Tt. 158/1994., hatályos 1994. június 28-tól

Tt. 269/1995., hatályos 1995. december 9-től

Tt. 153/1996., hatályos 1996. május 28-tól

Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 192/2007., hatályos 2007. június 1-től

Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta:

(1) Jelen törvény a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 93. és 99. cikkelye alapján a népszavazás végrehajtásának módját szabályozza.

(2) A népszavazás kitűzésére a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tesz javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartásáról szóló határozata elfogadása utáni öt napon belül.¹⁾

(3) Ha a népszavazás kihirdetésére petíció alapján kerül sor, az eljárás a petíciós joggyakorlat alapján történik a petíciós törvény és külön jogszabály értelmében.²⁾ A népszavazást indítványozó petíciót a polgárok a Szlovák Köztársaság elnökéhez nyújtják be. 

(4) A népszavazáson eldöntendő kérdést, illetve kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen rájuk válaszolni. A kérdések nem következhetnek egymásból. 

(1) Nem megengedett a felhívás a népszavazást indítványozó petícióra (a továbbiakban csak „petíció”) és a felkérés a petíció aláírására az állami szervek és a területi önkormányzat épületeiben, az államigazgatás gyakorlása során munkaidőben, valamint ezen épületek közvetlen közelében, sem pedig a fegyveres testületek térségeiben. Az egészségügyi létesítményekben, a szociális szolgáltatások létesítményeiben és a munkahelyeken csak az erre kijelölt térségben és meghatározott időben szabad kérni a petíció támogatását és az aláírást. 

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a polgárok azon felhívására is vonatkozik, hogy ne támogassák a petíciót.

(1) A köztársasági elnök felülvizsgálja, hogy a petíció tartalma megfelel-e az Alkotmánynak^2b) és a külön törvénynek,^2c) s hogy tartalmazza-e az előírt feltételeket.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek, a köztársasági elnök elutasítja a népszavazás kihirdetését. Döntéséről értesíti a petíciós bizottság képviselőjét.

(1) A népszavazás kihirdetésére a Szlovák Köztársaság Törvénytárában megjelent hirdetménnyel kerül sor.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) kinek a javaslatára kerül sor a népszavazás kihirdetésére, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata elfogadásának napját, vagy a polgárok petíciója elfogadásának napját,

b) milyen kérdés vagy kérdések kerülnek döntésre a polgárok elé,

c) a népszavazás megtartásához a körzetek kialakításának határidejét,

d) a népszavazás szervei kialakításának és első ülésének határidejét,

e) a népszavazás megtartásának napját,

f) a népszavazás kihirdetésének napját.

(3) Abban az esetben, ha a népszavazás tárgya terjedelmesebb, és a népszavazásra beterjesztett kérdés közelebbi magyarázatra szorul, ezt a kérdéshez csatolt mellékletben kell feltüntetni; a melléklet a hirdetmény részét képezi a (2) bekezdés értelmében.

(1) A népszavazásra egész Szlovákia területén egy napon, szombaton kerül sor.

(2) A népszavazásra a meghatározott napon 7.00 és 22.00 óra között kerül sor. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község polgármestere és a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrészek polgármestere³⁾ (a továbbiakban csak „polgármester”) határozza meg a szavazás korábbi, legfeljebb két órával korábbi időpontját.

A népszavazáson a Szlovák Köztársaság minden olyan polgárának joga van részt venni, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény⁴⁾ (a továbbiakban csak „választási törvény”) értelmében jogosult részt venni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokon (a továbbiakban csak „jogosult polgár”).

A népszavazásra vonatkozó választójog gyakorlásának akadályoztatására a választási törvény illetékes rendelkezései vonatkoznak.⁵⁾

(1) A szavazás (18. §) és a szavazatok összeszámolása (21. §) céljára a településeken, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa városrészeiben (a továbbiakban csak „községek”) népszavazási körzetek (a továbbiakban csak „körzetek”) alakulnak.

(2) Ezekben a polgármester jelöli ki a választókörzet területét és a szavazóhelyiséget a népszavazásról szóló hirdetményben meghatározott határidőben [2. § (2) bekezdésének c) pontja].

(3) A körzetek kialakítása esetében a választási törvénynek a választási körzetekről szóló rendelkezései⁶⁾ érvényesek arányosan, azzal a kitétellel, hogy egy körzet rendszerint 2000 jogosult polgárt foglal magában.

(1) A népszavazáson való részvételre jogosult polgárok névjegyzékét az egyes körzetekben (a továbbiakban csak „névjegyzék”) a község az állandó választói névjegyzék alapján készíti el. A névjegyzékekről a választási törvénynek a választási névjegyzékekről szóló rendelkezései érvényesek arányosan.⁷⁾

(2) A névjegyzéket a község a körzeti népszavazási bizottságnak (a továbbiakban csak „körzeti bizottság”) adja át legkésőbb két órával a szavazás megkezdése előtt.

(3) A körzeti bizottság tagjait titoktartás kötelezi az általuk feldolgozott személyi adatokat illetően.⁸⁾

(4) A Szlovák Köztársaság állampolgárát, akinek nincs tartós lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és aki a népszavazás napján megjelenik a szavazóhelyiségben, a körzeti bizottság utólagosan beírja a névjegyzékbe. A névjegyzékbe való beírását a körzeti bizottság bejegyzi az illető polgár szlovák úti dokumentumába.

(1) A jogosult polgárnak, aki nem szavazhat majd abban a körzetben, amelynek a jegyzékén szerepel, a község a benyújtott kérelme alapján választói igazolványt ad ki, s kihúzza a névjegyzékből, bejegyezve a választói igazolvány kiadását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérvényt a jogosult polgár személyesen, vagy az általa meghatalmazott személy által nyújtja be a község hivatalos óráiban. A jogosult személy a népszavazás előtt legkésőbb két nappal kérvényezheti a választói igazolvány kiadását. A község a választói igazolványt a kérvény benyújtása napján adja ki. A kiadott választói igazolványokról a község nyilvántartást vezet. A választói igazolványon védjegyeknek kell lenniük. 

(3) A választói igazolvány bármelyik más választási körzetben való bejegyzésre feljogosít.

(1) A népszavazás megszervezése és eredményeinek megállapítása céljából a népszavazás szervei (a továbbiakban csak „bizottságok”) alakulnak, amelyek a következők:

a) A Szlovák Köztársaság központi népszavazási bizottsága (a továbbiakban csak „központi bizottság”),

b) a népszavazás kerületi bizottságai (a továbbiakban csak „kerületi bizottság),

c) a népszavazás körzeti bizottságai minden körzet számára (7. §).

(2) A bizottság tagja csak jogosult személy lehet.

(3) A bizottság tagja a következő fogadalom aláírásával veszi fel tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint járok el.”

(4) A bizottság határozatképes, ha összes tagjának több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A bizottság tagjának tisztsége megszűnik a politikai párt, politikai mozgalom vagy politikai pártok, illetve mozgalmak koalíciója (a továbbiakban csak „politikai párt) írásos értesítése kézhez vétele napján, amely az általa delegált tag visszahívásáról szól, vagy az őt delegáló petíciós bizottság visszahívására, vagy a bizottság tagjának a bizottság elnökéhez intézett írásos jelentése alapján, melyben közli lemondását. A bizottság tagjának tisztsége akkor is megszűnik, ha a tag nem teszi le az esküt legkésőbb öt nappal a népszavazás előtt; ez a rendelkezés nem vonatkozik a póttagokra. Ha sor kerül a bizottsági tag tisztségének megszűnésére, a bizottság elnöke berendeli a póttagot. A bizottság törvény szerinti alelnökét tisztsége ellátásában az általa irányított hivatal alkalmazottja helyettesítheti, akit ezzel megbíz.

(6) A központi bizottság és a kerületi bizottság a népszavazás eredményei feldolgozásának előkészítésére és a népszavazás eredményeinek feldolgozására szavazatösszesítő szakcsoportokat hoz létre, amelyek az állami statisztikai szervnek az e célra kirendelt dolgozóiból tevődnek össze. Ezek a dolgozók a (3) bekezdésben foglaltak alapján fogadalmat tesznek, s feladataik teljesítése során az illető bizottság elnökének alárendeltjei lesznek.

(1) A központi bizottságba minden politikai párt, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja a legutóbbi parlamenti választások alapján, és a petíciós bizottság, ha a népszavazásra petíció alapján kerül sor, a népszavazás kihirdetésében meghatározott határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a Szlovák Köztársaság belügyminiszterének jelenti.

(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a központi bizottságnak. A sorsolást a központi bizottság legidősebb tagja vezeti le. 

(3) A központi bizottság további alelnökei a Szlovák Köztársaság belügyminisztere és a Szlovák Köztársaság Statisztika Hivatalának elnöke.

(4) Az alelnökök a (3) bekezdés értelmében az általuk irányított hivatalból kellő létszámú dolgozót emelnek ki a feladatok ellátására, illetve a szervező és adminisztratív munkákra.

(5) A központi bizottság első ülését a Szlovák Köztársaság belügyminisztere hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].

(6) A központi bizottság

a) felügyeli a jogszabályok betartását a népszavazás előkészítése és lebonyolítása során,

b) dönt a kerületi bizottságok eljárására vonatkozó panaszok ügyében,

c) megállapítja a népszavazás eredményét,

d) a népszavazásról készült jegyzőkönyvet átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának,

e) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében.

(1) A kerületi bizottságba a 12. § (1) bekezdése szerinti politikai párt és a petíciós bizottság a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a kerületi hivatal elöljárójának jelenti be. 

(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a kerületi bizottságnak. A sorsolást a kerületi bizottság legidősebb tagja vezeti le.

(3) A kerületi bizottság további alelnöke a kerületi hivatal elöljárója.

(4) A kerületi bizottságoknak legkevesebb 5-tagúaknak kell lenniük. Ha a kerületi bizottság nem az (1) bekezdésben foglaltak módján jön létre, vagy ha tagjainak száma a meghatározott létszám alá csökken, és nincs póttag, a kerületi bizottság hiányzó tagjait a kerületi hivatal elöljárója nevezi ki.

(5) A kerületi bizottság alelnöke a (3) bekezdés értelmében az általa irányított hivatal alkalmazottai közül megfelelő számú dolgozót jelöl ki a feladatok ellátására és a szervezői és adminisztratív munkákra.

(6) A kerületi bizottság első ülését a kerületi hivatal elöljárója hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].

(7) A kerületi bizottság

a) felügyeli a jogszabályok betartását a népszavazás előkészítése és lebonyolítása során,

b) dönt a körzeti bizottságok eljárására vonatkozó panaszok ügyében,

c) felügyeli a népszavazás eredményének megállapítását a körzetekben; joga van a körzeti bizottságoktól magyarázatot vagy egyéb információkat kérni és a megállapított hibákat a körzeti bizottsággal való megegyezés értelmében egyedül elhárítani, vagy felkérni a körzeti bizottságot a hiányosságok elhárítására,

d) megállapítja a szavazás eredményeit,

e) a népszavazásról jegyzőkönyvet készít és átadja azt a központi bizottságnak,

f) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében, és további feladatokat lát el, amelyeket a központi bizottság bíz rá.

(8) A kerületi bizottság területe azonos a kerületi hivatal területével.

(1) A körzeti bizottságba a 12. § (1) bekezdése szerinti politikai párt és a petíciós bizottság a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja] egy tagot és egy póttagot delegál. Utó- és családi nevüket az illető politikai párt és a petíciós bizottság a polgármesternek jelenti be.

(2) Az első ülésen sorsolással határozzák meg, ki lesz az elnöke és az első alelnöke a körzeti bizottságnak. A sorsolást a körzeti bizottság legidősebb tagja vezeti le.

(3) A körzeti bizottságnak legkevesebb 5-tagúnak kell lennie. Ha a körzeti bizottság nem az (1) bekezdésben foglaltak módján jön létre, vagy ha tagjainak száma a meghatározott létszám alá csökken, és nincs póttag, a körzeti bizottság hiányzó tagjait a polgármester nevezi ki.

(4) A körzeti bizottság első ülését a polgármester hívja össze a népszavazás kihirdetéséről szóló hirdetményben közzétett határidőn belül [2. § (2) bekezdése d) pontja].

(5) A szükséges szervezői és adminisztratív munkák elvégzésére a dolgozókat a polgármester jelöli ki. 

(6) A körzeti bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását, felügyeli a szavazólapok rendes leadását, felügyel a rendre a szavazóhelyiségben és közvetlen környezetében,

b) összeszámolja a szavazatokat (21. §),

c) jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről, és átadja azt az illetékes kerületi bizottságnak,

d) további feladatokat lát el a népszavazásról szóló törvény és más jogszabályok értelmében és további feladatokat lát el, amelyeket az illetékes kerületi vagy központi bizottság bíz rá.

(1) A szavazólap kötelezően tünteti fel:

a) a népszavazás napját,

b) a kérdést vagy kérdéseket; ha több kérdés van, sorszámmal kell azokat feltüntetni. Mindegyik kérdés mellett két kis keretet kell feltüntetni, amelyek közül az egyikben az „igen”, a másikban a „nem” szó szerepel,

c) útbaigazítást a szavazás módjáról.

(2) Mindegyik szavazólapot a központi bizottság bélyegzőjének és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma biztosítja a szavazólapok kinyomtatását és kellő mennyiségű eljuttatását a községekbe.

(4) A község biztosítja, hogy a szavazólapok a népszavazás napján minden körzeti bizottsághoz eljussanak. 

(5) A jogosult polgár a szavazólapot a szavazóhelyiségben kapja kézhez a népszavazás napján.

(1) A község a népszavazás előtt legkésőbb 25 nappal minden jogosult, a névjegyzékben bejegyzett polgárnak elküldi az értesítőt, amelyben ismerteti a népszavazás időpontját, a népszavazás körzetét és a helyet, ahol a jogosult polgár szavazhat; az értesítőben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a jogosult polgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvány felmutatásával, amely e törvény értelmében a személyi igazolvány.

(2) A község külön jogszabály értelmében^8a) az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

(1) A népszavazásban feltüntetett kérdésekre vonatkozó közvélemény-kutatások eredményeit legkésőbb három nappal a népszavazás előtt szabad közzétenni. 

(2) A bizottságoknak és azok szavazatösszesítő szakcsoportjai dolgozóinak nem szabad tájékoztatniuk a népszavazás lefolyásáról és részleges eredményeiről egészen a népszavazás eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírásáig.

(3) A népszavazás napján tilos a szavazás felmérési eredményeinek közzététele egészen a szavazás lezárásáig. 

(4) A népszavazás folyamán tilos a szavazás bizonyos módjáról való meggyőzés gyakorlása az épületekben, ahol a körzeti bizottságok székelnek, és azok közvetlen környezetében.

(1) A jogosult polgár személyesen szavaz; a helyettesítés nem megengedett.

(2) A jogosult polgár a szavazólapon a megfelelő keretben „X” jellel jelöli, hogy a kérdésre „igen”-nel vagy a kérdésre „nem”-mel válaszol. A szavazólapot úgy adja le, hogy ne legyen látható a bejegyzés módja, s bedobja azt a szavazóurnába. 

(3) Ha a népszavazásban több kérdés szerepel, a (2) bekezdés mindegyik kérdésre egyaránt vonatkozik.

(1) A szavazás érvénytelen, ha olyan lapot adnak le, amely nem a szavazólap (15. §).

(2) A szavazólap érvénytelen, ha ketté- vagy több felé tépték, vagy más módon töltötték ki, mint ahogy arról a 18. § (2) bekezdése rendelkezik, vagy másképp módosították, vagy egyáltalán nem módosították.

(3) A szavazás érvényességéről és a szavazólap érvényességéről véglegesen a körzeti bizottság dönt.

A szavazás előkészítéséről a szavazóhelyiségekben, a szavazólapok módosítására elkülönített térségekről, a szavazás elkezdéséről, a szavazásról, a rend fenntartásáról a szavazóhelyiségben és közvetlen környezetében, a szavazás megszakításáról és befejezéséről a választójogi törvény előírásai rendelkeznek arányosan.¹⁰⁾

(1) A szavazóurna felnyitása után a körzeti bizottság kizárja az érvénytelen szavazatokat [19. § (1) bekezdése] és megállapítja:

a) a leadott szavazólapok számát,

b) az érvénytelen szavazólapok számát [19. § (2) bekezdése], amelyeket kizár a további számlálásból,

c) az érvényes szavazólapok számát,

d) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok számát és a „nem” szavazatok számát.

(2) A szavazatszámlálásra a körzeti bizottságban egyébként a választójogi törvény előírásai vonatkoznak arányosan.¹¹⁾

(1) A körzeti bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a körzetben való szavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.

(2) A körzeti választási bizottság jegyzőkönyvének a szavazás lefolyásáról és eredményéről tartalmaznia kell:

a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,

b) a körzeti szavazási névjegyzékben szereplő jogosult személyek számát,

c) a jogosult személyek számát, akiknek kiadták a szavazólapokat,

d) a leadott szavazólapok számát,

e) a leadott érvényes és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,

f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok számát és a „nem” szavazatok számát. 

(3) A körzeti bizottság a jegyzőkönyvhöz csatolja a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést.

(4) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a körzeti bizottság elnöke késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a kerületi bizottságnak, s megvárja annak utasítását a körzeti bizottság tevékenysége befejezésére vonatkozóan.

(5) A körzeti bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat és a szavazói névjegyzékeket s a többi szavazási dokumentációval együtt megőrzésre átadja a községnek.

(1) A kerületi bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnökei és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.

(2) A kerületi bizottság a szavazás eredményeit a körzeti bizottságok által benyújtott szavazati jegyzőkönyvek alapján állapítja meg.

(3) A kerületi bizottság jegyzőkönyvének fel kell tüntetnie:

a) a körzetek és körzeti bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás lefolyásáról és eredményéről készített jegyzőkönyvet,

b) a jogosult személyek összesített számát, akik a szavazói névjegyzéken szerepelnek,

c) a jogosult személyek összesített számát, akiknek kiadták a szavazólapokat,

d) a leadott szavazólapok összesített számát,

e) a leadott érvényes szavazólapok összesített számát és a leadott érvénytelen szavazólapok összesített számát,

f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok összesített számát és a „nem” szavazatok összesített számát.

(4) A kerületi bizottság a jegyzőkönyvhöz csatolja a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést, valamint a népszavazás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban előfordult esetleges jogsértésekről szóló jelentést.

(5) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a kerületi bizottság elnöke késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a központi bizottságnak, s megvárja annak utasítását a kerületi bizottság tevékenysége befejezésére vonatkozóan. A többi szavazási dokumentációt megőrzésre átadja a kerületi hivatalnak. 

(1) A központi bizottság megvizsgálja a kerületi bizottságok jegyzőkönyveit, és ezek alapján állapítja meg a népszavazás eredményeit.

(2) A központi bizottság két egyenértékű példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnökei és tagjai írnak alá. Az aláírás megtagadásának eseteit be kell jegyezni.

(3) A jegyzőkönyvben a központi bizottság feltünteti:

a) a kerületek és körzetek összesített számát, és a kerületi és körzeti bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvet,

b) a jogosult személyek összesített számát, akik a szavazói névjegyzéken szerepelnek,

c) a jogosult személyek összesített számát, akiknek kiadták a szavazólapokat, 

d) a leadott szavazólapok összesített számát,

e) a leadott érvényes szavazólapok összesített számát és a leadott érvénytelen szavazólapok összesített számát, 

f) minden egyes kérdéshez az „igen” szavazatok összesített számát és a „nem” szavazatok összesített számát.

(4) A jegyzőkönyvben a központi bizottság továbbá bejegyzi a hozzá benyújtott panaszok tartalmáról szóló rövid jelentést és az általa, a panaszok kapcsán elfogadott határozatokról szóló jelentést, valamint a népszavazás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban előfordult esetleges jogsértésekről szóló jelentést.

(5) A népszavazás lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírása után a központi bizottság elnöke felesleges késedelem nélkül kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. A központi bizottság tevékenységét dokumentáló anyagokat megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(6) A jegyzőkönyv kézbesítése után [(5) bekezdés] felesleges késedelem nélkül a központi bizottság a Szlovák Köztársaság Sajtóirodája által nyilvánosságra hozza a népszavazás eredményeit [(3) bekezdés b), e), f) pontjai].

A népszavazás során elfogadott javaslat kihirdetése¹²⁾ tartalmazza:

a) a népszavazás végrehajtásának napját,

b) a népszavazás névjegyzékében szereplő jogosult polgárok összesített számát,

c) a jogosult polgárok összesített számát, akik részt vettek a szavazáson,

d) a jogosult polgárok összesített számát, akik a kérdésre vagy kérdésekre „igen”-nel feleltek, a jogosult polgárok összesített számát, akik a kérdésre vagy kérdésekre „nem”-mel feleltek. 

e) A megállapítást, hogy melyik javaslat vagy javaslatok kerültek a népszavazáson elfogadásra.

(1) A kiegészítő eszközöket, főleg a szavazóhelyiségeket és a szavazás lebonyolításához szükséges eszközöket a körzeti bizottságok számára a községek biztosítják.

(2) A kerületi bizottságok számára a kiegészítő eszközöket a kerületi hivatalok biztosítják.

A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni e törvény végrehajtása során. 

A bizottsági tagok igényeire a választójogi törvénynek a választási bizottságok tagjai igényeire vonatkozó rendelkezései érvényesek.¹³⁾

A népszavazás előkészítésével, végrehajtásával és az eredmények megállapításával összefüggő kiadásokat az állami költségvetésből térítik.

Ha a község vagy a polgármester tétlenek a törvényből adódó feladatok ellátását illetően, a kerületi elöljáró haladéktalanul biztosítja azok ellátását a község költségére.

(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma

a) elkészíti a szavazás nyomtatványainak mintáját és biztosítja azok kinyomtatását,

b) irányítja

1. a szavazókörzetek kialakítását,

2. a jegyzékek összeállítását és vezetését,

3. a szavazólapok kiállítását,

4. a szavazóhelyiségek biztosítását és berendezését,

5. a szavazólapok és más szavazási dokumentumok megőrzését.

(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala módszertani útmutatót ad ki az eredmények feldolgozásához.

Ez a törvény kihirdetése napján, vagyis 1992. december 11-én lép hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya Tt. 460/1992. számú törvénye 95. cikkelye

2) A Tt. 85/1990. számú petíciós törvénye

2b) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 93. cikkelye

2c) A Tt. 85/1990. számú, a petíciós jogról szóló törvénye 1. § (4) bekezdése 

3) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. számú, a községi önkormányzatokról szóló törvénye 13. § (1) bekezdése és 24. § (2) bekezdése.

A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 377/1990. számú, Szlovákia fővárosáról, Pozsonyról szóló többször módosított törvénye

A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. számú, Kassa városáról szóló többször módosított törvénye

4) A Tt. 333/2204. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló többször módosított törvénye

5) A Tt. 80/1990. számú törvénye 2. § (3) bekezdése

6) A Tt. 333/2004. számú többször módosított törvénye 12 §-a

7) A Tt. 333/2004. számú, a 192/2007 számú törvénnyel módosított törvénye 4.-7. §-ai

8) A Tt. 428/2002. számú, a személyi adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a

8a) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény szerint a későbbi előírások értelmében

10) A Tt. 333 /2004. számú törvénye 28.-33. §-ai

11) A Tt. 333/2004. számú törvénye 36. §-a

12) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 98. cikkelye

13) A Tt. 333/2004. számú, a 464/2005. számú törvénnyel módosított törvénye 50. §-a