Módosítva:

Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 79/2015., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 313/2016., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 90/2017., hatályos 2017. május 1-től

Tt. 292/2017., hatályos 2017. december 1-től

Tt. 90/2017., hatályos 2018. január 1-től

Tt. 292/2017., hatályos 2018. január 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:

(1) A jelen törvény szabályozza

a) a hulladékgazdálkodás programdokumentumait,

b) a hulladékkeletkezés megelőzésének intézkedéseit,

c) a jogi személyek és természetes személyek jogait és kötelességeit a hulladékkeletkezés megelőzése és a hulladékkezelés terén, 

d) a gyártók felelősségének kiterjesztését,

e) a megkülönböztetett termékek és hulladékáramok kezelését, 

f) a háztartási hulladék kezelését,

g) a hulladék országhatárokon átlépő mozgatását,

h) a hulladékgazdálkodás informatikai rendszerét,

i) az államigazgatási hatóságok és települések jogköreit a hulladékgazdálkodási államigazgatásban,

j) a felelősséget a hulladékgazdálkodás területén hatályos kötelességek megsértéséért és

k) az Újrahasznosítási (Reciklációs) Alap tevékenységét, megszüntetésének és megszűnésének folyamatát.

(2) A jelen törvény nem vonatkozik

a) a trágyára,¹⁾ szalmára vagy más természetes mezőgazdasági anyagra vagy erdészeti anyagra, melynek nincsenek veszélyes tulajdonságai, és a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban kerülnek felhasználásra külön jogszabályokkal^1a) összhangban, vagy ezen anyagokból történő energianyerésre olyan folyamatokkal vagy módokkal, amelyek nem károsítják a környezetet és nem veszélyeztetik az emberek egészségét,

b) a légszennyezést okozó anyagok kezelésére,²⁾

c) a szén-dioxid kezelésére, összegyűjtésére, szállítására és geológiai környezetben való tartós elhelyezésére külön jogszabályok szerint,³⁾

d) a nemesfémhulladék kezelésére,⁴⁾

e) a radioaktív hulladék kezelésére,⁵⁾

f) a leselejtezett robbanószerek és gyártási robbanószer-maradványok kezelésére,⁶⁾

g) a talajra (in situ), beleértve a ki nem termelt szennyezett földet és a földfelszínnel tartósan összekapcsolt építményeket,⁷⁾

h) a szennyezetlen talajra és más, építési munkálatok során kitermelt természetes anyagokra, amennyiben biztos, hogy az anyagot természetes formájában építkezési célra használják fel a kitermelés helyén, 

i) a felszíni vizeken vízgazdálkodási, mederszabályozási vagy árvízvédelmi célból áthelyezett üledékekre, vagy árvíz és aszály következményeinek mérséklése, vagy talajrekultiválás céljából, amennyiben igazolható, hogy az üledéknek nincsenek veszélyes tulajdonságai a külön jogszabály mellékletében feltüntetettek szerint.⁸⁾

j) korábbi élelmiszerekre, melyek külön jogszabályok^8a) szerint takarmányozási célt szolgálnak,

k) állati tetemek és azok részeinek kezelésére, ha más módon hullottak el, mint emberi fogyasztást megcélzó levágás útján, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit, melyeket külön jogszabály szerint kell ártalmatlanítani,^8b)

(3) Ha külön jogszabályok⁹⁾ másként nem rendelkeznek, a jelen törvény vonatkozik

a) a bányászati hulladék kezelésére,¹⁰⁾

b) a hulladék derítőkben történő elhelyezésére,

c) az állati melléktermékek kezelésére, ideértve a külön jogszabályban¹²⁾ szabályozott feldolgozott termékeket,

d) a szennyvizekre és különleges vizekre.¹³⁾

(4) Ha a 3. bekezdés c) pontja szerinti állati melléktermékeket, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket égetésre, hulladéklerakóban történő lerakásra, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, a jelen törvényt mindig kötelező érvényesíteni.

(1) A hulladék olyan ingó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles a jelen törvénnyel vagy külön jogszabállyal¹⁴⁾ összhangban.

(2) Nem hulladék

a) az ingó tárgy vagy anyag, amely melléktermék,

b) a speciális hulladék, amely elérte a hulladéklánc végső állapotát,

c) a hulladék, amely újrahasznosítási előkészítő folyamaton esett át és megfelel a külön jogszabály¹⁵⁾ szerint piacra vihető termék követelményének, vagy

d) a háztartásban történő hasznosításra átadott hulladék.

(3) A hulladékáram hasonló tulajdonságú hulladékok csoportja, mely lehetővé teszi további közös kezelésüket.

(4) A melléktermék anyag vagy ingó tárgy, mely teljesíti az alábbi követelményeket:

a) gyártási folyamat eredménye, melynek elsődleges célja nem ennek az anyagnak vagy tárgynak az előállítása,

b) a további felhasználása biztosított,

c) közvetlenül felhasználható további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül,

d) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,

e) további használata összhangban áll a jelen törvénnyel és a külön jogszabályokkal, melyek tartalmazzák a termékre,¹⁵⁾ a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes követelményt annak konkrét használata szempontjából, és összességében a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti,

f) megfelel a külön követelményeknek, ha ilyenek az anyag vagy a tárgy vonatkozásában külön jogszabályban meghatározásra kerültek, és

g) megkapták a hozzájárulást [97. § 1. bek. o) pont].

(5) A hulladékstátusz megszűnése az az állapot, amikor valamely speciális hulladék, amennyiben hulladékhasznosítási tevékenységen megy keresztül, ideértve az újrahasznosítást, és egyidejűleg olyan hulladékról van szó, melyre külön jogszabályi¹⁶⁾ vagy végrehajtó rendeleti [105. § 3. bek. p pont] egyedi feltételek vonatkoznak, és amelyek megfelelnek ezen feltételeknek. Az egyedi feltételek az alábbi feltételekkel összhangban dolgozandók ki:

a) az anyag vagy dolog általánosan használatos specifikus célokra,

b) az anyagnak vagy dolognak van piaca vagy van rá kereslet,

c) az anyag vagy dolog teljesíti a specifikus célokra vonatkozó műszaki követelményeket és a termékre vonatkozó jogszabályokban és műszaki szabványokban meghatározott követelményeket, és

d) az anyag vagy dolog használata összességében a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti.

(6) Biológiailag lebomló hulladék az a hulladék, mely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, elsősorban az élelmiszer-hulladék, a papír- és kartonhulladék, a parkokból származó és kerti hulladék.

(7) Biológiai hulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, az élelmiszer-hulladék, a háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő ezekhez hasonló hulladék.

(8) Biológiailag lebomló háztartási hulladék a biológiailag lebomló hulladék összes fajtája, mely besorolható a 20 Háztartási (Kommunális) hulladék [105. § 3. bek. b pont] csoportba.

(9) Veszélyes hulladék a külön jogszabály⁸⁾ mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.

(1) A hulladékgazdálkodás a hulladékképződés megelőzésével és korlátozásával, illetve a hulladék környezeti veszélyességének csökkentésével, továbbá a hulladék jelen törvény szerinti kezelésével kapcsolatos tevékenységek összessége. 

(2) A hulladékkezelés a hulladék gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, ideértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladékártalmatlanító létesítmények utógondozását, valamint tartalmazza a kereskedői vagy közvetítői tevékenységet is.

(3) A hulladék tárolása a hulladék ideiglenes elhelyezése valamely hulladékhasznosítási tevékenység elvégzése vagy a hulladék ártalmatlanítása előtt olyan létesítményben, ahol a hulladékot hasznosítják vagy ártalmatlanítják. 

(4) Hulladék gyűjtése a hulladék ideiglenes elhelyezése a hulladék termelőjénél a további kezelés előtt, mely nem tekinthető hulladéktárolásnak.

(5) A hulladékgyűjtés a hulladék összegyűjtése más személyektől, ideértve annak előzetes osztályozását és a hulladék ideiglenes elhelyezését a hulladékfeldolgozó létesítménybe történő elszállítás céljából.

(6) A hulladékfelvásárlás hulladékgyűjtés, amennyiben a hulladék átvételét jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó végzi egyezményes áron vagy más ellenérték nyújtása fejében.

(7) A hulladék osztályozása a hulladék összetevőinek hulladékfajták, -kategóriák vagy más szempontok szerinti különválasztása, mely a szétválasztást követően önálló hulladéktípusként sorolható be.

(8) Az osztályozotthulladék-gyűjtés az osztályozott hulladék gyűjtése.

(9) A hulladék-előkészítés olyan tevékenység, mely megváltoztatja a hulladék kémiai, biológiai vagy fizikai tulajdonságait azon célból, hogy lehetővé vagy könnyebbé váljon a szállítása, hasznosítása, feldolgozása, vagy csökkenjen a tömege vagy csökkenjenek a káros hatásai.

(10) A hulladék újrahasználatra történő előkészítése ellenőrzéssel, tisztítással vagy javítással végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen.

(11) A hulladék újrafeldolgozása hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet, ideértve a hulladék hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtti előkezelését is, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. 

(12) Az újrahasználat olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált.

(13) A hulladék hasznosítása olyan művelet, amelynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál más anyagok helyettesítőjeként a termelésben vagy a tágabb értelemben vett gazdaságban, vagy ilyen konkrét funkció betöltésére alkalmassá válik; a hulladékhasznosítási műveletek listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(14) Újrafeldolgozás (reciklálás) az összes hulladékhasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot ismételten termékké, anyaggá vagy alapanyaggá alakítják annak eredeti használati céljára vagy más célokra, amennyiben a 42. § (12), az 52. § (18)-(19) és a 60. § (15) bekezdése másként nem rendelkezik; az újrafeldolgozás tartalmazza a szerves anyag újrafeldolgozását is. Az újrafeldolgozás nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő ismételt feldolgozást, amelyet fűtőanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel.

(15) A hulladékártalmatlanítás olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás, s még abban az esetben is ártalmatlanítás, ha másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; az ártalmatlanítási műveletek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(16) A tárolás a hulladéknak a telephelyen történő elhelyezése. 

(17) A leginkább hozzáférhető technikákról külön jogszabály rendelkezik.¹⁷⁾

(18) A kitermelt föld tárolása ideiglenes hulladéklerakás – a kitermelt föld építkezési területen kívüli elhelyezése feltöltési tevékenységre, tereprendezésre vagy építkezéssel kapcsolatos más tevékenységre való felhasználás előtt olyan helyen, amely nem hulladék-ártalmatlanító létesítmény és amely nem a kitermelt föld keletkezési helye.

(1) A hulladék termelője

a) minden eredeti termelő, akinek tevékenysége hulladékot eredményez, vagy

b) az, aki a hulladékot kezeli, keveri vagy más műveletet végez vele, melynek eredménye a hulladék jellegének vagy összetételének megváltozása.

(2) Hulladékbirtokos a hulladéktermelő, vagy bármely személy, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van.

(3) Kereskedő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely a hulladékot saját nevében és saját felelősségére megvásárolja és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

(4) Közvetítő a jelen törvény céljaira az olyan vállalkozó, amely más nevében szervezi meg a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

(5) Hulladékszállító a jelen törvény céljaira az a vállalkozó, mely hulladékot szállít mások szükséglete szerint vagy saját szükségletére; szállítás alatt a hulladék áthelyezése értendő.

(1) A hulladékgyűjtő létesítmény kerítéssel határolt, vagy építményben lévő vagy más, a hulladék gyűjtésére kijelölt terület, mely megfelelő módon be van biztosítva a hulladék eltulajdonításának megakadályozására és idegen személyek belépése ellen.

(2) A hulladékhasznosító létesítmény olyan létesítmény, mely az 1. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékhasznosító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.

(3) A hulladékártalmatlanító létesítmény olyan létesítmény, mely a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek legalább egyikének végzése céljából jött létre, s azt gépek és berendezések előírás szerinti üzemeltetésére szolgáló műszaki egység alkotja, miközben a velük végzett tevékenységek kölcsönösen összefüggnek és műszakilag egymáshoz kapcsolódnak; ha az ilyen berendezések konstrukciós megoldásaikkal szilárdan kapcsolódnak építményekhez, a hulladékártalmatlanító létesítmény része az a tér is, melyben a berendezés található.

(4) Mozgó létesítmény a jelen törvény céljaira a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló létesítmény, amennyiben egy adott helyen hat egymást követő hónapnál rövidebb ideig üzemeltetik, s amely

a) szerkezetileg és műszakilag az egyik helyről a másikra történő gyakori áthelyezésre alkalmas,

b) szerkezeti megoldását tekintve nem lehet és nincs is szilárdan összekapcsolva a talajjal vagy építménnyel,

c) hulladék hasznosítására vagy hulladék ártalmatlanítására szolgál annak keletkezése helyszínén és

d) nem építésiengedély-köteles vagy bejelentésköteles külön jogszabály szerint.¹⁸⁾

(5) A hulladéklerakat olyan, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló berendezéssel bíró terület, ahol a hulladék tartós elhelyezésre kerül a talaj felszínén vagy a talajban. Hulladéklerakónak minősül a belső lerakat is, melyen a hulladék termelője saját hulladéka ártalmatlanítását végzi a termelés helyszínén, valamint az a hely is, amit tartósan, azaz egy évnél hosszabb időn át a hulladék átmeneti tárolására használ. Nem tekintendő hulladéklerakatnak az a létesítmény vagy létesítménnyel bíró hely, ahol hulladék lerakására kerül sor az olyan helyre történő továbbszállítást megelőző előkészítés céljából, ahol feldolgozzák, hasznosítják vagy ártalmatlanítják, ha a tárolásuk ideje a hasznosítást vagy feldolgozást megelőzően általában nem haladja meg a három évet, vagy az ártalmatlanításukat megelőző tárolás időszaka nem haladja meg az egy évet.

(6) A kommunális hulladék átrakodóhelye a vegyes háztartási hulladék ideiglenes tárolására és ezt követő áthelyezésére szolgáló létesítmény a hulladékhasznosítóba vagy hulladékártalmatlanítóba történő elszállítás céljára.

(1) A hulladékgazdálkodási hierarchia az alábbi tevékenységek kötelező elsőbbségi sorrendje:

a) a hulladékképződés megelőzése,

b) a hulladék újrahasználatra előkészítése,

c) a hulladék újrafeldolgozása,

d) a hulladék egyéb hasznosítása, például energetikai hasznosítása, 

e) a hulladék ártalmatlanítása.

(2) A hulladékgazdálkodási hierarchiától csak bizonyos hulladékáramok esetében lehet eltérni, ha ennek indokoltságát a hulladékképződés és hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló elemzés igazolja, és ha a jelen törvény így rendelkezik.

(3) A hulladékképződés megelőzése intézkedések olyan sora, melyeket azt megelőzően fogadnak el, hogy az alapanyag, az anyag vagy a termék hulladékká válna, és ami csökkenti

a) a hulladék mennyiségét a termék ismételt felhasználása útján vagy a termék élettartamának meghosszabbításával,

b) a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, vagy

c) a károsanyag-tartalmat az alapanyagokban, anyagokban és termékekben.

(4) A csomagolóanyagokból keletkező hulladék csökkentése

a) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése,

b) a csomagolóanyagok és belőlük származó hulladékok mennyiségének és az általuk tartalmazott anyagok mennyiségének, valamint környezeti ártalmasságának csökkentése a gyártási folyamatban, az értékesítésben, a forgalmazásban, hasznosításban és a kiküszöbölésben; a megelőzés különösképpen érvényesül a termékek és a környezetbarát technológiák fejlesztésében, és

c) könnyű műanyag hordtasakok felhasználási szintjének csökkentése.

(5) A jogi személy és a természetes személy-vállalkozó, mely termékeket gyárt, szem előtt tartja, hogy

a) a gyártás során előnyt kell kapniuk a természeti forrásokat kímélő technológiáknak és eljárásoknak, valamint az ezen termékekből keletkező, nem hasznosítható hulladék korlátozásának, különösképpen a veszélyes hulladékénak,

b) szükséges tájékoztatni a közvéleményt a termékből vagy annak részéből keletkező hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának módjáról, főként a termék csomagolásának, a használati utasításának és egyéb dokumentumainak kivitelezése közvetítésével.

(6) A hulladék termelője köteles tevékenysége során megelőzni a hulladék keletkezését és korlátozni annak mennyiségét és veszélyes tulajdonságait. A hulladékot, melynek keletkezését megakadályozni nem lehet, hasznosítani, esetleg ártalmatlanítani kell az 1. bekezdéssel összhangban álló módon, mely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezet és összhangban áll a jelen törvénnyel, valamint más általános érvényű jogszabályokkal.

(7) Az anyagokat és termékeket ismételt felhasználással kell hasznosítani, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a hulladék keletkezésének megelőzése.

(8) A hulladék újrahasznosítással történő, nyersanyag előállítását célzó értékesítése megengedett, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. bekezdés szerinti eljárás.

(9) A hulladék energiaforrásként használható fel, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7. és 8. bekezdés szerinti eljárás.

(10) A hulladék ártalmatlanítása olyan módon lehetséges, amely nem veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben lehetetlen vagy nem célszerű a 7-9. bekezdés szerinti eljárás.

(11) A hulladékgazdálkodás céljai és kötelező korlátai a 3. sz. mellékletben kerültek meghatározásra.

(1) A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentuma olyan programdokumentum, melyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium“) dolgoz ki az érintett központi államigazgatási szervekkel együttműködve. A hulladékkeletkezés megelőzésének dokumentumát a környezeti hatások¹⁹⁾ elbírálását követően a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak „kormány”) hagyja jóvá és a jóváhagyást követően a minisztérium hozza nyilvánosságra a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Közlönyében (a továbbiakban csak „közlöny”) és honlapján.

(2) A hulladékkezelés megelőzésének programját a minisztérium rendszerint tízéves időszakra dolgozza ki. 

(3) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja tartalmazza a hulladékkeletkezés, beleértve a csomagolóanyag-hulladék megelőzésének céljait, az ezen célok elérését szolgáló meglévő intézkedéseket és szükség esetén új intézkedési javaslatokat is a célok elérése érdekében. E programok céljai és intézkedései arra irányulnak, hogy kizárják a közvetlen kapcsolatot a gazdasági növekedés és a hulladékkeletkezés negatív environmentális hatásai között. A hulladékkeletkezés megelőzési programjának része a 4. mellékletben felsorolt intézkedések és egyéb létező intézkedések hatékonyságának kiértékelése is.

(4) A hulladékkeletkezés megelőzésének programja specifikus mennyiségi és minőségi referenciaértékeket tartalmaz a hulladékkeletkezést megelőző intézkedésekre vonatkozóan, amelyek célja a fejlődés figyelése és értékelése, valamint a mennyiségi vagy minőségi célok és mutatók figyelése és értékelése.

(5) A minisztérium legkésőbb hat évvel a hulladékkeletkezés megelőzési programjának hatályba lépésétől számítva a kormány elé terjeszti a hulladékkeletkezés megelőzési programja céljainak folyó teljesítését és értékelését a mennyiségi vagy minőségi célok és mutatók alapján.

(6) A minisztérium szükség esetén biztosítja a hulladékkeletkezés megelőzési programjának időszerűsítését (frissítését).

(1) A hulladékgazdálkodási program (a továbbiakban csak „program”) olyan programdokumentum, amelyet egy adott területi egységre dolgoznak ki, összhangban a hulladékgazdálkodási hierarchiával és célokkal, és amely tartalmazza a hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotának elemzését e területi egységben, valamint az intézkedéseket, melyeket foganatosítani kell az environmentálisan jobb hulladék-előkészítés érdekében az újrafelhasználás, reciklálás, hasznosítás és ártalmatlanítás folyamatában, s ugyanígy azt is, hogy miként fogja e program elősegíteni a jelen törvény céljainak és rendelkezéseinek teljesítését.

(2) A programot a „Hulladékok és poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenil tartalmú berendezések katalógusában” felsorolt hulladékokra kell kidolgozni.

(3) A program tartalmazza

a) a szervezet nevét, mely a programot kidolgozza és az alapvető adatokat a területről, melyre vonatkozóan a program készül, vagy az alapvető adatokat a poliklórozott bifenilek tulajdonosáról vagy a községről, mely a programot kidolgozza,

b) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotának jellemzését,

c) a kötelező részt és az irányadó részt,

d) az előző program kiértékelését.

(1) A Szlovák Köztársaság programját a minisztérium dolgozza ki, rendszerint tízéves időtartamra, és legfőként a kerületi székhelyeken működő járási hivatalok, a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai alapján. A Szlovák Köztársaság programját a környezetvédelmi hatások¹⁹⁾ elbírálása után a kormány hagyja jóvá, majd a jóváhagyást követően a minisztérium a közlönyben és saját honlapján közzéteszi azt.

(2) A Szlovák Köztársaság programja elsősorban tartalmazza

a) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotát és a meghatározott hulladékáramok várható jövőbeli alakulását,

b) a tájékoztatást a Szlovák Köztársaság területén keletkezett hulladék fajtáiról, mennyiségéről és forrásairól kerületek szerinti lebontásban, a tájékoztatást a hulladékról, melyet valószínűleg kivisznek a Szlovák Köztársaság területéről, átszállítanak a Szlovák Köztársaság területén, vagy behoznak a Szlovák Köztársaság területére,

c) a létező hulladékgyűjtő rendszerek leírását,

d) a hulladékfeldolgozó létesítmények elhelyezkedéséről,

e) a meghatározott hulladékáramok és hulladékmennyiségek kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,

f) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésének célirányosságát az adott időben és az intézkedéseket ezek elérése érdekében,

g) az intézkedéseket a biológiailag lebomló háztartási hulladék hulladéklerakatokon elhelyezett mennyiségének csökkentésére,

h) az intézkedéseket a háztartási hulladék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,

i) az intézkedéseket a bontásokból származó építési törmelék újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítésének növelése érdekében,

j) az önálló fejezetet a csomagolóanyagokkal és a csomagolóanyagokból származó hulladék kezeléséről, beleértve a megelőző intézkedések és a csomagolóanyagok újrafelhasználási rendszereinek támogatását,

k) az új hulladékfeldolgozó létesítmények építésének, meglévő hulladékfeldolgozó létesítmények kapacitásnövelésének vagy bezárásuk szükségességének a felülbírálatát,

l) új hulladékgyűjtési rendszerek építésének elbírálását,

m) javaslatokat régiók feletti jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésére,

n) a meghozott intézkedések hasznosságának kiértékelését,

o) a tájékoztatást a közvélemény hulladékkezelési tudatosságának növelését célzó kampányok kihasználásáról,

p) a program pénzügyi igényességének nagyságát.

(3) A Szlovák Köztársaság programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e)-j) pontjában feltüntetett adatokat. A Szlovák Köztársaság programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k)-p) pontjában feltüntetett adatokat. 

(4) A Szlovák Köztársaság 1. bekezdés szerinti programjának jóváhagyását követően a kerületi székhely járási hivatala három hónapon belül előterjeszti a kerület programját e program környezetvédelmi hatásainak elbírálására;¹⁹⁾ a kerület programját elsősorban a járási hivatalok és a területi önkormányzatok alapanyagai szerint dolgozzák ki. A környezetvédelmi hatások¹⁹⁾ elbírálását követően a kerület kötelező programját a kerületi székhely járási hivatala teszi közzé hirdetményben, a Szlovák Köztársaság programjának időtartamával megegyező időszakra, és továbbítja azt a minisztériumnak közzététel céljából.

(5) A kerület programjának összhangban kell állnia a Szlovák Köztársaság programjával, tartalmaznia kell 2. bekezdés szerinti tényeket – a g), m) és o) pontok kivételével – azon kerület területének vonatkozásában, amelyre kidolgozták. A kerület programjának kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés e), f), h), i) és j) pontja szerinti adatokat. A kerület programjának iránykijelölő része tartalmazza a 2. bekezdés k), l), n) és p) pontja szerinti adatokat és a regionális jelentőségű hulladékkezelő létesítmények kiépítésének javaslatait.

(6) A Szlovák Köztársaság hatályos programja és a kerület programja az alapja a hulladékkeletkezést megelőző intézkedéseknek, a hulladékkezelésnek, az ártalmatlanításnak és az elvi területi építési (területtervezési) dokumentumok kidolgozásának. 

(7) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok jelen törvény szerint kiadott döntései és véleményei nem mondhatnak ellent az adott kerület programjának.

(8) Ha a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának kihirdetését követő időszakban alapvetően megváltoznak azok a tényállások, melyek döntően befolyásolták a Szlovák Köztársaság programjának és a kerület programjának a tartalmát, a minisztérium és a kerületi székhely járási hivatala köteles frissíteni a kidolgozott programot. A programok frissítésére azonos mértékben vonatkoznak az 1-6. bekezdés rendelkezései.

(9) A hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságok vagy az általuk megbízott személyek jogosultak mindenkitől, aki csomagolóanyagokat kezel, hulladékbirtokos, hulladékkezelő vagy poliklórozott bifenilek birtokosa információkat kérni a program kidolgozásához és frissítéséhez. A külön jogszabály szerinti adatvédelmi rendelkezéseket²⁰⁾ ez nem érinti.

(10) A minisztérium jóváhagyásra a kormány elé terjeszti a Szlovák Köztársaság hatályos programja teljesítésének értékelését, mégpedig a program jóváhagyásának napjától számítva ötévenként egyszer.

(1) A község, melynek területén az évente keletkezett háztartási hulladék mennyisége, az építési törmeléket is beleértve meghaladja a 350 tonnát, vagy ahol a lakosok lélekszáma meghaladja az 1000 főt, köteles községi programot kidolgozni.

(2) A község programja elsősorban tartalmazza

a) a hulladékgazdálkodás pillanatnyi állapotát,

b) a keletkező háztartási hulladék és építési törmelék várható mennyiségét,

c) az adatokat a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtőrendszereiről és a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének biztosításáról,

d) a keletkező háztartási hulladék mennyiségének csökkentésére, valamint a háztartási hulladék osztályozásának növelésére és ezt követő hasznosítására meghozott intézkedéseket,

e) az intézkedéseket a hulladéklerakókba kerülő biológiailag lebomló háztartási hulladékmennyiség csökkentésére,

f) az intézkedéseket a lakosság tájékoztatásának biztosítására a csomagolóanyag-hulladékok osztályozott gyűjtéséről és a csomagolásokon látható azon jelek jelentéséről, amelyek arra vonatkoznak, hogy a csomagolás hasznosítható,

g) az információkat a háztartásihulladék-feldolgozó létesítmények elérhetőségéről és arról, hogy a háztartási hulladék feldolgozására szolgáló létesítmények mely típusait kellene kiépíteni,

h) az információkat a lakosság hulladékkezelési tudatossága növelését célzó kampányok kihasználásáról,

i) a program költségigényét.

(3) A községi program kötelező része tartalmazza a 2. bekezdés d)-f) pontjában felsorolt adatokat. A községi program iránykijelölő része tartalmazza 2. bekezdés g)-i) pontja szerinti adatokat. A község programjának összhangban kell állnia az adott kerületi program kötelező részével.

(4) A község köteles a község kidolgozott programját előterjeszteni négy hónapon belül azt követően, hogy a kerületi programot közzétették, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a jelen törvénnyel és az adott kerület programjának kötelező részével való összhangja felülbírálatára. Az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság a felülbírálat eredményét a községi program kézhezvételétől számított 30 napon belül kézbesíti a községnek; a felülvizsgálati eredmény a községre nézve kötelező érvényű. Ha az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság felülvizsgálati eredménye kedvező, a község 

a) a község programját környezeti hatásvizsgálati elbírálásra¹⁹⁾ terjeszti be, amennyiben a község programja ilyen elbírálás alá esik, és ezt a felülbírálatot követően jóváhagyja azt,

b) jóváhagyja a község programját, mely nem esik környezeti hatásvizsgálati elbírálás alá.

(5) Ha az illetékes államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság 4. bekezdés szerinti felülvizsgálati eredményében a jelen törvénnyel ellentétes vagy az illetékes kerületi program kötelező részébe ütköző tényekre figyelmezteti a községet, a község a programot átdolgozza. Azon községi program jóváhagyása, mely nincs összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, érvénytelen.

(6) Az új községi program kihirdetésével a korábbi program érvényessége megszűnik.

(7) A község köteles a község programját úgy kidolgozni, hogy annak érvényessége azonos legyen a kerület programjának érvényességi idejével; esetlegesen a 8. bekezdés értelmében a község köteles biztosítani programja érvényességi ideje és a kerület programja érvényességi ideje végének azonosságát.

(8) Ha a községnek az 1. bekezdés értelmében kötelezettsége keletkezett a kerület programjának hatályossága idején, köteles teljesíteni az adott kötelezettséget a 4. és 5. bekezdéssel összhangban, a bennük feltüntetett határidőkön belül, mely az ezen kötelezettség keletkezésétől számított kezdeti időponttal kezd telni.

(9) Ha a község programjának jóváhagyását követő időszakban alapvetően megváltoznak azok a tények, amelyek döntő fontosságúak a tartalmát illetően, a község köteles programját frissíteni és haladéktalanul előterjeszteni felülvizsgálatra az illetékes államigazgatási hatóságnak.

(10) A község a község programját kidolgozhatja egy vagy több községgel együttműködve együttműködési szerződés alapján.²¹⁾ A közös programban a községek a célokat az egyes községekre vonatkozóan egyenként is megfogalmazhatják.

(11) A község a község programjának összeállításakor és frissítésekor jogosult térítésmentesen kérni mindenkitől, aki a területén háztartási hulladék vagy építési törmelék tulajdonosa, vagy háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezel, a szükséges tájékoztatást a községi program összeállításához és frissítéséhez. A külön jogszabály szerinti adatvédelmi rendelkezéseket²⁰⁾ ez nem érinti.

(12) A község köteles a jóváhagyott községi programot a jóváhagyást követő 30 napon belül nyilvánosságra hozni a saját honlapján.

(1) A poliklórozott bifenilek birtokosa, akinél poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések találhatók, köteles haladéktalanul kidolgozni a poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések méregtelenítése vagy ártalmatlanítása és a használt poliklórozott bifenilek kezelése céljából, és a kidolgozott programot előterjeszteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak jóváhagyás végett. A poliklórozott bifenilek birtokosának programját a poliklórozott bifenilek birtokosa köteles betartani.

(2) A poliklórozott bifenilek birtokosának programja a 105. § 3. bek. a) pontjában előírt adatokat tartalmazza.

(3) Ha a poliklórozott bifenilek birtokosának programjában feltüntetett tényadatok a 2. bekezdéssel összhangban megváltoznak, poliklórozott bifenilek birtokosa köteles négy hónapon belül kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni a poliklórozott bifenilek birtokosának új programját, amennyiben 2. bekezdéssel összhangban feltüntetett tényadatok megváltozása ellenére továbbra is poliklórozott bifenilek birtokosa.

(4) Az 1. bekezdés szerinti kötelesség nem vonatkozik a poliklórozott bifenilek azon tulajdonosára, mely poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezéseket méregtelenít vagy ártalmatlanít, vagy használt poliklórozott bifenileket ártalmatlanít négy hónapon át annak megállapításától számítva, hogy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés vagy használt poliklórozott bifenil van a birtokában.

(1) Mindenki köteles a hulladékot a jelen törvénnyel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni; az, akire a jelen törvény alapján kibocsátott végzések kötelességet rónak, köteles a hulladékot e végzésekkel összhangban kezelni vagy vele más műveletet végezni.

(2) Mindenki köteles a hulladékot oly módon kezelni vagy vele más műveletet végezni, amely nem veszélyezteti az emberek egészségét és nem károsítja a környezetet, mégpedig úgy, hogy ne következzen be

a) víz, levegő, talaj, ásványlelőhely, növény- és állatvilág szennyezésének kockázata,

b) környezetterhelés zajjal vagy bűzzel, és

c) káros hatás a tájra vagy különleges jelentőségű helyekre.²²⁾

(3) A hulladékkezelés és a vele kapcsolatos tevékenységek költségviselési kötelezettségét – ha a 4. bekezdés másként nem rendelkezik – e személyek kötelesek teljesíteni az alábbi sorrendben:

a) a hulladékbirtokos, aki számára a hulladékkezelést végzik, amennyiben ismert személy, vagy

b) az utolsó ismert hulladékbirtokos.

(4) A (3) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a háztartási hulladék szelektíven (elkülönítve), megkülönböztetett hulladékáramba (27. § 3. bek.) gyűjtött összetevőire, melyekre meghatározott mértékben vonatkozik a gyártók kiterjesztett költségviselési felelőssége a hulladékkezelési tevékenységek és vele kapcsolatos műveletek terén.

(5) Ha a hulladékbirtokos ismert, de nem tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén, a hulladékkezelést a hulladékbirtokos költségére az a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság biztosítja, amelynek a területén a hulladék található.

(6) Természetes személyek nem kezelhetnek vagy mozgathatnak mást, csak háztartási hulladékot, építési törmeléket és egyszerű építményből származó hulladékot,^22a) kivéve a 63. § 1. bek. és a 72. § műveleteket.

Tilos

a) hulladékot elhelyezni vagy elhagyni más, mint a jelen törvénnyel összhangban kijelölt helyen, 

b) hulladékot más módon, mint a jelen törvénnyel összhangban, ártalmatlanítani vagy hasznosítani,

c) a hulladékot ártalmatlanítani a 2. mellékletben szereplő D4, D6 és D7 tevékenységekkel,

d) a 97. § 1. bekezdése szerinti hozzájárulás nélkül vagy vele ellentétesen hozzájárulást megkövetelő tevékenységet végezni,

e) lerakaton történő elhelyezéssel ártalmatlanítani

1. a cseppfolyós hulladékot,

2. a hulladékot, mely a hulladéktároló közegében robbanásveszélyes, korrodálódik, oxigént fejleszt, nagymértékben gyúlékony vagy gyúlékony,

3. az egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból származó hulladékot, melynek feldolgozás előtti katalógusszáma a 8. számú mellékletben szerepel; az ilyen hulladék feldolgozása és minden ezt követő katalógusszám-változása nem befolyásolja a lerakón történő tárolása tilalmát,

4. a hulladék gumiabroncsokat, kivéve azokat a gumiabroncsokat, amelyeket szerkezeti építőanyagként használnak fel a tározó kiépítésekor, a kerékpár-abroncsokat és az 1400 mm-nél nagyobb külső átmérőjű gumiabroncsokat,

5. a hulladékot, melynek károsanyag-tartalma meghaladja az 5. sz. mellékletben szereplő károsanyag-koncentráció határértékeit,

6. az osztályozott, biológiailag lebomló háztartási és vendéglői hulladékot,

7. a háztartási hulladék osztályozott összetevőit, melyekre a gyártók kibővített felelőssége vonatkozik, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,

8. a biológiailag lebomló hulladékot a kertekből és parkokból, beleértve a temetők biológiailag lebomló hulladékát, kivéve az utóválogatást követően hasznosíthatatlan hulladékot,

f) hígítani vagy keverni a hulladékot az 5. sz. mellékletben meghatározott károsanyag-koncentráció határértékének elérése céljából,

g) a biológiailag lebomló hulladékot égetéssel ártalmatlanítani, kivéve azt az esetet, amelyhez a 97. § 1. bek. b) pontja szerint hozzájárulást bocsátottak ki,

h) a háztartási hulladékot szabad téren vagy háztartási tüzelőberendezésben elégetni.

(1) A hulladékbirtokos köteles

a) helyesen besorolni a hulladékot vagy biztosítani a hulladékbesorolás helyességét a Hulladékjegyzék (katalógus) szerint,

b) gyűjteni a hulladékfajták szerint osztályozott hulladékot és biztonságosan kezelni az ártalmatlanítás előtt, védeni az eltulajdonítás vagy más, nem kívánatos környezetbe jutás ellen,

c) elkülönítve gyűjteni a veszélyes hulladékot fajták szerint, megjelölni azokat az előírt módon és a jelen törvénnyel, valamint a külön jogszabályokkal²³⁾ összhangban kezelni azokat,

d) biztosítani a hulladék feldolgozását a hulladékgazdálkodási hierarchia értelmében, mégpedig

1. a hulladék újrafelhasználásra való előkészítésével tevékenységén belül; az így fel nem használt hulladékot újrafelhasználásra való előkészítésre másnak felajánlani,

2. reciklációval a saját tevékenységén belül, ha nem lehetséges vagy nem célszerű a hulladék újrafelhasználásra való előkészítése; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra másnak felajánlani,

3. tevékenységén belüli hasznosítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás; az így fel nem használt hulladékot reciklálásra felkínálni másnak,

4. ártalmatlanítással, ha nem lehetséges vagy célszerű a reciklálás vagy másfajta hasznosítás,

e) a hulladékot átadni kizárólag a jelen törvény szerint hulladékkezelésre jogosult személynek, ha az 5. bekezdés, a 38. § 1. bek. a) és d) pontja, a 49. § a) és b) pontja, valamint a 72. § másként nem rendelkezik, és ha a hasznosítást vagy ártalmatlanítást nem maga biztosítja,

f) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladékok fajtáiról és kezeléséről,

g) a nyilvántartás adatait bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóságnak és megőrizni a bejelentett adatokat,

h) az előző hulladéktulajdonos kérésére bemutatni a hulladékkezeléssel kapcsolatos, teljes és valós információkat tartalmazó bizonylatokat, mégpedig legkésőbb az írásos kérelem kézhezvételétől számított 30. napig; az előző hulladéktulajdonos kérvénye alapján kiadni a bizonylatok másolatait,

i) legtovább egy évig tárolni a hulladékot vagy legtovább egy évig gyűjteni a hulladékot annak ártalmatlanítása előtt, vagy legtovább három évig az újrahasznosítása előtt; a hosszabb ideig tartó gyűjtésre a hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság csak a hulladéktermelőnek adhat engedélyt,

j) biztonságosan elzárni a hulladékot a barnamedve (Ursus arctos) elől a kijelölt térségekben [105. § 3. bek. q) pont],

k) lehetővé tenni a hulladékgazdálkodási állami felügyeleti hatóságoknak a belépést a telkeire, épületeibe, építményeibe és létesítményeibe, lehetővé tenni a mintavételt a hulladékokból és kérésükre bemutatni a dokumentumokat, valamint teljes és valós tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodásról; a külön jogszabályok szerinti rendelkezéseket²⁴⁾ ez nem érinti,

l) javító intézkedéseket hozni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság utasítása alapján (116. § 3. bek.),

m) biztosítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye alapján azon hulladékok értékesítésében, amelyek a vámrendszeren belüli feldolgozó műveletekben keletkeztek, az aktív finomítást,²⁵⁾ vagy a kivitelüket a jelen törvény értelmében,

n) az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általuk megbízott személy kérésére térítésmentesen információkat nyújtani, melyek a program kidolgozásához vagy frissítéséhez, vagy a hulladékkeletkezés megelőzési programjához szükségesek.

(2) A természetes személyre, aki nem vállalkozó, az 1. bekezdés rendelkezései, a j) pont kivételével nem vonatkoznak.

(3) A hulladék szállítójára, mely csak idegen szükségletre végez hulladékszállítást, a szállítás során csak az (1) bekezdés h), k) és l) pontjainak rendelkezései vonatkoznak.

(4) Az 1. bekezdés b), c), i) és j) pontjában felsorolt hulladékbirtokosi kötelezettségek nem vonatkoznak arra a kereskedőre vagy közvetítőre, akinek a hulladék fizikailag nincs a birtokában. A kereskedőre és közvetítőre, aki ténylegesen is birtokolja a hulladékot, az 1. bekezdésben felsorolt kötelezettségek vonatkoznak.

(5) A hulladékbirtokos, aki hozzájárulást szerzett a 97. § 1. bek. n) pontja szerint, jogosult a hulladékot átadni más személynek is, mint az 1. bek. e) pontjában meghatározottnak, ha a hulladék felhasználható a háztartásban mint alapanyag, fűtőanyag²⁶⁾ vagy más, végső felhasználásra való tárgy, kivéve az elektromos hulladékot, hulladék gumiabroncsokat és használt szárazelemeket és akkumulátorokat; végső felhasználáson a fogyasztást értjük, melynek következtében háztartási hulladék keletkezik. Ilyen eljárás során a hulladékbirtokosra nem vonatkoznak az 1. bekezdés d) és e) pontjának kötelező rendelkezései. A külön jogszabályok szerinti rendelkezéseket²⁷⁾ ez nem érinti.

(6) Az a személy, akinek az 5. bekezdés szerint átadták a hulladékot, köteles vele az 5. bekezdés szerinti módon és célok szerint bánni; a hulladékbirtokostól történt 5. bekezdés szerinti átvételt követően ez a tárgy már nem számít hulladéknak.

(7) Ha a hulladék gumiabroncsok, elektromos hulladék vagy használt szárazelemek és akkumulátorok birtokosa hulladékkereskedő, mely visszagyűjtést is végez, de nem nyújt szervízszolgáltatásokat, csak az 1. bekezdés b), e), i), k) és l) pontjának rendelkezései vonatkoznak rá.

(8) Ha a hulladéktermelő az 1. bekezdés i) pontja értelmében hozzájárulást kapott, a hulladéktermelőnél folyó hulladékgyűjtés helye nem minősül hulladéktárolónak.

(9) A hulladék termelője, ha szerviz-, tisztító vagy állagmegtartó tevékenység végzéséről van szó vállalkozás, szervezeti egység vagy jogi vagy természetes személy-vállalkozó székhelyén vagy vállalkozási helyén, az a jogi vagy természetes személy-vállalkozó, aki részére ezeket a munkákat végzik; e munkák természetes személy számára történő végzésénél a hulladék termelője az, aki a felsorolt munkákat végzi.

(1) Bejelentést a hulladék ingatlanon történt jelen törvénybe ütköző elhelyezéséről (a továbbiakban csak „hulladék törvénysértő elhelyezése”) bármely természetes személy vagy jogi személy tehet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek területén az érintett ingatlan található.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője haladéktalanul azt követően, hogy észlelte ingatlanán a hulladék törvénysértő elhelyezését, jelenti e tényt az 1. bekezdésben feltüntetett hatóságnak.

(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekről a község vagy az állami hulladékgazdálkodási hatóság kölcsönösen tájékoztatják egymást, legkésőbb a bejelentést követő hetedik munkanapig.

(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bejelentésekből az következik, hogy a törvénysértő hulladék-elhelyezésre folyómederben, folyóparti területeken vagy ártéri területeken került sor, az, aki a bejelentést átvette, köteles haladéktalanul tájékoztatni e tényről az illetékes állami vízügyi hatóságot.

(5) Azon ingatlan a tulajdonosának, kezelőjének vagy bérlőjének bejelentése alapján, ahol a hulladék törvénysértő elhelyezésére sor került, saját kezdeményezésként vagy más államigazgatási szerv indítványára az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság kivizsgálja, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék mennyisége²⁸⁾ felveti-e a bűncselekmény gyanúját,²⁹⁾ és szakvéleményt³⁰⁾ ad ki róla.

(6) Ha az 5. bekezdésben taglalt személyeken kívüli más személy bejelentése alapján feltételezhető, hogy bűncselekmény történt, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az 5. és 7. bekezdés szerint jár el. 

(7) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság olyan tényt állapít meg, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, külön jogszabály szerint³¹⁾ kihirdeti ezt és az eljárást a felelős személy kilétének megállapítása érdekében nem indítja meg.

(8) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem állapít meg olyan tényt, mely bűncselekmény elkövetéséről tanúskodik, eljárást indít a felelős személy kilétének megállapítása érdekében, mely során a 9-12. bekezdések értelmében jár el.

(9) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban

a) megállapítja a törvénysértő hulladékelhelyezésért felelős személy kilétét, 

b) megállapítja, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, ahol a hulladék törvénysértő elhelyezésére sor került, elhanyagolta-e a külön jogszabály szerinti³²⁾ ingatlanvédelmi kötelességeit vagy bírósági döntésben előírt kötelességeit,³³⁾ vagy hogy ebből a hulladéklerakásból volt-e vagyoni vagy egyéb haszna, amennyiben nem tudja megállapítani az a) pont szerinti személy kilétét.

(10) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja a hulladék törvénysértő elhelyezéséért felelős személy kilétét a 9. bekezdés a) pontja szerint, kötelezi őt mint kijelölt személyt a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosítására.

(11) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy kilétének megállapítása érdekében indított eljárásban megállapítja, hogy a 9. bekezdés b) pontjában feltüntetett tényállás bekövetkezett, meghatározza azon ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét, melynek a területén törvénysértő hulladékelhelyezésre került sor, mint a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személyt.

(12) Ha a 10. és 11. bekezdés szerinti eljárás eredményeként nem kerül meghatározásra a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelős személy, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a felelős személy megállapításáról lefolytatott eljárást olyan határozattal zárja le, melyben kimondja ezt a tényállást.

(13) A 10. és 11. bekezdéssel összhangban a törvénysértő módon elhelyezett hulladék kezelésének biztosításáért felelősnek kimondott személy saját költségei terhére köteles biztosítani e hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jelen törvénnyel összhangban; ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó, kizárólag olyan személy közreműködésével teszi meg ezt, amelynek a 81. § 13. bek. szerint erre szerződése van a községgel, vagy a község közreműködésével, ha e tevékenységet a maga a község biztosítja.

(14) A 7. és 12. bekezdésben taglalt esetben a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jelen törvénnyel összhangban saját költségeire biztosítja

a) a község, melynek területén hulladékot helyzetek el a jelen törvénybe ütköző módon, ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó,

b) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság, amennyiben más fajta hulladékokról van szó, nem az a) pontban feltüntetettekről.

(15) Ha a 7. bekezdés szerinti bejelentést követően a rendőri testület szerve értesíti az állami hulladékgazdálkodási hatóságot, hogy a törvénysértő módon elhelyezett hulladék miatt hasznosítás- vagy ártalmatlanítás-biztosítás rendelhető el, a 14. bekezdés szerint járnak el.

(16) Aki a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását a 14. bekezdéssel összhangban biztosította, jogosult a ráfordított költségei megtérítésére azon személy által, mely felelős a hulladék törvénysértő elhelyezéséért.

(17) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a 9. bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során együttműködésre kérheti a rendőri testület szerveit a törvénysértő hulladékelhelyezés körülményeinek feltárásához.

(18) A község a jelen törvénnyel összhangban jogosult a törvénysértő módon elhelyezett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, amennyiben az háztartási hulladék vagy építési törmelék, haladéktalanul a felfedezését követően, miközben ebben az esetben a 3-17. bekezdés szerinti eljárásrendet nem kell érvényre juttatni; a község köteles erről három munkanapon belül értesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot.

(1) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez, a 14. § 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles

a) közzétenni a gyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáit, beleértve a hulladékok gyűjtésének vagy felvásárlásának feltételeit,

b) megjelölni a hulladékok gyűjtésére vagy felvásárlására szolgáló létesítményeket.

(2) Az, aki hulladékgyűjtést vagy hulladékfelvásárlást végez természetes személyektől, az 1. bekezdésében taglalt kötelességek mellett köteles

a) az ilyen személytől átvett hulladékot háztartási hulladékként besorolni; ez a rendelkezés nem vonatkozik a régi gépkocsik és hulladék gumiabroncsok gyűjtésére,

b) jelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtés vagy hulladékfelvásárlás megvalósul, az adatokat az összegyűjtött vagy felvásárolt hulladékok fajtáiról és mennyiségéről [105. § 3. bek. a] pont].

(3) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt (27. § 3. bek.) hulladékgyűjtő létesítményben vagy hulladékgyűjtő létesítményen kívül, köteles szerződést kötni a gyártói felelősséget közvetítőként ellátó illetékes szervezettel, az illetékes harmadik személlyel, vagy az illetékes megkülönböztetett termék gyártójával; ez a rendelkezés nem vonatkozik a hulladék gépjárművek gyűjtésére, a 4. bekezdésben taglalt személyre és a visszagyűjtést végző forgalmazókra. Az, aki csomagolóanyag- és nem csomagolóanyag-hulladékot gyűjt természetes személyektől a község területén, köteles szerződést kötni az 59. § (4) bekezdése értelmében a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetével, mellyel az érintett község szerződést kötött az 59. § (2) bekezdése értelmében.

(4) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot vásárol fel, köteles legkésőbb a negyedév befejeződését követő hónap végéig bejelenteni a felvásárolt hulladékfajtát és -mennyiséget, valamint tájékoztatni annak hasznosításáról az első hulladékhasznosító létesítményben az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, ahol biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységei valamelyikével elért hulladékhasznosítás eredményeivel, mégpedig a hulladékgazdálkodási célok és korlátok gyűjtési hányadainak teljesülését szolgáló anyagáramokról szóló bizonylatokkal,

a) a termékek csomagolóanyaga és csomagolóanyag-hulladékai esetében (73. § 3. bek.) az illetékes gyártói felelősségi szervezeteknek, melynek aláírt szerződése van a községgel, melyben a felvásárlást megvalósítja,

b) elektromos hulladék és használt szárazelemek és akkumulátorok esetében az illetékes koordinációs központnak, amennyiben a létrehozásra került.

(5) Tilos a 6-8. bekezdésekben taglalt fémhulladékot más módon gyűjteni és felvásárolni, mint azt előírják.

(6) Az, aki fémhulladékot gyűjt vagy felvásárol, köteles úgy gyűjteni vagy felvásárolni 

a) a kötöttpályás rendszerek alkatrészeiből és berendezéseiből, a biztonságtechnikai és jelzőrendszerekből, a kötöttpályás közlekedési eszközök kocsijaiból és vezetékeinek felszereléseiből vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak az ilyen pálya üzemeltetőjétől és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,

b) a közlekedési közúti jelzőtáblákat és jelzőberendezéseket, a közúti vezetőkorlátokat vagy az ilyen származásra utaló jeleket mutató fémhulladékot, hogy azt kizárólag csak a közútkezelő igazgatóságtól és a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozótól veszi át,

c) a csatornafedelekből és csatornalefolyók fedeléből származó hulladékot, hogy azt kizárólag csak a víz- és szennyvízhálózat tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől veszi át,

d) az öntöző rendszerek alkatrészeit, az öntöző rendszerek szivattyúiból, mezőgazdasági és erdőgazdasági gépekből és alkatrészeikből származó elemeket, mezőgazdasági műszaki berendezések tartozékait és fém szerkezeti elemeit vagy olyan elemeket, melyekről feltételezhető, hogy ilyen berendezésekből származnak, hogy kizárólagosan csak mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vállalkozásoktól, magángazdáktól vagy velük szerződéses viszonyban együttműködő vállalkozásoktól veszi át,

e) a villamos vezetékekből, transzformátorokból vagy ezek részeiből származó vagy ilyen eredtre mutató hulladékot, hogy csak olyan személyektől veszi át, akik/amelyek a kezelésükre jogosultak vagy olyan vállalkozásoktól, amelyek az ilyen személlyel szerződéses viszonyban állnak. 

(7) Az, aki fém hulladékot gyűjt vagy vásárol fel, köteles azt úgy gyűjteni vagy felvásárolni, hogy

a) az öreg autókból és azok részeiből származó alkatrészeket, vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére, valamint a gépkocsikból és azok részeiből származó alkatrészeket vagy ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak a gépkocsi tulajdonosától vagy a gépkocsi-szervizelést végző vállalkozói jogalanyoktól vásárolja fel,

b) az elektromos hulladékot (32. § 6. bek.), annak részét vagy alkatrészeit vagy az ilyen eredetre utaló alkatrészeket csak olyan személytől vásárolja fel, aki/amely jogosult az ilyen hulladék kezelésére vagy vele szerződéses viszonyban álló személy.

(8) Az, aki fémhulladék-gyűjtést és -felvásárlást végez a 6. bekezdés, vagy fémhulladék-felvásárlást végez a 7. bekezdés szerint, köteles

a) attól a személytől, akitől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja, amennyiben 

1. természetes személyről van szó kérni a személyazonossága igazolását személyi igazolvány felmutatásával családi és utónév, állandó lakcím és a személyazonosító okmány száma terjedelmében,

2. jogi vagy természetes személy képviseletét ellátó természetes személyről, illetve a nevükben eljárni jogosult személyről vagy természetes személy-vállalkozóról van szó kérni a személyazonossága igazolását az 1. pont szerinti terjedelemben, valamint a szervezet üzleti nevét, statisztikai azonosító számát és a jogi személy székhelyének vagy a természetes személy-vállalkozó székhelyének címét,

b) nyilvántartást vezetni a személyekről, akiktől a hulladékot begyűjti vagy felvásárolja az a) pont szerinti terjedelemben, a tőlük átvett vagy felvásárolt fémhulladék fajtájáról és mennyiségéről, és ezt megőrizni,

c) leírást vagy fotó-, illetve videódokumentációt vezetni és megőrizni a fémhulladékról,

d) a fémhulladék felvásárlási árát pénzesutalvány kiállításával vagy készpénzkímélő átutalással kifizetni,

e) a természetes személytől felvásárolt fémhulladék vételára után kiszámolni és átutalni a külön jogszabály által előírt adót,³⁴⁾

f) az átvett fémhulladék mennyiségének megállapításakor kizárólag az előírt mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használni és teljesíteni a mérőeszköz vonatkozásában támasztott követelményeket,³⁵⁾

g) kamerarendszerrel figyelni a fémhulladék tárolására szolgáló területet, megőrizni a kamerarendszer felvételeit a készítésüktől számított 14 napon át, és kérésre kiadni azokat az állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak.

(9) A 7. bekezdésben taglalt fémhulladék-gyűjtésre, mely nem jelent felvásárlást, a 8. bekezdés c), f), g) és h) pontja vonatkozik.

(1) A hulladékhasznosító vagy hulladékártalmatlanító létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”) üzemeltetője a 16. §-ban taglalt kötelességek betartásán kívül köteles

a) hasznosítani vagy ártalmatlanítani a hulladékot azon határozattal összhangban, amely őt feljogosítja a létesítmény üzemeltetésére,

b) a létesítményt a jóváhagyott működtetési renddel összhangban üzemeltetni,

c) üzemeletetési dokumentációt vezetni a létesítményről,

d) közzétenni a feltételeket, melyek szerint a hulladékot a létesítmény átveszi,

e) a hatályos dokumentumokkal és műszaki követelményekkel összhangban üzembe helyezni és működtetni a gépeket, technológiai berendezéseket, valamint végezni a jogos tevékenységét,

f) teljesíteni a hulladéktulajdonosi kötelességeket a kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,

g) ha mozgó létesítmény üzemeletetőjéről van szó, legkésőbb hét nappal korábban írásban jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, mely területi körzetben kerül sor a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, a helyet, ahol e tevékenységre sor kerül, a hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő hulladék várható mennyiségét, fajtáját és kategóriáját, valamint a tevékenység végzésének várható időtartamát,

h) közzétenni a hulladék fajtáit, amelyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult (105. § 3. bek. d) pont),

i) ha használt poliklórozott bifenilek ártalmatlanítására szolgáló létesítményről van szó, a használt poliklórozott bifenilek birtokosának vagy a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezés tulajdonosának, aki ezeket a létesítményben leadja, igazolást kiadni ezek átvételéről, 

j) az állami hulladékgazdálkodási hatóság döntése alapján rendkívüli esetekben, leginkább akkor, ha az az emberi egészség és a környezet védelme végett elengedhetetlen, ártalmatlanítani vagy hasznosítani a hulladékot, amennyiben az üzemeltető műszaki lehetőségei erre módot adnak; a költségeket, melyek az ilyen határozat alapján történő hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkeznek, a hulladéktulajdonos viseli,

k) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a létesítményben a 2. sz. mellékletben szereplő D1, D5 és D10 tevékenységekkel történő hulladékártalmatlanításra át nem vett hulladékot,

l) közzétenni a honlapján az összes hatályos döntést, melyet neki a jelen törvény szerint kiadtak.

(2) Ha az 1. bekezdés k) pontja szerinti hulladéktulajdonos ismeretlen vagy nem tudja megtéríteni a hulladékhasznosításkor vagy hulladékártalmatlanításkor keletkezett költségeket méltányos időn belül és teljes összegben, az eset vészhelyzetnek minősül és a költségtérítés során külön jogszabályok szerint lehet eljárni.³⁶⁾

(1) A háztartási hulladék elégetése égetőművekben az 1. sz. melléklet szerinti R1-es hulladékhasznosítási tevékenységnek minősül, ha az energia hő vagy villamos áram formájában üzleti célú hasznosításra készül és ha az ilyen létesítmény energetikai hatásfoka egyenlő vagy nagyobb, mint

a) 0,60, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e előtt kapott működési engedélyt, összhangban az általános érvényű jogszabályokkal,³⁷⁾ vagy

b) 0,65, amennyiben olyan létesítményről van szó, amely 2008. december 31-e után kapott működési engedélyt.

(2) Más mint háztartási hulladék égetőműben történő elégetése akkor minősül 1. sz. melléklet szerinti R1-es energetikai hasznosítási tevékenységnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a 3. § 13. bekezdése szerinti tevékenységről van szó,

b) az égetés célja energiatermelés,

c) a hulladékégetésből származó energia mennyisége több, mint amit a hulladék elégetése során felhasználnak,

d) a hulladékégetés során a hulladék túlnyomó része felhasználásra kerül, valamint

e) a hulladékégetésből származó energiamennyiség zöme hasznosul és valóban felhasználásra kerül, miközben a hasznosulás vagy azonnali az égetésből felszabaduló hő hasznosításával, vagy villamos árammá való feldolgozás után.

(1) A hulladéklerakat üzemeltető a 14. és 17. §-ban felsoroltakon kívül köteles még 

a) kidolgozni és készenlétben tartani a hulladéklerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének jóváhagyott tervdokumentációját és gondoskodni a lerakatról a bezárást követően; a kérelmező csatolja a kidolgozott tervdokumentációt a hulladéklerakat üzemeltetésére a 97. § 1. bek. a) pontja értelmében benyújtott hozzájárulási kérelemhez,

b) biztosítani a hulladéklerakat üzemeltetését vele munkaviszonyban vagy más jogviszonyban³⁸⁾ álló, legalább érettségivel végződő középiskolai végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal bíró személlyel, amennyiben ezt a követelményt maga a hulladéklerakat üzemeltetője nem teljesíti,

c) biztosítani a szakmai és műszaki képzést a hulladéklerakat személyzetének,

d) bezárni, rekultiválni, megfigyelni a hulladéklerakatot és a bezárást követően gondoskodni arról a tervdokumentációval összhangban,

e) jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a hulladéklerakat üzemeltetése idején és bezárása után megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,

f) kiküszöbölni a hulladéklerakókban megfigyelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,

g) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy a községnek, melynek kataszteri területén a hulladéklerakó található, igazolni három munkanapon belül a szakosodott pénzügyi tartalék (24. §) pillanatnyi nagyságát,

h) minden évben a naptári év február havának 15. napjáig kézbesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az általa aláírt, bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett egyedi bankszámlakivonatát, melyen a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit gyűjti és amely igazolja a számla mozgásait az előző naptári évben,

i) megőrizni a felvételeket a hulladéklerakó üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,

j) teljesíteni a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét, valamint megőrizni a nyilvántartást a bejelentett adatokról és a veszélyes hulladékok lerakón való tárolásának helyéről, valamint bejelenteni a nyilvántartóban szereplő adatokat az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak,

k) szükség szerint biztosítani a véletlenszerű hulladékminta-vételt, vizsgálatokat és elemezéseket a hulladéktulajdonos által a hulladék eredetéről, tulajdonságairól és összetételéről szóló nyilatkozata valóságtartalmának hitelesítése céljából.

(2) A hulladéklerakó bezárási módjának tervét, a rekultiválási, megfigyelési és a lerakó bezárás utáni kezelési tervét kötelező a környezeti hatások¹⁹⁾ elbírálási dokumentációjának részeként előterjeszteni.

(3) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles legkésőbb hat hónappal a hulladéklerakó megtelésének napjától vagy a 97. § 1. bek. a) pontja szerint kiadott üzemeltetési engedélyről szóló határozat érvényességének letelte napjától kérvényezni a hozzájárulást a 97. § 1. bek. j) pontja szerint.

(4) A hulladéklerakó üzemeltetője köteles bezárni a hulladáklerakót vagy annak egy részét, vagy rekultiválni azt legkésőbb a 97. § (1) bek. j) pontja szerinti engedélyben szereplő határidő legutolsó napjáig.

(1) A jelen törvény higanyhulladék kezelésére vonatkozó rendelkezései a külön jogszabályban³⁹⁾ feltüntetett hulladék higanyra^38a) és higanyra,^38b) beleértve a higanyötvözeteket^38c) is vonatkoznak (a továbbiakban csak „hulladék higany”), melyeket ártalmatlanítani kell.

(2) A higanyt a 2. sz. melléklet D12 vagy D15 jelzésű tevékenységével ártalmatlanítják úgy, hogy biztosítva legyen a környezet és az emberi egészség nagyfokú védelme.

(4) A hulladék higanyt a külön jogszabály szerinti^39a) ártalmatlanítás és végleges elhelyezés előtt az e célra létrehozott és felszerelt berendezésben kell kezelni (a továbbiakban csak „a hulladék higany kezelésére szolgáló berendezés”).

(5) A hulladék higanyt véglegesen földfelszín alatti vagy felszíni, a hulladék higany végleges elhelyezésére szolgáló berendezésekben helyezik el (a továbbiakban csak „hulladék higany végleges elhelyezését szolgáló berendezés”) a jelen törvényben lefektetett feltéteknek megfelelően:

a) sóbányákban vagy mély fekvésű föld alatti kemény kőzettalapzatú masszívumokban a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, ha a hulladék higany konverziós folyamaton esett át, vagy

b) e célra létesített és felszerelt földfelszíni létesítményekben a sóbányákéhoz hasonló biztonsági és zártsági színvonalon, ha a hulladék higany konverziós folyamaton és szilárdításon (szolidifikáción) esett át.

(6) A hulladék higany termelője köteles biztosítani a hulladék higany ártalmatlanítását végleges elhelyezéssel hulladék higany végleges elhelyezését szolgáló tárolóhelyen.

(7) A jelen törvény hulladéklerakókra és szakosodott pénzügyi tartalékokra (24. §) vonatkozó rendelkezéseit arányos mértékben kell alkalmazni a hulladék higany átmeneti és végleges tárolóhelyeire is, ha a 20-23. § másképp nem rendelkezik.

(8) A klór- és alkálifém-hidroxid-feldolgozásból, földgáztisztításból vagy ritkaföldfémek jövesztéséből és kohászatából származó hulladék higany termelője/birtokosa a minisztériumnak évente, május 31-éig bejelenti a külön jogszabályban^39b) előírt adatokat.

(1) Az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetője köteles a hulladék higanyt és az átmeneti hulladékhigany-tároló lerakatot, és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetője a 97. § (1) bek. q) pont szerint kiadott üzemeltetési határozattal és a jelen törvénnyel összhangban működtetni.

(2) Tilos olyan átmeneti hulladékhigany-tároló lerakat és végleges hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetése, amely nem felel meg a jelen törvény szerinti követelményeknek.

(3) Az átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetője az üzemeltető 17. §-ban felsorolt kötelességein kívül köteles

a) kidolgozni és jóváhagyni az átmeneti higanytároló lerakat bezárásának, rekultiválásának, megfigyelésének és az átmeneti higanytároló lerakat bezárást követő kezelésének tervdokumentumait; a kidolgozott tervdokumentumokat a 97. § 1. bek. q) pontja szerinti átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetéséhez való hozzájárulást kérelmező mellékeli a hozzájárulást kérő beadványához,

b) az átmeneti higanytároló lerakat üzemeltetését munkajogi vagy egyéb jogviszony keretében³⁸⁾ legalább érettségivel végződő középiskolai végzettségű és hároméves szakgyakorlattal bíró személlyel biztosítani, amennyiben ezt a feltételt maga a lerakat üzemeltetője nem teljesíti,

c) biztosítani a szakképzést és műszaki képzést az átmeneti higanytároló lerakat személyzetének,

d) biztosítani az átmeneti higanytároló lerakat folyamatos megfigyelését a működés teljes ideje alatt, azon időszakban, amikor a bezárását előkészítő munkálatok folynak, valamint a működtetés befejezése után,

e) haladéktalanul jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt higanyszivárgást, kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat,

f) haladéktalanul kiküszöbölni az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyelése során észlelt kedvezőtlen állapotokat és környezeti hatásokat, valamint higanyszivárgást,

g) haladéktalanul intézkedni higanyszivárgás észlelése esetén, mellyel megakadályozható, hogy a higany bármilyen módon kikerüljön a környezetbe,

h) az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy a község - melynek kataszteri területén az átmeneti higanytároló lerakat található – kérésére három munkanapon belül igazolni a szakosodott pénzügyi tartalék pillanatnyi összegét,

i) minden naptári év februárjának 15. napjáig kézbesíteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az általa aláírt, bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett egyedi bankszámlakivonatát, melyen a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit gyűjti és amely igazolja a számla mozgásait az előző naptári évben,

j) a higanyt tartalmazó tartályokat úgy tárolni, hogy

1. könnyen és biztonságosan, az emberi egészség és élet veszélyeztetése nélkül hozzá lehessen férni minden tartályhoz, melyben higany található, és

2. repedésmentes és szigetelt gyűjtőedényekben legyenek, melyeknek a felülete meggátolja a higany szivárgását, űrtartalma pedig megfelel a tárolt higany mennyiségének,

k) azonnal jelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a higanyt tartalmazó tartály átvételének elutasítását,

l) biztosítani legalább havonta egyszer az átmeneti higanytároló lerakat ás a tartályok ellenőrzését az üzemeltetésért felelős személy által,

m) az átmeneti higanytároló lerakatot bezárni, rekultiválni, megfigyelni és biztosítani a bezárás utáni kezelését az elfogadott tervdokumentációval összhangban,

n) az átmeneti higanytároló lerakat bezárási módjának, rekultiválásának és bezárás utáni megfigyelésének javaslatát a környezetvédelmi hatástanulmány¹⁹⁾ részeként előterjeszteni, 

o) megőrizni a felvételeket az átmeneti higanytároló lerakat üzem közbeni és bezárás utáni megfigyeléséről, és évente január 31-éig bejelenteni az illetékes hulladékgazdálkodási állami hatóságnak az előző naptári évi megfigyelési eredményeket,

p) nyilvántartást vezetni és megőrizni, valamint bejelenteni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak a nyilvántartás adatait és megőrizni ezeket a bejelentéseket,

q) megőrizni a higany lerakón való átvételéhez a 22. § 3. és 4. bekezdése szerint szükséges dokumentumokat,

r) felvételt készíteni a higany átmeneti hulladékhigany-tárolóból történő kirakásáról és átadásáról, azt haladéktalanul továbbítani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak és megőrizni,

s) kérni a 23. § 6. bekezdésében feltüntetett dokumentumokat és azokat megőrizni,

t) a higanyt a többi hulladéktól elkülönítve raktározni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelességek, kivéve az r) és s) pont szerintieket, vonatkoznak a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetőjére is.

(5) Minden higanyszivárgás nagy hatású környezetvédelmi esemény.

(1) Az, aki a higany tulajdonosa, köteles leadni a higanyt az ideiglenes higanytároló lerakóban vagy biztosítani annak tartós elhelyezését a végleges hulladékhigany-lerakóban a jelen törvény higany kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője kizárólag 99,9 tömegszázaléknál nagyobb higanytartalmú higanyt jogosult átvenni, mely meg van tisztítva a szennyező anyagoktól, melyek kiválthatnák a szénacél vagy rozsdamentes acél korrózióját, vagyis elsősorban az salétromsav- és kloridsó-oldatoktól. A végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője jogosult kizárólag szilárd halmazállapotú, a 20. § (5) bek. szerinti kezelésen átesett hulladék higanyt átvenni.

(3) Az ideiglenes hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője a hulladék higanyt jogosult átvenni, de csak azt követően, hogy bemutatásra kerül

a) a bizonylat a higany mennyiségéről,

b) a veszélyes hulladék kísérőlevele és azonosító lapja,

c) a higany tulajdonságainak és összetételének adatai,

d) a bizonylat a tartályról.

(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője és az, aki a higany tulajdonosa, köteles írásos szerződést kötni az ideiglenes higanytárolásról. A szerződést meghatározott időre, 2022. december 31-ével záródóan kötik meg.

(5) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője csak olyan higanyt jogosult ideiglenes tárolásra átvenni, amely sértetlen, szigetelt és korróziómentes fémtartályban van.

(6) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles a tartályt, melyben a higany található az átvétel előtt szemrevételezéssel ellenőrizni. A sérült, nem szigetelt vagy korrodált tartály ideiglenes tárolásra való átvételét köteles visszautasítani.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti kötelességek arányos mértékben vonatkoznak a végleges hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjére is.

(1) Az, aki a hulladék higanyt átmeneti tárolásra átadta (a továbbiakban csak „az eredeti hulladékhigany-tulajdonos”) köteles biztosítani a hulladék higany visszavételét az átmenetei hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjétől, azt követően a hulladék higanyt a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra átadni és azt követően leadni a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezésre.

(2) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles legkésőbb az ideiglenes higanytárolási időszak végéig kitárolni és átadni a higanyt az eredeti higanytulajdonosnak, jogutódjának vagy az ő beleegyezésével más, ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek, mégpedig kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából.

(3) Ha az eredeti higanytulajdonos elhalálozott vagy jogutód nélkül megszűnt, az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője a 2. bekezdés szerinti kötelességét kitárolással és az ezzel a higannyal rendelkezni jogosult személynek kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozás és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából történő átadásával teljesíti.

(4) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles az ideiglenesen tárolt higanyt az ideiglenes tárolási időszak letelte előtt kitárolni az eredeti higanytulajdonos, annak jogutódja, vagy az egyetértést bíró más, a higany kezelésére jogosult személy kérésére, és ennek a személynek átadni azt, mégpedig kizárólag csak a hulladékhigany-kezelőnek feldolgozásra, és a végleges hulladékhigany-tároló lerakatnak végleges elhelyezés céljából.

(5) A kitárolt higanyt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles kizárólag személyesen átadni, az ideiglenes higanytároló lerakat területén, mégpedig a 2. vagy 3. bekezdésben feltüntetett személynek, vagy annak a személynek, aki a kitárolást a 4. bekezdés szerint kérte, amennyiben mint a kitárolt higany átvevői jogosultak annak kezelésére és ezt a tényt az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjének megfelelő módon bizonyították; a jogosultság igazolásának elmulasztása esetén a 3. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával kell eljárni.

(6) Az, akinek a kitárolt hulladék higanyt az (5) bekezdés szerint átadják, köteles az ideiglenes hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetőjének igazolni, hogy szerződéssel biztosította e hulladék higany átadását hulladékhigany-feldolgozó létesítménynek és tartós hulladékhigany-elhelyezést biztosító végleges hulladékhigany-tároló lerakatban történő elhelyezését, és a kérésére bemutatni a tartós hulladékhigany-tároló lerakat üzemeltetője által kiállított és aláírt bizonylatot.

(7) Az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a higany kitárolása, átadása és átvevője általi átvétele, beleértve az összefüggő felvétel elkészítését is, egyetlen nap alatt megtörténjen.

(1) A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakó üzemeltetése során köteles szakosodott pénzügyi tartalékot létrehozni, melynek eszközeit a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra, valamint a fenyegető vészhelyzetekkel kapcsolatos elhárító munkákra, vagy a fenyegető vagy kialakult balesetek következményeinek korlátozására fordít. Az, aki több mint egy hulladéklerakót üzemeltet, a szakosodott pénzügyi tartalékot mindegyik hulladéklerakóra külön hozza létre.

(2) A szakosodott pénzügyi tartalékot évente a költségek (kiadások) terhére hozzák létre⁴⁰⁾ a hulladéklerakó bezárására, rekultiválására, megfigyelésére és a bezárás utáni biztonságáról való gondoskodásra fordítandó összköltség meghatározott hányada értékében.

(3) A szakosodott pénzügyi tartalék éves nagyságát a meghatározott módon (105. § 3. bek. h) pont) kell kiszámítani.

(4) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit elkülönített számlán kell vezetni vagy a hulladéklerakó üzemeltetőjének elkülönített számláján. A hulladéklerakó üzemeltetője a szakosodott pénzügyi tartalék első részletének levonása előtt köteles bankban vagy külföldi bank fiókjában a minisztérium mint kedvezményezett javára külön bankszámlát vagy külön bankszámlákat nyitni, melyekre minden évben befizeti a szakosodott pénzügyi tartalékot, egyben biztosítani a befizetett szakosodott pénzügyi tartalékeszközök kizárólagos kötöttségét az 1. bekezdésben feltüntetett célokhoz.

(5) A hulladéklerakó üzemeltetője nem rendelkezhet a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeivel, melyeket a szakosodott pénzügyi tartalék létrehozására átutalt, és az a külön számlán jóváírásra került. Mindez nem vonatkozik a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeiből származó kamatok vagy hozamok kezelésére. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit a hulladéklerakó üzemeltetője egy másik önálló bankszámlájára csak a minisztérium írásos beleegyezését követően utalhatja át.

(6) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit a 97. § 1. bek. j) pontja értelmében kiadott hozzájárulást követően lehet felhasználni olyan tevékenységre, melyre a hozzájárulás szól. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit akkora nagyságban merítheti ki, amekkorát az írásos bizonylat tartalmaz, mellyel az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság előre igazolta ezen eszközök merítésének jogszerűségét.

(7) A hulladéklerakó tulajdonosa a szakosodott pénzügyi tartalék éves eszközeit minden rákövetkező év január 31-éig utalja át. A szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedély megadása iránti kérelem benyújtásáig el kell érnie a hulladéklerakó vagy egy része bezárásának, rekultiválásának, bezárás utáni megfigyelésének és kezelése biztosításának az összköltségét.

(8) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és gondoskodás előtt úgy dönt, hogy vállalkozását jogutód nélkül befejezi, a felszámolási eljárásba való belépést vagy a vállalkozási jogosítvány megszüntetését megelőző naptól a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos összes joga és kötelessége arra a községre száll át, amelynek területén a hulladéklerakó található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával a 6. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.

(9) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője csődeljárásba került, a csődeljárás lefolytatását azonban vagyonhiány miatt elutasították, vagy ha a hulladéklerakó üzemeltetőjének engedélyezték a szerkezetátalakítást⁴¹⁾ a bezárás, rekultiváció, a bezárás utáni megfigyelés és gondoskodás befejezése előtt, a csődeljárást engedélyező határozat, a csődeljárást vagyonhiány miatt elutasító határozat vagy a szerkezetátalakítást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző naptól a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos összes jog és kötelesség arra a községre száll át, amelynek területén a lerakó nagyobb része található; erre a községre száll át a jogok és kötelességek átruházódásának napjával a 6. bekezdés szerint létrehozott szakosodott pénzügyi tartalék eszközei kezelésének joga is. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos kötelességek csak a szakosodott pénzügyi tartalék tényleges összegének terjedelméig szállnak át a községre.

(10) A hulladéklerakó 8. vagy 9. bekezdésben taglalt üzemeltetője köteles a felszámolási eljárásba való belépést vagy a vállalkozási jogosítvány megszüntetését megelőző napig, vagy a csődeljárást engedélyező határozat, a csődeljárást vagyonhiány miatt elutasító határozat vagy a szerkezetátalakítást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napig annak a községnek a számlájára átutalni a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit, amelyre az eszközök kezelésének joga átruházódik a 6. bekezdéssel összhangban. 

(11) A csődeljárás megszüntetéséről,⁴²⁾ a szerkezetátalakítás befejeződéséről⁴³⁾ szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján visszaszáll a hulladéklerakó üzemeltetőjére az összes, bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jog és kötelesség, beleértve a 9. bekezdés értelmében a községre átruházott szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését; ez nem érvényes, ha a csődeljárás megszüntetése következtében az üzemeltető külön jogszabály alapján⁴⁴⁾ megszüntetésre kerül. A bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jogok és követelések visszavételét, beleértve a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeinek kezelését is, a községnek a hulladéklerakó üzemeltetője jelenti be, mégpedig haladéktalanul.

(12) A község, melyre a jogok és kötelességek átszálltak, beleértve a szakosodott pénzügyi tartalék kezelésének jogát a 9. bekezdés értelmében, köteles a 11. bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 14 napon belül a szakosodott pénzügyi tartalék átutalt eszközeit visszautalni a hulladéklerakó kezelőjének külön számlájára.

(13) A szakosodott pénzügyi tartalék tulajdonosa a 97. § 1. bek. j) pontja szerinti engedélyben megszabott, bezárás utáni hulladéklerakó-megfigyelési határidő leteltével az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság igazolása alapján jogosult a szakosodott pénzügyi tartalék ki nem merített eszközeit szabadon felhasználni. 

(14) A hulladéklerakó üzemeltetője vagy a község, melyre a bezárással, rekultivációval, a bezárás utáni megfigyeléssel és gondoskodással kapcsolatos jogok és követelések átszálltak, köteles az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti szerveknek és az illetékes adó- és illetékügyi államigazgatási ellenőrző hatóságoknak lehetővé tenni a szakosodott pénzügyi tartalék létrehozása és merítése helyességének ellenőrzését.

(15) A szakosodott pénzügyi tartalék eszközei nem sújthatók bírósági végrehajtási határozattal és mentesülnek a végrehajtás alól külön jogszabályok értelmében.⁴⁵⁾

(16) A hulladéklerakó üzemeltetője megváltozásakor az eredeti üzemeltető köteles a szakosodott pénzügyi tartalék eszközeit teljes összegben átutalni az új hulladéklerakó üzemeltetőjének a szakosodott pénzügyi tartaléknak létrehozott külön számlájára, mégpedig 45 napon belül azt követően, hogy a hulladéklerakó üzemeltetőjének változására sor került.

(17) A hulladéklerakó üzemeltetésének megkezdése előtt a lerakó üzemeltetője köteles egyszeri részletet letenni a szakosodott pénzügyi tartalékból legalább a hulladéklerakó bezárásának és rekultiválásának, bezárás utáni megfigyelésének és kezelése biztosításának kiszámított költségei 5 %-ának értékében.

(18) A szakosodott pénzügyi tartalék létrehozásának kötelessége vonatkozik az ideiglenes higanytároló lerakat üzemeltetőjére is, mégpedig a tároló bezárása, rekultiválása, bezárás utáni megfigyelése és kezelése biztosításának céljából, valamint a bezárás utáni baleset-elhárítási munkák és baleset-következmények, fenyegető, illetve bekövetkezett balesetek elhárítása céljából.

(1) Tilos hígítani és összekeverni

a) különböző fajta veszélyes hulladékokat,

b) a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, valamint

c) a veszélyes hulladékot olyan anyagokkal, amelyek nem hulladékok.

(2) Az 1. bekezdés nem érvényes, ha a veszélyes hulladékok keverése

a) fontos a hulladék biztonságossága végett az újrahasznosítási vagy ártalmatlanítási folyamatban,

b) összhangban áll az elérhető legjobb technikákkal,

c) nem fenyegeti az emberek egészségét vagy környezetet és a 12. § 2. bekezdése szerinti feltételek betartása biztosított, valamint

d) az összhangban áll a 97. § 1. bekezdés j) pontja szerint kiadott hozzájárulással.

(3) Ha az 1. és 2. bekezdést megszegve hulladékkeverésre került sor, az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság dönt a veszélyes hulladékok kötelező szétválasztásáról, amennyiben az műszakilag és gazdaságilag lehetséges és szükséges az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából.

(4) A begyűjtés, szállítás és raktározás során a veszélyes hulladékot megfelelő csomagolásba kell helyezni⁴⁶⁾ és azt külön jogszabály⁴⁷⁾ szerint rendesen meg kell jelölni.

(5) A veszélyes hulladék birtokosa köteles minden újfajta veszélyes hulladék keletkezésekor, vagy a veszélyes hulladék kezelése során keletkező hulladék esetében, valamint az újrahasznosítás és ártalmatlanítás során előállított veszélyes hulladék esetén is szakképzett személy által⁴⁸⁾ biztosítani mintavételt a veszélyes tulajdonságok megállapításának és a kezelési módok pontos meghatározásának, a tulajdonságai és összetétele megállapításának céljából, kivéve, ha a veszélyes tulajdonságok és a kezelés részletes módja megállapítható a termék biztonsági bizonylatának adataiból⁴⁹⁾ vagy a termék kísérő dokumentumaiból, amennyiben a terméknek biztonsági bizonylata nincs.

(6) A veszélyes hulladék újrafeldolgozása és ártalmatlanítása előnyt élvez a többi hulladékkal szemben.

(7) Meghatározott esetekben [105. § 3. bek. d) pont] tilos a veszélyes hulladék lerakása előzetes feldolgozás nélkül, mellyel jelentős mértékben csökken a veszélyessége, a köbtartalma vagy tömege; a 13. § f) pontja szerinti tilalom érvényben marad.

(8) A jelen törvény veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezései vonatkoznak arra a hulladékra is, amely egy vagy több káros anyagú összetevőt tartalmaz és legalább a Hulladékkatalógus szerinti veszélyestulajdonság-elbírálás egy feltételét teljesíti.

(9) Szakmai alkalmasságot⁵⁰⁾ a veszélyeshulladék-kezelés területén való vállalkozás vonatkozásában a felsőfokú mesterképzés megszerzése jelent műszaki vagy természettudományos szakirányon, legalább hároméves szakmai gyakorlattal a veszélyeshulladék-kezelés terén, vagy felsőfokú mesterképzés megszerzése más, nem természettudományos vagy műszaki szakirányon, vagy teljesértékű általános vagy műszaki szakirányú középiskolai végzettség, legalább ötéves gyakorlattal veszélyeshulladék-kezelés terén, vagy teljesértékű általános vagy szakirányú középiskolai végzettség nem műszaki szakirányon, legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal a veszélyeshulladék-kezelés terén; a gyakorlatba nem számítható be a tanulmányok alatti szakmai gyakorlatok ideje.

(10) A veszélyeshulladék-tároló hulladéklerakó kezelője köteles balesetelhárítási tervet kidolgozni, hogy biztosítsa

a) az idejében jött és kellő mértékű reakciót a közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett balesetre vagy más rendkívüli eseményre (a továbbiakban csak „esemény”),

b) az élet-, egészség-, vagyon- és környezetvédelmet szolgáló elengedhetetlen intézkedéseket az esemény hatásaival szemben és ezeknek a hatásoknak a korlátozását, beleértve a környezet megújítását is,

c) az alkalmazottak, az esemény következményeit esetleg elszenvedő nyilvánosság kellő tájékoztatását, illetve az illetékes szervek és más szervezetek tájékoztatását, amelyeknek az együttműködésére számít.

(11) A 10. bekezdés szerinti balesetelhárítási terv lehet külön jogszabályok⁵¹⁾ szerint kidolgozott balesetelhárítási terv is, ha az megfelel a jelen törvény előírásainak.

(12) A veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetője köteles a balesetelhárítási tervet és dokumentumokat frissíteni minden komolyabb feltételváltozáskor vagy legalább háromévente egyszer.

(1) Az, aki fuvarozóval szerződést kötött, melynek tárgya veszélyes hulladék szállítása,⁵²⁾ vagy maga, saját járművel veszélyeshulladék-szállítást végez (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék feladója”), köteles

a) biztosítani a veszélyes hulladék jelen törvénnyel, és amennyiben a veszélyes hulladék szállításához szükséges a 97. § 1. bek. f) pontja szerinti hozzájárulás is, az ebben lefektetettekkel összhangban álló szállítását,

b) a veszélyes hulladék szállítását a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó nemzetközi szerződéseknek⁵³⁾ eleget tevő gépjárművel biztosítani, amennyiben a szállítást nem saját maga végzi, köteles azt a külön jogszabályok szerint⁵⁴⁾ jogosult fuvarozó által biztosítani.

(2) A veszélyes hulladék feladója és az, akinek a veszélyes hulladékot szállítják (a továbbiakban csak „a veszélyes hulladék fogadója”), köteles

a) nyilvántartást vezetni és megőrizni a szállított veszélyes hulladékról,

b) bejelenteni a nyilvántartás a) pontban előírt adatait a veszélyes hulladék berakási, illetve a veszélyes hulladék kirakási helye szerinti, területileg illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is,

c) lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóságoknak (112. §) a szállítás közbeni hulladékkezelés ellenőrzését; ezek kérésére bemutatni a dokumentációt,⁵⁵⁾ valamint valós és teljes tájékoztatást nyújtani a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan,

d) végrehajtani az állami hulladékgazdálkodási felügyeleti hatóság által előírt javító intézkedéseket.

(3) A veszélyes hulladék feladója, átvevője és szállítója a veszélyes hulladék szállítása során köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelét ellenjegyezni.

(4) A veszélyes hulladék feladója köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.

(5) A veszélyes hulladék átvevője a 3. bekezdés szerinti ellenjegyzést követően köteles a veszélyes hulladék kísérő fuvarlevelének fénymásolatát elküldeni a berakodás helye szerint illetékes járás hivatalnak és a kirakodás helye szerint illetékes járási hivatalnak; amennyiben a veszélyes hulladék szállításához az engedélyt a kerületi székhely járási hivatala adta ki, ennek a hivatalnak is.

(6) A hulladék szállítója, mely nem feladója vagy fogadója a veszélyes hulladéknak, köteles megőrizni a veszélyes hulladék kísérőlevelét.

(1) Megkülönböztetett termék a törvény ezen részének második és hetedik szakaszában szabályozott termékek csoportjába tartozó termék, melyre a kiterjesztett gyártói felelősség elve vonatkozik.

(2) Megkülönböztetett termék gyártója alatt elektroberendezések (32. §), elemek és akkumulátorok (42. §), csomagolóanyagok (52. §) gyártója, gépkocsigyártó (60. §), autógumi-gyártó (69. §), nem csomagolóanyag-jellegű termék gyártója (73. §) értendő.

(3) A kiterjesztett gyártói felelősség a megkülönböztetett termék gyártója kötelességeinek összessége, melyek a törvény ezen részében vagy külön jogszabályban meghatározásra kerültek,⁵⁶⁾ a termékre életciklusa minden szakaszában vonatkozik, célja pedig, hogy az megkülönböztetett termékből (a továbbiakban csak „megkülönböztetett hulladékáram”) ne keletkezzen hulladék és erősödjön a hulladékáram újrafelhasználása, újrahasznosítása vagy másfajta hasznosítása. A kiterjesztetett gyártói felelősség tartalmát a megkülönböztetett termék anyagösszetételére vagy szerkezetére vonatkozó követelmények, az összetételről való tájékoztatás és a megkülönböztetett hulladékáram kezelésére vonatkozó tájékoztatás, a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének biztosítása és a felsorolt tevékenységek pénzügyi biztosításának rendelkezései alkotják.

(4) A megkülönböztetett termék gyártója köteles

a) nyilvántartásba vetetni magát a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába és jelenteni a bejegyzett adatok változásait,

b) felhatalmazott képviselőt állítani a 18-20. bekezdéssel összhangban, amennyiben a 18. bekezdésben feltüntetett megkülönböztetett termék gyártója,

c) biztosítani a megkülönböztetett termék anyagösszetételét, szerkezeti felépítését és a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban annak megjelölését, amennyiben ilyen kötelesség rá vonatkozik,

d) teljesíteni tájékoztatási kötelességét a nyilvánosság és a megkülönböztetett termékek hulladékáramának feldolgozói vonatkozásában, a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban,

e) biztosítani a 3. sz. mellékletben meghatározott célok teljesülését,

f) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram jelen törvényi szakasz külön részével összhangban történő kezelését,

g) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram hasznosítását és újrahasznosítását legalább az ezen megkülönböztetett hulladékáramra megszabott kötelező hasznosítási és újrahasznosítási értékhatárig a 3. sz. melléklet rendelkezései szerint,

h) nyilvántartást vezetni és megőrizni, a minisztériumnak a benne szereplő meghatározott adatokat jelenteni, a jelentett adatok jegyzékét megőrizni,

i) teljesíteni tájékoztatási kötelezettségét a megkülönböztetett termék végső felhasználója vonatkozásában a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és az ott meghatározott módon [105. § 3. bek. i) pont],

j) kiszámítani begyűjtői hányadát és piaci részesedési hányadát a jelen törvényi szakasz külön részével összhangban és azon adatok szerint, amelyeket a minisztérium a honlapján legkésőbb júliusig 15-éig közzétesz,

k) biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten gyűjtött elemei teljes mennyiségének átvételét a községben, melyben ő felel a megkülönböztetett hulladékáramért és biztosítani az így átvett megkülönböztetett hulladékáram folyamatos kezelésének finanszírozását; az e) és g) pontok rendelkezéseit ez nem érinti.

(5) A megkülönböztetett termék gyártója viseli a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítve összegyűjtött hulladék begyűjtési, szállítási, ismételt felhasználásra, újrahasznosításra és hasznosításra való előkészítésének, feldolgozásának és ártalmatlanításának költségeit, kivéve, ha ezeket a kötelességeket a 37. § 3. bek., 48. § 3. bek., 56. § 8. bek., 71. § 2. bek. és 73. § (11) bekezdése szerinti személy teljesíti. Amennyiben ezt a kötelességet a hulladékgyűjtésre vagy -hasznosításra jogosult személynek fizetett költségtérítés útján valósítja meg, a költségtérítés mértéke csökken az érintett személynek a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereségével. A pénzügyi kiadásokba, melyeket az első mondat értelmében a megkülönböztetett termék gyártója visel, nem tartoznak bele a hulladékgyűjtő kiépítési költségei, a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító berendezések költségei, beleértve a mobil berendezéseket is, sem az ezen tevékenységekhez beszerzett technikai és technológiai berendezések költségei; a 81. § 4. bek. rendelkezései továbbra is érvényesek.

(6) Ha a jelen törvényi szakasz külön része másképpen nem rendelkezik, a megkülönböztetett termék gyártója biztosítja a 4. bekezdés d)-k) pontjában lefektetett kötelességek teljesítését (a továbbiakban „megkülönböztetett kötelesség”) az alábbi módok valamelyikével:

a) egyéni kezelési rendszert (a továbbiakban csak „egyéni”) hoz létre a megkülönböztetett hulladékáramra, vagy

b) a gyártói felelősség egyik szervezetével és annak megkülönböztetett hulladékáram-kezelésre társult rendszerével közösen (a továbbiakban csak „közösségi”) végzi vagy ha akkumulátorokról és szárazelemekről van szó, harmadik személy közvetítésével.

(7) A megkülönböztetett termék gyártójára, kivéve a csomagolóanyag és a csomagolóanyag-hulladék jellegű termék gyártóját, valamint a mobil akkumulátorok és elemek gyártóját, nem vonatkoznak a 6. és a 4. bekezdés a), c), g) és h) pontjának rendelkezései, ha

a) ezt a terméket kizárólag a Szlovák Köztársaság piacán és saját vállalkozása céljaira forgalmazza,

b) ha biztosítja, hogy a termék teljes életciklusa során a tulajdonában marad,

c) ezen az megkülönböztetett termékből származó hulladék termelőjévé válik, és

d) mint annak tulajdonosa biztosítja ennek a hulladéknak a kezelését a jelen törvénnyel összhangban.

(8) A megkülönböztetett termék 7. bekezdésben taglalt gyártója köteles a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának jelenteni:

a) az adatokat termelése mennyiségéről, az Európai Unió más tagállamából származó (a továbbiakban csak „tagállam”), a Szlovák Köztársaság határát átlépő forgalomról, a behozatalról, a Szlovák Köztársaságból más tagállamba irányuló forgalomról vagy a megkülönböztetett termék kiviteléről,

b) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, valamint

c) a megkülönböztetett termékből származó hulladék fajtájáról és mennyiségéről, melynek tulajdonosként biztosítja a begyűjtését és hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel, vagy az első más hulladékhasznosító létesítményben más állam területén, melyben biztosítva van, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeivel elérhető eredménnyel.

(9) A megkülönböztetett hulladékáram egyedi kezelési rendszere olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melynek célja a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása az ezeket egyedi rendszerben kezelő gyártó esetében, aki a megkülönböztetett kötelességeit a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel – a gyártói felelősség szervezetit kivéve – közösen teljesíti.

(10) A megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerben történő kezelése olyan, egymásra épülő, kölcsönösen összefüggő és a hulladékgazdálkodási versenyszféra résztvevőinek egymásrautalt tevékenysége, melynek célja a megkülönböztetett hulladékáram komplex begyűjtése és feldolgozása – beleértve a megkülönböztetett hulladékáram újrafelhasználásra és reciklálásra történő előkészítését –, és amely olyan szerződéses kapcsolatokon alapul, melyek a megkülönböztetett termék gyártójának kiadott engedélyben szereplő megkülönböztetett kötelességek teljesítésének biztosítása érdekében a gyártói felelősség szervezete a hulladékgazdálkodási versenyszféra más szereplőivel kötött.

(11) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről a megkülönböztetett termék gyártója és az illetékes gyártói felelősség szervezete között megkötött szerződéssel a megkülönböztetett termék gyártójának termékével kapcsolatos megkülönböztetett kötelességei az érintett gyártói felelősség szervezetére szállnak át, a 4. bekezdés e) és g) pontjában taglaltak kivételével.

(12) A megkülönböztetett termék gyártója, mely megkülönböztetett kötelességét közösségi rendszerben teljesíti, köteles a gyártói felelősség szervezetének, mellyel megkülönböztetett kötelességei teljesítése céljából szerződést kötött,

a) megtéríteni a termékeiből származó megkülönböztetett hulladékáram tényleges költségeit, leszámítva a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséből származó nyereséget, a szelektíven összegyűjtött hulladék begyűjtése, szállítása, újbóli felhasználása, hasznosítása, reciklálása, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítésének biztosítására fordított költségeket,

b) valós és teljes adatokat és tájékoztatást, valamint együttműködést nyújtani, mely számára az adott gyártó megkülönböztetett kötelességeinek teljesítéséhez szükséges,

c) haladéktalanul jelenteni minden változást az azonosító adatokban, a jogállásban vagy tevékenységi tárgya vagy fajtája esetében, a megkülönböztetett termék összetételében, mennyiségében és tulajdonságaiban, amennyiben annak hatása lehet a megkülönböztetett kötelességek rendes teljesítésére,

d) kérésre bemutatni a bizonylatokat a Szlovák Köztársaságban piacra vitt megkülönböztetett termék mennyiségéről nyújtott adatok helyességéről, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(13) A gyártói felelősség szervezete, mely időben és az elvárt terjedelemben nem teszi közzé a 28. § 4. bek. p) pontja szerinti tevékenységi jelentésének adatait, köteles a megkülönböztetett termék gyártójának, mellyel szerződést kötött a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről, saját költségére engedélyezni a ráfordításai hatékonyságának ellenőrzését és a köteleségek teljesítésének ellenőrzését a 28. § (4) bek. a)–c), e)–g), k), m), o), r),és z) pontja szerint, mégpedig az írásos kérvény kézhezvételétől számított 15 napon belül.

(14) A megkülönböztetett termék gyártója jogosult felbontani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével

a) a szerződés felmondásával, kizárólag

1. 30 naptári napon belül a gyártói felelősség szervezete általi kötelességszegés megállapítását követően a 28. § (4) bek. a)–c), e)–g), k), m), o), r) vagy z) pontja szerinti kötelesség esetében; a felmondási idő 30 naptári nap, mely a felmondás kézbesítésének másnapjától kezd letelni,

2. a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül,

b) a szerződéstől való elállással, ha a minisztérium jogerősen megszünteti a gyártói felelősségi szervezet 94. § (2) bek. szerinti engedélyét.

(15) A község jogosult felmondani a szerződést a gyártói felelősség szervezetével a naptári év decemberének 31. napjával, indoklás nélkül.

(16) A (14) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti felmondást a gyártói felelősség szervezetének írásban kell kézbesíteni azon naptári év szeptember 30-áig, amelyben a szerződéses viszony megszűnik. A (15) bekezdés szerinti felmondást a gyártói felelősség szervezetének kell kézbesíteni azon naptári év október 31-éig, amelyben a szerződéses viszony megszűnik.

(17) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt vagy annak a gyűjtését biztosítja háztartási hulladékból és egyben nem háztartási hulladékból is, köteles biztosítani, hogy a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram pénzügyileg és nyilvántartásilag el legyen választva és függetlenítve legyen a nem háztartási hulladékból származó hulladéktól; tilos az adott megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének keresztfinanszírozása.

(18) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy vállalkozási helyszíne, a jelen törvényben lefektetett kötelességeinek teljesítése céljából meghatalmazással állít meghatalmazott képviselőt a 19. bekezdés szerint, mely jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó és a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói helyszínnel rendelkezik.

(19) A meghatalmazást írásban és olyan terjedelemben kell megadni, hogy az biztosítsa a meghatalmazott képviselőnek a hozzáférést minden joghoz és kötelességhez, amit a jelen törvény a megkülönböztetett termék gyártójának előír. A meghatalmazást legalább egyéves időszakra adják meg.

(20) A 19. bekezdés szerinti meghatalmazás alapján a meghatalmazott képviselő felel a megkülönböztetett termék gyártója jelen törvény szerinti kötelességeinek teljesítéséért, miközben a saját nevében jár el.

(21) A hulladékot hasznosításra vagy reciklálásra átadni más tagállamnak vagy másnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon keresztüli szállítást vagy kivitelt biztosítja,⁵⁷⁾ bizonyítja, hogy a hulladék szállítása vagy kivitele összhangban áll a külön jogszabályokkal,⁵⁸⁾ és ha írásos bizonylata van rá, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenrangú módon történik a belső piac helyes működésének tiszteletben tartása mellett. Az ilyen átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak vagy reciklálásnak számít.

(1) A gyártói felelősség szervezete a Szlovák Köztársaságban székelő jogi személy, melyet kizárólag a megkülönböztetett termékek tagállamok valamelyikében székhellyel bíró gyártói alapítottak, birtokolnak vagy üzemeltetnek. A gyártói felelősség szervezete összhangban a neki kiadott engedéllyel, a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói esetében. A gyártói felelősség szervezetének nem célja nyereséget képezni.

(2) A gyártó felelősség szervezetének alapítója, tulajdonosa vagy üzemeltetője nem lehet olyan személy, aki/amely

a) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír olyan megkülönböztetett hulladékáramot gyűjtő, hasznosító, újrafeldolgozó, feldolgozó vagy ártalmatlanító létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, amely az engedélye szerinti tárgykörbe tartozik; mindezek nem vonatkoznak a hulladékot az 1. sz. melléklet R12-es tevékenységével kezelő létesítményre, mely saját tevékenységből származó hulladékot dolgoz fel,

b) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír más gyártói felelősségi szervezetben, mely azonos megkülönböztetett hulladékáram esetében jogosult tevékenységre,

c) a b) pont szerinti szervezettel összefonódásban áll ezen szervezet valamely szervében tevékenykedő személyen keresztül,

d) közvetlenül vagy közvetve bármilyen tulajdonrésszel, döntési vagy szavazati jogkörrel bír az a) pontban érintett létesítmény olyan tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában, mely más tagállamban tevékenykedik.

(3) Gyártói felelősségi szervezetet nem hozhat létre, vagy nem lehet társtulajdonosa, nem lehet személyes résztvevője vagy szavazati jog birtokosa, illetve vagyonjogilag vagy személyileg nem állhat kapcsolatban

a) olyan személlyel, aki/amely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel a tagállamok valamelyikében,

b) más gyártói felelősségi szervezettel, mely azonos megkülönböztetett hulladékáramot kezel.

(4) A gyártói felelősség szervezete köteles

a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működő közösségi rendszerét jogszerű működésének teljes időtartama alatt,

b) egyenlő feltételek mellett szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről a gyártói felelősség szervezetének alapítójával, tulajdonosával, üzemeltetőjével vagy a termék gyártójával, kivéve a 8. bekezdésben taglalt eseteket; a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződést meghatározott időre kötik meg,

c) betartani a kiadott engedélyben szereplő feltételeket,

d) az összes képviselt gyártó nevében közösen teljesíteni a megkülönböztetett kötelességeket, és 

1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében

1.1 nyilvántartást vezetni az egyes képviselt gyártók helyett egyenként is,

1.2 összegező bejelentést benyújtani a képviselt gyártók nevében és megőrizni a bejelentett adatokat,

1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók egyedi nyilvántartásait,

2. biztosítani a megkülönböztetett hulladékáram kezelését a képviselt gyártóknak olyan terjedelemben, amely megfelel az egyes gyártók által az ezen gyártói felelősség szervezetére átruházott kötelességek összességének és amellyel biztosítja számukra a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti kötelességek teljesítését,

e) biztosítani a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, a háztartási hulladék szelektíven összegyűjtött összetevői teljes mennyiségének átvételét a községtől, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felelős, és biztosítani a folyamatos finanszírozást az így átvett megkülönböztetett hulladékáram kezeléséhez,

f) szerződést kötni az érintett megkülönböztetett hulladékáramért felelős koordinációs központtal, ha az létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit, 30 napon belül attól a naptól számítva,

1. amikor a koordinációs központot a Koordinációs Központok Nyilvántartójába bejegyezték, vagy

2. hatályba lépett a gyártói felelősségi szervezet tevékenység végzésére való feljogosítása,

f) szerződést kötni az érintett megkülönböztetett hulladékáramért felelős koordinációs központtal, ha az létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit,

g) országos népszerűsítő és népművelő tevékenységet folytatni a végfelhasználók körében a megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtéséről és a hulladékkeletkezés megelőzéséről,

h) kézbesíteni a minisztériumnak minden év január 31-ig a képviselt gyártók jegyzékét,

i) legkésőbb a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót a 27. § 4. bek. e)-g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességek teljesítésének mértékéről, mely a nevében történt,

j) rendszeresen ellenőrizni a képviselt gyártók által a 27. § 12. bek. b) és c) pontja szerint benyújtott adatokat legalább a képviselt gyártók öt százalékának terjedelmében három éven keresztül, és ezt követően jelezni a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (a továbbiakban csak „felügyelet”) koordinációs központjának az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat,

k) évente legkésőbb január 31-ig benyújtani a minisztériumnak azon községek jegyzékét, amelyekkel az érintett naptári évben szerződést kötött a megkülönböztetett hulladékáram közösségi rendszerű kezelésében való részvételről és közzétenni a községek ezen jegyzékét a gyártói felelősség szervezete székhelyének honlapján; az elektromos hulladék, használt elemek és akkumulátorok és hulladék autóabroncsok esetében a gyűjtési helyükről készült listát is,

l) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan helyzet állt be, mely a tevékenység megszüntetéséhez vezet,

m) a megkülönböztetett hulladékáram jelen törvény szerinti közösségi rendszerű kezelésében végzett tevékenység során keletkező esetleges hasznot kizárólag a jelen törvényben megszabott kötelességek teljesítésére fordítani azon naptári évet követő naptári évnek a végéig, melyben a nyereség keletkezett; a gyártói felelősség szervezete tagszervezetinek tilos bármiféle jutalmat kifizetni a megkülönböztetett gyártó kötelességek teljesítésének költségeire befizetett térítési díjakból,

n) minden évben legkésőbb július 31-ig kézbesíteni a minisztériumnak a 9. bekezdés szerinti beszámolót az előző naptári évről,

o) megőrizni az adatokat, melyek alapul szolgáltak a 9. bekezdés szerinti beszámoló elkészítéséhez, legalább három évig a minisztériumnak történt kézbesítéstől számítva,

p) évente nyilvánosságra hozni a saját honlapján a 9. bekezdés szerinti beszámoló adatait a 10. bekezdésben előírt terjedelemben a naptári év július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan,

q) teljesíteni azokat a kötelességeket, melyeket a koordinációs központ a felelősségmegosztás keretében szétoszt a községből átvett megkülönböztetett hulladékáram részével kapcsolatosan az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek az e) ponttal összhangban, a megkülönböztetett termék gyártójának, aki megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy harmadik személy közvetítésével teljesíti, mely meghaladja a gyártói felelősség érintett szervezetének összesített begyűjtési hányadát vagy a harmadik személy által képviselt gyártók, vagy a megkülönböztetett termék megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő gyártójának begyűjtési hányadát (a továbbiakban csak „többletmennyiség”), és teljesíteni a kötelességeket a koordinációs központ által megjelölt köteles személy helyett, összhangban a 31. § 11. bek. d) és a 12. bek. a) és c) pontjával,

r) jelenteni a koordinációs központnak a többletmennyiséget, mellyel meghaladja az összesített begyűjtési hányadot a képviselt csomagolóanyag- és nem csomagolóanyag-gyártók, az elektromosberendezés-gyártók, valamint a használt elemek és akkumulátorok esetében a következő naptári év február hónapja 28. napjáig; az f) pont szerinti szerződéses kapcsolatok alapján ezeket a képviselt csomagolóanyag- és nem csomagolóanyag-gyártókra és megkülönböztetett-termék-gyártókra vonatkozó, az összesített begyűjtési hányadot meghaladó többletmennyiségeket felkínálja olyan, a gyártói felelősségi kötelességet egyénileg teljesítőknek, melyek tagjai a csomagolóanyag- és nem csomagolóanyag-gyártók koordinációs központjának, miközben a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártói felelősségi szervezetek és gyártók ezeket a többletmennyiséget megkülönböztetésmentes feltételek mellet veszik át,

s) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat a bírságokról, melyeket a jelen törvény megsértése miatt róttak ki,

t) bejelenteni a koordinációs központnak minden képviselt gyártót, amely késik a szerződéses viszonyból származó térítés megfizetésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,

u) rögzíteni az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetének a képviselt gyártóval megkötött szerződésében a megkülönböztetett kötelességért a gyártó által fizetett térítés elszámolásának kötelességét az elektroberendezések azon mennyisége esetében, melynél határon átnyúló szállítást igazol más tagállamba vagy tagállamon kívüli országba,

v) jelentést benyújtani a minisztérium írásos felszólítása alapján, a minisztérium által megszabott határidőben az a)-u) pontokban és az (5) bekezdésbe foglalt kötelesség teljesítésének módjáról,

w) lehetővé tenni az állami felügyelet végrehajtását a hulladékgazdálkodás területén, valós és hiánytalan információkat nyújtani az a)–u) pontok szerinti kötelességek teljesítésével kapcsolatosan,

x) olyan szervet létrehozni, mely a tevékenységét ellenőrzi, amennyiben ilyennel nem rendelkezik,

y) lehetővé tenni a gyártói felelősség szervezetei tevékenységét ellenőrző szervnek az ellenőrzés végrehajtását az a), b), d), e), m), q) és r) pont szerint,

z) kidolgozni a jelentést a (9) bekezdés a) és c)–h) pontja szerint az előző naptári negyedévre vonatkozóan és közzétenni azt a naptári negyedév lejártát követő hónap végéig, amennyiben csomagolóanyag-gyártók felelősségi szervezetéről van szó.

(5) A gyártói felelősség szervezete a megkülönböztetett hulladékáram közösségi kezelésére szolgáló rendszer megalakítását, finanszírozását, üzemeltetését és működőképességének fenntarthatóságát teljes jogosult élettartama folyamán a minisztériumnak igazolja, első alkalommal ezt a gyártó felelősségi szervezeti tevékenység engedélyezésének megadásakor teszi meg, elsősorban

a) a gyártói felelősségi szervezet megalakítását és létrejöttét igazoló jogi kellékek bemutatásával, az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesítését beleértve,

b) a megkülönböztetett hulladékáram kijelölésével, mely a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerének tárgya lesz, megkülönböztetve a háztartási hulladékot és a nem háztartási hulladékot,

c) a képviselt gyártók listájának bemutatásával,

d) a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig

1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,

2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az 1. pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,

e) a gyártói felelősség szervezete számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,

f) bemutatni azon községek listáját, melyekkel a gyártói felelősség szervezete szerződéses viszonyban áll a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-részek közösségi kezelése érdekében; a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezete igazolja, hogy a szerződött községek összesített lakosságlétszáma megfelel a képviselt gyártók együttes piaci részesedési hányadának,

g) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabályok²⁰⁾ rendelkezéseit ez nem érinti,

h) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének kiépítése érdekében hozott részletezett intézkedéseket és bizonyítani azok megvalósulását, ha háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram kezeléséről van szó; a külön jogszabályok²⁰⁾ rendelkezéseit ez nem érinti,

i) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából.

(6) A gyártói felelősségi szervezeti tevékenység hitelesítésére benyújtott kérvény esetében az 5. bekezdés d)-i) pontjai szerinti feltételek igazolása az egyes feltételek vonatkozásában

a) a d) pont esetében a feltételek elképzelt teljesítési módjainak feltüntetésével, főként az előszerződések megkötésével,

b) az e) pont esetében az a) pontban szereplő szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,

c) az f) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával

d) a g) pont esetében a feltételezett költségek számszerűsítésével,

e) a h) pont esetében a tervezett intézkedések felsorolásával,

f) a h) pont esetében a várható területi lefedettség adataival valósul meg.

(7) A feltételek teljesítésének 6. bekezdésben előírtak szerinti igazolásával a gyártói felelősség szervezete köteles a kiadott hitelesítés jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül bizonyítani az 5. bekezdés d)-i) pontjaiban megadott módon a feltételek teljesülését.

(8) A gyártói felelősség szervezete nem köteles a 4. bekezdés b) pontja értelmében szerződést kötni a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó megkülönböztetett termék gyártójával, ha a megkülönböztetett termék gyártója

a) nem hajlandó elfogadni a képviselt gyártóknál egységesen érvényesítetett általános szerződéses feltételeket,

b) csődbe ment,

c) a gyártói felelősségi szervezetek bármelyikével szemben tartozása van, melyet az illetékes koordinációs központ nyilvántartása vezet, vagy

d) tevékenységét akkora mértékben fejti ki, hogy a gyártói felelősség szervezeténél megalapozott annak a kockázata, hogy nem lenne képes rendesen és időben teljesíteni szerződéses kötelességeit a megkülönböztetett termékek képviselt gyártói vonatkozásában, főként a 3. sz. melléklet szerinti begyűjtési célokat és hulladékgazdálkodási kötelező határértékeket.

(9) A gyártói felelősség szervezete köteles a minisztériumnak a 4. bekezdés n) pontja szerint kézbesíteni „A gyártói felelősség szervezete előző naptári évről szóló beszámolóját”, mely főként az alábbiakat tartalmazza:

a) az adatokat a megkülönböztetett hulladékáram mennyiségéről, mely esetében biztosította a begyűjtést, a szállítást, az újrafelhasználásra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítést az egyes hulladékfajták szerint,

b) a személyek azonosító jeleit, akikkel/melyekkel biztosította az a) pontban szereplő tevékenységeket, konkrétan feltüntetve a hulladék mennyiségét és fajtáját az egyes személyeknél; ez a rendelkezés vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyekre is, ha a felsorolt tevékenységek teljesítésére a közreműködésükkel került sor,

c) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének, hasznosításának, reciklálásának, feldolgozásának és ártalmatlanításának biztosítása módjáról,

d) a tájékoztatást a 3. sz. melléklet szerinti célok és kötelező határértékek teljesítéséről és a többletmennyiségről,

e) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram általa képviselt gyártók által piacra juttatott mennyiségéről; ha csomagolóanyagról van szó, arról a mennyiségről szóló adatot is, mely a felhasználást követően nem lesz része a háztartási hulladék elkülönítetten gyűjtött részének, bár a képviselt gyártók piaci forgalomba hozták,

f) a tájékoztatást a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési költségeinek finanszírozási módjáról és a megkülönböztetett hulladékáram közös kezelési rendszerében végzett tevékenységek költségeiről,

g) a tájékoztatást a nyereség elosztásáról vagy az esetleges veszteség kiegyenlítéséről,

h) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységekre fordított kiadások összegét, és ezen tevékenységek rövid leírását,

i) a helyszínek és létesítmények jegyzékét, melyek közreműködésével a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésre kerül.

(10) A gyártói felelősség szervezete közzéteszi a 9. bekezdés szerinti jelentést az a), a c)-h) pontok szerinti terjedelemben. Ez a rendelkezés a személyi adatok védelméről szóló külön jogszabály⁵⁹⁾ előírásait nem érinti.

(11) A gyártói felelősség szervezete köteles a községnek – melyben a háztartási hulladékból származó megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését biztosítja – lehetővé tenni, hogy a helyi háztartásihulladék-kezelő rendszere bekapcsolódjon a gyártói felelősség szervezete által működtetett megkülönböztetett hulladékáramot kezelő közös rendszerbe.

(12) A szerv, mely jogosult a gyártói felelősség szervezete tevékenységének ellenőrzésére,

a) jogosult az illetékes gyártói felelősségi szervezet kötelességteljesítésének ellenőrzésére az (1) – (11) bekezdések értelmében,

b) azonnal jelenti a minisztériumnak vagy a felügyeletnek, hogy a gyártói felelősség szervezete nem tette lehetővé a) pont szerinti tevékenysége végrehajtását,c) az alábbi személyekből áll:

1. az állam egy képviselője, akit a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere (a továbbiakban csak „miniszter”) javasol, és ez a javaslat a gyártói felelősségi szervezetre legfelsőbb szervére nézve kötelező,

2. a gyártói felelősségi szervezet gyártói közül legnagyobb hányadot képviselő gyártó egy képviselője, ha a gyártói szervezet legfelsőbb szerve így dönt,

3. a gyártói felelősségi szervezet gyártói közül a gyártói felelősségi összhányad 10 %-os hányadánál kevesebbet képviselő gyártók egy képviselője, ha a gyártói szervezet legfelsőbb szerve így dönt.

(13) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló (4) bekezdés b) pontja szerinti szerződésnek tartalmaznia kell a megkülönböztetett termék gyártója által befizetett pénzeszközök visszatérítésének módját és végrehajtását, ha a gyártói felelősségi szervezet megszüntetésére kerülne sor.

(1) A megkülönböztetett termék gyártója, aki a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, a megkülönböztetett hulladékáram viszonylatában a saját megkülönböztetett termékeiből származó hulladékhoz a 27. § 4. bekezdése szerint kötődő kötelességeken kívül köteles még

a) létrehozni, üzemeltetni és fenntartani a megkülönböztetett hulladékáram kezelésének működőképes rendszerét, egyéni kötelességteljesítésének teljes időszaka alatt,

b) betartani a megszerzett engedélyben szereplő feltételeket,

c) szerződést kötni a megkülönböztetett hulladékáram illetékes koordinációs központjával – amennyiben az létezik – a saját megkülönbözetett termékeiből származó hulladékról, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeit, azon naptól számított 30 napon belül, amikor

1. a koordinációs központot a Koordinációs Központok Nyilvántartásába bejegyezték, vagy

2. hatályba lépett a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelésére kiadott jogosítvány,

d) a tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenységet folytatni a járásban, melyben hulladékgyűjtést biztosít, a végfelhasználók vonatkozásában a megkülönböztetett hulladékáram kezelésével kapcsolatosan, az osztályozott gyűjtésről és a hulladék keletkezésének megelőzéséről, kivéve a csomagolóanyagokból származó hulladékot,

e) a minisztérium és a koordinációs központ kérésére bemutatni a bizonylatokat a 27. § 4. bek. h) pontja nyújtott információk és adatok helyességéről,

f) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot arról, hogy olyan helyzet következett be, mely a tevékenysége beszüntetéséhez vezet,

g) kézbesíteni a minisztériumnak minden évben legkésőbb a naptári év július 31. napjáig a beszámolót az egyéni kezelési rendszer működőképességéről az előző naptári év vonatkozásában,

h) megőrizni az adatokat, melyek a g) pont szerinti beszámoló alapját képezték legalább három éven át a beszámoló minisztériumnak történt kézbesítésétől számítva,

i) jelenteni a minisztériumnak minden változást a megkülönböztetett hulladékára egyéni kezelésében legkésőbb a változás beálltát követő 30. napig, és a minisztérium kérésre ezt a változást adatolni,

j) teljesíteni a kötelességeket, melyek a koordinációs központ általi felelősségelosztás alapján a 31. § 11. bek. c) pontja szerinti többletmennyiséghez kötődnek, és amely őt határozta meg felelősként a pótlólag hulladékelszállítás biztosítására a 31. § 11. bek. d) pontja szerint,

k) bejelenteni a koordinációs központnak az elektromos berendezés gyártója saját visszagyűjtési hányadát meghaladó többletmennyiséget, valamint a használt elemek és akkumulátorok gyűjtési célját meghaladó mennyiséget a következő naptári év januárjának 31. napjáig,

l) a minisztérium írásos felszólítására beterjeszteni a jelentést az a)–k) pontokba foglalt kötelesség teljesítésének módjáról,

m) lehetővé tenni az állami felügyelet gyakorlását a hulladékgazdálkodásban, valamint valós és teljes adatokat nyújtani az a)–k) pontok szerinti kötelességek teljesítésére vonatkozóan.

(2) A megkülönböztetett termék gyártója, aki/amely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti a megkülönböztetett hulladékáram működőképes egyéni rendszerének kialakítását, üzemeltetését és fenntartását, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelését az egyéni teljesítés egész időtartama alatt igazolja a minisztériumnak, legelőször az egyéni kötelességteljesítés hitelesítését indítványozó kérvénye benyújtásakor, elsősorban

a) a megkülönböztetett termék meghatározásával, mely esetében biztosítani fogja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését,

b) a megkülönböztetett hulladékáram meghatározásával, mely a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerének tárgya lesz,

c) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig

1. a biztosítási módjuk leírásával, beleértve a műszaki kapacitásokat, melyek bizonyítják az alkalmasságot a tevékenység megvalósítására legalább megkülönböztetett hulladékáram begyűjtése, szállítása, feldolgozása, hasznosítása és ártalmatlanítása, valamint reciklálásra és újbóli használatra való előkészítése nagyságrendjében,

2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsorolt tényeket, a begyűjtés, a gyűjtőkapacitások és gyűjtési helyszínek adatainak felsorolásával, valamint a gyűjtési célok teljesítési módjának és a megkülönbözött hulladékáramra a 3. sz. mellékletben megszabott kötelező határértékek teljesítésének igazolásával,

d) a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszere számára a megkülönböztetett hulladékáram gyűjtését, szállítását, újrahasznosításra, hasznosításra, reciklálásra, feldolgozásra és ártalmatlanításra való előkészítését végző szerződéses partnerek listáját,

e) a kiadott engedéllyel összhangban álló megkülönböztetett hulladékáram-kezelési költségek tételes lebontását; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a költségek további lebontását is a megkülönböztetett hulladékáram kezelési tevékenységei szerint; a külön jogszabály²⁰⁾ rendelkezéseit ez nem érinti,

f) az adatokat a Szlovák Köztársaság területén belüli lefedettségről a megkülönböztetett hulladékáram begyűjtésének biztosítása szempontjából,

g) elektroberendezések gyártója esetén az összes garancia nagyságának és fajtájának bemutatásával, mégpedig bank vagy külföldi bankfiók által kiállított igazolással a bankszámlán a Környezetvédelmi Alap⁶⁰⁾ javára zárolt pénzeszközök nagyságáról, vagy biztosítótól a megfelelő biztosítás megkötéséről.

(3) A kötelességek egyéni teljesítésének tevékenységeihez engedélyezést kérő kérvény benyújtásakor a 2. bekezdés c)-f) pontjaiban feltüntetett feltételek teljesítését igazolni az alábbi módon kell:

a) a c) pont vonatkozásában a tervezett teljesítési mód feltüntetésével, mégpedig főként az előszerződés bemutatásával,

b) a d) pont vonatkozásában az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,

c) az e) pont vonatkozásában a várható költségek részletezésével,

d) az f) pont vonatkozásában a várható területi lefedettség adataival.

(4) A feltételek teljesítésének 3. bekezdésben megadott módon történő igazolását követően a megkülönböztetett termék gyártója a kiadott engedély hatályba lépésétől számított három hónapon belül köteles bizonyítani a feltételek teljesítését a 2. bekezdés c)-f) pontja szerinti módszerrel.

(1) A megkülönböztetett termék gyártója termékének a Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése előtt köteles a minisztériumnak kézbesíteni kérvényét, egyben mellékelni nyilatkozatát, hogy teljesíteni fogja egyénileg a megkülönböztetett kötelességeit, vagy mellékelni az igazolást a 3. bekezdés szerint. A megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint teljesíti kötelességeit a megkülönböztetett termék vonatkozásában, köteles a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába (regiszterébe) való felvételéről szóló kérvényéhez mellékelni a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot. A megkülönböztetett termék azon gyártója, mely nincs felvéve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, nem hozhat forgalomba megkülönbözetett terméket a Szlovák Köztársaság piacán.

(2) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit egyénileg fogja teljesíteni, legkésőbb a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történt bejegyzésétől számított 6. hónap végéig köteles megszerezni a jogosultságot a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséhez szükségek tevékenységek végzésére. Ha ez alatt az idő alatt a megkülönböztetett termékek gyártója nem szerzi meg a jogosultságot, a nyilvántartásba vétele csak akkor érvényes, ha ugyanezen időszakban igazolást nyújt be a 3. bekezdés értelmében.

(3) Ha a megkülönböztetett termék gyártója megkülönböztetett kötelességeit közös rendszerben fogja teljesíteni, az 1. bekezdés szerinti kérvényéhez köteles mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességei teljesítésére a gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésről. Ha az elemek és akkumulátorok gyártója megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy közreműködésével fogja teljesíteni, köteles az 1. bekezdés szerinti kérvényhez egyidejűleg mellékelni az igazolást a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződésről.

(4) A nyilatkozatnak, melyet a megkülönböztetett termék gyártója, mely a 27. § 7. bekezdése szerint fogja teljesíteni kötelességeit a megkülönböztetett termékkel kapcsolatosan, tartalmaznia kell

a) az adatot, hogy mely megkülönböztetett termékek esetében fogja kötelességeit egyedi módon teljesíteni,

b) tényekkel alátámasztani, hogy képes a 27. § 7. bekezdése szerinti feltételek megtartására.

(5) A minisztérium a megkülönböztetett termék gyártóját bejegyzi a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába az 1. bekezdéssel összhangban álló kérvény kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül.

(6) A megkülönböztetett termék gyártója köteles a minisztériumnak bejelenteni az 1. bekezdés szerinti kérvényben vagy annak mellékletében szereplő nyilvántartásba vett adatok minden változását, mégpedig 30 napon belül a változás bekövetkeztétől számítva, a minisztérium felszólítására pedig a bejelentetett változást megfelelő módon adatolni is kell. 

(7) Ha a 6. bekezdés szerinti adatváltozás a megkülönböztetett kötelességek egyéni teljesítésére való áttérést, a megkülönböztetett kötelességek harmadik személy általi teljesítésére vagy a kötelességteljesítés 27. § 7. bek. szerinti teljesítésére való áttérést érinti, a megkülönböztetett termék gyártója köteles az ilyen változást 15 napos határidőn belül jelenteni a változás bekövetkeztétől számítva. Ha a változás a kötelességek közös teljesítésére vagy harmadik személy általi teljesítésére való áttérésről szól, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 3. bekezdés szerinti igazolást is benyújtani. Ha a változás a 27. § 7. bekezdése szerinti kötelességteljesítésre való áttérést jelent, a megkülönböztetett termék gyártója köteles a bejelentéssel együtt a 4. bekezdés szerinti nyilatkozatot is benyújtani.

(8) A minisztérium a nyilvántartott adatok változásait a megkülönböztetett termék gyártójának 6. bekezdés szerinti bejelentése alapján bejegyzi, vagy saját kezdeményezésre, ha a nyilvántartásba vett adatok nem állnak összhangban a valós állapottal.

(9) A minisztérium törli a megkülönböztetett termék gyártóját a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásából legkésőbb 30 napon belül azt követően, ha bekövetkezik az alábbi tényállások valamelyike:

a) a minisztérium megállapítja a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártójának megszűnését,

b) a megkülönböztetett termék nyilvántartásba vett gyártója kéri a törlést,

c) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 2. bek. szerinti kötelességét,

d) a megkülönböztetett termék gyártója nem teljesíti 7. bek. szerinti kötelességét,

e) a megkülönböztetett termék gyártója már nem teljesíti megkülönböztetett kötelességeit a 27. § 6., 7. bekezdésével vagy a 44. § 2. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, és

1. nem nyújtotta be a 3. bek. szerinti igazolást,

2. nem szerzett jogosultságot a kötelességek egyéni teljesítésére, vagy

3. nem vált vagy nem is volt olyan személy, mely a 27. § 7. bek.-ben feltüntetett feltételeknek megfelel.

(10) A Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartása szabadon elérhető a minisztérium honlapján, kivéve a külön jogszabályok²⁰⁾ által védett adatokat.

(1) A koordinációs központ külön jogszabály⁶¹⁾ szerint létrehozott jogi személy a jelen törvényben a megkülönböztetett hulladékáramra vonatkozóan meghatározott kötelességek teljesítése céljából, és nem nyereségorientált; és amely be van jegyezve a Koordinációs Központok Nyilvántartójába.

(2) Minden egyes megkülönböztetett hulladékáramra csak egy koordinációs központ hozható létre; ha elektromos hulladékról van szó, tekintet nélkül a 6. sz. mellékletben felsorolt kategóriákra, ha használt elemekről és akkumulátorokról, tekintet nélkül a 42. § 3. bekezdésében feltüntetett tagolódásra. A csomagolásból és nem csomagolóanyagokból származó hulladékokra egy közös koordinációs központ is alapítható. 

(3) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának alapítói kizárólag gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett terméke gyártói lehetnek, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket ezen megkülönböztetett hulladékáram vonatkozásában; amennyiben használt elemekről és akkumulátorokról van szó, alapító lehet harmadik személy (44. §) is.

(4) A minisztérium felhívást tesz közzé a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának létrehozására, s ennek alapján egy hónapon át a (3) bekezdés szerinti személyek írásban jelezhetik a minisztériumnak érdeklődésüket a koordinációs központ megalapításában való részvétel iránt saját honlapjukon keresztül. A minisztérium ezen egy hónapos határidő leteltét követően haladéktalanul értesítést küld minden bejelentkezett személynek a rá vonatkozó azonosító adatokról és az elérhetőségekről.

(5) Ha a 4. bekezdés szerinti felhívás közzétételi napjától számított négy hónapos határidőn belül nem alakul meg a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja, a minisztérium az ezen hulladékáram koordinációs központjának megalapítására kötelezi azon személyeket, amelyeket a (3) bekezdés személyek köréből a minisztérium kijelöl úgy, hogy összegezve a megkülönböztetett termékek gyártói legalább a teljes piaci hányad 60 százalékának előállítóit képviseljék.

(6) A koordinációs központ alapítói kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot a központ létrehozásáról.

(7) Ha nem alakul koordinációs központ a 4. és 5. bekezdés értelmében, a minisztérium független harmadik személyt bíz meg a koordinációs központ feladatainak teljesítésével, annak előzetes hozzájárulását követően.

(8) A koordinációs központ megalapításáról szóló szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell

a) a koordinációs központ nevét és székhelyét,

b) a kötelességteljesítési jogköreit a 11-15. bekezdés szerint,

c) a szervek megnevezését, azok jogköreit és létrehozásuk módját,

d) a koordinációs központot megalapító személyek (jogalanyok) jegyzékét és a 3. bekezdés szerinti feltételek teljesítésének bizonyítási módját,

e) a koordinációs központ szervei első tagjainak azonosító adatait,

f) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártói, a gyártói felelősségi szervezetek és harmadik személyek finanszírozási hányadának meghatározási rendszerét a koordinációs központ finanszírozásában,

g) a többletmennyiségek koordinációs központ többi tagjának javára történő átadási módját és az azt követő felelősségmegosztást a többletmennyiség vonatkozásában,

h) a koordinációs központ gazdálkodásának és igazgatásának alapelveit,

i) a koordinációs központi tagság keletkezésének és megszűnésének feltételeit,

j) a koordinációs központ önkéntes megszüntetésének módját és formáját,

k) a hulladék gumiabroncsok azon mennyiségének felajánlási módját a koordinációs központ hulladék-gumiabroncs hulladékárama többi tagja javára, mellyel meghaladják a gyártói felelősségi szervezet által képviselt gumiabroncsgyártók összesített piaci hányadát, valamint a hulladék gumiabroncsok azon mennyiségének felajánlási módját a koordinációs központ hulladék-gumiabroncs hulladékárama többi tagja javára, mellyel meghaladják a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gumiabroncsgyártók piaci hányadát, amennyiben megkülönböztetett hulladék-gumiabroncs hulladékáramáról van szó.

(9) A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja és megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékek gyártói [29. § 1. bek. c) pont], a megkülönböztetett termékek gyártóit tömörítő gyártói felelősségi szervezetek [28. § 4. bek. f) pont] és harmadik személyek [44. § 8. bek. d) pont] között megkötött szerződés megszűnik az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével. A megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjának alapítói vagy tagjai az autorizáció 94. § (2)–(5) bek. szerinti jogerős megszüntetésének napján vagy megszűnésével elveszítik jogosultságukat a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja (11)–(15) bekezdések szerinti kötelességeinek teljesítésében való részvételre.

(10) A részleteket a koordinációs központ szervezési felépítéséről az alapszabályzat (statútum) tartalmazza, melyet a koordinációs központ a honlapján közzétesz.

(11) A koordinációs központ köteles

a) telefonos ügyfélvonalat létrehozni és működtetni a községek, a hulladéktermelők és hulladéktulajdonosok számára,

b) a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók, harmadik személyek és a gyártói felelősségi szervezetek adatai alapján nyilvántartani és kiértékelni a Szlovák Köztársaság területi lefedettségét harmadik személyek rendszereivel, a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelési rendszereivel és a megkülönböztetett hulladékáram közös rendszereivel azon célból, hogy azonosítani lehessen, mely községek nem tartoznak bele ezekbe a rendszerekbe,

c) megosztani a felelősséget, a pénzügyi felelősséget beleértve a felkínált többletmennyiség vonatkozásában a gyártói felelősségi szervezetek, harmadik személyek és a megkülönböztetett termékekhez kötődő megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártók között, a felelősségük hányadának megállapítása érdekében, összhangban a koordinációs központ létrehozásáról szóló szerződéssel, diszkriminációmentes feltételek mellett és piaci részesedésük arányában, valamint jelenteni a felosztást a gyártói felelősségi szervezetnek, harmadik személynek és a megkülönböztetett termékhez kötődő megkülönböztetett kötelességeket egyénileg teljesítő gyártónak a következő naptári év március hónapjának 31. napjáig,

d) fogadni az információkat az elszállítás biztosításának hiányáról, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladék jelen törvény szerinti gyűjtési helyről történő elszállítása folyamatosságának megszakadásáról, és haladéktalanul biztosítani az ilyen állapot jóvátételét pótlólagos elszállításért felelős személy kijelölésével; ha a szerződéses kötelesség megsértése miatt nem volt biztosítva az elszállítás, az ilyen szállítás költségei azt a személyt terhelik, mely a szerződéses kötelességét megsértette; ez a kötelesség nem vonatkozik az elöregedett gépkocsikra,

e) fogadni és feldolgozni az adatokat a gyártói felelősségi szervezetektől, harmadik személyektől és a megkülönböztetett termékekkel kapcsolatos, megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő gyártóktól a piacra vitt megkülönböztetett termékek mennyiségéről és a termékeikből származó hulladék mennyiségéről, melynek vonatkozásában a begyűjtést biztosították,

f) vezetni és frissíteni a 28. § 4. bek. t) pontja szerint bejelentetett az adósok jegyzékét és abból a gyártói felelősség szervezetének kérésére tájékoztatást adni a megkülönböztetett termék konkrét gyártójának pénzügyi megbízhatósága ellenőrzése céljából,

g) a minisztérium írásos felszólítására a minisztérium által megszabott határidőben benyújtani a kért, a megkülönböztetett kötelességek teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) együttműködni a minisztériummal és a felügyelettel a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába be nem jegyzett megkülönböztetett termékgyártók és azon megkülönböztetett termékgyártók felderítésében, melyek nem teljesítik a jelen törvény szerinti megkülönböztetett kötelességeiket,

i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot és a felügyeletet az egyes gyártói felelősségi szerveztek, harmadik személyek tevékenységében tapasztalt fennakadásokról, és a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékgyártók adatnyilvántartásában és –kimutatásaiban tapasztalt hiányosságokról,

j) titoktartásra kötelezni minden személyt, aki munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyban áll a koordinációs központtal, és aki ezen jogviszonyából eredően kapcsolatba kerül a tagok adataival,

k) diszkriminációmentes feltételek mellett szerződést kötni a gyártói felelősség szervezetével, a megkülönböztetett termék gyártójával, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti vagy harmadik személlyel, mely a szerződéskötést kérte [28. § (4) bek. f) pont, 29. § (1) bek. c) pont, 44. § (8) bek. d) pont] a kérvény benyújtását követő 30 napon belül,

l) kidolgozni a jelentést a koordinációs központ előző negyedévi kötelességteljesítésének módjáról, mely elsősorban az a) – e) pont és a (12) – (15) bek. szerinti adatokat tartalmazza; a kidolgozott jelentést a koordinációs központ az őt ellenőrző szervnek köteles benyújtani a naptári negyedév lezárását követő hónap végéig,

m) lehetővé tenni a hulladékgazdálkodási hatóságnak az állami felügyelet végrehajtását, valamint valós és teljes adatokat szolgáltatni az a) – l) pontok szerinti kötelességek teljesítésére vonatkozóan,

n) létrehozni a koordinációs központ ellenőrző szervét, ha még nem létezik,

o) lehetővé tenni a szervnek, mely a koordinációs központ tevékenységét ellenőrzi, a (11) – (15) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenység végzését.

(12) A csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglaltakon kívül köteles

a) a község kérésére a c) pontban megadott módon meghatározni, mely gyártói felelősségi szervezet fogja biztosítani a háztartási hulladék megkülönböztetett hulladékáramba tartozó, elkülönítetten összegyűjtött összetevőjének kezelését azon községben, mely nem kötött szerződést semmilyen gyártói felelősségi szervezettel, 

b) a község kérésére közvetíteni és koordinálni a kommunikációt a megkülönböztetett hulladékáram összes gyártói felelősségi szervezetével a célból, hogy a község szerződést köthessen gyártói felelősségi szervezettel,

c) sorsolást rendezni, mellyel meghatározható a község szerződéses partnere a megkülönböztetett hulladékára gyártói felelősségi szervezetei közül olyan község esetében, amellyel önkéntesen a csomagolásokból és csomagolóanyag-hulladékokból származó hulladékáram egyetlen gyártói felelősségi szervezete sem kötött szerződést a közösségi hulladékkezelési rendszerbe való bekapcsolódásról, 

d) független személyt⁶²⁾ biztosítani, ha ez szükséges, a viták rendezése érdekében a község és a c) pont szerint kisorsolt gyártói felelősségi szervezet szerződéskötése során,

e) jelenteni a minisztériumnak, hogy nem képes teljesíteni az a) – c) pontok szerinti és a (11) bekezdés c) és d) pontja szerinti kötelességeit; a minisztérium a csomagolóanyagok és nem csomagolóanyagok hulladékárama koordinációs központjának meghatározza e kötelességek teljesítésének módját.

(13) Az elektromos hulladékáram koordinációs központja a 11. bekezdésben taglalt kötelességeken kívül köteles

a) a háztartásokból származó történelmi elektromos hulladékkal kapcsolatos felelősséget megosztani az egyes gyártói felelősségi szervezetek és megkülönböztetett termékgyártók között a piaci részesedésük arányában,

b) a 16. § 4. bek. b) és a 41. § n) pontja szerint bejelentetett elektromos hulladékmennyiségeket szétosztani az érintetett elektroberendezések gyártói felelősségi szervezetei és az érintett elektroberendezések gyártói között, melyek a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítik, mégpedig a 32. § 28. bek. értelmében vett piaci részesedésük szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni.

(14) A használt elemek és akkumulátorok hulladékáramának koordinációs központja a 11. bekezdés szerinti kötelességeken kívül köteles

a) a naptári negyedév elteltétől számított 45 napon belül közzétenni az adott naptári negyedévben összegyűjtött és újrahasznosított elemek és akkumulátorok mennyiségét a 42. § 3. bekezdése szerinti lebontásban,

b) a 16. § 4. bek. b) pontja szerint bejelentett használtelem- és használtakkumulátor-mennyiségeket szétosztani az elem- és akkumulátorgyártók érintetett gyártói felelősségi szervezetei, az érintett harmadik személyek és azon érintett elem- és akkumulátorgyártók között, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket, mégpedig piaci részesedésük arányában a 42. § 20. bek. szerint; ezek a személyek jogosultak a nekik leosztott mennyiségeket a 27. § 4. bek. e) pontja szerinti kötelességük teljesítésének részeként felhasználni,

c) felosztani a 112. § (10) bek. szerinti megkülönböztetett kötelességekre fordított költségeket azon elem- és akkumulátorgyártók gyártói felelősségi szervezetei között, melyek biztosították más elem- és akkumulátorgyártók helyett a megkülönböztetett kötelességeik teljesítését.

(15) A hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja a (11) bekezdésbe foglalt kötelességek teljesítésén kívül köteles jelenteni a minisztériumnak az összegyűjtött hulladék gumiabroncsok mennyiségeit a naptári évre vonatkozóan a következő év április 30-áig.

(16) Ha a megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központja megszűnik, a minisztérium felhívást tesz közzé a 4. bekezdés szerint, és a koordinációs központ létrehozatali folyamatában a 4-7. bekezdésben leírt eljárás szerint jár el.

(17) A szerv, mely a koordinációs központ tevékenységét ellenőrzi,

a) jogosult az érintett koordinációs központ (11) bekezdés b), c), d), e), l) és k) pontja, valamint (12) bekezdés b) és c) pontja és (13) és (14) bekezdés szerinti kötelességeit ellenőrizni,

b) jogosult betekinteni minden, a koordinációs központ tevékenységét érintő iratban és feljegyzésbe,

c) haladéktalanul jelenti a minisztériumnak és a felügyeletnek, hogy a koordinációs központ nem tette lehetővé tevékenysége végzését az a) vagy b) pont értelmében,

d) összetétele magába foglalja

1. az állam egy képviselőjét, akit a miniszter javasol úgy, hogy ez a javaslat a koordinációs központ legfelsőbb szervére nézve kötelező,

2. egy tagból, akit a városok és falvak országos érdekszövetségének reprezentatív szervezetének statutáris szerve javasol úgy, hogy ez a javaslat a koordinációs központ legfelsőbb szervére nézve kötelező,

3. a gyártók három képviselőjét, akiket az ezen koordinációs központban tömörült gyártók választanak meg az összes gyártó közül, miközben nem lehetnek a koordinációs központ más szervének, sem a gyártói felelősségi szervezet, sem más megkülönböztetett hulladékáram gyártói felelősségi szervezetének tagjai, ha a koordinációs központ legfelsőbb szerve így dönt; ha használt elemek és akkumulátorok hulladékáramának koordinációs központjáról van szó, az az elem- és akkumulátorgyártók három képviselőjét, akiket az ezen koordinációs központban tömörült gyártók választanak meg az összes elem- és akkumulátorgyártó közül, miközben nem lehetnek az elem- és akkumulátor-hulladékáram koordinációs központja más szervének, sem az elem- és akkumulátor-gyártói felelősségi szervezet, sem más megkülönböztetett hulladékáram gyártói felelősségi szervezetének tagjai, valamint a használt elem- és akkumulátor-feldolgozók három képviselőjét, ha a koordinációs központ legfelsőbb szerve így dönt;

e) köteles elbírálni a (11) bekezdés l) pontja szerinti jelentést és írásban értesíteni a koordinációs központot a hiányosságokról és azok jóvátételi módjáról a beterjesztést követő egy hónapon belül.

(1) Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak az elektromos hulladék feldolgozására, az elektromos hulladék kezelésére és az elektromos hulladék feldolgozásából származó hulladék kezelésére. A jelen szakasz rendelkezései nem érintik a külön jogszabályokban szabályozott biztonsági és egészségvédelmi követelményeket⁶³⁾ a vegyi anyagokra⁶⁴⁾ és ökodizájnra⁵⁶⁾ (’környezettudatos tervezés’) vonatkozó követelményeket.

(2) A jelen rendelkezések vonatkoznak

a) 2018. augusztus 14-éig a 6. sz. melléklet I. részében feltüntetett elektromos és elektronikus berendezésekre (a továbbiakban csak „elektroberendezések”),

b) 2018. augusztus 15-étől a 6. sz. melléklet II. részében feltüntetett elektroberendezésekre.

(3) A jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azon elektroberendezések kezelésére,

a) amelyek a Szlovák Köztársaság biztonságát érintő fontos érdekek védelméhez szükségesek, beleértve a fegyvereket, lőszereket és különleges katonai célokat szolgáló hadianyagokat,

b) melyek egyedileg tervezettek és alkatrészeként vannak felszerelve más típusú berendezésben, mely nem tartozik a jelen szakasz joghatálya alá, vagy körébe, és amely csak akkor teljesíti rendeltetését, ha az ilyen berendezés része,

c) amelyek izzók.

(4) 2018. augusztus 15-étől a jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a 3. bekezdésben felsorolt elektroberendezések mellett az alábbi elektroberendezések kezelésére sem:

a) a világűrbe való felbocsátásra tervezett elektroberendezések,

b) a nagyméretű stabil ipari szerszámok,

c) a nagyméretű szilárdkötésű szerelvények azon berendezések kivételével, amelyek nem egyedileg tervezettek és az említett szerelvények alkatrészeként vannak felszerelve,

d) személyszállító vagy teherszállító közlekedési eszközök, kivéve a kétkerekű elektromos gépkocsikat, melyek nem estek át típusengedélyezésen,

e) kizárólag hivatásos felhasználásra szánt nem közúti közlekedési eszközök,

f) kizárólag kutatási és fejlesztési célra tervezetett elektroberendezések, csak üzemek közti hozzáféréssel,

g) gyógyászati segédeszközök és egészségügyi diagnosztikai in vitro segédeszközök, amennyiben várható, hogy ezek az eszközök fertőzötté válnak életciklusuk lejárta előtt, valamint beültethető gyógyászati segédeszközök.

(5) Az elektroberendezések olyan berendezések, melyek tevékenységükhöz villamos áramot vagy elektromágneses teret igényelnek, valamint berendezések olyan áram vagy mágnesmező előállítására, átvitelére és mérésére, melyek 1 000 V értékig terjedő feszültségre vannak tervezve váltóáram és 1 500 V feszültségre egyenáram esetén.

(6) Elektromos hulladék az elektroberendezés, mely hulladék, minden alkatrészét, szerkezeti elemét és felhasznált anyagait beleértve, mely az elektroberendezés része abban az időpontban, amikor a tulajdonosa megválik tőle.

(7) Háztartási elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely háztartásból és kereskedelmi, ipari, intézményi és más forrásból származik, mely jellegénél és mennyiségénél fogva hasonló a háztartásból származóhoz; az olyan elektromos berendezésből származó hulladék, melyet valószínűsíthetően háztartások vagy más felhasználók fognak felhasználni, mindig háztartási elektromos hulladéknak tekintendők.

(8) Más, tehát nem háztartási elektromos hulladék minden elektromos hulladék, mely nincs feltüntetve a 7. bekezdésben.

(9) Történelmi elektromos hulladék az az elektromos hulladék, amely 2005. augusztus 31-e előtt piacra bocsátott elektroberendezésből származik.

(10) A nagyméretű stabil ipari szerszámok nagy gépi szerelvények, berendezések és alkatrészek, melyek együttesen működnek specifikus rendeltetéssel, meghatározott helyükön állandó jelleggel kerültek felszerelésre és leszerelésre a szakszerű működésüket biztosító személyek által, szakszerű működésüket biztosító személyek használják és tartják karban azokat ipari termelési folyamat keretében vagy kutató-fejlesztő intézményben.

(11) A nagyméretű szilárd szerelvény műszerek, esetleg más berendezések bonyolult kombinációja, melyet

a) szaktevékenységet biztosító személyek állítottak össze, szereltek fel vagy szereltek le,

b) folyamatos használatra szántak épület vagy szerkezet részeként, előre meghatározott és kijelölt helyen, valamint

c) csak hasonló, egyedi tervezésű berendezéssel lehet helyettesíteni.

(12) A nem közúti közlekedő eszközök fedélzeti energiaforrással rendelkező gépi berendezések, melyek üzemeltetése munka közben mozgást vagy folyamatos, vagy majdnem folyamatos mozgást követel meg a szilárdan elhelyezett munkapontok sora között.

(13) Az eltávolítás kézi, mechanikus, vegyi vagy kohászati eljárás, melynek eredményeként a veszélyes anyagokat, keverékeket és alkatrészeket a feldolgozási folyamatban ellenőrizni lehet azonosítható áramként vagy áramrészként. Az anyag, a keverék vagy alkatrész azonosítható, ha lehetséges a megfigyelése annak ellenőrzése céljából, hogy feldolgozása biztonságos a környezeti hatások szempontjából.

(14) Elektroberendezés piaci elérhetővé tétele az elektroberendezés forgalmazása, értékesítése vagy felhasználása a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében, akár térítés fejében, akár ingyenesen.

(15) Elektroberendezés piaci bevezetése az elektroberendezés legelső elérhetővé tétele a Szlovák Köztársaság piacán vállalkozás keretében. 

(16) Elektroberendezés gyártója minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely tekintet nélkül a felhasznált értékesítési formára, a csomagküldő kereskedelmet és az internetes kereskedelmet beleértve,

a) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és elektroberendezést gyárt saját neve vagy saját védjegye alatt, esetleg elektroberendezést terveztet vagy gyártat és azt a saját neve vagy védjegye alatt vezeti be a piacra,

b) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és a Szlovák Köztársaság területén ismételten értékesít a saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott elektroberendezéseket; az értékesítő, mely viszonteladó nem tekinthető gyártónak, ha az elektroberendezésen rajta van az a) pont szerinti gyártó jelzése,

c) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenység keretében a Szlovák Köztársaság piacára más tagállam vagy más, mint tagállam elektroberendezését vezeti be,

d) elektroberendezést értékesít a Szlovák Köztársaság területén távközlési eszközök közvetítésével közvetlenül a háztartásoknak vagy más felhasználóknak, és a székhelye vagy vállalkozási helye más tagállamban vagy más államban van (a továbbiakban csak „ külföldi elektroberendezés-gyártó”), 

e) székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén és vállalkozási tevékenysége keretében távértékesítési szerződés megkötése alapján elektroberendezést értékesít közvetlenül a felhasználónak más tagállamban (a továbbiakban csak „távértékesítő elektroberendezés-gyártó”).

(17) Megkülönböztetett termék alatt az elektroberendezések esetében a jelen törvény céljaira a 6. sz. mellékletben taglalt elektroberendezési kategóriákat értjük.

(18) Az a személy, aki kizárólag vagy szerződés keretében finanszírozást nyújt a 19. bekezdés szerinti finanszírozási szerződés alapján nem tekintendő elektroberendezések gyártójának, amennyiben egyidejűleg nem tevékenykedik 16. bekezdés szerinti gyártóként is.

(19) Finanszírozási szerződés minden hitel-, bérleti, bérbeadási, részletfizetési szerződés vagy más szerződés, mely valamilyenfajta berendezést érint tekintet nélkül arra, hogy az ilyen szerződés, megállapodás, utólagos szerződés vagy utólagos megállapodás feltételei kimondják-e, hogy a berendezés vonatkozásában tulajdonjog-átruházás jön vagy jöhet létre.

(20) Az elektroberendezés forgalmazója az értékesítési láncban minden természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely elektroberendezést tesz elérhetővé a piacon vállalkozói tevékenysége keretében; a forgalmazó egyidejűleg lehet az elektroberendezés gyártója is.

(21) Az elektromos hulladék feldolgozása az a tevékenység, mely az elektromos hulladék feldolgozónak történő átadását követi a veszélyes anyagok eltávolítása, a szétszerelése, felaprítása, hasznosítása, környezetbarát ártalmatlanítása céljából, és további tevékenységek, melyek a más módon újra nem hasznosítható hulladékrészek hasznosítását és környezetbarát ártalmatlanítását eredményezik. 

(22) Nagyon kis méretű elektromos hulladék a legfeljebb 25 cm külső átmérőjű elektromos hulladék.

(23) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektromos hulladék háztartási hulladékbirtokostól történő közvetlen átvétele az elektroberendezés forgalmazója által

a) új elektroberendezés vásárlásakor cserealapon, darab darabért, külön illeték vagy más szolgáltatás igénylése nélkül, ha a leadott elektromos hulladék azonos kategóriájú és azonos rendeltetésű elektroberendezés, mint a vásárolt elektroberendezés,

b) nagyon kis méretű elektromos hulladék és fényforrásokból származó elektromos hulladék esetében térítésmentesen és új elektroberendezés vásárlásának kötelezettsége nélkül, kiskereskedelmi egységekben vagy azok közvetlen közelében, ha az elektroberendezések értékesítésére fenntartott bolti alapterületük legalább 400 m². 

(24) Elkülönített hulladékgyűjtés az elektromos hulladék 6. sz. melléklet szerinti felosztásban történő gyűjtése.

(25) Az elektromos hulladék gyűjtőhelye az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződésben meghatározott hely, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó ingyen leadhatja a nagyon kis méretű elektromos hulladékot vagy fényforrásokból származó elektromos hulladékot az e célra kihelyezett gyűjtőedényekbe; nem gyűjtőhely az a hely, ahol az elektromos hulladék visszagyűjtése folyik.

(26) A világítótestek és fotovoltaikus panelek nem tekinthetők a nagyméretű szilárd szerelvények részének.

(27) Az elektromos hulladék feldolgozója vállalkozó, mely engedélyt kapott az elektromos hulladék feldolgozására.

(28) Az elektroberendezés gyártójának piaci részesedése az elektroberendezés gyártója által az adott naptári évben piacra juttatott mennyiség százalékos aránya az adott naptári évben piacra vitt elektroberendezések összmennyiségéből. 

(29) A 6. sz. melléklet második része szerinti kategóriájú elektroberendezés gyártójának gyűjtési hányada az adott naptári évben az előző naptári év során a Szlovák Köztársaságban begyűjtött, 6. sz. melléklet második része szerinti kategóriájú elektroberendezésből származó elektromos hulladék összmennyiségének és a 6. sz. melléklet második része szerinti kategóriájú elektroberendezés gyártójának előző naptári évi piaci részesedésének a szorzata.

(30) A gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban⁶⁵⁾ van meghatározva.

(31) Az in vitro diagnosztikai gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban⁶⁶⁾ van meghatározva.

(32) Az aktív beültethető gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban⁶⁷⁾ van meghatározva.

Tilos

a) ártalmatlanítani az elektromos hulladék visszagyűjtési rendszerében vagy az elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszerében leadott elektromos hulladékot feldolgozása előtt,

b) keverni a háztartási elektromos hulladékot a háztartási hulladék egyéb összetevőivel,

c) szétszedni vagy más módon beavatkozni az elektromos hulladékba az újbóli felhasználásra történő előkészítésre jogosult személynek vagy az elektromos hulladék feldolgozójának való átadás előtt; ez a tilalom nem vonatkozik az elektromos hulladék újbóli felhasználására jogosult személyre vagy az elektromos hulladék feldolgozójára.

(1) Az elektroberendezés gyártója a 27. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel összhangban köteles

a) biztosítani, hogy az elektroberendezés a külön jogszabályokkal⁶⁸⁾ összhangban kerüljön megtervezésre és legyártásra úgy, hogy könnyű legyen a szétszerelése és hasznosítása, főként az elektromos hulladék, az összetevői és anyagrészei újbóli felhasználása és reciklálása, nem alkalmazhat különleges szerkezeti elemeket vagy gyártási eljárásokat, amelyek gátolnák az elektromos hulladék újbóli felhasználását, ha ilyen különleges szerkezeti elemek vagy gyártási eljárások nem nyújtanak fontos előnyöket a környezetvédelem vagy a biztonsági és egészségvédelmi követelmények szempontjából,

b) az elektroberendezés piaci bevezetésekor védjeggyel vagy olyan jelöléssel ellátni azt, amit a gyártó önmaga azonosítására használ, valamint időkóddal ellátni olyan értelemben, hogy 2005. augusztus 13-a után került piaci forgalomba; az elektroberendezés időkód-jelölése teljesíthető c) pont szerinti grafikai jelzéssel is,

c) piaci bevezetésekor az elektroberendezést grafikai jelzéssel ellátni,

d) az elektroberendezés értékesítésekor annak csomagolásán vagy címkéjén, esetleg az értékesítéskor kiállított adódokumentumán vagy ehhez hasonló dokumentumán feltüntetni a reciklációs illetéket (’környezetvédelmi termékdíjat’), mely az adott elektroberendezésből a háztartásokban keletkező elektromos hulladék gyűjtésének, szállításának és feldolgozásának költségeit fedezi; a reciklációs illeték nagysága nem haladhatja meg a tényleges költségek legkedvezőbb becsült értékét, és a reciklációs illetékből származó bevételt az elektroberendezés gyártója nem használhatja fel a rendeltetésével ellentétesen,

e) biztosítani az elektromos hulladék összegyűjtését legalább a saját piaci hányada mértékéig a Szlovák Köztársaság egész területén a következő formákban:

1. ha háztartási elektromos hulladékról van szó

1.1 az elektromos hulladék visszagyűjtésével,

1.2 az elektromos hulladék elkülönített gyűjtésével a községekben,

1.3 elkülönített gyűjtéssel olyan vállalkozás közvetítésével, mely jogosult az elektromos hulladék begyűjtésére és mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig járásonként legalább egy helyen,

1.4 gyűjtéssel elektromoshulladék-gyűjtő helyen,

2. ha nem háztartási elektromos hulladékról van szó

2.1 a leadott történelmi elektromos hulladékot pótló elektroberendezés gyártója, amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik (36. § 2. bek.),

2.2 szelektív gyűjtés az elektromos hulladékgyűjtés jogosult vállalkozó által, mellyel szerződéses viszonyban áll, mégpedig legalább járásonként egy helyen,

f) biztosítani a visszagyűjtött elektromos hulladék elsőbbségi újrahasználatát az elektromos hulladék újbóli felhasználásra való előkészítésével,

g) biztosítani azon összegyűjtött elektromos hulladék leadását, mely nem alkalmas a jelen törvény szerinti újrafelhasználásra történő előkészítésre,

h) biztosítani, hogy az elektromos hulladék gyűjtése, feldolgozása és reciklálása a környezet- és egészségvédelem szempontjából legjobb elérhető technikákkal történjen,

i) biztosítani a 3. sz. melléklet szerinti mértékben az elektromos hulladék teljes feldolgozását, beleértve az ismételt felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újbóli felhasználását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását, főként a reciklálását és a hasznosíthatatlan maradékok ártalmatlanítását,

j) biztosítani a folyamatosságot a gyűjtés, szállítás, elektromoshulladék-feldolgozónak történő átadás és elektromoshulladék-feldolgozás végzése során,

k) teljesíteni a b-g) pont szerinti kötelességeit úgy, hogy az elektromos hulladék újbóli felhasználása vagy reciklálása ne váljon nehezebbé és az egyes alkotóelemek vagy az elektromos hulladék egésze, valamint a veszélyes anyagok szigetelése szempontjából az újrahasznosítás előkészítése, a recikláció támogatást kapjon, és amennyiben az lehetséges, biztosítani az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás előtt,

l) biztosítani az ingyenes tájékoztatást az elektromos hulladék újbóli használatra és környezetbarát feldolgozásra való előkészítéséről minden új típusú elektroberendezés esetében, beleértve a karbantartást, a korszerűsítést, a felújítást és reciklálást, a tájékoztatást az alkatrészekről és anyagokról, melyek az elektroberendezésekben találhatók és a tájékoztatást az elektroberendezésekben előforduló veszélyes anyagok és keverékek elhelyezéséről, mely első alkalommal kerül piacra, legkésőbb egy éven belül az elektroberendezés forgalomba helyezésétől, minden, engedéllyel rendelkező elektromoshulladék-feldolgozó számára a 89. § 1. bek. a) pontjának 4-6. alpontja szerint; ezt a tájékoztatást az érintetett jogalanyoknak kézikönyv vagy elektronikus média közvetítésével kell biztosítani.

(2) Az elektroberendezés távoli (’külföldi’) gyártójára nem vonatkoznak az elektroberendezés-gyártók az 1. bekezdésben és a negyedik rész első szakaszában felsorolt kötelességek, kivéve a 27. § 4. bek. b) és c) pontja szerinti kötelességeket.

(3) Az elektroberendezések távoli gyártója, aki más tagállam piacán hoz forgalomba elektroberendezést, köteles a neki mint gyártónak előírt kötelességek biztosítása érdekében az adott tagállamban és kizárólag mindig arra az egy tagállamra vonatkozóan, ahol az elektroberendezést forgalomba hozza, egy általa kiválasztott, az ezen tagállamban székhellyel vagy vállalkozási hellyel rendelkező jogi személyt vagy természetes személy-vállalkozót felhatalmazni az ezen kötelességek teljesítésére.

(4) Az elektroberendezés gyártója a 6. sz. melléklet szerinti elektroberendezési kategóriák mindegyikére csak az elektroberendezés-gyártókat képviselő egy gyártó felelősségi szervezettel köthet szerződést.

(5) Ha az elektroberendezés gyártója az elektroberendezést a végfogyasztónak postázóáruházi kereskedéssel – az elektronikus értékesítést is beleértve – értékesíti, köteles legalább egy helyet biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtésére a raktározás vagy az árukiadás helyszínén.

(6) Az elektroberendezés gyártója, mely világítóberendezéseket forgalmaz a piacon, köteles saját költségeire biztosítani az elektromos hulladék egyéni vagy közös kezelését függetlenül elektroberendezés piacra bocsátásának helyétől és dátumától.

(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott elektromos hulladék esetében [34. § 1. bek. e) pont, első alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.

(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a háztartásokból leadott történelmi elektromos hulladék esetében az elektroberendezés-gyártó piaci részesedése arányában, melyet a koordinációs központ a 31. § 13. bekezdése szerint meghatároz az elektroberendezések minden kategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja szerinti bejelentés alapján.

(3) Az elektroberendezés gyártója a többi elektroberendezés-gyártó rovására nem biztosíthatja a közös történelmi háztartási elektromoshulladék-kezelést piaci részesedését meghaladóan az elektroberendezések minden kategóriája és alkategóriája vonatkozásában a naptári évben a 27. § 4. bek. h) pontja, a 28. § 4. bek. q) pontja szerinti kötelességeivel összhangban.

(1) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös elektromoshulladék-kezelést a leadott új elektromos hulladék vonatkozásában, mely nem háztartási elektromos hulladék [34. § 1. bek. e) pont, második alpont], ha az az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből származik vagy importból 2005. augusztus 13-a után került forgalomba.

(2) Az elektroberendezés gyártója köteles saját költségére biztosítani az egyéni vagy közös történelmi elektromoshulladék-kezelést, mely nem háztartási elektromos hulladék, ha az ilyen elektromos hulladék azonos kategóriájú vagy azonos rendeltetésű elektroberendezésből származik, mint a helyettesítő elektroberendezés, mégpedig annak eladásakor [34. § 1. bek. e) pont, második alpont].

(3) A történelmi elektromos hulladék kezelését, mely nem háztartási elektromos hulladék és nem szerepel a 2. bekezdésben, a birtokosa biztosítja.

(4) Az elektroberendezés gyártója és az elektroberendezés felhasználója az elektroberendezés értékesítésekor írásban kölcsönösen megállapodhatnak az elektroberendezés gyártójának és az elektromos hulladék tulajdonosának felelősségi mértékéről a belőle származó elektromos hulladék kezelésében, amennyiben az 1-3. bekezdésben lefektetettől eltérő nem háztartási elektromos hulladékról van szó.

(1) Az elektroberendezés forgalmazója köteles 

a) az elektroberendezés eladásakor feltüntetni az újrahasznosítási illetéket [34. § 1. bek. d) pont], ha azt az elektroberendezés gyártója a termék piaci bevezetésekor feltüntette,

b) az elektroberendezés eladásakor jól látható és a nyilvánosságnak szabadon hozzáférhető helyen tájékoztatni a végfelhasználót az elektromos hulladék visszagyűjtésének lehetőségéről,

c) biztosítani saját értékesítési helyein az elektromos hulladék visszagyűjtését az egész üzemidő alatt,

d) biztosítani a visszagyűjtött elektromos hulladék leadását az elektroberendezés gyártójával kötött szerződéssel összhangban, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg vagy az elektromos hulladék kezelését biztosító gyártói felelősség szervezete útján biztosítja az elektromos hulladék gyűjtőhelyen vagy az elektromos hulladék feldolgozójának történő leadását; az elektroberendezés gyártójának kérésére mindig biztosítani az általa gyártott, árusított, más tagországból a Szlovák Köztársaságba határátlépéssel behozott elektroberendezésből vagy importból 2005. augusztus 13-a után piaci forgalomba hozott háztartási elektromos hulladék leadását ennek az elektroberendezés-gyártónak vagy az általa megbízott gyártói felelősségi szervezetnek,

e) teljesíteni c) és d) pont szerinti kötelességét, hogy ne kerüljön sor az elektromos hulladék újbóli felhasználásának vagy reciklálásának megnehezítésére és támogatást kapjon az összetevőnek vagy az elektromos hulladéknak mint egésznek az újbóli felhasználásra, reciklálására való előkészítése és a veszélyes anyagok elkülönítése, és ha az lehetséges, biztosítva legyen az újbóli használatra alkalmas elektromos hulladék (40. §) elkülönítése a többi elektromos hulladéktól még a továbbszállítás előtt,

f) biztosítani az elektromos hulladék visszagyűjtését azon a helyen, ahol az elektroberendezés kiadásra kerül, vagy olyan helyen, ahol a raktár van, amennyiben az elektroberendezést a végfelhasználónak postázó kereskedés keretében forgalmazzák, beleértve az elektronikus értékesítést is; ha ilyen raktár nem létezik, az elektroberendezés gyártójával meghatározott helyen.

(2) Az elektroberendezés forgalmazójának jogában áll

a) elutasítani az elektromos hulladék átvételét visszagyűjtés keretében, ha a leadandó elektromos hulladék nem tartalmazza az elektroberendezés alapvető alkatrészeit, melyekből összeállításra került, vagy szennyeződés miatt veszélyt jelent a személyzet biztonságára és egészségére, vagy ha más hulladékot is tartalmaz az elektromos hulladékon kívül; az elutasított elektromos hulladék további kezelésére a hulladéktulajdonos jelen törvény harmadik részében taglalt kötelességei vonatkoznak,

b) az elektromos hulladék 32. § 23. bek. b) pontja szerinti visszagyűjtését kiskereskedelmi üzlethelyiségben vagy annak a közvetlen közelében végrehajtani, ha az elektroberendezések árusítására fenntartott bolti terület 400 m²-nél kevesebb, és ha ez a következik az elektroberendezés gyártójával vagy a gyártót képviselő gyártói felelősség szervezetével megkötött szerződéséből.

(3) Az elektroberendezés forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználóknak elektroberendezést annak olyan gyártójától, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az érintett elektroberendezés és a belőle keletkezett hulladék vonatkozásában rá ruházódnak át a jelen törvény szerint az elektroberendezések gyártóira kirótt kötelességek.

(1) A háztartási elektromos hulladék birtokosa köteles leadni az elektromos hulladékot

a) a forgalmazónak az elektromos hulladék visszagyűjtésére,

b) a község által meghatározott helyen a háztartási hulladékból származó elektromos hulladék elkülönített gyűjtési rendszere keretében, melyet a községben az elektroberendezések gyártója vagy az elektroberendezések gyártóit képviselő gyártói felelősségi szervezet vezetett be,

c) az elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek,

d) ha fényforrásokból származó elektromos hulladékról és nagyon kis méretű elektromos hulladékról van szó, az a)-c) pontokban taglalt helyeken kívül az elektromoshulladék-gyűjtő helyekre is.

(2) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles biztosítani az elektromos hulladék kezelését, amennyiben

a) az elektroberendezés gyártója a értékesítéskor a végfelhasználóval írásban megállapodott az elektroberendezés gyártója és a berendezésből származó elektromos hulladék birtokosa közti, más módon történő felelősségmegosztásról, mint az elektroberendezés gyártójának teljeskörű hulladékkezelési felelőssége, vagy

b) történelmi elektromos hulladékról van szó a 38. § 3. bek. értelmében.

(3) A nem háztartási eredetű elektromos hulladék birtokosa köteles leadni ezt az elektromos hulladékot kizárólag elektromos hulladék gyűjtésére jogosult személynek. Ha az ilyen elektromos hulladék birtokosa a 2. bekezdésben taglalt személy, az elektromos hulladékot leadhatja elektromoshulladék-feldolgozónak is.

(1) Az elektromos hulladék gyűjtése csak a másfajta hulladéktól elkülönítve lehetséges.

(2) Az elektromos hulladék visszagyűjtése az elektroberendezések forgalmazója által és az elektromos hulladék gyűjtőhelyének üzemeltetése nem engedélyköteles a 97. § és nyilvántartásba vételre nem kötelezett a 98. § értelmében.

(3) Az elektromos hulladék begyűjtését az elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, a visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól csak az végezheti, aki szerződést kötött az elektroberendezés gyártójával, mely az elektromos hulladékot egyénileg kezeli, vagy az elektroberendezés gyártóit képviselő gyártói felelősség szervezetével, mégpedig az e szerződésben meghatározott mértékben.

(4) Az, aki elektromos hulladékgyűjtést végez elektromoshulladék-gyűjtő helyekről, visszagyűjtést végző forgalmazóktól vagy közvetlenül a végfelhasználóktól, köteles a 14. és 16. §-ban taglalt kötelességein kívül

a) biztosítani az elektromos hulladék kezelését egyénileg végző elektroberendezés gyártójával megkötött, vagy az elektromos hulladék kezelését közösen végző gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződés alapján átvett elektromos hulladék leadását az elektromos hulladék feldolgozójának; a c) pont rendelkezéseit ez nem befolyásolja,

b) biztosítani, hogy az elektromos hulladék begyűjtése és szállítása során optimális feltételek legyenek és támogatást nyerjen az egyes összetevők vagy az elektromos hulladék egészének újbóli felhasználása, reciklálása, valamint a veszélyes anyagok elkülönítése,

c) biztosítani az újrafelhasználásra való előkészítésre alkalmas elektromos hulladék elkülönítését a többi elektromos hulladéktól a továbbszállítás és az újrafelhasználásra való előkészítés végzésére jogosult személynek történő átadás előtt,

d) nyilvántartást vezetni és megőrizni az összegyűjtött elektromos hulladék mennyiségéről kilogrammokban és kategóriák szerint; a háztartásokból származó elektromos hulladék tömegét és kategóriáit külön feltüntetni,

e) a d) pont szerinti nyilvántartás alapján negyedévente bejelenteni a meghatározott adatokat az elektroberendezés gyártójának vagy a gyártói felelősségi szervezetnek, mellyel szerződéses jogviszonyban áll.

(5) Az elektroberendezés gyártója vagy az elektroberendezések gyártói felelősségi szervezete köteles biztosítani, hogy a gyűjtőhelyi elektromoshulladék-gyűjtés a vele megkötött szerződés esetében összhangban álljon a jelen törvénnyel.

(1) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban csak „újbóli használatot előkészítő létesítmény”) természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által üzemeltetett létesítmény, melyben az arra alkalmas elektromos hulladékot újbóli használatra készítik elő, beleértve a raktározását, osztályozását, tesztelését, vagy kiválogatását más elektromos hulladék közül, mely már nem használható fel újra.

(2) Az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítmény üzemeltetője a 14 és 17. § szerinti kötelességeken kívül köteles

a) átvenni az elektromos hulladékot az 1. bekezdés szerint az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítésére szolgáló létesítménybe és alávetni a felsorolt tevékenységeknek

b) az elektromos hulladék viszonylatában, mely újbóli használatra történő előkészítésen esett át és mint elektroberendezés újra piaci forgalomba kerül, ellátni az elektroberendezés gyártójának kötelességeit a jelen törvény értelmében, valamint teljesíteni az elektroberendezések elektromos és környezetvédelmi biztonsági követelményeit a külön jogszabályok¹⁵⁾ szerint.

Az elektromos hulladék feldolgozója a 14. és 17. §-ban taglalt kötelességeken kívül köteles

a) feldolgozni az elektromos hulladékot a kiadott hozzájárulással [97. § 1. bek. c) pont] és engedéllyel összhangban [97. § 1. bek. a) pont 4. alpontja] és betartani az elektromos hulladék feldolgozására vonatkozó követelményeket,

b) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján a meghatározott adatokat jelenteni, a elektroberendezés gyártójának, mely megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesíti, valamint az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetének, mellyel szerződéses viszonyban áll, és megőrizni a nyilvántartást, benne a bejelentett adatokat is,

c) üzemeltetési dokumentációt vezetni az elektromos hulladék feldolgozásáról és megőrizni azt írott formában vagy elektronikus formában legalább öt éven át,

d) közzétenni a feltételeket, melyek teljesülése esetén átveszi feldolgozásra az elektromos hulladékot,

e) teljesíteni a hulladékbirtokos kötelességeit az általa termelt hulladékkal kapcsolatosan,

f) az elektromos hulladék feldolgozására szolgáló létesítmény megépítésekor vagy felújításakor az elérhető legjobb műszaki eszközöket kiválasztani, figyelembe véve a beszerzési és üzemeltetési költségek mértékét is,

g) az elektromos hulladékfeldolgozó gépeket és technológiákat a hatályos dokumentációval, a kiadott hozzájárulással és az engedélyben feltüntetettekkel összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,

h) biztosítani minden elektromos hulladék feldolgozását, melyre kötelezettséget vállalt az elektroberendezés gyártójával vagy az elektroberendezés gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződésben,

i) teljes mértékben feldolgozni a h) pontban szereplő elektromos hulladékot, beleértve az újbóli felhasználásra alkalmas elektromoshulladék-részek újrahasználatának biztosítását, az elektromos hulladék feldolgozásából keletkezett hulladék hasznosítását főként reciklálással és a nem hasznosítható maradékok ártalmatlanításával,

j) úgy kezelni az elektromos hulladékot, hogy azt mindenekelőtt megszabadítsa a környezetre ártalmas anyagoktól, elsősorban eltávolítva az elektromos hulladékból a cseppfolyós anyagokat és elemeket, és további intézkedésekkel csökkenteni a környezetkárosító hatásokat,

k) a feldolgozás előtt és alatt a műszaki követelményekkel összhangban tárolni és kezelni az elektromos hulladékot,

l) az elektromos hulladékból elsőbbséggel eltávolítani a használt elemeket és akkumulátorokat, ha annak részét képezik, és biztosítani ezek átadását a h) pont szerinti szerződésben meghatározottak szerint az érintett feldolgozónak,

m) negyedévente jelenteni a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának a begyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségét az l) pont szerint, ezek típusmegoszlását a 42. § 3. bek. értelmében, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának megnevezését, melynek ezeket átadta, mégpedig 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően,

n) negyedévente jelenteni az elektromos hulladék hulladékárama koordinációs központjának a nem háztartási eredetű hulladékbirtokostól a 38. § 3. bek. összhangban átvett elektromos hulladék mennyiségét és kategóriáit 20 napon belül és terítésmentesen a naptári negyedév leteltét követően.

(1) A jelen szakasz vonatkozik a piacon forgalmazott elemre és akkumulátorra, alakjától, térfogatától, tömegétől, anyagi összetételétől vagy felhasználásától függetlenül, anélkül, hogy ez a használt gépkocsik és az elektromos hulladék jogi szabályozását befolyásolná. A törvény ezen szakasza nem érinti az olyan berendezésekben használt elemek és akkumulátorok kezelését, amelyek a Szlovák Köztársaság fontos biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatosak, fegyverekben, lőszerekben és hadianyagokban használatosak – azon termékek kivételével, amelyek nem katonai célokra szolgálnak –, valamint a világűrbe történő kilövésre szolgáló berendezések részei, és az ezen elemekből és akkumulátorokból keletkező hulladék kezelését.

(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a törvény általános rendelkezései vonatkoznak az 1. bekezdés szerinti elemekre és akkumulátorokra, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására, a használt elemek és akkumulátorok kezelésére és a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásából származó hulladékék kezelésére.

(3) Az elem vagy az akkumulátor közvetlen vegyi energia átalakításával működő villamosenergia-forrás, egy vagy több elsődleges fel nem tölthető cellából, vagy egy vagy több másodlagos feltölthető cellából áll. Az elemek és akkumulátorok felosztása:

a) hordozható,

b) gépkocsi-akkumulátorok,

c) ipari.

(4) Megkülönböztetett termék alatt, ha elemről és akkumulátorról van szó, a jelen törvény céljaira az összes elem- és akkumulátortípust értjük, a 3. bekezdés szerinti felosztásban.

(5) Az elemkészlet elemek vagy akkumulátorok kölcsönösen összekötött vagy zárt külső tokban elhelyezett együttese, mely egységes egészet alkot, a végfelhasználó által szét nem szedhető. 

(6) A használt elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, mely a 2. § 1. bek. értelmében hulladék.

(7) A hordozható elem vagy akkumulátor elem, gombelem, elemegyüttes vagy akkumulátor, mely

a) légmentesen zárt,

b) kézileg áthelyezhető,

c) nem ipari elem vagy akkumulátor, nem gépkocsi-elem vagy -akkumulátor.

(8) A gombelem kisméretű kerek hordozható elem vagy akkumulátor nagyobb átmérővel, mint magassággal, mely különleges rendeltetésű, elsősorban hallókészülékekben, órákban, kisméretű hordozható berendezésekben és tartalék- energiaforrásokban használják.

(9) A gépkocsi-elem vagy -akkumulátor elem vagy akkumulátor, melyet az indítómű, a világítás vagy a gépkocsimotor-indító⁶⁹⁾ és ennek világítása használ.

(10) Az ipari elem vagy akkumulátor olyan elem vagy akkumulátor, amely kizárólag ipari vagy professzionális használatra szolgál, vagy elektromos meghajtású gépkocsiban kerül felhasználásra.

(11) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozása minden olyan tevékenység, melyet használt elemeken és akkumulátorokon végeznek azt követően, hogy azokat leadták az osztályozást, a reciklálásra való előkészítést vagy ártalmatlanítást végző létesítményben.

(12) Használt elemek és akkumulátorok reciklálása a hulladékanyagok újrafeldolgozása gyártási folyamatban eredeti céloknak megfelelően vagy más célra, kivéve az energianyerést.

(13) Használt elemek és akkumulátorok feldolgozója az a vállalkozó, aki engedélyt kapott a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására.

(14) Elemek és akkumulátorok gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül az alkalmazott értékesítési technikára, beleértve a távolsági szerződéses értékesítési formát⁷⁰⁾ is – elsőként hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaságban készült vagy külföldön beszerzett elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerekbe vagy gépkocsikba beépítetett elemeket és akkumulátorokat.

(15) Elemek és akkumulátorok forgalmazója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében végfogyasztóknak juttat el elemeket és akkumulátorokat.

(16) Elemek és akkumulátorok piaci bevezetése az elemek és akkumulátorok más személyeknek való szállítása vagy elérhetővé tétele térítés fejében vagy ingyenesen a Szlovák Köztársaságban.

(17) A műszer olyan villamos berendezés, mely teljes egészében vagy részlegesen elemekből és akkumulátorokból nyeri vagy nyerheti az energiát.

(18) Vezeték nélküli villamos szerszám az elemmel vagy akkumulátorral táplált, karbantartást szolgáló, építkezést vagy kerti tevékenységet segítő kézi szerszám.

(19) Gazdasági szereplő az elem és akkumulátor gyártója, az elem és akkumulátor forgalmazója, a hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője, a vállalkozó, mely jogosult használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, valamint a használt elemek és akkumulátorok feldolgozója.

(20) Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedése az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben általa piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok hányada a Szlovák Köztársaság területén az előző naptári évben piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok összmennyiségéből. Az elemek és akkumulátorok gyártójának piaci részesedését önállóan számítják ki az elemek és akkumulátorok egyes típusai szerint, a 3. bekezdésben taglalt felosztás értelmében.

(21) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének hányada a gyűjtési százalékarány az adott naptári évben a Szlovák Köztársaság területén, melyet úgy számítanak ki, hogy az adott naptári évben összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok össztömegét elosztják a használt hordozható elemek és akkumulátorok átlagos tömegével, melyet az elemek és akkumulátorok gyártói az adott naptári év folyamán és a két az előző naptári évben közvetlenül a végfelhasználóknak vagy az elemek és akkumulátorok forgalmazóinak értékesítettek. A gyűjtési hányadba beleszámítják azokat a hordozható elemeket és akkumulátorokat is, amelyek műszerek alkatrészeként kerültek piaci forgalomba.

(22) A hordozható használt elemek és akkumulátorok gyűjtőhelye az elemek és akkumulátorok gyártóival, harmadik személlyel vagy az elemek és akkumulátorok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján kijelölt hely, mely szabadon hozzáférhető helyen van, a végfelhasználó közelében, ahol a végfelhasználó térítésmentesen leadhatja a hordozható használt elemeket és akkumulátorokat az e célra szolgáló edénybe; nem minősül gyűjtőhelynek az a hely, ahol visszagyűjtést végeznek.

(23) A hordozható használt elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok, valamint használt, nem üzleti célokat szolgáló, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsik már nem használt gépkocsi-akkumulátorainak térítésmentes gyűjtése a hordozható használt elemek és akkumulátorok birtokosától, melyet az ezen elemek és akkumulátorok forgalmazója végez új elem vagy akkumulátor vagy más árucikk vásárlásának kötelezettsége nélkül.

(1) Tilos piaci forgalomba hozni

a) elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaznak; ez a tilalom 201. október 1-ig nem vonatkozik a két tömegszázaléknyi higanytartalmat meg nem haladó gombelemekre,

b) hordozható elemeket és akkumulátorokat, beleértve a műszerek alkatrészét képezőket is, melyek 0,002 tömegszázaléknál több kadmiumot tartalmaznak; ez a tilalom nem vonatkozik a vészjelző és riasztóberendezésekben, a vészvilágításokban, az egészségügyi műszerekben használt hordozható elemekre és akkumulátorokra, valamint 2016. december 31-ig a vezeték nélküli villamos szerszámokban használt hordozható elemekre sem,

c) hordozható elemeket és akkumulátorokat, melyek nem felelnek meg a jelen törvény követelményeinek.

(2) Az elemeket és akkumulátorokat, melyek 2008. szeptember 26-a előtt kerültek piaci forgalomba és nem felelnek meg az 1. bekezdésben lefektetett követelményeknek, a készletek kimerítéséig lehet forgalmazni.

(3) Tilos

a) keverni a használt elemeket és akkumulátorokat más hulladékfajtákkal,

b) használt elemeket és akkumulátorokat ártalmatlanítani vagy energianyerésre használni, kivéve a 2. sz. melléklet D1-es és D10-es tevékenységével feldolgozáson és recikláláson átesett használt elemek és akkumulátorok hasznosíthatatlan maradékainak ártalmatlanítását, 

c) megbontani az elemek és akkumulátorok, beleértve a használt elemek és akkumulátorok külső burkolatát; a tilalom nem vonatkozik a használt elemek és akkumulátorok feldolgozóira.

(1) Harmadik személy a Szlovák Köztársaságban székhellyel bíró vállalkozó, mely jogosult a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére, illetve feldolgozására és reciklálására, és amely engedélyt kapott harmadik személyi tevékenységre és a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről megkötött szerződés alapján biztosítja a megkülönböztetett kötelességek teljesítését az elemek és akkumulátorok gyártója nevében.

(2) A megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés megkötésével a harmadik személy és az elemek és akkumulátorok gyártója között ennek a gyártónak a megkülönböztetett kötelességei erre a harmadik személyre szállnak át, kivéve a 27. § 4. bek. e) és g) pontja szerinti kötelességeket.

(3) Az elemek és akkumulátorok gyártója, mely megkülönböztetett kötelességeit harmadik személy útján teljesíti, köteles vele szemben teljesíteni a 27. § 12. bekezdésében taglalt kötelességeit.

(4) Az elemek és akkumulátorok gyártója jogosult felmondani a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről harmadik személlyel megkötött szerződést

a) 30 naptári napon belül azt követően, hogy megállapítja, sérültek a 8. bek. a), b), e), f), k) vagy l) pontja szerinti kötelességei; a felmondási idő 30 naptári nap,

b) a naptári év december hónap 31. napjával indoklás nélkül.

(5) Ha a községnek hatályos szerződése van harmadik személlyel és használt hordozható elemek és akkumulátorok, vagy használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó, a szerződéses jogviszonyra a 27. § 15. bek. rendelkezései vonatkoznak.

(6) A 4. bekezdés b) és az 5. bekezdés szerinti felmondást a harmadik személynek legkésőbb 60 naptári nappal a szerződéses jogviszony megszűnése előtt kell kézbesíteni.

(7) A 27. § 17. bekezdésében taglalt kötelesség vonatkozik a harmadik személyre is, amennyiben használt hordozható elemek és akkumulátorok, valamint használt gépkocsielemek és -akkumulátorok kezeléséről van szó.

(8) A harmadik személy köteles

a) létrehozni, finanszírozni, üzemeltetni és fenntartani a használt elemek és akkumulátorok kezelésének működőképes rendszerét jogosultságának teljes időtartama során,

b) betartani a kiadott engedélybe foglalt feltételeket,

c) az összes képviselt gyártó nevében együttesen teljesíteni azok megkülönböztetett kötelességeit, és

1. a nyilvántartási és bejelentési kötelesség esetében

1.1 önálló nyilvántartást is vezetni az egyes képviselt gyártók nevében,

1.2 összegező bejelentést benyújtani az összes képviselt gyártó nevében és megőrizni a bejelentetett adatokat,

1.3 az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére bemutatni az egyes képviselt gyártók önálló nyilvántartásait,

2. biztosítani a képviselt gyártók használt elemeinek és akkumulátorainak kezelését az ezen szakaszban előírtak szerint és akkora mértékben, amely megfelel a megkülönböztetett kötelességek együttes nagyságának, és amely biztosítja a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerinti kötelességeik teljesítését,

d) szerződést kötni az adott megkülönböztetett hulladékáram koordinációs központjával, ha ilyen létezik, és teljesíteni az ebből fakadó kötelességeket 30 napon belül azt a napot követően, amikor

1. a koordinációs központ bejegyzésre került a Koordinációs Központok Nyilvántartójába, vagy

2. jogerősen hatályba lépett a harmadik személy tevékenységvégzésének hitelesítése ,

e) országos lefedettségű népszerűsítő és oktató tevékenységet folytatni a végfelhasználók közt az ilyen hulladék kezeléséről,

f) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év januárjának 31. napjáig a képviselt gyártók frissítetett jegyzékét,

g) a naptári év márciusának 31. napjáig tájékoztatni a képviselt gyártót megkülönböztetett kötelességei teljesítésének mértékéről a 27. § 4. bek. e)-g) pontjai szerint, melyet neki biztosított az előző naptári évben,

h) kézbesíteni a minisztériumnak évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári év vonatkozásában a Harmadik személy jelentését a 12. bekezdés értelmében,

i) haladéktalanul tájékoztatni a minisztériumot, ha olyan körülmények következtek be, melyek miatt befejezi tevékenységét,

j) megőrizni az adatokat, melyek alapján a 12. bekezdés szerinti jelentést kidolgozta, legalább három éven át a minisztériumnak történt kézbesítést követően,

k) közzétenni a 12. bekezdés szerinti jelentés adatait a 13. bekezdés szerinti terjedelemben a honlapján évente a naptári év júliusának 31. napjáig az előző naptári évre vonatkozóan,

l) haladéktalanul tájékoztatni a képviselt gyártókat azon bírságokról, melyeket a jelen törvényi szakasz megsértése miatt kiróttak rá,

m) szerződést kötni az engedélyezett tevékenységi körébe tartozó elem és akkumulátor gyártójával diszkriminációmentes feltételek mellett a megkülönböztetett kötelességei teljesítéséről; a 28. § 8. bekezdésének rendelkezése megfelelő mértékben érvényesítendő,

n) évente, legkésőbb a naptári év január 31. napjáig benyújtani a minisztériumnak a községek jegyzékét, melyekkel az adott naptári évre megkötötte a szerződést a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében való részvételről, valamint azon községek jegyzékét, melyekben biztosítja a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését és közzétenni ezt a jegyzéket a harmadik személy honlapján,

o) jelenteni az illetékes koordinációs központnak minden képviselt gyártót, mely késik a vele fennálló szerződéses jogviszonyból fakadó térítési kötelességének teljesítésével 30 naptári napnál hosszabb ideje,

p) biztosítani az azon község háztartási hulladékából szelektíven összegyűjtött teljes használt elem- és akkumulátormennyiség átvételét, melyben a megkülönböztetett hulladékáramért felel,

q) jelenteni a koordinációs központnak a többletmennyiséget a hulladék elemek és akkumulátorok gyűjtési célmennyiségéhez képest a következő naptári év január hónapjának 31. napjáig,

r) teljesíteni a koordinációs központ által meghatározott felelősség-megosztásból fakadó feladatokat a használt elemek és akkumulátorok többletmennyiségeivel kapcsolatosan a 31. § 11. bek. c) pontja értelmében, és felelős személlyé való kijelölése alapján biztosítani a pótlólagos elszállítást a 31. § 11. bek. d) pontja szerint,

s) a minisztérium írásos felszólítására benyújtani az adatokat az a) – r) pontok szerinti kötelességek teljesítésének módjáról,

t) lehetővé tenni az állami felügyelet gyakorlását a hulladékgazdálkodásban, valamint valós és teljes információkat nyújtani az a) – r) pontok szerinti kötelességek teljesítésével kapcsolatosan.

(9) A használt elemek és akkumulátorok kezelése működőképes rendszerének létrehozását, finanszírozását, üzemeltetését és fenntartását a harmadik személy jogosult tevékenykedése teljes időtartama alatt bizonyítja a minisztériumnak, legelőször azonban a harmadik személyként való tevékenységének engedélye kiadásakor, elsősorban

a) azon használt elemek és akkumulátorok típusának pontosításával a 42. § 3. bek. szerinti felosztásban, melyeknek a kezelését biztosítja,

b) a képviselt gyártók jegyzékének bemutatásával,

c) a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerében biztosított tevékenységek adatainak feltüntetésével, mégpedig

1. a biztosításuk módjának leírásával, beleértve a technikai kapacitásokat, melyek alátámasztják a műszaki alkalmasságot a végzett tevékenység megvalósítására legalább a begyűjtés, a szállítás, a reciklálás, a használt elemek és akkumulátorok hasznosítása és ártalmatlanítása, egyben újbóli használatuk és reciklálásuk előkészítése terjedelmében,

2. a gyűjtés vonatkozásában, kivéve az első pontban felsoroltakat, a gyűjtés módjának, a gyűjtőkapacitásoknak és gyűjtőhelyeknek feltüntetésével, valamint a gyűjtési célok teljesíthetőségének alátámasztásával vagy a használt elemek és akkumulátorok 3. sz. mellékletében meghatározott kötelező határértékeinek bizonyításával,

d) a harmadik személy számára a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését, szállítását, újbóli használatra való előkészítését, hasznosítását, feldolgozását és reciklációját, valamint a megkülönböztetett hulladékáram feldolgozását biztosító szerződéses partnerek jegyzékének benyújtásával,

e) azon községek jegyzékének benyújtásával, melyekkel a harmadik személy szerződéses jogviszonyban áll a községi háztartási hulladékból elkülönítetten begyűjtött használt elemek és akkumulátorok kezelésére,

f) a kiadott engedéllyel összhangban álló használt elem és akkumulátor kezelésének biztosítására szolgáló pontosított költségek; a minisztérium kérésére be kell nyújtani a használt elemek és akkumulátorok kezelési rendszerén belüli egyes tevékenységek pontosított költségeit is; a külön jogszabályok²⁰⁾ rendelkezéseit ez nem érinti,

g) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtési rendszere létrehozásának támogatására meghozott intézkedések pontosítása és megvalósításának alátámasztása, ha háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok kezeléséről van szó; a külön jogszabályok²⁰⁾ változatlanul érvényesek,

h) az adatokkal a Szlovák Köztársaság területei lefedettsége vonatkozásában a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésének biztosítása céljából.

(10) A harmadik személyi tevékenység végzésének engedélyezési kérvénye benyújtásakor a 9. bekezdés c)-h) pontjaiban felsorolt feltételek alátámasztása a feltétel vonatkozásában valósul meg, 

a) a c) pont esetében az ezen feltételek teljesítésének szándékolt módjáról, elsősorban előszerződések megkötésével,

b) a d) pont esetében az a) pont szerinti szerződéses partnerek jegyzékének felsorolásával,

c) az e) pont esetében a szerződéses partnerekkel megkötött előszerződések bemutatásával,

d) az f) pont a becsült költségek részletezésével,

e) a g) pont esetében a tervezett intézkedések részletezésével,

f) a h) pont esetében a becsült területi lefedettség adataival.

(11) A feltételek teljesítésének 10. bekezdés szerinti alátámasztását követően a harmadik személy a kiadott engedély hatályba lépésének napját követő három hónapon belül köteles a minisztériumnak bizonyítani a feltételek teljesítését a 9. bekezdés c)-h) pontjai szerint.

(12) A harmadik személy köteles kézbesíteni a minisztériumnak a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését az előző naptári évről, mely mindenképpen tartalmazza

a) az adatokat a használt elemekről és akkumulátorokról, megkülönböztetve a hordozható, ipari és gépkocsiba szerelhető fajtákat, melyeknek a gyűjtését, szállítását, reciklálását és feldolgozását biztosította, 

b) a személyek azonosítóit, melyek közreműködésével biztosította az a) pontban felsorolt tevékenységeket, tételesen feltüntetve a használt elemek és akkumulátorok fajtáját és mennyiségét külön-külön minden személynél; ez a kitétel vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén kívül működő személyek azonosító adataira is, ha a közvetítésükkel biztosította az érintett tevékenységek teljesítését,

c) a tájékoztatást a használt elemek és akkumulátorok gyűjtési, szállítási, feldolgozási és reciklálási módjának biztosításáról,

d) a tájékoztatást az elemek és akkumulátorok mennyiségéről, melyet az általa képviselt gyártók piaci forgalomba hoztak a 42. § 3. bek. szerinti bontásban,

e) a népszerűsítésre és képzési tevékenységre fordított pénzeszközöket, valamint a tevékenységek rövid leírását,

f) a helyszíneket és létesítményeket, melyeken keresztül a használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja,

g) a tájékoztatást a 3. sz. mellékletben felsorolt célok és kötelező határértékek teljesítéséről, valamint a többletmennyiségekről,

h) a tájékoztatást a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerének finanszírozási módjáról és a rendszerben végzett tevékenységek költségeiről.

(13) A harmadik személy köteles közzétenni a Harmadik személy tevékenységéről szóló jelentését a 12. bekezdés szerinti terjedelemben, kivéve a b) és f) pontokat. Ez a kötelezettség nem érinti a külön jogszabály⁵⁹⁾ szerinti személyesadat-védelmi kötelességet.

(14) A harmadik személy köteles lehetővé tenni a községnek, melyben a háztartási hulladékból származó használt elemek és akkumulátorok gyűjtését biztosítja, hogy a község helyi háztartásihulladék-gyűjtő rendszerével bekapcsolódjon a harmadik személy használt elemeket és akkumulátorokat kezelő rendszerébe.

(1) Az elemek és akkumulátorok gyártója összhangban a 24. § 4. bekezdésében felsorolt kötelességekkel köteles

a) grafikai jelzéssel [105. § 3. bek. l) pont] megjelölni az elemeket, akkumulátorokat és elemtelepeket,

b) a gépkocsielemeken és -akkumulátorokon, valamint a hordozható elemeken és akkumulátorokon láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetni az adatot a kapacitásukról a külön jogszabályoknak megfelelően,⁷¹⁾

c) a piaci forgalomba jellel ellátott elemeket, akkumulátorokat és gombelemeket hozni, Hg, Cd vagy Pb vegyjellel, a végrehajtó rendelkezésekben [105. § 3. bek. l) pont], meghatározott esetekben és módon,

d) az elemek és akkumulátorok piaci bevezetésekor a használt elemek és akkumulátorok kérésére haladéktalanul megadni az elemek és akkumulátorok vegyi összetételét és anyagait a feldolgozásuk és reciklálásuk technológiai és műszaki eljárásának meghatározhatósága érdekében,

e) biztosítani az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok átadását a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának,

f) biztosítani, hogy a használt elemek és akkumulátorok gyűjtése, feldolgozása és reciklálása az emberi egészségvédelem és környezetvédelem szempontjából az elérhető legjobb technikával történjen,

g) haladéktalanul jelenteni a koordinációs központnak az adott naptári évre vonatkozó, a 3. sz. melléklet feltüntetett gyűjtési cél elérését.

(2) A műszerek gyártója köteles

a) biztosítani, hogy a műszer, melyet piaci forgalomba hoz, úgy legyen megtervezve és legyártva, hogy a benne használt elemek és akkumulátorok könnyen kivehetők legyenek,

b) biztosítani, hogy a gyártótól független szakember könnyen ki tudja venni a felhasznált elemeket és akkumulátorokat, amennyiben azokat a végfelhasználó nem tudja egyszerűen eltávolítani,

c) használati utasítást mellékelni a műszerhez, hogy az a) és b) pontok szerinti esetekben hogyan lehet az elemeket és akkumulátorokat biztonságosan eltávolítani, és ha az szükséges, a tájékoztatást a végfelhasználónak a műszer alkatrészét képező elem és akkumulátor típusáról.

(3) A 2. bekezdés szerinti kötelességek nem vonatkoznak azon műszerek  gyártójára, melyek esetén biztonsági, teljesítményi vagy gyógyászati okokból, illetve az adategyesítés okán folyamatos villamosenergia-ellátásra van szükség és állandó kapcsolatnak kell lennie a készülék és az elem vagy akkumulátor között.

(4) Az elem és akkumulátor gyártója megkülönböztetett kötelességét egyénileg, közösségben vagy egyetlen harmadik személy beiktatásával teljesíti; a gyártó a megkülönböztetett kötelességteljesítésnek csak az egyik módját választhatja az adott megkülönböztetett termék vonatkozásában, a megválasztott mód pedig a teljesítés kizárólagos módja.

(5) Az elem és akkumulátor gyártó kötelessége a megkülönböztetett kötelességei ellátásának biztosításában az általa a Szlovák Köztársaság területén piaci forgalomba hozott elemek és akkumulátorok vonatkozásában az adott naptári évben akkor sem szűnik meg, ha az elem és akkumulátor gyártója

a) az adott naptári évben a Szlovák Köztársaságban nem hozott piaci forgalomba elemet és akkumulátort,

b) megsértette a 30. § (1) bek. szerinti regisztrációs kötelességét az Elem- és Akkumulátorgyártók Nyilvántartójában történő bejegyzés terén,

c) törlésre került az Elem- és Akkumulátorgyártók Nyilvántartójából.

(1) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója a 45. §-ban meghatározott kötelességeken kívül és a 27. § 4. bekezdése szerinti kötelességekkel összhangban köteles biztosítani

a) a használt hordozható elemek és akkumulátorok végfelhasználóktól való begyűjtését a Szlovák Köztársaság egész területén

1. a használt hordozható elemek visszagyűjtésével,

2. a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyen történő gyűjtésével,

b) az a) pont szerinti helyeken leadott összes használt hordozható elem és akkumulátor begyűjtésével és további kezelésével,

c) a gyűjtési hányadának teljesítésével, mely megfelel a 3. sz. mellékletben feltüntetett gyűjtési célnak,

d) az összes használt hordozható elem és akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek a begyűjtését köteles biztosítani,

e) a Szlovák Köztársaságban a hordozható elemek és akkumulátorok gyártóira a c) pont szerint kirótt és a koordinációs központnak bejelentett összesített begyűjtési kötelesség feletti használt hordozható elem- és akkumulátormennyiség feldolgozását és reciklálását, mégpedig a piaci részesedésük arányában.

(2) A hordozható elemek és akkumulátorok gyártója az új hordozható elemek és akkumulátorok végfogyasztónak történő értékesítésekor nem tüntetheti fel külön tételként a gyűjtés, feldolgozás és recikláció költségeit.

(1) A gépkocsielem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani

a) a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság minden járásában

1. a gépkocsielemek és -akkumulátorok visszagyűjtésével,

2. legalább egy olyan személy általi gyűjtéssel, mely jogosult a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére, de más személy, mint a gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója,

b) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor begyűjtését, melyet az a) pont szerinti helyeken leadtak, valamint azok további kezelését,

c) gyűjtési részesedését teljesíteni, mely megfelel a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési célnak,

d) az összes használt gépkocsielem és -akkumulátor feldolgozását és reciklálását, melynek begyűjtését biztosítania kell,

e) a használt gépkocsielemek és akkumulátorok feldolgozását és reciklálását a Szlovák Köztársaságban a gépkocsielem- és -akkumulátorgyártók összesített gyűjtési kötelezettségén felüli, a c) pont szerint begyűjtött és a koordinációs központnak bejelentett mennyiséget, mégpedig a piaci részesedése arányában. 

(2) Az ipari elem- és akkumulátorgyártó a 45. §-ban lefektetett kötelességein kívül és a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel összhangban köteles biztosítani

a) a használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtését a végfelhasználótól történő átvétellel a Szlovák Köztársaság egész területén, tekintet nélkül annak vegyi összetételére és eredetére, használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére feljogosított személy közvetítésével,

b) az összes használt ipari elem és akkumulátor gyűjtését az a) pont szerinti személynek történő leadással, és ezek további kezelését,

c) gyűjtési hányadának teljesítését, mely megfelel a 3. sz. mellékletben lefektetett gyűjtési célnak,

d) a használt ipari elemek és akkumulátorok – melyek összegyűjtését biztosítani köteles – feldolgozását és reciklálását,

e) a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött használt ipari elemek és akkumulátorok c) pont szerinti, ipari elem- és akkumulátorgyártói kötelességen felüli és a koordinációs központnak bejelentett többletmennyiségének feldolgozását és reciklálását piaci részesedésének arányában.

(1) A hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazója köteles a használt elemek és akkumulátorok vonatkozásában

a) biztosítani azok visszagyűjtését az értékesítési helyein, tekintet nélkül ezek gyártási márkájára és piacra helyezésük időpontjára a teljes üzemelési idő alatt,

b) tájékoztatni a végfelhasználót az ingyenes visszagyűjtési lehetőségről honlapján keresztül, ha ilyennel rendelkezik, valamint azon a helyen, amely a hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető,

c) biztosítani a visszagyűjtést azon a helyen, ahol a hordozható elemek és akkumulátorok kiadásra kerülnek vagy olyan helyen, ahol raktára van, ha kizárólag postázó áruházként – az elektronikus kereskedést beleértve – forgalmaz végfelhasználóknak hordozható elemeket és akkumulátorokat; ha ilyen hellyel vagy raktárral nem rendelkezik, a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójával egyeztetett helyen,

d) mellőzni a használt hordozható elemek és akkumulátorok árusításakor a gyűjtési, feldolgozási és reciklációs költségek különálló feltüntetését,

e) biztosítani az összegyűjtött használt hordozható elemek és akkumulátorok átadását a hordozható elemek és akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének vagy a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt hordozható elemeket és akkumulátort gyűjtő helynek vagy bármely használt elemet és akkumulátort feldolgozó vállalkozásnak.

(2) A gépkocsielemek és -akkumulátorok forgalmazója köteles a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok vonatkozásában

a) teljesíteni az 1. bekezdés a)-c) pontja szerinti kötelességeket,

b) biztosítani az összegyűjtött használt gépkocsielemek és -akkumulátorok átadását a gépkocsielemek és -akkumulátorok megkülönböztetett kötelességeket egyénileg teljesítő gyártóival, az érintett harmadik személlyel vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel megkötött szerződéssel összhangban a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy a használt gépkocsielemek és -akkumulátorok feldolgozójának; ha ilyen szerződése nincs, akkor bármelyik használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személynek vagy bármelyik feldolgozónak.

(3) Az elem és akkumulátor forgalmazójára, mely közvetlenül értékesít végfelhasználónak elemet és akkumulátort, mely a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásában nem szereplő elem- és akkumulátorgyártótól származik, átruházódnak az ezen elemekhez és akkumulátorokhoz, valamint a belőlük keletkező hulladékhoz kapcsolódó gyártói kötelességek.

A használt elemek és akkumulátorok tulajdonosa köteles leadni ezeket, amennyiben használt

a) hordozható elemről és akkumulátorról van szó a 46. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen vagy a gyűjtésükre jogosult személynek,

b) gépkocsielemről vagy -akkumulátorról van szó, a 47. § 1. bek. a) pontjában kijelölt helyen,

c) ipari elemről vagy akkumulátorról van szó, a 47. § 2. bek. a) pontjában kijelölt helyen.

(1) Használt elemet és akkumulátort gyűjteni csak az egyéb hulladékfajtáktól elkülönítve lehet, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek elektromos hulladék vagy használt gépjármű részét képezik és e hulladékkal együtt kerülnek gyűjtésre.

(2) A használt gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtését az üzleti célokra nem használt, természetes személy tulajdonában lévő gépkocsikból nem lehet új elem vagy akkumulátor, esetleg más árucikk megvásárlásához kötni, esetükben a végfelhasználótól való gyűjtés ingyenes.

(3) A használt elemek és akkumulátorok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez és a használt hordozható elemek és akkumulátorok forgalmazó általi gyűjtőhelyének üzemeltetéséhez nem szükséges a 97. § szerinti jóváhagyás, sem a 98. § szerinti nyilvántartásba vétel.

(4) A használt hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtőhelyének üzemeltetője és a használt elemek és akkumulátorok gyűjtésére jogosult személy a 14. és 16. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles

a) nyilvántartást vezetni és azt megőrizni az összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségéről kilogrammokban, elemek és akkumulátorok szerinti felosztásban a 42. § 3. bek. értelmében,

b) negyedévente bejelenteni a nyilvántartás meghatározott adatait az a) pont szerint, a negyedév leteltét követő 20 napon belül az elemek és akkumulátorok gyártójának, az érintett gyártói felelősségi szervezetnek vagy a harmadik személynek, mellyel szerződéses viszonyban áll, valamint a koordinációs központnak.

A használt elemek és akkumulátorok feldolgozója a 14. és 17. §-ban lefektetett kötelességeken kívül köteles

a) feldolgozni és reciklálni a használt elemeket és akkumulátorokat a neki megadott jóváhagyással (97. § 1. bek. c) pont) és engedéllyel (89. § 1. bek. a) pont 1. alpontja) összhangban, valamint betartani a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására vonatkozó követelményeket,

b) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására építendő létesítmények esetében vagy a meglévő létesítmények korszerűsítésekor a leginkább elérhető technikákat választani, különös tekintettel a beszerzési és üzemeltetési költségeik arányosságára,

c) a használt elemek és akkumulátorok feldolgozására és reciklálására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedéllyel és jogosítványba foglalt feltételek mellett üzembe helyezni,

d) végrehajtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság által előírt jobbító intézkedéseket,

e) üzemeltetési dokumentációt vezetni a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásáról és reciklálásáról,

f) nyilvántartást vezetni és a nyilvántartás alapján az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, valamint a megkülönböztetett kötelességeit egyénileg teljesítő elem- és akkumulátorgyártónak, az akkumulátor- és elemgyártók gyártói felelősségi szervezetének és a vele szerződésben álló harmadik személynek jelenteni a meghatározott adatokat,

g) köteles megőrizni az f) pont szerinti nyilvántartást, a továbbított adatokat beleértve,

h) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa előállított hulladék viszonylatában,

i) kiszámítani és biztosítani a minimális reciklációs hatékonyságot,⁷²⁾

j) bejelenteni a minimális reciklációs hatékonysági értéket a minisztériumnak.

(1) A használt elemek és akkumulátorok újbóli felhasználásra való előkészítését szolgáló berendezések (a továbbiakban csak „az újbóli felhasználásra felkészítő berendezés”) természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy által üzemeltett létesítmény, melyben az újbóli felhasználásra alkalmas használt elemeket és akkumulátorokat előkészítik az újbóli használatra, beleértve a tárolásukat, osztályozásukat és tesztelésüket, vagy elkülönítésüket azoktól a használt elemektől és akkumulátoroktól, amelyek újbóli felhasználásra már nem alkalmasak.

(2) Az újbóli felhasználásra felkészítő berendezés üzemeltetője a (14) és (17) § szerinti kötelességei mellett köteles

a) átvenni a használt elemeket és akkumulátorokat az (1) bek. értelmében az újbóli felhasználásra felkészítő berendezésbe és alávetni azokat a végzett tevékenységeinek,

b) a használt elemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatosan, melyek újbóli felhasználásra való előkészítésen estek át és mint elemek és akkumulátorok újra piaci forgalomba kerülnek, teljesíteni az elem- és akkumulátorgyártó jelen törvény szerinti kötelességeit és a külön jogszabály szerinti feltételeket.¹⁵⁾

(1) Jelen szakasz szabályozza a csomagolások összetételére, tulajdonságaira és megjelölésére vonatkozó követelményeket, valamint a csomagolások kezeléséhez kapcsolódó jogokat és kötelességeket azon célból, hogy

a) megelőzze a csomagolási hulladék keletkezését és ártalmait, csökkentse a mennyiségét és környezeti veszélyeit,

b) korlátozza a kereskedelmi akadályokat, a gazdasági verseny megsértését és korlátozását.

(2) Amennyiben a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános érvényű rendelkezései vonatkoznak az összes csomagolásfajtára és a csomagolási hulladék kezelésére, mely a Szlovák Köztársaságban piacra vagy forgalmazásra kerül, tekintet nélkül a keletkezése helyére, a használatára és a felhasznált anyagára.

(3) A csomagolás olyan termék, mely az áru csomagolására, megóvására, mozgathatóságára, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagtól kezdve a késztermékig, a gyártótól a felhasználóig vagy fogyasztóig, és amely megfelel a 7. sz. mellékletben feltüntetett követelményeknek; csomagolásnak tekintendők az ugyanazon célra használt vissza nem váltható (egyutas) csomagolásrészek is.

(4) Fogyasztói csomagolás az a termék, mely az áru vagy árucsoport közvetlen védelmét szolgálja, és amely az értékesítés helyszínén az áruval értékesítési egységet képez a felhasználó vagy végfogyasztó számára.

(5) Gyűjtőcsomagolás az a csomagolás. Mely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, tekintet nélkül arra, hogy felhasználónak vagy végfogyasztónak kerül-e értékesítésre, vagy ezek az egységek csupán a kínálat feltöltésére szolgálnak az árusítás folyamán; a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani.

(6) Szállítási csomagolás az a csomagolás, amely megkönnyíti bizonyos mennyiségű értékesítési áruegység vagy gyűjtőcsomagolás mozgatását és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai károsodástól megóvja mozgatás és szállítás közben; nem tekinthető szállítási csomagolásnak a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos konténer.

(7) Ismételten felhasznált csomagolás az a csomagolás, mely legalább két szállítási út alkalmával vagy teljes életciklusa során ismételten ugyanazon célt teljesíti vagy ugyanarra a célra használatos, mint amelyre előállították; az ilyen csomagolás akkor válik csomagolási hulladékká, amikor már nem használják fel újra, mégpedig a leselejtezése pillanatában.

(8) Ismételt felhasználás az a tevékenység az ismételten felhasznált használt csomagolás esetében, mely során a csomagolást ismételten újratöltik vagy ugyanarra a célra használják, melyre az első felhasználás előtt szánták, mégpedig az újratöltést vagy újrahasználatot elősegítő piaci forgalomban lévő melléktermékek felhasználásával, vagy a nélkül. 

(9) Betétdíjas csomagolás az áru azon csomagolása, mely esetében az értékesítéskor az áru árán kívül az áru csomagolásához kötődő különleges pénzösszeget számolnak fel (a továbbiakban csak „betétdíj”), melynek célja a használt csomagolás visszaszolgáltatása. Betétdíjas

a) az italok újrahasználható csomagolása,

b) az italok azon csomagolása, mely ismételten nem használható fel, de mennyisége és tulajdonságai miatt, vagy mennyisége és összetétele miatt ártalmas a környezetre.

(10) A csomagolás betétdíjassá tétele olyan tevékenység az áru betétdíjas csomagolásban történő eladása során, mellyel az áru árát megtérítő személynek betétdíjat számolnak fel és a betétdíjas csomagolás visszaszolgáltatásakor ezt a betétdíjat visszaadják annak a személynek, aki a csomagolás visszaadását biztosítja; a betétdíj visszaadásának minősül annak beszámítása más pénzügyi követelés teljesítésébe.

(11) A csomagolás gyártója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely 

a) csomagolást használt árucsomagolásra vagy árut tölt csomagolásba, és ezt az árut saját kereskedelmi jelzése alatt hozza piaci forgalomba,

b) olyan személy, melynek árut csomagol vagy tölt csomagolásba, és amelynek kereskedelmi jelzése alatt az piaci forgalomba kerül,

c) árut hoz piaci forgalomba az a) és b) pontokba foglaltaktól eltérő módon, vagy szállít, illetve szállíttat a Szlovák Köztársaság államhatárát átlépve csomagolt árucikkeket és azokat piaci forgalomba hozza vagy forgalmazza a Szlovák Köztársaságban,

d) mint forgalmazó térítéses vagy térítésmentes formában csomagolást ad át a végfelhasználónak áru csomagolására,

e) mint forgalmazó csomagolást használ fel a forgalmazott áru vagy árurész csomagolására, vagy a csomagolás forgalmazott áruval való feltöltésére, vagy

f) csomagolást hoz piaci forgalomba, kivéve azon személyeket, melyek új üres csomagolásokat szállítanak az a), b), c), d) vagy e) pontban taglalt személyeknek, vagy azon személynek, mely a b) pont szerinti személy számára árut csomagol vagy csomagolást áruval tölt fel.

(12) A csomagolás piaci forgalomba hozása a Szlovák Köztársaság területén az a pillanat, amikor a csomagolás vagy a csomagolt áru első alkalommal kerül térítéses vagy térítésmentes formában a gyártási szakaszból, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba határon átlépő szállítással vagy nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatallal forgalmazásra vagy felhasználásra.

(13) A csomagolás forgalmazása a csomagolás vagy csomagolt áru térítéses vagy térítésmentes átadása más személynek leszállítás, értékesítés céljából vagy a csomagolás vagy a csomagolt áru felhasználása céljából a kereskedelmi hálózatban, beleértve a végfogyasztónak történő értékesítést, kivéve a piaci forgalomba hozást.

(14) A csomagolás forgalmazója az, aki tevékenysége körének keretében csomagolásforgalmazást végez.

(15) Csomagolási hulladék a csomagolás vagy a csomagolási anyag, mely hulladékká vált, kivéve a csomagolásgyártásból származó hulladékot és az árucsomagolásból származó hulladékot.

(16) A csomagolás kezelése a csomagolás gyártása, a csomagolás vagy csomagolt áru piaci forgalomba hozása, forgalmazása, a csomagolás felhasználása, az ismételten felhasználható csomagolások átvétele, a csomagolások javítása és csomagolások ismételt felhasználása.

(17) A használt, ismételten felhasználható csomagolások átvétele a fogyasztóktól vagy végfogyasztóktól történő átvétel a Szlovák Köztársaság területén az ismételt felhasználás céljából vagy az ismételt felhasználási folyamatból történő kivonás céljából.

(18) A csomagolási hulladék reciklálása a gyártási folyamat hulladékanyagainak minden újbóli feldolgozása az eredeti célnak megfelelően vagy más célokra, beleértve a szerves reciklálást is, kivéve azonban az energetikai hasznosítást.

(19) Szerves reciklálás a biológiailag lebomló csomagolási hulladékrészek irányított kezelése levegő jelenlétében (komposztálással) vagy levegő kizárásával (biogáz-előállító) mikroorganizmusok felhasználásával, amelyek állandósult szerves maradékot vagy metánt termelnek; a hulladéklerakón történő elhelyezés nem jelent szerves reciklációs formát. 

(20) Energetikai hasznosítás az éghető csomagolási hulladék felhasználása energia előállítására közvetlen égetéssel, más hulladékkal együtt vagy csak magában, a hőenergia felhasználásával.

(21) A csomagolási hulladék anyagárama a csomagolási hulladék mozgása a keletkezés helyétől az első hulladékhasznosító létesítményig az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével, vagy az első hulladékhasznosító létesítményig más állam területén, melyben biztosítható, hogy a hulladék hasznosításának eredménye egyenértékű az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével elérhető hasznosítási eredménnyel.

(22) A csomagolási hulladék keletkezési helye az eredeti hulladékbirtokosnál lévő keletkezési hely; ha háztartási hulladék összetevőjéről van szó, az ilyen hely a község.

(23) A csomagolás viszonylatában gazdasági szereplők a csomagolóanyagok szállítói, azok a személyek, melyek csomagolásokat behoznak, azok jellegét módosítják, a csomagolások gyártói, a csomagolások forgalmazói, a csomagoláskereskedők, a csomagolásfelhasználók, a hatóságok és a közhasznú szervezetek.

(24) A csomagolásgyártó piaci részesedése az adott naptári évben a csomagolásgyártó által az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolásmennyiség százalékos aránya az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolás összmennyiségéből. 

(25) A csomagolási hulladék gyűjtési hányada az adott naptári évre a háztartási hulladék összetevője vonatkozásában, a Szlovák Köztársaságban a háztartási hulladékból összegyűjtött csomagoláshulladék összmennyiségének és a csomagolásgyártó megfelelő naptári évi piaci részesedésének szorzata.

(26) A műanyag polimer,^72a) amely adalékanyagokat és más anyagokat tartalmazhat és képes a tasakok fő szerkezeti összetevőjeként működni.

(27) A műanyag hordtasak olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére.

(28) A könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb.

(29) A nagyon könnyű műanyag hordtasak olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak az élelmiszerpazarlás megelőzésének céljából.

(30) A minisztérium honlapján közzéteszi a Szlovák Köztársaságban piaci forgalomba hozott csomagolások összmennyiségét, valamint a háztartási hulladékból kigyűjtött csomagolási hulladék mennyiségét az előző naptári év vonatkozásában, mégpedig legkésőbb július 15-ig.

(1) A csomagolásokat úgy kell megtervezni, legyártani és piacra vinni vagy forgalmazni, hogy megfeleljenek az összetételükre és tulajdonságaikra vonatkozó alapkövetelményeknek, és hogy lehetővé tegyék az ismételt használatukat vagy hasznosításukat, reciklációjukat és szerves reciklálásukat, az energetikai hasznosítást beleértve, és teljesítsék a harmonizált szabványokat.⁷³⁾

(2) Ólom, kadmium, higany és hat vegyértékű krómötvözet szándékos hozzáadása (a továbbiakban csak „nehézfém”) ezeknek a felhasználása a jelenlétüket megkívánó csomagolás gyártásakor egy meghatározott tulajdonság, megjelenés vagy minőség biztosítása érdekében; nem tekinthető nehézfém szándékos hozzáadásának az újrahasznosításából származó nehézfém-tartalmú anyagok csomagolási alapanyagként történő felhasználása.

(3) Tilos olyan csomagolást gyártani vagy piaci forgalomba hozni, melyeknek a nehézfém-tartalma összességében meghaladja a 100 mg/kg tömegértéket (a továbbiakban csak „határérték”).

(4) A 3. bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik

a) a kizárólag ólomkristályból készült csomagolásra,

b) a műanyag rekeszekre és raklapokra, amennyiben

1. a gyártási folyamatban nem kerül sor szándékos nehézfém-hozzáadásra,

2. ellenőrzött újrahasznosító eljárással kerültek legyártásra, melyben az újrahasznosított anyag kizárólag műanyag rekeszből vagy raklapból származik és amelyben az egyéb felhasznált anyagok legfeljebb az össztömeg 20 %-át teszik ki, vagy

3. a nehézfémek határértékének túllépésére kizárólag nehézfém-tartalmú újrahasznosított anyagok hozzáadása miatt került sor,

c) a csomagolási célú üvegre, ha

1. a gyártási folyamatban szándékos nehézfém-hozzáadásra nem kerül sor,

2. határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált újrahasznosított anyagok nehézfémtartalma okozza, vagy 

3. ha a csomagolás gyártója rendszeres havi ellenőrző méréseket végez a gyártási folyamatban az üvegolvasztó kemencékben a nehézfém-koncentráció megállapítása céljából; a mérési eredményeknek és a felhasznált mérési módszereknek bármikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére kell állniuk.

(5) A nehézfém-tartalom határértékét meghaladó nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és műanyag raklapokat jól láthatóan és tartósan meg kell jelölni a külön jogszabály értelmében.⁷⁴⁾

(6) A 4. bekezdés b) pontja szerinti nehézfém-tartalmú műanyag rekeszeket és raklapokat, melyek hulladékká válnak, kötelezően fel kell dolgozni újrahasznosítási folyamatban, melyben az újrahasznosított anyag csak műanyag rekeszekből vagy műanyag raklapokból származik, vagy amelyben a más felhasznált anyag csak az össztömeg 20 százalékát teszi ki.

(7) Az, aki a 4. bekezdés b) pontjában taglalt csomagolást gyártja vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, köteles megőrizni a csomagolás piaci forgalomba történő bevezetése feltételeinek teljesítését igazoló műszaki dokumentumokat⁵⁶⁾ legalább négy éven keresztül.

(8) Az üvegből csomagolószereket gyártó személy, vagy ha ilyen személy a Szlovák Köztársaságban nincs, akkor az üveg csomagolószerekbe árut töltő gyártó köteles bejelenteni a nehézfém-tartalom mennyiségét az üvegcsomagolásokban az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, amennyiben az átlagos nehézfém-tartalom a 4. bekezdés c) pontjának 3. alpontja szerint elvégzett 12 egymást követő ellenőrzés alkalmával meghaladta a 200 mg/kg össztömeg határértéket. Az üvegcsomagolások nehézfém-tartalmáról szóló bejelentésben feltüntetik a nehézfém-össztartalom mért értékeit, a használt mérési módszereket, az összesített nehézfém-tartalom feltételezett forrásait és a meghozott intézkedések részletes leírását, melyekkel a nehézfém-tartalom csökkentését célozták meg.

(9) A csomagolásokra és csomagolóanyagok tulajdonságaira, valamint használatukra vonatkozó különleges követelményeket külön jogszabályok írják elő.⁷⁵⁾

(1) A gyártó összhangban a 27. § 4. bekezdésében meghatározott kötelességeivel, köteles biztosítani

a) a csomagolást az anyagösszetételét jelző adattal megjelölni a külön jogszabály szerint,⁷⁴⁾ ha a csomagolás megjelölése mellett dönt; a csomagolást a kezelés módjára vonatkozó adattal is megjelölheti [105. §, 3. bek. m) pont],

b) a betétdíjas (’visszaváltható’) csomagolás megjelölését, ha betétdíjas italcsomagolásban helyez piaci forgalomba árut, kivéve a 0 eurós betétdíjú csomagolásokat,

c) hogy az a) és b) pont szerinti jelölés jól látható és könnyen olvasható legyen, párhuzamosan megfelelően tartós és állandó, a csomagolás felnyitása után is,

d) az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a 3. sz. mellékletben meghatározott gyűjtési hányada mértékében,

e) a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött összetevőkből származó csomagolási hulladék gyűjtését, szállítását, hasznosítását és újrafelhasználását teljes mértékben, legalább azonban a gyűjtési hányada mértékében,

f) tájékoztatni a fogyasztókat a csomagolási hulladék gyűjtésének módjáról.

(2) Ha a csomagolószerek gyártója nem igazolja, hogy az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolások felhasználásuk után nem a háztartási hulladék közé kerülnek, az ilyen csomagolási hulladék a háztartási hulladék részének tekintendő.

(3) A csomagolószerek gyártója megkülönböztetett kötelességeit csak akkor teljesítheti egyénileg, ha az általa piacra helyezett vagy forgalmazott csomagolásból származó hulladék nem válik a háztartási hulladék részévé.

(4) Az ismételten felhasználható csomagolások az 1. bekezdés d) pontja szerinti kötelességek teljesítése szempontjából csak egyszer számítandók bele abba a csomagolásmennyiségbe, melyet a gyártó piacra helyezett vagy forgalmazott, mégpedig az első használatuk időpontjában; a fentiek nem vonatkoznak a fa raklapokra, melyeket akkor számítanak bele a csomagolásmennyiségbe, amikor hulladékká válnak.

(5) A csomagolások gyártója, amely könnyű műanyag hordtasakokat nyújt az áruk vagy termékek vásárlásához, köteles

a) térítés fejében nyújtani őket; ez a kötelesség nem vonatkozik a nagyon könnyű műanyag hordtasakokra,

b) más fajtájú hordtasakokat is nyújtani.

(6) A csomagolás gyártójára, aki a Szlovák Köztársaságban összesítve kevesebb mint 100 kilogramm csomagolóanyagot hoz piaci forgalomba egy naptári évben, nem vonatkoznak a 27. § (4) bek. b), d) – g), i) – k) pontja és a 6. bekezdés szerinti kötelességek.

(1) Ha a csomagolás gyártója betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles a csomagolásra betétdíjat kivetni és betartani a betétdíj megszabott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].

(2) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra vagy forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette.

(3) Ha a csomagolás gyártója ismételten használatos betétdíjas csomagolásban helyez piacra árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.

(4) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, változást tervez az áruk csomagolásfajtájában, köteles tájékoztatni a csomagolások forgalmazóit, melyek ilyen csomagolásokban forgalmaznak árut, a csomagolásfajta készülő változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.

(5) Ha a csomagolás gyártója, mely betétdíjas italcsomagolásban helyez piacra árut, az addigi betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban.

(6) A csomagolás gyártója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban helyez piacra árut, köteles biztosítani a visszagyűjtött csomagolások ismételt felhasználását, amennyiben azok az ismételt használatra alkalmas állapotban vannak.

(1) A csomagolások forgalmazója, mely betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles betétdíjat kivetni a csomagolásra és betartani a betétdíj meghatározott nagyságát [105. §, 3. bek. m) pont].

(2) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut, köteles visszavenni az azonos fajtájú és azonos típusú ismételten használatos betétdíjas csomagolásokat mennyiségi korlátozás, nélkül és nem kötheti a visszavételt áruvásárláshoz, és köteles teljes összegben visszafizetni a betétdíjat; ez akkor is érvényes, ha az addig használatos betétdíjas csomagolás használatát megszünteti, mégpedig legalább hat hónapon át attól a naptól kezdve, amikor az 5. bekezdés szerinti tájékoztatást közzétette. Az első mondat szerinti kötelessége teljesítésekor a csomagolás forgalmazója köteles úgy eljárni, hogy elegendő és elérhető elfogadási helyet biztosítson, s ennek meg kell felelnie a csomagolásokban forgalmazott áruk értékesítési helyei számának.

(3) A csomagolás forgalmazója, mely ismételten használatos betétdíjas csomagolásban forgalmaz árut a fogyasztóknak, az üzemben történő értékesítéssel, köteles a csomagolás visszavételét biztosítani ebben az üzemben a 2. bekezdés rendelkezései szerint, a teljes üzemelési időszak alatt, valamint megfelelő módon tájékoztatni a fogyasztót az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások betétdíjának nagyságáról és az egyes ismételten használatos betétdíjas csomagolások fajtáinak változásairól. A betétdíj visszafizetése a fogyasztónak a betétdíjas csomagolás leadásakor szavatolt, és a fogyasztó a betétdíjas csomagolás leadásakor nem köteles igazolni, hogy a betétdíjat kifizette.

(4) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut más módon, mint fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles tájékoztatni azon más forgalmazókat, melyek ilyen csomagolásban forgalmaznak árut az ismételten használatos csomagolásfajta tervezett változásáról legalább három hónappal az ilyen változás végrehajtása előtt.

(5) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas italcsomagolásban forgalmaz árut, ha megszünteti az addig használt betétdíjas csomagolást, köteles ezt a tényt haladéktalanul és megfelelő módon nyilvánosságra hozni, elsősorban a médiában vagy közvetlen értesítéssel a boltokban. Az értesítésnek a csomagolások visszavételének teljes időszaka alatt nyilvánosnak kell lennie.

(6) A csomagolás forgalmazója, mely betétdíjas ismételten használatos csomagolásban forgalmaz árut, köteles biztosítani a visszavett ismételten használatos csomagolás átadását annak a csomagolásgyártónak vagy csomagolásforgalmazónak, mely betétdíjat számolt fel érte.

(7) A csomagolás forgalmazója, mely italt forgalmaz más, mint ismételten használatos csomagolásban fogyasztónak történő értékesítéssel, köteles az árusítás helyén azonos fajtájú italt ismételten használatos csomagolásban is forgalmazni, ha ilyen italokat abban is piacra helyeztek a Szlovák Köztársaságban. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a csomagolások azon forgalmazójára, mely ezeket az italokat 200 m²-nél kisebb alapterületű üzlethelyiségben értékesíti.

(8) A csomagolás forgalmazójára, mely közvetlenül a végfogyasztónak forgalmaz olyan csomagolásgyártótól származó csomagolást, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, ezen csomagolás és a belőle keletkező hulladék vonatkozásában átruházódnak a csomagolásgyártó jelen törvény szerinti kötelességei.

(9) A 8. bekezdés szerinti kötelesség teljesítésének céljából a csomagolás gyártója az ő 8. bekezdés szerinti kötelességeit helyette teljesítő csomagolás forgalmazójának írásbeli kérésére köteles kiadni a 27. § 4. bekezdésének h) pontja szerinti adatokat.

(10) A csomagolás forgalmazója, mely biztosította az ismételten használatos csomagolások kivitelét a Szlovák Köztársaság területéről, vagy annak kivonását az ismételt felhasználás alól, köteles e tényről haladéktalanul tájékoztatni a csomagolás gyártóját, mely ezt a csomagolást piacra helyezte vagy forgalmazta, abban az esetben, ha a csomagolás gyártójának azonosító adatai ezen csomagolásról megállapíthatók.

(1) A csomagolási hulladék keletkezési helyét és mennyiségét gyűjtési bizonylat céljára és az anyagáram kimutatásának céljára az eredeti hulladékbirtokos, ha háztartási hulladékról van szó, a község, vagy amennyiben felvásárolt háztartási hulladékról van szó a 16. § 4. bekezdésében feltüntetett személy mutatja ki; ha felvásárolt háztartási hulladékról van szó; egy csomagolási hulladékmennyiség csak egy anyagáramban mutatható ki.

(2) Az 54. § 1. bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének céljából a gyűjtést, hasznosítást és reciklálást a csomagolási anyagáramból származó iratokkal igazolják; a csomagolási hulladékból összegyűjtött mennyiség csak a hasznosítás vagy reciklálás évében számítható bele a csomagolási hulladék anyagáramába. Az 54. § 1. bek. e) pontja szerinti kötelességek teljesítését kizárólag a község által a nála összegyűjtött mennyiségként visszaigazolt mennyiség szolgál, valamint a háztartási hulladék mennyisége, melyről értesítést kapott a 16. § 4. bek. szerint; a csomagolásból összegyűjtött hulladékmennyiség a csomagolási hulladékgyűjtési hányadba csak az összegyűjtés évében számítható be.

(3) A hulladékhasznosító létesítmények által átvett csomagolási hulladék mennyisége a 2. bek. szerinti kötelességek teljesítésének tekintendő a csomagolási hulladék hasznosított mennyisége szempontjából, amennyiben e létesítmény üzemeltetési és műszaki intézkedései biztosítják, hogy a szétválogatott csomagolási hulladék mennyisége nagyobb veszteségek nélkül bekerül az újrahasznosítási vagy reciklálási folyamatba.

(4) Az ismételten felhasználható csomagolás, mely nem alkalmas újbóli használatra, hulladékként kezelendő.

(5) Az újrahasznosítási és reciklálási mérték megállapításánál a 3. sz. melléklet szerint figyelembe veszik az energetikai hasznosítás támogatását, ha environmentális és gazdasági okokból ez élvez előnyt a reciklálással szemben.

(1) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolási hulladék közös kezelésének rendszerét működteti, a 28. § 4. bekezdésében taglalt kötelességeken kívül köteles

a) ebbe a rendszerbe befogadni a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését a jelen törvényszakasz hetedik szakasza szerint,

b) ebbe a rendszerbe befogadni a csomagolási és a nem csomagolási termékek hulladékának kezelését, mely a háztartási hulladék elkülönítetten gyűjtött összetevőiből származik, beleértve ennek a gyűjtését is,

c) biztosítani a 27. § 4. bek. f) és k) pontja szerinti tevékenységeket annak közvetítésével, aki a községben az osztályozott gyűjtést végzi.

(2) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete, mely a háztartási hulladékból elkülönítetten összegyűjtött csomagolási hulladék és nem csomagolás jellegű termékek hulladékának közös kezelési rendszerét működteti, a községben ezt a tevékenységet csak a községgel megkötött szerződés alapján biztosíthatja.

(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek az általános követelmények mellett tartalmaznia kell még

a) az osztályozott gyűjtési rendszer leírását, beleértve az osztályozott gyűjtés tevékenységeinek végrehajtását,

b) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből a háztartási hulladékból elkülönítve összegyűjtött összetevők hányada megállapításának módszertanát; az adott hányadmegállapítás az érintett gyártói felelősségi szervezet költségére történik,

c) a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó anyagáram kimutatási módját és formáját,

d) a község területén megvalósításra kerülő tájékoztató tevékenység végrehajtásának feltételeit,

e) az osztályozott gyűjtés költségeinek nagyságát a községben,

f) a kommunális hulladék elkülönítve, külön e célra szolgáló, (9) bekezdés szerinti gyűjtőedényben összegyűjtött összetevői meghatározásának és az összetétel hitelesítésének módját,

(4) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék gyártói felelősségi szervezete, mely a csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, a szerződést a költségek nagyságáról szóló megállapodás szerint köti meg a 2. bekezdés rendelkezései értelmében, a szokásos üzleti szabályok betartása mellett, s az elsősorban tartalmazza:

a) az osztályozott gyűjtés költségeiről szóló tételes megállapodást, annak nagyságát, térítési feltételeit és számlázási módját,

b) a háztartási hulladékból szétválasztva összegyűjtött összetevők mennyiségének és az osztályozott gyűjtés során végzett tevékenységek hitelesítési módját,

c) A csomagolásból és nem csomagolás jellegű termékekből származó hulladék anyagáramának kimutatási módját és formáját.

(5) A csomagolások gyártói felelősségi szervezete jogosult a községben megbizonyosodni az osztályozott gyűjtés működőképességéről és költségességéről (a továbbiakban csak „az osztályozott gyűjtés működőképességének vizsgálata”) annál az alanynál, mely az adott községben az 1. bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtés, szállítás, a háztartási hulladékból osztályozva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők hasznosítása és újrahasznosítása költségeinek arányossága megállapításának céljából.

(6) Az, aki az 5. bekezdés értelmében a községben a háztartási hulladékból szétválasztva kigyűjtött csomagolások és nem csomagolási jellegű összetevők gyűjtését végzi, köteles az osztályozott gyűjtés működőképességének felülvizsgálatakor biztosítani annak végrehajtását és együttműködni a csomagolási gyártói felelősségi szervezettel, mely az osztályozott gyűjtés működőképességét vizsgálja.

(7) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll az osztályozott hulladékgyűjtési rendszer működőképességének felülvizsgálata alapján az 5. bekezdés szerint javaslatot tenni a községnek és annak, aki a területén az osztályozott gyűjtést végzi, az osztályozott gyűjtési rendszer megváltoztatását az 1. bekezdés b) pontja értelmében a jobb működtetés céljából.

(8) Ha a község vagy az, aki a háztartási hulladék osztályozott gyűjtését végzi a községben, nem hajtja végre a 7. bekezdés alapján javasolt változásokat, a csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll a községi osztályozott gyűjtést végző szervezetnek csak az adott régióban szokásos összegű költségtérítést fizetni, az átlagos régiós költségszintet meghaladó kiadásokért ennek a személynek a község köteles megfizetni.

(9) A csomagolási gyártói felelősségi szervezetnek jogában áll folyamatosan ellenőrizni a háztartási hulladékból elkülönítetten gyűjtött elemek valós összetételét a neki szánt gyűjtőedényekben; ha megállapítja, hogy annak 50 %-nál nagyobb arányban más háztartási hulladék is a része, mint amire az adott gyűjtőedény ki van jelölve, a gyűjtőedényben lévő így összegyűjtött háztartásihulladék-összetevő kezeléséért ez a gyártói felelősségi szervezet nem felelős.

(10) A községi osztályozott hulladékgyűjtés működőképességének javítására tett javaslatok nem állhatnak ellentétben a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének követelményeivel.

(11) A gyártói felelősség szervezete jogosult írásban felmondani a szerződést a községgel a korábban, az 59. § (2) bek. szerinti szerződésben felsorolt felmondási okokon kívül akkor is, ha

a) a minisztérium a 28. § (5) bek. f) pontja szerint erre felszólítja, vagy

b) a 94. § (2) bek. szerinti autorizáció megszüntetése esetén.

(1) A jelen szakasz a gépjárművekre és hulladékká vált gépjárművekre vonatkozik, beleértve az alkatrészeiket és anyagaikat, függetlenül attól, milyen karbantartást és javításokat végeztek rajtuk használatuk idején, és függetlenül attól is, hogy a gyártó által beszerelt elemekkel vannak-e felszerelve, vagy más részekkel, melyek pótalkatrészként való használata összhangban áll a gépkocsik karbantartására vagy javítására vonatkozó külön jogszabályokkal.⁷⁶⁾

(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak a hulladékká vált gépjárművek feldolgozására, kezelésére és a feldolgozásból származó hulladék kezelésére.

(3) A háromkerekű gépjárművekre nem vonatkoznak a 61. §-ának, a 64. § 2. bek. a) pontjának és a 65. § 1. bek. 1) pontjának a rendelkezései.

(4) A speciális kizárólagosan egyetlen rendeltetésű gépjárművekre⁷⁷⁾ nem vonatkoznak a 65. § (1) bek. h) és m) pontjának rendelkezései.

(5) Gépjárműnek minősül a jelen törvény céljaira az M1 vagy N1 kategóriájú gépjármű,⁷⁸⁾ valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikliket.⁷⁹⁾

(6) Hulladék gépjármű a hulladékká vált gépjármű.

(7) Teljes hulladék gépjármű a jelen törvény céljaira az a hulladék jármű, amely eléri a piacra adásakor feltüntetett tömegének legalább a 90 %-át és tartalmazza a motort, a váltóművet, az alvázat, a karosszériát, az elemet vagy akkumulátort és a katalizátort, ha az része volt a gépjárműnek a Szlovák Köztársaság piacára történt bevezetésekor.

(8) A hulladék gépjármű tulajdonosa az a személy, akinél a hulladék gépjármű található.

(9) A gépjármű gyártója a gyártó⁸⁰⁾ vagy a gyártó képviselője.⁸¹⁾

(10) A gépjármű Szlovák Köztársaság piacára történő bevezetése a jelen törvény céljaira az a pillanat, amikor – térítés fejében vagy ingyenesen – a gépkocsi első alkalommal a Szlovák Köztársaságban a gyártási szakaszból, határon átnyúló szállítással más tagállamból, vagy behozatalból az értékesítési szakaszba vagy használatba kerül.

(11) Megelőzésnek azokat az intézkedéseket nevezzük, amelyek célja a hulladék gépjárművek, anyagaik vagy összetevőik környezetkárosító hatásainak és mennyiségének csökkentése.

(12) Hulladék gépjárművek gyűjtése ezeknek az összegyűjtése a hulladék gépjárművek feldolgozójának (bontójának) történő átadás előtt.

(13) Hulladék gépjárművek feldolgozója (bontója) az a vállalkozó, mely jogosultságot kapott a hulladék gépjárművek feldolgozására.

(14) A hulladék gépjármű feldolgozása az a tevékenység, mely azt követően történik, hogy a hulladék gépjármű a feldolgozónak átadásra kerül a szennyeződések eltávolítása (szárazra fektetés), a szétbontás, darabolás, aprítás, zúzás, anyagában történő hasznosítás vagy az aprítógépből származó hulladék ártalmatlanítása, illetve a hulladék gépjármű vagy eleme más tevékenységgel történő hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából. 

(15) A hulladék gépjármű újrahasznosítása (reciklálása) a hulladék gépjármű bontásából származó anyaghulladék vagy gépelem ismételt feldolgozása a gyártási folyamatban az eredeti céljának vagy más célnak megfelelően, az energetikai hasznosítást leszámítva.

(16) A hulladék gépjárművek elemeinek és alkatrészeinek újrafelhasználása minden olyan tevékenység, amelynek következtében a gépelemek és alkatrészek ugyanarra a célra használhatók fel, mint amelyre készültek.

(17) Osztályozó berendezés az a berendezés, amely a hulladék gépjármű egyes elemeinek osztályozására vagy szétválasztására szolgál, beleértve az újrahasználatra közvetlenül alkalmas fémhulladék kinyerésére szolgáló berendezést.

(18) Érintett gazdasági szereplők a gépjárművek gyártói, forgalmazói, a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személyek, a biztosítók, melyek gépjármű-biztosítást kötnek, a hulladék gépjárművek hasznosítására, újrahasznosítására jogosult személyek és más, a hulladék gépjárművek, alkatrészeik és anyagaik feldolgozásának végzésére jogosult személyek.

(19) Bontási tájékoztatás minden, a hulladék gépjármű helyes és környezetbarát bontását szolgáló információ.

(20) Kijelölt parkolóhely az azon személy által üzemeltetett parkolóhely, mely jogosult a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy feldolgozására, miközben a parkolási felületet kijelölt parkolóhelyként az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság határozta meg kérvény alapján.

(1) A gépjármű gyártója – összhangban a 27. § 4. bekezdésével – köteles

a) kódolást használni az újrahasznosításra vagy újbóli használatra alkalmas gépjárműrészek, bennük felhasznált anyagok és felszerelések azonosításának megkönnyítése érdekében,

b) a gépjármű gyártásakor nem használni nehézfémet tartalmazó anyagokat és alkatrészeket és piaci forgalomba nem helyezni nehézfém-tartalmú anyagokból és alkatrészekből álló gépjárműveket, kivéve a 105. § 3. bek. n) pontjában felsorolt eseteket,

c) gépjármű-gyártáskor nem használni olyan anyagokat, részeket és szerkezeti elemeket, amelyek használata nem teljesíti a külön jogszabályban megállapított kötelességeket,⁸²⁾

d) biztosítani a hulladék gépjárművek begyűjtését a végfelhasználóktól a Szlovák Köztársaság egész területén, legalább egy hulladék-gépjármű gyűjtőhely létesítésével minden járás területén,

e) biztosítani, hogy a hulladékgépjármű-gyűjtőhelyet üzemeltető személy

1. ne utasítsa el a hulladék gépjármű átvételét a tulajdonostól,

2. térítésmentesen átvegye a hulladék gépjárművet, amennyiben az megbontatlan állapotú,

f) biztosítani az összegyűjtött hulladék gépjárművek átadását a d) pont szerint a hulladék gépjárművek feldolgozójának, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek,

g) tájékoztatást közzétenni

1. a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik tervezett hasznosítási és újbóli használatának lehetőségeiről,

2. a hulladék gépjárművek, gépjárműrészek, szerkezeti elemek újbóli használata lehetőségeinek és módjainak fejlesztéséről és optimalizálásáról, valamint a hasznosításáról és reciklálásáról, a haladásról, melyet a gépjárműrészek és szerkezeti elemek hasznosítása és reciklálása mértékének növekedésével kapcsolatosan elért annak érdekében, hogy csökkenjen a hulladék gépjárművek bontásából származó, ártalmatlanításra szánt hulladék mennyisége,

3. a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról, főleg a bontás, a szárazra fektetés (cseppfolyós anyagok eltávolítása) és a veszélyes anyagok eltávolítása során,

h) a g) pontban meghatározott tájékoztatást a potenciális vásárló rendelkezésére bocsátani már a népszerűsítő brosúrában,

i) a hulladék gépjármű bontójának tájékoztatást nyújtani a hulladék gépjárművek környezetbarát feldolgozásáról műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikációs eszköz útján, mégpedig hat hónapon belül az általa gyártott vagy behozott új gépjárműtípus piacra helyezését követően,

j) a végfelhasználó részére a gépjármű bontónak történő átadása szükségességéről, valamint az elérhető gyűjtőhelyekről.

(2) Az egyedileg behozott⁸³⁾ gépjárműből – melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, de a tulajdonosa nem a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó, vagy amely egyedileg legyártott gépjármű⁸⁴⁾ – származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja állítja ki. Ha a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja nem létezik, az ilyen gépjármű számára bármely gépjárműgyártó kiállíthatja az érintett igazolást.

(3) Az egyedileg behozott⁸³⁾ gépjárműből származó hulladék kezeléséért viselt felelősség átvállalásáról szóló igazolást azon gépjármű esetében, melynek márkáját bejegyzik a nyilvántartási bizonylatba, és a tulajdonosa a Szlovák Köztársaságban székhellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező gyártó, a 62. § 3. bekezdésében feltüntetett személy kérésére ez a gépjárműgyártó köteles kiállítani.

(4) A nyilvántartási bizonylat II. részének gyártó általi kiállítása vagy kiadása a külön jogszabály szerint⁸⁵⁾ vagy a gépjármű bejelentése az e célra létrehozott elektronikus szolgáltatás által a külön jogszabállyal⁸⁶⁾ összhangban olyan cselekménynek tekintendő, mellyel a gépjármű gyártója vállalja a felelősséget az 1. bekezdés szerinti kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.

(5) A 2. és 3. bekezdés szerinti igazolás kiállítása megalapozza annak a felelősségét, aki azt kiállította, az 1. bekezdés d)-f) pontjaiban feltüntetett kötelességek teljesítéséért ezen gépjármű vonatkozásában.

(6) A 2. és 3. bekezdések szerinti igazolás kiállítása lehet ingyenes vagy térítésköteles. Ha az adott igazolás kiállítása térítésköteles, a díj összege nem haladhatja meg a hulladék gépjármű bontásának biztosításához szükséges tényleges költségek nagyságát, melyből levonásra kerül a hulladék gépjármű bontásából származó lehetséges haszon összege, legfeljebb azonban azt az összeget, melyet az adott gépjárműgyártó fizet a gépjárműgyártók felelősségi szervezetének a gépjármű után a bontás biztosítása érdekében.

(7) Az 1. bek. h)-j) pontjainak rendelkezései nem befolyásolják az adatok külön jogszabályok²⁰⁾ szerinti védelmét.

(8) A gépjárműgyártó 1. bekezdés d)-f) pontjai szerinti kötelességei azokra a gépjárművekre is vonatkoznak, amelyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt hoztak piaci forgalomba.

(1) A gépjárműgyártók 61. § 1. bek. g) pontjában megfogalmazott kötelességei arányos mértékben vonatkoznak a gépjárműelemek gyártóira, a bennük felhasznált anyagok és beépített felszerelések gyártóira.

(2) A gépjármű azon alkatrészeinek gyártója, melyeket a gépjárműben felhasználtak, köteles a hulladék gépjárművek bontójának kérésére haladéktalanul biztosítani műszaki adathordozón vagy elektronikus kommunikáció útján a szétszereléshez, ártalmatlanításhoz és az újra felhasználható alkatrészek teszteléséhez szükséges adatokat. 

(3) Az a személy, aki egyedileg gyártott gépjármű⁸⁷⁾ jóváhagyását kérvényezi, valamint az a személy, aki egyedileg behozott gépjármű⁸⁸⁾ jóváhagyását kéri, köteles biztosítani a 61. § 2. és 3. bekezdése szerinti igazolás kiállítását ezen gépjármű számára.

(4) Az 1. és 2. bekezdésben felsorolt személyek és a hulladék gépjárművek bontásából származó hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmények üzemeltetői megkeresésre kötelesek együttműködni a gépjármű gyártójával 61. § 1. bek. g) pontjának második alpontja szerinti kötelessége teljesítése során.

(5) Az 1., 2. és 4. bekezdés rendelkezései nem befolyásolják a külön jogszabályok²⁰⁾ szerinti adatvédelmet.

(6) Hulladék gépjárművet szétbontani tilos; ez a tilalom nem vonatkozik a hulladék gépjárművek bontójára.

(1) A hulladék gépjármű tulajdonosa köteles haladéktalanul biztosítani a hulladék gépjármű átadását a hulladék gépjárműveket gyűjtő vagy feldolgozó személynek.

(2) A hulladék gépjármű forgalomból történő kivonása külön jogszabály⁸⁹⁾ szerint történik.

(1) A hulladék gépjárművek begyűjtését a hulladék gépjárművek feldolgozója végezheti a neki a 89. § 1. bekezdés 3. pontja szerint kiadott tanúsítványban meghatározott mértékig, vagy az, akinek engedélyes van a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében és szerződéses jogviszonyban áll a gépjárművek bontóival.

(2) A hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személy a 14-16. §-okban meghatározottakon kívül köteles még

a) átvenni a tulajdonostól minden hulladék gépjárművet; amennyiben megbontatlan hulladék gépjárműről van szó, térítési díj vagy egyéb szolgáltatás megkövetelése nélkül,

b) a hulladék gépjármű átvételekor nyugtát kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről és ennek egy példányát átadni a hulladék gépjármű tulajdonosának,

c) a gyűjtést kizárólag a hulladék gépjárművek bontóba történő elszállítása céljából végezni, kivéve azon eseteket, amikor a gyűjtést maga a hulladék gépjárművek bontója végzi,

d) 30 napon belül átadni minden átvett hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek bontójának, mely megfelel a jelen törvény előírásainak,

e) a hulladék gépjárművek gyűjtését kizárólag olyan létesítményben végezni, mely úgy van felszerelve és úgy működik, hogy ne veszélyeztesse a környezetet, valamint ahonnan nem lehet a hulladék gépjárművet vagy annak alkatrészét ellopni,

f) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási lap I. részét, a nyilvántartási lap II. részét, és haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,

g) elektronikus formában elküldeni a rendőrségnek az adatokat a bontásra átvett gépjárműről és a gépjármű neki történt átadásáról, ezt követően kézbesíteni a rendőrségnek a nyilvántartási lap I. és II. részét,

h) a nyilvántartási feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, köteles az okiratokat és gépjárműveket ellenőrizni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának (a továbbiakban csak „belügyminisztérium”) nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben.

(1) A hulladék gépjármű bontója a 14. és 17. §-ba foglaltakon kívül köteles még

a) a hulladék gépjárművet a kiadott engedéllyel összhangban feldolgozni és betartani a hulladék gépjármű bontási jogosítványában megfogalmazott kötelezettségeket,

b) szerződéses jogviszonyban állni a hulladék gépjárművek bontását illetően a gépjárműgyártókkal vagy a gépjárműgyártók gyártói felelősségi szervezetével,

c) a hulladék gépjárművek bontására szolgáló létesítmény megépítése vagy korszerűsítése során a lehető legjobb műszaki megoldásokat választani, szem előtt tartva a beszerzési és üzemeltetési költségek arányosságát,

d) a hulladék gépjárművek feldolgozására szolgáló gépeket és berendezéseket a hatályos dokumentációval, a kiadott engedélyben lévő feltételekkel és a jogosítvánnyal összhangban üzembe helyezni és üzemeltetni,

e) üzemviteli dokumentációt vezetni a hulladék gépjárművek bontásáról,

f) nyilvántartást vezetni az újrahasználatra kerülő gépelemekről és alkatrészekről,

g) úgy bánni a hulladék gépjárművel, hogy azt megtisztítsa a környezetkárosító anyagoktól, és további intézkedésekkel mérsékelni a kedvezőtlen környezeti hatásokat,

h) biztosítani a hulladék gépjármű teljes feldolgozását az átvételétől számított egy éven belül, beleértve a hulladék gépjármű gépelemeinek és alkatrészeinek újrahasználatát, valamint a hulladék gépjármű feldolgozásából származó hulladék hasznosítását, főként a hulladék gépjármű reciklálását és a már fel nem használható maradékok ártalmatlanítását,

i) sürgőséggel kiszerelni az gépjárműelemeket és -akkumulátorokat, ha azok részét képezik a hulladék gépjárműnek, és biztosítani az átadásukat a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok b) pont szerinti szerződésben kijelölt kezelőjének,

j) eltávolítani a működéshez szükséges folyadékokat és átadni azokat a kezelésükre a b) pont szerinti szerződésben kijelölt jogosult személynek,

k) jelenteni a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok hulladékárama koordinációs központjának az i) pont szerint kiszerelt használt gépjárműelemek és -akkumulátorok mennyiségét, a 42. § 3. bekezdése szerinti felosztásban, valamint a használt gépjárműelemek és -akkumulátorok kezelőjének nevét, melynek leadta ezeket,

l) biztosítani tevékenysége során a reciklációs, a hulladék gépjármű-elemek és -alkatrészek újrahasználati, valamint hulladékhasznosítási követelményeinek betartását a végrehajtó rendeletben [105. § 3. bek. n) pontja] meghatározottak értelmében,

m) biztosítani tevékenysége során a 3. sz. mellékletben megadott kötelező határértékek és határidők betartását a hulladék gépjárművek gépjármű-elemei és -alkatrészei újrahasználata, a bontási hulladékok hasznosítása és a hulladék gépjárművek reciklálása vonatkozásában,

n) bontásra átvenni üzemében minden hulladék gépjárművet annak tulajdonosától; ha megbontatlan kompakt hulladék gépjárműről van szó, térítésmentesen vagy egyéb szolgáltatás igénylése nélkül,

o) a hulladék gépjármű átvételekor igazolást kiállítani a hulladék gépjármű bontásra történt átvételéről [105. § 3. bek. n) pontja] és egy példányt kiadni annak a személynek, akitől a hulladék gépjárművet átvette; ez a kötelesség nem érvényesül, ha a hulladék gépjárművet a hulladék gépjárművek gyűjtésére jogosult személytől veszi át,

p) közzétenni a tájékoztatást a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerint,

q) kérésre szükséges mértékig együttműködni a gépjárműgyártóval, annak a 61. § 1. bek. g) pontja második és harmadik alpontja szerinti kötelességei teljesítése érdekében, 

r) nyilvántartást vezetni és megőrizni a hulladék gépjárművek bontásáról,

s) jelenteni a meghatározott nyilvántartási adatokat az r) pont szerint az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságoknak és gépjárműgyártóknak, valamint a gépjárművek gyártói felelősségi szervezetének, melyekkel szerződéses jogviszonyban áll, és megőrizni a bejelentett adatokat,

t) teljesíteni a hulladékbirtokosi kötelességeket az általa kitermelt hulladékkal kapcsolatosan,

u) átvenni a hulladék gépjármű tulajdonosától a rendszámtáblát, a nyilvántartási bizonylat I. részét és II. részét, majd haladéktalanul megsemmisíteni a rendszámtáblát és biztosítani annak teljes feldolgozását,

v) a hulladék gépjármű bontásra történt átvételét követően elektronikus úton elküldeni a rendőri testület illetékes szervének a hulladék gépjármű bontási adatait, ezt követően kézbesíteni neki a nyilvántartási bizonylat I. és II. részét,

w) a nyilvántartással kapcsolatok feladatok során meggyőződni a személyek kilétéről, az okiratokat és gépjárművek hitelességéről a belügyminisztérium nyilvánosan elérhető körözési jegyzékeiben,

x) negyedévente jelenteni a hulladék gumiabroncsáram koordinációs központjának a gépjárművek standard felszereléséből átvett hulladékgumiabroncs-mennyiséget, a hulladék gumiabroncs-feldolgozó megnevezését, melynek ezt átadta, mégpedig a naptári negyedév leteltét követő 20. napig.

(2) Az 1. bekezdés p) és q) pontjainak rendelkezéseivel nem sérülnek a külön jogszabály szerinti²⁰⁾ adatvédelmi rendelkezések.

(1) A kijelölt parkolóhelyet az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság jelöli ki azon személy írásbeli kérvénye alapján, amely engedélyt kapott a hulladék gépjárművek gyűjtésére a 97. § 1. bek. d) pontja értelmében, vagy engedélyt kapott a hulladék gépjárművek bontására a 97. § 1. bek. c) pontja értelmében; ha a kijelölt parkoló kijelölésének kérvénye része a hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy a hulladék gépjárművek bontásának engedélyezését igénylő kérvénynek, az érintett szerv a kijelölt parkolóhelyet kijelölheti a határozatban, mellyel engedélyezi a hulladék gépjárművek gyűjtését vagy hulladék gépjárművek bontását. 

(2) A kijelölt parkolót úgy kell berendezni és üzemeltetni, hogy ne kerülhessen sor a környezet veszélyeztetésére vagy megkárosítására, sem a gépjárművek vagy azok alkatrészeinek eltulajdonítására.

(3) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője köteles

a) a 2. bekezdés értelmében felszerelni és működtetni a kijelölt parkolót,

b) nyilvántartást vezetni a kijelölt parkolókra szánt gépjárművek átvételéről és átadásáról,

c) a nyilvántartási adatok felvételekor ellenőrizni a gépjármű adatainak hitelességét a belügyminisztérium nyilvános körözési informatikai rendszerében.

(4) A kijelölt parkolóhely üzemeltetője jogosult a gépjármű elhelyezésével és kijelölt parkolóra történő szállításával kapcsolatos, gazdaságilag indokolt költségei megtéríttetésére

a) a gépjármű tulajdonosa⁹⁰⁾ által,

b) azon személy által, aki/amely a gépjármű kijelölt parkolóhelyen való elhelyezéséről döntött, ha a tulajdonosának kilétét nem sikerült megállapítani vagy a tulajdonos nem létezik.

(5) A hulladék gépjármű kijelölt parkolóra történő átvételét köteles biztosítani

a) a gépjármű gyártója, mely a 61. § 2. vagy 3. bek. szerinti igazolást kiállította,

b) a gépjármű gyártója, mely a gépjárműről kiállította és kiadta a nyilvántartás II. részének bizonylatát vagy végrehajtotta a gépjármű nyilvántartásba történő bejelentését a 61. § 6. bek. szerint,

c) a hulladék gépjárművek hulladékáramának koordinációs központja, ha igazolást állított ki a 61. § 2. bek. értelmében.

(1) A gépjármű tulajdonosa⁹⁰⁾ köteles

a) saját költségére biztosítani a gépjármű elszállítását arról a helyről, ahol károsítja vagy veszélyezteti a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj⁹¹⁾ összképét, valamint

b) a gépjárművet úgy elhelyezni vagy tárolni, hogy ne rongálja vagy veszélyeztesse a környezetet vagy rombolja a község vagy a védett természeti rész vagy táj összképét.

(2) Ha a gépjármű tulajdonosa nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontjában leírt kötelességét és a gépjármű károsítja a környezetet, a 3. és 4. bekezdés szerint kell eljárni.

(3) A 2. bekezdés szerinti gépjárművet köteles elszállítani, majd a kijelölt parkolóhelyen elhelyezni

a) az útfenntartó, ha a gépjárművet közútról vagy közterületről kell elszállítani,

b) a község az ingatlantulajdonos egyetértésével, melynek területéről a gépjárművet elszállítják, ha nem az a) pont szerinti területről van szó, vagy

c) a b) pontban érintett ingatlan tulajdonosa, ha nem adott engedélyt a községnek a gépjármű elszállítására.

(4) A 3. bekezdés szerinti köteles személy rögtön azt követően, hogy megállapította, a 2. bekezdés szerinti eset áll fenn, biztosítja a 3. bekezdés szerinti kötelességek teljesítését; az ezzel járó költségeket a gépjármű tulajdonosa köteles megtéríteni. A gépjármű kijelölt parkolóhelyre történő elszállításáról és elhelyezéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a tevékenység végrehajtója

a) a gépjármű üzemeltetőjét, ha kiléte ismert, egyben tudomására hozza mulasztásának következményeit,

b) a gépjármű tulajdonosát, ha az ismert, de nem azonos az üzemeltetővel, és tájékoztatja az a) pont szerinti tényállásról, valamint a gépjármű üzemeltetője tétlenségének következményeiről,

c) az illetékese állami hulladékgazdálkodási hatóságot,

d) a községet, kivéve azt az esetet, amikor a 3. bekezdés szerinti kötelességet maga a község teljesíti.

(5) Ha a gépjármű üzemeltetője ismert és az értesítést követően egy hónapon belül nem veszi át a gépjárművet a kijelölt parkolóhelyről, sem a gépjármű tulajdonosa – mely nem üzemeltető – nem veszi át a gépjárművet ugyanilyen határidőn belül, a határidő leteltével azonnali hatállyal eljárást indít az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság annak érdekében, hogy a gépjármű tulajdonjoga az államra szálljon át. Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga átszáll az államra, az állam lesz a gépjármű tulajdonosa a határozat jogerőre emelkedésének napjától.

(6) Ha az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az eljárásban úgy dönt, hogy a gépjármű tulajdonjoga nem száll át az államra, a határozatban azt is kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.

(7) Az, akinek a gépjárművét az 5. bekezdés értelmében az állam megszerezte, térítésre jogosult akkora összegben, amennyi az állami tulajdonba kerülés napján a gépjármű ára volt, levonva belőle az 5. bekezdés szerinti eljárás költségeinek és a 4. bekezdés szerinti eljárás be nem fizetett költségeinek összegét, melyeket az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak az ezen költségek viselője jelentett be. Ezen térítési igényt azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál kell érvényesíteni, mely kiadta az 5. bekezdés szerinti határozatot, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

(8) Az, akinek a gépjármű üzemeltetője nem térítette meg a 4. bekezdés szerinti eljárással kapcsolatos költségeket, ezen költségei pótlólagos megtérítésének igényét azon illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál érvényesítheti, amely az 5. bekezdés szerinti határozatot kiadta, mégpedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül és a (7) bekezdésbe foglaltak szerint bejelentett költségek mértékében; ezen igény kielégítésével a gépjármű üzemeltetőjének 4. bekezdés szerinti költségtérítési kötelezettsége teljesültnek tekintendő.

(9) Ha a gépjármű üzemeltetője, sem a tulajdonosa, aki nem az üzemeltetője, nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a Rendőri Testület⁹²⁾ szervének segítségével sem azon okból, hogy ezt nem teszi lehetővé a gépjármű rendszáma vagy VIN azonosító száma sem, az 5-8. bekezdés szerinti eljárást az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság nem folytatja le és határozattal kimondja, hogy a gépjármű hulladék gépjármű.

(10) Ha a gépjármű üzemeltetője nem teljesíti az 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességét és a gépjármű a környezet veszélyezteti vagy rontja a község vagy a különlegesen védett tájkörzet esztétikáját, a 3. bekezdésben meghatározott személy felszólítja az ilyen gépjármű tulajdonosát 1. bekezdés a) pontja szerinti kötelességei teljesítésére, Erről a felszólításról a 3. bekezdésben meghatározott személy tájékoztatja a gépjármű tulajdonosát, amennyiben az nem azonos az üzemeltetővel.

(11) Ha a 10. bekezdésben taglalt felszólítást követően a gépjármű üzemeltetője 60 napon belül nem tesz eleget kötelességeinek, a 3-9. bekezdések szerinti eljárásra kerül sor.

(12) Az 1-8. bekezdés rendelkezései kerülnek alkalmazásra abban az esetben is, ha a gépjármű üzemeltetőjének kérése nélkül kerül sor a gépjármű forgalomból történő kivonására.⁹³⁾

(1) Az ismeretlen sorsú gépjármű üzemeltetője, ha a gépjármű a külön jogszabály szerinti forgalomból történő kivonás⁸⁹⁾ előtt megszűnt létezni, vagy azon gépjármű üzemeltetője, mely nem tudja bizonyítani, mi történt a gépjárművel, mely állítása szerint már nem létezik, jogosult annak forgalomból történő kivonása céljából kérvényt benyújtani az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak határozat kiadására, hogy a gépjármű már nem létezik.

(2) A kérvényező köteles az 1. bekezdés szerinti kérvény benyújtásakor befizetni a hozzájárulási díjat a Környezetvédelmi Alapba.⁹⁴⁾

(3) Az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság az 1. bekezdés szerinti kérvény alapján és a hozzájárulási díj Környezetvédelmi Alapnak történt befizetését követően kibocsátja a határozatot a gépjármű fizikai megszűnéséről, amennyiben az eljárás során nem merült fel alapos gyanú a gépjármű megsemmisülésének hamis voltáról, sem a kérvényező által a nem létező gépjárművel kapcsolatosan megadott adatok meghamisításáról, ellenkező esetben az eljárást leállítja.

(4) A gépjármű létezésének megszűnéséről szóló határozat tartalmazza

a) a kérvényező azonosító adatait,

b) a gépjármű azonosító adatait, a gépjármű-kategóriát beleértve,

c) a gépjármű létezésének megszűnéséhez fűzött magyarázatot,

d) az adatot, hogy az eljárás során nem kérdőjeleződtek meg a kérvényező által feltüntetett, a gépjármű megszűnésével kapcsolatos adatok.

(5) Ha az üzemeltető örökléssel jut hozzá nem létező gépjárműhez, a 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak rá.

(1) A jelen szakasz vonatkozik a gumiabroncsokra, melyek a Szlovák Köztársaság területén kerültek piaci forgalomba különállóan, tekintet nélkül a márkájukra és piaci forgalomba hozataluk időpontjára, valamint gépjárművek és nem motoros közlekedési eszközök használt gumiabroncsaira, melyek határon átnyúló szállítással más tagállamból kerültek a Szlovák Köztársaság piacára vagy behozatallal újrafutózás céljából és hulladék gépjárműabroncs-kezelésre.

(2) Ha a jelen törvényszakasz másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gumiabroncsokra a jelen törvény hulladék gumiabroncs-kezelési általános rendelkezései vonatkoznak.

(3) Gumiabroncs a jelen törvény céljaira a motoros és nem motoros járművek kerékrendszerének alkotóeleme, mely természetes kaucsukból vagy szintetikus kaucsukból készült, a kerékpánt (felni) nélkül. Gumiabroncs az újrafutózott gumiabroncs is.

(4) Újrafutózott gumiabroncs a jelen törvény céljaira az a gumiabroncs, amelynek megkopott részeit hideg futózási technológiával vagy meleg futózási technológiával felújították.

(5) Hulladék gumiabroncs a hulladékká vált gumiabroncs.

(6) Gumiabroncsgyártó a természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében – tekintet nélkül a használt értékesítési technikára, beleértve a szerződéses alapon folytatott távkereskedést is – gumiabroncsot önállóan hoz forgalomba a Szlovák Köztársaság piacán. Nem tekintendő gumiabroncsgyártónak az a személy, mely vállalkozói tevékenysége keretén belül motoros vagy nem motoros járműgyártónak szállít gumiabroncsokat, melyeket ezt követően felszerelnek a járművekre mint standard tartozékot.

(7) Gumiabroncs piaci bevezetésén a jelen törvény céljaira a gumiabroncs első alkalommal történő megjelenését értjük a gyártási szakaszt, az újrafutózást és a más országból történő határon átnyúló szállítást követően a Szlovák Köztársaságban, vagy nem tagállamból történő behozatalt követően a Szlovák Köztársaságba továbbértékesítésre, fogyasztásra vagy a Szlovák Köztársaság piacán való felhasználásra vállalkozói tevékenység keretében térítés fejében vagy térítésmentesen.

(8) Hulladék gumiabroncs visszagyűjtésén a hulladék gumiabroncs térítésmentes összegyűjtését értjük a gumiabroncs forgalmazója által a gumiabroncs tulajdonosától, új gumiabroncs vásárlásához vagy más áru vásárlásához való kötöttség nélkül. Hulladék gumiabroncs-visszagyűjtésnek minősül a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen történő térítésmentes hulladék gumiabroncs-begyűjtés is.

(9) A gumiabroncs forgalmazója a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozói hellyel rendelkező természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely vállalkozói tevékenysége keretében gumiabroncsot szolgáltat végfogyasztóknak, önállóan vagy szervizelés keretében; forgalmazónak az tekintendő, aki a gumiabroncs cseréjét annak eladása nélkül végzi.

(10) A gumiabroncsgyártó piaci részesedése az adott naptári évre az általa az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gumiabroncs százalékban kifejezett mennyiségének és az előző naptári évben összesítve piaci forgalomba hozott gumiabroncs mennyiségének a hányadaként számolandó ki; a gumiabroncs mennyiségét tömegmértékegységekben fejezzük ki. 

A gumiabroncs gyártója, összhangban a 27. § (4) bekezdésében taglaltakkal köteles biztosítani

a) az adott naptári évben a Szlovák Köztársaságban összegyűjtött hulladék gumiabroncs kezelését az adott naptári évi piaci részesedésének arányában,

b) a hulladék gumiabroncs visszagyűjtését, járásonként legalább egy gumiabroncs-forgalmazóval megkötött írásbeli szerződés alapján; ha a község kéri, a gumiabroncsgyártó a községgel is szerződést köt, miközben a község meghatározza a használt gumiabroncs visszagyűjtő helyét a gyűjtőudvarán vagy más, általa kijelölt helyen,

c) a visszagyűjtés során átvett hulladék gumiabroncsok átvételét,

d) a c) pont szerint átvett hulladék gumiabroncsok leadását elsősorban a hulladék gumiabroncsok anyagát hasznosító létesítményeknek, amelyek megfelelnek a jelen törvény követelményeinek; ha ilyen eljárás nem lehetséges, akkor a hulladék gumiabroncsok energetikai hasznosítását végző létesítménynek, mely megfelel a jelen törvény követelményeinek; a fentiek nem befolyásolják az e) pont rendelkezéseit,

e) hogy a hulladék gumiabroncsok anyaghasznosítási és energetikai hasznosítási hányada a c) ponttal összhangban átvett hulladék gumiabroncsok összmennyiségéből elérje legalább azt a hányadot, melyet a Szlovák Köztársaság hatályos programja előír; ha az adott időszakban nem létezik hatályos program, a jóváhagyásáig a Szlovák Köztársaság előző hatályos programjának rendelkezései érvényesek,

f) az összegyűjtött hulladék gumiabroncs mennyiségének jelentését a hulladék gumiabroncsok hulladékáramának koordinációs központja részére a naptári évre vonatkozóan a következő év február 28-áig,

g) a gumiabroncs önálló értékesítésekor a hulladék gumiabroncs visszagyűjtési, szállítási és feldolgozási költségének a feltüntetését az adóbizonylaton vagy az ehhez hasonló bizonylaton/nyugtán.

(1) A gumiabroncs forgalmazója a gumiabroncsgyártóval megkötött szerződés alapján köteles

a) biztosítani teljes nyitvatartási időben vállalkozása végrehajtásának helyszínén a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését, tekintet nélkül azok márkájára, piaci forgalomba helyezésének módjára és időpontjára,

b) tájékoztatni a hulladék gumiabroncsok végfogyasztóit a honlapján, ha ilyennel rendelkezik, és olyan helyen, mely az értékesítéskor jól látható és nyilvánosan hozzáférhető, az ingyenes visszagyűjtés lehetőségéről,

c) biztosítani a hulladék gumiabroncsok visszagyűjtését legalább egy helyen minden járásban, amennyiben kizárólag távértékesítéssel – beleértve az elektronikus kereskedelmet is - forgalmaz gumiabroncsokat végfogyasztóknak, 

d) a végfogyasztóval pótlólagos időpontban és átvételi módban megállapodni a hulladék gumiabroncsok átvételét illetően, amennyiben azok mennyisége meghaladja a raktározási lehetőségeit,

e) átadni az összegyűjtött, a 70. § c) pontjával összhangban átvett hulladék gumiabroncsokat a hulladék gumiabroncsok hasznosító létesítményének vagy a hulladék gumiabroncsok ártalmatlanító létesítményének, a hasznosításnak mindig meg kell valósulnia a 70. § c) pontja szerint átvett hulladék gumiabroncs vonatkozásában az átvételt követő naptári év január hónapjának 31. napjáig,

f) a gumiabroncs önálló értékesítésekor a hulladék gumiabroncs visszagyűjtési, szállítási és feldolgozási költségének a feltüntetésére az adóbizonylaton vagy az ehhez hasonló bizonylaton/nyugtán.

(2) A gumiabroncs forgalmazójára, mely közvetlenül a gumiabroncs olyan gyártójától értékesít végfelhasználóknak gumiabroncsot, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, az ezen gumiabroncsokkal és a belőlük keletkező hulladékkal kapcsolatos kötelességek a jelen törvény értelmében átruházódnak rá.

(3) A hulladék gumiabroncsok forgalmazó általi visszagyűjtéséhez nem kell beszerezni a 97. § szerinti engedélyt, sem végrehajtani a 98. § szerinti nyilvántartásba vételt.

A gumiabroncs végfelhasználója azt követően, hogy a gumiabroncs hulladék gumiabronccsá válik, köteles a gumiabroncs-forgalmazónak, a hulladékgyűjtő udvarban vagy a község által kijelölt más helyen leadni, kivéve a hulladék gépjárművek gyűjtésére vagy kezelésére jogosult személynek átadásra kerülő hulladék gépjárművek kerekein lévő hulladék gumiabroncsokat.

(1) A jelen szakasz rendelkezései vonatkoznak a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű, de nem csomagolás minősülő termékekre, melyeket a Szlovák Köztársaság területén hoznak piaci forgalomba, valamint a belőlük keletkezett, a háztartási hulladék részét képező hulladék kezelésére.

(2) Ha a jelen szakasz másként nem rendelkezik, a (3) bekezdésben taglalt csomagolásszerű anyagokra a jelen törvény általános rendelkezései vonatkoznak.

(3) Csomagolásszerű termék a jelen törvény céljaira az a termék, amely nem csomagolás és nem csomagolási célokat szolgál és az alábbi termékcsoportok valamelyikébe tartozik, illetve a hulladék, mely a háztartási hulladék részét fogja képezni,

a) a polietilén-tereftalát alapanyagú műanyag termékek az ipari célra gyártott nyersanyagok, félkész sajtolmányok és műszálak kivételével, valamint a polietilén, polipropilén, polisztirol, polivinilklorid vagy poliamid alapanyagú műanyag termékek, az ipari célra szánt nyersanyagok, műszálak és termékek kivételével,

b) a papír és a kartonpapír, a papír és hullámpapír import termékek, beleértve a nyomdaipari termékeket, kivéve 

1. az egészségügyi és tisztasági papírt,

2. az egészségügyi és tisztasági célra használt papír termékeket,

3. a cigarettapapírt,

4. a karbon másolópapírokat,

5. a szűrőpapírokat,

6. a kátrány- vagy aszfaltbevonatú papír készítésére szolgáló papírt és kartont,

7. a postabélyegeket,

8. a könyveket,

c) üveg, beleértve a táblás síküveget (ablaküveg).

(4) A csomagolásszerű termék gyártója az a személy, aki/amely vállalkozói tevékenysége keretében szerződés alapján beleértve a szerződéses távértékesítést is

a) csomagolásszerű anyagot gyárt vagy gyártat és piaci forgalomba hoz a Szlovák Köztársaságban,

b) csomagolásszerű anyagot szállít vagy szállíttat más tagállamból a Szlovák Köztársaságba és azt piaci forgalomba hozza a Szlovák Köztársaságban,

c) csomagolásszerű anyagot behoz vagy behozat a Szlovák Köztársaságba nem tagállamból/harmadik országból és ezt a csomagolásszerű anyagot piaci forgalomba hozza a Szlovák Köztársaságban.

(5) A jelen törvényszakasz céljaira csomagolásszerű termék piaci bevezetése a csomagolásszerű termék gyártási folyamatot, a más tagállamból határon keresztüli szállítást követő legelső piaci forgalomba hozása a Szlovák Köztársaság területén, vagy behozatala a Szlovák Köztársaságba más mint tagállamból forgalomba hozatalra, felhasználásra vagy a Szlovák Köztársaság piacán történő használatra vállalkozói tevékenység keretében, térítés fejében vagy térítésmentesen.

(6) A jelen törvényszakasz céljaira a nyersanyagok, félkész sajtolmányok, fonalak vagy termékek ipari felhasználásának tekintendő mindezeknek a szilárd beledolgozása egy jellegében eltérő termékbe, melynek oszthatatlan részévé válnak, beépítésük egy szerkezetbe, vagy komponensként vagy alkatrészként való felhasználásuk más termék szerelése vagy összeszerelése során.

(7) A csomagolásszerű anyag gyártójának piaci részesedése az adott naptári évre az általa az előző naptári évben piaci forgalomba hozott csomagolásszerű anyag mennyiségének és az előző naptári évben összesítve piaci forgalomba hozott csomagolásszerű anyag mennyiségének a hányadosa.

(8) Az adott naptári évre vonatkozó gyűjtési hányad a csomagolásszerű termékek hulladékából, mely a háztartási hulladék részét képezi, a háztartási hulladékból származó csomagolásszerű termékhulladék Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben összegyűjtött összmennyiségének és a csomagolásszerű hulladék gyártója érintett naptári évi gyűjtési hányadának szorzata.

(9) A csomagolásszerű termékek hulladékának anyagárama a csomagolásszerű termékek hulladékának mozgása a keletkezése helyétől az első, az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységgel működő hulladékhasznosító létesítményig, vagy az első, más állam területén működő létesítményig, mely biztosítja, hogy a hulladékhasznosítás eredménye egyenértékű lesz azzal, mintha az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységével hasznosították volna.

(10) A csomagolásszerű termékek forgalmazója természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, melynek székhelye vagy vállalkozási helye a Szlovák Köztársaság területén van, s amely vállalkozói tevékenysége keretében csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak.

(11) A csomagolásszerű termékek forgalmazójára, mely csomagolásszerű terméket értékesít végfelhasználóknak olyan csomagolásszerűtermék-gyártótól, mely nincs bejegyezve a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, átszállnak a csomagolásszerű termék gyártójának ezen csomagolásszerű termékekkel és a belőlük származó hulladékkal kapcsolatos kötelességei. 

(12) A (10) bekezdés szerinti kötelességek teljesítése céljából a csomagolásszerű termék gyártója írásos megkeresést követően köteles a csomagolásszerű termék forgalmazójának, mely helyette a gyártói kötelességeket a (11) bekezdés értelmében teljesíti, megadni a 27. § (4) bek. h) pontja szerinti adatokat.

(1) A csomagolásszerű termék gyártójának a 27. § (4) bekezdésében feltüntetett kötelességekkel összhangban biztosítania kell

a) az általa piacra helyezett és a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék teljes mértékű begyűjtését, szállítását, hasznosítását, reciklálását és ártalmatlanítását, legalább a gyűjtési hányada mértékéig, valamint

b) a végfelhasználók tájékoztatását a háztartási hulladék összetevőjét képező csomagolásszerű termékből származó hulladék begyűjtésének módjáról. 

(2) Ha a csomagolásszerű termék gyártója nem tudja bizonyítani, hogy az általa piacra helyezett csomagolásszerű termékek a felhasználást követően nem fogják a háztartási hulladék részét képezni, ezek a hulladékok a háztartási hulladék részének tekintendők.

(3) A csomagolásszerű termék gyártója jelen törvényben megszabott megkülönböztetett kötelességeit kizárólag csak kollektív módon, a csomagolási hulladékok közös kezelési rendszerét biztosító csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetével megkötött szerződés alapján teljesítheti.

(4) A csomagolóanyagszerű termék azon gyártójára, mely a naptári évben összességében kevesebb mint 100 kg csomagolásszerű anyagot hoz piaci forgalomba a Szlovák Köztársaságban, a 27. § (4) bek. b), d) – g), i) – k) pontja és (6) bekezdése szerinti kötelességek nem vonatkoznak.

(1) A csomagolásszerű termékből származó hulladék keletkezési helyét és mennyiségét a gyűjtési célok igazolására közvetlenül az eredeti hulladéktulajdonos vagy a község mutatja ki.

(2) A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítése végett a gyűjtést, a hasznosítást és reciklálást a csomagolásszerű termékek hulladékáramának bizonylataival igazolják; a csomagolásszerű termékből származó, összegyűjtött hulladékmennyiségbe csak a csomagolásszerű termékből származó hulladék hasznosított vagy reciklált anyagárama számítható be. A 74. § (1) bekezdése szerinti kötelességek teljesítésére kizárólag a községek által kimutatott, a háztartási hulladék részeként összegyűjtött mennyiségek szolgálnak, melyekről a 16. § (4) bekezdése értelmében értesítés lett kézbesítve; a csomagolásszerű termékek hulladékából kigyűjtött hulladékmennyiség a csomagolásszerű termékekből származó hulladék gyűjtési hányadába csak az összegyűjtés évében sorolható be.

(3) A csomagolásszerű termékekből származó hulladékmennyiség, melyet a hulladékhasznosító létesítmények átvettek, csomagolásszerű termék hulladékából származó hasznosított hulladékmennyiségnek minősül a (2) bekezdés szerinti kötelességek szempontjából, amennyiben a létesítmény műszaki és üzemeltetési feltételei biztosítják, hogy a csomagolásszerű termékek osztályozottan csoportosított hulladéka nagyobb veszteségek nélkül kerül hasznosításra vagy újrafeldolgozásra.

(1) Hulladékolaj (fáradt olaj) a jelen törvény céljaira az összes ásványi kenőolaj, a szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, mely eredeti céljának megfelelő további használatra már nem alkalmas, elsősorban a robbanómotorok használt kenőolajai, differenciálolajok, kenőolajok, turbinák és hidraulikus berendezések olajai.

(2) A hulladékolaj regenerálása minden olyan újrahasznosítást megcélzó tevékenység, mely során finomításával, főleg a szennyező anyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával a hulladékolajból alapolaj nyerhető.

(3) A hulladékolaj feldolgozója az a vállalkozó, amely engedélyt kapott a hulladékolajok hasznosítására vagy ártalmatlanítására. 

(4) Tilos

a) keverni

1. a hulladékolajat más hulladékfajtákkal,

2. az egyes hulladékolaj-fajtákat egymással, amennyiben a keverés gátolná a hulladékolajok további feldolgozását,

3. a hulladékolajat más anyaggal,

b) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot felszíni vizekbe, talajvizekbe vagy csatornahálózatba kibocsátani,

c) hulladékolajat vagy a feldolgozása után keletkezett maradékot a földben tárolva elhelyezni vagy a talajba kibocsátani,

d) a hulladékolajat más, mint hulladékégető vagy hulladékok együttégetésére szolgáló⁹⁷⁾ égetőműben elégetni.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti keverési tilalom nem alkalmazandó, ha a keverés nem gátolja a hulladékolajok további feldolgozását.

(6) A hulladékolaj csak a másfajta hulladékoktól elkülönítve gyűjthető, szállítható, hasznosítható vagy ártalmatlanítható.

(7) A hulladékolaj-tulajdonos köteles elsődlegesen biztosítani a hulladékolaj regenerálással történő hasznosítását, ha ezt a műszaki, gazdasági és szervezési körülményei lehetővé teszik. Ha a regenerálás nem lehetséges, a hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani az energetikai hasznosítást. Ha a hasznosítás nem lehetséges, a hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani az ártalmatlanítást.

(8) A hulladékolaj-tulajdonos köteles biztosítani a hulladékolaj (7) bekezdés szerinti kezelését a hulladékolaj-kezelő által.

(9) A hulladékolaj-tulajdonos köteles a hulladékolajat leadni

a) a gyűjtőudvaron vagy a község által kijelölt helyen, ha háztartási hulladékról van szó,

b) a hulladékolaj gyűjtésére jogosult személynek, vagy

c) a hulladékolaj feldolgozójának.

(10) Hulladékolaj átadása hasznosítás céljaira más tagállamnak vagy más államnak, mint tagállamnak csak akkor lehetséges, ha az, aki a határon átnyúló szállítást vagy kivitelt végzi,⁵⁷⁾ bizonyítja, hogy a szállítás vagy kivitel összhangban áll a külön jogszabállyal⁵⁸⁾ és írásos okirata van arról, hogy a hasznosítás és a reciklálás a jelen törvényi feltételekkel egyenértékű módon valósul meg. Az ilyen hulladékolaj-átadás a jelen törvény szerinti hasznosításnak és reciklálásnak minősül.

(1) Építkezési és bontási hulladék az a hulladék, mely építési munkálatok,⁹⁸⁾ biztonsági tevékenységek,⁹⁹⁾ valamint építmények karbantartási munkálatai,¹⁰⁰⁾ átépítése,¹⁰¹⁾ vagy építmények eltávolítása¹⁰²⁾ (a továbbiakban csak „építési és bontási tevékenység”) során keletkezik.

(2) A hulladékbirtokos, ha építkezés és bontás során keletkezett hulladékról van szó, s e munkákat a jogi személy, a természetes személy-vállalkozó székhelyén vagy vállalkozása helyszínén, szervezeti egységében vagy más üzemegységében végzik, az a jogi személy vagy természetes személy - vállalkozó, mely számára a munkák végső stádiuma készül; természetes személyeknek végzett hasonló munkák esetén a hulladékbirtokos az, akinek az adott munkát végzik. A hulladékbirtokos felel a jelen törvény szerinti hulladékkezelésért és teljesíti a 14. § szerinti kötelességeket.

(3) A hulladékok jelen törvény szerinti kezeléséért, ha az útépítés, -karbantartás, -felújítás vagy -bontás során keletkezett, az a személy felelős, akinek a számára az útépítési, -karbantartási, -felújítási vagy -bontási engedélyt kiállították és a 14. § szerinti kötelességeket teljesíti; a (2) bekezdés rendelkezései itt nem érvényesek.

(4) A (3) bekezdésben feltüntetett személy köteles az ezen tevékenységből és a bontásból származó építési törmeléket anyagában hasznosítani útépítés. Felújítás vagy -karbantartás során.

(1) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai ártalmatlanítását a 2. sz. melléklet alábbi tevékenységei jelentik:

a) raktározás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazásáig a D15-ös tétel szerint,

b) D1-es tevékenység,

c) D3-as tevékenység; a titán-dioxid gyártási hulladékai ártalmatlanításának fajtája a hulladék összegyűjtése, beleértve az osztályozást, a szállítást és előkészítést, beleértve az ismételt felhasználásra, a hasznosításra és a reciklációra történő előkészítést.

(2) A titán-dioxid ipari gyártási hulladékai általi környezetszennyezés a titán-dioxid–gyártás melléktermékeinek közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe, mely veszélyt jelent az emberi egészségre, károsítja a természetet, a környezetet és az ökoszisztémákat, különösképpen a védett természeti területeket és tájkörzeteket, vagy akadályozza a környezet vagy egyes részei külön jogszabályokkal¹⁰³⁾ szabályozott használatát.

(3) Tilos kibocsátással vagy kihelyezéssel befogadó víztestben, tengerben és óceánban ártalmatlanítani

a) szilárd hulladékot,

b) a TiOSO4 oldat hidrolízisét követő szűrési folyamatban keletkezett anyalúgokat olyan berendezésekből, melyek szulfátos folyamatokkal működnek; beleértve az ilyen lúgot tartalmazó savas oldatokat, melyek több mint 0,5% szabad kénsavat és egyéb nehézfémeket tartalmaznak, valamint az olyan anyalúgokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb kénsavtartalmat,

c) a sósavas eljárásokat alkalmazó berendezésekből származó hulladékokat, melyek több mint 0,5% szabad sósavat és különféle nehézfémeket tartalmaznak, beleértve azokat a hulladékokat, amelyeket addig hígítanak, míg el nem érik a 0,5% vagy ennél kevesebb szabad sósavtartalmat,

d) a szűrési sókat, üledékeket és folyékony hulladékot, mely a b) és c) pont szerinti hulladékkezeléskor (sűrítés vagy közömbösítés) keletkezik és különféle nehézfémeket tartalmaz, nem tartalmazza viszont a közömbösített és leszűrt vagy dekantált hulladékot, mely csak nyomokban tartalmaz nehézfémeket és bármilyen fajta hígítás előtti pH-értéke nagyobb mint 5,5.

(4) Az, aki a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanítását végzi, köteles a külön jogszabályokkal¹⁰⁴⁾ összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles

a) a megadott heveny mérgezési határértékek betartására,

b) az ilyen hulladék rendszeresen ismétlődő megfigyelésére, és azon környezet periodikus megfigyelésére, ahol a hulladék kibocsátásra, tárolásra vagy mélységi injektálásra kerül, valamint

c) tevékenysége során úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor az engedélyben megadott feltételek megsértésére [97. §, 8. bek. c) pont].

(5) A titán-dioxidot gyártó létesítmény üzemeltetője köteles a külön jogszabályokkal¹⁰³⁾ összhangban eljárni az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, hogy ne károsodjanak a környezet alkotóelemei, ne legyenek ártalomnak kitéve a kirándulóhelyek vagy a táj, de legfőképpen köteles

a) megakadályozni a savcseppek emisszióját a berendezésből,

b) a berendezésből származó lég- vagy vízszennyező emisszióval kapcsolatosan teljesíteni a külön jogszabályokkal¹⁰⁵⁾ összhangban álló megfigyelési kötelességeket és betartani a kibocsátási határértékeket,

c) biztosítani a létesítmény összhangját az elérhető legjobb műszaki feltételeknek és a gyártásban olyan anyagokat használni, melyek a legkevésbé károsítják a környezetet és nem okoznak környezetszennyezést a titán-dioxid gyártási hulladékai által.

(6) A titán-dioxid gyártási hulladékainak a 2. sz. mellékletben előírt D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítása során, a D1-es vagy D3-es tevékenységgel történő hulladéklerakón való elhelyezése során az állami hulladékgazdálkodási hatóság vagy az általa megbízott személy rendszeres megfigyelést folytat mind a hulladék, mind a környezet vonatkozásában, ahová a hulladék kibocsátásra vagy injektálásra kerül; a 112. § (3) és (4) bekezdése érvényben marad.

(1) A poliklórozott bifenilek a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek, a monometil-tetraklór-difenil-metán, a monometil-diklór-difenil-metán, a monometil-dibróm-difenil-metán, továbbá bármilyen keverék, amely ezen anyagok legalább egyikét tartalmazza, összesen 0,005 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban.

(2) Ha a jelen paragrafus másként nem rendelkezik, a használt poliklórozott bifenilek kezelésére, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezésekre és a poliklórozott bifenilt 5 dm³-nél kisebb mennyiségben tartalmazó berendezésekre (a továbbiakban csak „poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések”) a törvény általános rendelkezései vonatkoznak.

(3) Megtisztítás (dekontamináció) a jelen törvény céljaira minden olyan tevékenység vagy műveletegyüttes, mely lehetővé teszi a használt, poliklórozott bifenilekkel szennyezett berendezések, tárgyak, anyagok és folyadékok biztonságos körülmények között végezhető újbóli használatát, reciklálását vagy ártalmatlanítását, beleértve azokat a tevékenységeket, melyek során a poliklórozott bifenilt tartalmazó folyadékot poliklórozott bifenilt nem tartalmazó alkalmas folyadékkal cserélik fel.

(4) Poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés az a berendezés, amely poliklórozott bifenilt tartalmaz vagy poliklórozott bifenilt tartalmazott és nem volt megtisztítva, ilyenek elsősorban a transzformátorok, a kondenzátorok, maradék készleteket tartalmazó gyűjtőedények; a berendezéseket, melyek típusuktól függően poliklórozott bifenilt tartalmazhatnak, poliklórozott bifenil tartalmú berendezésnek kell tekinteni mindaddig, míg nem válik megalapozottá az ellenkező feltételezés.

(5) Használt poliklórozott bifenilek azok a poliklórozott bifenilek, melyek hulladékká váltak.

(6) A poliklórozott bifenil birtokosa az a személy, akinek a birtokában poliklórozott bifenil, használt poliklórozott bifenil vagy a (4) bekezdésben feltüntetett berendezés van.

(7) Poliklórozott bifenil ártalmatlanítása a használt poliklórozott bifenil és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés ártalmatlanítása a 2. sz. melléklet D8, D9, D10 és D15 jelzésű tevékenységei valamelyikével. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket, melyeket nem lehet megtisztítani, a 2. sz. melléklet D12-es műveletével is szabad ártalmatlanítani, ha ezt a tevékenységet biztonságos mélységű száraz kőzetmasszívumban létesített föld alatti raktárakban végzik.

(8) A több mint 5 dm³-nél nagyobb mennyiségű poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosa köteles

a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,

b) megjelölni az ilyen berendezést és jelezni az olyan helyiségbe történő belépést, ahol ilyen berendezés van elhelyezve.

(9) Az 5 dm³-es tömeghatár az erősáramú kondenzátorok esetében az összekapcsolt berendezés különálló részei tömegeinek az összege képezi.

(10) A (8) bekezdésben taglalt berendezés birtokosa, amennyiben feltételezhető, hogy a berendezésben folyékony poliklórozott bifenil található 0,005-0,05 tömegszázalékos koncentrációban, köteles

a) bejelenteni a minisztériumnak az ilyen berendezés birtoklását a megszerzése napjától számított egy hónapon belül és jelentenie kell a poliklórozott bifenilek mennyiségében és töménységében beállt minden változást is a változás megállapításától számított tizedik napig,

b) megjelölni az ilyen berendezést,

c) ártalmatlanítani az ilyen berendezést a (7) bekezdés szerint, vagy megtisztítani azt.

(11) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentések alapján folyamatosan frissíti a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzékét. A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzéke a bejelentett adatokon kívül tartalmazza a bejelentés beérkezésének dátumát is. 

(12) A minisztérium a (8) és (10) bekezdés szerinti bejelentés beérkezési napjától számított egy hónapon belül értesítést küld a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtokosának a (11) bekezdés szerinti jegyzékbe történt felvételről; ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (energia)átviteli rendszer¹⁰⁶⁾ része, a másolatot megküldi a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnek.

(13) A poliklórozott bifenileket és a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseket meg kell tisztítani vagy ártalmatlanítani kell, a használt poliklórozott bifenileket a lehető leggyorsabban kell ártalmatlanítani. 

(14) A poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés (8) bekezdésben taglalt birtokosa, mely nem biztosította az ártalmatlanítást vagy megtisztítást 2010. december 31-ig, köteles azt haladéktalanul megtenni, mégpedig csak azokban a létesítményekben, amelyeknek az ilyen tevékenységre engedélyük van a 97. § (1) bek. k) vagy l) pontja szerint, amennyiben az ártalmatlanítás vagy tisztítás nem az ilyen tevékenységre feljogosított, de más tagállamban található létesítményben történik meg; a fenti kötelezettség vonatkozik olyan berendezés birtokosára is, aki a jelzett időpontot követően vált birtokossá.

(15) A poliklórozott bifenilek, a használt poliklórozott bifenilek és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések kezelésében a hulladékártalmatlanító létesítménybe történő leadásukig úgy kell eljárni, hogy ki legyen zárva tűz keletkezésének a veszélye, főként pedig a gyúlékony anyagokkal való érintkezésük.

(16) Tilos hasznosítani olyan berendezéseket, melyek poliklórozott bifenilt tartalmaznak, vagy fennáll a gyanúja, hogy bennük poliklórozott bifenilt tartalmazó kisebb berendezések találhatók.

(17) Poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések csak a 2. sz. melléklet D10-es műveletével ártalmatlaníthatók.

(18) A használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések égetéssel történő ártalmatlanítására külön jogszabály vonatkozik.¹⁰⁷⁾ Más ártalmatlanítási módok csak akkor használhatók, ha biztosítva van a környezetvédelem legalább olyan színvonala, mint az égetésnél, és amennyiben az elérhető legjobb szintű műszaki technológiának megfelelő eljárást használják fel.

(19) A poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok karbantartása csak a megtisztításukig, a működésből való kivonásukig vagy a jelen törvénnyel összhangban álló ártalmatlanításukig végezhető, mégpedig ha garantált, hogy a transzformátorok működőképesek, nem szivárognak, és amennyiben a karbantartás célja az összhang megteremtése a bennük lévő poliklórozott bifenilek vonatkozásában a szlovák műszaki szabványokkal és a dielektromos minőségi követelményekkel.

(20) Ha a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezés más berendezés része, mely fő berendezésnek számít, a fő berendezés működésének lezárultáig használható. A fő berendezés működésének lezárultával annak birtokosa a működésből való kivonásig, a reciklálásig vagy ártalmatlanításig köteles a poliklórozott bifenilt tartalmazó kis berendezések vonatkozásában biztosítani az eltávolításukat a fő berendezésből, az elkülönített összegyűjtésüket és a 2. sz. melléklet D10-es műveletével történő ártalmatlanításukat, vagy mint hulladékot átadni olyan személynek, mely az ilyen hulladék kezelésére jogosult.

(21) A több mint 0,05 tömegszázaléknyi poliklórozott bifenilt tartalmazó transzformátorok megtisztíthatók, amennyiben

a) a megtisztítás célja a poliklórozott bifenilek koncentrációjának 0,05 tömegszázalék alá csökkentése, s ha az lehetséges, a 0,005 tömegszázalékot meg nem haladó értékre való csökkentése,

b) a helyettesítő folyadék nem tartalmaz poliklórozott bifenilt és jelentősen csökkenti a kockázatokat,

c) a folyadékcsere nem teszi lehetetlenné a használt poliklórozott bifenilek későbbi ártalmatlanítását,

d) biztosítva van, hogy a poliklórozott bifenil-tartalom eredeti jelzését a transzformátoron a megtisztítást követően azonnali hatállyal kicserélik a megszabott megjelölésre [105. § (3) bek. o) pont].

(22) A transzformátorok, melyek dielektrikum-folyadékai 0,005-0,05 tömegszázalék koncentrációjú poliklórozott bifenilt tartalmaznak, a (21) bekezdés b)-d) pontjainak feltételeivel összhangban megtisztíthatók; ha megtisztításra nem kerül sor, az ilyen transzformátor birtokosa az élettartam lejártát követően köteles biztosítani annak ártalmatlanítását a (7) bekezdés rendelkezései szerint.

(23) A poliklórozott bifenilek birtokosa köteles lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak vagy az általa megbízott személynek a minisztériumnak a (8) vagy (10) bekezdés szerint bejelentett poliklórozott bifenilek mennyiségének ellenőrzését; a 112. § (4) bekezdésének rendelkezései érvényben maradnak.

(24) Tilos

a) poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket más anyagokról vagy hulladékokról leválasztani újbóli felhasználás céljára,

b) transzformátorokat poliklórozott bifenilekkel utántölteni,

c) hajókon poliklórozott bifenileket vagy használt poliklórozott bifenileket égetni.

(1) Háztartási hulladék a község területén, természetes személyek tevékenységekor a háztartásokban keletkező hulladék, valamint a hasonló tulajdonságú és összetételű hulladék, melynek birtokosa jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó, kivéve a közvetlen vállalkozói tevékenységből származó hulladékot a jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó esetében; háztartási hulladéknak minősül a természetes személyek egyéni üdülésére szolgáló ingatlanjaiból származó hulladék, például a kertekből, nyaralókból, víkendházakból, vagy a háztartást szolgáló gépkocsik parkoltatására és tárolására szolgáló helyekről, főként garázsokból, fedett beállókból és parkolóhelyekről származó hulladék. Háztartási hulladék minden, a községben a községi tulajdonú vagy kezelésű közutak és közterületek tisztításakor keletkezett hulladék is, valamint a községi tulajdonú vagy kezelésű zöldterületeken, parkokban, temetőkben vagy más természetes személyek telkein keletkezett zöld hulladék. 

(2) Háztartási hulladék összetevője az az összetevő, amely mechanikusan elkülöníthető és önálló hulladékfajtaként osztályozható. A háztartási hulladék összetevője osztályozottnak minősül, ha másfajta hulladék-összetevőt vagy önálló hulladékfajtaként osztályozható szennyezést nem tartalmaz.

(3) A háztartási hulladék osztályozott gyűjtése az a tevékenység, mely során különválasztva gyűjtik a háztartási hulladék összetevőit.

(4) Vegyes háztartási hulladék a nem osztályozott háztartási hulladék, vagy az osztályozottan gyűjtött összetevők után fennmaradó háztartási hulladék.

(5) Építési törmelék a természetes személy által vagy természetes személy részére végzett szokásos karbantartási munkák^107a) során keletkező hulladék, melyért helyi hulladék- és építésitörmelék-kezelési illetéket kell fizetni.¹⁰⁸⁾

(6) Gyűjtőudvar a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére szolgáló létesítmény, melyet község, községek társulása vagy a községgel vagy községek társulásával szerződéses viszonyban álló személy alapított vagy üzemeltet e tevékenység végzésének céljából; a gyűjtőudvar üzemeltetéséhez szükséges az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság beleegyezése. A gyűjtőudvaron a természetes személyek leadhatnak építési törmeléket, nagyobb térfogatú hulladékot, olyan hulladékot, amelynek gyűjtését a hulladékgyűjtő udvarban a jelen törvény lehetővé teszi, és osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű rendeletében meghatározott mennyiségben.

(7) A naptári rendszerű gyűjtés a szelektíven gyűjtött háztartásihulladék-összetevők meghatározott időpontban történő összegyűjtése a község általános érvényű rendeletének megfelelően. A gyűjtés lényege a megfelelő gépkocsi vagy gyűjtőedény kihelyezése a megadott időben, legfeljebb egy napra, miközben a község az ilyen hulladékgyűjtésről előre, a helyi viszonyoknak megfelelő módon értesíti a lakosságot.

(8) Mennyiségi gyűjtés a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtése, melyért a hulladékbirtokos külön jogszabályban¹⁰⁸⁾ megszabott helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetéket fizet olyan összegben, amely egyenesen arányos az ilyen, a hulladékbirtokos által az adott időszakban kitermelt hulladék mennyiségével; ez a rendelkezés nem befolyásolja a 81. § (12) bekezdésének rendelkezéseit.

(9) A biológiailag lebomló kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének módja a komposztálóedényben történő gyűjtés vagy a hulladékgyűjtő edényben történő gyűjtés. A község a biológiailag lebomló kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének rendszerét kiegészíti nagy kapacitású mobil konténeres gyűjtéssel a község által kijelölt helyen vagy a gyűjtőudvarban.

(10) Többrétegű kombinált anyagnak minősülnek a jelen törvény céljaira a legalább két kompakt módon összecsatolt anyagból álló anyagok.

(1) A község területén keletkezett háztartási hulladék és építési törmelék kezeléséért a község felel, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.

(2) A háztartási hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket, a Hulladékkatalógus alapján a 20. csoportba tartoznak.

(3) A vegyes háztartási hulladék gyűjtőedényének költségeit az eredeti hulladékbirtokos viseli. A község általános érvényű helyi rendeletben határozza meg ezen költségek nagyságát és beleépíti azokat a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe, vagy meghatározza a térítés más módját.

(4) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, a megkülönböztetett termék gyártója, az illetékes gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy viseli.

(5) A háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények és komposzttárolók biztosításának költségeit, amennyiben azokra a kibővített gyártói felelősség elve nem vonatkozik, a község viseli és beépítheti azt a helyi háztartásihulladék- és építésitörmelék-illetékbe. A község általános érvényű rendeletben más költségtérítési módot is meghatározhat a gyűjtőedények és a biológiailag lebomló kommunális hulladék kezelésére szolgáló komposzttárolók esetében.

(6) Tilos

a) a község által vegyes háztartási hulladék gyűjtésére kijelölt gyűjtőedényekbe mást, mint vegyes háztartási hulladékot elhelyezni, és a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényekbe mást, mint azon háztartásihulladék-összetevőt elhelyezni, melyre a gyűjtőedényt kijelölték,

b) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött elemeit, melyekre a kibővített gyártói felelősség elve vonatkozik, és a biológiailag lebomló osztályozott háztartási hulladékot hulladéklerakón elhelyezni, kivéve az utóválogatást követően fennmaradó hasznosíthatatlan részeket,

c) a háztartási hulladék osztályozottan összegyűjtött, a megkülönböztetett hulladékáramba tartozó összetevőnek gyűjtése hulladékgyűjtő létesítmény nélkül olyan személynek, aki nem teljesíti a jelen törvényben előírt követelményeket.

(7) A község a 10. § (1) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében megszabott kötelességeken kívül köteles még

a) biztosítani a területén keletkezett vegyes háztartási hulladék gyűjtését és szállítását annak hasznosítása vagy ártalmatlanítása céljából a jelen törvénnyel összhangban, beleértve a községi vegyes háztartásihulladék-gyűjtési rendszernek megfelelő gyűjtőedények biztosítását,

b) biztosítani az alábbi esetekben az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását:

1. biológiailag lebomló konyhai hulladék, kivéve azt, amelynek birtokosa természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy, mely közétkeztetési létesítményt¹⁰⁹⁾ üzemeltet (a továbbiakban csak „konyha üzemeltetője”) [83. § (1) bek.],

2. háztartási étolajok és zsírok, valamint

3. biológiailag lebomló kerti és parki hulladékok, beleértve a temetői hulladékot is,

c) biztosítani az osztályozott gyűjtés bevezetését és megvalósítását a háztartási hulladékon belül a papír, a műanyag, a fémek, üveg és a kartonpapír alapú, többrétegű társított anyagok esetében, legalább a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésére megállapított követelményekből fakadó mértékben,

d) lehetővé tenni az elektroberendezések és a hordozható elemek és akkumulátorok gyártójának, az illetékes harmadik személynek vagy az illetékes gyártói felelősségi szervezetnek, hogy saját költségükre

1. a község területén bevezessék és működtessék az elektromos hulladék, a használt hordozható elemek és akkumulátorok osztályozott gyűjtését a háztartásokból,

2. a szükséges mértékben kihasználhassák ezen célból a háztartási hulladékgyűjtés létező létesítményeit,

e) lehetővé tenni a csomagolóanyagok gyártói felelősségi szervezetének, hogy saját költségre megvalósítsa a háztartási hulladékon belüli osztályozott gyűjtést azon összetevők esetében, melyekre a kibővített gyártói felelősség vonatkozik, mégpedig a vele megkötött szerződés alapján; a (22) bekezdés rendelkezései változatlanul érvényesek,

f) a gyártói felelősségi szervezet kérésére adatot szolgáltatni a 28. § (5) bekezdése d) pontjának második alpontja szerint,

g) szükség szerint, de évente legalább kétszer biztosítani a nagy méretű hulladék, az építési törmelék egy természetes személyre számított legalább 1 m³-ének gyűjtését és elszállítását, ha a községben nem vezették be ennek mennyiségi gyűjtését, valamint a háztartási hulladékból szelektíven kigyűjtött, veszélyesanyag-tartalmú összetevők elszállítását hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából; nem vonatkozik mindez arra a községre, melynek 5 000 főnél kevesebb lakosa van és a területén gyűjtőudvar található,

h) honlapján közzétenni a háztartási hulladék kezelésének, a községi osztályozott gyűjtést beleértve, a részletes és közérthető leírását,

i) szükség szerint, legalább évente egyszer tájékoztató kampányt biztosítani a biológiailag lebomló kommunális hulladék elkülönített gyűjtésének növelése céljából.

(8) A község általános érvényű helyi rendeletben a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban szabályozza

a) a vegyes háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének részleteit,

b) a háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának módját,

c) a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésének részleteit,

d) a biológiailag lebomló konyhai hulladék és a vendéglői konyhaüzemeltetők hulladékának kezelését,

e) a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének módját és feltételeit, elsősorban

1. az elektromos hulladék gyűjtését a háztartásokból,

2. a csomagolási hulladék és a vele együtt összegyűjtött csomagolásszerű termékek hulladékainak gyűjtése

3. a használt hordozható elemek és akkumulátorok, gépkocsielemek és -akkumulátorok gyűjtése,

4. állatgyógyászati és humán gyógyszerek fel nem használt maradékainak, valamint gyógyászati segédeszközöknek a gyűjtése természetes személyektől,

5. étkezési olajok és zsírok gyűjtése,

f) nagyméretű hulladékok és károsanyag-tartalmú háztartási hulladékok gyűjtésének módját,

g) a hulladék gumiabroncs visszagyűjtésének módját,

h) az illegálisan lerakott hulladék bejelentésének módját,

i) a gyűjtőudvar üzemeltetését,

j) az építési törmelék gyűjtésének módját,

k) a biológiailag lebomló konyhai hulladék gyűjtése be nem vezetésének okait a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése keretében, összhangban a (21) bekezdéssel.

(9) A háztartási hulladék birtokosa köteles

a) a község általános érvényű helyi rendeletével összhangban kezelni vagy bánni a hulladékkal,

b) bekapcsolódni a községi háztartási hulladékgyűjtési rendszerbe,

c) a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényeket használni,

d) a vegyes háztartási hulladékot, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit és az építési törmeléket a gyűjtésükre a község által kijelölt helyen lerakni és a háztartási hulladék községi gyűjtési rendszerének megfelelő gyűjtőedényekben elhelyezni.

(10) A vegyes háztartási hulladék, az építési törmelék, ha a községben az építési törmelék mennyiségi gyűjtése bevezetésre került és a biológiailag lebomló háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos költségeket, a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, melyekre nem vonatkozik a kibővített gyártói felelősség elve, és a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött, de nem következetesen osztályozott, kibővített gyártói felelősség alá eső összetevőivel kapcsolatosan keletkező, az 59. § (8) bekezdése szerinti költségeket meghaladó többletkiadásokat a község fedezi a külön jogszabály szerinti¹⁰⁸⁾ helyi háztartási hulladékért és építési törmelékért kivetett illetékből.

(11) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőivel kapcsolatos költségeket, ha azok a megkülönböztetett hulladékáramba tartoznak, beleértve a hulladékudvarokon gyűjtött osztályozott hulladékot is, a megkülönböztetett termékek gyártói, harmadik személyek vagy a gyártói felelősség szervezetei viselik, amelyek az adott községben a megkülönböztetett hulladékáram kezelésért felelnek.

(12) A község a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékének megszabásakor¹⁰⁸⁾ a a háztartási hulladék és építési törmelék kezelésének valós községi költségeiből indul ki, beleértve a (10) bekezdés szerinti költségeket is. A helyi illetékbe a község nem számolhatja be a (11) bekezdés szerinti költségeket. A háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékéből származó bevételt a község kizárólag a háztartási hulladék és építési törmelék gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására fordíthatja.

(13) A község területén háztartási hulladékot – az üzemeltetőtől származó biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kivételével – gyűjthet – mozgó gyűjtéssel is – és szállíthat maga a község vagy az a személy, aki erre a tevékenységre szerződést kötött a községgel; ez a rendelkezés nem vonatkozik a visszagyűjtést végző forgalmazókra és a gyűjtőhelyek fenntartásával végzett használt hordozható elemek és akkumulátorok és elektromos hulladék gyűjtésére.

(14) A szerződésnek a község és a között a személy között, aki a területén a háztartási hulladék összetevőinek osztályozott gyűjtését végzi papír, műanyag, fém, üveg és kartonpapír alapú tőbbrétegű kombinált anyag esetében, az általános kellékeken kívül tartalmaznia kell a község által az 59. § (8) bekezdése értelmében térített költségek megfizetési módját és feltételeit is.

(15) A község a (13) bekezdés szerinti szerződésben részletesen szabályozza a (13) bekezdésbe foglalt hulladékok gyűjtésének és szállításának feltételeit úgy, hogy az összhangban álljon a község hatályos programjával és (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletével. A szerződést meghatározott időre kötik, általában öt évre, vagy meghatározatlan időre általában 12 hónapos felmondási határidővel.

(16) A községnek jogában áll megkövetelni a szükséges tájékoztatást a 14. § (1) bek. f) és g) pontja szerinti kötelességek teljesítéséről a konyha üzemeltetőjétől, a háztartási hulladék birtokosától és az építési törmelék birtokosától vagy attól, aki a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli a község területén.

(17) A konyha üzemeltetője, a háztartási hulladék birtokosa és az építési törmelék birtokosa vagy az, aki a községben a háztartási hulladékot vagy építési törmeléket kezeli, köteles a község kérésére valós és teljes adatokat szolgáltatni a háztartási hulladék és az építési törmelék kapcsán.

(18) Ha a község saját területén vagy a település egyes részein bevezeti a mennyiségi gyűjtést a vegyes háztartási hulladék esetében az összes háztartásihulladék-birtokosra vagy a háztartásihulladék-birtokosok valamely csoportjára vonatkozóan, köteles lehetővé tenni azon háztartásihulladék-birtokosnak, akiket ez a gyűjtés érint

a) a háztartási hulladék elszállítása időintervallumainak egyéni meghatározását a község által a (9) bekezdés d) pontja értelmében meghatározott helyről, miközben a más, mint biológiailag lebomló háztartási hulladék esetében ez az időintervallum 14 napnál hosszabb is lehet, vagy

b) a gyűjtőedény nagyságának megválasztását legalább három fajta közül, melyeket a község a (8) bekezdés szerinti általános érvényű helyi rendeletben határoz meg; ha olyan háztartásihulladék-birtokosokról van szó, akik ingatlan társtulajdonosai, vagy ha társasházakról van szó, a gyűjtőedény nagyságának meghatározása csak az összes hulladékbirtokos megállapodásával határozható meg, és ha ők nem tudnak megállapodni, akkor a község hoz döntést.

(19) Az a község, amelynek területén nem került bevezetésre a vegyes háztartási hulladék mennyiségi gyűjtése, külön kérvény alapján köteles mennyiségi gyűjtést bevezetni olyan jogi személynél vagy természetes személy- vállalkozónál, aki igazolja, hogy

a) az általa kitermelt háztartási hulladék mennyisége pontosan mérhető,

b) a háztartási hulladék az elszállításig megfelelő módon be van biztosítva elveszítés, ellopás vagy másfajta nem kívánatos eltűnés ellen.

(20) A község bevezetheti az építési törmelék mennyiségi gyűjtését.

(21) A biológiailag lebomló konyhai hulladék háztartási hulladékból történő osztályozott gyűjtését nem köteles bevezetni és biztosítani az a község, amely 

a) biztosítja az ilyen hulladék energetikai hasznosítását az 1. sz. melléklet R1-es tevékenységével működő hulladékhasznosító létesítményben,

b) igazolja, hogy a lakosok legalább 50%-a komposztálja a saját hulladékát,

c) igazolja, hogy ezt műszaki problémák nem teszik lehetővé, különösen városok történelmi központjaiban vagy ritkán lakott területeken; a kivétel csak a községek ezen csoportjára vonatkozik,

d) igazolja, hogy az gazdaságilag kivitelezhetetlen, mert a biológiailag lebomló konyhai hulladék kezelési költségei akkor sem fedezhetők, ha a helyi hulladékkezelési illetéket a helyi illeték lehetséges törvényi felső határának 50 %-ában állapítják meg.

(22) A község a csomagolási hulladékok és a velük együtt gyűjtött, csomagolásszerű termékekből származó hulladékok kezelésére csak egyetlen csomagolási gyártói felelősségi szervezettel köthet szerződést legalább egy naptári évre szóló időszakra.

(23) Amennyiben az, aki a községben a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű termékek hulladékainak osztályozott gyűjtését végzi, nem köt szerződést a községgel az 59. § (4) bek, megfelelően a csomagolási gyártói szervezettel az 59. § (2) bek. alapján megkötött szerződés hatályba lépését követő 45. nap lejártáig és annak ellenére sem, hogy a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének finanszírozása a jelen törvény értelmében biztosítva van, a községnek jogában áll felmondani a szerződést a (13) bekezdésre vagy annak azon részére hivatkozva, amely alapján területén az osztályozott gyűjtés biztosításra került; a felmondási idő 45 nap és a felmondás kézbesítését követő napon kezd letelni.

(24) A község köteles lehetővé tenni annak, aki a konyha üzemeltetőjétől gyűjti, szállítja, hasznosítja és ártalmatlanítja a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, annak költségeire és a község hatályos általános érvényű helyi rendeletével összhangban

a) területén bevezetni és üzemeltetni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtésének rendszerét,

b) az e cél eléréséhez szükséges mértékben a háztartási hulladék meglévő gyűjtőlétesítményeinek használatát.

(1) A természetes személy térítésmentesen adhatja le a háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit a hulladékgyűjtő-udvaron,

a) mely annak a községnek a területén található, melynek az adófizetője,

b) melynek az üzemeltetését községek társulása biztosítja, amelynek tagja az a község, melynek adófizetője.

(2) A háztartási hulladék osztályozottan gyűjtött összetevőit a hulladékgyűjtő-udvaron az (1) bekezdésben nem szereplő személy térítés fejében adhatja le.

(3) A hulladékgyűjtő-udvar üzemeltetője a (14) bekezdésben szereplő kötelességeken kívül köteles még

a) nyilvántartást vezetni a hulladékgyűjtő-udvaron leadott háztartási hulladékról, bejelenteni a községnek, melynek területén a hulladékgyűjtő-udvar található vagy a községek társulásának a nyilvántartási adatokat és megőrizni a bejelentett adatokat,

b) tájékoztatni az érintett községet a lakosaitól az ezen hulladékgyűjtő-udvaron átvett háztartási hulladék összetevőiről és mennyiségéről,

c) külön helyet kijelölni az újbóli használatra alkalmas háztartási hulladék előkészítésére,

d) átvenni az (1) és (2) bekezdésben szereplő személyektől az építési törmeléket, a nagyméretű hulladékot, a hulladék gumiabroncsot, ha a község ezt elrendelte, és az osztályozottan gyűjtött háztartásihulladék-összetevőket a község általános érvényű helyi rendeletében meghatározott mennyiségben.

(1) A közkonyha üzemeltetője felelős a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék kezeléséért, melynek a termelője.

(2) A közkonyha üzemeltetője a 14. §-ban és a 81. § (9) és (16) bekezdésében rögzített kötelességeken kívül köteles bevezetni és biztosítani az általa megtermelt biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék osztályozott gyűjtését.

(3) A közkonyha üzemeltetőjének tilos

a) a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladékot, melynek megtermelője, a község által háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedénybe elhelyezni,

b) a közösségi csatornahálózatra kapcsolt hulladékőrlőt használni a biológiailag lebomló konyhai és vendéglői hulladék esetében; ez a tilalom nem érvényes, ha a közösségi csatornahálózat tulajdonosa, melybe a hulladék kibocsátásra kerülne, egyetért a hulladékőrlő használatával, és a hulladékőrlő használata szabályozva van a külön jogszabály szerint¹¹⁰⁾ megkötött, a szennyvizek elvezetéséről szóló szerződésben,

c) a használt étolajakat és zsírokat a csatornahálózatba kibocsátani.

(1) A hulladék országhatáron átnyúló szállítását más tagállamból a Szlovák Köztársaságba, országhatáron átnyúló szállítását más tagállamba a Szlovák Köztársaságból, a hulladék behozatalát nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba, kivitelét a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba, valamint a hulladék keresztülszállítását a Szlovák Köztársaság területén (a továbbiakban csak „a hulladék országhatáron átnyúló mozgását”) külön jogszabályok⁵⁸⁾ rendezik.

(2) A Szlovák Köztársaság területén a hulladék országhatáron átnyúló mozgásának illetékes hatósága¹¹¹⁾ a minisztérium. A minisztérium egyben ellátja a megbízott szerepét is.¹¹²⁾

(3) Tilos a hulladék országhatáron átnyúló szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba és a hulladék behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba ezen hulladék ártalmatlanítása céljából, ha a nemzetközi szerződés, mely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező hatályú, másként nem rendelkezik.

(4) A Szlovák Köztársaság területén keletkező hulladékot elsősorban a Szlovák Köztársaságban kell ártalmatlanítani.

(5) Tilos

a) szervezni, közvetíteni vagy más módon részt venni hulladék országhatárokon átnyúló mozgatásában a jelen törvény ezen szakaszával ellentétes módon,

b) behozni vagy beszállítani a Szlovák Köztársaság területére, a Szlovák Köztársaság területén keresztülszállítani vagy a Szlovák Köztársaság területéről kivinni vagy kiszállítani hulladékot a jelen törvény ezen szakaszának rendelkezéseibe ütközően,

c) hulladékot határokon átnyúlóan mozgatni a jelen törvény ezen szakaszában lefektetett határokon átnyúló hulladékmozgatásra vonatkozó hozzájárulás feltételeibe ütközően.

(6) A hulladék országhatárokon átnyúló mozgatása céljából a Szlovák Köztársaság joghatósága alá tartozó személy alatt olyan természetes személy-vállalkozó vagy jogi személy értendő, akinek/amelynek székhelye vagy vállalkozási helye a Szlovák Köztársaság területe.

(1) Bejelentést a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról a bejelentő¹¹³⁾ tesz külön jogszabályok¹¹⁴⁾ szerint.

(2) A hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról szóló bejelentés, beleértve az utólagos tájékoztatást és utólagos dokumentációt¹¹⁵⁾ a bejelentő nyújtja be a minisztériumnak szlovák nyelven vagy felülhitelesítetett szlovák nyelvű hiteles fordításban. A „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatása/szállítása bejelentéséről” és a külön jogszabály szerinti¹¹⁶⁾ „Bizonylat a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról/szállításáról” a hulladék országhatáron átnyúló, más tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő mozgatásáról szóló bejelentés céljaira, nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba történő behozatal céljaira vagy a hulladék Szlovák Köztársaság területén történő átszállítása céljaira benyújtható más, mint szlovák nyelven is.

(3) Ha a bejelentő nem egészíti ki bejelentését a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásáról 60 napon belül a bejelentés kiegészítéséről szóló felszólítás kézhezvételét követően, a minisztérium a bejelentést visszaküldheti a bejelentőnek.

(1) A minisztérium kifogást emelhet¹¹⁷⁾ az ártalmatlanításra szállítandó hulladék bejelentése ellen és a hasznosításra szánt hulladék szállításának bejelentése ellen.

(2) Ha a minisztérium kifogást emel,¹¹⁷⁾ a Szlovák Köztársaság kötelező érvényű programjából indul ki.

(3) A minisztérium megtilthatja a hulladék országhatáron átnyúló mozgatását, ha a bejelentő, a fogadó vagy a bejelentő, illetve a fogadó nevében eljárni jogosult személy, aki/amely a hulladék érintett országhatáron átnyúló mozgatásában részt vesz, jogerős határozattal

a) bűnösnek volt elismerve szabálysértés vagy más közigazgatási vétség elkövetésében olyan cselekménye következtében, mellyel megsértette az általános érvényű jogszabályokat és különleges előírásokat a hulladék országhatárokon átnyúló mozgatása területén,⁵⁸⁾

b) bűnösnek volt elismerve szabálysértés elkövetésében vagy más közigazgatási vétség elkövetésében a legutóbbi három évben az a) pontban taglalttól eltérő, egyéb törvényellenes cselekmény miatt a hulladékkezelés területén, vagy

c) a legutóbbi három évben elítélték környezetvédelem ellen elkövetett bűncselekmény miatt.¹¹⁸⁾

(1) A minisztérium meghatározza a pénzügyi fedezetet pénzügyi letét (a továbbiakban csak „kaució”) formájában vagy külön jogszabály szerinti¹¹⁹⁾ egyenértékű biztosítás formájában, ha hulladékok országhatáron átnyúló szállításáról van szó a Szlovák Köztársaságból más tagállamba és hulladék kiviteléről van szó a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba; a minisztérium utólagos pénzügyi biztosítékot határoz meg a külön jogszabályban¹¹⁹⁾ előírt esetben.

(2) A kaució összegét a minisztérium határozza meg az igazolt hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségek felülvizsgálatát követően, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költséget 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében. A minisztérium által kiszabott kauciót a bejelentő helyezi letétbe bankban vagy külföldi bankfiókban, meghatározatlan időre lekötve a minisztérium javára. A bejelentő a minisztériumnak bemutatja a kaució letétbe helyezéséről szóló bizonylat eredetijét azt megelőzően, hogy a minisztérium kiadja számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.

(3) Egyenértékű biztosítéknak tekintendő a biztosítás, ha a biztosítási teljesítés összege bizonyíthatóan fedezi a hulladékszállítási, -hasznosítási vagy -ártalmatlanítási költségeket, beleértve az összes szükséges előzetes tevékenység és tárolási költségét 90 napon át, mégpedig az ezen költségek másfélszeresének összegében; ezt a biztosítást a bejelentőnek azt megelőzően kell megkötnie, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést. A bejelentő bemutatja a minisztériumnak a biztosítás megkötéséről szóló irat eredetijét azt megelőzően, hogy kiadnák számára az (1) bekezdés szerint a hulladék országhatáron átnyúló mozgatásához a belegyezést.

(4) A (2) bekezdés szerinti kauciót a bejelentőnek visszafizetik, kivéve a külön jogszabályban¹¹⁹⁾ előírt eseteket, ha a bejelentő

a) benyújtja a kaució visszafizetéséről vagy törléséről szóló kérvényt és a bizonylatot, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása megtörtént, mégpedig igazoló ellenjegyzés formájában a „Bizonylat a hulladék országhatáron keresztüli mozgatásáról/szállításáról” szóló iraton vagy a hozzá csatolt igazolás formájában,

b) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása a Szlovák Köztársaságból más tagállamba vagy a hulladék kivitele a Szlovák Köztársaságból nem tagállamba nem történt meg vagy nem fog megtörténni, vagy

c) bizonyítja, hogy a hulladék országhatáron keresztüli szállítása más tagállamból a Szlovák Köztársaságba vagy behozatala nem tagállamból a Szlovák Köztársaságba nem valósult meg vagy nem fog megvalósulni.

(1) Ha használt elektroberendezések szállítására kerül sor vagy ilyen valósul meg, melyeknek a tulajdonosa azt állítja, hogy a tervezett vagy megvalósított szállítás tárgya nem hulladék, mégis fennáll a gyanú, hogy elektromos hulladékról van szó (a továbbiakban csak „gyanús elektroberendezés”), az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ezt a szállítmányt megfigyelés alatt tartja és a gyanús elektroberendezés birtokosától kéri a (2) bekezdés szerinti dokumentumok bemutatását.

(2) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles arra az esetre, ha ezek gyanús elektroberendezéssé válnának, annak bizonyítása érdekében, hogy nem elektromos hulladékról van szó, három éven át biztosítani és megőrizni, illetve az érintett hulladékgazdálkodási hatóság felszólítására haladéktalanul bemutatni a rájuk vonatkozó

a) előírt kísérő iratokat, tesztelési és értékelési eredményeket,

b) a külön jogszabály¹²⁰⁾ szerinti szállítási bizonylatokat,

c) a nyilatkozatot a felelősség átvállalásáról,

d) a nyilatkozatot, hogy határon átnyúló szállítás tárgyát képező berendezés egyik anyaga sem hulladék.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt a használt elektroberendezések tulajdonosa helyettesítheti olyan dokumentációval, mely egyértelműen bizonyítja, hogy a használt elektroberendezések határon átnyúló szállítása vállalkozói jogalanyok közti szállítási megállapodás alapján valósult vagy valósul meg, és teljesül a következő feltételek legalább egyike:

a) a használt elektroberendezések gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek kerülnek visszaszállításra, mint hibás termékek garanciális javítása céljából, az újbóli használatuk szándékával,

b) a professzionális felhasználásra szánt használt elektroberendezések küldése folyik a gyártónak, a nevében eljáró harmadik személynek vagy harmadik személy létesítményébe olyan államba, melyre külön jogszabály vonatkozik,¹²¹⁾ korszerűsítés vagy hatályos szerződésen alapuló javítás céljából, az újbóli használatuk szándékával, vagy

c) a professzionális felhasználásra szánt hibás használt elektroberendezéseknek, például gyógyászati segédeszközöknek vagy ezek részeinek küldése folyik a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik személynek a hatályos szerződés értelmében az alapvető ok kielemzése céljából olyan esetekben, amikor az ilyen elemzést csak a gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy végezheti el.

(4) A használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek tervezett vagy megvalósult határon átnyúló szállítás tárgyai, köteles megfelelő károsodás elleni védelmet biztosítani a használt elektroberendezéseknek a szállítás, ki- és berakodás során, elsősorban megfelelő csomagolással és a teher biztonságos elhelyezésével.

(5) Ha a használt elektroberendezések tulajdonosa, amennyiben ezek gyanús elektroberendezéssé váltak, nem bizonyítja a (2) és (3) bekezdésben előírt dokumentációval, hogy nem elektromos hulladékról van szó, vagy nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti kötelességeit, a gyanús elektroberendezés elektromos hulladéknak minősül, a rakomány pedig törvénysértő küldeménnyé válik. E pillanattól kezdve az ilyen rakományra külön jogszabály⁵⁸⁾ szerinti eljárás vonatkozik, mely a hulladék határokon átnyúló szállítását szabályozza.

(1) Az autorizáció feljogosítás kiadása

a) a vállalkozónak a hulladékfeldolgozás valamely tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „feldolgozó tevékenységi autorizáció”, mégpedig

1. használt elemek és akkumulátorok bontására és reciklálására,

2. hulladékolajok hasznosítására és ártalmatlanítására,

3. hulladék gépjárművek bontására,

4. elektromos hulladék feldolgozására,

5. elektromos hulladék újrahasznosítási előkészítésére,

6. használt elemek és akkumulátorok újbóli használatra való előkészítésére,

b) jogi személynek a gyártói felelősségi szervezet tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „gyártói felelősségi szervezeti autorizáció”) vagy harmadik személy tevékenységének végzésére (a továbbiakban csak „harmadik személy tevékenységére szóló autorizáció”),

c) a megkülönböztetett termék gyártójának a megkülönböztetett hulladékáram egyéni kezelésével járó tevékenység végzésére (a továbbiakban csak „autorizáció az egyéni kötelességteljesítés végzésére”).

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek csak a minisztérium által kiadott autorizáció birtokában végezhetők.

(3) Az autorizációt a minisztérium meghatározott időre adja ki, legfeljebb öt évre; az (1) bekezdés b) pontja szerinti autorizáció esetében úgy, hogy az érvényességi határidő december 31-én járjon le.

(4) Ha az autorizáció kiadását egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére megkülönböztetett termék gyártója kéri, mely a megkülönböztetett kötelességeit kollektív módon teljesíti, a minisztérium ezt az autorizációt a jelen törvénnyel összhangban adja ki azon naptól kezdődően, amikor a megkülönböztetett kötelességek gyártói felelősségi szervezet általi teljesítéséről megkötött szerződés lejár.

(5) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti azon személyek jegyzékét, amelyeknek autorizációt adott ki az (1) bekezdés szerint (a továbbiakban csak „autorizáció birtokosa”). Az autorizáció birtokosainak érvényes jegyzékét a honlapján közzéteszi. 

(1) Az autorizáció kiadásának feltétele a természetes személy vállalkozó esetében feldolgozási tevékenységre 

a) a feddhetetlenség,

b) az állandó tartózkodási hely a Szlovák Köztársaság területén vagy lakhely valamely tagállamban vagy olyan államban, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek,

c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése, amennyiben maga a feldolgozó tevékenység autorizációjának kérelmezője vagy a felelős képviselője¹²²⁾ nem ilyen szakember,

d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,

e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.

(2) Az autorizáció kiadásának feltétele a jogi személy esetében feldolgozási tevékenységre 

a) a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,

b) székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,

c) az autorizált feldolgozó tevékenységre szakmailag alkalmas személy kijelölése,

d) az autorizált feldolgozó tevékenység végzésének műszaki, anyagi és személyi biztosítottsága,

e) a szerződéses kapcsolatok biztosítottsága.

(3) Az autorizáció megadásának feltétele a 89. § (1) bek. b) pontja szerint

a) a gyártói felelősségi szervezet esetében

1. a jogi személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,

2. székhely a Szlovák Köztársaság területén,

3. a 28. § 1-3. és 6. bek. szerinti feltételek teljesítése,

b) harmadik személy esetében

1. a harmadik személy és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,

2. vállalkozási helyszín vagy székhely a Szlovák Köztársaság területén,

3. jogosultság használt elemek vagy akkumulátorok gyűjtésére, vagy feldolgozására és reciklálására.

(4) Az autorizáció kiadásának feltétele egyedi kötelességteljesítési tevékenység végzésére a megkülönböztetett termék gyártójának

a) a gyártó és azon személyek feddhetetlensége, akik a statutáris szervet alkotják vagy annak tagjai,

b) vállalkozási helyszín székhely vagy szervezeti egység a Szlovák Köztársaság területén,

c) a 29. § (3) bek. szerinti feltételek teljesítése.

(5) Feddhetetlennek a jelen törvény céljaira az tekinthető, akit nem ítéltek el jogerősen környezet elleni bűncselekményért.¹¹⁸⁾

(6) A 89. § (1) bekezdés a) pontjában feltüntetett tevékenységek – melyekre az autorizációt kiadják – műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságát az arra jogosult személy szakvéleményével igazolják a jelen törvény értelmében (100. § (1) bek.).

(7) A 89. § (1) bekezdés a) pontjának második alpontjában rögzített feldolgozói tevékenység autorizációja során, amikoris hulladékolajok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról van szó, a műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságnak része a természeti környezet- és emberi egészségvédelmet szolgáló intézkedések biztosítása; ha külön jogszabály¹²³⁾ szerint engedélyezett és üzemeltett berendezések használatáról van szó, az alkalmazott technológiának az elérhető legjobb műszaki felszereltség¹⁷⁾ színvonalának kell megfelelnie.

(1) Az autorizáció iránti kérvényt a kérelmező a minisztériumnak nyújtja be államnyelven.

(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek mindegyikére különálló határozatban adja meg az autorizációt.

(3) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre természetes személy-vállalkozónak tartalmazza

a) a vállalkozás üzleti nevét és helyszínét,

b) a természetes személy vagy ha ilyen létezik, a kijelölt képviselő személyes adatait, valamint az autorizált tevékenység szakmai felelősének személyes adatait,

c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,

d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,

e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,

f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait.

(4) Az autorizáció megadásáról szóló határozat feldolgozói tevékenységre jogi személynek tartalmazza

a) az üzleti megnevezést és székhelyet,

b) azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai, a felelős képviselő személyes adatait, ha ilyen kijelölésre került, valamint az autorizált tevékenység szakmai felelősének személyes adatait,

c) a tevékenységeket és hulladékfajtákat, melyekre az autorizáció vonatkozik,

d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,

e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,

f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait.

(5) A 89. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott autorizációs határozat tartalmazza

a) az üzleti megnevezést és székhelyet,

b) azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai,

c) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint harmadik személy vagy gyártói felelősségi szervezet a közös kezelési rendszeren belül; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,

d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,

e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,

f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,

g) a 31. § (12) bek. c) pontja szerinti sorsolásból fakadó és a 135. § (26) bekezdés szerinti kötelességek teljesítésének kötelességét,

h) az autorizált tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.

(6) Az autorizáció megadásáról szóló határozat megkülönböztetett termék gyártójának egyéni kötelességteljesítési tevékenységre tartalmazza

a) az üzleti megnevezést és székhelyet vagy vállalkozási helyszínt,

b) a természetes személy-vállalkozó és felelős képviselője személyes adatait, ha ilyen kijelölésre került, vagy azon személyek személyes adatait, akik statutáris szervként szerepelnek vagy annak a tagjai, 

c) azon megkülönböztetett termék megjelölését, amelyből a keletkező hulladékot kezelni fogja mint gyártói felelősségét egyénileg teljesítő személy; elektroberendezések esetében feltüntetésre kerül annak kategóriája a 6. sz. melléklet szerint, elemek és akkumulátorok esetében pedig az elem és akkumulátor típusa a 42. § (3) bek. szerinti felosztásban,

d) az időszakot, melyre az autorizáció kiadásra kerül,

e) az autorizált tevékenység megkezdésének dátumát,

f) az autorizált tevékenység végzésének módját és folyamatait,

g) az autorizált tevékenység végzésének feltételeit, amennyiben ez szükséges.

(7) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csomagolási gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizáció megadásáról szóló határozat kiadásakor szem előtt tartja, hogy biztosítva van-e a csomagolási hulladékok és csomagolásszerű hulladékok begyűjtése minden községből.

(1) Az autorizáció érvényessége legfeljebb olyan terjedelemben hosszabbítható meg, amilyenben kiadásra került, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Az autorizáció ismételten is meghosszabbítható.

(2) Az autorizáció tulajdonosa kérheti annak meghosszabbítását legkésőbb hat hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt. Az autorizáció meghosszabbítási kérvényében a kérés indokait kell feltüntetni. Az autorizáció meghosszabbítására benyújtott minden kérvény esetében igazolni kell a feddhetetlenséget a 90. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja értelmében.

(3) A minisztérium meghosszabbítja a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizáció érvényességét a külön jogszabály szerinti¹²⁴⁾ environmentális menedzsment-rendszer tanúsítványának hatályossági idejével azonos időtartamra, ha az érvényesség meghosszabbítását az olyan autorizáció tulajdonosa kéri, amely az említett rendszert a tevékenységet végrehajtó üzemében bevezette és ha erről a minisztérium elé terjeszti a megkövetelt bizonylatokat.

(4) A feldolgozói tevékenységre kiadott autorizáció tulajdonosa köteles ötévente egyszer biztosítani jogosult személy szakvéleményét a jelen törvényben és más általános érvényű környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséről, ugyanígy a kiadott autorizációs határozatban megfogalmazott feltételek és követelmények teljesítéséről azon tevékenységekkel kapcsolatosan, melyekre az autorizáció vonatkozik. A szakvélemény másolatát a minisztériumnak a jogosult személytől történt átvételtől számított 14 napon belül kell kézbesíteni.

(5) A (4) bekezdésben megszabott kötelesség nem vonatkozik a feldolgozói tevékenységről szóló autorizáció azon tulajdonosára, mely bevezette a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert; ha az ilyen autorizáció tulajdonosának a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles biztosítani a szakvéleményt és kézbesíteni a minisztériumnak azt legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, amelytől a rendszerre vonatkozó nyilvántartásba vétel szünetel vagy megszűnt, mindez akkor nem érvényes, ha ezen határidőn belül a (3) bekezdésben feltüntetett rendszert ismét elnyeri.

(6) Ha sor került az autorizáció (3) bekezdés szerinti meghosszabbítására és a nyilvántartásba vétel érvényességi ideje alatt a tulajdonos (3) bekezdésben feltüntetett rendszerben való nyilvántartásba vételét felfüggesztették vagy megszüntették, köteles az elvételtől, felfüggesztéstől vagy megszüntetéstől számított 30 napon belül új kérvényt benyújtani az autorizáció érvényességének meghosszabbítása érdekében; ilyen esetben a (2) bekezdésben megadott határidő nem érvényes.

(1) Az autorizáció tulajdonosa köteles jelenteni a minisztériumnak minden adatváltozást, ami az autorizációs határozathoz képest bekövetkezett, mégpedig a változás beálltát követő 30 napon belül.

(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján vagy saját hatáskörben eljárva megváltoztatja az autorizációs határozatot, ha

a) az üzleti név, a székhely, a vállalkozási helyszín vagy az autorizációs határozatban feltüntetett személyes adatok változásáról van szó és ezek az adatok nem egyeznek a valós helyzettel,

b) az autorizáció tulajdonosa a tevékenységi körei szűkítését kéri, melyekre az autorizációt megkapta,

c) változik a hulladékkezelési technológia módja és az autorizáció tulajdonosa a kérvényhez mellékeli az autorizált tevékenység műszaki bebiztosítottságát igazoló szakvéleményt, vagy

d) az autorizált tevékenység végzésében vagy bebiztosításában következtek be módszertani és eljárási változások.

(1) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feldolgozói tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha

a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,

b) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el,

c) az autorizált feldolgozói tevékenységre kijelölt szakmailag képesített személy többé nem felel meg a szakmai alkalmassági követelményeknek,

d) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét,

e) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 12 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, vagy

f) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,

g) az autorizáció birtokosa nem biztosítja a 27. § (4) bek. e) vagy g) pontja szerinti megkülönböztetett kötelességei teljesítését.

(2) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyártói felelősségi szervezeti tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha

a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,

b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 

c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,

d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,

f) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 28. § (4) bekezdés a), c), e)-g), h) vagy r) pontjában meghatározott kötelességét, vagy

g) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 28. § (7) bekezdésében meghatározott kötelességét.

(3) A minisztérium a 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harmadik személyi tevékenységre vonatkozó autorizációt megszünteti, ha

a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,

b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 

c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,

d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,

e) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 44. § (8) bekezdés a), c), e) vagy f) pontjában meghatározott kötelességét,

f) az autorizáció birtokosa nem igazolja a 44. § (11) bek. lefektetett kötelességei teljesítését.

(4) A minisztérium megszünteti az egyéni kötelességteljesítési tevékenységre kiadott autorizációt, ha

a) az autorizáció tulajdonosa ezt kéri,

b) az autorizáció tulajdonosa nem kezdte meg az autorizált feldolgozói tevékenységet 6 hónappal azt az időpontot követően sem, mely az autorizáció megadását kimondó határozatban szerepel az autorizált tevékenység megkezdésének dátumaként, 

c) az autorizáció tulajdonosa már nem teljesíti az engedély valamely feltételét, s e téren nem áll be javulás,

d) az autorizáció tulajdonosa hamis adatokat nyújtott be kérvényében vagy annak a 91. § (1) bekezdése vagy a 92. § (2) bekezdése szerinti mellékleteiben a minisztériumnak, vagy a 93. § (1) bekezdése szerinti értesítésben, mely alapvetően befolyásolja az autorizáció megadását,

e) az autorizáció tulajdonosa nem teljesíti a 29. § (1) bekezdés a) és c), e) vagy j) pontjában meghatározott kötelességét,

f) az örökös nem a (7) bekezdés szerint jár el, vagy

g) a megkülönböztetett termék gyártójára ismételten bírságot vetettek ki a 27. § (4) bekezdés e)-g) pontjainak vagy a 29. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt,

h) držiteľ autorizácie nepreukáže splnenie povinnosti uvedenej v § 29 ods. 4.

(5) Megszűnik a 89. § (1) bekezdése szerinti tevékenységre kiadott autorizáció

a) az autorizációt birtokló természetes személy-vállalkozó elhalálozásával, holttá nyilvánításával, ha autorizált tevékenységét nem folytatja az örökség kinevezett gondnoka vagy az örökös a (6) és (7) bekezdés értelmében,

b) az autorizációt birtokló jogi személy megszűnésével,

c) az engedélyezési határidő leteltével,

d) az autorizáció tulajdonosára bejelentett csődeljárás megszüntetésével a törlesztési kalendáriumról szóló határozat teljesülése következtében, vagy a csődeljárás megszüntetésével azon okból, hogy az autorizáció tulajdonosának vagyona nem elegendő a csődbiztos költségeinek és jutalmának fedezésére, vagy a csődeljárás meghirdetésének elutasításával az autorizáció tulajdonosának vagyonhiánya miatt, 

e) egyéni kötelességteljesítési tevékenységre szóló autorizáció esetén a megkülönböztetett kötelességek teljesítéséről szóló szerződés hatályba lépésével az autorizációval rendelkező megkülönböztetett termék gyártója és az érintett gyártói felelősségi szervezet vagy harmadik személy között.

(6) Ha a természetes személy-vállalkozó elhalálozása esetén, amennyiben autorizáció tulajdonosa volt és nem volt kijelölt képviselője, nem lesz hagyatéki gondnok kijelölve, a minisztérium dönt a kiadott autorizációban szereplő feldolgozási tevékenység felfüggesztéséről egészen az örökösödési eljárás lezárultáig.

(7) Ha a természetes személy-vállalkozó örököse folytatni akarja a tevékenységet, melyre az autorizáció szólt, igazolnia kell a 90. § (1) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja vagy (4) bekezdése szerinti feltételek teljesítését; párhuzamos köteles a minisztériumnak az örökösödési eljárás lezárultától számított 30 napon belül bemutatni a jogerős okiratot arról, hogy ő az örökös.

(1) A kérvényt a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről a kérelmező írásban nyújtja be a minisztériumnak.

(2) A Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről szóló kérvény tartalmazza

a) a koordinációs központ megnevezését és székhelyét,

b) a koordinációs központ létrehozásáról szóló szerződést,

c) a statútumot és a szervezeti felépítést,

d) a bejelentkezett összes, 31. § (4) bek. személy vagy összes kijelölt, 31. § (5) bek. szerinti személy koordinációs központalapítással való írásbeli egyetértését.

(3) Ha a kérvény a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzésről hiányos, a minisztérium felszólítja a kérvényezőt a pótlás benyújtására. Ha a kérvényt a kérvényező a megszabott határidőben nem egészíti ki, a minisztérium a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való bejegyzést nem hajtja végre.

(4) A minisztérium megejti a bejegyzést a Koordinációs Központok Nyilvántartójába, ha a kérvényező teljes kérelmet nyújt be és teljesíti a 31. § (3) – (5) bek. szerinti feltételeket a kérvény kézbesítését követő 60 munkanapon belül, és a koordinációs központnak a bejegyzés megejtéséről számított tíz munkanapon belül kiadja a bizonylatot a regisztrációról.

(5) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti a Koordinációs Központok Nyilvántartóját.

(6) A Koordinációs Központok Nyilvántartója nyilvánosan és szabadon elérhető a minisztérium honlapján, kivéve a külön jogszabállyal²⁰⁾ védett adatokat.

(1) A minisztérium három hónapon belül törli a koordinációs központot a Koordinációs Központok Nyilvántartójából, ha

a) a koordinációs központ ezt kérvényezi,

b) a koordinációs központ ismétlődően megsérti a 31. § (11) bek. a) – d), g) és k) pontja szerinti kötelességeit,

c) a koordinációs központ a 94.a § (3) bek. szerinti kérvényében valótlan adatokat nyújtott be a minisztériumnak.

(2) A minisztérium a koordinációs központnak értesítést küld a Koordinációs Központok Nyilvántartójából való törlésről.

(2) A 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti autorizált feldolgozói tevékenység szakértője felel a tevékenység szakszerű végzéséért, melyre az autorizáció kiadásra került.

(2) Az autorizált feldolgozói tevékenység szakértője tevékenység végzőjétől megkövetelik

a) a feddhetetlenséget,

b) a másodfokú, műszaki vagy természettudományi főiskolai végzettséget és legalább hároméves gyakorlatot a veszélyes hulladékok kezelésében, vagy másodfokú nem műszaki vagy természettudományi irányzatú főiskolai végzettséget, vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább ötéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén, vagy érettségivel záruló általános középiskolai végzettséget vagy nem műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább nyolcéves gyakorlatot a veszélyes hulladék kezelése terén; a gyakorlati időbe a tanulmányi évek nem számíthatók be,

c) a minisztérium által kijelölt szervezet biztosította szakképzés elvégzését,

d) a (3) bekezdés szerinti vizsga sikeres letételét.

(3) A vizsga tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és általános érvényű jogszabályok, valamint egyéb ezekhez kapcsolódó általános érvényű jogszabályok és műszaki szabványok összességének ismerete. A vizsgatételi lehetőséget a minisztérium legalább évente egyszer biztosítja.

(4) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasságot a minisztérium igazolja a vizsga sikeres letételét követően az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmassági bizonylat kiadásával (a továbbiakban csak „autorizált tevékenységi bizonylat”). Az autorizált tevékenységi bizonylat legfeljebb tíz évre adható ki. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényessége nem hosszabbítható meg. Az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességének lejártát követően a természetes személy, aki teljesíti a (2) bekezdésben megadott feltételeket, ismételten kérheti az autorizált tevékenységi bizonylat kiadását.

(5) A minisztérium a honlapján vezeti és folyamatosan frissíti az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személyek nyilvántartását.

(6) Az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személy köteles

a) haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak azon adatok megváltozását, amelyek alapján a tevékenység autorizációs bizonylatát kiadták,

b) a minisztérium felszólítására részt venni a tanfolyamokon vagy sikeresen letenni az új alkalmassági vizsgát az autorizált feldolgozói tevékenységből, ha alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki feltételeiben vagy általános érvényű jogszabályi előírásaiban.

(1) A minisztérium módosítja az autorizált tevékenységre kiadott jogosítványt, ha

a) az autorizált tevékenységre kiadott jogosítványban szereplő adatok megváltoztak és ezen adatok nem fedik a valóságot,

b) olyan tényállapot áll be, mely miatt az autorizált feldolgozási tevékenységet a szakmailag jogosult személy már nem képes rendesen ellátni az összes engedélyezett tevékenységi területen, melyre a fel van jogosítva,

c) az autorizált feldolgozási tevékenységre szakmailag alkalmas személy kéri a tevékenységi köre szűkítését.

(2) A minisztérium az autorizált tevékenységi bizonylatot megszünteti, ha az autorizált feldolgozói tevékenységre alkalmas személy

a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességét korlátozták,

b) feddhetetlensége megszűnt,

c) az autorizált tevékenységi bizonylatot a kérvényében vagy annak mellékleteiben feltüntetett hamis adatok megadásával szerezte meg,

d) írásban kéri a megszüntetést,

e) nem teljesítette 95. § (6) bek. b) pontja, vagy

f) nem tudja az érintett tevékenységet rendesen elvégezni.

(3) A minisztérium megszüntetheti az autorizált tevékenységi bizonylatot, ha az autorizált tevékenységre szakmailag alkalmas személy a megszabott határidőben nem nyújtotta be a minisztériumnak az adatváltozásokat, melyek alapján az autorizált tevékenységről szóló bizonylata kiadásra került.

(4) Az autorizált tevékenységi bizonylat változásainak vagy megszűnésének következményei az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásába való bejegyzésének napján állnak be.

(5) Az autorizált feldolgozói tevékenységre való szakmai alkalmasság megszűnik az autorizált tevékenységre szakmailag alkalmas személy halálával vagy az autorizált tevékenységi bizonylat érvényességi idejének lejártával. Az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyt, akinek szakmai alkalmassága megszűnt, törlik az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásából.

(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok megadják a hozzájárulást (engedélyt)

a) hulladékártalmatlanító létesítmények üzemeltetésére, kivéve a hulladékégetőket és az együttégető létesítményeket, valamint a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,¹²⁵⁾

b) a hulladék ártalmatlanítására, melyre nem került kiadásra engedély az a) pont szerint, és a hulladék hasznosítására, melyre nem került kiadásra engedély a c) pont szerint, kivéve a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását hulladékégetőben és együttégetőkben, valamint a hulladék ártalmatlanítását vagy hasznosítását vízi építményekben, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,¹²⁵⁾

c) hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetésére, kivéve

1. a hulladékégetőket, a hulladék-együttégető létesítményeket,

2. a vízi építményeket, melyekben különleges cseppfolyós hulladékfajtákat ártalmatlanítanak,¹²⁵⁾

3. a biológiailag lebomló zöld háztartási hulladékot hasznosító létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg a 100 tonnát, és

4. a háztartási hulladék térfogatát zömítő létesítmény üzemeltetésére, ha annak éves kapacitása nem haladja meg az 50 tonnát,

d) hulladékgyűjtő létesítmények üzemeltetésére, ha olyan létesítményről van szó, amely nem kapta meg az engedélyt az a) és c) pont szerint, beleértve a gyűjtőudvart is,

e) az üzemelési rend kiadására

1. hulladékártalmatlanító létesítményre,

2. hulladékhasznosító létesítményre és

3. mozgó hulladékártalmatlanító vagy hulladékhasznosító létesítményre,

f) veszélyes hulladék kezelésére, beleértve annak szállítását, ha az nem része a jelen szakasz más pontja szerint kiadott engedélynek, mégpedig abban az esetben, ha a hulladék előállítója vagy a hulladék tulajdonosa évente összesen több mint 1 tonna mennyiséget kezel vagy a szállító évente több mint 1 tonna veszélyes hulladékot fuvaroz,

g) veszélyes hulladék gyűjtésére a hulladék előállítójánál, ha évente 1 tonna veszélyes hulladéknál nagyobb mennyiséget gyűjt össze,

h) hulladékhasznosításra vagy hulladékártalmatlanításra mozgó (mobil) létesítményben; ez esetben az a) és c) pontok rendelkezéseit nem alkalmazzák,

i) hulladékgyűjtésre hulladéktulajdonosnak előzetes hulladékosztályozás nélkül, ha ezt követően a hasznosítás vagy ártalmatlanítás módja miatt az osztályozás vagy szétválogatott gyűjtés nem lehetséges vagy nem célszerű,

j) hulladéklerakó vagy egy részének bezárására, a rekultiválás elvégzésére és az azt követő megfigyelésre,

k) dekontaminálásra,

l) használt poliklórozott bifenilek vagy poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések ártalmatlanítására, ha ez nem képezi az a), b) vagy f) pont szerinti engedély részét,

m) titán-dioxid gyártási hulladékainak ártalmatlanítására,

n) háztartási felhasználásra alkalmas hulladék leadására,

o) ahhoz, hogy az érintett anyag vagy dolog mellékterméknek minősül, nem hulladéknak,

p) újbóli használatra való előkészítés végzéséhez; ilyen esetben a b) és c) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,

q) higany átmeneti lerakójának üzemeltetéséhez vagy hulladék higany végleges tárolójának üzemeltetéséhez; ilyen esetben az a) pont rendelkezéseit nem alkalmazzák,

r) higany átmeneti lerakójának vagy egy részének bezárásához és ezt követő megfigyeléséhez, vagy hulladék higany végleges tárolója vagy egy részének bezárásához és ezt követő megfigyeléséhez,

s) hulladék felhasználására tereprendezéshez,

t) hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez ártalmatlanítás előtt, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtéséhez hasznosítás előtt,

u) kommunális hulladék átrakóállomásának üzemeltetéséhez,

v) kitermelt föld tárolására a hulladéktulajdonos részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat (engedély) az (1) bekezdés k), o) és p) pontja szerinti egyetértésen kívül tartalmazza

a) a hulladék fajtáját és kategóriáját, amennyiben az (1) bekezdés a)-c), f), g), l)-n), s)-v) pontja szerinti engedélyről van szó, a hulladék mennyiségét is,

b) a hulladék kezelésének helyszínét; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés h), n) és o) pontja szerinti engedélyről van szó,

c) a hulladék kezelésének módját, vagy ha az (1) bekezdés n) pontja szerinti engedélyről van szó, a célt, amelyre a hulladék átadásra kerül,

d) az időszakot, melyre az engedély szól,

e) létesítmények esetében a létesítmény tevékenysége befejezésének módját is, valamint a tevékenység helyszínéről való ezt követő gondoskodást,

f) szükség szerint a tevékenység helyszíne ellenőrzésének és a tevékenység végzésének feltételeit,

g) az engedélyezett tevékenység végzésének feltételeit.

(3) Az 1. bekezdés a) – d), f)pontja szerinti engedély, a veszélyes hulladék szállítását kivéve, a h), i), q), s), u) és v) ponton kívül, a (2) bekezdés kellékeinek kivételével, tartalmazza még

a) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzése helyszínének műszaki feltételeit,

b) a létesítmény üzemeltetésének vagy a tevékenység elvégzésének biztonsági feltételeit.

(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még a mozgó létesítmények elhelyezéséről szóló követelményeket is, ha a hasznosítás vagy ártalmatlanítás tárgya veszélyes hulladék.

(5) A hulladéklerakó üzemeltetésére kiadott engedély a (2) és (3) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmazza még

a) a hulladéklerakó osztályát,

b) a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit, a hulladéklerakó üzemeltetési eljárásainak ellenőrzését, beleértve a vészhelyzet elhárítási tervet,

c) a paramétereket, melyeket mérni kell, valamint az anyagokat, melyeket elemezni kell a szivárgó vizekben és a megfigyelt létesítményekből vett mintákban,

d) a hulladéklerakó bezárási tervdokumentációjának, rekultiválási és bezárás utáni megfigyelési tervének jóváhagyását,

e) a kötelességet az illetékes járási hivatalnak évente, mindig a következő naptári év január 31-éig benyújtandó jelentésről, mely a tárolt hulladék fajtáit és mennyiségét, valamint a hulladéklerakó megfigyelésének eredményeit tartalmazza,

f) a célirányos pénzügyi tartalék valós nagyságát. 

(6) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti engedély tartalmazza a határidőt, mely alatt a hulladéklerakó üzemeltetője köteles

a) legkésőbb megkezdeni a hulladéklerakó bezárását vagy egy részének rekultiválását; ez a határidő nem lehet hosszabb hat hónapnál az érintett engedély jogerőre lépésének napjától számítva, és

b) befejezni a hulladéklerakó vagy egy része bezárását és a hulladéklerakó rekultiválását.

(7) Az (1) bekezdés k) pontja szerint kiadott engedély tartalmazza

a) a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések típusát és számát vagy a használt és dekontaminálásra kerülő poliklórozott bifenilek fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,

b) a dekontamináció helyének és módjának meghatározását,

c) az időszakot, melyre az engedélyt kibocsátják és a dekontaminációt elvégző berendezés tevékenysége befejezésének módját,

d) az engedélyezett tevékenység végzésének egyéb feltételeit.

(8) Az engedélyt a titán-dioxid gyártási hulladékának ártalmatlanításéra D15-ös tevékenységgel, hulladéklerakón való elhelyezésére D1-es vagy D3-as tevékenységgel a 2. sz. melléklet értelmében csak akkor lehet megadni, ha

a) a hulladék jobb módszerrel nem ártalmatlanítható,

b) a környezetvédelmi hatástanulmány¹⁹⁾ értékelése bizonyítottam hogy az ártalmatlanításnak nem lesz azonnali vagy később megmutatkozó káros hatása a talajvizekre, talajra és légkörre,

c) az ártalmatlanításnak nem lesznek káros hatásai a rekreációs tevékenységekre, a nyersanyagbányászatra, a növényzetre és az állatvilágra, a különleges tudományos jelentőségű²²⁾ lokalitásokra, helyekre vagy területekre, vagy az érintett terület más jellegű jogos használatára.

(9) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti engedély tartalmazza

a) a melléktermék leírását és a tevékenység leírását, mely során keletkezik,

b) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,

c) a tájékoztatási kötelességet, ha bármilyen változás következik be a 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítésében, mely a melléktermék biztonságos használatának csökkenéséhez vezet,

d) a melléktermék kezelési módját vagy a célt, amelyre a melléktermék átadásra kerül,

e) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.

(10) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti engedély tartalmazza

a) a hulladék fajtáját, kategóriáját és mennyiségét,

b) az újbóli használatra történő előkészítés helyének meghatározását,

c) az újbóli használatra történő előkészítési tevékenységek leírását,

d) az újbóli használatra történő előkészítés helyszínének műszaki követelményeit,

e) az újbóli használatra történő előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek végzésének biztonsági feltételeit,

f) az időtartamot, melyre az engedélyt kiadták,

g) az újbóli használatra történő előkészítésen átment termékek vagy termékösszetevők felhasználásának módját,

h) a további feltételeket, amelyeket be kell tartani a tevékenység során, melyre az engedély kiadásra kerül.

(11) Hulladéklerakó üzemeltetésének engedélyét, a higany átmeneti lerakója üzemeltetési engedélyét és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetési engedélyét az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a helyszíni szemlét követően, mely során megbizonyosodik az engedélyezési kérelem tárgyát képező dolog valós állapotáról.

(12) A hulladéklerakó (1) bekezdés j) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a hulladéklerakó bezárásáról.

(13) A higany átmeneti lerakójának az (1) bekezdés r) pontjával összhangban történt bezárását az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle elvégzését és az igazolás kiadását a higany átmeneti lerakójának bezárásáról.

(14) A végleges hulladékhigany-tároló (1) bekezdés r) pontja szerinti bezárását az illetékes hulladékgazdálkodási államigazgatási hatóság ellenőrzi, beleértve a helyszíni szemle megejtését is, és a végleges hulladékhigany-tároló bezárásáról bizonylatot bocsát ki.

(15) Hulladék egy évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére az ártalmatlanítást megelőzően, vagy három évnél hosszabb ideig tartó gyűjtésére a hasznosítást megelőzően az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság adja ki a hulladék kitermelőjének azt követően, hogy bizonyította, a Szlovák Köztársaság területén nem található alkalmas létesítmény ezen hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására, vagy az a hulladékbirtokos számára kapacitási okokból gazdaságos. 

(16) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak meghatározott időre adható ki, legfeljebb öt évre.

(17) A (16) bekezdés szerinti engedély érvényessége meghosszabbítható, mégpedig ismétlődően is, ha nem változnak azok a tények, amelyek az engedély szempontjából meghatározó jelentőségűek, és amennyiben az engedély meghosszabbításának kérvényét legkésőbb a lejárta előtti harmadik hónapban kézbesítik illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak. Az (1) bekezdés j) és v) pontja szerinti engedély érvényessége nem kerül meghosszabbításra.

(18) Ha a hulladékkezelés javasolt módja nincs összhangban a jelen törvény és az általános érvényű jogszabályok rá vonatkozó végrehajtási rendelkezéseivel vagy a kerület programjának kötelező érvényű részével, az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megtagadják, vagy az engedély érvényességét a (17) bekezdés értelmében nem hosszabbítják meg.

(1) Az, aki hulladékgyűjtést végez hulladékgyűjtő létesítmény fenntartása nélkül, köteles e tevékenység megkezdésétől számított 14 napon belül nyilvántartásba vetetni magát az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnál a székhelyén vagy a vállalkozása helyszínén; ez nem érvényes, ha a hulladékgyűjtéshez szükséges a 97. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés vagy a 89. § (1) bekezdése szerinti autorizáció. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség ugyanúgy vonatkozik a kereskedőre vagy közvetítőre, ha tevékenységét nem olyan tevékenységi kör részeként végzi, amelyre engedélyt kapott a 97. § (1) bekezdése vagy autorizációt szerzett a 89. § (1) bekezdése szerint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik a biológiailag lebomló háztartási zöldhulladékot hasznosító olyan létesítményt üzemeltető személyre is, melynek az éves teljesítménye nem haladja meg a 100 tonnát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelesség vonatkozik a hulladékszállítóra is, mely mások szükségeltének megfelelően vagy saját részére hulladékot szállít külön jogszabály szerinti jogosítvány alapján,126a) amennyiben tevékenységét nem olyan tevékenység részeként végzi, melyre engedélyt kapott a 97. § (1) bekezdése alapján vagy a 98. § (1) bekezdése szerinti autorizációval.

(5) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1) – (4) bekezdés szerinti regisztrációt a kérelmező regisztrációs kérvénye alapján végzi; a kérelmezőnek erről igazolást ad ki.

(6) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1)-(4) bekezdések szerint nyilvántartásba vett személyekről nyilvántartási jegyzéket vezet.

(7) A regisztrált személy köteles az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelenteni a regisztrációs kérvényben feltüntetett regisztrált adatok megváltozását, mégpedig 30 napon belül a változás beálltától számítva és az illetékes hatóság kérésére a változást bizonyítani.

(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a regisztrált adatok változásának bejegyzését a regisztrált személy 7. bekezdés szerinti értesítője alapján vagy saját kezdeményezésre végrehajtja, ha a regisztrált adatok nem állnak összhangban a valós helyzettel. Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a regisztrált személynek új regisztrációs bizonylatot ad ki a regisztráció végrehajtásáról, ha olyan regisztrációs adatváltozás bejegyzéséről van szó, amely a regisztrációs bizonylatban is szerepelt.

(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság törli a regisztrált személy a regisztrált személyek nyilvántartásából 30 napon belül attól a naptól számítva, amikor

a) az állami hulladékgazdálkodási hatóság megállapította a regisztrált személy megszűnését,

b) a regisztrált személy kéri a törlést, vagy

c) a regisztrált személy abbahagyta annak a tevékenységnek a végzését, amely a regisztráció alapján a kötelessége volt.

(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleményezi

a) a hulladékégető és hulladék-együttégető létesítményeket, vagy ezek változásait a külön jogszabály¹²⁷⁾ engedély megadásának részeként,

b) a hulladékgazdálkodási létesítmények megépítését, mégpedig

1. az elvi építési engedélyben szereplő dokumentációt,¹²⁸⁾ kivéve az egyszerű és kis építményeket,

2. az építésügyi eljárásban szereplő tervdokumentációt,¹²⁹⁾ kivéve az egyszerű és kis építményeket, amennyiben elvi építési engedélyezés nem történt,

3. az építmény eltávolításáról szóló eljárásban a javasolt hulladékkezelési módot,¹³⁰⁾

4. a tereprendezési munkák¹³¹⁾ engedélyezési eljárásának dokumentációját, ha a megvalósulás során feltételezhető építkezési és bontási törmelék felhasználása a 77. § (1) bekezdése értelmében,

5. a használatbavételi eljárás¹³²⁾ dokumentációját, 

c) a gyártásban tervezett, a hulladékkezeléssel összefüggő változásokat,

d) annak a hulladéknak átvételét a Szlovák Köztársaság vámszabad forgalmába, mely az aktív vámrendszerben behozott anyag finomító feldolgozása során keletkezett,¹³³⁾

e) az elvi építési engedély (területfejlesztés) dokumentációját a megtárgyaláskor.¹³⁵⁾

(2) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett eljárásokban érintett hatóságként vesz részt; véleménye, mely a feltüntetett eljárások eredménye, kötelező érvényű állásfoglalás.

(1) A jelen törvény szerinti határozatkiadás iránti kérelem és az állami hulladékgazdálkodási hatóság véleménye iránti kérelem, valamint a feldolgozói tevékenység autorizálásának megadása iránti kérelem része meghatározott esetekben [105. § (3) bek. v) pont] szakvélemény, melyet a szakmai bírálat kiállítására jogosult személy állít ki.

(2) A szakmai bírálat kiadására jogosult személyt a minisztérium határozza meg a szakmai alkalmassági vizsga letételével járó felülvizsgálatot követően.

(3) A szakmai bírálatok kiadására jogosult személy az a természetes személy lehet, aki

a) feddhetetlen,

b) a másodfokú, műszaki vagy természettudományi főiskolai végzettséggel és legalább hároméves gyakorlattal bír azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy alapfokú műszaki vagy természettudományi irányzatú főiskolai végzettséggel bír, vagy műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább ötéves gyakorlatot tud igazolni azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy főiskolai végzettsége és legalább hatéves gyakorlata van azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri, vagy érettségivel záruló általános középiskolai végzettséget vagy nem műszaki irányzatú, érettségivel záruló középiskolai végzettséget és legalább tízéves gyakorlatot tud felmutatni azon szakterület elbírálási tevékenysége vonatkozásában, melyben bizonylat kiadását kéri; a gyakorlati időbe a tanulmányi évek nem számíthatók be,

c) sikeresen letette a vizsgát,

d) elvégezte a minisztérium megbízott szervezete által biztosított szakmai előkészítőt. 

(4) Szakmai elbírálói alkalmasság alatt a jelen törvény céljaira a műveltséget, a szakmai gyakorlatot és elméleti ismereteket, valamint a hulladékgazdálkodási terület általános érvényű jogszabályainak és a jelenlegi műszaki lehetőségeinek ismeretét értjük.

(5) A szakmai elbírálói alkalmasságot a minisztérium szakmai elbírálói bizonylat kiadásával igazolja. A szakmai elbírálói bizonylatot/jogosítványt legfeljebb az elbírálói tevékenység három szakterületére adják ki, az egyes esetekre lebontva, mely része vagy része lehet a határozatkiadási kérvénynek és az állami hulladékgazdálkodási hatóság állásfoglalásának, valamint a szakmai elbírálás autorizációját kérő kérvénynek.

(6) A szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat érvényessége legfeljebb ötéves időszakra szól. A bizonylat érvényességét a minisztérium csak egyszer hosszabbíthatja meg a szakmai elbírálói alkalmasság felülvizsgálatának sikeres abszolválását követően, legfeljebb olyan időszakra, amilyenre eredetileg kiállították, amennyiben a jogosult személy ezt legkésőbb három hónappal az érvényességi határidő lejárta előtt kéri és párhuzamosan benyújtja a minisztériumnak a három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványát is; a kérvény elbírálásakor a minisztérium köteles figyelembe venni a jogosult személy által eddig végzett szakmai elbírálói tevékenység minőségét és színvonalát, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelességek teljesítését.

(7) Jogi személyek és természetes személy-vállalkozók szakvéleményeket csak szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével bocsáthatnak ki.

(8) Rendkívüli esetekben, ha a szakvélemény kiadása nem biztosítható szakvélemény kiadására jogosult személy közvetítésével, a minisztérium a szakvélemény kiadására való alkalmasságot elbíráló Vizsgabizottság ajánlása alapján engedélyezheti egyszeri szakvélemény kiadását olyan személynek is, aki nem jogosult személy, de a szakvélemény kiadásához szükséges szakmai előfeltételeknek a birtokában van.

(9) A minisztérium vezeti és folyamatosan frissíti a szakvélemény kiadására jogosult személyek nyilvántartását. A szakvélemény kiadására jogosult személyek érvényes nyilvántartását a minisztérium a honlapján közzéteszi.

A szakvélemény kiadására jogosult személy köteles

a) haladéktalanul jelenteni a minisztériumnak azoknak az adatoknak a változásait, amelyek alapján megkapta a szakvélemény kiadására feljogosító bizonylatot,

b) betartani a szakvéleményezési tevékenység jelen törvényben lefektetett szabályait,

c) a minisztérium felszólítására részt venni az átképzéseken vagy a szakmai elbírálói alkalmasság új felülvizsgálatát sikeresen befejezni, amennyiben alapvető változások következnek be a hulladékgazdálkodás műszaki állapotában vagy a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályaiban,

d) az állami hulladékgazdálkodási hatóság kérésére kiegészíteni a szakvéleményt, melyet kibocsátott,

e) a naptári év januárjának 31. napjáig beküldeni a minisztériumnak minden szakvéleményt annak csatolmányával együtt, melyet az előző naptári évben kiállított.

(1) A minisztérium módosíthatja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha

a) olyan tényállások következnek be, amelyek miatt a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy szakértői tevékenységét nem tudja rendesen elvégezni minden, a bizonylatban szereplő területen és annak megfelelő mértékben, vagy 

b) a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy bizonyíthatóan és ismétlődően olyan szakértői véleményt adott ki a bizonylatában szereplő területre vonatkozóan, amely elégtelen színvonalú.

(2) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy

a) nem teljesítette a 110. § a), b), d) vagy e) pontja szerinti kötelességét,

b) a neki kiadott szakmai elbírálási alkalmassági bizonylattal ellentétes szakértői véleményt adott ki.

(3) A minisztérium módosítja a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha

a) a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatban szereplő személyes adatok változnak és ezek az adatok összhangban állnak a valós tényekkel,

b) a jogosult személy kéri a tartalmának szűkítését.

(4) A minisztérium megszüntetheti a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylatot, ha a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy

a) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy jogi cselekvőképességében korlátozták,

b) jogerős ítélet alapján már nem feddhetetlen,

c) a bizonylatot hamis adatok alapján szerezte meg,

d) a szakvéleményt a valós tényállással ellentétesen vagy nem megfelelő minőségben állította ki, s mindezt ellenőrző szakvélemény bizonyította, melyet a minisztériumnak jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével beszerezni,

e) nem teljesítette a 101. § c) pontja szerinti kötelességét, vagy

f) írásban kérte a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat megszüntetését.

(5) Ha a minisztériumnak kételye támad, hogy a szakmai bírálatok kiadására jogosult személy a szakvéleményt nem a valós tényállással összhangban vagy nem megfelelő szakmai minőségben állította ki, jogában áll más, szakvélemény kiállítására jogosult személy közvetítésével ellenőrző szakvéleményt beszerezni erről az érintett szakvéleményről.

(6) Ha az ellenőrző szakvélemény olyan tényt tár fel, amely a szakmai elbírálói alkalmassági bizonylat (4) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetését indokolja, az ellenőrző szakvélemény elkészítésének költségeit az érintett szakmailag jogosult személy viseli, akinek a feltüntetett okból a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylatát megszüntetik.

(7) A szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat, az érvényessége meghosszabbításának, módosításának vagy a szakmai elbírálói tevékenységre szóló bizonylat megszüntetésének következményei a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásába történt bejegyzés napjától válnak érvényessé.

(8) A szakmai elbírálói alkalmasság a jogosult személy elhalálozásával vagy a szakmai elbírálói tevékenységre feljogosító bizonylat érvényességi határidejének lejártával szűnik meg. A jogosult személyt, akinek szakmai elbírálói alkalmassága megszűnt, a minisztérium törli a szakvélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartásából.

(1) Létrehozásra kerül a hulladékgazdálkodás informatikai rendszere (a továbbiakban csak „informatikai rendszer”), mely biztosítja az adatgyűjtést a hulladékgazdálkodás területén és az adatszolgáltatást a meghatározott mértéig. Az informatikai rendszer része az egységes környezetvédelmi informatikai rendszernek.

(2) Az informatikai rendszert a minisztérium hozza létre. Az informatikai rendszer működtetését és a belőle származó adatszolgáltatást a minisztérium vagy az általa megbízott szervezet biztosítja.

(3) Az informatikai rendszerben nyilvántartják

a) a bejelentett adatokat a hulladékbirtokosok és hulladékkezelők nyilvántartásaiból,

b) a bejelentetett adatokat a veszélyes hulladék belföldi szállításáról és a határon átnyúló hulladékszállításról,

c) a bejelentetett adatokat a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőinek nyilvántartásaiból, 

d) az állami hulladékgazdálkodási hatóság által a 97. § (1) bekezdése és külön jogszabályok¹²⁶⁾ értelmében kiadott engedélyekről szóló tájékoztatásokat és az engedélyek meghosszabbítását,

e) a megkülönböztetett termékek gyártóinak nyilvántartásaiból származó bejelentetett adatokat,

f) a gyártó felelősségi szervezetek és harmadik személyek nyilvántartásából származó bejelentetett adatokat, 

g) az autorizáció kiadásáról szóló adatokat, ezek érvényességének meghosszabbítását, az autorizáció változásait, megszűnését és megszüntetését, valamint a tevékenység felfüggesztését,

h) az adatokat a háztartási hulladék és építési törmelék helyi illetékének nagyságáról,¹⁰⁸⁾

i) az adatokat az állami hulladékgazdálkodási hatóság által kiszabott büntetésekről,

j) az adatokat az új üzemeltetőkről, melyekre a 114. § (4) bekezdése értelmében átszálltak a jogok és kötelességek. 

(4) Az informatikai rendszer része a nyilvántartás

a) az autorizált (engedélyhez kötött) feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyekről,

b) a személyekről, akinek kiadták az engedélyt a 89. § (1) bekezdése a) pontja szerint,

c) a megkülönböztetett termékek gyártóiról,

d) a gyártói felelősségi szervezetekről,

e) a megkülönböztetett kötelességeiket egyénileg teljesítő megkülönböztetett termékek gyártóiról,

f) a harmadik személyekről,

g) a hulladékhasznosító létesítményekről,

h) a hulladékártalmatlanító létesítményekről,

i) a hulladékgyűjtő létesítményekről,

j) a hulladékgyűjtő udvarokról,

k) a 98. § szerint nyilvántartásba vett személyekről,

l) a szakvélemény kiadására jogosult személyekről,

m) az állami hulladékgazdálkodási hatóságokról,

n) a határon átnyúló hulladékmozgásokról,

o) a veszélyes hulladék belföldi szállításáról,

p) a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezésekről.

(5) Az informatikai rendszerbe kötelező bejelenteni

a) a nyilvántartás meghatározott adatait, így

1. a hulladéktermelőt és hulladéktulajdonost,

2. a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőit,

3. a megkülönböztetett termékek gyártóit,

4. a gyártó felelősségi szervezeteket,

5. a veszélyes hulladékok küldőit és fogadóit,

6. a jelen törvény hetedik része szerinti bejelentőket, hulladékszállítás-szervezőket, átvevőket és létesítményeket,

b) az állami hulladékgazdálkodási hatóságok részéről az adatokat

1. a 97. § (1) bekezdése értelmében kiadott engedélyekről és azok érvényességének meghosszabbításáról,

2. a kiadott autorizációkról, érvényességük meghosszabbításáról, az autorizáció módosításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről, valamint a tevékenység felfüggesztéséről,

3. a nyilvántartásokról,

4. a kirótt büntetésekről,

c) a községek részéről a háztartási hulladék és gyűjtőudvar helyi illetékeiről,

d) a 114. § (4) bekezdése szerinti létesítmény új üzemeltetője részéről az üzemeltető megváltozását és az új üzemeltető azonosító adatait.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti informatikai rendszerbe adatokat bejelenteni köteles jogalanyok kötelesek térítésmentesen bejelenteni a meghatározott adatokat az informatikai rendszerbe a megadott feltételeknek megfelelően.

(7) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok kötelesek az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat haladéktalanul bejelenteni. A községek kötelesek az (5) bekezdés c) pontja szerinti adatokat évente egyszer bejelenteni, legkésőbb január 31-éig, vagy minden, köteles bejelentési adat változását követően legkésőbb 30 naptári napon belül a változás beálltát követően.

(8) A minisztérium vagy az általa megbízott szervezet köteles az informatikai rendszerből nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a meghatározott terjedelemben az adatokat; a külön jogszabályok¹³⁷⁾ szerinti rendelkezéseket ez nem érinti.

(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóságok^137a) a következők:

a) minisztérium,

b) felügyelet,

c) a kerületi székhely járási hivatala,

d) a járási hivatal.

(2) Hulladékgazdálkodási államigazgatási jogköröket végeznek a községek (109. §), a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség (110. §), az adóügyekben, illetékügyekben és vámügyekben eljáró államigazgatási hatóságok (111. §).

(1) A minisztérium az állami hulladékgazdálkodási hatóság központi szerve.

(2) A minisztérium

a) irányítja és ellenőrzi az államigazgatás végrehajtását a hulladékgazdálkodás területén,

b) kidolgozza, kiadja, frissíti és nyilvánosságra hozza a Szlovák Köztársaság Programját és Hulladék-megelőzési Programját,

c) észrevételeket tesz, hozzájárulásokat ad ki és meghatározza a hulladék határon átívelő mozgatásának feltételeit a jelen törvény hetedik része szerint,

d) vezeti és frissíti a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartását, a poliklórozott bifenileket tartalmazó berendezések jegyzékét (79. § (11) bek.) és igazolásokat ad ki a 79. § (12) bekezdése szerint,

e) együttműködik a központi államigazgatási hatóságokkal és más jogi személyekkel a hulladékgazdálkodás általános érvényű jogszabályainak egységes érvényesítése érdekében,

f) állami felügyeleti hatóság a hulladékgazdálkodás területén,

g) konzultálja az illetékes államigazgatási szervekkel a 112. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben más államban végzett tevékenység hatásairól van szó, kérheti a titán-dioxid–hulladék D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanításának, hulladéklerakón D1-es vagy D3-as tevékenységgel történő tárolásának – mind a 2. sz. melléklet szerint – a leállítását, 

h) nyilvántartást vezet a jelen törvény hetedik szakaszának rendelkezése szerinti a határok átnyúló hulladékmozgásokról,

i) kiadja, meghosszabbítja, megváltoztatja és megszünteti az autorizációt a 89-94. §-ok szerint, valamint felfüggeszti a tevékenységeket, melyekre autorizációt adott ki (94. § (6) bek.),

j) vezeti az autorizált feldolgozói tevékenységre szakmailag alkalmas személyek nyilvántartását (95. § (5) bek.), azon személyek nyilvántartását, akik autorizációt kaptak (89. § (5) bek.) és a szakértői vélemények kiadására jogosult személyek nyilvántartását (100. § (9) bek.),

k) biztosítja az autorizált feldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmassági felkészítést szakmailag alkalmas személyeknek [95. § (2) bek. c) pont és (6) bek.], és biztosítja az autorizált feldolgozói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmassági vizsga letételét (95. § (3) bek.), kiadja, módosítja és megszünteti az autorizált tevékenységre szóló szakmai alkalmassági bizonylatokat a 95. § (4) bekezdése és a 96. § (1), (2) és (3) bekezdése szerint,

l) biztosítja az információnyújtást a hulladékgazdálkodás területéről a nemzetközi szervezeteknek, melyeknek tagja a Szlovák Köztársaság, vagy ha ilyen kötelesség származik a nemzetközi egyezményekből, melyek a Szlovák Köztársaságot kötik,

m) biztosítja a fókuszpont tevékenységét az államhatáron átnyúló hulladékszállítás esetében,¹³⁸⁾

n) kérésre tájékoztatást nyújt a hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítményekről,

o) megbízott szervezeten keresztül biztosítja a szakértői vélemény kiadására jogosult személynek a tevékenysége végzéséhez szükséges szakmai felkészítést [(100. § (3) bek d) pont és 101. § c) pont)], biztosítja szakértői vélemény kiadására jogosult személynek a vizsgatételt [(100. § (3) bek c) pont, (6) bek. és 101. § c) pont)], kiadja, módosítja és megszünteti a szakértői véleményezés végzésére feljogosító bizonylatokat a 100. § (5) és (6) bek. és a 102. § (1) – (4) bek. szerint, engedélyezi a szakértői vélemény kiadását a 100. § (8) bekezdése szerinti személynek, valamint ellenőrző szakvéleményt készíttet a 102. § (5) bekezdése szerint,

p) tájékoztatja az Európai Bizottságot a Szlovák Köztársaság poliklórozott bifenileket és poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezéseit érintő programjáról, valamint a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezések jegyzékéről a 79. § (11) bek. szerint,

q) végrehajtja a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzését és törlését a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába, és igazolást ad ki erről (30. §),

r) vezeti a 27. § (4) bekezdés h) pontja, a 28. § (4) bekezdés d) pontja, a 41. § b) pontja, a 44. § (8) bekezdés c) pontja, az 51. § f) pontja, a 65. § (1) bekezdés s) pontja szerint bejelentetett adatok nyilvántartását, a bejelentetett adatok alapján ellenőrzi a kötelességek teljesítését a 27. § (4) bekezdés e) és g) pontja értelmében, és évente egyszer összegezve kiértékeli ezek teljesítését az Európai Unió vonatkozásában (105. § (4) bekezdés),

s) véleményt mond Szlovákia területfejlesztési koncepciójáról,¹³⁹⁾

t) meghatározza az elektromos és elektronikus termékek gyártóinak piaci részesedését a 27. § (4) bekezdés h) pontja szerint bejelentett adatok alapján,

u) döntést hoz kétes ügyekben, hogy a berendezés olyan elektroberendezés-e vagy sem, melyre vonatkozik a jelen törvény negyedik része,

v) nyilvántartást vezet az 51. § j) pontja szerint bejelentetett reciklációs hatékonyságról,

w) figyelemmel kíséri a 3. sz. bekezdésben feltüntetett célok és kötelező határértékek teljesítését,

x) bizonytalanság esetén dönt arról, hogy a termék csomagolás-e vagy sem,

y) biztosítja a fókuszpont tevékenységét a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződés értelmében,¹⁴⁰⁾

z) közzéteszi a 27. § (4) bekezdés j) pontja szerinti gyűjtési hányad és a piaci részesedési hányad kiszámításához szükséges adatokat a honlapján,

aa) közzéteszi a kerület hulladékgazdálkodási programját a 9. § (4) bek. szerint,

ab) felszólítja a gyártói felelősségi szervezeteket a megkülönböztetett hulladékáram 28. § (5) bek. szerinti közös kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,

ac) felszólítja a harmadik személyt a használt elemek és akkumulátorok 44. § (9) bek. szerinti kezelési rendszere működőképességének bizonyítására, 

ad) felszólítja a megkülönböztetett termék gyártóját a megkülönböztetett hulladékáram 29. § (2) bek. szerinti egyéni kezelési rendszere működőképességének bizonyítására,

ae) közzéteszi a kiadott autorizációkról szóló döntéseket,

af) közzéteszi a felhívást koordinációs központ megalakítására, átveszi az írásos bejelentéseket és további feladatokat teljesít a 31. § (4) bekezdése szerint, kijelöli a gyártói felelősségi szervezeteket és a megkülönböztetett termékek gyártóit, melyek egyénileg teljesítik megkülönböztetett kötelességeiket és amelyek kötelesek koordinációs központot létrehozni,

ag) végrehajtja a bejegyzéseket és törléseket a Koordinációs Központok Nyilvántartójában, vezeti a Koordinációs Központok Nyilvántartóját és a benne szereplő adatokat közzéteszi a honlapján,

ah) biztosítja a kölcsönös együttműködést a többi tagállammal, elsősorban a megfelelő információáramlás terén, melynek célja az elektroberendezések gyártói kötelességteljesítésének biztosítása és az információátadás a tagállamoknak és szükség szerint az Európai Bizottságnak,

ai) honlapján közzéteszi a többi tagállam elektroberendezés-gyártójának belföldi regisztrációjának elérhetőségeit.

(3) Az általános érvényű jogszabály, melyet a minisztérium kiad, meghatározza

a) a programok tartalmának és a kerületi, községi, a poliklórozott bifenil-birtokosi programok kidolgozásának részleteit, valamint a hulladékkeletkezés-megelőzési programok részleteit,

b) a hulladékok jegyzékét, a veszélyes tulajdonságok jegyzékét a Bázeli Jegyzőkönyv értelmében, a hulladékcsoportok jegyzékét és a káros anyagok jegyzékét a Bázeli Jegyzőkönyv értelmében, valamint a hulladékok veszélyes tulajdonságai elbírálásának feltételeit, melyek a Hulladékkatalógust képezik,

c) a nyilvántartás vezetésének tartalmát és módját, a hulladék-nyilvántartás megőrzési követelményeit, a hulladékbirtokos nyilvántartási, a veszélyes hulladék feladójának, a fogadójának és szállítójának, a hulladékhasznosító létesítmény üzemeltetőjének, a hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetőjének, valamint a hulladékgyűjtő és -felvásárló üzemeltetőjének adatbejelentési adatait, a nyilvántartás vezetésének és megőrzésének tartalmát és módját a hulladék gyűjtéséről és egyes hulladékfajták felvásárlásáról, a belőlük készülő bejelentések adatairól,

d) a hulladékkezelés részleteit, a hulladékkezelő létesítmények létesítésének és üzemeltetésének követelményeit, a hulladékkezelő berendezések, a kommunális hulladék átrakóhelyi és a kitermelt föld tárolási helyi gyűjtésének és megjelölésének részleteit, a veszélyeshulladék-kezelő technológiák megjelölésének módját, a hulladékgyűjtés és -tárolás részleteit, a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésének részleteit, a feltételek közzétételének formáját, melyek betartása mellett feldolgozásra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra átveszi a hulladékot, a hulladékgyűjtő és -tároló létesítmények jelölési módját, a természetes személyeknek szóló értesítések részleteit hulladékgyűjtésre vagy hulladékfelvásárlásra vonatkozóan, a hulladékfajták közzétételét, melyek hasznosítására vagy ártalmatlanítására jogosult, az energetikai hatékonyság kiszámításának képletét, a titán-dioxid gyártásából származó hulladék és az ezen hulladék környezetbe történt kibocsátásának, elhelyezésének vagy beinjektálásának mennyiségi megfigyelését és megfigyelésének módját, a toxikussági határértékeket, azon hulladékok jegyzékét, melyeket előzetes kezelés nélkül tárolni tilos,

e) a hulladék analitikus ellenőrzésének egységes módszertanát,

f) a részleteket a hulladéklerakók vonatkozásában, üzemeltetésüket, ellenőrzési eljárásaikat és a hulladéklerakók üzemelés közbeni megfigyelését, valamint bezárás utáni megfigyelését, a hulladéklerakó bezárásának eljárását és az azt követő gondoskodást a hulladéklerakóról, a nyilvántartási, bejelentési kötelezettségek részleteit és a nyilvántartás megőrzésének részleteit,

g) az átmeneti higanylerakók és a végleges hulladékhigany-tárolók üzemeltetésének részleteit, az üzemeltetési rend részleteit, melyet az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak kell jóváhagynia, a higany megfigyelésének mértékét és módját, a hulladékká vált higany nyilvántartásának tartalmát, vezetésének módját, bejelentésének és megőrzésének feltételeit az átmeneti higanylerakó üzemeltetője és a végleges hulladékhigany-tároló üzemeltetője által, a higany tárolásának feltételeit, a tartályról szóló bizonylatot,  

h) az éves célirányos pénzügyi tartalék kiszámításának képletét,

i) a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába való bejegyzés kérvényének részleteit és a bejegyzésről kiadott igazolás mintáját, a megkülönböztetett termék gyártójának bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége részleteit, a megkülönböztetett termék végfelhasználóival szembeni tájékoztatási kötelességeinek részleteit, a végfelhasználóknak szóló, országos lefedettségű népszerűsítő és képzési tevékenységek részleteit a megkülönböztetett hulladékáramok kezelése, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtése és a hulladékkeletkezés megelőzése vonatkozásában, a gyártói felelősségi szervezet tevékenységéről szóló jelentés tartalmának részleteit és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, az egyéni kezelői rendszer működőképességi jelentése tartalmának részleteit, és az ezen jelentésből közzétételre kerülő adatokat, a Szlovák Köztársaság területi lefedettségének mértékével kapcsolatos részleteket a megkülönböztetett hulladékáramok gyűjtésének biztosítása céljából, a 29. § (2) bek. g) pontja szerinti letét összege kiszámításának részleteit és a garancia fajtáját, valamint ennek igazolását a minisztérium felé, a csomagolásszerű termékhulladékok kezelésének részleteit,

j) a hulladékhasznosító létesítményekben történő hasznosítás mód kimutatásának részletei a tagállamok területén és a tagállamokon kívüli területeken is,

k) a részleteket az elektroberendezések és elektromos hulladék kezeléséről, a részleteket az elektromos hulladék felosztásáról az osztályozott gyűjtés céljaira és feldolgozás előtti tárolására, a részleteket az elektroberendezések grafikai szimbólummal történő megjelöléséről a piaci bevezetéskor, a részleteket gyűjtőhelyi gyűjtőedényről, a részleteket az elektromos hulladék tárolásáról, az átmeneti tárolást beleértve, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozójának bejelentési kötelezettségéről, a részleteket az elektromos hulladék feldolgozásának műszaki követelményeiről, a részleteket az elektromos hulladékfeldolgozás műszaki dokumentációjáról, a feltételeket, melyeket teljesítenie kell az újbóli használatra előkészítő létesítménynek, a részleteket az újbóli használatra előkészítő feldolgozó által nyújtott információkról és minden új típusú elektroberendezés feldolgozásáról, az elektromos hulladékkategóriákról, melyek alkalmasak újbóli használatra és az elektromos hulladék újbóli használatra való előkészítését végző személy alkalmasságáról, a nagyon kis méretű elektromos hulladék vagy fényforrásokból származó hulladék leadására szolgáló edényekről, a háztartási és nem háztartási elektromos hulladék példáit, a részleteket a használt elektroberendezések határokon átnyúló szállításáról, a kísérő okmányokról, a használt elektroberendezések teszteléséről és értékeléséről, beleértve a tesztelési eredményeket, azok tartalmát, elhelyezését és a felvétel megőrzését, a hulladék határokon átnyúló mozgatásának bejelentési kellékeit, az elektroberendezések tájékoztató jegyzékét,

l) a részleteket az elemek, az akkumulátorok és elemcsaládok grafikai jelöléséről, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozójának nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a használt elemek és akkumulátorok feldolgozásának és reciklálásának követelményeit, a részleteket a használt elemek és akkumulátorok feldolgozása és reciklálása üzemi dokumentációjáról, a részleteket a reciklálási hatékonyság kimutatási módjáról a hulladékhasznosító létesítményekben más tagállamok területén és tagállamokon kívüli területeken, a használt elemek és akkumulátorok reciklálási hatékonyságának mértékét, a hulladék határokon átnyúló mozgatásának bejelentési kellékeit, az elektroberendezések tájékoztató jegyzékét,

m) az ismételten felhasználható betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát és a betétdíjas italcsomagolások betétdíjának nagyságát, ha azok nem ismételten felhasználhatók, a csomagolások tulajdonságaival és összetételével kapcsolatos követelményeket, a részleteket a csomagolás anyagösszetételének jelöléséről, a részleteket a csomagolás betétdíjas csomagolásként való megjelöléséről, a részleteket az anyagáram kimutatásának módjáról, a csomagolóanyagot és csomagolásszerű anyagot gyártó személy piaci és gyűjtési hányada kiszámításának módját,

n) a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó létesítményekkel és a régi gépjárműveket gyűjtő létesítményekkel szemben támasztott követelményekről, a részleteket a régi gépjárművek kezeléséről bontásuk során, a részleteket a régi gépjárműveket feldolgozó személy nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeiről, a részleteket a hulladék gépjárműbontás üzemeltetési dokumentációjának vezetéséről, a részleteket a gépjármű-alkatrészek, a gépjárműben használt anyagok és felszerelések jelölésének módjáról és a jelölések jegyzékét, a reciklálási, a hulladék gépjármű újrahasznosításéra és újbóli használatára támasztott követelményeket, az anyagok és alkatrészek 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jegyzékét, beleértve a megengedett legfelsőbb határértékeket a nehézfémtartalom szempontjából, a kivételek érvényesíthetőségének határidőit és azon eseteket, amikor ezeket az anyagokat és alkatrészeket a további feldolgozást megelőzően eltávolítják, beleértve a jelölésük módját is, a feldolgozásra átvett hulladék gépjárműről kiadott igazolás mintáját, a részleteket a gépjárműgyártó közzétételi és tájékoztatási kötelezettségéről, a részleteket a hulladék gépjármű feldolgozójának tájékoztatási kötelezettségéről [65. § 1. bek. p] pont], a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvényről, a részleteket a gépjármű nemlétezését kimondó határozat iránti kérvény benyújtásakor a Környezetvédelmi Alapba befizetendő hozzájárulásról,

o) a részleteket a poliklórozott bifenilek közömbösítéséről, a megtisztított berendezések, létesítmények, anyagok és folyadékok poliklórozott bifeniltartalma megállapításának referencia-módszeréről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés tárolóhelyiségébe történő belépés jelzésmódjáról, az ilyen berendezések jelölési módjáról, a megtisztított berendezések jelölésének módjáról és a poliklórozott bifenilek – égetésen kívüli – ártalmatlanítási módszereinek műszaki követelményeiről, a poliklórozott bifenilt tartalmazó berendezés birtoklását tartalmazó bejelentés módjáról és tartalmáról, a poliklórozott bifenilek 17. § (1) bekezdés i) pontja szerinti átvételét igazoló bizonylat mintáját,

p) a külön követelményeket a hulladékstátus végső állapotának meghatározására,

q) a barnamedve előfordulási helyének behatárolását, mely helyre vonatkozik a hulladék különleges módon történő bebiztosítása, valamint a bebiztosítás módjának részletei,

r) a regisztrált személyek jegyzéke vezetésének tartalmát, módját, valamint a 98. § szerinti regisztrációs kérvény tartalmának részleteit,

s) a részleteket a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadását célzó kérvény tartalmáról,

t) a követelményeket a hulladék felületi tereprendezési célokra vonatkozó engedély kiadásáról, beleértve az e célra alkalmas hulladékokkal kapcsolatos részleteket,

u) az autorizációs kérvény tartalmának részleteit és mintáját, az autorizáció meghosszabbításához szükséges iratok részleteit, kellékeit és az autorizációt megszerző személyek nyilvántartásának vezetési módját és tartalmát,

v) a részleteket az autorizált feldolgozói tevékenység műszaki, anyagi és személyi bebiztosítottságáról, valamint a szakmai alkalmasságról való meggyőződés módjáról és tartalmáról, a szerződéses kapcsolatok rendszerének biztosítottságáról, az autorizációra szakmailag alkalmas személyek regisztere vezetésének tartalma és módja, az esetek, amikor a hulladékgazdálkodási állami hatóság határozatának vagy véleményének kiadása iránti kérvény vagy az autorizációs kérvény része vagy része lehet a szakvélemény a tervezett tevékenység hatásairól vagy a létesítmény környezeti hatásairól, a részleteket a jogosult személy kijelölési eljárásáról, a szakvélemény kellékeit, a részleteket a szakértői tevékenység ellátásának feltételeiről, a részleteket a jogosult személyek nyilvántartásának vezetéséről,

w) a részleteket a gyűjtőudvarok felszereltségéről, a háztartási hulladék osztályozott gyűjtésének részleteit, a községben szokásos gyűjtési költségek kiszámítását,

x) a részleteket a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, a részleteket a biológiailag lebomló kommunális hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó tájékoztató kampányról,

y) az adatbejelentés feltételeit az informatikai rendszerbe, az informatikai rendszerből származó adatnyilvánosság mértékét,

z) a Reciklációs Alapba történő befizetési tarifák kiszámítását, a termékek, anyagok és berendezések jegyzékét, melyek után hozzájárulást kell fizetni a Reciklációs Alapba, valamint a Reciklációs Alapból támogatást kérő kérvény tartalmának részleteit,

aa) az illegálisan lerakott hulladék eltávolításával összefüggő költségek kiszámításának módját.

(4) A minisztérium az Európai Unió vonatkozásában a hulladékkezeléssel kapcsolatosan jelentéstevő hatóság, és az Európai Bizottságnak megküldi elsősorban

a) kétévente a (2) bekezdés r) pontja szerint vezetett nyilvántartás adatait,

b) az adatokat és jelentéseket az Európai Bizottság kérdőíve, iránymutatása vagy alapelvei szerint,

c) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési mértékéről az előző naptári évben, valamint az ezen adatok beszerzésének módjáról, mégpedig a naptári év végétől számított hat hónapon belül,

d) évente a Szlovák Köztársaságban elért adatokat a használt hordozható elemek és akkumulátorok visszagyűjtési hatékonyságáról és elért mértékéről.

A felügyelet

a) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),

b) bírságokat vet ki (117. §),

c) vitás esetekben dönt arról, hogy az adott árucikk a határon átnyúló szállításkor hulladéknak tekintendő-e,

d) jogosult a hulladék a határon átnyúló szállításkor ellenőrzést végezni külön jogszabályok⁵⁸⁾ szerint és a jelen törvény értelmében, fizikailag ellenőrizni a hulladékot, mintát venni a hulladékból és elemezni a mintákat, mégpedig a hulladék keletkezésének helyszínén, a bejelentőnél, a hulladék fogadójánál, a létesítményekben, a határátkelőkön és a Szlovák Köztársaság egész területén,

e) megfigyeli a gyanús elektroberendezések határokat átlépő mozgását és felszólít a 88. § (2) bek. szerinti iratok bemutatására.

A kerületi székhely járási hivatala a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyek vonatkozásában

a) kidolgozza, kiadja, frissíti és közzéteszi a kerület programját és megvalósítja a program javaslatának társadalmi vitáját,

b) kérésre tájékoztat a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a kerület területén,

c) kétség esetén dönt arról, hogy a dolog hulladék-e vagy sem, kivéve a 106. § c) pontja szerinti esetet,

d) elbírálja a község programját és jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha meghaladják a járási hivatal körzetének területét,

e) véleményt mond a hulladékégető-mű vagy hulladékegyüttégető-mű létesítéséről és ezek változásairól a 99. § (1) bekezdés a) pontja szerint,

f) véleményt mond a hulladékgazdálkodást érintő építkezésekről a 99. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha hatásukkal meghaladják a járási hivatal területi körzetét,

g) engedélyt ad veszélyes hulladék szállítására a járási hivatal területi körzetét meghaladó esetekben és engedélyezi a veszélyes hulladék szállítását a kerület területét meghaladó esetekben,

h) dönt a hulladék besorolásáról, ha a hulladékbirtokos nem tudja egyértelműen besorolni a Hulladékkatalógus szerint,

i) jogosult a hiba eltávolításáig megtiltani a tevékenységet

1. a hulladéktulajdonosnak, ha nem biztosította a hulladékhasznosítást vagy hulladékártalmatlanítást és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,¹⁴¹⁾

2. a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetőjének, ha az nem teljesíti a jelen törvényben megszabott kötelességeit és ha ennek következtében súlyos környezetkárosítás következhetne be vagy komoly ökológiai hátrány keletkezne,

j) vezeti a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleinek nyilvántartását a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerint, valamint a nyilvántartást bejelentett a hulladékkeletkezésről és hulladékkezelésről a 14. § (1) bek. g) pontja szerint a mozgó berendezések esetében,

k) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága,

l) büntetéseket vet ki (117. §),

m) feladatul adja a hulladékhasznosító üzemeltetőjének vagy a hulladékártalmatlanító üzemeltetőjének rendkívüli esetekben a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását [17. § (1) bek. j) pont], nyilvántartást vezet a bejelentett adatokról a 17. § (1) bek. k) pontja szerint,

n) engedélyt ad ki hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra mobil berendezéssel [97. § (1) bek. h) pont],

o) véleményt mond a hulladék vámrendszeren belüli szabad áramoltásáról a Szlovák Köztársaságban berendezéssel [97. § (1) bek. d) pont],

p) engedélyt ad ki a hulladékhasznosításra vagy -ártalmatlanításra szolgáló mobil berendezés üzemeltetésére,

q) véleményezi a régiók területfejlesztési terveit (elvi építési engedélyeit),

r) engedélyt ad arra, hogy az anyag vagy a dolog mellékterméknek minősül, nem pedig hulladéknak,

s) engedélyt ad újbóli használatra való előkészítés végzésére,

t) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el olyan ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a járási hivatalok vagy a kerületi székhelyek járási hivatalai látják el,

u) engedélyt ad a hulladékfelhasználásra és a tereprendezésre,

v) engedélyt ad kommunálishulladék-átrakó üzemeltetésére,

w) engedélyt ad kitermelt talaj tárolásara hulladéktulajdonosnak.

(1) A járási hivatal az állami hulladékgazdálkodási igazgatási ügyekben

a) az alapanyagokat a kerület programjának és a Szlovák Köztársaság programjának kidolgozásához,

b) igazolást ad ki a hulladéklerakó bezárásáról a 97. § (12) bekezdése szerint, igazolást ad ki a célirányos pénzügyi tartalék merítésére a 24. § (6) bekezdése szerint, ha ezt a lerakót engedélyezte, igazolást ad ki a lerakóhely bezárásáról a 97. § (14) bekezdése szerint,

c) végrehajtja a nyilvántartásba vételt és vezeti a regisztrált személyek jegyzékét a 98. § szerint,

d) elbírálja a község programját és jóváhagyja a poliklórozott bifenil tulajdonosának programját, ha a programok nem haladják meg a járási hivatal területi körzetét, valamint véleményezi a külön jogszabály szerinti¹⁴²⁾ bányászati hulladék kezelési tervét,

e) nyilvántartást vezet

1. a hulladék keletkezéséről és kezeléséről szóló bejelentésekről a 14. § (1) bek. g) pontja szerint,

2. a nyilvántartólapokról a 19. § (1) bek. j) és a 21. § (3) bek. p) pontja szerint,

3. a hulladék higany kitárolásáról és átadásáról szóló bejegyzésekről a 21. § (3) bek. r) pontja szerint,

4. a veszélyes hulladékok kísérő fuvarleveleiről a 26. § (2) bek. b) pontja szerint,

5. a jelen törvény alapján kiadott határozatokról és

6. a kiadott véleményezésekről a 99. § szerint,

f) jóváhagyja a tervdokumentumokat a hulladéklerakó (19. §) és tárolóhely (21. §) bezárásra, rekultiválására és megfigyelésére,

g) határoz a veszélyes hulladék különválasztásának kötelezettségéről (25. § (3) bek.), 

h) lefolytatja az eljárást a 67. § (5)-(9) bekezdése szerint, dönt arról, hogy a gépjármű tulajdonjogát az állam kapja meg, meghatározza, hogy a gépjármű hulladék gépjármű-e és lefolytatja az eljárást a 68. § szerint,

i) a hulladékgazdálkodás állami felügyeleti hatósága (112. §),

j) büntetéseket vet ki (115., 117. §),

k) kérésre tájékoztatást ad a hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítmények létéről és helyéről a járási hivatal körzetének területén,

l) megtárgyalja a szabálysértéseket (115. §),

m) közigazgatási eljárásban elsőfokon dönt a jelen törvény szerinti ügyekben és véleményez, kivéve az állami hulladékgazdálkodási hatóság más szerveihez tartozó ügyeket,

n) másodfokú államigazgatási hatósági feladatokat lát el azon ügyekben, melyekben az elsőfokú közigazgatási eljárást a község folytatja le, 

o) megfigyelést végez a 78. § (6) bekezdése szerint,

p) véleményezi a községek területfejlesztési terveit és övezetfejlesztési terveit,

q) biztosítja a 15. § (8)-(16) bekezdése szerinti eljárásokat.

(2) A hulladékgazdálkodási államigazgatási feladatokat, melyek a jelen törvény szerint más állami hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe nem tartoznak, a járási hivatalok látják el.

A hulladékgazdálkodás államigazgatási ügyeiben a községek

a) tárgyalják meg a hulladékgazdálkodási szabálysértési ügyeket [115. § (3) bek. a) pont] és vetik ki a szabálysértési bírságokat [115. § (2) bek. a) pont],

b) a hulladékbirtokosnak tájékoztatást nyújt a község területén lévő hulladékkezelő létesítmény tevékenységéről és helyéről.

(1) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet a hulladékgazdálkodási államigazgatási ügyekben

a) állami felügyeletei hatóság a hulladékgazdálkodásban (112. §) a 34. § (1) bek. a)-d) pontja, a 43. § (1) bek., a 45. § (1) bek. a)-d) pontja, a 45. § 45 (2) bek., az 53. §, az 54. § (1) bek. a)-c) pontja és az (5) bek., az 55. és 56. §, a 61. § (1) bek. a)-c) és h) pontja, a 79. § (8) bek., a 79. § (10) bek. a) és b) pontja, a 79. § (21) bek. d) pontja szerinti kötelességek teljesítésének terén, amennyiben poliklórozott bifenil-tartalmú berendezésekről van szó, melyek nem hulladékok a jelen törvény szabályai szerint és amelyek elektromosáram-szolgáltató rendszerek részét képezik vagy fogyasztói csatlakozóberendezés részei,¹⁴³⁾

b) bírságokat vet ki (117. §) az a) pont szerinti kötelességek megsértéséért,

c) az a) pont szerinti létesítményekben megfigyeli a poliklórozott bifenilek mennyiségét, melyeket a tulajdonosuk jelentett be a 79. § (8) és (10) bekezdése szerint, és a mennyiségről megállapított adatokat továbbítja a járási hivatalnak.

(2) A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet ellenőrei az állami felügyelet ellátása során jogosultak

a) belépni a raktárakba és kereskedelmi helyiségekbe,

b) mintát venni a berendezésekből és termékekből vizsgálatok elvégzése céljából,

c) elkérni a berendezések és termékek kísérőleveleit,

d) ellenőrizni a forgalomba hozott berendezések és termékek jelölését,

e) figyelmeztetni a gyártókat a megállapított hiányosságokra és kötelezni őket ezek kiküszöbölésére a megadott határidőn belül,

f) megállítani a szállítást vagy megtiltani a berendezések és termékek árusítását és használatát, ha azok nem felelnek meg a jelen törvény rendelkezéseinek,

g) elrendelni a villamos berendezés vagy termék kivonását a forgalomból, ha bebizonyosodik, hogy nem felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek.

(1) A hulladék határon átnyúló közúti fuvarozása során a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala ellenőrzi, hogy

a) a hulladék rendelkezik a külön jogszabály szerinti⁵⁸⁾ iratokkal,

b) a szállított áru, mely nem rendelkezik a külön jogszabály szerint⁵⁸⁾ megkövetelt kísérő iratokkal, nem minősül hulladéknak,

c) a hulladék határon átnyúló szállítása nem ellentétes a külön jogszabályokkal,⁵⁸⁾

d) a szállított hulladék megfelel a kísérő iratokban feltüntetett tényeknek,

e) a szállított gyanús elektroberendezés nem hulladék-e, és felszólít a 88. § (2) bek. szerinti bizonylatok bemutatására.

(2) Ellenőrzéskor a vámhivatal és a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala jogosult megállítani a gépjárműveket, elrendelni a gépjármű megfelelő helyre történő félreállítását, ellenőrizni az iratokat és a szállított hulladékot, valamint fotódokumentációt készíteni.

(3) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja, hogy a hulladék határon átnyúló szállítása törvénytelen szállításnak minősül a külön jogszabályok szerint,¹⁴⁴⁾ vagy hogy a hulladék határon átnyúló szállítása az engedéllyel ellentétesen történik, szóban elrendeli a szállítás megszakítását és ideiglenesen félreállítja a gépjárművet.

(4) Ha a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala megállapítja a külön jogszabályok⁵⁷⁾ megsértését a hulladék határon átnyúló szállítása során, telefonon vagy elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot vagy a felügyeletet. A minisztérium vagy a felügyelet a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a további eljárásról, közben meghatározhatja a fuvarozó számára a gépjármű félreállításának a helyét arra az időre, míg megtörténik a hulladék visszavétele, hasznosítása vagy ártalmatlanítása a külön jogszabály szerint.¹⁴⁵⁾

(5) A szállítás ideiglenes megszakításának és a gépjármű (3) bekezdés szerinti ideiglenes félreállításának, a (4) bekezdés szerinti helyre való elvitelének, a gépjármű parkoltatásának és a hulladék esetleges átrakásának, tárolásának vagy másfajta mozgatásának költségei a fuvarozót terhelik. A minisztérium, a felügyelet és a vámhivatal vagy a Pénzügyi Igazgatóság Nyomozóhivatala nem felel a fuvarozónak okozott kárért, mely annak a gépjármű (3) és (4) bekezdés szerinti félreállításának elrendelése következtében keletkezett.

(1) Az állami felügyelet a hulladékgazdálkodásban (a továbbiakban csak „állami felügyelet”) a kötelességbetartás felügyelete a jogi személyek és természetes személy-vállalkozók (a továbbiakban csak „ellenőrzött személyek”) által, a jelen törvény rendelkezései, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerint, valamint a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességek terén. Az állami felügyeletet azon személyeknél, akiknek/amelyeknek engedélyt (97. §) vagy autorizációt (89. §) adtak ki, legalább négyévente egyszer végrehajtják. 

(2) Ha az állami felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy megsértette a jelen törvényben megszabott, a végrehajtásukra kiadott általános érvényű jogszabályok szerinti, vagy a jelen törvény alapján kiadott határozatokból fakadó kötelességeit, bírságot vet ki rá a 117. § értelmében. Ha az állami felügyeleti hatóság olyan tényeket állapít meg, melyek arra utalnak, hogy bűncselekmény történt, külön jogszabály értelmében³¹⁾ bejelentést tesz.

(3) Az állami felügyeleti hatóságnak jogában áll jóvátételi intézkedést kivetni arra, aki titán-dioxid–hulladékot ártalmatlanít a 2. sz. melléklet D15, D1 vagy D3 jelzésű tevékenységével, amennyiben

a) a megfigyelési eredmények bebizonyítják, hogy nem teljesültek az engedélyben a 97. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszabott feltételek,

b) a heveny mérgezési tesztek eredménye bebizonyítja, hogy túllépték a megadott határértékeket [105. § (3) bek. d) pont],

c) a megfigyelési eredmények a helyzet romlását tárták fel a megfigyelt területen,

d) a D15-ös tevékenységgel történő ártalmatlanítás, a hulladéklerakón D1-es és D3-as tevékenységgel történő elhelyezés – a 2. sz. melléklet értelmében – az üdülési tevékenységekre, a nyersanyag-bányászatra, a növény- és állatvilágra, a különleges tudományos értékkel bíró lokalitásokra, helyekre és területekre, illetve az érintett terület jogszerű kihasználására káros következményekkel járt. 

(4) Az állami felügyeletet ellátó személynek feladati teljesítése során jogában áll

a) az ellenőrzött személy megbízottja kíséretében és összhangban az ellenőrzött személy munkahelyein és területein hatályos munkabiztonsági és egészségvédelmi utasításokkal szabadon és bármikor belépni a telkekre, az üzemcsarnokokba, építményekbe és az ellenőrzött személy más területeire,

b) kérni az ellenőrzött személy kilétének azonosítását, az alkalmazottjai vagy azon személyek kilétének azonosítását, akik a nevében eljárnak,

c) kérni az üzemeltetési nyilvántartás és az ellenőrzött személy okmányainak bemutatását, betekinteni ezekbe és másolatot kérni róluk,

d) végrehajtani a szükséges vizsgálatokat, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint kérni az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat és magyarázatokat.

(5) Az állami felügyeletet ellátó személy szolgálati igazolvánnyal igazolja magát, kérésre lehetővé teszi ennek megtekintését.

(6) Az ellenőrzött személy köteles

a) eltűrni az állami ellenőrzés végrehajtását,

b) az állami felügyeletet végző személynek és a meghívott személyeknek lehetővé tenni a belépést a telkeire, az üzemcsarnokaiba, építményeibe, létesítményeibe és más térségeibe,

c) igazolni a kilétét, az alkalmazottai és a nevében eljáró személyek kilétét,

d) bemutatni üzemeltetési nyilvántartásának és okmányainak eredeti példányát, lehetővé tenni a betekintést ezekbe, másolatot készíteni és bemutatni róluk,

e) lehetővé tenni a szükséges vizsgálatok elvégzését, beleértve a mintavételt, fotó- és videódokumentáció készítését, valamint rendelkezésre bocsátani a szükséges írásos anyagokat, magyarázatokat és valós és teljes tájékoztatást adni a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, illetve a megkülönböztetett termék gyártójának kötelességteljesítésével kapcsolatosan.

(7) A Rendőri Testület szerve az állami felügyeletet végrehajtó személy kérésére együttműködést és védelmet nyújt az állami ellenőrzés végzése során. Az együttműködés és védelem akkor kérhető, ha megalapozottan feltételezhető az állami felügyeletet ellátó személy életének vagy egészségének veszélyeztetése vagy az állami ellenőrzés meghiúsítása, vagy ha veszélybe kerül az állami felügyelet ellátó személy élete vagy egészsége, vagy meghiúsítják az állami ellenőrzést.

(8) Az állami ellenőrzés során külön jogszabályok¹⁴⁶⁾ szerint kell eljárni, amennyiben az (1)-(7) bekezdések másként nem rendelkeznek. A külön jogszabály²⁴⁾ előírásait a (4)-(6) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják.

(9) Annak a napnak, amelyen az állami felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jelen törvény szerinti kötelességek megszegéséről, az ellenőrzési jegyzőkönyv¹⁴⁷⁾ megvitatásának a napja tekintendő.

(10) Ha az állami felügyeleti hatóság bírságot szab ki az elem vagy akkumulátor gyártójára 27. § (4) bek. a) pontja, 27. § (5) és (6) bek., 27. § (12) bek. b) pontja vagy 30. § (1) – (4) bek. szerinti kötelessége megszegése miatt, a bírság kiszabásáról szóló határozatában egyidejűleg intézkedéseket is megszab a jogellenes tevékenység megszüntetésére, elsősorban jóvátételi intézkedéseket, melyekben az állami felügyeleti hatóság kötelességül rendeli a kötelezettnek, hogy megtérítse a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának az elem- és akkumulátorgyártók megkülönböztetett kötelességei teljesítésére fordított költségeket.

(11) Az elem- és akkumulátorgyártók megkülönböztetett kötelességei teljesítésére fordított költségek (10) bek. szerinti meghatározásakor az állami felügyeleti hatóság a minisztérium által meghatározott összegű tarifákat használja.

(12) A (10) és (11) bekezdés szerinti költségeket a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának utalják át.

(13) Az az állami felügyeleti hatóság a használt elemek és akkumulátorok hulladékárama Koordinációs Központjának tájékoztatást ad az elem- és akkumulátorgyártók ellen a 27. § (4) bek. a) pontja, 27. § (5) és (6) bek., 27. § (12) bek. b) pontja vagy 30. § (1) – (4) bek. szerinti kötelességeik megszegése miatt lefolytatott, lezárt közigazgatási jogsértésekről.

(1) Ha a jelen törvény nem rendelkezik kimondottan másként, a jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabály¹⁴⁸⁾ vonatkozik.

(2) A közigazgatási eljárásról szóló általános érvényű jogszabályok, leszámítva a helyi illetékességet, nem vonatkoznak

a) a Szlovák Köztársaság programjának, a kerület programjának kiadására a 9. § szerint,

b) a 97. § (12), (13) bek. és a 24. § (6) és (13) bekezdése szerinti igazolások kiadására,

c) a 98. § szerinti nyilvántartásba vételre, 

d) a 15. § (5) bekezdése és a 99. § szerint kiadott véleményre,

e) a letéti biztosíték nagyságának meghatározására a 87. § (2) bekezdése szerint,

f) a jelen törvény hetedik része szerinti eljárásokra,

g) a 106. § c) pontja szerinti döntéshozatalra,

h) a 95., 96., 100 – 102. §-ok szerinti eljárásokra,

i) a megkülönböztetett termék gyártójának bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárására a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába a 30. § szerint,

j) a gépjármű megsemmisüléséről szóló eljárásra a 68. § szerint,

k) a kétes esetekben arról lefolytatott döntési eljárásra, hogy az adott termék csomagolás-e vagy sem [105. § (2) bek. x) pont],

l) a 111. § (4) bekezdése szerinti döntéshozatalra,

m) a Reciklációs Alapból történő eszköznyújtási döntési eljárásra a 129. § szerint,

n) a községi program elbírálására a 10. § (4) bekezdése szerint,

o) a koordinációs központ 31. § (2) bek. szerinti létrehozási kötelességének kiszabására,

p) a Koordinációs Központok Nyilvántartójába való, 94.a § szerinti bejegyzésre és a Koordinációs Központok Nyilvántartójából való, 94.b § szerinti törlésre,

q) a minisztérium 24. § (5) bek. szerinti írásos beleegyezésére.

(3) A hulladék rendkívüli esetekben történő megsemmisítéséről a 17. § (1) bekezdés j) pontja szerint kiadott határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatása.

(4) A 97. § (1) bek. a), c), d), j) – n), p) – v) pontja szerinti eljárásnak mindig résztvevője a község is, melynek területén a tevékenységet végzik vagy végezni kívánják, vagy amelynek a területén a létesítmény van vagy ahová elhelyezni tervezik.

(5) A jóvátételi vagy bírságolási eljárást az állami hulladékgazdálkodási hatóság azon szerve folytatja le, amely elsőként elindította az eljárást. Ha egyidejűleg két vagy több állami hulladékgazdálkodási hatóság indít eljárást és nem állapodnak meg, hogy melyik fejezi be azt, az eljárás befejezésére a legközelebb fekvő magasabb szintű közös államigazgatási hulladékgazdálkodási hatóság illetékes; ha azonban az egyik szerv a felügyelet, az eljárást a felügyelet fejezi be; ha ezen szervek egyike vagy közülük több járási hivatal és kerületi székhely járási hivatala, az eljárást a kerületi székhely járási hivatala viszi végig.

(6) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot hulladékszállítás esetén a hulladék célállomása szerint határozzák meg.

(7) A helyileg illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságot a hulladék mobil berendezéssel való hasznosításának vagy ártalmatlanításának engedélyezésére a 97. § (1) bekezdés h) pontja szerint annak alapján határozzák meg,

a) hogy hol székel a vállalkozó, amennyiben jogi személyről van szó, vagy

b) hogy hol van a vállalkozás helyszíne, amennyiben természetes személy-vállalkozóról van szó.

(8) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerveihez benyújtott határozat vagy vélemény kiadása iránti kérvényekből világosan ki kell tűnnie, ki a benyújtójuk, milyen, a hulladékgazdálkodás körébe tartozó hulladékokat vagy tevékenységeket érint, és milyen megoldásokat javasol. 

(9) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve, mely illetékes a 97. § (1) bekezdés a), c)-g), j) és o) pontja szerinti engedély kiadására, a 97. § (12) bek. szerinti igazolás kiadására, a 99. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti véleményezésre és a 108. § b) pontja szerinti igazolás kiadására, az integrált engedélyezési rendszerben¹²³⁾ érintett hatóságnak számít.

(10) A minisztérium az autorizációs eljárást leállítja a megkülönböztetett hulladékáram való egyéni kezelésének engedélyezése ügyében, ha a megkülönböztetett termék gyártója igazolást nyújtott be a 30. § (2) bekezdése értelmében és egyidejűleg nem vonta vissza ezt az autorizációs kérvényt.

(11) Ismételten az kérheti az engedélyt a 97. § (1) bekezdés d) pontja szerint fémhulladékot gyűjtő létesítmény üzemeltetésére, akinek ezt az engedélyét megszüntették, leghamarabb három év elteltével attól a naptól számítva, amikor az előző beleegyezést megszüntették.

(1) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság szerve saját kezdeményezésre vagy az eljárás résztvevőjének indítványára a kiadott határozatot

a) megváltoztathatja, ha

1. azt a környezetvédelmi, emberi életvédelmi vagy egészségvédelmi követelmények vagy más társadalmi érdekek megkövetelik,

2. változás következik be a határozat kiadása szempontjából döntő fontosságú tényekben,

3. nem tartják be a határozatban megszabott feltételeket,

b) megsemmisítheti

1. az a) pontban feltüntetett esetekben, amennyiben komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk következtek be vagy fenyegetnek,

2. amennyiben a használt műszaki berendezések nem képesek biztosítani az általános érvényű jogszabályban vagy műszaki szabványokban előírt környezetvédelmi feltételeket,

3. ha a jogosult komoly ok nélkül az engedélyt több mint egy éven keresztül nem használja ki,

4. ha a kötelezett személy nem teljesíti a rá kirótt jóvátételi intézkedéseket és a tevékenység folytatása közvetlen életveszélyt vagy az egészség veszélyeztetését jelenti az emberek és állatok esetében, vagy komoly ökológiai ártalmak vagy más komoly károk bekövetkezésének lehetősége fenyeget,

5. ha a hulladéklerakó üzemeltetője, akire bírságot szabtak ki a 117. § (5) bekezdése szerint, nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalékot teljes összegben a jóvátételi intézkedésben meghatározott póthatáridőben a 116. § (3) bekezdése szerint, vagy ismételten nem utalja át a célirányos pénzügyi tartalék éves összegét határidőn belül a 24. § (7) bekezdése szerint.

(2) Az eljárás (1) bekezdés értelmében keletkezett költségeit az eljárás résztvevője fizeti, kivéve azt az esetet, amikor a döntő tény változása rajta kívülálló okokból következik be; ilyen esetben a költségeket az viseli, aki a döntő tény változását előidézte. Ha az eljárásnak több résztvevője van, a költségeket az viseli, aki közülük a döntő tény változását előidézte.

(3) A jelen törvény értelmében kiadott határozat érvényét veszti

a) az időtartam lejártával, melyre kiadták,

b) a létesítmény megszűnésével, melynek tevékenységére kiadták,

c) a tevékenység befejezésével, melyre kiadták,

d) a létesítményt üzemeltető személy megváltozásának (4) bekezdés szerinti határidőn belüli be nem jelentése miatt.

(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatában másként nem rendelkezett, a létesítmény üzemeltetésére kiadott határozatból fakadó jogok és kötelességek átszállnak az ezen berendezés új üzemeltetőjére, amennyiben ez a létesítmény továbbra is ugyanarra a tevékenységre szolgál, amelyre a határozat kiadásra került. Az új üzemeltető köteles jelenteni az állami hulladékgazdálkodási hatóságnak, hogy az üzemeltető megváltozott, mégpedig a változás napjától számított 30 napon belül.

(1) Szabálysértést követ el az, aki

a) a 6. § (6) bekezdésével ellentétesen jár el,

b) a jelen törvénybe ütközően kezeli a hulladékot vagy másként bánik a hulladékkal [12. § (1) és (2) bek.],

c) nem a község által kijelölt helyen, hanem máshol helyezi el a hulladékot [13. § a) pont],

d) a jelen törvénybe ütközően hasznosítja vagy ártalmatlanítja a hulladékot [13. § b) pont],

e) a 13. § g) és h) pontjába ütközően cselekszik,

f) a 14. § (1) bek. j) pontjába ütközően cselekszik,

g) nem teljesíti a 15. § (2) bek. szerinti bejelentési kötelezettségét,

h) a 33. § b) pontjába ütközően cselekszik,

i) a 38. § (1) bekezdésébe ütközően cselekszik,

j) a 43. § (3) bekezdésébe ütközően cselekszik,

k) nem teljesíti 67. § (1) bek. szerinti kötelességeit,

l) a hulladék gumiabroncsot a 72. §-sal ellentétesen kezeli,

m) az építkezési hulladékot vagy bontási hulladékot a 77. § (4) bekezdésébe ütközően kezeli,

n) a osztályozottan gyűjtött hulladék gyűjtőedényébe más fajta hulladékot helyez el annál, mint ami a gyűjtőedény rendeltetése [81. § (6) bek. a) pont],

o) a 81. § (6) bek. b) pontjába ütközően cselekszik,

p) a 81. § (9) bekezdésébe ütközően cselekszik,

q) a 81. § (13) bekezdésébe ütközően cselekszik,

r) nem nyújtja be a községnek a 81. § (17) bek. szerinti adatokat,

s) a kommunális hulladéktól eltérő más hulladékfajtát a 12. § (6) bekezdésével ellentétesen kezel,

t) a 14. § (6) bekezdésébe ütközően cselekszik,

u) nem teljesíti 15. § (13) bek. szerinti hulladékhasznosítási vagy hulladékártalmatlanítási kötelességét

v) a 25. §-sal ellentétesen cselekszik,

w) az elektrohulladékot a 38. § (1) bekezdésébe ütköző módon kezeli,

x) a használt elemeket és akkumulátorokat a 49. §-ba ütköző módon kezeli,

y) a 62. § (6) bekezdésével ellentétesen cselekszik,

z) a nem teljesíti 63. § (1) bek. szerinti kötelességeit,

aa) a 62. § (6) bekezdésével ellentétesen cselekszik,

ab) a hulladék olajat a 76. § (9) bek. ellentétes módon kezeli,

ac) határokon átnyúló hulladékmozgatást végez a törvény hetedik szakaszába ütköző módon (84-88. §).

(2) Szabálysértésért

a) az (1) bekezdés a)-r) pontjai szerinti esetben 1 500 euróig terjedő bírság szabható ki,

b) az (1) bek. s)-ac) pontja szerinti esetben 2 500 euróig terjedő bírság szabható ki.

(3) A szabálysértéseket

a) az (1) bekezdés a)-r) pontjai szerint a község tárgyalja meg,

b) az (1) bekezdés s)-ac) pontjai szerint a járási hivatal tárgyalja meg.

(4) A szabálysértés megtárgyalására jogosult (3) bekezdés szerinti szerv elrendelheti a (1) bekezdés szerinti szabálysértésért felelős személy tárgyának elkobzását, mely hasznosítható hulladék; a (3) bekezdés szerinti eljárást ez nem befolyásolja. Az elkobzott dolog az állam vagy község tulajdonává válik a szerint, hogy az elkobzásról a járási hivatal vagy a község döntött-e.

(5) A hatóság, mely elrendelte a dolog elkobzását a (4) bekezdés szerint, haladéktalanul átadja az elkobzott dolgot, mely hulladék, a kezelésére a jelen törvény értelmében jogosult személynek; a hulladék átadásából befolyó pénzeszköz azon költségvetés bevétele, melyből a dolog elkobzását elrendelő hatóságot finanszírozzák.

(6) A szabálysértésekre és a megtárgyalásukra a szabálysértési eljárásokra vonatkozó általános érvényű jogszabály¹⁴⁹⁾ vonatkozik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért kivetett bírságok hozama, ha megtárgyalásukra

a) a (3) bekezdés a) pontja szerint került sor, a községi költségvetés bevétele,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerint került sor, a Környezetvédelmi Alap bevétele.

(1) A bírságkivetési eljárást jogi személy vagy természetes személy-vállalkozó esetében egy éven belül lehet megkezdeni attól a naptól számítva, amikor az állami hulladékgazdálkodási hatóság tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három évvel azt a napot követően, amikor a kötelességszegés bekövetkezett.

(2) A bírság kiszabásakor főként a jogellenes állapot súlyosságát, nagyságát és időtartamát veszik figyelembe.

(3) Az állami hulladékgazdálkodási hatóság a bírság kiszabását elrendelő határozatban a köteles személynek feladatul adhatja egyben azt is, hogy meghatározott határidőn belül intézkedéseket hozzon a bírság kiszabását megalapozó jogellenes állapot következményeinek jóvátétele érdekében. Ha a köteles személy az adott határidőn belül ezeket az intézkedéseket nem hajtja végre, az állami hulladékgazdálkodási hatóság újabb bírságot vethet ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.

(4) Ha a köteles személy a jelen törvény értelmében kiszabott bírságról szóló határozat jogerőre emelkedését követően egy éven belül újra elköveti a szabálysértést, amelyért megbírságolták, vagy nem hajtja végre a jóvátételi intézkedéseket, további bírságot vetnek ki rá a jelen törvényben meghatározott bírság összege felső határának a kétszereséig terjedő mértékben.

(5) A bírság hozama a Környezetvédelmi Alap bevétele. 

(1) 500 eurótól 50 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a kötelességsértő jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 14. § (1) bek. a), f), g), h), n) pontját; 15. § (2), (18) bek-ét.; a 16. § (1), (2) bek.-ét; a 16. § (4) bek-ét.; a 16. § (8) bek. b) pontját; a 17. § (1) bek. c), d), g), h), i), k), l) pontját; a 19. § (1) bek. b), c), e), g), h), j) pontját; a 21. § (3) bek. b), c), e), h), i), k), p), q), r), s) pontját; a 26. § (2) bek. a), b) pontját; a 26. § (3), (4), (5) bek-ét.; a 27. § (4) bek. h) pontját; a 28. § (4) bek.h), i), k), n), o), p), s), t) pontját; a 28. § (9) bek. a), b), c) d), f), g), h), i) pontját, (10), (11) bek.-ét; a 29. § (1) bek. e), g), i), j) pontját; a 30. §. (6), (7) bek.-ét; a 34. § (1) bek. l) pontját; a 38. § (1) bek.-ét; a 39. § (4) bek. d), e) pontját; a 41. § a), b), c), d), m), n) pontját; a 44. § (8) bek. f), g), h), j), k), l), n), o) pontját; a 44.§ (12), (13), (14) bek.-ét; a 46. § (2) bek.-ét; az 50. § (4) bek.-ét; az 51. § e), f), g), j) pontját; az 53. § (7), (8) bek.-ét; az 54. § (1) bek. f) pontját, (5) bek.-ét; az 55. § (3), (4), (5) bek.-ét; az 56. § (4), (5), (9), (10) bek.-ét; a 61. § (1) bek. h), i), j) pontját; a 61. § (2), (3), (6) bek.-ét; a 62. § (2), (3), (4) bek.-ét; a 64. § (2) bek. b), g), h) pontját; a 65. § (1) bek. e), f), o), p), q), r), s), v), w) pontját; a 67. § (1), (3), (4) bek.-ét; a 74. § (1) bek. b) pontját; a 79.§ (8), (10) bek.-ét; a 81. § (2), (3), (4), (15) bek.-ét; a 82. § (3) bek. a), b) pontját; a 92. § (4) bek.-ét; a 93. § (1) bek.-ét; a 103. § (5), (6) bek.-ét; a 125. § (5) bek.-ét.

(2) 1 200 eurótól 120 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 6. § (6), (7), (8), (9) bek.; 10. § (1),(4), (5), (7), (8), (9), (12) bek.; 11. §-a; 16. § (8) bek. a), d) pontja; 17. § (1) bek. e) pontja; 19. § (1) bek. i), k) pontja; 21. § (3) bek. d), o) pontja; 25. § (5) bek.; 28. § (4) bek. j) pontja; 37. §-a; 41. § e), f) pontja; 48. §-a; 51. § b), c) pontja; 55. § (1), (2), (6) bek.; 56. § (1), (2), (3), (6), (7) bek.; 64. § (2) bek. a), f) pont; 65. § (1) bek. c), d), n), u) pontja; 71. §-a; 81. § (6), (7), (8), (12), (13), (17), (18), (19), (20), (22), (24) bek.; 82. § (3) bek. c), d) pontja; 83. §-a; 98. §-a; 135. §-a szerinti kötelességét.

(3) 1 200 eurótól 120 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 6. § (10) bek.; 12. § (1), (2), (6) bek.; 14. § (1) bek. b), c), d), e), i), j), m) pontja; 14. § (6) bek.; 15. § (13) bek.; 16. § (3) bek.; 16. § (8) bek. c), e), f), g) pontja; 17. § (1) bek. f) pontja; 21. § (3) bek. j), l), t) pontja; 22. §; 23. §; 25. § (4), (6), (10), (12) bek.; 26. § (1) bek. b) pontja; 27. § (4) bek. a), b), c), d), i) pontja; 27. § (8), (12), (13), (17), (18), (19), (21) bek.; 28. § (4) bek. a), b), f), g), m), q), r), v), w), x), y), z) pontja; 28. § (5) bek.; 28. § (12) bek. c) pontja; 29. § (1) bek.a), c), d), j), k) pontja; 29. § (2) bek.; 30. § (1), (2), (3), (4) bek.; 31. § (6), (11), (12), (13), (14), (15) bek., (17) bek.c) pontja; 34. § (1) bek. a), b), c), d), f), g), h), i), j), k) pontja; 34. § (3),(4), (5), (6) bek.; 35. §; 36. §; 38. § (2), (3) bek.; 39. § (1), (3) bek.; 39. § (4) bek. a), b), c) pontja; 40. § (2) bek.; 41. § g), h), i), j), k), l) pontja; 44. § (3) bek.; 44. § (8) bek. a), d), e), m), q), r) pontja; 44. § (9) bek.; 45. §; 46. § (1) bek. d), e) pontja; 47. § (1) bek. d), e) pontja; 47. § (2) bek. d), e) pontja; 49. §; 50. § (1), (2) bek.; 51. § h), i) pontja; 53. § (1), (5), (6) bek.; 54. § (1) bek. a), b), c) pontja; 57. § (2), (3), (5) bek.; 59. §; 61. § (1) bek. a), b), c), d), e), f), g) pontja; 63. § (1) bek.; 64. § (2) bek. c), d), e) pontja; 65. § (1) bek. b), g), h), i), j), k), l), m), t) pontja; 66. § (2), (3), (5) bek.; 70. §; 72. §; 74. § (1) bek. a) pontja, (2) és (3) bek.; 75. § (2),(3) bek.; 76. § (6), (7), (8), (9), (10) bek.; 77. § (4) bek.; 78. §; 79. § (15), (19) bek.; 81. § (9) bek.; 125. § (1), (2), (3), (4) bek. szerinti kötelességét.

(4) 1 500 eurótól 200 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti vagy ellentétesen cselekszik a 17. § (1) bek. a), b), j) pontja; a 19. § (3) bek.; a 21. § (1) bek.; a 21. § (3) bek. a), m), n) pontja; a 26. § (1) bek. a) pontja; a 28. § (4) bek. c), d) pontja; a 29. § (1) bek. b) pontja; a 44. § (8) bek. b), c) pontja; az 51. § a) pontja; a 64. § (1) bek.; a 65. § (1) bek. a) pontja; a 89. § (1) bek.; a 97. §-ának rendelkezéseivel.

(5) 2 000 eurótól 250 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti a 14. § (1) bek. a), l) pontja; a 16. § (6), (7) bek.; a 20. § (2), (3) bek.; a 24. §-a; a 26. § (2) bek. c), d) pontja; a 27. § (4) bek. e), f), g), j), k) pontja; a 27. § (4) bek. e), l) pontja; a 28. § (7) bek.; a 29. § (1) bek. f) pontja; a 29. § (4) bek.; a 34. § (1) bek. e) pontja; a 44. § (8) bek. i), p) pontja; a 44. § (11) bek.; a 46. § (1) bek. a), b), c) pontja; a 47. § (1) bek. a), b), c) pontja; a 47. § (2) bek. a), b), c) pontja; az 51. § d) pontja; az 54. § (1) bek. d), e) pontja; a 79. § (14), (18), (20), (21), (22), (23) bek.; a 84. § (4) bek.; a 88. § (2), (4) bek. szerinti kötelességeit; 112. § (6) bek.

(6) 4 000 eurótól 350 000 euróig terjedő bírságot vet ki az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság a jogi személyre vagy természetes személy-vállalkozóra, mely megsérti 13. §; 16. § (5) bek,; 19. § (1) bek. f) pontja; 21. § (2) bek.; 21. § (3) bek. f), g) pontja; 25. § (1), (7) bek.; 28. § (9) bek. e) pont; 43. §; 53. § (3) bek.; 62. § (6) bek.; 76. § (4) bek.; 79. § (16), (24) bek.; 84. § (3), (5) bek. szerinti kötelességeit.

(1) A Reciklációs Alap nem állami célirányos alap, melyben pénzeszközöket halmoznak fel a gyűjtés, hasznosítás és feldolgozás támogatására

a) használt elemek és akkumulátorok,

b) hulladék olajok,

c) használt gumiabroncsok,

d) többrétegű kombinált anyagú csomagolási hulladékok,

e) elektromos hulladék,

f) műanyag hulladék,

g) papírhulladék,

h) üveghulladék,

i) hulladék gépjárművek, 

j) fém csomagolási hulladékok esetében.

(2) A Reciklációs Alap belső felépítése szerint központból és az alábbi ágazatokból áll:

a) elemek és akkumulátorok,

b) olajok,

c) gumiabroncsok,

d) többrétegű kombinált anyagú csomagolások,

e) elektroberendezések,

f) műanyagok,

g) papír,

h) üveg, 

i) gépjárművek,

j) fém csomagolások,

k) általános.

(3) A Reciklációs Alap jogi személy, a székhelye Pozsony (Bratislava), és be van jegyezve a kereskedelmi (cégbírósági) nyilvántartásba.¹⁵⁰⁾

(1) A Reciklációs Alap szervei

a) az igazgatótanács,

b) a felügyelőtanács,

c) az igazgató.

(2) A jelen törvény céljaira a vállalkozók képviselőjén az igazgatótanács vagy felügyelőtanács azon tagját kell érteni, akit a Szlovák Köztársaság gazdasági minisztere (a továbbiakban csak „gazdasági miniszter”) nevezett ki a munkáltatók¹⁵¹⁾ reprezentatív érdekképviseleti szövetségeinek javaslatára, az állam képviselője alatt pedig az igazgatótanács vagy felügyelőtanács azon tagját, akit a Szlovák Köztársaság pénzügyminisztere ( a továbbiakban csak „pénzügyminiszter”), gazdasági minisztere – a vállalkozók képviselője kivételével – vagy a miniszter nevezett ki, a felügyelőtanács azon tagjának kivételével, akit a környezetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, valamint a városok és falvak reprezentatív országos hatáskörű érdekvédelmi szervezetinek javaslatára nevezett ki.

(1) Az igazgatótanács a Reciklációs Alap legfelsőbb szerve. Igazgatja a Reciklációs Alapot és irányítja annak tevékenységét.

(2) Az igazgatótanácsnak tizenhat tagja van, közülük

a) tíz tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza a munkáltatók reprezentatív szövetségeinek javaslatára úgy, hogy benne meglegyen a képviselete minden külön ágazat gyártóinak és importőreinek [118. § (2) bek. a)-j) pont], miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,

b) egy tagot a miniszter nevez ki és hív vissza,

c) egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki és hív vissza,

d) három tagot a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek javaslatára a miniszter nevez ki és hív vissza, miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,

e) egy tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza. 

(3) Az igazgatótanácsi tagság nem látható el helyettes útján.

(4) Nem lehet az igazgatótanács tagja a felügyelőtanács tagja, az igazgató és a Reciklációs Alap alkalmazottja.

(5) Az igazgatótanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Ha az elnöki tisztségre a vállalkozók képviselőjét választják meg, az alelnöki tisztségbe a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek képviselőjét vagy az állam képviselőjét választják meg. 

(6) Az igazgatótanács elsősorban

a) jóváhagyja a Reciklációs Alap költségvetését és dönt a Reciklációs Alap tevékenységfejlesztésének és politikájának elvi kérdéseiben, valamint felel a Reciklációs Alap eszközeinek gazdaságos felhasználásáért, 

b) dönt a Reciklációs Alap eszközeiből nyújtott támogatásokról a 128. és 129. §-okkal összhangban,

c) jóváhagyja a naptári év évzáró jelentését a Reciklációs Alap gazdálkodásáról legkésőbb a következő naptári év májusának 31. napjáig,

d) jóváhagyja és közzéteszi a Reciklációs Alap éves, könyvvizsgáló által hitelesített könyvelési zárását,

e) intézkedéseket fogad el a Reciklációs Alap tevékenysége és gazdálkodása hiányosságainak kiküszöbölése érdekében,

f) jóváhagyja a Reciklációs Alap alapszabályzatát és az igazgatótanács tanácsokozási rendszabályát,

g) kinevezi és visszahívja az igazgatót és meghatározza a jutalmazását a külön jogszabály¹⁵²⁾ szerint.

(7) A Reciklációs Alap alapszabályzata rendezi elsősorban

a) az igazgatótanács és a felügyelőtanács tagjainak feladatait,

b) az ágazatok jogállását, feladataikat, kölcsönös kapcsolataikat és viszonyukat a Reciklációs Alap szerveihez,

c) azon ügyek körének meghatározását, melyek kizárólagosan az igazgatótanács és a felügyelőtanács jogkörébe tartoznak,

d) azon esetek körét, melyekben az igazgatótanács döntéshozatala során más többségre van szükség, mint az igazgatótanács tagjai többségének szavazat,

e) a Reciklációs Alap eszközei odaítélésének szabályait,

f) a pénzügyi gazdálkodás alapelveit,

g) a felügyelőtanács és igazgatótanács ülésezésének gyakoriságát és az ülések összehívásának módját,

h) a Reciklációs Alap szervezési felépítését.

(8) Az igazgatótanács tagjainak ezen tisztségük ellátásával kapcsolatosan jövedelempótlás jár a külön jogszabályok¹⁵³⁾ szerint.

(1) A felügyelőtanács a Reciklációs Alap ellenőrző és felügyelő szerve, mely figyelemmel kíséri a Reciklációs Alap gazdálkodását, főként a Reciklációs Alap eszközeinek kiosztását és felhasználását, valamint az igazgatótanács és az igazgató tevékenységét.

(2) A felügyelőtanácsnak hét tagja van, közülük

a) három tagot a gazdasági miniszter nevez ki és hív vissza, közülük kettőt a gyártói és importőr munkáltatói reprezentatív szervezetek javaslatára, miközben kötelezik őt a benyújtott javaslatok,

b) három tagot a miniszter nevez ki és hív vissza, közülük egyet a környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek javaslatára, egyet pedig a városok és falvak érdekvédelmi szervezeti javaslatára, miközben a benyújtott javaslatok kötelezik őt,

c) egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki és hív vissza.

(3) A felügyelőtanácsi tagság nem látható el helyettes útján.

(4) A felügyelőtanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Ha az elnöki tisztségre a vállalkozók képviselőjét választják meg, az alelnöki tisztségbe a városok és falvak érdekvédelmi szervezeteinek képviselőjét vagy az állam képviselőjét, vagy a környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek képviselőjét választják meg. 

(5) Nem választható meg a felügyelőtanács elnökévé az állam képviselője, ha párhuzamosan az állam képviselője lenne az igazgatótanács elnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács elnökévé a vállalkozók képviselője, ha párhuzamosan a vállalkozók képviselője lenne az igazgatótanács elnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács alelnökévé az állam képviselője, ha párhuzamosan az állam képviselője lenne az igazgatótanács alelnöke is. Nem választható meg a felügyelőtanács alelnökévé a vállalkozók képviselője, ha párhuzamosan a vállalkozók képviselője lenne az igazgatótanács alelnöke is.

(6) Nem lehet a felügyelőtanács tagja az igazgatótanács tagja, az igazgató és a Reciklációs Alap alkalmazottja.

(7) A felügyelőtanács elsősorban

a) felügyeli a Reciklációs Alap eszközeinek gazdaságos és célirányos kezelését,

b) megvizsgálja a Reciklációs Alap költségvetési javaslatát, évzáró könyvelési zárását, a Reciklációs Alap naptári évi évzáró gazdálkodási és tevékenységi jelentését és állásfoglalást nyújt be hozzájuk az igazgatótanácsnak, 

c) ellenőrzi az igazgató tevékenységét az igazgatótanács döntéseinek teljesítése és a Reciklációs Alappal összefüggő tevékenysége során,

d) az illetékes minisztereknek jelentéseket nyújt be a felügyelőtanács tevékenységéről, az ellenőrzések eredményeiről és a megállapított hiányosságok kiküszöbölésére tett intézkedési javaslatokról,

e) javaslatot nyújt be az igazgatótanácsnak az igazgató visszahívására,

f) javaslatot tesz az igazgatótanács tagjának visszahívására azon személynek, aki igazgatótanácsi taggá való kinevezésére javaslatot tett,

g) jóváhagyja a felügyelőtanács tanácskozási rendszabályát,

h) jóváhagyja a kiválasztott könyvvizsgálót,

i) az igazgatótanácsnak intézkedési feladatot ad a felügyelőbizottsági ellenőrzés során megállapított hiányosságok kiküszöbölésére.

(8) A felügyelőbizottság tagjainak joguk van betekinteni a Reciklációs Alap összes tevékenységét és gazdálkodását érintő dokumentumba.

(9) A felügyelőbizottság tagjának tisztsége végzésével összefüggésben jövedelempótlás jár külön jogszabályok¹⁵³⁾ értelmében.

(1) Az igazgatótanácsi tagság vagy felügyelőtanácsi tagság megszűnik

a) a tag visszahívásával,

b) a tisztségről való lemondással,

c) elhalálozással,

d) holttá nyilvánítással, vagy

e) a Reciklációs Alap felszámolásának kezdőnapjával. 

(2) Az igazgatótanácsi tagot vagy felügyelőtanácsi tagot tisztségéből visszahívja az a miniszter, amelyik kinevezte, amennyiben

a) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték vagy jogerősen elítélték a tisztsége végzésével kapcsolatos vagy tisztségével közvetlenül összefüggő bűncselekmény miatt,

b) nem teljesíti kötelességeit, melyek az alapszabályzatból fakadnak,

c) olyan tisztség végzésébe kezdett, mely nem egyeztethető össze az igazgatótanácsi vagy felügyelőtanácsi tagsággal.

(3) Az igazgatótanácsi tagot vagy felügyelőtanácsi tagot tisztségéből az a miniszter, amelyik kinevezte, a (2) bekezdésben taglaltak mellett más okokból is visszahívhatja; ha olyan tagról van szó, akit nem az állam képviselőjeként neveztek ki, visszahívásakor a minisztert, aki őt kinevezte, kötelezi a kinevezésre jelölő szubjektum által benyújtott visszahívási javaslat.

(4) Az igazgatótanács új tagját és a felügyelőtanács új tagját annak az ágazatnak a minisztere nevezi ki tisztségébe, amely az eredeti tagot kinevezte; a 120. § (2) bek. a) pontja és a 121. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben ezt 10 napon belül teszi meg a reprezentatív munkáltató szervezetek javaslatának benyújtásától számítva, a többi esetben 30 napon belül. 

(5) A tisztségéről lemondó igazgatótanácsi tag vagy felügyelőtanácsi tag megbízatási ideje az új tag (4) bekezdés szerinti kinevezésének napjával ér véget.

(1) Az igazgató a Reciklációs Alap statutáris szerve; a Reciklációs Alap nevében jár el, miközben dönt az összes ügyben, kivéve azokat az ügyeket, melyeket a jelen törvény vagy a Reciklációs Alap alapszabályzata az igazgatótanácsnak vagy a felügyelőtanácsnak tart fenn. Tevékenységéért az igazgatótanácsnak felel.

(2) Az igazgatónak joga van részt venni az igazgatótanács ülésén tanácskozási mandátummal.

(3) Az igazgató felel

a) a Reciklációs Alap könyvelésének vezetéséért,¹⁵⁴⁾

b) az igazgatótanács döntéseinek végrehajtásáért,

c) az eszközök felszabadításáért az igazgatótanács döntése alapján a 128. § szerinti célokra,

d) a szerződéskötésekért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról a Reciklációs Alaphoz eszköznyújtásért folyamodó kérelmezőkkel, összhangban az igazgatótanács döntésével,

e) a szerződéses feltételek betartásának ellenőrzéséért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról megkötött szerződés érvényessége alatt,

f) a szerződéses bírságok behajtásáért a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról megkötött szerződések alapján és a Reciklációs Alap más követeléseinek behajtásáért,

g) a Reciklációs Alap éves könyvelési zárásának kidolgozásáért, valamint igazgatótanács és felügyelőtanács elé terjesztéséért a következő év márciusának 31. napjáig,

h) a Reciklációs Alap gazdálkodásáról és tevékenységéről szóló évzáró jelentés kidolgozásáért, valamint igazgatótanács és felügyelőtanács elé terjesztéséért a következő év áprilisának 30. napjáig,

i) a Reciklációs Alap gazdálkodásában és tevékenységében feltárt hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések végrehajtásáért,

j) a statutáris szerv külön jogszabályok¹⁵⁵⁾ szerinti feladatainak teljesítéséért,

k) az igazgatótanács által elrendelt többi feladat teljesítéséért.

(4) A (3) bekezdés g) és h) pontja szerinti anyagokon kívül az igazgató az igazgatótanács elé terjeszti

a) a Reciklációs Alap költségvetési javaslatát,

b) a kérvényeket a Reciklációs Alapból történő eszközfolyósításra (129. § (4) bek.).

(5) Az igazgató állapítja meg a béreket és dönt az alkalmazottak, az igazgatótanácsi tagok és felügyelőtanácsi tagok útiköltség-térítéseiről a külön jogszabályok¹⁵³⁾ értelmében.

(6) Az igazgató köteles tájékoztatni évente két alkalommal a nyilvánosságot a Reciklációs Alap befizetéseinek összegéről és a Reciklációs Alap eszközeinek felhasználásáról.

(7) A Reciklációs Alap igazgatójának megbízatási ideje a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napján ér véget.

(1) A jelen törvényszakasz céljaira gyártónak tekintendő

a) a Szlovák Köztársaságban önállóan vagy járműkerékre felszerelve értékesített motoros gépjárművek és motor nélküli járművek gumiabroncsainak gyártója és importőre, valamint a motoros gépjárművek és motor nélküli járművek futózásra szánt használt gumiabroncsainak importőre,

b) a karton alapú többrétegű kombinált anyagok gyártója és importőre, valamint az ezen anyagokba csomagolt termékek importőre,

c) a fém csomagolások gyártója és importőre, valamint az ilyen csomagolásba csomagolt termékek importőre,

d) a polietilén-tereftalát termékek gyártója és importőre, valamint az ilyen anyagba csomagolt termékek importőre,

e) a polietilén, polipropilén, polisztirol és polivinil-klorid termékek gyártója és importőre, valamint az ilyen anyagokba csomagolt termékek importőre,

f) papír és karton gyártója és importőre, valamint papír és karton termékek importőre (beleértve a nyomdaipari termékeket) és a papírba és kartonba csomagolt termékek importőre, kivéve a higiéniai és szaniter papírt, valamint a higiéniai és szaniter célra használt papírból készült termékeket, a cigarettapapírt, a karbon másolópapírt, a szűrőpapírt, illetve a kátránypapír vagy aszfaltbevonatú papír gyártására használt kartonpapírt,

g) az üveg gyártója és importőre, beleértve az üvegcsomagolást és táblaüveget, valamint az üvegbe csomagolt termékek importőre is,

h) az elemek és akkumulátorok gyártója,

i) gépjárművek gyártója és importőre, kivéve az egyedileg legyártott gépkocsikat⁸⁷⁾ és az egyedileg behozott gépkocsikat;⁸⁸⁾ az ilyen jogalanynak nincsenek egyidejűlej gyártói kötelességei a jelen törvényszakasz alapján a szerkezet részét képező gépjármű-alkatrészek vonatkozásában,

j) az elektroberendezések gyártója,

k) robbanómotorok ásványi kenőolajainak, sebességváltó-olajoknak, turbinaolajok, hidraulikus olajok gyártói és importőrei, valamint az ilyen olajokat tartalmazó berendezések importőrei.

(2) Elem és akkumulátorgyártó a jelen törvényszakasz céljaira az a személy, aki/amely vállalkozása keretén belül – tekintet nélkül az értékesítési technikára, beleértve a szerződéses távértékesítést – piaci forgalomba hoz mobil, gépjármű- vagy ipari elemeket vagy akkumulátorokat, melyeket a Szlovák Köztársaság területén gyártottak vagy a Szlovák Köztársaság területére behoztak, beleértve a műszerekbe vagy gépjárművekbe beszerelt elemeket és akkumulátorokat.

(3) Elektroberendezés gyártója a jelen törvényszakasz céljaira az a személy, aki/amely vállalkozása keretén belül tekintet nélkül az értékesítési technikára, beleértve a szerződéses távértékesítést

a) saját márkajele alatt gyárt és értékesít elektroberendezést,

b) saját márkajele alatt továbbértékesít más beszállítók által gyártott elektroberendezést; az értékesítő, aki továbbértékesít, nem tekintendő gyártónak, ha az elektroberendezésen rajta van a gyártó márkajele az a) pontban lefektetettek szerint,

c) vállalkozása keretében elektroberendezést hoz be vagy visz ki az Európai Unióban.

(4) A termék ipari célú felhasználásának számít a jelen törvényszakasz céljaira szilárd beépítése más, jellegében eltérő termékbe, melynek leválaszthatatlan részévé válik, beépítése szerkezetekbe vagy felhasználása komponensként vagy alkatrészként más termék szerelésére vagy összerakására.

(1) A gyártó köteles hozzájárulást fizetni a Reciklációs Alapba a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A Reciklációs Alapba történő hozzájárulás-fizetési kötelesség nem vonatkozik az alábbi rendelkezésekben feltüntetett termékek gyártóira

a) a 124. § (1) bekezdés d) pontja, ha ipari felhasználásra szánt nyersanyagokról, elősajtolt féltermékekről és rostokról van szó, 

b) a 124. § (1) bekezdés e) pontja, ha ipari felhasználásra szánt nyersanyagokról, rostokról és termékekről van szó, 

c) a 124. § (1) bekezdés f) pontja, ha az általa piaci forgalomba hozott termékek mennyisége nem haladja meg a 10 tonnát évente, 

d) a 124. § (1) bekezdés g) pontja, ha az általa piaci forgalomba hozott termékek mennyisége nem haladja meg a 10 tonnát évente,

e) a 124. § (1) bekezdés h) pontja, ha motoros gépjárművekbe beépített elemekről vagy akkumulátorokról van szó.

(2) A gyártó a hozzájárulást naptári negyedévenként fizeti, mely a következő negyedév harmincadik napján esedékes, a 126. § szerint meghatározott összegben a valós termelési mennyiség, a más államból a Szlovák Köztársaságba határon átnyúló szállítás vagy behozatal után az illetékköteles negyedévben, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.

(3) A gyártó a hozzájárulást naptári évért fizeti, az esedékesség napja a naptári év április 20-a, a 126. § szerint meghatározott összegben a megszabott határérték nem teljesített mértéke nagyságában, ha mint gyártó

a) a 124. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerint csomagolást gyárt vagy hoz be,

b) a 124. § (1) bekezdés h) pontja szerint mobil elemet vagy akkumulátort gyárt vagy hoz be,

c) a 124. § (1) bekezdés i) pontja szerint elektroberendezést gyárt vagy hoz be, melynek a hulladéka háztartási elektrohulladékká válik, vagy elektroberendezést, mely világítótest.

(4) A gyártó, mely köteles hozzájárulást fizetni a Reciklációs Alapba, felel annak helyes kiszámításáért.

(5) A gyártó köteles nyilvántartásba vetetni magát a Reciklációs Alapnál 30 napon belül azt követően, hogy megkezdte a termelést, a határon átnyúló szállítást más államból a Szlovák Köztársaságba vagy a 124. § (1) bekezdésében taglalt termékek vagy anyagok behozatalát, melyekért köteles hozzájárulást fizetni, köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok változásait a Reciklációs Alapnál 30 napon belül a változások beálltát követően, valamint lehetővé tenni az állami hulladékgazdálkodási felügyeletnek a nyilvántartásba vételének ellenőrzését a Reciklációs Alapnál, a hozzájárulás kiszámításának helyességét és annak befizetését.

(1) A Reciklációs Alapba fizetendő gyártói hozzájárulás összegét mint a járulékköteles termékek vagy anyagok mennyiségének vagy tömegének és a tarifának a szorzatát számítják ki. A tarifát azon termékből származó hulladékok feltételezett hulladékgyűjtési és -hasznosítási költségei alapján határozzák meg, melyek után a Reciklációs Alapba hozzájárulást kell fizetni, és bevezetésre kerültek a Szlovák Köztársaság piacán.

(2) A Szlovák Köztársaság piacára került termékmennyiségbe a hozzájárulás kiszámításának és a tarifa meghatározásának céljából nem számít bele a Szlovák Köztársaság területéről kiszállított termékek mennyisége. Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást csökkenti a ténylegesen kivitt termékmennyiség.

(3) A gyártó hozzájárulási összege csökken a Reciklációs Alap vonatkozásában hozzájárulás-köteles termékekből és anyagokból keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő hozzájárulás összegével, melyről a gyártó bizonyítja, hogy annak hasznosítását olyan személy által biztosította, amelyik rendelkezik az állami hulladékgazdálkodási hatóság által a hulladék 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységei valamelyikével történő hulladékhasznosításhoz szükséges jogosítvánnyal, vagy a hulladék gépjárművek bontását biztosította és ennek a hasznosításnak vagy bontásnak az eredménye nem hulladék; erre a tevékenységre a szerződéses partnernek nem nyújtható támogatás a Reciklációs Alapból.

(4) Ha a gyártó bizonyítja, hogy a hozzájárulás Reciklációs Alap történt befizetését követően a naptári évben a (3) bekezdés szerinti módon hasznosítja a terméke hulladékait, melyek után ezt a hozzájárulást befizette, a Reciklációs Alap megtéríti neki a befizetett hozzájárulás azon részét, amelyre a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás-csökkentési lehetőség vonatkozik, legfeljebb azonban csak a befizetett hozzájárulási összeg nagyságáig. A Reciklációs Alapba a termékekért, a Szlovák Köztársaságban határon átnyúló szállítással más tagállamból történő beszállításért vagy megvalósult behozatalért a naptári évben befizetett hozzájárulás visszafizetésére való jogosultság megszűnik, ha a gyártó nem nyújtja be a Reciklációs Alapnak a következő naptári év első negyedéve végéig a befizetett hozzájárulás visszatérítését megalapozó bizonylatokat a hulladék hasznosításáról.

(5) A Reciklációs Alap igazolást ad ki a nyilvántartásba vételről és a hozzájárulás befizetéséről azon személyeknek, amelyeknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Reciklációs Alapnál.

(6) A vámhatóságok havonta jelentik a minisztériumnak, mindig a következő hónap tizedik napjáig a vámstatisztikai adatokat azon árukról, melyekre vonatkozik a Reciklációs Alapba történő hozzájárulás-fizetés kötelessége.

(1) A Reciklációs Alap bevételi forrásai

a) a gyártók hozzájárulásai

1. az elemek és akkumulátorok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

2. olajok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

3. gumiabroncsok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

4. többrétegű kombinált anyagok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

5. elektroberendezések piaci forgalomba hozása után,

6. műanyagok gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

7. papír gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

8. üveg gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

9. gépjármű gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

10. fém csomagolások gyártása, más tagállamból határon átnyúló szállítása és behozatala után a Szlovák Köztársaságba,

b) hazai és külföldi jogi személyek és természetes személyek ajándékai és befizetései,

c) a szerződések alapján kivetett bírságokból származó bevételek,

d) a Reciklációs Alap által nyújtott hitelek kamatai,

e) a Reciklációs Alap illetéktelenül felhasznált vagy visszatartott eszközeinek visszaszolgáltatása,

f) a saját vagyon kezeléséből származó jövedelmek,

g) a Reciklációs Alap bankban elhelyezett eszközeinek kamatai.

(2) A Reciklációs Alap (1) bekezdés a) pontjában szereplő jövedelmek forrásként 75 %-ban abba az ágazatba kerülnek, mely a keletkezésükért felel, 25 %-ban pedig az általános ágazatba. A Reciklációs Alap (1) bekezdés b), f) és g) pontjában szereplő jövedelmek az általános ágazat forrásai. Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában szereplő jövedelmek abba az ágazatba kerülnek forrásként, mely a keletkezésükért felel.

(1) A Reciklációs Alap forrásai a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban felhasználhatók

a) a hulladékgyűjtés és -hasznosítás, valamint a hulladék gépjárművek feldolgozása biztosításához szükséges beruházási és üzemeltetési költségek fedezésére,

b) egyes hulladék gépjárművek szállításával összefüggő gazdaságilag indokolt költségek fedezésére elsősorban olyan esetekben, amikor a tulajdonosuk ismeretlen vagy nem létezik,

c) a kijelölt parkolóhely üzemeltetésének biztosításával összefüggő gazdaságilag indokolt költségek fedezésére,

d) a Reciklációs Alap irányításával összefüggő költségek fedezésére, beleértve a Reciklációs Alap titkárságának tevékenységét,

e) a csomagolási hulladékok átvételével és feldolgozásával vagy reciklálásával kapcsolatos költségek fedezésére,

f) a hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás népszerűsítésére,

g) a hulladék gumiabroncsok gyűjtésére és hasznosítására a község által kijelölt helyekről, ahol az összegyűjtésükre sor kerül,

h) az elektromos hulladék gyűjtésére a község áltan meghatározott helyről, ahol az összegyűjtésére sor kerül,

i) társult községek gyűjtőudvar-építésének támogatására,

j) a hulladékgazdálkodás informatikai rendszere kiépítésének támogatására,

k) az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek támogatására országos, regionális vagy helyi szinten.

(2) A Reciklációs Alap egyes ágazatok külön bankszámláin vezetett eszközeit (130. § (3) bek.) csak a belső tagolással összhangban lehet felhasználni; ez nem vonatkozik az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására, vagy ha az igazgatótanács másként dönt. A Reciklációs Alap általános ágazata külön bankszámláján vezetett eszközeit minden ágazatban fel lehet használni a (3) bekezdés szerinti célokra és az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására. Az igazgatótanács dönthet a Reciklációs Alap eszközeinek átcsoportosításáról az egyes ágazatok külön bankszámlái között.

(3) A Reciklációs Alap általános ágazata külön bankszámláján vezetett eszközeit fel lehet használni azon termékek és anyagok hulladékaira, melyek után hozzájárulást kell fizetni a Reciklációs Alapba, mégpedig

a) a hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás népszerűsítésére,

b) az osztályozott hulladékgyűjtés támogatására,

c) az (1) bekezdés j) pontja szerinti célokra ágazati kötöttség nélkül.

(4) A Reciklációs Alap igazgatási költségei a naptári évben nem haladhatják meg a Reciklációs Alap 2014. december 31-ei könyvelési zárása szerint rendelkezésre álló eszközeinek hat százalékát.

(5) A Reciklációs Alap (4) bekezdés szerinti igazgatási kiadásaira szánt összeget és az alap 133. és 134. § szerinti felszámolása megvalósításának a költségeire (a továbbiakban csak „felszámolási tartalék”) szánt összeget külön bankszámlán vezetik. Ezek az eszközök és kiadások az igazgatótanács által jóváhagyott költségvetésben az általános ágazat eszközei és kiadásai.

(6) A Reciklációs Alap a számláin vezetett rendelkezésre álló eszközeinek 80%-át 2016. június 30-ával átutalja a Környezetvédelmi Alapnak, legkésőbb azonban 30 napon belül az említett napot követően.

(1) A község támogatási jogosultsága létrejön, ha hitelt érdemlően bizonyítja az adott termék osztályozott gyűjtését és hasznosítását hulladékhasznosító létesítményben, melyben az 1. sz. melléklet R1-R11-es tevékenységeinek valamelyikével hasznosították a hulladékot. A támogatást szerződés alapján folyósítják, melyet a községgel a Reciklációs Alapnak kell megkötnie. Ez a jogosultság nem terjed ki a háztartásokból származó elektromos hulladékra és a használt elemekre és akkumulátorokra, melyek háztartási hulladékok.

(2) A Reciklációs Alap eszközeinek folyósítására törvényben megalapozott jogigény nincs.

(3) A Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról az igazgatótanács dönt, kivéve a hozzájárulások visszatérítését a 126. § (4) bekezdése értelmében, melyre törvényben megalapozott igény áll fenn. 

(4) Az igazgatótanács a Reciklációs Alap eszközeinek odaítéléséről a benyújtott írásbeli kérvény alapján dönt. A körvény tartalmazza

a) a kérelmező azonosító adatait; jogi személyek esetében a kereskedelmi nyilvántartói kivonatot, természetes személy-vállalkozó esetében az iparengedélyt vagy más, vállalkozásra feljogosító okiratot,

b) a Reciklációs Alaptól igényelt összeg nagyságát és tervezett célját, valamint felhasználási módját,

c) a kérvény indoklását, beleértve az érintett iratok mellékelését és a tevékenységi tervet, melyre a Reciklációs Alap eszközeit kérvényezik.

(5) A kérelmező a kérvényhez mellékeli az autorizációs határozat (91. §) másolatát, ha olyan tevékenységről van szó, melyhez a törvény megköveteli az autorizációt (engedélyezést).

(6) A Reciklációs Alap eszközöket nyújthat az Environmentális (Környezetvédelmi) Alapnak az állami environmentális politika céljai elérésére irányuló tevékenységek országos, regionális vagy helyi szintű támogatására, írásbeli kérvény alapján, mely tartalmazza a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint szükséges kellékeket.

(7) A Reciklációs Alap eszközeit a 128. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célokra célirányos támogatásként vagy hitel formájában folyósítják.

(8) A Reciklációs Alap a kérvény kézbesítésétől számított 90 napon dönt az eszközök folyósításáról. Ha a kérvényből hiányoznak a (4) és (5) bekezdés szerinti kellékek, vagy más hiányosságai vannak, az igazgató legkésőbb 15 napon belül felszólítja a Reciklációs Alap támogatását kérelmező személyt, hogy a megszabott határidőn belül küszöbölje ki a hiányosságokat; ha a kérelmező a hiányosságokat a megadott határidőben nem küszöböli ki, az igazgatótanács elutasítja a kérvényt.

(9) A Reciklációs Alap eszközei folyósításáról szóló döntési eljárás során az igazgatótanács elsősorban a javasolt eszközfelhasználás és a hulladékgazdálkodási hierarchia összhangját, a Reciklációs Alap költségvetésével való összhangot, a Szlovák Köztársaság jóváhagyott állami environmetális politikája prioritásaival és a Szlovák Köztársaság jóváhagyott programjával való összhangot tartja szem előtt. Az igazgatótanács Reciklációs Alapból történő eszközfolyósítási döntése során alapdokumentumként szolgál az érintett ágazatban megvalósításra kerülő gyűjtési és hasznosítási rendszer projektje az ágazat érintett termékprogramja vonatkozásában, melynek összhangban kell állnia a programmal.

(10) Ha az igazgatótanács úgy dönt, hogy eszközöket folyósít a kérelmezőnek a Reciklációs Alapból, az igazgató az igazgatótanács döntését aláírásra a miniszter elé terjeszti. Ha az igazgatótanács a kérelemnek nem tesz eleget, az igazgató ezt írásban tudatja a kérelmezővel az igazgatótanácsi döntést követő öt napon belül. Ha a miniszter az igazgatótanács döntését a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról aláírja, az igazgató az igazgatótanácsi döntést miniszter általi aláírását követő 15 napon belül felszólítja a kérelmezőt a szerződéskötésre. Ha a miniszter az igazgatótanács döntését a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról 60 nappal a döntést követően sem írja alá, a határozatot visszaküldi az igazgatótanácsnak és megindokolja, hogy miért nem írta alá. Az igazgatótanács a miniszter által alá nem írt határozatot ismételten is megvitathatja és jóváhagyhatja. A megismételt jóváhagyás elfogadásához legalább az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatása szükséges; az igazgatótanácsi határozat megismételt, az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatásával történt elfogadása esetén a miniszteri aláírást nem követelik meg.

(11) Az igazgatótanács döntése alapján és a miniszteri aláírást követően, vagy az igazgatótanács összes tagja kétharmadának a támogatásával történt ismételt elfogadást követően az igazgató a Reciklációs Alap nevében írásos szerződést köt a Reciklációs Alap eszközeit kérelmezővel a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról. Ez a szerződés elsősorban tartalmazza

a) a szerződő felek azonosító adatait,

b) a Reciklációs Alapból folyósított eszközök célját, fajtáját és összegét,

c) a Reciklációs Alapból folyósított eszközök felhasználásának feltételeit,

d) a szerződő felek kötelmei teljesítésének módját,

e) a Reciklációs Alapból eszközöket kérő kérelmező kötelmeinek biztosítékait,

f) hitel nyújtása esetén a törlesztőrészletek összegét és esedékességük időpontjait,

g) a szerződéses bírságot, esetleg más szankciókat a szerződéses feltételek megsértése esetére.

(12) A Reciklációs Alap eszközei csak arra a célra használhatók fel, amelyre folyósításukra sor került az igazgatótanácsi döntés alapján, és csak a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló szerződésben szereplő feltételek szerint. A fel nem használt eszközöket a Reciklációs Alapból eszközöket kérő kérelmező köteles késlekedés nélkül visszautalni a Reciklációs Alapnak.

(13) Ha a kérelmező jogosulatlanul használta fel vagy visszatartotta a Reciklációs Alap eszközeit, ellentétesen meghatározott vagy egyezményes feltételekkel, köteles azt visszafizetni a Reciklációs Alapnak és befizetni a szerződéses bírságot, esetleg a többi bírságot a szerződéses feltételek megszegése miatt.

(14) 2016. július 1-től a Reciklációs alap eszközei csak olyan projektekre folyósíthatók, amelyek legkésőbb a Reciklációs Alap felszámolási eljárása megkezdésének napjáig befejeződnek.

(1) A Reciklációs Alap gazdálkodása a Reciklációs Alap költségvetéséhez igazodik. 60 napon belül a 2015-ös könyvelési zárás Reciklációs Alap szervei általi jóváhagyását követően az igazgatótanács jóváhagyja a Reciklációs Alap egyetlen költségvetését a 2016. december 31-éig terjedő időszakra. Ennek a költségvetésnek része lesz a felszámolási tartalék kialakítása a Reciklációs Alap 2014. december 31-én készült könyvelési zárásának rendelkezésre álló eszközeinek két százaléka nagyságában. A Reciklációs Alap ezen költségvetésének jóváhagyásával befejeződik a Reciklációs Alap az adott naptári évre addig érvényes költségvetésének hatályossága.

(2) A Reciklációs Alap eszközeit különálló bankszámlákon vezetik a Szlovák Köztársaság területén.

(3) A Reciklációs Alap bevételi forrásait a 118. § (2) bekezdésében feltüntetett egyes ágazatokban önálló számlákon vezetik.

(4) A gyártó és importőr hozzájárulás-fizetési kötelezettsége a Reciklációs Alapba és a meghatározott adatok Reciklációs Alapnak történő bejelentési kötelessége az általa gyártott vagy behozott, a 124. § (1) bekezdésében meghatározott érintett termékek és berendezések után 2016. június 30-ával megszűnik.

(1) A Reciklációs Alap szerveinek tagjai, a Reciklációs Alap alkalmazottai és más személyek, akik bizalmas adatokkal kerülnek kapcsolatba tisztségük ellátása során vagy a Reciklációs Alap tevékenységével kapcsolatosan, kötelesek a titoktartásra és az elektronikus adathordozókon lévő információk bebiztosítására a visszaélések ellen. A titoktartási kötelezettség fennmarad a Reciklációs Alap szerveiben betöltött tagság megszűnése, a Reciklációs Alappal fennálló munkajogi alkalmazotti viszony vagy ehhez hasonló jogviszony megszűnése után is.

(2) A jelen törvény értelmében bizalmas információ az az információ, amelyet a Reciklációs Alap vagy a Reciklációs Alap eszközei iránt kérelmet benyújtó kérelmező bizalmasnak jelölt meg, meghatározta vele kapcsolatosan a titoktartás időtartamát, és amelynek a nyilvánosságra hozatal jelentős előnyt hozna más személyeknek, vagy amelynek kedvezőtlen hatása lenne arra a személyre, aki az ilyen információt kiadta, vagy akit az információ érint.

(3) A titoktartás kötelezett személyt a bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartás alól közérdekű indokok miatt csak az a személy mentheti fel, aki az információt közölte és bizalmasnak jelölte meg, vagy az a személy, akire az információ vonatkozik, vagy a bíróság.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály szerinti¹⁵⁶⁾ tájékoztatási kötelezettségre.

(5) A Reciklációs Alap havonta egyszer benyújtja a minisztériumnak az időszerű, teljes és működőképes adatbázisát a benne nyilvántartott gyártókról és az ezen gyártók neki bejelentett nyilvántartásai adatairól és azon személyek nyilvántartásai adatairól, amelyek a gyűjtést, a reciklálást vagy a hulladék másfajta hasznosítását vagy ártalmatlanítását biztosítják. 

(1) A Reciklációs Alap 2016. december 31-én szűnik meg.

(2) A Reciklációs Alap jogutód nélkül szűnik meg. A Reciklációs Alap megszűnése napján megkezdődik a felszámolása. 

(3) Ha a jelen törvény 133. vagy 134. §-ában másként nem rendelkezik, a Reciklációs Alap felszámolására arányos mértékben alkalmazandók a Kereskedelmi Törvénykönyv¹⁵⁷⁾ rendelkezései. A külön jogszabály¹⁵⁸⁾ rendelkezéseit nem alkalmazzák.

(1) A felszámolóbiztost a miniszter nevezi ki a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napjával. A javaslatot a felszámolóbiztos kereskedelmi nyilvántartóba történő bejegyzésére a miniszter vagy az általa meghatalmazott személy nyújtja be.

(2) A felszámolóbiztos kinevezésének napján a Reciklációs Alap szerveinek jogkörei a felszámolóbiztos feladatát ellátó személyre szállnak át. A felszámolóbiztos tisztsége ellátása során szakmai gondossággal köteles eljárni és a Reciklációs Alap nevében csak a Reciklációs Alap felszámolására irányuló lépéseket tehet.

(3) A felszámolóbiztos jutalma legfeljebb a 130. § (1) bek. szerinti felszámolási tartalék 15%-ig terjed. A felszámolóbiztos jutalmát a Reciklációs Alap vagyonából fedezik.

(4) A felszámolóbiztos tevékenysége végzéséért a miniszternek felel. Ha a felszámolóbiztos megsérti tisztségéből fakadó kötelességeit, a miniszter a felszámolóbiztost leválthatja és új felszámolóbiztost nevezhet ki.

(1) A felszámolóbiztos tisztségbe való kinevezését követően 60 napon belül a miniszter elé terjeszti a felszámolás időrendi tervét, a könyvvizsgáló által hitelesített nyitó egyenleget a Reciklációs Alap felszámolási eljárásba lépésének napjával és az áttekintést a Reciklációs Alap törzsvagyonáról. A felszámolóbiztos a felszámolást a jóváhagyott időrendi terv szerint hajtja végre.

(2) A felszámolóbiztos a felszámolás folyamán háromhavonta jelentést tesz a miniszternek. A felszámolás befejezésének napjával a felszámolóbiztos összeállítja és a miniszter elé terjeszti jóváhagyásra a könyvvizsgáló által hitelesített könyvelési zárást a felszámolás lefolytatásáról készített zárójelentéssel és a felszámolásból származó maradék vagyon felosztásának javaslatával együtt (a továbbiakban csak „felszámolási maradék”).

(3) A felszámolóbiztos a felszámolás lezárását követő 60 napon belül javaslatot nyújt be a cégbíróságnak a Reciklációs Alap kereskedelmi nyilvántartásból való törlésére.

(4) A Környezetvédelmi Alapra átruházódik

a) a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló, 2015. december 31-e előtt megkötött szerződésekből vagy a Reciklációs Alap eszközeinek folyósításáról szóló, a 129. § 11. bek. értelmében megkötött szerződésekből eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,

b) a bírósági eljárásokból eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,

c) a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap felszámolása során a hitelezők által bejelentett követelésekből eredő minden jog és kötelezettség,

d) a Reciklációs Alap irattárának kezeléséből származó minden jog és kötelezettség,

e) az irattár kezelésének bebiztosítása céljából megkötött szerződésekből eredő minden jog és kötelezettség, melyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap,

f) a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap minden irattári anyaga, melyek maradandó értékű iratnak számítanak és a Szlovák Nemzeti Levéltárnak kerültek átadásra.

(5) A felszámolás alatt álló Reciklációs Alap 2017. december 10-ig átutalja a Környezetvédelmi Alapnak az összes rendelkezésre álló eszközét a számláiról, kivéve a 130. § 1. bek. szerinti felszámolási tartalékot.

(6) Átruházódik a Környezetvédelmi Alapra minden olyan jog és kötelezettség, melyek információs rendszereket érintő szerződéses jogviszonyból erednek, és amelyeknek résztvevője a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap, a cégjegyzékből történő törlés napjával.

(7) A Környezetvédelmi Alap köteles együttműködést biztosítani a felszámolóbiztosnak a meghatározott jogok és kötelezettségek átruházása során, valamint a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap rendelkezésre álló eszközeinek a Környezetvédelmi Alap részére történő átutalása során.

(8) A felszámolóbiztos tisztségét ellátó személy jogkörei átszállnak a Környezetvédelmi Alap statutáris szervére a 4. és 6. bekezdésben meghatározott terjedelemben.

(9) A felszámolási maradékvagyon, beleértve a 130. § (1) bek. szerinti felszámolási tartalékot is, az Environmentális Alap forrása.^159a)

(1) A 2016. január 1-je előtt megkezdett eljárásokat az eddigi jogszabályok szerint folytatják le.

(2) A hatályos Hulladék-keletkezés megelőzési program, a Szlovák Köztársaság programja, a kerület programja és a község programja, melyet az eddigi jogszabályok szerint dolgoztak ki, érvényben marad.

(3) A poliklórozott bifenilek tulajdonosa, melynek kidolgozott és jóváhagyott poliklórozott bifenil-tulajdonosi programja van az eddig hatályos jogszabályok szerint, köteles kidolgozni és jóváhagyásra előterjeszteni új poliklórozott bifenil-tulajdonosi programját hat hónapon belül a jelen törvény szerinti tartalmi követelmények meghatározásának napjától számítva. 

(4) A határozatok, melyekkel jóváhagyásra kerültek a hulladék keletkezéséért felelős személyek programjai, 2016. január 1-jén hatályukat vesztik.

(5) A tulajdonos 14. § (1) bek. i) pontja szerinti kötelessége esetében, hogy legfeljebb egy évig tárolhatja vagy gyűjtheti a hulladékot az ártalmatlanítás előtt, vagy legfeljebb három éven át a hasznosítás előtt, melyre az eddigi jogszabályok szerint ez a kötelesség nem vonatkozott, a hulladékgyűjtés érintett határideje 2016. január 1-jével kezdődik.

(6) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, melyre a jelen törvény értelmében szerződéses jogviszony fennállása szükséges a megkülönböztetett termék gyártójával, a gyártói felelősségi szervezettel vagy a 16. § (3) bek. szerinti harmadik személlyel, köteles szerződést kötni az érintett termék gyártójával vagy az érintett gyártói felelősségi szervezettel 2016. június 30-áig, különben megkülönböztetett hulladékáram-gyűjtői tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.

(7) Az, aki fém hulladékot gyűjt vagy vásárol fel az eddigi jogszabályok szerint, melynek végzésére a jelen törvény 16. § (8) bek. f) pontja értelmében az átvett fémhulladék tömegének megállapítására kizárólag a hitelesített mérőeszközök csoportjába besorolt mérleget használhat, mely megfelel a hiteles mérőeszközökkel³⁵⁾ szemben támasztott követelményeknek, köteles ezt a feltételt 2016. június 30-áig teljesíteni, különben tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.

(8) Az, aki megkülönböztetett hulladékáramot gyűjt az eddigi jogszabályok szerint, köteles 2016. február 29-éig tájékoztatni erről a minisztériumot.

(9) A megkülönböztetett termék gyártója, melynek a Szlovák Köztársaság területén nincs székhelye vagy telephelye, és amely 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok szerint megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles teljesíteni a meghatalmazott képviselő kinevezésének kötelességét a 27. § (18) bekezdése értelmében 2016. június 30-áig; a nyilvántartási kötelességét a meghatalmazott képviselő útján köteles teljesíteni.

(10) Az a gyártó, mely 2016. január 1-jén megkülönböztetett termék gyártójának minősül és amely ehhez a naphoz számítva olyan terméket helyez piacra, mely megkülönböztetett termék a jelen törvény értelmében, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre 2016. január 31-éig, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét, valamint a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. Amennyiben ez a gyártó 2016. január 1-jén az eddigi jogszabályok értelmében be volt jegyezve a minisztérium által vezetett nyilvántartásba, a Megkülönböztetett Hulladékáram Gyártóinak Nyilvántartása vonatkozásában bejegyzettnek minősül a jelen törvény szerint, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése és a 27. § (18) és (19) bekezdése szerinti kötelességét és a meghatalmazott képviselő minisztériumnak történő bejelentési kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.

(11) A megkülönböztetett termék gyártója, mely 2016. június 30-ig megkülönböztetett terméket helyez piacra, köteles benyújtani kérvényét a Megkülönböztetett Termékek Gyártóinak Nyilvántartásába történő bejegyzésre egy hónapon belül az érintett megkülönböztetett termék piaci bevezetésének napját követően, miközben a 30. § (2)-(4) bekezdése szerinti kötelességét 2016. június 30-áig köteles teljesíteni. A 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata ezen időszakban nem kerül érvényesítésre.

(12) A gépjármű gyártójának 66. § (5) bekezdés szerinti, hulladék gépjármű kijelölt parkolóhelyről történő átvételére és feldolgozására vonatkozó kötelessége kiterjed a kijelölt parkolóhelyen elhelyezett és 2016. január 1-jéig a feldolgozónak át nem adott hulladék gépjárművekre is.

(13) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a község háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelésének biztosításával kapcsolatos költségeinek megtérítése vagy annak pénzügyi támogatása ezen a területen, és amelyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre, a szerződő feleknek jogában áll írásban felmondani a szerződésben feltüntetett felmondási indokok mellett a jelen törvény hatályba lépésének az okán is, mégpedig legkésőbb 2016. december 31-éig, miközben a felmondási határidő az ilyen felmondás esetén egy hónapos és az írásos felmondás szerződéses félnek történt kézbesítése napját követő naptári hónap első napján kezd letelni.

(14) A község és a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő jogalanyok között megkötött szerződéseket, melyek tárgya a gyűjtési tevékenység, szállítás, a háztartási hulladék és építési törmelék hasznosítása vagy ártalmatlanítása a községi háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési rendszer keretében, melyek az eddigi jogszabályok alapján kerültek megkötésre és ellentétben állnak a jelen törvénnyel, a szerződéses felek kötelesek összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. december 31-éig; ha ez közvetlenül a szerződésből nem következik, az ilyen jogalany köteles a községnek, annak kérésére rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat a 81. § (10) és (11) bekezdése szerinti költségek azonosítása és elkülönítése céljára. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén a szerződéses felek kötelesek a megadott határidőn belül összhangba hozni a viszony fennállásának idejét a 81. § (15) bekezdésének rendelkezésével úgy, hogy a felmondási idő legfeljebb 12 hónapos legyen.

(15) A község köteles az eddigi jogszabályok szerinti, háztartásihulladék- és építésitörmelék-kezelési általános érvényű helyi rendeletét összhangba hozni a jelen törvénnyel 2016. június 30-áig.

(16) A megkülönböztetett termék gyártójára a 27. § (6) bekezdésében feltüntetett megkülönböztetett kötelességek teljesítési módjának követelményei 2016. június 30-áig nem vonatkoznak, és az ezen kötelességek egyéni vagy kollektív teljesítése helyett egyénileg vagy olyan személyeken keresztül köteles teljesíteni ezeket, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint. Azok a személyek, melyeknek jogosult szervezeti, közös szervezeti vagy harmadik személyi státusuk volt az eddig hatályos jogszabályok szerint, az első mondat szerinti tevékenységeket 2016. június 30-áig jogosultak végezni.

(17) Aki olyan tevékenységet végez, melyhez az eddigi jogszabályok szerint nem volt szükség állami hulladékgazdálkodási hatósági határozatra, de amelynek végzéséhez a jelen törvény szerint határozat szükséges, javaslatot nyújt be az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatósághoz határozatkiadási eljárás megindítása végett 2016. június 30-áig, ellenkező esetben a tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek minősül.

(18) A határozatokat, melyeket az eddigi jogszabályok szerint adtak ki, a jelen törvény szerinti határozatoknak kell tekinteni és hatályban maradnak, kivéve azokat a határozatokat, amelyek hatályukat vesztik a (19), (21) és (22) bekezdés értelmében. Ha az eddigi jogszabályok szerinti autorizációs határozatról van szó, a benne feltüntetett autorizáció érvényességi idejét a 89. § (3) bekezdése nem érinti.

(19) 2016. január 1-jével hatályát veszíti minden, az eddig hatályos jogszabályok szerint kiadott hozzájárulás/engedély, mely a jelen törvény értelmében a (20) bekezdésben feltüntetett engedélyeken kívül más engedélyezést nem követel meg.

(20) Arra, aki veszélyes hulladék termelőjeként olyan tevékenységet folytat, melyre a jelen törvény értelmében veszélyes hulladék termelőnél történő felhalmozására szóló engedély szükséges, nem vonatkozik a (17) bekezdés rendelkezése és jogosult az említett tevékenység végzésére, amennyiben ezen tevékenység engedélyezése részét képezi a hatályos engedélynek, melyet az eddigi jogszabályok szerint neki kiadtak a veszélyes hulladék kezelésével és szállításával kapcsolatosan. Az ilyen engedély módosításakor vagy meghosszabbításakor az állami hulladékgazdálkodási hatóság végrehajtja a változtatást a határozat rendelkező részében is, és összhangba hozza azt a 97. § (1) bekezdés g) pontjával.

(21) Aki olyan tevékenységet végez, mely az eddigi jogszabályok szerint engedélyköteles volt hulladék gépjárművek gyűjtésének vagy bontásának végzéséhez, vagy elektroberendezések hulladékának gyűjtéséhez vagy feldolgozásához, köteles kérvényezni az érintett engedély kiadását ezen tevékenységéhez a jelen törvény szerint 2016. március 30-áig, különben a tevékenysége a jelen törvénnyel ellentétesnek tekintendő. Ezen határidő leteltét követően a fent említett engedélyek érvényüket vesztik.

(22) Az újrafelhasználásra való előkészítési tevékenység eddigi jogszabályok szerint kiadott engedélyét annak tulajdonosa köteles az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak felülvizsgálásra benyújtani 2016. június 30-áig. Az engedélyek, melyeket be kellett volna mutatni, de nem nyújtották be őket felülvizsgálatra az első mondat értelmében, érvényüket vesztik.

(23) A 28. § (1) bekezdése értelmében azonos árucikkeket gyártó gyártók gyártói felelősségi szervezet alapításáról szóló követelménye vagy a 28. § (2) bekezdése szerinti, az alapító személyére vonatkozó követelmény nem érinti a jogi személyt, mely az eddig hatályos jogszabályok értelmében jött létre mint közös szervezet vagy jogosult szervezet az eddigi jogszabályokból fakadó kötelességek kollektív teljesítése céljából, s amely gyártói felelősségi szervezetként akar működni a jelen törvény értelmében, amennyiben benyújtotta kérvényét gyártó felelősségi szervezeti tevékenység autorizálására a (24) bekezdés szerinti határidőben. A 90. § szerinti autorizáció megszerzéséhez szükséges többi feltételt ez a rendelkezés nem érinti és azokat teljesíteni kell.

(24) Aki gyártói felelősségi szervezeti tevékenységet akar végezni 2016. július 1-jét követően, autorizációs kérvényét 2016. március 31-ig be kell nyújtani a minisztériumnak.

(25) A (24) bekezdés szerinti kérvény alapján meghozott összes határozat hatályosságát a gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizáció megadásáról a minisztérium 2016. július 1-jében jelöli meg; a minisztérium gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez szükséges autorizációról szóló határozatot ad ki a 89. (1) bekezdés b) pontja szerint a csomagolásokra úgy, hogy biztosítva legyen a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyűjtése minden községben.

(26) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a minisztérium biztosítja az eljárást a 31. § (12) bekezdés c) és d) pontja szerint a községek és a csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez a (24) bekezdés szerint autorizációt kérvényezők vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet vonatkozásában. A minisztérium köteles 2016. április 8-áig végrehajtani a sorsolást a 31. § (12) bekezdés c) pontja értelmében azon községek esetében, amelyek nem szerepelnek a (24) bekezdés szerint benyújtott kérvényekben. A csomagolási hulladékok gyártói felelősségi szervezeti tevékenységhez autorizációt kérvényező vagy a csomagolási gyártói felelősségi szervezet köteles ennek a sorsolásnak az eredményeit tudomásul venni.

(27) A Reciklációs Alap adatbázisában található, meghatározott árucikkek gyártóit és importőreit érintő információk, melyekre a Reciklációs Alapban történő kötelező nyilvántartásba vétel vonatkozott az eddigi jogszabályok szerint és a Reciklációs Alap által nyilvántartott további információk, melyeket a hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatosan szereztek be a gyártóktól, importőröktől, feldolgozóktól, a gyűjtőszervezetektől, városoktól és községektől, esetleg városok és községek társulásaitól, a Reciklációs Alap megszűnésének napján az állam tulajdonává válnak és a minisztériumhoz kerülnek.

(28) A bizalmas adatok eddigi jogszabályok szerinti védelmének kötelességét a (27) bekezdés rendelkezései nem befolyásolják és az vonatkozik a minisztérium alkalmazottaira és más személyekre, akik a (27) bekezdés szerinti információkkal tisztségükből kifolyólag kapcsolatba kerülnek. 

(29) A Reciklációs Alap a jelen törvény értelmében a Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerinti változata alapján létrehozott Reciklációs Alap. Az igazgatótanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az igazgatótanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart. A felügyelőtanács Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye későbbi jogszabályok szerinti változata alapján kinevezett tagjai az felügyelőtanács tagjai a jelen törvény értelmében; megbízatási idejük 2016. december 31-éig tart.

(30) A gyűjtőudvar eddigi jogszabályok szerinti üzemeltetője köteles engedély kiadását kérni a 97. § (1) bekezdés d) pontja értelmében 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.

(31) A hulladéklerakó üzemeltetője, ha a hulladéklerakó befogadóképessége 2016. január 1-jével megtelt vagy ha 2016. január 1-jével lejárt az üzemeltetési idejének érvényessége, köteles engedélyt kérni a 97. § (1) bekezdés j) pontja szerint 2016. június 30-áig, ha ezt az engedélyt nem kérvényezte 2016. január 1-jéig, ellenkező esetben tevékenysége a 19. § (3) bekezdésébe ütközőnek tekintendő.

(32) A 27. § (4) bekezdés f) és k) pontja és (5) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés e) pontja, a 74. § (1) bekezdése, a 81. § (4), (10)-(12) bekezdése szerinti kötelességek 2016. június 30-áig nem vonatkoznak a csomagolások és csomagolásszerű termékek gyártóira a csomagolási és csomagolásszerű háztartási hulladék vonatkozásában. A papír, műanyag, fém és üveg osztályozott gyűjtésének finanszírozása és bebiztosítása 2016. június 30-áig az eddigi jogszabályok szerint történik.

(33) A minisztérium honlapján közzéteszi a gyártói gyűjtési hányad és piaci hányad kiszámításához szükséges adatokat a megkülönböztetett termék esetére a 2016-os évben először 2016. január 10-éig, miközben a 2014-es év adataiból indul ki.

(34) Az eddigi jogszabályok alapján kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylat a jelen törvény értelmében kiadott autorizált tevékenységre feljogosító bizonylatnak minősül.

(35) A csomagolási hulladékok és csomagolásjellegű hulladékok koordinációs központjának kialakításáig a csomagolási hulladék termelője köteles az adatokat az 58. § (2) bekezdése szerinti anyagáramról a minisztériumnak jelenteni. A minisztérium biztosítja az 58. § (4) bekezdése szerinti eljárást a csomagolási hulladékáram koordinációs központjának létrejöttéig.

A 2016. július 1-je előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárások esetén a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók.

A 70. § g) pontja szerinti kötelességét a gyártó először a 2017-es évre vonatkozóan köteles teljesíteni.

(1) Aki olyan tevékenységet végez, melyre az eddigi jogszabályok értelmében nem volt szükség az állami hulladékgazdálkodási hatóság határozatára, de amelynek végzéséhez a jelen törvény szerint ez a határozat szükséges, köteles kérvényezni az ezen tevékenységes megkövetelt, érintett jóváhagyás kiadását 2018. június 30-áig, egyébként a tevékenysége a jelen törvénybe ütközőnek fog minősülni.

(2) A korábbi jogszabályok szerinti 97. § (1) bek. g) pontja szerint kiadott határozatok a jelen törvény szerint kiadott határozatnak minősülnek és érvényben maradnak.

(3) A veszélyes hulladék kezelése területén való vállalkozáshoz a korábbi jogszabályok szerint kiadott szakmai alkalmassági bizonylat a jelen törvény szerinti szakmai alkalmassági bizonylatnak minősül.

(4) Ha a hulladék felszíni tereprendezési célú felhasználásának engedélyezésére indult, 2017. december 31-ig megkezdett eljárás nem zárult le 2017. december 31-ig, azt a járási hivatal fejezi be.

(5) A koordinációs központ, melyet az eddigi jogszabályok szerint hoztak létre, köteles 2018. február 28-ig kérvényt benyújtani a minisztériumnak a Koordinációs Központok Nyilvántartójába történő, 94.a § szerinti bejegyzése érdekében.

(6) Annak, akinek tevékenysége regisztrációt követel meg a 98. § (4) bek. szerint, kötelező a regisztráció végrehajtása 2018. június 30-ig.

(7) 2018. január 1-jével hatályát veszti a 97. § (1) bek. n) pontja értelmében kiadott összes, a hulladék takarmányozási célra történő átadásáról szóló engedély.

(8) Az eddigi jogszabályok szerint átrakodóállomást üzemeltető személy köteles kérvényezni a 97. § (1) bek. u) pontja szerinti engedély kiadását 2018. június 30-ig.

(9) A 135. § (27) bekezdésében feltüntetett adatok a minisztérium kezeléséből az Environmentális Alap kezelésébe kerülnek a felszámolás alatt álló Reciklációs Alap nyilvántartásból való törlése napján.

(10) A gyártói felelősségi szervezetek kötelesek szervezési szerkezetüket összhangba hozni a 28. § (4) bek. y) pontja és (12) bekezdése előírásaival 2018. június 30-ig.

(11) A koordinációs központ köteles szervezési szerkezetét összhangba hozni a 31. § (11) bek. n) pontja és (17) bekezdése előírásaival 2018. június 30-ig.

(12) A gyártói felelősségi szervezet jogosult írásban felmondani a szerződést a községgel a községgel az 59. § (2) bek. értelmében megkötött szerződésben szereplő okokon kívül a jelen törvény hatályba lépésének okából is, legkésőbb 2018. június 30-ig, miközben a felmondási határidő ilyen felmondás esetén egy hónapos, és a másik félnek kézbesített felmondás beérkezési napját követő naptári hónap első napjától számítva telik.

(13) A folyékony halmazállapotú hulladék higanyt átmenetileg az átmeneti hulladékhigany-toroló létesítményben raktározzák a jelen törvény rendelkezései szerint.(14) A koordinációs központ szerepét a minisztérium látja el az új koordinációs központ megalakulásáig, ha

a) a koordinációs központ nem kapta meg a 94.a § szerinti regisztrációt,

b) törlésre került a 94.b § értelmében.

(15) A minisztérium a 31. § (7) bek. szerint jár el, amikor a koordinációs központot a 94.b § (1) bek. b) pontja értelmében törli.

Megszűnik:

1. A Tt. 223/2001. sz., a hulladékról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 553/2001. sz. törvénye előírások szerinti változatának I. cikkelye, a Tt. 96/2002. sz. törvénye, a Tt. 261/2002. sz. törvénye, a Tt. 393/2002. sz. törvénye, a Tt. 529/2002. sz. törvénye, a Tt. 188/2003. sz. törvénye, a Tt. 245/2003. sz. törvénye, a Tt. 525/2003. sz. törvénye, a Tt. 24/2004. sz. törvénye, a Tt. 443/2004. sz. törvénye, a Tt. 587/2004. sz. törvénye, a Tt. 733/2004. sz. törvénye, a Tt. 479/2005. sz. törvénye, a Tt. 532/2005. sz. törvénye, a Tt. 571/2005. sz. törvénye, a Tt. 127/2006. sz. törvénye, a Tt. 514/2008. sz. törvénye, a Tt. 515/2008. sz. törvénye, a Tt. 519/2008. sz. törvénye, a Tt. 160/2009. sz. törvénye, a Tt. 386/2009. sz. törvénye, a Tt. 119/2010. sz. törvénye, a Tt. 145/2010. sz. törvénye, a Tt. 258/2011. sz. törvénye, a Tt. 343/2012. sz. törvénye, a Tt. 180/2013. sz. törvénye, a Tt. 290/2013. sz. törvénye, a Tt. 346/2013. sz. törvénye, a Tt. 388/2013. sz. törvénye, a Tt. 484/2013. sz. törvénye és a Tt. 399/2014. sz. törvénye.

2. A Tt. 119/2010. sz., a csomagolásokról és a Tt. 223/2001. sz., a hulladékokról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye Tt. 547/2011. sz., a Tt. 343/2012. sz. és a Tt. 484/2013. sz. törvénye szerinti változatának I. cikkelye.

A jelen törvény az Európai Unió műszaki szabványainak és műszaki előírásainak jogilag kötelező érvényű aktusaival¹⁶⁰⁾ összhangban került elfogadásra.

A jelen törvénnyel átvételre kerültek az Európai Unió 9. sz. mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.

A jelen törvény 2016. január 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikkely 13. § e) pontja hatodik alpontját, a 14. § (1) bekezdés j) pontját és az V. cikkely első és második pontját, mely 2016. július 1-jén lép hatályba, valamint az I. cikkely 83. § (3) bekezdés b) pontját, mely 2017. január 1-jén lép hatályba. 

1) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1069/2009. sz., 2009. október 21-én kelt rendelete 3. cikkelyének 20. pontja, mely megalapozza az egészségügyi előírásokat az állati melléktermékek és emberi fogyasztásra nem szánt származéktermékek estében, és amely törli az (ES) 1774/2002. sz. rendeletét (rendelet az állati eredetű melléktermékekről), (EU HL L 300, 2009. 11. 14.) a hatályos változatban.

1a) A Tt. 326/2005. sz., erdőkről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint

2) A Tt. 137/2010. sz., a levegővédelemről szóló törvénye 2. § b) pontja. 

3) A Tt. 258/2011. sz., a szén-dioxid geológiai környezetben történő tartós elhelyezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 

4) A Tt. 94/2013. sz., a nemesfémek jelöléséről és vizsgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (fémjelzési törvény), 2. § (1) bekezdés. 

5) A Tt. 541/2004. sz., az atomenergia békés felhasználásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (nukleáris törvény), 2. § k) pont. 

6) A Tt. 58/2014. sz., a robbanószerekről, robbanó tárgyakról és lőszerekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 44. §.

A Tt. 514/2008. sz., a bányaipari hulladékok kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

7) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezésről és építésügyi rendtartásról szóló törvényi (építési törvény) 43. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

8) A Bizottság (EU) 1357/2014. sz. rendelete 2014. december 18-áról, mely az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES sz., a hulladékokról és egyes irányelvek törléséről szóló rendelete III. mellékletének helyére lép (EU HL L 365, 2014. 12. 19.).

8a) Az Európai Parlament és Tanács (EK) 183/2005. sz., 2005. január 12-én kelt rendelete, mely a takarmányok higiéniájának követelményeit foglalja össze (Az EU hivatalos lapja L 35, 2005. 2. 8.), hatályos változatban

A Bizottság (EK) 68/2013. sz., a Takarmánynyersanyagok katalógusáról szóló, 2013. január 16-án kelt általános érvényű 3. rendelete mellékletének A része (Az EU hivatalos lapja L 29, 2013. 1. 30.), hatályos változatban

A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 148/2012. sz. rendelete, mely részletesen szabályozza a kivételeket az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása és kiküszöbölése során, valamint az állati melléktermékek különleges takarmányozási célú felhasználását.

8b) Az 1069/2009. sz. rendelet (EK) 19. cikkelye 1. bekezdésének a) és e) pontja, hatályos változatban.

9) A Tt. 44/1998. sz., az ásványkincsek védelméről és kihasználásáról szóló törvénye (bányászati törvény) a későbbi jogszabályok szerint. 

A Szlovák nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz., a bányászati tevékenységről, a robbanószerekről és az állami bányaigazgatásról szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint. 

A Tt. 364/2004. sz., a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint (vízügyi törvény).

A Tt. 39/1990. sz., az állategészségügyről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

10) A Tt. 514/2008. sz. törvényének 2. § c) pontja a Tt. 255/2010. sz. törvénye értelmében. 

12) Az 1069/2009. sz. (ES) rendelet hatályos változatban.

13) A Tt. 364/2004. sz. törvénye 2. §-a a későbbi jogszabályok értelmében.

14) Pl. a Tt. 355/2007. sz., a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye és a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 362/2011. sz., a gyógyszerekről és gyógyászati segédeszközökről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

15) A Tt. 264/1999. sz., a termékek műszaki követelményéről és megfelelőségük elbírálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2. § (1) bek. i) pont, a Tt. 254/2003. sz. törvénye értelmében. 

16) Pl. a Tanács (EU) 333/2011. sz. rendelete 2011. március 31-éről, mely meghatározza a követelményeket annak megállapítására, mikor szűnik meg egyes fémhulladékfajták hulladékstátusa az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 94, 2011. 4. 8.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 1179/2012. sz., 2012. december 10-én kelt rendelete szerint, mely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az őrölt üveg mikor szűnik meg hulladék lenni az az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES (EU HL L 337, 2012. 12. 11.) irányelve szerint, a Bizottság (EU) 715/2013. sz., 2013. július 25-én kelt rendelete, mely meghatározza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a rész hulladékfém megszűnjön hulladék lenni az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES irányelve szerint (EU HL L 201, 2013. 7. 26.).

17) A Tt. 39/2013. sz., a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2. § 1) pont.

18) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 57. és 66. §-a.

19) A Tt. 24/2006. sz., a környezeti hatások elbírálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.

20) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a.

21) Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 20. §-a a Tt. 453/2001. sz. törvénye értelmében.

22) Pl. a Tt. 49/2002. sz., a műemlékvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, A világörökség és természeti örökség védelméről szóló nemzetközi szerződés (Szövetségi Külügyminisztérium, Tt. 159/1991.), a Tt. 543/2002. sz., a természet- és tájvédelemről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

22a) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 139. §-ának (1) bek.

23) Pl. a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok értelmében, a Tt. 541/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 345/2006. sz. rendelete a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni alapvető egészségvédelmi biztonsági követelményeiről.

24) Pl. a Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye és a törvény, mellyel módosul a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás szervezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 215/2004. sz., a titokvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, a későbbi jogszabályok szerint. 

25) A Tanács (ES) 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye az Európai Közösség Vámkódexéről (EU HL rendkívüli kiadás, 2. fejezet 4. kötet) a hatályos változatban.

26) A Szlovák Köztársaság környezetvédelmi Minisztériumának Tt. 228/2014. sz. hirdetménye, mely rögzíti az üzemanyagok minőségére vonatkozó követelményeket és az üzemanyagokról vezetett nyilvántartások feltételeit. 

27) Pl. a Tt. 264/1999. sz. törvénye, a Tt. 250/2007. sz. törvénye a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

28) Pl. a Büntető-törvénykönyv 124. §-ának (3) bekezdése, a Tt. 17/2004. sz. törvénye a hulladéktárolás illetékeiről a későbbi jogszabályok szerint. 

29) A Büntető-törvénykönyv 300-302. §-a.

30) A Büntető-törvénykönyv 126. §-a.

31) A Büntető-törvénykönyv 3. §-ának (2) bek.

32) A Szlovák Munkabiztonsági Hivatal Tt. 59/1982. sz. hirdetménye, mely meghatározza az alapvető munkabiztonsági és műszaki biztonsági követelményeket, a későbbi jogszabályok szerint.

A Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának Tt. 147/2013. sz. hirdetménye, mely meghatározza az építési munkák és vele összefüggő tevékenységek végzése során a biztonsági és egészségvédelmi feltételeket és a szakmai alkalmassági feltételeket egyes tevékenységek végzéséhez. 

33) Polgári Törvénykönyv.

34) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadóról szóló törvénye 43. §-a, a későbbi jogszabályok szerint.

35) A Tt. 142/2000. sz. méréstani törvénye és más törvényi módosítások, 8. §-a a Tt. 431/2004. sz. törvénye szerint. 

36) A Tt. 587/2004. sz., a Környezetvédelmi Alapról szóló törvénye és más törvényi változások, 9. §-a, a későbbi jogszabályok szerint. 

37) A Tt. 39/2013. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

38) Pl. a Kereskedelmi Törvénykönyv 566. és 577. §-a, a Polgári Törvénykönyv 724. §-a.

38a) Az Európai Parlament és Tanács 2017/852. sz., 2017. május 17-én kelt 5. sz., higanyról szóló és az 1102/2008. sz. (EK) rendeletét megszüntető rendelete 2. cikkelyének 5. pontja (Az EU hivatalos lapja. L 137, 2017. 5. 24)

38b) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 1. pontja

38c) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 2. pontja

38d) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 2. cikkelyének 3. pontja

39) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 11. cikkelye

39a) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 13. cikkelyének 3. pontja

39b) A (EU) 2017/852. sz. rendelet 12. cikkelye

40) A Tt. 595/2003. sz. törvényének 20. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

41) A Tt. 7/2005. sz., a csődeljárásról és szerkezetátalakításról szóló, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről törvénye, 116. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

42) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 102. §-a.

43) A Tt. 7/2005. sz. törvényének 153. §-a. 

44) A Kereskedelmi Törvénykönyv 68. §-a (3) bek. e) pontja.

45) Pl. a Polgári perrendtartás 251. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (Végrehajtási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (adózási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint. 

46) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. 

Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 

Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője).

A Tt. 67/2010. sz., a vegyi anyagok és vegyületek piaci forgalomba hozásának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye (vegyészeti törvény) 3. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

Az (EK) 1272/2008. sz. rendelete 2008.december 16-áról az anyagok osztályozásáról, jelöléséről, az anyagok és keverékek csomagolásáról, az EGK 67/548/EGK és 1999/548/EGK irányelvének módosításáról, kiegészítéséről és eltörléséről, valamint az 1907/2006. sz. (ES) rendelet módosításáról és kiegészítéséről (EU HL L 353, 2008. 12. 31.) a hatályos változatban.

47) Pl. a Tt. 124/2006. sz., a munkavégzés közben biztonságról és egészségvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 314/2001. sz., a tűzvédelemről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 67/2001. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, az EU 1272/2008. sz. (ES) rendelete a hatályos változatban. 

48) A Tt. 505/2009. sz., a megfelelőséget elbíráló szervezetek akkreditálásáról szóló törvénye és más törvényi változások, 2. § c) pontja.

49) A Tt. 67/2010. sz. törvényének 6. §-a. 

50) A Tt. 455/1991. sz., a kisvállalkozásokról szóló törvénye (iparostörvény) 7. §-a.

51) Pl. a Tt. 261/2002. sz. törvénye a komoly ipari balesetek megelőzéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 514/2008. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 51/1988. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

52) A Kereskedelmi Törvénykönyv 610-629. és 638-641. §.

A Polgári Törvénykönyv 765-771. §-a.

53) Európai egyezmény a veszélyes dolgok (ADR) fuvarozásáról a nemzetközi közúti közlekedésben (a külügyminisztérium Tt. 64/1987. sz. hirdetménye) a hatályos változatban. Nemzetközi egyezmény a veszélyes árucikkek vasúti szállításáról (COTIF), (a külügyminisztérium Tt. 81/1985. sz. hirdetménye). 

Változások és kiegészítések a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló egyezményhez (RID) (a Tt. 15/2001. sz. értesítője). 

54) Pl. a Tt. 512/2009. sz., valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

55) Pl. a Tt. 56/2012. sz., a közúti közlekedésről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

56) A Tt. 529/2010. sz., az environmentális tervezésről szóló törvénye (törvény az ökodizájnról). 

57) Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1013/2006. sz., a hulladékszállításról szóló rendelete 2. cikkelyének 15. bekezdése (EU HL L 190, 2006. 7.12.) a hatályos változatban.

A Bizottság 1418/2007 sz. rendelete bizonyos, a rendelet III. vagy IIIA mellékletében feltüntetett hulladék kiviteléről és hasznosításáról meghatározott országokba, melyekre nem vonatkozik az OECD döntése a hulladék államhatárokon át történő mozgatásának irányításáról (EU HL L 316, 2007. 12. 4.), a hatályos változatban.

58) Az EU 1013/2006. sz. rendelete, hatályos változatban.

Az EU 1418/2007. sz. rendelete, hatályos változatban.

59) Pl. a Tt. 122/2013. sz., a személyi adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló a Tt. 84/2014. sz. törvénye és a Kereskedelmi Törvénykönyv 17-20. §-a értelmében. 

60) A Tt. 587/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

61) A Kereskedelmi Törvénykönyv.

A Tt. 213/1997. sz. törvénye a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a későbbi jogszabályok szerint. 

62) Pl. a Tt. 420/2004. sz. törvénye a békéltetésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről a későbbi jogszabályok szerint.

63) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

64) A Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

65) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (19) bekezdése. 

66) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (20) bekezdése. 

67) A Tt. 362/2011. sz. törvénye 2. §-ának (22) bekezdése. 

68) Pl. az Európai Parlament és Tanács 786/2008/ES sz. döntése 2008. július 9-éről a termékek piacra helyezésének egységes keretéről és a 93/465/ES sz. döntés megszüntetéséről (EU HL L 218, 2008. 8. 13.), a Tt. 246/1999. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 529/2010. sz. törvénye.

69) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának a) és b) pontja. 

70) A Tt. 102/2014. sz., a fogyasztó védelméről szóló törvénye áru eladása vagy szolgáltatás nyújtása során távkapcsolatban megkötött szerződés alapján vagy az értékesítő üzemhelyiségein kívül megkötött szerződés alapján, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye, 2 § (1) bekezdés.

71) A Bizottság (EU) 1103/2010. sz., 2010. november 29-én kelt rendelete, mellyel az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve alapján meghatározásra kerülnek a hordozható szekunder (feltölthető) és gépjármű-elemek és akkumulátorok kapacitásjelölései (EU HL L 313, 2010. 11. 30.).

72) A Bizottság (EU) 493/2012. sz., 2012. június 11-én kelt rendelete, mellyel meghatározásra kerülnek a használt elemek és akkumulátorok reciklálási eljárásainak reciklálási hatékonysági számítási szabályainak részletei az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve (EU HL L 151, 2012. 6. 12.) alapján .

72a) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30.)

73) A Tt. 264/1999. sz. törvénye 5. §-ának (5) bekezdése a Tt. 245/2003. sz. törvénye értelmében. 

74) A Bizottság 1997. január 28-ai határozata, mely meghatározza a csomagolóanyagok azonosító rendszerét az az Európai Parlament és Tanács 94/62/ES sz., a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló irányelve alapján (EU HL rendkívüli kiadás, 15. fejezet 3. kötet, L 50, 1997. 2. 20.)

(75) Pl. a Tt. 67/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz. élelmiszertörvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

76) A Bizottság (ES) 461/2010. sz. rendelete A gépjármű ágazat vertikális egyezményei egyes kategóriáira vonatkozó szerződésről és az eljárások összehangolásáról, a 101. cikkely 3. bekezdése érvényesítéséről.

77) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 140/2009. sz. rendelete, mellyel szabályozza a gépjárművek és utánfutók típusengedélyezésének részleteit, az ezen gépjárművek rendszereit, komponenseit és önálló műszaki egységeit, 8. § (1) bekezdés b) pontja a későbbi jogszabályok szerint. 

78) A Szlovák Köztársaság kormánya Tt. 140/2009. sz. rendeletének 1. sz. melléklete. 

79) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 168/2013. sz., 2013. január 15-én kelt rendelete a két- és háromkerekű járművek és négykerekűek piacfelügyeletéről (EU HLL 60, 2013. 3. 2.).

80) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának ab) pontja. 

81) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 2. §-ának ac) pontja. 

82) A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 34/2010. sz. rendelete a gépjárművek műszaki követelményeiről, tekintettel az ismételt felhasználhatóságra, újrahasznosíthatóságra és hasznosíthatóságra. 

83) A Tt. 725/2004. sz. törvényének 16. §-a

84) A Tt. 725/2004. sz. törvényének 14. §-a 

85) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 5. §-ának (8), (13) és (19) bek. és 6. §-ának (5), (7) és (9) bek. 

86) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 5. §-ának (26) bek. és 6. §-ának (16) bek. 

87) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 14. §-ának (9) és (10) bek.

88) A Tt. 725/2004. sz. törvénye 16.a. §-ának (1), (2), (7), (9), (15) bek. és 16.b §-ának (2), (3), (7) és (8) bek. 

89) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 120. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

90) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. c) pontja.

91) A Tt. 543/2002. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. o) pontja. 

92) A Tt. 8/2009. sz. törvényének 113. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

93) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 121. §-ának (3) bek.

94) A Tt. 587/2004. sz. törvénye 3. §-ának u) pontja. 

95) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. l) pontja.

96) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. m) pontja.

97) A Tt. 8/2009. sz. törvénye 2. §-a (2) bek. i) pontja.

98) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 43.g §-a.

99) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 94. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

100) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 86. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 

101) Pl. a 50/1976. sz. törvényének 87. §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében. 

102) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88-93. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

103) Pl. a Tt. 543/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint , a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint . 

104) A Tt. 355/2007. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 269/2010. sz. rendeletének, mely meghatározza a vizek jó minőségének követelményeit, 6. sz. melléklete B részének 7.7 pontja, a Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 398/2012. sz. rendelete értelmében. 

105) Pl. a Tt. 364/2004. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint, a Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

106) A Tt. 251/2012. sz. energetikai törvénye és más törvénymódosítások, 2. § b) pontja harmadik alpontja a későbbi jogszabályok szerint.

107) A Tt. 137/2010. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

107a) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 55. § (2) bek. b) és c), valamint 56. § h) pontja

108) A Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról, valamint a háztartási hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről a későbbi jogszabályok szerint. 

109) A Tt. 355/2007. sz. törvényének 26. §-a a Tt. 355/2016. sz. törvénye értelmében

110) A Tt. 442/2002. sz., a vízvezeték- és csatornahálózatokról szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

111) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 53. cikkelye hatályos változatban. 

112) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 54. cikkelye hatályos változatban. 

113) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 2. cikkelyének 15. pontja hatályos változatban. 

114) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 4. cikkelye hatályos változatban. 

115) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének II. melléklete hatályos változatban. 

116) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének IA és IB melléklete hatályos változatban. 

117) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 11. és 12. cikkelye hatályos változatban. 

118) A Büntető-törvénykönyv 300-309. §-a. 

119) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 6. cikkelye hatályos változatban. 

120) A nemzetközi közúti teherfuvarozási egyezmény (CMR), (a külügyminisztérium Tt. 11/1975. sz. hirdetménye). 

121) Az OECD Tanácsának (2001) 107. határozata a C(92)39. döntés felülvizsgálatáról a hasznosításra szánt hulladék országhatárokon keresztüli mozgatásáról (OECD-határozat). (EK HL L16, 1992. 01. 23.) 

122) A Tt. 455/1991. sz. törvényének 11. és 12. §-a a későbbi jogszabályok szerint. 

123) A Tt. 39/2013. sz. törvényének 19. §-a.

124) A Tt. 351/2012. sz., a szervezetek európai uniós séma szerinti environmentális átvilágításáról és nyilvántartásba vételről szóló törvénye az environmentális menedzsment és könyvvizsgálat céljaira, és egyes mást törvényi módosítások. 

125) A Tt. 364/2004. sz. törvényének 36. §-a. 

126) A Tt. 39/2013. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.

126a) Például a Tt. 514/2009. sz., a kötöttpályás közlekedésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 56/2012. sz. törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 513/1991. sz. törvénye, a Kereskedelmi Törvénykönyv a későbbi módosítások szerint, a Tt. 455/1991. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint

127) A Tt. 137/2010. sz. törvénye 18. §-ának (3) bekezdése. 

128) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 32-42. §-a. 

129) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 60-65. §-a. 

130) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 88. §-a. 

131) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 71. §-a (1) bek. a) pontja. 

132) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 76-84. §-a. 

133) Az EGK 2913/92. sz. rendeletének 114. cikkelye hatályos változatban 

135) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-23. §-a. 

137) A Tt. 122/2013. sz. törvénye a Tt. 84/2014. sz. törvénye értelmében.

137a) A Tt. 525/2003. sz., környezetvédelmi államigazgatásról szóló törvénye és egyes más törvénymódosítások a későbbi jogszabályok értelmében

138) Bázeli egyezmény a veszélyes hulladék országhatárokon átlépő mozgatásának irányításáról és ártalmatlanításáról, 5. cikkely (Tt. 60/1995. sz. értesítő). 

139) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 20-22. §-a a későbbi jogszabályok szerint.

140) A perzisztens szerves anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény 9. cikkelye (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Tt. 593/2004. sz. értesítője)

141) A Tt. 17/1999. sz. környezetvédelmi törvényének 10. §-a. 

142) A Tt. 514/2008. sz. törvénye a a későbbi jogszabályok szerint.

143) A Tt. 251/2012. sz. törvényének 39. §-a. 

144) Az EU 1013/2006. sz. rendelete 2. cikkelyének 35. bekezdése hatályos változatban. 

145) Az EU 1013/2006. sz. rendeletének 22-25. cikkelye hatályos változatban. 

146) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi jogszabályok szerint.

147) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye 13. §-ának (8) bekezdése a Tt. 164/2008. sz. törvénye értelmében. 

148) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi jogszabályok szerint. 

149) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről a későbbi jogszabályok szerint.

150) A Kereskedelmi Törvénykönyv 27. §-a. 

151) A Tt. 575/2001. sz., a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése a későbbi jogszabályok szerint. 

152) A Munka Törvénykönyve.

153) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésekről szóló törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

154) A Tt. 431/2002. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

155) Pl. a Munka Törvénykönyve.

156) A Tt. 211/2000. sz., az információk szabad eléréséről szóló törvénye és egyes más törvényi változások (infótörvény) a későbbi jogszabályok szerint. 

157) A Kereskedelmi Törvénykönyv 70-75.a §-a a későbbi jogszabályok szerint. 

158) A Tt. 7/2005. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint. 

159) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 526/2004. sz. hirdetménye a felszámolóbiztosi tisztség ellátása költségei nagyságának és jutalmának meghatározásáról a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Tt. 533/2008. sz. hirdetménye értelmében.

159a) A Tt. 587/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében

160) Az Európai Parlament és Tanács 98/34/ES sz., 1998. június 22-én kelt irányelve, mely meghatározza az eljárás rendjét a műszaki szabványokról és előírásokról nyújtandó tájékoztatás területén, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat (EU HL, rendkívüli kiadás, 13. fejezet 20. kötet), a hatályos változatban.

161) STN EN ISO 14001 Environmentális menedzsmentrendszer. Követelmények és használati utasítások (ISO 14001: 2004) (83 9001).

R1 Tüzelőanyagként vagy energiaszerzésre más módon történő kihasználás.

R2 Oldószerek kinyerése vagy regenerálása.

R3 Oldószerként nem használt szerves anyagok reciklálása vagy kinyerése (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakító folyamatokat). (*)

R4 Fémek és fémötvözetek reciklálása vagy kinyerése.

R5 Más szervetlen anyagok reciklálása vagy kinyerése. (**)

R6 Savak és lúgok regenerálása.

R7 Szennyezések eltávolítására használt komponensek kinyerése. 

R8 Katalizátor-összetevők visszanyerése.

R9 Olajok megtisztítása vagy ismételt felhasználása más módon.

R10 Talajregenerálás mezőgazdasági haszon céljából vagy a környezet javítása érdekében. 

R11 Az R1-R11-es tevékenységekkel során keletkezett hulladékok hasznosítása. 

R12 Az R1-R11-es tevékenységekkel feldolgozásra kerülő hulladékok kezelése. (***)

R13 Az R1-R12-es tevékenységekkel felhasználásra kerülő hulladékok tárolása (kivéve az átmeneti tárolást a keletkezés helyén a gyűjtést megelőzően) (****)

Megjegyzések:

(*) Ide tartozik az elgázosítás és a pirolízis is, mely az összetevőket vegyi anyagként használja fel.

(**) Ide tartozik a talaj megtisztítása is, melynek eredménye annak megújulása, és a szervetlen építőanyagok reciklálása.

(***) Ha más megfelelő R-kód nem áll rendelkezésre, ide tartozhatnak a hasznosítást megelőző tevékenységek, beleértve az előzetes kezeléseket, többek közt például a bontást, osztályozást, aprítást, sajtolást, pelletkészítést, szárítást, darálást, kondicionálást, újracsomagolást, osztályozást, keverést és vegyítést az R1-R11-es tevékenységek valamelyikének történő alávetés előtt. 

(****) Ideiglenes tárolásnak a 3. § (5) bek. szerinti tárolás számít.

D1 Elhelyezés földben vagy földfelszínen (pl. hulladéklerakó).

D2 Kezelés talajtani folyamatokkal (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék biológiai lebontása a talajban).

D3 Mélységi beinjekciózás (pl. szivattyúzható hulladékok injektálása mélyfuratokba, sóbányákba vagy természetes tárolóhelyekre stb.).

D4 Elhelyezés felszíni tárolókba (pl. cseppfolyós vagy üledékes hulladék elhelyezése gödrökben, derítőkben stb.).

D5 Speciálisan kiépített hulladéktárolók (pl. elhelyezés önálló falfelületkezelt egységekben, melyek zártak és egymástól és a környezettől is el vannak szigetelve).

D6 Befogadó víztestbe történő kibocsátás és kiszórás, tengerek és óceánok kivételével..

D7 Kibocsátás és kiszórás tengerekbe és óceánokba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést.

D8 A jelen mellékletben nem taglalt speciális biológiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók. 

D9 A jelen mellékletben nem taglalt speciális fizikai-kémiai kezelés, mely során olyan vegyületek vagy keverékek keletkeznek, melyek a D1-D12-es tevékenységek valamelyikével ártalmatlaníthatók (pl. elpárologtatás, szárítás, pörkölés). 

D10 Elégetés szárazföldön.

D11 Égetés tengeren. (*)

D12 Végleges elhelyezés (pl. konténerek elhelyezése bányákban).

D13 Vegyítés vagy keverés a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. (**)

D14 Újabb csomagolásban való elhelyezés a D1-D13-as tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt. 

D15 Tárolás a D1-D14-es tevékenységek valamelyikének alkalmazása előtt (kivéve a gyűjtés előtti tárolást a keletkezés helyén). (***)

Megjegyzések:

(*) Ez a tevékenység az Európai Unió kötelező jogi aktusai és a nemzetközi egyezmények alapján be van tiltva.

(**) Ha más megfelelő D-kód nem áll rendelkezésre, ide tartozhatnak az ártalmatlanítást megelőző tevékenységek, beleértve az előzetes kezeléseket, többek közt például az osztályozást, aprítást, sajtolást, pelletkészítést, szárítást, darálást, kondicionálást, vagy osztályozást a D1-D12-es tevékenységek valamelyikének történő alávetés előtt.

(***) Ideiglenes tárolásnak a 3. § (5) bek. szerinti tárolás számít.

Az elektromos hulladékgyűjtés célja a gyűjtés mértéke, melyet a Szlovák Köztársaságnak – összhangban az elektromos termékek gyártóinak kiterjesztett felelőssége elvével az adott naptári évben el kell érnie, az elektromos hulladék alábbi minimális tömegmértékében kifejezve: 

a) a 2014-es és 2015-ös évben a háztartásokból származó elektromos hulladék négy kilogramm lakosonként vagy az elektromos hulladék Szlovák Köztársaságban összegyűjtött átlagos tömege az előző három évben a szerint, hogy melyik érték magasabb, 

b) a 2016-os évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 48%-os tömeghányad,

c) a 2017-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 49%-os tömeghányad,

d) a 2018-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 50%-os tömeghányad,

e) a 2019-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 55%-os tömeghányad,

f) a 2020-as évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 60%-os tömeghányad,

g) a 2021-es évben a Szlovák Köztársaságban a megelőző három évben piaci forgalomba hozott elektroberendezések tömegátlagának megfelelő 65%-os tömeghányad.

2. 1 A kategóriák szerinti minimális célok 2012. augusztus 13-tól 2015. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve:

a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás   80 % és

– reciklálás   75 %

b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás   75 % és

– reciklálás   65 %

c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás   70 % és

– reciklálás   50 %

d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke   80 %.

2. 2 A kategóriák szerinti minimális célok 2015. augusztus 15-től 2018. augusztus 14-ig, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet I. részében vannak feltüntetve: 

a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 1. vagy 10. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás    85 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    80 %

b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 3. vagy 4. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás    80 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    70 %

c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet I. részének 2.,5.,6.,7.,8. vagy 9. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás    75 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás    55 %

d) gáztöltésű fénycsövek esetében a reciklálás mértéke    80 %.

2. 3 A kategóriák szerinti minimális célok 2018. augusztus 15-től, melyek azokra a kategóriákra vonatkoznak, melyek a 6. sz. melléklet II. részében vannak feltüntetve: 

a) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 1. vagy 4. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás   85 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   80 %

b) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 2. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás    80 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   70 %

c) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 5. vagy 6. kategóriájába tartozik 

– hasznosítás   75 % és

– előkészítés újrahasználatra és reciklálás   55 %

d) elektroberendezésekből származó elektrohulladék esetében, mely a 6. sz. melléklet II. részének 3. kategóriájába tartozik 

– reciklálás   80 %.

1.1. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes mobil elemek és akkumulátorok gyártója esetében az érintett naptári évben a használt mobil elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az általa az előző évben a Szlovák Köztársaság piacán forgalmazott használt mobil elemek és akkumulátorok alábbi hányadának

a) 40 % a 2015-ös évben,

b) 45 % a 2016-os évben,

1.2. A használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési célja a Szlovák Köztársaságban az adott naptári évre a használt mobil elemek és akkumulátorok gyűjtési mértéke 

a) 25 %-os nagyságban 2012. szeptember 26-ig,

b) 45 %-os nagyságban 2016. szeptember 26-ig.

A használt gépjárműelemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes gépjárműelemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt gépjárműelemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott gépjárműelemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 

A használt ipari elemek és akkumulátorok gyűjtési célja az egyes ipari elemek és akkumulátorok gyártója számára az adott naptári évben a használt ipari elemek és akkumulátorok mennyisége, mely megfelel az ő piaci részesedési hányadának a Szlovák Köztársaságban az előző naptári évben piaci forgalomba hozott ipari elemek és akkumulátorok összmennyiségére alkalmazva. 

A használt elemek és akkumulátorok reciklációs célja az adott naptári év vonatkozásában az előző naptári évben összegyűjtött használt elemek és akkumulátorok mennyiségének 100%-a. 

III. Hulladékgazdálkodási célok a csomagolási hulladék kezelésében 

Hulladékgazdálkodás célja a csomagolási hulladék kezelésében, hogy elérje:

a) a teljes mértékű hasznosítást legalább az alábbi mértékben

1. 60% a csomagolási hulladék tömegéből,

b) a teljes mértékű reciklálást legalább 55 %-os mértékben és legfeljebb az alábbi mértékben

80% a csomagolási hulladék teljes tömegéből,

c) az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) hasznosítási hányada legalább az alábbi mértékben:

1. 60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,

2. 68% a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),

3. 55% a fém csomagolási hulladék tömegéből,

4. 48% a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,

5. 35% a fa csomagolási hulladék tömegéből,

d) az egyes csomagolóanyagok (hulladékáramok) reciklálási hányada legalább az alábbi mértékben:

1. 60% az üveg csomagolási hulladék tömegéből,

2. 60% a papír csomagolási hulladék tömegéből (kartont és hullámpapírt beleértve),

3. 55% a fém csomagolási hulladék tömegéből,

4. 45% a műanyag csomagolási hulladék tömegéből,

5. 25% a fa csomagolási hulladék tömegéből.

Megjegyzés

1) egy gépjármű átlagos tömege vonatkozásában évente

A hulladékgazdálkodás célja a háztartási hulladék kezelése terén 2020-ig növelni az előkészületeket az olyan háztartási hulladékok, mint a papír, fém, műanyag és üveg újbóli használatára és reciklálására, valamint a más forrásokból származó ilyen hulladékokéra, amennyiben ezek a források hasonló hulladékot tartalmaznak, mint a háztartási hulladék, legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen hulladék tömegének az 50%-ára.

Hulladékgazdálkodási cél az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében 2020-ig növelni az előkészületeket az építési törmelék és bontási hulladék kezelésében az újbóli felhasználásra, reciklálásra és az építési törmelék és bontási hulladék hasznosítására, beleértve a feltöltési munkákat mint más anyagok pótlását, naptári évenként legalább az előző naptári évben keletkezett ilyen építési törmelék és bontási hulladék tömegének a 70%-ára; ez a cél érvényesül a Hulladékkatalógus 17. sz. csoportjában szereplő hulladékokra, kivéve a veszélyes hulladékokat és a 17 05 04-es katalógusszám alatt szereplő hulladékot. 

A hulladék, melynek hulladékstátusa a 2. § (5) bekezdése (hulladékstátus vége), a 3. § (10) bekezdése (újrahasználatra való előkészítés) vagy a 14. § (5) bekezdése (átadás háztartásoknak) megszűnik, megszűnik hulladék lenni a jelen mellékletben meghatározott hasznosítási célok szempontjából is, amennyiben a hasznosítási és reciklációs tevékenységek megfelelnek a megszabott követelményeknek. 

Intézkedések, melyek befolyásolhatják a hulladékkeletkezés keretrendszerét 

1. Tervezési intézkedések vagy más gazdasági eszközök alkalmazása a források hatékony kihasználása érdekében. 

2. A kutatás és fejlesztés támogatása a tisztább termékek és technológiák elérése érdekében, azon termékek és technológiák támogatása, melyekből kevesebb hulladék keletkezik, az ilyen kutatási és fejlesztési eredmények terjesztése és használata.

3. A hulladékkeletkezéssel kapcsolatos releváns environmentális mutatók fejlesztése, melyeknek elő kell mozdítaniuk a hulladékmegelőzést minden szinten, az Európai Unió termékeivel való összehasonlítás szintjétől kezdve a helyi szervek tevékenységén keresztül a belföldi intézkedésekig.

Intézkedések, melyek befolyásolhatják a termékek tervezési és forgalmazási folyamatát 

4. Az ökodizájn támogatása (az ökodizájn a környezetbarát szempontok rendszerszerű beépítése a termékek megtervezésébe a minél jobb környezeti hatás elérése céljából a termék teljes életciklusán keresztül). 

5. Tájékoztatás nyújtása a hulladékkeletkezést megelőző technikákról a célból, hogy az ipar a elérhető legjobb technikákat alkalmazza. 

6. Képzések szervezése az illetékes hatóságok szintjén a hulladékmegelőzési követelmények besorolásáról a jelen törvény és külön jogszabályok szerinti engedélyezési folyamatokba.¹²⁶⁾

7. Hulladékmegelőzési intézkedések besorolása azon létesítményekben, melyek nem tartoznak a külön jogszabály hatálya alá.¹²⁶⁾ Szükség esetén az ilyen intézkedések tartalmazhatják a hulladékkeletkezés megelőzési programok és a felülbírálatok vizsgálatát is. 

8. A cégek számára tudatosító kampányok, vagy pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb ösztönzők nyújtása. Az ilyen intézkedések különösen hatékonyak, ha a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg és rájuk szabottak, valamint ha bejáratott vállalkozói hálózatok közvetítésével működnek. 

9. Önkéntes megállapodások, gyártói bizottságok vagy ágazati tanácskozások kihasználása a célból, hogy az érintett gazdasági vagy ipari ágazatok maguk határozzák meg saját programjaikat vagy hulladékmegelőzési céljaikat, vagy javítsák termékeiket és csomagolásaikat, melyek túlzott mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezetnek. 

10. A hiteles environmetális irányítási rendszerek, így az EMAS és műszaki szabványok támogatása.¹⁶¹⁾

Intézkedések, melyek a fogyasztási és felhasználási folyamatot befolyásolhatják 

11. Gazdasági eszközök alkalmazása, például a környezetbarát beszerzések ösztönzése vagy kötelező térítés bevezetése a fogyasztók számára az egyébként ingyenes csomagolásért vagy annak egy részéért.

12. Tudatosító kampányok és tájékoztatók a széles nyilvánosságnak vagy fogyasztók csoportjainak.

13. Az environmentálisan hiteles (környezetbarát) márkák támogatása

14. Megállapodások gyártókkal, például a terméktanácsok kihasználása útján, például azon tanácsoké kihasználása, melyek az integrált termékpolitika keretében alakultak meg, vagy megállapodás a kiskereskedőkkel a hulladékkeletkezést csökkentő tájékoztatás elérése vagy a környezeti hatás szempontjából kedvezőbb termékek megismerése céljából. 

15. A közbeszerzés vonatkozásában az environmentális feltételek integrálása a közbeszerzési eljárásokba és a hulladékmegelőzési feltételek bevonása az ajánlattételi felhívásokba és a szerződésekbe, összhangban az Environmentális közbeszerzés kézikönyvével, melyet az Európai Unió 2004. október 29-én tett közzé. 

16. Az újrafelhasználás támogatása és/vagy az arra alkalmas, leselejtezésre ítélt termékek vagy alkatrészek javítása, főként képzési, gazdasági, logisztikai vagy más intézkedések útján, például akkreditált javító és újrafelhasználó központok támogatásával vagy létrehozásával, leginkább a sűrűn lakott térségekben.

1) A megadott határértékek nem vonatkoznak az üveges vagy félig megüvegesedett formájú hulladékra (fedőlakkok megszilárdult maradványai, zománcok, üveg-, kerámia- vagy cementipari termékekbe beledolgozott hulladékok). 

2) A hulladékoldat szűrését követő elpárologtatás után fennmaradt szűrt szárazanyagra vonatkoztatva.

1. Háztartási nagyfogyasztók

2. Háztartási kisfogyasztók

3. Informatikai technológiák és telekommunikációs berendezések

4. Szórakoztató elektronika és fotovoltaikus panelek

5a. Világítástechnikai berendezések

5b. Fényforrások

6. Villamos és elektronikus szerszámok (kivéve a nagy, szilárdan rögzített ipari szerszámokat) 

7. Játékok, sportolási és rekreációs célú berendezések

8. Egészségügyi műszerek (kivéve a beültetett és fertőzött termékeket)

9. Megfigyelő és ellenőrző műszerek

10. Áruautomaták.

2018. augusztus 15-től 

1. Hőcserélő berendezések

2. Képernyők, monitorok és berendezések, melyek100 cm2-nél nagyobb felületű képernyőt tartalmaznak

3. Fényforrások

4. Nagy berendezések (bármilyen 50 cm-nél nagyobb külső méret), beleértve, de nem csak:

a háztartási fogyasztók; IT és telekommunikációs berendezések; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések; villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. kategóriába besorolt berendezések.

5. Kis források (bármilyen 50 cm-nél kisebb külső méret), beleértve, de nem csak:

a háztartási fogyasztók; szórakoztató elektronika; világítótestek; hang- vagy képlejátszó berendezések, zeneberendezések (zenegép); villamos és elektronikus szerszámok; játékok, rekreációs és sportberendezések; egészségügyi segédeszközök; megfigyelő és ellenőrző műszerek; áruautomaták; villanyáram-termelő berendezések. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az 1-3. és 6. kategóriába besorolt berendezések.

6. Kis IT és telekommunikációs berendezések (bármilyen 50 cm-nél kisebb külső méret).

A termék anélkül bizonyul csomagolásnak, hogy az érintené a csomagolás további szerepei, ha

a) a termék különválasztható része,

b) nem elengedhetetlenül szükséges a termék megőrzése, támogatása vagy fennmaradása szempontjából annak élettartama idején, és 

c) annak összes része nem közös használatra, fogyasztásra vagy ártalmatlanításra rendeltetett.

Az 1. követelmény érvényesítési példája

Csomagolások

Édességet tartalmazó dobozok

Műanyag CD-borítók, -tokok

Katalógusok és folyóiratok küldésére használt csomagolások (a folyóirat belül van)

Cukrászsüteménnyel együtt árusított papír sütőkosárkák 

Csövek, tubusok és hengerek, melyekre rugalmas anyag van feltekerve (pl. fólia, alufólia, papír), kivéve a csöveket, tubusokat és hengereket, melyek gyártóberendezések részeként szolgálnak és amelyeket nem termékbemutatóra használnak értékesítendő egységként

Virágcserepek, melyek csak a növény eladását és szállítását szolgálják, nem a növény teljes életciklusát 

Injekciós oldatos üvegcsék

Hengeres CD-tokok (CD-vel együtt árulva, mely nem CD-archiválásra szolgál)

Ruhafogasok (ruházattal együtt árusítva)

Gyufásdoboz

Steril védőcsomagolás-rendszerek (zacskók, tálcák és a termék csíramentességét megóvó anyagok)

Italkapszulák (pl. kávé, kakaó, tej), melyek felhasználás után kiürülnek

Újratölthető acél hengeres edények különféle gázokra, a tűzoltó-készülékek kivételével 

Tárgyak, melyek nem csomagolások

Virágcserepek a növény teljes életciklusára szánva

Szerszámosdobozok

Teafilterek

Sajtok védő viaszrétege

Hurkabél

Ruhafogas (önállóan árusítva)

Kávéskapszulák italkészítésre, fóliás kávészacskók és kávéfilterek (szűrőpapírok), melyek a felhasznált kávával együtt kidobásra kerülnek 

Nyomtatóbetétek

CD-, DVD- és videokazetta-borítók (a CD-vel, DVD-vel és videokazettával együtt árusítják)

Hengeres CD-tokok (üresen árulva, CD-archiválásra szánva)

Vízben oldódó mosószeres kapszulák (vánkoskák)

Temetői fényforrások (gyertyatartók)

Kézi daráló (újratölthető edénnyel, pl. újratölthető borsőrlő)

Az értékesítés helyén történő megtöltésre szolgáló tételek és a vissza nem váltható tételek, melyeket az értékesítés helyén töltenek meg vagy adnak el, csomagolásnak tekintendők, amennyiben csomagolás szerepét látják el. 

A 2. követelmény érvényesítésének példái

Csomagolás

Papír vagy műanyag táska

Egyszerhasználatos tányér vagy csésze

Fólia

Tízórais zacskó

Alufólia

Műanyag védőfólia a tisztítóban kitisztított ruhán

Tárgyak, melyek nem csomagolások

Keverőpálcák

Egyszerhasználatos evőeszközök

Csomagolópapír (önállóan árusítva)

Papír sütőformák (üresen árusítva)

Papír sütőkosárkák cukrászsütemény nélkül árusítva

A csomagolás csomagolásba beépített összetevői és segédelemei a csomagolás részei. A csomagolás közvetlenül a termékhez csatolt vagy rögzített segédelemei, melyek a csomagolás szerepét látják el, csomagolásnak tekintendők, ha 

a) a terméktől elkülöníthetők és

b) minden egyes része nincs közös használatra vagy ártalmatlanításra szánva. 

A 3. követelmény érvényesítésének példái

Csomagolások

A termékre függesztett vagy hozzá csatolt címkék

Csomagolásrészek

Szempillakefe, mely a zárókupak része

Más csomagolásrészre ragasztott matricák

Fűzőgép kapcsai

Műanyag iratvédő

Mérőedény, mely mosószerek kupjának a része

Mechanikus kézi daráló (termékkel töltött, egyben újratölthető edény is, pl. újratölthető borsőrlő)

Tárgyak, melyek nem csomagolások

Rádiofrekvencia-azonosító címkék (RFID)

18 Egészségügyi vagy állategészségügyi ellátásból, diagnosztikából, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 

18 01 Szülészeti ellátásból, diagnosztikai ellátásból, gyógyászatból vagy preventív ellátásból származó hulladék 

18 01 01 éles tárgyak, kivéve az 18 01 03-as számú tételt

18 01 02 test- és szervrészek, beleértve a vétzsákokat és vérkonzerveket, kivéve az 18 01 03-as számú tételt

18 01 03 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés megelőzése végett 

18 01 08 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

18 01 09 más, mint a 18 01 08-as tételben feltüntetett gyógyszerek

18 01 10 fogászati amalgámhulladék

18 02 Állategészségügyi kutatási, diagnosztikai, gyógyászati és preventív ellátási hulladék

18 02 01 egyéb tárgyak, a 18 02 02-as tételt kivéve

18 02 02 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása különleges követelmények szerint történik fertőzés/járvány megelőzése végett 

18 02 07 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 

18 02 08 más, mint a 18 02 07-es tételben taglat gyógyszerek

20 01 31 citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 

20 01 32 más, mint a 20 01 31-es tételben felsorolt gyógyszerek

1. A Tanács 1991. december 23-i 91/692/EK irányelve, mely standardizálja és észszerűsíti a jelentéseket bizonyos irányelvek végrehajtásáról, melyek a környezettel kapcsolatosak (az EU HL rendkívüli kiadása 5 . fej. 2. kötet) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003 . sz., 2003. szeptember 29-ei rendelete értelmében (EU HL rendkívüli kiadás, 1. fej. 4. k.).

2. Az Európai Parlament és Tanács (ES) 1991. december 20-i 91/692/EK irányelve a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról (EU HL rendkívüli kiadás, 13. fej. 13. k.; HL ES L365, 1994. 12. 31.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szeptember 29-ei rendelete értelmében (EU HL rendkívüli kiadás, 1. fej. 4. k.; HL EU L284, 2003. 10. 31.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2004/12/ES, 2004. február 11-én kelt irányelve (EU HL rk. kiadás,13. fej. 34. k.;HL EU L 47, 2005. 2. 18.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 2005/20/ES, 2005. március 9-én kelt irányelve (EU HL L 70, 2005. 3. 16.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 219/2009. sz., 2009. március 11-én kelt rendelete értelmében (EU HL L 87, 2009. 3. 31.) és a Bizottság 2013/2/EU, 2013. február 7-én kelt irányelve (EU HL L 37, 2013. 2. 8.).

3. A Tanács 96/59/ES irányelve 1999. szeptember 16-áról a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terefenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (EU HL rendk. Kiadás, 15. fej. 3. k.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 596/2009. sz., 2009. június 18-án kelt rendelete értelmében (EU HL L 188, 2011. 12. 10.).

4. A Tanács 1999/31/ES, 1999. április 26-án kelt irányelve a hulladéklerakókról (EU HL, rendk. kiadás, 15. fej., 4. k., HL ES L 182, 1999. 7. 16.) az Európai Parlament és Tanács (ES) 1882/2003. sz., 2003. szeptember 29-én kelt rendelete értelmében (EU HL, rendk. kiadás, 1. fej. 4. k.; EU HL L 284, 2003. 10. 30.), az Európai Parlament és Tanács (ES) 1137/2008. sz., 2008. október 22-én kelt rendelete (EU HL L 311, 2008. 11. 21.) és a Tanács 2011/97/EU, 2011. december 5-ei irányelve (EU HL L 328, 2011.12. 10.).

5. Az Európai Parlament és Tanács 2000/53/ES 2000. szeptember 18-ai irányelve a hulladékká vált gépjárművekről (EU HL rendk. kiadás 15. fej. 5. k.; ES HL L 269, 2000. 10. 21.) a Bizottság 2002/525/ES sz. 2002. június 27-én kelt határozata értelmében (EU HL rendk. kiadás 15. fej. 7. k.; EU HL L 170, 2002. 6. 29.), a Bizottság 2005/63/ES, 2005. január 24-ei döntése (EU HL L25, 2005. 1. 28.), a Bizottság 2005/438/ES, 2005. június 10-én kelt határozata (EU HL L 152, 2005. 6. 15.), a Bizottság 2005/673/ES, 2005. szeptember 20-án kelt határozata (EU HL L 245, 2008. 9. 30.), a Bizottság 2008/689/ES, 2008. augusztus 1-jén kelt határozata (EU HL L 225, 2008. 8. 23.), az Európai Parlament és Tanács 2008/112/ES, 2008. március 11-ei irányelve (EU HL L 81, 2008. 3. 20.), az Európai Parlament és Tanács 2008/112/ES, 2008. december 16-án kelt irányelv (EU HL L 345, 2008. 12. 23.), a bizottság 2010/115/EU, 2010. február 23-án kelt határozata (EU HL L 48, 2010. 2. 25.), a Bizottság 2011/37/ES, 2011. március 30-án kelt irányelve (EU HL L 85, 2011. 3. 31.) és a Bizottság 2013/28/ES, 2013. május 17-én kelt irányelve (EU HL L 135, 2013. 5. 22.).

6. Az Európai Parlament és Tanács 2006/66/ES irányelve 2006. szeptember 6-áról, az elemekről és akkumulátorokról, a használt elemekről és akkumulátorokról, mely törli a 91/157/ES irányelvet (EU HL L 266, 2006. 9. 26.) az Európai Parlament és Tanács 2008/12/ES, 2008. március 11-én kelt irányelve (EU HL L 76, 2008. 3. 19.), Európai Parlament és Tanács 2008/103/ES, 2008. november 19-én kelt irányelve (EU HL L 327, 2008. 12. 5.) és az Európai Parlament és Tanács 2013/56/EU, 2013. november 13-án kelt irányelve (EU HL L 329, 2013. 12. 10.).

7. Az Európai Parlament és Tanács 2008/98/ES, 2008. november 19-én kelt irányelve a hulladékról és egyes irányelvek eltörléséről (EU HL L 312, 2008. 11. 22.).

8. Az Európai Parlament és Tanács 2010/75/EU, 2010. november 24-én kelt irányelve az ipari kibocsátásokról ( a környezetszennyezés integrált megelőzése és ellenőrzése), (EU HL L 334, 2010. 12. 17.).

9. Az Európai Parlament és Tanács 2012/19/EU, 2012. július 4-én kelt irányelve az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékokról (EU HL L 197, 2012. 7. 24.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2015.5.6.).