Módosítva:

Tt. 438/2015., hatályos 2016. április 18-tól

Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től

Tt. 93/2017., hatályos 2017. június 1-től

Tt. 248/2017., hatályos 2017. november 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

(1) Jelen törvény szabályozza a beszerzési eljárások meghirdetését áru beszerzésére, építési munkák kivitelezése, szolgáltatások nyújtása, tervpályázatok esetére, építési munkák és szolgáltatások koncesszióira, és a közbeszerzés irányítását.

(2) Jelen törvény nem vonatkozik

a) azon beszerzésekre, tervpályázatokra vagy koncessziókra, melyek megvalósítása során különleges biztonsági intézkedéseket kell érvényesíteni, vagy amelyek esetében elengedhetetlen a Szlovák Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek védelme, összhangban Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel,¹⁾ ha a Szlovák Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét nem lehet kevésbé zavaró intézkedésekkel biztosítani,

b) a választottbírósági eljárásra és a békéltető eljárásra,

c) létező építmények megszerzésére vagy létező építmények és más ingatlanok bérlésére, vagy a hozzájuk fűződő jogok bármilyen finanszírozási módon való megszerzésére,

d) olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra, kivéve a Közös Közbeszerzési Szószedet²⁾ (a továbbiakban csak „fő közbeszerzési szójegyzék“) 73000000-2 – 73120000-9, 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 kódszámainak megfelelő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, amelyekből kizárólagosan a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek van haszna, saját feladatainak teljesítése során azzal a feltétellel, hogy a nyújtott szolgáltatást teljes mértékben a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek finanszírozza,

e) munkaszerződések, munkaviszonyon kívüli megbízási szerződések, vagy munkaviszonyhoz hasonló szerződések megkötésére,

f) a beszerzésre, tervpályázatra vagy koncesszióra, ha annak meghirdetése csak külön eljárás szerint lehetséges vagy nemzetközi szervezet szabályai szerint zajlik,

g) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melynek tárgya a polgári védelmi és megelőzési szolgálat, melyet a fő közbeszerzési szójegyzék 75250000-3, 75251000-0, 75251100-1, 75251110-4, 75251120-7, 75252000-7, 75222000-8, 98113100-9 és 85143000-3 kódszámainak megfelelő, non-profit szervezet vagy egyesület nyújt, kivéve a betegszállításra szolgáló járművekkel történő betegszállítási szolgáltatást,

h) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melynek tárgyát értékpapír vagy más pénzügyi eszköz³⁾ kibocsátásával, eladásával, megvételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások, a Szlovák Nemzeti Bank,⁴⁾ az Európai Központi Bank⁵⁾ vagy más központi bank⁵⁾ szolgáltatásai, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus műveletei képezik,

i) a polgári beszerzésre, tervpályázatra vagy koncesszióra, melynek fő célja, hogy a közbeszerzőnek lehetővé tegye nyilvános elektronikus kommunikációs hálózat nyújtását vagy igénybe vételét, vagy egy, esetleg több nyilvános elektronikus kommunikációs szolgáltatás nyújtását,⁶⁾

j) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, mely a műsoridőre vagy a program vagy más közlemény besorolására, nyújtására vagy sugárzására vonatkozik, melyet a programszolgáltatás sugárzójának, a kérésre történő audiovizuális médiaszolgáltatónak vagy hasonló, hangfelvételeket biztosító szolgáltatónak nyújtanak be,

k) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, mellyel a programszolgáltatás sugárzója, a kérésre történő audiovizuális médiaszolgáltató vagy hasonló, hangfelvételeket biztosító szolgáltató a sugárzásra szánt vagy kérésre történő audiovizuális médiaszolgáltatatás keretében nyújtott vagy hasonló, hangfelvételeket biztosító szolgáltatás keretében nyújtott programot vagy más közleményt beszerzi, fejleszti, legyártja vagy koprodukcióban legyártja,

l) a polgári beszerzésre, tervpályázatra vagy polgári koncesszióra, melyet teljes egészében nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzintézet finanszíroz, ha annak előterjesztése során a nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzintézet által meghatározott külön előírások szerint kell eljárni; ha olyan polgári beszerzésről, tervpályázatról vagy polgári koncesszióról van szó, melyet nagyobb részt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzintézet finanszíroz, az előterjesztés menetéről a szerződő felek egyezséget kötnek,

m) a polgári beszerzésre, tervpályázatra vagy polgári koncesszióra, ha annak előterjesztése során olyan nemzetközi szerződésből eredő szabályok szerint kell eljárni, melyet a Szlovák Köztársaság harmadik országokkal vagy azok kisebb területi egységeivel vagy közigazgatási egységeivel kötött, és áru beszerzésére, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozik, melyeket a tervezet közös kivitelezésére vagy használatára a jelen szerződés résztvevői, és az érintett nemzetközi szerződés megkötését jelentették az Európai Bizottságnak,

n) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melynek tárgya

1. az ügyfél ügyvéd általi jogi képviselete a döntőbírósági eljárásban, békéltető eljárásban, bírósági eljárásban, közigazgatási eljárásban vagy más hasonló eljárásban,

2. az ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadás, az első pont szerinti eljárás előkészítése során, vagy ha észrevehető jelei és nagy valószínűsége van annak, hogy a dolog, melyet a jogi tanácsadás érint, az első pont szerinti eljárás tárgyává válik,

3. okiratok hitelesítése közjegyző vagy jogosult személy által,

4. jogi szolgáltatások nyújtása bíróság által kinevezett személy útján,

5. a közhatalom gyakorlásával összefüggő más jogi szolgáltatások nyújtása,

o) polgári szolgáltatásnyújtási szerződésre más közbeszerzőnek vagy közbeszerzők társulásának, törvényből fakadó kizárólagos jog vagy közigazgatási hatósági döntés alapján a polgári beszerzésre, amely összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, és szolgáltatásnyújtási koncesszióra más közbeszerzőnek vagy közbeszerzők társulásának a kizárólagos jog alapján,

p) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melynek tárgya hitel vagy kölcsön, tekintet nélkül arra, hogy összefügg-e értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, megvételével vagy átruházásával,

q) a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melynek tárgya olyan szolgáltatás, amely politikai kampánnyal függ össze, és a fő közbeszerzési szójegyzék 79341400-0, 92111230-3 és 92111240-6 kódjainak felel meg, és amelyet politikai párt tesz közzé a választási kampányt illetően,

r) polgári áruszállítási szerződésre, mely harmadik személyeknek kerül eladásra vagy bérbe adásra, ha a beszerzőnek nincs külön vagy kizárólagos jogosultsága ugyanilyen árunak az értékesítésére vagy bérbe adására azonos feltételek mellett, mint a beszerzőnek, és más személy is árulhat vagy bérbe adhat ugyanilyen árut, megegyező feltételek mellett, mint a beszerző, kivéve azt a beszerzést, amelyet a központi beszerző szervezet hirdet meg,

s) a polgári beszerzésre, melynek tárgya központosított tevékenységek biztosítása a közbeszerzésben a központi beszerző szervezet által, beleértve a közbeszerzést támogató tevékenységeket is, ha a központosított közbeszerzési tevékenységekkel egyszerre vannak biztosítva,

t) a polgári beszerzésre, melynek tárgya vasúti speciális vasúti tömegközlekedési szolgáltatás,⁷⁾

u) a 9. § 3–9. bek. feltüntetett tevékenységektől eltérő célokra szánt beszerzésre vagy tervpályázatra, kivéve a közbeszerző által meghirdetett beszerzést,

v) a 9. § 3–9. bek. feltüntetett tevékenységek harmadik országokban való elvégzésére irányuló polgári beszerzésre, tervpályázatra vagy koncesszióra, ha e tevékenységek végzése során nem használják az Európai Unió hálózatait vagy földrajzi területét,

w) a védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre, melynek célja hírszerző szolgálatok által végzett hírszerző-tevékenység,⁸⁾ és olyan beszerzésre, melynek célja a Rendőri Testület hírszerzési jellegű feladatainak teljesítése,⁹⁾

x) a védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre, tervpályázatra vagy koncesszióra, ha annak meghirdetése során külön jogszabályi rendelkezések szerint, nemzetközi szerződés alapján járnak el, amely a haderő elhelyezésére az Európai Unió tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződött partnerének (a továbbiakban csak „tagállam“) vagy harmadik országoknak a területén történő aktivitásra vonatkozik,

y) harmadik országban meghirdetett védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre vagy koncesszióra, melyet a fegyveres erők Európai Unión kívüli bevetése idején hirdetnek meg, ha az operatív igények megkövetelik, hogy a bevetési területen található pályázó részére legyen meghirdetve,

z) a védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre vagy a védelmi és biztonsági szférán belüli koncesszióra, ha annak meghirdetése során külön jogszabályi rendelkezések szerint, nemzetközi szerződés alapján járnak el, melyet egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország kötött, és melynek résztvevője a Szlovák Köztársaság,

aa) a védelmi és biztonsági szférán belüli, vagy a védelmi és biztonsági szférán belüli kutatási és fejlesztési együttműködési programokból kiinduló beszerzésre vagy koncesszióra, melyeket közösen végez legalább két tagállam új termék kifejlesztése és esetleg a termék későbbi életciklusának mindegyik vagy valamely szakaszában; az ilyen együttműködési program megkötésekor csak tagállamok között, melynek részese a Szlovák Köztársaság is, a Szlovák Köztársaságot képviselő közbeszerző vagy beszerző bejelenti az Európai Bizottságnak az általa viselt kutatási és fejlesztési költséghányad nagyságát az együttműködési program teljes költségvetésében, a megállapodást a kutatási-fejlesztési költségek megosztásáról és a várható részesedését az esetleges vásárlásokban,

ab) a védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre vagy a védelmi és biztonsági szférán belüli koncesszióra, melyeket a központi államigazgatási szervek, a nagyobb területi egységek (kerületek) vagy községek adnak más tagországok közhatalmi szerveinek vagy harmadik országok közhatalmi szerveinek,

ac) a védelmi és biztonsági szférán belüli beszerzésre, melynek tárgyát pénzügyi szolgáltatások képezik, kivéve a biztosítási szolgáltatásokat,

ad) kizárólagos jog alapján meghirdetett szolgáltatási koncesszióra, melyet az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió, a piaci hozzáférés közös szabályait meghatározó, kötelező erejű jogi aktusaival, melyek a 9. § 3., 6–9. bek. szerinti tevékenységeket érintik, összhangban ítéltek oda; ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés vagy az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusai nem írják elő az adott ágazatra specifikus kötelező átláthatóságot, a koncesszió eredményéről szóló értesítést hozzák nyilvánosságra,

ae) a működési engedély megadása alapján, külön előírás szerinti légi szolgáltatásokról szóló koncesszióra¹⁰⁾ és a közérdekből végzett személyszállításról szóló koncesszióra, külön előírás szerint,¹¹⁾

af) a szolgáltatási koncesszióra, mely a fő közbeszerzési szójegyzék 92351100-7 kódjának megfelelő sorsjátékokat érinti, melyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban csak „európai közlöny“) publikált kizárólagos jog alapján hirdetnek meg,

ag) a koncesszióra, melyet a 9. § 4. bek. szerinti tevékenységre hirdetnek meg,

ah) a koncesszióra, ha az összefügg a 9. § 4. bek. szerinti tevékenységgel, és melynek tárgya valamelyik a 9. § 5. bek. szerinti tevékenységek közül,

ai) a védelmi és biztonsági szférán belüli koncesszióra, ha annak meghirdetése során, egy saját szükségleteire vásároló nemzetközi szervezet külön eljárása vagy szabályai szerint járnak el.

(3) A jelen törvény nem vonatkozik azon közbeszerzők által meghirdetett beszerzésre, melyek a 9. § 8. bek. szerinti tevékenységet végzik, a következő esetekben:

a) értéknövelt szolgáltatások, melyek elektronikus eszközökkel függenek össze és kizárólag elektronikusan valósulnak meg, beleértve kódolt dokumentumok biztonságos átvitelét, címjegyzékek kezelését és ajánlott elektronikus posta átvitelét,

b) a fő közbeszerzési szójegyzék 66100000-1 – 66720000-3 kódjainak megfelelő pénzügyi szolgáltatások és a 2. bekezdés h) pontjában szereplő pénzügyi szolgáltatások, melyek alatt elsősorban postai átutalások és postai utalványok használatával történő átutalások értendők,

c) filatelista szolgáltatások,

d) logisztikai szolgáltatások, a postai küldemények fizikai kézbesítésével vagy azok más módon való elhelyezésével összekötve, melyek nem postai szolgáltatás jellegűek.

(4) A jelen törvény nem vonatkozik a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melyet közbeszerző hirdet meg olyan jogi személynek, mely teljesíti a következő feltételeket:

a) a közbeszerző a jogi személy felett hasonló ellenőrzéssel rendelkezik, mint amilyennel a saját szervezeti egységei felett,

b) az ellenőrzött jogi személy tevékenységeinek több mint 80%-át olyan feladatok teszik ki, melyekkel az ellenőrző közbeszerző bízta meg, vagy más jogi személyek, melyeket ez a közbeszerző ellenőriz, és

c) az ellenőrzött jogi személyben nincs semmilyen közvetlen magántőke-részesedés.

(5) A jelen törvény nem vonatkozik a védelmi és biztonsági beszerzésre, melyet közbeszerző hirdet meg olyan jogi személynek, mely teljesíti a következő feltételeket:

a) a közbeszerző a jogi személy felett hasonló ellenőrzéssel rendelkezik, mint amilyennel a saját szervezeti egységei felett,

b) az ellenőrzött jogi személy tevékenységeinek több mint 80%-át olyan feladatok teszik ki, melyekkel az ellenőrző közbeszerző bízta meg, vagy más jogi személyek, melyeket ez a közbeszerző ellenőriz, és

c) az ellenőrzött jogi személyben nincs semmilyen közvetlen magántőke-részesedés.

(6) A közbeszerző akkor minősül olyan személynek, mely a jogi személy felett hasonló ellenőrzéssel bír, mint a saját szervezeti egységei felett a 4. bekezdés a) pontja és az 5. bekezdés b) pontja szerint, ha döntő befolyással bír stratégiai céljait, valamint az ellenőrzött jogi személy jelentős döntéseit illetően. Az első mondat szerinti ellenőrzéssel más jogi személy is bírhat, melyet ugyanilyen módon a közbeszerző ellenőriz.

(7) A jelen törvény nem vonatkozik a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, ha az ellenőrzött jogi személy, mely maga is közbeszerző, ezt a beszerzést vagy koncessziót az őt ellenőrző közbeszerzőnek hirdeti meg vagy más jogi személynek, melyet ugyanez a közbeszerző ellenőriz, és ha a jogi személyben, amelynek ezt a beszerzést vagy koncessziót meghirdetik, nincs semmilyen közvetlen magántőke-részesedés.

(8) A jelen törvény nem vonatkozik a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, melyet a közbeszerző olyan jogi személynek hirdet meg, amely felett nem rendelkezik ellenőrzéssel a 4. bekezdés szerint, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) a közbeszerző más közbeszerzőkkel közösen a jogi személy felett hasonló ellenőrzéssel rendelkezik, mint a saját szervezeti egységei felett,

b) az ellenőrzött jogi személy tevékenységeinek több mint 80%-át olyan feladatok teszik ki, melyekkel az ellenőrző közbeszerzők bízták meg, vagy más jogi személyek, melyeket ezek a közbeszerzők ellenőriznek, és

c) az ellenőrzött jogi személyben nincs semmilyen közvetlen magántőke-részesedés.

(9) A 8. bekezdés a) pontja szerinti közös ellenőrzésről van szó, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó jogkörrel rendelkező szerveit az összes résztvevő közbeszerző képviselői alkotják; az egyes képviselők több, vagy az összes résztvevő közbeszerzőt is képviselhetik,

b) a résztvevő közbeszerzők közösen döntő befolyást gyakorolhatnak az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire, és

c) az ellenőrzött jogi személy nem szolgál ki olyan érdekeket, amelyek ellentétesek az ellenőrző közbeszerzők érdekeivel.

(10) A jelen törvény nem vonatkozik a polgári beszerzésre vagy koncesszióra, ha a szerződést vagy a koncessziós szerződést kizárólag kettő vagy több közbeszerző köti meg, és ha teljesülnek a következő feltételek:

a) ezzel a szerződéssel biztosítják a résztvevő közbeszerzők együttműködésük létrehozását vagy végrehajtását, melynek célja, hogy az általuk nyújtott közérdekű szolgáltatásokat közös céljaik elérése érdekében biztosítsák,

b) az együttműködést kizárólag közérdekű szempontok irányítják, és

c) a résztvevő közbeszerzők az együttműködés által érintett tevékenységük kevesebb mint 20%-át végzik a nyílt piacon.

(11) A 4. bekezdés b) pontja, 5. bekezdés b) pontja, 8. bekezdés b) pontja és 10. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek százalékos arányának megállapítására a teljes átlagos forgalmat vagy a tevékenységen alapuló más megfelelő alternatív mutatókat kell figyelembe venni, elsősorban az érintett jogi személy vagy közbeszerző költségeit, melyet a beszerzés vagy koncesszió meghirdetését megelőző három évben árura, építési munkálatokra és szolgáltatásokra fordított. Ha az első mondat szerinti mutatók – figyelembe véve az érintett létrejöttét, tevékenységének kezdetét vagy tevékenységének átszervezését – nem hozzáférhetőek, akkor azokat elsősorban az üzleti terv segítségével lehet igazolni.

(12) A jelen törvény nem vonatkozik a közbeszerzési értékhatár alatti megrendelésekre és az alacsony összegű szerződésekre, melyek tárgya

a) szakértői, tolmácsi vagy fordítói tevékenység, a jogi személy vagy természetes személy szaktevékenysége büntetőperes eljárásokban, beleértve az előkészületi szakaszt is, és az ellenőrzés céljából meghívott személy vagy a közigazgatási eljárás céljai végett meghívott személy szaktevékenysége, valamint a természetes személy vagy jogi személy külön jogszabályi rendelkezések¹²⁾ szerinti szaktevékenysége állami szakértői célzattal, szakvélemény kidolgozása stratégiai dokumentumhoz vagy szakvélemény készítése a tervezett tevékenységhez a környezetre gyakorolt hatások elbírálása céljából külön jogszabályi rendelkezések szerinti szakképzett személy által,¹³⁾

b) könyvtári vagy gyűjteményi alap beszerzése,

c) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője a Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatala külföldön, vagy amelyek a fejlesztési együttműködés részét képezik, humanitárius támogatások vagy logisztikai támogatások a Szlovák Köztársaság feladatteljesítésre a Szlovák Köztársaság területén kívülre kiküldött fegyveres erői részéről, vagy a polgári védelem területén nyújtott segítség az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusainak keretében,

d) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melynek megrendelője közbeszerző és a kivitelezője

1. a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség Testülete, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat elítéltek és vád alá helyezettek foglalkoztatásával biztosítják, vagy

2. középfokú szakiskola, ha az árut, az építési munkákat vagy szolgáltatásokat a középfokú szakiskola diákjai biztosítják gyakorlati képzésük keretén belül,

e) áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtása a hivatásos nevelőszülői családokban élő gyermekek és fiatal felnőttek költségtérítéseinek biztosítására, valamint a gyermekotthonok étkeztetési és gazdálkodási költségvetéséből az önálló csoportokban élő gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteinek biztosítására külön jogszabályi előírások szerint,¹⁴⁾

f) díszletek és kosztümök készítése, előállítása, javítása vagy karbantartása, árubeszerzés vagy szolgáltatás nyújtása díszletek és kosztümök készítésére, előállítására, javítására vagy karbantartására, kottaanyag beszerzése, hangszerek, pótalkatrészek és hangszer-kiegészítők vétele, valamint hangszerek javítása és karbantartása,

g) tárlatok vagy kiállítások létrehozása, elkészítése, javítása vagy karbantartása közbeszerző részére, mely jogi személy külön jogszabályi előírás¹⁵⁾ értelmében, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása tárlatok vagy kiállítások létrehozása, elkészítése, javítása vagy karbantartása céljából közbeszerző részére, mely jogi személy külön jogszabályi előírás¹⁵⁾ értelmében, valamint áru szállítása, szolgáltatások nyújtása vagy építési munkák megvalósítása gyűjteményi tárgyak restaurálása céljából,¹⁶⁾

h) saját szellemi alkotótevékenység eredményeinek létrehozása és leszállítása, melyek végeredménye színpadi alkotás, zenei alkotás, verbális alkotás, képzőművészeti alkotás, iparművészeti alkotás vagy folklór alkotás, vagy külön jogszabállyal védett¹⁷⁾ művészi teljesítmény bemutatása vagy felhasználása,

i) népművészeti termelés célját szolgáló¹⁸⁾ népművészeti termékek alkotása, gyártása, javítása vagy karbantartása, vagy áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása népművészeti termelés célját szolgáló népművészeti termékek gyártásához, és népművészeti alkotótevékenység eredményeinek tekintett termékek felvásárlása közbeszerző által, mely jogi személy külön jogszabályi előírások értelmében,¹⁹⁾

j) szolgáltatás nyújtása, ha az postai szolgáltatás külön jogszabályban²⁰⁾ részletezett univerzális postai szolgáltatás terjedelemben,

k) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melyek során családi házakba és lakás céljára szolgáló társasházakba való, megújuló energiaforrást hasznosító villamosáram- vagy hőtermelő kisberendezés kerül beszerzésre és beszerelésre; villamos áram termelése esetén a kisberendezés alatt legfeljebb 10 kW teljesítményű berendezés²¹⁾ értendő, hő termelése esetén pedig egy vagy több természetes személy által használt épület energiafelhasználásának fedezését biztosító berendezés értendő,

l) az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége előkészítésének bebiztosításával és gyakorlásával összefüggő áru beszerzése vagy szolgáltatás nyújtása, kivéve a 109. és 110. § szerint meghirdetett beszerzéseket,

m) áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása, melyek megrendelője középfokú szakiskola vagy szaktanintézet, ha a kivitelezővel a duális oktatásról szóló szerződése van külön jogszabály szerint,²²⁾ és az áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatás nyújtása közvetlenül összefügg annak a tanulónak a nevelési-oktatási folyamatával, akit a duális oktatási rendszerben képeznek,

n) természetes személy tanácsadói vagy konzultációs tevékenysége a Szlovák Köztársaság elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke és a Szlovák Köztársaság Kormányának elnöke számára,

o) az állami tartalékalapok védelme, mellyel a Szlovák Köztársaság Állami Tartalékalapjainak Kezelője bízta meg a védelmezőt,

p) információs technológiák területén nyújtott szolgáltatás, melyet a közbeszerző a közigazgatás információ rendszerének kialakítása és bővítése keretében külön jogszabály szerint,²³⁾ közbeszerzéssel szerzett szolgáltatásokból alakított ki és

1. megszerzése során nem került sor közvetlen tárgyalásos eljárásra,

2. a 7. § 1. bek. b) vagy c) pontja szerinti közbeszerzőnek vagy a 7. § 2. bek. szerinti jogi személynek biztosítja, amely nagyobb részt a közbeszerző finanszírozása vagy ellenőrzése alatt áll a 7. § 1. bek. b) vagy c) pontja szerint, vagy amelyben ez a közbeszerző nevezi ki vagy választja ki az irányító vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint felét, és ezek a közbeszerzők a közigazgatási²³⁾ információs rendszert külön jogszabály szerinti²⁴⁾ tevékenységre használják,

3. ha a szolgáltatás eredménye egy mű, a használatáról szóló beleegyezés korlátlan tárgyi hatállyal bír és

4. a második pont szerinti szolgáltatásnyújtással a közbeszerző már ennek a szolgáltatásnak a közbeszerzése idején számolt,

q) árubeszállítás, építési munkálatok kivitelezése vagy olyan szolgáltatások, amelyek megrendelője a 7. § 1. bek. a) pontja szerinti közbeszerző, annak költségvetési szervezete vagy támogatott szervezete, beszállítója pedig a 7. § 1. bek. a) pontja szerinti, az árubeszállítást, az építési munkálatokat vagy a szolgáltatást közvetlenül végző közbeszerző, annak költségvetési szervezete vagy támogatott szervezete,

r) a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának honlapján, a kategorizált gyógyszerek aktuális listáján szereplő gyógyszerek szállítása, a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltóság szükségleteire,

s) kitermelési vagy termesztési szolgáltatás, amely összefügg az erdőkről való gondoskodási program végrehajtásával külön jogszabály szerint,²⁵⁾

t) tvorba, vydanie a nákup učebníc, učebných textov a pracovných zošitov pre odborné a umelecké vyučovacie predmety v stredných odborných školách a konzervatóriách, pre žiakov so zdravotným znevýhodnením a pre predmety vyučované v jazyku národnostných menšín, ktoré sú určené na vzdelávanie v školách,^25a)

u) poskytnutie služby, ktorú priamo poskytuje verejná vysoká škola a ktorej odberateľom je verejný obstarávateľ podľa § 7.

(13) A közbeszerző és a beszerző nem hirdethet meg beszerzést, koncessziót vagy használhat tervpályázatot a 2–12. bekezdések szerint abból a célból, hogy megkerülje a jelen törvény szerinti eljárásokat és szabályokat.

(1) A közbeszerzés alatt a jelen törvényben rögzített szabályok és eljárások értendők, melyekkel a beszerzéseket, koncessziókat és tervpályázatokat meghirdetik.

(2) Az ajánlat, javaslat kidolgozásához vagy a részvétel feltételei teljesítésének igazolásához szükséges információk azok az információk, melyek fel vannak tüntetve az ajánlat, javaslat kidolgozásához vagy a közbeszerzésben való részvétel feltételei teljesítésének igazolásához szükséges dokumentumokban.

(3) Az ajánlat, javaslat kidolgozásához vagy a részvétel feltételei teljesítésének igazolásához szükséges dokumentumok elsősorban a közbeszerzési felhívás, a pályázati felhívásként használt hirdetmény, a koncessziós hirdetmény, a tervpályázati kiírás, a pályázati felhívás, az pályázati háttéranyagok, a pályázati feltételek, az ismertető, a koncessziós dokumentáció és más kísérő dokumentumok.

(4) A közbeszerzés során támogató tevékenységek elsősorban a következők:

a) műszaki infrastruktúra biztosítása a szerződés odaítéléséhez, a keretmegállapodás megkötéséhez, a koncesszió odaítéléséhez vagy versenypályázat céljaira,

b) tanácsadás nyújtása a közbeszerzésben,

c) a közbeszerzési eljárások előkészítése és irányítása a közbeszerző vagy beszerző nevében és javára.

(5) A jelen törvény értelmezésében

a) a gazdasági szereplő olyan természetes személy, jogi személy vagy ilyen személyek csoportja, amely árubeszerzéssel, építkezési munkálatok kivitelezésével vagy szolgáltatásnyújtással foglalkozik a piacon,

b) az érdeklődő olyan gazdasági szereplő, aki/amely érdeklődik a közbeszerzésben való részvétel iránt,

c) a pályázó olyan gazdasági szereplő, aki/amely ajánlatot nyújtott be,

d) a koncesszió jogosultja olyan gazdasági szereplő, akivel/amellyel a közbeszerző vagy a beszerző koncessziós szerződést kötött a jelen törvény szerint,

e) az alvállalkozó olyan gazdasági szereplő, aki/amely a sikeres pályázóval írásbeli visszterhes szerződést fog kötni vagy kötött a beszerzés vagy koncesszió bizonyos részének teljesítésére,

f) az építmény az építkezési munkálatok vagy az építkezési munkálatok és a mérnöki szolgáltatások mint egész eredménye, amely teljesíti gazdasági funkcióját vagy műszaki funkcióját,

g) a keretmegállapodás írásbeli megállapodás egy vagy több közbeszerző, illetve egy vagy több beszerző között az egyik oldalon és egy vagy több pályázó között a másik oldalon; a keretmegállapodás határozza meg a megbízások odaítélésének feltételeit annak érvényessége ideje alatt, elsősorban az árat és a megbízás tárgyának feltételezett mennyiségét illetően,

h) az írásbeli forma, bármilyen szavakból vagy számokból álló kinyilatkoztatás, melyet olvasni, reprodukálni és ezt követően tovább adni lehet, beleértve az elektronikus eszközökön átvitt és tárolt információkat is,

i) az elektronikus eszközök, elektronikus eszközök és elektronikus berendezések az adatok feldolgozására, beleértve a digitális tömörítést és adattárolást, amelyeket vezetéken, rádióhullámokkal, optikai eszközökkel vagy más elektromágneses eszközökkel visznek át, továbbítanak és fogadnak,

j) a részvételi kérelem

1. írásbeli kérvény a pályázati dokumentáció vagy a koncessziós dokumentáció átadására, ha nyilvános versenypályázatról, nyilvános kereskedelmi versenypályázatról vagy közbeszerzési értékhatár alatti megrendelés benyújtásának menetéről van szó, az elektronikus piactér használata nélkül,

2. írásbeli kérvény a közbeszerzési eljárásba történő besorolására, ha szűkebb körű pályázatról, tárgyalásos eljárásról, versenypárbeszédről, innovatív partnerségről és koncessziós párbeszédről van szó,

3. az érdeklődő iratainak előterjesztése, mellyel a résztvevő igazolja a közbeszerzési eljárásban való részvétele feltételeinek teljesítését, vagy az egységes európai közbeszerzési dokumentum előterjesztése (a továbbiakban csak „egységes európai dokumentum“), ha szűkebb körű pályázatról, tárgyalásos eljárásról, versenypárbeszédről, innovatív partnerségről és koncessziós párbeszédről van szó,

k) az életciklus a termék, építmény vagy szolgáltatásnyújtás minden egymást követő szakasza, mint a kutatás és fejlesztés, ipari fejlesztés, gyártás, javítás, modernizáció, módosítás, karbantartás, logisztika, képzés, tesztelés, visszavonás és megsemmisítés,

l) a kutatás és fejlesztés minden tevékenység, amely magában foglalja az alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést; a kísérleti fejlesztés magába foglalhatja az új koncepció vagy új technológia teljesítményét bemutató berendezés megvalósítását az adott környezetben vagy reprezentatív környezetben,

m) az innováció új vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás vagy folyamat/eljárás, amely magában foglalhatja a gyártási, építési vagy szerkezeti folyamatot, a vállalkozói gyakorlat új marketing módszerét vagy új szervezési módszerét, a munkakörnyezet vagy külső kapcsolatok szervezését,

n) a márkajegy bármilyen dokumentum, bizonyítvány vagy igazolás, amely igazolja, hogy az építkezési munkálatok, termék, szolgáltatás, eljárás vagy folyamat teljesíti a márkajegy megadásának feltételeit,²⁶⁾

o) a szabadon hozzáférhető áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások a piacon forgalomban lévő áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások, amelyeket

1. nem specifikus és az adott esetben nem egyedülálló követelmények alapján gyártanak, szállítanak, hoznak létre vagy biztosítanak,

2. olyan formában kínálnak, amelyben tulajdonságaik vagy elemeik nagyobb változtatásai nélkül kerülnek leszállításra, megvalósításra vagy biztosításra és egyúttal

3. rendszerint olyan formában vannak, amelyben leszállításra, megvalósításra vagy biztosításra kerülnek, mind a közbeszerző és beszerző számára, mind a fogyasztók és más piaci szereplők számára.

(6) Az 5. bekezdés o) pontja szerinti szabadon hozzáférhető áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások elsősorban olyan áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások, amelyek a közbeszerző és beszerző mindennapos működési szükségleteinek kielégítését szolgálják.

(7) Az 5. bekezdés o) pontja szerinti szabadon hozzáférhető áruk vagy szolgáltatások elsősorban a fogyasztási jellegű áruk és szolgáltatások.

(1) A megrendelés a jelen törvény céljaira olyan megkötött visszterhes szerződés egy vagy több közbeszerző (ajánlatkérő) vagy beszerző által az egyik oldalon, egy vagy több sikeres pályázóval (ajánlattevővel) a másik oldalon, melynek tárgya áruszállítás, építési munkák kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása.

(2) Az árubeszerzés a jelen törvény céljaira olyan megrendelés, melynek tárgya áru vétele, lízingelése, részletfizetéses megvétele vagy bérlése vételi joggal vagy anélkül; ez magában foglalhatja az áru beállításával és felszerelésével (üzembe helyezésével) kapcsolatos tevékenységeket is.

(3) Az építési munkák beszerzése a jelen törvény céljaira olyan megrendelés, melynek tárgya

a) építési munkálatok kivitelezése vagy a tervdokumentáció kidolgozása és az építési munkálatok kivitelezése, melyek a fő közbeszerzési szójegyzék 45. szakaszában feltüntetett valamelyik tevékenységgel függenek össze,

b) építkezés kivitelezése vagy tervdokumentáció kidolgozása és építkezés kivitelezése vagy

c) építkezés kivitelezése bármilyen módon olyan követelmények szerint, melyeket az a közbeszerző vagy beszerző határozott meg, mely döntő befolyással bír az építmény típusára vagy az építmény projektjére.

(4) A szolgáltatás beszerzése a jelen törvény céljaira olyan megrendelés, melynek tárgya szolgáltatás nyújtása, kivéve a 2. és 3. bekezdésben feltüntetett megrendeléseket.

(5) Polgári megrendelés a jelen törvény céljaira minden olyan áruszállítási, építési kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, amely nem a 6. bekezdés szerinti védelmi és állambiztonsági célzatú megrendelés.

(6) Védelmi és biztonsági megrendelés a jelen törvény céljaira minden olyan áruszállítási, építési kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási megrendelés, melynek tárgya

a) katonai felszerelés szállítása, beleértve annak egyes részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,

b) kényes felszerelések szállítása, beleértve azok részeit, összetevőit vagy szerelési egységeit,

c) építési munkák kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása, ha az közvetlenül az a) és b) pont szerinti felszerelések beszerzésével kapcsolatos, ezek életciklusának bármely fázisában,

d) építési munkák kivitelezése vagy szolgáltatások nyújtása különleges katonai célokra vagy

e) kényes jellegű építési munkák kivitelezése vagy szolgáltatások nyújtása.

(7) Katonai felszerelés a jelen törvény értelmében a különleges tervezéssel készült vagy katonai célokra átalakított felszerelés, mely fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként használandó.

(8) Kényes jellegű felszerelésnek, kényes jellegű építési munkálatnak vagy kényes jellegű szolgáltatásnak a jelen törvény értelmében az a biztonsági célokat szolgáló felszerelés, építési munka vagy szolgáltatás számít, amelyhez titoktartási kötelezettség²⁷⁾ kapcsolódik, titoktartást követel meg vagy részben titokvédelem alá eső elemet tartalmaz.

(1) Az építési koncesszió olyan azonos típusú megrendelés, mint az építési munka kivitelezéséről szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a megvalósítandó építési munkák ellenszolgáltatásaként vagy csak az építmény használati jogát, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt meghatározott időre az ajánlattevőnek engedik át.

(2) A szolgáltatási koncesszió olyan, azonos típusú megrendelés, mint a szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés, azzal a különbséggel, hogy a nyújtandó szolgáltatások ellenszolgáltatásaként vagy csak a nyújtott szolgáltatásokat meghatározott ideig az ajánlattevő használhatja, vagy e jogot a pénzbeli ellenszolgáltatással együtt az ajánlattevőnek engedik át.

(3) A koncesszió odaítélésével az építmény használatával vagy a szolgáltatás nyújtásával járó működési kockázat a koncesszionáriusra (engedményesre) száll, amely magában foglalja a keresleti vagy kínálati oldalon jelentkező kockázatot. A működési kockázat az engedményesre száll át, ha a szokásos működési feltételek mellett nem garantált befektetéseinek vagy ráfordított költségeinek megtérülése, amelyek a koncesszió tárgyát képező építmény üzemeltetése vagy szolgáltatás nyújtása során keletkeznek. Az engedményes által viselt kockázat egy része magában kell hogy foglalja a piaci mozgásokkal szembeni valós expozíciót úgy, hogy az engedményes bármilyen potenciális vesztesége ne csak nominális vagy elhanyagolható legyen.

(4) A polgári koncesszió a jelen törvény céljaira olyan koncesszió, amely nem a védelmi és biztonsági szférába tartozó koncesszió.

(5) A védelmi és biztonsági szférába tartozó koncesszió a jelen törvény céljaira olyan koncesszió, amely a védelmi és biztonsági szféra azon tevékenységeit érinti, melyek a 3. § 6. bek. vannak feltüntetve.

(6) A koncessziós időtartam az az időtartam, melyet a koncessziós szerződésben határoznak meg, melynek folyamán az engedménye jogosult a koncessziós szerződés tárgyának használatára vagy hasznot húzni belőle. A koncessziós időtartam annak a hónapnak az első napjával kezd telni, amely azt a hónapot követi, amelyben a használatbavételi határozat jogerőre emelkedett vagy állandó használatba helyezték, vagy a koncessziós szerződésben meghatározott más esemény bekövetkezett, ha az engedményes már haszonhoz jutott vagy juthatott az építmény működtetéséből vagy a szolgáltatás nyújtásából. A koncessziós időtartam a meghatározott időtartam hónapjának utolsó napjával ér véget. A koncessziós időtartamot nem lehet meghatározatlan időre megállapítani.

(7) A koncessziós időtartam hossza függ a koncessziós szerződés tárgyától, a megvalósítandó építési munkálatokért vagy a nyújtandó szolgáltatásért járó pénzbeli teljesítés nagyságától, valamint az engedményes becsült méltányos hasznától, amely a koncessziós szerződés tárgyának használati jogából vagy a koncessziós szerződés tárgyának haszonélvezeti jogából származik a koncesszió időtartama alatt.

(8) Ha olyan koncessziókról van szó, melyek esetében a koncessziós időtartam több mint öt év, a maximális koncessziós időtartam nem lépheti át azt az időt, mellyel kapcsolatban az engedményes indokoltan elvárhatná, hogy ezen idő alatt megtérülnek az építési munkálatok kivitelezésére és a nyújtott szolgáltatásokra fordított befektetései a befektetett tőke hozamaival együtt, éspedig a koncessziós szerződésben meghatározott különleges célok eléréséhez szükséges befektetések figyelembe vétele mellett. Ennek kiszámítása során figyelembe vett befektetések magukban foglalják a kezdeti befektetéseket, valamint a koncessziós szerződés időtartama alatt megvalósult befektetéseket is.

(1) A beszerzés értékhatáron felüli, értékhatár alatti vagy alacsony összegű, a feltételezett értékétől függően.

(2) Az értékhatár feletti beszerzés olyan beszerzés, melynek feltételezett értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a pénzügyi értékhatár, melyet a Közbeszerzési Hivatal (a továbbiakban csak „hivatal“) általános érvényű jogszabályi előírásban meghatározott.

(3) A közbeszerző által meghirdetett értékhatár alatti beszerzés olyan beszerzés, melynek feltételezett értéke kisebb, mint a 2. bekezdése szerinti pénzügyi értékhatár és egyúttal egyenlő vagy több, mint

a) 15 000 euró, ha a piacon szabadon hozzáférhető áruk beszerzéséről van szó, kivéve az élelmiszereket, vagy a piacon szabadon hozzáférhető építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről vagy a piacon szabadon hozzáférhető szolgáltatás beszerzéséről van szó, kivéve az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatást,

b) 50 000 euró, ha olyan árubeszerzésről van szó, kivéve a c) pontban foglalt élelmiszereket és ha olyan szolgáltatás beszerzéséről van szó, kivéve az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatást, amely nem tartozik az a) pont szerinti beszerzések közé,

c) 200 000 euró, ha olyan, élelmiszer beszerzésére irányuló árubeszerzésről van szó, amely az iskolai, az idősotthoni, a szociális létesítményi vagy a külön jogszabály^27a) alapján üzemeltetett intézményi étkeztetés céljait szolgálja, amennyiben ezek nyújtanak étkeztetési szolgálgatásokat, illetve amennyiben az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásról van szó,

d) 150 000 euró, ha olyan építési munkálatok kivitelezésére irányuló beszerzésről van szó, amely nem tartozik az a) pont szerinti beszerzések közé.

(4) A közbeszerző által meghirdetett értékhatár alatti polgári beszerzés olyan beszerzés, melynek feltételezett értéke nem éri el a 3. bekezdésben feltüntetett pénzügyi értékhatárt a naptári év folyamán vagy a szerződés érvényessége alatt, ha a szerződést egy naptári évtől hosszabb időre kötik meg.

(5) Az értékhatár alatti védelmi és biztonsági beszerzés olyan közbeszerző által meghirdetett beszerzés, melynek feltételezett értéke nem éri el a 2. bekezdésben feltüntetett pénzügyi értékhatárt és egyúttal egyenlő vagy több, mint

a) 70 000 euró, ha árubeszerzésről van szó és szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,

b) 800 000 euró, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről van szó.

(6) A koncesszió lehet értékhatáron felüli vagy értékhatár alatti, a feltételezett értékétől függően.

(7) Az értékhatár feletti koncesszió olyan koncesszió, melynek feltételezett értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a pénzügyi értékhatár, melyet a hivatal általános érvényű jogszabályi előírásban meghatározott.

(8) Az értékhatár alatti koncesszió olyan közbeszerző vagy beszerző által meghirdetett koncesszió, melynek feltételezett értéke kisebb, mint a 7. bekezdés szerinti értékhatár.

(1) A beszerzés feltételezett értékét hozzáadott értékadó nélküli árként kell meghatározni. A közbeszerző és beszerző a beszerzés feltételezett értékét, az azonos vagy összehasonlítható tárgyú beszerzésekről rendelkezésre álló adatok és információk alapján határozzák meg. Ha a közbeszerző vagy beszerző nem rendelkezik a második mondat szerinti adatokkal, a feltételezett érétket a szükséges teljesítésről végzett piackutatási adatok alapján vagy más megfelelő módon szerzett adatok alapján határozza meg. A beszerzés feltételezett értéke a közbeszerzésről szóló értesítés vagy a pályázati felhívásról szóló hirdetmény megjelentetése idején érvényes; ha az ilyen értesítés közzététele nem megkövetelt, a feltételezett érték a közbeszerzési eljárás megkezdésének idején érvényes.

(2) A közbeszerző és beszerző a beszerzés feltételezett értékébe beszámítja a következőket is

a) az ismételt teljesítések értékét, ha tervezik ezek biztosítását,

b) a lehetőségek minden formáját és a beszerzés minden megújítását,

c) a tervpályázat érdeklődőinek és résztvevőinek (a továbbiakban csak „résztvevő“) szánt díjakat és jutalmakat,

d) az áruk vagy szolgáltatások feltételezett értékét, melyeket a közbeszerző és beszerző az ajánlattevőnek/kivitelezőnek biztosít az építési munkálatok beszerzésével kapcsolatban, ha az építési munkálatok kivitelezéséhez szükségesek.

(3) Ha a közbeszerző vagy beszerző önálló üzemegységekből áll, a beszerzés feltételezett értékébe beszámítandó ezen üzemegységek beszerzéseinek teljes feltételezett értéke. A beszerzés feltételezett értékét meg lehet állapítani egy önálló üzemegység szintjén is akkor, ha ez az üzemegység önállóan valósítja meg a közbeszerzést.

(4) Ha az építési munka vagy szolgáltatás egy beszerzés meghirdetése keretében több részre van osztva, melyek közül mindegyik külön szerződés tárgyát fogja képezni, a beszerzés feltételezett értékét a beszerzés minden része feltételezett értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a beszerzés teljes feltételezett értéke nagyobb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár, akkor az értékhatár feletti beszerzés meghirdetésének eljárását kell alkalmazni. Az értékhatár alatti beszerzés meghirdetésének eljárását akkor lehet alkalmazni, ha az építési munkálatok azon részéről van szó, melyek feltételezett értéke kevesebb mint 1 000 000 euró, vagy ha a szolgáltatás azon részéről van szó, melyek feltételezett értéke kevesebb mint 80 000 euró, és ha ezen részek értéke nem lépi túl a beszerzés összes része teljes feltételezett értékének 20%-át.

(5) Ha az áruszállítás egy beszerzés meghirdetése keretében több részre van osztva, melyek közül mindegyik külön szerződés tárgyát fogja képezni, a beszerzés feltételezett értékét a beszerzés minden része feltételezett értékeinek összegeként kell meghatározni. Ha a beszerzés teljes feltételezett értéke nagyobb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár, akkor az értékhatár feletti beszerzés meghirdetésének eljárását kell alkalmazni. Az értékhatár alatti beszerzés meghirdetésének eljárását akkor lehet alkalmazni, ha az áruszállítás azon részéről van szó, melyek feltételezett értéke kevesebb mint 80 000 euró, és ha ezen részek értéke nem lépi túl a beszerzés összes része teljes feltételezett értékének 20%-át.

(6) Ha lízingről, részletfizetéses áruvásárlásról vagy bérlésről – vételi joggal vagy anélkül – van szó, az áruszállítási beszerzés feltételezett értéke megállapításának alapja

a) a beszerzés teljes értéke, ha meghatározott időre megkötendő szerződésről van szó, amely egyenlő vagy kevesebb, mint 12 hónap,

b) a beszerzés teljes értéke beleértve a becsült maradványértéket, ha meghatározott időre megkötendő szerződésről van szó, amely hosszabb, mint 12 hónap,

c) a havonta fizetendő összeg 48-szorosa, ha olyan szerződésről van szó, melynek érvényességi ideje nincs szilárdan meghatározva vagy nem lehet meghatározni.

(7) Ha olyan áruszállítási vagy szolgáltatásnyújtási beszerzésről van szó, amely rendszeresen ismétlődik, vagy megállapodott időben megújítódik, a beszerzés feltételezett értékét a következőkből kell meghatározni

a) ugyanolyan vagy egyenértékű áruk vagy szolgáltatások tényleges összköltsége, melyeket az előző naptári évben vagy az előző 12 hónap folyamán szereztek be, módosítva a következő 12 hónapban várható mennyiségbeli vagy értékbeli változásokkal, vagy

b) az első teljesítést követő 12 hónap folyamán vagy a szerződés érvényessége alatt – ha az 12 hónapnál hosszabb – beszerzett áruk vagy szolgáltatások teljes feltételezett értéke.

(8) A szolgáltatásnyújtási beszerzés feltételezett értékébe beleszámítandó, ha

a) biztosítási szolgáltatásokról van szó, a fizetendő biztosítási díj és a jutalmak további formái is,

b) banki szolgáltatásokról és más pénzügyi szolgáltatásokról van szó, az illetékek, províziók, kamatok és a szolgáltatásokkal összefüggő más kiadások valamint a jutalmak további formái is,

c) tervpályázatokról van szó, a pályaművekért odaítélt díjak és a résztvevők jutalmai is.

(9) A szolgáltatásnyújtási beszerzés feltételezett értékébe, amely nem adja meg a teljes árat, ha

a) a szerződést 48 hónapra vagy annál rövidebb meghatározott időre kötötték, beleszámítandó beszerzés teljes feltételezett értéke a szerződés érvényessége alatt,

b) a szerződést 48 hónapnál hosszabb meghatározott időre kötötték vagy ha a szerződést határozatlan időre kötötték, beleszámítandó a havonta fizetendő összeg 48-szorosa.

(10) A keretmegállapodás vagy dinamikus bevásárló rendszer feltételezett értékét úgy állapítják meg, mint az összes beszerzés maximális feltételezett értékét, amelyek előreláthatólag megvalósulnak a keretmegállapodás érvényességi ideje alatt vagy a dinamikus bevásárló rendszer érvényességi ideje alatt.

(11) Ha innovatív partnerségről van szó, a feltételezett értéket a tervezett partnerség összes szakasza idején végzett feltételezett kutatási és fejlesztési tevékenységek legmagasabb feltételezett értékeként határozzák meg, beleszámítva az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások feltételezett értékét is, melyeket a tervezett partnerség végére ki kell fejleszteni és be kell szerezni.

(12) A koncesszió feltételezett értéke a jelen törvény céljaira a közbeszerző vagy beszerző által feltételezett, hozzáadott-értékadó nélküli forgalom, melyet az engedményesnek a koncessziós szerződés ideje alatt el kell érnie a koncesszió tárgyát képező építési munkálatok és szolgáltatások ellenértékeként, beleszámítva az áru értékét is, melyet a közbeszerző vagy beszerző biztosított, és amely ezekkel az építési munkálatokkal és szolgáltatásokkal összefügg a koncessziós hirdetmény közzétételének idején vagy a koncesszió megadásának megkezdése idején, ha ilyen értesítés közzététele nem megkövetelt.

(13) Ha a koncesszió értéke annak odaítélése idején 20%-kal magasabb, mint annak feltételezett értéke volt, az 5. § 7. bek. szerinti határérték megállapításának céljából a koncesszió odaítélésekor meghatározott értéke a döntő.

(14) A koncesszió feltételezett értékét a koncessziós dokumentációban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell meghatározni. A koncesszió feltételezett értékébe elsősorban a következőket kell belefoglalni:

a) a lehetőségek minden formáját és a koncesszió szerződés esetleges meghosszabbításait,

b) az építmény vagy szolgáltatás használóitól származó illetékeket és bírságokat, kivéve a közbeszerző vagy beszerző nevében beszedett bevételeket,

c) a közbeszerző vagy beszerző vagy más közhatalmi szerv által az engedményesnek bármilyen formában folyósított kifizetéseket vagy más pénzügyi előnyöket, beleértve közérdekből nyújtott szolgáltatási kötelezettség betartásáért jár kompenzációt és az állami beruházásokért járó hozzájárulást,

d) a koncessziós szerződés teljesítéséért, harmadik személyektől, bármilyen formában folyósított támogatást vagy más pénzügyi előnyöket,

e) a koncesszió részét képező aktívák eladásából származó bevételeket,

f) a közbeszerző vagy beszerző által az engedményesnek nyújtott áruk és szolgáltatások értékét, ha azok szükségesek az építési munkálatok kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához,

g) az érdeklődőknek vagy pályázóknak juttatott bármilyen jutalmakat vagy kifizetéseket.

(15) Ha az építési munkálat vagy szolgáltatás több részre van osztva, melyek közül mindegyik önálló koncessziós szerződés tárgyát fogja képezni, a feltételezett értéket, mint az összes rész feltételezett értékeinek összegét kell meghatározni. Ha az összes rész feltételezett értékeinek összege nem alacsonyabb, mint az 5. § 7. bek. szerinti értékhatár, akkor minden különálló részre az értékhatár feletti beszerzés meghirdetésének folyamatát kell alkalmazni.

(16) A beszerzést, koncessziót vagy tervpályázatot nem lehet részekre bontani, sem pedig olyan módot választani a feltételezett érték meghatározására, melynek célja a feltételezett érték csökkentése az értékhatár alá a jelen törvény szerint.

(17) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben feltünteti a beszerzendő áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások feltételezett értékét, mennyiségét vagy terjedelmét. Ha a közbeszerző vagy beszerző a részvétel feltételeivel összefüggésben meghatározza a feltételezett értéket vagy ha biztosítékot/garanciát kér, a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben feltünteti a feltételezett értéket is.

(18) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés dokumentációjában közzé teszi azokat az információkat és háttéranyagokat is, amelyek alapján a feltételezett értéket meghatározta.

(1) Közbeszerző a jelen törvény céljaira

a) a hatóságai útján képviselt Szlovák Köztársaság,

b) a község,

c) a nagyobb területi egység,

d) a jogi személy, mely megfelel a 2. bekezdés szerinti követelményeknek,

e) jogi személyek társulása, melynek tagjai kizárólag az a)–d) pontokban feltüntetett közbeszerzők.

(2) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti jogi személy a meghatározott általános közérdekű szükséglet kielégítése céljából alapított vagy létrehozott jogi személy, mely nem ipari vagy kereskedelmi tevékenység céljából jött létre, és

a) teljes mértékben vagy nagyobb részt az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti közbeszerző finanszírozza,

b) az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti közbeszerző ellenőrzése alatt áll, vagy

c) az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti közbeszerző nevezi ki vagy választja meg az irányító szerve vagy az ellenőrző szerve tagjainak több mint a felét.

(1) Ha a közbeszerző olyan személynek, aki/amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök több mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles eljárni,

a) mint ez a közbeszerző, ha a beszerzés feltételezett értéke egyenlő vagy magasabb, mint az 5. § 2. bekezdésében, ezen közbeszerző számára meghatározott értékhatár,

b) a 108. § 1. bek. a) pontja vagy b) pontja szerint, ha a beszerzés feltételezett értéke alacsonyabb, mint az a) pont szerinti értékhatár és egyúttal egyenlő vagy magasabb mint

1. 40 000 euró, ha árubeszerzésről van szó, kivéve az élelmiszereket és a szolgáltatásnyújtási beszerzést, kivéve az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatást,

2. 80 000 euró, ha olyan, élelmiszerek beszerzésére irányuló beszerzéséről van szó, amely nem tartozik a harmadik pont szerinti beszerzések közé,

3. 200 000 euró, euró, ha olyan, élelmiszer beszerzésére irányuló árubeszerzésről van szó, amely az iskolai, az idősotthoni, a szociális létesítményi vagy a külön jogszabály^27a) alapján üzemeltetett intézményi étkeztetés céljait szolgálja, amennyiben ezek nyújtanak étkeztetési szolgálgatásokat,

4. 140 000 euró, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről van szó,

5. 400 000 euró, ha az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,

c) a 117. § 1., 3. és 4. bek. szerint, ha a beszerzés feltételezett értéke alacsonyabb, mint a b) pont szerinti pénzügyi értékhatár.

(2) Ha a közbeszerző olyan személynek, amely nem közbeszerző vagy beszerző, áruszállításra, építési munkák kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra a pénzeszközök arányának 50 vagy kevesebb, mint 50%-át rendelkezésre bocsátja, ez a személy úgy köteles

a) a 108. § 1. bek. a) pontja vagy b) pontja szerint, ha a beszerzés feltételezett értéke egyenlő vagy magasabb mint

1. 40 000 euró, ha árubeszerzésről van szó, kivéve az élelmiszereket és a szolgáltatásnyújtási beszerzést, kivéve az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatást,

2. 80 000 eur, ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorým sú potraviny, ktorá nie je zákazkou podľa tretieho bodu,

3. 200 000 eur, ak ide o zákazku na dodanie tovaru, ktorým sú potraviny určené pre zariadenia školského stravovania, zariadenia pre seniorov, domovy sociálnych služieb alebo zariadenia podľa osobitného predpisu,^27a) ak tieto poskytujú stravovanie,

4. 140 000 euró, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről van szó,

5. 400 000 euró, ha az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,

b) a 117. § 1., 3. és 4. bek. szerint, ha a beszerzés feltételezett értéke alacsonyabb, mint az a) pont szerinti értékhatár.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak arra a személyre, amely se nem közbeszerző se nem beszerző, és amely a pénzeszközöket a mezőgazdasági piacok közös szervezése²⁸⁾ intézkedéseinek keretében vagy a vidékfejlesztés, mezőgazdasági elsődleges termelés, élelmiszeripar, erdő- és halgazdálkodás támogatására külön jogszabályok szerint²⁹⁾ szánt pénzeszközökből szerezte; ez nem érvényes, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről vagy olyan szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó, amely ezekkel az építési munkálatokkal függ össze, melyek feltételezett értéke magasabb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár, és amelyre a közbeszerző a pénzeszközök több mint 50%-át rendelkezésre bocsátja.

(4) A 2. bekezdés szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak arra a személyre, aki se nem közbeszerző se nem beszerző és az áruszállításra, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra szolgáló anyagi eszközöket külön jogszabály^29a) szerint szerezte.

(4) Ha a közbeszerező anyagi eszközöket bocsát a beszerző rendelkezésére áruszállítás, építési munkálatok kivitelezése vagy szolgáltatásnyújtás céljából, melyek összefüggenek a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységgel és melyek feltételezett értéke alacsonyabb, mint a beszerző által meghirdetett értékhatáron felüli beszerzésekre vonatkozó értékhatár, vagy olyan árukról, építkezési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek nem függenek össze a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységgel, a beszerző köteles úgy eljárni, mint ez a jelen törvény szerinti közbeszerző.

(1) A jelen törvény céljaira a beszerző

a) az a jogi személy, melyben a közbeszerző közvetlen vagy közvetett döntő befolyással bír tulajdonjoga, pénzügyi részesedése vagy olyan szabályok alapján, melyekkel irányítja azt, és legalább a 3–9. bekezdésekben feltüntetett tevékenységek közül legalább egyet ellát; döntő befolyás alatt azt értjük, hogy a közbeszerző közvetlen vagy közvetett módon

1. tulajdonosa a részvények többségének vagy többségi üzletrész tulajdonosa,

2. a szavazattöbbség birtokában van, vagy

3. az irányító szerv vagy más végrehajtó szerv, illetve ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét nevezi ki,

b) az a jogi személy, amely a 3–9. bekezdésekben feltüntetett tevékenységek közül legalább egyet ellát különleges jogok alapján vagy kizárólagos jog alapján.

(2) Különleges jog vagy kizárólagos jog alatt törvényből fakadó jogot, bírósági döntésből fakadó jogot vagy az irányító szerv határozatából fakadó jogot értünk, melynek az eredménye a 3–9. bekezdésben feltüntetett tevékenységek korlátozása egyetlen személyre vagy több személyre, és amely döntő módon befolyásolja a 3–9. bekezdésben feltüntetett tevékenységek más személyek általi végzését. Különleges jog vagy kizárólagos jog alatt nem értendő a jelen törvény szerinti vagy a 2. sz. mellékletben szereplő jogszabályok szerinti objektív kritériumokon alapuló átlátható eljárással megadott jog.

(3) Energetikai és hőenergia ágazatban végzett tevékenység a jelen törvény céljaira

a) a villamosenergia-ágazatban

1. áramszolgáltató rendszerek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztórendszerek üzemeltetése közszolgáltatás nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerhez, vagy

2. villamosáram-termelés közszolgáltatások nyújtása céljából,

b) a gáziparban

1. kitermelő rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy szállító rendszer üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy elosztó hálózat üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen rendszerekhez,

2. gáztározók üzemeltetése a kitermelési tevékenység biztosítása céljából, a szállító hálózatok üzemeltetői tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy az elosztó hálózatok tevékenységének biztosítása közszolgáltatások nyújtása szolgáltatások céljából, vagy

3. gázelőállítás közszolgáltatások nyújtása céljából,

c) a hőenergia ágazatban

1. hővezeték-hálózatok üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, vagy hozzáférés biztosítása az ilyen vezetékekhez, vagy

2. hőenergia-előállítás közszolgáltatások nyújtása céljából.

(4) Vízgazdálkodási ágazatban végzett tevékenység a jelen törvény céljaira

a) a közvízvezetékek üzemeltetése közszolgáltatások nyújtása céljából, ivóvíz-előállítással, -szolgáltatással, -szállítással és -elosztással kapcsolatosan,

b) közvízvezetékek ellátása ivóvízzel.

(5) A beszerző köteles a beszerzés kiírásakor vagy a tervpályázati verseny meghirdetésekor a jelen törvény szerint eljárni, amennyiben a 4. bekezdés szerinti tevékenységet végez és párhuzamosan olyan tevékenységeket is, amelyek

a) vízügyi építkezésekkel, öntözéssel vagy a talaj vízmentesítésével (lecsapolásával) kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ivóvíz-szolgáltatásra szánt víz mennyisége több mint a 20%-át teszi ki az ilyen építkezések, öntözés vagy lecsapolás során nyert vízmennyiségnek,

b) szennyvíztisztítással, szennyvízelvezetéssel vagy szennyvíz-megsemmisítéssel kapcsolatosak.

(6) Közlekedési ágazati tevékenységnek számít a jelen törvény céljaira a közösségi közlekedési szolgáltatások nyújtása és üzemeltetése a vasúti közlekedésben, az automatizált rendszerekben, a villamosközlekedésben, a trolibusz-közlekedésben, a rendszeres közösségi autóbusz-közlekedésben vagy drótkötélpályás közlekedésben.

(7) Amennyiben közlekedési szolgáltatásokról vagy szó, a közlekedési szolgáltató hálózat létezőnek tekintendő, ha a nyújtott közlekedési szolgáltatás teljesíti az illetékes hatóság³⁰⁾ által előírt követelményeket, mint a rendszeres járatok, befogadóképesség vagy menetrendek.

(8) A postai szolgáltatások ágazatában a jelen törvény céljaira tevékenységnek számít a postai szolgáltatások nyújtása³¹⁾ vagy más mint postai szolgáltatások nyújtása, ha ezt a szolgáltatást a közbeszerző vagy beszerző nyújtja, amely postai szolgáltatásokat is nyújt, és azzal a feltétellel, hogy a postai szolgáltatásokkal kapcsolatosan nem teljesülnek a 184. § szerinti feltételek. Más szolgáltatásnak, mint a postai szolgáltatásnak minősül a jelent törvény értelmében

a) a postaszolgálat-irányítás; a küldemény feladását megelőző és feladását követő szolgáltatások,³²⁾ beleértve az iktató irányítási szolgáltatásokat,

b) más, mint postai küldemények kézbesítőszolgáltatása, például címezetlen reklámküldemények kézbesítése.

(9) A jelen törvény vonatkozik a földrajzilag körülhatárolt területek hasznosításával összefüggő tevékenységekre is, ha azok célja

a) kőolaj- és földgázkitermelés,

b) szén és más szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeinek kutatása vagy szén és más szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeinek kitermelése,

c) nyilvános repterek, tengeri kikötők, belföldi folyami kikötők üzemeltetése, vagy egyéb terminálok berendezéseinek működtetése légi forgalom, tengeri forgalom vagy folyami hajóforgalom számára.

(10) Nem számít a 3. bekezdés szerinti tevékenységnek, ha az ilyen tevékenységet nem közbeszerző végzi

a) az áramtermelés,

1. ha az áramot más, a 3–9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységek végzéséhez állítják elő, és

2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott villamos áram mennyisége a saját fogyasztástól függ és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos áramtermelésének 30%-át,

b) a gáztermelés,

1. ha a gáztermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3–9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és

2. a hálózatnak közszolgáltatási célra átadott mennyiség kizárólag a megtermelt gáz gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának 20%-át,

c) a hőtermelés,

1. ha a hőtermelés elkerülhetetlen mellékterméke egyéb, a 3–9. bekezdésekben taglalt tevékenységektől eltérő tevékenységeknek, és

2. a közvezeték-hálózatnak közszolgáltatási célokra átadott hőmennyiség kizárólag a megtermelt hőenergia gazdaságos hasznosítására szolgál, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos forgalmának 20%-át.

(11) Nem tekinthető 4. bekezdés szerinti tevékenységnek az a tevékenység, melyet nem közbeszerző végez, és nem számít közvízvezeték ivóvízzel való ellátásának, ha

a) az ivóvíz előállítása más tevékenységek végzését szolgálja, mint a 3–9. bekezdésekben taglalt tevékenységek,

b) a közvízvezeték ellátása csak a saját fogyasztás függvénye, és nem haladja meg a legutóbbi három év átlagos ivóvíz-termelésének 30%-át.

(1) A közbeszerző és beszerző köteles a beszerzések meghirdetése során a jelen törvény alapján eljárni.

(2) A közbeszerző és beszerző köteles betartani az egyenlő bánásmód elvét, a gazdasági szereplők diszkriminációmentes elbírálásának elvét, az átláthatóság elvét, valamint az arányosság, a gazdaságosság és hatékonyság elvét.

(3) A beszerzések, koncessziók és tervpályázatok előkészítését és meghirdetését nem szabad olyan szándékkal megvalósítani, amely a jelen törvény alóli meg nem engedett kivétel érvényesítésére, vagy a gazdasági verseny megszegésére irányul, bizonyos gazdasági szereplők indokolatlan előnyhöz juttatásával vagy hátráltatásával.

(4) A tagállami gazdasági szereplőkkel szemben ugyanolyan kedvező feltételeket kell érvényesíteni a beszerzések és koncessziók meghirdetése során, mint amilyeneket a harmadik országbeli gazdasági szereplőkkel szemben érvényesítenek a Kormányzati beszerzésekről szóló megállapodás vagy más nemzetközi szerződés végrehajtásakor, melyek az Európai Uniót kötelezik.

(5) Ha a közbeszerző a 9. § 3–9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét gyakorolja, az ezen tevékenységekkel kapcsolatos beszerzéseinek meghirdetése során a beszerzőkre vonatkozó, értékhatár feletti közbeszerzési eljárás szabályait és eljárását követi, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(6) Ha a közbeszerző a 9. § 3., 6–9. bekezdése szerinti tevékenységek valamelyikét gyakorolja, az ezen tevékenységekkel kapcsolatos koncesszió meghirdetése során a beszerzőkre vonatkozó koncessziós eljárás szabályai szerint jár el, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) A szerződést, keretmegállapodást és koncessziós szerződést írásban kell megkötni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(1) A közbeszerző és beszerző nem köthet szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást olyan pályázóval vagy pályázókkal, akik kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat a közszféra partnereinek jegyzékében³³⁾ és nincsenek nyilvántartva a közszféra partnereinek jegyzékében,³⁴⁾ vagy akik alvállalkozói vagy külön jogszabály³³⁾ szerinti alvállalkozói, akik kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat a közszféra partnereinek jegyzékében³³⁾ és nincsenek nyilvántartva a közszféra partnereinek jegyzékében,³⁴⁾

(2) Az 1. bekezdés szerinti tiltás nem vonatkozik a keretmegállapodásra, amelyet a közbeszerzővel vagy beszerzővel kizárólag kettő vagy több olyan pályázó köt meg, akik természetes személyek és amely esetén szolgáltatás-nyújtásról van szó.

(1) A referencia-nyilvántartó a közigazgatás információs rendszere, melynek kezelője a hivatal, és benne a közbeszerzőktől és beszerzőktől származó referenciákat vezetik.

(2) A referencia a jelen törvény céljaira az az elektronikus dokumentum, melyben a teljesített áruszállítási, építésimunka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási bizonylatokat tartják nyilván. A referencia tartalmazza

a) az utó- és családi nevet, a cégnevet vagy cégszerű megnevezést, a lakcímet, székhelycímet vagy a vállalkozás helyét, a kivitelező statisztikai azonosító számát vagy születési dátumát, ha statisztikai azonosító száma nincs,

b) a közbeszerző vagy beszerző megnevezését,

c) a szerződés vagy koncessziós szerződés számát,

d) a szerződés vagy koncessziós szerződés szerinti teljesítés rövid leírását,

e) a teljesítés mennyiségét, volumenét vagy terjedelmét,

f) a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítésének helyét, árát és határidejét,

g) a teljesítés minőségének értékelését a 4. bekezdésben feltüntetett kritériumok szerint,

h) a végső értékelő osztályzatot a 6. bekezdés szerint,

i) a referencia elkészítésének dátumát.

(3) A közbeszerző és beszerző köteles referenciát készíteni

a) a szerződés vagy koncessziós szerződés vagy egy részének – amely teljesíti a funkcionális egész követelményét – teljesítését követő 30 napon belül,

b) a naptári félév végét követő 30 napon belül az azt megelőző félévre, összesítve az összes teljesítésre, ha ismételt teljesítésektől van szó, és ha nem készült referencia az a) pont szerint,

c) a beszállító, referencia elkészítéséről szóló kérvényének kézhezvételétől számított 10 napon belül, ha nem készült referencia az a) vagy a b) pont szerint,

d) a beszállító, referencia elkészítéséről szóló kérvényének kézhezvételétől számított 10 napon belül, ha alacsony értékű beszerzésről van szó.

(4) A minőség 2. bekezdés g) pontja szerinti értékelésének kritériumai a következők:

a) a szerződés vagy koncessziós szerződés idő előtti befejezése a közbeszerző vagy beszerző által, a beszállító kötelezettségeinek megszegése miatt,

b) a beszállító késedelmének teljes ideje, a beszállító részéről fennálló okok miatt, napokban kifejezve,

c) az indokoltan érvényesített reklamációk száma, annak feltüntetésével, hogy a leszállított áru, kivitelezett építési munka vagy szolgáltatás mely részét érintette a reklamáció, és az egész szerződés vagy koncessziós szerződés hány százalékát tette ki,

d) szerződésben vagy koncessziós szerződésben rögzített kötelességek betartása a beszállító által, a teljesítés módjának és minőségének vonatkozásában, melyet objektív módon lehet kifejezni vagy számszerűsíteni.

(5) A 4. bekezdés a) pontja szerinti kritérium tartalmazza az adatot, hogy a lejárat előtti szerződésbontásra a beszállító súlyos alapvető kötelességszegése vagy egyéb kötelességszegése miatt került-e sor, és ennek rövid megindokolását. A 4. bekezdés d) pontja szerinti kritérium teljesítését a közbeszerző vagy beszerző százalékosan fejezi ki 0%–100%-ig, rövid indoklás feltüntetésével. A 4. bekezdés c) és d) pontja szerinti kritériumok tájékoztató jellegűek, és nincsenek hatással a végső értékelést megadó, 6. bekezdés szerinti osztályzatra.

(6) A végső értékelés osztályzata egy egész szám a nullától százig terjedő skálán, mely automatikusan generálódik a minta referencia-képletben. A végső érdemjegy mindig nulla, ha lejárat előtti szerződésbontásra kerül sor a beszállító alapvető súlyos kötelességszegése miatt; egyéb esetekben az egyes értékelési szempontok súlyozásával és azok fontossági sorrendjének ereszkedő rendszerben való felállításával számítják ki a 4. bekezdés a) pontja szerinti kritériumától a 4. bekezdés b) pontja szerinti kritériumáig.

(7) A referencia-képletet a hivatal az internetes honlapján teszi közzé elektronikus űrlap formájában.

(8) A 3. bekezdés szerinti kötelességét a közbeszerző vagy beszerző elektronikus formában és olyan módon teljesíti, amilyet a hivatal a referencia-nyilvántartás feltételrendszerének keretében meghatároz. A hivatal biztosítja a közbeszerző és beszerző 3. bekezdés szerinti kötelessége teljesítésének műszaki paramétereit a szükséges terjedelemben. A gazdasági szereplőkről vezetett jegyzékben a referenciákat a hivatal tünteti fel.

(9) Amennyiben a kivitelezett teljesítés jótállási ideje alatt változás következik be a 4. bekezdés szerinti tényállásban a 3. bekezdés a) pontja szerint már bejegyzett referenciában, a közbeszerző és beszerző változtatást hajt végre a 2. bekezdés g) pontja szerinti referenciaadatokban; a referencia-módosításra a 4–8. bekezdés rendelkezései arányos mértékben vonatkoznak.

(10) A beszállító jogosult felkérni a közbeszerzőt vagy beszerzőt a referenciában található hibák kiküszöbölésére, valamint a referencia módosítására, ha az nem a valós helyzetet tükrözi, mégpedig három hónapon belül azt követően, hogy a referencia bejegyzésre került a gazdasági szereplők jegyzékében vezetett adatok közé; a referenciában található hibák kiküszöbölésére és a referencia módosítására egyaránt a 4–8. bekezdés rendelkezései vonatkoznak, és a közbeszerző vagy beszerző ezeket a kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül hajtja végre. A közbeszerző és beszerző jogosult az első mondat értelmében eljárni saját kezdeményezésből is.

(11) Ha a közbeszerző és beszerző nem teljesíti 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a beszállító jogosult írásos kérvényben kérni a közbeszerzőtől vagy beszerzőtől a referencia elkészítését. Ha a közbeszerző vagy beszerző az első mondat szerinti kérvény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem teljesíti a 3. bekezdés szerinti kötelességét és nem készíti el a referenciát, a kivitelező jogosult a Hivatal Tanácsánál (a továbbiakban csak „tanács”) javaslatot tenni a referencia elkészítésére, melyhez mellékeli a bizonylatokat arról, hogy a referencia kidolgozásának feltételeit teljesítette. Amennyiben a tanács arra a következtetésre jut, hogy a referencia elkészítésének 3. bekezdésben felsorolt feltételei teljesültek, a közbeszerző vagy beszerző helyett elkészíti a referenciát, mégpedig 15 munkanapon belül a javaslat tanács általi kézhezvételét követően.

(12) Ha a közbeszerző vagy beszerző nem teljesíti a beszállító 10. bekezdés szerinti kérvényét, a beszállító jogosult javaslatot tenni a tanácsnál a referenciában található hibák kiküszöbölésére vagy a referencia módosítására, melyhez mellékeli az áru leszállítását, az építési munkák kivitelezését és a szolgáltatás nyújtását bizonyító dokumentumokat. Ha a tanács arra a következtetésre jut, hogy a referenciában található hibák kiküszöbölése vagy a referencia módosítása indokolt, 15 munkanapon belül, megfelelő módon módosítja a referenciát a közbeszerző vagy beszerző helyett.

(1) Az elektronikus piactér a közigazgatás információs rendszere, amely a piacon rendelkezésre álló áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások aukciós eljárással történő felkínálásának és megvételének biztosítására, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységek biztosítására szolgál. Az elektronikus piactér kezelője a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“).

(2) A belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piactér tartalmazza azokat a funkciókat, amelyek szükségesek a közbeszerző, a beszerző, az érdeklődő vagy pályázó, a belügyminisztérium és a jelen törvény szerinti hivatal tevékenységéhez szükségesek, és hogy teljesítse legalább a következő feltételeket:

a) nyilvánosan hozzáférhető legyen a belügyminisztérium honlapján található egységes hozzáférési ponton keresztül,

b) belsőleg részekre tagolódik, melyek tartalmazzák az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások kínálatát, és az egyes részeken belül tovább tagolódik az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások fajtái vagy ezek kombinációi szerint, a fő közbeszerzési szójegyzék szerinti osztályozással összhangban, miközben mindezen részek két részre tagolódnak, a közzétett ajánlatokat tartalmazó részre és közbeszerzők által közzétett megrendeléseket tartalmazó részre,

c) lehetséges legyen minden közbeszerző és beszerző esetében automatikusan szerkeszteni és kiértékelni a megrendelések teljes mennyiségét a b) pont szerinti bontásban,

d) legyenek nyilvánosan és térítésmentesen hozzáférhetők az áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások árainak alakulására vonatkozó adatok, melyeket az elektronikus piactér által kínáltak fel, éspedig havi intervallumokban, és a fő közbeszerzési szójegyzék osztályozása szerinti, csoportszintű bontásban,

e) minden regisztrált érdeklődőnek vagy pályázónak lehetősége legyen, bármikor és térítésmentesen közzétenni áru értékesítésére, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatás biztosítására vonatkozó ajánlatát,

f) strukturált formában is lehetséges legyen az információszerzés az elektronikus piactérről; ebből a célból az elektronikus piactéren hozzáférhető a szükséges programozási felület,

g) az elektronikus piactérhez és az érdeklődő személyes profiljához való hozzáférés céljából szükséges a sikeres hitelesítés, amely az érdeklődő érvényes azonosító adatainak és hitelesítő adatainak megadásán alapszik,

h) regisztrált pályázók vagy érdeklődők számára biztosítja annak lehetőségét, hogy az elektronikus piactéren zajló eseményekről információkat kapjanak, éspedig olyan terjedelemben, amilyet maguk választanak meg az elektronikus piactér funkciói által,

i) archiválva legyen az összes szerződés térítésmentesen és nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása, melyeket az pályázó a közbeszerzővel vagy a beszerzővel az elektronikus piactéren keresztül megkötött, a teljesítés tárgyának, árának és a szerződéskötés dátumának feltüntetésével,

j) lehetséges legyen a közbeszerzővel és a beszerzővel megkötött szerződések automatikus közzététele, elsősorban azoké a szerződéseké, amelyeket külön törvény szerint nyilvánosságra kell hozni,³⁵⁾

k) legalább ötéves időszakra visszamenőleg archiválva legyenek az összes rendszeresemény adatai,

l) mindenki számára lehetővé tegye, hogy figyelmeztethesse a belügyminisztériumot az elektronikus piactérrel való visszaélés eseteire, annak a törvénnyel ellentétes használatára vagy az erre utaló gyanúsa tevékenységre,

m) a közbeszerző és a beszerző számára hozzáférhető külön funkciót tartalmazzon, melynek segítségével az elektronikus piactéren közzétett ajánlatokból valamint a közbeszerzőtől és a beszerzőtől származó információkból automatikusan létrehozza a közbeszerzési hirdetményt és az ajánlattételhez szükséges dokumentációt.

(3) Elektronikus másodlatokat és kimeneteket külön törvény szerint³⁶⁾ az elektronikus piactérről nem adnak ki.

(4) Az elektronikus piactér, beleértve a rajta közzétett információkat is, nyilvánosan hozzáférhető azon személyek számára is, akik nem regisztráltak az elektronikus piactéren a jelen törvény szerint; ezzel a 109. §, 1. bekezdésének rendelkezése nincs érintve.

(5) A belügyminisztérium a piactér egyes részeinek létrehozása során, amelyek az áruk, építési munkák vagy szolgáltatások ajánlatainak megjelenítésére fognak szolgálni, jogosult harmadik személyekkel együttműködni, miközben ha így tesz, köteles előre és legalább 15 napra közzétenni az ilyen együttműködésre vonatkozó felhívást, és köteles az együttműködésre meghívni azokat a személyeket, akik erre érdeklődést tanúsítanak, úgy, hogy ne kerüljön sor az érdeklődők előnyben részesítésére vagy hátrányba hozására.

(6) A belügyminisztérium az elektronikus piacteret hozzáférhetővé teheti, a piacon szabadon hozzáférhető árukkal, építési munkákkal és szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából, a közbeszerzőken, beszerzőkön, a 8. § szerinti személyen és a pályázókon vagy érdeklődőkön kívül más személyek számára is; a kereskedésre vonatkozó feltételekre azokat a feltételeket kell alkalmazni, melyek a jelen törvény szerint az elektronikus piactéren a megrendelés közzétételére vonatkoznak.

(7) A belügyminisztérium kidolgozza, módosítja és közzéteszi az elektronikus piactéren az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeit, melyek minősített elektronikus aláírással³⁷⁾ vagy minősített elektronikus bélyegzővel³⁸⁾ vannak ellátva, és időbélyeget csatol hozzájuk.

(8) Az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei a kapcsolatok következő területeit szabályozzák:

a) elektronikus piactér használatának feltételeit a következő szempontok szerint:

1. biztonság,

2. személyes adatok és más adatok védelme,

3. az elektronikus piactéren való regisztráció folyamata és a regisztrációs feltételek teljesítésének igazolása módjának részletei,

4. az áruszállítási, építés kivitelezési és szolgáltatásnyújtási ajánlat közzétételének folyamata,

5. a napszak tartománya, mikor a közbeszerző és a beszerző az elektronikus piacteret közbeszerzésre használhatja és

6. pályázók vagy érdeklődők, valamint a közbeszerző és a beszerző közötti kommunikáció,

b) a közbeszerző vagy a beszerző és az érdeklődő között megkötött szerződés alaki kellékei, amely elsősorban a következőket tartalmazza

1. a szerződés létrejöttének idejét és módját,

2. a szerződő felek kommunikációját

3. a szerződés befejezésének lehetőségeit,

4. a szerződéses feltételek nem teljesítéséért járó szankciókat,

5. az alkalmazandó jogot és a szerződésből eredő viták megoldásának módját,

6. a szerződés hatályba lépésének idejét, ha kötelezően közzé teendő szerződésről van szó, külön törvény szerint.³⁵⁾

(9) Az elektronikus piactér műszaki és szoftver erőforrásai használatával elektronikus formában megkötött szerződés írásos formában megkötött szerződésnek minősül.

(10) A napszak tartománya, mikor a közbeszerző vagy a beszerző az elektronikus piacteret közbeszerzésre használhatja, nem foglalhatja magába az állami ünnepeket és a munkaszüneti napokat, valamint a 18:00 óra utáni és a 08:00 óra előtti időt sem.

(11) Az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei a regisztrált pályázók és érdeklődők számára kötelező érvényűek, és a 8. bekezdés b) pontja szerint a közbeszerző vagy beszerző és az érdeklődő között megkötött szerződés részét képezik.

(12) Ha az elektronikus piactér kereskedelmi feltételei megváltoznak, ez a változás nincs hatással a már közzétett ajánlatokra vagy a közzétett megrendelésekre.

(1) Az elektronikus piactéren történő regisztráció térítésmentesen végrehajtható az elektronikus piactér erre szolgáló funkcióján keresztül, vagy egyidejűleg a gazdasági szereplők listájára való feliratkozással a 152. § szerint. Az elektronikus piactéren való regisztráció hatályosságának feltétele a gazdasági szereplők listájára, hacsak a jelen törvény 66. § 8. bek. m) pontja másképpen nem rendelkezik.

(2) Az elektronikus piactér használata során a személy azonosítása és hitelesítése céljából a következők használhatók:

a) elektronikus chippel és biztonsági személyi kóddal ellátott személyi igazolvány,

b) elektronikus chippel és biztonsági személyi kóddal ellátott tartózkodási okirat, vagy

c) a belügyminisztérium által kiadott azonosító és hitelesítő adatok.

(3) A belügyminisztérium az azonosító és hitelesítő adatokat térítésmentesen kiadja mindenkinek, aki hatályos regisztrációval rendelkezik az elektronikus piactéren és nincsenek érvényes okiratai 2. bekezdés a) pontja szerint; ez akkor is érvényes, ha a személy új adatok kiadását kérvényezi azok elvesztése, megsemmisülése, eltulajdonítása vagy az eredeti adatokkal való visszaélés veszélye esetén. Az azonosító és hitelesítő adatoknak jelentés nélkülieknek kell lenniük.

(4) Az azonosító és hitelesítő adatokat a belügyminisztérium a kérvényező saját kezébe kézbesíti, vagy pedig elektronikus módon úgy, hogy az adatok védve legyenek más személyek hozzáférése elől, mint akinek azokat kiadták.

(5) A belügyminisztérium megszünteti az elektronikus piactéren történt regisztrációt, ha törlik a személyt a gazdasági szereplők listájáról; a regisztráció megszüntetése után a személyes profil inaktív megjelölést kap.

(6) A belügyminisztérium az elektronikus piactéren regisztrált minden érdeklődő és pályázó részére létrehozza a személyes profilt, amely a következőket tartalmazza:

a) a 155. § a)–e) pontjai szerinti adatokat és az elektronikus kommunikáció céljait szolgáló elérhetőséget,

b) a személyes jogállására vonatkozó adatokat, a 32. §, 2. bek. szerinti terjedelemben,

c) további adatokat, ha azokat az érdeklődő feltünteti, elsősorban az áruk, építési munkák és szolgáltatások osztályozását, amelyeket közzétett, vagy amelyekről ajánlatot szándékozik közzétenni.

(7) A 155. § a)–e) pontjai szerinti adatokat és a 6. bekezdés b) pontja szerinti adatokat a személyes profilban a belügyminisztérium vezeti és tartja nyilván. Az első mondat szerinti célra a közhatalmi szerv, amely az első mondat szerinti adatokat jegyzékében vagy nyilvántartásában vezeti, köteles azokat térítésmentesen és haladéktalanul a belügyminisztérium rendelkezésére bocsátani, éspedig automatizált módon és az érintett személyek beleegyezése nélkül is. Ha az első mondat szerinti adatok banktitok, adótitok, postai titok, telekommunikációs titok vagy más titok vagy titoktartási kötelezettség tárgyát képezik külön előírások szerint, a közhatalmi szerv csak akkor köteles azokat rendelkezésre bocsátani, ha hozzájárulását adta az a személy, aki a külön előírások szerint ilyen hozzájárulás megadására jogosult; ez nem érvényes, ha külön előírások szerint az ilyen adatok rendelkezésre bocsátásához nincs szükség hozzájárulásra.

(8) Ha az érdeklődő vagy az pályázó közzéteszi ajánlatát az elektronikus piactéren, a belügyminisztérium biztosítja az áru, építési munkák vagy szolgáltatások osztályának feltüntetését, amelyben az ajánlat közzé lett téve, a 6. bekezdés, c) pontja szerinti adatokban.

(1) A központosított közbeszerzési tevékenység a jelen törvény céljaira olyan folyamatos tevékenység, melynek célja

a) áruk vagy szolgáltatások beszerzése közbeszerzők vagy beszerzők részére, vagy

b) megrendelések odaítélése vagy keretmegállapodások megkötése közbeszerzők vagy beszerzők részére.

(2) A központi beszerző szervezet a jelen törvény céljaira

a) az a közbeszerző, amely központi közbeszerzési tevékenységeket biztosít, és amely a közbeszerzők részére közbeszerzési támogató tevékenységeket is biztosíthat,

b) az a beszerző, amely központi közbeszerzési tevékenységeket biztosít, és amely a beszerzők részére közbeszerzési támogató tevékenységeket is biztosíthat,

c) az az európai közhatalmi szerv, amely

1. árukat vagy szolgáltatásokat szerez be a védelmi és biztonsági szférában a közbeszerzők vagy beszerzők részére, vagy

2. megrendeléseket ítél oda vagy keretmegállapodásokat köt a védelmi és biztonsági szférában a közbeszerzők vagy beszerzők részére.

(3) A közbeszerző vagy beszerző

a) árukat vagy szolgáltatásokat szerezhet be a központi beszerző szervezettől,

b) beszerzéseket hirdethet meg a dinamikus beszerzési rendszer alapján, melyet a központi beszerző szervezet üzemeltet vagy

c) keretmegállapodás alapján megrendeléseket ítélhet oda, melyet a központi beszerző szervezet kötött.

(4) Ha értékhatárt meghaladó beszerzésről van szó a 7. § 1. bek. a) pontja szerinti közbeszerző számára, melynek tárgyát a belügyminisztérium végrehajtási rendelkezése határozza meg, a központi közbeszerzési tevékenységeket a belügyminisztérium biztosítja, a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával együttműködve. Az első mondat szerinti beszerzés tárgyára a szóban forgó közbeszerző köteles a belügyminisztérium által biztosított központosított közbeszerzési tevékenységeket használni, hacsak írásban másként nem állapodtak meg.

(5) A központi beszerző szervezet felel a központosított közbeszerzési tevékenységért. A közbeszerző és a beszerző a közbeszerzés azon részeiért felel, melyet maguk végeznek, ezek elsősorban

a) beszerzések meghirdetése a dinamikus beszerzési rendszer keretében, melyet a központi beszerző szervezet üzemeltet,

b) a pályázat újbóli megnyitása a keretmegállapodás alapján, melyet a központi beszerző szervezet kötött,

c) a 83. § 4. bek. vagy 5. bek. a) pontja szerinti eljárás a keretmegállapodás alapján, a központi beszerző szervezet kötött.

(6) A központi beszerző szervezet hajtja végre a közbeszerzés összes műveletét a 20. § szerinti elektronikus kommunikációs eszközökön keresztül.

(7) A központi beszerző szervezet akkor teljesíti a jelen törvény szerinti, közbeszerzők vagy beszerzők azonosítására vonatkozó kötelezettségét, akik számára központosított közbeszerzési tevékenységeket végez, közbeszerzési támogató tevékenységeket végez vagy akik a központi beszerző szervezet által megkötött keretmegállapodás alapján ítélik oda megrendeléseiket, ha legalább a közbeszerző vagy beszerző fajtájának feltüntetésével azonosítja, valamint területileg legalább a megye szintjén, amelyben a szerződés vagy keretmegállapodás teljesítésére sor fog kerülni.

(1) Több közbeszerző, írásos megállapodás alapján közös közbeszerzést valósíthat meg. Hasonlóképpen, több beszerző is megvalósíthat közös közbeszerzést.

(2) Ha a közbeszerzés közösen, az összes résztvevő közbeszerző vagy beszerző nevében és javára valósul meg, akkor azok egyetemlegesen felelnek kötelezettségeik teljesítéséért. Ez érvényes akkor is, ha egy közbeszerző vagy egy beszerző irányítja, miközben az összes közbeszerző vagy beszerző javára jár el.

(3) Ha a közbeszerzés nem az összes résztvevő közbeszerző vagy beszerző nevében és javára valósul meg, akkor azok egyetemlegesen csak azokért a részekért felelnek, amelyeket közösen valósítottak meg. Minden közbeszerző vagy beszerző önállóan felelős saját kötelezettségeinek teljesítéséért, amelyek azokat a részeket érintik, melyeket saját nevében és javára végez.

(1) A határokon átnyúló beszerzés megvalósítására a következők útján kerül sor:

a) a 15. § 1. bek. b) pontja szerinti központosított közbeszerzési tevékenység által, melyet egy tagország központi beszerző szervezete biztosít,

b) különböző tagországokból származó közbeszerzők vagy különböző tagországokból származó beszerzők együttműködésével vagy

c) közös szervezet/alany által, melyet különböző tagországokból származó közbeszerzők vagy különböző tagországokból származó beszerzők hoztak létre külön jogszabály szerint.³⁹⁾

(2) A közbeszerző vagy beszerző beszerzéseket hirdethet meg más tagállam központi beszerző szervezete által működtetett dinamikus beszerzési rendszer alapján vagy megrendeléseket ítélhet oda más tagállam központi beszerző szervezete által megkötött keretmegállapodás alapján, tekintet nélkül a 15. § 4. bek. szerinti kötelezettségére. Ilyen esetekben a közbeszerzés annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban valósul meg, amelyben a központi beszerző szervezet található.

(3) A közbeszerző a más tagországból származó közbeszerzőkkel együtt vagy a beszerző a más tagországból származó beszerzőkkel együtt írásos megállapodás alapján beszerzést tehet közzé, keretmegállapodást köthet, dinamikus beszerzési rendszert üzemeltethet, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megrendelést ítélhet oda. Az írásos megállapodásnak, kivéve azt az esetet, amelyet a résztvevő tagállamok közötti nemzetközi szerződés szabályoz, a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek felelősségének és a vonatkozó jogszabályoknak a meghatározását, amelyeket erre a célra érvényesíteni fognak,

b) a közbeszerzés belső szervezését, irányításának leírását, a beszerzett áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások elosztását, beleértve a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését.

(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti szerződő felek felelősségét és vonatkozó jogszabályokat a közbeszerző vagy beszerző feltünteti a pályázati felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban.

(5) Ha az 1. bekezdés c) pontja szerinti közbeszerzésről van szó a közbeszerzők vagy beszerzők a közös szervezet illetékes szervének döntésével meghatározzák a jogszabályokat, amelyek szerint a közbeszerzés során el fognak járni. Annak a tagországnak a jogszabályairól lehet szó, amelyben

a) a közös szervezet székhelye van vagy

b) a közös szervezet tevékenységét végzi.

(6) Az 5. bekezdés szerinti megállapodást határozatlan időre köthetik meg, ha a közös szervezet alapító okirata így szabja meg, vagy meghatározott időre köthetik meg, bizonyos fajta megrendelésekre vagy bizonyos közbeszerzésekre.

(7) A közbeszerző és beszerző az 1–6. bekezdés szerinti határon átnyúló beszerzéseket akkor használhatják ki, ha az alkalmazott jogszabályok összhangban vannak az Európai Unió jogilag kötelező aktusaival.

(1) A szerződést, keretmegállapodást vagy koncessziós szerződést annak időtartama alatt akkor lehet módosítani új közbeszerzési eljárás nélkül, ha

a) az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés világos, pontos és egyértelmű feltételeket tartalmaz a módosítására vonatkozólag, beleértve az ár vagy opciók kiigazítását, a lehetséges kiigazítások és opciók terjedelmét és jellegét és érvényesítésük feltételeit; nem lehet meghatározni olyan feltételt, amely megváltoztatná a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés jellegét,

b) kiegészítő árukról, építkezési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, amelyek szükségesek, nincsenek belefoglalva az eredeti szerződésbe, keretmegállapodásba vagy koncessziós szerződésbe, ezeket az eredeti beszállító vagy engedményes biztosítja és a beszállító vagy engedményes megváltoztatása

1. gazdasági okokból vagy technikai okokból nem lehetséges, miközben elsősorban a létező létesítménnyel, szolgáltatásokkal vagy installációval való kölcsönös felcserélhetőség vagy az interoperabilitás követelményéről van szó az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés szerint és

2. a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek jelentős nehézségeket vagy a költségek jelentős duplicitását okozza,

c) a módosítás szükségessége olyan körülményekből fakad, melyeket a közbeszerző vagy beszerző a megfelelő gondosság mellett sem láthatott előre és a módosítással nem változik a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés jellege,

d) az eredeti beszállító új beszállítóval vagy az eredeti engedménye új engedményessel való helyettesítéséről van szó

1. az a) pont szerinti feltétel alkalmazása alapján,

2. azon tény alapján, hogy más gazdasági szereplő, amely teljesíti az eredetileg meghatározott részvételi feltételeket, az eredeti beszállító vagy az eredeti engedményes jogutódja annak átszervezése következtében, beleértve a fúziót, összeolvadást vagy csődöt, azzal az előfeltétellel, hogy az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés lényegesen nem változik és a módosítás célja nem a jelen törvény szerinti eljárások és szabályok alkalmazásának megkerülése, vagy

3. azon tény alapján, hogy a közbeszerző vagy beszerző teljesíti a fő beszállító vagy fő engedményes kötelezettségeit annak alvállalkozóival szemben a 41. § szerint, vagy

e) nem kerül sor az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés lényeges módosítására tekintet nélkül ezen módosítás értékére.

(2) Az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés lényeges módosítása alatt olyan módosítások értendők, amelyek elsősorban

a) megváltoztatják az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés jellegét vagy bővítik terjedelmét,

b) jelentős módon kiegészítik vagy megváltoztatják azokat a feltételeket, amelyek a beszerzés vagy koncesszió eredeti meghirdetési folyamatában lehetővé tennék más gazdasági szereplők részvételét is, vagy amelyek lehetővé tennék más ajánlat elfogadását, mint az eredetileg elfogadott ajánlat,

c) megváltoztatják a gazdasági egyensúlyt a beszállító javára oly módon, ahogy azt az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés nem szabályozta, vagy

d) az eredeti beszállítót új beszállítóval vagy az eredeti engedményest új engedményessel helyettesíti más módon helyettesíti, mint az az 1. bekezdés d) pontjában szerepel.

(3) A szerződést, keretmegállapodást vagy koncessziós szerződést annak időtartama alatt új közbeszerzési eljárás nélkül lehet módosítani akkor is, ha az összes módosítás értéke kisebb, mint az 5. § szerinti értékhatár, a beszerzés vagy koncesszió típusától függően, és egyúttal kevesebb, mint

a) az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás 15%-a, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről van szó,

b) az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás 10%-a, ha árubeszerzésről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó,

c) az eredeti koncessziós szerződés 10%-a.

(4) A 3. bekezdés szerinti módosítással nem változhat a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés jellege.

(5) Ha közbeszerzőről van szó és az 1. bekezdés b) vagy c) pontja szerinti módosításról, az összes módosítás értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés értékének 50%-át. A szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés ismételt módosításaival nem lehet elkerülni a jelen törvény szerinti eljárások és szabályok használatát.

(6) Ha a szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés szabályozza az 1. bekezdés a) pontja szerinti árindexálást, a 3. és 5. bekezdések szerinti értékmódosulás kiszámításának céljaira, referenciaértéknek az eredeti szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés aktualizált értéke tekintendő. Ha a koncessziós szerződés nem szabályozza az árindexálást, a 3. és 5. bekezdések szerinti értékmódosulás kiszámításának céljaira a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által megerősített, az előző naptári évben elért infláció átlagos mértékét kell figyelembe venni.

(7) A szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés módosítását írásba kell foglalni.

(8) Ha a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés módosításáról van szó az 1. bek. d) pontja értelmében vagy a 2. bek. d) pontja értelmében, az új beszállító vagy új koncesszionárius is köteles nyilvántartásba vetetni magát a közszféra partnereinek jegyzékében, ha ez a kötelesség vonatkozott az eredeti beszállítóra vagy eredeti koncesszionáriusra.

(1) A közbeszerző vagy beszerző visszaléphet

a) a szerződéstől, keretmegállapodástól vagy koncessziós szerződéstől, ha annak megkötése idején létezett olyan ok, amely miatt a beszállítót vagy engedményest ki lehetett zárni a 32. §1. bek. a) pontja szerinti feltétel nem teljesítése miatt,

b) a szerződéstől vagy keretmegállapodástól, ha azt nem kellett volna megkötni a beszállítóval, az Európai Unió jogilag kötelező aktusából⁴⁰⁾ következő kötelezettség súlyos megszegése miatt, melyről az Európai Unió Bírósága döntött, az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban,⁴¹⁾

c) a koncessziós szerződéstől, ha a Szlovák Köztársaság megszegte az Európai Unió jogilag kötelező aktusából⁴⁰⁾ következő kötelezettségét arra hivatkozva, hogy a közbeszerző vagy beszerző megszegte az ebből a jogilag kötelező aktusából eredő kötelezettségét, melyről az Európai Unió Bírósága döntött, az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban.⁴¹⁾

(2) A közbeszerző vagy beszerző visszaléphet a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés egy részétől, amellyel a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés lényeges módosítására került sor, és amely új közbeszerzési eljárást igényel.

(3) A közbeszerző és a beszerző visszaléphet a szerződéstől, keretmegállapodástól vagy koncessziós szerződéstől, melyet olyan pályázóval kötöttek, aki a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés megkötése idején nem volt nyilvántartva a közszféra partnereinek jegyzékében vagy ha törölték a közszféra partnereinek jegyzékéből.

(4) Ezzel a rendelkezéssel nincs érintve a közbeszerző vagy beszerző szerződéstől, keretmegállapodástól vagy koncessziós szerződéstől vagy annak egy részétől való visszalépésének joga külön jogszabály szerint.⁴²⁾

(1) A kommunikáció és az információcsere a közbeszerzésben írásban, elektronikus eszközökön keresztül valósul meg, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. Az elektronikus kommunikációra használt eszközök és berendezések valamint azok műszaki jellemzői nem lehetnek diszkriminatívak, általánosan hozzáférhetőnek, továbbá az általánosan használt információs és kommunikációs technológiákkal összekapcsolhatónak kell lenniük.

(2) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a koncessziós hirdetményben, a tervpályázati kiírásban vagy a pályázati felhívásban, ha értékhatár alatti, az elektronikus piactér használata nélküli beszerzésről van szó, közzéteszi az elektronikus kommunikáció – beleértve a kézbesítést is – részleteit és azonosítja azt az információs rendszert, melynek segítségével a közbeszerzést megvalósítja.

(3) Az elektronikus kommunikáció – beleértve a kézbesítést is – az információs rendszer funkcionalitása által meghatározott módon történik, melyen keresztül a közbeszerzés megvalósul. Az érintett feleknek rendelkezniük kell minden elengedhetetlen műszaki jellegű információval, melyet mindegyiküknek azonos feltételek mellett tesznek hozzáférhetővé, melyeket a közbeszerző vagy beszerző előre meghatározott.

(4) Az információs rendszer a csatlakozó személy azonosítása és hitelesítése segítségével biztosítja a hozzáférés irányítását, miközben azonosítás és hitelesítés céljából a közbeszerzőnek és beszerzőnek mindig lehetővé kell tenni a 14. § 2. bek. a) pontja szerinti eszközök használatát is.

(5) Az információs-rendszerbeli azonosítás elektronikus formában lévő személyes azonosító adatok használatának folyamata, melyek egyedülállóan jellemzik a természetes személyt vagy jogi személyt vagy a jogi személyt képviselő természetes személyt.

(6) A hitelesítés az információs rendszer olyan elektronikus folyamata, amely lehetővé teszi a természetes személy vagy jogi személy elektronikus azonosításának megerősítését.

(7) Az 1. bekezdés szerinti elektronikus eszközök használata nem kötelező, ha

a) a közbeszerzés sajátos jellege speciális eszközöket, berendezéseket vagy fájlformátumokat követelne meg, melyek általánosan nem hozzáférhetőek, vagy amelyek az általánosan hozzáférhető számítógépes programok által nem támogatottak,

b) az ajánlat kidolgozására alkalmas fájlformátumokat támogató számítógépes programok olyan fájlformátumokat használnak, amelyek mellett nem használhatók más, nyílt forráskódú számítógépes programok, általánosan hozzáférhető számítógépes programok vagy ezekre a számítógépes programokra olyan licencfeltételek vonatkoznak, amelyek megakadályozzák ezek távolról való átvételét vagy használatát,

c) speciális irodai berendezés szükséges hozzá, mellyel a közbeszerző vagy beszerző általában nem rendelkezik vagy

d) olyan minta, fizikai modell vagy méretarányos nagyságú modell benyújtását követeli meg, melyet nem lehet elektronikus eszközökön benyújtani.

(8) Ha a 7. bekezdés szerinti esetről van szó, a kommunikáció megvalósítható írásban, a posta, más kézbesítő, vagy a posta és más kézbesítő valamint elektronikus eszközök kombinációjának igénybevételével.

(9) Az 1. bekezdés szerinti elektronikus eszközök használata akkor sem kötelező, ha más kommunikációs eszközök használata elengedhetetlen az elektronikus eszközök biztonságának megsértése vagy az információk különösen kényes jellegének védelme miatt, amelyek oly magas fokú védelmet igényelnek, hogy azt olyan elektronikus eszközökkel és berendezésekkel nem lehet megfelelő módon biztosítani, melyek könnyen hozzáférhetőek a gazdasági szereplők számára, vagy ezeket az információkat a 10. bekezdés szerinti alternatív hozzáférési eszközökkel lehet számukra hozzáférhetővé tenni.

(10) A kommunikáció általánosan nem hozzáférhető eszközök és berendezések igénybevételével is megvalósulhat, ha a közbeszerző vagy beszerző

a) a közbeszerzési felhívás, a pályázati felhívásként használt hirdetmény, a koncessziós hirdetmény, a tervpályázati kiírás vagy a pályázati felhívás közzétételétől kezdve korlátlan és teljes, közvetlen térítésmentes hozzáférést biztosít az alternatív eszközökhöz és berendezésekhez elektronikus eszközökön keresztül, ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, amelyben feltünteti a honlap címét, amelyen az alternatív eszközök és berendezések hozzáférhetőek,

b) biztosítja, hogy a gazdasági szereplő, amelynek nincs hozzáférése a megadott eszközökhöz és berendezésekhez, vagy nincs lehetősége azok megszerzésére a megadott határidőkön belül és amely a hiányzó hozzáférésért nem felelős, ideiglenes hozzáférési eszközön keresztül férhessen hozzá a közbeszerzés folyamatához, melyet térítésmentesen, online bocsát rendelkezésére, vagy

c) támogatja az ajánlatok vagy javaslatok elektronikus benyújtásának alternatív csatornáit.

(11) Az elektronikus kommunikációra használt eszközöknek és berendezéseknek, melyeket elsősorban az ajánlatok, javaslatok és részvételi kérvények elektronikus átvitelére és fogadására használnak, technikai eszközök és megfelelő eljárások által biztosítaniuk kell, hogy

a) pontosan meg lehessen határozni az ajánlat, javaslat és részvételi kérvény átvételének idejét és dátumát,

b) megfelelően biztosítani lehessen, hogy a meghatározott határidő letelte előtt senkinek ne legyen hozzáférése az ezekkel a követelményekkel összhangban átvitt információkhoz,

c) kizárólag csak a jogosult személyek tudják meghatározni vagy megváltoztatni a kézbesített információkhoz való hozzáférés időpontját,

d) kizárólag csak a jogosult személyek férhessenek hozzá az összes leadott információhoz vagy a leadott információk egy részéhez,

e) a kizárólagos jogosultsággal rendelkező személyek is csak egy előre meghatározott időpontban férhessenek hozzá a leadott információkhoz,

f) az ezekkel a követelményekkel összhangban kézbesített és hozzáférhetővé tett információk kizárólag csak azon személyek számára legyenek elérhetők, akik jogosultak ezekkel megismerkedni,

g) megfelelően biztosítani lehessen, hogy ha megszegik a b)–f) pontok szerinti hozzáférés tilalmát vagy a hozzáférés feltételeit, pontosan meg lehessen állapítani a behatolást vagy behatolási kísérletet.

(12) A 11. bekezdés szerinti követelményeken kívül az ajánlatok, javaslatok és részvételi kérvények elektronikus átvitelére és fogadására használt eszközökre és berendezésekre az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) az információknak, melyek az ajánlatok, javaslatok és részvételi kérvények specifikus elektronikus benyújtására vonatkoznak, beleértve a kódolást, rejtjelezését és időbélyeggel való ellátását, hozzáférhetőknek kell lenni az érintett felek számára,

b) a közbeszerző és beszerző határozzák meg az ajánlat, javaslat kidolgozásához vagy a részvételi feltételek teljesítésének igazolásához szükséges dokumentumokban a biztonsági szintet, amely az elektronikus kommunikációs eszközökhöz szükséges a közbeszerzés konkrét folyamatának különféle fázisaiban, és melynek az összefüggő kockázattal arányosnak kell lennie.

(13) Ha a közbeszerző vagy beszerző, tekintettel a 12. bekezdés b) pontja szerinti lehetséges kockázati szintre, minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát követeli meg, a minősített tanúsítványt olyan hitelesítés-szolgáltatónak kell kiállítania, amely szerepel a külön jogszabály szerinti listán;⁴³⁾ egyúttal a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírásnak vagy a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak külön jogszabály szerinti⁴⁴⁾ formátumban kell lennie és

b) a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek rendelkeznie kell az a) pont szerinti elektronikus aláírás formátumának feldolgozásához szükséges műszaki eszközökkel.

(14) Ha a közbeszerző vagy beszerző más formátumú elektronikus aláírást követel meg, mint az a 13. bekezdés a) pontjában fel van tüntetve, az elektronikus aláírás vagy az elektronikus dokumentum adathordozója egyúttal tartalmazza ennek a minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírásnak a hitelesítési lehetőségeiről szóló információkat. A minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás a hitelesítési lehetőségeiről szóló információk lehetővé teszik a közbeszerző és beszerző számára, hogy online, térítésmentesen és oly módon hitelesítsék a minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírást, amely érthető azon személyek számára is, akiknek nem a szlovák nyelv az anyanyelvük.

(15) A közbeszerző és beszerző kötelesek jelenteni a hivatalnak a 14. bekezdés szerinti hitelesítési szolgáltatásokat nyújtóról szóló információkat.

(16) Ha az ajánlatot minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírással látták el, melyet olyan hitelesítés-szolgáltató adott ki, amely szerepel a külön jogszabály szerinti listán,⁴³⁾ a közbeszerzőnek és beszerzőnek nem szabad további követelményeket támasztani az elektronikus aláírással kapcsolatban, melyek megakadályozzák a pályázókat az elektronikus aláírások használatában.

(17) Ha a közbeszerzés folyamatával kapcsolatban használt dokumentumokról van szó, melyeket egy tagország illetékes szerve vagy más kibocsátó szubjektum írt alá, az illetékes kibocsátó szerv vagy szubjektum meghatározhatja az elektronikus aláírások megkövetelt formátumát, a külön jogszabály⁴⁵⁾ szerinti követelményekkel összhangban, miközben bevezetik azokat az elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket, hogy technikailag képesek legyenek feldolgozni ezeket a formátumokat belefoglalva azokat az információkat, melyeket az aláírás feldolgozása az adott dokumentumba megkövetel. Az első mondat szerinti dokumentumok tartalmazzák az elektronikus aláírásban vagy az elektronikus dokumentumok adathordozóján a hitelesítés adott lehetőségeiről szóló információkat, amelyek lehetővé teszik a fogadott elektronikus aláírás online hitelesítését, térítésmentesen és oly módon, amely érthető azon személyek számára is, akiknek nem a szlovák az anyanyelvük.

(18) A kommunikáció, az információcsere és az információk tárolása oly módon valósul meg, amely biztosítja az ajánlatban, javaslatban vagy részvételi kérelemben feltüntetett adatok integritását és bizalmasságának megőrzését. Az ajánlatok, javaslatok vagy részvételi kérelmek tartalmát csak az azok benyújtására megadott határidő letelte után lehet hozzáférhetővé tenni és megvizsgálni.

(1) A jelen törvény céljaira a napokban megadott határidőkbe nem számítódik bele az a nap, amikor a határidő kezdetét meghatározó tények bekövetkeztek. A hetekben, hónapokban vagy években megadott határidők annak a napnak a végén járnak le, amelyeknek a megjelölése megegyezik azon napéval, amikor a határidő kezdetét jelentő tények bekövetkeztek, s ha ilyen nap a hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő vége szombatra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napja a legközelebbi következő munkanap.

(2) Az ajánlattételi határidők és a részvételi kérvények benyújtási határidőinek meghatározásakor a közbeszerző vagy beszerző figyelembe veszi a beszerzés tárgyának bonyolultságát és az ajánlat kidolgozásához szükséges időt; ez nem érinti a jelen törvény szerinti minimális ajánlattétel-benyújtási és részvételikérelem-benyújtási határidőket.

(3) Ha az ajánlat kidolgozásához szükséges a beszerzés agy koncesszió tárgya teljesítési helyének megtekintése, vagy terjedelmes dokumentáció átvizsgálása egy meghatározott helyen, a közbeszerző és beszerző hozzámérten meghosszabbítja a jelen törvényben meghatározott, az ajánlatok benyújtásának minimális határidejét úgy, hogy az érdeklődők megismerhessék az összes információt, melyek az ajánlatok kidolgozásához szükségesek.

(4) A közbeszerző vagy beszerző hozzámérten meghosszabbítja az ajánlatok benyújtásának, a részvételi kérelmek előterjesztésének vagy a javaslatok benyújtásának határidejét, ha

a) az ajánlat, javaslat vagy a részvételi feltételek teljesítése igazolásának kidolgozásához szükséges információk magyarázata nincs biztosítva a 48. § és 114. § 8. bek. szerinti határidőkre annak ellenére sem, hogy ennek kikérésére kellő időben sor került, vagy

b) az ajánlat, javaslat vagy a részvételi feltételek teljesítése igazolásának kidolgozásához szükséges dokumentumokban jelentős változtatást hajtanak végre.

(5) Ha az ajánlat, javaslat vagy a részvételi feltételek teljesítése igazolásának kidolgozásához szükséges információk magyarázatát a gazdasági szereplő, érdeklődő vagy pályázó nem kérte kellő időben vagy annak jelentése az ajánlat elkészítése szempontjából lényegtelen, a közbeszerző vagy beszerző nem köteles meghosszabbítani az ajánlatok benyújtásának, a részvételi feltételek teljesítése igazolásának vagy az ajánlatok előterjesztésének határidejét.

(6) Az ajánlatokat, javaslatokat valamint egyéb okmányokat és dokumentumokat a közbeszerzési eljárásban államnyelven nyújtják be. A közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a versenypályázati felhívásként használt értesítőben engedélyezheti az ajánlatok más nyelven történő benyújtását is. Ha az okmány vagy dokumentum idegen nyelven készült, akkor az államnyelvre történt hitelesített fordításával együtt nyújtandó be; ez nem érvényes a cseh nyelven készült ajánlatokra, javaslatokra, okmányokra és dokumentumokra. Amennyiben tartalmi különbséget állapítanak meg, a hivatalos államnyelvű fordítás tartalma az irányadó. A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a koncessziós hirdetményben vagy a tervpályázati kiírásban lehetővé teheti az ajánlat más nyelven történő benyújtását is, ha értékhatár feletti beszerzés, értékhatár feletti koncesszió vagy tervpályázat meghirdetési folyamatáról van szó.

(1) A közbeszerzőt vagy beszerzőt titoktartási kötelezettség köti a bizalmasként megjelölt információk vonatkozásában, melyeket a pályázó vagy érdeklődő a rendelkezésére bocsátott; e célból a pályázó vagy érdeklődő megjelöli, mely tényeket tekinti bizalmasnak. 

(2) Bizalmas információnak a jelen törvény céljaira kizárólag az üzleti titkot, műszaki megoldásokat és vázlatokat, használati útmutatásokat, műszaki rajzokat, tervdokumentációt, modelleket, egységár-számítási módokat, s amennyiben egységárakat nem tüntetnek fel, csak árat, az ár kiszámításának módját és képletét is.

(3) Az 1. bekezdés rendelkezései nem érintik a jelen törvény rendelkezéseit, melyek a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek kötelességül adják a dokumentumok és egyéb jelentések hivatalnak való átadását vagy a hivatal tájékoztatását ezekről, ahogyan a közbeszerző, beszerző és hivatal kötelességét, hogy a jelen törvény értelmében nyilvánosságra hozza a dokumentumokat és egyéb jelentéseket, valamint a szerződések külön jogszabály szerinti⁴⁶⁾ nyilvánosságra hozatalának kötelességét.

(4) A közbeszerző és beszerző a gazdaság szereplőivel szemben, a közbeszerzés folyamán számukra hozzáférhetővé tett, bizalmas információk védelmére vonatkozó kötelezettséget támaszthat.

(1) A közbeszerző és beszerző köteles biztosítani, hogy a közbeszerzésben ne kerüljön sor összeférhetetlenségre, amely megzavarhatná vagy korlátozhatná a gazdasági versenyt vagy megsérthetné az átláthatóság és egyenlő bánásmód elvét.

(2) Az összeférhetetlenség elsősorban azt a helyzetet jelenti, amikor az érdekelt személy, aki befolyásolhatja a közbeszerzés eredményét vagy menetét, közvetlenül vagy közvetve pénzügyi, gazdasági vagy más érdekeltséggel bír, amely a közbeszerzéssel szembeni pártatlansága és függetlensége veszélyeztetésének tekinthető.

(3) Érdekelt személy elsősorban

a) a közbeszerző vagy beszerző alkalmazottja, aki részt vesz a közbeszerzés előkészítésében vagy megvalósításában vagy más személy, aki a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a közbeszerzésben támogató tevékenységet nyújt, és aki részt vesz a közbeszerzés előkészítésében vagy megvalósításában vagy

b) a közbeszerző vagy beszerző döntési jogkörrel rendelkező személye, aki anélkül befolyásolhatja a közbeszerzés eredményét, hogy elengedhetetlenül részt vegyen annak előkészítésében vagy megvalósításában.

(4) Az érdekelt személy haladéktalanul jelenti a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek bárminemű összeférhetetlenségét az előkészítő piaci konzultációkon résztvevő gazdasági szereplővel, érdeklődővel, pályázóval, résztvevővel vagy beszállítóval kapcsolatban, mihelyst az összeférhetetlenségről tudomást szerez.

(5) A közbeszerző és beszerző, ha összeférhetetlenséget állapít meg, köteles megfelelő intézkedéseket hozni és a helyzetet rendezni. Az első mondat szerinti intézkedések elsősorban az érdekelt személy kizárása a közbeszerzés előkészítésének vagy megvalósításának folyamatából, vagy kötelezettségeinek és felelősségének módosítása az összeférhetetlenség megakadályozása céljából.

(1) A közbeszerző és beszerző köteles dokumentálni az egész közbeszerzés folyamatát, különös tekintettel a közbeszerzés összes fázisában elfogadott döntések átvizsgálhatóságára, tekintet nélkül a kommunikáció során használt eszközökre. Ebből a célból teljes dokumentációt vezet, melyet a közbeszerzés eredményéről szóló értesítés napjától számított öt évig archivál, ha külön jogszabály^46a) nem rendelkezik másként; a szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés eredeti példányát annak teljes fennállási ideje alatt archiválja.

(2) A közbeszerző és beszerző írásos jelentést dolgoz ki minden beszerzésről, keretmegállapodásról, koncesszióról, tervpályázatról és a dinamikus beszerzési rendszer minden létrehozásáról.

(3) A jelentés elsősorban a következőket tartalmazza

a) a közbeszerző vagy beszerző azonosítását, a beszerzés, koncesszió, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgyát és értékét,

b) a beszerzés, koncesszió vagy tervpályázat meghirdetése során használt eljárást,

c) közbeszerzési felhívás, a pályázati felhívásként használt hirdetmény, koncessziós hirdetmény vagy tervpályázati kiírás közzétételének dátumát az európai közlönyben és a Közbeszerezési Közlönyben (a továbbiakban csak „közlöny“) valamint ezen hirdetmények számát, az ajánlattételi felhívás közzétételének dátumát a közlönyben és a felhívás, ha értékhatár alatti beszerzésről van szó,

d) a kiválasztott érdeklődők azonosítását és kiválasztásuk indoklását,

e) a kizárt pályázók vagy érdeklődők azonosítását és kizárásuk indoklását,

f) a különösen olcsó ajánlatok kizárásának indoklását,

g) a sikeres pályázó azonosítást és ajánlata kiválasztásának indoklását, a beszerzés vagy keret-megállapodás azon hányadát, melyet a sikeres pályázó alvállalkozóknak kíván kiadni, és az alvállalkozók azonosítását, ha azok ismertek,

h) a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, közvetlen tárgyalásos eljárás vagy koncesszió-meghirdetés alkalmazásának indoklását a 101. § 2. bek. szerint,

i) a 135. § 1. bek. h) és l) pontja szerinti határidő átlépésének valamint a 135. § 1.bek. k) pontja szerinti hányad átlépésének indoklását,

j) a 133. § 2. bek. szerinti határidő átlépésének indoklását,

k) a beszerzés koncesszió vagy tervpályázat meghirdetése során alkalmazott eljárás megszüntetésének indoklását vagy a dinamikus beszerzési rendszer létre nem hozásának okait,

l) az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő eszközök használatának indoklását,

m) a megállapított összeférhetetlenséget és az azt követően meghozott intézkedéseket,

n) a közbeszerzési eljárás előkészítésének céljából bevont érdeklődők vagy pályázók bevonásával kapcsolatban meghozott intézkedéseket.

(4) A beszerző, a szerződés megkötésétől számított öt évig, köteles archiválni annak a beszerzésnek az odaítélésére vonatkozó írásos indoklást is, amelyre a jelen törvény nem vonatkozik.

(5) A közbeszerző és beszerző, az Európai Bizottság, a hivatal, a Szlovák Köztársaság Gazdasági Versenyhivatala, a bíróságok és bűnüldöző szervek valamint további ellenőrző szervek kérésére köteles rendelkezésre bocsátani a 3. bekezdés szerinti jelentést vagy a teljes dokumentációt, ha a törvény így rendelkezik.

(1) A közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt piaci konzultációt valósíthat meg, a tervezett közbeszerzési folyamat előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása céljából. A közbeszerző vagy beszerző ebből a célból tanácsot kérhet vagy tanácsot fogadhat el független szakértőktől, független intézményektől vagy piaci szereplőktől, melyet felhasználhat a közbeszerzés tervezése és megvalósítása folyamán, ha ezzel nem sérül a gazdasági verseny, sem pedig a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elve.

(2) Ha az érdeklődő, pályázó vagy gazdasági szereplő az érdeklődővel vagy pályázóval kapcsolatban a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek tanácsot adott, beleértve az 1. bekezdés szerinti konzultációt, vagy ha más módon vett részt a közbeszerzési folyamat előkészítésében, a közbeszerző vagy beszerző megfelelő intézkedéseket fogad el arra vonatkozólag, hogy az adott érdeklődő vagy pályázó részvételével ne sérüljön a gazdasági verseny.

(3) A 2. bekezdés szerinti intézkedések közé tartozik elsősorban a releváns információk közlése a többi érdeklődővel vagy pályázóval, melyeket az érdeklődő, pályázó vagy gazdasági szereplő részvételével kapcsolatban az érdeklődővel vagy pályázóval cseréltek a közbeszerzési folyamat előkészítése során, vagy azon információké, melyek az érdeklődő, pályázó vagy gazdasági szereplő előtt az érdeklődővel vagy pályázóval kapcsolatban előjöttek, beleértve az ajánlatok benyújtására szánt megfelelő határidő megállapítását is. A közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben, koncessziós hirdetményben, tervpályázati kiírásban vagy versenytárgyalási felhívásban értékhatár alatti beszerzés esetén feltünteti, a honlap címét, amelyen a szükséges információk hozzáférhetők.

(1) A közbeszerzési eljárásban használatos értesítőket a közbeszerző és beszerző megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban csak „kiadóhivatal”) és a hivatalnak nyilvánosságra hozatal céljából.

(2) Az előzetes értesítés és a rendszeres tájékoztató jellegű értesítések a közbeszerző vagy beszerző profiljában is közzétehetők. Az előzetes értesítés közzététele vagy a rendszeres tájékoztató jellegű értesítés profilban történő közzététele előtt értesítést küldenek a kiadóhivatalnak vagy hivatalnak arról, hogy ebben a formában lesz közzétéve. Az előzetes értesítést és a rendszeres tájékoztató jellegű értesítést nem szabad közzétenni a profilban addig, amíg nem került sor a profilban történő közzétételéről szóló értesítés elküldésére a kiadóhivatalnak. Az előzetes értesítésben és a rendszeres tájékoztató jellegű értesítésben a közbeszerző és beszerző feltünteti a profilban történő közzétételéről szóló, kiadóhivatalnak elküldött, értesítés elküldésének dátumát.

(3) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítés a közbeszerző és beszerző

a) a szerződés, keret-megállapodás és koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül küldi meg,

b) haladéktalanul megküldi, az olyan közbeszerzés megszüntetéséről szóló döntés meghozatala után, amely közbeszerzési felhívás, a pályázati felhívásként használt hirdetmény, koncessziós hirdetmény vagy tervpályázati kiírás tárgyát képezte.

(4) A 18. § 1. bek. b) és c) pontjai szerinti, a szerződés, keret-megállapodás és koncessziós szerződés módosításáról szóló értesítést a közbeszerző és beszerző, a szerződés, keretmegállapodás és koncessziós szerződés módosítását követő 30 napon belül küldi meg.

(5) A közbeszerző és beszerző nem köteles a kiadóhivatalnak elküldeni a közbeszerzés eredményéről szóló értesítést, ha keretmegállapodás alapján megkötött szerződésekről van szó. Az értesítőt a közbeszerzés eredményéről, ha keretmegállapodás alapján megkötött szerződésekről van szó, a hivatalnak tömegesen, negyedévenként, mindig a negyedév végét követő 30 napon belül küldi meg.

(6) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés eredményéről szóló értesítést a dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött minden szerződés megkötése után 30 napon belül, vagy tömegesen, negyedévenként, mindig a negyedév végét követő 30 napon belül küldi meg a hivatalnak.

(7) Ha a közbeszerző vagy beszerző úgy ítéli meg a beszerzést vagy koncessziót, hogy annak meghirdetésekor nem köteles értesítőt közzétenni a közbeszerzési felhívás, a pályázati felhívásként használt hirdetmény, koncessziós hirdetmény vagy tervpályázati kiírás meghirdetéséről, a kiadóhivatalnak és hivatalnak közzétételre a szerződéskötési szándéknyilatkozatot küldheti el. Ha a közbeszerző és beszerző közvetlen tárgyalásos eljárást alkalmaz, köteles megküldeni a kiadóhivatalnak és a hivatalnak a szerződéskötési szándéknyilatkozatot; ez nem érvényes, ha rendkívüli esemény miatti közvetlen tárgyalásos eljárásról van szó. A közbeszerző és beszerző a szerződéskötési szándéknyilatkozatban elsősorban a következőket tünteti fel:

a) a közbeszerző vagy beszerző megnevezése, székhelyének címe és elérhetőségei,

b) a beszerzés vagy koncesszió tárgyának leírása és teljes értéke,

c) a szándék indoklása, amiért a szerződéskötésre, keret-megállapodásra vagy koncessziós szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás meghirdetése, pályázati felhívásként használt hirdetmény, koncesszióról szóló hirdetmény vagy versenypályázat meghirdetéséről szóló értesítő közzététele nélküli eljárásban kerül sor,

d) a beszállító vagy érdeklődő megnevezése, székhelyének címe és elérhetőségei, akivel szerződést, keretmegállapodást vagy koncessziós szerződést fog kötni,

e) további szükséges információk.

(8) A közbeszerző és beszerző profiljában használt közbeszerzésről szóló értesítőkben a személyes adatokat a következő terjedelemben lehet feltüntetni: családi és keresztnév, lakcím, születési dátum, ha azonosító szám nem került kiadásra, e-mail cím és telefonszám.

(9) A közbeszerző és beszerző nem köteles közzétenni azokat az információkat a közbeszerzés eredményéről, melyek közzététele a törvénnyel vagy közérdekkel ellentétes lenne, más személyek jogos érdekeit károsíthatná vagy a gazdasági versenyt akadályozná.

(1) A közbeszerző és beszerző kidolgozza és megküldi a kiadóhivatalnak és a hivatalnak a közbeszerzésben használatos közleményt, elektronikusan, a kiadóhivatal honlapján és a hivatal honlapján hozzáférhető adattovábbítási formátumban és eljárással. A közbeszerzésben használt értesítő megküldésének dátumát a közbeszerző és beszerző igazolja.

(2) A közbeszerzésben használatos közleményt meg lehet jelentetni az értesítőben, annak európai közlönyben történő megjelenése előtt, éspedig leghamarább a közbeszerzésben használatos értesítő kiadóhivatal általi átvételének igazolása után 48 óra elteltével, ha a kiadóhivatal ezen határidő alatt nem jelenti be annak megjelentetését.

(3) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzésben használatos értesítő, közlönyben történő megjelentetésének céljából a 2. bekezdés szerint, köteles a hivatal honlapján hozzáférhető módon jelenteni a közbeszerzésben használatos értesítő megjelenésének dátumát, amelyet az európai közlönyben való megjelentetésre küldött el, és amelyet a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a kiadóhivatal jelzett, vagy az arról szóló információt, hogy a kiadóhivatal a 2. bekezdés szerinti határidőre nem jelezte a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a közbeszerzésben használatos értesítő megjelenésének dátumát, ha a hivatal a közbeszerzésben használatos értesítő megjelentetésére az európai közlönyben nem nyújt olyan szolgáltatást, amely lehetővé teszi az ilyen értesítő közvetlen elektronikus előterjesztését.

(4) A hivatalnak megküldött közbeszerzésben használatos értesítő nem tartalmazhat más információkat, mint azokat, amelyek a kiadóhivatalnak megküldött közbeszerzésben használatos értesítőben fel voltak tüntetve vagy a profilban meg lettek jelentetve. A kiadóhivatalnak megküldött közbeszerzésben használatos értesítő elküldésének vagy a profilban való megjelentetésének dátumát szintúgy nem szabad megváltoztatni.

(5) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzési eljárásban használatos értesítők közzétételével megegyező módon tehetik közzé azokat az értesítéseket is, amelyeket nem kötelesek közzétenni.

(6) A kiadóhivatal az európai közlönyben a hivatal pedig a közlönyben biztosítja az értesítés tartós közzétételét, amellyel dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, a dinamikus beszerzési rendszer teljes fennállási ideje alatt.

(1) A közbeszerző és beszerző a beszerzést vagy koncessziót különálló részekre oszthatja, miközben a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben meghatározzák ezen részek nagyságát és tárgyát és feltüntetik, hogy az ajánlatot egy részre, több részre vagy az összes részre lehet-e előterjeszteni.

(2) Ha a közbeszerző nem osztja részekre a beszerzést, ennek indoklását feltünteti a közbeszerzési felhívásban vagy a beszerzésről szóló jelentésben; ez a kötelezettség nem vonatkozik a koncesszió meghirdetésére.

(3) Ha az ajánlatot több részre vagy az összes részre is elő lehet terjeszteni, a közbeszerző és beszerző korlátozhatja a részek számát, amelyeket egy pályázónak oda lehet ítélni. Az egy pályázónak odaítélhető részek maximális számát a közbeszerző és beszerző feltünteti a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben. A közbeszerző és beszerző a pályázati dokumentációban vagy a koncessziós dokumentációban meghatározza azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, amelyeket azon részek meghatározására alkalmaz, amelyeket egy pályázónak ítélnek oda, ha az ajánlatok kiértékelésének kritériumai alapján több rész esetében is sikeres lenne, mint az odaítélhető részek meghatározott maximális száma. 

(4) Ha egy pályázónak több részt lehet odaítélni, a közbeszerző és beszerző olyan beszerzéseket vagy koncessziókat hirdethet meg, amelyek több részt vagy az összes részt kombinálják, ha a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben feltüntetik ezt a lehetőséget, és egyúttal feltüntetik azokat a részeket vagy részek csoportjait, melyeket kombinálni lehet. A közbeszerző és beszerző a pályázati dokumentációban vagy koncessziós dokumentációban feltünteti azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, amelyeket a pályázat vagy koncesszió azon részeinek meghatározására alkalmaz, amelyeket egy pályázónak ítélnek oda.

A közbeszerzési eljárások értékhatár feletti beszerzések esetén a következők:

a) nyílt pályázat,

b) meghívásos pályázat,

c) tárgyalásos eljárás közzététellel,

d) versenypárbeszéd,

e) innovatív partnerség,

f) közvetlen tárgyalásos eljárás.

(1) Azt a beszerzést, melynek tárgya építési munkálatok kivitelezése és áruszállítás, építési munkálatok kivitelezése és szolgáltatásnyújtás vagy építési munkálatok kivitelezése, áruszállítás és szolgáltatásnyújtás, a beszerzés fő tárgyára érvényes eljárás alkalmazásával kell meghirdetni.

(2) Az 1. sz. mellékletben szereplő szolgáltatást és más szolgáltatást magában foglaló, valamint a szolgáltatást és árut magában foglaló beszerzést azok szerint a szabályok szerint kell meghirdetni, melyek a beszerzés feltételezhetőleg legnagyobb értékű tárgyára vonatkoznak.

(3) Az elválaszthatatlanul összekapcsolódó és objektíve oszthatatlan egységet alkotó részeket magában foglaló beszerzést, a beszerzés fő tárgyára érvényes eljárás szerint kell koordinálni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(4) Ha a közbeszerző vagy beszerző úgy dönt, hogy a beszerzés objektíve szétválasztható részeit különállóan hirdeti meg, az adott részre érvényes szabályok és folyamatok szerint jár el.

(5) Ha a beszerző úgy dönt, hogy minden különálló tevékenység céljából külön beszerzést hirdet meg, minden különálló rész meghirdetésére olyan eljárást határoz meg, amely figyelembe veszi az adott különálló rész jellemzőit.

(6) Ha az objektíve szétválasztható részekre bontható beszerzés, olyan részt tartalmaz, amelyre az értékhatár feletti, közbeszerző általi beszerzési eljárás vonatkozik, a beszerzést ezzel az eljárással kell meghirdetni, tekintet nélkül a többi rész feltételezett értékére, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(7) A 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet érintő, objektíve szétválasztható részekre bontható beszerzésre, az értékhatár feletti, beszerző általi beszerzési eljárás vonatkozik, tekintet nélkül azon részek feltételezett értékére, amelyekre a jelen törvény szerint más szabályok és folyamatok vonatkoznának, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(8) Az objektíve szétválasztható részekre bontható beszerzés esetén, amely a9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet érintő részt foglal magába, a közbeszerző az értékhatár feletti, beszerző általi beszerzési eljárások szabályait alkalmazza, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(9) Azon beszerzés esetében, amely polgári beszerzés elemeit és koncesszió elemeit is tartalmazza, és melynek részei objektíve szétválaszthatók, a közbeszerző az értékhatár feletti, közbeszerző általi beszerzés meghirdetésének eljárását alkalmazza, ha a polgári beszerzés feltételezett értéke egyenlő vagy nagyobb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár.

(10) Azon beszerzés esetében, amely polgári beszerzés elemeit és koncesszió elemeit is tartalmazza, és melynek részei objektíve szétválaszthatók, a beszerző az értékhatár feletti, beszerző általi beszerzés meghirdetésének eljárását alkalmazza, ha a polgári beszerzés feltételezett értéke egyenlő vagy nagyobb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár.

(11) Ha a közbeszerző olyan beszerzés meghirdetéséről dönt, melynek részei objektíve szétválaszthatók, és melynek tárgya olyan rész is, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja kivételével a jelen törvény nem vonatkozik, a beszerzés meghirdetésekor az értékhatár feletti, közbeszerző által meghirdetett beszerzés eljárását kell alkalmazni, ha annak egy részét ezzel az eljárással kell koordinálni.

(12) Ha a beszerző olyan beszerzés meghirdetéséről dönt, melynek részei objektíve szétválaszthatók, és melynek tárgya olyan rész is, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja kivételével a jelen törvény nem vonatkozik, a beszerzés meghirdetésekor az értékhatár feletti, beszerző által meghirdetett beszerzés eljárását kell alkalmazni, ha annak egy részét ezzel az eljárással kell koordinálni.

(13) A beszerzés a biztonsági és védelmi szféra beszerzési eljárásrendje szerint zajlik, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 5. bekezdése szerint, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.

(14) A beszerzés nem igazodik a jelen törvény szerinti beszerzési eljárásokhoz, ha annak tárgya áru, építési munka vagy szolgáltatás a 3. § 6. bekezdése szerint, és egyben áru, építési munka vagy szolgáltatás, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, amennyiben annak különböző részei szétválaszthatatlanul tartoznak egybe és objektíve egyetlen oszthatatlan egységet alkotnak.

(15) A beszerzés, melynek részei objektíve szétválaszthatóak és melynek tárgya egy olyan rész is, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha az egyetlen beszerzés meghirdetése objektív okokkal megalapozott.

(16) A beszerzés, melynek részei objektíve szétválaszthatóak és melynek tárgya áru, építési munkálatok vagy szolgáltatás a 3. § 6. bek. szerint és egyúttal áru, építési munkálatok vagy szolgáltatás a 3. § 5. bek. szerint, a biztonsági és védelmi szféra beszerzési eljárásrendjéhez igazodik, ha az egyetlen beszerzés meghirdetése objektív okokkal megalapozott.

(17) A 9. § 3–9. bek. szerinti, több tevékenységet magában foglaló beszerzés vagy a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet és más tevékenységet magában foglaló beszerzés, azon szabályokhoz igazodik, amelyek az elsődlegesen megállapított tevékenységre vonatkoznak.

(18) A 9. § 3–9. bek. szerinti, több tevékenységet magában foglaló beszerzést vagy a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet és más tevékenységet magában foglaló vegyes beszerzést, mely esetében nem lehet objektíve megállapítani azt a tevékenységet, amelyre elsődlegesen szánják, az értékhatár feletti beszerzések eljárásrendje szerint kell meghirdetni

a) közbeszerző által, ha a tevékenységek közül az egyikre, melyre a beszerzést szánják, a beszerző által meghirdetett, értékhatár feletti beszerzés eljárásrendje vonatkozik, a további tevékenységekre pedig a közbeszerző által meghirdetett, értékhatár feletti beszerzés eljárásrendje vonatkozik,

b) beszerző által, ha a tevékenységek közül az egyikre, melyre a beszerzést szánják, ez az eljárásrend vonatkozik, a többire pedig a koncessziók meghirdetésének szabályai vonatkoznak,

c) beszerző által, ha a tevékenységek közül az egyikre, melyre a beszerzést szánják, ez az eljárásrend vonatkozik, a többi pedig nem igazodik jelen törvény szerinti eljárásrendhez. 

(19) a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet, és olyan tevékenységet magában foglaló beszerzést, amelyre nem vonatkozik a védelmi és biztonsági szférába tartozó beszerzések eljárásrendje, a védelmi és biztonsági szférába tartozó beszerzések eljárásrendje szerint kell meghirdetni, ha az egyetlen beszerzés meghirdetése objektív okokkal megalapozott.

(20) A beszerzés nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet foglalja magába és olyan tevékenységet, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, ha az egyetlen beszerzés meghirdetése objektív okokkal megalapozott.

(21) A beszerzés nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységet foglalja magába és olyan tevékenységet, amelyre a védelmi és biztonsági szférába tartozó beszerzések eljárásrendje vonatkozik, valamint olyan tevékenységet, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, ha az egyetlen beszerzés meghirdetése objektív okokkal megalapozott.

(22) A közbeszerző és beszerző nem hirdethet meg vegyes beszerzést abból a célból, hogy elkerülje a jelen törvény szerinti szabályok és eljárások alkalmazását.

(1) A koncesszió meghirdetése, melynek tárgya építési munkálatok kivitelezése és szolgáltatásnyújtás, a koncesszió fő tárgyára érvényes szabályokhoz igazodik.

(2) A koncesszió meghirdetése, melynek tárgya az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatás és más szolgáltatás, az arra a részre érvényes szabályokhoz igazodik, melynek feltételezett értéke a legnagyobb.

(3) A koncesszió meghirdetése, melynek részei elválaszthatatlanul összefonódnak és objektíve oszthatatlan egészet alkotnak, a koncesszió fő tárgyára érvényes szabályokhoz igazodik; ha olyan szerződésről van szó, amely szolgáltatási koncessziós és áruszállítási beszerzési elemeket is tartalmaz, fő tárgynak az tekintendő, melynek feltételezett értéke a legnagyobb.

(4) Ha a közbeszerző vagy beszerző úgy dönt, hogy a koncesszió részeit, melyek objektíve elválaszthatóak, külön-külön hirdeti meg, az adott részre érvényes szabályok és eljárásrend szerint jár el.

(5) Olyan koncesszió esetében, amely koncessziós és beszerzési elemet is tartalmaz és melynek részei objektíve szétválaszthatók, a koncesszió meghirdetésének eljárásrendjét kell alkalmazni, tekintet nélkül az egyes részek feltételezett étékére, amelyekre más szabályok és eljárásrend vonatkozna a jelen törvény szerint, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(6) Ha a közbeszerző vagy beszerző úgy dönt, minden különálló tevékenység céljára külön koncessziót hirdet meg, az eljárásrend meghatározása során, amelyet a meghirdetésre használni fog, figyelembe veszi az adott különálló tevékenység jellemző tulajdonságait.

(7) A koncesszió, amely több tevékenységet is magában foglal a 9. § 3., 6–9. bek. szerint, vagy a 9. § 3., 6–9. bek. szerinti tevékenységet és más tevékenységet magában foglaló vegyes koncesszió, azon tevékenységre érvényes szabályokhoz igazodik, amelyre elsődlegesen szánják.

(8) A több tevékenységet magában foglaló koncessziót, mely esetében nem lehet objektíve meghatározni azt a tevékenységet, melyre elsődlegesen szánják, a következők alkalmazásával kell meghirdetni:

a) a közbeszerzőre érvényes koncesszió meghirdetési szabályokkal, ha a tevékenységek közül egyre, amelyre a koncessziót szánják, a közbeszerzőre érvényes koncesszió meghirdetési szabályok vonatkoznak, a többi tevékenységre pedig a beszerzőre érvényes koncesszió meghirdetési szabályok vonatkoznak,

b) a közbeszerző által meghirdetett, értékhatár feletti beszerzés eljárásrendje szerint, ha a tevékenységek közül egyre, amelyre a koncessziót szánják, a koncesszió meghirdetésének szabályai vonatkoznak, a többi tevékenységre pedig a közbeszerző által meghirdetett, értékhatár feletti beszerzés eljárásrendje vonatkozik,

c) a koncesszió meghirdetésének szabályai szerint, ha a tevékenységek közül egyre, amelyre a koncessziót szánják, a koncesszió meghirdetésének szabályai vonatkoznak, a többi tevékenységre pedig a jelen törvény nem vonatkozik.

(9) A koncesszió, melynek részei objektíve szétválaszthatóak és melynek tárgya olyan részt is tartalmaz, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha egyetlen koncesszió meghirdetése objektív okokkal van megalapozva.

(10) A koncesszió, melynek részei objektíve szétválaszthatóak, és melynek egy része a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrendhez igazodik, a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrendhez igazodik vagy a koncesszió meghirdetésére vonatkozó eljárásrendhez, ha egyetlen koncesszió meghirdetése objektív okokkal van megalapozva.

(11) A koncesszió, melynek részei elválaszthatatlanul összefonódnak és objektíve oszthatatlan egészet alkotnak és melynek egy része a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrendhez igazodik, a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrendhez igazodik vagy a koncesszió meghirdetésének eljárásrendjéhez.

(12) A koncesszió, melynek részei elválaszthatatlanul összefonódnak és objektíve oszthatatlan egészet alkotnak, nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha egy részére az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik. 

(13) A 9. § 3., 6–9. bek. szerinti tevékenységet, valamint a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrend szerinti tevékenységet magában foglaló koncessziót, a koncesszió meghirdetésére vonatkozó szabályok szerint vagy a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrend szerint kell meghirdetni, ha egyetlen koncesszió meghirdetése objektív okokkal van megalapozva.

(14) A koncesszió nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha a 9. § 3., 6–9. bek. szerinti tevékenységet foglal magába, valamint olyan tevékenységet, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, ha egyetlen koncesszió meghirdetése objektív okokkal van megalapozva.

(15) A koncesszió nem igazodik a jelen törvény szerinti eljárásrendhez, ha a 9. § 3., 6–9. bek. szerinti tevékenységet foglal magába, továbbá a védelmi és biztonsági szféra beszerzésinek meghirdetésére vonatkozó eljárásrend szerinti tevékenységet, valamint olyan tevékenységet, melyre az 1. § 2. bek. a) pontja vonatkozik, ha egyetlen koncesszió meghirdetése objektív okokkal van megalapozva.

(16) A közbeszerző és beszerző nem hirdethet meg vegyes koncessziót abból a célból, hogy elkerülje a jelen törvény szerinti szabályok és eljárások alkalmazását.

(1) Közbeszerzési eljárásban csak az vehet részt, aki teljesíti a részvétel alábbi, személyi alkalmassági feltételeit:

a) sem ő, sem képviseleti szerve vagy képviseleti szervének, sem felügyelő testületének tagja, sem cégvezetője nem volt jogerősen elítélve korrupciós bűncselekménykért, az Európai Közösség pénzügyi érdekeit károsító bűncselekményért, bűncselekményből származó jövedelem legalizálása (pénzmosás) bűncselekményért, bűnszervezet létrehozása, tervezése és támogatása bűncselekményért vagy terrorszervezet létrehozása, tervezése és támogatása bűncselekményért, vagy terrorcselekmény bűncselekményért és a terrorizmusban való részvétel egyes fajtáiért, emberkereskedelem bűncselekményéért, olyan bűncselekményért, melynek tényállása vállalkozással függ össze vagy közbeszerzésben és nyilvános árverésen végrehajtott machináció bűncselekményéért,

b) nincs egészségbiztosítási, szociális biztosítási és nyugdíj-takarékossági járuléktartozása a Szlovák Köztársaságban vagy abban az országban, ahol a székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye található,

c) nincs adótartozása a Szlovák Köztársaságban vagy abban az országban, ahol a székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye található,

d) nem indítottak ellene csődeljárást, nem áll szerkezetátalakítás (szanálás) alatt, nem áll felszámolás alatt, nem függesztették fel az ellene indult csődeljárást elégtelen vagyoni fedezet miatt, vagy nem állították le az ellen folyó csődeljárást vagyoni fedezet hiánya miatt,

e) jogosult árut forgalmazni, építési munkálatokat végezni vagy szolgáltatást nyújtani,

f) nem tiltották el jogerősen a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a Szlovák Köztársaságban vagy abban az országban, ahol a székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye található,

g) a közbeszerzés meghirdetésétől vagy bizonyítható megkezdésétől számított elmúlt három évben nem szegte meg súlyosan környezetvédelmi, szociális jogi vagy munkajogi kötelezettségeit külön jogszabályok szerint,⁴⁷⁾ melyekért jogerősen szankcionálták, és amelyeket a közbeszerző és beszerző bizonyítani tud,

h) a közbeszerzés meghirdetésétől vagy bizonyítható megkezdésétől számított elmúlt három évben nem szegte meg súlyosan szakmai kötelezettségeit, melyeket a közbeszerző és beszerző bizonyítani tud.

(2) A pályázó vagy érdeklődő az 1. bekezdés szerinti részvételi feltételek teljesítését az alábbiakkal igazolja:

a) az a) pont esetében három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal,

b) a b) pont esetében a Szociális Biztosító és egészségbiztosító három hónapnál nem régebbi igazolásával,

c) a c) pont esetében a helyileg illetés adóhivatal három hónapnál nem régebbi igazolásával,

d) a d) pont esetében az illetékes bíróság három hónapnál nem régebbi igazolásával,

e) az e) pont esetében áruforgalmazási jogosítvány, építési munkavégzési vagy szolgáltatás-nyújtási jogosultság igazolásával, amely a beszerzés tárgyának megfelel,

f) az f) pont esetében becsületbeli nyilatkozattal.

(3) Ha a védelmi és biztonsági szférát érintő beszerzésről vagy a védelmi és biztonsági szférát érintő koncesszióról van szó, a közbeszerző vagy beszerző kizárja az eljárásból azt a pályázót vagy érdeklődőt, amelyről bizonyítékerejű információi vagy adatai, a védett forrásokból származó információkat és adatokat is beleértve, hogy nem eléggé megbízható, hogy ezzel kizárja a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos kockázatokat.

(4) Ha a pályázó vagy érdeklődő székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén kívül található, és az az állam, ahol a pályázó vagy érdeklődő székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye van nem adja ki a 2. bekezdésben feltüntetett okiratok valamelyikét sem ezzel egyenértékű okiratokat, ezek helyettesíthetők a székhely, vállalkozási hely vagy szokásos tartózkodási hely szerinti országban hatályos jogrend szerint kiállított becsületbeli nyilatkozattal.

(5) Ha a Szlovák Köztársaságon kívül található székhelyű, vállalkozási helyű vagy szokásos tartózkodási helyű pályázó vagy érdeklődő államának jogrendje nem szabályozza a becsületbeli nyilatkozat intézményét, helyettesíteni lehet azt bíróság, közigazgatási hatóság, közjegyző, más szakmai intézmény vagy kereskedelmi intézmény előtt tett nyilatkozattal a pályázó vagy érdeklődő székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam hatályos jogszabályi előírásai szerint. 

(6) Az illetékes közhatalmi szerv végleges döntése alatt a jelen törvény céljaira az alábbiak értendők:

a) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen nem lehet keresetet beadni,

b) az illetékes közigazgatási hatóság jogerős döntése, mely ellen nem nyújtottak be keresetet,

c) jogerős bírósági ítélet, melyben a közigazgatási hatóság döntése vagy eljárása elleni keresetet elutasították, vagy amelyben az eljárást leállították, vagy

d) más jogerős bírósági ítélet.

(7) Az 1. bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyi alkalmasság feltételeit teljesítő pályázónak vagy érdeklődőnek tekintendő, ha a pályázó vagy érdeklődő rendezte hátralékait vagy hátralékai rendezésére részletfizetést engedélyeztek.

(1) Pénzügyi és gazdasági alkalmasság rendszerint az alábbiak benyújtásával bizonyítható:

a) bank vagy külföldi bank fiókjának nyilatkozatával,

b) a hivatás végzése során okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás igazolása vagy a vállalkozó által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, ha külön törvény ezt megköveteli,⁴⁸⁾

c) könyvelési mérleggel vagy a vagyonról és kötelezettségekről szóló kimutatással, vagy az ezekből kivonatolt adatokkal, vagy

d) a teljes forgalomról szóló kimutatással, és ha az megfelelő, a közbeszerzés vagy koncesszió tárgyát érintő területen elért forgalomról szóló kimutatással, legfeljebb az utolsó három gazdasági évben, melyből rendelkezésre állnak a megalapítás vagy a tevékenység megkezdésének függvényében.

(2) A pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmasságának bizonyítására más személy pénzügyi forrásait is felhasználhatja, tekintet nélkül a jogviszonyukra. Ilyen esetben a pályázó vagy érdeklődő köteles a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek bizonyítani, hogy a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni is fog annak a személynek a forrásaival, amelynek alkalmasságát saját pénzügyi és gazdasági alkalmassága bizonyítására felhasználja. A második mondat szerinti tényt a pályázó vagy érdeklődő az ezen személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, kinek pénzügyi forrásait saját pénzügyi és gazdasági alkalmasságának bizonyítására felhasználja. Az írásos szerződésből ki kell tűnnie az igazoló személy kötelezettségvállalásának, hogy ezt a teljesítést a szerződéses viszony teljes időtartamán át rendelkezésre bocsátja. A személynek, kinek forrásait a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására fel kívánják használni, igazolnia kell a személyi alkalmasságot érintő részvételi feltételek teljesítését, kivéve a 32. § 1. bek. e) pontját. És nem állhatnak fenn nála kizárásra vonatkozó indokok a 40. § 6. bek. a–h) pontja és 7. bek. szerint.

(3) A közbeszerző vagy beszerző megkövetelheti, hogy a pályázó vagy érdeklődő, illetve más személy, kinek forrásait a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására kívánják felhasználni, együtt feleljenek a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítéséért.

(4) Ha a pályázó vagy érdeklődő objektív okokból nem tud a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott, a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot igazoló dokumentumot felmutatni, a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot más dokumentum benyújtásával is igazolhatja, amelyet a közbeszerző vagy beszerző megfelelőnek tart.

(1) A műszaki vagy szakmai alkalmasságot, az áruszállítás, építési munkálatok vagy szolgáltatásnyújtás fajtája, mennyisége fontossága vagy felhasználása szerint kell igazolni, a következő okmányok egyikével vagy azok közül többel:

a) a közbeszerzés meghirdetését megelőző három év áruszállításainak vagy szolgáltatásnyújtásainak jegyzéke, feltüntetve azok árát, teljesítési határidejét és megrendelőit; ilyen okmány a referencia, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény szerint,

b) a közbeszerzés meghirdetését megelőző öt év alatt megvalósított építési munkálatok jegyzéke, feltüntetve azok árát és az építési munkálatok kivitelezésének határidejét; a jegyzéket ki kell egészíteni az építési munkálatok kielégítő kivitelezéséről szóló igazolással és a megvalósított építési munkálatok, üzleti feltételek szerinti értékelésével, ha a megrendelő

1. közbeszerző vagy beszerző volt a jelen törvény szerint, az okmány a referencia,

2. más személy volt, nem közbeszerző vagy beszerző a jelen törvény szerint, a teljesítés bizonyítékát a megrendelő nyugtázza; ha ilyen igazolás nem áll a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére, a pályázó vagy érdeklődő azok elvégzéséről szóló nyilatkozatával, kiegészítve az építési munkálatok elvégzését vagy a szerződéses viszonyt igazoló dokumentummal, amely alapján azokat megvalósították,

c) A technikus vagy műszaki szervek adataival, elsősorban azokéval, akik a minőség ellenőrzésért felelősek tekintet nélkül arra, hogy milyen szerződéses viszonyban vannak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munkálatok beszerzéséről van szó, akkor azokéval, akiknél a pályázó vagy érdeklődő ezen munkálatok elvégzését kérelmezheti,

d) a műszaki felszerelés, vizsgálati és kutatási berendezések és a pályázó vagy érdeklődő által, a minőség biztosítására alkalmazott intézkedések leírásával,

e) ha bonyolult termékek, vagy egyedi rendeltetésű termékek szállításának esete áll fenn, a pályázó vagy érdeklődő termelési kapacitásának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének, vállalkozása helyének vagy szokásos tartózkodási helyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége,

f) ha bonyolult szolgáltatások vagy egyedi rendeltetésű szolgáltatások esete áll fenn, a szolgáltatást nyújtó pályázó vagy érdeklődő technikai alkalmasságának a közbeszerző vagy beszerző általi ellenőrzése, illetve a nevükben eljáró illetékes szervek ellenőrzése a pályázó vagy érdeklődő székhelyének, vállalkozása helyének vagy szokásos tartózkodási helyének országában, ezen szerv egyetértésével; ha szükséges, a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási eszközök ellenőrzése, valamint a használt ellenőrzési intézkedések minősége,

g) a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítését irányító alkalmazottak műveltségéről és szakmai gyakorlatáról vagy szakképesítéséről szóló adatok, különösképpen az építési munkákat irányító vagy a szolgáltatásnyújtást irányító személyekre, ha ezek nem az ajánlatok kiértékelésének kritériumai,

h) a környezetgazdálkodási intézkedések feltüntetése, melyeket a pályázó vagy érdeklődő alkalmazni fog a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítése során,

i) ha építési munkáról vagy szolgáltatásról van szó, az alkalmazottak és vezető alkalmazottak átlagos éves létszámának adatainak feltüntetése az előző három év alapján,

j) a gépi és műszaki felszereltség adatai, melyek a pályázónak vagy érdeklődőnek rendelkezésére állnak az építési munkák kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához,

k) a beszállítói hálózat és nyomon követése rendszerének adatai, melyet a pályázó vagy érdeklődő a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítése során használni kíván,

l) a szerződéses vagy koncessziós szerződéses teljesítés azon hányada, amelyet a szolgáltatásnyújtó pályázó vagy érdeklődő alvállalkozókkal kíván biztosítani,

m) a leszállítandó áruk esetében,

1. mintadarabokkal, leírásokkal vagy fényképekkel, melyek eredetiségét hitelesíteni kell, ha azt közbeszerző vagy beszerző megköveteli vagy

2. az árura vonatkozó tanúsítványokkal vagy a műszaki specifikációra vagy műszaki normákra vonatkozó világosan azonosítható utalásokat tartalmazó igazolásokkal, melyeket minőségellenőrzési szervek vagy a megfelelőséget elbírálható jogkörrel felruházott szervek adtak ki.

(2) Ha szükséges, a gazdasági verseny megfelelő színvonalának biztosítására, közbeszerző és beszerző az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti időintervallumnál hosszabb időintervallumot is megszabhat.

(3) A pályázó vagy érdeklődő műszaki alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát igazolhatja más személy műszaki vagy szakmai kapacitásainak kihasználásával is, függetlenül attól, milyen jogviszonyban állnak. Ez esetben a pályázó vagy érdeklődő a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezni fog azon személy kapacitásaival, amelyet technikai alkalmassága vagy szakmai alkalmassága igazolására felhasznál. A második mondat szerinti tényt a pályázó vagy érdeklődő a személlyel megkötött írásos szerződéssel igazolja, mely tartalmazza azon személy kötelezettségvállalását, amelynek műszaki és szakmai kapacitásaival bizonyítani kívánja saját műszaki vagy szakmai alkalmasságát. Az írásos szerződésből ki kell tűnnie, hogy ez a személy a szerződéses viszony fennállásának teljes időszakára rendelkezésre bocsátja kapacitásait. Annak a személynek, amelynek kapacitásait a műszaki vagy szakmai alkalmasság bizonyítására használják fel, igazolnia kell a személyi alkalmasságra vonatkozó feltételek teljesítését, és nem állhatnak fenn nála a 40. § 6. bek. a)–h) pontja és a 7. bek. kizárásra vonatkozó okok; az áruszállításra, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogosultságát a megrendelés vagy koncesszió tárgyának azon részével összefüggésben mutatja be, amelyre kapacitását a pályázó vagy érdeklődő részére biztosítja. Ha a végzettséggel, szakmai képesítéssel vagy releváns szakmai tapasztalatokkal összefüggő követelményről van szó, elsősorban az 1. bekezdés g) pontja szerint, a pályázó vagy érdeklődő csak akkor használhatja más személy kapacitását, ha valójában az fogja végezni az építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat, melyre kapacitásait igényelik.

(4) A közbeszerző vagy beszerző megkövetelheti, hogy a pályázó vagy érdeklődő és más személy, kinek kapacitásait a műszaki alkalmasság vagy szakma alkalmasság igazolására fel kívánják használni, a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítéséért közösen feleljenek.

(5) Ha árubeszerzésről van szó, amely tartalmazza az áru elhelyezésével és felszerelésével kapcsolatos tevékenységeket is, a pályázó vagy érdeklődő műszaki vagy szakmai alkalmasságát ezen tevékenységek elvégzésére elsősorban képességeinek, tapasztalatainak, hatékonyságának és megbízhatóságának kiértékelésével állapítják meg.

Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott minőségbiztosítási tanúsítványt követel meg, mellyel a pályázó vagy érdeklődő a minőségbiztosítási szabványok teljesítését igazolja, beleértve a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőséget, ráhagyatkozhat az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusain vagy nemzetközi szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszerekre. A közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett, tagállamok illetékes szervei által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is el kell fogadnia. Ha a pályázónak vagy érdeklődőnek objektíve nem volt lehetősége megszerezni a megfelelő tanúsítványt a megadott határidőre, a közbeszerzőnek és beszerzőnek, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott, más bizonyítékokat is el kell fogadnia a minőségbiztosítás egyenértékű intézkedéseiről, amelyekkel igazolja, hogy az általa javasolt minőségbiztosítási intézkedések a megkövetelt minőségbiztosítási normákkal összhangban vannak.

Ha a közbeszerző vagy beszerző független intézmény által kiadott, a környezetgazdálkodási rendszer normái követelményeinek betartását igazoló tanúsítványt követel meg a pályázótól vagy érdeklődőtől, ráhagyatkozhat az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerére vagy más, külön jogszabály⁴⁹⁾ szerinti környezetgazdálkodási rendszerre vagy az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusain vagy más nemzetközi normákon alapuló környezetgazdálkodási rendszerre, amelyről akkreditált tanúsító szerv adott ki tanúsítványt. A közbeszerző és beszerző egyenértékűnek fogadja el a tagállamok illetékes szervei által kiadott környezetgazdálkodási minősítő tanúsítványokat. Ha a pályázónak vagy érdeklődőnek objektíve nem volt lehetősége megszerezni a megfelelő tanúsítványt a megadott határidőre, a közbeszerzőnek és beszerzőnek, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott, más bizonyítékokat is el kell fogadnia a környezetgazdálkodás területén végrehajtott intézkedésekről, amelyekkel igazolja, hogy az általa javasolt intézkedések egyenértékűek a környezetgazdálkodási rendszer keretében megkövetelt intézkedésekkel vagy környezetgazdálkodási normákkal.

(1) A közbeszerzésben ajánlattevők csoportja is részt vehet.

(2) Sem a közbeszerző, sem a beszerző nem követelheti meg az ajánlattevők csoportjától, hogy a közbeszerzésben való részvétel céljából jogi formát hozzanak létre. A közbeszerző és beszerző azonban megkövetelheti bizonyos jogi forma létrehozását,⁵⁰⁾ ha az ajánlattevők csoportjának ajánlata elfogadásra került, és a szerződés vagy koncessziós szerződés rendes teljesítése miatt szükséges bizonyos jogi forma létrehozása.

(3) Az ajánlattevők csoportja a közbeszerzésben való részvétel személyi alkalmasságra vonatkozó feltételeinek teljesítését a csoport minden tagjára külön-külön igazolja, a közbeszerzésben való részvétel pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó feltételeinek teljesítését, valamint a közbeszerzésben való részvétel technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételeinek teljesítését együttesen igazolja. Az áruszállítási, építési munkálatok kivitelezésére vonatkozó és szolgáltatásnyújtási jogosultságot a csoport tagja csak a beszerzés vagy koncesszió tárgyának azon részének viszonylatában kell igazolja, amelyet biztosítania kell.

(4) Az ajánlattevők csoportja kihasználhatja a csoport tagjainak forrásait vagy más személyek forrásait a 33. § 2. bekezdése értelmében, és a csoport tagjainak vagy más személyeknek kapacitásait a 34.§ 3. bekezdése értelmében.

(5) A szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítésének, az ajánlattevők csoportjára vonatkozó feltételeit, melyek eltérnek azon gazdasági szereplő számára meghatározott feltételektől, amely nem ajánlattevők csoportja, objektív okokkal kell megalapozni és azon gazdasági szereplő, amely nem ajánlattevők csoportja, számára meghatározott feltételekhez arányosaknak kell lenniük. 

(1) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltünteti mindazokat a feltételeket, amelyek

a) személyi alkalmasságra vonatkoznak a 32. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 33. § szerint, ha ezeket megkövetelik,

c) a technikai alkalmasságra vagy szakmai alkalmasságra és ezeknek az igazolására vonatkoznak a 34–36. § szerint, ha ezeket megkövetelik,

d) a 40. § 6. bek. g) pontja szerinti feltételre vonatkozik, ha ezt alkalmazzák.

(2) A beszerző meghatározhatja a közbeszerzésben való részvétel feltételeit és az iratokat, melyekkel azok igazolhatók, valamint a 40. § 6. bek. g) pontja szerinti feltételt; ha ezeket meghatározza, feltünteti őket a versenyfelhívásként használt értesítőben. A részvételi feltételek érinthetik

a) a személyi alkalmasságot a 32. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot a 33. § szerint,

c) a technikai alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot a 34–36. § szerint.

(3) A közbeszerző a beszerzés meghirdetésekor, amely a 9. § 3–9. bek. szerinti tevékenységek valamelyikének végzésével függ össze köteles meghatározni a 32. § szerinti részvételi feltételeket.

(4) Az építési munkálatok kivitelezésérről szóló beszerzés, szolgáltatásnyújtásra vagy áruszállításra vonatkozó beszerzés meghirdetése során, amely magában foglalja az elhelyezéssel vagy szereléssel összefüggő tevékenységeket is, a közbeszerző vagy beszerző megkövetelheti, hogy bizonyos lényeges faladatokat közvetlenül maga a pályázó vagy az ajánlattevők csoportjának tagja végezze el.

(5) A részvételi feltételeknek, melyeket a közbeszerző és a beszerző a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, valamint a technikai alkalmasság és szakmai alkalmasság bizonyítására ír elő, méltányosnak kell lenniük és a beszerzés vagy koncesszió tárgyához kell kötődniük. A közbeszerző és beszerző a pályázóktól vagy érdeklődőktől megkövetelheti a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vagy technikai alkalmasság vagy szakmai alkalmasság minimális szintjének meglétét. A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncesszió meghirdetésében indokolja a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, valamint a technikai alkalmasság vagy szakmai alkalmasság feltételeinek méltányosságát a beszerzés vagy koncesszió tárgyának vonatkozásában, illetve annak szükségességét a részvételi feltételek besorolása közé.

(6) A gazdasági év forgalmára vonatkozó követelmény nagysága nem haladhatja meg 

a) a 12 hónapos időtartamra kiszámított feltételezett érték kétszeresét, ha a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés időtartama 12 hónapnál hosszabb,

b) a feltételezett érték kétszeresét, ha a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb.

(7) A közbeszerző vagy beszerző akkor követelheti meg a 6. bekezdésben meghatározott minimális forgalomtól nagyobb forgalom igazolását, ha olyan árukról, építkezési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek jellege különös kockázatot hordoz magában; ezt a követelményt a pályázati dokumentációban vagy a koncessziós dokumentációban indokolja.

(8) Ha a közbeszerző vagy beszerző egy gazdasági évnél hosszabb időszak forgalmának kimutatását követeli meg, annak nagyságát csak összesítve, a meghatározott időszakra határozhatja meg.

(9) A közbeszerző vagy beszerző átlátható, objektív és megkülönböztetés-mentes módszereket és kritériumokat határozhat meg, melyek lehetővé teszik a pénzügyi és gazdasági alkalmasság megítélése során az aktívák és passzívák közötti arány figyelembe vételét. Az első mondat szerinti módszerek és kritériumokat a közbeszerző és beszerző feltüntetik a pályázati dokumentációban vagy a koncessziós dokumentációban.

(10) Ha a beszerzés vagy koncesszió több részre van osztva melyek közül mindegyik külön szerződés vagy koncessziós szerződés tárgyát fogja képezni, az 5–9. bekezdések szerinti szabályokat minden különálló részre alkalmazni kell. Ha a közbeszerző vagy beszerző több rész egy pályázónak történő odaítélését feltételezi, melyeket azonos időben kell teljesíteni, a minimális forgalom meghatározását ezen részek feltételezett értéke összegének figyelembevételével határozhatja meg.

(11) Ha keret-megállapodás alapján – a pályázat újbóli megnyitásával – meghirdetett beszerzésekről van szó, a 6. bekezdés szerinti maximális éves forgalom követelményét a konkrét beszerzések maximális feltételezett értéke alapján kell meghatározni, melyek teljesítésére azonos időben kerül sor; ha a konkrét beszerzések feltételezett maximális feltételezett értéke, melyek teljesítésére azonos időben kerül sor, nem ismert, a 6. bekezdés szerinti maximális éves forgalom követelményét a keret-megállapodás feltételezett értéke alapján kell meghatározni. Ha dinamikus beszerzési rendszerről van szó, a 6. bekezdés szerinti maximális éves forgalom követelményét a konkrét beszerzések várható maximális feltételezett értéke alapján kell meghatározni, melyek odaítélésére ezen rendszer keretében kerül sor. 

(12) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzésben az Európai Bizottság által vezetett az okmányok elektronikus adatbázisát használja (a továbbiakban csak „e-Certis rendszer“) és elsősorban olyan okmányokat követel meg, melyek ebben szerepelnek.

(13) Ha árubeszerzésről van szó, amely magában foglalja az áru elhelyezésével vagy felszerelésével összefüggő tevékenységeket is, építési munkálatok kivitelezésének megrendelését és szolgáltatásnyújtási vagy koncessziós megrendelést, a közbeszerző és beszerző a jogi személyektől megkövetelheti, hogy a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítése igazolása során vagy az ajánlatban feltüntessék azon alkalmazottak vezeték- és keresztneveit valamint szakképesítését, akik a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítéséért felelősek lesznek.

(1) Az egységes európai dokumentum a jelen törvény céljaira olyan dokumentum, amellyel a gazdasági szereplő előzetesen helyettesítheti a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott részvételi feltételek teljesítésének igazolására szolgáló dokumentumokat.

(2) Az egységes európai dokumentum tartalmazza a gazdasági szereplő aktualizált nyilatkozatát, hogy

a) nem létezik ok a kizárására,

b) teljesíti a korlátozott számú érdeklődők kiválasztására vonatkozó, objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat és kritériumokat, ha a közbeszerző vagy beszerző korlátozta az érdeklődők számát,

c) a közbeszerző vagy beszerző kérésére rendelkezésre bocsátja azokat a dokumentumokat, melyeket az egységes európai dokumentummal helyettesített.

(3) Ha a pályázó vagy érdeklődő pénzügyi és gazdasági alkalmasságát vagy technikai alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát más személyen keresztül igazolja, az egységes európai dokumentum tartalmazza a 2. bekezdés szerinti információkat erre a személyre vonatkozólag is.

(4) A gazdasági szereplő az egységes európai dokumentumban, a közbeszerző vagy beszerző követelményei szerint, további releváns információkat is feltüntet, a szerveket és alanyokat, melyek a részvételi feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat kiadják. Ha a közbeszerző vagy beszerző számára a megkövetelt dokumentumok közvetlenül és térítésmentesen hozzáférhetők az elektronikus adatbázisokban, a gazdasági szereplő az egységes európai dokumentumban feltünteti az ezekhez az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáféréshez szükséges információkat is, elsősorban az elektronikus adatbázis honlapjának címét, valamint a további azonosító adatokat és jóváhagyásokat, melyek ezen adatbázisba való belépéshez szükségesek.

(5) A gazdasági szereplő a konkrét közbeszerzésben használt egységes európai dokumentumot ismételten is felhasználhatja, ha bizonyítja, hogy az eredeti egységes európai dokumentumban feltüntetett információk továbbra is aktuálisak.

(6) Ha a pályázó vagy érdeklődő az egységes európai dokumentumot használja, a közbeszerző vagy beszerző a közbeszerzés rendes menetének biztosítására, bármikor annak folyamán, kérheti a pályázótól vagy érdeklődőt az egységes európai dokumentummal helyettesített irat vagy iratok benyújtását. A pályázó vagy érdeklődő a kérvény kézbesítésének napjától számított öt munkanapon belül kézbesíti a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek ezeket az iratokat, hacsak a közbeszerző vagy beszerző nem állapított meg hosszabb határidőt.

(7) Ha a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek a 4. bekezdés második mondata szerint hozzáférése van a dokumentumokhoz, ezeket nem követeli meg a pályázótól vagy érdeklődőtől, és a szükséges információkat az elektronikus adatbázishoz való hozzáférés alapján szerzi meg.

(8) A közbeszerző vagy beszerző nem követeli meg azon dokumentum vagy dokumentumok benyújtását sem, melyek más közbeszerzésből a rendelkezésére állnak, és melyek aktuálisak és érvényesek.

(1) A közbeszerző a közbeszerzésben való részvételi feltételek teljesítését, a közbeszerzési hirdetménnyel vagy a koncessziós hirdetménnyel összhangban bírálja el. Ha a részvételi feltételek a pályázati háttéranyagokban vagy a koncessziós dokumentációban is fel vannak tüntetve, azok nem lehetnek ellentétesek a közbeszerzés kiírásáról szóló hirdetménnyel vagy a koncessziós hirdetménnyel.

(2) A beszerző a részvételi feltételek teljesítését az általa meghatározott szabályokkal összhangban bírálja el. A részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése szabályainak meghatározása vagy aktualizálása során a meghívásos eljárásban, a közzétételes tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovatív partnerségben nem támaszthat némely érdeklődővel szemben olyan követelményeket, amelyeket nem követelt meg a többi érdeklődőtől, vagy ismételten olyan dokumentumokat, amelyek már rendelkezésére állnak.

(3) A védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetése során a közbeszerző és beszerző a közbeszerzés kiírásáról szóló hirdetménnyel összhangban bírálja el a részvételi feltételek teljesítését.

(4) A közbeszerző vagy beszerző írásban kéri fel a pályázót vagy érdeklődőt a benyújtott dokumentumok magyarázatára vagy kiegészítésére, ha a benyújtott dokumentumokból nem lehet megítélni azok érvényességét vagy a részvételi feltétel teljesítését. Ha a közbeszerző vagy beszerző nem határoz meg hosszabb határidőt, a pályázó vagy érdeklődő a benyújtott dokumentumok magyarázatát vagy kiegészítését

a) a kérvény elküldését követő két munkanapon belül kézbesíti, ha a kommunikáció elektronikus eszközökön keresztül valósul meg,

b) a kérvény kézbesítését követő öt munkanapon belül kézbesíti, ha a kommunikáció az a) ponttól eltérő módon valósul meg.

(5) A közbeszerző vagy beszerző írásban kéri fel a pályázót vagy érdeklődőt annak a személynek a lecserélésére, akin keresztül pénzügyi és gazdasági alkalmasságát vagy technikai alkalmasságát vagy szakmai alkalmasságát igazolja, ha annak kizárására indokot adó okok állnak fenn. Ha a közbeszerző vagy beszerző nem állapít meg hosszabb határidőt, a pályázó vagy érdeklődő a kérvény kézbesítését követő öt munkanapon belül köteles ezt megtenni.

(6) A közbeszerző és beszerző kizárja a pályázót vagy érdeklődőt, ha

a) nem teljesítette a részvételi feltételeket,

b) érvénytelen dokumentumokat nyújtott be; érvénytelen dokumentumok azok, melyeknek lejárt az érvényességi idejük,

c) olyan információkkal vagy dokumentumokkal szolgált, amelyek hamisak vagy oly módon megváltoztatottak, hogy nem felelnek meg a valóságnak,

d) jogtalanul megpróbálta befolyásolni a közbeszerezés folyamatát,

e) megpróbált megszerezni olyan bizalmas információkat, amelyek jogtalan előnyhöz juttatták volna,

f) a 23. § szerinti összeférhetetlenséget nem lehet más hatásos intézkedésekkel megszüntetni,

g) megbízható információk alapján alapos gyanú áll fenn, hogy a pályázó vagy érdeklődő az adott közbeszerzésben más gazdasági szereplővel a gazdasági versenyt sértő megállapodást kötött, ha ez a feltétel fel van tüntetve a közbeszerzés kiírásáról szóló hirdetményben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben,

h) a szakmai alkalmasság elbírálása során igazolhatóan olyan érdekellentéteket állapított meg a pályázó vagy érdeklődő részéről, melyek a beszerzés teljesítését kedvezőtlenül befolyásolhatják,

i) meghatározott határidőre nem nyújtotta be az írásos kérvényben kért, már benyújtott dokumentumok magyarázatát vagy kiegészítését,

j) meghatározott határidőre nem nyújtotta be az írásos kérvényben kért egységes európai dokumentummal helyettesített dokumentumokat,

k) nem cserélte le más személyre – aki teljesíti a meghatározott feltételeket – a megadott határidőn belül azt a személyt, akin keresztül pénzügyi és gazdasági alkalmasságának vagy technikai alkalmasságának vagy szakmai alkalmasságának részvételi feltételekre vonatkozó teljesítését igazolja, és aki nem teljesíti a meghatározott követelményeket,

l) a 41. § 2. bek. szerinti határidőre nem cserélte le az alvállalkozót, aki nem teljesíti a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott követelményeket, új alvállalkozóra, aki teljesíti a meghatározott feltételeket.

(7) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzésből kizárja azt a pályázót vagy érdeklődőt is, ha a gazdasági verseny megsértését, ami az előzetes piaci tárgyalásokból vagy a 25. § szerinti előzetes bekapcsolódásából derült ki, más hatásos intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni, a pályázó vagy érdeklődő nyilatkozata után sem; a közbeszerző és beszerző az ilyen kizárás előtt, a kérvény kézbesítését követő öt munkanapnyi határidővel lehetőséget nyújt a pályázónak vagy érdeklődőnek annak bizonyítására, hogy részvételével az előkészíti piaci tárgyalásokon vagy előzetes bekapcsolódásával nem került sor a gazdasági verseny megsértésére.

(8) A pályázó vagy érdeklődő, aki nem teljesíti a személyi alkalmasság feltételeit a 32. § 1. bek. a), g) és h) pontja szerint vagy ha vonatkozik rá a kizárás oka a 6. bekezdés d)–g) pontja és a 7. bekezdés szerint, jogosult igazolna a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, hogy, megfelelő intézkedéseket hozott a helyzet orvoslására. A helyzet orvoslására hozott intézkedésekkel a pályázónak vagy érdeklődőnek igazolnia kell, hogy kártérítést fizetett vagy ennek kifizetésre kötelezte magát bármilyen okozott kárért, orvosolta a hibákat, megfelelően megmagyarázta a vitás tényeket és körülményeket, éspedig az illetékes szervekkel való aktív együttműködéssel, és hogy konkrét technikai, szervezési és személyi intézkedéseket fogadott el, amelyek a jövőbeni kétségek, kihágások, szabálysértések vagy bűncselekmények megakadályozására irányulnak.

(9) Az a pályázó vagy érdeklődő, akinek más tagállamban végleges határozattal megtiltották a közbeszerzésben való részvételt, nem jogosult a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek igazolni, hogy a 8. bekezdés második mondata szerinti intézkedéseket hozott a helyzet orvoslására, ha ez a határozat Szlovák Köztársaságban végrehajtható. 

(10) A közbeszerző és beszerző elbírálja, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott, a 8. bekezdés második mondata szerinti intézkedéseket a helyzet orvoslására, miközben figyelembe veszik a hibázás súlyosságát és annak konkrét körülményeit. Ha a közbeszerző vagy beszerző, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott, a helyzet orvoslására hozott intézkedéseket elégtelennek ítéli, a pályázót vagy érdeklődőt kizárja a közbeszerzésből.

(11) A tagállami pályázót vagy érdeklődőt, ha abban az államban, ahol a székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye található jogosult a megkövetelt tevékenység végzésére, a közbeszerző és beszerző nem zárhatja ki abból az okból, hogy a törvény alapján a megkövetelt tevékenység végzéséhez szükséges bizonyos jogi forma.

(12) A részvételi feltételek teljesítésének elbírálása után jegyzőkönyv készül, mely elsősorban a következőket tartalmazza:

a) az összes pályázó vagy érdeklődő jegyzékét,

b) a kiválasztott érdeklődők jegyzékét, és kiválasztásuk okait a szűkebb körű pályázatba, közzétételes tárgyalásos eljárásba, versenypárbeszédbe, innovatív partnerségbe, koncessziós párbeszédbe,

c) a kizárt pályázók vagy érdeklődők jegyzékét, kizárásuk okának feltüntetésével,

d) az érdeklődők jegyzékét, kik nem lesznek felszólítva az ajánlat benyújtására, a tárgyaláson vagy párbeszédben való részvételre, az okok feltüntetésével.

(13) A közbeszerző és beszerző haladéktalanul írásban értesíti a pályázót vagy érdeklődőt, hogy

a) kizárásra került, az ok és határidő feltüntetésével, amelyen belül kézbesítheti óvását,

b) nem lesz felszólítva az ajánlat benyújtására, a tárgyaláson vagy párbeszédben való részvételre, az ok és határidő feltüntetésével, amelyen belül kézbesítheti óvását.

(14) A közbeszerző és beszerző bizottságot hozhat létre a pályázók vagy érdeklődők általi részvételi feltételek teljesítésének kiértékelésére; ennek létrehozására az 51. § használja.

(15) A közbeszerző és a beszerző a részvételi feltételek pályázók vagy érdeklődők részéről történő teljesítésének értékelése során a 34. § 1. bek. a) vagy b) pontjában foglalt műszaki alkalmasság vagy szakmai alkalmasság vonatkozásában köteles figyelembe venni a pályázóknak vagy az érdeklődőknek a 12 § alapján vezetett referencia-nyilvántartásban foglalt referenciáit, amennyiben ilyen referenciákkal rendelkeznek.

(1) A közbeszerző és beszerző pályázati háttéranyagokban vagy a koncessziós dokumentációban megkövetelheti, hogy

a) a pályázó az ajánlatában tüntesse fel a megrendelés azon részét, melyet alvállalkozóknak szándékozik kiadni, a javasolt alvállalkozókat és az alvállalkozások tárgyát,

b) a javasolt alvállalkozó teljesítse a személyi alkalmasságot érintő részvételi feltételeket és ne létezzenek nála kizáró okok a 40. § 6. bek. a)–h) pontja és a 7. bek. szerint; az áruszállítási, építési munkálatok elvégzési vagy szolgáltatásnyújtási jogosultságot a megrendelés vagy koncesszió tárgyának azon részével összefüggésben kell igazolni, melyeket az alvállalkozónak kell teljesíteni.

(2) Ha a javasolt alvállalkozó nem teljesíti az 1. bekezdés b) pontja szerinti részvételi feltételeket, a közbeszerző vagy beszerző írásban kéri a pályázót vagy érdeklődőt annak lecserélésére. A pályázó az első mondat szerinti kérvény kézbesítésétől számított öt munkanapon belül kézbesíti az új alvállalkozóra tett javaslatát, hacsak a közbeszerző vagy beszerző nem állapított meg hosszabb határidőt.

(3) A közbeszerző és beszerző a pályázati háttéranyagokban vagy koncessziós dokumentációban megköveteli, hogy a sikeres pályázó a szerződésben, keret-megállapodásban vagy koncessziós szerződésben legkésőbb annak megkötése idején feltüntesse az összes ismert alvállalkozó adatait, az alvállalkozó nevében eljárni jogosult személy adatait, vezeték- és keresztnév, tartózkodási hely és születési dátum terjedelemben.

(4) A közbeszerző és beszerző köteles a szerződési, keret-megállapodási vagy koncessziós szerződési javaslatban meghatározni

a) a beszállító bejelentési kötelezettségét, ha bármilyen változás történik az alvállalkozó adataiban,

b) az alvállalkozó megváltoztatásának szabályait és a beszállító arra vonatkozó kötelezettségét, hogy jelenti az alvállalkozó személyének megváltozását és az új alvállalkozó 3. bekezdés szerinti adatait.

(5) a pályázati háttéranyagokban vagy koncessziós dokumentációban megkövetelte, hogy a javasolt alvállalkozó teljesítse az 1. bekezdés b) pontja szerinti részvételi feltételeket, a megkövetelt feltételeket az új alvállalkozónak is teljesítenie kell.

(6) Ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről, szolgáltatásnyújtási beszerzésről vagy koncesszióról van szó, a közbeszerző és beszerző nem követeli meg a 3. és 4. bekezdések szerinti árubeszállító adatait.

(7) Ha azt a beszerzés jellege lehetővé teszi, a közbeszerző vagy beszerző a szerződés- vagy keret-megállapodási javaslatban meghatározhatja, hogy az áruért, építési munkálatokért vagy szolgáltatásokért járó kifizetéseket közvetlenül az alvállalkozónak utalja, aki az ajánlattevőnek az árut leszállította, az építési munkálatokat kivitelezte vagy a szolgáltatást nyújtotta, ha ezt az alvállalkozó kéri. A közbeszerző vagy beszerző egyúttal a szerződés- vagy keret-megállapodási javaslatban meghatározza az alvállalkozónak történő fizetés részleteit és a megfelelő mechanizmust, amellyel az ajánlattevőnek lehetővé teszi az alvállalkozót megillető kifizetés elleni kifogásemelést.

(8) Az 1–7. bekezdések rendelkezéseivel nincs érintve az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére vagy az engedményesnek a koncessziós szerződés teljesítésére vonatkozó felelőssége.

(1) Az pályázati háttéranyagokat írásos, grafikus vagy más anyagok alkotják, melyek tartalmazzák a beszerzés tárgyának részletes meghatározását. A pályázati háttéranyagokban a közbeszerző és beszerző feltünteti az összes körülményt, melyek fontosak lesznek a szerződés teljesítéséhez és az ajánlat kidolgozásához. A beszerzés tárgyának leírása hivatkozhat a gyártás vagy a kívánt áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások biztosításának különleges eljárására vagy módszerére, valamint életciklusuk más fázisának különleges eljárására, akkor is, ha ezek a faktorok nem képezik azok lényegi tartalmát, azonban össze kell függeniük a beszerzés tárgyával és annak értékéhez valamint céljához megfelelőnek kell lenniük. A beszerzés tárgyát a közbeszerzőnek és beszerzőnek egyértelműen, teljesen ás pártatlanul kell leírnia, a 3. sz. melléklet technikai követelményei alapján. A technikai követelmények

a) figyelembe veszik a fogyatékos személyek számára való hozzáférhetőség követelményeit és azokat a megoldásokat, melyek az összes felhasználó számára megfelelőek, kivéve a kellőképpen megindokolt eseteket; ha az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusai a fogyatékos személyek számára való hozzáférhetőség követelményeit vagy azokat a megoldásokat, melyek az összes felhasználó számára megfelelőek kötelezővé teszik a technikai követelményekben, a közbeszerző és beszerző feltüntetik a hivatkozást az Európai Unió vonatkozó kötelező erejű jogi aktusaira,

b) úgy kerülnek meghatározásra, hogy az összes pályázó vagy érdeklődő számára biztosítva legyen az azonos hozzáférés és gazdasági verseny.

(2) A közbeszerző és beszerző a következők alapján dogozza ki a beszerzés tárgyát:

a) a teljesítményi és működési követelmények alapján, melyek magukban foglalhatják az environmentális jellemzőket is; a technikai követelményeket úgy kell meghatározni, hogy minden feltétel és körülmény, amely az ajánlat kidolgozásához fontos, nyilvánvaló legyen,

b) a műszaki specifikációra való hivatkozással tanácsot ad: a szlovák műszaki szabványokkal kapcsolatban, melyekkel átvételre kerültek az európai szabványok, európai műszaki engedélyek, közös műszaki specifikációk, nemzetközi normák, az európai szabványügyi szervezetek által bevezetett más műszaki referencia-rendszerek, vagy ha ilyenek léteznek, a nemzeti műszaki engedélyek vagy nemzeti műszaki specifikációk, melyek a tervdokumentációt, az építési munkálatok kivitelezését és építőanyagok használatát, műszaki specifikációt érintik, melyek az iparágazatból származnak és ezen ágazat által általánosan elismertek, a védelmi szféra szabványai és a védelmi eszközök specifikációi, melyek ezekhez a szabványokhoz hasonlóak; az ilyen hivatkozást ki kell egészíteni a „vagy egyenértékű” szóösszetétellel,

c) az a) pontban feltüntetett teljesítményi és működési követelmények alapján, a b) pontban feltüntetett műszaki specifikációra való hivatkozással, melyek eszközként szolgálnak a teljesítményi és működési követelményekkel való összhang biztosítására, vagy

d) a b) pontban feltüntetett műszaki specifikációra való hivatkozással bizonyos jellemzőkre vonatkozólag és az a) pontban feltüntetett teljesítményi és működési követelményekre való hivatkozással a többi jellemzőre vonatkozólag.

(3) A műszaki követelmények nem hivatkozhatnak konkrét gyártóra, gyártási folyamatra, kereskedelmi megjelölésre, szabadalomra, típusra, származási vagy gyártási területre vagy helyre, ha ezzel bizonyos érdeklődők vagy áruk hátrányos megkülönböztetésére vagy kizárására kerülne sor, hacsak ezt a beszerzés tárgya nem kívánja meg. Ilyen hivatkozást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beszerzés tárgyát nem lehet elég pontosan és érthetően leírni a 2. bekezdés szerint, és az ilyen hivatkozást ki kell egészíteni a „vagy egyenértékű” szóösszetétellel.

(4) Sem a közbeszerző sem a beszerző nem zárhat ki ajánlatot, ha a beszerzés tárgyának leírását

a) a 2. bekezdés b) pontja szerinti műszaki specifikációkra való hivatkozással dolgozta ki, és a pályázó által kínált áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások nincsenek összhangban ezekkel a műszaki specifikációkkal, és ha a pályázó az ajánlatában bizonyítja, beleértve a 10. bekezdés szerinti bizonyítékokat is, hogy a javasolt megoldás egyenértékű módon megfelel a műszaki specifikációban definiált követelményeknek,

b) a 2. bekezdés a) pontja szerinti teljesítményi és működési követelmények alapján dolgozta ki és a pályázó által kínált áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások összhangban vannak a szlovák műszaki szabvánnyal, mellyel átvételre kerültek az európai szabványok, európai műszaki engedélyek, közös műszaki specifikációk, nemzetközi normák vagy az európai szabványügyi szervezetek által bevezetett más műszaki referencia-rendszerek, ha ez a szabvány tartalmazza a teljesítményi és működési követelményeket is, melyeket a közbeszerző vagy beszerző meghatározott; a pályázó az ajánlatában bizonyítja, beleértve a 10. bekezdés szerinti bizonyítékokat is, hogy a felkínált áruk, építkezési munkálatok vagy szolgáltatások teljesítik a vonatkozó szabványt, egyúttal teljesítik a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott teljesítményi és működési követelményeket is. 

(5) Ha energetikailag jelentős termék beszerzéséről van szó, a közbeszerző a beszerzés tárgyának leírásában csak olyan energetikailag jelentős termékre vonatkozó követelményeket szab meg, amely teljesíti a legmagasabb teljesítményi kritériumokat és az energetikai hatékonyság legmagasabb osztályába tartozik külön jogszabály szerint.⁵¹⁾

(6) Az 5. bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik közbeszerzőre, ha 

a) olyan beszerzésről van szó, melynek feltételezett értéke kisebb, mint az 5. § 2. bek. szerinti értékhatár, vagy

b) az 5 bekezdés szerinti, legmagasabb energetikai hatékonysági osztályba tartozó és legmagasabb teljesítményű termék beszerzése nem megfelelő, tekintettel a költséghatékonyságra, a közbeszerző számára gazdaságilag elviselhetetlen, műszakilag nem megfelelő vagy nem teszi lehetővé a gazdasági versenyt.

(7) Ha különleges environmentális, társadalmi vagy más jellemzőjű árubeszerzésről, építési munkálatok vagy szolgáltatások beszerzéséről van szó, a közbeszerző és beszerző a beszerzés tárgyának leírásában, az ajánlatok kiértékelésének kritériumaiban vagy a szerződés feltételeiben megkövetelhet egy konkrét márkanevet, mint annak bizonyítékát, hogy a áru, építési munka vagy szolgáltatás megfelel ezeknek a különleges jellemzőknek, ha

a) a védjegy odaítélésének feltételei csak azokra a kritériumokra vonatkoznak, melyek a beszerzés tárgyával összefüggenek és amelyek alkalmasak a beszerzés tárgyának leírására,

b) a védjegy odaítélésének feltételei objektíven igazolható és megkülönböztetés-mentes kritériumokon alapulnak,

c) a védjegy nyílt és átlátható folyamat eredménye, melyben minden érdekelt fél részt vehet, beleértve az államigazgatási szerveket, fogyasztókat, társadalmi partnereket, gyártókat, forgalmazókat és nem kormányzati szervezeteket is,

d) a védjegy odaítélése minden alany számára hozzáférhető, aki erre érdeklődést mutat és 

e) a védjegy odaítélésének feltételeit olyan személy határozta meg, aki felett a gazdasági szereplő, aki a védjegy odaítélését kérvényezi, nem rendelkezik döntő befolyással.

(8) Ha a közbeszerző vagy beszerző nem követeli meg, hogy az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások teljesítsék a védjegy odaítélésének minden feltételét, feltünteti, hogy ezekből a feltételekből melyikeket követeli meg. A közbeszerző és beszerző nem követelhet meg konkrét védjegyet, ha a védjegy teljesíti a 7. bekezdés b)–e) pontjai szerinti feltételeket, de annak odaítéléséhez további feltételeket is teljesíteni kell, amelyek nem függenek össze a beszerzés tárgyával; ebben az esetben a beszerzés tárgyát leírhatják a védjegy vagy annak részeinek részletes specifikációjára való hivatkozással, amelyek összefüggenek a beszerzés tárgyával és alkalmasak a beszerzés tárgyának leírására.

(9) Ha a közbeszerző vagy beszerző konkrét védjegyet követel meg, más védjegyet is el kell fogadnia, melynek odaítélésének feltételei egyenrangúak a megkövetelt védjegy odaítélésének feltételeivel. Ha a pályázónak vagy érdeklődőnek objektíve nem volt lehetősége megszerezni a megadott védjegyet a meghatározott határidőkre, a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek el kell fogadnia a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonyítékokat is, mint például a gyártó műszaki dokumentációja, azzal az előfeltétellel, hogy igazolják, hogy az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások teljesítik a konkrét védjegy odaítélésének feltételeit vagy a konkrét feltételeket, melyeket a közbeszerző vagy beszerző megkövetel.

(10) A közbeszerző és beszerző a beszerzés tárgyának leírásában, az ajánlatok kiértékelésének kritériumaiban vagy a szerződési feltételekben megkövetelheti vizsgálati jegyzőkönyv vagy bizonylat benyújtását, melyet olyan megfelelőség-értékelő szervezet adott ki, amely megfelelőség-értékelő tevékenységet végez, beleértve a kalibrációt, tesztelést, tanúsítást és ellenőrzést, és amely akkreditálva van külön jogszabály szerint,⁵²⁾ mint bizonyítékot, hogy az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások megfelelnek a beszerzés tárgya megadott leírásának, az ajánlatok kiértékelésének kritériumainak vagy a szerződési feltételeknek. A közbeszerzőnek és beszerzőnek el kell fogadnia az ilyen szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet vagy tanúsítványt, melynek székhelye más tagállamban van. Ha a pályázónak vagy érdeklődőnek objektíve nem volt lehetősége megszerezni a megadott dokumentumot a meghatározott határidőkre, a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek el kell fogadnia a pályázó vagy érdeklődő által beterjesztett más bizonyítékokat is, mint például a gyártó műszaki dokumentációja, azzal az előfeltétellel, hogy igazolják, hogy az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások teljesítik a közbeszerző vagy beszerző konkrét által meghatározott feltételeket. 

(11) A pályázati háttéranyagok tartalmazzák a dokumentációt, terveket, modelleket vagy fényképeket, ha azok szükségesek az ajánlat kidolgozásához, az ajánlatok kiértékelésének kritériumait, érvényesítésük szabályait, valamint az ajánlatok kidolgozására és benyújtására vonatkozó utasításokat. A pályázati háttéranyagok tartalmazzák a szerződési vagy keretmegállapodási javaslatot, melyek tartalmának egy részét meg lehet határozni az általános üzleti feltételekre való hivatkozással; ha az általános üzleti feltételekre hivatkoznak, azoknak a pályázati háttéranyagok részét kell képezniük. A pályázati háttéranyagokban a közbeszerző és beszerző feltünteti, hogy a pályázati háttéranyagok mely részeinek kell a szerződés vagy keretmegállapodás részét képezniük; a kritériumok teljesítésére vonatkozó javaslatok, melyeket az a pályázó vagy azok a pályázók terjesztettek elő, amelyekkel szerződés vagy keretmegállapodás kötésére kerül sor, a közbeszerzés eredményeként létrejövő szerződés vagy keretmegállapodás alaki kellékeit képezik. A pályázati háttéranyagokban a közbeszerző és beszerző feltünteti a szellemi tulajdonjogok átruházásának követelményét, ha ez megkövetelendő.

(12) A közbeszerző és beszerző meghatározhatják a szerződés teljesítésének külön feltételeit, ha azokat feltüntetik a közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a pályázati háttéranyagokban. A szerződés teljesítésének külön feltételei magukban foglalhatják a gazdasági, szociális és environmentális szempontokat, valamint az innovációval és foglalkoztatottsággal összefüggő szempontokat; ha a védelmi és biztonsági szféra beszerzéséről van szó, a szerződés teljesítésének külön feltételei érinthetik az alvállalkozókat, a minősített információk biztonságát és védelmét, vagy a szállítmányok biztonságát is. 

(13) A keret-megállapodás, ahogyan a szerződés, amely olyan közbeszerzés eredménye, melynek tárgya a beszállító ismételt, áruszállítási teljesítésekre vonatkozó kötelezettsége, alaki kelléke lehet a szerződő feleknek az áruk árát érintő megállapodása az ismétlődő teljesítések során, mely szerint a szerződő felek a keretmegállapodás vagy szerződés ideje alatt meghatározzák az áru árát, tekintettel az összevethető áruk árának alakulására a releváns piacokon, miközben, ha a piaci árak alacsonyabbak, mint a keret-megállapodásban vagy szerződésben megállapított ár, vagy a keret-megállapodás vagy szerződés szerinti módon meghatározott ár, az árat legfeljebb a három legalacsonyabb piaci ár középértékeként határozzák meg. Ha az ajánlatok elemeinek árát vagy értékét elektronikus aukción terjesztik elő, az első mondat szerinti keret-megállapodás vagy szerződés alaki kellékét képezi a szerződő felek megállapodása, hogy az elektronikus aukció kiindulópontja az ajánlatok elemeinek első mondat szerint megállapított ára vagy értéke.

(14) A mód, amellyel a 13. bekezdés céljaira a szerződő felek az árakat meghatározzák, a szerződő felek megállapodásán múlik, miközben az árak összehasonlításának céljaira

a) az időszak, melyre az árakat összehasonlítják, az ismételt teljesítés árainak meghatározását közvetlenül megelőző hat hónap és

b) legalább három, azonos vagy helyettesíthető termékekre vonatkozó árajánlatot figyelembe kell venni, ha az árak megállapítása idején ezek léteznek.

(15) A 13. bekezdés szerinti keretmegállapodás vagy szerződés alaki kelléke lehet az arról való megállapodás is, hogy a közbeszerző vagy beszerző a meghatározott határidővel felmondhatja a szerződést, amely nem lehet hosszabb, mint három hónap, ha a beszállító nem képes szállítani azon az áron vagy nem szállít azon az áron, amelyet a 13. bekezdés meghatároz.

(16) A közbeszerző és beszerző a pályázati háttéranyagokban feltüntetheti azokat az intézményeket, melyektől az érdeklődő informálódhat az adózást, környezetvédelmet, munkavédelmet és munkafeltételeket érintő kötelességeiről, melyek az építési munkálatok kivitelezése vagy a szolgáltatásnyújtás helyszínén érvényesek a szerződés teljesítési ideje alatt. Ha a közbeszerző vagy beszerző feltünteti az első mondat szerinti információkat a pályázati háttéranyagokban, felkéri az érdeklődőket, hogy ajánlataikban mindegyikük nyújtson be egy nyilatkozatot, hogy az ajánlat kidolgozása során figyelembe vette a munkavédelmet és munkafeltételeket érintő kötelességeit; az 53. §2. bek. rendelkezése ezzel nincs érintve.

(17) A közbeszerző a pályázati háttéranyagokat az elektronikus piactér funkcióin keresztül is létrehozhatja, a 13. § 2. bek. m) pontja szerint; a közbeszerző vagy beszerző megfelelő intézkedéseket hoz, hogy ezzel az eljárással ne sérüljön a gazdasági verseny.

(1) A közbeszerző és beszerző az ajánlat, javaslat kidolgozásához és a részvételi feltételek teljesítéséhez szükséges dokumentumokat, kivéve a 64. § 2. bek. szerinti dokumentumokat a profiljában teszi közzé, ezekhez elektronikus eszközökön keresztül térítésmentesen korlátlan, teljes és közvetlen hozzáférést biztosít a közbeszerzési felhívás, pályázati felhívásként használt hirdetmény, versenypályázati kiírás vagy koncessziós felhívás, európai közlönyben való közzétételének napjától. A közbeszerzési felhívásban, a pályázati felhívásként használt hirdetményben, versenypályázati kiírásban vagy koncessziós felhívásban a közbeszerző és beszerző feltünteti a honlap címét, amelyen az első mondat szerinti dokumentumok és információk hozzáférhetők.

(2) A közbeszerző és beszerző a pályázati háttéranyagokat, az informatív dokumentumot, a pályázati feltételeket és a koncessziós dokumentációt a profiljában a közbeszerzési felhívás, koncessziós felhívás, versenypályázati kiírás vagy pályázati felhívásként használt hirdetmény, európai közlönyben való közzétételének napján hozza nyilvánosságra, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(3) Ha az ajánlat, javaslat vagy egy részük kidolgozásához vagy a részvételi feltételek teljesítése igazolásának kidolgozásához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést nem lehet az 1. bekezdés szerint biztosítani a 20. § 7. bek. feltüntetett okból, a közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, pályázati felhívásként használt hirdetményben, koncessziós felhívásban vagy versenypályázati kiírásban feltünteti, hogy a vonatkozó dokumentumot elektronikus eszközöktől eltérő módon bocsátja rendelkezésre, és feltünteti a címet, ahonnét ez a dokumentum kérvényezhető. A közbeszerző és beszerző a pályázati háttéranyagokat, az informatív dokumentumot, a pályázati feltételeket és a koncessziós dokumentációt vagy azok részét, a gazdasági szereplő azok megküldésére vonatkozó írásos kérvényének kézbesítését követő legközelebbi munkanapon elküldi; ezekről a gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet. 

(4) Ha az ajánlat, javaslat vagy egy részük kidolgozásához vagy a részvételi feltételek teljesítése igazolásának kidolgozásához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést nem lehet az 1. bekezdés szerint biztosítani a 22. § 4. bek. szerinti bizalmas információk védelme miatt, a közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, pályázati felhívásként használt hirdetményben, koncessziós felhívásban vagy versenypályázati kiírásban feltünteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a bizalmas információk védelmére megkövetel, valamint azt információt, hogyan lehet hozzáférni a vonatkozó dokumentumhoz. 

(5) Ha a nem elektronikus úton biztosított pályázati háttéranyagok, koncessziós dokumentáció vagy pályázati feltételek térítéskötelesek, annak nagysága nem haladhatja meg a sokszorosításukra fordított valós költségeket. Az pályázati háttéranyagokért, koncessziós dokumentációért vagy pályázati feltételekért járó térítés nagyságát és módját a közbeszerző és beszerző a közbeszerzési felhívásban, pályázati felhívásként használt hirdetményben, koncessziós felhívásban vagy versenypályázati kiírásban tünteti fel. 

(1) A közbeszerző és beszerző az ajánlatokat az ajánlatok kiértékelésének objektív kritériumai alapján, melyek összefüggenek a beszerzés tárgyával, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásának céljából értékeli ki. A közbeszerző és beszerző által meghatározott kritériumoknak megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük és támogatniuk kell a gazdasági versenyt.

(2) Az ajánlatok kiértékelésének kritériuma akkor tekinthető a beszerzés tárgyával összefüggőnek, ha bármilyen nézőpontból és a termék, építmény vagy szolgáltatás életciklusának bármelyik szakaszában, vonatkozik a szükséges áruhoz, építési munkálatokhoz vagy szolgáltatáshoz, beleértve azokat a faktorokat is, melyek a konkrét gyártási folyamatot, áruszállítást, építési munka kivitelezését vagy szolgáltatásnyújtást vagy a velük való kereskedést vagy a termék, építmény, szolgáltatás életciklusának más szakaszának konkrét folyamatát érintik; ez akkor is érvényes, ha ezek a faktorok nem képezik azok anyagi természetének részét. 

(3) Az ajánlatokat a következők alapján kell kiértékelni:

a) a legjobb ár-érték arány,

b) költségek, költséghatékonysági közelítés alkalmazása, elsősorban az életciklus alatti költségek figyelembevétele vagy

c) legalacsonyabb ár.

(4) A legjobb ár-érték arányt az ár vagy költségek és további kritériumok alapján kell elbírálni, melyek magukban foglalják a beszerzés tárgyával összefüggő minőségi, environmentális vagy szociális nézőpontokat, és melyek elsősorban a minőség, beleértve a műszaki hozzájárulást, esztétikai és funkcionális tulajdonságokat, hozzáférhetőséget, a minden felhasználó számára megfelelő megoldásokat, szociális, environmentális a innovációs jellemző jegyeket, kereskedelmet és annak feltételeit, a szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítésére kijelölt alkalmazottak szervezését, képesítését és tapasztalatait, ha ezen alkalmazottak minősége jelentős befolyással bírhat a teljesítés színvonalára, garanciális szervizelésre, garancia utáni szervizelésre, műszaki támogatásra, szállítási feltételekre, mint a szállítás dátuma, a szállítás módja, szállítási idő vagy a befejezés időpontja, a védelmi és biztonsági szféra beszerzése esetén a szállítás biztonsága, kölcsönös átjárhatóság és üzemeltetési sajátosságok.

(5) A közbeszerző és beszerző határozza meg az ajánlatok kiértékelésére vonatkozó minőségi kritériumokat, ha az ajánlatokat olyan költségek alapján értékelik ki, melyek eleme fix árként vagy fix költségként adott. 

(6) A termék, építmény vagy szolgáltatás életciklusa folyamán fellépő költségek magukban foglalhatnak néhány vagy minden költséget, mely

a) a közbeszerzőt, beszerzőt vagy más használót terhel, mint pl.

1. a megszerzéssel összefüggő költségek,

2. a használatra fordított költségek, mint az energia és más források fogyasztása,

3. karbantartási költségek,

4. a vállalkozás befejezésének költségei, mint pl. a begyűjtési és újrahasznosítási költségek,

b) az életciklus alatt a termékkel, építménnyel vagy szolgáltatással összefüggő environmentális külső hatások számlájára írhatók, azzal az előfeltétellel, hogy ezen költségek pénzbeli értékét meg lehet határozni és igazolni lehet; a költségek magukban foglalhatják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klimatikus változások mérséklésére fordított költségeket.

(7) Ha a közbeszerző vagy beszerző az ajánlatok kiértékelésére a termék, építmény vagy szolgáltatás életciklusa alatti költségeket használja, a pályázati háttéranyagokban meghatározza azt a módszert, amelyet ezen költségek kiszámítására fog használni, egyúttal meghatározza azokat az adatokat, melyeket a pályázó köteles megadni ezek kiszámításához. 

(8) Ha a közbeszerző vagy beszerző az ajánlatok kiértékelésére azokat a költségeket használja, melyek az environmentális külső hatások számlájára írhatók, az ilyen költségek kiszámítási módszerének teljesítenie kell a következő feltételeket:

a) objektíven igazolható és megkülönböztetés-mentes kritériumokon alapul; ha nem ismételt vagy állandó alkalmazásra lett szánva, nem kedvezhet aránytalanul vagy nem részesíthet aránytalanul hátrányban egyetlen gazdasági szereplőt sem,

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető,

c) a megkövetelt adatokat a költségek kiszámítására a gazdasági szereplők megfelelő körültekintéssel eljárva, ésszerű erőfeszítés kifejtésével nyújthatják be, beleértve a harmadik országokból származó gazdasági szereplőket, mely országok aláírói a Kormány közbeszerzéseiről szóló megállapodásnak vagy más nemzetközi szerződésnek, mely az Európai Uniót kötelezi.

(9) Az ajánlatok kiértékelésének kritériumait

a) a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési hirdetményben,

b) a beszerző feltünteti a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a szándék ismételt megerősítésére vonatkozó felhívásban a 88. § 3. bek. szerint, a pályázati felhívásban vagy a tárgyalási felhívásban vagy a pályázati háttéranyagokban. 

(10) A közbeszerző és beszerző minden kritériumhoz meghatározza, kivéve a 3. bekezdés c) pontja szerinti kritériumokat, azok relatív súlyát, melyet a megfelelő maximális terjedelmű intervallum kijelölésével lehet kifejezni. A relatív súlyt

a) a közbeszerző feltünteti a közbeszerzési hirdetményben, a pályázati háttéranyagokban vagy a pályázati felhívásban vagy a tájékoztató dokumentumban, 

b) a beszerző feltünteti a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a szándék ismételt megerősítésére vonatkozó felhívásban a 88. § 3. bek. szerint, a pályázati felhívásban vagy a tárgyalási felhívásban vagy a pályázati háttéranyagokban. 

(11) Ha igazolható okok miatt az egyes kritériumok relatív súlyát nem lehet meghatározni, a közbeszerző és beszerző azokat csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel.

(12) Az ajánlatok kiértékelésének kritériuma nem lehet főleg a garancia idejének hossza, az alvállalkozások és a szerződés teljesítését biztosító intézmények részaránya.

Ha M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú gépjárművek szállításáról szóló értékhatár feletti beszerzésről van szó, a közbeszerző és beszerző köteles a beszerzés tárgyának leírásában vagy az ajánlatok kiértékelésének kritériumaiban figyelembe venni a gépjárművek teljes élettartama alatti, külön jogszabály szerinti⁵³⁾ üzemeltetési, energetikai és environmentális hatásokat. 

(1) Az ajánlat kötöttségét biztosítékkal lehet bebiztosítani. A biztosíték bankgarancia nyújtása a pályázó helyett, vagy a pályázó által, a közbeszerző vagy beszerző számlájára, bankban vagy külföldi bank fiókjában, letétbe helyezett pénzeszközök. A biztosíték nem haladhatja meg

a) a beszerzés feltételezett értékének 5%-át és nem lehet több, mint 500 000 euró, ha értékhatár feletti beszerzésről van szó,

b) a beszerzés feltételezett értékének 3%-át és nem lehet több, mint 100 000 euró, ha értékhatár alatti beszerzésről van szó.

(2) Ha a közbeszerző vagy beszerző a pályázóktól biztosítékot követel, annak nagyságát feltünteti a közbeszerzési hirdetményben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a pályázati háttéranyagokban meghatározza a letétébe helyezés feltételeit, valamint feloldásának vagy visszaadásának feltételeit. A biztosíték letétbe helyezésének feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a biztosíték letétbe helyezésének módját a pályázó választhassa meg.

(3) Ha a biztosítékot bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett számlán helyezték letétébe, a közbeszerző és beszerző a biztosítékot annak kamataival adja vissza a pályázónak, ha a bank vagy a külföldi bank fiókja kamatot folyósított neki.

(4) A biztosíték a közbeszerző vagy beszerző javára elvész, ha a pályázó

a) visszalép ajánlatától az ajánlatok kötöttségének ideje alatt vagy

b) nem működik együtt vagy visszautasítja a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését az 56. § 8–12. bek. szerint.

(5) A közbeszerző és beszerző attól a naptól számított hét napon belül feloldja vagy visszaadja a pályázónak a biztosítékot

a) az ellenvetés kézbesítési határidejének jogvesztő leteltével, ha a közbeszerző és beszerző a közbeszerzésből a pályázót kizárták, vagy ha a közbeszerző megszünteti a beszerzés meghirdetésének alkalmazott menetét,

b) a szerződés megkötése után.

(1) A közbeszerző vagy beszerző engedélyezheti a pályázóknak több változatú megoldás benyújtását. A közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben a közbeszerző és beszerző feltünteti, hogy engedélyezi-e több változatú megoldás benyújtását. A több változatú megoldást, amely nem volt engedélyezve, figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A közbeszerző vagy beszerző a pályázati háttéranyagokban feltünteti a minimális követelményeket, melyeket a több változatú megoldásoknak teljesíteniük kell, és a benyújtásukra vonatkozó külön követelményeket, elsősorban azt, hogy a több változatú megoldások csak akkor nyújthatók-e be, ha olyan ajánlat is benyújtásra kerül, amely nem több változatú megoldás. Az ajánlatok kiértékelésének meghatározott kritériumait a több változatú megoldásra is érvényesítik, ha azok teljesítik a minimális követelményeket.

(3) Csak azokat a több változatú megoldásokat értékelik ki, amelyek teljesítik a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott minimális követelményeket. A több változatú megoldást nem lehet kizárni abból az okból, hogy áruszállítási beszerzésből ezáltal szolgáltatásnyújtási beszerzés lesz vagy a szolgáltatásnyújtási beszerzésből áruszállítási beszerzés. 

A közbeszerző és beszerző minden általa ismert pályázó számára haladéktalanul magyarázattal szolgál az ajánlat, javaslat vagy részvételi feltételek teljesítésének igazolásával kapcsolatban, legkésőbb azonban az ajánlattételei határidő lejárta vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló iratok benyújtásnak határideje lejárta előtt hat nappal, azzal a feltétellel, hogy az érdeklődő a magyarázatot kellő időben kérte; ha sürgős esemény miatt gyorsított eljárást alkalmaznak, ez a határidő négy nap. 

(1) Az ajánlatokat az ajánlattételi határidőben kell benyújtani. Ha az ajánlatot

a) elektronikusan nyújtják be, feltüntetik benne a pályázó cégszerű nevét vagy megnevezését, székhelyét, vállalkozásának helyét vagy szokásos tartózkodási helyét és a pályázat jelszavát,

b) postai úton, más kézbesítő által vagy személyesen kézbesítik, akkor zárt borítékban, feltüntetve a pályázó cégszerű nevét vagy megnevezését, székhelyét, vállalkozásának helyét vagy szokásos tartózkodási helyét, „pályázat” megjelölést és a pályázat jelszavát.

(2) Ha a pályázatot személyesen kézbesítik, a közbeszerző és beszerző igazolást adnak annak átvételéről, melyen feltünteti az ajánlat átvételének dátumát, idejét és helyét. Ha az ajánlatot elektronikusan nyújtják be, a közbeszerző és beszerző a pályázónak elektronikusan igazolja annak átvételét.

(3) Az ajánlattételi határidő letelte után benyújtott ajánlatot

a) nem teszik hozzáférhetővé, ha elektronikus formában került benyújtásra,

b) felbontatlanul visszaadják a pályázónak, ha papír alapú formában kézbesítették.

(4) Az elektronikus ajánlatot előre közölt kommunikációs formátumokban és az előre közölt módon kell benyújtani úgy, hogy annak tartalmának megváltoztatása ellen biztosítva legyen; ha megkövetelt a kódolás és titkosítás, akkor az előre közölt kódolási és titkosítási formátumokban kell benyújtani. A közbeszerző vagy beszerző kizárja a pályázót, ha

a) nem tartotta be a kommunikáció meghatározott módját,

b) ajánlatának tartalmát nem lehet hozzáférhetővé tenni vagy

c) az ajánlatot nem a megkövetelt kódolási formátumban nyújtotta be, ha az az ajánlatok kiértékelése során a további feldolgozáshoz szükséges.

(5) A pályázatot úgy kell benyújtani, hogy tartalmazzon egy elkülönített önálló és zárt részt az ajánlatok kiértékelési feltételeinek teljesítésére vonatkozóan, melyet „Kritériumok” szóval kell megjelölni, valamint egy elkülönített és zárt részt az ajánlat egyéb részeivel, melyet „Egyebek” szóval kell megjelölni. Ha elektronikus formában benyújtott ajánlatról van szó, az elkülönítést és zártságot elektronikus eszközökkel kell biztosítani, úgy, hogy biztosítva legyen az egyes részek sérthetetlensége és integritása, azok elkülöníthetősége és önálló hozzáférhetővé tétele.

(6) Az ajánlatot nem kell benyújtani az 5. bekezdés szerint, ha

a) a közbeszerzésben a 66. § 7. bek. szerint járnak el,

b) a beszerzést a dinamikus beszerzési rendszer keretében hirdetik meg,

c) az ajánlatok benyújtását az 50. § szerint követelik meg.

(7) A pályázó csak egy ajánlatot nyújthat be. A pályázó nem lehet ugyanabban a meghirdetett beszerzési folyamatban ajánlatot benyújtó, ha az ajánlattevők csoportjának tagja. A közbeszerző vagy beszerző kizárja azt a pályázót, aki egyúttal ajánlattevők csoportjának a tagja.

(1) A közbeszerző vagy beszerző, ha elektronikus ajánlatok benyújtását követeli meg, megkövetelheti azt is, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában nyújtsák be, vagy hogy az ajánlatok elektronikus katalógust tartalmazzanak. Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlathoz további dokumentumokat is lehet csatolni, melyekkel az ajánlatot kiegészítik.

(2) A pályázó vagy érdeklődő a közbeszerző és beszerző követelményei szerint, a megkövetelt kódolási formátumban, dolgozza ki és nyújtja be az elektronikus katalógust a beszerzés tárgyára vonatkozólag. Az elektronikus katalógusnak meg kell felelnie az elektronikus kommunikációs eszközök követelményeinek, valamint további követelményeknek is, melyeket a közbeszerző vagy beszerző határozott meg.

(3) A közbeszerző és beszerző feltünteti

a) a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben, hogy megköveteli-e, az ajánlatok elektronikus katalógus formájában történő benyújtását, vagy hogy az ajánlatok elektronikus katalógust tartalmazzanak,

b) a pályázati háttéranyagokban a 20. § 11. és 12. bek. szerinti összes szükséges információt, amelyek a kódolás formátumát, a használandó elektronikus kommunikációs eszközöket, a műszaki csatlakozás feltételeit és a katalógus specifikációit érintik.

(1) A közbeszerző és beszerző az ajánlatok kiértékelésére köteles legalább háromtagú bizottságot létrehozni. A bizottság tagjainak szakképesítéssel vagy a beszerzés vagy koncesszió tárgyát érintő szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük; a közbeszerző és beszerző jogosult ebből a célból a szükséges mértékben feldolgozni a dokumentumokat. A bizottság akkor alkalmas a benyújtott ajánlatok kiértékelésére, ha tagjainak többsége egyszerre van jelen.

(2) A közbeszerző és beszerző az átláthatóság biztosítására, az ajánlatok kiértékelésének joga nélküli, további tagokat is kijelölhet a bizottságba.

(3) A bizottság tagjának feddhetetlennek kell lennie. Feddhetetlennek az a személy számít, akit nem ítéltek el jogerősen közbeszerzéssel összefüggő bűncselekmény miatt vagy a 32. § 1. bek. a) pontja szerinti bűncselekmények valamelyike miatt.

(4) Nem lehet a bizottság tagja az a személy, aki a bizottság tagjává való kinevezésekor vagy az azt megelőző egy évben

a) pályázó természetes személy, vagy pályázó volt,

b) pályázó jogi személy képviseleti szerve, képviseleti szervének tagja, felügyelő szervének tagja vagy más szervének tagja, vagy tagja volt,

c) pályázó jogi személy társtulajdonosa vagy tagja, vagy annak csendestársa, vagy az volt,

d) a pályázó alkalmazottja, a pályázó vállalkozói érdekcsoport tagjának alkalmazottja, vagy az volt.

(5) Nem lehet a bizottság tagja továbbá

a) a 4. bekezdésben feltüntetett személyekhez közelálló személy⁵⁴⁾ és

b) az a személy, akinek elfogulatlansága a pályázóval vagy érdeklődővel kapcsolatosan kétséges, különösen ha olyan személyről van szó, aki részt vett az érintett közbeszerzés dokumentumainak elkészítésében az érdeklődő vagy pályázó oldalán, vagy akinek előnye vagy hátránya származhatna az ajánlatok kiértékelésének eredményéből.

(6) A bizottság tagja azt követően, hogy megismerte a pályázók jegyzékét, becsületbeli nyilatkozatban igazolja a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy nem állt elő olyan, a jelen törvény szerinti állapot, amely miatt nem lehetne a bizottság tagja, vagy bejelenti a közbeszerzőnek vagy beszerzőnek, hogy olyan, a jelen törvény szerinti állapot állt elő, mely miatt nem lehet tagja a bizottságnak.

(7) A bizottság tagja mindig köteles haladéktalanul jelenteni a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek, hogy olyan helyzet állt elő, amely miatt nem lehet tagja a bizottságnak, ha a közbeszerzési folyamat során ilyen helyzet előáll.

(8) A közbeszerző és a beszerző jogosult a bizottság létrehozásakor póttagokat kijelölni; a póttagnak ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a bizottsági tagnak. Ha a közbeszerzési folyamat során a bizottság tagjainak száma a jelen törvény szerinti minimális létszám alá csökken, a közbeszerző és a beszerző a bizottságot a póttagokból feltölti, amennyiben ilyeneket kijelölt.

(1) Legkésőbb az ajánlatok „Egyebek” megjelöléssel ellátott részének felbontása napján, illetve a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott rész felbontása napján a közbeszerző és beszerző köteles profiljában nyilvánosságra hozni a tájékoztatást a dátum feltüntetésével együtt az ajánlattételi rész felbontásáról; e kötelesség teljesítése nélkül az ajánlattételek felbontása nem hajtható végre. Az ajánlatok felbontását a bizottság úgy hajtja végre, hogy először ellenőrzi az ajánlat sértetlenségét, utána felbontja az ajánlatot és az ajánlatnak az „Egyebek” megjelöléssel ellátott részét. Az ajánlatok „Egyebek” megjelöléssel ellátott részeinek felnyitását követően a bizottság végrehajtja a jelen törvényben előírt összes feladatot, melynek lényege az ajánlatok ezen részeinek kiértékelése, magyarázatok nyújtása, ezen részek kiegészítése, közbeszerzés esetén a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése is, valamint az érdeklődők és pályázók kizárása, illetve a pályázók ajánlatainak kizárása.

(2) A „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontását a bizottság legkorábban azon a napon végzi el, amely azt a napot követi, amikor

a) jogvesztő határidővel lejárt a 164. § 1. bek. szerinti jogorvoslati kérelembenyújtások vagy a 170. § 3. bek. c) pontja szerinti ellenvetés-benyújtási kérelmek kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő, pályázó vagy résztvevő, illetve ajánlat kizárására sem,

b) jogvesztő határidővel lejárt a 170. § 3. bek. a) és b) pontja szerinti ellenvetések kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, és nem került sor egyetlen érdeklődő, pályázó vagy résztvevő, illetve ajánlat kizárására sem, miközben legalább egy jogorvoslati kérelem a határidőn belül benyújtásra került, 

c) jogvesztő határidővel lejárt a 170. § 3. bek. d) pontja szerinti ellenvetés kézbesítésének határideje minden jogosult személy számára, amennyiben legalább egy érdeklődő, pályázó vagy résztvevő, vagy legalább egy ajánlat kizárására sor került, amennyiben nem nyújtottak be határidőn belül jogorvoslati kérelmet vagy nem nyújtottak be határidőn belül ellenvetést a 170. § 3. bek. a)–c) pontja értelmében,

d) bekövetkezik ezen tényállások valamelyike, amennyiben határidőn belül legalább egy ellenvetés kézbesítésre került:

1. a hivatal 174. § 1. bek. szerinti határozata a közbeszerzőnek és a beszerzőnek, 

2. jogvesztő határidővel lejárt a fellebbezés benyújtásának határideje az összes jogosult személy számára, a hivatal döntésének jogerőre emelkedése a 175. § 2. vagy 3. bek. szerint,

3. a hivatal jogorvoslatról szóló határozatának kézbesítése a közbeszerzőnek és beszerzőnek.

(3) A „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontását a bizottság csak azon ajánlatok vonatkozásában hajtja végre, amelyek nem kerültek kizárásra, mégpedig a ki nem zárt ajánlatokat benyújtó pályázókkal ismertetett helyen és időpontban; az értesítés kiküldése és a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása között legalább öt munkanapnak kell eltelnie. A közbeszerző és a beszerző köteles lehetővé tenni a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontásán a jelenlétet minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek az ajánlatát nem zárták ki. A bizottság ellenőrzi a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrész sértetlenségét és közzéteszi az összes pályázó cégszerű megnevezését, székhelycímét vagy vállalkozása helyszínét, valamint a feltételek teljesítésére tett javaslataikat, melyek számokban kifejezhetők a közbeszerző és a beszerző által meghatározott ajánlat-kiértékelés szerint. A „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrész többi részében szereplő egyéb adatok nem kerülnek nyilvánosságra.

(4) A közbeszerző és a beszerző legkésőbb az ajánlat és a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrész felbontását követően minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be és akinek ajánlatát nem zárták ki, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok ezen részének felbontásáról. A jegyzőkönyv a 3. bekezdés szerinti nyilvánosságra kerülő adatokat tartalmazza.

(5) Az ajánlatok felbontására azon a helye és időben kerül sor, amelyet

a) feltüntettek a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben, ha a versenypályázaton a 66. § 7. bek. szerint járnak el vagy ha az ajánlatok benyújtására az 50. § szerint kerül sor,

b) feltüntettek az ajánlattételi felhívásban, ha a beszerzést dinamikus beszerzési rendszeren keresztül hirdették meg.

(6) Ha az ajánlatok felbontására az 5. bekezdés szerint kerül sor, a közbeszerző és beszerző köteles lehetővé tenni minden pályázó számára az ajánlatok felbontásán való részvételt, akik az ajánlattételi határidőn belül nyújtották be ajánlatukat. Az ajánlatok felbontása előtt ellenőrzik azok sértetlenségét és közzéteszik az összes pályázó cégszerű megnevezését, székhelycímét vagy vállalkozása helyszínét, valamint a feltételek teljesítésére tett javaslataikat, melyek számokban kifejezhetők a közbeszerző és a beszerző által meghatározott ajánlat-kiértékelés szerint; az ajánlatban szereplő többi adatot nem hozzák nyilvánosságra. A közbeszerző és beszerző legkésőbb az ajánlatok felbontását követő öt napon belül minden pályázónak, aki az ajánlattételi határidőn belül ajánlatot nyújtott be, elküldi a jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáról, amely az ajánlatok felbontásakor nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazza.

(1) Az ajánlatok bizottság általi kiértékelése nem nyilvános. A bizottság kiértékeli az ajánlatokat, a közbeszerző vagy beszerző, beszerzés vagy koncesszió tárgyával kapcsolatos követelményeinek teljesítésének szempontjából, és kétségek felmerülése esetén meggyőződik a pályázók által előterjesztett információk és bizonyítékok helyességéről; ha védelmi és biztonsági szféra beszerzéséről van szó, a bizottság az ajánlatokat a biztonsági követelmények szempontjából, valamint a titkos adatok védelme, a teljesítések biztonsága szempontjából is értékeli. Ha a közbeszerző vagy beszerző a pályázóktól biztosítékot követelt meg, a bizottság elbírálja a biztosíték letételét. Ha a bizottság a pályázó által benyújtott következetlen vagy félreérthető információkat vagy bizonyítékokat talál, írásban kéri az ajánlat magyarázatát, és ha szükséges, a bizonyítékok benyújtását. Az ajánlat magyarázatával nem kerülhet sor annak megváltozására. Nem minősül az ajánlat megváltoztatásának a nyilvánvaló írás- és számolásbeli hibák kiküszöbölése. 

(2) Ha egy bizonyos megrendelés esetében az áruhoz, a munkához vagy szolgáltatáshoz mérten rendkívül alacsony értékajánlat jelenik meg, a bizottság írásban kérheti a pályázót az ajánlat azon részének részletes kifejtésére, amely döntő fontosságú az ár meghatározása szempontjából. A kifejtendő részletek elsősorban a következők:

a) az építési eljárások gazdaságossága, a gyártási eljárások gazdaságossága vagy a nyújtott szolgáltatások gazdaságossága,

b) a műszaki megoldások vagy a rendkívül előnyös körülmények, melyek a pályázó rendelkezésére állnak az áru szállítása, az építési munkák elvégzése, a szolgáltatás nyújtása esetén,

c) a pályázó által javasolt áru, építési munka vagy szolgáltatások sajátosságai,

d) a kötelezettségek betartása a környezetvédelem, a szociális vagy munkajogok területén külön jogszabályok szerint,⁴⁷⁾

e) az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségek betartása,

f) a pályázó állami támogatáshoz jutásának lehetőségei.

(3) Amennyiben legalább három ajánlat beterjesztésre került olyan pályázóktól, akik teljesítik a részvételi feltételeket, teljesítik a közbeszerző vagy beszerző beszerzés tárgyával kapcsolatos követelményeit, mindig rendkívül alacsony árértékű ajánlat az az ajánlat, amely olyan teljesítési árat tartalmaz, amely legalább,

a) 15%-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlat szerinti ár átlaga kivéve a legalacsonyabb árajánlatot, vagy

b) 10%-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb árú teljesítés ára.

(4) A bizottság figyelembe veszi a pályázók ajánlathoz fűzött magyarázatait a 1. bekezdés követelményével összhangban, vagy a rendkívül alacsony árajánlat pályázó általi magyarázatát, mely a beterjesztetett bizonyítékokon alapul.

(5) A közbeszerző és beszerző kizárja az ajánlatot, ha

a) a pályázó nem helyezte letétbe a biztosítékot a meghatározott feltételek szerint,

b) az ajánlat nem teljesíti az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentumokban feltüntetett, a beszerzés vagy koncesszió tárgyára vonatkozó követelményeket,

c) a pályázó nem kézbesíti az ajánlat magyarázatát az 1. bekezdés szerinti követelmény alapján 

1. a magyarázat kérvényének elküldése napjától számított két munkanapon belül, hacsak a bizottság nem állapított meg hosszabb határidőt, és a kommunikáció elektronikus eszközökön keresztül valósul meg,

2. a magyarázat kérvényének kézbesítése napjától számított öt munkanapon belül, hacsak a bizottság nem állapított meg hosszabb határidőt, és a kommunikáció az 1. ponttól eltérő módon valósul meg,

d) a pályázó által benyújtott ajánlat-magyarázat tartalma nincs összhangban az 1. bekezdés szerinti követelménnyel,

e) a pályázó nem kézbesíti rendkívül alacsony árajánlatának írásos indoklását, az indoklás kérvényének kézbesítését követő öt munkanapon belül, hacsak a bizottság nem állapított meg hosszabb határidőt,

f) a pályázó által benyújtott, rendkívül alacsony árra vonatkozó magyarázat és a bizonyítékok nem indokolják megfelelőképpen az alacsony ár- vagy költségszintet, főleg a 2. bekezdés szerinti tényekre való tekintettel,

g) a pályázó valótlan vagy torzított információkat közölt, melyek lényeges befolyással bírnak az ajánlatok kiértékelésére,

h) a pályázó megpróbálta jogosulatlanul befolyásolni a közbeszerzés menetét.

(6) Ha a pályázó feltűnően alacsony értékű ajánlatát állami támogatás megszerzésével indokolja, képesnek kell lennie megfelelő, a bizottság által meghatározott, határidőn belül a bizottságnak igazolni, hogy az állami támogatást az Európai Unió belső piacának szabályaival összhangban megkapta, különben a közbeszerző vagy beszerző kizárja az ajánlatot.

(7) A közbeszerző vagy beszerző köteles írásban értesíteni a pályázót a kizárásról, feltüntetve

a) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat és a beszerzés vagy koncesszió tárgyára vonatkozóan a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott technikai jellemzőinek, hatékonysági követelményeinek és működési követelményeinek meg nem feleléséből fakadnak,

b) az indokokat, melyek a benyújtott ajánlat meg nem feleléséből fakadnak a beszerzés tárgyára vonatkozó, a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott biztonsági és titokvédelmi követelményeknek, vagy a beszállítások biztonságára vonatkoznak, ha védelmi és biztonsági szféra beszerzéséről van szó,

c) a határidőket, melyekben a jogorvoslati kérelmek benyújthatók.

(8) A bizottság kiértékeli a ki nem zárt ajánlatokat, a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőben, a koncessziós értesítőben, a pályázati hívásként használt értesítőben vagy a pályázati háttéranyagokban meghatározott kritériumok alapján, melyek nem diszkriminálóak és a tisztességes gazdasági versenyt szolgálják.

(9) Az ajánlatok kiértékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság jelenlévő tagjai aláírnak. A jegyzőkönyv elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) a bizottság tagjainak jegyzéke,

b) az összes ajánlatot benyújtó pályázó jegyzéke,

c) a kizárt pályázók jegyzék, a kizárás okának feltüntetésével,

d) a rendkívül alacsony értékű ajánlatok kizárásának okai,

e) a pályázók sorrendje és a sikeres pályázó vagy sikeres pályázók azonosítása, az ajánlat vagy ajánlatok sikerességének indokaival; a beszállítók részaránya, ha van ilyen és ismert, nyilvános versenypályázat esetén, a részvételi feltételek teljesítésének kiértékeléséről szóló információk,

f) annak indokai, hogy a bizottság valamelyik tagja miért nem írta alá a jegyzőkönyvet, vagy miért csak fenntartásokkal írta alá.

(10) Az ajánlatok kiértékeléséről szóló jegyzőkönyvet átadják a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek.

(11) A bizottság tagjai az ajánlatok kiértékelésének ideje alatt nem nyújthatnak tájékoztatást azok tartalmáról. A bizottság tagjaira a 22. § szerinti kötelesség vonatkozik.

(1) Az elektronikus árlejtés a jelen törvény céljaira olyan ismétlődő eljárás, amely a 151. § szerinti tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus rendszereket használja

a) új, olcsóbb árak benyújtására,

b) új, olcsóbb árak és új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik, vagy

c) új értékek benyújtására, melyek az ajánlatok bizonyos elemeit érintik.

(2) Az elektronikus árlejtés célja az ajánlatok sorrendjének felállítása automatizált kiértékeléssel, mely a bevezető teljes ajánlatértékelés útján valósul meg. Elektronikus árlejtés nem használható, ha olyan szolgáltatásnyújtási beszerzésről és építési munkák kivitelezési beszerzéséről van szó, melyek tárgya szellemi teljesítés és az ajánlatok sorrendjét nem lehet automatizált kiértékeléssel összeállítani.

(3) Közbeszerzésen, meghívásos versenyben vagy nyílt tárgyalásos eljáráson a közbeszerző vagy beszerző elektronikus árlejtést alkalmazhat, ha pontosan meghatározhatók a beszerzés tárgyát érintő műszaki követelmények. A közbeszerző és beszerző elektronikus árlejtést alkalmazhat a dinamikus beszerzési rendszer keretében meghirdetett beszerzés esetében is, valamint a keretmegállapodás résztvevői számára a pályázat újbóli megnyitása esetén. Elektronikus árlejtés alkalmazása esetén az ajánlatok felbontása nem nyilvános, a bizottság nem hozza nyilvánosságra az ajánlatok felbontási adatait és az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet sem küldi el a pályázóknak. 

(4) Ha az ajánlatok kiértékelésének a feltétele a legolcsóbb árajánlat, az elektronikus árlejtés kiindulópontja az ár. Ha az ajánlatokat a legjobb ár-érték arány vagy a költséghatékonyság alapján értékelik ki, az elektronikus árlejtés kiindulópontja

a) az ár,

b) az ajánlatok ára és elemeinek új értékei, melyek a pályázati háttéranyagokban vannak feltüntetve, vagy

c) az ajánlatok elemeinek új értékei, melyek a pályázati háttéranyagokban vannak feltüntetve.

(5) Ha a közbeszerző vagy beszerző elektronikus árlejtést használ, ezt a tényt feltünteti a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vagy a pályázati felhívásként használt hirdetményben. Pályázati háttéranyagok főleg a következőket tartalmazza:

a) az elemeket, melyek értékei elektronikus árlejtés tárgyát fogják képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számokkal vagy százalékban kifejezhetők,

b) a beterjeszthető értékhatárokat, melyek a beszerzés tárgyát érintő műszaki feltételekből erednek,

c) az információkat, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátanak az elektronikus árlejtés folyamán, és ha az számításba jön, a hozzáférhetővé tételük időpontjának feltüntetését is,

d) az elektronikus árlejtés folyamatát érintő szükséges információkat,

e) a feltételek, melyek betartása mellett a pályázók benyújthatják ajánlataikat, főként a minimális különbségekre vonatkozókat, melyeket az ajánlattételek során meg fognak követelni, ha az számításba jön,

f) a használandó elektronikus berendezésre vonatkozó szükséges információkat, a technikai kapcsolatteremtés feltételeit és műszaki sajátosságait.

(6) Az elektronikus árlejtés megindítása előtt a közbeszerző és a beszerző kiértékeli az ajánlatokat a kiértékelési kritériumok szerint és az egyes kritériumok relatív súlyozási mutatói szerint.

(7) A közbeszerző és a beszerző elektronikus eszközökön keresztül egyidejűleg felszólítja az összes résztvevőt, akiket nem zártak ki és kiknek ajánlatai teljesítették a megszabott követelményeket, az az elektronikus árlejtésben való részvételre. Az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a) minden szükséges információt a használt elektronikus berendezéshez való egyéni hozzáféréshez,

b) az elektronikus árlejtés kezdetének dátumát és időpontját,

c) az elektronikus árlejtés befejezésének módját,

d) a 4. bekezdés második mondata szerint benyújtott új árak vagy új értékek alapján átértékelt sorrend automatizált meghatározásának képletét, amely tartalmazza egyes kritériumok relatív súlyozását az ajánlatok kiértékelésére az az ár-minőség vagy költséghatékonyság alapján, melyek a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a pályázati háttéranyagokban fel voltak tüntetve; erre a célra azonban az esetleges tartományt bizonyos értékre kell redukálni,

e) külön képletet minden megoldási változatra, amennyiben az megengedett.

(8) Ha az ajánlatokat a legjobb ár-minőség vagy a költséghatékonyság alapján értékelik ki, az elektronikus árlejtésen való részvételi felhíváshoz csatolják az érintett ajánlat 6. bekezdés szerinti teljes kiértékelésének eredményét.

(9) Az elektronikus árlejtés megvalósulhat több egymást követő szakaszban. Az elektronikus árlejtés nem kezdődhet meg hamarabb, mint két nappal az elektronikus árlejtésen való részvételi felhívás szétküldését követően.

(10) A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés minden egyes szakasza folyamán haladéktalanul közli minden pályázóval az elégséges információkat, mely lehetővé teszi számukra relatív helyezésük követését bármely pillanatban. A közbeszerző és a beszerző egyéb információkat is közölhet a többi árajánlatról vagy a paraméterek értékeiről, amennyiben ez a pályázati háttéranyagokban szerepel. A közbeszerző és a beszerző az elektronikus árlejtés folyamán bármikor közzé teheti a pályázók számát az elektronikus árlejtés adott szakaszában, a kilétüket azonban nem fedheti fel.

(11) A közbeszerző és beszerző az elektronikus árlejtést a következő módon vagy következő módok valamelyikén fejezi be:

a) az elektronikus árlejtésben való részvételi felhívásban előre feltünteti a befejezés dátumát és időpontját,

b) ha nem kap semmilyen új árat vagy új értéket, amely teljesíti a minimális különbséget érintő követelményeket; ilyen esetben a közbeszerző és beszerző az elektronikus árlejtésben való részvételi felhívásban feltünteti az utolsó ajánlat beérkezésétől az elektronikus árlejtés befejezéséig tartó határidőt,

c) ha befejeződött az elektronikus árlejtés szakaszainak száma, amely fixen meg volt határozva az elektronikus árlejtésben való részvételi felhívásban.

(12) Ha a közbeszerző és beszerző a 11. bekezdés c) pontja szerinti módon fejezi be az elektronikus árlejtést, esetleg a 11. bekezdés b) pontja szerinti móddal kombinálva, az elektronikus árlejtésben való részvételi felhívásban feltünteti az elektronikus árlejtés minden szakaszának ütemtervét. 

(13) A közbeszerző és beszerző az elektronikus árlejtés befejezése után, az elektronikus árlejtés eredménye alapján, szerződést vagy keret-megállapodást köt.

(14) A közbeszerző és beszerző nem használhatja oly módon az elektronikus árlejtést, amely akadályozná a gazdasági versenyt, sem pedig a beszerzés tárgyát nem változtathatja meg, amely az ajánlatok kidolgozásához szükséges dokumentumokban volt meghatározva.

(15) A közbeszerző és beszerző nem köteles elektronikus árlejtést használni, ha az árlejtésen csak egyetlen pályázó venne részt.

(1) Amennyiben nem került sor a részvételi feltételek teljesítését igazoló bizonylatok benyújtására korábban, a közbeszerző és a beszerző köteles az ajánlatok kiértékelését követően kiértékelni a részvételi feltételek teljesítését azon pályázók esetében, amelyek az elsőtől a harmadik helyig helyezkednek el sorrendben, vagy kiértékelni a részvételi feltételek teljesítését azon pályázók esetében, amelyik sorrendben az első helyen helyezkedett el. Ha a pályázó vagy pályázók kizárására kerül sor, azt követően kiértékelik a sorrendben következő további pályázó vagy pályázók esetében a részvételi feltételeknek való megfelelés teljesítését, mégpedig úgy, hogy az első-harmadik helyen elhelyezkedő pályázók az újból felállított sorrendben teljesítsék a részvételi feltételeket, feltételezve, hogy elegendő számú pályázó létezik, vagy úgy, hogy az első helyen elhelyezkedő pályázó az újból felállított sorrendben teljesítse a részvételi feltételeket. Több pályázóval történő keretmegállapodás megkötése esetén az első és második mondattal összhangban kell eljárni. A közbeszerző és beszerző írásban kérik a pályázókat a részvételi feltételek teljesítését igazoló dokumentumok benyújtására, melynek határideje nem lehet rövidebb a kérvény kézbesítésének napjától számított öt munkanapnál, majd a 40. § szerint kiértékeli azokat.

(2) A közbeszerző és beszerző köteles az ajánlatok kiértékelése, az 1. bekezdés szerinti eljárás befejezése, valamint a pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárásáról szóló összes értesítés kiküldését követően haladéktalanul és írásban tájékoztatni minden pályázót, akinek ajánlatát kiértékelték, az ajánlatok értékelésének eredményéről, beleértve a pályázók sorrendjét, egyidejűleg nyilvánosságra hozni az ajánlatok kiértékeléséről és a pályázók sorrendjéről szóló tájékoztatást a saját profiljában is. A sikeres pályázóval vagy pályázókkal közlik, hogy ajánlatát vagy ajánlataikat elfogadták. A sikertelen pályázót értesítik, hogy nem járt sikerrel, s közlik vele ajánlata elutasításának okait. A sikertelen pályázóknak szóló értesítésben feltüntetik a sikeres pályázó vagy pályázók azonosító adatait, a tájékoztatást az elfogadott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a határidőt, mely során jogorvoslati kérelem nyújtható be. Az ajánlatok kiértékeléséről szóló értesítés kiküldésének időpontját a közbeszerző és a beszerző köteles igazolni.

(3) A közbeszerző és a beszerző nem ad ki információkat a megrendelés, koncesszió és keretmegállapodás megkötéséről vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolásról, ha a tájékoztatás törvénybe ütközne, ellentétben állna a közérdekkel vagy sérthetné más személyek jogos érdekeit, vagy akadályozná a tisztességes gazdasági versenyt.

(1) A megkötött szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés nem állhat ellentétben a pályázati háttéranyagokkal vagy koncessziós dokumentációval és a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal.

(2) A közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 55. § szerinti ajánlat-kiértékelési eredményt tartalmazó értesítés kiküldését követő tizenhatodik napon kötheti meg, ha nem érkezett be jogorvoslati kérelem, ha a jogorvoslati kérelem a 164. § 3. bek. szerinti határidő letelte után érkezett be, vagy ha nem nyújtottak be ellenvetéseket a 170. § szerint, közvetlen tárgyalásos eljárás esetén, melynek során egy gazdasági szereplővel megkötött keret-megállapodás alapján egyetlen érdeklődőt lehet felhívni a tárgyalásokra és a szerződés megkötésére.

(3) Ha jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a 164. § 3. bek. szerinti határidőn belül, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keret-megállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 165. § 3. bek. a) pontja szerinti jóvátételi határidő leteltét követő tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 170. § 4. bek. szerint.

(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elutasították, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 165. § 3. bek. b) pontja szerinti jóvátételi kérelem elutasításáról szóló értesítésnek a kiküldésétől számított tizenhatodik napon kötheti meg, amennyiben nem nyújtottak be ellenvetést a 170. § 4. bek. szerint.

(5) Ha a közbeszerző és a beszerző nem folytatott le jogorvoslati eljárást, és ha nem kerültek benyújtásra ellenvetések a 170. § 4. bek. szerint, a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keret-megállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarabb a 165. § 3. bek. szerinti jogorvoslati határidő leteltét követő tizenhatodik napon megkötheti.

(6) Anélkül, hogy a 2–5. bekezdések rendelkezései sérülnének, amennyiben ellenvetések benyújtására került sor, a közbeszerző és a beszerző megkötheti a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keretmegállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal, amennyiben az alábbi tényállások valamelyike fennáll:

a) a hivatal, 174. § 1. bekezdés szerinti határozatának kézbesítése a közbeszerzőnek és a beszerzőnek,

b) ha jogvesztően lejárt a fellebbezési határidő minden jogosult személy számára, a hivatal végzésének jogerőre emelkedésével a 175. § 2. vagy 3. bek. szerint,

c) a hivatal jogorvoslatról szóló határozatának kézbesítése a közbeszerzőnek és beszerzőnek.

(7) A közbeszerző és beszerző a szerződést, a koncessziós szerződést vagy a keret-megállapodást a sikeres pályázóval vagy pályázókkal leghamarább, a 26. § 7. bek. szerinti értesítés európai közlönyben történő megjelenését követő tizenegyedik napon kötheti meg. Ezzel, az 3–6. bekezdések rendelkezései nincsenek érintve.

(8) A sikeres pályázó vagy pályázók kötelesek a közbeszerzővel és beszerzővel rendesen, a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötéséhez szükséges módon együttműködni úgy, hogy azokat a 2–7. bekezdések szerinti határidők letelte után 10 munkanapon belül meg lehessen kötni, ha azok megkötésére írásban kötelezve lettek.

(9) Ha a sikeres pályázó vagy pályázók visszautasítják a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötését vagy nincsenek teljesítve a 8. bekezdés szerinti kötelességek, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást azzal a pályázóval vagy azokkal pályázókkal kötheti meg, akik sorrendben a második helyen szerepelnek.

(10) Ha az a pályázó vagy azok a pályázók, akik sorrendben a második helyen szerepelnek visszautasítják a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötését, nem működnek rendesen együtt a közbeszerzővel vagy beszerzővel úgy, hogy azok megkötésére, attól a naptól számított 10 munkanapon belül sor kerülhessen, mikor azok megkötésére írásban fel lettek szólítva, a közbeszerző és a beszerző a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást azzal a pályázóval vagy azokkal a pályázókkal kötheti meg, akik sorrendben a harmadik helyen szerepelnek.

(11) Az a pályázó vagy azok a pályázók, akik sorrendben a harmadik helyen szerepelnek, kötelesek rendesen együttműködni a közbeszerzővel vagy beszerzővel úgy, hogy a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást attól a naptól számított 10 munkanapon belül meg lehessen kötni, mikor azok megkötésére írásban fel lettek szólítva.

(12) A közbeszerző és beszerző, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a koncessziós hirdetményben, a 8., 10. és 11. bekezdések szerinti, 10 munkanapos határidőnél hosszabb határidőt határozhat meg.

(1) A közbeszerző és beszerző megszünteti a közbeszerzést vagy annak egy részét, ha

a) egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesítette a közbeszerzésben való részvétel feltételeket és a pályázó vagy érdeklődő sem élt jogorvoslattal a jelen törvény szerinti határidőn belül,

b) egyetlen ajánlatot sem kapott,

c) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a 42. § vagy 45. § szerinti követelményeknek, és a pályázó nem élt jogorvoslattal a jelen törvény szerinti határidőn belül,

d) annak megszüntetését a hivatal rendelte el.

(2) A közbeszerző és beszerző megszüntetheti a közbeszerzési eljárást vagy annak egy részét akkor is, ha megváltoztak a feltételek, melyekkel a közbeszerzési eljárást meghirdette, ha a közbeszerzési eljárás folyamata során rendkívüli méltánylást érdemlő indokok merültek fel, melyek miatt a közbeszerzőtől vagy beszerzőtől nem követelhető meg, hogy folytassa a közbeszerzést, főként ha a jelen törvény megsértésére derült fény, s az elvi kihatással bír vagy bírhat a közbeszerzés eredményére, ha nem került benyújtásra kettőnél több ajánlat, vagy ha a benyújtott ajánlatokban javasolt árak magasabbak, mint a feltételezett érték. Ha csak egy ajánlat került benyújtásra és a közbeszerző vagy beszerző nem szüntetette meg a közbeszerzést vagy annak egy részét, a profilban köteles közzétenni az indoklást, hogy a közbeszerzést miért nem szüntette meg.

(3) A közbeszerző és beszerző köteles haladéktalanul értesíteni minden pályázót és érdeklődőt a beszerzés, koncesszió vagy azok egy részének meghirdetési eljárásának megszüntetéséről az okok feltüntetésével együtt, és ismertetni az eljárást, melyet a beszerzés eredeti tárgyának vagy koncesszió eredeti tárgyának meghirdetésére alkalmazni fognak.

(4) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés eredményéről szóló értesítőben feltünteti, hogy a beszerzés meghirdetése vagy koncesszió meghirdetése újbóli megjelentetés tárgyát fogja-e képezni.

(1) A dinamikus beszerzési rendszer a közbeszerzési szójegyzék szerint az értékhatár feletti megrendelés leadására szolgáló elektronikus eljárás egy csoport vagy a csoport részének tartományában, a piacon szabadon elérhető árukra, építési munkálatokra vagy szolgáltatásokra, amely/et

a) a megrendelés meghirdetésére hoztak létre korlátozott időre,

b) a megrendelés meghirdetését és a közbeszerző vagy a beszerző, valamint a pályázó vagy érdeklődő közötti kommunikációt csak elektronikus eszközökkel és dokumentumokkal, valamint elektronikus formában valósítja meg,

c) az alatt az idő alatt, amelyre létrehozták, térítésmentesen hozzáférhető minden érdeklődő számára, aki teljesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás feltételeit,

d) a közbeszerző vagy beszerző nyilvánosan hozzáférhető honlapján vagy más honlapon elérhető.

(2) A közbeszerző és a beszerző a megrendelés meghirdetésére használhatja a dinamikus beszerzési rendszert. A belügyminisztérium a 15. § 4. bek. szerinti célból információs rendszert hozhat létre, amelynek segítségével a megrendelés meghirdetésére dinamikus beszerzési rendszereket lehet létrehozni és használni.

(3) A megrendelés dinamikus beszerzési rendszer használatával történő meghirdetése során a meghívásos eljárásra vonatkozó ügymenet megfelelően alkalmazandó.

(4) A dinamikus beszerzési rendszer használatával koncesszió nem ítélhető oda. A dinamikus beszerzési rendszer használatával keretszerződés legfeljebb 12 hónap futamidőre köthető, legfeljebb egy gazdálkodó szervezettel, a pályázat újbóli megnyitásának lehetősége nélkül. A 83. § 5 – 8 bek. rendelkezései mellőzendők.

(5) Ha a jelen paragrafus és az 59. § – 61. § másképpen nem rendelkezik, a dinamikus beszerzési rendszerekre a jelen törvény Első része vonatkozik, kivéve a 4. §, 20. § 2–12. bek. rendelkezéseit és megfelelően alkalmazandó a jelen törvény második részének első fejezete, kivéve a 46. §, 47. §, 49. § 4. és 5. bek., 52. §, 54. § rendelkezéseit, valamint a jelen törvény második részének harmadik fejezete, kivéve a 89–99. §-okat.

(6) A dinamikus beszerzési rendszerekre a jelen törvény Hatodik részének Negyedik fejezete szerinti felülvizsgálati eljárások vonatkoznak, miközben

a) nem alkalmazandó a 166. §, és a 166. § szerinti tényekről szóló információ kézbesítését automatizált módon biztosítja a dinamikus beszerzési rendszer erre létrehozott funkciója, éspedig rögtön az után, ahogy ezek bekövetkeznek,

b) az „Egyéb” szóval megjelölt ajánlati részek megnyitása alatt a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás értendő, a „Kritériumok” szóval megjelölt ajánlati részek megnyitása alatt pedig a közbeszerzés keretén belül a dinamikus beszerzési rendszerben benyújtott ajánlatok kiértékelése értendő.

(1) A megrendelés meghirdetését a dinamikus beszerzési rendszer használatával megelőzi a dinamikus beszerzési rendszer létrehozása ennek a megrendelésnek a vonatkozásában, és a megrendelés iránt érdeklődők besorolása ebbe a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(2) A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából a közbeszerző és a beszerző

a) közzéteszi a közbeszerzési hirdetményt, amelyben feltünteti, hogy dinamikus beszerzési rendszert használ és feltünteti a honlap címét, amelyen hozzáférhetők a c) pont szerinti információk, továbbá meghatározza a dinamikus beszerzési rendszer történő besorolás kérvényének benyújtási határidejét, melynek időtartama legkevesebb 30 nap,

b) a pályázati háttéranyagokban egyebek mellett feltünteti a feltételezett vásárlások jellegét a dinamikus beszerzési rendszer keretében, valamint az erre a rendszerre, a használt elektronikus berendezésekre, feltételekre és a műszaki összeköttetés specifikációira vonatkozó szükséges információkat,

c) a pályázati dokumentációhoz és minden kiegészítő dokumentációhoz korlátlan, közvetlen elektronikus hozzáférést kínál fel, a hirdetmény közzétételétől egészen a dinamikus beszerzési rendszer használatának befejezéséig,

d) a közbeszerzési hirdetményben feltünteti a részvétel feltételeit és annak formáját, amelyben az áruválasztékról, építési munkálatokról és szolgáltatásokról szóló információt be kell nyújtani a feltételezett vásárlások jellegének függvényében, melyeket az érdeklődő általában a piacon kínál.

(3) A dinamikus beszerzési rendszer futamideje alatt a közbeszerző és a beszerző minden érdeklődő számára lehetővé teszi a dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényének benyújtását, amely tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyekkel az érdeklődő igazolja a 2. bekezdés szerinti részvételi feltételek és követelmények teljesítését.

(4) A létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényét, a közbeszerző és a beszerző, a kérvény kézbesítésének napjától számított 10 munkanapon belül kiértékeli. A létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe történő besorolás kérvényének kiértékelési határidejét a közbeszerző és a beszerző meghosszabbíthatja, ha nem adott ki semmilyen pályázati felhívást.

(5) A közbeszerző és a beszerző haladéktalanul tájékoztatja az érdeklődőt arról, hogy besorolta őt a létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe vagy pedig közli vele be nem sorolásának okait.

(1) A közbeszerző és a beszerző minden konkrét megrendelés esetén az ajánlatok benyújtására szólítja fel az összes, a dinamikus beszerzési rendszerbe besorolt érdeklődőt, minden egyes, ezen rendszer használatával megpályáztatott megrendelés vonatkozásában külön. Az ajánlattételi határidő 10 napnál nem lehet rövidebb.

(2) A pályázati felhívás a következőket tartalmazza:

a) a megrendelés pontos meghatározását,

b) az ajánlatok benyújtásának határidejét,

c) az ajánlatok kiértékelési kritériumainak pontosabb megfogalmazását, ha szükséges,

d) további szükséges információkat.

(3) Az ajánlatok benyújtási határidejében benyújtott ajánlatok a közbeszerzésről szóló hirdetményben szereplő kritériumok szerint értékelendők ki, melyeket esetlegesen a pályázati felhívásban pontosítanak.

(4) A szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tette.

(1) A 24. § 2. bek. szerinti jelentés létrehozását és annak megjelentetését a profilban annak az információs rendszernek a funkciója biztosítja automatizált módon, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert létrehozták.

(2) Az ajánlatok felbontása annak az információs rendszernek a funkciója által meghatározott módon történik, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert létrehozták, éspedig az ajánlat tartalmának hozzáférhetővé tételével a közbeszerző vagy a beszerző számára.

(3) A dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlatok besorolása mindig aukciós eljárással történik, ha áruról szóló megrendelésről van szó, és aukciós eljárással végrehajtható akkor is, ha építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó.

(4) A műszaki és szoftvereszközök használatával, amelyek az elektronikus piactér műszaki és szoftvereszközeivel megegyeznek, elektronikus formában megkötött szerződés vagy keretszerződés írásos formában megkötött szerződésnek vagy keretszerződésnek minősül.

(5) A közbeszerző és beszerző információs kötelezettségeinek valamint a jelen törvény szerinti információ és dokumentum közzétételi kötelezettségének elektronikus formában és automatizált módon tehet eleget, az információs rendszer funkcióin keresztül, melyben a dinamikus beszerzési rendszert létrehozták.

(6) A közbeszerző és beszerző kidolgozza és közzéteszi a dinamikus beszerzési rendszer használatának általános feltételeit, melyekben a törvény hatályán belül szabályozzák a dinamikus beszerzési rendszer használatának feltételeit a biztonság, a személyes adatok és más adatok védelme, a dinamikus beszerzési rendszerbe való besorolás folyamata és a beszerzések meghirdetése szempontjából, valamint a kommunikáció, kézbesítés, azonosítás és hitelesítés részleteit. A dinamikus beszerzési rendszer használatának általános feltételei magukban foglalhatják azon, a pályázó vagy pályázók és a közbeszerző vagy beszerző közti, dinamikus beszerzési rendszer útján kötött szerződés vagy keretszerződés részét képező általános üzleti feltételeket is; az általános üzleti feltételek módosítása nincs kihatással a már meghirdetett megrendelésekre.

(1) A közbeszerző és beszerző köteles haladéktalanul jelentést vagy részjelentést küldeni az Európai Bizottságnak a 24. § 3. bek. szerint, ha kizárja az 53. § 6. bek. szerint a rendkívül alacsony árértékű ajánlatot.

(2) A közbeszerző köteles az Európai Bizottság kérésére jelentést vagy részjelentést küldeni a 24. § 3. bek. szerint

a) minden beszerzésről, koncesszióról, keret-megállapodásról és minden dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról,

b) a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról az 81. § a) pontja és a 135. § 1. bek. a) pontja szerint.

(3) A beszerző köteles az Európai Bizottság kérése alapján annak rendelkezésére bocsátani

a) a tájékoztatást a termékek és tevékenységek minden kategóriájáról, amelyeket az 1. § 2. bek. r) pontja értelmében az eljárás alól mentesítettnek tekint,

b) a tájékoztatást a tevékenységekről, melyeket az eljárás alól mentesítettnek tekint az 1. § 2. bek. u) vagy v) pontja alapján,

c) a tájékoztatást a 85. § 2., 3. és 6. bekezdése szerinti beszerzésekről és a 100. § 2–4. bek. szerinti koncessziókról; a beszerző feltünteti az érintett cégek megnevezését, a beszerzések jellegét és értékét, a bizonyítékot arra, hogy a kapcsolat a beszerző és az érintett cég között összhangban áll a 85. és 100. § szerinti követelményekkel, 

d) a 24. § 3. bek. szerinti jelentést vagy a részjelentést, a 135. § 1. bek. a) pontja szerinti közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról,

e) a jelentést vagy részjelentést a 24. § 3. bek. szerint. 

(1) A közbeszerző és beszerző köteles a hivatal kérésére megküldeni a közbeszerzést érintő adatokat vagy információkat.

(2) A beszerző köteles a hivatal kérésére megküldeni azon szerződések adatait és információit, melyekre a jelen törvény nem vonatkozik.

(3) A külön jogszabályok szerinti⁵⁵⁾ ellenőrző szervek jelenthetik a hivatalnak a közbeszerzés rendszerében észlelt hibákat.

(1) A közbeszerző és beszerző a saját, egyes közbeszerzések szerint tagolt profiljában közzéteszi

a) a 43. § 1. és 2. bek. szerinti dokumentumokat, ez nem érvényes azokra a dokumentumokra vagy azok részeire, amelyek külön jogszabály⁵⁶⁾ szerint védett információkat vagy dokumentumokat tartalmaznak,

b) a részvételi feltételek teljesítésének kiértékeléséről szóló jegyzőkönyvet, az összes pályázó ajánlatát, melyek az ajánlatok benyújtási határidejéig beérkeztek, az ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet, az ajánlatok kiértékeléséről szóló jegyzőkönyvet, a bírálóbizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet, a 24. § szerinti jelentést, éspedig haladéktalanul a szerződés, koncessziós szerződés, keret-megállapodás megkötését követően, vagy haladéktalanul a közbeszerzés megszüntetését követően,

c) a szerződést, koncessziós szerződést, keretmegállapodást és azok minden módosítását, éspedig a megkötésük napjától számított hét munkanapon belül; ez nem érvényes arra a szerződésre, koncessziós szerződésre, keretmegállapodásra, azok módosítására vagy azok részeire, amelyek külön jogszabály⁵⁶⁾ szerint védett információkat tartalmaznak,

d) a szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás – beleértve azok módosításaikat is – teljesítéséért ténylegesen kifizetett összeget, éspedig

1. a szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás befejezésének vagy megszűnésének napját követő 90 napon belül,

2. az egy évnél hosszabb időre megkötött szerződés, koncessziós szerződés, keret-megállapodás esetén, az előző naptári év időszakár mindig a következő naptári év március 31-ig,

e) az alvállalkozók jegyzékét, éspedig

1. a szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás befejezésének vagy megszűnésének napját követő 30 napon belül,

2. az egy évnél hosszabb időre megkötött szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás esetén, az előző naptári év időszakár mindig a következő naptári év január 31-ig,

f) azokat az információkat s dokumentumokat, melyeket a jelen törvény előír.

(2) A hivatal a közbeszerző és beszerző, egyes közbeszerzések szerint tagolt profiljában közzéteszi

a) a közbeszerzési eljárásban használt értesítőket,

b) a felügyeleti tevékenység során kiadott jogerős hivatali határozatokat.

(3) Az 1. és 2. bekezdések szerinti dokumentumokat és információkat, a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás befejezésének vagy a közbeszerzési eljárás megszűntetésének napját követő öt évre teszik közzé a profilban.

(4) A közbeszerző és beszerző a dokumentumok és információk profilban történő közzététele kötelezettségének eleget tehet a más honlapon szereplő információra vagy dokumentumra mutató közvetlen hivatkozás közzétételével is; az elektronikus eszközökön keresztüli térítésmentes, korlátlan, teljes és közetlen hozzáférés biztosításának kötelezettsége ezzel nincs érintve. Ha olyan szerződésről, koncessziós szerződésről, keretmegállapodásról vagy ezek módosításáról van szó, melyeket külön jogszabály³⁵⁾ szerint kell közzétenni, az 1. bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségnek a közbeszerző és beszerző a külön jogszabály³⁵⁾ szerint közzétett szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás vagy ezek módosítása szövegére mutató közvetlen hivatkozás közzétételével is eleget tehet.

(5) A profilban a személyes adatok a következő terjedelemben tehetők közzé: családi és keresztnév, tartózkodási hely címe, születési dátum, ha nem került kiadásra azonosító szám, e-mailcím és telefonszám. 

(6) A közbeszerző és beszerző felelős azon intézkedések elfogadásáért, melyek megakadályozzák a hozzáférést a jelen törvény szerint közzétett dokumentumok és információk azon részeihez, amelyek külön jogszabályok szerinti⁵⁷⁾ védelem alá tartoznak.

(1) A közbeszerző előzetes hirdetmény közzétételével tudathatja szándékát, hogy közbeszerzést kíván megvalósítani.

(2) A közbeszerző közbeszerzést hirdet meg a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételével, ha az a szándéka, hogy megrendelését nyilvános versenypályázaton, meghívásos versenyen, nyilvánosan meghirdetett tárgyalásos eljáráson, versenypárbeszéden vagy innovatív partnerségen keresztül valósítsa meg, keretmegállapodást kössön vagy dinamikus beszerzési rendszert hozzon létre.

(3) A közbeszerző a közbeszerzési hirdetményt az elektronikus piactér funkcióján keresztül is létrehozhatja, a 13 § 2. bek. m) pontja szerint; a közbeszerző vagy beszerző megfelelő intézkedéseket foganatosít, hogy ezzel az eljárással ne sérüljön a gazdasági verseny.

(1) A nyilvános versenypályázatot korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, amelyek ajánlatot nyújthatnak be. Az ajánlathoz csatolandók azok a dokumentumok is, melyeket a közbeszerző megkövetel a részvételi feltételek teljesítésének igazolására.

(2) Az ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb

a) 35 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a megküldték a kiadóhivatalnak,

b) 15 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést megküldték a kiadóhivatalnak, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(3) Az ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb 30 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a megküldték a kiadóhivatalnak, ha a közbeszerző az ajánlatok benyújtását elektronikus eszközökkel követeli meg.

(4) Ha sürgős helyzetről van szó, melyet a közbeszerző köteles rendesen megindokolni, és nem lehet a 2. bekezdés a) pontja szerinti határidőt alkalmazni, az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 15 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a megküldték a kiadóhivatalnak.

(5) Ha a közbeszerző nem kínál hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, az ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb

a) 40 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a megküldték a kiadóhivatalnak,

b) 20 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést megküldték a kiadóhivatalnak, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbb 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a kiadóhivatalnak kiküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(6) A közbeszerző vagy az általa megbízott bizottság kiértékeli a 40. § szerinti részvételi feltételek teljesítését. A ki nem zárt pályázók ajánlatai az 53. § szerint értékelendők.

(7) A közbeszerző eldöntheti, hogy a részvételi feltételek teljesítésének 40. § szerinti kiértékelésére csak az ajánlatok 53. § szerinti kiértékelését követően kerüljön sor.

(8) Ha a piacon szabadon elérhető árukról és szolgáltatásokról van szól, a közbeszerző a közbeszerzést az elektronikus piactér felhasználásával megvalósíthatja, miközben

a) az elektronikus piactéren közzétett legkedvezőbb ajánlatot választja ki, ha ugyanarra vagy egyenértékű árura vagy szolgáltatásra az elfogadás idején legalább három ajánlat van közzétéve,

b) a kiválasztott ajánlatból közbeszerzési hirdetményt és pályázati dokumentációt hoz létre az elektronikus piactér 13. § 2. bek. m) pontja szerinti funkciójával, miközben a szerződés létrehozásának céljából elektronikusan kommunikálhat azzal, aki a kiválasztott ajánlatot benyújtotta; a közbeszerző megfelelő intézkedéseket foganatosít, hogy ezzel az eljárással ne sérüljön a gazdasági verseny,

c) csak a 32. § szerinti részvételi feltételeket használja,

d) nem használja a 44. § 3. bek. a) és b) pontja, 46. és 47. § rendelkezéseit és nem használja a 39. § rendelkezését sem, hacsak az m) pont másképpen nem rendelkezik,

e) az a) pont szerint kiválasztott ajánlat, a közbeszerzési hirdetmény közzététele után az ajánlattételi határidőn belül benyújtott ajánlatnak számít, annak tartama nem változtatható és azt visszavonni nem lehetséges; a j) pont rendelkezése ezáltal nincs érintve,

f) a közbeszerzési hirdetmény közzététele után a 109. § 4. bek. ugyanúgy alkalmazandó,

g) a pályázati dokumentáció, valamint a jelen törvény szerinti összes további dokumentum csak elektronikus formában kerül kézbesítésre és kihirdetésre, hacsak a k) pont másképpen nem rendelkezik,

h) az ajánlatot az elektronikus piactér funkcióin keresztül nyújtják be. A 49. § 5. bek. nem alkalmazandó,

i) az ajánlatok felbontása az 52. § szerint nem nyilvános, az 52. § 3. bek. szerinti adatokat a bizottság nem hozza nyilvánosságra és az 52. § 4. bek. szerinti jegyzőkönyv nem kerül elküldésre,

j) az ajánlatok sorrendjének összeállítására az 54. § szerinti elektronikus árlejtés használandó,

k) a szerződés csak akkor köttetik elektronikus formában, ha azt miden szerződő fél minősített elektronikus aláírással³⁷⁾ vagy minősített elektronikus bélyegzővel³⁸⁾ látja el; egyébként okirati formában kell megkötni,

l) a belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piactéren keresztül megvalósított közbeszerzésben egészen a szerződés megkötéséig a pályázó vagy érdeklődő az elektronikus piactéren kizárólag csak jelentéstartalom nélküli azonosítóval legyen azonosítva,

m) ha az érdeklődő nincs bejegyezve a gazdasági szereplők jegyzékébe, az elektronikus piactéren regisztrálhat a konkrét, már meghirdetett közbeszerzés céljából és ajánlatot tehet a vállalkozói jegyzékbe történő bejegyzés nélkül is, miközben a részvételi feltételek teljesítésének igazolását lehetővé teszik számára az egységes európai dokumentummal, amely az ilyen regisztráció részét képezi; a 55. § 1. bek. rendelkezése ezáltal nincs érintve.

(1) A meghívásos versenyt korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek igazolására megkövetelt okmányokat. A közbeszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, kiket az ajánlat benyújtására szólít fel, ezek száma legkevesebb öt lehet úgy, hogy lehetővé teszi a gazdasági versenyt.

(2) A közbeszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben egyebek mellett meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét. Ha a közbeszerző korlátozást foganatosít, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat határoz meg az érdeklődők számának korlátozására, továbbá azok minimális, és ha megfelelő, azok maximális számát.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés megkezdésének hirdetményét a kiadóhivatalnak elküldték.

(4) Ha sürgős helyzetről van szó, melyet a közbeszerző köteles rendesen megindokolni, és nem lehet a 3. bekezdés szerinti határidőt alkalmazni, az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 15 nap attól a naptól számítva, amikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést a megküldték a kiadóhivatalnak.

(1) Az ajánlatok benyújtására való felszólítást a közbeszerző csak a kiválasztott érdeklődőknek egyidejűleg küldi el, akik teljesítik a részvételi feltételeket. A közbeszerző kisebb számú érdeklődőt is felszólíthat az ajánlatok benyújtására, melyek teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági szintet, ha nem érte el a meghatározott minimális számot. Ugyanazon eljárás keretében a közbeszerző nem szólíthatja fel ajánlat benyújtására azt, aki részvételét nem kérelmezte. Ajánlatot csak az az érdeklődő tehet, akit a közbeszerző felszólított az ajánlat benyújtására.

(2) Pályázati felhívás tartalmazza

a) a honlap címének hivatkozását, amelyen hozzáférhető az pályázati háttéranyagok a 43. § 1. bek. szerint,

b) a közzétett közbeszerzési felhívás hivatkozását,

c) az ajánlatok benyújtásának határidejét, a címet, melyre az ajánlatokat be kell nyújtani, a nyelvet vagy nyelveket, melyen/melyeken az ajánlatokat be lehet nyújtani,

d) a dokumentum hivatkozását, melyben fel vannak tüntetve a részvételi feltételek igazolására megkövetelt okmányok,

e) az ajánlatok értékelésére szolgáló egyes feltételek relatív súlyozását vagy a követelmények csökkenő fontossági sorrendjét, ha a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a pályázati háttéranyagokban ezek nincsenek feltüntetve,

f) a további szükséges információkat.

(3) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek. vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból vagy a pályázati háttéranyagok nem voltak már más módon hozzáférhetők, a pályázati háttéranyagok az ajánlattételi felhívás mellékletét képezik.

(1) Az ajánlattételi határidő legkevesebb, 

a) az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 30 nap,

b) az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 10 nap, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiadóhivatalnak elküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(2) Az ajánlattételi határidő legkevesebb az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 25 nap, ha a közbeszerző az ajánlatok benyújtását elektronikus eszközökön követeli meg.

(3) A közbeszerző a 7. § 1. bek. b)–e) pontjai szerint csak akkor határozhatja meg a kiválasztott érdeklődőkkel való megállapodással az ajánlattételi határidőt, ha mindegyikük számára azonos egyforma idő fog rendelkezésre állni az ajánlattétel elkészítésére; ha ilyen megállapodást nem sikerül elérni, a közbeszerző határozza meg az ajánlattételi határidőt, amely nem lehet rövidebb, mint az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 10 nap.

(4) Ha sürgős helyzetről van szó, melyet köteles a közbeszerző rendesen megindokolni és nem lehet használni az 1. bekezdés a) pontja vagy a 2. bekezdés szerinti ajánlattételi határidőket, az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb, mint az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 10 nap.

(5) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek. vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, az ajánlattételi határidő legkevesebb

a) az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 35 nap,

b) az ajánlattételi felhívás kiküldésének napjától számított 15 nap, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiadóhivatalnak elküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a közbeszerző csak akkor használhatja, ha olyan az áruról, építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, amelyek teljesítenek legalább egyet a következő feltételek közül:

a) a közbeszerző szükségleteit nem lehet kielégíteni a már hozzáférhető megoldások alkalmazása nélkül,

b) azok részét képezi a megoldás vagy innovációs megoldás javaslata,

c) különleges körülmények miatt, melyek a beszerzés tárgyát vagy bonyolultságát, a beszerzés jogi vagy pénzügyi feltételeit, vagy a velük összefüggő kockázatokat érintik, a tárgyalás megvalósítása nélkül nem lehet odaítélni a megrendelést,

d) a közbeszerző nem tudja elég pontosan meghatározni a műszaki specifikációkat a 42. § 2. bek. b) pontja szerint,

e) az előző közbeszerzési versenypályázaton vagy meghívásos versenypályázaton az összes ajánlat szabálytalan volt, vagy más ok miatt elfogadhatatlan volt; a közbeszerző nem köteles hirdetményt közzétenni a közbeszerzési eljárás megkezdéséről, ha minden pályázóval tárgyal, aki az előző közbeszerzési versenypályázaton vagy meghívásos versenypályázaton a közbeszerzés formális követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be.

(2) Főleg azok az ajánlatok minősülnek szabálytalannak, amelyek

a) nincsenek összhangban a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítővel, a pályázati háttéranyagokkal vagy más kiegészítő dokumentumokkal,

b) az ajánlattételi határidő letelte után kerültek benyújtásra, vagy

c) a közbeszerző különösen olcsónak ítél meg.

(3) Szabálytalanok azok az ajánlatok is, melyek esetében bizonyítékok léteznek a versenyt korlátozó megállapodásról vagy korrupcióról.

(4) Elfogadhatatlannak elsősorban azok az ajánlatok minősülnek, melyeket olyan pályázók nyújtottak be, akik nem teljesítik a részvételi feltételeket, és az ok az ajánlatok, melyek ára magasabb, mint a közbeszerző által, a közbeszerzés meghirdetése előtt, meghatározott és dokumentált költségvetés.

(1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást korlátlan számú gazdasági résztvevő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek teljesítésének igazolására megkövetelt okmányokat. A közbeszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket ajánlat benyújtására szólít fel, mégpedig legkevesebb háromra, úgy, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt.

(2) A közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben a közbeszerző főleg a következőket tünteti fel:

a) a beszerzés tárgyát, szükségleteinek leírásával és a beszerzés megkövetelt tárgyának jellemzésével, 

b) a részvételi kérelem benyújtásának határidejét,

c) az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, az érdeklődők minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha korlátozást érvényesít,

d) ha érvényesíti, csökkentett számú megtárgyalandó ajánlat, többszakaszos tárgyalásos eljárásának megvalósításának kikötését.

(3) A pályázati háttéranyagokban a közbeszerző pontosítja a beszerzés, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben meghatározott tárgyát, és feltünteti a leírás elemeit, amelyek meghatározzák azokat a minimális követelményeket, amelyeket minden ajánlatnak teljesítenie kell. Az első mondat szerinti információknak megfelelően pontosnak kell lenniük, hogy a gazdasági szereplők számára lehetővé tegyék a megkövetelt megoldás jellegének és terjedelmének azonosítását, hogy eldönthessék, benyújtják-e részvételi kérelmüket.

(4) Az ajánlattételi határidő nem lehet kevesebb, mint 30 nap, a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítő, kiadóhivatalnak történ elküldésének napjától számítva.

(5) Ha sürgős helyzetről van szó, melyet köteles a közbeszerző rendesen megindokolni és nem lehet használni a 4. bekezdésben megadott részvételi kérelem benyújtására vonatkozó határidőt, a részvételi kérelem benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint 15 nap, a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítő, kiadóhivatalnak történt elküldésének napjától számítva.

(1) Az alapvető ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívást, melyek a jövőbeli tárgyalások kiindulópontját képezik, a közbeszerző egyidejűleg küldi el a kiválasztott érdeklődőknek, akik teljesítik a részvételi feltételeket. A közbeszerző az alapvető ajánlatok benyújtására kisebb számú érdeklődőt is felszólíthat, akik teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági szintet, ha az érdeklődők száma nem érte el a meghatározott minimális számot. Ugyanazon eljárás keretében a közbeszerző nem szólíthatja fel az alapvető ajánlat benyújtására azt, aki nem kérvényezte részvételét. Alapvető ajánlatot csak az az érdeklődő nyújthat be, aki a közbeszerző felszólított annak benyújtására.

(2) Az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás a 68. § 2. bek. szerinti alaki kellékeket tartalmazza.

(3) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 43. § 1. bek., a 20. § 7. bek. vagy a 22. § 4. bek. szerint feltüntetett okokból vagy a pályázati háttéranyagok nem voltak már más módon hozzáférhetők, a pályázati háttéranyagok az ajánlattételi felhívás mellékletét képezik, a pályázati háttéranyagok az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás mellékletét képezik.

(4) Az alapvető ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb

a) 30 nap, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva,

b) 10 nap, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiadóhivatalnak elküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(5) Az alapvető ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb 25 nap, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva, ha a közbeszerző az ajánlatok benyújtását elektronikus eszközökön követeli meg.

(6) Ha sürgős helyzetről van szó, melyet köteles a közbeszerző rendesen megindokolni és nem lehet használni a 4. bekezdés a) pontja vagy az 5. bekezdés szerinti határidőt, az alapvető ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás kiküldésének napjától számított 10 nap.

(7) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, az alapvető ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb

a) 35 nap, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva,

b) 15 nap, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva, amennyiben a közbeszerző előzetes hirdetményt tett közzé legkorábban 12 hónappal és legkésőbben 35 nappal azelőtt, hogy a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítést kiadóhivatalnak elküldte, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(1) A közbeszerző tárgyalásokat folytat a pályázókkal az alapvető ajánlatokról és minden továbbiakban benyújtott ajánlatról, kivéve a végső ajánlatokat, azok tartalmának javítása céljából. A tárgyalások tárgyát nem képezhetik a meghatározott minimális követelmények, melyeket minden ajánlatnak teljesítenie kell, sem pedig az ajánlatok kiértékelésének kritériumai, melyek a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vannak feltüntetve.

(2) A közbeszerző köteles a tárgyalások folyamán biztosítani minden pályázó számára az egyenlő bánásmódot. Tilos az oly módon való információnyújtás, amely némely pályázót előnyhöz juttatna. A közbeszerző a bizalmas információkat nem teszi hozzáférhetővé, melyeket a tárgyalások során, az érdeklődő vagy pályázó beleegyezése nélkül. A jóváhagyás a konkrét, bizalmas információk szándékos közlésével összefüggésben adható meg; ez a jóváhagyás nem történhet a titoktartási jogok általános feloldásának formájában.

(3) A közbeszerző meghatározhatja, hogy a tárgyalásos eljárásra néhány egymást követő szakaszban kerüljön sor az ajánlatok számának csökkentése céljából, melyeket a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltüntetett, az ajánlatok kiértékelésére vonatkozó kritériumok alapján kell megtárgyalni. Ha a közbeszerző kihasználja az ajánlatok száma csökkentésének lehetőségét, az utolsó szakaszban elért számmal lehetővé kell tennie a gazdasági versenyt, ha elegendő számú megfelelő ajánlat van, melyek nem kerültek kizárásra.

(4) A közbeszerző köteles írásban értesíteni az összes pályázót, kiknek ajánlatai nem kerültek kizárásra a 3. bekezdés szerint, a műszaki követelmények vagy más követelmények minden változásáról, melyek a tárgyalásokból következtek; ezzel az 1. bekezdés szerinti kötelezettség nincs érintve. A közbeszerző megfelelő határidőt biztosít a pályázók számára, hogy módosítsák és újból benyújtsák megváltoztatott ajánlataikat.

(5) A közbeszerző minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A közbeszerző a tárgyaláson résztvevő pályázót értesíti annak lefolyásáról és az elért haladásról, legkésőbb, a kérvényének átvételétől számított 15 napon belül.

(7) A közbeszerző írásban tudatja a pályázókkal, kiknek ajánlatait nem zárta ki, a tárgyalások befejezését és felhívja őket a végső ajánlatok benyújtására, melyeket az 53. § szerint értékel ki. A végső ajánlatok benyújtására való felhívás, melyet a közbeszerző egyidejűleg, írásban küld el a pályázóknak, főleg a végső ajánlatok benyújtásának határidejét, az ajánlatok benyújtási helyének címét, a nyelvet, vagy nyelveket, melyen az ajánlatok benyújthatók, valamint az ajánlatok felbontásának helyét, dátumát és idejét tartalmazza.

(8) A közbeszerző az alapvető ajánlatok alapján, tárgyalások megvalósítása nélkül odaítélheti a megrendelést, ha ezt a lehetőséget kikötötte a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben.

(1) Versenypárbeszédet a közbeszerző akkor használhat, ha olyan árukról, építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek a 70. §-ban feltüntetett feltételek közül legalább az egyiket teljesítik.

(2) A versenypárbeszéd célja a közbeszerző szükségletei kielégítésének legjobb módjának megtalálása és meghatározása. Az ajánlatokat csak a legjobb ár-érték arány alapján értékelik ki.

(3) Versenypárbeszédet korlátlan számú gazdasági szereplő részére hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek teljesítésének igazolására megkövetelt okmányokat. A közbeszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket felhív a versenypárbeszédben való részvételre, mégpedig legkevesebb háromra, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt.

(4) A közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben a közbeszerző elsősorban a következőket tünteti fel:

a) szükségleteit és követelményeit, melyeket informatív dokumentumban pontosít,

b) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét,

c) az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, az érdeklődők minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha korlátozást érvényesít,

d) ha érvényesíti, csökkentett számú megtárgyalandó ajánlat, többszakaszos tárgyalásos eljárásának megvalósításának kikötését,

e) a versenypárbeszéd tervezett időkeretét, ha ez nincs feltüntetve a informatív dokumentumban.

(5) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 30 napnál kevesebb attól a naptól számítva, mikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőt a kiadóhivatalnak elküldték.

(1) A versenypárbeszédben való részvételi felhívást a közbeszerző egyidejűleg küldi el a kiválasztott érdeklődőknek, akik teljesítik a részvételi feltételeket. A közbeszerző a versenypárbeszédben való részvételre felszólíthat, akik teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági szintet, ha az érdeklődők száma nem érte el a meghatározott minimális számot. Ugyanazon eljárás keretében a közbeszerző nem szólíthatja fel a versenypárbeszédben való részvételre azt, aki nem kérvényezte részvételét. A versenypárbeszédben csak az az érdeklődő vehet részt, aki a közbeszerző felszólított az abban való részvételre. 

(2) A versenypárbeszédben való részvételi felhívás tartalmazza

a) a honlap címének hivatkozását, melyen elérhető a 43. § 1. bek. szerinti ismertető,

b) a konzultációk megkezdésének dátumát és helyét valamint a tárgyaláson használt nyelvet vagy nyelveket,

c) a dokumentum hivatkozását, melyben fel vannak tüntetve a részvételi feltételek teljesítésének igazolására megkövetelt okmányok,

d) a közzétett közbeszerzési felhívás hivatkozását,

e) az ajánlatok értékelésére szolgáló egyes feltételek relatív súlyozását vagy a követelmények csökkenő fontossági sorrendjét, ha a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy az informatív dokumentumban ezek nincsenek feltüntetve,

f) további szükséges információkat .

(3) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést az informatív dokumentumhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, vagy az ismertető nem volt már más módon közzétéve, a versenypárbeszéd részvételi felhívásának mellékletét képezi az ismertető.

(4) A közbeszerző megkezdi a versenypárbeszédet a kiválasztott érdeklődőkkel, akik teljesítik a részvételi feltételeket. A versenypárbeszéd során a közbeszerző megtárgyalhatja a beszerzés minden vonatkozását. A közbeszerző díjakat vagy jutalmakat határozhat meg a résztvevők számára, akik a versenypárbeszédben részt vesznek.

(5) A közbeszerző köteles a versenypárbeszéd során biztosítani az egyenlő bánásmódot az összes érdeklődő számára. Tilos az oly módon történő információ-nyújtás, amely néhány érdeklődőt előnyben részesítene. A közbeszerző az érdeklődő jóváhagyása nélkül nem teszi közzé a bizalmas információkat, melyekhez a versenypárbeszéd során jutott. A jóváhagyás a konkrét, bizalmas információk szándékos közlésével összefüggésben adható meg; ez a jóváhagyás nem történhet a titoktartási jogok általános feloldásának formájában.

(6) A közbeszerző meghatározhatja, hogy a versenypárbeszédre néhány egymást követő szakaszban kerüljön sor a megoldások számának csökkentése céljából, melyeket a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltüntetett, az ajánlatok kiértékelésére vonatkozó kritériumok alapján kell a versenypárbeszéd szakaszában megtárgyalni. Ha a közbeszerző kihasználja az ajánlatok száma csökkentésének lehetőségét, az utolsó szakaszban elért számmal lehetővé kell tennie a gazdasági versenyt, ha elegendő számú megfelelő ajánlat van, melyek nem kerültek kizárásra.

(7) A közbeszerző a versenypárbeszédet addig folytatja, míg nem találja meg a szükségleteit kielégítő megoldást vagy megoldásokat. A közbeszerző a versenypárbeszéd keretében minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A közbeszerző a versenypárbeszédben résztvevő pályázót vagy érdeklődőt értesíti annak lefolyásáról és az elért haladásról, legkésőbb, a kérvényének átvételétől számított 15 napon belül.

(1) A közbeszerző írásban tájékoztatja a megmaradt pályázókat a versenypárbeszéd befejezéséről, és felszólítja őket végső ajánlatuk benyújtására a bemutatott megoldási javaslat vagy megoldási javaslatok alapján, melyeket a párbeszéd során pontosítottak, melyeknek tartalmazniuk kell a projekt megvalósításához megkövetelt és szükséges elemeket.

(2) A végső ajánlat benyújtására való felhívás, melyet a közbeszerző egyidejűleg küld el a pályázóknak, tartalmazza elsősorban az ajánlatok benyújtásának határidejét, a címet, melyre az ajánlatokat be kell nyújtani, a nyelvet vagy nyelveket, melyen/melyeken az ajánlatokat be lehet nyújtani, továbbá az ajánlatok felbontásának helyét, dátumát és időpontját.

(1) A közbeszerző felkérheti a pályázót végső ajánlatának magyarázatára, pontosítására vagy optimalizálására. Nem kérhet azonban olyan magyarázatot, pontosítást vagy optimalizálást vagy más kiegészítő információt, és olyanokat nem fogadhat el, melyek által megváltoznának az ajánlat vagy beszerzés alapvető szempontjai, beleértve a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a informatív dokumentumban meghatározott szükségleteket és követelményeket is, ha ezáltal a gazdasági verseny megsértésére vagy diszkriminációra kerülhetne sor.

(2) Az ajánlatokat a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a informatív dokumentumban meghatározott ajánlat-kiértékelési kritériumok alapján kell kiértékelni.

(3) A közbeszerző felkérheti a sikeres pályázót az ajánlatában szereplő pénzügyi kötelezettségek vagy az ajánlatban szereplő más feltételek megerősítésére a szerződés feltételeinek véglegesítéséhez, azzal a feltétellel, hogy nem okoz alapvető változást az ajánlat vagy beszerzés alapvető szempontjaiban beleértve a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben vagy a informatív dokumentumban meghatározott szükségleteket és követelményeket is, és ezáltal a ne álljon fenn a gazdasági verseny megsértésének vagy diszkriminációnak kockázata.

(1) Az innovatív partnerséget korlátlan számú gazdasági szereplő részére hirdetik meg, melyek benyújthatják a részvételi feltételek teljesítésének igazolására megkövetelt okmányokat. A közbeszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket felhív a részvételre, mégpedig legkevesebb háromra, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt. Az ajánlatokat csak a legjobb ár-érték arány alapján értékelik ki.

(2) A közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben a közbeszerző feltünteti elsősorban

a) az innovációs termék, építési munkálatok vagy szolgáltatások igényét, melyet nem lehet a piacon hozzáférhető árukkal, építési munkálatokkal vagy szolgáltatásokkal kielégíteni,

b) a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét, nem lehet 30 napnál kevesebb, attól a naptól számítva, mikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőt a kiadóhivatalnak elküldték,

c) az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, az érdeklődők minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha korlátozást érvényesít,

d) a csökkentett számú megtárgyalandó ajánlat többszakaszos tárgyalásos eljárásának kikötését, ha ilyet érvényesít.

(3) A pályázati háttéranyagokban a közbeszerző pontosítja a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben feltüntetett innovációs termék, építési munkálatok vagy szolgáltatások igényének leírását, és feltünteti a leírás azon elemeit, melyekkel meghatározza a minimális követelményeket, melyeket minden pályázónak teljesítenie kell. Az első mondat szerinti információknak kellőképpen pontosnak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a gazdasági szereplők számára a megkövetelt megoldás jellegének és terjedelmének azonosítását, és eldönthessék benyújtják-e részvételi kérelmüket.

(4) A közbeszerző eldöntheti, hogy egy partnerrel vagy több partnerrel hoz létre innovatív partnerséget, akik önálló tevékenységet fognak végezni a kutatás és fejlesztés területén.

(5) A közbeszerző kevesebb számú érdeklődét is felhívhat a részvételre, akik teljesítik a részvételi feltételeket és a minimális alkalmassági szintet, ha nem érte el a meghatározott minimális számot. A folyamatban csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt, melyeket a közbeszerző a részvételre felszólított, az előterjesztett információk alapján. A közbeszerző nem szólíthatja fel a részvételre azt, aki a részvételét nem kérelmezte.

(6) Az innovatív partnerség célja áruk, építési munkálatok és szolgáltatások fejlesztése, majd azt követő megvásárlása, melyek fejlesztés eredményei, azzal az előfeltétellel, hogy megfelelnek a közbeszerző és a partner vagy partnerek közötti szerződésben megállapodott követelményeinek és maximális költségeinek.

(7) Az innovatív partnerség több, egymást követő fázisban valósul meg, mely megfelel a kutatási és innovációs folyamat lépései sorrendjének, és magukba foglalhatják termékek gyártását, építési munkálatok befejezését vagy szolgáltatások nyújtását. Az innovatív partnerség keretében meghatározzák a folyamatos célokat, melyeket a partnernek vagy partnereknek el kell érniük, és meghatározzák a jutalmat, a megfelelő fizetési részletekben.

(8) A közbeszerző a meghatározott célok alapján minden fázis végén eldöntheti, hogy befejezi-e az innovatív partnerséget vagy csökkenti a partnerek számát az individuális szerződések befejezésével, ha több partnerrel fennálló innovatív partnerségről van szó, ha a pályázati háttéranyagokban feltüntette ezek használatának lehetőségét és feltételeit.

(1) A közbeszerző felhívja az érdeklődőket az alapvető ajánlatok benyújtására. Az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás tartalmazza a 68. § 2. bek. szerinti alaki kellékeit.

(2) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, vagy pályázati háttéranyagok másként nem voltak hozzáférhetőek, az alapvető ajánlatok benyújtására való felhívás mellékletété képezik a pályázati háttéranyagok.

(3) A közbeszerző az alapvető ajánlatokról és a többi, továbbiakban benyújtott ajánlatokról tárgyal a pályázókkal, azok tartalmának javítása céljából, kivéve a végső ajánlatokat. A tárgyalás tárgyát nem képezhetik a pályázati háttéranyagokban meghatározott minimális követelmények, melyeket minden pályázónak teljesítenie kell, sem az ajánlatok kiértékelésének kritériumai, melyek a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben vannak feltüntetve.

(4) A közbeszerző köteles a tárgyalások során biztosítani az egyenlő bánásmódot az összes érdeklődő számára. Tilos az oly módon történő információnyújtás, amely néhány érdeklődőt előnyben részesítene. A közbeszerző az érdeklődő jóváhagyása nélkül nem teszi közzé a bizalmas információkat, melyekhez a tárgyalások során jutott. A harmadik mondat szerinti jóváhagyás a konkrét, bizalmas információk szándékos közlésével összefüggésben adható meg; ez a jóváhagyás nem történhet a titoktartási jogok általános feloldásának formájában.

(5) A közbeszerző meghatározhatja, hogy a tárgyalásra néhány egymást követő szakaszban kerüljön sor az ajánlatok számának csökkentése céljából, melyeket a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőben feltüntetett, az ajánlatok kiértékelésére vonatkozó kritériumok alapján kell megtárgyalni.

(6) A közbeszerző köteles írásban értesíteni minden pályázót, kiknek ajánlatait nem zárta ki az 5. bekezdés szerint, a műszaki követelmények vagy más követelmények minden változásáról, melyek a tárgyalásból következnek; ezzel a 3. bekezdés szerinti kötelezettség nincs érintve. A közbeszerző megfelelő határidőt biztosít a pályázók számára, hogy ajánlatukat módosítsák és a módosított ajánlatot újból benyújtsák.

(7) A közbeszerző minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A közbeszerző értesíti a tárgyalásokon résztvevő pályázót azok lefolyásáról és az elért haladásról, legkésőbb, a kérvényének átvételétől számított 15 napon belül.

(1) A közbeszerző az érdeklődők kiválasztása során, az érdeklődők kutatási és fejlesztési területen meglévő képességeit, valamint az innovációs megoldások fejlesztését és bevezetését érintő kritériumokat használja, egyúttal más kritériumokat is használhat az érdeklődők kiválasztására.

(2) A kutatási és innovációs projekteket, melyek a közbeszerző által meghatározott olyan szükségletek kielégítésére irányulnak, amelyeket nem lehet kielégíteni a már létező megoldásokkal, csak azok az érdeklődők nyújthatják be, akiket a közbeszerző felhív azok benyújtására a megkövetelt információk elbírálása alapján.

(3) A közbeszerző a pályázati háttéranyagokban a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályokat. Ha több partnerrel kötött innovatív partnerségről van szó, a közbeszerző az egyes partnerek által javasolt megoldásokat nem teszi hozzáférhetővé a többi partner számára, ahogy más bizalmas információkat sem, melyeket a partnerek az innovatív partnerség keretében rendelkezésére bocsátottak, ezen partnerek jóváhagyása nélkül. A jóváhagyás a konkrét, bizalmas információk szándékos közlésével összefüggésben adható meg; ez a jóváhagyás nem történhet a titoktartási jogok általános feloldásának formájában.

(4) A közbeszerző biztosítja, hogy az innovatív partnerség szerkezete elsősorban annak időtartama és egyes fázisainak értéke tükrözze az ajánlott megoldás innovációs szintjét, valamint a piacon még nem hozzáférhető innovációs megoldás fejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek egymásutániságát. Az áru, építési munkálatok vagy szolgáltatások feltételezett értékének arányosnak kell lennie a fejlesztéshez szükséges befektetéssel.

Közvetlen tárgyalásos eljárást a közbeszerző csak akkor használhat, ha a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:

a) az előző versenypályázaton vagy meghívásos versenypályázaton egyetlen gazdasági szereplő sem nyújtott be ajánlatot vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, vagy egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesítette a részvételi feltételeket, vagy lényeges megváltoztatások nélkül a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a közbeszerző által a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott szükségleteknek és követelményeknek, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzés feltételei lényegesen nem változnak,

b) az árut, építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat csak meghatározott gazdasági szereplő nyújthatja, ha

1. a beszerzés tárgya egyedi műalkotás vagy művészi teljesítmény megalkotása vagy megszerzése,¹⁷⁾

2. technikai okokból nem létezik gazdasági verseny, azzal a feltétellel, hogy nem létezik semmilyen megfelelő alternatíva vagy pótlás sem, és a gazdasági verseny hiánya nem a közbeszerzési paraméterek mesterséges szűkítésének eredménye vagy 

3. kizárólagos jogokról⁵⁸⁾ van szó, azzal a feltétellel, hogy nem létezik semmilyen megfelelő alternatíva vagy pótlás sem, és a gazdasági verseny hiánya nem a közbeszerzési paraméterek mesterséges szűkítésének eredménye, 

c) az árubeszerzési megrendelésre, az építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtás megrendelésére rendkívüli esemény következtében kerül sor, melyet nem a közbeszerző idézett elő, melyet előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra nem lehet versenypályázatot, meghívásos versenypályázatot sem pedig hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lefolytatni,

d) a kért termékeket kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokra gyártják; ez nem vonatkozik a nagyüzemi gazdasági tevékenységekre, melyek célja a nyereségtermelés vagy a kutatási-fejlesztési költségek fedezetének kitermelése,

e) kiegészítő áru beszerzéséről van szó az eredeti beszállítótól, a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amennyiben a beszállító megváltoztatása a közbeszerzőt arra kényszerítené, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel bíró anyagot vegyen át, mely össze nem illőséget eredményezne, vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben vagy a karbantartásban; a szerződések és az ismétlődő szerződések is, melyek a jelen pont alapján köttetnek meg, nem szólhatnak három évnél hosszabb időre,

f) olyan áru beszerzéséről van szó, amelyek árát a tőzsdén jegyzik és amelyet a terméktőzsdén kell megvásárolni,

g) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól, 

h) szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén, a jelen törvény szerint megvalósított javaslatok pályáztatását követően, melyet annak az érdeklődőnek ítélnek oda, akinek javaslatát a bírálóbizottság győztesként értékelte ki vagy a győztes javaslatok egyikeként; ha több győztes résztvevő is van, a közbeszerzőnek mindegyiküket meg kell hívnia a tárgyalásokra,

i) új építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek azonos vagy egyenértékű építési munkálatok vagy szolgáltatások, mint az eredeti kivitelező által megvalósítottak, azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban vannak az eredeti projekttel, melyben fel van tüntetve a lehetséges utólagos építési munkálatok vagy szolgáltatások terjedelme és odaítélésük feltételei,

2. az eredeti megrendelés versenypályázat, meghívásos pályázat, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovatív partnerség alapján lett odaítélve, és a megrendelés közvetlen tárgyalásos eljárással való odaítéléséről szóló információ az eredeti beszerzés meghirdetésekor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés részét képezte,

3. az eredeti beszerzés feltételezett értéke a 6. § 2. bek. a) pontja szerint volt meghatározva és

4. az ismételt beszerzés meghirdetésére az eredeti szerződés megkötésétől számított három éven belül kerül sor.

(1) A közbeszerző egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel a 81. §-ban feltüntetett feltételtől függően, akivel a beszerzés feltételeiről tárgyal, elsősorban a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.

(2) A közbeszerző felkérheti az érdeklődőt vagy érdeklődőket a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányok benyújtására.

(3) Ha a közbeszerző több kiválasztott érdeklődővel is tárgyal, a tárgyalások során köteles egyenlő bánásmódot biztosítani minden érdeklődő számára és minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készíteni. Tilos az oly módon való információnyújtás, amely némely érdeklődőt előnyben részesítene. A közbeszerző az érdeklődő jóváhagyása nélkül nem tesz hozzáférhetővé bizalmas információkat, melyekhez a tárgyalások folyamán jutott.

(4) Ha a közbeszerző rendkívüli esemény miatt közvetlen tárgyalásos eljárást alkalmaz, a szerződés megkötése előtt köteles elektronikusan, a hivatal honlapján található formátumban és átviteli eljárással elküldeni a hivatalnak egy értesítést, melyben megindokolja ennek alkalmazását; ez nem érvényes, ha a közbeszerző közzétette a szerződéskötési szándékáról szóló értesítést.

(1) A keretmegállapodás megkötésére a törvény jelen része szerinti közbeszerzési eljárások alkalmazandók.

(2) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a keretmegállapodás tárgyával indokolt kivételes eseteket. A keretmegállapodás a keret-megállapodásban feltüntetett időpont leteleltével vagy feltételek megszűntével jár le. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(3) Keretmegállapodás alapján a közbeszerző vagy több közbeszerző, kiket világosan és bizonyosan meghatároztak a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, csak annak a gazdasági szereplőnek vagy gazdasági szereplőknek adhat megrendelést, akik ennek a keretmegállapodásnak szerződő felei.

Keretmegállapodás alapján kötött szerződésekben nem hajthatók végre alapvető változások és feltétel-kiegészítések a keretmegállapodásban lefektetettekhez képest.

(4) Ha a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel köttetett meg, a megrendelések csak a keretmegállapodásban meghatározott feltételek keretében adhatók ki. A beszerzések megrendelését írásbeli konzultáció előzheti meg. Amennyiben az szükséges, a közbeszerző kérheti az ajánlat kiegészítését.

(5) Ha a keretmegállapodás több gazdasági szereplővel köttetett meg, a beszerzések megrendelésére, a keret-megállapodásban szabályozott, a következő módszerek valamelyikével kerül sor:

a) a keretmegállapodásban szabályozott feltételek alapján a verseny újbóli megnyitása nélkül, ha a keret-megállapodás tartalmazza a megrendelés teljesítését szabályozó összes feltételt, valamint annak a gazdasági szereplőnek a meghatározására szolgáló objektív feltételeket, aki a megrendelést teljesíteni fogja; a feltételeket a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagaiban is fel kell tüntetni,

b) a verseny újbóli megnyitásával, ha a keretmegállapodás nem tartalmazza a megrendelések teljesítését szabályozó összes feltételt vagy

c) ha a keretmegállapodás tartalmazza a megrendelések teljesítését szabályozó összes feltételt, a beszerzéseket részben a verseny újbóli megnyitása nélkül, az a) pont szerint rendelik meg, és részben a verseny újbóli megnyitásával a b) pont szerint rendelik meg; az annak megállapítására szolgáló objektív kritériumokat, hogy a konkrét beszerzést a keretmegállapodásban szabályozott feltételek alapján rendelik-e meg vagy a verseny újbóli megnyitásával, beleértve a feltételeket is, melyekre a verseny újbóli megnyitása vonatkozhat, a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagokban is meg kell határozni.

(6) A beszerzések megrendelése a keretmegállapodás alapján az 5. bekezdés c) pontja szerinti módon a keret-megállapodás bármelyik részére vonatkozik, amely tartalmazza a megrendelés teljesítését szabályozó, erre a részre vonatkozó összes feltételt, tekintet nélkül arra, hogy a keretmegállapodás más része tartalmazza-e a megrendelés teljesítését szabályozó, rá vonatkozó összes feltételt. 

(7) Az újból megnyitott versenyek esetében, ugyanilyen feltételek alapján kell eljárni, és ha az szükséges, pontosabban megfogalmazott feltételek alapján, mint amilyeneket a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás során használtak, vagy más feltételek alapján, a keret-megállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagaiban is fel voltak tüntetve, valamint a következő eljárás szerint:

a) minden megrendelés odaítélését írásbeli konzultáció előz meg azokkal a gazdasági szereplőkkel, akik képesek a megrendelés megvalósítására,

b) a közbeszerző az ajánlatok benyújtására megfelelően hosszú határidőt állapít meg; az ajánlatok benyújtási határidejének megállapítása során figyelembe kell venni a megrendelés tárgyának összetettségét, valamint az ajánlatok kidolgozásához és elküldéséhez szükséges időt,

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani és tartalmukat a közbeszerző csak az ajánlattételi határidő letelte után teszi hozzáférhetővé,

d) a közbeszerző az ajánlatokat a keret-megállapodásban feltüntetett ajánlat-kiértékelési kritériumok alapján értékeli ki, melyeket fel kell tüntetni a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagaiban is.

(8) Ha a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában nyújtották be és a keretmegállapodást több gazdasági szereplővel kötötték meg, a közbeszerző meghatározhatja, hogy az egyes megrendelések odaítélésére, a verseny újbóli megnyitásával, az aktualizált elektronikus katalógus alapján kerüljön sor, a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagaiban is feltüntetett, következő módszerek egyikével:

a) a közbeszerző felhívja a pályázókat a beszerzés tárgyának követelményeihez igazított elektronikus katalógusok benyújtására vagy

b) értesíti a pályázókat, hogy szándékában áll a benyújtott elektronikus katalógusokból információkat kiemelni, melyek a konkrét beszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, tudatja a dátumot és az időpontot, hogy mikor áll szándékában az információk kiemelése, melyek a konkrét beszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, és lehetőséget ad a pályázóknak, hogy azok ne engedélyezzék az információk kiemelését, a közbeszerzőnek megfelelő időintervallummal kell számolnia az információk, ajánlat létrehozásának céljából való kiemelési szándékának bejelentése és az információk tényleges kiemelése között, és a megrendelés odaítélése előtt előterjeszti a kiemelt információkat a pályázónak, aki azok kiemelését engedélyezte, hogy igazolja, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz tárgyi tévedéseket vagy felkéri őt a tárgyi tévedések kiküszöbölésére.

(9) A keretmegállapodás alapján odaítélt megrendelés esetén a közbeszerző nem követeli meg a gazdasági szereplőtől vagy gazdasági szereplőktől, akik a keretmegállapodás szerződő felei, a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, ha azok rendelkezésére állnak a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárásból.

A beszerző az értékhatár feletti beszerzés meghirdetésekor köteles a Második fejezet szerinti eljárást alkalmazni, hacsak a jelen fejezet másként nem rendelkezik.

(1) Az értékhatár feletti beszerzések meghirdetésének eljárása nem alkalmazandó

a) víz vásárlása esetén, ha azt olyan beszerző hirdeti meg, aki a 9. § 4. bek. szerinti tevékenységek közül legalább az egyikkel foglalkozik,

b) energia vagy energia előállítására használt tüzelőanyag beszerzése esetén, ha azt olyan beszerző hirdeti meg, aki a 9. § 3. bek. vagy 9. bek. a) és b) pontja szerinti tevékenységek közül legalább az egyikkel foglalkozik.

(2) Az értékhatár feletti beszerzések meghirdetésének eljárása nem alkalmazandó az áruszállítási, építési munkák kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási beszerzések meghirdetésére sem, azzal a feltétellel, hogy legalább az átlagos éves forgalom 80%-át a megelőző három évben a kapcsolt vállalkozás az ilyen áruszállításokkal, építési munkákkal vagy szolgáltatások olyan cégeknek való nyújtásával érte el, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, és amelyeket

a) a beszerző a kapcsolt vállalkozástól szerez be,

b) a több beszerző társulásával, a 9. § 3–9. bek. szerinti valamelyik tevékenység végzésére létrehozott jogi személy szerez be, amely ezen beszerzők valamelyikének kapcsolt vállalkozásának minősül.

(3) A beszerző általi beszerzések vonatkozásában a kapcsolt vállalkozás az a jogi személy, amely vonatkozásában konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn külön jogszabályi előírás szerint,⁵⁹⁾ vagy amely felett beszerző közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni a 9. § 1. bek. a) pontja szerint, vagy amely a beszerző felett gyakorol döntő befolyást, vagy amely a beszerzővel együtt másik jogi személy döntő befolyása alatt áll tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy irányítási szabályozás miatt.

(4) Ha az átlagos éves forgalom a kapcsolt vállalkozásban az előző három évben nem mutatható ki a 2. bekezdés szerint az alapítás időpontja vagy a tevékenység megkezdése miatt, elsősorban a vállalkozási tervek szerinti feltételezett forgalmat kell kimutatni. 

(5) Ha több mint egy kapcsolt vállalkozás szállít azonos vagy hasonló árut, teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást, vagy nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, a kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.

(6) Ha olyan jogi személyről van szól, melyet kizárólag a beszerzők alapítottak a 9. § 3–9. bek. szerinti valamelyik tevékenység végzésére, legalább hároméves időtartamra, és a társasági szerződés meghatározza, hogy a beszerzők, akik az alapítói, legalább hároméves időtartamra tagjai is maradnak, az értékhatár feletti beszerzések meghirdetésének eljárása nem alkalmazandó az áruszállítási, építési munkálatok kivitelezési és szolgáltatásnyújtási beszerzések meghirdetésére, amelyeket

a) ez a jogi személy ítél oda ezen beszerzők egyikének vagy

b) a beszerző ítél oda ennek a jogi személynek, mint a jogi személy egyik alapítója.

(1) A 2–4. bekezdések rendelkezései azokra az ajánlatokra vonatkoznak, melyekben a termékek 2. bekezdés szerinti része olyan harmadik országokból származik, amelyekkel az Európai Unió nem kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodást, amely biztosítja a tagországok ajánlattevői számára a hasonló és hatékony hozzáférést a harmadik országok piacaihoz.

(2) A beszerző kizárhatja az áruszállítási ajánlatot, ha a külön jogszabályok⁶⁰⁾ szerint harmadik országból származó termékek részaránya az ajánlatot képező termékek értéke több mint a felét teszi ki. A termékek részarányának megállapításakor termékként kell figyelembe venni a távközlési hálózatok berendezéseiben használt szoftvereket is.

(3) Ha az ajánlatok kiértékelésekor kettő vagy több ajánlat egyenértékű, előnyt élvez az az ajánlat, amelyet nem lehet kizárni a 2. bekezdés szerint, amennyiben az árak közötti különbség nem több mint 3%.

(4) A 3. bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a beszerző ennek következtében köteles lenne más műszaki tulajdonságokkal rendelkező árut beszerezni a korábban beszerzett áruénál, amelyet műszaki problémák miatt nem tudna használni az üzemében és karbantartási célokra, vagy azért, mert az aránytalanul nagy költségeket okozna neki.

(5) A termékek részarányába a 2. bekezdés szerint nem számítják bele azokat a termékeket, melyek olyan országból származnak – összhangban az Európai Unió Tanácsának döntésével –, amellyel többoldalú vagy kétoldalú megállapodást kötöttek, amely biztosítja a Szlovák Köztársaság ajánlattevői számára a hasonló és hatékony hozzáférést a harmadik országok piacaihoz, vagy amennyiben ez más kötelezettségből következik, mely az Európai Uniót vagy a Szlovák Köztársaságot ezzel az állammal szemben kötelezi. 

(1) A közbeszerző rendszeres tájékoztató jellegű hirdetmény megjelentetésével jelentheti be a tervezett közbeszerzés megvalósításának szándékát.

(2) A pályázati felhívást következőképpen valósítja meg:

a) pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetménnyel, ha a megrendelést meghívásos versennyel vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással ítéli oda,

b) előminősítési rendszer létezéséről szóló hirdetménnyel, ha a megrendelést meghívásos versennyel, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, versenypárbeszéddel vagy innovatív partnerséggel ítéli oda,

c) a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítéssel.

(3) A beszerző annak az érdeklődőnek a kérelmére, aki érdeklődést mutat a megrendelés megszerzésére, elektronikus eszközökön keresztül térítésmentesen korlátlan, teljes és közvetlen hozzáférést biztosít a műszaki követelményekhez, melyek rendszeresen szerepelnek az áruszállítási, építési munkák kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási szerződésekben, vagy elektronikus eszközökön keresztül térítésmentesen korlátlan, teljes és közvetlen hozzáférést biztosít a műszaki követelményekhez, melyeket azon beszerzés meghirdetése folyamán tervez érvényesíteni, amelyre a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetmény vonatkozik; ha a beszerző nem biztosít ilyen hozzáférést a műszaki követelményekhez a 20. § 7. bek. vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, a szükséges információkat más kommunikációs eszközökön teszi térítésmentesen hozzáférhetővé. Ha a műszaki követelmények olyan dokumentumokból indulnak ki, melyek elektronikus eszközökön keresztül térítésmentesen, korlátlanul, teljesen és közvetlenül hozzáférhetőek, a beszerző feltüntetheti ezen dokumentumok hivatkozását.

(4) Ha kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozó beszerzésről van szó, a közbeszerző a szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozó információkat a közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a következőkre korlátozhatja:

a) a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra vonatkozó hivatkozás, ha a beszerzést a 98. § 1. bek. d) pontja szerint hirdették meg,

b) terjedelem, amilyenben a pályázati felhívásként használt hirdetményben közzétették.

(5) A közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben a beszerző megjelölheti azokat az információkat, amelyek közzétételre szántak; csak statisztikai célból adják ki azokat, egyszerűsített formában.

(1) Ha a pályázati felhívást a beszerző a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetménnyel valósítja meg, az ilyen hirdetményben feltünteti

a) a beszerzés tárgyát képező áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások meghatározását,

b) a tájékoztatást a meghívásos versenyen alapuló vagy hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban történő beszerzésről, azok további közzététele nélkül,

c) az írásbeli részvételi kérelem kézbesítésének határidejét,

d) minden további adatot és információt, melyet a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetményben megkövetelnek.

(2) A pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetményt a beszerző legkorábban 12 hónappal küldi el közzétételre és legkésőbb 35 nappal a 3. bekezdés szerinti felhívás elküldése előtt A pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetmény legfeljebb, a közzétételre való elküldés napjától számított 12 hónapos időszakra vonatkozik.

(3) A beszerző a részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése előtt egyszerre elküld egy felhívást az összes érdeklődőnek, aki részvételi szándékát a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetmény alapján jelezte a meghívásos versenyben vagy a hirdetménnyel indított tárgyalásos eljárásban, hogy a beszerző által meghatározott határidőn belül ismét erősítsék meg részvételi szándékukat, és egyidejűleg erre a határidőre nyújtsák be a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, melyek a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetményben vannak feltüntetve, a beszerzés tárgyáról szóló részletes információk alapján. A felhívás elsősorban a következőket tartalmazza: 

a) a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, beleértve az ismételt beszerzések lehetőségét is, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely alatt az ismételt beszerzés megvalósítható; a beszerzés tárgyának fajtáját és mennyiségét, és amennyiben az lehetséges, a becsült határidőt, mely folyamán a későbbi áruszállítási, építési munka-kivitelezési vagy szolgáltatásnyújtási versenyfelhívások nyilvánosságra hozatalra kerülnek,

b) annak megjelölését, hogy meghívásos versenyről vagy nyilvános hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásról van-e szó,

c) az áruszállítás, az építési munka vagy szolgáltatásnyújtás megkezdésének vagy befejezésének dátumát,

d) a honlap címének hivatkozását, amelyen hozzáférhetőek a pályázati háttéranyagok a 43. § 1. bek. szerint,

e) a pályázati háttéranyagok kikérésének címét, valamint a nyelvet vagy nyelveket, melyeken a kérvényt ki kell dolgozni, ha a beszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból vagy a pályázati háttéranyagok nem voltak más módon hozzáférhetővé téve,

f) a versenyben való részvételi kérelmek benyújtásának címét és határidejét, valamint a nyelvet vagy nyelveket, melyeken a kérvényeket be kell nyújtani,

g) a beszerző címét,

h) a részvételi feltételeket és az ezek igazolására meghatározott okmányok meghatározását, valamint további, a beszerző által megkövetelt információk és okmányok meghatározását,

i) a beszerzés megjelölését; vétel, lízing, bérlés vagy áruvásárlás részletfizetésre, vagy ezek bármilyen kombinációja,

j) az ajánlatok kiértékelésére használat kritériumok relatív súlyozását vagy a kritériumok fontosságának csökkenő sorrendjét, ha ez nincs feltüntetve a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetményben, a pályázati háttéranyagokban, az ajánlatok benyújtására való felhívásban vagy a tárgyalásra való felhívásban,

k) további szükséges információkat.

(4) A beszerző, legkésőbb a 3. bekezdés szerinti felhívás elküldésének napján, a pályázati háttéranyagokat megjelenteti a profiljában.

(5) A beszerző egyúttal írásban felszólítja az érdeklődőket az ajánlatok benyújtására, akik a 3. bekezdés szerinti felhívás alapján a beszerző által megszabott határidőre benyújtották a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat és a megkövetelt részvételi feltételeket teljesítették is. A pályázati felhívás tartalmazza a 93. § 2. és 3. bek. szerinti alaki kellékeket, kivéve azokat az alaki kellékeket, melyeket a beszerző már a 3. bekezdés szerinti felhívásban megkövetelt.

(6) A beszerző a meghívásos verseny eljárási feltételeihez vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás eljárási feltételeihez igazodik, attól függően, hogy a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetményben melyik eljárást határozta meg.

(7) Ha a beszerző úgy dönt, hogy további beszerzéseket nem fog meghirdetni abban az időszakban amelyre a pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű hirdetmény vonatkozik, feltünteti ezt a közbeszerzés eredményéről szóló értesítésben.

(1) A beszerző létrehozhatja és üzemeltetheti az ajánlattevők előminősítési rendszerét. Az a beszerző, aki létrehozta és üzemelteti az előminősítési rendszert, lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy részvételi kérelmükkel bármikor kérelmezhessék minősítésüket.

(2) Az előminősítési rendszert, mely különféle minősítési fokozatokat foglalhat magába, objektív feltételrendszer alapján és a beszerző által meghatározott szabályok szerint kell vezetni, amelyek elsősorban a rendszerbe való bekerülés minősítésének feltételeit, a minősítés rendszeres aktualizálásának feltételeit és a rendszer érvényességi idejét tartalmazzák. Amennyiben az előminősítési rendszer vezetésének követelményei és szabályai műszaki követelményeket tartalmaznak, azokat a 42. § szerint kell érvényesíteni. A követelményeket és a szabályokat szükség szerint lehet aktualizálni.

(3) Az előminősítési rendszer 2. bekezdés szerinti kritériumaihoz és szabályaihoz való hozzáférést, beleértve azok aktualizálását is, a beszerző a 43. § 1–4. bek. szerint biztosítja; az azok aktualizálásáról szóló információt haladéktalanul, írásban közli az összes előminősített ajánlattevővel. Ha a beszerző megállapítja, hogy a más személy által használt előminősítési rendszer megegyezik az ő követelményeivel, írásban tudatja az előminősített ajánlattevőkkel ennek a személynek a megnevezését.

(4) A beszerző írásbeli jegyzéket vezet az előminősített ajánlattevőkről, mely kategóriákra osztható a beszerzések típusai szerint, amelyekre az előminősítés érvényes.

(5) A beszerző tájékoztatja döntéséről azt a gazdasági szereplőt, aki kérvényezte előminősítését, hogy besorolta-e őt az előminősítési rendszerbe, éspedig legkésőbb a kérvény kézbesítésének napjától számított hat hónapon belül. Ha a beszerző a kérvény kézbesítésének napjától számított négy hónaptól hosszabb határidőn belül hoz döntést, a kérvény kézbesítésének napjától számított két hónapon belül tájékoztatnia kell a gazdasági szereplőt, aki előminősítését kérvényezte, az okokról, melyek feljogosítják őt ennek a határidőnek a meghosszabbítására és a határidőről, amelyre a kérvény elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni fog.

(6) A beszerző, legkésőbb 15 napon belül a döntés meghozatala után tájékoztatja kérvényének elutasításáról a gazdasági szereplőt, aki előminősítését kérvényezte, és feltünteti az elutasítás okait a 3. bekezdés szerint.

(7) A beszerző, aki előminősítési rendszert hoz létre és üzemeltet, csak azokból az okokból fejezheti be az ajánlattevő előminősítését, amelyek az előminősítési rendszer kritériumaiból következnek a 2. bekezdés szerint. Az előminősítés befejezésének szándékát és annak indoklását a beszerző előre, írásban közli az előminősített ajánlattevővel legkevesebb 15 nappal az ajánlattevő előminősítésének befejezése előtt.

(8) Ha a beszerző az előminősítési kérvénnyel, az előminősítés aktualizálásával vagy az előminősítési rendszerben már megszerzett előminősítés megtartásával kapcsolatban illeték fizetését követeli meg, annak összegét ennek a feladatnak a valós költségeivel arányosan kell megállapítani; a költségeket a beszerző köteles igazolni.

(1) Az előminősítési rendszer létrehozását a minősítési rendszerről szóló hirdetmény tárgyává kell tenni. A hirdetményből egyértelműnek kell lenni az előminősítési rendszer céljának, az üzemeltetést érintő szabályokhoz való hozzáférés megszerzésének módjának és érvényességi idejének.

(2) Az előminősítési rendszer érvényességi idejének változását a beszerző jelenti a kiadóhivatalnak és a hivatalnak, az előminősítési rendszer létezéséről szóló értesítéssel. Ha az előminősítési rendszer befejezéséről van szó, a beszerző ezt a tényt jelenti a kiadóhivatalnak és a hivatalnak, a közbeszerzés eredményéről szóló értesítéssel.

(3) Az érdeklődők kiválasztásának céljaira, konkrét megrendelések odaítélésekor, melyek az előminősítési rendszerről szóló értesítés tárgyát képezik, a beszerző a 89. § 1–4. bek. szerint előminősíti a gazdasági szereplőket és az így előminősített ajánlattevőkre a meghívásos verseny, közzététellel induló tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovatív partnerség kiválasztási szabályait alkalmazza.

(4) Ha az előminősítési rendszer létezéséről szóló értesítés egyben pályázati felhívás is, a konkrét megrendeléseket, melyek ennek az értesítésnek tárgyát képezik, a meghívásos verseny eljárása, közzététellel induló tárgyalásos eljárás eljárása, versenypárbeszéd eljárása vagy innovatív partnerség eljárása szerint ítélendők oda, melyek során az összes érdeklődőt a már előminősített ajánlattevők közül választják ki.

(1) A beszerző a nyilvános versenypályázat során az 66. § szerint jár el, kivéve a 66. § 2. bek. b) pontját és 5. bek. b) pontját. A beszerző használhatja az 66. § 8. bek. szerinti eljárást.

(2) Ha a beszerző rendszeres tájékoztató jellegű értesítést jelentetett meg legkorábban 12 hónappal és legkésőbb 35 nappal a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény elküldésének napja előtt, és a rendszeres tájékoztató jellegű értesítés tartalmazza az összes szükséges adatot és információt, és ha rendelkezésre állnak a rendszeres tájékoztató jellegű értesítés megjelentetésének idején, az ajánlattételi határidő legkevesebb 15 nap a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

(3) Ha a beszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, és azzal a feltétellel, hogy a 2. bekezdés szerint rendszeres tájékoztató jellegű értesítést jelentetett meg, az ajánlattételi határidő legkevesebb 20 nap a közbeszerzés megindításáról szóló hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

(4) Ha a beszerző meghatározza a részvételi feltételeket, azok teljesítését a 40. § szerint bírálja el. A ki nem zárt érdeklődők ajánlatait az 53. § szerint kell kiértékelni.

(1) A meghívásos versenyt korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek igazolásához szükséges okmányokat. A beszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket ajánlattételre szólít fel, úgy, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt. A második mondat szerinti a szabályok a beszerző objektív szükségletéből indulnak ki, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.

(2) A pályázati felhívásként használt hirdetményben a beszerző egyebek mellett meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét, a részvételi feltételeket, ha azok meghatározandók, az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, azok minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha az érvényesítendő.

(3) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 30 nap, a pályázati felhívásként használt értesítő, kiadóhivatalnak történ elküldésének napjától számítva, vagy nem lehet kevesebb, mint 30 nap, az érdeklődés ismételt megerősítésére felszólító felhívás elküldésének napjától számítva, ha a pályázati felhívást, pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű értesítés formájában valósítják meg; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 15 napnál rövidebb.

(1) Az ajánlattételi felhívás során a beszerző a 68. § 1. bek. szerint jár el.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza

a) a honlap címének hivatkozását, amelyen a pályázati háttéranyagok hozzáférhetőek a 43. § 1. bek. szerint,

b) az ajánlatok benyújtásának határidejét, a címet, ahová az ajánlatok benyújtandók, a nyelvet, vagy nyelveket, melyeken az ajánlatok benyújthatók,

c) az összes dokumentum feltüntetését, melyeket be kell nyújtani,

d) a megjelentetett pályázati felhívásként használt hirdetmény hivatkozását,

e) az ajánlatok kiértékelésére használt egyes kritériumok relatív súlyozását vagy a kritériumok csökkenő fontossági sorrendjét, ha ez nincs feltüntetve a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a pályázati háttéranyagokban,

f) további szükséges információkat.

(3) Ha a beszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz 43. § 1. bek. szerint, a 20. § 7. bek. vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, vagy a pályázati háttéranyagok nem voltak már más módon hozzáférhetővé téve, a pályázati háttéranyagok az ajánlattételi felhívás mellékletét képezik.

(4) A beszerző csak akkor határozhatja meg az ajánlatok benyújtásának határidejét a kiválasztott érdeklődőkkel való megállapodással, ha mindegyiküknek azonos idő fog rendelkezésére állnia a felkészülésre és az ajánlattételre.

(5) Ha nem lehet megállapodást elérni az ajánlattételi határidőről a 4. bekezdés szerint, a beszerző határozza meg a határidőt, amely nem lehet 10 napnál rövidebb, az ajánlattételi felhívás elküldésének napjától számítva.

(6) Ajánlatokat csak az az érdeklődő nyújthat be, aki a beszerző felszólított az ajánlat benyújtására.

(1) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén a beszerző kötele a 70. §-t használni.

(2) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek igazolásához szükséges okmányokat. A beszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket ajánlattételre szólít fel, úgy, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt. A második mondat szerinti a szabályok a beszerző objektív szükségletéből indulnak ki, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.

(3) A pályázati felhívásként használt hirdetményben a beszerző egyebek mellett meghatározza a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét, a részvételi feltételeket, ha azok meghatározandók, az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, azok minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha az érvényesítendő.

(4) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 30 nap, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásról szóló értesítés, kiadóhivatalnak történ elküldésének napjától számítva, vagy nem lehet kevesebb, mint 30 nap, az érdeklődés ismételt megerősítésére felszólító felhívás elküldésének napjától számítva, ha a pályázati felhívást, pályázati felhívást tartalmazó rendszeres tájékoztató jellegű értesítés formájában valósítják meg; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 15 napnál rövidebb.

(1) Az alapvető ajánlatok benyújtására vonatkozó felhíváskor a beszerző a 72. § 1. bek. szerint jár el.

(2) Az alapvető ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívás tartalmazza a 93. § 2. és 3. bek. szerinti alaki kellékeket, valamint a tárgyalás helyét és feltételezett idejét.

(3) Az alapvető ajánlatok benyújtásának határidejét a beszerző 93. § 4. és 5. bek. szerint határozza meg.

(4) Ajánlatot csak az nyújthat be és csak az vehet részt a tárgyaláson, akit a beszerző az ajánlat benyújtására felszólított.

(5) A beszerző tárgyalásokat folytat az érdeklődőkkel a benyújtott ajánlatokról, a beszerzés feltételeiről, elsősorban a műszaki, adminisztratív és pénzügyi feltételekről. A beszerző köteles a tárgyalások során minden érdeklődő számára biztosítani az egyenlő bánásmódot. Tilos az oly módon való információnyújtás, amely némely érdeklődőt előnyben részesítene. A beszerző, az érdeklődő jóváhagyása nélkül nem tehet közzé bizalmas információkat, melyekhez folyamán jutott.

(6) A beszerző a 73. § 3. és 4. bek. szerint is eljárhat, ha ezt a lehetőséget feltüntette a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a pályázati háttéranyagokban.

(7) A beszerző minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A beszerző a tárgyaláson résztvevő pályázót értesíti a tárgyalás menetéről és az elért haladásról, legkésőbb a kérvény kézhezvételének napjától számított 15 napon belül.

(9) A beszerző írásban értesíti a pályázókat a tárgyalások befejezéséről és felhívja őket végső ajánlataik benyújtására. A végső ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívás, melyet a beszerző egyszerre, írásban küld el a pályázóknak, tartalmazza elsősorban a végső ajánlatok benyújtásának határidejét, a címet, ahová az ajánlatok benyújtandók, a nyelvet, vagy nyelveket, melyeken az ajánlatok benyújthatók, valamint az ajánlatok felbontásának helyét, dátumát és időpontját.

(1) A beszerző a versenypárbeszéd során a 74–77. § szerint jár el, kivéve a 74. § 1., 3. és 5. bek., valamint a 77. § 1. és 2. bek.

(2) Versenypárbeszédet korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek igazolásához szükséges okmányokat. A beszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket a versenypárbeszédben való részvételre szólít fel, úgy hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt. A második mondat szerinti a szabályok a beszerző objektív szükségletéből indulnak ki, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek.

(3) V a pályázati felhívásként használt hirdetményben a beszerző elsősorban a 74. § 4. bek. szerinti információkat tünteti fel.

(4) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 30 nap a pályázati felhívásként használt értesítő kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 15 napnál rövidebb.

(5) A versenypárbeszédben való részvételi felhívás elsősorban a 75. § 2. bek. a)–d) pontjai szerinti alaki kellékeket, a megjelentetett pályázati felhívásként használt hirdetményre való hivatkozást, az ajánlatok kiértékelésére használt egyes kritériumok relatív súlyozását vagy a kritériumok csökkenő fontossági sorrendjét tartalmazza, ha ezek nincsenek feltüntetve a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy az informatív dokumentumban.

(6) Ha a versenypárbeszédre 75. § 6. bek. szerint kerül sor, a pályázati felhívásként használt hirdetményben feltüntetett ajánlatok kiértékelési kritériumai használandók.

(7) A beszerző felszólíthatja a pályázót végső ajánlatának magyarázatára, pontosítására vagy optimalizálására. Nem kérhet azonban olyan magyarázatot, pontosítást vagy optimalizálást vagy más kiegészítő információt, és olyanokat nem fogadhat el, melyek által megváltoznának az ajánlat vagy beszerzés alapvető szempontjai, beleértve a pályázati felhívásként használt hirdetményben vagy a informatív dokumentumban meghatározott szükségleteket és követelményeket is, ha ezáltal a gazdasági verseny megsértésére vagy diszkriminációra kerülhetne sor.

(8) Az ajánlatokat a pályázati felhívásként használt hirdetményben és az informatív dokumentumban feltüntetett, az ajánlatok kiértékelésére meghatározott kritériumok alapján kell kiértékelni.

(1) A beszerző az innovatív partnerség során a 78–80. § szerint jár el, kivéve a 78. § 1. és 2. bek. 

(2) Az innovatív partnerséget korlátlan számú gazdasági szereplő számára hirdetik meg, akik benyújthatják a részvételi feltételek igazolásához szükséges okmányokat. A beszerző objektív és megkülönböztetés-mentes szabályok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, akiket részvételre szólít fel, úgy, hogy lehetővé tegye a gazdasági versenyt. A második mondat szerinti a szabályok a beszerző objektív szükségletéből indulnak ki, hogy az érdeklődők számát olyan szintre csökkentse, amelyet az a szükséglet indokol, hogy a beszerzés jellege és a megvalósításához rendelkezésre álló források kiegyensúlyozottak legyenek. Az ajánlatokat csak a legjobb ár-érték arány alapján értékelik ki.

(3) A pályázati felhívásként használt hirdetményben a beszerző elsősorban a következőket tünteti fel:

a) az innovációs termék, építési munkálatok vagy szolgáltatások igényét, melyet nem lehet a piacon hozzáférhető árukkal, építési munkálatokkal vagy szolgáltatásokkal kielégíteni,

b) az érdeklődők számának korlátozására szolgáló objektív és megkülönböztetés-mentes szabályokat, az érdeklődők minimális számát, és ha az megfelelő, azok maximális számát, ha korlátozást érvényesít,

c) ha érvényesíti, csökkentett számú megtárgyalandó ajánlat, többszakaszos tárgyalásos eljárásának megvalósításának kikötését.

(4) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet kevesebb, mint 30 nap a pályázati felhívásként használt értesítő kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva; a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet 15 napnál rövidebb.

(5) A 79. § 1. bek. szerinti, az alapvető ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívás tartalmazza a 93. § 2. és 3. bek. szerinti alaki kellékeket.

(6) Ha az innovatív partnerség a 79. § 5. bek. szerint valósul meg, a pályázati felhívásként használt hirdetményben feltüntetett, az ajánlatok kiértékelésére meghatározott kritériumok alapján kell kiértékelni.

(1) Közvetlen tárgyalásos eljárást a közbeszerző csak akkor használhat, ha a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:

a) a felhívásként használt értesítő alapján egyetlen gazdasági szereplő sem nyújtott be ajánlatot vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, vagy egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesítette a részvételi feltételeket, vagy lényeges változtatások nélkül a benyújtott ajánlatok egyike sem felelt meg a beszerző által a beszerzés tárgyával kapcsolatban meghatározott szükségleteknek és követelményeknek, azzal a feltétellel, hogy az eredeti beszerzés feltételei lényegesen nem változnak,

b) az árut, építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat csak meghatározott gazdasági szereplő nyújthatja, ha

1. a beszerzés tárgya egyedi műalkotás vagy művészi teljesítmény megalkotása vagy megszerzése,¹⁷⁾

2. technikai okokból nem létezik gazdasági verseny, azzal a feltétellel, hogy nem létezik semmilyen megfelelő alternatíva vagy pótlás sem, és a gazdasági verseny hiánya nem a közbeszerzési paraméterek mesterséges szűkítésének eredménye vagy 

3. kizárólagos jogokról⁵⁸⁾ van szó, azzal a feltétellel, hogy nem létezik semmilyen megfelelő alternatíva vagy pótlás sem, és a gazdasági verseny hiánya nem a közbeszerzési paraméterek mesterséges szűkítésének eredménye, 

c) az árubeszerzési megrendelésre, az építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtás megrendelésére rendkívüli esemény következtében kerül sor, melyet nem a beszerző idézett elő, melyet előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra nem lehet versenypályázatot, meghívásos versenypályázatot sem pedig hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lefolytatni,

d) a beszerzést kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célokra szánják, nem pedig nyereségtermelés vagy a kutatási-fejlesztési költségek fedezésének céljából; az ilyen beszerzés meghirdetése nem lehet akadálya a következő beszerzések versenyszerű meghirdetésének, melyeket elsősorban ezekre a célokra szánják,

e) kiegészítő árubeszerzéséről van szó az eredeti beszállítótól, a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlása céljából, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amennyiben a beszállító megváltoztatása a beszerzőt arra kényszerítené, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel bíró anyagot vegyen át, mely össze nem illőséget eredményezne, vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben vagy a karbantartásban,

f) olyan áru beszerzéséről van szó, amelyek árát a tőzsdén jegyzik és amelyet a terméktőzsdén kell megvásárolni,

g) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól, 

h) rendkívül kedvező áron kínált áru beszerzéséről van szó, amely a piaci árnál alacsonyabb és csak bizonyos rövid időszakban kerül felkínálásra,

i) szolgáltatásnyújtási beszerzés esetén, amelyre a jelen törvény szerint megvalósított tervpályázat után kerül sor, és melyet olyan érdeklődőnek ítélnek oda, kinek tervezetét a bírálóbizottság a tervpályázatban győztesként vagy a győztesek egyikeként értékelte ki; ha több győztes résztvevő is van, a beszerzőnek a tárgyalásokra mindegyiküket meg kell hívnia,

j) új építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek azonos vagy egyenértékű építési munkálatok vagy szolgáltatások, mint az eredeti kivitelező által megvalósítottak, azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban vannak az eredeti projekttel, melyben fel van tüntetve a lehetséges utólagos építési munkálatok vagy szolgáltatások terjedelme és odaítélésük feltételei,

2. az eredeti megrendelés pályázati felhívásként használt hirdetménnyel alapján lett odaítélve, és a megrendelés közvetlen tárgyalásos eljárással való odaítéléséről szóló információ az eredeti beszerzés meghirdetésekor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés részét képezte, és

3. az eredeti beszerzés feltételezett értéke a 6. § 2. bek. a) pontja szerint volt meghatározva.

(2) A beszerző egy vagy több kiválasztott érdeklődőt tárgyalásra szólít fel az 1. bekezdésben feltüntetett feltétel függvényében, akivel a beszerzés feltételeiről tárgyal, elsősorban a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről. A beszerző a 82. § 2–4. bek. szerint jár el.

(1) A keretmegállapodás megkötésére a jelen törvény szerinti, közbeszerzésben használt eljárások alkalmazandóak.

(2) Keretmegállapodás legfeljebb nyolc évre köthető, kivéve a keretmegállapodás tárgyával indokolt kivételes eseteket, amikor a szerződő fél védelmi vagy közrendészeti vagy biztonsági területen működő közbeszerző. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a tisztességes gazdasági versenyt.

(3) A keretmegállapodás alapján a beszerző vagy több beszerző, kiket világosan és pontosan azonosítottak a pályázati felhívásként használt hirdetményben, csak annak a gazdasági szereplőnek vagy azoknak a gazdasági szereplőknek ítélheti oda a megrendelést, akik ennek a keretmegállapodásnak a szerződő felei, objektív szabályok és kritériumok alapján, melyek a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagiban és a keretmegállapodásban vannak feltüntetve. A megrendelés, keretmegállapodás alapján történő odaítélése során nem lehet lényeges változásokat és kiegészítéseket végrehajtani a keretmegállapodásban meghatározott feltételekben. 

(4) A 3. bekezdés szerint meghatározott objektív szabályokkal és kritériumokkal a beszerzőnek biztosítani kell, a keretmegállapodás szerződő feleiként feltüntetett gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmódot.

(5) Ha a 3. bekezdés szerint meghatározott objektív szabályok és kritériumok alapján, a keretmegállapodás alapján odaítélendő megrendelések esetében újra megnyitják a versenyt a gazdasági szereplők között, akik a keretmegállapodás szerződő felei, a beszerző megfelelően hosszú határidőt biztosít az ajánlatok benyújtására, és a keretmegállapodásban feltüntetett ajánlatkiértékelési kritériumok alapján értékeli ki az ajánlatokat, melyeket a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagiban is fel kell tüntetni.

(6) Ha a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárásban az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kellett benyújtani és a keretmegállapodást több gazdasági szereplővel kötötték meg, a beszerző meghatározhatja, hogy az egyes megrendeléseknek, a verseny újbóli megnyitásával való odaítélésére az aktualizált elektronikus katalógus alapján kerül sor, a következő módszerek valamelyikével, melyek fel vannak tüntetve keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárás pályázati háttéranyagiban is:

a) a beszerző felszólítja a pályázókat az elektronikus katalógusok benyújtására, melyeket a szóban forgó beszerzés követelményeihez igazítottak, vagy 

b) értesíti a pályázókat, hogy szándékában áll a benyújtott elektronikus katalógusokból információkat kiemelni, melyek a konkrét beszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, tudatja a dátumot és az időpontot, hogy mikor áll szándékában az információk kiemelése, melyek a konkrét beszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, és lehetőséget ad a pályázóknak, hogy azok ne engedélyezzék az információk kiemelését; a beszerzőnek megfelelő időintervallummal kell számolnia az információk, ajánlat létrehozásának céljából való kiemelési szándékának bejelentése és az információk tényleges kiemelése között, és a megrendelés odaítélése előtt előterjeszti a kiemelt információkat a pályázónak, aki azok kiemelését engedélyezte, hogy igazolja, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz tárgyi tévedéseket vagy felkéri őt a tárgyi tévedések kiküszöbölésére.

(7) A keretmegállapodás alapján odaítélt megrendelés esetén a beszerző nem követeli meg a gazdasági szereplőtől vagy gazdasági szereplőktől, akik a keretmegállapodás szerződő felei, a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, ha azok rendelkezésére állnak a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárásból, vagy ha nem határozta meg a részvételi feltételeket a keretmegállapodás megkötésére használt közbeszerzési eljárásban.

(1) A koncesszió meghirdetése során a közbeszerző és beszerző az Első rész és Első fejezet, valamint a jelen rész Második fejezete szerint jár el, hacsak a jelen fejezet másként nem rendelkezik; a 30. §, 44. §, 46. §, 54. §, 58–61. §, 67. § 4. bek., 69. § 3. bek., 71. § 5. bek., 72. § 6. bek., 78–83. § nem használandó.

(2) A koncesszió meghirdetésének eljárásai nem alkalmazandók szolgáltatásnyújtási koncesszió és építési munkálatokra vonatkozó koncesszió esetén, ha a kapcsolt vállalkozás előző három évi átlagos éves forgalmának legkevesebb 80%-át ilyen szolgáltatások nyújtása és építési munkálatok kivitelezése képezi azon vállalkozások számára, amelyekhez kapcsolódott, és amelyet 

a) a beszerző a kapcsolt vállalkozásnak ítél oda,

b) olyan jogi személy ítél oda, melyet több beszerző alapított a 9. § 3. bek. és 6–9. bek. szerinti valamelyik tevékenység elvégzésére annak a vállalatnak, amelyik az ilyen beszerzők valamelyikéhez kapcsolódik.

(3) A beszerző által meghirdetet koncesszió céljaira kapcsolt vállalkozásnak számít az a jogi személy, amely teljesíti a 85. § 3–5. bek. szerinti feltételeket. 

(4) Jogi személy esetén, amelyet beszerzők alapítottak kizárólag a 9. § 3. bek. és 6–9. bek. szerinti valamelyik tevékenység elvégzésére, legalább hároméves időtartamra és a társasági szerződés meghatározza, hogy a beszerzők, melyek ennek alapítói, legalább hároméves időszakra a tagjai maradnak, a koncesszió meghirdetésének eljárásai nem alkalmazandók az építési munkálatok koncesszióinak és a szolgáltatásnyújtás koncesszióinak meghirdetésére, amelyeket

a) ez a jogi személy ítél oda ezen beszerzők valamelyikének, vagy

b) a beszerző, mint az egyik alapító ítél oda ennek a jogi személynek.

(1) A közbeszerző és beszerző a koncessziót koncessziós hirdetmény közzétételével hirdeti meg; ha az 1. mellékletben feltüntetett szolgáltatásnyújtási koncesszió valamelyikéről van szó szociális szolgáltatások és más speciális szolgáltatások előzetes koncessziós hirdetményének közzétételével.

(2) A közbeszerző és beszerző nem köteles közzétenni az 1. bekezdés szerinti hirdetményt, ha az építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes kivitelezni vagy biztosítani, éspedig a következő okok valamelyike miatt:

a) a koncesszió célja egyedi műalkotás vagy művészi teljesítmény megalkotása vagy megszerzése,¹⁷⁾

b) technikai okokból nem létezik gazdasági verseny,

c) kizárólagos jogok fennállása,

d) külön jogszabályok szerinti⁵⁸⁾ kizárólagos jogokról van szó,

e) a koncesszió meghirdetésének előző eljárásában egyetlen gazdasági szereplő sem nyújtott be ajánlatot vagy a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányokat, vagy egyetlen pályázó vagy érdeklődő sem teljesíti a részvételi feltételeket, vagy lényeges változtatások nélkül egyetlen ajánlat sem teljesíti a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott, a koncesszió tárgyára vonatkozó szükségleteket és követelményeket, azzal a feltétellel, hogy a koncesszió meghirdetésének eredeti feltételei jelentősen nem változnak.

(3) A 2. bekezdés b), c) és d) pontjaiban megszabott kivételeket csak azzal a feltétellel érvényesítik, hogy nem létezik semmilyen megfelelő alternatíva vagy pótlás sem, és a gazdasági verseny hiánya nem a koncessziós paraméterek mesterséges szűkítésének eredménye.

(4) A közbeszerző és beszerző a koncesszió meghirdetésével egyszerre köteles a profiljában analíziseket közzétenni, melyek tartalmazzák a variánsok összehasonlítását, melyeket a közbeszerző és beszerző mérlegelt a koncesszió meghirdetéséről szóló döntés elfogadása előtt, beleértve a számszerűsített gazdasági adatokat is, melyek a közbeszerzőt vagy beszerzőt arra a döntésre vezették, hogy koncesszió meghirdetése előnyösebb, mint a beszerzés más módon való meghirdetése a jelen törvény szerint.

(1) A koncesszió meghirdetésének eljárásai a következők:

a) a nyilvános versenypályázat,

b) a meghívásos verseny,

c) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás,

d) versenypárbeszéd,

e) koncessziós párbeszéd,

f) nyilvános kereskedelmi pályázat.

(2) A részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap a koncessziós hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

(3) Az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap

a) koncessziós hirdetmény kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva, ha nyilvános versenypályázatról vagy nyilvános kereskedelmi pályázatról van szó,

b) az ajánlatok benyújtására való felhívás érdeklődőnek történt elküldése napjától számítva, ha az a) pontban feltüntetettől eltérő eljárásról van szó.

(4) Az ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb 25 nap a koncessziós hirdetmény 3. bekezdés a) pontja szerinti elküldésének napjától számítva vagy az ajánlatok benyújtására való felhívás 3. bekezdés b) pontja szerinti elküldésének napjától számítva, ha a közbeszerző és a beszerző az ajánlatok benyújtását elektronikus eszközökkel követeli meg. 

(5) Ha az eljárásra egymásra kapcsolódó szakaszokban kerül sor, az alapvető ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet 22 napnál rövidebb az ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva.

(6) A közbeszerző és beszerző a részvételi feltételeket a 32. § szerint határozza meg. A közbeszerző és beszerző a részvételi feltételeket a 33–36. § szerint is meghatározhatja. A közbeszerző és beszerző a részvételi feltételek teljesítését a 40. § szerint bírálja el. 

(7) A közbeszerző és beszerző a koncessziós dokumentációban kijelöli a koncesszió tárgyát, beleértve a műszaki követelményeket és a funkcionális követelményeket is, ez a dokumentáció tartalmazza az írásos háttéranyagokat, grafikus háttéranyagokat vagy más háttéranyagokat. A koncessziós dokumentációra megfelelően alkalmazandó a 42. §. A műszaki követelményeket és a funkcionális követelményeket a koncesszió tárgyát képező építési munkálatok vagy szolgáltatások jellemző jegyei határozzák meg. A jellemző jegyek speciális gyártási eljárásra vagy építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásokra is utalhatnak azzal a feltétellel, hogy összefüggenek a koncesszió tárgyával, és megfelelnek az értékének és céljainak. A jellemző jegyek tartalmazhatják például a minőség színvonalát, az environmentális és klimatikus követelmények teljesítésének színvonalát, a minden felhasználó számára megfelelő megoldások követelményét, beleértve fogyatékos személyek számára való hozzáférést is, valamint a megfelelőség értékelését, a teljesítményt, biztonságot vagy terjedelmet, terminológiát, szimbólumokat, vizsgákat és vizsgáztatási módszereket, a megjelölést és jelzéseket vagy a használati utasítást. 

(8) Ha azt a koncesszió tárgya nem kívánja meg, a műszaki követelmények és funkcionális követelmények nem utalhatnak konkrét gyártóra vagy forrásra vagy meghatározott eljárásra, amely olyan árukat vagy szolgáltatásokat jellemez, amelyeket konkrét gazdasági szereplő biztosít, sem védjegyekre, szabadalmakra, típusokra vagy meghatározott gyártásra, ha az bizonyos vállalatok vagy bizonyos áruk előnyben részesítéséhez vagy kizárásához vezetne. Az ilyen utalás csak kivételesen engedhető meg, ha nem lehet elég pontosan és érthetően leírni a koncesszió tárgyát. Az ilyen utalást ki kell egészíteni a „vagy egyenértékű” szóösszetétellel. A közbeszerző és beszerző nem zárhatja ki az ajánlatot abból az okból, hogy az építési munkálatok vagy szolgáltatások, melyeket az ajánlat érint, nincsenek összhangban a műszaki követelményekkel és funkcionális követelményekkel, melyekre utalt, ha a pályázó ajánlatában bármilyen megfelelő eszközökkel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékűen kielégítik a műszaki követelményeket és funkcionális követelményeket.

(9) A közbeszerző és beszerző közli az összes érdeklődővel a koncesszió meghirdetési eljárása tervezett szervezésének leírását és befejezésnek hozzávetőleges határidejét. Minden változást tudatni kell az összes érdeklődővel, és ha az a koncessziós hirdetményben közzétett elemeket érinti, az összes gazdasági szereplővel is tudatni kell. A közbeszerző és beszerző biztosítja az eljárás minden szakaszának megfelelő dokumentálását.

(10) A közbeszerző és beszerző objektív és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján korlátozhatja az érdeklődők számát, melyeket ajánlatok benyújtására szólít fel úgy, hogy lehetővé teszi a gazdasági versenyt. Ha a közbeszerző vagy beszerző korlátozásokat alkalmaz, feltünteti ezt a koncessziós hirdetményben, beleértve a korlátozás kritériumainak feltüntetését is.

(11) A koncessziókat objektív kritériumok alapján ítélik oda, amelyek összhangban vannak az egyenlő bánásmód, megkülönböztetés-mentesség és átláthatóság elvével, és amelyekkel biztosítva van, hogy az ajánlatokat a gazdasági verseny feltételei mellett bírálják el, ami a közbeszerző és beszerző számára lehetővé teszi az általános gazdasági előnyösséget. Az ajánlatok kiértékelésének kritériumai a koncesszió tárgyához kapcsolódnak és nem teszik lehetővé a közbeszerző vagy beszerző számára a korlátlan választás szabadságát. Az ajánlatok kiértékelésének kritériumai environmentális és szociális követelményeket, valamint innovációval összefüggő követelményeket is magukba foglalhatnak. Az ajánlatok kiértékelésének kritériumait olyan követelmények egészítik ki, amelyek lehetővé teszik a pályázók által közölt információk hatékony ellenőrzését. A közbeszerző és beszerző meggyőződik arról, hogy az ajánlatok rendesen teljesítik az ajánlatok kiértékelésének kritériumait.

(12) A közbeszerző és beszerző a kritériumokat csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel. A fontossági sorrendre való tekintet nélkül, ha a közbeszerző vagy beszerző olyan ajánlatot kap, amely innovációs megoldást javasol a funkcionális teljesítés kivételes szintje mellett, amelyet a közbeszerző vagy beszerző a megfelelő gondosság ráfordítása mellett sem láthatott előre, a közbeszerző vagy beszerző kivételesen megváltoztathatja az ajánlatok kiértékelési kritériumainak fontossági sorrendjét, hogy figyelembe vehesse az ilyen innovációs megoldást.

(13) A közbeszerző vagy beszerző tájékoztatja az összes pályázót az ajánlatok kiértékelési kritériumai fontossági sorrendjének megváltozásáról a 12. bekezdés szerint, és az ajánlatok benyújtására való új felhívást ad ki, miközben az új ajánlatok benyújtási határideje nem lehet 22 napnál rövidebb az új ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva. Ha az ajánlatok kiértékelésének kritériumai a koncessziós hirdetmény közzétételének pillanatában kerültek közzétételre, a közbeszerző vagy beszerző új koncessziós hirdetményt tesz közzé, miközben az új ajánlatok benyújtási határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap a koncessziós hirdetmény elküldésének napjától számítva. A fontossági sorrend megváltoztatása nem vezethet diszkriminációhoz.

(14) A közbeszerző és beszerző korlátlan és teljes, közvetlen, térítésmentes hozzáférést biztosít a koncessziós dokumentációhoz elektronikus eszközökön keresztül, a koncessziós hirdetmény európai közlönyben való megjelentetésének napjától, vagy ha a koncessziós hirdetmény nem tartalmazza az ajánlatok benyújtására való felhívást, attól a naptól számítva, amikor az ajánlatok benyújtására való felhívást elküldte. A koncessziós hirdetményben vagy az ajánlatok benyújtására való felhívásban a közbeszerző és beszerző feltüntetik a honlap címét, amelyen a koncessziós dokumentáció hozzáférhető.

(15) Ha megfelelően indokolt körülmények mellett, és kivételes biztonsági okok vagy műszaki okok vagy az üzleti információk különösen érzékeny jellege miatt, amelyek nagyon magas szintű védelmet követelnek meg, a korlátlan és teljes, közvetlen, térítésmentes hozzáférést a koncessziós dokumentáció bizonyos részeihez nem lehet elektronikus eszközökkel biztosítani, a közbeszerző és beszerző a koncessziós hirdetményben vagy az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltünteti, hogy a koncessziós dokumentáció bizonyos részét más, elektronikus eszközöktől eltérő eszközökön teszi hozzáférhetővé. A közbeszerző és beszerző ezen tény figyelembevételével határozza meg az ajánlatok benyújtási határidejét.

(1) A közbeszerző és beszerző a koncesszió meghirdetési eljárásában meghatározhatja, hogy koncessziós párbeszédet fog alkalmazni, amely alatt egy vagy néhány egymást követő szakaszban megvalósuló párbeszéd értendő; az Első rész Első fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók, kivéve a 30., 44., 46., 54. és 58–61. §, amelyek a koncessziós párbeszédre nem vonatkoznak.

(2) A közbeszerző és beszerző köteles a jelen paragrafus szerinti eljárást részletesen specifikálni és a választott eljárásról szóló információkat feltüntetni a koncessziós hirdetményben. A közbeszerző és beszerző a koncessziós hirdetményben vagy a koncessziós dokumentációban minimálisan a következőket tünteti fel:

a) a koncessziós párbeszéd megvalósításának módját és formáját,

b) információt arról, hogy a koncessziós párbeszédet az összes érdeklődővel egyszerre vagy külön-külön fogja levezetni,

c) az érdeklődők kiválasztásának módját a tárgyalások következő fordulójába a koncessziós párbeszéd keretében, ha a koncessziós párbeszéd keretében fokozatosan kívánja csökkenteni az érdeklődők számát.

(3) A koncessziós párbeszéd írásos részvételi felhívása elsősorban a következőket tartalmazza:

a) a koncessziós párbeszéd tárgyának leírása,

b) a közbeszerző vagy beszerző a koncessziós szerződés tárgyára vonatkozó követelményeinek specifikálása,

c) a koncessziós párbeszéd megvalósításának helyéről szóló információ,

d) a koncessziós párbeszéd ütemterve,

e) a tárgyalás nyelvére vonatkozó információ.

(4) A koncessziós párbeszéd során a koncesszió tárgya, az ajánlatok kiértékelésének kritériumai és a minimális követelmények nem változtathatók meg.

(5) A koncessziós párbeszédben való részvétel kiértékelése után a közbeszerző és beszerző felszólítja az érdeklődőket ajánlataik benyújtására.

(1) Ha a koncessziót nyilvános kereskedelmi pályázat eljárásával hirdetik meg, a közbeszerző és beszerző külön jogszabály szerint⁶¹⁾ jár el.

(2) A közbeszerző és beszerző a nyilvános kereskedelmi pályázat meghirdetése során a törvény Második része Első fejezetének rendelkezéseit megfelelően használja; a 30., 44., 46., 54. és 58–61. § nem alkalmazandók.

(3) Ha felülvizsgálati eljárásokat érvényesítenek, a törvény Hatodik része Negyedik fejezetének rendelkezései alkalmazandók.

(1) Az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásokra meghirdetett koncesszió folyamán a közbeszerző és beszerző a 2. és 3. bekezdés szerint jár el.

(2) A közbeszerző és beszerző a szociális szolgáltatásokra és más speciális szolgáltatásokra előzetes koncessziós hirdetményt tesz közzé; az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásokra meghirdetett koncesszió folyamán betartja az egyenlő bánásmód elvét, a gazdasági szereplők megkülönböztetés-mentességének elvét, az átláthatóság elvét és az arányosság elvét.

(3) A közbeszerző és beszerző, a koncessziós szerződés megkötését követő 30 napon belül értesítést küld a hivatalnak a közbeszerzés eredményéről, amely az 1. sz. mellékletben feltüntetett szolgáltatásokat érinti.

Az engedményes, aki közbeszerző is egyben, köteles az építési munkálatok kivitelezési és szolgáltatásnyújtási beszerzéseinek harmadik személyek számára való meghirdetése során a közbeszerzési eljárás folyamatait alkalmazni a jelen törvény szerint.

(1) A közbeszerző vagy beszerző a koncesszió meghirdetése során megkövetelheti olyan közös vállalkozás létrehozását,⁶²⁾ amelynek a koncesszió oda lesz ítélve. A közös vállalkozás tevékenységei kizárólagosan a koncessziós szerződés tárgyának megvalósításával összefüggő tevékenységek lehetnek.

(2) A koncessziós hirdetményben a közbeszerző és beszerző elsősorban a következőket tüntetik fel:

a) hogy a koncesszió odaítélésének részét képezi a közös vállalkozás létrehozása,

b) a közös vállalkozás feltételezett jogi formája,

c) a közös vállalkozás feltételezett alaptőkéje.

(3) A közbeszerző és beszerző a koncessziós szerződést a közös vállalattal mint jogi személlyel köti meg.

(1) Az értékhatár alatti beszerzések esetén a közbeszerző a következők szerint jár el:

a) a 109–112. § vagy 113–116. § , ha a piacon szabadon hozzáférhető áruszállításról, építési munkák elvégzéséről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó,

b) a 113–116. §, ha más árukról, építkezési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, mint az a) pont szerint, vagy a 7. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerzőről van szó vagy a 7. § 1. bek. d) pontja szerinti közbeszerzőről van szó, melyet a 7. § 1. bek. b) pontja szerinti közbeszerző alapított vagy hozott létre, ha a technikai lehetőségei objektíve nem teszik lehetővé számára az a) pont szerinti eljárást, 

c) a 109–112. § vagy 113–116. § szerint, ha áruszállításról van szó élelmiszerek esetében és ha a 2. bekezdés szerinti beszerzésről van szó.

(2) A közbeszerző fenntarthatja a közbeszerzésben való részvétel jogát védett műhelyek és védett munkahelyek⁶³⁾ számára, valamint olyan gazdasági szereplők számára, melyek fő célja a fogyatékos személyek vagy más hátrányos helyzetű személyek szociális és szakmai integrációja, vagy a beszerzés megvalósítását védett munkahelyek programjaihoz kötheti, azzal a feltétellel, hogy védett műhelyek, védett munkahelyek, gazdasági szereplők vagy a védett munkahelyek programja alkalmazottainak legalább 30%-át fogyatékos személyek vagy más hátrányos helyzetű személyek alkotják.

(3) A 109–112. § szerinti eljárás alkalmazása esetén nem hirdethető meg koncesszió, és keretmegállapodás legfeljebb 12 hónapra köthető.

(1) Az elektronikus piactéren történő ajánlattétel feltétele a jelen törvény szerinti regisztráció.

(2) A regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult az elektronikus piactéren bármikor közzétenni ajánlatot a piacon szabadon elérhető áru szállítására, építési munkára vagy szolgáltatásnyújtásra, miközben köteles azokat besorolni az áruk, építési munkák és szolgáltatások osztályozásának illetékes részébe, valamint feltüntetni legalább a teljesítés árát vagy a teljesítés egységárát, a teljesítés nyújtása kezdetének vagy a leszállításnak az időpontját és helyét, ahová képes a teljesítést leszállítani. A közzétett ajánlat egyben szerződéskötési javaslat is egy előre meg nem határozott közbeszerzővel, éspedig a jelen törvény szerinti feltételekkel és módon, valamint az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeivel összhangban.

(3) A közbeszerző előzetesen elfogadhatja az elektronikus piactéren közzétett legolcsóbb ajánlatot, ha az azonos vagy egyenértékű áru, építési munka vagy szolgáltatás nyújtására az ajánlat elfogadása idején legalább három ajánlat van közzétéve.

(4) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek, akinek személyes profiljában adat található azonos osztályozású áruról, építési munkáról vagy szolgáltatásról a 14. § 6. bek. c) pontja szerint, mint amilyenben az előzetes ajánlat elfogadásra került, valamint minden regisztrált pályázónak vagy érdeklődőnek is, aki erről az eseményről a tájékoztatás megküldésének lehetőségét választotta elektronikus kommunikációs címére küldött küldeménnyel a 14. § 6. bek. a) pontja szerint, tájékoztatást küld az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadásáról.

(5) Az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően a közbeszerző által megállapított határidőben, mely nem lehet rövidebb 72 óránál, minden regisztrált pályázó vagy érdeklődő jogosult a közbeszerzőnek ajánlatot benyújtani árura, építési munkára vagy szolgáltatásra, mely azonos vagy egyenértékű azzal, amelynek ajánlatát előzetesen elfogadták; az ajánlatok benyújtására oly módon kerül sor, mely lehetővé teszi, hogy mindenki megismerkedhessen minden újonnan benyújtott ajánlattal. Az első mondat szerinti határidő szünetel államünnepeken és munkaszüneti napokon; a 13. § 10. bek. rendelkezése nem alkalmazandó.

(6) Az 5. bekezdés szerinti határidő leteltével a közbeszerző a legolcsóbb ajánlatot fogadja el az ajánlatokból, melyeket az 5. bekezdés szerint nyújtottak be, valamint a 3. bekezdés szerint előzetesen elfogadott ajánlat közül.

(7) A 6. bekezdés szerinti elfogadás a közbeszerző szerződéskötési hajlandóságának a megnyilvánulása az áruszállítási, építési vagy szolgáltatási teljesítésről, mely az elfogadott ajánlat tárgyát képezte, mégpedig olyan feltételek mellett, amilyenek ebben az ajánlatban és az elektronikus piactér üzleti feltételeiben szerepeltek.

(8) A belügyminisztérium biztosítja, hogy az elektronikus piactéren megvalósult közbeszerzési eljárásban egészen a szerződés megkötéséig a pályázó vagy az érdeklődő kizárólag a jelentés nélküli azonosító adatával szerepeljen, és az ajánlat 3. bekezdés szerinti előzetes elfogadását követően egészen a szerződés megkötéséig mindig csak egy ajánlat jelenjen meg, mégpedig az adott időben legolcsóbb ajánlat.

(1) A közbeszerző nem köteles a 109. § szerinti eljárást használni, azonban ilyen esetben 

a) a beszerzést az elektronikus piactéren hirdeti meg az áru, az építési munka vagy szolgáltatás osztályozásának megfelelő részben történő közzététellel; a közbeszerző megfelelően alkalmazhatja a 42. és 44. § rendelkezéseit,

b) a regisztrált pályázók és érdeklődők az elektronikus piactéren keresztül nyújtják be ajánlataikat.

(2) Az 1. bekezdés szerinti eljárás során a 109. § 4–8. bek. rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(1) A közbeszerző a 109. és 110. § szerinti eljárás során az Első rész szerint jár el, amennyiben a 109–111. § másként nem rendelkezik, miközben úgy jár el, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányosak legyenek annak minőségével és árával.

(2) A közbeszerző köteles profiljában negyedévente összegező jelentést közzé tenni a 109. és 110. § szerinti, 5 000 eurónál drágább beszerzéseiről, amelyben minden beszerzésnél feltünteti elsősorban

a) a beszerzés értékét,

b) a beszerzés tárgyát,

c) a sikeres pályázó azonosítását.

(3) A 109. és 110. § szerinti beszerzés esetében nem követelik meg az írásos szerződést, kivéve azon eseteket, amikor ezt külön jogszabály követeli meg. A közbeszerzés eredményét nem küldik el a hivatalnak.

(4) A belügyminisztérium az elektronikus piactér működésén keresztül biztosítja az összes szerződés közzétételét, amelyet a 109. és 110. § szerinti eljárásokkal kötöttek meg, a Központi Szerződésregiszterben; e célból a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (a továbbiakban csak „kormányhivatal“) biztosítja a szükséges együttműködést a belügyminisztériummal.

(5) A közbeszerző minden okmányt és dokumentumot nyilvántartásba vesz, és a szerződéskötést követően öt évig megőriz, ha külön jogszabály^46a) nem rendelkezik másként.

Ha a 110. § szerinti eljárásban egyetlen ajánlatot sem nyújtottak be, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem teljesíti a beszerzés tárgyára meghatározott követelményeket, valamint azzal a feltétellel, hogy a beszerzés meghirdetésének eredeti feltételei lényegesen nem változnak, a közbeszerző és a 8. § szerinti személy a 113. és 114. § vagy a 117. § szerint járnak el, a beszerzés feltételezett értékétől és az értékhatártól függően

a) az 5. § 3. bek. b), c), d) és f) pontja szerint, ha közbeszerzőről van szó,

b) a 8. § 1. bek. b) pontja első–harmadik alpontja szerint, ha a 8. § szerinti személyről van szó.

(1) Az elektronikus piactér használata nélküli, értékhatár alatti beszerzések meghirdetésekor a közbeszerző az Első fejezet Első része és Második része szerint jár el, hacsak a 113–116. § másként nem rendelkezik; a 26. §, 27. §, 28. § 2–4. bek., 29. §, 30. § 5–22. bek., 31. §, 45. §, 49. § 5. bek., 52. § 1–4. bek. és 62. § nem alkalmazandó; az 52. § 5. és 6. bek. arányosan alkalmazandó.

(2) A közbeszerző kidolgozza és elküldi a hivatalnak közzététel céljából elektronikusan, a hivatal honlapján hozzáférhető adattovábbítási formátumban és eljárással az ajánlatok benyújtására való felhívást, a közvetlen tárgyalásos eljárásról szóló közleményt, a közbeszerzés eredményéről szóló információt és a szerződés vagy keretmegállapodás módosításáról szóló közleményt.

(3) A közbeszerző a közbeszerzés eredményéről szóló információt

a) a szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követő 14 napon belül küldi el,

b) haladéktalanul elküldi, a közbeszerzés megszüntetésről szóló határozatot követően, amely az ajánlatok benyújtására való felhívás tárgyát képezte.

(4) A közbeszerző nem köteles elküldeni a hivatalnak a közbeszerzés eredményéről szóló információt, ha keretmegállapodás alapján megkötött szerződésekről van szó.

(5) A szerződés vagy keretmegállapodás módosításáról szóló közleményt a közbeszerző, annak megváltozását követő 14 napon belül elküldi.

(6) Ha az 58–61. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött szerződésről van szó, a közbeszerző a közbeszerzés eredményéről, közzététel céljából értesítést küld a kiadóhivatalnak és a hivatalnak elektronikusan, a kiadóhivatal honlapján és a hivatal honlapján hozzáférhető átviteli formátumban és eljárással

a) a dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött minden szerződés megkötésének napjától számított 30 napon belül, vagy

b) a naptári negyedév végét követő 30 napon belül, összesítve, minden naptári negyedévre.

(7) A hivatal a 2. és 6. bekezdések szerinti értesítéseket megjelenteti a közlönyben az elküldésüktől számított öt napon belül. Az elküldés dátumát a közbeszerző igazolja.

(8) A hivatal a közbeszerző profiljában, az egyes közbeszerzések szerinti bontásban közzéteszi az ajánlatok benyújtására való felszólítást, a közvetlen tárgyalásos eljárásról szóló közleményt és a közbeszerzés eredményéről szóló információt.

(9) Az ajánlatok benyújtására való felhívásban, a közvetlen tárgyalásos eljárásról szóló közleményben, a közbeszerzés eredményéről szóló információban, a szerződés vagy keretmegállapodás változásáról szóló értesítésben, a közbeszerző profiljában a személyes adatok a következő terjedelemben tehetők közzé: családi és utónév, a tartózkodási hely címe, születési dátum, ha azonosító szám nem került kiadásra, e-mail cím és telefonszám.

(1) A beszerzés feltételezett értéke az ajánlatok benyújtására való felhívás, közlönyben való közzététel céljából történt elküldésének idején érvényes; ha az ajánlatok benyújtására való felhívás közzétételét nem követelik meg, a feltételezett érték a beszerzés-meghirdetési eljárás megkezdése idején érvényes.

(2) A személyi alkalmasságot érintő részvételi feltételek teljesítésének igazolására a közbeszerző az áruszállításra, építési munkálatok kivitelezésére vagy szolgáltatásnyújtásra való jogosultságról szóló okmányt követeli meg, olyan terjedelemben, amely megfelel a beszerzés tárgyának; további okmányokat is megkövetelhet, amelyekkel a személyi alkalmasságot igazolják a 32. § szerint. A közbeszerző meghatározhatja azokat az okmányokat, melyekkel a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, műszaki alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot érintő részvételi feltételeket igazolják a 33–36. § szerint.

(3) Az ajánlatok benyújtására való felhívásban a közbeszerző többek között feltünteti:

a) a részeket érintő információkat, ha a beszerzés önálló részekre van osztva,

b) a feltételezett értéket, a beszerzendő áruk, építési munkálatok vagy szolgáltatások mennyiségét vagy terjedelmét; a feltételezett értéket mindig feltünteti, ha a részvételi feltételeket a feltételezett értékhez kapcsolja vagy biztosítékot követel meg,

c) a részvételi feltételeket és minden, pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, műszaki alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot érintő részvételi feltétel indoklását a beszerzés tárgyával összefüggésben, ha ilyeneket megkövetel,

d) a biztosíték összegét, ha ilyet kér,

e) a pályázati háttéranyagokhoz és más kísérődokumentációhoz való hozzáférést,

f) a 108. § 2. bek. szerinti kikötést, ha érvényesíti,

g) az ajánlatok kiértékelésének kritériumait és azok relatív súlyozását,

h) az arra vonatkozó információt, hogy variáns megoldások megengedettek-e,

i) az ajánlatok benyújtásának határidejét és a címet, ahová az ajánlatok benyújtandók,

j) az ajánlatok felbontásának dátumát, idejét és helyét,

k) az elektronikus árlejtés használatáról szóló információt,

l) az arról szóló információt, hogy az ajánlatok benyújtását elektronikus katalógus formájában követeli-e meg, vagy hogy az ajánlatok tartalmazzanak-e elektronikus katalógust,

m) az ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének dátumát.

(4) Az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint

a) 15 nap, az ajánlatok benyújtására való felhívás közlönyben való megjelentetés céljából történő elküldésének napjától számítva, ha árubeszerzésről vagy szolgáltatásnyújtási beszerezésről van szó,

b) 25 nap az ajánlatok benyújtására való felhívás közlönyben való megjelentetés céljából történő elküldésének napjától számítva, ha építési munkálatok kivitelezésének beszerzéséről van szó.

(5) Ha a közbeszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 6. bekezdés szerint a 20. § 7. bek, vagy a 22. § 4. bek. feltüntetett okokból, az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap az ajánlatok benyújtására való felhívás közlönyben való megjelentetés céljából történő elküldésének napjától számítva.

(6) A közbeszerző hozzáférést biztosít a pályázati háttéranyagokhoz és más kísérő-dokumentációhoz 43. § 1. bek. szerint, az ajánlatok benyújtására való felhívás közlönyben történő megjelenésének napjától. A pályázati háttéranyagokat megjelenteti profiljában az ajánlatok benyújtására való felhívás közlönyben történő megjelenését követő napon. Az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltünteti a honlap címét, melyen az első mondat szerinti dokumentumok hozzáférhetőek.

(7) Ha a pályázati háttéranyagokhoz, azok egy részéhez vagy más kísérődokumentációhoz való hozzáférést a közbeszerző nem biztosíthatja a 43. § 1. bek. szerint

a) a 20. § 7. bek. feltüntetett okból, az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltünteti, hogy az adott dokumentumot elektronikus eszközöktől eltérő módon biztosítja, valamint a címet, ahol ez a dokumentum kérvényezhető,

b) a 22. § 4. bek. feltüntetett okból, az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltünteti azokat az intézkedéseket, melyeket a bizalmas információk védelmére megkövetel, valamint azt az információt, hogyan lehet hozzáférést szerezni az adott dokumentumhoz.

(8) Az ajánlatok benyújtására való felhívásban, a pályázati háttéranyagokban vagy más kísérődokumentációban feltüntetett információk magyarázatát a közbeszerző haladéktalanul közli minden érdeklődővel, legkésőbb azonban három munkanappal az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt, azzal a feltétellel, hogy a magyarázatot megfelelő időben kérték.

(9) A közbeszerző a részvételi feltételek teljesítését az ajánlatok benyújtására való felhívással összhangban bírálja el. Ha a részvételi feltételek a pályázati háttéranyagokban is fel vannak tüntetve, azok nem lehetnek ellentétesek az ajánlatok benyújtására való felhívással. A közbeszerző hozhat olyan döntést, hogy a részvételi feltételek teljesítésének értékelésére az ajánlatok kiértékelését követően kerül sor.

(10) Elektronikus árlejtés használata esetében az ajánlatok felbontása nem nyilvános, az ajánlatok felbontásának adatait nem hozzák nyilvánosságra és az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet nem küldik el a pályázóknak.

(11) Ha a közbeszerző megszünteti a közbeszerzést, a közbeszerzés eredményéről szóló információban feltünteti, hogy a beszerzés meghirdetése újbóli közzététel tárgyát képezi-e.

(1) A közbeszerző a megrendelés keretmegállapodás alapján történő odaítélése során a 83. § 2–9. bek. szerint jár el.

(2) A közbeszerző az értékhatár alatti beszerzéseket dinamikus beszerzési rendszer keretében is meghirdetheti az 58–61. § szerint.

(1) A közbeszerző egy kiválasztott érdeklődőt vagy több kiválasztott érdeklődőt hív fel a tárgyalásokra, akikkel a szerződés feltételeiről tárgyal, ha

a) legalább egyet teljesíti a 81. § b), d)–h) pontjaiban feltüntetett feltételek közül,

b) a 113. és 114. § szerinti eljárásban nem került benyújtásra egyetlen ajánlat sem vagy egyetlen benyújtott ajánlat sem teljesíti lényeges módosítások nélkül a közbeszerzőnek a beszerzés tárgyára vonatkozó követelményeit, azzal a feltétellel, hogy a beszerzés meghirdetésének eredeti feltételei lényegesen nem változnak,

c) az áruszállítási, építési munkálatok kivitelezésére vonatkozó vagy szolgáltatásnyújtási megrendelést rendkívüli esemény miatt ítélik oda, melyet nem a közbeszerző okozott és nem előre nem láthatott, és tekintettel a létrejött időhiányra nem lehet a 109–111. § vagy a 113. és 114. § szerint eljárni, vagy

d) új építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek ugyanolyan vagy egyenértékű építési munkák vagy szolgáltatások ismétlésén alapulnak, melyeket az eredeti ajánlattevő kivitelez, azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban vannak az eredeti projekttel, amelyben fel vannak tüntetve a lehetséges utólagos építési munkák vagy szolgáltatások terjedelme és odaítélésük feltételei,

2. az eredeti megrendelést a 113. és 114. § szerinti eljárással ítélték oda, és a megrendelés közvetlen tárgyalásos eljárással való odaítélésről szóló információ része volt az ajánlatok benyújtására való felhívásnak az eredeti beszerzés meghirdetése során,

3. az eredeti beszerzés feltételezett értékét a 6. § 2. bek. a) pontja szerint határozták meg, és

4. az ismételt megrendelést az eredeti szerződés megkötésétől számított három éven belül ítélik oda.

(2) A közbeszerző felkérheti az érdeklődőt vagy érdeklődőket a részvételi feltételek teljesítését igazoló okmányok benyújtására.

(3) A tárgyalásra a 82. § 3. bek. szerinti kötelezettség vonatkozik.

(4) A közbeszerző köteles kidolgozni és a hivatalnak elküldeni a közvetlen tárgyalásos eljárásról szóló közleményt, elektronikusan, a hivatal honlapján hozzáférhető formátumban és átviteli eljárással, legkésőbb öt munkanappal a tárgyalásra való felhívás elküldése előtt, melyben feltünteti elsősorban az 1. bekezdés szerinti feltétel használatát és teljesülésének indoklását; ha rendkívüli eseményről és az áru árutőzsdén való beszerzéséről van szó, az értesítést a szerződés megkötése előtt küldi el.

(1) A közbeszerző az alacsony összegű beszerzés meghirdetése esetében úgy jár el, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek annak minőségével és árával arányosak legyenek.

(2) A közbeszerző köteles a profiljában összesített jelentést közzétenni az alacsony összegű beszerzésekről, melyek ára meghaladja az 5 000 eurót, a naptári negyedévet követő 30 napon belül, az előző naptári negyedévre, melyben feltünteti elsősorban minden ilyen beszerzés értékét, a beszerzés tárgyát és a beszállító azonosítását. 

(3) Az alacsony összegű megrendelés odaítélése esetében nem kötelező az írásos szerződés, kivéve azokat az eseteket, amelyekben ezt külön jogszabályok követelik meg.

(4) A közbeszerző nyilvántartja az összes okmányt és dokumentumot, és a szerződés megkötésétől számított öt évig archiválja azokat, ha külön jogszabály^46a) nem rendelkezik másként; a 24. § nem alkalmazandó.

(1) A közbeszerző köteles az értékhatár alatti koncesszió meghirdetése során betartani az egyenlő bánásmód elvét, a gazdasági szereplők megkülönböztetés-mentességének elvét, az átláthatóság elvét és az arányosság elvét. A közbeszerző az értékhatár alatti koncesszió meghirdetése során úgy jár el, hogy a koncesszió tárgyára fordított költségek annak minőségével és árával arányosak legyenek. 

(2) A közbeszerző köteles közzétenni a közlönyben, a profiljában és a honlapján az értékhatár alatti koncesszió meghirdetéséről szóló információt.

(3) A közbeszerző a megfelelő szintre korlátozhatja az érdeklődők számát, ha azt átlátható és megkülönböztetés-mentes módon hajtja végre. Az érdeklődők számának korlátozására objektív kritériumokat határoz meg, mint elsősorban az érdeklődők műszaki alkalmassága és szakmai alkalmassága, vállalatának nagysága és infrastruktúrája vagy más feltételek. A szűkített keretbe besorolt érdeklődők számának biztosítania kell a megfelelő gazdasági versenyt.

(4) A közbeszerző köteles negyedévente a profiljában összesített jelentést közzétenni az értékhatár alatti koncessziókról, melyben értékhatár alatti koncesszióról feltünteti elsősorban a koncesszió értékét, a koncesszió tárgyát és a sikeres pályázó azonosítását; ezt a jelentést közzéteheti a honlapján, a sajtóban vagy más módon.

(5) A közbeszerző nyilvántartja az összes okmányt és dokumentumot, és a szerződés megkötésétől számított öt évig archiválja azokat; a 24. § nem alkalmazandó.

(1) A tervpályázat a jelen törvény céljaira az az eljárás, amely lehetővé teszi a tervpályázat meghirdetőjének (a továbbiakban csak „meghirdető”), hogy elsősorban a műépítészet, a területrendezés, a magas- és mélyépítészet, valamint az adatfeldolgozás terén terveket szerezzen be, melyeket a bírálóbizottság választ ki a díjazással járó vagy anélküli tervpályázatra benyújtott tervek közül.

(2) Tervnek a jelen törvény céljaira a résztvevő saját szellemi tevékenységének írásban vagy grafikailag megjelenített eredményét nevezzük, mely a meghirdető számára hasznos mint alapanyag a területfejlesztési dokumentáció, tervdokumentáció vagy más szolgáltatás, főként tanulmány, elemzés, projekt beszerzése esetén.

(3) Meghirdető mindenki, aki tervpályázatot ír ki önkéntesen, vagy ha a törvény így rendelkezik.

(4) Résztvevő mindenki, aki részt szeretne venni a tervpályázaton.

(1) Tervpályázatot alkalmaznak, ha

a) a tervek versenyeztetése része a szolgáltatásnyújtási beszerzéshez vezető eljárásnak, vagy

b) tervek versenyeztetéséről van szó díjak vagy jutalmak odaítélésével.

(2) A közbeszerző és beszerző köteles tervpályázatot alkalmazni, ha a 3. bekezdés szerint meghatározott feltételezett érték egyenlő vagy nagyobb, mint a hivatal által kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározott értékhatár. 

(3) A tervpályázatok feltételezett értéke

a) az 1. bekezdés a) pontja szerint magába foglalja a szolgáltatásnyújtási beszerzés feltételezett értékét, beleértve a résztvevők díjait és jutalmait,

b) az 1. bekezdés b) pontja szerint magába foglalja a résztvevők díjait és jutalmait beleértve a tervpályázatot követő szolgáltatásnyújtási beszerzés feltételezett értékét, amelyet a közbeszerző a 81. § h) pontja szerint és a beszerző a 98. § 1. bek. i) pontja szerint szándékozik meghirdetni, ha az ilyen beszerzés meghirdetésének szándékát a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben jelezte.

(4) A szolgáltatásnyújtási beszerzés feltételezett értékének kiszámítására a 6. § használandó.

(1) Tervpályázat esetében a közbeszerző és beszerző az Első résznek megfelelően járnak el. A tervpályázatot a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítő közzétételével hirdetik meg.

(2) Ha a 120. § szerinti tervpályázatról van szó, a tervpályázati kiírásra a 27. § vonatkozik.

(3) Ha a tervpályázathoz a szolgáltatásnyújtási megrendelés odaítélésének folyamata kapcsolódik a 81. § h) pontja szerint és a 98. § 1. bek. i) pontja szerint, ezt a tényt a közbeszerző és beszerző feltünteti a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben.

(4) A tervpályázaton való részvételt nem lehet korlátozni a pályázónak az ország bizonyos területén vagy területének részén található székhelyére, vállalkozásának helyére vagy szokásos tartózkodási helyére vonatkozó követelménnyel, sem pedig jogi formájára vonatkozó követelménnyel.

(1) A tervpályázatot a nyilvános tervpályázatként vagy a meghívásos tervpályázatként szervezik meg.

(2) A nyilvános tervpályázatot korlátlan számú pályázó számára hirdetik meg, akik tervet nyújthatnak be; a tervek benyújtási határidejét az ajánlatkérő feltünteti a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben.

(3) A meghívásos tervpályázatot korlátlan számú pályázó számára hirdetik meg, akik részvételi kérelmet nyújthatnak be; a részvételi kérelmek benyújtásának határidejét az ajánlatkérő feltünteti a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben. Az ajánlatkérő korlátozhatja a pályázók számát, akiket terv benyújtására szólít fel, a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben meghatározott, a pályázók kiválasztására vonatkozó kritériumok alapján. A tervek benyújtására való felhívásban az ajánlatkérő feltünteti a tervek benyújtásának határidejét.

(4) A pályázók kiválasztásának kritériumait egyértelműen, érthetően és megkülönböztetés-mentesen kell meghatározni, hogy a részvételt elegendő számú pályázó részére tegyék lehetővé, ezáltal biztosítva a gazdasági versenyt.

(5) A benyújtott terveket, a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben meghatározott, a tervek kiértékelésére vonatkozó kritériumok alapján értékelik ki .

(6) Ha nyilvános tervpályázatról van szó, a tervek benyújtási határideje legkevesebb 35 nap a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítő kiadóhivatalnak történt elküldése napjától számítva.

(7) Ha meghívásos tervpályázatról van szó 

a) a részvételi kérelem benyújtásának határideje legkevesebb 20 nap a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítő elküldésének napjától számítva,

b) a tervek benyújtásának határideje legkevesebb 30 nap a tervek benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva.

(8) A tervek benyújtási határidejének és a részvételi kérelmek benyújtási határidejének meghatározásakor figyelembe kell venni a tervpályázat jellegét és a tervek kidolgozásához szükséges időt.

(9) Konkrét tervpályázat pályázója nem lehet az, aki a pályázók kiválasztásának kritériumait, a benyújtott tervek kiértékelésének kritériumait kidolgozta, vagy a 123. § 2. bek. k) pontja szerint a pályázati feltételeket hitelesítette, sem pedig hozzá közelálló személy.

(10) A tervpályázaton való részvételért biztosíték letétbe helyezése nem kérhető.

(1) A tervpályázatot a pályázati feltételek alapján valósítják meg. A pályázati feltételek hozzáférhetőségére a 43. § vonatkozik.

(2) Pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell

a) az ajánlatkérő azonosító adatait,

b) a tervpályázat tárgyának leírását és a terv terjedelmére, tartalmára és formájára vonatkozó követelményeket,

c) a tervpályázat fajtáját,

d) a pályázók körét,

e) a bírálóbizottság összetételét, a bírálóbizottság tagjainak és póttagjainak családi és utóneve feltüntetésével,

f) a pályázók kiválasztásának kritériumait, ha ilyet érvényesítenek,

g) a benyújtott tervek értékelésének kritériumait és az egyes kritériumok relatív súlyozását,

h) a győztes tervért vagy győztes tervekért odaítélendő díjak számát és értékét,

i) a pályázati feltételeket teljesítő pályázók esetleges jutalmainak értékét, ha tervüket a bírálóbizottság nem választotta ki győztesnek vagy a győztesek egyikének,

j) a pályázókkal való kommunikáció módját és formáját,

k) az arra vonatkozó adatot, hogy a pályázati feltételeket a közzétételük előtt hitelesítették-e külön jogszabály szerint,⁶⁴⁾ ha műépítészeti, területrendezési, valamint magas- és mélyépítészeti területeket érintő tervpályázatról van szó,

l) további adatokat, melyeket az ajánlatkérő szükségesnek tart.

(3) A pályázati feltételeket nem lehet a tervpályázat meghirdetése után módosítani, és azok a tervpályázat eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírásáig kötelezőek az ajánlatkérő, a bírálóbizottság és a pályázók számára.

(1) Az ajánlatkérő köteles természetes személyekből legkevesebb öttagú bírálóbizottságot összeállítani, akik szakmai szempontból elbírálják a pályázati feltételeket és a benyújtott terveket. Ha a pályázóktól bizonyos szakmai képesítést is megkövetelnek, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának azonos vagy egyenértékű szakmai képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) A bírálóbizottságnak nem lehet tagja, sem póttagja a tervpályázaton az a személy, aki annak részvevője, vagy résztvevőhöz közel álló személy, annak alkalmazottja vagy társtulajdonosa.

(3) A bírálóbizottság feladata

a) a pályázati feltételek elbírálása a tervpályázat meghirdetése előtt,

b) a pályázati feltételek betartásának ellenőrzése a tervpályázat folyamán,

c) a benyújtott tervek teljességének ellenőrzése a pályázati feltételek szerint,

d) a határidő után benyújtott vagy a nem megfelelő helyen leadott tervek, valamint az anonimitást megsértő tervek vagy a pályázati feltételek szerinti követelményeknek más módon nem megfelelő tervek kizárása,

e) a benyújtott tervek kiértékelése és a benyújtott tervek sorrendjének összeállítása a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben és a pályázati feltételekben meghatározott kritériumok szerint,

f) a tervekért járó díjak és a pályázóknak járó jutalmak odaítélésének eldöntése a pályázati feltételek szerint,

g) a jegyzőkönyv elkészítése.

(4) A benyújtott tervek összeállított sorrendjében első helyen elhelyezkedő terv a győztes terv. Ha az első helyen két terv vagy több terv helyezkedik el, akkor ezek a tervek a győztes tervek.

(5) A bírálóbizottság a döntés meghozatala során független és a benyújtott terveket az anonimitás megőrzése mellett értékeli, kizárólag a pályázati feltételekben meghatározott kritériumok alapján. Az anonimitást egészen a tervek sorrendjéről szóló döntés megszületéséig meg kell őrizni.

(6) Ha az szükséges, a pályázókat fel lehet szólítani a benyújtott terveket érintő kérdések magyarázatára, melyek a bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyvben fel vannak jegyezve.

(7) A bírálóbizottság minden üléséről részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bírálóbizottság minden tagja aláír. A bírálóbizottság azon üléséről készült jegyzőkönyv másolatát, melyen a tervek sorrendjéről, a díjak és jutalmak odaítéléséről döntöttek, át kell adni az ajánlatkérőnek, aki azt elküldi az összes pályázónak, akinek tervét a bírálóbizottság értékelte.

(1) A tervpályázat eredményét ugyanolyan módon hozzák nyilvánosságra, ahogyan a tervpályázat meghirdetésére sor került. A tervpályázat eredményét tudatják minden pályázóval, akinek a tervét a bírálóbizottság értékelte.

(2) Ha a 120. § szerinti tervpályázatról van szó, a tervpályázat eredményéről szóló értesítésre a 27. § vonatkozik. A tervpályázat eredményéről szóló értesítést a közbeszerző és beszerző a tervpályázat befejezését követő 30 napon belül küldi el.

(3) A közbeszerző és beszerző nem köteles olyan információkat közzétenni a közbeszerzés eredményéről, melyek közzététele ellentétes a törvénnyel, a közérdekkel, más személyek jogos érdekeit sértené, vagy akadályozná a gazdasági versenyt; ha a közzé nem tétel oka csak az információk egy részét érinti, akkor csak ezt a részt nem teszik közzé.

(4) Azok a tervek, melyekért díjat vagy jutalmat ítéltek oda és fizettek ki, az ajánlatkérő tulajdonát képezik. A többi tervet visszaadják a pályázóknak.

(5) A külön jogszabály szerint¹⁷⁾ védett terveket az ajánlatkérő csak a szerző jóváhagyásával használhatja.

(6) Az információkat és a dokumentumokat a profilban teszik közzé a 64. § 1. bek. a) és b) pontja valamint 2–5. bek. szerint.

(1) A közbeszerző és beszerző a védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetése során az Első rész valamint a Második rész Első fejezete és Második fejezete szerint jár el, hacsak a jelen rész másként nem rendelkezik; a 12. §, 18. §, 19. §, 26. § 7. bek. második mondata, 29. §, 34. § 1. és 2. bek., 38. §, 39. §, 41. §, 50. §, 57. §, 58–61. §, 64–66. §, 67. § 3. és 4. bek., 68. § 3. bek., 69. §, 70. §, 71. § 4. és 5. bek., 72. § 3–7. bek., 74. § 1. bek., 78–82. §, 83. § 1. és 2. bek., 84–118. § nem alkalmazandók.

(2) Alvállalkozói beszállításnak a jelen rész céljaira a védelmi és biztonsági szféra fő beszerzésének bizonyos része értendő, melyet írásos visszterhes szerződés alapján az alvállalkozó fog teljesíteni.

(1) Ha a védelmi és biztonsági szféra értékhatár feletti beszerzéséről van szó, a közbeszerző és beszerző előzetes hirdetményt tehet közzé, melyben feltünteti

a) az áruszállítási beszerzések vagy áruszállítási keretmegállapodások feltételezett értékét az egyes árucsoportok szerint, melyeket a következő 12 hónapban terveznek meghirdetni; az árucsoportokat a fő közbeszerzési szójegyzékre való hivatkozással határozzák meg,

b) a szolgáltatásnyújtási beszerzések vagy szolgáltatásnyújtási keretmegállapodások feltételezett értékét minden szolgáltatáskategóriában a 4. és 5. sz. mellékletek szerint, melyeket a következő 12 hónapban terveznek meghirdetni,

c) az építési munkálatok beszerzéseinek vagy az építési munkálatok keretmegállapodásainak fő jellemzőit, melyeket meghirdetni terveznek.

(2) A közbeszerző és beszerző minél előbb előzetes hirdetményt tesz közzé az 1. bekezdés szerint a tervezett beszerzés vagy keretmegállapodás elfogadása után.

(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a közvetlen tárgyalásos eljárásra.

(4) A közbeszerző és beszerző, közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés közzétételével közbeszerzést hirdet meg, ha a védelmi és biztonsági szférában beszerzést szándékozik meghirdetni, vagy meghívásos versennyel, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással vagy versenypárbeszéddel keretmegállapodást kíván kötni.

(5) Ha a védelmi és biztonsági szféra értékhatár alatti beszerzéséről van szó, a közbeszerző, a közlönyben való megjelentetés céljából, elküldi a hivatalnak a közbeszerzési felhívást és a közbeszerzés eredményéről szóló értesítést; a közbeszerzés eredményéről szóló értesítést a közbeszerző köteles a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötését követő 14 napon belül elküldeni, valamint haladéktalanul a közbeszerzés megszüntetéséről szóló határozat meghozatalát követően, amely a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés tárgyát képezte.

(6) A közbeszerző és beszerző, megjelentetés céljából, nem küld információkat a közbeszerzés eredményéről, melyek megjelentetése ellentétes lenne a törvénnyel, a közérdekkel, elsősorban a védelmi és biztonsági érdekekkel, károsítaná más személyek jogos érdekeit vagy akadályozná a gazdasági versenyt.

(1) A védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetésére használt eljárások a következők:

a) meghívásos verseny,

b) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás,

c) versenypárbeszéd,

d) közvetlen tárgyalásos eljárás.

(2) Versenypárbeszéd akkor használható, ha a védelmi és biztonsági szféra különösen összetett beszerzéséről van szó, és meghívásos verseny vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem alkalmazható.

(1) A közbeszerző és beszerző meghatározza a minősített információk védelmének követelményeit és intézkedéseit, melyeket a pályázó vagy érdeklődő köteles biztosítani. A követelmények, valamint a minősített információk védelmét szolgáló intézkedések teljesítéséről beterjesztendő bizonyítékok a közbeszerzési eljárás minden szakaszában megkövetelhetők. A közbeszerző és beszerző meghatározhatja, hogy a pályázó vagy érdeklődő biztosítsa a minősített információk védelmét az alvállalkozók részéről is; az köteles követelménynek eleget tenni.

(2) Ha a védelmi és biztonsági szféra olyan beszerzéséről van szó, amely minősített információhoz kapcsolódik, minősített információt követel meg vagy minősített információt tartalmaz, a közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati háttéranyagokban vagy az informatív dokumentumban feltünteti a minősített információk biztonságának és védelmének biztosításához szükséges követelményeket és intézkedéseket külön jogszabály szerint.⁶⁵⁾

(3) A közbeszerző és beszerző a minősített információk biztonságának és védelmének biztosítására megkövetelheti, hogy az ajánlatok rendszerint tartalmazzák

a) a pályázó és a már kiválasztott alvállalkozó kötelezettségvállalását a minősített információk biztonságának és védelmének biztosítására vonatkozó kötelezettség betartásáról,

b) a pályázó kötelezettségvállalását, hogy az alvállalkozójává váló személytől beszerzi az a) pont szerinti kötelezvényt,

c) a már kiválasztott alvállalkozó adatait, melyek lehetővé teszik a közbeszerző és beszerző számára annak megállapítását, hogy az alvállalkozó rendelkezik-e a megfelelő kapacitással a minősített információk biztonságának és védelmének biztosítására, melyekhez hozzáférése van vagy melyeket alvállalkozói tevékenysége megvalósítása során létrehoz,

d) a pályázó kötelezettségvállalását, hogy a közbeszerző és beszerző rendelkezésére bocsátja a c) pont szerinti adatokat minden új alvállalkozójáról, még az alvállalkozói szerződés megkötése előtt.

(4) Tagállam illetékes szervei által kiadott engedélyt a közbeszerző és beszerző az engedély érvényességének külön jogszabály szerinti⁶⁵⁾ előzetes ellenőrzése után elismeri, hacsak nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(1) A közbeszerző és beszerző, a védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetése során, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati háttéranyagokban vagy az informatív dokumentumban meghatározza a szállítmányok biztonságára vonatkozó követelményeket.

(2) A bizonyítékok, melyekkel a pályázó igazolja, hogy képes teljesíteni a szállítmányok biztonságára vonatkozó követelményeket, az ajánlat részét képezik. A szállítmányok biztonságát rendszerint a következőkkel lehet igazolni:

a) igazolással vagy dokumentációval, hogy a pályázó képes teljesíteni a közbeszerző vagy beszerző követelményeit, melyek a beszerzés tárgyával összefüggő áru kivitelére, szállítására és tranzitjára vonatkoznak, beleértve az érintett tagállamból beszerzett összes támogató dokumentumot is,

b) annak kinyilatkoztatásával, hogy képes teljesíteni a szállításokat a közbeszerző és beszerző korlátozásai esetén is, melyek az áruk és szolgáltatások elárulására, szállítására vagy használatára, vagy a kivitel ellenőrzéséből vagy biztonsági intézkedésekből eredő következményekre vonatkoznak,

c) a pályázó beszállítói láncának szervezetéről és elhelyezéséről szóló igazolással vagy dokumentációval, melyek lehetővé teszik számára a közbeszerző vagy beszerző által, a pályázati háttéranyagokban a szállítmányok biztonságára meghatározott követelményeket, továbbá a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy a szerződés teljesítése folyamán a beszállítói láncában keletkező esetleges változások nem befolyásolják kedvezőtlenül a szállítmányok biztonságára vonatkozó követelmények teljesítését,

d) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy létrehozza vagy fenntartja a közbeszerző vagy beszerző által megkövetelt kapacitásokat, válsághelyzet által kiváltott utólagos szükségleteinek teljesítésére, az egyezményes határidőn belül és feltételek mellett, 

e) a pályázó honossági országa illetékes hatóságától beszerzett támogató dokumentációval, amely a közbeszerző vagy beszerző utólagos, válsághelyzet okozta szükségleteinek teljesítését érintik,

f) a pályázó kötelezettségvállalásával, a beszerzés tárgyát képező áruszállítmány karbantartásának, korszerűsítésének vagy módosításának biztosításáról,

g) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy haladéktalanul tájékoztatja a közbeszerzőt és beszerzőt a szervezetében, beszállítói láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett minden változásról, amely hatással lehet a közbeszerzővel vagy beszerzővel szembeni kötelezettségeire, 

h) a pályázó kötelezettségvállalásával, hogy egyezményes határidőn belül és feltételek mellett a közbeszerző vagy beszerző rendelkezésére bocsátja a pótalkatrészek, részelemek, rendszerek gyártásához szükséges összes speciális eszközt és különleges tesztelőberendezést, beleértve a műszaki rajzokat, licenceket és használati utasításokat, ha elveszíti képességét, hogy ezeket az árukat maga szállítsa le.

(3) A pályázótól nem követelhető meg, hogy a tagállamtól kötelezettségvállalást szerezzen be, mellyel megsérti az adott tagállam azon jogát, hogy saját belföldi feltételeit juttassa érvényre az áru kiviteli engedélye, a szállítása és tranzitja engedélyezése során a hatályos nemzetközi jog vagy az Európai Unió jogrendje szerinti árukiviteli, -szállítási és -tranzit jogosultság odaítélésekor.

(1) A műszaki alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot a védelmi és biztonsági szféra áruszállításainak, építési munkálatainak vagy szolgáltatásainak fajtája, mennyisége, fontossága vagy kihasználtsága szerint általában a következőkkel lehet igazolni:

a) az áruszállítmányok vagy megvalósított szolgáltatások előző öt évre vonatkozó jegyzékével, feltüntetve azok árát, teljesítési határidejét és megrendelőjét; ha a megrendelő

1. a jelen törvény szerinti közbeszerző volt, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,

2. nem közbeszerző volt, hanem más személy, a teljesítési bizonylatot a megrendelő ellenjegyzi; ha ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő tesz nyilatkozatot a teljesítésről,

b) az építési munkálatok előző öt évre vonatkozó jegyzékével, kiegészítve az építési munkálatok kielégítő elvégzéséről szóló igazolásokkal, feltüntetve azok árát, helyszínét és a munkálatok kivitelezésének határidejét valamint a megvalósított munkálatok kereskedelmi feltételek szerinti értékelését, ha a megrendelő

1. a jelen törvény szerinti közbeszerző volt, a teljesítési bizonylatot ez a közbeszerző ellenjegyzi,

2. nem közbeszerző volt, hanem más személy, a teljesítési bizonylatot a megrendelő ellenjegyzi; ha ez nem lehetséges, a pályázó vagy érdeklődő tesz nyilatkozatot a megvalósításról,

c) a technikusok és műszaki szervek adataival, akik felelősek a minőség ellenőrzéséért tekintet nélkül arra, hogy milyen szerződéses viszonyban vannak a pályázóval vagy érdeklődővel; ha építési munkálatok beszerzéséről van szó, azok adataival, akikhez a pályázó vagy érdeklődő ezen munkák elvégzésére vonatkozó kérvényével fordulhat,

d) a műszaki felszerelés és a pályázó vagy érdeklődő által használt minőségbiztosítási intézkedések, tanulmányi és kutatási berendezések, valamint a szellemi tulajdonjogokat érintő belső szabályok leírásával,

e) a pályázó vagy érdeklődő gyártási kapacitásának ellenőrzésével, melyet a közbeszerző vagy beszerző vagy a nevében eljáró, a pályázó vagy érdeklődő székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam illetékes szerve végez el, ennek a szervnek a jóváhagyásával; ha az szükséges, a rendelkezésre álló tanulmányi és kutatási berendezések, valamint az alkalmazott ellenőrző intézkedések minőségének ellenőrzésével,

f) a vezető munkatársak képesítésének és szakmai gyakorlatának vagy szakképesítésének adataival, különös tekintettel az építési munkálatok vagy szolgáltatásnyújtás irányításáért felelős személyekre,

g) a környezetvédelmi vezetési rendszer intézkedéseinek feltüntetésével, melyeket a pályázó vagy érdeklődő a szerződés teljesítése során alkalmaz, melynek tárgya építési munkálatok kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez arra alkalmas,

h) ha építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, az előző három évre vonatkozó, az alkalmazottak éves átlagos számának és a vezető munkatársak éves átlagos számának adataival,

i) a gépi felszereltség, műszaki felszereltség, anyagi felszereltség adataival, az alkalmazottak számának adataival, a tapasztalatokról szóló adatokkal, a beszállítói források adataival, feltüntetve az ok földrajzi elhelyezkedését, ha az Európai Unió területén kívül találhatóak, melyek a pályázó vagy érdeklődő rendelkezésére állnak a szerződés teljesítésére, a közbeszerző vagy beszerző válsághelyzet által kiváltott utólagos szükségleteinek teljesítésére, vagy a beszerzés tárgyát képező áru karbantartásának, korszerűsítésének vagy módosításának biztosítására,

j) ha olyan áruról van szó, amelyet

1. olyan mintákkal, leírással vagy fényképekkel kell leszállítani, melyek eredetiségét hitelesíttetni kell, ha azt a közbeszerző vagy beszerző megköveteli,

2. megfelelőségi nyilatkozattal és kiegészítő dokumentumokkal, felhatalmazott személyek vagy bejelentett személyek, akik rendelkeznek a megfelelőség elbírálására való jogosultsággal, által kiadott tanúsítványokkal kell leszállítani,

k) a minősített információk megkövetelt biztonságát és védelmét biztosító engedéllyel, ha minősített információval összefüggő, minősített információt megkövetelő vagy minősített információt tartalmazó beszerzésről van szó.

(2) Tagállam illetékes szervei által kiadott engedélyt, a közbeszerző és beszerző az engedély érvényességének külön jogszabály szerinti⁶⁵⁾ előzetes ellenőrzése után elismeri, hacsak nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(3) A közbeszerző és beszerző szükség esetén megfelelő időt biztosíthat azon érdeklődő számára, aki még nem szerezte meg a minősített információkkal való megismerkedésre való jogosultságot, az ilyen jogosultság megszerzésére. A közbeszerző és beszerző feltünteti a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben ezt a lehetőséget, és a megszerzésre rendelkezésre álló időt.

(4) A közbeszerző és beszerző a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződéssel összhangban, felkérheti az érdeklődő tagállamának illetékes biztonsági szervét, hogy ellenőrizze a használandó helyiségek és berendezések összhangját, a betartandó gyártási és adminisztratív eljárásokat, az információáramlás módszereit és a szerződést végrehajtó alkalmazottak alkalmasságát.

(5) Ha a pályázó vagy érdeklődő nem képes objektív okok miatt igazolni a műszaki alkalmasságot vagy szakmai alkalmasságot a meghatározott okmánnyal, a közbeszerző és beszerző más okmányt is elfogadhat, amely a műszaki vagy szakmai alkalmasságot igazolja, kivéve az 1. bekezdés k) pontja és a 2. bekezdés szerinti okmányokat.

(1) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben feltünteti a következő részvételi feltételeket:

a) a személyi alkalmasság feltételeit a 32. § szerint,

b) a pénzügyi és gazdasági feltételeket és az igazolásukra szolgáló okmányokat a 33. § szerint,

c) a műszaki alkalmasság vagy szakmai alkalmasság feltételeit és az igazolásukra szolgáló okmányokat a 35., 36. és 131. § szerint.

(2) A közbeszerző és beszerző által meghatározott részvételi feltételeknek, arányosaknak kell lenniük és össze kell függeniük a beszerzés tárgyával. A közbeszerző és beszerző megkövetelheti a pályázóktól vagy érdeklődőktől a minimális pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassági szint elérését.

(3) A közbeszerző és beszerző megkövetelheti, hogy a pályázó vagy érdeklődő igazolja, hogy a székhelye, vállalkozásának helye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államban jogosult kizárólagos szolgáltatások nyújtására valamely szakma területén, vagy tagja az illetékes szervezetnek; ezt a követelményt a közbeszerző és beszerző feltünteti a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben.

(4) A közbeszerző és beszerző az ajánlatok kiértékelésének kritériumait feltünteti a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben. Ha az ajánlatokat a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint értékelik ki, a közbeszerző és a beszerző meghatározza minden egyes kritérium relatív súlyozását, amely kifejezhető a maximális értékhatár-tartománnyal. A közbeszerző és beszerző a relatív súlyozást feltünteti a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati háttéranyagokban vagy az informatív dokumentumban.

(1) A keretmegállapodás megkötésére a közbeszerző és beszerző a 128. § szerinti eljárásokat használja, beleértve a 44. és 45. § szerinti, az ajánlatok kiértékelésére vonatkozó kritériumok használatát.

(2) Keretmegállapodás legfeljebb hét évre köthető, kivéve azokat a kivételes eseteket, amelyeket a leszállított áru, szerelvények és rendszerek feltételezett élettartama, vagy a műszaki problémák indokolnak, melyeket a beszállító személyének változása okozna. A keretmegállapodás megkötése nem akadályozhatja a gazdasági versenyt.

(3) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés eredményéről szóló értesítőben feltünteti a hét évnél hosszabb időre létrejött keretmegállapodás megkötésének indokait.

(4) A közbeszerző és beszerző, a védelmi és biztonsági szféra megrendeléseinek keretmegállapodás alapján történő odaítélése során, a 83. § 3–9. bek. szerint jár el.

(5) Ha a keret-megállapodást több gazdasági szereplővel kötik meg, azok száma nem lehet háromnál kevesebb, azzal az előfeltétellel, hogy elegendő számú érdeklődő létezik, akik teljesítették a részvételi feltételeket, vagy elegendő számú ajánlatot nyújtottak be, melyek teljesítik a közbeszerző vagy beszerző meghatározott, a beszerzés tárgyára vonatkozó követelményeket.

(1) Ha meghívásos versenyről és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásról van szó, a részvételi kérelmek benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap attól a naptól számítva, mikor a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítőt a kiadóhivatalnak vagy a hivatalnak elküldték, ha a védelmi és biztonsági szféra értékhatár alatti beszerzéséről van szó.

(2) Ha meghívásos versenyről és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásról van szó, az ajánlatok benyújtásának határideje legkevesebb

a) 40 nap az ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva,

b) 36 nap az ajánlatok benyújtására való felhívás elküldésének napjától számítva, ha a közbeszerző vagy beszerző előzetes értesítést tett közzé, legkorábban 12 hónappal, de legkésőbb 52 nappal a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítő elküldése előtt, és az előzetes értesítés tartalmaz minden megkövetelt adatot és információt, ha az ilyen adatok és információk rendelkezésre állnak abban az időpontban, amikor az előzetes értesítés közzétételre kerül.

(3) Az ajánlatok benyújtásának határidejét 2. bekezdés a) pontja szerint öt nappal le lehet rövidíteni, ha a közbeszerző vagy beszerző a pályázati háttéranyagokhoz és minden kiegészítő háttéranyaghoz a 43. § 1. bek. szerint hozzáférést biztosít.

(4) Ha igazolhatóan nem a közbeszerző vagy beszerző hibájából létrejött időhiányról van szó és az 1–3. bekezdések szerinti határidők nem használhatók, sem a részvételi kérelmek benyújtásának határideje sem az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet 10 napnál rövidebb.

(5) A meghívásos versenyben, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben a közbeszerző és beszerző legkevesebb háromra korlátozhatja az érdeklődők számát, kiket az ajánlatok benyújtására vagy a párbeszédben való részvételre szólít fel. A közbeszerző és beszerző meghatározhatja az érdeklődők maximális számát is, akiket az ajánlatok benyújtására vagy a párbeszédben való részvételre szólít fel.

(6) Ha a kiválasztott érdeklődők száma az 5. bekezdés szerint a közbeszerző vagy beszerző szerint nem elegendő a gazdasági verseny biztosítására, a védelmi és biztonsági szféra beszerzésének meghirdetési eljárását le lehet állítani és a közbeszerzési felhívást ismételt megjelentetésre el lehet küldeni, amely ugyanazokat az adatokat és információkat tartalmazza, mint az eredeti közbeszerzési felhívás, kivéve a részvételi kérelmek benyújtásának új határidejét és a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítés elküldésének aktuális dátumának feltüntetését.

(7) A közbeszerző és beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló eredeti értesítés alapján kiválasztott érdeklődőket és a közbeszerzés meghirdetéséről szóló ismételt értesítés alapján kiválasztott érdeklődőket felszólítja az ajánlataik benyújtására vagy a párbeszédben való részvételre. Ezzel nincs érintve a közbeszerző és beszerző azon lehetősége, hogy megszüntesse a védelmi és biztonsági szféra beszerzése meghirdetésének eredeti eljárását és a védelmi és biztonsági szféra és beszerzési eljárását hirdesse meg.

(8) Ha a közbeszerző vagy beszerző nem nyújt hozzáférést a pályázati háttéranyagokhoz a 43. § 1. bek. szerint vagy a pályázati háttéranyagok más módon nem voltak hozzáférhetőek vagy a pályázati háttéranyagok nem képezik az ajánlatok benyújtására való falhívás részét, az ajánlatok benyújtására való felhívásban a közbeszerző és beszerző feltünteti a címet, ahonnét azok kérvényezhetők. Ha a pályázati háttéranyagokkal más személy rendelkezik, mint a közbeszerző vagy beszerző, aki a közbeszerzésért felelős, az ajánlatok benyújtására való felhívásban a közbeszerző és beszerző feltünteti azt a címet, amelyen ezeket a dokumentumokat kérvényezni lehet. Ez a személy a kérvényezett dokumentumokat felesleges késedelem nélkül, a kérvény kézbesítését követően, elküldi az érdeklődőnek. Ezzel a közbeszerző és beszerző jelen törvény szerinti felelőssége nincs érintve.

(1) Közvetlen tárgyalásos eljárást a közbeszerző és beszerző a védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetése során csak akkor alkalmazhat, ha a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül:

a) az előző meghívásos versenyben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben nem került benyújtásra egyetlen ajánlat sem, vagy a benyújtott ajánlatok közül egyik sem felel meg a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott, a beszerzés tárgyára vonatkozó követelményeknek, vagy egyetlen részvételi kérelmet sem nyújtottak be az előző meghívásos versenyben, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben, azzal a feltétellel, hogy a beszerzés meghirdetésének eredeti feltételei alapvetően nem változnak,

b) az előző meghívásos versenyben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben az összes ajánlat szabálytalan vagy más okból elfogadhatatlan volt, azzal a feltétellel, hogy az eredeti szerződéses feltételek alapvetően nem változnak; a közbeszerző és beszerző tárgyalásokat folytat az összes pályázóval, aki az előző meghívásos versenyben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban vagy versenypárbeszédben teljesítették a részvételi feltételeket és ajánlatot nyújtottak be a közbeszerző vagy beszerző követelményeinek megfelelően,

c) ha válsághelyzet által okozott sürgős okokból nem lehet meghívásos versenyt, sem hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást megvalósítani, még a rövidített határidők érvényesítésével sem; a válsághelyzet a jelen törvény céljaira olyan tagállamban vagy harmadik országban fennálló helyzet, melynek során olyan kár keletkezett, amely jelentősen meghaladja a mindennapi élet során keletkező károk mértékét, és amely komolyan veszélyezteti vagy korlátozza az emberek életét és egészségét, vagy jelentős hatást gyakorol a vagyontárgyak értékére, vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követel, vagy fennáll a veszélye, hogy ilyen károkra a közeljövőben sor kerül; a fegyveres konfliktusok és háborúk ilyen válságnak minősülnek,

d) ha nem a közbeszerző vagy beszerző által okozott rendkívül esemény miatt, melyet az előre nem láthatott, és tekintettel a keletkezett időhiányra nem lehet meghívásos versenyt, sem pedig hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást megvalósítani, még a rövidített határidők érvényesítésével sem,

e) az árut, építési munkálatokat vagy szolgáltatásokat műszaki okokból vagy a kizárólagos jogokból⁵⁸⁾ következően csak bizonyos beszállító biztosíthatja,

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatásokról van szó, kivéve az 1. § 2. bek. d) pontja szerinti kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat,

g) ha kizárólagosan kutatási és fejlesztési célra készült árukról van szó; ez nem vonatkozik a gazdasági aktivitásokkal összefüggő tömeggyártásra, melyek nyereség elérésére vagy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek lefedésére irányulnak,

h) kiegészítő áruszállításról van szó az eredeti szállítótól a szokásos áru vagy berendezés részleges pótlására, vagy a már leszállított áru vagy berendezés bővítése céljából, amikor a szállító megváltozása a közbeszerzőt vagy a beszerzőt eltérő műszaki jellemzőkkel bíró anyag megszerzésére kényszerítené, mely össze nem illőséget vagy aránytalanul nagy műszaki nehézségeket okozna az üzemeltetésben vagy a karbantartás során; a jelen pont szerinti eljárással megkötött szerződések és az ismétlődő szerződések érvényessége nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a rendkívüli eseteket, amikor a szállított áru, berendezés, rendszerek becsült élettartama azt indokolja, vagy amikor a szállító személyének megváltozásával járó műszaki problémák azt indokolják,

i) olyan áru szállításáról van szó, amelynek árát a tőzsdén jegyzik, és beszerzése az árutőzsdén történik,

j) rendkívül kedvező feltételek mellett kínált áru beszerzéséről van szó felszámolótól, csődbiztostól vagy végrehajtótól,

k) kiegészítő építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyeket az eredeti projekt vagy eredeti szerződés nem tartalmaz, és amelyek szükségszerűsége utólag, előre nem látható körülmények miatt merült fel, és a megrendelést az eredeti kivitelező kapja meg, aki az eredeti szerződést teljesíti, az építési munkák vagy szolgáltatások összértéke pedig nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, amennyiben a kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez, és

1. műszakilag és gazdaságilag nem választhatók külön az eredeti szerződés teljesítésétől anélkül, hogy azzal a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek aránytalanul nagy nehézségeket ne okoznának, vagy

2. műszakilag és gazdaságilag leválaszthatók ugyan az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükségesek az eredeti szerződés teljesítéséhez,

l) új építési munkálatokról vagy szolgáltatásokról van szó, melyek lényege az eredeti kivitelező által megvalósított azonos vagy hasonló építési munkák vagy szolgáltatások ismétlődése azzal a feltétellel, hogy

1. összhangban állnak az eredeti projekttel és az eredeti megrendelést meghívásos versenyen, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráson vagy versenypárbeszédben adták ki,

2. az eredeti megrendelés becsült értékét az 6. § 2. bek. a) pontja szerint állapították meg

3. a közvetlen tárgyalásos eljáráson alapuló beszerzésről szóló értesítés már a közbeszerzési eljárás meghirdetéséről szóló értesítőnek is része volt az eredeti beszerzés meghirdetése során és

4. az ismétlődő beszerzésre az eredeti beszerzésről szóló szerződés megkötésétől számított öt éven belül kerül sor, kivéve a kivételes eseteket, melyeket a szállított áru, berendezés, rendszer becsült élettartama indokol, vagy azok a műszaki problémák, amelyeket a szállító személyének megváltozása okozna,

m) a Szlovák Köztársaság hadseregének vagy biztonsági erőinek légi vagy tengeri közlekedésével kapcsolatos szolgáltatás beszerzéséről van szó, amennyiben külföldi kiküldetésen vannak vagy kiküldetésre készülnek, ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek ezt a szolgáltatást olyan ajánlattevőtől kell beszereznie, aki ajánlatának fennállását csak arra az időtartamra garantálja, amely nem teszi lehetővé szűkített határidős meghívásos verseny, sem hirdetménnyel indított közbeszerzés lefolytatását.

(2) Szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlat elsősorban az az ajánlat, amely

a) más szempontból nem teljesíti a közbeszerző vagy beszerző által meghatározott feltételeket, mit a beszerzés tárgya,

b) ellentétes a Szlovák Köztársaság jogrendjével,

c) nyilvánvalóan előnytelen feltételeket tartalmaz.

(3) A közbeszerző és a beszerző tárgyalásra szólít fel egy vagy több kiválasztott ajánlattevőt az 1. bekezdésben feltüntetett feltételtől függően, akivel/akikkel a beszerzés feltételeiről folytat tárgyalásokat, főként a műszaki, az adminisztratív és pénzügyi feltételekről.

(4) Ha a közbeszerző vagy beszerző több kiválasztott érdeklődővel tárgyal, a tárgyalások folyamán köteles egyenlő bánásmódban részesíteni minden érdeklődőt és minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készíteni. Tilos információkat adni oly módon, amely valamely érdeklődőket előnyhöz juttatna. A közbeszerző és beszerző az érdeklődő jóváhagyása nélkül nem teszi elérhetővé a bizalmas információkat, melyekhez a tárgyalások során jutott.

(5) A 3. és 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az árutőzsdén való árubeszerzésre.

(1) A sikeres pályázó a védelmi és biztonsági szférában elnyert megrendelés egy vagy több részét az általa kiválasztott alvállalkozók adhatja ki, ha a közbeszerző vagy a beszerző nem határozott meg követelményeket a harmadik személyek általi alvállalkozói teljesítésekre (a továbbiakban csak „alvállalkozói teljesítés megrendelése”) vonatkozóan a 2–5. bekezdések szerint, vagy ha az alvállalkozói teljesítés 6. § szerinti becsült értéke kisebb, mint az 5. § 5. bek. meghatározott pénzügyi határérték. Ez nem érinti a közbeszerzőnek és a beszerzőnek azt a jogát, hogy a javasolt alvállalkozót a 6. bekezdés értelmében elutasítsa.

(2) A közbeszerző és a beszerző megkövetelheti, hogy a pályázók ajánlatukban tüntessék fel a védelmi és biztonsági szférát érintő beszerzés összértékéből százalékosan azt a hányadot, amelyet harmadik személyektől kívánnak megrendelni, a beszerzés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyeknek kívánnak kiadni, valamint a javasolt alvállalkozókat a harmadik személyeknek kiadásra szánt beszerzésrész vagy -részek esetében. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, a beszerzés mely javasolt részeire alkalmazza a 137. § szerinti eljárást, és ezt a pályázók tudomására hozza.

(3) A közbeszerző és a beszerző meghatározhatja a védelmi és biztonsági szférát érintő beszerzés összértékének azt a minimális százalékhányadát (a továbbiakban csak „minimális hányad”), melyet harmadik személyeknek kell kiadni. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázóktól, hogy ajánlataikban feltüntessék a megrendelés azon részét vagy részeit, amelyet harmadik személyeknek kívánnak kiadni a meghatározott minimális hányad keretén belül, és a megrendelés részét vagy részeit, melyeket harmadik személyéknek terveznek kiadni a meghatározott minimális hányadon felül, és a javasolt alvállalkozókat. A közbeszerző és a beszerző megköveteli a pályázótól, hogy a meghatározott minimális hányad keretén belüli alvállalkozói részteljesítés megrendelése során a 137. § szerint járjon el. A közbeszerző és a beszerző ezt követően meghatározza, hogy a beszerzés minimális hányadot meghaladó mely részére alkalmazandó a 137. § szerinti eljárás, és ezt tudatja a pályázókkal.

(4) A 3. bekezdés szerinti minimális hányad a minimális és maximális százalékos hányad értéktartományával kerül kifejezésre, miközben a maximális százalékos hányad nem haladhatja meg a beszerzés értékének 30%-át. A meghatározott minimális hányadnak meg kell felelnie a beszerzés tárgyának, annak értékével, az érintett ipari ágazat jellegével, beleértve az adott piac versenyszínvonalát és az ipari alapstruktúra műszaki kapacitásait.

(5) Ha a közbeszerző és a beszerző meghatározza az alvállalkozói teljesítések odaítélésére vonatkozó követelményeket a 2. vagy a 3. bekezdés szerint, a sikeres pályázót kötelezi, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések kiosztásakor a 137. § szerint járjon el.

(6) A közbeszerző és a beszerző visszautasíthatja a javasolt alvállalkozót a védelmi és biztonsági szférát érintő beszerzési eljárás folyamatában, vagy a szerződés teljesítése során javasolt alvállalkozót, ha nem felel meg a követelményeknek, amelyeket a közbeszerző vagy a beszerző a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben meghatározott. A közbeszerző és a beszerző köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a pályázót vagy a sikeres pályázót a javasolt alvállalkozó elutasításáról, és annak okairól. A sikeres pályázótól nem követelhető meg, hogy megsértse a megkülönböztetés-mentesség elveit az állampolgárság alapján.

(7) A közbeszerző és a beszerző kötelezheti a sikeres pályázót, hogy jelentsen neki minden alvállalkozókat érintő változást a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(8) A közbeszerző és a beszerző az 1–7. bekezdés szerint meghatározott feltételeket közzéteszi a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben.

(9) Nem tekintendő harmadik személynek a személyek azon csoportja, mely abból a célból jött létre, hogy elnyerje a védelmi és biztonsági szférára szóló megrendelést, vagy a kapcsolt vállalkozások.

(10) Kapcsolt vállalkozás alatt az alvállalkozói teljesítés szempontjából olyan jogi személy értendő, amelyre közvetlen vagy közvetett döntő befolyása van a sikeres pályázónak, vagy amely döntő befolyással bír a sikeres pályázóra, vagy amely a sikeres pályázóval együtt más jogi személy döntő befolyása alatt áll.

(11) Közvetlen vagy közvetett döntő befolyás alatt az értendő, ha a jogi személy más jogi személlyel kapcsolatban

a) a részvények többségének tulajdonosa, vagy a többségi üzletrész tulajdonosa,

b) a szavazati jog többségével rendelkezik, vagy

c) az igazgató szerv vagy végrehajtó szerv vagy ellenőrző szerv tagjainak több mint a felét maga nevezi ki.

(12) Az a pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, ajánlatában feltünteti az alvállalkozók teljes jegyzékét. Ezt a jegyzéket frissíteni kell minden változás esetén.

(1) Az a sikeres pályázó, aki közbeszerző vagy beszerző, köteles az alvállalkozói teljesítések megrendelése során betartani a védelmi és biztonsági szférát érintő beszerzések eljárási rendjét és szabályait.

(2) Az a sikeres pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, a 138. § szerint jár el az alvállalkozói teljesítések megrendelése során, ha

a) az alvállalkozói teljesítés becsült értéke egyenlő vagy több mint a 5. § 5. bek. meghatározott pénzügyi határérték, vagy

b) a közbeszerző vagy beszerző kötelezte a sikeres pályázót, hogy a meghatározott alvállalkozói teljesítések megrendelésekor a 138. § szerint járjon el.

(3) Az alvállalkozói teljesítés becsült értékét az 6. § szerint határozzák meg.

(4) Alvállalkozói teljesítés megrendelésekor, beleértve azt is, amelynek becsült értéke kisebb a 5. § 5. bekezdésében meghatározott pénzügyi határértéknél, az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és átláthatóság elvét érvényre kell juttatni.

(1) Az a sikeres pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozói teljesítés megrendelésekor hirdetményt tesz közzé az alvállalkozói teljesítésről. Az alvállalkozói hirdetményben feltünteti

a) a sikeres pályázó azonosító adatait és elérhetősége adatait,

b) az áru leszállításának helyét, az építési munkálatok kivitelezésének helyét vagy a szolgáltatásnyújtás helyét, az alvállalkozói teljesítése tárgyának leírását, annak jellegét, mennyiségét vagy nagyságát, a fő közbeszerzési szójegyzék szerinti referenciaszámát, a szolgáltatás 4. és 5. sz. mellékletek szerinti kategóriáját, ha szolgáltatásnyújtás beszerzéséről van szó,

c) a szerződés időtartamát vagy az áruszállítás, az építési munkálatok vagy szolgáltatásnyújtás megvalósításának határidejét,

d) a szervezet nevét és címét, ahol részletes és kiegészítő anyagok szerezhetők be,

e) a részvételi kérelmek benyújtásának helyét és határidejét, vagy az ajánlattétel benyújtásának helyét és határidejét, a nyelvet vagy nyelveket, melyeken a részvételi kérelem vagy az ajánlat benyújtható

f) a megkövetelt biztosítékokat vagy garanciákat,

g) az alvállalkozók kiválasztásának minőségi kritériumait piaci helyzetükre vonatkozóan, valamint az ajánlatok kiértékelésének kritériumait,

h) egyéb információk, amennyiben szükségesek,

i) a hirdetmény kiküldésének dátumát.

(2) Az a sikeres pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, kidolgozza az alvállalkozói teljesítés értesítőjét és kiküldi azt a 27. § 1. és 3–5. bekezdése szerint. A hivatalnak elküldött értesítés nem tartalmazhat más adatokat, csak azokat, amelyeket a kiadóhivatalnak közzétételre elküldött értesítés tartalmazott. Nem változhat a kiadóhivatalnak elküldött értesítés elküldésének keltezése sem.

(3) Az a sikeres pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, nem köteles hirdetményt közzétenni az alvállalkozói teljesítésről, ha az alvállalkozói teljesítés megfelel a 135. § 1. bek. szerinti közvetlen tárgyalásos eljárás használatának feltételeinek.

(4) Az a sikeres pályázó, aki nem közbeszerző vagy beszerző, az alvállalkozási teljesítés hirdetményével azonos módon hirdetményt tehet közzé olyan alvállalkozói teljesítés esetében is, amelyet nem köteles nyilvánosságra hozni.

(5) Az alvállalkozási teljesítésről szóló hirdetményében a sikeres pályázó feltünteti az alvállalkozók kiválasztásának minőségi kritériumait, melyeket a közbeszerző vagy a beszerző határozott meg, esetleg további követelményeket, melyek a kiválasztás céljait szolgálják. A kiválasztás kritériumainak objektívaknak, megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük és összhangban kell állniuk a közbeszerző vagy beszerző által érvényesített kritériumokkal a védelmi és biztonsági szférát érintő fő beszerzés során. Az alvállalkozó megkövetelt alkalmassági szintjének meg kell felelnie az alvállalkozói teljesítés tárgyának, és közvetlen kapcsolatban kell állnia azzal.

(6) A sikeres pályázó nem köteles a 137. § 2. bekezdése szerint eljárni, ha a közbeszerzőnek vagy a beszerzőnek igazolja, hogy az alvállalkozói teljesítés beszerzési eljárásán egyetlen alvállalkozó sem teljesítette az alvállalkozói hirdetményben közzétett követelményeket, és ezért az ilyen eljárás alkalmazása akadályozná őt abban, hogy a közbeszerző vagy beszerző által a védelmi és biztonsági szférát érintő fő beszerzéssel kapcsolatosan megfogalmazott követelményeit teljesíteni tudja.

(1) A közbeszerző a védelmi és biztonsági szféra beszerzéseinek meghirdetése során, melyek feltételezett értéke kisebb, mint az 5. § 5. bek. meghatározott pénzügyi határérték, úgy jár el, hogy a beszerzés tárgyára fordított költségek arányosak legyenek annak minőségével és árával.

(2) A közbeszerző minden okmányt és dokumentumot nyilvántart és a szerződés megkötésétől számított öt éven át archivál; a 24. § nem alkalmazandó.

(1) A hivatal a közbeszerzés központi államigazgatási szerve. A hivatal székhelye Pozsony.

(2) A hivatal a székhelyén kívül állandó és ideiglenes munkahelyeket létesíthet. Az első mondat szerinti munkahelyeknek jogalanyiságuk nincs.

(3) A hivatal szervei a következők:

a) a hivatal elnöke,

b) a hivatal két alelnöke,

c) a tanács.

(1) A hivatal élén az elnök áll, akit a kormány javaslatára a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választ meg és hív vissza. A felhívást a hivatal elnöki tisztségére jelölt személyek bejelentésére a kormány legkésőbb 90 nappal a hivatal elnöke megbízatási idejének lejárta előtt teszi közzé, mégpedig a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján és legalább egy országos terjesztésű napilapban. A kormány a hivatal elnöki tisztségére a jelöltet a jelöltek nyilvános meghallgatása alapján választja ki. A további részleteket a hivatal elnöki tisztségére történő jelöltkiválasztásról a kormány határozatban szabja meg; a 143. § 1. bek. a)–c) pontjait megfelelő mértékben alkalmazzák.

(2) A hivatal elnökét a hivatal alelnökei helyettesítik; a hivatal elnöke meghatározza, hogy mely kérdésekben és milyen sorrendben helyettesítik őt a hivatal alelnökei. A hivatal alelnökeit a kormány nevezi ki és hívja vissza a hivatal elnökének javaslata alapján.

(3) A hivatal elnökének és a hivatal alelnökeinek a megbízatási ideje öt év. Ugyanaz a személy a hivatal elnökének tisztségét vagy a hivatal alelnökének tisztségét legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakon át töltheti be. A hivatal elnöke és alelnökei nem lehetnek politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak a tagjai, nem léphetnek fel nyilvánosan annak nevében vagy nem tevékenykedhetnek azok javára.

(4) A hivatal elnökének hivatali ideje a 3. bekezdés értelmében csak az új elnök kinevezésével jár le.

(1) A hivatal elnökének és alelnökének megbízatása lejár

a) a megbízási idő leteltével a 141. 3. és 4. bek. szerint,

b) a tisztségéről való lemondással,

c) a tisztségéből való visszahívással,

d) a halálával, vagy halottá nyilvánításával.

(2) Az elnököt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hívja vissza, ha

a) jogerősen elítélték szándékos bűncselekmény elkövetése miatt,

b) jogerős bírói ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől, vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,

c) olyan tisztséget visel vagy tevékenységet végez, mely összeegyeztethetetlen a hivatal elnöki vagy alelnöki tisztségével,⁶⁶⁾

d) tisztségét hat egymást követő naptári hónapnál tovább nem látja el.

(3) A kormány a 2. bekezdésben felsorolt okokból hívja vissza az alelnököt.

(4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa felfüggesztheti a hivatal elnökének tevékenységét, a kormány pedig az alelnök tevékenységét, ha ellenük büntetőjogi eljárás indult betöltött tisztségükkel kapcsolatosan.

(1) A tanácsnak kilenc tagja van. A tanács tagja a hivatal elnöke, a hivatal alelnökei és hat személy, akit a kormány nevez ki és hív vissza (a továbbiakban csak „a kormány által kinevezett tanácstagok”). A kormány által kinevezett tanácstagok kiválasztásának módját a kormány kormányhatározatban határozza meg úgy, hogy

a) elegendő időt biztosítva felhívást tesz közzé a kormány által kinevezendő tanácstagok személyére benyújtandó jelöltjavaslatok beterjesztésére,

b) legalább 15 munkanappal a kinevezés előtt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján nyilvánosságra hozza a kormány által kinevezendő tanácstagi tisztségére jelölt személyek életrajzát, feltüntetve, hogy hol szereztek szakmai gyakorlatot a közbeszerzés területén és ki jelölte őket,

c) a kinevezést követően a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának honlapján tájékoztatást tesz közzé a kormány által kinevezett tanácstagokról, mellékelve minden egyes személy kiválasztásának indokait, és a többi jelölt elutasításának rövid indoklását.

(2) Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztsége lejár a megbízatási idejének letelte miatt, a kormány az új tanácstagot mindig legkésőbb egy hónappal az addigi tanácstag megbízatási idejének letelte előtt nevezi ki, és a kinevezett tanácstag, a tisztségét az addigi tanácstag megbízatási ideje lejárati napját követő napon foglalja el.

(3) Nem lehet a tanács tagja a hivatal más alkalmazottja, csak az 1. bekezdés második mondatában érintett.

(4) A tanács elnöke a hivatal elnöke, a tanács alelnökei a hivatal alelnökei.

(5) A tanácsi tagság nem helyettesíthető. A kormány által kinevezett tanácstagnak jutalom jár, és joga van a tanács ülésén való részvételével kapcsolatos bizonyított útiköltségei, étkezési és szállásköltségei⁶⁷⁾ megtérítésére.

(6) A kormány által kinevezett tanácstag megbízatási ideje öt év, hacsak a 7. bekezdés másként nem rendelkezik.

(7) Ha a kormány által kinevezett tanácstag hivatali ideje a megbízatási időszak lejárta előtt véget ér, az új tanácstagot a kormány csak a megbízatási időszak hátralévő részére nevezheti ki.

(8) A részleteket a tanács tevékenységének megszervezéséről, annak ügyrendjéről és a tanácsi határozatok kiadásáról, a kormány által a jelen törvény értelmében kinevezett tanácstagok pénzügyi igényeiről, valamint a kormány által kinevezett tanácstagok jutalmazásáról a tanács statútuma részletezi, melyet a tanács javaslatára a kormány hagy jóvá.

(1) Kormány által kinevezett tanácstaggá az a természetes személy nevezhető ki, aki

a) a Szlovák Köztársaság állampolgára,

b) jogi cselekvőképessége birtokában van és feddhetetlen,

c) legalább mesterfokú felsőoktatási végzettsége van, és legalább ötéves közbeszerzési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Feddhetetlen személynek számít a jelen törvény céljaira az, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, vagy a közbeszerzéssel összefüggő bűncselekményért; a feddhetetlenséget három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják.

(1) A kormány által kinevezett tanácstag tisztsége befejeződik

a) a megbízatási időszak leteltével,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) a tisztségből való visszahívással,

d) elhalálozással, vagy halottá nyilvánítással.

(2) A kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről történő lemondása akkor válik hatályossá, amikor a tisztségéről való lemondásáról szóló írásbeli értesítést kézbesítik a Szlovák Köztársaság kormánya elnökének. Ha a kormány által kinevezett tanácstag tisztségéről lemond, tisztségében marad egészen az új tanácstag kinevezéséig.

(3) A kormány visszahívja a kormány által kinevezett tanácstagot, ha

a) jogerősen elítélték

1. szándékos bűncselekményért,

2. bűncselekményért, mely esetében a szabadságvesztés büntetés-végrehajtását feltételesen nem függesztették fel, vagy

3. gondatlanságból elkövetett bűncselekményért, mely közvetlenül összefügg tanácstagi tevékenységével,

b) jogerős bírósági ítélettel megfosztották jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,

c) nem vesz részt a tanács több mint hat egymást követő ülésén, vagy a tanács egyetlen ülésén sem vesz részt egymást követő négy naptári hónapon keresztül.

(1) A tanács dönt a határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről a 175. § szerint, valamint ügyészi törvényességi óvás esetén, amikor külön jogszabályi előírás szerint⁶⁸⁾ a központi államigazgatási hatóság vezetője hoz döntést.

(2) A tanács dönt a határozatok felülvizsgálatáról is a 174. és 175. § szerint, fellebbezési eljáráson kívül, valamint a 12. § 11. és 12. bekezdése szerinti indítványokról.

(3) A tanács ülését a tanács elnöke hívja össze és vezeti. Távolléte esetén a tanács általa meghatározott alelnöke helyettesíti.

(4) A tanács szavazással dönt. A tanács határozatának elfogadásához az összes tag többségének egyetértése szükséges. Ha az előző mondat szerint nem lehet elfogadni a határozatot, a 8. bekezdés szerinti okból, a tanács határozatának elfogadásához az összes ki nem zárt tag többségének egyetértése szükséges.

(5) A tanács ülései nem nyilvánosak.

(6) A tanács szavazásáról jegyzőkönyv készül, melyben feltüntetik az egyes tanácstagok szavazását.

(7) A tanács döntéseit a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke, ha a 177. § 13. bekezdése másként nem rendelkezik. Annak a tanácstagnak, aki nem ért egyet a tanács döntésével, vagy annak indoklásával, jogában áll különvéleményt csatolni a határozathoz. A tanácstag különvéleménye ugyanúgy kézbesítésre és nyilvánosságra hozatalra kerül, mint a határozat többi része.

(8) A tanácstagot kizárják a tárgyalásról és a döntéshozatalból olyan ügyben, amelyben – tekintettel az ügyhöz való viszonyára, az eljárás résztvevőihez vagy azok képviselőihez való viszonyára – kétségbe vonható az elfogulatlansága, vagy ha ugyanezen ügyben az eljárás egy másik szintjén részt vett; ez nem érvényes, ha a tanácstag ugyanezen ügyben a fellebbezési eljárásban vett részt, miközben ezt a fellebbezési eljárást leállították, és akkor sem, ha a tanács felülvizsgálta a késve beérkező fellebbezéseket a 177. § 15. bek. értelmében.

A hivatal

a) kidolgozza a közbeszerzés koncepcióit,

b) államigazgatási feladatot lát el a közbeszerzés területén,

c) felügyeli a közbeszerzéseket,

d) együttműködik az Európai Bizottsággal és biztosítja a tájékoztatási kötelezettségeket az Európai Bizottság felé a jelen törvény hatáskörében,

e) legalább évente egyszer jelentést terjeszt elő a közbeszerzési eredményekről és a közbeszerzés működéséről a kormánynak, kérés esetén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa szakbizottságának is,

f) vezeti a gazdasági szereplők jegyzékét, és a közbeszerzésekben való részvételtől eltiltott gazdasági szereplők regiszterét (a továbbiakban csak „eltiltott személyek regisztere”),

g) tanúsítvánnyal látja el az elektronikus árlejtések megvalósításához szükséges rendszereket,

h) módszertanilag irányítja a közbeszerzési folyamatok résztvevőit,

i) a honlapján nyilvánosságra hozza összes módszertani eligazítását a közbeszerzési folyamat résztvevőinek és minden döntését, melyek a közbeszerzés felett gyakorolt felügyelet eredménye,

j) a jogsértésekért bírságokat ró ki,

k) vezeti és a közbeszerző és beszerző számára hozzáférhetővé teszi honlapján az elektronikus dokumentumok mintáit, speciális szoftvereit, melyek megfelelnek a 20. § 11. bekezdése szerinti követelményeknek, és egyéb, az elektronikus kommunikáció biztosításához szükséges kellékeket,

l) honlapján közzéteszi a 116. § 4. bekezdése szerinti hirdetményeket,

m) haladéktalanul tudatja a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Versenyhivatalával azokat az információkat, melyek a közbeszerzésben való részvétel tilalmának megszegéséről tanúskodnak,

n) a 181. § szerinti eljárásban a bíróság kérésére állásfoglalást ad ki jogi vagy tárgyi kérdésekben, melyek a jelen törvény megsértésével függenek össze,

o) hozzáférhetővé teszi és aktualizálja az adatbázisok teljes listáját, melyek az e-Certis rendszerben a gazdasági szereplőkről információkat tartalmaznak,

p) a többi tagállam kérésére biztosít bármilyen információt, melyek a 42. § 4. bek. b) pontjával és 7–10. bek. függenek össze,

q) Az Európai Bizottság kérvénye alapján kidolgozza és honlapján közzéteszi, a saját tapasztalatai és más ellenőrző szervek megállapításai alapján összeállított, a közbeszerzés rendszerhiányosságairól és más szabálytalanságairól szóló monitoring jelentést, mely elsősorban az összeférhetetlenségeket, valamint a kis- és középvállalatok közbeszerzésben való részvételét tartalmazza; a monitoring jelentésben feltünteti a beszerzések összesített értékét, melyek értéke kisebb, mint az értékhatár feletti beszerzések és értékhatár feletti koncessziók meghirdetésére vonatkozó értékhatár,

r) nem időszaki kiadványokat jelentet meg,

s) a jelen törvény szerinti további tevékenységeket végez.

(1) A hivatal elektronikus közlönyt ad ki, amelyben nyilvánosságra hozza a közbeszerzésben használt értesítőket és egyéb információkat a jelen törvény értelmében. A hivatal a közlönyt strukturált adatok formájában is elérhetővé teszi, amely lehetővé teszi a további automatizált feldolgozást.

(2) A közlésre beküldött háttéranyagok tartalmi és nyelvi helyességéért az a felelős, aki a háttéranyagokat közlésre beküldte.

(3) A közlöny külön részét képezi az elektronikus tárhely, amelyben a közbeszerző és a beszerző köteles magának profil létrehozását biztosítani, melyben a törvény által meghatározott információkat és dokumentumokat hozza nyilvánosságra. A közbeszerző és beszerző elektronikus formában teljesíti profil-létrehozási, valamint azon belüli információ- és dokumentumközlési kötelezettségét, és olyan módon, amilyet a hivatal a közlöny informatikai rendszere működésének keretében meghatároz.

(4) A hivatal köteles a 3. bekezdés céljainak megfelelően lehetővé tenni a közbeszerzőnek és a beszerzőnek az érintett műszaki felületen profiljának létrehozását és abban információk és dokumentumok közzétételét.

(5) A hivatal a közlöny szabadon elérhető nyilvános funkcióján keresztül mindenki számára biztosítja, hogy aktiválja vagy deaktiválja az információk fogadását a 6. bek. b) pontja szerint minden árura vagy egyes árufajtákra, építési tevékenységekre vagy szolgáltatásokra, összhangban a közbeszerzési szójegyzék osztályozásával a csoportok szintjén. Az információk fogadását az első mondat értelmében aktiválni csak a címnek a hivatal elektronikus kommunikációs rendszerében történő megadását követően lehet.

(6) A hivatal biztosítja

a) minden közbeszerző és beszerző profiljának elérhetőségét ugyanazon a helyen és ugyanazon módon, ahogyan a közlöny elérhetőségét biztosítja, és térítésmentesen szabadon lehetővé teszi a keresést minden profilban és a profilokon keresztül,

b) az információküldést az 5. bekezdés szerinti terjedelemben és címre, közvetlen hivatkozással a profilban közzétett információra vagy dokumentumra,

c) a strukturált információszerzést a közlönyből, és e célra ingyenes közzéteszi az érintett programmodulokat.

(1) A hivatal

a) rendszeresen jelenti az Európai Bizottságnak az összes változást a közbeszerzők jegyzékében és a beszerzők jegyzékében,

b) biztosítja az e-Certis rendszer adatainak aktualizálását,

c) tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzés területén hatályos általános érvényű jogszabályok érvényes megfogalmazásáról,

d) jogi személyek vagy természetes személyek bejelentései alapján tájékoztatja az Európai Bizottságot az általános jogi vagy gyakorlati nehézségekről, melyekkel e személyek harmadik országokban találkoztak szolgáltatásnyújtási beszerzések meghirdetése során, vagy amelyek a nemzetközi munkajogi szabályok megsértése miatt keletkeztek harmadik országokban történt beszerzések során,

e) évente tájékoztatja az Európai Bizottságot minden, a 181. 9. §. bekezdése szerint meghozott összes döntésről,

f) az Európai Bizottság kérvénye alapján tájékoztatást ad a jelen törvény szerinti felülvizsgálati eljárásokról és további információkról, melyek a közbeszerzésben használt értesítésekben megjelentetett adatokkal függenek össze,

g) az Európai Bizottság és a tagállamok tudomására hozza azt a címet, amelyen a gazdasági szereplők kérhetik felvételüket a gazdasági szereplők jegyzékébe, valamint ebbe a jegyzékbe való felvétel feltételeit,

h) háromévente benyújtja az Európai Bizottságnak a 147. § q) pontja szerinti jelentést,

i) az Európai Bizottság kérvénye alapján információkat közöl a közbeszerzések stratégiai politikájának megvalósításáról,

j) a hivatal tájékoztatja az Európai Bizottságot a hitelesítési szolgáltatások nyújtásáról a közbeszerzőnek és beszerzőnek nyújtott információ alapján a 20. § 15. bek. szerint.

(2) Ha a védelmi és biztonsági szféra beszerzéseiről van szó, a hivatal kidolgozza és évente október 31-ig benyújtja az Európai Bizottságnak az előző naptári évben megkötött szerződésekről szóló statisztikai jelentést, mely információkat tartalmaz a megkötött szerződések számáról és a szerződéses árakról, külön-külön az árukra, építési munkálatokra és szolgáltatásokra a fő közbeszerzési szójegyzék szerinti kódoknak és a fő közbeszerzési szójegyzékben meghatározott csoportoknak megfelelően, a védelmi és biztonsági szféra értékhatár feletti beszerzéseinek meghirdetésére használt eljárások szerinti bontásban, a tagállamok és harmadik országok szerint; ha közvetlen tárgyalásos eljárással megkötött szerződésekről van szó, annak használatára vonatkozó feltételek szerinti bontásban is.

(1) Ha az Európai Bizottság a szerződéskötés előtt tájékoztatja a Szlovák Köztársaságot azon okokról, melyek a véleménye szerint az Európai Unió kötelező érvényű közös jogi aktusait sértik a közbeszerzés területén, és jóvátételt kér, a 2–4. bekezdés szerint kell eljárni.

(2) A hivatal az 1. bekezdés szerinti tájékoztató kézhezvételét követően 21 napos határidőn belül értesíti az Európai Bizottságot,

a) hogy az 1. bekezdés szerinti jogsértést orvosolta, és mellékeli a bizonyítékot erről a tényről,

b) részletes indoklást ad, hogy a jogsértés orvoslására miért nem került sor, vagy

c) hogy a beszerzési eljárást felfüggesztette felülvizsgálati eljárás lefolytatása céljából.

(3) A 2. bekezdés szerinti b) pontja szerinti részletes indoklásban feltüntetendő, hogy az állítólagos, 1. bekezdés szerinti jogsértést a jelen törvény értelmében vetették felülvizsgálat alá. A hivatal köteles az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot.

(4) A hivatal köteles a 2. bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás bejelentését követően haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatása miatt felfüggesztett beszerzési vagy koncessziós eljárás folytatásáról, vagy az új beszerzési vagy koncessziós eljárás megindításáról, mely az eredeti beszerzés vagy koncesszió tárgyára vagy annak egy részére vonatkozik. Ebben az új értesítésben feltünteti, hogy sor került-e jóvátételre, vagy megindokolja, miért nem került sor jóvátételre.

(1) Az elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló rendszer hitelesítése (a továbbiakban csak „a rendszer hitelesítése“) alatt, a jelen törvény céljaira, a közbeszerzésben az elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló rendszer és a jelen törvény összhangjának tanúsítása értendő.

(2) A rendszer hitelesítését, kérésre, a hivatal végzi el. A rendszer hitelesítésének kérelme a következőket tartalmazza:

a) a kérvényező cégszerű nevét vagy megnevezését, vállalkozásának székhelyét vagy helyét,

b) a kérvényező jogi formáját,

c) a kérvényező szervezetének statisztikai azonosító számát, ha ilyet kiadtak,

d) a rendszer megjelölését, melynek hitelesítését kérvényezik.

(3) A rendszer hitelesítési kérvényének mellékletét képezi a szakértői vélemény.

(4) A rendszer hitelesítését a hivatal csak az illetékes szak vagy szakág⁶⁹⁾ szakértője vagy szakértői intézete által kiadott szakértői vélemény alapján végzi el.

(5) A szakértő vagy szakértői intézet a rendszer szakmai megítélésekor megvizsgálja és tanúsítja, hogy a rendszer rendelkezik a következő tulajdonságokkal:

a) alkalmas elektronikus árlejtés megvalósítására,

b) biztonságos az általa fogadott, kiküldött és feldolgozott adatok védelme szempontjából,

c) teljesíti – a jelen törvénnyel összhangban – az elektronikus árlejtés megvalósításával szemben támasztott követelményeket a 10. § 2. bek. és a 20. § 11. bek. szerinti feltételek betartása mellett,

d) képes teljes mértékben, pontosan és kitörölhetetlenül rögzíteni az elektronikus árlejtés teljes lefolyását.

(6) A hivatal a minősítési kérvényről, a kérvény kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt. Ha a rendszer hitelesítésének kérvénye nem teljesíti a megkövetelt alaki kellékeket, a hivatal felszólítja a kérvényezőt, hogy a megadott határidőn belül egészítse ki azt. Ha a kérvényező a megadott határidő alatt nem nyújtja be a kiegészítést, a hivatal leállítja az eljárást és a kérvényt az összes melléklettel együtt visszaküldi.

(7) A rendszer hitelesítéséről szóló határozat tartalmazza az elektronikus árlejtés megvalósítására szolgáló rendszer megjelölését, melyre a rendszer hitelesítése vonatkozik. A rendszer hitelesítéséről szóló határozat ellen jogorvoslati eszközzel élni nem lehet, és a döntés bíróságon sem vizsgáltatható felül.

(8) A hivatal a rendszer hitelesítéséről szóló határozatot saját kezdeményezésre megszünteti, ha ellentétet állapít meg a hitelesített rendszer és a jelen törvény között.

(9) A rendszer módosításai előtt, melyek hatással vannak annak 5. bekezdés szerinti tulajdonságaira, a hitelesített rendszert üzemeltető személy köteles kérvényezni a hivatalnál a rendszer hitelesítésének módosítását. A rendszer módosításának hitelesítésére az 1–7. bekezdések megfelelően vonatkoznak.

(1) A hivatal vezeti azon gazdasági szereplők jegyzékét, melyek igazolták a személyi alkalmasságukra vonatkozó részvételi feltételeket a 32. § 1. bek. a)–f) pontjai szerint, és kérvényezték felvételüket a gazdasági szereplők jegyzékébe. A gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásban való részvétel személyi alkalmasságra vonatkozó részvételi feltételeit az első mondat szerint a gazdasági szereplők jegyzékébe történt felvételével igazolja.

(2) A gazdasági szereplők jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető jegyzék a hivatal honlapján, amely a 155. § szerinti adatokat tartalmazza.

(3) A közbeszerző és beszerző elismeri más tagállam egyenértékű bejegyzését vagy más tagállam illetékes szerve által kiadott, bejegyzésről szóló igazolást, amellyel a pályázó vagy érdeklődő igazolja a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítését. A közbeszerzőnek és beszerzőnek, a pályázó vagy érdeklődő által benyújtott, más egyenértékű okmányt is el kell fogadnia.

(4) A gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzés minden közbeszerző és beszerző számára hatályosak, az abban feltüntetett adatokat a közbeszerzési eljárás során nem kell felülvizsgálni. A közbeszerző és beszerző a személyi alkalmasságra vonatkozó részvételi feltételek teljesítésének kiértékelése során ellenőrzi a gazdasági szereplő bejegyzését a gazdasági szereplők jegyzékébe, ha a pályázó vagy érdeklődő nem nyújtotta be a 32. § 2., 4., és 5. bek. szerinti okmányokat vagy más egyenértékű bejegyzést vagy bejegyzésről szóló igazolást a 3. bekezdés szerint.

(5) A közbeszerző és beszerző a 4. bekezdésre való tekintet nélkül jogosult a pályázótól vagy érdeklődőtől utólagosan kikérni a 32. § 2. bek. b) és c) pontja szerinti okmányt.

(6) A gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzés három évre szóló érvényességgel történik.

(7) A gazdasági szereplők jegyzéke a közigazgatás információs rendszere, melynek üzemeltetője a hivatal.

(1) A gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzés kérvénye (a továbbiakban csak „a bejegyzési kérelem“) a következőket tartalmazza:

a) a gazdasági szereplő cégszerű nevét vagy megnevezését,

b) a gazdasági szereplő székhelyének, vállalkozásának helyének vagy tartózkodási helyének címét,

c) a tevékenység tárgyát,

d) a gazdasági szereplő jogi formáját,

e) a szervezet statisztikai azonosító számát, ha ilyet kiadtak,

f) A természetes személy családi és utónevét és tartózkodási helyének címét, aki a gazdasági szereplő képviseleti szerve vagy képviseleti szervének tagja, ha a képviseleti szerv jogi személy, akkor annak cégszerű nevét vagy megnevezését és székhelyét, a természetes személy családi és utónevét és tartózkodási helyének címét, aki a cégvezetője, a természetes személy családi és utónevét és tartózkodási helyének címét, aki felügyeleti szervének tagja,

g) az elérhetőséget az elektronikus kommunikáció céljaira,

h) ha a gazdasági szereplő érdekében áll az elektronikus piactéren való regisztráció, akkor az elektronikus piactéren való regisztráció jóváhagyását és az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeivel való egyetértés jóváhagyását,

i) a dátumot és a minősített elektronikus aláírást vagy annak a személynek sajátkezű aláírását, aki jogosult a gazdasági szereplő nevében eljárni.

(2) A bejegyzési kérelem mellékletei 32. § 2., 4. és 5. bek. szerinti okmányok, vagy más egyenértékű bejegyzés vagy bejegyzésről szóló igazolás a 152. § 3. bek. szerint.

(3) A bejegyzési kérelmet elektronikus eszközökkel is be lehet nyújtani, melyeket minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha a kérelem mellékletei elektronikus formában eredetiben nem léteznek, azokat okirati formában kézbesítik a hivatalnak.

(4) A bejegyzési kérelem mintáját a hivatal a honlapján, elektronikus formanyomtatvány formájában teszi közzé.

(5) Az 1. bekezdés h) pontja szerinti célból a hivatal köteles közzétenni az elektronikus piactér kereskedelmi feltételeit a bejegyzési kérelem mintájával együtt.

(1) Ha a bejegyzési kérelem nem teljesíti a megkövetelt alaki kellékeket vagy nem voltak hozzá mellékletek csatolva, a hivatal felszólítja a gazdasági szereplőt, hogy azokat a megadott határidőre pótolja. Ha a kérvényező a megadott határidő alatt nem nyújtja be a kért alaki kellékeket és mellékleteket, a hivatal leállítja az eljárást és a bejegyzési kérelmet a mellékletekkel együtt visszaküldi.

(2) A hivatal a gazdasági szereplőt a teljes bejegyzési kérelem, beleértve minden mellékletét is, kézbesítése napjától számított 15 napon belül felveszi a gazdasági szereplők jegyzékébe.

(3) A hivatal nem veszi fel a jegyzékbe azt a gazdasági szereplőt, aki nem teljesíti a közbeszerzésben való részvétel feltételeit a 32. § 1. bek. a)–f) pontja és 2., 4. és 5. bek. szerint.

(4) Ha a gazdasági szereplő a bejegyzési kérelmében jóváhagyja az elektronikus piactéren való regisztrációját is, a hivatal ezt a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzésével együtt közli a belügyminisztériummal.

A gazdasági szereplők jegyzéke a következőket tartalmazza:

a) a gazdasági szereplő cégszerű neve vagy megnevezése,

b) a gazdasági szereplő székhelyének, vállalkozásának helyének vagy tartózkodási helyének címe,

c) a tevékenység tárgya,

d) a szervezet statisztikai azonosító száma, ha ilyet kiadtak,

e) a regisztrációs száma,

f) a 153. § 2. bek. szerinti okmányok jegyzéke,

g) a gazdasági szereplő nevében eljárni jogosult személyek jegyzéke és eljárásuk módja.

(1) Ha a gazdasági szereplők jegyzékében adatváltozásra kerül sor, a gazdasági szereplő köteles azt az adatváltozás napját követő 30 napon belül jelenteni a hivatalnak, és alátámasztani azt az aktuális okmánnyal, mely a megvalósult változást igazolja. Ha a gazdasági szereplő megváltoztatja elektronikus kézbesítési címét vagy érdekelt az elektronikus piactéren való regisztrációban, értesíti erről a hivatalt; a 153. § 5. bek. rendelkezése ugyanúgy érvényes.

(2) Az 1. bekezdés szerinti értesítést a gazdasági szereplő az adatváltozásról szóló értesítéssel hajtja végre, melynek mintáját, elektronikus formanyomtatvány formájában, a hivatal közzéteszi a honlapján.

(3) Az adatváltozásról szóló értesítést elektronikus eszközökkel is be lehet nyújtani, melyeket minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha a mellékletek elektronikus formában eredetiben nem léteznek, azokat okirati formában kézbesítik a hivatalnak.

(4) Az adatváltozási értesítések ügyintézésére és az adatváltozások bejegyzésének határidőire a gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzési kérvényre vonatkozó rendelkezések azonos mértékben érvényesek.

(5) A hivatal a gazdasági szereplők jegyzékében az adatokat a bejelentett változások, kezdeményezések alapján és saját kezdeményezésére frissíti. Adatfrissítési célokra az informatikai rendszer fenntartója vagy az informatikai rendszer működtetője köteles a hivatalnak az általa kezelt informatikai rendszerből aktuális adatokat szolgáltatni, külön jogszabály szerint³⁶⁾ készült elektronikus másolat formájában.

(6) A hivatal meghosszabbítja a gazdasági szereplők jegyzékébe történt bejegyzés érvényességét, ha a gazdasági szereplő legkésőbb 30 nappal a bejegyzés érvényességének lejárta előtt új teljes bejegyzési kérelmet, beleértve az összes mellékletet is, nyújt be, és teljesíti a közbeszerzés részvételi feltételeit a 32. § 1. bek. a)–f) pontja és 2., 4. és 5. bek. szerint.

A hivatal a gazdasági szereplők jegyzékéből kivonatot ad ki a gazdasági szereplőnek, éspedig külön jogszabály szerint³⁶⁾ készült elektronikus másolat formájában.

(1) A hivatal törli a gazdasági szereplők jegyzékéből azt

a) a természetes személyt, aki elhalálozott vagy halottá lett nyilvánítva,

b) a jogi személyt, amely megszűnt,

c) aki ezt írásban kérelmezte,

d) a gazdasági szereplőt, akinek végleges határozattal megtiltották a közbeszerzésben való részvételt.

(2) A hivatal úgy dönt, hogy törli a gazdasági szereplők jegyzékéből azt, aki megszűnt teljesíteni a közbeszerzés részvételi feltételeit a 32. § 1. bek. a)–e) pontja és 2., 4. és 5. bek. szerint. Ha a törlés oka az 1. bekezdés d) pontja szerinti ok, a hivatal a törlésről, az ok feltüntetésével együtt, értesíti a gazdasági szereplőt.

(3) Ha a gazdasági szereplőt törölték a gazdasági szereplők jegyzékéből, ebbe a jegyzékbe csak akkor lehet őt újból bejegyezni, mikor megszűnik az ok, amely miatt törlésre került.

(4) Ha olyan gazdasági szereplőről van szó, mely regisztrálva van az elektronikus piactéren, a hivatal jelenti a belügyminisztériumnak a gazdasági szereplő törlését a gazdasági szereplők jegyzékéből.

Felülvizsgálati eljárások a jelen törvény értelmében a következők:

a) a közbeszerzőnek, beszerzőnek, vagy a 8. § szerinti személynek benyújtott jogorvoslati kérelem a szerződés, koncessziós szerződés, keretmegállapodás megkötése előtt vagy a tervpályázatban,

b) a közbeszerzés felügyelete.

(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek jogai vagy törvény által védett érdekeit megsértette, vagy megsérthette a közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy eljárása, jogorvoslati kérelmet nyújthat be

a) a szerződéskötési vagy koncessziókötési szándék hirdetménye ellen, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, v a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a koncessziós hirdetményben, a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben és értékhatár alatti beszerzés esetén az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltüntetett feltételek ellen,

b) a pályázati háttéranyagokban, a koncessziós dokumentációban, a pályázati feltételekben vagy más, a közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy által biztosított dokumentumokban feltüntetett feltételek ellen, az ajánlatok vagy tervek benyújtási határidején belül.

(2) A jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérvényező azonosító adatait,

b) a közbeszerző, beszerző vagy a 8. § szerinti személy azonosító adatait,

c) a közbeszerzés megjelölését, mely ellen a jogorvoslati kérelem benyújtásra került,

d) az eljárás megsértésének megjelölését az 1. bekezdés szerint,

e) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,

f) a kérvényező javaslatát a jogorvoslati kérelem megoldására,

g) a kérvényező aláírását vagy a kérvényező nevében eljárásra jogosult személy aláírását.

(3) Az jogorvoslati kérelmet okirati formában, faxon vagy elektronikus formában kézbesíteni kell a közbeszerzőnek, beszerzőnek vagy a 8. § szerinti személynek

a) tíz napon belül

1. a hirdetmény megjelenési napját követően az 1. bekezdés a) pontja szerint az európai közlönyben, ha a jogorvoslati kérelem a szerződés vagy koncesszió megkötésének szándéka ellen, vagy ha a jogorvoslati kérelem az 1. bekezdés a) pontja szerinti, hirdetményben feltüntetett feltételek ellen irányul,

2. az ajánlattételi felhívás megjelenési napját követően 1. bekezdés a) pontja szerint a közlönyben, ha értékhatár alatti beszerzésről van szó, az elektronikus piactér használata nélkül, és ha a jogorvoslati kérelem az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltüntetett feltételek ellen irányul,

b) tíz napon belül az 1. bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok átvételének napjától számítva, ha a jogorvoslati kérelem az ezekben a dokumentumokban feltüntetett feltételek ellen irányul; legkésőbb azonban 10 napon belül az ajánlatok vagy tervek benyújtási határidejének letelte napjától számítva.

(1) Ha a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza az előírt alaki kellékeket a 164. § 2. bek. szerint, vagy nem a 164. § 3. bek. szerinti formában kerül kézbesítésre, a közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy legkésőbb három munkanapon belül a jogorvoslati kérelem kézhezvételének napjától számítva a hiányosságok kiküszöbölésére szólítja fel a kérvényezőt. A kiegészített jogorvoslati kérelmet legkésőbb három munkanapon belül kell benyújtani a felhívás kézbesítésének napjától számítva.

(2) Ha a kérvényező a jogorvoslati kérelmet nem nyújtja be a 164. § 3. bek. szerinti határidőkön belül, vagy ha a jóvátételi kérelem a hiányosságok kiküszöbölésére történő, 1. bekezdés szerinti felszólítás után sem tartalmazza az alaki kellékeket a 164. § 2. bek. szerint, vagy ezen felszólítás után sincs kézbesítve a 164. § 3. bek. szerinti formában, a jóvátételi kérelmet elutasítják, és a kérvényezőnek a jóvátételi kérelem elutasításáról szóló határozatot az indoklással együtt írásban megküldik, öt napon belül a jóvátételi kérelem kézhezvételének napjától számítva, vagy a hiányosságok eltávolítására az 1. bekezdés szerint megszabott határidő lejártát követően.

(3) A közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy a teljes, 164. § 3. bek. szerinti határidőn belül kézbesített vagy az 1. bekezdés szerint kiegészített jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül kézbesíti

a) a kérvényezőnek és az összes ismert pályázónak, érdeklődőnek vagy résztvevőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem intézésének eredményéről, az indoklással együtt, valamint a jogorvoslat végrehajtásának módjáról és határidejéről, vagy

b) a kérvényezőnek az írásos értesítést a jogorvoslati kérelem elutasításáról és annak okairól.

(4) A közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy ugyanazon ügyben jogorvoslati kérelemmel már nem foglalkozik, amelyben egyszer már eljárt a 3. bekezdés értelmében. Ezt a tényt a 3. bekezdésben taglalt határidőben a kérvényező tudomására hozza annak feltüntetésével, hogy milyen módon zárult le az ügy. A második mondat szerinti értesítést a jogorvoslati kérelem teljesítésének eredményéről szóló, 3. bekezdés a) pontja szerinti értesítésként kell kezelni.

(5) A jogorvoslati kérelem teljesítésének eredményéről szóló írásos értesítés, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásos értesítés kézbesítése, vagy a 3. bekezdés, illetve a 4. bekezdés szerinti kötelességek elmulasztása feljogosítja a kérvényezőt, hogy ellenvetést nyújtson be az ügyben. Az ellenvetés benyújtására való jogosultság a 170. § 3. bek. a) és b) pontja szerint megszűnik, ha a jogorvoslati kérelem

a) a közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy számára nem került kézbesítésre a 154. § 3. bek. feltüntetett határidőn belül, vagy

b) nem tartalmazza a 164. § 2. bek. szerinti alaki kellékeket vagy nem a 064. § 3. bek. szerinti formában került kézbesítésre és a kérvényező nem kézbesíti a kiegészített jogorvoslati kérvényt az 1. bekezdés szerinti határidőn belül.

(1) Ha olyan beszerzésről vagy koncesszióról van szó, mely esetében ellenvetés nyújtható be és az ajánlatokat a 49. § 5. bek. szerint kell benyújtani, a közbeszerző, a beszerző vagy a 8. § szerinti személy köteles a hivatalnak három napon belül azt követően, hogy e tényről tudomást szerzett, írásbeli tájékoztatást küldeni arról, hogy

a) minden kizárt pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek kézbesítették az értesítést a kizárásról a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása előtt, a kizárási értesítés legutolsó pályázónak, érdeklődőnek vagy résztvevőnek történt kézbesítés időpontjának feltüntetésével,

b) nem került sor egyetlen pályázó, érdeklődő vagy résztvevő kizárására sem a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása előtt,

c) minden pályázónak és résztvevőnek, akinek az ajánlatát vagy tervjavaslatát értékelték, kézbesítették az ajánlatok vagy tervjavaslatok kiértékelésének eredményét, a legutolsó pályázó vagy résztvevő számára történt kézbesítés időpontjának feltüntetésével.

(2) A meghívásos versenyben, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovatív, partnerségben az „Egyebek” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása után, és az „Egyebek” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek kiértékelésével összefüggő összes feladat elvégzése után a közbeszerző, a beszerző és a 8. § szerinti személy informálja a hivatalt az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerint, éspedig három munkanapon belül, attól a naptól számítva mikor az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tények a tudomására jutnak. 

(1) A hivatal felügyeletet gyakorol a közbeszerző, beszerző vagy a 8. § szerinti személy (a továbbiakban csak „ellenőrzött”) jelen törvényben előírt kötelességeinek betartása felett. A felügyelet gyakorlása során a hivatal figyeli az általa hozott határozatokban előírt kötelezettségek betartását is.

(2) A hivatal a felügyelet során

a) értesítéseket ad ki a benyújtott dokumentumok és a jelen törvény közti összhangról vagy ellentétekről a 168. § szerint,

b) határozatokat ad ki a jelen fejezet szerint,

c) bírságokat ró ki a közigazgatási szabálysértésekért a 182. § szerint,

d) egyéb tevékenységeket végez a jelen fejezet szerint.

(3) A felügyeletet végző személyek kötelesek a felügyelet gyakorlása során betartani titoktartási kötelezettségüket azon tényeket illetően, melyekről tisztségük végzésével kapcsolatosan szereztek tudomást, még az ügyben meghozott határozat kiadását követően is, hacsak e kötelességük alól közérdekből, a nyilvánosság írásbeli tájékoztatása céljából a hivatal elnöke fel nem menti őket. Nem tekinthető a titoktartási kötelezettség megszegésének

a) az ilyen információk felhasználása a felügyeleti tevékenység céljaira; ez azonban nem érinti a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget,⁶⁵⁾

b) az ilyen információk bűnüldöző szerveknek vagy bíróságoknak való rendelkezésre bocsátása; ez azonban nem érinti a titkos adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget.⁶⁵⁾

(1) Ha értékhatár feletti beszerzésről vagy értékhatár feletti koncesszióról van szó, melyet teljes mértékben vagy részben az Európai Unió eszközeiből finanszíroznak, az ellenőrzött a közbeszerzés meghirdetése vagy megkezdése előtt felkérheti a hivatalt a dokumentumok előzetes elbírálására, melyekkel szemben kifogások nyújthatók be a 170. § 3. bek. a) és b) pontjai szerint; az előzetes elbírálás nem vonatkozik a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki specifikáció, teljesítményi és működési követelmények és jellemzők, továbbá szakmai követelmények elbírálására a 42. § szerint.

(2) Az előzetes elbírálás eredménye a hivatal értesítője, mely tartalmazza a benyújtott dokumentumok és a jelen törvény közötti összhang vagy ellentét megállapítását, melyet a hivatal az ellenőrzöttnek kézbesít. A hivatal az első mondat szerinti értesítőt az ellenőrzött dokumentumai kézbesítésének napjától számított 30 napon belül adja ki. Ha a hivatal az első mondat szerinti értesítőben nem állapítja meg az összes dokumentum összhangját a jelen törvénnyel, az értesítőben megjelöli azon dokumentumrészeket, melyek nincsenek összhangban a jelen törvénnyel, és feltünteti az ellentétekhez fűzött tömör indoklását.

(3) A hivatal honlapján közzéteszi a 2. bekezdés szerinti értesítőt és a dokumentumokat, melyek alapján azt kiadta, legkésőbb a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötését követő 30 napon belül, mely ennek a közbeszerzésnek az eredménye.

(1) Az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése előtt, a tervpályázat lezárása előtt, a megrendelés keretmegállapodás alapján történő odaítélése előtt vagy az innovatív partnerség eljárásának befejezése előtt (a továbbiakban csak „az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás a szerződés megkötése előtt“) megkezdik

a) a hivatal saját kezdeményezésére,

b) az ellenőrzött kezdeményezése alapján, az általa meghirdetett beszerzés vagy koncesszió ellenőrzésének elvégzésére,

c) a kormányhivatal kezdeményezése alapján vagy

d) kifogások alapján.

(2) Ha értékhatár feletti beszerzésről vagy koncesszióról van szó, melyet akár csak részben is az Európai Unió eszközeiből finanszíroznak, az ellenőrzött köteles a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt, a tervpályázat lezárása előtt, a megrendelés keretmegállapodás alapján történő odaítélése előtt vagy az innovatív partnerség eljárásának befejezése előtt kezdeményezést benyújtani a hivatalnak az 1. bekezdés b) pontja szerint.

(3) Az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése után, a tervpályázat befejezése után, a megrendelés keretmegállapodás alapján történő odaítélése után, az innovatív partnerség eljárásának befejezése után, (a továbbiakban csak „az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás a szerződés megkötése után“) megkezdik

a) a hivatal saját kezdeményezésére,

b) annak a személynek a kezdeményezése alapján, aki nem volt jogosult kifogások benyújtására, vagy

c) az államigazgatási szerv kezdeményezése alapján, amely bizonyítja jogi érdekeltségét az adott ügyben, ha az ellenőrzöttnek az áruszállításra, építési munkák elvégzésére vagy szolgáltatások nyújtására az Európai Uniótól biztosítottak anyagi eszközöket.

(4) Az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást a szerződés megkötése után a hivatal saját kezdeményezésére vagy a hivatalnak kézbesített, 3. bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kezdeményezés alapján is megkezdi, a beszerzés vagy koncesszió meghirdetési eljárásának megszüntetése után, a beszerzés vagy koncesszió egy részének meghirdetési eljárásának megszüntetése után és tervpályázat megszüntetése után.

(5) A 117. § szerinti beszerzések esetében az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatát az ellenőrzött belső ellenőrzési szerve végzi el; ezzel nincsenek érintve a hivatal és más ellenőrző szervek jogosultságai.

(1) Kifogások benyújtására jogosult

a) a pályázó,

b) az érdeklődő,

c) a résztvevő,

d) az a személy, kinek jogait vagy törvényileg védett érdekeit érintette vagy érinthette az ellenőrzött eljárása, vagy

e) az államigazgatási szerv, amely bizonyítja jogi érdekeltségét az adott ügyben, ha az ellenőrzöttnek az áruszállításra, építési munkák elvégzésére vagy szolgáltatások nyújtására az Európai Uniótól biztosítottak anyagi eszközöket.

(2) A kifogás benyújtását meg kell előznie az ellenőrzötthöz benyújtott jogorvoslati kérvénynek. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 3. bekezdés c)–g) pontjai szerint benyújtott kifogásokra és az államigazgatási szervek által, az 1. bekezdés e) pontja szerint benyújtott kifogásokra.

(3) Az 1. bekezdés szerinti személy a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt, a tervpályázat lezárása előtt, a megrendelés keretmegállapodás alapján történő odaítélése előtt vagy az innovatív partnerség eljárásának befejezése előtt kifogásokat nyújthat be

a) a szerződés vagy koncessziós szerződés megkötésének szándékáról szóló értesítés ellen, a közbeszerzés meghirdetéséről szóló értesítésben, a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a koncessziós hirdetményben, a tervpályázat meghirdetéséről szóló értesítőben és az ajánlatok benyújtására való felhívásban feltüntetett feltételek ellen, értékhatár alatti beszerzés esetében,

b) a pályázati háttéranyagokban, a koncessziós dokumentációban, a pályázati feltételekben vagy más, az ellenőrzött által biztosított dokumentumokban feltüntetett feltételek ellen, az ajánlatok vagy tervpályázatok benyújtási határidején belül,

c) a meghívásos versenyben, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben, az innovatív partnerségben, valamint koncesszió meghirdetése és tervpályázat esetén az érdeklődők kiválasztása ellen,

d) a kizárás ellen,

e) a dinamikus beszerzési rendszerbe vagy a minősítési rendszerbe való be nem sorolás ellen,

f) az ajánlatok vagy tervpályázatok kiértékelése ellen,

g) az ellenőrzött más, az a)–f) pontokban fel nem tüntetett tevékenysége ellen.

(4) A kifogásokat okirati formában vagy elektronikus formában kell benyújtani, külön jogszabály szerint,⁷⁴⁾ és legkésőbb 10 napon belül kézbesíteni kell azokat a hivatalnak és az ellenőrzöttnek

a) a jogorvoslati kérelem elintézésének eredményéről szóló írásbeli értesítés kézbesítésének vagy a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásbeli értesítés kézbesítésének napjától számítva, ha az ellenőrzött teljesítette a 165. § 3. bek. vagy 4. bek. szerinti kötelezettségét,

b) a jogorvoslati kérelem elintézésének eredményéről szóló írásbeli értesítés kézbesítésének határidejének vagy a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásbeli értesítés kézbesítésének határidejének lejárta napjától számítva, ha az ellenőrzött nem teljesítette a 165. § 3. bek. vagy 4. bek. szerinti kötelezettségét,

c) az érdeklődők kiválasztásának eredményéről szóló értesítés átvételének napjától számítva, ha a kifogások a 3. bekezdés c) pontja szerinti kiválasztás ellen irányulnak,

d) a kizárásról szóló értesítés átvételének napjától számítva, ha a kifogások a kizárás ellen irányulnak,

e) a dinamikus beszerzési rendszerbe vagy a minősítési rendszerbe való be nem sorolásról szóló értesítés átvételének napjától számítva, ha a kifogások a dinamikus beszerzési rendszerbe vagy a minősítési rendszerbe való be nem sorolás ellen irányulnak,

f) az ajánlatok vagy tervpályázatok kiértékeléséről szóló értesítés átvételének napjától számítva, ha a kifogások az ajánlatok vagy tervpályázatok kiértékelése ellen irányulnak,

g) az ellenőrzött tevékenységének végrehajtása napjától számítva, ha a kifogások az ellenőrzött más, a 3. bekezdés a)–f) pontjaiban fel nem tüntetett tevékenysége ellen irányulnak; ez nem érvényes, ha az államigazgatási szerv által az 1. bekezdés e) pontja szerinti kifogások benyújtásáról van szó.

(5) A hivatalnak és az ellenőrzöttnek kézbesített kifogásoknak tartalmazniuk kell

a) a kezdeményező azonosító adatait,

b) az ellenőrzött azonosító adatait,

c) a közbeszerzés megjelölését, amely ellen a kifogások irányulnak,

d) a tények megjelölését, melyek ellen a 3. bekezdés szerinti kifogások irányulnak, miközben, ha a kifogások benyújtását jogorvoslati kérelem kézbesítésének kellett megelőznie, a kifogások nem léphetik túl a jogorvoslati kérelem tartalmának keretét,

e) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,

f) a kifogásokról szóló határozatra tett javaslatot a 175. § 1. bek. vagy 2. bek. szerint,

g) a kezdeményező vagy a kezdeményező nevében eljárni jogosult személy aláírását.

(6) A hivatalnak kézbesített kifogások mellékletei a következők:

a) ha a 3. bekezdés a) és b) pontja szerinti kifogásokról van szó, a jogorvoslati kérelem elintézésének eredményéről szóló írásbeli értesítés a 165. § 3. bek. a) pontja szerint, a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló írásbeli értesítés a 165. § 3. bek. b) pontja szerint, vagy a jogorvoslati kérelem kézbesítéséről szóló igazolás, ha azt az ellenőrzött a törvény által megszabott határidőre nem intézte el,

b) az 5. bekezdés g) pontja szerint a kifogások aláírására való jogosultságot igazoló okmány eredetije vagy hitelesített fénymásolata, ha azt nem nyújtották be az ellenőrzöttnek vagy ha a kifogásokat aláíró személy vagy személyek, a gazdasági szereplők jegyzékének adatai szerint nem jogosultak a kifogások aláírására az 5. bekezdés g) pontja szerint.

(7) Ha a kifogásokat az 1. bekezdés d) pontja szerinti személy nyújtja be, a kifogásokban fel kell tüntetnie, mely joga vagy törvényileg védett érdekei voltak érintve vagy lehettek volna érintve az ellenőrzött tevékenységével.

(8) Nem lehet kifogásokat benyújtani

a) értékhatár alatti beszerzések esetében, melyeknél a közbeszerző vagy a 8. § szerinti személy a 109–111. § szerint járt el,

b) a 117. § szerinti eljárás esetében,

c) értékhatár alatti koncessziók esetében.

(1) Kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást külön-külön folytatják le a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogásokról, és a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról; a 2. bekezdés rendelkezés ezzel nincs érintve.

(2) Kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló külön eljárásban, a hivatal jár el, ha

a) a 170. § 3. bek. g) pontja szerinti kifogásokról van szó, melyeket a hivatalnak az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése után kézbesítettek, melyet a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása után emelt kifogások alapján kezdeményeztek,

b) a beszerzés meghirdetési eljárása során benyújtott kifogásokról van szó, mely esetében az ajánlatot nem a 49. § 5. bek. szerint kell benyújtani.

(3) Kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást, ha

a) a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása előtt kézbesített kifogásokról van szó, a 166. § 1. bek. a) pontja vagy b) pontja szerinti információ kézbesítésének napjától számított tizenegyedik napon kezdik meg,

b) a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogásokról van szó, a 166. § 1. bek. c) pontja szerinti információ kézbesítésének napjától számított tizenegyedik napon kezdik meg,

c) a 2. bekezdés szerint kézbesített kifogásokról van szó, az eljárás megkezdéséről szóló értesítés eljárás résztvevőinek való kézbesítésének napjával kezdik meg.

(4) A hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást a 3. bekezdés a) és b) pontja szerinti határidőknél hamarább is elkezdheti; ilyen esetben a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás az eljárás megkezdéséről szóló értesítés eljárás résztvevőinek való kézbesítésének napjával kezdődik el.

(5) Az eljárás gazdaságossága érdekében közös eljárásba összevonhatja az ellenőrzött tevékenységét felülvizsgáló eljárásokat, melyek ugyanazt a közbeszerzést érintik.

(6) Az ellenőrzött azután, hogy 170. § 3. bek. c)–g) pontja szerinti kifogásokat kézbesítették neki, saját kezdeményezésére elvégezheti a kifogások tárgyát képező dolog orvoslását; a 165. § 3. bek. a) pontjának rendelkezése megfelelően alkalmazandó.

(7) Ha a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése előtt a kezdeményező visszavonja a benyújtott kifogásait, érvényes, hogy kifogások nem kerültek benyújtásra. Az ezen kifogások alapján kezdeményezett, ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás nem kezdődik el, és a hivatal erről a tényről haladéktalanul értesíti a kezdeményezőt és az ellenőrzöttet.

(8) A kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás résztvevői az összes kezdeményező és az ellenőrzött.

(9) A 169. § 1. bek. a)–c) pontja, valamint 3. és 4. bek. szerinti, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás az eljárás megkezdéséről szóló értesítés ellenőrzöttnek való kézbesítésének napjával kezdik meg.

(10) A 169. § 1. bek. a)–c) pontja, valamint 3. és 4. bek. szerinti, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás résztvevője az ellenőrzött.

(11) A hivatal az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdéséről szóló információt, legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított három munkanapon belül megjelenteti a közlönyben.

(1) A kifogások benyújtásával egy időben a kezdeményező köteles a hivatal számlájára elhelyezni a biztosítékot; ez a kötelezettség nem vonatkozik az államigazgatási szervre, mely a 170. § 1. bek. e) pontja szerint nyújt be kifogást. A biztosítéknak legkésőbb a 170. § 4. bek. szerinti, a kifogások kézbesítésére vonatkozó határidő letelte után következő munkanapon be kell érkeznie a hivatal számlájára.

(2) A biztosíték a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása előtt beérkezett kifogások esetében

a) 1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár feletti szolgáltatásnyújtási beszerzés esetén, legfeljebb azonban 4 000 euró,

b) 0,1% a beszerzés becsült értékéből értékhatár feletti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 10 000 euró,

c) 3% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár alatti szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén, legfeljebb azonban 2 000 euró,

d) 5% a beszerzés becsült értékéből értékhatár alatti építési tevékenység kivitelezése esetén, legfeljebb azonban 5 000 euró,

e) 0,1% a koncesszió feltételezett értékéből, legfeljebb azonban 10 000 euró.

(3) A biztosíték a „Kritériumok” megjelöléssel ellátott ajánlatrészek felbontása után beérkezett kifogások esetében a pályázó ajánlati árának 1%-a

a) legkevesebb azonban 600 euró és legfeljebb 30 000 euró, ha a kifogások a pályázó kizárása ellen irányulnak, az 53. § 5. bek. f) pontja szerinti, különösen alacsony ajánlat miatt,

b) ha a kifogások a pályázó más okok miatti kizárása ellen irányulnak, mint az az a) pontban fel van tüntetve, legfeljebb azonban

1. 4 000 euró értékéből értékhatár feletti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár feletti szolgáltatásnyújtási beszerzés esetén,

2. 10 000 euró értékhatár feletti építési tevékenység kivitelezése esetén,

3. 2 000 euró értékhatár alatti szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén és

4. 5 000 euró értékhatár alatti építési tevékenység kivitelezése esetén,

5. 10 000 euró koncesszió meghirdetése esetén,

c) legfeljebb azonban 150 000 euró, ha a kifogások más tények ellen irányulnak, mint az az a) és b) pontokban fel van tüntetve.

(4) A 3. bekezdés céljaira ajánlati ár alatt a beszerzés vagy koncesszió tárgyára a kezdeményező által kínált teljes ár értendő; ajánlati árnak tekintendő az egyszeri fizetés vagy ismételt fizetés tiszta jelenlegi értéke is.

(5) Ha a beszerzés vagy koncesszió részekre van osztva és a kifogások csak egy részt vagy néhány részt érintenek, a biztosítékot 2. bekezdés szerinti vagy 3. bekezdés szerinti százalékhányad összegében határozzák meg ezen rész vagy ezen részek feltételezett értékéből, vagy ezen rész vagy ezen részek ajánlati árából.

(6) Ha nem lehet meghatározni a beszerzés vagy koncesszió részének feltételezett értékét, a beszerzés vagy koncesszió részének feltételezett értékét, az egész beszerzés vagy koncesszió és a részek számának hányadosaként határozzák meg, amelyekre a beszerzés vagy koncesszió fel van osztva.

(7) Ha a feltételezett érték nincs közzétéve

a) a 2. bekezdés céljaira feltételezett értéknek az értékhatár feletti beszerzés vagy koncesszió meghirdetése esetén, az értékhatár feletti beszerzésre vagy koncesszióra vonatkozó, megfelelő pénzügyi értékhatár tekintendő,

b) a biztosíték összege értékhatár alatti áruszállítási megrendelés esetén és értékhatár alatti szolgáltatásnyújtási megrendelés esetén 1 200 euró,

c) a biztosíték összege értékhatár alatti építési tevékenység kivitelezése esetén 5 000 euró.

(8) Ha a biztosíték összegét nem lehet meghatározni a 2–7. bekezdések szerint, a biztosíték összege 3 000 euró.

(9) A biztosíték 2–8. bekezdések szerint befizetett összege az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak a kezdeményező kifogását elutasító határozata jogerőre lép. A biztosíték 2–8. bekezdések szerint befizetett összegének 35%-a az állami költségvetés bevételévé válik azon a napon, amikor a hivatalnak az eljárás leállításáról szóló határozata jogerőre lép, ha a kezdeményező az eljárás megkezdése után visszavonta benyújtott kifogásait, és ez akkor is érvényes, ha a hivatal egyidejűleg, a 174. § 1. bek. a)–c), f), h) pontja vagy j) pontja szerint leállítja az eljárást. A hivatal visszautalja a kezdeményezőnek a biztosíték teljes összegét vagy egy részét, mely nem vált az állami költségvetés bevételévé, mégpedig 30 napon belül a kifogásokról meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számítva vagy a kifogások visszavonásának napjától számított 30 napon belül, ha a kezdeményező a kifogásokat az eljárás megkezdése előtt visszavonta.

(1) A hivatal a kifogások kézbesítését követően és a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése előtt bármikor jogosult felszólítani az ellenőrzöttet a teljes dokumentáció benyújtására. Az ellenőrzött köteles benyújtani a hivatalnak a teljes dokumentáció másolatát a hivatal által meghatározott határidőre, amely nem lehet öt munkanapnál rövidebb, a hivatal felszólításának kézbesítése napjától számítva.

(2) Az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése után, az ellenőrzött köteles a teljes dokumentáció eredetijének benyújtására, a hivatal felszólításának kézbesítése napjától számított öt munkanapon belül. Elektronikus kommunikáció esetén a teljes dokumentáció eredetiben történő benyújtása alatt a hivatal számára a dokumentáció elektronikus formájának, az elektronikus kommunikáció eszközei és berendezései által hozzáférhetővé tétele értendő. Az ellenőrzött betekinthet a hivatalnak kézbesített teljes eredeti dokumentációba.

(3) Ha kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásról van szó, az ellenőrzött köteles a 2. bekezdés szerinti határidőre kézbesíteni a hivatalnak a benyújtott kifogásokhoz fűzött írásos nyilatkozatát is.

(4) Ha az ellenőrzött a 2. bekezdés szerinti határidőre nem kézbesíti a hivatalnak a teljes eredeti dokumentációt, hivatal határozatot ad ki az eljárás felfüggesztéséről, amellyel elrendeli az ellenőrzött számára, hogy a teljes eredeti dokumentációt kézbesítse a hivatalnak, a hivatal által meghatározott pótlólagos határidőre. A felfüggesztés addig tart, míg meg nem szűnnek azok az akadályok, amiért a felfüggesztésre sor került. Az eljárás felfüggesztésének kiadásától a teljes eredeti dokumentáció hivatalnak való kézbesítéséig nem telik a 175. § 5. bek. szerinti határidő.

(5) Ha az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak a teljes eredeti dokumentációt a hivatal által meghatározott pótlólagos határidőre sem, a hivatal 1 000 euróig terjedő eljárási bírsággal sújtja az ellenőrzöttet. Az eljárási bírságot a hivatal ismételten is kiróhatja, legfeljebb 30 000 euró teljes összegig. A bírság kiszabása nem mentesíti az ellenőrzöttet a teljes eredeti dokumentáció kézbesítésének kötelezettsége alól.

(6) Ha az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban az ellenőrzött a szerződés megkötése előtt nem kézbesíti a teljes eredeti dokumentációt a hivatalnak legkésőbb az eljárási bírság hivatal által meghatározott befizetésének határidejéig,

a) a hivatal a 175. § 1. bek. a) pontja szerinti határozatával elrendeli az ellenőrzött, a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésének alkalmazott eljárásának megszüntetéséről szóló határozatának megszüntetését, ha a kifogások az ellenőrzött, a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésének alkalmazott eljárásának megszüntetéséről szóló határozata ellen irányulnak,

b) a hivatal a 175. § 1. bek. b) pontja szerinti határozatával elrendeli a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésének alkalmazott eljárásának megszüntetését, ha a kifogások az a) pontban feltüntetett tényektől eltérő tények ellen irányulnak, vagy ha az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásról van szó a szerződés megkötése előtt, a 169. § 1. bek. a), b) vagy c) pontja szerint.

(7) A hivatal a 4–6. bekezdések szerint jár el akkor is, ha a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban az ellenőrzött nem kézbesíti a hivatalnak a 2. bekezdés szerinti határidőre a kifogásokhoz fűzött írásos nyilatkozatát.

(8) A hivatal felfüggesztheti az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást abból a célból, hogy szakmai állásfoglalást vagy szakértői véleményt szerezzen be. Az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat kiadásától a szakmai állásfoglalás vagy szakértői vélemény hivatalnak való kézbesítéséig, de legfeljebb 30 napig, nem telik a 175. § 5. bek. szerinti határidő.

(9) Az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás felfüggesztése alatt a 4. bekezdés vagy a 8. bekezdés szerint az ellenőrzött számára kötelező határidők, kivéve a 2. és 4. bekezdések szerinti határidőket, nem telnek.

(10) A kifogások kézbesítése és az ellenőrzött tevékenysége felülvizsgálati eljárásának megkezdése nincs halasztó hatállyal az ellenőrzött eljárására; az 52. § 2. bek. és az 56. § 6. bek. rendelkezései ezzel nincsenek érintve.

(11) A hivatal előzetes intézkedést adhat ki, mellyel leállítja az ellenőrzött eljárását, legfeljebb a 174. § vagy 175. § szerinti határozat jogerőre emelkedéséig. Az előzetes intézkedésről szóló határozattal a hivatal határozhat arról, hogy a határidők, melyeket az ellenőrzött határozott meg és az ellenőrzött számára kötelező határidők, nem telnek. Az előzetes intézkedésről szóló határozat ellen nem lehet jogorvoslattal élni. Az előzetes intézkedés kiadása nincs hatással az ellenőrzött kötelezettségeire a felülvizsgálati eljárások jelen törvény szerinti alkalmazása során. A hivatal megjelenteti a közlönyben az előzetes intézkedés kiadásáról szóló információt és az arról szóló információt, hogy úgy döntött, a második mondat szerinti határidők nem telnek, legkésőbb az előzetes intézkedés kiadásának napjától számított három munkanapon belül.

(12) A hivatal felszólíthatja a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás résztvevőit, hogy határidőre, amely a felszólítás kézbesítésének napjától számított öt munkanapnál nem lehet kevesebb, írásban nyilatkozzanak a határozat alapjául szolgáló anyagról és annak megállapításai módjáról, esetleg e határidőben kiegészítési javaslattal éljenek; az ezen határidő után kézbesített nyilatkozatokat a hivatal figyelmen kívül hagyja. A 175. § 5. bek. szerinti határidő nem telik az első mondat szerinti felszólítás kiadásától, az eljárás résztvevői nyilatkozatainak kézbesítéséig, vagy az első mondat szerinti határidő lejártáig, attól függően, hogy melyik esemény következik be előbb.

(13) A hivatal a 175. § szerinti határozat kiadása előtt, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban a 169. § 1. bek. a)–c) pontja valamint 3. és 4. bek. szerint, felszólítja az ellenőrzöttet, hogy határidőre, amely a felszólítás kézbesítésének napjától számított öt munkanapnál nem lehet kevesebb, írásban nyilatkozzon a tényekről, melyeket a hivatal megállapított az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban; az ezen határidő után kézbesített nyilatkozatot a hivatal figyelmen kívül hagyja. A 175. § 5. bek. szerinti határidő nem telik az első mondat szerinti felszólítás kiadásától, az ellenőrzött nyilatkozatainak kézbesítéséig, vagy az első mondat szerinti határidő lejártáig, attól függően, hogy melyik esemény következik be előbb.

(1) A hivatal határozatával leállítja az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárást, ha

a) a kifogásokat a jogosult személy nem nyújtotta be a 170. § 1. bek. a)–e) pontja szerint,

b) a kifogásokat a 170. § 4. bek. szerinti határidő letelte után kézbesítették, vagy a kifogásokat nem a 170. § 4. bek. szerinti formában kézbesítették,

c) a kifogások nem tartalmazzák az összes 170. § 5. bek. szerinti alaki kelléket és a 170. § 6. bek. szerinti mellékletet,

d) a kezdeményező a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése után, de még magában az ügyben meghozott határozat kiadása előtt, visszavonta benyújtott kifogásait,

e) az ellenőrzött megszüntette a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésére alkalmazott eljárását, vagy ha a hivatal ugyanabban a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésére alkalmazott eljárásban már kiadta a 175. § 1. bek. b) pontja szerinti határozatot; ez nem érvényes, ha a kifogások a beszerzés, koncesszió, azok részei vagy a versenypályázat meghirdetésére alkalmazott eljárás ellen irányulnak,

f) a kifogásokat az ellenőrzöttnek nem kézbesítették,

g) ugyanabban az ügyben kifogásokat nyújtottak be ugyanazon, a 170. § 3. bek. a), b) vagy g) pontjában feltüntetett tények ellen, és a hivatal ezekről a kifogásokról a 175. § szerint határozott,

h) a biztosíték nem érkezett meg a hivatal számlájára a 172. §-ban megállapított határidőre vagy összegben,

i) a hivatal a kifogásokról nem rendelkezik döntési hatáskörrel,

j) a jogorvoslati kérelem nem került kézbesítésre az ellenőrzöttnek a 164. § 3. bek. szerinti határidőre, vagy ha a kiegészített jogorvoslati kérelem 165. § 1. bek. szerinti határidőre, ha a 170. § 3. bek. a) és b) pontjai szerinti kifogásokról van szó,

k) a kifogások nem kerültek kézbesítésre a 170. § 3. bek. szerint,

l) a kifogások a 170. § 8. bekezdésével ellentétben kerültek benyújtásra.,

m) az ügyben, melyek a kifogások tárgyát képezik, a 171. § 6. bek. szerint jóvátételre került sor, és így megszűnt az eljárás oka,

n) a 169. § 1. bek. b) pontja szerinti személy visszavonta kezdeményezését az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás megkezdése után, de még magában az ügyben meghozott határozat kiadása előtt; ez nem érvényes, ha ez a személy a 173. § 13. bek. szerinti felszólítás elküldése után vonta vissza kezdeményezését, vagy ha a 169. § 2. bek. szerinti kezdeményezésről van szó,

o) az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban a 169. § 1. bek. a)–c) pontja vagy 3. és 4. bek. szerint nem állapítja meg a jelen törvény megszegését, amely hatással volt vagy lehetett volna a közbeszerzés eredményére,

p) megszűnt az eljárás oka.

(2) Az 1. bekezdés szerinti határozat bíróság által felülvizsgáltatható. A keresetet a hivatali határozat kézbesítésének napjától számított 30 napon belül kell benyújtani.

(1) Ha a hivatal az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban, a szerződés megkötése előtt megállapítja, hogy az ellenőrzött tevékenységével megsértette a jelen törvényt és a törvénysértés hatással volt vagy lehetett volna a közbeszerzés eredményére, határozatában elrendeli a beszerzés vagy koncesszió vagy azok része vonatkozásában

a) a jogellenes helyzet kiküszöbölését, vagy

b) megszünteti a beszerzés vagy koncesszió meghirdetésére alkalmazott eljárást, beszerzés vagy koncesszió részeinek meghirdetésére alkalmazott eljárást, vagy a versenypályázat meghirdetésére alkalmazott eljárást.

(2) Ha a hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban a jelen törvény olyan megsértését állapítja meg, amely nem befolyásolhatta a közbeszerzés végeredményét, a hivatal határozatában elrendelheti a törvénysértő állapot kiküszöbölését.

(3) Ha a hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban a jelen törvény megsértését nem állapítja meg, amelyekre a kezdeményező mutatott rá a benyújtott kifogásokban, és amelyek befolyásolhatták volna a közbeszerzés eredményét, és a hivatal nem a 2. bekezdés szerint járt el, a kifogásokat elutasítja.

(4) Ha a hivatal az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban, a szerződés megkötése után, megállapítja, hogy az ellenőrzött tevékenységével megsértette a jelen törvényt, és a törvénysértés hatással volt vagy lehetett volna a közbeszerzés eredményére, a határozatban feltünteti a jelen törvény rendelkezéseinek teljes felsorolását, amelyek megsértésére sor került, és amelyek megsértése hatással volt vagy lehetett volna a közbeszerzés eredményére.

(5) A hivatal, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban, a teljes eredeti dokumentáció kézbesítésének napjától számított 30 napon belül döntést hoz. A határozatot az a személy írja alá, akiről a hivatal belső szabályzata így rendelkezik.

(6) Ha a hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban nem ad ki határozatot az 5. bekezdés szerinti határidőn belül, azt kell feltételezni, hogy olyan határozatot adott ki, a mellyel a kifogásokat visszautasította; ebben az esetben a határozat kézbesítési napjának az 5. bekezdés szerinti határidő letelte utáni harmadik napja tekintendő. A hivatal információt jelentet meg a közlönyben az 5. bekezdés szerinti határidő utolsó napjáról.

(7) A hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban egy határozatot ad ki, amelyben dönt az összes kifogásról. A hivatalt köti a benyújtott kifogások tartalma és a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban csak a kifogásolt tények terjedelmében vizsgálja az ellenőrzött tevékenységét; ez nem érvényes, ha az államigazgatási szerv által benyújtott kifogásokról van szó a 170. § 1. bek. e) pontja szerint.

(8) A hivatal köteles feltüntetni a határozat indoklásában, melyben megállapítja a jelen törvény ellenőrzött általi megszegését

a) a jelen törvény összes megállapított megszegését, melyek hatással voltak vagy hatással lehettek volna a közbeszerzés eredményére, azzal az adattal együtt, hogy a megállapított törvényszegés hatással volt-e vagy hatással lehetett-e volna a közbeszerzés eredményére, és

b) tömör útmutatást az ellenőrzött számára, hogy a jövőben hogyan kerülhető el a jelen törvény megszegése egy hasonló természetű ügyben.

(9) Ha a hivatal az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban megállapítja a jelen törvény megszegését a dokumentumok tekintetében, melyek előzetes elbírálás tárgyát képezték, és az ellenőrzött nem tért el a hivatal előzetes elbírálásának eredményéről szóló értesítéstől, ha ezen dokumentumok tartalmáról vagy terjedelméről van szó, a hivatal határozatában külön indokolja a jelen törvény megállapított megszegését.

(10) A hivatal a határozatot elektronikus dokumentum formájában is kiadhatja, melyet minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látott el; ilyen esetben a határozat nem tartalmazza a hivatalos pecsétet.

(11) Az 1. bekezdés szerinti határozatot a hivatal által ismert összes pályázónak, érdeklődőnek és résztvevőnek is kézbesítik.

(1) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, az eljárás költségeit, melyek a hivatalnak keletkeztek, a hivatal viseli, és az eljárás költségeit, melyek az eljárás során az eljárás résztvevőinek keletkeztek, az eljárás résztvevői viselik.

(2) A hivatal kötelezheti az eljárás résztvevőjét, aki nem járt sikerrel a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban, hogy megtérítse az eljárás költségeit, melyek a hivatalnak keletkeztek a szakmai állásfoglalások vagy szakértői vélemények kidolgozásával kapcsolatban.

(1) A 175. § szerinti határozat ellen az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás résztvevője és a 175. § 11. bek. szerinti személy fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a határozat, amely ellen a fellebbezés irányul, kézbesítésének napjától számított 10 napon belül kézbesíteni kell a hivatalnak. A fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van, a tanács fellebbezésről szóló határozata jogerőre emelkedésének napjáig.

(2) A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a) a fellebbezést benyújtó személy azonosító adatait,

b) a határozat megjelölését, amely ellen a fellebbezés irányul,

c) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,

d) a fellebbezésről szóló határozatra tett javaslatot,

e) a személy vagy a nevében eljárni jogosult személy aláírását, aki a fellebbezést benyújtja.

(3) A határozat elleni fellebbezési eljárás résztvevői, melyet a hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban adott ki, a fellebbezést benyújtó személy, és az eljárás résztvevői, melyben a hivatal azt a határozatot kiadta, amely ellen a fellebbezés irányul.

(4) A határozat elleni fellebbezési eljárás résztvevői, melyet a hivatal az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló 169. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti eljárásban adott ki, a fellebbezést benyújtó személy és az ellenőrzött.

(5) A határozat elleni fellebbezési eljárás résztvevője, melyet a hivatal a szerződés megkötése utáni, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban adott ki, az ellenőrzött.

(6) A fellebbezést benyújtó személy a fellebbezés benyújtásával a hivatal számlájára biztosítékot befizetni; ez a kötelezettség nem vonatkozik a fellebbezés benyújtására, ha a hivatal a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban nem adott ki határozatot a 175. § 5. bek. szerinti határidőre vagy ha a fellebbezést az államigazgatási szerv nyújtja be a 170. § 1. bek. e) pontja szerint.

(7) A biztosítéknak legkésőbb az 1. bekezdés szerinti, a fellebbezés kézbesítésére vonatkozó határidő letelte után következő munkanapon jóváírásra kell kerülnie a hivatal számláján. A biztosíték a hivatal bevételévé válik a fellebbezésről meghozott határozat jogerőre emelkedésének napján, amennyiben a tanács a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben a hivatal a biztosítékot a hivatal határozatának jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül visszatéríti.

(8) A biztosíték összege a fellebbezés benyújtása esetén

a) a kifogások alapján kezdeményezett, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban kiadott határozat ellen

1. 6 000 euró, ha értékhatár feletti beszerzés, koncesszió és tervpályázat meghirdetéséről van szó,

2. 3 000 euró, ha értékhatár alatti beszerzés meghirdetéséről van szó,

b) az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló, a 169. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti eljárásban kiadott határozat ellen

1. 1 000 euró, ha értékhatár feletti beszerzés, koncesszió és tervpályázat meghirdetéséről van szó,

2. 500 euró, ha értékhatár alatti beszerzés meghirdetéséről van szó,

c) az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló, 169. § 3. bek. vagy 4. bek. szerinti eljárásban kiadott határozat ellen

1. 600 euró, ha értékhatár feletti beszerzés, koncesszió és tervpályázat meghirdetéséről van szó,

2. 300 euró, ha értékhatár alatti beszerzés meghirdetéséről van szó.

(9) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezési eljárásra megfelelően alkalmazandók a 170–176. § rendelkezései; nem alkalmazandó a 170. § 6. bek. és a 175. § 6. bek..

(10) A tanács határozatával leállítja a fellebbezési eljárást, ha

a) a fellebbezést nem a jogosult személy nyújtotta be az 1. bekezdés szerint,

b) a fellebbezést nem kézbesítették az 1. bekezdés szerinti határidő lejártáig,

c) a fellebbezés nem tartalmazza az összes, 2. bekezdés szerinti alaki kelléket,

d) a fellebbezést benyújtó személy, a benyújtott fellebbezést visszavonta a fellebbezésről szóló határozat kiadása előtt,

e) a biztosíték nem került jóváírásra a hivatal számláján a 7. bekezdés szerinti határidőn belül, vagy a 8. bekezdés szerinti összegben,

f) ugyanazon határozat ellen másik fellebbezés is benyújtásra került, és a tanács a tanácsa a fellebbezésről a 12. bekezdés szerint döntött,

g) a tanács nem rendelkezik döntési hatáskörrel a fellebbezéssel kapcsolatban,

h) megszűnt az eljárás oka.

(11) A tanács teljes terjedelmében felülvizsgálja a megtámadott határozatot; miközben ha a 169. § 1. bek. a)–c) pontjai vagy a 169. § 2. és 3. bek. szerint az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárás során meghozott döntésről van szó, a tanács azt a beszerzés vagy koncesszió meghirdetése során használt eljárást is – teljes terjedelmében –felülvizsgálja, amelyet a szóban forgó döntés érint; ha az szükséges, az eddigi eljárást kiegészíti, és az esetlegesen megállapított hiányosságokat eltávolítja.

(12) A tanács a fellebbezési eljárás során mindig kizárólag az ügyről dönt, miközben ha arra okot lát, a határozatot a tanács megváltoztatja, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja és a határozatot helybenhagyja.

(13) A tanács a fellebbezésről 45 napon belül dönt a fellebbezés kézbesítésének napjától számítva. A tanács fellebbezésről szóló határozatát a tanács elnöke írja alá, távollétében a tanács általa meghatározott alelnöke vagy a tanács tagja.

(14) Az eljárás gazdaságossága érdekében a tanács közös eljárás alá vonhat olyan fellebbezési eljárásokat, amelyek ugyanazon közbeszerzést érintik; a 13. bekezdés szerinti határidő ilyen esetben annak a fellebbezésnek a kézbesítésének napjától telik, amelyiket később kézbesítették a hivatalnak.

(15) A tanács köteles felülvizsgálni a késve beérkező fellebbezéseket is, hogy nem indokolnak-e változást vagy határozat-megszüntetést fellebbviteli eljárás lefolytatásán kívül.

(1) A 175. § szerinti határozat jogerőre emelkedik a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő leteltével vagy a tanács a 177. § 10. bek. vagy 12. bek. szerinti határozatának kézbesítése napjával az eljárás résztvevői számára, és végrehajthatóvá válik a teljesítés határidejének lejártával, egyéb rendelkezés hiányában.

(2) Ha a 177. § 1. bek. szerinti személyek lemondanak a fellebbezés jogáról vagy visszavonják fellebbezésüket, a 175. § szerinti határozat a lemondás vagy a fellebbezés visszavonásának kézbesítése napjával válik jogerőssé.

(3) A tanács fellebbezésről szóló határozata ellen nem lehet jogorvoslattal élni.

(4) A tanács fellebbezésről szóló határozata bíróság által felülvizsgálható. A keresetet a tanács fellebbezésről szóló határozatának kézbesítése napjától számított 30 napon belül kell benyújtani.

(1) A 174. § szerinti határozatot és a 175. § szerinti határozatot, amely jogerős, saját kezdeményezésére a tanács vizsgálhatja felül.

(2) A tanács a fellebbezési eljáráson kívül nem vizsgálja felül a tanács fellebbezésről szóló határozatát és a tanács ügyészi óvásról szóló határozatát.

(3) A tanács a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálata során a határozatot megszünteti vagy megváltoztatja, ha azt a törvénnyel ellentétesen adták ki. A határozat megszüntetése vagy megváltoztatása során a tanács ügyel arra, hogy a jóhiszeműen szerzett jogok minél kevésbé legyenek érintve.

(4) A határozat felülvizsgálata során a tanács a határozat kiadása idején fennálló jogállásból és tényállásból indul ki. A tanács ezért nem szüntethet meg vagy változtathat meg határozatot, ha annak kiadása után utólag változott meg a döntő tényállás, melyből az eredeti határozat kiindult.

(5) A tanács, a megtámadott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három év elteltével, a fellebbezési eljáráson kívül nem szüntethet meg vagy változtathat meg határozatot, kivéve 179.a § szerinti eljárást.

(6) A határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatára a 170–178. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatának ügyében meghozott döntés ellen jogorvoslattal élni nem lehet. A tanácsnak a határozat fellebbezési eljáráson kívüli felülvizsgálatáról szóló határozata bíróság által felülvizsgálható.

(1) A tanács a külön jogszabály^74a) szerinti irányító szerv, a külön jogszabály^74b) szerinti ellenőrző szerv vagy a külön jogszabály^74c) szerinti tanúsító szerv kezdeményezésére felülvizsgálja a 174. § és a 175. § szerinti döntéseket, amelyek ellen

a) nem nyújtottak be fellebbezést és jogerősek,

b) nyújtottak be fellebbezést, miközben ezt a fellebbezési eljárás felfüggesztették,

c) a jelen bekezdés értelmében kezdeményezést nyújtottak be, miközben az eljárást e kezdeményezés ügyében felfüggesztették a 177. § 10. bek. a), c) vagy d) pontja szerint.

(2) Az 1. bekezdés szerinti kezdeményezés a szerződés, a keretmegállapodás vagy a koncessziós szerződés megkötése után nyújtható be, legkésőbb a megtámadott döntés jogerőre emelkedésének napjától számított hét éven belül. Az 1. bekezdés szerinti kezdeményezés nem nyújtható be a tanács döntése ellen. Az 1. bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a kezdeményezést benyújtó szerv azonosító adatait,

b) a döntés megjelölését, amely ellen a kezdeményezés irányul,

c) a döntő tények leírását és a bizonyítékok megjelölését,

d) döntési javaslatot,

e) a jogosult személy aláírását.

(3) Az 1. bekezdés szerinti eljárás a kezdeményezés kézbesítésének napjával kezdődik meg. A tanács a teljes eredeti dokumentáció kézbesítésétől számított 45 napon belül dönt.

(4) A döntés felülvizsgálata során a tanács a döntés kiadásának idején fennálló jogi helyzetből és ténybeli körülményekből indul ki.

(5) A tanács a döntés 1. bekezdés szerinti kezdeményezés alapján történő felülvizsgálata során a döntést megszünteti vagy módosítja, ha törvénnyel ellentétesen lett kiadva, ellenkező esetben az 1. bekezdés szerinti kezdeményezést elutasítja.

(6) A tanács 1. bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló döntése ellen jogorvoslattal élni nem lehet. A tanács 1. bekezdés szerinti kezdeményezésről szóló döntése bíróság által felülvizsgálható.

(7) A döntés 1. bekezdés szerinti kezdeményezés alapján történő felülvizsgálatára a 170–178. § (kivéve a 172. §-t és a 177. § 6. bek.) rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

Ha a hivatal a közbeszerzés feletti felügyelet gyakorlása során megállapítja, hogy a közbeszerző, beszerző vagy a 8. § szerinti személy a jelen törvénnyel ellentétesen szerződést, koncessziós szerződést vagy keret-megállapodást köt, vagy a szerződéshez, koncessziós szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz kiegészítést ír alá, annak megkötésének napjától számított egy éven belül indítványozza a bíróságnak, hogy az állapítsa meg annak érvénytelenségét.

(1) A pályázó, az érdeklődő, a résztvevő vagy az a személy, akinek érdeke fűződhetett a konkrét értékhatár feletti beszerzés vagy értékhatár feletti koncesszió megszerzéséhez, és akinek jogait vagy törvény által védett érdekeit megsértette vagy sérthette a közbeszerző vagy beszerző eljárása (a továbbiakban csak „jogosult személy”), a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése után indítványozhatja a bíróságon, hogy mondja ki a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenségét.

(2) Az a személy, aki az 1. bekezdés szerint keresetet nyújt be a bíróságon, köteles ezt a tényt jelenteni a hivatalnak.

(3) Az 1. bekezdés szerinti szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről szóló bírósági peres eljárás résztvevői a jogosult személy, a közbeszerző vagy beszerző és a pályázó vagy pályázók, akikkel a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást megkötötték.

(4) A közbeszerző és beszerző a bíróság rendelkezésére bocsátja a 24. § szerinti teljes dokumentációt.

(5) A bíróság a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenségéről dönt, ha a közbeszerző vagy beszerző

a) nem tett közzé közbeszerzési felhívást, pályázati felhívásként használt hirdetményt, koncessziós hirdetményt vagy tervpályázati kiírás a jelen törvény szerint,

b) a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötése során nem tartotta be az 56. § 2–7. bek. szerinti határidőket,

1. és ezzel meghiúsította a jogosult személy azon lehetőségét, hogy felülvizsgálati eljárással éljen a szerződés, munkavégzési koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt, vagy meghiúsította a hatékony jóvátételt felülvizsgálati eljárások útján a szerződés, munkavégzési koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt, valamint 

2. oly módon sértette meg a jelen törvényt, mellyel befolyásolta a jogosult személy lehetőségét a megrendelés megszerzésére, vagy

c) nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a 4. bek. szerint a teljes dokumentációt.

(6) A szerződés, munkavégzési koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelensége nem mondható ki, ha a közbeszerző vagy beszerző hirdetményt tett közzé szerződéskötési szándékáról, és a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást legkorábban a hirdetmény európai közlönyben való közzétételének napját követő tizenegyedik napon kötötte meg.

(7) A szerződés vagy koncessziós szerződés teljesítéséhez kötődő gazdasági érdek tekinthető általános közérdeket érintő oknak, mely megköveteli a szerződés, koncessziós szerződés vagy a keret-megállapodáson alapuló teljesítések folytatását, de csak kivételes körülmények fennállása esetén, amikor a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás érvénytelenítése aránytalanul súlyos következményekkel járna. A gazdasági érdek nem írhatja felül a közérdeket. Az érintett beszerzéssel vagy koncesszióval közvetlenül összefüggő gazdasági érdekek, főként a szerződés, koncessziós szerződés teljesítésének vagy a keret-megállapodás alapján létrejövő teljesítések késedelméből fakadó költségek, az új közbeszerzési eljárás megkezdésével járó költségek, a kivitelező személyének változásával járó terhek, valamint a jogi kötelmekből fakadó költségek, melyek a szerződés, koncessziós szerződés vagy a keret-megállapodás érvénytelenítéséből fakadnának, nem tekinthetők közérdeket szolgáló oknak, melyek megkövetelik a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás alapján létrejött teljesítések folytatását.

(8) A védelmi érdek és a biztonsági érdek közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés alapján keletkezett teljesítések folytatását, amennyiben a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés érvénytelenítése indokolatlanul súlyos következményekhez vezetne. Közérdekű oknak tekintendő, mely megköveteli a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés alapján keletkezett teljesítések folytatását, a tágabb értelemben vett védelmi vagy biztonsági program védelme, mely alapvető a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekei szempontjából.

(9) Ha a bíróság végzésében érvényben hagyja szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást, mert túlsúlyba kerülnek a közérdeket érintő indokok, melyek megkövetelik szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást folytatását, a hivatal a közbeszerzőre vagy beszerzőre bírságot ró ki a 182. § 1. bek. a) pontja szerint, ha a jelen törvény megsértésére került sor az 5. bekezdés szerint.

(10) A szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás érvénytelenítésének indítványozására vonatkozó jog megszűnik, ha nem kerül érvényesítésre

a) 30 nappal a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti megjelentetésének napját követően, és ha az eredményről szóló értesítő tartalmazza annak indoklását is, hogy miért nem jelent meg hirdetmény a közbeszerzés megindításáról, versenyfelhívásként használt értesítő, koncessziós hirdetmény vagy tervpályázatról szóló hirdetmény,

b) hat hónapos határidőben

1. a közbeszerzés eredményének európai közlönyben való, jelen törvény szerinti megjelentetésének napját követően, ha az eredményről szóló értesítő nem tartalmazza az a) pont szerinti indoklást, vagy

2. a szerződés, munkavégzési koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötésének napjától számítva, az a) pont alatt és az első pontban feltüntetett esetektől eltérő esetekben.

(11) A jogosult személy joga a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés részének – amellyel a szerződés, keret-megállapodás vagy koncessziós szerződés kiegészítésére került sor – érvénytelenítésének indítványozására megszűnik, ha a bíróságon nem kerül érvényesítésre hat hónapon belül attól a naptól számítva, amikor az európai közlönyben megjelent az értesítő a szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés módosításáról.

(12) A bírósági végzést az eljárás résztvevőinek kézbesítik. A bíróság jogerős végzését a hivatalnak kézbesítik.

(13) A 9. bekezdés szerinti bírság kivetéséről szóló eljárást, attól a naptól számított egy éven belül lehet megindítani, mikor a bíróság jogerős végzése hivatalnak kézbesítésre került.

(1) A hivatal bírságot ró ki a közbeszerzőre vagy a beszerzőre, amely

a) a szerződéses ár 5%-nak felel meg, ha elkerülte a szerződés, koncessziós szerződés vagy keret-megállapodás megkötésének kötelezettségét a jelen törvény szerint, a jelen törvényben meghatározott módon vagy eljárással,

b) a szerződéses ár 5%-nak felel meg, ha nem tartotta be az ajánlatok kiértékelésének kritériumait, ha az befolyással volt a közbeszerzés eredményére,

c) a szerződéses árak összegének 5%-nak felel meg, ha a beszerzés tárgyát felosztotta annak érdekében, hogy elkerülje az értékhatár feletti eljárás alkalmazását, vagy értékhatár alatti beszerzés esetében,

d) a szerződéses ár 5%-nak felel meg, ha a szerződést, koncessziós szerződést vagy keretmegállapodást a 11. § szerinti tiltás ellenére kötötte,

e) a szerződéses ár 2%-nak felel meg, ha megszegte a 166. § 1. bek. a), b) vagy c) pontja szerinti kötelezettségét, és szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére került sor, és a hivatalnak a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése előtt kifogásokat kézbesítettek,

f) 1 000 euró minden megkezdett 15 munkanapnyi, a 166. § 1. bek. a), b) vagy c) pontja szerinti kötelezettség teljesítésével való késedelemért, legfeljebb azonban 12 000 euró, ha nem került sor szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére, és hivatalnak kifogásokat kézbesítettek.

(2) A hivatal 500 eurótól 30 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közbeszerzőre vagy beszerzőre, ha

a) megszegte valamelyik kötelezettségét a 6. § 17. bek. vagy 18. bek. szerint,

b) megszegte kötelezettségét a 12. § 3. bek. szerint,

c) megszegte kötelezettségét a 23. § 5. bek. szerint,

d) megszegte valamelyik kötelezettségét a 24. § 1., 2., 4. vagy 5. bek. szerint,

e) megszegte kötelezettségét a 25. § 2. bek. szerint,

f) megszegte valamelyik kötelezettségét a 26. § 3–6. vagy 7. bek. második mondata szerint,

g) megszegte kötelezettségét a 37. § 2. bek. szerint,

h) nem teljesítette valamelyik kötelezettségét a 38. §, 44. 9. §. bek. vagy a 132. § 4. bek. szerint,

i) a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítését nem a 40. § szerint értékelte ki vagy ha az ajánlatokat nem az 53. § szerint értékelte ki és a törvénysértés hatással volt vagy lehetett volna a közbeszerzés eredményére,

j) megszegte valamelyik kötelezettségét a 41. § 2., 3., 4. vagy 5. bek. szerint,

k) megszegte valamelyik kötelezettségét a 43. § 2. bek. vagy a 114. § 6. bek. második mondata szerint és a törvényszegés hatással volt a közbeszerzés eredményére,

l) az ajánlatok kiértékelésére a 44. § 12. bek. feltüntetett kritériumot használta,

m) megszegte kötelezettségét a 45. § szerint,

n) megszegte valamelyik kötelezettségét a 46. § 3. bek. vagy 5. bek. szerint,

o) megszegte kötelezettségét az 52. § 2. bek. szerint,

p) nem teljesítette kötelezettségét az 55. § 2. bek. szerint,

q) a szerződés, koncessziós szerződés vagy keretmegállapodás megkötése során nem tartotta be az 56. § 2–7. bekezdéseiben meghatározott feltételeket,

r) keretmegállapodást kötött a 83. § 2. bek., a 99. § 2. bek. vagy a 133. § 2. bek. ellentétben,

s) megszegte valamelyik kötelezettségét a 114. § 3. bek. b) és g) pontja szerint,

t) megszegte valamelyik kötelezettségét a 114. § 4–6. bek. vagy 9. bek. szerint,

u) megszegte kötelezettségét a 117. § 4. bek. szerint,

v) megszegte valamelyik kötelezettségét a 118. § 2. bek. vagy 4. bek. szerint,

w) nem teljesítette kötelezettségét a 173. § 1. bek. szerint,

x) nem teljesítette a hivatal felé fennálló bejelentési kötelezettségét a közvetlen tárgyalásos eljárás alkalmazásáról a jelen törvény szerint,

y) a megkötött szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés ellentétben áll a pályázati háttéranyagokkal, a koncessziós dokumentációval vagy a sikeres pályázó vagy pályázók által benyújtott ajánlattal,

z) megváltoztatta a szerződést, keretmegállapodást vagy koncessziós szerződést annak időtartama alatt, a jelen törvénnyel ellentétben,

aa) megsértette az átláthatóság elvét, az egyenlő bánásmód elvét, a megkülönböztetés-mentesség elvét vagy az arányosság elvét, kivéve az 1. bekezdés szerinti és az a)–z) pontok szerinti közigazgatási vétségeket, és ez a kihágás jelentős hatással lehetett volna vagy volt a közbeszerzés eredményére,

ab) nem teljesítette a hivatal határozatában előírt kötelezettségét.

(3) A hivatal

a) 1000 eurótól 10 000 euróig terjedő bírságot ró ki a pályázóra, érdeklődőre vagy gazdasági szereplőre, továbbá három évig terjedő időszakra eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől, ha a közbeszerzésben való részvétel feltételeinek teljesítésének igazolása céljából, a közbeszerzés érdeklődőinek kiválasztása céljából vagy a gazdasági szereplők jegyzékébe történő felvétel céljából olyan információt vagy okmányt nyújtott be, amely nem valós vagy amelyet úgy megváltoztattak, hogy nem felel meg a valóságnak,

b) eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, az érdeklődőt vagy a gazdasági szereplőt

1. egy évre, ha legkevesebb három egymást követő referenciaértékelés során hússzal egyenlő vagy ennél kisebb osztályzatot ért el,

2. egy évre, ha a gazdasági szereplőre a jogalkalmazó hatóság jogerős határozattal szankciót alkalmazott vagy kötelezettséget írt elő azon okból, hogy időben vagy egyáltalán nem, vagy meghatározó részében nem teljesítette a szerződésből fakadó jutalomfizetési vagy térítési kötelességét azon személlyel szemben, aki alvállalkozója volt a beszerzésben, melyet a beszállító a jelen törvény értelmében elnyert,

3. három évre, ha a közbeszerző vagy a beszerző elállt a szerződéstől, koncessziós szerződéstől vagy keretmegállapodástól a beszállító súlyos kötelességszegése miatt,

c) egy évre eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől a pályázót, érdeklődőt vagy gazdasági szereplőt, ha az elektronikus piactér használata során megszegi a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piactér üzleti feltételeit, és ezzel a közbeszerzőnek kárt okoz vagy magának anyagi előnyt szerez,

d) 5 000 euró bírsággal sújtja a pályázót, érdeklődőt vagy gazdasági szereplőt, , ha az elektronikus piactér használata során megszegi a jelen törvény rendelkezéseit vagy az elektronikus piactér üzleti feltételeit,

e) 500 euróig terjedő bírsággal sújtja a gazdasági szereplőt, ha megszegi a 156. § 1. bek. szerinti kötelezettségét,

(4) A 2. és 3. bekezdések szerinti bírságok kiszabásakor a hivatal főként a kötelességszegés jellegét, súlyosságát, módját és következményeit veszi figyelembe. Ha a közbeszerző vagy beszerző egy közbeszerzés keretében több közigazgatási vétséget is elkövet, a hivatal csak azért a közigazgatási vétségért szab ki bírságot, amelyikért a legmagasabb összegű bírság kiszabható; ezzel nincs érintve a 2. bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabása.

(5) A bírság összegének megállapítása céljaira, a szerződéses ár a szerződésben, keretmegállapodásban vagy koncessziós szerződésben, a beszerzés teljes tárgyára megállapított ár értendő. Ha a szerződésben, keretmegállapodásban vagy koncessziós szerződésben a beszerzés teljes tárgyának ára nincs meghatározva, szerződéses ár alatt a közbeszerző vagy beszerző által megállapított becsült mennyiség és az egységár szorzatát értjük a teljes szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés teljes időtartama alatt. Szerződéses ár alatt a 2. bekezdés b) pontja szerinti bírság összegének kiszámítása céljaira az az ár értendő, amellyel az eredeti szerződésben, eredeti keretmegállapodásban vagy eredeti koncessziós szerződésben meghatározott árat megemelték. Ha ezzel a módszerrel nem határozható meg a szerződéses ár, szerződéses ár alatt a beszerzés feltételezett értéke értendő.

(6) A bírságolási eljárást attól a naptól számított egy éven belül lehet megindítani, amikor a hivatal a törvénysértésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban attól a naptól számított három éven belül, mikor a törvénysértésre sor került. A bírságolási eljárást olyan törvényszegésért, amelyről a hivatal a szerződés megkötése után, az ellenőrzött tevékenységének felülvizsgálatáról szóló eljárásban szerzett tudomást, a hivatal határozatának jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül lehet megindítani.

(7) A bírság az állami költségvetés bevételét képezi.

(8) A hivatal 3. bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti határozata elleni keresetet a határozat kézhezvételének napjától számított 10 napon belül kell benyújtani.

(9) A 3. bekezdés a)–c) pontja szerinti, közbeszerzésben való részvétel tilalmának ideje a végleges határozat jogerőre emelkedésétől kezd el telni.

(1) Az eltiltott személyek nyilvántartása a közigazgatás információs rendszere, melynek üzemeltetője a hivatal.

(2) Az eltiltott személyek nyilvántartása tartalmazza a közbeszerzésben való részvételtől végleges határozattal eltiltott személy adatait, éspedig a következőket:

a) a személy azonosító adatai a 153. § 1. bek. a)–e) pontja szerinti terjedelemben,

b) az időszak kezdete és vége, amelyre a közbeszerzésben való részvétel tilalma vonatkozik,

c) a törvénysértés, amiért a közbeszerzésben való részvétel tilalmát kiszabták.

(3) Az eltiltott személyek nyilvántartása nyilvánosan hozzáférhető a hivatal honlapján.

(4) A hivatal törli a személyt az eltiltott személyek nyilvántartásából, az azt követő napon, mikor letelik az az idő, amelyre a közbeszerzésben való részvétel tilalma vonatkozott.

(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a 9. § 3–9. bekezdésekben feltüntetett tevékenységek valamelyike közvetlen gazdasági versenynek van kitéve a korlátlan hozzáférésű piacon, az államigazgatás hatáskörrel rendelkező szerve a hivatal közvetítésével, vagy a beszerző kérvényt nyújthat be az Európai Bizottságnak határozathozatal céljából az ügyben.

(2) Az 1. bekezdés szerinti határozathozatali kérvényben fel kell tüntetni az összes lényeges tényt, főként a jogszabályi előírásokra, a közigazgatási szervek döntéseire vonatkozókat, vagy annak megítélésével összefüggő megállapodásokat, hogy az érintett, a 9. § 3–9. bekezdésében feltüntetett tevékenység közvetlen gazdasági versenynek van-e kitéve a korlátlan hozzáférésű piacon.

(3) A hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles a 9. § 3–9. bekezdésekben felsorolt tevékenységek valamelyikét végző beszerző kérése esetén, vagy az Európai Bizottság kérésére elbírálni, hogy ezen tevékenység vonatkozásában fennáll-e az 1. bekezdés szerinti megalapozott feltételezés.

(4) Ha a határozathozatali kérvényt a beszerző nyújtja be, a kérvény másolatát haladéktalanul elküldi a hivatalnak és a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervnek.

(5) A beszerző nem a jelen törvény rendelkezései szerint jár el a 9. § 3–9. bekezdésekben felsorolt tevékenységekkel összefüggő beszerzés, tervpályázat és koncesszió meghirdetése során az Európai Bizottság határozatának hatályba lésének napjától, melynek alapján a 9. § 3–9. bekezdéseiben felsorolt tevékenység kivételt kapott a jelen törvény hatálya alól, vagy az ilyen határozat kiadása határidejének leteltét követő naptól, amennyiben az Európai Bizottság nem hozott döntést határidőn belül.

(1) Az általános közigazgatási eljárási szabályzat⁷⁵⁾ nem vonatkozik a jelen törvény szerinti eljárásokra, kivéve a 151. §, 154. §, 156. § 6. bek., 158. § 2. bek. első mondata, 182. § szerinti eljárásokat és az ügyészi óvást.

(2) A 169. § 1–4. bek., 177–179.a § szerinti eljárásokra az általános közigazgatási eljárási szabályzat⁷⁵⁾ vonatkozik, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, miközben nem alkalmazandók az általános közigazgatási eljárási szabályzat következő paragrafusai: 14. §, 18. §, 19. §, 23. §, 28–30. §, 32. § 1. bek., 36. §, 49. §, 50. §, 60. § és 71–80. §.

(1) A közbeszerzésben használatos értesítések részleteit és tartalmát, melyeket az európai közlönyben és a közlönyben való megjelentetés céljából a kiadóhivatalnak és a hivatalnak küldenek el, továbbá a hivatalnak, a közlönyben való megjelentetés céljából elküldött értesítések és információk részleteit és tartalmát általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

(2) Az egységes európai dokumentum részleteit és tartalmát általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

(3) A műépítészeti, területtervezési és építőmérnöki tervpályázatok fajtáival kapcsolatos, valamint a versenyfeltételek tartalmának és a bírálóbizottság tevékenységének részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

(4) A referencia elkészítésének céljára szolgáló végső értékelő osztályzat kiszámítása módjának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

(5) Az elektronikus árverés megvalósítására szolgáló rendszer minősítési/hitelesítési eljárásának részleteit általános érvényű jogszabály határozza meg, melyet a hivatal ad ki.

(1) A beszerzés meghirdetésének eljárását és a koncesszió meghirdetésének eljárását, melyek esetében a közbeszerzési felhívást, a pályázati felhívásként használt hirdetményt vagy a pályázati felhívást 2016. április 17-ig küldték el közzétételre, 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(2) A beszerzés meghirdetésének eljárását, melyet igazolhatóan 2016. április 17-ig kezdtek meg, és melyek esetében a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint nem követelték meg a közbeszerzési felhívást, a pályázati felhívásként használt hirdetményt vagy pályázati felhívást a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint kell befejezni.

(3) Az eljárásban, melyet a hivatal 2016. április 17-ig kezdett meg, a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(4) Az eljárásban, melyet a hivatal 2016. április 17. után kezd meg és az 1. és 2. bekezdések szerinti közbeszerzésekre vonatkozik, a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint kell eljárni.

(5) A közbeszerző és beszerző az 1. és 2. bekezdések szerinti közbeszerzésekre vonatkozó felülvizsgálati eljárásban a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint jár el.

(6) Ha a referenciát 2014. március 1-je előtt készítették, a 34. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti részvételi feltétel teljesítését, ha a megrendelő közbeszerző vagy beszerző volt, a közbeszerző vagy beszerző által ellenjegyzett teljesítésigazolással lehet bizonyítani.

(7) A vállalkozók jegyzékébe a 2016. április 17-ig hatályos előírások szerint végrehajtott bejegyzés a gazdasági szereplők jegyzékébe történő bejegyzésnek minősül, a bejegyzett adatok terjedelmében.

(8) A kommunikáció és az információcsere a közbeszerzésben 2018. október 18-ig írásban is megvalósulhat, a posta, más kézbesítő, fax vagy 20. § 1. bek. szerinti elektronikus eszközök segítségével, vagy ezek kombinációjával, kivéve a 15. § 6. bek., 50. §, 54. § és 58. §, továbbá a közbeszerzésben használatos értesítések és információk küldését a jelen törvény szerint, közzététel céljából, a kiadóhivatalnak és a hivatalnak, valamint az információk és dokumentumok profilban való közzétételét.

(9) A hivatal elnöke, akit a 2016. április 17-ig hatályos törvény szerint választottak meg tisztségébe, a hivatal elnökének számít a jelen törvény szerint; ezzel nincs érintve a hivatali idejének múlása.

(10) A hivatal alelnöke, akit a 2016. április 17-ig hatályos törvény szerint neveztek ki tisztségébe, a hivatal alelnökének számít a jelen törvény szerint; ezzel nincs érintve a hivatali idejének múlása.

(11) A tanács tagja, akit a 2016. április 17-ig hatályos törvény szerint neveztek ki tisztségébe, a tanács tagjának számít a jelen törvény szerint; ezzel nincs érintve a hivatali idejének múlása.

(1) Azon közbeszerzések esetén, amelyeknél 2016. december 31-ig nem köttetett meg szerződés, keretmegállapodás vagy koncessziós szerződés, a 2017. január 1-től hatályos előírások szerint kell eljárni.

(2) A 2017. január 1-je előtt megkezdett, de jogerősen be nem fejezett eljárások esetén a 2016. december 31-ig hatályos előírások kell eljárni; erre a célra a hivatal a kedvezmények végső felhasználóinak jegyzékéből származó adatokat használja, amelyet a 2016. december 31-ig hatályos előírások szerinti vezetnek.

(1) A 2017. június 1-je előtt megkezdett, de jogerősen be nem fejezett eljárások esetén a 2017. május 31-ig hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Az olyan eljárást, amelyet a hivatal 2017. május 31-e után kezd meg és olyan közbeszerzésre vonatkozik, mely esetében a közbeszerzési felhívást, a pályázati felhívásként használt hirdetményt vagy a pályázati felhívást 2016. április 17-ig küldték el közzétételre, a 2016. április 17-ig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni.

(3) A beszerzés meghirdetésének eljárása, amely során igazolhatóan 2016. május 31-ig küldték el közzétételre a pályázati felhívást vagy kezdték meg a beszerzés meghirdetésének eljárását, a 2017. május 31-ig hatályos jogszabályok szerint fejezendő be.

(1) Azon beszerzések meghirdetését, amelyek esetében a közbeszerzésről szóló felhívás, a közbeszerzésben való részvételre felszólító értesítés vagy az ajánlattételi felhívás 2017. október 31-ig volt közzététel céljából kiküldve, a 2017. október 31-ig hatályos előírások alapján kell lefolytatni.

(2) Azon beszerzések meghirdetését, amelyek esetében hitelt érdemlően igazolható, hogy 2017. október 31-ig vették kezdetüket és amelyek meghirdetése a 2017. október 31-ig hatályos előírások alapján nem volt közbeszerzésről szóló felhíváshoz, közbeszerzésben való részvételre felszólító értesítéshez vagy ajánlattételi felhíváshoz kötve, a 2017. október 31-ig hatályos előírások alapján kell lefolytatni.

A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió kötelező jogi aktusai a 6. sz. melléklet szerint.

Megszüntetésre kerül:

1. A Tt. 25/2006. sz. törvényének I. cikkelye, a közbeszerzésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 282/2006. sz. törvényével, a Tt. 102/2007. sz. törvényével, a Tt. 232/2008. sz. törvényével, a Tt. 442/2008. sz. törvényével, a Tt. 213/2009. sz. törvényével, a Tt. 289/2009. sz. törvényével, a Tt. 402/2009. sz. törvényével, a Tt. 503/2009. sz. törvényével, a Tt. 73/2010. sz. törvényével, a Tt. 129/2010. sz. törvényével, a Tt. 58/2011. sz. törvényével, a Tt. 158/2011. sz. törvényével, a Tt. 182/2011. sz. törvényével, a Tt. 223/2011. sz. törvényével, a Tt. 231/2011. sz. törvényével, a Tt. 348/2011. sz. törvényével, a Tt. 550/2011. sz. törvényével, a Tt. 91/2012. sz. törvényével, a Tt. 28/2013. sz. törvényével, a Tt. 95/2013. sz. törvényével, a Tt. 180/2013. sz. törvényével, a Tt. 34/2014. sz. törvényével, a Tt. 13/2015. sz. törvényével, a Tt. 31/2015. sz. törvényével, a Tt. 87/2015. sz. törvényével, a Tt. 252/2015. sz. törvényével a Tt. 343/2015. sz. törvényével.

2. A Közbeszerzési Hivatal 158/2006. sz. rendelete, mellyel meghatározzák a műépítészeti, területtervezési és építőmérnöki tervpályázatok fajtáival kapcsolatos, valamint a versenyfeltételek tartalmának és a bírálóbizottság tevékenységének részleteket.

3. A Közbeszerzési Hivatal 407/2011. sz. rendelete, a strukturált adatok formájának részleteiről, melyek lehetővé teszik azok további automatizált feldolgozását.

4. A Közbeszerzési Hivatal 171/2013. sz. rendelete, mellyel meghatározzák a közbeszerzésben használatos értesítések részleteit és tartalmát.

5. A Közbeszerzési Hivatal 173/2013. sz. rendelete, mellyel meghatározzák az elektronikus árverés megvalósítására szolgáló rendszer minősítési eljárásának részleteit.

6. A Közbeszerzési Hivatal 174/2013. sz. rendelete, mellyel meghatározzák a közbeszerzési dokumentumok, eljárások és tevékenységek minősítési eljárásának részleteit.

7. A Közbeszerzési Hivatal 11/2014. sz. rendelete, mely meghatározzák az értékhatár feletti beszerzésre vonatkozó értékhatárt.

8. A Közbeszerzési Hivatal 51/2014. sz. rendelete, mellyel meghatározzák a szerződés, koncessziós szerződés és keretmegállapodás teljesítése értékelésének, módjának és minőségének részleteit és a végső értékelő osztályzat kiszámításának módját.

A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba, kivéve a IV. cikkely első pontját, amely 2016. január 1-jén lép hatályba és kivéve az I-III. cikkelyeket, melyek 2016. április 18-án lépnek hatályba.

1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkelye.

2) Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002. sz. irányelve (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről (CVP), a hatályos rendelkezések, 1. sz. melléklete (H. K. EK L 340, 2002. 12. 16.).

3) Például a Tt. többször módosított, 483/2001. sz. törvényének 5. §, a bankokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított, 566/2001. sz. törvényének 8. §, az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (értékpapírtörvény).

4) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 566/1992. sz. törvénye, a Szlovák Nemzeti Bankról.

5) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127-141. cikkelye és 282-284. cikkelye, Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszeréről és az Európai Központi Bank alapokmányáról (H. K. EU C 321E, 2006. 12. 29.).

6) A Tt. többször módosított, 351/2011. sz. törvénye az elektronikus kommunikációról.

7) A Tt. 513/2009. sz. törvényének 2. §, a vasúti közlekedésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 432/2013. sz. törvényével.

8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről.

9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 171/1993. sz. törvénye a Rendőri testületről.

10) Az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1008/2008. sz. rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (H. K. EU L 293, 2008. 10. 31.).

11) Az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1370/2007. sz. rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 315, 2007. 12. 3.).

12) A Tt. többször módosított, 254/1998. sz. törvényének 10. § 5. bek., a közmunkákról.

13) A Tt. többször módosított, 24/2006. sz. törvényének 13. § 4. bek. és 36. § 2. bek., a környezeti hatásvizsgálatról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

14) A Tt. többször módosított, 305/2005. sz. törvényének 52. § 1. bek. és 53. § 4. bek., a gyermekek szociális jogi védelméről és a szociális gondnokságról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

15) A Tt. többször módosított, 206/2009. sz. törvénye 3, § 1. és 2. bek., a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékű tárgyak védelméről, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 372/1990. számú, szabálysértésekről szóló törvényének módosításáról.

16) A Tt. 206/2009. sz. törvényének 2. § 2. bek.

17) A Tt. 185/2015. sz. törvénye, a szerzői jogi törvény.

18) A Szlovák Nemzeti Tanács 4/1958. sz. törvényének 5. §, a népművészeti termelésről és a művészeti mesterségekről.

19) A Szlovák Nemzeti Tanács 4/1958. sz. törvényének 6. §.

20) A Tt. 324/2011.sz. törvényének 3. § 2. bek.

21) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 2. § b) pontjának 28. alpontja, az energetikáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

22) A Tt. 61/2015. sz. törvényének 16. §, a szakképzésről és szakmai felkészülésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

23) Például a Tt. 305/2013. sz. törvényének 9.a §, a közhatalmi szervek hatáskörének elektronikus formában történő gyakorlásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (e-Government törvény) módosítva a Tt. 273/2015. sz. törvényével.

24) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 369/1990. sz. törvénye a községi önkormányzatokról.

A Tt. többször módosított, 302/2001. sz. törvénye a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (törvény az önkormányzati megyékről).

25) A Tt. többször módosított, 326/2005. sz. törvénye az erdőkről.

26) Például a Tt. többször módosított, 469/2002. sz. törvénye, a termékek környezetvédelmi jelöléséről.

27) A Tt. 215/2004. sz. törvényének 2. § a) pontja, a minősített adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

28) Például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1305/2013. sz. rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 347, 2013. 12. 20.), a hatályos változatban, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1308/2013 sz. rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (H. K. EU L 347, 2013. 12. 20.), a hatályos változatban.

29) Például az EU 1305/2013 sz. rendelete, a hatályos változatban, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 508/2014 sz. rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 149, 2014. 5. 20.), a hatályos változatban.

29a) A Tt. többször módosított, 561/2007. sz. törvénye, a beruházási támogatásról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

30) Például a Tt. többször módosított, 514/2009. sz. törvényének 36. §, a vasúti közlekedésről, és a Tt. 56/2012. sz. törvényének 41., 43. és 44. §, a közúti közlekedésről.

31) A Tt. 324/2011. sz. törvényének 2. §, a postai szolgáltatásokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

32) A Tt. 324/2011. sz. törvényének 5. §.

33) A Tt. 315/2016. sz., a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.

34) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. §-a.

35) A Tt. többször módosított, 211/2000. sz. törvényének 5.a §, az információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (az információ-szabadságról szóló törvény).

36) A Tt. többször módosított, 275/2006. sz. törvényének 7. §, a közigazgatás információs rendszereiről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

37) A Tt. többször módosított, 215/2002. sz. törvényének 3. §, az elektronikus aláírásról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

38) A Tt. 215/2002. sz. törvényének 3.a §, módosítva a Tt. 305/2013. sz. törvényével.

39) Például az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1082/2006 sz. rendelete (2006. július 5.) az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról (ETECS) (H. K. EU L 210, 2006. 7. 31.), a hatályos változatban.

40) Például a Szerződés az Európai Unióról, az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

41) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkelye.

41a) A Tt. 315/2016. sz. törvénye 10. §-ának 1. bek.

42) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv.

43) A Bizottság 2009. október 16-i határozata, az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történő teljesítését lehetővé tevő rendelkezések meghatározásáról, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK sz., a belső piac szolgáltatásairól szóló irányelve szerint (2009/767/EK) (H. K. EU L 274, 2009. 10. 20.), a hatályos változatban.

44) A Bizottság 2011. február 25-i határozata, amely meghatározza az illetékes szervek által elektronikusan aláírt dokumentumok határokon átnyúló feldolgozásának minimális követelményeit, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK sz., a belső piac szolgáltatásairól szóló irányelvével összhangban (2011/130/EU) (H. K. EU L 53, 2011. 2. 26.), a hatályos változatban.

45) A 2011/130/EU határozat 1. cikkelyének 2. bek., a hatályos változatban.

46) A Tt. többször módosított, 211/2000. sz. törvénye.

46a) A Tt. 292/2014. sz. törvénye az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott hozzájárulásokról szóló törvényének 39. § 3. bek. a Tt. 93/2017. sz. törvénye értelmében.

47) Például a Munka Törvénykönyve, a Tt. többször módosított, 82/2005. sz. törvénye az illegális munkáról és az illegális alkalmazásról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. többször módosított, 223/2001. sz. törvénye a hulladékokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1948. évi, 87. sz. egyezménye, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről (a szövetségi külügyminisztérium 489/1990. sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1949. évi, 98. sz. egyezménye, a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról (a szövetségi külügyminisztérium 470/1990 sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1930. évi, 29. sz. egyezménye, a kényszermunka és a kötelező munkavégzés tilalmáról (a szövetségi külügyminisztérium 506/1990 sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1957. évi, 105. sz. egyezménye, a kényszermunka eltörléséről (a szövetségi külügyminisztérium 340/1998 sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 138. sz. egyezménye, az alkalmazhatóság alsó korhatáráról (a szövetségi külügyminisztérium 341/1998 sz. hirdetménye), az 1958. évi, 111. sz. Egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről (a szövetségi külügyminisztérium 465/1990 sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1951. évi, 100. sz. egyezménye, a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról (a szövetségi külügyminisztérium 450/1990 sz. hirdetménye), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1999. évi, 182. sz. egyezménye, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről (az SZK külügyminisztériumának 38/2001 sz. hirdetménye), az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezmény (az SZK külügyminisztériumának 53/1994. sz. hirdetménye), az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv (az SZK külügyminisztériumának 53/1994. sz. hirdetménye), a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény (az 53/1994. sz. hirdetmény), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény (az SZK külügyminisztériumának 593/2004. sz. hirdetménye), az egyes veszélyes vegyi anyagok és készítmények előzetes tájékoztatáson alapuló behozatalára és kivitelére vonatkozó előzetes jóváhagyásának megadásáról szóló Rotterdami Egyezmény (az SZK külügyminisztériumának 280/2007. sz. hirdetménye).

48) Például a Tt. 586/2003. sz. törvényének 27. §, az ügyvédekről, valamint a Tt. többször módosított, 455/1991. sz. a kisvállalkozói tevékenységről (vállalkozói törvény) szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 540/2007. sz. törvényének 25. § 4. bek., a könyvvizsgálókról, könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat feletti felügyelet végrehajtásáról, valamint a Tt. többször módosított, 431/2002. sz. számvitelről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről.

49) Az Európai Parlament és a Tanács (EK) 1221/2009. sz. rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 342, 2009. 12. 22.), a hatályos változatban.

50) Például a Polgári Törvénykönyv 829. §, a Kereskedelmi Törvénykönyv 56. § 1. bek.

51) Például a Tt. 182/2011. sz. törvénye az energetikailag fontos termékek energiahatékonysági jelöléséről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Bizottság felhatalmazáson alapuló 1059/2010/EU sz. rendelete (2010. szeptember 28.), amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU sz. irányelvét, amennyiben a háztartási mosogatógépek energiahatékonysági jelöléséről van szó (H. K. EU L 314, 2010. 11. 30.), a hatályos változatban, a Bizottság felhatalmazáson alapuló 1060/2010/EU sz. rendelete (2010. szeptember 28.), amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU sz. irányelvét, amennyiben a háztartási hűtőgépek energiahatékonysági jelöléséről van szó (H. K. EU L 314, 2010. 11. 30.), a hatályos változatban, a Bizottság felhatalmazáson alapuló 1061/2010/EU sz. rendelete (2010. szeptember 28.), amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU sz. irányelvét, amennyiben a háztartási mosógépek energiahatékonysági jelöléséről van szó (H. K. EU L 314, 2010. 11. 30.), a hatályos változatban, a Bizottság felhatalmazáson alapuló 1062/2010/EU sz. rendelete (2010. szeptember 28.), amely kiegészíti az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU sz. irányelvét, amennyiben a televízió készülékek energiahatékonysági jelöléséről van szó (H. K. EU L 314, 2010. 11. 30.), a hatályos változatban.

52) Az Európai Parlament és a Tanács (EK) 765/2008 sz. rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGK) č. 339/93 (H. K. EU L 218, 2008. 8. 13.).

53) A Tt. 158/2011. sz. törvénye az energiatakarékos és környezetvédelmi szempontból kímélő gépjárművek támogatásáról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

54) A Polgári Törvénykönyv 116. §.

55) Például a Tt. többször módosított, 39/1993. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Számvevőszékéről, a Tt. többször módosított, 528/2008. sz. törvénye, az Európai Unió alapjaiból nyújtott segélyekről és támogatásokról, a Tt. többször módosított, 369/1990. sz. törvénye, a községi önkormányzatokról, a Tt. többször módosított, 153/2001. sz. törvénye, az ügyészségről, a Tt. többször módosított, 502/2001. sz. törvénye, a pénzügyi ellenőrzésről és a belső könyvvizsgálatról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

56) Például a Tt. többször módosított, 215/2004. sz. törvénye, a Tt. 45/2011. sz. törvénye, a kritikus infrastruktúráról.

57) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Tt. 122/2013. sz. törvénye, a személyes adatok védelméről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 84/2014. sz. törvényével.

58) Például a Tt. 435/2001. sz. törvényének 14. §, a szabadalmakról, kiegészítő oltalmi tanúsítványokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (szabadalmi törvény), a Tt. 185/2015. sz. törvényének 17. §.

59) A Tt. többször módosított, 431/2002. sz. törvényének 22. §, a számvitelről.

60) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU sz. rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról, (H. K. EU L 269, 2013. 10. 10.).

61) A Kereskedelmi Törvénykönyv 281–288. §.

62) A Tt. többször módosított, 278/1993. sz. törvényének 13.f § 1. bek., az állami vagyon kezeléséről.

63) A Tt. többször módosított, 5/2004. sz. törvényének 55. § 1. bek., a foglalkoztatási szolgálatokról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

64) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 138/1992. sz. törvényének 24. § 2. bek. j) pontja és 31. § 2. bek. i) pontja, a hiteles műépítészekről és a hiteles építészmérnökökről.

65) A Tt. többször módosított, 215/2004. sz. törvénye.

66) A Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvényének 5. cikkelye, a közérdek védelméről a köztisztviselők tisztségének betöltése során, módosítva a Tt. 545/2005. sz. alkotmányos törvényével.

67) A Tt. többször módosított, 283/2002. sz. törvénye, az utazási költségtérítésről.

68) A Tt. többször módosított, 71/1967. sz. törvényének 63. § 1. bek. és 69. § 2. bek., a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás).

69) A Tt. 382/2004. sz. törvénye, a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

74) A Tt. 305/2013. sz. törvénye, módosítva a Tt. 214/2014 sz. törvényével.

74a) A Tt. 292/2014. sz. törvényének 7. §-a.

74b) A Tt. 292/2014 sz. törvényének 10. §-a 1. bek.

74c) A Tt. 292/2014 sz. törvényének 9. §-a 1. bek.

75) A Tt. többször módosított, 71/1967. sz. törvénye.

76) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 7. és 12. §, módosítva a Tt. 321/2014. sz. törvényével.

77) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 25. §.

78) A Tt. többször módosított, 324/2011. sz. törvényének 17. és 44. §.

79) A Tt. többször módosított, 569/2007. sz. törvényének 21–28. §, a geológiai munkálatokról (geológiai törvény).

80) Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkely 3. bek.

81) Az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkely 3. vagy 4. bek.

82) A Tt. többször módosított, 264/1999. sz. törvényének 2. § 1. bek. i) pontja, a termékek műszaki követelményeiről és a megfelelőség-értékelésről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről. A Tt. 133/2013. sz. törvénye, az építési termékekről, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.

83) A Tt. többször módosított, 264/1999. sz. törvényének 5. §.

84) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU sz. rendeletének 13. és 14. cikkelyei (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 316, 2012. 11. 14., 12–33. o.).

Eljárások, melyekkel az engedélyek kiadása során biztosítva van a megfelelő előzetes átláthatóság, és amelyek nem képeznek különleges vagy kizárólagos jogokat a 9. § 2. bek. szerint:

1. engedély kiadása az energetikai ágazatban végzett tevékenységekre és tanúsítvány kiadása energetikai berendezés építésére külön jogszabály szerint,⁷⁶⁾

2. pályázati eljárás új villamos-energetikai berendezésekre külön jogszabály szerint,⁷⁷⁾

3. általános engedély kiadása postai szolgáltatások nyújtására és postai licenc megadása vagy odaítélése külön jogszabály szerint,⁷⁸⁾

4. kutatási terület kijelölése a lelőhelyek geológiai kutatásának elvégzésére külön jogszabály szerint,⁷⁹⁾

5. közérdekű szolgáltatásokról szóló szerződések, melyek az autóbusszal, villamossal, vasúton vagy metrón történő tömegközlekedési szolgáltatásnyújtásokat érintik, melyeket versenyeljárás alapján kötöttek külön jogszabály szerint,⁸⁰⁾ és azzal az előfeltétellel, hogy azok érvényessége összhangban van a külön jogszabállyal.⁸¹⁾

1. Az építési munkálatok műszaki követelményei a jelen törvény céljaira azokból a műszaki specifikációkból indulnak ki, melyekkel az építési munkálatok azon jellemző tulajdonságait meghatározzák, melyek lehetővé teszik, hogy az építési munkálatokat úgy írják le, hogy a meghatározott célt teljesítsék. A műszaki követelmények magukban foglalják főleg a termékek és anyagok jellemzőit külön jogszabály szerint,⁸²⁾ a környezetre és klímára gyakorolt hatás szintjét valamint további követelményeket, mint például megközelíthetőséget a fogyatékkal élő személyek számára, a minőség, a terminológia, a szimbólumok, a csomagolás, a megjelölés és címkézés, használati utasítás továbbá a gyártási folyamatok és módszerek biztosítását az építési munkák életciklusának bármelyik fázisában. Magukban foglalják a tervezés, ármeghatározás szabályait, a vizsgálati feltételeket, ellenőrzési feltételeket, az építési munkák átvételének feltételeit is, valamint építés módjait és technikáit, valamint az összes többi műszaki feltételt, melyeket az általános érvényű jogszabályok vagy műszaki szabványok alapján határoznak meg, és amelyek összefüggenek az építési munkálatok befejezésével és az anyagokkal vagy részekkel, melyeket ezek az építési munkálatok magukban foglalnak.

2. Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki követelmények a jelen törvény céljaira azokból a műszaki specifikációkból indulnak ki, amelyekkel az áruk és szolgáltatások jellemző tulajdonságait meghatározzák. Ezek a műszaki követelmények magukban foglalják főleg a termékek és anyagok jellemzőit külön jogszabály szerint,⁸²⁾ a környezetre és klímára gyakorolt hatás szintjét valamint további követelményeket, mint például megközelíthetőséget a fogyatékkal élő személyek számára, a minőség, a terminológia, a szimbólumok, a csomagolás, a megjelölés és címkézés, használati utasítás továbbá a gyártási folyamatok és módszerek biztosítását az áruk és szolgáltatások életciklusának bármelyik fázisában, és a megfelelőség-értékelési eljárásokat.

3. A szabvány a jelen törvény céljaira külön jogszabály szerinti műszaki szabvány.⁸³⁾

4. A nemzetközi szabvány a jelen törvény céljaira külön jogszabály szerinti szabvány.⁸³⁾

5. Az európai szabvány a jelen törvény céljaira külön jogszabály szerinti szabvány.⁸³⁾

6. A szlovák műszaki szabvány a jelen törvény céljaira külön jogszabály szerinti szabvány.⁸³⁾

7. A védelmi szféra szabványa a jelen törvény céljaira olyan műszaki specifikáció, melynek betartása nem kötelező, és amelyet a védelmi szférában ismételten vagy folyamatosan használt műszaki specifikációk kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet hagy jóvá.

8. Az európai műszaki tanúsítvány a jelen törvény céljaira, a termék egy konkrét célra való használata alkalmasságának pozitív műszaki értékelése, amely a felépítésére vonatkozó alapvető követelmények teljesítésén alapszik, a termék alapvető jellemzőinek és a használatára megállapított feltételek segítségével, melyet az illetékes jogi személy ad ki.

9. A közös műszaki specifikáció a jelen törvény céljaira, az információs-kommunikációs technológiai ágazat műszaki specifikációja, melyet külön jogszabály szerint dolgoztak ki.⁸⁴⁾

10. A műszaki referencia a jelen törvény céljaira, bármilyen kimenet, melyet az európai szabványügyi szervezetek hoztak létre, kivéve az európai szabványokat, melyet a piac szükségleteire való reakcióként fogadtak el.

1. A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (H. K. EK L 395, 30. 12. 1989) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelvével (2007. december 11.) (H. K. EU L 335, 2007. 12. 20.) és az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelvével (2014. február 26.) (H. K. EU L 94, 2014. 3. 28.).

2. A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (H. K. EK L 76, 1992. 3. 23., 1. kötet) módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelvével (2007. december 11.) (H. K. EU L 335, 2007. 12. 20.) és az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelvével (2014. február 26.) (H. K. EU L 94, 2014. 3. 28.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve ( 2009. július 13. ) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (H. K. EU L 216, 2009. 8. 20.), módosítva a Bizottság (EK) 1177/2009 sz. rendeletével (2009. november 30.) (H. K. EU L 314, 2009. 12. 1.), a Bizottság (EU) 1251/2011 sz. rendeletével (2011. november 30.) (H. K. EU L 319, 2011. 12. 2.), a Tanács 2013/16/EU irányelvével (2013. május 13.) (H. K. EU L 158, 2013. 6. 10.) és a Bizottság (EU) 1336/2013 sz. rendeletével (2013. december 13.) (H. K. EU L 335, 2013. 12. 14.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (H. K. EU L 94, 2014. 3. 28.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 94, 2014. 3. 28.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (H. K. EU L 94, 2014. 3. 28.).