Módosítva:

Tt. 441/2001., hatályos  2001. augusztus 8-tól

Tt. 660/2002., hatályos 2002. december 7-től

Tt. 174/2004., hatályos 2004. május 1-től

Tt. 454/2004., hatályos 2004. szeptember 1-től

Tt. 523/2004., hatályos 2004. szeptember 30-tól

Tt. 454/2004., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 523/2004., hatályos 2006. június 1-től

Tt. 174/2004., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 215/2004., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 454/2004., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 224/2006., hatályos 2006. július 1-től

Tt. 335/2007., hatályos 2007. október 1-től

Tt. 216/2008., hatályos 2008. június 30-tól

Tt. 49/2012., hatályos 2012. április 1-től

Tt. 190/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től

Tt. 190/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 335/2014., hatályos 2015. január 1-től

Tt. 125/2015., hatályos 2015. július 1-től

Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től

Tt. 254/2016., hatályos 2016. szeptember 27-től

Tt. 177/2018., hatályos 2018. szeptember 1-től

Tt. 211/2019., hatályos 2019. augusztus 1-től

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:

A jelen törvény szabályozza

a) a Szlovák Köztársaság polgárainak (a továbbiakban csak „polgárok”) jogait és kötelességeit tartózkodási helyük bejelentése vonatkozásában,

b) a községek jogait és kötelességeit a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartása során,

c) a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartójának létrehozását (a továbbiakban csak „nyilvántartás”), a természetes személyek központi bejelentőhelyének és nyilvántartójának létrehozását,

d) az állami hatóságok és községek nyilvántartás-vezetéssel, a természetes személyek nyilvántartójának és központi bejelentőhelyének vezetésével kapcsolatos feladatait,

e) az adatszolgáltatás feltételeit a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartásából, a nyilvántartóból és a központi bejelentőhelyről.

(1) A polgár a jelen törvényben megszabott terjedelemben bejelenti tartózkodási helyét, annak kezdetét és végét a községnek, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában ezeket az adatokat az illetékes városkerületnek (-résznek), valamint a katonai körzetben az illetékes hatóságnak¹⁾ (a továbbiakban csak „lakhelybejelentő”).

(2) Tartózkodásnak a polgárok tartózkodási helye nyilvántartásának céljaira az állandó (tartós) vagy átmeneti (ideiglenes) tartózkodás értendő.

(1) Állandó tartózkodási hely rendszerint a polgár tartózkodási helye állandó lakhelyének helyén a Szlovák Köztársaság területén. A polgárnak egyidejűleg csak egy állandó tartózkodási helye lehet.

(2) Állandó tartózkodási helye a polgárnak csak olyan épületben vagy annak a részében lehet, amely meg van jelölve helyrajzi számmal²⁾ vagy helyrajzi és orientációs számmal (házszámmal)²⁾ és lakhatásra,³⁾ elszállásolásra^4),4a) vagy egyéni üdülés^4b) céljaira szól a rendeltetése, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. Épületrésznek számít a lakás is.

(3) A polgár bejelentése állandó tartózkodási helyre nem teremt semmilyen jogviszonyt a (2) bekezdésben taglalt épülettel vagy annak tulajdonosával kapcsolatosan, csupán nyilvántartási jellege van.

(4) A gyermek állandó tartózkodási helye megszületése idején az anya állandó tartózkodási helye.

(5) Ha az anya állandó tartózkodási helyét meghatározni nem lehetséges, a gyermek állandó tartózkodási helye alatt megszületésének idején a község értendő, ahol a gyermek megszületett.

(6) Ha a Szlovák Köztársaság területén megszületett gyermekről van szó, az állandó tartózkodási helyének kezdete a megszületésének a napja. Ha külföldön született gyermekről van szó, állandó tartózkodási helyének kezdete a nyilvántartói bejelentésének a napja.

(7) Állandó tartózkodásra köteles bejelentkezni minden polgár, aki nem tartózkodik tartósan külföldön; be kell jelentenie a 11. § a)-c), e)-i) és k) pontjába foglalt adatokat. Az állandó tartózkodási hely bejelentésekor a polgár feltüntetheti nemzetiségét és akadémiai (tudományos) címét is.

(8) Az állandó tartózkodási hely bejelentésekor a polgár köteles bemutatni

a) érvényes személyi igazolványát vagy igazolását a személyi igazolványáról;^4c) ha 18 éven aluli gyermekről van szó, a törvényes képviselője bemutatja e gyermek születési anyakönyvi kivonatát, melyet a Szlovák Köztársaság hatóságai adtak ki,

b) a Szlovák Köztársaság érvényes útiokmányát vagy a bizonylatot a Szlovák Köztársaság állampolgárságáról, amennyiben nincs személyi igazolványa vagy igazolása a személyi igazolványáról,^4c)

c) a külön jogszabály^4d) szerinti adatokat, amelyek az épület vagy épületrész tulajdonjogának vagy társtulajdonjogának (2) bekezdés szerinti ellenőrzéséhez szükségesek; ha teljesülnek a külön jogszabály^4e) szerinti feltételek, a (2) bekezdés szerinti, külön jogszabály alapján^4f) kiadott okiratot az épület vagy épületrész tulajdonlásáról vagy társtulajdonlásáról,

d) írásbeli nyilatkozatot a polgár állandó tartózkodási helyre történő bejelentésével való egyetértésről az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának hitelesített aláírásával a 4. § (6) bek. b) pontja szerinti adatokkal; erre nyilatkozatra nincs szükség, ha

1. a tulajdonos vagy társtulajdonos bejelentéséről van szó, 

2. olyan polgár bejelentéséről van szó, akinek vonatkozásában az ingatlanra életfogytig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve,

3. a tulajdonos házastársának vagy ellátatlan gyermekének^4g) bejelentéséről van szó, vagy

4. a tulajdonos és az épület vagy épületrész összes társtulajdonosa a bejelentőhely alkalmazottja előtt igazolja aláírásával az érintett polgár állandó lakhelybejelentő lapján, hogy egyetért a polgár állandó tartózkodási helyre történő bejelentésével.

(9) A szociális szolgáltató létesítmények,^4a) melyek lakhatást is nyújtanak, kötelesek írásbeli beleegyezést adni azon polgárok állandó tartózkodási helyre történő bejelentése vonatkozásában, akik náluk egész éves elhelyezést kapnak; az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának az egyetértése a 8. § d) pontja értelmében ezen esetben nem szükséges.

(1) A családtagok esetében az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezést a család egy tagja végezheti el.

(2) A 18 éven aluli polgár vagy azon polgár esetében, akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől vagy akit jogi cselekvőképességében korlátoztak, az állandó tartózkodási helyre való bejelentést a törvényes képviselője vagy a gyámja végzi.

(3) A 18 éven aluli polgár esetében, akinek esetében a bíróság intézeti elhelyezést rendelt el és akinek szociális szolgáltató intézményben nyújtanak gondoskodást, vagy olyan intézetben, amelyben intézeti nevelést vagy védőnevelést biztosítanak, valamint azon polgár esetében, akit megfosztottak jogi cselekvőképességétől vagy korlátoztak jogi cselekvőképességben és akinek szociális szolgáltató intézményben nyújtanak gondoskodást egész éves szociális intézeti tartózkodással, az ezen intézmények vezetői kötelesek az állandó tartózkodási helyet bejelenteni, amennyiben a (2) bekezdés szerinti kötelességet a törvényes képviselő vagy a gyám nem teljesítette.

(4) Azon polgár helyett, aki köteles az állandó tartózkodási hely bejelentésére, a meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazott képviselő bemutatja a lakhelybejelentőnek a személyi igazolványát és a meghatalmazást a meghatalmazó hitelesített aláírásával, valamint a polgár helyett, akinek állandó tartózkodási helyét bejelenti a 3. § (8) bekezdése c) és d) pontjában taglalt okiratokat.

(5) Az állandó tartózkodási hely (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentésekor az, aki az állandó tartózkodási helyet bejelenti, bemutatja azoknak a polgároknak a 3. § (8) bek. szerinti okiratait, akiknek az állandó tartózkodását bejelenti.

(6) A polgár az állandó tartózkodási hely bejelentésekor köteles

a) kitölteni és aláírni az állandó lakhelybejelentő lapot, melyen feltünteti

1. az utónevet, családi nevet és a születési családi nevet,

2. a születés dátumát,

3. a születés helyét,

4. a születés helye szerinti járást,

5. a születés államát, amennyiben a polgár külföldön született,

6. a személyi számát,

7. az új állandó tartózkodási hely címét a 11. § e)-i) pontja szerint,

8. az előző állandó tartózkodási hely címét a 11. § e)-i) pontja szerint, amennyiben nem 5. § szerinti polgárról van szó,

9. a keltezést és az aláírást,

b) az állandó lakhelybejelentő lapon feltüntetni az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának az adatait az alábbi terjedelemben:

1. utónév, családi név, személyi szám, a személyi igazolvány száma és az állandó tartózkodási helyének címe a 11. § e)-i) pontja terjedelmében, amennyiben természetes személyről van szó,

2. a jogi személy neve és statisztikai azonosító száma, a jogi személy székhelye és a nevében eljárásra jogosult személy utóneve és családi neve, amennyiben jogi személyről van szó, ha az állandó tartózkodási helyre történő bejelentkezéssel való egyetértését a bejelentőhely alkalmazottja előtti aláírásával az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy összes társtulajdonosa igazolta.

(7) Az, aki 18 éven aluli polgár állandó tartózkodási helyét jelenti be, köteles helyette önálló állandó lakhelybejelentő lapot kitölteni és aláírni.

(8) A polgár csak azt a napot követően jelenthető be állandó tartózkodási helyre, amikor a jelen törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, és az állandó lakhelybejelentő lapon, melynek mintáját a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma ( a továbbiakban csak „minisztérium”) határozza meg.

A polgár, akinek állandó tartózkodási helye megszüntetésre került a 7. § (1) bek. d)-g) pontja értelmében, és aki nem jelentkezhet be állandó tartózkodási helyre a 3. vagy 4. § szerint, állandó tartózkodási helyre jelentkezhet be azon a helyen található bejelentőhelyen, ahol tartózkodik. Ilyen esetben a polgár csak a 3. § (8) bek. szerinti okiratokat mutatja be, és az állandó tartózkodási helyeként csak a tartózkodása szerinti községet tüntetik fel. Az ezen község községi hivatala székhelyének a címe az ilyen polgár címe a közigazgatási vagy más államigazgatási hatóságok írásos küldeményeinek kézbesítése céljaira, és a választói névjegyzékbe történő felvétel céljaira. A község köteles a helyileg szokásos módon, főként a hivatali hirdetőtáblán kifüggesztett értesítővel figyelmeztetni a bejelentett polgárt, hogy írásos küldeményt kézbesítettek vagy kézbesítenek neki.

(1) A polgár, aki arra készül, hogy külföldre távozik olyan céllal, hogy tartósan külföldön éljen, köteles a kiutazása előtt bejelenteni állandó tartózkodási helyének megszűnését annak a bejelentőhelynek, amely állandó tartózkodási helyéről az adatokat vezeti; a bejelentésben feltünteti az államot és a tartózkodási helyet, ahová kiutazni készül, valamint a külföldi tartózkodás napjának kezdetét, mely egyben az állandó tartózkodási hely megszűnésének napja is.

(2) A polgár az állandó tartózkodási hely megszűnésekor köteles kitölteni és aláírni az állandó lakhelykijelentő lapot, melynek mintáját a minisztérium határozza meg.

(3) A polgár, aki külföldön tartózkodik, és aki e külföldi tartózkodás során úgy dönt, hogy megszünteti állandó tartózkodási helyét a Szlovák Köztársaság területén, a lakhelymegszüntetés tényét a Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatalai útján vagy a Szlovák Köztársaság területén, meghatalmazott képviselő útján is bejelentheti. A Szlovák Köztársaság külképviseleti hivatala vagy a meghatalmazott képviselő kézbesíti a lakhelybejelentőnek, amely a polgár állandó tartózkodási helyéről adatokat vezet, a kijelentőlapot az érintett személy hitelesített aláírásával, melyben feltünteti a jelenlegi külföldi tartózkodási helye országát és helyét. Az állandó tartózkodási hely megszűnésének napja a fenti okirat bejelentőhelyhez való kézbesítésének a napja.

(1) A bejelentőhely megszünteti az állandó tartózkodási helyről vezetett adatot

a) a 10. § d) pontja szerinti értesítés alapján,

b) ha a polgár elhalálozott vagy holttá nyilvánították,

c) a 6. § (1)-(3) bek. szerinti értesítés alapján,

d) ha a bejelentést hamis vagy helytelenül feltüntetett tények alapján, vagy érvénytelen, hamis, tudatosan meghamisított vagy idegen okiratokkal hajtották végre,

e) az épület vagy épületrész használatára jogosult személy javaslatára, a használati jogot korlátozó vagy megszüntető jogerős bírósági ítélet alapján,^5a)

f) az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának javaslatára azon személy esetében, akinek az épületre vagy épületrészre nem keletkezett semmiféle használati joga; ilyen javaslat nem nyújtható be az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy társtulajdonosa ellen, a tulajdonos vagy társtulajdonos házastársa vagy ellátatlan gyermeke ellen,

g) ha az épület megszűnt.

(2) Az állandó tartózkodási hely megszüntetéséről szóló, (1) bekezdés f) pontja szerinti javaslat lakhelybejelentőhöz történő benyújtásakor a 3. § (8) bek. szerinti okiratok mellett be kell nyújtani az alábbi okiratokat is:

a) a házasság felbontását kimondó jogerős bírósági határozatot, ha házasság felbontására került sor, 

b) a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztásáról szóló megállapodást vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonának felosztásáról szóló jogerős bírósági végzést, ha ilyen kiadásra került,

c) a végzést a bíróság halaszthatlan intézkedéséről, ha ilyen kiadásra került,

d) a megállapodást a használati jog megszűnéséről vagy korlátozásáról, vagy a jogerős bírósági végzést a használati jog megszűnéséről vagy korlátozásáról, ha ilyen kiadásra került.

(3) Amennyiben az állandó tartózkodási hely (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti megszüntetésére kerül sor, a polgár állandó tartózkodási helye a község, amelynek területén a polgár állandó tartózkodási helyét megszüntették. Ezt a tényt a lakhelybejelentő köteles közölni a polgárral a község hivatalos tájékoztató táblán történő, 15 napon át tartó kifüggesztéssel. A lakhelybejelentő az értesítésben feltünteti a polgár családi és utónevét és születése dátumát is.

(4) Az anyakönyvvezetéssel megbízott község értesíti az állandó tartózkodási hely szerint illetékes bejelentőhelyet a gyermek megszületését, a polgár házasságkötését, elhalálozását, családi- vagy utónév-változtatását követően.

(1) Az átmeneti (ideiglenes) tartózkodási hely a polgár állandó tartózkodási helyén kívüli ideiglenes tartózkodási helye, mely 90 napnál hosszabb ideig tart; ideiglenes tartózkodás a tartósan külföldön élő polgár tartózkodása is, mely tovább, mint 90 napig tart a Szlovák Köztársaság területén.

(2) A polgárnak jogában áll az ideiglenes tartózkodási helye lakhelybejelentőjénél bejelenteni az ideiglenes tartózkodás kezdőnapját, helyét és várható időtartamát; a 4. § (1)-(8) bekezdéseinek rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a polgár ideiglenes tartózkodása bejelentéséhez való jogának alkalmazására is azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdés szerinti okmányokat kell bemutatni.

(3) Az ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekor a polgár köteles bemutatni a 3. § (8) bek. a), c) és d) pontja szerinti okiratokat; a tartósan külföldön élő polgár a személyi igazolványa helyett a Szlovák Köztársaság által kiállított érvényes útiokmányt mutatja be.

(4) Az ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekor a polgár a 11. § a)-c), e)-i), l) és n) pontja szerinti adatokat jelenti be az átmeneti lakhelybejelentő lapon, melyet köteles kitölteni és aláírni; az átmeneti lakhelybejelentő lap mintáját a minisztérium határozza meg.

(5) Ha a feltételezett tartózkodási idő letelte előtt befejeződik az ideiglenes tartózkodás, a polgár ezt a tényt köteles bejelenteni; amennyiben ezt nem teszi meg, a bejelentőhely az épület vagy épületrész tulajdonosa vagy összes társtulajdonosa javaslatára megszünteti a polgár ideiglenes tartózkodási helyét.

(6) A bejelentőhely megszünteti a polgár ideiglenes tartózkodási helyét az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy összes társtulajdonosának javaslatára annak az időnek a lejárta előtt is, amelyre be volt jelentve.

A polgárnak, akinek állandó tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén van és aki arra készül, hogy 90 napnál hosszabb időre külföldre utazik ki, jogában áll ezt a tényt jelenteni az állandó tartózkodási helye vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti lakhelybejelentőnek; a bejelentésében feltünteti az államot és tartózkodási helyét, valamint tartózkodása várható időtartamát.

A lakhelybejelentő hely a polgár tartózkodási helyének bejelentésekor köteles

a) ellenőrizni a bejelentést tevő személy személyazonosságát, 

b) ellenőrizni a meghatározott adatok teljességét és helyességét, valamint a tartózkodás bejelentéséhez szükséges okmányok érvényességét,

c) bejegyzést tenni^5b) a tartózkodás bejelentéséről a polgárok tartózkodási helyének nyilvántartásában, amennyiben teljesülnek a 3. § (8) bek., a 7. § (1) bek., a 8. § (3) bek. vagy a 9. § szerinti feltételek,

d) elküldeni a polgár addigi állandó tartózkodási helyéről történő kijelentkezésének kijelentkezési lapját az állandó tartózkodási hely megszűnését követően az addigi állandó tartózkodási hely lakhelybejelentőjének, amennyiben nem örökbe fogadott gyermekről van szó,

e) azonnali hatállyal bejegyezni a nyilvántartóba az adatokat a tartózkodás bejelentéséről, amennyiben közvetlen hozzáférése van a nyilvántartóhoz, vagy ha a közvetlen hozzáférése nincs biztosítva, azonnali hatállyal kézbesíteni az adatokat a tartózkodás bejegyzéséről az illetékes járási Rendőri Testület igazgatóságának, amely azokat bejegyzi a nyilvántartóba,

f) kérésre igazolást kiadni a polgárnak a tartózkodási helyéről.

(1) A központi bejelentőhely olyan közigazgatási információs rendszer, melynek segítségével a polgár bejelentheti lakhelyét és kérvényezhet lakhelyigazolást a bejelentőhelytől, amely össze van kötve a központi bejelentőhellyel. A központi bejelentőhely üzemeltetője a minisztérium. A minisztérium a honlapján és a központi közigazgatási portálon közzéteszi a központi bejelentőhellyel összekötött bejelentőhelyek jegyzékét.

(2) A bejelentőhely köteles a lakhelyadatok központi bejelentőhely általi megváltoztatását haladéktalanul bejegyezni saját manuális nyilvántartásába, és az eddigi lakhely megszűnéséről kitöltött lakhelykijelentő lapot a polgár addigi állandó lakhelye szerint illetékes bejelentőhelynek elküldeni, ha az nincs rákötve a központi bejelentőhelyre.

(3) A polgár a központi bejelentőhely általi lakhelybejelentés során köteles kitölteni a megkövetelt elektronikus nyomtatványokat és aláírni azokat a hitelesített elektronikus aláírásával. Az elektronikus nyomtatványok mintáját a minisztérium közzéteszi a honlapján és a központi közigazgatási portálon.

(4) A központi bejelentőhely adataihoz történő automatizált hozzáférés részleteit és feltételeit a minisztérium és a közigazgatási információs rendszer kezelője közötti kölcsönös megállapodás rendezi a külön jogszabály^5c) szerinti szabványokkal összhangban.

A bejelentőhely a polgárok tartózkodási helyéről vezetett nyilvántartásban az alábbi adatokat tünteti fel:

a) utónév, családi név, születési családi név,

b) a születés dátuma, helye és járása; a születés állama, ha a polgár külföldön született,

c) személyi szám,

d) nemzetiség és akadémiai cím, ha a polgár feltünteti,

e) a tartózkodás járása,

f) a tartózkodás települése,

g) településrész,

h) utcanév, ha a település utcákra tagolódik,

i) a ház helyrajzi száma és orientációs száma (házszáma), a lakás száma, ha a ház lakásokra tagolódik,

j) a tartózkodás fajtája,

k) az előző állandó tartózkodási hely az e)-i) pontok szerinti terjedelemben,

l) az ideiglenes tartózkodás időtartama,

m) ha 90 napnál hosszabb időre külföldre utazó személyről van szó, az állam, a hely és a tartózkodás várható időtartama,

n) ha olyan személyekről van szó, akiknek állandó tartózkodási helyük a Szlovák Köztársaság területén nincs, az állam és a tartózkodás helye.

(1) A nyilvántartó a közigazgatás informatikai rendszerének⁶⁾ része, mely adatbázisokat tartalmaz a Szlovák Köztársaság lakosairól, akiket ennek alapján személy szerint azonosítani lehet, megállapítható a tartózkodási helyük és más személyekhez fűződő kapcsolatrendszerük, ahogyan a jelen törvényben körülhatárolt más adminisztratív adataik is.

(2) A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság lakosai érvényes adatainak forrása az állami hatóságok, a területi önkormányzati hatóságok, más jogi személyek vagy természetes személyek szükségleteinek kielégítésére.

A nyilvántartót a Szlovák Köztársaság lakosságának központi nyilvántartása képezi, melyet a minisztérium vezet.

A nyilvántartó adatokat tartalmaz

a) a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgárokról,

b) a polgárokról, akiknek a Szlovák Köztársaság területén nincs állandó tartózkodási helyük,

c) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodásra bejelentkezett külföldiekről,

d) a külföldiekről, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot szereztek.

A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgárokról az alábbi adatokat tartalmazza:

a) személyi adatok:

1. utónév,

2. családi név,

3. akadémiai cím,

4. születési családi név

5. személyi szám,

6. a születés dátuma,

7. a születés helye,

8. a születési hely járása,

9. a születés állama,

10. nem,

11. családi állapot,

12. nemzetiség,

13. az elhalálozás dátuma és helye,

b) adatok a tartózkodási helyről:

1. állandó tartózkodási hely (a bejelentkezés kezdőnapja, befejeződése):

1.a a járás megnevezése,

1.b a község megnevezése,

1.c a községrész neve,

1.d az utca neve,

1.e az orientációs szám (házszám),

1.f helyrajzi szám,

1.g a lakás száma,

2. ideiglenes tartózkodási hely (a bejelentkezés kezdőnapja,a tartózkodás időtartama):

2.a a járás megnevezése,

2.b a község megnevezése,

2.c a községrész neve,

2.d az utca neve,

2.e az orientációs szám (házszám),

2.f helyrajzi szám,

2.g a lakás száma,

c) adatok az egyéb személyekhez való viszonyról:

1. a férj (feleség) személyi adatai:

1.a utónév,

1.b családi név,

1.c születési családi név

1.d személyi szám,

2. az apa személyi adatai:

2.a utónév,

2.b családi név,

2.c születési családi név

2.d személyi szám,

3. az anya személyi adatai:

3.a utónév,

3.b családi név,

3.c születési családi név

3.d személyi szám,

4. a gyermek személyi adatai:

4.a utónév,

4.b családi név,

4.c születési családi név

4.d személyi szám,

d) a személy ügyviteli adatai:

1. a személyi igazolvány száma és sorozatjele,

2. az útiokmány száma és fajtája, amennyiben kiadásra került,

3. a jogi cselekvőképességet érintő bírósági döntés adatai,

4. a házasság felbontását kimondó bírósági ítélet adatai,

5. a házasság megkötését érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet adatai,

6. a polgárt halottá nyilvánító bírósági döntés adatai,

7. a tartózkodási tilalomról szóló adatok,

8. adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elveszítéséről.

A nyilvántartó azokról a polgárokról, akiknek nincs állandó tartózkodási helyük a Szlovák Köztársaság területén, az alábbi adatokat tartalmazza:

a) személyi adatok:

1. utónév,

2. családi név,

3. akadémiai cím,

4. születési családi név

5. személyi szám,

6. a születés dátuma,

7. a születés helye,

8. a születési hely járása,

9. a születés állama,

10. nem,

11. családi állapot,

12. nemzetiség,

13. az elhalálozás dátuma és helye,

b) adatok a tartózkodásról:

1. a külföldi tartózkodás kezdete,

2. a tartózkodás állama,

3. a tartózkodás helye,

4. adatok az ideiglenes tartózkodási helyről a Szlovák Köztársaság területén,

5. adat az állandó tartózkodási hely befejezéséről,

c) adatok az egyéb személyekhez való viszonyról:

1. a férj (feleség) személyi adatai:

1.a utónév,

1.b családi név,

1.c születési családi név

1.d személyi szám,

2. az apa személyi adatai:

2.a utónév,

2.b családi név,

2.c születési családi név

2.d személyi szám,

3. az anya személyi adatai:

3.a utónév,

3.b családi név,

3.c születési családi név

3.d személyi szám,

4. a gyermek személyi adatai:

4.a utónév,

4.b családi név,

4.c születési családi név

4.d személyi szám,

d) a személy ügyviteli adatai:

1. az útiokmány száma és fajtája, amennyiben kiadásra került,

2. a jogi cselekvőképességet érintő bírósági döntés adatai,

3. a házasság felbontását kimondó bírósági ítélet adatai,

4. a házasság megkötését érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet adatai,

5. a polgárt halottá nyilvánító bírósági döntés adatai,

6. a tartózkodási tilalomról szóló adatok,

7. adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzéséről és adatok a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elveszítéséről.

A nyilvántartó a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel bíró külföldiekről, valamint a külföldiekről, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot kaptak, a külön jogszabály szerint kiadott tartózkodást engedélyező okmányukban⁷⁾ feltüntetett adatokat tartalmazza.

(1) A bejelentőhely bejegyzi a tevékenységével összefüggő adatokat, ha azok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

(2) A bejelentőhely veszi át a bíróságoktól és jegyzi be a nyilvántartóba az adatokat a jogi cselekvőképességről, a házasság felbontásáról, a házasság semmissé nyilvánításáról, a tartózkodási tilalom elrendeléséről és a polgár holttá nyilvánításáról.

A Rendőri Testület alakulata bejegyzi a nyilvántartóba

a) az adatokat a külföldiek és menekültek Szlovák Köztársaság területén való tartózkodásáról,

b) a további, a tevékenységével összefüggő adatokat, ha azok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

A Rendőri Testület járási igazgatósága átveszi és azonnali hatállyal bejegyzi a nyilvántartóba az adatokat az államigazgatási hatóságoktól, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely fenntartásával megbízott községektől, amennyiben azoknak nincs biztosítva a közvetlen hozzáférésük a nyilvántartóhoz, és ha ezek az adatok a nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal jegyzi be az adatokat a nyilvántartóba a Szlovák Köztársaság állampolgárságának elvesztéséről.

(1) A minisztérium jegyzi be a nyilvántartóba

a) az adatokat a Szlovák Köztársaság állampolgárságának a megszerzéséről,

b) az adatokat a település nevének meghatározásáról vagy megváltozásáról,

c) a különleges anyakönyv⁸⁾ tevékenységével kapcsolatos adatokat,

d) a további, a tevékenységével összefüggő adatokat, ha ezek az adatok nyilvántartói regisztrálás tárgyát képezik.

(2) A minisztérium értesíti az örökbe fogadott gyermek addigi lakhelyének bejelentőhelyét a tartózkodási hely megszűnéséről; ezt a tényt egyidejűleg közli a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalával is.

(3) A minisztérium ellenőrzi az adatokat a polgári kezdeményezés támogatásáról, és külön jogszabály szerint^8a) bizonylatot állít ki róla.

(1) Az állami hatóságok, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely működtetésével megbízott községek kötelesek elküldeni a 18. § (2) bek. és a 20. § a bejelentőhelynek és a Rendőri Testület járási igazgatóságának az érintett döntés jogerőre emelkedését követő három napon belül, vagy attól az időponttól számítva, amikor a nyilvántartóban regisztrált adat megváltozott.

(2) Az állami hatóságok, az anyakönyvvezetéssel és bejelentőhely működtetésével megbízott községek kötelesek haladéktalanul bejegyezni a nyilvántartóba a 18-22. § szerinti adatokat, legkésőbb az érintett döntés jogerőre emelkedésétől számított három napon belül, vagy az állami hatóságoknak vagy a bejelentőhelynek az (1) bekezdés szerint történt kézbesítéstől számítva.

(1) A minisztérium és a Rendőri Testület járási igazgatóságai az állami hatóságok, községek és más, állami feladatokat teljesítő vagy egészségbiztosítást és betegbiztosítást, valamint nyugdíjbiztosítást végző, vagy a foglalkoztatás terén feladatokat ellátó jogi személyek rendelkezésére bocsátják a nyilvántartó adatait azok külön jogszabályok szerinti hatáskörének terjedelmében.

(2) A minisztérium, a Rendőri Testület járási igazgatóságai és a községek a jogi személyek vagy természetes személy írásbeli kérése alapján értesítést nyújtanak a lakos tartózkodási helyéről. A kérvényben fel kell tüntetni

a) a kérvényező utónevét, családi nevét, személyi számát, személyi igazolványa vagy más személyazonosító igazolványa számát és állandó tartózkodási helyét; ha jogi személyről van szó, az üzleti nevét, székhelyét és statisztikai azonosító számát,

b) a lakosnak, akinek tartózkodási helye iránt érdeklődik, az utónevét, családi nevét, esetleg születése dátumát vagy személyi számát,

c) a kérvény indoklását.

(3) A lakosnak jogában áll a bejelentőhelynek kézbesített írásbeli nyilatkozattal megtiltani adatainak a (2) bekezdés szerinti kiszolgáltatását. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a határidőt, melyre az adatszolgáltatási tilalom vonatkozik; ez a határidő nem lehet több három évnél. A bejelentőhely az adatszolgáltatási tilalomról értesíti a Rendőri Testület járási igazgatóságát, mely biztosítja a tilalom bejegyzését a nyilvántartóba.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a nyilvántartóba vagy a polgárok tartózkodási helyéről vezetett kimutatásba be kell jegyezni.

(5) A hatóság, amely a lakos tartózkodási helyéről adatot szolgáltatott a (2) bek. értelmében, a lakos kérésére köteles adatot szolgáltatni neki arról, milyen célból szolgáltatta ki a tartózkodási helyéről szóló információt.

(1) A természetes személyek nyilvántartója a közigazgatás alapnyilvántartója, amely a 23.b § értelmében a természetes személyek adatainak összességét tartalmazza. A természetes személyek nyilvántartójának kezelője a minisztérium.

(2) A külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítése terjedelmében a természetes személyek nyilvántartójából adatot szolgáltatnak az államigazgatási szerveknek, bíróságoknak, az állandó választottbíróságoknak,^8aa) a bankoknak és külföldi bankok fiókjainak,^8ab) az értékpapírok központi nyilvántartójának,^8ac) a postai vállaltnak,^8ad) az elektronikus kommunikációs hálózatot nyújtó vagy elektronikus kommunikációt szolgáltató vállalatnak,^8ae) községeknek, a nagyobb területi egységeknek és a közigazgatás más szerveinek, egészségügyi biztosítóknak, természetes személyeknek és jogi személyeknek, ha külön jogszabályok szerint közigazgatási jogkörrel lettek felruházva, valamint az Európai Unió más tagországának vagy harmadik országnak, ha a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés úgy rendelkezik.

(3) A természetes személyeknek a természetes személyek nyilvántartójában feltüntetett adatai teljesnek és a valóságot tükrözőnek tekintendők, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezőjük. Azon személy ellen, aki jóhiszeműen hagyatkozik a természetes személyek nyilvántartójában feltüntetett adatokra, más személy nem róhatja fel, hogy ezek az adatok nem teljesek vagy nem felelnek meg a valóságnak.

(1) A természetes személyek nyilvántartója

a) a Szlovák Köztársaság területén állandó tartózkodási hellyel bíró polgároknak a 15. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,

b) a polgároknak, akiknek a Szlovák Köztársaság területén nincs állandó tartózkodási helyük, a 16. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,

c) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodásra bejelentkezett külföldieknek és a külföldieknek, akik a Szlovák Köztársaság területén menedékjogot szereztek, a 17. §-ban feltüntetett adatait tartalmazza,

d) a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel nem rendelkező azon külföldieknek adatait, akik külön jogszabály⁷⁾ szerint vezetett információs rendszerben vannak nyilvántartva, az alábbi terjedelemben tartalmazza:

1. utónév,

2. családi név,

3. születési családi név

4. a születés dátuma,

5. a születés helye,

6. a születés állama,

7. állampolgárság,

8. nem,

9. akadémiai cím,

10. családi állapot,

11. az elhalálozás dátuma,

12. az elhalálozás helye,

13. az elhalálozás állama,

14. az utolsó ismert tartózkodási helye,

15. a tartózkodás állama,

16. a természetes személy azonosítója.

(2) A közigazgatási információs rendszer^8b) kezelője a természetes személyek nyilvántartójába beépíti a közigazgatási információs rendszerben vezetett, a Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek összes adatát az 1. bek. d) pontja szerint, de legalább az alábbi terjedelemben:

1. utónév,

2. családi név,

3. nem,

4. a tartózkodás állama,

5. a születés dátuma,

6. a születés helye és állama, ha ezen adatokat nem tartja nyilván, akkor az állampolgársága.

(3) Ha a közigazgatási információs rendszer kezelője az információs rendszerében nem tünteti fel a 2. bekezdés szerinti adatokat vagy nincs feltüntetve ezen adatok valamelyike, vagy az adatszolgáltatás külön jogszabályba^8c) ütközne, az ilyen természetes személyről nem szolgáltat adatot a természetes személyek nyilvántartásába.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti személyek rendszerközi azonosításának céljából egyedi jelkészlet hozható létre, melynek kialakítási módját a minisztérium határozza meg. Az előző mondat szerinti jelkészlet a rendszerközi azonosítás céljára személyi azonosítójel külön jogszabály értelmében.^8ba)

(1) A Szlovák Köztársaság területén tartózkodási hellyen nem rendelkező külföldiek adatait kötelesek kiszolgáltatni a minisztériumnak

a) a közigazgatási információs rendszerek kezelői, akik külön jogszabály^8b) szerint tüntetik fel azokat,

b) a közigazgatás egyéb nyilvántartásai a természetes személyek nyilvántartójának üzemeltetője és a külön jogszabály^8b) szerinti információs rendszer üzemeltetője közti megállapodás alapján.

(2) A természetes személyek 23.b § 1. bek. a)-c) pontja szerinti terjedelmű adatait a természetes személyek nyilvántartójába a nyilvántartóból helyezik át.(3) A természetes személy, akinek adatait nem vezetik a nyilvántartóban, kérvényezheti a tájékoztatást adatairól a természetes személyek nyilvántartójából.

(4) A természetes személyek nyilvántartójába történő adatszolgáltatás és a természetes személyek nyilvántartójának adataihoz való hozzáférés részleteit és feltételeit a minisztérium és a közigazgatási információs rendszer kezelője közötti kölcsönös megállapodás rendezi a külön jogszabály^5c) szerinti szabványokkal összhangban.

(5) Az 1. bekezdés szerinti kötelességek nem vonatkoznak azon közigazgatási információs rendszerekre, melyek a Szlovák Köztársaság védelmének bebiztosításával, a Szlovák Köztársaság biztonságával és titkos adatokkal kapcsolatosak.

(1) A természetes személyek és a jogi személyek, akik/amelyek szerződés alapján elszállásolási szolgáltatást⁹⁾ nyújtanak, kötelesek elszállásolási nyilvántartást vezetni az elszállásoltakról, mely tartalmazza az adatokat az utónevükről és családi nevükről, a személyi igazolványuk vagy útiokmányuk számát, állandó tartózkodási helyük címét és az elszállásolásuk időtartamát.

(2) Az elszállásolási nyilvántartás adatait az (1) bekezdés szerinti személyek kötelesek kiadni az állami hatóságoknak, melyek külön jogszabályi rendelkezések szerinti terjedelemben alkotmányvédelmi, belső rendvédelmi és állambiztonsági vagy államvédelmi feladatokat látnak el.^9a)

(1) A minisztériumnak jogában áll a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásba (11. §) vagy a nyilvántartóba (13. §) bejegyezést készíteni és ezekből külön jogszabályok szerinti feladatai¹⁰⁾ teljesítése során adatokat felhasználni.

(2) A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés jogosult bejegyzéseket készíteni a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásba (11. §), a nyilvántartóba (13. §) és a természetes személyek regiszterébe (23.a §), valamint a Szlovák Információs Szolgálat és Katonai Hírszerzés tagja valódi kilétének eltitkolása céljából adatokat felhasználni abból, ha arra a legalizáló okmányok elkészítése céljából feltétlenül szükség van.¹¹⁾ Az adatbevitel és adatkivétel eljárási részleteit a minisztérium, a Szlovák Információs Szolgálat és a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma egyezteti, és különleges szerződésekben rögzíti.

(3) A Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Rendőri Testület jogosult a polgárok tartózkodásáról szóló nyilvántartásból (11. §), a nyilvántartóból (13. §) és a természetes személyek regiszteréből (23.a §) a külön jogszabály szerinti nemzetbiztonsági megbízhatósági átvilágítások^11a) céljaira adatokat felhasználni. Az adatkivétel eljárási részleteit a minisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Szlovák Információs Szolgálat és a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma egyezteti, és különleges szerződésekben rögzíti.

(1) A minisztérium irányítja államigazgatási szinten a polgárok tartózkodási helyének bejelentését és nyilvántartását, valamint a nyilvántartót. A községek, a Szlovák Köztársaság fővárosa városrészei és Kassa város városrészei tevékenysége a polgáraik tartózkodási helyének bejelentése és nyilvántartása, valamint a nyilvántartó terén átruházott államigazgatási hatáskör.

(2) Az államigazgatási hatóságok, községek, más jogi személyek és természetes személyek eljárásaira és a jelen törvény szerint végrehajtott beavatkozásaira nem vonatkoznak a közigazgatási eljárások általános érvényű szabályai.¹²⁾

(3) A jelen törvény nem érinti a személyes adatok védelméről szóló jogi előírás rendelkezéseit.¹³⁾

(4) A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés a különleges jogszabályi előírásokban^9a) taglalt feladatainak teljesítése céljából jogosult a 11. §, a 15-17. §, a 23.b § és a 24. § (1) bekezdésében feltüntetett személyes adatok kezelésére.

Ha a bejelentőhely vagy a szociális szolgáltató létesítmény nem teljesíti a 3. § (9) bek., a 7. § (1) bek. vagy a 10. § szerinti kötelességét, a kötelességek teljesítését haladéktalanul megteszi a Rendőri Testület járási igazgatósága, melynek a területi körzetében a bejelentőhely vagy a szociális szolgáltató létesítmény székhelye található.

(1) Az ellenőrzési tevékenységet a tartózkodási hely bejelentése terén a körzeti hivatalok és minisztérium látják el.

(2) A körzeti hivatal legalább évente egyszer ellenőrzést tart a területi hatáskörébe eső bejelentőhelyeken.

(3) A körzeti hivatal köteles évente, az előző naptári évre vonatkozóan legkésőbb március 31-éig, jelentést benyújtani a minisztériumnak a lefolytatott ellenőrzésről, a feltárt hiányosságokról és a kiküszöbölésük érdekében meghozott intézkedésekről.

(1) A polgárok állandó tartózkodási helyének, a tartózkodás kezdetének vagy végének bejelentése, vagy a polgárok ideiglenes tartózkodási helyének, tartózkodása kezdetének vagy végének a bejelentése az eddig hatályos jogszabályok szerint a jelen törvény szerint bejelentett tartózkodási helynek számít.

(2) A pozsonyi Rendőri Testület részlegeinek hatásköréből a pénzügyi, vagyonjogi és egyéb kapcsolatokból eredő jogok és kötelességek a polgárok tartózkodási helyének bejelentése és a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony polgárai tartózkodási helyének nyilvántartása a jelen törvény hatályba lépésének napjával átszáll a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeire. A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony tulajdonába, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek kezelésébe kerül át a jelen törvény hatályba lépésének napjával a Szlovák Köztársaság tulajdonából az az ingó vagyon, amely az érintett hatásköré gyakorlását szolgálta eredetileg a pozsonyi Rendőri Testület részlegeinél.

(3) A pénzügyi, vagyonjogi és egyéb viszonyokból eredő jogok és kötelességek átruházásáról és a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő ingó vagyonnak az átruházásáról, melyet a Rendőri Testület alakulatai kezelnek, a kerületi hivatalok kezelésébe, a pozsonyi Rendőri Testület alakulatainak kezeléséből a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak a tulajdonába, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek kezelésébe, a Rendőri Testület alakulatai, a kerületi hivatalok és a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületei kötelesek 2006. július 1-jéig átadási-átvételi jegyzőkönyvet írni a pénzügyi, vagyoni és egyéb viszonyokból eredő jogok és kötelességek átruházásáról, az ingó vagyon kezelésének átruházásáról és az ingó vagyon tulajdonjogának átruházásáról.

(4) A Rendőri Testület alakulatai köteles 2006. július 1-jéig átadni a polgárok tartózkodási helyének jelentéséhez és a tartózkodási hely nyilvántartásának vezetéséhez szükséges dokumentációt a kerületi hivataloknak vagy a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban a városkerületeknek.

(5) A Rendőri Testület pozsonyi alakulatai, amelyek kézzel írva vezették a polgárok tartózkodásának nyilvántartását, a jelen törvény hatályba lépésének napjáig kötelesek ezt a nyilvántartást kezelni és belőle adatokat szolgáltatni¹⁴⁾ az állami hatóságoknak, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony városkerületeinek és természetes személyeknek, akikre ezekre az adatok vonatkoznak, valamint intézni az ezen nyilvántartással kapcsolatos beadványokat.

A körzeti hivatalok feladatait a 10. § e) pontja, a 20. § (1) bekezdése, a 22.a § (1) bekezdése, a 23. § és a 26.a § szerint 2008. június 30-áig a Rendőri Testület járási igazgatóságai teljesítik.

Megszűnik:

1. a Tt. 135/1982. sz., a polgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvénye,

2. a Szövetségi Belügyminisztérium Tt. 146/1982. sz. rendelete, mely a polgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvény végrehajtását szabályozza.

A jelen törvény 2006. július 1-jén lép hatályba, kivéve a 27. § (5) és (6) bekezdését, mely 2006. június 1-jén lép hatályba, valamint a 27. § (2) és (3) bekezdését, mely 2008. július 1-jén lép hatályba.

1) a Tt. 281/1997. sz., a katonai körzetekről szóló törvényének 8. § (1) bek. a) pont, és a törvény, mely módosítja az SZK NT Tt. 222/1996. sz., a helyi államigazgatás megszervezéséről szóló törvényét és egyes más törvényeket, a későbbi módosítások értelmében 

2) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának Tt. 31/2003. sz. rendeletének 4. és 5. §-a, mely szabályozza az utcák és más közterületek megjelölésének részleteit és az építmények számozását

3) A Tt. 50/1976. sz., a területtervezésről és építési rendtartásról szóló törvénye (építésügyi törvény) 43.b §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében

4) A Tt. 50/1976. sz. törvényének 43.c §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében

4a) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének 18. § a későbbi módosítások szerint

4b) A Tt. 50/1976. sz. törvénye 43.c §-a a Tt. 237/2000. sz. törvénye értelmében

4c) A Tt. 224/2006. sz., a személyi igazolványokról szóló törvényének 13. §-a és későbbi módosításai

4d) A Szlovák Köztársaság Földmérési, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának Tt. 461/2009. sz. hirdetménye 60. § (3) bek., amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995, az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvény (kataszteri törvény) végrehajtását szabályozza a későbbi jogszabályok értelmében.

4e) A Tt. 177/2018. sz., az adminisztratív terhek közigazgatási információs rendszerek általi csökkentésére irányuló intézkedésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének (bürokráciaellenes törvény) 1. § (6) bek.

4f) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995, az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdoni és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvénye 31. § (4)-(6) bek. és 69. § a későbbi jogszabályok értelmében.

4g) a Tt. 600/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye

5a) A Polgári törvénykönyv 146. § (2) bek. és705.a §-a a Tt. 526/2002. sz. törvénye értelmében

5b) A Tt. 395/2002. sz., a levéltárakról és irattárakról szóló törvénye 16. §-a (2) bek. a) pont és módosításai a Tt. 216/2007. sz. törvény értelmében

5c) A Tt. 275/2006. sz. törvénye a közigazgatás információs rendszereiről és az egyes törvények változásáról és kiegészítéséről a későbbi módosítások értelmében.

6) A Tt. 275/2006. sz., a közigazgatás informatikai rendszereiről szóló törvénye, 2. § b) pont

7) A Tt. 404/2011. sz. idegenrendészeti törvénye és más törvények kiegészítése a Tt. 75/2013. sz. törvénye értelmében

8) A Tt. 154/1994. sz., az anyakönyvekről szóló törvénye 23. §-a, a későbbi módosítások szerint

8a) Az Európai Parlament és Tanács 211/2011. sz. rendeletének VI. melléklete, 8. cikk, 15. cikk (2) bek., Európai Közlöny - EU L 65, 11. 3. 2011., 1-22. oldal

8aa) A Tt. 335/2014. sz. törvénye a fogyasztóvédelmi választottbírósági eljárásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.

8ab) Például a Tt. 463/2001. sz., a bankokról és egyes törvénymódosításokról szóló törvénye 89. § (7) bek. és 93.a § (9) bek. a Tt. 211/2019. sz. törvénye megfogalmazásában

8ac) A Tt. 566/2001. sz. törvénye az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról (értékpapírtörvény) és egyéb törvénymódosításokról, 99. § a későbbi módosítások szerint

8ad) A Tt. 324/2011. sz. törvénye a postai szolgáltatásokról és egyéb törvénymódosításokról, 11. § (5) és (6) bek., a későbbi módosítások szerint

8ae) A Tt. 351/2011. sz. törvénye az elektronikus kommunikációról, 43. § (14) és 56. § (10) bek., a későbbi módosítások szerint

8b) A Tt. 275/2006. sz. törvény 3. §-ának 1. és 2. bekezdése a később módosítások értelmében.

8ba) A Tt. 305/2013. sz. törvénye a közhatalmi szervek elektronikus formában gyakorolt ügyviteli hatásköreiről (törvény az e-Governmentről), 3. § (3) bek. n) pont, a későbbi módosítások értelmében

8c) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218 ., 2008.08.13.)

9) A Polgári törvénykönyv 754-759. §-a

9a) Pl. a Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről vagy a Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről a későbbi módosítások értelmében

10) Például a Büntető perrendtartás, az SZK NT Tt. 46/1993. sz. törvénye a Szlovák Információs Szolgálatról az SZK NT Tt. 72/1995. sz. törvénye értelmében, az SZK NT Tt. 171/1993. sz. törvénye a Rendőri Testületről a későbbi módosítások értelmében, az SZK NT Tt. 198/1994. sz. törvénye a Katonai Hírszerzésről.

11) az SZK NT Tt. 46/1993. sz. törvénye 11. §-ának (1) bek. b) pontja, és az SZK NT Tt. 198/1994. sz. törvényének (3) bek.

11a) A Tt. 215/2004. sz., a titkos adatok védelméről szóló törvénye és későbbi módosításai

12) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye (közigazgatási rendtartás) a későbbi módosítások szerint

13) A Tt. 428/2002. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye a Tt. 602/2003. sz. törvénye értelmében

14) A Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló törvénye 69.d §-a (1) bek. a) pontja a Tt. 490/2001. sz. törvénye értelmében