A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény szabályozza a jogviszonyokat

a) anyagi szükséghelyzetben élők segélyezése esetén,

b) rendkívüli segély nyújtása esetén és

c) egyszeri segély nyújtása esetén.

(2) A jelen törvény rendelkezései a Szlovák Köztársaság azon állampolgárára vonatkoznak, akinek állandó tartózkodási helye (lakhelye)¹⁾ van a Szlovák Köztársaság területén, valamint azon külföldi személyre, aki a külön jogszabályi előírásokkal²⁾ összhangban vagy a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés alapján tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén.

(1) Az anyagi szükséghelyzet az az állapot, amikor a háztartás tagjainak jelen törvény szerinti jövedelme nem éri el a külön jogszabályban³⁾ meghatározott létminimum összegét, és a háztartás tagjai nem tudják vagy nem képesek munkával, tulajdonosi jogaik gyakorlásával vagy más tulajdonjogi viszonyuk és törvényes igényük érvényesítésével jövedelmüket biztosítani vagy jövedelmüket növelni.

(2) Alapvető létszükségletnek a jelen törvény céljaira a napi egyszeri meleg étel, a feltétlenül szükséges ruházat és a szálláshely számít.

(3) Segélyezett a jelen törvény céljaira az a természetes személy, akinek anyagi szükséghelyzetre való tekintettel segélyt vagy rendkívüli járadékot folyósítanak.

(1) A jelen törvény céljaira a háztartást az együtt elbírált természetes személyek (a továbbiakban csak „a háztartás tagjai”) alkotják, akik lehetnek:

a) egyedülálló,

b) férj és feleség,

c) férj, feleség és ellátatlan gyermekek,⁴⁾ akik velük közös háztartásban élnek,

d) szülők és velük közös háztartásban élő ellátatlan gyermekek,

e) szülők és 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akiknek nincs jövedelmük vagy jövedelmük kevesebb, mint a havi minimálbér⁵⁾ összege és a szülőkkel közös háztartásban élnek,

f) szülők és a velük közös háztartásban élő, 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akik nappali tagozaton folytatnak tanulmányokat és jövendő hivatásukra készülnek,

g) természetes személyek a b)-f) pont szerint, ha nekik segélyt nyújtanak válságos élethelyzetben, valamint lakhatást biztosítanak külön jogszabályok⁶⁾ szerint,

h) nagykorú természetes személyek a b)-f) pont szerint, ha nekik reszocializációs központban gondoskodást nyújtanak bentlakásos formában.⁷⁾

(2) Ha az (1.) bek. c) és d) pontja szerint érintett gyermeket a bíróság mindkét szülő általi váltakozó személyes gondoskodásban⁸⁾ helyezte el, és a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján 

a) egy naptári hónapon belül mindkét szülő váltakozó gondoskodása esetén

1. az egyik szülőnél kevesebb mint 12 naptári napot tölt, ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban több napot tölt,

2. mindegyik szülőnél legalább 12 naptári napot tölt el az adott naptári hónapban, ezt a gyermeket az egyik naptári hónapban a szociális segély folyósítása szempontjából az anya háztartása tagjaként bírálják el, a következő naptári hónapban pedig az apa háztartása tagjaként bírálják el a szociális segély folyósítása szempontjából; az (1.) bek. c) és d) pontja szerinti, közös háztartásban való együttélés feltétele ez esetben mindkét szülőnél teljesítettnek tekintendő,

b) egy szülő gondoskodása alatt eltöltött egy naptári hónapban vagy több, egymást követő naptári hónapban ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban vagy naptári hónapokban az elhelyezése esedékes.

(3) Azon naptári napot, amelynek során a gyermek a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján a nap egy részét az egyik szülő, másik részét a másik szülő gondoskodásában tölti el, a (2.) bek. a) pontja szerinti célokra annál a szülőnél veszik figyelembe, akinek e napon több mint 12 órán át van a gondozásában a gyermek.

(4) A (2.) és (3.) bekezdésben taglalt gyermek egy naptári hónapban mindig csak az egyik szülővel kerül közös elbírálás alá.

(5) Nem tekintendő a háztartás tagjának a jelen törvény céljai szempontjából

a) a bírósági döntéssel nevelőszülői gondozásban vagy intézeti gondozásban elhelyezett eltartott gyermek,

b) az (1.) bek. szerinti természetes személy, ha vizsgálati fogságban van, vagy börtönbüntetését tölti, vagy

c) az (1.) bek. e) és f) pontjában taglalt gyermek, aki jogosulttá vált munkanélküli-segély folyósítására, még akkor is, ha a munkanélküli-segélyt számára az anyagi ráutaltság megállapítása esetén már nem folyósítják, vagy akinek rokkantsági nyugdíjat folyósítanak külön jogszabályi rendelkezés⁹⁾ értelmében,

d) a nappali tagozaton doktori tanulmányokat folytató diák, amennyiben a diák az (1.) bek. e) vagy f) pontja szerinti gyermek.

(6) A munka-, szociális és családügyi hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) méltányossági szempontok alapján jogosult a háztartásból kizárni a háztartás azon tagját, akiről a szociális segély igénylője bizonyítja, hogy nem tartozik a háztartási közösséghez és nem vesz részt a közös szükségletek fedezetének viselésében. Nem tekinthető az első mondat szerinti tényállás bizonyításának csupán a segély kérelmezőjének írásbeli nyilatkozata, és nagykorú eltartott gyermek esetén csak a bírósági döntéssel megítélt tartásdíjról szóló határozat.

(7) Ha a természetes személy egyszerre két vagy több háztartás tagjának is tekinthető, a hivatal határozza meg, hogy a természetes személy melyik háztartásnak a tagja.

(1) Az anyagi szükséghelyzet elbírálásakor és szociális segély folyósításakor a jelen törvény céljaira a háztartás tagjainak jövedelmeit számolják össze.

(2) Jövedelemnek számít a jelen törvény céljaira a külön jogszabály szerinti jövedelem¹⁰⁾ és a nappali tagozat tanulmányi szakán doktori tanulmányokat folytató diák ösztöndíja.¹¹⁾

(3) Nem számít jövedelemnek a jelen törvény céljaira

a) a függő munkaviszonyból¹²⁾ vagy a hasonló külföldi jövedelemből származó bevétel 25%-a,

b) az öregségi nyugdíj vagy korengedményes nyugdíj összegének 25%-a; azon nyugdíjas esetében, aki legalább 25 éven át nyugdíj-biztosítotti viszonyban volt, ez az összeg a folyósított öregségi vagy korengedményes nyugdíj összegének 1%-ával növekszik minden, a 25 éven túl megszerzett további nyugdíj-biztosítotti év után,

c) a gyermekgondozási díj, a rokkantsági nyugdíj, a rokkantság címén megítélt szociális járadék, az árvasági járadék 25%-a, az özvegyi nyugdíj 25%-a, ha az özvegy vagy özvegyasszony már betöltötte a nyugdíjkorhatárt,

d) a családi pótlék és a családi pótlékhoz folyósított kiegészítő juttatás, vagy az ennek megfelelő juttatás az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térről szóló Egyezményhez csatlakozott államban, vagy a Svájci Konföderációban, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott¹³⁾ családi pótlék összegének nagyságában,

e) a gyermekgondozási segély összege,

f) a község által külön jogszabály alapján¹⁴⁾ folyósított feltétlenül szükséges azonnali segély összege,

g) a humanitárius segélyezés keretében nyújtott támogatás vagy más államigazgatási szerv által nyújtott támogatás, mely rendkívüli válsághelyzet kezelését szolgálja,

h) a középiskolás diák vagy felsőoktatási hallgató jövedelme, amennyiben nappali tagozaton tanul, ha a 12 hónap alatt megszerzett jövedelme nem haladja meg a nagykorú természetes személy létminimumának 1,2-szeresét,¹⁵⁾

i) a külön jogszabályok¹⁶⁾ szerint folyósított juttatások,

j) a foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkáért¹⁷⁾ folyósított támogatás 25%-a,

k) alapítványok, polgári társulások, nonprofit szervezetek és nonprofit pénzügyi alapok által nyújtott pénzügyi támogatás vagy hozzájárulás a folyó évben együttesen legfeljebb a nagykorú természetes személy létminimumának¹⁵⁾ 12-szereséig, valamint az anyagi szükséghelyzet enyhítését és a segélyezés erősítését szolgáló folyó évi dologi juttatások,

l) az alkalmazotti prémiumok és bónuszok,

m) a statisztikai adatszolgáltatás keretében a családi jövedelemviszonyokról szóló adatokért nyújtott térítés, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának felméréseihez,

n) a tanuló termelőmunkájáért nyújtott jutalom és a tanuló anyagi bebiztosítása,¹⁸⁾

o) a választási bizottsági tagságért vagy jegyzőségért folyósított jutalom,

p) a jövedelemadó túlfizetéséből vagy a jövedelemadó-előleg túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,

q) a kötelező egészségbiztosítás túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,

r) a külön jogszabály¹⁹⁾ szerinti nyugdíjemelés összege január 1-jétől addig a napig, amely a januári nyugdíjjáradék kifizetésének napját megelőzi,

s) az önkéntes anyagi bebiztosítása külön jogszabály szerint,²⁰⁾

t) a gyermekek szociális jogvédelmének és szociális gondnokságának pénzügyi eszközei,²¹⁾

u) a tartásdíj köteles személy általi kifizetése a póttartásdíj összegének mértékében,²²⁾ melyet a háztartás tagja köteles visszafizetni.

(4) A jövedelmet a legközelebbi egész eurócentre kerekítik le.

(1) A jelen törvény céljaira vagyonnak számít minden tárgy, és amennyiben a jellegük lehetővé teszi, a vagyoni jogok és egyéb vagyoni értékek.

(2) Nem tekinthető az (1.) bek. szerinti vagyonnak

a) a gépjármű, melynek tulajdonosa vagy használója a háztartás tagja és a háztartás súlyos egészségkárosultság²³⁾ miatt ráutalt tagjának egyéni szállítására szolgál,

b) a háztartás egy gépjárműve, melynek értéke a szakértő által készített szakvélemény²⁴⁾ szerint, vagy a gépkocsi megvásárlásakor olyan személy által kidolgozott szakvélemény szerint, akinek tevékenységi tárgya új gépkocsik gyártása, árusítása vagy forgalmazása, nem több az egy nagykorú természetes személynek megszabott létminimum¹⁵⁾ 35-szörösénél, vagy amely 10 évnél régebbi.

Jogigény a jelen törvény céljaira

a) a tartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,²⁵⁾

b) a póttartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,²²⁾

c) szociális biztosítási járadékok, nyugdíj az öregségi nyugdíjtakarékosságból, nyugdíj a kiegészítő nyugdíjtakarékosságból, szociális biztosítási járadékok, gyermekgondozási segély, ismétlődő családpótló gondoskodási járadékok,

d) jogigény a munkajogi viszonyokból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadóan.

(1) Az anyagi szükséghelyzetet a háztartás tagjai jövedelmének, vagyonának és jogigény-érvényesítési lehetőségeinek elbírálásával állapítják meg.

(2) A saját munkával történő jövedelemszerzés vagy nagyobb jövedelemszerzés lehetőségét nem vizsgálják, ha olyan természetes személyről van szó, aki

a) betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,

b) rokkant, mert kereső tevékenységvégzési képessége több mint 70%-kal csökkent,

c) ellátatlan gyermek,

d) egyedülálló szülő, aki személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik gyermekéről a gyermek 31 hetes koráig,

e) személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik ápolásra szoruló, súlyosan egészségkárosult természetes személyről,²⁶⁾

f) reszocializációs programban vesz részt bentlakásos formában reszocializációs központban, melynek keretében nem tud jövedelmet biztosítani magának saját munkájával,

g) nappali tagozatos formában képzettségét növeli és nem ellátatlan gyermek,

h) kedvezőtlen egészségi állapotú, melynek a jelen törvény céljaira betegség, baleset vagy vesztegzár-intézkedés számít, melyből kifolyólag a természetes személyt a kezelőorvosa ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánítja több mint 30 egymást követő napra.

(3) A jövedelemszerzés lehetőségét vagy jövedelemnövelés lehetőségét vagyon eladása vagy bérbeadása útján nem vizsgálják, ha

a) az ingatlant a háztartás arányos állandó lakhelyként használja; az állandó lakhely arányosságát figyelmen kívül hagyják, ha a háztartás minden tagja betöltötte a nyugdíjkorhatárt,

b) a mezőgazdasági földterületet vagy erdőterületet a háztartás saját szükségleteire használja,

c) az ingóság nem árverezhető el²⁷⁾ vagy amelynek beszerzésére egyszeri segélyt folyósítottak, a humanitárius segélyre folyósított támogatást vagy a súlyos egészségkárosultság szociális következményeinek kompenzálására nyújtott segélyt,

d) a vagyon háború, hadiállapot, rendkívüli állapot vagy vészhelyzet²⁸⁾ vagy rendkívüli helyzet²⁹⁾ idején a tulajdonos által nem használható.

(4) A jövedelemszerzés vagy jövedelemnövelés 6. § c) pontja szerinti igény érvényesítése általi biztosításának lehetőségét nem vizsgálják, ha a háztartás olyan tagjáról van szó, akit nem lehet felvenni a munkahely-keresők nyilvántartásába külön jogszabályok³⁰⁾ által taglalt okokból.

(5) A jövedelmet abban a naptári hónapban vizsgálják, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segély iránti kérelem benyújtásra került, valamint folyamatosan abban az időszakban, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segélyre a jogigény fennáll, a segély folyósításának végéig. 

(1) A természetes személy és a háztartás tagjai nincsenek anyagi szükséghelyzetben, még ha a háztartás tagjainak jövedelme nem is éri el a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegét,³⁾ ha vagyonukkal vagy törvényből fakadó igényeik érvényesítésével biztosíthatják alapvető létfeltételeiket és megoldhatják szükséghelyzetüket.

(2) A természetes személy nincs anyagi szükséghelyzetben, ha

a) fogva tartják, szabadságvesztés-büntetését tölti vagy külön jogszabály szerint meghozott határozattal³¹⁾ intézményi fogságban tartják,

b) közösség, szerzetesrend, vallási vagy egyházi társaság által létrehozott közösség vagy ehhez hasonló csoport tagja,³²⁾ amennyiben saját belső előírásaik szerint az alapvető létfeltételei biztosítva vannak.

(1) Segélyre anyagi szükségben annak a természetes személynek keletkezik jogosultsága, aki teljesíti a 10-14. §-ban meghatározott feltételeket, és a 10. § 2. és 3. bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében meghatározott összegek együttes összege nagyobb, mint a 4. § szerinti jövedelmek együttes összege. Az anyagi szükséghelyzetben járó segély folyósítására legkorábban abban a naptári hónapban keletkezik jogigény, amelyben ez a jogigény érvényesítésre került.

(2) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre nem keletkezik jogigény, ha a háztartás minden tagja külföldön tartózkodik 30 egymást követő naptári napnál hosszabb ideig.

(3) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segély

a) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott juttatás (a továbbiakban csak „szociális segély”),

b) védő támogatás,

c) foglalkoztatásösztönző támogatás.

d) gyermekvédelmi támogatás,

e) lakásfenntartási támogatás.

(1) A szociális segély az alapvető létfeltételek biztosítását szolgálja.

(2) A szociális segély

a) 61,60 euró havonta egyedülálló személy esetében,

b) 117,20 euró havonta egy felnőtt és egy gyermek, vagy legfeljebb négy gyermek esetében,

c) 107,40 euró havonta gyermektelen pár esetében,

d) 160,40 euró havonta gyermekes pár esetében, legfeljebb négy gyermek esetében,

e) 171,20 euró havonta egy felnőtt és több mint négy gyermek esetében,

f) 216,10 euró havonta több mint négy gyermekes pár esetében.

(3) Ha az 5. és 6. bekezdés másként nem rendelkezik, a 2. bekezdés szerinti szociális segély összege 61,60 euróval csökken a háztartás minden egyes nagykorú tagja esetében, aki nem áll olyan jogviszonyban, mely függő munkaviszonyból eredő jövedelemszerzési jogigényt alapoz meg,¹²⁾ havi legkevesebb 32 óra terjedelemben, és írásbeli szerződés alapján nem vesz részt a hivatal és a község, költségvetési szervezet vagy község által létrehozott támogatott szervezet, vagy a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy, mely más személyek részére, a megrendelésük alapján önkéntes munkát szervez vagy közvetít annak érdekében vagy általános közérdekből (a továbbiakban csak „önkéntes tevékenység szervezője”) havi 32 óra terjedelemben tevékenységek, 

a) kisebb szolgáltatások végzésében a község, a község által alapított költségvetési szervezet vagy község által alapított támogatott szervezet részére,

b) önkéntes tevékenységben,³³⁾ vagy

c) rendkívüli helyzetet²⁹⁾ megelőző munkákban, munkavégzésben rendkívüli helyzet esetén és a rendkívüli helyzet következményeinek elhárításában.

(4) A 3. bekezdés szerint írásos szerződés tartalmazza

a) a szerződő felek azonosító adatait,

b) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének helyét és fajtáját,

c) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdetét és időtartamát, a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdő és záró óráját napi meghatározott időtartamokban,

d) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák szervezőjének kötelezettségét a szerződéses feltételek biztosítására a szerződés teljes időtartama alatt,

e) az egyéb szerződéses feltételeket.

(5) Ha a háztartás tagja olyan jogviszonyban áll, amely függő munkaviszonyból származó jövedelemszerzést alapoz meg¹²⁾ kevesebb mint havi 32 órás terjedelemben, a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének idejét mint a havi 32 óra és a szerződéses terjedelemben végzett óraszám közti különbséget határozzák meg.

(6) Ha a háztartás tagja nem vehet részt kisebb községi szolgáltatások, önkéntes munka vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzésében azon okból, hogy kezelőorvosa ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánította naptári hónapon 15 egymást követő naptári napnál hosszabb időre, a 3. bekezdés szerinti munkavégzési kötelezettsége az ideiglenes munkaképtelenség minden napjára 1 órával csökken.

(7) A segély 3. bekezdés szerinti csökkentésének indokait első alkalommal abban a naptári hónapban vizsgálják, mely az anyagi szükséghelyzetben élők segélyére való jogosultság megállapítását követően eltelt két naptári hónapot követi.

(8) A 3. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a háztartás azon tagjára,

a) aki a 7. § 2. bek. a)-c), valamint e)-h) pontjában szerepel,

b) akinek foglalkoztatásösztönző támogatásra keletkezett jogigénye, abszolvensi gyakorlatból,³⁴⁾ vagy foglalkoztatásösztönző támogatás jár önkéntes szolgálatból¹⁷⁾ kifolyólag, 

c) aki szülő, amelyik személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a három éven aluli gyermekről,

d) aki egyedülálló szülő, amelyik személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a hat éven aluli gyermekről,

e) aki kisebb községi szolgáltatásokat, önkéntes munkát vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végez szerződés alapján, melytől a hivatal a 11. bekezdés áll el, vagy

f) akinek nem ajánlották fel kisebb községi szolgáltatások, önkéntes munka vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzését.

(9) A hivatal a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, vagy az önkéntes munka szervezőjével írásbeli szerződés alapján biztosíthatja, koordinálhatja és ellenőrizheti a személyek részvételét a 3. bekezdés szerinti tevékenységekben.

(10) A 9. bekezdés szerinti írásbeli szerződés tartalmazza a 4. bekezdés szerinti követelményeket, valamint a hivatal kötelezettségvállalását a személyek részvételének bebiztosítására a kisebb községi szolgáltatások, az önkéntes munkák vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek végzésében.

(11) Ha a község, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes munka szervezője megsérti a 3. bekezdés vagy a 9. bekezdés értelmében megkötött szerződést, a hivatal eláll a szerződés teljesítésétől; új szerződést a hivatal legkorábban az előző szerződés felmondását követően három hónap elteltével köthet.

(1) Védő támogatást a háztartás azon tagjának nyújtanak, akinek nem áll módjában saját munkájával jövedelmet szerezni vagy jövedelmét növelni.

(2) A védő támogatás a háztartás mindenegyes tagja esetében

a) 63,07 euró havonta, ha a háztartás 7.§ 2. bek. a), b), d)-f) pontja szerinti tagjáról van szó,

b) 34,69 euró havonta, ha a háztartás 7. § 2. bek. h) pontja szerinti tagjáról van szó,

c) 13,50 euró havonta, ha a háztartás olyan tagjáról van szó, aki

1. terhes nő a terhesség negyedik hónapjának kezdetétől, amennyiben rendszeresen, havonta egyszer preventív orvosi ellenőrzésen vesz részt nőgyógyászatra és szülészetre szakosodott szakorvosnál; preventív orvosi ellenőrzésnek kell tekinteni az adott hónapban egészségügyi ellátás nyújtását is intézményi egészségügyi ellátás keretében,

2. gyermek szülője és személyesen, egész napon át és rendesen egy éven aluli gyermekről gondoskodik.

(3) Védő támogatás jár a 2. bek. c) pontja értelmében a háztartás azon tagjának, akinek a 2. bekezdés a) vagy b) pontja szerint is jár védő támogatás.

(4) Ha a 7. § 2. bek. h) pontja szerinti kedvezőtlen egészségi állapot megszakítás nélkül tovább tart egymást követő három naptári hónapnál, a védő támogatás jogigénye annak a naptári hónapnak az utolsó napján jár le, ameddig a kedvezőtlen egészségi állapot tartott. Ha a 3 hónap letelte előtt a felülvizsgáló orvos igazolja, hogy a kedvezőtlen egészségi állapot a 3 naptári hónap lejárta után is folyamatosan fenn fog állni, a védő támogatás legfeljebb a kedvezőtlen egészségi állapot fennállásának 12 naptári hónapjára jár. Ezen határidő lejártával a védő támogatás jogigénye megszűnik. A védő támogatás jogigénye akkor is megszűnik, ha a kedvezőtlen egészségi állapot 2 naptári év alatt összesen 12 naptári hónapon át tart.

(1) A foglalkoztatásösztönző támogatás célja tudás, szakmai készség, gyakorlati tapasztalat, munkavégzési szokások megszerzése, megtartása, elmélyítése vagy gyarapítása a munkaerő-piacon való jobb érvényesülés érdekében.

(2) A foglalkoztatásösztönző támogatás havi 63,07 euró.

(3) Foglalkoztatásösztönző támogatás jár a háztartás minden tagjának,

a) akinek függő munkaviszonyból származó jövedelme van legalább a havi minimálbér összegében,

b) aki a munkakeresők nyilvántartásában szerepel és

1. levelező tagozaton középiskolai tanulmányokat folytat³⁵⁾ képzettsége javítása érdekében, vagy levelező tagozatos formában megszervezett felsőoktatási tanulmányokat³⁶⁾ folytat és nem szerzett mesterfokú felsőoktatási végzettséget,

2. munkaerő-piaci felkészítő képzésben vesz részt,³⁷⁾ valamint külön jogszabályok szerinti projektekben,³⁸⁾

3. nagykorú és foglalkoztatásösztönző tevékenységet végez kisebb községi szolgáltatások formájában, vagy kisebb szolgáltatások formájában a kerületi önkormányzatok részére,³⁹⁾

4. nagykorú és kisebb községi szolgáltatásokat végez legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és a község, vagy a község által fenntartott költségvetési vagy támogatott szervezet közötti írásbeli szerződés alapján,

5. nagykorú és önkéntes munkát végez³³⁾ legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és az önkéntes munkát szervező szervezet írásbeli szerződése alapján, vagy

c) akinek gyermekgondozási segélyt folyósítanak, amennyiben középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanul; ez nem vonatkozik azokra, akik felsőfokú mesterképzésen szereztek végzettséget.

(4) A községeknek nyújtott kisebb községi szolgáltatások vagy a kerületi önkormányzatoknak kisebb szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának 3. pontja szerint, a kisebb községi szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának negyedik pontja szerint és az önkéntes munka a 3. bekezdés b) pontjának ötödik pontja szerint legfeljebb 18 egymást követő naptári hónapon át végezhető. A kisebb községi szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának negyedik pontja szerint és az önkéntes munka a 3. bekezdés b) pontjának ötödik pontja szerint ismételten legalább 6 egymást követő naptári hónap elteltével végezhető, s ez az idő attól a naptári hónaptól fogva kezd telni, amelyben a megelőzően, foglalkoztatásösztönző támogatásért végzett kisebb községi szolgáltatások és önkéntes munka végzése befejeződött.

(5) A 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerint megkötött írásbeli szerződés a 10. § 4. bekezdése szerinti követelményeket tartalmazza.

(6) Ha a 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerinti szerződést megsérti a község, a község által létrehozott költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes tevékenység szervezője, a hivatal eláll a szerződéstől; új szerződést a hivatal leghamarabb három hónappal azt követően köthet, amikor az előző szerződést felmondta.

(7) A hivatal jogosult ellenőrizni a személyek részvételét a kisebb községi szolgáltatásokban vagy az önkéntes munkákon közvetlenül azok végzésének a helyszínén.

(8) Foglalkoztatásösztönző támogatás nem jár a háztartás azon tagjának, aki

a) az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és neki támogatást nyújtanak abszolvensi gyakorlatból,³⁴⁾ vagy foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkából,¹⁷⁾ kifolyólag,

b) teljesíti a védő támogatás folyósításának a feltételeit a 11. § 2. bek. a) vagy b) pontja értelmében.

(9) Foglalkoztatásösztönző támogatásra a háztartás tagjának a foglalkoztatás ösztönző támogatásnak a munkahivatallal való együttműködés megszegése miatti megvonását és az álláskeresők nyilvántartásából való törlését követően csak a foglalkoztatásösztönző támogatás megvonása napjától számított 12 hónap elteltével keletkezhet jogigénye, ugyanígy, ha azon okból, hogy a hivatal a 28. § 2. bek. a) pontja értelmében megállapította, hogy a háztartás tagja nem végzi azokat a tevékenységeket, amelyek jogalapot teremtenek a foglalkoztatásösztönző támogatás folyósítására. 

(1) Az eltartott gyermek utáni támogatás célja a háztartásban élő, tankötelezettségének rendesen eleget tevő gyermek nevelésének, képzésének és sokoldalú fejlesztésének támogatása.

(2) A támogatás összege havi 17,20 euró minden, az 1. bekezdés szerinti eltartott gyermek után.

(3) Nem jár eltartott gyermek utáni támogatás, ha

a) a gyermek törvényes képviselője nem törődik azzal, hogy a gyermek rendesen teljesítse tankötelezettségét, és ezen okból a családi pótlék kezelésére különleges átvevőt⁴⁰⁾ jelöltek ki,

b) a gyermek vagy szülője esetében nevelési intézkedést⁴¹⁾ rendeltek el, de ez a nevelési intézkedés nem teljesíti azt a célt, amely végett elrendelték.

(4) Az eltartott gyermek utáni támogatást a tanév kezdetétől nyújtják az iskolai tanítási időszak és az iskolai szünet idejére; az eltartott gyermek utáni támogatást a tankötelezettség különleges teljesítési formája esetén is folyósítják, ha ezek a különleges tankötelezettség-teljesítési módok⁴²⁾ a Szlovák Köztársaság területén valósulnak meg a tankötelezettség végrehajtásaként.

(1) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások részleges fedezésére folyósítják.

(2) A lakhatási támogatás összege

a) 55,80 euró havonta, ha egytagú háztartásról van szó,

b) 89,20 euró havonta, ha több tagú háztartásról van szó, vagy ha a lakást egyszerre több bérlő bérli.

(3) Lakhatási támogatás akkor jár, ha a háztartás valamelyik tagja

a) a lakás tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy családi ház tulajdonosa, melyet a háztartás lakás céljaira használ,

b) olyan lakás bérlője, olyan családi ház bérlője vagy tartós lakáscélú intézményben⁴³⁾ olyan lakóhelyiség bérlője, amelyet a háztartás lakásként használ.

(4) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás lakóhelye

a) életvitelt segítő lakólétesítményben, szociális otthonban vagy speciális intézetben van, amennyiben ott a nagykorú személynek szociális szolgáltatást nyújtanak egész éves bentlakásos formában, menhelyen, átmeneti otthonban, szükséglakásban vagy krízisközpontban van, vagy

b) lakásban vagy családi házban van életfogytig tartó haszonélvezeti jog alapján; a lakásfenntartással kapcsolatos költségek térítésének igazolása nem követelmény.

(5) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás vagy a háztartás tagja

a) a 3. bekezdés a) pontja szerinti lakásban a lakásfenntartással kapcsolatos költségek és az ingatlanadó térítője, illetve azon esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,

b) a 3. bekezdés a) pontja szerinti családi ház után ingatlanadót és kommunális hulladékdíjat fizet,

c) a 3. bekezdés b) pontja szerinti lakásban, családi házban vagy tartós lakáscélra szolgáló helyiségben bérleti díjat és lakásfenntartási költségeket fizet, amennyiben ez a bérleti szerződés részét képezi, vagy abban az esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,

d) térítést fizet szociális szolgáltatás nyújtásáért szociális szolgáltató intézményben, vagy térítést fizet a gondoskodásért szociális gyermekintézményben vagy -ellátóban.

(6) A lakhatási támogatás folyósításának feltételei felülvizsgálatra kerülnek

a) egymást követő 6 naptári hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság teljesítésének legutóbbi igazolását követően,

b) egymást követő 12 hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság legutóbbi igazolását követően, ha az 5. bekezdés b) pontja szerinti költségeket éves rendszerességgel térítik.

(7) Lakhatási támogatás egy lakásra, családi házra vagy tartós lakhelyként szolgáló létesítmény lakóhelyiségére csak egyszer folyósítható, függetlenül attól, hány háztartás használja a lakást.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegét úgy határozzák meg, mint a 10. § 2. és 3., bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében feltüntetett összegek összessége és a 4. § szerinti jövedelmek összessége közti különbséget.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított, az 1. bekezdés szerint kiszámított segély összegét egész tíz eurócentekre kerekítik fel.

(3) A 10-14. § szerinti segély összegét és támogatások összegét a Szlovák Köztársaság kormánya rendelettel módosíthatja.

(1) Egyedi támogatást havi 63,07 euró összegben legfeljebb hat egymást követő naptári hónapon keresztül az a természetes személy kaphat,

a) aki munkaviszonyt vagy munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyt létesített legkevesebb a havi minimálbér, legtöbb a havi minimálbér háromszorosát kitevő összegű jövedelemmel,

b) aki a munkaviszony vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszony létrejötte előtt hosszú távon munkanélküli személy volt,⁴⁴⁾

c) aki olyan háztartás tagja, amelyben megszűnik az anyagi szükséghelyzetben járó segély folyósítása.

(2) Egyedi támogatás folyósítására a természetes személynek csak az azon naptól számított 12 hónap elteltével keletkezik jogigénye, amelyen határozattal megvonták tőle az egyedi segélyt azon okból, hogy a támogatott nem teljesítette a 28. § 2. bek. a) pontja szerinti kötelességét és a hivatal megállapította, hogy a támogatott nem teljesíti az 1. bek. a) pontja szerinti feltételt.

(1) Az egyszeri segély a rendkívüli kiadások részleges fedezésére szolgál a háztartás azon tagjai esetében, akiknek anyagi szükséghelyzetben segélyt folyósítanak. Az egyszeri segély elsősorban a nélkülözhetetlen ruházat, fehérnemű, lábbeli, a nélkülözhetetlen háztartási felszerelés, mégpedig fekvőhely, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőtest, tüzelő, mosógép, takarók, ágynemű, szokásos konyhai edények, rendkívüli gyógykezelési kiadások vagy tanszerek beszerzésére szolgál.

(2) Egyszeri segélyt egy alkalommal az igazolt tényleges kiadások összegében lehet megítélni, legfeljebb azonban az egy nagykorú természetes személy létminimuma összegének¹⁵⁾ háromszorosáig terjedően. Az adott naptári év folyamán ismételten megítélt egyszeri segélyek együttes összege nem haladhatja meg az 1. mondat szerinti összeget.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyszeri segély pénzben, dologi formában vagy kombináltan nyújtható. Az egyedi támogatást pénzben folyósítják.

(2) A pénzben kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt készpénzben folyósítják a Szlovák Köztársaság területén lévő lakcímre, vagy bankszámlára utalják át bankba vagy külföldi bank fiókjába a Szlovák Köztársaság területén.

(3) A szociális segély nyújtásának formáját és módját a hivatal határozza meg.

(4) Az egyszeri segély formáját a község határozza meg.

(5) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást legkésőbb annak a naptári hónapnak a végéig folyósítják, amely azt a naptári hónapot követi, melyben az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy egyedi támogatás jogigényének feltételei teljesültek.

(6) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást az egész naptári hónapért folyósítják még abban az esetben is, ha a jogigény feltételei csak a hónap egy részében teljesültek, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) Nem folyósítanak segélyt anyagi szükséghelyzetben, ha a 15. § szerint kiszámított összeg kevesebb lenne 1 eurónál.

(8) Anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és egyedi támogatást külföldre nem folyósítanak.

(9) A címzett halálának napjáig kifizetendő, anyagi szükséghelyzetben járó segély összegeit a segély átvételére való jogosultság hivatal általi igazolása alapján

a) a háztartás egy másik, nagykorú tagjának fizetik ki, aki jogilag teljes mértékben cselekvőképes, vagy

b) külön megbízott személynek a 23. § 1. bek. szerint.

(10) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást az állami költségvetésből finanszírozzák a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának (a továbbiakban csak „minisztérium”) költségvetési kiadásain keresztül.

(11) Az egyszeri segélyt a község költségvetéséből finanszírozzák.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás jogigényét a hivatalhoz benyújtott írásos kérvény vagy garantált elektronikus aláírással aláírt elektronikus kérvény útján érvényesítik.

(2) A kérvény tartalmazza

a) a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, születésének dátumát, személyi számát, családi állapotát és tartózkodásának címét,

b) az írásos küldemények fogadásának címét és a lakcímet, vagy a Szlovák Köztársaság területén működő bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámla számát, ahová a szociális segély vagy az egyedi támogatás átutalható,

c) az adatokat a háztartás tagjainak jövedelméről, lakásviszonyairól, követeléseiről és vagyonáról; ez nem érvényes, ha a kérvény tárgya egyedi támogatás kérése.

Jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítására akkor keletkezik, ha teljesülnek a jogigény keletkezésének és érvényesítésének feltételei.

A jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy a hónap egy részéért járó segély folyósítására, vagy az egyedi támogatás érintett havi folyósítására megszűnik, ha három hónap eltelik azon naptól számítva, amelytől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy az egyedi támogatást folyósítani kellett volna.

(1) A jelen törvény eljárásrendjére a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások érvényesek, kivéve a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály 18. § 3. bek., a 33. § 2. bek., a 60. §, a 62-68. §-át, amennyiben a 3. bekezdés, a 19. § 1. bekezdése és a 28. § 2. bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély kérelmezőjét és címzettjét az anyagi szükséghelyzetben járó segéllyel kapcsolatos eljárásban a háztartás tagjai képviselőjének kell tekinteni.

(3) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély csökkentése vagy elvétele, folyósításának megszüntetése elleni fellebbezésnek, valamint a különleges átvevő kijelölése és a különleges átvevő felmentése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. Az egyedi támogatás elvételéről vagy nyújtásának felfüggesztéséről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

(4) Az anyagi szükséghelyzettel és az egyedi támogatással kapcsolatos ügyekben meghozott határozatok bíróságilag felülvizsgáltathatók.⁴⁵⁾

(5) Ha különleges átvevőt jelölnek ki a 23. § 1. bek. c) pontja szerint, a hivatal írásos formában nem bocsátja ki a határozatát.

(1) A hivatal különleges átvevőt jelöl ki, ha

a) ha az anyagi szükséghelyzetben eddig folyósított segély nem érte el azt a célt, amelyre nyújtották,

b) indokoltan feltételezhető, hogy az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély nem éri el célját, melyre folyósítják,

c) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély kifizetésének napja egybeesik a címzett halálának napjával és a háztartás tagjai kiskorúak, vagy olyan személyek, akik jogi cselekvőképességükben korlátozottak,

d) a háztartás tagjának más szociális támogatást folyósítanak különleges átvevő közvetítésével.

(2) A különleges átvevő a község, más jogi személy vagy természetes személy, aki teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír.

(3) A különleges átvevő köteles az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyt a háztartás tagjainak érdekében olyan célokra felhasználni, amilyenekre folyósították.

(4) A hivatal felmenti a különleges átvevőt, ha

a) állításának a feltételei megszűntek,

b) a különleges átvevő nem teljesíti kötelességeit; a hivatal egyidejűleg más különleges átvevőt határoz meg.

(1) Előleg az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre megítélhető, ha

a) megindult az eljárás

1. a jogosultságról (6.§),

2. az ápolási támogatásról,

3. az apaság meghatározásáról,

b) ha benyújtották a javaslatot a kiskorú gyermek tartásdíjának vagy a nagykorú eltartott gyermek tartásdíjának bírósági végrehajtására pótlólagos tartásdíj megítéléséről szóló eljárás megkezdésének céljából.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti eljárásban kiadott határozat jogerőre emelkedését követően a hivatal dönt az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről, és dönt a segély teljes összegű kifizetéséről vagy annak visszafizetéséről.

(3) A hivatal elszámolja a segélyre folyósított előleget a kifizetett tartásdíjjal, a megítélt gyermekgondozási segéllyel, a gyermek pótszülői ellátására ismételten folyósított pénzbeli támogatással, a gondozási támogatással vagy pótlólagos tartásdíjjal együtt.

(1) Ha az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást jogtalanul ítélték meg, azon hónap első napjától kezdődően vonják vissza, amelyben jogtalan megítélésére sor került.

(2) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt megvonják, emelik vagy csökkentik, nagyobb vagy kisebb összegben fizetik ki, ha változnak az anyagi szükséghelyzetben járó segély jogigényének meghatározó feltételei. Az egyedi támogatást megvonják, ha változnak az egyedi támogatás jogigényének meghatározó feltételei.

(3) Ha megállapításra kerül, hogy az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt nem ítélték meg, holott az járt volna, vagy ha később ítélték meg, az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt akkora összegben ítélik meg, amekkorában attól naptól kezdve járt volna, amelytől meg kellett volna ítélni.

(4) Felfüggesztik az anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítását, ha a címzett nem tesz eleget a hivatal 28. § 2. bek. b) pontja szerinti felszólításának a folyósításukhoz vagy a nagyságuk megállapításához szükséges tények igazolásának benyújtására a megszabott határidőn belül, és ha erre a következményre írásban külön is figyelmeztették.

(5) A hivatal dönt az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás folyósításának megújításáról attól a naptári hónaptól kezdve, amelyben a címzett igazolja a segély nyújtásához és az egyedi támogatás nyújtásához szükséges döntő feltételeket. Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és egyedi támogatás jogigénye megszűnik az anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítása megszüntetésének napjától, ha a felfüggesztésük napjától számított három hónapon belül a címzett nem igazolja a folyósításukhoz szükséges döntő tényeket.

(6) Ha a természetes személy okozta, hogy az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt jogtalanul folyósítják neki, köteles a kifizetett segély összegét, vagy annak 10%-kal megemelt részét visszafizetni azon naptól kezdődően, amelytől vagy egyáltalán nem járt volna vagy nem a nyújtott összeg nagyságában járt volna. Ha a természetes személy okozta, hogy neki egyedi támogatást fizettek vagy fizetnek ki jogtalanul, köteles a 10 %-kal megemelt folyósított egyedi támogatás összegét azon naptól kezdődően visszafizetni, amelytől kezdődően egyáltalán nem volt rá jogosult.

(7) A jog a jogtalanul kifizetett szociális segély és egyedi támogatás visszafizettetésére három év elteltével szűnik meg azon napot követően, amikor a hivatal ezt a tényállást megállapította, legkésőbb tíz évvel azon naptári hónap utolsó napját követően, amelyben az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást vagy ezek egy részét folyósították. Ezek a határidők szünetelnek az összeg visszafizetéséről folyó eljárás idején, a határozat végrehajtása vagy a 8. bekezdés szerinti részletlefogások idején.

(8) A hivatal lefoghatja a jogcím nélkül kifizetett 7. bekezdés szerinti anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy egyedi támogatást a folyósított vagy később folyósításra kerülő anyagi szükséghelyzetben járó segélyből és a folyósított vagy később folyósításra kerülő egyedi támogatásból.

(9) A jogigény a jogtalanul kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segély és a jogtalanul kifizetett egyedi támogatások vagy ezek túlfizetéseinek visszafizetésére nem képezi az örökösödési eljárás tárgyát.

(10) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és egyedi támogatásra nem vethető ki végrehajtás,⁴⁶⁾ kivéve a külön jogszabályok szerinti⁴⁷⁾ büntetések végrehajtásának eseteit.

(1) Az államigazgatási feladatokat az anyagi szükséghelyzet kezelése terén az alábbiak hajtják végre

a) Munka-, Szociális és Családügyi Központ (a továbbiakban csak „központ”) külön jogszabályi előírások szerint⁴⁸⁾ és

b) a hivatal.

(2) A hivatal 

a) dönt

1. az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről,

2. az egyedi támogatásról,

3. a különleges átvevő meghatározásáról és felmentéséről,

b) felülvizsgálja az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tényeket a kérvényező és a címzett lakhelyén,

c) igazolást ad ki az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegének átvételére való jogosultságról,

d) ellenőrzi, hogy a különleges átvevő teljesíti-e kötelességeit,

e) tanácsadó szolgáltatást nyújt anyagi szükséghelyzetben az anyagi szükséghelyzet mértékére és jellegére vonatkozóan, annak okaira és keletkezésre vonatkozóan, tájékoztat az anyagi szükséghelyzet megoldási lehetőségeiről és eligazítást ad a szociális segítség érvényesítése terén,

f) nyilvántartást vezet a címzettekről, a háztartások tagjairól és különleges átvevőkről; a nyilvántartás tartalmazza a címzett és a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát, születése dátumát és lakcímét, ha természetes személyről van szó,

g) szerződést köt kisebb községi szolgáltatások és munkák végzéséről a 10. § 3. bek. c) pontja szerint a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, szerződést köt önkéntes tevékenység végzéséről önkéntesmunka-szervezővel és ellenőrzi a részvételt a kisebb községi szolgáltatások végrehajtásán, az önkéntes tevékenységben vagy a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti munkákban.

A község

a) dönt az egyszeri segélyekről,

b) tanácsadást nyújt természetes személyeknek az anyagi szükséghelyzet terén.

(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérő személy vagy egyedi támogatást kérő személy köteles

a) igazolni minden olyan tényt, mely döntő jelentőséggel bír az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre vagy egyedi támogatásra való jogosultság létrejöttében,

b) a hivatal felszólítására benyújtani a kért okiratokat, melyek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre és az egyedi támogatásra való jogosultság eldöntéséhez szükségesek,

c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen).

(2) A címzett köteles

a) a hivatalnak írásban vagy elektronikus eszköz közvetítésével garantált elektronikus aláírással ellátva 8 napon belül közölni minden változást azon tényekben, amelyek döntő befolyással bírnak az anyagi szükséghelyzetben járó segélyezésre vagy egyedi támogatásra való jogosultság fennállásában,

b) a hivatal felszólítására a kért tényeket a hivatal által megszabott határidőn belül igazolni,

c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen).

(3) A hivatal az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérőtől vagy egyedi támogatást kérőtől vagy címzettől nem kéri a 31. § szerinti azon személyi adatok igazolását, amelyek

a) a hivatal számára ismertek más hivatali tevékenységből kifolyólag,

b) a hivatal által beszerezhetők a közigazgatás elérhető informatikai rendszeréből.

(1) A hivatal alkalmazottja jogosult

a) ellenőrizni az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tények fennállását az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérvényező vagy a címzett személy lakhelyén; látogatásakor köteles felmutatni a hivatal megbízó levelét,

b) kikérni az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőtől, az egyedi támogatás kérvényezőjétől vagy a címzettől a szükséges tájékoztatást és magyarázatokat,

c) kikérni más személyektől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való igény megítéléséhez szükséges tájékoztatást és magyarázatokat.

(2) A hivatal alkalmazottja köteles

a) tájékoztatni az anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy egyedi támogatás címzettjét a szükséghelyzet megoldásának lehetőségeiről,

b) segítséget nyújtani az anyagi szükséghelyzetben járó segély jogigényének érvényesítésében.

(1) Az államigazgatási hatóság, más közhatalmi szerv, az egészségügyi szolgáltató, az iskola, a speciális nevelési létesítmény, a község, az önkormányzati kerület, további jogi személyek és a természetes személy köteles a hivatallal együttműködni a jelen törvény szerinti feladatai teljesítése során, elsősorban haladéktalanul és térítésmentesen jelenteni a tényeket az anyagi szükséghelyzettel és az egyedi támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a hivatal kérésére tájékoztatást nyújtani.

(2) A hivatal a jelen törvény szerinti feladatainak teljesítése során együttműködik a civil szervezetekkel, olyan személyek társulásával, melyek azon célból alakultak meg, hogy projekteket és programokat valósítsanak meg, amelyeknek célja az anyagi szükséghelyzet megoldásának támogatása, az egyházakkal és vallási közösségekkel, a községekkel, az önkormányzati kerületekkel, más jogi személyekkel és természetes személyekkel.

(1) A község az egyszeri támogatásokról való döntés és a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséről való döntés céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljából személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint és a személyekről a 2. bekezdés szerint az egyszeri támogatás megítéléséhez, a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséhez vagy a különleges átvevői tisztség betöltéséhez szükséges terjedelemben, összhangban a külön jogszabályi előírásokkal.⁴⁹⁾

(2) A központ és a hivatal személyes adatokat kezel

a) az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőről, az egyedi támogatás kérelmezőjéről és címzettjéről,

b) a háztartás tagjairól,

c) a különleges átvevőről, ha az természetes személy,

d) más természetes személyről az anyagi szükséghelyzetben járó támogatásról meghozandó határozathoz szükséges mértékben.

(3) A személyes adatok, melyeket a központ és a hivatal a természetes személyekről a 2. bekezdés értelmében kezel, az alábbiak

a) utónév és családi név, titulus,

b) a tartózkodás formája,

c) személyi szám, ha van ilyen, a születés dátuma,

d) családi állapot,

e) állampolgárság,

f) szociális státus,

g) adatok a jövedelemről,

h) adatok az ingó vagyonról, az ingatlan vagyonról és más vagyoni jogokról,

i) adatok az egészségi állapotról az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély megítéléséhez szükséges mértékben.

j) lakásviszonyok,

k) telefonszám, lakcím és elektronikus postacím,

l) bankszámlaszám bankban vagy külföldi bank fiókjában, a bank azonosító kódja vagy a külföldi bankfiók azonosító kódja,

m) egyéb adatok, melyek összhangban állnak az adatkezelés céljával és feltétlenül szükségesek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és egyedi támogatás nyújtásához.

(4) A központ, a hivatal és a község az általa kezelt személyes adatokat a közhatalmi szerv, más jogi személy vagy természetes személy rendelkezésére bocsátja, ha az feltétlenül szükséges külön jogszabályból⁵⁰⁾ fakadó feladataik teljesítéséhez, mégpedig olyan terjedelemben, mely a jelen törvény szerinti vagy külön jogszabályból⁵⁰⁾ fakadó cél eléréséhez elengedhetetlen, vagy ha az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély hatásainak erősítéséről van szó.

(5) A központ és a hivatal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyről való döntés céljaira, a község az egyszeri támogatásról való döntés céljaira és a 10. § 3. bekezdésének c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljaira személyes adatokat szerezhet be az érintett személy jóváhagyása nélkül, másolással, szkenneléssel vagy hivatalos okiratok adathordozóra történő más fajta rögzítésével.

Ha az általános érvényű jogszabályi előírásokban „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segítséghez nyújtott támogatás” vagy „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyhez nyújtott támogatások” szóösszetétel szerepel, alatta „anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt” kell érteni a megfelelően ragozott formában.

(1) A 2014. január 1. előtti igényekről 2013. december 31-ét követően is a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint kell dönteni.

(2) Ha 2013. december 31-ei dátummal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és a segélyhez nyújtott támogatások kifizetését felfüggesztették, és az anyagi szükséghelyzetben lévő polgár nem nyújtja be az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások kifizetéséhez meghatározó tények igazolását 2014. január 31-éig, jogigénye az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és a segélyhez nyújtott támogatásokra 2014. január 31-én megszűnik.

(3) A hivatal saját kezdeményezésre felülbírálja az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt és a segélyhez nyújtott támogatásokat, melyeknek hatályossága 2013. december 31-éig tartott, és az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való jogosultságról a 2014. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint dönt legkésőbb 2014. július 31-éig.

(4) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások, melyekről a hivatal jogerősen 2013. december 31-éig döntött, legfeljebb 2014. június 30-áig járnak.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Uniónak a mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.

Megszűnik a Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetről szóló törvénye és egyes más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 5/2004. sz. törvénye értelmében, a Tt. 191/2004. sz. törvénye, a Tt. 453/2004. sz. törvénye, a Tt. 613/2004., a Tt. 614/2004., a Tt. 721/2004., a Tt. 305/2005., a Tt. 471/2005., a Tt. 573/2005., a Tt. 310/2006., a Tt. 675/2006., a Tt. 532/2007., a Tt. 139/2008. a Tt. 562/2008., a Tt. 563/2008. sz. törvénye, a Tt.184/2009. sz., a Tt. 572/2009. sz., a Tt. 373/2010. sz., a Tt. 543/2010. sz., a Tt.120/2011. sz., a Tt. 180/2011. sz., a Tt. 468/2011. sz., a Tt. 393/2012. sz. és a Tt. 96/2013. sz. törvénye.

A jelen törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

1) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

2) A Tt. 480/2002. sz., menekültügyi törvénye és egyes más törvényi módosítások a későbbi módosítások szerint.

A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodásáról szóló törvénye és egyes más törvényi változások a Tt. 75/2013. sz. törvény megfogalmazása szerint.

3) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról és egyes más törvények változásáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-a a későbbi előírások szerint.

4) A Tt. 601/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a Tt. 532/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.

5) A Tt. 663/2007. sz., a minimálbérről szóló törvénye 2. §-ának 1. bekezdése.

6) A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és a szociális gondnokságról szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 62. §-ának 1. bek. a) pontja a Tt. 180/2011. sz. törvényének megfogalmazásában.

7) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 63. §-a a későbbi előírások értelmében.

8) A Tt. 36/2005. sz. családjogi törvénye és egyes más törvények módosítása, 24. és 36. § 1. bekezdése a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.

9) A tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.

10) A Tt. 601/2003. sz. törvényének 4. §-a a későbbi módosítások szerint.

11) A Tt. 131/2002. sz., a felsőoktatási intézményekről szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 54. §-ának 18. bek. a Tt. 363/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.

12) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadókról szóló törvényének 5. §-a a későbbi megfogalmazások értelmében.

13) A tt. 600/2003. sz. törvénye 8. §-ának 1. és 3. bek. a későbbi módosítások szerint.

14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 3. §-ának 4. bek. a későbbi módosítások értelmében.

15) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja a későbbi módosítások értelmében.

16) A Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról és egyes más jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 32. §-a 12. bek. d) pontja, 43. §-a 4., 5. és 10. bekezdése, 49., 51., 53., 53.a és 57. §-a.

17) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 52.a §-a a későbbi módosítások értelmében.

18) A Tt. 184/2009. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvénye és más jogszabályi változások 12. §-ának 4. és 6. bekezdése és 13. §-a.

19) A Tt. 461/2003. sz. törvényének 82. §-a a későbbi módosítások szerint.

20) A Tt. 406/2011. sz., az önkéntességről szóló törvénye és más törvényi változások, 6. § 2. bekezdés d) pont.

21) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 64., 65., 69. és 70. §-a a későbbi módosítások szerint.

22) A Tt. 201/2008. sz., a póttartásdíjról szóló törvénye és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosítása és kiegészítése a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 615/2006. sz. határozata szerint, a későbbi módosítások értelmében.

23) A Tt. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról szóló törvénye és más törvényi változások, 14. § 6. bekezdés.

24) A Tt. 382/2004. sz., a bírósági szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvénye és más törvényi változások, 16. § 1. bekezdés.

25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 62. és 71. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.

26) A Tt. 447/2008. sz. törvénye 14. §-ának 4. bek. és 15. §-a a Tt. 180/2011. sz. törvényének megfogalmazásában.

27) Az SZK NT Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről (Végrehajtói rendtartás) és egyes törvényi változásokról szóló törvénye 114., 114.a és 115. §-a.

28) A Tt. 227/2002. sz., a háború alatti, rendkívüli helyzet alatti, hadiállapot alatti és szükségállapot alatti állambiztonságról szóló alkotmánytörvény a későbbi módosítások értelmében.

29) Az SZK NT Tt. 42/1994. sz., a lakosság civil védelméről szóló törvénye 3. §-ának 1. bekezdése a későbbi módosítások szerint.

30) A Tt. 5/2004. sz. törvénye 34. §-ának 14. bekezdése a későbbi módosítások szerint.

31) A Tt. 404/2011. sz. törvénye 2. §-a 1. bek. p) pontja, 88-100. §-a a Tt. 75/2013. sz. törvényének megfogalmazásában.

32) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról, az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

33) A Tt. 406/2011. sz. törvénye.

34) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 51. §-a a későbbi módosítások értelmében.

35) A Tt. 245/2008. sz., a nevelésről és oktatásról szóló (közoktatási) törvénye 54. §-ának 3. bek. és egyes más törvények módosítása a későbbi megfogalmazás szerint.

36) A Tt. 131/2002. sz. törvénye 60. §-a 3. bekezdése a Tt. 455/2012. sz. törvényének megfogalmazásában.

37) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 46. §-a a későbbi módosítások szerint.

38) A Tt. 5/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

39) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 52. §-a a későbbi módosítások szerint.

40) A Tt. 600/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

41) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 12. §-ának 1. bek. a Tt. 466/2008. sz. törvényének megfogalmazásában.

42) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 23. §-a.

43) A Polgári törvénykönyv 717. 0-a

44) A tt. 5/2004. sz. törvénye 8. §-a 1. bek. c) pontja a későbbi módosítások szerint.

45) A Polgári perrendtartás 247-250.k §-a.

46) A Polgári perrendtartás hatodik része. 

A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvényének ötödik része a későbbi módosítások szerint.

Az SZK NT Tt. 233/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

47) Az SZNT Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvényének 88.aa §-a a 417/2013. sz. törvény megfogalmazásában.

48) A Tt. 543/2003. sz., a szociális ügyek, családügyek és munkaügyi szolgáltatások terén működő államigazgatási hatóságokról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye, a későbbi változások szerint.

49) A Tt. 122/2013. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye és egyes más törvények módosításai.

50) Például a Tt. 544/2010. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma alá tartozó szociális támogatásokról.

Az Európai Parlament és Tanács 2011/95/EU, 2011. december 13-án kelt irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás). (HL L337., 2011.12.20.)