Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)

Tt. 303/2001.

Törvény
AZ ÖNKORMÁNYZATI KERÜLETI SZERVEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL 
és a Polgári perrendtartás módosításáról


Kelt: 2001. július 4.


Módosítva:
Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
Az önkormányzati kerületek szerveinek1) megválasztása az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik.

2. §
(1) Az önkormányzati kerületi szervek megválasztásában a Szlovák Köztársaság polgárai és azon külföldi személyek jogosultak választani, akiknek az önkormányzati kerület területéhez tartozó községben állandó lakhelyük van, vagy akiknek az állandó lakhelye olyan katonai körzetben van, amely az önkormányzati kerületi szervek megválasztásának céljaira annak a területéhez van besorolva, és akik legkésőbb a választások napján betöltötték 18. életévüket (a továbbiakban „választópolgár”). 
(2) A választójog gyakorlásában akadályoztatást jelent
a) a személyes szabadság törvényben szabályozott korlátozása az emberek egészségvédelme miatt,2) 
b) a szabadságvesztés-büntetés töltése,3) 
c) a jogi cselekvőképességtől való megfosztottság4) és
d) a sorkatonai szolgálat töltése vagy tartalékos katonai szolgálat töltése, vagy továbbképző katonai szolgálat töltése, mégpedig abban az esetben, ha ez külön jogszabályi rendelkezések szerinti feladatteljesítést jelent.5)

3. §
Az önkormányzati kerület képviselőtestületének képviselőjévé (a továbbiakban „a képviselőtestület képviselője”) az választható meg, aki jogosult választójoga gyakorlására, állandó lakóhelye van olyan községben, amely a választókörzet területéhez tartozik, és nem állnak fenn nála a választójog gyakorlását akadályozó tényezők a 2. § (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében. 

4. §
Az önkormányzati kerület elnökévé (a továbbiakban „elnök”) az választható meg, aki jogosult választójoga gyakorlására, aki a 2. § (1) bekezdése értelmében választásra jogosult, legkésőbb a választások napján betölti 25. életévét, és nem állnak fenn nála a választójog gyakorlását akadályozó tényezők a 2. § (2) bekezdésének b) és c) pontja értelmében.


MÁSODIK RÉSZ
Választókörzetek és szavazókörök

5. §
Választókörzetek
(1) Az önkormányzati kerületek képviselőtestületi választásainak (a továbbiakban „képviselőtestület”) céljaira minden önkormányzati kerületben egymandátumos választókörzeteket és több mandátumos választókörzeteket hoznak létre, melyekben a képviselőtestület képviselőit az önkormányzati kerület lakosságának arányában választják meg. 
(2) A választókörzeteket és a bennük az (1) bekezdés szerint megválasztható képviselők számát, valamint a körzeti választási bizottságok székhelyét a képviselőtestület legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt határozza meg és hozza nyilvánosságra.
(3) Az elnök megválasztása céljából minden önkormányzati kerület egy egymandátumos választókörzetet hoz létre.

6. §
Szavazókörök
(1) A szavazólapok leadására és a szavazatok összeszámolása céljából a községekben, a városokban, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában és városkerületeiben (a továbbiakban csak „község”) szavazóköröket alakítanak ki.
(2) A szavazóköröket és szavazóhelyiségeket minden esetben a község polgármestere, a város polgármestere (a továbbiakban a „község polgármestere”) jelöli ki, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városkerület polgármestere legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt. 
(3) A szavazókört rendszerint úgy alakítják ki, hogy oda 1 000 választópolgár tartozzon. Szavazókört a választókörzet határain kívül létesíteni tilos.
(4) A szavazóköröket a községen belül egymást követő sorrendben sorszámokkal jelölik, arab számokkal. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a szavazóköröket minden városkerületben önálló számsorokkal jelölik. Sorszámot kap a szavazókör abban az esetben is, ha a községben csak egyetlen szavazókör van.


HARMADIK RÉSZ
A szavazókör választásra jogosult választópolgárainak névjegyzéke

7. §
(1) Az egyes szavazókörök választásra jogosult választópolgárainak névjegyzékét (a továbbiakban „választói névjegyzék”) a községek az állandó választói névjegyzék alapján készítik el.6) A választói névjegyzékbe a község felveszi azokat a külföldieket, akiknek állandó lakhelyük van a községben és legkésőbb a választások napján betöltik 18. életévüket. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti választói névjegyzéket a község két egyenértékű példányban átadja a szavazókörök választási bizottságainak, legkésőbb két órával a választások megkezdése előtt. 
(3) A választói névjegyzékbe a szavazóköri választási bizottság a választások napján írja be
a) a bírósági határozat alapján szavazó választópolgárt,7)
b) azt a választópolgárt, aki érvényes személyi igazolvánnyal8) bizonyítja, hogy azon a helyen van az állandó lakhelye, amely a szavazókörhöz tartozik. 


NEGYEDIK RÉSZ
Választási hatóságok

8. §
Általános rendelkezések
(1) Az önkormányzati kerületek szerveibe történő választások (a továbbiakban „választások”) céljaira az alábbi választási hatóságokat hozzák létre:
a) Központi Választási Bizottság,
b) önkormányzati kerületi választási bizottságok,
c) körzeti választási bizottságok,
d) szavazóköri választási bizottságok.
(2) A választási bizottság tagja választópolgár lehet. A képviselőtestületi képviselőjelölt és az elnökjelölt nem lehet tagja a választási bizottságnak.
(3) A választási bizottságokat a választásokra önálló jelöltlistát benyújtó a politikai pártok, politikai mozgalmak vagy koalícióik (a továbbiakban „politikai párt”) azonos számú képviselőjéből alakítják ki. A képviselő és a pótképviselő családi és utónevét, lakcímét a politikai pártok jelentik be annak, aki a választási bizottság első ülését összehívja. Ha a politikai párt a jelöltlistáját visszavonja, megszűnik képviselőjének a tagsága is a választási bizottságban. A választási bizottsági tagsági tisztség azon a napon szűnik meg, amikor az érintett választási bizottság elnökének kézbesítésre kerül a kiküldő politikai párt írásos bejelentése, vagy a tag írásos bejelentése a tagságról történő lemondásról. A választási bizottsági tagság megszűnése esetén a választási bizottság elnöke a póttagot rendeli be a bizottságba.
(4) A választási bizottság tagjai tisztségüket az alábbi fogadalom letételével veszik fel: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul fogom végezni, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának és törvényeinek szellemében eljárva.” A választási bizottság tagja a fogadalmat annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság első ülését összehívja, párhuzamosan aláírja a fogadalom írásos változatát. 
(5) A választási bizottság határozatképes, ha az összes tagjának több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelen lévő tagok többségének a szavazat szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. 
(6) A választási bizottság első ülésén sorsolással meghatározza, az összes tag közül ki lesz az elnök és az alelnök. A sorsolást a választási bizottság jegyzője irányítja.
(7) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választási eredmények feldolgozásának előkészítésére és a választási eredmények feldolgozására a Központi Választási Bizottság, az önkormányzati kerületek választási bizottságai és a körzeti választási bizottságok részére szakmai (adatösszesítő) alakulatokat hoz létre. A választási bizottságok szakmai (adatösszesítő) alakulatainak tagjai fogadalmat tesznek a (4) bekezdésben taglalt szöveggel és formában.

9. § 
A választási bizottság jegyzője
(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság tanácskozásának előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési és adminisztrációs ügyeket. Részt vesz a választási bizottság ülésein, tanácsadói jogkörrel. Egyben szakmai tanácsadója is a választási bizottságnak.
(2) A jegyzőt
a) a Központi Választási Bizottság esetében a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki és hívja vissza,
b) az önkormányzati kerületi választási bizottság esetében az elnök nevezi ki és hívja vissza,
c) a körzeti választási bizottság esetében az elnök nevezi ki és hívja vissza,
d) a szavazóköri választási bizottság esetében a község polgármestere nevezi ki és hívja vissza.
(3) A jegyzőt akkora időelőnnyel kell kinevezni, hogy az teljesíteni tudja a jelen törvényben megszabott feladatait. A jegyző fogadalmat tesz a 8. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint. 

10. §
Központi Választási Bizottság
(1) A Központi Választási Bizottságba legkésőbb a választások napja előtt 30 nappal egy képviselőt és egy póttagot delegál minden politikai párt, amely jelöltlistákat nyújtott be a képviselőtestületi választásokra legalább az önkormányzati kerületek felében. 
(2) A Központi Választási Bizottság első ülését a választások napját megelőző 20. napig tartja meg; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.
(3) A Központi Választási Bizottság
a) irányítja az alacsonyabb szintű választási bizottságok tevékenységét,
b) dönt az önkormányzati kerületi választási bizottságok eljárása ellen emelt panaszokról, 
c) megállapítja és közzéteszi a választások összesített eredményeit a Szlovák Köztársaságban,
d) ellátja a jelen törvényben megszabott egyéb feladatait.
(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Központi Választási Bizottság feladatellátásának megsegítésére szakmai-adminisztrációs alakulatot hoz létre. 

11. §
Az önkormányzati kerület választási bizottsága
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottságába legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt egy képviselőt és egy póttagot delegál minden politikai párt, amely jelöltlistát nyújt be a képviselőtestületi választásokra az önkormányzati kerület választókörzeteinek legalább egy harmadában. 
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága legalább öttagú. Ha az önkormányzati kerület választási bizottsága ilyen létszámmal nem alakult meg az (1) bekezdés szerint, vagy ha tagjainak száma 5 alá csökken, és póttag nem jöhet számításba, a hiányzó tagokat a választópolgárok közül nevezi ki az elnök. 
(3) Az önkormányzati kerület választási bizottságának első ülését a választások napját megelőző 35. napig tartják meg; az ülést az elnök hívja össze.
(4) Az önkormányzati kerület választási bizottsága
a) irányítja a körzeti választási bizottságok és a szavazóköri választási bizottságok tevékenységét,
b) dönt a körzeti választási bizottságok eljárásai ellen emelt panaszokról,
c) megvizsgálja a jelöltlistákat, és nyilvántartásba veszi a jelölteket,
d) megállapítja és közzéteszi az önkormányzati kerületi választások eredményeit,
e) ellátja a jelen törvényben megszabott egyéb feladatait.

12. §
Körzeti választási bizottság
(1) A körzeti választási bizottságba legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt egy képviselőt és egy póttagot küld minden politikai párt, amely jelöltlistát nyújt be a képviselőtestületi választásokra a választókörzetben. 
(2) A körzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a körzeti választási bizottság ilyen létszámmal nem alakult meg az (1) bekezdés szerint, vagy ha tagjainak száma 5 alá csökken, és póttag nem jöhet számításba, a hiányzó tagokat a választópolgárok közül nevezi ki az elnök. 
(3) A körzeti választási bizottság első ülését a választások napját megelőző 25. napig tartják meg; az ülést az elnök hívja össze.
(4) A körzeti választási bizottság
a) irányítja a szavazóköri választási bizottságok tevékenységét,
b) dönt a szavazóköri választási bizottságok eljárásai ellen emelt panaszokról,
c) megállapítja és nyilvánosságra hozza a választókörzeti választási eredményeket,
d) ellátja a jelen törvényben megszabott egyéb feladatait.

13. §
Szavazóköri választási bizottság
(1) A szavazóköri választási bizottságba legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt egy képviselőt és egy póttagot küld minden politikai párt, amely jelölőlistát nyújt be a képviselőtestületi választásokra a választókörzetben, melynek része a szavazókör. 
(2) A szavazóköri választási bizottság legalább öttagú. Ha a szavazóköri választási bizottság ilyen létszámmal nem alakult meg az (1) bekezdés szerint, vagy ha tagjainak száma 5 alá csökken, és póttag nem jöhet számításba, a hiányzó tagokat a választópolgárok közül nevezi ki a község polgármestere.
(3) A szavazóköri választási bizottság első ülését a választások napját megelőző 25. napig tartják meg; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(4) A szavazóköri választási bizottság
a) biztosítja a választások lefolytatását, elsősorban a szavazólapok helyes leadását felügyeli,
b) összeszámolja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít a szavazásról, valamint ügyel a rendre a szavazóhelyiségben.


ÖTÖDIK RÉSZ
A jelöltlisták benyújtása és a jelöltek regisztrálása 

14. §
Jelöltlisták benyújtása a képviselőtestületi választásokra
(1) Jelölőlistákat a képviselőtestületi választásokra külön minden választókörzetre politikai pártok és független jelöltek nyújthatnak be.
(2) A politikai párt meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti a jelöltlistát két egyenértékű példányban legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjének. 
(3) A politikai párt jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt megnevezését,
b) a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelyének címét, valamint sorszámát a jelölőlistán arab számmal kifejezve, 
c) a politikai párt meghatalmazottjának utónevét és családi nevét, valamint helyettesének utónevét és családi nevét a lakcímükkel együtt.
A jelölt nem lehet meghatalmazott vagy helyettese.
(4) A politikai párt legfeljebb annyi jelöltet tüntethet fel jelöltlistáján, ahány képviselő megválasztható a képviselőtestületbe az adott választási körzetben.
(5) Ha a politikai párt egy választási körzetben önállóan nyújt be jelöltlistát, ugyanazon képviselőtestületi választásokra más választási körzetben nem nyújthat be jelöltlistát koalíció részeként; ha a politikai párt koalíció részeként nyújt be jelöltlistát, ugyanazon képviselőtestületi választásokra más választási körzetben is csak ugyanennek a koalíciónak a részeként nyújthat be jelöltlistát. 
(6) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, állandó lakhelyének a címét és aláírását. A független képviselőjelölt jelöltlistája első egyenértékű példányának része a petíció,9) amit a választókörzet legalább 400 választópolgára aláírt. A petícióban minden aláírásnál fel kell tüntetni a választópolgár utónevét és családi nevét, állandó lakcímét, melyen a község neve, az utca neve – ha a község utcákra tagolódik – és a házszám értendő. 
(7) A jelöltlista első egyenértékű példányához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, hogy jelölésével egyetért, és nem járul hozzá ahhoz, hogy más jelöltlistán is feltüntessék, és hogy nincs tudomása arról, hogy megválasztását bármi akadályozná.
(8) A képviselőjelölt a képviselőtestületi választásokon csak egy választókörzetben indulhat.
(9) A képviselőtestületi képviselőjelöltnek olyan községben kell állandó lakhellyel rendelkeznie, amely azon választókörzet területén van, amelyben jelölteti magát. 
(10) A képviselőtestület képviselői tisztségére jelöltetheti magát az elnökjelölt is.
(11) A jegyző igazolja a jelöltlista benyújtását a politikai párt meghatalmazottja vagy a független jelölt részére a jelöltlista második egyenértékű példányán. A jegyző a jelöltlistákat az önkormányzati kerület választási bizottsága elé terjeszti felülvizsgálat és regisztráció (nyilvántartásba vétel) céljából. 

15. §
A képviselőtestületi választások jelöltlistáinak nyilvántartásba vétele
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az előterjesztett jelöltlistákat megvizsgálja és törli róla azt a jelöltet,
a) aki nem teljesíti a 3. §-ban taglalt feltételeket, 
b) akinek a javaslatához nem csatolták a 14. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot,
c) aki több politikai párt vagy több választási körzet jelöltlistáján van feltüntetve, mégpedig arról a jelöltlistáról, amelyhez nem mellékelték a 14. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik,
d) akit a jelöltlistán a 14. § (4) bekezdése szerinti legnagyobb lehetséges jelöltlétszám felett tüntettek fel,
e) akinek nincs állandó lakhelye olyan községben, amely azon választási körzet területéhez tartozik, amelyben jelölteti magát, vagy
f) hiányzik vagy nem teljes a 14. § (6) bekezdése szerinti petíciója.
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága elutasítja a jelöltlista nyilvántartásba vételét, ha az nem áll összhangban a jelen törvénnyel és nem lehetséges módosítani azt az (1) bekezdésnek megfelelően. Az önkormányzati kerület választási bizottsága legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelen törvénnyel összhangban álló jelöltlistákat, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyeket az (1) bekezdésnek megfelelően módosítottak. A nyilvántartásba vétel tényét jelzi a jelölőlistán. A jelöltlisták nyilvántartásba vétele feltétele a szavazólapok elkészítésének.
(3) Az önkormányzati kerületek választási bizottsága felszólítja a politikai pártok meghatalmazottjait és a független jelölteket, hogy 24 órán belül személyesen vegyék át a határozatot a nyilvántartásba vételről. Ha a politikai párt meghatalmazottja vagy a független képviselő a záros határidőn belül nem veszi át a nyilvántartásba vételi határozatot, a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni. Az érintett politikai párt vagy érintett jelölt, amelynek jelöltlistájáról jelöltet töröltek, vagy amelynek a jelöltlistáját nem vették nyilvántartásba, a határozat kézbesítésétől számított 24 órán belül az illetékes bírósághoz fordulhat indítványával, hogy adjon ki olyan határozatot, mellyel az önkormányzati kerület választási bizottságát kötelezi a jelölt jelöltlistán történő feltüntetésére vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételére. 
(4) Ha a bíróság külön jogszabály szerint10) úgy dönt, hogy a jelöltet a jelöltlistán kötelezően fel kell tüntetni, vagy a jelöltlistát kötelezően nyilvántartásba kell venni, az önkormányzati kerület választási bizottsága a nyilvántartásba vételt végrehajtja a bírósági határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül.

16. §
A jelöltlisták nyilvánosságra hozatala
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően megküldi a Központi Választási Bizottságnak, és az önkormányzati kerület területén székelő körzeti hivatalok közreműködésével a községeknek, legkésőbb 20 nappal a választások napját megelőzően a választási körzetek szerinti jelöltek névjegyzékét. A jegyzékben feltüntetik a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, állandó lakcímét és a politikai párt nevét, amely őt jelölte, vagy az adatot, hogy a jelölt független.
(2) A község a helyileg szokásos módon nyilvánosságra hozza a jelöltek névjegyzékét, legkésőbb 15 nappal a választások napja előtt.

17. §
Lemondás a jelöltségről és visszaléptetés a jelöltségtől
(1) A jelölt három nappal a választások napja előtt írásban lemondhat jelöltségéről. Ugyanezen időn belül jelölését írásban visszavonhatja a politikai párt, amely őt jelölte.
(2) A jelöltségről való lemondó nyilatkozatot vagy a visszaléptetési nyilatkozatot két egyenértékű példányban kell kézbesíteni az önkormányzati kerület választási bizottsága elnökének, aki haladéktalanul rendelkezik annak közzétételéről. A jelöltségről való lemondást vagy a visszaléptetést bejelenti az önkormányzati kerület szakmai (szavazatösszesítő) alakulatának. A nyilatkozat visszavonhatatlan.
(3) Ha a jelöltségről való lemondó nyilatkozat vagy a visszaléptetési nyilatkozat a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően kerül benyújtásra, vagy ha a politikai párt feloszlatására vagy tevékenységének felfüggesztésére11) a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően kerül sor, a jelöltek adatai a szavazólapokon feltüntetve maradnak, de a mandátumok elosztásánál figyelmen kívül hagyják azokat. 

18. §
Szavazólapok
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottságának elnöke, együttműködve a kerületi székhely körzeti hivatalával, felel a szavazólapokon feltüntetett adatok helyességéért. 
(2) Minden választókerületben egy közös szavazólap készül az összes jelölt feltüntetésével. A szavazólapot azonos betűtípussal és azonos betűnagysággal kell kinyomtatni azonos színű és minőségű papíron.
(3) A szavazólapon a jelölteket ábécésorrendben tüntetik fel, a sorszámuk, az utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk és az őket jelölő politikai párt megadásával, vagy azon adat megadásával, hogy függetlenek, valamint feltüntetik a képviselőtestületi tagok számát, akiket abban a választási körzetben kell megválasztani.
(4) Az összes jelöltet és a rájuk vonatkozó adatokat kizárólag a szavazólap egyik oldalán kell feltüntetni. A szavazólapokat a jelöltek listájának alján az önkormányzati kerület választási bizottsága bélyegzőjének a lenyomatával látják el. 
(5) Az önkormányzati kerületek székhelyének körzeti hivatalai biztosítják a szavazólapok kézbesítését a községeknek; a község biztosítja, hogy a szavazólapok legkésőbb a választások napján a szavazóköri választási bizottságok rendelkezésére álljanak.
(6) A választópolgár a választások napján a szavazóhelyiségben kapja kézhez a szavazólapokat.

19. §
Az elnökválasztási jelöltlisták benyújtása
(1) Elnökválasztási jelöltlistát politikai pártok vagy független jelöltek nyújthatnak be.
(2) A politikai párt meghatalmazottja közvetítésével, a független jelölt személyesen kézbesíti jelöltlistáját két egyenértékű példányban, legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőjének.
(3) A politikai párt jelöltlistája tartalmazza
a) a politikai párt nevét,
b) a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelyét,
c) a politikai párt meghatalmazottjának és helyettesének az utónevét és családi nevét, valamint a címét. A jelölt nem lehet meghatalmazott vagy annak a helyettese. 
(4) A politikai párt a jelöltlistán csak egyetlen jelöltet tüntethet fel.
(5) A független jelölt jelöltlistája tartalmazza a jelölt utónevét és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását, állandó lakcímét és aláírását. A jelöltlista első egyenértékű példányának részét képezi a petíció,8) melyet az önkormányzati kerület legalább 1 000 választópolgára aláírt. A petíción minden aláírás mellett fel kell tüntetni az aláíró utónevét és családi nevét, állandó lakcímét, melyen a község megnevezése, ha a község utcákra tagolt, az utca neve és a házszám értendő. 
(6) A jelöltlista első egyenértékű példányához csatolni kell a jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát arról, hogy a jelölésével egyetért és nem járult hozzá más jelöltlistán történő feltüntetéséhez, valamint hogy nem ismeretesek számára olyan tények, amelyek megválasztását akadályoznák. 
(7) Az elnökjelöltnek állandó lakhellyel kell rendelkeznie olyan községben, amely az önkormányzati kerület területéhez tartozik, vagy olyan katonai körzetben, amely a választások vonatkozásában az önkormányzati kerület területéhez tartozik.
(8) Elnöki tisztségre jelöltetheti magát a képviselőtestület képviselőjelöltje is. 
(9) A jegyző a jelöltlista benyújtását a politikai párt meghatalmazottjának vagy a független jelöltnek a jelöltlista második egyenértékű példányán igazolja vissza. A jegyző a jelöltlistákat az önkormányzati kerület választási bizottsága elé terjeszti felülvizsgálat és nyilvántartásba vétel céljából.

20. §
Az elnökválasztási jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága megvizsgálja a beterjesztett jelöltlistákat és törli azokat a jelöltet,
a) aki nem teljesíti a 4. §-ban taglalt megválaszthatósági feltételeket,
b) akinek javaslatához nincsenek csatolva a 19. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatok,
c) akinek nincs állandó lakhelye olyan községben, amely az önkormányzati kerület területéhez tartozik, vagy olyan katonai körzetben, amely a választások vonatkozásában az önkormányzati kerület területe, vagy 
d) ha hiányzik, illetve nem teljes a 19. § (5) bekezdése szerinti petíció.
(2) A 15. § (2)-(4) bekezdése rendelkezései jelen esetre egyként vonatkoznak.

21. §
A jelöltek listájának közzététele, a jelölt visszalépése és a jelölt visszaléptetése
Az elnökválasztásra a 16. és 17. § rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak.

22. §
Szavazólapok
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottságának elnöke a kerületi székhely körzeti hivatalával együttműködve felelős azon adatok helyességéért, amelyek a szavazólapokra kerülnek.
(2) Az elnökválasztás céljára szavazólap készül, amelyen a jelölteket ábécésorrendben, sorszámmal ellátva tüntetik fel, utónevük és családi nevük, tudományos címük, életkoruk, foglalkozásuk és az őket jelölő politikai párt nevének feltüntetésével, vagy azon adat feltüntetésével, hogy független jelöltről van szó.
(3) A szavazólapot azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel nyomtatják ki, azonos színű és minőségű papíron.
(4) A 18. § (4)-(8) bekezdéseinek rendelkezései egyként hatályosak ez esetben is.


HATODIK RÉSZ
A választások előkészítése

23. §
A választások időpontja
(1) A képviselőtestületi választások és az elnökválasztások a megbízatási időszak utolsó 14 napjában kerülnek megtartásra. A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdeti ki. 
(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a megtartásuk előtt legkésőbb 90 nappal hirdeti ki a választásokat és a választások napját. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének döntését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában12) hozzák nyilvánosságra. 
(3) A választásokat a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a szombati napon tartják.
(4) A választások a megadott napon 7.00 órától 22.00 óráig tartanak. Ha a helyi körülmények azt megkövetelik, a község a választások kezdetét korábbi órában is meghatározhatja. 

24. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt kézbesíti minden, a választói névjegyzékben szereplő választópolgárnak az értesítést, melyben feltünteti a választások megtartásának időpontját, a szavazókört és a helyet, ahol a választópolgár szavazhat; az értesítésben egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazás előtt a kilétét személyi igazolvánnyal8) kell kötelezően igazolnia, és röviden leírja a szavazólapok kezelésének módját. 
(2) Külön jogszabályi rendelkezések értelmében12a) a község az (1) bekezdésben taglalt értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén kézbesíti. 

25. §
A szavazóhelyiség előkészítése
A szavazóköri választási bizottság elnöke a választások megkezdése előtt, a bizottság tagjainak jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgóurnát, majd lepecsételi azokat. Ellenőrzi a szavazóhelyiség felszereléseit is, hogy előkészítették-e a választói névjegyzéket és az elegendő számú szavazólapot, valamint a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott üres, nem átlátszó borítékokat (a továbbiakban csak „boríték”). 

26. §
A szavazólapok kezelésére szolgáló elkülönített terek
(1) A szavazóhelyiségekben elkülönített fülkéket alakítanak ki a szavazólapok kezelésére oly módon, hogy a választások titkossága biztosítva legyen. Ezen fülkék számát a község határozza meg a szavazókörökhöz tartozó választópolgárok létszámát figyelembe véve. 
(2) A szavazólapok módosítására szolgáló szavazófülkében a választópolgáron kívül senki más nem lehet jelen, kivéve a 30. § (1) bekezdése szerinti eseteket. 

27. §
Választási kampány
(1) Választási kampány alatt a választások megkezdését megelőző 17. nappal kezdődő és a választások megkezdését megelőzően 48 órával végződő időszakot értjük.
(2) A község a választási kampány céljaira legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt a választási plakátok kihelyezésére szolgáló felületet jelöl ki. E felület felhasználásának tiszteletben kell tartania a politikai pártok jelöltjeinek és a független jelöltek egyenrangúságának elvét.
(3) 48 órával a választások megkezdése előtt és a választások napján mindenfajta választási kampány tilos.
(4) A választási bizottságok tagjai és a (szavazatösszesítő) szakmai alakulatok tagjai nem adhatnak tájékoztatást a választások folyamatáról és eredményéről egészen a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv aláírásáig. 


HETEDIK RÉSZ
A szavazás lefolytatása

28. §
A szavazás megkezdése
A 25. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően a szavazóköri választási bizottság elnöke megnyitottá nyilvánítja a választásokat. Az elnöknek és a szavazóköri választási bizottság tagjainak joguk van elsőként szavazni, amennyiben az adott szavazókörben van választási jogosultságuk. 

A szavazás módja

29.§
(1) A választópolgár személyesen szavaz. Helyettesíteni őt tilos. A szavazóköri választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapjait. A választópolgárok olyan sorrendben járulnak a szavazóköri választási bizottság elé, és olyan sorrendben szavaznak, amilyenben a szavazóhelyiségbe érkeztek.
(2) A választópolgár a szavazóhelyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát,8) és a választói névjegyzékben történt kijelölése után átveszi a szavazóköri választási bizottság tagjaitól a borítékot és a szavazólapokat. Ha a választópolgár személyi igazolványt nem mutat fel és a szavazóköri választási bizottság tagjai közül senki nem ismeri őt, a bizottság felkéri, hogy személyazonosságát két, a bizottság által ismert személy tanúskodásával bizonyítsa. Amennyiben a választópolgár ezt nem teszi meg a választások lezárultáig, nem teszik lehetővé számára a szavazást. 
(3) A boríték és a szavazólapok átvételét követően a választópolgár belép a szavazólapok módosítására szolgáló elkülönített szavazófülkébe. Ebben a fülkében helyezi bele a borítékba a választópolgár a képviselőtestületi választás szavazólapját és az elnökválasztás szavazólapját. A képviselőtestületi választások szavazólapján a jelölt sorszámának bekarikázásával kijelöli azokat a jelölteket, akikre szavazatát leadja. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltet karikázhat be, amennyi az adott választási körzetben megválasztható. Az elnökválasztási szavazólapon a választópolgár a sorszám bekarikázásával jelöli ki azt a jelöltet, akire a szavazatát leadja. 
(4) A választópolgár kérésére a szavazóköri választási bizottság a rosszul kitöltött szavazólapok helyett új szavazólapokat bocsát rendelkezésre.
(5) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólapok módosítására szolgáló fülkéből való távozását követően a borítékot a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem vonult el a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(6) A választópolgár komoly, elsősorban egészségi okokból kérheti a szavazóköri választási bizottságtól, hogy a választási helyiségen kívül szavazhasson, de kizárólag azon szavazókör területén, amelynek céljaira a szavazóköri választási bizottságot létrehozták. Ilyen esetben a szavazóköri választási bizottság két tagját kiküldi a választópolgárhoz a mozgóurnával, a szavazólapokkal és a borítékkal. A szavazás során a szavazóköri választási bizottság tagjai úgy járnak el, hogy a szavazás titkossága biztosítva legyen. 

30. §
(1) A választópolgárnak, aki egészségkárosultsága miatt, vagy azért, mert nem tud olvasni és írni, ezért egyedül nem képes a szavazólapokat módosítani, jogában áll a szavazólap módosítására szolgáló fülkébe a szavazólap módosítása végett más választópolgárt magával vinni – aki nem lehet a szavazóköri választási bizottság tagja –, hogy helyette az ő utasításainak megfelelően ez a személy módosítsa a szavazólapot és helyezze a borítékba.
(2) Azon választópolgár helyett, akinek egészségkárosultsága nem teszi lehetővé, hogy egyedül helyezze a választási urnába a borítékot, kérésére és jelenlétében azt más választópolgár is megteheti, kivéve a szavazóköri választási bizottság tagját. 

31. §
Rendfenntartás a választási helyiségben és közvetlen környékén
(1) A választási helyiség és közvetlen környéke rendjéért a szavazóköri választási bizottság elnöke felel. Távollétében annak az alelnöke.
(2) A választási helyiség rendjének a fenntartására kiadott utasítások és a szavazás méltóságának fenntartása minden jelenlévőre nézve kötelező. A szavazóköri választási bizottság elnöke, távollétében az alelnöke ügyel arra, hogy a választási helyiségek ne legyenek túltelítettek. A szavazóköri választási bizottság elnöke, távollétében alelnöke lehetővé teszi választási megfigyelők jelenlétét, amennyiben ez nem akadályozza a választások menetét. 

32. §
A szavazás felfüggesztése
Ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek nem teszik lehetővé a szavazás megkezdését, folytatását vagy rendes befejezését, a szavazóköri választási bizottság későbbi órára halaszthatja a szavazás megkezdését, felfüggesztheti a szavazást vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazásra meghatározott teljes időtartam (23. §) azonban nem rövidíthető le. A szavazóköri választási bizottság az ilyen eseményről a helyben szokásos módon értesíti a választópolgárokat. Abban az esetben, ha a szavazást felfüggesztik, a szavazóköri választási bizottság lepecsételi a szavazólapokat, a borítékokat, a választói névjegyzéket, a szavazóurnát és a mozgóurnát. A szavazás újbóli megkezdésekor a választóköri választási bizottság elnöke, vagy távollétében az alelnöke a szavazóköri választási bizottság tagjainak jelenlétében meggyőződik a pecsétek sértetlenségéről, és jegyzőkönyvezi azt. 

33. §
A szavazás befejezése
A szavazás zárulására meghatározott óra leteltével már csak azok a választópolgárok szavazhatnak, a választási helyiségben vagy közvetlenül előtte tartózkodnak. Ezt követően a választási helyiséget bezárják, és a szavazóköri választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.


NYOLCADIK RÉSZ
A választások eredményének megállapítása

34. §
Jelenlét a szavazatszámláláson
A helyiségben, ahol a szavazóköri választási bizottság a szavazatokat összeszámolja, jogosultak jelen lenni a magasabb szintű választási bizottságok tagjai, ezek szakmai (szavazatösszesítő) alakulatainak tagjai, valamint olyan személyek (megfigyelők) is, akiknek erre engedélyt adott a szavazóköri választási bizottság. 

35. §
A szavazatok összeszámolása a szavazóköri választási bizottságban
(1) A szavazás befejezését követően a szavazóköri választási bizottság elnöke a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat lepecsételteti, kivéve azokat, amelyeket a bizottság elnöke kiválasztott és megjelölt a bizottsági tagok jelenlétében a szavazatszámlálás céljaira. Ezt követően a szavazóurnát felnyitják. Ha a szavazóköri választási bizottság egyes választópolgárok kifejezett kérésére mozgóurnát is használt, a bizottság az urnák felnyitását követően azok tartalmát összekeveri. 
(2) A szavazóköri választási bizottság a borítékokat kiveszi a szavazóurnából és megszámolja azokat, majd összeveti a számukat a választói névjegyzéken álló bejegyzések számával. A nem hivatalos borítékokat, illetve a boríték nélkül urnába dobott szavazólapokat a bizottság kizárja. 
(3) A szavazólapok kivételét követően a szavazóköri választási bizottság különválasztja a képviselőtestületi választásokon és az elnökválasztáson leadott szavazólapokat. Ezt követően meghatározza a képviselőtestületi választáson az egyes képviselőjelöltek leadott érvényes szavazatokat, és az elnökválasztáson az egyes elnökjelöltekre leadott érvényes szavazatokat. Az eredményeket feltünteti a szavazásokról készült jegyzőkönyvben. 
(4) A szavazóköri választási bizottság minden tagjának jogában áll a szavazólapokat megtekinteni. A szavazóköri választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatok összeszámlálásának helyességét. 

36. §
Érvénytelen szavazólap
(1) A szavazólap akkor érvénytelen,
a) ha nem az előírt nyomtatványon adják le, 
b) ha nem módosították a 29. § (3) bekezdése értelmében, vagy 
c) ha a választópolgár karikázással egyetlen jelöltet sem jelölt ki rajta, vagy ha több jelöltet karikázott be, mint ahány megválasztható a választókörzetben a képviselőtestületbe, illetve ha egyetlen jelöltet sem karikázott be az elnökválasztáson, vagy ha egynél több jelöltet karikázott be ezen a választáson.
(2) Ha a borítékban két vagy több szavazólap van a képviselőtestületi választáson, az összes szavazólap érvénytelen; ugyanez vonatkozik az elnökválasztás szavazólapjaira is.
(3) A szavazólap sérülése nem befolyásolja az érvényességet, ha róla egyértelműen leolvasható minden szükséges adat. Az áthózott vagy utólag hozzáírt neveket nem veszik figyelembe.
(4) Vitás esetekben a szavazólap érvényességéről vagy érvénytelenségéről a szavazóköri választási bizottság testületileg hoz végérvényes döntést. 

37. §
A szavazóköri választási bizottság jegyzőkönyve a szavazásról
(1) A szavazóköri választási bizottság két példányban készít jegyzőkönyvet a szavazásról, melyet aláír a bizottság elnöke, a bizottság többi tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának az okait a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 
(2) A szavazóköri választási bizottság jegyzőkönyvében fel kell tüntetni
a) a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, esetleg felfüggesztésének időpontját,
b) a szavazókör választói névjegyzékében szereplő választásra jogosult polgárok számát, 
c) a választópolgárok számát, akik borítékot vettek át,
d) a leadott borítékok számát,
e) a képviselőtestületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát, 
f) az elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.

38. §
A szavazóköri választási bizottság tevékenységének befejezése
(1) A szavazatok összeszámolása és a szavazásról szóló jegyzőkönyv két példányának aláírása után a szavazóköri választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét, és a jegyzőkönyv egyik példányát haladék nélkül átadja a körzeti választási bizottságnak, és várja annak utasítását a tevékenységük befejezésére. 
(2) A szavazókörzeti választási bizottság a felhasznált szavazólapokat, borítékokat és választói névjegyzéket lepecsételi, s együtt a jegyzőkönyv második példányával és a többi választási irattal megőrzése átadja a községnek. 

39. §
A körzeti választási bizottság jegyzőkönyve a választókörzeti szavazásokról
(1) A körzeti választási bizottság a választókörzeti szavazások eredményeit a szavazóköri választási bizottságok szavazásokról készült alapanyagai alapján állapítja meg.
(2) A körzeti választási bizottságban jegyzőkönyvet készít két példányban a választókörzeti szavazások eredményéről, amelyet aláír a körzeti választási bizottság elnöke, a bizottság összes tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának okait a jegyzőkönyvben feltüntetik. 
(3) A körzeti választási bizottság jegyzőkönyvében feltüntetik
a) a választókörzet szavazóköreinek számát és azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek beküldték a szavazások eredményeit, 
b) a választói névjegyzékekben szereplő jogosult személyek számát,
c) azon választópolgárok számát, akiknek borítékot adtak át,
d) a leadott borítékok számát,
e) a képviselőtestületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
f) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket a választókörzetben megválasztottak a képviselőtestület képviselőjévé, a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt nevét, amely őket jelölte, vagy az adatot arról, hogy független jelöltként indultak, 
g) az elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát.
(4) A választókörzeti választások eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét egyenértékű példányának aláírását követően a körzeti választási bizottság elnöke a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul átadja az önkormányzati kerület választási bizottságának, és megvárja annak utasítását a tevékenységük befejezésére; a jegyzőkönyv másolatát a bizottság minden tagja megkapja, ha ezt kéri. A jegyzőkönyv másik egyenértékű példányát a többi választási irattal együtt az elnök megőrzésre átadja az önkormányzati kerületnek.

40. §
Az önkormányzati kerület választási bizottságának jegyzőkönyve a választások eredményéről
(1) Az önkormányzati kerület választási bizottsága két példányban készít jegyzőkönyvet az önkormányzati kerületi választásokról, melyet aláír a bizottság elnöke, annak minden tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának okait jegyzőkönyvezik. 
(2) Az önkormányzati kerület választási bizottsága jegyzőkönyvében feltüntetik
a) a választási körzetek számát,
b) a körzeti választási bizottságok számát, amelyek beküldték a jegyzőkönyvet a választókörzeti választások eredményéről, 
c) a választási névjegyzékbe felvett jogosult személyek számát, 
d) a választópolgárok számát, akik borítékot vettek át,
e) a leadott borítékok számát,
f) a képviselőtestületi választásokon az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
g) azon jelöltek utónevét és családi nevét, akiket megválasztottak a képviselőtestületbe, a póttagok utónevét és családi nevét, a politikai párt nevét, mely őket jelölte, vagy azt az adatot, hogy független jelöltek voltak, 
h) az elnökválasztáson az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
i) a megválasztott elnök utónevét és családi nevét, a politikai párt nevét, mely őt jelölte, vagy azt az adatot, hogy független jelölt volt, illetve azt a megállapítást, hogy a választások eredményére való tekintettel második fordulóra kerül sor, és azon jelöltek utónevét és családi nevét, akik bejutottak a választások második fordulójába.
(3) Az önkormányzati kerület választási bizottsága az önkormányzati kerületi választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv két egyenértékű példányának aláírását követően kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Központi Választási Bizottságnak, és megvárja annak utasítását a tevékenysége befejezésére; a jegyzőkönyvről másolat készül a bizottság minden tagjának, aki azt kéri. A jegyzőkönyv másik egyenértékű példányát a többi választási irattal együtt megőrzésre átadják az önkormányzati kerületnek. 

41.§
A választások eredménye
(1) A képviselőtestület képviselőjévé azokat a jelölteket választották meg, akik a választókörzetben a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
(2) Ha a választókörzetben ugyanazon párt két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot szerez, a jelölt az érintett politikai párt jelöltlistáján elfoglalt sorrendje szerint válik képviselővé.
(3) Ha nem lehet eldönteni, ki lett képviselővé választva a (2) bekezdés értelmében azért, mert különböző politikai pártok jelöltjeiről vagy független jelöltekről van szó, a körzeti választási bizottság sorsolással dönti el, ki kap képviselői mandátumot. 
(4) Elnökké azt a jelöltet választották meg, aki megszerezte az érvényes szavazatoknak több mint a felét.

42.§
Második választási forduló
(1) Ha a választások első fordulójában egyetlen jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatoknak több mind a felét, 14 napon belül második választási fordulót tartanak. A választások második fordulóját és annak napját a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdeti ki, haladéktalanul a választások eredményének Központi Választási Bizottság általi kihirdetését követően. 
(2) A második fordulóba az a két jelölt jut be, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg az első fordulóban. Amennyiben a jelöltek valamelyike, aki bejutott a második választási fordulóba, már elveszítette elnökké való megválaszthatóságát vagy visszalépett a jelöltségtől, a választások második fordulójába az a jelölt jut be, aki az első fordulóban sorrendben a további legtöbb szavazatot szerezte meg. Ha a második választási fordulóra nem marad két jelölt, új választásokat kell tartani (46.§ (1) bekezdés d) pont). 
(3) A második választási fordulóban a 17. § szerint kell eljárni, a 21., 22., 25., 26., 28-40. §-t szem előtt tartva. A 23. és 27. § arányos mértékben alkalmazandó.
(4) A választások második fordulójában azt a jelöltet választják meg elnökké, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén új választásokat kell tartani (46.§ (1) bekezdés d) pont). 

43. §
A választások eredményének nyilvánosságra hozatala
Az önkormányzati kerület választási bizottsága a képviselőtestületi választások és az elnökválasztás eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul, az önkormányzati kerületben szokásos módon közzéteszi a képviselőtestületi választások és az elnökválasztás eredményét. A választási eredményeket átadja a kerületben székhellyel rendelkező körzeti hivataloknak, amelyek továbbítják azokat minden egyes községnek. A községek biztosítják a helyben szokásos módon a nyilvánosság tájékoztatását.

44. §
A megválasztás hitelesítése
Az önkormányzati kerület választási bizottsága a képviselőtestület képviselőjévé megválasztott jelölteknek és az elnökké megválasztott jelöltnek bizonylatot ad ki megválasztásáról. 

45.§
A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyve a választások eredményéről
(1) A Központi Választási Bizottság állapítja meg a képviselőtestületi választások és az elnökválasztások eredményét a Szlovák Köztársaság egész területén.
(2) A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít a Szlovák Köztársaság területén működő önkormányzati kerületek szerveinek megválasztásáról, amelyet aláír a bizottság elnöke, annak a többi tagja és a bizottság jegyzője. Az aláírás megtagadásának okait jegyzőkönyvezni kell.
(3) A jegyzőkönyvben feltüntetik
a) a választói névjegyzékekben szereplő jogosult személyek számát,
b) a választópolgárok által átvett borítékok számát,
c) a képviselőtestületekbe megválasztott képviselők számát az egyes politikai pártok szerint, valamint a függetleneket,
d) az önkormányzati kerületek számát, amelyekben megválasztásra került a képviselőtestület,
e) a megválasztott elnököket az egyes politikai pártok szerint, valamint a függetleneket. 
(4) A Központi Választási Bizottság az összesített eredményeket haladéktalanul, a választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírását követően közzéteszi. A választási iratokat megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

46. §
Új választások
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke új választásokat ír ki, ha
a) valamely önkormányzati kerületben bármilyen okból a jelen törvény szerint nem tartották meg a választásokat, 
b) a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága a választásokat érvénytelenítette, vagy azok eredményét megsemmisítette, 
c) ha a képviselőtestületben megüresedik a mandátum és erre a helyre nincs póttag a 48. § (1) bekezdése értelmében, vagy ha megüresedik az elnöki tisztség, vagy 
d) a második választási fordulóban nincs két jelölt, vagy ha az elnökjelöltek a második választási fordulóban azonos számú szavazatot szereztek. 
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti tényállás merült fel, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a választási eredmények Központi Választási Bizottság általi közzétételét követően, 14 napon belül új választásokat ír ki.
(3) Új választások (1) bekezdés c) pontja szerinti kiírására az önkormányzati kerületek kérvényüket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökéhez a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának közreműködésével terjesztik be.
(4) Az új választásokra vonatkozó, jelen törvényben megszabott határidők lerövidíthetők, legfeljebb azonban az egyharmadukkal. Az új választásokra vonatkozó határidők a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnöke új választások kiírásáról szóló határozatának a mellékletét képezik..
(5) Nem írhatók ki új választásokat az önkormányzati szervek megbízatási idejének utolsó hat hónapjában.13)

47. §
A választási bizottságok tevékenysége
A választási bizottságokat és szakmai testületeiket az egész megbízatási időszakra állítják fel.

48. §
Póttagok
(1) Ha a képviselőtestületben megüresedik egy mandátum, a képviselőtestület képviselője póttagként az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a választókörzetben, amelyben megüresedett a mandátum, de ahol őt képviselővé nem választották meg. Szavazategyenlőség esetén a 41.§ (3) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) A póttag hivatalba lépését a képviselőtestület 15 nappal az után hirdeti ki, hogy a mandátum megüresedett, és átadja a póttagnak a bizonylatot arról, hogy képviselő lett. A bizonylatot az elnök írja alá. 


KILENCEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

49. §
Segédeszközök biztosítása
(1) Minden segédeszközt, elsősorban a választási helyiségben és kisegítő munkaerőt a szavazóköri választási bizottságoknak a község biztosít. 
(2) A választókörzeti választási bizottságoknak és az önkormányzati kerület választási bizottságának minden segédeszközt és kisegítő munkaerőt az önkormányzati kerület biztosít. 

50. §
A közhatalmi szervek együttműködése
A jelen törvény végrehajtása során a közhatalmi szervek kötelesek együttműködni.

51. §
A választási eredmények számítástechnikai eszközökkel történő feldolgozásának biztosítása
(1) A választási eredmények számítástechnikai eszközökkel történő feldolgozásához szükséges programokat, szervezési és műszaki eszközöket a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala biztosítja. 
(2) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a választási hatóságok kötelesek időben és írásban jelezni a Szlovák Köztársaság illetékes állami statisztikai szervének minden olyan tényt, amely kihatással lehet a választási eredmények számítástechnikai eszközök segítségével történő feldolgozásának biztosítására. 

52. §
A választási bizottsági tagok jogigényei
(1) A választási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottsági tag tisztsége végzése miatt nem korlátozható jogaiban és munkaviszonyából vagy az ahhoz hasonló jogviszonyából fakadó jogigényeiben; elsősorban joga van munkabér-térítéses szabadságra, esetleg – ha önfoglalkoztató személyről van szó – kártalanításra, amely az alkalmazotti jogviszonyban lévők havi minimálbérének arányos része.
(2) Az a munkáltató, aki bérpótlékot fizet ki az (1) bekezdés szerint, jogosult a kifizetett összeg megtérítésére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti térítés vagy bérpótlék kifizetésének módját általános érvényű rendeletben szabályozza a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával történt megállapodását követően. 
(4) A szavazóköri választási bizottság tagjának és jegyzőjének joga van a tisztség betöltésének azon idejére, mely alatt az (1) bekezdés szerinti bérpótló juttatást nem kap, jutalomra. A jutalom összegét és kifizetésének módját általános érvényű rendeletben szabályozza a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával történt megállapodását követően. 

53. §
A jelöltek jogigényei
Az a körülmény, hogy valaki jelölt, nem okozhat neki hátrányt a munkajogi vagy ahhoz hasonló jogviszonyában.

54. §
A választásokkal kapcsolatos költségek megtérítése
(1) A választásokkal kapcsolatos költségeket az állami költségvetésből fedezik.
(2) A választásokkal kapcsolatos egyes költségfajtákat, melyeket az állami költségvetésből fedeznek, és azok térítésének a módját általános érvényű rendeletben szabályozza a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalával és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával történt megállapodását követően. 
(3) Minden politikai párt és független jelölt maga viseli választási kampánya költségeit.

55. §
Eljárás a tétlenség esetén
Ha a község vagy annak szervei nem teljesítik a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (1) és (2) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése d) pontja, a 13. § (2) és (3) bekezdése, a 16. § (2) bekezdése, a 18. § (5) bekezdése, a 23. § (4) bekezdése, a 24. §, a 26. § (1) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 43. § utolsó mondata, a 49. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, azok teljesítését haladéktalanul biztosítja a körzeti hivatal elöljárója. 

Átmeneti rendelkezések

56. §
(1) Az első alkalommal megrendezésre kerülő választások választókörzeteit, a bennük megválasztandó képviselők létszámait, az önkormányzati kerületek választási bizottságainak és a választókörzeti választási bizottságok székhelyeit a melléklet tartalmazza. 
(2) Az első alkalommal megrendezésre kerülő választások önkormányzati kerületi választási bizottságai jegyzőjét a Szlovák Köztársaság belügyminisztere jelöli ki és ő hívja össze az önkormányzati kerületi választási bizottságok első ülését is.
(3) Az első alkalommal megrendezésre kerülő választásokon a 9. § (2) bekezdése c) pontja, a 11. § (2) és (3) bekezdése és a 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti elnöki jogköröket a körzeti hivatal elöljárója gyakorolja, a 49. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati kerületi jogköröket pedig a körzeti hivatal látja el.

57. §
A közhatalmi szervek által a választások kihirdetése előtt a jelen törvény végrehajtására meghozott azon intézkedésekre, amelyek a jelen törvény végrehajtását szolgálják, úgy kell tekinteni, mintha már annak a hatályossága idején történtek volna meg, amennyiben azok nem ütköznek a törvényekbe.

58. §
Zárórendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma
a) biztosítja a szavazólapok kinyomtatását a szükséges mennyiségben,
b) részletesen szabályozza a községek és a helyi államigazgatási szervek feladatait
1. a szavazókörök kialakítása során,
2. a választói névjegyzéke összeállítása során,
3. a választási helyisége biztosítása és berendezése során,
4. a szavazólapok és egyéb választási iratok megőrzésében,
c) rendelkezésre bocsátja a választási nyomtatványok és borítékok mintáit, és biztosítja azok elkészítését.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával történt megállapodást követően módszertani utasítást ad ki a választási eredmények feldolgozást illetően. 


III. cikkely
Hatályba léptetés
A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.


Rudolf Schuster s.k.
Jozef Migaš s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.


1) A Tt. 302/2001. sz., a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (az önkormányzati kerületekről) szóló törvényének 2. §-a.
2) Az SzK NT Tt. 272/1994. sz., az emberi egészség védelméről szóló törvénye 11. §-a a későbbi módosítások szerint, a Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye 14. §-a a későbbi módosítások szerint.
3) A Tt. 59/1965. sz., a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
4) A Polgári törvénykönyv 10. és 855. §-a.
5) A Tt. 35/1997. sz. honvédelmi törvénye a későbbi módosítások szerint.
6) A Tt. 80/1990. sz., a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának megválasztásáról szóló törvénye 4. és 5. §-a, a 6. § (1) bekezdése, a 8. § (1) és (2) bekezdése a későbbi módosítások értelmében. 
7) A Polgári perrendtartás 200.f §-a.
8) Az SzK NT 162/1993. sz., a személyi igazolványokról szóló törvényének 1. §-a a későbbi módosítások szerint.
Az SzK NT Tt. 73/1995. sz., az idegenek Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló törvényének 9. §-a a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a Tt. 242/1998. törvénye szerint.
10) A Polgári perrendtartás 200.gc §-a.
11) A Tt. 424/1991. sz., a politikai pártokról és mozgalmakról szóló törvénye 12-16. §-a a későbbi módosítások szerint.
12) Az SzK NT Tt. 1/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról, 1. § (2) bekezdés d) pont.
12a) A Tt. 184/1999. sz. , a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
13) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 69. cikkelyének (5) és (6) bekezdése.