A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

A jelen törvény a helyi fejlesztési illetéket (a továbbiakban „fejlesztési illeték”) szabályozza.

A fejlesztési illetéket a település a területén, annak egyes részein²⁾ vagy egyes kataszteri területein általános érvényű rendelettel szabályozhatja.²⁾

(1) Az illeték tárgyát képezik mindazon, a település területén található magasépítészeti létesítmények, amelyekre hatályos, az építkezést engedélyező építési engedély van kiadva³⁾ (a továbbiakban „építési engedély).

(2) Illetékmentességet élvez

a) a kárelhárítás és a balesetveszélyes építmények javítása,

b) a kisméretű építmény, az építmény vízszintes és függőleges bővítése 25 m2 alapterületig,

c) a családi ház építése 150 m² alapterületig,

d) az olyan építmény vagy annak része, amely

1. a szociális lakhatás⁴⁾ vagy a gyermekek szociális-jogi védelmének és szociális gondozásának céljait szolgálja,

2. beépített garázsnak vagy már létező építményhez tartozó beálló parkolóhelynek minősül,

3. az egészségügyi ellátás céljait szolgálja,⁵⁾

4. az óvodai nevelés, az alapfokú oktatás,⁶⁾ a középfokú oktatás,⁷⁾ a felsőbb fokú szakképzés,⁷⁾ az állami főiskolákon megvalósuló felsőfokú képzés céljait szolgálja, kivéve az állami főiskolák szakképzési központjait vagy specializált képzési intézményeit,

5. szociális szolgáltató intézménynek⁸⁾ ad otthont,

6. az egyházak és az állam által nyilvántartott vallási csoportok vallási szertartásainak céljait szolgálja,

7. az államvédelem céljait szolgálja,

8. múzeumnak, könyvtárnak, képtárnak vagy művelődési központnak ad otthont.

(1) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályba lépésének napjával keletkezik

(2) Az illetékfizetési kötelezettség az építési engedély hatályvesztésének napjával szűnik meg, amennyiben az illetékfizető nem kezdte meg az építkezés megvalósítását.

(3) Vegyes rendeltetésű építmény esetében az illetékfizető legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig köteles a település tudomására hozni az építmény földfelszín feletti részeinek alapterületi kiterjedését az alapterület rendeltetésének megfelelően.

(1) Illetékfizetőnek minősül az a természetes személy vagy jogi személy, aki/amely építtetőként⁹⁾ építési engedéllyel rendelkezik.

(2) A saját területén építkezést megvalósító település, önkormányzati kerület vagy állam nem minősül illetékfizetőnek.

(3) Amennyiben az építkezést több, a hatályos építési engedélyben feltüntetett építtető valósítja meg, egyenlő arányban illetékfizetőnek minősül minden építtető, ha másképp meg nem egyeznek. Amennyiben egyezséget kötnek, az illetékfizetőket egyikük képviseli (a továbbiakban „képviselő”), míg a többiek egyenlő arányban kezeskednek a fejlesztési illetékért, miközben a képviselő erről a körülményről írásban tájékoztatja a települést, legkésőbb az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napjáig.

(4) Amennyiben az építkezést házastársak valósítják meg, s az építmény házastársi osztatlan közös tulajdonnak fog minősülni, mindkét házasfél illetékfizetőnek számít, miközben a fejlesztési illetékért közösen, egyenlő mértékben kezeskednek.

A fejlesztési illeték alapját a megvalósított építmény földfelszín feletti részeinek m²-ben kifejezett kiterjedése képezi, miközben jelen törvény alkalmazásában az építmény földfelszín feletti része alatt a földszinten és emeleti részeken található valamennyi helyiség¹⁰⁾ alapterületének összege értendő.

(1) A fejlesztési illeték díjszabása 10 eurótól 35 euróig terjed az építmény földfelszín feletti részeinek minden megkezdett m²-ére vonatkoztatva.

(2) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az építmények alábbi rendeltetése alapján

a) lakhatás céljait szolgáló építmények,¹¹⁾

b) mezőgazdasági termelés céljait szolgáló építmények, üvegházak, vízgazdálkodási műtárgyak, a mezőgazdasági termelés során előállított saját termékek raktározását szolgáló építményeket, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,

c) ipari építmények és raktározás céljait szolgáló építmények, a saját adminisztrációs épületeket is beleértve,

d) egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységi célokat szolgáló építmények, raktározási és az egyéb vállalkozási és jövedelemszerzési tevékenységgel összefüggő adminisztrációt szolgáló építmények,

e) egyéb építmények.

(3) A település a fejlesztési illeték díjszabását eltérően állapíthatja meg az egyes kataszteri területek vagy azok egyes részei vonatkozásában.¹⁾

(4) A település a fejlesztési illeték díjszabását az 1-3. bekezdések alapján általánosan kötelező érvényű rendelettel állapíthatja meg vagy módosíthatja, kizárólag a naptári év januárjának 1-ével.

(1) A fejlesztési illetéket az illeték 6. §-ba foglalt alapjának és a fejlesztési illeték illetékfizetési kötelezettség keletkezése napján érvényes, a 4. § 1. bekezdése által meghatározott díjszabásának szorzata adja meg.

(2) Ha vegyes rendeltetésű építmény esetében a település a 7. § 2. bekezdése alapján eltérő díjszabást állapított meg, a fejlesztési illetéket a fejlesztési illeték arányos részeinek összege adja meg, miközben a fejlesztési illeték arányos részeit az illetéknek a 7. § 2. bekezdésébe foglalt díjszabása és az építmény különféle rendeltetésű alapterületeinek szorzataként kell kiszámítani.

(3) A kiszámított fejlesztési illeték lefelé, euró-centekre kerekítendő.

(1) A fejlesztési illetéket a település veti ki határozat által.

(2) Amennyiben az illetékfizetők nevében az 5. § 3. bekezdésében foglaltak alapján képviselő jár el, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében erre a képviselőre veti ki. Amennyiben az illetékfizetők az 5. § 4. bekezdésének megfelelően házastársak, a település a fejlesztési illetéket teljes összegében az egyikükre veti ki.

(3) A kivetett fejlesztési illeték befizetése az 1. bekezdésbe foglaltak alapján kiadott határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül esedékes.

(4) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján lehetővé teheti a fejlesztési illeték részletekben történő törlesztését. A részletek a település által a részletfizetésre vonatkozóan kiadott határozatba foglalt határidőkhöz esedékesek; ezen határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

(1) Amennyiben az illetékfizető a 4. § 2. bekezdésébe foglaltak alapján keletkezett illetékfizetési kötelezettség megszűnésének napjától számított 60 napon belül nem értesíti erről a települést, igénye az illeték visszatérítésére megszűnik.

(2) A település az illetékfizető által beterjesztett kérelem alapján a fejlesztési illeték visszatérítéséről szóló határozat hatályba lépésétől számított 60 napon belül visszatéríti a fejlesztési illetéket az illetékfizetőnek.

(1) A fejlesztési illeték az önkormányzati költségvetés bevétele.

(2) A fejlesztési illeték képezte bevétel az alábbi célokat szolgáló építkezések megvalósításával, illetve az ezeket érintő telekrendezési eljárásokkal összefüggő tőkekiadások¹²⁾ fedezésére fordítható:

a) gyermekgondozási létesítmények,

b) szociális-, sport- és kulturális létesítmények,

c) szociális lakások,

d) iskolák és gyakorlati oktatást ellátó létesítmények,

e) egészségügyi létesítmények,

f) nyilvános parkok, zöldterületek,

g) helyi úthálózat, parkolók és műszaki infrastruktúra.

(1) A fejlesztési illeték kezelését az azt saját területén kivető település látja el. A fejlesztési illeték kezelését Pozsony és Kassa esetében a városrészek látják el, amennyiben arról a város alapokmánya úgy rendelkezik.¹³⁾

(2) A fejlesztési illeték kezelése nem bízható más jogi személyekre vagy természetes személyekre.

(3) A fejlesztési illeték kezelését önálló előírás szabályozza,¹⁴⁾ amennyiben arról jelen törvény 5. §-a, illetve 9-11. §-a másképp nem rendelkezik.

A település a jelen törvény értelmében első ízben olyan építményre vethet ki fejlesztési illetéket, amelyre a jelen törvény hatályba lépését követően volt kiadva építési engedély, legkorábban a fejlesztési illetéknek a település általános érvényű rendelete által történt bevezetésével.

Jelen törvény 2016. november 1-én lép hatályba.

1) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről szóló, a Tt. 268/2014. sz. törvénye által módosított törvény 17.a §-a.

2) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvényének 6. §-a.

3) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és az építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló, többször módosított törvényének 66-70. §-a.

4) A Tt. 443/2010. sz., a lakásfejlesztési támogatásokról és a szociális lakhatásról szóló törvényének 21. §-a.

5) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi dolgozókról, szakmai szervezeteikről és egyéb törvényi kiegészítésekről szóló, a Tt. 653/2007. sz. törvény által módosított törvényének 7. §-a 4. bek.

6) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló (közoktatási törvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 16. §-a 4. és 5. bek.

7) A Tt. 245/2008. sz., a Tt. 324/2012. sz. törvénye által módosított törvény 16. §-a 3. bek.

8) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló, többször módosított törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény.

9) A Tt. 50/1976. sz., többször módosított törvény 59. § 1. bek. a) pontja.

10) A Tt. 582/2004. sz. törvény 12. §-a 5. bek.

11) A Tt. 50/1976. sz., a Tt. 237/2000. sz. törvénye által módosított törvény 43.b §-a 1. bek. a) és b) pontja.

12) A Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

13) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló, többször módosított törvénye 30. §-a.

A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló, többször módosított törvénye 25. §-a.

14) A Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adózás rendje) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.