Módosítva:

Tt. 221/2011., hatályos 2011. szeptember 1-jétől

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

(1) E törvény a következőket szabályozza:

a) az időszaki sajtótermék kiadójának jogai és kötelességei, illetve a hírügynökségnek az információszerzéssel és információterjesztéssel kapcsolatos jogai és kötelességei,

b) a személyek jogai és kötelességei a helyreigazításhoz való jog, a válaszadáshoz való jog és a kiegészítő közléshez való jog időszaki sajtótermékekkel szembeni érvényesítése során, illetve a személyek jogai és kötelességei a helyreigazításhoz való jog, a válaszadáshoz való jog és a kiegészítő közléshez való jog hírügynökségekkel szembeni érvényesítése során,

c) az időszaki sajtótermékek nyilvántartása,

d) az e törvény szerinti kötelességek megsértésének szankcionálása.

(2) E törvény nem vonatkozik a

a) a Szlovák Köztársaság Törvénytárára, a Kereskedelmi Közlönyre és az egyéb hivatalos közlönyökre,

b) a személy kizárólag hivatalos, szolgálati vagy működtetési, esetleg más típusú belső használatára szolgáló időszaki sajtótermékére, ha az nem kerül nyilvános terjesztésre,

c) a személy kizárólag saját népszerűsítését szolgáló időszaki sajtótermékére.

(1) Időszaki sajtótermék az a napilap, folyóirat vagy más sajtótermék, amelyet azonos megnevezéssel, azonos tartalmi célokkal és egységes grafikai megjelenéssel évente legalább kétszer jelentetnek meg.

(2) Időszaki sajtótermék kiadásának minősül az időszaki kiadványok azonos, vagy csak regionális részeiben, vagy nyelvében különböző példányainak összessége.

(3) Az időszaki sajtótermék kiadója az a személy, amely/aki az időszaki sajtótermék megjelentetését a saját költségére biztosítja.

(4) A hírügynökségi híradás a hírügynökség által terjesztett információk összessége.

(5) A hírügynökség az a személy, amely azzal a céllal gyűjt és dolgoz fel információkat, hogy azokat térítés ellenében, a hírügynökségi híradás keretében a nyilvánosság felé közvetítse.

(6) E törvény céljaira hirdetésnek minősül az időszaki sajtótermékben térítés vagy más ellenérték ellenében közzétett közlemény. Hirdetésnek minősül az időszaki sajtótermékben térítésmentesen közzétett, külön jogszabály szerinti¹⁾ reklám is.

(7) A sürgős közérdekű közlemény a vészhelyzettel kapcsolatos felhívás,²⁾ a közhatalmi szerv hivatalból közzétett fontos közleménye,³⁾ vagy a rendőri testület kérelemére, a tevékenységével kapcsolatban külön jogszabály szerint⁴⁾ közzétett halaszthatatlan közleménye.

A közhatalmi szervek, az általuk alapított költségvetési szervezetek és támogatott szervezetek, illetve törvénnyel alapított jogi személyek kötelesek a nyilvánosság tényszerű, időbeni és sokoldalú tájékoztatásának céljából, az egyenlőség elve alapján saját tevékenységükre vonatkozó információkat nyújtani az időszaki sajtótermék kiadójának és a hírügynökségnek; ez nem érinti a külön jogszabály szerinti rendelkezéseket.⁵⁾

(1) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség köteles az időszaki sajtótermékben vagy a hírügynökségi híradásban való közzététel céljából megszerzett információ forrását és tartalmát titokban tartani úgy, hogy ha az információt nyújtó természetes személy ezt kéri, az információt nyújtó személyazonosságát ne lehessen megállapítani, illetve az információ tartalmának felfedésével ne sérüljön harmadik személyek joga; azokat az írásbeliségeket, nyomtatványokat és más adathordozókat, így különösen képfelvételeket, hangfelvételeket és kép-hang-felvételeket, amelyek alapján az információkat nyújtó természetes személy személyazonosságát meg lehetne állapítani, kötelesek úgy kezelni, hogy az információforrás személyazonosságának megállapítására ne kerülhessen sor.

(2) Az időszaki sajtótermék kiadóját és a hírügynökséget csak az információt nyújtó természetes személy mentheti fel az (1) bekezdés szerinti kötelessége alól jóváhagyása megadásával. Ezen személy halálát követően a jóváhagyás joga e személy közeli hozzátartozóit illeti;⁶⁾ a jóváhagyás érvénytelen, ha legalább egy közeli hozzátartozó írásban elutasította azt. Ha nincs közeli hozzátartozó, az (1) bekezdés szerinti kötelesség megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség az időszaki sajtótermék kiadójának alkalmazottjára és a hírügynökség alkalmazottjára is vonatkozik; e kötelessége megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti kötelesség a munkáltatója vonatkozásában megszűnt. Az (1) bekezdés szerinti kötelesség ugyanilyen feltételekkel vonatkozik arra a személyre, amely/aki az (1) bekezdés szerinti információkat az időszaki sajtótermék kiadójának az időszaki sajtótermék kiadójával kötött olyan szerződéses polgári jogi viszonyban, vagy olyan szerződéses kereskedelmi jogviszony keretében nyújtja, amelyben e személy kötelezettséget vállal az (1) bekezdés szerinti információknak az időszaki sajtótermék kiadója részére történő hivatásszerű szolgáltatására.

(4) A titoktartási kötelesség nem vonatkozik azon esetekre, amelyekben a bűncselekmény elkövetése megakadályozásának törvény által előírt kötelessége fennáll.

(5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az időszaki sajtótermék kiadójának külön jogszabály szerinti,⁷⁾ hirdetéssel vagy propagációs tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelességére.

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az időszaki sajtótermék tartalmáért az időszaki sajtótermék kiadója, a hírügynökségi híradás tartalmáért a hírügynökség felel.

(2) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség nem felel

a) a közjogi méltóság, közhatalmi szerv, a közhatalmi szerv által alapított költségvetési szervezet vagy támogatott szervezet, vagy törvénnyel alapított jogi személy által nyújtott információ tartalmáért, ha ezen információ időszaki sajtótermékben vagy hírügynökségi híradásban való közzétételére az eredeti megfogalmazásban került sor, és a közzététel előtti feldolgozás során nem módosult annak eredeti tartalma,

b) a közzétett sürgős közérdekű közlemény tartalmáért.

(3) Az időszaki sajtótermék kiadója nem felel a helyreigazításban, válaszban, kiegészítő közleményben, hirdetésben szereplő információ valóságtartalmáért, a megtévesztő reklámért vagy az összehasonlító reklámért; ez nem vonatkozik arra a hirdetésre, amellyel az időszaki sajtótermék kiadója saját személyét, tevékenységeit, szolgáltatásait vagy termékeit népszerűsíti.

(4) A (2) és (3) bekezdések rendelkezései a helyreigazításhoz való jogot, a válaszadáshoz való jogot és a kiegészítő közleményhez való jogot nem befolyásolják.

(1) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a közhatalmi szerv kérelmére köteles térítésmentesen közzétenni a sürgős közérdekű közleményt, mégpedig a közhatalmi szerv által meghatározott időpontban vagy az időszaki sajtóterméknek a sürgős közérdekű közlemény közzétételére vonatkozó kérelem megérkezését követően készített legkorábbi kiadásában.

(2) Az időszaki sajtótermék kiadója köteles gondoskodni arról, hogy az időszaki sajtótermék minden kiadása tartalmazza

a) az időszaki sajtótermék megnevezését,

b) az időszaki sajtótermék regionális vagy más nyelvű kiadásának megnevezését, illetve annak megjelölését, hogy az időszaki sajtótermék regionális vagy más nyelvű kiadásáról van szó, ha az időszaki sajtóterméket a terjesztés területére vagy a kiadás nyelvére tekintettel eltérő változatban jelentetik meg,

c) az időszaki sajtótermék megjelentetésének gyakoriságát,

d) az időszaki sajtótermék kiadójára vonatkozó következő adatokat:

1. ha jogi személyről van szó, a személy megnevezését, székhelyét és azonosító számát,

2. ha vállalkozó természetes személyről van szó, a személy megnevezését, vállalkozói tevékenységének helyszínét és azonosító számát,

3. ha természetes személyről van szó, a családi és utónevét, illetve a Szlovák Köztársaság területén fellelhető tartózkodási címét,

e) a megjelenés dátumát, a megjelentetett időszaki sajtótermék sorszámát és évfolyamát,

f) az időszaki sajtótermék egy példányának árát,

g) a nemzetközi szabványos könyvszámot (ISSN), ha rendelkezik ilyennel,⁸⁾

h) az időszaki sajtótermék nyilvántartási számát; ez nem vonatkozik az időszaki sajtótermékek jegyzékébe (a továbbiakban: „jegyzék“) való bejegyzésre irányuló, 11. § szerinti eljárás időszakára.

(3) A hírügynökség köteles gondoskodni a hírügynökségi híradásnak a hírügynökség megnevezésével és a közzététel dátumával való megjelöléséről.

(1) Ha az időszaki sajtótermék vagy a hírügynökségi híradás egy személyről valótlan tényállítást tartalmaz, és a személy kiléte pontosan megállapítható, e személy jogosult a valótlan tényállítás helyreigazításának közzétételét kérni. Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a helyreigazítást térítésmentesen köteles közzétenni.

(2) A helyreigazítás közzétételére vonatkozó kérelmet a valótlan tényállítást tartalmazó időszaki sajtótermék megjelentetésének vagy az ilyen hírügynökségi híradás közzétételének napjától számított 30 napon belül kell kézbesíteni az időszaki sajtótermék kiadójának vagy a hírügynökségnek, egyébként a helyreigazításhoz való jog megszűnik.

(3) A helyreigazítási kérelmet írásos formában kell elkészíteni és tartalmaznia kell a kérelmező aláírását. A helyreigazítási kérelemnek kötelezően részét képezi a helyreigazítás írásos szövegjavaslata, amelynek tartalmaznia kell a valótlan tényállítást közzé tevő időszaki sajtótermék megnevezését és megjelentetés napját, vagy a valótlan tényállítást közzé tevő hírügynökség megnevezését és az érintett hírügynökségi híradás közzétételének napját, a valótlan tényállítás leírását, az időszaki sajtóterméken vagy a hírügynökségi híradáson belüli helyének megjelölésével, a tényállítás valótlanságára vonatkozó megállapítást, illetve a valós tényállítást.

(4) Az időszaki sajtótermék kiadója a helyreigazítást köteles a helyreigazítási kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül, vagy az időszaki sajtóterméknek a helyreigazítási kérelem kézbesítését követően elkészített legkorábbi kiadásában közzétenni. A hírügynökség a helyreigazítási kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles közzétenni a helyreigazítást.

(5) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a helyreigazítást a helyreigazítást kérelmező javaslatának, vagy a vele való megállapodásnak megfelelően köteles közzétenni, mégpedig ugyanabban az időszaki sajtótermékben vagy hírügynökségi híradásban, a valótlan tényállítás közzétételével egyenértékű helyen és betűmérettel, illetve „helyreigazítás“ megjelöléssel. A közzétett helyreigazítással összefüggésben nem lehet semmilyen kapcsolódó, értékelő következtetést tartalmazó szöveget közzétenni, még az időszaki sajtótermék kiadásának vagy a hírügynökségi híradás más részeiben sem.

(6) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség nem köteles közzétenni a helyreigazítást, ha

a) a helyreigazítási kérelem nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti követelményeket,

b) bizonyítani tudja a helyreigazítási kérelemmel érintett tényállítás valódiságát,

c) a helyreigazítási kérelem részére való kézbesítése előtt saját kezdeményezésből, vagy a 10. § (4) bekezdése szerinti személyek valamelyikének kérelmére már közzétett olyan helyreigazítást, amelynek során betartotta helyreigazítás közzétételére vonatkozó jelen törvény szerinti követelményeket,

d) a helyreigazítás közzétételével bűncselekmény, szabálysértés vagy más eljárási jogsértés valósulna meg, vagy a helyreigazítás közzététele a jó erkölcsbe ütközne.

(1) Ha az időszaki sajtótermék vagy a hírügynökségi híradás valótlan, hiányos vagy valóságot hamis színben feltüntető olyan tényállítást tartalmaz, amely a természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánéletét, vagy a jogi személy megnevezését vagy jó hírnevét sérti, és amelynek alapján a személy kiléte pontosan megállapítható, akkor e személy jogosult a válasza közzétételét kérelmezni. Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a választ térítésmentesen kötelesek közzétenni; a válasz közzétételével az ugyanazon tényállítás vonatkozásában megszűnik a helyreigazításhoz való jog.

(2) Ha közhivatal ellátásával kapcsolatos tényállításról van szó, nincs válaszadási joga a jelen törvény céljaira külön jogszabályban köztisztséget betöltő személyként meghatározott személynek,^8a) politikai párt vagy politikai mozgalom elnökének, illetve politikai párt vagy politikai mozgalom alelnökének. Ha a köztisztség ellátásával kapcsolatos tényállításról van szó, nem rendelkezik a válaszadásra való joggal az a jogi személy sem, amelyben a tényállítással érintett köztisztséget betöltő személy, politikai párt vagy politikai mozgalom elnöke, illetve politikai párt vagy politikai mozgalom alelnöke tevékenykedik.

(3) A válaszadási kérelmet az (1) bekezdés szerinti tényállítást tartalmazó időszaki sajtótermék megjelenésének vagy az ilyen hírügynökségi híradás közzétételének napjától számított 30 napon belül kell kézbesíteni az időszaki sajtótermék kiadójának vagy a hírügynökségnek, egyébként a válaszadáshoz való jog megszűnik.

(4) A válaszadási kérelmet írásos formában kell elkészíteni és tartalmaznia kell a kérelmező aláírását. A válaszadási kérelem kötelezően tartalmazza az (1) bekezdés szerinti tényállítást közzé tevő időszaki sajtótermék megnevezését és megjelenésének napját, vagy az (1) bekezdés szerinti tényállítást közzé tevő hírügynökség megnevezését és az érintett hírügynökségi híradás közzétételének napját, e tényállítás leírását annak megjelölésével, hogy e tényállítás mennyiben valótlan, hiányos vagy a valóságot hamis színben feltüntető, illetve mennyiben érinti a természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánéletét, vagy sérti a jogi személy megnevezését vagy jó hírnevét, továbbá az (1) bekezdés szerinti tényállítás időszaki sajtóterméken vagy hírügynökségi híradáson belüli helyének megjelölését. A válaszadási kérelemnek kötelezően részét képezi a válasz írásos szövege. A válasz csak az (1) bekezdés szerinti tényállítást cáfoló, kiegészítő, pontosító vagy magyarázó tényállításra szorítkozik. A válasznak a terjedelmét tekintve az (1) bekezdés szerinti tényállítást és az ehhez kapcsolódó értékelő következtetést tartalmazó szöveggel arányosnak kell lennie.

(5) Az időszaki sajtótermék kiadója a választ köteles a válaszadási kérelem kézbesítésétől számított három napon belül, vagy az időszaki sajtóterméknek a válaszadási kérelem kézbesítését követően elkészített legkorábbi kiadásában közzétenni. A hírügynökség a válaszadási kérelem kézbesítésétől számított három napon belül köteles közzétenni a választ.

(6) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a választ a válaszadást kérelmező javaslatának megfelelően, ugyanabban az időszaki sajtótermékben vagy hírügynökségi híradásban, a tényállítás közzétételével egyenértékű helyen és betűkkel, „válasz“ megjelöléssel köteles közzétenni, amelyhez csatolni kell a válaszadást kérelmező családi és utónevét vagy megnevezését; a „válasz“ megjelölést és a válaszadást kérelmező családi és utónevét, vagy megnevezését, a tényállítást tartalmazó szöveg címének betűivel egyenértékű betűkkel kell közzé tenni. A közzétett válasszal összefüggésben nem lehet semmilyen kapcsolódó, értékelő következtetést tartalmazó szöveget közzétenni, még az időszaki sajtótermék kiadásának vagy a hírügynökségi híradás más részeiben sem.

(7) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség nem köteles közzétenni a választ, ha

a) a válaszadási kérelem nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti követelményeket,

b) a válasz a válaszadást kérelmező nyilatkozatába foglalt tényállítás ellen irányul, feltéve, hogy a nyilatkozat eredeti tartalma a közzététel előtti feldolgozás során nem módosult, sem annak eredeti tartalma nem változott,

c) a 10. § (4) bekezdés szerinti személyek valamelyikének kérelmére már közzétettek választ, amelynek során betartották válasz közzétételére vonatkozó e törvény szerinti követelményeket,

d) a válasz közzétételével bűncselekmény, szabálysértés vagy más közigazgatási jogsértés valósulna meg, vagy a válasz közzététele a jó erkölcsbe ütközne,

e) a válasz közzététele sértené harmadik személyek jogait vagy törvény által védett érdekeit.

(1) Ha az időszaki sajtótermék vagy a hírügynökségi híradás közhatalmi szerv előtt a személlyel szemben folyó eljárásról szóló olyan tényállítást tartalmaz, amelynek alapján a személy kiléte pontosan megállapítható, és ha ezen eljárás jogerős döntéssel lezárult, akkor e személy jogosult ezen eljárás végleges eredményére vonatkozó kiegészítő közlemény közzétételét kérelmezni. Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a kiegészítő közleményt térítésmentesen köteles közzétenni.

(2) A kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelmet az eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell kézbesíteni az időszaki sajtótermék kiadójának vagy a hírügynökségnek, egyébként a kiegészítő közlésre vonatkozó jog megszűnik.

(3) A kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelmet írásos formában kell elkészíteni, és tartalmaznia kell a kérelmező aláírását. A kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelemnek kötelezően részét képezi a kiegészítő közlemény szövegjavaslata, amelynek tartalmaznia kell a személlyel szemben közhatalmi szerv előtt folytatott eljárásra vonatkozó tényállítást közzé tevő időszaki sajtótermék megnevezését és a megjelentetés napját, vagy az ilyen tényállítást közzé tevő hírügynökség megnevezését és az érintett hírügynökségi híradás közzétételének napját, az eljárás leírását, az ezen eljárásra vonatkozó tényállítás időszaki sajtóterméken vagy hírügynökségi híradáson belüli helyének megjelölését, az eljárás jogerős lezárultára vonatkozó megállapítást, illetve az eljárás végleges eredményének ismertetését.

(4) Az időszaki sajtótermék kiadója a kiegészítő közleményt köteles a kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelem kézbesítésétől számított nyolc napon belül, vagy az időszaki sajtóterméknek a kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelem kézbesítését követően elkészített legkorábbi kiadásában közzétenni. A hírügynökség a kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelem kézbesítésétől számított nyolc napon belül köteles közzétenni a kiegészítő közleményt.

(5) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség a kiegészítő közleményt a kiegészítő közlemény közzétételét kérelmező javaslatának vagy a vele való megállapodásnak megfelelően, ugyanabban az időszaki sajtótermékben vagy hírügynökségi híradásban, a közhatalmi szerv előtt folytatott eljárásra vonatkozó tényállítás közzétételével egyenértékű helyen és betűkkel, illetve a „kiegészítő közlemény“ megjelöléssel köteles közzétenni. A közzétett kiegészítő közleménnyel összefüggésben nem lehet semmilyen kapcsolódó, értékelő következtetést tartalmazó szöveget közzétenni, még az időszaki sajtótermék kiadásának vagy a hírügynökségi híradás más részeiben sem.

(6) Az időszaki sajtótermék kiadója és a hírügynökség nem köteles közzétenni a kiegészítő közleményt, ha

a) a kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelem nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti követelményeket,

b) saját kezdeményezésből vagy a 10. § (4) bekezdés szerinti személyek valamelyikének kérelmére már közzétettek a személlyel szemben közhatalmi szerv előtt folytatott eljárás végleges eredményére vonatkozó közleményt, amelynek során betartották kiegészítő közlemény közzétételére vonatkozó e törvény szerinti követelményeket,

c) a kiegészítő közlemény közzétételével bűncselekmény, szabálysértés vagy más közigazgatási jogsértés valósulna meg, vagy a kiegészítő közlemény közzététele a jó erkölcsbe ütközne,

d) a kiegészítő közlemény közzététele sértené harmadik személyek jogait vagy a törvény által védett érdekeit.

(1) Az időszaki sajtótermék kiadójának megváltozásával vagy a hírügynökség megváltozásával nem szűnik meg a helyreigazítás, a válaszadás vagy a kiegészítő közlemény közzétételére vonatkozó kötelesség.

(2) Ha az időszaki sajtótermék kiadója vagy a hírügynökség a helyreigazítást, a választ vagy a kiegészítő közleményt egyáltalán nem teszi közzé, vagy az ezek közzétételére vonatkozó valamely szabályt nem tarja be, a kiadónál vagy hírügynökségnél ezt kérelmező személy indítványa alapján a helyreigazítás, a válaszadás vagy a kiegészítő közlemény közzétételének kötelességéről a bíróság dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti indítványt a helyreigazítás, a válasz vagy a kiegészítő közlemény közzétételére vonatkozó határidő elteltét követő 30 napon belül kell a bírósághoz benyújtani, egyébként a helyreigazítás, a válasz vagy a kiegészítő közlemény közzétételére vonatkozó jog bírósági úton való érvényesítésének lehetősége megszűnik.

(4) A helyreigazításhoz, a válaszhoz vagy a kiegészítő közleményhez való jog a természetes személy halála után annak közeli hozzátartozóira száll.⁶⁾

(5) A 7-9. §-ok szerinti kérelmek kézbesítésére a Polgári perrendtartás 111. §-ának (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) A 7. § (5) bekezdése, a 8. § (6) bekezdése és a 9. § (6) bekezdése szerinti egyenértékű helynek minősül az időszaki sajtóterméken vagy a hírügynökségi híradáson belüli az a hely is, amelyet az időszaki sajtótermék kiadója vagy a hírügynökség a helyreigazítások, a válaszok és a kiegészítő közlemények rendszeres közzétételének céljából előre fenntart, láthatóan megjelöl és az időszaki sajtótermék vagy a hírügynökségi híradás egyéb tartalmától elkülönít.

(1) A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium“) az időszaki sajtótermékeket a jegyzékbe vétel bejegyzésével, a jegyzékbe vétel bejegyzésének módosításával és a jegyzékbe vétel bejegyzésének törlésével tartja nyilván.

(2) A jegyzék a Szlovák Köztársaság területén kiadott időszaki sajtótermékek nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása; mindenkinek joga van a jegyzékbe betekinteni és arról kivonatokat vagy másolatokat készíteni. A jegyzék tartalmazza az időszaki sajtótermékhez a minisztérium által rendelt nyilvántartási számot, a nyilvántartott időszaki sajtótermék adatait a (4) bekezdés szerinti terjedelemben, a jegyzékbe vétel bejegyzésének dátumát, e bejegyzés módosításának dátumát és törlésének dátumát.

(3) Az időszaki sajtótermék jegyzékbe vételének bejegyzését az időszaki sajtóterméket kiadni szándékozó személy, vagy az időszaki sajtótermék kiadója (a továbbiakban: „a bejegyzést kérelmező“) legkésőbb az időszaki sajtótermék megjelentetésének kezdőnapján írásban kéri.

(4) A jegyzékbe vétel bejegyzése iránti kérelem tartalmazza

a) az időszaki sajtótermék megnevezését,

b) az időszaki sajtótermék regionális vagy más nyelvű kiadásának megnevezését, ha az időszaki sajtóterméket a terjesztési területre vagy a kiadás nyelvére tekintettel eltérő megjelenéssel jelentetik meg,

c) az időszaki sajtótermék megjelentetésének kezdőnapját,

d) az időszaki sajtótermék terjesztésének területi kiterjedését,

e) az időszaki sajtótermék megjelentetési nyelvét,

f) az időszaki sajtótermék megjelentetésének gyakoriságát,

g) az időszaki sajtótermék tartalmi irányultságát,

h) ha az időszaki sajtótermék rendelkezik rendszeres melléklettel, a melléklet megnevezését, a melléklet megjelentetésének gyakoriságát és annak tartalmi irányultságát,

i) az időszaki sajtótermék kiadójára vonatkozó adatokat, így különösen

1. ha jogi személyről van szó, a személy megnevezését, székhelyét és azonosító számát,

2. ha vállalkozó természetes személyről van szó, a személy cégmegnevezését, vállalkozói tevékenységének helyszínét és azonosító számát,

3. ha természetes személyről van szó, a családi és utónevét, illetve a Szlovák Köztársaság területén fellelhető tartózkodási címét,

j) az időszaki sajtótermék kiadójának a szavazati jogokban vagy a műsorszolgáltató alaptőkéjében meglévő részesedésére vonatkozó közlést,

k) ha jogi személyről van szó, az időszaki sajtótermék kiadójának tulajdonosi struktúrájára vonatkozó adatokat; a tájékoztatásban fel kell tüntetni az időszaki sajtótermék azon társtulajdonosának, részvényesének vagy tagjának családi és utónevét, illetve tartózkodási címét, vagy cégmegnevezését és a vállalkozói tevékenységének helyszínét, akinek vagy amelynek a szavazati jogokban való részesedése vagy a tulajdonhányada eléri a 20%-ot.

(5) Ha a jegyzékbe vétel bejegyzése iránti kérelem nem tartalmazza a (4) bekezdés szerinti összes adatot, a minisztérium a kérelem kézbesítésétől számított öt napon belül hiánypótlásra szólítja fel a bejegyzést kérelmezőt. Ha a bejegyzést kérelmező a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem pótolja a bejegyzési kérelem hiányosságait, a minisztérium nem hajtja végre a jegyzékbe vételt, amire a bejegyzés kérelmezőjét a hiánypótlási felszólításban figyelmezteti.

(6) A minisztérium a (4) bekezdés szerinti adatokat hiánytalanul tartalmazó jegyzékbe vételi kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül, vagy a jegyzékbe vételi kérelem hiánypótlásának kézbesítésétől számított 15 napon belül hajtja végre a jegyzékbe vételt.

(7) A minisztérium a jegyzékbe vétel megtörténtének napjától számított öt napon belül írásban értesíti a bejegyzést kérelmezőt az időszaki sajtótermékhez rendelt nyilvántartási számról.

(8) Az időszaki sajtótermék kiadója köteles írásban értesíteni a minisztériumot a nyilvántartott adatok megváltozásáról, az időszaki sajtótermék megjelentetésének felfüggesztéséről vagy beszüntetéséről, mégpedig e változások beálltának napjától számított 30 napon belül.

(9) A jegyzék bejegyzésének módosítását a minisztérium az időszaki sajtótermék kiadójának írásos kérelme alapján, az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazva végzi el. A bejegyzés módosítása iránti kérelemre a (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az időszaki sajtótermék kiadójának változásával összefüggő bejegyzésmódosítás iránti kérelemhez csatolni kell az időszaki sajtótermék eredeti kiadójának az e változást jóváhagyó, hitelesített nyilatkozatát.

(10) A bejegyzés jegyzékből való törlését a minisztérium az időszaki sajtótermék kiadójának az időszaki sajtótermék megjelentetésének beszüntetésére vonatkozó értesítése alapján végzi el.

(11) A minisztérium a bejegyzést hivatalból törli a jegyzékből, ha

a) a bejegyzésre hamis adatok alapján került sor,

b) ha az időszaki sajtótermék megjelentetése a bejegyzéstől számított hat hónapon belül nem kezdődött meg,

c) a legkevesebb heti öt alkalommal megjelentetett időszaki sajtótermék megjelentetését több mint hat hónapos időszakra felfüggesztették, illetve az egyéb időszaki sajtótermékek esetében több mint egy évnyi időszakra függesztették fel.

(12) A minisztérium a bejegyzésnek módosításáról vagy a jegyzékbe vétel bejegyzésének törléséről, az ezek elvégzésének napjától számított 15 napon belül írásban értesíti az időszaki sajtótermék kiadóját.

(13) Az időszaki sajtótermék nyilvántartására nem vonatkozik a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános jogszabály.⁹⁾

(1) A minisztérium az időszaki sajtótermék kiadójára vagy a hírügynökségre 1 660 euróig terjedő bírságot szab ki a 6. § (1) bekezdés szerinti kötelesség megszegéséért.

(2) A minisztérium az időszaki sajtótermék kiadójára

a) 995 euróig terjedő bírságot szab ki a 6. § (2) bekezdés szerinti kötelesség megszegéséért,

b) 331 euróig terjedő bírságot szab ki a 11. § (8) bekezdés szerinti kötelesség megszegéséért.

(3) A minisztérium a hírügynökségre 995 euróig terjedő bírságot szab ki a 6. § (3) bekezdés szerinti kötelesség megszegéséért.

(4) A bírság kiszabása során tekintettel kell lenni a kötelességszegés súlyára, módjára, időtartamára és következményeire.

(5) A bírság kiszabására irányuló eljárás legfeljebb egy éven belül kezdhető meg attól a naptól számítva, amikor a minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban a kötelességszegés napjától számított két éven belül.

(6) A bírság kiszabásával nem szűnik meg a bírságolás alapjául szolgáló, megszegett kötelesség.

(7) A bírság kiszabására a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályt kell alkalmazni.⁹⁾

(8) A bírságok összege az állami költségvetés bevételét képezi.

(1) Az eddigi szabályok alapján regisztrált időszaki sajtótermék a jelen törvény szerint nyilvántartott időszaki sajtóterméknek minősül. Az eddigi szabályok alapján regisztrált időszaki sajtótermék kiadója 2008. október 31-éig köteles pótolni a 11. § (4) bekezdés szerinti, hiányzó adatokat.

(2) A minisztérium által vezetett időszaki sajtótermékek regisztere a jelen törvény szerinti jegyzéknek minősül. A minisztérium 2008. december 31-éig törli a jegyzék bejegyzését, ha az eddigi szabályok alapján regisztrált időszaki sajtótermék kiadója nem pótolja az (1) bekezdés szerinti, hiányzó adatokat, vagy ha az eddigi szabályok alapján regisztrált időszaki sajtótermék nem teljesíti az időszaki sajtótermékek nyilvántartására vonatkozó, e törvény szerinti feltételeket.

(3) A 2008. június 1-je előtt megkezdett, az időszaki sajtótermék regisztrációjára irányuló eljárásokat a jelen törvény szerinti, időszaki sajtótermék nyilvántartásba vételeként kell befejezni.

(4) A 2008. június 1-je előtt megkezdett, bírság kiszabására irányuló eljárásokat az eddigi szabályok alapján kell befejezni.

(5) A 2008. június 1-je előtt megkezdett, a helyreigazítás kötelező közzétételére irányuló eljárásokat az eddigi szabályok alapján kell befejezni.

(6) A 2008. június 1-je előtt benyújtott válaszadási kérelmet az eddigi szabályok alapján kell elbírálni.

(1) A 2011. szeptember 1-je előtt megkezdett, a 10. § (2) bekezdése szerint benyújtott beadvány alapján indított bírósági eljárást, amelynek a 2011. augusztus 31-ig hatályos, 10. § (4) bekezdése szerinti, pénzbeli kártérítés megítélésre vonatkozó beadvány is részét képezi, a bíróság az eddigi szabályok alapján fejezi be.

(2) Azt a helyreigazítási kérelmet (7. §), válaszadási kérelmet (8. §) és kiegészítő közlemény közzététele iránti kérelmet (9. §), amely 2011. szeptember 1-je előtt közzétett tényállításra vonatkozik, a 2011. augusztus 31-ig hatályos szabályok alapján kell elbírálni.

Hatályát veszti

1. az időszaki sajtótermékekről és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló Tt. 81/1966. számú törvény (módosítva a Tt. 84/1968. számú törvénnyel, a Tt. 127/1968. számú törvénnyel, a Tt. 99/1969. számú törvénnyel, a Tt. 86/1990. számú törvénnyel, a Tt. 186/1997. számú törvénnyel, a Tt. 187/1998. számú törvénnyel, a Tt. 46/1999. számú törvénnyel, a Tt. 227/2000. számú törvénnyel, a Tt. 535/2003. számú törvénnyel),

2. a sajtóval és egyéb tájékoztatási eszközökkel kapcsolatos hatásköröknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti megosztásáról szóló Tt. 136/1991. számú törvény (módosítva a Tt. 494/1992. számú törvénnyel és a Tt. 597/1992. számú törvénnyel)

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közigazgatási eljárási illetékekről szóló Tt. 145/1995. számú törvénye (módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 123/1996. számú törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 224/1996. számú törvényével, a Tt. 70/1997. számú törvénnyel, a Tt. 1/1998. számú törvénnyel, a Tt. 232/1999. számú törvénnyel, a Tt. 3/2000. számú törvénnyel, a Tt. 142/2000. számú törvénnyel, a Tt. 211/2000. számú törvénnyel, a Tt. 468/2000. számú törvénnyel, a Tt. 553/2001. számú törvénnyel, a Tt. 96/2002. számú törvénnyel, a Tt. 118/2002. számú törvénnyel, a Tt. 215/2002. számú törvénnyel, a Tt. 237/2002. számú törvénnyel, a Tt. 418/2002. számú törvénnyel, a Tt. 457/2002. számú törvénnyel, a Tt. 465/2002. számú törvénnyel, a Tt. 477/2002. számú törvénnyel, a Tt. 480/2002. számú törvénnyel, a Tt. 190/2003. számú törvénnyel, a Tt. 217/2003. számú törvénnyel, a Tt. 245/2003. számú törvénnyel, a Tt. 450/2003. számú törvénnyel, a Tt. 469/2003. számú törvénnyel, a Tt. 583/2003. számú törvénnyel, a Tt. 5/2004. számú törvénnyel, a Tt. 199/2004. számú törvénnyel, a Tt. 204/2004. számú törvénnyel, a Tt. 347/2004. számú törvénnyel, a Tt. 382/2004. számú törvénnyel, a Tt. 434/2004. számú törvénnyel, a Tt. 533/2004. számú törvénnyel, a Tt. 541/2004. számú törvénnyel, a Tt. 572/2004. számú törvénnyel, a Tt. 578/2004. számú törvénnyel, a Tt. 581/2004. számú törvénnyel, a Tt. 656/2004. számú törvénnyel, a Tt. 15/2005. számú törvénnyel, a Tt. 725/2004. számú törvénnyel, a Tt. 633/2004. számú törvénnyel, a Tt. 653/2004. számú törvénnyel, a Tt. 5/2005. számú törvénnyel, a Tt. 8/2005. számú törvénnyel, a Tt. 93/2005. számú törvénnyel, a Tt. 171/2005. számú törvénnyel, a Tt. 308/2005. számú törvénnyel, a Tt. 331/2005. számú törvénnyel, a Tt. 341/2005. számú törvénnyel, a Tt. 342/2005. számú törvénnyel, a Tt. 473/2005. számú törvénnyel, a Tt. 491/2005. számú törvénnyel, a Tt. 538/2005. számú törvénnyel, a Tt. 558/2005. számú törvénnyel, a Tt. 572/2005. számú törvénnyel, a Tt. 573/2005. számú törvénnyel, a Tt. 610/2005. számú törvénnyel, a Tt. 14/2006. számú törvénnyel, a Tt. 15/2006. számú törvénnyel, a Tt. 24/2006. számú törvénnyel, a Tt. 117/2006. számú törvénnyel, a Tt. 124/2006. számú törvénnyel, a Tt. 126/2006. számú törvénnyel, a Tt. 224/2006. számú törvénnyel, a Tt. 342/2006. számú törvénnyel, a Tt. 672/2006. számú törvénnyel, a Tt. 693/2006. számú törvénnyel, a Tt. 21/2007. számú törvénnyel, a Tt. 43/2007. számú törvénnyel, a Tt. 95/2007. számú törvénnyel, a Tt. 193/2007. számú törvénnyel, a Tt. 220/2007. számú törvénnyel, a Tt. 279/2007. számú törvénnyel, a Tt. 295/2007. számú törvénnyel, a Tt. 309/2007. számú törvénnyel, a Tt. 342/2007. számú törvénnyel, a Tt. 343/2007. számú törvénnyel, a Tt. 344/2007. számú törvénnyel, a Tt. 355/2007. számú törvénnyel, a Tt. 358/2007. számú törvénnyel, a Tt. 359/2007. számú törvénnyel, a Tt. 460/2007. számú törvénnyel, a Tt. 517/2007. számú törvénnyel, a Tt. 537/2007. számú törvénnyel, a Tt. 548/2007. számú törvénnyel, a Tt. 571/2007. számú törvénnyel), a következők szerint módosul:

A közigazgatási eljárási illetékek tarifatáblázatának 12. tétele a következőképpen módosul:

„12. tétel

a) az időszaki sajtótermékek jegyzékbe¹³⁾ vételének bejegyzése .... 300 Sk

b) az időszaki sajtótermék jegyzékbe¹³⁾ vételének módosítása az időszaki sajtótermék kiadójának vagy az időszaki sajtótermék megnevezésének változása ... 200 Sk“.

A 13. hivatkozáshoz tartozó vonal alatti megjegyzés:

„13) az időszaki sajtótermékekről, a hírügynökségi híradásról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 167/2008. számú törvény (sajtótörvény) 11. §-a.“.

Az időszaki sajtótermékek, nem időszaki sajtótermékek és az audiovizuális művek sokszorosításainak kötelező példányairól szóló, Tt. 212/1997. számú törvény (módosítva a Tt. 182/2000. számú törvénnyel, a Tt. 535/2003. számú törvénnyel és a Tt. 343/2007. számú törvénnyel) a következők szerint módosul:

1. A 2) hivatkozáshoz tartozó vonal alatti megjegyzésben a „az időszaki sajtótermékekről és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvény 3. § (1) bekezdése“ szövegrész helyére a „az időszaki sajtótermékekről és a hírügynökségi híradásról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 167/2008. számú törvény (sajtótörvény) 2. § (4) bekezdése“ szövegrész kerül.

2. A 9) hivatkozáshoz tartozó vonal alatti megjegyzésben a „Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvény“ szövegrész helyére a „Tt. 167/2008. számú törvény“ szövegrész kerül.

3. A 6. § a címmel együtt a következők szerint módosul:

„ 6. §

A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium“) a megszerzésétől számított három éven belül mindegyikből egy példányt átad az illetékes levéltárnak¹¹⁾, a 4. számú mellékletnek megfelelően.“.

A 10) hivatkozáshoz tartozó vonal alatti megjegyzés elmarad.

A 11) hivatkozáshoz tartozó vonal alatti megjegyzés a következők szerint módosul:

„11) A levéltárakról és irattárakról és néhány törvény kiegészítéséről szóló, Tt. 395/2002. számú, többször módosított törvény.“.

4. A 10. § a) pontjában a „regisztráló szerv¹⁰⁾“ szövegrész helyére a „minisztérium“ szövegrész kerül.

5. A 10. § b) pontjában a „a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium“)“ szövegrész helyére a „minisztérium“ szövegrész kerül.

6. A 4. számú mellékletben a „Regisztráló szerv“ oszlopa elmarad.

A műsorszolgáltatásról és a retranszmisszióról, illetve a tömegtájékoztató eszközökről szóló Tt. 195/2000. számú törvény módosításáról szóló Tt. 308/2000. számú törvény (módosítva a Tt. 147/2001. számú törvénnyel, a Tt. 206/2002. számú törvénnyel, a Tt. 289/2005. számú törvénnyel, a Tt. 95/2006. számú törvénnyel, a Tt. 121/2006. számú törvénnyel, a Tt. 13/2007. számú törvénnyel, a Tt. 220/2007. számú törvénnyel, a Tt. 343/2007. számú törvénnyel) a következők szerint módosul:

1. A törvényszöveg a 15.a § után 15.b §-al és 15.c §-al egészül ki, a következők szerint:

„15.b §

A közhatalmi szervek, az általuk alapított költségvetési és támogatott szervezetek, illetve a törvénnyel alapított jogi személyek a nyilvánosság tényszerű, időbeni és sokoldalú tájékoztatásának céljából, az egyenlőség elve alapján kötelesek a saját tevékenységükre vonatkozó információkat nyújtani a műsorszolgáltatónak; ez nem érinti a külön jogszabály rendelkezéseit^21d).

(1) A műsorszolgáltató köteles az időszaki sajtótermékben vagy a hírműsorokban vagy publicisztikai műsorokban való közzététel céljából megszerzett információ forrását és tartalmát úgy titokban tartani, hogy ha az információt nyújtó természetes személy ezt kéri, az információt nyújtó személyazonosságát ne lehessen megállapítani, illetve az információ tartalmának felfedésével ne sérüljön harmadik személyek joga; azokat az írásbeliségeket, nyomtatványokat és más adathordozókat, így különösen képfelvételeket, hangfelvételeket és kép-hang-felvételeket, amelyek alapján az információkat nyújtó természetes személy személyazonosságát meg lehetne állapítani, kötelesek úgy kezelni, hogy az információforrás személyazonosságának megállapítására ne kerülhessen sor.

(2) A műsorszolgáltatót jóváhagyásával csak az információt nyújtó természetes személy mentheti fel az (1) bekezdés szerinti kötelessége alól. E személy halálát követően a jóváhagyás joga e személy közeli hozzátartozóit illeti⁶⁾; ha nincs közeli hozzátartozó, az (1) bekezdés szerinti kötelesség megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség a műsorszolgáltató alkalmazottjára is vonatkozik; e kötelessége megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti kötelesség a műsorszolgáltató vonatkozásában megszűnt. Az (1) bekezdés szerinti kötelesség ugyanilyen feltételekkel vonatkozik arra a személyre, amely az (1) bekezdés szerinti információkat a műsorszolgáltatónak a műsorszolgáltatóval kötött olyan szerződéses polgári jogi vagy olyan szerződéses kereskedelmi jogi jogviszony keretében nyújtja, amelyben e személy az (1) bekezdés szerinti információknak a műsorszolgáltató részére való hivatásszerű szolgáltatására vállal kötelezettséget.

(4) A titoktartási kötelesség nem vonatkozik a bűncselekmény elkövetésének megakadályozására vonatkozó, törvény által előírt kötelesség esetére.

(5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak a műsorszolgáltató külön jogszabály szerinti propagációs tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelességére.^21e)“.

A 21d és 21e hivatkozásokhoz tartozó vonal alatti megjegyzések:

„21d) Például a minősített adatok védelméről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 215/2004. számú, többször módosított törvény, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 211/2000. számú, többször módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Katonai Hírszerző Szolgálatról szóló, Tt. 198/1994. számú, többször módosított törvényének 20. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. számú, többször módosított törvényének 80. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Információs Szolgálatról szóló, Tt. 46/1993. számú törvényének 23. §-a.

21e) Például a Szlovák Köztársaság Elnökének megválasztásáról, visszahívásáról szóló népszavazásról, illetve néhány törvény kiegészítéséről szóló, Tt. 46/1999. számú törvény 19. § (2) bekezdése.

E törvény 2008. június 1-én lép hatályba.

1) A reklámokról és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Tt. 147/2001. számú, többször módosított törvény.

2) A háborúról, hadiállapotról, rendkívüli állapotról és szükségállapotról szóló, Tt. 227/2002. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyének (4) bekezdése.

3) Például a légkör védelméről, illetve a levegőszennyezési díjról szóló Tt. 401/1998. számú törvény kiegészítéséről szóló, Tt. 478/2002. számú, többször módosított törvény (levegőtörvény) 17. §-a, a kőolaj- és kőolajszármazékok vésztartalékairól és a kőolajhiánnyal kapcsolatos helyzet kezeléséről szóló Tt. 170/2001. számú törvény 5. §-a (módosítva a Tt. 240/2006. számú törvénnyel), a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakosság polgári védelméről szóló Tt. 42/1994. számú, többször módosított törvényének 3.a és 3.b §-ai.

4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a rendőri testületről szóló Tt. 171/1993. számú, többször módosított törvénye

5) Például a minősített adatok védelméről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 215/2004. számú, többször módosított törvény, az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 211/2000. számú, többször módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Katonai Hírszerző Szolgálatról szóló, Tt. 198/1994. számú, többször módosított törvényének 20. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. számú, többször módosított törvényének 80. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Információs Szolgálatról szóló, Tt. 46/1993. számú törvényének 23. §-a.

6) a Polgári Törvénykönyv 116. §-a.

7) Például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az adók és illetékek igazgatásáról és a területi pénzügyi szervek rendszerének változásairól szóló Tt. 511/1992 számú törvény 32. § (10) bekezdése, a Szlovák Köztársaság Elnökének megválasztásáról, a visszahívásáról szóló népszavazásról, illetve néhány törvény kiegészítéséről szóló, Tt. 46/1999. számú törvény 19. § (2) bekezdése.

8) Az időszaki sajtótermékek, nem időszaki sajtótermékek és az audiovizuális művek sokszorosításainak kötelező példányairól szóló, Tt. 212/1997. számú törvény (módosítva a Tt. 182/2000. számú törvénnyel) 8. §-a.

8a) A köztisztviselői tisztségek ellátásával kapcsolatos közérdekvédelemről szóló Tt. 357/2004. számú alkotmánytörvény 2. cikkelye (módosítva a Tt. 545/2005. számú alkotmánytörvénnyel).

9) A közigazgatási eljárásról szóló, Tt. 71/1967. számú, többször módosított törvény.