Jelen törvény a panaszok benyújtásának, átvételének, nyilvántartásának, vizsgálatának, illetve a vizsgálat eredményeiről szóló írásos értesítésnek vagy a panasz felülvizsgálatának az eljárásmódját szabályozza.

c) azon személyek, akik törvényi megbízásból dönthetnek más személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeikről vagy kötelezettségeikről.

(2) Jelen törvény alapján járnak el a Szlovák Köztársaság más szervei is,¹⁾ ha ezt külön jogszabály nem szabályozza másként.

a) saját jogainak vagy törvénnyel védett érdekeinek védelmére törekszik, melyeket saját megítélése szerint a közigazgatási szervek tevékenysége vagy tétlensége (továbbiakban, mint „tevékenység”) megsértett,

b) konkrét hiányosságokra mutat rá, főleg a jogszabályok megsértésére, melyek kiküszöbölése a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.

a) némelyek nem tekinthetőek panasznak a 4.§ szerint, a közigazgatási szerv csak azokat a részeket kezeli panaszként, melyek a törvény értelmében panasznak tekinthetőek; a beadvány azon részéit, melyek nem tekinthetőek panasznak, a közigazgatási szerv nem küldi vissza a panaszosnak és a panasz vizsgálati eredményeiről szóló értesítésben feltünteti az indokokat, miért nem voltak vizsgálva,

b) a törvény alapján minden rész panasznak tekinthető, egyes részek kezelésére viszont a közigazgatási szerv nem jogosult, a panasz csak azon részeit kezeli, melyekre jogosult; a panasz többi részét a 9. § értelmében továbbítja a kezelésre jogosult közigazgatási szervnek.

a) jellege szerint igény, nyilatkozat, vélemény, kérvény, javaslat vagy kezdeményezés, és azt egyértelműen nem fejezi ki, mely jogok vagy törvénnyel védett érdekek védelemére törekszik a panaszos,

b) konkrét hiányosságra mutat rá a közigazgatási szerv tevékenységében, melynek eltávolítását vagy kezelését más jogszabály szabályozza,²⁾

(3) A közigazgatási szerv a panaszként feltüntetett beadványt annak megállapítás után, hogy az nem tekinthető panasznak az 1. bekezdés a), b) és d) pontja, vagy a 2. bekezdés alapján, késedelem nélkül, legkésőbb a kézbesítéstől számított 30 munkanapon belül visszaküldi a benyújtónak. A közigazgatási szerv nem küldi vissza azokat a beadványokat, melyek kezelésére egy másik jogszabály alapján jogosult.

(4) Az 1. bekezdés c) pontja szerinti beadványt a közigazgatási szerv továbbítja a külön jogszabály szerint annak kezelésre jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a benyújtót. Az ilyen panaszok továbbítására a 9.§-ban feltüntetett határidő vonatkozik.

(5) Az 1. bekezdés d) pontja szerinti beadvány, melyből egyértelműen kitűnik, hogy nem jogerős döntés ellen irányul, a közigazgatási szerv a kézbesítéstől számított 5 munkanapon belül továbbítja annak a szervnek, amely a megtámadott döntést kiadta, és egyidejűleg értesíti erről beadványozót is.

(1) Panaszt írásos formában, szóban vagy telefaxon lehet benyújtani. Amennyiben a közigazgatási szerv a panaszokat elektronikus levélben vagy az elektronikus levélen kívül más módon is fogadja, az erre vonatkozó információt közzéteszi a weboldalán.

(2) A panasznak tartalmaznia kell a panaszos utó- és családi nevét, állandó vagy átmeneti lakhelyének címét. Amennyiben a panaszos jogi személy, tartalmaznia kell annak cégnevét és székhelyét, valamint a jogi személy nevében eljárásra jogosult személy utó- és családi nevét. Amennyiben lehetséges az írásos dokumentumok elektronikus formában való kézbesítése a panaszos részére e törvény szerint, a panasz tartalmazhatja a panaszos címét az ilyen kézbesítés céljából.

(3) A panasznak érthetőnek és olvashatónak kell lennie. A panaszból egyértelműen ki kell tűnnie, ki ellen irányul, mely hiányosságokra mutat rá, milyen érdekek védelmére törekszik a panaszos (továbbiakban „panasz tárgya“), és tartalmaznia kell a panaszos aláírását. A panasz elektronikus formában történő aláírása alatt a panasznak a panaszos érvényes szavatolt elektronikus aláírásával⁶⁾ történő aláírása értendő.

(4) A szóban történő panasz benyújtásáról, melyet nem lehet a benyújtás után azonnal kezelni, a közigazgatási szerv jegyzőkönyvet készít (továbbiakban „jegyzőkönyv“). A 2., illetve a 3. bekezdésben feltüntetett adatok mellett a jegyzőkönyv tartalmazza a kiállítás pontos dátumát, közigazgatási szerv nevét és székhelyét, a jegyzőkönyvet kiállító, valamint a szóban történő panasz benyújtásakor jelenlévő alkalmazottak utó- és családi nevét.

(5) A közigazgatási szerv nem köteles jegyzőkönyvet készíteni, amennyiben a panaszos a szóban történő panasz benyújtásakor nem működik együtt, vagy a közigazgatási szerv olyan eljárását kezdeményezi, amely jogszabályellenes.

(6) Ha a panaszos megtagadja a jegyzőkönyv elkészítését, a közigazgatási szerv a panaszt nem veszi át. Ha a panaszos megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a közigazgatási szerv a jegyzőkönyvet félreteszi azzal a megjegyzéssel, hogy a panaszos megtagadta annak aláírását.

(7) Amennyiben az elektronikus formában vagy telefaxon benyújtott panasz nincs aláírva és a panaszos öt munkanapon belül aláírásával azt nem erősíti meg, a panaszt elfektetik. A panasz kezelésére megszabott idő a panasz benyújtásáról szóló igazolás kézbesítését követő első munkanaptól számítódik. Ha a panaszos írásos igazolása a panasz benyújtásáról más tényeket tartalmaz, mint a telefaxon vagy elektronikus formában benyújtott panasz, a közigazgatási szerv a telefaxon vagy az elektronikus formában benyújtott panaszt elfekteti.

(8) A panasz kezelésével kapcsolatos írásos dokumentumokat, melyeket több panaszos közösen nyújtott be, és nincs feltüntetve a kézbesítésre jogosult panaszos személye, a közigazgatási szerv annak a panaszosnak kézbesíti, aki az első helyen szerepel és feltüntette a szükséges adatokat a 2. bekezdés alapján.

(9) Amennyiben a panasz meghatalmazott személy útján lett benyújtva, a panaszhoz csatolni kell egy hitelesített aláírással ellátott meghatalmazást a panaszos képviseletéről a panasz benyújtásával, valamint az annak kezelésével kapcsolatos ügyintézés jogosultságáról (továbbiakban „meghatalmazás“). Amennyiben a panaszt elektronikus formában nyújtják be, a panaszos képviseletében külön előírás^6a) szerint járnak el.

(10) A közigazgatási szerv vezetőjének vagy alkalmazottjának címzett panasz a közigazgatási szervnek benyújtott panasznak tekintendő.

b) a panaszból egyértelműen kitűnik, hogy panasz tárgyában a bíróság, az ügyészség vagy más bűnüldöző hatóság jogosult eljárni,

h) a panaszos nem működött együtt a 16 § 1. bekezdése alapján, vagy az együttműködés nem történt meg a 16.§ 2. bekezdésében feltüntetett időn belül.

(2) Amennyiben a panasz nincs összhangban az 5.§ 3. bekezdésében foglaltakkal, vagy nem tartalmaz annak vizsgálatára szükséges információkat, a közigazgatási szerv írásban felszólítja a panaszost, hogy a panaszt a 16.§ 2. bekezdésében feltüntetett határidőn belül egészítse ki, egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy ellenkező esetben a panaszt félreteszi.

(3) Közigazgatási szerv a panaszt félreteszi, ha azt a panaszos annak végleges kezelése előtt írásban visszavonja, vagy a panaszos írásban értesíti a közigazgatási szervet, hogy nem ragaszkodik annak kezeléséhez.

(4) A közigazgatási szerv a panasz az 1. bekezdés b)-f) pontja szerinti félretételéről, illetve annak okairól a félretételtől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti a panaszost.

(1) Ha a panaszos azt kéri, a közigazgatási szerv köteles a panaszos személyét bizalmasan kezelni. A közigazgatási szerv bizalmasan kezelheti a panaszos személyét, amennyiben az a panasz kezelésének érdekében áll. Az ilyen jellegű panasz vizsgálatánál a panasz kivonatát, ha lehetséges, annak másolatát használják, személyes adatok, melyekből azonosítani lehetne a panaszost, megjelenítése nélkül. Mindenki, aki a panaszos kilétét ismeri, köteles a vele kapcsolatos titoktartásra.

(2) Amennyiben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, viszont a panasz tárgyának vizsgálata a panaszos adatainak a megadása nélkül nem lehetséges, a közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül erről a panaszost tájékoztatni. Egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy a panasz kezelését csak akkor folytatja, ha megszabott határidőn belül írásban engedélyezi a szükséges adatainak a felhasználását

(3) A panaszt, melyben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, és a közigazgatási szerv nem jogosult annak kezelésére, a panasz átvételétől számított tíz munkanapon belül megfelelő indoklással visszaküldi a panaszosnak.

A közigazgatási szerv köteles a benyújtott panaszt átvenni. Az átvett panaszt, melynek kezelésére nem jogosult, az átvételtől számított 10 munkanapon belül továbbítja a kezelésre jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost. A 8.§ 3. bekezdése szerinti panaszt a közigazgatási szerv nem továbbítja.

(1) A közigazgatási szerv a beérkezett panaszokról köteles nyilvántartást vezetni (a továbbiakban mint „nyilvántartás“) a többi írásos dokumentumtól elkülönítve. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(2) Az ismétlődő panasz, illetve a továbbiakban ismétlődő panasz abban az évben van nyilvántartva, melyben az benyújtásra került. A megjegyzésben feltüntetendő az ezzel összefüggő panaszok száma.

(3) A közigazgatási szerv köteles a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv⁸⁾ kérésére megszabott határidőn belül és szerkezetben éves beszámolót készíteni a panaszok vizsgálatáról.

(1) A panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, mely fennhatósága alá tartozik az a tevékenység, mellyel a panaszos szerint saját jogai vagy a törvénnyel védett érdekei sérültek. A panasz kezelésének módját a közigazgatási szerv belső rendelettel szabályozza.

(2) A közigazgatási szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a közvetlen felettesi szerv a jogosult. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv a jogosult a panaszt kezelni. Államigazgatási ügyek végrehajtásánál az önkormányzati szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a külön jogszabályok szerint ellenőrző jogkörrel bíró közvetlen felettes állami szerv a jogosult.⁹⁾

(3) Ha két közigazgatási szerv között a panasz kezelésével kapcsolatban illetékességi vita keletkezik, az a szerv, ahol a vita keletkezett, a vita keletkezésétől számított tíz munkanapon belül továbbítja a panaszt az illetékességi vita eldöntésére jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost.

(4) A két közigazgatási szerv közti illetékességi vitáról a közvetlen közös felettes szerv dönt. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának illetékességéről az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv dönt. Az illetékességi vitáról az erre jogosult szerv a kérvény beadásától számított 15 munkanapon belül köteles dönteni.

(5) A panaszokra, melyek az önkormányzati szervek önkormányzati tevékenysége ellen irányulnak, az első bekezdés rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

(1) A panasz kezelésére és kivizsgálására nem jogosult az a személy, aki ellen a panasz irányul, sem annak közvetlen beosztottjai.

a) a panasz kezelésére jogosult önkormányzati szerv azon alkalmazottja, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,

b) más önkormányzati szerv alkalmazottja illetve az a személy, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,

c) az a személy, akinél a panaszossal, panaszos képviselőjével, közigazgatási szerv azon alkalmazottjával, aki ellen a panasz irányul, valamint a panasz tárgyával kapcsolatban felmerül az összeférhetetlenség lehetősége.

(2) Amennyiben az szükséges, a közigazgatási szerv vezetője vagy az általa megbízott személy az első bekezdésben megszabott határidőt, annak lejárta előtt 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A panasz vizsgálatának időtartamát nem hosszabbíthatja meg az a megbízott személy, aki a panaszt vizsgálja. A panaszkezelés meghosszabbítását a közigazgatási szerv köteles azonnali hatállyal, írásban és indoklással közölni a panaszossal.

A panasz vizsgálatára megszabott határidő a panasz közigazgatási szervnek történő kézbesítését követő első munkanaptól számítódik. Illetékességi vita esetén a határidő a 11. § 4. bekezdése alapján történő kézbesítést követő első munkanaptól számítódik

A panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül értesíteni a panasz tartalmáról azt a személyt, aki ellen a panasz irányul, mindezt olyan időben és mértékben, hogy a panasz vizsgálatát ne akadályozza. Egyidejűleg lehetővé teszi számára, hogy nyilatkozzon a panaszról, dokumentumokat, írásos okmányokat, adatokat, illetve egyéb információkat terjesszen be, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek.

(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv szükséges mértékben (6.§ 2. bekezdés) jogosult a panaszost együttműködésre felszólítani azzal a kioktatással, hogy amennyiben a panaszos nem működik együtt, vagy nem teszi ezt meg a megadott határidőn belül, a panaszt a 6.§ 1. bekezdésének h) pontja alapján félreteszi.

(3) A panaszos indokolt esetben, amennyiben igazolja, hogy az együttműködésre szánt határidő nem elegendő, írásban kérvényezheti annak meghosszabbítását.

(4) Ha a panaszos igazolja, hogy objektív okok miatt nem tudott a közigazgatási szerv felszólításának időben eleget tenni, a közigazgatási szerv jogosult az együttműködésre egy újabb határidőt megszabni.

(5) Az együttműködésre való felszólítás kiküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik.

(6) Az együttműködés megtagadása után a közigazgatási szerv a panasz kezelését csak abban az esetben folytatja, ha az lehetséges. A panasz vizsgálatának eredményéről ebben az esetben a közigazgatási szerv nem tájékoztatja a panaszost.

(1) Közigazgatási szerv köteles a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szervnek biztosítani minden szükséges okiratot, egyéb írásos dokumentumokat, nyilatkozatokat, információkat, illetve egyéb adatokat, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek, valamint egyéb szükséges együttműködést, kivéve, ha külön jogszabály¹⁰⁾ erről másképp rendelkezik.

(2) A közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül biztosítja az együttműködést. Az együttműködés iránti kérvény elküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik. A panasz vizsgálatára szánt határidő felfüggesztéséről a közigazgatási szerv írásban értesíti a panaszost.

(3) A panasz vizsgálatára más személyek, azok beleegyezésével, együttműködése is kérvényezhető, ha külön jogszabály¹⁰⁾ erről másképp nem rendelkezik.

(1) A panasz vizsgálatánál megállapításra kerül a tárgy tényleges állapota, az, hogy összhangban van-e az általános érvényű jogszabályokkal, valamint belső rendeletekkel, illetve a feltárt hiányosságok keletkezési okai és következményei.

(2) A panasz vizsgálata annak tárgyából indul ki, függetlenül a panaszos személyétől, illetve attól, hogy ki ellen irányul a panasz, valamint hogy a panaszos a panaszt hogyan nevezte meg. Ha a panasz tartalmát tekintve annak csak egy része tekinthető panasznak, csak ez a rész kerül vizsgálatra. Ha a panasz több különálló pontból áll, minden egyes pont kivizsgálásra kerül. Amennyiben nem lehetséges a panaszt vagy annak egy részét vizsgálni, a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv ezt feltünteti a panasz vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvben, és értesíti róla a panaszost.

(3) A panasz vizsgálata az annak eredményeiről szóló jegyzőkönyv megvitatásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyv megvitatása nem lehetséges, a panasz vizsgálata a jegyzőkönyvnek a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervhez való kézbesítésével minősül befejezettnek.

h) a közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa a panasz vizsgálatával megbízott személynek a nevét és aláírását,

i) a panasz vizsgálatát végző közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa megbízott személy kötelességeit, amennyiben a vizsgálatot elvégző közigazgatási szerv által megszabott időben hiányosságok merültek fel:

4. az elfogadott óvintézkedések kivitelezéséről szóló jelentés előterjesztése panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek, valamint a rendelkezésre álló jogi felelősség alkalmazásáról,

5. amennyiben a panaszos személye nem bizalmas, értesíteni kell őt az elfogadott óvintézkedésekről; ha a panaszos személye bizalmas, az elfogadott óvintézkedésekről a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv értesíti.

(2) Ha a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy megtagadja a jegyzőkönyv megismerését, az első bekezdés i) pontjában foglalt kötelessége teljesítését, vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a panasz vizsgálatát elvégző közigazgatási szerv mindezt jegyzőkönyvbe foglalja.

(1) A panasz elintézettnek tekintendő a vizsgálat eredményeiről szóló jelentés kiküldésével a panaszosnak. A jelentésben feltüntetik, hogy a panasz megalapozott volt-e, vagy sem. A jelentés tartalmazza a vizsgálat eredményeinek az indoklását, mely a jegyzőkönyvből indul ki. Amennyiben a panasz megalapozott, a jelentésben feltüntetik, hogy a közigazgatási szervnek, ahol panasz alapján vizsgálat folyt, milyen kötelességek lettek előírva a 19. § 1.bekezdés i) pontja alapján.

(2) Ha a panasz több pontból áll, az írásos jelentésnek tartalmaznia kell az összes pont vizsgálati eredményeit. Amennyiben a panasz csak egy bizonyos része tekinthető panasznak, írásos jelentés csak ehhez a részhez készül.

(1) Ismételt panasz vagy következő ismételt panasz olyan, ugyanazon panaszos által benyújtott panasz, melynek tárgya azonos, és nem mutat rá új fejleményekre.

(2) Az ismételt panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, amely ez előző panaszt is kezelte, ha ez nincs ellentétben a 12. §-ba foglaltakkal. A közigazgatási szerv ellenőrzi az előző panasz vizsgálatának helyességét, melyről feljegyzést készít. A feljegyzés készítésénél a 19. §-ba foglaltak alapján jár el. A következő ismételt panaszt a 6. § 1. bekezdés e) pontjában foglaltak szerint félreteszi.

(3) Amennyiben az előző panasz kezelése helyesnek bizonyult, a közigazgatási szerv erről indoklással egybekötve értesíti a panaszost és egyidejűleg tudomására hozza, hogy a következő ismételt panaszt félreteszi. Amennyiben az előző panasz kezelése helytelennek bizonyult, a közigazgatási szerv az ismételt panaszt kivizsgálja és kezeli.

(4) Egy másik panaszos által ugyanarra a tárgya vonatkozó panaszt, melyet már a közigazgatási szerv korábban kezelt, nem vizsgál ki. Az előző vizsgálat eredményét megküldi a panaszosnak.

(1) A panasz, mely az előző panasz vizsgálata vagy annak félretétele ellen irányul, új, a közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasznak tekintendő.

(2) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasz nem ismétlődő panasz, még akkor sem, ha a panaszos megismétli az előző panaszban feltüntetett tényeket.

(3) Az első bekezdés szerinti panaszt a közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy kezeli, kivéve, ha ez nincs összhangban a 12.§-ba foglaltakkal. Ha a panaszt a közigazgatási szerv vezető alkalmazottja kezelte, az első bekezdés szerinti panaszt a közvetlen felettes szerv jogosult kezelni. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának ellenőrzésére az illetékes központi államigazgatási szerv jogosult. Ha a panaszt a panasz kezelésének ellenőrzésére jogosult központi államigazgatási szerv vezetője kezelte, az ez ellen irányuló beadványt a 6. § 1. bekezdés f) pontja alapján félreteszi.

(4) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panaszt a közigazgatási szerv a 13. §-ban megszabott időn belül köteles kezelni

(2) A panasz vizsgálatát végző közigazgatási szerv jogosult ellenőrizni azon intézkedések teljesítését, melyek az egyes hiányosságoknak, illetve azok okainak az eltávolítására lettek elfogadva.

(1) A közigazgatási szervnek, mely nem teljesíti a törvény által megszabott kötelességeit, és ezzel hátráltatja, akadályozza a panasz kezelését vagy a hiányosságok javítását, a panasz kezelésére jogosult szerv jogosult 650 euró összegig terjedő eljárási bírságot kiszabni. Az eljárási bírság összegének a kiszabásakor a közigazgatási szerv figyelembe veszi a panasz kezelésének vagy a hiányosságok javítása hátráltatásának vagy akadályozásának a mértékét.

(2) Amennyiben az eljárási bírság kiszabása után se volt a kötelesség teljesítve, további bírság szabható ki, összesen 6500 euró összeg nagyságban.

(3) Az eljárási bírság kiszabására vonatkozó eljárást a kötelességszegés megállapításától számított 3 hónapon belül lehet elindítani, legkésőbb azonban a kötelességszegéstől számított egy éven belül.

a) a 2.§ 1. bekezdés a) pontjában, illetve a második bekezdésben feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, az állami költségvetés bevétele,

b) a 2.§ 1. bekezdés b) és c) pontjában feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, annak a közigazgatási szervnek a költségvetési bevétele, mely a bírságot kiszabta.

(1) A közigazgatási szerv vezető alkalmazottja, ahol a panasz vizsgáltatik, köteles a panasz helyes kezelése, illetve vizsgálata érdekében megfelelő tárgyi, technikai és személyes feltételeket biztosítani.

(2) Mindenki köteles a titoktartásra azokról a tényekről, melyeket a panasz kezelésénél szerzett. E kötelesség alól írásban felmentést adhat az a személy, akinek ez a kötelesség az érdekében áll.

(3) A közigazgatási szerv a panasz kezelésére vonatkozó eljárásmódjára a közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem vonatkozik, kivéve ha e törvény nem rendelkezik másképp.

(1) E jogszabály hatályba lépése előtt a közigazgatási szervnek benyújtott beadványokat a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint kezelik.

(2) E jogszabály hatályba lépése előtt elkezdett eljárás az eljárási bírság kiszabásáról a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint fejeződik be.

(3) A közigazgatási szerv a panaszok kezelését e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül a 11. § 1. bekezdése szerint belső rendeletekkel szabályozza.

1) Például a 39/1993. számú törvény az Állami Számvevőszékről (NKÚ), a 350/1996. számú törvény a Szlovák Nemzeti Tanács házszabályáról.

2) Például a Polgári perrendtartásról szóló törvény, a Büntető perrendtartásról szóló törvény, a 162/1995. számú kataszteri törvény, a 250/2007. számú törvény a fogyasztóvédelemről, 372/1990. számú szabálysértési törvény.

3) Például a 400/2009. számú az állami szolgálatról szóló törvény 59. §-a 1 bekezdésének h) pontja és 65. §-a; az 511/1992. számú az adókról és illetékekről szóló törvény 49.a §-a, a 233/1995. számú a végrehajtásról szó törvény 218.a §-a

4) Például a 71/1967. számú a közigazgatási eljárásokról szóló törvény 46. §-a, a 511/1992. számú az adókról és illetékekről szóló törvény 14.a §-a

6) A Tt. többször módosított, 215/2002. sz. törvénye az elektronikus aláírásról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről

9) 608/2003. számú törvény 4. §-a 1. bekezdésének b) pontja, 50/1976. számú törvény, 135/1961. számú törvény 3. §-a 5. bekezdésének d) pontja, 154/1994. számú törvény 31. §-a

10) 215/2004. számú törvény, 428/2002. számú törvény, 511/1992. számú törvény 23. §-a, 483/2001. számú törvény 89. §-a

11) 10/1996. számú törvény 7. §-a 3. bekezdésének c) pontja; 369/1990. számú törvény 18d. §-ának 1. bekezdése; 302/2001. számú törvény 19c. §-ának 1. bekezdése