Módosítva:

Tt. 515/2003. hatályos 2004. január 1-től

Tt. 324/2004. hatályos 2004. június 1-től

Tt. 464/2005. hatályos 2006. január 1-től

Tt. 445/2008. hatályos 2009. január 1-től

Tt. 599/2008. hatályos 2009. február 1-től

Tt. 126/2009. hatályos 2009. április 1-től

Tt. 58/2010. hatályos 2010. március 15-től

Tt. 204/2011. hatályos 2011. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

(1) Az Európai Parlamentbe történő választások a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban csak „választások”) az általános, egyenlő és közvetlen választójog gyakorlásával, titkos szavazással történnek az arányos képviselet elve alapján.

(2) Az Európai Parlament képviselőit ötéves megbízatási időszakra választják, amely az Európai Parlament választások utáni első ülésének napjától számítódik.

(1) A Szlovák Köztársaság területén zajló európai parlamenti választásokon a Szlovák Köztársaság állampolgárai jogosultak választani, akik legkésőbb a választások napján betöltötték 18. életévüket, állandó lakhellyel bírnak a Szlovák Köztársaság területén, és az Európai Unió más tagországainak polgárai (a továbbiakban csak „más tagország polgárai), akik a választások napján betöltötték 18. életévüket és a Szlovák Köztársaság területén legális állandó lakhellyel¹⁾ rendelkeznek (a továbbiakban csak „választópolgár”).

(2) A Szlovák Köztársaság polgárai, akik legkésőbb a választás napján betöltötték 18. életévüket és nem rendelkeznek állandó lakhellyel a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, jogosultak választani, ha a választások napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodnak.

(3) Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában

a) ha a törvényben meghatározott módon korlátozzák a személyi szabadságot az emberek egészségének védelme érdekében,²⁾

b) a szabadságvesztés-büntetés töltése³⁾ különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt,^3a)

c) a cselekvőképességtől való megfosztás.⁴⁾

(4) A választhatósági jog gyakorlásában akadályoztatást jelent a 3. § 1. bekezdése értelmében a szabadságvesztés-büntetésének töltése.³⁾

(5) Nem jogosultak választani más tagországok polgárai, akiket megfosztottak választói joguktól az Európai Unió azon országában, amelynek állampolgárai.

(6) Az Európai Parlamentbe ugyanazon a választáson csak az Európai Unió egy tagországában lehet részt venni.

(1) Az Európai Parlament képviselőjévé (a továbbiakban csak „képviselő”) választható

a) a Szlovák Köztársaság polgára, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 21. életévét, állandó lakhellyel bír a Szlovák Köztársaság területén, és akinek esetében nem merült fel akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 3. bekezdése c) pontja és 4. bekezdése szerint és

b) más tagország polgára, aki legkésőbb a választás napján betöltötte 21. életévét, a Szlovák Köztársaság területén legális állandó lakhellyel bír, akit nem fosztottak meg attól a jogától, hogy jelöltesse magát az Európai Unió azon tagországában, amelyiknek állampolgára, és nem merült fel nála akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2. § 3. bekezdése. b) és c) pontja szerint.

(2) Az Európai Parlament képviselőjelöltjeként ugyanazokon a választásokon csak az Európai Unió egy országában lehet fellépni.

(1) A választásokat és a választások időpontját a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az Európai Unió Tanácsa határozata alapján hirdeti ki, illetve határozza meg, legkésőbb 90 nappal a választások előtt. A választások meghirdetését a Szlovák Köztársaság Törvénytárában teszik közzé.⁵⁾ A közzétételben szerepel a képviselők száma, akiket az Európai Parlamentbe a Szlovák Köztársaság területén lehet megválasztani.

(2) A választásokra a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a szombati napon kerül sor.

(3) A választások a meghatározott napon hét órától huszonkét óráig tartanak. Ha a helyi feltételek megkövetelik, a község vagy a város polgármestere, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony főpolgármestere és Kassa városában a városrész polgármestere (a továbbiakban csak „a község polgármestere“) korábbi időpontot is meghatározhat a választások időpontjaként.

A Szlovák Köztársaság területe az Európai Parlamentbe történő választások céljára egyetlen választókerületet képez.

(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a község vagy város, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész polgármestere (a továbbiakban csak „község“) kijelöli a választókörzeteket.

(2) A választókörzeteket és minden választókörzetben a választási helyiségeket a község polgármestere legkésőbb a választások előtt 50 nappal határozza meg.

(3) A választókörzetet úgy alakítják ki, hogy hozzávetőleg 1000 választópolgár tartozzon hozzá. A község távolabb eső részein önálló választókörzeteket lehet kialakítani, ha legalább 50 választó tartozik hozzájuk.

(4) Az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben és más hasonló intézetekben levő személyek, a vizsgálati fogságba vett őrizetesek celláiban⁶⁾ vagy olyan helyeken, ahol fogvatartást vagy szabadságvesztés-büntetést töltenek személyek, az intézmény helyszíne szerint illetékes körzeti szavazatszedő bizottság vezetőjével együttműködve teszik lehetővé a választójog gyakorlását. Ha ezek a személyek az adott választókörzetben nem bírnak állandó lakhellyel, választói igazolvánnyal szavazhatnak, ha kikérték azt. A választói igazolványok kiadásáról külön törvény⁷⁾ rendelkezik.

(5) A választókörzeteket a községen belül összefüggő számsorban arab számjegyekkel, sorrendben jelölik. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában önálló számsorokban jelölik, külön minden városrészben. A választókörzetet akkor is sorszámmal jelölik, ha a községben egy választókörzetet alakítottak ki.

(1) Az egyes választókörzetek választásra jogosult választóinak névjegyzékét (a továbbiakban csak „választói névjegyzék“) a község az állandó választói névjegyzék alapján készíti el.⁸⁾

(2) A község felveszi a választói névjegyzékbe a választót, aki más tagország állampolgára, éspedig az ő saját kérelmére, amelyet ahhoz a községhez kell benyújtani, amelyben a választónak állandó lakhelye van, legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, egyébként megszűnik a választói névjegyzékbe való felvétel joga; a választói névjegyzékbe való bejegyzésről vagy be nem jegyzésről a község haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt.

(3) Más tagország állampolgára a választói névjegyzékbe való felvétel során nyilatkozatot terjeszt a község elé, amelyben feltünteti állampolgárságát és azon európai uniós tagország választókerületét, amelynek állampolgára, s amelyben legutóbb szerepelt a választói névjegyzékben, hogy ebben a tagországban nem fosztották meg választójogától, s hogy választójogát csak a Szlovák Köztársaság területén fogja gyakorolni, továbbá feltünteti úti okmánya számát és szlovákiai állandó lakhelyének címét. A választói névjegyzékbe való bejegyzés kérelmét a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) által kiadott nyomtatványon kell benyújtani. Az ilyen választó addig marad a választói névjegyzéken, amíg nem kéri a községet a jegyzékből való törlésre, vagy addig, amíg a község nem törli a névjegyzékből abból az okból, hogy már nem teljesíti a választójog gyakorlásának követelményeit.

(4) A választói névjegyzékre vonatkozó óvási eljárásról külön törvény⁹⁾ jogszabályai rendelkeznek.

(5) A község a választói névjegyzékbe felvett más tagország állampolgárai jegyzékét a 2. bekezdés szerinti határidő letelte után három napon belül elküldi a belügyminisztériumnak, az pedig azonnal kézbesíti a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának. A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes tagországait állampolgáraiknak a Szlovák Köztársaság választói névjegyzékébe való felvételéről. Egyúttal tájékoztatja a belügyminisztériumot a Szlovák Köztársaság állampolgárainak az Európai Unió más tagországa választói névjegyzékébe való beírásáról.

(6) A község a belügyminisztérium jelentése alapján törli a választói névjegyzékből a Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki az Európai Unió más tagországa választási névjegyzékén szerepel.

(7) A község két hiteles másolatban átadja a választókörzeti választási bizottságnak a választói névjegyzéket, legkésőbb két órával a szavazás elkezdése előtt.

(8) A választókörzeti választási bizottság tagjait titoktartás kötelezi az általuk kezelt személyi adatokat illetően.^9a)

(1) A választások lebonyolítására a következő választási szerveket hozzák létre:

a) Központi Választási Bizottság,

b) választókerületi választási bizottságok,

c) választókörzeti választási bizottságok.

(2) A választóbizottság tagja kizárólag választópolgár lehet. A választópolgár csak egy választási bizottságának lehet a tagja. Képviselőjelölt (a továbbiakban csak „jelölt“) nem lehet tagja választási bizottságnak.

(3) A választási bizottságokat politikai párt vagy politikai mozgalom (a továbbiakban csak „politikai párt“), vagy politikai pártok választási koalíciója (a továbbiakban csak „koalíció“) azonos számú képviselőiből alakítják ki, amelyek jelöltlistát nyújtanak be. A képviseletet ellátó személyt és a tartalékszemélyt utó- és családi nevének, valamint állandó lakhelye pontos címének feltüntetésével jelenti be a politikai párt vagy koalíció a 10. § 1. bekezdése, a 11. §. 1. bekezdése és a 12. §. 1. bekezdése alapján annak, aki összehívja a választási bizottság első ülését. A törvényes határidőn túli bejelentéseket figyelmen kívül hagyják.

(4) A jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasítása vagy annak visszavonása a politikai párt vagy koalíció által maga után vonja az ezen politikai párt vagy koalíció képviseletét ellátó személy választási bizottsági tagságának megszűnését.

(5) A választási bizottsági tagság megszűnik a tagot delegáló párt vagy koalíció visszahívásról szóló írásos értesítésének kézhez vétele napján is, vagy a választási bizottsági tag választási bizottsági elnöknek benyújtott írásos lemondásával, vagy ha a politikai párt vagy koalíció által delegált képviseletet ellátó személy a választási bizottság második ülésén sem teszi le a fogadalmat. A választási bizottság elnöke berendeli a póttagot, ha megszűnt a választási bizottsági tagjának tagsága.

(6) A választási bizottság tagjai tisztségüket a következő fogadalom letételével veszik fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom végezni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.“ A fogadalmat a választási bizottság tagja annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság ülését összehívja. A fogadalom letételét a választási bizottság tagja aláírásával igazolja.

(7) A választási bizottság határozatképes, ha összes tagjának több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.

(8) A választási bizottság első ülésén sorsolással dönti el összes tagja közül az elnök és az alelnök személyét. A sorsolást a bizottság jegyzőkönyvvezetője irányítja.

(9) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választási eredményfeldolgozás előkészítésére és a választási eredmények feldolgozása céljából szakmai (szavazatösszesítő) csoportokat hoz létre a Központi Választási Bizottság és a választókerületi választási bizottság részére. A választási bizottságok szakmai (szavazatösszesítő) csoportjainak tagjai a 6. bekezdésben tárgyaltak szerint fogadalmat tesznek.

(1) A választási bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság tanácskozása előkészítésével és lefolyásával kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendők ellátását, részt vesz a választási bizottság ülésein és a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti.

(2) A jegyző kinevezése és visszahívása

a) A Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság kormánya nevezi ki és hívja vissza,

b) a választókerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza, 

c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester nevezi ki és hívja vissza.

(3) A jegyzők kinevezésének időpontja

a) a Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság kormánya legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nevezi ki,

b) a választókerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt nevezi ki,

c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt nevezi ki.

(4) A jegyző fogadalmat tesz a 8. § 6. bekezdésébe foglaltak szerint.

(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be, legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt bejelenti a Szlovák Köztársaság elnökének a Központi Választási Bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.

(2) A Központi Választási Bizottság első ülésére az 1. bekezdésben feltüntetett határidő letelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.

(3) A Központi Választási Bizottság 

a) megvizsgálja a jelöltlistákat és dönt azok nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételük elutasításáról,

b) figyelemmel kíséri az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét a jelen törvényből fakadó feladatai ellátására,

c) dönt a választókerületi választási bizottságok eljárása ellen benyújtott panaszokról,

d) megállapítja és nyilvánosságra hozza a választások eredményét,

e) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről és átadja azt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének,

f) kiadja a bizonylatot a megválasztott jelölteknek a megválasztásukról,

g) bejelenti a póttagok belépését,

h) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a belügyminisztériumnak.

(4) A belügyminisztérium a Központi Választási Bizottság feladatainak végzését segítendő szakmai-adminisztratív részleget hoz létre.

(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amely jelöltlistát nyújt be, legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt bejelenti a kerületi hivatal elöljárójának a választókerületi választási bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.

(2) A választókerületi választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókerületi választási bizottság ebben a létszámban nem az 1. bekezdésbe foglaltak alapján jön létre, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és nem áll rendelkezésére póttag, a fennmaradó tagokat a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.

(3) A kerületi választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben foglalt határidő eltelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.

(4) A választókerületi választási bizottság

a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészültségét az ezen törvény szerinti feladatok teljesítésére,

b) dönt a választókörzeti választási bizottságok eljárása ellen benyújtott panaszokról,

c) felügyeli a választókörzeti szavazási eredmények feldolgozásának menetét,

d) jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről és haladéktalanul átadja azt a Központi Választási Bizottságnak,

e) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a körzeti hivatalnak.

(5) A választókerületi választási bizottság területi körzete megegyezik a körzeti hivatal területi körzetével.

(1) Minden politikai párt vagy koalíció, amelynek jelöltlistáját bejegyezték, legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt bejelenti a község polgármesterének a választókörzeti választási bizottságba delegált tagja és póttagja utó- és családi nevét és állandó lakhelyének címét.

(2) A választókörzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókörzeti választási bizottság ebben a létszámban nem az 1. bekezdésbe foglaltak alapján jön létre, vagy ha tagjainak száma öt alá csökken és nem áll rendelkezésére póttag, a fennmaradó tagokat a község polgármestere nevezi ki.

(3) A választókörzeti választási bizottság első ülésére az 1. bekezdésben foglalt határidő eltelte utáni öt napon belül kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.

(4) A választókörzeti választási bizottság

a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását, főleg ügyel a szavazócédulák helyes módon történő leadására,

b) kiegészíti a választási névjegyzéket és átveszi a választói igazolványokat,

c) megítéli a szavazócédulák érvényességét,

d) összeszámolja a szavazatokat és jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről a választókörzetben, s haladéktalanul átadja azt az illetékes választókerületi választási bizottságnak.

(1) A jelöltlistát a külön törvény¹⁰⁾ alapján bejegyzett politikai párt az általa meghatalmazott személy közvetítésével két egyenértékű példányban és elektronikus formában legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt kézbesíti a Központi Választási Bizottság jegyzőjének.

(2) A politikai pártok megegyezhetnek közös jelöltlista benyújtásáról, és koalícióra léphetnek. A koalícióra az e törvény politikai pártokra vonatkozó rendelkezései érvényesek, ha ez a törvény nem rendelkezik másképp.

(3) A jelöltlista tartalmazza

a) a politikai párt vagy koalíció teljes, nem rövidített megnevezését,

b) a jelöltek jegyzékét, amely tartalmazza a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, születési dátumát, foglalkozását és állandó lakhelyének címét,

c) a jelöltek sorszámát a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,

d) a politikai párt statutáris képviselőjének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát; koalíció jelöltlistája esetén a koalíciót alkotó összes politikai párt statutáris képviselőjének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát,

e) bizonylatot az 1659 eurós választási letét (a továbbiakban csak „letét“) befizetéséről,

f) a jelöltlistán szereplő összes jelölt saját kezűleg aláírt nyilatkozatát, amelyben 

1. a Szlovák Köztársaság polgára kinyilvánítja, hogy egyetért a jelölésével, hogy nem adta beleegyezését személye más párt vagy koalíció jelöltlistáján való feltüntetésére, és hogy nincs tudatában jelölését gátló okoknak,

2. más tagország polgára feltünteti állampolgárságát, kinyilvánítja, hogy egyetért a jelölésével, hogy nem adta beleegyezését személye más párt vagy koalíció jelöltlistáján való feltüntetésére, hogy nincs tudatában jelölését gátló okoknak, és hogy nem jelölteti magát az európai parlamenti választásokon az Európai Unió más tagországában; egyúttal szlovák nyelven előterjeszti azon európai uniós tagország illetékes közigazgatási szerveinek igazolását arról, hogy ebben a tagországban nem fosztották meg a választásokon való jelöltségi jogától, vagy hogy ezeknek a szerveknek nincs tudomásuk ilyen alkalmatlansági okról.

(4) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció annyi jelöltet tüntethet fel, ahány képviselő választható a Szlovák Köztársaságban az Európai Parlamentbe.

(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét.

(6) A politikai párt vagy koalíció a választási letétet legkésőbb 65 nappal a választások napja előtt fizeti be. A letétet külön számlára utalják, amelyet e célra a belügyminisztérium hoz létre. A számlaszámot a Központi Választási Bizottság jegyzője adja meg a jelöltlistát benyújtani szándékozó politikai párt vagy koalíció kérésére. A belügyminisztérium a befizetett letétet a választási eredmények kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelyiknek visszautasították jelöltlistája bejegyzését a 15. § szerint, vagy annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amelyik megszerezte a leadott érvényes szavazatok legalább két százalékát. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.

(7) A jelöltlista mellékletében a politikai párt vagy koalíció meghatározza meghatalmazottját és annak helyettesét, feltünteti utó- és családi nevüket és állandó lakhelyük címét. A jelölt nem lehet megbízott, sem annak helyettese. Meghatalmazottja döntései a politikai pártra vagy koalícióra nézve kötelező érvényűek. A meghatalmazott helyettesének belépését a politikai párt vagy koalíció a Központi Választási Bizottságnak jelenti be.

(8) A jegyző megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták megfelelnek-e a meghatározott feltételeknek. Ha nem így van, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy a jelöltlistát három napon belül rendezze.

(9) A jelöltlista benyújtását a jegyző igazolja a politikai párt meghatalmazottjának a jelöltlista másik egyenértékű példányán. A jegyző a jelöltlistákat előterjeszti a Központi Választási Bizottság elé felülvizsgálat és bejegyzés céljából a bizottság első ülésén.

(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt kezdi felülvizsgálni a benyújtott jelöltlistákat.

(2) A Központi Választási Bizottság felülvizsgálja a jelöltlistát, hogy megfelel-e az e törvény szerinti feltételeknek, és törli azokat a jelölteket,

a) akik nem felelnek meg a 3. § 1. bekezdésében foglalt feltételeknek

b) akik nem mellékelték nyilatkozatukat a 13. § 3. bekezdése f) pontja első vagy második alpontja szerint,

c) akik több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepelnek, olyan jelöltlistán, amelyhez nem mellékelték a nyilatkozatot a 13. § 3. bekezdése f) pontja első vagy második alpontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, mindegyik jelöltlistáról törli,

d) akik az Európai Unió más tagországának jelöltlistáján szerepelnek, 

e) akik a jelöltlistán a 13. § 4. bekezdésében megadott legnagyobb jelöltszámot meghaladó helyen szerepelnek.

(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 45 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, amelyek összhangban állnak ezen törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat is, amelyeket a 14. § 2. bekezdése értelmében módosítottak. A nyilvántartásba vétel a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.

(2) A Központi Választási Bizottság az 1. bekezdésben feltüntetett határidőben elutasítja azt a jelöltlistát, amely nincs összhangban ezen törvénnyel, és amelyet nem lehet a 14. § 2. bekezdése értelmében módosítani.

(3) A Központi Választási Bizottság jegyzője a Központi Választási Bizottság döntésétől számított 24 órán belül kézbesíti az 1. és 2. bekezdés szerinti határozatot az érintett politikai pártnak vagy koalíciónak.

(4) A Központi Választási Bizottságnak a jelöltlista nyilvántartásba vételéről, a 14. § 2. bekezdése értelmében módosított jelöltlista nyilvántartásba vételéről szóló határozata ellen az érintett jelölő politikai párt vagy koalíció indítványt nyújthat be a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához¹¹⁾ döntés meghozására a jelölt jelöltlistán való meghagyásáról vagy indítványt nyújthat be döntés meghozására a jelöltlista nyilvántartásba vételének törléséről. Az indítványt a Központi Választási Bizottság döntését követő három napon belül lehet benyújtani. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az indítvány benyújtását követő öt napon belül köteles döntést hozni. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának döntése ellen nem lehet fellebbezni.

(5) A belügyminisztérium legkésőbb 25 nappal a választások előtt elküldi a községeknek a nyilvántartásba vett jelöltlistákon szereplő jelöltek jegyzékét. A községek biztosítják, hogy hogy a jegyzék legkésőbb 20 nappal a választások előtt minden választóhoz eljusson.

(6) Más tagországok polgárai jegyzékét, akik a nyilvántartásba vett jelöltlistán szerepelnek, a belügyminisztérium legkésőbb 30 nappal a választások előtt elküldi a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának az Európai Unió illetékes tagországainak tájékoztatása céljából.

(7) A Szlovák Köztársaság polgárairól, akik más tagország jelöltlistáján jelöltetik magukat, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma az Európai Unió tagországának tájékoztatása alapján tájékoztatja a belügyminisztériumot, az pedig e polgárok jegyzékét előterjeszti a Központi Választási Bizottságnak.

(8) Ha a Központi Választási Bizottság a 7. bekezdés szerinti jegyzékről megállapítja, hogy a jelölt, akit nyilvántartásba vett, az Európai Unió más országában is jelölteti magát, haladék nélkül biztosítja ezen tény közzétételét a választási helyiségekben. A jelölt adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

(1) A politikai párt vagy koalíció legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt meghatalmazottja által írásban visszavonhatja jelöltlistáját.

(2) A jelölt legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt írásban visszaléphet jelöltségétől. Legkésőbb 48 órával a választások elkezdése előtt a politikai párt vagy koalíció is visszahívhatja az általa indított jelöltet.

(3) A jelöltlista visszavonását politikai párt vagy koalíció által, a jelölt visszalépését vagy visszahívását nem lehet visszavonni. Ezeket a tényeket írásban kell kézbesíteni a Központi Választási Bizottság elnökének, aki biztosítja azok közzétételét.

(4) Ha a jelölt a jelöltlista nyilvántartásba vétele után lépett vissza vagy az után került sor visszahívására, adatai a szavazólapon maradnak, de a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

A Központi Választási Bizottság legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt sorsolással meghatározza a jelöltlisták számát, amelyet feltüntetnek minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján. Annak a jelöltlistának, amelyet utólag, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága döntése alapján vesznek nyilvántartásba, a Központi Választási Bizottság határozza meg a számát, amely a legmagasabb kisorsolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták számát a Központi Választási Bizottság haladéktalanul írásban közli a jelölő politikai pártokkal és koalíciókkal, és biztosítja a nyilvánosságra hozatalukat.

(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.

(2) A belügyminisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján elegendő mennyiségű szavazólapot készít. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a politika párt vagy koalíció teljes, nem rövidített megnevezését, a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni.

(3) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni ugyanolyan színű, minőségű és méretű papíron. A szavazólapokat el kell látni a belügyminisztérium bélyegzőjének lenyomatával.

(4) A belügyminisztérium a szavazólapokat elküldi a községek polgármestereinek, akik biztosítják, hogy azokat legkésőbb a választások napján kézbesítsék az összes választókörzeti választási bizottságnak.

(5) A választópolgár a szavazólapokat a választási helyiségben kapja meg a választások napján.

(6) Ha a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően kerül sor a politikai párt12) betiltására, a párt által a jelöltlista visszavonására, nem nyomtatják ki ezen politikai párt szavazólapjait, s ha már kinyomtatták, a választási bizottságok biztosítják, hogy azokat a választóhelyiségekben ne osszák ki, s ha már kiosztották, a szavazatok összeszámolásánál figyelmen kívül hagyják azokat. Ugyanez érvényes, ha a koalíció jelöltlistája visszavonására kerül sor, vagy ha a koalíciót alkotó pártok egyikét megszüntetik.

(1) A Szlovák Rádió¹³⁾ és a Szlovák Televízió,¹⁴⁾ illetve az a műsorszóró, mely engedély birtokában jogosult adás sugárzására (a továbbiakban csak „kereskedelmi média“)¹⁵⁾ legfeljebb 30 perc adásidőt szab meg, illetve biztosít a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak, együttesen azonban maximálisan öt óra adásidőt. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók viselik. A Szlovák Rádió, Szlovák Televízió és a kereskedelmi média biztosítja, hogy ez az adás a többi műsortól jól el legyen különítve és külön megjelölve, közléssel hangsúlyozva, hogy fizetett politikai hirdetésről van szó.

(2) A politikai reklám sugárzása 21 nappal a választások napja előtt kezdődik.

(3) A politikai reklám költségeit, amelyet a Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média sugároz, a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók viselik. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles az összes politikai pártnak vagy koalíciónak azonos üzleti feltételeket biztosítani az adásidő megvételére, azonos árakkal és fizetési feltételekkel.

(4) Nem tekinthetők politikai reklámnak a hírműsorok és publicisztikai műsorok, ha összhangban állnak a programszolgáltatással.¹⁶⁾ A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles biztosítani, hogy a hírműsorok és publicisztikai műsorok kiegyensúlyozottak és pártatlanok legyenek.

(5) Más műsorok sugárzása a 4. bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzásán és az 1. bekezdés szerinti politikai reklám sugárzásán kívül, amelyek befolyásolhatják a választók szavazását a választáson induló politikai párt vagy koalíció javára vagy ellenére, a politikai reklám számára fenntartott időben tilos.

(6) A jelen törvény szerinti politikai reklám szabályainak megsértését külön jogszabály szerint büntetik.¹⁷⁾

(7) Választási plakátokat és más információhordozókat közterületeken 21 nappal a választások előtt lehet kezdeni elhelyezni csak azokon a helyeken, amelyeket a község jelölt ki saját általános érvényű rendeletével. A kijelölt helynek teljesítenie kell a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók esélyegyenlőségének elvét.

(8) Tilos információkat sugározni vagy közzétenni a választásokon induló politikai pártokról vagy koalíciókról, javukra vagy ellenükre szóban, írásban, hanganyaggal vagy képi ábrázolással rádióközvetítésben és televíziós közvetítésben, a tömegtájékoztatási eszközökben, azokban az épületekben, amelyekben a választókörzeti választási bizottságok székelnek és azok közvetlen környezetében 48 órával a választások elkezdése előtt és a választások napján.

(9) A választások napján tilos választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.

(1) A község legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt meghatározza a választások végrehajtásának idejét és helyét a községben. Ha a község területén több választókörzet alakult ki, azt is meghatározza, a község mely részei tartoznak az egyes választókörzetekhez. A község legkésőbb 20 nappal a választások napja előtt értesítést küld minden, a választói névjegyzékben szereplő választónak, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és annak helyét, ahol a választópolgár választhat; az értesítésben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a választópolgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvánnyal és feltünteti a szavazólap kezelésének módját.

(2) A község külön jogszabály^17a) értelmében az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

A választások megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát, majd mindkettőt lezárva lepecsételi. Ellenőrzi a szavazóhelyiség felszerelését, hogy a választói névjegyzék megvan-e két egyenértékű példányban, elegendő mennyiségű szavazólap és ugyanolyan nagyságú nem átlátszó, azonos színű és minőségű, a község hivatalos bélyegzőjével lepecsételt boríték áll-e rendelkezésre (a későbbiekben csak „boríték“). Ezt követően a szavazást megkezdettnek nyilvánítja.

A szavazólapok kezelésére szolgáló helyek 

(1) A választási helyiségeket úgy alakítják ki, hogy biztosítva legyen a választás titkossága. Minden választópolgárnak át kell haladnia a szavazólapokkal egy elkülönített fülkén, amely a szavazólapok kezelésére van fenntartva. E fülkék számát a választókörzetben szavazó választópolgárok számához mérten határozzák meg.

(2) A szavazólapok kezelésére kijelölt fülkében a választópolgárral egyidejűleg senki sem lehet jelen, kivéve a 23. § 6. bekezdésében tárgyalt esetet.

(1) A választópolgárok személyesen állnak a választókörzeti választási bizottság elé és személyesen szavaznak. Helyettesítés nincs megengedve. A választókörzeti választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapját.

(2) A választópolgár a választási helyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzék mindkét példányába történt bejegyzése után a választókörzeti választási bizottság átadja a választópolgárnak az üres borítékot és a szavazólapokat. Ha a választópolgár nem igazolja személyazonosságát, a szavazást nem teszik lehetővé számára.

(3) Azt a választópolgárt, aki választói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság felveszi a választói névjegyzék mindkét egyenértékű példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke és a bizottság további két tagja írja alá; a választói igazolványt a választói névjegyzék első példányához csatolják. Ezt követően a bizottság kiadja a választópolgárnak az üres borítékot és a szavazólapokat.

(4) A Szlovák Köztársaság állampolgárát, aki legkésőbb a választások napjáig betöltötte 18. életévét, nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, sem az Európai Unió más tagországa területén, s a választások napján megjelenik a választóhelyiségben, a választókörzeti választási bizottság felveszi a választókörzetében választásra jogosult választók névjegyzékébe. A névjegyzékbe való beírást bejegyzi szlovák úti okmányába. A névjegyzékbe való beírás csak a választások idejére érvényes.

(5) Azt követően, hogy a választópolgár megkapta a borítékot és a szavazólapokat, belép a szavazólapok kezelésére kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár a borítékba helyez egy szavazólapot. A szavazólapon, amelyet a borítékba helyez, a szavazólapon szereplő jelöltek közül legtöbb két jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le. Minden más módosítást figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Az a választó, aki egyedül nem tudja módosítani a szavazólapot egészségkárosodás miatt, vagy azért, mert nem tud írni vagy olvasni, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe másik választópolgárt vigyen magával, de nem a választókörzeti választási bizottság tagját, hogy helyette a szavazólapot az ő utasítása alapján módosítsa és a borítékba helyezze.

(7) A választópolgár kérésére a választókörzeti választási bizottság a helytelenül módosított szavazólap helyett más szavazólapot ad.

(8) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólap módosítására és borítékba helyezésére szolgáló szavazófülke elhagyását követően a borítékot a választókörzeti választási bizottság előtt a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem ment be a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.

(9) A választókörzeti választási bizottságot a választópolgár komoly, elsősorban egészségügyi okokból kérheti, hogy a választóhelyiségen kívül szavazhasson, éspedig kizárólag annak a választókörzetnek a körzetébe tartozó területen, amely számára a választókörzeti választási bizottságot létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság kiküldi a választópolgárhoz legalább két tagját a mozgóurnával, borítékkal és szavazólapokkal; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a szavazás titkossága fennmaradjon.

(10) Annak a választópolgárnak a nevében, aki egyedül nem tudja a szavazóurnába helyezni a borítékot, felkérésére a jelenlétében egy másik szavazópolgár is megteheti ezt, de nem a választókörzeti választási bizottság tagja.

Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság elhalaszthatja a szavazás megkezdését egy későbbi órára, vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás megszabott összidőtartama (4. § 3. bekezdése) azonban nem rövidíthető le ezen intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság az ilyen intézkedésről az adott helyen szokásos módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazást megszakítják, a választókörzeti választási bizottság elnöke a választási dokumentumokat és a választási urnákat lepecsételi. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében meggyőződik a pecsétek sértetlenségéről. Az okokat, amelyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, a választókörzeti választási bizottság feltünteti a jegyzőkönyvben, amely a választókörzeti szavazás lefolyásáról és eredményeiről készül.

A szavazás befejezésére meghatározott órán túl már csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják, és a választókörzeti választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.

(1) A választási helyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, távollétében pedig az alelnök.

(2) A választókörzeti választási bizottság elnökének vagy alelnökének a rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítása minden jelenlévőre nézve kötelező.

(3) A választási helyiségben a választókörzeti választási bizottság tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain, a szakmai (adatösszesítő) alakulatok tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni olyan más személyeknek is, akik jelezték érdeklődésüket a választások lefolyásának és a szavazatok összeszámolásának figyelemmel követése iránt, valamint a nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelőinek. Ezek a személyek a választási helyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerül a közrend, vagy a választási helyiség befogadóképessége okán.

(4) A választási helyiségben tilos a jelöltek bárminemű propagálása.

(1) A szavazás befejezését követően a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételéssel zároltatja a fennmaradó, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd ez után kinyittatja a választási urnát. Abban az esetben, ha a választókörzeti választási bizottság a szavazópolgárok kérésére mozgóurnát is használt, az urnák tartalmát felnyitásukat követően összekeveri.

(2) A választókörzeti választási bizottság kiveszi a szavazóurnából a borítékokat, megszámolja a borítékokat, és azok számát összeveti a választói névjegyzéken eszközölt bejegyzések számával. A borítékokat, amelyek nem felelnek meg a 21. § követelményeinek, és azokat a szavazólapokat, amelyek nem borítékban voltak, a választókörzeti választási bizottság kizárja a számlálásból.

(3) A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság csoportosítja és megszámolja a szavazólapokat, melyeket az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadtak, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy a politikai párt vagy koalíció hány választója adott le elsőbbségi szavazatot. Majd összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, melyeket a szavazólapon szereplő egy-egy jelöltre adtak le.

(1) A politikai párt vagy koalíció javára érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken a jelöltek nevét kihúzták, megváltoztatták vagy továbbiakat írtak hozzájuk. Az ilyen módosításokat figyelmen kívül hagyják. Ha a választópolgár a szavazólapon több mint két jelöltre adott le elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólap a politikai párt javára érvényes, de az elsőbbségi szavazatokat figyelmen kívül hagyják.

(2) Ha a borítékban több szavazólap van, ezek a szavazólapok mind érvénytelenek. Érvénytelenek azok a szavazólapok is, amelyek nem az előírt nyomtatványon szerepelnek, valamint a 18. § 6. bekezdésében tárgyalt politikai párt vagy koalíció szavazólapjai.

(3) Ha kétség támad a boríték, a szavazólap vagy az elsőbbségi szavazat hitelességét illetően, a végérvényes döntést a választókörzeti választási bizottság hozza meg.

(1) A választókörzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választás lefolyásáról és eredményéről a választókörzetben. A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság többi tagja és a jegyző írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.

(2) A jegyzőkönyvben feltüntetik

a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleges megszakítását,

b) a választókörzet választópolgárainak számát, akik a választási névjegyzéken szerepelnek,

c) a választópolgárok számát, akiknek kiadták a borítékokat,

d) a leadott borítékok számát,

e) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

f) a politikai párt vagy koalíció elsőbbségi szavazatot leadó választóinak számát,

g) az egyes jelöltekre leadott elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint,

h) a határozatok áttekintését, amelyeket a bizottság elfogadott, és rövid indoklásukat.

(1) A szavazatok összeszámolása és a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv két egyenértékű példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét és a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a választókerületi választási bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére.

(2) Ha a választókörzeti választási bizottság elnöke nem teljesíti a választókerületi választási bizottság felhívására az 1. bekezdésben foglalt kötelességeket a szavazás befejezése utáni 24 órán belül, a választókerületi választási bizottság átadhatja a Központi Választási Bizottságnak a többi választókörzet választási eredményeit.

(3) A választókörzeti választási bizottság lepecsételi a leadott borítékokat, szavazólapokat és a választói névjegyzék mindkét példányát, majd átadja ezeket az összes többi választási dokumentációval együtt a községnek megőrzésre.

A választókerületi választási bizottság saját szakmai (adatösszesítő) alakulata által meggyőződik a választókörzeti választási bizottságok választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyvei teljességéről, amelyeket a 30. § 1. bekezdése alapján kézbesítettek. Ennél a tevékenységnél joga van jelen lenni a bizottság tagjain kívül a választókerületi választási bizottság jegyzőjének, szakmai (adatösszesítő) alakulata tagjainak, a Központi Választási Bizottság tagjainak és szakmai (adatösszesítő) alakulata tagjainak, valamint azoknak a személyeknek, akiknek erre a választókerületi bizottság engedélyt adott. Ha kétségek merülnek fel, a választókerületi választási bizottságnak jogában áll magyarázatot és más információkat kérni a választókerületi választási bizottságtól; a nyilvánvaló hibákat a választókerületi választási bizottság elnökével való megegyezés alapján kijavítja, egyébként felszólítja a választókörzeti választási bizottságot, hogy hárítsa el a hiányosságokat.

(1) A választókerületi választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választás lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság többi tagja és a jegyző írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.

(2) A jegyzőkönyvben feltüntetik 

a) a választókörzetek számát és a választókörzeti választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményét,

b) a választói névjegyzékben szereplő személyek számát,

c) a választópolgárok számát, akiknek kiadták a borítékokat,

d) a leadott borítékok számát,

e) az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

f) az egyes politikai pártok vagy koalíciók választóinak leadott elsőbbségi szavazatai számát,

g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok vagy koalíciók szerint,

h) határozatok áttekintését, amelyeket a bizottság elfogadott, és rövid indoklásukat.

(3) A választások lefolyásáról és eredményéről elkészített jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a választókerületi választási bizottság elnöke haladéktalanul kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Központi Választási Bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére. A jegyzőkönyv másik példányát a választókerületi választási bizottság a többi választási dokumentációval megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

(1) A Központi Választási Bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazatot kapott egy-egy politikai párt vagy koalíció.

(2) A Központi Választási Bizottság továbbá megállapítja, melyik politika párt vagy koalíció szerezte meg a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát. Az érvényes szavazatok kevesebb, mint 5 százalékát megszerezett pártot vagy koalíciót és az általa megszerzett érvényes szavazatokat a választási eredmények további megállapításánál és a mandátumok kiosztásánál figyelmen kívül hagyják.

(1) A 33. § 2. bekezdése alapján a további számlálásba bejutó politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják a mandátumok számát eggyel megnövelt összeggel. A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.

(2) Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szavazatszám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.

(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.

(4) Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.

(5) Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok legkevesebb tíz százaléka, aki erre a politikai pártra vagy koalícióra szavazott, élt az elsőbbségi szavazatok lehetőségével, először az a jelölt kap mandátumot, aki az elsőbbségi szavazatok legalább tíz százalékát szerezte meg a politikai pártra vagy mozgalomra leadott összes érvényes szavazatból. Abban az esetben, ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, s jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Elsőbbségi szavazategyenlőség esetén a jelöltlistán elfoglalt sorrend a döntő.

(6) A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.

(1) A Központi Választási Bizottság a mandátumok elosztását követően jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a bizottság többi tagja és jegyzője írja alá. Az aláírás megtagadásának okait feljegyzik.

(2) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv feltünteti 

a) a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok összesített számát,

b) a választópolgárok összesített számát, akiknek kiadták a borítékokat,

c) az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,

d) a megválasztott jelöltek utó- és családi nevét, az elsőbbségi szavaztok adataival együtt, valamint a tartalékká vált jelöltek utó- és családi nevét 

(3) A Központi Választási Bizottság a választások összesített végeredményét csak azután hozza nyilvánosságra, ha az Európai Unió azon tagországában, amelynek választópolgárai utolsóként adják le szavazatukat, befejezik a választást.

(4) A Központi Választási Bizottság a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvét átadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének, aki a Szlovák Köztársaság területén lezajlott választás eredményeit átadja az Európai Parlamentnek.

A Központi Választási Bizottság bizonylatot ad ki a megválasztott képviselőknek a megválasztásukról.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke e törvény értelmében új választásokat hirdet meg a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága döntése kézbesítését követő 30 napon belül, amely döntés az Európai Parlamentbe történő választásokat érvénytelennek ítéli meg.

(1) Ha az Európai Parlamentben a megbízatási időszak folyamán megürül egy mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a tartalékosa kapja azt meg, akinek a személyét a politikai párt vagy koalíció határozza meg. Ha viszont a jelöltlistán elsőbbségi szavazatok érvényesültek, az a jelölt kapja a mandátumot, aki a 34. § 5. bekezdése értelmében szükséges mennyiségű szavazatot kapott.

(2) Ha ugyanannak a pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a megbízatási idő végéig betöltetlen marad.

(3) Ha a politikai pártot betiltották,¹²⁾ a pótképviselő nem kap mandátumot, és a mandátum a megbízatási idő végéig betöltetlen marad.

(4) A pótjelölt mandátumhoz jutását a Központi Választási Bizottság az Európai Parlamentnek a mandátum megüresedéséről szóló értesítését követő 15 napon belül hirdeti ki. A pótjelöltnek átadja a bizonylatot, amely feltünteti, melyik naptól kezdve lett képviselő. A pótjelölt belépését, vagy a mandátum üresen hagyását a Központi Választási Bizottság haladék nélkül jelenti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.

(5) A pótjelölt mandátumhoz jutását vagy a mandátum üresen hagyását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a Központi Választási Bizottság tájékoztatása utáni 15 napon belül jelenti az Európai Parlamentnek.

(1) Az összes segédeszközt, főleg a választóhelyiségeket és felszerelésüket, de a segéd munkaerőt is a választókörzeti választási bizottság részére azon községek biztosítják, amelyek területi körzetében létrehozták azokat.

(2) A választókerületi választási bizottságok számára a segédeszközöket és a segéd munkaerőt a körzeti hivatalok és a Központi Választási Bizottság számára a belügyminisztérium biztosítja.

A közhatalmi szervek kötelesek ezen törvény végrehajtásában együttműködni.

(1) A választások eredményeinek számítástechnika segítségével történő feldolgozásához szükséges program- és technikai eszközöket a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala biztosítja.

(2) A belügyminisztérium és a választási szervek kötelesek idejében értesíteni az illetékes állami statisztikai szervet minden tényről, amely befolyásolja a választások eredményei számítástechnika segítségével történő feldolgozásának feltételeit.

(1) A választási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottság tagja tisztsége miatt nem szenvedhet hátrányt munkajogi viszonyából vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadó jogaiban és igényeiben. A választási bizottság tagjának tisztsége a közérdek egyéb műveletének²⁰⁾ minősül.

(2) A választási bizottság tagjának joga van fizetett szabadságra átlagkeresetével arányos fizetés mellett,²¹⁾ esetleg, ha önfoglalkoztató személyről van szó, olyan térítésre, amely megfelel a munkaviszonyban minimálbéren foglalkoztatott személyek havi bérével arányos kifizetésének.

(3) A munkáltatónak, akinek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van (a továbbiakban csak „munkáltató), s aki a 2. bekezdés alapján bérpótló térítést fizetett ki, saját kérésére köteles a község, a körzeti hivatal vagy a belügyminisztérium a kifizetett bérpótló térítés összegét megtéríteni.²²⁾

(4) A választókörzeti választási bizottság tagja és jegyzője jutalomra jogosult a tisztség betöltéséért arra az időre, amikor nem jogosult az 1. bekezdés értelmében bérpótló térítésre. A jutalmat a község fizeti ki.

(5) A jutalmat olyan összegben állapítják meg, amilyen a nemzetgazdasági átlagbért kereső alkalmazott egy munkanapi keresete az utolsó előtti naptári negyedévben, a választásokat megelőző naptári negyedév előtt.

(1) A tény, hogy valaki jelölt, nem lehet a kárára munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyában, vagy állami alkalmazotti jogviszonyában. A jelöltnek joga van rá, hogy munkáltatója, akivel munkajogi viszonyban vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyban áll, a jelöltlista nyilvántartásba vételétől, amelyen szerepel, a választásokat megelőző nap végéig fizetett szabadságot biztosítson számára. A nyilvántartásba vett jelölt tevékenysége munkahelyi akadályoztatásnak számít a közérdek egyéb műveletének²⁰⁾ okán.

(2) A politikai pártok és koalíciók jelöltjei bérpótló térítéséről és az alkalmazottnak kifizetett bérről jogszabály rendelkezik.²³⁾ A munkáltató visszaigényli a kifizetett bért a politikai pártnál vagy koalíciónál, amelynek jelöltlistáján a jelölt szerepelt.

(3) A jelöltnek, aki nincs munkajogi viszonyban, sem ehhez hasonló munkaviszonyban, a bértérítést az a politikai párt vagy koalíció fizeti ki, amelyiknek a listáján a jelölt szerepelt.

(4) A jelölt bértérítését a 41. § 2. bekezdése alapján számítják ki.

(1) Az Európai Parlamentbe történő választások költségeit a Szlovák Köztársaság állami költségvetése téríti.

(2) A választással kapcsolatos egyes költségeket, amelyeket az állami költségvetésből térítenek, és a térítés módját általános érvényű jogi rendelet szabályozza, amelyet a belügyminisztérium és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala ad ki a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával való egyeztetés után.

(3) Az Európai Parlamentbe történő választások költségeinek térítésére a körzeti hivatalnak, a községnek és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Kerületi Igazgatóságának előleget folyósítanak.

(4) Nem számítanak az 1. bekezdés szerinti költségeknek a politikai pártok vagy koalíciók politikai reklám sugárzásával és plakátkihelyezésével kapcsolatos költségei.

A határidők múlására e törvényben nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásokban általánosan érvényes jogszabályi előírások.²⁴⁾

Ha a község vagy a község polgármestere nem teljesíti a feladatokat a 7. §, 9. § 3. bekezdése c) pontja, a 12. §. 2. és 3. bekezdése, a 15.§ 5. bekezdése, a 18. § 4. bekezdése, a 19. § 7. bekezdése, a 20. §, a 22. § 1. bekezdése és a 38. § 1. bekezdése értelmében, a körzeti hivatal elöljárója haladék nélkül biztosítja azok teljesítését.

(1) A belügyminisztérium

a) biztosítja a szavazólapok kinyomtatását elegendő mennyiségben,

b) irányítja az államigazgatás helyi szerveit

1. a választókörzetek kialakításánál,

2. a választói névjegyzék összeállításánál,

3. a segédeszközök biztosításánál a 38. § szerint,

4. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzésénél,

c) kiadja a nyomtatványok mintáit és biztosítja előállításukat,

d) legkésőbb 80 nappal a választások előtt honlapján nyilvánosságra hozza a Szlovák Köztársaság területén az Európai Parlamentbe történő választások kapcsán a jelöléssel és a szavazással kapcsolatos tudnivalókat.

(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a belügyminisztériummal való egyeztetés után kiadja a szavazás eredményei feldolgozásának módszertanát.

Ez a törvény közzététele napján lép hatályba, kivéve a 2 §. 1. és 4. bekezdését, a 3. § 1. bekezdése b) pontját, a 7. § 2-5. bekezdéseit, a 13. § 3. bekezdése f) pontja 2. alpontját, a 14. § 2. bekezdése b)-d) pontjait, a 15. § 6. és 8. bekezdését és a 21-37. §-okat, amelyek a Szlovák Köztársaság Európai Unióba lépéséről szóló szerződés érvénybe lépése napjával lépnek hatályba.

1) A Tt. 48/2002. számú, az idegen állampolgárok tartózkodásáról szóló törvénye 34. §-a és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.

2) A Tt. 355/2007. számú, a közegészségügy védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről szóló törvénye 12.a és 51. §-a és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.

3) A Tt. 475/2005. számú, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint.

3a) Büntető Törvénykönyv.

4) A Polgári Törvénykönyv 10. és 855. §-a.

5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 1/1993. számú, a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról szóló törvénye 1. §-a 2. bekezdése d) pontja.

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 171/1993. számú, a rendőrségről szóló törvénye 42. §-a a későbbi módosítások szerint.

7) A Tt. 333/2004. számú, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvénye 9. §-a a későbbi módosítások szerint.

8) A Tt. 333/2004. számú törvénye 4-6. §-ai a későbbi módosítások szerint.

9) A Tt. 333/2004. számú törvénye 7. §-a a későbbi módosítások szerint.

9a) A Tt. 428/2002. számú, a személyes adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a.

10) A Tt. 85/2005. számú, a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

11) A Polgári Perrendtartás 250.za §-a.

12) A Tt. 85/2005. számú törvénye 13-16. §-ai.

13) A Tt. 619/2003. számú, a Szlovák Rádióról szóló törvénye 5. §-a 1. bekezdése i) pontja a későbbi módosítások szerint.

14) A Tt. 16/2004. számú, a Szlovák Televízióról szóló törvénye 5. §-a 1. bekezdése k) pontja a későbbi módosítások szerint.

15) A Tt. 308/2000. számú, a sugárzásról és műsorszórásról szóló törvénye 2. §-a 1. bekezdése b) pontja a Tt. 195/2000. számú, a távközlésről szóló törvénye szerint.

16) A Tt. 308/2000. számú törvénye 3. §-a e) pontja.

17) A Tt. 308/2000. számú törvénye 16. §-a, 64-67. §-ai.

17a) A Tt. 184/1999. számú, a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.

20) A Munkatörvénykönyv 136. §-a 4. bekezdése.

21) A Munkatörvénykönyv 138. §-a 1. bekezdése.

22) A Munkatörvénykönyv 138. §-a 2. bekezdése.

23) A Munkatörvénykönyv 138. §-a.

24) A Tt. 71/1967. számú, a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a 215/2002. számú törvénnyel módosítva.

Ez a törvény teljes mértékben átveszi a következő irányelvet:

A Tanács 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó egyes részletes rendelkezései tekintetében történő módosításáról, az Európai Unió Hivatalos Lapjában L329 közzétéve 1993. december 6-án, 0034-0038. oldal.