Módosítva:

Tt. 35/2002., hatályos 2002. március 1-től

Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 8/2010., hatályos 2010. február 1-től

Tt. 5/2012., hatályos 2012. január 5-től

Tt. 547/2011., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 352/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 272/2015., hatályos 2015. november 1-től

Tt. 354/2015., hatályos 2015. december 15-től

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 4/2018., hatályos 2018. január 15-től

Tt. 52/2018., hatályos 2018. november 1-től

Tt. 177/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 346/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 221/2019., hatályos 2019. szeptember 1-től

Tt. 390/2019., hatályos 2020. október 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt alkotta:

Ez a törvény szabályozza az általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek megalapítását és létrejöttét, feloszlatását és megszűnését, az általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek (a továbbiakban csak „nonprofit szervezet”) gazdálkodását.

(1) A nonprofit szervezet ezen törvény alapján létrejött jogi személy, amely általános közhasznú szolgáltatásokat nyújt az előre megállapított és minden felhasználó számára egyforma feltételek alapján, s amelynek nyereségét nem szabad az alapítók, a szervek tagjai és alkalmazottai javára fordítani, hanem teljes mértékben az általános közhasznú szolgáltatások biztosítására kell fordítani.

(2) Az általános közhasznú szolgáltatások főleg a következők:

a) egészségügyi gondoskodás nyújtása,

b) szociális és humanitárius segítségnyújtás,

c) szellemi és kulturális értékek alkotása, fejlesztése, védelme, felújítása és prezentálása,

d) az alapvető emberi jogok és szabadságjogok védelme,

e) a testi kultúra fejlesztése és az e területen való nevelés és közművelés, 

f) kutatás, fejlesztés, tudományos-műszaki szolgáltatások és számítástechnikai szolgáltatások,

g) a környezet védelme és alakítása és a lakosság egészségvédelme,

h) a foglalkoztatás régiókban való fejlesztésének támogatásában nyújtott szolgáltatások,

i) a lakhatás biztosítása, a lakásállomány kezelése, karbantartása és felújítása.

A nonprofit szervezet csak akkor nyújthat szolgáltatásokat, ha teljesíti azok nyújtásának feltételeit, amelyeket külön törvények szabályoznak.²⁾

A nonprofit szervezet elnevezésén azt az elnevezést értjük, amellyel a nonprofit szervezetet beírták a civil nonprofit szervezetek^2a) jegyzékébe (a továbbiakban csak „jegyzék“). A nonprofit szervezet nevének tartalmaznia kell a „nonprofit szervezet“ megjelölést, vagy az „n. sz.“ rövidítést, és elnevezésének eltérőnek kell lennie más nonprofit szervezetek elnevezésétől.

(1) Nonprofit szervezetet természetes személy, jogi személy vagy az állam alapíthat (a továbbiakban csak „alapító“), ha külön törvény ezt nem zárja ki.³⁾

(2) A nonprofit szervezetet alapító okirattal alapítják meg, amelyet mindegyik alapítónak el kell látnia aláírásával. Az alapítók aláírásainak hitelességét hivatalosan kell bizonyítani. Nonprofit szervezetet egyetlen személy is alapíthat, aláírásának hitelességét hivatalosan kell bizonyítani. A nonprofit szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapító nem változtatható meg, nem törölhető és egészíthető ki.

  (3) Az alapító okiratot a felhatalmazott képviselő is aláírhatja, akinek erre szóló felhatalmazása van. A felhatalmazást a felhatalmazott hivatalosan hitelesített aláírásával az alapító okirathoz kell csatolni.

Az alapító okirat tartalmazza

a) a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,

b) az időtartamot, amelyre a nonprofit szervezetet megalapítják, ha nem határozatlan időre alapítják,

c) az általános közhasznú szolgáltatások fajtáját (2. § (2) bekezdése),

d) a természetes személy családi nevét és utónevét, vagy a jogi személy megnevezését, a természetes személy személyi számát vagy a jogi személy statisztikai azonosító számát, a természetes személy állandó lakhelyét vagy a jogi személy székhelyét, ha ezek alapítók,

e) az igazgatótanács és a felügyelőtanács (ellenőr) első hat tagjának, a további szerv – ha van ilyen – igazgatójának és tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, 

f) az egyes alapítók pénzbetéteit, az egyes alapítók nem pénzbeli betéteit és azoknak szakértői véleménnyel megállapított pénzértékét, ha vannak ilyen betétek.

Az alapító okirat meghatározhatja, hogy

a) az igazgatótanács és a felügyelő tanács bizonyos számú tagját természetes személyek előre meghatározott köre, vagy bizonyos jogi személyek, vagy a területi önkormányzati szerv, vagy az állami szerv javaslatára lehet megválasztani, 

b) az alapításkor betett bizonyos eszközöket nem lehet elidegeníteni,

c) bizonyos általános közhasznú szolgáltatásokat nem lehet a meghatározott időn belül és a meghatározott feltételekhez képest megváltoztatni.

(1) Az alapító működési szabályzatot ad ki, amely rendezi a nonprofit szervezet szervezeti felépítésének, tevékenységének és gazdálkodásának részleteit.

(2) A működési szabályzat tartalmazza főleg

a) a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,

b) az általános közhasznú szolgáltatások fajtáit (2. § (2) bekezdése),

c) egyes általános közhasznú szolgáltatások nyújtása feltételei közzétételének módját,

d) a nonprofit szervezet szerveit és hatásköreik meghatározását,

e) az igazgatótanács és felügyelő tanács (ellenőr) vagy a további szerv - ha létesült ilyen – tagjainak számát, megválasztásuk módját és tisztségük időtartamát,

f) a nonprofit szervezet szervei ülésein készült jegyzőkönyvek megőrzésének időtartamát,

g) a vagyonelszámolás módját a nonprofit szervezet megszűnése esetén.

(3) Mindenkinek jogában áll betekinteni a működési szabályzatba, és feljegyzéseket vagy másolatokat készíteni. A nonprofit szervezet kérés esetén köteles a működési szabályzatot rendelkezésre bocsátani.

(4) A nonprofit szervezet igazgatója köteles a nonprofit szervezet székhelye szerint illetékes kerületi székhely járási hivatalának (a továbbiakban csak „nyilvántartó hivatal”) a jóváhagyástól számított 15 napon belül jelenteni a nonprofit szervezet statútumának változásait.

A nonprofit szervezet azon a napon jön lére, amikor hatályba lép nyilvántartó hivatal határozata a nyilvántartásba vételről.

(1) A nonprofit szervezet nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó írásos indítványt az alapító vagy az erre írásban felhatalmazott személy nyújthatja be a nonprofit szervezet megalakulását követő 60 napon belül. Az indítványozó aláírásának hitelességét hivatalosan kell bizonyítani.

(2) A bejegyzési indítvány részét képezi az alapító okirat, a működési szabályzat, az alapító írásos nyilatkozata a tényleges kedvezményezettről, annak külön jogszabályban^3a) előírt adataival együtt, valamint az alapítók becsületbeli nyilatkozata. A működési szabályzatot az összes alapítónak alá kell írnia. Az alapítók becsületbeli nyilatkozatában fel kell tüntetni az adatokat arról, milyen más nonprofit szervezetekben működtek vagy működnek alapítóként vagy a nonprofit szervezet szervei tagjaként.

(3) Ha a nonprofit szervezet külön jogszabályokkal²⁾ szabályozott szolgáltatásokat nyújt, köteles ezen külön jogszabályokkal szabályozott szolgáltatásnyújtás feltételeinek teljesítése napját követő 30 napon belül felmutatni a feltételek teljesítését a nyilvántartó hivatalnál.

(1) A nyilvántartó hivatal határozatot ad ki a nyilvántartásba vételről és bejegyzést tesz a nyilvántartásba, ha az alapító okirat és a működési szabályzat összhangban van a törvénnyel.

(2) A nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatok jegyzékét külön törvény szabályozza.^3b)

(3) A regiszterbe haladéktalanul be kell jegyezni a bejegyzett tények változását vagy megszűnését.

(4) A nonprofit szervezet statisztikai számjelét a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adja ki a nyilvántartó hivatal külön jogszabály^3c) szerinti kérelmére.

(5) A nyilvántartásba való bejegyzés a bejegyzési indítványban meghatározott napon történik. Ha a bejegyzésről szóló határozatot később adják ki, vagy az indítvány nem határozza meg a bejegyzés napját, a bejegyzés napja a róla szóló határozat kiadásának napja lesz.

(6) A bejegyzési eljárásról és határozatról a közigazgatási rendtartás általános előírásainak rendelkezései vonatkoznak,⁵⁾ ha ez a törvény nem rendelkezik másként. 

A nyilvántartó hivatal elutasítja a bejegyzést, ha az előterjesztett okiratokból kitűnik, hogy

a) nem a jelen törvény szerinti nonprofit szervezetről van szó,

b) nem általános közhasznú szolgáltatások nyújtásáról van szó,

c) az alapító okirat és a működési szabályzat nincs összhangban ezzel a törvénnyel,

d) a nonprofit szervezet alapítója egyidejűleg alapítója vagy tagja egy másik nonprofit szervezet szervének, amely a 15. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a megszüntetés feltételeit teljesíti.

(1) A nonprofit szervezet létrejöttéig a nonprofit szervezet létrejöttével kapcsolatos ügyekben az alapítók járnak el közösen, vagy pedig az alapítók közül az, akinek erre írásbeli felhatalmazása van. 

(2) A kötelezettségekért, amelyeket az alapítók felvállaltak, vagy valaki közülük felvállalt a nonprofit szervezet nevében a szervezet létrejöttének napjáig, az alapítók közösen és oszthatatlanul felelősek.

(3) A (2) bekezdés értelmében kialakult kötelezettségek a nonprofit szervezetre szállnak át létrejötte napján, ha három hónapon belül el nem utasítja azokat.

A nonprofit szervezet megszüntetésére kerül sor

a) ha letelik az idő, amelyre alapították,

b) azon a napon, amelyet az igazgatótanács jegyez a nonprofit szervezet megszűnésének napjaként, egyébként azon a napon, amikor ezt a határozatot elfogadták,

c) az igazgatótanácsnak a nonprofit szervezet fúziójáról, beolvadásáról vagy szétválasztásáról szóló határozatával,

d) a bíróság határozatában a nonprofit szervezet megszűnése napjaként megjelölt nappal, egyébként azon a napon, amikor ez a határozat hatályba lépett,

e) csődeljárással vagy vagyonhiány esetén a csődeljárási indítvány elutasításával.

(1) A bíróság az állami szerv vagy olyan személy indítványára, aki igazolja jogi érintettségét, határozatot hoz a nonprofit szervezet megszüntetéséről és felszámolásáról, ha 

a) a nonprofit szervezet nem nyújt általános közhasznú szolgáltatásokat az alapító okiratban vagy a működési szabályzatban feltüntetettek alapján több mint 12 hónapon át,

b) a nonprofit szervezet nem teljesíti az általános közhasznú szolgáltatások nyújtásának feltételeit, melyekről külön jogszabályok rendelkeznek (3. §),

c) A nonprofit szervezet kiadásai (költségei) aránytalanul magasak az általa nyújtott közhasznú szolgáltatások terjedelmével szemben. 

(2) Ha a nonprofit szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés c) pontja alapján került sor, a szervezetet alapító személyek vagy szerveinek tagjai csak a kötelezettségek elszámolásától számított leghamarabb három év múlva alapíthatnak más nonprofit szervezetet.

(3) A bíróság az állami szerv vagy olyan személy indítványára, aki igazolja jogi érintettségét, dönthet a nonprofit szervezet megszüntetéséről és felszámolásáról, ha 

a) ha az elmúlt 24 hónapban nem került sor az igazgatótanács egyetlen ülésére sem,

b) a megbízatási időszak letelte utáni 12 hónapon belül nem került sor a nonprofit szervezet új szerveinek megválasztására,

c) ha a nonprofit szervezet a tevékenységéből származó bevételeket és a rábízott vagyont nem e törvény értelmében használja,

d) a nonprofit szervezet megsérti a 30. § rendelkezéseit,

e) a nonprofit szervezet megsérti a 10. § (3) bek. szerinti rendelkezéseket,

f) a nonprofit szervezet nem helyezi el az éves beszámolót a zárszámadások nyilvántartásának⁴⁾ nyilvános részében a 34. § (3) bek. szerint.

(4) A bíróság a (3) bekezdés értelmében a nonprofit szervezet megszüntetését indítványozó határozata kiadását megelőzően határidőt szab meg a megszüntetés indítványozása okainak eltávolítására.

(1) Az igazgatótanács határozhat a nonprofit szervezet más nonprofit szervezettel való fúziójáról vagy más szervezetbe való beolvadásáról.

(2) Fúzió esetén a megszüntetett nonprofit szervezet vagyona a másik nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll át, amellyel a megszüntetett nonprofit szervezet fuzionált.

(3) Más szervezetbe való beolvadás esetén a nonprofit szervezet vagyona a beolvadással létrejött nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll.

(4) A fúzióból vagy beolvadásból eredő változásokat, amelyek a nyilvántartásba való bejegyzés tárgyát képezik, az újonnan létrejött szervezet igazgatója hét napon belül bejelenti a nyilvántartó hivatalnak.

(1) A nonprofit szervezet a nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg. Megszűnését megszüntetése előzi meg felszámolással vagy felszámolás nélkül.

(2) Felszámolás nem szükséges, ha a nonprofit szervezet vagyona más nonprofit szervezetre vagy alapítványra száll át fúziót vagy a más szervezetbe való beolvadást követően. A nyilvántartásban törlésre kerül sor a megszűnt nonprofit szervezetet illetően, és ugyanezen a napon bejegyzésre kerül sor a beolvadással újonnan létrejött nonprofit szervezetet vagy alapítványt illetően. A fuzionált nonprofit szervezet törlésére és a változás bejegyzésére azon nonprofit szervezet vagy alapítvány esetében, amellyel a megszűnt nonprofit szervezet fuzionált, szintén ugyanazon a napon kerül sor.

(3) A felszámolási maradékvagyont csak más nonprofit szervezetre vagy alapítványra lehet átutalni.

(4) A 31.a § értelmében vett elsődleges vagyont (törzsvagyont) a felszámoló köteles az álamnak vagy más nonprofit szervezetnek felkínálni.

(5) A felszámoló munkadíját az határozza meg, aki a felszámolót kinevezte.

(6) A felszámolással összefüggő kiadásokat a nonprofit szervezet vagyonából térítik.

(7) A nonprofit szervezet megszüntetésére felszámolással vagy felszámolás nélkül, és megszűnésére a Kereskedelmi Törvénykönyvnek a társulások megszüntetésére és megszűnésére vonatkozó általános rendelkezései érvényesek, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.

A nonprofit szervezet szervei 

a) az igazgatótanács,

b) az igazgató,

c) a felügyelő tanács (ellenőr),

d) további szervek, ha ezt a működési szabályzat előírja.

(1) Az igazgatótanács a nonprofit szervezet legfőbb szerve. Az igazgatótanács első tagjait az alapító nevezi ki, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.

(2) Az igazgatótanács elsősorban

a) jóváhagyja a nonprofit szervezet költségvetését,

b) jóváhagyja az éves könyvviteli zárszámadást és a gazdálkodásról szóló éves beszámolót (a továbbiakban csak „éves beszámoló“),

c) dönt a nyereség felhasználásáról és a veszteségek megtérítéséről, beleértve az elszámolás módját, legkésőbb a következő elszámolási időszak befejezéséig,

d) dönt a nonprofit szervezet megszüntetéséről, fúziójáról, más szervezetbe való beolvadásáról vagy szétválásáról (14. §),

e) indítványokat nyújt be a nyilvántartásba vett bejegyzések módosítására,

f) megválasztja és visszahívja az igazgatót és meghatározza bérét,⁷⁾

g) megválasztja és visszahívja az igazgatótanács tagjait, ha a működési szabályzat nem rendelkezik másként, valamint megválasztja és visszahívja a felügyelő tanács (ellenőr) tagjait, 

h) jóváhagyja az ingatlan vagyonra vonatkozó jogi eljárásokat,

i) dönt a működési szabályzat módosításáról, kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyeket az alapító az alapító okiratban kijelölt,

j) dönt az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozásáról.

(3) Az igazgatótanács további tényekben is dönt a működési szabályban meghatározott mértékben és feltételek mellett.

(4) A nonprofit szervezet vagyongazdálkodásáért az igazgatótanács felelős.

(5) Az igazgatótanács tagjai kötelesek tevékenységüket a kellő gondossággal ellátni, ami magába foglalja e tevékenység szakmai gondossággal történő ellátásának kötelességét, összhangban a nonprofit szervezet és annak összes alapítójának érdekeivel. Az igazgatótanács tagjai jogköreiket kellő körültekintéssel kötelesek gyakorolni, ami magában foglalja, hogy kötelezettségeiket szakértelemmel, a nonprofit szervezet és annak alapítójainak érdekeivel összhangban látják el. Kiváltképp a döntés tárgyára vonatkozó, elérhető információkat kötelesek beszerezni, majd a döntéshozatal során figyelembe venni, kötelesek eleget tenni a bizalmas jellegű információkra és körülményekre vonatkozó titoktartási kötelezettségüknek, amelyek harmadik személyekkel való megosztásával a nonprofit szervezet kárt szenvedhet vagy sérülhetnek a szervezet vagy annak alapítóinak érdekei, valamint jogköreik gyakorlása során a nonprofit szervezet érdekeivel szemben nem helyezhetik előtérbe a saját, az alapítók némelyikének, vagy harmadik személyeknek az érdekeit.

(6) Az igazgatótanács tagjai, akik jogköreik gyakorlása során kötelezettségmulasztást követtek el, együttesen és egyetemlegesen állnak helyt a társaságnak okozott kárért.

(7) Az igazgatótanács tagját nem terheli helytállási kötelezettség, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy jogköre gyakorlása során szakértelemmel és jóhiszeműen, a nonprofit szervezet érdekeit szem előtt tartva járt el. Az igazgató tanács tagjait nem mentesíti a felelősség alól, hogy a felügyelőbizottság (ellenőr) jóváhagyta az általuk foganatosított intézkedéseket.

(8) A 4–7. bekezdés rendelkezései vonatkoznak a nonprofit szervezet igazgatótanácsa tagjára, ha az kiemelt jelentőségű vagyonnal gazdálkodik, ezen kiemelt vagyonnal való gazdálkodása vonatkozásában.

(1) Az igazgatótanácsnak legkevesebb három tagja van. Az igazgatótanács tagja csak olyan természetes személy lehet, aki jogképes és feddhetetlen. Az igazgatótanács tagja nem lehet a felügyelő tanács tagja (ellenőr) és az igazgató.

(2) E törvény alkalmazásában a természetes személy feddhetetlen, ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték el. A feddhetetlenséget három hónaposnál nem régibb erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. Ha a nonprofit szervezet alapítója köteles a külön jogszabály szerinti^7a) közigazgatási informatikai rendszeradatok használatára, a feddhetetlenség igazolása érdekében az igazgatótanácsi tagságra jelölt személy rendelkezésre bocsátja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat.^7b) A harmadik mondat szerinti adatokat a nonprofit szervezet alapítója, mely/aki alapítója köteles a külön jogszabály szerinti^7a) közigazgatási informatikai rendszeradatok használatára, elektronikus formában haladéktalanul megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.

(1) Az igazgatótanács tagjai soraiból megválasztja az igazgatótanács elnökét, esetleg az igazgatótanács alelnökét.

(2) Az igazgatótanács elnöke összehívja, előkészíti és vezeti az igazgatótanács gyűléseit.

(3) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább kétszer ül össze. Az igazgatótanácsot a felügyelő tanács (ellenőr) vagy az igazgatótanács tagjai egyharmadának indítványára tíz napon belül össze kell hívni.

(4) Az igazgatótanács határozatképességéhez tagjai többségének egyetértése szükséges, ha ez a törvény nem rendelkezik másként.

(5) Az igazgatótanácsban való tagság önkéntes és nem fizetett tisztség. Az igazgatótanács tagjait tisztségük betöltésével kapcsolatos igazolt kiadásaik megtérítése illeti meg, külön jogszabály értelmében.⁸⁾ 

Az igazgatótanácsban való tagság megszűnik

a) a megbízatási idő leteltével,

b) visszalépéssel,

c) visszahívással, ha az igazgatótanács tagja megsérti e törvény rendelkezéseit, vagy ha utólagos magyarázat nélkül nem vesz részt az igazgatótanács legalább három egymás után rendesen összehívott ülésén, vagy megszűnik teljesíteni a 20. §-ban foglalt feltételeket.

d) elhalálozással.

(1) Az igazgató hatósági szerv, aki a nonprofit szervezet tevékenységét irányítja, és nevében eljár. Dönt a nonprofit szervezet mindennemű ügyében, ha ez a törvény, az alapító okirat és a működési szabályzat nem ruházza át ezt a jogot más szervek hatáskörébe.

(2) Az igazgatótanács határozata vagy a működési szabályzat, illetve a létesítő okirat korlátozhatja az igazgató jogosultságát a nonprofit szervezet nevében eljárni, ez a korlátozás nem vonatkozik a harmadik személyekre, ha ezek a személyek nem tudtak, vagy nem tudhattak erről a tényről.

(3) Az igazgatónak joga van részt venni az igazgatótanács tanácskozásain, tanácsadói megbízatással. 

(4) Olyan természetes személyt lehet igazgatónak megválasztani, aki jogképes és feddhetetlen; a feddhetetlenség három hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítvánnyal igazolandó.

(5) A nonprofit szervezet vagyongazdálkodásáért az igazgató felelős.

(6) Az igazgató köteles tevékenységét szakmai gondossággal ellátni, összhangban a nonprofit szervezet és annak összes alapítójának érdekeivel. Kiváltképp a döntés tárgyára vonatkozó, elérhető információkat köteles beszerezni, majd a döntéshozatal során figyelembe venni, köteles eleget tenni a bizalmas jellegű információkra és körülményekre vonatkozó titoktartási kötelezettségének, amelyek harmadik személyekkel való megosztásával a nonprofit szervezet kárt szenvedhet vagy sérülhetnek a szervezet vagy annak alapítóinak érdekei, valamint jogkörei gyakorlása során a nonprofit szervezet érdekeivel szemben nem helyezheti előtérbe a saját, az alapítók némelyikének, vagy harmadik személyeknek az érdekeit.

(7) Az igazgató, aki jogköreik gyakorlása során kötelezettségmulasztást követett el, helytállási kötelezettség terheli a nonprofit szervezetnek okozott kárért.

(8) Az igazgatót nem terheli helytállási kötelezettség, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy jogköre gyakorlása során szakértelemmel és jóhiszeműen, a nonprofit szervezet érdekeit szem előtt tartva járt el. Az igazgató nem terheli helytállási kötelezettség a nonprofit szervezetnek okozott kárért, ha az igazgatótanács határozatát hajtotta végre; ez nem érvényes, ha az igazgatótanács határozata nincs összhangban a jogszabályokkal, az alapító okirattal, a működési szabályzattal, vagy ha csődindítvány beterjesztésére vonatkozó kötelezettségről van szó. Az igazgatót nem mentesíti a felelősség alól, hogy a felügyelőbizottság (ellenőr) jóváhagyta az általa foganatosított intézkedéseket.

(9) Tilos a nonprofit szervezet és az igazgató közötti megállapodás, amely az igazgató felelősségének kizárására vagy korlátozására irányul; az alapító okirat és a működési szabályzat sem zárhatja ki vagy korlátozhatja az igazgató felelősségét.

(10) A nonprofit szervezetnek az igazgatóval szembeni kártérítési igényét a nonprofit szervezet hitelezője saját nevében és saját javára érvényesítheti, ha keresetét a nonprofit szervezet vagyonából nem tudja kielégíteni. Az (6) – (8) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A nonprofit szervezet hitelezőinek az igazgatóval szembeni kártérítési igényei nem szűnnek meg azáltal, hogy a nonprofit szervezet eláll kártérítési igényétől vagy megállapodik a kiegyenlítésről. A nonprofit szervezet vagyonának csődeljárás alá vonása esetén a nonprofit szervezet hitelezőinek az igazgatóval szembeni igényeit a csődgondnok érvényesíti.

(1) Az igazgatót az igazgatótanács választja és hívja vissza.

(2) Az igazgatótanács visszahívja az igazgatót, ha

a) jogerősen elítélték olyan bűncselekmény elkövetéséért, amely igazgatói tisztsége ellátásával függ össze, vagy szándékos bűncselekmény elkövetéséért.

b) a 27. §-ban feltüntetett tevékenységet folytat,

c) ezt maga kéri.

(3) Az igazgatótanács visszahívhatja az igazgatót, ha

a) orvosi vélemény alapján egészségi okokból hat hónapnál tovább nem képes ellátni ezt a tisztséget,

b) e törvény rendelkezéseivel, az alapító okirattal és a működési szabályzattal ellentétesen jár el,

c) ezt a felügyelő tanács (ellenőr) vagy az igazgatótanács tagja indítványozta.

(4) Az igazgató megválasztásához és visszahívásához az igazgatótanács összes tagja legkevesebb kétharmadának egyetértő szavazatára van szükség.

(1) A felügyelő tanács (ellenőr) a nonprofit szervezet ellenőrző szerve, amely felügyeli a nonprofit szervezet tevékenységét.

(2) Felügyelő tanácsot kell létesíteni, ha a nonprofit szervezet vagyonának értéke 165 969 eurónál nagyobb, vagy vagyonának részét képezi a védett törzsvagyon a 31.a § értelmében. Egyéb esetekben felügyelő tanács létesíthető, ha ezt a működési szabályzat előírja.

(3) Ha nem létesült felügyelő tanács, annak hatáskörét az ellenőr gyakorolja.

(4) A felügyelő tanács (ellenőr) tagjai jogosultak betekinteni a nonprofit szervezet tevékenységére vonatkozó mindennemű iratba és feljegyzésbe, és ellenőrzik, helyesen, vezeti-e a számvitelt, külön jogszabállyal összhangban,⁹⁾ s hogy a nonprofit szervezet tevékenységét az általános érvényű jogi normákkal, a létesítő okirattal és a működési szabályzattal összhangban valósítja-e meg.

(5) A felügyelő tanács (ellenőr) elsősorban

a) felülvizsgálja az éves zárszámadást és éves beszámolót, és beterjeszti véleményezését az igazgatótanácsnak,

b) ellenőrzi a számvitel és más dokumentumok vezetését,

c) figyelmezteti az igazgatótanácsot az észlelt hiányosságokra, s javaslatokat terjeszt elő azok elhárítására.

(6) A felügyelő tanács (ellenőr) jogosult

a) az igazgatótanács rendkívüli ülését indítványozni, ha ezt a nonprofit szervezet érdeke követeli meg,

b) indítványt benyújtani az igazgatótanácshoz az igazgató visszahívására,

c) indítványozni az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozását,

d) részt venni tagjai által az igazgatótanács tanácskozásain tanácsadói megbízatással,

e) figyelmeztetni az igazgatótanácsot az észlelt törvénysértésekre, az alapító okirat vagy a működési szabályzat megsértésére.

(1) A felügyelő tanácsnak legkevesebb három tagja van. Ellenőr vagy a felügyelő bizottság tagja csak olyan természetes személy lehet, aki jogképes és feddhetetlen. A felügyelő bizottság tagja nem lehet az igazgatótanács tagja és az igazgató.

(2) A felügyelő tanács tagjait (ellenőrt) az igazgatótanács választja és hívja vissza (19. §).

(3) A felügyelő tanácsban való tagság önkéntes és nem fizetett tisztség. A felügyelő tanács tagjait (ellenőrt) tisztségük betöltésével kapcsolatos igazolt kiadásaik megtérítése illeti meg, külön jogszabály értelmében.⁸⁾

Az igazgatótanács tagjának, az igazgatónak és a felügyelőtanács tagjának (ellenőrnek) nem szabad 

a) saját nevében és saját költségére olyan üzleteket kötnie, amelyek összefüggésben állnak a nonprofit szervezet tevékenységével,

b) más személyek számára a nonprofit szervezet üzleteit közvetíteni.

A nonprofit szervezet szerveinek gyűléseiről jegyzőkönyvek készülnek, amelyeket a nonprofit szervezet a működési szabályzatban meghatározott ideig megőriz, ez az idő nem lehet rövidebb az igazgatótanács egy megbízatási időszakánál.

(1) A nonprofit szervezet saját vagyonával biztosítja tevékenységét és gazdálkodását, és az állam vagyonát vagy a területi önkormányzat vagyonát is használhatja a külön jogszabályokkal összhangban.¹⁰⁾

(2) A nonprofit szervezet vagyonát képezi

a) az alapítók befizetése,

b) saját tevékenységből származó bevétel,

c) vállalkozási tevékenységből származó adózás utáni bevétel,

d) örökség,

e) adományok természetes és jogi személyektől.

(3) A nonprofit szervezetnek támogatást is meg lehet ítélni az állami költségvetésből, az állami alapok költségvetéséből és a község költségvetéséből.

(4) Támogatások az állami költségvetésből és az állami alapok költségvetéséből ugyanazokra a szolgáltatásokra csak egy helyről nyújthatók, rendszerint arról, amely kapcsolatban áll a nonprofit szervezet túlnyomó részben végzett tevékenységével. Az állami költségvetésből és az állami alapok költségvetéséből nyújtott támogatásból nem szabad téríteni a nonprofit szervezet igazgatásához szükséges kiadásokat (költségeket), e célra az alapító a saját költségvetéséből nyújthat hozzájárulást a nonprofit szervezet részére.

(1) A nonprofit szervezet vállalkozást folytathat külön jogszabályok alapján¹¹⁾ azzal a feltétellel, hogy ezzel a tevékenységgel célszerűbben kihasználja vagyonát, és nem veszélyezteti azon szolgáltatások nyújtásának minőségét, terjedelmét és elérhetőségét, amelyek végett létrejött.

(2) A nonprofit szervezet nem vehet részt más személyek vállalkozásában és nem köthet csendestársi szerződéseket.

(3) A nonprofit szervezet tevékenységéből származó bevételek adókötelezettség alá esnek az érvényes adótörvények szerint.

(4) A nonprofit szervezetek eszközeit nem szabad politikai pártok és politikai mozgalmak tevékenységének, sem választott tisztségek jelöltjének finanszírozására fordítani.

(5) A nonprofit szervezet nem kötheti közhasznú szolgáltatásainak nyújtását adományok nyújtásához természetes vagy jogi személyektől.

(1) A nonprofit szervezet vagyonát csak az alapító okiratban vagy a működési szabályzatban meghatározott feltételekkel összhangban lehet használni, és csak a nonprofit szervezet kiadásainak (költségeinek) kiegyenlítésére. A nonprofit szervezet kiadásainak (költségeinek) nagyságát az igazgatótanács határozza meg minden évre a költségvetésben, a nonprofit szervezet tevékenységének biztosítására elengedhetetlenül szükséges mértékben. 

(2) Ha természetes személy nyújtott a nonprofit szervezetnek adományt vagy hozzájárulást konkrét célra, a nonprofit szervezet ezt csak a hozzájárulást nyújtó személy előzetes beleegyezésével fordíthatja más célra.

(3) Jogi eljárások érvényességéhez, amelyek a nonprofit szervezet számára az államtól mint alapítótól vagy alapítótárstól származó ingatlanokra vonatkoznak, és nem védett törzsvagyonról van szó, az alapító vagy alapítótárs előzetes írásos beleegyezésére van szükség, ez esetben az állam beleegyezésére. Ugyanez vonatkozik a nonprofit szervezet utódszervezetére is az ilyen jogi eljárások érvényességét illetően.

(1) Védett törzsvagyon e törvény alkalmazásában az állami vagyon azon része, amelyet az állam mint alapító vagy alapítótárs tesz be a nonprofit szervezetbe külön törvény alapján,¹²⁾ és amely kizárólag a közhasznú szolgáltatások biztosítására szolgál.

(2) A védett törzsvagyon nem zálogosítható el, sem egyéb módon nem lehet felhasználni a nonprofit szervezet vagy harmadik személy kötelezettségeinek ellentételezésére, nem lehet eladni, elajándékozni, sem bérbe adni vagy kölcsönözni.

(3) A védett törzsvagyon nem tárgya a felszámolásnak.

(4) A védett törzsvagyont képező ingatlanokkal szemben az állam javára a szolgalmi jog keletkezik, annak tárgya értékében, amelyet a kataszteri hivatalban jegyeznek be.

(1) A nonprofit szervezet a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A nonprofit szervezet költségvetése tartalmazza az összes előirányzott bevételt és kiadást, s az adott naptári évre állítják össze és hagyják jóvá.

(3) A költségvetési javaslatot jóváhagyásra az igazgató terjeszti az igazgatótanács elé, legkésőbb egy hónappal azon naptári év kezdete előtt, amelyre a költségvetés készült. Az igazgatótanács a nonprofit szervezet költségvetését legkésőbb az adott naptári év március 31-éig hagyja jóvá.

(1) A nonprofit szervezet külön jogszabály⁹⁾ szerint vezeti könyvvitelét. 

(2) A nonprofit szervezet köteles könyvvitelében külön vezetni a közhasznú szolgáltatásokkal kapcsolatos hozamait és költségeit, és külön a vállaklozói tevékenységből eredő hozamait és költségeit.

(3) A nonprofit szervezet köteles jog szerinti könyvvizsgáló által hitelesített^12a) könyvelési zárással és évzáról jelentéssel rendelkezni, ha a

a) ha azon elszámolási időszakban, melyhez a könyvelési zárás kötődik, a közpénzekből és a befizetett adóhányadból származó bevétel^12b) meghaladják a 200 000 eurót, vagy

b) ha azon elszámolási időszakban, melyhez a könyvelési zárás kötődik, az nonprofit szervezet összes bevételei meghaladják az 500 000 eurót, ez nem érinti a könyvelés zárás hitelesítésének külön jogszabály^12c) szerinti kötelességét.

(4) A nonprofit szervezet a 3. bekezdés szerinti, jogszerinti könyvvizsgáló által hitelesített éves zárszámadást a zárszámadások nyilvántartásának⁴⁾ nyilvános részében helyezi el, legkésőbb július 15-ig.

(1) A nonprofit szervezet éves beszámolóját az igazgatótanács vagy az alapító okirat által meghatározott időben dolgozza ki a naptári év eltelte után, legkésőbb június 30-áig.

(2) Az éves beszámoló tartalmazza

a) a naptári évben végzett tevékenység áttekintését, a nonprofit szervezet megalapítása céljához való kötődésének feltüntetésével,

b) az éves zárszámadást és a benne foglalt adatok felértékelését,

c) a jog szerinti könyvvizsgáló nyilatkozatát az éves zárszámadásról, ha azt jog szerinti könyvvizsgáló hitelesítette,

d) a pénzbeli bevételek és kiadások áttekintését,

e) a bevételek (hozamok) áttekintését a források szerinti felosztásban,

f) a nonprofit szervezet vagyona és kötelezettségei helyzetét és mozgását,

g) az év folyamán a nonprofit szervezet szerveiben bekövetkezett változásokat és a szervek új összetételét,

h) az igazgatótanács által meghatározott további adatokat.

(3) A nonprofit szervezet az éves beszámolót a zárszámadások nyilvántartásának⁴⁾ nyilvános részében helyezi el, legkésőbb július 15-ig.

(4) Az éves beszámolót a nonprofit szervezet székhelyén a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(1) Ha a nonprofit szervezet nem helyezi el az évzáró jelentést a könyvelési zárások nyilvántartásának nyilvános részében a 34. § (3) bek. szerint, a nyilvántartó hivatal e kötelesség megszegéséért 1 000 euróig terjedő büntetést ró ki. A büntetés összegének meghatározásakor a nyilvántartó hivatal figyelembe veszi a jogellenes eljárás súlyosságát, tartamát és következményeit, valamint a jelent törvényben vagy alapján meghatározott kötelességek ismételt nem teljesítését és megszegését.

(2) A bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozat jog-erőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.

(3) A bírság kiszabásáról szóló határozatban a nyilvántartó hivatal méltányos időt ad az évzáró jelentés elhelyezésére a könyvelési zárások nyilvántartásának nyilvános részében, ami nem lehet rövidebb 30 napnál.

(4) A bírság kiszabásának eljárására a közigazgatási rendtartás rendelkezései vonatkoznak.

(1) A nyilvántartó hivatal felügyeli, hogy a nonprofit szervezet teljesíti-e megalapítása célját, és azokat a szolgáltatásokat nyújtja-e, amelyek céljából alapították; ebből a célból értékeli az éves beszámolók tartalmát, és hiányosságok észlelése esetén felhívja rájuk a nonprofit szervezet szerveit, a hiányosságok kiküszöbölését rendeli el, valamint a törvény által megszabott kötelességek teljesítését. Ha a jóvátételre nem került sor, a nyilvántartó hivatal indítványozhatja a nonprofit szervezet megszüntetését. 

(2) A nyilvántartó hivatalokat a nonprofit szervezet bejegyzése során és a felügyelet ellátása során a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma irányítja.

(3) Az ellenőrző szervek külön jogszabályok szerinti ellenőrzési jogosultsága fennmarad, ha a nonprofit szervezet külön jogszabályok alapján (3. §) nyújtja szolgáltatásait.

Mindenkinek joga van hozzáférni a nonprofit szervezet vagyonával való gazdálkodásról szóló információkhoz. 

A Szlovák Köztársaság területén kívüli székhelyű jogi személy, amely nonprofit szervezet azon állam jogrendje szerint, melynek területén van a székhelye vagy szervezeti egysége, a Szlovák Köztársaság területén ugyanazon feltételek mellett és ugyanazon terjedelemben működhet, mint a jelen törvény alapján létrejött nonprofit szervezet, ha teljesíti a nyilvántartásba való bejegyzés e törvény által előírt feltételeit. 

(1) A nonprofit szervezet – amely az eddigi előírások alapján jött létre - alapítója vagy az általa erre a célra felhatalmazott személy köteles 2002. június 30-áig indítványozni azon tények bejegyzését, amelyeket e törvény alapján a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Ha az 1. § alapján nem kerül sor az indítvány benyújtására, vagy a nyilvántartás vezetésére illetékes szerv a beadványt elutasítja, a minisztérium indítványt nyújt be a bírósághoz a nonprofit szervezet megszüntetésére.

A 2018. október 1-je előtt létrejött nonprofit szervezet köteles 2019. december 31-ig a tényleges tulajdonos 11. § 3. bek. szerinti adatainak bejegyzése iránti indítványt benyújtani a 2018. november 1-től hatályos változat szerint.

(1) A 34. § (3) bek. szerinti rendelkezés a 2018. május 1-jétől hatályos formában először a 2018. december 31-ével elkészített könyvelési zárás és évzáró jelentés hitelesítésekor kerül alkalmazásra.

(2) A 34. § (4) bek. szerinti rendelkezés a 2018. május 1-jétől hatályos formában először a 2018. december 31-ével elkészített könyvelési zárás és évzáró jelentés elhelyezésekor kerül alkalmazásra.

A nyilvántartó üzembe helyezéséig^12d) a jelen törvény szerinti adatokat a 2018. december 31-ig hatályos törvény értelmében vezetett, a közhasznú szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetek nyilvántartójába jegyzik be.

E törvény rendelkezései szerint kell eljárni, ha külön jogszabály¹³⁾ nem rendelkezik másként.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió mellékletben feltüntetett kötelező erejű jogi aktusai.

Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

1) A Tgy. 100/1988. számú, a szociális biztosításról szóló többször módosított törvénye 73.a §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 135/1992. számú, a jogi és természetes személyek által nyújtott szociális szolgáltatásokról szóló törvénye 1. §-a.

2) Például a 448/2008. számú, a szociális szolgáltatásokról szóló törvény és további módosítások a Tgy. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvénye (iparostörvény) szerint, a Tt. 355/2007. számú, a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló többször módosított törvénye, a Tt. 578/2004. számú, az egészségügyi gondoskodás nyújtóiról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről szóló többször módosított törvény.

2a) A Tt. 346/2018. sz., a civil nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások

3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 303/1995. számú, a költségvetési előírásokról szóló törvénye és további törvénymódosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 386/1996 számú törvénye szerint.

3a) A Tt. 346/2018. sz. törvénye 3. § 4. bek.

3b) A Tt. 346/2018. sz. törvény 3. §-a.

3c) A Tt. 272/2015. sz., a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásba vételéről szóló törvénye és más törvénymódosítások a Tt. 52/2018. sz. törvénye megfogalmazásában, 9. § 3. bek.

4) A Tt. 547/2011. sz. törvényével módosított Tt. 431/2002. sz., a számvitelről szóló törvényének 23. §-a

5) A Tgy. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás).

7) A Tgy. 1/1992. számú, a bérezésről, javadalmazásról, a munkahelyi készültségről és az átlagkeresetről szóló többször módosított törvénye.

7a) A Tt. 177/2018. sz., az adminisztratív terhek egyes közigazgatási elektronikus informatikai rendszerek felhasználásával történő csökkentését szolgáló intézkedésekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye (bürokráciaellenes törvény) 1. §-ának 1. bekezdése a Tt. 221/2019. sz. törvénye megfogalmazásában

7b) A Tt. 330/2007. sz., a büntetésnyilvántartásról és egyéb törvénymódosításokról szóló törvénye 10. §-ának 4. bek. szerint a Tt. 91/2016. sz. törvénye megfogalmazásában

8) A Tgy. 119/1992. számú, az útiköltség-térítésekről szóló többször módosított törvény.

9) A Tgy. 563/1991. számú, a könyvvitelről szóló törvénye és további módosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 272/1996. számú törvénye szerint 

10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. számú, az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye 13. §-a (1) bekezdése és további módosítások a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 374/1996. számú, a községek vagyonáról szóló törvénye szerint.

11) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Tgy. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvénye (iparostörvény).

12) A Tt. 13/2002. számú, az egyes költségvetési szervezeteknek és támogatott szervezetnek általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetté való átalakulása feltételeiről szóló törvény (transzformációs törvény), amellyel módosul a Tgy. 92/1991. számú, az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvénye.

12a) A Tt. 423/2015. sz., a jog szerinti könyvvizsgálatról, valamint a Tt. 431/2002. sz., számvitelről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 91/2016. sz. törvénye szerint.

12b) A Tt. 431/2002. sz. törvénye 2. § 4. bek. f) pontja.

12c) A Tt. 431/2002. sz. törvénye 19. § 4. bek. a későbbi jogszabályok szerint.

12d) A Tt. 346/2018. sz. törvényének 7. §-a

13) A Tt. 578/2004. számú törvénye 100.b és 100.c §-ai és további módosítások a Tt. 8/2010. számú törvénye szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5.)