Módosítva:

Tt. 289/2012., hatályos 2012. november 1-től

Tt. 386/2015., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 94/2017., hatályos 2017. június 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:

(1) Ez a törvény szabályozza a természetes személyek és jogi személyek panaszbenyújtási, ügyintézési eljárását és a panaszok elintézésének ellenőrzését.

(2) A jelen törvény céljaira

a) a panasz intézése a panasz befogadása, nyilvántartásba vétele, kivizsgálása és elintézése,

b) a panasz elintézése a panasz visszautasítása, elfektetése, a panasz kivizsgálása eredményéről történő tájékoztatás vagy az előző panasz kivizsgálása helyességének felülvizsgálati eredményéről szóló tájékoztatás.

(1) Jelen törvény alapján a következő közigazgatási szervek járnak el:

a) állami szervek és az általuk létrehozott intézmények,

b) önkormányzati szervek és az általuk létrehozott intézmények,

c) azon személyek, akik törvényi megbízásból dönthetnek más személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeikről vagy kötelezettségeikről.

(2) Jelen törvény alapján járnak el a Szlovák Köztársaság más szervei is,¹⁾ ha ezt külön jogszabály nem szabályozza másként.

(1) A panasz természetes vagy jogi személy (továbbiakban csak „panaszos”) olyan beadványa, amellyel

a) saját jogainak vagy törvénnyel védett érdekeinek védelmére törekszik, melyeket saját megítélése szerint a közigazgatási szervek tevékenysége vagy tétlensége (továbbiakban, mint „tevékenység”) megsértett,

b) konkrét hiányosságokra mutat rá, főleg a jogszabályok megsértésére, melyek kiküszöbölése a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.

(2) A beadvány annak tartalma alapján kerül elbírálásra.

(1) Nem panasz a jelen törvény értelmében az a beadvány, amely

a) jellegében kérdést, kijelentést, véleményt, kérést, kezdeményezést vagy javaslatot fogalmaz meg,

b) konkrét hiányosságra mutat rá közigazgatási hatóság tevékenységében, melynek kiküszöbölése vagy elintézése külön jogszabályban került szabályozásra,²⁾

c) ellenőrzés, átvilágítás, felügyelet,³⁾

d) közigazgatási hatóság külön jogszabály szerint⁴⁾ kiadott határozata ellen irányul,

e) külön jogszabály szerint^4a) szerinti ellenőrzés, átvilágítás, felülvizsgálat, felügyelet vagy inspekció következtetései ellen irányul,

f) titkosított tényeket tartalmaz vagy melynek a tartalmából világos, hogy a jelen törvény szerinti panaszkezelési ügyintézéssel más jogszabály^4b) értelmében titokvédelem alá eső tények kezelése sérülne.

(2) Nem panasz a jelen törvény értelmében

a) közigazgatási hatóság azon beadvány sem, amely más közigazgatási hatóság tevékenységének hiányosságaira hívja fel a figyelmet,

b) a bíróság által közhatalom gyakorlásával megbízott személy beadványa.⁵⁾

(3) Az 1. bek. a), b), d), e) és f) vagy a 2. bek. a) és b) pontja szerinti, panaszként megjelölt beadványokat a közigazgatási hatóság elfekteti, s erről azt, aki a beadványt benyújtotta a kézbesítéstől számított 15 munkanapon belül értesíti az okok feltüntetésével. A közigazgatási hatóság az ilyen beadványt nem fekteti el, ha külön jogszabály értelmében jogosult annak intézésére.

(4) Az 1. bek. a) pontja szerinti beadványt a közigazgatási hatóság külön jogszabály értelmében intézi.³⁾ Ha annak intézésére nem jogosult, a beadvány továbbítja annak a közigazgatási hatóságnak, amely annak intézésére külön jogszabály³⁾ értelmében jogosult, s erről azt, aki a beadványt benyújtotta értesíti. Az ilyen panasz továbbítási határidejére a 9. § szerinti határidők vonatkoznak.

(5) Az 1. bek. d) pontja szerinti beadványt, melyből nem tűnik ki világosan, hogy nem jogerős határozat ellen irányul, a közigazgatási hatóság külön jogszabály⁴⁾ rendelkezései szerint intézi. Ha az 1. bek. d) pontja szerinti beadvány intézésre a közigazgatási hatóság nem jogosult, az ilyen beadványt a kézbesítésétől számított öt munkanapon belül továbbítja annak a hatóságnak, mely a megtámadott határozatot kiadta, s erről értesíti a beadvány benyújtóját.

(1) Panaszt benyújtani kizárólag írásban lehet, papír alapú irat vagy elektronikus irat formájában.

(2) A panasznak tartalmaznia kell a benyújtó utó- és családi nevét, valamint lakcímét. Ha a panaszt jogi személy nyújtja be, tartalmaznia kell annak elnevezését és székhelyét, a nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét. A papír alapú iratban benyújtott panasznak tartalmaznia kell a panasztevő saját kezű aláírását. Ha a panasztevőnek ezen törvény szerinti iratok kézbesíthető elektronikus formában, a panasz tartalmazhatja a panasztevő e célra szolgáló elektronikus postacímét.

(3) A panasznak olvashatónak és érthetőnek kell lennie. Egyértelműen ki kell tűnnie belőle, hogy ki ellen irányul, milyen hiányosságokra mutat rá és mit követel a panasztevő (a továbbiakban csak „a panasz tárgya”).

(4) Az elektronikus formában benyújtott panaszt a panasztevőnek külön jogszabály értelmében⁶⁾ hitelesítenie kell; ez nem érvényes, ha a panaszt ügyfélkapun át nyújtották be, mely a panasztevő sikeres önhitelesítéséhez kötött.^6a)

(5) Ha az elektronikus formában benyújtott panasz nincs külön jogszabály⁶⁾ értelmében hitelesítve, s nem is sikeres önhitelesítéshez^6a) kötött ügyfélkapun át nyújtották be, a panasztevő köteles a benyújtást követő öt munkanapon belül hitelesíteni beadványát, mégpedig saját kezű, más jogszabály értelmében⁶⁾ hitelesített aláírásával vagy sikeres önhitelesítéshez^6a) kötött ügyfélkapun át történő újraküldésével, egyébként a panaszt elfektetik. A panasz elfektetéséről és annak okairól a közigazgatási hatóság írásban értesíti a panasztevőt az elfektetés időpontjától számított 15 munkanapon belül. Panasztevőnek számít a 4. és 5. bekezdés céljaira a jogi személy nevében eljárásra jogosult személy is. Az ügyintézés határideje a panasz benyújtását igazoló irat kézbesítését követő munkanapon kezd telni. Ha a panasz igazolásának hitelesítése más adatokat is tartalmaz, mint az elektronikus formában benyújtott panasz, a közigazgatási hatóság az elektronikus formában benyújtott panaszt elfekteti.

(6) Ha a panasz nem tartalmazza a 2. bekezdés szerinti kellékeket, és ha elektronikus formában benyújtott panaszról van szó a 4. és 5. bekezdés szerint is, a közigazgatási hatóság a 6. § 1. bek. a) pontja szerint fekteti el.

(7) Ha a panasztevő személyesen jelenik meg a közigazgatási hatóságnál panaszt tenni, melyet nem készített el írásos formában az 1. bekezdés szerint, a közigazgatási hatóság a panasztevőt fogadja és lehetővé teszi, hogy a panaszt írat formájában elkészítse. Ha a közigazgatási hatóságnál olyan személy jelenik meg, akinek egészségi állapota akadályozza, hogy a panaszt irat formájában maga készítse el, e személy helyett a közigazgatási hatóság alkalmazottja készíti el a beadványt. A panasztevő a 2. és 3. bekezdésben megszabott kellékek feltüntetése alól ez esetben sem mentesül.

(8) Ha a panasztevő képviselőt választ magának, aki a nevében a panaszt benyújtja, a panasz részét képezi a hiteles aláírással^6b) ellátott írásos felhatalmazás (a továbbiakban csak „meghatalmazás”) a panaszos képviseletére a panasz benyújtását és a vele kapcsolatos ügyintézést illetően. Ha a panaszt elektronikus formában nyújtják be, a panaszos képviseletét illetően külön jogszabály szerint^6c) kell eljárni. Ha a képviselő nem mutat fel meghatalmazást, a közigazgatási hatóság a panaszt elfekteti a 6. § 1. bek. c) pontja értelmében. A meghatalmazás bemutatásának kötelezettsége nem vonatkozik  a panaszos külön jogszabály szerinti^6d) ügyvéd általi képviseletének esetére.

(9) Amennyiben a panasz meghatalmazott személy útján lett benyújtva, a panaszhoz csatolni kell egy hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazást a panaszos képviseletéről a panasz benyújtásával, valamint az annak kezelésével kapcsolatos ügyintézés jogosultságáról (továbbiakban „meghatalmazás“). Amennyiben a panaszt elektronikus formában nyújtják be, a panaszos képviseletében külön előírás^6c) szerint járnak el. Ha meghatalmazott személy nem csatolja a panaszhoz a meghatalmazást, a közigazgatási szerv félreteszi a panaszt a 6. § 1. bek. c) pontja szerint. Az írásos meghatalmazás panasznhoz való csatolásának kötelezettsége nem vonatkozik a panaszos külön jogszabály^6d) szerinti ügyvédi képviseletére.

(10) A közigazgatási szerv vezetőjének vagy alkalmazottjának címzett panasz a közigazgatási szervnek benyújtott panasznak tekintendő.

(1) A közigazgatási hatóság a panaszt félreteszi, ha

a) nem tartalmazza az 5. § 2. bek. szerinti kellékeket, és ha elektronikus formában benyújtott panaszról van szó, az 5. § 4. vagy 5. bek. kellékeket is,

b) megállapítja, hogy a panasz tárgyában a bíróság, az ügyészség vagy más bűnüldöző hatóság jár el vagy járt el, vagy más közigazgatási hatóság jár el,

c) megállapítja, hogy a panasz más személyt érint, nem a benyújtót és nincs csatolva meghatalmazás az 5. § 9. bek. szerint,

d) a panasz tárgyát képező esemény óta a panasz benyújtásának napjáig már több mint öt év telt el,

e) újra megismételt panaszról van szó a 21. § 6. bek. értelmében,

f) a panasz panasz intézése ellen irányul a 22. §. 3. bek. értelmében,

g) a panasz intézése ellen benyújtott újabb panaszról van szó a 22. § 5. bek. értelmében,

h) a panaszt a közigazgatási hatóságnak tudomásul vételre küldték,

i) a panaszos nem működött együtt a 16. § 1. bek. szerint, vagy az együttműködés nem történt meg a 16. § 2. bek. szerinti határidőn belül, vagy

j) a panaszos nem adta meg a hozzájárulását a 8. § 2. bek. szerint.

(2) Ha a panasz nincs összhangban az 5. § 3. bekezdésével vagy hiányoznak a kivizsgálásához szükséges adatok, a közigazgatási hatóság írásban felszólítja a panaszost, hogy panaszát a 16. § 2. bek. szerinti határidőn belül egészítse ki, párhuzamosan kioktatja, hogy ellenkező esetben a panaszt elfekteti.

(3) A közigazgatási hatóság azt a panaszt félreteszi, amelyet a panaszos az elintézést megelőzően írásban visszavon, vagy ha a panaszos a panasz elintézése előtt írásban bejelenti a közigazgatási hatóságnak, hogy az elintézését nem tartja fontosnak.

(4) A félretett panaszról és annak 1. bek. b), c), d), f) és g) pont szerinti okairól a közigazgatási hatóság a panaszost a 13. § szerinti határidőben értesíti.

(1) Panasz benyújtása nem lehet oka, illetve nem szolgálhat alapjául olyan következményeknek, melyek árthatnak a panaszosnak.

(2) A panasz kezelésével kapcsolatos dokumentumokban szereplő információk, melyek külön jogszabály szerint⁷⁾ védettek vagy a megismerhetőségük korlátozott, nem nyilvánosak.

(1) Ha a panaszos azt kéri, a közigazgatási szerv köteles a panaszos személyét bizalmasan kezelni. A közigazgatási szerv bizalmasan kezelheti a panaszos személyét, amennyiben az a panasz kezelésének érdekében áll. Az ilyen jellegű panasz vizsgálatánál a panasz kivonatát, ha lehetséges, annak másolatát használják, személyes adatok, melyekből azonosítani lehetne a panaszost, megjelenítése nélkül. Mindenki, aki a panaszos kilétét ismeri, köteles a vele kapcsolatos titoktartásra.

(2) Amennyiben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, viszont a panasz tárgyának vizsgálata a panaszos adatainak a megadása nélkül nem lehetséges, a közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül erről a panaszost tájékoztatni. Egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy a panasz kezelését csak akkor folytatja, ha megszabott határidőn belül írásban engedélyezi a szükséges adatainak a felhasználását; egyébként a panaszt a 6. § 1. bek. j) pontja értelmében félreteszik.

(3) A panaszt, melyben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, és a közigazgatási szerv nem jogosult annak kezelésére, a panasz átvételétől számított tíz munkanapon belül megfelelő indoklással visszaküldi a panaszosnak.

A közigazgatási szerv köteles a benyújtott panaszt átvenni. Az átvett panaszt, melynek kezelésére nem jogosult, az átvételtől számított 10 munkanapon belül továbbítja a kezelésre jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost. A 8.§ 3. bekezdése szerinti panaszt a közigazgatási szerv nem továbbítja.

(1) A közigazgatási szerv a beérkezett panaszokról köteles nyilvántartást vezetni (a továbbiakban mint „nyilvántartás“) a többi írásos dokumentumtól elkülönítve. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a panasz, ismételt panasz, valamint a következő ismételt panasz benyújtásának és nyilvántartásba vételének napját,

b) adatokat az 5. § 2. bekezdése alapján,

c) a panasz tárgyát,

d) a panasz intézésére történő megbízás dátumát, illetve az intézésével megbízott személyt,

e) a panasz vizsgálatának az eredményeit,

f) a szükséges óvintézkedések elfogadására, illetve az azok teljesítésére szánt határidőt,

g) a panasz, ismételt panasz kezelésének befejezési idejét, illetve a következő ismételt panasz félretételének az idejét,

h) a korábbi panasz ellenőrzésének vagy az ismétlődő panasz vizsgálatának az eredményeit,

i) a panasz továbbításának dátumát annak kezelésére jogosult szervnek,

j) a panasz félretételének az indokait,

k) további megjegyzéseket

(2) Az ismétlődő panasz, illetve a továbbiakban ismétlődő panasz abban az évben van nyilvántartva, melyben az benyújtásra került. A megjegyzésben feltüntetendő az ezzel összefüggő panaszok száma.

(3) A közigazgatási szerv köteles a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv⁸⁾ kérésére megszabott határidőn belül és szerkezetben éves beszámolót készíteni a panaszok vizsgálatáról.

(1) A panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, mely fennhatósága alá tartozik az a tevékenység, mellyel a panaszos szerint saját jogai vagy a törvénnyel védett érdekei sérültek. A panasz kezelésének módját a közigazgatási szerv belső rendelettel szabályozza.

(2) A közigazgatási szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a közvetlen felettesi szerv a jogosult. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv a jogosult a panaszt kezelni. Államigazgatási ügyek végrehajtásánál az önkormányzati szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a külön jogszabályok szerint ellenőrző jogkörrel bíró közvetlen felettes állami szerv a jogosult.⁹⁾

(3) Ha illetékességi vita merül fel, hogy mely közigazgatási hatóság illetékes a panasz intézésére, a hatóság, ahol a vita kialakult, a vita keletkezésétől számított tíz munkanapon belül felkéri az arra illetékes hatóságot a vita eldöntésére. A panasz ügyintézési határideje nem telik a panaszkezelési illetékességi vita eldöntése céljából való továbbítás napjától a döntésben illetékes hatóság határozatának kézhezvétele napjáig. A vita létrejöttéről és a panasztételi határidő múlásának szüneteléséről a panaszost írásban értesíti az a közigazgatási hatóság, ahol a vita keletkezett.

(4) A két közigazgatási szerv közti illetékességi vitáról a közvetlen közös felettes szerv dönt. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának illetékességéről az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv dönt. Az illetékességi vitáról az erre jogosult szerv a kérvény beadásától számított 15 munkanapon belül köteles dönteni. A vitáról meghozott döntést azoknak a közigazgatási hatóságoknak kézbesítik, amelyek közt a vita kialakult. A közigazgatási hatóság, melyet a határozat illetékesnek jelölt meg a panasz intézésére, azonnali hatállyal írásban jelzi ezt a tényt a panaszosnak, megjelölve azt a napot is, amikor az ügyintézési határidő múlása megkezdődött.

(5) A panaszokra, melyek az önkormányzati szervek önkormányzati tevékenysége ellen irányulnak, az első bekezdés rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

(1) A panasz kezelésére és kivizsgálására nem jogosult az a személy, aki ellen a panasz irányul, sem annak közvetlen beosztottjai.

(2) A panasz kivizsgálásából, illetve kezeléséből ki van zárva:

a) a panasz kezelésére jogosult önkormányzati szerv azon alkalmazottja, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,

b) más önkormányzati szerv alkalmazottja illetve az a személy, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,

c) az a személy, akinél a panaszossal, panaszos képviselőjével, közigazgatási szerv azon alkalmazottjával, aki ellen a panasz irányul, valamint a panasz tárgyával kapcsolatban felmerül az összeférhetetlenség lehetősége.

(1) A közigazgatási szerv köteles a panaszt 60 munkanapon belül elintézni.

(2) Amennyiben az szükséges, a közigazgatási szerv vezetője vagy az általa megbízott személy az első bekezdésben megszabott határidőt, annak lejárta előtt 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A panasz vizsgálatának időtartamát nem hosszabbíthatja meg az a megbízott személy, aki a panaszt vizsgálja. A panaszkezelés meghosszabbítását a közigazgatási szerv köteles azonnali hatállyal, írásban közölni a panaszossal az indoklással együtt, mely miatt a határidő meghosszabbítása szükséges.

(3) A panasz intézésének határideje az első azt követő munkanapon kezd telni, amikor az intézésére illetékes közigazgatási hatóságnak e célból kézbesítették; illetékességi vita esetén a panasz intézésének határideje az első azt követő munkanapon kezd telni, amikor a határozatot a 11. § 4. bek. szerint kézbesítették.

A panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül értesíteni a panasz tartalmáról azt a személyt, aki ellen a panasz irányul, mindezt olyan időben és mértékben, hogy a panasz vizsgálatát ne akadályozza. Egyidejűleg lehetővé teszi számára, hogy nyilatkozzon a panaszról, dokumentumokat, írásos okmányokat, adatokat, illetve egyéb információkat terjesszen be, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek.

(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv szükséges mértékben (6.§ 2. bekezdés) jogosult a panaszost együttműködésre felszólítani, megjelölve annak módját is, valamint azzal a kioktatással, hogy amennyiben a panaszos nem működik együtt, vagy nem teszi ezt meg a megadott határidőn belül, a panaszt a 6.§ 1. bekezdésének i) pontja alapján félreteszi.

(2) Az együttműködésre előírt határidő a felszólítás átvételétől számított 10 munkanap.

(3) A panaszos indokolt esetben, amennyiben igazolja, hogy az együttműködésre szánt határidő nem elegendő, írásban kérheti új határidő megszabását még annak lejárta előtt. A közigazgatási hatóság új határidőt szabhat ki a panaszosnak az együttműködés biztosítására.

(4) Az együttműködésre való felszólítás kiküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik.

(1) Közigazgatási szerv köteles a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szervnek biztosítani minden szükséges okiratot, egyéb írásos dokumentumokat, nyilatkozatokat, információkat, illetve egyéb adatokat, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek, valamint egyéb szükséges együttműködést, kivéve, ha külön jogszabály¹⁰⁾ erről másképp rendelkezik.

(2) A közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül biztosítja az együttműködést.

(3) A panasz vizsgálatára más személyek, azok beleegyezésével, együttműködése is kérvényezhető, ha külön jogszabály¹⁰⁾ erről másképp nem rendelkezik. Más személyek az együttműködést legkésőbb az együttműködési kérelem kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül biztosítják.

(4) A panasz ügyintézési határideje a 2. és 3. bekezdés szerinti együttműködési kérelmek kiküldésétől az együttműködés megvalósulásának időpontjáig nem telik. Az ügyintézési határidő megszakításáról a közigazgatási hatóság írásban értesíti a panaszost.

(1) A panasz kivizsgálása a jelen törvény értelmében vett ellenőrző tevékenység, mely megállapítja az ügy tényleges állását, valamint annak összhangját vagy ütközését az általános, kötelező érvényű jogszabályokkal.

(2) A panasz kivizsgálásakor annak tárgyából indulnak ki, eltekintve a panaszos személyétől és attól, hogy ki ellen irányul. Ha a tartalom alapján a beadványnak csak egy része minősül panasznak, csak ilyen terjedelemben kerül sor kivizsgálásra. Ha a panasz több önálló részből áll, mindegyik részt kivizsgálják. Ha a panaszt vagy annak egy részét nem lehet kivizsgálni, a panasz intézésében illetékes közigazgatási hatóság ezt a tényt jegyzőkönyvezi, és értesíti róla a panasztevőt.

(3) A közigazgatási hatóság csak a panasz azon részeit vizsgálja ki, amelyek vizsgálatára illetékes, a többi részt a 9. § értelmében továbbküldi az intézésére jogosult közigazgatási hatóságnak. Azokat a részeket, amelyek nem minősülnek panasznak, a közigazgatási hatóság nem vizsgálja, erről a panaszost tájékoztatja a panasz kivizsgálásának eredményéről szóló értesítésben, s feltünteti a ki nem vizsgálás indokait.

(4) A panasz vizsgálata az annak eredményeiről szóló jegyzőkönyv megvitatásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyv megvitatása nem lehetséges, a panasz vizsgálata a jegyzőkönyvnek a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervhez való kézbesítésével minősül befejezettnek.

(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv a panasz vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

a) a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv megnevezését,

b) a panasz tárgyát

c) a közigazgatási szerv megnevezését, amely a panaszt vizsgálta,

d) a panasz vizsgálatának az időtartamát,

e) a feltárt eredményeket, 

f) a jegyzőkönyv kiállításának az idejét,

g) azon közigazgatási szerv alkalmazottainak a nevét és aláírását, akik a panaszt kivizsgálták, 

h) a közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa a panasz vizsgálatával megbízott személynek a nevét és aláírását, 

i) a panasz vizsgálatát végző közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa megbízott személy kötelességeit, amennyiben a vizsgálatot elvégző közigazgatási szerv által megszabott időben hiányosságok merültek fel:

1. intézkedéseket hozni a hiányosságok és azok okainak kiküszöbölése érdekében,

2. megnevezni a hiányosságokért felelős személyt,

3. az elfogadott óvintézkedések előterjesztése a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek,

4. az elfogadott óvintézkedések kivitelezéséről szóló jelentés előterjesztése panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek, valamint a rendelkezésre álló jogi felelősség alkalmazásáról,

5. amennyiben a panaszos személye nem bizalmas, értesíteni kell őt az elfogadott óvintézkedésekről; ha a panaszos személye bizalmas, az elfogadott óvintézkedésekről a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv értesíti.

j) A dokumentumok átvételéről illetve átadásáról szól igazolás

(2) Ha a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy megtagadja a jegyzőkönyv megismerését, az első bekezdés i) pontjában foglalt kötelessége teljesítését, vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a panasz vizsgálatát elvégző közigazgatási szerv mindezt jegyzőkönyvbe foglalja. 

(1) A panasz elintézése akkor fejeződik be, amikor a kivizsgálása eredményéről szóló értesítést a panaszosnak elküldik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a panasz kivizsgálási eredményének indoklását, mely a jegyzőkönyvön alapul.

(2) Az értesítésben feltüntetik, hogy a panasz megalapozott vagy alaptalan. Ha a panasz több részből áll, a kivizsgálási eredményről szóló értesítés tartalmazza minden egyes rész vizsgálati eredményeit. A több részből álló panaszt akkor tekintik megalapozottnak, ha legalább egy része megalapozott.

(3) Ha a panasz megalapozott, az értesítésben feltüntetik, hogy a panaszt kivizsgáló közigazgatási hatóság kötelességeket szabott ki a 19. § 1. bek. j) pontja értelmében.

(1) Ismételt panasz olyan, ugyanazon panaszos által benyújtott panasz, melynek tárgya azonos, és nem mutat rá új fejleményekre.

(2) Az ismételt panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, amely ez előző panaszt is kezelte, ha ez nincs ellentétben a 11. § 2. bek. vagy a 12. §-ba foglaltakkal. A közigazgatási szerv ellenőrzi az előző panasz vizsgálatának helyességét, melyről feljegyzést készít. A feljegyzés készítésénél a 19. §-ba foglaltak alapján jár el.

(3) Amennyiben az előző panasz kezelése helyesnek bizonyult, a közigazgatási szerv erről indoklással egybekötve értesíti a panaszost és egyidejűleg tudomására hozza, hogy a következő ismételt panaszt félreteszi. Amennyiben az előző panasz kezelése helytelennek bizonyult, a közigazgatási szerv az ismételt panaszt kivizsgálja és kezeli.

(4) Egy másik panaszos által ugyanarra a tárgya vonatkozó panaszt, melyet már a közigazgatási szerv korábban kezelt, nem vizsgál ki. Az előző vizsgálat eredményét megküldi a panaszosnak.

(5) Az ismételt panasz a közigazgatási szerv a 13. §-ban foglalt időn belül köteles kezelni.

(6) A következő ismételt panasz ugyanannak a panaszosnak a panasza, melyet ugyanabban az ügyben nyújtott be, és benne a panaszos újabb tényeket nem tüntet fel. A következő megismételt panasz intézésének helyességét a közigazgatási hatóság ismételten nem vizsgálja ki és a megismételt következő panaszt félreteszi a 6. § 1. bek. e) pontja értelmében, s erről a panaszost nem értesíti.

(1) A panasz, mely az előző panasz vizsgálata ellen irányul, új, a közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasznak tekintendő.

(2) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasz nem ismétlődő panasz, még akkor sem, ha a panaszos megismétli az előző panaszban feltüntetett tényeket. 

(3) Az 1. bekezdés szerinti panaszt azon közigazgatási hatóság vezetője vagy az általa meghatalmazott személy vizsgálja ki, aki az előző panaszt a 11. § 1. és 2. bek. szerinti illetékesség alapján intézte, amennyiben az nem ütközik a 12. § rendelkezéseibe. Ha a korábbi panaszt a közigazgatási hatóság vezetője intézte, az 1. bekezdés szerinti panasz intézésére a közvetlen felettes hatóság illetékes. Ha ilyen hatóság nem létezik, akkor az államigazgatás területén a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatósága. Ha a panaszt a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatóságának vezetője intézte, a panasz intézése ellen benyújtott további panaszt a 6. § 1. bek. f) pontja értelmében félreteszik.

(4) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panaszt a közigazgatási szerv a 13. §-ban megszabott időn belül köteles kezelni.

(5) Ha a korábbi panasz intézése ellen benyújtott panaszt, mely elintézésre került az 1. bek. szerint, a közigazgatási hatóság a 6. § 1. bek. g) pontja értelmében félreteszi, erről a panaszost írásban értesíti. Az ezen bekezdés szerinti panaszok intézésére annak a közigazgatási hatóságnak a vezetője vagy az általa meghatalmazott személy illetékes, aki a panaszt az 1. bekezdés értelmében intézte, amennyiben az nem ütközik a 12. § rendelkezéseibe. Ha az 1. bekezdés szerinti panaszt a közigazgatási hatóság vezetője intézte, a panasz kezelésére a közvetlen felettes hatóság illetékes. Ha ilyen hatóság nem létezik, akkor az államigazgatás területén a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatósága.

(1) A panasz kivizsgálásának az ellenőrzését a közigazgatási szerv végzi.¹¹⁾

(2) A panasz vizsgálatát végző közigazgatási szerv jogosult ellenőrizni azon intézkedések teljesítését, melyek az egyes hiányosságoknak, illetve azok okainak az eltávolítására lettek elfogadva.

(1) A közigazgatási szervnek, mely nem teljesíti a törvény által megszabott kötelességeit, és ezzel hátráltatja, akadályozza a panasz kezelését vagy a hiányosságok javítását, a panasz kezelésére jogosult szerv jogosult 650 euró összegig terjedő eljárási bírságot kiszabni. Az eljárási bírság összegének a kiszabásakor a közigazgatási szerv figyelembe veszi a panasz kezelésének vagy a hiányosságok javítása hátráltatásának vagy akadályozásának a mértékét.

(2) Amennyiben az eljárási bírság kiszabása után se volt a kötelesség teljesítve, további bírság szabható ki, összesen 6500 euró összeg nagyságban.

(3) Az eljárási bírság kiszabására vonatkozó eljárást a kötelességszegés megállapításától számított 3 hónapon belül lehet elindítani, legkésőbb azonban a kötelességszegéstől számított egy éven belül.

(4) Az eljárási bírság kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárásokról szóló törvény vonatkozik.¹²⁾

(5) Az eljárási bírság, melyet 

a) a 2.§ 1. bekezdés a) pontjában, illetve a második bekezdésben feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, az állami költségvetés bevétele,

b) a 2.§ 1. bekezdés b) és c) pontjában feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, annak a közigazgatási szervnek a költségvetési bevétele, mely a bírságot kiszabta. 

(1) A közigazgatási szerv vezető alkalmazottja, ahol a panasz vizsgáltatik, köteles a panasz helyes kezelése, illetve vizsgálata érdekében megfelelő tárgyi, technikai és személyes feltételeket biztosítani.

(2) A költségeket, melyek

a) a panaszosnál keletkeztek, a panaszos viseli,

b) a közigazgatási szervnél keletkeztek, az illetékes szerv viseli.

(2) Mindenki köteles a titoktartásra azokról a tényekről, melyeket a panasz kezelésénél szerzett. E kötelesség alól írásban felmentést adhat az a személy, akinek ez a kötelesség az érdekében áll. 

(3) A közigazgatási szerv a panasz kezelésére vonatkozó eljárásmódjára a közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem vonatkozik, kivéve ha e törvény nem rendelkezik másképp.

(1) E jogszabály hatályba lépése előtt a közigazgatási szervnek benyújtott beadványokat a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint kezelik.

(2) E jogszabály hatályba lépése előtt elkezdett eljárás az eljárási bírság kiszabásáról a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint fejeződik be.

(3) A közigazgatási szerv a panaszok kezelését e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül a 11. § 1. bekezdése szerint belső rendeletekkel szabályozza.

A 2017. július 1-je előtt a közigazgatási hatóságnak címzett beadványokat a jelen törvény 2017. május 31-éig hatályos rendelkezései szerint intézik.

A 164/2008. számú törvénnyel módosított 152/1998-as a panaszokról szóló törvény érvényessége megszűnik.

E törvény 2010. február 1-jén lép hatályba.

1) Például a 39/1993. számú törvény az Állami Számvevőszékről (NKÚ), a 350/1996. számú törvény a Szlovák Nemzeti Tanács házszabályáról.

2) Például Büntető perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, a Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz., az ingatlankataszterről és az ingatlantulajdonosok nyilvántartásáról szóló törvénye (kataszteri törvény) a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 250/2007. sz., a fogyasztók védelméről szóló törvénye és a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.

3) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló törvénye 218.a – 218.c §-ai és egyéb más törvényi módosításai a Tt. 280/1999. sz. törvénye értelmében, a Tt. 73/1998. sz., a Rendőri Testület, a Szlovák Titkosszolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetőintézeti és Igazságügyi Őrsége és a Vasúti Rendőrség állami szolgálati jogviszonyáról rendelkező törvényének 48. § 1. bek. e) pontja a Tt. 623/2005. sz. törvénye értelmében, a Tt. 4/2001. sz., a Büntetőintézeti és Igazságügyi Őrségről szóló törvényének 65.da §-a 2. bek. a Tt. 386/2015. sz. törvénye szerint, a Tt. 400/2009. sz., az állami szolgálatról szóló törvénye és egyéb törvénymódosítások 59. §-ának 1. bek. h) pontja és 65. §-a a Tt. 301/2016. törvénye megfogalmazásában.

4) Pl. a Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye 46. §-a, a Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adórend) szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 63. §-a, a későbbi előírások értelmében.

4a) Pl. a Tt. 563/2009. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 50/1976. sz., a területtervezésről és építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 39/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszékéről a későbbi előírások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 128/2002. sz., a belső piac fogyasztóvédelmi célú állami ellenőrzéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi szolgáltatások felett gyakorolt felügyeletről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 125/2006. sz., a munkabiztonsági ellenőrzésről szóló törvénye és a 82/2005. sz., az illegális munkavégzésről és illegális foglalkoztatásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 250/2007. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 357/2015. sz., a pénzügyi ellenőrzésről és auditálásról szóló törvénye a későbbi módosítások és kiegészítések értelmében.

4b) A Tt. 215/2004. sz., titokvédelmi törvénye és egyes más törvényi módosítások a későbbi előírások értelmében.

5) Például a 233/1995. számú törvény 5. §-ának 2. bekezdése, a Polgári nemperes rendtartás 16. §-a

6) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek  jogköreinek elektronikus végrehajtói gyakorlásáról (törvény az e-Government-ről/elektronikus kormányzásról) és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye 23. §-ának 1. bekezdése a Tt. 273/2015. sz. törvényének megfogalmazása szerint.

6a) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 19. §-a a későbbi módosítások szerint.

6b) A Tt. 323/1992. sz., a közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységről szóló törvénye (közjegyzői rendtartás) 58. §-ának 1. bek. a későbbi módosítások értelmében. A Tt. 599/2001. sz., az iratok és az iratokon lévő aláírások járási hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.

6c) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 23. §-a.

6d) A Tt.  586/2003. sz., az ügyvédi hivatásról szóló és a Tt.  455/1991. sz., az egyéni vállalkozásról (iparosságról) szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.

7) 211/2000. számú, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény 8. és 12. §-a.

8) 575/2001. számú törvény

9) 608/2003. számú törvény 4. §-a 1. bekezdésének b) pontja, 50/1976. számú törvény, 135/1961. számú törvény 3. §-a 5. bekezdésének d) pontja, 154/1994. számú törvény 31. §-a

10) 215/2004. számú törvény, 428/2002. számú törvény, 511/1992. számú törvény 23. §-a, 483/2001. számú törvény 89. §-a

11) 10/1996. számú törvény 7. §-a 3. bekezdésének c) pontja; 369/1990. számú törvény 18d. §-ának 1. bekezdése; 302/2001. számú törvény 19c. §-ának 1. bekezdése

12) 71/1967. számú törvény