Módosítva:

Tt. 611/2005., hatályos 2006. január 1-től

Tt. 324/2007., hatályos 2007. szeptember 1-től

Tt. 324/2007., hatályos 2008. január 1-től

Tt. 54/2009., hatályos 2009. március 1-től

Tt. 426/2013., hatályos 2013. december 14-től

Tt. 426/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 426/2013., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 361/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 171/2015., hatályos 2015. augusztus 1-től

Tt. 357/2015., hatályos 2016. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

(1) A jelen törvény szabályozza:

a) a területi önkormányzatok költségvetéseit, ezek: a község költségvetése¹⁾ és a nagyobb területi egység költségvetése,²⁾

b) a költségvetési eljárást, a költségvetési gazdálkodás szabályait, a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának összeállítását és jóváhagyását,

c) az állami költségvetés és a községek költségvetése, valamint az állami költségvetés és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatokat, a községek költségvetése és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti kölcsönös pénzügyi kapcsolatokat, valamint a községek költségvetésének és a nagyobb területi egységek költségvetésének pénzügyi kapcsolatait más jogi személyekkel és természetes személyekkel szemben.

(2) A jelen törvény rendelkezései ugyanolyan mértékben, mint a községekre, vonatkoznak a jogi személyiséggel bíró városrészekre is; a városrészek költségvetési bevételeinek és kiadásainak megállapítása során a jelen törvény szerint tekintetbe kell venni a külön jogszabály szerinti statútumban meghatározott feltételeket.³⁾

(3) A községekre és a nagyobb területi egységekre, valamint az általuk létrehozott költségvetési szervezetekre, mint a közigazgatási szektor részeire, külön jogszabály vonatkozik⁴⁾ a jelen törvényben felsorolt eltérésekkel.

A jelen törvény olvasatában

a) a visszatérítendő finanszírozási források alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének azon eszközei értendők, melyek felvett hitelekből, kölcsönökből, visszatérítendő pénzügyi támogatásokból, váltókból és a község vagy a nagyobb területi egység által kiadott önkormányzati kötvényekből származnak,

b) a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének többlete alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadásai közötti pozitív különbözet értendő, melyet a 10. §, 3. bek. a) és b) pontjai szerint állapítanak meg,

c) a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének hiánya alatt a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadásai közötti negatív különbözet értendő, melyet a 10. §, 3. bek. a) és b) pontjai szerint állapítanak meg.

(1) Az állam, valamint a községek költségvetése és a nagyobb területi egységek költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatok a következők:

a) az állam kezelésében lévő adókból való részesedés,

b) az átruházott államigazgatási feladatok kiadásait fedező támogatások,

c) további támogatások, az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat külön jogszabály határozza meg,⁵⁾ végrehajtását pedig az adóhivatalokon keresztül biztosítják.⁶⁾ Az 1. bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat az állami költségvetés adott fejezetének kezelőjén keresztül biztosítják, melynek hatáskörébe a községre vagy a nagyobb területi egységre átruházott államigazgatási feladat tartozik. Az 1. bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának (a továbbiakban csak „pénzügyminisztérium“) vagy az állami költségvetés adott fejezete kezelőjének segítségével biztosítják, melynek hatáskörébe a finanszírozandó tevékenység tartozik.

(3) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat külön jogszabályok alapján folyósítják.⁷⁾ A kiadások fedezésére, melyekre az 1. bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat folyósítják, előleget lehet folyósítani.

(4) Ha a községre vagy a nagyobb területi egységre törvénnyel ruházzák át az államigazgatási feladat teljesítését, az így átruházott államigazgatási feladatok teljesítésének költségeit a község vagy a nagyobb területi egység részére az állami költségvetésből folyósítják, az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott terjedelemben.

(5) Az állami költségvetés és a községek költségvetése közötti, valamint az állami költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése közötti pénzügyi kapcsolatok javaslatát a pénzügyminisztérium a községek országos szövetségeivel és a nagyobb területi egységek képviselőivel megvitatja, mielőtt a stabilitási program^7a) és a közigazgatási költségvetési javaslat a Szlovák Köztársaság kormányához megtárgyalás céljából, külön jogszabály szerint, benyújtásra kerülne;⁴⁾ egyúttal megtárgyalja a községek és a nagyobb területi egységek bevételeinek, kiadásainak, többletének vagy hiányának, mint a közigazgatás költségvetése részeinek előrelátható alakulását is.

(6) Ha a községek, külön jogszabály szerint, közös községi hivatalt vagy társult községeket hoznak létre,⁸⁾ az illetékes minisztérium vagy a külön jogszabály szerinti jogalany, annak a községnek folyósíthatja a szóban forgó községek számára járó támogatást, a közös községi hivatalt vagy községek társulását létrehozó összes község előzetes jóváhagyása után, amelyben a közös községi hivatal vagy a községek társulásának a székhelye található.

(1) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési év pénzügyi gazdálkodásának alapvető eszköze, mellyel az adott költségvetési évben a község és a nagyobb területi egység feladatainak és működésének finanszírozását irányítják. A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése a közigazgatási szektor költségvetésének részét képezi.⁹⁾

(2) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

(3) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése kifejezi a község és a nagyobb területi egység gazdálkodásának önállóságát. Tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat, amelyek kifejezik a község vagy a nagyobb területi egység területén működő jogi személyekkel és természetes személy-vállalkozókkal, valamint az e területen élő lakossággal kapcsolatos pénzügyi viszonyait, melyek számukra a törvényekből és más általános érvényű jogszabályokból, a községek általános érvényű rendeleteiből és a nagyobb területi egységek általános érvényű rendeleteiből, valamint szerződésekből erednek. A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése magába foglalja a 3. §, 1. bekezdése szerinti pénzügyi kapcsolatokat is.

(4) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének részét képezi a költségvetési szervezetek bevételeinek és kiadásainak költségvetése és a község vagy a nagyobb területi egység által, külön jogszabály szerint létrehozott támogatott szervezetek juttatásai,⁴⁾ valamint az azon jogi személyekhez fűződő pénzügyi kapcsolatok, melyeknek az alapítója. A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek gazdálkodására külön jogszabály vonatkozik.⁴⁾

(5) A község költségvetése tartalmazza azokat az előirányzatokat és célokat is, amelyeket a község a községi költségvetés (a továbbiakban csak „a község programja") kiadásaiból fog megvalósítani, ez nem érvényes, ha a 2000-nél kevesebb lakosú község községi képviselőtestülete úgy dönt, hogy nem alkalmazza a község programját. A nagyobb területi egység költségvetése tartalmazza azokat az előirányzatokat és célokat is, amelyeket a nagyobb területi egység a nagyobb területi egység költségvetésének (a továbbiakban csak „a nagyobb területi egység programja") kiadásaiból fog megvalósítani.

(6) A község költségvetése tartalmazhatja más községek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait, valamint a nagyobb területi egység költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is, amelynek területébe a község tartozik, ha közös feladatot valósítanak meg. A nagyobb területi egység költségvetése tartalmazhatja más nagyobb területi egységek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is, valamint a területén található községek költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolatait is.

(7) A közigazgatás alanyaiként a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése hiányának, valamint a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése többletének kiszámítására az Európai Unióban érvényes, egységes módszertan alkalmazandó. A község költségvetésében és a nagyobb területi egység költségvetésében költségvetési osztályozás alkalmazandó, a külön előírással összhangban.¹⁰⁾

(1) A községi költségvetés bevételei a következők:

a) a helyi adókból és illetékekből származó bevételek, külön jogszabály szerint,¹¹⁾

b) a nem adóból, a község vagyonából és vagyonának átruházásából, valamint a község és költségvetési szervezeteinek tevékenységéből származó bevételek, a jelen vagy külön törvény szerint,

c) a község pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,

d) a község által, a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott bírságok,

e) ajándékok és a község javára szervezett önkéntes gyűjtések bevételei,

f) az állam kezelésében lévő adókból való részesedések, külön jogszabály szerint,⁵⁾

g) az állami költségvetésből származó támogatások az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó támogatások,

h) az állami költségvetésből származó további támogatások az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,

i) a nagyobb területi egység költségvetéséből vagy más község költségvetéséből származó célzott támogatások, a külön jogszabályok szerinti szerződések megvalósítására,¹²⁾

j) az Európai Uniótól származó eszközök és konkrét célokra felhasználható, más külföldi forrásokból folyósított eszközök,

k) egyéb, külön jogszabályokban meghatározott bevételek.

(2) A község feladatainak megvalósítására felhasználhatja a követőző forrásokat is:

a) költségvetésen kívüli pénzalapok eszközei (a továbbiakban csak „pénzalapok“),

b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,

c) visszatérítendő pénzügyi források,

d) összevont eszközök.

(3) A községi költségvetés saját bevételeinek tekintendők a községi költségvetés azon bevételei, melyek az 1. bekezdés a)-f) pontjaiban kerültek felsorolásra. Saját bevételnek tekintendők az 1. bekezdés k) pontja szerinti bevételek is, ha erről külön jogszabály így rendelkezik. A községi költségvetés saját bevételeinek felhasználásáról a község önállóan dönt. Ez nem érvényes az ajándékozás esetében, ha az ajándékozó meghatározza a célt, amelyre az ajándékozott eszközök felhasználhatók. A községi költségvetés 1. bekezdés g)-j) pontjai szerinti bevételeit a község csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket folyósították.

(1) A nagyobb területi egység költségvetésének bevételei a következők:

a) a nem adóból, a nagyobb területi egység vagyonából és vagyonának átruházásából, valamint a nagyobb területi egység és költségvetési szervezeteinek tevékenységéből származó bevételek, a jelen vagy külön törvény szerint,

b) a nagyobb területi egység pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,

c) a nagyobb területi egység által, a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott bírságok,

d) ajándékok és a nagyobb területi egység javára szervezett önkéntes gyűjtések bevételei,

e) az állam kezelésében lévő adókból való részesedések, külön jogszabály szerint,⁵⁾

f) az állami költségvetésből származó támogatások az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó támogatások,

g) az állami költségvetésből származó további támogatások az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,

h) a községi költségvetéséből vagy más nagyobb területi egység költségvetéséből származó célzott támogatások, a külön jogszabályok szerinti szerződések megvalósítására,¹³⁾

i) az Európai Uniótól származó eszközök és konkrét célokra felhasználható, más külföldi forrásokból folyósított eszközök,

j) egyéb, külön jogszabályokban meghatározott bevételek.

(2) A nagyobb területi egység céljai megvalósítására felhasználhatja a követőző forrásokat is:

a) pénzalapok eszközei,

b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,

c) visszatérítendő pénzügyi források,

d) összevont eszközök.

(3) A nagyobb területi egység saját költségvetési bevételeinek tekintendők a nagyobb területi egység költségvetésének azon bevételei, melyek az 1. bekezdés a)-e) pontjaiban kerültek felsorolásra. Saját bevételnek tekintendők az 1. bekezdés j) pontja szerinti bevételek is, ha erről külön jogszabály rendelkezik. A nagyobb területi egység saját költségvetési bevételeinek felhasználásáról a nagyobb területi egység önállóan dönt. Ez nem érvényes az ajándékozás esetében, ha az ajándékozó meghatározza a célt, amelyre az ajándékozott eszközök felhasználhatók. A nagyobb területi egység az 1. bekezdés f)-i) pontjai szerinti költségvetési bevételeket csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket folyósították.

(1) A községi költségvetéséből fedezendők a következők:

a) a község kötelezettségei, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséből következnek,

b) a község önkormányzati hatáskörének gyakorlásával összefüggő kiadások, külön jogszabályok szerint, valamint a község által létrehozott költségvetési szervezetek és támogatott szervezetek tevékenységének kiadásai,

c) az átruházott államigazgatási feladatok teljesítésének kiadásai, külön jogszabályok szerint,

d) a község vagyonának és más személyek vagyonának – melyet feladatainak ellátása érdekében használ a község – kezelésével, karbantartásával és gyarapításával összefüggő kiadások, külön jogszabályok szerint,

e) más községgel vagy a nagyobb területi egységgel, esetleg további személyekkel való együttműködésből származó kötelezettségek, melyek a község hatásköréből következő feladatok biztosítását szolgálják, beleértve a közös tevékenység során létrejött kötelezettségeket is,

f) a község nemzetközi együttműködéséből következő kiadások,

g) a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi segélyek kamatai,

h) a község által kiadott értékpapírok kibocsátásával összefüggő kiadások és a belőlük származó hozamok fedezésének kiadásai,

i) külön jogszabályokban meghatározott egyéb kiadások.

(2) A községi költségvetésből támogatás nyújtható azon jogi személyeknek, melyek alapítója a község, éspedig konkrét feladatokra, valamint közérdekű akciókra vagy a község területének fejlesztése érdekében. A község támogatást nyújthat más községek vagy a nagyobb területi egység részére, ha az a község számára bizonyos feladatokat lát el, vagy ha az azok területén történt természeti katasztrófa, szerencsétlenség vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolása során nyújtott segítségről van szó.

(3) Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére az állami költségvetésből folyósított eszközök megérkezéséig a község felhasználhatja saját bevételeit is. Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére folyósított állami költségvetésből származó eszközök megérkezése után a község az állami költségvetés eszközeit jóváírja a saját költségvetése javára.

(4) A 2. bekezdésben nem szereplő jogi személy számára és természetes személy-vállalkozó számára, melynek székhelye vagy állandó lakhelye a község területén van, vagy a község területén működnek, végzik tevékenységüket, vagy a község lakóinak nyújtanak szolgáltatásokat, a község csak a közhasznú szolgáltatások támogatására,¹⁴⁾ közhasznú vagy közérdekű célokra,¹⁵⁾ valamint a vállalkozás és a foglalkoztatottság támogatására folyósíthat támogatást, a község általános érvényű rendeletében megállapított feltételekkel összhangban. Pozsony és Kassa városrészei városuk egész területén folyósíthatnak támogatásokat.

(5) Ha a község a községek társulását létrehozó szerződés alapján együttműködik,⁸⁾ vagy külön jogszabály szerint jogi személyt alapít,¹⁶⁾ vagy külön jogszabály szerint alapított jogi személy vállalkozásában tulajdonrészt szerez,¹⁶⁾ költségvetési eszközeit felhasználhatja a tagdíj kiegyenlítésére, a külön jogszabály szerint létrehozandó jogi személy alapítására¹⁶⁾ vagy a tulajdonrész megszerzésére az ilyen jogi személy vállalkozásában.

(6) Az adott költségvetési évre a község költségvetésében a 2. és 4. bekezdés szerinti eszközök a konkrét akció, feladat vagy felhasználási cél szerint számolandók el. A község költségvetésének éves zárszámadásába tartoznak, és folyósításukkal nem növelhető a község teljes adósságállománya. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön előírás rendelkezései vonatkoznak.^16a)

(1) A nagyobb területi egység költségvetéséből fedezendők a következők:

a) a nagyobb területi egység kötelezettségei, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséből következnek,

b) a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerinti önkormányzati hatáskörének gyakorlásával összefüggő kiadások, valamint a nagyobb területi egység által létrehozott költségvetési szervezetek és dotációs szervezetek tevékenységének kiadásai,

c) a külön jogszabályok szerint átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezése,

d) a nagyobb területi egység vagyonának és más személyek vagyonának – melyet külön jogszabályi rendelkezések szerint feladatainak ellátása érdekében használ a nagyobb területi egység – kezelésével, karbantartásával és gyarapításával összefüggő kiadások,

e) más nagyobb területi egységgel vagy községgel, esetleg további személyekkel való együttműködésből származó kötelezettségek, melyek a nagyobb területi egység hatásköréből következő feladatok biztosítását szolgálják, beleértve a közös tevékenység során létrejött kötelezettségeket is,

f) nemzetközi együttműködésből vagy nemzetközi társulásokban való tagságból következő kiadások,¹⁷⁾

g) a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi segélyek kamatai,

h) a nagyobb területi egység által kiadott értékpapírok kibocsátásával összefüggő kiadások és a belőlük származó hozamok fedezésének kiadásai,

i) külön jogszabályokban meghatározott egyéb kiadások.

(2) A nagyobb területi egység költségvetéséből támogatás nyújtható azon jogi személyeknek, melyek alapítója a nagyobb területi egység, éspedig konkrét feladatokra, valamint közérdekű akciókra vagy a nagyobb területi egység területének fejlesztésére.

(3) Az átruházott államigazgatási feladatok kiadásainak fedezésére az állami költségvetésből folyósított eszközök megérkezéséig a nagyobb területi egység felhasználhatja saját bevételeit is. Az átruházott államigazgatási feladatok teljesítése kiadásainak fedezésére folyósított állami költségvetésből származó eszközök megérkezése után a nagyobb területi egység az állami költségvetés eszközeit jóváírja a saját költségvetése javára.

(4) A nagyobb területi egység támogatásokat nyújthat a területén lévő községek számára a közös feladatok finanszírozásában való részvételként, a nagyobb területi egység területének fejlesztése érdekében. A nagyobb területi egység támogatást nyújthat más községek vagy nagyobb területi egység részére, ha az azok területén történt természeti katasztrófa, szerencsétlenség vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolása során nyújtott segítségről van szó.

(5) A 2. és 4. bekezdésben nem szereplő jogi személy számára és természetes személy-vállalkozó számára, melynek székhelye vagy állandó lakhelye a nagyobb területi egység területén van, a nagyobb területi egység csak a közhasznú szolgáltatások támogatására,¹⁴⁾ közhasznú vagy közérdekű célokra,¹⁵⁾ valamint a vállalkozás és a foglalkoztatottság támogatására folyósíthat dotációt, a nagyobb területi egység általános érvényű rendeletében megállapított feltételekkel összhangban.

(6) Ha a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint jogi személyt alapít,¹⁶⁾ vagy külön jogszabály szerint alapított jogi személy vállalkozásában tulajdonrészt szerez,¹⁶⁾ a nagyobb területi egység költségvetési eszközeit felhasználhatja ezekre a célokra; költségvetési eszközeit tagdíj kiegyenlítésére is felhasználhatja.¹⁷⁾

(7) Az adott költségvetési évre a nagyobb területi egység költségvetésében a 2., 4. és 5. bekezdés szerinti eszközök, a konkrét akció, feladat vagy felhasználási cél szerint számolandók el. Ezek a nagyobb területi egység költségvetésének éves zárszámadásába tartoznak, és folyósításukkal nem növelhető a nagyobb területi egység teljes adósságállománya. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön előírás rendelkezései vonatkoznak.^16a)

(1) A többéves költségvetés a község vagy a nagyobb területi egység pénzügyi politikájának középtávú gazdasági eszköze, melyben hatáskörük keretében kifejtik a terület fejlesztésének és a lakosság szükségletei kielégítésének tervezetét, beleértve a község programjait vagy a nagyobb területi egység programjait, minimálisan három költségvetési évre.

Többéves költségvetést a következők alkotják:

a) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési évre,

b) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése az adott költségvetési év után következő évre,

c) a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése arra az évre, amely az után az év után következik, melynek költségvetését a b) pont alapján állítják össze.

(2) A többéves költségvetés részét képezik a külön előírás szerinti adatok is.^17aa)

(3) A többéves költségvetés ugyanolyan tagolódásban állítandó össze, mint amilyenben a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése (10. §, 3. bekezdés).

(4) Az 1. bekezdés b) és c) pontjában említett költségvetések bevételei és kiadásai nem kötelező érvényűek.

(1) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének összeállítása elsősorban a többéves költségvetésből, az állam által kezelt adókból külön jogszabály szerint származó részesedési bevételekből,⁵⁾ valamint a közigazgatás jóváhagyott költségvetéséből^17ab) indul ki.

(2) A község és a nagyobb területi egység költségvetésének összeállítása során köteles előnyben részesíteni az összes olyan kötelezettsége fedezetének biztosítását, melyek külön jogszabályokban meghatározott kötelességei teljesítéséből erednek.

(3) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése belsőleg a következőkre tagolódik:

a) folyó bevételek és a folyó kiadások (a továbbiakban csak „folyó költségvetés“),

b) tőkejövedelmek és tőkekiadások (a továbbiakban csak „tőkeköltségvetés“),

c) pénzügyi operációk.

(4) A 3. bekezdés szerint a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése külön előírás szerinti18) szervhez nyújtandó be jóváhagyás céljából, legalább olyan tagolásban, amely megfelel a költségvetési osztályozás gazdasági osztályozása fő kategóriáinak. Egyúttal jóváhagyás céljából benyújtandó a község programja és a nagyobb területi egység programja szerinti kiadások költségvetése is.

(5) A község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének folyó bevételei az 5. § 1. bekezdése szerinti bevételek vagy a 6. § 1. bekezdése szerinti bevételek, a költségvetési osztályozás szerinti tagolásban, kivéve azokat a bevételeket, amelyek a költségvetési osztályozás szerint tőkejövedelmeknek számítanak. A községek költségvetésének vagy a nagyobb területi egységek folyó kiadásainak és beruházásainak lényegi meghatározását és azok egységes osztályozását a költségvetési osztályozás tartalmazza.

(6) A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének részét képezik a pénzügyi operációk is, melyekkel a község pénzalapjainak eszközeiből és a nagyobb területi egység pénzalapjainak eszközeiből átutalásokat hajtanak végre, valamint megtérülő finanszírozási forrásokat hoznak létre és ilyeneket törlesztenek. Pénzügyi operációknak tekintendők a község költségvetéséből vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből folyósított kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi támogatások és azok törlesztései, a kiállított és elfogadott váltók, valamint a tulajdonrészek eladása és beszerzése. A pénzügyi operációk nem képezik részét a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetési bevételeinek és kiadásainak. A pénzügyi operációk részletes osztályozását a költségvetési besorolás tartalmazza. A község vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből visszatérítendő pénzügyi támogatást nyújthat az általa alapított jogi személynek, miközben erre a célra nem használhat fel visszatérítendő finanszírozási forrásokat.

(7) A község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése a 3. bekezdés értelmében úgy állítandó össze, hogy az kiegyensúlyozott vagy többletes legyen. A község vagy a nagyobb területi egység kötelesek úgy összeállítani folyó költségvetésüket, hogy az kiegyensúlyozott vagy többletes legyen. A folyó költségvetést akkor lehet deficitesként összeállítani, ha a folyó költségvetés kiadásai között olyan tételek merítése van előirányozva, melyek pénzügyi fedezésére az előző időszakban – az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály alapján^17a) – támogatáshoz jutottak, és azt a költségvetési év végéig nem merítették ki; az így összeállított folyó költségvetés deficitje nem lehet több, mint ezeknek a ki nem merített eszközöknek az összege. A tőkeköltségvetés kiegyensúlyozottként vagy többletesként állítandó össze; a tőkeköltségvetést akkor lehet deficitesként összeállítani, ha ezt a deficitet a község vagy a nagyobb területi egység előző évekből maradt pénzeszközökből, visszatérítendő finanszírozási forrásokból, vagy a folyó költségvetés adott költségvetési évben keletkezett többletéből fedezni tudja. Amennyiben a folyó költségvetés vagy tőkeköltségvetés többletesként van összeállítva, az adott költségvetés többlete a visszatérítendő pénzügyi források megtérítésére használható fel.

(8) A község és a nagyobb területi egység a költségvetés összeállítása során köteles a jelen törvény rendelkezésein kívül figyelembe venni a külön előírás rendelkezéseit is.^17b)

(9) Ha a költségvetési év során a község vagyona vagy a nagyobb területi egység vagyona balesetveszélyes állapotának eltávolítása, vagy elemi csapások által okozott károk felszámolása vagy más rendkívüli körülmények következtében olyan folyó kiadások megtérítésének szüksége merül fel, melyek nem szerepelnek a költségvetésben és a folyó költségvetés bevételei nem fedezik azokat, a község vagy a nagyobb területi egység képviselőtestületének döntése alapján a tartalékalap eszközeit is felhasználhatja. A tartalékalap eszközeit a község vagy a nagyobb területi egység képviselőtestületének döntése alapján a folyó költségvetés azon kötelezettségeinek rendezésére is felhasználhatja, amelyek a korábbi költségvetési évek során keletkeztek, legfeljebb az előző költségvetési év alapján kimutatott folyó költségvetési többlet összegéig.

(10) A folyó költségvetés bevételei és kiadásai között időbeli eltérés kiegyenlítésére felhasználhatók a tőkeköltségvetés bevételei, ha azok a költségvetésben előirányzott célú felhasználási időpontig, de legkésőbb a költségvetési év végéig megtérülnek.

(1) Ha a község költségvetését vagy a nagyobb területi egység költségvetését a következő költségvetési évre a község illetékes szerve vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint¹⁸⁾ illetékes szerve a folyó év december 31-éig nem hagyja jóvá, a község vagy a nagyobb területi egység az előző költségvetési év községi költségvetése vagy nagyobb területi egység költségvetése szerint gazdálkodik, miközben a költségvetési provizórium ideje alatt megvalósított kiadások, havi lebontásban, nem léphetik túl az előző költségvetési év jóváhagyott községi költségvetésének vagy nagyobb területi egység költségvetésének az 1/12 részét. A fentiek alól a költségvetési provizórium alatt megvalósult azon kiadások képeznek kivételt, melyeket az előző költségvetési évben meghatározott fizetési határidőkkel összhangban térítenek, valamint a költségvetési provizórium ideje alatt megvalósult azon kiadások, melyek külön jogszabályok szerinti kötelező kifizetések. A költségvetési provizórium során a község és a nagyobb területi egység nem nyújthatnak támogatást a 7. § 4. bek. és a 8. § 5. bek. szerint; ez nem érvényes, ha a község és a nagyobb területi egység által folyósított támogatásokat külön előírás határozza meg.^17c)

(2) A község és a nagyobb területi egység a költségvetési provizórium során legkésőbb a folyó év december 31-éig elfogadja költségvetését az adott költségvetési évre. A költségvetési provizórium alatt megvalósult költségvetési bevételeket és kiadásokat bele kell számolni a község és a nagyobb területi egység költségvetésébe annak a jóváhagyását követően.

(1) A község és a nagyobb területi egység a költségvetés jóváhagyása után végrehajtja annak bontását az alapítói hatáskörében működő költségvetési szervezetekre és támogatott szervezetekre, beleértve a község programjaira vagy a nagyobb területi egység programjaira szánt kiadások bontását is.

(2) A községek és nagyobb területi egységek a jóváhagyott költésvetés szerinti költségvetési eszközökkel gazdálkodnak, és az év folyamán külön jogszabály szerint ellenőrzik a költségvetési eszközökkel való gazdálkodást,¹⁸⁾ valamint figyelemmel kísérik és értékelik a község programjainak vagy a nagyobb területi egység programjainak teljesítését.

(3) A község és a nagyobb területi egység a költségvetési év során figyelemmel kíséri a költségvetés szerinti gazdálkodás alakulását, és szükség esetén változtatást hajt végre költségvetésében, elsősorban növeli bevételeit vagy csökkenti kiadásait annak érdekében, hogy a folyó költségvetés a költségvetési év végére kiegyenlített legyen, miközben deficit a község vagy a nagyobb területi egység folyó költségvetésében csak a 10. § 9. bekezdése szerint, a tartalékalap eszközeinek felhasználásából kifolyólag, vagy az előző években fel nem használt, célirányosan folyósított állami költségvetésből, Európai Unió költségvetéséből származó vagy külön jogszabály szerinti^17a) eszközök felhasználásából kifolyólag jöhet létre.

(4) A község és a nagyobb területi egység a pénzügyminisztérium számára köteles biztosítani a gazdálkodásáról szóló szükséges adatokat, melyek a közigazgatási költségvetési javaslat, az állami zárszámadási javaslat és a Szlovák Köztársaság összesített éves jelentése javaslatának kidolgozásához szükségesek. A község és a nagyobb területi egység a közigazgatás költségvetési javaslatának kidolgozásához szükséges adatokat az önkormányzati költségvetési információs rendszer RIS.SAM segítségével juttatja el a pénzügyminisztériumnak (a továbbiakban csak, mint „költségvetési információs rendszer“).

A község és a nagyobb területi egység a következő adatokat kötelesek megadni a költségvetési információs rendszerbe, az alábbi terjedelemben és határidőkkel:

a) az adott költségvetési évre elfogadott költségvetést és a többéves költségvetés következő évekre szóló költségvetéseit, legkésőbb 20 naptári napon belül, a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint illetékes szerve által történt jóváhagyást követően;¹⁸⁾ ha a község költségvetését vagy a nagyobb területi egység költségvetését a következő költségvetési évre a folyó év december 31-éig elfogadták, a község és a nagyobb területi egység az elfogadott költségvetés adatait a következő költségvetési év január 10-éig továbbítja, legalább olyan tagolásban, amely megfelel a költségvetési osztályozás gazdasági osztályozása fő kategóriái szintjének, és az adott költségvetési évre elfogadott költségvetést, valamint a többéves költségvetés következő évekre szóló költségvetéseit legkésőbb a következő költségvetési év január 31-éig továbbítja, miközben a költségvetési provizórium során a község és a nagyobb területi egység az előző költségvetési év elfogadott költségvetési adatai ebben a terjedelemben és ezekkel a határidőkkel továbbítják,

b) a módosított költségvetést, legkésőbb a következő naptári hónap 30. napjáig, amely azt a hónapot követi, amelyben a költségvetés módosítását a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint illetékes szerve elfogadta,¹⁸⁾ és a költségvetési év december havi módosított költségvetését legkésőbb a következő költségvetési év február 5-ig,

c) negyedévente a költségvetés valós teljesítését, a költségvetési év március 31-i, június 30-i és szeptember 30-i helyzete szerint, legkésőbb az adott időszak végét követő 30 naptári napon belül, valamint a költségvetési év december 31-i helyzete szerint, legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig,

d) a község programjából és a nagyobb területi egység programjából csak a község elfogadott programjának és a nagyobb területi egység programjának adatait, legkésőbb az a) pontban szereplő határidőkön belül és a szóban forgó program valós teljesítését a költségvetési év december 31-i helyzete szerint, legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig.

(5) Ha a község vagy a nagyobb területi egység nem teljesíti a jelen törvényből eredő kötelezettségeit, a pénzügyminisztérium azok teljesítéséig leállíthatja az állami költségvetés támogatásaiból származó pénzeszközök folyósítását.

(6) A község tárgyi eszközeinek és immateriális javainak, valamint a nagyobb területi egység tárgyi eszközeinek és immateriális javainak leírását külön jogszabály határozza meg.¹⁹⁾

(1) A községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése teljesítésébe csak azok a bevételek, kiadások és pénzügyi operációk tartoznak bele, melyek az adott költségvetési évben valósultak meg. A bevétel vagy a kiadás besorolása szempontjából a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése teljesítésébe az adott költségvetési évben az a nap a meghatározó, melyen az eszközök jóváírása vagy leírása a község vagy a nagyobb területi egység megfelelő számláján megtörtént.

(2) A költségvetési eszközöket csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre a község költségvetésében vagy a nagyobb területi egység költségvetésében jóváhagyásra kerültek.

(3) A község vagy a nagyobb területi egység indokolt kérvény alapján mentességet adhat azon költségvetési eszközök időbeli felhasználása alól, melyeket az adott költségvetési évben a község vagy a nagyobb területi egység támogatások formájában folyósított, kivételt képeznek ez alól a 3. § 1. bekezdésének b) és c) pontja szerinti támogatásokból származó költségvetési eszközök.

(1) A költségvetés módosításait, beleértve a község programjainak vagy a nagyobb területi egység programjainak módosításait is, a község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabályok szerint¹⁸⁾ illetékes szerve hagyja jóvá, kivételt képeznek ez alól az állami költségvetésből és az Európai Uniótól származó célirányosan meghatározott eszközök, valamint más külföldi forrásokból konkrét célra folyósított eszközök, továbbá a közigazgatás más alanyainak költségvetéséből származó eszközök, valamint az ajándékok, ha az ajándékozó meghatározza az ajándék felhasználásának célját.

(2) A község vagy a nagyobb területi egység illetékes szerve a költségvetési év folyamán költségvetési intézkedésekkel hajtja végre a költségvetés módosításait, amelyek a következők:

a) a költségvetési eszközök áthelyezése az elfogadott költségvetés keretében, miközben az összbevételek és összkiadások nem változnak,

b) a bevételek engedélyezett túllépése és megkötése,

c) a kiadások engedélyezett túllépése és megkötése,

d) a pénzügyi műveletek engedélyezett túllépése és megkötése.

(3) A község és a nagyobb területi egység a 2. bekezdés d) pontjában szereplő költségvetési intézkedéseket az adott költségvetési év augusztus 31-ig hajthatják végre. A község és a nagyobb területi egység a költségvetési év folyamán, a fenti határidőn túl csak olyan módosításokat hajthat végre a költségvetésben, amelyek nem növelik a község vagy a nagyobb területi egység költségvetésének hiányát, kivéve azokat a költségvetési módosításokat, amelyek a község vagyonának vagy a nagyobb területi egység vagyona balesetveszélyes állapotának elhárítását szolgálják, vagy az elemi csapások által okozott vagy más rendkívüli körülmények következtében létrejött károk felszámolását szolgálják, vagy a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak, az Európai Területi Együttműködés operatív programjainak finanszírozásával összefüggő kiadások, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programok.

(4) A község és a nagyobb területi egység operatív nyilvántartást vezet a költségvetési év során végrehajtott összes költségvetési intézkedésről.

(1) A község és a nagyobb területi egység pénzalapokat hozhatnak létre. A pénzalapok forrásai elsősorban a következők lehetnek:

a) az előző költségvetési évből származó költségvetési többlet,

b) az adózott vállalkozói tevékenységből származó bevételek és kiadások különbözetéből származó eszközök,

c) az előző költségvetési évekből származó pénzalapok egyenlegei és a bevételi pénzügyi operációk egyenlegei, kivéve a fel nem használt visszatérítendő pénzügyi források maradékait.

(2) A pénzalapok egyenlegei az év végén nem vesznek el. A pénzalapok felhasználásáról a község képviselőtestülete és a nagyobb területi egység képviselőtestülete dönt.

(3) A község és a nagyobb területi egység a pénzalapok eszközeit költségvetése által használja, kivéve az eszközök egyes pénzalapok közötti kölcsönös átutalását, valamint azokat az eseteket kivéve, mikor a pénzalapok eszközeit a költségvetési év során, csak költségvetésének bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére használja.

(4) A község és a nagyobb területi egység tartalékalapot hoznak létre, melynek összegét képviselőtestületük határozza meg, ez azonban nem lehet kevesebb, mint a 16. § 6. bekezdése szerint megállapított költségvetési többlet 10%-a.

(1) A költségvetési év befejezése után a község és a nagyobb területi egység a költségvetési gazdálkodás adatait összegezve kidolgozza a község zárszámadását és a nagyobb területi egység zárszámadását.

(2) A község és a nagyobb területi egység pénzügyileg rendezik gazdálkodásukat, beleértve az általuk létrehozott vagy alapított jogi személyekhez fűződő pénzügyi kapcsolatukat, valamint azokhoz a természetes személyekhez-vállalkozókhoz és jogi személyekhez fűződő kapcsolatukat, amelyeknek saját költségvetésükből eszközöket folyósítottak; rendezik továbbá az állami költségvetéshez, az állami alapokhoz, más községek költségvetéséhez és más nagyobb területi egységek költségvetéséhez fűződő kapcsolatukat is.

(3) A község és a nagyobb területi egység köteles külön jogszabály szerint hitelesíttetni a számviteli beszámolót.¹⁹⁾ A számviteli beszámoló hitelesítése során a könyvvizsgáló a 10. § 7. és 8. bek., 16. § 12. bek., 17. § és a 19. § 1. bek. szerint a kötelességek betartását is ellenőrzi.

(4) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a 3. bekezdés értelmében a jelen törvényből eredő kötelességek megszegését állapítja meg, köteles e tényeket a pénzügyminisztériumnak írásban jelenteni; a pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott pénzügyi ellenőrzési hivatal jogosult e tények felülvizsgálatára, miközben külön jogszabály szerint, arányosan jár el.²⁰⁾

(5) A község zárszámadása és a nagyobb területi egység zárszámadása elsősorban a következőket tartalmazza:

a) a költségvetés teljesítésének adatait a 10. § 3. bekezdés szerinti tagolásban, a költségvetési besorolással összhangban,

b) az aktívák és passzívák mérlegét,

c) az adósságállomány állapotának és alakulásának áttekintését,

d) a hatáskörükben működő támogatott szervezetek gazdálkodásáról szóló adatokat,

e) a 7. § 4. bek. és a 8. § 5. bek. szerint nyújtott támogatások áttekintését az egyes kedvezményezettek szerinti tagolásban, ha ezeket a község és a nagyobb területi egység más módon nem teszi közzé,

f) a vállalkozói tevékenység költségeinek és hozamainak adatait,

g) a község programjainak és a nagyobb területi egység programjainak teljesítésének értékelését.

(6) Ha a költségvetési évben a külön jogszabállyal összhangban^20a) az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály alapján^17a) az előző költségvetési évben elkülönített célokra folyósított, fel nem használt eszközöket is fel lehet használni, ezek a fel nem használt eszközök a község költségvetése vagy a nagyobb területi egység költségvetése többletének rendezése során a 10. §, 3. bekezdésének a) és b) pontja szerinti pénzalapok létrehozására nem használhatók fel. A község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének előző mondat szerinti többlete a tartalékalap, esetleg más pénzalap forrása lesz.

(7) A 6. bekezdés szerinti fel nem használt eszközöket a község vagy a nagyobb területi egység külön számlára utalja és a következő költségvetési években besorolja azokat a község költségvetésébe vagy a nagyobb területi egység költségvetésébe mint bevételi pénzügyi operációt. Az eszközök meghatározott célra való felhasználása a község költségvetésének vagy a nagyobb területi egység költségvetésének kiadása lesz a következő költségvetési években.

(8) A 6. bekezdés szerinti költségvetési többlet felhasználásáról a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete határoz, a község zárszámadásának vagy a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása során. A 10. § 3. bekezdésének a) és b) pontja szerinti költségvetési hiányt a község és a nagyobb területi egység elsősorban a tartalékalapból, további pénzalapokból vagy visszatérítendő finanszírozási forrásokból egyenlíti ki; a hiány finanszírozásának módját a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete a község vagy a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása alkalmával hagyja jóvá.

(9) A község zárszámadási javaslatának és a nagyobb területi egység zárszámadási javaslatának elfogadása előtt nyilvános vitára kell azokat bocsátani, külön jogszabály szerint.¹⁸⁾

(10) A község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának megtárgyalása a következő kijelentések valamelyikével zárul:

a) az egész éves gazdálkodás fenntartások nélkül elfogadásra került,

b) az egész éves gazdálkodás fenntartásokkal került elfogadásra.

(11) Ha a zárszámadást fenntartásokkal fogadták el, a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete köteles intézkedéseket hozni a hiányosságok kiküszöbölésére.

(12) A zárszámadás javaslatát a község és a nagyobb területi egység a költségvetési év letelte után legkésőbb hat hónapon belül köteles megtárgyalni.

(1) A község és a nagyobb területi egység köteles a visszatérítendő finanszírozási források felhasználása során betartani a 2 – 7. bekezdésekbe foglalt szabályokat.

(2) A község és a nagyobb területi egység a visszatérítendő finanszírozási forrásokat csak beruházási kiadások kifizetésére használhatja fel. A költségvetési év során a folyó költségvetés bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére ezek a finanszírozási források kivételes esetben használhatók, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési év végéig a folyó költségvetés bevételeiből kifizetésre kerülnek.

(3) Az önkormányzati kötvények kibocsátására külön jogszabály vonatkozik.²¹⁾

(4) A község és a nagyobb területi egység csak olyan visszatérítendő finanszírozási forrásokból és beruházási beszállítói hitelekből^21a) eredő kötelezettségeket vállalhat, melyek teljesítése hosszútávon nem borítja fel a folyó költségvetés kiegyenlítettségét a következő években.

(5) A község és a nagyobb területi egység nem veheti át természetes személy vagy jogi személy hitelének, kölcsönének vagy egyéb adósságának kötelezettségét, kivéve a község vagy a nagyobb területi egység által létrehozott jogi személy kötelezettségét, továbbá nem vállalhat garanciát természetes személy vagy jogi személy hiteléért, kölcsönéért vagy egyéb adósságáért, kivéve az állami költségvetésből folyósított visszatérítendő pénzügyi támogatás esetén történő garanciavállalást a község által.

(6) A község és a nagyobb területi egység feladatai ellátására csak akkor fogadhat el visszatérítendő finanszírozási forrásokat, ha

a) a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya nem lépi túl az előző költségvetési év valós folyó bevételeinek 60%-át és

b) a visszatérítendő finanszírozási források éves részlettörlesztéseinek összege – beleértve a hozamok térítéseit – nem lépi túl az előző költségvetési év valós folyó bevételeinek 25%-át.

(7) A község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya alatt, a jelen törvény olvasatában, a visszatérítendő finanszírozási források tőketörlesztéséből eredő kötelezettségek összege, beruházási beszállítói hitelekből eredő kötelezettségek^21a)  és a község vagy a nagyobb területi egység kezességi kötelezettségeinek összege értendő.

(8) A község 7. bekezdés szerinti teljes adósságállományába nem számítódnak bele az Audiovizuális Alapból²²⁾ nyújtott kölcsönökből származó kötelezettségek, továbbá az állami lakásfejlesztési alapból községi bérlakások beszerzésére folyósított hitelek,²³⁾ a hitel törlesztőrészleteinek összegéig, melyek kiegyenlítése benne foglaltatik a községi bérlakások éves bérleti díjában. A község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállományába nem számítódnak bele a Környezetvédelmi Alapból^22a) nyújtott hitel kötelezettségei, a Művészeti Alapból^22b) nyújtott kölcsön kötelezettségei, valamint az azokból a visszatérítendő finanszírozási forrásokból származó kötelezettségek, melyeket a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjai előfinanszírozásának biztosítására, az Európai Területi Együttműködés operatív programjainak finanszírozására, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programokra vettek fel, mégpedig maximálisan a vissza nem térítendő finanszírozási források összegéig, melyet a község vagy a nagyobb területi egység és a külön jogszabály szerinti^23aa) szerv között megkötött szerződés alapján folyósítottak; ez akkor is érvényes, ha a község vagy a nagyobb területi egység a külön jogszabállyal összhangban^23aa) egyaránt partnerként szerepel, legfeljebb a folyósított vissza nem térítendő pénzügy hozzájárulás összegéig.  A visszatérítendő finanszírozási források éves törlesztő részletének a 6. bekezdés b) pontja szerinti összegébe nem számítódik bele az egy összegben történő, idő előtti visszafizetést.

(9) A község vagy a nagyobb területi egység a költségvetési év folyamán nyomon követi tartozásai és törlesztőrészletei alakulását a 6. bekezdés értelmében. Ha a község vagy a nagyobb területi egység adósságállományának teljes összege eléri az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 50 %-át, a község vagy a nagyobb területi egység köteles meghozni a 10. és 11. bekezdés szerinti intézkedéseket, amelyek célja a község vagy nagyobb területi egység tényleges teljes adósságállományának a csökkentése.

(10) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány eléri az 50%-ot, de nem éri el az 58%-ot, a község polgármestere vagy a nagyobb területi egység elnöke az említett tény megállapításának napjától számított 15 napon belül köteles tájékoztatást kidolgozni és a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete elé terjeszteni, melyben megindokolja a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya összegének kialakulását, egyben intézkedés-javaslatot tesz annak csökkentésére. A községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete a község polgármesterének vagy a nagyobb területi egység elnökének jelentését köteles az előterjesztéstől számított 15 napon belül megvitetni. A község polgármestere vagy a nagyobb területi egység elnöke a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete elé történő beterjesztéstől számított hét napon belül e tényt írásban jelenteni a pénzügyminisztériumnak.

(11) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány összege eléri az 58%-ot, de nem haladja meg a 60%-ot, a 10. bekezdés szerinti intézkedéseken kívül a község vagy a nagyobb területi egység a költségvetési év végéig köteles olyan változásokat eszközölni a költségvetésben, amelyek biztosítják annak egyensúlyát és a következő költségvetési évre vonatkozóan csak kiegyensúlyozott vagy többletes költségvetést hagyhat jóvá a 10. § 3. bek. a) és b) pontja szerint, miközben a község vagy a nagyobb területi egység költségvetési hiánya csak az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből nyújtott vagy külön jogszabályi előírások^17a) szerint a korábbi években ki nem merített célirányos támogatások felhasználása következtében jöhet létre; a község vagy a nagyobb területi egység költségvetési hiánya hasonlóképpen keletkezhet a községi pénzalapok eszközeinek vagy a nagyobb területi egység pénzalapjai eszközeinek felhasználása miatt is.

(12) Ha a 9. bekezdés szerinti tényleges teljes adósságállomány összege eléri a 60%-ot, a 10. és 11. bekezdés szerinti intézkedéseken kívül a község vagy a nagyobb területi egység köteles külön jogszabály szerinti eljárásokat foganatosítani.^23b) Az adósság túllépéséért járó bírságot^23b) a község vagy a nagyobb területi egység adott költségvetési év végén meglévő teljes adósságállománya összegének és az előző költségvetési év valós folyamatos bevételeinek arányából szabják ki; a község vagy a nagyobb területi egység teljes adósságállománya összegébe a 7. és 8. bekezdések szerint nem számolandók bele a 19. § 24. bek. szerinti visszatérítendő finanszírozási források elfogadásából származó kötelezettségek és a kényszerfelügyelet alatt lévő község vagy a kényszerfelügyelet alatt lévő nagyobb területi egység kötelezettségei. Ha a község vagy a nagyobb területi egység adósságának aránya év közben az előző költségvetési év valós folyamatos bevételein emelkedik, az adósság túllépéséért járó bírságot^23b) az év közbeni emelkedés 5 %-nak megfelelő összegben szabják ki. Az adósság túllépéséért járó bírságot^23b) nem szabják ki, ha az nem haladja meg a 40 eurót.

(13) A 10. és 11. bekezdés rendelkezéseinek érvényesítési kötelezettsége nem vonatkozik arra a 24 hónapos időszakara, amely egy hónappal azt a hónapot követően kezdődik, amelyben alakuló ülését tartotta a községi képviselőtestület vagy a nagyobb területi egység képviselőtestülete, valamint a külön jogszabályi előírásokban taglalt esetekre.^23c)

(14) A 6. bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források felvétele feltételeinek betartását, azok felvétele előtt a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre vizsgálja felül. A 6. bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források felvétele feltételeinek község vagy nagyobb területi egység általi megsértését község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.

(15) A község vagy a nagyobb területi egység főellenőre a költségvetési év folyamán nyomon követi a község vagy a nagyobb területi egység tartozásainak állapotát és alakulását. A 10-12. bekezdések szerinti teljes adósságállomány-korlátok elérését a község vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.

(1) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek kötelesek a külön jogszabály szerinti^23a) eljárások megvalósítása során betartani a 2-8. bekezdésekben szereplő szabályokat.

(2) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek jelentik a pénzügyminisztériumnak a külön jogszabály szerinti^23a) építési munkálatok koncessziója odaítélésének megkezdését, és az építési munkálatok koncessziós szerződésének megkötése előtt benyújtják annak javaslatát a pénzügyminisztériumnak.

(3) A nagyobb területi egység és az általa létrehozott és alapított jogi személyek a 2. bekezdés szerint járnak el, ha a 2. bekezdés szerinti, megvalósítandó építési munkálatokról szóló szerződés teljesítésének értéke meghaladja a 100 000 000 korona összeget.

(4) A község és az általa létrehozott és alapított jogi személyek a 2. bekezdés szerint járnak el, ha a 2. bekezdés szerinti, megvalósítandó építési munkálatokról szóló szerződés teljesítésének értéke, meghaladja

a) kevesebb, mint 1 000 lakos esetén a 12 000 000 korona összeget

b) 1 001 - 3 000 lakos esetén a 20 000 000 korona összeget

c) 3 001 - 5 000 lakos esetén a 35 000 000 korona összeget

d) 5 001 - 10 000 lakos esetén a 50 000 000 korona összeget

e) 10 001 - 50 000 lakos esetén a 65 000 000 korona összeget

f) 50 001 - 100 000 lakos esetén a 75 000 000 korona összeget

g) 100 001 és több lakos esetén a 100 000 000 korona összeget.

(5) A pénzügyminisztérium elbírálja a 2. bekezdés szerint benyújtott szerződésjavaslatot és kiadja azzal kapcsolatos álláspontját, a szóban forgó szerződés megvalósításának a közigazgatási adósság kimutatására gyakorolt hatásai szempontjából, az Európai Unióban érvényes egységes módszertan szerint, a 2. bekezdés szerint benyújtott szerződésjavaslat kézbesítését követő 60 napon belül. Indokolt esetekben ez a határidő 30 nappal meghosszabbítható.

(6) Ha az 5. bekezdés szerinti álláspont alapján, a 2. bekezdés szerinti szerződés teljesítése hatással van a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a nagyobb területi egység és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek ezen szerződést csak akkor köthetik meg, ha az ezen szerződés keretében megvalósítandó építkezési munkálatok teljesítésének értékösszege, illetve a 2. bekezdés szerint már megkötött szerződések alapján kivitelezett építkezési munkálatok teljesítésének értékösszege, mely hatással van a község, vagy a nagyobb területi egység elkövetkező évekre vonatkozó költségvetésére, és a község, vagy a nagyobb területi egység 17. § 7. bekezdése szerinti adósságának összértékére, de nem lépi túl a 17. § 6. bekezdése a) pontjában meghatározott keretet, és e szerződések éves finanszírozási teljesítéseinek összegei, valamint a visszatérítendő finanszírozási források éves részlettörlesztései – beleértve a hozamok térítéseit – nem lépik túl a 17. § 6. bekezdésének b) pontjában megszabott keretet.

(7) Ha az 5. bekezdés szerinti álláspont alapján a 2. bekezdés szerinti szerződés teljesítése nincs hatással a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a nagyobb területi egység és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek ezen szerződést csak akkor köthetik meg, ha az ezen szerződés teljesítésének értékösszege, illetve a 2. bekezdés szerint már megkötött szerződések értékösszege a község költségvetéséből vagy a nagyobb területi egység költségvetéséből, és a visszatérítendő finanszírozási források éves részlettörlesztései – beleértve a hozamok térítéseit – nem lépik túl a 17. § 6. bekezdésének b) pontjában megszabott keretet.

(8) A község, a nagyobb területi egység, valamint az általuk létrehozott és alapított jogi személyek a pénzügyminisztérium kérésére további adatokat is előterjesztenek, melyek szükségesek a közigazgatási szféra adósságának kiértékelése és kimutatása céljából.

(9) A 2., 3. és 4. bekezdések szerinti folyamat, valamint a 6. és 7. bekezdések szerinti feltételek betartását a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre vizsgálja felül.

(10) A 2., 3. és 4. bekezdések szerinti folyamat, valamint a 6. és 7. bekezdések szerinti feltételek be nem tartását a község főellenőre vagy a nagyobb területi egység főellenőre köteles haladéktalanul jelenteni a pénzügyminisztériumnak.

(11) A 2., 5., 6., 7., 9. és 10. bekezdések rendelkezései a 2. bekezdés szerinti szerződés kiegészítési javaslatára ugyanígy vonatkoznak.

(1) A község vagy a nagyobb területi egység meghatározhatja, hogy jogalanyisággal nem rendelkező alanyai külön, csak a rájuk bízott előlegből fognak gazdálkodni. Egyúttal megállapítja az előleg nagyságát és az időszakot is, melyre az előleget folyósítja. A község vagy a nagyobb területi egység köteles ezen alanyok bevételeit és kiadásait legkésőbb a költségvetési év végéig elszámolni.

(2) Ha a község vagy a nagyobb területi egység vállalkozói tevékenységet folytat, ennek a tevékenységnek a bevételeit és kiadásait nem számítja bele a költségvetésbe, és a költségvetéstől elkülönített számlán kezeli. Az erre a tevékenységre fordított kiadásokat a belőle származó bevételekből kell fedezni. A bevételek és kiadások közötti különbözetből származó eszközöket adózás után a község vagy a nagyobb területi egység mint a finanszírozás kiegészítő forrásait használja. Ha a község és a nagyobb területi egység vállalkozói tevékenységének gazdasági eredménye a költségvetési év szeptember 30-ig deficites, a község vagy a nagyobb területi egység köteles biztosítani, hogy ez a költségvetési év végégre kiegyensúlyozott legyen, vagy olyan intézkedéseket hozni a vállalkozási tevékenység befejezésére, hogy az a következő költségvetési évben már ne folytatódjon.

(3) A község vagy a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint összevonhatja/egyesítheti eszközeit.²⁴⁾ Az összevont/egyesített eszközöket külön számlán kell vezetni.

(4) A község vagy a nagyobb területi egység a forrásösszevonásról szóló szerződés szerinti kifizetéseket azokból a forrásokból valósítja meg, melyeket a szerződés tárgyában meghatározott tevékenységre jogosult felhasználni.

(5) A község vagy a nagyobb területi egység a 3. bekezdés értelmében összevont/egyesített eszközökből finanszírozott tevékenység végzésével szerzett vagyont külön jogszabály szerint számolja el.²⁴⁾

(1) A kényszerfelügyeletet, kivéve a 9. bek. a) pontja szerinti kivételt, adósságrendezési rendszer előzi meg. A község köteles adósságrendezési rendszert bevezetni, ha a teljes, a fizetési határidőt meghaladó kötelezettségeinek összege meghaladja a község előző költségvetési éve valós folyó bevételeinek 15%-át és nem teljesítette valamelyik elismert kötelezettséget a fizetési határidőtől számított 60 napon belül. Az adósságrendezési rendszer bevezetése szükségességének megállapítása esetén a község teljes, a fizetési határidőt 60 nappal meghaladó adósságállományába nem számítódnak bele azok a kötelezettségek, melyek a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak megvalósításából, az Európai Területi Együttműködés operatív programjaiból, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között megkötött, támogatásokról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programok megvalósításából származnak, a szerződésben megállapított vissza nem térítendő pénzügyi támogatás mértékéig.

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti helyzet bekövetkezik, a község a megállapításuktól számított három napon belül köteles ezt a tényt a pénzügyminisztériumnak jelenteni, és a község polgármestere (a továbbiakban csak „polgármester“) 15 napon belül köteles kidolgozni az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát, melyet az adósságrendezési költségvetés és a költségvetési gazdálkodás stabilizációját szolgáló intézkedések javaslatai alkotnak, beleértve az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésének ütemtervét is. Az adósságrendezési költségvetést a község nem köteles folyó költségvetésre és beruházási költségvetésre tagolni.

(3) A polgármester az 1. bekezdés szerinti helyzet bekövetkezésétől számított 15 napos határidőn belül köteles benyújtani a község képviselőtestületének az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát. A községi képviselőtestület köteles az adósságrendezési rendszer bevezetésének javaslatát legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül megtárgyalni.

(4) Az adósságrendezési rendszer ideje alatt a község csak a jóváhagyott adósságrendezési költségvetéssel összhangban használhatja pénzeszközeit, miközben a község pénzeszközeinek minden felhasználását a község főellenőrének előzetesen írásban jóvá kell hagynia. Az adósságrendezési rendszer ideje alatt a községi képviselőtestület tagjainak, a főellenőrnek, valamint a község többi alkalmazottjának sem lehet jutalmat kifizetni.

(5) A község főellenőre a községi önkormányzatnak köteles írásos jelentést benyújtani az adósságrendezési rendszerhez, az adósságrendezési költségvetéshez, valamint az adósságrendezési rendszer minden egyes teljesítéséről szóló jelentéshez, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is.

(6) Polgármester köteles havi rendszerességgel a községi képviselőtestület ülésein előterjeszteni az adósságrendezési rendszer teljesítéséről szóló jelentést, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is.

(7) Az adósságrendezési rendszer bevezetéséről szóló határozat községi képviselőtestületi elfogadása után három napon belül a község köteles ezt a határozatot benyújtani a pénzügyminisztériumnak.

(8) Az adósságrendezési rendszer bevezetésének 90. napja után a község hétnapos határidőn belül köteles ismertetni a pénzügyminisztériummal annak teljesítését, beleértve az adósságrendezési költségvetés tejesítését is, valamint kötelezettségeinek állását a község főellenőrének állásfoglalásával együtt. Ha a község igazolja, hogy az adósságrendezési rendszer teljesítésével javultak gazdálkodásának eredményei és csökkent az 1. bekezdésben szereplő adósságállománya, a pénzügyminisztérium a község kérvénye alapján beleegyezését adhatja az adósságrendezési rendszerben való gazdálkodás meghosszabbítására, és meghatározhatja annak határidejét, amely nem lehet több 90 napnál. A község a fenti határidő letelte után is köteles a pénzügyminisztériumnak benyújtani az adósságrendezési rendszer teljesítésének eredményeit, az első mondatban foglalt terjedelemben. Ha megszűntek az 1. bekezdésben felsorolt tények, a község az adósságrendezési rendszert a jelen bekezdés szerinti határidők lejárta előtt is befejezheti; a község köteles a községi képviselőtestület által elfogadott, az adósságrendezési rendszer befejezéséről szóló határozatot az elfogadást követő három napon belül benyújtani a pénzügyminisztériumnak.

(9) Pénzügyminisztérium jogosult dönteni²⁵⁾ a község kényszerfelügyelet alá helyezéséről, a következő esetekben:

a) bekövetkezett az 1. bekezdés szerinti helyzet, és a község nem vezette be az adósságrendezési rendszert,

b) az adósságrendezési rendszerben történő gazdálkodás befejeztével továbbra is fennáll az 1. bekezdés szerinti helyzet, éspedig a pénzügyminisztérium megállapítása vagy a

1. polgármester,

2. község főellenőre,

3. könyvvizsgáló,

4. község hitelezője vagy

5. állami szerv jelentése alapján,

c) a község ismételten nem nyújtotta be a külön jogszabály szerinti kimutatásokat.^21a)

(10) Polgármester vagy a község főellenőre köteles a 9. bekezdés b) pontja szerinti jelentést megtárgyalni a községi képviselőtestülettel, és az adósságrendezési rendszerben történő gazdálkodás befejezése után 15 napon belül elküldeni azt a pénzügyminisztériumnak.

(11) A kényszerfelügyelet bevezetése előtt a pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott pénzügyi ellenőrző szerv felülvizsgálja a 9. bekezdés szerinti helyzetet és az 1. bekezdés szerinti kötelezettség rendezése elmaradásának okait, miközben külön jogszabálynak megfelelően jár el.²⁰⁾ Az említett célból a község köteles a feltétlenül szükséges együttműködést biztosítani, beleértve az e célból szükséges könyvviteli és egyéb dokumentumok biztosítását is.

(12) A kényszerfelügyeleti biztost (gondnokot) a pénzügyminisztérium nevezi ki és hívja vissza. Pénzügyminisztérium szerződést köt a biztossal kényszerfelügyeleti tevékenység elvégzéséről, melyben részletesen maghatározza jogait és kötelességeit. A kényszerfelügyeleti biztos jutalmazásának összegét a pénzügyminisztérium határozza meg és jelenti azt a községnek. A kényszerfelügyelet végrehajtásának költségeit, beleértve a kényszerfelügyeleti biztos jutalmazását is, az a község fedezi, amelyben a kényszerfelügyeletet bevezették.

(13) Kényszerfelügyeleti biztos az a természetes személy lehet, aki teljesíti a következő feltételeket:

a) pénzügyi területen szerzett, befejezett főiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) nem azon község polgármestere vagy a község más szervének tagja vagy alkalmazottja, amelyben kényszerfelügyeletet vezetnek be,

c) nem tekinthető a kényszerfelügyelet alá helyezett község polgármesteréhez vagy a község más szervének tagjához vagy alkalmazottjához közelálló személynek.²⁶⁾

(14) A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárás a 11. bekezdés szerinti helyzet pénzügyminisztériumi felülvizsgálata befejeztének napjával kezdődik meg, vagy a 11. bekezdés szerinti helyzetről szóló jelentés kézbesítésével, melyet a pénzügyi ellenőrző szerv küld meg a pénzügyminisztériumnak, amennyiben a felülvizsgálat a 9. bekezdés szerinti helyzetet igazolja. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárás résztvevője a község. A pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet bevezetéséről az eljárás megkezdésétől számított legkésőbb 60 napon belül hoz döntést. Ha a pénzügyminisztérium nem vezet be kényszerfelügyeletet, ezt írásban tudatja a megadott határidőn belül a községgel. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat tartalmazza a kényszerfelügyeletet ellátó biztos családi és utónevét is, valamint állandó lakhelyének címét és személyazonossági igazolványának számát. A határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesítik.

(15) A kényszerfelügyelet ideje alatt nem szabad a község polgármesterének, a községi képviselőtestület képviselőinek, a község főellenőrének és a község többi alkalmazottjának jutalmat fizetni.²⁷⁾

(16) A község, kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítése után hét napon belül köteles a bankban és a külföldi bank fiókjában²⁸⁾ külön kényszerfelügyeleti számlát nyitni és erre a számlára átutalni összes pénzeszközeinek maradékát, melyeket eddig külön számlákon vezettek, kivéve azokat a pénzeszközöket, melyeket külön törvény szerint a község köteles külön számlákon vezetni.

(17) A kényszerfelügyelet ideje alatt a község összes bevétele a külön kényszerfelügyeleti számlára kerül, kivéve azokat a bevételeket, melyeket külön törvény szerint a község köteles külön számlákon vezetni. A külön kényszerfelügyeleti számlán vezetett pénzeszközökre külön jogszabályok szerint nem vonatkoznak a végrehajtási ítéletek.²⁹⁾ A kényszerfelügyelet ideje alatt az összes számlán lévő pénzeszközt a község csak a kényszerfelügyeleti biztos előzetes, írásbeli beleegyezésével használhatja fel.

(18) A kényszerfelügyelet bevezetése után kényszerfelügyeleti biztos köteles megállapítani a község gazdálkodásának állapotát, miközben a község köteles betekintést engedni számára az összes könyvviteli és egyéb dokumentumba, mely szükséges a község gazdálkodási állapotának meghatározásához. A megállapított tények alapján a biztos jogosult a község szerveitől kérni a község konszolidációs gazdálkodási programjának elfogadását, beleértve a szervezeti és személyzeti intézkedések elfogadását is.

(19) A kényszerfelügyeleti biztos tanácsadói minőségben jogosult részt venni a községi képviselőtestület ülésein és annak illetékes bizottságaiban, melyeken a község költségvetéséről, gazdálkodásáról és vagyonáról tanácskoznak. A községi képviselőtestület üléseire benyújtott jelentéseket, amelyek a községi költségvetést, gazdálkodást és vagyont érintik, ki kell egészíteni a kényszerfelügyeleti biztos álláspontjával.

(20) A község a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítését követő hét napon belül köteles a községben megszokott módon nyilvánosságra hozni ezt a határozatot. Ugyanezen határidőn belül a község köteles a kényszerfelügyelet bevezetését minden bankkal és külföldi bank fiókjával közölni, melyek a község számláit vezetik, valamint minden hitelezőjével is.

(21) A község köteles a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül, a kényszerfelügyelet bevezetésének kezdetétől a költségvetési év végéig szóló – melyben a kényszerfelügyeletet bevezették – válságköltségvetést összeállítani és elfogadni. Ugyanezen határidőn belül a község köteles jóváhagyni a költségvetési gazdálkodás konszolidációjának programját, beleértve az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésének ütemtervét is.

(22) A válságköltségvetésben kötelezően szerepelniük kell azoknak a pénzeszközöknek, amelyekkel az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek csökkentését biztosítják, e kötelezettségek törlesztésének ütemtervével összhangban. A válságköltségvetésben csak az elengedhetetlenül szükséges folyó kiadások szerepelhetnek a 7. § 1. bekezdésének a)-c) pontjaival összhangban, valamint a beruházások, ha azok kifizetése az állami költségvetésből vagy az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközökből van biztosítva, vagy azok kifizetése a kényszerfelügyelet előtt megkötött szerződésekből következik. A válságköltségvetésben nem szerepelhetnek a 7. § 2., 4. és 5. bekezdései szerinti kiadások. A válságköltségvetést a község nem köteles folyó költségvetésre és beruházási költségvetésre tagolni.

(23) Ha a kényszerfelügyelet nem ér véget az adott költségvetési évben, a község köteles a folyó költségvetési év december 31-éig összeállítani és jóváhagyni a következő költségvetési évre szóló válságköltségvetést is. A következő költségvetési évre szóló válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során a község hasonlóképpen jár el, mint a kényszerfelügyelet bevezetése utáni válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során, miközben az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére fordítandó bevételek növelése érdekében a község köteles helyi adókat bevezetni vagy a már meglévő helyi adók adókulcsát megemelni, külön törvény szerint.¹¹⁾

(24) A kényszerfelügyelet ideje alatt a község nem vállalhat újabb kötelezettségeket, melyek visszatérítendő finanszírozási források igénybevételéből következnének, kivéve olyan visszatérítendő finanszírozási forrás igénybevételét, a kényszerfelügyeleti biztos előzetes írásbeli jóváhagyásával, melyet bank vagy külföldi bank fiókja folyósít a közigazgatás alanya számára az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére; a 17. § 2. és 6. bekezdésének rendelkezései ebben az esetben nem használandók.

(25) Ha a község nem fogadja el a válságköltségvetést a 21. vagy 23. bekezdések szerinti határidőkön belül, akkor a kényszerfelügyeleti biztos által összeállított költségvetés szerint gazdálkodik. Ha a válságköltségvetést a kényszerfelügyeleti biztos állítja össze, a költségvetési év során jogosult módosítások végrehajtására a válságköltségvetésben, a 14. § 2. bekezdésében szereplő költségvetési intézkedésekkel.

(26) A pénzügyminisztérium, a kényszerfelügyeleti biztos javaslata vagy a község kérvénye alapján határozhat a kényszerfelügyelet megszüntetéséről, vagy ha megállapítja, hogy annak okai megszűntek. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló eljárás a kényszerfelügyeleti biztos javaslatának, a község kérvénye kézbesítésének napján veszi kezdetét, vagy azon a napon, amikor a pénzügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek fenntartásának okai. A pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet megszüntetéséről legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül dönt. Ha a pénzügyminisztérium úgy dönt, hogy megszünteti a kényszerfelügyeletet, a fenti határidőn belül írásban tudatja ezt a községgel és a kényszerfelügyeleti biztossal. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozat tartalmazza azt a dátumot is, amellyel a kényszerfelügyelet megszűnik, valamint a megszüntetésének  az indoklását. A határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesítik.

(27) A kényszerfelügyelet ideje alatt megvalósult bevételeket és kiadásokat a község a kényszerfelügyelet megszűnte után elszámolja a község jóváhagyott költségvetésében.

(28) Az 1 – 27. bekezdések rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak azokra a városrészekre is, melyek külön törvény szerint³⁾ jogi személyeknek minősülnek; a pénzügyminisztérium hatáskörét ezekkel a városrészekkel kapcsolatban a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa látja el.

(29) Az 1 – 27. bekezdések rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a nagyobb területi egységre is.

A pénzügyminisztérium azt az alanyt, amelyik nem teljesíti a jelen törvényből eredő kötelezettségeit, 33 000 euró összegig büntetheti a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok szerint,²⁵⁾ éspedig külön jogszabály szerinti határidőkön belül.³⁰⁾

(1) A községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése 2005. évre szóló javaslatát a jelen törvénynek a községi költségvetés és a nagyobb területi egység költségvetése összeállításáról szóló érvényes rendelkezéseinek figyelembevételével kell összeállítani.

(2) Ha a következő költségvetési évre megváltozik a költségvetési besorolás, a következő költségvetési évre szóló községi költségvetési és a nagyobb területi egységi költségvetési javaslatot a következő költségvetési évre érvényes költségvetési besorolással összhangban kell összeállítani.

(3) A község többéves költségvetését vagy a nagyobb területi egység többéves költségvetését a következő költségvetési évekre először 2006-ban kell összeállítani, a 2007-es évvel kezdődően.

(4) A község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának a 2004-es évre történő összeállítására az eddigi előírás vonatkozik.

(5) A községben az eddigi előírások szerint bevezetett adósságrendezési rendszer, valamint kényszerfelügyelet a jelen törvény hatályba lépésének napjával befejeződik.

(1) A jelen törvény a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának összeállításáról szóló, 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései először a község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának 2005. évre szóló összeállítása során alkalmazandók.

(2) Ha a község, amelyben kényszerfelügyeletet vezettek be, a 2006-os évre szóló válságköltségvetést az eddigi előírások szerint állította össze és hagyta jóvá, köteles a válságköltségvetést összhangba hozni a jelen törvény 19. § 22. bekezdésével, 2006. január 31-éig.

A 4. § 5. bekezdésének, a 9. § 1. bekezdésének, a 12. § 1. és 2. bekezdésének, a 14. § 1. bekezdésének és a 16. § 5. bekezdése g) pontjának a község programjára és a nagyobb területi egység programjára vonatkozó rendelkezései a község költségvetésében és a nagyobb területi egység költségvetésben először a 2009-2011. évekre alkalmazandók.

A 10. § 7. bekezdésének rendelkezéseit és a 10. § 9. bekezdésében található feltételeket a községek és a nagyobb területi egységek nem kötelesek 2010. december 31-éig érvényesíteni; ebben az időszakban a községek és a nagyobb területi egységek nem kötelesek a folyó költségvetés kiegyenlítettségének biztosításával kapcsolatban alkalmazni a 12. § 3. bekezdését és a 14. § 2. bekezdésének c) pontját sem. Ez nem érvényes a 2011-2013. évekre szóló költségvetés összeállításával kapcsolatban.

(1) A költségvetési információs rendszerbe a községek és nagyobb területi egységek fokozatosan kapcsolódnak be, legkésőbb 2014. január 1-ig. A költségvetési információs rendszerbe történő adatközlés kötelezettsége 2014. január 1-től érvényes a községekre és a nagyobb területi egységekre. Ha a község programja és a nagyobb területi egység programja a 2014-2016-os évekre 2014. január 31-éig elfogadásra került, a község és a nagyobb területi egység a község elfogadott programjának és a nagyobb területi egység elfogadott programjának adatait 2014. február 20-áig adja meg a költségvetési információs rendszernek.

(2) A pénzügyminisztérium által 2013 végéig a városrészben bevezetett kényszerfelügyelet legkésőbb 2014. december 31-én ér véget.

A 17. § 8. bek. 2016. január 1-je után hatályos rendelkezése először a 2016. évben alkalmazandó a község vagy nagyobb területi egység teljes adósságállományának megállapítására a 2015. december 31-i állapot szerint.

A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba, kivéve az I. cikkely 1-20. §-át, a 21. § 3-5. bekezdését, a II. cikkely 1-6. pontjait, 8. pontját, a III. cikkely 1-4. pontjait és 6. pontját, melyek 2005. január 1-jén lépnek hatályba.

1) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatokról.

2) A Tt. többször módosított, 302/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységekről (az önkormányzati megyékről szóló törvény).

3) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 377/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról.

§ A Szlovák Nemzeti Tanács 401/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, Kassa városáról, módosítva a Szlovák Nemzeti Tanácsának 295/1992. sz. törvényével.

4) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatási költségvetési szabályokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

5) A Tt. 564/2004. sz. törvénye a területi önkormányzatok adóbevételeinek költségvetési meghatározásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

6) A Tt. 150/2001. sz. törvénye az adóhatóságokról, és mellyel módosul és kiegészül a Tt. 440/2000. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről, módosítva a Tt. 182/2002. sz. törvényével.

7) Például a Tt. 597/2003. sz. törvénye az alapiskolák, középiskolák és iskolai létesítmények finanszírozásáról.

7a) A Tanács 1466/97/EK rendeletének 3. és 4. cikkelye (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (A HL EU különkiadása, 10/1. köt. HL L 209., 1997. 8. 2.) érvényes olvasatában.

8) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvényének 20. és 20.a §-a, módosítva a 453/2001. sz. törvényével

9) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 3. §-a.

10) A Tt. 523/2004. sz. törvénye 4. §-ának 4. bekezdése.

11) A Tt. 582/2004. sz. törvénye, a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékeiről.

12) Például a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 369/1990. sz. törvénye.

13) Például a Tt. többször módosított 302/2001. sz. törvénye.

14) A Tt. 213/1997. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése, a közérdekű szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, módosítva a 35/2002. sz. törvénnyel.

15) Például a Tt. 34/2002. sz. törvénye 2. §-ának 3. bekezdése az alapítványokról és a többször módosított Polgári törvénykönyv módosításáról.

16) Kereskedelmi törvénykönyv.

16a) A Törvénytár többször módosított, 523/2004. sz. törvényének 31. §.

17) A Tt. 302/2001. sz. törvényének 5. §-a.

17a) Például a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvénye 48. §-ának 1. bek.

17aa) A Törvénytár költségvetési felelősségről szóló, 493/2011. sz. alkotmányos törvénye 9. cikkelyének, 1. bekezdése.

17ab) A Törvénytár 69/2012. sz. törvényével módosított, 523/2004. sz. törvényének 4. §.

17b) A Törvénytár 493/2011. sz. alkotmányos törvényének 5., 12. és 13. cikkelye.

17c) Például a Törvénytár többször módosított 596/2003. sz. törvényének 6. és 9. §, az államigazgatás oktatásügyi faladatairól és az iskolai önkormányzatokról, valamint némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.

18) A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., többször módosított törvénye. A Tt. 302/2001. sz., többször módosított törvénye.

19) A Tt. többször módosított 431/2002. sz. törvénye a könyvvitelről.

20) A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

20a) Például a Tt. 523/2004. sz. törvénye 8. §-ának 4. és 5. bekezdései.

21) A Tt. többször módosított 530/1990. sz. törvénye a kötvényekről.

21a) A Törvénytár többször módosított, 291/2002. sz. törvényének, 2b. § 2. bek. az Államkincstárról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

A Szlovák Köztársasság Pénzügyminisztériumának 2012. november 12-én kelt, MF/21513/2012-31 sz. intézkedése, amely meghatározza a közigazgatási költségvetés teljesítésének kiértékeléséhez szükséges könyvelési információk és adatok benyújtásának elrendezését, tartalmát, módját, határidejét és helyét (a Törvénytár 375/2012. sz. hirdetménye).

22) A Törvénytár 516/2008. sz. törvényének 18. § 3. bek. b) pontja, az Audiovizuális Alapról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

22a) A Tt. 587/2004. sz., a Környezetvédelmi Alapról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 7. §-ának a) pontja.

22b) A Tt. 284/2014. sz., a Művészeti Alapról, valamint a Tt. 434/2010., a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörében nyújtott támogatásokról szóló, a Tt. 79/2013. sz. törvényével módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről, 18. § 3. bek. c) pont.

23) A Tt. 150/2013 sz. törvényének 6. § 1. bek. b) pontja, az Állami lakásfejlesztési alapról.

23a) A Tt. 25/2006. sz. törvényének 66. és 97. §-a, a közbeszerzésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

23aa) A Törvénytár többször módosított, 528/2008. sz. törvénye, az Európai Közösség alapjaiból folyósított segélyről és támogatásról.

23b) A Tt. 493/2011. sz. alkotmánytörvényének 6. cikkelye.

23c) A Tt. 493/2011. sz. alkotmánytörvénye 5. cikkelyének 11. és 12., valamint 12. cikkelyének 10. és 11. bekezdése.

24) A többször módosított Polgári törvénykönyv 829-841. §-a.

25) A Tt. többször módosított 71/1967. sz. törvénye 1-13. §-a, 14. §-ának 2. bekezdése, 15-17. §, 24-26. §, 31-47. §, 51-70. §, 81-85. §, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).

26) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.

27) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 253/1994. sz. törvénye a községek és városok polgármestereinek jogállásáról és bérezéséről, a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz. törvényének 18.c §-a, módosítva a Tt. 369/2004. sz. törvényével.

28) A Tt. 483/2001. sz. törvénye 2. §-ának 1, 5 és 8. bekezdése, a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 603/2003. sz. törvényével.

29) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 233/1995. sz. törvénye a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtási rendtartás), valamint további törvények módosításáról és kiegészítéséről.

30) A Tt. 523/2004. sz. törvénye 31. §-ának 14. bekezdése.