Módosítva:

Tt. 23/2002., hatályos 2002. február 7-től

Tt. 525/2005., hatályos 2005. december 15-től

Tt. 282/2006., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 342/2006., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 102/2007., hatályos 2007. április 1-től

Tt. 648/2007., hatályos 2007. december 29-től

Tt. 402/2009., hatályos 2009. december 1-től

Tt. 182/2011., hatályos 2011. július 20-tól

Tt. 362/2011., hatályos 2011. december 1-től

Tt. 313/2012., hatályos 2012. október 15-től

Tt. 459/2012., hatályos 2013. január 2-tól

Tt. 102/2014., hatályos 2014. május 1-től

Tt. 199/2014., hatályos 2014. július 17-tól

Tt. 373/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 412/2015., hatályos 2016. március 1-től

Tt. 307/2018., hatályos 2019. január 1-től

Tt. 532/2021., hatályos 2022. január 28-tól

Tt. 265/2022., hatályos 2022. augusztus 1-től

Tt. 108/2024., hatályos 2024. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:

Ezen törvény szabályozza a reklámra vonatkozó általános követelményeket, néhány termék reklámjára vonatkozó követelményeket, a tiltott összehasonlító reklám hatásaival szembeni védelmet és a közigazgatási szervek hatáskörét a jelen törvény és külön jogszabályok¹⁾ betartásának felügyelete folyamán. Jelen törvény akkor érvényesíthető, ha külön törvény másképp nem rendelkezik.^1a)

(1) E törvény alkalmazásában

a) reklám a bemutatás, prezentálás vagy más közlés bármely formában, amely összefüggésben áll a kereskedelmi, vállalkozói vagy egyéb keresőtevékenységgel^1b) a termékek piacon való érvényesítése céljából, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik,^1c)

b) termék az áru, a szolgáltatás, az ingatlan, a cégnév,²⁾ a védjegy,³⁾ a termék eredetének megjelölése⁴⁾ és egyéb, a vállalkozással összefüggő jogok és kötelezettségek,

c) a reklám terjesztője az a természetes személy vagy jogi személy, aki/amely a reklámot terjeszti,

d) dohánytermék a dohányzásra, tubákolásra, szívásra vagy rágásra szánt termék, ha akár csak részben is dohányból készült,

e) dohánytermék általi szponzorálás az az anyagi vagy tárgyi hozzájárulás vagy egyéb teljesítés természetes vagy jogi személy részére, eseményre vagy tevékenységre, melynek célja vagy mellékterméke a dohánytermék reklámja; nem minősül dohánytermék általi szponzorálásnak az a teljesítés, mely áruért vagy szolgáltatásért cserébe nyújtott ellenértéknek tekinthető,

f) a reklám megrendelője az, aki a reklám terjesztőjénél megrendeli a reklám terjesztését.

(2) Reklámnak nem minősül

a) a jogi személy székhelyének megjelölése, a természetes személy lakhelyének megjelölése, jogi személy vagy természetes személy telephelyének vagy fióktelepének cégnévvel történő megjelölése, valamint az épületek, a földterületek és egyéb, ezen személyek tulajdonában vagy bérlésében levő ingatlanok és ingóságok megjelölése,

b) a levelek és borítékok cégnévvel vagy védjeggyel történő megjelölése,

c) a termékek vagy csomagolásuk azon adatokkal történő megjelölése, melyeket külön jogszabály értelmében fel kell tüntetni rajtuk,⁵⁾

d) a gazdálkodásról szóló éves beszámoló, a számviteli törvény szerinti beszámoló, a cég könyvvizsgálatának és a cégről szóló egyéb információknak a közzététele, amennyiben ez a közzétételi kötelezettség külön jogszabályból fakad.⁶⁾

(1) A reklám

a) nem tartalmazhat semmit, ami sérti az emberi méltóságot, a nemzeti vagy vallási érzést, valamint semmifajta nemi, faji vagy szociális származásra vonatkozó diszkriminációt,

b) nem népszerűsítheti az erőszakot, a vandalizmust vagy a közönségességet, és nem ösztönözhet jogellenes cselekvésre vagy nem helyeselheti azt,

c) nem mutathatja be az emberi test mezítelenségét botrányos módon,

d) nem mutathat be környezetet károsító termékeket vagy az emberi, állati és növényi életre és egészségre káros termékeket anélkül, hogy ezek károsságára kifejezetten és világosan figyelmeztessen,

e) nem veszélyeztetheti a személyek testi és lelki egészségét,

f) nem mutathat be élelmiszereket és a táplálék-kiegészítőket oly módon, mintha azok a gyógyszereknek megfelelő hatással bírnának,

g) nem tartalmazhatja egyének személyes adatait, anyagi körülményeikre vonatkozó adatokat az ő előzetes belegyezésük nélkül,

h) nem hivatkozhat egyéb személyek kijelentéseire előzetes beleegyezésük nélkül,

i) nem avatkozhat be más személyek jogaiba beleegyezésük nélkül,

j) nem élhet vissza a fiatalkorúak bizalmával, főleg

1. nem ösztönözheti őket olyan magatartásra, mely veszélyeztetheti egészségüket, lelki és erkölcsi fejlődésüket,

2. nem ábrázolhatja őket veszélyes helyzetekben.

(2) A reklámnak teljesítenie kell a nyilvános beszédre vonatkozó követelményeket, be kell tartania a nyelvi kultúra elveit, a nyelvtani és helyesírási szabályokat, a szlovák nyelv kiejtési szabályait és állandósult szakkifejezéseit.

(3) A reklám nem terjeszthető automatikus telefonos hívórendszer, telefax és elektronikus posta segítségével azon felhasználó előzetes belegyezése nélkül, aki a reklám befogadója.

(4) A reklám nem terjeszthető névre szólóan, ha a címzett a reklám kézbesítését előre elutasítja.

(5) A reklám nem terjeszthető, ha ellentétes a jó erkölccsel, olyan termékeket mutat be, melyek gyártása, eladása, szolgáltatása és használata tiltott, vagy amennyiben a termék nem teljesíti a külön jogszabály szerinti feltételeket.^9a)

(6) A reklám nem mutathat be termékeket és szolgáltatásokat, amelyek jogosulatlan kezelését külön jogszabályok^9b) tiltják.

(7) A reklám terjesztője, aki a reklámban feltünteti az áru vételárát,^9c) köteles feltüntetni az egységárat is,^9d) ha külön jogszabály^9e) megköveteli az áru egységárral való megjelölését.

(1) Összehasonlító reklám az a reklám, amely közvetlenül vagy közvetetten egy másik versenytársat¹⁰⁾ vagy annak termékét jelöli meg.

(2) Az összehasonlító reklám megengedett, ha

a) árukat, szolgáltatásokat vagy ingatlanokat hasonlít össze, melyek azonos szükségleteket elégítenek ki vagy azonos célt szolgálnak,

b) tárgyilagosan hasonlítja össze az áru, szolgáltatás vagy ingatlan egy vagy több konkrét, tipikus, alapvető és igazolható tulajdonságát, beleértve az árukat; az eredetmegjelöléssel ellátott áruk esetén⁴⁾ csak az azonos eredetmegjelöléssel rendelkező árukat hasonlítja össze,

c) nem járat le és nem rágalmaz védjegyet, cégnevet, egyéb megkülönböztető jegyeket, árukat, szolgáltatásokat, a versenytárs tevékenységét vagy körülményeit,

d) nem használja becstelen módon a versenytárs védjegye, cégneve vagy más megkülönböztető jegye által garantált jó hírnevet, vagy a konkurens termék eredetmegjelölését,

e) az árut és a szolgáltatásokat nem a védjeggyel vagy cégnévvel megjelölt termékek hasonmásaként vagy másolataként mutatja be,

f) nem idézi elő a kereskedők közt, a reklám megrendelője és versenytársai közt, vagy a megrendelő és versenytársai védjegye, cégneve, egyéb megkülönböztető jegyei, áruja, szolgáltatásai közti összetévesztést,

g) nem megtévesztő.⁹⁾

(3) Egyéb összehasonlító reklám, mint a 2. bekezdés szerinti, tilos.

(1) Az alkoholtartalmú italok reklámja¹¹⁾ nem

a) hozhatja összefüggésbe az alkoholfogyasztást annak fizikai vagy szellemi teljesítményre gyakorolt kedvező hatásával,

b) állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italoknak gyógyító, serkentő vagy nyugtató hatásuk van, vagy hogy segítenek megoldani a személyes problémákat,

c) ösztönözhet mértéktelen alkoholfogyasztásra, vagy mutathatja be az absztinenciát vagy a józanságot hiányosságként,

d) hangsúlyozhatja az italok alkoholtartalmát mint a minőség ismérvét.

(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja nem célozhat meg kiskorúakat, miközben semmilyen személy, aki kiskorúnak tekinthető, nem hozható összefüggésbe a reklámban alkoholtartalmú italok fogyasztásával.

(1) Tilos a dohánytermékek reklámja

a) minden típusú információhordozón,

b) a dohánytermék nyilvánosságnak történő osztogatása révén,

c) a reklámtárgyakon, melyek nem függnek össze a dohányzással, és amelyeket a nyilvánosságnak osztogatnak, kivéve az olyan reklámtárgyakat, melyeket a termékek értékesítőhelyein osztogatnak,

d) dohánytermékek szponzori tevékenysége által,

e) a dohánytermék védjegyének, emblémájának, nevének vagy a dohánytermék egyéb jellegzetes ismertetőjegyének feltüntetése által, kivéve ezek feltüntetését az értékesítőhelyeken.

(2) A 6. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazható azokra az árukra és szolgáltatásokra, melyek hasonló védjegyet vagy megegyező, vagy hasonló nevet használnak, mint a dohánytermékek, amennyiben

a) értékesítésük vagy szolgáltatásuk nem függ össze a dohánytermékek eladásával,

b) 2006. március 1-jét megelőzően kerültek forgalomba és

c) a védjegy vagy a név ábrázolása, megjelenítése és felhasználásának módja egyértelműen megkülönböztethető a dohánytermékeken feltüntetett védjegy vagy megjelölés ábrázolásától, megjelenítésétől vagy felhasználásának módjától.

(3) Nem minősül a dohánytermék reklámjának

a) a dohánytermékeket árusító és a dohányosok szükségleteit kielégítő szaküzletek DOHÁNY felirattal történő megjelölése,

b) a dohánytermék gyártójának közlekedési eszközein a saját védjegy feltüntetése,

c) kizárólag a dohány és dohánytermékek gyártóinak és a dohánnyal és dohánytermékekkel kereskedőknek szánt szórólapok, brosúrák és egyéb kiadványok kiadása,

d) a fogyasztónak szánt, a konkrét dohánytermékről szóló információ, melyet a dohánytermékek boltjában helyeztek el, melynek tartalmaznia kell a dohányzás káros hatásáról szóló figyelmeztetést, és amelyet úgy kell elhelyezni, hogy főként a bolt vásárlóit szólítsa meg,

e) a dohánytermék osztogatása a vele összefüggő üzleti tárgyalásokon.

(1) Tilos a fegyverek és lőszerek¹³⁾ reklámja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámtilalom nem alkalmazható

a) a kizárólag a fegyver- és lőszergyártással és -eladással foglalkozó szakembereknek szánt információkra,

b) a fegyverek és lőszerek reklámjára a fegyverek és lőszerek eladására szakosodott üzletekben és kiállításokon, beleértve a kirakataikat és homlokzataikat, vagy az üzletek fegyver és lőszer eladásárára szakosodott részeiben,

c) a szakirodalomban és a szakfolyóiratokban megjelenő reklámra.

Tilos a szervek, szövetek és sejtek^13a) iránti keresletről és ezek elérhetőségéről szóló reklám, pénzügyi nyereség kínálása vagy szerzése, vagy hasonló előny szerzése céljából.

(1) A gyógyszerek reklámja¹⁴⁾ magában foglalja az orvoslátogató tájékoztatóit, agitációs tevékenységét vagy a gyógyszer előírására, kiadására, értékesítésére vagy fogyasztására irányuló ösztönzés bármilyen formáját.

(2) Gyógyszerek reklámjának minősül

a) a nyilvánosságnak szóló gyógyszerreklám,

b) a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek szóló reklám,

c) a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyek felkeresése a gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló üzleti képviselő által (a továbbiakban „orvoslátogató“), melynek célja a gyógyszerek propagálása,

d) gyógyszerminták biztosítása a nyilvánosság és a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyek számára,

e) a gyógyszerek előírására és kiadására irányuló ösztönzés biztosítása ajándék, ajánlat vagy bármilyen nemű előny, rendkívüli pénzbeli vagy tárgyi juttatás ígéretének formájában, kivéve azokat, melyek csekély értékűek,

f) promóciós események szponzorálása, melyeken a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyek vesznek részt,

g) tudományos kongresszusok szponzorálása, melyeken a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyek vesznek részt, beleértve az ezen eseményen való részvételükkel összefüggő utazási és szállásköltségeik térítését.

(3) Nem minősül a gyógyszer reklámjának

a) a gyógyszer megjelölése és a gyógyszer felhasználóinak szóló írásbeli tájékoztató,¹⁵⁾

b) a levelezés, mely a gyógyszerhez kapcsolódó specifikus kérdés megválaszolására szükséges nem propagációs jellegű anyaggal lehet kiegészítve,

c) a referencia anyagok és pl. a gyógyszer csomagolásának változására, a gyógyszerfelügyelet keretein belül a mellékhatásokról szóló figyelmeztetésre vonatkozó információk vagy a kereskedelmi katalógus és az árlista azzal a feltétellel, hogy nem tartalmaz semmilyen, a gyógyszerről szóló információt,

d) az egészséggel vagy az emberek betegségeivel kapcsolatos tájékoztató, amennyiben nem tartalmaz a gyógyszerre irányuló közvetlen vagy közvetett utalást,

e) a gyógyszer internetes kiadásáról, a gyógyszerek és egészségügyi segédeszközök választékáról, ezek áráról és az interneten igényelt kiadással kapcsolatos költségekről szóló információ közzététele más jogszabály alapján,^15aa)

f) a gyógyszerek használatáról, árukról, a helyettes generikus gyógyszerekről és ellenjavallatokról és kölcsönhatásokról, vagy elektronikus alkalmazásról szóló információk közzététele, mely a gyógyszerekkel, a gyógyszerek árával, a helyettes generikus gyógyszerekkel és ellenjavallatokkal kapcsolatos információkat tartalmaz,

g) csak a gyógyszer vagy gyógyszerek nevét és árát tartalmazó információk közzététele.

(4) Tilos azon gyógyszerek reklámja,

a) melyek nincsenek a Szlovák Köztársaságban bejegyezve,¹⁶⁾

b) melyek kábítószereket, pszichotróp anyagokat és készítményeket tartalmaznak,¹⁷⁾

c) melyeknek kiadása orvosi vagy állatorvosi előíráshoz kötött,

d) melyeknek kiadása nem orvosi előíráshoz kötött, ugyanakkor térítésük az állami egészségbiztosítás alapján történik más jogszabály szerint.¹⁸⁾

(5) A (4) bekezdésben feltüntetett tilalom nem vonatkozik

a) a gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló vagy az őt helyettesítő képviselő által szervezett oltási kampányra, amennyiben az Egészségügyi Minisztérium engedélyt adott rá,

b) a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek szóló reklámra.

(6) Tilos

a) a gyógyszerek közvetlen forgalmazása a nyilvánosság részére, ha az reklámcélt szolgál,

b) a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyek felkeresése rendelési idejük alatt a gyógyszerek propagálása céljából,

c) a humán gyógyszerek előírására jogosult személyeknek rendelési idejük alatt fogadni a humán gyógyszerek reklámozása céljából érkező orvoslátogatókat,

d) antimikrobiális állategészségügyi gyógyszerek bármiféle terjesztése propagációs céllal, beleértve a külön jogszabály szerinti mintaküldést is.^18b)

(7) A gyógyszerek reklámjának

a) minden részében meg kell egyeznie a gyógyszer jellegzetes tulajdonságainak összefoglalójában szereplő adatokkal,^15a)

b) elő kell segítenie a gyógyszer ésszerű használatát a gyógyszer tulajdonságairól nyújtott objektív információk által, a gyógyszer tulajdonságainak eltúlzása nélkül,

c) a reklám nem lehet megtévesztő.

(8) Anélkül, hogy a (4) és (6) bekezdést érintené, minden, a nyilvánosságnak szánt gyógyszerreklámnak

a) úgy kell felépülnie, hogy egyértelművé váljon belőle, hogy ez az információ reklám, és hogy a termék, mely a reklám tárgya, egyértelműen azonosítható legyen gyógyszerként,

b) tartalmaznia kell

1. a gyógyszer nevét és a hatóanyag nevét, amennyiben egy hatóanyagot tartalmaz,

2. a gyógyszer helyes használatáról szóló szükséges információkat,

3. a gyógyszer helyes használatára vonatkozó információ figyelmes elolvasására vonatkozó kifejezett és érthetőutasítást, mely a gyógyszer felhasználóinak szánt írásos információ részét képezi, és a gyógyszerhez csomagolják,

4. a következő szöveget: „Hagyományos növényi gyógyszer kizárólag hosszú távú használattal bizonyított indikációk esetére“, ha a reklám tárgya hagyományos növényi gyógyszer.

(9) A nyilvánosságnak szánt gyógyszerreklám nem tartalmazhat olyan elemet, amely

a) azt a benyomást kelti, hogy az orvosi kivizsgálás és beavatkozás szükségtelen,

b) a diagnózis és a gyógykezelés meghatározását levelezés útján kínálja,

c) azt a benyomást kelti, hogy a gyógyszer hatása garantált és nem kísérik semmilyen mellékhatások, vagy a gyógyszer jobb vagy ugyanolyan jó, mint más gyógyszer vagy gyógykezelés hatásai,

d) azt sugallja, hogy a személy jó egészségi állapota javulhatna a gyógyszer szedésével,

e) azt sugallja, hogy a személy jó egészségi állapotát ronthatja, ha nem használja a gyógyszert; ez a tilalom nem vonatkozik az (5) bekezdésben foglalt oltási kampányokra,

f) kizárólag vagy főleg gyermekeket szólít meg,

g) olyan tudósok, egészségügyi dolgozók vagy ismert személyek ajánlásait tartalmazza, akik népszerűségük által elősegíthetik a gyógyszerek fogyasztását,

h) a gyógyszert élelmiszerhez, kozmetikumhoz vagy más fogyasztási cikkhez hasonlítja,

i) azt a benyomást kelti, hogy a gyógyszer biztonságossága vagy hatékonysága abban rejlik, hogy természetes eredetű,

j) az anamnézis (kórisme) leírásával vagy részletes bemutatásával téves öndiagnózishoz vezethet,

k) túlzott, fenyegető vagy megtévesztő módon hivatkozik a megbetegedés meggyógyításáról szóló igazolásra,

l) túlzott, fenyegető vagy megtévesztő módon használja az emberi szervezet betegség vagy sérülés által okozott változásainak ábrázolását, és szemlélteti a gyógyszer hatását ezekre a változásokra az emberi szervezetben.

(10) A gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek szóló reklámnak tartalmaznia kell

a) a gyógyszerről szóló általános információkat, melyek megegyeznek a gyógyszer jellegzetes tulajdonságainak összefoglalójával,^15a)

b) a gyógyszer kiadásának módja szerinti besorolását,

c) a kidolgozás vagy aktualizáció dátumát.

(11) Azon gyógyszer dokumentációjának, melyet a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek adnak át a gyógyszer propagálása folyamán, pontos és aktuális adatokat kell tartalmaznia, melyek igazolhatóak és kellőképpen teljesek, hogy a befogadó félnek lehetővé tegyék a propagált gyógyszer terapeutikus értékéről saját vélemény alkotását. Azokat az árajánlatokat, táblázatokat és más illusztrációs elemeket, melyeket az orvosi folyóiratokból vagy más tudományos munkákból vettek át és használtak fel a dokumentációban, hitelesen kell idézni és fel kell tüntetni a pontos forrásukat.

(12) Az orvoslátogató köteles elvégezni egy képzést, és elegendő tudományos ismerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy képessé váljon a lehető legpontosabb és legteljesebb információk átadására azzal a gyógyszerrel kapcsolatban, melyet propagál. A képzést a gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló személy köteles biztosítani.

(13) Az orvoslátogató a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknél tett minden látogatása alkalmával átadja, vagy elérhetővé teszi azon gyógyszerek jellegzetes tulajdonságainak összefoglalóját, melyeket propagál; információt nyújthatnak a gyógyszer áráról és a gyógyszer egészségügyi biztosítás által történő térítésének nagyságáról és feltételeiről.

(14) Az orvoslátogató átadja a mellékhatások monitorozását végző rendszer tevékenységéért felelős személynek [23. § (1) bekezdés l) pontja] az azon gyógyszerek használatára vonatkozó információkat, melyeket propagál; az információk közt feltüntetik az összes mellékhatást, melyet a meglátogatott személyek jelentettek nekik.

(15) Ha a gyógyszereket a gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek propagálják, tilos ezen személyeknek ajándékokat, vagyoni és természetbeni juttatásokat és előnyöket nyújtani, ajánlani és ígérni.

(16) A propagációs rendezvényeken a megvendégelés szigorúan csak a propagációs rendezvény céljára korlátozódhat és kizárólag egészségügyi dolgozóknak nyújtható; jelen rendelkezés nem gátolja, hogy a megvendégelésre közvetlen vagy közvetett módon a kizárólag szakmai és tudományos célú rendezvényeken kerüljön sor, amennyiben az ilyen megvendégelés szigorúan mindig a rendezvény fő tudományos céljára korlátozódik, és nem érint más személyeket, csak az egészségügyi dolgozókat.

(17) A gyógyszerek előírására és kiadására jogosult személyeknek tilos ajándékot, pénzbeli, anyagi vagy más előnyt követelni vagy elfogadni a (15) bekezdés alapján és tilos a (16) bekezdéssel ellentétben álló megvendégelést elfogadni.

(18) A (15) és (16) bekezdésekben foglalt tilalmak és korlátozások nincsenek hatással a külön törvény szerinti árintézkedésekre.^18a)

(19) A gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló személy gyógyszermintát csak a gyógyszer előírására jogosult személynek adhat írásbeli kérvénye alapján, méghozzá a bejegyzett gyógyszer¹⁶⁾ legkisebb kiszereléséből két mintát évente, mely az „INGYENES ORVOSI MINTA – NEM ELADÓ” megjelöléssel van ellátva és a gyógyszer jellegzetes tulajdonságainak összefoglalóját is tartalmazza csatolmányként.

(20) A gyógyszerminták ellenőrzését és nyilvántartását a gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló személy biztosítja.

(21) Tilos az olyan gyógyszerminták szolgáltatása, melyek kábítószereket vagy pszichotróp anyagokat tartalmaznak.

(22) A gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló személy köteles

a) saját cégén belül tudományos szolgálatot létrehozni, mely felelős az általa forgalomba hozott gyógyszerekről szóló információkért,

b) az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézet és az Állami Állategészségügyi Biokészítmény- és Gyógyszerfelügyelet Intézete²¹⁾ (a továbbiakban csak „állategészségügyi gyógyszerfelügyelet”) rendelkezésére bocsátani vagy neki átadni minden, a cégéből kikerülő reklámmintát, a nyilatkozatot azon személyekről, akiknek ezeket szánják, valamint a terjesztés módjáról és a terjesztés kezdetének időpontjáról,

c) biztosítani, hogy a cége gyógyszerreklámai összhangban legyenek jelen törvény és külön jogszabály^21c) követelményeivel,

d) ellenőrizni, hogy azok az orvoslátogatók, akiket alkalmaz, szakmailag képzettek-e a (12) bekezdés alapján és teljesítik-e kötelezettségeiket a (13) és (14) bekezdés alapján,

e) információkat szolgáltatni az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézetnek és az állategészségügyi gyógyszerfelügyeletnek és együttműködni vele, amennyiben ezen szervek ezt tevékenységük folyamán kérvényezik,

f) biztosítani, hogy az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézet és az állategészségügyi gyógyszerfelügyelet határozatai haladéktalanul és teljeskörűen végrehajtásra kerüljenek.

(23) A gyógyszer bejegyzéséről szóló határozatot birtokló személy számára nem tiltott a gyógyszer közös reklámozása egy vagy több általa meghatározott jogi személlyel vagy természetes személlyel.

(24) Jelen törvény rendelkezései vonatkoznak a homeopátiás gyógyszerek reklámjára is a (4) bekezdés a) pontjának kivételével. A homeopátiás gyógyszerek reklámjában csak olyan információk és adatok használhatók fel, melyeket a homeopátiás gyógyszer bejegyzésénél jóváhagytak.

(1) A csecsemőtápszerek és az azokat kiegészítő készítmények reklámja¹⁹⁾ csak a csecsemők és a kisgyermekek gondozásáról szóló publikációkban és tudományos publikációkban megengedett, és csak tudományosan igazolt és tényszerűen pontos adatokat tartalmazhat. Nem vezethet olyan következtetéshez, hogy a csecsemőtápszerek és a kiegészítő készítmények az anyatejjel egyenértékűek vagy jobbak, mint az anyatej.

(2) A csecsemőtápszerek és a kiegészítő készítmények reklámjának

a) tartalmaznia kell a megfelelő elkészítésükre és használatukra vonatkozó információkat,

b) nem szabad tartalmaznia a „humanizált“, „maternizált“ vagy hasonló kifejezéseket.

(3) A csecsemőtápszerek reklámjának továbbá

a) tartalmaznia kell az egyértelmű és könnyen olvasható szöveget: „Fontos figyelmeztetés“ a szoptatás elsőbbségére rámutató szöveggel, kiegészítve azzal az ajánlással, hogy a termék csak az orvosszakértők, táplálkozásszakértők és gyógyszerszakértők vagy más, a szoptatással szakmai szinten foglalkozó személyek tanácsai alapján kerüljön használatra,

b) nem szabad tartalmaznia a csecsemő olyan megjelenítését vagy olyan képet vagy adatot, amelyek idealizálhatnák az ilyen termék használatát, tartalmazhat viszont a termék meghatározására szolgáló grafikus megjelenítést, vagy az elkészítésének vagy használatának módját megjelenítő illusztrációt.

(4) Tilos a csecsemőtápszerek reklámja azok mintáinak osztogatásával, a rá vonatkozó kedvezményre való figyelmeztetéssel, további más termékek hozzáadásával vagy különleges ajánlattal.

Az energetikailag jelentős termék reklámjának, melyre külön jogszabály vonatkozik, amely információt tartalmaz az energiafogyasztásról vagy az energetikailag jelentős termék áráról, tartalmaznia kell a termék energetikai hatékonyságának osztályára vonatkozó utalást.

(1) Jelen törvény betartásának felügyeletét

a) az élelmiszerek hatósági ellenőrzését végző szervek végzik az élelmiszerek reklámja esetén, a külön törvényben meghatározott hatáskör alapján,²⁰⁾

b) az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézet²¹⁾ végzi a gyógyszerek reklámja esetén,

c) az állategészségügyi gyógyszerfelügyelet²¹⁾ látja el az állatgyógyászati készítmények reklámtevékenységének ellenőrzését,^1c)

d) a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala és a regionális közegészségügyi hivatalok^21a) végzik a kozmetikai készítmények, különleges táplálkozási célokra szolgáló élelmiszerek, beleértve a csecsemőtápszerek és az azokat kiegészítő készítmények, a táplálék kiegészítők és a fogyasztó számára csomagolt ásványvizek, forrásvizek és ivóvíz reklámját,

e) a Szlovák Nemzeti Bank végzi a pénzügyi fogyasztóknak szánt pénzügyi szolgáltatások^21b) reklámja esetén, miközben külön jogszabály^21d) szerint jár el,

f) a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet végzi a dohánytermékek reklámja és az olyan termékek reklámja esetén, melyek felügyeletét a tárgyi illetékesség alapján nem az a) – e) pontokban megjelölt szervek végzik.

(2) A felügyeleti szervek az 1. bekezdés a) – d) és f) pontja szerint járnak el a külön jogszabály^21e) szerinti kötelességszegés kivizsgálási eljárásában.

(3) A jelen törvény betartásának felügyelete során arányos mértékben érvényes a külön jogszabály²²⁾ szerinti önkorlátozási mechanizmus, ha a reklámot kiadvány vagy ügynökségi szolgáltatás útján terjesztik.

(1) Amennyiben 10. § 1. bekezdésében megjelölt felügyeleti szervek (a továbbiakban „felügyeleti szervek“) megállapítják, hogy sor került jelen törvény megsértésére, megtiltják a reklám terjesztését; a reklám terjesztését megtilthatják akkor is, ha a 4. § (3) pontjának megsértése fenyeget. A reklám terjesztésének tiltásáról szóló határozatban a felügyeleti szerv kiszabhatja ezen határozat vagy részeinek közzétételi kötelezettségét és helyreigazító nyilatkozat közzétételét a tömegtájékoztató eszközökben.

(2) A 4. § (1)-(3) pontjainak megsértése miatt folytatott eljárásban a reklám megrendelője köteles a felügyeleti szerv kérelme esetén a reklám tárgyi adatainak hitelességét igazoló bizonyítékok beterjesztésére a beterjesztésükről szóló felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ha a reklám megrendelője ilyen bizonyítékokat nem terjeszt be a felügyeleti hatóságnak vagy ezek a bizonyítékok nem elégségesek, ez úgy értendő, hogy az összehasonlító reklám megengedhetetlen.

(3) A felügyeleti szerv az 1. és 2. bekezdésekbe foglalt intézkedéseken kívül

a) gyógyszer felírására jogosult személyre és gyógyszerkiadásra jogosult személyre a 8. § 17. bek. rendelkezéseinek megsértéséért és orvosképviselőre a 8. § 12–14. bek. rendelkezéseinek megsértéséét 100 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 1%-áig, legfeljebb azonban 3 000 euró összegig terjedő bírságot szabhat ki,

b) a reklám terjesztőjére a 3. § 2. bek. és a 8. § 8., 9. és 24. bek. rendelkezéseinek és más személyre a 8. § 6. bek. rendelkezéseinek 100 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 2%-áig terjedő, legfeljebb azonban 5 000 euró összegig bírságot szabhat ki,

c) a reklám terjesztőjére a reklám 3. § 1. bek. a), d)–j) pontjaiba, 3–7. bek. szerinti általános követelményeinek megsértéséért, valamint egyes meghatározott termékek 5–7.a §, 8. § 4. bek. és 9. § szerinti követelményeinek megsértéséért, valamint a reklámozott gyógyszer regisztrációjával rendelkező személyre a 8. § 11., 15., 16., 19–22. és 24. bek. rendelkezéseinek megsértéséért 300 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 4%-áig, legfeljebb azonban 100 000 euró összegig terjedő bírságot szabhat ki,

d) a reklám terjesztőjére a reklámozás 3. § 1. bek. b) és c) pontja szerinti általános követelményeinek megsértéséért 33 200 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 5%-áig, legfeljebb azonban 150 000 euró összegig terjedő bírságot szabhat ki,

e) a reklám megrendelőjére a 4. § szerinti meg nem engedett összehasonlító reklámért és a 8. § 4., 7. és 10–24. bek. rendelkezéseinek megsértéséért 1 000 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 6%-áig, legfeljebb azonban 200 000 euró összegig terjedő bírságot szab ki.

(4) Ugyanazon kötelesség ismételt megsértéséért, amelyért a felügyeleti szerv már bírságot szabott ki a 3. bekezdés szerint, az előző bírságról hozott határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapon belül (a továbbiakban csak „ismétlődő kötelességszegés”) a felügyeleti szerv bírságot szab ki a 3. bekezdés szerinti személyre

a) 200 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 2%-ig, legfeljebb azonban 6 000 euró összegben, ha a 3. bek. a) pontja szerinti ismétlődő kötelességszegésről van szó,

b) 200 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 3%-ig, legfeljebb azonban 10 000 euró összegben, ha a 3. bek. b) pontja szerinti ismétlődő kötelességszegésről van szó,

c) 600 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 5%-ig, legfeljebb azonban 150 000 euró összegben, ha a 3. bek. c) pontja szerinti ismétlődő kötelességszegésről van szó,

d) 50 000 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 6%-ig, legfeljebb azonban 200 000 euró összegben, ha a 3. bek. d) pontja szerinti ismétlődő kötelességszegésről van szó,

e) 2 000 eurótól az előző évi könyvelési forgalma 7%-ig, legfeljebb azonban 250 000 euró összegben, ha a 3. bek. e) pontja szerinti ismétlődő kötelességszegésről van szó.

(5) A 3. és 4. bekezdés szerinti forgalom alatt a 3. bekezdés szerinti személy tevékenységéből fakadó összes árbevétele, nyeresége vagy bevétele értendő a közvetett adók nélkül, melyhez hozzászámítódik a 3. bek. szerinti személynek nyújtott pénzügyi támogatás is. A külföldi pénznemben kifejezett árbevételt euróra számítják át, mégpedig hogy az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott és közzétett, az adott elszámolási időszakra érvényes referenciaárfolyamok átlagát alkalmazásával.

(6) Előző évi könyvelési időszak a jelen törvény céljaira az a könyvelési időszak, melyre az utolsó rendes könyvelési zárszámadás elkészült.

(7) A 3. bekezdés szerinti személynek nyújtott pénzügyi támogatáson a jelen törvény céljaira a közpénzekből nyújtott bármilyen támogatást kell érteni, mely a 3. bekezdés szerinti személy tevékenységével kapcsolatos és amely megjelenik a tevékenység végterméke eredményének vagy kimenetének árában.

(8) Ha a 3. bekezdés szerinti személynek az előző könyvelési időszakban semmilyen forgalma nem volt, a 3. bekezdés szerinti személy forgalmát az előző könyvelési időszakban nem lehet megállapítani vagy a 3. bekezdés szerinti személy forgalma az előző könyvelési időszakban alacsonyabb volt, mint a 3. bekezdés szerinti bírság alsó határa, a felügyeleti hatóság a 3. bekezdés szerinti személyre a bírságot az alábbi összegben róhatja ki:

a) 100 eurótól 3 000 euró összegig, ha a 3. bek. a) pontja szerinti kötelesség megszegéséről van szó,

b) 300 eurótól 5 000 euró összegig, ha a 3. bek. b) pontja szerinti kötelesség megszegéséről van szó,

c) 300 eurótól 100 000 euró összegig, ha a 3. bek. c) pontja szerinti kötelesség megszegéséről van szó,

d) 33 200 eurótól 150 000 euró összegig, ha a 3. bek. d) pontja szerinti kötelesség megszegéséről van szó,

e) 1 000 eurótól 200 000 euró összegben, ha a 3. bek. e) pontja szerinti kötelesség megszegéséről van szó.

(9) Ha a 3. bekezdés szerinti személynek az előző könyvelési időszakban semmilyen forgalma nem volt, a 3. bekezdés szerinti személy forgalmát az előző könyvelési időszakban nem lehet megállapítani  vagy a 3. bekezdés szerinti személy forgalmaz az előző könyvelési időszakban alacsonyabb volt, mint a 4. bekezdés szerinti bírság alsó határa, a felügyeleti hatóság a 3. bekezdés szerinti személyre a bírságot az alábbi összegben róhatja ki:

a) 200 eurótól 6 000 euró összegig, ha a 3. bek. a) pontja szerinti kötelesség megszegése ismétlődik,

b) 200 eurótól 10 000 euró összegig, ha a 3. bek. b) pontja szerinti kötelesség megszegése ismétlődik,

c) 600 eurótól 150 000 euró összegig, ha a 3. bek. c) pontja szerinti kötelesség megszegése ismétlődik,

d) 50 000 eurótól 200 000 euró összegig, ha a 3. bek. d) pontja szerinti kötelesség megszegése ismétlődik,

e) 2 000 eurótól 250 000 euró összegig, ha a 3. bek. e) pontja szerinti kötelesség megszegése ismétlődik.

(10) A felügyeleti szerv az 1. és 2. bekezdések szerinti intézkedéseken és a 3., 4.,8. és 9. bekezdés szerinti bírságokon kívül a 3. bekezdés szerinti személyt külön jogszabály²³⁾ szerinti szankciókkal is sújthatja.

(11) A bírság az állami költségvetés bevétele.

(12) A jelen törvény szerinti kötelességszegési eljárásokra és szankciók kivetésére külön jogszabály^21e) vonatkozik.

(13) A 3–12. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak Szlovákia Nemzeti Bankjára, mely külön jogszabály^21d) szerint jár el.

Ezzel a törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió kötelező erejű jogi aktusai, amelyek a mellékletben kerültek felsorolásra.

(1) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet által 2015. január 1-je előtt megkezdett és be nem fejezett felügyelet a pénzügyi fogyasztóknak szánt pénzügyi szolgáltatások reklámja területén a 2014. december 31-éig hatályos jogszabályok szerinti eljárással fejezendő be. Ezen felügyelet során a 2015. január 1-jéig létrejött cselekmények jogi hatálya fennmarad.

(2) A 2015. január 1-je előtt megkezdett és be nem fejezett eljárások a pénzügyi fogyasztóknak szánt pénzügyi szolgáltatások reklámja területén a 2014. december 31-éig hatályos jogszabályok szerint fejezendőek be. Az eljárás során a 2015. január 1-jéig létrejött cselekmények jogi hatálya fennmarad.

(1)A jelen törvény szerinti kötelességek betartása feletti felügyelet során 2024. július 1-je előtt megkezdett eljárásokat a 2024. június 30-ig hatályos törvény szerint kell befejezni. A felügyelet által az előző mondat szerinti eljárásban megállapított kötelességszegések eljárásait a 2024. június 30-ig hatályos törvény szerint kell befejezni.

(2) A jelen törvény szerinti kötelességszegési, 2024. július 1-je előtt megkezdett, de jogerősen le nem zárt eljárásokat a 2024. június 30-ig hatályos törvény szerint kell befejezni.

Megszűnik:

1. A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 220/1996. sz., a reklámról szóló, a Tt. 140/1998. sz. törvényével módosított törvénye

2. A Tt. 67/1997. sz., a nemdohányzók védelméről szóló törvényének 3. §-a.

A Tt. 513/1991. sz., Kereskedelmi Törvénykönyve, a Tt. 264/1992. sz., a Tt. 600/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 278/1993. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 249/1994. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 106/1995. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1995. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 58/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 317/1996. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 373/1996. sz., a Tt. 11/1998. sz., a Tt. 127/1999. sz., a Tt. 263/1999. sz., és a Tt. 238/2000. sz. törvények értelmében az alábbi módon változik és egészül ki:

1. a 45. § a címmel együtt így hangzik:

„45. §

Megtévesztő reklám

(1) A megtévesztő reklám az áruk, szolgáltatások, ingatlanok, cégnév, védjegy, a termék eredetmegjelölése és egyéb, a vállalkozással összefüggő egyéb jogok és kötelességek reklámja, mely megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akiknek szánják őket, vagy akikhez eljut, és amely félrevezető mivoltának következtében hatással lehet ezen személyek gazdasági magatartására, vagy amely károsítja vagy károsíthatja a versenytársat vagy a fogyasztót.

(2) A reklám félrevezető mivoltának megítélésekor figyelembe kell venni annak minden jellemzőjét, főleg a benne közzétett információkat

a) az áruról és a szolgáltatásokról, elérhetőségükről, kivitelezésükről, összetételükről, előállításuk vagy kiszállításuk módjáról és időpontjáról, megfelelőségükről és felhasználásuk módjáról, mennyiségükről, földrajzi vagy kereskedelmi eredetükről vagy azokról az eredményekről, melyek használatuktól várhatók, vagy a tesztelésük és ellenőrzésük eredményeiről,

b) az árról vagy az áruk kiszámításának módjáról és azokról a feltételekről, melyek betartása mellett kiszállításukra vagy szolgáltatásukra sor kerül,

c) a reklám versenytársának jellemző vonásairól, főleg kilétéről, szakmai felkészültségéről, ipari jogvédelméről, szellemi tulajdonáról, díjairól és kitüntetéseiről.“.

2. Az 50. § (2) bekezdés végéhez a következő szavak kapcsolódnak: „vagy ha ezeket az adatokat feltüntette az összehasonlító reklámban“.

A Tt. 308/2000. sz., a műsorszolgáltatásról és retranszmisszióról és a Tt. 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvénye az alább módon változik és egészül ki:

1. A 2. § (4) bekezdése így hangzik:

"(4) Jelen törvény vonatkozik azokra a jogi személyekre vagy természetes személyekre is, melyek nem számítanak műsorszolgáltatónak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, nem vonatkozik rájuk a (2) bekezdés, és amelyek nem számítanak valamely európai uniós tagállamban alapítottnak, vagy valamely a Határokat Átlépő Televíziózásról Szóló Egyezmény szerződő feleiben alapítottnak,8) amennyiben

a) a Szlovák Köztársaságnak kijelölt frekvenciát²⁾ használják,

b) nem használják a Szlovák Köztársaságnak, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Határokat Átlépő Televíziózásról Szóló Egyezmény szerződő felének kijelölt frekvenciát,8) hanem a Szlovák Köztársaság műholdas kapacitását használják,

c) nem használják a Szlovák Köztársaságnak, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Határokat Átlépő Televíziózásról Szóló Egyezmény8) szerződő felének kijelölt frekvenciát, sem a Szlovák Köztársaság, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Határokat Átlépő Televíziózásról Szóló Egyezmény szerződő felének műholdas kapacitását,8) hanem a Szlovák Köztársaság területéről sugárzott, a műholdat elérő jelzést.“.

2. A 32. § (1) bekezdése így hangzik:

„A jelen törvény szerinti sugárzásra vonatkoznak a reklámról szóló általános előírások,²⁹⁾ amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik.“.

A 29-es hivatkozásra vonatkozó lábjegyzet így hangzik:

„29) A Tt. 147/2001. sz. törvénye reklámról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.“.

3. A 32. § (15) bekezdése hatályon kívül került.

Jelen törvény 2001. május 1-jén lép hatályba.

1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7.).

1a) Például a Tt. 634/1992. sz., a fogyasztók védelméről szóló többször módosított törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 152/1995. sz., az élelmiszerekről szóló többször módosított törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 1/1996. sz., az audiovízióról szóló többször módosított törvénye, a Tt. 147/2001. sz., törvénnyel módosított a Tt. 308/2000.sz., a sugárzásról és a retranszmisszióról és a Tt. 195/2000. sz., a telekommunikációról szóló törvény, a Tt. 747/2004. sz. törvénye a pénzügyi piac felügyeletéről és egyes törvények módosításáról a későbbi jogszabályok értelmében.

1b) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 78/1992. sz., az adótanácsadókról és az Adótanácsadók Szlovák Kamarájáról szóló többször módosított törvény, a Tt. 586/2003. sz., az ügyvédségről és a Tt. 455/1991. sz., az egyéni vállalkozásról szóló többször módosított törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, a Tt. 540/2007. sz., a könyvvizsgálókról, a könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat végrehajtása feletti ellenőrzésről szóló törvény és a Tt. 431/2002. sz., a könyvelésről szóló, többször módosított törvény.

1c) Az 2019/6/EU sz. rendelete 4. cikkének 40. bek.

2) A Kereskedelmi Törvénykönyv 8-12. §-ai.

3) A Tt. 55/1997. sz., a védjegyekről szóló törvény 1. § -a.

4) A Tt. 159/1973. sz., az eredetmegjelöléséssel ellátott termékek védelméről szóló többször módosított törvény.

5) Például a Tt. 634/1992. sz., többször módosított törvény 10. § (1) és (2) bekezdései, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 152/1995. sz. törvényének 9. § (1) bekezdése.

6) Például a Tt. 563/1991. sz., a könyvelésről szóló többször módosított törvény 20. §-a.

9) A Kereskedelmi Törvénykönyv 45. §-a.

9a) A Tt. 129/2010. sz., a fogyasztói hitelekről és más hitelekről és fogyasztóknak szánt kölcsönökről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 3. §-a.

9b) Például a Tt. 725/2004. sz. törvénye a közúti közlekedésben résztvevő járművek üzemeltetésének feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a Tt. 412/2015. sz. törvénye értelmében.

9c) A Tt. 108/2024. sz. fogyasztóvédelmi törvénye 2. § g) pontja.

9d) A Tt. 108/2024. sz. törvénye 2. § h) pont.

9e) A Tt. 108/2024. sz. törvénye 6. §-a.

10) A Kereskedelmi Törvénykönyv 41. § -a.

11) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 219/1996. sz., az alkoholtartalmú italokkal való visszaélés megakadályozásáról és az alkoholelvonól létrehozásáról és működtetéséről szóló törvényének 1. §-a.

12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 152/1995. sz. törvényének 13. §-a.

13) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 246/1993. sz., a fegyverekről és lőszerekről szóló többször módosított törvénye, a Tt. 179/1998. sz., a hadi anyagokkal való kereskedésről és a Tt. 455/1991. sz., az egyéni vállalkozásról szóló többször módosított törvény kiegészítéséről szóló többször módosított törvény.

13a) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény 35-39.d §-a.

14) A Tt. 362/2011. sz., a gyógyszerekről és az egészségügyi segédeszközökről és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 2. § 7. bek., 64. § 1. bek. és 87. § 1. bek. a későbbi módosítások szerint.

15) A Tt. 362/2011. sz. törvény 62. §-a

15a) A Tt. 362/2011. sz. törvény 63. §-a

15aa) A Tt. 362/2011. sz. törvény 22. §-a.

16) A Tt. 362/2011. sz. törvény 46. §-a.

17) A Tt. 139/1998. sz., a kábítószerekről, pszichotróp anyagokról és készítményekről szóló többször módosított törvény 2. § (1)-(3) bekezdése.

18) A Tt. 577/2004. sz., az egészségbiztosítás által térített egészségügyi ellátás mértékéről és az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatások térítéséről szóló többször módosított törvény.

18a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 18/1996. sz., az árakról szóló többször módosított törvénye.

18b) Az 2019/6/EU sz. rendelete 119. cikkének 9. bek.

19) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 152/1995. sz. törvényének 6. § (3) bekezdése.

20) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 152/1995. sz., az élelmiszerekről szóló többször módosított törvényének 23. §-a.

21) A Tt. 362/2011. sz. törvénye.

21a) A Tt. 126/2006. sz., a közegészségbiztosításról és más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény 3. § -ának (1) bekezdésének b) és c) pontja.

21b) a Tt. 747/2004. sz. törvénye 1. § 3. bek. c) pontja a későbbi jogszabályok értelmében.

21c) Az 2019/6/EU sz. rendeletének 119–121. cikke.

21d) A Tt. 747/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.

21e) A Tt. 108/2024. sz. törvényének negyedik és ötödik része.

22) A Tt. 265/2022. sz., a kiadókról és a sajtó- és audiovíziós regiszterről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 26. §-a (sajtótörvény).

23) A Tt. 108/2024. sz. törvénye 41. §-ának b) és c) pontja.

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve, kelt: 2003. május 26-án, a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 152, 20.6.2003, p. 16).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve, kelt: 2004. március 31-én, az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról (HL L 102, 7.4.2004, p. 48)

- 12. cikkely (2) bekezdése.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK többször módosított irányelve, kelt: 2001. november 6-án, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311, 28.11.2001, p.67) módosítva a 2002/98/EK irányelvével, kelt: 2003. január 27-én (HL L 033, 8.2.2003, p. 30), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelvével, kelt: 2004. március 31-én (HL L 136, 30.04.2004, p. 85), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelvével, kelt: 2004. március 31-én (HL L 136, 30.04.2004, p. 34).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált változat) (H L 376, 2006. 12. 27.)

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve, kelt: 2005. május 11-én, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv) ( HL L 149/22, 11.6.2005).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve, kelt: 2010. július 7-én, az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról (HL L 207, 6. 8. 2010).