Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)

Módosítva:

Tt. 308/2000., hatályos 2000. október 4-től

Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től

Tt. 167/2008., hatályos 2008. június 1-től

Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től

Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:

(1) A Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása és az elnöki tisztségre¹⁾ jelöltről való szavazás (továbbiakban: „választás”) az általános, egyenlő, közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik.

(2) A Szlovák Köztársaság elnökének (továbbiakban: „elnök”) megválasztása során választójoggal rendelkezik minden olyan szlovák állampolgár, aki a választás napján betöltötte 18. életévét és a választás napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik²⁾ (továbbiakban: „választásra jogosult”).

(3) A választást a Szlovák Köztársaság területén tartják.

(1) A választást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb a választás napja előtt 55 nappal tűzi ki. A választás kihirdetését nyilvánosságra hozzák a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.

(2) A választást a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a napon tartják. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke dönthet úgy, hogy a választás két napon tartják.

(3) A választás a meghatározott napon 7 óráról 22 óráig tart. Ha a helyi körülmények azt igénylik, a község polgármestere a választás kezdetének időpontját korábbi órában határozhatja meg.

(4) Ha a választást két napon tartják, a választás az első napon 14 órakor kezdődik és 20 órakor fejeződik be. A választás a második napon 7 órakor kezdődik és 14 órakor fejeződik be. Ha a helyi körülmények azt igénylik, a község polgármestere a választás kezdetének időpontját korábbi órában határozhatja meg.

(1) A község, illetve Pozsonyban és Kassán a városrészek (továbbiakban: „község”) a szavazólapok leadásának és a szavazatszámlálás céljaira szavazóköröket alakítanak ki.

(2) A szavazóköröket és a területükön elhelyezkedő választóhelyiségeket a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 45 nappal úgy alakítja ki, hogy a szavazókör rendszerint 1000 választásra jogosult személyt foglaljon magába. A község távoleső részén önálló szavazókör alakítható ki, ha az legalább 50 választásra jogosultat foglal magába.

(3) A község egészségügyi intézményben, szociális szolgáltatási intézményben, a fogvatartás helyén és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának helyén önálló szavazókört alakíthat ki, ha az legalább 100 választásra jogosultat foglal magába.

(1) A község az állandó választói névjegyzékből³⁾ az egyes szavazókörökre vonatkozóan elkészíti az elnökválasztásra jogosultak névjegyzékét (továbbiakban: „választásra jogosultak névjegyzéke”).

(2) A község a különleges szavazókörökre vonatkozóan is elkészíti a választásra jogosultak névjegyzékét; az intézmény vezetője ennek során együttműködik a községgel. Az a község, amelyben különleges szavazókört alakítottak ki, a választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a választásra jogosult állandó lakhelye szerint illetékes községet.

(3) A fegyveres erők tömegesen elszállásolt katonáit, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tömegesen elszállásolt tagjait az alakulatuk állomáshelyének elhelyezkedése szerinti község választásra jogosultjainak névjegyzékébe kell bejegyezni. A bejegyzésre a község polgármestere által megállapított határidőn belül az egység (alakulat) adatszolgáltatása alapján kerül sor. A választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzés csak az adott választásra vonatkozóan érvényes. Az egység (alakulat) elhelyezkedése szerinti község a választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a katona vagy tag állandó lakhelye szerint illetékes községet. A község ügyel arra, hogy ne jöjjenek létre olyan választókörzetek, amelyek választásra jogosultjainak névjegyzékében kizárólag a fegyveres erők katonái, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tagjai szerepelnek.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti választásra jogosultakat nem kell bejegyezni az állandó lakhelyük szerinti választókörzet választásra jogosultjainak névjegyzékébe.

(5) Az (1) és (2) bekezdések szerinti választásra jogosultak névjegyzékét a község legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával, két példányban nyújtja át a szavazóköri választási bizottságoknak.

(6) Azt a szlovák állampolgárt, aki a Szlovák Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakhellyel és a választás napján megjelenik a választóhelyiségben, a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választásra jogosultak névjegyzékébe; a választói névjegyzékébe való bejegyzés tényét a bizottság feltünteti a szavazásra jogosult személy szlovák útiokmányában.⁴⁾

(7) A szavazóköri választási bizottság az adott személyt a következők szerint jegyzi be a választásra jogosultak névjegyzékébe:

a) bírósági határozat alapján,⁵⁾

b) választói igazolvány alapján,

c) ha személyi igazolványával igazolja, hogy az állandó lakhelye a választókörzethez tartozik.

(1) Azon választásra jogosult személy részére, aki nem tud majd abban a választókörzetben választani, ahol a választásra jogosultak névjegyzékében szerepel, a község a választás kitűzését követően kérelmére választói igazolványt állít ki, illetve törli a választásra jogosultak névjegyzékéből. A törlés csak a választói igazolvány igénybevételével megejtett választásra vonatkozóan érvényes.

(2) A választói igazolvány jogosultságot biztosít bármelyik választókörzet választásra jogosultjainak névjegyzékébe való bejegyzésre; a bejegyzés csak az adott választásra vonatkozóan érvényes.

(3) A rendőrségi őrizet azon helyiségeiben, a fogvatartás, esetleg a fegyelmi büntetésként alkalmazott fogvatartás azon helyein, illetve a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának azon helyein, amelyek vonatkozásában különleges választókörzet nem került kialakításra, a szavazásra jogosultak számára a választójog gyakorlásának lehetőségét választói igazolvány alapján az illetékes intézmény vezetőjével együttműködve az a szavazóköri választási bizottság biztosítja, amelynek területi illetékességébe az adott intézmény tartozik. Ez esetben a választási körzet nagyságára vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyhatók. Ha a választásra jogosultat előállítják, és ha ez lehetséges, az elővezetett személy választójogának gyakorlására a Rendőri Testület vagy a Katonai Rendészet illetékes egysége biztosít lehetőséget.

(1) A választás lebonyolításának céljaira a következő választási szerveket kell létrehozni:

a) a szlovák köztársaságelnöki-választás Központi Választási Bizottsága (továbbiakban: „központi választási bizottság”),

b) a szlovák köztársaságelnöki-választás körzeti választási bizottságai (továbbiakban: „körzeti választási bizottságok”),

c) a szlovák köztársaságelnöki-választás szavazóköri választási bizottságai (továbbiakban: „szavazóköri választási bizottságok”),

(2) A bizottság tagja csak választásra jogosult lehet, elnökjelölt nem lehet a bizottság tagja.

(3) A bizottság tagja a következő szövegű fogadalom aláírásával foglalja el tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul látom el, melynek során a törvényeknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően járok el.”

(4) A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag több mint fele jelen van. A határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a jelenlévő tagok több mint fele igennel szavaz. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A bizottság az első ülésén saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Megegyezés hiányában az elnököt és az alelnököt sorsolással kell megválasztani. A sorsolást a bizottság jegyzője irányítja.

(6) Ha a bizottsági tagság megszűnik, a bizottság elnöke póttagot rendel be. A bizottsági tagság a delegáló politikai párt, politikai mozgalom, politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója, vagy petíciós bizottság általi értesítésnek a bizottság elnöke részére történő kézbesítésével, vagy a bizottsági tagnak a tisztségéről való lemondásáról szóló értesítésének a bizottsági elnök részére történő kézbesítésével szűnik meg.

(7) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választás eredményeinek feldolgozása céljaira a központi választási bizottság és a körzeti választási bizottságok mellett működő (szavazatösszesítő) szakmai testületeket hoz létre. A (szavazatösszesítő) szakmai testületekhez beosztott személyek a (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesznek.

(1) Minden, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 35 nappal értesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökét a központi választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A központi választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 30 nappal kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke hívja össze.

(3) A központi választási bizottság

a) felügyeli az alsóbb szintű bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,

b) dönt a körzeti választási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,

c) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának a választás szervezési és műszaki előkészületeire vonatkozó információit,

d) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a választás eredményeinek feldolgozására tett előkészületekre vonatkozó információját,

e) megállapítja a választás eredményeit,

f) elkészíti a választás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és kihirdeti annak eredményét,

g) engedélyezi egyéb személyek jelenlétét a szavazóköri választási bizottságban és a körzeti választási bizottságban végzett szavazatszámlálásnál.

(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a központi választási bizottság feladatteljesítésének támogatására szakmai és adminisztratív testületet hoz létre.

(1) Minden, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 30 nappal értesíti a körzeti hivatal elöljáróját a kerületi választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi- és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A körzeti választási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a körzeti választási bizottságban nincs meg a meghatározott taglétszám vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a körzeti hivatal elöljárója a választásra jogosultak köréből nevezi ki a hiányzó tagokat.

(3) A körzeti választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 25 nappal kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.

(4) A körzeti választási bizottság

a) felügyeli szavazóköri választási bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,

b) dönt a szavazóköri választási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,

c) megtárgyalja a saját (szavazatösszesítő) szakmai testületének tevékenysége ellátására vonatkozó információit,

d) felügyeli a szavazási eredmények megállapításának menetét a szavazókörökben; a szavazóköri választási bizottságoktól jogosult felvilágosítást vagy más információkat kérni, illetve a megállapított hibákat a szavazóköri választási bizottsággal való megállapodást követően saját maga kiküszöbölheti, vagy felkérheti a szavazóköri választási bizottságot a hibák kiküszöbölésére,

e) megállapítja a választás eredményeit,

f) elkészíti a szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és azt átadja a központi választási bizottságnak.

(5) A körzeti választási bizottság területi illetékessége megegyezik a körzeti hivatal területi illetékességével.

(1) Minden, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt, politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 30 nappal értesíti a község polgármesterét a szavazóköri választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi- és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A szavazóköri választási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a szavazóköri választási bizottságban nincs meg a meghatározott taglétszám, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a község polgármestere a választásra jogosultak köréből nevezi ki a hiányzó tagokat.

(3) A szavazóköri választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 23 nappal kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(4) A szavazóköri választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes menetét, felügyeli főként a szavazólapok szabályszerű leadását, fenntartja a rendet a választóhelyiségben és annak közvetlen környékén,

b) elbírálja a szavazólapok érvényességét,

c) megszámolja a szavazólapokat és a szavazatokat,

d) jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről, majd átadja azt az illetékes körzeti választási bizottságnak,

e) elvégzi a körzeti választási bizottság vagy a központi választási bizottság által rá kiszabott feladatokat.

(1) A bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság tárgyalásával és annak előkészítésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésein.

(2) A jegyzőt

a) a központi választási bizottság esetében a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki, illetve váltja le,

b) a körzeti választási bizottság esetében a körzeti hivatal elöljárója a körzeti hivatal alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le,

c) a szavazóköri választási bizottság esetében a község polgármestere rendszerint a község alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le.

(3) A központi választási bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb a választás előtt 45 nappal nevezi ki, a körzeti választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki, a szavazóköri választási bizottság jegyzőjét a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki. A jegyző a 6. § (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesz.

(1) A köztársaságielnök-jelölt állító javaslatnak⁶⁾ tartalmaznia kell

a) a jelölt családi és utónevét, illetve tudományos címét,

b) a jelölt életkorát és személyi számát,

c) a jelölt foglalkozását,

d) a jelölt állandó lakhelyét,

e) a jelölt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy egyetért jelölésével és teljesíti az elnökjelöltekre vonatkozó feltételeket.⁷⁾

(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a kézbesítéstől számított hét napon belül megvizsgálja, hogy az elnökjelölt-állító javaslat⁶⁾ tartalmazza-e a törvény szerinti adatokat; petíció esetében azt vizsgálja meg, hogy a petíció tartalmazza-e az (1) bekezdés szerinti tartalmi elemeket, illetve azt is, hogy a petíció megfelel-e a külön törvény⁸⁾ szerinti feltételeknek, illetve, hogy minden petíciós ív vonatkozásában egyértelmű-e, hogy az adott jelöltre vonatkozó petícióról van szó. Ha a javaslat megfelel a törvény szerinti feltételeknek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslatot befogadja; egyéb esetben elutasítja azt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat befogadásáról vagy elutasításáról szóló értesítést 24 órán belül kézbesíti az elnökjelölteknek, az adott elnökjelölt által megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelyére.  

(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat kézhezvételét követő napon értesíti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumát az elnökjelölt-állító javaslatról, az elnökjelöltek családi és utónevéről, tudományos címéről, életkoráról, foglalkozásáról, állandó lakhelyéről.

(4) Az elnökjelölt-állító javaslat elutasítása ellen a javaslat által érintett jelölt elnökjelölt-állító javaslatának elfogadásáról való döntésre irányuló javaslatot nyújthat be a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósághoz. A javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének az elnökjelölt-állításra vonatkozó javaslat elutasításáról szóló értesítése kézbesítésétől számított három napon belül lehet benyújtani.

Az elnökjelölt a választás első körének kezdete előtt írásban lemondhat jelöltségről. A jelöltségről való lemondásról szóló nyilatkozatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének kézbesíti. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke e tényről értesíti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumát és a központi választási bizottságot, amely a körzeti választási bizottságok közvetítésével haladéktalanul értesíti a szavazóköri választási bizottságokat, amelyek tájékoztatják a választásra jogosultakat.

(1) A szavazólapot úgy kell elkészíteni, hogy azon az összes elnökjelölt közösen szerepeljen. A szavazólapon a jelölteket ábécé-sorrendben kell feltüntetni a családi és utónév, tudományos cím, az életkor, a foglalkozás és az állandó lakhely szerinti község feltüntetésével.

(2) A szavazólapot el kell látni a központi választási bizottság bélyegzőlenyomatával és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával, illetve minden jelölt családi neve előtt egy négyzet alakú keretet kell feltüntetni a szavazás során történő kezelés céljaira.

(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről és a községek részére megfelelő mennyiségben való eljuttatásáról.

(4) A község gondoskodik arról, hogy a szavazólapokat az elnökválasztás napján, legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával minden szavazóköri választási bizottsághoz eljuttassák.

(5) A szavazásra jogosult személy a szavazólapot a választás napján a választóhelyiségben kapja kézhez.

(1) A kialakított választási körzetekről, a választóhelyiségekről és a választás idejéről a község legkésőbb a választás napja előtt 40 nappal a helyben szokásos módon tájékoztat.

(2) A község legkésőbb a választás napja előtt 20 nappal az állandó választói névjegyzékbe³⁾ bejegyzett minden választónak értesítést küld, amelyben megjelöli a választás idejét, illetve azt a választási szavazókört és helyet, ahol a választásra jogosult választhat; az értesítésben figyelmeztet a szavazás előtti, személyazonosító igazolvánnyal való személyazonosítás kötelességére is, és tömören kitér szavazólap kezelésével kapcsolatos tudnivalókra.

(3) A külön jogszabály^8a) szerinti község a (2) bekezdés szerinti értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

(4) Ha az elnökjelölt lemondott jelöltségéről (12. §), vagy ha az elnökjelölt a szavazólapok elkészítését követően meghalt, a szavazóköri választási bizottság e körülményről az erre vonatkozó közleménynek a szavazóhelyiségben való kifüggesztésével tájékoztatja a szavazásra jogosultakat.

(1) A választási kampány (továbbiakban: „kampány”) a választás előtt 15 nappal kezdődik és a választás előtt 48 órával fejeződik be. Kampány alatt a jelölteknek, politikai pártoknak és mozgalmaknak, esetleg más szubjektumoknak a jelölt megválasztása érdekében kifejtett tevékenységét kell érteni, beleértve a rádió- és televízióadások (4) és (5) bekezdés szerinti igénybevételével, továbbá tömegtájékoztatási eszközök,⁹⁾ óriás hirdetőfelületek, falragaszok és más információközvetítő eszközök igénybevételével megjelentetett hirdetéseket és reklámokat.¹⁰⁾

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakon kívüli kampánytevékenység tilos.

(3) A kampányidőszak alatt minden jelölt számára azonos feltételekkel biztosított a tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférés.

(4) A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió az (1) bekezdés szerinti kampány céljaira külön-külön, az egyes jelöltre vonatkozóan legfeljebb egyórás, összesen legfeljebb 10-órás műsoridőt biztosít úgy, hogy a műsorszórás idejének megállapításával egyik jelölt se kerüljön hátrányba. A műsoridőre vonatkozó igényt legkésőbb a kampány kezdete előtt öt nappal kell érvényesíteni, egyébként az igényjogosultság megszűnik. A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió gondoskodik az ilyen jellegű műsor látható megjelöléséről és a többi műsortól való elkülönítéséről.

(5) A rádiós vagy televíziós műsorszórási engedély birtokosa (továbbiakban: „licenszbirtokos”) a kampány céljaira egy-egy jelöltre vonatkozóan legfeljebb egyórás, összesen legfeljebb 10-órás műsoridőt különíthet el. A licenszbirtokos az ilyen jellegű műsor látható megjelölését és a többi műsortól való elkülönítését egy nyilvánosságnak szánt közlemény sugárzásával biztosítja, amelyből kiderül, hogy fizetett politikai hirdetésről van szó.

(6) A telekommunikációs eszköz¹¹⁾ használatáért a Szlovák Rádiónak és a Szlovák Televíziónak a műsoridő (4) bekezdés szerinti terjedelemben való biztosításáért járó térítés a Szlovák Köztársaság központi költségvetésnek terhére történik.

(7) A licenszbirtokosok rádiós és televíziós műsorszórásának keretében folytatott kampány költségeit a jelöltek, vagy az őket jelölő politikai pártok és politikai mozgalmak térítik. A licenszbirtokosok a műsoridő megvásárlását kötelesek minden jelölt számára azonos feltételekkel, árképzéssel és fizetési lehetőségekkel biztosítani.

(8) A kampányidőszak alatt tilos kampányműsort sugározni a rádiós és televíziós műsorszórásban reklámok számára fenntartott idősávban, illetve tilos a rádiós és televíziós reklámot kampánycélokra felhasználni.

(9) Hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzása nem minősül kampánynak, ha sugárzásukra a kampányidőn kívüli módon és körülmények között kerül sor, illetve ha összhangban vannak a műsorszórást működtetők hatályos programszerkezetével.¹²⁾ A műsorszórást működtetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a hírműsorok és a publicisztikai műsorok kiegyensúlyozottak és pártatlanok legyenek.

(10) A (9) bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok, illetve a (4) és (5) bekezdés szerinti kampányműsorok kivételével, minden olyan más műsor sugárzása, amely a választók szavazását a jelölt előnyére vagy hátrányára befolyásolhatná, a kampányidőszak alatt tilos.

(11) Minden olyan jelölt, akivel kapcsolatban a kampányidőszak alatt a rádiós és televíziós műsorszórásban, illetve a tömegtájékoztatási eszközökben valótlan vagy elferdített információ jelent meg, a kampányidőszak alatti válaszadásra jogosult. E jogosultságát annak a műsorszórásnak a működtetőjénél, vagy annak a tömegtájékoztatási eszköznek a főszerkesztőjénél érvényesíti, amelyben az ilyen információ vagy állítás sugárzására vagy megjelentetésre sor került. Az adás működtetője vagy a főszerkesztő köteles az elnökjelöltnek azonos értékű sugárzási időt biztosítani, mint amilyenben az érintett információ vagy kijelentés elhangzott, mégpedig a kampányidőszak tartama alatt.

(12) A választás megkezdése előtt 48 órával és a választás ideje alatt a rádiós és televíziós műsorszórásban, illetve a tömegtájékoztatási eszközökben tilos a jelölteket előnybe vagy hátrányba hozó információkat szóban, írásban, hang vagy kép útján megjelentetni vagy sugározni.

(13) A választás ideje alatt a szavazóköri választási bizottságoknak helyet adó épületekben és azok közvetlen környezetében tilos bármelyik jelölt megválasztása melletti vagy megválasztása elleni befolyásoló tevékenységet folytatni.

(14) A közvélemény-kutatások eredményeit legkésőbb a választások előtt három nappal lehet nyilvánosságra hozni.

(15) A választási bizottságok, ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai és a jegyzők a jegyzőkönyvek aláírásáig nem adhatnak információkat a szavazás menetéről és részeredményeiről.

(16) A szavazás ideje alatt tilos nyilvánosságra hozni a szavazásról készült felmérések eredményeit.

(17) A központi választási bizottság a szavazással kapcsolatos információkat a szavazás folyamán is nyilvánosságra hozhat.

(18) Ha a választás második fordulójára kerül sor, a kampány a választás első fordulója eredményeinek a központi választási bizottság általi kihirdetésével kezdődik és a választás második fordulójának kezdete előtt 48 órával fejeződik be. A (2)-(17) bekezdések rendelkezéseit a választás második fordulója előtti kampányra megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió által biztosított műsoridő hossza két óra; a jelöltek a műsoridőre vonatkozó igényjogosultságukat legkésőbb a választás első fordulója eredményeinek kihirdetésétől számított 24 óráig érvényesítik. A licenszbirtokos a választás második fordulója előtti kampány céljaira legfeljebb kétórás műsoridőt biztosíthat.

Az elnökjelölt a választás előtti kampányidőszakban a saját személyének népszerűsítésére összesen legfeljebb 132 775 eurót fordíthat, hozzáadatott-érték adóval¹³⁾ együtt. Ebbe az összegbe az elnökjelölt által már megtérített vagy megtérítendő tételek számítanak bele, ide értve azokat a tételeket is, amelyeket harmadik személyek az elnökjelölt érdekében térítettek meg, vagy az ilyen térítésre kötelezettséget vállaltak. Ha a reklám, hirdetés vagy műsor megjelentetésére vagy sugárzására a Szlovák Rádión vagy a Szlovák Televízión kívüli helyen, ingyenesen vagy csökkentett áron került sor, azt a fenti összegbe a szokásos áron kell beszámítani.

E törvény alkalmazásában

a) az elnökjelölt népszerűsítése: bármilyen, az elnökjelöltet támogató vagy az ő érdekét szolgáló olyan nyilvános közlés, amelyért ellenértéket szolgáltatnak vagy ellenértéket kell szolgáltatni,

b) az elnökjelölt propagációs kiadásai: minden olyan pénzeszköz vagy más, pénzben kifejezhető eszköz összessége, amelyet az elnökjelölt időszaki sajtókiadványokban megjelentetett fizetett hirdetésre vagy reklámra,¹⁴⁾ televíziós vagy rádiós műsorszórás keretein belül reklámra vagy műsorszponzorálásra,¹⁵⁾ köztereken elhelyezett reklámokra, valamint reklámprogramokra, falragaszokra, szórólapokra és más propagációs anyagokra és tárgyakra fordít, függetlenül attól, hogy e költségek közvetlenül az elnökjelöltnél vagy harmadik személyeknél merülnek fel.

(1) Az elnökjelölt a saját jelöltsége támogatásának céljaira ajándékokat vagy más ingyenes teljesítéseket kizárólag csak a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező természetes személytől, a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személytől, vagy a Szlovák Köztársaság területén bejegyzett politikai pártoktól és mozgalmaktól jogosult elfogadni.

(2) Az elnökjelölt az államtól, állami szervektől és a területi önkormányzati szervektől nem fogadhat el ajándékot vagy más ingyenes teljesítést.

(1) Az elnökjelölt köteles nyilvántartást vezetni a saját személyének népszerűsítésére kapott ajándékokról és ezek ajándékozóiról, illetve köteles a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának írásban bejelenteni a saját személyének népszerűsítésére elfogadott pénzeszközök teljes összegét (18. §, (1) bekezdés) és a saját személyének népszerűsítésére fordított pénzeszközök teljes összegét (16. §). Ha az ajándékozó természetes személy és ajándékának értéke meghaladja a 331 eurót, az elnökjelölt írásos bejelentéséhez minden egyes ilyen ajándékozóra vonatkozóan csatolja annak családi és utónevét, állandó lakhelyének címét és ajándékának vagy ingyenes teljesítésének értékét, illetve, ha az ajándékozó jogi személy és ajándékának értéke meghaladja a 3319 eurót, minden egyes ilyen ajándékozóra vonatkozóan csatolja annak megnevezését, székhelyét és ajándékának vagy ingyenes teljesítésének értékét.

(2) Az időszaki sajtókiadvány kiadója¹⁶⁾, a rádiós vagy televíziós műsorszórás működtetője¹⁷⁾, a köztereken elhelyezett reklámok működtetője¹⁸⁾, illetve az elnökjelölt érdekében reklámprogramot, falragaszt, szórólapot vagy más propagációs anyagot vagy tárgyat elkészítő természetes személy vagy jogi személy köteles a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának írásban bejelenteni az egyes elnökjelöltek által ezek megjelentetésére, sugárzására vagy elkészítésére fordított, e törvény szerinti propagációs (17. §) költségek nagyságát.

(3) Az elnökjelölt, a természetes személy és a jogi személy az (1) és (2) bekezdések szerinti bejelentést legkésőbb az elnökválasztás befejezésétől számított 30 napon belül teszi meg.

(4) A (2) bekezdésben jelölt természetes személy és jogi személy a bejelentésben feltünteti az egyes elnökjelöltek érdekében ingyenesen, vagy csökkentett áron megjelentetett, sugárzott vagy elkészített reklámok, szponzorált műsorok, hirdetések vagy más propagációs anyagok vagy programok szokásos árát is.

(5) A (2) bekezdésben jelölt természetes személyek és jogi személyek külön nyilvántartást vezetnek azokról a tényekről, amelyek vonatkozásában e törvény szerint bejelentési kötelezettségük áll fenn.

(6) A költségek beszámításának céljaira a propagációs anyag vagy program információs médium általi megjelentetésének napja, illetve az elkészített propagációs anyagnak az elnökjelölt érdekében való megjelentetésének napja az irányadó.

(1) Ha a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a bejelentésből (19. §, (1) bekezdés) azt állapítja meg, hogy az elnökjelölt túllépte a költségek 16. § szerinti legmagasabb engedélyezett összegét, a 19. § (2) és (3) bekezdések szerinti bejelentés megtételétől számított két hónapon belül a költségek 16. § szerinti legmagasabb engedélyezett összegét meghaladó összeg tízszeresének megfelelő pénzbírságot szab ki az elnökjelöltre.

(2) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a bejelentési kötelezettségét nem teljesítő elnökjelöltre, természetes személyre vagy jogi személyre 66 387 euróig terjedő összegű pénzbírságot szab ki.

(3) A pénzbírság kiszabásáról szóló döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(1) A szavazásra jogosult személy a szavazóköri választási bizottság elé járul és személyesen szavaz. Képviselő útján szavazni nem lehet.

(2) A szavazásra jogosult személy a szavazóhelyiségbe való megérkezést követően igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzéknek mindkét példányába való bejegyzését követően a szavazóköri választási bizottságtól a Szlovák Köztársaság állami címerével ellátott üres hivatalos borítékot (továbbiakban: „boríték”) és szavazólapot kap. Ha a szavazásra jogosult nem mutat be személyazonosító igazolványt és a szavazóköri választási bizottság egy tagja sem ismeri, a bizottság felkéri őt, hogy személyazonosságát a szavazóköri választási bizottság számára ismert két személy tanúsításával igazolja; ha a választó a szavazás befejezéséig ennek nem tesz eleget, a szavazást számára nem teszik lehetővé.

(3) A szavazóhelyiségben választói igazolvánnyal megjelenő választásra jogosultat a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A bejegyzést a bizottság elnöke és a bizottság két további tagja írja alá; a választói igazolványt a szavazásra jogosultak névjegyzékéhez kell csatolni. A bizottság ez után átadja a választásra jogosultnak a szavazólapot és az üres borítékot.

(4) Azt követően, hogy a választásra jogosult kézhez kapta a szavazólapot és a borítékot, belép a szavazólapok kezelésére kialakított térbe, a szavazólapon megjelöli az általa választott elnökjelöltet, majd a szavazólapot a borítékba helyezi. A szavazásra jogosult a megjelölést a kiválasztott jelölt családi neve előtt elhelyezett keretbe írt „X” jellel végzi el. A szavazólap más módon történő kezelését figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az a választásra jogosult személy, aki testi fogyatékossága miatt, vagy azért, mert olvasásra vagy írásra képtelen, a szavazólapot nem képes egyedül kezelni, jogosult arra, hogy a szavazólapok kezelésére rendszeresített térbe egy másik választásra jogosult személy elkísérje, hogy az helyette, az utasításainak megfelelően a szavazólapot kezelje és a borítékba helyezze, azzal, hogy a kísérő személy nem lehet a szavazóköri választási bizottság tagja.

(6) A szavazásra jogosult a szavazást úgy végzi el, hogy a szavazólapok kezelésére rendszeresített tér elhagyását követően a szavazóköri választási bizottság előtt a borítékot a szavazóurnába helyezi. A szavazólapok kezelésére rendszeresített térbe való elvonulást elmulasztó választásra jogosult számára a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.

(7) Az a szavazásra jogosult személy, aki nem tud megjelenni a választóhelyiségben és a választás ideje alatt az állandó lakhelye szerinti községben tartózkodik, vagy rendelkezik választási igazolvánnyal, jogosult a szavazóköri választási bizottságtól mozgóurnás szavazás lehetőségét kérni. Ez esetben a szavazóköri választási bizottság legalább két saját tagját a mozgó szavazóurnával, a borítékkal és a szavazólapokkal kiküldi a szavazásra jogosulthoz; a szavazóköri választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják a szavazás titkosságát.

(8) A testi fogyatékossága miatt a borítékot a szavazóurnába helyezni képtelen választásra jogosult helyett, kérésére és jelenlétében, a szavazólapot más szavazásra jogosult személy helyezheti a szavazóurnába, kivéve a körzeti választási bizottság tagját.

A választóhelyiségekben és a szavazólapok kezelésére rendszeresített térben végzett előkészületekre, a választóhelyiségek rendjére, a szavazás megszakítására és a szavazás befejezésére külön törvény¹⁹⁾ vonatkozik.

(1) A szavazás befejezését követően a szavazóköri választási bizottság elnöke lepecsételteti a megmaradt, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd felnyittatja a szavazóurnát. Ha a szavazóköri választási bizottság az állampolgárok kérésére mozgó szavazóurnát is használt, az urnák felnyitása után azok tartalmát összekeveri.

(2) A szavazóköri választási bizottság a szavazólapokat tartalmazó borítékokat kiveszi a szavazóurnából, a borítékokat megszámolja, majd azok számát összeveti a jogosult választók névjegyzékének bejegyzéseivel. A 21. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő borítékokat elveti. A borítékba nem helyezett szavazólapokat ugyanígy elveti.

(3) A szavazólapoknak a borítékból való kivételét követően a bizottság az érvénytelen szavazólapokat elveti, majd megállapítja, hogy az egyes jelöltek hány szavazatot kaptak.

(4) A szavazólapokba a körzeti választási bizottság minden tagja betekinthet. A szavazóköri választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.

(5) Abban a helyiségben, ahol a szavazóköri választási bizottság a szavazatokat számolja, a szavazóköri választási bizottság tagjain kívül a szavazóköri választási bizottság jegyzője, a felsőbb szintű választási bizottságok tagjai és ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai jogosultak jelen lenni, továbbá azok személyek is, akik számára ezt a központi választási bizottság engedélyezte.

(1) Azok a szavazólapok, amelyek nem az előírt nyomtatvánnyal készültek, érvénytelenek. Érvénytelen továbbá az a szavazólap, amelyen több mint egy jelöltet jelöltek meg „X” jellel, vagy az a szavazólap, amelyen egyetlen jelöltet sem jelöltek meg „X” jellel. A jelöltségről lemondott jelöltekre (12. §) és az elhalálozott jelöltekre leadott szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a borítékban kettő vagy több szavazólap található, a szavazóköri választási bizottság az egyetlen jelölt megjelölését sem tartalmazó szavazólapot elveti. Ha borítékban kettő vagy több szavazólap található, amelyeken ugyanaz a jelölt került szabályszerű megjelölésre, a szavazóköri választási bizottság csak egy szavazólapot tekinti érvényesnek. Ha borítékban kettő vagy több szavazólap található, amelyeken nem ugyanazok a jelöltek kerültek szabályszerű megjelölésre, az összes szavazólap érvénytelen.

(3) Ha a szavazólap érvényességét illetően kétség merül fel, a szavazólap érvényességéről a szavazóköri választási bizottság dönt végleges hatállyal.

(1) A szavazóköri választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazóköri szavazás menetéről és eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Ha a szavazóköri választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.

(2) A választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza

a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,

b) a választókör választásra jogosultjainak névjegyzékébe bejegyzett választásra jogosultak számát,

c) a borítékot átvevő választásra jogosultak számát,

d) a leadott borítékok számát,

e) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,

f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát.

(1) A szavazatok megszámolását és a választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a szavazóköri választási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a körzeti választási bizottságnak, majd megvárja a tevékenység befejezésére vonatkozó utasítását.

(2) Ha a szavazóköri választási bizottság elnöke a körzeti választási bizottság felszólítására sem tesz eleget (1) bekezdés szerinti kötelességeinek a szavazás befejezését követő 24 óráig, a körzeti választási bizottság a többi szavazókör szavazási eredményeit kézbesíti a központi választási bizottságnak.

(3) A szavazóköri választási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat, borítékokat és a választásra jogosultak névjegyzékét, majd a többi választási irattal együtt megőrzésre átadja a községnek.

A körzeti választási bizottság begyűjti a szavazási eredményeket az egyes szavazóköri választási bizottságoktól, majd a (szavazatösszesítő) szakmai testületének közreműködésével hitelesíti a választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvek hiánytalanságát. E tevékenységnél csak a bizottságok tagjai, ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai, a jegyző, illetve a központi választási bizottság erre vonatkozó engedélyével rendelkező személyek lehetnek jelen.

(1) A körzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írják alá. Ha a körzeti választási bizottság valamelyik tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.

(2) A körzeti választási bizottság szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyve tartalmazza

a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményét,

b) a választásra jogosultak névjegyzékeibe bejegyzett választásra jogosultak számát, 

c) a borítékot átvevő választásra jogosultak számát,

d) a leadott borítékok számát,

e) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,

f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,

g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát.

(3) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a körzeti választási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a központi választási bizottságnak, majd megvárja a tevékenység befejezésére vonatkozó utasítását. A többi választási iratot megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

(1) A központi választási bizottság a körzeti választási bizottságok szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a központi választási bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Ha a központi választási bizottság valamelyik tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.

(2) A választás eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza

a) a járások számát,

b) azon körzeti választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a jegyzőkönyveket,

c) a szavazókörök számát,

d) azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek átadták a jegyzőkönyveket,

e) a szavazókörök választási névjegyzékeibe bejegyzett választásra jogosultak számát,

f) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,

g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát. ,

h) a jelöltek sorrendjét a választásra jogosultak rájuk leadott érvényes szavazatainak száma alapján,

i) az elnökké választott jelölt családi és utónevét és tudományos címét, vagy az arról szóló adatot, hogy a jelöltek egyike sem szerezte meg a szükséges szavazatszámot.

(1) A választás eredményeit a központi választási bizottság hirdeti ki. A választás eredményeinek kihirdetése tartalmazza

a) annak a jelöltnek a családi és utónevét, tudományos címét, aki megszerezte a szavazásra jogosultak érvényes szavazatainak több mint felét és ezáltal elnökké választották, vagy 

b) annak megállapítását, hogy a választás eredményeire tekintettel sor kerül a választás második fordulójára, illetve a második fordulóba tovább jutott jelöltek családi és utónevére, tudományos címére vonatkozó adatokat,

c) a többi jelölt sorrendjét a választásra jogosultak rájuk leadott érvényes szavazatainak száma alapján.

(2) A központi választási bizottság a választás eredményeinek kihirdetését követően a választás eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.

(3) A központi választási bizottság a választási iratokat megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(1) Ha az első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg a választásra jogosultak érvényes szavazatainak több mint felét, a választás második fordulójára a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a választás kitűzéséről szóló határozatában megállapított időpontban kerül sor.²⁰⁾

(2) A választás második fordulója során a 4. § (7) bekezdése, az 5. §, a 12. §, a 13. § és a 15-30. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) A választás második fordulójának helyéről és idejéről a községek a helyben szokásos módon tájékoztatják a választókat.

(4) Az elnökjelölt a választás első fordulója eredményeinek kihirdetését követően írásban mondhat le jelöltségéről; egyéb esetben a jelöltségről való lemondásra a 12. § rendelkezései vonatkoznak.

(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének hirdetményét a köztársasági elnök visszahívásáról szóló népszavazás kiírásáról²¹⁾ (a továbbiakban: „népszavazás”) a Szlovák Köztársaság Törvénytárában kell közzétenni.

(2) A népszavazás megtartására vonatkozó kiírásnak tartalmaznia kell

a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartására vonatkozó határozata elfogadásának napját,

b) a népszavazás megtartásának napját, esetleg napjait; a népszavazás időpontjának meghatározása során a 2. § (2)-(4) bekezdései szerint kell eljárni.

A népszavazáson a választásra jogosult személyek jogosultak szavazni (1. § (2) bekezdés).

A község a szavazólapok népszavazáson történő leadásának és a szavazatszámlálás céljaira népszavazási választóköröket (továbbiakban: „szavazókörök”) alakítanak ki. A szavazókörök kialakítására a 3. § (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak.

(1) A község az állandó választói névjegyzékből³⁾ az egyes szavazókörökre vonatkozóan elkészíti a népszavazáson szavazni jogosultak névjegyzékét (továbbiakban: „választói névjegyzék”).

(2) A község a különleges szavazókörzetre vonatkozóan is elkészíti a választói névjegyzéket; az intézmény vezetője ennek során együttműködik a községgel. Az a község, amelyben különleges szavazókört alakítottak ki, a választói névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a szavazásra jogosult személy állandó lakhelye szerint illetékes községet.

(3) A fegyveres erők tömegesen elszállásolt katonáit, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tömegesen elszállásolt tagjait az egységük (alakulatuk) állomáshelyének elhelyezkedése szerinti község választói névjegyzékébe kell bejegyezni. A bejegyzésre a község polgármestere által megállapított határidőn belül az egység (alakulat) adatszolgáltatása alapján kerül sor. A választói névjegyzékbe való bejegyzés csak az adott népszavazásra vonatkozóan érvényes. Az egység (alakulat) elhelyezkedése szerinti község a választói névjegyzékbe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a katona vagy tag állandó lakhelye szerint illetékes községet. A község ügyel arra, hogy ne jöjjenek létre olyan szavazókörök, amelyek választói névjegyzékén kizárólag fegyveres erők katonái, illetve fegyveres biztonsági testületek és fegyveres testületek tagjai szerepelnek.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti szavazásra jogosultakat nem kell bejegyezni az állandó lakhelyük szerinti szavazókör választóinak névjegyzékébe.

(5) Az (1) és (2) bekezdések szerinti választói névjegyzékeket a község legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával, két példányban nyújtja át a szavazóköri választási bizottságoknak.

(6) Azt a szlovák állampolgárt, aki a Szlovák Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakhellyel és a népszavazás napján megjelenik a szavazóhelyiségben, a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a bizottság feltünteti a választásra jogosult szlovák útiokmányában.

(7) A szavazóköri választási bizottság a személyt a következők szerint jegyzi be a szavazóköri választási névjegyzékbe:

a) bírósági határozat alapján,³⁾

b) választói igazolvány alapján,

c) ha személyi igazolványával igazolja, hogy az állandó lakhelye a szavazókörhöz tartozik.

(1) Azon választásra jogosult személy részére, aki nem tud majd abban a szavazókörben választani, ahol a választói névjegyzékben szerepel, saját kérésére a község választói igazolványt állít ki, és egyidejűleg a választói igazolvány kiadása tényének bejegyzésével törli őt a választói névjegyzékből.

(2) A választói igazolvány feljogosít bármelyik szavazókör választói névjegyzékébe történő bejegyzésre; a bejegyzés csak az adott népszavazás idejére érvényes.

(3) A rendőrségi őrizet azon helyiségeiben, a fogvatartás, esetleg a fegyelmi büntetésként alkalmazott fogvatartás azon helyein, illetve a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának azon helyein, amelyek vonatkozásában különleges szavazókör nem került kialakításra, a választásra jogosultak számára a választójog gyakorlásának lehetőségét választói igazolvány alapján az illetékes intézmény vezetőjével együttműködve az a szavazóköri választási bizottság biztosítja, amelynek területi illetékességébe az adott intézmény tartozik. Ez esetben a szavazókör nagyságára vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyhatók. Ha a választásra jogosultat előállítják az elővezetett személy választójogának gyakorlása céljából, ha ez lehetséges, a Rendőri Testület vagy a Katonai Rendészet illetékes egysége biztosítja a lehetőséget választójoga gyakorlására.

(1) A népszavazás lebonyolításának céljaira a következő népszavazási választási szerveket kell létrehozni:

a) Központi Népszavazási Bizottság (továbbiakban: „központi népszavazási bizottság”),

b) körzeti népszavazási bizottságok (továbbiakban: „körzeti népszavazási bizottságok”),

c) szavazóköri népszavazási bizottságok (továbbiakban: „szavazóköri népszavazási bizottságok”).

(2) A népszavazási bizottság tagja csak szavazásra jogosult személy lehet.

(3) A népszavazási bizottság tagja a következő szövegű fogadalom aláírásával foglalja el tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul látom el, és közben a törvényeknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően járok el.”

(4) A népszavazási bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag több mint fele jelen van. A határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a jelenlévő tagok több mint fele igennel szavaz. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A népszavazási bizottság az első ülésén saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Megegyezés hiányában az elnököt és az alelnököt sorsolással kell megválasztani. A sorsolást a népszavazási bizottság jegyzője irányítja.

(6) Ha a népszavazási bizottsági tagság megszűnik, a népszavazási bizottság elnöke póttagot rendel be. A népszavazási bizottsági tagság a delegáló politikai párt, politikai mozgalom, vagy politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója általi értesítésnek a népszavazási bizottság elnöke részére történő kézbesítésével, vagy a bizottsági tag tisztségéről való lemondásáról szóló értesítésének a népszavazási bizottsági elnök részére történő kézbesítésével szűnik meg.

(7) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a népszavazás eredményeinek feldolgozása céljaira a központi népszavazási bizottság és a körzeti népszavazási bizottságok mellett (szavazatösszesítő) szakmai testületeket hoz létre. A szavazatösszesítő szakmai testületekhez beosztott személyek a (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesznek.

(1) Minden, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a népszavazás előtt 35 nappal értesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökét a központi népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A központi népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke hívja össze.

(3) A központi népszavazási bizottság

a) felügyeli az alsóbb szintű bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,

b) dönt a körzeti népszavazási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,

c) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának a népszavazás szervezési és műszaki előkészületeire vonatkozó információit,

d) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a népszavazás eredményeinek feldolgozására tett előkészületekre vonatkozó információját,

e) megállapítja a népszavazás eredményeit,

f) elkészíti a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet és kihirdeti annak eredményét,

g) engedélyezi egyéb személyek jelenlétét a szavazóköri népszavazási bizottságban és a körzeti népszavazási bizottságban végzett szavazatszámlálásnál.

(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a központi népszavazási bizottság feladatteljesítésének támogatására szakmai és adminisztratív testületet hoz létre.

(1) Minden, a 38. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal értesíti a körzeti hivatal elöljáróját a körzeti népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A körzeti népszavazási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a körzeti népszavazási bizottságot nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hozták létre, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a körzeti népszavazási bizottság hiányzó tagjait a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.

(3) A körzeti népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 25 nappal kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.

(4) A körzeti népszavazási bizottság

a) felügyeli szavazóköri népszavazási bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,

b) dönt a szavazóköri népszavazási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,

c) megtárgyalja a saját (szavazatösszesítő) szakmai testületének a tevékenysége ellátására vonatkozó információit,

d) felügyeli a népszavazási eredmények megállapításának menetét a szavazókörökben; a szavazóköri népszavazási bizottságoktól jogosult felvilágosítást vagy más információkat kérni, illetve a megállapított hibákat a szavazóköri népszavazási bizottsággal való megállapodást követően saját maga kiküszöbölheti, vagy felkérheti a szavazóköri népszavazási bizottságot a hibák kiküszöbölésére,

e) megállapítja a népszavazás eredményeit,

f) elkészíti a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és azt átadja a központi népszavazási bizottságnak.

(1) Minden, a 38. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal értesíti a község polgármesterét a szavazóköri népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.

(2) A szavazóköri népszavazási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a szavazóköri népszavazási bizottságot nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hozták létre, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(3) A szavazóköri népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 23 nappal kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(4) A szavazóköri népszavazási bizottság

a) biztosítja a népszavazás rendes menetét, így különösen felügyel a szavazólapok szabályszerű leadására, fenntartja a rendet a szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén,

b) elvégzi a szavazatszámlálást,

c) a szavazókörre vonatkozóan jegyzőkönyvet készít népszavazás menetéről és eredményéről, majd átadja azt az illetékes körzeti népszavazási bizottságnak,

d) elvégzi a körzeti népszavazási bizottság vagy a központi népszavazási bizottság által rá kiszabott feladatokat.

(1) A népszavazási bizottság jegyzője biztosítja a népszavazási bizottság tárgyalásával és annak előkészítésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a népszavazási bizottság ülésein.

(2) A jegyzőt

a) a központi népszavazási bizottság esetében a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki, illetve váltja le,

b) a körzeti népszavazási bizottság esetében a körzeti hivatal elöljárója a körzeti hivatal alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le,

c) a szavazóköri népszavazási bizottság esetében a község polgármestere rendszerint a község alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le.

(3) A központi népszavazási bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb a népszavazás előtt 45 nappal nevezi ki, a körzeti népszavazási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb a népszavazás előtt 40 nappal nevezi ki, a szavazóköri népszavazási bizottság jegyzőjét a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki. A jegyző a 37. § (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesz.

(1) A szavazólapon fel kell tüntetni

a) a népszavazás napját, esetleg napjait,

b) a következő szöveget:

„Igennel szavazok a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségéből való visszahívására” 

„Nemmel szavazok a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségéből való visszahívására” 

c) a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatás.

(2) Minden szavazólapot el kell látni a központi népszavazási bizottság bélyegzőlenyomatával és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával.

(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről és a községek részére megfelelő mennyiségben való eljuttatásáról.

(4) A község gondoskodik arról, hogy a szavazólapokat a népszavazás napján, legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával minden szavazóköri népszavazási bizottsághoz eljuttassák.

(1) A kialakított szavazókörökről, a szavazóhelyiségekről és a szavazás idejéről a község legkésőbb a népszavazás napja előtt 40 nappal a helyben szokásos módon tájékoztat.

(2) A község legkésőbb a népszavazás napja előtt 20 nappal az állandó választói névjegyzékbe³⁾ bejegyzett minden választónak értesítést küld, amelyben megjelöli a népszavazás idejét, illetve azt a szavazókört és helyet, ahol a választásra jogosult szavazhat; az értesítésben figyelmezet a szavazás előtti, személyazonosító igazolvánnyal való személyazonosítás kötelességére is, és tömören kitér szavazólap kezelésével kapcsolatos tudnivalókra.

(3) A külön jogszabály^8a) szerinti község a (2) bekezdés szerinti értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

(1) A szavazásra jogosult személyesen szavaz; képviselő útján szavazni nem lehet. A szavazásra jogosult személy a szavazóhelyiségben kapja kézhez a szavazólapot.

(2) A szavazásra jogosult személy a szavazást a szavazólapon található keretbe írt „X” jellel végzi el, majd az így kezelt szavazólapot a szavazóurnába helyezi. A szavazás titkos.

(3) A bizonyos fajta szavazásra való befolyásolás tiltására, a szavazóhelyiségek előkészítésére, a szavazólapok kezelésére rendszeresített térre (fülke), a szavazás megkezdésére, a szavazásra, a szavazóhelyiség rendjére, a szavazás megszakítására és a szavazás befejezésére a 15. § (12) és (13) bekezdéseit, illetve a 21. § és a 22. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a szavazás során nem használnak borítékot.

(1) A szavazólap érvénytelen, ha olyan iratot adtak le, ami nem minősül szavazólapnak (42. §). A szavazólap akkor is érvénytelen, ha kettétépték, vagy több részre tépték, vagy ha a 44.§ (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon töltötték ki, vagy ha egyáltalán nem kezelték.

(2) Ha a szavazólap érvényességét illetően kétség merül fel, a szavazólap érvényességéről a szavazóköri népszámlálási bizottság dönt végleges hatállyal.

(1) A szavazás befejezését követően a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke lepecsételteti a megmaradt, fel nem használt szavazólapokat, majd felnyittatja a szavazóurnát. Ha a szavazóköri népszavazási bizottság az állampolgárok kérésére mozgó szavazóurnát is használt, az urnák felnyitása után azok tartalmát összekeveri.

(2) A szavazóköri népszavazási bizottság a megszámolja szavazólapokat, majd azok számát összeveti a népszavazási névjegyzék bejegyzéseivel.

(3) A szavazóköri népszavazási bizottság külön számolja meg az érvénytelen szavazólapokat és az érvényes szavazólapokat, majd megállapítja az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását elutasító szavazatok számát.

(4) A szavazólapokba a szavazóköri népszavazási bizottság minden tagja betekinthet. A szavazóköri népszavazási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.

(5) Abban a helyiségben, ahol a szavazóköri népszavazási bizottság a szavazatokat számolja, a szavazóköri népszavazási bizottság tagjain kívül a szavazóköri népszavazási bizottság jegyzője, a felsőbb szintű bizottságok tagjai és ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai jogosultak jelen lenni, továbbá azok a személyek is, akik számára ezt a központi népszavazási bizottság engedélyezte.

(1) A szavazóköri népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

(2) A szavazóköri népszavazási bizottságnak a szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyve tartalmazza

a) a népszavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,

b) a szavazókörben a népszavazási választói névjegyzékbe bejegyzett szavazásra jogosultak számát, 

c) a szavazólapot átvevő szavazásra jogosultak számát,

d) a leadott szavazólapok számát,

e) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,

f) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását elutasító szavazatok számát.

(3) A szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a körzeti népszavazási bizottságnak, majd megvárja a körzeti népszavazási bizottság tevékenységének befejezésére vonatkozó utasítását.

(4) Ha a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke a körzeti népszavazási bizottság felszólítására a szavazás befejezését követő 24 óráig nem tesz eleget az (3) bekezdés szerinti kötelességeinek, a körzeti népszavazási bizottság a többi szavazókör népszavazási eredményét kézbesíti a központi népszavazási bizottságnak.

(5) A szavazóköri népszavazási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat és a népszavazási névjegyzékeket, majd a többi népszavazási irattal együtt megőrzésre átadja a községnek.

(1) A körzeti népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai ír alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

(2) A körzeti népszavazási bizottság a szavazóköri népszavazási bizottságok által kézbesített, a népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a népszavazás eredményét.

(3) A körzeti népszavazási bizottság jegyzőkönyve tartalmazza

a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri népszavazási bizottságok számát, amelyek átadták a népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet ,

b) a népszavazási névjegyzékekbe bejegyzett választásra jogosult személyek számát, 

c) a szavazólapot átvevő választásra jogosult személyek számát,

d) a leadott szavazólapok számát,

e) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,

f) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását nem támogató szavazatok számát.

(4) A népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a körzeti népszavazási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a központi népszavazási bizottságnak, majd megvárja a körzeti népszavazási bizottság tevékenységének befejezésére vonatkozó utasítását. A többi népszavazási iratot megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

(1) A központi népszavazási bizottság átvizsgálja a körzeti népszavazási bizottságok jegyzőkönyveit, majd ezek alapján megállapítja a népszavazás eredményeit.

(2) A központi népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a központi népszavazási bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

(2) A központi népszavazási bizottság jegyzőkönyve tartalmazza

a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri népszavazási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet ,

b) a járások számát, illetve azon körzeti népszavazási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet,

c) a népszavazási névjegyzékekbe bejegyzett választásra jogosult személyek számát, 

d) a szavazólapot átvevő választásra jogosult személyek számát,

e) a leadott szavazólapok számát,

f) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,

g) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását nem támogató szavazatok számát.

(4) A népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a központi népszavazási bizottság kihirdeti a népszavazás eredményét, majd a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének; a központi népszavazási bizottság tevékenységére vonatkozó többi iratot megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

(1) A szavazóköri választási bizottságok és a szavazóköri népszavazási bizottságok részére azok a községek biztosítják a különböző segédeszközöket, a választási és szavazóhelyiségeket és azok berendezését, amelyek területén azokat megalakították.

(2) A körzeti választási bizottságok és a körzeti népszavazási bizottságok részére a körzeti hivatalok, a központi választási bizottság és a központi népszavazási bizottság részére a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma biztosítják a különböző segédeszközöket.

Az állami szervek és a községek kötelesek együttműködni a jelen törvény végrehajtása során.

(1) A választási bizottsági tagság és a népszavazási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottsági tagság és a népszavazási bizottsági tagság tisztségének ellátása egyéb, közérdekű feladatellátásnak minősül. A választási bizottsági tag és a népszavazási bizottsági tag tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyából vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó jogaiban és igényjogosultságaiban; elsősorban szabadságra és munkabérpótlásra jogosult,²²⁾ illetve, ha egyéni vállalkozóról van szó, a nemzetgazdasági szintű havi átlagbér arányos részének térítésére jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabérpótlást kifizető munkáltató jogosult a kifizetett összeg megtérítésére. A választási bizottsági tag és a népszavazási bizottsági tag arra az időre vonatkozóan jogosult a díjazásra, amelyre vonatkozóan nem kap bérpótlást az (1) bekezdés szerint. A díjazás nagyságáról és a térítés módjáról külön általános érvényű jogszabály rendelkezik.²³⁾

Az elnökjelölt jogosult arra, hogy az, akinél munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kampány előkészítésének és lefolytatásának céljaira 40 napos szabadságot biztosítson számára.

(1) A választással és a népszavazással kapcsolatos költségek térítése, beleértve a községek költségeinek térítését, az állami költségvetés terhére történik.

(2) A kampánnyal összefüggő költségek nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti költségeknek, kivéve a Szlovák Rádiónak és a Szlovák Televíziónak a telekommunikációs berendezés használatáért járó költségtérítéseket.

(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma irányítja a községeket és a helyi államigazgatási szerveket

a) a választási körzetek és a népszavazási körzetek kialakítása,

b) a választási helyiségek és a népszavazási helyiségek bebiztosítása és felszerelése,

c) a választási dokumentumok és a népszavazási dokumentumok megőrzése kapcsán.

(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával való megegyezést követően a választás eredményeinek és a népszavazás eredményeinek feldolgozására vonatkozó módszertani útmutatást ad ki.

A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

1) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (2) és (6) bekezdései; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.

2) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (2) bekezdése; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.

3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvény második része.

4) Az útiokmányokról szóló Tt. 381/1997. számú törvény 5. § (1) bekezdése.

5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvényének 8. § (2) bekezdése.

6) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (3) bekezdése; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.

7) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 103. cikkének (1) bekezdése a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.

8) A petíciós jogról szóló, Tt. 85/1990. számú törvény, a módosító Tt. 242/1998. számú törvény értelmében.

8a) A nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló, Tt. 184/1999. számú, a későbbi módosítások szerint.

9) A Tt. 81/1966 számú, az időszaki kiadványokról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló többször módosított törvénye 3. §-ának (2) bekezdése.

10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a reklámról szóló, Tt. 220/1996. számú, többször módosított törvénye 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja.

11) A távközlésről szóló, Tt. 110/1964. számú, többször módosított törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja.

12) A rádiós és televíziós műsorszórás működtetéséről szóló, Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvény 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja.

13) A hozzáadottérték-adóról szóló, Tt. 222/1992. számú, többször módosított törvény.

14) A Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvényének 3. §-a (1) bekezdése.

15) A Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvényének 2. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontjai.

16) A Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvénye 3. §-ának (1) bekezdése.

17) A Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvényének 2. és 3. §-ai.

18) A Szlovák Nemzeti Tanácsa helyi illetékekről szóló, Tt. 544/1990. számú törvényének 10.a §-a (1) és (3) bekezdései a törvényt módosító Tt. 72/1992. számú törvénye szerint.

19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvényének 26. és 27. §-ai, illetve 29-31. §-ai.

20) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (4) bekezdése a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvény és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye értelmében.

21) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992 számú Alkotmánya 106. cikkének (1) bekezdése, a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvény és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvény szerint.

22) A Szövetségi Szociális- és Munkaügyi Minisztériumnak az egyéb közérdekű ügyletekről szóló, Tt. 18/1991. számú rendelete.

23) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának a választási bizottságok tagjainak díjazásáról, illetve díjazásuk és költségeik kifizetésének és térítésének módjáról szóló, Tt. 122/1994. számú rendelete.