A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

A jelen törvény a tulajdonjog elvonását, az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog korlátozását, a dologi tehernek megfelelő jog alapítását, korlátozását és megszüntetését, harmadik személyeknek a telekhez és az építményhez fűződő jogának korlátozását és megszüntetését szabályozza olyan esetekben, amelyekben azt az építkezés kivitelezése vagy intézkedés foganatosítása, az önálló szabályozás által meghatározott közérdekű célok megvalósítása elengedhetetlenül szükségessé teszi, megfelelő kártalanítás mellett.

(1) Kisajátításnak akkor van helye, ha

a) az elengedhetetlenül szükséges,

b) önálló szabályozás által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja, miközben a közérdeket a kisajátítási eljárás során igazolni kell,

c) ellentételezésként méltányos mértékű kártalanítás nyújtható,

d) a kisajátítás célja nem valósítható meg egyezség útján vagy más módon.

(2) A kisajátításnak összhangban kell lennie a területfejlesztés céljaival, amelyet a település területrendezési határozattal, területrendezési jóváhagyással vagy kötelező érvényű állásfoglalással¹⁾ igazol a kisajátítási eljárás során.

(3) A kisajátítás mértékének arányosnak kell lennie a kisajátítás céljával. A tulajdonjog nem ruházható át olyan esetekben, amelyekben a korlátozása is elégséges. Ha a tulajdonjog korlátozása kedvezőtlenebb volna a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosára nézve, mint a tulajdonjog átruházása, úgy az esetben is határozatba kell foglalni a tulajdonjog átruházását, ha azt a kisajátítás céljának megvalósítása nem indokolja, amennyiben arra vonatkozóan a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel. Kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának az a személy számít, akinek tulajdonát a kisajátítás érinti, és ezen teleknek vagy építménynek a tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy ezen telek vagy építmény vonatkozásában dologi tehernek megfelelő joggal rendelkezik.

(4) Amennyiben a kisajátítás csak az ingatlan egy részét érintő tulajdonjog átruházását vonná magával, s a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa ezáltal korlátozva lenne az ingatlan fennmaradó részének használatában, vagy ezt csak rendkívüli nehézségek árán tudná érvényesíteni, a kisajátítást ki kell terjeszteni az ingatlan fennmaradó részére az esetben is, ha azt a kisajátítás céljának megvalósítása nem indokolja, amennyiben arra vonatkozóan a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel. Az ingatlan fennmaradó részének kihasználhatóságát a kisajátítást kérő szerv bírálja el szakvélemény alapján.

(5) A rendkívüli nehézség fogalma leginkább abban merül ki, hogy

a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátított ingatlanrészen keletkezett akadály miatt korlátozva lett a telek vagy építmény fennmaradó részéhez való hozzáférésben,

b) a telek vagy építmény fennmaradó része nem használható a korábbi módon,

c) az ingatlan fennmaradó részén található építmény nem használható a fennmaradó építménnyel korábban funkcionális egységet alkotó kisajátított építmények felszámolása miatt,

d) korlátozódik a telek vagy építmény fennmaradó részén található közművek használata.

(6) Amennyiben a kisajátítás az ingatlannal szembeni dologi tehernek megfelelő jog korlátozását vonná magával oly mértékben, hogy annak jogosultja akadályozva lenne más, dologi teherrel terhelt telek vagy építmény használatában, vagy használata rendkívüli nehézségekkel járna, a kisajátítás az ingatlanhoz fűződő dologi tehernek megfelelő jog megszüntetésével megy végbe, amennyiben arra vonatkozóan annak jogosultja legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel.

(7) Amennyiben a kisajátítás az ingatlannal szembeni dologi tehernek megfelelő jog korlátozását vonná magával oly mértékben, hogy annak jogosultja ezen korlátozás vagy megszűnés okán akadályozva lenne más olyan telek vagy építmény használatában, amelyhez dologi tehernek megfelelő jog fűződik, vagy használata rendkívüli nehézségekkel járna, kisajátításra kerül az a telek vagy építmény is, amelyhez a dologi tehernek megfelelő jog fűződik, amennyiben arra vonatkozóan az ingatlannal szembeni szolgalmi jogviszony jogosultja legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel.

(1) A telek vagy építmény tulajdonjogának megszerzését, a dologi tehernek megfelelő jog alapítását, korlátozását és megszüntetését, harmadik személyek telekhez vagy építményhez fűződő jogának korlátozását és megszüntetését célzó megállapodásra tett kísérlet eredménytelenségét

a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa által kiadott, a megállapodási javaslat elutasítását alátámasztó írásbeli nyilatkozattal és a kérelmező által a megállapodás elérésére irányuló kísérletek írásbeli értékelésével kell igazolni; kérelmezőnek minősül az, akinek a javára a kisajátítás történik, vagy

b) a megállapodási javaslat megküldését és kikézbesítését igazoló bizonyítékkal, leginkább tértivevénnyel kell igazolni, amennyiben arra a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a megállapodási javaslat kikézbesítésétől számított 90 napon belül nem válaszol, ha önálló szabályozás más határidőt nem állapít meg.²⁾

(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltétel teljesítése mellőzhető, ha

a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa nem ismert, vagy nem ismert az állandó lakhelye vagy székhelye,

b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát bíróság vagy más közigazgatási szerv végzése korlátozza a szerződési szabadság gyakorlásában, megtiltva a telek vagy építmény tulajdonjogának átruházását más személyre, vagy

c) az ingatlan-nyilvántartási adatok hitelessége önálló szabályozás alapján megkérdőjelezhető.

(3) Az írásbeli megállapodási javaslatnak, amellyel a kérelmező a kisajátítást megállapodás útján szándékozik elérni, tartalmaznia kell a telek vagy építmény tulajdonjogának megszerzésével, korlátozásával vagy megszüntetésével felmerülő kártalanításra vonatkozó javaslatot, amelyhez a kérelmező csatolja

a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé megfogalmazott figyelmeztetést, hogy ha a megállapodási javaslatra annak kikézbesítésétől számított 90 napon belül nem ad választ, az a megállapodási javaslat elutasításának minősül, hacsak az önálló szabályozás alá nem esik,

b) a figyelmeztetést, hogy amennyiben nem köttetik meg a megállapodás, a megállapodási javaslat tárgyát képező tulajdonjog kisajátítási eljárásban kisajátítás tárgyát képezheti,

c) a kisajátítást megalapozó közérdekű cél indoklását és a kisajátítás mértékének indoklását,

d) a telekrészt kijelölő geometriai terv ismertetésének helyszínét, időpontját és módját, amennyiben a megállapodás tárgya telekrész, valamint a csereingatlan meghatározásának alapjául szolgáló szakvélemény ismertetésének helyszínét, időpontját és módját.

(4) Lakóépület megvásárlása esetén az írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmazni kell a cserelakásra vonatkozó ajánlatot is (15. § 7. bek).

5) Ha a kisajátítással érintett építmény tulajdonosa kérvényezte, hogy a kártalanítás a megvásárolt lakóépület vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történjen, az ismételt írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmaznia kell a cserelakás vagy családi ház beszerzésének és a tulajdonjog átruházásának feltételeit. Nem vonatkozik ez az önálló szabályozás alá eső kisajátításra.³⁾

(6) Az írásbeli megállapodási javaslat ajánlva kézbesítendő a telek vagy építmény tulajdonosának, vagy az általa a postai küldemények átvételére felhatalmazott megbízottjának.

(7) A kisajátítással érintett építmény tulajdonosa a szakvélemény kidolgozása céljából köteles lehetővé tenni a szakértő számára a telek vagy építmény helyszíni szemléjét; ellenkező esetben a szakértő az egyéb forrásokból beszerezhető adatok alapján is kidolgozhatja a szakvéleményt.

(8) A megállapodási javaslathoz előterjesztett szakvélemény kidolgozásának költségei a kérelmezőt terhelik.

(9) Amennyiben a kisajátítással érintett építmény tulajdonosa elfogadja a megállapodási javaslatot, a megállapodás megkötésével és a kataszteri operátumba történő beiktatással⁴⁾ járó költségek, különös tekintettel a közjegyzői díjra és a közigazgatási eljárási illetékekre, a kérelmezőt terhelik.

(1) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát méltányos, pénzbeli kártalanítás illeti meg.

(2) Ha a kisajátított telekért vagy építményért járó vagyoni kompenzáció cseretelek kiutalásával is lehetséges, és a kisajátított telek tulajdonosa ezzel egyetért, a kompenzálásnak ez a módja elsőbbséget élvez a pénzbeli kártalanítás előtt. A kompenzációnak ez a módja nem vonatkozik az önálló szabályozás alá eső kisajátításra.³⁾

(3) A kártalanítás mértékének megállapítása a telek vagy építmény általános értéke, vagy a dologi tehernek megfelelő jog értéke alapján történik; ezt két évnél nem régebbi szakvélemény alapján kell megállapítani. A kisajátításért járó kártalanítás mértéke nem lehet alacsonyabb a szakvélemény által meghatározott általános értéknél.

(4) Amennyiben legkésőbb a kérelmező által előterjesztett javaslat tárgyalása során az eljárás résztvevője vagy más jogosult személy óvást emel a 9. § 2. bek. f) pontja értelmében a javaslat függelékét képező szakértői véleménybe foglaltak ellen, a kisajátító hatóság feladata bebiztosítani a szakvéleményt vagy nyilatkozatot kérni a szakértőtől, amely elengedhetetlen a kártalanítás pénzbeli értékének meghatározásához. A szakvélemény vagy a szakértő nyilatkozatának kiállításával járó kiadások eljárási költségeknek minősülnek és a kérelmezőt terhelik.

(5) A kártalanítás részét képezik azok a célirányosan ráfordított költségek is, amelyek a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy az eljárás más résztvevője oldalán, aki ezen költségek térítésére igényt formál a kisajátítási eljárás okán vagy azzal kapcsolatosan, illetve a kisajátítással keleteznek.

(6) A kisajátítási eljárás okán vagy azzal kapcsolatosan, illetve kisajátítással keletező célirányosan ráfordított összegnek leginkább

a) az ingó tulajdon vagy a kisajátított telken vagy építményben található mezőgazdasági kultúrák átköltöztetésének költségei,

b) az állandó lakhely megváltozásával, a vállalkozás székhelyének vagy helyének megváltozásával kapcsolatos költségek,

c) a műszaki infrastruktúrának a dologi tehernek megfelelő jog korlátozása vagy megszűnése okán történő áthelyezésével kapcsolatos költségek,

d) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy által bizonyíthatóan a kisajátítással kapcsolatosan bírósági illetékekre, közigazgatási eljárási illetékekre, valamint közjegyzői díjakra fordított költségek minősülnek.

(7) A költségtérítés összegét az 5. bekezdés alapján az eljárás azon résztvevőjének kell igazolnia, aki igényt támasztott rá.

(1) Ha a kisajátított építményhez vagy telekhez szolgalmi jog fűződik, amelytől egy másik telek vagy építmény rendes használata függ, megszüntetése vagy korlátozása esetén méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel a szolgalmi jog általános értékének.  Hasonlóképpen kell eljárni a szolgalmi jognak megfelelő jog megszüntetése vagy korlátozása esetén is, amikor egyúttal a telek vagy építmény, amelyhez a szolgalmi jognak megfelelő jog kapcsolódik, kisajátítására nem kerül sor.

(2) A dologi tehernek megfelelő jog létrehozása során ezen jogviszony jogosultjának azon telek vagy építmény tulajdonjogának korlátozásáért, amelyek birtoklásához dologi teher kapcsolódik majd, méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel ezen korlátozások terjedelmének.

(1) A tulajdonjog elvonásáért járó kártalanítást a kérelmező egyszeri kifizetéssel, a kisajátítási határozatban foglaltakkal összhangban folyósítja annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül, amennyiben arról önálló szabályozás másképp nem rendelkezik.⁵⁾

(2) A tulajdonjog korlátozásáért járó kártalanítást a kérelmező a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül folyósítja.

(3) Amennyiben a kártalanítás a kisajátított építmény vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a kártalanítás a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított két éven belül esedékes. A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa ez idő alatt jogosult a kisajátított ingatlan korábbinak megfelelő mértékű térítésmentes használatára. A kisajátított ingatlan használatának kiadásai a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát terhelik. Amennyiben szanálásra kerülő ingatlanról van szó, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát megilleti a bérleti díj térítése. Amennyiben a kártalanítás a kisajátított építmény vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a kisajátítással ingatlant szerző téríti a szanált lakás vagy családi ház korábbi lakójának bérleti vagy albérleti díját mindaddig, amíg az be nem költözik a csereingatlanba.

(4) Amennyiben a kisajátított telekre vagy építményre az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett dologi jog gyakorlása akadályozva van, a kérelmező a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül a kisajátító hatóság letéti számláján helyezi el a kisajátított telek vagy építmény utáni kártalanítási összeget.

(5) Amennyiben a kérelmező a 9. § 1 bek. alapján beterjesztett javaslathoz nem mellékeli a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és azon harmadik személyek [9. § 2. bek. g) pont] közötti, a kártalanítás megosztásáról szóló megállapodást, amelyek a telek vagy építmény kisajátítása folytán megszűnő, dologi tehernek megfelelő joguk gyakorlásában akadályozva vannak, a kisajátító hatóság a harmadik személyek által benyújtott követeléseket azok terjedelmében elégíti ki. Amennyiben a követelések egyetemleges összege meghaladja a kisajátított telekért vagy építményért nyújtott kártalanítást, a kisajátító hatóság azokat arányosan elégíti ki. Amennyiben a kisajátított telekért vagy építményért nyújtott kártalanítás magasabb a benyújtott követelések egyetemleges összegénél, a kisajátító hatóság a különbözetet a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé egyenlíti ki.

(6) Azt a kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mivel a kisajátításról szóló határozat hatályba lépésének napjáig jogerősen nem ért véget a hagyatéki eljárás vagy a bírósági eljárás, vagy jogerősen nem ért véget a végrehajtási eljárás, melynek tárgya a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek tulajdonjoga, a kérelmező a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül a telek vagy építmény elhelyezkedése alapján területileg illetékes bíróságon helyezi letétbe.

(7) Azt a nem erdőterületnek számító telek vagy építmény kisajátításáért járó kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mert annak tulajdonosa vagy más jogosult személy, illetve azok állandó lakhelye vagy székhelye nem ismert, a kérelmező az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt határidőn belül, külön jogszabály⁶⁾ alapján a Szlovák Földalapnál helyezi letétbe.

(8) Az erdőterületek kisajátításáért járó kártalanítást a kérelmező önálló szabályozás⁷⁾ alapján az erdőkezelőnél helyezi letétbe, amely a kártalanítás fölött a Szlovák Földalappal megegyező módon rendelkezik.

(9) Ha az ingatlan-nyilvántartási adatok hitelessége önálló szabályozás alapján megkérdőjelezhető, a kártalanítást a kérelmező az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt határidőn belül az ingatlan elhelyezkedése alapján területileg illetékes bíróságon helyezi letétbe.

(1) A kisajátítási eljárás lefolytatására a kisajátítással érintett ingatlan elhelyezkedése alapján területileg illetékes kisajátítási hatóság, azaz a kerületi székhelyen működő járási hivatal illetékes, ha az önálló szabályozás alá nem esik.⁸⁾

(2) A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma

a) másodfokon államigazgatási szerepet tölt be azokban a kisajátítási ügyekben, amelyek kisajátítási eljárásában első fokon a kerületi székhelyen működő járási hivatal jár el mint kisajátítási hatóság,

b) meghatározza, mely illetékes kisajátítási hatóság folytatja le a kisajátítási eljárást és ad ki kisajátítási határozatot olyan esetekben, ha a kisajátítás tárgyát képező telek vagy építmény fekvése folytán az eljárás lefolytatásra több, a kerületi székhelyen működő járási hivatal illetékes,

c) meghatározza, mely illetékes kisajátítási hatóság folytatja le a kisajátítási eljárást és ad ki kisajátítási határozatot olyan esetekben, ha a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes, a kerületi székhelyen működő járási hivatal kérelmezőként vagy más ügyfélként vesz részt a kisajátítási eljárásban,

d) összehangolja jelen törvénynek a külön szabályozás⁸⁾ értelmében kisajátító hatósági hatáskörrel rendelkező állami szervek általi alkalmazását,

e) az állami tulajdonnak külön szabályozás⁹⁾ alá eső átruházása esetén véleményezi, hogy teljesültek-e a kisajátítás jelen törvény által meghatározott feltételei,

f) koordinálja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes, kerületi székhelyen működő járási hivatalok tevékenységét.

(1) A kisajátítási eljárásban ügyfél

a) a kérelmező,

b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa,

c) a csődbiztos,

d) azon személy, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás közvetlenül érintheti.

(2) Ha a kisajátított telek vagy építmény tulajdonosának neve nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, vagy állandó lakhelye vagy székhelye ismeretlen, a Szlovák Földalap lesz a kisajátítási eljárás résztvevője; ha erdőterületről van szó, külön szabályozás értelmében⁷⁾ annak kezelője.

(3) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonosa elhunyt vagy holttá nyilvánították, és a kisajátítandó telek vagy építmény hagyatéki eljárás tárgyát képezi, az örökösödésről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárás résztvevői a kisajátítási eljárás során ügyfélként szerepelnek.

(4) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonjoga bírósági eljárás tárgyát képezi, a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a bírósági eljárás résztvevői a kisajátítási eljárás során ügyfélként szerepelnek.

(5)  Ha a kisajátítandó telek vagy építmény az ingatlan-nyilvántartás szerint több személy tulajdonában van, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik a tulajdonlap bejegyzése vagy az ingatlankataszterhez benyújtott okiratok szerint tulajdonosai az ilyen teleknek vagy építményeknek, mégpedig a bíróság jogerős döntéséig vagy megállapodás megkötéséig, amelyben eldöntik, ki ezen személyek közül a tulajdonosa.

(6) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonosa elhunyt vagy holttá nyilvánították, és a telek vagy építmény nem képezte hagyatéki eljárás tárgyát, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik igazolják, hogy mint örökösök figyelembe vehetők. A kisajátítást kérő nem köteles az ilyen vélt örökösöket felkutatni. A vélt örökösöket a 3. bekezdés értelmében a Szlovák Földalap képviseli az örökösödésről szóló bírósági döntés jogerőre emelkedéséig.

(7) Ha a külön szabályozás⁶⁾ alapján kisajátított telek vagy építmény vonatkozásában nem került meghatározásra a jogosult személy, a Szlovák Földalap vagy a 2. bek. által meghatározott kezelő ügyfél lesz a kisajátítási eljárásban a jogosult személyt meghatározó döntés jogerőre emelkedéséig.

(1) A kisajátítási eljárás kizárólag a kérelmező írásbeli indítványa alapján indítható meg.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell

a) a kérelmező adatait, mégpedig

1. annak utónevét és családi nevét, születési dátumát, állandó lakcímét (a továbbiakban „személyi adatok”), amennyiben a kérelmező természetes személy,

2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, amennyiben a kérelmező természetes személy-vállalkozó,

3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a kérelmező jogi személy,

b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának adatait, mégpedig

1. hozzáférhető személyi adatait, amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa természetes személy,

2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa természetes személy-vállalkozó,

3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa jogi személy,

c) azon harmadik személy adatait, amelynek jogait a kisajátítás közvetlenül érintheti, mégpedig

1. a személyi adatait, amennyiben a harmadik személy természetes személy,

2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, a harmadik személy természetes személy-vállalkozó,

3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a harmadik személy jogi személy,

d) a kisajátítás által érintett teleknek vagy építménynek, vagy azok részeinek az ingatlan-nyilvántartás¹⁰⁾ vagy a telekkönyv, illetve más, hasonló nyilvántartás, vagy más, a tulajdonjogot igazoló, a parcellát azonosító okirat vagy az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatai és a geometriai terv alapján kiállított okirat alapján történő megjelölését, ha a kisajátítás által érintett telek nincs feltüntetve a kataszteri térképen, vagy ha a kisajátítás tárgya a kataszteri térképbe már bevezetett telek vagy építmény, vagy azok egy része, amelyek a hozzájuk kapcsolódó dologi teher bejegyzése során lettek bevezetve,

e) a harmadik személyeknek az ingatlan-nyilvántartásban vagy a telekkönyvben, illetve más, hasonló nyilvántartásban jegyzett, valamint a kérelmező által ismert, a kisajátítás tárgyát képező telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogainak összefoglalását, különös tekintettel azon jogokra, amelyekre nézve a kisajátítási határozat korlátozó vagy megszüntető hatállyal bír, 

f) a kisajátítási kártalanítás feltételezett összegét, amely a telek vagy építmény általános értékét, vagy a dologi tehernek megfelelő jog szakértői vélemény által meghatározott általános értékét tükrözi,

g) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának azon harmadik személyekkel kötött, a kártalanítás elosztására vonatkozó megállapodását, amelyeknek a kisajátítás által dologi jogaik megszűnnek, ha ez a megállapodás a kisajátítási indítvány beterjesztése előtt köttetett meg, amennyiben ez a megállapodás a kisajátítást kérő rendelkezésére áll,

h) a közérdek megvalósítása okán javasolt kisajátítás céljának meghatározását és a kérelmezőnek a kisajátításra vonatkozó indoklását,

i) azon körülmények leírását, amelyek alapján egyértelműsíthető, hogy a kisajátítás feltételei a 2. §-ba foglaltak értelmében teljesülnek,

j) arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező milyen határidőn belül veszi használatba a kisajátított telket vagy építményt a kisajátítás céljainak megvalósítására; ha a kisajátítás a kisajátítandó telek vagy építmény tulajdonjogának ideiglenes korlátozását vonja magával, ezen korlátozás időtartamát is.

(3) Az indítványhoz a kérelmező csatolja

a) az ingatlan tulajdonlapjának vagy a telekkönyvnek, vagy más, a parcelláknak az ingatlan-nyilvántartás alapján történő azonosítását tartalmazó nyilvántartás három hónapnál nem régebbi kivonatát,

b) más, a tulajdonjogot vagy a kisajátítandó telekhez és építményhez kapcsolódó egyéb dologi jogokat igazoló közokiratokat, amennyiben azok megállapítása az ingatlan-nyilvántartás adataiból nem lehetséges,

c) a kataszteri térképnek a kisajátítandó telkeket és építményeket ábrázoló másolatát; ha a telkek és ingatlanok nincsenek feltüntetve a kataszteri térképen, a parcellák azonosítását szolgáló grafikai és írásos dokumentációt,

d) ha a kisajátítás a telek egy részére vonatkozik, a geometriai tervet,

e) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a telekhez vagy építményhez fűződő jog megállapodás útján történő megszerzése eredménytelen volt,

f) a telek vagy építmény általános értékét, vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános értékét meghatározó, két évnél nem régebbi szakértői véleményt,

g) ha a kisajátítás célja területrendezési határozathoz kötött, a hatályos területrendezési határozatot vagy annak hivatalosan hitelesített másolatát, az építmény elhelyezkedését egyértelműsítő grafikai függelékkel együtt,

h) a település kötelező érvényű álláspontját, amellyel igazolja, hogy a kisajátítás célja összhangban van az érvényes területrendezési dokumentációval (2. § 2. bek.),

i) az egyéb olyan okiratokat, amelyek szükségesek a kisajátítás tartalmának és mértékének egyértelmű meghatározásához.

(4) A kisajátítási eljárás gazdaságossága okán a kisajátítás tárgyában vagy a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának személyében egymással kölcsönösen összefüggő ügyekben a kérelmező közös indítványban kérheti a közös tárgyalás kitűzését. Ilyen esetben a kisajátító hatóság az ügy természetének megfelelően közös, vagy a kisajátítással érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa számára külön kisajátítási határozatot ad ki. Ha a kisajátító hatóság közös kisajátítási határozat által egyesíti az ügyet, annak hatálya és a kisajátítási határozat elleni jogorvoslati kérelem beterjesztésének menete a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosainak mindegyike esetében külön elbírálás alá esik.

(5) Ha a kérelmezőnek tudomása van arról, hogy a kisajátító hatóságnak olyan dokumentum áll rendelkezésére, amelynek jelen törvény szerint az indítvány kötelező függelékét kell alkotnia, a kérelmező nem köteles azt az indítványhoz csatolni, elég, ha az indítványban utal rá. Ha a kisajátító hatóságnak ezen dokumentum nem áll rendelkezésére vagy más eljárás során használja fel, illetve harmadik személyek jogainak védelme okán nem tudja hozzáférhetővé tenni, a kisajátítási hatóság felszólítja a kérelmezőt ezen dokumentum pótlására.

(1) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról az indítvány kézhez vételétől számított hét napon belül, illetve annak lezárásáról a határozat hatályba lépésétől számított hét napon belül köteles hivatalos hirdetőtábláján és honlapján tájékoztatni a nyilvánosságot.

(2) A kisajátító hatóság által kiadott információnak tartalmaznia kell

a) a kisajátítás célját,

b) a kérelmező adatait a 9. § 2. bek. a) pontja által leírtak terjedelmében,

c) a kataszteri területet,

d) a kisajátítandó telek parcellaszámát és az építmény helyrajzi számát.

(3) Amennyiben rendelkezik ezen felületekkel, a 2. bekezdésben foglalt információkat hivatalos hirdetőtábláján és honlapján az a település teszi közzé, amelynek területén a kisajátítandó telek vagy építmény található.

(4) A kisajátító hatóság az indítvány kézhez vételétől számított hét napon belül köteles írásban értesíteni a kisajátítási eljárás valamennyi ügyfelét, résztvevőit, és az ingatlan-nyilvántartás alapján helyileg illetékes járási hivatalt a kisajátítási eljárás megindításáról. A kisajátítás megindításáról szóló értesítésnek külön szabályozás¹⁰⁾ alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.

(5) Amennyiben az indítvány nem tartalmaz elegendő, a kisajátítás feltételeinek teljesülését alátámasztó háttéranyagot, a kisajátító hatóság felszólítja a kérelmezőt, hogy az indítványt méltányos határidőn belül egészítse ki a szükséges adatokkal vagy okiratokkal, és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a kisajátítási eljárást leállítja.

(6) A kisajátító hatóság felszólítja mindazon személyeket, amelyek a kisajátítandó telek vagy építmény vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban jegyzett dologi jogokkal rendelkeznek, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül nyújtsák be a kisajátítási kártalanításra vonatkozó igényeiket azok mértékének meghatározásával, egyben figyelmezteti őket, hogy a be nem jelentett igényt vagy a határidőn túl beterjesztett igényt nem veszi figyelembe. Ezen személyek igényük bejelentésével együtt kötelesek a kisajátító hatóság elé terjeszteni a kisajátítandó telekre vagy építményre vonatkozó dologi jog keletkezését igazoló okiratot.

(7) A kisajátítási eljárás megindításáról szóló, a 4. bekezdésbe foglaltaknak megfelelő értesítést a kisajátítási eljárás ügyfeleinek ajánlva, a saját kezükbe kell kikézbesíteni.

(8) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésének napjától a kisajátítási eljárás jogerős lezártáig tartózkodnia kell az ingatlanhasználat gyakorlásától, a bérleti szerződéskötési jogosultság kivételével. Az ezen kötelezettség megszegését eredményező jogügyletek a szerződéskötési jogosultság kivételével érvénytelennek minősülnek; nem vonatkozik ez a kérelmezővel kötött szerződésre vagy azon jogügyletekre, amelyeket a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátító hatóságnak a határozat meghozatalára rendelkezésére álló, a közigazgatási eljárásról szóló általános rendelet¹¹⁾ által megállapított határidőn túl bonyolít le.

(9) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárásnak a 8. bekezdés alapján történt megindításáról szóló értesítés kézhez vételétől számított tíz napon belül az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés okán írásban értesíti az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalt, hogy melyik nappal lép életbe a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vonatkozásában az ingatlanhasználat gyakorlásának tilalma.¹²⁾ Amint megszűnik az ingatlanhasználat gyakorlásának a 8. bekezdésben leírt tilalma, a kisajátító hatóság késedelem nélkül értesíti e körülményről az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalt.

(10) A kisajátító hatóság minden esetben az indítvány szóbeli tárgyalását rendeli el.

(11) A kisajátító hatóság legalább 15 nappal az indítvány szóbeli tárgyalásának időpontja előtt írásban értesíti a kisajátítási eljárás ügyfeleit és a résztvevő személyeket annak időpontjáról.

(12) A kisajátítással szembeni kifogásaikat az eljárás ügyfelei, valamint a résztvevő személyek legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalása során érvényesíthetik. A később érvényesített kifogásokat, a területrendezési eljárás során elutasított kifogásokat vagy azokat a kifogásokat, amelyeket a résztvevő a területrendezési eljárás során érvényesíthetett volna, nem veszik figyelembe. Ezen körülményre a kisajátító hatóságnak a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben kell figyelmeztetnie az eljárás ügyfeleit és a résztvevő személyeket.

(13) A kisajátítási eljárás résztvevője elfogultsági kifogást emelhet, amely tartalmazza a kisajátító szerv alkalmazottjának kizárását indokoló körülményeket; ezt legkésőbb a szóbeli tárgyalás során, vagy attól a naptól számított 30 napon belül teheti meg, amikor ezen körülményekről tudomást szerzett. Az elfogultsági kifogásnak tartalmaznia kell, ki ellen irányul, az okot, amely miatt indítványozza az alkalmazott kizárását, valamint azt, hogy a kisajátítási eljárás elfogultsági kifogást emelő résztvevője mikor szerzett tudomást a kizárás okáról. A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben felvilágosítja a kisajátítási eljárás résztvevőjét az elfogultsági kifogás érvényesítésének lehetőségéről.

(1) Amennyiben a kisajátítási eljárás során bizonyítást nyer, hogy nem teljesülnek a kisajátítás feltételei, a kisajátító hatóság elutasítja az indítványt. A kisajátító hatóság az indítvány elutasításáról szóló határozatot az annak hatályba lépéstől számított 15 napon belül kézbesíti ki az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak.

(2) Az indítvány elutasítása esetén a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy kártérítési igénnyel és a kisajátítási eljárással kapcsolatosan vagy annak következtében keletkezett, célirányosan ráfordított költségek térítésének igényével léphet fel a kérelmezővel szemben. Ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és a kérelmező közt nem születik egyezség, ezen igény kielégítéséről és annak terjedelméről a bíróság dönt.

(1) A kisajátító hatóság leállítja a kisajátítási eljárást, ha

a) a kérelmező visszavonja az indítványt,

b) a kisajátítási eljárás során a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa írásos egyezséget kötnek a kisajátítás céljának megvalósításához szükséges telekhez vagy építményhez fűződő jogának megszerzéséről.

(2) Az indítványnak a kérelmező általi visszavonása nem feltételezi az eljárás más résztvevőinek beleegyezését.

(3) A kisajátítási eljárás leállításáról szóló, az 1. bekezdés értelmében kiadott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás leállításáról szóló határozatot az annak hatályba lépéstől számított 15 napon belül kézbesíti ki az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak. A kisajátítás leállításáról szóló határozatnak külön szabályozás¹⁰⁾ alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.

(5) Ha a kisajátító hatóság az indítvány visszavonása miatt leállítja a kisajátítási eljárást, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy a kisajátítási eljárással kapcsolatosan vagy annak következtében keletkezett kiadások okán kártérítési igénnyel léphet fel a kérelmezővel szemben. Ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és a kérelmező közt nem születik egyezség, ezen igény kielégítéséről és annak terjedelméről a bíróság dönt.

(1) Amennyiben teljesülnek a kisajátítás jelen törvény által szabályozott feltételei, a kisajátító hatóság külön rendelkezések által dönt a telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogok kisajátításáról, valamint a kisajátítási kártalanításról és kifizetésének módjáról.

(2) A telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogok kisajátításáról szóló külön rendelkezésekkel a kisajátító hatóság

a) meghatározza a közérdekben történő kisajátítás célját,

b) határozatot hoz

1. a telekhez vagy építményhez kapcsolódó tulajdonjog átruházásáról,

2. a telekhez vagy építményhez kapcsolódó tulajdonjog korlátozásáról, vagy

3. az építkezés vagy a közérdekű cél megvalósításához szükséges telekhez vagy építményhez kapcsolódó dologi teher alapításáról, korlátozásáról és megszüntetéséről; közérdekű célnak minősülnek az élet- és egészségvédelem, az államvédelem, a környezetvédelem, valamint az ásványkincsek, a barlangok, a földfelszín alatti vízkészlet, a természetes gyógyforrások, a felszíni vizek, illetve a közérdek céljainak megvalósítását szolgáló befejezett és be nem fejezett építmények megóvása érdekben foganatosított intézkedések,

c) határozatot hoz harmadik személyek jogainak korlátozásáról vagy megszüntetéséről, kizárólag olyan esetekben, ha ezen jogok további gyakorlása akadályozná vagy alapvetően korlátozná a kisajátítás céljának megvalósítását,

d) határozatot hoz a kisajátítás tárgyának bővítéséről, amennyiben azt a 2. § 4-7. bekezdései indokolttá teszik,

e) meghatározza, milyen határidőn belül és milyen módon köteles a kérelmező használatba venni a telket vagy az ingatlant a kisajátítás céljának megvalósítására,

f) határozatot hoz a kisajátítási eljárás résztvevői által emelt kifogások vonatkozásában, amennyiben érvényesítették ezeket,

g) határozatot hoz az eljárási költségek térítési kötelezettségéről.

(3) Kártérítési rendelkezései által a kisajátító hatóság

a) meghatározza a kisajátításért járó méltányos kártalanítást, amely a kisajátítással érintett ingatlan egyes tulajdonosait megilleti, és a 6. § 1., 2. vagy 3. bek. alapján a térítés módját, illetve ha a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa közt nem jön létre a kisajátítási kártalanításra vonatkozó egyezség, a kisajátító hatóság meghatározza a telek vagy építmény általános értékének vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános, a [9. § 2. bek f) pontja] értelmében szakértő által meghatározott értékének megfelelő kisajátítási kártalanítást; a magasabb kártalanítási igénnyel fellépő ingatlantulajdonost az eljárás megszakítása nélkül a bírósághoz irányítja,

(b) meghatározza azon harmadik személyek bejelentett igényeit, amelyek a kisajátított telek vagy építmény vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban jegyzett dologi joggal rendelkeznek, illetve a kisajátított telek vagy építmény utáni kártalanítási összeg rájuk eső részét.

(4) A kisajátítási határozatnak az alábbiakat is tartalmaznia kell

a) a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának adatait a 9. § 2. bek. a) és b) pontja terjedelmében,

b) a kisajátítandó telek vagy építmény, vagy azok részeinek megjelölését a 9. § 2. bek. d) pontja terjedelmében,

c) a kisajátítás alapját képező geometriai terv megjelölését, amennyiben a kisajátítás tárgyát telek- vagy építményrész képezi, vagy ha a kisajátítási eljárás több, a kisajátítás tárgyát képező telek vagy azok részeinek összevonására irányul,

d) a kisajátítás megszüntetésének feltételeire vonatkozó felvilágosítást,

e) a határozat azon további kitételeit, amelyek egyértelművé teszik a kisajátítás tartalmát és terjedelmét, valamit a kártalanítás mértékét.

(5) A kisajátítási határozatot nem lehet szóban a kisajátítási eljárás résztvevőinek tudomására hozni.

(6) A kisajátító hatóság a határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül köteles azt az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak kikézbesíteni. A kisajátításról szóló határozatnak külön szabályozás¹⁰⁾ alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.

(1) A 13. § 2. bekezdésébe foglalt rendelkezések felülvizsgálatára a fellebbezési eljárás során a 7. § 2. bek. a) pontja értelmében a Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium illetékes. A 13. § 2. bekezdésébe foglalt rendelkezés megszüntetésével a 13. § 3. bekezdésében foglalt rendelkezés is hatályát veszti.

(2) A 13. § 3. bek. értelmében hozott rendelkezés ellen időben beterjesztett fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. A rendelkezés felülvizsgálatára a 13. § 3. bek. értelmében a bíróság illetékes. Az eljárás résztvevőjének a 13. § 3. bekezdése értelmében hozott rendelkezés felülvizsgálatát indítványozó peres indítványát a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül kell benyújtania; a határidő lekésése jogvesztő hatállyal bír.

(1) A kisajátítási határozat hatályba lépésének napjával a kérelmezőre száll a telek vagy építmény tulajdonjoga, vagy javára jön létre, korlátozódik vagy szűnik meg a telekhez vagy építményhez kapcsolódó dologi tehernek megfelelő jog, vagy javára korlátozódik vagy szűnik meg a telekhez vagy építményhez kapcsolódó egyéb jog, vagy a telek vagy az építmény vonatkozásában egyéb intézkedések kerülnek foganatosításra.

(2) A kisajátítási határozat jogerőre lépésével megszűnik

a) a telekre vagy építményre bejegyzett zálogjog,

b) a telekre vagy építményre bejegyzett végrehajtási jog,

c) a telekre vagy építményre bejegyzett, adóhátralék kapcsán keletkezett zálogjog,

d) a csődeljárás résztvevőinek a telekre vagy építményre bejegyzett jogai,

e) a telekre vagy építményre bejegyzett dologi teher, a törvényi dologi teher kivételével,

f) a dologi jogi joghatással bíró elővételi jog,

g) a telek, építmény vagy azok részeinek bérleti viszonya.

(3) A hatályos kisajátítási határozat alapján az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatal elvégzi az ingatlan-nyilvántartásban a 2. bekezdésben felsorolt jogok törlését.

(4) A kisajátítási hatóság úgy dönt, hogy a 2. bekezdésbe foglalt jogviszonyok nem szűnnek meg, ha a közérdek úgy kívánja, hogy a telek vagy az építmény a kisajátítást követően is be legyen terhelve, vagy ha ezen jogviszonyokból fakadó egyéb jogok gyakorlása nem akadályozza vagy jelentősen nem korlátozza a kisajátítás céljának megvalósítását.

(5) A kisajátítással nem szűnik meg

a) a lakás vagy nem lakás célú ingatlan bérleti viszonya,

b) a lakáshasználat joga, amennyiben az a kisajátítási eljárás résztvevője javára a kisajátítási határozat hatályba lépését megelőzően más, nem bérleti jogviszonyból, hanem főképp dologi tehernek megfelelő jogból vagy kölcsönzési szerződésből keletkezett.

(6) A kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától a kérelmező felmondhatja a lakásbérletet, ha a bérlő általi további lakáshasználat akadályozza a kisajátítás céljainak a megvalósítását; méltányosan alkalmazandó mindez az 5. § b) bek. értelmében használatban lévő lakás használati jogának felmondására is.

(7) A bérletnek a 6. bek. értelmében történő felmondása esetén a bérlőnek joga van olyan pótbérleményre, amely alapterületét, felszereltségét, elhelyezkedését és bérleti díját tekintve megfelel azon lakásnak, amelynek bérlete megszűnik; a pótbérlemény biztosítása során figyelembe kell venni a bérlő és családtagjai életszükségleteit, munkafeltételeit. A bérlet csak a pótbérleménynek a kérelmező általi bebiztosítását követően szűnik meg. A bérlő kérelmére a kérelmező köteles téríteni a költözködés költségeit. A lakásbérlet felmondásának joga érintetlen marad.

(8) A pótbérleményhez a 7. bekezdésben foglaltaknak megfelelően azon személynek is joga van, aki az 5. bek b) pontja értelmében gyakorolja a lakáshasználatot.

(9) Az 5. bek. a) pontjában és a 6. és 7. bekezdésekbe foglaltak nem vonatkoznak az önálló szabályozás alapján³⁾ megvalósuló kisajátításra. 

(1) A kisajátított telek vagy építmény kizárólag a kisajátítás céljának megvalósítására használható.

(2) A teleknek vagy az építménynek a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vételét a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül meg kell kezdeni; a határidő nem haladhatja meg a kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától számított két évet, vonalas építmények¹³⁾ esetében a kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától számított öt évet.

(1) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa, a kérelmező vagy jogi képviselőik indítványára a kisajátítási hatóság teljes mértékben vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást, ha a 16. § 2. bekezdésében foglaltak értelmében a teleknek vagy az építménynek a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vétele nem vette kezdetét.

(2) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője indítványára a kisajátítási hatóság teljes mértékben vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást abban az esetben is, ha a kérelmező nem teljesíti a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül kártalanítási kötelezettségét.

(3) A kisajátítás megszüntetésére irányuló, a 16. § 2. bekezdésében foglaltakkal indokolt indítványt a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vételre vonatkozó határidő leteltétől számított öt éven belül lehet beterjeszteni. A 16. § 2. bekezdésében foglalt határidő letelte előtt csak az esetben lehet beterjeszteni az indítványt, ha a telek vagy építmény rendeltetés szerinti használatát meghatározó területrendezési határozat hatályát veszíti, vagy jogerősen hatályon kívül helyeztetik.

(4) A kisajátítás megszüntetésére irányuló, a kérelmezőnek a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belüli kártalanítási kötelezettségének elmulasztásával indokolt indítványt a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátítási határozatba foglalt, a kártalanítás kifizetésére vonatkozó határidő leteltétől számított öt éven belül terjesztheti be.

(5) A kisajátító hatóság a kisajátítás megszüntetéséről szóló jogerős határozatot annak hatályba lépésétől számított 15 napon belül kikézbesíti az ingatlan-nyilvántartás alapján helyileg illetékes járási hivatalnak; a kisajátítás megszüntetéséről szóló határozatnak külön szabályozás¹⁰⁾ alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.

(6) A kisajátítás megszüntetéséről szóló határozat hatályba lépésének napjával a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője visszanyeri mindazon jogait, amelyek a kisajátítási határozat alapján megszűntek, vagy amelyek gyakorlásában akadályozva volt. A kisajátítással kapcsolatos, a 15. § 2. bek. értelmében keletkezett joghatások fennmaradnak. A kisajátítási eljárás résztvevőinek a kisajátítás okán keletkezett kiadásainak térítésére, illetve kártérítésre vonatkozó igénye fennmarad.

(7) A kisajátítás teljes vagy részleges megszüntetése esetén a kérelmezőnek joga van a kisajátítás okán kiutalt kártalanítás visszatérítésére. Amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője és a kérelmező között nem születik egyezség ezen igények kielégítéséről és azok mértékéről, bíróság dönt a kérdésben.

(1) A kisajátítási eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás¹⁴⁾ vonatkozik, ha azt a jelen törvény másképp nem szabályozza.

(2) Az önálló szabályozás¹⁵⁾ alá eső kisajátítást és kisajátítási eljárást a jelen törvény nem érinti.

A 2016. július 1-e előtt megindított és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat a 2016. június 30-áig érvényben lévő előírás szerint kell lefolytatni.

A jelen törvény 2016. július 1-én lép hatályba.

1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvénye 4. §-a 3. bek. d) pontja.

2) A Tt. 135/1961. sz., a közutakról szóló, többször módosított törvény (közúti törvény) 17. §-a 1. bek.

A Tt. 513/2009. sz., a vasutakról szóló törvényének kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 10a §-a.

3) A Tt. 135/1961. sz., többször módosított törvénye 17.a §-a.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 129/1996 sz., az autópályák és autóutak építésének előkészítési folyamatát felgyorsítását célzó egyes intézkedésekről szóló, többször módosított törvénye 8. §-a.

A Tt. 143/1998. sz., a polgári légi forgalomról (légiforgalmi törvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 31. §-a.

A Tt. 338/2000. sz., a belvízi közlekedésről szóló, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 5. §-a.

A Tt. 669/2007. sz., az autópályák és autóutak építésének előkészítése során foganatosított egyszeri rendkívüli intézkedésekről szóló törvény 6. §-a és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., az ingatlankataszterről szóló törvénye (kataszteri törvény) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.

A Tt. 513/2009. sz., többször módosított törvénye 11. §-a.

4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995 sz., többször módosított törvénye 28. §-a.

5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 129/1996. sz. törvénye 8. §-a 3. bek.

6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 180/1995 sz., a telkek tulajdonjogának rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló, többször módosított törvénye 17. §-a 2. bek.

7) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló, többször módosított törvénye 50. §-a 6. bek.

8) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 51/1998. sz., a bányatevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló, többször módosított törvénye 41. §-a 3. bek., a Tt. 319/2002. sz., a Szlovák Köztársaság védelméről szóló, többször módosított törvénye 23. §-a.

9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. sz., az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított törvénye 8. §-ának 3. és 4. bek.

10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., az ingatlan-nyilvántartásról és a tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről szóló (kataszteri törvény), többször módosított törvénye 42. §-a 2. bekezdése.

11) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló (közigazgatási törvény), a Tt. 527/2003. sz. törvénye által módosított törvénye 49. §-a 2. bek.

12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., többször módosított törvénye 38. §-a.

13) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezés tervezéséről és az építési rendtartásról (építési törvény) szóló, többször módosított törvény.

14) A Tt. 71/1967. sz., többször módosított törvénye.

15) Például a Tt. 319/2002. sz., többször módosított törvény, a Tt. 569/2007. sz., a geológiai munkálatokról (geológiai törvény) szóló, többször módosított törvény.