a résztvevőket, ha nem kerül sor szóbeli egyeztetésre, akkor a 3. bekezdésben megadott határidő lejárta előtt.
(6) Az építésügyi hivatal mindig egyenként értesíti az érintett szerveket. Ezek a szervek kötelesek ugyanazon határidőn belül jelezni álláspontjukat, amelyen belül az eljárás résztvevői érvényesíthetik kifogásaikat. Ha az államigazgatási szervek közül valamelyiknek az elbíráláshoz hosszabb időre van szüksége, annak a határidő lejárta előtti kérelmezésére az építésügyi hivatal meghosszabbítja a határidőt. Ha az érintett szerv a megállapított vagy meghosszabbított határidőn belül az engedélyeztetett építkezéssel kapcsolatban nem ismerteti álláspontját, úgy tekintendő, hogy az építkezéssel, az általa szem előtt tartott érdekek szempontjából, egyetért.
62. §
(1) Az építési eljárás során az építésügyi hivatal elsősorban a következőket vizsgálja:
a) teljesíti-e a dokumentáció az övezetek fejlesztési tervében megállapított beépítési feltételeket vagy a területrendezési határozat feltételeit,
b) teljesíti-e a dokumentáció a közérdeket érintő, elsősorban a környezetvédelemre és az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelményeket, továbbá megfelel-e az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeknek a jelen törvény olvasatában, és a külön előírásoknak,4a)
c) biztosítva van-e az építkezés összetett jellege és folyamatossága, biztosítva van-e a rendes használathoz szükséges műszaki, közhasználatú vagy egyéb felszerelés időben történő kiépítése,
d) az építkezés kivitelezésére jogosult személy fogja-e megvalósítani az építkezést, vagy ha az építkezést az építtető önerőből fogja megvalósítani, biztosítva van-e az építkezés kivitelezésének a vezetése az építési felügyelet vagy szakképzett személy által; ha az építkezés kivitelezőjét pályázat útján választják ki, az építkező az építkezés kivitelezőjének kilétét a pályázat befejezése után tizenöt napon belül közli az építésügyi hivatallal,
e) az új vagy a jelentős mértékben felújított épület az építkezés műszaki, használati és gazdaságossági feltételeinek alapján a megfelelő építési szerkezetek alkalmazásával, a megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint az automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával van-e megtervezve.
(2) Ha az építményt üzemrészlegként fogják használni, az építésügyi hivatal az 1. bekezdés, b) pontja szereplő szempontok szerint vizsgálja a jövőbeli üzemrészleg hatásait is; a műszaki berendezés tervezetének műszaki és gazdasági színvonalát nem vizsgálja.
(3) Az építésügyi hivatal biztosítja az érintett szervek álláspontjait, azok kölcsönös összhangját, és elbírálja az eljárás résztvevőinek véleményét és kifogásait.
(4) Ha az építmény megvalósítása vagy használata a jelen törvény vagy külön előírások által védett közérdeket sérthet, vagy aránytalanul nagyobb mértékben korlátozná vagy veszélyeztetné a résztvevők jogait és jogos érdekeit, mint azzal a területrendezési határozatban számoltak, az építésügyi hivatal az építési engedély kérvényét elutasítja.
63. §
Az egyszerű és kisméretű építkezések dokumentációját az építésügyi hivatal azon érdekek szempontjából is megvizsgálja, amelyek az államigazgatási szerveket külön előírás szerint védik, elsősorban akkor, ha az elbíráláshoz elegendők az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, a jelen törvény olvasatában, vagy egyéb előírások. Az építésügyi hivatal jelenti az érintett szerveknek az építési eljárás megkezdését; ezek a szervek az elbírálást fenntarthatják maguknak, kötelesek viszont, legkésőbb a szóbeli egyeztetés alkalmával, közölni álláspontjukat vagy a 61. §, 3. és 5. bekezdéseiben meghatározott határidőn belül.
64. §
(1) Azokkal az államigazgatási szervekkel és résztvevőkkel, akiknek az építési eljárás során benyújtott dokumentációval kapcsolatos álláspontját és nyilatkozatát az eljárás megkezdése előtt megszerezték, az építésügyi hivatal a kérvény megvitatását annak mértékében korlátozza, amennyire az ő követeléseik teljesítésre kerültek.
(2) A nyomvonal jellegű építkezések építési eljárását, amelyekről az eljárás résztvevői az építészeti eljárás megkezdése előtt pozitívan nyilatkoztak, az építésügyi hivatal a nyomvonal azon részeire korlátozza, amelyek nem beépített területeken haladnak, ezzel biztosítva az érintett szervek álláspontjainak összehangolását, és annak megállapítását, hogy a kérvény megfelel-e az övezetek fejlesztési tervében meghatározott feltételeknek.
65. §
Építési eljáráshoz, ha azt az ügy jellege nem zárja ki, vagy ha külön előírások nem rendelkeznek másként, egyéb eljárások4c) is kapcsolódnak, melyek szükségesek az építkezés megvalósításához. Az ezek megvalósításában illetékes közigazgatási szervek az építési eljárás során érintett szerveknek minősülnek a 140.a § szerint.
Az építési engedély
66. §
(1) Az építésügyi hivatal az építési engedélyben határozza meg az építmény megvalósításának és használatának kötelező érvényű feltételeit és dönt az eljárás résztvevőinek kifogásairól. Az építésügyi hivatal a megállapított feltételekkel biztosítja elsősorban a társadalom érdekeinek védelmét az építkezés és az építmény használata során, az építmény komplexségét, az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, esetleg azok előírásainak és műszaki szabványainak betartását, továbbá az érintett szervek által megállapított követelmények betartását, elsősorban az építmény és használata környezetre kifejtett negatív hatásainak kiküszöbölését vagy korlátozását.
(2) Az építkezés megvalósításának kötelező érvényű feltételei biztosítják, esetleg meghatározzák
a) az építmény telken belüli területi elhelyezkedését, azokban az esetekben, ha az építmény területi elhelyezkedéséről szóló eljárást összekapcsolják az építészeti eljárással,
b) a közérdek védelmét, elsősorban az egészség és a környezet védelmét,
c) a vonatkozó műszaki előírások betartását, a hozzáférést és az épület használatát a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára,
d) az építkezés befejezésének határidejét,
e) az érintett szervek 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspontjaikban érvényesített követelményeinek teljesítését, ha azok közigazgatási határozatokban nincsenek meghatározva, esetleg a közművek, közutak és egyéb műszaki felszerelések tulajdonosainak követelményeit az ezekre a hálózatokra való csatlakozással kapcsolatban,
f) az építési felügyeletet vagy a szakképzett személyt, ha az építkezés megvalósítására önerőből kerül sor,
g) a megfelelő építőanyagok1k) használatát,
h) az építkezés megkezdésének bejelentési kötelezettségét.
(3) Az építkezés megvalósításának kötelező érvényű feltételeiben szükség szerint meghatározzák továbbá:
a) egy részletesebb dokumentáció benyújtását még az építkezés megkezdése előtt, amely szükséges az építkezés kivitelezési feltételei betartásának ellenőrzéséhez,
b) az építkezés bizonyos stádiumának bejelentését az állami építési felügyelet végrehajtása céljából,
c) az okmányok, szakértői vélemények, mérések és bírálatok benyújtását,
d) az építkezés megvalósításához szükséges részletesebb követelményeket, elsősorban az építkezés összetett jellege és folyamatossága, a közműhálózatokra és közutakra való csatlakozás, a felszíni vizek elvezetése, az építmény környezetének kialakítása és a zöldterületek védelmének feltételei, esetleg azok áthelyezése szempontjából,
e) a telkek feltétlenül szükséges kiterjedésének behatárolását, amelyek az építkezési terület részét fogják képezni,
f) a szomszédos telken vagy építkezésen végrehajtandó intézkedések részleteit a 135. § szerint,
g) az építkezés megvalósításához szükséges statikai számítások pontosítását,
h) az építkezés kivitelezője nevének (cégnevének) és címének (székhelyének) bejelentését, ha pályázat útján lesz meghatározva [62. §, 1 bekezdésének, d) pontja],
i) az építkezés kijelölésének könnyítéseit (75a. §, 1 bekezdés),
j) az építkezés kijelölésének követelményeit az építési területen.
67. §
(1) Az építésügyi hivatal az építési engedély kiadása után egy-egy hitelesített példányban megküldi a tervdokumentációt az építkezőnek, a településnek, amelynek kataszteri területén az építkezés megvalósul, és az építkezés tulajdonosának, hacsak nem azonos az építkezővel; a tervdokumentáció egy példányát az építésügyi hivatal megtartja. A nyomvonal jellegű építkezések esetében csak a dokumentáció vonatkozó részét küldi meg a településnek.
(2) Az építési engedély elveszti érvényét, ha az építkezést a jogerőre emelkedésének napjától számítva két éven belül nem kezdték meg, hacsak az építésügyi hivatal indokolt esetekben az építkezés megkezdésére nem állapított meg hosszabb határidőt.
68. §
(1) Az építésügyi hivatal indokolt esetekben az építkező kérésére engedélyezheti az építmény módosítását még annak elkészülése előtt.
(2) Amilyen mértékben a módosítás érinti az építési eljárás résztvevőinek jogait, törvény által védett érdekeit vagy kötelességeit, valamint az érintett szervek által védett érdekeket, az építésügyi hivatal megvitatja a kérvényt és határozatot ad ki, amellyel vagy jóváhagyja az építkezés módosítását, miközben dönt a résztvevők esetleges kifogásairól és szükség szerint további kötelező érvényű feltételeket szab, vagy a kérvényt elutasítja. A módosítási eljárásra arányos mértékben vonatkoznak az építési eljárásról szóló rendelkezések.
69. §
(1) Az építési engedélyt és az érvényességének meghosszabbításáról szóló határozatot ugyanolyan módon hozzák nyilvánosságra, mint az építési eljárás megkezdését és a szóbeli egyeztetésről való értesítést; ezeket a határozatokat, az egyszerű és kisméretű építkezések esetében az államigazgatási szervekkel is közlik, amelyek fenntartják a dokumentáció elbírálásának jogát.
(2) Ha az építési engedélyt nyilvános hirdetményben teszik közzé, akkor 15 napra kifüggesztik a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít.
70. §
Az építési engedély és az érvényességének meghosszabbításáról szóló határozat az eljárás résztvevői jogutódjainak számára is kötelező érvényű.
5. szakasz
Tereprendezés, terepmunkálatok és berendezések engedélyezése
71. §
(1) Az építésügyi hivatal engedélyéhez kötött, ha abban külön előírás szerint más szervek nem illetékesek,
a) a tereprendezés, amellyel jelentősen megváltozik a környezet arculata vagy a vízelvezető feltételek,
b) kitermelési/jövesztési és azokhoz hasonló munkálatok vagy azokkal összefüggő munkálatok,
c) információs, reklám és propaganda célú berendezések, amennyiben olyan helyeken helyezik el őket, ahol közterületekről láthatóak és amennyiben kapcsolódnak az építményhez vagy a telekhez.
(2) Az 1. bekezdés a) és b) pontjaiban szereplő tereprendezésekre és terepmunkálatokra engedélyt nem adnak ki, ha az építésügyi hivatal a területrendezési határozatban annak kiadásától eltekintett.
(3) Nem szükségeltetik engedély az állami szervek épületeinek megjelölése, a közbiztonság és közrend érdekében kihelyezett jelzések, az utca, a tűzvédelmi, a közlekedési, a vízgazdálkodási és a leíró jelzések, a geodéziai pontok és postaládák megjelölése esetében. Nem szükségeltetik engedély az épületek megjelölése esetében sem, amennyiben azok nem reklámhordozók.
72. §
(1) A terep-, a jövesztési és azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok, információs, reklám és propaganda célú berendezések kérvényezésére a telek tulajdonosa vagy az a személy jogosult, aki a kérvényezett célból jogosult a telek használatára.
(2) Az információs, reklám és propaganda célú berendezések kérvényezésére jogosult az a jogi személy vagy természetes személy is, aki írásos szerződéssel rendelkezik az építmény vagy telek tulajdonosával vagy azzal a személlyel, akinek korlátlan ideig jogában áll használni az építményt vagy telket, amelyen a berendezést el akarják helyezni.
73. §
A terep-, jövesztési és azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok, információs, reklám és propaganda célú berendezések engedélyezésének eljárására arányos mértékben vonatkoznak a 4. szakasz rendelkezései.
74. §
A kitermelési/jövesztési munkálatok leállítása előtt a kitermelő köteles tervet kidolgozni azok bebiztosítására, vagy felszámolására, és felkérni az építésügyi hivatal annak elfogadására, hacsak külön előírások másképp nem rendelkeznek.
6. szakasz
Az építkezések kijelölése
75. §
(1) Az építkezés, az építmény módosítása, a tereprendezési és felszíni jövesztési munkálatok megkezdése előtt az építkezőnek biztosítania kell az építkezés kijelölését olyan természetes vagy jogi személy által, aki geodéziai és térképészeti tevékenység folytatására jogosult, továbbá biztosítania kell bizonyos geodéziai és kartográfiai tevékenységek hivatalos földmérő és térképész általi hitelesítését.
(2) Az építkezés, az építmény módosítása, a tereprendezési és felszíni jövesztési munkálatok kijelölésének minőségi feltételeit és műveletét külön előírás szabályozza.8)
(3) A kijelölést a földmérői rajzok szerint kell végrehajtani, a területrendezési határozattal vagy építési engedéllyel összhangban.
75.a §
(1) Az építésügyi hivatal egyszerű, kisméretű vagy átmeneti építmények, ezen építmények módosítása és kisebb kiterjedésű tereprendezési munkálatok esetében eltekinthet a 45. §, 4. bekezdése szerinti, jogosult személyekkel történő kijelöléstől.
(2) Az építmény térbeli elhelyezkedése és az építészeti eljárás során hitelesített dokumentáció összhangjáért, melynek során az 1. bekezdés szerint eltekintettek a jogosult személyekkel történő kijelöléstől, az építtető a felelős.
(3) A tereprendezési munkálatok térbeli elhelyezkedésének megállapításáért, melyek során eltekintettek a jogosult személyekkel történő kijelöléstől, az a felelős, aki az építésügyi hivatalnál kérvényezte azok engedélyezését.
(4) A térbeli elhelyezkedés kijelöléséről szóló okmányokat az építtető az építmény használatbavételi eljárásakor nyújtja be az építésügyi hivatalhoz. Olyan építmények és tereprendezési munkálatok esetében, amelyek átadásához nem szükségeltetik használatbavételi eljárás, az építtető a kijelöléséről szóló okmányt az általa archivált dokumentációhoz csatolja.
7. szakasz
Az építmények használata
Az építmények használatbavételi eljárása
76. §
(1) A befejezett építményt, esetleg annak önálló használatra alkalmas részét, vagy az építmény ama részét, amelyen módosítást vagy karbantartó munkálatokat hajtottak végre, amennyiben ezek az építkezési munkálatok építési engedélyhez voltak kötve, csak a használatbavételi határozat alapján lehet használni.
(2) A befejezett tereprendezési munkálatok, kitermelési munkálatok és az azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok, valamint az információs, reklám és propaganda célú berendezések elhelyezésének esetében csak akkor van szükség a használatbavételi eljárásra, ha azt az építésügyi hivatal az engedélyezése során elrendelte.
(3) Használatbavételi határozatra azon egyszerű építmények, azok hozzáépítései és ráépítései esetében is szükség van, amelyeket az 55. §, 2. bekezdésének a) pontja szerint elegendő volt csak bejelenteni.
77. §
A használatbavételi eljárást az az építésügyi hivatal folytatja le, amelyik az építési engedélyt kiadta vagy a tereprendezési munkálatokat, kitermelési munkálatokat és az azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatokat, valamint az információs, reklám és propaganda célú berendezések elhelyezését engedélyezte.
78. §
(1) A használatbavételi eljárás résztvevői az építkező, az építmény tulajdonosa, ha nem azonos az építkezővel, és a telek tulajdonosa, amelyen az építmény található.
(2) Ha az építésügyi hivatal összevonja a használatbavételi eljárással az építmény befejezés előtti módosításának eljárását, az eljárás résztvevőivé válnak az építési eljárás azon résztvevői is, akiket a módosítás érinthet.
79. §
(1) A használatbavételi eljárás az építkező javaslatára kezdődik meg.
(2) Az építmény használatbavételéről szóló javaslatot írásban nyújtják be. A javaslatban feltüntetik az építmény, a tereprendezési vagy kitermelési munkálatok megjelölését és helyét, az építmény, a tereprendezési vagy kitermelési munkálatok befejezésének feltételezett idejét, beleértve az építkezési terület kiürítését és az építmény környéke rendbetételének befejezését, és az arra vonatkozó adatot, hogy sor kerül-e próbaüzemelésre, ha igen, mennyi ideig.
80. §
(1) Az építésügyi hivatal, legkevesebb 10 nappal a szóbeli meghallgatással egybekötött helyszíni tényfeltárás előtt értesíti az eljárás résztvevőit, a települést, ha az építésügyi hivatalként nem illetékes a használatbavételi eljárásban, és az érintett szerveket a használatbavételi eljárás megkezdéséről.
(2) A használatbavételi eljárás megkezdéséről szóló értesítésben az építésügyi hivatal figyelmezteti a résztvevőket és az érintett szerveket, hogy kifogásaikat és álláspontjukat legkésőbb a szóbeli meghallgatás során érvényesíthetik, egyébként azokat nem veszi figyelembe.
(3) Az építésügyi hivatal meghívja a használatbavételi eljárásra a tervezőt, és ha az építkezés önerőből valósult meg, azt a személyt is, aki az építési felügyeletet ellátta. Ha az célszerű, meghívja az építkezés kivitelezőjét is vagy más személyeket.
81. §
(1) A használatbavételi eljárás során az építésügyi hivatal elsősorban azt vizsgálja, hogy az építkezés megvalósítására az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített dokumentáció szerint került-e sor, és hogy betartották-e a beépítési feltételeket, melyeket az övezetek fejlesztési terve határoz meg, vagy a területrendezési határozatban és az építési engedélyben meghatározott feltételeket. Vizsgálja továbbá, hogy az építmény tényeleges megvalósítása vagy annak használata nem fogja-e veszélyeztetni a közérdeket, elsősorban az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem, a munkavédelem és a műszaki berendezések védelme szempontjából.
(2) Ha az építkezés megvalósítása során olyan műszaki előírások megváltozására kerül sor, amelyek alapján a tervdokumentációt kidolgozták, azokat az építésügyi hivatal csak akkor veszi figyelembe, ha azok rendelkezései vonatkoznak a hatályba lépésük előtt tervezett és megvalósított építkezésekre is.
(3) Ha az építésügyi hivatal a használatbavételi eljárás során az építmény használatát gátló hiányosságokat állapít meg, meghatározza azok kiküszöbölésének határidejét, és az eljárást megszakítja.
(4) A használatbavételi eljárással összeköthető az építmény módosításáról szóló eljárás (68. §), ha a tényleges megvalósítás nem tér el lényegesen az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített dokumentációtól.
81.a §
(1) Az építésügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel a szóbeli meghallgatásról, amely tartalmazza:
a) az építmény megjelölését,
b) annak megállapítását, hogy betartották-e a területrendezési határozat és az építési engedély feltételeit, és hogy eleget tettek-e az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeknek,
c) a befejezett építmény tényleges megvalósításának összehasonlítását az építésügyi hivatal által hitelesített tervdokumentációval,
d) az építmény tényleges megvalósítása során megállapított eltérések jegyzékét, esetleg hivatkozást a használatbavételi határozat háttéranyagaira,
e) az eljárás résztvevőinek kifogásait,
f) az érintett szervek álláspontjait.
(2) Az 1. bekezdés szerinti jegyzőkönyvet az építésügyi hivatal helyettesítheti egy egyszerű feljegyzéssel is, főleg ha az építkezés a hitelesített dokumentációval összhangban lett befejezve, ha nincsenek eltérések az építmény tényleges megvalósításában, és ha az eljárás résztvevői nem emeltek kifogásokat.
81.b §
A használatbavételi határozatot nem adják ki, ha nincs biztosítva az emberek biztonsága, egészségük védelme és a környezetvédelem, valamint az épület rendeltetés szerinti használata, elsősorban ha
a) az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített tervdokumentáció szerint nincs biztosítva az építmény fűtése és csatlakozása víz-, elektromos- és szennyvízhálózatra,
b) nincs biztosítva a felvonók hitelesített dokumentáció szerinti, biztonságos és folyamatos üzemeltetése,
c) nincs biztosítva a biztonságos bejárat és behajtás az építményekhez,
d) nincsenek teljesítve az építkezési engedély azon feltételei, melyek az építmény okvetlenül szükséges komplex jellegére, az építmény környezetre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölésére, esetleg azok elfogadható szintre történő korlátozására vonatkoznak,
e) nincsenek beterjesztve az előírt vizsgálatok megfelelő eredményeinek okiratai és az építőanyagok gyártójának megfelelőségi nyilatkozata (43. f §),
f) nincs beterjesztve energetikai tanúsítvány, holott olyan lakóépületről van szó, amelynek kötelezően energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.
81.c §
Az építésügyi hivatal, a következő esetekben, eltekinthet a használatbavételi eljárástól:
a) kisméretű építmények, építészeti kiigazítások és karbantartó munkálatok esetén, amelyek bejelentése után az építésügyi hivatal megállapította, hogy építési engedélyhez kötöttek,
b) egyszerű építmények és azok módosításai esetén, kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket, egyéni üdülésre szánt építményeket, garázsokat és üzemeltető vagy gyártó berendezésekkel ellátott építményeket.
82. §
(1) A használatbavételi határozattal engedélyezik az épület rendeltetésszerű használatát, és ha szükséges, meghatározzák az építmény használatának feltételeit.
(2) A használatbavételi határozatban az építésügyi hivatal meghatározhatja az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményekből következő feltételeket, a használatbavételi eljárás során megállapított, az építmény tényleges megvalósítása során létrejött apró hiányosságok eltávolítását, valamint azok ésszerű határidőn belüli kiküszöbölését. Ezt csak abban az esetben teheti meg, ha olyan hiányosságokról van szó, amelyek nem veszélyeztetik az egyének egészségét és biztonságát, és összességükben nem akadályozzák az építmény rendes és zavartalan, rendeltetésszerű használatát; egyébként a használatbavételi határozatot nem adja ki.
(3) Ha nem lakás céljára szolgáló épületről van szó, az építési hivatal a 2. bekezdés feltételei alapján meghatározza az időpontot, ameddig a használatba vett épület kivitelezőjének be kell nyújtania az energetikai tanúsítványt; ez a határidő hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) Az építmény használati feltételeiben, az építmény fajtája és rendeltetése szerint, az építésügyi hivatal elhelyezi elsősorban az apró eltérések megjelölését az építmény hitelesített dokumentációjában, amelyeket az építésügyi hivatal tudomásul vett, és a közérdek biztosításának, a résztvevők jogai és jogos érdekei védelmének, a környezet megóvása biztosításának, az emberek biztonságának és egészségvédelmének, a tűzvédelemnek és a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek hozzáférése biztosításának további kötelezettségeit.
(5) Ha az építményt üzemként kívánják használni, a használatbavételi határozat egyúttal annak igazolása is, hogy az üzem üzemeltetésre alkalmas.
83. §
Az építésügyi hivatal az építkező kérésére időben korlátozott engedélyt adhat ki az épület idő előtti használatba vételére a teljes átadás és átvétel előtt is, amennyiben az nincs jelentős hatással az építmény használhatóságára és az idő előtti használatba vétel nem veszélyezteti emberek biztonságát és egészségét. Az ilyen építmény átadása és átvétele után, 15 napon belül, az építkező vagy a jövőbeli használó köteles benyújtani az építésügyi hivatalhoz az építmény használatbavételéről szóló javaslatot.
84. §
(1) Azoknál az építményeknél, amelyeknél a komplex kipróbálás zökkenőmentesen átmegy próbaüzembe, a próbaüzemelést az építésügyi hivatal beleegyezésével, valamint a településsel és az érintett szervekkel kötött megállapodásban rögzített feltételek mellett lehet megkezdeni.
(2) Ha az építmény használatra való alkalmasságának elbírálására ki kell értékelni a próbaüzemnek vagy egy időszakaszának lefolyását, az építésügyi hivatal az érintett szervekkel való megállapodás után dönt az építmény átmeneti próbaüzemi használatáról, és meghatározza annak feltételeit.
(3) A próbaüzem vagy egy időszakaszának befejezése és kiértékelés után az építésügyi hivatal az építkezőnek kiadja a használatbavételi határozatot.
85. §
Az építmény használati céljának módosítása
(1) Az építményt csak a használatbavételi határozatban, esetleg az építési engedélyben meghatározott célra lehet használni. Az építmény használati céljának módosításai, amelyek az építmény használati módjának módosításán, üzemeltető berendezésinek módosításán, az emberi életet és egészséget vagy a környezetet veszélyeztető gyártási módszerek vagy tevékenységek módosításán vagy jelentős bővítésén alapulnak, megkövetelik az építésügyi hivatal az építmény használatának módosításáról szóló határozatát; az építmény használatának módosításáról szóló eljárásra arányos mértékben vonatkoznak a 76-84. § rendelkezései.
(2) Az építmény használati céljának módosítását, amely az építmény módosításával van összekapcsolva, az építésügyi hivatal építési eljárás során vitatja meg, és annak befejezése után lefolytatja az építmény módosításának használatbavételi eljárását. Az építmény használati céljának módosítását, amely az építmény építészeti kiigazításain alapuló módosításával van összekapcsolva, mely által nem változik jelentősen az építmény külalakja és nem avatkozik be az építmény tartószerkezetébe, az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti, az építmény használatának módosításáról szóló eljárás keretében, azzal összevonva vitathatja meg.
(3) Az építmény használati céljának azon módosításait, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerinti módosításokon alapulnak, az építésügyi hivatal nem engedélyezi, ha ellentétesek a területrendezési tervdokumentáció kötelező érvényű részével.
8. szakasz
Az építmények karbantartása és eltávolítása
86. §
Az építmények karbantartása
(1) Az építmény tulajdonosa köteles az építésügyi hivatal által hitelesített tervdokumentációval és az építésügyi hivatal határozatával (építési engedély, használatbavételi határozat) összhangban jó állapotban tartani az építményt úgy, hogy elkerülje a tűzveszélyt és az elégtelen higiéniai állapotokból eredő veszélyeket, hogy ne kerüljön sor elértéktelenedésére, vagy külalakjának veszélyeztetésére, és minél hosszabb ideig fennmaradjon a használhatósága.
(2) Ha a tulajdonos nem tartja rendesen karban az építményt, az építésügyi hivatal a közérdek szem előtt tartásával elrendelheti, hogy megadott határidőn belül és megadott feltételek mellett gondoskodjon a hibák kiküszöböléséről. A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használói kötelesek lehetővé tenni az elrendelt karbantartás végrehajtását.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései a tereprendezésre, -munkálatokra és berendezésekre arányos mértékben érvényesek.
87. §
Szükségszerű kiigazítások
(1) Ha az építmény nem felel meg az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek (43.d §), és ezzel veszélyezteti, vagy megterheli a használókat vagy az építmény környezetét, az építésügyi hivatal közérdekből elrendeli, hogy az építmény tulajdonosa elkerülhetetlen kiigazításokat hajtson végre az építményen vagy az építkezési telken. Az elrendelt kiigazításokat a tulajdonos saját költségén köteles megvalósítani.
(2) Ha a szükséges kiigazítás megvalósításához dokumentáció vagy egyéb háttéranyag szükséges, az építésügyi hivatal felszólítja az építmény vagy a telek tulajdonosát azok benyújtására, a meghatározott terjedelemben és határidőre. Ha az elrendelt kötelezettséget nem teljesítik, az építésügyi hivatal a szükséges dokumentációt vagy háttéranyagot a kötelezett költségére maga is beszerezheti. Ezek beszerzése után az építésügyi hivatal elrendeli a kiigazítások végrehajtását, és meghatározza a megvalósítás feltételeit és határidejét.
(3) Ha az elrendelendő szükséges kiigazítás nem követeli meg a dokumentáció vagy egyéb háttéranyag benyújtását, az építésügyi hivatal felszólítja az építmény vagy a telek tulajdonosát, hogy végezze el a kiigazításokat, megállapítja azok terjedelmét, módját, és a megvalósítás feltételeit és határidejét.
(4) Az építményt vagy annak egy részét, amelyen elrendelték a szükségszerű építészeti kiigazításokat, csak használatbavételi határozat alapján lehet használni, hacsak az építésügyi hivatal használatbavételi eljárástól el nem tekintett.
Az építmények eltávolítása
88. §
(1) Az építésügyi hivatal utasítja az építmény tulajdonosát
a) az emberi életet vagy egészséget veszélyeztető, hibás építmény eltávolítására, amennyiben azt nem lehet gazdaságosan kijavítani,
b) az építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen, vagy bejelentés-köteles építmény esetében az építési hatóság 57. §, 2. bekezdése szerinti írásbeli értesítése nélkül felépített építmény eltávolítására; az építmény eltávolítását csak azokban az esetekben nem rendelik el, amikor az építmény utólagos engedélyezése nem ellentétes a közérdekkel,
c) azon építménye eltávolítására, amelynek építési engedélyét hatálytalanították (102. §, 3. bekezdés),
d) azon átmeneti építménye eltávolítására, amely esetében letelt az annak fennállására megállapított időtartam, vagy létrehozásának oka megszűnt.
(2) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti építmény eltávolítását az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosa számára rendeli el, ha ő az építkező, vagy az építmény bérlője számára, ha ő az építkező az 58. §, 3 bekezdése szerint.
(3) Az építmény eltávolításához, amennyiben az nem volt elrendelve, az építésügyi hivatal engedélye szükséges. Az engedélyt az építmény tulajdonosa kérvényezheti. Az engedélyezési kérvényben az építmény tulajdonosa feltünteti az építmény fajtáját, rendeltetését, helyét és megjelölését, az építmény eltávolításának okait és a munkálatok feltételezett megkezdésének és befejezésének dátumát, továbbá azt, hogy az építményt önerőből vagy kivitelező által távolítja-e el, valamint, hogy mi történik majd a hulladékkal és a felszabaduló telekkel, és milyen intézkedések szükségesek a szomszédos telkek és építmények biztosításához.
(4) Az építésügyi hivatal engedélye nem szükséges az építési terület azon berendezéseinek eltávolításához, amelynek átmeneti jellegét az építési engedélyben az építkezés idejére korlátozták, valamint olyan építmények és berendezések eltávolításához, amelyek nem építési engedélyhez kötöttek. Kisméretű építmények [55. § 2. bekezdése b) pontja], információs, reklám- és propaganda célú berendezések esetében elég bejelenteni a határidőt, ameddig az eltávolításra sor kerül.
(5) Az építési terület berendezéseinek tulajdonosa előre egyeztet az építésügyi hivatallal az építési terület berendezéseinek további lehetséges felhasználásáról, ha azok az építkezés befejezése után más célra is felhasználhatók. A megbeszélés eredménye alapján vagy benyújtják az építésügyi hivatalhoz a rendeltetés módosításának, esetleg az építészeti kiigazításoknak a javaslatát, vagy a berendezést az építkezés befejezése után eltávolítják.
88.a §
Az építmény utólagos engedélyeztetési eljárása
(1) Ha az építésügyi hivatal megállapítja, hogy az építmény építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen került felépítésre, saját kezdeményezésre eljárást indít, és felszólítja az építmény tulajdonosát, hogy a megszabott határidőn belül nyújtsa be az arra vonatkozó okmányokat, hogy az utólagos engedélyezés nem ellentétes a jelen törvénnyel védett közérdekkel, elsősorban a területrendezési tervezés céljaival és szándékaival, és a külön előírásokkal. Ha az építkezést jogerős, de már kiadott építési engedély nélkül kezdték meg, az építésügyi hivatal a 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspontok és az építési eljárás során benyújtott háttéranyagok alapján elbírálja az építmény és a köz érdekeinek összhangját.
(2) Ha az építmény tulajdonosa a megkövetelt okmányokat nem nyújtja be a megadott határidőn belül, vagy ha azok alapján kiderül, hogy az építmény a közérdekkel ellentétes, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását.
(3) Ha az olyan építmény tulajdonosa, amelyről kiderül, hogy utólagos engedélyezése nem ellentétes a közérdekkel, az eljárás során nem bizonyítja, hogy ő az engedély nélküli építménnyel beépített telek vagy egy részének tulajdonosa, vagy hogy ehhez a telekhez egyéb jogai fűződnek (58. § 2. bekezdése), és a beépített telek vagy egy részének tulajdonosa az utólagos engedélyeztetéssel nem ért egyet, az építésügyi hivatal a telek tulajdonosát a bírósághoz irányítja, és az eljárást megszakítja (137. §). Az építési eljárás addig szünetel, amíg a bíróság jogerős döntést nem hoz az ügyben.
(4) Az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozatban az építésügyi hivatal utólagosan engedélyezi a már elvégzett építési munkálatokat, és meghatározza az építkezés befejezésének feltételeit, vagy elrendeli a megvalósított építmény kiigazításait.
(5) Ha az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló eljárás során a köz érdekeivel ellentétes dolgok merülnek fel, vagy az építkező a megadott határidőn belül nem teljesíti az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozat feltételeit, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását.
(6) Az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását abban az esetben is, ha az építkező a megadott határidőig
a) nem nyújtja be az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló kérvényt,
b) nem teljesíti az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozat feltételeit.
(7) Az építkezés utólagos engedélyeztetési eljárására arányos mértékben érvényesek az 58-66. § rendelkezései.
(8) Az 1-7. bekezdések szerint járnak el a be nem jelentett egyszerű építkezések vagy azok módosítása esetében is, ha az 55. § 2. bekezdésének a) pontja szerint megállapították, hogy az bejelentendő.
(9) Az építésügyi hivatal, befejezett építkezés esetén, az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló eljárást összevonhatja a használatbavételi eljárással.
88.b §
A 88.a § 1-6. bekezdéseinek rendelkezései nem vonatkoznak azon építési eljárásokra, melyekben azért került sor a jogerős építési engedély megsemmisítésére, mert az a törvénnyel, általános érvényű jogszabállyal vagy általános érvényű rendelettel ellentétesen került kiadásra.8a) Az építési engedély kiadásának megismételt eljárására arányos módon vonatkoznak az 58-66. § rendelkezései.
89. §
(1) Az építmény eltávolításának költségei a tulajdonost terhelik. Az építésügyi hivatal eldöntheti, hogy az építmény eltávolítása valós költségeinek egy részét a tulajdonos viseli, az építmény állapotáért való felelősségének mértéke szerint, a fennmaradó részt pedig az állami építési hozzájárulás eszközeiből fedezik.
(2) Az eltávolítandó építmény tulajdonosa felelős a szomszéd építményeken és telkeken keletkezett kárért, amennyiben azt nem azok hibás állapota okozta. A biztosítási munkálatok költségeit, amelyeket a szomszédos építmény hibás állapota miatt párhuzamosan el kell végezni, ennek a szomszédos építménynek a tulajdonosa viseli.
90. §
(1) Az építmény eltávolításáról szóló eljárást az az építésügyi hivatal folytatja le, amely illetékes lenne ezen építkezés építési engedélyének a kiadására.
(2) A határozatban, amellyel elrendeli vagy engedélyezi az építmény eltávolítását, az építésügyi hivatal meghatározza az eltávolítandó építmény okvetlenül szükséges dokumentációja biztosításának, a munkálatok szakszerű irányításának és biztosításának feltételeit, beleértve a környező építményeket is, továbbá az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményekből eredő és a dokumentáció archiválására vonatkozó feltételeket.
(3) Az építmény eltávolításáról szóló határozat feltételeivel az építésügyi hivatal elsősorban a következőket biztosítja:
a) az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartását,
b) az érintett államigazgatási szervek és település követelményeinek betartását,
c) az eljárás résztvevői jogainak és jogos érdekeinek védelmét,
d) az építmény eltávolítási munkálatainak elvégzését arra jogosult jogi vagy természetes személy által; azon építmények esetében, amelyeket nem ilyen személy fog eltávolítani, meghatározza azt a személyt, aki a munkálatok feletti szakfelügyeletet biztosítja.
(4) Az építésügyi hivatal az építmény eltávolításáról szóló határozat feltételeiben
a) bejelentési kötelezettséget rendelhet el a munkálatok bizonyos stádiumában, az állami építési felügyelet végrehajtásának biztosítására,
b) a szomszédos telkek tulajdonosai számára előírhatja, hogy bizonyos ideig viseljék el azt, hogy bizonyos munkálatokat az ő telkükről vagy építményükről kell végrehajtani,
c) részletesebb feltételeket határozhat meg a munkálatok folyamatát és módját illetően, elsősorban a szomszédos építmények stabilitásának biztosítására, a szomszédos építmények biztonságos használatának szavatolására, a szomszédos utakon való közlekedés biztosítására stb.,
d) előírhatja a telek rendbetételét, a felszíni vizek elvezetésének biztosítását és növényzet kiültetését az építmény eltávolítása után,
e) előírhatja az építmény dokumentációjának leadását nyilvántartás és archiválás céljából.
(5) Ha az építmény eltávolításáról a bíróság döntött, az építésügyi hivatal csak a 2. bekezdés szerinti feltételeket határozza meg.
91. §
Ha az építmény rossz állapota közvetlenül emberéleteket veszélyeztet, és ha az építményt nem lehet megtartani, az építésügyi hivatal kivételesen szóbeli utasítást adhat ki az építmény eltávolítására és biztosíthatja az építmény eltávolítását a tulajdonosokkal való megbeszélés nélkül is. Az építésügyi hivatal legkésőbb 3 napon belül írásban értesíti az építmény tulajdonosát a határozatról és annak okairól, amiért az utasítást kiadta, és dönt az építmény eltávolítási/bontási költségeinek megtérítéséről.
92. §
(1) Ha az építésügyi hivatal védett műemlék építmény eltávolításáról dönt, előre beszerzi az illetékes állami műemlékvédelmi hatóságok beleegyezését. Az építésügyi hivatal hasonlóképpen beszerzi a külön előírásokban szereplő hatóság belegyezését, ha ez azokban közvetlenül elő van írva.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a 91. § szerinti építmény eltávolítására vonatkozó utasításra; az építésügyi hivatal azonban értesíti az 1. bekezdésben szereplő hatóságokat az okokról, melyek az építmény eltávolítását elrendelő utasítás kiadásához vezettek, amennyiben lehetséges még az eltávolítási munkálatok megkezdése előtt.
93. §
(1) Az építésügyi hivatal egyszerűsíti az eljárást a 88-92. § szerint, az építmények módosításának, tereprendezés, kitermelési és ahhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatoknak, valamint információs, reklám a propaganda célú berendezéseknek az eltávolítása során.
(2) Az építésügyi hivatal elrendeli az információs, reklám és propaganda célú berendezések eltávolítását, ha teljesítették rendeltetésüket, amelyre engedélyezték őket, vagy elhasználódásuk miatt nem töltik be eredeti rendeltetésüket. Az építésügyi hivatal az ilyen berendezések eltávolítására azok létrehozóját kötelezi, esetleg annak jogutódját vagy használóját; ha ezeket nem lehet megállapítani, azt kötelezi az eltávolításra, aki az építmény vagy telek, amelyeken a berendezést elhelyezték, tulajdonjogával vagy egyéb jogával rendelkezik.
94. §
A biztonsági munkálatok elrendelése
(1) Ha az építmény, állapotából kifolyólag, emberi éltet vagy egészséget, esetleg jelentős anyagi vagy kulturális értékeket veszélyeztet, és ha nem szükséges az építményt azonnal eltávolítani, az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosát a halaszthatatlan biztonsági munkálatok elvégzésére kötelezi.
(2) Ha a késedelemből kifolyólag veszély fenyeget, és ha az építmény biztonságát vagy eltávolítási munkálatait nem lehet másképp bebiztosítani, az építésügyi hivatal elrendeli egy jogi vagy egy természetes személy számára, aki jogosult az építési munkálatok elvégzésére, hogy végezze el a halaszthatatlan munkálatokat, és meghatározza azok feltételeit.
(3) A halaszthatatlan biztonsági munkálatokat és az építmény eltávolítását az építmény tulajdonosának költségére végzik.
(4) Az 1-4. bekezdések rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók, ha tereprendezés, terepmunkálatok és berendezések biztonságára vonatkoztatva rendelik el a jelen törvény értelmében.
95. §
Állami építési hozzájárulás
(1) Az építésügyi hivatal annak az állampolgárnak, aki az építmény tulajdonosa, állami építési hozzájárulást adhat az elrendelt szükségszerű kiigazítások, az építmény eltávolítási, karbantartási vagy biztonsági munkálatai költségeinek részleges vagy teljes fedezésére, ha a tulajdonos a költségeket saját eszközeinek hiánya miatt nem tudja fedezni és a szükséges eszközökhöz hitel útján sem tud hozzájutni.
(2) Az építésügyi hivatal fenntartja az elrendelt szükségszerű kiigazításokra vagy az építmény vagy egyes részeinek karbantartási munkálataira nyújtott hozzájárulás visszafizettetésének jogát abban az esetben, ha az elvégzett munkák által felértékelődött építmény visszterhes átruházására kerül sor.
(3) Az 1. bekezdés szerinti állami építési hozzájárulást akkor lehet folyósítani, ha az elrendelt szükségszerű kiigazítások költségeinek rendezését nem lehet más jogszabályok alapján biztosítani.
96. §
Az építmény kiürítése
(1) Ha az építmény olyan állapotban van, hogy közvetlenül veszélyezteti az emberi életet és egészséget, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény kiürítését az építmény használói számára; a határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Ha olyan építményről van szó, melyben lakások találhatók, az építésügyi hivatal értesíti az építmény tulajdonosát, hogy a veszélyeztetett építmény használóinak pótlakást biztosítson,9) és ha nem kerül sor önkéntes kiürítésre, akkor biztosítsa a határozat végrehajtását.
(2) Az építmény 1. bekezdés szerinti kiürítéséről szóló határozatot szóban is be lehet jelenteni; a határozat írásbeli példányát haladéktalanul kézbesíteni kell.
(3) Az építésügyi hivatal az építmény kiürítését akkor is elrendeli, ha ez olyan halaszthatatlan biztonsági munkálatok, kiigazítások és karbantartás elvégzéséhez szükséges, melyeket ő rendelt el. Ebben az esetben az 1. bekezdés rendelkezéseivel arányos módon kell eljárni.
96.a §
Az építésügyi hivatal 86., 87., 88., 88. a, 94. és 96. §-a szerint kiadott határozatai az építmény tulajdonosainak jogutódjai számára is kötelező érvényűek.
97. §
Az eljárás résztvevői
(1) Az eljárás résztvevői, a 86-96. § szerint azok a jogi személyek és természetes személyek, akik tulajdon vagy egyéb joggal rendelkeznek az építmény vagy a telek viszonylatában, és jogaikat, jogos érdekeiket vagy kötelességeiket a határozat közvetlenül érintheti.
(2) Az egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használói csak abban az esetben az eljárás résztvevői, ha a lakáshoz vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez fűződő használati jogaikat az intézkedések, melyeket az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti eljárásban elrendel, közvetlenül érinthetik.
(3) Az eljárás résztvevője az a vállalkozásra jogosult jogi vagy természetes személy is, akinek a halaszthatatlan munkálatok elvégzését elrendelhetik (94. §).
9. szakasz
Az állami építési felügyelet
98. §
(1) Az állami építési felügyelet biztosítja a közérdek, valamint a jogi személyek és természetes személyek jogainak és jogos érdekinek védelmét, amelyek az építkezés megvalósításából vagy módosításából, az építmény használat közbeni tulajdonságaiból, az építmény és tereprendezés, terepmunkálatok és berendezések eltávolításából erednek a jelen törvény értelmében.
(2) Az állami építési felügyelet szervei jogosultak annak megállapítására, hogy
a) az építkezést, az építészeti kiigazításokat vagy a karbantartó munkálatokat az építési engedély szerint vagy a bejelentés alapján végzik-e,
b) teljesülnek-e az építkezés megvalósításának, 44. § szerinti feltételei,
c) az építkezésen megtalálható-e az építészeti eljárás során hitelesített tervdokumentáció és vezetik-e az építési naplót,
d) az építkezés, építészeti kiigazítások vagy karbantartó munkálatok megvalósítása során betartják-e az építési engedély feltételeit, az általános érvényű jogszabályokat, és az építési munkálatokra és az építőanyagokra vonatkozó műszaki szabványokat,
e) az építményt a használatbavételi határozatban engedélyezett módon használják-e,
f) az építményt építészetileg jó állapotban tartják-e,
g) betartják-e az építmény eltávolításáról szóló engedély vagy rendelet, vagy az elrendelt építészeti kiigazítások és karbantartási munkálatok feltételeit,
h) a tereprendezési vagy kitermelési munkálatokat az engedély szerint végzik-e el,
i) az építmény eltávolításával nem veszélyeztetik-e a szomszédos telkeket és a rajtuk található építményeket.
99. §
Az állami építési felügyelet szervei a következő szervek megbízott dolgozói:
a) a Szlovák Építési Felügyelet (123.a §),
b) az építésügyi hivatal,
c) az egyéb államigazgatási hatóságok, amelyek külön előírások szerint jogosultak felügyelni az építkezések megvalósítását, használatát és eltávolítását a jelen előírások keretében,
d) a kerületi építésügyi hivatal.
100. §
Az építkező, az építkezést megvalósító vagy eltávolító jogosult személy vagy jogi személy, valamint az építmény tulajdonosa is kötelesek
a) lehetővé tenni az állami építési felügyelet szervei és az általuk bevont szakértők számára az építési területre és az építkezésre való bejutást, a betekintést annak dokumentációjába, és megteremteni a felügyelet elvégzésének feltételeit,
b) késedelem nélkül jelenteni az építésügyi hivatalnak az építkezésen keletkezett hibákat, amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát, életét vagy egészségét, vagy jelentős nemzetgazdasági károkat okozhatnak.
101. §
Ha indokoltan lehet tartani a közérdek veszélyeztetésétől, az állami építési felügyelet szerve jogosult az építkező vagy az építkezés tulajdonosának költségére mintavételt és -vizsgálatot elrendelni, valamint az építmény vizsgálatát elrendelni, és szakértőket hívni a műszakilag bonyolult vagy szokatlan építmény elbírálására.
102. §
(1) Ha az állami építési felügyelet valamely szerve hibát állapít meg az építkezésen, a dolog jellege szerint felszólítja az építkezőt, a jogosult személyt vagy az építkezést megvalósító jogi személyt, hogy a hibát hárítsák el, vagy figyelmeztet más felelős szervet, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.
(2) Ha a jogi személy vagy a természetes személy figyelmen kívül hagyja az állami építési felügyelet szervének felszólítását, az építésügyi hivatal határozatot ad ki, amelyben elrendeli a hiba elhárítását; az építkezés megvalósítása során az építésügyi hivatal leállíttatja a munkálatokat az építkezésen. A munkálatok leállításáról szóló határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A hibák elhárítása után az építkezési munkálatokat csak az építésügyi hivatal új határozata alapján lehet folytatni.
(3) A 2. bekezdés szerinti határozatban az építésügyi hivatal a természetes vagy jogi személyt, a dolog jellege szerint arra is kötelezheti, hogy tartózkodjon az olyan tevékenységtől, amely a külön előírásokban megengedett mértéken felül károsítja a környezetet, vagy olyan intézkedésekre kötelezheti, amelyek megengedett szintre csökkentik tevékenységének negatív hatásait a környezetre. Más szervek hatásköre külön előírás szerint nem érintett.
(4) Ha az állami építési felügyelet szerve az építkezésen elháríthatatlan hibát állapít meg, amely az építkezés megvalósítása során keletkezett, és amely akadályozza az építkezési munkálatok további folytatását, az építésügyi hivatal az ő kezdeményezésére hatályon kívül helyezi az építési engedélyt, és meghatározza a további eljárást.
(5) Az állami építési felügyelet szerve,
a) ha nem engedélyezett építkezést állapít meg, jelenti ezt az építésügyi hivatalnak; ha épülőfélben lévő építményről van szó, késedelem nélkül felszólítja az építkezőt, hogy állítsa le a munkálatokat az építkezésen,
b) szükség szerint figyelmezteti az illetékes szervet, hogy valamelyik felelős dolgozó az építkezésen nem a közérdekkel összhangban végzi tevékenységét, és felszólítja őket, hogy jelentsék neki, milyen intézkedést fogadtak el ennek orvoslására,
c) jelenti az építésügyi hivatalnak, hogy a jogosult személyek az építési területen nem a jogosultságukkal összhangban végzik tevékenységüket; az építésügyi hivatal javaslatot tehet azok levizsgáztatására.
(6) Más államigazgatási hatóságok külön előírás szerinti határozatkiadási joga az építkezés hibáinak elhárításáról érintetlen marad; ha azonban a hibák elhárításához szükséges az építmény építési és műszaki megoldásába történő beavatkozás, akkor erről az építésügyi hivatal dönt.
103. §
Az építmény tulajdonosa köteles az építmény tényleges megvalósításának dokumentációját annak egész használata alatt megőrizni; az építmény tulajdonjogának megváltozása esetén átadja azt az új tulajdonosnak, az építmény eltávolítása esetén pedig az építésügyi hivatalnak.
104. §
(1) Ha az okmányok (elsősorban a hitelesített dokumentáció), amelyekből meg lehetne állapítani, hogy milyen rendeltetésre engedélyezték az építményt, nem őrződnek meg, érvényes, hogy az építmény rendeltetésének célja az, amire építési és műszaki elrendezésével fel van szerelve. Ha az építmény felszerelése többféle rendeltetésről tanúskodik, feltételezhető, hogy az építmény rendeltetésének célja az, amire problémamentesen használják.
(2) Az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosát kötelezheti arra, hogy beszerezze az építmény tényleges megvalósításának dokumentációját azokban az esetekben, ha azt nem készítették el, nem maradt fenn, vagy nincs megfelelő állapotban. Amennyiben nincs szükség az építmény tényleges megvalósítása teljes dokumentációjának elkészítésére, az építésügyi hivatal csak az egyszerűsített dokumentáció elkészítését rendeli el (az építmény törzskönyve).
HARMADIK RÉSZ
Bírságok
105. §
A szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el és 10 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki
a) olyan egyszerű építményt, kisméretű építményt, építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat valósít meg, amelyeket be kell jelenteni, de nem jelentette be vagy a bejelentéssel ellentétesen jár el,
b) a jelen törvény olvasata szerinti tereprendezést és terepmunkálatokat végez, amelyekhez az építésügyi hivatal engedélye szükséges, ilyen engedély nélkül vagy azzal ellentétesen eljárva,
c) nem biztosítja az állami építési felügyelet elvégzéséhez szükséges feltételeket, akadályozza annak elvégzését, nem teljesíti az állami építési felügyelet szervének felszólítását, vagy nem teszi meg az állami építési felügyelet szervei által elrendelt intézkedést,
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére elhanyagolja az építményt,
e) a jogosult személyeknek saját telkükre vagy saját építkezésükre lehetetlenné teszi a bejutást (134. §), vagy az államigazgatási szervek jogosult alkalmazottainak, akik a jelen törvényből eredő és az adott telket vagy építkezést érintő feladatukat végzik,
f) az építmény megvalósításának irányítását végzi, és az állami építési felügyelet szervének felszólítása ellenére nem teljesíti kötelességeit,
g) engedély nélkül vagy azzal ellentétesen információs, reklám vagy propaganda célú berendezéseket hoz létre vagy használ.
(2) Szabálysértést követ el és 25 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki
a) építkezőként építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen módosítja az építményt,
b) a használatbavételi határozattal, esetleg az építési engedéllyel ellentétesen használja az építményt, vagy az építmény tulajdonosaként vagy más használatra jogosult személyként más személynek lehetővé teszi az épület használatát a használatbavételi határozat kiadása előtt vagy azzal ellentétesen,
c) az illetékes hatóság engedélye nélkül eltávolítja az építményt,
d) az építésügyi hivatal felhívása ellenére komoly indok nélkül elodázza az építkezés befejezését, az építési engedélyben meghatározott határidőn túl,
e) a meghatározott időre nem nyújtja be az elkerülhetetlen kiigazításokhoz szükséges dokumentációt, vagy nem végzi el az elrendelt elkerülhetetlen kiigazításokat (87. §),
f) a nem lakás céljára szolgáló épület kivitelezőjeként nem nyújtja be a használatbavételi határozat szerinti határidőre (82. § 3. bek.) a használatba vett épület energetikai tanúsítványát.
(3) Szabálysértést követ el és 1 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki
a) területrendezési határozat nélkül vagy azzal ellentétesen olyan tevékenységeket végez, melyekhez területrendezési határozat szükséges,
b) építkezőként, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen új építkezést valósít meg,
c) használatbavételi határozat nélkül használja az építményt, amennyiben ilyen határozat szükséges,
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére oly mértékben elhanyagolja az építményt, hogy annak állapota az emberek életét és egészségét veszélyezteti,
e) a megszabott határidőn belül nem tesz eleget az illetékes építésügyi hivatal építmény eltávolításáról szóló határozatának.
(4) Szabálysértést követ el és 5 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki építési engedély nélkül, védett területen vagy védett övezetben vagy olyan telken, amelyet nem jelöltek ki beépítésre, elsősorban mezőgazdasági vagy erdőterületen építkezést valósít meg.
(5) A szabálysértéseket az építésügyi hivatal vagy felügyelet tárgyalja.
(6) A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértésekre vonatkozó általános előírások érvényesek.10)
106. §
A közigazgatási vétségek
(1) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 400 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki
a) olyan egyszerű építményt, kisméretű építményt, építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat valósít meg, amelyeket be kell jelenteni, de nem jelentette be, vagy a bejelentéssel ellentétesen jár el,
b) a jelen törvény olvasata szerinti tereprendezést és terepmunkálatokat végez, amelyekhez az építésügyi hivatal engedélye szükséges, ilyen engedély nélkül vagy azzal ellentétesen eljárva,
c) nem biztosítja az állami építési felügyelet elvégzéséhez szükséges feltételeket, akadályozza annak végrehajtását, nem teljesíti az állami építési felügyelet szervének felszólítását [102. § 2. bekezdése], vagy nem teszi meg az állami építési felügyelet szervei által elrendelt intézkedést,
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére elhanyagolja az építményt,
e) engedély nélkül vagy azzal ellentétesen információs, reklám vagy propaganda célú berendezéseket hoz létre vagy használ,
f) a nem lakás céljára szolgáló épület kivitelezőjeként nem nyújtja be a használatbavételi határozat szerinti határidőre (82. § 3. bek.) a használatba vett épület energetikai tanúsítványát.
(2) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 2 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki
a) az építmény megvalósítására nem megfelelő építőanyagot használt (43.f §),
b) építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen módosítja az építményt,
c) az illetékes szerv engedélye nélkül eltávolítja az építményt,
d) az építkezés befejezése után nem távolítja el az építési terület átmeneti berendezéseit,
e) más személy számára olyan építkezést valósít meg, amely nem szerepel tevékenységi körében,
f) a meghatározott időre nem nyújtja be az elkerülhetetlen kiigazításokhoz szükséges dokumentációt vagy nem végzi el az elrendelt szükségszerű kiigazításokat (87. §),
g) azzal rontja a környezetet, hogy az építési engedéllyel ellentétesen elodázza az építkezés határidejét.
(3) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 5 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki
a) területrendezési határozat nélkül vagy azzal ellentétesen olyan tevékenységeket végez, melyekhez területrendezési határozat szükséges,
b) építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen valósítja meg az építményt,
c) oly mértékben elhanyagolja az építményt, hogy annak állapota az emberek életét és egészségét veszélyezteti,
d) a használatbavételi határozat nélkül vagy azzal ellentétesen használja az építményt, vagy az építmény tulajdonosaként vagy más használatra jogosult személyként más személynek lehetővé teszi az épület használatát a használatbavételi határozat kiadása előtt vagy azzal ellentétesen,
e) komoly indok nélkül nem végezte el az építésügyi hivatal által elrendelt halaszthatatlan biztonsági munkálatokat,
f) a meghatározott határidőn belül nem teljesítette az illetékes építésügyi hivatal építmény eltávolításáról szóló határozatát.
(4) Az 1. bekezdés, a), b) és c) pontjainak, a 2. bekezdés a) és b) pontjainak, valamint a 3. bekezdés a) és b) pontjainak rendelkezései egyformán érvényesek arra a jogi személyre vagy vállalkozásra jogosult természetes személyre, amely/aki kivitelezőként valósítja meg az építkezést.
107. §
A bírságok kiszabásának határideje és a bírságokból származó bevételek
(1) A bírságot csak attól a naptól számított két éven belül lehet kiszabni, amikor a bírság kiszabására jogosult szerv tudomására jutott, hogy a jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy megsértette, vagy nem teljesítette kötelességét (106. §), de legkésőbb attól a naptól számított három évig, amikor a kötelességszegésre sor került, vagy amikor a kötelességet teljesíteni kellett volna.
(2) A bíráságok az állami költségvetés bevételeinek számítanak. A település által kiszabott bírságok a települési költségvetés bevételeinek számítanak.
NEGYEDIK RÉSZ
Kisajátítás
108. §
A kisajátítás tárgya és céljai
(1) A telkeket, építményeket és a hozzájuk kötődő jogokat, amelyek a 2. bekezdésben felsorolt építmények megvalósításához vagy közérdekű intézkedésekhez szükségesek, ki lehet sajátítani, vagy a telkek és építmények tulajdonjogát korlátozni lehet10a) az építésügyi hivatal határozatával (a továbbiakban csak mint "kisajátítás").
(2) Kisajátításra csak közérdekből kerülhet sor, a következő esetekben:
a) az elfogadott területfejlesztési tervdokumentáció szerinti közhasznú építkezések,
b) higiéniai, biztonsági és egyéb védőövezetek és védett területek kialakítása, és ezek védelmi feltételeinek biztosítása,
c) település alakzatok/részek szanálása vagy szanálási kiigazításának elvégzése az elfogadott területrendezési dokumentáció szerint,
d) a telekhez és építményhez elengedhetetlenül szükséges hozzáférés feltételeinek megteremtése,
e) a környezet állapotát vizsgáló állami megfigyelő hálózat berendezéseinek elhelyezéséhez vagy megfelelő működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése,
f) autópályák, utak és helyi utak kiépítése és kezelése, beleértve védőövezeteik létrehozását is, külön előírás szerint,10e)
g) villamos energia előállítására vagy szállítására alkalmas energetikai műtárgyak kiépítése, külön előírás szerint,10c)
h) gázipari berendezések kiépítése, külön előírás szerint,10d)
i) katonai objektumok és speciális célú katonai területek kiépítése, külön előírás szerint,10b)
j) ásványlelőhelyek kitermelése céljából, külön előírás szerint,10f)
k) vízgazdálkodási műtárgyak kiépítése vagy üzemeltetése, külön előírás szerint,10g)
l) vasúti pálya és annak részei megépítése és a pálya védőövezetében lévő építkezések, amelyek a pálya üzemeltetését vagy a rajta történő közlekedést, a pálya megközelítését vagy egy részének megközelítését, vagy a pálya üzemeltetésének vagy a rajta történő közlekedésnek biztonságát szolgálják,10h)
m) műemlékek megőrzése és megfelelő használata, külön előírás szerint,10i)
n) üzemanyag- és kőolaj-vezetékek kiépítése, külön előírás szerint,10j)
o) jelentős befektetést igénylő építmények megvalósítása, külön előírás szerint,10ja)
p) nyilvános repülőterek és reptéri berendezések létrehozása vagy üzemeltetése, beleértve azok védőövezetét, külön előírás szerint.10jb)
(3) A 2. bekezdésben feltüntetett célok miatt történő kisajátítás közérdekű voltát a kisajátítási eljárás során kell igazolni. A 2. bekezdés a) pontja szerinti építményeknek azok a közhasznú szolgáltatásoknak és a terület fejlesztését és környezetvédelmét támogató közhasználatú műszaki berendezéseknek helyet adó épületek tekintendők, amelyeket a jóváhagyó szerv a területfejlesztési tervdokumentáció kötelező érvényű részben meghatároz.
109. §
A kisajátítás célja
(1) A kisajátítás célja a telkek és építmények tulajdonjoga átruházásának esetleg korlátozásának elérése, vagy dologi teher létrehozása, megszüntetése, esetleg korlátozása a telkekre és építményekre.
(2) A telkek és építmények tulajdonjoga a kisajátítással az indítványozóra ruházódik át. A kisajátítással megszűnik az összes többi jog, amely a kisajátított telkekhez és építményekhez fűződik, hacsak a határozatban másként nem rendelkeztek; nem vonatkozik ez a lakások és nem lakás célú helyiségek használati jogára, amely a kisajátítással nem szűnik meg.
110. §
A kisajátítás feltételei
(1) Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a kisajátítás célját nem lehet megegyezéssel vagy más módon elérni.
(2) A kisajátításnak összhangban kell lennie a területfejlesztési tervezés céljaival és szándékaival, és ezt a területrendezési határozattal bizonyítják. Amennyiben a cél, amely miatt kisajátítanak, nem követeli meg területrendezési határozat kiadását, közvetlenül a kisajátítási eljárás során vizsgálják a területrendezési tervezés céljaival és szándékaival való összhangot.
(3) A kisajátítást csak szükséges mértékben lehet megvalósítani. Ha a kisajátítás célja csupán a jog korlátozásával elérhető, nem lehet a jogot teljes egészében megvonni. Ha a kisajátítással csak a telek egy részének tulajdonjoga ruházódik át, vagy a telekhez vagy építményhez fűződő egyéb jog korlátozódik, és a tulajdonos vagy más jogosult személy nem használhatná a telek fennmaradó részét vagy a telekhez vagy építményhez fűződő korlátozott jogát, esetleg azokat csak aránytalanul nagy nehézségekkel tudná használni, a ki sajátítást kiterjesztik a fennmaradó részekre is, amennyiben ezt a tulajdonos vagy más jogosult személy kérelmezi.
A kisajátítási kártalanítás
111. §
A telkekért és építményekért járó kártalanítás
(1) A kisajátításra kártalanítás fejében kerül sor.
(2) Ha a kisajátított ingatlanért pénzbeli kártalanítást nyújtanak, a szakértői véleménnyel megállapított piaci ár határozza meg a megfelelő árat. A jelen törvény olvasatában az ingatlan piaci árának egy ugyanolyan vagy hasonló ingatlan ára tekintendő, ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, és összehasonlítható minőségben.
(3) Ha a kisajátítási eljárás során az eddigi tulajdonos és azok között, akiknek a kisajátított telekhez vagy építményhez kötődő, a kisajátítással megszűnő jogaik vannak, nem kerül sor megegyezésre a kártalanítás összegének elosztásáról, az indítványozó a kártalanítás összegét azon a bíróságon helyezi letétbe, amelynek körzetébe a telek vagy az építmény tartozik; ugyanez érvényes, ha külön előírás szerinti zálogjogról van szó.10jc) A fenti követelések kielégítéséről a bíróság dönt, elsősorban arra való tekintettel, hogy ne legyen veszélyeztetve a hitelezők követelésének biztosítása.
(4) Azt a kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mivel a kisajátításról szóló határozat végrehajtási napjáig jogerősen nem ért véget a hagyatéki eljárás, a bírósági eljárás, vagy nem került meghatározásra a jogosult személy, átadják a Szlovák Földalapnak, amely megőrzi azt, mint a telek kisajátítása után járó kártalanítást, amelyet kezelnek.10ka)
111.a §
A dologi tehernek megfelelő jogok megszüntetéséért, korlátozásáért vagy létrehozásáért járó kártalanítás
(1) Ha a kisajátított építményhez vagy telekhez dologi tehernek megfelelő jog (szolgalmi jog) kapcsolódik,10l) amelytől egy másik építmény vagy telek rendes használata függ, megszüntetése vagy korlátozása esetén méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel azon kiadásoknak, amelyeket az építmény vagy telek rendes használatának biztosítására kell fordítani. Hasonlóképpen kell eljárni a dologi tehernek megfelelő jog megszüntetése vagy korlátozása esetén is, mikor egyúttal az építmény vagy telek, melyhez a dologi tehernek megfelelő jog kapcsolódik, kisajátítására nem kerül sor.
(2) A dologi tehernek megfelelő jog létrehozása során, a telek vagy építmény tulajdonjogának korlátozásáért méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel ezen korlátozások terjedelmének.
111.b §
A kártalanítás nyújtása
(1) A 111. § szerinti kártalanítást készpénzben rendezik, hacsak külön törvény vagy az eredeti és az új tulajdonos megegyezése nem engedélyez más módot. A dologi tehernek megfelelő jogért dologi kártalanítást is lehet nyújtani. Ha a kisajátított telekért járó vagyoni kompenzáció cseretelek kiutalásával is lehetséges, és a kisajátított telek tulajdonosa ezzel egyetért, a kompenzálásnak ez a módja elsőbbséget élvez a készpénzben nyújtandó kártalanítás előtt.
(2) A kártalanítást az nyújtja, akire átszáll a telek vagy építmény tulajdonjoga, vagy akinek javára a kisajátítással létrejött a dologi tehernek megfelelő jog.
(3) A kisajátított építmény használójának ingó vagyona átköltöztetéséért annak új rendeltetési helyére, kártalanítás nyújtandó a célszerűen ráfordított költségek mértékében.
A kisajátítási eljárás
112. §
(1) A kisajátítási eljárást az építésügyi hivatal folytatja le.
(2) A kisajátítási eljárás az államigazgatási szervek, jogi vagy természetes személy javaslatára kezdődik meg, amely/aki a kisajátítás tárgyát abból a célból fogja használni, amelyre azt kisajátítják. Amennyiben az indítványozó a kisajátítási eljárásban illetékes hatóság, meghatároz egy fellebbviteli szervet, ez a másik építésügyi hivatal a saját hatáskörében lefolytatja az eljárást és kiadja a kisajátításról szóló határozatot.
(3) A kisajátítási javaslat tartalmazza az eljárás résztvevőinek megjelölését, a kisajátított telek vagy építmény megjelölését, a javasolt terjedelmet és a követelés megindoklását, a rendeltetés feltüntetésével, amelyre a kisajátítást javasolja, a kártalanítási javaslatot és annak bizonyítékát, hogy a telek vagy építmény jogának megszerzési kísérlete eredménytelen volt. A javaslat tartalmának részleteit általános érvényű jogszabály állapítja meg [143. §, c) pontja].
(4) A megállapodás eredménytelenségét az elküldött, a kérelmező követelését tartalmazó, megállapodás megkötését szorgalmazó, írásbeli felszólításának tértivevényével kell igazolni. Ez a felszólítás tartalmazza továbbá a követelt jog átruházásának vagy tárgyi teher létrejöttének okait, a kártalanítási javaslatot, legkevesebb a 111. § 2. bekezdése szerint megállapított mértékben, és egy figyelmeztetést, hogy ha a felszólításra a telek vagy építmény tulajdonosa a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem válaszol, azt fogják feltételezni, hogy a megállapodást elutasítja.
113. §
(1) A kisajátítási javaslat megvitatására az építésügyi hivatal szóbeli egyeztetést rendel el.
(2) Az építésügyi hivatal legkevesebb 15 nappal a szóbeli meghallgatás előtt írásban értesíti arról az eljárás résztvevőit. Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek végrehajtási zálogjog tárgyát képezi, az építésügyi hivatal bejelenti a kisajátítási eljárás megkezdését, a szóbeli meghallgatás megvalósítását és a kisajátításról szóló határozatot a végrehajtónak is, akit a bíróság a végrehajtással megbízott; a végrehajtó nem résztvevője a kisajátítási eljárásnak.
(3) Az eljárás résztvevőinek a kisajátítással szembeni kifogásaikat legkésőbb a szóbeli meghallgatás során érvényesíteniük kell. A később bejelentett kifogásokat, a területrendezési eljárás során visszautasított kifogásokat, vagy amelyeket a résztvevő a területrendezési eljárás során a jelen törvény szerint érvényesíthetett volna, nem veszik figyelembe. Erre a tényre az eljárás résztvevőit nyomatékosan figyelmeztetni kell.
(4) A jelen eljárási szakaszban az eljárás résztvevője hivatkozhat elfogultságra, amely tartalmazza a közigazgatási szerv alkalmazottjának kizárását bizonyító tényeket, legkésőbb a szóbeli egyeztetés során vagy attól a naptól számított 15 napon belül, mikor ezek a tények a tudomására juthattak. Az elfogultsági kifogásnak tartalmaznia kell, hogy ki ellen irányul, az okot, hogy miért kell a közigazgatási szerv alkalmazottját kizárni, és mikor szerzett tudomást az eljárás kifogást előterjesztő résztvevője a kizárás okáról. A közigazgatási szerv az eljárás résztvevőjét az eljárás megkezdéséről szóló határozatban világosítja fel erről.
(5) Azt az elfogultsági kifogást, amelyet határidő után nyújtottak be, és az ugyanazzal az indokkal beadott, ismételt elfogultságra hivatkozó kifogást a döntéshozó szerv, amely a közigazgatási szerv alkalmazottját kizárhatja, nem veszi figyelembe. Ha az elfogultságra hivatkozó kifogás csak a körülményeket érinti, amelyek a közigazgatási szerv alkalmazottjának a tárgyalt dologról szóló eljárás során kifejtett tevékenységéből erednek, az elfogultságra történő hivatkozást nem veszik figyelembe.
113.a §
(1) Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek tulajdonosának neve nem szerepel az ingatlankataszterben, vagy a tulajdonjog hagyatéki eljárás vagy bírósági eljárás tárgyát képezi, a kisajátítási eljárás résztvevője lesz
a) a Szlovák Földalap, ha olyan telekről van szó, amelyet ő kezel,
b) a hagyatéki eljárás résztvevői és a Szlovák Földalap, ha olyan építményről vagy telekről van szó, amelynek tulajdonjoga hagyatéki eljárás tárgyát képezi, egészen a hagyatékról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
c) a bírósági eljárás résztvevői és a Szlovák Földalap, ha olyan építményről vagy telekről van szó, amelynek tulajdonjoga bírósági eljárás tárgyát képezi, egészen a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig.
(2) Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek nem került kiadásra külön előírás szerint10m) azért, mert nem született döntés a jogosult személyről, a kisajátítási eljárás résztvevője lesz a kötelezett személy és a Szlovák Földalap, egészen a határozat jogerőre emelkedéséig, amellyel a jogosult személyt megállapítják.
114. §
(1) A kisajátítási eljárás eredményei alapján az építésügyi hivatal kiadja a kisajátításról szóló határozatot.
(2) A kisajátításról szóló határozat, a külön előírásban1c) megállapított alaki kellékeken kívül, elsősorban a következőket határozza meg:
a) a kisajátítás tárgyát, terjedelmét és célját,
b) kisajátításért járó kártalanítást és kiegyenlítésének módját,
c) a határidőt, ameddig meg kell kezdeni a telek és az építmény használatát azzal a céllal, amelyre kisajátították,
d) a kisajátításról szóló határozat megszüntetésének kérvényezésének feltételeit.
(3) A kisajátításról szóló határozat elleni fellebbezés halasztó hatályát nem lehet kizárni.
A kisajátított telek és építmény használata
115. §
(1) A kisajátított telket és építményt csak arra a célra lehet használni, amelyre kisajátították.
(2) A telek és építmény használatát arra a célra, amelyre kisajátították, legkésőbb a kisajátításról szóló határozatban megállapított határidőig meg kell kezdeni; a határidő két évnél nem lehet hosszabb.
116. §
(1) A résztvevő vagy jogutódja kérésére az építésügyi hivatal részben vagy teljesen megszünteti a telkekhez és építményekhez fűződő jogok kisajátításáról szóló határozatot, ha a meghatározott határidőn belül nem kezdődött meg azok használata azzal a céllal, amelyre kisajátították. A kisajátításról szóló határozat megszüntetését, a 115. § 2. bekezdése szerint megállapított határidő letelte után, két évig lehet kérvényezni. E határidő letelte előtt csak akkor lehet benyújtani a kérvényt, ha a telek vagy építmény adott célra történő használatát megállapító területrendezési határozat érvényét vesztette, vagy megszüntették. E jogairól az építésügyi hivatal az eljárás résztvevőjét a kisajátításról szóló határozatban világosítja fel.
(2) Ha a kisajátításról szóló határozatot részben vagy teljesen megszüntették, az, aki a kisajátításért a kártalanítást nyújtotta, jogosult annak visszatérítésére, és az, akitől kisajátítottak, kártalanításra jogosult az elszenvedett károkért. A kártalanítást, a kártalanításról szóló általános előírások szerint az nyújtja, akinek javára kisajátítottak. Ha nem kerül sor megegyezésre ezekről az igényekről és azok összegéről, akkor az általános előírások szerint illetékes bíróságok döntenek róla.
ÖTÖDIK RÉSZ
Az építésügyi hivatalok, a speciális építésügyi hivatalok és a települések
Az építésügyi hivatalok
117. §
(1) Az építésügyi hivatal a település. Az építésügyi hivatal hatásköre átruházott államigazgatási hatáskör.
(2) Az a település, amely közös községi hivatal székhelye,11) jelenti annak létrehozást a kerületi építésügyi hivatalnak, valamint azon települések jegyzékét, amelyek számára a közös községi hivatal a feladatokat teljesíti a területrendezési eljárás és az építési rendtartás terén; a minisztérium a jegyzéket a világhálón teszi közzé.
(3) A település alkalmazottjának, aki az építésügyi hivatal tevékenységét biztosítja, teljesítenie kell a speciális képesítés feltételeit. A speciális képesítés feltételeinek megszerzését vizsgával kell ellenőrizni. A szakképesítés tartalmát és terjedelmét és az ellenőrzés folyamatát, valamint a speciális képesítés feltételeinek bizonyítását általános kötelező jogszabály írja elő, amelyet a minisztérium ad ki.
117.a §
Amennyiben a jelen törvény 108. § 2. bekezdésének f) és o) pontja szerinti építkezések megvalósításáról van szó, az építésügyi hivatal hatáskörét, a kisajátítások során, a kerületi építésügyi hivatal látja el.
117.b §
Ha autópálya és gyorsforgalmi út kiépítésének megvalósításáról vagy olyan építmény kiépítésének megvalósításáról van szó, amely külön jogszabály10ja) szerint jelentős beruházásnak minősül, az építésügyi hivatal hatáskörét a területrendezési eljárás során a kerületi székhely körzeti hivatala látja el. Az előző mondat rendelkezése nem használandó, ha a külön jogszabály10ja) szerinti jelentős beruházás bányaépítmény, bányászati létesítmény vagy egyéb, bányászati tevékenységgel összefüggő építmény. A kerületi székhely körzeti hivatala csak a területrendezési és építési eljárás azon résztvevőinek kívánságait veszi figyelembe, amelyek autópálya, gyorsforgalmi út vagy külön jogszabály10ja) szerinti jelentős beruházás kiépítésének megvalósításával függenek össze.
118. §
Azokban az ügyekben, amelyek közigazgatási eljárásában első fokon a település jár el mint építésügyi hivatal, másodfokon a kerületi építésügyi hivatal tölti be államigazgatási szerepét.
119. §
(1) Abban az esetben, ha olyan építményről vagy intézkedésről van szó, amely két vagy több építésügyi hivatal körzetében valósul meg, az illetékes építésügyi hivatalt a kerületi építésügyi hivatal határozza meg.
(2) Abban az esetben, ha olyan építményről vagy intézkedésről van szó, amely több kerület területén valósul meg, az illetékes építésügyi hivatalt a minisztérium határozza meg.
(3) Abban az esetben, ha az eljárásban a település mint építésügyi hivatal illetékes, és egyúttal indítványozó, építkező vagy az eljárás tárgyát képező építmény tulajdonosa, vagy a tereprendezés, terepmunkálatok vagy tereptárgyak kérelmezője, a kerületi építésügyi hivatal határozza meg, melyik építésügyi hivatal folytatja le az eljárást és adja ki a határozatot.
(4) Az illetékes építésügyi hivatal meghatározására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások.1c)
120. §
Speciális építésügyi hivatalok
(1) A repülőterek építése, a repülőterek területi körzetében történő építkezések és repülőtéri magasépítészeti művek építése, felszállópályák építése és a felszállópályákon történő építkezések, közutak építése, vízművek építése és az integrált engedélyezés alá tartozó építkezések,10ma) valamint azon felszíni építkezések esetében, amelyek a felszín alatti bányaművek és bányászati építmények üzemeltetését közvetlenül szolgálják, éspedig a szállítótornyok, az aknaépítmények, a szállító- és szellőztető gépek gépházai, valamint robbanóanyag-raktárak építése során az építésügyi hivatal jogkörét, a területrendezési határozathozatal jogkörébe tartozó ügyeken és a kisajátításon kívül, a külön előírás szerint felsorolt területek államigazgatási szervei látják el (a továbbiakban csak mint "speciális építésügyi hivatalok").
(2) A speciális építésügyi hivatalok a jelen törvény szerint járnak el, amennyiben az 1. bekezdés szerinti külön előírások nem írják elő másként; az építkezést vagy annak módosítását engedélyezni csak a 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspont alapján lehet, melyet az a helyileg illetékes építésügyi hivatal adott ki, amelyik meggyőződik a területrendezési határozatban megállapított feltételek betartásáról vagy az övezetek fejlesztési tervében megállapított beépítési feltételekről, ha területrendezési határozatot nem adnak ki.
121. §
Katonai és egyéb építésügyi hivatalok
(1) Az építésügyi hivatalok hatáskörét, kivéve a kisajátítási ügyek jogkörét, a jelen törvény szerint a katonai körzetek területén a védelmi minisztérium szervei látják el.
(2) Az építésügyi hivatalok hatáskörét, kivéve a területrendezési határozathozatal és kisajátítási ügyek jogkörét, a jelen törvény szerint a következők látják el:
a) a védelmi minisztérium a katonai körzeteken kívüli honvédelmi célú építkezések esetén,
b) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) az állam biztonságát szolgáló építkezések esetén,
c) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testületének építkezései esetén,
d) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma az uránipari építkezések esetén,
e) Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyelete a nukleáris berendezések építése és a nukleáris berendezésekkel összefüggő építkezések során, melyek a nukleáris létesítmény elhatárolt területén belül találhatók.
(3) A 120. § szerinti eljárásokban és a 2. bekezdés szerinti eljárásokban a helyileg illetékes építésügyi hivatal, a 140.a § szerint érintett hatóság szerepét tölti be.
123. §
A kerületi építésügyi hivatal fenntarthatja magának az építésügyi hivatal jogkörét egyes műszakilag bonyolult vagy szokatlan építmények esetében, vagy olyan intézkedések esetén, amelyek környezetre gyakorolt hatása különösen nagy vagy terjedelmes.
123.a §
A Szlovák Építésügyi Felügyelet
(1) Létrejön a Szlovák Építésügyi Felügyelet (a továbbiakban csak mint "felügyelet"), amely olyan szakmai szerv, amelyen keresztül a minisztérium a fő állami építésügyi felügyeletet gyakorolja.
(2) A felügyelet állami költségvetési szervezet, amely pénzügyileg a minisztérium költségvetéséhez kapcsolódik. A felügyeletet a Pozsonyban székelő igazgatóság és az építésügyi felügyelőségek (a továbbiakban csak mint "felügyelőségek") alkotják, amelyek pénzügyileg az igazgatóság költségvetéséhez kapcsolódnak a kiadásaik megelőlegezésével. A felügyelet igazgatósága olyan alkalmazottak szolgálati hivatala, akik a felügyeletnél közszolgálatot látnak el,11b) és olyan alkalmazottak munkáltatója, akik a felügyeletnél közérdekű munkát látnak el.11c) A felügyelet igazgatóságának élén a felügyelet igazgatója áll, akit a Szlovák Köztársaság építésügyi és régiófejlesztési minisztere nevez ki és hív vissza (a továbbiakban csak mint "miniszter"). A felügyelet igazgatója a szolgálati hivatal vezetője. A felügyelőségek élén a felügyelőségek igazgatói állnak, akiket a felügyelet igazgatója nevez ki és hív vissza.
(3) A felügyelet a 98-102. § szerint a következők felett gyakorolja az állami építési felügyeletet:
a) az építésügyi hivatalok határozataiban megállapított feltételek és rendelkezések betartása,
b) az építkezés résztvevőire vonatkozó, jelen törvényben meghatározott kötelességek és egyéb területrendezési intézkedések betartatása,
c) az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, valamint az építkezésre vonatkozó alapvető követelmények betartatása, amennyiben a felügyeletet, külön előírás szerint, nem látja el más szerv,
d) a 43.f § szerinti megfelelő építőanyag-használata az építkezésen.
(4) A felügyelet elrendeli a felügyelet gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölését, és felügyeli ennek végrehajtását. Ha a felügyelet és az építésügyi hivatal párhuzamos eljárása során nem egyeznek meg arról, hogy ki folytassa le az eljárást, az eljárás lefolytatására a felügyelet az illetékes.
(5) A felügyelőségek első fokú közigazgatási hatóságok, a felügyelet igazgatósága másodfokú közigazgatási hatóság. A felügyelet igazgatóságának illetékességi területe a Szlovák Köztársaság területe; az építésügyi felügyelőségek székhelyei és illetékességi területei a mellékletben szerepelnek.
(6) A felügyelet felépítésének részleteit a miniszter által kiadott alapszabályzat részletezi.
(7) A felügyelet feladatait
a) az állam biztonságát szolgáló építkezéseken a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma látja el,
b) a honvédelmi célokat szolgáló építkezéseken a védelmi minisztérium látja el,
c) a nukleáris berendezések építkezésén vagy a nukleáris berendezésekkel összefüggő építkezéseken a Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyelete látja el.
HATODIK RÉSZ
Speciális érdekek védelme
125. §
Az államvédelmi érdekek biztosítása
(1) A területi tervezés feladatainak teljesítése során ügyelni kell az állam védelmére és biztonságára.
(2) A védelmi minisztérium által kijelölt szervek (a továbbiakban csak mint "a védelmi minisztérium szervei"), a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által kijelölt szervek (a továbbiakban csak mint "a belügyminisztérium szervei") előírhatják és bejelenthetik azoknak a területi építésügyi hivataloknak, amelyekben az állam védelme és biztonsága érdekében területrendezési határozatot és építési engedélyt csak a védelmi minisztérium szerveinek vagy a belügyminisztérium szerveinek beleegyezésével lehet kiadni. A védelmi minisztérium szervei vagy a belügyminisztérium szervei az építmények megvalósításához és használatához való beleegyezésüket egyéni feltételek teljesítéséhez köthetik. A beleegyezés megszerzéséhez szükséges eljárásra a 126. § 2. bekezdése érvényes.
(3) A védelmi minisztérium szervei vagy a belügyminisztérium szervei az 1. bekezdésben meghatározott területeken a már létrehozott építmények esetében érvényesíthetik az elengedhetetlen kiigazításokra vonatkozó követelményeket, vagy azok során fenntarthatják az építmény módosítására vonatkozó előzetes jóváhagyás jogát; az elkerülhetetlen kiigazítások költségeit, melyekre a védelmi minisztérium szerveinek vagy a belügyminisztérium szerveinek külön kérésére került sor, ezek a szervek fedezik.
(4) A védelmi minisztérium megszabja a beszerzés, megvitatás és elfogadás során követendő eljárást a meghatározott katonai körzetek területének területtervezési dokumentációja kidolgozása során.12)
(5) Az építésügyi hivatal az eljárás résztvevői számára külön előírás szerint1g) nem teszi lehetővé a hozzáférést külön jogszabály szerinti információkhoz,12aa) ha az azokhoz való hozzáférés kedvezőtlenül befolyásolná a közbiztonságot.12ab)
A környezeti tényezők és más speciális érdekek védelme
126. §
(1) Amennyiben a jelen törvény szerinti eljárás olyan érdekeket érint, melyeket a népegészség védelméről, az egészséges életkörülmények alakításáról és védelméről, a vizekről, a természetes gyógyfürdők és természetes gyógyforrások védelméről, a mezőgazdasági földalap védelméről, az erdőkről és erdőgazdálkodásról, a légkör védelméről szóló intézkedésekről, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról, a kulturális műemlékről, az állami természetvédelemről, a tűzvédelemről, a biológiai fegyverek tilalmáról, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosításáról, a hulladékról, az állatorvosi ellátásról, a környezetre való hatásokról, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról, a súlyos ipari balesetek megelőzéséről, az államhatárok felügyeletéről, a közutakról, a vasutakról és a vasúti közlekedésről, a polgári légi forgalomról, a belvízi hajózásról, az energetikáról, a hő energetikáról, az elektronikus kommunikációról, a közüzemi vízvezetékekről és csatornahálózatokról, a polgári védelemről, a munkaügyi felügyeletről és az állami földtani felügyeletről szóló előírások védenek, az építésügyi hivatal, az érintett szerv kötelező érvényű álláspontja alapján dönt a 140.a § szerint, amely külön előírások szerinti követelményeket érvényesít.
(2) Amennyiben a jelen törvény rendelkezik a külön előírásokkal védett érdekek felülvizsgálati eljárásáról és az érintett államigazgatási szervek álláspontjának vagy hasonló rendelkezésének érvényesítéséről, az 1. bekezdésben felsorolt érintett szervek ennek értelmében járnak el. Ezen közigazgatási szervek önálló határozatkiadási joga érintetlen marad, ha arról az általuk szem előtt tartott érdekek védelméről szóló előírások úgy rendelkeznek.
(3) Az építmény elhelyezéséről szóló határozat vagy a védőövezetről szóló határozat kiadása előtt, amely olyan építményt érint, amelynek nukleáris berendezés is részét képezi, az építésügyi hivatal köteles kötelező érvényű álláspontot kérni a 140.b § szerint a Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyeletétől.
(4) Az érintett szerv a külön előírás szerinti12a) környezetre gyakorolt hatások elbírálásának folyamán kiadott álláspontjában feltüntetheti, hogy álláspontjával helyettesíti véleményezését vagy az eljárás során elbírált célhoz fűződő álláspontját, amelyet a jelen törvény szerint követ.
127. §
(1) Amennyiben a jelen törvény szerinti eljárás vagy intézkedés során váratlanul kulturális értékek, épületrészletek vagy védett természeti képződmények, valamint régészeti leletek kerülnek elő, az építésügyi hivatal a speciális érdekeket védő illetékes szervvel történt megállapodás után meghatározza az állami műemlékvédelmi, az állami természetvédelmi és a régészeti leletvédelmi érdekek feltételeinek biztosítását.
(2) Az építkező és az építkezést megvalósító, vagy annak előkészítését biztosító, vagy a jelen törvény szerinti egyéb munkákat kivitelező szervezet a leletet azonnal jelenti az építésügyi hivatalnak és az állami műemlékvédelmi szervnek, esetleg a régészeti intézetnek vagy az állami természetvédelmi szervnek, és megteszi az okvetlenül szükséges intézkedéseket, hogy a lelet ne rongálódjon vagy ne semmisüljön meg, amennyiben erről nem dönt az építésügyi hivatal az állami műemlékvédelmi szervvel, esetleg a régészeti intézettel vagy az állami természetvédelmi szervvel való megegyezés után.
(3) Az építésügyi hivatal a kiadott építési engedélyt megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, ha az építkezés során különösen jelentős kulturális műemlék fellelésére kerül sor, amelynek jelentőségét a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma igazolja, és meghatározza, hogyan fedezi az építkező költségeit, melyeket annak az építkezésnek az előkészítésére és megvalósítására fordított, amelyre az építési engedélyt hatályon kívül helyezték.
127.a §
Természeti katasztrófák és balesetek esetén nyújtott engedmények
(1) Amennyiben természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény miatt, vagy azok közvetlen veszélye miatt elkerülhetetlen az építkezés megvalósítása, az építmény eltávolítása, az építészeti kiigazítások vagy építkezésbiztonsági munkálatok végrehajtása és tereprendezés megvalósítása a telkeken, azok elkezdhetők előzetes engedélyezés és bejelentés nélkül is. A megvalósító köteles a munkálatok megvalósítását haladéktalanul bejelenteni az építésügyi hivatalnál, amely megszabja a további eljárást.
(2) Amennyiben természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény által megrongált vagy megsemmisített építményeket vagy telkeket kell felújítani az eredeti engedélyekkel összhangban, elég, ha azok felújítását előre bejelenti a településnek. Az eljárásra adekvátan vonatkozik az 57. § rendelkezése.
(3) Amennyiben a természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény következményeinek mérséklésére vagy veszélyének elhárítására elkerülhetetlen az építkezés, az építészeti kiigazítások vagy a tereprendezés megvalósítása, az építésügyi hivatal
a) az okvetlenül szükséges, az elbíráláshoz és határozathozatalhoz elengedhetetlen terjedelemre korlátozhatja az építési engedély kérvényének vagy tereprendezési munkálatok engedélyezési javaslatának és mellékleteik terjedelmét,
b) eltekinthet a területrendezési eljárástól vagy összekötheti a területrendezési eljárást az építési eljárással vagy egyéb eljárásokkal,
c) lehetővé teheti az okmányok utólagos beadását,
d) előzetes engedélyt adhat ki, amelyben megállapítja az okmányok utólagos beadásának határidejét; azok benyújtása után lefolytatja az eljárást és kiadja a határozatot.
HETEDIK RÉSZ
Az információs rendszer és nyilvántartás
A kiemelt építészeti információk rendszere
128. §
(1) A kiemelt építészeti információk rendszere a rendszeresen gyűjtött, feldolgozott, elrendezett és kiadott, válogatott műszaki és egyéb információk összessége, melyek szükségesek az építési határozathozatalhoz (a továbbiakban csak mint "információs rendszer“).
(2) Az információs rendszert az építészeti katalógusban hozzák nyilvánosságra, kivéve azokat az információkat, amelyek a terület állapotára és feltételeire vonatkoznak.
129. §
(1) A minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv a jelen törvény szerint együttműködik az információs rendszer létrehozásában, bevezetésében és aktualizálásában.
(2) Az építészet területén működő államigazgatási szer-vek, jogi személyek és természetes személyek teljesítik feladataikat, melyek az információs rendszer alapításából, bevezetéséből és aktualizálásából, valamint a rendszer számára történő információadásból következnek.
130. §
Az információs rendszerek
(1) A területrendezési tervezési információs rendszer és az építészeti információs rendszer üzemeltetője a minisztérium. Az információs rendszerek az állami információs rendszer részét képezik.
(2) Saját hatáskörükben az információs tevékenységben szokásos módon és az elfogadott tervezetek alapján részt vesznek a kerületi építésügyi hivatalok és a települések is.
(3) Az 1. bekezdés szerinti információs rendszerek tartalma az adatok és információk területi azonosításának egységes módján és szerkezetén alapul, melyeket egységes módszertan alapján szereznek be és dolgoznak fel, és egységesített nyilvántartási lapokon vezetnek.
(4) A területrendezési tervezési információs rendszer tartalmazza
a) a területi tervezési dokumentációt és további adatokat és információkat a terület állapotáról, elsősorban a térbeli elrendezésről, a terület célirányos használatáról és a területre vonatkozó határértékekről,
b) a területfejlesztési tervezési dokumentációt,
c) egyéb dokumentációt.
(5) Az építészeti információs rendszer tartalmazza
a) az építményekre és telkekre vonatkozó adatokat és információkat, elsősorban azok fajtáiról, célszerű használatáról, elhelyezéséről, tulajdonosaikról és a területre vonatkozó beépítési feltételekről,
b) az építésügyi hivatalok és települések határozatait, elsősorban a területrendezési határozatokat, építési engedélyeket és a használatbavételi határozatokat.
A dokumentáció nyilvántartása és tárolása
131. §
(1) A területrendezési tervdokumentációt és minden hozzá tartozó háttéranyagot, valamint a területfejlesztési dokumentáció esetleges módosításairól és kiegészítéseiről szóló okmányokat az a területi tervezési szerv köteles nyilvántartani és tárolásukat biztosítani, amely a területi tervezési dokumentációt beszerzi.
(2) A területrendezési határozatokat és a területrendezési határozatokkal és az építmények védelméről, védett területről és védőövezetről szóló határozatokkal kapcsolatos valamennyi iratot, melyet külön előírás szerint adtak ki, beleértve az esetleges módosításokat és kiegészítéseket, az illetékes az építésügyi hivatal köteles nyilvántartani és tárolásukat biztosítani.
132. §
(1) Az építési engedélyeket, az építési engedélyeket érintő összes irattal együtt, a használatbavételi határozatokat és az építkezésekre vonatkozó egyéb intézkedéseket az illetékes építésügyi hivatal és a helyileg illetékes település tartja nyilván, és biztosítja tárolásukat.
(2) Az információs, reklám a propaganda célú berendezések engedélyeit, a használatbavételi határozatokat, az azokat érintő összes irattal együtt és az építkezésekre vonatkozó egyéb intézkedéseket az illetékes település tartja nyilván, és biztosítja tárolásukat.
133. §
A területi tervezési szervek és az építésügyi hivatalok, amelyek nyilvántartják és tárolják a területi tervezési dokumentációt és az építkezések dokumentációját, azoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik igazolják kérelmük indokoltságát, kötelesek lehetővé tenni a betekintést e dokumentációba és kivonatok készítését belőle; emellett kötelesek olyan intézkedéseket hozni, hogy a dokumentációba való betekintés során ne sértsenek állam-, gazdasági vagy szolgálati titkot, és törvény által előírt vagy elismert titoktartási kötelezettséget sem.
NYOLCADIK RÉSZ
Közös rendelkezések
134. §
Az idegen telkekre és építkezésekre történő belépés
(1) A területi tervezési szerv, az építésügyi hivatal, a kerületi építésügyi hivatal, a kerületi építésügyi felügyelet és további államigazgatási szervek megbízott alkalmazottai beléphetnek az idegen telekre, építési területre, építkezésre és építményekbe azok tulajdonosainak tudtával, ha a jelen törvényből következő olyan feladatokat látnak el, amelyek ezekkel a telkekkel és építkezésekkel kapcsolatosak; emellett ügyelniük kell arra, hogy a legkevésbé zavarják azok használatát, és hogy tevékenységük során ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetőek lettek volna. A belépésre való jogosultságot külön igazolvánnyal kell igazolni.
(2) Ha okvetlenül szükséges, a belépésre jogosult személlyel együtt az 1. bekezdés szerinti idegen telekre, építési területre, építkezésre és építménybe beléphetnek a jogosult személy által meghívott szakértők és a 45. § 4. bekezdése szerint jogosult személyek is.
(3) A jelen törvény 91., 94. és 96. §-a szerinti feladatok esetében, az építkezés hibáiból eredő veszélyek elhárítása céljából, amelyek emberek biztonságát, életét vagy egészségét veszélyeztetik, vagy jelentős károkat okozhatnak, az 1. bekezdés szerinti idegen telekre, építési területre, építkezésre és építménybe való belépésre feljogosított személyek beléphetnek a tulajdonos tudta nélkül is. Kötelesek azonban haladéktalanul tájékoztatni a tulajdonost a végrehajtott beavatkozásokról.
(4) Amennyiben kétségek merülnek fel a jogosultság mértékéről, az építésügyi hivatal dönt az egyes esetekben.
(5) A jogosultság végrehajtásának, idejének és mértékének, az idegen telken és építkezésen korlátozottnak kell lennie az okvetlenül szükséges mértékig. Ha a belépő személy tevékenysége során a telek vagy építkezés megrongálódására kerül sor, azokat vissza kell állítani eredeti állapotukba, amennyiben az lehetséges; egyébként a kártalanításra vonatkozó általános előírások érvényesek.12c)
(6) Az államvédelmi érdekek vagy egyéb fontos állami érdekek körébe tartozó telkekre vagy építkezésekre való belépés korlátozásairól és a szükséges engedélyekről szóló külön előírások nem érintettek.
135. §
A szomszédos telken vagy építkezésen történő intézkedések
(1) Az építésügyi hivatal, az építkezés megvalósításához vagy annak módosításához, és az elkerülhetetlen módosítások, fenntartó vagy biztonsági munkálatok megvalósításához, továbbá az építmény és az információs, reklám és propaganda célú berendezések eltávolításához elrendelheti azok számára, akik a szomszédos telkek vagy építmények tulajdonjogával vagy más kapcsolódó jogokkal rendelkeznek, hogy tűrjék el a munkálatoknak az ő telkükről vagy építményükről való elvégzését.
(2) Az, akinek javára az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti intézkedést elrendelte, köteles ügyelni arra, hogy a legkevésbé zavarja a szomszédos telkek vagy építmények használatát, és hogy a végrehajtott munkálatok során ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetőek lettek volna; a munkálatok befejezése után köteles a szomszédos telket vagy építményt eredeti állapotába visszaállítani, és ha ez nem lehetséges vagy gazdaságilag nem célszerű, köteles a tulajdonost kártalanítani, a kártalanításra vonatkozó általános előírások szerint.
136. §
A vitás ügyek rendezése
(1) Amennyiben a területrendezési tervdokumentáció, területrendezési eljárás, építési eljárás vagy egyéb eljárások megvitatásának során, amelyeket a közigazgatási szervek a jelen törvény szerint, vagy a repülőterek és repülőtéri berendezések építésére, vasúti pályák és a pályákon való építkezésre, közutak építésére, vízművek és elektronikus kommunikációs hálózatok építésére vonatkozó külön előírás szerint végeznek, ellentétes álláspontok létrejöttére kerül sor az eljárásban résztvevő államigazgatási szervek között, az ilyen vitás kérdést az említett szervek felettes szervei megállapodással döntik el.
(2) Amennyiben a létrejött vitás kérdést nem sikerül az 1. bekezdés szerinti szervek megegyezésével megszüntetni, az illetékes központi államigazgatási szervekkel történt megvitatás után a minisztérium dönt a kérdésben. Ha olyan építkezésekről van szó, ahol az eljárást külön előírás szerinti szervek folytatják le, a vitás kérdést a szóban forgó szervek fölérendelt központi államigazgatási szerve dönti el, hasonló módon.
(3) Ha a vitás kérdés a terület műszaki hálózatai és berendezései tulajdonosának kötelező érvényű álláspontja következtében jött létre, aki a 140.a § 1 bekezdésének c) pontja szerint érintett szervnek számít, a vitás kérdés megoldásában felettes szervnek az a minisztérium minősül, amelyik hatáskörébe a hálózatok és berendezések tulajdonosa tartozik.
137. §
Polgárjogi és egyéb kifogások
(1) Az eljárást a jelen törvény szerint lefolytató építésügyi hivatalok, mindig megpróbálkoznak a résztvevők közötti megegyezés elérésével is, az olyan kifogások esetében, amelyek a telkekhez vagy építményekhez fűződő tulajdonjogból vagy egyéb jogokból erednek, de túllépik az építésügyi hivatal vagy az együttműködő államhatalmi szervek hatáskörét.
(2) Amennyiben az eljárás résztvevői között, az 1. bekezdés szerinti kifogással kapcsolatban nem kerül sor megegyezésre, amely, ha bebizonyosodna annak jogossága, lehetetlenné tenné a kívánt intézkedés megvalósítását vagy csak lényegesen eltérő mértékben vagy formában tenné azt lehetővé, az építésügyi hivatal az indítványozót vagy más résztvevőt, a kifogás jellege szerint, a bírósághoz vagy más illetékes szervhez irányítja, és az eljárást leállítja.
(3) Az építésügyi hivatal megállapítja a határidőt, ameddig be kell mutatni annak bizonyítékát, hogy a bíróságon, esetleg más illetékes szervnél javaslatot tettek a vitás kérdés eldöntésére. Amennyiben a javaslatot a meghatározott határidőn belül nem nyújtották be, az építésügyi hivatal a kifogást maga is megítélheti, és döntést hozhat az ügyben.
(4) Abban az eljárásban, amely során az építésügyi hivatal a jelen törvény szerint közérdekből rendel el intézkedéseket, és ha késedelem veszélye áll fenn, a kifogást, melynek során nem került sor megegyezésre, maga ítéli meg, és döntést hoz az ügyben.
138. §
Az államigazgatási szervek, települések együttműködése és a jogi személyek közreműködése
(1) Az államigazgatási szervek, települések és más szervek, amelyek a jelen törvény szerint járnak el és döntenek, a területrendezési tervdokumentáció, a területrendezési határozatok és intézkedések előkészítésének kezdetétől ügyelnek a mezőgazdasági és erdészeti földalap leghatékonyabb védelmének elérésére, és együttműködnek az azok védelmét biztosító szervekkel.
(2) Az építésügyi hivatalok és más szervek, amelyek a jelen törvény szerint folytatják le az eljárást és határozatokat adnak ki, valamint további államigazgatási szervek is, amelyek az építési ügyekben eljárásokat folytatnak és külön előírás szerint adnak ki határozatokat vagy állásfoglalásokat, kötelesek együttműködni. Elsősorban arra kötelesek ügyelni, hogy a tartalmilag összefüggő közigazgatási eljárások, amennyiben az lehetséges, egymáshoz kapcsolódjanak, sokoldalúan kihasználják ezen eljárások eredményeit, időben adjanak le teljes álláspontokat és megkeresésre gazdasági, műszaki és egyéb adatokat és háttéranyagokat is.
(3) A tudományos intézetek és egyéb jogi személyek, az építésügyi hivatalok és a települések vagy azon szervek, amelyek feladatokat látnak el a területi tervezés szakterületén, kérésére tudatják a tevékenységük során megállapított adatokat és eredményeket.
139. §
Egyes fogalmak meghatározása
(1) A "telkekhez és építményekhez fűződő egyéb jogok" fogalma alatt, a "telkekhez és építményekhez fűződő tulajdonjog és egyéb jogok" összetételben használva, az eset jellegéből adódóan a következők értendők:
a) a telek vagy az építmény bérleti szerződés, adásvételi szándékról szóló szerződés vagy megállapodás, a jövőbeli tárgyi teherről szóló megállapodás alapján történő használata, amelyekből az építkezés megvalósításának vagy módosításának joga következik,13)
b) a telekkel vagy az építménnyel összefüggő tárgyi teherből következő jog,13a)
c) egyéb jogszabályokból következő jog,13b)
d) koncessziós szerződés alapján történő telek- vagy építményhasználat, amelyből az építkezés megvalósításának vagy módosításának joga következik.13c)
(2) Amennyiben a jelen törvény a következő fogalmat használja:
a) az "építmény" fogalma alatt annak része is értendő,
b) a "tulajdonos" fogalma alatt a dolog jellege szerint az állami vagyon kezelője is értendő,14)
c) a "szomszédos telkek és a rajtuk lévő építmények" fogalma alatt azok a telkek értendők, melyeknek közös határuk van azzal a telekkel, amely a jelen törvény szerint a közigazgatási eljárás tárgyát képezi, valamint az ezeken a telkeken található építmények értendők,
d) a "szomszédos építmény" fogalma alatt az az építmény is értendő, mely bár nem olyan telken található, amelynek közös határa van azzal a telekkel, amely a jelen törvény szerint a közigazgatási eljárás tárgyát képezi, de annak használata a tervezett építmény által érintett lehet.
(3) A jelen törvény alkalmazásában nyomvonal jellegű építmények elsősorban:
a) a kőolaj-vezetékek, gázvezetékek, csővezetékek, melegvíz-vezetékek,
b) autópályák, utak és helyi utak,
c) vasútvonalak,
d) föld alatti és föld feletti villamos áram-vezetékek,
e) vízvezetékek és szennyvízvezetékek, védőgátak, hajózási és vízelvezető csatornák,
f) az elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei,
g) repülőterek,
h) kikötők.
(4) Abban az esetben, ha kétség merül fel, hogy a 3. bekezdés szerinti nyomvonal jellegű vezetékről vagy annak egy részéről van-e szó, az az államigazgatási szerv dönt, amely annak engedélyezésében illetékes.
139.a §
A területi tervezés fogalmai
(1) A terület térbeli elrendezésének és célszerű használatának szabályozója kötelező érvényű irányelv, amellyel egy bizonyos objektum elhelyezését és elrendezését, vagy a területen elvégzendő bizonyos tevékenységet irányítanak. A tájszerkezeti elemek tulajdonságainak értékeivel van kifejezve, szóban, számszerűleg és lehetőség szerint grafikusan is. A szabályozó tiltó, korlátozó vagy támogató tényező jellegű, a terület térbeli elrendezésével és célirányos használatával összefüggésben. A szabályozó ezzel meghatározza a tilos, korlátozott vagy megengedett tevékenységet vagy funkciót a területen.
(2) A terület térbeli elrendezése és célszerű használata egy komplex folyamat, melynek során kölcsönösen összhangba hozzák az életkörnyezetben végzett gazdasági és egyéb emberi tevékenységeket.
(3) A táj a tér, a fekvés, a domborzat és a többi funkcionálisan összefüggő materiális természeti és ember által kialakított és átalakított elem komplex rendszere, elsősorban a geológiai alapzat és a talajképző réteg, a vízrendszer, a talaj, a növény- és állatvilág, a területhasználat mesterséges objektumainak és elemeinek, valamint ezeknek a táj társadalmi és gazdasági jelenségeiből eredő összefüggéseinek rendszere. A táj az ember és a többi élőlény életkörnyezete.
(4) A terület ökológiailag optimális térbeli elrendezése és célszerű használata (tájökológiai terv) komplex folyamat, melynek során a gazdasági és egyéb emberi tevékenység térbeli követelményeit kölcsönösen összehangolják a tájökológiai feltételekkel, amelyek a táj szerkezetéből erednek. A terület ökológiailag optimális térbeli elrendezése és célirányos használata együttesen biztosítja a táj térbeli szerkezetének megfelelő ökológiai egyensúlyát, a természet, a biodiverzitás és a természeti források védelmét és ésszerű kihasználását, az ökológiai egyensúly területi rendszerének, valamint az ember közvetlen környezetének kialakítását és védelmét. A tájszerkezet és annak elemei az adott területen szükséges tevékenységek határértékeiként, korlátozó vagy támogató tényezőiként jelennek meg.
(5) A terület állapotát és feltételeit a terület térbeli elrendezéséről és célszerű használatáról szóló adatok, továbbá a területre vonatkozó általános érvényű jogszabályokból, az elfogadott területi tervezési dokumentációból és az érvényes közigazgatási határozatokból eredő, kötelező érvényű korlátozások fejezik ki.
(6) Az urbánus tér a települések urbanizált környezetének az a része, amelyben az urbanizáció anyagi, térbeli és funkcionális elveit érvényesítik; ez elsősorban az utca, az udvar és a tömör vagy laza beépítéssel létrehozott tér.
(7) A területfejlesztés olyan fejlődés, amely tartósan fenntartható módon elégíti ki a tájban élő emberek alapvető létszükségleteit, miközben nem csökkenti annak diverzitását, biztosítja a terület optimális térbeli elrendezését és célszerű használatát, továbbá az építmények és berendezések environmentális biztonságát és megfelelőségét, az ökológiai egyensúly területi rendszerének kialakítását és megőrzését, a természeti források kíméletes használatát, a természeti és kulturális örökség védelmét.
(8) A település beépített területét a település kataszteri területén, illetve a település kezelésében lévő kataszteri területek összességén található egy vagy több, térbelileg elkülönülő beépített terület alkotja. A beépített terület a következők összessége:
a) építkezési telkek, beépített területek, udvarok és szomszédos parcellák, amelyeket olyan célra használnak, melyekre az építményeket létrehozták,
b) mezőgazdasági földek és vízfelületek, melyeket az a) pontban felsorolt parcellák vesznek körül,
c) egyéb telkek és földterületek,
d) beépítésre alkalmas telkek, melyek erre a célra lettek elkülönítve a település jóváhagyott fejlesztési tervében vagy az övezet jóváhagyott fejlesztési tervében,
e) telkek, melyek a település elfogadott fejlesztési tervében vagy az övezet elfogadott fejlesztési tervében olyan építmények elhelyezésére lettek kijelölve, melyek a lakosság szabadidős és üdülési igényeinek kielégítését szolgálják (üdülés).
(9) A zöldterület a településeken, azok környékén, valamint az ország többi részében a nyomvonal jellegű építmények mentén kiültetett vagy gondozott növényzet.
(10) A terület tömegközlekedési és műszaki berendezései a következők:
a) autópályák, közutak és helyi utak,
b) országos és regionális vasúti pályák, villamossínek, trolibusz-vezetékek és speciális pályák,
c) repülőterek,
d) kikötők,
e) az elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei,
f) a villamosenergia-hálózat vezetékei és berendezései és az elektromos közvilágítás,
g) a gázt szállító tranzit gázvezetékek és a lakossági gázhálózat berendezései,
h) a lakossági hőszolgáltató hálózatok vezetékei,
i) a lakosság vízellátását biztosító vízművek, az ivóvízellátást biztosító vízvezeték-hálózatok és a szennyvízelvezető hálózatok a rájuk csatlakozó szennyvíztisztítókkal, gátak, víztározók, hajózási és vízelvezető csatornák,
j) duzzasztógátak és nyitott vízelvezetők,
k) vízfolyások védőgátjai és a terület árvízvédelmének egyéb építményei,
l) hulladéklerakók és egyéb hulladékgazdálkodási építmények,
m) a polgári védelem berendezései.
(11) A jelen törvény alkalmazásában kiterjedt új építkezésnek és átépítésnek minősül a településen az olyan építkezés és átépítés, amellyel a következők érhetők el:
a) a község beépített területének legkevesebb 15%-kal való növelése,
b) település lakosságszámának 2000 fölé való növelése,
c) a településen belüli lakott vagy kevert terület több mint 2 ha-ral való növelése,
d) a településen belüli gyárterület több mint 3 ha-ral való növelése, vagy ha azzal jelentősen megnő a település közlekedési és műszaki berendezéseinek igénybevétele, vagy
e) a település üdülőterületének látogatottsága legkevesebb 10%-kal megnő, vagy az üdülőterület több mint 2 ha-ral megnő.
139.b §
Az építési rendtartás (szabályzat) fogalmai
(1) Az egyszerű építmények a következők:
a) lakóépületek, melyek beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t, egy föld feletti szintjük van, lehet egy föld alatti szintjük és tetőterük is,
b) egyéni üdülőépítmények,
c) földszintes építmények és az építkezés berendezései, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 15 m-es magasságot,
d) támfalak,
e) föld alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 6 m-es mélységet.
(2) Az 1. bekezdés c) és e) pontjában szereplő építmények csak abban az esetben minősülnek egyszerű építménynek, ha tűzvédelmi szempontból a műszaki norma szerint határozzák meg az azt használó személyek számát, ami 30 személynél nem lehet több.
(3) A következő építmények nem minősülnek egyszerű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktá-rak, a polgári védelmi építmények, a tűzvédelmet ki-szolgáló építmények, az uránipari és nukleáris berendezések és a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei, gyúlékony folyadékok, gyúlékony gázok szivattyúállomásainak épületei és a gyúlékony gáz vagy az égést segítő gáz túlnyomásos tartályai töltőhelyeinek építményei.
(4) Az építkezés befejezése előtti módosítások alatt az építési engedélyhez, esetleg az építési eljárás során építésügyi hivatal hitelesített dokumentációhoz képest történő módosítások értendők.
(5) A befejezett építmények módosításai a következők:
a) felépítmények, melyekkel növelik az építmények magasságát,
b) hozzáépítések, melyekkel az építmények alaprajzilag bővülnek, és amelyek üzemeltetés szempontjából kölcsönösen összekapcsolódnak a meglévő építménnyel,
c) építészeti kiigazítások, melyek során megmarad az építmény külső alaprajzi és magassági behatárolása is.
(6) Az kisméretű építmények olyan építmények, melyeknek a főépítményt kiegészítő funkciójuk van (pl. lakóépületekhez, szolgáltatásokat biztosító építményekhez, gyártó és raktárépületekhez, magán nyaralókhoz) és amelyek nem befolyásolhatják nagy mértékben a környezetet, ezek a következők:
a) földszintes építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és magassága az 5 m-t, például kocsiszínek, mosodák, nyári konyhák, fészerek, szemétgyűjtő konténerek tárolói, aprójószág tartását biztosító építmények, szaunák, kerékpár- és babakocsi-tárolók, várótermek és sportlétesítmények építményei,
b) felszín alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és mélységük a 3 m-t, például pincék, emésztőgödrök.
(7) Az kisméretű építmények közé tartoznak a következők is:
a) szervezetek erdőterületen lévő épületei, melyek az erdei termelés és a vadászat biztosítását szolgálják, ha azok beépített területe nem haladja meg a 30 m2-t és magasságuk az 5 m-t, például takarmány-, szerszám- vagy trágyatárolók,
b) kerítések,
c) az építmények és telkek csatlakozásai az összes építmény és telek közműhálózatára és a csatornarendszerére, továbbá az kisméretű építmények és telkek csatlakozása a fő építmény közműhálózataira és csatornarendszerére,
d) a tömegközlekedési járdaszigetek, átjárók a járdákon és a szomszédos telkekre, átereszek stb.
(8) A következő építmények nem minősülnek kisméretű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktárak, a polgári védelmi építmények, a tűzvédelmet kiszolgáló építmények, az uránipari és nukleáris berendezések, vízművek, a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei, gyúlékony folyadékok, gyúlékony gázok szivattyúállomásainak épületei és a gyúlékony gáz vagy az égést segítő gáz nyomásos tartályai töltőhelyeinek építményei.
(9) Az állam védelmét biztosító építmények olyan építmények, amelyek az állam védelmét, szuverenitását és területi egységét, a határok sérthetetlenségét, a béke megőrzését, a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződésekből és egyéb katonai jellegű szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését, a légtér sérthetetlenségének biztosítását és a törvény szerinti hírszerzői védelmet szolgálják, valamint amelyek a védelmi minisztérium feladatainak teljesítésére, a Szlovák Köztársaság fegyveres erői feladatainak teljesítésére, továbbá a védelmi minisztérium által alapított és fenntartott költségvetési szervezeteknek, dotációs szervezeteknek, részvénytársaságoknak vagy állami vállalatok feladatainak teljesítésére szolgálnak.
(10) Az állam biztonságát szolgáló építményeknek azok az építmények tekintendők, amelyeket a belügyminisztérium, a Szlovák Információs Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Hivatal kezel, bérel vagy kölcsönvesz és szolgálati célokból használ, és azok az építmények, melyeket szolgálati célokra a felsorolt szervek által alapított és fenntartott költségvetési szervezetek vagy dotációs szervezetek, részvénytársaságok és állami vállalatok kezelnek, bérelnek vagy kölcsönvesznek.
(11) A Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testülete építményeinek azok az építmények tekintendők, amelyek ennek a testületnek a szolgálati tevékenységére szolgálnak, és azok az épületek, amelyek szolgálati célzattal alakulatainak kezelésében vagy használatában vannak.
(12) Az uránipar építményeinek azok, az erre a célra épített vagy szolgáló építmények tekintendők, melyek az erre a célra fenntartott területen a radioaktív nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására, szállítására és tárolására szolgálnak.
(13) A felszíni tárlók és fejtők építményei azok az építmények, melyek a ténylegesen megvalósult tárlók és fejtők vonalával kijelölt határokon belül találhatók, esetleg azon a területen, amely ki van téve a kitermelés közvetlen hatásainak (pl. robbantási munkák), amennyiben a telkek nem voltak rekultiválva.
(14) A nukleáris energetikai berendezések építményeire külön előírások vonatkoznak.4)
(15) Karbantartó munkálatoknak minősülnek, melyek során bejelentési kötelezettség sincs (mindennapos karbantartó munkálatok), elsősorban a következők:
a) a homlokzat javítása, a tetőfedőanyag vagy lapos tető felszínének javítása és cseréje, eresz- és levezetőcsatornák cseréje, a kerítés javítása és részeinek cseréje, ha ezzel nem változik meg annak nyomvonala,
b) a lényegtelen épületszerkezetek, elsősorban a belső válaszfalak, vakolatok, fal- és padlóburkolatok, csempék, kémények, ablakok, ajtók és lépcsőházi korlátok javításai és cseréje,
c) az építmény műszaki, energetikai vagy technológiai felszerelésének karbantartása és javítása, valamint egyes részeinek cseréje, amennyiben ezzel alapvetően nem változik a terület közműveire való csatlakozása, nem romlik az építmény hatása a környékre vagy a környezetre, elsősorban a légkondicionáló berendezés, lift, fűtőtestek és kazánok, valamint a belső hálózatok cseréje,
d) berendezési tárgyak, elsősorban konyaszekrények, kádak, beépített szekrények cseréje,
e) festési és mázolási munkálatok.
140. §
A közigazgatási rendtartáshoz fűződő viszony
Amennyiben kimondottan nincs másként elrendelve, a jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások vonatkoznak.
140.a §
Az érintett szervek
(1) A jelen törvény szerinti érintett szervek a következők:
a) az a közigazgatási szerv, amely a 126. §, 1 bekezdésében lévő érdekeket védő közigazgatási szerv, ha a hatáskörét szabályozó külön előírás szerinti eljárás a jelen törvény szerint az eljárás részét képezi, kötődik hozzá vagy összefügg vele,
b) a település, ha a jelen törvény szerint nem számít építésügyi hivatalnak és az eljárás a területén található telket vagy építményt érinti, kivéve a 117.b §-ban feltüntetett építményeket,
c) a terület műszaki hálózatainak és berendezéseinek tulajdonosa és más jogi személy, ha azt külön előírás határozza meg.15)
(2) A Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak és Kassa városának területén az érintett szervek az egyes városrészek, ha a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak a statútuma szerint az építésügyi hivatal jogkörét a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony gyakorolja, vagy Kassa városának statútuma szerint az építésügyi hivatal jogkörét Kassa városa gyakorolja. Ha az építésügyi hivatal jogkörét a városrész gyakorolja, az érintett szervek a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony vagy Kassa városa.
(3) A jelen törvény szerinti eljárásokban érintett szervek saját hatáskörükön belül elsősorban azzal védik a 126. §, 1 bekezdésében szereplő érdekeket, hogy jogukban áll betekinteni az iratokba, kötelező érvényű álláspontot kiadni a 140.b § szerint, részt venni a szóbeli tárgyalásokon és a helyszíni szemlén, továbbá jogában áll végrehajtani az építésügyi hivatallal közös, jelen törvény szerinti feladatokat.
140.b §
Kötelező érvényű álláspont
(1) A kötelező érvényű álláspont a jelen törvény szerinti eljárások alkalmazásában az érintett szervek olyan álláspontja, nyilatkozata, beleegyezése vagy egyéb közigazgatási művelete, a külön előírásokkal védett érdekek érvényesítésére, amely kötelező érvényű álláspontként külön előírásban szabályozott. A kötelező érvényű álláspont tartalma a jelen törvény szerinti eljárás során kötelező érvényű a közigazgatási szerv számára, és a kötelező érvényű álláspont más kötelező érvényű álláspontokkal való összehangolása nélkül nem lehet dönteni az ügyben.
(2) Az érintett szerv külön előírásban meghatározott saját hatáskörében jogosult érvényesíteni a követeléseket. Saját kötelező érvényű álláspontjában mindig köteles feltüntetni a külön előírás rendelkezését, amelynek alapján érvényesíti jogkörét, és azt, hogy egyúttal ezzel a kötelező érvényű állásponttal helyettesíti-e az eljárásra vonatkozó, jelen törvény szerinti álláspontot.
(3) Az érintett szervet köti az ügyben előzőleg kiadott kötelező érvényű álláspontjának tartalma; ez nem érvényes, ha a jogszabály módosítására került sor, amely alapján az érintett szerv a kötelező érvényű álláspontot kiadta, vagy ha a tényállás lényeges változására került sor, amelyekből az érintett szerv kiindult. Ha az érintett szerv később kiad egy kötelező érvényű álláspont, feltünteti benne, hogy az előző kötelező érvényű álláspontját a későbbi kötelező érvényű álláspontjával megerősíti, kiegészíti, módosítja, vagy helyettesíti, a törvény szerinti okok feltüntetésével együtt.
(4) A kötelező érvényű álláspont, álláspont és nyilatkozat kiadásának határideje 30 nap; abban az esetben, ha autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról van szó, 7 nap, hacsak külön előírás nem határozza meg másként.15a)
(5) A kötelező érvényű álláspontokból eredő, érintett szervek közötti vitás kérdések megoldása során a 136. § szerint kell eljárni. Ha az eljárás résztvevőinek kifogásai a kötelező érvényű álláspont tartalma ellen irányulnak, az építésügyi hivatal megszakítja az eljárást és kikéri az érintett szervek kifogásokkal kapcsolatos álláspontját. Ha az érintett szerv nem változtatja meg álláspontját, az építésügyi hivatal az érintett szerv felettes szervétől kéri a kötelező érvényű álláspont megerősítését vagy módosítását. Az eljárás megszakításának ideje alatt az építésügyi hivatal számára nem telnek a határidők az ügy eldöntésére.
(6) Ha a jelen törvény szerinti határozat elleni fellebbezés a kötelező érvényű álláspont tartalma ellen irányul, a fellebbviteli szerv az eljárást megszakítja és kikéri a kötelező érvényű álláspont kiadására illetékes érintett szervtől, a fellebbezés tartalmával kapcsolatos álláspontját. A fellebbezést, az érintett szervnek a fellebbezés tartalmára vonatkozó álláspontjával együtt, az építésügyi hivatal benyújtja az érintett szerv felettes szervének, és kikéri tőle a kötelező érvényű álláspont megerősítését vagy módosítását. Az eljárás megszakításának ideje alatt nem telnek a fellebbezés eldöntésére kiszabott határidők.
(7) Ha a jelen törvény szerinti jogerős a határozat az érintett szerv olyan kötelező érvényű álláspontjának tartalmán alapul, amelyet később megszüntettek vagy módosítottak, mivel a törvénnyel ellentétes volt, ez az eljárás felújítására ad okot.
KILENCEDIK RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
141. §
(1) A jelen törvény hatályba lépésének napjáig kidolgozott fejlesztési terveket a jelen törvény szerint kell átdolgozni, megvitatni, esetleg elfogadni. Az eddigi előírások szerint kidolgozott, elfogadott fejlesztési terv módosítási javaslatának vagy kiegészítésének megvitatására és elfogadására a jelen törvény rendelkezései vonatkoznak. Indokolt esetekben a minisztérium engedélyezheti a kivételt.
(2) A jelen törvény hatályba lépésének napja előtt befejezett építmények esetében az eljárást az eddigi előírások szerint kell lefolytatni, hacsak nem olyan építményekről van szó melyekre az Állami Építészeti Bizottság 243/1957-es sz. rendelete 119. pontjának rendelkezései vonatkoznak, amellyel kiadják a végrehajtó előírásokat a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint az állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről szóló kormányrendelethez.
(3) A 11. § 2. bekezdésében meghatározott települések, melyek nem rendelkeznek a település fejlesztési tervével, kötelesek azt beszerezni és elfogadni 2005. június 30-ig.
(4) Közérdekből ki lehet sajátítani a következő telkeket:
a) az érvényes előírások szerint engedélyezett építményekkel beépített telkeket, melyek használati jogával 1990. november 24-ig a nemzeti bizottságok rendelkeztek, és amelyek külön előírás szerint17) a település tulajdonába kerültek, és amelyek esetében eddig nem került sor a tulajdonjogi viszonyok rendezésére; az ilyen telkekhez fűződő jogok kisajátításának javaslatát az a település nyújthatja be, amelyre az építmény tulajdonjoga17) legkésőbb 2000. december 31-ig átszállt,
b) az érvényes előírások szerint engedélyezett és külön előírásokban17a) meghatározott építményekkel beépített telkeket, amelyek 1995. október 1-je előtt az állam tulajdonában voltak és amelyek esetében eddig nem került sor a tulajdonjogi viszonyok rendezésére; az ilyen telkekhez fűződő jogok kisajátításának javaslatát az állam nevében az építmény illetékes gondnoka nyújthatja be17b) legkésőbb 2000. december 31-ig,
c) a mezőgazdasági témájú nemzetközi kiállítások megrendezésére használt, zárt kiállítási területen lévő telkeket, amelyeket az 1989. december 31-én kiadott engedély alapján hoztak létre; a kisajátítási javaslatot az állam nevében a kiállítási terület illetékes gondnoka nyújthatja be17b) legkésőbb 2000. december 31-ig.
(5) A 4. bekezdés szerinti kisajátítás során a 109-114. § szerint kell eljárni.
(6) A külön előírás szerint,18) 2003. április 1-je előtt megszerzett speciális képesítés, a jelen törvény szerinti speciális képesítésnek tekintendő.
(7) A 2003. április 1-je előtt a jelen törvény szerint megkezdett kisajátítási eljárást a helyileg illetékes építésügyi hivatal fejezi be.
(8) A jelen törvény szerint a járási hivatal által indított eljárást a helyileg illetékes építésügyi hivatal fejezi be.
(9) A 2004. január 1-je előtt az építési rendtartás területén, a kerületi hivatal által megkezdett közigazgatási eljárást a helyileg illetékes kerületi építésügyi hivatal fejezi be.
(10) A 2000. augusztus 1-ig elfogadott területtervezési dokumentáció, amely 2006. július 31-ig nem volt sem aktualizálva, sem a 30. § 4. bekezdése szerint felülvizsgálva, 2006. augusztus 1-től elveszti kötelező érvényét.
(11) A 2005. november 1-je előtt, a jelen törvény szerint megkezdett közigazgatási eljárásokat a 2005. október 31-ig hatályos előírásoknak megfelelően kell befejezni.
142. §
Az építési felügyelet jogköreinek átruházásával kapcsolatban, a területrendezési tervezés és az építési eljárás területén, 2003. november 1-től az alkalmazottak munkajogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogai és kötelességei, akik ezen jogkörök végrehajtását biztosították, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelettől átkerülnek az építési felügyelethez. Az állam vagyona, amely 2003. október 31-én a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet kezelésében volt, és amely az építési felügyelet jogköreinek végrehajtását biztosítja a területrendezési tervezés és az építési eljárás területén, 2003. november 1-től átkerül az építési felügyelet kezelésébe. A vagyon kezelésének átruházása részleteit, elsősorban az átvett vagyon fajtáját és mennyiségét, valamint az azzal összefüggő jogok és kötelességek átruházását az eddigi és a jövőbeli kezelők közötti megállapodásokkal szabályozzák.
142.a §
Átmeneti rendelkezés a 2005. július 1-jén hatályba lépő módosításokhoz
Azok a kisajátítási eljárások, amelyek a 117. a § szerint megvalósuló építkezésekkel kapcsolatosak és 2005. július 1-je előtt kezdődtek, a jelen törvény szerint fejezendők be.
142.b §
Átmeneti rendelkezés
Azok a területrendezési eljárásokat, amelyek a 117.b § szerint megvalósuló építkezésekkel kapcsolatosak, és amelyek a jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődtek, azok szerint az előírások szerint kell lefolytatni, amelyek a jelen törvény hatályba lépése előtt voltak érvényben.
142.c §
Átmeneti rendelkezés a 2013. augusztus 1-jén életbe lépő módosításokhoz
Azok a területrendezési eljárások, amelyek a 117.b § szerint megvalósuló építkezéssel kapcsolatosak és nem zárultak le 2013. július 31-ig, az eddigi előírások szerint fejezendők be.
Záró rendelkezések
143. §
A részleteket
a) a területtervezési háttéranyagok, a területtervezési dokumentáció és feladatkiírásaik tartalmáról és feldolgozásának módjáról, a fejlesztési tervek nyilvántartási lapjainak és a területtervezési tevékenység tartalmáról,
b) a szakképesítés ellenőrzési kérvényének tartalmáról, amely a területtervezési háttéranyagok és a települések területtervezési dokumentációjának beszerzéséhez és azok hitelesítéséhez szükséges,
c) a területrendezési határozatok, azok kiadási javaslatainak tartalmáról, és a mellékelt dokumentáció, az kisméretű építmények, az építészeti kiigazítások és a karbantartó munkálatok bejelentésének terjedelméről és tartalmáról,
d) az építkezések általános műszaki követelményeiről, valamint a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek által használt építmények általános műszaki követelményeiről,
általános érvényű jogszabály tartalmazza, amelyet a minisztérium ad ki.
144. §
Megszűnnek:
1. a Tt. 34/1958. sz. kormányrendeletével módosított, a Tt. 8/1956. sz. kormányrendelete, a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről;
2. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 1-6. tétele), a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével (A melléklet 3., 4. tétele és B melléklet 3., 4. tétele) és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971. sz. törvényével (D melléklet 5., 6. tétele) módosított, a Tt. 84/1958. sz. törvénye, a területtervezésről;
3. a Tt. 87/1958. sz., építészeti rendtartásról szóló törvénye;
4. a Tt. 60/1961. sz. törvényének 9. §-a, a nemzeti bizottságok feladatairól a szocialista rend biztosítása során;
5. a műszaki minisztérium 572/1950. sz. rendelete (a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével módosított, a Tt. 544/1950. sz. törvénye, a beépítési tervről, a helyi nemzeti bizottság kötelességeiről a települések kiépítése során, a védőövezetekről és a kisajátításról (A melléklet 1., 2. tétele);
6. a Tt. 144/1959. sz. rendeletével módosított, az Állami Építésügyi Bizottság 243/1957. sz. rendelete, amely meghatározta a kormányrendelet végrehajtási rendelkezéseit, a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről;
7. a Tt. 108/1966. sz. rendeletével, a Tt. 162/1970. sz. rendeletével és a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 7.tétele) módosított, az Állami Építésügyi Bizottság elnök miniszterének 144/1959. sz. rendelete, amely alapján végrehajtandó az építészeti rendtartásról szóló törvény;
8. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 1., 8-11. tétele), a Tt. 162/1970. sz. rendeletével, a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével (A melléklet 3., 4. tétele és a B melléklet 3. tétele) és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971. sz. (C melléklet 5. tétele) törvényével módosított, az Állami Építésügyi Bizottság 153/1959. sz. rendelete, a területtervezésről;
9. az építésügyi minisztérium 143/1960. sz. rendelete, mellyel némely építmények esetében az építésügyi hivatalok jogköre a nemzetvédelmi minisztérium szerveire ruházódik át;
10. az építésügyi minisztérium 59/1961. sz. rendelete, mellyel némely építmények esetében az építésügyi hivatalok jogköre a belügyminisztériumra ruházódik át;
11. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 12. tétele), a Tt. 137/1970. sz. rendeletével és a Cseh Nemzeti Tanács 146/197. sz. törvényével (D melléklet 2. tétele) módosított, az Állami Műszaki Bizottság 108/1966. sz. rendelete, a tervezési tevékenységre való jogosultságról;
12. a Cseh Szocialista Köztársaság építésügyi és műszaki miniszterének 134/1969. sz. rendelete, amellyel némely építkezések esetében az építésügyi hivatal jogköre a Cseh Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériumára száll át;
13. a Szlovák Szocialista Köztársaság építésügyi és műszaki miniszterének 140/1969. sz. rendelete, amellyel némely építkezések esetében az építésügyi hivatal jogköre a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériumára száll át;
14. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Építési és Műszaki Minisztériumainak fő döntőbíróságának, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Bizottságnak a 162/1970. sz. rendeletének 11., 15., 16. § és a 22. §, 2. és 3. bekezdései, a lakásépítések során hozott némely intézkedésekről;
15. a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium, valamint a Szövetségi Pénzügyminisztérium 66/1972. sz. rendelete, családi házak építésére alkalmas telkek beszerzéséről.
144.a §
Megszűnnek:
1. a Szlovák Nemzeti Tanács 494/1991. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 134/1992. sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 287/1994. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 595/1990. sz. törvényének, 1. § 3. bekezdésének d) pontja és 13. § 5. bekezdése, valamint A mellékletének 28-33. tételei, B mellékletének 14. és 15. tételei, C mellékletének 69-90. tételei, D mellékletének 5-25. tételei, E melléklete, az állami környezetvédelmi felügyeletről,
2. a Tt., a területtervezésről és települések építéséről szóló, 280/1949. sz. törvényével módosított, a Megbízottak Testületének SZNT 128/1945. sz. rendelete, a szlovákiai városok és falvak építéséről,
3. a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1946. sz. rendelete, az építési célú kisajátításról a gyárak területének bővítése céljából,
4. az Állami Tervezési és Statisztikai Hivatal SZNT 90/1946. sz. rendelete, a szlovákiai városok és falvak regulációs tervei kidolgozásának útmutatójáról,
5. a Tt. 45/1979. sz. rendeletével, a Tt. 376/1992. sz. rendeletével és a Tt. 204/1996. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium 83/1976. sz. rendelete, az építkezés általános műszaki követelményeiről,
6. a Tt. 377/1992. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium 84/1976. sz. rendelete, a területtervezési dokumentáció területtervezési háttéranyagairól,
7. a Tt. 155/1980. sz. rendeletével és a Tt. 378/1992. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium Tt. 85/1976. sz. rendelete, a területi eljárás és az építészeti rendtartás részletesebb szabályozásáról.
145. §
A jelen törvény 1976. október 1-én lép hatályba.
Husák s.k.
Indra s.k.
Štrougal s.k.
1) A Tt. környezetről szóló, 17/1992. sz. törvényének 6. §.
1a) A Tt. 17/1992. sz. törvényének 5. §.
1b) A Tt. 17/1992. sz. törvényének 4. §.
1c) A Tt. közigazgatási eljárásról szóló, 71/1967. sz. törvénye (közigazgatási rendtartás).
1d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 129/199.6 sz. törvénye, az autópályák és gépjármű utak építésének előkészítésének némely intézkedéseiről.
1e) A Tt. 171/1998. sz. törvénye, a környezetről szóló információk hozzáférhetőségéről. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 273/1998. sz. rendelete, a környezetről szóló információk hozzáférhetőségéért járó térítésekről.
1f) A Tt. 523/2003. sz. törvénye, a közbeszerzésről és a Tt. 82/2005. sz. törvényével módosított, a Tt. 575/2001. sz. törvényének módosításáról, a kormány tevékenységének szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről többször módosított
1fa) A Tt. 24/2006. sz. törvényének 9. § 5. bekezdése, a környezetre történő hatások elbírálásáról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
1fb) a Tt. 24/2006. sz. törvényének 9. §.
1g) A Tt. többször módosított, 24/2006. sz. törvényének, 24-27. §.
1h) a Szlovák Nemzeti Tanács 498/1991. sz. törvényével módosított, a Tt. 44/1988. sz. törvényének, 27. §, az ásványkincs védelméről és használatáról (bányászati törvény).
1i) Például a Tt. 309/1991. sz. törvénye, a légkör szennyező anyagoktól való védelméről (a légkörről szóló törvény), a Tt. 44/1988. sz. törvénye, a Tt. 195/2000. sz. törvénye, a telekommunikációról, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 164/1996. sz. törvénye, a vasúti pályákról és a Tt. 455/1991. sz., vállalkozásokról szóló törvényének módosításáról (vállalkozói törvény), módosítva a Tt. 58/1997. sz. törvényével, a többször módosított és kiegészített, a Tt. 143/1998. sz. törvénye, a polgári légi forgalomról (repülési törvény), a Tt. 281/1997 sz. törvénye, a katonai körzetekről és a törvény, amely módosítja, a többször módosított és kiegészített, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. sz. törvényét, a helyi államigazgatás szervezéséről, a Tt. többször módosított, 70/1998. sz. törvénye, az energetikáról és a Tt. 455/1991. sz., vállalkozásokról szóló törvényének módosításáról (vállalkozói törvény), A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvénye, a geodéziáról és térképészetről.
1ia) A Tt. 330/2003. sz. törvényével módosított, a Tt. 319/2002. sz. törvényének, 27. § a Szlovák Köztársaság védelméről
1j) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 305/2011. sz., az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvének I. sz. melléklete (Hivatalos Lap L 88, 2011.04.04.).
1k) A Tt. 90/1998. sz. törvénye
1l) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1994. sz. törvénye, az emberek egészségének védelméről.
1la) A Tt. többször módosított 307/1992. sz. törvénye, a mezőgazdasági földalap védelméről.
1lb) A Tt. többször módosított 61/1977. sz. törvénye, az erdőkről.
1m) Például a Tt. 272/1994. sz. törvénye.
1n) Például a Tt. 222/1996. sz. törvényével, a Tt. 309/1991. sz. törvényével, és a Tt. 138/1973. sz., vizekről szóló törvényével (víztörvény) többször módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 287/1994. sz. törvénye, a természet és a táj védelméről.
2) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2. §, 2. bekezdése.
2a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvényének, 6. §, a geodéziáról és térképészetről.
2b) a Tt. 236/2000. sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvényének, 7. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 216/1995. sz., a földmérők és térképészek kamarájáról szóló törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 138/1992. sz. törvénye a hitelesített építészekről és a hitelesített építészmérnökökről.
2c) A Tt. 138/1973. sz. törvénye
3) Például a Tt. 309/1991. sz. törvénye.
4) A Tt. 130/1998. sz. törvénye, a nukleáris energia békés felhasználásáról és a Tt. 174/1968. sz., a munkabiztonsági állami szakfelügyeletről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 256/1994. sz. törvényével.
4a) Például a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 297/1994. sz. rendelete, az építkezések építészeti és műszaki követelményeiről és a berendezések műszaki feltételeiről, tekintettel a polgári védelem követelményeire, módosítva a Tt. 349/1998. sz. rendeletével, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 406/1992. sz. rendelete, a radon és további természetes radioaktív anyagok sugárzása korlátozásának követelményeiről, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 138/1995. sz. rendelete, melyek meghatározzák a tűzbiztonsági alapelveket, az építkezéseken és olyan üzemegységekben vagy más helyiségekben, ahol a termékek felületkezelését festékanyagokkal végzik.
4b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 81/1994. sz. törvényével, a Kereskedelmi törvénykönyv 281-288. §-aival módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 263/1993. sz. törvénye, az árucikkek, szolgáltatások és közmunkák közbeszerzésről (közbeszerzési törvény).
4c) Például a Tt. 245/2003. sz. törvénye, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995, sz. törvényének 5. és 6. §
8a) A Tt. 527/2003. sz. törvényével módosított, a Tt. 71/1967. sz. törvényének, 65-69. §, a közigazgatási rendtartásról (közigazgatási rendtartás).
9) A Kereskedelmi Törvénykönyv 712. §. A Szlovák Nemzeti Tanács 189/1992. sz. törvényének, 5. §, a lakások bérlésével és cserelakásokkal összefüggő némely viszony szabályozásáról.
10) a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. többször módosított törvénye, a szabálysértésekről.
10a) A Polgári törvénykönyv 128. §, 2. bekezdése.
10b) A Tt. 169/1949. sz. törvénye, a katonai körzetekről, a a Tt. 101/1964. sz. törvényével módosított, a Tt. 40/1961. sz. törvénye a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről a szövetségi Gyűlés Elnökségének 17/1976. sz. törvényerejű intézkedése és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz. törvénye, a Tt. 44/1963. sz. kormányrendeletével módosított, a Tt. 42/1961. sz. kormányrendelete, a védelmi célú kisajátításról
10c) A Tt. 79/1957. sz. törvénye, a villamos energia előállításáról, szállításáról és fogyasztásáról (villamosítási törvény).
10d) A Tt. 64/1962 sz. törvényével és a Tt. 174/1968 sz. törvényével módosított, a Tt. 67/1960 sz. törvénye, a fűtőgázok előállításáról, szállításáról és felhasználásáról (Gázipari törvény)
10e) A Tt. 27/1984. sz. törvényével (a Tt. 55/1984. sz. törvényének teljes szövege) módosított, Tt. 135/1961. sz. törvénye, a közutakról (úttörvény).
10f) A Szlovák Nemzeti Tanács 498/1991. sz. törvényével módosított, a Tt. 44/1988. sz. törvénye, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény), a Szlovák Nemzeti Tanács 499/1991. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1995. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988. sz., bányászati tevékenységről, robbanóanyagokról és az állami bányászati felügyeletről szóló törvénye.
10g) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 238/1993. sz. törvényével módosított, a Tt. 138/1973. sz. törvénye, a vizekről (víztörvény).
10h) A Tt. 513/2009. sz. törvényének, 11. §, a vasutakról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10i) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 200/1994. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. törvénye, az állami műemlékvédelemről.
10j) A Tt. 29/1959. sz. kormányrendelete, az idegen ingatlanokhoz fűződő jogosultságokról, a földalatti üzemanyag és olajvezetékek építése és üzemeltetése során.
10ja) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz., jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos egyes intézkedésekről és némely törvények kiegészítéséről szóló törvényének 1. §-ának 2. és 3. bekezdése
10jb) A Tt. többször módosított, 143/1998. sz. törvényének, 31. §, a polgári légi forgalomról (repülési törvény) és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10jc) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 233/1995. sz. törvénye, a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtói rendtartás) és a további törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10ka) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz., telek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló törvénye 17. §-ának 3. bekezdése.
10l) A Polgári törvénykönyv 151.n, 151.o, 151.p és 151.r §.
10m) Például a Tt. többször módosított 403/1990. sz. törvénye, a vagyoni sérelmek következményeinek mérsékléséről, a Tt. többször módosított 87/1991. sz. törvénye, a peren kívüli rehabilitációkról, a Tt. többször módosított 229/1991. sz. törvénye, a termőföldhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő jogviszonyok rendezéséről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 282/1993. sz. törvénye, némely, egyházakat és vallási csoportokat ért vagyoni sérelmek mérsékléséről.
10ma) A Tt. 245/2003. sz. törvénye.
11) A Tt. többször módosított, 369/1990. sz. törvényének, 20.a §, a községi önkormányzatokról.
11b) A Tt. többször módosított, 312/2001. sz. törvénye, a közszolgálatról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
11c) A Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvénye, a közérdekű munkavégzésről.
12) A Tt. 281/1997. sz. törvénye.
12a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 127/1994. sz. törvényének, 18. §, 3. bekezdése, a környezetre gyakorolt hatások elbírálásáról.
12aa) A Tt. 145/2010. sz. törvényével módosított, a Tt. 211/2000. sz. törvényének, 11. §, 1 bekezdésének, h) pontja, az információkhoz való szabad hozzáférésről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (az információ szabadságáról szóló törvény).
12ab) Az információkhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről a döntéshozó folyamatban és a környezeti ügyekben való igazságszolgáltatás jogáról történt megállapodás 4. cikkelyének 4. bekezdése (a Tt. 43/2006. sz. értesítése).
12c) A Polgári törvénykönyv 420. és azt követő §-ai.
13) Kereskedelmi törvénykönyv. Polgári törvénykönyv.
13a) A Polgári törvénykönyv 151.n-151.p §.
13b) Például a Tt. többször módosított, 364/2004. sz. törvénye, a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvényének (víztörvény) módosításáról, a Tt. többször módosított, 656/2004. sz. törvénye, az energetikáról és némely törvények módosításáról, a Tt. 66/2009. sz. törvénye, az épületek alatt elterülő telkek vagyonjogi rendezésének némely intézkedéseiről, melyek az állam tulajdonából a települések és a területi közigazgatási egységek tulajdonába kerültek, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
13c) A Tt. 503/2009. sz. törvényével módosított, a Tt. 25/2006. sz. törvényének, 15. §, a közbeszerzésről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. törvénye, az állam vagyonának kezeléséről.
15) Például a Tt. 656/2004. sz. törvénye, az energetikáról és némely törvények módosításáról, a Tt. 657/2004. sz. törvénye, a hőenergiáról, a Tt. többször módosított, 610/2003. sz. törvénye, az elektronikus kommunikációról, a Tt. többször módosított, 364/2004. sz. törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvényének módosításáról, a Tt. többször módosított, 135/1961. sz. törvénye, a közutakról (úttörvény).
15a) A Tt. 454/2007. sz. törvényével módosított, a Tt. 543/2002. sz. törvényének, 58. §, 6. bekezdése, a természet és a táj védelméről.
17) A Szlovák Nemzeti Tanács 138/1991. sz. törvényének, 2. §, 1. bekezdése, a települések vagyonáról.
17a) Például a Tt. 169/1949. sz. törvénye, a Tt. 79/1957. sz. törvényének, 27. §, 1. és 2. bekezdése, a Tt. 40/1961. sz. törvényének, 25. §, a Tt. 27/1984. sz. törvényével módosított, a Tt. 135/1961. sz. törvényének, 17. §, a Tt. 138/1973. sz. törvényének, 37. §, 2. bekezdése, a Tt. 44/1988. sz. törvényének 31. §, 3. bekezdésének, b) pontja, a Tt. 51/1964. sz. törvényének, 28. §, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. törvényének 15. §, 3. bekezdése és 17. §, 2. bekezdése, a Tt. 29/1959. sz. kormányrendeletének, 2. §, a Tt. 42/1961. sz. kormányrendelete.
17b) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. törvénye, a Tt. többször módosított, 111/1990. sz. törvénye, az állami vállalatokról, a Tt. többször módosított, 61/1977. sz. törvénye az erdőkről, a Tt. 138/1973. sz. törvénye.
18) A Szlovák Köztársaság kormányának többször módosított, 163/1992. sz. rendelete, amely meghatározza a környezetvédelmi államigazgatási szervekben betöltött, speciális és megfelelő szakképesítést igénylő tisztségek előfeltételeit. A Szlovák Köztársaság kormányának 157/1997. sz. rendelete, a kerületi és járási hivatalokban végzett némely tevékenység speciális szakmai előfeltételeiről.
Melléklet a Tt. 50/1976. sz. többször módosított törvényéhez
Az építésügyi felügyeletek központjai és területi körzetei
Felügyelet – székhely |
Járásonkénti területi illetékesség |
I. Besztercebányai Felügyelet |
Besztercebánya, Selmecbánya, Breznóbánya, Gyetva, Korpona, Losonc, Poltár, Nagyrőce, Rimaszombat, Nagykürtös, Zólyom, Zsarnóca, Garamszentkereszt |
II. Pozsonyi Felügyelet |
Pozsony, I, Pozsony, II, Pozsony, III, Pozsony, IV, Pozsony, V, Dunaszerdahely, Malacka, Miava, Bazin, Szenc, Szenice, Szakolca |
III. Nyitrai Felügyelet |
Bán, Galánta, Galgóc, Komárom, Léva, Nyitra, Érsekújvár, Simony, Pöstyén, Privigye, Vágsellye, Topolcsány, Nagyszombat, Aranyosmarót |
IV. Kassai Felügyelet |
Bártfa, Gölnicbánya, Homonna, Kesmárk, Kassa, I, Kassa, II, Kassa, III, Kassa, IV, Kassa-vidéke, Lőcse, Mezőlaborc, Poprád, Eperjes, Rozsnyó, Kisszeben, Szinna, Szobránc, Igló, Ólubló, Sztropkó, Felsővízköz, Tőketerebes, Varannó, Nagymihály |
V. Zsolnai Felügyelet |
Nagybiccse, Csac, Alsókubin, Illava, Kiszucaújhely, Liptószentmikló, Turócszentmárton, Námesztó, Vágújhely, Vágbeszterce, Puhó, Rózsahegy, Trencsén, Stubnyafürdő, Turdossin, Zsolna |